You are on page 1of 91

148 - Ft

ŐIDtl DARNAUAS
Zsidei Barnabás
A méhészkedés 12 hónapja

Zstfei Barnabás szakírói tevékenységét, gyakorlati és kutató­ 1ÉHÉBZKEOáS


111 H Ó N A P J A
munkáját mintegy ezer cikk, háromszáz hazai és külföldi elő­
adás és 160 ezer saját nevelésű méhanya tanúsítja. Jászdózsán
született, biológiai és lélektani tanulmányokat folytatott itthon
és külföldön. Több külföldi egyetem megnívta bfc iógiai tanszé­
kére.
Jelen könyvével a mindennapos méhészeti teendőket ismer­
teti a jászok izes nyelvén. Megállapításai mögött számos kísér­
l i * áll. Tervez, rendszerez, i lékei, biztat, írásaiból nagy felké­
szültség, szakma szeretet tükröződik. Külünös gonddal ir a
megfáradt öregeknek és a megértést, biztatást ráró' fiatalok­
nak. Kezdő és haladó méhész t gyaránt haszonnal forgathatja
könyv, it, írásait.

Mezö^i/dasági K h d ó


I!!) Mi
f l . V i m k inirtn
Zsidei Barnabás

A méhészkedés
12 hónapja

II III 1
II
51Ó382 '220887
0-5-1-638-222088-7
Dunaújvárosi Könyvtár

Mezőgazdasági Kiadó • Budapest, 1990


SOBOCttlHfkMItflk
Farkat Józaof Kedves
dr. Fehér Erika
dr. Lolkos Lajos Méhésztársaim!

Lektorálta
dr. Deák Gábor és
dr. Halmágyi Levente
Ismét előhozakodom egy könyvvel. Sokat láttam, próbáltam méhészkedé-
sem 40 éve alatt itthon és külföldön. Mondanivalóim nagy részét könyvek­
ben, cikkekben és előadásaimon már közöltem. Most azt sorolom fel, mi
a méhész munkája januártól decemberig. Kérem, fogadják olyan készség­
gel, amilyen jó szándékkal írtam!
Tudom, hogy a leírt módszerektől eltérő vélemények is vannak, de a
méhészetben sok minden lehetséges. Mindig az a jó módszer, ami a leg­
eredményesebb. Most azokat írom le, amelyek nálam a legjobban beváJ¬
tak. Ha egyszerű is ez a könyv, nem véletlen. A z a lényeg, hogy egyaránt
megértse kezdő és gyakorló, megfáradt öreg és lelkesedő fiatal.
Köszönetet mondok a Mezőgazdasági Kiadónak, amiért évtizedek óta
számos szakkönyv kiadásával segíti a méhészeket, valamint dr. Szakmár
Jánosnak, aki már előző könyvem kiadását is támogatta - szakirodalmi
munkásságommal egyetemben.
Megköszönöm annak a sok méhésztársnak a segítségét, akik adatokkal,
Iutókkal láttak el, akik kiválasztották, hogy milyen kérdésekről szeretné­
nek olvasni legújabb könyvemben.
Szerény, gyakorlati művemet pedig ajánlom szeretett szülőföldem, a
Jászság méhészeinek és öreg tanáraimnak - az összetartozás erőt adó érzé­
seivel:
© Zsidei Barnabás, 1990
Leányfalu, 1989. augusztus 20.

Zsidei Barnabás

E T O 638.1 (036)
ISBN 963 234 2933
ISSN 0238-7271

5
JANUÁR

rétre fordult az idő. Teljes nyugalom üli meg a méhest, csak a szelek kere­
sik a réseket a kaptárakon. Örökké éhes, j ó étvágyú cinkék be-bekopogtat-
nak a kijárónyílásokon, s a megzavart fürtből kikíváncsiskodó méhet nya­
kon csípik. Csipogva röppennek vele a legközelebbi ágra, hogy lakmároz¬
zanak. Zsákmányukból csak a méh páncélja marad.

A méhek téli ellenségei


Januárban legfontosabb a méhek téli nyugalma. Ezt több állat, sok tényező
zavarja meg. Leggyakrabban a cinkék, amelyek különösen a felső kijárót
kedvelik. Tömegesen, kitartóan támadnak. Ez a legnagyobb baj! Riasztás
után hamar visszatérnek. Egyénileg is, de leginkább csapatostól lepik el a
méhest a kora reggeli órákban. A második támadási hullámuk délután, es­
tefelé indul. Éjszakára akarják megtömni begyüket. Kaptárhüek, a méhes
megszokott részét lepik meg.
Állandó zaklatásuk nemcsak megapasztja a méhek számát, de sokkal
nagyobb kárt is tesz. A nyugtalanított méhek megszívják magukat a hideg
mézből, szétszélednek a fagyos kaptárban, hiszen csak a fészekgömböt fű­
lik. A családnál előbb-utóbb hasmenés tör ki, ami az egyéb betegségeknek
is melegágya.
A hívatlan vendégek ellen tarka tollakat fűzzünk sorba kötözőspárgára,
egymástól 30 cm-es távolságra. Ezt feszítsük ki a kaptárak kijárói elé úgy,
hogy lengedezve se érjék el a deszkát. A szél, a legkisebb légmozgás is
megforgatja a festett tollakat, s a riadó cinkék nem mernek akijárókra tele­
ped ni.
2
Még hatásosabb védekezés, ha 1 cm -es szemű, négyzetrácsos hagymás-
zsákokból hálót feszítünk a kijárok elé a röplécre, hogy a cinkék ne érjék el
a kijárót. Ezen is próbálkoznak ugyan, de erejük fogytán felhagynak vele. A
szokásos 8 mm-es kijárószűkítő rács nem véd a cinkétől: azon is kopog,
hogy kijöjjön a méh.

7
A riasztásokon túl, etelésítel IS cl k-lit-l -./uhliiiiii n . inUk luulát méhe­ gyéren járogatni kezdenek, a tyúkok készenlétben állnak. A kaptár falán,
sünktől. Távolabb olajos nuiKvakat szórjunk ki ui'kik Mimikáktól védett léteién, vagy a földön pihenő méheket gyakorlott mozdulattal vágják szét
etetőkbe, vagy olcsó szalonnál, zsiradékot, hóit akasszunk ki dróton afSk- és nyelik le rendre. Hasonlóan veszélyesek a méhesbe szabadult sertések,
ra. Azokon hetekig clcsipegelnek. Irtani kár lenne őket, lus/en nagyon mert a kaptárak körül túrnak, a ládák sarkainál dörgölőznek, fellökhetik a
bűSZnosak. Egyetlen Cinkepál és egy évi szaporulata 40 kílónyl kártékony móniakást A tetőkre felugráló macskákat is riasszuk el méhesünkből, no­
hernyót, lérget, bogarat fogyaszt el egy esztendő alatt. ha a cinkéket gyakorta riogatják.
Ritkább, veszedelmesebb téli ellenség a fák orvosa, a harkály. Erdős, l i ­ lehullást okozhat az egerek zavaró tevékenysége is. A z egér nemcsak Ősz­
getes vidékek méheseit különös előszeretettel látogatja. Magányos vadász. szel, hanem a legcsikorgóbb hidegben is bejut a védtelen kijárónyüáson vagy a
A kora délelőtti órákban hajtja az éhség az ékcsörű kertészt kalandozások­ nem jól záró szellőzőn. Jelenlétét a méhek nyugtalan zúgása, időnkénti felzú­
ra. A méhest előbb becserkészi, próbaleszállásokat végez, majd sajátos uj­ dulása, belső futkározása, az alsó kijáró előtti viaszdarabkák jelzik.
jaival megkapaszkodik a kaptárak függőleges falán. Hihetetlen gyorsaság­ Óvatosan függesszünk sötét zsákot a kijáróra, nehogy a fürge rágcsáló
gal vágja a kasok, kaptárak falát, az előtűnő keretet. meglépjen. A gyanús családot nem kell megbontani fészkében. Zajmente­
Forgácsolómunkáját a kijáróknál kezdi, amikor a család még közel he­ sen húzzuk ki a fészek alól az alátétpapírt, amin már láthatjuk az egér jelen­
lyezkedik a homlokfalhoz (ti. az élelem fogytával húzódnak hátrább-hát- létére utaló hulladékokat. Kedveli a gyékénypárnát, a sarkokat és a keretié­
rább). Csőre tökéletes ácsszerszám. Percek alatt elkészül a rés, amin a nek alját. Gyakorta fészkel az oldaltakarókba. Pálcikával könnyen ki lehet
rendkívül óvatos fakopáncs benyújtja 10-12 centis, szigonyos, tapadós piszkálni vackából. Jól bevált eszköz a csalis, hangtalan egérfogó is. Csali
nyelvét, és mohón szedegeti a dermedt méheket. Roppant kártétele nem is lehet sajt, rántás, vagy hagymás kolbász. A hatás gyors! A csali illata nem
az, hogy sebtében összeszed egy begyrevaló méhet, hanem, hogy az erős sokáig ingerli a méheket. Biztonság kedvéért a kiugratózsákba is helyez­
zajra a méhek felzúdulnak, szétmásznak a kaptár hideg részeibe, s megder­ zünk diónyi csalit, hogy belefutván a menekülő féreg megnyugodjék, mi­
medve lehullanak, elpusztulnak. szerint jó helyre menekült.
Növeli a díszes madár kártételét, hogy nem kaptárhű: több családnál is
próbálkozik. Ha ismét megéhezik, újabb családot, kaptárt bont meg. Ve­
szélyes ellenfél, mert szeszélyesen támad, és 10 perc alatt végigver 4-5 kap­ A méhek nyugalma
tárt is, míg egynél megállapodik. A megtámadott családok ritkán érik meg
a tavaszt. Ha mégis, akkor kikeletre a hasmenés végez velük, mely erőt A méhes közelében ne tároljunk olyan anyagokat, amelyek folyamatos el­
vesz rajtuk az emésztőszervek rendellenes működése miatt. szállítása (takarmányok, kazlak, tüzelők, gallyak stb.) zajjal jár. Hasonló­
Riasszuk! A fényes, zajos függelékek, lengő bábok a harkályra is hatnak, képpen kerüljük az erős szagú anyagok (silózott takarmány, répaszelet, trá­
a műanyag háló távoltartja a bátor, gyors, de mégis gyanakvó madarat. A gyadomb) elhelyezését méhesünk közelében. Favágással még a közelben
macskáktól is tart a téli tolvaj. Ha észrevesszük a közeli fákon, még akkor is se próbálkozzunk! Más a vasút, közút zaját ősztől megszokott családok
riasszuk csúzlival, ha éppen nem a kaptárakat szándékozik becserkészni. i eagálása a közeli zajra, és más a vándorúiról ősszel megtérő méhek, vagy a
Ha semmi sem segít, csaljuk kelepcébe. Néhány órás fogság után nem je­ mindig csendben, a kert árnyékos zugában szorgoskodó családok magatar­
lentkezik többé. A szabadban raboskodjék, hogy vészjelzéseit az esetlege­ tása a szokatlan rezgésekre.
sen közeli társai is észlelhessék. Bármilyen éhesek is, többé nem támadják I la ősszel nem húztunk volna szélernyőt, szélvédőt a kaptársorok mögé,
a kaptárakat. Irtani tilos és kár! melle, akkor még január elején megtehetjük, de már nem szabad a tartó­
Sok méhesben gondot okoznak a kapirgáló csirkék. A gazdasszony fél­ karókat leverni, hanem X alakban korcoljuk meg azokat, zajmentesen
tett jószágai szívesen szállnak a kaptárak tetejére, különösen havas idők­ kötözzük hozzájuk a szélfogót, Semmilyen szélfogó nem érhet a kaptárak-
ben. A ládák alatt is akad mindig kapirgálni valójuk. A lehullott méhet né­ hoz! Ha kátránypapíros kaptártakarást alkalmaztunk az ősszel, akkor sú­
mi próbálkozás után mohón fogyasztják, később rákapnak az élőkre is. Itt lyozzuk le, nehogy a szél az anyagot a kaptárakhoz veregesse, mert ez na­
kezdődik a baj. Amikor enyhül az idő télen, és a családok megmozdulnak, gyon nyugtalanítaná a családokat.

8 9
A móriegcs kapuin takarás, letö védi a csaiwdektól I la hclcnte 15 dkg-os a család zúgva szellőztet. Ha túl bő a kijáró, akkor hidegebb lesz a fészek, s
apadást észlelünk, ne (éledjük, hogy a lögyás ennél több, meri a/ anyagcsere­ a szélső lépre csapódik le a sok pára. Innen az a sok penészes lép tavasszal.
termékbizonyos része a méh vastagbelében halmozódik lel mini ballaszt, m A gyenge családnak a téli kijárót ajánlatos a fészek szélén nyitni, az erö-
letve,a kilehelt pára egy része lecsapódik a takaróanyagokon, felszívódik, tehát sebbnek középen. A z alsó kijárásnál a rés mindig dupla nagyságú legyen!
a kaptárban marad. A 15 dkg-os apadás valójában 25-30 dkg I i igyasziásl takar. Mindezeket az igazgatásokat januárban is elvégezhetjük, mert a méheket
A méhek nyugalmát a kijárok iránya is befolyásolja. A méhcsalád áttelel nem zavarja.
ugyan mind a négy égtáj felé fordítva, de nem mindegy, hogy milyen áron, mi­ A/, esetleges belső nedvesedésnél sokkal károsabb a beázás. A kaptára­
lyen következményekkel. A keleti tájolásra jellemzőek a fagyos szelek. A fé­ kat legalább 1 cm-es különbséggel előre lejtezzük, hogy a csapadék egy
szek kissé hőveszteséges, de száraz marad. A család tavaszi fejlődése óvatos irányban lecsorogjon, ne álljon meg a tetőn. A kaptárak nem lejthetnek ol-
mértékű, közepes. A téli kiröpülések hasonlóak. I lalra! A kellő szintezést januárban is elvégezhetjük, ha a lábak az őszi esők
A nyugati irányra a páradús szellők a jellemzőek. A fészek kissé nyirko­ során megsüllyedtek volna. A z oldaldőlésnél a tetővíz beszivárog. A bá-
sabb, a kiröpülés későbbi napszakban indul, a tisztulás napjai elhúzódnak. 11< igtető szélei gyakran a tetöfalhoz tapadnak, legtöbbször a vízvezető hor-
Némi hőveszteség is mutatkozik. A tavaszi fejlődés vontatottabb, mint a nyolás is eltömődik, ezen zajmentes feszegetéssel segíthetünk.
keleti tájolásnál. I la kaptárainkon a fagy állandósulásával a festék peregni kezd, hiányos,
A z északi kijáróirány csak szükségmegoldás. Hideg, szeles, zord ez az leliétlenül védjük kátrányos takarással, mert az esőverte deszka megszívja
irány. A kiröpülések elmaradnak, sok méh veszteséggel járnak (lederme- magát vízzel, j ó hővezetővé válik, hűti a fészket. Igaz, a kaptárt nem fűtik a
dés), mert csak késő délutánra melegszik fel úgy-ahogy a fészek. A család 111 éhek, csak a fészket, de a hideg, nyirkos méhlakás sok hőt elvon a fészek-
májusig is vontatottan fejlődik. A tisztulás többnyire részleges, elhúzódik. löl. Méheinket meg kell kímélni minden felesleges energiakifejtéstől, így a
A méhek nem szívesen takarítják nyirkos fészkük alját. tokozott fűtéstől is, ami nemcsak a mézkészletet emészti fel, hanem a m é ­
A déli tájolású kaptárban (félretéve azt a téves nézetet, miszerint a téli hek szervezetét is idő előtt elkoptatja, salakanyaggal telíti.
napsütés káros a nyugalomra) száraz, alkalomszerűen takarított a fészek, Ahhoz, hogy a méhek téli biztonságát megőrizzük, és gazdaságosan
kevesebb a fogyasztás. Korábban és egyenletesebben indul a tavaszi fejlő­ őrizzük meg, ismernünk kell téli, sajátos életüket. Csak néhány gondolatot
dés, tömörebb a fiasítás. A téli léputcaváltás akadálytalan. Gyakoribb és rlevenítsünk fel.
teljesebb a kiröpülés, szabályosabb a tisztulás, nyugodtabb a telelő család.
Ha tehetjük, rendezzük át méhesünket a tél folyamán megfelelő tájolá­
súra. Tehetjük, mert a téli fogság alatt jórészt elfeledik helyüket a méhek, A méhek a téli fészekben
különösen, ha a méhes együtt mozdul el régi helyéről. A m i kis tájolgatás
lesz, az sem jár veszteséggel. A kijáróhoz közel, részben üres, részben mézes sejteken, a méhek nagyjá­
A téli nyugalmat a kijárónyílás mértéke és helye is meghatározza. A ha­ ból gömb alakú csomót képeznek. A telelő fürtöt a lépek szétszeletelik, de
2
gyomány és a megfigyelések szerint a léputcánkénti 1 cm -es nyílás elegen­ a viaszfalon át is megtartják kapcsolatukat, érzékelik egymást a rovarok,
dő kora tavaszig, az élénkebb járásig. Bizonyos értelemben téves az a ter­ egységük nem bomlik meg.
jesztett felfogás, hogy télen nagy, tavasszal pedig szűk kijáró szükségelte­ A gömb nagysága nemcsak a család népességétől függ, hanem rugalma­
tik, nehogy a fészek benedvesedjék. A valóság az, hogy a gyengén, rosszul san követi a külső hőmérséklet-változásokat. Ha hidegebbre fordul az idő,
takart, hideg, felesleges lépeket is tároló fészek válik nyirkossá, nedvessé. a fürt tömörödik, ha enyhül, akkor tágul, lazul. A telelő fürt sajátos szerke­
A z alsó kijárás kaptárok egyébként is be szoktak nedvesedni, ha gyenge a zetű. Éghajlatunk alatt nélküle méheink nem vészelnék át a telet, hiába
szellőzésük, légcseréjük. lenne teli mézzel minden sejt. A fürt héja 3-4 tömött rétegből áll, amikben
Ha az említett nagyságnál kisebb a kijáró, akkor a méhek által kilehelt a méhek fejjel befelé sorakoznak. A belső szerkezet laza, ott állandó moz¬
szén-dioxid feldúsul a fészekben. Ez nyugtalanítja a családot. Ellenőrzé­ i-ássál izomhőt termelnek a serény dolgozók. A z anya a fészek legmele­
seink során ezt tapasztalhatjuk, mert a védőrácsra vízcseppek csapódnak, s gebb pontjában tartózkodik.

11
A gömb héját alkotó méhek állandó, lassú folyamatban cserélödnek aj A / alig észlelhető, egyenletes, tompa zümmögés a nyugodtság jele. A
átmelegedett belsőkkel. De ha hirtelen nagy hideg tör a családra, akkor í tűig olyan, mint egy távoli malom halk zúgása. Fészek, takarás, élelem,
külső héj méhei annyira megdermednek, hogy életfunkciójuk leáll, szerve wya, levegő rendben vannak.
zetük pár nap alatt elhal. A fészek további mozgása során ez a réteg lehull A hangosan síró, zúgó család anyátlanságra gyanús. Bár a nyugvó csalá­
a fürt kisebb lesz. Különösen a két szélső léputca méhei jutnak erre i dokat nem szabad koppintgatással zavarni, ellenőrizni, hallhatóbb züm-
sorsra. mögésre késztetni, mert ez kifejezetten káros, most mégis kopogtassunk
A telelő fürt héja csupán 5-6 fok meleg. Amíg meg nem indul január vé u- ;i gyanús egységhez. A zajra a zúgás hangja emelkedik egy-két magas­
gén, február elején az anya petézése, addig a fürt belsejében is 15 °C körül sággal, ereje is nő és hosszan, percekig tart. A z ilyen családot gyakorta el­
a hőmérséklet. Ha 14 °C alá süllyed, a méhek felfűtik kb. 28°C-ig. A szige lenőrizzük. H a a tünetek azonosak, mint a leírt, akkor az anyátlanság na­
teléstöl és szellőzéstől függően ez a folyamat 30-40 percenként játszódik gyon valószínű. Megoldás: várjuk meg az első enyhébb napot, amikor van
le. Ezért is fontos az előzőekben felsorolt védelem. némi röpködés, akkor bontsuk meg az árvát és anyásíthatunk egyesítéssel,
A méhek élettevékenységükhöz és a fűtéshez folyamatosan szívogatják tartalék család behelyezésével.
a mézet a sejtekből, ami a fészek páratartalmától kissé felhígul. Táplálko­
zásuk egyenletes, lassú, - hacsak valami meg nem zavarja. Ezért fontos í
nyugalom biztosítása! A fogyasztásnak megfelelően alulról fölfelé, elölrő A méhanya télen
hátra haladnak méheink, az egész gömb. Ha a léputcában elfogy az élelem
váltásra csak enyhébb időben kerülhet sor. Ilyenkor a fészekhö megnövek­ 'k méhésztől hallottam már, hogy bármilyen gondosan telelte be család-
szik, előre fűtenek, a gömb héja megbomlik, s a nép a következő mézes lé­ Iáit, bármennyire gondosan őrködött nyugalmuk fölött a zord hónapok­
pet is beveszi a fészkébe, vagy több utcával odábbhúzódva alkot új fészket, ban, a tél során mégis elpusztult, selejtessé vált néhány anya méhesében. A
A vonulás 20-30 percig tart. A kevés népű gömb viszonylag sok mézet fo­ legtöbbször azután kiderült, hogy beteleléskor figyelmük csak a kellő né-
gyaszt, melegebb takarást igényel. Ezért is fontos pl. az említett szélfogó és i leiségre, a j ó lépekre, elegendő élelemre, esetleg a fészekrendre terjedt ki.
a déli tájolású elhelyezés. Mindezekhez az élettani tényezőkhöz adjuk Azzal már mit sem törődtek, vajon az anya megfelelő, egészséges, fiatal-e.
hozzá a zavarás által előidézett változásokat, pusztulásokat, s máris meg­ Sokan még a méhtetűt sem távolították el róluk.
győződtünk, mennyire fontos a méhek téli nyugalmának biztosítása. A méhanyákról többek között tudnunk kell, hogy október végére általá­
ban befejezik petézésüket. A z utolsó fias lépen pihengetnek. Udvaruk gyé¬
n 11 kevesebb dolgozó, és ritkábban kínálgatja őket élelemmel. Arról kevés
Ellenőrzési munkák hiteleset tudunk, hogy az anya betegségei mennyire fejlődnek ki a téli fürt­
ben Sokszor csak következtetünk az anyák pusztulásából, leromlásából,
Legalább hetente járjuk végig csendes léptekkel a kaptársort, keressük a hogy a telelés megviseli szervezetüket és kedvez a betegségeknek.
rendellenességet. Leggyakrabban a kijárok körül adódik a baj. Ellenőriz­ A / anyák téli pusztulásának gyakori oka a gyomorvész. Valószínű, hogy
zük, jól zár-e a fogas szűkítő, helyén van-e a cinkevédő, kap-e a család za­ t fiatal anya szervezete jóval ellenállóbb a nyugodtan telelő családban. A
vartalanul elegendő levegőt, nem fagyott-e be a rés. A z alsó kijáróknál az lei tűzött anya petézésén, külsején, viselkedésén már nyár végén meglát­
időközben elhullott méhek, amiket a dolgozók a rácsig kihordanak, köny- szik a kór hatása. A tél folyamán legyengül, mert emésztő béfszakasza egy­
nyen elzárják a rést. Takarítsuk el azokkal a hullákkal együtt, amik már ki­ re kevesebb táplálékot képes felszívni. A rosszul táplált anya petefészkei
kerültek a röplécekre, nehogy a madarak ezekre vadászva megzavarják a nem működnek kellően. Ha át is vészeli a telet a beteg jószág, tavasszal
nyugalmat. gyengén petézik, népe gyakorta leváltja.
Hallgassuk meg a családok életzaját. Ha van méteres gumicsövünk (bor­ A / is bizonyos, hogy a méhtetvek zavarják az anyát a téli táplálkozásban
leszívó), húzzunk a végébe konyhai tölcsért. Ezt zajmentesen helyezzük el is. Tudvalévő, hogy amikor a méhek etetgetik anyjukat, az élősködő vaksi
a kijárókhoz. A cső szabad végén fülünk a következő zajokat hallhatja: legyek odatolakodnak és ők veszik át a felkínált táplálékot. Nemcsak az

12 13
anya tetvesedik el, hanem a többi méh is. Ősszel az élősködők igyekezni let) kig cinek, még akkor is, ha október végén szinte minden atkát kiirtot-
az anyára húzódni. Néha még 50 darab is ott lapul a j á m b o r jószág tóráii mik Akár egyedfejlődésük során, akárkifejlett korukban érte őket az atka
A z anya szervezete lassan leépül, mad elhal éhen. Ősszel fontos tehát i i iá, szervezetük nem bírja sokáig a téli életet. Állandóan hullanak a fé-
méhtetű elleni védekezés, ajáratos fedelezés felviliázása, a család esetlegí ixek alá Kiválásuk a téli fészek rendjét is megbontja: a megfogyatkozott
naftalinos gyógykezelése, és az anya tetvetlenítése cigarettafüsttel. A m talád megfagy.
Ősszel elmulasztottunk, azt télen sínyli meg a méhcsalád. Ritka, de még mindig előforduló eset, ha éhező családot fedezünk fel el-
A szűkösebb élelemkészlettel betelelt méhcsaládnál előfordul, hog le zéseink során. A suhogásszerű, gyenge hang ad okot gyanúnkra. Őszi
léputcát kell váltania. Ha enyhe az idő, akkor ez csendben lejátszódik a m; eljegyzésünk a tanú, mennyi élelemmel teleltük be az egységet. Ha a két
előbb leírt módon. Szigorú teleken nincs léputcaváltás, nem bomlik fel léllj egybevág, készítsünk kézhez kétkilónyi cukorlepényt, vagy kockacuk-
fészek gömbje. A z élelem fogytával fokozatosan csökken a hőtermelés, 11 ii 6s gyors, de óvatos mozdulatokkal bontsuk ki a takarót, borítsuk köz­
fészek szigetelő méh-héjai egymás után ledermednek, lehullanak. A z uto vetlenül a keretekre a mentő élelmet, majd takarjunk melegen, zártan. A
só maréknyi méh, ami még él, szoros csomóba fogja az anyát. Amelyi lepény ne legyen lágy! A cukor nem hull le a léputcákba. A lecsapódó fé-
dolgozónak még van valamicske méze a mézhólyagjában, odanyújtja any Bekpara segít a méheknek a felszívásban, oldásban. Még a januári
jának. Mindez már mit sem segít, hiszen éhen nem termelnek hőt, ledet idegekben sem viseli meg a családot ez a percnyi, életmentő beavatkozás.
medve halnak el anyjukkal együtt. Ellenőrzésünk során sem a kaptárak előtt, sem mögött ne söpörjük el a
havat, falevelet az első kirepülésig. A kaptár tetejéről sem! A söprés sajátos
tájára méheink különösen ingerülnek, s a fészek könnyen megbomlik, a
A méhcsaládok téli pusztulása harcosok a kijáróhoz tódulnak. A bennmaradok szétterülnek a hideg kap­
ui I un. Megszívják magukat a hideg mézből, ami ürítkezésre készteti Őket.
A z éhezésen túl a család a leggyakrabban elpusztul, ha anyját elveszti, ri lyakori a ledermedés miatti pusztulás is. Más a kényszerű, gyors, kímélő
I
kán éri meg a tavaszt. Előfordul, hogy pl. a fékvőkaptárakban a teleléska megbontás és más a méheket különösen ingerlő zaj.
bennhagytuk a kismézű Iépeket a fészek mellett, de nem választottuk 1 Amit vizsgálódásaink során tapasztalunk, azt jegyezzük fel a méhészeti
pontosan. Olykor az anya, ha enyhül az idő, elhagyja fészkét népe zömé naplónkba. Ne feledjük a családok számát is felírni! A gyanús eseteket
vei, és az oldaltakarón túlra, a kismézű részbe húzódik. Itt nem tud a csalá ./inién jegyezzük meg, hogy a legközelebbi ellenőrzéskor tudjunk azono-
áttelelni, visszahúzódás pedig nincs! A felesleges léppel teleltetöknek éri .itam.
demes tehát ellenőrizni azt is, hogy a család a helyén van-e.
Ugyancsak a családok pusztulását okozza, ha már ősszel elanyátlana
dott, sőt, álanyássá vált az egység. Ezek rosszul, nyugtalanul telelnek, ren Méheink a teleitetőben
geteget fogyasztanak, olykor felélik az egész mézkészletet. A kijárót vizs
gálva ez felfedezhető, mert a méhek a keretek kifelé néző oldalléceii Különösen fagyos zugokban, széljárta méhesekben még divat az egyéb­
mászkálnak. Sok dolgozó ki is röpül és elvész. Ugyancsak a kijárón erő kén! is üdvös és hasznos, zárthelyi teleltetés. Nagyobb körültekintést, gon-
ürítkezési nyomokat láthatunk. A z ilyen család a fertőzés forrása lesz mint i li isságot igényel, mint a szabad méhes. Ha családjaink szűkös élelemkész¬
lépjeivel, mind pedig elkalandozó dolgozóival, s az enyhe idő beálltává lettel mentek a télnek, egy védett épületben veszteségmentesen átvészelik
szokásos rablásokkal. A hasmenéses családot nem érdemes télen má i telet. Itt is végezzünk ellenőrzést hetente. Ügyeljünk, nehogy+6 °C fölé
egyesíteni, kezelni sem! A gyógylepény már semmit sem javít helyzetű emelkedjék a meleg a legfelső kaptársor magasságában. Érdemes mini­
kön. Zárjuk le a kijárójukat, számoljuk fel az egységet. mum-maximum hőmérőt alkalmazni, hogy az ingadozást értékelhessük.
Mindezeken túl a legtöbb család az atkabántalom miatt hull el télen. H \ szükséges levegő kerülő úton jusson be méheinkhez, fény nélkül. A
nem jól végeztük a gyógyfustölést, a védekezést, az atkaszívott egyede tzükséges páratartalomról vizes zsákok teregetésével, nagy felületű edény
száma nagy lesz a telelő 10-12 ezer méh között. Ezek a rokkant méhek csa \ Izével gondoskodjunk. Ha felmelegedést tapasztalunk, akkor az ajtó, ab-

14 15
fak éjszakai nyitva tartásával hűtsük le a helyiséget, a teleltetöt. A földö tolt megpihennek, majd néhány perces sütkérezés után behúzódnak fész-
látható méhhullák többnyire a természetes lehullás egyedei, nem ke kükbe. A papírt járás után visszatekercselhetjük. H a elkenték, akkor a m é -
nyugtalankodnunk miattuk. A z esetlegesen kiröpülő méheket se igyekea i< itől távolabb, lúgos vízzel lemossuk.
zünk valamelyik kaptárba visszaterelni, mert távozásuknak minden b. A i öpülések befejeztével ismét ellenőrizzük a kijárókat. Távolítsuk el a
zonnyaí egészségügyi oka van. Biztosabb, ha meg sem térnek családjuk I nnakadt hullákat. Ahol nyugtalanul szaladgálnak a méhek, ott valószí­
hoz. Nem árt, ha egérfogókat vetünk ki, amiket szintén ellenőriznünk kel n ű m az anyával van a baj, árva a család. Ilyenkor is érdemes tölcsérrel vé-
Oszlassuk el azt a tudománytalan javallatot, miszerint teljesen zárt kijárok (iuhnllgatni az egységeket. Bár januárban még ritka és gyér az ürítkezés,
kal kell zárt helyen teleltetni, s a levegőt a takarás nélküli méhek a rostaszi nógís vizsgáljuk meg, milyen alakú, színű, híg-e, kásaszerű-e a petty. A
veten át kapják. Akkor minek a teleltető, ha méheink takaratlanok, h< lurka alakú, sárga, egészségre vall. A feketés, híg - benne mákszemnyi szi-
dobják ki a hullákat, hol távozik a végét érző, beteg méh, ami a szabadba Érd anyaggal - hasmenéses, gyomorvészes ürülék. Kaptáranként jegyez-
is, itt is ösztönösen elhagyja családját? A méhek különben sem állhatjál tük lel a vizsgálati eredményt. N e m kell ehhez nagy tudomány, csak némi
ha megszokott kijárójuk zárt. A fészek melegétől ne féljünk, nem emelkí I lnyelem és akarat,
dik meg károsan, hiszen aszerint fűtenek a méhek, és mi azért hordtuk tet
alá az állományt, hogy kevesebbet fogyasszanak, szervezetük ne kopjék f
a télen. Ha melegük van, nem fűtenek, szellőztetnek, és minden rendber A g y Ó g y l e p é f i y kéSZÍtéSG, beszerzése
Tulajdonképpen csak a 6 °C fölötti külső meleg az egyetlen gond.
lun nárban kerül sor a ma már mindenütt sikerrel alkalmazott és szinte nél-
oilo/hetetlen gyógylepény gyúrására, beszerzésére. A z elhasznált szerve­
A téli kiröpülés ri ü, Hasítást gondozó méhet, az idősebb egyedekből, zömével atkaszívott
nvágokból álló családokat már a télen alattomos betegség, a noszéma
Gyakori, hogy december végén j a n u á r elején átmenetileg enyhül az ide! vnkia megtámadni. A gyomorvész lappangva terjed sejtről sejtre, idősebb
és a méhek megmozdulnak, kiröpülnek. Ilyenkor ajánlatos a méhesbei méhről fiatalabbra. A méhész majd annyit lát csak tavasszal, hogy néhány
tartózkodni, vizsgálódni. Előzetesen a szellőzni, száradni kirakott fehérne > -Hadja elkeni a röplécet, a kaptár elejét, a kereteket, s nem fejlődik, csak
műt, ruhafélét vigyük fedél alá, hűvösre, nehogy a méhek elkenjék, i '.mylödik.
szomszédoknak is szóíjunk, mert - noha korai még és csak részleges, kis A gynmorvészt idejében kell megelőznünk. A legeredményesebb véde-
mértékű ez a kiröpülés - jó néhány méh elereszti bélsarát. Különösen a fe ItOZés a tiszta, fiatal építmény és az őszi, nyárvégi gyógyszeres etetés vol­
hér színű ruhákra telepednek szívesen. H a mégis bepettyeznének valami na ... A tél végi lepényezés még segít, ha az ősszel nem volt gondunk rá!
csak hideg vízzel szabad kimosni. A mosószert a ruha szabja meg! Kendeljük meg akár az egyszerű, hagyományos fajtát, akár a mostaná-
Általában napsütötte részeken köröznek, tájolgatnak méheink. H a a fö iin divatos méhtápot, ami drága ugyan, de hatásos. A megvásárlás után
det hó lepné, szórjuk meg a kaptárak elejét mintegy 3 méternyi szélesség /(ihahömérsékleten tároljuk kincsünket, hogy a darabokat szét tudjuk ta-
ben szalmával, szénával, avarral vagy kukoricaszárral, nehogy a megfárad posrii centis vastagságúra, mert a beadásnál ez a méret fér a rosta, a takarók
és lehűlt szervezetű méhek a hóra szálljanak, ledermedjenek. Van, aki per il.i. I.apogatás után egymásra rakva tároljuk a februári beadásig.
nyét, homokot, a meleg napsugarakat magába gyűjtő szénport szór szé I la magunk készítjük el a korai élelmet, ne késlekedjünk, mert a lepény­
jobb híján. Szükségből jó szolgálatot tesz a végigterített kátránypapír vag nek össze kell érnie a beadásig! A házilag készített lepény azért isjó, mert a
hullámpapír is. méhész annyi gyógyszert adagol bele, amennyit jónak lát és a kívánt haté­
Különösen veszélyes leszállóhely az árnyékolt kaptárak alja, a ládák mö konyságúra gyúrhatja. Ezért nincs is szükség háromkilós adagokra, mint a
ge, ahová a nap melege nem jut el. Érdemes a kaptárak elé úgy teríteni •,/okványos vállalatiból, hogy a szükséges gyógyszert bevigyük a családok­
kátránypapírt, hogy a tekercs zárja a kaptárak és a föld közti, üres részt. 1 nak. Igaz, a házi lepény jóval drágább, mint a vállalati, sok munkával is jár,
meleget gyorsan magába szívó fekete papíron a kissé lehűlt szervezetű mé Út megéri!
Tíz családot alapul véve a következőképp járjunk el: 10 kiló porcukrot 1
nom lisztté kalapálunk, taposunk, hogy szemcse ne legyen benne. Szétt EBRUAR
rítjük a konyhaasztalon. Egy üveg Fumagillin D C H pulvist arányosan
hintünk. A gyógyszertárban kapható Neo-Te-Sol-ból 10-15 grammm
szintén széthintünk, majd az egészet alaposan és többször átkavarjuk. Ez
tán 3-3,5 kg, előzetesen hőkezelt, de már langyosra lehűtött mézet csurg
tunk szét a porra, majd alaposan összegyúrjuk. Ügyeljünk, hogy ne mára
jon benne cukorcsomó. Addig kell gyúrnunk, míg olyan nem lesz, mini
pogácsa tésztája: összeálló, nem lágy, nem ragadós. Ezután gyömöszölji | i »i „ n a hónapban első dolgunk, hogy méhcsaládjaink számát és meghatá-
vissza a zsákjába, vagy a még jobb nejlonzsákba, amiből az esetleges ne ÓZÓ körülményeit bejelentsük a helyi tanács szakigazgatási szervének. A
vek sem szivárognak ki. A drága eleséget helyezzük el a konyha sarkába
i mi kedvéért, a tévedések elkerülése céljából írásba fektessük közlendőn-
helyezzünk rá nehezéket. A beadás idejéig hátralévő hetekben összeéri
olyan lesz, mint a jó szalonna: késsel vékony, összetartó szeletekre íeh
vágni. Ezt a lepényt a méhek majd megbecsülik, nem morzsolják sz< Községi Tanács Szakigazgatási Szervének, Jászdózsa!
egyenletesen hordják el. A gyógyszeres hatás is tökéletes lesz.
Másjavított gyógylepényt is készíthetünk január végén. Ilyen a tejpon •1/1970. II. 10. sz. MÉM rendelet értelmében bejelentem a tutajdonomat
készítmény. Összetétele: 10 kg porcukor, hozzá 1 kg tejpor, az előző ads képező, kezelésem alatt álló, államilag engedélyezett és biztosított, NB-mére-
gyógyszer és hőkezelt méz. Keményen döngöljük, hogy összeérjen. 8-lfjf,,,. % családos méhészetemet, ami a legutóbbi egészségügyi vizsgálat szerint
kai hatékonyabb, mint az előző, sima gyógylepény. ttetegségmentes.
Virágporos lepényt is adagolhatunk, amit a méhek szívesebben elhord Méhészetem helye: Jászdózsa, Zrínyi u. 12. sz. alatti lakásom kertje. Őrzé­
nak, mint a tejporost. Egészséges családokkal gyűjtessünk nyáron virá st ebbel és zárt kapukkal biztosítom.
port. Nyersen nyomkodjuk edénybe, levegő nélkül, majd öntsük le foly kérem a T. Szakigazgatást, hogy minden vegyszerezésről a lehető legrÖvi-
kony mézzel 3 ujjnyi vastagon. A virágpor tejsavas erjedésbe kezd, teh il<-hh időn belül értesíteni szíveskedjenek, mert a méhek védelmi munkálatait
olyanná válik, mint a m é h által raktározott. Január végén 10 kg porcuko dŐben el kell végeznem. Kérem továbbá, hogy bejelentésemet szíveskedjenek
hoz 1 kg virágport, a fenti gyógyszereket és kb. 1,5 kg mézet keverünk, ktnini, majd a másodpéldányt visszaigazolva címemre postázni!
többihez hasonlóan tároljuk. Köszönettel és tisztelettel:

Jászdózsa, 1989. február 2.


ifj. Földi János
technikus

A lanácsi szerv hamarosan megküldi a visszaigazolást, és hivatalból


den vegyszerezési tényről megküldi majd a díjtalan értesítést. Mind a
bejelentkezési iratot, mind pedig a kiértesítéseket meg kell őriznünk leg-
ftlább két évig.
I la a település, a méhes 5 km-es körzetében nagy gazdaság, vegyszere­
zés! igénylő vetésterületek is vannak, akkor érdemes egy példányt oda is
postázni, hogy tudjanak számítani már tavasszal a méheink jelenlétére.

18 19
Műhelymunkák A / etetők karbantartását hasonlóan végezzük. Külön kezeljük az úszó­
ul. Minden etetőt előbb vízben áztassunk meg, hogy a rászáradt cukrot
További munkánkhoz sok anyag és eszköz szükséges, hogy a méhek tavi - oldjuk. Amelyik etető elbírja a meleget, lánggal csapassuk meg, fertőtle-
szí fejlődéséhez, fŐhordásra való felkészítéséhez minden feltétel adott lí Itsük. A z alumíniumból készült edényeket lúgos oldattal nem szabad ke-
gyen. Előzetes terveink szerint szerezzük be a deszkát, a lécet, a kéretne .-Inünk! A fából, farostlemezből készült etetőket szigetelnünk kell a tisz-
valót, keretdrótot, szegeket. Rendeljük meg a kora tavaszi atkafustöléshí tgatás után, de a szokásos paraffinozást halasszuk tavaszra, mert a téli ön-
a csíkokat, serkentéshez a Fumagillint, Neo-Te-Sol-t. Vásároljuk meg i megrepedezik.
kátránypapírt, fedelezőket, kaplárvasakat, füstölőt, ha nincs elegendő, A / ii résen maradt kaptárakat kaparjuk, tisztogassuk ki. H a érdemes pro-
mostanában forgalmazott motoros füstölők emberkímélők, némi módos H ilis/i találunk bennük, gyűjtsük külön a többitől. Kellő szegelések, pótlá-
tással. A motor önmagában is kapható, régi füstölőre felszerelhető. Ne fi i>k uián égessük ki benzinlámpával, fessük át előbb hígabb, majd sűrűbb,
ledkezzünk meg a jó, biztonságos sisakokról sem! Egy alkalmatosság ner Izálló festékkel.
elegendő, vitézkedni pedig ostobaság lenne, miszerint a jó méhész ner A n istakeretet drótkefével - kíméletesen - tisztogassuk meg a viasztól, pro-
használ sisakot! Minden eszköz vételénél az a szempont vezessen bennür lOlllZtól. Szögeljük meg a meglazult részeket, feszítsük ki új szegekkel a rostát.
ket, hogy eredményesen dolgozni csak megfelelő, jó szerszámmal lehe
A pergetéskor fedelezést végző asszonyaink munkáját tesszük könnyeb­
További elfoglaltságunk a műhelyben lesz. A munkálatokat kezdjük ír, ha ÍI téli hónapokban kereteink méretére fedelezőállványt és tálcát ké-
méhészeti eszközök felülvizsgálatával. A kopott kaptárvasat élezzük me fcitünk. Mindent nem vehet meg főleg a kisméhész, hát barkácsoljunk!
A mindig szurkos füstölőket bőrözzük át. Egy-két évig a műanyag fújtató kiintál kérjünk, vagy valamelyik szakkönyvből böngésszük ki. A tálcát
megteszi. E l ne feledkezzünk a füstszűrő rosta behelyezéséről. niir.inylemezből hajlítsuk, sarkát dolgozzuk el, nehogy sértsen.
Vizsgáljuk át a viaszolvasztót, hol kell esetleg hegeszteni, alkatrészt cseréli Nélkülözhetetlen eszköz a kezelőláda. Könnyű lécvázra farostlemezből
benne. A pergetőt fessük át kívülről. Meghajtószerkezetét szedjük szét, mo; ' . • . A állítható. Egész kereteknél 6, félkereteknél 10 férőhelye legyen. Fede-
suk át petróleummal, rakjuk be kenőzsírba. Ha vándorolni is szoktunk a pe; n jon, nyele akkor jó, ha erős (hiszen mézeslépekkel súlya 30 kg körüli!)
getővel, akkor bádogdobját védendő, bordázzuk körül lécekkel. így élettarti
s merev.
ma hosszabb, szállítása biztonságosabb lesz. A kaptármérleg rovátkázott mé
Kimaradt farostlemezből, rostaszövetből könnyen előállítható a még
legkarja a rozsdára különösen érzékeny. Még akkor is tisztogassuk, olajozzii
'iinilij', nem eléggé elterjedt rajláda is. Teteje tolós rendszerű, csupán két
át, ha éppen kaptár alatt van. A z éles forgótengelyeket zsírozzuk át. Átfestei
i igyobbik oldala rostázott, védőpánttal ellátott. Félfordító zárja a sínben
csak a szolgálaton kívüli mérleget szabad!
nojtgatható tetőt.
Ha magunk nem tudnánk keretet szabni, ha anyagunk nincs hozzá, v. Méhészeti kiadásainkat, beruházásainkat csökkenti, ha a virágporgyűj-
sároljunk megbízható asztalostól. Egy jól bevált szegezőrámával 2-3 dé ökel magunk állítjuk elő. Sok méhész azért nem gyűjtet virágport méhei-
után össze tudjuk szegezni az egész éves keretszükségletet. Kezdjük meg i i meri nincs gyűjtője és piaca. Piacot lehet találni, csak jelentkezni kell a
lyukasztást és a drótozást is, tavaszra így csak a műlépezés munkája marat - i ' ".kedelmi szerveknél, a drága szedőből pedig csak egyet vásároljunk,
A léptől megfosztott kereteket ne tároljuk a szabadban, eresz alatt, ny oi iiiik szét darabjaira, majd állítsuk össze az anyagszükségletet, szabjuk
tott padlásokon, mert enyhébb napokon a méhek meglelik, s betegséget l él máris szögelhetünk - féláron!
terjeszthetnek ezzel. Kaparjuk le róluk a viaszmaradványt, távolítsuk el
drótszálakat, szegeket. Alkalmi hordóban meleg vízzel keverjünk trisós o
datot. A kereteket vastag drótból hajlított kampóra fűzzük ötösével, maj A kaptárépítés
mártsuk meg az oldatban. A fürdő után tiszta vízzel töltött edényben öbl
tünk. A z így fertőtlenített, megtisztított kereteket keresztbe rakva, szabaí / már nagyobb gond. Nem azért írok fel ennyi elfoglaltságot, hogy mind¬
ban tároljuk napokig, hogy megszáradjanak. Ne feledjük: kezünkre védi i egy hónap alatt készítse el a méhész, de egyik ezt, a másik azt készít,
kesztyű, arcunkra védőszemüveg szükséges a maró lé ellen! mi éppen nincsen. A kaptárak csillagászati összeget tesznek ki manapság,
rdemes tehát barkácsolni.
20 21
Látszólag jelentéktelen követelmény, hogy méhészetünkben mindé hosszan, egyenletesen izzik, elegendő füstöt ad, nem bűzös, fújtatás-
keret szabályos alakú, derékszögű, ép legyen. Különösebben nem is goi em szórja a szikrát, nem lobban el percek alatt, könnyen begyújtható,
dolunk vele, pedig a szabálytalan, eltorzult lép sok baj forrása lehet! Mos • rezhető és tárolható.
hogy a műhelymunkák ideje járja, figyeljünk oda! Hol követjük el a hib K issc nagy igény ez a jelentéktelennek tűnő méhészeti kelléket illetően,
kat? Már a keretszegelésnél. Ehhez a művelethez - a legmodernebb, aut< || .1 zökkenőmentes munkához elengedhetetlen a megbízható füstölő-
mata szegelőrendszert nem tekintve - szükséges a milliméter pontosság myiiK. Tekintsük át, mivel füstölhet és füstöl évtizedek óta a méhész:
ráma, mintafa. Különösen a hagyományos, magasabb kereteknél. A z el i 'i i-g, jászsági méhészek még manapság is gyűjtögetik a vízibuzogányt, és
meket, a pontosan leszabott léceket úgy helyezzük bele, hogy tökéletese ||) tán ilják egész évben, hogy nem bomlik meg a pihés, tömör maghalmaz.
illeszkedjenek és egyformán feszüljenek. Ml nlmasint meggyújtják a hegyét, néhány fúvás, és tartós parazsat kapnak.
Sorosan szegeljünk. Egy-egy szeg a felső lécbe, az alsóba, majd isid • .i k.isok, nagyapáktól örökölt köpűk, néhány kaptárjuk kezeléséhez elegen-
körben haladjunk. Kiemelés után az oldalszeget csak alátámasztás után ü |ö ez a 1 iistforrás is, de 10-20 kaptárhoz már nem. Kezeléskor csak rá kell fújni
sük be. Ügyeljünk arra, hogy az oldallécek ki ne forduljanak. Egységese I ilÜlről lefelé, és máris szép füstnyaláb irányul a nyugtalankodó méhek felé.
40-es szeggel dolgozzunk. Alacsony keretnél a 35-ös is megfelel. A gyei l Igyancsak az erdőt, mezőt járó, idősebb méhészek raknak öreg faze­
gébb alsó szeg miatt a keret könnyen elveszti derékszögét, a nyomásna kuk, kezdetleges füstölők tüzére pöfeteggombát. Füstjétől a méh kissé ká­
nem tud ellenállni kezeléskor, szállításkor. Különösen a fiatal építményeba lesz, megnyugszik, zavartalanul lehet kezelni. A tapasztalt öregek azt
torzulnak el gyorsan az ilyen keretben. A z elferdülés során besütött dró ndják, hogy a rablás is ritkább, ha a mindenkori füstölő parazsára egy
háló meglazul, elereszti a lépet, ami megroggyan. Ml pöfeteg kerül.
A torz keretben megroggyant lépek különösen vándorláskor jelentene Szintén ősi füstölőanyag a tapló. Csendes tanyák, Öreg porták, fásított
nagy veszélyt, mert könnyen leszakadnak. A szétfolyó mézben százáv, i .i k e perfáiról, diófáiról, vagy éppen az ártéri fűzekről gyűjtheti be a gazda.
fullad meg a méh, olykor az anya is. A család vesztesége mellett rablásraKifőzi, megszárítja, kemény doronggal, balta fokával tömöríti. Olyan
vezethet a megszakadt lép. ínyag válik belőle, amit egy szál gyufával is meg lehet gyújtani. Parazsát pe-
Ugyancsak rosszul cselekszünk, ha túlhúzzuk a keretdrótot. A nagy er I)- úgy tartja, mint semmi más! A méhész ráfúj, ha nincs füstölőjének fúj-
tői meghajlik a centis léc. Később - feszülve - megpattan, és a lép elvesz iti íja, s a parázs felizzik, felpiroslik. Akkor rádob egy marék szénát, vagy
gyámolát: lóg a keretben, szállításkor kileng, sok méhet agyonverdes. ni.i . égnivalót, ha tömör füstöt akar, mert a tapló kevés füstöt ad.
Nagy hibát követünk el, ha nyers fából dolgozunk. A z ilyen keret veti Mindhárom füstölőanyag csak kisebb méhészetben állja meg a helyét.
I llrtelen alkalmakkor sokan csak újságpapírt, mindenféle kaparékot gyö­
medik, nehezen illeszthető, gyakran eltolja még a többi fülét is. Torz olda
lapját a méhek a kaptárfalhoz ragasztják, ami kezeléskor gondot jelent, möszölnek a füstölőkbe, hogy gyorsan füstöt kapjanak. Kerüljük! A papír
molyok is a rés mögé húzódnak. A ragasztás miatt nagyobb erőt kell kife Ugy hővel ég. Füstje káros anyagokat tartalmaz, ami árt a méhnek, méz­
tenünk a keretmozgáskor, mint amennyit a ráma és a lép kibír. A z épí nek egyaránt. Különösen legelők közelében raknak száraz trágyát a füstö­
mény megszakad, a sejtek elhúzódnak. Ezekbe már nem petézik az any lőkbe, mert ezek jól tartják a parazsat. Régi ínségörökség ez, abból a szegé­
nyes időből, amikor tüzelő és pénz híján taposott és szárított trágyával tü-
A keretek vetemedésében szerepe van a nyirkos, beázós kaptárnak is. A z e
Mltek laluszerte. Kerüljük, feledjük el ezt a módszert, mert nem higiéni­
nedvesedett lécek tavasszal száradni kezdenek, és szilárdságukat, szabályoss
kus. A füsttel salakos darabok, el nem égett foszlányok is jutnak a lépekre,
gukat elvesztik. Használt, kitisztított keretek ismételt igénybevételénél elöb
pótszeggel erősítsük meg a meggyengült kötéseket - rámában. különösen, ha fújtatós a füstedény. Korszerűen, eredményesebben csak
korszerű eszközzel lehet dolgozni!
Minden feltételnek megfelel a korhadt, pudvás fa. Árterületen, folyók
Füstölőanyagaink menti tüzesekben, nyárfásokban az élelmes méhész könnyen talál pusztu­
A februári fagyok, havak hátán begyűjthetjük egész évi fustölőanyagainki lásnak indult fát, aminek a belseje már sárgásbarna, pudvásodó. Hántsuk le
is. Nem elegendő, hogy jó füstölőnk van, abba olyan égnivaló is szüksége ,i még meglévő kérget. Alatta egy-két centis, szilárd, szinte csontkemény-

22 23
ségű faköpenyt találunk. Ezt áttörjük, lefejtjük fejszével és ékkel, s elértük tálás tüzelő, ha ébren tartjuk könnyen hamvadó parazsát. Mindezeknek
pudvát. A kitermelése gyorsan halad, csak széles fejű baltával dolgozzua k i t/i is hátránya viszont, hogy sok a pernyéjük, gyakran kell füstölőt üríteni.
mert a kis hajlásszögű fémfej könnyen beszorul a viszonylag puha, sokszí A kukoricacsutka már biztosabb, komolyabb fűstforrás. Elvagdalva,
nedves faanyagba, liKHZCZÚzva gyorsan szárad. Könnyen beszerezhető, tárolása könnyű, csak
Ajánlatos hosszabb nyelű szerszámot alkalmazni, nehogy a vésésbe k ukoricaszemek ne maradjanak rajta, mert akkor az egerek fészke lesz. J ó
szükséges feszítés nehézséget okozzon a kisebb erővel rendelkező, vag Mrazsű, édeskés füstű tüzelő. Hasonlóan jó szolgálatot tesz a napraforgó
idősebb méhészeknek. fyt, szára is. Lassabban szárad, levegőigényes, mert könnyen rothad.
Vágásonként érdemes öklömnyi vagy kisebb darabokat leválasztani.. (lyakran kell forgatni, mert csak akkor száraz igazán, ha az ujjunk között
nagy darabok nehezebben száradnak, kitermelésük is nehezebb. Attól r már könnyen szétroppan.
riadjunk vissza, hogyha csupa víz az egész korhadó belső! Nyárig van ide A termesztett dohány szára, sarjú levele, virágzata - kellően szárítva, da-
kiszáradni. i |h< >lva - kitűnő anyag füstölőnkben. Kezelése s szárítása azonos a napra-
A z előzetesen lehántolt kérget is hasznosíthatjuk, ugyanúgy, mint a f fbrgóéval. Érzékenyebb torkú, gyengébb szemű méhészeknek nem való,
burkot, csak válogassuk külön. A készülékben másképpen ég a kéreg, mii Rlflrl füstje kissé erős.
a lazább szerkezetű, de jól parázsló pudva. Még együttesen sem érdemi A tekercsbe gyúrt, kötözött rongyot is alkalmazzák még, de kellemetlen
égetni a hármat, mert kezelés közben vagy hirtelen ellobban az égéi i f i nyomot hagy a mézben, bűze napokig érződik a méhészen is, még
anyag - áttüzesítve a füstölőt - vagy elszunnyad a parázs. alapos mosakodás után is.
A kitermelt pudvát levegős helyen teregessük szét. Nem ajánlatos tűz Sok más anyagot felhasználhat még a méhész, ami éppen a közelében
napra tenni, mert a nedves anyag felszíne repedezik, sok pora lesz, ami fűi található. A z elfoglaítabb városiak füstkockákkal dolgoznak, ha hozzájut­
töléskor szennyezné a lépeket. A darabok belseje pedig annyira megkem lak l '.nnek alapanyaga a leforrázott, préselt, gyúlékony anyaggal átitatott
nyedik, mint a kő. A lassú, egyenletes szárítás a legmegfelelőbb, mert íg fűrészpor vagy fahulladék. Kissé költséges, ezért nem is terjed kellően.
olyan fűstölőanyaghoz jutunk, amit kézzel is a kívánt nagyságúra tudun Általános elvként tartsuk szem előtt, hogy csak olyan anyagot égessünk
tördelni, akár kezelés alatt is. Jómagam a zöldségboltokban kapható mí fllltölőinkben, ami nem tűzveszélyes, aminek nincs kellemetlen utóhatá­
anyag hálókban tárolom árnyékos, szellős helyen az értékes zsákmány s a i m nem szennyez, nem árt sem nekünk, sem a méznek, sem a méhek-
Legalább 3 évre valót. A hagymás-, krumplishálókban felakasztva tavaszi n. k Pl, rablás megszüntetése céljából kénport adagolni a parázsra vesze­
egyenletesen megszárad. delmes dolog, mert a kéngáz nagyon károsan hat a kezelő légzőszervére. A
Akármilyen füstölőt alkalmazunk, a pudva alá tenyérnyi papírral gyújt Mikiik által emlegetett karbolos fustölőanyag hatékony ugyan, de a csalá-
sunk be, aminek füstje még a szítás alatt elillan. Amikor megjelenik a ké (I. »k ti latukat veszítik. Kutatást okoz. A z anyákat gyakran csomóba fogják a
kes füst, ez azt jelenti, hogy tüzet fogott a pudva, mehetünk kezelni. Mé mi i • / avart méhek, mert nem állják a füstjét. A méz is átveszi a kellemetlen
néhány fújás és színültig megtömhetjük az edényünket - kissé nyomkod lm/1 Kerüljük a gázolajjal való átitatást, begyújtást is!
va, hogy a parázs könnyebben terjedjen, összefüggő legyen. I lavasi méhésztanyán hallottam egy öreg székelytől a következő böl-
Alkalmilag jó füstöt ad a szárított háncs, fatörmelék, vastagabb forgác_ i MMiéget: A m i nekünk büdös, az a ménnek is büdös. Azért, mert füst, még
csak sose égessük lánggal! Hiányosságuk, hogy gyakran alakos elemeket lohcl jó szaga!
szikrát, pernyét, parazsat lövellnek ki égéskor. Gyújtósnak viszont beváltak
Erdős, hegyes vidékek fustölőanyaga a kesernyés illatú, szárított moha
A füstölőben kissé zömíteni, tömködni kell, hogy parazsat tartson. Na^ Az anyarendelés
gyobb huzattal jól füstöl. A terjedőben lévő motoros füstölőkben kiválóai
alkalmazható. \ Kelőbben hét végi, szombati méhészek vagyunk. A települések fejlődé­
A száraz falevél is hatékony füstöt ad, ha jó parázs van alatta. A diófa le vvel méheseink lassan kiszorulnak a falvak, mezővárosok peremére, eset-
vele pl. kellemes, tartós, illatos termék, de csak szárazon! A fenyőtoboz f |ag a k ö z e l i telkekre, tanyákra. így az anyanevelés is nehezebbé válik. Spe-

24 25
cializálódunk. A legtöbb vándorméhész nem ér rá idejében anyát neve_n
A növekvő elfoglaltság miatt sokan anyavásárláshoz folyamodnak. Ez h
! (íhordás a telelőből
iyes is, ha a méhész úgy érzi, a vásárolt, céltudatosan tenyésztett anj Ibruár vége felé enyhül már a külső hőmérséklet. Ha a telejőben még éj-
jobb, mint amilyent ő tud sebtében nevelni, esetleg menteni különféle, Bakai szellőztetéssel sem lehet a nappali hőmérsékletet+6°C alá szoríta­
tes értékű bölcsőkből. ni, akkor mielőbb ki kell rakodnunk. Kirakásra lehetőleg olyan napot vá-
A z előrelátó ember nem hagyja a rendeléseket az utolsó pillanatr i . ..unk, amikor valószínűen lesz kiröpülés is. Ez nem függ attól, hogy hó
Amikor megtervezi az új esztendő méhészkedését, a vásárlandó anyákat ikai ja-e a talajt. Mindenekelőtt lomtalanítsuk a méhest. A kaptárak helyét
számításba veszi, nehogy lemaradjon, nehogy hónapokkal később kap. most meg is változtathatjuk, de az egész méhest is áthelyezhetjük, mert a
meg az anyákat, mint ahogyan szeretné. III Ingság alatt a legtöbb méh elfeledte eredeti helyét. Ha pedig az egész
A tél végi rendelések mellett fontos, hogy megbízható helyről vására néhes helye változik, semmi eltájolás nem lesz, mert a méhek viszonyla-
junk. A z utóbbi években fellendült az anyaeladás. Sem a minőség, sem _ gONun mérik be családjuk, kaptárjuk helyét.
árak nem egységesek. Nem mindig az olcsó anya ajó! A lelkiismereteset A szomszédoknak szóljunk a várható kiröpülésről, tisztulásról, nehogy
válogatva nevelt, jó vérvonalból, törzsből való tenyészállat önköltsége mí Uhafélét teregessenek ki az udvarra száradni, szellőzni. Ilyenkor a kiröpü-
gasabb ám, mint a szedett-vedett, kifogott, mentett anyáké. A z évenkéi . | alacsonyabb hőfokon is megindul, mint természetes körülmények kö-
változó árakon se lepődjünk meg. Mpette. A hirtelen fény, a friss levegő, a külső hőmérséklet emelkedése, a
Előnyt jelent a vásárlónak, ha már előző évben meg tudta tekinteni akudás mozgása kissé megzavarják az egyenletes körülmények között te-
méhest, ahonnan anyát vásárol, rendel. Tapasztalatból tudom, hogy a n |IÖ i-saládok nyugalmát. A tisztulás még hűvösebb időben is megkezdőd­
gyobb mennyiséget rendelő elnökök, vásárlók még a nevelési munkálati ni A / ürítkezés - részben az új tájolás miatt - zömével a kaptár körül tor­
kat is szívesen megtekintik. A sok mindent megért öregek elhozzák az ir iunk. Gyakran elkenik méheink a homlokfalat, a tetőt. Ne ijedjünk meg,
nyitásuk alatt méhészkedő, bogarászó fiatalokat, hogy figyeljék a méhe még nem hasmenés! Nem gyomorvész jele, hanem természetes folya­
járását, egyöntetűségét, támadékonyságát, stb. Még a tenyészcsaládból ttál Mindenesetre már kirakáskor távolítsuk el a védőrácsokat a kijárók-
lehet választani a nagyobb anyanevelőknél. Méltán, hiszen tisztes árat • •l. nehogy a tömeges kiröpülést akadályozzák.
zetnek az anyákért! A kihelyezett családok hirtelen felzúdulását mérsékelhetjük, ha nagyon
A lehető legkorábbi szállításokra tévézzük meg azt a körülbelüli anyá kvatosan rakodunk, nem hintázik, leng a kaptár sem a saroglyán, sem a ke-
amennyit az előző feljegyzések szerint a méhek le szoktak váltani, vaj • 111 ik ben. Ne döntsük meg vízszintes helyzetét. Rángatásmentesen, puhán
amennyit mi selejtezünk ki kora vagy silánysága miatt. Azt is vegyük sz i- pdclve hordjuk ki, helyezzük állandó helyükre a ládákat - lehetőleg le­
mításba, hány családdal szaporítjuk az állományt. Ne feledjük azt sem, m ni kiiáróval.
lyen arányban szokott sikerülni anyásításunk. Inkább néhány anyával töt
bet rendeljünk, hiszen a felesleget tartalékolhatjuk, bármikor felhaszná
hatjuk, ha szükség lesz rá. Bevált tervezés, ha a kellőnél 10%-kal többet rer
delünk, mert sok minden közbejöhet. H a a felesleges anyákat időben vis2
Az itató
szamondjuk, az nem jelent fennakadást vagy veszteséget az anyanevelí Uai zárt helyen teleltettünk, akár a szabadban, gondoskodjunk arról,
nek, hiszen a jobb anyákért sorbanállás van. De az már nagy gond, ha a hl így már az első kiröpülésnél működjék az itató. A méhek rákapnak, nem
utolsó pillanatban rendelünk az eredeti mennyiséghez még 10-20 petéző kószálnak el, nem lesz veszteség, nem zavarják a szomszéd itatóin a ba¬
A telepek előkalkulációval nevelnek, az utórendelést nem tudják mindi romfiakat stb. Téves felfogás, miszerint csak nagy járáskor, nyáron kell a
fogadni. A z anyák szállításáról, átvételéről, fogadásáról később olvasun vl/ a méneknek! A szorgos jószágok most már minden órát kihasználnak a
még. ipi -rodásra. A fiasítás már a tél közepén megindult a legtöbb családnál,
kell tehát a víz. A belső lecsapódás, páracseppek, a fészek nedve nem pótol
mi\ som m it: a vízigény több deciliter naponta, majd a fejlődés csúcsán el-

26 27
én a litert is. A helyben felállított itatóról percek alatt megfordul a vízhon Urad az idő. Szükségből ilyenkor is kijár néhány tucat vízhordó, ésazelö-
meh. Szervezete még a hűvösben sem hűl le, nem lesz iedermedés, elhullj I lelzések rendszerint tévednek a várható időjárás megítélésében. Ne fe­
A távolról hordó ménekre útközben sok veszély vár a ledermedésen kívül li link legalább hetente átsúrolni, letisztítani szagtalan eszközökkel az
A z itató lehetőleg napos, szélvédett helyen működjék, közel a fóldhö 0BSZ ítatólapot, a rovátkákat, mert a moszatokon kívül káros gombák is rá-
Tavasszal lehetőleg meleg vizes itatót üzemeltessünk. Ha módunkban á •li pcdnek a fa részre, hullák és hulladékok teszik ihatatlanná a tavasszal
ne az egész tartály vizét melegítsük, hanem pl. egy fémtepsi, fémtálca alji Ifanyat érő vizet. A tisztításhoz semmilyen vegyszert vagy mosószert ne
ahova a tartályból lecsepeg a víz, és tovaáramlik a hornyolt, csatornás en II /náljunk, csak bő, forró vizet.
hen lejtős deszkalapon. Ezt a módszert leginkább lakásközeiben lehet i I la nem tudjuk megoldani az állandó tüzelésű itatót, akkor egynapi cse-
alkalmazni. (1. kép) 11 yrshez elegendő vizet tároló hordót alkalmazzunk. M a már szinte töké¬
A részmelegítős itató üzemeltetésénél ügyeljünk arra, hogy az égési te i> hőszigetelő anyagok kaphatók az üzletekben. Szigeteljük le a hordót
mék (fűst, gáz) és a fűtőanyag (olaj) ne szennyezze a vizet. A víz elnyeli Dlnden oldalán. A reggeli forró víz délutánig meleg marad, amíg a méhek
gazok egy részét, a méhek nem hordják, leszoknak róla. A hőforrást úi inak. Elfolyás nélküli itatót tavasszal ne alkalmazzunk! Betegség forrása
helyezzük el, hogy lángját a kora tavaszi szél el ne fújja. Ügyeljünk a tűzbi ihel! Más a helyzet a vándortanyákon, amikor is csak néhány naprajutta-
tonságra! Se a láng ne csapjon fel túl a lemezen, se a fűtőanyag edénye ne dű niik vizet méheinknek, pl. akácon, a földmélyedésbe terített kátránypapír
jon fel, mert a víztartály szigetelése, az itatódeszka vagy száraz avar meggyu Ibiében, de erről később szólunk.
ladhat. A tavaszi szelektől könnyen terjed a tűz az épületekig, kazlakig.
Mindjárt az első kiröpülésnél csalogassuk méheinket az itatóra nén
méz rákenésével. Arra viszont nagyon ügyeljünk, nehogy kifogyjon eldi A tepényezéS
guljon a víz az itatón, mert akkor a méhek szétszélednek, nem járják a bi
tonsagos lelőhelyet. Akkor is üzemeljen a készülék, ha várhatóan hűvi loknn vitatják, mikor érdemes, mikor a legeredményesebb a lepény be¬
i i Van, aki a korai beadás híve és már december végén adagol, míg má-
•i i >ak a tél enyhültével, amikor már némi kiröpülés is adódik, akkor bo-
Mii.i ,i keretekre a lepényt. Tudományos intézményt képviselő méhész is
m il.iikozott már úgy, hogy jobb a lepényt minél előbb beadni a noszéma
- Ilon Az igazság az, hogy a noszéma, a gyomorvész ellen nem télen kell
ili ke/.nünk, hanem még az ősszel, nyár végi etetésnél. De erről majd
lUtfUsztusban olvasunk. A januári, február eleji lepényezést csak két dolog
Indokolhatja: vagy éheznek a kevés eleséggel betelelt családok, vagy szem-
in. i l.ii hatóan noszémásak lettek az őszi gondatlanság, vagy helytelen tele­
id . miatt Minden egyéb elhamarkodott etetés felesleges, sőt zavarja a csa¬
litok megszokott tavaszi nyugalmát.
február vége felé, olyan napon lepényezzünk, amikor napfény, némi ki¬
i (iplllés is várható. Ezt reggel a méhész meg tudja ítélni. Ne riadjunk vissza
í m il. hogy még a reggeli órákban fagy van, ettől függetlenül megkezdhet-
Ittl i beadást Legalább méheink nem zavarják munkánkat, hiszen össze-
i Iva ülik a lépeket.
A lepényeket már előző napon meleg helyiségbe vittük, ahol szétlapít-
S Z é m
h'oS ^ 'e S Ö 0 1 , V é Ű e t t
9 V 1 , 3 , 6 , a v a s z t o 1 ö s z i
csak löbb rovátkolt itatóléc kell | Iftttuk I cm-es vastagságúra. Fűtőtestre vagy mellé rakni tilos, mert annak
a r a n a E

(Fotó: Kalocsai Marta, Fót) In I|I' lebontja a drága gyógyszert! A laposra gyúrást inkább lábbal végezzük

28 29
el, mint hővel könnyítsük! Terv szerinti adagokat készítsünk ki Önálló p,
pírlapokra. Ha üzletben vásároltat alkalmazunk, akkor a nejlontasakí ÁRCIUS
csak reggel nyissuk meg, hogy a ráborítási felületet, ahol majd a méhek e
érik, biztosítsuk. A z éjszaka folyamán ti. sok nedvességet magába szívna
lepény, ragadóssá válna, a beadásnál beragadnának a méhek is. Készítsüp
füstöt a kézhez, mert a fészek takarójának megbontásakor a méhek még I
degben is a keret tetejére húzódnak, s a lepény borításánál agyonnyomó]
nak! Egyszerre csak egy tálca lepényt vigyünk a kaptárakhoz. Gyors takj
A törzslapok
róemelés, majd a lepényt úgy borítsuk a keretekre, hogy a méhek több kel Márciusban sor kerül a családok átvizsgálására, ehhez pedig alapvető kel-
keny helyen hozzáférjenek. Pontos takarás következik az esetleges fii li l a/ ésszerűen összeállított törzslap. Már 5 család esetében is szükséges a
után, majd a fészek oldalánál kihúzzuk a keretek alá télire behelyezett il pontos feljegyzés, adatrendezés. Mind a tervezésnél, mind a munkálatok­
pedőt. Ezt a folyamatot ugyan később is szokták alkalmazni, de legjobb m i g I nagy szükség van az adatokra. Emlékezetünkben 2-3 családon túl nem
nél előbb eltávolítani a téli hullákat, csepegéseket, esetleges penészedés bírhatunk.
A száraz, tiszta fészek a j ó tavaszi fejlődés egyik nélkülözhetetlen feltétel]
A lörzslap legalább füzet nagyságú, vastagabb papír, amit háromujjnyi
Ugyanígy eltávolítjuk az esetlegesen átnedvesedett takarókat anélkül, hoi
H lléccel és hat függőleges vonallal osztunk fel. A fejlécen jelöljük a család
a fészket háborgatnánk.
./amát, ami azonos szokott lenni a kaptár számával. Kétcsaládos ládánál
A lepény mennyiségénél azt tartsuk szempontnak, hogy elsősorbá hátulról állva határozzuk meg a családok számát: 6/jobb, 6/bal (ld. Törzs-
nem élelempótlás a cél, hanem a gyógyszer lassú bevitele. Ezért kell p liip).
csak annyi elhordási felületet biztosítani, amin át 3 hét alatt elhordják ml 11 gya ncsak a fejlécen szerepel az anya rovata is. Ide írjuk az anya szárma¬
heink azt a másfél kilónyi lepényt. Ha van a családnál elegendő élelem, fl i .ai, korátjelét, beadásának idejét, esetleges hibáit (bal lábát húzza), tu-
lösleges is lenne a gyors elhordás (mikor is rengeteg cukrot lemorzsolnak i ((üonságait: szórtan petézik, futkos, táblásán fiasít.
méhek). A z egyenletes, mérsékelt elhordáskor a család szinte mindé \ család függőleges rovatait a dátum kezdi. A második oszlopba a fiasí-
1
egyede, és főleg a fiasítás minden álcája kap a gyógylepényből, hat rá 11 máma kerül. Itt különböztessük meg a fedett és a nyitott fias lépeket:
gyógyszer. E z a cél! Élelempótláskor más a helyzet. Lepénnyel viszoj I P , \ I'(nyitott fiasítás). A harmadik rovat a család népességét mutatja.
csak akkor pótoljunk, ha nincs mézeslépünk, és a család készlete egy kild ' lindig az időszaknak megfelelően mérjük a léputcák tömörségét! Ezután
gramm alatti. A mennyiséget a családok mérete is meghatározza. A tartali I H n / készletet írjuk fel becslés alapján. Csak a fedett eleséget vesszük szá­
kok fél adagot kapnak. mi i.ciha. Zárt tenyérnyi méz két oldalon, szűk fél kilogrammnyi. A z ötödik
Ésszerű, ha február végétől március közepéig, a rendszeres napi járási mwtöleges sor az esetleges műlépeké. Egész évben erről olvasható le, mi­
biztosítjuk a lepényt. Ez nem mindig sikerül egy beadással, egy adaggal. D kor, hány műíépet kaptak.
úgy is végzünk futó vizsgálatot, tehát később is adhatunk családjainknak k A / utolsó rovat a legszélesebb, a megjegyzéseké. Ide írhatjuk pl. az etető
pényt, mert az első nektárhordásig (20-30 dkg-os gyarapodásig) méhein | idisát, a beadott élelmet, elvett fiasítást, mézet, népességet stb. Ide je­
szívesen és kis veszteséggel elhordják, elfogyasztják a tápot. Egyszerre 3 kj gyi /./ük a család viselkedéséről tapasztaltakat is: ingerlékeny, lefut a lép-
lónyit beadni nem ajánlatos! Inkább két részletben adjuk. tn\ megüli hasítását, ragaszt, szemetes, tiszta, mézét tömöríti stb. A z eset¬
Örvendetes jelenség, hogy olyan méhtápok is kerülnek ma már forgí i |ii . i'.vógyszerezést is ide írjuk.
lomba, amelyek fejlesztő hatása elképesztő. Nemcsak egészségügyi vona \ ii >i /slapot a kaptártető belsejére tűzzük rajzszeggel. Felnyitáskor át tud­
kozásban állják meg a helyüket, hanem a családok szaporodását a m a i tuk i. kmteni, mielőtt fészket bontunk. A vizsgálatok közben is adatoljunk.
mumra növelik. Ezeknek a tápoknak a beadását mellékelt utasítások írja \ hu /slapokon túl érdemes egy fűzetet vezetni valamennyi családról,
le, módszerük még nem teljesen kiforrott. imlbc - a családszám és kezelési dátum feltüntetésével - rögzítjük az ösz-
I lasíuis mennyiségét, a népességet, a mézkészletet, az anya évét, a mű-
30 31
TÖRZSLAP Iványai között.) A lehullott viaszmorzsák a fészekgömb elhelye/kr
Anya Kaptá érül tájékoztatnak. Leolvashatjuk, hány lépuícában húzódtak meg téli-
csalá
kelésí ideje jele származása minősítése megjegyzés szám
Fiiél icink. Szórtan fias sejt lerágott fedelét is felfedezhetjük a hulladékok
mézes, li i' n Óvatos kihúzás mellett a jelenlegi fias keretek számát is megálla-
Utódai egységes színű­ 93. thnljuk, ami ebben az időszakban két-három keretre terjed még ki, tö-
1989. VI. 26zöld ACI42 szapora,
ek. Potroha hegyes
szürke íyitott tenyérnyi nagyságban.
Kelt Lép Nép Rastös Méz Megjegyzés
\. élesebb szemű méhész a sejtfedelek között olykor herefiasításfede-
I i megleli. Ez rossz jel! Vagy nagyon herések a fészek lépjei, vagy az
aug 18. 23 18 A fészek szélén 3 selejt lép van • ni van valami baj: kimerülőben van a magtarisznyája, esetleg megbe-
•odctt a télen, vagy - amit a törzslap megmagyaráz - idős már.
A viaszmorzsák vonalából is olvashatunk. Ha közel érnek már a fészek
HuUához, akkor az élelem fogytán van. Jó a helyzet, ha március első har-
• idában még nem haladták meg a kerethosszúság kétharmadát.
lépek számát és az összes, bennlévő keretek mennyiségét. Ennek az össj
S hulladék közé esett vízcseppek a túl bő, de gyengén takart, rosszul
sítő lapnak azért van óriási jelentősége, mert bármikor összességében
ndczett fészek, túl szűk kijárónyílás következményei. Ezeket az okokat
hatjuk méheink állapotát, könnyen tervezhetjük a kezelési munkákat o
ivük majd figyelembe takaráskor.
hon is. Különösen a hét végi méhészeknek fontos ez a kettős statiszti
I /ck után vegyük csak le a legalsó fészektakarót. A kereteket a kijáró tá-
akiknek méhese távol van az otthontól.
Lni húzzuk szét 3-4 cm-re, majd óvatosan emeljünk ki egy-két lépet Ha
lüggő, oldalt is, alul is terjeszkedő fiasítást találunk, akkor megnyú­
A futó vizsgálat lhatunk. N e is kereskedjünk tovább. A levélboríték nagyságú fiasítás
i h i /élén ilyenkor már nincs pete. Ez a család meleg, megfelelően takart
Minden igazi méhész alig várja már, hogy kaptárt bonthasson, hacsak ekére vall. Ha itt terjeszkedne az anya, akkor ez figyelmeztessen ben-
percre is. Amikor a külső hőmérséklet eléri a 14 °C meleget, megbonth Ünket: szorítsuk szűkebbre a fészket és takarjunk jobban. Jó erőben lévő,
juk a kaptárakat. Erre március első harmadában kerül sor. Vizsgálatu eges, nem fázó egységek álcái, petéi alul és oldalt sorolnak körkörö-
célja: az anya ellenőrzése, az élelemkészlet felmérése becsléssel, a más II i .íkszerüen. A korosztályok néhány napos pontossággal megfigyelhetők.
dik adag gyógylepény beadása és a beázások, belső lecsapódások okoi I la a fiasítás szemlélésekor minden rendben volt, az anyát már ne is ke¬
nedvesség megszüntetése. Hük. Lehűlne a fészek! Álanya március elején még nem szokott lenni.
A kezelési eszközökön túl készítsünk kéz alá sok száraz újságpapírt, tal i nnyátlan családot találnánk, ha nincs fiasítás, előbb keressük, hátha
talék szalmapárnát, egyéb takarót. Bontáskor a vizes takarót máris hántsi ak a petefészek merült ki, és az anya ott futkározik soványan lányai kö-
le a fészekről, de szárazat még hagyjunk a kereteken. A z esetleg megpen II Hátran bonthatunk fészket hosszabb időre is, nincs, ami megfázzék,
szedett, átnedvesedett oldalpárnát és felső párnát távolítsuk el, takarásk t nk ki, ha megleltük a selejtes anyát. Ezután rakjuk összeafészket hadd me-
cseréljük majd át szárazra. HOtljék fel. A megfelelő tartalék családot kiemeljük a tárolójából, majd az ár¬
Még a fészek széthúzásakor előbb távolítsuk el az ősszel a keretek i im /scsalád széthúzott fészkébe rakjuk. Meleg takarás következik.
csúsztatott, első lepényezéskor bennhagyott papírt. Majd visszatakar A megszüntetett tartalék maradék méheit seperjük papírlapra, majd
után tájékozódhatunk a lehullott méhek tömegéből, elhelyezkedéséből ii Mik be a kijárónyíláson, ne bolyongjanak hontalanul. A megüresedett
testi külsőből a család egészségi állapotáról, életerejéről, egyedeink kor i iiekrészt kitakarítás után zárjuk le, de rostáját ne takarjuk be, h o g y a t é -
ról. (Az Öregebb, elnyűtt szervezetű méhek betelelve korán és tömegese n ai nedvesedett kaptárfaiak mielőbb kiszáradjanak.
a noszémások telt hassal, az atkakórosak sajátos szárnyalással, de szórt \/ igazi tisztuló kiröpülés tulajdonképpen márciusra esik. Februárban
ugyancsak lehullanak. Olykor a lehullott anya tetemét is fellelhetjük Ián; m megbeszéltük a tennivalókat. Most csak annyi a különbség, hogy na-

32 33
gyobb tömegű a jelenség. Előfordul, hogy némelyik család alaposan el R nvilnak a szilfák a szikes, nyirkos talajon. A z égerfa is szinte onlja li
a kijáróját, járása pedig gyér népességre utal. Ez nem mindig anyátlar • > • > porát tömött barkáin. A méhek hamar rátalálnak a patakok partján,
jele! Oka lehet egy nagyobb fertőzés (noszéma), rossz téli eleség, zavar (miieteken.
lelés, túl bő, hideg, nedves fészek, elnéptelenedés. Ha megbontunk Hózagtöltő szerepe van a tuja, a tiszafa és a puszpáng virágzásának.
ilyen egységet, az anya általában tenyérnyi hasításán szorong maradék IKnosak az útszegélynek ültetett kőrisek, nyárfélék porzós egyedei is.
pével. A fészket szűkítsük le teljesen, ha legalább két léputca népről • li is, lás vidékek, ligetek méhészeti szempontból is hasznos virágport adó Iái
még szó (csaíádtöredéket, sem ennek anyját a kór előrehaladottsága m H i nyír, a gyertyán, a bükk és a tölgy. A felsorolt fák tömegesebb telepeire
nem szabad meghagyni a többi család érdekében!), duplán gyógyszere tlcrnes majd vándorolni, különösen a virágporszegény helyekről.
lepényt adagoljunk a keretekre. Szűkítsük a kijárót, takarjunk melegen \ nektár termeléséhez több természeti feltétel szükséges, mint a virág-
feledjük az egészségügyi minta szedését sem! Tisztogassuk le az el 'i' lm/. Ezért a nektárt nyújtó fák később, a valamivel melegebb időben
kaptár elejét, bepettyezett tetejét. A kaptár előtt gereblyézzük fel a fö lak, minta csak virágporosak. Első közülük a március eleji som, ami
A z elvett kereteket pergessük majd ki, olvasztóba kerüljenek. Ha lehf \< kig virágzik a fekvéstől, széljárástól és melegtől függően. Jól mézel a
kaptárt később cseréljük át! Mézük nem etethető! m.n gyümölcsű, őszi dérrel érő kökény. Tömeges virágaival fehér
ílnycgként övezi a legelöket, erdőszéleket. A méhek ezrével zsonganak
|(a, még 20 dkg-ot is begyűjt egy napon az erősebb család, ami tavasszal
A vadon kelt anya í p eredmény.

A kora tavasszal megárvult család elhall anyjának fiasításából rendsze


anyát nevel, pótbölcsőt húz az idősebb álcákra. Ezekből satnya, selí szállódeszka
anya kel, ami esetleg pár hétig él még a családnál, majd elvész, vagy mí
lan maradván, tétlenkedik a családnál. Nagyon ritka a korai nevelésű; |i ii 1/ első kirepüléseknél, különösen a reggeli órákban megfigyelhetjük,
elpárzása. A méhész ne is tűrjön ilyent, inkább kevesebb családja legj i nagy teherrel hazatérő méhek a kaptár elé, a kaptárfalra zuhannak.
mint selejtes, bizonytalan anyás. A vadon kelt anya még ha sikeresen| In ii percekig tart, amíg megpihennek, összeszedik magukat, és besétál-
párzott volna, sem tudná tavasszal felfejleszteni kellően a családot. || i mplyukon. Rengeteg méh marad kinn örökre.
I In megfelelő deszka van a nyílás előtt, azon állapodik meg a méh, nem
Uhun ii földre, a fűre. A szállódeszkáról már csak néhány arasz a fészek
Kora tavaszi méhlegelök | i ne, a sejtek sora, ahová beraktározhatja a szorgos rovar a virágport,
II ni. Nemcsak biztonságosabb a munkája, hanem két forduló között lé-
Bármilyen bőséges élelemmel teleltük is be családjainkat, mégis kívánj • |[cNcn kevesebb időt is veszít.
a fokozott fejlődés érdekében, hogy méheink a fiasítás növekedéséve \ inivösebb időben lelassul a gyűjtögető méh anyagcseréje. Szinte der-
rágporhoz jussanak. E z két úton lehetséges: vagy természetes, szel \\i li. n célozza meg hazatérőben a kaptárt. Van ugyan hólyagjában ele­
méhlegelőnk van a közelben, vagy ennek híján virágporpótlókat eteti min nektár, de cukorszintje lecsökken, izmai elmerevednek. A röpülés
hordatunk méheinkkel. |l másságából, 6-14 méterről kezd landolni. Ezalatt a szárnyak merev tartá-
A méhek az első kiröpülések alkalmával azonnal felderítő útra in( | l i kívül nem végez jelentősebb izommunkát, ami egyszersmind hőt is
nak, keresik a virágokat, a vizet és a rügyek ragacsos bevonatát, a prc MI Ine. A leereszkedés 20-30 métere alatt így még inkább lehűl szerve­
liszt. A z első virágport a mogyorófélék adják. Porzós barkáikról már; id Mereven landol, ahol tud. A hűvösebb időben is biztosítanunk kell
ruár végétől gyűjteni tudnak a méhek. Bár gyakran előfordul, hogy a: 'Imi méheink zavartalan hazatérését.
gyorók olyan korán nyílnak, olyan időjárásban, amikor a méhek még i \ kaptárak előtti fű lekaszálása, a föld tisztán tartása mellett komoly je-
tudnak hordani róluk, mégis nagyon fontos virágporforrások. Színtér M ge van a szállódeszkának. Különösen az alsó bejárókhoz fontos

34 35
egy-egy szélesebb deszka. Erről startol, ide landol a gyűjtő. A felső kijáró
nál az odatimasztott léc mellett segíti a méhek érkezését a magas nyílá
bejárat. A méhek szinte a keretlécre érkeznek.
Kérdés, milyen méretű legyen a szállódeszka. Legalább olyan szél
mint a kijáró, de inkább szélesebb, jól illeszkedjék a kaptárfalhoz, ne 1
gyen hulladékfelfogó. Földig érő, lekapcsolható legyen, az állandó
alább 8 cm-re lejtsen kifelé, mintegy 20 fokos hajtással. Lényeges, hog
kaptár lezárásánál (szállítás, atkakezelés) ne jelentsen akadályt.

Tavaszi virágporpótlás
Nincs minden méhes közelében tavasszal hordási lehetőség, elegendő
rágpor. Márpedig a fejlődő álcák számára nélkülözhetetlen tápanyag, a
hek kenyere. Magas fehérjetartalma mellett ásványi sókat, nyomelemek
szénhidrátokat és némi vitamint is tartalmaz. A z egyedfejlődésük alatt qÍ
gendő virágport kapó, fogyasztó méhek fejlettebbek, hosszabb életűé
szervezetük a betegségekkel szemben ellenállóbb.
A növekvő, gyarapodó fiasítás gyorsan feléli az ősszel raktározott viríj
port. Ha nem volt egészséges a lép, a méz nem volt érett, ha nem volt k<
i kt>y>. Tavaszi virág porpótlös a szállólécek behelyezése előtt
lően szűkítve, takarva a fészek, akkor a penészgombák már télen megt
tiAd Kalocsai Ferenc, Fót)
madják a raktározott virágport. A nyirkos kaptár melegágya a gombákna
A meggombásodott anyag megkeményedik, kavicsszerűvé válik, tápért A [álcára szórt por közepes vonzerejű. Fokozhatjuk az értékét, ha só­
két veszti. Megszorul a sejtben, s a méhek kora tavasszal csak úgy tudják im lejport keverünk az előző kettőhöz. A tejpor önmagában is figyelem-
távolítani, hogy lerágják a sejtfalat körüle, • • méltó pótanyag. Értéke mindjárt a virágporé után következik. Fontos,
A korán elfogyó és a gyéren hordott virágport mielőbb pótolni kell. hogy légcserésen gyártsák, nem pedig hevítve, hogy minden hatóanyag
pótanyagok nem tudják ugyan teljes értékben helyettesíteni a természet ' 'maradjon benne. Drágább, mint a természetes virágpor, de nincs fer-
hordást, de kellő összeállítással, időben adagolva célt érhetünk vele. A i",vsveszélye.
rágpor pótlása háromféleképpen lehetséges: lepénybe gyúrva (erről m \ pótanyagok hatását fokozhatjuk, ha természetes virágport keverünk
olvastunk januárban), szörpbe keverve, por formájában, szabadon hord hozzájuk. A z arány itt már nem meghatározott. Minél több a virágpor, an-
va, tálcázva (2. kép). i i il i< >bb a hatás. Arra számítanunk kell, hogy a virágpor szabad hordatásá-
A pótanyagok közül jól bevált a szójaliszt. Viszonylag olcsó, könny RáJ a méhek némi öröm táncot járnak. Ez nemcsak a szomszéd, vagy az ép-
beszerezhető, finom őrlése megfelel a méhek igényeinek. Mint a töb pon u ra járó méheket ingerli, csábítja hordásra, hanem a saját méhesben
pótló, önmagában nem eléggé hatásos. Egyoldalú hordatása csak fél sik iblást is okozhat a gyenge, vagy elanyátlanodott családoknál. Ilyenkor a
Ezért ajánlatos sörélesztővel keverni: 4 kg szójaliszt +1 kg sörélesztő aránybí ibl is csendes változata szokott kitörni, tehát alig veszi észre az ember.
A szabadban való hordatás, etetés közismert már. Hátránya bőven va \ virágpor etetése drága mulatság, de olcsóbbá tehetjük, ha az eladásra
Állandó felügyeletet igényel, mert a legkisebb eső is tönkreteheti. Vesa mi, válogatott anyag porát, maradékát etetjük, keverjük. Vannak olyan
lye még, hogy más méhesből is átjárnak az élelmes gyűjtők, s ezzel nen li igporfélék, amik tavaszra annyit veszítenek értékükből, hogy már nem
csak anyagi kárt, hanem betegséget is okozhatnak. nlemes feletetni. Szinte értéktelen pl. a fenyő, a gyertyán, a kukorica

36 37
pora. Közepes a szil, pitypang, juharfélék terméke. Legérdemesebb A kártétel jelei: a kikelt méhek potroha rövidebb, végtagjuk csonka,
mölcsvirágport etetni, ennek még a hulladéka is sok hatóanyagot tártai árnyuk fejletlen. Gyakori a kiszórt álca, báb. A kaptárak előtt és közclé-
márciusban is. Aranyat ér a lucerna, a here virágpora! Magas hatásfo ii s/állásképtelen és fejletlen méhek gyalogolnak ellentétes irányban. A
mellett rövidebb a tárolási ideje is pár hónappal, tehát kisebb a leboml k alatt egyenletesen szórt hullák hevernek akkor is, ha nincs sem rab-
Minden virágporos etetésnél alapkövetelmény, hogy csak egészsé. sem mérgezés. A sejtfedelező villával kiemelt bábokon világos színű,
családdal gyűjtessünk. Különösen a meszesedést terjeszti az értékes t ||l idő, vagy barnás, kifejlett atkát találhatunk. A sejtfalon, a méh kikelése
lem. A tálca fölé tetőt is lehet helyezni, nehogy beázzék a por. Helyezzü in is, fehér csíkokat észlelhet a méhész. Ez az atkák ürüléke.
pálcikákat az eleségre, amire felkapaszkodhat a porban megfürdött m A/ L-rösebb atkafertőzés jele még, hogy ősszel sokáig fiasít az anya, s a
és csomózhatja zsákmányát. A por teteje időnként megkeményedik a r irmális februári kezdés helyett már decemberben megkezdi a peterakásl.
hek járásától és a levegő páratartalmától, ezért naponta fel kell lazítanu 11 Iszi kezelések után, de főként tavasszal enyhe hasmenés, fokozott no-
Ugyancsak naponta vigyük épületbe a járás megszűntekor a tálcákat, i inalértőzés tapasztalható. A méhek alig támadnak, nem szúrnak, a he-
hogy a párás éjszakákon megereszkedjék a drága eleség. 11 i késő őszig megtűrik. Füstölés után sok a hulla a kaptárban, soka ver-
A pótanyagok és a virágpor szörpben való etetése vitatott. Hatása é s . 11 li i, menetelő méh a kijárok előtt, mert a megszívott méhek nem bírják a
dása alig van, kár vele bajlódni. A csupán virágpor keretben való etetési • i \ czetet fokozottan megviselő füstölést. Hasonlóan vészjelzés, ha a ke-
vontatott, hatása csekély. 1481 Kán a méhek tartósan kivonulnak a kaptárak homlokára, vagy végső¬
i * MI kirajzanak.
\ / atkás családokat kötelező gyógyítanunk! A tájékoztatók évek óta a
Atkairtás tavasszal linimális kezelési számot hirdetik. A gyakorlat az alábbi ütemezést iga-
$b;
Márciusban, amikor még nem sok a fiasítás, feltétlenül végezzünk atk
tást. A futó vizsgálat után már meg is kezdhetjük a füstölést. A z clőskö / tavasszal, a télifészekfutó vizsgálata után, háromnaponként, 4-5 alku­
legszívesebben a herefiasításra telepszik, azon szaporodik. Dolgozófi, mmal a szokásos csíkadag égetendő;
tásra inkább kora tavasszal (amikor még nincs herefias) és ősszel (ami ' ikácróf való pergetés utáni napon kezdve, amikor is a legkevesebb a
már nincsen herefias) telepedik, petézik. A korábban kelő anyaálcára c • flott és fedett fiasítás: a herefias kivillázása után, háromnaponként 4-5
akkor támad, ha a dajkacsaládnál nincs nyitott fiasítás. Atkák az anya Ulőlés;
egyébként is ritkán fordulnak elő. I li/gusztusban, a napraforgóról való pergetés után 2-3füstölés szüksé-
Mindezekből következik, hogy az atkafertőzés tavasszal erős, mert n vérítés céljából. Ez még a téli eleség jéletetése előtti időszakra essék!
kis terjedelmű a fiasítás, arra tömörülnek az élősködők. Nyáron sokszc i Szeptemberben, a téli eleség beérlelése, befödése után 2 füstölés;
sára gyarapodik a fiasítás, megoszlik a közben felszaporodott atkahad, • t iktóber végén a fiasítás eltávolítása, vagy kivillázása után 2-3füstötés-
ha kevésnek, ritkának tűnik. Nyár közepétől egyre kevesebb lesz a here |' tnhatjuk az atkákat 96-98%-os eredménnyel.
sítás, az atka áthúzódik a dolgozófiasokra. A fiasítás elfogytával a télbe
nő méheken élősködik. Télen a számuk tovább gyérül a természetes clö Mindez 15-16 füstölést jelent évente és a gyakorlatban jól bevált mind az
gedés miatt, valamint a gazdaállat elhullásával. Csak a nőstények teleL Iknliiiak, mind a fustszámok elosztása.
át. A hímek elhulltával szaporodásukat a magtarisznyájukban elraktál I latásosabb az irtás, és egész idény alatt kevesebb az atka, ha a füstölés
zott spermák tömege biztosítja. • ii. ii biológiai védekezést is alkalmazunk. Ilyenek: a herék kiszűrése, a
A z atkát terjesztik az eltájolt herék, dolgozók, a más családnak adott hasítás befödése után a herés lépek kiselejtezése. Ezzel alkalmat
sítás, a vásárolt, vagy befogott rajok, a szállított anyák kísérő méhei. • Imik a családoknak a meghatározott keretben való herelép építésére,
egyes virágok is ludasak, amiken a gyűjtéskor lemarad néhány élőskö MII . i / L i l á n a z a n y a kényszerűen bepetéz. A háromhetes hasítást kitördel¬
de ahonnan a következő méhre, ami talán mentes, felkapaszkodik. i I inlvasztjuk. A folyamatosság végett hetente helyezzünk be petézési

38 39
alkalmatosságot, adjunk építési lehetőséget. így az atkák zömét még ki 10. A kijáróval ellentétes sarokban égessünk, hogy a füst a fészken átvonuljon.
lésük előtt kiirthatjuk. 11. Tűzveszély és mellékes égés nélkül füstöljünk, mert az idegen füst, pl.
A tavaszi fészket ne szűkítsük túl, nehogy herét hasítson az anya. A lép hitelpapíré, nagymértékben ingerli a méheket, fogyasztja az oxigént, sok
bői kezeléskor villázzuk ki a herés szigeteket, hogy majd oda petézzen heré 'túllát eredményez;
anya, ahol a méhész tervezi, ahonnan kitördelheti a fertőzött hasítást. 12. Lehetőleg alulról, hátulróljuttassuk a meggyújtott csíkot a kaptárba. A
Ez a biológiai védekezés kiegészíti a vegyit, hatását fokozza. A felsői Oárósfüstölésnél (felső kijáróknál) a hatóanyag nem jut el mindenüvé, mat
füstölési szám a maximum. Ha viszont az alátétpapíron már a harma< j kijáróhoz szokott méhek életük árán is szellőztetnek, nekiesnek a parázsló
füst után nem lelünk lehullott atkát, akkor a sorozat 1-2 füstje elmarad átvágnak;
Fejlettebb méhesekben hőkezelést is próbálnak alkalmazni, amiko 13. Minél kevesebb nyitott méz legyen a lépekben. Pergetés után is várjuk
46 °C-os levegőt vezetnek a kaptárba, amit az atkák csak percekig képe htg (1-2 nap), amíg a méhek kinyalják a sejteket, mert a sokezerszeres felület
elviselni. Ez veszélyes módszer, mert 49 °C-nál a méhek is elpusztulnak iu-dvcssége elnyeli a drogot;
hőkezelés csak a méheken lévő atkát öli meg. 14. Minden pergetés előtt legalább 15 nap várakozási idő legyen, nehogy az
Könyvem írásakor már számos kísérlet folyik különféle szerekkel, vál mheri szervezetre káros szer a mézbe kerüljön. Egyébként a ma használatos
zó eredményességgel. A munkálatok nagyjából kétirányúak: vagy állán :erek heteken belül febomlanak;
behelyezett szerek, vagy az eleséggel bejuttatott olyan anyagok, amel 15. Ne lélegezzük be a károsfüstöt! Kocsikban, konténerekben, zárt méhes-
ölik az atkát. Lényeges szempont, hogy ne váltsanak ki immunitást, h.i. tikban kereszthuzattal védekezzünk a mérgező gáz ellen;
zömbösséget az atkákban és főleg, hogy ne legyen szermaradvány a m 16. Az előírt adagot égessük el. A több öli a méhet, a kevesebb meghagyja
termékekben, ami a fogyasztónak árthat. ,i: atkát, és a hatóanyag elleni közömbösséget, ellenállást, védettséget alakit
ki riz atkában (a rendszertelenül végzett füstölés is);
17. Háromnaponként füstöljünk. Ennél sűrűbben felesleges, ritkábban pe­
Az atkairtás eredményességének feltételei tty, az atka tömegével megússza a kezelést;
18. Ne füstöljünk nyitott kijáróval. mert a közepes atkalehullás mellett
A z irtás hatásfokának növelése érdekében tartsuk szem előtt a következők \:mtén ellenállóképesség alakul ki az atkában. Egyszerűen hagyjuk el ezt a
k. nvelemszülte, ésszerűtlen megoldást!
/. Az őszi feletetést nyár végére ütemezzük; 19. Egy-egy településen lehetőleg egy napon füstöljenek a méhészek, nehogy
2. A fészek jól záródó, takart, száraz legyen; >'ui\nap a nem kezelt családok méhei a füstölt méhesbe tévedjenek és bevi-
3. A kaptár jól zárjon, legyen benne elegendő hely a füstölésnél szétten• yék az atkát, mert a fertőzés újra kezdődne;
méhek számára; 20. Derítsükfel a legeldugottabb méheseket, az egy-két családos méhésze¬
4. A külső hőmérséklet legalább 12 °C meleg legyen, különben a mé k ci is. Segítsünk egymásnak! A járatlanokat világosítsukfel. A kezdőket és az
fürtbe húzódnak, ahová a füst nem hatol be; fftgeket támogassuk munkánkkal!
5. Teljes elütés után, estefüstöljünk, mert egyébként sok méh kiröpül, e
jol, nem tér meg kaptárjába;
6. A család maximum egy órát legyen zárva. A kijáró jót zárjon, mert., A füstölőkről
egy kis rés miatt is a megszokott kijáróhoz tódul a méhtömeg, hogy szellözti
sen, meneküljön, és közülük sok lefullad; Március közepe után, a melegebb napokban majd megejtjük a családok el­
7. Csak egy csíkot égessünk 10 NB kerethelyre számítva. A tartalékok 6 írt, felmérő, nagy vizsgálatát. Ehhez az eszközökkel is'fel kell készülnünk.
ret alatt fél csíkot kapnak; A/ idő mindenkinek szoros. A kezelések zökkenőmentes folyamatát és
8. A csík teljes egészében a kaptárban égjen el, kinn csak meggyújtjuk iiti-nicsségét biztosítja ajó tustölőalkalmatosság. A füstölőanyagokról már
9. A füstölőből ne kezeljünk, mert az adag bizonytalan; tilvastunk, most tekintsük át a füstölőket és a füstölési módokat.

40 41
A méhek kezeléséné] általános gond a nyugalom megőrzése, az eset Kívánatos, hogy füstölőnk könnyű legyen. Fél kézzel is tudjuk fújtatni,
ges kibontakozó támadások és a rablás visszaszorítása. Gyorsan, bizton; | miijük fogni, kampós horgával a kaptár falára lehessen akasztani, ne
gosan csak akkor tudjuk kezelni méheinket, ha azok megülnek a lépeke meg a deszkát, teteje jól illeszkedjék, tompa éllel zárjon. A fujtató-
nekünk pedig nem kell a kellemetlen szúrásoktól tartanunk. A kívánt áll Hí közepes erősségű rugó működjék, hogy pár ujjunkkal is be tudjuk
pótot főleg a rendszeresen alkalmazott füstöléssel érjük el. A keretekre i U IÍ. A bőrözetet bőrzsírral kezeljük, nehogy kitörjék. A széleket rög-
nyitott fűst visszaszorítja a fészkét féltő, külső beavatkozást nem tűrő m l in i lemez ne legyen szélesebb, mint a centis deszkaváz, mert felsérti, ki-
heket. Sietve keresik a nyitott sejtek mézét, hogy megszívják magukat, Uptutja a bőrt. A szelepet úgy állítsuk be, hogy szíváskor ne a tűzhenger-
telítettség érzése mérsékli harci kedvüket, de az állandó jellegű kezelési t6\ I lanem a szabadból vételezze a levegőt, és a füst sohase áramoljék be a
az enyhe füst jó szolgálatot tesz. Illatúba.
Sokan még mindig a cigarettához folyamodnak. Gyújtják, szívják, fújj.
rendületlenül. A harmadik, negyedik családnál pedig már ők szédelegne
nem a méhek. A cigaretta csak alkalmi megoldás, mondjuk, egy keret füstölés módja
adásánál, de ezt sem állományi szinten, hanem csak egy esetben.
A csorba fazekakban, aljazott, lyuggatott csövekben való tüzeske \ id I üstölő, a száraz és tartós fűstölőanyag mellé az is szükséges, hogy ide-
már hosszabb ideig ontja a füstöt, de mindenfelé. Működtetésénél a |n n, megfelelő módon füstöljünk. A kezelés előtt nagyobb konzervdo-
hész tüdeje a fújtató. Ezek az alkalmi füstölők, edények fárasztóak, tűz in hu készítsük elő a dió nagyságúra aprított tűzrevalót. A füstölő aljára fél
szélyesek. iglapot helyezünk összegyúrva, lazán. Erre kerül 4-5 szem pudva, vagy
Arról meg szó sem lehet, hogy hősködik a méhész, miszerint ő rá se rá
• n ács. Alágyújtjuk a kis máglyát. Fújtatunk, hadd égjen a papír nagy láng-
a szúrásokra, minek az a füst és sisak! A folyamatosan ingerelt család fi • i iogy a pudvába parazsat szítson. Közben lazán tűzrevalót rakosgatunk
tása károsodik. A méhméreg sem egészséges mindig és minden mennj|i i mura. Amikor már színig van a füstölőnk, még néhány erőteljesebb fú-
ségben, mindenkinek, ahogyan a könnyelmű emberek gondolják! AN, és lezárhatjuk a tetőt, magától is ég csendben a tüzünk.
Milyen legyen hát a füstölőnk? Könnyen begyújtható. Legyen jó hu Akad olyan méhész, akinek nincs türelme két percig éleszteni a para-
és megfelelő füstcsöve ferde helyzetben, hogy a fűstcsóvát irányítani lein ii, gázolajat, petróleumot, sőt, benzint önt a füstölőanyagra, meggyújtja
sen. Ne aludjon ki benne a tűz, ha a méhész 5-10 percig nem fújtat. T e l i nagára hagyja a lángoló masinát. Veszélyes játék! Határozottan tilos fo-
kapjon levegőt a parázs, ha nem fújtatunk is. De ne is égjen rohamosa i nny begyűjtőt alkalmazni a füstölésnél! Különösen vándortanyán!
mint egy máglya, mert a sok füst is zavarja a méheket. Ne forrósodjon &{ \ megbontott kaptárból eltávolítjuk a takarót, majd a rosta levétele előtt
készülék. Alja és oldala legyen védőbádoggal szigetelve, nehogy égesse li hány fújással a keretek tetejére füstölünk. Főként a kijáró fölötti résztől
Ajánlatos a talpára szigetelőlemezt szerelni. Biztosabban is megáll a H sajnáljuk a kíméletesen befújt füstöt, mert ott tartózkodnak a legharcia-
pán, és mindig arra a helyre tehető kezelés alatt, ahol a kiszivárgó tust Wbb méhek. A füstre felzúdul a nép, és lehúzódik mézet szívni a sejtekből.
szükség van. Itkor felpattintjuk a rostát, a rajta ülő méheket leütjük a keretekre.
Ne legyen tűzveszélyes! Gondos sziták szűrjék meg a kitóduló füstöt I /után már csak gyengén szabad füstölnünk, ha éppen vadulni kezd a
szikráktól. Nem lángszórókra van szükségünk. A fűsttel nem a méhek! H p Kifújás közben füstölőnket lassan körbemozgatjuk, hogy mindenütt
akarunk kitolni, hanem tapintatos kezeléssel fékezni természetes öszt jylórmán érje a füst a keretek szélén felfelé kíváncsiskodó méheket. Fel¬
neik munkagátló megnyilvánulásait. A z erőltetett, rosta nélküli füstöli I liju k a kereteket. A mozgásra ismét harcias állásba helyezkednek a meg-
már sok kaptártüzet, bódétüzet okoztak. iviirt dolgozók, de már nem az előző, támadó kedvvel, mert időközben
Alapvető követelmény, hogy masinánkat könnyen lehessen tisztogat begszívták magukat mézzel. A teli gyomrú méh lassabban és kedvetlenül
Néhány hét után, még közepes használat esetén is, kátrány rakódik a tűztér 1 ji ad. Bizonytalankodik, inkább csak ijesztgeti a méhészt. Feleslegesen
Iára, a fedél belsejére és a kifiivócsöre. Különösen ez az utóbbi veszélyes, mej lát ne füstölögjünk.
dugulást, szűkületet okoz. Hideg állapotban éles pengével tisztogassuk átj

42 43
A tartósabb kezelésnél olykor-olykor egy-egy fújás a keretek tetejére I Mióta kísérletezik?
kéltetőn hat. A lépek lapjára sose fiijjunk. Szennyezi a mézet, a hasítást, l%9. február 23-ától, az első tisztuló kiröpülés után kezdtem fűteni
ni menekülésre készteti a méheket. Azok leszaladnak, sokszor velük Imi 17 családot. Fejlődésük meglepett. Március végére már 5 táblás fia-
anya is. Kezelés közben a menekülő anyát nem vesszük észre, s könny 'i'is volt még a közepes családoknál is. A z ellenőrző családoknál két táblá-
megnyomhajuk a keretekkel. Fölösleges a méhésznek fustfelhöbe burk krvesebb.
lódznia. Enyhe füstünk inkább csak figyelmeztető legyen. Az anyák hogyan bírták a korai, fokozott petézést?
Sem a méhekhez, sem a keretekhez ne tartsuk túl közel a fustcsövet. A / egy-két évesek hihetetlen teljesítményre képesek, de később, ami-
1,1
volabbról jobban terít, egyenletesebb és nem forró a kifúvás. A z e s e t l e j "íár számos családot fűtöttem, azt észleltem, a 3-4 évesek már nem bír-
szikrák is elhalnak még a levegőben. ih ( sendes váltásra készülődtek.
Amikor egy kaptárral végeztünk, kaptárvasunkkal nyomkodjuk lejjé I /ülésen kívül mivel támogatta a szokásosnál gyorsabban fejlődő csatá­
a parazsat, mert fennakadnak a darabok, vessünk még égnivalót utánpót tok at'/
sul. A tömörített tűzrevaló egyenletesebben ég, nem alszik ki, tovább tar A melegítés beindítása utáni negyedik napon már megkezdtem az 1:3
a parazsat. yban kevert szörp etetését a fészek széléhez helyezett vályúetetőben.
Kimondottan erős füstölést csak rabláskor alkalmazzunk. Minden k: \ Dnpi adag 2 dl volt. Hőfoka 40 °C körüli. Kevés mézet is kevertem bele,
rónyílásba3-4 adagot fújtatunk. így minden családnál belső zavart idézü • >n i .ikapjanak. Célom az volt, hogy a növekvő fiasításhoz szükséges vi¬
elő. Új rablók nem indulnak ki, a hazatérők nem kalandoznak tovább, i i n téliek kedvezőtlen időben is megkapják a veszélyes kiröpülés nélkül.
2
támadott család körül is elül a csatazaj, nyugalom alakul ki addig is, ami \ i Uorónyílás 10 cm -es volt.
rablás okait megszüntetjük. Röviden: milyen a betétes fűtőtest?
Méhészkedésünk befejeztével ürítsük ki eszközünket, nehogy az va Izzószálak, 2 db 30x30 cm-es, vékony eternitlap között. A teljesítmé-
111 1 w
hogyan tüzet okozzon, vagy a rászorított tető rá is égjen. Rendben, nyit '' " l ^ 24 V feszültség mellett. A csatlakozó kivezetése az alsó kijárón,
tetővel tároljuk. felső kijáró alatt, a fenékdeszkán nyugszik. A központi trafót egy
i ipiárba helyezem a méhes közepén. Szigetelt kábelek futnak párhu-
..ni kapcsolva a kaptárakig.
Kaptárfűtés árammal Mikortól meddig fűtsünk?
A liilötesteket csak a tisztulás után szabad behelyezni. A z időjárástól
Évtizedek óta kísérletezgetnek a méhészek kaptárfűtéssel, különösen a " ii április végéig üzemel a rendszer.
gyos zugokban, északi fekvésű, hegyi falvakban, mert a családok fejlőd Mennyi a költség családonként egy idényben?
tavasszal ott nagyon vontatott. A gyakorlati kutatásokat eddig sok gor i M á n k é n t 15 watt, napi 360 watt. Egy idényben 60-80 napot fűtök. 1 kg
kudarc, kevés eredmény jellemezte. Kevesen tartottak ki mellette, mert i" " in kerül az egy családra eső számla.
rólékos, precíz munkát, állandó ellenőrzést igényel. Sokan korszerűdé I Imsitástöbbleten kívül van-e még más előnye is a fűtésnek?
nek tartják, azt mondják, nem nagyvonalú a fűtő méhész. Nem így Dem \ i saládok több kilogramm élelmet takarítanak meg téli készletükből,
József és Pogácsás Pál debreceni méhészek, akiknek azbesztlapos futőkész in kell annyit fogyasztaniok a fészek melegen tartásához. A megfi-
léke több kiállítás érdekessége volt - és náluk be is vált. Megkérdeztem ők i i k 7-3 kg-ot bizonyítanak, ami a nagyobb állománynál már számot-
- Mi adta az ötletet, mi késztette kaptárfűtésre? rti iii k A ráfordított munka elenyésző. A méhek szervezetét sem nyűvi
-Évtizedek óla tapasztalom, hogy a méhcsaládok fejlődését a szeszély koplalja el az izommal való fűtés. Minden energiájukat a fiasítás
márciusi, áprilisi hőingadozás akadályozza. Ismeretes, hogy az anya ci ifldn/iisára fordíthatják. Élettartamuk egy héttel meghosszabodik, ami
annyit petézik, amennyi kikeléséhez a szükséges hőt a család biztosít! i il óriási előny. Akácnyílásra túlnépesednek, s hordásuk mintegy 10
tudja. Erről a hőről akartam gondoskodni a két-három hétig tartó hideg itml 11ibb, mint a természetes körülmények között fejlődött családoké -
törés alatt. i I- he mondanivalóját.

44 45
Az első tavaszi nagy vizsgálat i/ámának megtartására törekednek, pedig ez tavasszal, a föhordás elölt nem
Míves, mert többet gyűjt 10 erős család, mint 20 közepes. Úgy is lehet majd
Általában március második felében kerül sor az általános felmérés ízesíteni, hogy a termelő családnál marad a fiatalabb, jobb anya, a másik
15-18 °C-os melegben láthatunk munkához, ami most már a termelést nyál két keret, kisebb terjedelmű fiassal, 3 léputca néppel tartalékon hagyjuk.
lozza. Előzetesen tervezzük meg, mit végzünk a vizsgálatok során. A z ití
biztonságosan üzemel, deszkáját hetente súrolókefével tisztogatjuk,
kaptárak előtt rend, tisztaság van a földön. Szintezünk, ha kell. Előkés; A t a v a S Z I k a p t á l " C S € S r é k
jük a cseretakarókat, rendezzük a kijárónyílásokat. A z etetőkereteket n
előzően kiöntöttük forró cerezinnel, mert ha serkenteni szándékozut \ / őszi-téli időjárás általában megviseli a kaptárakat. Sok helyen pereg a fes-
akkor most a kaptárba kerülnek. Előkészítjük az esetleges mézeslépeke ik, a sarkok beáztak, a tető nem szigetel jól. A ládák felújításra szorulnak. A z
szegény családokat segítendő. Kezelőládába helyezzük a bővítéshez sz lelmes méhész a családok nagy átvizsgálását és takarítását összekapcsolja a
lépeket. Ha egészségügyi vizsgálatot akarunk végeztetni, a mintához a gj k.ipiareserével. Néhány üres kaptár minden méhesben van tartalékon. Elő-
fásdobozokat megszámozzuk családok szerint. A k i nem akar szörppel s ii ezeket tesszük rendbe, majd felkészülünk a további cserére.
kenteni, csak lepénnyel, akkor a vizsgálat reggelére, korán készítse elő a A családok már jól kiterjedt Hasítást melengetnek. Aki teheti, melegítse
mény élelmet. Műlépre még ne gondoljunk, csak a gyümölcsvirágzás e li i .i cserekaptárt, mert márciusban az idő még nem elég meleg. A z előme-
hetében. A kijárok elé viszont helyezzük el a röpléceket, cserepeket, i' KÍletl tégla felfűti a ládát. A z is megoldás, ha a tűző napra helyezzük átra-
még nem támasztottuk volna oda. A z atkairtáshoz, füstöléshez a felső k > . előtt egy-két órával, nehogy az átrakott fiasítás megfázzék.
rós kaptárak hátsó alján fúrjuk meg a másfél centiméteres lyukat, majd •nkan azt gondolják, hogy a fiasítás megfázása csak a táblás részek szé­
mítsük dugóval, habszivaccsal. Mindezeket az időjárástól szinte függe ni ki nem kelt sejtekre terjed ki. Ez már a végső eset. Lényegesen na-
nül elvégezhetjük a vizsgálat előtt. |yobb kár az, amikor a fejlődésük alatt megfázott méhek életben marad-
Vizsgáljuk meg, hány léputcán él a család, mennyi a méze, hasítása h 'i |1 kikelnek. A méhész nem veszi észre ezer gondja közepette, hogy a
keretre terjed ki. Nézzük meg, táblás-e, összefűggő-e, egyöntetű-e, tud-e mi vakon parányi hólyagok sorakoznak. Gyakran más szervek is fejletle¬
anya terjeszkedni, nem állja-e útját virágporos vagy selejtes lép! i maradnak, működöképtelenné válnak. Ezek a rokkant méhek csak ét-
Rendezzük át a kitisztogatott fészket: a középfalhoz vagy a napos ott • in k a családnál, szinte semmi munkát nem végeznek, gyűjteni nem
hoz, de mindenképpen a szélre kerül a nagy mézes-virágporos lép. M i lutlmtk. Számuk elérheti a 10%-ot!
fedett, majd nyitott fiasok sorolnak, befejezésül bővíthetjük az esetleg s A cserénél fordítsuk el a régi kaptárt családostól. A helyére kerül a felújí-
fészket egy-két, petézésre alkalmas, némi mézkoszorút tároló léppel, i'ii \ családot midenestől átrakjuk. Fészekrendjén most változtathatunk,
etetőkeret az utolsó előtti a lépsorban, legszélre ismét egy nagyobb méz • in/öekben leírtak szerint felmérjük őket. A z átrakás után gyors, meleg
1
virágporos lép kerül. H a tálcaetetővel dolgozunk, akkor most a félig, 'i mis következzék. Ezután kezelésbe vesszük a lecserélt kaptárt. A ben¬
romnegyedig takart keretekre helyezzük. nradt méheket tollal, füsttel biztatjuk távozásra. Zárjuk le a kijárónyí-
1
Ha a fiasítás szórt, ablakos, serétes, túlzottan kevés a többi családhoz > i \ igyük távolabb, a napra a ládát. A tiszta kaptár elé helyezzünk szálló­
szonyítva, akkor - a betegségek mellett - az anyában van a hiba. Ha vat kat, cserepet. A régiből hazaszállók könnyebben hazatalálnak, mert
tartalékunk, dobjuk ki a selejtes anyát, és alkossunk új családot. Minden! htl N luk még sok alig járt kinn. Amikor már nincs csere kaptárunk, vegyük
pasztalatot, megfigyelést pontosan jegyezzünk fel! Majd a vizsgálat b I lesbe a régit. A még ki nem szállt méhek ekkorra csomóba húzódtak, pa-
1
jeztével rendszerezzük a tényeket. Osztályozzuk a családokat: 6 léputc ippal felszedhetők, s óvatos rázással az új lakás kijáróján betereljük őket.
tói (félkeretesnél egy fióktól) fölfelé termelő egységek, a 3-4 léputcá i i'./iogatómunkánk első lépése, hogy a téli hulladékot, amit a méhek még
tartaléknak számítanak. Ez utóbbiak a föhordásra önmagukban nem képe mm hordtak ki (penészes, odaragadt hullák, leszórt lepénymorzsák, viasz-
felfejlődni, de jó szolgálatot tesznek más családok kiegészítésével, vagy a wták) összegyűjtjük. A deszkán lévő penészfoltokat vassal alaposan leka-
előtt egy héttel egyesítve alkotnak egy ütőképes családot. Sokan a családok ik A méhszurkot és a viaszmorzsát külön dobozokba gyűjtjük.

46 47
A z áttisztítás után szög, kalapács, fogó kerül a kézbe. A korhadt desz In i Ritka szálú drótkefével ütögessük ki az egyébként drága propolis/i
részeket kicseréljük. A megvetemedett, meglazult falakat, sarkokat át / alulról felnyomott szigetelést azonos irányban távolítsuk el.
szögelnünk. A tetőzet, a kijárok pántjait facsavarral rögzítjük. Csak ez \ / clrozsdásodott, sérült szövetet cseréljük ki, még ha oly drága is a rol
után kerül sor a kiégetésre. Ezt semmi szín alatt el ne mulasszuk! A kap Müvet. A z új darab széleit ne törve hajtsuk vissza, hanem kissé fektetve
rákban több mint 50 féle gomba tenyészik, közülük több káros is. A láng i r'léséhez kékfejű szeget használjunk, a szövet feszüljön a rámán. Átel-
való megcsapatás pusztítja a noszéma, költésrothadás és meszesedés, en szegeljünk! H o l az egyik, hol a másik oldalon üssünk be egy-két
vesedés spóráit is. Két. Helyezzünk alá kemény tárgyat, vasat, hogy a túlérő szeg hegye
A kiégetést lehet benzinlámpával, disznóperzselővel, szabályozható uompuljon. A z eredeti alakját, derékszögét vesztett rostakerete kel
ristagázpalack lángjával végezni. Természetesen, mindez csak felületi iinklemezekkel szilárdítsuk meg. Érdemes az esetleges bakhátakat leve-
zelés, a deszka alig barnuljon valamit. lősre módosítani, hogy az atka elleni füstöléskor jobban zárjon a takarás.
Kisebb méhészetben ajánlható még: nagy felületű, lapos konzerv Közben megszáradt első festésünk. A második réteget függőlegesen
bozba Öntsünk fél deci denaturált szeszt, spirituszt, helyezzük a kaptár >i• i i lel, hogy később a csapadék ne maradjon fenn a falon. A szárítás
óvatosan gyújtsuk meg, majd a tetőt szorosan zárjuk rá. A keletkezett \ ókban történjék. Ezalatt óvjuk a portól, víztől, párától és egyéb szeny-
egyöntetűen fertőtlenít. nvi nléstől festésünket.
A kaptárak tetejét kátrányozzuk át folyékony készítménnyel. Tartós! I ta kaptárunk lábtartós, módosítsuk a pántokat. A vastag bádog fölülről
bádogtetőnk van, előbb drótkefével rozsdátlanítjuk a felületet, majd m: IPIIÍ bővüljön 2-3 millimétert. Ezzel kiküszöböljük a későbbi bedagadást.
um olajos oldatával kenjük át. Ecsetünk rövid szálú, kemény kötésű, dur ftvkl, zömök facsavarral rögzítjük a fontos vasat. A húzás minden szögnél
legyen. Száradás után felhordhatjuk a fedőszínt, ami általában Standolit IVi-nletes legyen, akkor nem kotyogósodik ki, nem rágja el a csavar a moz-
hér, sárga, szürke vagy zöld. Ha tűző napon szokott állni kaptárunk a n; • iával a kaptár anyagát. Ha hegyük a deszka belső oldalán kiérne, ne üs-
egy részében, akkor a fehér színt válasszuk, mert a hősugarak háromne, tk vissza, ne hajlítsuk el, hanem reszeljük le.
dét visszaveri ez a szín. Ne feledjük, hogy minden festék csak száraz fi I rdemes a kaptárakat számozni. Elöl és hátul, egyaránt olvasható,
létre, előfestésre hordható fel maradandóan, mert ellenkező esetben wnhetűnő, bádogra festett számokat rögzítsünk. A deszkára festeni nem
sőbb felhólyagzik, majd lepereg. A friss deszkával is így járunk el. Ha ki nlcmes, mert a kaptárak sorrendje változhat.
tárunk a tél folyamán akár belülről is átázott, ugyanez a jelenség várh Minden kaptártípusnál fontos az anyarács. Rámájának javításakor
áprilisra még a régi festéseken is. Iliink, nehogy a szemek táguljanak akár egy millimétert is, mert az
A kaptárfal külsejét drótkefével dörzsöljük át. A felületi hiányosságo itvuk meglelik a bővebb rést, és átszöknek akár az anyát nevelő, akár a má­
faátvonóval egyenlítjük ki. Száradás után dörzspapírral elsimítjuk, majd im részbe. A z esetleges elhajlásokat fakalapáccsal egyengessük ki sík felü­
gabb festékkel átkenjük. A z első festékréteget vízszintes irányban húzzi li kétcsaíádos fekvőknél, de a tizenötöseknél is érdemes a rács meg-
Ezután a kaptárt fordítsuk fejre, tetejére (ha nem fiókos). A rakodók i oil helyére két sínt szegelni, hogy közéjük a rácsot egy mozdulattal
deszkáját kenjük át kátránnyal. A fekvőknél végezzük el előbb a pótsze H u n k o r becsúsztathassuk, leválaszthassuk.
lést, azután kenjük át. Ezzel megakadályozzuk az átázást, korhadást, a 1 \ kaptártetőn a szellőzőléc gyakran bedagad. Lazítsuk ki. A rögzítő
tékony rovarok odafészkelését. i ispánt két-három év alatt el rozsdásodik. Cseréljük ki. A szükséges víz¬
A kaptár, a fiók belsejét ne fessük át soha! A méhek sem szeretik, i" hiányokat tisztítsuk ki, nehogy a víz befelé szivárogjon. Ha van még
deszka belül él: dagad, szárad, mozog. Télen a festett felület lucskosod 11i kaptár, aminek tetején a kátránypapírt két léc pántolja le, hogy a szállítás-
is okozna. •I iii'töborításmegnesérüljön,sezekencsússzonakaptárr^
Amíg az első festékréteg szárad, azalatt kijavítjuk a rostakereteket i Lét lécet csak a két végén szegeljük megjól, nehogy a víz a kaptártérbe
deszkavázról kaparjuk le kaptárvasunk élével a propoliszt. A drótszövi irogjék a szegek mentén. A lécek mentén jól kátrányozzuk be a tetőt.
nem szabad kaparni, még akkor sem, ha tömören szurkos, mert a sze I l.i még dugós rendszerű lenne a kijárónyílás, most átalakíthatjuk felhaj-
kitágulnak, sérülnek és a méhek átbújnak rajta. E z vándorláskor vészéi • \ nyílás méretét úgyis könnyen változtathatjuk habszivaccsal, tehát

48 49
nem érdemes a könnyen elkallódó dugókkal bajlódni. A z meg egyenes | miatt a levelet hamarabb kiértékelik, és a szükségnek megfelelő sor¬
előnyös, hogy a felhajtó egyben röpléc, szállódeszka is lesz. imiben elvégzik a vizsgálatot. Sürgető levelekkel ne zaklassuk a nagy fi¬
Mindez sok, aprólékos munkát jelent, de eredményesen termelni c; i. 111 lel és nyugalmat igénylő munkát. Ha komoly a baj, ők úgyis azonnal
pontos és célszerű eszközökkel lehet. Most készítsünk el mindent, hog ^jeleznek.
csúcsidőben ne kelljen kapkodnunk, méheink pedig zavartalanul fejlőt A lavaszi átvizsgáláson gyanús hasítást is találhatunk. Ha biztosan nem
nek a fŐhordásra. in Inuk meghatározni, hogy miért esett össze az álca a sejt alján, miért ve-
/ Hol te el színét, szelvényezettségét, akkor ne találgassunk, inkább vizsgál-
|HUk meg.
Az egészségügyi minta küldése A / enyhe költésrothadásróí van szó, ami március végén, április elején
i n kiütközik. Ne ijedjünk meg! Ez a betegség a méhész által is gyógyítha-
A méhészek egyik legnagyobb bűne, hogy nem törődnek a méhek beteg i A mintát ilyenkor is számozott családtól szedjük. Ha a többinél is azo-
geivel. Csak akkor kapkodnak, szaladnak fűhöz-fához, amikor már a va iii| a tünet, akkor elegendő egy-két minta.
látja a bajt. Ritkán végeztetnek pl. tavaszi noszémavizsgálatot, pedig ez \ tias lépből éles késsel vágjuk ki a kérdéses részt. Mézes sejt ne legyen a
dig díjtalan volt. niiiiadarabon, mert elkenné a mintát. A fertőzött álcák szórtak, amit még
A tavaszi nagy vizsgálatkor gyakorta találunk fejletlen, visszamara< bkoz a méhek tisztogató munkája. Sokszor csak tüzetes vizsgálódás után
gyanús családokat. Vizsgáltassuk meg. A mintaszedés előtt gyűjtsünk ö Ájulunk néhány beteg álcára. Ezért a megtalált tetem sejtje mellé szúrjunk
sze annyi gyufásdobozt, ahány családunk van. Szükségből papírtasak iritfaszálat A vizsgáló szakembernek ez könnyebbség, mert a szállítás el-
megteszi, de ezeket majd szilárd dobozba kell csomagolnunk postázásk Kteödhat, az álcák megromlanak, a beteg egyedet nehéz meglelni.
Ha a családokat eddig nem számoztuk volna meg, most feltétlenül jel A lépdarabot legjobb celofánba csomagolni. Keményebb papírra írt sor-
jük meg őket a kaptárak elején vagy hátlapján. A dobozokra ugyané lámot csúsztassunk a borítás alá, amit a celofán alatt jól láthat a vizsgáló.
szám kerül olvasható, maradandó írással. I ig) számokat írjunk, nehogy a lép nedvessége miatt elmosódjék a szám-
A vizsgálathoz 15 méhet gyűjtsünk, vagy a kijáróból csipesszel, vagy • gy A mintát lehetőleg szilárd dobozban postázzuk. A papírdoboz benyo­
zeléskor a lépről seperjük tollal a tasakba. Ügyes méhész a kijáróhoz illés módhat, elkenheti a postai szállítmányokat, fertőzhet is. A lép is megsérül­
kedő szivattyút barkácsol, lehetőleg plexiből, amivel a kis zajra kisiető n het, al kalmatlanná válik a vizsgálatra. Alkalmas eszköz a nagyobb konzerv-
hekből megszívja a mintát, és a nyílást a lemezkével zárja, majd a doboz boz, vagy farostból barkácsolt szelence.
tolja a méheket. Sokan éppen az elszedés és csomagolás aprólékos, ha I Vek mellé is kell kísérőlevél, pontos cím. Ha az állatorvos is vizsgálta a
datlan munkája miatt nem vizsgáltatnak. Ezért indokolt a szúrásment n n ú s állományt, akkor pecsétjével alulbélyegezi a kísérőiratot. Ha csak
gyors mintaszedő alkalmazása. i . ./ségügyi ellenőr, akkor az ő véleményét is írja a jegyzék alá, majd szig-
Élő méhet csak amőbavizsgálathoz postázzunk. Elszedés után az e unlia Ha lehetséges, személyesen is érdemes bevinni a mintát, mert időt
ségcsomagokat rakjuk zárt edénybe, majd üres üvegbe csavart patronbo ayorünk vele.
széndioxidot engedjük a mintákra. Gyorsan zárjuk az alkalmatosságot,
méhek csakhamar elalszanak. Én a mélyhűtőbe helyezem őket néhá
percre, ahol vergődés nélkül múlnak ki. A várakozás percei alatt írjuk m A méhek hasmenése
a kísérőlevelet, amiben kérjük a vizsgálatot. Közöljük észrevételeink
egyes családokkal kapcsolatos gyanúnkat. A mintákat ezután úgy csőn M II kora tavasszal előfordul, hogy a kijárókat elpettyezik a méhek ürülé-
góljuk, nehogy megnyomódjanak. A gondosan zárt csomagot postázz htk kel. Amikor kaptárt bontunk, láthatjuk, hogy nemcsak a kijáró, de a lé¬
az illetékes megyei állategészségügyi intézethez. i>. k is szennyezettek. Ez hasmenés, ami májusig is elhúzódhat. Vizsgáljuk
Ha komolyabb bajra gyanakszunk, akkor a csomagon kívül is írjunk meg ezt a terjedő betegséget.
ugyanolyan kísérőlevelet, mint amilyent mellékeltünk. A szokásos tor

50 51
A méh a téli fogság hosszú hetei alatt nem tud megszabadulni a vas
gyászt Szervezetébe a szokásosnál több víz kerül, s ez a vastagbélben
bélben felhalmozódott anyagcseretermékektől. A tágulékony bélszak
Ömozódik fel, mert a vékonybél a szükségesnél több vizet nem szív fel.
100-120 nap ballasztját képes tárolni zavartalan körülmények között.
I lasonlóan veszedelmes a túl híg őszi eleség is. Be se fedik a méhek, a
A tápanyag felszívódása a vastagbél előtti vékonybélben bonyolódik tty a fészekben tovább hígul a párától. Szintén megerjed és ürítkezésre
A két bélszakaszt szelepszerű záróizmok különítik el. így a szervezetre
itterel.
ros salakanyag nem kerül a felszívódás terébe. Amikor a vastagbél tattal]
Végezetül fokozott anyagcserét idéz elő a túl korán nekilendített fiasítás
meghaladja a méh testsúlyának egyharmadát, akkor a méh viselkedése
A korai, terjedelmes fiasítás kedvez az atka feldúsulásának. Ezért is
várttá válik. Mindenáron igyekszik megszabadulni káros terhétől. Növ
h leien a lepény januári adagolása. Ha van elegendő érett élelem a fé-
szik ez a törekvés, ha az izomszelep enged a nyomásnak, s a vastagbél
• khen, felesleges megzavarni a családok természetes életritmusát.
talmából némi folyadék kerül a vékonybélbe. Megbillen a méh bioló
A hasmenéses családoktól vizsgálatkor, de az első adódó alkalommal
egyensúlya, reflexei zavarttá válnak, gyakran bele is pusztul.
• iliiik el a szennyezett lépeket. Ha van raktáron lépesmézünk, cseréljük
A terhét érző jószág szabadulni igyekszik fészkéből. A fészken kn
Wle a pettyezetteket. A legyengült családokat ne keverjük az egészsége­
hőmérséklettől függően vagy a lép szélén, vagy a kijáró hideg falán elére
kkel, csak egymás között egyesítsük. A túlságosan legyengül tekét kénez-
ti bélsarát. A jobbik eset, ha el tudja hagyni a fészkét vagy a lépeket. Ürít
fk le. Vegyük komolyan ezt a betegséget, mert nem is gondoljuk, mennyi
zése után igyekszik visszajutni társaihoz, de gyakran ledermed, elh
i löl esünk el miatta!
Jobb is ez, mert a hasmenés gyakran gyomorvészes fertőzéssel jár egyi
A bélrendszerben feldúsult kórokozók ugyanis meggyorsítják a termé;
tes körülmények között normális ütemben lejátszódó folyamatokat.
A méhész az ürüléket sötétbarna színűnek találja. Ha a fészek alatt d
gyógyszerek alkalmazása a méhesben
zadt potrohú méhhullát találunk, megnyomván láthatjuk, hogy a táv
Itvugyászati tudomány már több évtizede a méhészetbe is behatolt. Erre
bélsár híg, sötét és szemcsés. A családközeiben szétszórt ürüléket, ami
i okból is szükség volt. Először, mert gyarapodtak a termelési ágak,szük-
tőző spórákkal telített, a méhek az első adódó alkalommal tisztogatni
rücn növekedni kellett a termelékenységnek, másodszor, mert idő-
dik. Közben a kórokozókat ezrével szedik fel, amik kedvező körülmén
hen újabb betegségek, kártevők jelentkeztek a méhek életében.
közé jutva feldúsulnak és a tavaszi fejlődést gátolják. A megbetegedett
Nagy teret hódítottak az antibiotikumok, az életgátlók. Gombák terme¬
ládoktól nem várhatunk jó hordást!
i i ./ervezetbe jutva gátolják a káros baktériumok szaporodását, életmű¬
Kérdezhetnők, miért halmozódik fel a szokásosnál nagyobb mé i iét. Hosszú kísérletek során állapították meg, hogy melyik hatóanyag
ben, idejekorán a salakanyag? Leggyakoribb oka a gyomorvész. A kór wlvik betegségre hat. Azt is kikutatták, milyen adagokban, hogyan, hány
ros hatásaként a vékonybélben kellő felszívódás nélkül halad át a szoká •p-n ,ii kell adagolni az egyes betegségek esetén. A z is fontos volt, hogy
nál nagyobb mennyiségű élelem. A hiányos felszívódás növeli a méh é H K iknek mi a mellékhatása, árt-e az embernek, stb.
gyát, fokozottabb táplálkozásra ingerli. Természetes, hogy a vastagbél Mindezeket azért írom le, mert sok méhésztárs vagy túl nagy adagban
marabb megtelik. A z eredmény: noszémaspórákkal telített ürítkezés • II i / olykor drága hatóanyagot vagy óvatosságból olyan kis mennyisé­
ládközelben. it ndagol, hogy a hatás elmarad.
Másik okként a silány élelmet kell hibáztatnunk. A k i ősszel későn \ biztos hatáshoz az előírások betartása mellett követelmény, hogy a
tett és nagyon sűrű szörppel, ott a méhek már nem tudták kellően beér lilakás szellős, szárazjói szigeteit j ó i záródó legyen, a lépek fiatalok,
ni, átalakítani a cukrot. H a be is fedik részben az élelmet, a sejtekben í-esek legyenek, a méhes ne nyirkos, elhanyagolt környezetben le-
marosan kristályképződés indul meg. A visszamaradó rész viszont Mn A jó takaró, a tiszta, fulladásmentes etetők, a családban az arányos
lötty lesz, ami meg szokott erjedni. ikaszok, a korosztályok helyes aránya szintén követelmény.
A táplálkozó méh novembertől márciusig alig oldja a szilárd élesé; \ uiiibiotikumok alkalmazásának további előnye, hogy sokoldalúak,
hiszen mellette találja a könnyen felszívható hígat. Ebből viszont töb i re több irányba is hatnak. Hátránya viszont, hogy huzamosabb, túl-
52
53
zott alkalmazása immunitással jár. Ezért csak indokolt esetben alkalmi \ nyúlós költésrothadásnál szabálytalanul alkalmazott, kénes kezelés
zuk, előírás szerint. lleltetj ugyan a kór feldúsulását, de nem gyógyít igazán. Nálunk tilos is a
w/
A minden méhészetben kisebb-nagyobb fejlettségi fokon jelenlévő gj .cs\ Égetnünk kell. Ennek a betegségnek még nincs megfelelő gyógy-
morvész mai leghatásosabb gyógyszere a Fumagillin. Már kora tavasz
őszig eredményesen alkalmazható. A központilag forgalmazott lepény Minden betegség fél gyógyítása, ha elkerüljük a fertőzést és az egészség-
1
annyi hatóanyag van, hogy egy családnak 3 kg-ot kell elfogyasztania a g előírásokat mindenáron megtartjuk!
gyulásig.
Szörpös etetése 1:1 arányú, langyos oldatban, maximum 5 dl-es adagok
ajánlott. Erre általában március közepétől keiül sor. Oldás után ne tároljuk 'TienGK tavaSZI Serkentése
pókig, mert veszít hatásából. 35 °C-nál nagyobb melegben szintén veszít en
bői, lebomlik. Hatékonysága a mézben sem marad meg sokáig. Túladago | i 'kásos lepényezés után készüljünk fel a szörpös etetésre. A nagy fel­
nem veszélyes ugyan, de felesleges, mert drága és mellékízt ad a mézi ni résnél már elhelyeztük a családoknál az etetőket. A keretetetőnek az az
viasznak. Gyógyadagja 20 g (egy kis üveg) 5 családnak, 10 etetéshez. Enní Iflnye a tálcával szemben, hogy nem kell megemelni a rostakeretet a fé-
gyógyszernek is előfeltétele a szennyezés nélküli lépállomány. ' k fölött, tehát kedvezőbb a család hőgazdálkodása. A tavaszi fejlődés-
Az európai költésrothadás hatékony gyógyszerének bizonyult a Tett ír/ pedig meleg is kell.
A túladagolásnál fellépő veszélyek és a mézbejutásná! mutatkozó utóh \ i.ivaszi serkentő etetést a rendszeres járás beindulásával szabad elkez-
sok (exporttilalom) miatt csak orvosi rendelvényre kapható. Bevitele ik. Legalább kétnaponként etessünk. Ha az időjárás hidegebbre for-
nyolult. Ezért már évek óta a Neo-Te-Sol nevű hatóanyagot alkalmaz liil, szüneteljünk, vagy csak 3 dl-es adagokat mérjünk. A normális adag
biztonságosabb kiszerelésben. Tablettázva a méhész pontosan adagol | (»dl, oldási aránya 1 kg cukor plusz 11 víz. A beadás hőfoka 35 °C körüli,
Túladagolása mind a méhekre, mind a mézet fogyasztókra káros. Pergí i i serkentést csak akkor érünk el vele, ha közben virágporhordás is van.
előtt 3 héttel mindkét gyógyszer alkalmazása tilos! rlnek hiányában próbálkozzunk a már említett pótlókkal. Mindkét etető-
A tetrántartalmú készítmények egyik mellékhatása a méhek tárna llpus használatba vétele előtt a rostát a beöntés helyén meg kell tisztítanunk a
konyságát növeli. Különösen az esti órákban fokozott az örömröpülés. in >p< ilisztól, viaszbevonattól. A z adagokat kíméletesen, lassan Öntsük be, ne-
anyát fokozott petézésre ingerli a hatóanyag. »M \ az úszók fennakadjanak és sok méh belefulladjon a szörpbe.
Merőben tudománytalan az a felfogás, hogy a Tetrán a gyomorvészt \ serkentés adagjaival mind a noszéma elleni gyógyszert, mind pedig a
meszesedést gyógyítaná. Ezekben az esetekben az etetés ténye serkenti Nlézcst növelő, minimális Neo-Te-Solt bevihetjük. 10 etetésben csalá-
gyobb tisztogatásra a méheket, de a két gombafajta fejlődését nem gáto jonként 1 gramm Neo nemcsak rendben tartja méheink emésztését, de az
A meszesedésnél Nysztatint szoktak szörpben permetezni a nyitott Uiyál is serkenti. Fumagillinből is 10 etetést tervezzünk. A z adag azonos, a
sításra. Igaz, humán gyógyászatban bevált mint gombaölő, de a mész rini'vszerből az előbb tárgyalt mennyiséget adagoljuk. A két gyógyszert
dést bizonyíthatóan nem orvosolja. Megtéveszti a méhészt, hogy amik lyszerre keverhetjük a szörpbe, bár egymás hatását némiképp rontják.
beteg család hasítását permetezi az oldattal, hamarosan eltűnik az álci
meg. Ez azért van, mert az idegen anyag megzavarja a méheket. Nem
karják kellően, nem etetik az álcákat, pempőjük egy részét felszívják, m mberegészségügy a méhesben
a tenyészetet kitakarítják. Lepénybe gyúrva sem használ kellően. A lép
re, az anyacsere és a nyirkosság megszüntetése hatékonyabb. fokán nem is gondolnák, hogy a méhészt is fenyegeti szakmai betegség
Csak mellékesen említsük meg a szorbidokat mint gombaölő szeré m kedése során. Egyiknek oka a méhszúrás, a másiknak a propolisz, a
Ezeknél az a hátrány, hogy csak olyan töménységben hatnak a meszi uniiadiknak egy méheken élősködő gomba.
désre, amilyen savasságnál már nem szívják fel a méhek. Lepényben: Mi ingerli a méhet, hogy szúrjon? A házi m é h - n é h á n y afrikai faj kivéte-
hordják el. |vel — fészkén kívül nem támad normális körülmények között. A vele való

54 55
bánáskor roppant érzékeny az időjárás változásaira. Eső előtt, frontátvoi innen. Többünket meghívtak a műtő erkélyére, hogy lássuk az előre-
láskor a családot alig lehet kezelni. Kezeléskor kihozzuk a méheket a st .1 iil< iit kór tüneteit, a ritka műtétet. A mellkas megnyitásakor tűnt elő a
rukból a gyors, kapkodó, kíméletlen mozdulatokkal, a deszkaalkatrész r Htvi Klményes tüdő. Ötórás műtét sem segített az ártatlanon. A helyszíni
gátasával, koppantásával. Érzékeny a méh a kezelő leheletére, különféle . y ilal kiderítette, hogy édesapja méhesében kövesedés volt. A kisfiú se-
lataira, a ruha, a test szagára, az izzadtságra. Még az alkohol szagát sem s lli II keretet tisztítani, kivágni a lépeket.
veli - néhányunk kárára. i i ivesedésről eleget olvashatunk a szakkönyvekben, ezért ritka előfor-
Allergiás esetekben az érzékenyebb helyekre került szúrás bonyod • i kiismerhető. A fertőzött lépek eltávolításánál ügyeljünk a penészes
mat okozhat. Különösen szívbetegek, visszérbetegségben szenvedők ó ii l ie, mert a spórák könnyen szétszóródnak a levegőbe. Ajánlatos kivá­
kódjának! A méhméreg okozta érkitágulás, duzzanat a nyelőcső eseiéb lt! elült lassan vízbe mártani. A mézet vizezés után vágjuk ki. Hevítendő,
könnyen eredményez fulladást. i n e m etethető! Fertőzött lépet ne pergessünk!!! A beteg család kap¬
A fullánk helyén gyakran keletkeznek apró, gennyes pattanások, e tisztogassuk behajolva! Mindenekelőtt lapos konzervdobozba
nem a méreg hatása, hanem szúráskor a tisztátalan bőrről kerültek a seb k téldecinyi spirituszt, gyújtsuk meg, zárjuk szorosan. A z üres kap-
a gennykeltő kórokozók. A méhekkel való bánás előtt ajánlatos házi SZÍ n |>i lül átforrósodik, a spórák elhalnak. A tűzveszélyre vigyázzunk! Fer-
pannal, vagy Flóra szappannal kezet és hónaljat mosni. Mérsékli a méh •ii lépet ne tároljunk sehol, ne hagyjunk a családoknál sem!
támadását, ha ecetes vízzel kezet öblítünk.
Szúrás esetén ne veszítsük el lélekjelenlétünket. A beszakadt fullání
nem kell kicsípni, hanem ujjunk begyét hátrahúzva körömmel kaparjuk! éhesünk és a szomszédok
lehetőleg egyetlen mozdulattal. Ügyeljünk arra, nehogy a méreghólyag t l
talmát a sebbe nyomjuk! Jó, ha kéznél van egy tükör, hogy az arcunkat! niber igazi pihenője a nyugalmas otthon, ezért békességben igyekszik
szúrást elláthassuk. Igyekezzünk elkerülni a szúrásokat! Igaz, hogy a r j i>« kei tszomszédjaival is. Gyakran szül elégedetlenséget, ellentétet a rosz-
ma egyes változataira gyógyítólag hat, de vannak káros hatásai is. A k e i mmI elhelyezett méhes, a méhek közelsége, egy-egy kósza raj befogása a
lést is nehezíti. Ne legénykedjünk, hogy mi bírjuk a szúrásokat! Oktalal in d veteményesében, gyümölcsfáin. Ha barátsággal, némi mézzel
ság... mini i udnók megoldani a nézeteltérést, vegyük elő a méhtartássalkapcsota-
Kezeléskor kíméletesen bontsunk kaptárt, a rosták eltávolítása old fut rendeleteket A MÉM 15/1969. sz. rendelet értelmében: közös udvaron
néhány fújás füst békés szándékunkról és erőfölényünkről győzi meg n i hhA valamennyi lakó beleegyezésével méhészkedhetünk. Közös használatú
heinket. A mézes sejtekhez sietnek vételezni. Jóllakottan már nem t á l H női, a szomszéd telkétől, épületétől négy méteren túl, közhasználatú
dékonyak. A szúrások helyét öblítsük le, mert az ott maradt méregillat I ll lói 10 méteren túl szabad csak elhelyezni a méheket.
vább ingerli a méheket. I la r/cket a távolságokat a szűk porta miatt nem tudjuk megtartani, röp-
Másik, viszonylag ártatlan betegség a bőrkiütés. Keretkaparásnál, k J iik méheinket ellentétes irányba, vagy legalább két méter magas, tö-
tárjavítgatásnál a propolisz pora beszóródik ujjaink közé. Olykor barrl kerítést, élő sövényt képezzünk ki a mesgyén, hogy a méhek járását
foltok jelennek meg nyomokban. A növényi eredetű méhszurok ekcéml •u ni magasra kényszerítsük, ahol már nem zavarja a járókelőket, a kerti
jellegű tünetet okoz. A gyógyulás beavatkozás nélkül lassú. Orvos-írta l l ilnl^i i/ókat.
nöccsel védekezzünk ellene, vagy nejlon kesztyűben propoliszozzunkl i ülönösen legyünk tekintettel a közeli óvodákra, iskolákra! A z aprósá-
A harmadik - egészen ritka - emberre is káros betegség a tüdőpenészl II in kárt tehet az alacsony röptű, vizet kereső, szappanszagra ingerlé-
méhekre végzetes kövesedés gombája okozza. Spórái ezrével lebegnél ii méh. Itatót mindig üzemeltessünk. Télen elfeledik helyüket a mé¬
fertőzött család lakásában. A baromfi vagy az ember tüdejébe kerülve I N i ii helyezhetjük a méhest.
csíráznak, kóros szövődményeket okozhatnak.
Külföldi tanulmányutam alkalmából találkoztam egy súlyos esettel.1
kilencéves kisfiút súlyos légzési zavarokkal hozták a klinikára az orvJ

56 57
A méhek eladása, vásárlása PRILIS
Egy jól kezelt méhállomány normális körülmények között 10%-kal sz
rodik évente. Ez alól az anyanevelők és pempőtermelők kivételek,
gyakrabban rajok kerülnek eladásra. Általában váratlanul jönnek, gazd
nem készült fel fogadásukra, könnyebben odébb ad a jámborokon. Sö
rajt olyan ember szokott vásárolni, akinek kaptárja, építménye van, cs
nép kevés méhesében.
Méheladásnál alapvető követelmény, hogy az állomány egészsége \t akácra való fölkészülés legfontosabb hónapjába léptünk. A hó végéig
gyen. Erről igazolás is kívántatik! Betegségek, mérgezések után ne üzl (rítanak a gyümölcsfák, méheink hordhatnak, építhetnek. A családok fej­
jünk. A fertőző spórák úgyis előtörnek. Különösen, ha kezdő a vevő. ődése érdekes képet mutat. A z áttelelő méhek a hatékonyabb gyűjtési
rágporral behordott méreg is még évekig ritkítja az eladott család n !
„Unka beálltával búcsúznak családjuktól. Idejük lejárt, szervezetük él­
A z élelemkészletet becsléssel állapítjuk meg. Nem lenne egyenes do ni ni. Ne lepődjék meg a méhész, ha a kaptárban hirtelen csökken a népes-
ha az alapos feletetés után a szétterülő élelmet is úgy számolnánk fel, I i Hasításhoz viszonyítva, ha a kaptárak előtt megviselt külsejű, feketés
a fedettet. A fiasítás is kiterjed ilyenkor, szórtabb, de szám szerint nem. mii méhek halódását észleli. A családoknál az új generációk veszik át az
az számítson, hány keretre terjed ki, hanem, hogy mekkora táblák. Ü jyes munkaköröket. A z anyák rohamosan petéznek.
jünk a hatósugáron belülre vitt méhekkel. Javasoljuk a távoli, elszoktat 1 eladatunk minden feltételt biztosítani a fokozott fejlődéshez. Ilyenek:
telepedést. • lígcndő élelem, jó, táguló fészek, kellő védelem az időjárással szemben,
Főhordás előtt nem éri meg eladni, mert majdnem meghordja árát, megfelelő hordási lehetőségek, esetleges serkentés. Ha idejében küldtünk
két a család. Akác után már reálisabb az üzlet. Ősszel nagyobb a kock (Hintát az illetékes egészségügyi állomásra, a vizsgálati eredményt már bi-
Az eladott méhekért 6 heti jótállás kötelező! Ezalatt a vevő gyógyszerr Minyára megkaptuk. Ha nincs semmilyen betegség, örülhetünk, ha van,
etesse, hogy az esetleges betegség kiütközzék. ükkor cselekedjünk!
Használt méhlakást, tartozékokat, felszereléseket csak lánggal való \ fejlődés egyik nélkülözhetetlen kelléke, a fiatal, jó anya. Ideális álla-
tőtlenítés után szabad eladni. Amelyik nem bírja a lángot, nem el ii a/ lenne, ha az anyák csak két évig maradnának a családban, mert ennyi
Használt lépet csak méhvel, vagy tenyérnyi darabokban szabad értéke |M alatt a hatékony termeltetés szervezetüket lényegében kimeríti. Két
ni. Méheinket fertőzött, vagy ismeretlen helyről való mézzel etetni so ftven túl az anya már nem petézik kellő mértékben. Családja jobban hajlik
szabad! i rajzásra, lányai is hamarabb leváltják, a betegségek is elérik ennyi idő
il.m
Miért nem váltják mégsem az anyákat méhészeink kétévenként? Egy-
i mert magas a vásárolt anya ára, az anyásítás gyakorta veszteséges, hi-
i ii ahhoz alapos szaktudás kell. Ugyanakkor a méhészek vonakodnak
megtanulni a fejlettebb módszereket. A vegyes korú, silány állomány ke-
bb mézet termel, így kevesebb lesz az anyavételhez szükséges pénz is.
i| szor mindenféle pótbölcsőkből kelt anyákkal próbálkoznak, és kritika
Rélkül meghagyják azt az anyát, amit az árva család nevelt magának. Ezzel
•i módszerrel néhány év alatt az egész méhes anyaállományát lerontja a
Ülóhész. Nem is veszi észre az anyák gyenge teljesítményét, mert mind-
ik közepes, vagy gyenge minőségű, nincs kiugró teljesítmény, nincs
'chasonlítási alap.

58 59
| V a s z i
A fiatal, tervszerűen nevelt anya már a tavaszon megmutatja hasznosság napsugár. M i már melegnek érezzük a 15 °C-os időt is, de gondol
A serkentésre lendületesen petézik még akkor is, amidőn az idősebb an> nk a fiasítás 35 C-os melegigényére. A megfázott fiasítás kizápul.
már alig rakosgatnak néhány sejtbe. A z idős és kimerülőben lévő, a vadon k Már a nemzedékváltásnál is előfordul, hogy a fedett fiasítás alján félkör-
anya lényegesen több herét petézik, mint amennyire a család biológiai egy ti nem kel ki a méh. A hirtelen hidegbetörés hiányos takarás mellett
súlyához szükség van. A sok herefi ásítás szerte a lépeken kedvez az atkának /mién zápulást okoz. A megfázott hasításból részben rokkant méhek kel­
meszesedésnek, csökkenti a termékeny peték számát, rontja a lépeket, m n i ki, amint már olvastunk róla, vagy ki sem kel a befedett báb. A méhek
heresejtbe csak ritkán hord a méh. Még az új anya is herepetézésbe kezd, ik sokára tisztogatják ki halottaikat. Ha a zápulás az álcákat éri, azok
fészkében elherésedett lépek vannak. Sokáig sorolhatnánk a hátrányoka Igtalanul beszáradnak. Ha nagyon nyirkos a kaptár, könnyen bomlásnak
A könnyebb számolás kedvéért: ha az egyéves anyával a család 100%- idulnak. Ilyenkor sem betegség miatt lesz a színük feketés és testük vize-
gyűjt, a kétévessel már csak 80% sikerül, a hároméves ugyanekkor, ugyí (TÖs, olykor puffadt, és sajátosan büdös. Jól megfigyelhető ez a kivágott
ott 65%-ot termel. Óriási veszteség! • n liasításnál, ha ládában hagyjuk olvasztásig.
I lasonló jelenségeket figyelhetünk meg az anyák tavaszi tartalékolásá-
Az idős, a sarjú anya léte bizonytalan. Családja sokszor a legkritikusa
Ü, amikor két közepes családból alkotunk egy erős gyűjtőt az egyik anya
időben váltja le. Több ellenőrzést igényei, lassú hasítása idejekorán felt
tfkeretes félretételével. Ha a fias keret mellett kevés a takaró népesség,
reszti a család rajzó Ösztönét. A fiatal anya robbanásszerűen fiasít, főh
i n i lagyobb a visszatájolás a szakszerűtlenségünk miatt, bizony sok fiasí-
dásra legtöbb a fiasítása (fedett!). Nemcsak mézből, de virágporból is (
i% ki/ápul. A z élelemhiánnyal küzdő méhek először a lép alsó és oldalsó
kg-mal többet hord családja. 1,5 kg mézért már egy fiatal, 3 kg-ért pedig
I lein koplaltatják a hasítást, hanyagolják el a takarást. Igaz, ilyenkor már
téző anyát lehet vásárolni! Számoljunk!
"in mindig körívelt az elhalt bábok képlete, hanem telepszerű.
K? egyre gyakoribb tavaszi mérgezések, a kijáró méheket ért pusztulás
A fészekbővítés Miién elégtelen takarást eredményez. A z összefüggő, táblás, fedett fiasok
l| \ lésze kizápult! Ezt a tényt vegyük figyelembe a kármegállapításnál!
A fejlődő méhcsalád fészekbővítést igényel. A lépeket ehhez jól válog
suk meg. A világosbarna, zsemlye színű a legalkalmasabb, amiben nir
sok heresejt. Heresejteket majd építenek az egész idényben a fészek m#| n v a S Z Í építtetés
letti üres, vagy etetőkeretben, amit az atkairtás biológiai módja megkív;
A bővítő lép a legszélső fias mellé kerüljön, nehogy a kényes tavaszi időbe pl 11 isban virít a sok gyümölcsfa. Kellő fészekrenddel már a közepes családok
fészek túl tág, megosztott legyen. Hetente helyezhetünk be egy-egy lépet, i II pitének egy-két műlépet. Különösen a szilva és az alma virágzása alkaf-
hez nem szükséges a vizsgálat, percenként lehet végezni egy családdal. Hm idő erre. A z előrelátó méhész már korábban befűzi a kereteket, behúzza a
A z élénk tavaszi gyűjtés, a serkentés, a sokasodó virágpor kihat a m é i pet a drótok közé. A műlép besütése meleg helyiségben történjék, hogy a
építőösztönére is. Új hidak, kis zugok, a sejtszélek fehéredése jelzik iljtnsodást, torzulásokat elkerüljük. A befűzött, műléppel behúzott keretek
Használjuk ki ezt a lehetőséget. A z előző év félig kiépített lépjeit, a ki • i néhány órával besütés előtt legyenek a felfűtött helyiségben. Jó alátá-
radt műlépes kereteket is beadhatjuk egyesével, ha már a családban m i. is mellett, úgy, hogy a teljes műlép megfeküdjön, lehetőleg elektromos
történt a nemzedékváltás. nUivel dolgozzunk. Gyors is,-egyenletes is. Egy kisebb trafó, pl. vetítéshez
in iázott, megteszi az áramátalakitást. Ne hevítsük túl a drótokat, mert na-
iin kitágulnak, lehűlés után engednek, tágan maradnak. Érdemes fogazott
A kizápult fiasítás uiövel dolgozni, ami hevítés közben 5 cm-es szakaszokban lenyomja a
Kényelmi okokból ne bővítsük túl a fészket, ne rakjuk meg léppel a "' pre a drótot. A besütött műlépek fokozatosan hűljenek le, és hideg helyi-
tárt, még akkor se, ha fűzre, gyümölcsre vándoroltunk, mert ez nagyfal i ic kerüljenek beadásig. Jó a besütés és a drót feszessége, ha az elkészült
lehűléssel jár, ugyanúgy, mint a családok hosszas vizsgálata. Csalóka még m dobszerüen feszesek, rugalmasak, a drót nem látszik ki a viaszból.

60 61
A műlépet egyenként adogathatjuk be hetente, amíg a gyümölcsvir rt virágport, és magas cukortartalmú nektárral csalogatja a termékenyítő
zás tart. A szép építmények, a lépállomány frissítése, gyarapítása melle n urokat. Külön előnye ennek a növénynek, hogy fajtánként, egymás utá-
gombás megbetegedések visszaszorulnak, az elvirágporosodás csökkei Időben virít, így 3 hétig is hordhat róla a méh.
hereépítmények aránya eltolódik a külön erre a célra beadott keret felé, Noha sokan ismerik ezeket az előnyöket, mégis kevesen vándorolnak
gezetül az építési lehetőség fékezi a káros rajzóösztön korai felébredés l/re l'edig egy idényben 10-15 kg is lehet a súlygyarapodás. A tartózko-
A mülépek most már nem a fészek szélére kerülnek, hanem - jó felső ií, vi makodás oka lehet, hogy az árterületeket tavasszal nehéz megközelí-
karás mellett - két nyitott fias lép közé, ahol az anya hamar bepetézi, a nRl hogy félnek a fázékony méheket korán vándoroltatni. Legnagyobb
hek szabályosan, munkássejtekket beépítik. ' I mégis az lehet, hogy nem készítik fel időben a családokat.
A rakodóknál óvatosan nyissunk mézteret, új fiókot, ha bővítésnél sz • állításkor ügyeljünk a helyes hőgazdálkodásra. Ne takarjuk ki nagyon
séges. Csak a legszükségesebb számú keret kerüljön bele. Térkitöltésül iládok rostáját, fél szellőzés is elegendő. Keressük ki a szélvédett part-
hogy megrakjuk kerettel, mert a fészek kihűl, a fiasok megfáznak. A bő li l il.ikat, ahonnan déli tájolású kiröpülés adódik, és közel esnek a fák. A z
tésen kívüli fiókrészt takarjuk le, zárjuk le légmentesen a fészektől. ten úgy helyezzük el állományunkat, hogy bármikor könnyedén, biz-
'ir-.ivnsan elszállítható legyen (3. kép).
Méheink a vízközelséget, a páradús, hűvösebb klímát gondos takarás
A virágporgyűjtés li IMI hamar megszokják, de feltétlenül igénylik a szállódeszkát. Szük-
|hi >l megteszi a tetőcserép is, mert ilyenkor még nem tüzesedik át, mint
Gyümölcsvirágzás előtt ismét vizsgáljuk át, rendezzük családjainkat. A in ni. A fűz méze nem gyűlik úgy össze, mint pl. a repcéé, hogy pergetni
anyák ilyenkor már léctől lécig fiasítanak. A család nem képes felhaszn
a beáramló virágport, hanem a lépek felső részébe raktározzák. Különö
a fészek két szélén lévő lépeket tömik meg táblásán. Még másfél kiló viri
port is begyömöszölnek egy-egy lépbe, majd erjesztik és lepecsételik. H
fias lépekbe is kerül fél tenyérnyi, ne ijedjünk meg tőle, az mindenkorjq
közbeeső nagyobb táblákat soroljuk ki a szélre, ne akadályozzák az aj
petézését. A kezeléseknél, bővítéseknél vegyük el a selejtes, sérült, el
gedett lépeket. Helyük az olvasztó. Ha fiasítás van bennük, tereljük a vi
poroson kívülre, ahol nem éri el az anya. A z oldaltakaró megvédi a me
zástól a bábokat. Rakodóknál majd a méztérbe kerülnek fokozatosan
lejtés fiasok, hogy pergetéskor már ne is kerüljenek vissza a kaptárb
Még mindig takarjunk melegen. A z itató működjék folyamatosan,
járót a járásnak megfelelőre bővítsük.

Vándorlás füzesekbe
A méhek kora tavasztól szívesen járják a mocsaras, erdős vidékek ártér
teit, folyóvölgyek barkás fűzfáit. A fűzek bő virágport és közepes menij
ségű nektárt adnak. A tavaszi fejlődéshez szinte nélküIözhetetlenekT ff*-
A fűzféléket - ellentétben más, barkás virágú növényekkei, a méhek|
Mhestocal korai fúzon, amin a családok szépen fejlődnek. Az áradással mindig számoljunk!
rozzák be. Termős virága csak kevés nektárt termel, porzós virága vis Mbú Antal, Becse)

62 63
lehessen, mert a család mindet a fiasítás neveléséhez használja fel. BöV>
években mégis marad néhány kerettel az aranysárga mézből, amit a
/lőnek a gyümölcsösben
előtt ki kell majd pergetnünk, mert gyorsan kristályosodik. Apró ikrái li
zsírra emlékeztetnek. lárcius végén, április elején már virítanak a barackfélék. Csodás csokor a
ÜN/i és az Őszibarack fája. Napos időben tömegesen járják méheink. A
Van, aki már a fűzőn felrakja a kijárókra a virágporszedő készüléke
[(kedvelt szilvások már komolyabb súlygyarapodást biztosítanak. Még
de csak nagyon népes családoknál érdemes.
Mtonylag mostoha időben is járják a méhek illatozó virágaikat.
Ha ártérre, vízpartra telepedtünk, a legmagasabb vízszint fölé rak
A meggy, a cseresznye már több gondot okoz nekünk. A virágok nem
junk, és jelezzük a letelepedést a gátőröknek.
üégesen nyílnak, nemcsak egy táblában, de egy fán sem. A fehér bim-
• i" imetezésnél általában a fák déli oldala és csúcsa már zsong a méhek-
>l Nem lévén más legelő, a méhek kényszerűségből is járják a permettői
Növényvédelmi értesítések kérése tltli is, mérgező virágokat. Ezekre a növényekre csak úgy érdemes teleped-
• ha leljes biztonságot szavatolnak.
A vándorlási feladatok közé tartozik, hogy a méhek járási körzetében
\ / összefüggő almások vonzzák a legtöbb méhészt. A z egyes fajták ke¬
5 km) elterülő, virágzásnak induló vetések, növényi kultúrák gazdáit ke
i' ilrse folytán 10-12 napigjó legelőt talál a méh az almásban. Egyetlen
sük fel j e l e z z ü k ottlétünket. Akkor is, ha nem az Ő engedélyükkel tele|
tünk le, nem az ő jogkörükbe tartozik a lerakodás engedélye. • -in I, liogy a gazda nem várja meg a teljes sziromhuílást, hanem permetez,
'i i'vümölcstermelő úgy véli, hogy a magfogás már megvan, elegendő vi-
Ha személyesen nem érnénk el őket, ajánlott levélben kérjünk tőiül
IH megfogant, jöhet a kártevők elleni védekezés.
tesítéseket arra az esetre, ha növényvédelmi munkát végeznének a horj
\ / aljnövényzetként jelentkező gyermekláncfű még semleges időben is
körzetben. Közöljük a szokásos letelepedési adatokat, engedélyünk ta
i "Mi mát okozhat virágjaival. Legalább annyit tegyen megagazda, hogy a
mát. Kérjük, hogy a szokásos, hivatalos tanácsi bejelentés mellett neli
• liilimi órákban vegyszerez az almásban, amikorra a gyermekláncfű be-
is jelezzék, milyen növényt, mikor, mivel, mi ellen, milyen virágzásii
•i I I virágát, s a permet a csészelevelekre hull. De lehetőleg ragaszkod­
kaszban, hogyan kezelnek. Feltétlenül írják meg, milyen töménys
óik II virágzó gyomok lekaszálásához, vagy a teljes elvirágzáshoz.
vegyszert használnak, mennyi a lebomlási idő, poroznak-e, vagy permé
nek. Kérjük, hogy lehetőleg az alkonyati órákban végezzék a védekei \ kín le, a birs kevésbé jelentős, hiszen összefüggő táblát ritkán alkot,
Azt is írja meg a vegyszerező, van-e virágzó aljnövényzet, virágzó gyj ii ikotlásra valók csupán. Ennél inkább fontosabb az egres, a köszméte,
szegély, - amit neki előbb le kell kaszálnia, vagy megvárni az elvjj ke. Apró virágai ontják a nektárt. Ilyenkor hihetetlenül vadak a mé-
zást. i Kezelésük szinte lehetetlen.
) 11 r.\ íimölcsre vándorolunk, mérjük fel a legelő nagyságát, nehogy túl-
Igaz, hogy a tanácsot úgyis értesítik, de a tanács sem azonnal küldi
ttn link a legelőt, vagy megporzás nélkül maradjon sok virágzó fa. A h -
künk a jelzést, így első kézből kapjuk a hírt, rendben fel tudjuk készít^
I hogy a méhész és a gazda is jól járjon, a következő elosztásban érde-
családokat.
Iclcpedni, hogy csak a legismertebbeket nézzük:
A gazdaságoknak rengeteg gondja-baja van, mindenre nem is tuc
kellő részletességgel figyelni. Ezért tapintatosan, nem kioktatóan, híi •iiin.i 3 család hektáronként
fel figyelmüket a Magyar Közlöny 1968. évi 95. számában kiadott korm\ kílrlc 4 család hektáronként
rendeletre, annak 13., 48., 49., 50. és 51 pontjaira. Megértésre várúr icsznye 5 család hektáronként
gyünk mi is megértőek! "i' rrv 5 család hektáronként
'ILI 4 család hektáronként
1
'i i 3 család hektáronként
ibnrack 4 család hektáronként

64 65
szamóca
málna
2 család hektáronként A virágportermelés
2 család hektáronként
ribiszke 4 család hektáronként \ / utóbbi években fontos exportcikkünk lett a méhek által gyűjtött virág-
b r . Igaz, hazánkban még szűk keretek között alkalmazzák (szépségápo-
. i ipszer), de külföldön már tekintélyes szerepet tölt be a gyógyászatban.
A bérmegporzás |Ó1 lövedelmez a méhésznek is, a kereskedelemnek is.
A minőségi követelmények nemcsak a fajtára, hanem a méretre, színre,
A mezőgazdaság nem engedheti meg magának, hogy a termést d ö n t 1
ir./iaságra és nedvességtartalomra is vonatkoznak.
befolyásoló megporzást a véletlenre bízza. A takarékosság ürügyén sem A virágpor fehérjéje a méh fejlődéséhez szükséges. A család évente
het ügy gondolkodni, hogy a méhészek úgyis megkeresik a gyümölcsű 10 kg körül fogyaszt. Ennél azonban jóval többet tud gyűjteni, ha rászorít-
ket, jönnek maguktól is, nem kell nekik érte bér. lak. Már a közepes erősségű egység is megszedi alkalmas készülékkel a ma­
Európa majd minden országában végeztem tanulmányokat, megfi ga 20 dkg-nyi porát a napi szükséglete mellett, ha van alkalmas legelője.
léseket. Tapasztaltam, hogy a legtöbb országban mennyire előnyös a Gyűjtésre a gyümölcsvirágzás a legjobb. Hasonló még a repce, a gyer­
melőnek és a méhésznek egyaránt a szervezett megporzás. Szinte mind mekláncfű. Értékes virágport ad Dél-Dunántúlon a szelídgesztenye. Ke-
országban pénzzel, fuvarral, terménnyel és cukorral támogatják a virá n-skcdelmileg nem kívánatos az árvacsalán és a pipacs sötét pora, valamint
tábláira vándorlókat. i l.'liérhere terméke.
A gyümölcsök közül pl. az alma 30%-kal, a cseresznye 25%-kal ter A gyűjtés 5 mm-esre fúrt csillagos vagy sima műanyaglapon át, esetleg
többet, ha a fák közelében méhek élnek. Már most, tavasszal szerve- Igyéb rácsozással történik ládika jellegű, vagy kaptáralátét alkalmatosság-
meg tervszerűen a méhes megporzást. Ha a szokásosnál több méhcsalá bti. Fontos, hogy a közlekedő herék számára legyen kijárat néhány hosz-
kívánna a gazda, az neki lenne gazdaságosabb, a méhésznek költségese */ahb csővel.
mert a túlterhelt legelőn kevesebb a hordás. Ha viszont a termelő né Virágporgyűjtésre a rakodó rendszerek alkalmasabbak, de a fekvőkap-
anyagi támogatást ad (kaptáronként 4-5 kg cukor), akkor inkább terhelj jfira is rá lehet szerelni kívülről a gyűjtőt. Némi ügyességgel megoldható a
túl a gyümölcsöst, és a hordáskiesést pótoljuk ki a kapott cukorból. vi/mentesség és a gyors ürítés is.
A gazdaság a méhészekkel egyetértésben válassza ki a telephelyet. Egy A virágpor leggyakoribb szennyeződései a méhek testrészei, szőre, apró
csoportba kb. 8 méhcsalád kerüljön. A csoportok egymástól legalább 200 morzsák, amiket szeleléssel lehet eltávolítani. A viszonylag nedves anya­
ternyire legyenek. A z esetleges viták elkerülése céljából kössünk írásos egy it »t óvatosan kell szárítanunk. Értékes hatóanyagai érzékenyek a hőre. Kü­
séget a vegyszerezés (fehérbimbós állapotban), az aljnövényzet lekaszál' lönféle szárítóberendezéseket ötlöttek ki már a találékony méhészek, ami-
(gyermekláncfű), az elhelyezendő családszám és a családerőnlét tekintetéb kel látni kell, nem leírni.
Rendezzük az anyagiakat is. A gyümölcsvirágzás a méhésznek a legnagyo A begyűjtött virágpor ellensége a nedvesség. Könnyen dohossá válik.
kockázat. A gazda adjon néhány kiló cukrot családonként, ha a méhész a m S/áritás után ezért légmentesen zárjuk le. A moly és virágporatka ellen
porzás végéig ott marad. Akkor is, ha már nem mutat a mérleg emelked './én-dioxidos kezelés segít. A dohos, romlott virágpor fogyasztása káros!
Hazánkban a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet szervezett forgalmazása tilos! Minőségi követelmény a világos szín, 1,5-2 mm ke­
hes megporzást országos méretben. Eredményei örvendetesek voltak, d resztmetszetű szem, az egyöntetőség, a szennyeződéstől való mentesség
növénytermesztők, gyümölcstermelők egy része ma sem hajlandó tu rs a 8% alatti nedvesség.
másul venni, hogy a méhek a mezőgazdaságban nem ingyenmunkás Sok és nehéznek látszó feltétel, de még így is megéri. Ne tartson attól a
Óriási legelők maradnak kiaknázatlanul, közepes terméseket nyújtva, inrliész, hogy megsínyli a család a gyűjtést, mert a méhek találékonyak,
hatalmas megporzó méhtömeg, családszám tengődik tavasszal jó legelő megtanulják, hogy egymás után kell a lábukat áthúzni a rácson, így leg-
hordás nélkül. A cukroszsákból tartott méhészkedés ma már nem kifíze .ilabb az egyik virágporcsomó a fészekbe kerül. Egyébként is annyit horda­
dő. Csupán az akácra alapozni kevés. nak, amennyire a fiasításnak és a természetes raktározásnak szüksége van,
ha van jó legelő hozzá. A gyümölcsfa, a repce az!
66
Méhek a repcetáblán Az egész hordási idő alatt viszonylag vadabbak a méhek, mint más lege-
Imi Különösen a felhőátvonulásokat nem szívelik. Kezelésük ilyenkor ne­
A gyumölcsvirágzás végső napjain igyekezzünk elvándorolni, mert a í hézkes és nagyon gátolja a gyűjtést. Rablásra is hajlamosak. M é g + 8 °C hő-
romhulláskor alkalmazott vegyszerezés érzékeny károkat okozhat állon nui sékleten is járják az anyátlan család lépjeit. A csendes rablást a méhész
nyunkban. Mindig van késve virágzó fa, facsoport, amit a gépi permetes ,hi- észleli. Ajánlatos kora reggel és a délutáni hordás megszűntével ellen­
nem szokott kikerülni. A termés szempontjábóljelenték telén mennyisé e z n i a kijárókat. A rablók hamarabb kezdenek, és fél órával később hagy-
virág elvirítását nem várják meg a gazdaságok, mert ezzel a kártevők felt n.ik léi káros munkájukkal. Ezért ajánlatos a tíz százaléknyi tartalékcsalád
sulnának. E l kell tehát sürgősen vándorolnunk. v.iiuloroltatása. Elegendő 3 kereten tartani a pótló anyát. A z elárvult család
Áprilisban, májusban j ó legelőnek kínálkozik a repce. Bármilyen s; Imi tavasszal gyakori - anyásítása bármikor elvégezhető, de estefelé biz­
szélyes is az idő nyílásakor, mégis érdemes egy jó tábla mellé telepedni, tonságosabb. A kijárót egy hétre le kell szűkítenünk!
is fontos a jó takarás, elhelyezés, az itató üzemeltetése - és az írásbeli m< Közepes erősségű egységekkel telepedjünk a virágzását megkezdő táb-
egyezés.
Kra. Az erős egységek megszorulnak, hamar rajozni kezdenek. A gyenge
A gazdaságok vonakodnak a repcét megporoztatni, mert részben önt I Mládok viszont nem veszik fel a fejlődés ritmusát. Nehezebben viselik el
porzós, részben más porozza, főleg pedig a vegyszeres védelme olykor i; ilvenkor gyakori, gyors időváltozást, szakaszos lehűlést. A szeszélyes ta-
számíthatatlan, virágjában is kell néha porozni, a méhészek úgyis ráte feszi időjárás miatt jó hatással van egy-két j ó adag híg, meleg szörp a ván¬
pednek, és írás nélkül nincs annyi felelősség. dorlás első napjának estéjén.
Különösen a korai virágzású repce jelentős, mert az akác előtti általábi A jó hordás és fejlődés egyik feltétele, hogy az anya szabadon petézhes-
hordástalan heteket tölti ki. Egyik legjobb mézelőnk, mégsem aknázzuk • f l a repcén, és a lépek ne virágporosodjanak el. A túl magasra tervezett fé-
1
eléggé, mert nem vándorolunk tervszerűen minden nagyobb táblára. A veti >/ek nem kedvez sem a hordásnak, sem a fejlődésnek. Nem kedvelik ilyen-
terület évről évre növekszik. A virágzás az időjárástól függően egy hónapig ki .1 az üres lépekkel teli kaptárt (24-esekben kis család). Inkább két-három
elhúzódik. Egy-egy növényen a virágok egymás után nyílnak. Egy virág 2- nlkalommal bővítsünk egy-egy léppel, műléppel.
napig virít, mézel és ad bő virágport. Egy hold jól beállt vetés elvileg 100-120 fi „A repce megbolondítja a méheket!" - vallják a tapasztalt, öreg méhé-
mézet biztosít. Ennek tényleges begyűjtése viszont függ az időjárástól, a csaü H/ek. Igazuk is van. Minden más legelőt messze elhagynak a sárga tenge­
dok állapotától és a méhek tervszerű elhelyezésétől. l y i . Még négy kilométerről is meglelik az ígéretes legelőt. Aki mást legel-
^ A melegebb idő kedvez a nektárkiválasztásnak, a sűrűségnek, a hegyű 1.1. nem repcét, vagy célmegporzást végez, azméheivel legalább 5 kilómé­
tésnek, de rövidíti, sokszor felezi a virítás heteit. Ez az állapot mégis kedvj in ie telepedjék a repcétől. Ez az a növény, ami megnöveli a tavasszal még
zőbb a vándorméhésznek, ha van akácig egyéb legelő, mint a hűvös, esd us/onylag rövid röptávolságot.
idő. A hűvösebb időjárás miatt a táblák hosszabban nyílnak, egyenletes,! I la repcére vándorolunk, legelőször helyszíni szemlét tartsunk, nézzük
kevesebb hordást biztosítanak, ami a hasítást növeli. A z anya nem szórt ki a telephelyeket, majd tárgyaljunk a gazdaság illetékeseivel. Lehetőleg
meg, egyenletesen petézik léctől lécig, táblásán. Ez főként a második akáí kössünk írásos egyezséget. E z megvéd minket a mérgezések kárától és
ra biztosít nagy méhtömeget, az elsőre pedig gondviselést nem kívánó ffl iiietfontolásra készteti a vegyszerezőt. Úgy válasszuk meg vándortanyán-
dett szaporulatot. k.n, hogy a pezsdülő mezei munkák, a gépek ne zavarjanak, és méheink se
Kedvező időben a méhek reggeltől késő délutánig járják a repcét. Egye nknzzanak galibát a derék növénytermesztők között. Különösen ügyel-
denként 15-20 fordulót is megtesznek. Ez a munkatempó megközelíti aj fflnk a dűlőutakra, a gazdasági állatállomány vonulására!
akácét. Gyűjtő munkájukat könnyíti, hogy a repce nektárja jól hordhatd Kerüljük a túlzsúfoltságot. A z idejében kötött megállapodás segít ezen.
hozzáférhető. Leszívás után a virág alig egy óra alatt újra termeli a nektárt Ne rakodjunk egymás nyakára méheinkkel! A növénytermesztőnek az a
A repcén nincs külön virágporhordó méh, mint a lucernán. Mindkettő (Ó, ha minél több család járja a táblát, mert a magfogás annál eredménye-
szorgalmasan gyűjtik a méhek. Legfeljebb a szőrekopott, idősebb korosz lebb lesz. De bizonyos mértéken túl a méhész ennek kárát látja. Csak
tály szerényebb virágportehérrel tér haza. .i/ert, hogy másnak jó termése legyen - és még nem is térít semmit -, a mé-

69
hek pedig csak tengődjenek hetekig, mozdulni sem érdemes' Vagy köss tumarabb felmelegszik, megpihen és bevonul családjához, míg a hideg,
ki, hogy hány családot enged a gazda a táblára, vagy álljunk odább Bykor vizes talajra esők órákig ülnek dermedve a fűben.
heinkkel. Ha legalább szállít, rakodik a gazdaság, ad néhány kiló cuk Méheinkkel a táblához túl közel nem szabad telepednünk, mert a leszál-
csaladonként, akkor talán vállalhatjuk a zsúfoltságot, a túlterhelést E i |i a vetés közé kerül. A sűrű növényből csak kevés dolgozó tud kikevered­
másra legyünk tekintettel. Ha mi, méhészek nem becsüljük meg egy ni, sok vergődő ott leli halálát. A z átlagosnál szélesebb sávban kaszáljuk
erdekeit - felesleges állományokat rakunk egymás tanyáihoz túl közel meg a kaptár előtti teret. A kaptárak eleje mindenképpen a tábla felé néz-
akkor mit varhatunk a „nem méhész" gazdaságoktól? Iftn, mert a méhek nem járhatnak hátulról, óriási lenne a veszteség
Tájolni a déli irányt ajánlanám. Ebben az időszakban gyakori a hirtel l-l. kép),
lehűlés, ritka a túlhevülés. Hátán süti a nap a méhet, ami kaptárja felé fe Itármekkora is a hordás, az itató mindig működjék. A repcén a méhek
pihen, majd lassan odasétál. A felmelegedés teljesebb, gyorsabb és napk ttgy tömegű hasítást is gondoznak, a vízigény nem csökken a hordással.
tetol napszámáig tarthat. Ezt az elhelyezést nem zavarja meg előnyeit n A/ itatót süsse a nap. Lehetőleg a tábla és a kaptársor között üzemeljen. A
csökkenti az említett déli árnyék. viindorméhészek állóvizes itatót szoktak a tanyákon alkalmazni, ami nem
Még a közeli kaptáraknái is gyakori, hogy a 3-4 méteres magasságban ppen a legegészségesebb. Különösen, ha más méhészet is van a közelben.
pulo dolgozónak már nincs annyi ereje, hogy a kijáróhoz szálljon. A kap A valutárisan is sokat érő repcének gyakran tömeges ellensége támad. A
falán, előtt, vagy alatt száll le. Ilyenkor előnyös a széles, alsó nyílás me icpcefénybogár elszaporodása virágjában is vegyszerezésre kényszeríti a
könnyíti a bevonulást. A lábakra, vagy egyéb alkalmatosságokra helyezi termesztőt. Idejében kérjünk segítséget az elvándorlásra. Menekülési tá­
kaptarak ele katránypapírt szoktam teríteni. Ezzel megakadályozom a ka volság minimum 5 km. Be kell látnunk, hogy százezrek nem mehetnek
tar ala esést, a méhek sem vergődnek a kijárok előtti füvön A fekete pa (tárba méheink miatt, amelyeket néhány óra alatt odébb tudunk szállítani.
minden hőt elnyel, lényegesen melegebb, mint a talaj. A rajta pihenő m \ megállapodásban kössük ki a szállítóeszközök biztosítását.
A hosszú virágzású repce nemcsak a hasítást fejleszti, hanem bő virág-
ki Ht is ad a fogyasztáson túl. A z élelmes méhész él az alkalommal, és meg­
dolgoztatja méhek. Igaz, hogy a szakszerűtlen készülék megviseli a méhe­
ket, de a finom lyukú rács nem árt. A virágporgyűjtetés még serkenti is a
méheket a gyűjtésre, mert a méh addig röpül, míg elegendő virágpor nincs
ftszkében. Érzik a hiányt benn, a bőséget kinn, és hajszolják magukat.
Márpedig, ha serényebben járnak virágporért, akkor a nektárt sem hagyják
iill, hiszen nem speciálisan gyűjtenek.
A szedőket csak teljes betájolás után szabad megnyitni. A virágzás vége
li lé ismét engedjük szabadon a hordást. A legtöbb méhész akácra vándo­
rul repcéről, ott pedig kevés lesz a virágpor. Hadd hordja meg alaposan
fészkét itt, akkor minden erő az akácnektárra irányul.
A repce méze gyorsan kristályosodik. Értéke ezzel nem csökken, csak
nagyüzemi értékesítése és feldolgozása. H a akácra vándorlunk, a repcemé-
/et előbb pergessük ki. Még az olyan keretekből is, amik akáckor majd a
méztérbe kerülnek, és most fiasok. A drága, keresett akácmézet óvjuk ez­
zel az ikrásodástól, mert a repceméz minden más mézet is megkristályosít.
Korai pergetésnél viszont gyorsan kicsapódik a sejtekből. Ha ezzel aperge-
léssel az alapélelem-készlet nagyon megcsappanna, akkor inkább egy-két
% W P : Sok méh elvész, vergődik, ha beállunk méhesünkkel a dús repcetáblába'
(i-olő: Szabó Péter, Becse) nagyobb adag szörppel egészítsük ki pergetés után.

70 71
Ha az akáclegelőhöz 4 km-nél közelebb virítana repcetábla, a vonzási kör mktáramban is van illatos, egyenletes vállalati lép, de van dúsperemű,
kívül telepedjünk le méheinkkel. Még az akácnyílás kezdetén se örüljünk a .nanyszínű, házi készítmény is. A z egyiket kedvelem, a másikat szeretem,
nak, ha méheink átjárnak a közeli repcére, mert később, az akác dandárjában mert az én viaszomból készült. A következőképpen készítem:
odajárnak nyalakodni, csak nehezen kapnak rá az akácra. Minden szükséges felszerelést kézhez rakok. A tűzhely lapján nyolclite-
ics fazékban olvad a viasz fél liter vízen. A tűzhely mellé azonos magassá­
gi, szilárd asztal kerül. Lapját vízzel többször is leöntöm, hogy majd a
A műlép beszerzése ^ lasz ne egye be magát a deszkába. Bal kézről áll a választóvíz: keményítős,
mézes oldat. Reszelt burgonya leve is kiváló választó! Háziszappanos-vizes
Mind a gyümölcs, mind a repce legeltetésénél már szükség van a műlépe i u hadarabkával a prés széleit törlendő, nehogy odakössön a viasz. Végeze-
re. A méhész vagy vásárolja, vagy viaszáért cseréli, vagy maga önti, eseti uil kell egy nagyobb edény hideg vízzel a hűtéshez. Odébb egy másik asz-
onteti a drága anyagot. A műlép bizalmi dolog. Nem egy betegséget be 1 k amire a kiöntött lapok kerülnek leszabás céljából. A konyha kövére vi­
het szerezni vele, ha nem vagyunk körültekintőek. A minőség is váltó zet öntök, nehogy a viasz lecseppenve rákössön.
még a vállalatinál is, ami nagyüzemi. A megolvadt viaszt sűrű szitán átszűröm. Amikor zubogni kezd, a hideg
A műlépkészítő kisiparosok általában gondosan gyártott, szép tiszl választóvizet a tálcába öntöm, megmozgatom, kicsorgatom a tálkába. Bal
szabályos műlépet szállítanak, a kívánt méretre vágva. Előny, hogy le, kézzel megemelem a tálca felső lapját, majd jobbommal a négydecis merő­
többször és többnyire a saját viaszából kapja a méhész a lapokat. Ném i k kanállal forró viaszt terítek szét az alsó lapon, mialatt társam a felső lap szé­
veredés előfordulhat, ez érthető, hiszen nagyüzemi. A vállalati készítmér leit szappanos ruhával végigtörli, hogy a viasz elváljék. A sietős mozdula­
sokat javult mostanában, hiszen ma már válogathat a méhész. Fertőtlen tok után a prés felső lapját mindketten, egyenletesen lenyomjuk mintegy 5
tése pedig lelkiismeretes! másodpercig. A felesleges viasz a tálca szélén körbefut. Ezt visszaöntöm a
Vizsgáljuk meg a vállalati, nagyüzemi műlép előnyeit: szavatoltan fe lazékba. A még mindig zárt tálcát megmártom a hideg vizes edényben,
tőtlenített, korlátlan mennyiségben azonnal lehet vásárolni, cserélni, t majd nyitok, és a műlépet lefejtem a felső lapról.
len, nyáron. Egyenletes, egységesjói tárolható, nem penészedik össze t Másik társam az üres asztalnál mintát helyez a még sorjás lépre. Körül­
hát száraz. 1 kg-ban 8-9 N B lap is van. vágja, a széleket másik fazékba gyűjti, hogy olvadjon. Húsz, harminc kiló
Hátrányai: a cserénél sok a levonás. Nem mindig tiszta viaszból Iehe viasz kipréselése után nemcsak a méhész fárad el, hanem a viasz is. Ezért
mert 1 kg műlép kiolvasztása után több dkg a súlyveszteség és üledékes az olvadt szélekkel fel kell frissíteni az utolsó öntéseket. A maradék kanál¬
viasz. Mitől? Egyik irányba törékenyebb, kisebb a szakítószilárdsága. Ez nyit már nem lehet préselni, mert vizes, szennyezett.
gyártási mód következménye. Pereme még most sem elég vastag. Műnk; A tálcát leöblíem, szárítom, majd a két lap közé hullámpapírt terítve tá­
díja alig, de több, mint a kisiparosnál. rolom a többi, megtisztított edénnyel együtt. Ha a műlép napokon belül
Vizsgáljuk meg a házi készülékkel gyártott műlép előnyeit: saját viasz nem kerül felhasználásra, laponként leöblítem, megszárítom, nehogy ösz-
ból készül, csak viaszból. Bármikor bármilyen méretre préselhető. Mindéi szepenészedjenek. Ha menet közben a viasz beragadna a prés mintáinak
irányba egyenlően rugalmas. Kevésbé púposodik, szakad. A méhek gyor árkába, csak fával (fogvájó) szabad kitisztítani. A tenyerünk se érje a lapot,
sabban építik. Előállítása olcsóbb. aminek érzékeny ötvözetére ügyelni kell!
Hátrányai: kissé nehéz, körültekintő munkát kíván az öntése, préselése,
A felszerelés nagyon költséges. Kevesebb jut egy kg-ra, a méh kevesebbe
epit hozzá. Nem mindenütt egyenletes. Gondos szárítást és tárolást kíván] A tavaszi álanyásság
Ugyancsak gond a fertőtlenítése.
Nem szeretném senki üzletét rontani a felsorolásokkal. Nem kell sok Az anyák minőségüktőt és életéveiktől Függően tavasszal 4-10%-ban levál­
idő, amikor elmosódnak a határok a két műlép között. H a van valakineí tásra kerülnek. Fokozott ez a kemény telek után. A méhész korai rajzásra
porosodó prése, pókhálózza le, próbálkozzék az öntéssel. Megéri! A z érj gondol, de ha megvizsgálja a bölcsők elhelyezkedését, számát és az anyát,
72 73
ha meg nem váltották le, akkor meg tudja különböztetni a csendes anvavj rclbe és a keretlécbe is berágja magát a nagy viaszmoly, hogy a vájatban be-
tast a rajzástól. Különösen a gyümölcsvirágzáskor gyakori ez a jelensél Ebózzék. Különösen a felső keretléc alá húzódik be nagy előszeretettel
Lehetséges, hogy az enyhe mérgezések utóhatása. A z anyátlan család 1 Cy-egy sejtbe. Ha a méhész nem ügyel eléggé, figyelmét könnyen elkerüli
vesztheti friss kelésű királynőjét is, hiába hagytuk nála a szép váltóbölcsőf .i vegével kifelé álló, sejtben meghúzódó báb.
Ulyan eset is előfordul, hogy a kimerült anya már nem petézik 3 hete 1 A tartalék lépeken is megél. Nincs szüksége a feszek hőmérsékletére.
meg csaladjával ék Elhalása után nincs miből bölcsőt húzni a családna Sűrű hálót sző, tömegesen alkot egy telepet, és a raktározott lepek kozott
Végezetül nehany dolgozót az árvák anyapempővel etetgetnek, míg az p ökölnyi fészket létesít. Ebben meglepő a hőmérséklet. Szőtt halojajo ho-
tezni kezd. A pete a sejt oldalfalán van, egy sejtben több is. A jelek közé ta
tozik, hogy a méhek a virágporos sejtre is bölcsőalapot húznak. A z álany* ^ Ropp°ant szapora. Tenyészideje márciustól októberig tart. Egyik-másik
be is petézik ezt. Ez is előfordul, hogy a már álcás sejtben petét találunk leszekben télen is ügyködik. Sűrű szövedéke a méhektől is megvédi. A
hasitós nem tablas, nem egykorúan terjed ki, nem egyöntetű: tenyérnyi fo höingadozásokat jól viseli. Lepkéje pár napos élete alatt nem tesz mást.
2-4 lepen, egy része még nyitott állapotban elpusztulva. Csak szaporodik. Még csak nem is táplálkozik. Sötét zugokban, a kaptár ta-
Az alanyás családdal bajlódni csak akkor érdemes, ha állapota még ner k'iróanyagai között, fedele alatt meghúzódva várja meg az esti homályt,
nagyon előrehaladott. Vándortanyán az a legjobb megoldás, ha kiszediü imikor a családokhoz beoson. Helyet keres petéinek. Repedések, a méhek
az összes lépet a kaptárból, behelyezünk egy tartalék családot, s a kijáró s/ámára járhatatlan, a kaptár alján sarkokba szelelt hulladékok adnak biz­
nagyon leszűkítjük. A kiszedett kereteket távolabb lerázzuk A fias lépeke tos helyet petéinek. Ha a méhek elcsípik, végeznek vele. A viaskodasra utal
elzárjuk, hogy az éjszaka hidegében megfázzon a hasítás, és az a család .i himporától megfosztott, fényes hátú lepke. . _ .
ahova beadjuk gondozásra a lépeket, kitakarítsa. A lerázott méhek vissza A lerakott petékből néhány hét után kel ki a hernyó, a moly kártevő
keredznek otthonukba, vagy a kaptár bezárásakor a szomszédos családok ..lakja Két fajtája van: a kis viaszmoly és a nagy viaszmoly. A kis moly Lé­
hoz^ A z alanyak elszélednek. (Bőven olvasható erről a kérdésről- Zsidei B nyegesen kevesebb kárt okoz, mint óriási rokona. Ezért csak a nagy viasz-
Mehanyaneveles c. szakkönyvében a 24. oldalon.) Ha van időnk, akkoi
molyt vizsgáljuk meg, hogy tudatosan védekezzünk ellene.
tobb módszerrel próbálkozhatunk, hogy az anyásítás sikerüljön. Okosko
Hernyója hetekig él a lépekbe és viaszhulladékokba húzódva. Közben
do emberek es szerkesztők a tárgyban végzett kísérletek eredményét leér
löbbször vedlik, vaskossá fejlődik. Jó étvágyára jellemző, hogy elete során
tekelve kijelentették nyilvános írásokban is, hogy nem érdemes az ál
kifejlett súlyának többszörösét elfogyasztja a drága viaszból. Kedvenc e e-
anyással vesződni, ugyanakkor 100%-os anyásítási módot javallottak
dele a bábinges lép. Legszívesebben az öreg keretekben tanyázik. A telet
0 yan pedig nincs! Két-három család sikeres anyásítása még nem 100%
általában báb formájában vészeli át. Szinte biztos az áttelelese a kaptárban
Ott kezdődne a siker, ha 30 családot, 10 álanyásat teljes sikerrel anyásíta-
- fészken kívül is -, hiszen ott meglehetősen mérsékelt a hideg.
nank üzemelés közben.
Tavaszi fejlődésükre kedvező a kaptár aljának szemetes volta, ha a m é ­
hek nem tisztogató Hajlamúak, ha a méhész nem tisztogat kezeleskor. A
hernyók esélyeit növeli, hogy áprilisban megfogyatkozik a méhek szama.
A viaszmolyról A. megmaradónak tömörebb fürtöt alkotnak, hogy a növekvő fiasítás sza­
mára a kellő hőt biztosítsák. A kaptár alja felé, ahol sem kijárat, sem meleg,
Áprilisi munkánk közben raktárunkban is megmozdul az élet. Szaporodni sem élelem, sem különösebb munka nincsen, oda bizony ahgjut meh. A
kezdenek a v.aszmolyok az üres lépekben. De nemcsak a tartalék lépeket molyok zavartalanul kikelnek, hernyóik felkapaszkodnak az üres keretek­
rongáljak, hanem a családoknál is pusztítanak. A kaptár aljára lehullott re fellopakodnak a virágporos lépekre, olykor a fészek aljára is, eloskodm.
m
n°Jf ' " í u h k áit
?J d n
'e m
J é r t
P n e m á r t
lakmározási he- l é e k
A hernyók biztos búvóhelye a keretekre terített takarok alatt van. Itt a
a

yeik. De legszívesebben a feszek közelében szeretnek rágni. Hanyag keze­ méhek sem háborgatják őket, s ha portyára indulnak, alig kell nehany cen-
les a család rendellenes állapota esetén rohamosan elszaporodnak A u métert fáradniuk. A méhek támadása ellen azonnal vissza tudnak húzód­
moly minden lépet megrág, meglep, besző. Még a kaptár falába, a rostake- ni A gyengébb keretléceket átfúrják rágóikkal. A z így nyert nyilas a bizton-
74 75
ságos búvóhelyük, ahonnan a léptengelyig eljuthatnak. Ott aztán vígan l ígyébként a tömlős költésrothadás nem nagyon káros. Viszonylag ke¬
mároznak, mert a méhek alig férnek hozzájuk. > És Hasítást követel. Veszélye inkább az előbb említett közös tünet, ami té-
A lépek felső szélén tavasszal is fedett méz van. Azt kérdezhetnénk h . idésre vezethet. A z erősebb családok meleg fészekben, serkentés mellett
gyan él ott meg a moly, hiszen csak viaszt rág? A látszat az, de a hernyc | iiyorsan kitisztulnak. A többi gombás kórral ellentétben, a beszáradt ma-
lep fiasítás nélküli állományán is eltengődik, a szűz lépen sem hal éhen h niílványok már nem fertőznek.
idősebb lépek felső szakaszán pedig mindig van heresejt, ahol bábinget 1
A bántalomnak biztos gyógyszere még nincs. A kutatók a ritkább előfor­
lel a falánk élősködő. A bábinges sejt sem kizárólagos élelme dulás és jelentéktelen kártétel miatt még nem fordítottak rá különösebb
Védekezési módok: a kaptár tisztán tartása, az alj, a sarok, zugok rési Kundot. Bizonyos fokig érthető, hiszen minden tudományos erőt és anyagi
kitakarítása, a selejt keretek elzárása, a lépállomány kénezése kéthetentt lehetőséget a komolyabb betegségek kutatására fordítanak.
Ne maradjon egyetlen lép, sonkoly sem gondozatlanul, szabadjára A méa Amit a méhész mégis megtehet: csak erős, tiszta, rendezett családokat
tereket a lépekkel csak akkor tartsuk a családoknál tavasszal, ha azt gor liírjünk a méhesben. Jó építményeket, meleg, száraz fészket kell biztosíta­
dozni is tudják. Egyébként mi kezeljük. Kénezéseknél ügyeljünk a tűzví ni a kaptárakban. A raktárhelyiségben se tűrjük sem a nyirkosságot, sem a
delmi előírásokra! sötétet, sem a levegőtlenséget.

A tömlős költésrothadás A méhlopásokről


A betegség tulajdonképpen a fedett hasításnál fedezhető fel már áprilisban! \prilisban vész el a legtöbb méhcsalád. Száz évvel ezelőtt még szenzáció
Kórokozója parányi vírus. A dajkaméhek viszik az álcáknak az élelemmel t volt, ha egy-egy kast, köpüt elemeltek a méhesből. Csakhogy ez akkor még
vírus a kedvező táptalajon egy hét alatt feldúsul, a szervezet elpusztul jó tréfának, legényvirtusnak számított. Öreg kalendáriumok adomákat,
Mind az álca, mind a báb erős bőre még legalább két hétig ép marad A históriákat írtak arról, hogyan ugratta be pl. Miklós gazda a mézre éhes le-
tomloszerú bőrben a kiválasztott folyadék felhalmozódik. A vizenyős álca í n y e k e t , amidőn méhese szélére rozzant, öreg kasokba köveket kötött. A
a sejtből könnyen kiemelhető. Szaga nincs. Zsákszerű, összefüggő nen mohó, a nehezét kereső tolvajoknak leesett az álluk, amikor otthon a nagy
nyúlik, nem ragad. Testének szelvényvonalai inkább csak a hasi részenlátha hamvasból (abrosz, háromszél vászonból) kihámozták a kast a kövekkel.
tok letompítva. Ha kezdeti állapotban szakítjuk szét a pondrószerű álcát a leve Sajnos napjainkban a méhek ellopása más köntösbe öltözött. Kapzsi,
még majdnem átlátszó. Előrehaladott állapotban sárgásfehér tompa fényű gátlástalan emberek pusztítják a szorgalmas méhészek nehezen összegyűj¬
A tetem két-három hét alatt beszárad. A felkoncsorodó fejrész a fejvég tött vagyonát. Egyre több a méhlopás, egyre több a panasz. Pedig már má­
sötétebb színű. A bőrzsák apró színfoltja, barnái az elhalt szervezet festék­ zsás kaptárakkal bogarászunk. Azt gondolná az ember, hogy nem is tudják
anyagának csoportosulásai. Gyengébb látású vagy járatlanabb méhészek ellopni. Á m a kombi autók és utánfutók elterjedésével ez a kérdés is meg­
könnyen összetévesztik a kórt a nyúlós költésrothadással, mert sok közös oldódott a potyalesők javára.
tünetük van. Tisztes méhészek panaszolják, hogy a kieső tanyán lévő állományt soro­
Bár a betegséget nem köteles senki bejelenteni, mégis kár ha valaki el­ zatosan lopkodják. A z egyik helyen a szemtanúk szerint két markos fickó
hallgatja, vagy mintát nem küld belőle az illetékes szerveknek. Nem jelen­ választott ki világos nappal két-két ládát, majd percek alatt elszáguldott
tik, mert vagy nagyon félnek a nyúlóstól, annak zárlatától, a méhészek előtt zsákmányával a gépkocsi. A kérdőre vonókat letakart rendszámtábla mel­
megpecsételt méhestől, vagy attól tartanak, hogy rossz vélemény alakul ki lett a betyárok fenyegetve elkergették.
a szaktudásukról. Mégis jobb jelezni, ha negatív lesz is a laborvizsgálat Nem szeretném felokosítani, kioktatni a méhtolvajokat, de a vizsgála­
eredménye, mert ha elnéztük, összetévesztettük a nyúlós költésrothadás­ tokból, értesülésekből néhány olyan módszerre hívnám fel a károsultak fi­
sal, akkor lesz csak igazán bajban hírnevünk és méhesünk hiszen a gyó­ gyelmét és azokét is, akik eddig még megúszták veszteség nélkül, amilye­
gyíthatatlan kór hamar elhatalmasodik! nekkel dolgoztak a méhésznek egyáltalán nem mondható betyárok. Re-

76 77
melem, nem költözik gyanú, bizalmatlanság az eddig megbecsült kapcsonert általában sok méh elhull a müveletek során. A tőgyelök egyébiránt
latokba. üibbségében idösébb méhek.
A távolról lopott ládákat a tolvaj gyors átfestés után általában saját mi Agyafúrtabb, a bizalommal visszaélő méhtolvaj az, aki táblás fiasításo-
hesében helyezi el. Ha helyből, vagy közeiből csente, akkor a családokat átat, vagy nagyobb mézes kereteket cserél át üresekre. A mit sem sejtő gaz­
rakja a saját kaptárakba, az idegen ládákat pedig eltüzeli, vagy megtévesztés pedig álmélkodik, hogy miért lett ilyen szegény és gyenge a sok szép csa-
sül messzebbre viszi, szétszórja. Ezért is igyekszik a ravasz, számító embetíd. Ebben az esetben a keretek drótozása árulkodhat, mert ahány méhész,
a saját mérettel azonos családokat, kaptárt lopni. in nyiféle drótozás, hálózás.
A gyávább, a leleplezéstől félő tolvaj gyakran egy félreeső erdei tiszti- Istencsapása az, ha a ravasz tolvaj kiszedi a kaptárból az anyákat. Pedig
son, bokrok közé telepíti az idegen jószágot. Amíg a zaj elül, (sokszor év&iem sokra megy velük, hiszen az elfogadtatás nagy veszteségekkel jár. V i -
kig) ott tartja a méheket. Ott készíti fel a sajátjához való csatolásra, vagyont óriási kárt okoz a gazdának. A vándortanyán, ahol megszedi a csalá-
kaptárcsere utáni hazaszállításra. dókat, az anyátlan egységeknél végzetes lehet a kitört rablás. A terméski-
Olyan eset is volt már, hogy az idegen búvóhelyen 12 db NB-24-es kétcsés is tetemes. A z esetleges betegségek a rabló, kósza méhek révén hamar
családos állományt alakított ki a rendszeresen másokét dézsmáló emberi terjednek (áprilisban az enyhe költésrothadás).
Természetesen nem szaporulatból. A pároztatótelepek, anyanevelő méhesek szarkái még éjjel is tudnak ár¬
Az egyik „szegénylegényt" éppen akkor leplezte le az erdész, amikor i n i . Nejlonzacskóba rázzák a kis keretek népét. Általában az anya is velük
a

rekettyésben a saját kaptárjaiba telepítette át az egységeket. De akkomterül fogságba. Sok jelből lehet megállapítani, hogy mikor kiszökés, mikor
már volt névtábla is az addig elhagyottnak ismert méhes szélén! Meg is fa-crázás az üres dobozok magyarázata. A z éber tenyésztőt nem lehet bé­
kült a felirata, mikorra letelt az újdonsült gazda börtönbüntetése! ; pni. Általában sejti is, hogy kikre gyanakodhat.
Sa

Megfáradt, remegő kezű, öreg méhész panaszolta, hogy az utolsó éveire Külön kell figyelnünk a vándorbódék fosztogatóira. Lopásra érdemes
meghagyott tíz rakodójából a legszebb kaptárt ellopták az éjszaka. Áprilisárgyakat ne tartsunk könnyen feltörhető helyen. Ne raktározzunk üres
eleje volt, sötét, felhős éjszakákkal, könnyű dolga adódott a betyárnak*annákat, pergetőket szabadban, a bódé mellett. Legalábbis láncoljuk ösz-
Hozzá nem értő tehette meg a csúfságot, mert a régi típusú, szabad tetőzze őket lakat alatt.
rakodónak nem az alsó kijáróját tömködte be, hanem a tető szellőzőrostá- A méhtolvajokat fokozott szigorral bünteti a törvény. Ez önmagában
ját. A menekülőt a méhek minden bizonnyal megmarták, a sötétben fel-nég nem elegendő, elsősorban nekünk kell cselekednünk. Minden ván-
másztak ruháján. Erről tanúskodtak a hosszú mezei úton szétszórt takaró-Jortanyát már a gyümölcsön is szervezzünk meg őrzéssel. Méhesünket
papírok, amikkel megpróbálta lesöpreni a támadók hadát. Egyben a meneúgy helyezzük el, hogy valamelyest szem előtt legyen. Biztonságosan zár-
külés irányát is mutatták a szétszórt takarók. u n k j d e n t . Figyeljünk fel az új méhesre, még ha egyetlen kaptárból áll
m n

Leutaztunk. Azon nyomban „szénát vásárolni" indultam a faluszéli há . Helyezzünk el tanyánkon feltűnő névtáblát, hogy az ebül jött jószágok
is

zakba - ismeretlenül. Tavaszon nem keltettem gyanút, hiszen faluhelyerfcltűnjenek.


áprilisban alig van már takarmány a kertekben. Ahol a gazda otthon volt Ha gazdátlan méhest lelünk, ha elhagyott kaptárakat látunk, azonnal
ott „nem tudtam megegyezni", úgy alkudtam. Már vagy a tizedik cserepeszóljunk az egészségügyi felelősnek. Különleges, egyedi jelekkel lássuk ela
tanyánál jártam, amikor az addig letagadott gazda kiszólt az ablakon, mi-kereteket már fűzéskor. A kaptárakat isjelöljük meg egységesen. Nem sok
szerint, a kért áron vihetem a szénát. Bementem. A z ordas betyár duplámidőt igényel ez, és nem tudjuk, mikorvesszük hasznát. Ajeleink ne legye­
dagadt fejjel nyögött egy dikón (deszkaheverő) hideg borogatások alatt.nek feltűnőek! Következetes munkával, összefogással küszöböljük ki ások
Gyorsan megegyeztünk - a méhekre. kárt, bizalmatlanságot okozó lopásokat, amik törvényellenesen gátolják a
Olyan éjijeibátor is akad, aki a forró nappalok után a kijáróknál tőgyelÖkorszerü termelést, a merészebb vándorlásokat és az egyre inkább terjedő,
méhfűrtöt söpri le az éj leple alatt, majd méhesében meganyásítja, erősitiszükségessé váló bérmegporzást!
saját egységeit a balkézről jött jószágokkal. Ezzel ugyan nem sokra megy,

78 79
MÁJUS felmérettél, ládákkal bogarászik az ember, az sem, hogy a házilag barká­
csolt láda hogyan mutat a sorban. Lényeg, hogy minél erősebb család lakja.
I öbben s/állítási és egyéb költségek miatt mondanak le a vándorlásról. Fel­
merülhet még a kockázat kérdése is. Általában akácnyílás ideje alatt válik az
ulö esőssé, hideggé, szelessé. Csak minden negyedik. Ötödik esztendő nyu­
godt végig. Mérlegeljünk! A frontos átvonulás otthon is elér bennünket.
Mások a nagy távolságot kifogásolják, miszerint ahhoz a néhány kaptár­
hoz nem érdemes lejárogatni a szoros dologidőben. Ha szállítás előtt rend-
Május a főhordásra való előkészület hónapja. A z eredményes termelés f heraktuk családjainkat, le is bölcsőztük, kibírnak egy hetet kezelés nélkül.
tételei: a jó anya, amiről már olvastunk előzően, a népes család, a bő, k A szabad szombat pedig mindenkinek megvan valahogyan. Még a perge-
szerű kaptár, az egészséges, elegendő lépkészlet, a családok szakszerű b lést is el lehet halasztani hazaszállításig, mert ez a legnagyobb munka, de
rendezése a gyűjtésre, a közeli, bőséges méhlegelő és a kedvező időjár óvatosan szállítsunk a teli kaptárakkal. A nehezét az alsó sorba rakjuk a
Kicsit soknak látszik mindez, de az időjárás kivételével megvalósíthat gépkocsin. Nagy szellőzőrostával nem szokott leszakadás, leolvadás történni.
Az akácosok megválasztásánál vegyük figyelembe az erdő korát. A z
érettebb fák megbízhatóan mézelnek. A z akácos fekvése sem közömbös.
A vándortanya keresése A déli tájolásúak, a széljáráson kívüliek hamarabb virítanak. A laza homo­
kon, a vályogtalajon dúsabb a virágzat, mint egyebütt. A z is fontos szem­
A z előrelátó méhész már korábban vándortanyát keresett, vagy a megsz pont, hogyan tudjuk megközelíteni a vándortanyát, biztonságosan tudunk-e
kottát ellenőrizte, előkészítette. Hazánkban a föhordást, a világszerte i rakodni. Bár hektáronként 200 kg-nál is több mézet tud nyújtani a jó erdő,
mert mézet az akác adja. Kiaknázása létfontosságú nemcsak a méhekne mégis kerüljük a zsúfoltságot. Rakodjunk rátartással!
de a mostanában sok anyagi áldozatot hozó méhészeknek is. Hazánk ak Ha megtaláltuk a megfelelő letelepedési helyet, vagy a régi tanyánkat,
cosai méhészeti szempontból negyedrészig sincsenek kihasználva. SZÍ vizsgáljuk meg, nem szenvedett-e fagykárt az erdő. Nem egy esetben elő­
meg száz tonna nektár marad vissza beszáradva, fólszívódva a lehulló v zetes ellenőrzés nélkül vándoroltak komoly állománnyal a méhészek a régi
rágfürtökben. helyükre, s csak a lerakodás reggelén észlelték, hogy az akác a hegyéig lefa­
Sok méhész nem is vándorol akácra, megelégszik a helyi gyűjtéssel. P gyott. Jól látható, feltűnő helyekre tűzzük ki a foglalási táblánkat a név, a
dig egy-egy település akácfái nem tudják azt a nektármennyiséget nyújtan lakóhely, az állomány létszámának megjelölésével. A „lefoglalva" szót is
mint az összefüggő erdőké. A szétszórtan virító fák virágfurtjeit az eső, ujuk a táblákra. Feltétlenül keressük fel az illetékes erdészt, ott is jelent­
forróság, de főleg a szél hamarabb megviseli, nektárkiválasztásban gátolja kezzünk be már előre, nehogy bármilyen akadálya is felmerüljön a letele­
Miért nem vándorolnak? Azt mondogatják, néhány kaptárral nem érdé* pedésnek. A z erdész is beosztja a területeket, így elkerülhetjük az illetékte­
mes. Egyedül nem is, ez igaz. De összetársulva, 4-5 méhész állománya mát lenek rátelepedését. A z óvatosabb méhész két eséllyel dolgozik. Keres­
megtölt egy nagy teherautót, szép vánaortanyát. A rakodásnál is több dolgc sünk máshol is vándortanyát, ha az egyiken valami akadály, lefagyás stb.
kéz van, nem kell hozzá nem értő, alkalmi munkásokat fogadni drága béren kerülközne, legyen hová vándorolnunk.
Magyarázatul azt is felhozzák, hogy nem minden méhész kaptárja ván
dorképes. Ezen akácig már nem sokat segíthetünk, de próbáljuk megvizs­
gálni a vándorlás alapkövetelményeit: a méhek ne törjenek ki a kaptárból. A családok felkészítése akácra
A kereteket jól lehessen rögzíteni, nehogy szállításkor a mozgó, rázkódó
lépek agyonverjék a léputcák népét. Kapjon a család elegendő levegőt a, Termelőképes az a család, amelyiknél május elején 7 N B , vagy 13-14 félke­
szállítás izgalmas órái alatt. Legyen bő menekülőtere. A kaptár ne törjöD, ret fiasítás van. A hiányzókat még most pótolhatjuk. A kiegyenlítésnél le­
össze, ne ázzék be. Ha ennyi megvan, akkor nem sokat számít, milyen ke- gyünk óvatosak, nehogy nagyon megcsapoljuk az erőseket. Ne képezzünk

80 B
81
túl erős egységeket, mert ezeknél hamarabb felébred a rajzási ösztön, ar
nagy hozamkieséssel jár. Már a gyűjtés első napjaiban megszorulnak, téj
A májusi vész
lenkednek lépjeiken, s a nagy lehetőségeket nem használják ki. \prilis végén, május első napjaiban a kezeléskor előfordul, hogy a méhész
A gyengébb családoknál keressük meg a lemaradás okait. Ezeket az et, vastagra dagadt potrohú, fiatal méheket lát röpképtelenül vergődni a kaptá­
ségeket csak egymás között egyesítsük, erősítsük. Már az egyenlítő keze nk előtt. Görcsökben szenvednek, majd hosszan halódva kimúlnak. Ha az
lésnél tervezzük meg, hány kaptárral vándorlunk, hány családot állítunk iben méh tömött potrohát megnyomjuk, vastag hurka formájában sűrű,
a mézhordásra, melyiktől kerülnek az anyák tartalékba, melyiktől eltávol lomény, olykor kásás virágpor lövődik ki. A méh halálát is egyébként a túl-
tásra. lelített bél vérkeringésre és légzésre gyakorolt nyomása okozza, mert a
A kiegyenlítést, az erősítéseket kizárólag fedett hasítással és a rajta ül^ szervezet életfunkcióját és anyagcseréjét a minimum alá csökkenti.
méhekkel végezzük (5. kép). Ügyeljünk arra, nehogy az erősítő család an) A feszesre duzzadt bélben annyira felhalmozódik a virágpor, hogy a
ja is átkerüljön a iépen! Minden valamirevaló családból alakítsunk ki ei, nyomástól gátolt bélbolyhok nem képesek kellő mennyiségű tápanyagot
legalább közepes egységet. Ne feledjük, hogy a május eleji kiegyenlítő kf leiszívni a tömődő virágporból. A vérfolyadék cukorszintje rohamosan le­
zelés még nem az akácra való család rendezés, addig még gyarapodnak csökken. A működésre ingerelt izmok sem tápanyagot, sem oxigént nem
családok a sok fiasítás kikelésével. Arra törekedjünk, hogy állományúi kapnak, mert a nyomás hatására a légzőnyílások is eltömődnek. Hasonló
nagyjából egyenlő családokból és a szükséges tartalékokból álljon. uinet csak a gyomorvésznél fordul elő, azzal a különbséggel, hogy ott a fel­
szívást végző bélbolyhok száma fogyatkozik meg annyira, hogy a bélhám
nem szállít elegendő tápanyagot. Ott nem a felhalmozódott virágpor, ha­
nem az emésztetlen szénhidrát a jellemző.
Mi okozza a virágpor felhalmozódását? Ezt sok méhész nem is sejti, in­
kább kerül bizonyos vándortanyákat - mérgezésre, betegségre, szándékos
károkozásra gyanakodván. A megfigyelések szerint a kór hűvös, kiröpülés-
fe alkalmatlan napok után lép fel. Valószínű, hogy az éjszakai lehűlések bi­
zonyos virágporoknak ártanak, ezekben szerves elváltozásokat idéznek
elő. A tönkrement virágpor károsan befolyásolja a méhek életműködését.
Különösen a vadgesztenye, a pitypang és a galagonya virágporánál lehet
ezt tapasztalni. A vadgesztenye esetében magam is végeztem többéves kí­
sérletet, ami a fentiekre enged következtetni - bizonyos méreghatás mel­
lett. Még azoknál a virágporoknál is fennáll az ártó hatás, amelyek megfáz­
ván sem fejtenek ki mérgező hatást, csupán székrekedést. Megfigyelhető a
virágpor elváltozásainak káros hatása, pl. amikor a m é h é s z - j o b b legelője
nem lévén - akácnyílás előtt egy héttel már letelepedik az erdőben, hogy
virításig az ott nyíló galagonyát legeltesse. A betegség itt izolálható.
Miért fogyaszt a méh több virágport a kelleténél? Tulajdonképpen az át­
lagosat eszi, de a normális életműködéséhez hiányzik a víz. A hűvös, kirö-
püléshez alkalmatlan időben nem jut folyadékhoz a dajkaméh. Amikor
már nem tud elegendő pempőt leadni, több fehérjét fogyaszt. A kaptárrabság
5. kép: ilyen kelő fiasilással és a rajta ülö méhekkel erősítsünk! is sietteti baját. Nem tud kiröpülni, így ürítkezni sem, legfeljebb a kereteken.
(Fotó: Kalocsai Márta. Fót)
A rossz idő elmúltával tömegesen röpülnek ki, ürítkeznek a fiatal mé-
liek. Röpképtelenségüket az anyagcserezavar és a túltelítettség növeli.
82 83
A méhész keveset lát ebből a bajból, ezért esetleg átsiklik fölötte. Pedi között feldúsulnak és lassú, de állandó jellegű pusztításukkal komoly ter­
a következő generációt érzékenyen érinti. Hogyan orvosoljuk ezt a komo melési kiesést okoznak.
lyan nem vett betegséget? Etessünk egy rész cukor, két-három rész víz o A bajt ne titkoljuk! Szóljunk a méhegészségügyi felelősnek. Méhesünk
datát melegen, 6-8 dl-es adagokban. Ha évről évre megfigyeltük, hogy ne legyen nyirkos árnyékban. Úgy soroljuk a kaptárakat, hogy a méhek mi­
ilyen idő tájt jelenik meg a betegség méhesünkben, akkor már abban a nél kevésbé tájoljanak el. Tartsuk szárazon, tisztán a fészket. Legyen rajta
időben is itassuk híg szörppel méheinket, amikor a baj még nem bontakc mindig jól szigetelő takaró, hogy minél nagyobb röpnyílást adhassunk a
zott ki. légcseréhez. A megbetegedett családot etessük sűrű, meleg szörppel, hogy
Megbetegedés esetén három-négy este végezzük az etetést. A tömődö tisztogatási hajlamukat növeljük. A z építményekben lehetőleg ne legye­
béltartalom hamar felhígul, a tápanyag felszívódása is javul és elégsége nek nagyobb herés részek. Pergetéskor a fertőzött kereteket selejtezzük ki.
energiát biztosít a mielőbbi kiröpüléshez, ürítkezéshez. I isztogassuk sűrűn az itatót, a kaptárt és alkatrészeit. Vándorlásnál le­
Nem szakszerű, sőt, egyenesen káros az az ajánlás, miszerint a beteg gyünk elővigyázatosak! Lehetőleg ismerjük meg a szomszédos tanyák
családokat esténként vízzel locsoljuk meg. A kórokozók milliárdjait szív* egészségi helyzetét, és mi se vigyünk beteg állományt közös tanyára. Még
nák fel méheink a vízzel a lépekről, a kaptár faláról. Hasonlóképpen vésze* ha olcsón adnák se vásároljunk meszes méheket, de mi se rontsunk meg
delmes az az ajánlat, hogy kiröpülések elmaradásakor a kaptárak kömyé vele senkit!
két locsolással tartsuk nedvesen. Amellett, hogy édeskeveset használ a
szomjazó méheknek a külső pára, még az a veszély is fennáll, hogy a nyir«
kos környezetben feldúsulnak, aktívvá válnak a káros gombák, pl. meszel Egy héttel akácnyílás előtt
sedés, kövesedés okozói. Ezek mellett pedig elmarad a megoldást, gyógyu­
lást hozó etetés, mert a méhész azt gondolja, eleget tett a locsolással. Nem könnyű megállapítani, mikor nyílik az akác, de az idős, tapasztalt mé­
hészek tanácsai segítenek ebben. Át kell kezelnünk ismét a már előbb ki­
egyenlített családokat. Hajói végeztük előzően dolgunkat, akkor most lé­
A költésmeszesedés nyegesen könnyebb lesz tennivalónk. Első lépésként szóljunk az egészség­
ügyi felelősnek, hogy amikor a torlódást kerülendő el tud jönni, kezelé­
Ugyancsak május elején észlelhetjük leginkább a hazánkba néhány évtize­ sünk közben meg tudja vizsgálni a családok egészségügyi állapotát. Friss
de betört és elterjedt kórt, a meszesedést. A nyitott sejtben lévő álca sárgás­ keletű egészségügyi igazolásra van szükségünk, ha vándorlunk. Ennek szá­
fehér lesz. Puha teste elveszti szelvényezettségét. Gombafonalak szövik át, mát szállításkor a gépkocsivezető bejegyzi a fuvarlevélbe. A z igazoltató
beszárad, mészkőszemcséhez hasonlít. A z álca feje a múmia tetején sötét közlekedési szerv is kérheti ezt tőlünk. Ha nincs, megtilthatja a továbbha­
pontként ül. A beszáradt maradványok a keret rázásakor zörgő hangot hal­ ladást! A vizsgálat ne legyen formai! Ilyenkor nincs sógor, koma! Nemcsak
latnak. a vándorló méhész érdeke, hogy tudja kívülálló méhésztől is, hányadán áll
A méhek már az álcahullát is igyekeznek kihordani. Ilyenkor a tetem méhesében az egészségügy. A környező méhesek egészségét is veszélyez­
nedveit felszívják, önmagukat és a táplált hasítást is fertőzik. A befedett tetné egy beteg állomány vándoroltatása. Még komoly anyagi kihatású pe­
hullákat nehezebben takarítják el. A kór különösen a gyenge, nyirkos fész* rekre is sor kerülhet.
kű, szűk röpnyílású családoknál hatalmasodik el. A z erősebb egységek vi­ A kezeléseknél nagyon ügyeljünk az anyákra! A család a fejlődés idősza­
szonylag megbirkóznak vele, mert állandóan tisztogatnak. kában szívesen épít zugokat a fészek szélénél, a rostakereten, az etetőkeret
A gomba zöldesszürke termőtestéből szívós spórák tömege szóródik al jában, a fészektakaró lelógó szélére. A z anya gyakran tanyázik a folyama­
szét a kaptárban. A telet a méhek bélrendszerében, a mézben és a lépeken tosan növekvő hereépítményen. Különösen, ha a fészek már telt. Kezelés­
vészelik át. A fertőzés nemcsak mézzel és méhhel, hanem kaptáralkatré­ kor rázástól mentesen emeljük ki a rostakeretet, hajtsuk fel az esetlegesen
szekkel is, virágporral, propolisszal terjed. Ellene még nincs gyógyszerünk, bennhagyott takarót. A fészket legalább két kerettel a széltől beljebb bont­
mert a spórák 10 év után is megőrzik csíraképességüket. Kedvező feltételek suk meg, nehogy a duzzadt potrohú anya megsérüljön (6. kép).

84 85
I [a viszont a léphiányosságokra a rendezés után dolgozósejtet húz a nép.
.ikkor elmúlt a rajzókedv.
A kijárónyílást annak megfelelően igazítsuk, hogy egycsaládos, kétcsa-
ládos, átfüggesztéses vagy szabad fészkű módszerrel mézeltetünk-e. Rako­
dóknál középre kerül a bővített kijáró.
Korlátoznunk kell az anyát petézésében. Nemcsak azért, hogy főhor-
dáskor kevesebb dajkálnivaló legyen, s a méhek zöme mehessen gyűjteni,
hanem azért is, hogy pergetéskor külön csoportban legyenek a fias lépek és
a mézesek, ne szórja szét az anya fiasítását, ami viszont így egészen nagy
táblás lesz, ha kellő mértékűre hagyjuk meg a fészkét.
Kétcsaládos rendszernél a jobbik anya marad a családdal, az idősebbet,
a gyengébbet vagy selejtezzük - ezzel biztosítjuk a rendszeres anyacserét -,
vagy letesszük egy kis keret fedett Sassal, két, kísérő méheket vivő léppel,
melyekből az egyik mézes, a másik petézésre alkalmas. Meleg takarás, kis
kijáró, és akác végére szép kis család fejlődik belőle - némi mézzel. A z
anyát 6 kereten a kaptár egyik végébe, vagy középre helyezzük anyarács
mögé. A rácsok két oldalához nyitott fiasok kerüljenek, amik még nyílásig
ledettekké válnak majd. Fedett fiasok következnek, majd az üres, méznek
való lépek. Van, aki már most megtűzdeli 3-4 műléppel a méztérnek kiala­
kított részt. Ezzel a rajzási ösztön felébredését is gátolja, de hűvös időben
6. kép: Ennek a családnak használt a tavaszi serkentés és a viragporpotias! kockázatos ez, mert a fészek kötelező hőmérsékletét így nehezebb fenntar-
{Fotó: Kalocsai Ferenc, Fót)
lani. Takarjunk is melegen, minden ellenvéleményt félretéve, mert meleg­
A z anyákat egyébként most ellenőrizzük, minősítjük másodszor. Fias ben hűt, hidegben fűt a jó takaró.
tásuk mértéke, rendje, aránya legyen a bírájuk. Gyenge, öreg, sörélesen p A lezárt anya új fészekrendje: a rács mellett nyitott fiasítás, egy műlép,
tézö, kószáló anyákat ne tűrjünk meg a méhesünkben! Akik anyákat neve ismét egy nyitott, egy műlép, egy üres lép, majd a nagy mézes-virágporos
nek, azok most megkezdhetik a saját szükségletnek megfelelő mennyiség /árja a sort. A 24-es N B kaptárban a két végében is lehet korlátozni az
nevelést anyátlan dajkával, hogy az elfogadás utáni napokban áttegyé anyát, ha mind a kettőt benn akarjuk hagyni a kaptárban. 3-3 lépen szoron­
anyás dajkákhoz az értékes tenyészanyagot. Úgy indítsuk az anyanevelés ganak akkor: rácsnál a nyitott fias, egy műlép, falnál a virágporos lép zár.
hogy a dajkálás, tehát a nyitott álcák gondozása ne essék az akáchordá Mindkét változatban sok bölcsőt húz a család, amit nem könnyű leszede­
dandárjára, mert olyankor a méhek garatmirigye nem termel megfelel getni. Ha a nagy kaptár közepén alkotjuk meg a fészket az említett 6 kere-
mennyiségű anyapempőt, s a fiatal anyák kissé fejletlenek lesznek. A vár len, akkor nem érzi magát annyira anyátlannak a család, nem húznak annyi
dorméhészeknek is eligazítást ad korábbi, „Méhanyanevelés" című kön bölcsőt. A bölcsőhúzás ideje is kitolódik néhány nappal.
vem. Van, aki nem kedveli az anyák korlátozását, a rácsozást. Ilyenkor a
A kaptárban most újabb rendet kell tennünk. Minden oldaltakaró, ete­ kaptár közepén 8 kereten rendezi be a fészket az anyával, ami nem kalan­
tő, építtetőkeret kikerül. A z aljdeszkát tisztítsuk meg. Vizsgáljuk meg a dozik el, ha fér és a fészke szélén 1-2 műléppel közrezárjuk. Valamivel
fészek szélén lévő etető- vagy építtetőkeretet. Ha sejtjeink fala, peremi kevesebb méze lesz, de több népessége. A pergetés bonyolódik a fiasok
vastag, máris műlépeznünk kell, mert nem tud hová építeni a család. Haa miatt. A kijárok ilyenkor a két szélen nyitandók a méznek, középen az
zugépítményeken anyabölcsöalapokat találunk, rajzásveszély fenyegej anyának, mert az anya szeret a kijáró közelében szaporítani, s ha van, nem
Ugyancsak rajzani készül a család, ha a beadott műlépre heresejteket építi kalandozik el.

86 87
Fészekmézkamrás kaptárban a hátsó, hatkeretes részbe helyezzük kiesőkkel rendelkeznek, amiket, ha nem szed le a méhész, vagy ha a szán­
anyát 3 nyitott hassal, műlépekkel, virágporossal. A tizenkettes rész, ai dékolt mellett csak egy is elkerüli a lebölcsőző figyelmét, a család menthe­
eddig fészek volt, méztérré változik. Ide is tűzhetünk egy-két műlépet. tetlenül kirajzik. „Nem baj, csak méz legyen!" - szokták mondani. Ez nem
hatkeretes, anyás résznek 2 nap múlva nyissunk saját kijárót. Ha késői helyes, mert nem mindegy, milyen áron lesz az a méz. Meg aztán más is
megszorulna, egy-egy fedett fiast tegyünk át előre. Helyette műlép ker van még az évben, nemcsak az akác. A családok biológiai egyensúlya is
majd a második akácon, vagy még az első vége felé. megbomlik, ami gyakran okoz majd bonyodalmakat. Azt sem tudni, hogy
A rakodó rendszerű kaptárakban a fészek fölé kerül az anyarács, a méi II meghagyott bölcsőből milyen anya kel. H a kikelt, még nem biztos, hogy
térbe üres lépeket rakunk. Erős családok meghordják, de a gyengék inkát be is párzik, hiszen a sok kaptár között az anyák nagy része eltéved. Még a
lenn szoronganak. Jó év kell nekik! Ennél a fejelésnél jobb megoldás, paroztató telepek közelében lévő, nagyobb méhesek is (20 kaptártól) sok
átfúggesztünk. A méztérbe helyezzük az üres fiasokat, melléjük üres ken miyát odavonzanak, Közel negyven éve nevelek anyákat, már 162 ezret
tekét, alattuk anyarács van. A fészket megtűzdeljük műléppel. A z anj mutatnak statisztikáim, de ezen a téren nagyon rossz a gazdaságossági mu­
szépen dolgozik a nyitott fiasítás között. tató. A rajokért is kár!
A mostanában teret hódító, félkeretes kaptárak esetében több mézelte Zárkázott anyával is mézeltetnek. Ugyanaz a helyzet, mint az előbbi
tési mód van. Feltétlen tanulmányozásra tudom ajánlani dr. Vicze Ernő, módszernél, csak pergetéskor az anyát szabadon bocsátják. A lebölcsőzés
neves magyar szakíró legutóbbi szakkönyvét. Címe: A z alacsony keretei ii i is hetente szükséges. A következmények azonosak. Igaz, két akác között
rakodókaptár. Szintén a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg is ki lehet bocsátani a zárkázott anyát.
ez a hiánypótló, aktuális könyv, ami minden fogást, módszert érthetően,' Ne feledjük: minden kaptártípusnál a szokványos térfogat kétharmadát
kipróbáltan leír. A korszerű méztermelés egyik alapvető kelléke. töltse meg a termelő család egy héttel a virítás előtt. Egyharmada kell majd
Szinte minden anyakorlátozó berendezésnél előfordul, hogy a családok a lépeknek, hogy a méz zavarmentesen elférjen.
15-20 bölcsőt húznak^mert vagy felébredt a rajzási láz náluk, vagy nem éri
zik egybefűggőnek a mézteret a fészekkel. A méztérben talált bölcsőket
egy szálig le kell szednünk, mert a család kirajzik. Vándorlási előkészületek
A fészekben húzott bölcsőket sem tanácsos meghagyni, mondván!
hogy az anya majd lerágja, megöli az új, kikelt anyákat. Ehelyett gyakran lel A szükséges iratok, engedélyek és a szállító teherautó órára pontos meg­
soványodik a bölcsők lefödése után, és a rácson átférve kiviszi népét. rendelése után ellenőrizzük és készítsük fel szállításra a kaptárakat. Gon­
Terjedőben van nálunk már tíz-húsz éve a vándorkocsis méhészkedésl doskodjunk alátétrudakról, röplécekről, a kaptárak elé terítendő kátrány-
Sok előnye és hátránya van, mint mindennek. Érteni kell hozzá, meg kell papírról. Ezt sokan feleslegesnek tartják a vándortanyán, mert nem ismerik
szokni, és akkor nincs baj vele. A z akácra való előkészületnél ügyeljünk leientőségét. Vegyük számba a rakodók rögzítőit. Ellenőrizzük a nyíláso­
mindenesetre arra, hogy az erősebb, népesebb családok kerüljenek a leg- j kat, a zárószerkezeteket, a szellőzőket, a rostákat. Ha bódénk van, igazít­
felső sorba, a gyengék alulra, mert hordáskor a nagy teherrel hazaérő méh suk meg a vetemedett deszkákat: zárjon méhmentesen! Ez nagyon fontos!
szívesebben landol alul, hogy terhét mielőbb letehesse. A mézet hozó ide- I Hasonlóképpen ellenőrizzük a vándorkocsi minden részét.
gent az ilyenkor laza őrség nem is igazoltatja, beengedi. A z alsó kaptárak,) Mit vigyünk a vándortanyára? Ha nem is maradunk kinn méheinkkel,
mézterek hamar megtelnek mézzel, néppel, a legfelső sor pedig kissé e l l akkor is vigyünk kezelőládát, füstölőt, sisakot, kaptársavat, tűzszerszámot,
néptelenedik. Ezeken cserékkel, lepergetéssel segíthetünk. A z ötletes ván­ baltát, szeget, kalapácsot, elemlámpát, viharlámpát, ásót, fűrészt, némi
dorkocsisok sok fogást kitaláltak már. Eredményeik egyre nagyobb gazda agyagsarat, egy táblát a nevünkkel, pontos címünkkel, két táblát „Vigyázz!
ságosságot mutatnak. Méhek!" felirattal.
Olyan méhész is akad, aki vándorol ugyan, de anya nélkül viszi a csalá­ Ha maradunk méheinkkel a tanyán, akkor ezekhez még szükséges: pa­
dokat akácra. Igaz, sok méze lesz, de az akác után nem lesz hosszú ideig* pír, írószer, egészségügyi ládika, jó szakkönyv, meleg takarók, esököpeny,
hasítása, ütőképes állománya. A z anyátlan családok egy hét alatt befedeti gumicsizma, mosdótál, főzési kellékek, szellős, de hangyáktól elzárt éle-

88 89
lemtartó, vízhordóedény és természetesen minden vonatkozó irat, A vándortanyára érve az otthoni sorrendben rakjuk le kaptárjainkat,
mány - elégséges pénzzel. hí így a tájolás ne vegyen el hosszú órákat. Feljegyzéseink is így vannak. Ha
i füvet még nem kaszáltuk volna le tanyakereséskor, foglaláskor, akkor
most feltétlenül végezzük el. Lábazzuk, dúcoljuk alá a kaptárakat, terítsük
A szállítás i lejük a kátránypapírtekercset - lesúlyozva. Takarjuk be a rostákat, zárjuk
11 ,i szellőzőt. A méhek hamarosan felmelegednek, és lehet majd röpíteni.
A vándorlás napján már ne bolygassuk a kereteket, kivéve, ha a leszorításé Köptetés előtt még állítsuk fel a bódét, rakodjunk el mindent állandó he¬
kat, kiékeléseket végezzük. Alkonyatra mindent készítsünk elő, a bakhátf lyére. A z itatót is helyezzük üzembe. A z eltájolást, a rátájolást megakadá-
fordítását, a levegőztetést is. A méhek a szokásosnál korábban elülne kn/andó, egyszerre nyisson kijárót minden méhész. Van, aki még az éj
mert melengetik a takaró nélküli fészket. Elüléskor csak zárnunk kell. k-ple alatt nyit, ám ekkor is egyszerre kell végeznünk, ha a tanyán több m é ­
A rakodást közösen végezzük, de a gazda csak inkább irányítsa a rak hész is együtt legeltet. Érdemes a kaptárak előtt a Füvet meglocsolni, hogy a
dást. Legyünk belátással méhésztársaink iránt. Nem emelgethet vészé kitóduló méhek azonnal vizet leljenek. A rostakeretek megforgatására csak a
vagy károsodás nélkül 80-100 kg-os kaptárakat egy 60-70 éves ember, se méhek levonulása után kerül sor, amikor már üres lett a menekülőtér.
egy tizenéves kezdő vagy családtag. Ne vegyük tehát kihúzásnak, ha ők A, kaptársor mellett jól látható helyen tűzzük ki a névtáblát, 50-50 méter­
munka könnyebbik végét fogják meg rakodáskor. rel odébb a figyelmeztető táblákat. Kötelességünk a méhest úgy elhelyez­
A fekvő 24-esekből legfeljebb három emeletet rakjunk, a rakodókból ni, hogy a kijárok a közeli úttal ellentétes irányba nyíljanak. Más méhésze-
ennek a magasságnak megfelelően. A vándortanya keresésekor nappal jár létől legalább 200 méternyire telepedhetünk! Közelebb nem is gazdaságos.
tuk végig azt az utat, ahol most éjjel vonulunk, teherrel. Minden veszélyei Természetesen, a társas vándorlásnál ez a táv lehet megegyezés szerinti is.
helyre gondoljunk, és ne feledjük az esetleges hídmagasságokat, amik táb­ Különösen kerüljük a méhjárásba való letelepedést, amikor is a teherrel
lán jól olvashatók még esti fényben is. A rakodás alapos illesztéssel t ö r t é l hazatérő gyűjtők a hordás lázában válogatás nélkül landolnak a legköze­
jék. A z a méhész üljön a gépkocsivezető mellett, aki a vándortanya keresi lebbi kaptáraknái, csakhogy terhüket kiüríthessék. Ezek után ássuk meg a
sén is ott volt, ismeri az utakat. Ne engedje, hogy a pilóta gyorsabban szít hulladékgödröt és az illemhelyet - kellő álcázással, kellő távolságban.
guldjon, mint amekkora sebességet a méhek megfázás nélkül elviselnek; A vándorfást, a letelepedést rendeletek szabályozzák. Ilyenek a 43/1968.
(Ez 60 km/óra alatti.) Én mindig negyvenessel döcögtem velük, nem vofi MÉM sz. rendelet 51. és 5. paragrafusa. Napkeltével keressük fel a területi­
soha baj. Sem a rakodás előtt, közben, sem az utazás alatt, vagy lerakodd leg illetékes tanács szakigazgatási szervét, mutassuk be az állományról szó­
előtt ne igyon senki szeszes italt! A z áldomás magyaros poharait majd r4 ló, egy hónapnál nem idősebb egészségügyi bizonyítványt, a letelepedési
érünk lerakodás, bódéállítás után koccintani. Akik a kaptárak mögött utaz¬ engedélyt, a megállapodást. Közöljük pontosan a méhállomány tulajdono­
nak a platón, tartsanak kéznél egy erős elemlámpát, hogy veszély esetén! sainak nevét, címét, előző telephelyét, a kaptárak számát, pontos helyét,
vezető visszapillantó tükrébe világíthassanak. Ügyes megoldás egy elemej védelmének, őrzésének módját. Ha a vándortanyát, méheinket magukra
csengő felszerelése a rakodótér és a fülke között. iiagyjuk, akkor közöljük azt az időpontot is, mikor jövünk a tanyára, mikor
Selejtes zsákok, paplanok j ó szolgálatot tesznek abban, nehogy a kaptá­ tartózkodunk ott, mert a telephely illetékes tanácsi szerve és az egészség­
rak az oldaideszkák vasalásához dörzsölődjenek. Ha pótkocsival is szállí­ ügyi állomás ellenőriztetheti az állományt. Ugyancsak jelentkezzünk le az
tunk, akkor arra lehetőleg ne rakjunk méhet. A felszerelés helye, az üres erdésznél és az esetleges környező gazdaságnál is a növényvédelmi előre­
kaptárak, egyebek raktere legyen. Méhész, rakodó se tartózkodjék azon. jelzés miatt.
Egyenletesen kössük le a rakományt megbízható kötelekkel. Lekötés Ha akácnyílás alatt méheinknél maradhatunk, az felér egy szép üdülés­
után próbáljuk meghúzni, tágul-e, mert az egész kaptárhegynek együtt kell sel. Sok tavaszi munkánk után pihentetően hat a rigóFűttyös erdő, a bog­
mozognia az autóval, mintha egybeépült volna. Indulás után 10 perccel áll­ rácsban illatozó méhészeledel, az öhön, a zsongó kaptársor, s egy pohárka
junk meg méheinkkel. Vizsgáljuk körül ismét a rakományt, a kötést, zúg­ hűsítő a méhésztársakkal a szunnyadó parázs mellett. A kezeléseket is idő­
nak-e, kitódultak-e valahol méheink, dörzsölődik-e valahol a láda vagy a kötés. ben elvégezhetjük.
90 91
Munka a vándortanyán ket, szedjük le a táblákat. Teljes rendet, tisztaságot hagyjunk magunk után.
Becsüljük meg a magántulajdont, köztulajdont egyaránt! A z illetékes tá­
Ha a virítás első napjaiban érkeztünk, akkor nem sok dolgunk akad. Le rnics szakigazgatásánál az utolsó napon jelentsük be távozásunkat, új he-
(

jebb, ha otthon nem volt időnk lebölcsőzni a családokat, akkor a táj. Iviinket. Ha helypénz van, akkor fizessük ki az erdésznek. A környező gaz-
utáni napon most elvégezzük. Még nem zavarjuk méheink munkáját, lóságokat is értesítsük távozásunk időpontjáról, hogy növényvédelmi
szen csak nyalogatás van az erdőn. Minden kezelési munkát úgy vé. munkálataikat most már zavartalanul végezhessék.
zünk el, hogy a jelentősebb -1 kg - hordástól kezdődően a serkentő pe.,
tésig ne zavarjuk családjainkat. Régóta bevált fogás a serkentő pergetL
Igaz, ez a méz híg, de legalább 30%-kal többet gyűjtetünk méheinkkj A pergetés
Gondos, hűvös tárolás után, akác végeztével feletethetjük a leperge.
nektárt. Olyan helyzet is adódik, hogy az akácra való vándorlás előtt rep Vándorlásunk, mézeltetésünk befejeztével lehetőleg gyorsan pergessünk
táblán legeltetett a méhész, de nem volt ideje lepergetni az ikrásodást e le. A pergetés akár a vándortanyán, akár otthon, tervszerű legyen. Érett lé­
idéző, akácot rontó mézet. Ezt a munkát még elvégezheti a tájolás u peket pergessünk. Érett a lép, ha erősebben megrázva, nem csapódik ki be­
napon, hogy tiszta akácmézet kapjon. Egyéb, bizonytalan mézek eseté le méz. A kevés fias lépet ne pergessük ki, csak akkor, ha a sok méz ben¬
is ez a teendőnk. ne gátolná az anyát a terjeszkedésben. Nyitott fiasítást még így sem szabad
!
kipergetni (7. és 8. kép}! Vándortanyán bódéban vagy fólia alatt, a méhek
Ha egy akácra vándoroltunk, akkor várjuk ki annak végét, elvirágzását
A hordás utolsó napjaiban lepergethetjük aranyal érő mézünket, mielűl árasától odébb, mögöttük végezzük munkánkat. Nyessük le a fölösleges
hazaszállítanánk méheinket. Ha a hordás, a súlygyarapodás nem volt na lidakat a lépről, egyenletesre alakítsuk. Fedelezéskor ügyeljünk a szűz lé-
akkor pergetés nélkül is hazatelepedhetünk vagy elvándorolhatunk másiie- ;kre. Pergetéskor szintén: ne pergessük együtt az idős, erős építmények-
iiel
gelőre. Óvatos szállítással nem lesz bonyodalom, lépsérülés. sl. Ugyanígy: a nehezebb lépeket külön pergessük a könnyebbektől. Ne
igyekezzünk mindent szárazra, kopaszra pergetni, mert a lépek sérülnek, az a
Ha mézzel szállítunk tovább, ügyeljünk arra, hogy az autó raklapján
néhány deka méz úgyis megmarad a méheknél, munkánk is gyorsabb lesz.
alulra kerüljenek a nehezebb ládák, felülre a könnyebbek a súlypont keá
vező helyzete céljából. Hasonlóképp rakjuk előre a nehezeket, h á t r á l A kipergetett lépeket hordásnál azonnal, hordás megszűntével az esti
könnyebbeket. irákban adjuk vissza a családoknak. Ügyeljünk a fürtbe húzódott méhek-
A vándortanyai pergetést (ez már nem a serkentő) lehetőleg a szállítói B, meg ne nyomjuk őket a kerettel. A lerázást, lesöprést is kíméletesen vé-
előtti napon végezzük el, hogy rakodásig méheink rendbe tegyék lépjeike^ íezzük. A m é h ösztönösen ragaszkodik begyűjtött kincséhez, legyünk tü-
leragaszthassák a kereteket. Szükségből pergethetünk a szállítási nap dél ,*l mesék. Ne raboljuk ki őket, 4-5 kg élelem maradjon családonként ná-
rci
előtti óráiban is, délig. k. Ha a pergetőnk csapjára tüll anyagból szűrőt akasztottunk, akkor tiszta
lu!
; csorog a kannákba. Ha nem szűrtünk, akkor néhány napig derül a
méz
^ majd a felszínre úszott, idegen anyagot lefölözzük. A mézet hűvös,
méz.
A vándortanya elhagyása [ s/áraz helyen tároljuk mindig. Méh, hangya ne férjen hozzá. A fedelezést
vándortanyán mézeskannában gyűjtjük össze úgy, hogy a két fül közé dró­
tot feszítünk. Ez húzza majd le a fedelezővilláról a vagdalékot. Otthon na­
Akár hazafelé szállítunk, akár második akácra, időben csomagoljunk ösz
gyobb edényre mély beöblösödéssel sűrű rostát helyezünk, s a méz alácso­
sze, tegyünk rendbe mindent magunk körül. A családokat délután már
rog napokon belül. Érdemes fedelezést kipergető dobozt is készíteni, ami­
rendezzük be szellőzőre, forgassunk bakhátat, hogy az autó érkeztére a
hői kicsapatjuk a drága mézet. Félkeretes méretnél egy rostával fedett dó­
családok lehűljenek, zárásuk ne okozzon gondot. Eszközeinket vegyük
hoz kerül a gépbe, nagyméretű pergetőben kettő fér el.
számba. Utoljára bontsuk meg a bódét, hogy az esetleges fuvarelmaradás­
kor is legyen tető a fejünk fölött. Temessük be a szemetes és egyéb gödrö- Ne feledjük az egészségügyi előírásokat: aki a pergetés munkálataiban
részt vesz, nem szenvedhet fertőző betegségben, nem lehet bőrkiütése,

92 93
• nem forrt sebe! Tiszta legyen a helyiség, az eszközök, a ruházat és a
fesl egyaránt!
A pergetésnél általában szabadon szoktuk engedni az addig korlátozott
[liyákat. A mielőbbi fiasításnövekedésre szükség van! Merőben téves az a
pzet, hogy főhordás után feleslegessé válik a felduzzadt méhtömeg. A z
nlmes méhész megdolgoztatja ménéit! Mind a pergetés folyamán, mind
bdig a lépek visszaadásakor előfordul, hogy némi rablás tör ki. KülönŐ-
pn, ha nincs hordás átmenetileg. Füstölőnk dolgozzék, de ne közvetlenül
H pergető mellett, mert a méz átveszi a kellemetlen füstszagot. Nyugtatja
•éheinket; elveszi rablókedvüket, ha a kijárókba végig befüstölünk ne­
m-dóránként 3-4 hívást. A kijárok rendezése is segít némileg, mert most
Bár szűkebb lesz, mint az akác dandárjában. Pergetéskor az itató feltétle­
nül működjék! Van, aki vízzel permetezi meg az este visszaadásra kerülő
lépeket, hogy a méhek könnyebben tisztogathassák.
A féíkeretes rakodóknál a méz elszedésekor vegyszert is szoktak alkal-
iii.i/ni a méhek leűzésére. Csínján bánjunk ezzel, mert a méz minden ide-
• n anyagot átvesz. Csak az előírt mennyiséget használjuk, a szakkönyvek­
ben ajánlott és a gyakorlatban is igazolt módszereket alkalmazzuk. Sietős
•unkánk nem indokolja a nagyobb adagolást.
Különösen melegben tilos a mézes keretről rázassál eltávolítani a méhe­
kel, mert a lágy lépfal észrevétlenül is megszakad, néhány millimétert lej-
|ebb csúszik. Ezen a felületen a méhek már az első alkalommal heresejte­
ket, kötősejteket építenek ki, ami rontja a fiasítás értékét. Inkább söpörjük
ír visszavágott übatollal méheinket!
Magunkat is megkíméljük valamelyest, ha az embernyűvő, kézi meg-
lajtású pergetőnket motorral szereltetjük fel. A vándortanyaira akkumulá-
brról is üzemeltethető motort rögzítsünk, de vigyük magunkkal a kézit is
(kerékáttétel, hajtókar), nehogy üzemzavar esetén leálljon munkánk.

A rajzás
A méhcsaládok fejlődésének csúcsán, a főhordás idején a legtöbb család­
nál felébred a rajzás Ösztöne. Előidézője, siettetője lehet a túlfejlődés, a
ízűk fészek, a munkanélküliség, a túlságosan meleg, a szűk bejáratú káp­
lár, a telítettség érzése és nagy mértékben a méh fajtája, Öröklött tulajdon­
sága.
A rajzó család előkészületei már a kivonulás előtt 8 nappal megfigyelhe­
tik. A 10-30 bölcső kezdetbe az anya megkezdi a peték rakását. A család a

95
beadott műlépet vontatottan építi, ahol tud, heresejtes cspportokat ah n/ámítva, mert ahány raj, annyi mód a befogása. Befogáskor kíméljük a
rajta. A z anya lesoványodik, mert a méhek kevésbé táplálják, hogy raj; bokrokat, fákat és az aljnövényzetet. Indokolatlanul ne csonkítsunk! H a a
kor könnyebben röpüljön. Gyakran ezért tud átbújni az anyarácson is, méhek felzúdulnának, várjuk meg türelemmel, amíg ismét elülnek. Gyor­
ba rekeszti le a méhész a méztér mellé, a fészkébe. sítja ezt a keringő méhek vízzel való finom permetezése.
A kirajzást megelőző napokban a családból felderítők indulnak, hogyi A dobozba, kasba ütött/méheket az előre odakészített, földre terített ru­
raj számára megkeressék a letelepedés helyét. A z éles szemű méhe hára, vagy papírra fordítjuk. Bejárórést hagyjunk nekik, hogy a felröpült
könnyen megfigyelheti akác virágzáskor a barackfákon, szilvafán keresgí méhek is az anyához húzódhassanak. A z ideiglenes hajlékot takarjuk be a
magányos méheket. Nem édesharmatot, ragasztót keres az, hanem száll. napsütés melege ellen. A járás lecsendesedésével vigyük hűvösre, esetleg
A család rajzás előtt már napokkal korábban otthon ül. A z ellenői irra a kaptárra helyezzük, ahová majd betelepítjük.
mérlegelések komoly terméskiesést mutatnak. Hiába illatozik a sok,.. 1 la nem sikerült lerázni, lesöpörni a rajt, helyezzünk föléje egy kast, ab­
tárral teli fürt, a gyűjtés csökken. A bölcsők befödése után kevéssel, a dí ba majd behúzódnak. A makacsabb szaporulatot karóra kötött fias léppel
előtti, déli órákban az anya felkerekedik többségében fiatal népével csalogassuk le a fáról. A z anya szívesen ráhúzódik. A z árnyékolás ilyenkor
10-20 perces kavargó röpülés után letelepszik valamelyik faágra. is szükséges, mert a nap melege ellágyítja az építményt.
Megnyugváskor igyekezzünk azonnal befogni. Ehhez alkalmas eszkÖ2 Van, aki a vékony ágra ült rajt levágva, egyenesen a kaptárba üti. Nappal
ma már ritka kas (9. kép), de j ó a papírdoboz, rajláda, a karikára szerelt nc bz kockázatos, mert a felzúdult népség könnyen kivonul. Legbiztosabb az
lonzsák is. Előbb tervezzük meg a befogás módját, minden eshetőséí festi homályban betelepíteni zsákmányunkat. A z új fészekbe sok műlép is
kerül, mert a raj szívesen és szépen épít. Szélre etetőkeretet helyezzünk,
hogy a hordástalan időben segítsük az új családot. A kaptárteret teljesen
löitsük ki kerettel, mert a raj az üres szakaszba vonul építeni. Harmadnap
futólag ellenőrizzük az anyát, petézik-e, fiatal-e. Egyébként két hétig nem
kell háborgatnunk őket. Estelente 0,5-0,51 szörppel etetgetjük. Ekkor ren­
V dezzük át a fészket.
A lerajzott család is gondozásra szorul. Ha nem tudjuk, melyik család
rajzott le, akkor az eresztés másnapján, pitymallatkor fél marék méhet ve­
szünk el a rajtól, befőttes üvegbe dobjuk, zárjuk, majd meleg vízben tartjuk
néhány percig, hogy megelevenedjenek. A méhes közepén a levegőbe
s/órjuk az üvegből őket. Néhány kör után a saját kaptáruknál landolnak. A
próbánál lényeges, hogy más család még ne járjon.
Ha a megrajzott családnak nem tudunk tartalékanyát adni, vagy mester­
ségesen nevelt bölcsöt biztosítani, akkor kénytelenek vagyunk a meglévő
bölcsőkből válogatni. Csak egyetlen, szép, érett bölcsöt hagyjunk meg a
megfogyatkozott népnek. A lépek szélein és alján nevelteket csípjük le, a
fiasítás lapjára húzottakat szintén. A fészket rendezzük, takarjuk, a kijárót
szűkítsük le valamelyest.
*•
•Mi Másodszorra már ne rajoztassunk. Részben, mert a család legyengül,
részben, mert az új rajocska is jóval kisebb lesz, szeszélyesen telepedik le,
gyakran befoghatatlan és fiatal anyjának bepárzása is kétes egy méhesben.
9. kép: A kitisztított kas lépvesszözve várja a rajt JászdOzsán A második raj egyébként mintegy 8 napra követi az elsőt. Kivonulására
(Fotó: df. Bathó Edit, Jászberény) reggeltől késő délutánig számítani kell. Még kisebb esőben is „söpör", ki-

96 7 97
rajzik. Gyakran több kis fürtben rakódik le. Ilyenkor mindegyiket külö
külön fogjuk be, mert a két-három fűrtöcske különböző helyre telepítv
biztonságosabban megőrzi anyját, és legalább egy anya bepárzik, nem t
ved el. Ha egybefogtuk a fürtöket, akkor is kiszedhetők az anyák, ha feh
abroszra kiontjuk a rajt a kas odatámasztásával. A szétbomló fürt nép
zsongva vonul a kas alá, kiszedhetjük, vagy selejtezhetjük az anyákal
belőle.
A rajzás a már említett termelési kiesésen túl sem gazdaságos. Bármenjl
nyire vonzó jelenség is, kockázatos a befogás, az elszökő rajok nagy értékei
képviselnek. A z idősebb méhészeknek nehezebb a befogás. Vándortai
nyán, erdőben szinte lehetetlen, balesetveszélyes - különösen, ha egyedül
vagyunk. Gondot okoz, ha a szomszéd kertjébe rakódik. Senki sem szereti
ha a veteményest letapossák, az ágakat megtörik, a rajjal együtt a gyümöl
csöt is lerázzák a fáról. Jobb tehát nem rajoztatni!
Ha megvan, hát megvan. Nagy körültekintéssel lássunk hozzá. A z eset
leges kárt térítsük meg. Ilyenkor jó hatást kelt egy üveg méz ajándékozása
Minden méhésznek jogában áll raját keresni, befogni más telkén is, el
igaz, de mindig keressük a békés megoldást. Bármilyen legyen is az a raji
nem ér annyit, mint egy jó szomszéd elvesztése, vagy még inkább, egy hal
már ráejtette az anyát, az anyanevelö már ráön-
ragos szerzése! 10. kép: Az anyátlan dajkát ráccsal kell védeni tötteaszedűkanálnyi(6dkg)méhet. Alépcsikos
II kóbor anyáktól. betét behelyezését látjuk.
(Fotő: Kovács János, Bácsszólős) (Fotó: Nagy Ilona Veronika, Leányfalu)

Anyagondok akác után I


A pótbölcsők általában a lép alján, az idősebb álcák mezejében épülnek.
Előfordul néhány családnál, hogy a szállítás, vagy pergetés során elveszti? Alapjuk három, rombusz alakú lemezből tevődik össze, mert csak a sejt
anyját (10. kép). A helytelenül gondolkodó méhész nyitottfiaslépet ad a^ iilapjára épülnek. A bábingek miatt a sejt átalakítása, bővítése gátolt. így
egységnek, hogy majd az nevel magának. Olyankor is megcselekszik ezt] nemcsak a későbbi indítás, hanem a helyszűke miatt is kevesebb az anyák
ha anyátlan családokat vándoroltatnak, hogy az akácon majd nevel magá­ élelme. Nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is gyengébb a pótbölcső
nak anyát az árva. Eléggé el nem ítélhető módszer! Mert: pempőellátása, mert kevert jellegű: vizet, mézet, virágport tartalmaz és
A vizsgálatok szerint 4 naposnál idősebb álcából nevelődik a pótbölcsős csak kevés anyának való, tiszta pempőt. A kisebb bölcsőben kisebb anya is
anyák 10%-a, 3 naposnál idősebből mintegy 25%-a és kétnaposnál időseb-) fejlődik (11. és 12. kép).
bői a többi. A pótbölcsőből kelt anya nem teljes értékű, mert: Számszerűleg 20-30 pótbölcsö is található egy-egy elárvult családnál.
a) nem kap elég korán anyapempőt, Sok köztük a görbe (idős álcából!), elvékonyodott hegyű. Faluk puha, ta­
b) petecsövecskéinek száma kevesebb az átlagénál, pintásuk gyengeséget sejtet. Pótbölcsős anyanyerésre nem szabad alapoz­
c) magtarisznyája szűkebb, hamarabb kimerül, ni, hiszen rengeteg hátránya van. A méhes minőségi szintjét is lerontja. A
d) petézését váratlanul, tenyészidön kívül is befejezi, méhésznek nem tűnik fel a hatékonyság csökkenése, mert vagy kiegyenlíti
e) fohordásra nem képes kellően fejleszteni családját és ;i gyengébb családokat, vagy már méhesében gyengék az anyái.
0 keléskor a legidősebb álcából nevelt anya az első, ezért megöli a ké­
sőbb kelő, jobbakat.

98 99
épével. Mindez nyomás, sérülés veszélyével jár. A nagyobb népű, sokkc-
reles családot osszuk ketté, úgy vizsgáljuk, nagyobb az esély. Ha mégse lel­
nénk, rakjuk helyükre a kereteket. Tízperces várakozás után megbonthat­
juk újra. A z anya már felhúzódott a fias lépre.
Segít a megtalálásban a festés, ajelölés ismerete. Szemünk rááll a kérdé­
ses szín kiszűrésére. Szárnycsonkításnál a hosszabb potrohot keressük. A
sötét színű krajnai anyát nehéz megtalálni, mert nagyon hasonlít lányaira,
nem így a kordován változatot, ami elüt a dolgozóktól szemre is.
Tavasszal, telt fészeknél a zugépítményeken keressük az anyát. Gyakran
lanyázik a keretetető alatti hereiépen. Ha a kaptárban oldalpárna van, ak­
kor azt előbb oldalra húzzuk, majd csak azután emeljük ki. Néha ott tanyáz
kísérőivel.
Ha az anya léte bizonytalan, sehogyan sem találjuk, akkor helyezzünk
be egy nyitott fiasítású lépet kémlelni. Másnap már bölcsőkezdet lesz rajta,
ha családunk anyátlan. Ellenkező esetben keresnünk kell tovább. Gyakran
éppen az új lépre húzódik.
Ne kerülje ei figyelmünket a lépen kialakult, vagy a kaptár alján gomoly­
gó, diónyi nagyságú méhcsomó sem. Benn vagy beteg, vagy idegen, vagy
kimerült anyát, vagy éppen két küzdő anyát fognak közre. A csomót füstöl­
12. kép: Távol-keleti szakemberek tanulmányozzák a magyarországi méhanyanevelést a szerző te­ jük szét, vagy dobjuk vízbe, anyátlanítsuk.
lepén. A szabadban való álcázást látjuk. Az anya megfogása nagy óvatosságot igényel. Lábát sohase fogjuk meg!
(Fotó: dr. Szakmar János, Budapest)
Az ízek sérülhetnek. A potroh szintén könnyen nyomódik. Károsodhat a
petefészek és a magtarisznya. A tor a legszilárdabb testrésze, ott fogjuk
meg fölülről, majd másik kezünkkel átvehetjük alulról, ha kell. A szárnya­
Az anyával való bánásmód kat se fogjuk meg, mert kicsavarodhat a menekülés közben. Ez petézés
közben is akadályt jelenthet, aminek a leváltás a vége.
Legkényesebb művelet az anya kezelése. Sokan meg is elégednek azz Ha kezünk remeg, bizonytalan, dolgozzunk anyafogóval, hálóval, anya­
hogy látják hasítását, vagy ha a kezelés úgy kívánja, látják, melyik lépen á felszívó pipával, amikről az anyák jelölésénél olvashatunk. Ezek az eszkö­
tál az anya. Pedig enné! lényegesen többet kell kezelnünk az anyát. Nézzü zök az anyák testének bevonatát sem sértik, családja békésen visszafogadja
a lényegest: kezelés, vizsgálat, áthelyezés stb. után.
Megkeresés. Telepítésnél, anyásításnál meg kell találnunk. Tavasszal és
ősszel könnyebb, mint nyáron. Ugyancsak könnyebb délelőtt, mint dm
után, hordáskor vagy ínség idején. A keresést a legszélső fiaslépen kezdjük]
úgy haladjunk a fészek belseje felé. Anyásítási első hetekben a nyitott fial
kereteken serénykedik. Később, a telt fészek kialakulása után a két szélen^
a kelő fiasítású lépeken keresi a petézési lehetőséget.
Alapvető feltétel, hogy a lehető legkisebb zavarással kezeljünk. A vonta*
tott vizsgálat, a zajos keresés alatt, a füst hiánya vagy túladagolása miatt lépj
ről lépre vonul kísérőivei, lesétál a kaptárfalra, esetleg csomóba húzódig

100 101
léltétlenül lássunk hozzá, mert a család megszorul, egyébként is lassabban
JÚNIUS fiord még a félig megtelt méztérbe is. Csak a fias lépekből ne pergessünk.
III is kivétel az a lép, amelyik félig már mézes, mert ebbe alig tud petézni az
anya. Ha műlépünk van, még tűzdelhetünk 2 N B keretet, kis méretből
duplát. Ha szaporítani akarunk, akkor az anyát most engedjük szabadon. A
második akác után, amikor szaporításra kerül a sor, már táblás, fedett fiasí-
liisok lesznek a családnál, nem lesz más gond, csak az anyák beszerzése.
A második akácon, a dandár első három-négy napján alig van tenniva­
A z élelmes méhészek már az első akácnyílásra levándorolnak a déli terül lónk, ha pergetéskor le is bölcsőztünk. Amikor a mérleg már csak egy kilo­
tekre, majd onnan vonulnak észak felé. A z akác országszerte más-más id grammot mutat, akkor pergessük le a mézet, akkor készülődjünk szál­
ben virít. Indokolt a több akác legeltetése, mert a tapasztalat szerint gy lítani.
korta okoz kiesést a hordásban az időjárás. Ha pedig az első akác nem
kerül, akkor a másodikon majd csak megtelnek a kannák az aranyló aká
mézzel. A családok megosztása
A virágzás első napjaiban a méh még alig tud valamicskét gyűjteni, me
a virágszirmok szorosan zárnak. A következő 5-7 nap (változó világtáj Ma már a legtöbb vándorméhész a második akácról való pergetéskor végzi
hegyi akácosokban 8-12 nap) a tömeges hordásé. Ez a dandár. Ekkor a mé el a családok megosztását, szaporítását. Kényelmes megoldás, de sok a hát­
már könnyedén hozzáfér a nektárhoz. Ezt a gyűjtési szakaszt követi két-h ránya. Inkább az elszállítás után szaporítsunk, nehogy az új egységeket
rom napig az elvirágzás, amikor egyre kevesebbet mutat a mérleg. Ezt megzavarja a szállítás. Ilyenkor a fedett bölcsőket fel szokták használni a
szakaszt lehet kihasználni a pergetésre vagy továbbvándorlásra. méhészek. Kár, mert az úton az anya bábja gyakorta megfázik. Rejtett hi­
Legkorábban nyílnak az éltes erdők Kelebia környékén, Császártölt bák is keletkezhetnek a kikelő anyában, vagy ki sem kél a báb. Ilyenkor a
vidékén, valamint a Dunántúl déli részén. A népszerű, de az erdőirtáso család pótbölcsőt húz, ami ismét kétes értékű, kései anyát eredményez.
miatt halványuló jelentőségű Pusztavacs körülbelül együtt virít Debrece Nagyobb baj, ha az anyabölcső már meglehetősen érett, és a szállítás alatt
környékével és a Nyírséggel. A z eltérés legfeljebb egy-két napos lehet. M csak a szárnyak sérülnek, hólyagosodnak meg. A z ilyen anya két hétig is
harmadik vándorlási környék Nógrád festői tája és a Mátra fenséges, kissé népe között futkos, majd kiröpülve elvész. Ez a család még hosszabb ideig
rideg rengetege. A felvidéki akác, a ritka fagykároktól eltekintve közepes] várakozik az anyára. Legjobb tehát, ha szállítás után anyásítunk, vagy már
egyenletes hordást nyújt. Ha délen nem sikerült a mézfogás, észak pótolja^; kifejlett, esetleg petéző anyákkal látjuk el az egységeket.
Hónapról hónapra visszatérő téma az anyakérdés. Ez nem csoda, h iszen az
anya a család motorja, s az,ember nem győzi hangsúlyozni a jelentőségét.
A második akácon Anya nélkül is megoszthatjuk a családokat, néhány nap árvaság nem árt
nekik, sőt, lebölcsőzve eredményesebbé teszi az új anya elfogadását. Meg­
Használjuk ki alaposabban a méhek gyűjtőösztönét! A z első akác utáni osztáskor ne foglalkozzunk azzal, hogy melyik részhez jut a régi anya. A z
méhtömegek másodszor is képesek megtölteni mézzel a lépeket. A máso­ majd kitűnik az anyásításkor. E z a legkényelmesebb megoldás különösen
dik akácon már lényegesen csökkennek a kiadások. Eggyel csökken a fu­ a fekvő 24-es N B rendszernél, amit a jász méhészek találtak ki már az ötve­
var, a rakodás, kevesebb előkészület kell, közeledhetünk állandó telephe­ nes évek elején. A technika hozzáadott, mert hallgatókészülékkel már né­
lyünk felé is. A második akácra csak akkor induljunk el, ha az első telep­ hány óra múltán is meg lehet állapítani, melyik az anyátlan rész, mégpedig
hely erdeje már zömével elvirágzott. A dandár után hirtelen egy-két kilo­ rakodóknál is, még ha a fiókok egymás tetején maradnak is - leválasztással.
grammot mutat csak a mérleg, amiért tovább maradni már nem érdemes. Nem minden családot lehet megosztani. Ha csak közepes erősségűek,
Ha az elsőn nem pergettünk ki, akkor a másodikon, a tájolás utáni napon akkor készítsünk böngészett rajokat. Itt nagyon ügyelnünk kell a fiast adó

102 103
családra, nehogy anyját elvigyük a kerettel együtt. Korszerűtlen m é r e t i Lissunk az egyes szakaszoknak. A z időszaknak megfelelően telepítsünk
családoktól is lehet növelni állományunkat vagy röptetéssel vagy átszabál kybe májusban és júniusban egy keret fedett fiasítást, egy keret mézes-vi-
sal. 3-4 régi típusú kaptárt odébb viszünk, helyükre egy üres kaptár k e r ü l j ftígporosat és egy keretet petézésre. Két léputca nép kell még. Júliusban
fészekhez alkalmas lépekkel, két fedett fias léppel. A visszaszálló m é h e i fliár két keret fedett fias kívántatik a rajta ülő méhekkel és egy mézes keret.
nek estefelé beadjuk szoktatósan az anyát. A z etető működik, ha nem kan Itatásukról ne feledkezzünk el addig, amíga kis egységeknek ismét lesznek
tak mézes lépeket. Néhány nap múltán dugót fordítunk, majd 4 nappal k$ lujáró, vízhordó dolgozói.
sőbb ellenőrizzük a szinte biztosan elfogadott anya petézését. Ne feledkeg fészekmézkamrás kaptárban már eleve adott a tartalék helye, de 6 kere­
zünk meg az építtetésről sem. A műrajok szépen építenek némi hordái) ten. Egyébként is lehet 6 keretesre készíteni mindenféle ládában, de a há-
vagy etetés mellett. Készítésük kedvez a hétvégi méhészeknek, hiszen id fnmkeretes azért jobb, mert több anyát tudunk benne tárolni. Anyásítás-
szerint végezhető. Közepes szaktudást igényel, de a kezdők is elsajátítha kor csak kivesszük az anyát hasaival, helyére üres keretek kerülnek, a vá­
ják, ha gyakorlott méhésznél egyszer megfigyelik a módszert. laszfalat kihúzzuk. A visszaszálló dolgozók erősítik a most már hatkeretes
tartalékot.
Zárjunk, takarjunk melegen. A kis családok a nagyokkal szemben védte­
A tartalék családokról lenek, ezért kezelésük elötervezést, óvatosságot igényel. Akkor is, ha a vá-
fcrolt vagy nevelt anyákat tartalékoljuk bennük, hogy majd anyacserék al­
Szakmai körökben sokat vitatott kérdés a tartalék családok létjogosultság talmával, családosztáskor felhasználjuk.
Gazdaságosság, munka- és egészségvédelem tekintetében merülnek fel el Gyenge oldaluk is van! Több gondozást igényelnek a kis egységek. Be­
lenvetések. tegség esetén nagyobb a fertőzési veszély, a kórt könnyebben megkapják.
Egy valamirevaló méhesben mindig jó, ha van legalább 10 százalékn Atka elleni védekezésnél külön elbánást igényelnek, A rablás ellen sem
tartalék erő, hogy ha bármi érné is a termelő egységeket, a fejlesztés, a ter iludnak kellően védekezni. Főhordáskor többször be kell avatkoznunk,
melés nem áll meg, mert a kis egység hozzáadásával anyásítjuk a család inni nem könnyű a sok munka közepette. De megéri! Egymás mellett a
kat. kaptárban a háromkeretes tartalékok is szépen kitelelnek, ami növeli tava- 1

A tartalék másik haszna a termelésben mutatkozik. Átlagos évben me s/i jelentőségüket. Létszámuk bejelentéskor beletartozik mind az év eleji,'
termeli a saját, éves szükségletét, jobb években néhány keret mézet ad mind pedig a vándorlási családszámba.
Kiépít 1-3 műlépet, tavasszal és nyáron 2-3 keret fedett fiast is adhat na
gyobb érvágás nélkül más családnak, de egyenként kell elszedni tőle. Há
olyan kaptárban él, amiben a fészket bővíteni lehet, akkor egy év alatt A csendes anyaváltás
törzscsaláddá fejlődik. Alkalmas még fedett bölcsők, kikelt anyák és feles­
leges lépek gondozására is. Ha egy kaptárban kettő van, akkor eredmény Sokan nem is tesznek különbséget a csendesen anyát váltó és rajzó család
sen pároztat is, amikor az anyját elvettük, csak a méhes ne legyen mellette, bölcsői között, pedig bőven van - a csendesen váltó javára. M a még sok vi­
mert az anyák eltájolnak. ta folyik a „csendesen váltó hajlamról". A pontos kísérletek és feltételezé­
Mikor készítsük a tartalékokat? Amikor méhfeleslegünk van, vagy egye­ sek néha még ellentmondanak egymásnak és a gyakorlatnak is. Nyitott
sítésnél letesszük a még használható anyát. Legjobb akácpergetés után, kérdések: miért a csendesen váltó családnál van a legtöbb leváltási gond
amikor már elvégeztük a kötelező öt atka elleni füstölést. Kedvező időbe egész évben? A rajzos család talán nem váltja le a selejtes anyát? Két év
még napraforgón is böngészhetünk annyi tartalékot, amennyi anyát át aka­ alatt miért a csendes vált többször?
runk teleltetni. Hogyan nem szabad? Úgy, hogy néhány, semmire sem fej­ A váltóbölcsö álcája elegendő és minőségileg kiváló pempőt kap fejlő­
lődő méhcsaládot, családmaradékot kinevezünk tartaléknak. Hogyan ké­ dése során. Sok „mézes" hajlamú család vált így, tehát felhasználhatjuk
szítsük? Osszuk 12 cm-es szakaszokra a fekvőkaptárt, a rakodófiókot. Vá­ ezeket az anyákat. Magunk is előidézhetjük az anyaváltást a kedvező tulaj­
laszfalnak megteszi a 4 mm-es farostlemez. Váltakozó magasságú kijárókat donságú családnál, hogy 4-10 bölcsöt kapjunk. Ha leválasztjuk ollóval az

104 105
anya egyik hátsó lábát, a család váltásba kezd. Bölcsőfedéskor érdemes Kísérő nélkül napokig kibírják az anyák, ha a zárkára cukorlepényt nyo­
venni minden anyakezdeményt, hogy a család második dajkálásba ke munk, arra naponta kétszer egy-egy csepp vizet juttatunk. A több víz káros!
jen. Ezzel még nyerhetünk 6-7 anyát. Csonkítani csak a legalább két év Elázik az anya, elkenődik, összeragad a szárnya, rászárad a cukor. Ha van
át figyelt, bevált anyát érdemes, hiszen ennyi idő kell a megismeréshez, anyátlan családunk, akkor zárkástól beadhatjuk a kísérő nélküli üres és pe-
anyanyerési folyamat vége felé pedig úgyis leváltja, megöli a családja. léző anyákat gondozásra. Kísérővel csak esetleg a rosta fölé szabad, mert
II/. idegen méhek izgatják a melegítő családot. Rakodókaptárnál egy méz-
lér, egy fiók rengeteg anyát befogad. Fekvőknél a kijárótól távolabb helyez­
A méhanyák tárolása zük a rostára, vagy két fedett fiasításos lép közé. Ügyeljünk arra, hogy kí­
vülről pl. rostás tárolásnál, idegen méh ne jusson az anyához, mert leszúrja
Júniusban a legtöbb gond az anyákkal van, hiszen váltunk, szaporítu a jámbort. Ugyancsak egy hétig megvannak az anyák kísérővel, kaptáron
pótolunk (13. kép). Akár anyamentésböl, akár csendesen váltó nevelésb kívül, ha úgy gondozzuk, mint a kísérő nélkülieket, napi itatással. Érdemes
vagy éppen vásárlásból teszünk szert anyákra, ne hamarkodjuk el a cs liszta ruhával elsötétíteni őket, hogy nyugalmuk meglegyen. Méréseim
dok felkészítését, hanem tároljuk a bölcsőket, anyákat. A bölcsőket hely szerint 100 üres anyából 6 nap alatt 4 hullt le, petézőből egy sem. (Kísérők
zük anyásító zárkába, majd rakjuk be valamelyik népes család rostája fö nélkül!) Vándorláskor, vándortanyán sem kell megijednünk, mi lesz az
ahol a feláramló fészekhő kikelti őket. Ha sok bölcsőnk lett, érdemes kel anyákkal. Merjünk tárolni!
keretet készíteni, majd beadni egyik anyátlan családhoz keltésre.
A friss kelésű vagy a vásárolt, de még terméketlen anyákat is tömegévj
lehet egy hétig is tartalékolni anélkül, hogy nagyobb károsodás érné öki Szállított anyák fogadása
A nagy vándorméhészeknek nincs ideje anyaneveléssel bíbelődni, hát
rendszeresen vásárolni szoktak. Kinek-kinek megvan a maga tenyésztője.
Ez így van jól, mert legalább az állományban is uralkodó lesz a nemesített
vérvonal. A z alkalmi segítségek (rendkívüli anyaigény) is biztosabbak. Jó­
magam 10% rátartással dolgozom évtizedek óta, minden anyasomái, hogy
törzsvevőim soron kívüli kéréseit teljesítsem. Ősszel pedig szeptember
elejéig tárolok számukra pár száz anyát, mert a vándorlások alatt több anya
sérül meg, vész el, mintha a méhes egy helyben dolgozna (14. kép). Ha ak-

13. kép: Az anyarácsos tenyészkeret használatát magyarázza növendékeinek Dunkel Lehel ny


hésziskolai igazgató 14. kép: Petézik-e és hogyan az új anya?
(Fotó: Győri Zsigmond, Lengyel) (Fotó: Dunkel Lehel, Lengyel)

106
107
kor jó a méhész, amikor az áhaiunk megjelölt időpontban elviszi az an Az anyásítás
kat, nehéz pénzeket hagy ott értük, hát olyankor is legyen j ó , amikor b
ban, gondban van! Az egyik legnehezebb művelet. Tucatnyi fogása van. Jelentősége növeke­
Az anyarende/ésekre a szállítás előtt néhány nappal is kapunk értesít' dik, mert a több kezelés, vándorlás és füstölések miatt, a kétévenkénti
hogy felkészülhessünk a fogadásra, a családokat előkészíthessük. Non- unyacserék következtében mind több anyára van szükség a méhesekben,
postai dolgozók megkülönböztetett figyelemmel és bánásmóddal szoktS f ontos tehát, hogy az anyásítás sikerüljön. Nemcsak, mert drága az anya,
kezelni a kényes és értékes szállítmányt, néhány nap eltérés előfordulbi hanem, mert nem juthatunk mindig hozzá.
szállításban is {hét végi feladás), feladásban is, mert pl. az anyák elszedésl
időjárás függvénye is. A méhész az értesítés alapján jelezze a postán, h o n Az anya elfogadását befolyásoló külső tényezők
mikorra várja az anyákat, a posta dolgozói még szombat reggelén is kiadjál
a küldeményt neki. l . Természetes, tömeges hordáskor nagyobb az elfogadás;
A kiváltás utáni első tennivalónk a rostán át megtekinteni, élnek-J 2 Kedvez a páradús reggel, a napos délelőtt;
épek-e az anyák. Gyakori ajelzőfesték sérülése. Ezt ne a nevelő rovására ír­ V A fejlődés időszakában kevesebb a veszteség;
juk, mert előfordulhat, hogy szállítás közben a rabság nyugtalanságában! I A szoktatott zárkában szívesebben fogad a család;
tor sűrűn odadörzsölődik a rostához, és lepattog róla a lemezke, a festéJ S. Kedvezőtlen hatású a frontos, szeles, hideg, esős idő.
A z anya jelzés nélkül is értékes! A nevelőnek viszont érdemes az évjáraa
nak megfelelő színű ragasztóval rögzíteni a színes lemezkét, hogy annál Feltételek a fogadó család részéről
lepattanása után a ragasztó jelezze az évet.
1. Ne legyen régóta anyátlan, ne maradjon sem nyitott, sem fedett anya-
A z ellenőrzés után itassuk meg a kísérő méheket egy csepp vízzel a r o J
bölcsője, lehetőleg nyitott fiasítása sem, de ne legyen fiasítás nélkül;
tán át. Mézet ne kenjünk fel! A zárkában legalább 10 napra elegendő éle­
2. Népe legyen fiatal, serkentett állapotú, uralkodjék a fiasítási kedv, de ne
lem szokott lenni lepény formájában. A sok víztől, méztől lucskosak l e s J
legyen túl erős az egység;
nek a bennlévők. Anyásításkor idegen szagot visz magával a jószág, arrj
.1. Ne legyen a család a rajzás lázában, ne legyen felzaklatott, ne legyen ál-
késlelteti elfogadását. A fogadó méhek görcsösen kapaszkod nak az anyára!
anyás, a méhesben ne legyen rablás;
le szeretnék szedni róla az édességet. Közben a szőrzet, esetleg a lábak í z i ]
4, Ikerkaptárnál a válaszfal, rakodónál a válaszrosla pontosan zárjon: az
létei sérülnek!
anyátlan nép ne szagoljon át az anyáshoz;
Itatás után megnyugszik a zárka népe. Anyásításig tároljuk kincsünket 1
leírt módon. >. Lehetőleg építsen a család, szívesebben fogad, ha éppen anyát vált, a le­
cserélt anya ne legyen idősebb kétévesnél.
Ha átvételkor a zárkában sérült, vagy elhullt anyát lelünk, akkor válasJ
szuk le a zárkát a többiről, hogy az eredeti leszögelés ép maradjon. A z e l
Feltételek az új anya részéről
hullt, sérült anyát levélként az anyanevelőnek küldjük vissza. Általában ér­
vényes az élve érkezési szavatosság. Bizalommal várjunk a pótlásra. K é J 1. A z új anya legyen ép, egészséges, fejlett;
ezer szállított anyából hull el egy a szállítás alatt, ez a statisztika. 2. Lehetőleg ne fogjuk meg kézzel: feromonbevonata ép legyen;
Az összepántolt zárkákat kíméletesen válasszuk szét csípőfogóval, élei 3. Ne anyásításkor fessük meg;
késsel. Anyásítózárkák esetében nagyobb a sérülésveszély. Gyakori, hogJ 4. Ne legyenek vele kísérők;
a rostaszövet szétcsúszik, nem veszi észre a méhész, és a nagyobb résed 5. Legyen petézési lendületben, ne legyen sokáig családon kívül, legyen
idejekorán bejutnak a méhek az új anyához, ami gyakran halállal Jár.
nyugodt természetű, ne is zaklassuk fel.
Mindez sok feltétel, de megéri eszerint eljárni. A z elfogadást nem bízhat­
juk a véletlenre!

108 109
Az anyásítási módokat nézzük mindjárt a postán érkezettekkel, a száll ion kívül szorulnának lépeink, azokat kéthetente kéneznünk kell, mert a
tottakkal. A z új anyákat beadás előtt csak egy órával válasszuk el a kísérő molyok tönkreteszik.
tői. Lehetőleg zárt helyiségben végezzük ezt a műveletet, mert a szállí A szélekre kerülnek a virágporos lépek, közbe a hasításra valók. Semmi
alatt jócskán lesoványodott anya fürge, és általában felröppen. A z elkülö__ Ite akadályozza az anya terjeszkedését. Ettől még tudunk pergetni a későb­
téshez megfelel egy nagyobb, bő szájú uborkásüveg, vagy átlátszó n e j l o i bi, nyári legelőkről. A selejtlépeket ajánlatos mielőbb kivágni a keretekből,
zacskó, amibe kezünk a csuklón túl is befér. A zárka népének kibocsátás majd a fiatalabbakat az öreg, bábingesektől elkülönítve beáztatni kifőzés
után az anyát kifogjuk, majd biztonságos helyre téve, a kísérő méheke előtt két nappal. Mostanában elterjedt az a módszer, hogy a méhész elkül­
megsemmisítjük. (Az idegen méhek szálláskeresése megzavarná a fogad* di a műlépüzemekbe a kivágott lépeket, megírja, hogy milyen műlépet kér
családok nyugalmát.) erte, amit hamar meg is kap utánvéttel. Külön számlázzák a kifózést - rész­
Nem megbízható az a módszer, miszerint a zárkadugó eltávolítása ulá letezve a minősítést -, külön a viasz műlépre való váltását és a postai költsé­
anyarácsot helyez a méhész a résre, s megvárja, amíg a dolgozók kiszivá geket. Nem olcsó mindez, de kényelmes, gyors. Csodálatos műlépeket
rognak. Lassú munka, de a lesoványodott anya is kifér olykor a rácson küldenek érte. H a magunk főzzük ki, gondosan tisztítsuk le a kis viaszkari­
Ne feledjük, hogy a zárkadugót oldalról megmozgatva kell kimozdítan kákat, hogy majd - kevesebb dolgunk lévén ősszel - leülepítsük. Hason­
majd kézzel kihúzni, nehogy az anya sérüljön. lóan olvasszuk össze a fedelezést és egyéb szedegetésből eredő lépdarabo­
Egészségügyi okokból egyszer már használt szállítózárkát csak akkor al kat, nehogy a moly ezeket is megtámadja.
kalmazhatunk, ha előzően hevítéssel fertőtlenítjük. Természetesen méhe
sünkben anyásíthatunk egy zárkával minden alkalommal, csak tisztítsu
meg! A vásárolt anyától ne várjunk csodát. Beadás után - mint a több Méhlegelők akác után
anyásításnál is - 4 napig ne háborgassuk, mert a zárkából való kiszabadulá
sa után még napokig úgysem petézik. Ne gondoljon a vevő arra, hogy aj Az alföldi rónákon a szöszös bükköny várja méheinket terített asztallal.
anya nem petéző! A késedelem oka a szállítás, a családtól való távollét, Mézelése biztos, egyenletes, csak ne terheljük túl a legelőt. Hegyvidéken a
csökkentett táplálás. Teljesítménye hitelesen hónapok alatt mutatkozi hárs ad tartós hordást. Méze csodálatos ízű, illatos. Mindkét nektár hamar
majd meg. A z is nagy igazság, hogy a legjobb anyát is megviselheti, leron ikrásodik, de a méhek jól telelnek rajtuk. A gesztenye dunántúli vándorta¬
hatja a szakszerűtlen beadás, a noszémás, öreg lépkészlet. nyákra hívja a vállalkozó vándorokat. Egyenletes, szép gyűjtés adódik róla.
Az anyásítás sok módja közül egyet javaslok; a magányos anyát szok A nyár eleji esőzésekkel lábra kapott mezőgazdasági és vadon nőtt nö­
tós dugóval behelyezzük az előkészített család fedett fiasai közé. Jót te vények is virágzásba kezdenek. A leleményes gazda úgy helyezi el méhe­
egy-két esti etetés. Két-három nap múltán, amikor már nem kapaszkodn sét, hogy jószágai egy helyből több olyan növényi kultúrát is elérjenek,
görcsösen a méhek a zárka rostájába, megfordíthatjuk a dugót kirágósi amik egymás után virítanak. Még a kertészeti virágok is szépen nektároz-
Ekkor még le is bölcsőzünk! Nyitott bölcső sem maradhat meg! Általáb. nak, csak területileg szórtabban kell rá telepedni, vagy számításba venni
úgy anyásítsunk, ahogyan megszoktuk, mert azt tudjuk legkevesebb hib (15. kép). Ritkán, de dús táblákban illatozik az édeskömény, amiről renge­
val elvégezni. (Bővebben lehet az anyásttásról olvasni a Méhanyanevel tget gyűjt a méh. Zöldes virágpora aranyat ér a fiasítás nevelésében. Külö­
című könyvem 189. oldalán kezdődő fejezetben.) nösen a Duna vonalán, Paks térségében találunk összefüggő vaddohányt
(selyemfű), ami ugyan fogyasztja a méhet, de még pergetni valót is ad. Ér­
demes rá vándorolni.
A méhcsaládok fészke akác után
Már pergetéskor eltávolítottunk minden selejtes, öreg lépet a kaptárbó..
Ha hiányos maradna a lépkészlet, még egy-egy műlépet beadhatunk a fé­
szek szélére, két nyitott fiasítás közé, félkeretes méretnél duplát. Ha kaptá-

110 111
nyék élik fel, olyan fehérjeanyagot formálva, amit a levéltetű bélcsatornája
felszív, hasznosít.
A kifecskendezett, édes nedvet a méhek szorgosan gyűjtik, és a kikeli')
Hasítás helyére raktározzák. A begyűjtött édesség sokáig nyitott sejtben
marad, mert a méh lassan tudja csak átalakítani, érlelni részben összetéte­
le, részben nagy tapadása miatt. Színe sötétbarnás, íze sajátos, attól fűg-
HÖen, hogy milyen fáról ered. A fenyő édesharmata a legsötétebb, szinte
fekete.
Akár befödik, akár nem, hihetetlen gyorsasággal ikrásodik, kristályoso­
dik. Ez nagy gondot okoz ősszel és télen. Gyorsan kialakuló kristályait a
méh nem tudja oldani. A visszamaradó lé viszont sok olyan anyagot tartal­
maz, amit a méh nem tud megemészteni. Vastagbelében felhalmozódik a
ballaszt, és a kiröpülések megszűntével a fészekben kénytelen üríteni. A
családra legveszedelmesebb hasmenés forrása lehet a mézharmat. A z el­
kent családra legtöbbször pusztulás vár.
Nyáron viszont a fiasítás fejlődését nagyban segíti! Idejében pergetve,
komoly értéket ad. A tiszta téli eleség biztosítása céljából pergessük le még
15. kép: Pilisi konténer. Horváth Jenő Apimondia-aranydijas, saját tervezésű kocsija akác utanifi
geiőn. pároztatókkal
a kétes összetételű mézet is, amiben édesharmatot sejtünk. A z ikrás méz
(Fotó: Horváth Zoltán, Piliscsabai pörgetése kínszenvedés, lépnyomorító munka. Sokszor alig csapódik ki va­
lami a sejtekből, úgy kell kiáztatni, kikaparni, ha pergetésével elkéstünk.
Még egy fontos tudnivaló: az erdők, nem virágzó gyümölcsösök növényvé­
Az édesharmat dői mi munkáinál - különösen a repülőgépes védekezésnél - komoly mérge­
zési veszély állhat fenn, ha a kezelt növényeken sok a mézharmat. A méreg a
Mézharmatnak is mondják népiesen. Meleg nyarak, hirtelen kánikui ragacsos anyagban megtapad, a méh begyűjti, s ha nem gyorsan bomló a vegy­
méze, már június végén mutatkozik, A méhész alig tud méhlegelőrőlj szer, akkor alattomos, lassú, de alapos pusztítást végezhet.
szágai mégis telten huppannak a röplécre, s a mázsa nyelve egyenletes gy
rapodást mutat. A z édesharmat nem virágok terméke. Méheink a sérült!
vélrészekről, a levelek kiválasztott nedvcseppjeiből, vagy a levelek feiüle Jó méz - rossz méz
ről nyalogatják össze. A fenyő, a fűz, a hárs, a tölgy, az éger, ajuhar levele
és a gyümölcsfákon, de a kert rózsafáin is megfigyelhető a ragyogó, ki., Világpiacunk előkelő helyezését sok ország nagyobb tömegű és olcsóbb
ragacsos bevonat, ami a páradúsabb környezetben, a reggeli harmaton ft méze sem tudta mindmáig megrendíteni. A felvásárló évtizedek óta füze­
hígul, a száraz deleken beszárad. ízlelve enyhén édes. teket, nyomtatványokat, ismeretterjesztő filmeket forgalmaz, hogy megta­
^ A nedvkiválasztás még érthető, de hogyan kerül a levelek felszínére, nítsa a méhészeket exportképes, minőségi méz termelésére, kezelésére.
ső lapjára? A levéltetvek megszívják a leveleket, de a zsákmányolt léből Június a mézek hónapja. A gyűjtés, kezelés, pergetés tölti ki. Tekintsük
cukrokat szervezetük nem teljesen használja fel. A z édeskés folyadék bizo­ lit az alapismereteket a mézről. A jó mézet megtermelni nem könnyű do­
nyos átalakulást szenvedve végigvonul a parányi rovarok bélcsatornájá log, de a sok ezer termelőtől felvásárolni sem az! Ahány ember, annyi né­
majd kiürül. Bomlási terméket nem tartalmaz, mert a tetvek emésztősze zet, vélemény a saját mézről.
vében a fő teret, a gyomrot, amely parányi hólyag, kikerüli. A megérné A méz minőségét némi gyakorlattal a méhész is meg tudja állapítani.
tett tápanyagok bomlási termékét pedig a bélben lévő még paránvibb I Melegebb időben folyékonyabb, lehűlve sűrűbben folyik. A z akác méze
112 II
113
hígabb, világosabb a többinél, zamata enyhe, később is ritkán ikrásodik. Ezek aztán csak otthonülők lesznek, majd a tájoló kiröpülésnél elhullanak.
vegyes virágméz erősebben aromás, zamatos. Benne van erdő, mező mii Ha a mézbeadás elhúzódik, akkor a képződő kristályok árulkodnak, mi­
den virágának szépsége, illata. A fajtamézek aromája sajátos (pl. naprafoi szerint, amit el akar adni a gazda, az minden, csak nem tiszta akácméz. A
gó, szöszös bükköny, vaddohány, hárs, édesharmat, alma stb.). A z egyél cukros méz ismertetője még, hogy túl édes, aromátlan, tapadása csekély,
ként jelentős, de az akác minőségét kristályosításával rontó repcemézet j imtéskor nem úgy zörög, mint az akác, vagy a többi, természetes méz. Ha
meg lehet különböztetni a többitől. Még az ajó, hogy akácnyílás előtt ki I< mindezektől mégis átcsúszna a mustrán az a méz, a manapság megszigorí­
het pergetni, nehogy keveredjék. Annál alattomosabban kerülhet a drág tott átvételen vegyvizsgálat is létezik!
akácba a füzesek édesharmata. A méhész sokszor nem is tud róla. Ha rosí A serkentő pergetésről megoszlanak a vélemények. Előnye, hogy jobb
szul rendezte be a tavaszi fészket, akkor - jobb hordás esetén - jelentő évben kétszer is meghordják a méhek a lépeket, tisztul a kaptár, a lépek, a
mennyiség kerülhet az akácra berendezett méztérbe. Ennek következni íészek. Többet fizetnek 3t III. osztályú mézért, mint 2t I. osztályúért. Még­
nyeként a raktározott akácméz hetek alatt kristályosodik. is van hátránya. A felvásárlóknak nagy gondot jelent a sok, alacsony minő­
Mégse féljünk a kristályos méztől. Ha mézünk a természete miatt olyai ségű méz külpiaci elhelyezése, de egalizálása is. Ugyanakkor kevesebb I.
akkor nincs baj. Értéke, ára olyan, mint a folyékonyé. A baj ott kezdődi! osztályú méz kerül felvásárlásra. Törődik a méh is, vontatottabban halad
ha a kristályosodást az idézi elő, hogy etetőcukor oldata került a lépekbe, az építés.
pergetöbe. Megoldás, ha akác végén visszaetetjük - legelő híján - a serkentő perge-
Már a főhordás előtti fészek és méztér rendezésénél ügyeljünk arn lés nektárját, de vigyázni kell, más növény ne virítson ugyanakkor tömege­
hogy az avas, őszi etetésből maradt, áttelelt eleség ne kerüljön majd a sen a közelben, nehogy virágpora az akácmézbe kerüljön. A lépesméz-ter­
akáccal egyszerre a pergetöbe. A befedett maradvány évekig értékes mara melők is felhasználják utóetetéshez. Töltőméznek nem alkalmas, mert
a méheknek. Azt a néhány kilót hagyjuk tehát a családoknál. Ha viszont híg.
néhány keret avas méz bekerül az akácba, akkor abból könnyen vegye A mézet az értékesítésig lefölözve, légmentesen lezárva tároljuk a már
méz-ár lesz a kristályosodás miatt. korábban említett hűvös helyiségben, + 12°C körüli hőmérséklet a legked­
Különösen a fészekmézkamrás kaptáraknái fenyeget cukorveszél vezőbb, mert ezen a hőponton a leglassúbb a kristályosodás. A tároló por­
Ajánlatos akác előtt kipergetn i azokból a keretekből mindent, amik a mé mentes, illatos, bűzös anyagoktól mentes legyen, mert a méz átvesz min-
térbe kerülnek majd. A repceméznél is ez a helyzet a fészekrendezésné ilcn idegen szagot. Nyitott tárolásnál a méz felülete meghígul, mert a leve­
Egyébként is nyerünk vele, mert a csökkent élelemkészlet fokozott gyű gő páratartalmából nedvességet szív magába.
tésre serkenti méheinket. A mézeket ne keverjük egymás között! Keverje Leadás, eladás előtt a vállalatti kannákat fertőtlenítve mossuk át. Tetejü­
vevő, ha akarja. Egyébiránt több visszaélés történt már a keveréssel. ket a tejiparban alkalmazott papírhurka jól szigeteli.
Fokozott a cukorveszély, ha valaki akácnyílás körül etet. Különöse
pergetés után, ha késik a hordás, az időjárás vagy a korai vándorlás mia
(pl. repcéről akácra). Kapzsiságból is láttam én már etetni vándortanyá_ A méhek sokoldalú hasznosítása
pedig a méhek már jócskán hordtak. A z ilyen ember nemcsak a felvásárlót
és a fogyasztót csapja be, hanem saját magát is. A z éjszakai 1 iterek lassítják Még mindig sok méhész csak egy termelési ágat művel. A z akácnyílás után
a sűrítés munkáját, virradván, vontatottan hordanak a méhek. Betájolt leperget, esetleg vándorol még, majd betelel, és készen van a méhészeti
munkájuk egyensúlya megbillen: kinn is nagy bőség van nappal, benn is éj­ evad munkája. Ez a parlagi vagy naturálméhészkedés. Pedig nem szabad
jel. Teregetni se tudnak jól. A feletetett családokat hamarabb kell pergetni, egyetlen kaptár népét sem tétlenül hagyni. Némi igyekezettel több terme­
A m i a kannákba kerül, az híg lötty, kevert cukorlé, könnyen erjed. Igyek­ lési ágat is be tudunk indítani. A virágporszedésről már esett szó. Jó jöve­
szik is túladni rajta a méhész még a vándortanyán, akár áron alul is. Kár delmet jelenthet a méhésznek a pempőtermelés, az anyanevelés, a viasz-
lesz még az is, hogy a korábbi pergetésnél még nem kelt ki a fiasítás zöme. icrmelés, a lépesméz-termelés és - kellő piac teremtése után - a méregter¬
Árt neki a léhűtő pergetés, sok méh sodrott szárnnyal születik. melés is.

114 115
A méhek munkanélküliségének oka az is, hogy a méhész nem jól időzi A palackoláskor lehetőleg meleg helyiségben, sima felületen vágjuk ' 1

a családok fejlődését. Egységei nem a kilátásban lévő hordásra érik el fejlő> nagylapú, éles késsel a 12-12,5 cm széles szeleteket úgy, hogy közben I fl
dési csúcsukat. Ilyenkor a gazda panaszkodik, hogy méhei „húsra dolgoz delezés ne sérüljön meg. A z üvegeket mosás után ne töröljük, hanem CfOl
nak", nem jó fajták. Pedig a hiba nem a méhekben van! gassuk le. Háromötöd részig töltsük meg tiszta akácmézzel, majd óvatosan
A z egyes termelési ágakra fel kell készülni elméletileg is, tapasztalam helyezzük bele a hosszúkás lépszeletet. Ha kell, utánatöltünk. A csavan I
is. A reális tervezés nélkülözhetetlen. Ugyanakkor egységesnek kell lennie tetőt szorosan zárjuk. A tető, vagy a tömítő felszíne ne legyen fémes, meri
a méhesnek, mert az eredményes méhészkedés szalagmunkát igényel. Se* B méz sava megmarja a fémet, a mézben szennyeződést idéz elő. A lépM
rozatmunkánkhoz egységes eszközök kellenek. méz ára a kannaméz duplája szokott lenni. Megéri az aprólékos munkai

A lépes méz termelése A méhpempő termeléséről


A szalmasárga mézben úszó, fehéres lépes méz nemcsak a gyerekeknek, Lrdemes ezzel is foglalkozni, mert május-júniusban családonként tíz dekái
hanem a felnőtteknek is ínyenc csemege. Különösen a nyugati országolj könnyen meg tudunk termelni. Igaz, munkaigényes, pontosságot köveiéi
érdeklődnek az eredetiséget idéző édesség után. és a családokat nagyobb mértékben megviseli. Csak biztos piac, szerződéi
A munkába fogott méhcsaládoknak kéthónapnyi elfoglaltságot biztosít esetén lássunk hozzá.
A méhésznek nem okoz különösebb megterhelést. Alapvető követel­ A z előzetes elméleti ismereteken túl szükséges hozzá a zsúfolt, egészsé
mény, hogy a család fiatal lépeken éljen. A méhek ugyanis az idősebb, sö ges, rajzos hajlamú család, sok fiatal méh, virágpor és méz, jó legelő és a 01
tét lépek pereméről, morzsákból is csipegetnek a szűz lépek építésekor, pi serkentés.
sötétebb viaszámyalat eleve rontaná a minőséget, küllemet. Ahány pempőtermelő méhész, majdnem annyi termelési mód. Anyái
A termelés akáchordáskor indul. A rakodókaptárban az alsó fiókban lan és anyás dajkákkal végeztetik a nagy munkát. A z anyátlan család job
kialakított fészekből néhány keret fedett fiast kiemelünk és a méztérbe he­ ban megkopik. Fészkének közepén két, fedés előtt álló, álcás keret fogja
lyezünk. Megközöljük néhány olyan kerettel, amiben az építés irányát vilá­ közre a tenyészkeretet. Meleg felső takarás, oldaltető, tömött fészek kíván
gos színű viasszal előzetesen megöntöttük. A z anyarács a fészek tetejére latik. A pótbölcsőket a tenyészanyag beadása előtt le kell csipdesni: jobb az
kerül. A család rohamosan beépíti az üres kereteket heresejtekkel és rész­ elfogadás. Kétcsaládos rendszernél a másik kaptárfélben se legyen anya,
ben meg is hordja. Ekkor a kiépített, de még be nem fedett lépeket kiszed­ mert az éppen legfontosabb fiatal méhek áthúzódnak oda.
jük, tartalékoljuk, újat helyezünk helyükbe. A teljes befedést majd később
Kétcsaládos kaptárnál a kétanyás fészek a szélső 9-9 kereten, a pempös a
végzik el a családok. Félkeretes rakodóknál a fedetteket felcserélhetjük fedet­
középső 6 kereten alakul meg. Kétoldalt anyarácsot alkalmazunk. A rács­
lenekkel. Hajó a hordás, újabb fiókot helyezhetünk rájuk. Ha nagyméretű ke­
nál l - l virágporos keret, majd l-l tenyészkeret, középen két nyitott fiaskerel
retekkel dolgozunk, drótoznunk kell a súlyos lépek szilárdsága érdekében.
függ befödés előtti álcákkal. Rázzunk hozzájuk zsúfolásig fiatal méheket.
Ha az anya csak pár hónapos, akkor anyarácsra sincs szükség, mert az új Rakodó kaptáraknái az anyás rész a legalsó fiók, a középső a mézes­
anya nem petézik herét, csak szükségből. Egyébként mindenkor jó, ha a lé­ virágporos keretsor, fenn a pempös fiók a már leírt keretbeosztással, keret-
pes mézet termelő család fészkébe egy herepetézésre alkalmas lépet tűzünk, etetővel.
hogy az idősebb anyák se kívánkozzanak a herés építménybe petézni. Alacsonykeretes rakodónál érdemes startert, elfogadó családot alkalmazni.
A főhordás után a serkentő pergetés mézével etetve végzik el a befedést Ez indítja a pempősítést. Beosztása: 1fias,1 tenyész, 1fias,1 tenyész stb. Este­
méheink. Három változatban kerül forgalomba, illetve átvételre a lépes leié beálcázzuk, másnap délelőtt már a dajkához kerül további pempőzésre a
méz. Nálunk az egészkeretes és az üvegekbe helyezett, leszabott, mézzel si>k elfogadott álca. Szokás a folyamatos dajkáitatás is: a dajkáknál a felső lép
felöntött változat a közismert. A z egészkereteshez a felvásárló ládikát álcázása friss, a másodiké egynapos, a harmadik álcasor kétnapos álcázás. Idő­
mellékel, a leadással nincs gond. igényes a cserebere miatt, de indító családdal eredményes!
116 117
A tenyészléceken a mártott, vagy műanyagból való, de viaszban ííirdej Júniusban akár művelődési, akár iskolai szervezésű az a szakkör, közös
tett bölcsőalapok 3 mm-re lehetnek egymástól. Növeli az elfogadást, ha áH munkánk legyen a pergetés, a fészekrend, műlépezés, a szaporítás és az at­
cázáskor lepénycsíkot ragasztunk a tenyészlécek tetejére és mielőbb eta kairtás. Kirándulás jellegű a nyári méhlegelök felderítése.
tünk is. Ezért jobb estefelé álcázni. Komoly, önálló feladatokat ró az ifjú méhészre az ügyeleti munka. E z
Tenyészanyagnak megfelel a kétnapos álca. Már kisebb méretű pempd) álljon a tartós itató beállításából, üzemeltetéséből, a hordás megfigyelésé­
termelésnél is érdemes tenyészcsaládot berendezni, hogy megfelelő kori ből és az anyák petézésének ellenőrzéséből egy-egy fias lép megtekintésé­
álcákhoz jussunk. Sokan eredményesen alkalmazzák a petéztető tokot is. vel. Ne feledjük a méhes és környékének tisztán tartását, gyomtalanítását!
A z álcát puha pálcával helyezzük a előpempőzött bölcsőlap aljára úgy,
hogy az álca azonos oldalán feküdjék, mint eredeti helyén. A beálcázol
dajkát serkentsük 1:1 arányú, meleg szörppel. A napi adag 5-6 dl.
Álcázás után 72 órával a bölcsőket elszedjük, szélüket 1 cm-esre rövidí
jük, az álcát csipesszel kidobjuk, majdapempőt műanyag kanállal kimeri
jük. Ha idősebb álcákkal dolgozunk, nem kell megvárni a 72 órát. A m i ka
az álcák körülérik testükkel a bölcsőt, távolítsuk el, mert további bennta
tásuk gazdaságtalan. A kiürített bölcsőket 4-5 óra múlva, újra álcázva i
mét beadhatjuk a dajkának.
A z elszedett pempőt finom szövésű tüll anyagon átszűrjük, müanya
vagy üveg edényben, gondosan zárva, hűtőszekrényben tároljuk a mélyhű­
tő részben. A pempŐ fémmel ne érintkezzék. Magánhasználatra mézzel
keverve is tartósítható.

Méhészeti szakkörök júniusi munkája


A tanév befejeztével az iskolák szakköreiben is vakáció következik. A pe«
dagógus méhészek általában nyári ügyeletet szerveznek, de sok esetben
maguk végzik a közös családok körüli munkákat. Legyünk rugalmasaki
Akár nevelő, akár egy tapasztalt méhész vezeti azt az ifjúsági szakkört, bíz*
zuk a tanulókra, a várható utánpótlásra a családokat. A felelősség és al
Önállóság érzete, tudata megkétszerezi a fiatalok munkakedvét, szorgal­
mát. Kezelések előtt esetleg elmondják tennivalójukat, utána néhány szol
val beszámolnak a végzett munkáról. így az oktatási folyamat sem szenved
csorbát. Semmi esetre sem kell bábáskodni fölöttük!
Nagyon helyes és bevált szemlélet, hogy a szakköri foglalkozásokon u
fiatalok ne érezzék az iskolai munka folytatását. Oldott, önként adódó, si«
kerélmcnyt bőven biztosító műveletsorok szolgálják az elérendő nevelési
és oktatási célokat. Nagyon fontos a szemléltetés, a bemutatás és minden
mellé az indoklás.

119
118
JÚLIUS A méhanyák jelölése
I ía nem festettük volna be az anyákat, vagy a jelzés levált volna a vásárolt,
vagy általunk meghagyott, nevelt anyákról, akkor most feltétlenül jelöljük
meg őket. A külső jegyek alapján még kis méhészetben sem lehet emléke­
zetre bízni az anyák korát. A jegyek változhatnak is. A mesterséges jelölés
előnyei: figyelmeztett az anya korára, segít felismerni a váltást, raj esetén
eldönti a tulajdonjogot, segít megkeresni a lerajzott családot. Kezelésnél
A z általános ellenőrzés, nyári legeltetés hónapja, amikor a családokat m szemünk könnyebben kiszűri a lép sok színéből (méhek, virágpor, fedele-
az őszre készítjük elő, de még kihasználjuk a fejlődést segítő hordási leh zések stb.) a tudatosan keresett színt. P l . 1989-ben zöld a nemzetközi jelö­
tőségeket, védekezünk a kártevők, a mérgezések és betegségek ellen. lés színe, ezt a pontocskát keresi szemünk. A család is nyugodtabban ma­
Kaptárainkat árnyékban igyekezzünk elhelyezni, akár a vándortany' rad, ha nem forgatjuk át többször is, az anyát keresendő. A z előforduló
akár otthon van a méhes. Ha természetes árnyékot nem lelünk, a közi mérgezések, lopások, bejelentési kötelezettség alá eső betegségeknél ajel-
mert nádpalló a tűző nap melegéből sokat elvesz. Ha túlhevülnek a fés zett anya igazolja a rendszeres kezelést.
kek, a méhek a begyűjtött nektár nagy részét a hűtésre, a szellőztetés mu A jelölésnek hátrányai is vannak. Ritkán testileg megsérül az anya, eset­
kájánál élik fel. Ha semmi más mód nincs, a jól takart fészek fölött a tű leg felröppen fogáskor. Ha festés után hamar visszaadjuk, csomóba foghat­
napon emeljük meg kissé a kaptártetőt, hogy a levegő mozogjon alatta, s lak az idegen illat miatt. Meg aztán, ha nem gyakoroltuk, nehezen áll rá a
hevüljön túl a fészek. kezünk.
A kánikulát gyakran váltja fel az átmenetileg hideg idő. A melegben A családnál élő anyát a reggeli órákban fessük meg. Arra a lépre helyez­
terjedt fiasítás érzékeny a változásokra, ezért indokolt a mérsékelt takar zük vissza száradás után, amelyikről levettük. Megvárjuk, amíg udvara
A friss levegőt úgysem itt kapja a család, a felesleges hőt sem itt adja 1 megalakul, amikor is kínálgatják, etetik, és csak ezek után rakjuk vissza a
ezért a takaró nem árthat a melegben: szigetel. keretet a kaptárba. Festésjelölés közben a lép a nyitott fészek fölött nyu­
Gondoskodjunk a kijárok helyéről és mértékéről. Lehetőleg középe godjék. A zsongó család illata, muzsikája inkább vonzza az esetlegesen fel­
nyissuk meg a rést. Nagysága inkább a szellőzési igényhez, mint a na röppenő anyát, mint a szabad levegő.
hordáshoz igazodjék, amire már nem számíthatunk. Gyakorlatlan, kezdő vagy bizonytalanabb kezű, gyengébb látású mé­
Rendezzük a családokat a hó első napjaiban. A kezelések szakaszos hész előbb hereméheken próbálgassa a festést. Használjunk leszorító hálót
legyenek. Ha több időnk van, akkor a törzscsaládok kerülnek kezelésr vagy festődobozkát, amibe besétál az anya, és festhetünk. Jelölő alkalma­
második ütemben a szaporulat, amikor pedig csak egy-két óránk van, a ta tosságunk egy pálcikába szúrt gombostű legyen. Festéknek jó a Neolux ne­
talékokat, anyanevelőket vizsgáljuk át. Jegyzeteljünk! A felfektetett törz vű autózománc. Színskála: 1990-ben kék, 1991-ben fehér, 1992-ben sárga,
lapok sok munkától mentesítenek bennünket. A vizsgálati munkát elő 1993-ban piros, 1994-ben zöld. így ismétlődik. Ügyeljünk arra, hogy a festék
tervezzük! csak a tor tetejére kerüljön, és ne folyjon be a szárnyak tövéhez, ami gátol­
Gyengébb családjainkat 6 léputcáig vagy megerősítjük vagy egyesítjü ja, nyugtalanítja az anyát.
ha törzset akarunk belőle fejleszteni őszig. Tartalékainkat úgy rendezzü Akad olyan méhész is, aki számycsonkítással jelöl. Kár! Ezeket az anyá­
hogy egy mézes-virágporos lép mellett legyen két fias és az esetleges nyár. kat gyakran leváltja a család. A rajzást sem gátolja meg a hiedelemmel el­
legelőn begyűlő méznek egy üres lép. Ha az osztott kaptárban megszorul­ lentétben a csonkítás, mert a rajbölcsők befedése után a csonka anya kijön
na az anya, egy fias lép kiemelésével, üres lép fészekszéli betűzésével biztc^ a lányaival, és a kaptár előtt a földre esik. A méhek jórészben visszaszállnak
sítunk neki helyet. A sérült, elherésedett lépek most is, mint a legtöbb ke-, a kaptárba, de később az új anyával kirajzanak. A méhész állandó jelenlétét
zelésnél kikerülnek a fészekből. Műlépet csak jó legelőn tűzhetünk be • igényli ez a bizonytalan rajzásgátlás, jelölés.
egyesével.

120 121
A z anya színét a kaptáron is jelölhetjük a kijáró fölé szúrt, éyjáratn A serkentő hatás és a méz mellett panaszkodnak is rá. Nem mint! 1 1

megfelelő színűre festett rajzszeggel. Bármi történne is (rajzás, rablás, ás, jon mézel. Elfogynak legeltetésén a méhek, koptatja a dolgozókitl I Mi
anyátlanság, nyugtalanság, mérgezés, a feljegyzések hiánya), már az elsq majdnem cukorár a felvásárlási értéke. Telelésre nem alkalmas, n
pillanatban tudhatjuk, milyen évjáratú az anya. Ha a festék lekopott, má­ lekben kristályosodik.
sodszorra a szőrtelen tort már nehezebb megfesteni, alkalmazzuk inkább a A tányérvirágon rengeteg ragasztóanyag is van a nektár ÓN a vlram
színes lemezkék felragasztását. mellett. Gyűjtés közben a méh szőrzetére tapad. Szorgos jós/ngunl li H
más csomókat alakít belőle kosarában. De amíg lekeféli, csomóz/M • I
csot, addig szőrzete is megkopik. A hiányos szőrzetű méh alig lutl li
Méhlegelök júliusban port hordani. így aztán egyre kevesebb virágpor kerül be a fészekbe i
anyát is mérsékli petézésében.
Aranysárga tányérjával ellenállhatatlanul csalogatja magához a méhet és Másik ok, hogy a napraforgó szeszélyesen mézel. A méh csokól) ll/i III
méhészt az egész hónapban virító napraforgó (16. kép). Kísérletek bízol anyaggal hólyagjában röpül ki gyűjteni, ami hamar elfogy a keresgi li kh
nyitják, hogy a virágját megtermékenyítő rovarok 95°/o-a házi méh. ben. Fogyasztja erejét és készletét a ragasztóval való küzdelem IN A kitti
A napraforgót, mivel nincs a szádorgón kívül m á s j e l e n t ő s ellensége, rülőfélben lévő rovar már nem gyűjt, nem talál olyan könnyen in k i m
nem szokták vegyszerezni, nincs tehát mérgezésveszély. A hordás évről mint egyébként. Vérének cukorszintje lesüllyed. Leáll a megfáradt ttyítllű
évre nagyobb országos viszonylatban, mert olyan fajták vannak terjedő­ majd a hűvös hajnalokon ledermed. Sok kinn háló méh esik áldozatul
ben, amelyek több, jobb magvat hoznak és mézesebbek is. varevőknek is. Amelyik méh szervezete még fiatal, nem kopotl el, HitnAI 1

kis pihenő alatt lebontódik annyi alapanyag, és bejut a véráramlásba


vei lesz ereje hazaszálini. Ezért zömében fiatal méhekkel, csak érni |ol
rendezett, fiatal anyával élő családokkal érdemes a napraforgói a vándorul
ni, de úgy, hogy hitelesen tudjuk előbb meg azt, mézel-e a napraforj
a talajon és milyen fajta. Fajtánként mása nektárkiválasztás, a ragan/lri i i
virágpor, valamint a virágzás kezdete, tartama is.
A gazdaságoknak be kell látniok, hogy améhnélkülözhcleilcn u mngln
jíásnál. A méhjárta táblákon 30-40%-kal több lesz a termés. Magatitthh li
1
az olajtartalom, 20%-kal jobb a csírázóképesség és az ezermaj'Jniiii }•
kai nagyobb, különösen, ha megfelelő családokkal legeltet a mohi
lervszerűen helyezi el a kaptárakat a tábla körül. Egy hektárra elegemli i '
méhcsalád. így a gazdaság is jól jár, s a méhnek is elegendő legein |ut

Méhek a lucernásban
1
Létfontosságú takarmánynövényünk, aminek magjából drága valutáorl i
portálunk is. Hetekig hízhatnak rajta méheink. Magfogásához ; ih ni i
külözhetetlen. A reá való telepedést a gazdaságok részéről és a mehi 11
részéről is több téves nézet gátolja. Félnek, hogy hirtelen kell vegyuzori ni
a gyorsan fellépő kártevők ellen. Sok m á r a mérgezési per. A gazdilNfignt
16. kép: Jó legelót ad a „méhkoptató" napraforgó. A méhek tájékozódását segitik a váltakozó színak nem akarják anyagilag támogatni a letelepedő méhészt. Lehet, hogy HZi m
(Fotó: Szűcs Mihály, Becse)

122
nal szállítani kell. Későn, egyenetlenül bomlanak le a mérgek, kockázat magfogást vállaltunk, mert azon a méhek már nektárgyűjtők, alig lesz vi­
a korai rátelepedés. Nehézkes a családok kezelése a lucernán, mézfogá rágporgyűjtő, megtermékenyítő közöttük. Kitanulták az oldalazást. A taé
kissé szeszélyes. A méhek 13 °C melegben még nem, 34 °C-on már nem i hész jól jár ugyan, mert több méze lesz, de a gazdaság nem. A hivatalos
járják. Nyirkos, esős időben inkább a szár és a levelek fejlődnek, nem a szerveknél való bejelentkezést és az egészségügyi igazolást itt se felejt
nektárkiválasztás fokozódik. A virág megnyitásánál a szerkezet megüti a sük el!
méhet. A nektár is nehezen, vagy oldalról közelíthető meg. Ha a közelben
más, nektárosabb, könyebb járású, hordású, bővebb virágporú növény vi
rít, inkább arra járnak az egyébként kényelmes méhek. Egyéb nyári méhlegelök
Ha a lucernára telepedünk, csoportosan helyezzük el a kaptárakat. I
méteres körzetben 90%-os a látogatottság, 1000 méteres átmérőjű körbe \ csodálatos színű vöröshere is jó méhlegelő, ha méheinket rákapatjuk.
már csak 60%. A hosszabb úton több méh esik áldozatul a rovarevőkne Míg a lucernánál a kehely zártsága, addig itt a virág pártacsövének mélysé­
időjárásnak egyaránt. Kevesebbet fordul a méh naponta. ge okoz gyűjtési nehézséget. A méh szívószerve 6-7 mm-nyire ér be a pár­
Hektáronként 6-10 családot tervezzünk. Készítsük fel a családokat sp iacsőbe, így csak akkor tud eredményesen gyűjteni a vörösheréről, ha a
ciálisan: elegendő élelem mellett legyen sok fiatal m é h a családokban, [úrtacsőben bőven van nektár.
mert mint virágporgyűjtők, ezek termékenyítik meg a növényt. A z uralkoj Segíteni szokott az aszályos év, amikor a virágok fejlettsége 2-3 mm-rel
dó szél hátulról ne fújjon, mert sok fáradt méhet leszorít a növény közé. emarad. Nagy melegben is ellankad a virág tartása, könnyebb a gyűjtés. 111
tájolás lehetőleg keleti legyen. Kerüljük a nyirkos, hűvös helyeket. Tel is lehet szoktatni a keserítő csészelevelek eltávolításával, szörpösen. Növe
pedjünk a vetésbe kaszált sávba. Ennek előnye magban, mézben egyaránJ i a hordást, hogy még a nem magnak hagyott vörösherét is teljes virágzásig
megmutatkozik. Helyezzünk ki biztonságosan működő hatókat. Ne feledi lem vágják le. Egy jó hétig gyűjthetnek róla méheink. A napi hordás a hí­
kezzünk meg a minél nagyobb felülető röplécek alkalmazásáról, mert a rén elérheti a 2 kg-ot is. A fiasítás szépen fejlődik rajta. Méhveszteségünk
hűvös reggeleken sok méh a hideg földre hull. Ezek órákig nem indulnak kevesebb, mint a lucernán. Jó telelőeleség, kannába is jut belőle olykm
újabb gyűjtőútra, pókok, rovarok, madarak zsákmányává válnak. Ne feled¬ Kedvenc méhlegelő a szinte mindenütt előforduló fehérhere is. Igény
jük, hogy nyáron már sok ellensége van méheinknek! Úgy rakodjunk, hogy leien növény, július végéig virít. Igaz, nektárja kevés, de hozzáférhető. A
méheink bármikor szállíthatók, rakodhatok legyenek, esős időben is! Ván­ családok szépen fejlődnek rajta. A Dunántúl lankáin és a Felvidéken, Oö
dorkocsinál mérsékeltebb hozamra számítsunk a családok zsúfoltsága hör dús rétjein találunk nagyobb, összefüggő legelőket. Teherbírása 4 esti
miatt. l,id hektáronként. Kár, hogy nem sokan vándorolnak rá, mert az a szemle
Próbálkozzunk szoktató etetéssel. A z 1:1 arányú, meleg szörpbe csész let uralkodik sok helyütt, hogy arra a növényre érdemes vándorolni, amínÜI
leveleitől megtisztított, friss lucernavirágot áztatunk estétől reggelig, majd mcskán lehet pergetni is. Inkább etet a méhész otthon, vagy az állandó hl I
a járás megindulása előtt az etetőtáicákba töltögetjük 2-3 dl-es adagokban, lyén, mintsem kimozduljon. Arra nem is gondol, hogy a cukoretetés nem
8-10 napig. sokat ér elegendő virágpor nélkül. A családok zavartalan nyári fejlődéi!
A délelőtti órákban kezeljünk. Úgy számoljunk, hogy az elvirágzásig felér gyakran egy kisebb pergetéssel!
10-30 kg lesz a tömeggyarapodás, családjaink meg ne szoruljanak. A lucer­ A kétévenként virágzó somkóró jelentős, nektárt adó növényünk. Fehi l
naméz kiváló telelő eleség. A harmadik kaszálású maglucernán méheink árágú faját tervszerűen termesztik, sárga virágú változata vadon tenyészik
be is tudják gyűjteni a téli szükséglet javát. Viszonylag igénytelen, ezért biztos méhlegelő. Hosszú szárain százával i •
Kössünk a gazdasággal írásos megállapodást kijelölt telephelyre, va­ lakoznak a kis virágok, amikből a méhek ernyedetlen szorgalommal szívi |
gyonbiztonságra, mérgezésmentességre, cukorsegélyre a szoktatáshoz, éí itatnak. A vetéstől függően egész nyáron virít. Táblás termesztése 6 héÜjj
szállító jármű adásához, akár vegyszerezés miatt, akár az elvirágzás miatt ul egyenletes hordást, fejlődést. Még vadon élő változatára is érdemes l l
távoznánk. A gazdaság még így is jól jár, hiszen a termése megduplázódik. rakodni, ha nagyobb táblában találjuk. Méze illatos, olykor rablást okoz II
Második kaszálású tábláról ne vándoroljunk a harmadik kaszálásúra, ha unyátlan családoknál.

124 HM.
A Dunántúl egyes részein jó legelőt nyújt a kék virágú levendula. Illato ne csepegtessük el a rablásra, kutatásra csábító szörpöt. Ne adagoljuk túl.
méze csodás zamatú, keresett áru. A kaptár felbontásakor viszont gyakran Egyszerre l liter meleg szörp az adag. A júliusban megkezdett etetési
ingerli a méheket kutatásra. Kár, hogy gyakran túlterhelik a táblákat, nem szá­ augusztus végéig folytathatjuk. Fejlett, egészséges családokat nyerünk,
molnak a teherbírással. Ezen a legelön is szükséges az itató működtetése!] amelyek már nem koptatják szervezetüket a téli eleség átalakításával, bfl
Ritkán és korábban vándorol a méhész a dinnyeföldekre, uborkásokra. gyűjtésével, jól állják az atkairtást.
Viszonylag kevés virágot hoznak, de nektárjuk magas cukortartalmú, s o i A z a méhész, aki csak hétvégeken tud jószágai között tevékenykedni,
virágport nyújtanak. Megporzási árat kérhetünk a letelepedésért! 2 hektár nem ér rá hét közben etetni, próbálkozzék kristálycukros etetéssel. A CM
bír el egy családot. ládok alapkészletének pótlása után minden hétvégén betölthetünk 1 kg-nyi
kristálycukrot a tálcaetetőbe, vagy a keretek tetejére borított kátránypapíi
ra - megemelt rostakeret alatt. A z első adagot kissé locsoljuk meg vízzel,
A nyári serkentésről esetleg némi mézzel, hogy rákapjanak a méhek. A kaptárak jól zárjanak, u
itató állandóan működjék, mert az oldáshoz és a gyarapodó hasításhoz CM
Nincs mindenkinek jó júliusi méhlegelője. A z esztendők sem egyformán ládonként legalább 1 liter víz szükséges naponta. A kristálycukrot nem SZi
1
kedveznek a méztermésnek, ezért hát serkentenünk, etetnünk kell családi bad túlvizezni! Porcukrot magas keményítőtartalma miatt ne adagoljunk
jainkat. A tarlókon fehér tisztesfű helyett fekete égési foltokat iáthatunk. A; Oldatba sem jó, csak tavasszal.
korszerű gazdálkodás kiirtotta a régi, mézes gyomokat is. Tavasztól ne­ Ügyeljünk arra, hogy ne maradjon el a kristálycukor heti pótlása, után
künk dolgoznak méheink, ne legyünk hát szűkmarkúak, ha a cukroszsákba töltése, mert az új, rég várt adagnak mohón nekilátnak, sokat leszórnak b l
kell már nyúlnunk. löle. Ez az etetési forma kényszerű! Augusztus közepétől nem alkalmazni
A nyárközépi hordástalanságban az idei anyák petézgetnek ugyan, de az tó károsodás nélkül.
idősebbek érzékenyek rá. Végezzünk egy alapos felmérést július közepén Mind a szörpös, mind a szilárdcukor-etetésnél ügyeljünk, elhordta-c |
Tegyük rendbe a fészket, mint amikor vándorolni készülünk. Néhány na» család időre az eleséget. Ha maradék van (gyenge népű, teli lépü, anyátlan
gyobb adag, 1:1 arányú szörppel biztosítsuk az alapkészletet, majd másna­ egységeknél fordul elő), ne töltsünk rá újabb adagot, hanem bontsunk kap
ponként serkentsük a családokat az esti órákban. tárt, orvosoljuk a bajt. A szörpös ráöntésnél megsavanyodik a lé, és hasm e
Sokan sietnek a tv elé, ezért alig várják meg a méhek elülését, máris etet­ nés tör ki a családnál.
nek. Pedig káros, mert: Gyakran fennakad az úszó, a méhek ebben a helyzetben lekötik propo
1. Még sötétedéskor is felzajduínak ajószágok a szörp hatására, nem még lisszal. Azután százával fulladnak a szörpbe. Lehetőleg friss, fehér lécecs-
korábban. Mindenfelé kutatnak, keresnek. A denevérek és a kései fecs­ kéket alkalmazzunk úszónak a keretetetőbe, amit beöntéskor egy pillan­
kék lakmároznak belőlük; tással ellenőrizni tudunk, feljön-e a lé tetejére, vagy sem. Mind a megsava­
2. Esti szúnyogirtásnál, vegyszerezésnél, amikor a méreg reggelig lebom- nyodott maradékot, mind a méhhullákat takarítsuk ki, és mossuk át edé­
lana, beszállnak a gyilkos ködbe, landolnak a mérgezett felületeken; nyeinket gondosan, lúgosán. Szárított állapotban adjuk vissza.
3. Másnap folytatják a kutatást, keresgélést hordás, érlelés helyett. Tárna-
dékonyabbak egymás között és az ember környezetében is. A z állatokra
kifejezetten veszélyesek lehetnek. Méheink és a nyári szúnyogirtás
4. Kutató, rabló szokást alakítunk ki bennünk, ami arra vezet, hogy nappal
lerabolják a gyengébb, esetleg anyátlan egységeket, pároztatókat; Nyári méhlegelők, tavak, folyók, árterületek, üdülőtelepek környékén álta­
5. Ha nagyobb adagot kapnak, mint amennyit el tudnak hordani egy éjjel, lánossá vált a helikopterről, hajóról, tartálykocsiból végzett, rendszeres
akkor is napokig keresgélnek és támadnak. szúnyogirtás. A különböző cégek, intézmények váltakozó formában szór­
A rendszeres etetésre petézésre lendülnek az anyák, erősödik a család. A lak a mindenfajta vegyszert. A hatás gyakorta kétes, mert a szúnyogok
téli eleség egy részét is most raktározzák el a serény méhek. Fontos, hogy ugyanúgy megvannak és csípnek, mint egyébként. Vegyszerezéskor még

126 127
hevesebben. A rovarirtók közül többen az adag, ill. a szer töménységéne A rablásról
növelésével próbálják elérni azt, amit a szúnyogok természetéhez való ig
zodással is lehetne. l lordástalan, aszályos időben, szakszerűtlen kezelésnél szokott előfordul­
A méhészek pedig - ezerszám - sirathatják a haza nem tért jószágaika ni. Júliusban már gyakoribb. A méhek igyekeznek a fészkükbe minél több
takaríthatják a hullákat a kaptárból, kaptár elől egyaránt. Elkeseredésükö mézet begyűjteni. Minden alkalmat felhasználnak a készlet gyarapítására.
alig segít a megállapított kártérítés. Mert hogy a méhészkedés több, mi (Jyakran ellátogatnak a gyenge egységekhez, a néptelen, őr nélküli kijárók-
anyagi!! hoz. A z eléjük vetődő vendéglátót megkínálják mézzel, majd bebocsátást
Nemcsak a méhek százezrei pusztulnak el ilyenkor a kérdéses, „kezel nyerve megszívják magukat az idegen mézből. Gyorsan elillannak, új tár­
területen, hanem szinte kihal az egész rovarvilág. Még a halak is felfordu sakat csalnak magukkal. Ha a meglopott család őrei megsokallják járásu­
nak vizükben, ívási helyeiken nem indul fejlődésnek az ikra. Növényevők kat, harcba bocsátkoznak. Egyaránt hull támadó és védő. A megtámadott
ragadozók és vegyes étkű állatok egyaránt elhullanak a biológiai fánckap családban elveszhet nemcsak a mézkészlet, hanem az anya is. Károsodik a
cso latban. Hasítás, hiszen nem kap a nyitott táplálékot, nem kap a fedett kellő hőt.
Dicséretes dolog a szúnyogirtás, csak a kivitelezése nem megfelelő sen Nagyobb mennyiségű, fedetlen élelem érlelésekor a méhek erősebb il­
a célnak, sem a hasznos rovaroknak. A tenyészhelyet kellene idejéber latokat bocsátanak ki lakásukból, ami odacsalogatja a keresgélő méheket.
megszórni méreggel, ahol a szúnyogok milliárdjai rajzanak, ahonnan aztát A (űző napon lévő kaptáraknái is hasonló a helyzet. A hűtés céljából vég­
kötelékben vonul szét az éhes had. Gond a nappali irtás is. Mert hiába írjáH zett, erősebb szellőztetés a szabadba juttatja a táblás fiasítás sajátos szagát,
ki, hogy az esti órákban védekezzenek, nem tartják be! Más lenne a hely-i a lejsavasan erjedő virágpor illatát, a viasz, a méz, a lépek illóanyagait. H a
zet, ha pl. a méhek elülése után vegyszereznének, mert másnap nem röpül-t nem is tör ki látványos csata, a kutatások csendes lopkodássá, csendes rab­
nének a riasztóanyaggal kevert méreg közelébe sem. lássá fajulnak.
A reggeli órák vegyszerezései nagyon veszélyesek, mert 10-11 óráig is el­ Csendes rabláskor a család sem veszi észre a méz lassú fogyását, de nem is
húzódnak. A z irtási időben mindenfelé virít már a laposokon a vadvirág, indna ellene tenni semmit. Ez a jelenség gyakori az anyátlan családoknál is.
sárgállik a somkóró, zöldell az édeskömény. Legalább ezeket a virágzó táb­ A rablások említett kárán túl veszélyhelyzet alakul ki, mert minden be-
lákat kerülnék el a helikopterek! Vagy alkalmaznának olyan vegyszert, ami icgséget terjeszt a rablott méz, vagy a rablók maguk. A legtöbb beteg család
reggelig lebomlana! nem tud védekezni a betolakodók ellen, így a kór gyorsan terjed.
A családokat lezárni nem lehet és felesleges is, mert a szo kásosan kikül­ Általános rablást idézhet elő a szabadban végzett viaszfozés, műlépön-
dött értesítésen a dátumokat figyelembe véve, havonta 18 napig kellena lés, pergetés, a méhészeti termékek, anyagok helytelen tárolása is. Ügyel-
méheinket zárva tartani. A ritkuló méhlegelőkről pedig nem lehet elvání liink arra, hogy raktárunkon az ablak rostaszövetes legyen! A méhek elől
dorolgatni a semmire - országszerte! mindig mindent gondosan el kell zárni!
Jómagam a szúnyogirtás előtti estén nagyon híg szörppel etetem meg Rabláskor füstöljünk be minden röpnyílásba többször is, ha a mi méhe­
családjaimat. Másfél litert adagolok, hogy másnap meg legyen az elfoglalt­ sünkből kerül ki a rablóhad. Szűkítsük a kijárót. Tűzzünk a kijáró elé rosta-
ság, a víz (itató ellenére is eljár a méhek egy része szívogatni a nyirkos he» s/övetet, hogy a rablókat megtévesszük. Eredményes a kaptárak vizes-kar-
lyekre). Ajánlatos a kérdéses cím figyelmét esetenként felhívni a virágzó holos zsákkal való takarása is. Lisztezéssel győződjünk meg arról, melyik a
táblák kikerülésére. Erről értesíteni szoktam én is a biztosítót is, hogy lássa tabló család, és csináljunk náluk felfordulást kaptáréi fordítással, erős füst­
a kárbecslő, szóltunk a vegyszerezőknek a várható veszélyről. lel, hogy veszteg maradjanak, a hazatérők ne induljanak újabb kalandozá-
'.nkra, portyázásokra.

i
128 129
Darazsak a méhesben pedig neheztelnek a méhészekre, irtják a méhet, hogy gyümölcseik el tönk
l eteszik. P e d i g a m é h n e m tudja megkezdeni a gyümölcsöt, szájszorvc erre
Nyártól őszig mindennapos vendég a kaptárak körül a darázs. Ha cukr alkalmatlan. Nem egy jószomszédi kapcsolat bomlott fel már emiatti hogy
szörpöt, mézes, viaszos edényt hagyunk szabadon, akár egyetlen percre B gazda a darázsrágta gyümölcsön méhet látott szívogatni.
a darazsak azonnal meglepik, nagy igyekezettel szedegetnek belőlük, A darazsak másik veszedelme a betegségek terjesztése. Szinte minden
meg kaptárt bontunk, teljes biztonsággal és hidegvérrel leszállnak a lépe inéhbelégséget képesek továbbvinni a családokhoz az agyonmászkáll Ble
re, merészkednek a léputcák közé, hogy mézet raboljanak a készből. E lökkel, felszerelésekkel. Nem hanyagolhatjuk el a ménekben ejteti k.m
téskor szinte alagutat tágítva nyomulnak az etető fölé nyalakodni. A m sem. Különösen a falánk lódarázs sokat elfog, napi zsákmánya 25-.1D móhl
hek már nem járnak a félhomályban, ők tömegesen tapadnak a szörp A darazsak szúrását is figyelembe kell vennünk. Bár egyik fajta sem u
kannákra. Még nem mozdul a méhes, ők már kötelékben köröznek az mad, csak érintésre, mégis kellemetlen a marás hatása. A legtöbb póinli.ii i
cseppentett szörp körül reggelente. ember nem azt mondja, hogy megmart a darázs, hanem, hogy a méh. E l U
Tekintsük át érdekes életüket, hogy kellően tudjunk ellenük védekezr felületes ítélet ellenszenvet vált ki az emberekben a méhek, a méhes/e k
A telet csak a fiatal anyák egy része éli túl. Bár a dolgozók a fagyos idő beá iránt. A darazsak marása égető, fájdalmas. Gyakran orvosi beavatkozál
tával csomóba húzódnak a sejtjeik tetején, minimális élelemkészletük > szükségeltetik a gyenge szívűeknél.
erőtartalékuk hamar kimerül: lehullanak. Hogyan védekezzünk a kellemetlen élősködők ellen? A kijárókat idejé
A z anyák tavasszal új családot alapítanak. Egymás után építik a farági ben szűkítsük. Ne legyen a kaptárban olyan mézes lép, amit a méhek ne
ból nyálukkal ragasztott bölcsőket. Egyedül hordják a sejtekbe az éleim Üidnének valamelyest. A z ilyen, nagy bejáratú fészekben terített asztal vai
mindaddig, amíg az első Hasításból kikelt dolgozódarazsak az élelmezés ja a ragadozókat. A z édesség mellett szívesen falatoznak a kövér, fiatal m i
a fészekmunkák nagy részét át nem veszik. hekből is.
A darázsmama tavasszal jelenik meg először a méhesben. Szerénye Már tavasszal, de legkésőbb július elején irtsuk a darászfészkeket. I üst ÍS
szedeget a kijárok alatt. A kiejtett hullákat szakszerűen feldarabolja, haza időben, hűvös hajnalokon még otthon ül a sárga had sejtjein. Nyomjuk
röpül velük, a sejtekben raktározza, hogy a petéiből kikelő álcáknak legye össze lécekkel az építményt, vagy szédítsük le a darazsakat füstölő parázsra
elegendő élelem a teljes kifejlődésig. Izórt kénporral. Söpörjük le a maradékot, és valamennyit dobjuk vízbe. A z
Júliusban már jól megfigyelhető, hogy a nagyra nőtt lódarázs hogyan t irtást sisakban végezzük! Ezek nem méhek, hogy tiszteletköröket húzza­
lál ámenekre, hogyan ragadja meg az élő, kijárója előtt pihenő gyűjtőt. V nak támadás előtt! Ha a darázs fészke a földben van, a kijárón öntsünk be
szedelmes rabló! Ahol méhet talál, támad és pusztít. Még nektárszívi karbidot, majd rá vizet. A fejlődő gáz végez a kártevőkkel. A meggyújtott
közben is elcsípi a mit sem sejtő méhet. Ügy csap le áldozatára, mint e kénlap is megteszi hatását, de zárjuk le a rést!
zuhanóbombázó. Felülről ragadja meg a gyűjtőt. Izmos lábaiból nincs ni Százával fogja a darazsat a csalis üveg is. Szűk nyakú, fehér üvegbe önt­
nekvés. sünk pár ujjnyi sört vagy ecetes, cukros vizet. A z ínyenc darazsak meglelik
A mélyzöngésű lódarázs a méhesek, erdős részek körül üti fel tanyáj; n nyílást, megszívják magukat, majd az üvegfalon át távozni akarnak. Ere-
Gyakran építi fészkét a kaptártető belső falára, a vándorbódé tetőzete a lük lassan elfogy, lehullanak a lébe. A csalis üvegeket spárgával, lógatva
az eresztékekbe. Kaptárbontáskor nagy dongással elillan, de a közelb kössük fel a fák ágaira 1-2 méter magasságban. Bódékban, lakásokban en­
portyázik. Fészekbontáskor nem annyira tolakodó, mint kisebb rokona nél is jobban bevált alkalmatosság a Jászságban évszázadok óta használt,
pl. a kecskedarázs. A gyakori zavarást sem tűri sokáig. H a ráun, órákra ott savó töltésű, szűk nyakú, széles, szifonos üveg. Kár, hogy nem árusítják
hagyja fészkét. Olykor végleg is. Álcái roppant szívósak, a hideget, melegei, már, pedig minden kártékony rovart kifog.
szomjúságot egyaránt jól viselik.
A darazsak kártétele sokrétű és jelentősebb, mint gondolnánk. Mim
édességkedvelők, nyáron és ősszel a gyümölcsöt, szőlőt erős rágóikkul
megkezdik. A z előcsorduló lére a méhek is rákapnak. A kerttulajdonosok

130 131
AUGUSZTUS radt lépek közé helyezzünk be leválasztónak kátránypapírl, miudin m
kaptár aljáig. Rakodóknál a kihordatnivalók egy legalsó fiókbn ki idln 1

ahonnan a család, az ősi Ösztön szerint, gyorsan felhordja a IcgfolftíHlnl li •


1
A fekvőknél az összehordatás nem mindig sikerül. Ilyenkor szodjül i I -
lesleges lépeket, pergessük ki, majd kitisztításra, megőrzésre ncljul I
íz esti órákban. A lepergetett mézet hőkezelés után néhány esle, nagyobb
adagokban visszaadjuk méheinknek. Ne feledjük felhígítani, i iti -
képp az elhordás vontatott lesz és sok m é h belefullad a mézbe' I i • i
A júliusi legelőgondok, anyásítási munkálatok után olyan időszakba lép) séget már csak a fészekbe hordja a család. Besűrítése nem larl M)kiM|| Imid
tünk, amikor néhány héten belül szinte minden fontosabb méhészeti ter| désesem. A visszaetetés mellett még növeli a téli készletet a nyárvégi li c i
nivalót végig kell dolgoznunk - kicsiben. letés. Kései napraforgók (silónapraforgó), harmadik kaszálásból hagyni!
Augusztus már az erőteljesebb összehúzódás időszaka. A fiasítás tömö­ maglucernák, újkelésű repcetarlók csalogatják méheinkel. Imltl i
rebb lesz, kevesebb keretre szorítkozik, mézesebb lépekben helyezkedij esők után megújuló, sarjú mezők virágai is adnak némi virágport, timl iili i
el. Ezt az Ösztönös összehúzódási folyamatot kell késleltetnünk, időben ki­ lödés nélkülözhetetlen feltétele. Nektárból már ne várjunk sokul it>||ii
tolnunk. tusban. Csak a nagy tömegben virágzó tábláknál emelkedik a mórli |l Ityi I
Az a célunk, hogy minél több fiasítás és sok, fiatal m é h legyen a kaptá- ve - az időjárástól függően.
rákban. Telelés szempontjából legfontosabb az augusztusban lerakott pfr Ahogyan nyári serkentést alkalmaztak azok, akiknek nem volt H lőtttii
ték mennyisége. A z ezekből kelt méhek telelnek majd át, és alkotják a csa­ ilás után jelentősebb legelőjük, úgy most minden j ó legelő nélkllll Alin
ládot április elejéig, amikorra már az új generáció veszi át az élet fonalát. A mányt serkenteni kell. Ez még akkor is hasznos, ha a téli eleség niá iv I I
fiatal, erős népességre pedig azért van szükség, hogy a legeltetéssel, serken* hólakaptárakban van. Nagyon lényeges, hogy a télbe menő méhek in n n
téssel erőteljesebb petézésre ösztönzött anya hasítása minél jobb gondo* vegyenek részt a cukor átalakításában és a dajkálásban, meri e/ on |lll <
zást kapjon, minél több fehérje épüljön be az egyedi fejlődés során minden téli zsírtesteiket felhasználná, csökkentené.
méh testébe. A z etetéssel kapcsolatban ne feledjük: jobb téli élelem les/, a/ Itli |*tn u
Munkánkat fészekrendezéssel kezdjük. Tágassága közepes legyen. Tá­ leletetett és befedett cukoreleség, mint a rossz méz. A szokástf. ntlg) id i
volítsuk el a félig kiépített lépeket és a selejteseket. A z anya petézési tet^ nok viszont vontatottá teszik az invertálást, átalakítást és sürftóml \ 1

jeszkedését se szűzlép, se elvirágporosodott, elherésedett lép ne gátolja. A lem egy része nyitott sejtekben megy a télbe, mert a fészekben nini i I
fészekben annyi lép maradjon, amennyit a nép nagyjából, lazán takar. A Kendő hely a teregetésre. A családban sincs annyi méh, mint a lói i> i
többi keret is megfér a kaptárban, csak némi réssel különítsük el a fészei kon,csaknegyede.Úgyserkentsünktehát,hogya20napalaitev,veiih li i n
lépjeitől. történjék meg a szükséges élelem beérleiése. A napi 4-5 dl elcgomli I ^
A fészekben közepes mézkoszorús, kissé barnás lépek legyenek. A í iasf> arány most már: 1,5 kg cukor + llitervíz. Augusztus közepéiül lehi i
tásos rész a szokásos sorrendű. A fészek két szélén a nagy virágporos lépek kenteni szeptember 10-ig.
zárjanak. Ha a fiasok között selejtes lép akadna, akkor azt tegyük a fészek Az első héten naponta etessünk, ne maradjon ki egy nap sem K< «1hh
szélére, a virágporoson kívülre, ott majd kikel a fiasítás, és az anya nem po elegendő kétnaponként etetni. Etetőnk lehet tálca, ez a fészek lílli Ú|l) i 1

tézik bele a továbbiakban, ki lehet selejtezni. A család ez után a rendezd* lüljön, hogy takarjuk le a kereteket, csak egy résen járjanak fel H ím In '
után minden bekerülő gyűjtést vagy etetett szörpöt a télire szánt íépekht hordani. A keretetető pedig a fészek szélére kerül, esetleg leválas/U I a/*i
hord, növeli a mézkoszorúkat. kat a lépeket, amik majd kikerülnek ősszel a kaptárból. Egyben a/ m || |
A jól berendezett, népes egységek szabályos koszorút alakítanak ki a l i korlátozzák abban, hogy a kiselejtezett, idős, ezért számára vonzóbb l<
péken, amik növekedvén, egyre lejjebb szorítják a hasítást. Ezért gondo pékbe átsétáljon petézni. A rostaszövetre közvetlenül terítsünk kai yn
sabban kell takarnunk. A fészek és a kinyalatásra, áthordatásra bennma papírt, mert a viszonylag sűrűbb szirup a felső takarókat elkeni, A diirn ll
132 I 11
is megtalálják az édességet, és a legkisebb résen is befurakodnak nyalako. len alakul meg. A végső feletetés késik ugyan, deamegnövekedi II népi -
ni. Egy mozdulattal megemeljük a kátránypapír sarkánál a takarókat egyi ség gyorsabban rendezi élelmét. Többször, hamarabb indulnak hord Ihl
kezünkkel, a másikkal máris önthetjük a szörpöt. Gondosan takarjunk _, mint a fázós, hideg lakás lakói. A virágpor szempontjából i v nug) llflny!
zárjunk! A méhekre lehetőleg ne öntsünk. A kaptárba se folyjon szét a cukrol Kevesebb élelem fogy, mert nem kell annyit fűteni, mint gyét laktin \\ ni S
lé, mert összeszedésével a méhek sok kórokozó gombát is összeszednek. I liatalok is zavartalanul tisztulhatnak m a j d a h ó végén, szeplcmbri i |i |i n i
A serkentés szörpjébe keverjük be a noszéma elleni gyógyszert is, a Fim meleg fészekből kiröpülve.
magülint A gyomorvész ellen nem tavasszal kell elsősorban védekezni Kezelésük során ne feledjük az eltetvesedett anyák kezelései HI i
hanem már ősszel. A család minden tagja megforgatja hólyagjában 1 szűkítését. A z alkalmi, vagy rendszeres pároztatók fölött is elszállt Hl Itln"
gyógyszeres élelmet, abból fogyaszt, tehát mentesül a kórokozóktól. A fial | Csoportosítsuk az anyákat közös kaptárban (rakodófiókonkénl l IN elltM)
sítás is gyógyszeres élelmet kap, nem fertőződik. A raktározott élelembed Ha majd az őszön mégszükség lesz a fiatal, petéző anyákra, akkui ki ncSI
még hónapokig tart - ha csökkenő mértékben is - a Fumagillin hatása. Ej lesznek. Ha megmaradnak, akkor majd beteleljük őket a korábban n u i tdl
elegendő ahhoz, hogy a család egészségben érje meg a tavaszt. Húsz etetés] nyalt módon.
számolva, egy üveg Fumagillin 5 családnak elegendő. Nem is gondolnál
méhész, mennyivel többet hoz majd az egészséges család tavasszal, minj
amennyibe a gyógyszer kerül ősszel! A hereűzés
A méhészeti idény második felében, ha leáll a hordás, és az e z i v l inj ll
Hazatérés a vándortanyáról már szépen petéznek, a dolgozók nem etetik tovább a herékol unit M1

anyátlan, az öreg, beteg anyás családok hagyják még ücsörögni it li III n


Addig ne hagyjuk ott tanyánkat, amíg 10 dkg-os hordás van! Inkább kétnal apaállatokat a mézes lépeken. A többi leszorítja a megtermelt, |amboi |i
ponként serkentsünk. A kijárás többletmunkája megéri, mert annak a s/ágokat a lépekről a kaptárfalra, majd néhány napos koplaltatta Ulatl ki
10 dkg-nak fele virágpor, ami nagyjelentőségű augusztus végén. Szállítás-, hordják a meggyengült méheket, vagy leölve kiviszik a fészekből
nál számítsunk az esőzésekre, az utak esetleges romlására is. Szállítóján A korai, augusztus eleji hereűzés érzékenyen érinti az anyaneveli N utol -
művünket és a rakodókat jól válasszuk meg. Bakhátat csak hosszabb útra sorát. Különösen hátrányos, hogy éppen az ivarérett, idősebb hei cl" I Ülllü ll
forgassunk. Fél szellőzönyílással, gyors, koccanás nélküli rakodással, először. A fiatalabb, éretlenebb korosztályra 8-10 nappal később kerül tol
egyenletes sebességgel nem szokott baj történni. Ha 10-20 km-re van állani A hereűzés ellen már júliusban a következőképpen védekezhetünk
dó helyünktől a vándortanya, akkor ne este vakoskodjunk a szállítással, apacsalád anyja ne származzék beltenyészetből. Serkentsünk nap i I' li lll
Kora hajnalban, pirkadatkor zárunk, rakodunk, máris otthon vagyunk félj készlet mellett is minden apacsaládot. Anyátlan, vagy öreg anyás i lalrtdbii
tett jószágainkkal. Lerakodásnál most már a végső helyükre kerülnek a gyűjtsük össze a herafiasokat. Erősítsük meg az apacsaládokat au||
kaptárak. Lábaik alá 2-3 téglát is tegyünk, hogy a későbbiekben az eső ne első napjaiban fedetthasítással, rajta ülő méhekkel, hogy sok dajkami h l'
1
verje fel a deszkát. Ha este fuvaroztunk, azonnal takarjunk és nyissunk ki- ^yen a kaptárban. Átmenetileganyátlanítsukaz apacsaládokal,aitu)M / Allalul
járót. Ha reggel, akkor takarjunk, de csak egy óra múlva nyissunk, hadd fűt­ nevelt anya ki nem röpül. A vadon nevelődött anyát ki kell sclejle/.ntlilkl
sék a fészket méheink.
Akár tanyán vagyunk, akár már az állandó telepen, érdemes a fészket
melegebben takarni. Ha ugyan meleg van, akkor sem jelent szellözetlensé- Méhkasok átszabása
get a gondosan takart fészek. Augusztus második felétől a fekvőkap tárak­
ban oldalt is takarhatunk az említett kátránypapírral. A rakodóknál a rosták A kaptáras méhcsaládok mellett még sok helyütt előfordulnak a mólv • '
fölé lehet helyezni egy párnát. Attól még lehet serkenteni. A gondos és ben régi időket idéző, szépmívű kasok, köpűk, tönkök. Ha a kaptáron
egyenletes takarás eredményei: tovább tart a fiasítás, táblás lesz, több kére- retnők telepíteni a kast, arra az idő most a legkedvezőbb. KészítiÜnl i1

134 I l!,
hez minden szükségest. Néhány keretet sűrűn hálózzunk be a lécek szél A z egyenletes kopogtatásra a kas népe zsongva vonul a lílli |. i>. i II
nél, nem pedig a középsíkban. A lécek másik szélénél csak a nem teljes kasba. Jó, ha a két kas pereme érintkezik, mert akkor a vonul
beütött szegek legyenek. Erre akasztjuk majd a záró drótszálakat. Amikor már a felső kasban is hallik a duruzsolás, akkor kimé UMreiI
Készítsünk elő egy asztalt, gyúrótáblát, huzalt, harapófogót, széles pe hogy lássuk a méhek vonulását és esetleg az anyát.
géjű kést, tepsiket a lépes méznek, két egyforma dobolóbotot, mosdótálat Ha a két kas mérete különbözne, zsákkal, vagy pokioi > .il i > tljtll 1

meleg vízzel. A jó parazsú füstölő is kéznél legyen. A z átszabás komoly i ül az éleket, hogy hidat képezzünk az átvonuláshoz. Az, anyu \á\ Ili
munka, meg kell adnunk a módját! nyegében kiürül a teli kas. Csak a friss kelésű, pihésnicbri .1. I |>| . . . hi
A déli órákban lássunk a munkához. A z átszabásra szánt kast vigyük a tankodnak megürült bölcsőik körül. Ök a munkát nem zavarjál
méhestől távolabb elhelyezett eszközökhöz. A helyére üres kast, vagy azti már nem kell dobolnunk. A felső kasban rajosított állapotban Imii" Itt) n
kaptárt helyezzük, amibe majd az átdobolt család kerül. így a kinn lévő éj dott a fészkevesztett nép. Helyezzük árnyékba, nyílást in- h.ip inni .. 1 1

dobolás közben felszálló méhek nem zavarnak munkánkban, hanem I Lágy pengéjű, görbített késsel megkezdhetjük a kasból u lopok kl
megszokott helyen tájolgatnak (17. kép). sát. A két szélső, vastagra hizlalt íépecske a veselép. Ez nem koitll hi
A levágásra szánt kas nyílásán befűstölünk. Két perc alatt teliszívják ma­ básra. ínyenc falat! A lépeken árváskodó kis méheket kímóll |tOi|(ll
gukat a megzavart méhek. Lomhák, szelídek lesznek. Ekkor csúcsára állít­ az új lakásuk tetejére. A kivágott lépeket a deszkára fektetjük \ ilrnln
juk a kast. Fölibe helyezünk egy másik üresét, ráillőt. Mellé ülünk, és a két keretek föléhelyezésével szabunk, éles késsel kaszabolunk l Igyi boni n
bottal alulról fölfelé haladva ütögetjük a kas két oldalát. A z ütések lehető­ ra, hogy a beméretezett íépdarabok kissé szoruljanak a keretben No.,
leg tompák legyenek, kíméljék a kast, az építmények élére irányuljanak. egy keretrevalót már kiszabtunk, illesszük a drótozott oldalin u n b>
Nagyujjunkkal ne fogjuk a botokat, mert akkor nem lesznek rugalmasak az mézesebb szélek alulra kerüljenek. Most az előre bekalapált H/I Igi i • i
ütések. Ekkor nem sérül meg a teli lép, és a méhek vonulása is gyorsabb, lük be dróttal. Ezzel a művelettel a lépek mindkét oldalon s/il.mi
kapnak. A z új lakás, a kaptár aljára előre papirost helyeztünk u vArhfllrilUll
ludék felfogására. A kész keretet talpraállítjuk, majd befüggi m tjUl I kap
tárba. A virágporosabb lépek kerülnek a fészek szélére. Anukoi m || itiln
1
den arra érdemes lépet átszabtunk, akkor más családtól való, ke piti II i
pel egészítjük ki a fészek készletét, ha a kidobolt család nagysági il i
vánja. Most ráhelyezzük a kidobolt méheket a keretekre. Tcm< lUltl i I 1

kas felső hajlatára csapunk kettőt. A fürt leszakad a keretekre, ml P


rostakeretet borítunk rájuk. Melegen takarunk, a kijárónyílAH i mM
A mézhulladékot összeszedjük, majd némi vízzel hígítva, Irtligl
beadjuk sötétedéskor a kis családnak. Másnap is etetünk a keroli lelflhi n
de csak fél litert. Harmadnap ellenőrizzük az anyát, a lépekei Mnt ulil n
kat tenyerünkkel helyre nyomjuk, mint a szabás után, és a I* , ol ihM kl
húzzuk a papírra került hulladékot. A z új család - hanem is olyöli Hl
mint a kaptáros testvérei - gondos kezeléssel jó termelő egységgi villll lö
hordásra. A továbbiakban, augusztus után a beszabott lépekcl klem |< Un i
jük szabályosakra, ha már a fiasítás kikelt belőlük.

17. kép: Idős méhész ősi kassal kidobolast vé­


gez, korszerűsödik
(Fotó: dr. Bathű Edit, Jászberény)

136 1.1/
A méhek kábítása mert öldöklés lesz. A honfoglaló méhseivg anya nélkül húzódjon bc N II
gadó családhoz!
Hazánk északi, vadregényes részén, Gömörben, de az egész Felvidéken? Ne tartsunk attól, hogy a méhek vissziitajolnnk előző helyükre! Aznm
még ma is szokás, hogy az akác utáni rajokat ősszel megszüntetik, levágják. mónium-nitrátos kábítás egyik hatása, hogy u méh emlékezete szinte lc||
Erre augusztus végén kerül sor. Két okból teszik ezt. Először, mert a lépes] sen elvész. Felejti a jámbor a régi otthoni, a megszokott munkabeos/i • i
mézhez akarnak jutni, másodszor pedig nem akarják etetni a másodrajo* és a sejtek takarítgatása után egy-két nappal ke/di a gyűjtést. A z anya 11 |
kat. Amelyik nehéz kás, az megmarad, mert biztosan áttelel. Amelyik nem bítás után rohamosan petézni kezd, kei '.lg fel se hagy vele.
1

építette le a deszkáig fészkét és könnyű, azt nem hagyják meg, mert a hegyf A kényesebb áthelyezéseknél, átszabás nélküli telepítéseknél is leni
tél szigorú nagyon. így legalább néhány kiló méz és az eladott sonkoly a ha-5 ezt a kábítást alkalmazni. A mézet szellő/tolni kell, mert kellemetlen I |
szon. Sokan nem tudnak sem időt, sem anyagit fordítani arra, hogy a kasost| ga, íze lesz napokig.
méhest átfejlesszék kaptáros állománnyá. Sok méhesben vegyes az állo­ Kálisalétrommal is szoktak kábítani, de e/ veszélyesebb müvelel \
mány. méh elereszti bélsarát és mézkészletét is. Növel i/ik a fertőzésveszély. I li
Élelmes méhészek járják hát be a Szuha völgyét, Ragály, Trízs, Imola és redés után nagyon éhesek lesznek, leáll a mo/giís akliv része, mert gjf
Kánó, Torna vidékét, hogy sajátos módon lekábítsák a családokat, megvá­ csony a cukorszint a vérben. Azonnal meg kell lnni>ni enyhe mézolilaii ii
sárolják a zsenge lépet, a szerény népet a fiatal anyával elvigyék méhesüké őket. Mihelyt ébredeznek, megkezdik a vonulást \- b.ii elhagyják a szem
be, hogy egyesítve áttelepítsék kaptárba. nyezett területet.
A kábítás menete: verőfényes augusztus végi délelőttökön gödröt ásunk A kábítószert gyógyszertárban szerezzük he megnevezvén acélt. ( mi
a méhes mellett, amibe zsákot terítünk. Fölé helyezzük a kast, és körülszi­ Iádonként0,5 dkg-nyit kérjünk és méressük szél < ívuiosan bánjunk asZAl
geteljük. A füstölő izzó parazsára 0,5 dkg-nyi ammónium-nitrátot dobunk, rel! Kerüljük a tűzveszélyt!
majd gyorsan zárjuk a szerkezetet. A kifújón sárga füst tódul kifelé. Ekkor
dugjuk a kijárónyílásba. A gáz magától befújódik, de ha nem lenne elég ha­
tékony, ráfújtatunk. Két perc az egész gázosítás. A tenyerünkkel enyhén a Pókok a méhesben
kas tetejére ütögetünk, hogy a kábult méhek lehulljanak. Nagyot ütni nem
szabad, mert az építmény a méhekre szakad és a mézben is kár esik. Tavasztól őszig, de különösen augusztus vége leié k. Ili mellen vendég me
Leemeljük a kast, a zsákon bódultan hever a sok méh. Azonnal levegöz-. hesünkben a sok pók. Rengeleg káros rovarl elpus/llliiiiak, de a méhekie
tessünk! Ajánlatos rajládába önteni a tehetetlen zsákmányt, mert az leve­ veszélyt jelentenek. Mesteri hálójukkal kelepcéi \< lm k a kaptárak körül
gős, szállítható, lepényetetéssel tárolható. Bezsongathatjuk kaptárba is a Ha a kaptárak közel esnek egymáshoz, egyszerié h, n négy csapda várjl
népet. A láda elé terítjük a zsákot. A z éledő, vonuló méhek menetirányát a tájolgató méheket. Szívesen vadásznak a kaplánik nlntl es a kijáró körül
tollal irányíthatjuk. Anyjukat is megfigyelhetjük. Ha több kis családocskát A háló, ha erős is, nem tudja fogva tartani a röpli Iwn elfogott méhet, de
akarunk egyesíteni, a felesleges anyákat a vonuláskor kiszedjük a menet­ a leesőt, keresgélőt, landolót igen. A megrcz/.eini u iló iel/ésére a méhlt
ből. Kellő kísérővel zárkázzuk, és a fiatalját, szebbjét felhasználhatjuk rohan rejtekéből a falánk vadász. A menekülés kö/hi " 'iss/egabalyodoti
anyacsere alkalmával. méhet még pótszálakkal is megkötözi. A védeke/n i inuidó méhet hosszú
Tíz perc alatt felvonul a nép. Halottak is maradnak a hadszíntéren. Kü­ lábaival tartja távol. Szúrásra nem kerülhet 901
lönösen azok közül, amelyek a kijárónál töményen kapták a füstöt. Fino­ Egyes fajtái a kaptárban keresik a zsákmányi \ i ./éles ivóhelyek
mítani is lehet a módszert, ha a füstöt hosszabb csövön vezetjük a kijáróba, körül még több csapdával, apró hálókkal vár AbUltlolo un lue A z értékes
mert akkor elmarad a hő. Amíg ébredeznek, át tudjuk szabni a lépeket az gyűjtő méhet a virágok körül s/órlan szőtt hálnk Ingilois.ik. 1*1. a Hanság
előzően leírt módon. Ha más családot akarunk erősíteni a kábított méhek­ nyárvégi méhlegelőin nem egy évben már annyi voll i r<>k, hogy a kaptár
kel, nem szabad bódulatukban beütnünk, csak zsongatással bevonultatni, ban szemmel láthatóan megfogyatkoztak a oiéhi '

138 13í)
Gyakran két virág közé, a méh járatába feszíti ki a finom szálakat. Csak
harmat enyhíti kártételét, mert a parányi vízcseppek csillogása vigyázató
sá teszi a méhet.
Kezeléskor a kaptártetőt is ellenőrizzük, Távolítsuk el a kis petecsomó­
kat. Hetente pókhálózzuk le a kaptárakat seprűvel, ha elszaporodnának!
Hiába hasznos, nem szabad megtűrni méhesünkben!

Tisztaságot, rendet a méhesben!


Augusztus és egy kicsit szeptember is, a méhbetegségek hónapja. Fokozot­
tan ügyelnünk kell tehát a tisztaságra és minden olyan tényezőre, ami rab­
lást, kutatást idézhet elő.
A meszesedés a meleg, párás időben konokul terjed. A z esetleges hor-
dástalanság gyengíti a családok tisztogatási kedvét. A z enyhe költésrotha­
dás is most hatalmasodik el, ha nem vigyázunk. A z ennél is makacsabb be­
tegség, a gyógyíthatatlan, nyúlós költésrothadás kedvelt ideje a nyár végi 18. kép: A méhészkedő család egészségügyi
vizsgálatot végez
hónapok. (Fotó: Angyal Mária, Szénás Pély)
Mire ügyeljünk tehát? Könnyelműség az üres kaptárakat nyitva hagyni.
A kórokozók tömegét szedik fel benne a keresgélő méhek. A már használt,
vagy kiselejtezett keretek szabadban való tárolása, széthagyása is veszély*, nyezet kedvez a noszémának, a gyomorvésznek, ezért a kaptárak alját is te­
forrás. A szedegető méh ráviszi, vagy elviszi róla a kórokozókat. A haszná­ gyük rendbe. A földön ne maradjon gyom, fű. A kaptárakban mintegy 56
laton kívül helyezett mézterek, rácsok, válaszfalak szintén veszélyesek. gombaféle él, közülük több káros. A kezeléskor összekapart szemetet ne
Hasonló a helyzet az etetőkkel. Ha az edény csepeg, elnedvesíti a kaptár szórjuk szét, hanem égessük el, ássuk be a földbe.
alját. Penész, korhadás keletkezik, ami a gombáknak kedvez, hiszen a pe­ Ebben a hónapban végzik a hivatalos ellenőrző munkájukat az egész­
nész maga is az. A z el csepegtetett élelem közismerten rablást, kutatást ségügyi felelősök. Tisztségüket vegyük komolyan. Ne vonakodjunk min­
idézhet elő. A megkopott seprűt, tollat, ragacsos takarókat, megrágott kát* den felszerelést, családot megmutatni, amire kíváncsiak. Ne várjunk tőlük
ránypapírt ne dobjuk szét, hanem égessük el. A megürült mézeskannákat baráti elnézést. Egyéni, elfogult szempontok itt nem érvényesülhetnek.
forrázzuk ki, nyitva tároljuk. A mosóvizet ne az udvaron öntsük szét, ha­ Nemcsak a bacilusgazda méhes, hanem a többi méhész érdeke miatt sem.
nem az emésztőbe, mert a méhek napokig járják illatos helyét, hasonló­ Nem is sejtjük, mekkora járványt okozhat az eltitkolt betegség, a baráti
képpen a viaszfőzésnél, sonkolyáztatásnál visszamaradt vizet is. A son­ módon végzett ellenőrzés! (18. kép)
kolysalak helye nem a szemétdomb, hanem a tűz. De legalább ássuk be, A z egészségügyi szakemberrel ne kezeltessünk, ne bontassunk kaptárt.
mert egyébként jó trágya. A főzőedényeket is zárt helyen, letisztítva tárol­ (') csak megfigyel, kijelöli a vizsgálandókat. A z esetleges fertőzésveszély
juk. miatt a kezelőeszközhöz se engedjük nyúlni. Kötelező a vizsgálat, a mé­
A méhes előtt ne tűrjünk dudvát, magas füvet. Köztük sok pihenő, fá­ hész számára díjtalan.
radt méh elpusztul vagy a pókok áldozata lesz. A hullák a nyirkos fűben
nem száradnak ki, nem porladnak el, hanem penészedni kezdenek. A raj­
tuk átvonuló, keresgélő méhek káros gombákat szednek fel róluk. Kelle­
metlen dögszaguk is zavarja, ingerli a családokat. A páradús, nyirkos kör-

140 141
A nyúlós költésrothadás
Más néven amerikainak is mondják. A z augusztusban kiütköző betegs
gek közül ez a legveszedelmesebb, mert gyógyíthatatlan. A hasítást víz
gálva befedett, elpusztult álcákat talál a méhész sörétes szórtságban. A b
fedett sejt színe elüt a többitől: sötétebb, foltos, apró szakadások, réseli
mutatkoznak a sejtfedélen és olykor némi horpadás is. Ha gyufaszállal bei
lepiszkálunk a sejtbe, a sötétbarna, elfolyósodott álcamaradványból nyúlói
fonalat húzhatunk. Innen a betegség neve is.
A méhek nem mindig fedik be a beteg álcákat. Gyakran a nyitott sejtek
alján fedezi fel a méhész a bajt. A z elpusztult álcán először sárgás foltok
mutatkoznak, majd a szennyessárga szín sötétedésével a fejlődő méh szel*
vényezettsége is eltűnik. A maradvány később sötétbarnává színeződik!
enyvszagot áraszt, és száraz pörkként makacsul tapad a sejt aljára.
A betegség kórokozója egy pálcika alakú, bespórásodó véglény, ami
spórás állapotban kerül az élelemmel az álca tápcsatornájába. Leginkább]
az etetést végző dajkaméhek és a takarítóméhek terjesztik. A betegségn$ 19. kép: A kas egészségügyi vizsgalala is szigo­
leginkább a fiatal álcák érzékenyek. Esetükben olyan gyorsan játszódik l e i rúságot követel!
(Fotó: Bukovi Anna, Jászágó)
kóros folyamat, hogy korai elpusztulásuk folytán még nem tapadnak erő­
sen a sejtek aljára. így a tisztaságot és az egészséget védő méhek többnyire]
ki tudják hordani ezeket a tetemeket. A méhész ebben az esetben nem ta­ a noszéma káros következményeként, s a szabálytalan helyen tlrll i>
lál nyomokat. béltartalmát társai szívesen szívogatják. A noszémaspórák melletl a kttltéa
A vész akkor válik szembetűnőbbé, amikor az idősebb álcák fertőzése] rothadás spóráit is mézhólyagjukba gyűjtik.
1
folytán visszamarad a jobban tapadó, elpusztult álca. A kórt titkoló méhész reménykedik, amikor családjait nópi »n< i lt| i
A tápcsatornába jutott kórokozó spórák körülbelül egy nap alatt „kikel­ Kiszedi esetleg a fias kereteket, mert így a kór tüneteit egy időn n
nek", felveszik vegetatív, pálcika alakjukat. A kórokozó csírák pár nap alatt pasztalja. Veszedelmes és hiábavaló reménykedés! Minden kr.Mi. i i/t hl
elpusztítják az álcát, majd bespórásodnak, fertőzővé válnak. A megbetege­ /.onyítja, hogy a fertőzött család önerejéből nem képes kigyógyulni!
dett család kétségbeesetten védekezik, igyekszik a fertőző maradványokat A gyógyszeres próbálkozások is csak annyit értek el mindoddl|| i
mielőbb eltávolítani. Jó hordás esetén az anya annyira fel tudja szaporítani bántalom vegetatív alakját, a szaporodó bacilusok fejlődései gátiHj ik (ki
népét, hogy a kór pusztítása külsőleg nem lesz feltűnő. nes vegyületek alkalmazása Kanadában, Kaliforniában, Lengyi Itmnhun)
Súlyosbítja a bajt, hogy a méhész ritkábban néz a kaptárba, mint kelle­ \ kórt továbbvivö spórákra az eddig próbált gyógyszerek hatiltall k \
ne, akkor sem vizsgálja, mi van a sejtek alján, nem keres betegséget, mert legtöbb országban-nálunk is-tilos a betegség gyógyszeres kivel. •.. <>i. rl
erősnek véli a családot (19. kép). Ez annál is inkább felismerést hátráltató javulás helyett a kezelt egységek a fertőzés gócaivá válnak.
tényező, mert a kór kizárólag az egyedi fejlődés alatt támadja meg a méhet. M i a teendőnk? Már a gyanús esetet is azonnal jelentsük a hol)
Kifejlett méheknek nem árt. A tisztogatás és a fertőzött élelem vételezése nak, állatorvosnak. A z orvos indokolt esetben mintát küld .1/ Ilii li ai
során az élő méh tápcsatornájába jutott spórák az ürülékkel távoznak, de egészségügyi állomásra. Mindenben szigorúan tartsuk magunk.il g| ő r ­
fertőzőképesek maradnak. A z álcák az etetés során fertőződnek. utasításaihoz. A körzeti egészségügyi felelős is hasznos tanát M >k.ii ' " l 1

Érdekesen bonyolódik a vész a noszémás, gyomorvészes családok ese­ A beteg méhes gazdája ne próbáljon egyéni akciókkal valamit isrtti<><•
tében, amikor az ürülék sok, fel nem szívott tápanyagot tartalmaz - éppen ui méheséből, felszereléseiből, készleteiből. Ne próbálja kijátszani artti

142 M l
tekét, mert mind a betegség eltitkolása, terjesztése, mind pedig az óvó rendel
kezések megsértése kemény büntetéssel jár. Bármennyire fáj is állományunk SZEPTEMBER
kártérítés melletti elvesztése, elégetése, a saját és a mások érdekeit akkor tart­
juk igazán szem előtt, ha mindenben az előírásokhoz tartjuk magunkat!

A méhszurokról
A nyár végi vizsgálatoknál sok ragasztót, propoliszt talál a méhész a csalá Elérkezett a nyár vége, a méhek átéli fészkük kialakításához látnál N
dok fészke körül. Nyílásokat szűkítenek, repedéseket tömítenek, vakolnak l;id összébb húzódik. Egyre kevesebb a fiasítás, fölötte vis/oni l'i 1I1 » •
vele a serény rovarok. Fontos szerepe van a fészek hőmérsékletének és $ bdik a mézkoszorú, átéli élelem. Ősszel a méhek szervezete lelki III ii
páratartalmának megőrzésében is. [élj hónapokra. A z apró testben ilyenkor lényegesen több a zsii ÖN NII ll •
Szépen lefejthető csíkok képződnek a rostarámák szélénél, a keretfűle |ü, mint nyáron. Pihentebb, erősebb a méh, különösen, ha a un h> lil
nél, a fészket takaró kátránypapír vagy nejlon alsó oldalán és a röplyuknál, pen felétette a téli készlet zömét, és a m é h szervezete nem kopik Un lltíi 1
Mesteri vékonyan bevonja vele a méh az egész kaptárbelsőt. tűkor átalakításával.
A méhszurok a levelekről, rügyekről begyűjtve kerül a kaptárba. Színe a A z augusztusban megkezdett serkentést még folytathatjuk s/oploillli 1
sárgától a sötétbarnáig tart. Illata kellemes. Valamivel nehezebb, mint a l()-éig. Ha ezalatt nem gyűlik össze megfelelően a téli szüksóglel l l 1 1

viasz. Vegytisztán a kaptárban nem található. A méhek 20-30 százalékban 10-e és 20-a között majd feletetjük a téli készletet, a hiányt. Erről ki nfllil 1
viasszal keverik. A viaszkarikáról gondos derítéssel kell leválasztani, mert a .\z atkavész elhárítása során kialakult egy olyan nézet, hogy az őszi Ilit*II l
műlép minőségét rontja! serkentéssel való kitolása, szeptember végéig való elhúzódása kcdvi íftt li ll
Hasznos és dráguló méhészeti termék. Gátolja a kórokozók elszaporodá­ a/irtásra. Ez tévesnek látszik, mert ha időben gyérítettük az a tk;ii, i 1 itell
sát. Egyes káros baktériumokat kifejezetten pusztít. Meglepően hat a sebekre, deséget szeptemberben lényegében behordták, beérlelték méheink, uh km
gyorsítja a gyógyulást. Általános gyógyító anyag. Mind a vegyipar, mind a ,i nyár végi fiasítás kevésbé fertőzött. A z október végi meg még hol \ m
gyógyszeripar és kozmetika egyre inkább bevonja alapanyagai közé. \ddig frissjói táplált, fiatal, hízott méhekből alakul ki a télbe menői NHI III
Növekö átvételi ára miatt érdemes összegyűjteni. Viasz nélkül kell leka­ cs szakszerű kezelés mellett mentes lesz az atkától. Legvégül is el li In '
parnunk a csíkokat kaptárvassai. Ne gyúrjuk össze! A kaparáshoz ne alkal­ i'enni az utolsó kis tábla fiast, ahová a maradék atkák behúzódtak Sokan
mazzunk kést, mert éle a deszkából lehasít. Kátránypapírról ne gyűjtsünk, már szeptember végén elszedik a fedett Hasítást, pedig felesleges, az un) i
mert a káros kátrány is vele jön. Keretselejtezéseknél, kaptárjavításnál is iigyis folytatja a petézést. Szaporítását csak hideg, tág, takaratlan fészek11 1
sokat be lehet gyűjteni, de ezeket a darabokat ne keverjük össze a csíkok­ nagy kijáróval lehet mérsékelni - teljesen oktalanul.
kal! Termelésével is próbálkozzunk. Eszközt lehet kapni hozzá. \ z etetések előtt osszuk három csoportba családjainkat:
I. gazdag, népes,
1. közepesen ellátott és népes,
X szerény készletű és csekély népességű család,
lizt jelöljük kaptáron kívül is, hogy eszerint adagoljuk a szörpöt. A gyenge
icljesitményű anyákat még mindig nem késő leváltani. Inkább mi semmi
iítsük meg, mint a tél folyamán árvuljon el az egység. A z egészen gyenge*
ket vagy teleljük egymás mellé csoportosan, vagy egyesítsük egymással
neghagyván a jobbik, fiatalabb anyát. De csak egymás között! A szeptem
béri adagolás: gazdagoknak 4 dl, közepeseknek 5, szegényebbeknek - hö el

144 145
tudják hordani - 6 dl gyógyszerelt szörp, 1 kg cukor + 6 dl víz hígításban
Maradék esetén az adagot csökkentsük.
A túletetés
Ha szeptemberben atkagyérítést végzünk, akkor inkább füstölés utáni A nagy készlettel való betelelés nem csupán a nagy adagokból ered 11
napon etessünk, nem pedig előtte, mert a sok, nyitott, híg élelem sok gázi koriság is idevezethet. A z agyonhordott fészekben mélyre s/m ul .i U i
elnyel, csökkenti a hatékonysátot, növeli a mérgezés veszélyét. Lepényi mert a méhek nem a befedett mézen telelnek, hanem mindenképp! o kl "
még betegség esetén sem szabad már ilyenkor adni! Majd februárban. nekik üres sejtű lépdarabis, ahol az anya sétál. Ez a téli gömb kÖZtpfl \ ini
A nyár végi, ősz eleji napfényes órák még kedveznek a fontos virágpor nagy mézkoszorú miatt a felső takaró és a fészek felső héja között Mg) 01
gyűjtésének. Silónapraforgó, aranyvessző, mezei gyomok, a manapsáj keletkezik, ami jelentős hőveszteséggel jár. A kaptárhőmérsékl< i. n nnil
már ritka tarlóvirág szerény hordást biztosítanak az első fagyig. Ha a fészei télen lényegesen alacsonyabb, mint a fészekhő, a kilehelt pára a mtjt) WU\
jól szűkítettjói takart, akkora szeptemberben behordott virágpor még ide letű mézkoszorúkon kicsapódik, és állandóan a méhgömbre csopey \ I
jében beérik, átesik a tejsavas erjedésen, nem kap dohot, és a méhek lepe szivárgó víz ugyan jól jön a méheknek, de csak akkortól, amikor mAl R) 1

csételik téli kenyerüket. A szűkített kijáróknál sok virágpor lehull, nem lott hasításuk van, tehát februárban. De addig nyugtalanságot oki u \\\\\
olyan tapadós már a méh csomózása ősszel. Gondoskodjunk széles röpléc letett méheknél gyakoribb a belső ün'tkezés, tavaszra erősebb a now
röl, amin a fázós méhek felsétálhatnak ritkuló terhükkel. bántalom.
A fészken kívüli keretek mézét pergessük ki. Aki édesharmatra gyana
kodik, most már nem pergetheti ki a fészek lépeiböl, mert a nagyobb
mennyiségű szörp beérlelésére nincs idő, sem erő, hanem úgy, ahogyan Szeptemberi kezelés
van a téli lépkészlet, etessen rá annyit, hogy február végéig elegendő le
gyen. Akkor viszont ne késsen a gyógylepénnyel! Kaptárbontás után szűkítsük le a fészket. A gazdagabb családokkal k. / . l
Még ha kellemes is a vénasszonyok nyara, akkor se hanyagolhatjuk el u lük a vizsgálódást. A felesleges mézes lépeket szedjük el tőlük, hQfJ •
fészek gondos takarását. A méhek még hetekig hasítást melengetnek. Mc gyengébben ellátottak kapják. A lépek selejtezése most is napirenden li
legebb, zártabb takarással könnyítsünk munkájukon! A betelelő etetésről gyen. Vegyük el az etetőt, ha már nem szükséges. Fedelezővillával s/n 11• ti
még bővebben olvasunk. ki a herefiasítást, ha esetleg még van az idősebb anyáknál, de munkául In >
mindegyiktől, hogy lássuk az atkafertőzés mértékét. Eztjó tudnia lUvinli
sek száma miatt, mert feleslegesen ne mérgezzük a családokat. A gywil
A kései etetés Hasítást is vizsgáljuk meg, hátha összeszedtek méheink valami kófl
Tisztítsuk ki a fészek alját, a molyok és egyéb kártevők búvóhelyéi I. i
Sokan későre halogatják a feletetést. Pedig az lenne az egészséges megöl vetlenítsük az anyát, ha torán láthatóak az élősdiek. Ijesztő külsejű, lurttfn
dás, ha a téli lépek 1,5-2 kg-os koszorúit nem a téli méhek érlelnék be, rak futó fülbemászók, pohos pókok húzódnak ősszel a kaptárba áttelelni I I
tároznák el, nehogy szervezetük megkopjon. veit helyük a réteges takaró és a sarkok. Ne tűrjük őket még a kapta I
A későn beadagolt élelmet a hűvösebb idő beálltával a méhek nem fedik vül sem! Tavasszal is meggyülik velük a baj, mert áttelelve gyorsan suipi i
be. A nyitott szörp, méz a levegőből sok nedvességet elnyel, felhígul. A sej rodnak, egyaránt zavarva a méhet és a méhészt.
tekben gyors kristályosodás indul meg. Ennek folyamán a folyékony résy A kaptárakat most már sűrűbben sorakoztassuk, mint nyáron. Mm- i
még nagyobb mértékben felhígul, majd lassan erjedni kezd. A méhek magasabbra kerüljenek a földtől. A z okos hőgazdálkodás és az őszi < M| i i
kénytelenek felszívni a silány, ürítkezést sürgető élelmet. Ez belső hasme­ dék ártalmainak elkerülése indokolja ezt. Ahol szükséges, cseréljük I. 11
nést idéz elÖ még a tél folyamán - gyomorvésszel párosulva. vítsuk ki a fedölemezt, kátránypapír-borítást. A jól szintezett kaptái
A kristályos maradványt nem oldják a méhek hanem kiszórják. A cukor is ázik be. Naposabb délutánokon bonobittal bekenhetjük a kaptártctnl.. i
kárba vész. Ha semmiképpen nem tudnánk a betelelő etetést elvégezni szep­ ha bádog, ha papírbevonatú, akkor is. Tömködjük be gittel a réseket. A ki
tember végéig, akkor inkább szűkösebb készlettel teleltessünk, mint rosszul járók pontosan záródjanak, nehogy füstöléskor a gáz elillanjék. A szotli i

146
zőkre ugyanez áll. Ha már nem kap enni a család, akkor a rostakereteket ki­ Megfelel még minden tiszta, szagtalan házi ruhahulladék, mosott zsá­
vehetjük, hogy a takarás tökéletesebb legyen. A várható füstölések miatt kok, öreg szőnyegek, csak melegek legyenek és nedvszívók.
ajánlatos fóliával takarni közvetlenül a kereteken. Erre jöhet a meleget szi­
getelő anyagok sora.
A méhtetüröl
A méhcsaládok takaróanyagai j Különösen ősszel gyakori, hogy a méhész a méhek torán barnás színű,
mákszem nagyságú élőlényeket lát. A legtöbb az anyán üt tanyát. Ha le
A házi méh társasjószág, csak családban tud megélni. Ha kaptárjától röptá- akarjuk fújni, nem sikerül. Jól állja a pudva füstjét is. Otthonosan futkos­
volon kívül kerül (pl. vándorláskor lemarad), még megpróbálkozik a közeli nak a toron, majd elbújnak a test hajlataiban.
méhesbe bejutni egy csendesebb kijárón, de ha ilyet nem lel, egymagában, Ez az élősdi a méhtetű. Valójában szárnyatlan legyecske. Ugy is hívják,
vagy árva társaival együtt napokon belül elpusztul. Még arra sem hajlandó vaksi légy, bár a fényre reagál, érzékeli azt. Csak a méheken tud megélni,
a magányos méh, hogy megéhezvén, nektárt szívjon a közeli virágokból. nélkülük pár nap alatt elpusztul. Minden méhcsaládban meglelhetjük.
A méh fészkének hőmérséklete fiasításos időben - februártól októberig Még rajzáskor sem mentes tőle az új család. A tor szőrzetébe csimpaszko­
- plusz 34°C körüli. Télen viszont 25 °C meleg van csupán, sőt +15 °C-ig is dik, és a raj viszi magával. Lábán tapadónyúlvány van, így még az öreg, ko­
lehűl. Télen, nyáron az elszökő meleget több mozgással, izomhővel pótol­ pott páncélú méheken is biztosan mozog. Egy-egy dolgozón csak 3-4 élős­
ja a család, amihez több élelmet él fel, szervezetét elkoptatja, életét megrö­ ködik, az anyán ennek tízszerese is nyüzsög olykor. Eleven, mozgékony,
vidíti. Érdemes, sőt szükséges tehát, hogy a hőigényes fészket alaposab­ könnyen jut át egyik méhről a másikra, amikor azok egymást etetik, vagy
ban, gondosabban takarjuk. szorosan állnak egymás mellett.
Lehetőleg olyan anyagokat alkalmazzunk takaráshoz, amelyek jói szige­ Táplálékát az egymást, vagy az anyát etető méhek nyelve tövéről, vagy az
teinek, szagtalanok, a nedvességet magukba szívják, nem kerülnek sokba, etetett jószágéról lopja össze. Nem csupán mézzel, hanem a méh mirigyvála¬
több rétegben is elhelyezhetők, váltakozó alakban is jól fednek, és ha a mé­ dékával is táplálkozik, amiből szervezete fehérjeszúkségletét fedezi.
hek megrágják, nem ártanak. A z anyán azért van több méhtetű, mert részben jámborabbul tűri, rész­
Tartós és minden szempontból megfelelő anyag a szalmapárna, gyé­ ben gyakrabban etetik, tehát sűrűbben adódik alkalom a lopásra. Egyéb­
kénypárna. Egyaránt alkalmazhatók oldalt és a feszek fölött. Közvetlenül a ként is könnyebben tud élelmet szívogatni az anya szípókájáról, mint a d< >1-
keretekre csak azért nem ajánlatos teríteni, mert a méhek odaragasztják, yozókéról.
megrágják. Tavasz végi felszedéskor szakadozhat, rongálódhat. Mindkét Fehér, lapos petéit az éppen befódés előtt álló mézes sejt fedelének bel
párna laza szerkezetű, jó hőszigetelő, a nedvességet jól magába szívja. Mel­ sö oldalára ragasztja. Amikor a nyű kikel, alagútszerű lyukat váj a fedele/és
lettük nem penészedik meg a szélső lép. Spárga helyett vékony, szigetelt, belső oldalára. Kívülről úgy látszik, mintha girbe-görbe cérnaszál kacska
vagy horganyzott dróttal kell szőni, mert a méhek különös előszeretettel i ingózna a viaszfedélen. A kikelő méhtetű fehér színű, gyorsan helyei talál
rágják el a fonalat. valamelyik méhen. Ritkán az anyán is látható a világos színű kártevő, amiül a
A műanyagtakarók is divatosak. Legjobb hőszigetelő a hungarocell, de a vörhenyesbarna színűek között tolakszik, hogy neki is jusson valami.
méhek azonnal munkába veszik, rágják. Befestéssel védekezzünk ez ellen. A méhtetű kártétele kettős. A kisebbik: hazánkban szépen terjed a le
A család fészke könnyebben benedvesedik ezek mellett, mert a vizel nem pesméz-termelés, a tetves családok befedett lépes méze könnyen alagUlUH
szívják fel. Nagyobb szellőzőnyílás alkalmazásával mérsékelhető a nemkí­ lesz a tetű nyűvének rágásától. Szépséghiba! A másik kártétele lényegi H I I
vánatos nyirkosság. Van, aki farostlemezt alkalmaz takarónak. Ez az anyag nagyobb. A falánk élösdiek eleszik az anya elől a táplálékot. A megtOtVMI
tömör, ragasztott, préselt, a hőt nagyon jól vezeti, a nedvességet nem szív­ dett anya leromlik, lesoványodik, nem lesz ereje a petézéshez. Éppen nvai
hatja fel, beizzad a fészek mellette. Ne alkalmazzuk! végén, amikor minden pete aranyat ér, hogy a télbe menő család népi li
gyen, éppen ekkor nem látunk elegendő hasítást miatta.

148 141
Ha az anyát a méhész eltetvesedve teleli be, a tél folyamán egyre inkább
legyengül, majd elhull.
OKTÓBER
Hogyan védekezzünk, mit tegyünk a méhtetű ellen? A járatoktól a zeg­
zugos, fedett mézet fedelezzük le, ha még remélhetjük, hogy a méhek lej
tudják fedni. Pergetéskor az ilyen fedelezést ne adjuk vissza a családoknak
kiszívogatni, tisztogatni lecsorgatás után.
A családok átvizsgálásakor, de főként teleltetés előtt ellenőrizzük az
anyát, van-e tetű a torán. Amelyiknek több vendége van, vegyük a mar­
kunkba. Zárt ujjaink között fúljunk be tömören szítt cigarettafüstöt azj A z esztendő utolsó nagyobb munkájához érkeztünk. Gondosan bi kell le
anyára. Egy perc, és lehullanak toráról az élősködők. lelnünk a méhcsaládokat. A z októberi hűvösebb idő beálltával ltok
Sok idős méhész nem meri markába venni, reszkető ujjai közé fogni az ideiglenesen ugyan, de már gömb alakú fürtbe húzódnak. Ritka mái ikliü
anyát. Igaz, mert még megnyomná a dolgos kéz akaratlanul is. Megoldás:; pülés, az is csak egy-két óráig tart. A virágok is zömével lehulltak, lllg II I
tereljük tollal az anyát egy üvegbe, pohárba. A z anya felfelé igyekszik. AI valamicske nektárt, pollent a napsütéses órák szorgos méhe. A friss keli 11
nyíláson fújjuk be a füstöt többször is, majd a poharat, üveget helyezzük néhány napos dolgozók még tájolgatnak a kijárok körül, elvégzik u/ i i
szájával lefelé egy fehér papírra. A tetvek lehullása után óvatosan adjuk lisztulásukat, hogy azután a család idősebb tagjaival rendben várjak U li li •
vissza az anyát a közben megfüstölt népnek - lépen. A méhész dolga, hogy minden feltételt biztosítson ehhez.
A lehullott tetveket ne szórjuk el. Gyakran csak megszédülnek, csak
holtnak tettetik magukat. Gyűjtsük össze őket, és szórjuk a fűstölő parazsá­
ra. A tetvetlenített anya hamarosan lábraáll, megerősödik, petézni kezd. A téli fészek
H a a család tetves marad, akkor hiába volt kockázatos munkánk. Napok
múltán ismét meglepik az élősködők az anyát. Tehát a tetves családot is ke­ I la szeptemberben gondosan rendeztük a fészket, most, a téli fészek í m
zelni kell. Módja egyszerűbb, mint gondolnók. Fenozin nevű gyógyszert dezésénél nem sok dolgunk akad, csak a megbízható takarás. A z ös/i ai
vásárolunk a patikában. 10 családra 3 mokkáskanálnyit. Szeptember végén, kairtás és vándorlások miatt sokan nem rendezkedtek előzően, azoknak
amikor már hűvösebb az idő, az esti órákban a füstölő parazsára dobunk ajánlanám, hogy alakítsák ki a telelőfészket.
másfél kanálka Fenozint, majd a felülről jól takart családok szűkített kijá- Előkészületül készítsük kéz alá a párnákat, takarókat. Minden felesleges
róján 8-10 fúvást adagolunk a sárgás füstből. Háromszor haladjunk végig a rést tömjünk be a kaptáron, gittel, léccel. Minden keret, etető, felesleges
10 családon, majd 5 percre zárjuk a kijárót. A tetvek lehullanak. Két hét lép kerüljön ki a kaptárból. A fészek nagyságát mindig a népesség határoz­
múlva ezt megismételjük. za meg. A z őszi léputcák mindig tömöttebbek, mint a laza nyáriak. Igaz, ki­
sebb felületen húzódnak meg a méhek. A fedett mézre nem szívesen ül­
nek rá, az üres sejtek és a mézkoszorú találkozásánál formálják meg a maj­
dani téli fészküket. Úgy szedjük tehát ki a fölösleges lépeket, hogy a benn-
maradókon felmelegedéskor is elférjenek, tudjanak némiképp tágulni, és a
legzordabb időben se legyen egy-két keretnél több takaratlanul (20. kép).
Egycsaládos kaptárnál a napos oldalon kezdjük meg a keretek sorakoz-
tatását A falnál az első keret legyen a legmézesebb, bő virágporral. Ezt kö­
vetik a közepesen koszorúzóttak, majd ismét a nehezebb lépek. A z esetle­
ges fedett fiasokat vagy villázzuk ki az atkák eltávolítása céljából, vagy egy­
szerűen vegyük ki a fészekből, ha van mézes helyettük. A kijárót a fészek
közepénél nyissuk. Rakodó kiskereteseknél a felső fiók a mézes lépsort

150 151
A fészektakarás
Teleltessünk zárt léputcával! A fészek kereteire olyan luki I ignl I I
sunk, amit a méhek nem rágnak meg. Bevált a vastagabb fóllti l l III
papír. A takaróanyagok című résznél megismerkedtünk a lelu»lnm>j kl i
most a készletnek megfelelően gazdálkodjunk. A közvetlen lal
oldalt is legalább félig, mert ez védi meg az oldaltakarói is a lt>itlgit«hil
Csúsztassunk most néhány réteg nedvességet jól szívó puplrl H II ' d -
Ez a „lepedő" fogja fel az esetlegesen lecsepegő vizet, a viua/moi lkai i
elhullott, de a tél miatt ki nem hordott méhtetemekcl és mindi u
Kiválóan megfelel a rajzlap és a hullámpapír. A rajzlap annyival |iihíi ll
több rétegű, a tél végi lepényezéskor csak kihúz az ember k« i i • *• i <
a téli hulladékkal, és még marad két-három réteg, ami a ÜIVHN . I
összegyűjti a nem oda való szemetet. így mindig egyetlen mu/dulttlüdtl
tán tartható a kaptáralj. A nedvesség sem korhasztja a drága d> i n
Ezután helyezzük be az oldalpárnát, oldaltakarókat. Sokan nem | | nlh
mázzák, pedig oldalról is fontos a hőszigetelés. A fészekből .1 o. 1
keretfűlnél fennmaradó réseken távozik a párnákba, de a hő 111 n idl \ * 1

sö párna elhelyezése után még borítsuk be többsorosan a lés/kel l


papírral, vagy szükségből újságpapírral. Zordabb hegyi zugokba
20. kép: Téli fészekbe mór jú ez a mézes lép, csak a népe kevés! latot tesz a tartós filc is! (Gömörben, a Bükkben és Zemplénin n.) M i i
(Fotó: PalcsO Erzsébet, Jászdózsa)
ges, hogy a takaró sok rétegű és laza legyen, emellett pontoaan fáftm
Vitatott és kényelmi kérdés, hogy a rostakereteket benn teleld III
tartalmazza, majd az alsó fiókban az iménti lépsorrend alakulhat ki - keve­ Ha bakhátas, semmi esetre, mert akadályozza a pontos szigelelr .i M
sebb mézzel. semmilyen rostát nem tartok télen benn, mert még összenyomni! 1 IH
Kétcsaládos kaptáraknái az elválasztó fal legyen a kiindulópont. Ha kél ezért is jól szigetelő takarót. A fészekszéli felső sarkaknál, a kcrotlUlni 1 • I
gyengébb családot telelünk be, úgy soroljuk a lépeket, mintha a választó- rés marad elöl, hátul. Ezeket is be kell tömíteni lazán gyűri papin ll
deszka lenne a fészek közepe. Közösen fűtik majd egymást. Ilyenkor a kijáró, A tető gondos zárása után rácsozzuk a kijárót, ha már az atkairtó 111 >
nyílás a családok külső szélére kerül, hogy melegebb maradjon a kis fészek, sekkel végeztünk. Előfordul, hogy betelelés után még füstölnünk 1. 11
Nincs minden méhésznek ideje, ereje ahhoz, hogy már az ősz eleji na­ aggódjunk a sok takarás miatt, sem a fészek alá terített gyúlékon) |M»pH
pokra meglegyen a fészek minden mézes lépje. Etetésre már ne is gondol­ miatt! A csíkot cigarettaszerűen tekercseljük fel, majd kettéhajtva a kit
junk! Ismerjük a kései etetés hátrányait! A gazdagabb családoktól kima­ átjuttassuk a kaptárba, nem pedig alul. A lassan izzó parázs le sem M-I .
1
radt, nagyobb mézes keretekkel tűzdeljük meg a szegényebb mézű keretek aljdeszkáig, elfűstölög a homlokfal és a keretek között. Ha mái nem 111
sorát úgy, hogy minden második lép mézes, bő koszorús legyen. Ne fél­ lünk, helyezzük fel a fogas szükitőket. A kijáró méretezésénél vegyül 1

1
jünk attól, hogy a természetellenes léprend meggátolja az anya petézését gyelembe, hogy a szűkítő is elvesz valamennyit a résből: hagyjunl
kora tavasszal, mert addig a telt lépek isjórészt megüresednek, azokból fo­ gyobb kijárót. A januári tennivalók között említett cinkehálóla m o h i 1 11
gyaszt a család előbb mindaddig, amíg körülbelül meglesz az ideális fé- rásának végleges leállásakor akasszuk fel a kaptárak elejére
szekív. Végszükségben se etessünk! Ha egyáltalán nincs pótlépünk, akkor Szintezzük a kaptárakat. Előre lejtsenek 1-2 cm-es szintkülönbség-. I< .
helyezzük majd később a fészek fölé a korábban említett póteleséget. kódoknál, fekvőknél egyaránt, alsó vagy felső kijáróelhelyezéslöl Inn n

152 Ihi
nül. Söpörjük tisztára a kaptársor elé terített kátrányos papírt és nehezékel- ban, tönkökben, kasban, bödönben tartja kedvelt méhcil Stíl u
jük le, nehogy az Őszi, téli szelek fel haj lógassák, megszaggassák. Ha van kasból, hagyományból helyeznek el egynéhány szépmívü kii ll l»f«
kaptármérlegünk, ne vegyük ki télire a láda alól. Beteleléskor mérlegel-. ' örökölt tönköt a fából összerótt, vagy éppen tapasztolt falú móli WM
jünk, jegyzeteljünk, mint évközben is, majd olyan póttetőt készítsünk 1 Évszázadok méhészeti hagyománya, ízlése tükröződik a lold II
mérleges kaptárra, ami a későbbi mérlegelésekkor leemelhető, hogy hite¬ mó, „megült" méhesház faragott fáján, berendezésein. A teleld li Itl
les adatot kapjunk, de a kaptár vagy a mérleg se ázzék be. Lapos nehezéket szerű. A leépített kasokra öreg zsákokat, használaton kívüli ruhádul ll
helyezzünk a mérlegtetőre! terítenek. A csak részben kiépített fészkek mellé finom, szárai íual
Noha októberben még nincsenek nagy hidegek, november közeledtével móznak be térkitöltőnek, melegfogónak. A z idei rajokai a hídi gl I
érdemes elkészíteni a szélvédő kerítést kukoricaszárból, hullámpalából enyhébb padlásokon helyezik el kijáróráccsal, szalmával nieji t/rtl I
vagy ami éppen rendelkezésünkre áll. A méhes előtti talajt is szintezzük ki-. méhészetek jelentősége közismert jó és rossz oldalaival ogyUtl I
felé lejtősre, hogy az őszi és téli csapadék ne a kaptár alá szivárogjon, ne is sokcsaládos méhész volt kezdő, és a leggyakorlottabb szak) mi- n i
maradjon meg a kaptárak előtt a pocsolyákban, hanem folyjon csak odébb két kaptáros kezdőkből fejlődtek odáig, ahol ma bogarásznak Nem li In t
a méhektől. A kaptárak alól minden gyomot takarítsunk ki, ne járjon oda egyetlen kéz mozdulattál leinteni: „Á, egy-két láda, kas, az se | km
kapirgálni később se madár, se baromfi. Ha szeptemberben nem emeltük fiészkedés felölel valamennyi bogarászó embert egy rajtól a legnn i 1

volna meg kaptárjaink szintjét, azt most haladéktalanul pótoljuk! Ne fél­ konténerig. Akkor is, ha sok, más módszerrel méhészkedőnk In • n• •
jünk az alattuk elfújó széltől, nem ártanak a hidegebb áramlatok h a j ó al vélemény, a tapasztalat sok kérdésben. (21. kép).
kaptár. Fagyos zugokban, mint pl. Aggtelek környéke, a kaptárak alját ki
szokták tömni szalmával. Kockázatos, mert a férgek, rágcsálók téli tanyája
lehet a hőszigetelő, s ez a méheket nagyon zavarja a nyugalom idején.

Takarás vándorkocsikban
Konténerekben, vándorkocsikban élő családjaink kevesebb takarást, bete-
lelési gondot igényelnek. Tavasztól őszig megvolt és elegendő a lezáró
deszka, ősztől tavaszig pedig a fészekszűkítő párna kerül a méhek mögé.
Ezután az üres lépek, esetleg a kimaradt mézesek sorolnak, majd a rosta­
szövet kerete. A kocsiban tudniillik benn maradhat a fészken kívüli lép, ha
nem áll kapcsolatban a családdal. A hátsó ajtót - mivel a kocsi belső folyo­
sójára nyílik - eltávolíthatjuk, hogy a hő szempontjából egy nagy tömbben
telelő méhek be ne fülledjenek, fészkük be ne nyirkosodjék. Ezen a rostán
távozik el a kiszűrődő pára, a takarópárna által felszívott nedvesség - kevés
hő veszteséggel.

Egyéb méhlakások rendezése


Nem csak a modern kaptárak, nyaralóknak is beillő kocsik teszik ki a mé­ 21. kép: A túlzsúfolt méhesben gyakoribb a rablás, gyorsan terjed minden betegség IV lm .11
hészek és méhek világát. Sok szegény, szerény ember még alkalmi ládák- (Fotó: Szebenyi László, Szabadka)

154 IV
Betelelési megállapítások - éretlen (penészedik, kövesedik, többletmunkál okoz és hiiNiin n
talkozik világossárga, pépes ürülékkel);
A világtájak befolyásáról már olvastunk. A rendszeres járás leálltával iga­ - kevés (a fiasítás tavasszal későn indul, kevés és szórt les/. I In i «al i
zíthatjuk méhesünk helyzetét, kaptáraink állását. A z eltájolás csekély, meg ső lépen van, szintén).
is szűnik, ha olykor ki is röpülnének méheink pár órára.
Ha a kijáró kicsi, számíthatunk a benyirkosodással. A felgyülemlő szén­ A heteiéit lépállomány minősége. Összetétele is befolyásúin • IDIKI
dioxid is zavaróan hat a levegőtlen fészek lakóira. Túlméretezett nyílásnál - a szűzlépekbe nem szívesen bújnak a méhek, meri hidegek
a fészek szélső lépjei már tél elején elvizesednek. - a túl Öregekbe sem, mert szorulnak a sejtekben, nyugtalanok
A szűk fészek akadályozza a felmelegedés során várható kiterjeszke- - a herésekbe sem méz nincs, sem nem húzódnak be, mert lág,
dést, fészektágulást, de különösebben nem káros. A túl bő fészek hideg, - a féloldalas, sérültekben nagy mezők bontják fel az egység! i
nyirkos, penészes lesz, amiben a nyitott élelem megerjed, megromlik, a v i l
rágpor megkövesedik. A legnagyobb veszteséget a méhekkel kapcsolatos tények oku tik
Ha beteleléskor azt látjuk, hogy sok a nyitott élelem, annak az az oka,
hogy: szűk volt a fészek feletetéskor, serkentéskor. Kevés volt a n é p e s s é g i - a kései etetésüek szervezete elkopott, korán lehullanak;
szörp feldolgozásához, nagyobb volt az adag, mint amennyit egy éjjel fel. - a sokáig dajkáló méhek szervezele elöregedett, életük lerövidül
tudtak a méhek dolgozni. Hiányos volt a takarás a családoknál. Különösen - a későn, kijárások után kelőknek üritkezési problémái leszm i
az oldaltakaró hiányozhatott. Túl híg eleség etetésekor is hasonló tünetek - az atkaszívottak szervezete nem bírja sokáig a téli életet.
mutatkoznak, a kései etetésnél szintén. A szétterülő fészeknél ugyanez az
oksorozat keresendő. Gyakran ezért nincs beteleléskor elegendő nagy mé­ Az elöregedett nép, a július végén, augusztus elején rakotl pcteklWtl i ll
zes lépünk. méhek, januárra lehullanak. Ezért fontosa nyári, nyárvégi scrkeuli • i
alkamentes fiasítás időbeli eltolása ősz felé, valamint az életkorok i
Komoly telelési veszteséggel kell számolnunk, ha a téli eleségnek ha­ s/ctes arányának tartása. A noszémások szabályosan elfogynak (mi v |od
gyott méz: bik eset!) a téli fészekből, mert terhüket kiviszik. Ezért kell mái fttifl 1

serkentő etetésbe Fumagillinl keverni!


- magas salaktartalmú (édesharmat minden fajtája); Természetesen a gondozatlan családok nagy része is áttelel, A (akarati H
- a sejtben is kristályosodó (napraforgó, ha van benne édesharmat is. Más nok is megérik a tavaszt, szaporodnak is, de nem mindegy, milyen i
mézzel keverve megfelel); A/általánosan elhanyagolt méhes csekély termelési eredményéi nem i
- éretlen (sok benne a víz, növeli a béltartalmat, megerjedve hasmenést, észre a méhész. A cél az, hogy minél eredményesebben, hatékonyithl
korai, belső ürítést okoz. A telelés nyugtalan, sok méh kiröpül télen is, és meljünk, nem pediganagycsaládlélszámésanomád, gond nélküli un hl iti i
elvész);
- kevés (zárt léputcás teleltetésnél jó idő kell az utcaváltáshoz. Késik, keve­
sebb lesz a fiasítás, az is szórtan terül el); Lépselejtezés
- túl sok (erről már a túletetésnél olvastunk).
A lépek a méheknél a második évtől kezdődően elöregszenek. Mindi n t >
A virágpornak is nagy jelentősége van a biztonságos és veszteségmentes kelő méh a sejtben hagyja gubójái, babingét és némi ürüléket is. K/ektAI
telelésben. Ha: maradványoktól a sejtek elvesztik szögleteiket, sötét színűvé válnak, t. • •
- fagyos (őszi, megfázott pollen, mint a kora tavaszi is, hasmenést okoz)¬ gatuk csökken. A fokozatosan szűkülő sejtekből kisebb, fejletlen mi lu '
1

- kései (magas víztartalma miatt növeli a béltartalmat); kelnek. Olykor szabad szemmel is lehel lálni, ha a család „apró" cgv< <i
bŐl áll. A kisebb testű méhek teljesítménye csökkent.

156 Iftr
A bábingektől megvastagodott sejtfalat végső soron a méhek igyekez­ A lépeket megőrző szabad ládákat, méztereket lehel bódékban Idit'nh
nek kijavítani: lerágják a sejtfalat. A sejt alja viszont megállíthatatlanul vas­ lenített helyiségekben, fedél alatt tárolni, de szükségből n M/ahadhan •
tagszik a betapadó ürüléktől. A rövidülést a méhek ráépítéssel, a sejt „kihú­ Alátéglázzuk a kaptárakat. Légmentesen zárjuk, nehogy .i v- i im
zásával" próbálják kiküszöbölni. így meg a léputea szűkül. hek bármikor megleljék. A tetőre, a kaptárhalmazra boiiKimk I
A z öreg, a fekete lépek a fertőzés forrásai. A visszamaradó ürülék rengeteg papírt. A z építmények lehetőleg álló helyzetben várakoz/annk M IHVH ' •
kórokozó spórát tartalmaz. A z enyhe, a nyúlós költésrothadás, a feketekór ésü Kénezni csak a teljesen üres, vagy fedett mézű lépeket szabtd A nyílniI
meszesedés főként az elöregedett lépű családoknál hatalmasodik el. élelem sok gázt elnyelne, ami káros az egészségre. A molyok l l i lülli i
A z ugyan szilárd, de károsan öreg lépbe kevesebb méz fér el. A tömeg már, csak a melegebb helyiségben kell kéneznünk egyszer.
kétszeresére is növekedhet, ami a kaptárak rakodásánál, pergetésnél, kezel Úgy is lehet tárolni megfelelő helyiségben a lépeket, hogy cg) u
lésnél egyaránt munkatöbbletet jelent. A z öreg lépekbe hordott nektár sok lyezzük a vállak eltolásával. A 4-5 mm-es résen egerek nem lenn k <i> • i-n
szennyeződést is átvesz a spórákkal együtt. A belőlük kikerült méz színe) ményhez. Csak teljesen üres lépeket szabad fektetve tárolni. A htflvl
íze is megváltozik, különösen a akácmézé. nem melegedhet fel, mert akkor a léplap meghasasodik, toriul
Egész évben nehezíti az idős lépek lecserélését az, hogy az anyák - főként az Ugyancsak raktárba kerülnek a feleslegessé vált rostakerclck IN imll I
idősebbjei - szívesebben petéznek ezekbe, foként nyár végén. Beteleléskc| a hideg idő beálltával most könnyebb a méhszurkot eltávolítani drólki '
legjobb mézestől együtt elvenni, ha már akácpergetéskor nem tettük. vei. Csak a rostaszemek meg ne sérüljenek! Oszlopba rakva, torzulai
A kaptárból kikerült lépeket raktározás előtt osztályozzuk. Külön osz­ tesen tárolhatók.
lopba kerülnek a szűz építmények. Majd tavasszal ezekkel bővítünk, ha
m á r a gyümölcsről gyűjtenek méheink. Külön csoportot alkotnak a zsem­
leszínű, mindenkori bővítésre, hasításra alkalmas lépek. A z öreg, elvirág*
porosodott, sérült, elherésedett, torz lépeket különítsük el. Ezek sorsa a
kiolvasztás. Tárolásukkal kár bajlódni. A z elherésedett, de még fiatal lépet
se sajnáljuk, mert nemcsak méztárolásra, hanem fejlesztésre is alkalmat­
lan. Ezeken kívül megakadályozza az atka elleni biológiai védekezést, mert
az anya nem a tervezett herés lépbe petézik, amit majd időnként az atkák­
kal együtt kitördelünk, hanem szórtan, a fészek elherésedett lépjeibe. Ne
csak az öreg lépeket, de a megsötétedett kereteket is selejtezzük!

Raktározási munkák
Akad olyan méhész, aki nem tudja elszállítani vagy megfelelő helyen tárol­
ni a kikerült lépeket. A következő megoldással maradhatnak télire is a kap­
tárban: a fészket oldalt teljesen elzárjuk. A légmentesen záró farostlemez
alkalmas erre a célra. A berakott lépek fölé csak rostaszövet kerül. Nyitott
mézes lépeket így sem ajánlatos tárolni, mert a be nem fedett eleség ned­
vességet szív magába, és megerjed tavaszig.
Rakodó rendszerű kaptárakban a tárolás nem gond. A mézterek jó táro­
lók. A z is megoldás, hogy a fészket helyezzük fölülre, az üres keretekkel le­
li fiókot alulra. A szigetelés itt is teljes legyen!

158 159
tovább élnek. A szokásos, nagy nemzedékváltás kedvezőbb időt/akban •
NOVEMBER egyenletesebben játszódik le. A kaptárak élettartama megtöbh fii
(22. kép).
Telelőnek megfelel a szárazabb pince, szuterén, mélyföldulnlfl ll •
nálaton kívüli műhely, lomtár, kamra, istálló. 2-3 hónapra még hi h Inl •
megéri, ha a közelben van. A helyiség előzetesen kitakarítandó! Kítii III
ki. Fa, szén, szerszám maradhatnak együtt a méhekkel, csak büzlln, \ i|
gyakran hordásra kerülő anyagok, takarmányok ne maradjanak H hclvl
A késő őszi napokon már alig akad munka a méhesben. A napos délutáno­ ben. A rágcsálókat lyukakba helyezett Arvalinnal vagy más, cngedi-ln i li
kon még ki-kiröpül néhány szorgos gyűjtő, hogy a kései virágok kelyhét méreggel irtsuk ki előzőleg, csak a baromfi vagy pajkos, bújócska/ó gvi n
meglopja, de az első dér, az első fagyhullám véget vet ennek a szemet gyö­ kek ne jussanak hozzá! A hideg beálltával éjjel szellőztessük, hogj li hűl
nyörködtető, pihentető látványnak. jön, mire a méhek bekerülnek. Legkedvezőbb hőfok aO°C körüli, di '
Csendben rendezgetjük, tisztogatjuk méhesünk környékét. A k i még "C-ig zavartalanul viselkednek benne a méhek február végéig, márclui <\ <<
nem intézte el a kaptárak hószint fölé való emelését, a lábazást, az alátétek napjaiig. Gondoskodjunk arról, hogy a levegő fényzsilipen jusson be \
megerősítését, az most kímélő mozdulatokkal igyekezzék még ajó időben ablakokat hőszigeteljük, fénytől zárjuk el. A túlzsúfoltságot úgy kerúlplk
elvégezni. Naplónkba jegyezzük fel az esetleges kiröpülések dátumát, mér­ el, hogy 2-3 sor kaptárt rakunk majd egymásra.
tékét, időtartamát, hogy tudjuk később, mennyi idő óta vannak fogságban A családok kijáróira egérrács kerül. A takarót nem kell leszedni a fészek
a méhek. röl! Sokan azt javasolják, hogy zárt kijáróval, nyitott rosta alatt, takaró nél
Sajnálatos, de a zárthelyi teleltetés kezd ritkulni. Ennek oka részben a
helyiségek garázzsá alakítása, részben a rakodómunka elkerülése és a belső
teleltetéssel járó felügyeleti gondok. A szabadban való teleltetés mellett
szól, hogy méheink természetes körülmények közepette, minden tisztulá­
si alkalmat ki tudnak használni. Egyszerűbb, igénytelenebb teleltetési for­
ma, amihez nem is kell sok tapasztalat, szaktudás, csak a külső nyugalom,
amit viszont nehéz mindig biztosítanunk.
A szabadban való teleltetés hátránya, hogy könnyen beázik, rongálódik
a kaptár, gyakoriak a téli kártevők, s a hideghullámok sem múlnak e
nyomtalanul a családok fölött.

A zárthelyi teleltetés
A zárt helyen védettebbek a családok az időjárástól, a külső zavaró ténye­
zőktől. A gyengébb családok is könnyebben átvészelik a téli hónapokat.
A z egyenletes hőmérséklet nem meríti ki szerény mézkészleteiket. Amíg a
szabadban december l-jétől március 1-jéig 5 kg volt a mérlegmutatta csök­
kenés, addig a zárt helyen telelő családoknál nem érte el a 3 kg-ot. A keve­
22. kép: Téli csend üli meg a vandorkocsis méhest. A ki járók zárva, a méhek a levegőt a kocsi bel­
sebb fogyasztás révén a benn telelő méhek szervezete sem kopik el annyi­ sejéből kapják, rostán ál
ra, mint a szabad égalatt telelő társaiké. A benn telelők tavasszal hetekkel (Fotó: Fazekas László, Jeremes)

160 161
kül teleljenek méheink. Akkor minek vinnénk be? Kinn is rajtuk van a
karás, ha + 8 °C meleg van is! Hosszú évek óta nem tapasztaltam sem tú
Műhelymunkák
melegedést, mert a belső hőfoknak megfelelően fűtött a család, sem b
Még a méhek behordása előtt végezzük el ebben a hónapban az esedékes
nedvesedést. A z egérrácson át kijöhetnek azok a méhek, amelyekn
munkálatokat. A keretek, a lépek, a viasz, a propolisz jön előtérbe. A lépek
emésztési zavar lép fe!. Igaz, a sötétben nem találnak vissza, de éppen ez
tárolását már olvastuk. A virágporszedők száraz helyre kerüljenek. Ellen­
jó. Tiszta, egészséges marad minden család, nem lesz, nem volt soha h
őrizzük rostáikat, tisztogassuk meg dobozukat. Virágpor ne maradjon ben­
menés, szennyezés.
nük! A kaptárból kiszorult rostakereleket javítgassuk át! Húzzuk meg óva­
Behordásra november végén, a hideg állandósulásakor kerül sor. Előz
tosan rostájukat szeggel, szilárdítsuk meg a bakhátakat, a sarkak ereszté­
tesen szóljunk néhány markos ismerősünknek. Magyarázzuk el neki
keit, távolítsuk el és gyűjtsük be a rostaszemeket eldugító méhviaszt, méh-
hogy koccanástól, rángatástól, billenéstöl mentesen kell majd behordani i
szurkot - elkülönítve.
kaptárakat. Ha hó takarná a tetőket, zajmentesen húzzuk le hátra a havat
Ha már kivagdaltuk a selejtes lépeket a keretekből, akkor a keretíulekről
A behordást a legnehezebb kaptárakkal kezdjük, mert ezek kerülnek az al­
és vállakról is szedjük össze a propoliszt. A z üres rámákat vagy felfüggeszt
só sorba. Közvetlenül a földre ne helyezzünk kaptárt, hanem faalátétet al
ve, vagy egymásra, váltakozva rakva tároljuk olyan illesztéssel, ami nem
kalmazzunk. Lényeges, hogy minden láda vízszintesen álljon. A gyenge
torzítja el a fontos formát.
családok, a könnyű kaptárak kerülnek felülre, ahol 1-2 °C-kal melegebb
A z etető kereteket külön vegyük kezelésbe. Szedjük ki az úszókat, tiszto­
van és emelni is könnyebb.
gassuk ki a vályút, a tálcát. Ha zugépítmény van a vályú alatt, azt pergessük
Ügy rakodjunk, hogy minden kaptár kijárója hozzáférhető legyen. Nen
ki mert tavasszal csak be kell adnunk, hogy az anya azonnal telepetézhesse
azért, mintha a nyugalmi idő alatt be kellene avatkoznunk, hanem, mert
az atkacsaló herékkel. Pergetés előtt egy napig érdemes melegebb helyi­
időnként szemlét, ellenőrzést tartunk. A mérleges kaptárt itt is állítsuk be,
ségben tárolni a pergetendő lépeket, hogy könnyebben, sérüléstől mente­
A z egyenletes fogyás a nyugodt telelés biztos jele. Helyezzünk el a legfelsr,
sen eltávozzon belőlük a méz, minél kevesebb maradjon vissza a sejtekben.
kaptár magasságában hőmérőt, a szellőzőrésektői legtávolabb, hogy a fel­
I la üres kaptárunk van, úgy zárjuk le a kitakarított ládát, hogy a méhek és rág­
melegedést ellenőrizzük. Legjobban bevált a minimum-maximum hőmé­
csálók, rovarok ne tudjanak bejutni. Érdemes kátrányos papírral leborítani,
rő, ami mutatja a teljes hőingadozást.
téglával, kővel lesúlyozni, be nc ázzék a télen. Eszközeinket, mindent, ami a
A szükséges páratartalom biztosítása céljából nagy felületű edénybe méhekkel kapcsolatos, zárjuk el rendbe tevés után műhelyünkbe. (23. kép),
öntsünk vizet párologtatni. Jól bevált gyakorlat a nedves zsákdarabok s z é t ]
teregetése is. Mindenesetre jobb egy száraz teleltető, mint egy nyirkos, e z í
ne feledjük! A hőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy az 0 és +4 °C között:
legyen. Ha felmelegedést tapasztalnánk estétől reggelig, tehát sötétben,^
A viaszolvasztás
hagyjuk nyitva az ajtót vagy ablakot. Én ablakon szellőztettem' mindig, l Igyancsak novemberi munka a selejtes lépek kifőzése, mert már szabad­
amire szúnyoghálót szögeltem, hogy semmi ne juthasson be méheimhez.. ban is végezhetjük, nem okoz rablást, kutatást. Olvasztás előtt néhány nap­
A telelőt általában hetente ellenőrizzük, amint a külső méheket is.j pal tépjük apróra az idős lépeket, és áztassuk be lágy (eső-) vízbe. Helyez­
Ténykedésünk csak a legszükségesebbekre szorítkozzék. Piros fényű zseb­ zünk nehezéket a kitüremkedő lépdarabokra. Áztatóedényünk lehetőleg
lámpával dolgozzunk, teljes sötétben. Hallgassuk meg a méhek zúgását, zománcos vagy horganyzott legyen. A zugépítmények, torz, de fiatal lépek,
szellőzését. Óvatosan húzzuk ki seprűvel a kaptárutcába lehullott méhe­ műléptöredékek nem kerülnek áztatóba, ezeket majd magukban kiolvasztjuk,
ket, nehogy a söprés zajt üssön. leszűrjük, és visszamaradt salakjukat a beáztatott sonkolyhoz tesszük.
A viasz olvasztását sajtolással, préseléssel végzi a méhész. Ezermesterek
ötletes alkalmatosságokat szoktak készíteni. A jelenleg szabványszcrüen
forgalmazott készülék is jó hatásfokú, viszonylag tiszta, könnyen kezelhe­
tő. Hatásfokát növeli a több préstányér közbeiktatása. A z ősrégi napviasz-
162 163
viaszhoz juthatunk így. A kifőzött viaszt hagyjuk ülepedni jól záró, meleg
takarók alatt. A kis karikák végül a derítőbe kerülnek.
A viaszcentrifugák teljesítménye az előzőnél is jobb, de valamivel las­
súbb menetű. A z apró zsákokban főzött sonkolyból még több viasz is kive­
hető, ha kisméretű szőlőprésben sajtol a méhész. A lábak rögzítése, a zsá­
kok többszöri felfőzése és a szétlövődŐ viaszcseppek miatt inkább a sza­
badban alkalmazzuk. A már egyszer kifőzött sonkolymaradékot 3-4 nap­
nál tovább ne tartalékoljuk, mert megpenészedik. Érdemes minél előbb ki­
főzni. Hagyományos úton csak magunk főzhetünk. A bérfőzőben magas­
nyomású, fertőtlenítő készüléket kell használni!

A viaszderítés
A kihűlt viaszkarikák aljáról kaparjuk le az üledéket. Törjük darabokra a
merev anyagot, majd néhány liter víz aláöntésével forraljuk fel. Sűrű szö­
vésű szitával kihalásszuk a forró viaszból a még úszkáló salakot. A tűz már
23. kép: Már csak a tájolást segltfl, váltakozó színű testés hiányzik a saját készítésű kocsiról nem ég alatta! Gondosan takarjuk kincsünket minden oldalról. A viasz így
(Fotó: Kiss Miklós. Jászdózsa) lassan hűl le, az idegen anyagok le tudnak ülepedni a kétliternyi víz és viasz
közé. Két-három napos hűlés után - ami alatt nem mozdítjuk meg az
edényt! - az edénytől szépen elválik az aranysárga karika. Aljáról lapos vas­
olvasztó hatásfoka a júliusi, nyári melegben is csak 70%-os, 30% viasz visz- sal, görbített késsel eltávolítjuk a lerakódást. Száraz helyen, lécek alátételé­
szamarad. Ha a nyáron ilyennel is dolgozunk, akkor az összegyűjtött sala­ vel tároljuk a szemet gyönyörködtető kincset. Rá szoktuk még írni a főzés
kot szintén helyezzük most az áztatóba. A mostanában forgalomban lévő dátumát és a tiszta súlyt is, nevünket is.
viaszolvasztók hatásfoka 80-90%. A főzések után tisztogassuk le az eszközöket sérülésmentesen, szárítsuk
A viasz visszamaradását csökkenthetjük, ha a betöltött sonkoly közé ki, majd tároljuk méhektől, darazsaktól elzártan. A sonkolysalakot ne
szálas szalmát keverünk. Még inkább, ha az említett, lyukacsos fémlapokat égessük el, hanem felaprózás után ássuk be a kerti földbe. Kitűnő trágya!
is közbeiktatjuk. Fontos, hogy ne tömjük túl a prést! Érdemes külön deríteni a zugépítmények és szűzlépek viaszát a présektől.
A főzés gyorsaságát és befogadóképességét növelhetjük, ha a sonkolyt Szebb!
előmelegítjük. Amikor forr egy vödörben a pépesedéit sonkoly, akkor tölt­ Minden főzési folyamatnál tartsuk be a balesetvédelmi előírásokat! Las­
sük be a főzöhengerbe, és forraljuk tovább. Amikor már hangosan forral san, meggondoltan dolgozzunk, meregessünk, préseljünk, mert a viasz
henger tartalma, meg lehet csapolni. Közben a prés karja fokozatosan szo­ forró! Nehezen gyógyuló sebeket okozhat. A tűzön való kifröccsenés
rítja a lapokat a sonkolyra. Percenként meg-meghúzzuk, majd kissé vissza­ könnyen lángba borítja a környezetet. Gyerekek csak tisztes távolból néz­
engedjük, hogy a viasz kifolyjon. A sárga lé csíkján üssük át ujjúnkat. Amíg hetik a műveletet!
némi viasz marad rajta, addig főzzük.
A kiszerelés gyorsan történik. Késsel tisztogassuk le a rostahengert,
majd visszaszerelés után töltsük fel ismét a közben forralt, második adag­
gal. A folyamat állandó, az eredmény kielégítő lesz. A visszamaradó son­
kolysalakot gyűjtsük össze, áztatás után majd másodszor is kifőzzük. Némi

164 165
A gyümölcs, a fűz és a nyár mellett ne idegenkedjünk az aki
Mézelő fák ültetése sétől sem. Érdemes a korai virágzású tuját is ültetni díszcserjéken!
A gondos gazdák már ősszel elvégezték a fák selejtezését, felmérték, meg­ A juharok közül kedvelt a fürtös és a zöld. Könnyen kosarazhatni -
tervezték, hogy hová milyen fát ültetnek. A z iskolákban, gazdaságokban, géltől estig szedegetik a szorgos méhek.
községi, városi szinten fásítási mozgalmak indulnak november végéig, a Dombos, hegyes vidékek legkorábbi virágzású cserjéje a mogyoró 11
fagyig. A méhészeknek is aktívan részt kell venni ezekben a hasznos meg­ sonlóan gazdag virágport nyújt a szil, a hárs, az éger, a bálvány fa és n h<i|
mozdulásokban. Társadalmi érdek is, hogy környezetünkben, határaink­ döben lévő, hosszú virágzású japán akác is.
ban minél több hasznos fa zöldelljen. A fás vidékek levegője tisztább, A szükséges csemetéket beszerezhetjük a lerakatokban, ismcríWtklrtl
egészségesebb. Kertünket, házunk táját, utcánkat szebbé, otthonosabbá is, de anyagi nehézségek esetén kérjünk a szövetkezetektől anyagi és v i
teszik a susogó levelű fák. A munkából hazatért ember egyik Öröme, pi¬ vezési támogatást. Ne feledjük a csemetékéi megvédeni a vad rágásaiul.
hentetője a ligetes utca, a fás kert. ha ilyen is lenne - a megtévedt rongálóktól! Természetesen, nemcsak rtd
A méhészeknek létfontosságú kérdés a nektárt, virágport adó fák ülteté­ vemberben lehet ültetni, de megkezdeni igen, és folytatni, amíg időnk 11
se, amik főhordás előtt és után biztosítják a méhlegelőt. Ügyes szervezés-j gedi és helyünk is van hozzá.
sel egy-egy település méhészei lakóhelyük környékét 10 év alatt olyan hor-i Még ebben a hónapban rendszerezzük feljegyzéseinket, tapasztalatain
dásos területté tudják varázsolni, ahol a méhek tavasztól őszig legelész­ kat, hogy majd a decemberi számadáskor kéznél legyen minden, hiszen
hetnek. akkor látjuk tisztán, mennyire volt érdemes méhészkedni - tervszerűen!
Hová, milyen fát ültessünk? Foghíjas útszegélyek, kopár utak, dűlők
mentén kiváló hófogó a társítva ültetett nyár és olajfűz. A z egyik korai vi-j
rágport, méhszurkot, a másik nyári hordást biztosít. Ezek ültetéséhez a vál­
lalatok nagy segítséget szoktak adni.
A z elhagyott faluszélek, bozótos zugok, ugarok is meghálálják, ha keze­
lésbe vesszük őket, és kellő tisztogatás után a talajnak megfelelő fákat ülte­
tünk az addig rossz képet mutató területekre. Ártereken, ahol a vízügy szí-|
vesén támogatja az ésszerű fásítási mozgalmat, a fűzfafélék és egyéb, nyir-J
kos talajt bíró és kedvelő fák rohamosan fejlődnek. Fájuk hasznosítható;
virágaik bŐ hordást biztosítanak még árasztott állapotban is. A méhészekre]
hárul az a feladat is, hogy vegyes elosztásban, korai és kései virágzású fűz-*
faféléket javasoljanak, hogy a virágzás eltolódjék. A hosszú, egyenletes vi-j
rágzás kedvez a családok fejlődésének.
A fásítás legfőbb területe sok embernek rendelkezésére áll. Ez a kert.
Ma már sokunknak van hétvégi telke, ahol a dolgos hét után megpihe- ;

nünk, kikapcsolódunk. A megújulásokat segíti elő, hogy a kertben nem*


csak szalonnasütő, sziklaágyás, egyéb kiképzett térség van, hanem jószeré-!
vei gyümölcsfa is. Ritka örömeink közé tartozik, ha gyermekeink, uno­
káink a saját telepítésű fán szedik meg kosárkáikat, ingderekukat az ízletes
termésből. Ösi szépségek szele csapja meg a kertben szorgoskodó embert^
amikor egy-egy érett gyümölcsöt levesz, elfogyaszt, vagy éppen másnak kí­
nál a saját fáról. Csak ne feledjük, hogy mindig a talajnak megfelelő fát ül­
tessünk!

166 167
sok tárgyköreit. Megnyilatkozásainkban legyünk őszinték, ne tévesszünk
DECEMBER meg senkit túlzott adatokkal, kétes értékű tanácsokkal.
Mindig megmarkolja valami keserű érzés a szívemet, amikor egy-egy
idősebb méhész azt írja: „Leteszem a kaptárvasat, megöregedtem. Csak az
fáj, hogy nincs kire hagyjam, kinek adjam tovább kedves jószágaimat!"
Próbáljunk folyamatos nemzedéket nevelni! A csoportgyüléseken még
szakkört is szervezhetünk kezdő, érdeklődő emberek, fiatalok számára.
Teremtsünk kapcsolatot az iskolákkal, ott lehetséges a szakkörök tartása,
Dolgos esztendő végéré értünk. A méhesben már csak az ellenőrzés mun­ szervezése. Még anyagi támogatást is kaphat a kezdők társasága, mert
kája vár ránk, ami egy méhésznek nem is munka, hanem felüdülés, hiszen anyagigényes az önkéntes csoport. A tehetősebb méhészek is támogatják a
hetente csendesen végigsétál kedvelt méhei előtt. Megfigyeli a kijárókat, fiatalok társulását egy-egy családdal, kellékekkel, anyagokkal. Ugyancsak
keresi a rendellenességeket, beavatkozik, ha kell. A januárban olvasott segítik a szakköröket a felvásárló központok és a szövetkezetek is. A gyűlé­
hallgatócsővel meghallgatja méhei szunnyadó zöngéjét, ami az egyik leg­ seinkre, az előadásokra, kirándulásokra hívjuk meg az ifjú érdeklődőket. A
szebb muzsika a fülnek. csoport kollektív szelleme jó hatással lesz rájuk.
A raktárban sincs már sok dolgunk. Rendet teszünk a betelelés, a viasz­
főzés után, szellőzésről gondoskodunk. A felesleges, kimaradt családtaka­
rókat rendeznünk kell. Nem jó az a módszer, amikor a méhész begyömö¬ Az önképzés
szöli a takarókat egy üres ládába. Tavaszig megdohosodik, megpenésze­
dik. Száraz helyen, lazán rakva tároljuk a párnákat, papírokat - átválogatás Lépést kell tartanunk a korszerű termelési követelményekkel, hatékony
után. Ha tavaszra váltó garnitúrát tervezünk, akkor most megkezdhetjük a önképzésbe kell kezdenünk. Tanulni nem szégyen, dea meglévő lehetőse­
gyűjtést, a barkácsolást. gek mellett képzetlennek maradni annál inkább! Méhészeti ismereteinket
Lassan hó lepi be a kaptárakat, amit nem szabad eltávolitanunk, csak nagyjából három módon gyarapíthatjuk, bővíthetjük:
majd a szilveszter körüli kiröpüléseknél, ahogyan ezt a januári tennivalók­ - szakkönyvek elemző tanulmányozásával;
nál olvashattuk. - szakelőadások aktív hallgatásával;
- tapasztalatcserékkel, bemutatókkal.
A szakkönyvek olvasásától sokan idegenkednek még a terjedelem, a tu­
A közösségi élet dományosság, vagy a nyelvezet miatt. Győzzük le előítéletünket! Hogyan?
1. Témakörönként olvassunk. Mostanában időszerű például a méhek té­
Decemberben megelevenedik a szakcsoporti, egyesületi élet. Ha már ott­ li nyugalmáról olvasgatni, a telelőhelyiségről, a téli kártevőkről, műhely­
hon számot vetettünk egész éves sáfárkodásunkkal, a közösségben is tár­ munkákról gyarapítani ismereteinket. A tartalomjegyzék tanulmányozása
gyaljuk meg, mit, hogyan cselekedtünk, mi volt a buktató, mi a siker titka. után válasszuk ki a kérdéses fejezetet az egyik, majd a másik szakkönyvből.
Bármilyen klubban, szövetkezetben, egyesületben tevékenykedünk is, nej Párhuzamot tudunk vonni, több szempontból világítják meg a szerzők az
legyen ellentét ezek miatt közöttünk. A cél egy, ez a lényeg. Tervezzük egyes kérdéseket. Összehasonlíthatunk, következtethetünk, választhatunk
meg közösen a lepényrendelést, a vándorlást, a vándortanya-keresést, a ránk vonatkozó, nekünk megfelelő módszerek közül.
gyógyszerrendelést és az atka elleni, egységes védekezést. A szerződések is 2. Aki türelmesebb, az a nagyobb témaköröket elemzi. Például az anya­
szóba kerülnek, de ezzel még lehet várni egy-két hónapot. Ne hamarkod­ nevelést, az egyik legfontosabb ismeretkört. Ebben a tárgyban már egész
juk el! Zsebbenyúló kérdés, sem a végzett munkánkért, kockázatokért és a könyvek állnak rendelkezésünkre: kezdőknek, haladóknak, nagyobb igényű-
befektetett anyagiakért nem közömbös, hogy mennyit kapunk. Tervez­ eknek. A fokozatosságot tartsuk be! A könnyebb, az érdekesebb anyagtól
zünk közös látogatásokat, bemutatókat és beszéljük meg a szakmai előadá- haladjunk a nehezebb felé.

168 169
3. A z általános, átfogó művek már nagyobb türelmet igényelnek, na-1 csökönyösen a saját, esetleg téves, vagy kis hatásfokú módszereinkhez, ha­
gyobb jártasságot kívánnak. Előnyük, hogy a témákban válogathat az olva-I nem hallgassunk a széles gyakorlatban bevált, igazolt tanácsokra! Nem a
só. Néhány tanács még a szakirodalomhoz: méhcsaládok nagy száma, vagy a méhészkedéssel eltöltött évtizedek a te­
a) Mindig tollal, papírral a kezünkben olvassunk! A közben támadt gon-1 kintélyalap, hanem az a tudás, amely a gyakorlatban is jól kamatozik!
dolatokat, tennivalókat jegyezzük fel, hogy a tervezésünknél felhasznál- I A tapasztalatcserék, a bemutatók is tudásunkat mélyítik, és összekap­
hassuk. csolják a megszerzett elméleti ismereteket a gyakorlattal. Igaz, sok munka-
b) Egyfolytában csak félórányit, vagy szünetet tartva, egy órát böngész-1 fogás csak tavasszal és nyáron látható, de az egyes eszközök előállítását,
szük a könyvet, mert figyelmünk, emlékezetünk fáradván, nem vesszük! működését télen is megszemlélhetjük akár egy-egy gyűlésen, akár egy mű­
észre a lényeges mondanivalókat. A z olvasmányosabb részeket az e s t i l helyben. Például a gazdaságos viaszolvasztás, a keretszegelések, kaptárépí­
órákra hagyjuk, míg a keményebb, elméletibb részekkel pihentebb idősza-1 tés, mind téli tennivaló. Amit csak lehet, a méhész állítson elő! A z ügyes
kunkban birkózzunk meg. kezű, találékony tagtársak segítségét vegyük igénybe. Ha nem is minden­
c) Ne kapkodva, ne sietve olvassunk! A szakszöveg nem krimi. Itt egy J ben modernek az idős méhészek, mégis óriási tapasztalattal, sok megfigye­
aprónak látszó megjegyzésnek is jelentősége lehet. Alaposan, átgoldolva, I léssel rendelkeznek. Kérdezzünk tőlük, hallgassunk óvatos tanácsaikra.
lassan haladjunk az anyagban - időt hagyván agyunk raktározó munkájá- j Az idősebb korosztály pedig vegye figyelembe a fiatalok rugalmas, modern
nak. méhészkedést képviselő meglátásait.
d) Ha valamit nem értünk - mert ahány szerző, annyi gondolkodás- j Országos szinten is példák lehetnek a jászságiak gyakorlati bemutatói és
mód -, ne restelljük megtárgyalni társainkkal. Ha ez se megoldás, kérdez- ] az egri továbbképzési napok, ezekre évente kerül sor. A két tájrész terme­
zük meg levélben a szerzőtől, vagy valamelyik laptól. A Szabad Föld és a I lési eredményein meg is látszik a megelőző elméleti és gyakorlati tovább­
Szövetkezet című lapok szerzői gárdája készséggel szokott válaszolni a képzés!
fontos, nehezen érthető kérdésekre.
e) Előfordul, hogy a különböző szakemberek eltérően nyilatkoznak
ugyanabban a kérdésben. Ez nem baj, mert a méhészkedésben gyakorta Az éves tervezés
érvényesek az egymásnak látszólag ellentmondó vélemények is (pl. a méz­
fogás, az anyásítási módok stb.). Mind az év végi számvetés, mind az új évad gondos tervezése szükséges az
f) A z ismétlés a tudás anyja. Ezer gondunk közepette számolnunk kell a I eredményes méhészkedéshez. M i szükséges az éves tervhez? Ismerje a
feledéssel is. Amikor tehát egy-egy fejezet végére érünk, tekintsük át ismét méhész az állomány állapotát: elegendő-e a lépkészlet, milyen korúak az
a lényeges részeket. E z amolyan összefoglalás. Van, aki már olvasás köz- 1 építmények, sok-e a selejtes lép? Milyen minőségű, elegendő-e a téli ele­
ben aláhúzza a lényegesnek tartott részeket, vagy a szöveg mellett húz füg- ! ség, méhvel tömöttek-e a léputcák, ki tud-e fejlődni a méhcsalád főhordá-
gőleges vonalat. A kérdéses téma átolvasása után elegendő ezeket átismé- j sig, milyen teljesítményű és korú az anya, egészségesek-e a családok? Meg­
telni. Később, évek múltán is lerövidítik a jelölések a felújítás munkáját. ' van-e minden eszköz a termeléshez, j ó helyen van-e a méhes?
A z önképzés második területe a szakelőadásokon való aktív részvétel. Tervezőmunkánk során számoljunk az új körülményekkel, lehetősé­
Jegyzeteljünk ott is. Kérdéseinket jobb előre felírni. Kérdezzünk bátran! gekkel. Gondoljunk mindjárt az egyre változó méhlegelőkre, a fogyatkozó
A z előadások tárgykörét az időszerű kérdések, gondok határozzák meg! akácerdők teherbírására. Csak a biztos területeket vegyük számításba! Sok
Maradjunk meg lényegében a gyakorlati vonalon. A termelő a méhészeti függ attól is, milyen kapcsolatban állunk a helybéli és vándortanyai mező­
tudományt már a gyakorlatba átültetve kapja meg, hogy hasznosítsa. gazdasági szakemberekkel, vezetőkkel.
Előadónak nagy gyakorlattal, de megfelelő elméleti tudással rendelkező Vessünk számot, hogy mennyire telik anyagi erőnkből. Mennyi pénzt
méhészeket kérjünk fel. Nem a rang a fő, hanem az, hogy mit tanulhatunk tudunk ez évben befektetni anélkül, hogy háztartásunk megbánná. Készít­
az előadótól! Igényeljünk az előadásokhoz filmeket, rajzokat, eszközöketa sünk leltárt! Nyissunk füzetünkbe rovatot az anyagoknak, eszközöknek.
könnyebb megértés és megjegyzés céljából. A vita során ne ragaszkodjunk Értéküket is állapítsuk meg reálisan, hogy a termelési tervben a mérce

170 171
Ajánlott szakirodalom

1
limhá Edit: Vannai István magyar méhei keil|e I h Bfi on, l'WK
Hdthó Edit: Népi méhészkedcs a Jászságban I lobrw 011 l'MK
Benedek. P. - Manninger S. - Virányi S.: Mc«poi/ilN mi t.t\fí méhekkel. Budapest,
1974
Cicairicis, G.: A méhészkedés gyakorlatú Hudflpwt, l'"'"
Cserényi P: Emlékeztető. Méhészet, 1988 l 13 Huri i . luw
Deák Gábor: Emlékeztető. Méhészei I 12 HudiDHl HMN
Csaba Gy. - Koltai L. -Szakoktól I. RemoUé I ' / A inéhhctegségek
megelőzése és gyógyítása. BudapMt, \*>H*>
Ilalmágyi L. - Keresztesi B. szerk.: A imMilrurin lln>t>i|» •!
Horváth Jenő: Termelési módszel méheshnlhatl HlllUpi il l H l
,J

Jand, J. - Vittek, J.: A méhpenipii ii-inn li .. - . i. II IWsony, 1969


24. kép: A kert sarkában meghúzódó, szerény méhesnek is nagy jelentősége van a helyi megpor- Józsa Gy.: Viaszváros. Budapest, L984
zásban! Különösen, ha a nagy méhesek már táblás legelőkre vándoroltak a taluból Nyárády A.: A méhlegelö növényei Huk >i IVAl
(Fotó: Földi Jánosné, Jászdózsa)
Oeser, G. - A.: Anyanevelés a nu-hevethi'ii llm!«|iMl |U '
Örösi Pál Z.: Kis méhészkönyv, Budapi ll I9Í '
meghaladja majd a beruházott tőke kamatait, az értékcsökkenést és a vár örösi Pál Z . Méhek között. Budapest, I9M
ható befektetésre kerülő munkánk középmagas díját is! Már néhány csa Szabó K.: Akácmézterme lésünk lóko/iUa vamliirMtMl Nudapi I I'Í'M
1 1

Iádnál is megéri a tervezés! Szabó K.: Akácméztermelés. Budapoit, I ""


Amikor a méztermelés tervét állítjuk össze, ne csak állományunk teher Szabó K.: A méhész műhelyében lliulapi i IY
1 1
Vicze E.: Az alacsonykeretcs rukodnkapliti Ihulip I
bírását, de a legelőjét is vegyük számításba (24. kép). Tervezzük meg a kö­ 11
Zsidei B.: Méhanyanevelós. Budapi I
rülbelül szükséges anyákat. A férőhelyek figyelembevételével kalkulál­
junk, hány családdal szaporítunk a jövő évben. Nagyobb állománynál ez
könnyű, de magunk túlterhelése éppen itt szokott jelentkezni. Ne feledjük:
a sok, apró, kölyökcsalád nem ér annyit, mint a feleannyi törzscsalád. Pró
háljunk több termelési ágat is művelni. Vállalkozzunk eleinte kicsiben, ne
hagyjuk figyelmen kívül az esetleges károkat sem. A kiadási és bevételi terv
különbsége a várható haszon. Tervezésünknél maradjunk a valóság tala­
ján. Csak annyi munkát ütemezzünk be, amennyit nagyobb megterhelés
nélkül el tudunk végezni, mert a fárasztó robot elveszi a munka szépségét,
megbontja a manapság laza kötésű méhészcsaiádok egységét, munkaked­
vét, anyagi egyensúlyát. Minden méhészeti munkában keressük a jót, az
igazat, a szépet, környezetünkben pedig a békességet.

1/3
Tartalomjegyzék

JANUÁR

A m é h e k téli e l l e n s é g e i . .
A m é h e k nyugalma
A m é h e k a téli f é s z e k b e n ,
Ellenőrzési munkák
A m é h a n y a télen
1
A m é h c s a l á d o k téli pusztuW
Méheink a teleitetőben ..
A téli k i r ö p ü l é s
A g y ó g y l e p é n y k é s z í t é s e . In « 1 1

FEBRUÁR

Műhelymunkák
A kaptárépités
Füstölőanyagaink
Az anyarendelés
Kihordás a telelőből ..
A z itató
A lepényezés

MÁRCIUS

A törzslapok
A futó vizsgálat
A vadon kelt anya .
Kora tavaszi m é h l e g c U Ü
A szállódeszka
Tavaszi v i r á g p o r p ó i L r .
A t k a i r t á s tavasszal
A z a t k a i r t á s e r e d m é r t y t l t O | i i" ' li III li ll >
A Füstölőkről
A f ü s t ö l é s módja ..
Kaptárfütés árammal .
Az első tavaszi nagy vizsgálat 46 JÚNIUS 102
A tavaszi kaptárcserék 47
Az egészségügyi minta küldése 50 A második akácon 102
A méhek h a s m e n é s e 51 A családok megosztása 103
Gyógyszerek alkalmazása a m é h e s b e n 53 A tartalék családokról 104
A méhek tavaszi serkentése 55 A csendes anyaváltás 105
Emberegészségügy a m é h e s b e n 55 A méhanyák tárolása 106
Méhesünk é s a szomszédok 57 Szállított anyák fogadása 107
A méhek eladása, vásárlása 58 A z anyásítás 109
A méhcsalád fészke akác után 110
MéhlegelÖk akác után 111
ÁPRILIS 59
Az édesharmat 112
Jó m é z - rossz m é z 113
A fészek bővítés 60
A méhek sokoldalú hasznosítása 115
A kizápult fiasítás 60
A lépes m é z termelése 116
Tavaszi építtetés 61!
A m é h p e m p ő termeléséről 117
A virágporgyűjtés 62 Méhészeti szakkörök júniusi munkája 118
Vándorlás füzesekbe 62
Növényvédelmi értesítések kérése 64
JÚLIUS 120
Méhek a gyümölcsösben 65
A bérmegporzás 66 A méhanyák jelölése 121
A virágportermelés 67 MéhlegelÖk júliusban 122
Méhek a repcetáblán 68 Méhek a lucernásban 123
A műlép beszerzése 72 Egyéb nyári méhlegelők 125
A tavaszi álanyásság 73 A nyári serkentésről 126
A viaszmolyról 74 Méheink é s a nyári szúnyogirtás 127
A tömlős költésrothadás 76 A rablásról 129
A méhlopásokról 77 Darazsak a m é h e s b e n 130

MÁJUS 80 AUGUSZTUS 132

A vándortanya keresése 80 Hazatérés a vándortanyáról 134


A családok felkészítése akácra 81 A hereűzés 135
A májusi vész 83 Méhkasok átszabása 135
A költésmeszesedés 841 A m é h e k kábítása '38
Egy héttel akácnyílás előtt 85 Pókok a m é h e s b e n 139
Vándorlási előkészületek 89 Tisztaságot, rendet a méhesben! 140
A szállítás 90| A nyúlós költésrothadás 142
Munka a vándortanyán 92 A méhszurokról 144
A vándortanya elhagyása 92
A pergetés 931 SZEPTEMBER 145
A rajzás 951
Anyagondok akác után 98 A kései e t e t é s 146
Az anyával való bánásmód 100 Atúletetés '47

12 177
176
Szeptemberi kezelés 147
A méhcsaládok takaróanyagai 148
A méhtetűről 149]

OKTÓBER 15 ll

A téli fészek 1511


A fészektakarás 1531
Takarás vándorkocsikban 154'
Egyéb méhlakások rendezése 154
Betelelési megállapítások 156
Lépselejtezés 157
Raktározási munkák 158,

NOVEMBER 1601

A zárthelyi teleltetés 1601


Műhelymunkák 163J
A viaszolvasztás 1631
A viaszderítés 1651
M é z e l ő fák ültetése 166 i

DECEMBER 16W

A közösségi élet 168j


Az önképzés 1691
A z é v e s tervezés 1711

AJÁNLOTT SZAKIRODALOM 173

178
Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Felelős kiadú dr. Gallyas Csaba igazgató
89.3204 Szekszárdi Nyomda
Felelős vezető Benizs Sándor
Felelős szerkesztő dr. Fehér Erika
Műszaki vezető Csákvári Attila
Műszaki szerkesztő Kovács Gábor
A fedél Mészáros László munkája
Nyomásra engedélyezve 1989. december 18-án
Megjelent 11,25 (A/5) iv terjedelemben

Mg 4607-f-9091