Komplex függvénytan

Farkas Barnabás

El®szó

A jegyzet els®sorban a Budapesti M¶szaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamosmérnök hallgatóinak készült, harmadik féléves matematika tanulmányaik (A3) komplex fügvénytani fejezeteit tartalmazza egy kicsit kíb®vítve. A villamosmérnök hallgatókon kívül bármely más mérnöki vagy egyéb m¶szaki szakos hallgatóknak is segítséget nyújthat a témában. A témához kapcsolódó feladatok közül a legfontosabb típusokból több kidolgozott példát is tartalmaz, ezzel igyekezvén segítséget nyújtani a ZH-kra illetve vizsgákra való felkészülésben. Köszönettel tartozom Stubnya Gusztávné (Stubnya Etelka) tanárn®nek a jegyzet részletes átnézéséért. Az apróbb javítások és észrevételek mellett egy komolyabb matematikai hibára is rámutatott, mely teljesen elkerülte a gyelmemet. Továbbá köszönetet szeretnék mondani Wettl Ferencnek a felmerül®, számomra megoldhatatlannak t¶n® szerkesztési, formai problémák megoldásában A nyújtott segítségéért és a L TEX rejtelmeiben nyújtott útmutatásaiért.

Budapest, 2007 10. 23.

Farkas Barnabás

Tartalomjegyzék

1. Alapok

Emlékeztet® . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C topológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sorozatok és sorok C-ben . . . . . . . . . . . . . Komplex függvények határértéke és folytonossága

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

3

3 5 6 8

2. Dierenciálhatóság

Komplex dierenciálhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Cauchy-Riemann egyenletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A CR-egyenletek következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

13

3. Hatványsorok

Hatványsorok alaptulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Az exp és log függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Trigonometrikus és hiperbolikus függvények . . . . . . . . . . . . . . . 23 Görbék a komplex síkon . . . Komplex görbementi integrál Az integrál tulajdonságai . . Cauchy Integráltétele . . . . . Kidolgozott példák . . . . . . Harmonikus függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19

4. Vonalintegrál

25

25 25 27 32 38 40 43 45 48 50 52 54

5. Hatványsorba fejtés

Taylor-sorok . . . . . . . . . . . . . Laurent-sorok . . . . . . . . . . . . Érdekességek . . . . . . . . . . . . Izolált szingularitások osztályozása A Reziduum Tétel . . . . . . . . . Valós improprius integrálok . . . .

43

6. Appendix

Halmazok és függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Testek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 R2 topológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

57

1

2 .

hogy ezekkel a m¶veletekkel és ezzel a két kijelölt elemmel R2 -en a valós számokéhoz nagyon hasonló struktúrát. Hogyan számoljunk ebben az a + bi alakban? Az imént deniált m¶veletek úgy viselkednek. b2 ) = (a1 a2 − b1 b2 . Im(a + bi) = b. b1 ) · (a2 . Informálisan az "x tengely" pontjait mostantól valós számoknak tekintjük. Például ha a. (a2 . b1 + b2 ). 0) = −(1. hogy ha a most denált m¶veleteket megszorítjuk R(⊆ C)-re. Osztás: ha (a2 . ezért minden (a. Belátható.1. akkor a szokásos valós m¶veleteket kapjuk (lásd Appendix). Könnyen belátható. a1 b2 + b1 a2 ). 1). akkor a1 a2 + b1 b2 b1 a2 − a1 b2 (a1 . csak m¶veleteket asszociálunk hozzá. b2 ) a2 + b2 a2 + b2 2 2 2 2 Legyen i = (0. hogy R ⊆ C. A ± használata nem okoz félreértést. 1) · (0. Egyszer¶sítésünkkel egy azonosítás is adódik: minden a ∈ R-nek megfeleltettük (a. egy test-et kapunk (lásd Appendix). mintha az i2 = −1 szabály felhasználásával "értelemszer¶en" számolnánk az a + bi alakú "számokkal". 1) = (−1. 0). 0) = (ab − 00. szorzás: (a1 . b2 ) = (a1 + a2 . Ekkor i2 = (0. . b) ∈ R2 egyértelm¶en felírható az (a. b1 ) + (a2 . 0) és 1 = (1. jelölésben: C. Ennél valójában sokkal többr®l van szó: A C és R jelölések magukban foglalnak bizonyos m¶veleteket is. speciálisan 1-nek 1-et. Ezzel az egyszer¶sítéssel formálisan minden a ∈ R valós számra a = a + 0i = a1 + 0i ∈ C vagyis feltehetjük. 0). b2 ) = (0. akkor a megfeleltetést ∼-el jelölve: ab ∼ (ab. Ehelyett az egyszer¶bb a + bi jelölést fogjuk használni. Ezt nevezzük a komplex számok testének. Az {1. 0)-t. Például (a1 + b1 i) · (a2 + b2 i) = a1 a2 + a1 b2 i + b1 a2 i + b1 b2 i2 = 3 . b ∈ R. hogy az R2 valós számpárok halmazán értelmezük a következ® m¶veleteket: • • összeadás: (a1 . b1 ) = . Legyen 0 = (0. Vagyis ugyanarról a halmazról (R2 ) van szó. a0 − b0) = (a. 0) = −1. b) = a1 + bi alakban. mivel ugyanazt a m¶veletet jelöli R2 -ben és C-ben. vagyis a + bi = (Re(a + bi). Im(a + bi)) = Re(a + bi) + Im(a + bi)i. i} halmaz bázis R2 -ben. 0). Egy a + bi ∈ C komplex szám valós és képzetes része: Re(a + bi) = a. 0) · (b. Alapok Emlékeztet® A komplex számok struktúráját úgy kapjuk.

a1 a2 + (a1 b2 + b1 a2 )i − b1 b2 = (a1 a2 − b1 b2 ) + (a1 b2 + b1 a2 )i. √ b amib®l látszik. akkor • z ± w = z ± w. z . akkor már egyértelm¶ a trigonometrikus alak. vagy tetsz®leges n darad egymást követ® természetes n r(cos ϕ + i sin ϕ) = √ n r cos szám. Minden z = 0 komplex számnak n darad n. Egy komplex szám trigonometrikus alakja: a + bi = r(cos ϕ + i sin ϕ). . n − 1. akkor r1 (cos ϕ1 + i sin ϕ1 ) r1 = (cos(ϕ1 − ϕ2 ) + i sin(ϕ1 − ϕ2 )). így például egy D ⊆ C halmaz értelemszer¶en egy D ⊆ R2 halmaz. akkor (r(cos ϕ + i sin ϕ))n = rn (cos(nϕ) + i sin(nϕ)). Vegyük észre. i bázisban a fenti egyszer¶sítést alaklamazva és "értelemszer¶en" összeszorozzuk ®ket. gyöke van (n ∈ N+ ). hogy a komplex számtest alaphalmaza R2 . abszolút érték: |a + bi| = a2 + b2 . a1 b2 + b1 a2 ) szorzat egyszer¶sített felírását kapjuk az 1. Ebben az alakban minden alapm¶velet könnyedén elvégezhet®. b1 ) · (a2 . Tudjuk. akkor Továbbá. 4 . Bevezetünk még két függvényt: • konjugálás: a + bi = a − bi(= a + (−b)i). akkor z w zz = |z|2 . vagyis ha az (a1 . hogy ha z. Trigonometrikus alakban összeadni/kivonni nem igazán lehet. zw = z w. n n ahol k = 0. b2 ) = (a1 a2 − b1 b2 . 2π) vagy ϕ ∈ [−π. b2 ) pontokat felírjuk az 1. = |zw| = |z||w|. i bázisban. z |z| = . hogy a trigonometrikus alak nem egyértelm¶ ϕ választása miatt. . b1 ) és (a2 . Trigonometrikus alakban: ϕ + k2π ϕ + k2π + i sin . w ∈ C. w √ és ha w = 0. . hogy ϕ ∈ [0. A továbbiakban nem említjük külön. és ha r2 = 0. viszont annál könnyebben: (r1 (cos ϕ1 +i sin ϕ1 ))·(r2 (cos ϕ2 +i sin ϕ2 )) = r1 r2 (cos(ϕ1 +ϕ2 )+i sin(ϕ1 +ϕ2 )). . akkor az (a1 . w |w| Az a + bi alakot a komplex szám algebrai alakjának nevezzük. hogy és ha w = 0. Ha például kikötjük. Problémát a hatványozás és a gyökvonás okoz. r2 (cos ϕ2 + i sin ϕ2 ) r2 Ennek következtében hatványozni is nagyon könny¶ ebben az alakban: ha n ∈ Z. π). Szorozni/osztani. hogy r = a2 + b2 = |a + bi| és tg ϕ = a .

Az összefügg®ség deníciójában a harmadik pont helyett elég feltenni. 1. X útösszefügg®. hogy U ∩ V = ∅. 5 . ha nyílt és összefügg®. hogy a poligonösszefügg®ségb®l következik az útösszefügg®ség. 1. hogy az így kapott. Nyílt halmazok esetében az összefügg®ség különböz® verziói ekvivalensek: 1. sin 1 : x ∈ (0. vagyis minden a.5 Tétel. 1] → X folytonos függvény. hogy f (0) = a és f (1) = b.2 Feladat∗ . viszszafelé pedig nem (pl.: körvonal). amikre: • X ⊆U ∪V. Pontosabban. ha ∀u∈U ∃ > 0 ∀ z ∈ C (|z − u| < ⇒ z ∈ U ).C topológiája A komplex számok halmazán a topológiai fogalmak ugyanazok. ezeket R2 -ben deniáljuk. ha nincsenek U. Például egy U ⊆ C halmaz nyílt.4 Deníció. 1.1 Deníció.3 Megjegyzés. b ∈ X -hez létezik f : [0. hogy a {(0. hogy f (0) = a. f (1) = b és f véges sok pont kivételével dierenciálható és két ilyen pont között a deriváltja állandó. • X ∩ U ∩ V = ∅. vagyis tartomány. ha nem áll el® két nemüres diszjunkt nyílt halmaz uniójaként. Bizonyítsa be. Egy nemüres D ⊆ R2 halmaz tartomány. vagyis. ha a szokásos módon deniáljuk ®ket a komplex számokon értelmezett abszolút érték segítségével. ha bármely két pontja összeköthet® X -en belül haladó folytonos görbével. vagyis minden a. Szükségünk lesz egy-két új topológiai fogalomra. mint R2 -ben. hogy az útösszefügg®ségb®l következik az összefügg®ség. 1) ⊆ R2 x halmaz összefügg®. akkor ugyanazt a fogalmat kapjuk. például belátható. 1. 0)} ∪ x. akkor az összefügg®ség deníciója leegyszer¶s®dik: X pontosan akkor összefügg®. hiszen a komplex abszolút érték megegyezik az R2 -beli normával ( · ). Ha X ⊆ R2 nyílt. • X ∩U =∅ ⊆ R2 nyílt és X ∩ V = ∅. de nem útösszefügg®. Egy D ⊆ R2 nemüres nyílt halmazra a következ®k ekvivalensek: • D összefügg®. els® ránézésre gyengébb (Miért is?) fogalom ekvivalens az összefügg®séggel. Egy X ⊆ R2 halmaz összefügg®. Visszafelé nem igaz. Világos. b ∈ X -hez létezik f : [0. ha bármely két pontja összeköthet® X -en belül haladó töröttvonallal. mint R2 -ben (lásd Appendix). X poligonösszefügg®. V halmazok. 1] → X folytonos függvény.

• D • D

útösszefügg®, poligonösszefügg®.

ha minden X -beli γ : [0, 1] → X folytonos zárt (γ(0) = γ(1)) görbe folytonosan pontrahúzható X -en belül, vagyis létezik egy p ∈ X és egy H : [0, 1]2 → X folytonos függvény, hogy minden t ∈ [0, 1]-re f (t, 1) = γ(t) és f (t, 0) = p.

1.6 Deníció. Egy X ⊆ R2 tartomány egyszeresen összefügg® (1-összefügg®),

1.7 Feladat∗ . Bizonyítsa be, hogy minden konvex halmaz 1-összefügg®.
1-összefügg®ség deníciójában a p pont tetsz®legesen választható, vagyis ha X 1-összefügg®, akkor minden p ∈ X -hez létezik egy megfelel® H . Belátható, hogy egy X ⊆ R2 pontosan akkor 1-összefügg®, ha X folytonosan pontra húzható X -en belül, vagyis ha egy (tetsz®leges) p ∈ X -re létezik H : X × [0, 1] → X folytonos függvény, hogy minden x ∈ X -re f (x, 1) = x és f (x, 0) = p.

Mivel egy tartomány útösszefügg®, ezért könnyen meggondolható, hogy az

Sorozatok és sorok C-ben
Egy komplex sorozat határértékét deniáljuk a szokásos, R2 -beli módon vagyis (komplex jelölésekkel): zn → z vagy lim zn = z pontosan akkor, ha
∀ > 0 ∃ n0 ∈ N ∀ n ≥ n0 |zn − z| < .

Egy komplex sorozat konvergens, ha létezik (komplex) határértéke, különben divergens. Ismét megjegyezzük, hogy a komplex abszolút érték megegyezik az R2 -beli normával, ezért ez a deníció tényleg a szokásos R2 -beli konvergenciát adja: ha zn = an + bn i és z = a + bi, akkor
zn → z ⇐⇒ (an , bn ) → (a, b).

Korábbi tanulmányainkból már tudjuk, hogy (an , bn ) → (a, b) pontosan akkor, ha an → a és bn → b. Más szóval komplex sorozatok határértékének meghatározásához csak a klasszikus (valós) sorozatoknál megismert technikákat kell alkalmazni. A síkbeli sorozatoktól eltér®en most beszélni fogunk ∞ határértékr®l is.

1.8 Deníció. Egy zn komplex sorozat végtelenhez tart, jelölésben lim zn = ∞
vagy zn → ∞, ha |zn | → ∞, vagyis
∀ K ∈ R ∃ n0 ∈ N ∀ n ≥ n0 |zn | ≥ K .

Komplex sorozatokra minden R2 -ben megismert tétel értelemszer¶en lefordítható. Például:

1.9 Tétel. Ha zn egy korlátos (komplex) sorozat, vagyis létezik egy K , hogy minden n ∈ N-re |zn | < K , akkor van konvergens részsorozata. 1.10 Tétel. (Cauchy Kritérium) Egy zn sorozat pontosan akkor konvergens, ha Cauchy-sorozat vagyis
∀ > 0 ∃ n0 ∈ N ∀ k, m ≥ n0 |zk − zm | <

.

6

Ami kevésbe triviális, hogy a m¶veleteket is megtartják a komplex sorozatok limeszei. A problémát az okozhatná, hogy új m¶veleteket deniáltunk R2 -en (szorzás és osztás). Azonban az eredeti, valós sorozatokra vonatkozó bizonyítás lemásolható.

1.11 Állítás. Ha zn → z és wn → w (z, w ∈ C ∪ {∞}), akkor
(zn ± wn ) → z ± w

és zn wn → zw,

ha ez értelmes, vagyis nem ∞ ± ∞ illetve ∞ · 0 vagy 0 · ∞ alakú, továbbá ha w = 0, akkor
zn z → , wn w

ha nem

∞ ∞

alakú.

Vegyük észre, hogy a ∞ + ∞ most nem értelmezhet®! Például komplexben n → ∞ és −n → ∞, de n − n = 0 → 0; n2 → ∞ és −n → ∞, de n2 − n → ∞. Lássunk egy-két példát: 1.) lim n
2

+ni i

= ∞, mert

n2 +ni i

=

√ | n4 +n2 | 1

→ +∞.

2.) lim in nem létezik, mert az in sorozat elemei 1, i, −1, −i, 1, . . . . Vagy másképpen in nem Cauchy-sorozat, mert például = 1-hez nincsen küszöbindex.
n+i 3.) lim 1+ni = lim 1+ n = 1 +i
n i

1 i

= −i.

1.12 Feladat. 1.13 Feladat. 1.14 Feladat. 1.15 Feladat. 1.16 Feladat.

lim 1+ni =? n2 +i

lim
n

3+5ni n n+i
2

=?

+n −i lim in2 −n2 i =?

lim lim

3+5i n = n+i √ 3 n 1 = 2 + 2 i

?

?

C-beli sorok összegét ugyanúgy értelmezzük, mint a valós esetben, visszavezetjük sorozatok határértékére.

1.17 Deníció. Ha zn egy sorozat és w ∈ C ∪ {∞}, akkor
akkor, ha lim(z0 + . . . zn ) = w.
A
∞ n=0

zn = w
n=0

pontosan

zn sor konvergens, ha a deníciójában szerepl® sorozat konvergens, külön-

ben divergens. A sorokra vonatkozó valósból megismert, rendezést (pl.: pozitív tagú sorok vagy majoráns/minoráns kritérium) nem tartalmazó tételek itt is triviálisan igazak. Például:

1.18 Tétel. Ha
∞ n=0

zn = z ∈ C ∪ {∞}
n=0

és

∞ n=0

wn = w ∈ C ∪ {∞},

akkor

(zn ± wn ) = z ± w,

ha nem ∞ ± ∞ alakú.
7

1.19 Tétel. (Cauchy Kritérium)
> 0-hoz

zn
n=0

pontosan akkor konvergens, ha minden
k

létezik n0 ∈ N, hogy minden k > m ≥ n0 esetén

zn <
n=m+1 ∞

.

Bizonyítás. Jelölje sn = z0 + · · · + zn a sor n. szeletét. A zn sor pontosan n=0 akkor konvergens és összege z , ha sn → z . Ez a 1.10 Tétel szerint pontosan akkor teljesül, ha minden > 0-hoz létezik n0 , hogy minden k, m ≥ n0 -ra k |sk − sm | < . Világos, hogy ha k > m, akkor sk − sm = zn .
n=m+1 ∞

1.20 Tétel. Ha a

zn
n=0

sor abszolút konvergens (vagyis a
∞ n=0

|zn |
n=0

sor konver-

gens), akkor konvergens. Bizonyítás. Belátjuk, hogy a
> 0 x. Mivel a
∞ n=0

zn sor kielégíti a 1.19 Tétel feltételét. Legyen

|zn | sor konvergens, ezért a 1.19 Tétel szerint létezik
k n=m+1

n0 , hogy minden k > m ≥ n0 -ra
k k k

|zn | < . Ha k > m ≥ n0 , akkor

zn ≤
n=m+1 n=m+1

|zn | =
n=m+1

|zn | < .

Egy példa: Ha |z| < 1, akkor

zn =
n=0

1 , 1−z
1−z n+1 1−z

mert a sor n. szelete, z 0 + z 1 + · · · + z n = |z|n+1 → 0.

és z n+1 → 0, hiszen |z n+1 | =

1.21 Feladat. Bizonyítsa be, hogy ha z nem negatív egész szám, akkor
1 1 = . (z + n)(z + n + 1) z n=1

Komplex függvények határértéke és folytonossága
Egy D ⊆ C halmazon értelmezett f : D → C függvény adott pontban vett határértékét illetve folytonosságát értelmezzük a szokásos, R2 -beli módon.

1.22 Deníció. Ha f : D → C és z0 ∈ D torlódási pont, akkor lim f = w ∈ C z
pontosan akkor, ha

0

> 0 ∃ δ > 0 ∀ z ∈ D (0 < |z − z0 | < δ ⇒ |f (z) − w| < ), > 0 ∃ δ > 0 ∀ z ∈ D (|z − z0 | < δ ⇒ |f (z) − f (z0 )| < ).

és ha z0 ∈ D, akkor f folytonos z0 -ban, ha

8

z0 Mint a sorozatoknál. Ekkor f koordinátafüggvényeit jelüljük u. így mint a sorozatok esetében. y) = (u(x. z0 ∞ ∞ 1. Legyen D ⊆ C és f : D → C. vagyis ∀ K ∈ R ∃ δ > 0 ∀ z ∈ D (0 < |z − z0 | < δ ⇒ |f (z)| > K). v).) 9 . vagyis u. Mivel egy tartománynak minden pontja torlódási pontja. vagyis D nem korlátos és w ∈ C. ezért ha D ⊆ C egy tartomány és f : D → C. akkor az f = u + iv jelölést alkalmazzuk. akkor f pontosan akkor folytonos z0 -ban. Egy f : D → C függvény persze f : D → R2 függvény. y) ∈ D-re f (x. hogy ha f -et komplex függvénynek tekintjük.Ez tényleg a szokásos R2 -beli határérték illetve folytonosság deníciója. akkor lim f = w pontosan ∞ akkor. ha lim f = f (z0 ). Természetesen az Átviteli Elv is igaz marad komplex esetben. akkor lim f = ∞ pontosan akkor. ha ∞ ∀ K1 ∈ R ∃ K2 ∈ R ∀ z ∈ D (|z| > K2 ⇒ |f (z)| > K1 ). v -vel. y). hiszen a komplex abszolút érték megegyezik az R2 -beli normával. akkor lim f = ∞ pontosan akkor. v(x. ha lim |f | = +∞ (valós z0 z0 értelemben). y)). (Vegyük észre. z0 z0 z0 és ekkor (komplex jelölésekkel) lim f = lim u + i lim v.23 Deníció. most is külön meg kell említenünk. egyébként csak az R2 -beli Átviteli Elv lefordítása komplex jelölésekkel. akkor ∃ lim f ⇐⇒ (∃ lim u ∧ ∃ lim v). Alkalmazva a többváltozós analízisb®l jólismert tételeket: ha z0 ∈ D . ha u és v is folytonos z0 -ban. komplex függvények határértékének kiszámításában is a többváltozós analízisben megismert módszerek alkalmazhatók. hogy értelmezzük a lim f = ∞. ha z0 ∈ D. hogy ez csak a ∞-t tartalmazó esetekben újdonság. akkor f pontosan akkor folytonos egy z0 ∈ D pontban. Világos. vagy rövidebben f = (u. a lim f = w ∈ C és a lim f = ∞ fogalmakat is. ha ∀ > 0 ∃ K ∈ R ∀ z ∈ D (|z| > K ⇒ |f (z) − w| < ). v : D → R és minden (x. z0 z0 z0 Továbbá. Ekkor • ha z0 ∈ D . • ha ∞ ∈ D . • ha ∞ ∈ D .

28 Feladat.) lim 3−z2 = lim i i+ z 3 z −z 1 −2i = i ∞ = 0. 1 i 4.D ⊆ C.29 Feladat. i = 2.) lim z nem létezik. akkor f (zn ) → w. f : D → C és z0 ∈ D . 1.) lim zz+i = lim (z+i)(z−i) = lim z−i = 2 +1 −i iz+i 3. Egy-két példa: 1. de lim ( n ) = −1 és alkalmazzuk az 1 i 0 0 0 z n n Átviteli Elvet. ha z → 0. az 1. 1.26 Feladat. ha minden z ∈ D-re a fn (z) sor konvergens. összegfüggvénye f és minden > 0-hoz létezik N . g w2 ha értelmes. lim |zz | =? z 2 0 0 lim z6 +1 =? z +1 2 i lim z z+z+1 =? 2 −1 3 ∞ Határozza meg f (0)-t.11 Állítás függvényekre vonatkozó változata a következ®: 1.24 Tétel. akkor z z 0 0 lim f ± g = w1 ± w2 z0 és lim f g = w1 w2 .27 Feladat. 1.25 Állítás. ha konvergens.) lim |z| = ∞. továbbá ha w2 = 0. Ha f. akkor lim z0 f w1 = . ha z0 zn → z0 . ha minden zn ∈ D\{z0 } sorozatra. ha z = 0. mert z2 0 −i ∞ −i ∞ |z| z2 |z| |z 2 | |z| |z|2 = = = 1 |z| → ∞. 10 . z0 ∈ D . Említés szinten kitérünk a komplex függvénysorokra. Ekkor pontosan akkor. lim f = w1 és lim g = w2 . z 0 ha ezek értelmesek. • egyenletesen konvergens D-n. (Átviteli Elv) Legyen Most is igazak maradnak a valósból megismert m¶velettartást állító tételek. hogy minden m ≥ N -re és z ∈ D-re m−1 ∞ fn (z) − f (z) = n=0 n=m fn (z) < . g : D → C. Adott D tartományon ∞ értelmezett fn : D → C függvények esetén a fn függvénysor n=0 ∞ n=0 • konvergens D-n. mert lim ( n ) = 1. 1. Legyen f mindenhol folytonos és f (z) = z Re(z) |z| . lim |z| =?. lim f = w ∈ C ∪ {∞} 1. z+i 1 2.

Továbbá a Weierstrass ∞ Kritérium is igaz. komplexben is igaz. hogy folytonos függvények egyenletesen konvergens sorának összegfüggvénye folytonos. akkor a függvénysor egyenletesen konvergens. vagyis ha fn egy függvénysor. minden n-re |fn | ≤ an és a ∞ n=0 n=0 an sor konvergens.Akárcsak a valós esetben. 11 .

12 .

Bizonyítás. A tétel bizonyítása most is a valós eset analógiája. mindig feltesszük. Mivel f (z) = f (z0 ) + (f (z) − f (z0 )) = f (z0 ) + ezért lim f = f (z0 ) + lim z0 z0 f (z)−f (z0 ) (z z−z0 − z0 ). Ha f és g dierenciálható z0 -ban és c ∈ C. z0 z − z0 A következ® tételt mutatja.2 Állítás. akkor f (z0 ) = lim z0 n z n − z0 n−2 n−1 n−1 = lim(z n−1 + z n−2 z0 + · · · + zz0 + z0 ) = nz0 . f ± g és f g is dierenciálható z0 -ban. 2. hogy a dierenciálási szabályok ugyanazok. A D minden pontjában dierenciálható függvényeket D-n reguláris vagy holomorf függvényeknek nevezzük. akkor ott folytonos is. vagyis O(C) elemeit egészfüggvényeknek nevezzük.3 Tétel. Ennek bizonyítása a valós eset szó szerinti átírása: Az n = 0 eset triviális. • (f ± g) (z0 ) = f (z0 ) ± g (z0 ). f (z) − f (z0 ) (z − z0 ) = z − z0 f (z0 ) + lim z0 f (z) − f (z0 ) lim(z − z0 ) = f (z0 ) + f (z0 )0 = f (z0 ).1 Deníció. akkor cf . ha létezik a lim z0 f (z) − f (z0 ) ∈C z − z0 határérték.2. Ekkor ezt f (z0 )-al jelöljük. Az f függvény dierenciálható a z0 ∈ D pontban. Például. halmazukat O(D)-vel jelöljük. mint az egyváltozós valós esetben. A C minden pontjában dierenciálható függvényeket. Ha f dierenciálható z0 -ban. Ezt a továbbiakban nem kötjük ki külön. ezért elhagyjuk. és teljesülnek a következ®k • (cf ) (z0 ) = cf (z0 ). z0 z − z0 2. Dierenciálhatóság Komplex dierenciálhatóság Az alapfelállás: D⊆C egy tartomány és f : D → C egy függvény. Ha n > 0. akkor az f (z) = z n függvény dierenciálható minden pontban és f (z) = nz n−1 . 2. ha n ∈ N. 13 . • (f g) (z0 ) = f (z0 )g(z0 ) + f (z0 )g (z0 ).

2. mert 0-ban a valós irányból x valós paraméterrel: lim 0 |z| − |0| |x| = lim . ami értelmezve van egy f (z0 ) körüli körlapon. Gondolkodhatunk másként is: áttréve trigonometrikus alakra (polárkoordinátákra) kapjuk.) f (z) = |z| sehol sem dierenciálható. a valós esettel analóg komplex tétel: 2. z0 z − z0 0 z z − z0 Korábban már igazoltuk az Átviteli Elv felhasználásával. mi nem foglalkozunk vele. Lássunk egy-két példát nem dierenciálható komplex függvényre: 1. akkor f (D) is egy tartomány és f −1 reguláris f (D)-n. hogy z n reguláris kapjuk. hogy minden komplex polinom. és minden komplex racionális törtfüggvény: f (z) = an z n + · · · + a1 z + a0 b m z m + · · · + b1 z + b 0 is reguláris értelmezési tartományán.továbbá. Ennek a tételnek a bizonyítása meglep®en bonyolult. akkor f g f g is dierenciálható z0 -ban és f (z0 )g(z0 ) − f (z0 )g (z0 ) . továbbá f (z0 ) = 0 és f −1 folytonos f (z0 )-ban. Felhasználva. Ha az f -nek f : D → C függvény dierenciálható a z0 ∈ D pontban és létezik inverze (vagyis f injektív). hogy a valós esetben szükséges rengeteg feltétel nagy része elhagyható komplex esetben: Ha f reguláris és injektív D-n. hogy ez a határérték nem létezik. (g(z0 ))2 (z0 ) = Ha g dierenciálható z0 -ban és f dierenciálható g(z0 )-ban. f (z0 ) Megjegyezzük.4 Tétel. hogy tovább egyenl® r→0 lim r(cos(−ϕ) + i sin(−ϕ)) = lim cos(−2ϕ) + i sin(−2ϕ). akkor f ◦ g is differenciálható z0 -ban és (f ◦ g) (z0 ) = f (g(z0 ))g (z0 ). akkor f −1 dierenciálható f (z0 )-ban és (f −1 ) (f (z0 )) = 1 . r→0 r(cos ϕ + i sin ϕ) ami nem létezik. vagyis az f (z) = an z n + · · · + a1 z + a0 alakú függvények (ai ∈ C) is regulárisak. Az inverz függvény dierenciálhatóságára vonatkozó.) f (z) = z sehol sem dierenciálható. x→0 x z−0 14 . mert lim z0 z − z0 z − z0 z = lim = lim . ha g(z0 ) = 0.

hogy képzetes irányból (x = x0 ): lim z0 |z| − |z0 | |(x0 + yi)| − |x0 + y0 i| y0 = lim = . v : D → R valós függvényekr®l. vagy másképpen f (z0 ) = ux (z0 ) + i(−uy (z0 )) = vy (z0 ) + ivx (z0 ). 2. y) − u(x0 . A z0 = x0 + y0 i = 0ban valós irányból (y = y0 ): lim z0 |z| − |z0 | |(x + y0 i)| − |x0 + y0 i| = lim = lim x→x0 (x + y0 i) − (x0 + y0 i) x→x0 z − z0 2 x2 + y0 + 2 x2 + y0 -vel b®vítve tovább egyenl® 0 2 2 x2 + y0 − x2 + y0 0 . y) − u(x0 .y0 ) lim Ha y = y0 . y) + iv(x. y0 ) = vy (x0 . y0 )) . Ha f = u + iv : D → C és f dierenciálható z0 ∈ D-ben. Ezt az észrevételt fogalmazzuk meg tétel formájában is. y0 ) = lim = z − z0 x + iy − x0 − iy0 (x0 . balról −1). akkor u és v parciálisan dierenciálható a z0 -pontban és teljesül: f (z0 ) = ux (z0 ) + ivx (z0 ) = vy (z0 ) + i(−uy (z0 )). x − x0 ami x→x0 lim 2 2 (x2 + y0 ) − (x2 + y0 ) 0 (x − x0 )( x2 + 2 y0 + 2 y0 x2 0 + + 2 y0 ) = lim = x + x0 x2 x0 x2 0 2 + y0 2 + y0 + 2 x2 + y0 0 x→x0 = x0 + x0 x2 0 + x2 0 + 2 y0 . 2 y→y0 (x0 + yi) − (x0 + y0 i) z − z0 i x2 + y0 0 y Ha x0 + iy0 = 0. y0 ) +i = x − x0 x − x0 u(x. 15 . ha x = x0 .y0 ) u(x.amir®l tudjuk. vagyis a képzetes tengyely irányából: lim f (z0 ) = −iuy (x0 . y0 ) + i(v(x. vagyis a valós tengely irányából: f (z0 ) = lim x0 v(x. y0 ) + vy (x0 . hogy nem létezik (jobbról +1. y0 ) − v(x0 . y0 ) + i(−uy (x0 . y0 ) u(x. y0 ) − u(x0 . akkor √xx0 2 = i√x20+y2 . x0 x0 x − x0 x − x0 Hasonlóan. y) − v(x0 . y0 ). y0 ) − iv(x0 . Cauchy-Riemann egyenletek Mit mondhatunk az u. y0 ) − u(x0 . y0 ) + ivx (x0 . tehát |z| nem dierenciálható 2 +y 0 0 0 0 x0 + iy0 -ban.5 Tétel. y0 )). y0 ) + i lim = ux (x0 . y0 ) v(x. y0 ) − v(x0 . ha az f = u + iv : D → C komplex függvény dierenciálható egy z0 = x0 + y0 i pontban? f (z0 ) = lim z0 f (z) − f (z0 ) u(x. Hasonlóan meggondolható. x − x0 + i(y − y0 ) (x0 .

r (z) z0 Másképpen: létezik egy A ∈ C. hiszen például egy pontbeli deriváltja kifejezhet® külön-külön mindkét koordináta-függvényével. a). y) + iv(x. y) − (u(x0 . y0 ) + A((x − x0 ) + (y − y0 )i)) = 0. y0 ) + (b. Akárcsak az egyváltozós valós esetben.y0 ) lim A = a + bi(= Re(f (z0 )) + Im(f (z0 ))i) jelöléssel: A((x − x0 ) + (y − y0 )i) = (a(x − x0 ) − b(y − y0 )) + (a(y − y0 ) + b(x − x0 ))i = (a. a)(x − x0 . vagyis lim |z−z0 | = 0. |z − z0 | Ha f = u + iv akkor az utolsóba helyettesítve (z0 = x0 + y0 i) kapjuk hogy lim z0 u(z) + iv(z) − (u(z0 ) + iv(z0 ) + A(z − z0 )) = |z − z0 | u(x. y) − (v(x0 . hiszen f (z0 ) = a + bi jelöléssel a bizonyítás végéb®l grad u(z0 ) = (a. Adott u. −b)(x − x0 . A fenti limesz valós illetve képzetes része: lim (x0 . y − y0 )i. = u + iv : D → C és f dierenciálható z0 -ban. hogy létezik egy rz0 : D → C függvény és egy A ∈ C (ez lesz f (z0 )).y0 ) = 0. hogy mennyire speciális egy függvény komplex dierenciálhatósága. Többet is mondhatunk u és v dierenciálhatóságáról. −b) és grad v(z0 ) = (b.A tétel már mutatja. akkor u és v Bizonyítás. most is könnyen belátható. 2. y) − (u(x0 .7 Deníció. 16 . hogy minden z ∈ D-re f (z) = f (z0 ) + A(z − z0 ) + rz0 (z) és lim z0 rz0 (z) z−z0 z0 = 0.y0 ) u(x. hogy lim z0 f (z) − (f (z0 ) + A(z − z0 )) = 0. v : D → R függvények esetén azt mondjuk. y − y0 )) (x − x0 )2 + (y − y0 )2 = 0. |(x − x0 ) + (y − y0 )i| (x0 . hogy egy f : D → C függvény dierenciálhatósága egy z0 ∈ D pontban ekvivalens azzal. hogy f (z0 ) = ux (z0 ) + i(−uy (z0 )) = vy (z0 ) + i(vx (z0 )). vagyis u és v dierenciálhatók z0 -ban. y0 ) + iv(x0 . ahol vektorok egymás mellé írása most természetesen skaláris szorzást jelent. ha parciálisan dierenciálhatók z0 -ban és eleget tesznek a következ® egyenleteknek: • ux (z0 ) = vy (z0 ). −b)(x − x0 . y − y0 )) (x − x0 )2 + (y − y0 )2 v(x. y − y0 ) + (b. y0 ) + (a. 2. lim (x0 . hogy u és v kielégíti a Cauchy-Riemann (CR) egyenleteket z0 ∈ D-ben. • uy (z0 ) = −vx (z0 ). Ha f dierenciálható z0 -ban.6 Tétel. a)(x − x0 . A 2.6 Tétel bizonyításából persze ismét látszik.

ux = vy azt jelenti. így ux = 1 = −1 = vy . hogy u és v a CR-egyenleteket csak 0-ban elégítik ki. u : D → R grad u ≡ (0. 2. f 2. Ennek segítségével már sok esetben könnyen meg tudjuk mutatni egy függvényr®l.6 Tétel bizonyításának "fordított leírása". Ha Lássunk egy példát.5 és a 2. hogy 2xy − 2y = 2xy − 2y . vx = −2xy + 2y és vy = −3y 2 − x2 + 2x. kapjuk a következ®t. hogy nem dierenciálható egy pontban. Mi a helyzet visszafelé? Vagyis az. z0 -ban a parciális deriváltjaik folytonosak. vagyis f adott pontbeli dierenciálhatóságára szükséges és elégséges feltételt kaptunk. z0 egy környezetében és v parciálisan dierenciálhatók. 2. f = u + iv : D → C. Például: f (z) = z esetén u(x.9 Következmény. 0).8 Tétel. D ⊆ R2 egy tartomány. 2.11 Feladat. melynek minden pontjában dierenciálható. vagyis x = y = 0. ami azonosság.13 Tétel. y) = x és v(x. hogy u és v dierenciálhatók és kielégítik a CR-egyenleteket egy pontban elég-e f dierenciálhatóságához az adott pontban? A válasz igen. Bizonyítsa be a CR-egyenletek segítségével. Hol dierenciálható az f (z) = z + i|z| függvény? A CR-egyenletek következményei A következ® tétel jólismert a többváltozós valós analízisb®l. Hol dierenciálható az f (z) = z|z| függvény? 2.A 2. Világos. u 2. ha u és v dierenciálhatók z0 -ban és kielégítik a CR-egyenleteket z0 -ban. Ekkor pontosan akkor dierenciálható z0 -ban. y) = −y . akkor u konstans D-n.10 Feladat. uy = 2xy − 2y . akkor f dierenciálható z0 -ban. Ennek bizonyítása egyszer¶en a 2. hogy az f (z) = |z| függvény sehol sem dierenciálható. így f csak 0-ban dierenciálható. akkor u és v is dierenciálhatók z0 -ban és kielégítik a CR-egyenleteket z0 -ban.6 Tételek (vagy csak a 2. hogy ha f = u + iv dierenciálható z0 -ban. Ha dierenciálható D-n és 17 . továbbá kielégítik a CR-egyenleteket z0 -ban. uy = −vx azt jelenti. Mely pontokban dierenciálható az f (z) = z 2 z + z 2 függvény? f (x + yi) = (x − yi)(x − yi)(x + iy) + (x2 − y 2 + 2xyi) = (x−yi)(x2 +y 2 )+(x2 −y 2 +2xyi) = (x3 +xy 2 )−i(x2 y +y 3 )+(x2 −y 2 +2xyi) = (x3 + x2 + xy 2 − y 2 ) + i(−y 3 − x2 y + 2xy). amib®l x2 = −y 2 . z0 ∈ D. hogy u és v mindenhol dierenciálható. (Összefoglaló) Legyen Felhasználva a többváltozós valós analízisb®l ismert elégséges feltételt pontbeli dierenciálhatóságra. Kaptuk tehát. f sehol sem reguláris. ezért f egyetlen pontban sem dierenciálható. mert nincsen olyan tartomány.12 Feladat. f = u + iv : D → C és z0 ∈ D.6 Tétel és a bizonyítása utáni megjegyzés) együtt azt állítják. ux = 3x2 + 2x + y 2 . hogy 3x2 + 2x + y 2 = −3y 2 − x2 + 2x.

Mivel f + f = 2u és f − f = 2iv. akkor f ≡ 0. Ha f.14 Tételt kapjuk az állítást. 2. hogy u és v konstans D-n. akkor mivel c2 ≡ |f |2 = 2 f f .14 Tétel. Ha f ∈ O(D) és |f | konstans D-n. ezért ezekre alkalmazva a 2. 2. a második bizonyítása analóg.16 Következményt kapjuk az f állítást. Ha |f | ≡ c = 0. Ha f ∈ O(D) és f ≡ 0. Alkalmazva a 2. akkor f konstans D-n.17 Következmény.6 Tétel miatt u és v dierenciálható D-n. hogy u és v konstans D-n. Bizonyítás.2. D-n. így f is konstans D-n. akkor f (és így f is) konstans D-n. így ux ≡ uy ≡ vx ≡ vy ≡ 0. Bizonyítás. Bizonyítás. 2. Továbbá a 2. Ha f = u + iv : D → C. így f = ux + i(−uy ) ≡ 0. Csak az els® állítást bizonyítjuk. Alkalmazva a 2.13 Tételt kapjuk. Mivel u ≡ 0. Ha |f | ≡ 0. ezért alkalmazva a 2. 18 . ezért ux ≡ uy ≡ 0.16 Következmény.15 Következményt kapjuk. f ∈ O(D) és vagy u ≡ 0 (f tisztán képzetes érték¶) vagy v ≡ 0 (f valós érték¶). akkor f is konstans Bizonyítás.15 Következmény. akkor f konstans D-n. így f is az. Mivel f = ux + ivx = vy + i(−uy ). ezért f = c is reguláris D-n. f ∈ O(D).

0 < r < R körlapon egyenletesen konvergens és a B(z0 . akkor a hatványsor együtthatói egyértelm¶ek. an (z − z0 )n n=0 • Az f (z) = an (z − z0 )n függvény reguláris az S(z0 .1 Tétel. Ennek konvergenciasugara: R= 1 lim sup n |an | . Ha an (n ∈ N) egy komplex sorozat és z0 ∈ C. R) nyílt körlapon és n=0 minden z ∈ S(z0 . R). Legyen ∞ egy (komplex) hatványsor. A következ® tétel a hatványsorok valósból megismert tulajdonságainak komplex megfelel®it foglalja össze. így ha egy függvény egy nyílt körlapon hatványsorba fejthet® (a körlapon egyenl® egy hatványsor összegfüggvényével). Ekkor teljesülnek a következ®k: an (z − z0 )n n=0 ∞ • abszolút konvergens az S(z0 . R) ⊆ K ⊆ B(z0 . (n) 19 . bizonyítása analóg valós megfelel®jének bizonyításával. • (z Minden n ∈ N-re an = f n! 0 ) . melynek konvergencia sugara R > 0. akkor a ∞ an (z − z0 )n n=0 függvénysort z0 középpontú (komplex) hatványsornak nevezzük. (Vagyis a hatványsorokat tagonként lehet deriválni. R) nyílt körlapon (vagyis annak minden pontjában). akkor (mint R2 -ben) S(z0 . Vagyis ha K ⊆ C a hatványsor konvergencia halmaza. 3. r). R) zárt körlapon kivül divergens. Hatványsorok Hatványsorok alaptulajdonságai A komplex hatványsorokat a valósak analógiájára deniáljuk. R)-re ∞ ∞ f (z) = n=1 an n(z − z0 )n−1 . R)-en. ) = {z ∈ C : |z − z0 | ≤ } a z0 középpontú sugarú zárt körlap a komplex síkon. Természetesen ebb®l azt is megkaptuk. akkor S(z0 . minden kisebb S(z0 .3. Ha z0 ∈ C és > 0.) Továbbá a derivált hatványsor konvergenciasugara megegyezik az eredeti hatványsor konvergenciasugarával. ) = {z ∈ C : |z − z0 | < } a z0 középpontú sugarú nyílt körlap illetve B(z0 . hogy f tetsz®legesen sokszor dierenciálható S(z0 .

2 Feladat. Összefoglaljuk ennek a függvénynek a tulajdonságait. zn (1−i)(1−2i)···(1−ni) Az exp és log függvények Els® és egyik legfontosabb példánk: exp(z) = zn . Kés®bb látni fogjuk. (b) exp = exp. n! n=0 ∞ Ennek a hatványsornak a konvergenciasugara: R= 1 lim sup n = lim 1 n! √ n n! = +∞. vagyis ∀ z. (f) ∀ z ∈ C exp(z) = 0. vagy nem állítja el® a függvényt a Taylor-sora). 20 .5 Tétel. Határozza meg a következ® hatványsorok középpontját és konvergenciasugarát.Egyenl®re még nem láttunk példát a valós esetben el®forduló "kellemetlen" kivételekre. akkor ott tetsz®leges sokszor is dierenciálható. ∞ n=0 ∞ n=0 ∞ n=0 in (z − i)n . mégsem fejthet® hatványsorba (vagy R = 0. 3. 3. melyben a hatványsor divergens. bár tetsz®leges sokszor deriválható egy pont körül. hogy ilyen példák komplexben nincsenek is! Vagyis ha egy függvény egy tartományon dierenciálható. w ∈ C (exp(z) = exp(w) ⇐⇒ ∃ k ∈ Z z − w = k2πi).4 Feladat. y ∈ R exp(x + yi) = ex (cos(y) + i sin(y)). exp ∈ O(C). és Taylor-sora a lehet® legnagyobb körlapokon el®állítja a függvényt. n3 (z+1−i)n n! . Az exp függvényre teljesülnek a következ®k: (a) ∀ x ∈ R ⊆ C exp(x) = ex . . z2 ∈ C exp(z1 + z2 ) = exp(z1 ) exp(z2 ). továbbá adjon meg egy pontot a konvergenciakör határán. 3. 3. (c) ∀ z1 . vagyis például olyan függvényre. vagy. ami csak egyszer dierenciálható egy tartományon. (e) exp 2πi szerint periodikus (és ez a "legkisebb" periódus). (d) ∀ x.3 Feladat. vagyis exp egy egészfüggvény.

Ekkor f (z) = exp (z) exp(a − z) + exp(z) exp (a − z)(−1) = exp(z) exp(a − z) − exp(z) exp(a − z) = 0. akkor exp(z) = exp(w) ⇐⇒ ex1 (cos(y1 ) + i sin(y1 )) = ex2 (cos(y2 ) + i sin(y2 )). Mi ez a konstans? c = f (0) = exp(0) exp(a) = exp(a). z ∈ C-re exp(z) exp(a − z) = exp(a). vagyis exp(z1 ) exp(z2 ) = exp(z1 + z2 ). Tehát exp(z) = exp(w) pontosan akkor. (f): Triviális (d)-b®l: ex = 0 és cos(y) + i sin(y) = 0 (a cos és a sin egyszerre sehol sem 0). ha ex1 = ex2 és létezik k ∈ Z. így a 2. ami a 3. n! (n − 1)! n=0 n! n=1 ∞ ∞ (c): Fix a ∈ C-re legyen f (z) = exp(z) exp(a − z) egészfüggvény. z = z1 választással: exp(z1 ) exp((z1 + z2 ) − z1 ) = exp(z1 + z2 ).6 Tétel. vagyis minden w ∈ C\{0}-hoz létezik egyetlen z ∈ E . Másképpen: ∃ k ∈ Z z − w = k2πi. Alkalmazzunk ezt az a = z1 + z2 . Legyen E = {z ∈ C : −π ≤ Im(z) < π}. Az eiπ + 1 = 0 illusztris egyenlet a 3.5 Tétel (d) pontjának triviális következménye.1 Tétel szerint ∞ exp (z) = n=1 n z n−1 z n−1 zn = = = exp(z).14 Tétel szerint f ≡ c ∈ C. Igy minden a. azaz ha x1 = x2 és létezik k ∈ Z. hiszen a komplex m¶veletek valós számokra a szokásos valós eredményt adják. (d): Alkalmazzuk (a)-t és (c)-t: exp(x+yi) = exp(x) exp(yi) = ex ∞ ∞ (yi)n = ex n! n=0 ∞ i2n y 2n i2n+1 y 2n+1 + (2n)! n=0 (2n + 1)! n=0 ∞ ∞ = e x y 2n+1 y 2n +i (−1)n = ex (cos(y) + i sin(y)). 3. (b): A 3. hogy exp(z) = w. hogy y1 = y2 +k2π . Mostantól általában exp(z) helyett a természetesebb ez jelölést használjuk komplex számok esetén is. és egy valós sorozat határértéke komplex értelemben ugyanaz a szám mint valós értelemben. (a): Triviális.Bizonyítás. hogy y1 = y2 +k2π . 21 . (−1) (2n)! (2n + 1)! n=0 n=0 n (e): Alkalmazzuk (d)-t: ha z = x1 + iy1 és w = x2 + iy2 .5 Tétel (a) pontja szerint nem okoz félreértést. Ekkor az exp E : E → C függvény bijekció E és C\{0} között.

δ) ⊆ S .7 Tétel. Jelölje R− (R− ) a 0-nál kisebb (egyenl®) valós számok 0 halmazát.5 Tétel (e) pontjából kapjuk.Bizonyítás. ). 22 . vagyis log folytonos w-ben. ezért az injektívitást a 3. Már csak azt kell belátnunk. n 1 → ln(|r|) + i(−π). hogy minden s ∈ S -re log(s) ∈ S(log(w). amikre z − w = k2πi valamely k ∈ Zvel. π) és w = |w|(cos(arg(w)) + i sin(arg(w))). Ilyet δ1 -et könnyen találhatunk. Ekkor δ megfelel®. Legyen log(w) = ln(|w|) + i arg(w) ∈ E a w logaritmusa. de nem folytonos a negatív valós 0 számokban. Vizsgáljuk meg a 3. egy w körüli körgy¶r¶-szelet. 3. Azonban log(an ) = ln(|r|) + i π − log(bn ) = ln(|r|) + i − π + 1 → ln(|r|) + iπ. ln(|w|) + δ1 ) × (arg(w) − δ1 . ). Legyen δ > 0. hogy egy log(w) közep¶ körlap tartalmaz log(w) közep¶ négyzetet. Világos. 0 hogy ∀ s ∈ S(w. Legyen δ1 > 0 olyan. Az ln függvény |w|-beli folytonossága miatt létezik egy δ1 > 0. akkor legyen an = |r|(cos(π− n )+i sin(π− n )) és bn = |r|(cos(π+ 1 1 n ) + i sin(π + n )). olyan hogy S(w. hogy an → r és bn → r . hogy (ln(|w|) − δ1 . δ)\{0} log(s) ∈ S(log(w). vagyis log(S) ⊆ S(log(w). egyszer¶en arról van szól. Találnunk kell egy δ > 0-t. ). A log függvény folytonos C\R− -en.5 Tétel (f) pontja szerint exp(z) = 0 egyetlen z -re sem. arg(w) + δ1 ) ⊆ S(log(w). Legyen w ∈ C\R− és > 0 tetsz®leges.6 Tétel bizonyítása során deniált log : C\{0} → C logaritmus függvényt. n vagyis az Átviteli Elv miatt a log függvény nem folytonos R− pontjaiban. hogy ∀ r > 0 (||w| − r| < δ1 ⇒ | ln(|w|) − ln(r)| < δ1 ). Mivel E -ben nincsen z = w. Bizonyítás. Legyen S = {s ∈ C\{0} : ||w| − |s|| < δ1 és | arg(w) − arg(s)| < δ1 }. Világos. A 3. hogy a függvény szürjektív. Deniáljuk w argumentumát: arg(w) ∈ [−π. vagyis R− pontjaiban. ). Ekkor exp(log(w)) = eln(|w|) (cos(arg(w)) + i sin(arg(w))) = |w|(cos(arg(w)) + i sin(arg(w))) = w. Legyen w ∈ C\{0} tetsz®leges. 1 1 Ha r ∈ R− .

akkor legyen wz = ez log(w) .A 2. ∞ Bizonyítás. 3.1 Tétel felhasználásával: ∞ sin (z) = n=0 (−1)n (2n + 1) A állítás másik fele teljesen hasonlóan bizonyítható.9 Állítás. (2n + 1)! 23 . Trigonometrikus és hiperbolikus függvények További példákat adunk hatványsorokra. a második bizonyítása teljesen hasonló. A valós eset analógiájára legyenek: ∞ sin(z) = n=0 (−1)n ∞ z 2n+1 . sin = cos és cos = − sin. Például: 1. így sin és cos egészfüggvények. w Most már deniálhatjuk a komplex hatványozást is. π = e− 2 . sin(z) = 1 iz 2i (e − e−iz ) Bizonyítás. A 3. (2n + 1)! z 2n . 1 iz 1 (e − e−iz ) = 2i 2i ∞ (iz)n (−iz)n − n! n! n=0 n=0 ∞ ∞ ∞ = 1 (iz)n − (−iz)n = 2i n=0 n! ∞ ∞ 1 zn 1 z 2n+1 z 2n+1 (in (1 − (−1)n )) = 2i2n+1 = i2n 2i n=0 n! 2i n=0 (2n + 1)! n=0 (2n + 1)! ∞ = n=0 (−1)n z 2n+1 = sin(z). 3. mindkét hatványsor konvergencia sugara +∞.4 Tétel alkalmazásaként kapjuk a következ®t. Most is csak az állítás els® felét bizonyítjuk. (2n)! cos(z) = n=0 (−1)n Jelölésünk nem zavaró. z 2n z 2n = (−1)n = cos(z). vagyis 0 -n és minden w ∈ C\R− -re 0 log log (w) = 1 elog(w) = 1 .) (−1)i = ei log(−1) = ei(ln(1)+iπ) = ei 2. ugyanis valós z -kre a szokásos sin illetve cos függvényeket kapjuk. Akárcsak valósban.) ii = ei log(i) = ei(ln(1)+i 2 ) = ei π 2π 2 2 π = e−π . (2n + 1)! n=0 (2n)! 1 és cos(z) = 2 (eiz + e−iz ).10 Állítás. A reguláris C\R− 0 függvény dierenciálható C\R− minden pontjában. 3. Ha w ∈ C\{0} és z ∈ C.8 Tétel.

2 ch(z) = Ismét látszik.15 Feladat. hogy valós számokra az eredeti. mert valósban ez volt a legkisebb. Az azonosságok most is igazak maradnak.10 Állítás segítségével már könnyen igazolhatók a valósból megismert trigonometrikus összefüggések komplexben.13 Állítás. ch(−z) = ch(z) vagy ch2 (z) − sh2 (z) = 1. ugyanis a 3. így eiz 2π szerint. Minden z ∈ C-re teljesülnek a következ®k: • sh(iz) = i sin(z) • ch(iz) = cos(z) illetve sin(iz) = i sh(z). 24 . Bizonyítsa be a 3. A 3. azonnal adódik az 5. 3.12 Feladat. 3.10 Állítás segítségével könnyen ellen®rizhet® a következ® állítás. ugyanis az ez függvény 2πi szerint periodikus. Ez természetesen a legkisebb periodus is. Még további két függvényt deniálunk. például: sin(z ± w) = sin(z) cos(w) ± sin(w) cos(z). Bizonyítsa be ezeket az összefüggéseket. például: sh(−z) = − sh(z).14 Feladat. Ezeknek a függvényeknek csak valós gyökei vannak.10 Állítás és a 3.11 Következmény.3. illetve cos(iz) = ch(z). 3. hogy sin és cos függvények 2π szerint periodikusak.18 Unicitás Tétel illetve a Permanencia Elv alkalmazásával. 2 1 z (e + e−z ). A komplex hiperbolikus függvények: sh(z) = 1 z (e − e−z ).10 állítából azt is megkaptuk. hogy az ehhez hasonló azonosságok megmaradásához nincs is szükség a komplexre kiterjesztett valós függvény mélyebb ismeretére. (Euler Tétel) eiz = cos(z) + i sin(z).5 Tétel (e) részének alkalmazásával például a sin esetében: sin(z) = 0 ⇐⇒ eiz = e−iz ⇐⇒ ∃ k ∈ Z iz − (−iz) = k2πi ⇐⇒ ∃ k ∈ Z z = kπ . cos(z ± w) = cos(z) cos(w) sin(z) sin(w). A 3. Kés®bb látni fogjuk. 3.13 Állítást. Oldja meg a sin(z) + cos(z) = 0 egyenletet. A 3. valós hiperbolikus függvényeket kapjuk. sin2 (z) + cos2 (z) = 1.

ha valós értelemben dierenciálható t0 -ban (komplexben a fogalom értelmetlen!). Mivel γ egy korlátos zárt halmazon értelmezett folytonos függvény. b] → C görbe • • • zárt. n |tk − tk−1 | < δ . b] → C. akkor R \ ran(γ) két diszjunkt tartomány uniója. (Jordan Tétele) Ha 2 egy folytonos egyszer¶ zárt görbe. legfeljebb a végpontok képe azonos. b] → C. ez nomabb. ha nem metszi át magát. b]-re γ(t) = x(t) + iy(t). A félreértések elkerülése végett igyekszünk nem használni γ − -ra a egyébként bevett −γ jelölést. 25 . Fontos lesz még a görbék irányítása. y) síkgörbének.4. 4. Az [a. Természetesen más módon is megadhatunk görbéket. vagyis komplex megfogalmazásban: ∀ t ∈ [a. Ha γ : [a. b] (|t − s| < δ ⇒ |γ(t) − γ(s)| < ). Ez a görbe megfelel a γ = (x. . Ha a < b ∈ R és γ : [a. Végezetül kimondjuk a híres Jordan Tételt. b] → R2 Komplex görbementi integrál Emlékeztetünk a valós integrál alsó-. ami azt "kézenfekv®" és "szemléletes" tényt állítja. hogy egy folytonos egyszer¶ zárt görbe két részre osztja a síkot. mint δ . γ(t0 ) = x (t0 ) + iy (t0 ) ˙ Ha γ = x + iy dierenciálható t0 -ban akkor deriváltjára a komplex jelölést fogjuk használni. t ∈ [a.1 Tétel. . b]-ben. hogy folytonos. . fels® közelít® összeg nélküli deníciójára. ahol x. Ezek közül a korlátosat nevezzük a görbe belsejének. ϕ)). b] ∀ > 0 ∃ δ > 0 ∀ s ∈ [a. Például polárkoordinátás alakban: γ(t) = r(t)eiϕ(t) (valós jelöléssel: γ = (r. b] → C. Egy γ = x + iy : [a. y : [a. Bizonyítása rendkívül nehéz. dierenciálható t0 ∈ [a. a nem korlátosat a görbe külsejének. Minden γ görbér®l feltesszük. messze meghaladja jegyzetünk kereteit. b] (|t − s| < δ ⇒ |γ(t) − γ(s)| < ). γ − (t) = γ(a + b − t) a fordított irányítású görbe. egyszer¶. b] intervallum egy felosztásán szokás szerint egy a = t0 < · · · < tn = b véges sorozatot értünk. ezért a Heine Tétel szerint γ egyenletesen folytonos. vagyis ∀ > 0 ∃ δ > 0 ∀ s. ha γ(a) = γ(b). vagyis minden t ∈ [a. b] → R. Vonalintegrál Görbék a komplex síkon A komplex sík görbéi természetesen megfelelnek a valós sík görbéinek. γ : [a. vagyis x és y is dierenciálható t0 ban. akkor γ = x + iy alakba írható. ha ∀ k = 1. . akkor γ − : [a.

akkor az a = t0 < . n) sorozat esetén n I− k=1 g(ξk )(tk − tk−1 ) < . Ha I− k=1 f (γ(ξk ))(γ(tk ) − γ(tk−1 )) < . . A következ® tétel bizonyítása a szokásos "minden kör tartalmaz téglalapot. ha minden > 0-hoz létezik δ > 0. . b] ⊆ C. .2 Deníció. b] → C egy görbe. hogy minden δ -nál nomabb a = t0 < t1 < · · · < tn = b felosztás és rá illeszked® ξk (k = 1 . Természetesen nem kell. . n) sorozat n I− k=1 g(ξk )(tk − tk−1 ) < . Igy valóban általánosítást kaptunk.3 Tételt. illetve minden téglalap tartalmaz kört" gondolatmenetet használja. b]-n.6 Deníció. hiszen γ választható az [a. elég. b] → D egy görbe és f : D → C. Legyen a < b ∈ R és g : [a.A t0 < · · · < tn felosztásra illeszked® sorozaton egy ξk ∈ [tk−1 . ha minden k = 1. 4. . b] intervallum identitásának (γ : [a. ha minden > 0-hoz létezik δ > 0. b] → C görbér®l a folytonosság mellett feltesszük még. . akkor g integrálható [a. Bizonyítsa be az 4. g = u + iv. . . . . . γ(t) = t). b Ha a < b ∈ R és g : [a. . g pontosan akkor integrálható [a. . hogy 26 . n) sorozat esetén n 4. Ha a < b ∈ R. akkor g integrálható [a. . b]-n és a g = I . 4.3 Tétel. és ekkor b b b g= a a u+i a v. ha u és v is integrálható [a. Ha a < b ∈ R és g : [a. . Az általánosítás következ® lépése. Általánosítsuk ezt a fogalmat komplexben: 4. . b] → [a. tk ] (k = 1. hogy nem egy valós intervellumon. γ : [a. A konkrét esetekben azonban mindig egy tartományon értelmezett függvény és egy a tartományban haladó görbe lesz megadva.4 Feladat∗ . hogy minden γ -n δ -nál nomabb a = t0 < t1 < · · · < tn = b felosztás és rá illeszked® ξk (k = 1 . . Hogyan számoljunk ki egy ilyen integrált? Mostantól minden γ : [a. . b]-n és b a esetén g = I ∈ C. ha minden > 0-hoz létezik δ > 0. akkor f integrálható γ -n és γ f = γ f (z)dz = I ∈ C. . γ : [a. hogy f egy D tartományon legyen értelmezve. n) sorozatot értünk. b]-n.5 Deníció. hanem egy komplex görbén integrálunk. Ehhez emlékeztetünk egy görbe felosztásának nomságára. hogy minden δ -nál nomabb a = t0 < t1 < · · · < tn = b felosztás és rá illeszked® ξk (k = 1 . 4. tn = b felosztás γ -n nomabb δ -nál. n-re γ [tk−1 . hogy ran(γ)-n értelmezett. b] → C. tk ] lefedhet® egy δ átmér®j¶ nyílt körlappal. b] → R. b] → C.

n-re γ folytonosan dierenciálható [tk−1 . 2π] → C. γ a |z| = 2 kör egy paraméterezése.10 Tétel. γ f 4. Ekkor 2π f= γ 2π 0 0 1 r(− sin(t) + i cos(t))dt = r(cos(t) + i sin(t)) 2π 2π 2π − sin(t) + i cos(t) dt = cos(t) + i sin(t) idt = 0 0 0dt + i 0 1dt = 2πi. . b] egy átparaméterezés. 1 + i] szakasz egy paraméterezése. 4. Legyen r > 0. így elhagyjuk. vagyis egy folytonosan dierenciálható szogorúan monoton függvény. γ(t) = r(cos(t) + i sin(t)) az origó középpontú r sugarú körvonal egy paraméterezése és f : C\{0} → C. f (z) = Re(z). amire ϕ(c) = a és ϕ(d) = b. hogy bizonyos értelemben ez a legfontosabb konkrét integrál. hogy ha w ∈ C. γ : [0.7 Tétel. hogy ekkor γ rektikálható és γ ívhossza b b |γ| = a |γ| = ˙ a (x )2 + (y )2 . f (z) = z+2 z . r > 0 és γ : [0. 1 f (z) = z . ˙ Lássunk egy példát. tk ]-n (végpontokban egyoldalról).9 Feladat. A 4. vagyis létezik a = t0 < · · · < tn = b felosztás. f → → [a. Teljesen hasonlóan ellen®rizhet®.7 Tétel segítségével számítsa ki a következ® integrálokat: 4. ahol γ = x+iy . b] − D − C és f folytonos D-n. Legyen [a. . 27 . b] − − → D −−   ϕ γ◦ϕ [c. A következ® tétel segítségével már könnyen kiszámolhatunk vonalintegrálokat. 1 akkor γ z−w dz = 2πi. γ a [0. d] [c. .8 Feladat. γ(t) = w + r cos(t) + ir sin(t) az w középpontú r sugarú körvonal egy paraméterezése. . 2π] → C. Bizonyítása teljesen hasonló a valós vonalintegrálra vonatkozó megfelel®je bizonyításához.γ szakaszonként folytonosan dierenciálható. b] − D − C. d] → [a. Lerajzolva: γ f 4. hogy minden k = 1. Ha [a. d] f= γ γ◦ϕ γ −−→ C −− f Ekkor f. Ismert. Az integrál tulajdonságai Mennyire függ az integrál a görbe paraméterezését®l? folytonos D-n és ϕ : [c. akkor létezik → → b γ f és f= γ a f (γ(t))γ(t)dt. Kés®bb látni fogjuk.

7 Tétel adja. b] → [a. akkor az γ1 γ2 -vel jelöljük.11 Tétel.12 Tétel. akkor γ1 : [a. ˙ A harmadik egyenl®séget pedig a (γ ◦ ϕ)(s) = γ(ϕ(s))ϕ (s) képlet (összetett ˙ függvény diererenciálása). akkor γ(t) = γ1 (t).Bizonyítás.7 Tétel adja. b] → D. γ2 : [b. b]. b] − D − C és f folytonos D-n. 28 . A második egyenl®séget a t = ϕ(s) valós helyettesítéses integrál egyszerre a valós és a képzetes részben. Ha [a. A második egyenl®séget a t = ϕ(s) valós helyettesítéses integrál egyszerre a valós és a képzetes részben. ϕ(s) = a + b − s.7 Tétel felhasználásával. A negyedik ˙ b egyenl®séget pedig a valós integrálra vonatkozó ba = − a képlet alkalmazása egyszerre a valós és a képzetes részben.6 Deníció alapján közvetlenül is vagy még egyszer¶bben a 4. γ1 (b) = γ2 (b) f= γ1 γ2 γ1 és f : D → C f+ γ2 f. b] γ2 (t). c] → C és γ1 (b) = γ2 (b). ha t ∈ [a. akkor → → f =− γ− γ f. Ahol az els® és utolsó egyenl®séget a 4. A 4. b] → C. akárcsak valós megfelel®je könnyen belátható akár a 4. A következ® tétel. Ha folytonos. 4. ha t ∈ (b. c] → D. γ2 : [b. b d = γ a f (γ(t))γ(t)dt = ˙ c d c f (γ(ϕ(s)))γ(ϕ(s))ϕ (s)ds = ˙ ˙ f ((γ ◦ ϕ)(s))(γ ◦ ϕ)(s)ds = γ◦ϕ f. b a = γ a b a f (γ(t))γ(t)dt = ˙ b b a f (γ(ϕ(s)))γ(ϕ(s))ϕ (s)ds = ˙ f (γ − (s))γ˙− (s)ds = − f (γ − (s))γ˙− (s)ds = − γ− f. c] → C. A ˙ harmadik egyenl®séget a γ˙− (s) = (γ ◦ ϕ)(s) = γ(ϕ(s))ϕ (s) képlet. Ha γ1 : [a. Ahol els® és utolsó egyenl®séget a 4.10 Tétel bizonyítását módosítjuk egy kicsit. vagyis ha γ = γ1 γ2 : [a. γ f 4. Most ϕ : [a. c] összef¶zésüket A következ® tétel triviális a deníciókból. Bizonyítás.

. . akkor γ -n nomabb δ -nál. f2 ∈ C(D) és c1 . Létezik δ > 0.4. most is becsülhetjük az integrál abszolút értékét. Feltehet®. Ha [a.13 Tétel.14 Tétel. Mivel tetsz®leges volt. akkor n n f (γ(ξk ))(γ(tk ) − γ(tk−1 )) ≤ k=1 n k=1 |f (γ(ξk ))||γ(tk ) − γ(tk−1 )| ≤ M k=1 |γ(tk ) − γ(tk−1 )| → M |γ|. hogy minden δ -nél nomabb tk felosztásra n |γ| − k=1 |γ(tk ) − γ(tk−1 )| < . Legyen γ : [a. f folytonos D-n és |f | ≤ M a görbe pontjaiban → → f ≤ M |γ|. c2 ∈ C esetén (c1 f1 + c2 f2 ) = c1 γ γ f1 + c2 γ f2 . γ f < M |γ| + (M + 1) . Akárcsak a valós vonalintegrál esetén. hogy minden γ -n δ -nál nomabb a = t0 < · · · < tn = b felosztás esetén n f− γ k=1 f (γ(ξk ))(γ(tk ) − γ(tk−1 )) < . hogy δ -t olyan kicsinek választottuk. amib®l M |γ|. Ekkor alkalmazva a fenti egyenl®tlenséget: n n f − < γ k=1 f (γ(ξk ))(γ(tk )−γ(tk−1 )) ≤ M k=1 |γ(tk )−γ(tk−1 )| < M (|γ|+ ). Mivel γ egyenletesen folytonos. vagyis minden f1 . . (ran(γ)-n). ha a felosztás nomodik. Precízebben: Legyen > 0 x. akkor γ f 4. ezért γ f ≤ 29 . Ekkor a D-n értelemezett folytonos függvények C(D) vektorterén : C(D) → C. γ Bizonyítás. b] − D − C. b] → D. hogy ha egy tk felosztás nomabb δ -nél. ezért létezik δ > 0. n) egy rá illeszked® sorozat. f → γ γ f egy lineáris leképezés (funkcionál). Ha a = t0 < t1 < · · · < tn = b az intervallum egy felosztása és ξk (k = 1 .

vagyis ∞ m−1 ∞ fn = lim n=0 γ m→∞ fn = n=0 γ γ n=0 fn . > 0 x. Válasszunk egy N -et. Legyen m ≥ N . hogy a Newton-Leibniz Formula megfelel®je is igaz marad komplex esetben. 30 . mint µ-t és γ -t.4. nem valósban. b] → C. Alkalmazva a 4. ˙ ˙ Ezt nem látjuk be (lásd a következ® feladatot). Legyen f = ∞ n=0 fn és legyen ∞ n=m minden m ≥ N -re és z ∈ D-re ∞ fn (z) < legyen. hogy minden m ≥ N -re ∞ m−1 fn ≤ |γ|. Legyen µ : [a.16 Tétel. Alkalmazva ezt a láncszabályt a µ = x + iy jelöléssel: b b b b F = γ a F (γ(t))γ(t)dt = ˙ a µ(t)dt = ˙ a x +i a y = [x]b + i[y]b = a a x(b) − x(a) + i(y(b) − y(a)) = µ(b) − µ(a) = F (γ(b)) − F (γ(a)). A láncszabály mégis igaz marad! Vagyis: µ(t) = F (γ(t))γ(t). Belátjuk még. Ekkor hogyan fejezhetnénk ki µ−t? Nem hivatkozhatunk az összetett függvény deriválási szabályára. hogy Bizonyítás. Ekkor ∞ fn = γ n=0 γ f0 + γ f1 + · · · + γ fm−1 + γ n=m ∞ γ n=m fn . F ∈ O(D) és F F = F (γ(b)) − F (γ(a)). b] → D. Bizonyítás. (Newton-Leibniz Formula) Ha folytonos D-n. akkor γ γ : [a. Tehát minden ∞ fn − γ n=0 n=0 γ fn = γ n=m fn ≤ |γ|. µ(t) = F (γ(t)).14 becslést az utolsó tagra > 0-hoz létezik N . Adott D tartományon értelmezett folytonos függvényekb®l álló egyenletesen konvergens fn függvénysor és D-ben haladó γ görbe n=0 esetén: ∞ ∞ fn = γ n=0 n=0 γ ∞ fn . hiszen F ˙ et komplex értelemben deriváltuk. 4.15 Következmény.

i] szakasz egy paraméterezése. ha a görbe az értelemzési tartományában halad. hogy minden zárt görbén az integrál elt¶nése elég a primitív függvény létezéséhez. akkor f tetsz®leges γ : [a. vagyis 0.) 3 f -nek létezik primitív függvénye F (z) = z3 + z . b] → C\R− görbén vett integrálját 0 a primitív függvénye (log(z)) segítségével számolhatjuk.) Legyen f ≡ c ∈ C egy konstans függvény és γ : [a. sh(z)-t vagy ch(z)-t akkor az adott függvény primitív függvényének értékét kell csak kiszámolnunk a görbe végpontjaiban és ezt a két értéket kivonunk egymásból.) Legyen f (z) = z 2 +1 és γ az [1. az ®ket összeköt® görbét®l független. akkor minden γ : [a. b] → C görbén integrálunk egy komplex polinomot. b] → C. Alkalmazza a CR-egyenleteket. b] → D zárt görbén vett integrálja elt¶nik. n Egy f (z) = ak (z − wk )dk (ak . így f = F (γ(b)) − F (γ(a)) = cγ(b) − cγ(a).) Tehát ha f : D → C folytonos és létezik primitív függvénye vagyis egy F ∈ O(D). γ(t) = (1 − t)1 + ti = (1 − t) + it. 1] → C. a a A Newton-Leibniz alkalmazásásval: Ha F (z) = cz . akkor tetsz®leges D-ben haladó görbén vett integrálja 4. így f= γ γ F = F (γ(1)) − F (γ(0)) = F (i) − F (1) = i3 1 4 2 + i − ( + 1) = − + i. Bizonyítsa be a 4. 31 . Tehát az imént említett elemi függvények vagy általában. ez -t.csak a végpontoktól függ. ha egy tetsz®leges γ : [a. dk ∈ Z\{−1}) alakú függvény k=0 esetében is ez a helyzet. Ha az f : D → C folytonos függvénynek létezik primitív függvénye. wk ∈ C.17 Feladat∗ . γ = x + iy egy tetsz®leges görbe. primitív függvénynyel rendelkez® függvények tetsz®leges az értelmezési tartumányukban haladó 1 zárt görbén vett integrálja elt¶nik.16 Tétel következményeképpen kapjuk a következ®t. cos(z)-t. (Ötlet: Nézzünk egy-két példát. ( z értelemzési tartományát most C\R− -nak 0 tekintjük). 4. (γ például választható a következ®képpen: γ : [0. 1.18 Következmény. például 1 f (z) = (z−i)2 − zi5 + (1 − i)(2 − i + z)3 esetében. A 4. A következ® részben a fordított implikációt is belátjuk vagyis. akkor f = F . 3 3 3 3 Speciálisan. sin(z)-t. Ekkor a Newton-Leibniz Formula nélkül: b b b b f= γ a f (γ(t))γ(t)dt = c ˙ a γ(t)dt = c ˙ a x +i a y = c([x]b + i[y]b ) = c(x(b) + iy(b) − (x(a) + iy(a))) = c(γ(b) − γ(a)). γ 2. 1 Ha f (z) = z .16 Tételben említett láncszabályt. hogy F = f .

Ekkor az úttól való függetlenség miatt F (ξ) = γ [z. Legyen z0 ∈ D x. Bizonyítás.ξ] f. Ha |ξ − z| < δ . ahol az utolsó egyenl®ségben használtuk a konstans függvény integráljára vonatkozó korábbi ismereteinket. hogy F ∈ O(D) és F = f .ξ] [z.ξ] f.14 Tétel) ekkor |rz (ξ)| = [z. Fix > 0-hoz a függvény z -beli folytonossága miatt létezik δ > 0. Belátjuk.ξ] (f (s) − f (z))ds = f (z)(z − ξ) + [z. ξ]-re |s − z| < δ . hiszen minden ξ ∈ S -re z (ξ) F (ξ) = F (z) + f (z)(z − ξ) + rz (ξ) és lim rξ−z = 0. akkor minden s ∈ [z. így az integrál abszolút értékére vonatkozó becslésünk szerint (4. rz (ξ) = 0. hogy ha 0 < |ξ −z| < δ .ξ] f (s) − f (z)ds. akkor így lim z ≤ . z 32 . Ha f : D → C folytonos és tetsz®leges D-ben haladó görbén vett integrálja csak a végpontoktól függ.Cauchy Integráltétele 4. f -t átírhatjuk a következ® alakba: f= [z. vagyis F (ξ) − F (z) = [z. hogy F (z) = f (z). |rz (ξ)| |ξ−z| Vagyis minden > 0-hoz létezik δ > 0.ξ] f = F (z) + [z. ξ−z Ez pont az F függvény z -beli dierenciálhatóságát jelenti és persze azt. Ekkor minden ξ ∈ S re a [z. hogy ha s ∈ D és |s − z| < δ .ξ] f (s) − f (z)ds. Legyen rz (ξ) = [z.19 Tétel. akkor f -nek létezik primitív függvénye.ξ] f (z) + (f (s) − f (z))ds = f (z)ds + [z. vagyis tetsz®leges z0 -t és z -t összeköt® γ görbén (egy tartomány útösszefügg®) integrálunk. Ekkor az úttól való függetlenség miatt minden z ∈ D-re értelmes a következ® jelölés: z F (z) = z0 f. Fix z -hez legyen S ⊆ D egy z középpontú nyílt körlap.ξ] [z.ξ] f= γ f+ [z. ξ] zárt szakasz D-ben fekszik.ξ] [z.ξ] f (s)ds = [z.ξ] f (s) − f (z)ds ≤ |ξ − z|. akkor |f (s) − f (z)| < .

akkor a kö- (b) f tetsz®leges D-ben haladó görbén vett integrálja csak a görbe végpontjaitól függ. c] → D. 3.ξ] f vagyis. 2.Összefoglalva a 4. így 0= γ µ− f= γ f+ µ− f= γ f− µ f. 4. Bizonyítás. ha egy tartományon értelmezett függvénynek van primitív függvénye. Legyen T0 a háromszöglap. Feltehet®. γ(a) = µ(b). ennek kerülete l0 és legyen γ0 a háromszög határának egy paraméterezése.19 Tételben F (z) deniálásához nincs szükségünk az úttól való függetlenségre. 4. z] szakaszon. γ Bizonyítás. Tehát konvex D esetén a 4.18 Következmény adja. f ∈ O(D). Az (a) és (b) ekvivalenciáját a 4. akkor a 4. γ zárt és → → akkor f = 0. Ha D konvex. µ : [b. ezek határának γ -val azonos 33 . (c)⇒(b): Legyen γ és µ két azonos kezd®.22 Megjegyzés. γ(b) = µ(c). A (a)⇒(c) implikációt a 4. hogy egymást követ® intervallumkon vannak értelmezve: γ : [a.21 Következmény. k = 1. f :D →C folytonos. Természetesen. [a. (Összefoglaló) Ha vetkez®k ekvivalensek: (a) f -nek létezik primitív függvénye. A háromszöget 4 egybek vágó kis háromszögre osztjuk: T0 .16 és a 4. ξ háromszögön. akkor az a 2.és végpontú D-ben haladó görbe. 1 4. mert a 4. (Cauchy Integráltétele) Ha D konvex.19 Tételek adják.20 Következmény.20 Következmény kiegészíthet® még egy ekvivalens állítással: (d) f tetsz®leges D-beli háromszögvonalon vett integrálja elt¶nik. (c) f tetsz®leges D-ben haladó zárt görbén vett integrálja elt¶nik. Az z függvénynek nincsen C\{0}-n értelmezett primitív függvénye.14 Tétel miatt konstans hozzáadása erejéig egyértelm¶. γ f 4. b] − D − C. Ekkor a γ µ− görbe zárt. hogy az integrál elt¶nik a z0 . Már beláttuk. hiszen integrálhatunk a [z0 .19 Tételeket: 4.22 Megjegyzés szerint ez ekvivalens az integrál eltünésével minden zárt görbén.16 illetve a 4. Legyen I = | γ f |. b] → D.23 Tétel. csak azt használjuk. z. hogy F (ξ) = γ [z. Elég csak D-beli háromszögvonalra bizonyítanunk. hogy f -nek egy a 0-t pozitív irányban megkerül® körön vett integrálja 2πi = 0. Bizonyítás.

4. . A 4. melyek kerülete ln = 20 . vagyis I = 0. vagyis ran(γn )-en |rz0 | ≤ ln . Kapjuk a Tn egymásba skatulyázott zárt hároml szöglapok sorozatát. hogy f ≥ γn I . hogy ezekben a pontokban. . Ekkor a görbék ellentétes irányításán való integrálás el®jelváltása miatt a bels® szakaszokon az integrálok kiesnek. . z1 . így 4 f= γ k=1 k γ0 f. Mivel rz0 (z0 ) = 0. amib®l |rz0 (z)| ≤ |z − z0 |. Ha D konvex és f ∈ O(D). zn ∈ D és f ∈ O(D\{z1 .k irányú paraméterezése γ0 . ezért a 4. zn }). Alkalmazva a triviális |z − z0 | < ln becslét Tn határán kapjuk. továbbá tudjuk. . 4n amib®l I ≤ 2 l0 minden > 0-ra. . δ). Legyen T1 = T0 és γ1 = γ0 . akkor f -nek létezik primitív függvénye. Az integrál abszolút értékének becslése szerint I ≤ 4n f = γn γn 2 rz0 (z)dz ≤ ln = 2 l0 . . Mivel a konstans 1 és a z − z0 függvényeknek van primitív függvénye. .20 Következmény szerint az els® két integrál 0. . hogy Tn ⊆ S(z0 . 4n ∞ n=0 A Cantor-axióma miatt létezik (egyetlen) z0 ∈ Tn . hogy T1 kerülete l1 = l2 . így minden z ∈ Tn -re |z − z0 | < δ . Ekkor létezik n ∈ N. A négyzetes k 4 0 arányosság miatt tudjuk. rz0 (z) lim z−z0 = 0 szerint minden > 0-hoz létezik δ > 0. Szükségünk lesz a Cauchy Integráltétel egy általánosítására is. n-re lim f (z)(z − zk ) = 0. Fix > 0-hoz legyen δ > 0 megfelel®. 4.23 Tétel és a 4. Folytatjuk az eljárást T1 -en. hogy f (z) = f (z0 ) + f (z0 )(z − z0 ) + rz0 (z) és lim z0 = 0. . . . . vagyis |rz0 (z)| < |z−z0 |. γ 34 . Mivel f dierenciálható rz0 (z) z−z0 z0 -ban. továbbá minden k = 1. akkor minden D\{z1 . ezért létezik egy rz0 : D → C függvény.20 Következmény felhasználásával a következ® érdekes eredményt kaptuk. Ha D konvex. . k k Ekkor létezik k.24 Következmény. Ekkor f = f (z0 ) γn γn dz + f (z0 ) γn (z − z0 )dz + γn rz0 (z)dz. hogy | γ0 f | ≥ I . . hogy 0 < |z − z0 | < δ z0 z0 (z) esetén rz−z0 < .25 Tétel. zn }-beli zk γ zárt görbére f = 0. ezért |z−z0 | < δ esetén |rz0 (z)| ≤ |z − z0 |. . a határukat paraméterez® γn n görbéket. .

4. csak a végpontoktól függ. így n(γ. mely része T belsejének.23 Tétel. vagyis tetsz®legesen kicsi d-re és hozzá tartozó µ paraméterezésre igaz. akkor n(γ. Mivel egy tartomány poligonösszefügg®. így γ f = 0. s) = 1. hogy z0 a T belsejében van. . s)-szer kerüli meg s-et. Például ha s tetsz®leges és γ : [0. A háromszög és a négyzet közötti részt véges sok szakasz behúzásával feloszthatjuk háromszögekre. A lim f (z)(z − z0 ) = 0 feltevés szerint minden > 0-hoz létezik δ > 0.Bizonyítás.19 Tétel bizonyításában a primitív függvény deniálásához elég feltennünk. . Ennek egy γ -val azonos irányítású paraméterezése legyen µ. vagyis csak egy problémás pont van: z0 . Kapjuk. hogy f− γ µ f = 0. Ha d < δ . Az általunk vizsgált konkrét esetekben γ mindig 35 . Vegyük észre. hogy z0 -on nem megy át egyetlen szakasz sem. . akkor minden háromszöget a poligon irányitásával azonos módon irányítva és az integrálokat összeadva a poligonon vett integrált kapjuk. így |f (z)| < d = 2 . 2π] → C egy s körüli kört pa1 raméterez. hogy n = 1. így határának minden z pontjára d ≤ |z − a 2 2d z0 | ≤ 2 < δ . ha pozitív irányban n-szer és negatív irányaban k-szor. γ n(γ. δ)-nak. akkor γ indexe γ 1 dz. . vagyis. ezért µ f = 0. z0 köré rajzoljunk egy kis d oldalú z0 középpontú négyzetet. a háromszög marad meg eredeti irányításával és a négyzet µ paraméterezése ellentétes irányítással. Ha összeadjuk ezeket az integrálokat. hogy γ f = µ f . akkor γ z−s dz = 2πi. Ha s-ben γ : [a. Minden D\{z0 }-beli poligon triangulálható. Alkalmazva az integrál abszolút értékének d 2 becslését f ≤ µ 2 4d = 8 . d Mivel ez minden > 0-ra igaz. vagyis f integrálja rajtuk 0. vagyis felosztható D-beli háromszögekre úgy. vagyis |f (z)| < |z−z0 | . akkor a behúzott szakaszokon a függvény integrálja a két ellentétes irányítás miatt kiesik. z−s A konkrét példákból látszik. γk . s) = −1. hogy zárt poligonon az integrál elt¶nik. Ha a kört fordítva paraméterezük. s) = 1 2πi zárt és s ∈ C\ ran(γ). Ha háromszögekre igaz a tétel állítása. akkor √ négyzet része S(z0 .23 Cauchy Integráltétel. mert abból már következik a primitív függvény létezése. ezért 4. Feltesszük. Feltehet®. hogy ismét elég csak háromszögvonalra bizonyítanunk a tételt. hogy az eddigiekben nem volt jelent®sége d választásának. így az integrál minden zárt görbén elt¶nik. ami ezek szerint 0 lesz. határának paraméterezése γ . A kapott kis háromszögeket γ -val azonos módon irányítva paraméterezzük el: γ1 . γ2 . hogy z0 0 < |z − z0 | < δ esetén |f (z)(z − z0 )| < . Több esetén a bizonyítás analóg. különben alkalmazható a 4. Mindenekel®tt belátjuk. s) = n − k ".26 Deníció. hogy a tartományban haladó poligonokon független az integrál a poligontól. hogy informálisan: "a γ görbe n(γ. Ezekre a görbékre alkalmazható a 4. b] → C. Legyen tehát T egy háromszöglap. akkor n(γ − .

A következ® tétel az index nem precízen megfogalmazott. ezért elhagyjuk. 0) cos(0) = z−0 γ 1 dz = 2πi. Bizonyítása igen nehéz. ami C\ ran(γ) minden összefügg® részhalmazán konstans és nemkorlátos összefügg® halmazon 0. pontmegkerülést számláló tulajdonságát részben formalizálja. z−s f (z) dz. γ → → s ∈ D\ ran(γ) esetén γ f zárt és n(γ. -vel kapjuk a A Cauchy Formula sok esetben alkalmazható konkrét integrálok kiszámítására. Legyen g : D\{s} → C. (Cauchy Formula) Ha f ∈ O(D). Ha valaki úgy érzi nem tud megbarátkozni az index fogalmával és emiatt nem érti a kés®bbi tételeket. így tetsz®leges D-beli s-et elkerül® γ zárt görbére g= γ γ f (z) − f (s) dz = 0. Bizonyítása elég technikai. ·) : C\ ran(γ) → Z egy egész érték¶ függvény. akkor n(γ. 4. elipszist. akár egyszer¶en körökre. b] → C és γ zárt. akkor minden D konvex. Ezekben az esetekben γ indexe bels® pontjaiban 1.28 Tétel. 36 . például kört.egy klasszikus egyszer¶ zárt görbét paraméterez pozitív irányban. [a. s)f (s) = 1 2πi γ f (z) dz. töröttvonalat stb. hogy egy tartomány pontosan akkor 1-összefügg®. ezért elhagyjuk. ha a benne haladó görbék nem tudnak megkerülni tartományon kívüli pontot. Ha γ : [a. b] − D − C. z akkor f= γ γ cos(z) dz = 2πin(γ.27 Tétel. küls® pontjaiban 0. Például: ha f (z) = cos(z) és γ egy origó körüli körvonal paraméterezése. 4. g(z) = f (z) − f (s) . akkor nyugodtan gondoljon tetsz®leges görbék helyett klasszikus egyszer¶ zárt görbékre. z−s 1 2πi Ezt átrendezve: γ f (s) dz = z−s γ Kielemve f (s)-et az els® integrálból és mindkét oldalt szorozva Cauchy Formulát. z−s Ekkor f folytonossága miatt lim g(z)(z − s) = lim s s f (z) − f (s) (z − s) = lim f (z) − f (s) = 0 s z−s Igy g -re teljesül a Cauchy Integráltétel 4. z−s Bizonyítás. z A következ® tétel szemléletesen azt fejezi ki.25 általánosítása.

30 Általános Cauchy Tétel feltételeit. Ha D 1-összefügg®. Bizonyítás. nem precízen meg− fogalmazott pontmegkerülést számláló tulajdonságát. ha mindkett®nek ugyanaz az indexe a bels® pontjaiban. de belátható.31 Következmény szerint f integrálja rajtuk 0: f= γ10 ν − γ20 µ− f+ γ10 ν f+ − γ20 f+ µ− f = 0. Két bizonyítást adunk: 1. akkor f -nek létezik Bizonyítás. a D tartomány tartalmazza mindkét görbét és a köztük lév® "gy¶r¶t". Precízen: γ1 és γ2 azonos irányítású.31 és 4. . γ11 görbékre. Ezeket összeadva kapjuk a kívánt egyenl®séget. . s) = 0. 4. egymástól és a végpontoktól eltekintve γ1 . µ és ν kezd®pontjai γ1 -et felosztják a γ10 . így a 4. primitív függvénye. ha minden D-ben haladó γ zárt görbére és s ∈ D-re n(γ. Ebben a bizonyításban felhasználjuk. vagyis γ1 f − − f = 0.20 Következmény. . az index említett.31 Következmény. k=1 γk Most már nem csak konvex tartományokra alkalmazhatjuk a 4.23 Cauchy Intergáltételt. f= γ11 µ − γ21 ν − f+ γ11 µ f+ − γ21 f+ ν− f = 0. γ2 a γ1 belsejében halad. A konkrét példákban teljesen világos. akkor 4.4. Ek− − kor a γ10 ν γ20 µ− illetve γ11 µ γ21 ν − zárt görbék D egy-egy 1-összefügg® részében haladnak. Ha γ1 . γ f = 0. γ2 két azonos irányítású egyszer¶ zárt görbe. Egy D tartomány pontosan akkor 1-összefügg®. 4. γ2 -t®l is diszjunkt µ és ν görbe. A γ1 . . / A következ® tételt sem bizonyítjuk. 2. γ2 37 . Ha D 1-összefügg® és f ∈ O(D). hogy két egyszer¶ zárt görbe azonos vagy ellentétes irányítású. akkor minden f = 0. akkor minden f ∈ O(D)-re f= γ1 γ2 f. amikre minden s ∈ D esetén / n n f ∈ O(D)-re k=1 n(γk . végpontjaik γ2 -t felosztják a γ20 . 4. 4.32 Következmény. γ21 görbékre. s) = 0.30 Tétel. γn tetsz®leges zárt görbék egy D tartományban.33 Következmény. (Általános Cauchy Tétel) Ha γ1 . f ∈ O(D) és γ egy D-beli zárt görbe. Nem triviálisan. így γ1 f + γ2 f = 0.29 Tétel. γ2 görbék kielégítik a 4. mit értünk azon. hogy γ1 és γ2 között a "gy¶r¶ben" húzható γ1 egy-egy pontjától γ2 egy-egy pontjához két egyszer¶.

34 Következmény. . Természetesen. 1.31 Következmény miatt γ f = 0. ha egy konvex (vagy általánosabban egy 1-összefügg®) tartományban haladó zárt görbén integrálunk egy reguláris függvényt.33 Következmény mintájára bizonyítható ez is. . Ha f= γ k=1 γk f..31 Következményre).. 1 1. akkor minden f ∈ O(D)-re n 4. A 4. . Mivel f reguláris a C\R− 1-összefügg® tartományon és γ ezen a tartományon belül 0 haladó zárt görbe. hivatkozhatunk a 4. Bizonyítás. így n f+ γ− k=1 γk f = 0.) f (z) = z − ez . de ezt nem kell meghatároznunk az integrál kiszámításához. . . vagyis n γ f= k=1 γk f. .30 Tétel feltételeit. . továbbá a D tartomány tartalmazza a görbéket és a γ belseje minusz a γk -k belsejét (k = 1. .) f (z) = sh(z) + (z−i)3 + i. 2(z − i)2 így az integrál csak a végpontoktól függ: f= γ ch(γ(2)) − ch 1 1 + iγ(2) − ch(γ(1)) − + iγ(1) = 2(γ(2) − i)2 2(γ(1) − i)2 1 π 1 π i − π + i i − ch(πi) − + iπi = 2 2( 2 i − i)2 2 2(πi − i)2 cos π 2 π 1 + − − cos(π) − + π = . γ : [1. γn a γ belsejében haladnak. γ(t) = ln(−t2 + 3t − 1) + π i t esetén mivel f -nek létezik primitív függvénye C\{i}-n: F (z) = ch(z) − 1 + iz. . . 38 . . ezért a 4.23 Cauchy Integráltételre (vagy általánosan a 4. Most is felhasználjuk az index elfogadott szemléletes jelentését. n). γ1 . 2] → C. γ(t) = 1 + 2 cos(t) + (3 + sin(t))i. és γ1 . akkor persze létezik a függvénynek primitív függvénye. azonban az indexelés elég bonyolult lenne rajz nélkül. így elhagyjuk (lásd a gyakorlaton). vagyis az integrál 0. 2π] → C. . . γn görbék kielégítik a 4.γ. . Most is két bizonyítást adhatunk. γ : [0. γn egyszer¶ azonos irányítású páronként diszjunkt zárt görbék. . . 2 (π − 2)2 2 2(π − 1)2 1 2. 2. Kidolgozott példák Ebben a részben kiszámolunk egy-két konkrét integrált a korábbi tételek segítségével. A γ − és a γ1 .

ekkor gi reguláris a z−(1−i) z−(1+i) γi körvonal által meghatározott körlap egy konvex környezetében (egy nagyobb körlapon). . γ(t) = 1 + cos(2t) + (2 + sin(2t))i az 1 + 2i körüli 1 sugarú körvonal egy paraméterezése. 2 sin(z) 4. 2 + i] töröttvonal egy paraméterezése. így a 4.23 Cauchy Integráltétel miatt γ f = 0. 1)g(1) = 2πi · 1 · = πi. γ(t) = 2 cos(t) + i2 sin(t) a z2 0 középpontú 2 sugarú körvonal egy paraméterezése. γ az [1 + i.) f (z) = sh(zcos(z) .) f (z) = i sin(z−2z+2 ) . 2 − i.37 Feladat.) f (z) = z2z . például egy nagyobb körlapon f reguláris. γ(t) = 2+2 cos(t)+i2 sin(t) a 2 középpontú −1 z 2 sugarú körvonal egy paraméterezése.34 Következmény szerint ekkor γ f = γ1 f + γ2 f . 1−i)g2 (1−i). 1+i)g1 (1+i)+2πin(γ2 . f (z) = ze −1 . γ : [0.28 Cauchy Formula szerint ekkor i sin(z 2 )+sh(z 2 ) z−(1−i) γ1 i sin(z 2 )+sh(z 2 ) z−(1+i) γ2 f= γ γ1 f+ γ2 f= z − (1 + i) + z − (1 − i) = γ1 g1 (z) + z − (1 + i) γ2 g2 (z) = 2πin(γ1 . z−1 1+1 2 )+sh(z 5. A 4. hogy tovább egyenl® 2πi sh(i(1 + i)2 ) + sh((1 + i)2 ) sh(i(1 − i)2 ) + sh((1 − i)2 ) + = (1 + i) − (1 − i) (1 − i) − (1 + i) 2πi sh(−2) + sh(2i) sh(2) + sh(−2i) + = 2i −2i π(sh(−2) + sh(2i) − sh(2) − sh(−2i)) = 2π(sh(2i) − sh(2)). 3 i 2 és 2 pontokat összeköt® háromszögvonal 39 . f (z) = γ a |z − 2 + i| = 1 körvonal egy paraméterezése. Számítsa ki az γ f vonalintegrálokat. f (z) = sh(z) z+i 2 4.36 Feladat.35 Feladat. 4. π] → C. z − (1 − i) Alkalmazva az i sin(z) = sh(iz) és sh(−z) = − sh(z) azonosságokat kapjuk. Ekkor a g(z) = z+1 függvény reguláris egy a kört tartalmazó konvex halmazon. γ az i körüli 3 sugarú körvonal egy paraméterezése. 2π] → C. γ : [0. ahol 4. γ : [0.38 Feladat. Legyen γ1 és γ2 két γ -val azonos irányítású 1+i-t illetve 1−i-t megkerül® diszjunkt körvonalak paraméterezései γ belsejében. 3z 2 + 2z . f (z) = sin(z) . 4. ezért a 4. Ekkor z 2 − 2z + 2 = (z − (1 + i))(z − (1 − i)) miatt a "problémás" pontok 1 + i és 1 − i és sajnos mindkett® a körön belül van. 2 2 2 2 Legyen g1 (z) = i sin(z )+sh(z ) és g2 (z) = i sin(z )+sh(z ) . ezért egy a görbét tartalmazó konvex halmazon.)+e 3. A 4. Mivel cos-nak csak valós gyökei vannak. 2 z +1 i γ az − 1 + 2 .28 Cauchy Formula szerint: f= γ γ z z+1 z−1 = γ 2 1 g(z) = 2πin(γ. − 1 − 2 2 2z egy paraméterezése. 2π] → C.

Ha f harmonikus.6 Tétel szerint u és v parciális deriváltjai is dierenciálhatók. Ekkor könnyen ellen®rizhet®. Egy D ⊆ R2 tartományon adott u : D → R kétszer dierenciálható függvény harmonikus. hogy f = u + iv ∈ O(D). Harmonikus függvények Egy D ⊆ C tartományon adott u : D → R függvény mikor egy komplex dierenciálható függvény valós része? Vagyis milyen u-khoz létezik v : D → R.42 Deníció. = u + vi : D → C és f ∈ O(D). vagyis u harmonikus. ezért dierenciálható. Ekkor mivel g dierenciálható függvények kompozíciója. Legyen u : D = R2 \{(0. Ekkor az f = ux + ivx -re vonatkozó els® CR-egyenletb®l uxx = (ux )x = (vx )y = vxy és az f = vy + i(−uy )-re vonatkozó els® CR-egyenletb®l vyx = (vy )x = (−uy )y = −uyy . 4. ha kielégíti a ∆u ≡ 0 Laplace-egyenletet. hogy u + iv ∈ O(D)? Ez persze ugyanaz a kérdés. 4. vagyis dierenciálható és parciális deriváltfüggvényei is dierenciálhatók. f (z) = 4. sin(t)). sin(t)). A többváltozós összetett függvény dierenciálására vonatkozó láncszabály alkalmazásával kapjuk. Bizonyítsa be ezt az ekvivalenciát. hogy minden t ∈ R-re g (t) = (vx (cos(t). Hasonlóan vxx + vyy ≡ 0. és magyarázza meg. 0)} → R. Ha u-hoz létezik v . f tetsz®legesen sokszor is dierenciálható D-n. Felhasználva a Rolle Tételt és. sin(t)))(− sin(t). Persze azt is tudjuk. γ a |z + 1| = 4 3 körvonal egy paraméterezése. Emlékeztetünk a Laplace-operátor deníciójára: ha u (valós értelemben) kétszer dierenciálható egy tartományon. hogy g (ξ) = 0. 4. akkor u (és persze v is) A fordított implikáció nem igaz. ezért f = ux +ivx = vy + i(−uy ) is dierenciálható így a 2. speciálisan léteznek a második parciális deriváltjaik. mint hogy milyen v -khez létezik u. hogy u és v tetsz®legesen sokszor dierenciálható D-n.39 Feladat. hogy létezik ξ ∈ (0. Legyen g : R → R. hogy u tetsz®legesen sokszor dierenciálható és ∆u ≡ 0. 1 z 4 −1 γ az 0 középpontú 3 oldalú négyzet határának egy paramétere- .43 Állítás. akkor ∆u = uxx + uyy . amib®l uxx + uyy ≡ 0.41 Feladat. vy (cos(t). cos(t)). hogy u + iv ∈ O(D). 4. 40 . hogy v : C\{0} → R és u + iv ∈ O(C\{0}). és ezért akárhanyadrend¶ parciális deriváltjaik is léteznek és nem függenek a parciális deriválás sorrendjét®l (Young Tétel). Indirekt tegyük fel. g(t) = v(cos(t). ugyanis a CR-egyenletek miatt u + iv ∈ O(D) ⇐⇒ −v + iu ∈ O(D). Az eddigieket összefoglalva kapjuk a következ®t. 2π).40 Feladat. hogy g(0) = g(2π) kapjuk. f (z) = 1 z(z 2 −1) . akkor mivel mint azt kés®bb látni fogjuk. y) = ln(x2 + y 2 ). u(x. ez miért elég az állításhoz.zése.

ha egy D-n értelmezett reguláris függvény valós része.43 Állításból kapjuk.43 Állításban igaz a fordított implikáció. ahol g -nek van primitív függvénye. 4.45 Tétel. A következ® gyenge értelemben a 4. Tudjuk.ami a CR-egyenletek szerint tovább egyenl® (−uy (cos(t). hogy vy (x. Ekkor az adott környezetben f = f0 − c a keresett dierenciálható függvény. ha D minden pontjának van olyan környezete.24 Következmény szerint ekkor D minden pontjának van olyan környezete. hogy ekkor létezik c konstans. A Laplace-egyenlet illetve a Young Tétel szerint uxx = −uyy és uxy = uyx = −(−uyx ). Alkalmazva a −vx (x. hogy a g = ux +i(−uy ) függvénynek van primitív függvénye D minden pontjának egy környezetében. 1. Egy D ⊆ C tartományon adott u : D → R kétszer dierenciálható függvény pontosan akkor harmonikus. D = C. A szükségességhez azt látjuk be. 41 .45 Tétel szerint létezik v : C → R. hogy u tetsz®legesen sokszor dierenciálható minden pontban és ∆u ≡ 0. y) = uy (x. 2 sin (t) + cos2 (t) sin (t) + cos2 (t) 2 ellentmondás. 4. aminek az adott környezetben u a valós része. vagyis v(x. így g reguláris D-n. y) = 3x2 − 3y 2 dy = 3x2 y − y 3 + c(x). ux (cos(t). sin(t)). kapjuk hogy −(6xy − 0 + c (x)) = −6xy + 2. 1-összefügg® tartományokon már ekvivalens a két fogalom. y) = ux (x. sin(t)))(− sin(t). amivel U = u + c. A módszer az egzakt dierenciálegyenletek megoldásának lemásolása. Bizonyítás. y) = 3x2 y − y 3 − 2x + c. hogy u + iv ∈ O(C). Tudjuk.) Legyen u(x. Egy harmonikus függvényhez hogyan található meg "képzetes párja" (egy pont környeztében)? Ezt példákkal illusztráljuk. vagyis az U és u dierenciálható függvényeknek megegyeznek a parciális deriváltjaik. melynek a valós része u. amin megadható egy komplex dierenciálható függvény. Ebb®l c (x) = −2. így Ux = ux és −Uy = −uy . így c(x) = −2x + c. A 4. vagyis u harmonikus. cos(t)) = 2 sin2 (t) 2 cos2 (t) + = 2. y) = −6xy + 2 összefüggést. így ux és −uy kielégítik a CR-egyenleteket D-n. y) = 3x2 − 3y 2 . Egy D ⊆ C 1-összefügg® tartományon adott u : D → R függvény pontosan akkor harmonikus. ezért v(x.44 Tétel. y) = x3 − 3xy 2 + 2y . Ekkor könnyen ellen®rizhet®. Az elégségességet a 4. Egy ilyen környezetben legyen f0 = U + iV a g egy primitív függvénye: g = f0 = Ux + i(−Uy ) = ux + i(−uy ). A 4.

D = C. így c(x) = c. Ebb®l c (x) = 0. A 4. y) = x x2 +y 2 y 4. y) = x2 − y 2 + xy és u(x.2. Bizonyítsa be az ebben a részben szerepl® három darab "könnyen ellen®rizhet®" állítást. y) = ex sin(y) + c. 4.45 Tétel szerint létezik v : C → R. monikus függvények valós párját. hogy u tetsz®legesen sokszor dierenciálható minden pontban és ∆u ≡ 0. Tudjuk. harmonikus függvények képzetes párját. y) = arctg x har- 42 . ezért v(x.47 Feladat. Határozza meg az u(x. y) = 2y(x + 1) és v(x. y) = ex cos(y)dy = ex sin(y) + c(x).48 Feladat.) Legyen u(x. y) = ex cos(y). 4. y) = uy (x. y) = ex cos(y).46 Feladat. hogy u + iv ∈ O(C). Határozza meg a v(x. kapjuk hogy −(ex sin(y) + c (x)) = −ex sin(y). y) = ux (x. Alkalmazva a −vx (x. y) = −ex sin(y) összefüggést. Ekkor könnyen ellen®rizhet®. vagyis u harmonikus. vagyis v(x. hogy vy (x.

Ha z0 ∈ C és f reguláris az S(z0 . Tehát x z ∈ S(z0 . így = (z − z0 )n . hiszen különböz® ξ -kre egységesen becsülhet® a sor összegének és szeleteinek különbségének abszolút értéke: (z − z0 )n (z − z0 )n − = n+1 (ξ − z0 ) (ξ − z0 )n+1 n=0 n=0 ∞ ∞ N ∞ n=N +1 (z − z0 )n ≤ (ξ − z0 )n+1 n=N +1 (z − z0 )n 1 = (ξ − z0 )n+1 r ∞ qn = n=N +1 q N +1 . 5.28 Cauchy Formula szerint minden ilyen z -re f (z) = 1 2πi γ f (ξ) dξ.1 Tétel. (ξ − z0 )n+1 r n=0 r(1 − q) amib®l azt kapjuk. r)-ra n(γ. ezért a 4. akkor minden n-re an = 1 2πi γ f (ξ) dξ. z) = 1. Mivel minden z ∈ S(z0 . r(1 − q) minden ξ -re. akkor z−z0 ξ−z0 1 1 1 = = ξ−z ξ − z0 − (z − z0 ) (ξ − z0 ) 1 − z−z0 ξ−z0 Ha z ∈ S(z0 . Hatványsorba fejtés Taylor-sorok Belátjuk a Hatványsorok cím¶ fejezetben említett tételt komplex függvények hatványsorba fejthet®ségér®l. R) nyílt körlapon. hogy a sor egyenletesen konvergens ξ változójában. (ξ − z0 )n+1 Bizonyítás. akkor ∞ z−z0 ξ−z0 = |z−z0 | r = q < r. ahol ha γ egy z0 körüli r < R sugarú körvonal (pozitív irányú) paraméterezése.5. r) x.15 Következmény miatt felcserélhet® az integrálás és az összegzés sorrendje: f (z) = 1 2πi f (ξ) 1 dξ = ξ−z 2πi f (ξ) γ γ (z − z0 )n dξ = (ξ − z0 )n+1 n=0 ∞ 43 . ξ−z < 1. r). akkor ott el®áll ∞ f (z) = n=0 an (z − z0 )n hatványsor alakban. így ∞ n=0 1 1 (z − z0 )n qn = = . (ξ − z0 )n+1 n=0 ∞ Ha |ξ − z0 | = r és z ∈ S(z0 . r)-re a 4.

3 2 egyenlet¶ körvonal egy paraméterezése. g (z) = (z+i)2 = e π(z+i) −e4 2(z+i) = eπz π(z+i)−2 . f ∈ O(D) és γ egy D-ben haladó zárt görbe. Az (z+i) (z+i)3 Általános Cauchy Formulával vagy az el®tte említett speciális esetével: eπz (z 2 +1)2 2 Legyen f (z) = f= γ γ g(z) 2πi −2 + 2πi π π2 dz = g (i) = πieπi =− + i.5 Feladat. Az 5.2 Következmény. f (z) = 44 . Például: és γ a |z − i| = 3 körvonla egy paraméterezése.1 és a 3. 5. Ha f ∈ O(D). Bizonyítás. hiszen x r-re az adott el®állítást csak az S(z0 .4 Feladat. f (z) = (z−i)2 .1 Tétel szerint D tetsz®leges z0 pontja körül f el®áll hatványsor alakban. cos(z) (z 2 −z)(z 2 −2iz−1) . ahol 5. 5. így a 3. (z − s)n+1 Ennek a bizonyítása a 5. (ξ − z0 )n+1 Ezzel még nem vagyunk készen.1 tétel értelemszer¶ módosításával adódik. (Általános Cauchy Formula) Ha D konvex (1-összefügg®). Az 5.3 Tétel. s)f (n) (s) = n! 2πi γ f (z) dz. 2 g(z) z 2 + 1 = (z − i)2 (z + i) és a körbe csak az i esik a gyökök közül. f (z) = γ a |z − 2| = 3 egyenlet¶ kör egy paraméterezése.1 Tétel szerinti egyértelm¶sége vagy akár 4.1 Tételekb®l a hatványsor együtthatóinak egyértelm¶sége miatt speciálisan azt kaptuk.1 Tétel szerint ebben a környezetben f tetsz®legesen sokszor dierenciálható.∞ n=0 1 2πi γ f (ξ) dξ (z − z0 )n . akkor f tetsz®legesen sokszor dierenciálható D-n. hogy ha az f függvény reguláris egy s pont körüli körlapon és γ egy az s-et (a körlapon belül) pozitív irányban megkerül® kört paraméterez. (z − i)2 2! −8i 4 4 γ Számítsa ki az f vonalintegrálokat. . akkor minden n-re f (n) (s) = n! 2πi γ f (z) dz. r) körlapra láttuk be. Azonban a hatványsor együtthatóinak 3. f (z) = γ a |z + 1| = ez z 4 −z 3 5.6 Feladat. Az Általános Cauchy Formula szintén jól alkalmazható integrálok kiszámítására. πz 2 πz eπz eπz ahol g(z) = (z+i)2 . akkor minden s ∈ D\ ran(γ)-re n(γ. (z − s)n+1 Ez igaz általánosan is: 5. γ az 0 körüli 2 sugarú körvonal egy paraméterezése.33 Következmény szerint különböz® r-ekre az integrálok értéke azonos. sh(z) z 2 −2iz−1 .

vagyis ha |z − z0 | > R1 . Ha R1 < r1 ≤ r2 < R2 . összegük a Laurent-sor összege Vizsgáljuk meg. 5.7 Tétel. divergens S(z0 . 1 1 1 ha z−z0 < R1 . R1 pontosan akkor. R1 nyílt körlapon. akkor a Laurent-sor egyenletesen konvergens a {z ∈ C : r1 ≤ |z − z0 | ≤ r2 } zárt körgy¶r¶n. akkor a Laurent-sor abszolút konvergens a {z ∈ C : R1 < |z − z0 | < R2 } nyílt körgy¶r¶ pontjaiban. z -ben. hogy általában egy ilyen alakú sor hol konvergens és összegfüggvénye hol reguláris. Adott ∞ an (z − z0 )n n n=−∞ Laurent-sor esetén. |an | . z − z0 A H hatványsor konvergenciasugara: rH = 1 1 = . divergens a zárt körgy¶r¶ komplementerének pontjaiban és a nyílt körgy¶r¶n összegfüggvénye reguláris. Tehát a H z−z0 függvény abszolút konvergens a {z ∈ C : |z − z0 | > R1 } tartományon.Laurent-sorok A hatványsorok általánosítsaként kapjuk az úgynevezett Laurent-sorokat: ha z0 ∈ C és an ∈ C (n ∈ Z). hogy a n=−∞ −1 ∞ an (z − z0 )n = n=−∞ n=1 a−n 1 (z − z0 )n és a ∞ n=0 an (z − z0 )n sor is konvergensek z -ben. R1 )-en és összegfüggvénye reguláris (az összetett függvény dierenciálhatósága miatt). z−z0 ∈ S 0. Ha H(w) = ∞ ∞ n=1 a−n wn és h(z) = ∞ n=0 an (z − z0 )n . ∞ an (z−z0 )n Laurent-sor konvergenciáját egy z pontTermészetesen egy ban úgy értjük. akkor an (z − z0 )n = H n=−∞ 1 + h(z). divergens a zárt körlap 1 1 komplementerén és összegfüggvénye reguláris. lim sup n an 45 . √ lim sup n a−n R1 1 Tehát H abszolút konvergens az S 0. A h hatványsor konvergenciasugara: rh = 1 √ = R2 . ha R2 = 1 lim sup n R1 = lim sup |a−n | . akkor a ∞ an (z − z0 )n n=−∞ kifejezést z0 körüli Laurent-sornak nevezük. Bizonyítás.

Bizonyítása nagyon hasonló. . így alkalmazható a 4. . g g (a) Bizonyítás. . . Ezeket összevetve a Laurent-sor abszolút konvergens a {z ∈ C : |z − z0 | > R1 } ∩ S(z0 . a ∈ D. R2 ) = {z ∈ C : R1 < |z − z0 | < R2 } nyílt körgy¶r¶ pontjaiban. ezért elhagyjuk. divergens a zárt körgy¶r¶ komplementerének pontjaiban és a nyílt körgy¶r¶n összegfüggvénye reguláris. Fejtsük Taylor-sorba f -et és g-t a körül: f (z) = f (n+1) (a) f (n) (a) (z − a)n + (z − a)n+1 + . divergens a zárt körlap komplementerén és összegfüggvénye reguláris. akkor γ f (z) = (z − z0 )n+1 f (z)(z − z0 )−n−1 = 0. (ξ − z0 )n+1 A Laurent-sor együtthatóinak egyértelm¶sége miatt ha f reguláris az S(z0 . 1. (L'Hospital Szabály) Legyenek f. . Ekkor f (z) lim = lim a g(z) a f (n) (a) n! (z (n) (a) g n! (z − a)n + − a)n + f (n+1) (a) (n+1)! (z (n+1) (a) g (n+1)! (z − a)n+1 + . .9 Tétel. Ekkor lim a f (n) (a) f = (n) . hogy minden k = 0. ahol ha γ egy z0 körüli R1 < r < R2 sugarú körvonal (pozitív irányú) paraméterezése.Tehát h abszolút konvergens az S(z0 . Az 5. A tétel második fele teljesen hasonlóan bizonyítható. . akkor minden n-re an = 1 2πi γ f (ξ) dξ. R) körlapon. . R)-en (−n − 1 ≥ 0). mint valós megfelel®jének. R2 ) nyílt körlapon. akkor ott Taylor-sorának meg kell egyeznie a Laurent-sorával. speciálisan a negatív együtthatóknak 0-nak kell lennie. γ mivel f (z)(z − z0 )−n−1 reguláris S(z0 .23 Cauchy Integráltétel. akkor ott egyértelm¶en el®áll Laurent-sor összegeként: ∞ f (z) = n=−∞ an (z − z0 )n .1 Tétel megfelel®je. . 5.8 Tétel. Szükségünk lesz a komplex L'Hospital Szabályra. n > 0 és tegyük fel. n − 1-re f (k) (a) = g(k) (a) = 0 és hogy g(n) (a) = 0. melynek kimondása és bizonyítása formálisan sokkal egyszer¶bb. = 46 . n! (n + 1)! hasonlóan g -re. Ha f reguláris a z0 ∈ C körüli {z ∈ C : R1 < |z − z0 | < R2 } körgy¶r¶n. 5. Ennyit persze könnyen ellen®rizhetünk is: ha n < 0 és γ egy z0 körüli r < R sugarú körvonal paraméterezése. hogy körgy¶r¶n reguláris függvény egyértelm¶en el®állítható Laurent-sor összefüggvényeként. − a)n+1 + . . g ∈ O(D).

k D1 = {z ∈ C : 1 < |z − 1| < ∞} ban fekv® maximális nyílt nemkör (nem tartalmazza a középpontját) körgy¶r¶.lim a f (n) (a) n! g (n) (a) n! + + f (n+1) (a) (n+1)! (z g (n+1) (a) (n+1)! (z − a) + . k D0 = {z ∈ C : 1 < |z − 0| < ∞} 0 kürüli körgy¶r¶kön. Az olyan C\{0. akkor 1 −1 = =− zn. tudjuk. vagyis a Laurent-sornak nincsenek negatív kitev®j¶ tagjai. Továbbá ha |z| < 1. 11 1 f (z) = z z n=0 z n n −2 = n=2 = n=−∞ zn. 1}-beli körgy¶r¶kön. Alkalmazva a hányados limeszére vonatkozó ismereteinket kapjuk a tétel állítását. vagyis tartalmazzák a középpontjukat a Laurent-sorba fejtés Taylor-sorba fejtéssé egyszer¶södik. hogy ez az összes f értelemzési tartományá- és 1 z már 0 körüli Laurent-sor. . − a) + . A számláló és a nevez® is egy Taylor-sor melynek konvergenciasugara megegyezik f illetve g konvergenciasugarával. 1 z 2 −z Lássunk egy példát Laurent-sorba fejtésre: Fejtsük Laurent-sorba az f (z) = függvényt. . . Hány Laurent-sorról is van szó? Négyr®l. amik valódi körlapok. miatt b D1 : f (z) = 1 1 z z−1 és 1 z−1 már 1 körüli Laurent-sor. így összegfüggvényük folytonos a körül. . illetve a b D1 = {z ∈ C : 0 < |z − 1| < 1}. Világos. tehát (n) (n) a-beli határértékük a függvényértékük: f n!(a) illetve g n!(a) = 0. z 1 − (1 − z) n=0 n=0 47 . ugyanis f reguláris a b D0 = {z ∈ C : 0 < |z − 0| < 1}. z n=0 z n=0 ∞ ∞ < 1. akkor 1 z −1 1 zn = + −z n . hogy b D0 : f (z) = 1 1 z z−1 1 körüli körgy¶r¶kön. Továbbá |1 − z| < 1 ∞ ∞ 1 1 = = (1 − z)n = (−1)n (z − 1)n . z−1 1−z n=0 ∞ így f (z) = − k D0 : Ha |z| > 1. így 1 z 1 1 1 1 1 = z−1 = z−1 z z z1− és amib®l 1 1− ∞ ∞ 1 z = n=0 ∞ 1 z 1 z n . .

10 Feladat.13 Feladat. . R)-en és |f | ≤ M . z z f (z) = 1 2. akkor < 1. z − 1 n=0 z − 1 n=0 1 z−1 ∞ ∞ k D1 : Ha |z − 1| > 1. 5. f reguláris S(a. 5. akkor n!M . . 1−cos(z) z z (z 2 +1) z (z+1)3 Érdekességek Ebben a részben egy-két az anyaghoz szervesen nem kapcsolódó. Rn |f (n) (a)| ≤ 48 . . de fontos és önmagában is érdekes tételt bizonyítunk.14 Feladat. Ha minden n ∈ N-re a ∈ C. R > 0. így 1 1 1 1 1 1 1 = = z 1 = z−1 −1 z z − 1 z−1 z − 1 1 + z−1 1 − z−1 és 1 −1 −1 = z−1 1 − z−1 n=0 ∞ n 0 = (−1)n (z − 1)n . z − 1 z − 1 n=−∞ n=−∞ 0 −2 Persze vannak sokkal egyszer¶bb példák is: 1.15 Lemma. . 5.12 Feladat.így f (z) = 1 1 (−1)n (z − 1)n = + (−1)n+1 (z − 1)n . 5.) Az f (z) = (z+1)2 z függvény 0 körüli Laurent-sora: 1 z 2 + 2z + 1 = + 2 + z. = n!(z − i)n (−n)! n=−∞ n=0 ∞ −1 Fejtse Laurent-sorba a következ® függvényeket minden értelmezlési tartományukban lév® maximális nyílt körgy¶r¶n. 5. n=−∞ amib®l f (z) = 1 1 (−1)n (z − 1)n = (−1)n (z − 1)n . 5.) Az f (z) = e z−i függvény i körüli Laurent-sora: ∞ f (z) = n=0 1 n z−i n! = 1 1 (z − i)n + 1.11 Feladat. z (z+1)(z+2) e2z (z−1)3 .

hogy létezik egy n > 0. 5. Indirekt tegyük fel. hogy f (z0 ) = f (z0 ) = · · · = f (n−1) (z0 ) = 0.14 Tétel szerint már következik. Az el®z® tétel szerint f konstans. hogy minden n ∈ N-re f (n) (z0 ) = 0. hogy p-nek nincsen gyöke. R)-en: ∞ f (z) = k=n ak (z − z0 )k . (Liouville Tétele) Korlátos egyészfüggvény konstans. ha p(z) = an z n + · · · + a1 z + a0 . Ekkor lim f = 0. R)-en. A 5. hogy S(z0 . 49 . ha γ egy a körüli r < R sugarú körvonal paraméterezése.18 Tétel. (z − a)n+1 Az integrál abszolút értékére vonatkozó 4. Legyen f (z) = p(z) ∞ egészfüggvény. ami abszurdum. r)-re g(z) = 0. 5.14 becslés szerint ekkor |f (n) (a)| ≤ n! M n!M 2rπ = n n+1 2π r r minden r < R-re. amib®l a 2. ∞ akkor |f (z)| < 1.16 Tétel. Azonban f folytonossága miatt f korlátos B(0. (Unicitás Tétel) Legyen f ∈ O(D). Bizonyítás. (b) Létezik egy z0 ∈ D. Legyen |f | ≤ M az egész síkon. ha |z| > R. Belátjuk.17 Tétel. Bizonyítás.3 Általános Cauchy Formula szerint. hogy ekkor f ≡ 0. (c)⇒(b):Legyen z0 ∈ D az f gyökeinek egy torlódási pontja és R > 0 olyan. Indirekt tegyük fel. (c) Az {z ∈ D : f (z) = 0} halmaznak van D-ben torlódási pontja. Ekkor a következ®k ekvivalensek: (a) f ≡ 0. akkor f (n) (a) = n! 2πi γ f (z) dz. így létezik R > 0. így az egész síkon is. (a)-ból nyilván következik (b) és (c) is. (Algebra Alaptétele) Minden nem konstans komplex polinomnak van gyöke vagyis. Ekkor f Taylor-sora S(z0 . R 5. hogy minden z -re. R)-en. hogy tetsz®leges nem konstans p polinomra 1 lim p = ∞. hogy minden z ∈ S(z0 . Legyen g(z) = ∞ ak (z − z0 )k−n . k=n Ekkor g reguláris S(z0 . f folytonossága miatt f (z0 ) = 0. akkor létezik z0 ∈ C. n > 0 és an = 0. A 5. hogy f konstans. amib®l már adódik a lemma állítása. Könnyen ellen®rizhet®. f (z) = (z − z0 )n g(z) és g(z0 ) = an = 0. hogy p(z0 ) = 0.Bizonyítás. g folytonossága miatt létezik 0 < r < R. R) ⊆ D.15 Lemma szerint tetsz®leges a-ra és R > 0-ra |f (a)| ≤ M . de f (n) (z0 ) = 0. így f (a) = 0 minden a-ra. Bizonyítás.

amib®l g(a) = (a−z0 )n = 0. hogy S(z0 . Adott f ∈ O(D) tartományon reguláris függvénynek z0 ∈ D / 5. Izolált szingularitások osztályozása izolált szingularitása. hiperbolikus stb azonosságok igazak komplexben is. Például sin(2z) = 2 sin(z) cos(z) bizonyítása: Legyen f (z) = sin(2z) − 2 sin(z) cos(z) egészfüggvény. Azt fogjuk belátni. ellentmondás. R)\{z0 } ⊆ D. • n-edrend¶ pólus szingularitása f -nek (n > 0). mivel A = ∅ kapjuk. ahol f nincsen értelmezve. ha végtelen sok n > 0-ra a−n = 0. ezért létezik egy a ∈ S(z0 . ezért minden n-re 0 = lim f (n) (ak ) = f (n) (w). Nézzünk egy-két példát. Amikor ilyen típusú azonosságok belátására használjuk az Unicitás Tételt. akkor ezek szerint S(w. Mivel f (n) minden n-re folytonos. Ha 0 < < R.19 Deníció. vagyis egy az értelemzési tartományában torlódó halmazon 0. hogy D\A = ∅. hogy minden > 0-ra S(w.) f (z) = ez −1 z -nek 0 megszüntetehet® szingularitása. akkor létezik egy R > 0. z z n=1 n! (n + 1)! n=0 ∞ ∞ 50 .20 Deníció. ugyanis 0 tetsz®leges z környezetében van olyan pont. vagyis van egy ak ∈ A sorozat. R) ⊆ A. Ekkor z0 ha minden n > 0-ra a−n = 0. Ekkor létezik egy w ∈ D\A. ∞ 5. R) ⊆ D. ) D\A.) f (z) = sin 1 -nek 0 nem izolált szingularitása. n! n=0 ∞ így f minden deriváltja is 0 a körlapon. ugyanis ez − 1 1 zn zn = = . ellentmondás. vagyis S(z0 . Ekkor f a valós számegyenes pontjaiban 0. ) ∩ A = ∅. hogy a valósban megismert trigonometrikus. 2. Legyen R > 0 olyan. 1 1. de minden • megszüntethet® szingularitása f -nek. melyre lim ak = w. D\A nyílt: Indirekt tegyük fel. r). A nyílt: Ha z0 ∈ A. Legyen / f (z) = n=−∞ an (z − z0 )n az f függvény z0 körüli Laurent-sora. hogy D\A nem nyílt. ami pont a kívánt azonosság. amib®l w ∈ A. akkor szokás Permanencia Elvr®l beszélni. Az Unicitás Tétel segítségével könnyen bizonyíthatjuk. hogy S(w. vagyis D = A. f (a) hogy f (a) = 0. Ezen a körlapon f Taylor-sora: f (z) = f (n) (z0 ) (z − z0 )n = 0. • lényeges szingularitása f -nek.Mivel z0 az f gyökeinek torlódási pontja. hogy S(z0 . amib®l D összefügg®sége miatt. hogy A és D\A is nyílt halmazok. a = z0 . m > n-re a−m = 0. ha a−n = 0. Az Unicitás Tétel szerint ekkor f ≡ 0. R) ⊆ D. Adott f ∈ O(D) és z0 ∈ D izolált szingularitása f -nek. (b)⇒(a): Legyen A = {z ∈ D : ∀ n ≥ 0 f (n) (z) = 0}. ha létezik R > 0.

hogy w ∈ C.) f (z) = e z -nek 0 lényeges szingularitása. Az állítást elég belátnunk w ∈ C-re.24 Feladat. hogy létezik . 5. 5.21 Állítás. 5.25 Feladat. 5. n! z n=0 (n + 2)! n=1 1 ∞ ∞ 4. Állapítsa meg a következ® függvények izolált szinguláris helyeit és azok típusát. Ez ekvivalens azzal. z0 (b1) z0 n-edrend¶ pólusa f -nek ⇐⇒ lim(z − z0 )n+1 f (z) = 0. A következ® tétel egy függvény lényeges szingulatritása körüli viselkedését jellemzi. akkor minden w ∈ C ∪ {∞}-hez létezik olyan zn → z0 (zn = z0 ) sorozat. Legyen f ∈ O(D).21 Állítást.26 Feladat. z0 Vegyük észre. hogy idáig eljutottunk.25 általánosítása nem is volt igazi általánosítás. azonban komoly szerepe volt abban.21 Állítás (a) pontja szerint a Cauchy Integráltétel 4. Ekkor teljesülnek a következ®k: (a) z0 megszüntethet® szingularitása f -nek ⇐⇒ lim f (z)(z − z0 ) = 0.) f (z) = ez −1 z2 -nek a 0 pont els®rend¶ pólusa. 5.3.22 Feladat. 5. Indirekt tegyük fel. . z 0 (b2) z0 pólus szingularitása f -nek ⇐⇒ lim f = ∞. Bizonyítás. ugyanis ez − 1 1 = 2 2 z z zn 1 zn = + . 5. Bizonyítsa be az 5.27 Tétel. δ > 0. melyre f (zn ) → w. ha 0 < |z − z0 | < δ . z0 de lim(z − z0 )n f (z) = 0. z0 ∈ D izolált szingularitása f -nek és f (z) = / ∞ an (z − z0 )n n=−∞ az f függvény z0 körüli Laurent-sora. de mégsincsen ilyen sorozat. (Casorati-Weierstrass Tétel) Ha z0 lényeges szingularitása f -nek.23 Feladat. akkor |f (z) − w| ≥ . hogy a 5. z0 (c) z0 lényeges szingularitása f -nek ⇐⇒ lim f . . hogy (z)−w minden z -re. Ekkor lim f z−z0 = ∞. z 0 51 . mert e z = 1 −1 n=−∞ 1 n (−n)! z + 1. ch(z) z4 . 1 (sin(z)−1)2 1 z(z−1)3 z e z −1 1 .

Bizonyítása rendkívül nehéz. akkor k=1 n m n f = 2πi k=1 γk l=1 k=1 n(γk . . speciális alak) Ha γ egy egyszer¶ zárt görbe a D tartományban. .31 Tétel. s) = 0. akkor lim f z−z0 (z − z0 )n+1 = 0. Ha ez (z)−w egy n-edrend¶ pólus. zm }) függvényre m f = 2πi γ l=1 Reszl f. . ezért elhagyjuk. hogy a γ1 . 5. zm ∈ D és Ekkor ha γ1 . amikre minden s ∈ D esetén / n(γk . Bizonyítás. Feltehet®. (Reziduum Tétel. . . 52 . . .(z)−w ezért a 5. (Reziduum Tétel) Legyen f ∈ O(D\{z1 . így f -nek legfeljebb n − 1-edrend¶ z0 pólusa van z0 -ban.34 Következmény szerint m f (z) f = f és az 5.28 Tétel. γn tetsz®leges D\{z1 . . ∞ n=−∞ an (z − z0 )n az f függvény z0 körüli Laurent-sora. akkor minden δ > 0-ra az f (S(z0 . zm }-beli n zárt görbék. .29 Deníció. mely tartalmazza γ belsejét. zl ) Reszl f. . A Reziduum Tétel 5. l=1 A Reziduum Tétel az összes eddigi integráltételünket illetve formulánkat tartalmazza speciális esetként. Ennél sokkal többet állít a következ® tétel. . γm görbék páronként diszjunktak. Minden l = 1. . . z1 . .30 Tétel. . 5. . . zm }). akkor minden f ∈ O(D\{z1 . Alkalmazva a z0 |f (z)(z − z0 )n | ≤ |(f (z) − w)(z − z0 )n | + |w(z − z0 )n | becslést világos. . . (Nagy Picard Tétel) Ha a z0 pont f -nek lényeges szingularitása. A Reziduum Tételnek csak egy (triviális) speciális esetét bizonyítjuk. .8 Tétel szerint minden l-re γl f = γl (z−zl )0 dz = γ γl 2πi Reszl f . hogy lim f (z)(z − z0 )n = 0. ellentmondás. továbbá z1 . . .21 Állítás szerint f z−z0 -nek pólus szingularitása van z0 -ban. δ)) képhalmaz legfeljebb egy pont híján megegyezik C-vel. Ha z0 izolált szingularitása f -nek és f (z) = Resz0 f = a−1 . . . D egy tartomány. . . m-re legyen γl egy zl -et megkerül® γ belsejében haladó körvonal γ -val azonos irányítású paraméterezése. akkor az f reziduuma z0 -ban: 5. . . Konkrét integrálok kiszámítására így a legalkalmasabb eszközünk. . . . zm véges sok pont γ belsejében. . Ekkor a 4.

hogy milyen szingularitása van a függvénynek az adott pontban. A körlapon f -nek 0 izolált szingularitása. hogy γ f = 2πi(−1+1) = 0.Például legyen f (z) = z21 és γ egy −z pozitív irányú paraméterezése. Bizonyítás. Ha f ∞ nek z0 -ban n-edrend¶ pólusa van.21 Állítás segítségével el tudjuk dönteni. ebb®l pedig nem lényeges szingularitás esetén a következ® állítás segítségével kiszámolhatjuk a reziduumot. akkor készen vagyunk. e z = 1 −1 Res0 f = 1 2 és a Reziduum Tétel szerint f = 2πi γ n=−∞ 1 n (−n)! z + 1.32 Állítás. ha Laurent-sorba tudjuk fejteni. ezen kívül mindenhol 1 reguláris. Az 5. hogy dn−1 [(z − z0 )n f (z)] = dz n−1 n−1 ∞ ak (n + k)(n + k − 1) · · · (k + 2)(z − z0 )k+1 . Felhasználva az f Laurent sorát S(0. Persze nincs szükségünk a Laurent-sorra a reziduum kiszámításához. Természetesen ezt az integrált kiszámolhattuk volna a 4. 5. Általában hogyan határozható meg egy függvény reziduuma izolált szingularitásaiban? Természetesen.) példa esetében. akkor d lim dzn−1 [(z − z0 )n f (z)] n−1 Resz0 f = z0 (n − 1)! . ahol a−n = 0. 1)\{0}-n és S(1. így a határértéke z0 -ban a Taylor-sor 0-adik együtthatója: a−1 (n − 1)!. akkor Resz0 f = 0. A megszüntethet® szingularitásra vonatkozó állítás triviális. Ha z0 megszüntetehet® szingularitása f -nek.) Legyen f (z) = ze z és γ az 1 sugarú 0 középpontú körvonal egy paraméterezése. ahol elkerülhetetlen a Reziduum Tétel alkalmazása. akkor z0 körül f (z) = ak (z − z0 )k . Ekkor (z − z0 )n f (z) = k=−n k=−n ∞ ak (z − z0 )k+n . 1)\{1}-en (f -nek ezeken a körgy¶r¶kön izolált szingularitása 0 illetve 1) kapjuk. Nézzünk egy-két példát a Reziduum Tétel alkalmazására: 1. 2 53 . Ha z0 n-edrend¶ pólusa f -nek. Tehát 1 = πi. mint a Kidolgozott példák részben az 5.34 Következmény és a Cauchy Formula felhasználásával is. Kés®bb látni fogunk olyan példákat is. Ekkor γ 1 2 + i középpontú 2 sugarú körvonal f = 2πi(Res0 f + Res1 f ). így f (z) = −1 n=−∞ 1 n (−n+1)! z + 1 + z . amit n − 1-szer tagonként deriválva kapjuk. Vagyis ebben példában nem muszáj alkalmaznunk a Reziduum Tételt. k=−1 d Vagyis dzn−1 [(z − z0 )n f (z)] a z0 pont egy pontozott környezetében egy Taylorsor összegfüggvényével egyenl®.

(z − z1 )(z − z2 )(z − z3 ) és lim(z − z0 )f (z) = lim z0 z0 z2 = (z − z1 )(z − z2 )(z − z3 ) 54 . egyenl®ségben felhasználtuk a L'Hospital szabályt. 5. Könnyen meggondolható.33 Feladat.) Legyen f (z) = z(1−ez ) és γ az 1 sugarú 0 középpontú körvonal egy paraméterezése. γ a |z| = 5 egyenlet¶ körvonal egy paraméterezése. A körlapon f -nek 0 izolált szingularitása. ugyanis lim z 2 f (z) = lim 0 0 z 1 =− = −1. hogy Res0 f = lim 0 z d 2 (1 − ez ) − z(−ez ) = [z f (z)] = lim 0 dz (1 − ez )2 lim 0 −e + ez + zez 1 z 1 = lim = lim z = . f (z) = 1 (z−1)2 (z 2 +1) .36 Feladat. Belátjuk. z 1−e exp (0) amib®l lim z 3 f (z) = 0 és alkalmazzuk az 5. z )(−ez ) z − 1) 0 2(e 0 2e 2(1 − e 2 ahol a 3.32 Állítást 0 felhasználva kapjuk. 3. Az egyszer¶en meggondolható állítások és a könnyebb számolások ellen®rzését az olvasóra hagyjuk. 5. ezen kívül mindenhol reguláris. z+1 5. γ egy 0 középpontú körvonal paraméterezése. hogy a Reziduum Tétel jól alkalmazható valós improprius integrálok meghatározására. 1. 4 2 4 2 ahol k = 0. 2.1 2. f (z) = z e−1 .35 Feladat.34 Feladat. A Reziduum Tétel szerint γ f = 2πi 1 = πi. f (z) = sin 1 z . 2 Határozza meg az γ f vonalintegrálokat a Reziduum Tétel segítségével. hogy ezek mind els®rend¶ pólusai f -nek. Valós improprius integrálok Két példával illusztráljuk. γ egy egynél nagyobb sugarú 0 középpontú körvonal paraméterezése. hogy ∞ −∞ π x2 dx = √ . például: lim(z − z0 )2 f (z) = lim(z − z0 ) z0 z0 z2 = 0. γ az i körüli 2 sugarú körvonal egy paraméterezése. f (z) = sin(iz) . ahol z 2 5. A 0 pont másodrend¶ pólusa f -nek. és 5. 5. 1 + x4 2 Az f (z) = z 1+z 4 2 függvénynek izolált szingularitásai a −1 negyedik gyökei: π kπ 2 ) zk = ei( 4 + = cos π kπ π kπ + + i sin + .37 Példa. Ekkor az 5.21 Állítást.

38 Példa. Adott 0 < r < R esetén legyen γr. x 2 Az f (z) = függvénynek 0 els®rend¶ pólusa. Ekkor mivel ∞ −∞ x 1+x4 2 > 0.R az r illetve R sugarú 0 középpotnú körök által meghatározott fels® fésíkba es® körgy¶r¶szelet határának paraméterezése. −1 R −1 ami 0-hoz tart.21 Állítás felhasználásával kapjuk. így a Reziduum Tétel szerint π f = 2πi Resz0 f + Resz1 f = √ . hogy lim z A félkörön |1 + z 4 | ≥ R4 − 1. ezért a 4. 4 2 Legyen R > 1 és γR az a görbe. 2 f .31 Következmény szerint γr. R] szakasz és νR a félkör egy paraméterezése. Alkalmazzuk az integrál f ≤ νR R4 R2 R3 π Rπ = 4 . Mivel a γ görbe f értelmezési tartományának egy 1-összefügg® részében halad. hogy ∞ 0 eiz z π sin(x) dx = . Az 5. νR vagyis elég belátnunk. Legyen µR a [−R.R f = 0.32 Állítás felhasználásával f reziduuma z0 -ban és z1 -ben: Resz0 f = lim(z − z0 )f (z) = z0 1−i √ 4 2 és hasonlóan Resz1 f = lim(z − z1 )f (z) = z1 −1 − i √ . (z0 − z1 )(z0 − z2 )(z0 − z3 ) 4 2 így az 5.R r eix dx + x νR eiz dz + z −r −R eix dx + x µr eiz dz. Ekkor R f= γr.14 Tétel): R→∞ νR R2 R4 −1 . amib®l 1+z4 ≤ abszolút értékének becslését (4. z 55 . Belátjuk. 2 γR Az integrált két részre oszthatjuk. ezért R −R x2 dx = lim R→∞ 1 + x4 x2 π dx = lim √ − R→∞ 1 + x4 2 f = 0. A szingularitások közül γR belsejébe csak z0 és z1 esik. Ekkor γR f = µR f + νR f és az integrál deníciója szerint R f= µR −R x2 dx 1 + x4 valós integrál.2 z0 1−i = √ = 0. Legyen µr és νR a két félkörvonal természetes paraméterezése negatív illetve pozitív irányban. mely az R sugarú fels® félsíkba es® félkör határát paraméterezi. hogy z0 els®rend¶ pólus. 5. ha R → ∞.

]. 1)-en. Vágjuk fel νR -et három részre: 2 [0. π]. x = −r eit dt −R t ugyanis az x = −t helyettesítéssel − rR e x dx = − iz Belátjuk. a νR által megharározott íven iz −R sin( ) pedig ez ≤ e R . π − ] és νR = νR iz .R→∞ 2i lim lim f− γr. (1 + x2 )2 4 ∞ 0 cos(x) π dx = . z µr eiz − 1 dz = lim r→0 z µr eiz dz − lim r→0 z µr 1 dz = lim r→0 z µr vagyis µr eiz z dz → −πi. ha r → 0. νR = νR 1 νR = νR [π − . hogy νR eiz dz ≤ z 1 νR eiz dz + z 2 νR eiz dz + z 3 νR eiz dz ≤ z e−R sin( ) 1 1 R+ (π − 2 )R + R < 2 + πe−R sin( ) < 3 . Hasonló módszerekkel beláthatók például a következ® integrálok is: ∞ 0 ln(x) dx = 0. e z iz R→∞ νR −y = eR lim eiz z dz = 0: Ha z = x + iy az R sugarú félkörön van. Ebb®l már sin(x) dx = lim r→0. 1 1 3 2 A νR és νR által megadott görbén ez ≤ R .Felhasználva. ezért korlátos S(0.R→∞ 2i νR eiz dz − z µr eiz π dz = . Ha R > R0 . eiz −1 z dz ≤ M πr . R R R 2.R νR e dz − z µr 1 − r→0. Válasszunk egy R0 -t. akkor 3 [ . (1 + x2 )2 2e 56 . hogy minden R > R0 -ra e−R sin( ) < π teljesüljön. z 2 1. lim gularitása van. hogy sin(x) = R r 1 ix 2i (e − e−ix ) kapjuk. 1 + x2 ∞ 0 ln(x) π dx = − . hogy R r sin(x) 1 dx = x 2i R r eix − e−ix 1 dx = x 2i −ix eix 1 dx + x 2i −r −R eix dx. Ha r < 1. akkor az adott köríveken alkalmazva az integrál abszolút értékének becslését kapjuk.R→∞ x iz R r sin(x) dx = x eiz dz = z 1 r→0. akkor eiz dz − (−πi). Legyen > 0 x. . hogy lim νR ez dz = 0 és lim µr r→0 R→∞ következik az állítás: ∞ 0 −R e−i(−t) −t (−1)dt −r eiz z dz = −πi . amib®l µr 0 = lim r→0 r→0 µr eiz z dz = −πi: Az eiz −1 z függvénynek 0-ban megszüntethet® szineiz −1 z ≤ M.

b) : a ∈ A. (f ◦ g)(a) = f (g(a)). akkor az f és g függvények kompozíciója: f ◦ g : A → C . vagyis minden a ∈ A -re (f A )(a) = f (a). ha injektív és szürjektív. • bijektív. B két halmaz. akkor egy A-n értelmezett B -be képez® f függvényt "f : f A → B "-vel vagy "A − B "-vel jelölünk. vagyis f (X) = {b ∈ B : ∃ x ∈ X f (x) = b}. • ran(f ) = B . Egy f : A → B függvény • injektív. Ha g : A → B és f : B → C . vagyis ∀ a1 . Ha A. Egy f : A → B függvény konstans. Appendix Halmazok és függvények Röviden összefoglaljuk a legfontosabb halmazelméleti fogalmakat. Ha f : A → B egy függvény és X ⊆ A. vagyis oda-vissza egyértelm¶ (összepárosítja A és B elemeit). f értelemzési tartománya: dom(f ) = → A. másképpen f −1 (f (a)) = a. b ∈ B}. ha különböz® A-beli elemeket f különböz® B -beli elemekbe képez.6. Z az egész számok és R a valós számok halmazát. jelölésben f ≡ b. vagyis szürjektív. ha létezik egy b ∈ B . ha minden B -beli elem el®áll egy A-beli elem képeként. akkor legyen f (X) az X halmaz képe (f -nél). akkor f -et megszoríthatjuk A -re és kapjuk az f A :A →B függvényt. Ha f : A → B egy függvény és A ⊆ A. f −1 : ran(f ) → A. Adott A és B halmazok esetén A × B a két halmaz Descartes-szorzata: A × B = {(a. akkor f −1 (b) az az egyértelm¶en létez® a ∈ A. f értékkészlete: ran(f ) = {b ∈ B : ∃ a ∈ A f (a) = b}. hogy minden a ∈ A-ra f (a) = b. 57 . azaz ∀ b ∈ B ∃ a ∈ A f (a) = b. melyre f (a) = b. N jelöli a természetes számok. Egy f : A → B injektív függvénynek képezhetjük az inverzét: ha b ∈ ran(f ). a2 ∈ A (a1 = a2 ⇒ f (a1 ) = f (a2 )).

b1 ) · (a2 a3 − b2 b3 .Testek Ha egy T nemüres halmazon adott két darab kétváltozós m¶velet: ⊕ és . b1 ) = (a2 a1 − b2 b1 . asszociatív). b1 ). b ∈ Q} halmazon a szokásos m¶veletekkel egy testet kapunk. 58 .1 Tétel. b1 ) · (a2 . 0) . c ∈ T a (b c) = (a b) c (az szorzás asszociatív).) A Q( 2) test: A {a + b 2 : a. (1. továbbá ki van jelölve a halmaz két különböz® eleme n. b2 ) · (a3 . továbbá a 0 és 1 elemekkel egy test: R. b2 ) = (a2 . Az Emlékeztet®-ben deniált m¶veletekkel C egy test: C. b. e struktúra egy test.) A két elem¶ test: Legyen {n. ∀ a ∈ T \{n} ∃ b ∈ T a b = e (létezik inverz). 0). ha teljesülnek a következ®k: I. ∀ a. b. b1 ) · (a2 . akkor a T. III. a1 (a2 b3 + b2 a3 ) + b1 (a2 a3 − b2 b3 )) = (a1 a2 a3 − a1 b2 b3 − b1 a2 b3 − b1 b2 a3 . b ∈ T a b=b a (az szorzás kommutatív). e ∈ T . b. A kett® kapcsolata. ∀ a. ⊕. b2 ) · (a1 . +. . b3 )) = (a1 . b ∈ T a ⊕ b = b ⊕ a (az összeadás a ⊕ n = a (n egy ∀ a. Más példák: 1. A összeadás tulajdonságai egyszer¶en abból következnek. a2 b3 + b2 a3 ) = (a1 (a2 a3 − b2 b3 ) − b1 (a2 b3 + b2 a3 ). ·. n. disztributivitás: Például a valós számok a szokásos összeadással és szorzással. ∀ a ∈ T ∃ b ∈ T a ⊕ b = n (létezik ellentett). √ √ 6. így (a1 . Teljesen hasonlóan a racionális számok Q halmaza is testet alkot a szokásos m¶veletekkel. a1 a2 b3 + a1 b2 a3 + b1 a2 a3 − b1 b2 b3 ). A szorzás tulajdonságai kommutatív). ·. b2 ) = (a1 a2 − b1 b2 . a e = a (e egy egységelem). n n = n e = e n = n és e e = e. (0. 2. a1 b2 + b1 a2 ) és (a2 . (b): (a1 . c ∈ T a (b ⊕ c) = (a b) ⊕ (a c). 1 . n ⊕ e = e ⊕ n = e. +. b1 ) · ((a2 . II. A szorzás tulajdonságai: (a): (a1 . hogy a vektorösszeadásnak megvannak ezek a tulajdonságai. b2 ) · (a1 . 0. Bizonyítás. Az összeadás tulajdonságai (a) (b) (c) (d) (a) (b) (c) (d) ∀ a. ∀ a. e} egy tetsz®leges kételem¶ halmaz a m¶veletek pedig: n ⊕ n = e ⊕ e = n. a2 b1 + b2 a1 ). c ∈ T a ⊕ (b ⊕ c) = (a ⊕ b) ⊕ c (az összeadás nullelem).

Továbbá ((a1 . (a1 a2 − b1 b2 )b3 + (a1 b2 + b1 a2 )a3 ) = (a1 a2 a3 − b1 b2 a3 − a1 b2 b3 − b1 a2 b3 . b3 ) = ((a1 a2 − b1 b2 )a3 − (a1 b2 + b1 a2 )b3 . 0). 0) = (a + a . a1 b2 + b1 a2 ) + (a1 a3 − b1 b3 . 6. 2. b ∈ R2 esetén eleget tesz 0.) λa = |λ| a . a0 + b1) = (a. b1 ) · (a2 + a3 . akkor minden a. b). 0) + (a . b3 ) = (a1 a2 − b1 b2 . 0) = (a1 − b0. b) · a −b . hiszen (a. a1 b2 + b1 a2 ) · (a3 . √ Az ilyen részstruktúrát résztestnek nevezzük. a ∈ R-re (a.) a + b ≤ a + b (háromszög-egyenl®tlenség). ϕ(a) = (a. 0) és (1. 6. 1. 2 + b2 a2 + b2 a = a2 −b2 −ab ab − 2 . b) · (1. 0) elemeket és minden a. b1 ) · (a3 .2 Deníció. a1 b3 + b1 a3 ) = ((a1 . vagy megfeleltetésünknek. (d): Ha (a. b2 )) + ((a1 . Az {(a. a1 b2 + a1 b3 + b1 a2 + b1 a3 ) = (a1 a2 − b1 b2 . b3 )) = (a1 . (c): (a. a = 0 ⇐⇒ a = 0 = (0. a ∈ R-re ϕ(a + a ) = ϕ(a) + ϕ(a ) és ϕ(aa ) = ϕ(a) · ϕ(a ). Ez az izomorzmus az oka az egyszer¶sítésünknek. y) ∈ R2 vektor hossza vagy normája: a = x2 + y 2 . akkor (a. ha ϕ : R → C. + 2 2 + b2 2 a2 + b2 a a +b a + b2 = (1. b1 ) · ((a2 . b) = (0. 0) : a ∈ R} ⊆ C halmaz tartalmazza a kijelölt (0. 0) helyett féreértések nélkül irhatunk a-t. Ez a részteste C-nek izomorf a valós számok testével. 0) és (a. b2 + b3 ) = (a1 a2 + a1 a3 − b1 b2 − b1 b3 . 0). b2 ) + (a3 .) a ≥ 0. 0). 0). : R2 → R norma minden λ ∈ R és a. A a következ®knek: . Egy a = (x. vagyis ϕ m¶velettartó.3 Tétel. a1 a2 b3 − b1 b2 b3 + a1 b2 a3 + b1 a2 a3 ). b2 )) · (a3 . amikor azt mondjuk. Disztributivitás: (a1 . Például Q részteste Q( 2)-nek és mindkett® részteste a valós számok testének. 59 . 0) = (aa . hogy R ⊆ C. b3 )). b1 ) · (a2 . R2 topológiája Röviden összefoglaljuk a legszükségesebb topológia alapfogalmakat. vagyis a halmaz zárt a m¶veletekre. Precízen. 0) · (a . b1 ) · (a2 . 0).

ha az R2 \F halmaz 60 . Egy F mazza.4 Deníció. ) ⊆ U . F ⊆ R2 halmaz pontosan akkor zárt. p) < }. Az állítás végtelen sok nyílt halmaz metszetére nem igaz: ∞ n=1 1 S a. y1 ) és b = (x2 . c). d2) d(a. c) ≤ d(a. d(a. ⊆ R2 halmaz nyílt. ) ∩ H halmaz végtelen. Adott a ∈ R2 és > 0 esetén az a pont körüli sugarú nyílt S(a. Tetsz®legesen sok nyílt halmaz uniója nyílt. ha minden torlódási pontját tartal- 6.6 Deníció. 6. ) halmaz nyílt. (háromszög-egyenl®tlenség) körlap: 6. 6. ) = {p ∈ R2 : d(a. d1) d(a. y2 ) ∈ R2 pontok távolsága: d(a. A nyíltság deníciója szerint minden nyílt halmaz el®áll nyílt körlapok uniójaként. ha minden > 0-ra az S(a. b. Véges sok nyílt halmaz metszet nyílt. b) = a − b = (x1 − x2 ) + (y1 − y2 )2 . b) = d(b. 6.10 Deníció. Speciálisan ∅ és R2 nyílt halmazok.11 Deníció. vagyis F ⊆ F .8 Állítás. Adott a = (x1 . 6. A távolságfüggvény minden a. ⊆ R2 halmaz zárt. ha minden a ∈ U -hoz létezik > 0. A H halmaz torlódási pontjainak halmazát jelölje H . 6. Egy nyílt. Speciálisan egy a ∈ R2 pont normája egyenl® a 0-tól való távolságával. az a pont körüli sugarú zárt körlap: B(a.12 Állítás. b) = 0 ⇐⇒ a = b. p) ≤ }.7 Deníció. a). ) = {p ∈ R2 : d(a. b) + d(b. 6. Egy U amire S(a.6. Egy H ⊆ R2 halmaznak egy a ∈ R2 torlódási pontja. n = {a}. b) ≥ 0.9 Állítás. Minden a ∈ R2 -re és > 0-ra az S(a.5 Tétel. c ∈ R2 esetén kielégíti a következ® azonosságokat: d : R2 × R2 → R d0) d(a.

20 γ − . 44 Altalános Cauchy Tétel. 28 Im(a + bi). 19 konvergenciasugara. 19 S(z0 . 45 Liouville Tétele. 6 f . 10 konvergens. 21 f A . 57 n(γ. 22 Casorati-Weierstrass Tétel. 13 ran(f ). 57 dierenciálható. 50 képzetes rész. s). 10 egyenletesen konvergens. 19 izolált szingularitás. 52 szürjektív. 3 konjugálás. ). 3 O(D). 8 injektív. 3 Resz0 f . 49 logaritmus. 50 lényeges. ). 5 zárt. 13 reziduuma. 52 sor 61 abszolút konvergens. 37 argumantum. 19 ∆u. 8 abszolút érték. 52 sh(z). 57 primitív függvénye. 40 Laurent-sor. 40 Laplace-operátor. 24 sin(z). 3 ∞.Tárgymutató B(z0 . 8 görbén integrálható. 36 Cauchy Integráltétele. 24 függvény bijektív. 40 határértéke. 16 Euler Tétel. 60 hatványsor. 30 Reziduum Tétel. 23 dom(f ). 6 nyílt. 24 cos(z). 22 C. 33 Cauchy-Riemann egyenletek. 4 L'Hospital Szabály. 5 egyszeresen összefügg®. 57 exp(z). 23 harmonikus. 26 . 57 Re(a + bi). 22 ch(z). 23 a + bi. 25 γ1 γ2 . 50 pólus. 46 Laplace-egyenlet. 35 külseje. 25 halmaz összefügg®. 40 arg(w). 31 reguláris/holomorf. 60 poligonösszefügg®. 4 Altalános Cauchy Formula. 10 görbe belseje. 22 Nagy Picard Tétel. 52 Newton-Leibniz Formula. 13 egészfüggvény. 5 útösszefügg®. 57 függvénysor. 35 wz . 50 megszüntethet®. 3 ez . 13 folytonossága. 49 algebrai alak. 25 indexe. 51 Cauchy Formula. 26 γ log(w). 4 Algebra Alaptétele.

6 tartomány. 5 test. 7 sorozat Cauchy-. 49 valós rész.divergens. 6 konvergens. 4 Unicitás Tétel. 6 divergens. 3 Weierstrass Kritérium. 60 trigonometrikus alak. 7 konvergens. 11 62 . 58 torlódási pont.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful