EURÓPAI PARLAMENT Plenárisülés-dokumentum

2009 - 2014

A7-0043/2011 18.2.2011

JELENTÉS
a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról (2010/2276(INI)) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Elıadó: Járóka Lívia

A vélemény elıadója (*): Göncz Kinga, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

RR\858198HU.doc

PE454.401v02-00 Egyesülve a sokféleségben

HU

HU

PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3 INDOKOLÁS........................................................................................................................... 28 VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ......... 33 VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ......................... 39 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL....................... 44 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE ............................................................ 50

PE454.401v02-00

2/50

RR\858198HU.doc

HU

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról (2010/2276(INI)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Alapjogi Chartára, különösen annak 1., 8., 19., 20., 21., 24., 25., 35. és 45. cikkére, – tekintettel az emberi jogok nemzetközi jogi keretére, azaz a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérıl szóló nemzetközi egyezményre, az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. évi nyilatkozatára, a nıkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményre, valamint a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, – tekintettel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmével foglalkozó európai egyezményekre, azaz az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ezzel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára, az Európai Szociális Chartára és a Szociális Jogok Európai Bizottságának ahhoz kapcsolódó ajánlásaira, valamint az Európa Tanács nemzeti kisebbségek jogainak védelmérıl szóló keretegyezményére, – tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 2. és 3. cikkére, amely rendelkezik az Európai Unió alapját képezı alapvetı jogokat és elveket, ideértve a megkülönböztetésmentesség és a szabad mozgás elvét, – tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 5. cikkének (3) bekezdésére, amely jogalapot teremt az uniós fellépésre abban az esetben, ha az adott fellépés célkitőzését tagállami szinten nem lehet megvalósítani, uniós szinten azonban megvalósítható, – tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés az alapvetı uniós jogokkal foglalkozó 6. cikkére, – tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 7. cikkére, amely szankciók kiszabását és a jogok felfüggesztését írja elı az uniós jog megsértése esetén, – tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 9. és 10. cikkére, amelyek arra kötelezik az Uniót, hogy vegye figyelembe a foglalkoztatás magas szintjének elımozdítására, a megfelelı szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére, továbbá a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés elleni fellépésre vonatkozó horizontális követelményeket, – tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 19. cikkére, amely felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy megfelelı intézkedéseket hozzon a faji vagy etnikai alapú megkülönböztetés elleni fellépés érdekében, – tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 151. cikkére, amely a
RR\858198HU.doc 3/50 PE454.401v02-00

HU

foglalkoztatás, a jobb élet- és munkakörülmények, valamint a megfelelı szociális védelem elımozdítását az Unió és a tagállamok célkitőzéseként határozza meg, – tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 153. cikkére, amely meghatározza azokat a területeket, amelyeken az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit, különösen a munkaerıpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetıvé tételét ((1) bekezdés h) pont), és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet ((1) bekezdés j) pont) illetıen, – tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló XVIII. címére, – tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 352. cikkére (rugalmassági záradék), amely lehetıvé teszi rendelkezések elfogadását az alapszerzıdésekben meghatározott célkitőzések megvalósítása érdekében, – tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 3., 8., 16., 18., 20., 21. és 157. cikkére, – tekintettel az Európa Tanács társadalmi kirekesztés elleni küzdelemrıl és az európai társadalmi kohézió erısítésérıl szóló, 1355 (1998) sz. ajánlására, – tekintettel az Európa Tanácsnak a regionális és kisebbségi nyelvekrıl szóló európai chartájára, amely a regionális és kisebbségi nyelveket az európai kulturális örökség szerves részeként ismeri el, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmérıl szóló keretegyezményére, – tekintettel a romák Európai Unióban betöltött helyzetérıl szóló, 2005. április 28-i állásfoglalására1, – tekintettel az Európai Unióban élı roma nık helyzetérıl szóló 2006. június 1-i állásfoglalására2, – tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására3, – tekintettel a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2008. január 31-i állásfoglalására4, – tekintettel a romák etnikai alapon történı olaszországi összeírásáról szóló, 2008. július 10i állásfoglalására5, – tekintettel a romák szociális helyzetérıl és uniós munkaerı-piaci hozzáférésük javításáról
1 2

Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0151. Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0244. 3 Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0534. 4 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0035. 5 HL C 294. E, 2009.12.3., 54. o.

PE454.401v02-00

4/50

RR\858198HU.doc

HU

szóló, 2009. március 11-i állásfoglalására1, – tekintettel a romákról szóló második csúcstalálkozóról szóló, 2010. március 25-i állásfoglalására2, – tekintettel a romák helyzetérıl és az Európai Unión belüli szabad mozgásról szóló, 2010. szeptember 9-i állásfoglalására3, – tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4, – tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre5, – tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlı bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre6, – tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelvre7, – tekintettel a rasszizmus és az idegengyőlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetıjogi eszközökkel történı küzdelemrıl szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra8, – tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek a marginalizált közösségeket segítı, lakásberuházási intézkedések támogathatósága tekintetében történı módosításáról szóló, 2010. május 19-i 437/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre9, – tekintettel az Európai Tanács 2007. decemberi és 2008. júniusi következtetéseire, valamint az Általános Ügyek Tanácsának 2008. decemberi következtetéseire, – tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanácsnak a romák integrációjára vonatkozóan 2009. június 8-án Luxembourgban elfogadott következtetéseire, és különösen a romák társadalmi befogadásának tíz közös – a következtetésekhez csatolt – alapelvére,
1 2

Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0117. Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0085. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0312. 4 HL L 281., 1995. 11. 23., 31. o. 5 HL L 180., 2000.7.19., 22. o. 6 HL L 303., 2000.12.2., 16. o. 7 HL L 158., 2004.4.30., 77. o. 8 HL L 328., 2008.12.6., 55. o. 9 HL L 132., 2010.5.29., 1. o.

RR\858198HU.doc

5/50

PE454.401v02-00

HU

– tekintettel a romák európai társadalmi és gazdasági integrációjáról szóló bizottsági közleményre (COM(2010)0133), a munkacsoport létrehozására1 (2010. szeptember 7-én), a munkacsoport elsı megállapításaira2, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jelentésére, – tekintettel a „Romák Európában: a romák társadalmi befogadását elısegítı európai uniós eszközök és politikák végrehajtása – jelentés az elért eredményekrıl (2008–2010)” címet viselı bizottsági munkadokumentumra3, – tekintettel a romákról szóló elsı, 2008. szeptember 16-án Brüsszelben megrendezett csúcstalálkozóra és a romákról szóló második, 2010. április 8-án Córdobában megrendezett csúcstalálkozóra, – tekintettel a „Rasszizmus és idegengyőlölet az EU tagállamaiban” címő, az Alapjogi Ügynökség által 2009-ben közzétett jelentésre4, valamint Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentésére, – tekintettel az Európa Tanács kapcsolódó ajánlásaira, véleményeire és nyilatkozataira, például az Európa Tanács romákról szóló magas szintő ülésének következtetéseire (Strasbourg, 2010. október 20.)5, – tekintettel arra, hogy 2005-ben több uniós tagállam, tagjelölt ország és más országok, ahol az uniós intézményeknek erıteljes a jelenléte, kihirdették a roma integráció évtizedét, és létrehozták a Roma Oktatási Alapot, – tekintettel az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága által a 77. ülésszakon elfogadott ajánlásokra (2010. augusztus 2–27.), – tekintettel az Európa Tanácsnak „A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság negyedik jelentése Franciaországról” címő jelentésére, amelyet 2010. június 15-én tettek közzé, – tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0043/2011), A. mivel az Európában élı 10-12 milliós, többségében uniós állampolgárságú roma népesség nagy részének rendszeresen hátrányos megkülönböztetést kell elszenvednie, és ezért elviselhetetlen mértékő társadalmi, kulturális és gazdasági kirekesztéssel, valamint emberi
IP/10/1097. 2010. december 21-I MEMO/10/701. 3 SEC(2010)400. 4 2009. évi jelentés a rasszizmussal és idegengyőlölettel kapcsolatos helyzetrıl az EU tagállamaiban; Az Európai Unió felmérése a kisebbségekrıl és a hátrányos megkülönböztetésrıl, Középpontban az adatok: A romák 2009ben; Az EU más tagállamaiba utazó és ott letelepedı uniós romák helyzet; A romák és vándorlók lakhatási körülményei az Európai Unióban: Összehasonlító elemzés 5 COM(2010)133 végleges.
2 1

PE454.401v02-00

6/50

RR\858198HU.doc

HU

jogaik megsértésével kell szembenéznie, továbbá súlyos megbélyegzést és megkülönböztetést él át mind a magán-, mind pedig a közéletben, B. mivel az Európai Unió különbözı térségei között még mindig vannak gazdasági és társadalmi egyenlıtlenségek, és mivel a roma közösség jelentıs hányada az Unió gazdasági és társadalmi szempontból legkevésbé fejlett térségeiben él, C. mivel az Európai Unió az EU Alapjogi Chartájában és a Szerzıdésekben rögzített elveken alapul, amelyek között szerepel a megkülönböztetésmentesség elve, valamint az uniós polgárságból levezetett különös jogok, a szabad mozgáshoz való jog és az egyenlıség, D. mivel az EU elnökségi trojkája a Cordobában, 2010. április 8–9-én megrendezett második roma csúcstalálkozón megfogalmazott közös nyilatkozatában elkötelezte magát a roma kérdések alapvetı jogokkal kapcsolatos európai és nemzeti politikákban való általános érvényesítése, valamint a rasszizmussal, szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel szembeni védelem terén való elırelépés mellett, a roma integráció integrált platformja ütemtervének jobb megtervezése, valamint a fıbb célkitőzések és eredmények prioritási sorrendjének felállítása mellett, valamint annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unió meglévı pénzügyi eszközeit – különösen a strukturális alapokat – a romák rendelkezésére bocsátják, E. mivel a roma gyermekek oktatási rendszerbıl való kirekesztése kedvezıtlen hatással van a roma közösség tagjainak egyéb jogaira, különösen a munkához való jogra, és mivel ez súlyosbítja marginalizálódásukat, F. mivel az írástudatlanság a hagyományos nomád életmódjukat Európában fenntartani kívánó közösségeket érinti a leginkább, és mivel gyermekeik beiskoláztatása ezért kulturális akadályokba ütközik, G. mivel biztosítani kell a roma gyermekek beiskolázásához szükséges anyagi feltételeket, és mivel ennek iskolai közvetítık (mediátorok) kijelölését is magában kell foglalnia, H. mivel az EU egy sor hasznos eszközt, mechanizmust és alapot dolgozott ki a romák beilleszkedésének elısegítése érdekében, azonban ezek a szakpolitikai terülteken elszórva, nem megfelelı ellenırzés mellett, és ezért nehezen mérhetı és korlátozott hatékonysággal mőködnek; mivel a számos együttmőködési mechanizmus és intézmény megléte ellenére a romák beilleszkedésével kapcsolatos problémákra és kihívásokra nincs megfelelı válasz, és ezért a jelenlegi állapot tarthatatlan, I. mivel a „Roma integráció évtizede” elnevezéső kezdeményezés 2005-ben azzal a célkitőzéssel indult el, hogy küzdjön a megkülönböztetés ellen és javítson a romák gazdasági és szociális helyzetén; mivel továbbá a roma integráció évtizedérıl szóló nyilatkozat aláírói – Bulgária, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Csehország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – vállalták, hogy a hátrányos megkülönböztetés felszámolásán, illetve a romák és a társadalom többi része közötti elfogadhatatlan különbségek megszüntetésén fognak munkálkodni, J. mivel a romák tényleges integrációja csak az érdekelt közösségek jogainak és kötelezettségeinek kölcsönös elismerésével lehetséges,
RR\858198HU.doc 7/50 PE454.401v02-00

HU

K. mivel több tagállamban került sor a romák hazatelepítésére és visszaküldésére, ami gyakran a romák megbélyegzésével és a politikai vitában megjelenı általános cigánygyőlölettel járt együtt, L. mivel a megkülönböztetésmentesség, bár elengedhetetlen, még mindig nem megfelelı válasz a romákat történelmileg sújtó strukturális megkülönböztetésre, és mivel ezért az egyenlıség megteremtését célzó jogszabályokat és politikákat egy uniós szintő stratégián keresztül ki kell egészíteni és meg kell erısíteni a romák jól meghatározható szükségleteinek kielégítése – nevezetesen az alapvetı jogok, az esélyegyenlıség és a megkülönböztetésmentesség maradéktalan tiszteletben tartása, a jogszabályok maradéktalan és megkülönböztetésmentes alkalmazása, a romák jogainak megsértését nyomon követı és szankcionáló politikák és mechanizmusok kialakítása, valamint a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, a kultúrához, az egészségügyi ellátáshoz, a közügyekben való részvételhez, a képzéshez, az oktatáshoz és a szabad mozgáshoz főzıdı konkrét emberi jogaik biztosítása – érdekében, M. mivel a nyílt koordinációs módszer puha politikai megközelítése, amely a tagállamok önkéntes részvételére hagyatkozik, és nem tartalmaz kemény ösztönzıket, amelyek elımozdítanák a tényleges teljesítményt, elégtelennek bizonyult a roma integráció elısegítésében, és e korlát részben megszüntethetı azzal, hogy az EU finanszírozási mechanizmusait szorosabban összekapcsolják a szakértıi értékelés folyamataival, N. mivel az etnikai kisebbségekbıl származó nık, különösen a roma nık sokkal súlyosabb megkülönböztetéssel szembesülnek, mint az ugyanazon etnikai csoportból származó férfiak vagy a többséghez tartozó nık, és mivel a roma nık foglalkoztatási aránya még alacsonyabb, mint a roma férfiaké, másrészrıl viszont a családban betöltött szerepükbıl adódóan a nık lehetnek a perifériára szorult közösségek integrációjának legfıbb pillérei, O. mivel megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kiskorúakra és a gyermekekre a romák integrációjára irányuló európai stratégia kidolgozása során, P. mivel a romák integrációjára irányuló uniós stratégiának az összes vonatkozó irányelv és uniós jogszabály maradéktalan átültetésének és szigorúbb végrehajtásának biztosítása révén fel kell lépnie a romák alapvetı jogainak bármifajta megsértése ellen, ideértve a hátrányos megkülönböztetést, a szegregációt, a győlöletbeszédet, az etnikai alapú profilalkotást és a jogellenes újlenyomat-vételt, valamint a jogtalan kilakoltatást és kitoloncolást, Q. mivel a romák egyre szélesebb körő megbélyegzése, valamint a politikai beszédekben és a nyilvánosság elıtt megjelenı cigányellenesség aggodalomra ad okot; mivel a romák megkérdıjelezhetı hazatelepítése és visszaküldése, ami több tagállamban is megtörtént, félelmet és szorongást váltott ki a roma népesség körében, és aggasztó szintre emelte a rasszizmust és a megkülönböztetést, R. mivel a romák esélye, hogy ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint valamely tagállam polgárai, nagyban függ attól, hogy az állampolgárságot igazoló jogi okmánnyal rendelkezzenek, S. mivel a roma népesség jó minıségő oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférése, saját
PE454.401v02-00 8/50 RR\858198HU.doc

HU

kultúrájának és értékeinek, valamint kulturális örökségének megosztása és megértése, a romák közösségi életben való részvétele és nagyobb jelenléte a társadalomba való integrációjukat és abban való részvételüket célzó, mind nemzeti, mind pedig európai stratégiák végrehajtására irányuló holisztikus megközelítés fı területei, T. mivel a jó minıségő oktatás és képzés befolyásolja az egyén jövıjét mind személyes, mind pedig szakmai téren, és ezért a társadalmi életben való részvétel érdekében alapvetı fontosságú gondoskodni arról, hogy mindenki számára azonosak és mindennemő megkülönböztetéstıl mentesek legyenek az oktatáshoz és a képzéshez való hozzáférés feltételei, és mivel a romák integrációja és a kölcsönös megértés szempontjából lényeges eszközt jelent a kulturális sokféleség és a sztereotípiák elleni küzdelem tantervekbe való beépítése már a legfiatalabb kortól kezdve, U. mivel 2010. október 19-én a Bizottság bejelentette, hogy 2011 áprilisában ismerteti a nemzeti roma stratégiák uniós keretét1, 1. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy a romák integrációjára irányuló európai uniós stratégiára (a továbbiakban a stratégia), vagyis egy uniós szintő, iránymutató jellegő, inkluzív és többszintő cselekvési tervre, amely az összes politikai és közigazgatási szint bevonásával készülne és amelyet mind e szinteken végre kellene hajtani, az igényeknek megfelelıen lenne alakítható, a fent említett Szerzıdésekben, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott feladatokon, célokon, alapelveken és eszközökön, a vonatkozó uniós jogszabályokon, valamint az Unió megosztott kompetenciáin, támogatásán, koordinálásán és kiegészítı fellépésein alapulna, és felhívja a Tanácsot, hogy fogadja el ezt a stratégiát; 2. elismeri, hogy a roma közösségek megkülönböztetés és/vagy gyakori elıítéletek áldozatai számos tagállamban, és hogy ezt a helyzetet a munkahelyek elvesztését eredményezı jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is súlyosbítja; hangsúlyozza, hogy a roma népesség integrációja mind a tagállamok, mind az uniós intézmények felelıssége; felhívja valamennyi tagállamot, hogy teljes mértékben mőködjenek együtt az EU-val és a roma népesség képviselıivel az integrált politikák kidolgozása érdekében, kihasználva az uniós alapokban, és különösen az ERFA-ban, az ESZA-ban és az EMVA-ban rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a roma integráció nemzeti, regionális és helyi szintő elımozdítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson külön figyelmet a technikai segítségnyújtásra irányuló kérelmekre, ezáltal javítva a roma közösségek integrációjára rendelkezésre álló valamennyi eszköz hatékonyságát; 3. emlékeztet arra, hogy a romák társadalmi és gazdasági integrációjára európai programok és pénzeszközök állnak rendelkezésre és használhatók fel, azonban minden szinten hatékonyabb kommunikációra van szükség a helyi hatóságok, a civil társadalom és e programok lehetséges célcsoportjai között annak érdekében, hogy a romák tájékoztatást kapjanak erre vonatkozóan; ezenkívül ösztönzi a rendelkezésre álló uniós alapok igénybevételét többek között új házak megépítésére vagy meglévık felújítására, az infrastruktúra, a helyi közmővek, a távközlési rendszerek, illetve az oktatás és a munkaerıpiacra való bejutásra vonatkozó intézkedések javítására;
1

MEMO/10/502.

RR\858198HU.doc

9/50

PE454.401v02-00

HU

4. felkéri a Bizottságot, hogy a) a stratégián belül jelöljön meg kiemelt területeket, elsısorban az alábbiakat: – – – – – – – alapvetı jogok, különösen a megkülönböztetésmentesség, az egyenlıség és a szabad mozgás, oktatás, szakképzés és egész életen át tartó képzés, kultúra, foglalkoztatás, lakhatás, beleértve az egészséges környezetet és a megfelelı infrastruktúrát is, egészségügyi ellátás és a romák egészségügyi helyzetének javítása, és a roma civil társadalom politikai és civil részvétele, beleértve a roma fiatalokat is;

b) a stratégia keretében mutasson be ütemtervet kötelezı erejő minimális normák uniós szinten történı bevezetése vonatkozásában az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügyi ellátás kiemelt területein; c) határozza meg a stratégia kiemelt területekhez kapcsolódó célkitőzéseit, elsısorban az alábbiakat: – hatékony megkülönböztetés elleni jogszabályok és az élet valamennyi területén megvalósuló diszkrimináció, többek között a kettıs diszkrimináció ellen is védelmet biztosító, valamint az egyenlıséget, a megkülönböztetésmentességet és a szabad mozgáshoz való jogot garantáló, védelmezı és elımozdító intézkedések elfogadása, többek között a romákat és nem romákat egyaránt célzó figyelemfelkeltı intézkedések révén annak érdekében, hogy fel lehessen számolni a megkülönböztetı jellegő akadályokat, fellépés a cigánygyőlölet, az elıítéletek, a sztereotípiák, a rasszizmus és az idegengyőlölet, a megbélyegzés és a romákkal szembeni győlöletbeszéd ellen, elsısorban a vonatkozó jogszabályok betartatása és a faji indíttatású bőncselekmények esetén a megfelelı büntetés kiszabása révén, annak biztosítása, hogy a média nem terjeszt elıítéleteket a roma közösséggel szemben és pozitív képet népszerősít a sokszínőségrıl, valamint annak lehetıvé tétele, hogy a romák arányosabban szerepeljenek a médiában, az emberi jogi visszaélések megakadályozása és az áldozatok védelme, biztosítva számukra a jogsegélyt és a hatékony jogorvoslatot, különös figyelmet fordítva a roma gyermekek és nık helyzetére, akik gyakran kettıs megkülönböztetéssel szembesülnek,

PE454.401v02-00

10/50

RR\858198HU.doc

HU

– – –

megelızı intézkedések bevezetése az emberkereskedelemmel szemben, amelynek áldozatai körében a romák felülreprezentáltak, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a rendırség minden szintjén az alkalmazottak képzése a megkülönböztetéstıl mentes gyakorlatokról, párbeszéd kezdeményezése a helyi hatóságok, a bírósági szervek, a rendırség és a roma közösség között, hogy felszámolják a megkülönböztetést az igazságszolgáltatásban, javítsák a bizalmat és fellépjenek az etnikai alapú profilalkotás ellen, egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz mindenki számára, egyenlı hozzáférés biztosítása a felnıtt szakképzéshez és az élethosszig tartó tanuláshoz, egyenlı hozzáférés biztosítása a szociális szolgáltatásokhoz és az alapellátási infrastruktúrához, például a gyermek- és idısgondozáshoz, az iskolai és az egyes osztályokban megvalósuló szegregáció megszüntetése többek között befogadó iskolai légkör megteremtésével és roma iskolai közvetítık (mediátorok) alkalmazásával, egyenlı hozzáférés biztosítása a munkaerı-piaci versenyre való megfelelı felkészítéshez, egyenlı hozzáférés biztosítása a kisgyermekkori neveléshez, a lányok oktatásának biztosítása, interkulturális oktatás biztosítása, a családok és az iskolák közötti párbeszéd megkönnyítése elsısorban mediátorok közvetítésével, a roma tanárok számának növelése, biztosítva a roma gyermekek nyelvének és identitásának védelmét, és saját nyelvükön elérhetıvé téve számukra az oktatást, a tanulmányokból való korai kimaradás és a tanulmányi kudarc megakadályozására irányuló intézkedések bevezetése, az iskolarendszerbıl kiesett gyermekek ismételt beiskolázását célzó intézkedések, például az ún. „második esélyt kínáló” programok bevezetése, egyenlı hozzáférés biztosítása a közép- és felsıfokú tanulmányokhoz és ösztöndíjprogramokhoz, a romák felülreprezentáltságának csökkentése a speciális iskolákban,

– – – –

– – – – – –

– – – –

RR\858198HU.doc

11/50

PE454.401v02-00

HU

a gyermekek szegénysége elleni küzdelem, a gyermekek családjuktól való elválasztásának visszaszorítása és annak megelızése, hogy nevelıotthonokban vagy speciális gondozásban helyezzék el ıket a szegénység miatt, a munkaerıpiachoz való tényleges hozzáférés biztosítása, valamint vállalkozásoknak és önfoglalkoztatóknak szánt mikrohitelek kifejlesztése és rendelkezésre bocsátása, a megfizethetı és egészséges lakhatáshoz való egyenlı hozzáférés biztosítása, illetve a területi szegregáció felszámolása, a nyilvántartásba vett lakcímhez való jog garantálása, beleértve a civil társadalmi szervezetekhez való bejelentkezés lehetıségét is, továbbá a roma polgárok teljes és naprakész anyakönyvének biztosítása, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelem a közigazgatási okmányok kiadása terén, az egészségügyi ellátásbeli egyenlıtlenségek elleni küzdelem a minıségi egészségügyi ellátáshoz és az egészségügyi megelızéshez való egyenlı hozzáférés biztosításával, különös hangsúlyt fektetve az olyan veszélyeztetett csoportok egészségének védelmére, mint a nık, a gyermekek, az idısek és a fogyatékkal élık, a roma civil társadalom szerepének erısítése, többek között a kapacitásépítési politika és a közigazgatási kapacitások nemzeti, regionális és helyi szinten történı erısítése révén, valamint ösztönözve a romák civil és politikai szerepvállalását, az aktív polgári szerepvállalás erısítése, bevonva a romákat a politikai és közélet minden területére, és erısítve képviseletüket az intézményekben, valamint a helyi, nemzeti és uniós szintő választott testületekben, a stratégia bıvítéssel és szomszédságpolitikával kapcsolatos dimenziójának bevezetése, amelynek értelmében a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, valamint az európai szomszédságpolitikában érintett államok számára elıírnák a romák helyzetének javítását; továbbá az e téren elért elırelépés értékelésének prioritásként történı kezelése az éves elırehaladási jelentésekben, valamint az Unió szomszédos országairól készített elemzésekben, a kultúra tiszteletben tartása és megırzése, a nemek közötti egyenlıség biztosítása a roma nık sajátos helyzetének kezelésével, bevonva ıket a politikák kidolgozásába; a gyermekházasságok gyakorlatának megszüntetése, annak megszüntetése, hogy a romákat olyan országokba küldjék vissza, ahol kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lehetnek kitéve;

– –

– –

5.

hangsúlyozza, hogy a nehéz körülmények között élı roma közösségek speciális
12/50 RR\858198HU.doc

PE454.401v02-00

HU

szükségleteihez igazított programok és az összetett programok döntı fontosságúak, ezért a romák számára a helyszínen kell biztosítani a személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáférést; 6. emlékeztet rá, hogy a megfelelı jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerıpiacok és a minıségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés alkotják a 2008/867/EK ajánlásban ismertetett aktív befogadási stratégia alapjait; hangsúlyozza, hogy a szociális segítségnyújtás, a tisztességes lakhatás és ruházkodás, a megfizethetı és minıségi korai fejlesztı programok, az integráció légkörét biztosító színvonalas oktatás és a szülık bevonására irányuló szándék alapvetı fontosságúak az esélyegyenlıség és a társadalom életében való teljes körő részvétel lehetıségének biztosítása, valamint a diszkriminációmentes jövı garantálása szempontjából; hangsúlyozza az iskolakerülés és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem, valamint az ösztöndíjak és pénzügyi támogatások szükségességét; hangsúlyozza, hogy az oktatás, a képzési lehetıségek és a felnıtteknek a munkába álláshoz nyújtott segítség döntı fontosságúak a romák foglalkoztatásának és folyamatos alkalmazásának támogatása szempontjából, és ezek révén elkerülhetı a társadalmi kirekesztés megismétlıdése; sürgeti, hogy a marginalizálódás megelızése már kora gyermekkorban kezdıdjön el, tehát a gyermek megszületése után rögtön kerüljön be a népesség-nyilvántartásba, állampolgárságát ismerjék el, illetve részesüljön valamennyi szociális szolgáltatásban; úgy véli továbbá, hogy a roma gyermekek részére magas színvonalú korai oktatási szolgáltatásokat kell garantálni, valamint hogy speciális intézkedéseket kell hozni iskoláztatásuk támogatására; emlékeztet a romák – fıként a nık és lányok – elıtt álló kihívásokra a mélyszegénység, a megkülönböztetés és a kirekesztés terén, amelyek a felsıbb oktatási szintekhez, a foglalkoztatáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányát eredményezik; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok a roma integrációra irányuló valamennyi politikában a nemek közötti esélyegyenlıségi szempontok alkalmazása révén foglalkozzanak a roma nık és lányok sajátos szükségleteivel, valamint nyújtsanak védelmet a különösen veszélyeztetett alcsoportok számára;

7.

8.

9.

10. felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket polgáraik tájékoztatására a romák múltbéli és jelenlegi helyzetérıl, forrásanyagként felhasználva többek között az Alapjogi Ügynökség jelentéseit; 11. hangsúlyozza, hogy a roma integrációról szóló uniós stratégiának olyan intézkedéseket is magában kell foglalnia, melyek biztosítják a romák helyzetének nyomon követését alapvetı szociális jogaik, egyenlıségük, megkülönböztetés-mentességük és az Unión belüli szabad mozgásuk tiszteletben tartását és elımozdítását illetıen; 12. hangsúlyozza, hogy a romák magas minıségő oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférése, kultúrájuk megismertetése és megértése, értékeik és kulturális örökségük, egyesületekbe való bevonásuk és közösségük jobb képviselete a társadalmi integrációjukat és bevonásukat szolgáló nemzeti és európai stratégiák végrehajtásához szükséges holisztikus megközelítés lényeges elemei;

RR\858198HU.doc

13/50

PE454.401v02-00

HU

13. hangsúlyozza, hogy a minıségi oktatás és képzés befolyással vannak az egyének személyes és szakmai jövıjére, és hogy ezért alapvetı fontosságú a hatékony oktatási és képzési rendszerekhez való, mindennemő megkülönböztetéstıl és szegregációtól mentes hozzáférés biztosítása; 14. hangsúlyozza a stratégia átlátható módon történı alkalmazásának és végrehajtása ellenırzésének fontosságát, amelyért elsısorban a Tanácsban részt vevı, demokratikusan elszámoltatható miniszterek tartoznak felelısséggel, valamint rámutat, hogy a stratégia semmiképpen sem oszthatja meg az Uniót, és nem vezethet a tagállamok közötti nézeteltéréshez, hanem – éppen ellenkezıleg – hozzá kell járulnia a közösségi integráció folyamatának megerısítéséhez; 15. kiemeli az egyes tagállamok számára kiosztott pénzeszközök megfelelı felhasználásának fontosságát a stratégiában elıírt, prioritást élvezı területeken; 16. hangsúlyozza, hogy a stratégia célkitőzéseinek végrehajtását ellenırizni és mérni kell annak érdekében, hogy a kötelezettségeiket teljesítı tagállamok esetében támogatási kritériumokat vezessenek be, a nem teljesítıket pedig szankcionálják; 17. felkéri a Bizottságot, hogy – a tagállamokkal együtt és a szubszidiaritás elvének megfelelıen vállaljon vezetı szerepet a kiemelt területeken folyó munka és a stratégiai célkitőzések megvalósításának stratégiai koordinálásában, – hozzon létre munkacsoportot, amely állandó testületként vállalja a felelısséget a felügyeletért, a koordinációért, a nyomon követésért, a jelentéstételért, az értékelésért, a végrehajtás lebonyolításáért és az ellenırzésért, és ezáltal egy olyan, külsı segítıként mőködı, több ágazatot egyesítı szerv szerepét tölti be, amely mindenki számára elfogadható módon képes felmérni és egyensúlyban tartani az egyes országok és ágazatok érdekeit, – szükség szerint rendszeresen vizsgálja felül és frissítse a stratégiát, valamint a végrehajtott módosításokkal kapcsolatosan kérje az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását, – vegye figyelembe a kiemelt területeket és a stratégiai célkitőzéseket az összes vonatkozó uniós szintő szakpolitikai intézkedésben és programtervezésben, – évente tegyen jelentést a stratégia és a nemzeti cselekvési tervek megvalósításáról és elırehaladásáról, illetve referenciaértékek és mutatók alapján értékelje az eredményeket, valamint minderrıl évente tájékoztassa a Tanácsot és a Parlamentet, megjegyezve, hogy a politika eredményességének és utólagos értékelésének a támogatás meghosszabbításának kritériumává kell válnia, – biztosítsa a szükséges statisztikai adatok összegyőjtését és terjesztését, valamint a helyi szinten kialakított legjobb gyakorlatok megerısítését és kiterjesztését, – értékelje, hogy a nemzeti tervek mennyire felelnek meg az uniós stratégiának;
PE454.401v02-00 14/50 RR\858198HU.doc

HU

– változtassa meg a keresztfinanszírozás szabályozási keretét, csökkentse a bürokratikus terheket, egyszerősítse és gyorsítsa fel az uniós pénzeszközökre vonatkozó eljárásokat, valamint követelje meg a tagállamoktól, hogy vezessenek be egyszerő és normatív finanszírozási eljárásokat és használják ki a globális támogatásokat; – a 2000/43/EK és 2004/113/EK irányelveket figyelembe véve fokozatosan vezessen be kötelezı intézményi garanciákat annak biztosítása érdekében, hogy a megkülönböztetés elleni küzdelem és a szegregáció elleni intézkedések megfelelı súlyt kapjanak, valamint kövesse nyomon az ilyen intézkedéseket és lépjen fel a megbélyegzéssel szemben, – gondoskodjon az érdekelt felek és a roma közösségek valamennyi szintjének valamennyi szakaszba történı bevonásáról az európai roma platform keretében, valamint mőködjön együtt a többi intézménnyel, a tagállamokkal, a regionális és helyi hatóságokkal, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, a nemzetek közötti szervezı bizottságokkal és a kormányközi szervezetekkel, a nem kormányzati szervezetekkel és a kormányközi kezdeményezésekkel, megjegyezve, hogy javítani kell a koordinációt és együttmőködést az érintett politikai szereplık és politikai hálózatok között, hogy elkerüljék a párhuzamos erıfeszítéseket, fokozzák a területen tett politikai fellépések egymást erısítı hatását, és megszüntessék a politikák átfedésének vagy összeütközésének kockázatát, ami az érdekelt felek hálózatainak túlburjánzásából fakad; 18. emlékeztet rá, hogy a Bizottságra külön felelısség hárul a roma integráció uniós stratégiájának elımozdítása tekintetében, azonban e stratégiát helyi szinten kell végrehajtani; 19. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a romák társadalmi-gazdasági integrációjának biztosítása érdekében mozgósítsák a már létezı uniós stratégiákat és eszközöket, valamint hogy az összes vonatkozó politika kialakításakor és végrehajtásakor szükség esetén vegyék figyelembe a romák befogadására vonatkozó közös alapelveket; 20. úgy véli, hogy a roma vezetık, a helyi hatóságok és az uniós szervek közötti szorosabb együttmőködés alapvetı fontosságú a roma népesség társadalmi-gazdasági integrációja terén az EU és a tagállamok elıtt álló fıbb kihívások azonosításához és a problémák megoldásához; 21. felkéri a tagállamokat, hogy a döntéshozó testületeket ruházzák fel mindazon jogkörökkel, amelyek révén összetett és fejlıdésorientált uniós támogatások szerezhetık a roma népesség különféle helyi igényeit kielégítı, elıremutató helyi kezdeményezések számára; hangsúlyozza a helyes gyakorlatok meghatározásának és cseréjének fontosságát a roma integráció és az e téren elért sikerek jobb megismertetése szempontjából; kéri továbbá olyan intézményi kapacitás kiépítését, amely képes helyi szinten biztosítani a szükséges segítségnyújtást (adminisztratív és projektirányítási támogatást); 22. úgy véli, hogy a folyamat teljes egésze során a bevált gyakorlatokra és a már meglévı, tagállamok által összegyőjtött hatalmas tudásbázisokra, valamint a roma integráció évtizedének elsı szakaszában szerzett tapasztalatokra támaszkodó koncentrált fellépés és felelısségvállalás szükséges a roma és a nem roma szervezetek, a helyi, regionális és
RR\858198HU.doc 15/50 PE454.401v02-00

HU

nemzeti hatóságok, illetve az uniós testületek részérıl; hangsúlyozza a figyelemfelkeltı kampányok fontosságát, különösen a jelentıs roma közösségeknek otthont adó régiók esetében; 23. úgy véli, hogy a romák társadalmi beilleszkedése nem lehetséges – többek között a politikai döntéshozatalban való – érdekképviseletük és a nem kormányzati szervezetekben végzett civil tevékenységeik nemzeti és európai szinten történı kialakítása és megerısítése nélkül; 24. nyomatékosan javasolja, hogy az uniós szervek egy valamennyi érintett fél számára elınyös jövıbeli stratégia elérése érdekében a konzultációba és a döntéshozatali mechanizmusba fokozottabban vonják be a nemzeti szintet; felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy a regionális és helyi hatóságokkal, a roma és nem roma népességgel és ezek képviselıivel, a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a Régiók Bizottságával és nemzetközi szervezetekkel együttmőködve roma beilleszkedési politikákat kell megtervezni, kidolgozni, végrehajtani és értékelni annak érdekében, hogy e politikák elfogadottabbak és hatékonyabbak legyenek; 25. felhívja a Bizottságot, hogy győjtse össze és terjessze a különbözı tagállamok gyakorlatairól és fellépéseirıl szóló információkat, különösen az oktatás és a kultúra terén; 26. felszólít a romák integrációját szolgáló, európai finanszírozásból támogatható projektekkel foglalkozóknak nyújtott segítségnyújtás javítására a tájékoztatást, elemzéseket és a bevált gyakorlatok cseréjét célzó platformok létrehozása által; 27. fenntartja, hogy a megoldást részben az jelenti, ha a tagállamok teljes kötelezettséget vállalnak a projektszervezık hatékony támogatására, és ha a Bizottsággal közösen a roma népesség integrációját célzó projektek kiválasztására ösztönzik a helyi hatóságokat; 28. felkéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan, ágazatokon átívelı, szegénységet csökkentı stratégiákat, melyek figyelembe veszik a roma közösség és a többségi közösség együttélésének gyakran kényes kérdését, mivel mindkettıt érinti a munkahelyek hiánya, a szegénység és a perifériára szorulás; kiemeli az ösztönzı intézkedések fontosságát, melyek látható elınyöket biztosítanak a szegények munkaerıpiacra való belépésének ösztönzésére ahelyett, hogy szociális segélyekbıl vagy esetleg feketemunkából éljenek; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontosak a kölcsönös megértést és az egymás iránti toleranciát elımozdító programok; 29. felkéri a Bizottságot, hogy a stratégiába építsen be egy bıvítési dimenziót is úgy, hogy olyan kísérleti projekteket dolgoz ki a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban, amelyek garantálják, hogy a nemzeti cselekvési terveket az uniós stratégiával összhangban dolgozzák ki; 30. felkéri a tagállamokat, hogy a stratégia átlátható és hatékony végrehajtása érdekében nevezzenek ki egy kormányzati tisztviselıt vagy egy adminisztratív szervet a stratégia végrehajtásáért, koordinálásáért, nyomon követéséért, általános érvényesítéséért és betartásáért nemzeti, regionális és helyi szinten felelıs „nemzeti kapcsolattartói” feladatkör ellátására, amely végrehajtási hatáskörökkel van felruházva, valamint biztosítja
PE454.401v02-00 16/50 RR\858198HU.doc

HU

a bürokrácia minimális szinten tartását és a pénzeszközök hatékony kezelését és ellenırzését, illetve a jelentéstétel átláthatóságát; 31. felkéri a nemzeti oktatási minisztériumokat, valamint a Bizottságot, hogy vezessenek be innovatív és rugalmas tehetséggondozási támogatásokat, valamint növeljék a meglévı támogatásokra és programokra fordított pénzeszközöket; 32. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a társadalmi és területi kirekesztés mérésére és az eredmények értékelésére a laekeni mutatók kibıvített és részletes elemeit alkalmazzák; hangsúlyozza, hogy a laekeni mutatók horizontális felosztását ki kell terjeszteni a legkisebb statisztikai-adminisztratív egységekre is (LAU 1 és LAU 2); rámutat továbbá, hogy a kohéziós politika mutatóit ki lehetne egészíteni a laekeni mutatókkal, különösen a szociális dimenzió tekintetében; 33. felkéri a Bizottságot, hogy a mutatókat célok és referenciaértékek rendszerével egészítse ki, hogy valódi politikai kötelezettségvállalás fogalmazódjon meg az elırelépés iránt; hangsúlyozza továbbá, hogy sürgısen haladást kell elérni a lebontott adatok győjtése terén annak érdekében, hogy mérni lehessen a célok/referenciaértékek/mutatók irányába megtett haladást, valamint tényszerő politikákat lehessen kidolgozni, fokozni lehessen a hatékonyságot és javítani lehessen az értékelést; 34. kéri, hogy a legjobb gyakorlatok alapján sürgısen dolgozzanak ki a programok hatékonyságának és kézzel fogható eredményeinek kiértékelésére és alátámasztására szolgáló referenciaértékeket, mutatókat, független ellenırzési és hatásértékelı mechanizmusokat ahelyett, hogy csupán azt ellenıriznék, hogy a támogatott projektek megfelelnek-e az eljárásbeli elıírásoknak, kéri továbbá a pénzeszközök felhasználásának hatékony nyomon követését annak érdekében, hogy a források valóban a romák életkörülményeinek, egészségügyi ellátásának, oktatásának és foglalkoztatásának javulását eredményezzék; 35. úgy véli, hogy a romák teljes integrációjának elımozdításához alapvetı fontosságú a tagállamok által a foglalkoztatás és a társadalmi integráció terén a meglévı nyílt koordinációs módszerek keretében folytatott strukturált együttmőködés, és kéri a Bizottságot, hogy szervezze meg a helyes gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét a tagállamok és a roma kérdésekben érdekelt valamennyi fél között; 36. annak érdekében, hogy a pénzeszközök (amelyek pontos célját meg kell állapítani és határozni) eljussanak a nélkülözı romákhoz és hosszú távú javulást eredményezzenek életükben, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ténylegesen vállaljanak kötelezettséget olyan, cél- és fejlıdésorientáltabb, összetett, rugalmas és fenntartható programok indítására, amelyek hosszabb távra szólnak és nagyobb területre vonatkoznak, a leghátrányosabb helyzető mikrorégiókra és azok földrajzi, társadalmi-gazdasági és kulturális helyzetére összpontosítanak, továbbá kezelik a városkörnyéki és vidéki szegénység, valamint a romák által lakott kerületek szegregációjának problémáját, végül külön hangsúlyt fektetnek a rossz lakhatási körülmények (például az ivóvíz, a főtés, az áramellátás és a csatornázás hiánya) javítására és felszámolására, és további támogatást nyújtanak a családoknak a jobb lakhatási körülmények fenntartása céljából; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a finanszírozás lezártát követıen is kísérje figyelemmel a projektek kifutását;
RR\858198HU.doc 17/50 PE454.401v02-00

HU

37. felkéri a tagállamokat, hogy javítsák a romák gazdasági lehetıségeit, beleértve a mikrohitel-eszköz elımozdítását a vállalkozók körében; felszólítja a tagállamokat, hogy támaszkodjanak a sikeres projektek tapasztalataira, például amikor be nem jelentett vállalkozásokat szakértık segítségével legális gazdasági tevékenységekké alakítottak; 38. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki egyértelmő politikákat a romák munkaerı-piaci integrációjára, valamint dolgozzanak ki és fogadjanak el intézkedéseket a szociális jóléti rendszertıl való huzamos függıség hátrányos hatásainak leküzdésére; 39. elismeri, hogy a romák többsége be nem jelentett munkát végez, és mivel biztosítani kell a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát, felkéri a tagállamokat, hogy a társadalmi partnerekkel együttmőködésben hatékonyan lépjenek fel e jelenség ellen; 40. kéri a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a piaci szereplıknek, pl. a kkv-knek és a mikrovállalkozásoknak a roma népesség foglalkoztathatóságára irányuló integrációs intézkedések végrehajtásába való bevonása mellett; 41. hangsúlyozza a romák integrációjában a kkv-k és a mikrovállalkozások által vállalt szerep fontosságát, és javasolja jutalmazó intézkedések foganatosítását azok számára, akik hozzájárulnak e cél eléréséhez; 42. úgy véli, hogy a romák kilátásai, különösen a munkaerıpiacra való bejutásukra vonatkozó kilátások, a tagállamok oktatásba és képzésbe történı befektetéseinek növelése révén javíthatók – külön figyelmet fordítva az új technológiákra és az internetre –, ideértve a nemzetközi tudományos közösség, alapítványok, illetve a regionális és helyi szintő oktatás és társadalmi beilleszkedés terén munkálkodó nem kormányzati szervezetek által támogatott intézkedéseket is; 43. felhívja a Bizottságot, hogy állítson össze európai válságtérképet, amely azonosítja, méri és áttekinti azokat az uniós mikrorégiókat, ahol a lakosokat a leginkább sújtja szegénység, társadalmi kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés, legalább az alábbi kritériumok alapján: – a munkahelyek elérhetısége, – távolság a városközponttól, illetve problémát okozó túlzott koncentráció a városközpontok közelében, – nagyarányú munkanélküliség, – a közszolgáltatások elégtelensége, – nem megfelelı környezeti feltételek, – a közelben mőködı vállalatok hiánya, – a megfelelı infrastruktúra hiánya, – alacsony jövedelem,
PE454.401v02-00 18/50 RR\858198HU.doc

HU

– az iskolázottság alacsony szintje, – az emberi erıforrások alacsony szintje, – nem megfelelı/drága közlekedési infrastruktúra, – társadalmi feszültségek, – a helyi közigazgatás képessége a szegénység kezelésére, – súlyos emberi jogi jogsértések, hátrányos megkülönböztetés, kilakoltatások, kitoloncolások, rasszizmus, amely a roma népesség ellen irányul a helyi vagy regionális hatóságok, illetve harmadik felek részérıl; 44. kéri, hogy készüljenek a romák társadalmi-gazdasági helyzetére (elsısorban az oktatásra, az egészségügyre, a lakhatásra és a foglalkoztatásra) vonatkozó adatokat eredményezı felmérések, és felszólítja a nemzetközi szervezeteket (pl. az ILO-t és az OECD-t), hogy általános vizsgálataik részeként tekintsék át e kérdéseket és járuljanak hozzá konkrét célok meghatározásához, például a közép- és felsıfokú tanulmányaikat elvégzı romák állami közigazgatásban való foglalkoztatási aránya, és a társadalmi és politikai élet különbözı szegmenseiben való részvétele vonatkozásában, továbbá felkéri az Európai Bizottságot, hogy ezen adatokra támaszkodva nyújtson segítséget egy, a romák integrációjával kapcsolatos, világos és életképes uniós stratégia kidolgozásában; 45. felszólítja ezért a Bizottságot, hogy nyújtson egyedi támogatást ezeknek a mikrorégióknak, beleértve a pénzügyi támogatást is, és dolgozzon ki kísérleti projekteket, amelyekben az Európa Tanács programjával összhangban közvetítık is részt vesznek, és amelyek közvetlenül nyomon követik a stratégia végrehajtásának alakulását; 46. felszólítja a Bizottságot, hogy a stratégia keretében ösztönözze a tagállamokat, a megfelelı nemzetközi és európai intézményeket, a nem kormányzati szervezeteket, a roma közösségeket, más érdekelteket és a nyilvánosságot, hogy amikor e kisebbségre utalnak, akkor a roma/roma és szinti megnevezést használják; 47. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a következı többéves pénzügyi keretben a kohéziós politikán belül teljesítményhez kötött tartalék létrehozásával különítsenek el forrásokat kifejezetten a stratégia támogatására; 48. úgy véli, hogy az uniós források jelenlegi felhasználási aránya túlságosan alacsony; felkéri ezért a Bizottságot, hogy elemezze e jelenség okait, valamint dolgozzon ki hatékonyabb megközelítést az uniós források felhasználásának nyomon követésére, különösen a perifériára szorult csoportoknak szánt források tekintetében; kéri mindenekelıtt, hogy – az adatvédelmi irányelvek figyelembevételével – sürgısen induljon adatgyőjtés az uniós alapok hatékonysága vonatkozásában, hogy tényeken alapuló politikai stratégiákat lehessen kidolgozni; 49. hangsúlyozza, hogy a romákat sújtó társadalmi kirekesztés okozta szegénység és marginalizálódás területi jellege igen erıs, és az alulfejlett mikrorégiókra koncentrálódik, ahol komoly hiány mutatkozik a közösségi alapok igénybevételéhez szükséges saját
RR\858198HU.doc 19/50 PE454.401v02-00

HU

pénzügyi hozzájárulás elıteremtése tekintetében, és általában nem állnak rendelkezésre az alapok megfelelı felhasználását lehetıvé tevı igazgatási és emberi erıforrások sem; hangsúlyozza, hogy külön erıfeszítéseket kell összpontosítani e mikrorégiókra – melyek gyakran régión belüli periférikus területek –, és lényegesen egyszerősíteni kell a hivatalos ügyintézésre vonatkozó szabályokat, ezzel is biztosítva a kohéziós politika keretében rendelkezésre bocsátható források lehetı legnagyobb mértékő odaítélését; 50. úgy véli, hogy új rendeleteket kell hozni a strukturális alapok elosztására vonatkozóan annak érdekében, hogy feltételként lehessen elıírni a szegregáció megszüntetését és a romák közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférésének biztosítását; úgy véli továbbá, hogy helyi szinten is mérhetı mutatókon és konkrét intézkedéseken alapuló esélyegyenlıségi és szegregációellenes terveket kell kidolgozni; 51. sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelı eszközökkel adjon iránymutatást a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként lehet biztosítani az z ESZA, az ERFA és az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti komplementaritást, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy a romák integrációja érdekében használjanak fel más programokat is, például a PROGRESS programot, az egész életen át tartó tanulás programját, a Kultúra (2007–2013) programot és az Egészség (2008–2013) programot; 52. kéri, hogy a roma munkacsoport felügyelete és ellenırzése alatt jelöljenek ki uniós testületeket a fejlesztési támogatások felügyeletére annak érdekében, hogy – biztosítsák a jó helyi kezdeményezések fejlesztés-orientált uniós finanszírozását, – idıben ismerjék fel a támogatásokkal való visszaélést, és tegyenek jelentést az ilyen esetekrıl, – rendszeresen ellenırizzék a finanszírozás felhasználásának következetességét és hatékonyságát a várt eredmények tükrében, többek között az e stratégia keretében támogatott célok tekintetében, – adjanak tanácsokat az egész Unióban felhalmozódott szerteágazó tapasztalatokra támaszkodva, valamint mutatók, hatásvizsgálatok stb. kidolgozása révén; továbbá – nyújtsanak célzott támogatást olyan helyi kezdeményezéseknek, projekteknek és összetett programoknak, amelyek leginkább megfelelnek a stratégia célkitőzéseinek, és hatékony megoldásokat kínálnak a roma közösségek konkrét problémáira; 53. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak mind olyan, részvételen alapuló nyomon követési és értékelési mechanizmusokat, melyek elısegítik egyrészt a roma közösségek bevonását, másrészt az érdekelt felek kapacitásainak fejlesztését, mind külsı szakértelmet, hogy reális és objektív képet kapjanak a különbözı intézkedések és eszközök általános sikerérıl vagy kudarcáról; kéri továbbá a Bizottságot, hogy készítsen kimutatást a Parlament számára az általa finanszírozott, romákat támogató, 2000 óta indított projektekrıl, és nyújtson tájékoztatást ezek eredményeirıl; 54. felhívja a tagállamokat, hogy a strukturális alapok keretében szerezzenek érvényt a „Marginalizált közösségek” elnevezéső horizontális prioritásnak, és vegyenek részt a
PE454.401v02-00 20/50 RR\858198HU.doc

HU

romák társadalmi integrációjára fordított strukturális alapok helyes végrehajtásán dolgozó EU-roma hálózatban; hangsúlyozza, hogy jelentısen javítani kell a jelenlegi intézkedéseket és nyomon követési és értékelési mechanizmusokat; hangsúlyozza továbbá, hogy a strukturális alapokból társfinanszírozott, közvetlenül a romákat célzó vagy közvetve a romáknak kedvezı projekteket végrehajtó ügynökségeknek és szervezeteknek elszámoltathatóknak kell lenniük, és átlátható módon kell végrehajtaniuk a fellépéseket; továbbmenve, folyamatos költség-haszon elemzést kér a tulajdonképpeni fellépésekre, illetve a mőködési kiadásokra szánt és fordított pénzeszközökrıl, különös tekintettel ezek arányára; 55. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy terjesszék ki az uniós finanszírozás hatályát, a fejlesztési célok mellett támogathatóvá téve a jó minıségő közszolgáltatások nyújtását is; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni és lehetıleg differenciálni kell a társfinanszírozást annak érdekében, hogy jobban tükrözze a fellépések és a kedvezményezettek sokszínőségét, és így a romákat célzó projekteknél kisebb arányú társfinanszírozást lehessen megkövetelni az érintett tagállamtól, és nagyobb arányút az EU-tól; 56. hangsúlyozza, hogy a kapcsolódó uniós politikákat jelentıs mértékben össze kell hangolni a szinergiák és e politikák egymást kiegészítı jellegének megerısítése érdekében; a bürokratikus és végrehajtási szabályokat pedig jelentısen egyszerősíteni kell, és fel kell számolni minden akadályt az egyes alapok között, hogy minden eszköz a lehetı legnagyobb mértékő támogatást helyezhesse ki; 57. hangsúlyozza, hogy a strukturális alapoknak össze kell kapcsolniuk a nemzeti és helyi megközelítéseket, mégpedig úgy, hogy a nemzeti stratégiával párhuzamosan mőködı és a sajátos igényekre helyi megoldásokat nyújtó programokon keresztül lépnek fel; hangsúlyozza továbbá, hogy szinergiákat kell teremteni a strukturális alapok végrehajtása és a romákra irányuló kormányzati stratégiák között, valamint az Európai Szociális Alap irányító hatóságai és a roma kérdésekkel foglalkozó szakosodott roma egységek vagy koordinációs struktúrák között; 58. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a pályázati eljárások és szabályok egyszerősítése révén javítsák a helyi önkormányzatok, és a romák integrációjával foglalkozó nem kormányzati szervezetek uniós pénzeszközökhöz való hozzáférését; 59. felszólítja a Bizottságot, hogy a stratégiába építsen be olyan mechanizmusokat, amelyek támogatják a romák alkalmazását mind az uniós, mind pedig a nemzeti szintő közigazgatásban, és felszólítja a tagállamokat, hogy közigazgatásukban alkalmazzanak roma származású tisztviselıket, különösen azokban az intézményekben, amelyek részt vesznek a romák integrációjára irányuló, uniós és nemzeti finanszírozásban megvalósuló programok tervezésében és végrehajtásában; 60. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok aláírják és ratifikálják az állampolgárságról szóló európai egyezményt, amely egyértelmően megállapítja, hogy az államok állampolgárságra vonatkozó nemzeti jogában nem lehet megkülönböztetést alkalmazni nem, vallás, nemzeti vagy etnikai származás alapján; 61. ezzel összefüggésben hangsúlyozza az olyan uniós programok folytatásának szükségességét, mint a megkülönböztetés felszámolását célzó „Progress”, valamint a
RR\858198HU.doc 21/50 PE454.401v02-00

HU

kapacitásépítésbe való beruházást ösztönzı JASMINE, és felszólít az ilyen programok 2013 utáni további fejlesztésére; 62. üdvözli a 2010. május 19-i 437/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései által teremtett lehetıséget, melynek keretében az ERFA elıirányzatainak akár 3%-a speciális programokra, illetve a lakóépületek felújítására szánt valamennyi költségvetési elıirányzat 2%-a a perifériára szorult közösségek támogatására fordítható; sajnálja, hogy ezidáig egyetlen operatív tervet sem változtattak meg annak érdekében, hogy újra prioritást kapjon a roma népesség lakhatásának ügye; felhívja a tagállamokat, hogy minél elıbb és teljes körően használják ki ezt a strukturális alapok keretén belül kínálkozó új lehetıséget az eredményes társadalmi beilleszkedés kilátásainak javítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az alapok felhasználásának felgyorsítása érdekében terjesszen elı egyedi cselekvési tervet e rendeletre vonatkozóan, és javasolja a Bizottságnak, hogy készítsen jelentést az alapok felhasználásáról; felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy a romák integrációját célzó programok kidolgozása során hatékonyan használják fel az ESZA, az ERFA és az EMVA közötti kölcsönhatásokban rejlı lehetıségeket; 63. elismeri, hogy a roma közösségeket rendkívül heterogén csoportok alkotják, ennélfogva nem lehet egységes stratégiát követni; ezért javasolja, hogy a tagállamok helyi és regionális hatóságai tegyenek javaslatot e csoportok egyedi (földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális) jellemzıi függvényében eltérı, hatékony integrációs stratégiákra; ajánlja, hogy a Bizottság használja fel azon hatóságok tapasztalatait, amelyek tevékenyen hozzájárultak roma közösségek integrációjához, valamint a romák társadalmi beilleszkedése érdekében bátorítsa a bevált gyakorlatok és sikeres megoldások alkalmazását; 64. emlékeztet arra, hogy a sikeres integráció legfontosabb elıfeltételét a többségi társadalom és a roma közösség közös erıfeszítései képezik; felhívja ezért a tagállamokat, hogy segítsenek a roma lakosság lakhatási és foglalkoztatási helyzetének javításában és javasolja a tagállamoknak, illetve a regionális és helyi hatóságoknak, hogy – az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelettel összhangban – a perifériára szorult közösségek új lakáshoz juttatását olyan kölcsönös és kétirányú kötelezettségeket tartalmazó szélesebb, összetettebb politikai keretbe vonja be, mint amilyen például a közösségépítés, amely többek között kiterjed a romák részvételére az új létesítmények építésében, valamint közös erıfeszítésekre a gyermekek iskolalátogatásának növelése és a munkanélküliség jelentıs csökkentése érdekében; a tagállamok ily módon jelentısen hozzájárulhatnak a rossz lakhatási körülmények között élı marginalizálódott csoportok elhelyezési problémáinak konkrét megoldásához; arra is sürgeti a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében vegyék igénybe az EU-Roma hálózatot; 65. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a lehetı legnagyobb mértékben használják ki „Az európai területi együttmőködés” célkitőzés programjai – úgymint a határokon átnyúló együttmőködési programok, a transznacionális együttmőködési programok és a régióközi együttmőködési programok –, valamint az európai területi együttmőködési csoportosulás által kínált lehetıségeket;

PE454.401v02-00

22/50

RR\858198HU.doc

HU

66. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy elemezzék és számolják fel azokat az akadályokat, amelyek a roma nık munkaerıpiacra való (újbóli) belépése, valamint önálló vállalkozói tevékenysége elıtt állnak, és helyezzenek kellı hangsúlyt a nık szerepére a perifériára került romák társadalmi szerepének erısítésében és a vállalkozások indításában; továbbá felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a roma nık vegyenek részt a romák integrációjára irányuló uniós stratégia elıkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében; 67. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy horizontális célkitőzésként építsék be a romák integrációjára irányuló európai uniós stratégia valamennyi kiemelt területébe a kapacitásépítést és a roma nık szerepének erısítését; 68. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a nemek közötti egyenlıség elımozdítását építse be a stratégia célkitőzéseibe, valamint lépjen fel a többszörös és interszekcionális megkülönböztetéssel szemben; 69. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy győjtsenek, elemezzenek és tegyenek közzé megbízható statisztikai adatokat nemek szerinti bontásban, hogy a stratégiát megfelelıen lehessen értékelni és naprakésszé lehessen tenni, valamint mérhetıek legyenek a stratégia projektjeinek és fellépéseinek roma nıkre gyakorolt hatásai; 70. felszólít arra, hogy a stratégiába építsenek be együttmőködési, információcserére szolgáló és nyomon követési mechanizmusokat, nemcsak uniós, hanem nemzeti szinten is, együttmőködve az Alapjogi Ügynökséggel, az Európa Tanáccsal, más illetékes nemzetközi és európai intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel, a roma közösségekkel és más érdekeltekkel, hogy kezeljék a problémákat és megoldásokat találjanak, valamint biztosítsák, hogy a stratégiát annak felelısei helyesen és teljes körően hajtják végre mind uniós, mind nemzeti szinten, ezzel biztosítva a stratégia sikerét; 71. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a strukturális alapok irányításában részt vevı testületek adminisztratív kapacitásainak javításához szükséges technikai támogatást, felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy például tréningek szervezése vagy a támogatásigénylések kitöltéséhez nyújtott segítség és magyarázatok révén adjanak tanácsokat és nyújtsanak adminisztratív támogatást annak érdekében, hogy a romák könnyebben tájékozódhassanak a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra irányuló európai és nemzeti támogatási programokról, és segítsék ıket az ilyen támogatásokra irányuló kérelmek benyújtásában; 72. felkéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia szegénységre és társadalmi beilleszkedésre vonatkozó célkitőzéseinek a nemzeti programokba való átültetésekor fektessenek le konkrét és specifikus célkitőzéseket, illetve részletes és mérhetı célokat a romák beilleszkedésére vonatkozóan, valamint kéri, hogy sürgısen tegyenek lépéseket a kitőzött célok elérése érdekében; 73. úgy véli, hogy a romák helyzetének jövıbeli javulása az oktatás révén biztosítható, és ezért lényeges a roma gyermekek és fiatalok oktatásába való befektetés; hangsúlyozza, hogy az iskoláztatás nemcsak jog, de kötelesség is, és támogatja a roma tanulók iskolai részvételének – többek között családjaik aktív bevonása általi – fokozását célzó tevékenységeket;
RR\858198HU.doc 23/50 PE454.401v02-00

HU

74. úgy véli, hogy a roma kultúra ismeretének Európa-szerte történı terjesztése elısegíti a roma és nem roma emberek közötti kölcsönös megértést Európában, ugyanakkor fellendíti a kultúrák közötti európai párbeszédet; 75. úgy véli, hogy a roma kisebbségrıl szóló jövıbeli stratégiának az oktatásra kell összpontosítania, mivel ez a társadalmi integráció elımozdításának legfontosabb eszköze; 76. úgy véli, hogy a fiatal romák számára olyan támogató mechanizmusokat kell kialakítani, mint az ösztöndíjak és a mentori tevékenység, arra való ösztönözésük érdekében, hogy szakképesítést szerezzenek, majd ezután felsıfokú tanulmányokat is folytassanak, és javítsák képzettségüket; 77. úgy véli, hogy a roma tanulók legmagasabb színvonalú képzésének biztosítására új típusú ösztöndíjrendszert kell kidolgozni a roma vezetık új generációjának kinevelése érdekében; 78. úgy véli, hogy jutalmazni kell azon oktatási intézményeket, melyek hátrányos helyzetben lévı tanulóinak sikerül magasabb szintő intézményekbe bekerülniük, vagy a végbizonyítványt megszerzı tanulók aránya magasabb az átlagnál, és felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki projekteket e téren; 79. hangsúlyozza, hogy döntı fontosságú, hogy a tagállamok ösztönözzék a romák lakóhelyük szerinti közösségekbe és kulturális életbe történı integrációját, és biztosítsák ezekben hosszú távú részvételüket és képviseletüket, beleértve a roma közösség érdekében a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás elımozdítására szolgáló intézkedéseket, figyelembe véve a különbözı európai roma népcsoportok kulturális örökségét és életmódját; kiemeli, hogy például erıfeszítéseket lehetne tenni a pedagógusoknak nyújtott speciális képzések, a roma tanárok felvételének elımozdítása, a roma családokkal és szervezetekkel folytatott szoros együttmőködés erısítése, valamint iskola utáni segítség és ösztöndíjak biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy ebbe a folyamatba aktívan be kell vonni a tagállamokban a helyi hatóságokat, és a nonprofit szervezetek körében ösztönözni kell, hogy tevékenységeikbe foglaljanak bele olyan programokat, melyek a romák társadalmi befogadását célozzák; 80. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a romák társadalomból és oktatásból való kirekesztésének valamennyi formájával szemben, és ösztönözzenek minden olyan fellépést, amely a romák oktatásába való beruházásra irányul; 81. úgy véli, hogy az önkormányzatoknak felelısséget kell vállalniuk az iskolai rendszerbıl a kötelezı oktatás felsı korhatárának elérése elıtt kiesı diákok újbóli beiskolázásáért; megjegyzi, hogy ehhez az oktatási intézményeknek tájékoztatniuk kell a helyi önkormányzatokat az iskolaelhagyókról; 82. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa azon további kezdeményezéseket, melyek kisgyermekkori oktatási lehetıségeket, illetve ellátást biztosítanak roma gyerekek és fiatalok számára; 83. úgy véli, hogy óvodákat és/vagy alternatív iskola elıtti gondozási és oktatási intézményeket kell létesíteni azokban a közösségekben, ahol ilyenek nem léteznek,
PE454.401v02-00 24/50 RR\858198HU.doc

HU

továbbá helyhiány esetén bıvíteni kell ıket; 84. kéri a Bizottságot, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek hatékonynak bizonyultak a szegregáció bármely formájának megelızése terén, és amelyek elınyben részesítik a roma családok részvételével zajló, az oktatásban való eredményességet elımozdító, inkluzív projekteket; 85. aggodalmát fejezi ki a roma népesség körében tapasztalható nagyfokú írástudatlanság miatt és lényegesnek tekinti, hogy olyan programokat tervezzenek és dolgozzanak ki, amelyek biztosítják a roma lányok és nık minıségi alap-, közép- és felsıfokú oktatását, beleértve az alap- és a középfokú oktatás közötti átmenetet megkönnyítı stratégiákat, melyek az egész folyamat során elımozdítják a roma kulturális örökség, történelem és értékek megértését mind a romák, mind a nem romák körében; 86. hangsúlyozza, hogy a gyér iskolai jelenlét és a magas hiányzási arány, illetve az alacsony iskolai teljesítmény azt is jelezheti, hogy a tanulók és szüleik nincsenek mindig tisztában az oktatás fontosságával; más releváns tényezık magukban foglalhatják az elégtelen forrásokat, az egészségügyi problémákat, a helyi minıségi oktatás hiányát vagy az iskolába való eljutáshoz szükséges, elérhetı eszközök hiányát, a rossz lakhatási körülményeket és ruházatot, mely lehetetlenné teszi az iskolai jelenlétet, a nem befogadó iskolai légkört és a szegregált iskolákat, melyek nem képesek megfelelı felkészítést biztosítani a munkaerı-piaci versenyképesség eléréséhez; ezért hangsúlyozza a roma tanulók iskolai részvételét elımozdító fellépések, valamint az oktatási kérdésekrıl e tanulók szüleivel, a roma közösséggel és valamennyi érdekelt féllel folytatott folyamatos és rendszeres párbeszéd fontosságát; 87. hangsúlyozza, hogy a tömegsport és az élsport jelentıs szerepet játszhat a roma nemzetiségő lakosság befogadását biztosító folyamatban; 88. támogatja az olyan tanári képzési programok ösztönzését, melyek erısítik a tanárok képességeit a roma háttérrel rendelkezı gyermekekkel és fiatalokkal, valamint szüleikkel való foglalkozás terén, és támogatja roma közvetítık alkalmazását, különösen az általános iskolákban, ami egy lehetséges módja annak, hogy elımozdítsák a roma gyermekek rendszeres iskolába járását; 89. javasolja, hogy fogadjanak el különbözı, az oktatásba történı integrációt célzó megközelítéseket mind a letelepedni kívánó roma családokból származó gyermekek részére – nyomon követve például a gyermekek rendszeres iskolába járását –, mind a nomád életmódjukat folytatni kívánó családokból származó gyermekek részére, például a roma táborokon belül az iskolai jelenlétet elısegítı intézkedések által; 90. hangsúlyozza a mobilitás, az egész életen át tartó tanulás, a szakképzési és a továbbképzési programok fontosságát a roma közösségekhez tartozó fiatalok és felnıttek társadalmi integrációjának biztosítása és a munkaerıpiacra való belépési lehetıségeik fokozása szempontjából; 91. úgy véli, hogy ki kell terjeszteni a munkahelyi továbbképzési rendszereket, hogy azok révén lehetıvé váljék a szükséges képesítések és képességek megszerzésének nagyarányú biztosítása
RR\858198HU.doc 25/50 PE454.401v02-00

HU

92. úgy véli, hogy össze kell hangolni a képzési kínálatot a munkaerı-piaci kereslettel, ezért a várható munkaerı-kereslettel kapcsolatos középtávú nemzeti és regionális elırejelzések készítésére szólít fel; 93. felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki és mőködtessen az uniós intézmények, a tagállamok és a roma vezetık bevonásával közös nyomon követési rendszereket a tagállamokban megvalósított programok és projektek vonatkozásában; 94. a roma kultúrát az európai kulturális mozaik szerves részének tekinti; kiemeli, hogy a roma népesség és életvitelük megértésének kulcsfontosságú eszköze a többi európai lakos tájékozottságának növelése a roma örökségrıl, hagyományokról és nyelvrıl, valamint a kortárs roma kultúráról; határozottan támogatja kreatív tevékenységeik ösztönzését és megırzését, mint a kultúrák közti párbeszéd kulcsfontosságú elemét; 95. véleménye szerint a romáknak törekedniük kellene arra, hogy megismerjék azon népek szokásait és kultúráját, akikkel együtt élnek, ezáltal elısegítve saját integrálódásukat azokon a helyeken, ahol élnek; 96. úgy véli, hogy a romák és nem romák bevonásával tartott önkéntes és sporttevékenységek ösztönzése fontos a nagyobb mértékő társadalmi befogadás elımozdítása érdekében; 97. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze a bevált gyakorlatokat és pozitív modelleket, a már végrehajtott programokkal kapcsolatos tapasztalatokat és romák által indított kezdeményezéseket a nem roma közösségek romákról alkotott képének, illetve a romák e közösségeken belüli megítélésének javítása, valamint a roma közösségek uniós, tagállami és helyi programokban való aktív részvételének és e programokkal való kreatív együttmőködésének erısítése érdekében; 98. felhív a roma lakosság foglalkoztatásának, oktatásának és kultúrájának elımozdításához jelenleg rendelkezésre álló európai uniós források valamennyi kormányzati szinten történı hatékonyabb felismerésére és felhasználására; 99. javasolja, hogy a roma kisebbségre vonatkozó jövıbeli uniós szakpolitikák olyan, differenciált megközelítésen alapuljanak, amely figyelembe veszi a tagállamok sajátosságait és a bevont közösségek különleges természetét; 100. felhívja a figyelmet arra, hogy szigorúbban kell ellenırizni az európai alapok romák integrációja céljából való felhasználását; 101. úgy véli, hogy hasznos volna, ha a romák integrációja terén jó eredményeket felmutató tagállamok és azok a tagállamok, amelyek ezt még mindig nem oldották meg, kicserélnék tapasztalataikat és helyes gyakorlataikat; 102. elismeri, hogy a bonyolult papírmunka akadályt jelenthet a projektszervezık számára; hangsúlyozza, hogy hatékonyabban kell munkálkodni kell az odaítélési eljárások egyszerősítésén; felhívja a figyelmet arra, hogy az európai alapok e téren kihasználatlanok maradtak; 103. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak,
PE454.401v02-00 26/50 RR\858198HU.doc

HU

valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

RR\858198HU.doc

27/50

PE454.401v02-00

HU

INDOKOLÁS 1. Öröklıdı nyomorúság és a szegénység gettósodása Az utóbbi két évtizedben Közép- és Délkelet-Európában – ahol az európai romák többsége él – a szegénység természete drámaian megváltozott. A tervgazdálkodás zsákutca-jellege, a kommunizmus bukását követı gazdasági megrendülés és a nemzetgazdaságok átrendezıdése következtében a legtöbb roma – többségi származású társaival együtt – egy csapásra kiszorult a munkaerıpiacról és fokozatosan a társadalomból is. A romák hagyományos közösségeik szétesésével egyidejőleg kiszorulva a társadalmi mobilitás áramából a legkirekesztettebb társadalmi csoporttá váltak, és szinte teljes mértékben elvesztették kapcsolatukat a nemzetgazdaságokkal1. 2. Demográfiai dinamizmus Az ugyancsak kirekesztettségben élı többségi közösségekkel összevetve a roma népesség rendelkezik egy olyan jellemzıvel, amelynek szükséges hangsúlyozni a gazdasági jelentıségét: ez a demográfiai dinamizmus. A roma és a nem roma népességre fordított demográfiai trend jellemzı: míg a többségi társadalom gyorsan öregszik, a romák aránya gyors ütemben nı. Például Magyarországon jelenleg a romák becsült aránya a teljes lakosságban 6–8%, míg egyes becslések szerint minden ötödik vagy hatodik újszülött roma, és a romák aránya a gazdaságilag aktív lakosságban 2050-re el fogja érni az 50%-ot2. Ennélfogva alapvetıen fontos annak figyelembevétele, hogy egyfelıl a szociális biztonsági rendszerek terhét vállán viselı aktív lakosságban a romák aránya megtorpanás nélkül növekszik, másfelıl hatalmas potenciál rejlik a munkanélküliek tömegének a munkaerıpiacra történı visszajuttatásában. 3. Az integráció elınyei A romák integrálása egy szükséges és hosszú távon pénzügyi szempontból is elınyös beruházás, egy 20-30 éves idıtávban mérve ugyanis kevesebbe kerül a roma népesség integrálása, mint minimális társadalmi-gazdasági életfeltételeik fenntartása. Ha a romák foglalkoztatottsági aránya elérné a többségét, akkor az általános foglalkoztatottsági ráta – a roma lakosság számarányától függıen – 5-10%-kal emelkedne. Figyelembe véve e folyamat GDP-növekedésre gyakorolt hatását kijelenthetı, hogy ez az egy fıre esı GDP-re alapozott valamennyi mutató jelentıs javulásához vezetne. Az elfogadott gazdasági modellek – mint például a Világbanké3 – szerint a munkaerı-piaci részvétel növekedése elengedhetetlen a gazdasági növekedés elımozdításához, és különösen szükségessé teszi azok részvételét, akik gazdaságilag aktív életkoruk ellenére munkanélküliek. Az ötven éven felüli romák aránya általában alacsonyabb az európai átlagnál, míg a harminc éven aluliak aránya messze meghaladja azt. A romák tehát jelentıs és
UNDP, The Roma in Central and Eastern Europe, Avoiding the Dependency Trap, A Regional Human Development Report, Pozsony (Szlovákia), 2002. 2 Macro Balance and Growth, Central European Management Intelligence, Budapest, 2006. Central European Management Intelligence, Budapest 3 de Laat, Joost (szerk.), Economic costs of Roma exclusion, Világbank
1

PE454.401v02-00

28/50

RR\858198HU.doc

HU

folytonosan növekvı részét teszik ki a munkaerı-piaci jelenlét növekedéséhez szükséges emberi erıforrásnak, és ezen erıforrás kiaknázása a nemzeti GDP 4–6%-os növekedését eredményezhetné.

4. A kirekesztés költségei Amennyiben a tagállamok nem tekintik prioritásnak a romák integrációját, akkor nemcsak társadalmi elınyökrıl, de jelentıs pénzösszegekrıl is lemondanak. A veszteségek között említhetık az alábbiak: o a létre nem jött GDP közvetett költsége: társadalmi kirekesztettségük miatt a munkanélküli romák nem tudnak létrehozni semmiféle hazai terméket; o a szociális segélyek és juttatások összege, továbbá a szegénységben élıknek járó állami társadalom- és egészségbiztosítás; o a minimális létfeltételek miatt magasabb egészségügyi költségek; o a veszteségként leírható oktatási kiadások – a minıségi oktatást nyújtani képtelen szegregált és/vagy színvonaltalan iskolai intézményekre fordított összegek kidobott pénznek tekinthetık; o a biztonságra fordított többletköltségek, amelyeket a társadalmi kirekesztettség és a nélkülözés okozta magas bőnözési arány tesz szükségessé; o a jóléti kiadások folyósításának ellenırzésével kapcsolatos adminisztratív kiadások1. Összefoglalva: tudomásul kell vennünk, hogy a romák társadalmi kirekesztettségének megszüntetése nem csupán emberi jogi szempontból kötelesség, hanem gazdasági szükségszerőség is, nem pusztán erkölcsi kötelesség, hanem valamennyi tagállam elemi pénzügyi érdeke. 5. A megkülönböztetésellenes jogszabályok és politikák kiegészítése A megkülönböztetés felszámolása terén még rengeteg a tennivaló, látva a széleskörő cigányellenességet és a meglévı szabályozás hiányos végrehajtását, tekintettel arra is, hogy e szabályozás vagy nem terjed ki bizonyos esetekre – így a többszörös megkülönböztetések esetére sem –, vagy csak a végrehajtását követıen derül fény hiányosságaira. Az elıadó ugyanakkor úgy véli, hogy még ha mára sikerült is felszámolni az etnikai alapú megkülönböztetést – amint azt a 2000/43/EK és 2000/78/EK irányelv definiálja –, a romák többségének társadalmi-gazdasági kirekesztése továbbra is fennáll a létrejöttéért felelıs, egymással összefüggı tényezık (pl. hátrányos földrajzi helyzet, hiányos oktatás, vagy a központilag tervezett, nagy mennyiségő képzetlen munkaerıt foglalkoztató gazdaságok összeomlása) és a gyakran fizikai akadályok (pl. a lehetséges munkahelyektıl mért távolság, a
1

MARCINČIN A. és MARCINČINOVÁ Ľ.: The Cost of Non-Inclusion - The key to integration is respect for diversity. Open Society Foundation, Pozsony.

RR\858198HU.doc

29/50

PE454.401v02-00

HU

közlekedési lehetıségek és az infrastruktúra hiánya) egyidejő jelenléte következtében. Ezért a megkülönböztetés elleni intézkedések és a rasszizmus elleni küzdelem – még ha nélkülözhetetlen is – önmagukban nem elegendıek a romák történelmi lemaradásának leküzdéséhez1. 6. A társadalmi-gazdasági integráció mint emberi jogi kérdés Az elıadó reméli, hogy a romák társadalmi-gazdasági integrációját célzó stratégia nem hátráltatja, hanem inkább kiegészíti a megkülönböztetésellenes jogszabályok és politikák végrehajtását. Figyelembe véve, hogy a kirekesztés milyen méreteket ölt, a romák általános integrálása lényegében emberi jogi kérdéssé vált. Az európai romák jelentıs aránya olyan rossz körülmények között él – a gazdaságtól való csaknem teljes elszigeteltségben, melynek következtében alapvetı emberi jogaik nem érvényesülhetnek –, hogy társadalmi befogadásuk elımozdítása immár nem képzelhetı el az általános szakpolitikai útkeresés keretei között, hanem az az alkotmányos és emberi jogok érvényesülése terén Európában keletkezett egyik legjelentısebb hiányállapot orvoslásának tekinthetı. Az európai romák szegénységének és társadalmi kirekesztettségének enyhítését célzó uniós szintő erıfeszítéseknek ezért elsıdlegesen a második és harmadik generációs emberi jogok érvényesítésére és elımozdítására kell összpontosítaniuk, a jogilag végrehajtható elsı generációs emberi jogok, pl. az emberi méltósághoz kapcsolódó, politikai és egyéb egyéni szabadságjogok kiteljesítése érdekében. 7. A puha jog eszközein túl A romák ügyét szolgáló legtöbb uniós fellépés – állásfoglalások, jelentések, nyilatkozatok, következtetések és közlemények – az ún. puha jog kategóriájába tartoznak, amely egy szürke tartományt képvisel valahol a zéró szabályozás és a pozitív jog között2. Az utóbbi néhány évben számos, jó javaslatokat és elıremutató ötleteket megcsillantó nemzetközi kezdeményezés látott napvilágot, ám ezek eredménye legalábbis kétséges, ami arra enged következtetni, hogy a puha jog önmagában nem képes elımozdítani a romák társadalmi integrációját. Az elıadó szerint e kezdeményezések elsıdleges tanulsága az, hogy a hangzatos politikai jelszavak sosem válnak valóra megfelelı jogalap, pénzügyi támogatás és ösztönzık, továbbá egy olyan uniós mechanizmus híján, amely koordinálja az érdekeltek fellépéseit az önkormányzatok szintjétıl egészen a Tanács szintjéig, kiaknázva a többszintő kormányzás elınyeit. A romák integrációjára irányuló európai uniós stratégia létrejöhet az Európai Unióról szóló szerzıdésben, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésben, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában (lásd az idézeteket) meghatározott feladatok, célok, alapelvek és eszközök, valamint az Unió megosztott kompetenciái, támogatása, koordinálása és kiegészítı fellépései alapján.
1

De Schutter, O. és Verstichel, A.: The Role of the Union in Integrating the Roma: Present and Possible Future in European Diversity and Autonomy Papers, 2005, EDAP 2/2005 2 BOYLE, A. E. Some Reflections on the Relationship of Treaties and Soft Law, in: International & Comparative Law Quarterly 48. sz., 901-913. o., Cambridge.

PE454.401v02-00

30/50

RR\858198HU.doc

HU

8. Kifejezett, de nem kizárólagos célbavétel Minthogy az etnikai alapú diszkrimináció – jóllehet alapvetı szerepet játszik – csak egyike az európai romákat sújtó társadalmi kirekesztést és nélkülözést meghatározó tényezıknek, mint amilyenek például az alacsony szintő képzettség és a területi kirekesztés, a kirekesztés leghatékonyabban úgy kezelhetı, ha a cigányságról nem etnikai csoportként, hanem gazdasági célcsoportként gondolkodunk. A stratégiának a romák társadalmi befogadására vonatkozó közös alapelvek 2. és 4. pontjával („kifejezett, de nem kizárólagos célbavétel”, és „törekvés a fıáram irányába”) összhangban a társadalmilag kirekesztett romákra egyformán érvényes gazdasági jellemzıkre kellene összpontosítania ahelyett, hogy a rendkívül heterogén európai roma népesség egyes csoportjainak helyzetét megnehezítı szociális problémákat próbálná egyenként kezelni. Annak ellenére, hogy léteznek egyes országokra vagy régiókra jellemzı problémák, mint a vándorok számára kialakított táborhelyek hiánya vagy a személyi okmányok hiánya, a különbözı országokban élı roma közösségek társadalmi és gazdasági életkörülményei és szükségletei látványos hasonlóságot mutatnak. 9. A kirekesztés területi jellegének megértése A romák kirekesztıdésének egyik szembetőnı közös vonása a marginalizálódás területi jellege. Bár a szociális hátrányok földrajzi eloszlása tagállamonként eltérı, a szegénység és a társadalmi kirekesztıdés fıként olyan alulfejlett mikrorégiókban koncentrálódik, melyeket az új tagállamok többségében a roma népesség túlsúlya jellemez. A kirekesztésnek e területi aspektusát a statisztikák ma nem jelzik, mivel az elemzés, a döntéshozás és a tervezés hatóköre túlságosan tág ahhoz, hogy lehetıvé tegye a régión belüli periférikus helyszíneken vagy az elmaradott mikrorégiókban kialakuló válságövezetek lokalizálását. A legtöbb esetben ezek nem kezelhetık a NUTS nómenklatúra keretei között, de célba vehetık a LAU 1 vagy a LAU 2 szintjén, és érdemes volna fontolóra venni az uniós szintő forráselkülönítést kifejezetten a LAU 1-es tervezési-statisztikai régiók szintre hozása céljából. Az elıadó úgy véli, hogy a stratégia keretein belül fel kell vázolni egy összeurópai válságtérképet e mikrorégiók beazonosítása céljából, valamint azért, hogy e régiókban integrált, ágazatokon átívelı megközelítésre épülı, azonnali beavatkozást lehetıvé tévı összetett fejlesztési programok indulhassanak. E területeket olyan megkülönböztetı jegyeik alapján kell beazonosítani, mint: a munkahelyek elérhetısége, a városközponttól való távolságuk, a nagyarányú munkanélküliség, a megfelelı közszolgáltatások és infrastruktúra hiánya, az alacsony jövedelmek, az alacsony szintő iskolázottság, az alacsony szintő humán erıforrások, a rossz közlekedési infrastruktúra, a társadalmi feszültségek stb. 10. Intézményi keretek és finanszírozás Nincs szükség új szerv létrehozására a stratégia koordinálása és felügyelete céljából, és felesleges többletköltségekkel is járna. A felügyeletet, koordinációt és nyomon követést a Bizottságnak kell végeznie, és e célból érdemes fontolóra venni a roma munkacsoport állandó testületként való fenntartását. Az elıadó úgy véli, hogy a stratégiát mindenekelıtt belsı uniós stratégiának kell tekinteni, a kiemelt területek és célok általános felügyeletét a közösségi struktúrákon belül kell megoldani, a stratégia elırehaladásáról és az eredmények értékelésérıl éves jelentést kell készíteni, amely egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a Tanács számára. E célból az egységes
RR\858198HU.doc 31/50 PE454.401v02-00

HU

piaci eredménytábla mintájára ki lehetne dolgozni az európai roma stratégia eredménytábláját. Ahhoz, hogy reálisan tudjuk elemezni az elırehaladást és megfeleljünk a hatékony ellenırzés követelményének, közös, összevethetı és megbízható mutatókra van szükség. Az elıadó ezért az ún. laekeni mutatók1 és azok kiegészítı komponenseinek alkalmazását ajánlja a társadalmi és területi kirekesztettség mérésére és az elırehaladás értékelésére. Az elıadó úgy véli továbbá, hogy gyakorlati szempontból rendkívül elınyös volna egy adminisztratív testület vagy kormánytisztviselı nemzeti kapcsolattartónak való kijelölése, amely/aki nyomon követi a stratégia célkitőzéseinek végrehajtását, valamint tanáccsal és információval látja el a Bizottságot, amely a stratégia felügyeletéért felel. A Bizottság EU 2020 kezdeményezéshez főzött ajánlásaihoz2 hasonlóan a kohéziós költségvetésbıl teljesítéshez kötött tartalékot lehetne elkülöníteni a stratégia céljaira, amely létfontosságú forrásként és meghatározó ösztönzıként mozdíthatná elı a stratégia végrehajtását, egyrészt eltérve attól az általános gyakorlattól, hogy a nagy támogatók a fel nem használt források lehetı legnagyobb fokú hasznosítására törekednek, másrészt a források kompetitív alapon történı odaítélése révén, amelynek egyetlen kritériuma az lenne, hogy a javasolt projekt vagy fellépés hogyan mozdítja elı és hajtja végre a stratégia célkitőzését.

Lásd pl. a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés mérésére szolgáló mutatókról szóló jelentését, mely az Európai Tanács 2001. december 14–15-i laekeni ülésére készült. 2 A Bizottság 2010. november 9-i COM(2010) 642 közleménye: A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetések: a kohéziós politika jövıje

1

PE454.401v02-00

32/50

RR\858198HU.doc

HU

25.1.2011 VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról (2010/2276(INI)) A vélemény elıadója: Kinga Göncz (*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke JAVASLATOK A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: A. mivel a „Roma integráció évtizede” elnevezéső kezdeményezés 2005-ben azzal a célkitőzéssel indult el, hogy küzdjön a megkülönböztetés ellen és javítson a romák gazdasági és szociális helyzetén, mivel továbbá a roma integráció évtizedérıl szóló nyilatkozat aláírói – Bulgária, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Csehország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – vállalták, hogy a hátrányos megkülönböztetés felszámolásán, illetve a romák és a társadalom többi része közötti elfogadhatatlan különbségek megszüntetésén fognak munkálkodni, B. mivel az Európai Unió különbözı térségei között még mindig vannak gazdasági és társadalmi egyenlıtlenségek, és mivel a roma közösség jelentıs hányada az Unió gazdasági és társadalmi szempontból legkevésbé fejlett térségeiben él, 1. emlékeztet rá, hogy a Bizottságra külön felelısség hárul a roma integráció uniós stratégiájának elımozdítása tekintetében, azonban e stratégiát helyi szinten kell végrehajtani; 2. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a romák társadalmi-gazdasági integrációjának biztosítása érdekében mozgósítsák a már létezı uniós stratégiákat és eszközöket, valamint hogy az összes vonatkozó politika kialakításakor és végrehajtásakor szükség esetén vegyék figyelembe a romák befogadására vonatkozó közös alapelveket;

RR\858198HU.doc

33/50

PE454.401v02-00

HU

3. úgy véli, hogy a roma vezetık, a helyi hatóságok és az uniós szervek közötti szorosabb együttmőködés alapvetı fontosságú a roma népesség társadalmi-gazdasági integrációja terén az EU és a tagállamok elıtt álló fıbb kihívások azonosításához és a problémák megoldásához; 4. annak érdekében, hogy a pénzeszközök (amelyek pontos célját meg kell állapítani és határozni) eljussanak a nélkülözı romákhoz és hosszú távú javulást eredményezzenek életükben, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ténylegesen vállaljanak kötelezettséget olyan, cél- és fejlıdésorientáltabb, összetett, rugalmas és fenntartható programok indítására, melyek hosszabb távra szólnak és nagyobb területre vonatkoznak, a leghátrányosabb helyzető mikrorégiókra és azok földrajzi, társadalmi-gazdasági és kulturális helyzetére összpontosítanak, továbbá kezelik a városkörnyéki és vidéki szegénység, valamint a romák által lakott kerületek szegregációjának problémáját, végül külön hangsúlyt fektetnek a rossz lakhatási körülmények (például az ivóvíz, a főtés, az áramellátás és a csatornázás hiánya) javítására és megszüntetésére, és további támogatást nyújtanak a családoknak a jobb lakhatási körülmények fenntartása céljából; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a finanszírozás lezártát követıen is kísérje figyelemmel a projektek kifutását; 5. kéri, hogy készüljenek a romák társadalmi-gazdasági helyzetére (elsısorban az oktatásra, az egészségügyre, a lakhatásra és a foglalkoztatásra) vonatkozó adatokat eredményezı felmérések, és felszólítja a nemzetközi szervezeteket (pl. az ILO-t és az OECD-t), hogy általános vizsgálataik részeként tekintsék át e kérdéseket és járuljanak hozzá konkrét célok meghatározásához, például a közép- és felsıfokú tanulmányaikat elvégzı romák állami közigazgatásban való foglalkoztatási aránya, és a társadalmi és politikai élet különbözı szegmenseiben való részvétele vonatkozásában, továbbá felkéri az Európai Bizottságot, hogy ezen adatokra támaszkodva nyújtson segítséget egy, a romák integrációjával kapcsolatos, világos és életképes uniós stratégia kidolgozásában; 6. úgy véli, hogy jelenleg a rendelkezésre álló EU-alapok csak túlságosan alacsony arányban kerülnek felhasználásra; felkéri ezért a Bizottságot, hogy elemezze e jelenség okait, valamint dolgozzon ki hatékonyabb megközelítést az EU-alapok felhasználásának nyomon követésére, különösen a perifériára szorult csoportoknak szánt alapok tekintetében; kéri mindenekelıtt az uniós alapok hatékonyságára vonatkozó adatok sürgıs – az adatvédelmi irányelveket figyelembe vevı – begyőjtését, hogy tényeken alapuló politikákat lehessen kidolgozni; 7. úgy véli, hogy új rendeleteket kell hozni a strukturális alapok elosztására vonatkozóan annak érdekében, hogy feltételként lehessen elıírni a szegregáció megszüntetését és a romák közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférésének biztosítását; úgy véli továbbá, hogy mérhetı mutatókon és konkrét intézkedéseken alapuló esélyegyenlıségi és a szegregáció elleni terveket kell kidolgozni helyi szinten; 8. sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelı eszközökkel adjon iránymutatást a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként lehet biztosítani az z ESZA, az ERFA és az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti komplementaritást, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy a romák integrációja érdekében használjanak fel más programokat is, például a PROGRESS programot, az egész életen át tartó tanulás programját, a Kultúra
PE454.401v02-00 34/50 RR\858198HU.doc

HU

(2007–2013) programot és az Egészség (2008–2013) programot; 9. felkéri a Bizottságot, hogy változtassa meg a keresztfinanszírozás szabályozási keretét, csökkentse a bürokratikus terheket, egyszerősítse és gyorsítsa fel az uniós pénzeszközökre vonatkozó eljárásokat, valamint követelje meg a tagállamoktól, hogy vezessenek be egyszerő és normatív finanszírozási eljárásokat és használják ki a globális támogatásokat; 10. felkéri a tagállamokat, hogy a döntéshozó testületeket ruházzák fel mindazon jogkörökkel, amelyek révén összetett és fejlıdésorientált uniós támogatások szerezhetık a roma népesség különféle helyi igényeit kielégítı, elıremutató helyi kezdeményezések számára; hangsúlyozza a helyes gyakorlatok meghatározásának és cseréjének fontosságát a roma integráció és az e téren elért sikerek jobb megismertetése szempontjából; kéri továbbá olyan intézményi kapacitás kiépítését, amely képes helyi szinten biztosítani a szükséges segítségnyújtást (adminisztratív és projektirányítási támogatást); 11. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a strukturális alapok irányításában részt vevı testületek adminisztratív kapacitásainak javításához szükséges technikai támogatást, felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy például tréningek szervezése vagy a támogatásigénylések kitöltése kapcsán adott segítség és magyarázatok révén adjanak tanácsokat és nyújtsanak adminisztratív támogatást annak érdekében, hogy a romák könnyebben tájékozódhassanak a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra irányuló európai és nemzeti támogatási programokról, és segítsék ıket az ilyen támogatásokra irányuló kérelmek benyújtásában; 12. kéri, hogy a legjobb gyakorlatok alapján sürgısen dolgozzanak ki a programok hatékonyságának és kézzel fogható eredményeinek kiértékelésére és alátámasztására szolgáló referenciaértékeket, mutatókat, független ellenırzési és hatásértékelı mechanizmusokat ahelyett, hogy csupán ezt ellenıriznék, hogy a támogatott projektek megfelelnek-e az eljárásbeli elıírásoknak, kéri továbbá a pénzeszközök felhasználásának hatékony nyomon követését annak érdekében, hogy a források valóban a romák életkörülményeinek, egészségügyi ellátásának, oktatásának és foglalkoztatásának javulását eredményezzék; 13. úgy gondolja, hogy a romák teljes integrációjának elımozdításához alapvetı fontosságú a tagállamok által a foglalkoztatás és a társadalmi integráció terén a meglévı nyílt koordinációs módszerek keretében folytatott strukturált együttmőködés, és kéri a Bizottságot, hogy szervezze meg a helyes gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét a tagállamok és a roma kérdésekben érdekelt valamennyi fél között; 14. felkéri a tagállamokat, hogy javítsák a romák gazdasági lehetıségeit, beleértve a mikrohitel-eszköz elımozdítását a vállalkozók körében; felszólítja a tagállamokat, hogy támaszkodjanak a sikeres projektek tapasztalataira, például amikor be nem jelentett vállalkozásokat szakértık segítségével legális gazdasági tevékenységekké alakítottak; 15. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki egyértelmő politikákat a romák munkaerı-piaci integrációjára, valamint dolgozzanak ki és fogadjanak el intézkedéseket a szociális jóléti rendszertıl való huzamos függıség hátrányos hatásainak leküzdésére;

RR\858198HU.doc

35/50

PE454.401v02-00

HU

16. elismeri, hogy a romák többsége be nem jelentett munkát végez, és mivel biztosítani kell a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát felhívja a tagállamokat, hogy a társadalmi partnerekkel együttmőködésben hatékonyan lépjenek fel e jelenség ellen; 17. kéri a tagállamokat, hogy kötelezették el magukat a kkv-khez és a mikrovállalkozásokhoz hasonló közszereplıknek a roma népesség foglalkoztathatóságára irányuló integrációs intézkedések végrehajtásába való bevonása mellett; 18. hangsúlyozza a kkv-k és a mikrovállalkozások által a roma integrációban játszott szerep fontosságát , és javasolja jutalmazó intézkedések foganatosítását azok számára, akik hozzájárulnak e cél eléréséhez; 19. felkéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia szegénységre és társadalmi beilleszkedésre vonatkozó célkitőzéseinek a nemzeti programokba való átültetésekor fektessenek le konkrét és specifikus célkitőzéseket, illetve részletes és mérhetı célokat a romák beilleszkedésére vonatkozóan, valamint kéri, hogy sürgısen tegyenek lépéseket a kitőzött célok elérése érdekében; 20. hangsúlyozza, hogy a nehéz körülmények között élı roma közösségek speciális szükségleteihez igazított programok és az összetett programok döntı fontosságúak, ezért a romáknak a helyszínen kell biztosítani a személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáférést; 21. emlékeztet, hogy a megfelelı jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerıpiacok és a minıségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés alkotják a 2008/867/EK ajánlásban ismertetett aktív befogadási stratégia alapjait; 22. úgy véli, hogy a folyamat teljes egésze során a bevált gyakorlatokra és a már meglévı, tagállamok által összegyőjtött hatalmas tudásbázisokra, valamint a roma integráció évtizedének elsı szakaszában szerzett tapasztalatokra támaszkodó koncentrált fellépés és felelısségvállalás szükséges a roma és a nem roma szervezetek, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, illetve az uniós testületek részérıl; hangsúlyozza a figyelemfelkeltı kampányok fontosságát, különösen a jelentıs roma közösségeknek otthont adó régiók esetében; 23. úgy véli, hogy a romák társadalmi beilleszkedése nem lehetséges – többek között a politikai döntéshozatalban való – érdekképviseletük és a nem kormányzati szervezetekben végzett civil tevékenységeik nemzeti és európai szinten történı kialakítása és megerısítése nélkül; 24. nyomatékosan javasolja, hogy az uniós szervek egy valamennyi érintett fél számára elınyös jövıbeli stratégia elérése érdekében a konzultációba és a döntéshozatali mechanizmusba fokozottabban vonják be a nemzeti szintet; felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy a regionális és helyi hatóságokkal, a roma és nem roma népességgel és ezek képviselıivel, a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a Régiók Bizottságával és nemzetközi szervezetekkel együttmőködve roma beilleszkedési politikákat kell megtervezni, kidolgozni, végrehajtani és értékelni annak érdekében, hogy e politikák elfogadottabbak és hatékonyabbak legyenek;

PE454.401v02-00

36/50

RR\858198HU.doc

HU

25. hangsúlyozza, hogy a szociális segítségnyújtás, a tisztességes lakhatás és ruházkodás, a megfizethetı és minıségi korai fejlesztı programok, az integráció légkörét biztosító színvonalas oktatás és a szülık bevonására irányuló szándék alapvetı fontosságúak az esélyegyenlıség és a társadalom életében való teljes körő részvétel lehetıségének biztosítása, valamint a diszkriminációmentes jövı garantálása szempontjából; hangsúlyozza az iskolakerülés és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem, valamint az ösztöndíjak és pénzügyi támogatások szükségességét; hangsúlyozza, hogy az oktatás, a képzési lehetıségek és a felnıtteknek a munkába álláshoz nyújtott segítség döntı fontosságú a romák foglalkoztatásának és folyamatos alkalmazásának támogatása szempontjából, és ezek révén elkerülhetı a társadalmi kirekesztés megismétlıdése; 26. sürgeti, hogy a marginalizálódás megelızése már kora gyermekkorban kezdıdjön el, tehát a gyermek megszületése után rögtön kerüljön be a népesség-nyilvántartásba és állampolgárságát ismerjék el, illetve részesüljön valamennyi szociális szolgáltatásban; úgy véli továbbá, hogy a roma gyermekek részére magas színvonalú korai oktatási szolgáltatásokat kell garantálni, valamint hogy speciális intézkedéseket kell hozni iskoláztatásuk támogatására; 27. emlékeztet a romák – fıként a nık és lányok – elıtt álló kihívásokra a mélyszegénység, a megkülönböztetés és a kirekesztés terén, amelyek a felsıbb oktatási szintekhez, a foglalkoztatáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányát eredményezik; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok a roma integrációra irányuló valamennyi politikában a nemek közötti esélyegyenlıségi szempontok alkalmazása révén foglalkozzanak a roma nık és lányok sajátos szükségleteivel, valamint nyújtsanak védelmet a különösen veszélyeztetett alcsoportok számára; 28. felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket polgáraik tájékoztatására a romák múltbéli és jelenlegi helyzetérıl, forrásanyagként felhasználva többek között az Alapjogi Ügynökség jelentéseit; 29. felkéri a Bizottságot, hogy a 2000/43/EK és 2004/113/EK irányelveket figyelembe véve fokozatosan vezessen be kötelezı intézményi garanciákat annak biztosítása érdekében, hogy a megkülönböztetés elleni küzdelem és a szegregáció elleni intézkedések megfelelı súlyt kapjanak, valamint kér, hogy kövessék nyomon az ilyen intézkedéseket és lépjenek fel a megbélyegzéssel szemben; 30. hangsúlyozza, hogy a roma integrációról szóló uniós stratégiának olyan intézkedéseket is magában kell foglalnia, melyek biztosítják a romák helyzetének nyomon követését alapvetı szociális jogaik, egyenlıségük, megkülönböztetés-mentességük és az Unión belüli szabad mozgásuk tiszteletben tartását és elımozdítását illetıen;

RR\858198HU.doc

37/50

PE454.401v02-00

HU

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye 25.1.2011 +: –: 0: 43 1 0

A zárószavazáson jelen lévı tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès, Philippe Boulland, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Marije Cornelissen, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Karima Delli, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Jean Lambert, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth MorinChartier, Csaba İry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu Raffaele Baldassarre, Kinga Göncz, Richard Howitt, Jan Kozłowski, Gesine Meissner, Cecilia Wikström Claudio Morganti

A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

PE454.401v02-00

38/50

RR\858198HU.doc

HU

31.1.2011 VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról (2010/2276(INI)) A vélemény elıadója: Andrey Kovatchev

JAVASLATOK A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: 1. elismeri, hogy a roma közösségek megkülönböztetés és/vagy gyakori elıítéletek áldozatai számos tagállamban és hogy ezt a helyzetet a munkahelyek elvesztését eredményezı jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is súlyosbítja; hangsúlyozza, hogy a roma népesség integrációja mind a tagállamok, mind az uniós intézmények felelıssége; felhívja valamennyi tagállamot, hogy teljes mértékben mőködjenek együtt az EU-val és a roma népesség képviselıivel az integrált politikák kidolgozása érdekében, kihasználva az uniós alapokban, és különösen az ERFA-ban, az ESZA-ban és az EMVA-ban rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a roma integráció nemzeti, regionális és helyi szintő elımozdítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a technikai segítségnyújtásra irányuló kérelmekre, ezáltal javítva a roma közösségek integrációjára rendelkezésre álló valamennyi eszköz hatékonyságát; 2. emlékeztet arra, hogy a romák társadalmi és gazdasági integrációjára európai programok és pénzeszközök állnak rendelkezésre és használhatók fel, azonban minden szinten hatékonyabb kommunikációra van szükség a helyi hatóságok, a civil társadalom és e programok lehetséges célcsoportjai között annak érdekében, hogy a romák tájékoztatást kapjanak erre vonatkozóan; ezenkívül ösztönzi a rendelkezésre álló uniós alapok igénybevételét többek között új házak megépítésére vagy meglévık felújítására, az infrastruktúra, a helyi közmővek, a távközlési rendszerek, illetve az oktatás és a munkaerıpiacra való bejutásra vonatkozó intézkedések javítására;

RR\858198HU.doc

39/50

PE454.401v02-00

HU

3. felszólít a romák integrációját szolgáló, európai finanszírozásból támogatható projektekkel foglalkozóknak nyújtott segítségnyújtás javítására a tájékoztatást, elemzéseket és a bevált gyakorlatok cseréjét célzó platformok létrehozása által; 4. elismeri, hogy a demográfiai változások és az EU egészét érintı egyéb folyamatok idején a roma népességnek – mely évszázadokon át közös örökségünk része volt és jelenleg a legnagyobb etnikai kisebbség az EU-ban – a jó minıségő oktatás, a megfelelı lakhatás és a munkalehetıségek által biztosítani kell az eszközöket teljes mértékő munkahelyi integrációjuk és az intelligens, fenntartható és befogadó gazdasági fejlıdéshez való hozzájárulásuk érdekében, amint az az Európa 2020 stratégiában – és különösen a szegénység elleni európai platformban – is szerepel; véleménye szerint a társadalmi integráció elıfeltétel az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek megvalósításához; felhívja ezért a tagállamokat és a helyi és regionális közigazgatási hatóságokat, hogy haladéktalanul növeljék erıfeszítéseiket a perifériára szorult közösségek speciális körülményeit (mélyszegénység, az oktatás és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya, rossz egészségi állapot, az állampolgári nyilvántartást igazoló dokumentumok hiánya, szegregált és rossz lakhatási körülmények, alacsony szintő foglalkozatás) kezelı hathatós stratégiáik megerısítése által a roma népesség társadalmi kirekesztésének leküzdése és a tagállamokon belüli további integrációjukhoz való hozzájárulás érdekében; hangsúlyozza, hogy a sikeres politika a társadalmi, gazdasági és kulturális tényezıket is figyelembe vevı megközelítések ötvözete; 5. felhívja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy ösztönözzék a tájékoztatási és tudatosítási kampányokat a probléma teljes mértékő megértése, az oktatáshoz és más szolgáltatásokhoz való hozzáférés elısegítése és javítása, valamint a munkaerıpiacra való visszailleszkedés elısegítése érdekében; kiemeli azonban, hogy a tényleges integráció és a fenntarthatóság biztosítása érdekében a romákat érintı kérdéseket szisztematikusan be kell építeni valamennyi vonatkozó európai és nemzeti szakpolitikába; sürgeti valamennyi szintő politikaformálót, hogy konzultáljanak a roma közösségekkel, szervezetekkel és a romák jogait védı nem kormányzati szervekkel, és biztosítsák társadalmi és munkaerı-piaci visszailleszkedésüket, különös figyelmet fordítva a nıkre; 6. felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan, ágazatokon átívelı, szegénységet csökkentı stratégiákat, melyek figyelembe veszik a roma közösség és a többségi közösség együttélésének gyakran kényes kérdését, mivel mindannyiukat érinti a munkahelyek hiánya, a szegénység és a perifériára szorulás; kiemeli az ösztönzı intézkedések fontosságát, melyek látható elınyöket biztosítanak a szegények munkaerıpiacra való belépésének ösztönzésére ahelyett, hogy szociális segélyekbıl vagy esetleg feketemunkából éljenek; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontosak a kölcsönös megértést és az egymás iránti toleranciát elımozdító programok; 7. ezzel összefüggésben hangsúlyozza az olyan, megkülönböztetés elleni uniós programok folytatásának szükségességét, mint a „Progress”, valamint a kapacitásépítésbe való beruházást ösztönzı JASMINE, és felszólít az ilyen programok 2013 utáni további fejlesztésére; 8. hangsúlyozza, hogy a romákat sújtó társadalmi kirekesztés okozta szegénység és
PE454.401v02-00 40/50 RR\858198HU.doc

HU

marginalizálódás területi jellege igen erıs, és az alulfejlett mikrorégiókra koncentrálódik, ahol komoly hiány mutatkozik a közösségi alapok igénybevételéhez szükséges saját pénzügyi hozzájárulás elıteremtése tekintetében, és általában nem állnak rendelkezésre az alapok megfelelı felhasználását lehetıvé tevı igazgatási és emberi erıforrások sem; hangsúlyozza, hogy külön erıfeszítéseket kell összpontosítani e mikrorégiókra – melyek gyakran régión belüli periférikus területek –, és lényegesen egyszerősíteni kell a hivatalos ügyintézésre vonatkozó szabályokat, ezáltal is biztosítva a kohéziós politika keretében rendelkezésre bocsátható források lehetı legnagyobb mértékben történı odaítélését; 9. üdvözli a 2010. május 19-i 437/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései által teremtett lehetıséget, melynek keretében az ERFA elıirányzatainak akár 3%-át speciális programokra, illetve a lakóépületek felújítására szánt valamennyi költségvetési elıirányzat 2%-át a perifériára szorult közösségek támogatására lehet fordítani; sajnálja, hogy ezidáig egyetlen operatív tervet sem változtattak meg annak érdekében, hogy prioritást kapjanak a roma népesség lakhatási körülményei; felhívja a tagállamokat, hogy minél elıbb és teljes körően használják ki ezt a strukturális alapok keretén belüli új alkalmat az eredményes társadalmi beilleszkedés kilátásainak erısítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az alapok felhasználásának felgyorsítása érdekében terjesszen elı egyedi cselekvési tervet e rendeletre vonatkozóan, és javasolja a Bizottságnak, hogy készítsen jelentést az alapok felhasználásáról; felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy a romák integrációját célzó programok kidolgozása során hatékonyan használják fel az ESZA, az ERFA és az EMVA közötti kölcsönhatásokban rejlı lehetıségeket; 10. elismeri, hogy a roma közösségeket rendkívül heterogén csoportok alkotják, ennélfogva nem lehet egységes stratégiát követni; ezért javasolja, hogy a tagállamok helyi és regionális hatóságai tegyenek javaslatot az e csoportok egyedi (földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális) viszonyai függvényében többféle hatékony integrációs politikára; ajánlja, hogy a Bizottság használja fel azon hatóságok tapasztalatait, amelyek tevékenyen hozzájárultak roma közösségek integrációjához, valamint a romák társadalmi beilleszkedése érdekében bátorítsa a bevált gyakorlatok és sikeres megoldások alkalmazását; 11. emlékeztet arra, hogy a sikeres integráció legfontosabb elıfeltételét a többségi társadalom és a roma közösség közös erıfeszítései képezik; felhívja ezért a tagállamokat, hogy segítsenek a roma lakosság lakhatási és foglalkoztatási helyzetének javításában és javasolja a tagállamoknak, illetve a regionális és helyi állami hatóságoknak, hogy – az Európai Regionális Fejlesztési Alapról rendelkezı rendelettel összhangban – a perifériára szorult közösségek új lakáshoz juttatását olyan kölcsönös és kétirányú kötelezettségeket tartalmazó szélesebb, összetettebb politikai keretbe vonja be, mint amilyen például a közösségépítés, amely többek között kiterjed a romák részvételére az új létesítmények építésében, valamint közös erıfeszítésekre a gyermekek iskolalátogatásának növelése és a munkanélküliség jelentıs csökkentése érdekében; a tagállamok ily módon jelentısen hozzájárulhatnak a szegényes lakhatási körülmények között élı marginalizálódott csoportok elhelyezési igényeinek konkrét megoldásához; arra is sürgeti a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében vegyék igénybe az EURoma hálózatot;

RR\858198HU.doc

41/50

PE454.401v02-00

HU

12. elismeri, hogy a bonyolult papírmunka akadályt jelenthet a projektszervezık számára; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az odaítélési eljárások egyszerősítését célzó tevékenységet; felhívja a figyelmet arra, hogy az európai alapok e téren kihasználatlanok maradtak; 13. fenntartja, hogy a megoldást részben az jelenti, hogy a tagállamok teljes kötelezettséget vállalnak a projektszervezık hatékony támogatásáért, és hogy a Bizottsággal közösen szerepet vállalnak a helyi hatóságok bátorításában a roma népesség integrációját célzó projektek kiválasztása tekintetében.

PE454.401v02-00

42/50

RR\858198HU.doc

HU

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye 27.1.2011 +: –: 0: 37 1 4

A zárószavazáson jelen lévı tagok

François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Sophie Auconie, Catherine Bearder, Victor Boştinaru, Zuzana Brzobohatá, Alain Cadec, Salvatore Caronna, Francesco De Angelis, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Ian Hudghton, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Evgeni Kirilov, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Miroslav Mikolášik, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Georgios Stavrakakis, Csanád Szegedi, Nuno Teixeira, Michael Theurer, Lambert van Nistelrooij, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller Vasilica Viorica Dăncilă, Karima Delli, Andrey Kovatchev, James Nicholson, Elisabeth Schroedter Edvard Kožušník, Norica Nicolai, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

RR\858198HU.doc

43/50

PE454.401v02-00

HU

26.1.2011 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról (2010/2276(INI)) A vélemény elıadója: Hannu Takkula

JAVASLATOK A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: A. mivel a roma gyermekek oktatási rendszerbıl való kirekesztése kedvezıtlen hatással van a roma közösség tagjainak egyéb jogaira, különösen a munkához való jogra, és mivel ez súlyosbítja marginalizálódásukat; B. mivel az írástudatlanság a hagyományos nomád életmódjukat Európában fenntartani kívánó közösségeket érinti a leginkább, és mivel gyermekeik beiskoláztatása ezért kulturális akadályokba ütközik; C. mivel biztosítani kell a roma gyermekek beiskolázásához szükséges anyagi feltételeket, és mivel ennek iskolai közvetítık (mediátorok) kijelölését is magában kell foglalnia; 1. hangsúlyozza, hogy a roma emberek magas minıségő oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférése, kultúrájuk megismertetése és megértése, értékeik és kulturális örökségük, egyesületekbe való bevonásuk és közösségük jobb képviselete a társadalmi integrációjukat és bevonásukat szolgáló nemzeti és európai stratégiák végrehajtásához szükséges holisztikus megközelítés lényeges elemei; 2. hangsúlyozza, hogy a minıségi oktatás és képzés befolyással vannak az egyének személyes és szakmai jövıjére, és hogy ezért alapvetı fontosságú a hatékony oktatási és képzési rendszerekhez való, bármilyen megkülönböztetés és szegregáció nélküli hozzáférés biztosítása; 3. felhívja a nemzeti oktatási minisztériumokat, valamint a Bizottságot, hogy hozzanak létre
PE454.401v02-00 44/50 RR\858198HU.doc

HU

innovatív és rugalmas tehetséggondozási támogatásokat, valamint növeljék a meglévı támogatásokra és programokra fordított pénzeszközöket; 4. felhívja a Bizottságot, hogy győjtse össze és terjessze a különbözı tagállamok gyakorlatairól és fellépéseirıl szóló információkat, különösen az oktatás és a kultúra terén; 5. úgy véli, hogy a roma emberek jobb kilátásait, különösen a munkaerıpiacra való bejutásuk céljából, a tagállamok oktatásba és képzésbe történı nagyobb befektetéseik – külön figyelmet fordítva az új technológiákra és az internetre – által lehet biztosítani, melyek magukban foglalják a nemzetközi tudományos közösség, alapítványok, illetve a regionális és helyi szintő oktatás és társadalmi beilleszkedés terén munkálkodó nem kormányzati szervezetek által támogatott intézkedéseket is; 6. úgy véli, hogy a romák jobb jövıjét az oktatás által lehet biztosítani, és ezért lényeges a roma gyermekek és fiatalok oktatásába való befektetés; hangsúlyozza, hogy az iskoláztatás nemcsak jog, de kötelesség is, és támogatását fejezi ki a roma tanulók iskolai részvételének – beleértve családjaik aktív bevonása általi – fokozását célzó tevékenységek vonatkozásában; 7. úgy véli, hogy a roma kultúra ismeretének Európa-szerte történı terjesztése elısegíti a roma és nem roma emberek közötti kölcsönös megértést Európában, mialatt fellendíti az európai kultúraközi párbeszédet; 8. úgy véli, hogy a roma kisebbségrıl szóló jövıbeni stratégiának az oktatásra, mint a társadalmi integráció elımozdítását szolgáló alapvetı eszközre kell összpontosítania; 9. úgy véli, hogy a fiatal romák számára olyan támogató mechanizmusokat kell kialakítani, mint az ösztöndíjak és a mentori tevékenység, arra való ösztönözésük érdekében, hogy a diplomák megszerzése után felsıfokú tanulmányokat is folytassanak és javítsák képzettségüket; 10. úgy véli, hogy a roma tanulók legmagasabb minıségő képzésének biztosítására új típusú ösztöndíjrendszert kell kidolgozni a roma vezetık új generációjának oktatása érdekében; 11. úgy véli, hogy jutalmazni kell azon oktatási intézményeket, melyek hátrányos helyzetben lévı tanulóinak sikerül magasabb szintő intézményekbe bekerülniük, vagy a bizonyítványt megszerzı tanulók aránya magasabb az átlagnál, és felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki projekteket e téren; 12. hangsúlyozza, hogy döntı fontosságú, hogy a tagállamok ösztönözzék a romák lakóhelyük szerinti közösségekbe és kulturális életbe történı integrációját, és biztosítsák ezekben hosszú távú részvételüket és képviseletüket, beleértve a roma közösség érdekében a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás elımozdítására szolgáló intézkedéseket, figyelembe véve a különbözı európai roma népcsoportok kulturális örökségét és életmódját; kiemeli, hogy például erıfeszítéseket lehetne tenni a pedagógusoknak nyújtott speciális képzések, a roma tanárok felvételének elımozdítása, a roma családokkal és szervezetekkel folytatott szoros együttmőködés erısítése, valamint iskola utáni segítség és ösztöndíjak biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy ebbe a folyamatba aktívan be kell
RR\858198HU.doc 45/50 PE454.401v02-00

HU

vonni a tagállamokban a helyi hatóságokat, és a nonprofit szervezetek számára jelezni kell, hogy tevékenységi programjaikba foglalják bele a romák társadalomba való befogadását célzó programokat; 13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a romák társadalomból és oktatásból való kirekesztésének valamennyi formájával szemben, és ösztönözzenek minden olyan pedagógiai fellépést, amely a romák oktatásába való beruházásra irányul; 14. úgy véli, hogy a helyi önkormányzatoknak felelısséget kell vállalniuk az iskolai rendszerbıl a kötelezı oktatás felsı korhatárának elérése elıtt kiesı diákok újbóli beilleszkedéséért; megjegyzi, hogy ehhez az oktatási intézményeknek tájékoztatniuk kell a helyi önkormányzatokat az iskolaelhagyókról; 15. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa azon további kezdeményezéseket, melyek kora gyermekkori oktatási lehetıségeket, illetve roma gyerekekrıl és fiatalokról való gondoskodást biztosítanak; 16. úgy véli, hogy óvodákat és/vagy az iskola elıtti gondozás és oktatás egyéb formáit kell létrehozni azokban a közösségekben, ahol ezek nem léteznek, továbbá helyhiány esetén bıvíteni kell ıket; 17. kéri a Bizottságot, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek hatékonynak bizonyultak a szegregáció bármely formájának megelızése terén, és amelyek elınyben részesítik a roma családok részvételével zajló, sikerorientált oktatással kapcsolatos befogadó projekteket; 18. aggodalmát fejezi ki a roma népesség körében tapasztalható nagyfokú írástudatlanság miatt és lényegesnek tekinti, hogy olyan programok kerüljenek megtervezésre és kialakításra, amelyek biztosítják a roma lányok és nık minıségi alap-, közép- és felsıfokú oktatását, beleértve az alapfokú és a középfokú oktatás közötti átmenetet megkönnyítı stratégiákat, melyek az egész folyamat során elımozdítják a roma kulturális örökség, történelem és értékek megértését mind a romák, mind a nem romák között; 19. hangsúlyozza, hogy az alacsony iskolai jelenléti és a magas hiányzási arány, illetve az alacsony iskolai teljesítmény azt is jelezheti, hogy a tanulók és szüleik nincsenek mindig tisztában az oktatás fontosságával; más releváns tényezık magukban foglalhatják az elégtelen forrásokat, az egészségügyi problémákat, a helyi minıségi oktatás hiányát vagy az iskolába való eljutáshoz szükséges, elérhetı eszközök hiányát, a rossz lakhatási körülményeket és a ruházatot, mely lehetetlenné teszi az iskolai jelenlétet, a nem befogadó iskolai légkört és a szegregált iskolákat, melyek nem képesek megfelelı felkészítést biztosítani a munkaerı-piaci versenyképesség eléréséhez; ezért hangsúlyozza a roma tanulók iskolai részvételét elımozdító fellépések, valamint az oktatási kérdésekrıl e tanulók szüleivel, a roma közösséggel és valamennyi érdekelt féllel folytatott folyamatos és rendszeres párbeszéd fontosságát; 20. hangsúlyozza, hogy a tömegsport és az élsport jelentıs szerepet játszhat a roma nemzetiségő lakosság befogadását biztosító folyamatban; 21. támogatja az olyan tanári képzési programok ösztönzését, melyek erısítik a tanárok
PE454.401v02-00 46/50 RR\858198HU.doc

HU

képességeit a roma háttérrel rendelkezı gyermekekkel és fiatalokkal, valamint szüleikkel való foglalkozásban, valamint a roma közvetítıként alkalmazottakat, különösen az általános iskolában, mint egyik módját annak, hogy a roma gyermekek rendszeres iskolába járását elımozdítsák; 22. javasolja, hogy fogadjanak el különbözı, az oktatásba történı integrációt célzó megközelítéseket mind a letelepedni kívánó roma családokból származó gyermekek részére – nyomon követve például a gyermekek rendszeres iskolába járását –, mind a nomád életmódjukat folytatni kívánó családokból származó gyermekek részére, például a roma táborokon belüli iskolai jelenlétet elısegítı intézkedések által; 23. hangsúlyozza a mobilitás, az egész életen át tartó tanulás, a szakképzési és a továbbképzési programok fontosságát a roma közösségekhez tartozó fiatalok és felnıttek társadalmi integrációjának biztosítása és a munkaerıpiacra való belépési lehetıségeik fokozása szempontjából; 24. úgy véli, hogy ki kell terjeszteni a munkahelyi továbbképzési rendszereket, hogy azok révén lehetıvé váljék a szükséges képesítések és képességek megszerzésének nagyarányú biztosítása; 25. úgy véli, hogy össze kell hangolni a képzési kínálatot a munkaerı-piaci kereslettel, ezért a várható munkaerı-kereslettel kapcsolatos középtávú nemzeti és regionális elırejelzések elkészítésére szólít fel; 26. felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki és mőködtessen az uniós intézmények, a tagállamok és a roma vezetık bevonásával közös nyomon követési rendszereket a tagállamokban megvalósított programok és projektek vonatkozásában; 27. a roma kultúrát az európai kulturális mozaik szerves részének tekinti; kiemeli, hogy a roma népesség és életvitelük megértésének kulcsfontosságú eszköze a többi európai lakos tájékozottságának növelése a roma örökségrıl, hagyományokról és nyelvrıl, valamint a kortárs roma kultúráról; határozottan támogatja kreatív tevékenységeik ösztönzését és megırzését, mint a kultúrák közti párbeszéd kulcsfontosságú elemét; 28. véleménye szerint a romáknak törekedniük kellene arra, hogy megismerjék azoknak a népeknek szokásait és kultúráját, akikkel együtt élnek, ezáltal elısegítve saját integrálódásukat azokon a helyeken, ahol élnek; 29. úgy véli, hogy a romák és nem romák bevonásával tartott önkéntes és sporttevékenységek ösztönzése fontos a nagyobb mértékő társadalmi befogadás elımozdítása érdekében; 30. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a legjobb gyakorlatokat és pozitív modelleket, a már végrehajtott programokkal kapcsolatos tapasztalatokat és romák által indított kezdeményezéseket a nem roma közösségek romákról alkotott képének, illetve a romák e közösségeken belüli megítélésének javítása, valamint a roma közösségek uniós, tagállami és helyi programokban való aktív részvételének és e programokkal való kreatív együttmőködésének erısítése érdekében; 31. felhív a roma lakosság foglalkoztatásának, oktatásának és kultúrájának elımozdítására
RR\858198HU.doc 47/50 PE454.401v02-00

HU

jelenleg rendelkezésre álló európai alapok valamennyi kormányzati szinten történı jobb azonosítására és felhasználására; 32. javasolja, hogy a roma kisebbségre vonatkozó jövıbeli uniós szakpolitikák olyan, differenciált megközelítésen alapuljanak, amely figyelembe veszi a tagállamok sajátosságait és a bevont közösségek különleges természetét; 33. felhívja a figyelmet arra, hogy szigorúbban kell ellenırizni az európai alapok romák integrációja céljából való felhasználását; 34. úgy véli, hogy hasznos volna, ha a romák integrációja terén jó eredményeket felmutató tagállamok és azok a tagállamok, amelyek ezt még mindig nem oldották meg, kicserélnék tapasztalataikat és helyes gyakorlataikat.

PE454.401v02-00

48/50

RR\858198HU.doc

HU

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye 25.1.2011 +: –: 0: 30 0 2

A zárószavazáson jelen lévı tagok

Maria Badia i Cutchet, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Joanna Senyszyn, Timo Soini, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, László Tıkés, Corneliu Vadim Tudor, Gianni Vattimo, Marie-Christine Vergiat, Sabine Verheyen, Milan Zver Ivo Belet, Nadja Hirsch, Seán Kelly, Iosif Matula, Georgios Papanikolaou, Hella Ranner, Mitro Repo, Olga Sehnalová, Rui Tavares

A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)

RR\858198HU.doc

49/50

PE454.401v02-00

HU

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye 14.2.2011 +: –: 0: 50 1 0

A zárószavazáson jelen lévı tagok

Jan Philipp Albrecht, Sonia Alfano, Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Carlos Coelho, Rosario Crocetta, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Hélène Flautre, Kinga Gál, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Claude Moraes, Jan Mulder, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Birgit Sippel, Renate Sommer, Rui Tavares, Wim van de Camp, Axel Voss, Manfred Weber, Renate Weber, Tatjana Ždanoka Anna Maria Corazza Bildt, Ioan Enciu, Ana Gomes, Petru Constantin Luhan, Marian-Jean Marinescu, Katarína Neveďalová, Raül Romeva i Rueda, Kyriacos Triantaphyllides, Cecilia Wikström Lorenzo Fontana, Marina Yannakoudakis

A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)

A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

PE454.401v02-00

50/50

RR\858198HU.doc

HU

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful