Az internet

Az Internet (Internetworking System) számítógépes hálózatok világhálózata (ún. metahálózat), amely behálózza az egész Földet, összekapcsolva kormányzati, katonai, kereskedelmi, üzleti, oktatási, kutatási, és egyéb (pl. nonprofit) intézményeket, valamint egyéni felhasználókat. Az interneten nincsen központ, tehát decentralizált hálózat. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával. Manapság az internetes technológiákat körülbelül 4 milliárdan használják üzleti, illetve személyes célokra, például információkeresésre, -megosztásra és -cserére, kapcsolattartásra, szolgáltatások és árucikkek megrendelésére, szórakozásra, stb. Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónapon belül elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik.
Az Internet története: A gyökerek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Ekkor merült föl az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Dwight Eisenhower elnök – a szovjetek űrversenybeli sikereit ellensúlyozandó– elrendelte a DARPA (Defense Advanced Research Project Agency) felállítását, amely a kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy többközpontú hálózati kommunikációs rendszert, mely a mai szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network), amely a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között. 1972-ben megszületett az első e-mail program. Az elektronikus levelezés forradalmát gyorsan követte a “hírcsoportok” forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tűnik, egy “természetes” végponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az Internet óceánján. 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a web dokumentumok száma, és a Web naponta további másfél millióval bővül.

Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. A hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Megfigyelhető azonban korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat kommercializálódása is: az óriási és egyre növekvő, többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló Internet-közösség hatalmas üzleti lehetőségeket rejt, az emberek közötti kommerciális kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehetővé. Az Internet által nyújtott lehetőségek határtalanok, legnépszerűbb szolgáltatásait azonban könnyű behatárolni: a magánember leginkább kapcsolattartásra illetve információforrásként, illetve szórakozásra használja. Az internetes szolgáltatások közül az egyik legnépszerűbb az elektronikus levelezés. Ebben az esetben a számítógépen előállított leveleinket a hálózaton keresztül továbbíthatjuk a címzettnek. A másik gyakran használt szolgáltatás a World Wide Web (röviden web vagy WWW), ami multimédiás anyagok (szöveg, kép, mozgókép, hang) elérésére nyújt lehetőséget. Manapság bárki létrehozhat és elhelyezhet weblapokat, ezért fontos megjegyeznünk, hogy az itt található anyagok nem mindig megbízhatóak. (Ezeken kívül rendelkezésre állnak még más webes szolgáltatások is, pl. az FTP, az IRC, a Telnet stb…) Az Internet népszerűségének egyik legfőbb oka, hogy az általa nyújtott szolgáltatások nagy része bárki által ingyenesen igénybe vehető. A világháló szolgáltatásainak zökkenőmentes igénybevétele azonban minden Internet felhasználótól megköveteli bizonyos "íratlan szabályok", magatartási normák (ún. netikett) betartását.

piktogramok. . Az Internet elterjedésével a tömegkommunikáció korábbi egyoldalúságát felváltotta az interaktivitás. Sokan úgy ítélik meg. beszűkítik a fiatalság szókincsét. Az üzenetek tömörek. a közlést pedig mindenki igyekszik a minimumra csökkenteni. hiszen a nyelv változása állandó és szükségszerű. rádiót is hallgathatunk. Az eddig különállóan működő tömegkommunikációs eszközök összeolvadnak és multimédiatermékek formájában jelennek meg. és pongyola fogalmazásmódra neveli őket. hogy ezek a jelenségek káros.) További aggodalomra ad okot az is. Mások szerint azonban a fent említett változásokról nem jelenthető ki egyértelműen. és mindig úgy alakul. a hírportálokon való olvasói kommentélés lehetősége vagy a véleményblogok révén). ugyanakkor mi is hozzájárulhatunk tudásunkkal annak bővítéséhez. hogy angol megfelelőjét magyaros írásmóddal használjuk (pl. ahogy arra egy adott korban igény van. sok bennük a rövidítés. ahonnan rengeteg információhoz juthatunk. a befogadó így részesévé vált a kommunikációs folyamatnak.A digitális világban a médiumok közti határok kezdenek elmosódni. a hangulatjelek. (Egyik-másik már annyira beolvadt. melyek mellőznek mindenféle helyesírási szabályt. idegen szakszavak lassanként beépülnek nyelvünkbe. hogy „jók” vagy „rosszak”. Az internet egy olyan adatbázis. elvetendőek. Az újság és az Internet egymásra hatása már több éve látható folyamat. floppy – flopi). hogy az internet széleskörű elterjedtsége által olyan tartalmakkal is naponta találkozhatunk. Emellett a számítástechnikával kapcsolatos. Az egyre fokozottabb internet. az erre szánt idő minél radikálisabb csökkentésének igénye pedig törvényszerű változásokat idéz elő a nyelvhasználat terén is. folyamatos a visszacsatolás (pl. így tehát az Internet által életre hívott nyelvi „találmányok” szükségképpen rosszak.és mobiltelefon-használat következményeként az emberi kommunikáció egyre inkább digitalizálódik. romboló hatással vannak a nyelvre. nyelvi igénytelenségre. tévét is nézhetünk a világhálón keresztül.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful