~33 stO I

YOGIRAj BORIS SACHAROW

Harmadik szem gnyitasanak akorlata

~.;:.~

Yogiraj Boris Sacha row

A HARMADIK SZEM MEGNYIT AsANAK GYAKORLATA

Megyei Konyvlar Gy{fr

J~]]]]~III!WJ~ij~11

9021 Gyor Baross Gabor u. 4.

A forditas az alabbi mil felhasznalasaval kesziilt Yogiraj Boris Sacharow

Das Offnen des Dritten Auges

1950

Berlin

~S':f35G

Forditotta Dr. Kassa Laszlo

Lektoralta Borsos Maria

Minden jog fenntartva. Barmilyen masolas, sokszorositas, iIIetve adatfeldolgozo rendszerben valo taro las

a kiado elfizetes irasbeli hozzajarulasahoz kotott,

© Hermit Kiado

Hungarian translation © Dr. Kassa Laszlo

Bevezetii

"Minden emberi leny a legvdltozatosabb kepessegeket es eriiket hordozza magdban. Tudds es hatalom kincsesttira. Ahogy fejlodik, ugy fedi fel ujabb es ujabb kepessegeit.

Ertsd meg, fedezd [el az elme hatalmdt. Fedezd [el az elme magasabb regioit! Tdrd fel a rejtett ertiket, okkult, titkos kepessegeketl"

Svami Shivananda Saresvati

Ha visszatekintiink az elmult evezredekre es megvizsgaljuk az emberi szellem fejlodesenek tortenetet, azt tapasztaljuk, hogy az emberi szellem nagyjai kulonleges kepessegekkel rendelkeztek es ezaltal bizonyos tekintetben tulnottek kortarsaikon. Ok voltak a bolcsek, a misztikusok, a vallasalapitok es a guruk, es mintha mindannyian egy lancot alkotnanak, vegighaladnak az emberi torteneten utat mutatva, tanitva es titkos iskolakat iranyitva,

Ez a fajta belsf utmutatas, tanitas, tovabbadas nem esak a keleti nepek tanitasaban jelenik meg - gondolva itt India j6gijaira -, hanem a nyugati hermetikus-ezeterikus bolcselet is magaenak mondhatja a belsfi latas, a .harmadik szem" revitalizalasat-ujraeleszteset szolgalo gyakorlatok ismeretet,

A szerzo, Yogiraj Boris Saeharow kora ifjusa-

5

gatol fogva kitart6an tanulmanyozta India filoz6fiai rendszereit es a szanszkrit nyelvet. A j6ga es az onismeret utjat jarva ismerkedett meg az osi-titkos szovegekkel - amiket ertelmezett -, es beepitett testi es lelki gyakorlataiba. Konyveben azt a mely tapasztalatot fekteti Ie, amely elmeleti es gyakorlati szinten egy olyan specialis praxist ad a gyakorl6 kezebe, amivel az embert tisztanlatova teheti, amely megnyitja es hatekonnya teszi a homlokkozep szellemi centrumat.

6

Elosz6

)

A radio, a televizio es a radarkesziilekek, a legkiilonfelebb sugarzasok felfedezesenek koraban nem volna szabad elcsodalkoznunk azon, hogy az embernek Iehetosege van arra, hogy a szemnek, mint latoszervnek kikapcsolasaval kepeket eszlelhessen, Az ember lathat »- kozvetleniil agyanak latokozpontjaval.

Tudunk arr6I a yak hindurol, aki .belsti szemevel" konyveket olvasott, Napjainkban egy j6gi bekotott .szemmel vezette autojat London kavarg6 forgatagaban, Ismeretes, hogy hipn6zissal az ember oly allapotba hozhat6, melyben a szokvanyos erzekszerv nelkiil is a normalis erzetekre juthat - igy peldaul: terdevel izlelhet, fulevel olvashat, tenyerevel szagolhat, stb.

Erdekes kiserletrol szamolt be Dr. D. 0. Hebb, a montreali Me. Gill egyetem pszichol6giai profeszszora. Tizenhat novendeket puha matraera fektette, szemiiket bekototte, keziiket hosszu, merev kezelokkel szigetelte el. Minden zaj, minden beszed, latnivalo, stb. ki volt kuszobolve. Nehany ora multaval a kiserletezd diakok hallucinalni kezdtek. Oly kepeket Iattak, oly hangokat hallottak, mint amiket a kabitoszerek hatasara szoktak tapasztalni vagy melyekrol a skizofrenek beszelnek. A "teljes sem-

7

mittevest" legtobben 70-72 ora elmultaval foladtak, a .rekord'' 127 ora volt. Mindnyajan tarka korokrfil es negyzetekrdl beszeltek,

Hebb professzors azt akarta bizonyitani, hogy az unalom pszichologiailag megfoghato betegseg,

W. Heron pszichologus (Kanada) azt kutatta, hogy mikent viselkedik az agy, ha minden stimulalo hatast kirekesztiink, - ha az erzekszerveket semmifele inger nem eri.

A kiserletezd diakok hangszigetelt, valtozatlan hofokii teremben, puha agyban fekiidtek, szemiiket homalyos iiveg fedte, kezeiken vastag kesztyfi volt. Eleinte jol ereztek magukat. Elaludtak. Ebredes utan viszont nyugtalankodni kezdtek. A tetlenseg idegesse tette oketo Fiityiilessel, enekszoval probaltak onmagukat szorakoztatni. Problemaikrol gondolkodtak, - ami a Iegtobbjiiknek nem sikeriilt, Keptelenek lettek a koncentralasra, sot, gondolkodo kepessegiiket is elveszitettek. Hallucinacio lepett fel. Vonalakat, idomokat, majd osallatokat, oriasokat, stb. lattak es hangokat hallottak. A kiserletezest hat nap utan feladtak,

A tovabbiakban arrol lesz szo, hogy mily jelentos eredmenyeket er el az ember, ha raszanja magat arra, hogy valojaban a vegsokig fokozza a gondolkodas elernyeszteset, az agy iiresse tetelet.

Nem kis feladat megnyitni a harmadik szemet. De ha sikeriil, ugy feltarul a csodak birodalma.

8

I. resz

Az elmelet

, i

A modszer jeljedezeser6[

Tizenhet eves koromban (1917-et irtunk) az indiai filozofia es a szanszkrit nyelv tanulmanyozasara adtam magam. A Patanjali Joga-Sutra elsf reszeben a Raja-joga klasszikus targyalasanal megragadta a figyelmemet a 35. aforizma, amely igy szol:

"A koncenirdcio ama [ormdi, melyek rendkiviili erzekelest ideznek ela, a gondolkodds dllhatatossdgdt hozzak letre."

Svami Vivekananda errol azt mondja, hogy ez termeszetesen no ki a koncentraciobol. Ha a jogi gondolkodo szervet az orr hegyere koncentralja, nehany nap mulva csodalatos, kellemes illatokat fog eszlelni, a nyelvtore valo osszpontositas hangerzetet eredmenyez, a nyelvhegyre valo koncentralas reyen pedig csodas izerzet lep fel, mig a gondolatoknak a nyelv kozepere valo osszpontositasa azt az erzetet kelti, mintha valamivel erintkezesbe keri.i1- tunk volna. Ha a gyakorlo a szajpadlasara koncentral, iigy kulonleges dolgokat fog megpillantani. Ha oly valaki, akinek nyugtalanok a gondolatai, folytat nehany ilyen jogagyakorlatot, - meg abban az esetben is, ha azok irant semmi bizalmat nem taplal, - bizonyos idf utan onmagan tapasztalhatja ezeket a hatasokat, aminek folytan a bizalom es a kitartas erosodnek benne.

11

(] gy ereztem magam, mintha a rejtelyes Kheopsz-piramis titkos bejaratat fedeztem volna tel. Az egyszeni szavak nemcsak arrol szolnak, hogy bizonysagot szerezhetiink az olyan erzekelesekrol, amelyek az erzet targyaval valo kozvetlen kapcsolat nelkiil jonnek letre.

Fanatikus elszantsaggal munkahoz lattam.

Minden aldott napon reggel, mintegy 15-20 percig az orrhegyre osszpontositottam a gondolataimat. Husz nap mulva egyre erO'sodO', majdnem fajdalmas viszketes jelentkezett az orrhegyen, majd villamszeru hirtelenseggel jott a szerfelett kellemes, edes illat. Csak egy villanasnyi ideig volt eszlelheto, - de ez eleg volt ahhoz, hogy extatikus oromben reszesitsen.

Masnap fokozott buzgalommal kezdtem a gyakorlatba, - az eredmeny azonban elmaradt. Napokon at csak eros viszketo erzes lepett fel, de a 12. napon ismet - erosebben, mint az elsf alkalommal - ereztem a vagyott illatot, amely nehany masodpercig meg is maradt. A kovetkezo napokon megint elttint az illat, de szivosan tovabb gyakoroltam, es vagyakozasomnak megfeleloen, nehany nap rmilva jelentkezett ujra. Most mar 1-2 masodperces koncentracioval idezhettem a .raennyei illatot" es nehany masodpercre tartosithattam azt. Kesobb meggyO'zO'dtem arrol, hogy barhol es barmikor folidezhetem. Ugyanezt tapasztaltak a velem parhuzamosan kiserletezf tarsaim is.

Az egyik nap on, meglepetesernre, masfajta volt

12

az illat. Ez is kellemes volt es edes, de egeszen mas. Az illatot "elemezve" kulonfele dolgok aromajara, illatara gondoltam: rozsa, liliom, valamelyik parfiim, de az illat egyszenien ott volt. Barmely illatot tetszesem szerint eldvarazsolhattam, am it sokkal erosebben es tornorebben is ereztem, mint amikor a valosagban szagoltam. A kellemes illatok szinte szenvedelyernme valtak, de tisztaban voltam azzal, hogy semmi csodasat nem ertem el, hiszen ez a kepessegem nem volt mas, mint a hallucinacio, az erzekcsalodas.

Lankadatlan energiaval tovabb gyakorlatoztam.

Egyszer egy olyan illat lepett meg, amiben nem ismerhettem ra a kezdetben tapasztaltra, es aminek jelenletet nem is kivantam. Az illat megtevesztoen emlekeztetett a sziami mirhara, (Styrax benzoin) es ugy veltem, hogy meggyozodtem arrol, hogy miert fiistolik ezt, amikor az embert extazishoz akarjak segiteni, - de okoskodasom nem egyezett a valosaggal, aminek pedig mindenkeppen nyomara akartam jutni.

Lakasomat keresztul-kasul szimatoltam, vegul is az egyik felreeso szobaban, egy fiokban ratalaltam rnindenfele lim-lorn kozott egy regi toalett-szappan csomagolopapfrjanak Ietepett darabkajara. Alig volt mar szaga - es en a tavolbol megis ezt ereztem meg. Oro mom oriasi volt: nem erzekcsalodasrol van tehat szo, hanem valosagos tapasztalasrol: a .Jav-szaglasrol", Szamtalan kiserletet vegeztem magam, es a kesobbi tanitvanyaim is - es meg vagyok

13

gyozodve arrol, hogy a tavolsagoknak alig marad valami szerepe. A negyedik szobabol megereztem a gazszagot (a konyhdban nem vettek eszre), - megmondtam a szaga alapjan, hogy milyen virag van a szornszed szobaban, stb.

A jelenseg magyarazata kezenfekvo: az orrhegyre, helyesebben az orrhegy szaglokozpontjara a11- hatatosan osszpontositott gondolatok reven egy pillanatra megakad a lelegzet; az emberben akaratlanul tamad az a kivansag, hogy megszagolja a leIegzendo levegot, az ember szinte minden pillanatban varja, hogy valami szagot erezzen. Az orrhegyre tortenf koncentralasnak tulajdonkeppen alarendelt szerepe van, csupan bevezeti a szaglas vagyanak felkelteset. Ez a folytonosan gyarapod6 vagy izgatja a szajpadlas folott hrizodo szagloidegvegzodeseket, kifesziti azokat, aminek reven .rovidebb hullamhosszon" lehetseges a finomabb illatok folfogasa. Ily m6don erzekelhetfi az olyan illat, melyet a .momuilis" ember a nagy tavolsag miatt mar nem kepes folfogni. A kepesseg hosszabb gyakorlas utan annyira kifejlodik, hogy meg is rogzodik, - a szagl6- idegek tulerzekenysege akkor is megmarad, ha az eddigi eredeti jelenseg mar eltunt.

Nem alltam meg a szaglasnal, Hozzakezdtem a nyelvhegyre es a nyelv kozepere torteno koncentralashoz. A nyelvhegyre val6 koncentralas eredmenye ket nap mulva jelentkezett (e16z6 gyakorlataim reven nyilvan tokeletesedett a koncentralo kepessegem). A kezdetben tapasztalt illatnak megfelelo,

14

ke11emes iz valt erezhetove. Erre is szamitottam, Az Izlelesemet nagyon hamar ala tudtam rendelni akaratomnak. Meg aznap kepesse val tam arra, hogy tetszes szerinti Izt varazsoljak elo magamnak. Az izerzet a termeszetesnel erosebb volt. Meghokkento volt, hogy a nyelvemre varazsolt izek nyornan j611akottsagi erzes toltott el. A legkiilonlegesebb elmenyem a tovabbi kiserletek soran az volt, hogy barmily tavolsagbol meg tudtam allapitani, hogy a dolgoknak milyen az iziik. Nem egykonnyen erthetfi jelenseg!

A szag - barmilyen tavolsagrol is erkezzek - egy bizonyos fajta emanacio, parol gas, amit nagyon erzekenyen fognak fel az allatok es a termeszeti nepek is, - de az iz, a nyelv, es a targy - ha csak fut6lagos is, rnegis kozvetlen erintkezesbcl kovetkezik, Terrneszetes kdrulmenyek kozott az izerzet megszunik, ha mar nehany millimeternyire tavolodik az izlelt anyag. A szokasos pszichol6giai magyarazat nem helytallo, de az izerzet megiscsak megvan, meghozza akkor, amikor az ember csak kivanja. A folyamat magyarazata rendkiviil fontos kovetkezteteseket rejt magaban tovabbi studiumunkra vonatkoz6an.

Vajon hallucinaciorol van-e sz6? A hires lexikografus, Webster igy hatarozza meg a hallucinaciot:

"Oly tenyek erzekelese, amelyek a valosdgban nem leteznek vagy kiilso ok nelkiili erzetek, dltaldban az idegrendszer rendellenessegebiil ered, mint a delirium tremens eseteben. "

"

15

,

E meghatarozas nem alkalmazhato a mi eszlelesunkre, mert az erzekelt szagok, es izek a kapesolatos targyaknak valosagos tulajdonsagai; azoknak megvan a kulso okuk, ez az ok csupan a terben keriilt tavolabb, Ha a tetszes szerinti, az akarattol fuggf szag es izerzetet hallucinacionak tekintjiik, minthogy ennek nines bizonyithato kiilsf oka, ra kell mutatnunk arra, hogy ez a .halluciruicio" tovabbi rendszeres gyakorlatokkal valoban letezf targyak erzekeleseig fejlesztheto, tehat az idegrendszer rendellenes allapota a rendellenesseg tovabbi fokozasaval normalissa fejlesztheto.

A tavszaglas nem jelent kiilonosebb problemat, hiszen a vadaszkutya, a nyomozokutya szimatja igazolja annak lehetoseget.

A tavolbol valo izleles magyarazatanal vagy azt tetelezziik fel - a Vedanta-is kola tanitasainak megfeleloen - hogy az ember gondolkodo principiuma elindul az emberbol kifele, amig az objektumot el nem eri. Kepletesen szolva: addig nyujtjuk a nyelviinket ("szellemileg"), mig a tavoli etelt el nem eri, - amit nem hisziink - vagy abbol indulunk ki, hogy erzekszerveinkkel azert hatolhatunk a tavolba mi-

,

vel a szaghoz hasonloan az iz is - sot, minden, erzekszerveinkkel erzekelheto targyi tulajdonsag (alak, szin, stb.), a durva anyagi erzekelesen tul egy finom-anyagi termeszetbol fakad, azaz a targyaknak bizonyos finom-anyagi .Jcisugdrzdsuk" van._ Az anyag, a szin, a szag, stb. sugarzasa messze nillepi azokat az anyaghatarokat, melyeket kezunk

16

tapint vagy nyelviink izlel. Tudjuk, hogy az ember normalis korulmenyek kozott a hanghullamok tengernyi terjedelmebol mintegy 7-8 oktavot tud esupan folfogni, a szineket esak a pirostol az ibolyaig erzekelhetjuk.

Szamos ismert sugarzasrol - amilyen a vorosen inneni, az ibolyan tuli, az alfa, a beta, a gamma, a kozmikus, stb. sugarzas - nem tudositanak az erzekszervek, Ha az ember emberfeletti mertekig fokozhatja szaglokepesseget, a tobbi erzekszervi kepessegeit is, - helyesebben erzekelo kepesseget is, a "termeszetes" hatarokon messzire tulfejlesztheti,

Charles Lancelin kiserletei szerint az erzekszervek fogekonysaga asztronomiai mertekben kitagul a hipnotikus allapotban, A hipnotizalt egy centigrammos sulykulonbseget is megallapit, a vorosborban az egyetlen eseppnyi viz okozta szinkulonbseget is eszreveszi.

A de Rochas szerint a hipnotizalt hatvannegy oktavot kepes meghallani; a normalis emberi ful a nyolctol-hatvannegyezerig terjedo masodpercenkenti rezgesszarmi hangokat veszi fel, hipnotikus allapotban (1019/ sec) rezgest is erzekel. Ez magasabb a lathatatlan gammasugarak rezgesenel- ezert lathatja a hipnotizalt az ember kisugarzasat: az aurat. A hipnotizalt nem az elkiiloniilc erzekszerveivel jut ezeknek a tul finom erzeteknek a birtokaba, hanem egy uj, a hatodik erzekszerv mukodese reyen, ami az agyban, a szemoldok kozott kel eletre.

Harem even at gondolkodtam azon, hogy ezt az

17

'1\ \

allapotot mikent lehetne elerni. A Yoga-Sutra I. 35- ben megadott szajpadlas (iny), mint koncentracios goc, leplezettnek tiint. Valoszfrnitlennek talaltam, hogy a szajpadlasra valo koncentracio letrehozhassa a "tavolba lduis" jelenseget, A tavolba szaglas, izleles eseteben lenyegeben arrol van szo, hogy a szaglo, izlelf idegvegzodeseket ultrarovid hullamok vetelere kellett beallitani; az idegek koncentracios gocuk kozeleben helyezkednek el, illetve azzal a koncentracio soran kapcsolatba keriilnek.

A szajpadlas, mint koncentracios goc, hogyan vezethetne a latoidegek stimulalasahoz, hogy is fiigghetne ossze a latoidegeknek kozvetleniil a hipofizis folotti keresztezodese a szajpadlassal?

Ketsegtelennek bizonyult, hogy csak a chissma opticum keresztezodese johet szarnftasba a finomabb fenyrezgesek eszlelesevel kapcsolatban.

Hosszu eveken at folytatott szajpadlas-koncentracios gyakorlatok soran, ahogy azt a Yoga-Sutra I. 35. javasolja, .Jdilonleges kepek" valoban es spontan jelennek meg, de ennel tovabb a legnagyobb erofeszitesek aran sem jutottam. Vegiil is mestererntol kaptam meg a pontos utbaigazitast.

A "szemek nelkiili ldtds" kifejlesztesenek a pontos modszere nem a szajpadlasra torteno koncentracio, han em a szemoldok kozott levc finom-anyagi centrum, az Ajna-csakrara valo osszpontositas.

Kemeny iskola kezdodott. Mesterem tOkent a gyakorlatok rendszeresseget hangsulyozta (intervallum es ritmus); be kell tartan om a mersekletes elet

18

szabalyait, meg kellett tudni ismerni a kepzelt, a velt es a valosagos finom anyagi kepek kozotti kiilonbseget.

Naponta, vegeztem ket even keresztiil az alabbi kiserletet: felesegem kiilonfele targyakat helyezett egy asztalra, en mas nap reggel a negyedik szobabol, becsukott szemmel kellett, hogy .Idssam", mi van az asztalon. A gyakorlatot tobb, mint hetszazszor vegeztem el, alig akadt "teves louis", Mesteremet naponta lathattam. Tapasztalataim teljesen egyeztek tobb tisztanlato ismerosom es baratorn, tanitvanyom elmenyeivel.

Harorn ev multan elertem azt, hogy barmely tavolsagbol tudtam kepeket latni, ha csak nehany pillanatra is.

Ezzel egyiitt telepatikus kepessegek is ebredtek bennem - at tudtam venni mesterem gondolatait.

A haladast lassunak talaltam. Elmeleti jogatanulmanyaim uj lehetosegeket mutattak. Eddigi gyakorlataimat, melyeket tul egyszerunek talaltam, megprobaltam kiegesziteni. Ugy gondoltam, hogy a .harmadik szem" kibontasanak feltetleniil egyiitt kell jarnia a kundalini erf fejlesztesevel, aminek a .Jtarmadlk szem" megnyilasat meg kell eloznie, ezert egyre inkabb fokoztam a legzfigyakorlataimat, a pranajamat. Arra a rneggyozodesre jutottam, hogy gyorsabb es jobb eredmenyeket erhetek el, ha nem az ajnaval, hanem a muladharaval (a farcsont tajan leva centrummal) dolgozom. De ez vegzetes hiba volt. Minden szerzett kepessegemet elvesztet-

19

tern; a gyakorlatok varialasa vegervenyesen elrontotta a ritmust. Szivos kitartassal lattam ujabb es ujabb sikertelen kiserletekhez, mindig javitani, tokeletesiteni akartam. Latasairn teljesen megsztintek, de gazdag tapasztalatokra tettem szert az el- . meleti joga teriileten.

Vegul, egy Rornaniaban elo tisztanlato ismerosom kozvetitesevel megerkezett mesterem iizenete: ne a muladharara, hanem az ajtuira koncentraljak! Ez nem gyozott meg. Tovabbra is magam kiserleteztem, mig 1937-ben meg nem ismerhettem Svani Shivananda Saresvatit, aki meggyozott az ajnacentrum meditacios technikajanak helyessegerol, de hozzajarult ahhoz, hogy ebben a kielegitf elorehaladast is folytassam, minthogy ebben elorehaladast ertem el.

Kilenc evi muladhara koncentracio utan ismet jelentkezetek a latomasok, de nem voltak tovabb fejleszthetok. Ekkor ugy hataroztam, hogy mesterem altal szorgalmazott technikat masokon fogom kiprobalni,

Harom ismerosom vallalkozott erre, es nehany honap alatt egymastol fiiggetleniil azonos eredmenytertek el: lathattak a mestert es kapcsolatba keriilhettek vele. Most mar en is abbahagytam a kiiIon bozo centrumokkal valo probalkozasokat, es elolrfil kezdtem az ajna-koncentraciot (ahogy mesterem tanitott). Es megis - mesterem szavai szerint - nem vesztegettem hiaba az idfit, mert sokkal magasabbra jutottam.

20

1. dbra

21

A .Harmadik szem"

A szem nelkiili latas technikaja nem all hat csak a latoideg osztokelesebtil. A Yoga-Sutra I. 3S.-ben megadott koncentracios gyakorlat a szajpadlas gondolati gocan at aligha hath at a kis latoidegre, illetve azok keresztezodesere. Kell lennie egy olyan centrumnak, melynek osztonzese dontoen befolyasolja a latas eloidezeset. Mesterem nem a szajpadlast ajanlotta, - utasitasa igy szolt:

"Om megha me samhatah suniyatena, Kham ajnatam rajya-siddhaya ... "

(Om - a magam reszerol a felhdket helyes megtartoztatassal osztokeltem egybe, az unalom megtererntese vegett tudatba vontam a Kha-t.)

(Kha - eg, menny, levego, lyuk, nyilas.) A szavak elegge misztikusak. Hogy nem fizikai felhokrol es a Kha-nak nem valamely fizikalis ertelmezesernl van szo, az vilagos, hiszen a "jelhoket" a maga megtartoztatasa tereli ossze, Hogy Kha-nak mi az ertelme

,

azt a vonatkoz6 irodalombol nyomoztam ki.

Svami Shivananda Saresvati, "Practical Lessons in Yoga" cimu muveben idezi az osi indiai j6gikat:

"Az a j6gdt gyakorl6, aki tiikorkepet meg tudja ldtni az egen, azt is tudja, hogy vdllalkozdsait siker koro-

22

nazza-e vagy sem. Azok a j6gik, akik a koncentracio minden eltinyere szert tettek, igy oktatnak: vildgos napfenyben szemleld ehes tekintettel tiikorkepedet az egen; mihelyt azi egy pillanatra ldttad az egen, ldtni jogod Istent is az egben. Aki naponta ldtja amyeloi: az egen, az hossui eletu lesz. Sohasem vesziti eletet baleset kovetkezieben. Ha az drnykep ldthatovd vdlik, a jogdt gyakorlo gyozelmet es sikert jog aratni. Legyozi a prdrui: es bdrhova mehet. A gyakorlat meglehettisen konnyii. Hamar learatja az ember a gyakorlat gyiimolcset. Volt, aki egy-ket het alatt elerte.

.Ha folkel a nap, ugy all], hogy tested drnyekot vessen a foldre, amit minden tovdbbi nelkiil ldthatsz is. Irtuiyitsd eles tekintetedet egy ideig az amyek. nyakdra, azuuin nezz fe! az egre. Ha ekkor az egen egy teli-sziirke drnyekot ldtsz, az nagyon jo jel. Az arnyek valaszol a kerdeseidre. Ha az dmyekot meg nem ldttad volna, ugy addig folytasd a gyakorlatot, mig azt meg nem pillantottad. A gyakorlat holdjenynel is vegrehajthat6. "

Szerintem hiabavalo faradozas, mivel a regi jogik az igazi technikat groteszkiil hat6 kulsosegek koze rejtettek.

Kha a szemoldok kozotti pontot is jelenti.

Az indiai istenseg abrazolasokon a szernoldokok kozott lathatjuk a fuggoleges helyzetti harmadik szemet, am ely allitolag minden varazslo hatalmat megad a j6giknak. Osi Irasok ezt a centrumot a bolcsesseg szernenek nevezik (jnanacaksus), es egy nagy lampa langjahoz szoktak hasonlitani. ,

23

A satcakrani-rupana-tantra 37. verseben ez all: .Ha a j6gi belsii tudatat a kilivilagtol elzarja es [eloldja, ezen a helyen elenken fenylo szikrdkat lat. Ldt egy lobog6 ldngot is, amely az eg es a fold kozott sugarz6 kerek napnak tiinik. "

A jogik misztikus tanitasa szerint ez az un. .Harmadik szem" - e langban foglaltatik benne.

A Shiva-joga szerint: .Kepzeld el olajmecs ldngjakent a szemoldok kozpontot, es annak kozepen a bolcsesseg szemet". (Jnana nemcsak bolcsesseg, hanem minden lehetseges tudas, minden ismeret is.)

A mindenttudas nemcsak a jelent, de a jovot es az elmultat is tartalmazza.

Ezt a tripurasara-samuccaya szavaival egyetertesben valljak a mai jogik is: akinel a szemoldok centrum joga meditacioja a rnegvalosulashoz erkezett, emlekezik eleteiben elkovetett tetteire, es foltam ad benne a tavolba latas es tavolba hallas kepessege.

Paramahansa Yogananda ezt a kozpontot:

"Mindentud6 szellemi szemnek" vagy .ezerstitui fenylotus:" -nak nevezi.

Svami Shivananda magyarazata: "ahogy a fenysugarak dthatolnak az iivegen vagy a rontgensugarak a: at nem latsz6 tdrgyakon, ugy ldthat egy j6gi vastag falak moge, elolvashatja a boritekba zdrt levelet vagy ratalalhat belsii szellemi szemevel a foldbe rejtett kincsekre. Ez a szellemi szem az intuicio szeme: divya drishti vagy jnanasaksu".

A .Jiarmadik szemet" Shiva szemenek is nevezik.

24

Hatartalan es korlatlan a terben, - ezt nemcsak elmelet, de a gyakorlat is bizonyitja. Minthogy hatekonysaga teren kivuli, legalabbis a negyedik dimenzioban kell rmfkodnie, tehat atfogja az iddt is. A regi jogik trikalajna-nak, azaz a haromidot ismerfinek mondtak (mult-jelen-jovo).

A latnokok - regen es rna - egybehangzoan allitjak, hogy a harmadik szem reven latott kepek - ellentetben a durva-anyagi latassal, nem halvanyulnak, nem veszitenek elessegukbol, barhogy is novekednek a tavolsag vagy barmily messzire nyulna is az idd, Az anyagi sugarzas ereje negyzetes aranyban csokken a tavolsaggal, a Iegerosebb anyagi sugarzas is ernyovel arnyekolhato, stb. pI. a gammasugarakat egy-ket meter vas tag olomfal szigeteli. De a harrnadik szemmel erzekelheto sugarakat (Charpentiersugarak, N-sugarak) anyaggal nem lehet elszigetelni, tehat a termeszetiik, legalabbis finomanyagi. Fiiggetlenek a terhatastol,

A .Harmadik szem" megnyilasa folyamat, amelynek soran negy fokozatot allapithatunk meg:

1.) A legalacsonyabb szinten .kidonos dolgok" vizioival talalkozunk, Groteszk kepek, de nem beteges fantazia sziilemenyei, han em norrnalis alakok vagy alaktoredekek, Jellegzetes a fenyhatas, szokatIan a szinarnyalas, es nines osszefugges a kepek es a gondolkodas iranyzata kozott, Gondolhatnank irrealis hallucinaciora is, - de vajon csak az-e a

25

valosag, amit ot durva erzekszervunkkel erzekelhetiink? Ha erzekelo-kepessegunk korlatlanul kiterebelyesitheto, hoI huzzuk meg a valosag erzekelesenek a valasztovonalat?

A nyugati pszichologia rneglehetosen tanacstaIan ezekkel a doIgokkaI szemben, es minden ily "erthetetlen" erzekelest a hallucinacio semmitmondo rubrikajaba soroz.

Es az indiai pszichologia? A jogik egy un. manas-csakrarol, gondolatkozpontrol beszelnek, am it hat idegfi erzekelo kozpontnak irnak Ie (sensorium) es hat szirmu lotusszal szimbolizalnak, at idegszal a normalis erzekeles csatornaja (lduis, hallas, tapintds, izleles es szaglds). A hat idegszal a belsoleg keIetkezo benyomasok vezetesere szolgal, amilyen az alom es a hallucinacio is. Meglepo, de nem veletlen az egeszseges alom es a beteges hallucinacio egyiive sorolasa,

A manas-csakra hat sziromlevele ossze van kapcsolva az .ezerszirmu lotusszal" (sahasrara-csakra), amelyben a szellem lakohelyet latjak; a manascsakra (sensorium) viszont az eber tudat, az ebrenleves lakhelye. Eber allapotban a kiilvilagtol kapott benyomasokat a manas-csakra ot szirma (az ot erzekszerv) kozvetiti, de ha az alvo allapotban nem funkcional az ot erzekszerv, az alom es a fantaziakepeket is a hat idegszal kell, hogy kozvetitse az "ezerszirmu 16tusz"-nak, a harmadik szemnek. Ha kikapcsoljuk az ot erzekszervet, rnegkezdi mtikodeset a manas-csakra (gondolatkozpont) hat szirma.

26

Az ember almodik, eber allapotban pedig .Iiallucituil" - helyesebben szolva: "kiilonos dolgokat esz» lei".

Ezt az elmeletet bizonyitotta be az elobb emlitett Hebb es w. Heron-ieu: kiserlet is. A kiserleti alanyok nem beteges, hallucinalo emberek voltak, hanem valogatott, ep erzekszervekkel biro, egeszseges ifjak. Semmi mas nem torrent, csak egy idore rnestersegesen kikapcsoltak az erzekszerveiket. Hallucinalasuk termeszetes reakcio volt a test elernyesztese kovetkezteben (amit a tud6sok unalomkent fogtak feZ). (A diakokruil a harmadik szem milk6desenek kezdeti, bevezetii jelensegei leptek fel. Es ha nem rettennek vissza, hanem szakszertien es modszeresen tovabb gyakorolnak, uj lenetosegeke: tarhattak volna fel a tudomdny suimara.)

Tudomanyos teny, hogy a hallucinaciot nem az erzekszervek okozzak, Ezt mondja India jogatudomanya is, mely azt tartja, hogy amennyiben az ember egy idore sikerrel ki tudja kapcsolni erzekszerveit, akkor "erzekfolOtti" erzekelesekre valik kepesse, A gondolatoknak minden helyes koncentracioja tobbe-kevesbe ezt a celt szolgalja,

A gyakorlat kezdeti es termeszetes velejaroja az: alomelet gazdagodasa, - az alm ok vilagosak, Iogikusak, elevenek Iesznek.

Az elkovetkezo honapok soran a jogatanitvany eber allapotban is alakokat, kepeket fog latni, amikor a koncentracio kizarja az erzekszerveket. Ezek a viziok eppen olyan norrnalisak, mint a gondola-

27

tok, amelyek keresztiil-kasul jarjak az agyunkat, - errol barki meggyozodhet, aki minden zavar6 momentum kikapcsolasa utan "szabad folydst" enged a gondolatoknak. Ezeket a gondolatformakat nem az agy termeli, csupan regisztralja azokat.

2.) A masodik fokozat akkor veszi kezdetet, amikor a gyakorl6 mar rendet tud teremteni az elsf fokozat vizi6i kozott. Ezt arrol lehet megismerni, hogy a .Jailonos dolgok" egeszen termeszetesnek tunnek, folismerjiik benniik a megszokott targyakat, egy eddig ismeretlen szemszogbol szemlelve. Mint a villam cikazasa, ugy keresik a finom anyagi sugarak a legkisebb szellemi ellenallas iranyat, ami nem feltetleniil egyenes. Ez leheta magyarazata annak, hogy a masodik fokozat kepei, jollehet a kivant targyat abrazoljak, de annak reszleteit altalaban (vagy mindig) maskeppen tiintetik fol, mint ahogy varhato lenne. Ez a korulmeny egyszersmind ellencrzi is, hogy valosagrol van-e szo, vagy kepzelodes, onszuggesztio forog-e fenn.

Mindent j61 latunk, de valahogyan maskeppen.

Egy haz, pI. a tetorol nezve vagy oldalrol.jelentkezik, ahogy megelozoen nem figyeltiik meg. A kepek mintegy sziirkiileti fenyben derengenek, kezdetben gyengek, mint egy hornalyos fenykep, csak a tovabbi kfserletek soran no meg az elesseguk. Eletiik van es.mozognak, de ez a mozgas nem a szemlelo fantaziajat61 vagy akaratatol fiigg. Feltfind tulajdonsaguk, hogy kerdesekre valaszolnak. Ha akaratlanul

28

is a vizi6 valamely reszletere lennenk kivancsiak, az rogton megjelenik a kepen, sot gyakran elobb, mint ahogy a kerdes a tudatunkban megfogalmaz6dik. Ezen a fokozaton a kepek vagy a jelenbol, vagy a kozelmultbol valok, ritkan a regi multbol es csak elvetve a jovoboi. Lehetnek idegenek gondolatformai is, ami kulonosen akkor fordul elfi, ha a koncentraci6 targya sokak meditacios objektuma.

A fantaziakepek szazszorta gyengebbek es elettelenek, mint akar az elso ket fokozat latomasai, illetve finomanyagi erzekelesei,

3.) A harmadik fokozatban tokeletesen tisztak es sztnpompasak a kepek, semmilyen vonatkozasban sem maradnak el a fizikai szemmel lathato vilag mogott.

Teljes elesseguk csak egy szernpillantasig tart, azutan "utanizzanak", mint a kikapcsolt villanyego vilagito szala, Ez az utanizzas es a kepek jellegzetes fenye a harmadik fokozat ismerve, A finom anyagoknak fenylf az allaga, - ezert neveztek el a regmult korok okkultistai "asztraljenynek".

Az elsd fokozatban filmkent peregnek Ie a kepek a belsc latas elott, most hirtelen villannak fel teljes erovel, az embernek az az erzese, mintha elektromos aram toltotte volna fel, Ez az extatikus erzes a vizi6 tartama alatt megmarad. Ez ne zavarjon, inkabb azon igyekezziink, hogy a szempillantasnyi eles latast egyre job ban meghosszabbitsuk.

A fokozatok egymasbol fejlodnek tovabb, Ponto-

29

san eszlelheto a finomanyagi vilag, am ely hti ttikorkepe durvaanyagi sikunknak. Erre tobbe-kevesbe minden ember kepes, aki eleg tartosan folytatja a megfelelo gyakorlatokat. A siker az emberek tiirelmetol, kitartasatol es koncentracios kepessegetol fiigg.

4.) A negyedik fokozat a mesteri fokozat. A legmagasabb szinten a Iatas odaig fejlodik, hogy terben lat es minden oldalrol egyszerre lat. Adeptusok magassaga ez a fokozat, ahol nines mit tanulni - mert a harmadik szem mindent lat, ahova a szellem tekintete iranyitja, es nem marad elole semmi elrejtve.

Paramahansa Yogananda igy szamol be a mesteri fokozat kezdeterol: .Lelegretem eldllt, testem nyugodt volt, de nem tetlen. Tudatom extatikusan kiterjedt. Me,joldekre lattam el balra tiilem, tul a Gangeszen, es tul a templomon Dakshahineswar egesz videkere. Minden epiilet fala fenyltien dttetszett, a falakon at szemlelhettem az emberek ide-oda mozgasat szerte a mez/ikon: Lelegzetem megsziint, testem rendkiviili nyugalomban volt, de kezem ldbam kepes voltam mozditani. Tobb percig probtiltam szemem lehunyni, majd ismet kinyitni, mindket esetben pontosan ldttam Dakshineswar egesz kornyeket. {;gy ttint, mintha testem eteri lenne, mintha kesz lenne arra

,

hogy a levegtiben lebegjen. Fizikai komyezetem teljes tudatdban voltam, szemiigyre vettem magam, nehan» lepest is tettem anelkiil, hogy megtortem volna a szel-

30

lemi vfzi6 folyamatossdgdt".

A legmagasabb fokozat toke lyre vitt szintjerfil Ewans Wentz tudosit: "A nagy j6gi tiszuinuiuisaban oly pontosan jigyeli meg a legpartinyibb lenyek eletet, hogy azt egyetlen kutat6 sem teheti meg a mikroszkop segitsegevel sem, es lefrja azoknak a legtavolabbi nepeknek, bolyg6knak, kodfoltoknak termeszetet, amelyeket eddig meg teleszkop sem tett Iathatovd: Ugyani/yen hatalmas, amikor testenek fiziologiai mfikodeset figyeli. Nines szukseg boncolasra, vagy vivisectiora, ha mergek, betegsegek csirdi jelenletet kivanja megdllapitani.

FolOsleges minden gy6gyszer, szerum, ha valaki folismerte a szellemet, mint a test es az anyagi kiitelekek teremtojet es uralkodoiat. Nem kell gep ahhoz, hogy bejdrja a ievegot, a vizeket, es a szaraz/oldeket, mert egy szavaba keriil, es elhagyhatja durva anyagi testet, es a feny sebessegenel is gyorsabban erheti el a fold bdrmely pontjat, sot, a sztratosz/eran tulra is szdllhat, folkeresven mas vilagokat. "

31

A cellal valo azonosulas

"Az upanishadok j6 fegyveret ragadd ijkent, fektesd rd nyilad, mel yet eless« edzett a meditdcio; feszitsd a hurt Brahman letere irdnyitott bizios szellemmel, es taldld el - 6 baratom .; celkent a mulhatatlant!"

E rejtelyes szavakat idezik a j6gik. Ezzel a hasonlattal kivanjak erzekeltetni a meditacio es az extazis technikajat. Az eredeti kornmentar ennyi:

" Ujjad az Om! Nyilad a lelek, celodul Brahman letet tekintsd; Beleje nem ernyed/i celra toressel nyilkent talalva hatolj el oda!"

Nemcsak az istensegben valo misztikus elmeriilesrfil van sz6, nem csupan a Brahmannal vale egygyevalas meditacios technikajara uta I avers, mert errol egyertelmti, vilagos szovegek sz6lnak.

Swami Shivananda ide vonatkoz6 szavai: .Kepzeld et magadnak, hogy az Om az fjad, tudatod a nyil es Brahman a eel. Nagy figyelemmel celozz a celtdblara, es ahogy a nyil vdlik egygye a celia I, ugy leszel eggye Brahmannal. "

De hogyan kell ezt megval6sitani?

A kelet-azsiaiak otthonosan mozogjanak ezek kozott a titokzatos formulak kozott, - mi elegge tanacstalanul allunk veliik szemben. Vegyiik pI. a japan mfiveszetet: a szellemi unio mtiveszetetol a rajzon, a szinjatszason keresztiil a teaszertartasig min-

32

dennek kozos, azonos gyokere van, mindegyik egyetlen szellemi magatartasnak sajatos megnyilvanulasa a .Dhyana-buddhizmusbol", a Zen-bel nO' ki, amely nem spekulativ bolcselet, hanem tapasztalati tudas, az eur6pai ertelemben vett tudason tuli viIagbol. A Zen-buddhizmus olyan utat mutat a modszeres elrnelyiilesre, amely a Megnevezhetetlennel valo uni6hoz vezet. Es itt talalunk kulcsot az ij-nyil hasonlat kifejtesehez is: a nyilazas technikajat a gyakorlatok metodikus sorozata muveszette fejleszti, - de nem anyagi ijr61 es nyilrol van szo, hanem misztikus gyakorlatr61, mint ahogy a japan muveszetek a szellemi fejlfides, a meditacio a j6ga eredmenyeinek fokozatait rejtik:

"a szinjatszas miiveszete": a leted soran tekintsd ugy magad, mintha szmesz lennel az istenseg dramajaban;

"a kard tniiveszete": a test en valo uralkodas mtiveszete, amely meg6v serulestdl es fajdalomtol;

"a virdggondozds tniiveszete": a szellemi lotuszviragoknak a finom anyagi test ben valo gondozasa es nevelese;

"a teaszertartds": a bolcsesseg kvintesszenciajaban valo reszesedes anelkiil, hogy az erzekek csalodasai (a felszolgalo gesak) elvonnak a figyelmet;

"a tusrajz tniiveszete": a gondolatokat fejezi ki lathato forma ban

"a nyilloves mtiveszete": az a mtiveszet, amely az igazsag folismereset (a mulhatatlant) .xelozza" a tudattal, mint ijjaI. A meditacio utjan a cellal valo

33

egyesuleshez vezet.

A Zen-buddhizmusnak a peldazatai sem aruljak el a technikat.

Az osi indiai szovegek majdnem mindig rejtenek titkos ertekeket. A "nyilazas" rnegertesehez kozelebb visz az alabbi szoveg: "nezz egy ideig mozdulatlanul egy tdrgyat; tudatod ekozben a tdrgyon idoz; azi erzed, hogy a tdrgy megtekintesere kinyult szellemi erzeked; hunyd Ie szemed, es ez az erzek mintha azonnal bevonatott volna, olyan, mintha a tudat visszahelyezodott volna az orrttire; ha tijra nyitva a szem, a tudat is ujra kiviil van, ha ismet lehunyod a szemed, a tudat is ujra beliilre keriil az otrttire; a tudat tehtit a pillantdssal egyiut vtindorol. "

Folytassuk ezt a kiserletet es a szemet lehunyva kepzeljiik el szellemunkben az elozoen szemlelt targyat. A tudat a targy rogzitesere torekszik, lassan a fej belsejere iranyul, ahol a tudat tulajdonkeppen honol; ez a hely a fej kozepeben hatarozottan erezheto is, mintha nyomas erzet keletkeznek ott. Ez azonban nem tartos, mert kis idf rmiltan az embernek az az erzese, mintha a tekintet ismet kifele iranyulna. A tudat mindket iranyba vandorol; ha az ember az orrtore koncentral, a tudat befele halad es nyomaserzetet kelt ott, ahol a hipofizis van (fulnyilasokat osszekoto egyenes kozepe folott). Alighogy a tudat e centrumaban elhelyezkedett, meg hatrabb torekszik a fej belsejeben, azutan (a esukott szemek tekintete ismet elore lovell) a nyil kiroppenl

Es ezzel megtalaltuk a szellemi nyflloves titkat!

34

A folyamat fazisai:

- Az ij megragadasa, Az ij az Om-szotagot jelenti. A szotag folytonos ismetlese szellemi erogyarapodast eredrnenyez, a helyes kiejtesnek az a titkos celja, hogy rezgesevel a hipofizis kornyeket elenkitse (A-O-Ummm).

- A nyil felfektetese, Ez a gondolkodo principiumot jelenti (az atmant, a szellemet, mint valosagos Ent), es egyszersmind a targynak, mint celpontnak megvalasztasat,

- A celtablara valo celzas, A targy iranti odaadas, a targy erzetenek folkeltese (nem az elkepzelesel).

- Az ij megfeszftese, Visszahuzas, mint a cellal ellentetes irany, a hur hatrahuzasa, a tudatnak (nyil) az ij feszitc kozpontja fele torteno mozgasa. Ez a feszites a tudat koncentracioja, amely egyre novekszik a targy "erzeteben" valo elmelyiilessel. Ha tetofokat eleri, kovetkezik a nyil elropitese, az elengedese, a tudat szabadon engedese, amely most mar esak a eel iranyaba repiiIhet. Az "ijasz" a celra tekint, vajon talalt-e?

- A talalat = a targy vizioja; az elvetett eel = nem vart .kulonos dolgok" vizioja; sikertelen loves = a vizio hianya.

Ugyelj a celra, mivel a nyil elropitese utan nines mod a valtoztatasra, korrigalasra. Vigyazz, hogy a szel (mas iranyu gondolatok) el ne teritsenek, el ne tenthessek a kilott nyilat.

35

A meditacio jellegzetes ismerve a celnak a szem elott tartasa, ami a koncentracioval ellentetben (az ij megfeszitese) a szellem egyre tokeletesebben bekovetkezo fesztelensegevel jar egyiitt.

A rnesteremtol kapott formula es az ij-nyil hasonlat messzemenoen egyezik. A .feszites": felhok (gondolatok) egybeterelese; a .feszielenites", a nyil kirepitese es a eel szemlelete - figyelem a .Kha" -ra, a celtablara, hogy una lehessenek a m6dszer felett.

A szemoldokok kozott, illetve mogott van a homlokiireg, de hoI van a keresett, rejtelyes centrum?

Az indiai szovegek kivetel nelkul a .szemoldokok kozotti pont nezeserffl" szolnak, utalnak egy g6cra a szernoldok centrumban, amellyel a hangrezonancia is hasonlatos.

A nyugati tudomany megallapitasait figyelembe veve bizonyitottnak latjuk azt a megallapitast, hogy a tobozmirigyben kell keresniink a .Jtarmadik szemet", amelyrol a hagyomany szol, es amit tulnott a nagyagy.

A tobozmirigy ujra kibontasa, revitalizalasa nem irrealis torekves, mert az intellektussal, az ertelemmel teljes harmoniaban meg is valosithato, megfelelf gyakorlat alkalmazasaval visszanyerhetd az .Isteni ldtas",

36

II. resz

A megvalosiuis

Az ida megvdlasztdsa

A szellemi megismeres - az upanishadok nyelven a "eel eltaldldsa" - csak akkor kovetkezhet be, ha a targy es a .harmadik szem" kozott belsf kapcsoIat, finom anyagi osszekottetes jott letre.

Ez nemcsak a szemnelkiili latasnal van Igy, hanem tulajdonkeppen a termeszetes erzekelesnel is ez a helyzet, de mig a termeszetes folyamat eseten csak a tobozmirigy periferiaja erintkezik a kiilsfi rezgesekkel, a termeszetes szemnelkiili latas eseten viszont - "az ezerszirmu virag" erintese es pillanatnyi kinyilasa szukseges.

A benyornasok befele torteno haladasa - amit a j6gik nyelven "kha"-ban vaI6 vandorlasnak neveziink - automatikus folyamat, ami oriasi merettive fokozodik a joga-koncentraciok es meditaciok soran. Ennek kezdeti jele a hipofizis-tajon fizikailag erezheto nyomas. Ezt az enyhe nyomast mar akkor is tapasztaljuk, ha egy targyat hosszabb ideig neziink, majd szemiinket egy pillanatra behunyjuk - a nyomaserzet no, ha kozben a targgyal kapcsolatban kivanunk valamit, pI. hogy azt tegyek arrebb.

A jogaban akarat centrumnak tekintik a hipofizist. Mindannyiszor mukodesre kesztetjuk, ahanyszor kornyezetiinket figyeIjiik vagy akaratunkat nyilvanitjuk. Ahogy az este kozeledik, ugy erd-

39

sodik a hipofizis tevekenysege, Ez az egyik magyarazata annak, hogy a nappali benyomasokat magunkkal vissziik az alvasba is. A .Hatodik szirom" annal elenkebben fog rmikodni, mine! tokeletesebben sikeriil a koncentracio targyan kiviil minden mas targyat s benyomast kirekeszteni.

Ez a .hatodik szirom" az .egyszimu: 16tusz"-hoz, illetve a .Jiarmadik szem"-hez szolgalo vezetek, amely eszleleseinket kozvetiti. Ha az erzekszervek kikapcsolodnak, pI. alvaskor - alornban kulonos kepzetek keletkeznek, amelyek lenyegesen kiilonboznek a szokvanyos alomkepektol. A norrnalis almok a manas-csakrdban elraktarozott nappali, eber benyomasok utorezgesei es bizarr elrnenytorzulasok, alapjaban veve valosag-idegek is.

A .hatodik sziromlevel" rnegelenkulese lassankent valosagerzekelo kepeket visz a kusza almok koze, ezek mar a .Juumadik szem"-bol erednek. Errol azutan ugy beszeliink, mint "igazi alom"-rol, az eber allapotban ez az .Jntuitiv beleerzes", kellf iskolazas utan a kivant latomas; beteg allapotban pedig a hallucinacio az a jelensegvariacio, amely a reszben es idoben megnyilo .Jiarmadik szem" erzekeleseit a .Juuodik szirom" viszi a manas-csakraba, a tudat centrumba.

A joga tanitasa szerint az alomban alvas idejen teljesen kinyilik a .Jiarmadik: szem". Erre azonban nem emlekezunk, mert a manas-csakraba lehorgonyzott tudatunk ki van kapcsolva. A jogagyakorlatoknak tehat az a feladatuk, hogy atvigyek a tuda-

40

tot a manas-csakrabol a .harmadik szem"-be, es ezzel a mesteri fokozat mindentudasat teremtsek meg, az also harem fokozaton a tudat meg a manascsakraban Iakozik, de idonkent mar bekapcsolja a "harmadik szem" -et.

Minel kozelebb az ejszaka, annal kozvetlenebbul kapcsolhato be a .harmadik szem", A gyakorlatok eredmenyessege szempontjabol az ejjeli, de legalabbis az esti orak a legalkalmasabbak. A hajnal es a kora reggel a legkevesbe megfelelo, mert a kozmikus ritmus szerint ilyenkor az akarat es a tudat kozpontjat fel akarjuk ebreszteni az alvas allapotabol, es nem ugy, mint este az elalvas elott, amikor onmagunkba befele vandorolunk. Kis gyakorlattal elerhetc, hogy elalvas elott bizonyos kepeket lassunk szemek nelkiil. Egy-ket perces figyelem eredmenyekent - egyszenlen ugy, hogy "kha"-t szemleljiink (khan ajnatam). Ugyanezeket a kepeket ebredes utan 1-2 oras intenziv koncentracioval tudjuk csak elerni.

Reszlet B.S. napI6jab6l:

Sotetben, csukott szemek elott megjelent homalyos arnyak a viziok bevezeto tiinetei, melyek a szukseges koncentraciot elerve ugy kezdenek beallni, hogy a targyak kiemelkednek a sotetbcl, ha a kornyeket megvilagitottuk.

Ha a sotetben szemiink ele nezunk, viziok tamadnak; probaljuk tagolni azokat a kepeket, me-

41

lyek ertelmetlen kavargasba kezdenek. Ezek a vizi- 6k kivansagra keletkeznek (masodik fokozat), de csak a teljes onfeledt pillanatokban (laya).

Ma reggel, - jollehet egy teljes orat koncentraltam intenziven az ajnara - nem jelentkezett semmi, bar az erzesem az volt, hogy a feszultseget atviszern a hipofizis helyere. Masker egyszeruen annak reyen, hogy a szemoldokok koze neztem, mindig felvillantak a viziok, amikor a koncentracio fesziiltsegebol kikeriilt a tudat. A videk egy-egy resze jelent meg (harmadik fokozat).

Tegnap elalvas elott csukott szemmel neztern a sotetbe, egy-ket perc rmilva homalyos viziok filmszeru pergese kezdodott (masodik fokozat).

Nem szabad azt hinniink, hogy egyszenien a sotetbe kell nezniink, es latomasaink lesznek. Ehhez iskolazas kell, illetve sziiksegesl De azok, akik mar jartasak ebben a muveszetben, j61 tudjak, hogy nem mindegy, hogy melyik napszakban kiserleteznek, Az eredmeny min dig elerheto, de az ij-nyil hasonlattal elve, annak mas es mas rmivelete hangsulyozodik, Este - minel kozelebb vagyunk az alomtalan alvashoz, - szinte magatol kivitelezodik az egesz muvelet (amikor problemainkra sokszor kapunk intuitiv valaszt).

Kora delelott legnehezebb a "celzas", deltajban az "fj" megfeszitese kivan nagyobb eroltetest, este pedig csak a "nyil kirepitese", ami egyszeruen a tudat eligazitasaval ellazitasaval megtortenhet. Minden napszaknak megvan a maga elonye es hatra-

42

nya, amit a jogat gyakorl6 a maga egyeni adottsaganak merlegelesevel hasznaljon ki. De a legfontosabb az, hogy az egyszer megallapitott orat tarts uk is be. Alapvetfi kovetelmeny a ritmus.

A j6gik kiilonosen sokra ertekelik a napkeltet es a napnyugtat, amikor az ember es a kulsf termeszet is higgadtsagot, nyugalmat araszt. Celunknak elsesorban a naplemente felel meg.

A gyakorlatok hatasara mindjart a kezdetben elenkke es eroteljesebbe valik az alomelet, Az almok szinte elmenyek erejevel hatnak, logika es vilagos osszefuggesek koltoznek belejiik, tobb alomsorozat kapcsolodik egybe, es a valosagba is belejatszik.

Naplojegyzet:

"Ego faklydval egy barlangot tekintek meg tobbek uirsasagdban. Ldtom magamat a csoportban. A barlangban bebalzsamozott, bepolyalt tetemek, a levegtiben mirha illata erezhetti: A processzio resztvevoinek egyike megjegyzi, hogy ez a Szent Peter bazilika Romaban.

Mdsnap egy holgy keresett jel - ujsaggal a kezeben - hiriil adja, hogy Romdban a Szent Peter bazilika lundamentumanak feltdrdsakor foldalatti jdratokra bukkantak. Rdtalaltak egy regi romai temettire, ez alatt pedig egy meg osibb egyiptomi temetiire taldltak, benne bebalzsamozott mumiakkal. "

Soha nem jartam Romaban, senkim sem elt ott,

43

tehat telepatiarol nem lehet szo, Nem elvetve jelentkeznek az ilyen almok, ha komolyan vessziik a gyakorlatokat.

Lehetseges ismeretlen varosokat, stb. alomban folkeresni - a latottakrol megbizonyosodhatnak a film, a kepeslapok, stb. lit jan. Ne ketelkedjunk, hanem a tapasztalat alapjan Itelkezzunk.

A szemnelkiili latas kepessege almainkbol bontakozik ki. Az alrnok elessegen, osszefiiggesen es valosaghtisegen merheto Ie a gyakorlatok hatasossaga. Az alomelet tudatossa tetelenek segito modszere, ha elalvas elott a Nap-szimbolumot valasztjuk meditacios targynak, A Nap-szimbolum erzekennye tesz a .Jiarmadik szem" minden vonatkozasaban, - ezzel szemben a holdsarlo mint meditacios targy a holdkorossag tuneteit produkalja es inkabb az almok ertelmi elgondolkodasaval kapcsolatos.

44

A !egzes

A legzes modja befolyasolja a gyakorlat sikeret; helyes legzessel teremtjiik meg a siker fizikai felteteleit. Ezert nemcsak a gyakorlat ideje alatt, hanem mar azt megelozcen is gondot kell forditani a lelegzesre, amely igen fontos eszkoze a joga gyakorlatnak.

A legzes es a gondolatosszpontositas kozott szoros osszefugges van. Ha felfigyeliink peldaul egy zorejre, abban a pillanatban megall, elakad a lelegzet. Es forditva. Ha visszatartjuk a lelegzest, csapongo gondolatatnkegy iranyban allnak be. Ezen alapszik a joga technika ket olga: a Raja-joga es a Hatha-joga,

Az elsf lit a Raja-juga, a szellembol es a gondolatbol kiindulva a testet kivanja uralom ala hajtani, es igy a legzes szabalyozasaval kontroll ala igyekszik helyezni a gondolatokat, a szellemet. A helyesen felepitett gyakorlatnak mindket utat magaban kell foglalnia.

45

B. S. naplojegyzete:

.Tobb izben megfigyeltem, hogy homalyos, de mar srinekben jatszo (harmadik fokoiat kezdete) es mozg6 viziok keletkeznek, ha eliizetes koncentracio nelkiil kontemplativ figyelmemet "kha"-ra irtinyitom, de kozben a belegzesnek teljesen eszrevetlennek kell lenni.

Minden megertiltetes, koncentrticio nelkid jelentkeznek viziok, ha az ember nehdny ritmikus legzes uuin meg nem szakitott legzesm6dra ter at. Ha a szemoldok kdze nezessel egyidejiileg meg nem szakitott legzest folytatunk, es ebb61 eszrevetlen Legzesbe megyiink at, tiimegesttil lepnek fol a ldtomdsok.

Ezek a viziok egyszetii ritmikus legzessel is felkelthet6ek az ajna-kiimyeken. Ha mindennemii koncentrdcio nelkid, azaz a .Jdia" szemlelete nelkiil, egy darabig meg nem szakitott legzest folytatunk, egy id6 elmultaval a meditativ dllapot kovetkezik be, es ezzel egyiitt eszrevetlenne vdlik a legzes. Kezdeti stddiumba tartozo viziok jelentkeznek. Es forditva. Ha kiilonosebb koncentrticio nelkiil azon igyeksziink, hogy szellemiinkben megtartsuk a kepet, a legzes mindjdrt meg nem szakitottd vdlik, majd eszrevetlen lesz. Halvdnyan dereng6 viziok jelentkeznek.

Reggel fel 6ra hosszat ellazitott legzest folytattam, ami magat61 meg nem szakitottba ment at. Kaleidoszkop-szertien valtoz6 viziok kiivettek egyttuist, kozben homalyosan ldtszott Beruiresz is, amire vdgytam. "

46

Tartalmas almokat varhatunk, ha elalvas elctt a legzes eszre nem vehetove valik,

A j6gam6dszerekben a legzogyakorlatok egesz sora ismeretes, amit azonos gyakorlat fokozatainak tekinthetiink. Szarnunkra a gyakorlat tetofoka, a

kevali" bir elsorendu fontossaggal. Kettos gyakor-

"

lat ez, egyik resze a meg nem szakitott legzes (bhra-

mari) , masik resze az eszre nem vehetf legzes (murccha). A ket legzesmodot nem kell elkiilonitve gyakorolni, mert a masodik automatikusan levaltja az elsot, mihelyt az a megszakitatlan lendiiletet elerte.

A kevali technikajanak elogyakorlata a ritmikus legzes (talayukta), mely az egesz testet, de kulonosen az idegeket nyugtatja meg.

Uljiink teljesen egyenes tartasban, fej es hat egyvonalban, es lelegezziink eppoly hosszan be, mint ki. Tehat, ha a belelegzes negy masodperc, legyen a kilegzes is negy masodperc, Kepzeljiik el a ki- es belelegzest plasztikusan, mintegy ingamozgas lendiileteben magunk ele ugy, hogy az atjarja testiinket, vagy mintha azon atlengene, megpedig a szemoldokok kozotti res zen. A hangsuly a ki-belegzes idotartami azonossagan van, es nem az iddtartam hosszusagan; tehat amikor a legzes fazisainak megnyujtasan munkalkodunk, soha ne tevessziik szem eldl az azonos idfitartam ritmusat. Ha a Iegzesi idf tovabb novelese (lassan es fokozatosan haladjunk 3, 4, 5, 6 stb. masodperc) mar eroltetest kivanna, akkor terjunk at a kevalira.

47

A ki-be-ki legzesek kozotti atmenetet kisereljiik meg elmosni, ami gyakorlatilag a meg nem szakitott legzes. Bar azon vagyunk, hogy eppen a ki- es belegzes kozotti hatart tavolitsuk el, megis ezzel onmagatol keletkezik a legzes, kozben sziinet (a tiido telve van levegovel), Ez a gyakorlat else resze. A meg nem szakitott legzes, kellf fokozodas utan atolvad a masodik gyakorlatba, nevezetesen az "eszre nem veheto legzesbe", melynel a sziinet ugy all be, hogy a tiidoben nines en levegd.

A gyakorlat else reszeben ugy erezzuk, mintha a tiidf tart6san telitve lenne levegovel, ahol esak azert lelegziink ki, hogy uj levegot vegyiink. Ha a lelegzetet nem tudjuk mar tartani, onmagatol es egyszerre kovetkezik be a gyakorlat masodik resze, melynel ugy erezziik, hogy megsztlnt a lelegzesiink, oly eszrevehetetlenne valik,

A kevali gyakorlat else resze - az ,Jj tnegfeszitese" - koncentracioval kapesolatos, a masodik resz a "nyil kiropitese"-t, a meditaciot szolgalja. Egymast szoros kapesolatban kolcsonosen segiti a koneentracio, es a meg nem szakitott legzes, ugyanigy a meditacio es az eszre nem vehetf legzes,

A kevali masodik feleben, lelassulva, de van legzes, amely egyre eszrevetlenebb, Lelassul a szivveres is. Lehetoseg nyilik a kulvilag benyomasainak kikapcsolasara; a tudat tetszes szerinti objektumra koncentralhato. Az eszre nem veheto legzes nem szokott a koncentracio, iIIetve a meditacio alatt a meg nem szakitott legzes fazisaba visszaesni, in-

48

kabb hosszabbod6 legzesi sziinetek kovetkeznek be, melyeket (este) viziok kisernek.

Paramahansa Yogananda a kevalirol azt tanitja, hogy ez a koncentracio es meditacio tudomanyosan megalapozott m6dszere, am ely megtanit az idegaramokat az erzekszervekbol kikapesolni, es megmutatja a tudat es a tudati idegerok visszavonasanak modjat, ami kikuszoboli az erzekszervi eszlelest. A kevali m6dszer jobb, mint a kizarolag a gondolatprincfpiummal folytatott meditacios kiserlet, mert a kevali reven nemesak a gondolatprincipium es az erzekszervek elkiilonitese valik lehetsegesse, hanem a figyelemelvon6 ot erzekszervet ki is kapesolhatja a gyakorl6, megvonva toluk az elteto erot,

A tokelyre vitt kevali lefatyolozza az erzekszerveket, a tiidobol meg a termeszetes tartalek levegot is kilelegezteti, ami egyreszt az erzekszervek mfikodesenek kikapcsolasahoz vezet, masreszt a mesteri fokozat extazisanak felmerhetetlemil gazdag latomasait eredmenyezi,

49

A testhelyzet

Ne becsiiljiik Ie a testhelyzetet, a testtartas (asana) jelentoseget, amely kulon aga a jogatudomanynak, Nem az az elsodleges celja, hogy a testet nyugalomba juttassa. A helytelen ulesmod hiabavalova teheti minden faradozasunkat.

A Iegzestechnika, a pranajama nemcsak a lelegzes meghosszabbitasat ennti. A prana sokkal tobb, mint a levego, a Iegzes, Eleterot jelent, az eletet tartja fenn a testben, es nem csupan a tiidfit rmikodteti, de a sztvet, es minden mas szervet is eletre kesztet, A pranajama tehat az eletenergia funkcionalasanak meghosszabbitasat celozza, Az eletenergia a testben mindig polarizalt: naplegzes (a jobb, pozitiv toltesfl oldal), ketorankent szabalyosan valtakozik, - amit barki megfigyelhet onmagan, mert egyszer a jobb, masker a bal orrnyilason at aramlik szabadon (dugulasmentesen) a levego. A bal oldali a Mindensegbol eleterot teremt es a jobb osztja azt szet az egesz testben. Amig a ket eletaram egyensulyban van, egeszseges marad az ember.

Osi teo ria, hogy a ket ellentetes eletaram egyensulyban keletkezo osszhang-diszharmonia kovetkezmenye a betegseg - ezen alapszik az "akupunktura", a osi kinai gyogymod.

Az eletaramok adjak a kiindulast az asanakrol

50

szolo tanitashoz. A ket aramlatot helyesen kell oszszekapcsolni ugy, hogy az egesz magnetikus halozat zarodjek, Hogy ezeket az aramokat mennyire sikeriilt osszekapcsolni, attol nagy reszben fiigg a "harmadik szem" megnyitasa,

Patanjali az asanakkal kapcsolatban megjegyzi, hogy azok ellenteteken keresztiil hozzak az akadalytalansagot (Dvandvas = ellentetek; pl. hidegmeleg, Jdjdalom-gy,onyor, stb.). Az ellentetek - a ket aram is ellentetes leven - a nyugalomhoz az egyensulyt biztosito osszekapcsolasuk szukseges.

Celunknak legjobban a lotuszules (padmasana) felel meg, az kapcsolja legtokeletesebben az aramkort a lab ban es a karban egyarant; nagymertekben kikapcsolja az altestet, a magnetikus potencia a kezen es a talpakon halmozodik, melyek egymassal erintkeznek. Sajnos, az elsajatftashoz egy esztendo sem min dig elegseges, mas ulesmodot kell a sikertelenseg eseten valasztanunk,

Ha a ket aramkort helyesen zartuk, rovid koncentracio utan hot erzunk a gerincoszlopban, ami a gerinc menten a nyakig hatol. Ha az aramkort megnyitjuk, - pI. kinyujtjuk a labunkat, - a hohatas megszuntk.

Kevesbe eredmenyes a .goraksa-ides", amely inkabb a lotusz iiles kilazitasanal tesz jo szolgalatot,

A lotuszules megtanulasahoz hozzasegft a yajnavalkay, majd a muktasana elsajatitasa. Ezek, - ha kisebb mertekben is, - de mar biztositjak azokat a felteteleket, amelyekre szukseg van, es azokat az

51

elonyoket, amelyeket a lotuszules rejt magaban,

2. libra

Az europai ember megszokta a szeken valo ulest, Megfelelo forma ban ezt is ismeri a buddhista gyakorlat, maitreya-iiles neven emlitik. Mesterem is ezt az ulesmodot ajanlja a eel, a magneses kor zarasa, a labak vagy a labfejeknel erintkeznek egymassal, vagy (es ez a jobb) az also labszarak legyenek keresztben (a labak tehat ne legyenek parhuzamosan egymas mellett. Kezeinka terden nyugszanak.

52

A .Harmadik szem" revitalizauisanak technikdja

A harmadik szem" szorosabb ertelemben vett

"

ujraebresztesi technikaja a hipofizis es a tobozmi-

rigy mukodesenek tudatos felkelteset celozza, az intellektus legkisebb csorbitasa nelkul juttatja az embert csodalatos szellemi kepessegek birtokaba,

A joga tanitasa szerint kb. egymillio eyre beesiiIheto az az ido, am ely alatt az ernberiseg odaig fog fejlodni, hogy ismet sajat maganak tudhatja a harmadik szem rna meg szunnyado agybeli kepesseget,

A gyakorlatok ezt az idot roviditik meg, amihez a legajanlatosabb segedeszkozt a mantrak szolgaltatjak, A mantra magyarul (felreertheto modon) varazsigenek volna fordithato, ha a nyugati nyelvek altalaban nem mondananak csodot, amikor indiai terminologiat kiserelnek meg visszaadni.

A mantra nem ima, es nem varazslatl Etimologiai osszetetele: man (gondolatb61, gondolat altai) es tre (vedelem). OIyan szellemi formula tehat, amely vedelmet nyujt a .gonosz" hatalmak ellen.

A mantrak ereje semleges, akar az elektromossag vagy az atomenergia, de a felhasznalas szandeka szerint lehet fennkolt a legmagasabb isteni filozofia szellemisegenek szolgalataban, es lehet gyala-

53

zatos az elfajult fekete magia fegyvertaraban.

A mantra gondolatokat koncentral es lenyegenek magjaban olyan rejtett erdt hordoz, amit a soksok ismetles soran kell kibontani es hatasossa tenni. Minden Ienyegrejtes legnagyobbika a szent sz6tag: az am! - ez a mantrak mantraja. Titkos ereje a nazalis zengesben (m=mmm) rejlik.

Ha az am sz6tagot fiziol6giai hatasaban vizsgaljuk (tudjuk, hogy A + a + Ummm a kiejtese, ugyhogy sem az A, sem az 0, sem az U nem hangzik kiilon, a zummogf mmm [m] pedig gutturalisan kezdettol fogva egyiitt szol), tapasztaljuk, hogy a zummogo, zug6, mormolo rezges a szajpadlastol, annak lagy reszetol kezdve az egesz hipofizis kornyeket rezgesbe hozza, a zaro .anmm" az egesz .Kha" kornyekere kihat (a szemoldok kozotti pontt61 a tobozmirigyig). Ehhez kell jarulnia az egyre erosodo es az egyre melyebb koncentracionak, Ez a koncentracio az m-m-m rezgesekkel parosultan .rnegmozgatja" a hipofizist mint akaratcentrumot, majd a tobozmirigyet irritalja, ami, ha kello erossegfi a remegtetes, mtikodni kezd, es megnyilik a harmadik szem.

Altalanos biologiai torveny, hogy elobb jon letre a funkci6 szuksegszenlsege es azt kovetoen alakul ki a funkci6nak megfelelf szerv. Es forditva. Ha elhanyagolodik egy funkcio, elsatnyul a neki megfelelo szerv is.

Hogy a tobozmirigy mtikodeset beindithassuk, elobb eletre kell hivni a funkcio testi igenyet.

54

Ennek m6dszere az am, es ismetelten az a ho kivansag, hogy "kha"-ban lassunk. A mantrat nem szukseges hangosan kiejteni, eleg, ha gondolatban mondjuk ki, de minden esetben dontoen fontos a nyelvtonek a puha inyhez val6 nyomasa (ami biztositja a kha-kornyek megrezegteteset),

A Gheranda-Samhita-bol:

.Btirhol is tartozkodjek a jogi, btirmivel is foglalkozzek, szoritsa nyelvet mindig f6lfele es ismetelten tartsa vissza lelegzetet."

A lelegzet visszatartas egyet jelent a koncentraci6val.

India bolcsei ismertek az alig szaz eve folfedezett anyagcsere-elmeletet, tudtak a belso elvalasztasu mirigyek mukodeserol, a hormonkepzodesrel, de ismertek azt is, hogy hogyan lehet osszhangot teremteni a mirigyek, a veliik szoros kapcsoItban levf idegfonatok es a finom-anyagi g6cok (csakrdk) kozott, hogy ezek a testi harmoniaval egyiitt letrehozzak az osszhangot a lelkiekkel is, es az istenivel is. Ennek a tanitasnak ertelmeben a meditacios gyakorlatok elomozditjak a szellemi anyagcseret.

A mantra-hullamok a fejben levf centrumokon tul a test tobbi g6cait is elerik; a mirigyek fin om anyagi megfeleloi a csakrak; egymassal kolcsonhatasban vannak. Az emberi testnek ot finom anyagi centruma van a felfele-, es het a lefele hate aramlas lit jan. Osszesen tehat tizenket finom anyagi

55

"allomast" kell atjarnia a mantra keltette hatasnak.

Normalis fejlodesben egy esztendf megfelel az egyszeri csakra-keringesnek, amibol kovetkezik, hogy a fejlodesben a mantra egyetlen egy kiejtese egy evet jelent, mert ket masodperc alatt mind a tizenket finom anyagi gocot athatja, A jogik szamitasa szerint, ha valami, illetve valaki naponkent egy ora hosszat ismetli az eloirasnak megfeleloen az Om-ot, az huszonharom ev alatt erkezik meg a fejlodes ben oda, ahova normalis korulmenyek kozott egymillio ev lenne szukseges, De kinek van ehhez ideje es tiirelme a kolostor falain kiviil? Olyan modszert kell talalnunk, amely nem a gyakorlatok idejet nyujtja meg, han em az erfifeszites fokozasaval hozza kozelebb az eredmenyt, Ennek sikeret biztositja a "szellemi nyflloves" muveszete,

56

1. Trataka:

A nyil folfektetese es a celzdst.

A nyil a tudat, amit a meditacio elesre edzett.

Ezalatt az ertendo, hogy a tudatban plasztikusan megalkotjuk a latni vagyott kepet (ha a targy kepe valoban meg fog jelenni, egeszen mas lesz, mint ahogyan kepzeletiinkben megalkottuk). A kepzelt kepen - vagy esetleg a latni vagyott targy fenykepen ide-oda jarjon pillantasunk es a pillantassal, a tekintettel egyiitt a gondolatunk.

Addig nezziik az egyes reszleteket, amig a tekintet a reszleten pihen; ha a tekintet nehany masodpere mulva odebb siklik, hogy haladjon vele a gondolat is, hogy a tekintet es a gondolat elszakadasa ne vezethessen a meditacio megtoresehez, (Ez a Trataka ertelme: ... ataka = a pillantas koszalasa, hogy ., .tra kettcmegoltalmazzon.)

Meg nem is koncentraciorol van szo, csupan annak elokesziteserol. A gondolkodo principiumot allandoan az objektum lenyegere, kozepere kell iranyitani, bar a "nyilhegy" a celkepben meg ide-oda jar.

Beszelhetnenk a eel, a latni vagyott objektum szemiigyre vetelerol is. Tudatunk bejarja a kepet, amit azutan csukott szemmel szemleliink. Ez a szemlelet az egesz muveletet elkiseri: vele ellenoriz-

57

ziik es ertekeljiik a "taidlatot". A behunyt szemmel valo szemleles az objektum lenyegenek a tudatba ragadasat jelenti, amikor mar nem tapogatunk reszleteket.

Ne arra torekedjimk, hogy az objektumot elethtien az agyunkba vessuk. Az a lenyeges, hogy benniink az objektum irant odaadas ebredjen.

Melyseges vaggyal kivanjuk a valasztott targy latasat, nyuljunk ki minden erzekszervunkkel a befogadasara, Minel erosebb a vagy, annal .kihegyezettebb" a tudat, a "nyU" - annal konnyebbe valik a kocentracio es annal hatarozottabban jelentkezik a vfzio. A vagy a muvelet hatoenergiaja. Ha az objektummal nem sikeriil megteremteni ezt a belsf kontaktust, ugy aligha sikeriil val ami is - nemhogy a

talalat" - az egesz mfivelet soran, Mielobb az ob-

"

jektumot megvalasztanank, tartsunk be egy bizo-

nyos rendszabalyt, Kiildjiink mind a hat vilagtajnak: irgalmat, joakaratunkat es kivanjunk jot, kivanjunk bekesseget mindenkinek. Minel intenzfvebben es sikeresebben tessziik azt, annal inkabb valik ez majd elonyunkre. Majd megbizonyosodunk arrol, hogy a kinyilt szem hidkent kapcsol ossze azzal, amit latunk, Gondolataink behatolnak vizioink targyaba, es ha a targy erosebb nalunk, iigy visszahatasa csunya iites lehet.

Vigyazzunk, nehogy gyuloletet, alacsonyrendfi kfvansagokat hordozzanak gondolataink, ne akarjunk senkit uralmunk ala hajtani, mert amit vetiink, azt Ie is kell aratnunk.

58

Gyakorlatkeppen valasszuk magunknak az alabbi targyat:

A napkorong, kozepeben az OM betfljelevel (ezert nem a korongot magaban, mivel annak nincsenek a tekintet szamara bejarhato reszletei), Kek alapra ragasszunk aranylo papirbol kivagott korongot es erre feher szinben helyezziik ra az Om szotagot - es ha ugy tetszik, meg aranylo sugarakat.

Nezzuk ket-harom masodpercig a napkorongot, es mielott elkoszalna pillantasunk, kezdjiik el tekintetiinkkel bebarangolni az abrat, a sugarakat, majd utana kovessuk pillantasunkkal az Om vonaIait, majd ismet a napkorongot szemlejiik, utana ujra a sugarakat, igy folytatva ket-harorn percen at. Hunyjuk Ie szemiinket, a sotetben megpillantjuk hunyt szemmel is a napkorong nyornat, ami lassan kialszik. Ez a nyom nem jeIentkezhetne, ha az abrat nem hasznaltuk volna segedeszkozkent, ha csak kepzeletbeli napra koncentraltunk volna.

3. libra

59

A lathato szimbolum szemlelete reven a hipofizis tajan erezheto nyornasrol szamolhatunk be, ami egyszersmind annak a bizonyiteka, hogy az ajna-esakra be van kapesolva (a nyil erintkezik az ij hurjaval), Ha ez nem tortenik meg, ugy minden tovabbi igyekezet hiabavalo, A hipofizis bekapcsolasara j6 m6dszer a manduki-mudra: a nyelvto gyakoroljon nyomast az inyre, dorzsolgesse azt, es ennek kovetkezteben be fog allni a nyomaserzet a hipoflzis tajon.

60

II. A sambhavi-mudra

"Az ij tnegfeszitese"

A rmivelet legdontobb resze a koncentracio, Ne okozzon problemat az a kerdes, hogy mire koneentraljunk, mert ha a koncentracio tokeletes, a gondolkod6 principium onmagatol talal ra a helyes utra es a helyes eentrumra. A koncentracio akkor lesz tokeletes, ha spontan jon letre a tratakabol, az objektum iranti odaadasbol. Ez azt jelenti, hogy nem az objektumra, hanem az objektum erzetere koncentraljunk,

Sz6lnunk kell maganak a koncentracionak fogalmarol. A nyugaton es a, Nyugat szamara ir6dott jogakonyvek szerint gondolatainkon kell uralkodnunk, gondolatainkat kell egy dologra osszpontositanunk, majd kizamunk, Az autentikus szovegekben nines a gondolatkoncentracionak megfelelo szanszkrit kifejezes, - helyesebben - a nyugati nyelvekben hianyzik a szanszkrit megfeleloje, ami fogvatartast, ...;. magatartast jelent, de nem a gondolatok rnegtartasarol van szo, - hiszen azok nem lenyiink tartozekai, esak "vendegek" a tudatban, - hanem a gondolkodo lenyegunket kell mozdulatlanuI tartanunk. A gondolkodas szubsztanciajat (citta) tengerreI abrazoljak Indiaban, A gondolatok - hullamok ennek .a tengernek a felszmen, szellokesek idezik

61

elo oket (a mi es mdsok vagyai, ha ttyitva dllunk a vagyak szdnuira), Osszefoglalva: a dharana a gondolkodo lenyeg (citta) szilardan tartasat jelenti es nem a hullamok (a gondolatok) fogva tartasat.

A tudatot rogzitjtik egy adott gondolat keletkezesenek allapotaban, tehat nem magat a gondolatot ragadjuk meg a koncentracioval, ahogy azt nyugaton szoktak ertelmezni.

A tudat allapota a gondolat keletkezesekor megfelel az objektum erzetenek, ami az objektum megertesenek, erzekelesenek a vagyabol fakad. Jegyezziik meg, hogy az idea erzetere, es nem magara az ideara kell koncentralnunk.

Minel erfisebb odaadast, vagyakozast tudunk kelteni magunkban egy targy irant, annal melyebb nyomot hagy az a teny, illetve targy a tudatunkban. Ne a targy kepzelt alakjara koncentraljunk, hanem arra a kivansagra, hogyha hunyt szemmel sotetben lathassunk. A targy erzete nem mas, mint a targy belso erzekelese, - megtapintasa, latasa, stb. - a

. vagy, a kivansag pedig az akarat-centrum (hipofizis) bekapcsolasa,

Szabaly: nezziink az objektum erzetebe, mintha az erzetben meg tudnank latni az objektumot, kozben torekedjiink arra, hogy ameddig csak lehet, tarts uk meg ezt az erzetet.

Gyakorlo peldankban koncentracionk igyekezete az legyen, hogy megnezzuk a napkorongot (az legyen az erzetiink, hogy a Nap a szemoldokok kozott van), ezzel fonodjek egybe a napkorong megpillan-

62

tasanak vagya. Ez jelenti a gyakorlatban azt, hogy a .szemoldokok k6ze nezni", - amihez persze nem kell kancsalitani (az eredeti szoveg szo szerinti forditasa: "A szemoldokok kozott a kozponton keresztiil nezni".

Ha a szemoldokok kozotti pontra akarunk koncentralni, ezt nem is tudjuk fellelni, mert a hipofizis kornyek erzetet keltjiik fel helyette.

Estefele mar a trataka neven ismertetett folyamat egymagaban is folkeltheti a hipofizis kornyeki nyomas erzetet, - de fokent nappal mas segedeszkozt is igenybe kell vennunk, amilyen a nyelvto es puha szajpadlasresz osszedorzsolese, valamint a szernoldokok kozotti pontra valo koncentracio, illetve ennek erzetere valo osszpontositas.

Az "ij megfeszitesevel" egyertelmfi koncentracio eleresenek egyetlen eszkoze a targy erzetenek "szemlelese" es latni vagyasa, - mintha a sotetbcl a szemunk ele szeretnenk varazsolni. Az onmagunkban nezett objektum a fejben befele kezd haladni, - ahogyan az ij megfeszitesevel a celirannyal ellentetesen mozog a nyil. Ezzel egyidoben elall a lelegzet: meg nem szakitotta valik, Ez egyben a helyes koncentracio ismerve is. Most a koncentracio megszakitasa nelkiil kell elmosnunk a ki- es be- es kilegzesek kozotti atmenetet,

Meddig koncentraljunk? A joga tanitasa szerint egy vonatkozo centrumot meg tudunk nyitni, ha ket teljes oran at szilardan tudjuk tartani a gondolkodo principiumot (dharana). A teljesitmeny negy-

63

zetesen aranylik az energiahoz, tehat ha naponkent egy orat koncentralunk, ugy negy nap mulva johet az eredmeny, A koncentralo kezseg novekedese roviditi az idfit. Tajekoztatoul onmagunk ellenorzesere es a tiirelmetlensegunk feken tartasara kozoljiik az alabbi tablazatot, amely hozzavetolegesen kozli, hogy naponkent rendszeresen vegzett koncentracio idotartamanak megfeleloen mikor varhat6 az eredmeny:

napi 2 6ra eseten = 1 nap (meg aznap)
napi 1 6ra eseten = 4 nap rmilva
napi 1/2 6ra eseten 16 nap rmilva
napi 20 perc eseten = 36 nap mulva
napi 15 perc eseten 64 nap rmilva
napi 10 perc eseten 144 nap rmilva
napi 5 perc eseten = 1,5 vagy 2 ev Az eredmeny termeszetesen nem jelent egyet a harmadik szem maradektalan megnyitasaval, Ez az eleven es elenk almokat kovetf fokozat a "killonos dolgok" vizi6jat jelenti.

Amikor az elsf fokozatba tartoz6 vizi6k megjelennek, meg nem szabad a magasabb fokozatok gyakorlataiba belekezdeni, de itt-ott megkiserelhetjiik a "kiilonos dolgokat" _. kiviil meghatarozott objektumok latasat is. Kesobb, ha csak halvanyan is, de emlekezetiinkbe otlik valami, meg is lathatjuk,

A napkorong az Om-jeggyel mint koncentracios objektum nagyon hatasos, mert elosegiti a hatge-

64

rincet atjar6 hohatast, s aminek kovetkezmenye es velejaroja a misztikus Kundalini erf ebredese, A ho a gerinccsatornan kuszik felfele, minden centrumot cit jar es eleri a tobozmirigyet is, - a .harmadik szem" mukodni kezd, megszunik szellemi szemiink vaksaga, es kinyilik, viragzasnak indul az .ezerszirmu lotusz" jelkepes viraga,

Hogya hoaramok akadalytalanul emelkedhessenek, ajanlatos a fujtato legzest alkalmazni:

"Uljiink kiegyenesedve (fej, nyak, hdt meriilegesen) es gyorsan vdltakozva lelegezziink: a rekeszizombol mintegy husszor egymds uuin ki es be (legpumpahoz hasonloan), de minden megertiltetes nelkid. Ezutan meIy es lassu belegzes, amig csak tudjuk, tartsuk vissza a lelegzetet, majd lassu kilegzes kovetkezik. Az egeszet hdromszor megismeteljiik es mindannyiszor iisszpontositsuk: gondolatainkat a jarcsontra, a kiildoktdjra, illetve az ennek megfelelo magassagu hdtgerincreszekre es a nyakiiregre, a nyakmagasstig hdtgerinci reszere. Ezt a legzogyakorlatot haromszor vegezziik el akkor, amikor a napkorongra torteno koncentraci» sordn jelentkezik a ho es kestibb jolytassuk a koncentrdciot. "

Ebben a szakaszban elsf fokozatu vizi6ink vannak, koztiik neha masodik fokozatbeliek is elofordulnak. Csak akkor dolgozzunk a vizi6k fokozati emelesen, ha az erre val6 erettsegnek bizonyos jelevel talalkozunk, - ez pedig a lang vizi6ja. Vilagosan, fenyloen lobogas jelenik meg, egeszen olyan, mint egy valosagos tuznyelv, A latomas oly eros, mint a

65

fizikai szemmel latas, Minden jogatanitvany talalkozni fog vele, es tobb izben is jelezven azt, hogy a legmagasabb gyakorlatba bele lehet kezdeni, hozzalathatunk a "kha"-ban valo vandorlashoz, a "nyil kilovesehez". Ez az a langnyelv, amelyrol azt tartjak, hogy Ie kell nyelni, es a szajon, a puha szajpadlasreszen at a tobozmirigyig kell juttatni. Ennek durva anyagi ertelmezese egyes jogiknak a nyelvnyelf manipulacioja az ehseg, betegseg es halal tavoltartasara, valamint az elve valo eltemettetesnel.

Elfifordul, hogy a langnyelv helyett sugarzo feny jelenik meg.

66

III. Mhecari mudra

"A nyil kiropitese"

Az utolso muvelet titka: a rmilhatatlan eel folismerese, A tudat ellazitasa (a nyil kirepitese) utan sziintelenul az objektumot kell szemlelni, Az .eirepitett nyilat" ne terftse el "szelldkes"; kontroll alatt kell tartanunk tudatunkat, hogy zavaro gondolatok ne tamadhassanak. Ez a kontroll azonban nem lehet egy ujabb koncentracio, mert ez az egesz rmlvelet elolrol kezdeset jelentene,

A nyilat a megfeszitett hur elengedese ropiti ki.

Elengedjiik a tudatot - de megsem keruliink paszsziv allapotba, mert fel kell ismerniink a celt, es nem engedhetjiik, hogy mas gondolat kozelunkbe ferkozzek. A eel "jdlismerese" a koncentracio adta lendiilettol fugg. Az erf feltetelezi az ellenallast..a mi esetimkben a koncentracio erejevel a gondolkodo principium elfaradasa all szemben. Ha tulzottan megfeszitett volt a koncentracio, a vfzio esak rovid ideig fog tartani, - ha a koncentracio elegt~leniil gyenge, a roppalya Ive nem eri el a sziikseges maximumot, es nem lesz vizio. Minel fesztelenebbe valik a gondolkodo principium, annal tartosabb a vfzio,

A koncentraciobeli fesztelenseg es a valosagos fesztelenseg (a meditacio soran, amikor ellazitjuk az ijat = a tudatot, a nyil = a gondolat kirepitese

67

utan) kozotti kulonbseg a lelegzesmodban rejIik, - mind eroteljesebben akarjuk rogziteni az objektum belsf formajat, annal jobban lassul a belegzes, amig a maximumot el nem eri, es akkor atcsap az ellentetbe, es a kilegzes lelassul.

Igy kapesol6dik be a meditacio (a konternplacio, az objektum "kha"-ban valo szemlelese), Ebbol kovetkezik, hogy a koncentracio melyitesere a belegzest, - a meditacio melyitesere a kilegzest kell megnyujtanunk.

Vegezetiil, ha a lelegzes mar ugy lecsokkent, hogy eszre sem veheto, megjelennek a vizi6k, kozben a lelegzes meg tovabb apad, es a negyedig fokozat eleresenel atmenetileg teljesen sziinetel. Ezzel egyiitt jar az ontudat kikapcsolasa is. A vizi6k alatt megfeledkezik az ember onmagarol, Ez a laya allapota, ami a lelegzes es az ontudat sziineteleset jelenti.

A koncentracio es a meditacio lenyegesen kiilonbozik egymastol a figyelem iranya szerint.

Koncentracional tudatunk a szemoldokok kozotti ponton vonul at, ami azt az erzetet kelti, mintha az objektum erzete a fej belsejebe huzodna (ahogy a nyil az ij megfeszitesekor ellentetesen mozog a celirannyal),

Meditacional figyelmunket a .harmadik szem"be kell iranyitanunk, minek folytan ugy erezziik, hogy tekintetiink a szernoldokok kozotti pontra iranyu 1. Ezen durva anyagi felreertes vezetett ahhoz a keptelenseghez, hogy szemront6, kancsalito orrne-

68

zessel amitottak egyesek magukat. A szemoldokok kozotti pontra val6 nezes nem kancsalitas, hanem a belsd tekintetek befele iranyitasa; - ugyanilyen jelkepes kifejezes a .Jiarmadik szem" nezese is, mely utal ama pontra, ahol a koncentracional nyomaserzet keletkezik a fejben, mely a belso tekintetet elore kuldi a szemoldokok kozotti pontra.

A koncentracional a meditaciora val6 atteres onmagatol megtortenik, mert abban a pillanatban, ahogy a koncentracio alkalmaval kiviilrfil a fej kozpontja fele mozg6 objektum kepzete, illetve erzete athaladt a nyornaserzet helyen (a hipofizisen), azonnal ugy erezziik, hogy belso tekintetiinkkel az objektum maga is a szemoldok kozepen keresztiil eredeti helyere kerul, ezt hivjak szimbolikusan a "nyfl kiriipitesenek", ami most mar a eel iranyaval egyezoen tortenik,

Kisereljiik meg: koncentraljunk egy pillanatra a fej centrumara, most helyezziik figyelmimket egy szemernyivel hatrabb, a tobozmirigy iranyaban, rogton erezziik, hogy belsfi tekintetiink elore lovell a szemoldokok kozotti pont fele.

A koncentracionak egymast automatikusan folvalto ket fokozata:

a.) A szoros ertelemben vett koncentracio, mint a gondolkod6 principiumnak egy objektumra val6 raszegezese, Ezt jelenti a meg nem szakitott legzes (megnyujtott belegzeses legzesi sziinet levegovel),

69

es a figyelemnek a szemoldokok kozotti pontra valo iranyitasa. Ez az "ij megfeszitese".

b.) A tulajdonkeppeni ertelemben vett meditacio, ami az objektum (kozvetett) szernlelete a "kha"-ban (a szemoldokok kozotti pontban) vagy a kontemplacio. Eszre nem veheto legzes kiseri (megnyujtott kilegzesi es legzesi sziinet levego nelkui), a figyelem a .harmadik szem"-re iranyul (afej centruttuiban oda, ahol a koncentracios nyottuis erzod6tt). Ez a "nyil kiropitese".

Ugyeljiink arra, hogy a sorrendbeli fazisok ne keveredjenek. Ne legyen eszrevetlen legzesiink a koncentracional, vagy meg nem szakitott a meditaclonal, ne koncentraljunk a harmadik szemre, es ne iranyitsuk a meditaciot direkt a szemoldok kozepere,

A rmivelet egyebkent annyira termeszetes, az egyes fokozatok oly automatikusan valtjak egymast, hogy eroltetesre, kiilonleges kepessegre nines is szuksegunk!

Nyugalom es Tiirelem!

70

A .szem nelkul! ldtas" technikdjdnak osszegzese

a.) Bar nem tartozik kozvetlenul a szemnelkuli Iatashoz, megis j6, ha elokeszuletkent megszerezziik a .rnennyei illat" es a .rnennyei iz" eszlelesenek kepesseget, amihez 20-30 napos gyakorlat elegendo, A siker, amit viszonylag hamar ellehet erni, bizalmat, szorgalmat, igyekezetet es kitartast tamaszt a tiirelmet igenylf gyakorlatokhoz, tovabba hozzasegit a koncentracio helyes modjanak elsajatitasahoz,

b.) Ha magunkeva tettiik a szukseges Iegzesi variaciokat, es beidegzfidott a helyes testtartas is, akkor hozzakezdhetunk a tratakahoz: ket-harom pereig szemleljiik az elkeszitett napkorongot, majd beesukjuk szemiinket es eros en vagyunk arra, hogy a sotetben meglassuk a jelkepet (lehetoleg az OM rajzolattal egyiitt), kozben a napkorongot gondolatunkban rogzftve tartjuk. Forditsunk gondot a nyelv helyzetere, a nyelvtc erintse a szajpadlas lagy reszet, es szellemiinkben ismetelgesstik sziinteleniil az OM hangzatot.

c.) Miutan megjelentek a "kiilonos dolgokat" abrazolo vizi6k, - miutan mar elgondolt kerdesekre is valaszt kaptunk, miutan Iatomasban megjelent

71

a lang, hozzakezdhetiink az emberek meglatasanak kiserletehez. Valasszunk ki olyasvalakit, akihez eros lelki szalak ftiznek, vagy akit gyakran latunk, es akinek "erzetet" meg tudjuk magunkban tartani (szerezziik meg az illeto kepet, ami kezdetben hatekony segedeszkoz, kesfibb azonban mellozendo).

Nehany perees trataka a valasztott szemely kepere, Ha a kep szernlelete soran .bekebeleziuk" az arc vonasainak "erzetet", lehunyjuk szemunket, es arra a kivansagra koncentralunk, hogy ezt az erzetet, az objektum benniink levo alakjat a sotetben szemunk elott meg tudjuk tartani. Az objektum es vele egyutt az erzete a fej belsejebe halad. A targyat ne akarjuk erovel visszatartani a szemoldok kozepen. Kizarolag az objektum "erzete" az, amire gondolkodo principiumunkat iranyitani kell, a lelegzetnek meg nem szakitotta kell valnia, a kezeket eelszeni a terden nyugtatni.

d.) Ha azt erezziik, hogy az objektum "kha"-ba valo vandorlasa soran (a szemoldok-kozeptol a fej kozpontjaig) a fejeentrumhoz kozeledik, kulcsoljuk ossze olunkben kezeinket es kisereljiink meg az objektum erzetebe .belevesmi", mintha az objektum ott lenne, ahol a koncentracional a nyomaserzet jelentkezett a fejimkben. Mihelyt a belso tekintet isrnet a szemoldok-kozepre szokken, szemlelhetjuk az objektumot, a .harmadik szem"-benj6llehet a tekintet a szemoldok-kozepre iranyul. A lelegzetnek eszrevetlenne kell valni, Csak annyit kell tenniink,

72

hogy elvarjuk az objektum viziojat a harmadik szemben (kozvetetten a szemoldok kozepen),

e.) Ha ebben a szemleletben megfeledkeztiink onmagunkrol, megjelenik az objektum vfzioja - vagy annak egy reszlete es a fejlettsegi szintiinknek megfeleloen egyre jobban kibontakozik es melyul, vagy rovidesen elmosodik, amikor is izzo nyomot hagy maga utan. Ebben a stadiumban mas nem kell, csakgyakorlas,

f.) Ha mar eleg hosszu ideje gyakorlunk, kiilonosen, ha ugyanesak ugyanazzal az objektummal gyakorolunk tartosan, elerkeziink oda, hogy a "nyil kilovesehe:" nines sziiksegtink "ij" -ra.

Kozvetleniil a .harmadik szembtil" (tobozmirigy) indulhatunk vagy a szemoldok-kozep helyett a fejtetonek arra a reszere "neziink", ahol a hajforgo van, mert pillantasunk innen szinten a szemoldokkozepre helyezodik. Tehat kozvetlenul a meditacioval kezdjiik a .Jtarmadik szem"-ben.

Ajanlatos eloszor - meg akkor is, ha mar uralkodunk a technikan a szemoldok-kozepre nezni, minek reven a koncentracio belehelyezodik a .harmadik szembe", - azutan nezzunk a .harmadik szembe", minek reven a tekintet visszater a szemoldokkozepre.

Roviden: a .Juirmadik szemmel" a szemoldok-kozepre kell "nezni". Kozben eszrevetlen legyen a legzes, Nehany masodperc mulva .Jculono« dolgok" vi-

73

zioi jelentkeznek. Ekkor ne szakitsuk felbe a gyakorlatot, mert a viziok tovabb fejlodnek, es a "kiilonos dolgok" utan kivansagainknak megfelelo viziokban lesz reszunk, melyek vegezetiil fenylenikezdenek (harmadik fokozat).

Minthogy minden tortenesnek a finom anyagi vilagban kitorolhetetlen nyoma marad, ami htl rnasa a durva anyagi valosagnak, - kimerithetetlen forrasba meriil a kutato, aki belelat a finom anyagiba (Akasha-kronika).

74

A "szem nelkiili ldtds" tokelyre vitt miiveszete

Eddig a harmadik szem megnyilasanak also harmadik fokozatat targyaltuk, aminek lehetosege kellf gyakorlassal mindenki szamara ilykeppen megadatott.

A mesteri szintet igy irja Ie a Satcakranirupa tantra 34. verse: "A latnok legjobbja rendelkezik azzal a kepesseggel, hogy gyorsan dtvdltson egyik testbtil a mdsikba. Mindent tud es mindent lat. Ismeri minden irds ertelmet. Mindenek egysegenek taruit hirdeti. Ismerik rendkiviili kepessegeirtil es erffirffl; hosszii eletu es letre tudja hozni, jenn tudja tartani es el tudja mulasztani a hdrom vilagho: tartozo dolgokat".

A tradicionalis misztikus iskolakban, Keleten tobbe-kevesbe rejtett szovegezesben adjak a kiilonbozo fokozatokkal kapcsolatos ismereteket. Melyseges intuicioval lehetseges csupan a szovegek ertelmenek kihamozasa. A titoknak csak a beavatottak juthatnak birtokaba, Innen szarmazik a sok felreertes, a foldszintes vagy agyafurt magyarazat, ami gyakran ellentmondasos is.

Minel osibb a szoveg, annal becsesebb a tartalrna, annal biztosabban alapozhatunk ra.

A szellemi iskolan valo tovabbi reszvetel elengedhetetlen elofeltetele, hogy a tanitvany szigoni

75

etikai fegyelemnek vesse ala magat, Negy erenyben kell kiilonosen kitfinnie: ilyen a megkiilonboztetii keszseg, a vagytalansdg, a helyes eletmod es a megszabadulds utani sovargas.

Persze nem arrol van szo, hogy a fizikai elet jelensegei kozott tudjunk kiilonbseget tenni, hanem a helyeset kell tudnunk elvalasztani a helytelentol, a jot a rossztol, a latszatot a valosagtol es a mulandot a rmilhatatlantol, az oroktol. Ebbol magabol kovetkezik a tobbi alapereny, Nem vagyik a hamis utan, aki folismerte, hogy mi a valo, A vagytalansag nem azonos az elementaris szenvedelyekkel (feltekenyseg, bosszu, stb.), a megtisztulassal, ennel joval tobb, mert a helyes folismeresen alapszik. A helyes eletmod kivanalma: a gondolkodas nyugodtsaga, az onuralom, a nyugodt magatartas, a tiirelem, a bizalorn, a celtudatos figyelem. A megszabadulasra valo vagyakozas nem jelenti a vilagtol valo elfordulast. Nem Iemondas az, hanem belso szabadsag, minden vilagi kotottsegnek belsf feloldodasa. Ez az utolsonak emlitett foereny az elsf haromnak az eredmenye es csak ez teszi a keresot meltova annak eleresere, aminek keresesere indult; most mar megerett a beavatasra, E nelkiil a szellemi eldkesziilet nelkul nem lehet megtalalni a Mestert; meg ha a vilagon mindenkit vegig kerdezgetnenk is, - hiabavalo lenne.

Ha szellemileg folkeszilltunk, nem kell sehova menniink, - a Mester maga fog kopogtatni. Mert meg mielott az utra elszantuk volna magunkat, a

76

mester mar vart reank!

A szellemi varomanyossag torvenyei evezredek ota valtozatlanok - akarcsak a termeszeti torvenyek.

Ne ertsuk felre, nem tokeletesseget kivannak a tanitvanytol, han em helyes torekvest az emlitett tulajdonsagok kimtivelesehez.

Mielobb a megvilagosodas utjan kelloen elorehaladtunk volna, mar hozzalathatunk valamilyen durva anyagi objektumhoz. Nehany honap leforgasaval jelentkeznek az elsf viziok, a "kii16nos dolgok", es egy ev mulva talalkozhatunk a Mester vfziojaval, eloszor sugarzo, mindenkit elvakito szemeit latjuk, - tovabbi gyakorlat utan szemtel-szembe lathatjuk ot.

A .harmadik szem" megnyitasanak fazisaiban felismerheto a csodalatos, kozmikusan hato analogia-torveny ervenye. A rejtelyes torvenyek legfontosabbja: a kisebb korok centrumai egy nagyobb kor centruma korul forognak. PI. a nappal-ejjel, a Hold novo fazisanak ket hete, a honap nappala, a csokkeno fazis ket hete a honap ejjele, az evszaknak az emelkedf nappalya hat honapja, az ev nappala, a deli irany hat honapja, az ev ejszakaja; egy inkarnacion beliil bizonyos szakasz a nappal es ugyanilyen hosszu az inkarnacio ejjele is, stb.

Studiumunkban a fejlodes egyes fokozatai a maguk zartnak tekintett egysegeben ugyanannak a torvenyszenisegnek a hataskorebe tartoznak, mint a nekik megfelelo alacsonyabb fokozat. Tehat na-

77

gyobb es egyre nagyobb ciklusokban a misztikus fejlodes minden fokozatan megismetlodik a reszletmozzanatok sorozata, ahogy ezt a meditacioban elert fokozat megforrnalja.

A meditacio fokozatai: a nyil folfektetese, es a celzas, az ij megfeszitese, a nyfl elropitese, a eel figyelese, Ezeken alapulva a meditacio lenyegeben azonos tanitvanytol mesterig, csupan fokozatbeli a kulonbseg, Ugyanez a helyzet a vizi6kkal: a vizi6k olyan sorrendben lepnek fol, ahogy a meditacios gyakorlatok fokozata kifejleszti oket. Az elsf harem meditacios fokozatot ismerve, megrajzolhatjuk egeszen szabatosan a mesteri fokozat meditaciojanak alapkarakteret is.

78

A meditacio fokozatai

1.) Az elsd fokozat durva anyagi, a vele kapesolatos vizi6k a "kiilOnos dolgok". Az elso fokozat misztikus durva-anyagi objektumokba melyul el, amit latott, azt "khkedessel" kell szemlelnie, mert meg nem tudhatja vizi6i targyat identifikalni. Ha mar azonositja vizi6it, akkor mar minden ketely nelkiil szemlelheti azokat.

2.) Ez a fokozat a meg nem szakitott legzestol kisert koncentracio. Vizi6i valaszok a gondolatokra. Bizonytalanul szemleljuk oket, amig nem tudjuk, hogy a magunk, vagy masok gondolatformai-e, a multhoz, a jovohoz vagy a jelenhez tartoznak-e. Ha a bizonytalansagot kikiiszoboljiik, a nyert ismereteket "igazsaggal telve" tudhatjuk, holott meg nines meg bennunk a teljes igazsag, de tartalmazzak annak egy elemet a rmiltbol vagy a jovobol, es nem feltetlenul a jelenbfil: finom anyagiak leven kivul allnak az idfin - esak egy magasabb fokozaton tudjuk idorelaciojukat megallapitani. A latomasok feliilrol epulnek lefele: a szellembol haladnak a fizikaihoz, es nem a fizikaibol a szellemibe. Ezt tartsuk szem elott, es sok tevedestol mentesuliink (a masodik relacios fokon az elso fokozat objektumat sugarzo fenyben latjuk, - a sugarzo feny a meditacios

79

objektum). A fenymeditacio soran hohatas keletkezik: a "kigy6 tiize" (Kundalini), ami a kozmikus eleteronek a finom anyagi csatornakba (nadi) valo behatolasa, amiken keresztiil atjarja a csakrakat, amelyek - mint a lotuszvirag - kinyilnak a misztikus ttlz erintesetfil, Ezert a masodik fejlodesi szinten fokent a hatha-joga alkalmazando.

3.) Ha a misztikus "kigy6 tiiz" mar a szemoldok magassagaig emelkedett, a misztikus szellemi szemeben langnyelv kepeben kinyilatkoztatja magat Kundalini-Shakti - ezt ne ertsiik szimbolikusan, mivel valoban lobogo langot latunk, A lang megjelenese jelzi a harmadik fokozatot, es egyben a misztikus fejlodes harmadik fokat is. Ezutan a .bindu" a meditacios objektum. Bindu = csepp, de jelen esetben a lang alakjat jelenti. Nem szabatosan "pontnak" szoktak forditani, mondvan, hogy egy "pont" folott kell meditalni.

s

A langnyelveket a fejteto nyilasahoz (brahmarandra = .kha", a hipoffzis es a tobozmirigy kozotti tetonyilas, atvitt ertelemben a "mennyei ter", a szajpadlas folott, a szernoldok-kozep es hatso fejresz kozott) kell juttatni, es oda rejtve meg kell tartani, ami a joginak megadja a tokeletes felismerest, amivel minden titkos erf kibontakozasa jar egyiitt. A joga celja es titka az az ero, es az a kepesseg, amely az uralmunkba vont targyat megmutatja a .Juumadik szem"-ben (ajna-csakra) az alak, a szin es

80

a kisugarzas teljes vilagossagaban. Ebben a stadiumban az objektumot sugarzo fenyben es tokeletes szfnpompaban latja a jogt.

Az uj joga valtozat, az eljovendf vilagtanfto (Maitreja Bodhisattva) varasara elfikeszftf "agni-j6- ga" igy oktat:

.Hozuitok megfoghat6 kozelsegbe a tdrgyak minel vilagosabb kepet a harmadik szemiinkben. Ha egy tdrgy kepet ugy eletre keltettiik, hogy minden vonal es minden szin tokeletes, akkor kozvetlenid befolydsolhatjuk. .. A tdvolsdgt61 fiiggetleniil hatalmunk aid tudjuk gytirni. .. Befolydsunkat a megszabott dolgokt61 a tdvoli bolyg6kig terjeszihetjuk ki. "

Ha a langban megjelenik az arany kigy6, a vizio a Kundalini-erf spontan folebredeset idezi elo, am ely ragyogo fenyjelenseg kisereteben a fejig emelkedik es megnyitja a centrumot.

Egy ember vagy akar egy tetszoleges embercsoport glandula pinealisanak a vizioban val6 megjelenese, minden erintett embert a misztikus maradektalan kontrollja ala rendel, minden gondolatot, amit a jogt sugaroz nekik, tokeletes erzekcsalodaskent valosagnak fognak fel es elnek at.

Ez a tomeghipnozis .csoddinak" magyarazata, A koldok-centrum vizioja a rontgen sugarhoz hasonlo betekintest ad az ember szervezetebe. Az egyes csakrak vizioihoz specialis vonatkozasok fUzodnek, - amivel Patanjali Yoga-Sutra-ja foglalkozik reszletesebben.

81

4.) Ajog] pszichikai eroinek teljes folkeltese es kibontakozasa meg mindig nem a magasabb fokozat. Eppen az ezekkel az erokkel szembeni kozombosseg az, am ely elpusztitja a gonosz magjat es megoldja a szabadulasat,

A szabadulas, az iidvoziiles fogalmanak joga ertelmezese aztjelenti, hogy a szellem (purusa) teljesseggel mentesiilt az anyagtol (prakriti), ami egyen- 10 az isteni tokeletesseghez valo visszaerkezessel.

A negyedik fokozatnak ehhez a magasztos eelhoz kell vezetnie a jogit.

Az analogia-torveny ertelmeben a negyedik meditacios fokozat felvilagosit a negyedik fejlodesi fokozatrol is. Minden erolehetdseg a negyedik meditacios fokozathoz (celra figyeleshez) tartozik. Az erfik a teljes onfeledtseg pillanataban tamadnak fel, amikor a tudat osszeolvad a cellal,

A Mundaka-upanishad Igy szol ezzel kapcsolatban:

"Om az ij, Atman az Ego, a nyil es Brahman a eel, - figyelemmel talald el, es legy vele egy, mint nyil a eelponttal!"

"A nyilnak a cella I valo egyesiilese" a fejlodes negyedik fokozatanak ismertetd jele. Az erfik ezen fokozaton spontan kelnek eletre, semrnifele gyakorlatot nem igenyelnek.

Boles Gheranda csak harem meditaciot ismert: a durva anyagit, a fenyben vilagitot es a finom anyagit, de az utolsot kettos jellegunek mondja: eloszor a hatalmas Kundalini-Shaktit szemlelte, azutan

82

kovetkezett a Brahmannak pontkent valo szemlelete. Azt tanitja, hogy amennyiben Kundalini ereje nagy szerencse folytan folebredt valakiben, Atmannal egyesiilve a szemmagassagban leva nyflason at kilep a testbol es bejarja a "kiralyi utat", - oly gyors, hogy szinte lathatatlan,

A langnyelv 'elmenyet a harmadik fokozaton ismerjiik meg. A negyedik fokozaton, a meditacios objektum a .pontszeri; Brahman" kell, hogy legyen.

Gheranda errol igy szol: "szemleld a bindut Brahmankent, es kosd iissze vele a tudatod... Ez az Ego felismeresehez vezetl Ened helyezd a .kha" kozepebe, valamint a .kha" -t helyezd Ened kozpotuiaba. Egodat teluit szemleld Kha-kent es ne engedd magadat semmit/it megzavarni. Bokiogsagerzet Wit majd el, es atmesz a samadhi (exuizis) dllapotdba."

Az en-erzetre kell koncentralnunk, a hipofizis, es a tobozmirigy kozotti centrumra, ahol elozoleg a langnyelv viziojat adatott atelniink. Az en-erzet azonosuljon erne ponttal - csepp formaju langgal, ami maga Brahman, es ami eggye olvasztando a tudattal.

Ez a legszubtilisabb meditacio, eredmenye Gheranda megallapitasa szerint az En megismerese, - ezt Patanjali Igy egesziti ki:

"Az onmagunkba valo elmeriiles utjan jo jel az Egonkroi valo tudds. Ebbiil no ki a pratibha abszolut halldsa, erzese, izlelese, szaglasa. Ha elmelyediink a lelek es az Ego megkillonbiizteteseben, - tnindenhatova es mindentudovd vdlunk (abszolut uralom minden

83

[eny es dllapot folott)."

Es ez meg sem minden, mert a misztikus beavatas negyedik fokozatan el kell erni a vairagja legmagasabb szintjet, - a kozombosseget minden erevel es minden allapottal szemben, letezzek az akar formakent, akar forma nelkul.

Ez az allapot a misztikus adaptusi korona.

84

A Gheranda-Samhita

Eredeti szovege a .harmadik szem" megnyitasarol: (I. fejezet 34-35.)

"A jobb hiivelykkel dorzsold a homlokon leva areget. Ez a gyakorlat eltavolitja a vdladekot. Ha megtisztult a nadi, f6ltamad az isteni lduis. Naponta gyakorold ebredes uuin, etkezes utan es a nap vegen."

Van tehat a .harmadik szem" megnyitasanak egy .magnetikus" eljarasmodja is. A valadek nyilvan flnom anyagi termeszetfl, amely beburkolja a tisztanlatas centrumat, Ezt kell magnetikus kezelessel eloszlatnunk. Mindket hiivelykujjunkat helyezziik a kiserleti szemely hornlokara a szemoldok fele, a .szemoldokokkel parhuzamosan. Simogassuk hiivelykujjunkkal a homlokot kozeprol kifele a szemoldokok menten. A tobbi ujj a fej oldalreszen, oly medon, hogy a kisujjak a fulnyilasok moge kerulnek. Ha az illetf eleg szenzitiv, amennyiben elozoen magnetizaltuk, tisztan fog latni.

A .harmadik szem" megnyitasahoz feltetlenul tudnunk keIl a tobozmirigy helyet, Ehhez segit hozza a szemoldok kozepre valo koncentracio, aminek eredmenye ugyanis nem a szemoldok-kozep erzete, hanem eppen a .Juutnadik szem" megerzese a fej centrumaban.

Egyes iskolakban Keleten az a szokas, hogy he-

85

gyes csereppel szurjak a tanitvany szemoldok-kozepet, aminek kovetkezteben a tanitvany onkentelentil is a faj6 pontra fog koncentralni - Igy megerzi a .harmadik szemet".

A .Harmadik szem": Shiva szeme, a .Biilcsesseg szeme", a "Lelek lakohelye" (Descartes), az alorn szerve, (Schopenhauer), a tobozmirigy (glandula pinealis), a nagyagy kozepen helyezkedik el, kozvetlentil a homlokiranybol nem erhetd el.

86

Tartalom

Bevezeto 5
ElOsz6 7
I. resz
Az elmelet 9
II. resz
A megvalositas 37 YogirajBoris Sacharow olyan utmuratassat.es

korlati tanaccsal latja el ab b:e:ls~o~:~~~r=:::~"':"""T~

szem szervenek feleb Zl

vallalkozo tanul6t, amit ··~;vI~~:ediekil~ tottak, hogy az sem a m6dszerhez,

az intuici6 !O'2:"'1"VtfitA

Az

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful