Szankszkit nyelvi alapismeretek

1 . Szanszkrit hangtan és írásjelek

A szanszkrit nyelvet alapvetően dévanágarí írással jegyzik le (lsd. lent!), de latinbetűs

írásképre is tökéletesen áttranszformálható. Az dévanágarí írás megtanulása nem
olyan bonyolult, kb. két hét alatt elsajátítható. A bonyolultsága a ligatúrákban, azaz a
mássalhangzók egymásutánjainak összefűzésében rejlik, de teljesen tanulható. A szanszkit
nyelvben az az érdekes, hogy minden mássalhangzót –a végződéssel ejt, úgy, ahogy mi is
a –b betűt bé-nek mondjuk. Írás közben a mássalhangzók utáni –a ejtése evidens, így azt
minden mássalhangzó jel magában foglalja, s csak akkor jeleznek más magánhangzókat, ha
az –a hangokhoz képest eltérés mutatkozik. Ennek megfelelően az írás maga szótagírásnak
tekinthető. (lsd. 3. ábra!)

Érdekességképpen íme a szanszkrit ABC az egyes hangok dévanágarí betűjeleivel együtt:

(Csak a latin betűvel írt hangokat illetve a vastagon szedett dévanágarít kell figyelembe
venni! Érdekesség, hogy - többek között - nincs –c, -f, és –z hang.)
A hangok képzési helyük szerint csoportosulnak:

1 . Vowels: zöngés magánhangzók -> egyes – (rövid – hosszú) monophtongusok: a � i

ź u¨®˛ąĽ
Kettes - diphtongusok: e, ai, o, au
2.
Consonants -> Gutturals: torok vagy veláris hangok: ka, kha, ga, gha, đa
3.
Palatals: íny vagy palatális hangok: ca, cha, ja, jha, ńa
4.
Cerebrals: nyelvcsúcs vagy cerebrális hangok: ÷a, ÷ha, ýa, ýha, őa
5 . Dentals: fog vagy dentális hangok: ta, tha, da, dha, na
6 . Labials: ajak vagy labiális hangok: pa, pha, ba, bha, ma => Ezek összességében
a zárhangok, a hehezetesek (pl. kha, tha) zöngétlenek, a nem hehezetesek pedig
zöngések.

7 . Semivowels: zöngés folyékony hangok: ya, ra, la, va

8.
Sibilants: zöngétlen réshangok vagy spiransok: ţa ˙a sa
9 . Aspirate: zöngés aspiráns: ha
10.
Zöngés orrhangok, nazálisok: đ ń ő m

Még egyszer „kicsit” egyszerűbben:

 Szanszkrit magánhangó változások bemutatása a –ka hanghoz/szótaghoz kapcsolódva:

2 . Kiejtési szabályok:

Maga a nyelv sok szempontból közel áll a mi anyanyelvünk jellegzetességeihez. Pl. bizonyos
speciális hangoktól eltekintve kiejtése nem okoz számunkra különösebb nehézséget, illetve
ami érdekes, hogy a szanszkrit, ugyanúgy, mint a magyar, az ún. agglutináló nyelvek
családjába tartozik, vagyis a szótőhöz teszi hozzá a toldalékokat: képzőket, jeleket, ragokat.
Pl. ház-as-ság-ok-at
Mindemellett magyarra átírása is nagyon egyszerű a hosszú-rövid magánhangzók jelölése
végett.
(Érdekesség, hogy a szanszkrit nyelv egyes-és többesszám mellett megkülönböztet még kettes
számot, azaz dualist.)

1 . Nincs egyenes –a hang (pl. alma). A szanszkit rövid –á (a) és hosszú –á (�) hangokat

különböztet meg, mint az indiai nyelvek általában. Pl. yama, dh�rana, karma, ·nanda
2 . Nincs –e hang (pl. egér), csak –é. Pl. matsyendr�sana - matszjéndrászana
3 . Nincs rövid –o hang, csak hosszú. Pl. trikon�sana, yoga, paţchimothan�sana
4 . y -> j. Pl. yoga – jóga
5 . j -> dzs. Pl. jalam neti – dzsalam néti, bhujang�sana – bhudzsangászana, jźva -
dzsíva

(Itt nagyon kell vigyázni, mert vannak már eleve fonetikusan átírt kiadványok, ahol becsaphat
minket olyan –j hangot tartalmazó szó, amelyben nincs se –y, se –dzs hang: nevezetesen,
ha nem ismerjük a szót, akkor nem tudhatjuk, hogy átírt-e már, vagy még nem. Az angol
fonetikus átírás ilyen értelemben jobb, mert nem változtat se az –y-on, se a –j-n. Vannak, akik
egyenes átírást használnak, és vannak, akik magyarosítanak, erre majd figyelni kell. Pl. jźva
-> ha nem ismerjük, azt hihetjük, hogy j-nek ejtendő, pedig még dzs-t kell belőle csinálni.)
6 . Vannak speciális kettős mássalhangzók, amelyeket hajlamosak vagyunk külön
ejteni, pedig egyetlen, ún. „hehezetes” hangot képviselnek. Ilyen hehezetes hang pl.
az angolban a „pen” p-je is… Ezek tehát: kh, gh, ch, jh, th, dh, ÷h, ýh, ph, bh. Pl
dhanur˜sana, bhagavad gŸt˜, dh˜rana. Ezek a hangok lehetnek kettőzve is: cch, ddh
stb. Pl. Buddha
7 . Vannak speciális kettős magánganzók: -ai illetve -au. Pl. aum
8 . Háromféle –s hang van a szanszkritban: ÿ þ s , melyek közül csak az utolsó –
sz, a többi –s, melyek kiejtését nagyon nehéz lenne körülírni, számunkra a
többi hanggal összekapcsolva szinte kivitelezhetetlen. Pl. paţchimothan�sana -
pascshimóthanászana, ˙iţya - sisja
9 . Két érdekes magánhangzója a –® és a –ą: mi -ri-nek illetve -li-nek ejtjük, a valódi
kiejtés ez esetben sem teljesen lehetséges számunkra folyamatos beszéd közben: a ®
hang pl. a – d, r és l hangok kombinációja. Pl. K®˙őa

Verspéldák a Bhagavad Gítából:

Ø Dh®tar�˙÷ra uv�ca:
Dharma k˙etre Kuruk˙etre samavet� yuyutsava×
m�mak�× P�őýav�ţcaiva kimakurvata Sańjaya Bh. G. 1.1.

Dhritarástra uvácsa
Dharma ksétré Kuruksérté szamavétá jujutszavah
mámakáh Pándaváscsaiva kimakurvata Szandzsaja

Ø Dehino’sminyath� dehe kaum�ram yauvanaŐ jar�

tath� deh�ntarapr�ptirdhźrastatra na muhyati Bh. G. 2.13.

Déhinó’szmin jathá déhé kaumáram jauvanam dzsará

tathá déhántarapráptírdhírasztatra na muhjati

Ø ţrź Bhagav�n uv�ca:

AsaŐţayaŐ mah�b�ho mano durnigrahaŐ calam
abhy�sena tu Kaunteya vair�gyeőa ca g®hyate Bh. G. 6.35.

Srí Bhagaván uvácsa:

Aszamsajam mahábáhó manó durnigraham csalam
Abhjászéna tu Kauntéja vairágjéna csa grihjaté
3 . Történelmi háttér

• Mindenekelőtt tudni kell, hogy az indiai tradíció elsősorban orális alapú, vagyis
szájhagyományozó.
• Az első fennmaradt írásos emlékek a Rigvéda keletkezéséhez kapcsolhatók, mely
keletkezési idejének meghatározása a szakirodalomban – a többi védikus irodalommal
egyetemben - méltatlanul kései.
• A szanszkrit nyelv az indoeurópai nyelvek családjába tartozik, azon belül is az
indoiráni – indoárja ágakhoz (földrajzi elterjedés alapján).
• Holt nyelvnek számít, szerepe és jelentősége az indiai kultúrában az ógöröghöz és
latinhoz hasonlítható.
• Érdekes talán, hogy éppen a szanszkrit nyelv megismerése közben felmerült kérdések
kapcsán született meg az összehasonlító nyelvtudomány, melynek kezdetét 1786-ra
teszik, amikor is Sir William Jones, az indiai Bengáli Ázsiai Társaság elnöke először
fogalmazta meg az ógörög, latin és szanszkrit nyelvek összetartozásának tényét.
• Legfontosabb céljuk a nyelvek közötti kapcsolat kutatása volt, illetve a vizsgálódások
egy ún. ősnyelv (alapnyelv) megtalálására irányultak, mely ősnyelvnek sokáig a
szanszkrit nyelvet tartották.
 4 . A szanszkrit nyelv szakaszai és Pánini első nyelvtani
összafoglaló munkája:

A papság (bráhmanok) által tudatosan őrzött archaikus nyelv több ezer éves története során
bizonyos változásokon ment keresztül. Fő szakaszai:

I. Védikus periódus (4 Véda: Rig, Száma, Jadzsur, Atharva, Upanishadok, Bráhmanák,

Áranjakák)
• -> sruti szövegek, azaz a kinyilatkoztatásnak tekintett tudás irodalma.

II. Epikus periódus (két nagy ind eposz: Rámájana, Mahábhárata illetve Puránák)
->szmriti szövegek, nem kinyilatkoztatáson alapulnak (emlékezés alapján,
szmarana=emlékezni)

III. Klasszikus periódus ~ i.sz. 1. sz. Asvaghosa, Kálidása

IV. Buddhista-hibrid szanszkrit ~i.sz. körül: eredetileg prákritul írt szövegek

szanszkritizálása (Pánini-féle nyelvtantól többé-kevésbé eltérő, lsd. lent).

• Kezdetben nem különbözött egymástól az archaikus és a beszélt szanszkrit, később

azonban a nép ajkán az archaikus szanszkrit gyors változásokon ment keresztül,
kialakultak a korai középind nyelvek (páli, prákrit, apabhransza, melyek végül is a
 modern India nyelveihez vezettek.)
• ~i.e. 4. sz.: Pánini (Astádhjáji c. műve): kb. 4000 db 2-3 szavas szútrában összegezte
mindazt, amit az addigi grammatika megalkotott (papok által használt és beszélt nyelv
alapján).
• Egyes szakirodalmak szerint az ind grammatika nagyjából a védikus himnuszok
keletkezésével egy időben alakult ki, mely szintén erősen megkérdőjelezhető.
Mindenesetre a grammatika és hangtan kidolgozásában nagy szerepet játszott,
hogy rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak az áldozati szövegeket képező mantrák
tökéletesen precíz kiejtésének.

5 . Fordítási nehézségek:

• Az indiai hagyomány szerint a szanszkrit nyelv elsajátításához 49 esztendő szükséges.

• Megtanulása rendkívül hosszadalmas és bonyolult, a világ legnehezebb nyelveinek
egyike.
• Fordítása nem egységes, a szanszkrit nyelv szakaszaihoz kapcsolódik, melyek
nagymértékben különböznek egymástól. Nem mindegy az sem, hogy milyen témájú
anyagot választunk fordításra.
• A védikus szövegek filozófiai tartalmú anyagainak tolmácsolása lehetetlen azok
számára, akik nem ismerik a filozófiát. Bizonyos szanszrit szövegek fordítása ilyen
értelemben nem csupán nyelvtani kérdés. A szanszkrit nyelv olyan, mint valami
koncentrátum, rengeteg fogalom fordítása csak hosszas körülírással lehetséges, nem
rendelhetők hozzájuk pusztán egyszavas jelentések, arról nem is beszélve, hogy a
hozzá nem értőnek rengeteg esetben szinte lehetelen választani a sok-sok lehetséges
jelentés közül. Pl. brahman, bráhman, Brahmá, átman, purusa, ísvara stb. Egyfajta
tudományosság ez, mely szükségessé teszi a kifejezések, fogalmak és a köztük lévő
összefüggések mélyebb ismeretét, megértését. Nem véletlenül nevezzük és tekintjük
a jógát és védántát tudománynak, melynek ugyanúgy megvannak a maga „terminus
technikusai”, mint a modern tudományoknak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a
szövegek nem az „utca emberének” íródtak.
• A fordítást nehezítik még mindezeken túl – többek között - a szóösszevonások is.
• (Ennek a tartalmi és formai koncentrációnak szintén egyik oka a pálmalevelekbe vésés
technikája.)
• (Mondanom sem kell, hogy rengeteg téves koncepciójú és hiányos háttértudással
rendelkező, spekulatív fordítás látott már napvilágot, ezért mindig figyelni kell a
forrás hitelességére. )
Dévanágarí írás - Szanszkrit Biblia (részlet)

Készítette: Zsubrits Katalin