Beszélgetés Apáti György polgármesterrel (3.

oldal)

A tartalomból Új raktár épül a cipõgyárban (2. oldal) Szakmai konzultáció (4. oldal) Országos elsõ biológiából (5. oldal) Csak 1% (6. oldal) Az év edzõje (7. oldal) -

CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA
XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. január-február - ÁRA: 120,- Ft

A remény hal meg utoljára (8. oldal)

Életmentõ emlékérmet kapott Mándy József

Márciusban kezdik az építkezést a Josef Seibel Cipõgyárban
December 20-án hajnal 1 óra 30-kor kigyulladt és leégett a cipõgyár raktárépülete. A lángok martalékává vált egy áruval megrakodott kamion is. A tûzvizsgálat mára lezárult. A mátészalkai tûzoltóság és a biztosító társaság szakembere ugyanazt a tényt állapította meg. A tüzet az irodahelyiségben keletkezett elektromos hiba okozta. A kárfelmérés is befejezõdött. Az anyagi veszteség 1,4-1,5 milliárd forint, amiben benne vannak a késztermékek, félkész termékek, a berendezések és az ingatlan is. (cikk. a 2.oldalon)

A leendõ raktár látványterve Az új 3700m2-es csarnok két 1250m2-es és egy 1230m2-es részbõl fog állni. Az épülettömböt tûzfalak szakaszolják majd. - tudtuk meg Farkas Miklós tervezõtõl

Évkezdés a költségvetés tükrében Beszélgetés Apáti György polgármesterrel
Mentõ és megmentett December 17-én a miniszterelnök aláírásával ellátott "Életmentõ emlékérem"-mel köszönte meg a megyei Közigazgatási Hivatal vezetõje Mándy Józsefnek, hogy 2007 januárjában megmentette egy ember életét. A Sportcsarnokban rendezett városi kispályás futballbajnokságon rosszul lett az egyik játékos, Takács Ferenc. A csapattársa észlelte, hogy baj van, és segítségért kiáltott. Mándy József látta a 36 éves férfin, hogy beállt nála a klinikai halál. Elkezdte újraéleszteni. A Sportcsarnok vezetõje hívta a mentõket, akik 8-10 perc alatt a helyszínre érkeztek. Addigra többszöri próbálkozással sikerült Ferencet visszahozni. Az eszméletlen, szívbeteg férfit a mátészalkai kórházba szállították. "A klinikai és a biológiai halál között 4-5 perc van. Mivel mentõs vagyok, rögtön elkezdtem a szívmasszázst. Az volt a szerencse, hogy a tiltás ellenére Feri sportolt, és a szervezete képes volt átvészelni ezt a megterhelést - mesél a történtekrõl Mándy József. - A munkám során heti rendszerességgel kerülök ilyen helyzetekbe és nem is számítottam rá, hogy a képviselõ-testület felterjeszt erre a kitüntetésre. Az országos bizottság, aki dönt az elismerésrõl, egy évben csak egyszer ül össze, ezért december 17-én adták át az érmet. Az elismerésre azért tartottak méltónak, mert mindenféle eszköz nélkül, gyors szakszerû ellátással segítettem Ferin, akinek azóta gyermeke született ." -Gazdaságilag lezárult a 2007-es év, és elkezdõdött az új, a 2008as. A képviselõ-testület február 15-i ülésén a tavalyi 93-mal szemben, 85 millió forintban határozta meg az idei forráshiányt. Ha a két évkezdést össze kellene vetnie, milyen különbségeket, vagy hasonlóságokat fogalmazna meg? - 2007-ben a tervezett hiány valóban 93 millió volt, de ez az összeg évközben sajnos nõtt. Volt egy törvényileg elõírt adóvisszafizetési kötelezettségünk, ami 20 millió forintot jelentett, illetve a pályázati engedélyes tervek, hatóságok által kiadott okmányok határideje lejárt, ami még 20-25 millió forinttal nehezítette az önkormányzat anyagi helyzetét. Összességében tavaly 138 millió forint mínusszal indult az 1,4 milliárdos városi költségvetés. Ezt 5 millióra sikerült lefaragnunk a mûködési célú pályázatokkal, az intézményi társulásokkal és a struktúraátalakítással. Idén a kötvénykibocsátás miatt már 2,42,5 milliárd forinttal gazdálkodunk, ami egyébként már önmagában jelentõs bevétel. A szakemberek szerint 40-45 milliót hozott eddig, de a testület döntése alapján ezt mûködésre nem, csak fejlesztésre fordítjuk. - Milyen eszközökkel szeretnék csökkenteni idén a hiányt? - Mindenképpen pályázunk az Önhibáján Kívül Hátrányos Helyzetben lévõ önkormányzatok (ÖNHIKI) támogatására, illetve a mûködésképtelenné váló önkormányzatoknak szóló lehetõségeket is igénybe szeretnénk venni. Emellett nagy segítség volt a kistérségi feladatvállalással járó normatívatöbblet is. 2007-ben félévtõl az oktatás és a szociális ellátás területén született társulásokkal 41 millió forint plusz bevételhez jutottunk. Idén a társulás már 82-83 millió forintból látja el a két feladatot. Az oktatási fúzió már az óvodai nevelésben is megvalósult. Az általános iskolai képzésben Csengerújfalu, Ura felsõ tagozatos diákjai szeptembertõl már Csengerben tanulnak. - A bejárással meg kellett szervezni a gyerekek szállítását. Mi a tapasztalat: az iskola buszállománya képes kiszolgálni a településeket? - Az iskola két nagy busza oldja meg a szállítást jelenleg. Ezzel nincs semmi probléma, de mivel mindkét busz használt, pályázati lehetõséggel tervezzük a cseréjüket. -A szociális ellátás területén kik, és miben társultak? - Szamosbecs, Szamostatárfalva, Ura, Csengerújfalu települések Csenger központtal társulásban látják el az öregek nappali otthonait, a házigondozást, és az étkeztetés egy részét is. A családsegítés is kistérségi szinten van felosztva, és ide tartozik az orvosi ügyelet is.
(folyt. a 3.oldalon)

Meghívó -re
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésre Helyszín: Petõfi Sándor ÁMK aula

Elindult az új gazdasági év
A Városi Önkormányzat 2008. évben az elsõ ülését február 15-én tartotta, amelyen az egész évet meghatározó jelentõségû elõterjesztéseket és kiemelten a 2008. évi költségvetést tárgyalta meg. A képviselõ-testület a 2008. évi tervtárgyalást megelõzõen véglegesítette a 2007. évi költségvetés elõirányzatait, megállapította, hogy az évközi intézkedésekkel, valamint az önkormányzati kiegészítõ támogatásokból az elmúlt évi költségvetési hiány legnagyobb részét sikerült kigazdálkodni, így az évet biztonságosan be tudta fejezni. A 2007. évi költségvetés zárszámadásáról áprilisban fog döntést hozni a testület. A 2008. évi költségvetés tervezésénél ismételten alapvetõ szempont volt az önkormányzat intézményei mûködõképességének megõrzése, és az önkormányzati alapfeladatok zökkenõmentes biztosítása. Az elmúlt évi intézmény átszervezésekkel és a legtöbb önkormányzati feladatra a társulások létrejöttébõl eredõen jóval bonyolultabbá vált a tervezési munka, hiszen több önkormányzat képviselõ-testületével is folyamatosan egyeztetni kellett a feladatok ellátásával és azok finanszírozásával kapcsolatosan egyaránt. Önkormányzatunk jelenleg a családsegítés, a gyermekjóléti feladatok, a közoktatási-óvodai nevelési feladatok, valamint a szociális ellátások biztosítására
(folyt. a 3.oldalon)

Idõpont: 2008. március (szombat) 11.00 Ünnepi beszédet mond:

15.

az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke

Gazda László,

Koszorúzás a Petõfi szobornál Kísérõ program:
festõmûvész kiállításának megnyitója a Múzeumban

Tarr János 

2

CSENGERI HÍRMONDÓ

2008. január-február

Az új csarnokkal a termelés, és 550 ember munkahelye is megmarad Márciusban kezdik az építkezést a Josef-Seibel Cipõgyárban
- A tûz nagyon gyorsan terjedt a rengeteg éghetõ anyag miatt. A készáru raktárban nagy mennyiségû papír, kartondoboz, 260 ezer pár kész cipõ, illetve 20 ezer pár félkész termék volt. A csengeri tûzoltók a bejelentést követõ 1520 perc múlva már oltották a tüzet, de egyre nagyobb erõket kellett bevonni. A négyes fokozatú riasztáshoz Mátészalkáról, Nyírbátorból, Kisvárdáról és Szatmárnémetibõl érkezett segítség. Tíz tûzoltókocsi, 63 tûzoltó küzdött a lángokkal. Amikor világossá vált, hogy a nagy felület miatt késõbb lehet csak eloltani a tüzet, Pernyák Sándor tûzoltóezredessel, a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójával egyetértettünk abban, és úgy döntöttünk, hogy a továbbterjedést kell megakadályozni. Óriási segítséget jelentett az ezredes úr szakmai tapasztalata, tudása, amivel összefogta és a lehetõ leghatékonyabban irányította a tûzoltók munkáját. A legvészesebb helyzet akkor alakult volna ki, ha a raktár közvetlen szomszédságában lévõ termelõegységekre is átterjed a tûz, mert abban az esetben a munka további feltétele is megszûnt volna. Ez 550 helyi, a bedolgozókkal együtt kb. 1000 ember munkahelyét veszélyeztette volna - emlékezett vissza az eseményekre Juhász János ügyvezetõ igazgató. - A szerencse a szerencsétlenségben az, hogy a két csarnok találkozásánál volt egy tûzfal, amit hét fecskendõvel oltottak folyamatosan. Ezzel a munkával valamikor délutánra sikerült megállítani a tüzet. Bár, még három nap múlva is jelentkeztek kisebb tûzgócok. A szakemberek szerint az ilyen nagyságú tûznél ez természetes utófolyamat. - Aznap kaptak másoktól is segítséget? - Mivel az év utolsó munkanapja volt, a dolgozók reggel a szokásos idõben érkeztek, és nagyon sokan bennmaradtak. A tûz oltásában is segítettek, illetve a csarnok azon részébõl, ahol megfogták a tüzet, délutánra kihordták a gépeket, berendezéseket. Ezeket megtisztították, az üzemképességüket ellenõrizték pontosan azért, hogy minél hamarabb beindulhasson a termelés. Sokan felajánlották a segítségüket Csengerbõl is. A teljesség igénye nélkül említem, és nagyon nagy köszönettel tartozom Csernyi Endréné alpolgármester asszonynak, aki hajnaltól estig ott volt. Aztán megemlíteném még Farkas Miklós és Erdõs Tamás nevét, és köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik valamilyen módon segítettek. -A tûz okozta veszteség kihatott a termelésre? - A termelést a csarnokok kiürítése, az elektromos hálózat és a berendezések ellenõrzését, tisztítását, falak festését követõen január 7-én kezdtük meg. Kialakítottunk egy ideiglenes raktárat, ahol most csak a helyben gyártott termékeket helyezzük el. Eddig a Bulgáriában és Romániában gyártott Seibel cipõket is Csengerben tároltuk, ami a teljes készlet felét tette ki. Júliusig németországi és csehországi raktárakban csomagolják és juttatják el a vevõkhöz a bulgár és román termékeket. Sajnos a termelést egyébként nem a tûz, hanem a nemzetközi gazdaságban kialakult helyzet befolyásolja leginkább. Az amerikai dollár annyira gyenge az euróval szemben, hogy nem éri meg Európában elõállítani az Amerikába szánt termékeket. Így a Seibelnél is bekövetkezik, hogy az amerikai értékesítés nagy részét ki kell vinni Ázsiába, ahol lényegesen olcsóbb a munkaerõ. - A fent említett gazdasági tényezõk nagyon erõs érvek egy profitorientált cég jövõje szempontjából. A cipõgyár német tulajdonosával, Carl August Seibellel úgy állapodtak meg, hogy ha augusztusig felépítik az új raktárépületet, a gyártás Csengerben marad. Ön szerint miért döntött így a német fél? - A tûzeset után valóban attól tartottam, hogy Seibel Úr más utat választ. Az újjáépítés mellett döntött, amit több dolog is befolyásolt. Így a közös múltunk, mert velünk dolgozik a legrégebben, már 18 éve. Aztán úgy gondolom, hogy fontos szempont volt az itteni emberek foglalkoztatási helyzete, és az a közös középkelet európai jövõkép, amiben Magyarországnak még mindig központibb szerep jut, mint pl. az olcsóbb munkaerõt felmutató Bulgáriának. És összességében az általunk gyártott termékek minõségével is elégedettek a német partnerek. Bár õszintén be kell vallani, átszervezések történtek, mert ezzel voltak mostanában kisebb problémák. - A raktárépülettel kapcsolatban hol tartanak a munkák? - Most fejezik be a bontást, ami szintén nem volt egyszerû feladat. Több cég közül a legkedvezõbb ajánlatot a csengeriek adták. Az egybeépített egységek szakszerû bontása, az emeletes vasbeton épület szétszedése sok fejtörést és komoly odafigyelést igényelt. Az új könnyûszerkezetes csarnok terveit a Pallér2 Kft. már elkészítette. Az építkezést márciusban kezdjük. Most a kivitelezõ kiválasztása zajlik. - A tervek készítésénél mire fektettek hangsúlyt? - A decemberi események megtanítottak arra, hogy a törvényi elõírások betartása nem biztos, hogy mindenre elég. Mert pl. hiába volt az épületben tûzcsap, akkora füst volt, hogy egyszerûen nem lehetett bejutni. Ezért a tûzcsapokat, berendezéseket a bejárathoz közel helyezzük majd el, hogy minden kéznél, és könnyen megközelíthetõ legyen. A tûzoltóság elõírását is figyelembe vettük, miszerint egy raktár területe nem haladhatja meg az 1250m2-t. Így három csarnok lesz tulajdonképp: két 1250m2-es és egy 1230m2-es. Területileg egyharmadával nõ a raktározás, mert 4m helyett 6m lesz a belmagasság. - Milyen forrásból építik fel a csarnokot? -A 450 millió forintos beruházást zömében önerõbõl valósítjuk meg, mert egyrészt a pályázatok beadási határideje április, nekünk meg az az érdekünk, hogy minél hamarabb üzemeljen a raktár. Másrészt az építõ jellegû beruházások a csarnoképítést nem preferálják. - A biztosítóval sikerült megegyezni? - Egy kisebb összeget már kifizetett a biztosító, de még folynak a tárgyalások. Várhatóan mindkét fél számára elfogadható, illetve a gyár számára elviselhetõ eredménnyel zárulnak az egyeztetések. - Ezzel a létszámmal tervezi a 2008-as évet? - A gazdasági körülmények változásával nekünk is változnunk kell. Következetesebben, átgondoltan, szigorúbban kell a feladatokat felosztani és a végrehajtást nyomon követni pontosan azért, hogy a munkahelyek, vagy legalábbis azok nagy része megmaradjon. Az átszervezés sajnos néhány álláshelyet érinteni fog, de bízom benne, hogy az év végére visszarendezõdik a cég mûködése. A külsõ termelõegységek megszûnnek, az összpárszám is egy kicsit kevesebb lesz, de mindez a hatékonyabb termelésért történik. A lényeg az, hogy egy borzalmas évzárás és egy nehéz évkezdés után fel tudtunk állni, és én bízom benne, hogy a 2008-as év második fele már kedvezõbben alakul. - mjb -

"A tûzeset kapcsán azt tanultam meg tervezõként és kivitelezõként, hogy a hatósági szabványokat azok szakszerû betartása mellett az élethez kell igazítani. Ebbõl következett, hogy most mindenben a praktikusságot figyelembe véve terveztük meg az épületet. A bontási munkák - amivel több jelentkezõ közül a csengerieket bízta meg Juhász János - is tanulságosak voltak. Olyan épületet bontottunk, amit a cégünk épített. Nagyon rossz érzés volt látni, hogy a megolvadt acél- és vasszerkezeten kívül minden eltûnt. Másrészt a hõtõl összetekeredett vas és acél tele volt feszültséggel. Észnél kellett lenni, mert nem lehetett elõre tudni, hogy mivel jár egy-egy munkamozzanat" - tudtuk meg Farkas Miklóstól, a Pallér2 Kft vezetõjétõl.

Köszönet a tûzoltóknak
Bár a cipõgyári esethez tízszeres erõ kellett, nélkülözhetetlennek tartom a helyi tûzoltóság mûködését. A Viharkárnál, a Pestiféle háznál tapasztaltam, hogy az oltásoknál óriási jelentõsége van az idõnek. 10-15 perc életet, értékeket menthet. A cég valamennyi dolgozója nevében köszönöm a tûzoltóknak, hogy szakszerû segítségüknek köszönhetõen a gyár és az itt dolgozó 550 ember munkája megmaradt!
Juhász János

Karacs Gyula a csengeri köztestületi tûzoltóság parancsnoka elmondta, hogy december 20-án 1:37-kor kapták a riasztást. Tóth Csaba szolgálatparancsnok vezénylésével 1:50-re a helyszínre értek. Aztán a többi tûzoltó, összesen 16 ember és még az egyesületi tagok is részt vettek az oltásban. - "Nagyon gyorsan dönteni kellett az érkezõ tûzoltók munkájának összehangolásáról és a víz utánpótlásának megszervezésérõl. Az ötös skálán a negyedik fokozatot elérõ tûzesethez hajnal négyre kiérkezett a megyei tûzoltóparancsnok, Pernyák Sándor ezredes is, aki összefogta és felosztotta a feladatokat. A leégett raktárrészt kisebb csapatokban oltottuk. A csarnok tetõszerkezetét egyébként meg kellett bontani, hogy egyáltalán hozzáférjünk. Ami a munkát nehezítette, hogy a víz ráfagyott a tetõre, és csúszóssá vált a felület. Másrészt a csarnok, az emeleti rész is (ez omlásveszélyes volt) tele volt kartondobozokkal, aminek a belseje a locsolás ellenére órák múlva is égett. A fõ erõk a szintes csarnok és az aljarész közti elválasztó falat oltották, hogy tovább ne terjedjen a tûz. A vizet a reggeli óráktól már a Halom-gödörbõl, késõbb pedig a szomszédos településekrõl pótoltuk. 16:30-ra minõsült vissza a tûz 1-es fokozatra. Onnantól már csak mi ellenõriztük egy mátészalkai jármûvel együtt a füstölgõ épületet, kötegeket. Másnap estére sikerült mindent biztonságban hagynunk. Az elmúlt három év alatt sok tapasztalatot gyûjtöttünk, de ez ekkora tûzzel még nem találkoztunk. Átestünk a tûzkeresztségen. 

2008. január-február

CSENGERI HÍRMONDÓ

3

Elindult az új gazdasági év
folyt. az 1.oldalról

kötött társulási megállapodást a környezõ településekkel, úgy, hogy a szakmai irányítást és a gazdálkodás vitelét a városi intézményrendszer és az önkormányzat biztosítja. Az elõzõ évhez képest az önkormányzat állami támogatásai gyakorlatilag nem változtak, így az inflációt és az áremelkedéseket is figyelembe véve reálértéken egyre kevesebb bevétellel lehet számolni. A helyi adók vonatkozásában az országhoz hasonlóan is kevesebb bevétellel lehet számolni, de még így is jelentõs önkormányzati bevételt biztosítanak különösen a legnagyobb foglalkoztatók befizetései a városban. Az intézmények finanszírozása az alapfeladatok ellátását és a társult önkormányzatok tagintézményei fenntartását biztosítják, amelyhez jelentõs mértékû kistérségi támogatás is párosul. Természetesen a megnövekedett feladat mérhetetlen többletmunkát ró mind a polgármesteri hivatal, mind pedig az intézmények szakmai irányítást és a gazdálkodást biztosító munkatársaira, de többlettámogatás csak többlet feladat vállalás biztosításával lehetséges. Az önkormányzati alapfeladatok ellátása ebben az évben is biztosított, a mûködési forráshiány ebben az évben 83 millió forint körül alakul, amelyhez kiegészítõ állami támogatást fog igényelni az önkormányzat. A képviselõ-testület döntött a fejlesztési célokról is, kiemelt programként kezeli a járóbeteg szakellátás, a szennyvíz beruházás, a belvízelvezetés, valamint a városrehabilitációs célkitûzések végrehajtását, ezzel kapcsolatban késõbb már ugyanezen az ülésen konkrét döntéseket is hozott a pályázatok benyújtásáról. Az ülés további részében az önkormányzat jóváhagyta az ÁMK közoktatási, esélyegyenlõségi helyzetelemzését, valamint az intézmény közmûvelõdési programját.

Meghatározta a testület a 2008. évi ülés- és munkatervét, mely szerint ebben az évben is valamennyi intézmény és társhatóság, valamint a civil szervezetek tájékoztatást adnak az elõzõ idõszakban végzett munkájukról, és gazdálkodásukról. A képviselõ-testület elhatározta egy kistérségi szintû turisztikai fejlesztési stratégia és program elkészítését, amelynek célja a pályázatokon történõ részvételi lehetõség biztosítása és ezen keresztül az idegenforgalmi vonzerõ növelése a városban és térségében. Meghatározta a képviselõ-testület a 2008. évre érvényes élelmezési nyersanyag és költségnormát, amely alapján mintegy 6%kal növekszik az erre fordítható kiadás, illetõleg az intézményi térítési díjon keresztül ugyanezzel a mértékkel emelkednek a térítési díjak is. Módosította a képviselõ-testület a szociális ellátásokról szóló rendeletét a 2008. január 1-tõl érvényes jogszabályi változások tükrében, illetõleg meghatározta az intézményekben fizetendõ térítési díj mértékét is. Támogatja az önkormányzat a Szatmár-Bereg Természeti Értékeiért Szociális Szövetkezet megalakítását, amely a tervek szerint a megye településein olyan környezetvédelmi programokat kíván megvalósítani, amely lehetõvé teszi az illegális hulladéklerakók felszámolását, valamint a természeti értékek megõrzését. A képviselõ-testület a 2008. évi költségvetés tükrében több mint 50 végrehajtási intézkedést határozott meg a feladatok végrehajtására az intézmények vezetõi számára, ezen keresztül kívánja biztosítani a feladatok maradéktalan végrehajtását. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a 2008. évi költségvetésre vonatkozó rendelet és annak mellékletei, valamint a városi önkormányzat legfontosabb információi rövidesen olvashatóak lesznek a város www.csenger.hu honlapján.
épület és intézmény visszaidézi bennünk tevékenységét és szavait. Áldozatos, alkotó munkáját az önkormányzat 1997ben "CSENGERÉRT" kitüntetéssel ismerte el, a megyei közigazgatási-államháztartási szervek mindig nagyra becsülték pontos, precíz munkáját. Édesanyján és szeretett rokonain kívül talán a hivatal, az intézmények dolgozói voltak a nagyobb családja, mindig értük és a város boldogulásáért és fejlõdéséért dolgozott, küzdött, eközben sokszor emlegette a költõ szavait: "…még nem elég…." Sajnos a tartalmas, de fájdalmasan rövid élete, a sors nem adta meg számára és nem adta meg számunkra, hogy tovább munkálkodhasson a tervek megvalósításán, amelyet célul tûzött magának. Mégis úgy gondolom, hogy a város intézményei, épületei, utcái, terei, templomai mindennap felidézik emlékét, hiszen azok egy-egy alkotókövében az emlékezet végtelen határáig felismerhetjük Németh Marikát. Marika most útra kelt, hogy megtalálja azt a titokzatos világot, ahonnan már nem jöhet vissza közénk, és ahová valamennyien elindulunk egyszer. Mi, akik itt maradtunk tudjuk, hogy még dolgunk van, nekünk van még lehetõségünk, hogy éljünk és tegyünk egymás javára, ahogyan Marika is élt, ahogyan õ is tette. Emlékét megõrizzük. Dr. Simai Zoltán Csenger Város Jegyzõje

folyt. az 1.oldalról

Évkezdés a költségvetés tükrében Beszélgetés Apáti György polgármesterrel
ügyelne, illetve a mentõállomás fejlesztése is bekerült az elképzelésbe. A kiírást várjuk, s meglátjuk, hogy melyik településekkel társulunk. - Nagy gond a térségben a foglalkoztatás. 2008-ban részt vesznek a közmunka programokban? -Az önkormányzati intézményekben alkalmazott rétegen kívül közcélú és közhasznú munkára tudunk pályázni, és így keresethez juttatni a lakosságot. Tavaly 63 roma család vett részt a közmunkaprogramban, és idén már három hónapra biztosítva van a továbbfoglalkoztatásuk. A kisebbségi önkormányzat képviselõi a brigádokat személyesen vezetik, ezzel segítik a munkaszervezést. - A költségvetés tárgyalásakor a testület meghatározza a fejlesztési célokat. 2008-ban melyek a legfontosabb tervek? - Továbbra is a szennyvízberuházás a kiemelt projekt. De pályázunk a belvízrendszer és a külterületi csapadékvízrendszer rekonstrukciójára, az említett járóbeteg-szakellátás bõvítésére, valamint a városközpont rehabili-

Csengerben van az ügyeleti épület, ami ki van használva. Sajnos, a környezõ települések nehezen tudják kiegyenlíteni az ügyeleti fenntartás, mûködtetés rájuk esõ részét. - A fejlesztési koncepcióban szerepel a járóbeteg-szakrendelés kibõvítése. Társulásban vagy önállóan pályáznak? - A kistérségi járóbeteg-szakellátás körül elég nagy vita alakult ki az önkormányzatok között. Az biztos, hogy az országos egészségügyi fejlesztési koncepcióban szerepel a járóbetegellátás fejlesztése. Csenger és a környék is mindenképp jól járna egy 15 szakembert foglalkoztató szakrendeléssel, "minikórházzal", hisz helyben megtörténne minden szakorvosi vizsgálat. Ha az eset úgy kívánja, akkor pedig a mátészalkai vagy fehérgyarmati kórházban kapna ellátást az arra rászoruló beteg. Az épület átalakításával kapcsolatos tanulmánytervek elkészültek, a koncepció kidolgozás alatt van. Az új központba tervezünk egy gyógyszertárat, ami hétvégén is

tációjára. De terveink között szerepel még az iskola felújítása, nyílászáróinak cseréje, és egy tanuszoda építése. Az iskolára vonatkozó elképzelések már kész pályázati anyagként beadásra kerültek. A Norvég program részeként egy termálkút fúrásával több épület között az iskola fûtése lenne korszerûsítve. De más, hazai pályázatokban is szerepel az épületkomplexum felújítása. A testület fontosnak tartja még az Ipari Park fejlesztését-közmûvesítését, illetve ott egy inkubátorház kialakítását. - Az Ipari Park jelentõsége óriásit nõne, ha az M49-es út Csenger irányába lépné át az országhatárt. Lehet már tudni, hogy miben állapodott meg a román és a magyar kormány? - Az elõzetes tárgyalások megtörténtek. Az esetlegesen érintett önkormányzatokkal, így velünk is információt cseréltek, ami alapján azt mondhatom, hogy jó esély van arra, hogy a vasút és a gyorsforgalmi út egy helyen fogja metszeni a határt. Ha ez megvalósul, a város hatalmas gazdasági lendületet kap.

2008 évre javasolt és tervezett önkormányzati fejlesztések:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Geotermikus erõmû létesítése Városközpont rehabilitáció Iskolabuszok beszerzése Külterületi csapadékvíz elvezetõ csatornák karbantartása Csenger-Ura-Csengerújfalu összekötõ út tervezése és kiépítése Csenger déli elkerülõ út tervezése és kiépítése Határon átnyúló vasúti vonal tervezése, kivitelezése Idõsek Otthona rekonstrukció Ipari Park belsõ úthálózat és közmûrendszer kiépítése Ipari Park fejlesztése, Agrár - Innovációs és logisztikai központ létesítése A 0138 hrsz-ú mg út kiépítése (Törpés) Szatmári utca, Hunyadi utca rekonstrukciója, kapacitásnövelése Molnár J. -Alkotmány és Móricz Zs. - Új Élet u. összekötõ utak építése, stb.

Folyamatban és elõkészítés alatt lévõ önkormányzati fejlesztések:
1. Városi szennyvízelvezetõ rendszer és tisztítómû kiépítése 2. Csenger kistérségi járóbeteg-szakellátás fejlesztése, egészségügyi központ bõvítése 3. Geotermikus közmûrendszer kiépítése, az önkormányzati intézmények fûtéskorszerûsítése, általános iskola épületének felújítása, akadály mentesítése 4. Csenger kistérségi tanuszoda létesítése 5. Belterületi vízrendezés 6. Mikrotérségi állati hulla gyûjtõhely kialakítása 7. Településfejlesztési akcióterv és projekt audit készítése 8. Kiállító és konferenciaterem létesítése

Emlékezzünk…

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálatunk ezúton köszöni meg mindazoknak a segítségnyújtását, akik az 1-2 Ft-os pénzérmékkel járultak hozzá két csengeri beteg gyerek gyógyulásához. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy akciónkat tovább folytatjuk, ezeket a pénzérméket továbbra is gyûjtjük az intézménynél elhelyezett gyûjtõdobozban. Karasiné Karasi Ildikó szakmai vezetõ

"Ma is édesanyámmal élek, a családalapítás háttérbe került. Valahol a munka tette ki életem nagy részét. A szakmai sikereken túl csak az idõ múlásával érzem annak hiányát." - vallotta magáról szeretve tisztelt kollegánk, ahogy saját szavait idézzük. Németh Mária 1981-tõl dolgozott a város közigazgatásában, mindvégig pénzügyi-gazdasági vezetõ szerepet vállalva, eleinte Porcsalmáról utazva naponta, véglegesen 1994-ben telepedett le Csengerben. Szakmai elveihez, önbecsüléséhez következetesen hû maradt, ugyanezt követelte meg munkatársaitól, beosztottaitól egyaránt. E következetesség, a mérhetetlen akarat és magánélete nagy részének feláldozása jelentõs eredményeket hozott mind személyes, mind szakmai sikereiben, mind pedig a város fejlõdésében. A 80-as évek végén és a 90es évek elején újjáépült városközpont és városkép valamennyi intézményeiben láthatjuk keze munkáját, valamennyi új

Ruhagyûjtési akció!
A tavaszi nagytakarítás alkalmával összegyûjtött, már nem használt ruháit, játékait, cipõit ne dobja ki! Segíthet vele rászorult, nehéz anyagi, szociális körülmények között élõ embereken. Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálatunk szívesen fogadja felajánlásait, és eljuttatja a rászorulók részére. A Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai
Mûvelõdési központ 600 Ft Márc. 19. 10.00 óra 

4

CSENGERI HÍRMONDÓ

2008. január-február

Farsangi összefoglaló

Szakmai-módszertani konzultáció
Az Új Magyarország Felzárkóztatási Program keretén belül a leghátrányosabb helyzetû kistérségek komplex fejlesztését célzó szakmai-módszertani konzultációra került sor február 12-én városunkban. A rendezvény célkitûzése az Új Magyarország Felzárkóztatási Programra történõ ráhangolás, valamint felkészítés, az alapvetõ ismeretek közvetítése, átadása, mozgósítás kistérségi szinten. A program fõbb fejlesztési területei: a komplex humánerõforrás és közszolgáltatás, térségi gazdasági, környezeti és infrastruktúrafejlesztés.

Évzárás az ÁMK-ban

Az Adventi hangversenyen az általános iskola és a gimnázium tanulói együtt énekeltek

A Honvéd utcai óvodások farsangi bemutatója

A bál királyi párja: Balázs Beradett (3.c) és Adorján Márk (4.a) voltak

A 3. b osztály egy Michael Jackson számot adott elõ

A tanítás utolsó napján, az ún. Szeretetnapon karácsonyi ajándékokat is készíthettek a gyerekek

Olvasói levél
Helyt-álltak
Döbbenet: "Ég a cipõgyár!" Rágondolni is borzasztó. Hát még látni a csapást, amit a tûz okozott. Jöttek a tûzoltók nem egy, sok helyrõl, sõt még Szatmárnémetibõl is - adta hírül a média. És az érzõ szívû ember meghatódik. Bizony, csodálatos érzés az összefogás, még akkor is, ha azt a kényszerûség szüli. De ne menjünk el egy másik fontos tényezõ mellett sem. December 20-án reggel arra kérték a lakosságot, hogy a vizet lehetõség szerint ne használják. Kiderült, a városi vízmû nem tud elég vizet biztosítani a tûzoltáshoz és a lakossági fogyasztáshoz. Pedig tûzoltó van, tûzoltókocsi és tûzcsap is van elegendõ, csak a hálózatból éppen csordogáló vízzel van baj. Több csengeri véleménye ez, és az is, hogy a Szamosról idõben sokkal gyorsabb és hatékonyabb lenne a vízfelvétel. A régi hídnál betonos a lejáró, a volt diszkóépület elõtti kihasználatlan terep kiváló vízfelvevõ hely lehetne. És a fránya anyagiak? Tessék csak belegondolni. A hálózatból elhasznált víz árát a Polgármesteri Hivatal fizeti. A folyó meg szinte ingyenes beruházás. Több tûzoltókocsi esetén is csak rövid ideig kellene várakozni, hisz a tûzeseteknél minden perc számít. Az a kérésünk, hogy az illetékesek ezt vegyék fontolóra! Végül a történtek miatt õszinte sajnálatunkat és együttérzésünket szeretnénk kifejezni a cipõgyár valamennyi dolgozójának. Bízunk benne, hogy az újév vigaszt hoz! És köszönjük a lánglovagok önzetlen segítségét és derekas helytállását. Tóth Ferenc és még sokan mások

A januári Jótékonysági bálon a pedagógusok és az ÁMK dolgozói Zorbát adtak elõ

Az 1T gyümölscös tánca

Hagyományõrzõ tánccsoport
A kisebbségi közösségi házban 2006 õszétõl mûködik hagyományõrzõ néptánccsoport. A 20-25 fõs csoportot Talpas István, a Free Dance Alapfokú Mûvészeti Iskola táncpedagógusa oktatja. Az órák nem csupán a roma táncok, dalok átörökítését szolgálják, hanem a különbözõ táncformákon keresztül - és a tánccal együttjáró magatartás- és szokásformák, a viselkedéskultúra kialakításával! - a szûkebb szülõföld, Szatmár hagyományait, meglévõ értékeit is tudatosítja a gyermekekben. És ami a legnagyobb hozadéka a táncóráknak: ezeken a heti alkalmakon együtt tanul, örül a csemetékkel a család: a nagymama, a szülõk, a gyerekek. 2008. január 17-én saját szervezésben, a közösségi házban a családok, az önkormányzat, a tánciskola, saját szemükkel is gyönyörködhettek a gyerekek produkciójában

A 3.A és 2.B az István a király rockoperából adott elõ részleteket

Múzeumi hírek
Még januárban is folytatódtak a nyíregyházi régészekkel együtt történõ terepbejárások. Ez alkalommal a határ délkeleti oldalán, majdnem Csengerbagostól egész fel csaknem Újfalu-ig jártuk be a szántásokat, földeket. Sikerült több telepnyomot beazonosítani, különbözõ korok emlékeiként. Március 15-én a múzeum galériatermében Tarr János festõmûvész kiállítása nyílik. A mûvész Csengeri származású, itt született, s itt járta az általános iskolát. Késõbb dekoratõrként dolgozott. Régóta részt vesz a megye képzõmûvészeti életében, számtalan kiállítása bizonyítja tehetségét.(Egyébként egyszer itt a múzeumban már volt bemutatkozása.) A Vajai Mûvésztelep rendszeres alkotója. A kiállított festmények megvásárolhatóak. 

2008. január-február

CSENGERI HÍRMONDÓ

5

Összefogás a hátrányos helyzetû gyermekekért Kazamér Tibor igazgatót kérdeztük
"Akik napfényt hoznak mások életébe, annak melegébõl maguk is részesülnek" - a HEFOP (- 2.1.506/1.-2006-12-0107/1.0) "Mosolyvirág szirmai" projektet, ami az EU-Társfinanszírozással valósul meg, talán ezzel a gondolattal tudom a leginkább jellemezni. A program a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek esélyegyenlõségének a megteremtésérõl szól tájékoztatott Kazamér Tibor, a Petõfi S. ÁMK igazgatója. pedagógus ingyenes, helyben történõ továbbképzésére. A gyakorlati megoldásokra nagy hangsúlyt fektetõ tanfolyamon a hatékony tanulási technikákat, drámapedagógiai, jogi ismereteket, a különbözõ alternatív pedagógiai módszereket és az együttmûködés lehetséges formáit sajátították el a kollégák. - A pedagógusok, együttmûködõ partnerek hogy ültették át a mindennapokba a megszerzett tudást? - A gyerekek életkorától függõen Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyámhivatal, az SZMK, a Diákön-kormányzat, az Ifjúsági Egyesület, a Csenger Gyermekeiért Alapítvány és a Nevelési Tanácsadó. - Említette a szülõi munkaszervezetet. A gyermek elsõ életéveinek nevelését a család látja el. A kerekasztal szülõi résztvevõit mennyire tudták bevonni az új nevelési gyakorlat megvalósításába? - Úgynevezett Szülõk Iskolájában szemléletváltást elõsegítõ kurzust indítottunk, ahol havi rendszerességgel egy-egy témában a szülõkkel problémafeltáró- és megoldó beszélgetéseket tartottunk. - Az érintett gyerekekkel milyen helyszíneken foglalkoznak a szakemberek? - A projekt részeként minden partnernél egy speciális közösségi szobát kellett kialakítanunk. Itt modern technikai eszközök segítik a munkát. - Milyen eredményt várnak a Mosolyvirágtól? -Mint az új módszerekre nyitott, és a gyermekközpontú nevelést elsõdleges küldetéseként megfogalmazó oktatási intézmény vezetõjeként csak pozitív tapasztalatokról számolhatok be. Úgy gondolom, hogy ha Juhász Gyula szavaival: "Fény vagy Te is, lobogj hát, / Melegíts és égess,/ Hinned kell, hogy a világ/ Teveled is ékes" el tudjuk hitetni a gyerekekkel, hogy minden élet "fényt" hozhat, és fontos a saját közössége számára, akkor elértük a célunkat. A Mosolyvirág egyébként nem áll meg Csengerben. Ernyõszervezetként mûködve pedagógusaink a kistérségi kollégáknak bemutató órákon és hospitálási alkalmakon adják át új ismereteiket. - mjb -

Gaál Dóra országos elsõ lett biológiából
Az általános iskola többször eljutott már szaktantárgyakból országos versenyekre. De elõször fordult elõ az iskola történetében, hogy természettudományokból országos elsõ helyet hozzon haza egy diákja. Gaál Dóra 8. osztályos tanuló 2008. február 16-án országos bajnok lett a dr. Árokszállásy Zoltán Országos Biológia és Környezetvédelmi Versenyen.

"2006-ban a helyi általános iskola, az Ady Endre Gimnázium, a helyi óvoda és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat partneri együttmûködésben pályázta meg és nyerte el a fent említett pályázatot. Pedagógusi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy nem elég csak az iskolai nevelés során divatos szóval élve "integráltan" kezelni a gyerekeket. Az alapgond ezzel nem oldódik meg, hisz nem egyforma esélyekkel indulunk az életbe. Összefogtunk tehát, hogy egyenlõ feltételeket biztosítsunk már attól a pillanattól, amikor a gyermek belép az elsõ közösségbe. - Hogy valósították meg a programot? -A pályázat lehetõséget nyújtott 89

mentorcsoportokat alakítottunk ki. Óvodások és alsó tagozatosok esetén egy óvónõ, egy tanító és egy cigány kisebbségi önkormányzati képviselõ alkotta a csoportot, míg a felsõsöknél egy általános iskolai, egy gimnáziumi tanár és szintén egy kisebbségi képviselõ. A három fõs teamek személyre szabott fejlesztési tervvel, tehetséggondozással segítik a gyerekek elõmenetelét. - Csatlakoztak más szervezetek is a projekthez? - Megalakítottuk a "Mosolyvirág kerekasztal"-t, amiben minden gyermekkel foglalkozó intézmény, civil csapat tagságot vállalhatott. Segítõ partnerünk lett a Családsegítõ- és

- Az országos versenyre az elõdöntõ 350 résztvevõjébõl a harminc legjobb jutott be - tudtuk meg Papp Szilárd felkészítõ tanártól. A 120 pontos teszt megírását követõen Dóra továbbjutott. - Milyen feladatokat kellett megoldani az országos versenyen? - A két napos megmérettetésen újabb tesztet kellett írni. Dóra itt a második legjobb dolgozat gazdája lett. Másnap 150 állatfaj és növény felismerése után 44 tételbõl felkészülve szóban is vizsgáznia kellett, ahol maximális pontszámot kapott. Ezzel elnyerte az elsõ helyért járó Dodó Madár Díjat, és felvételi nélkül bejutott a debreceni Tóth Árpád Gimnázium biológia tagozatára. - Ez a kiváló teljesítmény vélhetõen egy hosszú folyamat eredménye. Mennyi idõt vett igénybe a felkészülés?

- Fél éven keresztül heti tíz órát gyakoroltunk. Dórát már hetedikes kora óta tanítom, így tulajdonképp két év munkája van benne. Azt is tudni kell, hogy a verseny környezetvédelmi témájú is, ezért az általános iskolai tankönyvcsaládok ismerete mellett (ez nyolc könyv) a nemzeti parkokat is át kellett venni. Egyik legnehezebb rész egyébként a növény- és állatfaj felismerés. Dóra végtelen szorgalmával és jó logikai készségével könnyedén vette ezt az akadályt is, és elérte, amit akart. - Itt megállnak, vagy újabb versenyekre készülnek? - Dóra szeretné magát kipróbálni a Hermann Ottó biológia versenyen is, ahol a döntõbe megyénként csak egy tanuló jut be. Felkészítõként én bízom Dóra kitartásában és a sikerben. - mjb -

Féléves mérleg a gimnáziumban
2008. február 6-án félévzáró értekezlet volt tartava a csengeri Ady Endre Gimnázium Szakképzõ Iskola és Kollégiumban. Szamosszegi Gyula igazgató beszámolójában ismertette a félév munkáját. A tanulói létszám 343, a tanulócsoportok száma 15 volt. Ismertette az induló osztályok létszámát, valamint utalt a beiskolázás problémáira is. A tanulmányi munka értékelésekor négy év adatának statisztikáját hasonlította össze, melyek alapján az intézmény hasonló eredményeket nyújt félévkor, idei eredményünk 3,21. Az osztályok rangsorát a 11.B osztály vezeti 3,76 átlaggal (osztályfõnök: Reiter Zsuzsa),õket követi a 9. A 3,67-tel(Juhász Gabriella), a 3. helyen a 12.A 3,62 eredménnyel (Horváth Attila Ferenc).A leggyengébb eredményt a szakiskolai felzárkóztató osztály érte el 2,56 átlaggal. Az igazgató értékelte a végzõs, illetve az elsõ évfolyamos osztályok eredményeit. Foglalkozott az igazolt és igazolatlan órák számával, a dicséretekkel és a büntetésekkel egyaránt. Az intézményünkben tavaly végzett tanulók továbbtanulásának adatait is ismertette:a 67 végzõs közül 19 tanul egyetemen illetve fõiskolán, 2 fõ tiszthelyettes képzõn 34-en pedig középfokú szakképzésben vannak beiskolázva. Az idén érettségizõk továbbtanulási szándékait felmérve a 67 végzõsbõl mindössze öten nem kívánnak továbbtanulni. Az eredmények, sikerek ismertetése a nyelvvizsgák ismertetésével folytatódott. Ebben a tanévben Nagy Renáta 11. A tett angol középfokú C, ill. Boros Renáta 11. A német középfokú A nyelvvizsgát. Szaktanárok: Halász Hajnalka és Jakab Henrietta. Az iskolai helyesírási verseny is lezajlott Magos Margit tanárnõ irányításával. A helyi gyõztesek képviselték iskolánkat a megyei versenyen. Szabó János 11.B a megyei versenyen egy ponttal lemaradva 2.lett a szakképzõ iskolások között, Mihók Nikoletta 11. A osztályos tanulónk a gimnáziumi osztályok versenyében 13. lett. Mindkét tanuló szaktanára Dr. Baloghné Tóth Natália. A Zilahon megrendezett Ady Napokon Szabó János 1.,Marozsán Zoltán (11.A) 3. helyezést ért el. Megyei középiskolások szavalóversenyén Nyíregyházán Szabó János elsõ lett,a Balassagyarmaton megtartott hagyományos vers- és prózamondó versenyen Hegedûs Réka (11.A ) a" Szép magyar szó " kategória nyertese lett . Felkészítõ: Juhász Gabriella. Eredményesen szerepeltek tanulóink a Dsida Jenõ emléknapon. Felelõs tanár: Fogarasiné Szilágyi Hajnalka volt. Tanulóink pályázatokat készítettek, verseket mondtak, illetve tablót a költõrõl. Eredményes szereplésük jutalma egy kirándulás volt, melynek fõ állomása Kolozsvár történelmi múltjának megismerése. Jól szerepeltek ifjú újságíróink a Kelet-Magyarország "Séta"programjában. Híreket, érdekességeket írtak intézményünkrõl. A program helyi irányítója Magos Margit, aktív cikkíróink: Boros Renáta, Szabó János, Szabó Beáta, Osváth Edina…Két rajzpályázaton szerepelt és különdíjas lett Horváth Csilla (12.G) . Felkészítõ tanár: Horváth Attila Ferenc. Sporteredményekkel is büszkélkedhetünk."Csete Szemesi Attila" regionális emlékversenyen egyéniben Gaál Gergõ (9.A) elsõ lett Mihók Mónika (11.A) második lett. A megyei diákolimpián a leánycsapat 2. helyezést kapott (Nagy Renáta, Földvári Tímea, Simon Kitti), egyéniben Mihók Mónika elsõ lett, így az országos döntõbe jutott, Földvári Tímea 3. lett. Felkészítõ tanár: Varjasi Sándor. Az asztaliteniszezõk megyei kollégiumi bajnokságán a VI. korcsoportban Nyíri Zoltán nyert (13. évf.), felnõtt korcsoportban 4.lett Kiss László (13.évf.).Megrendezésre került a foci házibajnokság valamint a diákolimpia selejtezõje Baktalórántházán, itt 3.hely, valamint Karácsonykupa Mátészalkán, itt 4. hely lett a mienk. Felkészítõ tanár: Bíró Ferenc. Szamosszegi Gyula a munkatervi feladatok elvégzésével is foglalkozott. Kiderült, hogy intézményünk aktívan vesz részt a helyi rendezvényeken (Csengeri Almanapok, véradás stb.) Tanáraink továbbképzéseken vettek részt, bemutató órákkal "vizsgáztak" a tanultakból. Színvonalas mûsort mutattunk be nemzeti ünnepünkön október 23-án a város lakóinak. A mûsort fáklyás felvonulás követte. Sikeresen bonyolítottuk le a szokásos szalagavatót .A hivatalos búcsúztatók után a végzõsök egy közös keringõvel arattak nagy sikert . A rendezésrõl és a szervezésrõl elismerõ, dicsérõ szavakat hallottunk a megjelentek részérõl. Novemberben nyílt napot tartottunk az intézményben Egy kijelölt napon szervezetten fogadtuk az érdeklõdõ diákokat, szülõket és kísérõ pedagógusokat. Az idén sok pozitív ötlettel tettük színesebbé ezt a rendezvényt. Decemberben érdekes vetélkedõ színesítette az iskolai életet: földrajz, biológia, mûvészetek témakörben versenyeztek a csapatok. A téli szünet elõtt az iskolai énekkar és a 9. A osztály hangulatos mûsorral köszöntötte a szeretet ünnepét illetve búcsúztatta az óévet. A mûsor szervezõi: Vinczéné Szilágyi Melinda és Juhász Gabriella. A félévzáró értekezletek hagyománya, egy munkaközösség részletes beszámolója a sikerekrõl, gondokról. Az idén Magyar Jánosné, az idegennyelvi munkaközösség vezetõje tartott értékelõ beszámolót. Szólt a tárgyi feltételekrõl,a továbbképzésekrõl, a házi és iskolán kívüli versenyekrõl, az elõérettségi lehetõségeirõl, a sikeres német projektrõl. Kritikusan szólt a problémákról és kereste a lehetõségeket a sikeresebb munka megszervezéséhez. Csernyiné Matolcsi Julianna kollégiumvezetõ beszámolójában külön felhívta a tantestület figyelmét a szociálisan hátrányos helyzetû tanulók segítésére, a kiváltó okokra való odafigyelést. A mentális nevelés jelenti a legfontosabb feladatot a kollégiumi nevelõk munkájában, hogy nyugodt körülményeket biztosítsanak a tanuláshoz. A kollégisták is minden lehetõséget megkapnak a korrepetálásra, a szabadidõ hasznos eltöltésére. Sok rendezvény színesíti a hétköznapokat. Tantestületünk azon dolgozik, hogy jobb eredményekkel zárhassa a tanév végét. Sikeres érettségi vizsgákra gondolunk, valamint pozitív eredményekre az alsósok részérõl. Munkánk azonban csak tanulóink szorgalmával, igyekezetével lehet sikeres. Kívánok minden diáknak kedvet és kitartást a tanuláshoz .A kitartó munka pedig meghozza gyümölcsét, azt az eredményt, ami a felsõbb osztályba lépéshez, illetve az érettségihez és a továbbtanuláshoz szükséges. Jó munkát mindnyájunknak! JUHÁSZ GABRIELLA 

6

II. KISTÉRSÉGI HAGYOMÁNYÕRZÕ DISZNÓVÁGÁS

CSENGERI HÍRMONDÓ

2008. január-február

Csak 1%! Támogassa a helyi alapítványokat!
Bizonyára ismert, hogy 2008-ban is lehetõsége van minden állampolgárnak arra, hogy a személyi jövedelemadója 1%át valamely társadalmi szervnek, alapítványnak, egyesületnek ajánlja fel. A "Csenger Gyermekeiért Alapít-vány" és a "Közösség az Iskoláért, Iskola a Közösségért" Alapítvány 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy a városban élõ gyermekeket segítse. Támogatja a veszélyes környezetben élõ gyerekeket, segíti a tehetséges gyermekek képzését, nyelvi környezetben történõ gyakorlatát. Segíti a kirándulások, kulturális,és sporttevékenységet felvállaló közösségek kezdeményezéseit. Nyújtott már támogatást beteg gyerekek gyógyításához, tanulók jutalmazásához, külföldi cserekapcsolatok szervezéséhez. 1.A kedvezményezett adószáma: 18790335-1-15 A kedvezményezett neve: "Csenger Gyermekeiért Alapítvány" 2.A kedvezményezett adószáma: 18794614-1-15 A kedvezményezett neve: "Közösség az Iskoláért, Iskola a Közösségért" Alapítvány Köszönetet mondok mindazoknak, akik 2007. évi adójuk 1%-át felajánlották az "Óvoda a Gyermekekért" nevû, kiemelkedõen közhasznú alapítványunk számára. Kérem a Tisztelt Támogatókat, hogy 2008-ban is gondoljanak alapítványunkra, az óvodás gyerekekre! Ha Ön a mi alapítványunk támogatása mellett dönt, a rendelkezõ nyilatkozaton a következõ adatokat adja meg: A kedvezményezett adószáma: 18796568-1-15 A kedvezményezett neve: "Óvoda a Gyermekekért Alapítvány" Katona Gyuláné óvodavezetõ, az óvoda dolgozói és az óvodás gyerekek Az Ady Endre Gimnázium, Szakképzõ Iskola és Kollégiumban mûködõ "Ifjú szívekben élek Alapítvány" kiemelten közhasznú alapítvány. Az intézmény diákjainak, dolgozóinak támogatása célja a tanulmányi, kulturális, a sport és egyéb területeken. Többek között ez az alapítvány elismeri a jó tanulókat, sportolókat. Az iskolai rendezvények támogatásából is kiveszi részét. 2008-ban is számítunk segítõ 1%-ra, amit elõre is köszönünk! A kedvezményezett adószáma: 18794580-1-15 A kedvezményezett neve: "Ifjú szívekben élek Alapítvány" A Csengeri Református Egyházközség által alapított "Karitász a Hármashatáron Alapítvány " köszönetet szeretne mondani azoknak a jóakaratú támogatóknak, akik az elmúlt években adójuk 1%-át adták Alapítványunknak. Támogatásukban 2008ban is bízunk. A rendelkezõ 1%-ot a következõ adószámra és névre utalhatják: A kedvezményezett adószáma: 18794607-1-15 A kedvezményezett neve: "Karitász a Hármashatáron Alapítvány"

Régi és új perzselés

Táncolók

Bontás a múzeumudvaron

Kolbásztöltés

Este a Mignon színház is fellépett

AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ!
Minden napra egy friss csengeri kenyér!
Vásároljon a csengeri sütõüzem boltjaiban 1 kg-os forró kenyeret 6 egymást követõ napon, gyûjtsön össze 6 db blokkot, Az akcióban az Ady út 5. sz. és a Rákóczi út 72. sz. alatti bolt vesz részt! Kenyérakció a Csengeri Sütõüzem boltjaiban!

és a 7. kenyeret ajándékba kapja!

Ha már másodikról szól a cím, akkor elmondhatjuk, hogy ez az esemény már-már hagyományt is jelent, amit érdemes lenne továbbvinni. Igaz ugyan, hogy az idõjárás nem fogadott kegyeibe milyen elégedetlen az ember, ha hideg van, enyhét kíván, ha enyhe van, akkor pedig hideget. Jelen esetben ez történt, ugyanis az enyhe idõ nem igazán disznóölésre, feldolgozásra való, bizony egy kis fagy elfért volna. Így bizony igen nagy locs-poccs, dagonya volt a Múzeumudvaron. Mert bizony ott lett ez a nagy esemény megrendezve másodjára is. Kezdjük hát ennek taglalását az elején, ami bizony a szegény sertésnek a végét jelentette. Már csak a tetemet hozták ide, s így a Piac reggeli csendjét nem verte fel halálhörgés. Ellenben már korán lángok lobbantak, s az õsi hagyomány szerint szalmával lett kezdetben megperzselve a már engedelmes jószág. Igaz késõbb már a gáz lépett munkába a munka meggyorsítása érdekében. Eközben már kezdtek gyülekezni a részvevõ csapatok is. Miután kistérségi eseményrõl lett légyen szó, mind a 11, csengeri kistérséghez tartozó község képviseltette magát, no meg az elmaradhatatlan két helyi nyugdíjasklub. A sort a Kistérségi Iroda kicsiny csapata zárta. A disznó feldolgozásának fázisait külön-külön végeztek, csapatonként. Kik hurkát-kolbászt töltöttek, kik a zsírt olvasztották, és így tovább, s a hajnalban még röfögõ disznó fokozatosan kezdett átlényegülni fenséges falatokká, illatokká. Ahogy telt-múlt az idõ emelkedett a hangulat is, errõl a vendégként meghívott, s már ismert Szeredás zenekar gondoskodott, s hogy mily jól tették dolgukat, tanúskodik az, hogy még egyesek táncra is penderültek legott, harsány nótázással körítve. A galériateremben lett megterítve, hogy a munka fáradalmának elsõ gyümölcsét elfogyaszthassa a kiéhezett sereglet. A menü, a disznóölések elmaradhatatlan epizódjaként lesihús volt toroskáposztával. A feldolgozott finomságokat további fõzés s egyéb utómunkálatok végett átszállították az iskola konyhájába, ahol megfelelõ technika is volt arra, hogy hamisítatlan disznótoros vacsora váljék belõlük. Mert bizony ez is elkövetkezett hamarosan. És hogy ne csak a test kapja meg az õt megilletõ jókat, a szellem is jóllakott. Errõl gondoskodott a Szeredás együttes, akik hamisítatlan, vaskos humorral fûszerezett népi játékot adtak elõ. Ugyanakkor bemutatkozott bár már mindenki jól ismeri õket -a két nyugdíjasklub is, valamint a porcsalmai óvónénik alkalmi együttese. Egyszóval mindenki jól érezte magát, s a néhai disznók lelkei megelégedetten nézhettek le a sertések mennyországáról. Fábián László

Anyakönyvi hírek
Újszülöttek Csenger Gaál Adrien (an.: Antal Adrien), Telegdi Irisz (an.: Zsoldos Anna), Tejfel Melánia (an.: Tejfel Melinda), Csontos Zsombor (an.: Király Judit), Kovács Hanna (an.: Juhász Anikó), Rácz József (an.: Rácz Éva), Rácz Rozália (an.: Rácz Éva) Csengerújfalu Szabó Kristóf (an.: Lakatos Melinda) Szamosangyalos Ötvös Géza Norbert (an.: Jónás Rita) Komlódtótfalu Õry Martin ( an.: Varga Erika), Varga László (an.: Selyem Melinda) Szamosbecs Molnár Bence Gábor (an.: Apáti Anita) Eltávoztak közülünk Csenger Farkas Lajosné (Meszesán Irma, 1928), Domján Istvánné (Karikás Erzsébet, 1923), Apáti Imre (1954), Szabó Pálné (Apáti Margit, 1922), Bulyáki Jenõné (Kézdi Valéria, 1932), Lakatos Gyuláné (Biró Amália, 1952), Barcsay Gyula (1975), Egri Sándorné ( Pongó Irén, 1923), Farkas József Ignác (1935), Halászi József (1965), Magos Lajos (1958), Varga Dezsõ (1939) Csengerújfalu Apáti Ignác (1958), Sáfár Gyula (1948), Mester Sándor (1929), Kerezsi János (1926) Komlódtótfalu Tóth Elemér (1935) Szamostatárfalva Porkoláb Gyuláné ( fehér Piroska, 1935) Pátyod Soltész Miklós (1925), Soltész Lászlóné (Vira Erzsébet, 1917) Házasságot kötöttek Csengerújfalu Köllõ Jenõ - Bencze Melinda Csengersima Szeles Tamás – Tõsér Klára, Gaál Krisztián – Ópris Mónika

Minden 7. kenyér ajándék! 

2008. január-február

CSENGERI HÍRMONDÓ

7

A megye legjobb tanulói, sportolói
Kmecs Evelin és Gyarmati Zsófia szeptembertõl már a gimnázium padját koptatják, de a fent említett megyei címet a 8. osztályban elért eredményeik alapján kapták meg az év végén. A lányok két év kitartó munkájával, heti 3-4 edzéssel, a tantárgyi versenyekre pedig hat hónapnyi tanulással kézsültek fel. Tanáruk Papp Szilárd. 2.dr. Árokszállássy Zoltán Országos Biológia és Környezetvédelmi Verseny országos döntõjén a legjobb írásbeli eredményt követõen 4. hely

Az év utánpótlás edzõje
Amióta a csengeri iskola pedagógusa, Papp Szilárd hol a sport (duatlon, triatlon, fekvenyomás, stb.), hol a szaktantárgyak (biológia, és a másik kedvence, a földrajz) területén mutat fel tanítványaival szép eredményeket. Így történt ez 2007-ben is, amikor a tavaly negyedikes sportosztály néhány tanulója az "Év legeredményesebb férficsapata", egyéniben Juhász Balázs " Az év utánpótlás férfiversenyzõje", és Szilárd az "Év utánpótlás edzõje" címet kapta meg. Páskuly Gergõ, Székely Gergõ és Juhász Balázs megyei bajnokok lettek 2007-ben dutalonon. Az országos versenyen pedig kiérdemelték a Magyar Köztársaság Bajnokcsapata elismerést. Balázs az országos versenyen duatlonon egyéniben második lett. Õ indult triatlonon és aquatlonon is, ahol megyei 1. helyezést ért el. Ahogy az edzõtõl megtudtuk, a duatlonon 1000 m futás, 4 km kerékpározás, és 500 m-es futás a tét, míg a triatlonon 100 m futás, 2 km kerékpározás és 1000 m-es futás a teljesítendõ feladat. A fiúk több éve heti négy edzéssel és két úszóedzéssel készülnek a versenyekre.

Sakk
A Sakk- és Asztalitenisz Klub 2000 már hagyományos évzáró versenyét december 29-én rendezte meg. A sakkozók felnõtt és gyermek kategóriában ültek asztalhoz. Eredmények: Felnõttek: 1. Gaál Sándor 4,5 pont 2. Móré Gyula 4,5 pont 3. Adorján Attila 4 pont. Gyerekek: Fiúk: 1. Ecsedi Norbert 5 pont, Juhász Balázs 5 pont, 3. Gaál Roland 4 pont. Lányok: 1. Szilágyi Odett 4 pont, 2. Juhász Leila 4 pont, 3. Szabó Gréta 4 pont. Diáksakk A megyei Sakkszövetség 2008. január 12-én rendezte meg a Sakk Diákolimpia megyei döntõjét a középiskolák számára. A gimnázium fiú és lány kategóriában indított egy csapatot. A lányok (Földvári Tímea, Nagy Renáta, Simon Kitti) remek teljesítménnyel a 2. helyen végeztek a Krúdy gimi mögött. A fiúk (Gaál Gergõ, Katona Miklós, Barcsay Szilárd, Szilágyi Szabolcs), mint a kategóriájukban a legfiatalabbak, tisztes helytállással a középmezõnyben, a 7. helyen végeztek. Közöttük ült asztalhoz Mihók Mónika, aki öt fordulóban négy pontot szerzett. A szabályok lehetõvé teszik, hogy lányversenyzõk szerepeljenek a fiúcsapatban. Reménykedünk a további sikerekben is. Varjasi Sándor

Zsófi eredményei:
Sport: 1. Nemzetközi Szabadtéri Atlétikai Pályabajnokságon 800 men (Románia, Nagykároly) 5. hely 2. Észak-Magyarországi Régió Serdülõ Bajnokság 800 m-en 2. hely, 300 m-en 3. hely. Innen továbbjutott a Serdülõ Egyéni Országos Bajnokságra. Itt 3000 m-en 13. hely. Tantárgyi versenyek: 1. Teleki Pál Országos Földrajz Földtan Verseny, Nyíergyháza, megyei döntõ: 3. hely dr. Árokszállássy Zoltán Országos Biológia és Környezetvédelmi Verseny országos döntõjén a legjobb írásbeli eredményt követõen 7. hely

Evelin eredményei:
Sport: 1. Nemzetközi Szabadtéri Atlétikai Pályabajnokságon 1000 m-es síkfutáson (Románia, Nagykároly) 2. hely 2. Atlétika Pályabajnokság, Nyíregyháza: 1000 m-es síkfutás, 2. hely 4 x 600 m-e váltófutás, 4. hely Tantárgyi versenyek: 1. Teleki Pál Országos Földrajz Földtan Verseny, Nyíergyháza, megyei döntõ: 6. hely

Csengerbõl indultak
Csapatommal országos serdülõ bajnokságot nyertünk. Innen igazolt le a Budapesti Honvéd, ahol harmadikok lettünk a bajnokságban , és egy nemzetközi tornán Franciaországban elsõk lettünk. Õszintén szólva nehéz idõszak volt ez nekem, mert elég nagy lemaradást kellett bepótolnom. Rengeteget szenvedtem, de nem adtam fel, és nagy erõfeszítéssel kezdtem utolérnem a többieket. A nyolcadik befejeztével felvételt nyertem a Fradi osztályba, mely a Szent István Közgazdasági Középiskolán belül mûködött, és itt több neves edzõ ( Telek Marci, Miruita stb.) foglakozott velünk Érettségi után a REAC NB. I-es csapatában játszottam, majd 2007 nyarán a Tököl NB. II-es csapathoz igazoltam. Jelenleg fõiskolai hallgató vagyok, de a tanulást jól össze tudom hangolni a focival. Természetesen igyekszem NB. I-es focista lenni, hiszen még csak 19 éves vagyok, no és 190 cm. magas. Igazán sokat köszönhetek szüleimnek, akik minden téren biztosították céljaim elérését, szívem mélyén azért mindig csengeri vagyok és leszek is.

Fõzzünk Csengernek játszóteret!
Kérjük a város lakosságát, hogy gyûjtse mindenki a Knorr Delikát termékek vonalkódjait azért, hogy a csengeri gyerekek egy 5 millió Ft-os játszóteret kapjanak ajándékba! 2008-ban 8 játszótér kerül átadásra. Ezek közül egy ott épül fel, ahonnan a lakosság számához viszonyítva a legtöbb vonalkódot küldik be. Tegyen Ön is gyermekeink öröméért A verseny 2008. augusztus 15-ig tart. A vonalkódok az alábbi helyen adhatók le: Városi Könyvtár, Általános Iskola, Óvoda Csenger Város Önkormányzata és intézményei

Egy olyan sorozatot indítottunk, amelyben Csengerbõl elszármazott fiatal focistákról adunk hírt, az õ sikereiket mutatjuk be. Most Póti Krisztiánt mutatjuk be, pontosabban õ mondja el eddigi pályafutását: 1988 május 28-án születtem, és hetedikes koromig a csengeri általános iskolában tanultam, ahol hat éves koromtól kezdtem focizni Moldvay tanár úr irányításával. A foci szeretete apám révén -aki évekig futballozott, majd edzõsködött - már igen korán belém ívódott. Hetediktõl Budapestre kerültem, és a Goldball nevelõegyesületben Szalai László lett az edzõm, aki a magyar válogatottnál is dolgozott.

Milyen okok vezethettek az utolsó helyhez?

Szinte megújul a csapat
A kiesés veszélyének realitása mégiscsak szükségessé tette az igazolásokat, röviden összefoglalva alaposan megváltozik a csapat szerkezete, új nevekkel kell megismerkednünk. A tiszakóródi Botos Balázs a bal oldali középpályás poszton bizonyíthat, csapattársa Pálfi József pedig a csatársorban. Szintén a támadósor hatékonyságában játszik majd nagy szerepet a Szatmárnémetibõl érkezõ Miklós Raul, és Kardos Anghel a védelemben vállal oroszlánrészt. Visszatér Tisztaberekrõl Magos Tamás kapus, és ezt a posztot stabilizálja még a kisari Varga Valentin. Szilágyiból sosem elég, ezért Turricsérõl Szilágyi László érkezik gólokat termelni. Valószínûleg hadrendbe állhat végre Mándi Attila, és reméljük Osváth és Zámbó sérülése is rendbejön a kezdésre. Eligazol a csapatból Eszenyi György, õ Urában folytatja, kívánunk neki sok sikert.

A Csengeri Sütõüzem akciója!
Ne dobja el a kenyeres zacskót!

Erre a majd mindenkit foglalkoztató keserû tényre kerestünk választ körkérdésünkben törzsökös szurkolóinktól. Zámbó József: Lehet, hogy a szûkös anyagiak is hozzájárultak ehhez. Képtelenség, hogy egész õsszel egyetlen közös vacsorára, bográcsozásra ne lett volna pénz, pedig ezek az alkalmak hozzák össze a játékosokat csapattá. Talán még az edzõváltás is megviselte a csapatot, nem beszélve néhány játékos hozzáállásáról, akik inkább hátráltatták a csapat sorsát. Kondor Sándor: A számos ok közül hármat emelnék ki, ezek nagyjából azonos fajsúlyúak. A megyei I-hez feltétlen szükséges erõsítés - így utólag már jól láthatjuk, -szinte nem is történt meg. Az elég korai edzõváltás sem használt, és ahogy hírlik, a legfõbb szponzorunk is megszüntette anyagi támogatását. Mindezek elégségesek lettek az õszi csõdhöz. Szilágyi Miklós: Meghatározóbb, húzósabb játékosokat kellett volna igazolni, mert az a megyei másodosztályú csapat akármilyen nagyot is alakított, erre a szintre már kevés. Ez be is bizonyosodott. Nem elég, hogy a régi csapatból is lemorzsolódtak, az új igazolások is becsõdöltek. Egyáltalán, mi van velük kapcsolatban? Szerintem már az alapozásnál is gondok voltak, az edzések pedig komolytalanná váltak. Így pedig csak ez lehet végeredmény .

Új szezon, új vezetõség, új tervek…
Január 16-án tartotta meg a Csenger Football Club ezt a fontos közgyûlését, ahol többek kö-zött sor került az új vezetõség megválasztására. Ifj. Barcsay István megbízatása lejárt, helyére Mester Ferencet választották meg elnökké. Szóba kerül lehetõségként Póti Sándor edzõsége is, de õ a meglévõ szûkös lehetõségeket figyelembevéve ezt nem vállalta. Az új edzõ így Szilágyi Sándor lett. A közgyûlésen megfogalmazódott az az elhatározás, miszerint a helyi és környékbeli fiata-lokkal kiegészülve a bennmaradást is megcélozva becsületesen végig kell küzdeni a tavaszi szezont, melyhez az Önkormányzat minden elérhetõ támogatást megad. Az új vezetõség. Elnök : Mester Ferenc, edzõ: Szilágyi Sándor, Vezetõségi tagok: Barcsay István, Kanyó Gábor, Õry László, Csernyi Endre, Mester Ferenc, dr. Komlódy Miklós, Juhász Péter

Gyûjtsön össze 10 db csengeri vagy 10 db szatmári 1 kg-os szeletelt kenyeres zacskót! Hozza el az Ady E. u. 5. sz. vagy a Rákóczi u. 72. sz. alatti boltunkba, és 1 db friss, forró 1 kg-os kenyeret adunk érte ajándékba! A szeletelt kenyeret bármelyik csengeri boltban vásárolta, a zacskót mi visszacseréljük! 10 db kenyeres zacskóért 1 db friss, forró 1 kg-os kenyér ajándékba! 

8

CSENGERI HÍRMONDÓ

2008. január-február

A remény hal meg utoljára…
Elõjáróban: -mint minden egyes összevont ( január-február) lapszám esetében most is idõ-utazást vagyunk kénytelenek az elmúlt, 2007-es esztendõbe tenni. A téli holtidõben volt bõven idõ a szakemberek számára a csengeri foci válságának elemzésére, a gondok és hibák õszinte feltárására, és a kiút felkutatására… Mert valamiféle megoldást mégiscsak lehet találni a válság kezelésére, hiszen régen volt olyan, hogy csapatunk egy év múlva kiessen a megyei I-bõl.

Edzõi értékelések….
December utolsó napjaiban került sor a Csenger-Seibel FC évadzáró vacsorájára a Barcsay panzióban, ami egyben a klub játékosgyülése is volt. Elsõként ifj. Barcsay István a Klub elnöke köszöntötte a megjelent játékosokat, hansúlyozva, hogy a vezetõség igyekezett az optimális feltételeket biztosítani.
- Az egyesületnek 11 vezetõségi tagja van -folytatta -, de a ténylege munkában nem mindenki veszi ki a részét, és ez hatással volt az éves munkára. De más nehézségek is adódtak, augusztustól például tulajdonképpen felhasználtuk az Önkormányzat összes ránk irányzott keretét. A további támogatásokat a vállalkozóktól reméltük, ami többékevésbé sikerült csak. Összességében azért mégiscsak hiányzik fõ támogatónk, Juhász János, aki a Cipõgyáron keresztül komoly összegeket pumpált az egyesületnek. Sajnos ezután nem kívánja tovább ezt a tevékenységét folytatni. - Felemás esztendõ volt a 2007-es -taglalta tovább a klub elnöke -, hiszen fölényesen megnyertük a megyei II-es bajnokságot, de az õsz a magasabb osztályban siralmasan folytatódott, jöttek a nemszeretem vasárnapok. Az igazolások nem sikerültek, inkább gyengült általuk a csapat. A fiatalok sem tudtak sajnos még lépést tartani az új osztályban. De nem szabad feladni, csinálni kell tovább, mert egy jó alapozással el tudunk mozdulni a holtpontról. Az elnök végül köszönetet mondott mindazoknak, akik bármit is hozzá tudtak tenni a klub mûködéséhez. A továbbiakban Molnár Csaba edzõ vette át a szót, aki szakmai szemmel értékelte az õszi szezont: - Tudtam, hogy nehéz faladatra vállalkoztam mikor átvettem a csapatot, de ennyire azért mégsem gondol-tan. Már az elsõ hazai meccsemen Tiszalök ellen fiaskót szenvedtem. Ekkor tiltották el -alighanem véglegesen -Dudicsot, és ezután hagyta abba Mándi kapusunk is csengeri pályafutását, nem beszélve Katona Pali négymecscses kiesésérõl. Barna István is itthagyott bennünket, úgyhogy négy játékos kiesésével kezdtem edzõsködésemet. Hát én nem erre készültem, nagyon nehézzé vált minden. A következõ meccsen, Fehérgyarmaton nem tudtuk még ezt a megrázkódtatást kiheverni, és a velünk majd' azonos képességû csapattól buta gólok-kal kaptunk ki. Majd a Mándok elleni hazai sikeres ( 4-0 !) meccs után reménykedhettünk egy feltámadásban, de ezután Tiszabecsen sajnos újfent visszaállt a világ rendje. Kis túlzással, mire kimondtuk az éljent, már két góllal elhúztak a hazaiak. Hiába sikerült kiegyenlítenünk, 3 perccel a vége elõtt egy felesleges 11-essel veszítettünk, pedig egy ilyen gyenge csapat ellen gyõzni kellett volna. Ráadásul aztán Osváth négy meccsre lesérült. A Nagyhalász elleni hazai találkozón is két buta hiba miatt kaptunk ki, a vendégek nem voltak ennyivel jobbak. Ekkor fejezte be pályafutását Eszenyi Gyuri. Innentõl végleg elvesztette tartását a csapatunk, Nagykállóba már edzés nélkül utaztunk el. Meg is lett az eredménye, a veterán korú kállóiak kedvükre futottak le minket. Mintha elfelejtettünk volna focizni, alárendelt szerepben vergõdtünk. Két hazai meccs ébreszthetett még némi reményt. Nyírtelek ellen még Katona Pali révén az utolsó percekben még sikerült visszahoznunk egy pontocskát. Egy hét múlva viszont fordítva történt, kétgólos vezetésünk és emberelõnyünk ellenére az újfehértói lelkesedés szinte az utolsó utáni percben döntötte porba reményeinket. Ez a meccs aztán végképp mélyütés volt lelkileg is, nem is tudtunk magunkhoz térni. Tiszavasvári ellen már esélyünk nem volt idegenben, gólokkal tömtek ki. Utolsó hazai meccsünkön még mindig volt lehetõségünk slusszpoénként a három pontra, 2-1-re vezettünk, és az utolsó tíz percben két ordító helyzetet kihagytunk, míg a vendégek egyenlíteni tudtak. A legutolsó õszi bajnoki meccsünkre már úgy kellett összetelefonálni a csapatot, a súlyos vereség természetes volt. A meccsek elemzésén túl, azt hiszem, az a bizonyos tízgólos vereség roppantotta meg a csapatot, és ez kísérte egész õsszel végig a fiukat. A szerencsével is hadilábon álltunk, de csak annak van szerencséje, aki tesz is érte. Sajnos így eléggé le vagyunk szakadva még a sereghajtóktól is. Még annyit el szeretnék mondani, hogy alapvetõ hibaként nálunk nem volt kellõképpen kidolgozva az edzésekre a motiváció, azaz megfelelõ anyagiakat biztosí-tani az edzéseken résztvevõknek. Mert szép gondolat volt, hogy 8 ezer jutott volna egy gyõztes meccsért, de inkább a felét adtuk volna az edzésekért, a másik feléért pedig játszottak volna a fiúk. Így aztán a végetájban már komolytalan volt a hozzáállás, a befejezéskor meg már örültünk, ha egy két ifistával le tudjuk játszani a meccset. Tavasszal gyökeres változásoknak kell történnie ahhoz, hogy a csapat benn tudjon maradni. Minden téren, tehát igazolásokban, edzéslátogatottságban és a hozzáállásban is fordulat kell. Ehhez kívánok utódomnak sok sikert, és több szerencsét. Itt ragadom meg az alkalmat, és lemondok edzõi tisztemrõl. Mégegyszer sok kitartást és örömöt a csengeri csapatnak! A felnõtt csapat edzõjének értékelése után Szilágyi Sándor az ifik edzõje emelkedett szólásra: - Jóval könnyebb a helyzetem, mint Molnár Csabának, hiszen én szinte csak kellemes dolgokat tudok mondani. A teljesen más közegbe került fiuk a feladatokat aránylag sikeresen oldották meg, bár azért nálunk is elõjöttek gondok és hibák. Erényünk viszont az, hogy csapatunk átlagéletkora két évvel fiatalabb az ifikétõl, bõven eljátszhatnának sokan akár a serdülõben is. Ennek tükrében a megszerzett 6. hely igencsak nagy tett. Idézném a számokat: a 29 megszerzett pont, 9 gyõzelem 2 döntetlen és 4 vereség, 48-29-es gólarány büszkeséggel tölthet el mindenkit. Igaz, vereséggel kezdtünk itthon, de utoljára, mert aztán beindult a szekér, játszottunk olykor fölényesen, máskor nyögvenyelõsen. Legjobban Kemecse ellen sikerült, mondhatnám ez volt az év meccse, de az Újfehértó elleni hazai gyõzelem is említésre méltó. Az utolsó három találkozón sajnos csak egy pontot szereztünk, ez már nem volt méltó a csengeri ifikhez 2007ben, nem beszélve arról, hogy döntõen befolyásolta õszi helyezésünket a ponthiány. A rúgott góljaink számával elégedett is lehetnék, de a 29 kapottat már sokallom, mert ez meccsenként két gólra jön ki. Ezen tavasszal javítanunk kell. Ha a vereségeket nézzük, a helyzetek kihasználásával van gond, ezt pedig a koncentráció hiánya okozza. Mert ebben az osztályban nem lesz negyven ziccer, hanem csak négy, és ebbõl legalább hármat be kell lõni a gyõzelemhez. Javítanunk kell még az edzéslátogatottságon, mert a hidegek jöttével megcsappant a létszám. A szezon végén a motiváltság hiányát is felfedezni véltem, ennek okait majd egymás közt bõvebben kifejtem! A nagycsapat körüli gondok is begyûrûztek nálunk, de csak módjával. Összességében, a kitûzött célt , az elsõ nyolcba kerülést teljesítettük, és ezt a tavaszi szezonban is megtartjuk. Gratulálok a fiuknak, a felkészülést a félévi jegyek kiosztása után kezdjük el. A szakmai értékelések után Porkoláb Károly, a klub anyagi dolgairól tájékoztatott: - Mindenki érezhette, hogy a vezetõség a beígért anyagiakat biztosította. Hogy ez milyen nehézségek és macerás körülmények között történt, ez csak a vezetõség gondja volt -és feltehetõen ezután is így lesz sajnos. Van azonban egy észrevételem: ez a vezetõség papíron 11 fõbõl áll, sajnos a valóságban 2-3 ember dolgozik belõlük, így nyilvánvaló a felelõsség is az õ nyakukba szakad. Ez így nem mehet. Ha nálunk fegyelmezetlenség van, ez a csapatra is kihat. Újjá kell szervezni az egész felépítményt. Nagyon nehéz jövõ elé nézünk anyagi téren, a várható pénzügyi szigorítások akár végzetessé is válhatnak. De azért én bízom a jövõben, no meg a fiuk akaratában. Zárszóként Komlódi Miklós alpolgármester mondott néhány gondolatot: - A nyári záróvacsorán elmondtuk, mit tudunk biztosítani, mit nem, tehát a feltételekkel mindenki tisztában lehetett. Az is tudnivaló, hogy a jogok kötelezettségekkel járnak. Tudomásom szerint a premizálásban nincs elmaradás, minden megígért juttatás el lett rendezve. Nagy nehézségek árán ezt az évet anyagilag ki lehetett futtatni, a vészmadaraknak nem lett igazuk. Még a nyáron is vita tárgya volt a megyei I.-ben való indulás. Igazán jó döntés nem születhetett, mert ha maradunk a kettõben, és mondjuk gyengén zárunk az még rosszabb lenne a mostani helyzetnél. Nagyon a gödör alján vagyunk, de talán egy jó felkészüléssel és egy szinte kötelezõ erõsítéssel talán van esélyünk. A múlton változtatni már nem lehet, hanem elõre kell tekinteni, mert a csengeri focit nem lehet leírni.

A bajnokság õszi végeredménye 2007
Csapat 1. Kemecse SE 2. Tiszalök VS 3. Nyírtelek SE 4. Nyírkarász KSE 5. Nagyhalász SE 6. Tiszakanyár KSE 7.Tiszavasvári SE 8.Nyírbátor FC 9. Mándok KSE 10.Záhonyi VSC 11. Fehérgyarmati FC 12. Nagykálló VS 13. Újfehértó SE 14. Kótaj SE 15. Tiszabecs LC 16.Csenger Seibel FC 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 Gy 11 11 8 8 7 5 6 5 5 4 5 4 4 4 3 2 D 2 2 2 1 2 8 4 5 5 6 2 4 3 3 4 3 V 2 2 5 6 6 2 5 5 5 5 8 7 8 8 8 10 G 41:1 32:16 33:24 20:25 24:22 22:14 31:21 33:27 23:20 23:23 23:34 19:26 20:29 18:29 22:36 18:46 GK 31 16 9 -5 2 8 10 6 3 0 -11 -7 -9 -11 -14 -28 P 35 35 26 25 23 23 22 20 20 18 17 16 15 15 13 9

A számok nem hazudnak Idegenben itthon 0 gyõzelem 0 döntetlen 7 vereség 2 gyõzelem 3 döntetlen 4-33 gólarány 0 pont 14-13 gólarány

3 vereség 9 pont

az ificsapat statisztikája idegenben itthon 3 gyõzelem 1 döntetlen 3 vereség 6 gyõzelem 1 döntetlen 1 vereség 22-15 gólarány 10 pont 26-15 gólarány 19 pont összesen: 9 gyõzelem 2 döntetlen 4 vereség 48-29 29 pont

SZALTÓ - KUPA 2008
Január elsõ napjaiban az idei esztendõ is a SZALTÓ - KUPÁVAL kezdõdött a Sportcsar-nokban. A három napon ( jan. 4-5-6. ) keresztül folyó küzdelmekbe 28 csapat nevezett be, 7 csoportba osztva játszottak a neves trófeáért. Sajnos, a "hazai", azaz a csengeri csapatok közül csak a Cinkos Tanya jutott el a dobogóra. Helyezések : 1. Nyírmada Ergo, 2. Real Kisvárda 3. Cinkos Tanya, 4. Zsidi Kft Ibrány A gólkirály a nyírmadai Ponczók Tibor lett, legjobb kapusnak Simon András ( Kisvárda ) bizonyult, a legjobb mezõnyjátékos címet Szilágyi Viktor ( Zsidi ) vehette át. A maratoni rendezvényért gratuláció illeti a Sportcsarnok munkatársait.

A Csengeri Görög Katolikus Egyházközség

2008. április 5. napján 19.00 órától

Jótékonysági Bált rendez
A bál fõvédnöke D r . K e r e s z t e s S z i l á r d P ü s p ö k Ú r .

Rendezvényünkkel a görög katolikus parókia felépítésére szeretnénk anyagi forrást teremteni, a bál teljes bevételét erre fordítjuk.
18.45 - Köszöntõ 19.00 - A nyírbátori Talán Teátrum mûsora 20.00 - Vacsora 23.00 - Tombola Ezután a hajnalig tartó zenét Stempel László szolgáltatja. A belépõ ára: 3500 Ft
Belépõk kizárólag elõvételben vásárolhatóak 2008. március 31-ig:
Szabó Lászlónénál - 44/341-543 Székely Zoltánnénál - 30/590-8933 Vass Zsoltnál - 20/597-7232 Dr. Papp Tibornál - 30/435-1620

Programunk a következõ:

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság

Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormányzata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje ISSN 0866-2576