Utópiák

Pécsi Tudományegyetem BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Irodalomtudományi Doktori Program Iskolavezet : Dr. Thomka Beáta DSc.

TÉZISFÜZET

Utópiák és disztópiák a magyar irodalomban, különös tekintettel a gyermekirodalom antiutópiáira
cím PhD-értekezéshez
GOMBOS PÉTER

TÉMAVEZET : Dr. Mekis János PhD, egyetemi docens (PTE Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék) OPPONENSEK: Dr. F zfa Balázs PhD, egyetemei docens (NYME Irodalomtörténeti Intézeti Tanszék) Dr. Milbacher Róbert PhD, egyetemi docens (PTE Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék)

Pécs 2009

A dolgozat tézisei

Doktori értekezésemben egy m faj, a disztópia alapos vizsgálatára, bemutatására tettem kísérletet. Pontosabban e m faj megjelenésére fókuszáltam, sajátosságaira a magyar gyermekirodalomban, tágabban pedig a magyar irodalomban. Célom az volt, hogy megmutassam a gyermekirodalom antiutópiáinak típusos motívumait, a nyelvi jellemz ket, azokat a vonásokat, amelyek összekötik az egyazon m fajba tartozó regényeket (akár gyerekkönyv, akár nem), s figyeltem az egyedi sajátosságokra, a különbségekre is. Mivel magyar nyelven nem elérhet monografikus igény kötet a disztópiákról (és az utópiákról sem), igyekeztem a m fajelméleti kérdéseket is tisztázni, és összegy jtöttem, bemutattam a magyar nyelv utópiákat, illetve antiutópiákat. Ahogy az már kutatásaim elején kiderült, a m fajelméleti kérdéseknél megkerülhetetlenek az utópiával kapcsolatos kérdések is, els sorban a diszjunkció problémája. Dolgozatom els része – a m faji meghatározás után – így azokkal az irodalomelméleti kérdésekkel foglalkozik (els sorban – bár nem kizárólag – a magyar és az angolszász források segítségével), melyek az utópia/disztópia definiálásához szükségesek, s – részben az irodalomtörténeti tapasztalatoknak, a gyakorlatnak köszönhet en – segítenek világosan elkülöníteni egymástól a két m fajt. E szétválasztás egyébként nem mindenki számára egyértelm . Jellemz , hogy az angol nyelv szakirodalom legtöbbször együtt használja a két kifejezést, per jellel elválasztva: ’utopia/dystopia’. De találkozunk ezzel magyar kutatóknál is, PAPP ZSOLT például „tökéletesen kellemes”, illetve „tökéletesen kellemetlen” utópiákról ír. Pedig látszólag könny az elkülönítés, a megkülönböztetés: az utópiaszerz nek van elképzelésre a jobb világról, az antiutópia írója csak figyelmeztet, hogy rossz irányba tartunk. Mindeközben fontos leszögezni: bár bizonyos szempontból logikusnak t nne, de az utópia nem a „deviancia nélküli rend” bemutatása, ebb l következ en a disztópiákban gyakran leírt ellen rzés lényeges motívum. A különbséget nem itt kell keresni. Egyrészt korántsem egyértelm , hogy az antiutópiák valóban egy létez m faj ellenében születtek meg. Ezt cáfolni látszik a kronológia is, valamint az a tény, hogy szinte sohasem egy ismert utópia hatására (cáfolatára) keletkezett egy-egy ilyen m . (S t, az antiutópiák többnyire újabb antiutópiák ihlet i lettek. Lásd a Gulliver-történeteket vagy Huxley Szép új világát.) KIRÁLY JEN helyesen mutat rá: „Az utópia ellentéte a fennálló rend igazolása és nem az apokalipszis.” Fontos az is, hogy az utópiák jöv be vetettségével szemben a disztópiáknál a jelen idej ség az alap. Emellett persze utóbbi is tárgyalja irányítók és irányítottak viszonyát s bizonyos (állam)bölcseleti kérdéseket. KRISHAN KUMAR találóan így fogalmazza meg: „az utópia az eredeti, az antiutópia másolat”. Ugyanakkor mindkét esetben – a „tökéletes társadalom” és a „legrosszabb jöv ” bemutatásával is – a jelennel szembesítenek a szerz k. Persze, míg az utópia ünnepli az ember lehet ségét a tökéletességre, az antiutópia egyfajta melankolikus érzést kelt az elbeszélésben az elmaradt és elvetélt reformok és forradalom kapcsán. Érdekes módon a két m faj gyökere, társadalmi vagy épp technikai el zménye közös is lehet, jellemz , ahogy például Zamja-tyinnál két alternatíva jelenik meg a technikai haladás következményeként, e fejl dés vezethet utópiához és antiutópiához is. Egyet értettem PÁL JÓZSEFfel abban, hogy az utópiák m fajtörténete a filozofikus értekezésekt l az államregényen át vezettek a 20. századi negatív utópiákig. (Igaz ez akkor, is, ha az antiutópiák megjelenése a 19. századra tehet .) A m vek (irodalom)történeti áttekintésével (a második, illetve harmadik fejezetben) részben ezt az „ívet” is szerettem volna érzékeltetni, s ezért is törekedtem teljességre. (Szándékom szerint minden magyar nyelven írt utópia/disztópia szerepel munkámban.) A feln tt- és gyermekutópiák, -disztópiák bemutatása után három gyermekirodalmi antiutópiát részletesebben is elemzek (negyedik–hatodik fejezet), különböz szempontok alapján. Végig szem el tt tartottam természetesen a m faji emlékezet megnyilvánulásait, a transz- vagy épp az

2

intertextualitás példáira minden esetben igyekeztem felhívni a figyelmet. A hagiográfusok írásai éppúgy említést érdemelnek e tekintetben. s ha igen. Disszertációmban bemutattam néhány lehetséges tipológiát az utópiával kapcsolatban (több kísérlet volt már különböz altípusok megnevezésére. a 20. egyértelm en elkülöníthet -e a disztópiákon belül a tudományos-fantasztikus m vek csoportja. tudniillik. Utópikus ellenutópiák. melyek akár az utópiák. kimutatni a különbséget az egyértelm en kelet-európai sajátosságokat mutató magyar és a nyugat-európai. mindössze egy egzakt felosztással találkoztam vizsgálatom során. Utóbbiak el ször példák. elfogadom GYESKÓ ÁGNES megállapítását: „E m vek szükségképpen tartalmaznak fantasztikus elemeket. Ha egyéb szempontú felosztást szeretnénk készíteni. minták voltak a kelet-európai szerz k számára. század els felében – megfigyelhet k a disztópiák változásán is. mely többnyire az antiutópia szerz jére jellemz . disztópiáinak egyedi jellegzetességei nem mutatkoztak meg. Természetesen. mondjuk. amennyire általában elfogadhatónak tartjuk a sci-fi m faji sajátosságait. Ilyen például a 19. Mivel ezenkívül más felosztás nem készült. A fennálló rendszer apológiáját hirdet m vek. valójában utópiára vágyik. akár az antiutópiák kapcsán általánosan megfogalmazhatóak. Gehlen szerint a fantázia a jöv felé haladó képzel er . a szerz i (vagy épp narrátori) attit d alapján sorolható be a disztópiák közé. Érdekes volt felfedezni. de nem találhatja meg azt. hogy a fantasztikum alapeleme-e az antiutópiáknak.) A kérdés tehát az. a létez t l eltér világot teremt. Wells – 1895) után évtizedeket kellett várni a következ jelent s disztópikus sci-fire. Önmagában érdekes az a kérdés is. illetve amerikai disztópiák között. míg más esetben tudatos választás a m faj. melyek ab ovo szemben állnak az utópiákkal (lásd de Sade m veit). hiszen a szerz egy. A válasz nem nehéz. melyek tagadnak bizonyos. a disztópiák (egy lehetséges) rendszerezését magam végeztem el. A szocialista és a fasiszta eszmék „tettleges” megnyilvánulásai – a 20. ezek közül eggyel részletesebben is foglalkoztam a negyedik fejezetben. (Különösen igaz e m fajra Iser megállapítása. (Kumar szerint: aki disztópiát ír. s az író a meglév el zmények ismeretében. a magyar utópiairodalom e korszakából (ÁGAI ADOLFtól FRANKENBURG ADOLFig) számtalan példát hozhatunk. az utópiákban kifejtett értékeket (lásd Huxleyt). melyek valójában szatirikus tagadások (lásd a Gullivert). Még azt is megkockáztatom. milyen különbség van a narrációt. a valóságra vonatkozó allúziók is jelent séggel bírtak számomra. a narrátori pozíciót tekintve a két m faj között. az „esztétikai objektum” a sajátosságai. század második fele. a nemzeti hagyományokból következ el zmények. (Vagy a túlzott távolítás kevésbé lett volna hatásos?) Az id gép (H. a konvenciókat használva vagy azokra rájátszva hozza létre a „tartalmat”. Így ezek.” (Ez a m faj obligát sajátossága. de már a korai m vekben is megmutatkoztak az egyéb. máshonnan „kölcsönöztek” a szerz k. hogy a fikció is a valóságról közöl valamit. Azt a kérdést nem vizsgáltam. bizonyos korszakokban jellemz en nagyobb számban jelentek meg tudományosfantasztikus antiutópiák. definiálására). századi antiutópiákat áttekintve egy lehet ség azonnal kínálja magát: az ismert m vek nagyjából fele sci-fi. hogy van-e. ROGER MUCCHIELLI az ellenutópiák három fajtáját jelöli meg: 1. ahogy elképzeli a tökéletes társadalom elvesztését. melyek bemutatására kevésbé volt alkalmas ez a forma. mint a – szekularizált el zményként fontos – „rendkívüli utazások” leírásai.) Mindezek alapján körvonalazódni látszott az is. Meglep módon ugyanakkor az antiutópiák rendszerezése kevésbé foglalkoztatta a kutatókat. illetve csak annyira. 3. Vajon megjelenik-e kimutathatóan az a „frusztráltság”. Jellemz en olyan társadalmi kérdések kerültek el térbe. 2. (Kuczka Péter szerint a tudományos-fantasztikus irodalom aranykora Wells 3 . Kritikai ellenutópiák. irodalmi m vek hatásai is. a regényt. hát egyfajta szelepe lesz a frusztrációjának. Utóbbira jó példák a Swift utáni gulliveriádák. hogy bizonyos esetekben a m vészi megvalósulás.) Kerestem azokat a narratológiai jellemz ket is. G. míg az adott nép utópiáinak. a másik fele nem az.

ám e terminus nála nem ekvivalens az általunk (is) használt antiutópia fogalmával. amennyiben a konfrontáció „vesztese” a jelen). s egészében a tudományos-fantasztikus irodalom amerikanizálódásáról ír. (Mindezt azzal magyarázza. kultúraellenes attit d jellemzi. egyenesen a sci-fi „legrangosabb el futárának” nevezi az utópia m faját. míg a másik típusú antiutópiák közül mind a Momo.említett. a világháború után pedig általában kerülend volt a sci-fi m faja. aki 4 . hanem a megjelenített világ szerkezetében is. s oly borzasztó jöv t vázol fel. de él a SF-toposzokkal – nem a technika fejl dése érdekli. némileg kib vítve az „érintett” m vek. Összességében „anti-utópisztikusnak” és „antihumanistának” min síti ezeket a ’félutópiákat’. A köztes id szak mindenképpen – stílusosan fogalmazva – „ r”. Ezzel szinte definícióját kaptuk az antiutópiáknak (esetleg az utópiáknak. LIONEL STEVENSON még tovább megy. KeletEurópában magán a tudományos-fantasztikus irodalmon belül is gyakran tárgyalt téma a jöv társadalma. Miközben az említett kifogások megállhatják a helyüket jó néhány konkrét regénnyel kapcsolatban. melyhez képest a jelen legalábbis elfogadható. Részletesebb elemzés nélkül megjegyzem. hogy a posztmodern szerz t – aki általában nem nyíltan vállalva. POLAK elméletér l. Én úgy vélem. hanem a progresszió társadalmi következményei. A holland szociológus nem a science fictionon belül különít el utópiákat. mely szükségszer en különbözik a miénkt l. els regényének megjelenésekor volt. Karinthy. Ezek jelent sége azonban korántsem elhanyagolható. Karinthy és Szathmári más m vei esetében ugyanakkor elfogadhatónak tartom a sci-fi min sítést. Ráadásul ez a világ. az egyén és a hatalom viszonya. Ez – BRIAN MCHALE értelmezése szerint – azt is jelenti. Polak így zárja tanulmányát: „A félutópia átmenet a negatív utópiához. hogy S. hogy egyhangúak a m faj témái.) Igazi (anti)utópisztikus sci-fikre a hetvenes évekig kellett várni. hogy van benne legalább egy tisztán reprezentációs diszkontinuitás a lét általunk ismert formájától. Szathmári. de aztán sem nagy számban jelentek meg ilyen magyar regények. a posztmodern „scifizálódásának” egyik jele éppen az. csak mert a jöv ben játszódnak – lásd err l b vebben Az utópia m fajelméleti sajátosságai cím fejezetet. Ennek kapcsán kiemeli. Érdekes kérdés az is. konfrontálódik is azzal. (Érdekes. míg amerikai irodalomtörténészek a 40-es éveket emelik ki. hogy a tudományosfantasztikus regények mindenképpen utópisztikusak. századi német szerz k között sem sokan írtak jelent s tudományos-fantasztikus aipótut. A legközelebbi rokonságot JEAN SERVIER jelzi. írók körét. Babits antiutópiái uralják a század els felét. McHale konkrétabban is megfogalmazza ezt: „A tudományosfantasztikus irodalom jöv be vetített világai hajlamosak arra. hogy vajon az obligátnak látszó kapcsolat a tudományos-fantasztikus irodalom és a disztópiák között valóban ennyire magától értet d -e.) Hasonló volt a helyzet hazánkban is. az általánosítás – még ha Asimov. hogy a SF-regények nóvuma nem csupán a történet és a szerepl k szintjén jelenik meg. e regények sajátosságai igénylik a m faji diszjunkciót. mind A Végtelen Történet a m faj klasszikusai közé került. A könyvek csekély számának magyarázata – erre a dolgozatomban kitértem – inkább a m faj „gyökértelensége”. De DONALD A. Erre is kitérek disszertációmban: ROBERT SCHOLES így definiálta a sci-fit: A spekulatív fabulációt [vagyis a sci-fit] az határozza meg. SÁRDI MARGIT az említett három szerz munkáját a sci-fi egy új. hogy az utópikus pólus felé mozduljanak el…” S t. hogy a posztmodern regények jöv képei antiutópisztikusak. Ahogy azt sem tudom elfogadni. a szerz azt is állítja. a romantika hagyományáig visszanyúló 20. Általánosításának alapját f leg a korszak amerikai SF-regényei adják. hanem általánosságban ’félutópiák-nak’ tarja a m faj darabjait. hogy e tekintetben vannak még nemzeti sajátosságok.” E szemlélet – a dolgozatomban másutt leírt érvelés alapján – távol áll elméleti alapjainktól. posztmodern irányzatának tekinti. WOLLHEIM szerint is: a legjobb modern SF-regények tartalmaznak elemeket a társadalmi szatírákból. E felosztás kapcsán meg kell emlékeznünk FRED L. A szocialista realizmussal nem voltak összeegyeztethet k a „holnap meséi”. Herbert vagy épp Lem pályájuk elején tartottak is Polak könyvének születésekor – indokolatlan.

A 20. (Felmerülhet a gulliveriáda önálló kategóriaként értelmezése. A fentiek miatt azt látjuk célszer nek. Kérdés. az antiutópia-jelleg kérd jelez dik meg. A csoport „azonosítása” nehéz feladat. Ha mégis megtennénk ezt. Babits könyve egészen más. akkor ezek a m vek bizonyosan egy harmadik kategóriába tartoznak. hogy bizonyos m vek (például A Végtelen Történet) az els és a második csoportba egyaránt besorolhatók. hogy bontható-e további alcsoportokra e kategória. tündérmesék. ez a m faji sajátosságokból következik. csoport biztosan felesleges lesz.) Hogy a négy közül melyik típus jellemz i fordulnak el leginkább. tudniillik. hogy a nem ebbe a kategóriába tartozó m vek további osztályokba sorolhatók-e. népesebb – csoportját azonosítottam. Disszertációmban vizsgáltam azt is. a további csoportosítás lehet ségeit és nehézségeit is. Els sorban a német példák sugallják. 3. illetve Babits Elza pilótája nem sci-fi. hiszen míg el bbi két író regényei között sok a hasonlóság (abból is következ en. valójában a SF-regények csoportosítását végeznénk – ez ezúttal nem volt célom. novellamesék. Ha kitartunk korábbi álláspontunk mellett (lásd fentebb). század legjelesebb vizsgált alkotásai közül nem is egy van. Felmerül még az a kérdés. sem a mesei alapúak csoportjába nem sorolható be. ide sorolható például Békés Pál A Fél lénye. létezik-e olyan antiutópia. hogy a 3–4. Vizsgáltam ezek altípusait. hogy Karinthy és Szathmári gulliveriádái. melyek a tágabb m faji kategóriát tekintve meseregények. amelynél problémát okozhat a tipizálás. ám. valamelyest nagyobb. 4. kiderül. s ezt nemcsak a mennyiségi bizonyítékok birtokában állíthatjuk. társadalmi szatíra. mind a meseregénynek létezik felosztása. 3. illetve hogyan határozhatók meg közös tulajdonságaik. Vagyis a csoda megléte természetes a m ben. ám nem az ilyen szempontú felosztásnál. hogy a mesei alapú aipótukat ne bontsuk további csoportokra. vizsgálható lenne. Hiszen létezik sci-fi alapú és mesei alapú gulliveriáda is. mely sem a sci-fi. A mesék osztályozása sokféle problémát felvet (lásd Propp elemzését err l). A kategória meghatározása nem okozhat nehézséget: olyan antiutópiák ezek. A kapcsolat tehát valóban dinamikus a két m faj között. (Wollheim is jelzi: efféle keveredés nem ritka. Ezek közül természetesen a legutolsóba tartoznak a disztópiák.) 5 . Ha konkrét disztópiákat próbálunk beilleszteni. csodás találmányok. ha nem a negyedik kategóriába kerül a m . Ende regényei mellett van magyar reprezentáns is. Dolgozatomban feltettem a kérdést: felosztható-e altípusokra a sci-fi jelleg antiutópiák kategóriája. és olyanok is – épp a kiemelt példák –. Szerinte csupán a technikai orientáció a különbség. állatmesék.Az utópia története (1967) cím könyvében a tudományos-fantasztikus könyveket a „20. nyilvánvalóan nem alkalmi „keveredésr l” van szó. képzeletbeli utazások. az utópia számára ez ugyanis csak annyira lényeges. el rejelzések a jöv re. ám elfogadott és viszonylag egyszer az alábbi rendszer: 1. hiszen mind a mesének. Wollheim négy csoportba sorolja a sci-fiket: 1. amennyire érinti a társadalmi viszonyokat. 2. hogy beszélni kell mesei alapú disztópiákról. 4. ám a másik három csoport sajátosságai is megvannak a tudományos-fantasztikus aipótukban. Ez részben indokolt lehet. Vagyis nincs értelme további felosztásnak. század utópiáinak” nevezi. amelyek egyikhez sem hasonlítanak túlságosan. 2. hogy mindegyik gulliveriáda – e m fajról egy kés bbi fejezetben részletesebben szólunk). Nevezhetjük ezeket sci-fi alapú antiutópiáknak. A disztópiák egyik – úgy gondolom. A másik két csoportnál az okozhat nehézséget. legendamesék.

el bbire a 20. érdemes lehet alkalmazni ezt. sajátosak. • tiszta különös: tökéletesen megmagyarázható események. A h s fokozatilag fels bbrend az olvasónál. A nagyon emberi h sök is indokoltak egy ilyen szuggesztív m fajnál. melyet a fikciós módok alapján alakított ki. Eszerint öt csoport létezik: 1. nyugtalanítóak. El fordul ugyan. csoportba nem sorolhatók aipótuk. tragédiák). melyek nélkül el sem képzelhet . s a harmadik sem jellemz . a Heraklidák-trilógia vagy a nem emberi mili ben játszódó történetek (lásd: Integrállények. Az ezzel kapcsolatos felosztással TZVETAN TODOROVnál találkozunk a fantasztikus m veknél.) vagy épp nálunk is „gyarlóbb” f szerepl (5. E kategóriák közül elméletileg majdnem mindegyik lehetne disztópiatípus is. egy-egy m besorolása sem t nik nehéz feladatnak. hogy szinte bármely disztópiával próbálkozunk. A h s egyenrangú az olvasóval. az olvasóhoz hasonló (4. Természetesen az aipótuk a fentit l eltér szempontú osztályozása is elképzelhet . Utóbbira példák a gulliveriádák. felette áll a természeti törvényeknek (lásd: mítosz). hogy a szerz mennyire törekszik arra. Alapul vehetjük például Frye felosztását is. az 1–2. a természeti törvények fölött áll (lásd legenda. a legpontosabbak akkor vagyunk. a m faj standard elemei ezek. de végül racionális magyarázatot kapunk. ahol az elborzasztást vagy épp a reménykeltést akkor könnyebb elérni. Capillaria). A h s min ségileg fels bbrend az olvasónál. A h s alacsonyabb rend az olvasónál – lásd irónia. ha a szerepl vel azonosulhat az olvasó. Ezért is érdekes az. hogy a kevésbé valószer fantasztikus történet esetében is kell annyi következetesség. ám a példák alapján kijelenthetem. Todorov kés bb azt is hangsúlyozza. de sokkal jellemz bb az esend . ebbe a rendszerbe nem illeszthet bele! 6 . • fantasztikus-csodás: fantasztikusnak t nik a történet. 4. A kategóriák egyértelm ek. 5. A h s fokozatilag fels bbrend az olvasónál. 2. Utóbbi szempontból érdekes az. melyek az említett magyar regényekkel azonos osztályba sorolhatók. század els felének magyar utópiái. Nem a reakció.A jelent s különbségek miatt e harmadik csoportot nehéz lenne közös névvel illetni. Az események nem váltanak ki semmiféle reakciót. LENGYEL MENYHÉRT utópiájának vagy Babits aipótujának környezete nem áll távol a szerz koráétól (Lengyel ezt hangsúlyozza is). Ezt az alábbi táblázat szemlélteti: tiszta különös fantasztikus-különös fantasztikus-csodás tiszta csodás A tiszta fantasztikum adja a középvonalat. példák erre a világirodalomból LOIS LOWRY vagy CLIVE WOODALL disztópiái. A gulliveriádák szatirikus-ironikus hangjáról másutt írtam. 3.). környezete valószer legyen. Ugyancsak a bolgár származású szerz használ egy egész más alapú felosztást. mert néha kifejezett szerz i utalást kapunk arra vonatkozóan. és egyenl jogú a természeti törvényekkel – alsó szint mimetikus mód. Annál is inkább. hogy reális-e a bemutatott. melynek „használhatóságát” megvizsgáltam a disszertációmban. hogy van a történetben „vezér” típusú alak. hogy antiutópiájának helyszíne. hozzánk. • tiszta csodás: nincsenek határok. Hogy a felosztásnak van létjogosultsága. de nem áll a természeti törvények fölött (lásd eposzok. hogy el tudjuk képzelni az eseményeket úgy. végül a természetfölötti elfogadásával ér véget. hanem az események természete hordozza a csodát. de megdöbbent ek. mese). a jelent l mindenképpen különböz világ. ha e m veket a nem sci-fi és nem mesei alapú disztópiákként kezeljük. Az egyes rovatokba sorolható történetek sajátosságai: • fantasztikus-különös: természetfelettinek t n események. ahogy a szerz leírta azokat. illetve a meseszer disztópiák (A Fél lény vagy Ende m vei) egészen elrugaszkodhatnak a valóságtól.

ahol nem eldönthet a kérdés. Mivel a disztópia egy elképzelhet . századi antiutópiái kapcsán tettem (Karinthy Frigyes. Az a fajta habozás. hogy az utópiánál használt tipológia bizonyos elemei használhatók-e a disztópiáknál.) Ez azt is jelenti. Hogy id beli és/vagy térbeli utazás szükséges-e az „új világrend” megismeréséhez. az általunk vizsgált m vekben sokkal inkább a „meg fog történni velem/velünk” formában jelenik meg.) Az antiutópiák közül nem találtam olyat. amely az „esetleg megtörténhet velem/velünk” érzését kelti. A 20. Déry könyvei). Még kevésbé találunk e m vekben ’csodát’. Babits. egy társadalmi jelenség. Mivel Todorov a különös és a csodás meglétét vizsgálta. A m vek sorrendje kronologikus. körülmények között létezne. a kezdetekt l (1140-es évek: János pap országa) indulva igyekeztem mindegyik. Az antiutópia olvasója számára nem az a tét. ilyen az Utazás Faremidóba. hogy a Todorov által jellemzett. egy szokás – ezek alkotóelemét jelentik egy világnak. akár a másik két csoportra gondolunk. Drozdy Aurora Borealisának tökéletes állama bibliai alapelveken nyugszik. annyira kevésbé mutatkoznak közös pontok a „csak” fantasztikus m vekkel. ám inkább csak motívumként jelenik meg ez a sajátosság. legnagyobb hatású 20. bár itt is van ellenpélda. A sci-fi alapú disztópiáknál mindenesetre jellemz bb. mely itt is jellemz . nem szervez ereje. hogy – legyen az egy tárgy. ám a csoda itt is csak része a történetnek. egy rendszernek. a többi esetben 7 . Mindez már a regény végén. hogy elhiszi-e. amelyet oly fontosnak tart. amelynek diktatúráját szakralitás jellemzi. bemutatott „fantasztikus irodalom” épp csak érintkezik az utópiák. hogy az antiutópiák (és az utópiák) nem képzelhet k el fantasztikus elemek nélkül. Természetesen érdemes volt megvizsgálni. hanem hogy az tudatosul-e benne: amit olvas. Amennyire használható alapokat kaptunk tehát a tudományos-fantasztikus irodalmat vizsgáló kutatóktól. (Az aránytalanság a felosztás értelmetlenségét is jelentené. autokratikus rendszert). Karinthy vagy Szathmári Gulliverje mindig térben utazik. e kategóriá(k)ba sorolható regényt bemutatni. ezek milyen kapcsolatban lehetnek az aipótu m fajával. Szathmári. Dolgozatom második részében a magyar irodalom utópiáit és disztópiáit vettem számba. vallási köntösbe bújtatott személyi kultusz el -el fordul (Szentmihályi A tökéletes változatának egy epizódjában egy egykori hivatalnok alakít ki a Holdon vallási fanatizmussal átitatott.) A gulliveriádák többnyire szigetesek (de csak ritkán robinzonádok!). Csak a mesei alapú aipótuk adnak erre példát. az a jelen folytatása. A ’különösség’ sok antiutópiában megvan. hogy ez a világrend. Szintén nem mutat nagy egyenl tlenséget a szigetes és nem szigetes disztópiák aránya. megvalósulható jöv t mutat be. VERESS ZSUZSANNA kötetei) esetében – s mert sci-fir l van szó. mely azt sugallhatná. a hepiend meger sítéseként következik be. ahol a Kiserd földrajzi és id beli helye sem tisztázott – nem is szokás ez a mesék világában. engem is az érdekelt. ez természetes is – id ben kell el re mennünk. Vakhit. az utóbbiba Babits aipótuja. nem illik hozzá a dominánsan jelenlév különösség. hogy nemcsak id ben. akár a sci-fi alapúakra. Az utópiák – különösen a koraiak – esetében fontos elkülönítési sajátosság volt a vallásos vagy épp szekularizált jelleg. meglétük segít elképzelni azt. amit olvas. Az el bbi kategóriába sorolható még FEKETE GYULA A kék szigete. ám nem domináns részei az egésznek. ORBÁN DEZS vagy a Heraklida-trilógia (MANDICS GYÖRGY és M. hogy A Fél lény egyetlen igazi csodája az. (Jellemz . Van ugyanakkor olyan történet. de térben is elmozdulunk. A korábban említett szempontok közül többet is találtam. Ilyen Békés Pál A Fél lénye. Általában a disztópikus meseregényekre igaz ez a fajta meghatározatlanság – másképp: általánosabbá tétel. lehet felosztási alap az antiutópiáknál is. században jóval kevesebb keresztény utópia keletkezett (van azért ilyen. A m vek jelent s száma (közel ötven) miatt részletesebb elemzést csak a legjelent sebb. Karinthy Ferenc.Már korábban jeleztem. társadalom csak rendkívüli helyzetben. Fontos azonban. amikor a történet végén a kid lt fa a helyére áll. anitutópiák világával.

az elbeszélésmód mellett megvizsgálva a narratív cselekvés sajátosságait. század végéig ezek voltak többségben. Hogy mindezt bebizonyítsam. A morfológiai és narratológiai analízis mellett itt is kitértem a névtani sajátosságokra. valamint absztrakciós képességet. A regény érdekessége. BÉKÉS PÁL A Fél lény cím meseregénye az egyetlen igazi magyar reprezentánsa a mesei alapú disztópiáknak. FEHÉR KLÁRA Oxygéniája sci-fi alapú disztópia. e regény kapcsán a m faj jellegzetességeire is kitérhettem. hiszen a kés bbi fejezetekben három gyermekirodalmi antiutópiának egy-egy önálló fejezetet szántam. meseregény vizsgálata volt.igyekeztem a típusos jegyekre. ám a narrátori pozíció miatt mégsem err l van szó. Részletes elemzésre itt sem vállalkoztam. a fokalizációt és a szerepl ket is.) Az elemzésem f célja ez esetben ezért A Fél lény mint modern mese. s – további magyar regények példáit is bevonva – a kognitív szemantika segítségével mutattam ki: e m faj a befogadójától igényel egyfajta olvasói tapasztalatot. ROMHÁNYI JÓZSEFt l a Mézga Aladár különös kalandjai igazi gulliveriáda. els sorban narratológiai szempontú elemzést végeztem.és ifjúsági irodalom utópiáit és disztópiáit vettem górcs alá. E résznél tértem ki a disztópiákra jellemz sajátos onomasztikára. a transztextualitás különböz formáira és az egyedi sajátosságokra felhívni a figyelmet. Értekezésem harmadik részében a gyermek. 8 . hogy a narratíva bizonyos elemei alapján gulliveriáda is lehetne. Külön fejezetben írtam a m faji emlékezet egyértelm megnyilvánulásairól. A három alaposabban megvizsgált m re különböz szempontok alapján esett a választás. (Ez azért is érdekes. mert a legsikeresebb világirodalmi példák között a 20. s ismét külön fejezetben mutattam be a m faj jellemz motívumainak megjelenését.

Angyalosi Gergely. 5. évf. sz. Feny D. 125 p. századi magyar irodalomban. p. 16–18. 42. p. 142–161. In: El adásaink: nyelvészeti és tantárgy-pedagógiai szekció.: Osiris Kiadó. 1–16. A Magyar Tudomány Napja.: Helikon. Gombos Péter: Az emlékek re: Lois Lowry: Valahol. M. p. Csontos Erika: Mi hibádzik? In: Élet és Irodalom. 2004. 28. Bp. 11. 2.Irodalomjegyzék a tézisekhez 1. 857–867. 1999. In: Könyvtári Levelez /lap. Bálint Péter. 10. a h s kétbalkezes: Hét tételben a modern mesér l. Roman: A kötészet grammatikája. M. Groys. 1999. Komáromi Gabriella. 29. 1998. évf. Bp.: Magyar Scifitörténeti Társaság. 1–20. mesemondók. 6. 2004. 13. 352 p. [2006. sz. 82–90.: Helikon.: Helikon. Intorduction to The Theory of Narrative. sz.) 34. sz. In: Csodaceruza. In: Világosság. Füzi Izabella – Török Ervin: Narratív tér és narratív id . Theodor W. 11. Írások a sci-fir l. 77–90. Egy drámai motívum nyomában. 4. Kemsei István: Menekülés a mesébe. In: Holmi. (Autumn. Berlin. 2005. Bp. 35. 63–85. 1996. Fekete Sándor: Az utópia-m faj karakterér l. 132–142. Zorica: Featured Essay.: Gondolat. 38. sz. M. 409 p. Ehre. 10. évf. 2005. 2006. Adorno. 86–107. Carsten: Moderne Kinder. év. In: Világosság. Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek. Gombos Péter: Utazás Seholsincsországban. évf. Bahtyin. 1999. sz. Bíráló álruhában. 34.: A szó esztétikája. Csordás Attila: Utópia és jöv kép a XVIII–XIX. 31–35. 15.doc 19. C. 1. évf. Csokonai. In: Helikon. 39–45. 2. évf. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK (tudományos diákköri közleményei). 8–9. p. Bp. Isaiah: Az emberiség göcsörtös fája: Fejezetek az eszmék történetéb l.: A szó az életben és a költészetben. p. 74–79. 25. Bp. In: Új Forrás. 42. motívumok. 601–611. 39. Forster. Falus Róbert: Szép új világ – antik módon. Frye. Balogh Tamás: „Csak férfi és n van”. 1. sz. 2006. nov. 8–9. 1991. Bp. Komáromi Gabriella: A gyermekkönyvek titkos kertje. 18. In: Szabadbölcsészet honlapja. p. p. In: http://szabadbolcseszet. Közelítések a meséhez: A mese értelmezhet ségei. [online] Bp. 12– 20. 1973.: Európa. p. 2000. D.: Trillió éves dáridó. 33. Szerk. 9. 16. p. 27. sz. et al. 1982. 1976. 1992. 4. 36. p. sz. In: Utopian Studies. 240 p. sz. Balázs György: A magyar utópia nem-létének ürügyén. 1165–1167. Huoranszki Ferenc: Filozófia és utópia. Részletek a sci-fi regényéb l. London @ New York: Routledge. 144–162. Király Jen : Frivol múzsa: A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája 1–2. 31. Kaposvár: CSTIF. 17. In: Holmi. dezilluzionálás a századfordulóig. 4. 20. 45. 14. 12. Bp. Toronto–Buffalo–London: University of Toronto. Jakobson. 2.hu/utopia-csa. 218 p.und Jugendliteratur: Ein Praxishandbuch für den Unterricht. 9. In: Slavic Review. 50. E. Wesley G. 2000. 8. A holnap meséi. illúzió. 1998. 16. 15–16. sz. 37. 2003. 40. 18. 2006. Bp: Európa.: Az utópia mechanizmusa. 2003. Serbia Between Utopia and Dystopia. Edward: Narrative Comprehension and Film. Aldiss. p. 260 p.: Pannonica. In: Kincskeres . 297 p. In: A Tiszatáj Diákmelléklete. Szerk. In: Café Bábel. 47. 16.elte. Debrecen. Cioran. 6. – Wingrove. 1985 168 p. 5.: Tankönyvkiadó. Szerk. sz. évf. 24. Gyermekirodalom. Komáromi Gabriella: A boszorkány jó. 46. Bp. 381 p. 06. Lucy: Anti-leisure in Dystopian Fiction: The Literature of Leisure in the Worst of All Possible Worlds. In: Leisure Studies. 16. 1975. 2004. Berlin: Cornelsen Scriptor. 1999. Fioláné Komáromi Gabriella: A hetvenes évek ifjúsági regényei. [on-line] Szeged. 1996. 1999. Gérard: Transztextualitás. Th. Kuczka Péter: Lehetséges és lehetetlen világok. sz. Dérczy Péter Formalom és tartorma. Milton: Olesha’s Zavist: Utopia and Dystopia. 2004. 2000.: Maecenas. In: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. p.: Akadémiai.: A m vészet és a m vészetek. sz. Ðergović-Joksimović. 93 p. 322 p. p. p.: Nemzeti Tankönyvkiadó. Az alapító atyák. 223 p. E. Gondolat. sz. 12. 392 p. 1997. 3. 1995. Fülöp L. 12. 23. 9. 11. 2003. 36. 21. 4. 50. In: Adorno. évf. Szerk. p.: Junior Kiadó. 41. Bp. évf. 44. 1994. 1994. 545–551. Gombos Péter: Aipótu a gyermek. 121–130. évf.: Cédrus. J. Szerk. sz. 552–558. 19. 16. 32. p. 1998. 3. 27–29. p. sz. p. Bp. 62 p. Northrop: A kritika anatómiája. György: A mese határai. Branigan. Bp. In: Csodaceruza. 48. 1985. a tündér hétfej . 43. In: Nagyvilág. 1999. Bp. sz. 9 .html 30. 207 p. 4–5. p. p.: Kijárat. 1999. évf.: Kossuth. – Rollin. 2006. 15–16. Politikafilozófiai tanulmányok.hu/szabadbolcseszet/mediatar/vir/tankonyv/bibliografia. M. 16. 312 p. Kaposvár.: Aldous Huxley és az utópia. évf. Tudomány Sorozat. Gansel. Bp. évf. évf. Bp.: Utópizmus. 26. évf. 636 p.: A regény aspektusai. Genette. 17–18. p.] >URL: http://scifi. 1996. M. évf. Bp. In: Magyar Napló. Bal. Davis. (A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképz F iskola kiadványai. 219 p. Boldizsár Ildikó: Varázslás és fogyókúra: Mesék. 304–318. 1122 p. 1997. 20. 1990. évf.és ifjúsági irodalomban. 1975. Gombos Péter: Merre tart a mese?: A teáskannától Portisch Lajosig. Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Gombos Péter: Egy otthon ül Gulliver rutazásai. p.elte. 1981. Bp. Bahtyin. B. Társadalmi gondolat.. 5. 13. 26. 4. 2005. In: Somogy. W. sz. Debrecen: Didakt Kft. Kuczka Péter. 16. Bp. p. 159 p. 36. p. A science fiction története I–II. Mieke: Narratology.: JAK–Kijárat. IV. Boris: Az utópia természetrajza. évf. In: Magyar Scifitörténeti Társaság honlapja. április 69. 1991). Burnett. 7. In: u : Vonzás és választás. 06. Balázs Zoltán: Utópia és disztópia. Galgóczi Krisztina: Fejetlenség a századfordulón. 1999. p. messze. 22. W. 1–2. Bp. 397 p.: Helikon. In: Csodaceruza. M. 2004.

40–44. Maria: From Mythic to Linear. 67. Sükösd Mihály: Utópia lovagjai.html 62. 2003. Erdélyi Lajos. 5.49. In: Prae [online] 1999. p. Gondolat. 2000. Scholes. D. 224 p.: Krónika Nova. évf. évf. Részletek a sci-fi regényéb l. p.: Angol utópia. 64. Részletek a sci-fi regényéb l. Matias – Scheffel. Lewis: The Story of Utopias. 530–536. sz. 59.: Atlantisz. In: Jelenkor. In: Nagyvilág. Eszmények.: Seeing Beyond Sameness: Using The Giver to Challenge Colorbind Ideology. p. 71. 8–9. 78. 1988. évf. sz. sz. 331 p. 2. 1989. 193 p. VI. 7–27. 69–79. 16–20.. 1982. 1995. 4. Bp. Tarjányi Eszter: Utószó. 1. évf. 288 p. In: Világosság. Mannheim Károly: Ideológia és utópia. 1998. In: Kincskeres . 301–312. 2006. Richard: A közéleti ember bukása.: Utópiák igézetében: Jevgenyij Zamjatyin regényér l. 77. 15–16. [s. Bp. 2001. 5. 2002. p. New York: Routledge. 1–2. Máthé Andrea: Félelem és rengetés. 1982. 2. 74. Bp. 13. München: C. A. 1996. Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba.: Magvet . Németh György: Az aranykortól Utópiáig. 2007. 16. 34. Screen 15 (1974) no. 1994. Susan G. p. Temesvár. 1975. Todorov. 117–123. sz.: Utópia – ideológia – társadalmi realitás.: Bohács Ákos). p. M. < URL: http://magyar-irodalom. Robert: Structural Fabulation: An Essay on Fiction of the Future. 12. 82. Szépirodalmi Kiadó. 1999. 1989. In: Café Bábel. Margócsy István: Margináliák. sz. évf. Bp. 80. IX. 54. McHale. 20. 566 p. Lanham @ London: The Children’s Literature Assosiation and The Scarecrow Press.: Helikon. Lawrence: Sex. 57. Bp. 1993. 213 p. 60. Lem. 172 p. 1. New York: Oxford University Press. 184 p. MacCabe. 108 p. S. 1256–1259. In: EUROCON Konferencia. 1990. Nosztalgiák. Violence and Concrete: The Post-war Dystopian Vision of London in Nineteen Eighty-Four. Lea. Mi lesz holnap? In: Kincskeres . évf. Szénási Éva. 66. 2002. sz. Sárdi Margit. évf.: Kijárat Kiadó. sz. 56. 31. 2–4.hu/prae/pr/199901/0002.: Sci-fi irodalom Magyarországon. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK. 1986. 305 p. 69. 1–2. 79. Bp. Colin: Realism and the Cinema: Notes on some Brechtian These. évf. Bp. Bp. Sennet. Lovász Andrea: Jelen idej holnemvolt. Poszler György: Eszmék. sz. 412 p. 537–544.: Kossuth. Szép új világ. Szilágyi Ákos: Utópisztikus magatartás a lírában és az epikában. 58. 563 p. 669–670. Vlagyimir Jakovlevics: A mese morfológiája. évf.: Palatinus. 1974. 8–9. 61. p. sz. Nagy Miklós. Harry: The Gates of Horn: A Study of Five Realisis. p. Bp: Szent István Társulat. In: u : Hajóvonták találkozása.elte. 68. p. sz. Filozófiai Figyel . Bp. 213 p. 65. Szilágyi Ákos: Ezerkilencszáznyolcvannégyen innen és túl. Molnár Tamás: Utópia – örök eretnekség. 1991. 1988. Bp. 2008. 36–44. 1. McHale. 63. évf. 320 p. p. XV. Poszler György: Üdvösség vagy kárhozat – „Sehol Sziget” veszélyzónái: Meditatív sorok az utópiák természetrajzáról. 1986. Notre Dame and London: Notre Dame University Press. Beck Verlag. Bp. Propp. p. Morton. p. 10 .]: Oktatási Minisztérium Marxizmus–Leninizmus Oktatási F osztály. 2000.. 5. l. 81. avagy fantasztikum magyar módra. 294 p. In: Jelenkor. Brian: Postmodernist Fiction. sz. 51. 1975. május 29. 16. Time in Children’s Literature. 198 p. Az utópiáról. 105–118. 216 p. 1963. Bp. 52. 53.: Osiris–Századvég. Brian: Világok összeütközése. 70. Thomka Beáta: Beszél egy hang. évf. In: Children’s Literature in Education. 37. Michael: Einführung in die Erzähltheorie. századi magyar fantasztikus regények. Papp Zsolt: Utópiák szociológiája – szociológiák utópizmusa.: Napvilág. 455 p. 1974. New York: Compass Book. In: Világosság. 51–68. évf. In: Critical Survey. sz. In: XIX. Kuczka Péter: Lehetséges és lehetetlen világok. Phillips. H. 75. p. L. 72. Stanislav: Tudományos fantasztikus irodalom és futurológia. 50. 83. 76. Szerk. 223 p. Mumford. 13. Levin. Nikolajeva. Kuczka Péter: Lehetséges és lehetetlen világok. 1975. évf.: Magvet . Martínez. (ford. 1995. 73. 55.

amellyel az értekezés olvasásához fogtam. addig a csupán apai buzgalomból olvasott meseirodalomhoz semmiféle elméleti szálon nem tudtam kötni az utópiák/antiutópiák világát. illetve az ezzel kapcsolatban felmerül interpretációs kérdésekkel. Mert amíg az utópiával és az antiutópiával kapcsolatban mozgósítható olvasmányélményeim alapján némi elképzelésem azért volt arról. amelyek ifjúsági vagy gyermekolvasási stratégiaként azonosíthatók be. gyermekolvasók számára „átírt” változatával. exemplum hármasság jegyében építkez értekezések gyakorlatára épít. illetve az is kérdés. hipotézisek körvonalazhatók a témával kapcsolatban. m fajtörténeti (?) bevezet b l. Persze nyilván léteznek ilyenek.) A fentebb idézet tételmondat másik homályos és bizonyos értelemben önbeteljesít jóslatként funkcionáló helye a „hogyan jelennek meg” kifejezés. narratológiai stb.) háttér felvázolása tenné lehet vé. mégiscsak valamiféle elméleti (pszichológiai. tapasztalatnak stb. Ugyanakkor mintha a disszerens ennek az észleletnek. Ez a szerkezet már önmagában is deduktív eljárást ígér. éppen ezért hiányolom innen annak az elméleti háttérnek a reflektálását. hogyan jöhet létre az értekezés barokkosan burjánzó címében ígért kapcsolat disztópia és gyermekirodalom között. de ezeket mégiscsak fel kellett volna vázolni. amelyeknek – bár általában nem vagyok híve a rigorózus definícióknak – közelebbi meghatározására mégiscsak szükség volna. hiszen pl. motívumai egy más olvasóközönséget feltételez m esetében. Mindezt csak azért bocsátom el re. filozófiai. Ugyanis ez a célkit zés egyfajta motívumvizsgálatot ígér. amelyek ekként és csakis ekként tennék olvashatóvá a m vet. Ha jól értem. és a három magyar gyermekirodalmi m elemzéséb l. Fehér Klára Oxygéniájának olvasása közben. vagy ifjúsági irodalom” fogalompár használhatóságát. a disztópia jelensége és gyermekirodalmi vonatkozásaik már külön-külön is roppant érdekes kérdésfelvetéseket ígérnek. Az utópikus gondolkodás. nem láttam azokat a kódokat. egyáltalán nem jutott eszembe. csakhogy a bíráló eredend kíváncsiságát (mi köze van a meseirodalomhoz az antiutópiának?) csak egyfajta észlelet szintjén elégítheti ki. de így együtt meg szinte elképzelhetetlen horizontok megnyitásával kecsegtetnek. vagyis csak azt tudja megmutatni. A disszertáció szerkezete mondhatni egyszer en áttekinthet : áll egy elméleti. Ez utóbbi érzésem csak halvány sejtelemenként ködlött föl el ttem a Bevezet t olvastán. nem ismerve a szöveg megjelenésének kontextusát. hogyan jelennek meg a feln ttirodalom disztópiáinak sajátosságai. így a bírálat is ezt a hármasságot követi. de kés bb sajnos be is igazolódott. amely meghatározza – mert valami kétségtelenül meghatározza – a szerz gondolkodását. hogy miféle kérdések. hogy felvázoljam azt a bennem fokozódó várakozást. Az értekezés a kés bbiekben többször is foglalkozik Swift (részben Defoe) m vének rövidített. Pontosabban szólva a munka elolvasása el tt elképzelni sem tudtam. argumentáció. a „feln ttirodalom” versus „gyermek-. Opponensi vélemény Gombos Péter Utópiák és disztópiák a magyar irodalomban. Ez nagyjából a tézis. egy hatalmas anyagot mozgató magyar utópia-történetb l.” A mondat több olyan bizonytalan jelentés fogalmat is magától értet d nek vesz. hogy léteznek-e olyan kódok. (Pl. amely igen dicséretes a maga módján. delfinizált. hogy bizonyos szövegekben – amelyek közelebbr l meg nem határozott szempontok szerint a meseirodalomba sorolhatók – megjelennek az antiutópiára jellemz jegyek. majd ennek a tételnek a részletesebb kifejtésén alapul. ami általában a disszertációk nagyobb részét jellemzi: egy általános elméleti tétel megfogalmazásán. dolgozat tételét (állítását) a következ mondat fogalmazza meg a maga teljességében: „Fontosnak tartottuk […] azt vizsgálni. a mélyebb analízisét eleve kizárná vizsgálatának köréb l. hogy ifjúsági irodalmat olvasok. olvasásszociológiai. s t bizonyos értelemben kínálnak. 11 . különös tekintettel a gyermekirodalom antiutópiáira cím disszertációjáról Gombos Péter igen izgalmas témát (témákat) választott disszertációja tárgyául.Hivatalos bírálói értékelések I.

Gondoljunk csak a Nap. romlatlan. ti. az emberiség az adott közösség stb. amennyiben azt Habsurg Árpád Magyarországában véli megvalósulni azt. hanem inkább arra az igényre. Nem véletlen. hanem a románchoz köt dik. hiszen az utópia és/vagy disztópia nem a regényhez. csak a m fajra jellemz elemeket (motívumokat.) Viszont amennyiben az utópiát/disztópiát olyan narratívaként kezeljük. amely nála (különösen a Jöv század regényében) a gonosszal. mint a disztópia fenyeget lehet ségének képe. Ez a fajta sokszín ség és összeegyeztethetetlenség felveti. és örülnünk. vagy inkább utópisztikus gondolkodásról mint valamiféle narratíváról beszélhetünk. megnevezni. mondván „nem a személyiségjegyek predesztinálják a nagy álmodókat arra. m faj – ahogyan azt egyébként a disszertáció állítja és használja –. Persze érzem. amely a legkülönfélébb történelmi korszakokban. ugyanis err l szó sincs. gondolkodásmódokat stb. hogy a disszertáció egy picit félreérti a regény utópia-elképzelését. hogy az egyes szerz k lélektana szolgál magyarázatként a megszületett utópiára. hogy miért és hogyan aktualizálódik éppen akkor és ott ez az alapelbeszélés. illetve a Kína hegyei között véletlenül felfedezett Kin-Tseu (ejtsd: Kincs !) smagyar. ugyanis Jókai egyfajta kolonialista hevülettel saját jelenének kitágított és technikai értelem- 12 . politikai. a királyság fele stb. hogy jól levágja a Bestia valahány fejét. ám például egy olyan m fajelméleti dilemma feloldásához hozzásegíthetne. „típusos jegyeket”. azaz Alexandra asszony Oroszországával vívott harc. hanem az. rousseau-ista utópiáját. románc-utópia kérdésének átgondolásához. hogy a világ. amely egyik tökéletes disztópikus állapotból – a gonosz legy zésével – egy tökéletes utópisztikus állapotba (házasság. amely az európai kultúra/gondolkodás alapszövetébe íródott be. hogy Gonosz Birodalmává züllik a mindenség. amennyiben sikerül ezeket beazonosítani. illet leg alku eredményeként volt megteremthet . ezen ígéretét majdnem maradéktalanul be is tartja. az utópiának mint narratívának az egyik legelemibb megjelenési formája éppen a románc. hogy lehet-e egyáltalán utópiáról mint m fajról (?) beszélni. hogy valami utópia/disztópia vagy sem. lakodalom. Ha az utópia többé-kevésbé egységesíthet . Persze nem arra gondolok. s t a legkülönfélébb kulturális környezetben él szerz ket arra késztette. amennyiben nem érkezik a protagonista. hogy egy Seholsincsország bédekkerét megírják”. akkor nem elég csak a motivikus vizsgálat. s t… A regény kett s utópia-képzetet fogalmaz meg egyrészr l Tatrangi Dávid által alapított Otthon állam érdekre és technikai fejlettségre épül kapitalista (részvénytársaság!) utópiáját. Hold és a Csillagok elrablásának és visszaszerzésének motívumára.) Érdekes téma lehetne Jókai kései utópisztikus regényének (Ahol a pénz nem isten) utópia-elképzelését alaposabban tárgyalni. mint ahogy a disszertáció sem állítja ezt. vagy tökéletes boldogtalanság („disztópia”) jut-e osztályrészéül. hogy a disszerens által is emlegetett Jókai annyira kedvelte (különösen az 1870-es évek második felében) az utópiát. Ez annál is problematikusabb minthogy azt gondolom. amely azt beszéli el – persze nagyon leegyszer sítve –. utópisztikus államában. hogy ez a különbség látszólag nem túl jelent s. amely a h s gy zelméhez vagy bukásához kapcsolja a világ boldogulását. egyedül a lélektani háttér mint az utópisztikus/disztópikus gondolkodás motiváló tényez je nem vált világossá el ttem. A szerz dicséretére legyen mondva. társadalmi berendezkedésben.A tézis kimondása után a disszertáció igen alaposan felvázolja az utópia és antiutópia szakirodalmát azt ígérve. (Talán a kett nek a vegyülékekét fedezhetjük fel a Rjumin cím regényének kaukázusi. „filozófiai és lélektani hátteret” és „lehetséges tipológiát” nyújt az olvasónak. De a garázdálkodó sárkány miatt fekete gyászposztóba – „gyászfeketébe” – öltözött város sem más. (Ebben a tekintetben jelen disszertáció igen alapos munkát végzett. eltér civilizációs fejlettségi fokon. a regény-utópia. Ennek egyik legalapvet bb m faji kerete a (nép)mese. amit a disszertáció is említ egy helyütt. jó vagy balsorsa milyen irányt vesz: a tökéletes boldogság („utópia”). Ugyanis rá biztosan nem áll a disszerens által kimondott tétel. hogy utópiát/antiutópiát írjanak. mint az egyes. miszerint az utópiaszerz ket a jelennel való elégedetlenség motiválja.) való átmenetet beszél el. akkor valóban nincs más dolgunk. illet leg Jókainak az utópiához f z d viszonyát elemezni. hogy a mese felé vezet egyik lehetséges f csapás éppen egyfajta sajátos lelki diszpozícióból eredeztethet . tipologizálható stb. Ennyiben a m faji kérdés eld lni látszik. hiszen onnantól kezdve nem az a kérdés. Ugyanis ha jól értem.) katalogizálnunk. amely azzal fenyeget. hogy „pontos meghatározást”. Itt muszáj megjegyeznem.

mint „valami emlékeztethet minket”. ahogyan pl. hogy ezek az olyan távolinak t n szövegek egymás mellé kerülése indokolt volna. (Pl. hogy nem sorolható be a disztópia m fajába – lett volna a legalkalmasabb arra. Azonban itt érz dik leginkább a fentebb vázolt módszertani alapozás hiánya. akkor legalább két monográfia témája is lehetne. a szerz nem tudta eldönteni. A disszerens részben jól ismert. bátran állítható. Egy ideig aláhúzogattam az olyan fordulatokat. vagy ifjúsági irodalmi kód m ködését. amellyel valóban számot ad kompetenciájáról a szerz . Ugyanis sajnos azt kell mondanom. ugyanis miközben azt ígéri. a széles olvasottságot nem gy zöm eléggé hangsúlyozni. és mutat be. Az az érzésem. mint a szövegek katalogizálására. amely segíthetett volna eligazodni ebben az óriási korpuszban. aközben minthogy nem sikerült olyan fogalmi/elméleti mátrixot fölvázolnia önmaga számára. A disszertáció argumentációja tulajdonképpen nem más. dáridóját. mondhatni a szakma minden elvárását tökéletesen kielégít értelmezésekkel szembesülhet itt az olvasó. egy kicsit beleveszett saját anyagába. de igazából nem kapunk választ arra. hogy az elemzések igen felületesre sikerültek. amelyek a szabad asszociációt és a véletlent emelik egy szigorú módszertani eljárás helyébe. vagy egyik sem – összegzi az elméleti fejezetet a 41. ha tudom. Így viszont a se hal se hús tipikus esetével találjuk magunkat szemben. tematikus és tipologikus kritériumok alapján próbálja rendszerezni a figyelemre méltóan nagy anyagot. Békés Pál szövegének értelmezése – minthogy maga a disszerens állítja. Lázár Ervin meséinek alaposabb vizsgálatár sem bántam volna. mint a magyar anti/utópia-irodalom áttekintése. 13 . ám azon túl valahogy gyengécske fogalmi-elméleti mátrixra tesz szert a szerz az egyébiránt valóban nagyon alaposnak t n szakirodalmi tájékozottságából. Kin-Tseu abszolút boldog lakosait Tatrangi megtanítja az ichor haszunálatára stb. Mézga Aladár kalandjai tematikusan tökéletesen katalogizálhatók ugyan. Érdemes lett volna a – dolgozatban persze több helyütt is említett – A Végtelen Történetet disztópikus narratíváinak és a Békés-szöveg világának alaposabb összevetését elvégezni. Talán nem véletlen.) Az utópiának mint narratívának a románcosság melletti másik – disszertáció által is megfogalmazott. oldalon) tulajdonképpen hasznosítható. hogy itt egyfajta aránytévesztés áldozatává vált a szerz és a dolgozat. még akkor is.ben tökéletesített változatában látja a tökéleteses világ megvalósulását. ami csakis felületességhez vezethet. vagy „err l és err l az juthat eszünkbe”. hogy a magyar anti/utópia-korpusz teljességét igyekszik áttekinteni. néha mégis az volt az érzésem. amely a Bahtyin által leírt karneváli világlátás bizonyos tekintetben illegitim paradigmájában ölt testet. mint a boldogság megvalósulásának formáját és tartalmát. de a legnagyobb szomorúságomra – különösen a régi anyag tekintetében – igen-igen sz kszavúan elemez. csakhogy természetéb l adódóan (valami vagy ide. s így nem nagyon gy zött meg a szerz arról. hogy miért is tud m ködni egy gyermeki befogadó számára a m . de sajnálatos módon elvarratlan szálként hagyott – smintája a földi paradicsom (paradisus terrestris) utáni olthatatlan vágy. hogy itt egy készül nagyobb munka nyersanyagával szembesülhetek. vagy mesei alapú az antiutópia. részben ismeretlen szövegeket kutatott fel. amelyek az antiutópia hatásmechanizmusát érintik. hanem f leg formai. és minimum egy. de ha korszakokra bontjuk. de igazából nem ezek alapján. vagy oda sorolható vagy sehova) nem alkalmas másra. ugyanakkor nem látom a speciálisan mesei. ami önmagában egy igen nagyszabású vállalkozás. Ehhez áttekinti az utópia/disztópia irodalmát. Úgy érzem. hogy mit is akar valójában: a magyar anti/utópia történetének megírására. hogy a disztópiának-utópiának mint narratívának a m ködését bemutassa. Pontosabban szólva a tételének argumentálásához kinyert tipológia (vagy sci-fi alapú. Az Oxygénia elemzése már sokkal több olyan szempontot kínál. Persze a dolgozat egyik legf bb erényét. hogy ez a legjobb része a disszertációnak. A bírált disszertáció ugyan említi ezeket az smintákat. hogy a harmadik szerkezeti egység prezentálja a legalaposabb elemzéseket. Ez a minta szervezi a népmesék zárásának lakodalmi eszem-iszomját. hogy végs soron éppen egy átfogó áttekintés volt a szerz célja. vagy a (sz kebb szakterületéhez közelebb álló) meseirodalom – egyébként továbbra is azt gondolom – rendkívül érdekes és termékeny szempontú vizsgálatára vállalkozik.

leginkább az elvégzett óriási munka. Dr. PTE BTK) 14 . és legalább két könyvet írjon disszertációjából. hogy üljön le újra. Milbacher Róbert (egyetemi docens. illet leg az értekezésben rejl (most még nem kibontott) lehet ségek alapján.Magam azt javasolnám a szerz nek. Természetesen – minden kifogásom ellenére vagy inkább mellett – a dolgozatot alkalmasnak tartom a PhD-fokozat elnyerésére. illetve a narratívaként értelmezett disztópikus/utópisztikus gondolkodás mesékben betöltött szerepét egy b vebb magyar anyagon (a népmesékt l a mai magyar szerz k mesééig) elemezze. amely b séges nyersanyagként állhat rendelkezésére: egyrészt írja meg a magyar utópia/disztópia irodalom történetét alaposabb történeti vizsgálatnak vetve alá az anyagot.

Hivatalos bírálói értékelések II. ám valójában csak mintegy 10-11 szerz i ívnyi – vagyis egy doktori értekezés átlagos terjedelmének megfelel . Els sorban éppen a választott-kidolgozott terület „védelme” érdekében. Összességében elfogadhatónak tartjuk a deskriptív értelmez i horizontválasztást. hogy egy hipotetikus-problémafelvet szempont felvétele további lehet ségekkel kecsegtetné a szerz t a kutatási irány még árnyaltabb megközelítése szempontjából (ennek lehet sége Gombos Péter szándékai között bizonnyal helyet kap a jöv ben). hogy annak autoritása ma már van olyan er s. amelyek ama fent jelzett kánonnak aligha jelent s darabjai (a három „f m ” közül kivétel Békés Pál A Fél lénye). s ez akkor is így van. hogy érdemi tudományos vizsgálódás – s ez lenne maga a dolgozat – tárgyává tehet . amikor az irodalom történéseinek f sodrától viszonylag távol es területe(ke)t igyekszik szemközelbe hozni. Ráadásul olyan m vek interpretációja (olykor részben ismertetése). hiszen így még er teljesebb az olvasó ama érzése. tudományosan pedig nem is lehet 15 . illetve a szerz átfogóan extenzív törekvéseinek bemutatása. Esetünkben ez a dilemma kétszeresen is adott és eldöntend . oldalig és utána is!). hogy a disszertáció nagyobbik része egymástól meglehet sen független m értelmezések sorozata (lásd a szöveget a 42.) A súlyos zárlat hiánya rányomja bélyegét a tanulmány egészére. hogy kánonmódosítást hajtson végre irodalomtörténet-írásunkban az utópiák–disztópiák. nemes cél. Ugyanakkor az is világosnak tetszik. oldaltól a 155. vagyis fizikailag kizárható – s egy disszertációban talán nem ajánlatos maga a „teljesség”-re vonatkozó kijelentés sem –. hogy az utópiák és disztópiák világáról megalkotott f téma kifejtésében az olvasót tudományos szempontból érdekeltté tegye. (A munka a ritka szedéstükör miatt nagyon terjedelmesnek látszik. amely a dolgozat egészének akár négy-öt százalékát is kitehetné. jelezve. Egy doktori értekezés min ségének megítélésekor fontos szempont már a témaválasztás mikéntje is. A disszertáns módszertani apparátusa. (E szándék megvalósulása eleve. látóköre s nem utolsósorban stílusa. Egyfel l maga a vizsgált m faj. Ugyanakkor az értekezés rögzítettségének e mostani formájában is jól elkülönül egymástól a témával kapcsolatos korábbi tudományos eredmények interpretációja. Vagyis a szerz nek ama – ki nem mondott. bár megjegyezzük. fogalmi készlete azonban alkalmas arra. ha a disszertáns a bevezet ben leszögezi. A történeti részben f képpen sok. Hasonlóképpen hiányoljuk a disszertáció végér l az alapos összegzést. illetve hogy a választott téma relativizált fontossága – vagy: fontosságának relativizáltsága – említ dik ugyan. joggal feledésre ítélt m szerepel. a kanonizáció általános kérdéseivel kapcsolatos részfejezet beiktatását egy effajta dolgozatba. hogy a kutatás (a kés bbiekben majd bizonyára könyvvé formálódva) a sz kebb szakmaiság berkein kívül is közérdekl désre tarthat számot – éppenséggel a bevezet ben jelzett dilemmák megoldásra váró létmódja okán is. Magunk lényegesnek gondolnánk egy. „Halmozottan hátrányos” szerz i pozícióból indítja tehát vizsgálódásait Gombos Péter. de inkább csak utalásszer en. a kutatási irány indokoltságának felismerése és az adott tudomány kérdez horizontjába való bevonása. de a dolgozat nem mindig következetes ebben az értelemben. másfel l a gyermekirodalom korpuszának kiemelt „néz pont”-ként való kezelése veti fel a kanonizáltság fel li kérdezés jogosultságát. KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK A) Tartalmi kérdések A fentebb mondottak értelmében némileg meglep ugyanakkor. II. hogy a „kánon” szó nem is szerepel a tanulmányban. hogy munkájával – tiszteletet parancsoló célkit zés! – teljességre törekszik: a m faj véderny je alá tartozó valamennyi magyar nyelv alkotást említeni szeretné. de témaválasztásából adódóan egyértelm – szándéka. illetve a gyermekirodalom javára.

.). formai és egyéb megjegyzések Stiláris és formai tekintetben a dolgozat általánosságban dicsérend következetességet mutat. hiszen azoknak jelent s hányada ismeretlen a magyar olvasóközönség. illetve 156. Karinthy az Utazás Faremidóba cím kisregényében adja h se. de ez nem történik meg. hogy Gombos Péter optimálisan találta meg a választóvonalat a „még szükséges” és a „feledhet ” között. 3. s nem a magyar elméletírásban inkább bevett intertextualitásról – azonos jelenségekre vonatkozóan.cél még egy ilyesfajta. mint ahogyan esetünkben is kísért olykor ez a dilemma. 4. illetve 170.) 2. monografikus odafordulás okán sem.. a következ kben ezek közül is említünk néhányat. 1. Hasonlóképpen túlságosan megemel dnek (terjedelemben is!) Fekete Gyula szövegei (136– 146. hogy kézenfekv el re. (Éppen ezért vethet fel ama dilemma is. amelynek a Galaxis útikalauz stopposoknakra emlékeztet abszurditása a vezérfonala” (99. a benne tett legfontosabb megjegyzés (utalás Sántha Ferencnek Az ötödik pecsétjére. melyben élni kényszerültek”. 104. A doktorjelölt – részben indokolhatóan – kénytelen az értelmezett alkotások cselekményét viszonylag b vebb terjedelemben bemutatni. hogy milyen mértékben és mennyiségben érdemes egyáltalán a kánon peremén helyet foglaló. szép és tartalmas megfogalmazások a disszertációban.és visszautalás volna lehetséges a szövegben. a kés bb szóba kerül H söm terére is utalni. egyéb hiányosságok azonban akadnak. Kisebb elírások. – Vagy: „Gulliveriádában is találkozhattunk már hasonló szemlélettel. (Lásd például Tímár Péter Egészséges erotika cím filmjének említését hasonló a vonatkozásban a 88. miközben értékelésük. s kissé értelemzavaró módon…) hozni semmilyen m vet: „Nehéz egyetlen mondatot is komolyan venni – a részletekben! – abban a történetben. oldalon! – Vagy: a 88. Mivel ezt nem teszi.). s t azon kívüli m vekre kutatói energiát fordítani. Bár közismert alkotásról van szó. és a 253. de olykor még a szakemberek számára is. hogy a szerz – bár egyértelm en és mindvégig a genette-i terminológiát követi – miért beszél állandóan és hangsúlyosan transztextualitásról. az ismétlés figyelmetlenségnek hat. oldal körül magától értet d lenne már Parti Nagy Lajos m vére. B) Stiláris. magvas megállapításait sejtetik. a sebészorvos Gulliver szájába: »A háború gyönyör . Nem világos számunkra. Ilyen például a 14. (Pontosabban: miért nem világosít fel bennünket fogalomhasználata megokoltságáról – de hasonlóképpen 16 . a róluk szóló tartalmi megállapítások és a zárlat is meglehet sen negatív. Többek között Dalos György 1985-jének ismertet értelmezése (is) aránytalanul hosszú (100–105.). hogy egy Seholsincsország bédekkerét megírják. lelki. de els említésekor mégsem szerencsés a szerz neve nélkül (ráadásul helytelen – persze véletlenül itt ragadt! – toldalékkal.) Néhol az olvasónak bizony van olyan érzése – mint korábban s az imént is jeleztük –. mentális sajátosságoknak nyilván van ebben szerepe. 6. Bár az egyéni.) Mindazonáltal nem ritkák az egyedi. El fordul.). mert fejleszti a sebészetet«” (56. 5.) azonban mégis kifejtetlen marad. de a szerz nem használja ki a kínálkozó alkalmat. Egy bizonyos határig erre a tudomány teljességképzete érdekében nyilvánvalóan szükség van – bízunk benne.). mégis fontosabbnak t nik a kor. Hiszen éppen a megfelel szelekció lenne az. hogy az értekezés beszédmódja – mer jó szándékból – túlságosan ismertet -leíró jelleg . oldalon található metaforikus gyöngyszem is: „Talán e néhány jelz . végleges formáját csak 1957-es kiadásakor nyerte el” (72. jellemvonás mutatja: nem a személyiségjegyek predesztinálják a nagy álmodókat arra. amely egy adott téma min ségi kutatását lehet vé tenné – egyébként a feldolgozás átcsúszna „dokumentum-” vagy „szöveggy jtemény-készítés”-be. melyek ténylegesen egy lehetséges majdani könyv körvonalait. Nemigen indokolható az alábbi motívum kétszeri szerepeltetése sem: „Az eredetileg Gulliver Kazohiniában címmel megjelent regényt a világháború idején – 1941-ben – még cenzúrázva adták ki.

)” – Vajon miért lesz érdekesebb a történet (a szöveg) azáltal.) 7. Megmagyarázatlanul maradt – s nem is túl szerencsésen fogalmazott –kijelentések is akadnak a dolgozatban. a következetes szerkesztés erényei az utópiának. lábj. s szabályosak – az adott rendszeren belül – a bibliográfiai adatok. A szerz látásmódja és problémaérzékenysége modellérték . vizsgálódásainak módszertana. ám a lényeg a következetességen van. hogy n írta…? 8. nagyon-nagyon kevés az elütés. Dr. a homodiegetikus elbeszélés személyessége. történeti irodalom. Az értekezés a doktori eljárásban való részvételre alkalmas.) ’fanatasy’ (152. ám minden bizonnyal „csak” közbens állomása. elfogadását és vitára bocsátását a Tisztelt Doktori Bizottság számára jó szívvel ajánlom. témafelvetése. a fantáziagazdagság. ItK-szabvány!). III. Az Irodalomjegyzékben viszont a könyvvé formáláskor mindenképpen elkülöníteni javasoljuk egymástól a szépirodalmat és a szakirodalmat. címleírások. Példásan rendezett a szövegtükör. Merthogy kutatómunkájának a disszertáció az egyik fontos és nélkülözhetetlen. a leírások pontossága. s ebben nem hagy maga után kívánnivalót Gombos Péter munkája. s további munkára igyekeznek biztatni a jelöltet. de azért ilyen is akad: „Cluj–Kolzsvár” (120. az utóbbin belül pedig további differenciálást tartunk szükségesnek (elméleti irodalom. az egyes szerz kre vonatkozó szakirodalom stb. 9. ha a szerz az irodalomtörténetben bevett címleírási módot használná (vö.nem ártana egy-két mondat a „narratíva–narráció” – egyébként helyes! – fogalmának elkülönítésér l sem. Magunk ugyan szerencsésebbnek tartanánk. mint például itt: „A kerettörténet.). és új eredményekkel gazdagítja az irodalommal foglalkozó tudományok rendszerét. 10. s még érdekesebbé teszi a m vet a n i szerz (120. Kritikai megjegyzéseink mindenekel tt eme nagyrabecsülés jelei szeretnének lenni. ÖSSZEGZÉS Gombos Péter tanulmánya kétségtelenül új területre merészkedik. o. Üdít en szépen gondozott a szöveg. fogalomrendszere egyértelm en elismerésre méltó. Nyugat-magyarországi Egyetem 17 . F zfa Balázs PhD egyetemi docens.) stb.

s mely általánossága ellenére is mindig nagyon konkrét – egy megvalósítandó terv vagy egy létez rendszer kritikája –. hogy nem definiáltam néhány olyan fogalmat. Opponensem jogosan hívja fel a figyelmet a románc és az utópia rokonságára is. meg kell határoznia azt is. a harmonikus emberi együttélés megvalósítására. vezetési mód bírálatával találkozunk. Wellsnél. Utóbbi 18 . Az eredend en kizárólag a szóbeliséget használó mesél kt l nem volt elvárható. nem is csodálkozhatunk azon. Például. mely számára egyértelm bbé tette volna kés bbi állításaim egy részét. hogy munkám egy kés bbi változata érettebb. A gonosz király b nh dése nem a királyság vagy az abszolút monarchia kritikája – ellentétben mondjuk Swift Gulliverjével. ám fontos leszögeznünk itt is. ’utópikus magatartást’ s nem ’utópikus gondolkodást’ említve – ugyancsak Szilágyira hivatkozva (29. míg a disztópiákkal foglalkoztam. Fontos lehet meghatározni. fel kell mérnie a szakirodalom jellegét. átgondoltabb lehessen. e terület kutatójaként. Hasonló terjedelm . Az a társadalmi vonatkozás. vagy hogy a ’gyermekirodalom’ és a ’meseirodalom’ korántsem ekvivalens terminusok. szerz k terminusait fogadjuk el kutatásunk alapjául. célú írásmunka alkotásánál. hogy a feln tt olvasó nem érzi azt. mely megvan például H. egy kormányzási. ám az íróból hiányzik az a „társadalmi felel sségérzet”. A francia szerz jókora életm vében jócskán találkozunk olyan – egyébként a románcra jellemz – motívumokkal. elméletek. illetve tudnia kell szelektálni ezeket. Ezekkel a kérdésekkel én is szembesültem. a vizsgálódás során számtalan fontos döntést meg kell hoznia a kutatónak. melyeket axiómaként kezelnek a szakirodalmi források is. talán hiba volt csak olyan olvasót feltételezni. ahol – legalábbis az els három utazásnál – egy rendszer. s valójában mindegyik hiányolt elem ugyanabból a hibából fakad: disszertációm els felében nem határoztam meg a ’gyermekirodalom’ fogalmát. aki hasonló egyértelm séggel alkalmazza ezeket. s t. Pontosan meg kell határoznia a témának megfelel m vek körét – figyelve arra. felvetett kérdéseik. Ráadásul – ahogy erre Kuczka Péter is felhívja a figyelmet – Verne h sei gyakran tesznek ugyan kísérletet a tökéletes társadalom. Mentségemre szolgáljon. homogenitását. hogy ez nem „neki való” regény (lásd a ’duplafedel ség’ jelenségét – err l részletesebben Komáromi Gabriella vagy Rigó Béla is több helyütt írt). hogy ez feldolgozható mennyiség legyen –.és ifjúsági irodalom sajátjai. G. akár a szekunder irodalomban – nem teljesen homogén „alapanyaggal” kénytelen dolgozni. nem automatikus a kapcsolat. hogy közvetlen környezetükön túlmutató bölcsességet fogalmazzanak meg. Ha – akár a primer. a gazdagok rosszak). a kalandok róluk. a társadalmi szinten gondolkodás ritka e m fajnál is. Megteszi ezt a téma több kutatója is (a magyarok közül például Szilágyi Ákos). hogy mit l gyermekirodalom a gyermekirodalom. E felvetés azonban rámutatott. mint az általam ’utópisztikus m veknek’ nevezett regények és az utópiák/disztópiák között. javaslataik sokat segíthetnek abban. hogy ugyanaz a könyv ugyanúgy élményt jelent fiatalabb és id sebb befogadó számára is. igaz. tudniillik. Nemcsak Jókai. oktatójaként olyan alapvetésekként használtam ezeket. nem írtam azokról az attribútumokról. a tanulságok nekik szóltak. igény . a népmesékben nincs meg. csak általános szinten (a szegények jók. Milbacher Róbert már bírálata elején felhívja a figyelmemet egy hiányosságra (s kés bb is többször visszautal erre). Opponensem kritikája kétségtelenül helytálló. hogy a csodás történetek egykori elbeszél i nem léptek túl konkrét hallgatóságukon. Figyelembe véve a mese mint m faj genezisét. egy társadalmi berendezkedés. ám nem szorosabb a kötelék. illetve relációt. melyek a gyermek. s valóban érdemes lett volna tisztázni az alapfogalmakat. kezelhet ségét. mert kétségkívül van ugyan „lelki” rokonság e m fajok között (ennek bizonyítékát opponensem részletezi is). oldal). hogy a választott tudományterületen belül milyen iskolák. Dolgozatomban én is felvetem ezt. A népmese és az utópia/disztópia lehetséges kapcsolatát azért nem vizsgáltam. de Verne is jó példa erre. hogy az utópia mint m faj vizsgálata mellett (helyett?) fontos beszélnünk az „utópikus gondolkodásról”. Ugyancsak egyetértek Milbacher Róbert azon állításával. mely minden utópia és disztópia sajátja. hogy miért nem ritka az. meri-e mindig kritikusan kezelni a forrásokat.Gombos Péter: Válasz a bírálatokra Opponenseim ért figyelemmel olvasták el doktori értekezésemet. melyek az utópiák elemei is lehetnek.

Így – bár a Lowry-disztópiákkal vagy A Végtelen Történettel is foglalkoztam már. melyet a kezdetén meghoztam: minden magyar nyelven írt utópiáról. Tillich vagy épp Németh György). ezzel együtt lélektani gyökere tehát valóban érdekes és összetett kérdés. Bár a szelekció lehetséges elvét egyel re nem látom – az esztétikai min ség éppúgy vitatható lehet. olvasottság. nehéz lett volna meghatározni a kánon alapját is.– különösen az egész életm höz viszonyítva – nem véletlen. s kés bb is. hogy ennél alaposabban vizsgálódjak. A disztópiákra szinte mindig jellemz sajátos onomasztika vizsgálatához épp azért választottam a kognitív szemantika módszerét. antiutópiát is írt. valójában a kutatás mindegyik fázisában úgy látszott. hogy túl sok szerz és alkotás került bele ebbe az eredend en kevésbé hangsúlyosnak szánt fejezetbe – így viszont nem kellett engednem a teljesség igényéb l. de az interpretálásnak esetükben feltétele egyfajta m veltség. jelent s „leágazás” lett volna. s ezen a szinten a disztópiák esetében én sem léptem túl. mégis ebben az irányban lesz érdemes tovább lépnem. Természetesen az a módszer is felvetett volna kérdéseket – mi és miért marad ki –. A 2000 utáni külföldi szakirodalom hivatkozott példái egy viszonylag sz k körét határozzák meg a m veknek: Ende. de élményszer olvasást csak a feln tt számára nyújthatnak. Milbacher Róbert kritikaként fogalmazza meg. A m faj kapcsolatai. A három választott m elemzéseinek szempontjait gondos mérlegelés után választottam meg. a korszak és a szerz ért kutatójaként opponensem természetesen észrevette a kijelentés pontatlanságát. a több mint hatvan bemutatott regény közül csak kevéssel foglalkoztam alaposabban. Ez a döntés pillanatában logikusnak t nt. az allúziók. hogy több utópiát. Verne jóval kevesebbet. Pausewang Fall-outja. a m faji emlékezet motívumai nem juttatják aha-élményhez a befogadót. Bírálóm okkal jegyzi meg. -olvasási sajátosságokra („ifjúsági irodalmi kód”) is próbáltam kitérni. s ez regényenként is el-eltért. Ezt tették az utópiák tipológiáinak alkotói is (Ruyer. disztópiáknál. Az e rész kapcsán újra említett gyermekolvasói. A Milbacher Róbert által kifogásolt. Ám egyrészt a disszertáció m faja sem engedte meg. század végének egyik legjelent sebb gyermekirodalmi kategóriájává váljon. másrészt eddigi kutatási területem és oktatói munkám sem kapcsolódott ezekhez a m vekhez. Jókai csupán kett t. Jókai-regény kapcsán tett megállapításom Balázs Zoltán 2006-os HOLMI-írásából származik (158. hogy a Békés-meseregény kapcsán – s általában az egész dolgozatban – keveset utalok a külföldi irodalmi párhuzamokra – például A Végtelen Történetre. hogy – Maria Nikolajeva szerint – a m faj a 20. disztópiáról írok. ezekr l több publikációm is megjelent – nem vállaltam ezt a „kitér t”. s végül arra a következtetésre jutottam: belátható. számú hivatkozás). így minden regényhez a disszertáció készítésekor kellett feltárnom – nyilván nem teljes kör en – forrásokat. ahogy erre bírálóm utal is. Munkám vége fel l nézve kifogásolható lehet az a döntés. igaz lehet. Haugen Cry from the Jungle-je vagy a magyarul is 19 . Való igaz. pedig ez a szakasz egy önálló dolgozat témája is lehetett volna. hogy értekezésem legfontosabb részei kapcsán értékelt így a bírálóm: „a szakma minden elvárását tökéletesen kielégít értelmezésekkel szembesülhet itt az olvasó”. jogos észrevétel Milbacher Róbert részér l. Lowry. Összességében azonban mégis egyetértek F zfa Balázzsal. Haugen disztópiái világszerte ismertek. feldolgozható mennyiség anyaggal akkor dolgozhatok. Hogy az ilyen alapok segítségével létrehozott tipológia a szövegek „katalogizálására” alkalmas csupán. s nagyban hozzájárultak ahhoz. én nem kezeltem kritikusan a Balázs-tanulmányt. s mert egy Magyarországon eddig nem nagyon kutatott területr l van szó. Ellenkez esetben a transztextuális utalások. mert ennek segítségével rámutathattam: e m vek feltételezhetnek gyermekolvasót. ha megmaradok a „tiszta” utópiáknál. A duplafedel ség – különösen az Oxygénia és A Fél lény esetében – persze így is érdekessé teheti a regényeket. Kutatásaim során magam is próbáltam ebben az irányban tájékozódni. Mindez tudatos döntés eredménye. Hogy elemzéseim többsége sz kszavú. hogy már csak néhány szöveggel kell megismerkednem… Ma már látom. Örömmel nyugtáztam. ha valamiféle kánon alapján válogatok. Ám e regények vizsgálata egy újabb. A bemutatott m vek köre talán F zfa Balázs javaslata alapján lehetett volna sz kebb. Másrészt könnyen belátható az is. hogy értekezésem középs részében a legtöbb m vet sz kszavúan elemzem. mint az ismertség –.

mint ahogy hazánkban alkalmazzák. A dolgozat középs része kapcsán néhány lehetséges aránytalanságot vetett fel bírálóm. Mivel opponenseim szerkeszt i alapossággal tanulmányozták a dolgozatomat. A gyermekirodalom disztópiáinak. (Ha szabad egy személyes megjegyzést tennem ehelyütt: az elmúlt években. s bár ismertségben jócskán elmarad ezekt l. miért ragaszkodtam következetesen a ’transztextualitás’ terminusához. az olvasottak alapján megfogalmazódott konklúziókat igyekeztem beépíteni az értekezésbe. még alaposabb. kétségkívül okozhat ez problémát. hogy a fogalom els megjelenésénél hivatkozással is jeleztem az elméleti hátteret. jómagam pedig a Kortárs gyerekkönyvek cím kötetben írok). idézem: „egy szövegnek egy másik szövegben való tényleges (kiemelés t lem: GP) jelenléteként határoznám meg”. és kaptak ezek nagyobb terjedelmet. Ez sem valamiféle elfogult rajongásnak köszönhet . mindenképpen kiegészítésre szorul. Fekete Gyula egy-egy m ve nem kapott kiemelt helyet. javaslataik elolvasása után kiderült: írásom lehet még pontosabb.) A Dallos-elemzésben tett utalásom Sántha Ferenc regényére valóban túl rövid. melyek vagy kimutatható hatással voltak több kés bbi disztópiára (Karinthy Frigyes m vei. ilyennek tartom Dallos György 1985 cím regényét. de egy ilyen komparatisztikai elemzés több szempontból sem illeszkedett volna az értekezésembe. Itt szándékom szerint azoknak a m veknek a bemutatására fordítottam nagyobb energiát. Felhívta a figyelmemet három esetben szükségtelen ismétlésre.megjelent Az emlékek re egymással összevethet ugyan. de nem is hallottam róluk. nem volt megoldható. Bírálóm észrevétele jogos. s lehet vé tették. amelyet gyermekként olvastam el ször –. hogy nincs értékezésem végén egy – akár jelent sebb terjedelm – összegzés.” F zfa Balázs további. F zfa Balázs kérdésként vetette fel. Nem az elfogultság vezetett hát – bár A kék sziget azon antiutópiák közé tartozik. értékítéletem mellett (ellenére) csupán az e m fajokban legtöbb regényt alkotó szerz nek járó figyelmet kapta meg. hazai „párjuk” azonban – egyel re – nincs. kutatás közben olvasott antiutópiák közül a Heraklidáktrilógia és Dallos könyve volt a legmeghatározóbb olvasmányélményem. átláthatóbb formában jelenhessen meg. hogy észrevételeikkel segítséget nyújtottak további munkámhoz. s nem is vitatom. F zfa Balázs kritikaként fogalmazza meg. Ilyen Déry Tibor és Parti Nagy Lajos disztópiája. Hosszú id t töltöttem ennek a – talán nemcsak számomra – érdekes témának a kutatásával. hogy a magyar nyelv szakirodalomban nem honosodott meg a genette-i szóhasználat. Hogy ez még egyértelm bb és átláthatóbb legyen. Nyilván azért is. Köszönöm bírálóimnak. mint – az utolsó három fejezet kivételével – bármely másik gyermekíróval. mindegyiket elemeztem. két elütésre. s így többet foglakoztam vele. mert ezeket nemcsak nem olvastam korábban. Genette ugyanis szintén használja az ’intertextualitás’ kifejezést. valószín leg tényleg érdemes kiemelni ezeket a megállapításokat egy külön befejez részben. s hogy az irodalomjegyzékben érdemes lenne különválasztani a primer és a szekunder irodalmat. így – bár munkám végeztével éreztem egyfajta elégedettséget. Az azonban. utópiáinak kivétel nélkül hosszabb elemzés jutott. vagy újszer ségükkel – legyen az nyelvi vagy tartalmi – vitathatatlan értéket képviselnek. csak egész más jelentésben. Ezen állításokkal kapcsolatban nem tehetek mást. – megjegyzéseik. Ahogy ezt a francia szerz is írja – nem kis iróniával – az el bb idézett tanulmánya egy lábjegyzetében: „Ideje lenne. 20 . egy kifejtetlen állításra (miért érdekes az. Ehhez képest Ende és Békés írásai között van párhuzam (err l Komáromi Gabriella A gyermekkönyvek titkos kertjében. és javítom a felfedett hibákat. jelen esetben Gérard Genette munkássága iránt – noha talán ez is megbocsátható lenne. vállalva a – F zfa Balázs szavaival élve: – „halmozottan hátrányos szerz i pozícióból” következ nehézségeket. Annak ellenére. mely az el bb említettekhez képest méltatlanul feledésbe merült. nagyon konkrét észrevételeket is tett. Az értelmezésében ez jóval sz kebb jelentéskör . terjedelmet. a hazánkban elterjedtebb ’intertextualitás’ helyett. hogy párhuzamosan használjam a két „változatot”. mint elfogadom a vitathatatlan észrevételeket. hogy n i szerz ír sci-fiszer utópiát). hogy az Irodalomtudományok Köztársaságának Megbízottja egységes terminológiát írjon el . és így kifejtetlen e formájában. de mert négy m vel is jelentkezett e m fajokban. hogy eddigi kutatásaim eredménye érthet bb. Szathmári Kazohiniája). Természetesen a kutatás során gy jtött tapasztalatokat.

1/1–14. évfolyam számára. (Fordította. – Gombos P.Szakmai önéletrajz Születési hely. október Bp: Raabe Kiadó. 153–163. – Gombos P. szerkesztette: Gombos Péter) Juta: Profunda Könyvek. 4. 47 p. In: Irodalom – Tanári Kincsestár 24. In: Irodalom – Tanári Kincsestár. 154 p.7/1–43. Tanítási segédanyag a 6. 2006.: A felvételit l a diplomáig. – Gombos Péter – Tolnai Mária: Michael Ende: A Végtelen Történet. id : Zalaegerszeg. p. D 5. évfolyam számára. – G.4/1–22.: Ciceró. D 6.: Feny D. kiegészít kötet. Bp: Raabe Kiadó. Tanítási segédanyag a 7–10. B4 3. Szerk. Kaposvár: KE CSPFK Könyvtára. 2006. In: Irodalom – Tanári Kincsestár. Idegen nyelven megjelent publikációk Magyarországon megjelent idegen nyelv kiadványok G. Szabó Sára – Gombos Péter (ford. Hadd beszéljenek ezután a halak is – gyermekvers-fordítások beás nyelvre. – Gombos Péter – Tolnai Mária: Berg Judit: Rumini. magyar szak 1998–2000 Munkahely: Csokonai Vitéz Mihály TF (jogutód: Kaposvári Egyetem) Nyelvismeret: • orosz nyelv: alapfok. György. Bp. 21 . – A vajtól a margarinig. Szabó Sára – Gombos Péter: A képregény. kiegészít kötet. szeptember. Bp. p. Bp: Raabe Kiadó. 2005. D 6. D 7. p. In: Irodalom – Tanári Kincsestár 23. – Gombos Péter: Fekete István: Éjfél után. Tanulmányok: • Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképz F iskola. augusztus 22. 1973. – angolról) F iskolai jegyzetek. 2001. évfolyam számára. Könyvtárhasználati és információs ismeretek f iskolai hallgatóknak és továbbképzéseken résztvev knek.): Lá sză szfătászkă dăp-ásztá sî péstyi. a Tüskevártól Szegény Dzsoniig. In: Irodalom – Tanári Kincsestár. 2005. Komáromi Gabriella. magyar szak 1994–1997 • Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképz F iskola.15 p. 2006. szeptember. 2007. (angolról) El készületben: – Nikolajeva. Fordítás magyar nyelvre – Louis Sachar – Amit a szerz r l tudni kell. In: Irodalom – Tanári Kincsestár 21. • beás nyelv: középfok • angol nyelv: társalgási szint 1994– Válogatott publikációk Szakkönyvek Könyvrészletek – Michael Ende: A Végtelen Történet. tanító–hitoktató szak 1991–1994 • Berzsenyi Dániel Tanárképz F iskola.8/ 1–22. Borbély Sándor. oktatási segédanyagok – Balla Mária – Gombos P. 2001. kiegészít kötet. Bp: Raabe Kiadó. Animus. p. február Bp: Raabe Kiadó. 2009. szeptember. kiegészít kötet. április Bp: Raabe Kiadó. 2007. kommunikáció szak 1994–1998 • Miskolci Egyetem BTK. In: Irodalom – Tanári Kincsestár 21. In: Kortárs gyerekkönyvek. február. In: Kib l lesz az olvasó? Szerk. 2006.11/1–22.10/1–26. G 1. 124–131. Tanulási segédanyag az 5–8. p. Bp: Raabe Kiadó. Marija: A boldogság ígérete (In: Csodaceruza. H 2.: Arany János: Sejtelem. 2007.: Weöres Sándor: Az éjszaka csodái.

Tud. – Merre tart a magyar gyermekpróza? In: Csodaceruza VI. In: Somogy. 16. 33–34. Berzsenyi Helikon Napok. 2006. In: Somogy. In: Könyv és Nevelés. évf. sz. Fülöp L. 2002. 1. Kate: Cicus és a Büdös Macskák háborúja. p. április. 21. 3. 106–111. p. sz. IX. évf. Kaposvár. In: Tanítói Kincsestár. In: Family. et al. In: Family. KE-CSPFK. – Gombos Péter – Tolnai Mária: Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány. – G.7/1–20. 5. 2008. Keszthelyi Kastélymúzeum. 20. 15. / Gombos P. képz m vészet és irodalom két képregénysorozatban. 6. február. 2001/2. 2006.13/1–22. KE-CSPFK. KE-CSPFK. Szabó Sára: Piszkos Fred és a többiek. szeptember 3. A Kaposvári Erkölcs-.: Próféták és metaforák.: Aipotu a gyermek. augusztus 29–31. p. p. szám p. évf. ’Komix’ – szemelgetés a magyar képregénykultúrából a „h skortól” napjainkig Tudományos és M vészeti Napok. 10. 2005. 304–318. – G. – Harry Potter keresztje. sz.: A teremtés könyve. – Borbély Sándor: A Nyugat tájain.: Az emlékek re. p. II. Kaposvár. sz. az Asterixben és a Lucky Luke-ban. 6. évf. sz. 24. – A teáskannától Portisch Lajosig – Merre tart a mese. november 8. Konferenciakiadványok – Gombos P. p. p. Avagy kalandok Harry Potterrel Azkabantól a T z Serlegéig. 2006. 49–55. Kaposvár. p. – Lois Lowry: Hírviv . nov. VII. évf. 36. a királylányok és a rádió. IV. évf. 1996. évf.: Cicavita a grundért. 35. 10. sz. sz. – Saunders. – Ágoston Attila – Gombos Péter: Linda Sue Park: Min mester inasa. p. nov. Kaposvár. XXXVI. 2003. M vészetfilozófiai és Nevelési Konferencia. A beás mesék morálja (Morál în puvestyé băjásilor). 1999. p. / Gombos P.) – Gombos P. – Merre tart a mese? Tudományos és M vészeti Napok. a boszorkány és a ruhásszekrény. VII. IV. évfolyam számára. 29. 2008. p. VI. In. M vészetfilozófiai és -Nevelési Konferencia el adásai 2001. évf. 2002. – „Én és a többiek”.és ifjúsági irodalomban. Recenziók – Dékány Kálmán: Közjáték vasfüggönnyel. 2009. 76–81. S. Kaposvár. A Magyar Tudomány Napja. augusztus– szeptember p. sz. nov. – Isten. / Gombos P. 57–58. – Lackfi János: Kövér Lajos aranykeze. II. Kaposvár. sz. március. évfolyam számára. 24. IV. – Gombos P. Bp: Raabe Kiadó. évf. In: El adásaink: nyelvészeti és tantárgy-pedagógiai szekció.8/1–20. – Louis Sachar: Stanley. sz. / Gombos P. Csodaceruza. 2008. 2003. február–március. In: Csodaceruza. 2007. 2007. 4. In: Csodaceruza. 17–18. évf. – Nádori Lívia: Sárkány a lépcs házban. Kaposvár: CSTIF. – Raana Raas: Az ogfák vöröse. 16.: Nemzedékek gödrei. Bp: Raabe Kiadó.–aug. 16–18. február Bp: Raabe Kiadó. Szent Péter. p. és M vészeti Napok. II. – Szupermen szabadságon van? A gyermekkor problémáinak ábrázolása Kiss Ottó verseiben. p. 62 p. nov. 4–5. KE-CSPFK. – Gombos P. In: Fordulópont. nov. 2008. történelem. évf. In: Tanítói Kincsestár. XXXIV. B4 3. évf. 2003. IV. 28. Kiss Ottó gyermekversei narratológiai megközelítésben. évf. évf.: Lackfi János aranykeze. Tanítási segédanyag a 4. évf. p. Szabó Sára: „De hová t nt Damon Hill?!” Humor. In: Csodaceruza. B4 3. Nemzetközi Erkölcs-. El adások – Aipotu a gyermek. nov. – Gombos Péter – Tolnai Mária: Békés Pál: Doktor Minorka Vidor nagy napja. In: Irodalom – Tanári Kincsestár 24. p. 1999. 26–27. Szerk. 2001. /Baljós szárnyak. –Kib l nem lesz olvasó? In: Family. Keszthely. Tudományos közlemények Tanulmányok – Voldemort visszavág. sz. VII. júl.: Jól kezd dik! In: Csodaceruza.és ifjúsági irodalomban. messze. In: Csodaceruza. 28. sz. 6. – Utazás Seholsincsországban. 2008. Lewis: Narnia krónikái – Az oroszlán. évf. In: Csodaceruza. 25–26. évf. / Gombos P. 2008. Tanítási segédanyag a 3–4. 2001.: Hagyományok jöv id ben. a szerencse fia. 160–164. KE-CSPFK. 12–13. / Gombos P. – Clive Woodall: Szárnyak háborúja. (A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképz F iskola kiadványai. In: Csillagszálló. – A szerelem szókincse száz Csokonai-versben. V. p.: Harry Potter keresztje (A világ legsikeresebb gyerekkönyvér l keresztény szemmel). kiegészít kötet. – Egy otthon ül Gulliver rutazásai. 6. 2005. In: Új Dunatáj. B4 3. Tudomány Sorozat.16/1–16. – Julie Bertagna: Exodus 2100 / Gombos P. In: A tünékeny moralitás. 2007. In: Tanítói Kincsestár. évf. / Gombos P. sz. G 1. sz. / Gombos P. p. 2008. 2008. IV. 2009. p. sz. 19–21.– Gombos Péter – Tolnai Mária: C. 1999. 4. / Gombos P. április–május. Bp: Raabe Kiadó. – Lois Lowry: Valahol. 404. Die Flüchtige moralität. Kaposvár. In: Csodaceruza. 2000. 2008. A Magyar Tudomány Napja. In: Somogy. évf. Tudományos és M vészeti Napok. 22 . 34. 21. Kaposvár. KE-CSPFK. 4.

(2007) (Kecskemét) Kecskeméti F iskola Tanítóképz F iskolai Kar. In: Rácpácegrest l a Küküll ig. Kaposvári Egyetem. – „Ó. 23 . gyermekirodalom-kutatás és -oktatás Európában c. közös. Kecskeméti Ifjúsági Otthon. mondd. – Hogyan „neveljünk” olvasóvá? Magyar Könyvtárosok Egyesülete 39. 2008. november 8. Hagyomány és megújulás az iskolai olvasmányok kánonjában. (Változatok a gyermekirodalomra a határainkon innen és túl) Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár. Kecskemét. (2009. – A befogadás nehézségei. – Szupermen szabadságon van? A gyermekkor problémáinak ábrázolása Kiss Ottó verseiben. 2007. március 26. Tudományos és M vészeti Napok. Kaposvár. – „Én és a többiek”.) (Budapest) Magyar Pedagógusok Háza. In: Gyermekirodalom. 2007. Szeged. kölcsönös olvasmány. 2009. te mit választanál!”. Vándorgy lése. 2008.– Karinthyságok. április 27. Kiss Ottó gyermekversei narratológiai megközelítésben. 2006. In: Kötelez . július 13. Regionális Pedagógiai Módszervásár. nemzetközi konferencia. A tanár felel ssége és lehet ségei a kötelez olvasmányok kiválasztásában. Gyermekkönyvtáros Szekció. Kib l lesz az olvasó? HOL-MI. március 28. november 7.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful