Geomorfológiai összefoglaló

Czár Zsolt

Geomorfológia
Geo=Föld Morfológia=alaktan A Föld felszínén található képződményeket kutató tudományág.

I. Ősföldek
A Föld nagyobb ősföldjei: Balti-pajzs, Kanadai-ősföld, Brazil-hegyvidék, Guyanaihegyvidék, Nyugat-Ausztrália, Afrika Nagy része, KözépSzibériai-fennsík, Dél-Kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík, Arab-tábla A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek, illetve ezek lepusztulásával a régi röghegységek egy része is hozzájuk kapcsolódott. Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel, ilyen pl. a gránit és a gabbró. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket alkotnak. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre. Ennek alapján kétféle ősföldet különböztetünk meg: - fedett ősföld - fedetlen ősföld a) Fedetlen ősföld: A lepusztulás következtében síkságokat alkot általában, de ezek nem teljesen sík felszínűek, inkább hullámosak. A lepusztulás fő okozója a jégkori jégtakaró volt. Mivel az egykori fiatal lánchegység felső és középső része teljesen lepusztult, ezért felszínre kerültek a hegységek magját alkotó kőzetek. Ezek elsősorban nikkelt, vasat, platinát és krómot tárolhatnak. Ebbe a típusba tartozik a Kanadai-ősföld északi része, valamint a Balti-pajzs északi része. b) Fedett ősföld: Elsősorban tengeri üledékek borítják, de előfordulnak folyóvíziek is, valamint a jégkori jégtakaró peremén jég által szállított törmelékek is. Az üledékes rétegek által tárolt ásványkincsek elsősorban az üledék korától és típusától függ. Az üledékek elsősorban feketeszenet rejtenek, a közép- és újidő harmadidőszakiak barnaszenet, a legfiatalabb negyedidőszakiak pedig színes és nemesfémeket. Ebbe az ősföldtípusba tartozik pl.: Kanadai-ősföl déli része, a Balti-pajzs déli része, Nyugat-Ausztrália, Afrika nagy része.

II. Röghegységek
Régi röghg. kialakulása: a) Kontinensek belsejében röghegységek elsődlegesen is létrejöhetnek: itt már eleve ridegek a kőzetek, tehát húzó- vagy nyomóerő hatására eltörnek. A törések közötti rögök emelkedhetnek ill. süllyedhetnek, vagyis vetődnek. Az ilyen típusú hegységek általában nem túl nagy magasságúak: pl. Dunántúli-khg., Északi-khg. egy része. 1

Geomorfológiai összefoglaló Czár Zsolt b) Kialakulhat fiatal lánchegységekből hosszú idő eltelte után. A felszín lepusztul, a már merev kőzetekből álló hegység az újabb nyomó- vagy húzóerők hatására összetöredeznek és vetődnek. Általában a lepusztulás ellenére is viszonylag nagy területű és magas hegységek tartoznak ide. Pl. Skandináv-hg., Ural, Appalache, Német-khg. Régi röghegységek formakincse: Néhány hideg övben fekvő hegységtől eltekintve ezek nem nyúlnak fel a hóhatárig, tehát felszínüket elsősorban a folyók alakítják. A törésvonalak által közrezárt rögök emelkedni ill. süllyedni kezdenek attól függően, hogy hol érik el egyensúlyi helyzetüket. Ezt a mozgási folyamatot nevezzük vetődésnek. Vetődéssel röghegységek alakulnak ki. Ezek részei: Sasbérc, árok, medence, lépcsős vidék. Vetődés Tektonikai (húzó, nyomó, hajlító, nyíró stb.) erőhatásokra a merev kőzettestekben repedések, törések keletkeznek, a kőzetek törési síkok mentén szétválnak. Ha ezek az erők a szétrepesztett kéregrészeket elmozdítják egymástól, vetődés jön létre, ahol az elmozdulás síkja a vetősík. A vetősík iránya alapján a vetődéseknek három formáját különböztetjük meg:
• • •

• • •

hosszanti vetődés: a vetősík iránya megegyezik a rétegek csapásirányával. harántvetődés: a vetősík iránya merőleges a rétegek csapásirányára. átlós vetődés: a vetősík a rétegeket átlósan metszi. A vetősíkokkal határolt kéregdarabot rögnek, a rögökből álló kéregszerkezetet pedig rögös szerkezetnek nevezzük. A rögös szerkezet formatípusai: szerkezeti vagy töréslépcső: Ha a vetősíkok párhuzamosak és az egyes rögök elmozdulása azonos irányú, de eltérő mértékű, lépcsős vetődés jön létre, az általa létrehozott forma a töréslépcső. szerkezeti árok: Ha két vetősík közötti rög a mélybe zökken, árkos vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma az árok. sasbérc: Ha két vetősík közötti rög kiemelkedik sasbérces vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma a sasbérc. szerkezeti medence: Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedés. A földfelszín korábban már megszilárdult, merevvé vált övezetei a későbbi kéregmozgások hatására nem gyűrődtek, hanem rögösen feldarabolódtak. Ezt láthatjuk az óidei röghegységeknél, a Kaledóniai- és a Variszkuszi- hegységrendszer tagjainál. Ezek a hegységek eredetileg gyűrt szerkezetűek voltak, majd lepusztultak és a harmadidőszaki kéregmozgások során rögösen feldarabolódtak. Törések jellemzőek a földkéreg különösen merev részeire, az ősmasszívumokra is.

Röghg-ek ásványkincsei: A felső szint ércei legtöbbször már lepusztultak, legfeljebb csak folyóhordalékban fordulnak elő. Bányászható a középső szint, vagyis az urán és az ón, esetleg nagyon erős lepusztulás esetén a nikkel, a króm, a vas és a platina Pl. Urálban. Ha a röghegység üledékes kőzeteket is tartalmaz, mint a mészkő és a dolomit, akkor az üledékes rétegek között különböző minőségű és vastagságú szénrétegek is előfordulhatnak.

2

Geomorfológiai összefoglaló

Czár Zsolt

III. Vulkanikus képződmények
Fogalmak: Magma: A köpeny felső vagy a kéreg alsó részében keletkező kőzetolvadék, amely a nyomás hatására törekszik a felszín felé. Láva: Felszínre jutó magma. A magma és a belőle keletkező láva kémiai összetétele azonos, mégis a belőlük keletkezett kőzetek az eltérő kihűlési körülmények miatt eltérnek. (Hosszú kihűlési időszak esetén a keletkező kristályok mérete jóval nagyobb lesz.) Tufa: A felszínre kerülő vulkáni hamuból keletkezik. Szemcsemérete nagyon változó, az alapanyagban ráadásul a vulkáni bombák is belekerülnek. A tufa porózus szerkezete miatt könnyű és a kőzetek között puhának számít. (jól faragható- lásd Tokaji borospincék.) Vulkáni bomba:A levegőben megszilárdult öklömnyi vagy nagyobb lávadarab. Vulkáni hamu: Liszt finomságú vulkáni eredetű por, melyet a feltörő gázok magasba repítenek A vulkán felépítése

Vulkánok típusai: Robbanásos vulkánok:Kevés lávát viszont igen sok gőzt és gázt termelnek. Ezek robbanásszerűen áramlanak ki a kürtőből, hamut és kődarabokat sodorva magukkal. Előfordul, hogy a vulkáni krátert nagy részét is lerobbantják, ekkor kalderák keletkeznek. Pl. Krakatau, Volcano, Mt. Pelée Kiömlési vulkánok: Csak lávát termelnek, robbanások, hamu nincs. Pl. Hawaii, vagy az óceáni hátságok területe Vegyes típus: Mindkét típus anyagait termeli. A vulkáni működés gőz és gázkitörésekkel kezdődik, majd törmelékszórással folytatódik, végül lávaömléssel zárul. A 3

Geomorfológiai összefoglaló Czár Zsolt felépülő vulkáni kúpban a tufa és láva rétegek váltogatva fordulnak elő, ezért nevezzük őket rétegvulkánoknak. Pl.: Vezúv, Etna, Stromboli A vulkánosság előfordulási helyei: A) Lemezszegélyekhez kötődő vulkanizmus: 1. Fiatal hegységrendszerekhez és mélytengeri árkokhoz kötődő vulkánosság: Jellemzői:Csatornás vulkánok, vagyis egy csatorna egy vulkán. A vulkánok jól elkülönülnek egymástól. A vulkáni kúp meredek oldalú, gyakran réteges szerkezetű ún. rétegvulkán, anyaguk. Főleg andezit és riolit. Gyakori a robbanásos működés és a tufaszórás. A vulkánok működése rendszertelen. Jelentős mennyiségű vízgőz távozik a kráterből. Azokon a területeken fordul elő, ahol az óceáni lemez a kontinentális alá bukik, (Ezért sok a vízgőz, hiszen a tengeri üledékek sok vizet tartalmaznak.), vagy ahol óceáni az óceáni alá. Pl.: Andok, Japán 2. Óceáni hátságokhoz kötődő vulkáni működés: Jellemzői: Hasadékvulkánok, vagyis nincs elkülönült vulkáni kúp, vagyis egy hasadék mentén mindenütt ömlik ki a láva. Lapos lejtőjű vulkánok, anyaguk elsősorban bazalt. Nincsenek jelentősebb robbanások, hiányzik a tufaszórás, és a vízgőzkibocsátás sem jelentős.A vulkánok egyenletesebb működésűek, gyakran szinte folyamatos. Az egymástól távolodó lemezszegélyekhez kötődik, óceáni hátságokhoz pl. Atlanti hátság (felszínre került része Izland), illetve ezek szárazföldekre átnyúló folytatása pl. Kelet-Afrikai-árok B) Lemezszegélyekhez nem köthető vulkánok: Ezek a vulkánok rendezetlen szórtsággal bárhol előfordulhatnak a lemezek belsejében is. Részben annak köszönhetőek, hogy a kéregben is lehetnek olyan mélyebb törések, amelyek lehatolnak az olvadt anyagig, és mellettük az feltörhet. A másik csoport a gomolyáramlásoknak köszönhetik kialakulásukat (Hot-Spot). A gomolyáramlások a köpenyből l indulnak, nagyon hosszú ideig megőrzik helyüket, ezért átolvasztják a kérget. Mivel a kéreg közben mozog ezért az adott vulkán egy idő után elveszti utánpótlását, kialszik, de kicsivel odébb újabb vulkán keletkezik. Ezért ezeken a helyeken vulkánsorok jönnek létre, ahol a jelenleg aktív vulkántól távolodva egyre korosabb vulkánokat találunk. Pl. Hawaii-szk. Mivel az óceáni kéreg vékonyabb, tehát könnyebben átég, ezért ez a típus itt fordul elő. A vulkánok zöme azonban nem éri el az óceán felszínét, ezért szigetek nem minden esetben alakulnak ki belőlük. Vulkáni utóműködések. A vulkán kihűlése után még sokáig szolgáltat különböző anyagokat kissé csendesebb formában. Különböző anyagú és hőmérsékletű gázok és víz törhet fel, a vulkán kialvása után akár évmilliókkal is. Fajtái: Iszapvulkánok:Aktív vulkánok mellet is előfordulhatnak. Anyaguk a vulkánból feltörő víz valamint a kidobott hamu keveredéséből kialakult sár, amit a feltörő gázok "rotyogtatnak". Nem minden iszapfortyogó vulkáni eredetű, laza, bomló anyagú talajok esetén vulkánoktól függetlenül is létrejöhetnek. 4

Geomorfológiai összefoglaló Czár Zsolt Szolfatárák:A vízgőz mellett kénvegyületek, főleg kénhidrogén és kén-dioxid tör fel. Nevét az olaszországi Solfatara-kráterről kapta. Gyakran nagy mennyiségű kén válik ki ezeken a területeken. Fumarolák: Különböző kémiai anyagokkal szennyezett gőzfeltörés. Ha alacsonyabb a hőmérséklet, akkor helyette hévforrások alakulnak ki. Mofetták: Széndioxid feltörés. Ha vízzel keveredik, akkor savanyúvizek alakulnak ki. Erdélyben borvíznek, a Mátrában csevicének nevezik.

IV. Gyűrthegységek
1) Fiatal lánchegységek. kialakulása Lemezmozgások során létrejött hegységek: A lemezmozgások során a lemezek határain az óceáni árkokban felhalmozódó üledék adja a hegységképződés alapanyagát. Ezt az üledéket gyűrik fel az ütköző lemezszegélyek. Az ütközésnek 3 lehetséges verziója van: - óceáni és óceáni lemez között - óceáni és kontinentális lemez között - két kontinentális lemez között Az ütközések hatására mindig fiatal lánchegységek alakulnak ki, az más kérdés, hogy a régebbi hegységképződési időszakban kialakult lánchegységek mára lepusztultak, összetöredeztek, és mára átalakultak régi röghegységekké. A gyűrődés hatására létrejövő szerkezeti alapforma a redő, amelynek felemelkedő íve a redőboltozat vagy antiklinális, alsó íve pedig a redőteknő vagy szinklinális. A redő szimmetriasíkja a redőtengely. A redők méretei tág határok között változnak: néhány cm-től olykor több km-ig terjednek. A redők osztályozása legtöbbször a tengelyállás alapján történik:
• • • •

álló redő: tengelye függőleges, a két irányból érkező nyomás nagysága egyenlő. ferde redő: tengelye dőlt helyzetű, a két irányból érkező erők különböző nagyságúak. fekvő redő: tengelye közel vízszintes helyzetű, az egyik erő nagysága jóval meghaladja a másikét. áttolt takaróredő: hatalmas erők, erőkülönbségek hatására a redők elszakadhatnak eredeti aljzatuktól, gyökerüktől és más kőzetekre tolódhatnak, akár több száz km-es távolságban. Gyűrt szerkezetek jellemzőek a lánchegységek azon típusára, amely két szárazföldi kőzetlemez ütközésével jött létre és döntően üledékes kőzetekből áll. Ezeket gyűrthegységeknek is nevezik, pl.: Eurázsiai-hegységrendszer. Takarós szerkezetű hegységek jelentős erőhatásra alakulnak ki, pl.: Alpok, Kárpátok.

a) két óceáni lemez ütközése: Az egyik lemez a másik alá bukik, anyaga beolvad majd felszínre tör. Vulkáni szigetívek jönnek létre, robbanásos, vízgőzben, gázokban gazdag vulkáni működéssel. Az üledékeknek alárendelt szerepük van. Pl. Japán b) Óceáni és kontinentális lemez ütközése: Az óceáni lemez nagyobb sűrűségű és vékonyabb, mint a kontinentális, ezért alábukik. Valamivel nagyobb a gyűrt üledékek szerepe, amit az óceáni lemez szállít, de itt is uralkodóak vulkáni kőzetek. Pl. Pacifikushegységrendszer a Csendes-óceán peremvidékén- ennek egy része az Andok 5

Geomorfológiai összefoglaló Czár Zsolt c) Kontinentális lemezek ütközése: Itt is óceáni lemez semmisül meg a két kontinentális lemez között. Anyaga felszínre préselődik, és nagy távolságra elvonszolódik. Ez a gyűrt üledékes kőzettömeg alkotja a takaróredőket. A hegységek felépítésében ezek a takaróredők játsszák a fő szerepet, mellette a vulkanizmus alárendelt folyamat. Pl.: Európa és Ázsia ütközésével alakult ki az Ural, Ázsia és India ütközésével a Himalája. 2) Fiatal lánchg-ek formakincse: Ezek a hegységek magashegységek is, tehát magasságuk meghaladja az 1500 m-t. Felszínformáik attól is függenek, hogy melyik éghajlati övezetben fekszenek, vagyis melyik külső erő formálta őket. Általánosságban annyi feltétlenül igaz, hogy meredekebbek, csipkézettebbek, kevésbé legömbölyítettek, mint a röghegységek. A lánchegység szó azt fejezi ki, hogy az ilyen típusú hegységek párhuzamos vonulatokból állnak, közöttük pedig alacsonyabban fekvő, hosszanti folyóvölgyek húzódnak. Ha a magasságuk és az éghajlatuk lehetővé teszik a jég munkáját (az Egyenlítőnél ez 5000 m, a sarkvidékeken már egészen alacsonyan is lehetséges), akkor a jég formálja a felszínüket. A hegyvidéki jég hó összetömörödése révén keletkezik a lánchegységek csúcsainak közelében kialakuló hógyűjtő medencékben. A keletkező jég a lejtőket követve gleccserként csúszik lefelé évi néhány száz méteres sebességgel. A gleccser a jégbe fagyott kőtörmeléket vésőként használva U alakú völgyeket váj magának, a törmeléket pedig elvégződésénél illetve a gleccser oldalára felhalmozva vég- vagy oldalmorénaként felhalmozza. A felszín formálását a völgyekben a gleccser, a hegyoldalakban pedig a fagyaprózódás (a repedésekbe befolyó víz megnövekvő térfogata feszíti szét a kőzetet) végzi. E kettőnek a hatására lesznek meredekek a hegyoldalak, és a két gleccservölgy között megmaradó térszínen csipkések a hegycsúcsok. Ha nincs lehetőség a jég kialakulására, akkor a felszín hasonlatossá válik a röghegységekéhez, a formák lágyabbak, a hegyoldalak kevésbé meredekek, a csúcsok legömbölyítettebbek lesznek. A bemélyülő folyóvölgyek V alakúak lesznek, de általában kevésbé meredekek. Persze a hosszanti szerkezet ekkor is megmarad. 3) Lánchegységek ásványkincsei: mivel ezek még nem pusztultak le, ezért itt a legfelső szint ércei is megmaradtak, vagyis bányászható: színes és nemesfémek. Az alattuk lévők is léteznek, de nagy mélységben, ezért ezekhez még nem férünk hozzá.

V. Alföldek, síkságok
1) Síkságok fajtái magasság szerint: - 0 m alatt: mélyföld - 0-200 m: alföld - 200 m felett: fennsík 2) Síkságok kialakulása: a) Lepusztulással: - jégtakaró által történő lepusztulás: a jégkori jég előrenyomulása során letarolta a felszínt. Ahol a kőzetek puhábbak voltak, ott mélyedéseket vájt, ezeket később víz öntötte el, így alakultak ki a tóvidékek a Baltipajzson (Finn-tóvidék), és a Kanadai-ősföldön. Ezekre a hullámos felszín és a sok tó jellemző. b) Feltöltéssel: - Jégtakaró által történő feltöltés: Az előre nyomuló jég a lepusztított területekről nagy mennyiségű törmeléket szállított, majd elolvadáskor ezt morénák formájában lerakta. Itt is a hullámos felszín jellemző, mert 6

Geomorfológiai összefoglaló Czár Zsolt a morénavonulatok magassága akár a 100 métert is meghaladhatja. A morénahalmok között is jellemző a körülgátolt tavak kialakulása. Ilyen síkság alakult ki a Germán- Lengyel alföldön, a Kelet-európai-síkságon, Kanadai-ősföldön. - Tenger és folyóvíz általi feltöltés: a sekélyebb és kisebb tengereket a beleömlő folyók viszonylag gyorsan feltöltik. Ezeken a területeken nagyon vastag üledéktakarók alakulhatnak ki, elérhetik a 6-8000 m-t. A feltöltött tenger felszíne még enyhén hullámos, de a kialakuló folyók ezeket az egyenetlenségeket gyorsan kisimítják. Ezek már ún. tökéletes síkságok. Ilyen pl.: Pó-síkság, Alföld, Román-alföld, Mississippi-alföld, Amazonas-medence, Kongó-medence, Murray-alföld, Kínai-alföld… 3) Alföldek ásványkincsei: A tengerek által feltöltött alföldek legfontosabb ásványkincs a kőolaj és a földgáz, mivel ezek az elpusztult tengeri élőlények bomlásából származnak. A jég által feltöltött alföldeken nem jellemző az ásványkincsek jelenléte, a letaroltak pedig egyben ősföldek is, ezért az ott leírtak érvényesek. (fedetlen ősföld)

7

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful