Levegőszennyezés

A tiszta levegő összetétele

A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és tizenegy fajta egyéb gázt és
vegyületet tartalmaz.

A szennyezett levegő

A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-

os tartalom felett van. A vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és
ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólom-tetraetilt és szén-
monoxidot bocsátanak ki, de súlyos probléma a szálló por kibocsátása is. A
WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő
országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból. A
Világbank 2010-re 816 millióra teszi a motoros járművek számát, szemben a
1990-es 580 milliós adattal.

A csernobili katasztrófa
A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a csernobili
atomerőműrobbanás, 1986. április 26-án történt. A szerencsétlenség 31 áldozatot
követelt, akik a reaktor közvetlen közelében voltak. További 135 ezer ukrajnai

1
és belorusz lakost kellett kitelepíteni a Krím-félszigetre és környékére a mintegy
190 km²-nyi fertőzött területről. A pajzsmirigyrákos gyermek-megbetegedések
száma azóta is tízszeres a térségben. A sugárzásos megbetegedések többsége,
így a leukémia is, néha csak évtizedekkel a fertőzés után alakul ki, így nem lehet
tudni pontosan, hogy milyen következményekkel járhat a radioaktív céziummal
és stronciummal teli környezet. Eleinte Magyarország, Szlovákia és Románia
felé haladt a szennyezett felhő, de végül északnyugat felé fújta azt a szél.

Levegőszennyezés

A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-

os tartalom felett van. A felsorolt vegyületek napfény hatására fotokémiai
szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és
szén-monoxidot bocsátanak ki. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel
kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a légszennyezőket
kivonnák a forgalomból. A Világbank 2010-re 816 millióra becsli a motoros
járművek számát, szemben az 1990-es 580 milliós adattal.

2
 Milyen betegségekért okolhatod a légszennyezést?
A levegő szennyezettsége mindenkinek feltűnik, egy-egy
forgalmasabb városi napon szinte meg kell fulladni.
A tiszta levegő oxigénből, nitrogénből, széndioxidból, argonból, héliumból és
más nyomgázokból áll. Alkotóelemeinek mindegyike megtalálható a
természetben, és a tiszta levegőre jellemző koncentrációban egyik sem mérgező
vagy káros hatású a természetre és lakóira.

Légszennyezésről akkor beszélünk, ha különböző gázok, részecskék és

aeroszolok hatására a légkör természetes összetétele megváltozik. Ennek pedig
az a következménye, hogy az amúgy éltető levegő az emberi szervezetre, mint
ahogy minden élő szervezetre, talajra, vízre nézve is, károssá válik.

A légszennyezés fajtái
A levegő kétféleképpen szennyeződhet:

• természetes
• és mesterséges úton

A természetes légszennyezés a vulkánokból, erdőtüzekből, kozmikus

porból, tengeri sókból és más olyan forrásokból származik, melyekre az ember
semmiképp sincs befolyással. Mivel a természetes légszennyezést nem tudjuk
befolyásolni, és káros hatásaival kapcsolatban teljesen ellentétes elképzelések
láttak már napvilágot, jelen esetben nem érdemes részletesebben beszélni róla.

3
 A mesterséges légszennyezéssel viszont egészen más a helyzet. Az autók,
kamionok, ipari kémények, bányák, erőművek, repülőgépek és hulladékégetők
által kibocsátott gáz, olaj vagy éppen szén hozzátartozik a mindennapokhoz, és
mennyiségük bőven meghaladta azt az értéket, melyet a természet kompenzálni
képes – tehát éppen ezzel, az általunk befolyásolható tényezővel szükséges (sőt,
kötelező!) foglalkozni.

Tudtad?
A szmog szó az angol füst és köd szavakból származik. Kitalálója, Harold Des
Voeux fizikus, összeolvasta a smog (füst) első három betűjét a fog (köd) utolsó
betűjével, így jött létre 1911 körül a smog kifejezés.

A légszennyezés egészségügyi hatásai az emberekre

A szmogot két csoportra oszthatjuk: London-típusú szmog és Los Angeles-
típusú szmog. A London-típusú szmog a szén égéstermékét, kéndioxidot és port
tartalmaz (és az 1800-as években tapasztalt óriási londoni szmogszennyezettség
után kapta a nevét), a Los Angeles-i szmog pedig inkább az intenzív
közlekedésnek és az erős napfénynek, magas hőmérsékletnek köszönhetően
alakul ki. Ebben az esetben az autókból kiáramló nitrogén-oxidok és
szénhidrogének az erős napfény hatására reakcióba lépnek egymással, és igen
káros gázokat és aeroszolkeveréket hoznak létre.

Ezenfelül a porról, az ózonról és a koromról is szót kell ejtenünk, hiszen

mindhárom fellelhető a városi levegőben.
Az említett anyagok külön-külön és egyben is irritálják az élő szervezetet; az
irritáció intenzitása a szmog erősségétől függ.

Nem csak az autók

Ha légszennyezésről esik szó, sokszor csak a nagyvárosokban tapasztalható
autószmogra gondolunk, holott ennél sokkal összetettebb dologról van szó.
Tudtad, hogy például a tisztítószerekkel is károsítod a levegőt, az elektromos
eszközökről már nem is beszélve! Kattints az alábbi linkekre:

4
Mérgező dolgok a te lakásodban is!
Mérgező illatosítók
Alvászavart és rákot is okozhat!

A levegőben található minden káros anyag hatással van a szervezetre, hiszen

akarva-akaratlanul is belélegezzük őket – és ez ellen a különböző maszkok sem
nyújtanak teljes védelmet. A légszennyezés következményei az alábbiak
lehetnek:

• idült hörgőgyulladás,
• allergiák kialakulása – bár a már kialakult allergiák esetében rohamot
ritkán idéz elő,
• nyálkahártya-károsodás,
• tüdőfunkció-gyengülés,
• légút szűkület,
• fulladásos roham,
• fejfájás,
• orr- és torokbántalmak,
• szemirritáció – viszketés, pirosodás, könnyezés,
• hányinger, szédülés, émelygés,
• tüdőbántalmak,
• meglévő légzőszervi betegségek felerősítése.
•

Allergia
Az allergiásoknak nem feltétlenül az ipari, sokkal inkább a biológiai
légszennyezettség okoz panaszokat. A rengeteg, szabadon termő parlagfű és a
többi allergén is komoly gondot jelent, különösen az elhagyatott, gazdátlan
területek körül élők számára.

A levegő

A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. Fő

alkotó részei: a nitrogén 78,09%, oxigén 20,93% és egyéb nemes gázok 0,002%-
a a térfogatnak. Változó mennyiségben vízpárát is tartalmaz.
A levegő tulajdonságai.
Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Egy normál literének súlya 1,293 g.
Vízben igen kevéssé oldódik, oldódás közben összetétele is megváltozik pl: a

5
vízben oldott levegő oxigén tartalma 20C0-on kb 34%. Erősen lehűtve
cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő könnyen mozgó, világoskék folyadék.
Állandóan párolog, hőmérséklete –190C0 körüli. A cseppfolyós levegőbe tett
anyagok megszilárdulnak, sok anyag szerkezete átrendeződik ezen az alacsony
hőmérsékleten pl: a piros színű higany sárga lesz, a gumi elveszíti tulajdonságát
törékennyé, válik. A cseppfolyós levegő párolgásakor először az alacsonyabb
nitrogén távozik el, ezért az oxigén dúsabb lesz. A levegő vízgőzt is tartalmaz,
vízgőztartalmát a következőképpen határozzák meg: az abszolút vízgőztartalom
kifejezi, hogy a levegő 1m3-e hány g vízgőzt tartalmaz. A relatív vízgőztartalom
azt fejezi ki, hogy a levegőben lévő vízgőz mennyisége hány százaléka a vízgőz
mennyiségnek, amely az adott hőmérsékleten telítené a levegőt.

A légkör:
Valaha főleg széndioxidból állt a levegő. 600millió éve azonban a
növények a fotoszintézis révén már oxigénné alakították át a széndioxid egy
részét. A nitrogén mennyisége is egyre nőtt, aránya majdnem elérte a 80%-ot. A
légköri levegőbe az élő szervezetek, a talaj szerves anyagaiban lefolyó oxidációs
folyamatok állandóan juttatnak széndioxidot, de ennek ellenére a levegő
széndioxid tartalma viszonylag állandó, mert a zöld növények asszimilációs
folyamataihoz állandóan felhasználják (fotoszintézis) és ugyanakkor oxigén
szabadul fel. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat pl: kén
tartalmú gázokat, szénmonoxidokat és különféle szállóport.

Ipari felhasználása:
A cseppfolyós frakcionált desztillációjával állítanak elő oxigént, nitrogént
és nemesgázokat, felhasználják hűtésre, a faszénporral kevert cseppfolyós
levegő ipari robbanószer.

Levegő fajták:
A légtömegek földrajzi forráshelyeik szerint négy fő fajtát
különböztethetünk meg: sarkvidéki (arktikus), forróövi (szubtrópusi), egyenlítői
és mérsékeltövi levegőfajták. Mindezen légtömegek lehetnek szárazföldi vagy
tengeri eredetűek.

6
 Levegőszennyezés:

Az élő szervezetekre káros anyagok jelen vannak a levegőben. A

szennyezett levegő csökkentésével illetve tisztításával a 20-dik század 60-as
éveiben kezdtek elfoglalkozni. 1952.decemberben, a londoni szmogban egy hét
alatt 4000 ember, 1953-ban 8000 ember halt meg. A légszennyező anyagok
fizikai és kémiai folyamatok során keletkeznek és megváltoztatják a levegő
természetes összetételét. Ilyenek például:
 Szénmonoxidok: széntartalmú anyagok elégetésekor keletkezik,
tüzelő berendezésekben, erőművekben, hulladékégetőkben, belső
égésű motorokban
 Kéndioxid (SO2): kéntartalmú tüzelő anyagok égésekor, érc
kohósításakor, kénsavgyártáskor jut a levegőbe
 Nitrogénoxidok (NO, NO2): belső égésű motorokból, kén és
salétromsavgyártásból, robbanóanyagokból, rakéta
üzemanyagokból
 Anyagok el nem égetett alkotórészeiből, kőolaj feldolgozásból,
vegyigyárakból
 Szerves vegyületek: műanyag, lakk, gyógyszeripar
 Porok: tüzelő berendezésekből, vegyi folyamatokból,
cementgyártásból, mechanikai műveletekből (aprítás, csiszolás)
 Radioaktív anyagok: reaktorok bomlási termékeiből, atom és
hidrogénbomba kísérletekből stb jut a levegőbe
A légszennyező anyagok káros hatása megmutatkozik az ember légző és
vérkeringési zavaraiban: allergia, rák, szilikózis kialakulásában. A növényvilág
annyira károsodhat a portól, a talaj elsavanyodásától (savas esők), hogy
hatalmas erdők pusztulhatnak ki. A nagy levegőszennyeződés az apró állatok
elhullását eredményezi. A levegőszennyeződés csökkentése a régi szennyező-
ipari eljárások megszüntetésével illetve módosításával és új környezetbarát
technológiák kidolgozásával érhető el.
A cigarettázó, pipázó és szivarázó emberek a közelükben lévő levegőt
teszik egészségtelenné a többieknek. És ami még rosszabb, a dohányzók által
szennyezett levegőből a többiek betegségeket is elkapnak. Emiatt egyre
kevesebb nyilvános helyen szabad dohányozni. A levegőben nagyon sok
baktérium tanyázik, amelyek általában nem ártalmasak. Más esetekben azonban,
ha mások ránk tüsszentenek vagy köhögnek, betegségeket kaphatunk. Háztartási
vegyszereink egy része is szennyezheti a környezetet. A spray palackból,
valamint a konyhai és fürdőszobai vegyszerekből tetemes mennyiségű ártalmas

7
vegyületet juttatunk a levegőbe. A levegő időnként vidéken sem tiszta. Bizonyos
országokban aratás után elégetik a gabona szárát. Ezáltal füst és olajos korom
kerül a levegőbe.

Hogyan is kezdődött?
Az emberek talán akkor kezdték szennyezni a levegőt, amikor rájöttek,
hogyan kell tüzet gyújtani. Akkor azonban még olyan kevés ember élt a Földön,
hogy ez a füst nem okozott gondot. Napjaink jelentős környezet szennyezése az
ipari forradalommal vette kezdetét. Amióta 1956-ban törvényt hoztak a tiszta
levegő érdekében, a levegő tisztasága sokat javult.

Üvegházhatás:
Ezeknek a légkörben már ott lévő gázoknak kell lekötniük a fölfelszínéről
visszaverődött napsugarak hőjét. E nélkül a Föld olyan hideg lenne, hogy
befagynának az óceánok, és minden élőlény elpusztulna.
Amikor azonban ezeknek az úgynevezett üvegházi gázoknak a légszennyeződés
miatt még nő a részarányuk, akkor túl sok hő kötődik le és a földi világunk
melegebbé, válik. E miatt a múlt a században fél fokot emelkedett a globális
középhőmérséklet. A tudósok további hőmérséklet-emelkedést jósolnak, s
várakozásuk szerint e század közepéig 1,5C0 és 4,5C0 közötti érték lesz.
Becslések szerint napjainkban több mint 1 milliárd ember mérges gázokkal
általában ipari folyamatokból származó szén-monoxiddal és kén-dioxiddal
erősen szennyezett levegőt szív be. E miatt jócskán növekszik a mellkasi és tüdő
megbetegedések száma, kivált a gyerekek és idősebbek körében.
Veszedelmesen növekszik a bőrrák gyakorisága is: ez a növekedés abból fakad,
hogy a megrongálódott ózonréteg nem tarja vissza a nap ártalmas ibolyán túli
sugarait.

Mi a levegőszennyezés?
- A levegőszennyezés
gázokat, szilárd
részecskéket és
aeroszolokat tartalmaz,
melyek megváltoztatják a
légkör természetes
összetételét. Ezek az
anyagok károsak
lehetnek az emberi
egészségre, élő

8
szervezetekre, talajra, vízre és a környezet más részeit károsíthatják.

A tiszta levegő a természetben

előforduló anyagokból áll. Oxigén és nitrogén alkotja a száraz levegő 99 %-át, a
fennmaradó 1% argont, széndioxidot, héliumot és más nyomgázokat tartalmaz.
Továbbá a levegő tartalmazhat még például vízgázt, ami a térfogat 4 %-át is
elérheti. A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat,
vagy káros anyagokat, amelyeknek negatív hatásai vannak az élő szervezetekre.
Néhány gáz, ami a tiszta levegő rendes összetevője, például a széndioxid,
veszélyessé válhat, amikor koncentrációja (mennyisége a levegőben) sokkal
magasabbá válik az átlagostól. A levegő összetételéről többet az "Alsó légkör:
Összetevők" részben olvashatsz.

A légszennyezés két fő forrásból származhat.

Természetes légszennyezés vulkánokból, erdőtüzekből, óceánokból származó
tengeri sókból, kozmikus porból, növényi pollenekből, mocsarakból és nedves,
vizes területekről, valamint más olyan forrásokból származik, amiket az ember
nem befolyásol. Ez évszázadokon keresztül előfordult, ezen újabb légköri
összetevőkhöz a légkör minimális problémákkal, de hozzáigazodott.

Az emberi, vagy antropogén , légszennyezés a széles skálájú emberi

tevékenység miatt fordul elő a mindennapi életünkben. Források közül példaként
említhetjük az ipari kéményeket és tevékenységet, autók, kamionok
kibocsátását, mezőgazdaságot, erőmőveket, amik barnaszenet, olajat, vagy gázt
égetnek el, a bányászatot és a hulladéklerakókat. Gyakran a légkörnek nehéz
ezekhez a többlet-szennyezésekhez alkalmazkodnia, és ennek következtében
magas koncentrációk jelentkezhetnek regionális vagy lokális skálán.

A légszennyezést két fő típusra oszthatjuk.

A gázok főleg a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származnak. Gáznemő
szennyezők, amik globális skálán befolyásolják a légkört a széndioxid (CO2), a
metán (CH4) és a dinitrogén oxid (N2O). Ezeket "üvegházgázoknak" nevezzük,
mert ezek felelősek a globális melegedésért, amit mind természetes és
antropogén tevékenység is okoz.

9
 Ezenfelül regionális és lokális skálán
a gáznemő légszennyezők a nitrogén-oxidok (NOx), a kéndioxid (SO2), a
szénmonoxid (CO) és a szénhidrogének széles skálája (illékony szerves
vegyületek, röviden VOC-ok). Mindegyik a szerves üzemanyagok égése során
kerül kibocsátásra.

Azonban a VOC-k főleg természetes forrásból kerülnek a légkörbe. Környezeti

és egészségi problémák gyakran fordulnak elő, amikor ezen gázok közül kettő
vagy több aktív azonos időben. Mind az üvegházgázok, mind ezek a regionális
gázok példák az elsődleges szennyezőkre, mert ezek a források a földfelszínéről
származnak.

A regionális gázok kémiai reakcióba

is léphetnek a napsugárzás a magas hőmérséklet és néha a nedvesség révén, így
kialakítva a másodlagos szennyezést, a fotokémiai szmogot.A szmog jelentős
szennyezés a világ legtöbb nagyvárosában. A fő összetevője az ózon (O3), mely
nagy koncentrációban légzési problémákat és szemgyulladást okozhat. Míg a
sztratoszférában az O3 előnyös, mert elnyeli a Napból érkező káros UV
sugárzást, addig a városi levegőben az O3 veszélyes. Tudj meg többet az ózon
szmogról!

A szennyezők másik típusa a részecskékből álló anyag, amelyhez a levegőben

lebeg részecskék széles skálája tartozik. Ez kezdődik a legkisebb
mérettartományú részecskékkel, ezek nagyon finom részecskék, vagy
aeroszolok, ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre.
Részecskék ugyanazokból a forrásokból kerülnek ki, mint a gázok, és ezek is
kémiailag kialakulhatnak a légkörben. Télen számos városban, különösen a
szegény országokban, a főtésre az emberek fát használnak. A fa égésekor
kikerülő részecskék barna homályt okozhatnak a terület fölött. A nagyobb
részecskék piszkot okoznak és gátolhatják a növényeket a növekedésben, mert
kiülepednek a leveleken. Deríts ki többet az aeroszolokról és eredetükről.

Kétszáz évvel ezelőtt a levegőszennyezés főként természetes forrásból

származott. Azonban az 1850 utáni gyors fejlődés a szénből és olajból

10
hozzáférhető energián alapult, ami több új antropogén szennyezőanyag-forrást
teremtett.

A levegőszennyezés a világ sok részén az egyik legfőbb környezeti

kérdés. Ha nem leszünk óvatosabbak, és nem készítünk megfelelő ellenőrzést és
irányítást, a levegőszennyezés problémája tovább rosszabbodik.

A természetes levegőszennyezést felbonthatjuk

- szervetlen szennyezők, például: vulkáni kitörésekből származó gáz, hamu,

tengerből származó és szél által szállított só részecskék, porviharban a levegőbe
kerülő por, zivatarok idején a villámláskor keletkező gázok és az őrből származó
kozmikus por.

- szerves szennyezők, a növényi tüzekből származó füst és por, kicsi növényi

részek (pl.: pollenek, gombák), élő szervezetek (pl. baktériumok) és az
úgynevezett phytoncidek például: virágok és fák által kibocsátott illékony
részecskék, növények által előállított szerves anyagok keveréke, például
terpének és aromás olajok.

Antropogén levegőszennyezést is két csoportra lehet

osztani, a kibocsátás jellemzői alapján

- ellenőrzött kibocsátás, ami megalapozott szabályok szerint zajlódik,

szakképzett személyzet felügyelete alatt,
- véletlen kibocsátás, ami öreg épületek bontásakor, kőbányában kitermeléskor,
ipari katasztrófakor keletkezik a hiányos ipari felszerelés miatt.

Követve a szennyezőanyag megváltozás kritériumát a

légkörben, két részre oszthatjuk
- elsődleges szennyezés, közvetlen módon a légkörbe kibocsátott káros
anyagokat tartalmaz.
- másodlagos szennyezés, olyan anyagokat tartalmaz, melyek a légkörbe való
kibocsátás után károssá válnak vagy levegővel való kémiai reakcióval válnak
károssá.

Az eddig említett mindenféle levegőszennyezést

Szabadtéri légszennyezésnek nevezzük, de az emberek néha beltéri

11
légszennyezést is okoznak. A lakásokon és más épületeken belüli levegő
gyakran komolyabban szennyezett, mint kinti levegő a legnagyobb és
legiparosodottabb városokban. Ilyen beltéri légszennyezést okozhatnak a
kandallók, kályha és a fűtés, ha nem jól működik, és olyan gázok, mint a
szénmonoxid (CO) ahelyett, hogy a kéményen keresztül elhagynák a lakást, a
szobába kerülnek. Ez egy komoly probléma, főleg a szegény országokban, ahol
az életkörülmények és a házak felszereltsége nagyon alacsony. A kandallók
voltak az első beltéri antropogén légszennyező források.

Más beltéri légszennyező forrás például

A dohánytermékek, háztartási tisztító és ápoló termékek, testápolási cikkek vagy

a hobbi. A nem megfelelő légcsere növelheti a benti légszennyezést, ha nem jön
be elegendő kinti levegő, hogy a benti forrásokból való kibocsátás felhíguljon,
és a beltéri szennyezők nem hagyják el a zárt teret. A magas hőmérséklet és
nedvesség növelheti néhány szennyezőanyag koncentrációját. Sok, városban
lakó ember idejének körülbelül 90 százalékát zárt térben tölti. Így, sok embernél
a beltéri levegőszennyezésnek való kitettség egészségre vonatkozó kockázata
nagyobb, mint a szabadban.

A cigaretta, a pipa, a szivar több mint 4000 összetevőt tartalmaz, melyek közül
több mint 40-ről tudott, hogy az embernél, állatoknál rákot okoz, míg sok
közülük erős ingerlő hatású. (forrás - atmosphere)

12