Popper Péter

Lélek és gyógyítás
Kézikönyv pályakezd knek, érdekl d knek és kételked knek a pszichoterápia lehet ségeir l és határairól

SAXUM

Sorozatszerkeszt : Popper Péter

Borítóterv: Malum Stúdió

© Popper Péter, 2002

ISBN 963 7168 42 7 ISSN 1585-4000 Saxum Kiadó Bt. Felel s kiadó: Jenei Tamás Felel s szerkeszt : Viant Katalin Tipográfia és m szaki szerkesztés: FeZo Bt. Nyomdai el készítés: Stúdió 23. Bt. Felel s vezet : Jäckl Norbertné Készítette a Kaposvári Nyomda Kft. – 260149 Felel s vezet : Pogány Zoltán igazgató
2

Nincs nagyobb támadás az emberi méltóság ellen, mint a betegség!

3

Figyelmeztetés Ezt a könyvet sok kollégám a szakma elárulásának, patológiai tudatlanságom bizonyítékának fogja tekinteni. Mégis úgy érzem, vállalnom kell több, mint negyvenéves munkám tapasztalatainak közreadását, még akkor is, ha közülük számos eltér a tankönyvi konvencióktól. Egyetlen aggodalmam a könyv gondolatainak differenciálatlan, indulatvezérelt sommás elutasítása. Ám, ezt is megkockáztatom abban bízva, hogy számos, a szakmáért aggódó kollégám csendben örülni fog annak, hogy végre mindezt kimondta valaki.

4

– akinek érzelmi reakciói és viselkedése nem sérti meg durván a társadalmi konvenciókat. Ki nevezheti önmagát lelkileg egészségesnek? Az. tanulásban.Els rész Ha egy szakma számot vetne önmagával. – akinek az értelmi színvonala eléri a populáció átlagának alsó szintjét. Ám. A képességnek megfelel teljesítmény – munkában.. 1. és nem valamilyen pillanatnyi állapotra vonatkozik.. Az els két követelmény nem szorul magyarázatra. – aki képes az életörömre.. – aki nem teszi tönkre más emberek életét. A gyenge képesség – gyenge teljesítmény tehát nem tekinthet kórosnak. gyenge teljesítmény jó képességek mellett nemcsak a 5 . Ne szólj! Mindenki rádzúdul. sportban – nyilván egy hosszabb életszakaszra. Ki meghallotta hangod.. – aki a képességeinek megfelel en tud teljesíteni.

számos neurotikus tünettel. például a depresszió esetében. Azzal segítik a hatalmat. a memória vagy a koncentráció zavaráé. Els kérdés: az. esetleg gyógyszert. A volt nej rendszeresen fogadja az úr barátait. Végül az utolsó követelmény. hanem például a neurotikus teljesítménygátlásé. X úr pszichoterápiára jelentkezik. Segítséget kér és kap: egyéni vagy csoportos pszichoterápiát. nem a pszichés egészség jele-e? Második kérdés: kialakulnának-e a neurotikus tünetek. és újjáépítse az életét? 6 . ha lenne elég pénze. amin ez állt: „Lámpavasra a pszichiáterekkel és a pszichológusokkal!" A fiatalok dühe abból eredt. lakásukat meg kellett osztaniuk a feleségével. közöttük egy olyat. Válás után van. hogy az embereket az elviselhetetlen elviselésére konformizálják. hogy szerintük ezek a szakmák a mindenkori hatalom érdekében manipuláló áltudományos diszciplínákká váltak. a szociális adaptáltság minimális – távolról sem totális szintje. a diákok mindenféle transzparenst is cipeltek. ezt nem bírja elviselni. hogy Kovács úr nem bírja elviselni volt feleségének szexuális kalandjait. Az életörömre való képesség sérül.lustaság következménye lehet. Kit gyógyítunk? És meggyógyítjuk-e? Az 1968. évi nagy francia diáktüntetések idején. hogy a városban b ven található kiadó lakások közül egyet kibéreljen. 2. az érzelmi túlterhelésé is.

ahonnét a pszichológus is elmenekülne. A szocialista rendszer évtizedei egy téves koncepció következtében az értelmiség legrosszabb helyzetben lév rétegévé züllesztették a pedagógusokat: elvették t lük a saját nevelési felfogásuk megvalósításának minden lehet ségét. A történelmi fejl dés során szétvált az angolszász karakternevel iskola és a porosz tantárgyoktató iskola útja. A porosz középiskolai érettségi viszont képesít egyetemi tanulmányokra. kínálkozhat szociális megoldás. a tanácsi adminisztráció kisegítésére használták ket. a college-t. hogy is menekülni próbál? Mégis t kell stigmatizálnunk. mint prekrinális csavargót. Közben agitációra. A honi. Nem kapja meg. Így járunk el a csavargó gyerekekkel is. ami a fels fokú képzéshez kell. Adott esetben betegünk els dlegesen szociális sebekb l vérzik. megoldatlan lakáshelyzetet „gyógyítjuk" pszichoterápiával. S – talán igaza volt a párizsi diákoknak – mi sajátos pszichoterápiás eszközeinkkel ennek az elviselhetetlen helyzetnek az elviselésére konformizáljuk.A pszichoterápiát ugyanis els sorban funkcionális – tehát nem szervi eredet – lelki zavarok gyógyítására találták ki. Angolszász középiskolából nem lehet közvetlenül egyetemre menni. de neki. Egy állampolgárnak alanyi jogon járna lakás. Olyan környezetb l szöknek el. Az angolszász iskola diákjának lexikális tudása messze elmarad a porosz iskolában tanulóé mögött. ezért létre kellett hozni egy külön iskolatípust. mint feln ttnek. akiket még magánmunka vállalására is 7 . A gyerek részér l éppen nem az egészség jele-e. A hatalom joggal lehet ezért hálás. ami az ifjút tárgyi tudás szempontjából felhozza arra a szintre.

amire hat éves korában ráállítják a gyereket. és f ként az a gyerek. Az indusztriális pedagógia egy szellemi futószalag. A totális adaptáltság azt jelenti. Bizony. A konfliktus – társakkal. például személyiségfejl dési lapokat kellett volna vezetniük minden gyerekr l a didaktikus marsrutában halálra fáradt pedagógusoknak. szül kkel – patológiai értelmet kap. tanárokkal. amit Karinthy az iskolák mindennapjaiként leírt. Kialakult az ún. matematikából stb. hogy a gyermeki viselkedés mindennapos anomáliáival megbirkózzék. nem túl gyors. s „adaptációs zavarnak" min sítette. ha egy serdül a tizedét megcsinálta annak. a mi nagyszer pedagógusaink már csak ilyenek: nemcsak a „book learning" de a „life learning" mesterei is. akkor a minden társadalmi együttéléshez szükséges adaptációs minimum megkövetelését l észrevétlenül átcsúszott egy adaptációs maximum követeléséig. Ha a besz kült toleranciájú pedagógus és a végs család már nem rendelkezett energiatartalékait felél semmiféle er vel ahhoz. hogy valaki minden környezetbe harmonikusan illeszkedik.kényszerített a jelentéktelen fizetés. – mígnem tizennyolc év múlva kész jogászként vagy orvosként lelép a futószalagról. Jó diák az. akinek éppen megfelel a futószalag sebessége. aki békésen hagyja magát szerelgetni. Másféle problémákhoz semmi köze a pedagógiának: a nevelési tanácsadóban a pszichológus hivatott megoldani azokat. ami nem biztosította a megélhetésüket. és 8 . Ett l kezdve a tanítók és a szaktanárok minden órában rászerelnek egy kis tudást – irodalomból. vagy lassú. hogy a porosz rendszer iskoláról lenyúzzák még az angolszász pedagógia eredményeit is. Történtek reménytelen próbálkozások. indusztriális pedagógia.

a nagyobb kórházakban. 9 . már nyugodtan hivatkozik „sanyarú gyermekkorára" mintha az belép jegy lenne a kriminális szubkultúrákba. Uramisten! Csak Budapesten évente legalább hatvanezer gyerek kerül a pszichológusok kezébe. hogy micsoda társadalmi elvárások vannak vele szemben. Rossz lelkiismeretét a kizárólag egymás között hangoztatott iskolaellenességgel. mintha tisztelnéd tanáraidat. aki karakter-defekt. De amit tesz. a családok betegek. adaptációs nehézségek két fajtáját különíthetjük el. szüleidet társaidat. Hiszen minden kerületben m ködik Nevelési Tanácsadó. hogy az iskola beteg. Nem mondja ki. rejtsd el jól a világ el l. akikkel szemben egyetlen követelmény érvényesült: tegyél úgy. E törekvésben az iskola természetes szövetségese a nevelési tanácsadó. A valódi betegség megítélése szempontjából a lelki zavarok.gyógyító beavatkozást igényel. vagyis az. s akkor semmiféle bajod nem lehet. Mire rablógyilkosként a kamerák elé kerül. a pszichológus – ha már oda került a gyerek – soha nem mondja. Eszménnyé válik a konfliktusmentes ember. Ennyien lennének lelki betegek? Ez lenne az igazi nemzeti katasztrófa. Hogy belül mit érzel. Így vált az iskola jellemtelen embereket tenyészt közösséggé. S akit már gyerekkorában fehér köpenyes pszichológusok és pszichiáterek kezelnek. Örvendezik. kritikával kompenzálja. Ugyanis a jellem konfliktusokon keresztül kovácsolódik ki. Ám. Az egyik akaratlagosan befolyásolható. rendel intézetekben pszichológiai részleg. Magától értet d en az intoleráns iskola és család elviselésére akarja konformizálni a gyerekeket. S konformistává gyógyítja a „betegeit". az fokozatosan felmentett lesz az önmagáért érzett felel sség alól. a másik nem. hogy kutya baja. Évente legalább 6-1000 új gyerek jelentkezik náluk. Családsegít . az a gyermeki kreativitás elfojtása az iskola békéje és a tanárok nyugalma érdekében.

azel tt is volt. Ha egy szorongót vagy hallucinálót fenyegetek meg. Mint ahogy a hobó is választott életformát z. ha hangosan zeng a jelszó: pszichiátrizáljuk a társadalmat és társadalmasítsuk a pszichiátriát! A veszély az. és nem utalható teljes egészében a pszichopatológia körébe. senkinek sem jutott eszébe. A beteggé nyilvánítás mégis erre csábít. amivel pszichiáter orvoshoz kell fordulnia. Az akaratlagosan befolyásolható lelki zavarok esetében az ember nem menthet fel az önmagáért való felel sség alól. Dehogy volt beteg! Az volt a foglalkozása. s csak titokban mosolygunk a csizmás. Biztosan vannak közöttünk neurotikusok. hogy ebben a patologizálási rületben. hogy ez betegség. de maga a mozgalom társadalmi jelenség. a villanyszámlára vagy a gyerek ruhájára félretett pénzt.Primitív példával. ha egy tolvajra vagy alkoholistára fegyvert fogok: „Amint lopsz. A b nöz t ma társadalmi adaptációs zavarral küszköd deviánsnak min sítjük. az eredmény vagy semmi. vagy iszol egy kortyot. Még akkor sem. pszichopaták. amíg a fenyegetés fennáll. bajuszos Rózsa Sándort elképzelve a pszichoterápiás díványon. senki nem vonható felel sségre a betegsége miatt. lassan egyenl ségjel tétetik a nyárspolgári életforma és a lelki 10 . A lusta ember könnyen válik neurotikus teljesítmény gátlásban szenved vé. elmebetegek. nem fog inni. Ám. Ötven vagy száz évvel ezel tt az alkoholistát züllött embernek tartották. lel lek!". aki elissza a házbért. vagy legfeljebb még jobban fog szorongani. hogy betyár. Ma szenvedélybetegnek kell neveznünk. nem fog lopni. Rossz házasság.

a terápia befejezése után nem voltak kóros tünetei. azt az eredeti pszichoterápia kudarcaként értékelik. de helyettük újak jelentkeztek. Ha – akár évtizedek múlva –ilyesmi mégis jelentkezik. Akinek az életvezetése nem felel meg a nyárspolgári ideálnak. vagy egy új 11 . Az eddigiekb l következik. – a kliens állapota rosszabbodott. – a kliens állapota javult. felállíthatnánk egy mechanikusan alkalmazható skálát. tünetei jelent sen enyhültek. Második kérdés: hogyan kell felfogni a tünetváltást? Az eredeti betegség más formában való folytatásának. a következ k szerint: – a kliens meggyógyult. akit éppen azért tartanak jó orvosnak. Újabb és újabb megbetegedések esetén ugyanahhoz az orvoshoz fordulnak. Els kérdés: a terápia befejezése után mennyi id nek kell eltelnie. az beteg. hogy ebben az esetben a közgondolkodás mennyire eltér az orvosi terápiák megítélését l. a kliens és a kliens környezetének a véleménye egybeesne. hogy a pszichoterápia hatásossága rendkívül nehezen ítélhet meg. – a tünetek változtak. minden pszichoterápia befejez dne. hogyha valaki életében egyszer részt vett egy pszichoterápiás folyamatban. és a terapeuta.egészség között. Csakhogy e skála alkalmazása számos kérdést vet fel. mert már többször meggyógyította. ez élete végéig kizárja mindenféle lelki zavar kés bbi kialakulását. Amennyiben csak a valóban lelki betegeket gyógyítanák. – a kliens állapota változatlan maradt. Szembet n . „Hiszen már volt pszichológusnál is" –mondják. hogy az eredményt megbízhatóan lehessen értékelni? Sokan úgy képzelik. Az eredeti panaszok megsz ntek.

A személyes környezet – a kliens rokonai. ha az új tünet kevésbé zavarja a kliens életvezetését? Harmadik kérdés: kinek a véleménye dönt ? A terapeutáé? A kliensé? A kliens személyes környezetéé? El fordul. a szexus funkcionális rendellenességei stb. barátai általában kellemesebb. Hermann Imrének. Ezek olyan kórfolyamatok. 2. Pszichoszomatikus betegségek. agresszívebb. hogy hitelesebb ember lesz a kliensb l. miszerint a terápia sikere nem bizonyítja a terápiás módszer és az elmélet tudományos igazságát.). Organikus (szervi) betegségeket követ . Ám. amelyek az etológiájában 12 . mint a lourdesi csodaforrás. hogy a terapeuta még szükségesnek látná a terápia folytatását. amelyeknél pszichoterápia indokolt. aki tud és mer a saját igényei.betegség kezdetének? Szabad-e az esetleges tünetváltást is eredménynek tekinteni. de a kliens már elégedett az eredménnyel és abbahagyja. vagy krónikus betegségek következtében kialakult másod. 1. a táplálkozás. törvényei szerint élni. a pszichoterápia nem nevel intézet. könnyebben kezelhet ember kialakulását várják a pszichoterápiától. szociálisabb. amelyik a konzervatív hisztéria gyógyításában jobb eredményt érne el. de szintén önmagát vállalva él ember lesz. a figyelmeztetését. Mégis a gyakorlati tájékozódás érdekében csoportosítjuk azokat a betegségeket és pszichés zavarokat. Nincs az a pszichoterápia. hogy ennek eredménye egy önz bb. Végül nem szabadna elfelejteni a pszichoanalízis egykori mesterének. csökkentérték ségi érzés.és harmadlagos lelki zavarok (például halálfélelem. az ürítés. az alvás. Lehet. Arra vállalkozik.

kényszerek. 4. ám mégis vannak panaszaik.). (leggyakrabban fejfájás. Sikeres kezelésükhöz az orvosi és a pszichológiai terápia összehangolása szükséges. Mi a pszichoterápia? A pszichoterápia fogalmát sokan használják. étvágytalanság vagy éppen túlevés stb. emésztési zavarok. mi az a pszichoterápia? 13 . hogy a gyógyítás folyamatában a pszichoterápia is sikerrel alkalmazható. de csak kevesen tudják mit is jelent valójában. Pszichés zavarok. 3. Lelki eredet testi zavarok (régen használták a vegetatív neurózis diagnózist is). szexuális örömtelenség. aktuális krízisállapotok. amikor az ok és a tünetképz dés egyaránt a lelki szférában van. Egy pimasz hallgató – egyébként egy neves pszichoterapeuta unokája – megkérdezte: – Professzor úr. E betegek organikus leletei negatívak. Emlékezetes marad számomra – persze az sid kb l –.). szívszúrás.). 3. döntésképtelenség stb. Az orvosok pszichológiailag tájékozatlanabb része könnyen tartja ket szimulánsoknak.(kóroktanában) egyaránt kimutathatók testi és lelki tényez k (például asthma bronchiale. fulladás. colitis ulcerosa stb. vagy tünetet vált. reaktív depressziók. amikor a professzor az asthma bronchialéról tartva el adását megjegyezte. A beteg ilyenkor orvost. pánikbetegség. Pszichés infantilizmus. a neurózisok különböz fajtái (fóbiák. alvási nehézségek. szorongás stb.

– A problémáiról – ismételte készségesen a diák.– Hogyan kollégám. szenilis leépülés. újratanulásos. mi meghallgatjuk. nem tudom. Az intellektuális szféra – figyelem. – Hát a pszichoterápia az. – rendellenességei csak akkor befolyásolhatók a pszichoterápia eszközeivel. ha utánaolvas az irodalomban. ha azok érzelmi zavarok másod. Ennél talán többet és egzaktabbat mond.. A problémáiról beszélgetünk. emlékezés. Jobb lesz. amikor beszélgetünk a beteggel.vagy harmadlagos következményei. – pszichoterápiával közvetlenül nem gyógyíthatók.. és igyekszünk segíteni. ha az érzelmi és szociális konfliktusok rendezését tartjuk a pszichoterápia lényegének. gondolkodás stb. lelki eszközökkel. legfeljebb a rehabilitációs tréning tartalmazhat fontos tanulásos. az magától értet d en terapeuta. és várakozva nézett a tanárra. ne fárasszon! Segítünk és kész." (Tehát a gyógyszeres kezelés már nem számítható ide. aki pszichoterápiát csinál. gyakorlásos elemeket. kérem. – Igen. „A pszichoterápia lelki zavarok. – Igen – mondta a diák. Mostanában divat a pszichoterápia fogalmának mértéktelen kitágítása. hogy mi a pszichoterápia? – Sajnos. -Szóval. Els dleges mentális zavarok – például értelmi fogyatékosság. beszélgetünk a beteggel. ön nem tudja. traumás agysérülés stb. Ámde egy fogalomnak minél 14 . Beszélgetünk vele.. Érti már kérem? – Nem egészen – vallotta be a diák. betegségek gyógyítása. A beteg elmondja a problémáit. hogy aki beteggel foglalkozik.) Sovány kis definíció. –Hogyan segítünk neki? – Jaj kérem. Valamiképp hiúsági kérdés lett..

és el szocializálják a pszichoterápia számára. javítja a környezeti kapcsolatoknak ártalmas viselkedést és szemléletmódot. festegetésb l „kreatív terápia". esetleg misztikus beavatkozás hatására javul-e az állapota. exploráción és diagnózison. Így lett az agyagmunkákból. hogy ezek pótolhatatlanul szükséges foglalkozások a beteggel. vagy intuitív. hogy tudományosan elfogadott. amelyek – nem alapulnak szakszer anamnézisen. 15 . s ez által csökkenti a kliens szenvedéseit. de gyógyításról. ha érzi annak jó hatását. a kenyérsütésb l „munkaterápia". amely egészségesebbé teszi az élményvilágot és a viselkedést. – nem rendelkeznek racionális.nagyobb a terjedelme. S bár tudatában vagyok annak. Persze. ha az tehetetlen panaszaival szemben. pszichoterápiáról csak akkor beszélhetünk. s akkor a pszichoterápiát a kliens és a terapeuta közötti megegyezésen alapuló. a röplabdázásból „akcióterápia". hogy a kliensnek édes mindegy. Tudományos értelemben nem tekinthetjük pszichoterápiának azokat a gyógyító módszereket. annál szegényesebb a tartalma. megtanulható szabályrendszerrel. Persze lehetünk még tudományosabbak. és nem – hatásmechanizmusuk nem követhet ellen rizhet . els sorban verbális beavatkozási programnak tekinthetjük. ehhez hozzá kell tennünk. mint a tudományosat. a fényképezésb l „fototerápia" stb. ha a foglalkozások eredményeként valóban elsimulnak a beteg érzelmi és szociális konfliktusai. színdarabok el adásából „m vészeti terápia". amelyek jobban megközelíthet vé teszik. oldják depresszív magányát. Inkább elfogadja a tudományon kívülr l érkez segítséget.

Nyilvánosan csak a szerzetesi regulák elleni vétségeket vallották be. amelyek elviselik a csoport nyilvánosságát. az egész szerzetesrend el tt. hanem azokkal az érzésekkel. az a fülbegyónás intimitását igényelte. encounter stb.4. A szociális viselkedés anomáliái csoportban könnyebben kiderülnek. vagy egy szerelem nem t rte a nyilvánosságot. Megítélésem szerint. A pszichoterápiás módszerek vázlatos áttekintése A felosztás szempontjai különböz ek lehetnek: – Direktív és nondirektív. hogy a csoport els sorban nem az egyének múltjával foglalkozik. Azonban ennél mélyebbr l és többr l van szó. Fontos sajátosság. Egy hitbeli megingás. az úgynevezett capitulumon. instrukciókat a kliensének. s azokat. A csoportos terápiák az elmúlt fél évszázadban terjedtek el (pszichodráma. Ez arra vonatkozik. direktív a viselkedésterápia. és tréningszer en korrigálhatók. amelyek csak egyéni terápiában 16 . – Egyéni és csoportos. Egyrészt a lelki zavarok növekv mennyisége indokolta az egyéni terápiáknál lényegesen nagyobb kapacitással rendelkez módszereket. hogy a terapeuta ad-e tanácsokat. amelyek ott keletkeznek. Például nondirektív a pszichoanalízis. akik kétféle b nvallomást ismertek: a fülbegyónást és a nyilvános b nbevallást. indulatokkal és gondolatokkal. tehát a szociális b nöket. a csoportmunka folyamán. önismereti csoport. másrészt az a tény. hogy a lelki bajok egyre nagyobb részét a szociális beilleszkedés nehézségei okozzák. általában éjszaka.). Hasonlatképpen hadd hivatkozzam a középkori szerzetesrendekre. a pszichoterápiában is el kell különítenünk azokat a témákat. vagy nem.

Amikor az elfojtások tökéletessé válnak. Már Freud kimutatta. a magatartás tudatos kontrolljának er sítésével. A közvetlen cél tehát a tünetek megsz ntetése. megsz nnek a pszichés tünetek is. a paranoid pedig hamar telít dik vonatkoztatásos sérelmekkel. hanem a szervilis túlalkalmazkodás is pszichés zavarokat hozhat létre. újratanulásával érik el éner sít hatásukat. Ide tartoznak azok a terápiák. A hiszteroid számára a csoport színpad és közönség. amelyek racionális eszközökkel. a hibásan megtanult és begyakorolt reagálások. Ezért a lelki gyógyításnak kétféle útja van. A rosszul sikerült elfojtás indulati energiája indirekt útra terel dve feltör. További megoldások: Nem volna szabad csoportba küldeni olyan embereket. Végül – ha már szó esett az adaptációs zavarokról – meg kell említenünk Jung és Hamvas figyelmeztetését. A másik út: az elfojtott traumák feltárása és feldolgozása. E terápiás módszerek els dleges célkit zése nem a tünetek 17 . Ezek els sorban a különböz viselkedésterápiák és a kognitív pszichoterápia. Ez is elvezethet a gyógyuláshoz. Bizonyos intimitáshatároknak az átlépése a csoport el tt romboló exhibicióhoz vezethet. viselkedésformák korrekciójával. Az egyik út: az elfojtások er sítése. amelyeknek kibogozása lehetetlenné teszi az érdemi munkát. vagy az analitikusan orientált csoportterápiák. – Tüneti vagy feltáró. Ezek a feltáró pszichoterápiák els sorban a pszichoanalízis és a pszichoanalitikus szemlélet fokális terápia. hogy funkcionális lelki zavart (neurózist) mindig a rosszul sikerült elfojtások hoznak létre. akik hiszteroid vagy paranoid reakciókra hajlamosak. Ezért ezeket a terápiás módszereket tüneti terápiáknak nevezzük.hangozhatnak el. és inadekvát lelki területen okoz galibát. hogy nemcsak az alkalmazkodási képtelenség.

Az angolok úgy hívják. tehát módszertanilag szükséges eljutni a tudattalan tartalmakig. egy másik embert pedig miért falna fel azonnal. 5. Franké hasonlóan életigenl . szociológus-pszichológus és taoista filozófus által kidolgozott beszédterápia. Rogers protestáns lelkész. Rogershez csatlakozott Erich Fromm. hanem els sorban a személyiség pedagógusok stb. F célja. biztonságot ígér 18 . szociális (vezet k. Ábrahám Maslow. Megmagyarázhatatlan. Ez a módszer nem annyira neurotikus konfliktusok oldására. mint humanisztikus pszichológiát szokás említeni. s nem dolgozik az indulatáttételes folyamatokkal. hanem a tüneteket létrehozó és fenntartó okok megismerése és megszüntetése. érzékenységének növelésére szolgál. megnyugtató. hogy ne alakuljon ki a kliens függ sége a terapeutától. Victor E. Ezeknek a többsége nem tudatos. „szelíd" pszichoterápiája. hogy a 20. Megemlíthet még. Tulajdonképpen pszichoanalitikus orientációjú. Ilyen például a hipnózis vagy a pszichodráma.) fejlesztésére. amelyek mind tüneti. második felében er sen elterjedt az els sorban Carl R. els sorban a szabad asszociáció és az álomértelmezések segítségével. Fontosnak tartja. hogy a személyiségben rejt z gyógyító effektus. mint az. Kib l lesz jó pszichoterapeuta? Ez a világ egyik legrejtélyesebb jelensége. azzal a különbséggel. Végül léteznek olyan módszerek is. hogy közel hozza egymáshoz az énideált és a valós énképet. hogy központi kategóriája a kliens teljes elfogadása.eliminálása. Valami oldó. sz. hogy a kutya miért fekteti a fejét az egyik ember térdére. mind feltáró jelleggel alkalmazhatók. amit együttesen.

elapaszthatatlan.hatás. Az emberek neki mesélik el gondjaikat. Képzettség nélkül a gyógyító effektussal megáldott ember hályogkovácsként dolgozik. a lelkekkel való hatalmi játék. A jó pszichoterapeutánál személyes követelményként jelentkeznek a következ k: – rendezettség az alapvet érzelmi kapcsolatokban. sokszor nem tudja. A rendezettség távolról sem jelent probléma. Az optimális a személyiség gyógyító effektusának és a pszichológiai képzettségének az összetalálkozása. és megtanulhatatlan. bajaikat a férj h tlenségér l a gyerek iskolai bukásáig. 19 . az emberekkel való kapcsolatában mégis hatástalan. Akiben m ködik ez a gyógyító hatás. – kézben tartott agresszivitás. és tudjon modus vivendit találni a problémáival való együttélésre. könyvtárnyi pszichológiát tanulhat. Akiben ez a tulajdonság nem m ködik. ne okozzon neki élvezetet az emberek feletti uralom. impotens lesz. Bajt is csinálhat. ami akarva akaratlanul árad valakinek a lényéb l. hogy milyen mélység problémákat érint meg. Kizárólag arról van szó. – fékezett voyeur hajlamok. Az agresszivitás kontroll alatt tartása a fölényhelyzetekre vonatkozik. hogy legyen reális képe a kialakult helyzetr l – tehát ne csapja be magát –. az ideális tanfolyamember. mert még vénkorában is új metodikákat és elméleteket tanul áhítatosan. A csak tankönyvekre támaszkodó viszont kétségbe eshet munkájának eredménytelenségén. annak kialakul a pszichológiai magánrendelése akkor is ha történetesen mérnök vagy bérelszámoló. fejleszthetetlen. ett l remélve a megváltást.vagy konfliktusmentességet. – rendezett szexuális élet.

például nem vetette alá magát feltáró önismereti terápiának. észrevétlenül maradnak kisebb. pszichopátiás személyiségfejl dés ember. akik meg merték csinálni mindazt. Minden pszichoterápiának van valamilyen „f csapásiránya" ami mellett gyakran elsikkadnak. mint egyszer csoporttag stb. nyári idény.A voyeur hajlamok a pszichoterapeuta esetleges életgyávaságának negatív következményeit akarja megel zni. hogy teljesen egyedül. nem vett részt szabad interakciós csoportban. Számukra néha izgalmas pótcselekvés belekíváncsiskodni emberi sorsokba. hogy a pszichoterapeuta maga semmilyen olyan metodikát nem alkalmazhat. Végül. amit k csak fantáziában élnek meg. ha kb. Meggy z désem szerint még a legzseniálisabb pszichoterapeuta sem engedheti meg magának. hogy kikkel dolgoznak. 20 . amit nem vállalt. hogy váratlan esemény. mint a kliensei és a gyógyító hivatással önmagát akarja er síteni. akihez szükség esetén fordulhat a kliens. ami a terapeuta kiképzésére vonatkozik. de fontos problémák. félévenként röviden elmondják egymásnak. aki esetleg betegebb. pszichésen labilis. elég. Természetesen el fordulhatnak akadások is. meg kell adnia a kolléga címét. amikor a terapeuta nem elérhet . szigorú követelményként kellene el írni. ha egy tapasztalt kollégával állandó szupervíziót adnak egymásnak. minden szupervízió nélkül dolgozzék. Az e szakma iránt vonzódók között nem ritka a neurotikus. olyan emberek lelkivilágába. Továbbá beiktatódnak terápiás szünetek. Ezért a leghelyesebb. Amikor a terapeuta hosszabb id re eltávozik. Ha erre nincs valami aktuális igény. A klienst ebben az esetben is biztosítanunk kell arról. sorsfordulat esetén nem marad magára.

hogy ez a fiú mer nem gyógyulni. ha err l a témáról elmesélem saját élményemet. felel sségemt l áthatva referáltam neki az esetet. az ifjú pszichológus. nem annyira a betegért érzett aggodalmadat. Talán elég.. és ebb l súlyos érzelmi z rzavarai keletkeztek. hogy örökbefogadott. E fejezet zárásaként halkan megjegyzem. Gyönyör jelenet volt: a sötét szobában csak az íróasztalán égett egy lámpa.Több mint harminc éves pszichoterápiás praxisom alatt két ízben fordult el . Estére magához hívott. Meghallgatott. Nagyon fiatal. hogy lányok után futkostam vagy moziba mentem volna. a másik esetben ártatlanul megvádolták egy b ncselekménnyel. és azt kérdezte: 21 . Farkasházy Menyhért pszichoanalitikus egyszer elmesélte. ámde állapota egyre rosszabbodott. aki a rendelésen kollégám volt. akkor nagy szüksége volt rá. hogy a kliens megkereste helyettesemet. aki meglepetésszer en megtudta. Óriási becsvággyal foglalkoztam vele. A kolléga lelkileg „tartotta" ket. József Andrástól. mint az orvost. Ám az öregúr becsaphatatlan volt. Egyik esetben hirtelen meghalt az édesanyja. amikor te ennyi fáradtságot fordítasz rá. Ám. S én. ahelyett. Konzíliumot kértem dr. hanem a sértett hiúságod hangját hallom. aztán így szólt: – Ahogy így elhallgatlak téged. hogy fiatalkorában egyik el adása után csatlakozott Szondi Lipóthoz. amíg hazaérkeztem. kezd terapeutaként a Trefort utcai Pszichoterápiás rendelésen rám bíztak egy tizenhat éves fiút. hogy az elhatalmasodó hiúság éppen úgy tönkreteszi a pszichoterapeutát.. Nagyon meg voltam hatva magamtól.

– Mégis bátyám. te szamár! Mindig a személyiségeddel gyógyítasz! 22 . melyik a legjobb pszichoterápiás módszer? Mire Szondi kivette a pipát a szájából és azt felelte: – Teljesen mindegy.

hogy nagy feszültség vádaskodások.Második rész Pszichoterápiás módszerek Egyéni pszichoterápiák 1. vezeti le feszültségeit. el fordulhat. Els sorban gyerekek. szimbolikus tárgyon éli ki. b) Alkalmazás. Megbillent élethelyzetek. egyensúlyban tartani. megoldhatatlan konfliktusok esetén indulatok. Ilyenkor ideiglenes megoldást jelenthet. Lereagáltatás a) Hatásmechanizmus. primitív személyiségek. serd l k. ha a kliens valamilyen semleges. félelmek lobbannak fel. aktuális traumák. amelyeket az egyén nem bír kezelni. Ezáltal hozzáférhet bbé válik más. A lereagáltató terápiák a pszichikum energiaháztartását hivatottak egyensúlyba hozni. 23 . dühök. tartósabb hatású pszichoterápiás módszerek számára. néha pszichotikusok esetében.

c) Korlátok, nehézségek. A lereagáltatás hatása id leges. Szükség esetén újra meg újra ismételnünk kell. Az ismétlések során a hatás gyengül. A lereagáltatási helyzet megkonstruálásához ötlet és fantázia szükséges. A kliensek érzékenysége azonnal leleplezi a lélektanilag hibás konstrukciót. Mindezt illusztrálja két terápiás eset. Az egyik f szerepl je egy ötéves kisfiú, kit lehetetlen viselkedéséért ki akarnak dobni az óvodából. Üvöltözik, veri társait, összerombolja a játékukat, belebokszol a óvó néni hasába. Apukája már a születése körüli id kben elenyészett, a mamája hároméves koráig nevelte, azután kiment Amerikába, s t a nagymamára bízta. A nagymama számára tragédia, ha kiteszik az óvodából, mert akkor vele kell maradnia, nem tud dolgozni, éhen halnak. A gyerek rendkívül elutasító volt a pszichológus nénivel, behúzódott egy sarokba, lesunyta a fejét és semmire sem válaszolt. Ámde a pszichológus nem is biztatta, nem hívogatta, nem kedveskedett vele. El vett egy nagy ív csomagolópapírt, a földre terítette, befestette kék festékkel és a gyerekre rá sem nézve így szólt: – Ez a tenger. Papírból hajót hajtogatott. – Ez egy hajó – mondta. A hajóba beletett egy gyufaszálat. – Ez egy anyuka. Végül a papír szélére egy gyufaskatulyát tett, keménypapírból egy kis talpas figurát hajtogatott, ráállította.
24

– Ez egy kiköt . Egy kisfiú várja a kiköt ben az anyukáját... Nem jön az anyukája... Nagyon várja... Nem jön... Talán már haragszik is a kisfiú, hogy nem jön az anyukája. Akkor váratlanul odajön a gyerek. – Mondd, tudja az anyukája, hogy haragszik rá a kisfia? – Nem tudja, mert messze van. De a gyerekek tudják, hogy haragszol rájuk, ha megvered ket. Én is tudnám, hogy haragszol rám, ha a hasamba bokszolnál, mint az óvó néninek. A gyerek mosolyogni kezdett. – De rád nem haragszom. Ennyi történt az els terápiás órán. Ett l kezdve a gyerek eljött kétszer egy héten, fel kellett állítani a tengert, a kiköt t a kisfiúval. Egy-egy alkalommal a gyerek 10-15 hajót is hajtogatott, mindegyikben ült egy gyufaszál anyuka. A hajó viharba került, elsüllyedt. A gyerek széttépte a hajót, és eltörte a gyufaszálat. Hetek múltán pedig megjelent az óvó néni. Csak azért jött, hogy lássa azt a pszichológust, aki ezt a csodát m velte a gyerekkel: szelíd, jól beilleszkedik a csoportba. Elemzés. Fontos, hogy a pszichológus tiszteletben tartotta a gyerek elutasító viselkedését. Kapacitálás helyett dramatizálta a helyzetét. A katartikus pillanat: a gyerek haragja. E ezen belül is a b ntudat: tudja-e az anya, hogy haragszik rá? A válasz helyre tesz egy inadekvát útra siklott agressziót. Most már meri az anyát büntetni, s ezáltal a többiekkel képes szociálisan viselkedni. A nagy kérdés: gyógyítás-e ez? Hiszen e gyerek helyzete nem változott. Újra meg újra telít dik agresszióval, el kell jönnie a rendelésre, anyát gyilkolni.
25

Viszont: Ezzel a lereagáltatással talán megakadályozták egy deviáns karrier kialakulását, szociálisan megóvták a családot a nyomortól. Átmeneti gyorssegély. Nyilvánvaló, hogy ezzel nem ért véget a terápia, de lehet ség és id teremt dött a többszörös traumák feldolgozására. A másik eset a módszer érzékenységét mutatja. Gyilkos testvérféltékenységr l volt szó. A nyolcéves nagyobbik testvér gyötörte a néhány évvel fiatalabbat. A testvérek harca ijeszt módon kitöltötte a család életét. A terápiás órák a szül k és a gyerekek panaszaival teltek el, a probléma feloldása irányában egy jottányit sem lehetett haladni. A családdal foglalkozó fiatal pszichológusn elhatározta, hogy lereagáltatással próbálkozik. Azt találta ki, hogy a féltékeny nagyobbik testvér orvos lesz és injekciót ad a beteg kisebbiknek. Ehhez a játékhoz egy nagyobb és egy kisebb mackót vett igénybe. Az ötlet jónak látszott, esetmegbeszéléskor mégis azt panaszolta, hogy a nagyobbik testvér félredobta a mackót és nem akarta játszani ezt a játékot. – Miért: – Nem tudom. – Hát akkor ki kell próbálnunk ezt a játékot. Játszótérré alakultunk. Én lettem a nagy mackó, a kollegina mozgatta a kicsit. Mint orvos egy köt t vel megszúrtam a kicsit, mire a kollegina azt mondta a kistestvér nevében: – Köszönöm szépen, doktor bácsi. – Te rült, így játsszatok? Hát miféle agressziós tárgy az, aki megköszöni a bántást? Visíts teli torokból. Ám a kollegina bevallotta, hogy gátlásai vannak, nem tud a klinikai rendel ben artikulátlanul üvölteni.
26

– Akkor nem lehetsz gyerekpszichológus. Gyakorolni fogjuk. Egy hét múlva már egész jól visított. S eljött a nagy nap. Valahogy rávette a kedvetlen nagy testvért, hogy megint játszanak doktorost. A nagy beleszúrt a kismackó fenekébe. Vel trázó visítás. A nagynak felragyogott a szeme, azonnal beleszúrt még négyszer-ötször...

2. Ventilálás a) Hatásmechanizmus Ez a leg sibb módszer. Valószín leg már a történelem el tti id kben is el fordult, hogy két ember összeült megbeszélni közös dolgaikat. Az egyik talán inkább panaszkodott, a másik sokat hallgatott. De azért beszélgettek A modern pszichológia tudományoskodó nagykép séggel a beszélgetést, a panaszok meghallgatását, magát a panaszkodást ventilációnak nevezi. Valaki kiszell zteti a lelkét. Szavakkal vezeti le bels feszültségét. Ez a legtöbbször jólesik. b) Alkalmazás Mindig kell beszélgetni a klienssel. Persze a beszélgetés, sokszor, önmagában nem elég. A szomszédasszonnyal, a barátokkal, a rokonokkal is beszélget az ember. És tízszer, hússzor megismétli a panaszt, amelyek egyre felszínesebbé válnak. A felszínesség pedig felemészti az ember lelki er it. c) Korlátok, nehézségek Az ember könnyen beleszokik a panaszkodásba. Talán van ebben valami nemzeti sajátosság is. Mindenesetre kevés nemzet van, ahol a „panaszdal" irodalmi m faj rangjára emelkedett. De a végtelen panaszáradatból soha nem lesz
27

számára a tanács én-idegen lesz. akivel megosztjuk keserveinket. egy gyerekkel ezer más fájó és sérelmet okozó módon lehet még agresszívnak lenni. Tanácsadás a) Hatásmechanizmus. 3. A kínlódások néma elviselését. Rossz tanács és jó tanács. Vagy ha b ntudati okokból abba is hagyja a verést. erkölcsén. hogy a tanácsadó azt tanácsolja. Más esetben frigiditásról panaszkodó kliensének mondta azt a bölcs pszichológusn : „Próbáld meg jobban szeretni a férjedet. a szétforgácsoltság megszüntetését. tehát a tanácskér nek vajmi kevés köze van hozzá. amit tenne a kérdez helyében. hogy ne verje a gyerekét. ha a pszichológus képes sajátmagát háttérbe szorítani. De hát lehet utasításra szeretni? A jó tanácsra akkor kerül sor. Például azt tanácsolja a szül nek. életfelfogásán alapul. A régi távol-keleti életismeret legfontosabbnak tartja az er k összpontosítását. Ez a tanács nyilván a saját élményanyagán. Az ember csak újra meg újra bemagolja a sérelmeit. Tudományos kutatások által igazolt si tapasztalat szerint a kérdez nek kétféle tanács adható. amire a tanácskér nek nincs bels lehet sége. és fejlett empátiával tud 28 . ha olyan viselkedést javasol. A rossz tanács úgy keletkezik. egyedüllétben." Igaz szavak. No de a szül telítve van megoldatlan agresszív feszültséggel a gyerek ellen. és csak egyetlen embert méltatni a bizalomra. Vagyis képtelen lesz szelíden bánni vele. A változás felé vezet út els lépéseként a hallgatást és a koncentráltságot kell megtanulnunk.gyógyulás. Továbbá rossz a tanács akkor is.

b) Életbölcseleti háttér. amilyenné teszi magát. hogy az inkarnációk során már magával hozza el z életeinek konzekvenciáit. hanem azokat kikerüli. mint amilyen eredetileg volt. vagy másra ruházza át. El ször szellemi síkon. S akkor majd tanács nélkül is mer választani és dönteni. az ember fejében. s azután jön létre az egzisztenciája (létezése). Ezen a ponton az egzisztencialista filozófia diametrális ellentétben van minden távol-keleti bölcselettel. A tanácsadás hozzászoktatja ket ahhoz. felhasználva mindazt. Tehát egyre mélyebben süllyednek alapbajukba. Az ember saját ideája választások és döntések vállalásán keresztül formálódik ki. A tanácskér knek általában a döntésképtelenség az alapvet bajuk. Ez az egzisztencialista pszichoanalízis alapja. amit a kultúra szellemi áramlatai felkínálnak neki.kliensével azonosulni. hogy nehéz problémák esetén egy nagyobb. feldereng a fúrógép eszméje. er sebb pszichés hatalom – történetesen a pszichológus – dönt helyettük. tehát valóságos egzisztenciája (létezése) lesz. Az egzisztencialista filozófia azt tanítja. Csakhogy. amelyek azt tanítják. Olyan lesz. 29 . Aki nem vállalja a döntéseket és a választásokat. hogy minden emberi alkotásnak el ször van ideája (eszméje). A saját ideáját saját magának kell kialakítania. A tanács beválhat. ezzel a módszerrel a klienst betegebbé lehet tenni. A valódi pszichoterápiás feladat a klienst döntésképes emberré tenni. Felel s önmagáért. s a kliens máskor örömmel fordul pszichológusához kritikus élethelyzeteiben. Kivéve magát az embert! Mert az ember el ször megszületik. azután megcsinálja a maga tárgyi valóságában. Ám nincs még semmiféle ideája.

) A pszichoanalitikus E. ami el l menekült. a kliens szembefordulása a tünettel. hogy el l fut a kliens. a logikával ellentétes instrukciót. Amikor már bizalomteli kapcsolat alakult ki közöttük. Paradox terápiák a) A paradoxon fog-almáról A paradoxon a gondolkodásban formális logikai ellentmondást jelent. váratlan fordulatot.az sodródóvá lesz. hogy az si indiai logikai rendszerek némelyike nem ismerte el a kizárt harmadik törvényét. Határozza el. próbálja meg akaratlagosan el idézni azt. 30 . A modern halmazelméleti kutatások azonban találtak olyan helyzetet.) A pszichológiában a paradoxon a terapeuta részér l tudatosan megtervezett meglep . hogy ébren marad. (Pl. amit l eddig félt. Altatóra nem akart rászokni. b) Hatásmechanizmus Képletesen szólva a neurózis modelljét úgy ábrázolhatnánk. hanem t alakítják mások. s mögötte üldözi a tünete. hogy két ellentmondó (kontradiktórikus) ítélet közül az egyik feltétlenül igaz. (Megjegyzem. A n rettegett az estékt l és az átverg dött éjszakáktól. viselkedést jelent. reagálást. nem alakítja magát. Erikson azt tanácsolta. amikor két ellentmondó ítélet egyaránt érvényesnek volt tekinthet . Erikson egyszer egy álmatlanságban szenved n t gyógyított. vagyis az. A formális logikában ismeretes a kizárt harmadik törvénye. a másik feltétlenül hamis. hogy három napig ne feküdjön le aludni. A terápia lényege ennek a menekülésnek a megszüntetése. vagy az esetlegességek sorozata 4. H.

Elhívtam a szerelmével együtt. hogy lefekszenek. de most van egy szerelme.– Mit utál a legjobban. hanem valamilyen elhagyott helyre.) Tizenhét éves fiatalember vérvörösen. megállapodtunk. hogy három napig nem fekszik le aludni és port törölget. (Az ellenállás problémájáról a kés bbiekben b vebben szólunk. aki már nem sz z. B bájos pár voltak. A hatás legfontosabb része az álmatlansággal való szembefordulás. milyen házimunkát? – A portörlést. Mindig én-er sít . hogy minden petting. – Helyes. Akkor abban állapodunk meg. Hónapok óta együtt járnak. Még nem volt dolga n vel. Az els éjszakán két óra hosszat törölgette a port. ám ezen túl segíteni kell rajta. Akkor elfáradt. Miután liberálisan gondolkodó szül kkel is rendelkeztek. ha az ember abbahagyja a menekülést. legalább két hétre kettesben sátorozni mennek. nagy izgalmában nem tudta kikapcsolni a lány el l nyíló melltartóját. hogy erekcióba kerül-e. Megbeszéltük. Néhány perc pihen re leült a díványra. így persze ez nem következett be. dadogva impotenciáját panaszolja. További hatáser sít az elkedvetlenít munka. a lány kinevette. hogy a közeli tanév vége után. hogy az autonóm idegrendszeri regulációk nem szeretik a tudatos beavatkozást. végre elhatározzák. Második alkalommal is vetk zési nehézségei akadtak. de nem egy tömeg által megszállt divatos kempingbe. pedig „lehervadt". a lány rémüldözött. de állandóan csak önmagát figyelte. Reggel ébredt fel. 31 . Harmadszorra a lány már maga vetk zött le. S végül nem lebecsülend a terapeutával szembeni ellenállás: ne legyen igaza! Juszt is alszom. Közöltem velük. hogy követett el hibát.

hogy mennyi irrealitás van ebben a fiúban. Ennek ellenére paradox beavatkozással próbálkozik. Végül számolnunk kell azzal. Szorongás nélkül. ha fennmarad stb. Fél a kudarctól. s nem tiszta haszon. nehézségek A paradox terápiához el ször is ötlet kell. letépheti a melltartót. Több lesz az iatrogén ártalom. az se tragédia. de lefeküdni nem szabad. Stekel hívja fel a figyelmet arra. hogy a bizonytalan szexusú emberek nem viselik el a rövid határid ket. ha valakit tizenhét éves Korában fehérköpenyesen hosszú terápiára fognak szexuális zavarok miatt. Másodszor a klienst meg kell szabadítanunk a szorongástól. hogy segítsen. De a szeretkezés le van tiltva. ébredjenek stb. Hosszú id re van szükségük ahhoz. hogy ne riadjon vissza az instrukció esetleges abszurditásától. Továbbá már annyira jóban kell lenni a klienssel. mint a haszon. – Hát akkor szervusz. nem bírtuk ki. – Szóval rendben vagytok? – Igen. tehát nem érheti kudarc. ezt letiltom. hogy a paradox hatás csak egy aktuális akadály 32 . szabadon fog érvényesülni az intim helyzetek valamennyi csábítása. együtt aludjanak. Ennek a paradox beavatkozásnak melyek a hatóelemei? El ször is hosszú ideig tartó. Már az ajtóból azt suttogta b ntudatosan: – Ne tessék haragudni. intim együttlét biztosítása. Miért nem tud egy ilyen helyzetet megoldani? Megkérheti a lányt. Fontos. Csak a fiú jött el. Persze a pszichológus magában eltöprenghet azon. hogy feloldódjanak. c) Korlátok. mert a tünet még nagyon fiatal.szexuális játék megengedett. Sátorozás után jelentkezzenek. hogy a tiltás a lány el tt hangzott el.

amikor pszichoterápiás törekvéseiket a tanuláselméletekre alapozzák. hogy a szocializáció (tisztán biológiai lényb l társadalmi lénnyé válás) folyamata els sorban tanulásos 33 . 5. idegileg annál éretlenebb állapotban születik meg. magával hozta szükségleteit és szükségleteinek kielégítési módját is. A központi idegrendszerrel rendelkez madár vagy cica. O – tanulás útján – m vi szükségleteket is ki tud fejleszteni magában. Nyilván való tehát. Ezért az újszülött idegrendszeri fejl dése kb. a mélyebb pszichés rendezetlenséget érintetlenül hagyja. de fiziológiai magyarázatot is arra. Belátáson és tanuláson alapuló pszichoterápiák a) Elméleti alapvetés Konrád Lorenz zárt és nyitott ösztönkör elmélete adott nemcsak pszichológiai. dohányzást vagy kulturális szükségleteket. tanítja utódait. az agy parietális lebenyének a fejl dése az egyén húszéves kora körül fejez dik be. Tehát az idegrendszeri fejl dés egyre nagyobb hányada zajlik le a megszületés után. a méhen kívüli önálló életben. két évtizedig tart. Például egy kezdetleges idegrendszeri struktúrájú rovar már világra jötte pillanatában „készen van". szükségleteit biogenetikus kódok határozzák meg. Ezt nevezzük zárt ösztönkörnek. Az ember születik a legfejletlenebb idegrendszerrel. Az ösztönkör „szétnyílt". a legnyitottabb ösztönkörrel. s további életében a tanulásnak már semmi szerepe nincsen.leküzdésére szolgál. hogy a maguk szempontjából miért van igazuk a behaviorizmus és a kognitív pszichológia híveinek. vadászni stb. már repülni. de a kielégítés módját meg kell tanulniuk. pl. Minél magasabb rend idegrendszerrel rendelkezik egy lény. Pl.

– a helyzetben tanúsított viselkedés elemzése. Leggyakrabban fóbíák esetén alkalmazzák. új képességek kialakítása. A rosszul szocializáltság – annyi konfliktus forrása – els sorban hibás tanulás eredménye. – Klasszikus és operáns kondicionálás. Alapvet módszer az el zetes viselkedéselemzés és a modell utáni tanulás. 34 . A hibás tanulást viszont korrigálni lehet. elvárások és másféle viselkedésformák elképzelése. – analóg helyzetekre az elvárásoknak megfelel viselkedésminták kidolgozása. Cél a környezettel való interakció megváltoztatása. – Visszajelzéseken alapuló problémamegoldó tréning (például biofeedback segítségével). b) Hatásmechanizmus A tanuláselméletekre támaszkodó pszichoterápia a különböz módszerek széles skáláját foglalja magában. – Klasszikus viselkedésterápia. elvárások elemzése. – Kognitív pszichoterápia. vágyak. a legegyszer bb kondicionálástól a különböz viselkedésterápiákon át a legbonyolultabb kognitív terápiákig. átkondicionálás. és f ként az önmagától és a környezett l való el zetes elvárások kritikai elemzése. – az akkor megjelen fantáziák. az attit dök. Els sorban vegetatív neurotikus tünetek megszüntetésére alkalmas.folyamat. – kipróbálás a gyakorlatban. mint deszenzibilizálási tréninget. Cél a tudatos önkontroll fokozása. – más vágyak. hibásan megtanult viselkedésformák megszüntetése. Leggyakoribb részfázisok: – a problémával kapcsolatos aktuális élményanyag felidézése.

aki azt állította. amelyik valóban megrengette a világot. és megérti. hogy neki kell megalkotnia saját erkölcsi törvényeit. A megtérés éppen úgy terápiás eredményként fogadható el. Jézus megfogalmazta és kiterjesztette a szeretetet. amiben élni lehet. hideg és erkölcsileg értelmetlen az élet. Pl. nehézségek Feltáratlanok maradhatnak tudattalan konfliktusok. Einstein és Freud nélkül nem beszélhetnénk európai kultúráról. Egy ilyen esetben a kogníció eredménye elvezetheti a klienst valamelyik egyházhoz. Marx. és id vel tünetváltást eredményez. mint az egyetlen emberi relációt. Darwinhoz hasonlóan halálos sebet ejtve a kollektív emberi hiúságon –.Elképzelhet . Pszichoanalízis a) Az elmélet Ez volt az a lélektani elmélet. Einstein a mikrokozmoszból kitört a makrokozmoszba. de a Földet mégis az emberiség örök otthonává avatta. Volt. c) Korlátok. hogy számára egy Isten nélküli világban félelmetes. Mózes megalkotta az erkölcsi világrendet. archetipikus élmények. Ezért a gyógyulás esetleg csak id leges. Freud Newton determinizmusát kiterjesztette a teremtés koronájára. Marx – bármennyire is szidják manapság – kidolgozta a konkrét gazdasági gondolkodást a romantikus eszmebarikádok helyett. Krisztus. és szellemileg meghódította a világegyetemet. 6. mintha ateista meggy z dése er södik meg. hogy a kognitív terápia csak alapvet szubjektív vagy objektív létigazságok felismeréséhez juttatja el a klienst. 35 . szavakkal már nehezen kifejezhet emocionális történések. hogy Mózes. Ezzel ugyan sárba dobta a koronát – Kopernikuszhoz. rájöhet.

tudatossá tétele. ha az élmény. Kétezer év alatt diadalmaskodott-e Krisztus egyháza a szeretet nevében? Hát a hinduk mire használták a legalább négyezer évüket? És a buddhistáknak is volt kétezerötszáz évük az emberiség megjavítására. a koppenhágai konferencia óta tudjuk. hogy az ember kiszakadt a természeti világból. tegyünk úgy. Apokaliptikus esztend k közeledését érezzük. tudjuk. Rövid ideig legyünk pszichoanalitikusok. érthetetlen. és a saját arcunk néz vissza ránk". a trauma. és ezért kiszámíthatatlan a jöv je. s a szorongás ereje adja az elfojtás dinamikáját. Ez a túlterhelés szorongást vált ki. ahol szerepük inadekvát. Kétségeink vannak. tudjuk. a véletlen elszólások és álmok értelmezése. (Hipnózist a pszichoanalízis 36 . hogy „belenézünk a természetbe. a vágy meghaladja az egyén aktuális teherbíró képességét. s azok olyan területen jelennek meg s csinálnak zavart. az Ösztön-énr l. kiemelése a tudattalanból.1926. a lelki terhelés. az elfojtásokról és az indulatátvitelr l. . a Felettes-énr l és az énr l.. Hallgassuk hát? Hallgassuk megrendülten? Vagy lépjünk át a tudáson. hogy Mózes k táblái nincsenek-e a szemétre vetve. mintha áhítattal fogadnánk el minden szavát az örömelvr l. Az iszlám is túljár már az ezerhatszáz esztend n. hogy Newton determinizmusa törékeny elméleti konstrukció. a szabad asszociáció. hogy indirekt útra terelje a lelki energiákat. a realitáselvr l. és kövessük a régi tanácsot: Ha nincs Isten. Ennek módszertani lehet sége a hipnózis. A rosszul sikerült elfojtásnak van annyi ereje. A gyógyítás útja az elfojtott élményanyag feltárása. mintha lenne. akkor is úgy kell élnünk. Mindezt tudjuk. zavarja az életet. b) Hatásmechanizmus Patogén faktor a rosszul sikerült elfojtás. Elfojtásra – vagyis valamilyen lelki tartalom tudattalanba süllyesztésére – akkor kerül sor. S ha nincs is igaza a szakállas bécsi pátriárkának.

akkor. Gyógyulás akkor következik be.ma már nem alkalmaz. A szabad asszociációk spontán elrendez dése. hogy valaki azonnal kifejezi azt az érzést. ha a kliens érzelmileg is újraéli a múltat. ami eszébe jut. 2. Az epikai közlés a sztorivá formált élmény. ami a „hic et nunc". Az egykori traumáknak másképp való megélését nevezik katarzisnak vagy korrekciós élménynek. azt mondja ki. Nem kívánja fokozni a kliens függ ségét a terapeutától. vagyis az adott pillanatban keletkezett benne. Legprimitívebb formája. A drámai közlés akcióba akar lendíteni egy másik embert. „menj el!" Érzelmileg jóval telítettebb. hogy semmiképpen ne szelektáljon a mondanivalójában. rajongja. 37 . Beleül egy t be és felkiált: „Jaj!" Pszichoterápiában azt mondja. énközelibb. Ha az emlékezés csak intellektuális szinten zajlik. A lírai közlés azt jelenti. s ne válogasson az asszociációk között fontosság szerint. 3. például az önmagáról keveset tudó szorongásból egy önmagáról sokat tudó szorongó lesz. jajgatja. sírja. Nem túlzás azt állítani. az álmok értelmezése majd megmutatja az élmények valódi érzelmi struktúráját és jelent ségét. ami akkor feltör az emlékek nyomán. A kommunikációelmélet háromféle közlési formát ismer: 1. Ez azt jelenti.) Módszertanilag legfontosabb a kliens feltétlen szintesége a szabad asszociációk során. A gyógyító hatás szempontjából az emlékezés csak segédeszköz. hogy katartikus élmény csak a lírai közlés szintjén keletkezik. Ez van legtávolabb az ént l. adja fel az id beliség elvét (ne megszerkesztett történeteket adjon el ). például a „gyere ide!". logikus lenni. de gyógyulás nem következik be. mint az epikai közlés. legkevesebb benne a spontán érzelem. ne akarjon „okos".

Arról van szó. – a terápia ideje alatt tilos a kliensnek életében sorsdönt változásokat végrehajtania kivéve. s t másképp élné meg az elfojtott érzelmeket. Ennek oka. Az órákon kapott információkat szakmai. A terapeuta esetében ugyanis semminek nincsen reális következménye. hogy a kliens. Tehát nem lehetnek baráti beszélgetések vagy társasági együttlétek témái. hogy a terápia során az élethelyzetek folyamatosan átértékel dnek. 38 . – a terapeuta teljes diszkréciót. minden következményével együtt megélné.) Az átvitel tehát egy átmeneti érzelmi tárgyat biztosít a kliensnek. titoktartást biztosít a kliensének.vagy magánéletében nem használhatja fel. A terapeuta nem léleklátó. szerelem stb. Nem biztos. hamis úton fog járni a terápia is. miel tt a valóságos kapcsolatokban. véletlen társasági találkozáskor. – próbaképpen a terapeutára vetíthet k. ha hamis az anyag. a terapeutának be is kell mutatkoznia. a terápia befejezése után is vállalni tudja az id közben hozott döntéseit. vagy megfogalmazás drasztikusságának tekintetében is. Meg lehet élni nagy terápiás szerelmeket. c) A terápiás szerz dés A pszichoanalízis igen szigorú terápiás szerz dést ír el terapeuta és kliens között. félelem. gy lölet. de nem szabad lefeküdni.). de semmit sem szabad realizálni. (Mindezt meg szabad élni. A megállapodás f bb pontjai: – teljes szinteség. ha abban a terapeutával megegyeztek. A szerz dés megszegése a terápia megszakításával jár. A kliens kérésére. – a terápiában elhangzottak diszkréten kezelend k. s a hosszú elfojtás után így élhet k meg biztonságosan. (A terapeutára vonatkozó érzelmek.A sikeres pszichoanalízis egyik legfontosabb segít történése az indulatáttétel (átvitel). hogy a felszínre tör elfojtott indulatok – szeretet.

Mindez tönkretenné a terápiás helyzet koncentráltságát. nélkülözhetetlen érzelmi feszültségét. A további nehézségeket a „Módszertani technikai alapok" c. regresszív képességekkel. hogy heti hat órát szimbolikus összegért tartanak szegény betegek részére az egykori Mészáros utcai analitikus rendel ben. hogy „bonért" adnak órákat – például diákoknak – amelyeket a jövedelmi helyzet megjavulása után megfizetnek. – ha a kliens nem elég intelligens. hogy a kliens úgy érezze. mint az analitikus. Ilyen esetek megoldására az analitikus egyesület tagjai annak idején vállalták. – ha a kliens jövedelme nem elegend a költségek fedezésére. hogy lekötelezettje a terapeutának. – ha a kliens lakóhelyének távolsága lehetetlenné teszi a rendszeres találkozást. de a találkozások mind a kliens. mind a terapeuta javaslatára s ríthet k Megállapodásnak kell születnie a terapeuta tiszteletdíjáról. Nem szabad. vagy nem rendelkezik a szükséges introverzív. – ha a kliens intelligensebb. Ma nem ritkaság. Általában hetente háromszor-négyszer kerül sor terápiás órára. d) Korlátok. 39 . fejezetben tárgyaljuk. nehézségek Pszichoanalízis nem folytatható sikeresen.

ha az alapbaj rendez dik. kliens és terapeuta egyaránt ügyelnek.7. külön foglalkozás nélkül. Egyik sajátos formája a „time limited" pszichoterápia. – ha az órák tematikusak. eredetileg természetesen. terápiák. Pszichoanalitikusan orientált rövid terápiák a) Hatásmechanizmus Ezek a rövid. olyan szétterjed következményekkel. – nem foglalkoznak álomértelmezésekkel. hogy hány terápiás ülést szánnak egy konkrét probléma megoldására. Ezért ezeknél a módszereknél els rend fontosságú a pontos diagnózis. Ezt a terápiás formát fokális pszichoterápiának nevezzük. hogy az id beli határok miatt a munka koncentráltabb.és harmadlagos rendezetlenség az alapprobléma megsz nésével. Ezt követ en természetesen meg lehet állapodni újabb pszichoterápiás ülésekben. A jól lokalizált problémára kell azután összpontosítanunk – fókuszálnunk – a terápiás er feszítéseket. lényegre tör bb. – nem hagyják érvényesülni az indulatáttételes történéseket. E terápiás formák el nye. a pszichoanalitikus nagy terápiákra támaszkodnak Felismerésük lényege. a terápia rövidebb lesz. hogy nem minden esetben szükséges teljes „lelki nagytakarítást" végezni. amikor a kliens és a terapeuta együttesen felbecsülik. a terapeuta magatartása sokkal aktívabb. spontán elhalványul. amelyek megsz nnek. 40 . Egy ilyen sorozat általában tíz-tizenöt ülésb l áll. A többi másod. További sajátosságok: – ha a terápia ülve folyik. Vannak diagnosztikusán jól lokalizálható lelki sérülések. hogy kikerüljék a terjeng s szabad asszociációkat. az anamnézisen és az exploráción kívül érdemes – els sorban projektív – teszteket alkalmazni. amelyeknek más lesz a témájuk. id vel szintén megsz nik.

Mindennek si távol-keleti tapasztalás az alapja. azonban fiziológiai és pszichológiai szempontból több. Végül is egy szomatopszichikus folyamat m vi el idézésér l van szó. Érthet .és a bels elválasztású mirigyek m ködésében). például nyugodt 41 .b) Korlátok. Jelenti: – a jó közérzetet. a lelki feszültségek kiiktatása. hogy a modern európai kultúrában. nehézségek A rövid terápia els sorban aktuális konfliktusok. gyorsan népszer vé váltak a „nyugalom megteremtésének gyakorlatai". Amennyiben létrejönnek a pszichoszomatikus folyamatok (amikor lelki feszültségek testi elváltozásokat hoznak létre az izmokban. a szív. megsz nését. akkor a folyamat fordítva is lepereghet: testi történések. Sikere els sorban a pontos diagnózistól. Relaxáció a) Hatásmechanizmus A fogalom eredeti jelentése lazulás. – az alfa ritmusok megszaporodását az enkefalogramon. els sorban a jóga és a különböz meditációs technikák. a fókusz helyes megválasztásától függ. gyakorlatok lelki nyugalmat teremtenek. az idegrendszerben. 8. – az izomtónus csökkenését. – a szív-(pulzus-) frekvencia mérsékl dését – a bels elválasztású mirigyek egyensúlyi állapotának stabilitását. – a pozitív hangulatot. krízisállapotok rendezésére alkalmas. lazaság. – a spontán reakciók megritkulását. az életritmus már-már alig elviselhet felgyorsulása. amelyiknek alapvet problémája a túlterheltség. nyugalom.

mesmerianizmus néven ismerték. a homlok h vösségének el idézése. no de köze volt hozzá St. Ezt a védekez reakciót komolyan kell vennünk. A relaxáció magasabb fokán már megjelenhetnek szimbolikus érték fantáziák. A relaxáció el nye. esetleg archetipikus élmények. amelyet.fekvés. személyiség embereknek nehézséget okoz a relaxációs technikák megtanulása. b) Korlátok. Els sorban a J. valamint Cagliostónak. és a 19. a titokzatos grófnak is. században az ember. a kialakuló bels látás képei. nehézségek Bizonyos karakter . hogy a kliens rövid id alatt a saját kezébe kap egy gyakorlatsort. ún. vagy ülés. Magnetizmus. ha szükségét érzi önállóan alkalmazhat. értekezleten is lehet észrevétlenül végezni. aki sok száz évesnek mondotta magát. amelyeket vezet segítségével mélypszichológiailag érdemes értelmezni.és lélektudomány perifériáján meghúzódó. Germainnak. A relaxáció magasabb szintjén egyre kevésbé szabad magára hagynunk a klienst. 9. áttörését nem érdemes er ltetnünk. az ancient régime hivatásos varázslójának is. a szívritmus lassítása stb. amelyet társaságban. Ebben a fázisban a terápiás igény gyakran fordul feltáró mélyterápiák vagy spirituális terápiák felé. Hipnózis a) Egy rejtély polgárosulni szeretne A hipnózis a 18. H. rejtélyes jelenségek körébe tartozott. Schultz által kidolgozott autogén tréning terjedt el. gyakran belealszanak a gyakorlatokba. 42 .

Ezt a magyarázatot ma már egyre kevesebben fogadják el. S az orvoslás mintha barátságos befogadónak bizonyult volna.. Mégis rajta ragadt egy kis ezoterikus illat. amelyik egyrészt elbizonytalanítja hagyományos ismereteinket a személyiség határairól. b) Hatásmechanizmus A hipnózist legtöbbször olyan alvásra emlékeztet állapotnak írják le. Ezért egyre inkább a deskripció felé fordulnak. Nemzetközi kutatási centruma és „Mekkája". els sorban a hipnotiz rhöz f zi. Az orvosi hipnózis közismert gyógyító módszer. az USA-ban. 43 . el z életek feldereng emlékei felé. mint olyan eljáráson. – a kezdeményezés hiánya. a telekinézis vagy a Kirlian-effektus – között. részleges gátlást tették felel ssé. másrészt túlnyúlhat a racionális világon. A hipnózist keblére ölelte a klinikai pszichológia. túl a fiziológiás amnézia. váratlan sokkolással – m vileg el idézett.. hogy természettudományosan megmagyarázható jelenségként besorakozhasson az orvostudomány hétköznapi gyógyító eljárásai közé. képtelenség a jöv spontán anticipálására.A hipnózis azóta hatalmas er feszítéseket tett. amelyben legalább egy kontaktuscsatorna épen marad. f ként mióta ismertté váltak az éber hipnózisra vonatkozó kutatási eredmények. a telepátia. A jelenségért az agykéreg szürke-állományában – monoton ingerekkel. És mégis. azaz megpróbálják a hipnotikus állapotot minél pontosabban leírni. a Stanford Egyetem. ami a külvilághoz. Ezen belül: – a tervez funkció elvesztése. A hipnózis elérte. hogy ma már meg sem említik a parapszichológiai jelenségek – pl. a magzati lét korszakán is. vagy ellenkez leg. A hipnotikus állapot f jellemz je a realitáshoz való viszony megváltozása.

Közös hatásuk a relaxáltság el idézése. – hipnoexploráció = a kliens kikérdezése hipnózisban. varieték kedvelt produkciója. Az idegrendszeri kifáradás folyamatában rendkívül fontos a hipnotizált és a hipnotiz r ritmikai egysége. – a realitásra – f ként a térre és id re –vonatkozó attit dök gyengülése. Alkalmazási területek: – hipnoanesztézia = fájdalomcsillapítás hipnózisban. amit legtöbbször fokozódó fáradtság érzése követ. olyan emlékek felszínre hozása.– a figyelem szinte kizárólagos ráirányulása a hipnotikus hatás forrására. – szokatlan szerepekre – pl. anesztéziára stb. Amikor a 44 . Teljesen kizárt dilettánsok kísérletezése. c) A hipnózis alkalmazása Amikor hipnózisról beszélünk. – való affinitás. mint mutatvány. Garantált a teljes diszkréció. hogy hipnózist fognak alkalmazni. amelyekre éber tudatállapotban nem emlékszik. mely cirkuszok. általában az orvosi hipnózisról van szó. – hajlam poszthipnotikus hatások érvényesülésére (emlékezés vagy amnézia). vonzalom. Hipnózist a gyógyellátásban kizárólag orvos vagy szakpszichológus végezhet. vagyis a klienssel megállapodás jön létre. Az orvosi hipnózistól élesen elválasztandó a hipnózis. Fontos elem a hipnotizálandó el zetes beleegyezése. d) A hipnotizálás technikája Az orvosi hipnózisban általában a monoton ingerlés technikáját alkalmazzák. Ez lehet verbális vagy vizuális. – a hipnotiz r iránti fokozott érzelmi köt dés. – hipnoterápia = kóros tünetek megszüntetés hipnózisban. regresszióra. közöny egyéb hatások iránt.

Ugyanígy: a hipnózis tanulható. Végül meg szokták kérdezni. egy próbák sorozatából álló. akkor a szemhéj mozgásának lelassulása árulkodik a növekv fáradásról.hipnotiz r észreveszi a fáradás fiziológiai következményeinek els jelenti. Ez a technika esetleg el idéz hipnotikus állapotot.. és kit nem? És ki tud hipnotizálni... de a hatékonyságban persze sok múlik az egyéni tehetségen.. akkor e következményeket mint szuggesztiót mondja a kliensnek. vagy túl kés n reagál. hogy lehet-e valakit akarata ellenére hipnotizálni? És: hipnózisban rávehet -e olyasmire." Tehát a hipnotiz r instrukcióival kvázi „becsúszik" a fiziológiai folyamatba. jól esne csukva tartani. de van. hogy lehetséges önhipnózis is – els sorban fényes tárgyak fixálása segítségével. 45 . ha a monoton ingerlés a szem nyitása-csukása. akit könnyebben. egyre nehezebben. A hipnotikus hatás kialakulása szempontjából számolnunk kell azzal is. váratlan hatásokkal operál. hogy a kliens várja a hipnózis élményét. amit éber állapotban nem követne el? A tapasztalat azt mutatja. akiben az az érzés (szenzoros illúzió) jön létre. „sokkoló". A hatás elmarad. A mutatványos hipnotiz r általában az ijeszt . hogy kit lehet hipnotizálni. tehát elvileg bárki elsajátíthatja a módszert. Ilyenkor a szuggesztió: „Egyre nehezebben bírja kinyitni a szemét. A Stanford Egyetemen kidolgozták a hipnábilitás vizsgálatának el zetes módszerét. Pl. elalszik.. Alapvet kérdés. ún. akit nehezebben.. A hipnózis iránti érzékenységet hipnábilitásnak nevezzük. de további hatást – a szuggesztió elmaradása miatt – nem alakul ki. elalszik. hogy elfáradása a hipnotiz r utasítására történik. Stanford-skálát. ha túl korán. van. és ki nem? A válasz: elvileg mindenkit lehet hipnotizálni.. az ügyesen el szelektált önkéntes „segít k" hipnotizálása érdekében. tehát akaratlan önszuggesztióval segíti a hipnotiz r munkáját. . Itt jegyezzük meg.

azt bels leg kész lenne megtenni éber állapotban is. C. ami a „Persona” (a nevelés. akkor azonnal felébred. ami a személyiségkemény magjához. amikor morálisan. amit fagyasztással idéztek el . legfeljebb konvencionális gátlások tartják vissza. Akkor szólt a kísérletvezet : – Most azzal a részeddel akarok beszélni. akár kriminális jelleg cselekedet –. a környezeti hatások során kiépült személyiségelem) része. hogy a hipnózis nem hat a személyiség egészére. feltéve. és semmin sem tud változtatni. G. amit hipnózisban megtesz – akár szexuális. s nem látszólagos vonakodás. Jung terminológiájával kifejezve. – Mit érzel? 46 . amit nem tudok hipnotizálni. hogy mi ébreszti fel a hipnotizáltat. legbels bb énjével. amelyeket persze a hipnózis adott esetben lebont. éppen a Stanford Egyetemen.hogy akarata ellenére senkit sem lehet hipnotizálni. tehát semmiféle fájdalmat nem érzékelt. a hipnotikus állapot véget ér. a hipnózis mindenen áthatol. Ha a szuggesztió olyat kíván a hipnotizálttól. hogy az ellenállás egyértelm . Mindezt egy immár klasszikusnak számító kísérlettel igazolták. feleljen! – Mi történik veled? – Fagyasztják a kezemet. Ebb l a szempontból különös jelent sége van a hirtelen felébredés jelenségének. Ugyanígy. e) Új rejtély születik A legmodernebb kutatások egyre inkább arra hajlanak. ami ellenkezik karakterével. egy titokzatos része intakt marad ett l a hatástól. Kérdés. vagy egyéb okokból abszurd a hipnotiz r követelése? Fel kellett tételeznünk. Mélyhipnózisban igen nagy fájdalmat okoztak hirtelen érösszehúzódásokkal. A hipnotizált teljes anesztéziában volt. hogy a hipnózis jelenségét a különféle tudatállapotok analógiájára vizsgálják. a „Selbst”-hez tartozik.

hogy a hipnózisban felszínre került. a kliens teherbírását meghaladó. ha tudatos er feszítéssel. hogy létezhet-e tudat agy nélkül? Emlékezés agy nélkül? Mert hiszen az el z életek élményeit nem a jelenlegi agyával. s t félelem él a hipnózissal szemben. Elnevezték Observeurnek. dührohamok esetén van funkciója. trauma mi módon dolgozható fel.– Nagyon nagy fájdalmat. hogy a hipnózis túlságosan függ helyzetben hozza a klienst a terapeutától. egyel re. 47 . az el z életek megtekintése hipnózisban. aki némán figyelt. Ennek a bels megfigyel nek a létezését azóta már kísérletek is igazolták. saját erejéb l birkózik meg a nehézséggel. hanem azóta régen porrá vált agyával érzékelte. Ez a valaki. hogy azt a látszatot keltik. Különösen paroxizmális indulatkitörések. – Miért hagyod? – Mert nem szenvedek t le. Lelet-e err l a mai agynak bármilyen benyomása? Létezhet-e emlékezéstranszfer az egykori. Ugyancsak probléma a ma egyre divatosabbá váló. ezt mégsem tekinthetjük egzakt magyarázatnak. evidencia lenne. és ezért elfojtott lelkianyag. esetleg sok száz évvel ezel tti és a mai agy között? Mi az emlékek viv anyaga? S bár a modern ezoterikusuk azt állítják. Tehát volt valaki. Külön problémát jelent. nem beilleszthet semmilyen személyiségmodell-be. károsító hatás nélkül. f) Korlátok. s adott esetben talán ébresztett volna. Megfigyel nek. Számos pszichoterapeuta is tart attól. konstatált. Arról most nem szólunk. mintha a reinkarnáció bizonyított tény. nehézségek Sok kliensben averzivitás. hogy az elmúlt életek élményvilágának esszenciális meg rz je az aura. Jobban kedvelik. Az alapvet kérdés. élmény.

ne terjessze ki. bizalmon alapuló tanácsadás. Tehát az életvezetési támogatás tulajdonképpen szoros érzelmi kapcsolaton. Életvezetési támogatás a) Hatásmechanizmus Az életvezetési támogatás tulajdonképpen nem is pszichoterápia. Anyja vaginája beszívja t. néha azonban egy induló terápiát észrevétlenül kell a terapeutának átvinnie életvezetési támogatásba. Mindehhez teljes érzelmi és intellektuális segítséget nyújt. és a kliens pszichés állapotát elfogadva. E vonatkozásokban a hipnózis elérkezett a racionális megismerés határához. További útján már nem kísérheti a természettudományos vizsgálódás.Hasonló verbális és alakérzékelési nehézségek vet dnek fel az életkor-regressziókkal és a szervmegtekintésekkel kapcsolatban. hanem lehet leg oldja meg. a legharmonikusabban éljen. mert az indoklás tudása veszélyes lehet a kliensre. err l szól a terápiás szerz dés. Akkor kerül rá a sor. libeg a hüvely bejáratánál. hogy a lehet legkevesebb konfliktussal. hogy anyjával szeretkezik. megpróbálja hozzásegíteni ahhoz. 10. mint pici embrió. ha a terapeuta valamilyen ok miatt feladja a gyógyítást. Az álom pszichotikus jellegén túlmen en. Régen úgy nevezték: „karózás". mint célt. illetve hogy a konfliktusait ne mélyítse. A kliens néha tudja. hogy életvezetési támogatásban részesül. aki összezsugorodva. Induló pszichoanalízis kezdeti fázisában a kliens azt álmodta. hogy a kliens „egyenesbe 48 . a skizofrénia manifesztációjának lehet ségére utal.

lenézéssel beszél férje viselkedésér l. Lényege. Ebben az esetben indokolt volt a terápiát. hogy egy család problematikájának alapos feldolgozása és megértése során kiválasztanak egy dramatizált megjelenítésre alkalmas. Leginkább az USA-ban vált népszer vé. A feleség némi megvetéssel. A papucsférj panaszolja életének elviselhetetlenségét felesége fölénye. A feleség egyik lábbal a pamlagra. másik lábbal férje hátára támaszkodva 49 . A terapeuta a következ „él képet" építi fel: a férj a pamlag mellé térdel. Vagyis nem m ködnek a feln ttnél kötelez . és változást hoz létre az életvezetésben. indulatossá teheti a kliense iránt. elhárító mechanizmusok. Egy id után nagyon megterhelheti a terapeutát. 11. én-véd . négykézláb. t kihasználó. agresszív hatalomvágya miatt. tapintatlan követel zésnek érzi. akinek jelentkezéseit egyre inkább tehernek. Alaklélektani dramatizálás a) Hatásmechanizmus A Gestalt – Psychologie elméletére támaszkodva alakult ki ez a furcsa. b) Korlátok. a kliens számára észrevétlenül. életvezetési támogatássá változtatni.álmodik" mint a gyerekek. Az eredmény nem egyszer katartikus: a probléma lényegének hirtelen megértése. a család és a családtagok helyzetének „egészben látása" néha igen er s szuggesztív hatást hordoz. dramatizáló technika. nehézségek Az életvezetési támogatás egy életre szól. centrális problémát és azt a családtagokkal eljátszatják.

Még szorosabban. és puffanva elterül a padlón. az ön fölénye addig tart. A klinikai pszichológiai gyakorlat szempontjából els sorban a kiscsoportot érdemes dinamikailag elemeznünk. akadályok A hatás egyszeri. A feleség ívben lerepül. Végül a gyerek elkékül. Ölelés. A gyerek közéjük áll. a legintimebb emberi együttlét formája: a hármas (2 + 1) a legkönnyebben agresszívvé váló formáció. csak ember halmazatról. 50 . Csoportos pszichoterápiák A csoport és a csoportdinamika fogalma Emberek integrált és strukturált csoportja. 6-20 f : kiscsoport. Tapasztalat szerint a játékba inkább a primitívebb családok vonhatók be. b) Korlátok. Integráltság nélkül nem beszélhetünk csoportról. Csoportdinamikai szempontból létszáma változó lehet. strukturálatlan forma: tömeg. kb. ennél nagyobb létszámú. Két f . Szorosabban. hogy öleljék át egymást. – Az integráció kialakulása szempontjából legfontosabb az „együttes élmény". hogy a közösen átélt emóciók milyen tartós kapcsolatokat hoznak létre. Mérei figyelt fel arra. hogy rogyassza be a karját. 20-80 f : nagycsoport.diadalmasan felmagasodik. a pár. A legnagyobb szerelemben is kell érzelmi hely a gyerekeknek. – Íme. és fuldoklani kezd. pl. Akkor a férj azt az utasítást kapja. amíg a férjére támaszkodhat! Vagy: asztmás gyerek szülei azt az instrukciót kapják.

különösen akkor. (Különösen gyakori vallásos. amelyeket a csoporthoz tartozás érdekében s egyben feltételeként mindenkinek be kell tartania. vagyis az. Pszichodráma a) Hatásmechanizmus Eredeti formájában a csoporttagok életében gyakori. ha változtatják a szerepeket. s valaki rákényszerül. ismétl d . pedig kénytelen belehelyezkedni 51 . hogy miként módosul az egyéni viselkedés csoporthelyzetben (konformista nyomás)? Továbbá felbukkanhat a csoport mindenhatóságának az igénye. A csoportdinamika legfontosabb kérdése arra vonatkozik. osztálytársi viszony. – Végül leírhatók a vezérképz dés. – A csoportszerkezet tudományosan a szociometria módszerével vizsgálható. amely egyben meghatározza a csoporton belüli információáramlás útját is.közösen átélt lövészárok-élmények. a vezet vé válás motívumai is. – Mindezek alapján kialakul a csoport struktúrája. hogy saját cselekvését és nézeteit másokra nézve is mérceként alkalmazza. politikai és tudományos alapon szervezett csoportoknál. közös sportegyesület stb. A helyzet dramatizált megjelenítése hatalmas érzelmi feszültséget képes létrehozni. megoldatlan konfliktushelyzetek improvizált lejátszása. hierarchikus szerkezete. hogy sajátmagát mások megjelenítésében lássa.) 12. – Az integráció további forrása a közös érdek – A közös érdek csoportnormák megalkotásához vezet.

hogy a modern technikai civilizáció mennyire rontja az emberek szociabilitását. akadályok A játék vállalásához szükséges bizonyos fokú felszabadultság a konvencionális gátlások alól. eszközöket használók. A gyakorlatok között vannak inkább verbális. A játékok során alkalmazhatnak ún. 13. összehangolt mozgáson alapulók. A csoporton belüli indulatátviteles történések és identifikációs mechanizmusok szabályozása érdekében elengedhetetlen. hogy az epikai közlések kiiktatásával a pszichodráma könnyebben juttatja el a tagjait katartikus élményekhez. 52 . a viselkedés megváltozásához. illetve egyénileg vagy csoportosan kivitelezhet k. melyeket úgy alakítottak ki. erkölcsi aggodalmak megszólaltatására. b) Korlátok. hátsó hangokat is – akár a lelkiismeret. Encounter (találkozások) a) Hatásmechanizmus Az encourter más néven strukturált gyakorlatokat jelent. Kurt Lewin írja le. inkább érintésen.partnerei – szül k. szeret k stb. akár a szorongások. akiknek bajaik vannak érzelmi háztartásuk szabályozásával. s általában azok. tehát nincsenek el térbe kerül és visszahúzódó szerepl k. barátok. – néz pontjába és élményvilágába. Ezek az el re megtervezett gyakorlatok növelik a szociális érzékenységet és a toleranciát. A tapasztalat az. Fokozott rizikófaktort jelentenek a serdül k. hogy állandóan két csoportvezet – egy férfi és egy n – m ködjék közre. hogy mindenki részt vesz benne.

indulatokról. amelyek az adott pillanat hatására keletkeztek bennük.b) Korlátok. b) Korlátok. a viselkedés módosításának bels lehet ségei. menekülés és támadás világosodik meg. 53 . mondatok. 14. Érdemes más csoportterápiák – pszichodráma. akadályok Csoport ügyekben járatos emberekben. nehézségek Az encouter els sorban a csoportmunkára szocializáló hatású. Értékelésként megkaphatja a csoport reagálását a történtekre. hogy viselkedését milyen sajátosságok jellemzik csoport helyzetben. Önmagában kevéssé alkalmas célzott gyógyító hatás elérésére. bevezet ként alkalmazni. Különösen fontos. Láthatja és hallhatja önmagát és a számára érzelmileg fontos embereket. önismereti csoport (csoportanalízis) a) Hatásmechanizmus A kliens választ kaphat arra. szabad interakciós csoport – el tt. megtapasztalhatja egyes szavak. Feltárulhatnak ismétl d szociális konfliktusainak okai. gesztusok hatását. pszichológusokban könnyen kialakul az intimitás színlelésének a rutinja. hogy megélje és megbeszéljék az indulat átvitel megnyilvánulásait. Soha nem sejtett fájdalomokozás. amint beszámolnak azokról az érzelmekr l. gyávaság. Szabad interakciós. fölényesség.

Nem helyes. ha szükségét érzi. Köztudott. A fekvés további következménye. a kliens kvázi önmagának mesél önmagáról. a helyzet zavaró szexuális asszociációkat kelthet. mert ha a terapeuta másnem . Adott esetben lehet séget kell adnunk a testhelyzetek kipróbálására. a sztorizást. Erre úgyis csak a terápia elején kerül sor. persze.Harmadik rész Módszertani-technikai alapok 1. ki lehet használni a kliens lefektetése érdekében. ha ezt a terapeuta imperatíve dönti el. 54 . a terápiás szerz dés megkötésekor. A fekvés vállalását megkönnyíti. az elfojtások. kevésbé érvényesülnek az Én-er k. A fekv testhelyzet megszünteti a társalgási illúziót. hogy létrehoz egy relaxált állapotot. Ennek ellenére a testhelyzet nem központi kérdés. Ülve. amelyben Könnyebben idéz dik fel a múlt. amivel beburkolózhat. ha a kliens rendelkezésére áll egy takaró. hogy az analízisek többségben a kliens fekszik. el zetesen meg kell egyezniük a klienssel. az elhárító mechanizmusok. A kliensek egy része azért ódzkodik a fekvést l. Ezt az ismeretet. vagy fekve? Bármelyik módon történik is a terápia.

Hol helyezkedjék el a terapeuta? Annak idején Freud karosszékével behúzódott a híres „cauch" mögé.. egymással nem teljesen szemben. a modernebb irányzatoknak hódoló terapeuta oldalt ül a kliens feje mellett. Azonban alapvet en vállalt a „neked mondom" helyzet. Ezért az esetükben a kézfogás elmarad..: „Tegye magát kényelembe. Ez volt a klasszikus elhelyezkedés. nincs jelent ségük." Ezek a sztereotípiák elkerülhetetlenek. Az óra elkezdése és befejezése Az óra megkezdésén a kliens érkezésének konvencionális történései (üdvözlés. Az aktívabb. Ma. hogy a kliens „elnézhessen" a terapeuta mellett. pl. mint ahogy ragaszkodnak a kliens lefektetéséhez is.. fejének elfordításával bármikor felveheti vele a szemkontaktust. általában meghajlással üdvözlik a pácienst.. rövidített terápiáknál kliens és terapeuta mindketten ülnek. 2. hogy mikor és mir l kezd el beszélni. PL: „Mir l nem akar beszélni? Mir l hallgat? Mi jár a fejében?" Erre általában hasonló színvonalú válasz 55 . A terapeuta hallgat. foglaljon helyet.) általában átsegíti a terapeutát. miszerint tilos a klienst testileg megérinteni. Egyedül az ortodox analitikusokat köti Freud „érintési tilalma". Az ortodox analitikusok általában ma is ezt a helyzetet választják. tehát a kliens számára láthatatlanná vált.. a kliensre bízza.. a fels kabát levétele stb. Ilyen módon is láthatatlan. Némelyek a hosszúra nyúló csend oldására csacsi szövegeket mondanak. tehát módot adva arra. de ha a kliens akarja. A dolgozószobába érve a legtöbb terapeuta begyakorolt frázisokat mond.. mi újság.. Utána az analitikusoknál csend következik.

" S aztán mégiscsak megindul a beszélgetés. Az intimitáshoz id kell. El ször is tudnunk kell. És valami fontos csak akkor történik. hogy a csend elfogadása a terapeuta t r képességén. Másodszor a hallgatás nagyon is termékeny folyamatokat takarhat. ha a kliens beszél. hogy halasztott mondanivalóját el adja. pl. ha a gyógyító türelmetlen. Üres vagyok. Fontos kérdés. hogy egy terápiás óra mennyi ideig tart. s k svédül. hogy minden órán történnie kell valami fontosnak.. Err l kés bb. hanem legtöbbször két óra között mennek végbe. Az ennél rövidebb órák kedvez tlenül ütnek vissza a terápiás hatás szempontjából.. legyen ötven. Én a konzervatív id számítás híve vagyok. De csöndjeink nem érnek össze végül. tíz perccel az óra vége el tt. feszültségtoleranciáján múlik. Ezért bevált a kliens szelíd figyelmeztetése. hogy a terapeuta és a kliens tudnak-e jól együtt hallgatni? Mint Kosztolányi írja svéd vonatútja alkalmából: „. Végül is látnunk kell. Nem jó. A kliens hamar megszokja. Nem ajánlatos az óra hirtelen befejezése. vagy fél. kb. Mivel én magyarul hallgatok.: 56 . A túl hosszúra nyúlt hallgatás ellenállásjele is lehet. esetleg éppen egy érzelmileg felzaklató mondat közepén.érkezik: „Semmi sem jut az eszembe. Ha folyton az óráját nézegeti. tehát szerintem egy óra hatvan percig tart.És hallgatunk. rossz jel az oldottság szempontjából. hogy a valóban fontos terápiás történések nem az órán. leginkább a közelmúlt egy sztorijával." Az óra befejezése nehezebb dió. és azt gondolja. Jó. hogy nem lesz elég ideje. menekülni szeretne.

Nem jövök többet. vagy vissza lehet kérdezni. bizonyos mértékig függ helyzetbe hozza a klienst a terapeutától. Rövidesen lejár az id nk. aki el ször volt terápiás órán. Egy n . Babits így kezdi az Isteni Színjátékot: „Az emberélet útjának felén. sötétl erd be jutottam. A tematikus szigorúság miatt a klienst emlékeztetni lehet az el z órán elhangzottakra. Mivel az igaz utat nem lelem. Jung által leírt archetípusa. Valaki nagy bajba kerül." így felkészülhet a befejezésre.” 57 . akarva-akaratlanul. Ennek a függésnek valószín leg archetipikus gyökerei vannak. Tehát nem várható el. illetve a „Segítséget hozó" (Heilbringer). az óra csengésekor felugrott és azt mondta. Egy nagy. Szolidaritás a klienssel A pszichoterápia. hogy az órák között tartalmi összefüggések legyenek.„Nemsokára be kell fejeznünk. Ismeretes a „Segít " (Heiler). ha valami fontosat tartogat. Ön összetéveszt engem egy lágy tojással! Feltáró terápiáknál minden órát egy önálló asszociációs alkalomnak tekintünk. 3. Elviselhetetlenül durva inger. s még elmondhatja. Rövid és tüneti terápiáknál más a helyzet. Különösen nem ajánljuk csenget órák használatát. – Köszönöm. S reménytelen helyzetében várja a segítséget. doktor úr.

hogy menjen az anyja picsájába. Ez a kettejük közötti szolidaritás lényege. hanem munkakapcsolat. A kliens bizalma ne a terapeuta rendkívüli képességeiben. Ezt a hitet a gyógyulás szolgálatába lehet állítani. A terápia napi helyzeteiben sokszor el fordul. Az egyéni és a kollektív nyomorúság felfokozza a megváltás utáni vágyat. Ha tehát végül is kínlódva kimondja. nem beszélve arról. kínt jelent a trágár szavak kimondása. varázser t tulajdoníthat neki. s vele együtt éli meg kínjait.. A pszichoterápia nem csodatevés. – Azt mondta. hogy a kliens magára marad nyomorúságában. – Szóval azt mondta magának. ha eltévedt az élet erdejében. s a felette lebeg fényfelh ben a terapeuta. Ezért a Segít archetípusa tulajdonképpen rokonságban van a Megváltóval. Mégis azt tanácsoljuk. hogy utóbbi vállalja a kliens helyzetét. de lehet. Ez az archetípus rásugározza fényét a terapeutára is. Nem szabad hagynunk.Igen. az ember legtöbbször akkor megy el pszichoterápiára.. s kliens és a terapeuta viszonyát szimmetrizálnunk kell. le kell vetnünk a megváltói szerepet. a megváltásra váró egyik szektát Terapeutáknak. akinek alakját a kliens könnyen misztifikálhatja. Számos embernek pl. hogy menjek az anyám picsájába. a terapeutának azonnal meg kell ismételnie. s mennyire megkönnyítheti a betegvezetés munkáját.. 58 . hogy a kliens egyedül kínlódjon a trágársággal. Krisztust gyakran nevezik Orvosnak. Ám az szinteség jegyében ezt sem kerülheti el.. hogy amennyire lehetséges. hanem saját lelki erejében legyen. hogy milyen jól eshet a terapeuta hiúságának.

A rendel ben bent volt a kutyám is. hiszen könnyen beépül fehérjér l volt szó. A pszichológus töltött neki. Nagy volt az öröm. és is követte a kutya példáját. A klinikán egyszer elkóborolt a patalógiás újszülött osztályig. és rám nézett. úgy hogy a kutya egy id után felállt. Akkor már súlyos regresszióban volt. aki nyugtalankodni kezdett. tizenöt éves lányról lesz szó. – Tessék. és a sarokba pisilt. Nem akartam az órát megszakítani. Aztán megfordult. Egyszer csak a gyerek is felpattant. – Te is megpróbálnád? Bólintott. Etess kanállal. – Mit esznek a babák? – Anyatejet. Most egy anorexia nervosza (kóros önéheztetés) nev betegségben szenved . Egy megváltó nem vizel a lakása sarkába. er sen szorongó serdül vel. és ott ledermedt. Csak nem hagyom veszni több hónapos munkám eredményét! Inkább jöjjön a feleségem döbbenete. hogy én is a sarokba siettem vizelni. – Ham. Furcsa volt az arca. Életveszélyesen súlyos fogyása közel vitte a határhoz. csak képeskönyveket nézegetett. Kapott egy kancsó anyatejet. Ez az igazi szimmetrikus kapcsolat és szolidaritás a klienssel. 59 . és akkoriban még kifogástalan volt a n itej-ellátás. – Nem. amikor a szervezet már nem épít be fehérjéket. Nem lehetett vele verbális terápiát kezdeni.Egy híres pszichoterapeuta mesélte: Már hosszabb ideje dolgoztam egy rövidzárlat cselekvésre (acting out) hajlamos. Annyi rémület ós kétségbeesés volt a tekintetében.

mint a malac. mint háromszázötven terápiás órát ahhoz. egy kanállal én. Egy kanállal te. A terápiás órák tartama és s r sége Az órák befejezésér l írott részben letettem a garast a hatvan perces órák mellett. Kezdetben egész nap etetni kellet. mondván: aki egyszer elkezdte önmagát analizálni. elmélyülést a múlt eseményeiben és érzelemvilágában. évekig. nem analízisben. hogy a terápia pszichoanalízisnek nevezhesse önmagát. hogy a terapeuta neszkávét készíthetett magának anyatejb l. Csak annyira lehetett megalkudni vele. évtizedekig tartó analízist nem ismerte. A lényeg.– Nem. amely lehet vé tesz egy kis felszínes fecsegést. visszatérést. S ha a gyógyuláshoz nincs ennyi id re szüksége a kliensnek? Akkor is joga van meggyógyulni. Ezt nevezte „unendliche Analyse-nek". A terapeuta elhízott. Eredetileg Freud heti öt analitikus órát adott. Ahogy az anyukák szokták a kisbabákat. elbúcsúzást. illetve ezt a kliens magánéletébe utalta. Ilyen súlyos eset „kívülr l" már nem hozzáférhet . Igaz. Mégis az óra id tartama függ a találkozások s r ségét l. De a fogyása megállt. hogy nála egy teljes pszichoanalízis öt-hat hónap alatt véget ért. az sohasem fogja befejezni. Általában a mai átlagos pszichoterapeuta heti két órát ad a kliensnek. Súlya gyarapodni kezdett. A ma divatos. hogy az órák s r sége 60 . Ez olyan si id egység. A mai pszichoanalitikus egyesületek általában heti négy órát követelnek meg. s összesen több. néha csak egyet. 4. Vagyis a klienst adott esetben követni kell a regresszióba is. de csak egyszer pszichoterápiában.

hogy el ször ventilálja napi bosszúságait. szaporodnak és súlyosbodnak az ellenállásra utaló jelek. s ezután mélyedjen el a tulajdonképpeni terápiás anyagban. Ha mindezt nem kezelik nagy módszertani tudással. ez a kliens teherbíró képessége. Néha jobban beválik. el reláthatóan robbanás 61 . amikor az órákon rendszeresen annyi „anyag" bukkan el . A hosszú óra lehet séget ad arra. Ebb l a szempontból két kérdés merül fel: -Mennyi „anyag jön föl" az órán? (Vagyis mennyi emlék és milyen súlyú érzelmi reakciók?).biztosítsa a terápiás élmény folyamatosságát. persze. 2002 szén egy terápiás óra általában kétezer és tízezer forint közötti összegbe került. A valóságban. Pszichoterápiát önállóan csak speciálisan erre kiképzett szakorvosok és – orvosi (pszichiátriai) indikációra –szakpszichológusok végezhetnek. – Intellektuálisan és érzelmileg feldolgozható-e a „feljött anyag"? Egyik széls séges variációként el állhat az a helyzet. ha két óra telik el folyamatosan. Fékezés és gyorsítás Minden pszichoterápiás órának feltétlenül számolni kell a kapacitásával. azaz a tartalmi teherbíró képességével. aminek a feldolgozása reménytelen. Klinikai szakpszichológusok szupervízió mellett láthatnak el pszichoterápiát igényl klienseket. ha a kliens túltelített napi konfliktusokkal. 5. Ennek különösen akkor van jelent sége. Megkezd dik a lelki terhek akkumulálódása. A kliens egyre feszültebbé válik.

elkezdte kidobálni a holmikat. s t mámorában lév kliens leintése.. – Ez melyik szekrény volt? – Hát a nagy gardrób. nem fogadhatók el közlésként. Mindennek megel zésére a terapeutának fékeznie kell az órákon a klienst.. Módszertanilag igen fontos. Pl. kitörte a szekrényajtót. hogy csak és kizárólag a megtörtént események és az átélt érzések konkrét megfogalmazásának van terápiás értéke. miközben az kiabálta. hogy a kliens megtanulja. Ennek technikája nem lehet az emlékezés lendületében. hogy több anyag jöjjön fel. A kérdezés mindig az éppen elhangzó emlék valamilyen részletére vonatkozzék. azt a benyomást keltve. Meg kell akadályoznia. vagy balesetezés. De eszel s rjöngésében csak nekiesett. hogy.: -Akkor iszonyú dührohamot kapott. hogy fontos részletek sikkadhatnak el. Pl. -Máskor is volt ilyen rohama? Stb. – Mit mondott? 62 . Ugyanakkor a ragaszkodás a konkréthez le is lassítja az órát. stb. hanem megállítja. súlyos összeveszés a terapeutával stb. mint amennyi feldolgozható. és a felnyomuló emlékanyag mennyisége csökkenthet . Ezáltal nem engedi a klienst tovább rohanni asszociációi között.. A fékezés alapvet módszere a kérdezés.. Nem is volt kulcsra zárva. – És az bent volt a szobában? – Jobb híján ott tartjuk. – És miért kellett kitörnie az ajtaját? – Látja ez az. Ilyen módon az egész emlékez folyamat lelassítható. Az elvont élményabsztrakciók ellenállási jegyek.következik be: a terápia megszakítása a kliens részér l.: – És akkor valami borzasztót mondott nekem.

– Hogyan képzelte el? – El ször letéptem a két fülét.hangzik el. mint még soha életemben. – Hol kujtorogtál mostanáig. témává tenni az eluralkodó felszínességet. – Hogyan? – Lelkiismeret-furdalás nélkül. egyre inkább társasági beszélgetés jelleg ek lesznek. olyan kérdések megfogalmazása a terapeuta részér l. és saját stílusává válik. A klienst tehát addig szorítjuk. stb. mint valódi ellenállást kell kezelnünk. – És maga? – Én olyan dühöt éreztem. Ezt a követelést hamar megszokja. Ám. – Mit érzett? – Ölni tudtam volna. Azonban legtöbbször ez nem elég. amelyek feltehet en megmozgatják az érzelmi reakciókat. És azon véresen belenyomom a szájába. A másik széls séges variáció. Az órák kiürülnek. Mindenesetre érdemes tudatosítani. akkor a helyzetet.– Egy iszonyú gorombaságot. amíg el nem jut a konkrét élményig. amikor terápiás szempontból kevés értékelhet anyag. Stb. ha ez sem hoz eredményt. –Mit? – Most mondjam ki én is? – Hát persze. 63 . – Elképzelte? – Persze. Az órák kiüresedése mögött általában a kliens ellenállása húzódik meg. te seggbevaló fittyfasz? – Seggbevaló fittyfasznak nevezte magát? – Annak. A gyorsításnak is módszere lehet a kérdezés.

. Balesetezik. De hát a legbátrabb kalandornak is megremeg néha a szíve. és az óra végéig ott tartózkodott. – gyanús betegségeket szerez. kirohant a WC-re. Pl. Késik.. akik merik elhagyni a megszokottat. ha sikeres a terápia: „Mégis az álmok a sz z partokra szállnak. az egyik kliens az óra kezdetén mindig hasgörcsöt kapott. másrészt rzi a neurózisát. nem sejtett végzetek álnokul állnak az utas elé. eltéveszti az id pontot. Az ellenállás leggyakoribb jelei: – a kliens mulasztani kezdi az órákat. hogy órára jöjjön. Vagy szomatizálni kezd. Milyen üresség támad a helyükön? Milyen változásokkal kell szembenézni? Mint Babits írja: „Sz z új parton fátyolos árnyakul új. változni akar. sokszor orientációs pontokká váltak az élet bonyolultságai közepette." Valljuk be: a pszichoterápia a bátrak vállalása.6. elfeledkezik róluk. az új csodagyapjak után.” Ám.. lábát töri stb. 64 . Félelmes elengedni az évtizedek óta megszokottá vált reakciókat. amelyek beszervültek az életébe. és kalandra indulnak az új csodagyapjakért. amelyek megakadályozzák. Ellenállás a) Mi az ellenállás? Minden pszichoterápia ambivalenciát hordoz a kliens részér l.. Egyrészt gyógyulni. a tüneteit.

– az órákon sztorizni kezd. mondván: ha addig sem érünk el eredményt. társalog. csak a legritkább esetekben alkalmazható módszer. a terápiát be kell fejeznünk. Arról van szó. Köteked . hibás vagy túl korai értelmezés stb. áll. c) Terminusadás Igen veszélyes. kveruláns. munkahelyét szidja. – mindenféle baja támad a terapeutával. vagy a terapeuta személyével van baja. kóros fáradtságra hivatkozik. hogy a kliensnek vagy a terápiás anyaggal. – szerelmével kezdi üldözni a terapeutát. Egy pszichoanalitikus közhely szerint az ellenállás fokozódása azt jelzi. esetleg elhallgat. b) Az ellenállás feloldása Az ellenállás tényét határozottan tudatosítanunk kell. A kliens és a terapeuta személyes megbeszélése amúgy is kapcsolatának id nkénti elengedhetetlen része a pszichoterápiának. – idegesíteni kezdi a terapeuta szobája. – az órákon egyre nehezebben beszél. Kritizálja a berendezést. hogy kölcsönösen becsapjuk egymást: fizessen 65 . vagyis a terápiás órákon beszélnünk kell róla. agresszív lesz. adunk egy határdátumot. a tudatosodás közelébe került élmény anyagtól. vicceket mesél. átalussza az órát. vagy pedig a kliens félelme az éppen feltörekv . hogy az ellenállás – pl. a kliens hallgatásának – feloldására már minden próbálkozásunk cs döt mondott.. Nincs értelme annak. elalszik. Mindez feldolgozható.– aluszékonnyá válik. egyre hosszabb szüneteket tart. politizál stb. Az ellenállás mögött tehát vagy a terapeuta részér l elkövetett viselkedési hiba.

s a terapeuta színlelje. különösen akkor. Szexualitás és szerelem a terápiában A pszichoterápiás helyzet intimitása – két. mintha valódi órát adna. gúnyos. Be kell épülniük a pszichoterápiás anyagba: a kliens szerelmét a terapeutának érzelmileg vállalnia kell. Ezzel együtt a terminusadás mindig rendkívül sért a kliens számára. A kliens vágyfantáziáit komolyan kell vennünk. a kliens erotikus érdekl dése könnyen átcsap szerelembe. fekv helyzet s a témák bizalmassága – gyakran hív el szexuális. a vele való szolidaritás felmondását jelenti. 7. a kliensnek hagynunk kell legalább egy-két hónapot a helyzet rendezésére. A terminusnak mindig távolinak kell lennie. ami nem m ködik. Vagyis emocionálisan minden vállalható. a terápiás szerz dés. S t.valamiért. érzéseket. mint a kliens. sért . Ezekkel szemben a terapeuta. – kerülni kell minden durva. Ezért még eredménytelenség esetén is sok id t vesz el a történtek feldolgozása. a kliens bizalmának visszaszerzése. a realitásban semmi sem! 66 . gyakran különnem ember egy szobában összezárva –. amely a realizálás lehet ségének irányába mutat. azonban a legszigorúbban tilos akár a legenyhébb olyan gesztus kinyilvánítása. – az erotikus fantáziák. ritkábban homoerotikus asszociációkat. ha a terapeuta bálványozott ideál. szerelmi érzések létezését tényként kell kezelnünk és elfogadnunk. vagy bagatelizáló reagálást. rutinírozottsága miatt védettebb. Ezekben a helyzetekben több alapszabály a mértékadó. a problémát tréfával elüt .

Voltak neves analitikusok. Ám minderre megjön majd a válasz a terápia befejezése után. zsebpénzt adott neki stb. figyelmeztetés ellenére ezt átvitte reális szintre is: cukrászdába hívta meg a gyereket. hogy kimondásra kerül: pillanatnyilag nem lehet tudni. amiben minden érzelem különös súllyal jelenik meg. Ugyanakkor a kliens jól tudta. hamis várakozásainak t rhet vé tétele érdekében a helyzetet visszatér en értelmeznünk kell. 67 . így hát megoldhatatlan csapdába került. Egy esetben a csinos n beteg óriási ellenállása – mint utólag kiderült – azért robbant ki. mint a fabáb. Ennek a késleltetésnek van valóságtartalma. aki érzelmileg szül ekvivalens szerepet vállalt. Jó.Ez a szabály különben általános érvény . Az értelmezések tehát a vágyak késleltetésére vonatkoznak. A tilalom. csak ült a karosszékben. csak a terápia id tartamára vonatkozik. ha az értelmezés tartalmazza a terápiás helyzet speciális sajátosságait. és mi a terapeuta személyének. azokat a terápia utáni id kre halasztva. azzal. hogy ha a terapeuta udvarolni kezd neki. s most kellett igazi traumát okozva elutasítania. esetleges. kezd gyermek-terapeuta. Egy jottányit sem érdekl dött iránta szexuálisan. – a kliens. Ebbe az irrealitásba a pszichológus csábította be a gyereket. Igen tehetséges. hogy hozzá költözik. mert szerinte t a terapeuta állandóan megalázta n i önérzetében. hogy ezekb l a vágyakból mi szól a terápiás helyzetnek. Egy este a gyerek megjelent a lakásán. vége a számára annyira fontos terápiának. akik a kezelés befejezése után akár feleségül is vették egykori kliensüket. El lehet jutni addig is.

netán szerelem a kliens iránt a terapeutában gerjed fel. senki sem kötelezhet arra. mint ahogy esetleges ellenszenvével is ezt teszi. bevonódott a kliens életébe. Ám. de a döntés joga az övé. Valószín leg mindent ki akar irtani a kliensb l. és a kliens hozzájárulását kell kérni. holott a terapeuta még lát benne és rajta gyógyítani valókat. ha valóban szerelemr l van szó. hogy a kliens tünetei annyira lecsökkentek. hogy gyógyíttassa önmagát. szabad lennie annak. aki ezt választja. A fanatikus gyógyítás veszélyei Az emberi szabadságjogok közé tartozik a jog a betegséghez. hogy szupervízióban feldolgozza vágyait. hogy életvezetése jelent sen könnyebbé vált. szorongónak. Ez alól csak a közveszélyesség. infantilisnak stb. így hát neurotikusnak. A terapeutákban. széls séges esetben (öngyilkosság) az önveszélyesség jelent kivételt.Nehezebb helyzet. A kegyetlen terapeuta nem jó terapeuta. a terapeutának a kezelést jó szívvel. Tehát be akarja fejezni a terápiát. Ilyenkor szintén fel kell tárni a helyzetet. Gyanús. El fordulhat. mint megszállott gyógyítókban van valamilyen savonarolai kegyetlenség-. hogy kezelését átadhassa más kollégának. rendezetlenségeikre emlékezteti ket. s ezért a kliensét sem. a betegség szabadsága. 8. hogy önmagát sem szereti. ha az erotikus vágy. Ezt meg kell beszélnie a klienssel. Megpróbálkozhat azzal. mert megsz nt a munkához szükséges elfogulatlansága. Terápiás 68 . Mindenkinek van joga betegnek lenni. fóbiásnak kényszeresnek. Ha a kliens ragaszkodik hozzá. ami a saját el-intézetlenségükre. nem dolgozhat tovább kliensével. „sine ira et studio" be kell fejeznie.

hogy bizonyos tulajdonságainkra nemet mondjunk.munkájában az elmélet vezeti. hogy a terapeutának olyannak kell lennie. ez teszi elviselhet vé. Ám. egy neves analitikus a problémát úgy fogalmazta meg. hogy a neurózis teljesen gyógyítható-e. amire minden indulat ráakasztható. szavaik hatása felfokozott kinyilatkoztatásszer . Ám. mint „egy üres ruhafogasnak". El ször is f ként hallgatnak. Ebb l fejl dött ki az ideál. fokozza a kliens öngy löletét saját patológiájával szemben. ha túl sokat megmutat önmagából. nem igen jó. értelmezéseik ritkák. Egykori kliens meséli: Négy és fél hónapig hallgatott. A terapeuta tehát legyen a lehet ségekhez képest személytelen. Nevezetesen nem egyértelm . azt hittem az Úr szava szól a Sion69 . Megszólalásaik. Ez a magatartás hagyja legszabadabban a klienst. hanem idomít. hogy nemigen zavarják a hétköznapi életvitelt. Ezenkívül talán még valami félreértés sem kizárható. ez tartalmazza a legkevesebb szuggesztív elemet. Egészében igent mondani önmagunkra. Ezért legtöbbször nem gyógyít. és ez adja a legjobb lehet séget az indulatátvitel számára. Bizonyos. nem az emberség. Ortodox analitikusok halálosan komolyan veszik Freud intencióját. annyira. hogy sikeres terápia esetén „a személyiség neurotikus mintázata elhalványul. ha mégis rászánják magukat. A terapeuta aktivitása A Freud által ajánlott optimális magatartás a terapeuta részér l a jóindulatú semlegesség. de soha nem sz nik meg". hogy a kínzó neurotikus tünetek jelent sen enyhíthet k. Azonban a változás lehet sége mindig az elfogadással nyílik meg. De amikor megszólalt. 9.

ha a kliens traumája nagyon korán. Az óra utolsó percében megszólalt az analitikus: – Na és. – Volt nagy szerelem az életében? Csend. els sorban Ferenczy. A kliens figyelmeztette. Egyik zsidó analitikus egy vezet beosztású nyilast kezelt. mint harminc éve. már Freud életében támadtak módszertani ellenlábasok. ha kellett simogatta. mert gettóba viszik. hogy megszünteti a kapcsolat elviselhetetlen aszimmetriáját. kivéve akkor. de magammal viszem. Volt? Csend. És így telt el az óra. amíg meg nem mondja. Azt mondta: -Nem beszélek addig. ringatta a klienst. amikor már nem csak 70 . ha volt? Na és. Ferenczy elfogadta Freud álláspontját. Mégis onnét kellett kihoznia – Hiszen figyelmeztettem! – Analitikus órán mondta. – Volt? Csend. Egy ifjú kliens egyszer elhatározta. mesélt neki. Vagy van. Ugyanígy halálosan komolyan vették. hogy az. a preödipális korban keletkezett. etetteitatta. ami terápiás órán hangzott el." Az analitikusok soha nem mutatták magukat. a sírig: „Maga méricskélni akarja a szeretetet. Nem használhattam fel. hogy t njön el. A szeretetet nem lehet méricskélni.hegyr l. Ilyenkor felfüggesztette az érintési tilalmat. a gyakorlatban nem használható fel. vagy nincs. Ennek több. hogy volt-e nagy szerelem az életében. Persze. amit mondott. hogy milyen közel volt ekkor a halálhoz. ha nem volt? Soha nem tudta meg. Álláspontja szerint a terápiában kell felnövesztenie arra a szintre.

ha identifikációs modellt mutat a kliensének. aminek a hiányától kiskorában megbetegedett. hogy pszichoanalízisben jelent sebb. és ezért messzebbre látok. – mondanivalójával bánjon sz ken. Ön egy óriás. hogy az emberek általában emberi kapcsolatokban betegszenek meg-. ami Freud-féle ösztönanalízisr l fokozatosan áttért az Én-funkciók analízisére. Hirdette: „A terápiában kell megkapnia azt a szeretetet. ha ki tudja kerülni az utánzás veszélyét.perszonálunióra (szimbiózisra). – kés bb intenzívebben mutathatja magát. nem baj. Mindezek tanulságaképpen azt tanácsolhatjuk. – a lényeg: a terápia mindvégig a kliensr l szóljon. módszertanilag is liberálisabbá vált. Én egy törpe vagyok. ne a terapeutáról. mint én? Így felelt: – Dehogy. Többek között neki is tulajdonítják azt a mondást. hogy amikor Freud ráförmedt: – Hogyan? Ön azt hiszi. Aktivitás terén különösen Stekel ment messze (aktív analízis)." A modern pszichoanalízis. hanem önálló kapcsolatra képes egy másik emberrel. hogy – a terapeuta – különösen a munka elején – legyen passzív. s lehet leg az óra végére tartogassa. 71 . De én az Ön vállán állok. és leginkább emberi kapcsolatok hatására gyógyulnak. Nem téveszti szem el l. lehet leg személytelen.

Igen fontos. Ajánlott. ennek következtében a beszélgetések egyre felszínesebbé válnak. a terapeuta leginkább csak szemtanú stb. A terápia befejezése A terápia végének közelségét els sorban két jelzésb l vehetjük észre. kéthetenként. Ugyanis minden terápiának vannak maradékai.10. Ezeken maga tovább dolgozhat. hogy ha bármikor. hogy végezetül tartsunk néhány összefoglaló órát. hogy értékeli a történteket. Ha jól van. problémák. Végül úgy köszönjünk el. egyre inkább emlékeztetnek jó barátok társalgására. Ezeknek középpontjában a kliens aggodalmai állnak. Vergilius nev kísér je.életvezetési problémáit. Amikor befejez dött az újkor egyik legérdekesebb figurájának. havonta egyszer jön a kliens. el lehet kezdeni a terápia befejezésér l szóló beszélgetéseket. hogy a leválás nem egyszerre történik meg. Másodszor. a látottakat 72 . nevezetesen Dante Alighieri költ nek mélység és pokoljáró pszichoterápiája. bármilyen pszichés probléma miatt jól esne néhány beszélgetés. Ezt nevezik leválási félelemnek. amelyek szerint már most is önállóan intézi életének a dolgait. amikor megbeszéljük a klienssel. hogy felhívjuk a figyelmet a „maradékokra". Fontos. de a terapeutának ehhez kevés hozzátenni valója akad. ám bármikor kérhet plusz órát. El ször csak egyre jobban ritkítjuk az órákat: hetenként. Sokat segíthetnek olyan értelmezések. akkor a terápiát befejezettnek nyilváníthatjuk. azonnal jelentkezzék. hogy miként fog boldogulni a terápia és a terapeuta nélkül. amiket nem teljesen oldottunk meg stb. Amennyiben ez a változás tartósnak bizonyul. El ször is a kliens önállóan és jól oldja meg. Hogy honnét indultunk. Az órákon err l utólag beszámol. Tehát nem hagyjuk véglegesen magára. hová jutottunk el.

Rád teszem hát a koronát s a mitrát. lelki egészség és erkölcsi tisztaság..értelmez analitikusa ugyancsak búcsúzni kezdett t le. amit Vergilius így oszlatott el: „Lelked szabad már." Bels szabadság. vétek. Dantét is elfogta a leválási rémület. Lehet-e ennél tökéletesebb eredménye egy megtisztulási folyamatnak? Lehet-e még szüksége arra.. ép és egyre tisztább Nem azt követned vétek lenne. hogy önmaga császárává és pápájává koronázzák. hogy mások értékeit. 73 . útmutatásait kövesse? Valóban megérdemli.

Ez azt jelenti. 74 . mint összeültetett csoporttal. Még a Nevelési Tanácsadóban sem. és amikor a szül k házassága rendez dött. s a szül t csak kísér nek használni. akkor is csak a család legalább semleges jóindulatának biztosítása mellett. hogy a gyerekkel nem is találkozott. ez nem lehetséges. Önálló pszichoterápiát el ször kamaszkorban lehet kezdeni. De csak a gyerekkel dolgozni. ha nem dolgozunk a családdal.Negyedik rész Néhány szó a gyermekek pszichoterápiájáról 1. A szül kkel dolgozott. A gyerek a család integráns része egészségében és betegségében is. A család ellenségessége a terápia biztos kudarcát jelenti. A sikeres gyerekpszichoterápia mindig családterápia. Lehet-e gyerekkel önálló pszichoterápiát végezni? A gyerek reaktív lény Megértéséhez nem szabad szem el l tévesztenünk. a gyerek is jól lett. Annak idején Freud végzett sikeres gyerekterápiákat úgy. Bálint Mihály szerint: „A lelkileg beteg gyerek a lelkileg beteg család tünete!" Tehát nincs önálló gyerekpszichoterápia sem. akkor is. hogy nincs önálló gyerek. hogy viselkedésével mindig a család eseményeire reagál. Ez lehetséges.

a pszichológus sem bírt vele. Helyes. ha a szül kkel és a gyerekkel nem ugyanaz a szakember foglalkozik. A gyereket általában nem a legoptimálisabb id ben viszik pszichológushoz. s t esetleg központi szerepére derül fény (elintézetlen házassági konfliktusaikra stb. Szakképzésük elválasztása szakmai nonszensz. össze kell hangolniuk munkájukat. kudarca. A pszichoterápia kudarca igazolja a szül t és a tanárt: „Ez valóban lehetetlen gyerek. A gyerek pszichoterápiája a szül k szemszögéb l Kezdete nem lehet más.Ezért a gyerek-pszichoterapeuta szükségszer en feln ttpszichoterapeuta is. 2. amikor észreveszi. A szül legtöbbször csak színlelt partner a pszichoterápiában. k nem tudtak bánni a gyerekkel.). saját szerepével nincsenek kétségei. 75 . elkeseredettségükben viszik el. magyarul ökörség. a szül k és az iskola rengeteg próbálkozása. Pszichológushoz. elkeseredése. A pszichológuskollégáknak id nként egyeztetniük kell tapasztalataikat." A terápia sikere viszont vád ellenük. A szül (tanár) legtöbbször csak a gyereket érzi problematikusnak. Ezért nyíltan vagy burkoltan tiltakozik. hogy a gyerek helyzetének pszichológiai elemzése rá is kiterjed. Már nagy történet áll a háta mögött. mint a szül k valószín ellenállásának a feloldása. a pszichológus viszont igen. végs soron. Ennek több oka van. hogy a pszichológust töretlenül a saját szövetségesének tartsa. Különösen a gyereknek van szüksége arra.

hogy a teljes diagnózisra – az egész patomechanizmus feltárása értelmében – csak a terápia folyamán kerül sor. Vagyis gyereknél a pszichológiai foglalkozás orvosi vizsgálattal kezd dik. hogy általában feleslegesnek tartjuk a gyerek mechanikus áthajtását különböz teljesítményés projektív tesztvizsgálatokon. Megjegyezzük. Miután szóba került. Ezekre akkor kerüljön sor. Kisgyereknél még ma is használható a Binet . A projektív eljárások közül a Rorschach-teszt tizenkét éves kor el tt kevés információt ad. – pszichikai status praesens.3.Bender-teszttel. de már iskolaérettség esetén 76 . A pszichikai státus a lelki funkciók – els sorban az értelmi m ködések és az affektivitás – terén játszódik. Gyereknél – akárcsak a rövid terápiáknál – ez megengedhetetlen. A teljes diagnózis hagyományosan a következ részekb l áll: – szomatikus status praesens. – szociális status praesens. organikus gyanú esetén esetleg kiegészítve a Lauretta . A szomatikus státus természetszer leg magában foglalja a kliens testi fejl déstörténetét is. neurológiai és pszichiátriai vizsgálatból áll.Simon-teszt adaptált. módosított standardje. Ez általában gyerekgyógyászati. A teljes diagnózis fontossága A feln ttek pszichoterápiájában gyakran el fordul. s szükség esetén kiegészül egyéb szakvizsgálatokkal. hároméves korig valamelyik fejl dési standard alkalmazása ajánlott. A szomatikus státus a kliens teljes testi kivizsgálása során állapítható meg. az értelmi színvonal vizsgálatára. ha a pszichológus személyes benyomása az exploráció során további pontosítást indokol.

77 . A szociális státus megbízható megítéléséhez általában nem elég a szül kkel folytatott exploráció anyaga. A pszichológus – szövetségben a n gyógyászokkal – általában védi a lányt a teherbe esést l. Feloldásához kérnünk kell engedélyét. mint a feln ttel. hogy nemi életet éljen. egy lány szexuális életet él a szül k tudta nélkül. Tudnia kell. A gyerekkel éppen úgy terápiás szerz dést kell kötnünk. hogy akar-e gyógyulni? Nyolcéves kisfiú. Kiegészítve a TAT (CAT) . hogy joga van mindent tudni kiskorú gyerekér l. vagyis arra. ha a helyzet leleplez dik. iskolai mulasztásait a pszichológiai foglalkozásokkal takargatja. Ám. enuresis nocturna (éjjeli bevizelés) diagnózissal. 4. és tisztáznunk kell vele. Gyakori a szimuláció és a disszimuláció. a szül joggal hivatkozhat gyámként gyakorolt jogaira. Már sok helyen kezelték eredménytelenül. Környezettanulmányt kell végeznünk a lakásban és az iskolában. pl. A titoktartásból néha kínos helyzetek is adódnak. miért jár pszichológushoz. Különösen serdül korban. Pl. ha a gyerek visszaél a bizalmunkkal. Terápiás szerz dés és titoktartás A gyereket a szül kkel szemben is megilleti a titoktartás.vizsgálattal általában elegend adatot ad a diagnózishoz.alkalmazható. és erkölcsi meggy z dése szerint meg is tilthatja. amelynek eredményét egy jó beszélgetés során is megkaphatjuk (világjáték). Talán kevéssé érdemes olyan hosszadalmas tesztvizsgálatokba belevonnunk a gyereket. Egyetlen kivétel.

még soha nem kérdezték meg t le. Ezért ezen a téren is segítenünk kell neki. és meghal. a szül kkel egyeztetve a beavatkozást (óvodai. Gyereknél más a helyzet. a gyerek igazi baja a kóros halálfélelem (thanatofóbia). úgy látszik. – Akarsz meggyógyulni? – Nem. hanem a döntés és a cselekv képesség megteremtésér l. életben marad. a tévében látta. 5. Fél. ami integráns része a feln ttségnek.). 78 . A gyerek szociálisan még nem érett az élet gyakorlati dolgainak intézésére. hogy az ételébe is méreg kerülhet.Szokásunkhoz híven elmagyaráztuk neki a pisilés fiziológiáját. ha a terapeuta tev leges részt vállal a reális problémák megoldásában. – Miért nem? Erre a gyerek elmeséli. Így derül ki. iskolai ügyek rendezése stb. Hiszen nem gyámkodásról van szó. Az kompetenciaterülete kizárólag a pszichikum. hogy a feln ttnél általában m hibának tartjuk. De ha éjjel kipisili a mérget. Hoppá! Ezt. hogyan veszik el a mérges kígyóktól a mérgüket. Az élet gyakorlati kérdéseivel a kliensnek kell megbirkóznia. hogy a bepisilés fed tünet. s hogy valószín leg rossz beidegz désr l van szó. Az életvezetés segítése Az egyik legfontosabb elvi és módszertani különbség a feln tt és a gyerek pszichoterápiája között.

79 . A személyes kapcsolat számos m terméket hoz létre mind a diagnózisban. A személyes vonzódás jelent sége A gyerek. s ha a vizsgálatot egy másik kolléga megismétli. mind a terápiában. a kettejük közötti rokonszenvre és ellenszenvre. Gyereknél. Egy tesztfelvétel tele lehet szorongásos jegyekkel. a gyerek teljesítményét mindez dönt en befolyásolja. nagy a veszélye annak.6. stílusára. a szorongásos szimptómák nagy része elt nik. mint domináns érzelemvezérelt lény. igen érzékeny a pszichológussal való kapcsolat hangulatára. Ezért óvakodnunk kell az egy ülésben való vizsgálattól. Ezért az eredmények értékelésekor igen nagy óvatosság ajánlatos. hogy elfedi a személyiség sajátosságait. A pszichológiai vizsgálat eredményét.

de ne vonszolja? Egyáltalán van sorsunk? Van végzetünk? Vagy az élet kiszámíthatatlan áramlatai sodornak minket az ugyancsak kiszámíthatatlan jöv felé? S e sodródásban kíséri klienség a terapeuta. aki azon munkálkodik. hogy kívánatosabb jöv t építhessen magának? Ezt a könyvet is egy pszichoterapeuta írta. hogy beteljesüljön. azaz: „Vezetik a végzetek az akarót. hogy a klienst vezesse a végzete. aki segíti a kliens vak végzetének megvalósulását? A Sors küldötte. hogy legalább megóvja a napi sérülésekt l? Esetleg a lelkében cipelt múlt terhét l akarja megszabadítani? Vagy a jelen konfliktusait akarja felszámolni. Kicsoda Ön. de legalább is a Sorsra hagyatkozás képvisel je. önmagát egy lehet ségnek tartja. a nem akarót vonszolják" – mondotta Seneca. vagy sem? – szabadon döntenek. amit némelyeknek odakínál a sors életmin ségük megjavítására. tisztelt pszichoterapeuta? „Ducunt Fata volentem. segít elkerülni a rossz végzetet. 80 .Ötödik rész A terapeuta elméleti elkötelezettsége 1. hogy kit tud meggyógyítani? Mi dönti el. hogy elvállal-e valakit? Ennek titka van. nolentem trahunt". Egy mágia. ami írva van? Vagy éppen ellenkez leg. S honnét tudja. Élnek-e vele. Ki hát a pszichoterapeuta? A Végzet embere.

Hogyhogy? Hadd feleljek erre egy taoista mesével. egyedül. gyönyör . Ha lélekben megidézhet -e kliens egészséges variációja. Csak félek. innét kétezer mérföldre. és potyogni kezdenek a könnyei. otthon. – Miért sírsz? – Uram. fekete mént. Ha nem sikerül. – Táltos lovat kínálnak eladásra. 81 . Ma meghoztak egy kis fakó sz r . Ebben a könyvben is el fordulnak pontatlanságok. hogy becsapnak. Miért bízik ennyire önmagában? Öntelt? Ennyire pontos megfigyel nek tartja magát? Távolról sem. – Hogyhogy? – Megvetette velem ezt a méregdrága lovat. Egy napon hivatja az udvarában él taoista bölcset. Kérlek. láthatnám én is azt a lovat? – Persze. – Jó. – A te barátod teljesen hülye. akkor nem az esete. és vizsgáld meg. szikrázik a szeme. hanyatt fekszik a díványán. Menjünk az istállóba. és megpróbálja felidézni magában a jövend kliens egészséges képét. Nem tudok már ilyen messzire utazni. én boldogságomban sírok. Miért nem javítja ki? Mert nem fontosak. én kilencvenkét éves vagyok. Elmondta. még fiatal. csak hetvenhat éves. Megbízhatsz benne. hát menjen a barátod. Nézi az öreg a kis fekete mént. Minden vágya egy táltos ló volt. De én így is megvenném. De küld el a barátomat. A fél vagyonomat kellene odaadnom érte. Élt egyszer Kínában egy hatalmas mandarin. utazz oda. – Uram. hogy ez egy hatalmas. meséljen róla. Én folyton kértem. akkor meg fog gyógyulni. fehér kanca. – Uram. Lobog a sz re. Néhány hónap múlva újra hívatja a mandarin az öreget.Néhány beszélgetés után.

összeolvadni valakivel. teljesen azonosulni valakivel. hanem az anyával duálunióban él. A freudiánus terapeuta els sorban ezt az identifikációs éhséget. rosszul elfojtott ösztönök indirekt útra terel dve megbetegítenek. míg a félig-meddig tudatos. hogy legy zetik az ifjú generáció tagjai közötti rivalizálás. mégpedig úgy. Az alapmodell az els életév. Az embert útja minden szakaszában a fölény iránti vágy. az Istenhez való 82 . Kés bb is ehhez az élményhez szeretne visszatérni. az elfojtásokból ered tünetképzést keresi kliensénél. az erkölcs és a szociális érzék. Ezek eredetileg egyek voltak: a «Totem és Tabu» hipotézisei szerint az apakomplexus révén tettünk szert vallásra és erkölcsi korlátokra. neurotikus szimptómákat képeznek. ez táltos ló! 2. A szociális érzések ellenben úgy alakulnak ki. amikor még nem szuverén az ember. hogy legy ztük az Ödipusz-komplexusunkat. Már csak a lényegre figyel.Az én barátom nagyon jól öregszik. Az ember minden kreatív tevékenysége a tudattalanba süllyesztett. A terapeuta mint Freud követ je Imígyen szól a Mester: „Az emberi nem magasabbrend ségének elemei a vallás. Uram. 3. Az adleriánus terapeuta Alfréd Adler megfogalmazása szerint: „A gyermeki fejl désének egész ideje alatt mellészeg dik a szüleivel és a világgal szemben érzett kisebbérték ség-érzés. "Ebben az értelemben a szexuális libidó tárgyának és céljának a megváltoztatásából sarjad ki az ember szublimálási képessége és kultúraépítése. elfojtott ösztöner kb l ered (szublimáció).

amit Jung individuációnak nevez. hogy a páciens felismeri-e az ösztönök cselekvésre motiváló. Ez a vallásteremtés lényege is. különleges varázserejébe vetett hite vezérli. A tudat egyfajta egyéni kiterjesztésér l van szó.hasonlatosság gondolata. új utak keresésér l. A vallás lényegében szimbólumalkotás. a szimbólumteremtés indikátorai. A felfokozott teljesítmény-orientáltság-. a kudarcok rossz t r képesség-e. Jung szerint mindegy. A szimbólumok teszik lehet vé az ember számára. Az archetípusok az emberi stermészet m ködésének szabályozói. a hatáson ez mit sem változtat. el-nyomottsága uralkodássá. A terapeuta mint Jung tanítványa A jungiánus terapeuta els sorban a kollektív tudattalanban. hogy az ösztöntermészettel szemben ellenpontot állítson fel. És a 83 . kultúrát állítson szemben a primitíven állatival. szenvedése örömmé és kéjjé. Ez a túlkompenzálás olyan varázslat. Ez a túlkompenzálás ma. a sikeréhség sodorja az eljövend klienst a terapeuta rendelése felé. tehetségtelensége m vészetté válik". tehát a kollektív ösztönök és archetípusok birodalmában keresi a kóros lelki folyamatok okát. a technicizálódott civilizáció korszakában igen gyakran fixálódik a pubertás idején. 4. az archetípusok mitologikus jellegét. Jung szerint a kollektív tudattalan a teremt lélek minden alkotó funkciójának az salapja." Vagyis eredeti kisebbrend ségi érzésének túlkompenzálásáról van szó. amelynek során „szegénysége gazdasággá. tudatlansága mindentudássá.

freudi szublimációval szemben a férfikor folyamatának tart. A másik félreértés azt sugallja. de többségében egy gondolkodási struktúráról van szó. Akármilyen romantikusan hangzik. a jungi személyiségfolyamatok érvényesülését valaki életkori fázisokhoz köti. 6. így az emberi pszichikum is. 5. talán annál mélyebbre lát a terapeuta. a meg rzés szempontjából azonban nem. hogy egy-egy elmélethez való csatlakozás valamiféle cs látást eredményez. S t. Van-e elrejtett titok a lélek mélyén? Itt húzódik meg az igazi. archetipikus hatások stb. 84 . Élesen elválasztják a fenomenont a szubsztanciától. mégis a titokról van szó. hogy a freudi. minél többféle elméleti megközelítést tud használni. Félreértések az életkor és a terápiás cs látás szempontjából legfontosabb A címbeli rövid összefoglaló magában rejti azt a veszélyt. ösztöndinamizmusok. hogy egyes életkorok valóban érzékenyebben a keletkezés szempontjából. tudva. sokféle gondolkodási struktúrával közelíthet meg. – után kutatnak. a lényegt l. A mélypszichológiák – hiszen ezért „mélyek" – a viselkedés látszata mögötti titkos történések – emocionális traumák. mély különbség a mélypszichológiák (pszichoanalízis) és a racionális pszichológiák (els sorban a behaviorizmus és a kognitív pszichológia) között. Ez a totális félreértés abból fakad. hogy a világ minden jelensége. vagyis a terapeutát elbutítja. Nem mintha ez a jelenség kizárt lenne. az adleri.

Már eloszlott a teremtés el tti sötétség. Az ismeretelméleti ellenvetés (miszerint vajon azonos fejlettség idegrendszeri struktúrák megismerhetik-e egymást? – értsd: emberi intellektussal megismerhet -e az emberi intellektus –) nemigen respektálható. Tévutak A jöv emberének meg kell még küzdenie a nyugati metafizika lényegével és történetével. Egyetlen út sem járható be. a tudomány számára megismerhet . minden titkos és szigorúan megszerkesztett össze-csengésben áll egymással. Nincs semmi elrejtett. Ám a dolog fel l gondolva.A behaviorizmus és a kognitív pszichológia számára már „szétnyílt a kárpit a szentek szentje el tt". De nem tévednek el. ami túlléphet az individuális tudás korlátain. A megismerés akadálya módszertani fejletlenségünk lehet. vagy megismer képességünk intellektuális korlátai. s t nyilvánvaló. Hadd szóljon err l Martin Heidegger. Kívülr l nézve olyanok. titkolt. Igen ám. Csak ebben az elmélkedésben vihet végbe az átmenet az ember planetáris meghatározottságába és válik elérhet vé megalapozott ittlétként ez a világtörténeti ittlét. 85 . ha a többit nem jártuk be. mint el adások gy jteménye olyan tárgyakról. amelyek nincsenek összefüggésben egymással. amelyet a szerz a „Lét és Id "-b l kiindulva id közben megkísérelt bejárni. Az utak elkalandoznak. A tévutak ilyen eszmélkedés kísérletei. A pszichikum nyílt. bízva a fölhalmozott többgenerációs tudásban. Egységükben annak a gondolati útnak egy darabját mutatják be. mélyen fedett. a lélek dolgai nyilvánosak. de éppen itt húzódnak meg az egyoldalú elméleti orientáltság korlátai.

Mindegyikünk meg van gy z dve arról. ha szellemileg itt körül leng és egyetértést hoz létre. Kett Richárd Bachtól származik. melynek közepében ülsz. „A kötelék. amelyet a másik. ha úgy árad el a leveg ben. mint a harangzúgás. de kinevezett mesterei be vagyunk zárkózva eszmerendszereink sz kös kabinjába. Százötven év alatt egy jottányival sem kerültünk közelebb Goethe álmához: „Nem mindig szükséges. szét akarja tiporni. meg akarja gyalázni. nem. „Ne feledd. 1. Mi. El tudjuk-e viselni egymást? Úgy t nik. Hová tartasz. hogy markában szorongatja az igazság gyöngyét. aki csak tudománytalan szélhámos lehet. Szakmai sorsunk azonnal jobbra fordulna. Van három alapvet igazságunk. Mely az igaz családot összef zi Nem a vér. ha h ségesek maradnánk hozzájuk. hogy az igaz megtestesüljön: éppen elég. a lélek méltatlan. honnan jöttél. el akar lopni t le." 86 . komoly barátságosan.” Pedig hát ugyanabban az ügyben tanúskodunk valamennyien." 2.7. hanem Az egymás élete iránti tisztelet S a benne lelt öröm. egy pedig Krishnamurtitól. és miért teremtetted A z rzavart.

3. ahogy gondolkodunk. „Hatalmas energiák szabadulnak fel az emberi életben Akkor. amikor nincs eltérés abban." Vége 87 . Amiben hiszünk és ahogyan élünk.

Mi a pszichoterápia? 4. önismereti csoport (csoportanalízis) 5 5 6 13 16 18 23 23 23 27 28 30 33 35 40 41 42 48 49 50 51 52 53 88 . Alaklélektani dramatizálás Csoportos pszichoterápiák 12. Encounter (találkozások) 14.Tartalom Els rész. Ventilálás 3. Pszichoterápiás módszerek Egyéni pszichoterápiák 1. Pszichodráma 13. Ki nevezheti önmagát lelkileg egészségesnek? 2. Kit gyógyítunk? És meggyógyítjuk-e? 3. Pszichoanalízis 7. Szabad interakciós. Ha egy szakma számot vetne önmagával 1. Hipnózis 10. Relaxáció 9. Életvezetési támogatás 11. Pszichoanalitikusan orientált rövid terápiák 8. Lereagáltatás 2. Paradox terápiák 5. Kib l lesz jó pszichoterapeuta? Második rész. Belátáson és tanuláson alapuló pszichoterápiák 6. Tanácsadás 4. A pszichoterápiás módszerek vázlatos áttekintése 5.

A terapeuta. El tudjuk-e viselni egymást? 54 54 55 57 60 61 64 66 68 69 72 74 74 75 76 77 78 79 80 82 82 83 cs látás 84 84 86 89 . mint Freud követ je 3. Az adleriánus terapeuta 4. A terápia befejezése Negyedik rész. Félreértések az életkor és a terápiás szempontjából 6. A terapeuta aktivitása 10.Harmadik rész. A terapeuta elméleti elkötelezettsége 80 1. Kicsoda Ön. A fanatikus gyógyítás veszélyei 9. Az életvezetés segítése 6. Fékezés és gyorsítás 6. Terápiás szerz dés és titoktartás 5. Néhány szó a gyermekek pszicho-terápiájáról 1. mint Jung tanítványa 5. Az óra elkezdése és befejezése 3. Szexualitás és szerelem a terápiában 8. Szolidaritás a klienssel 4. Ülve vagy fekve? 2. Van-e elrejtett titok a lélek mélyén? 7. A gyerek pszichoterápiája a szül k szemszögéb l 3. Lehet-e a gyerekkel önálló pszichoterápiát végezni? 2. A teljes diagnózis fontossága 4. A személyes vonzódás jelent sége Ötödik rész. Ellenállás 7. A terápiás órák tartama és s r sége 5. A terapeuta. tisztelt pszichoterapeuta? 2. Módszertani-technikai alapok 1.