1

A RECSKI KÉNYSZERMUNKATÁBOR

AZ ELŐZMÉNYEK TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Magyarország a II. vh. veszteseként szovjet megszállás alá került. 1945 novemberében a jaltai konferencia szellemének megfelelően demokratikus választásokat tartanak. A szavazatok 57%-át az FkgP kapta, tehát egyedül is kormányt alakíthatott volna, de a szovjetek követelésére koalíciós kormány alakult, amelyben a kommunisták a kulcsfontosságú tárcákat kapták meg (belügy, földművelésügy). 1946-ban államosítják a szénbányákat és az erőműveket. Márciusban megalakul a Baloldali Blokk, amelynek szervezésében különböző tömeggyűlésekre kerül sor: Mindszenty József ellen, a közigazgatás megtisztítása mellett a ,,B’’ listás tisztviselők azonnali elbocsátása követelésével, a koalíciós vezetésben megbúvó ,,nép ellenségei” ellen és az összeesküvők leleplezéséért. A baloldal követelésére zárnak ki az FkgP-ból több parlamenti képviselőt, göngyölítenek fel ún. államellenes összeesküvéseket, folynak a fasiszták és az annak titulált egyének kivégzései és tiltanak be polgári és vallási egyesületeket. 1947-ben államosítják a nagybankokat és vállalataikat. Januárban a koalíción belül kisgazdapárti vezetők összeesküvései leplezik le, s ezért a Moszkvából hazatért kommunisták, Rákosival az élükön új választásokat követelnek. 1947. augusztusában a kékcédulás választási csalásokkal a kommunisták szerzik meg a legtöbb szavazatot, annak ellenére, hogy a választópolgárok 2/3-a a felszeletelt FkgP-ból kialakult új, nem baloldali pártokra voksolt. Rákosiék ezzel átvették a hatalmat és gőzerővel megindult a magyar társadalom sztálini szovjet mintára történő átalakítása, megfélemlítésekkel, terrorral és annak elhitetésével, hogy mindez a magyar nép akaratából és érdekében történik. Megkezdődik ismert , nem kommunista politikusaink (pl. a szociáldemokrata Peyer Károly) Nyugatra menekülése. 1948. júniusában a két munkáspárt Magyar Dolgozók Pártja néven egyesül. Felállítják az Államvédelmi Hatóságot. Letartóztatják Mindszentyt. Tildy köztársasági elnök lemond, majd házi őrizetbe kerül. Államosítják az egyházi iskolákat és a 100 főnél többet foglalkoztató üzemeket. 1949-ben megtartják Mindszenty és társai perét, ahol Mindszentyt életfogytiglani fegyházra ítélik. Megindul a saját táborba befurakodott ellenséggel való leszámolás is. Ennek jegyében koholt vádak alapján letartóztatják Rajk László kommunista belügyminisztert. Májusban megtartják az első olyan választásokat, ahol már nincs ellenzék, így a szavazatok 96 %-át a Függetlenségi Népfront szerzi meg. Szeptemberben halálra ítélik Rajk Lászlót, a vád ellene hazaárulás. Ezzel összefüggésben a magyar kormány felmondja a Jugoszláviával kötött barátsági szerződést, Titot pedig a ’’Nyugat láncos kutyája’’ névvel kezdik illetni. Államosítanak minden üzemet, amely 10 vagy annál több munkást foglalkoztatott. Eltiltják a magánszemélyeket a nagykereskedői tevékenységtől. 1950-ben megkezdődnek az erőszakos agitációk a termelőszövetkezetekbe való ’’belépés’’ érdekében. Kiépül az egész országra kiterjedő besúgóhálózat, még a besúgókra is besúgókat állítanak, egyetlen meggondolatlan szó internálást vont maga után. A Rákosi-rezsim célul tűzte ki, hogy Magyarországot a ,,vas és acél” országává tegye. Az ehhez szükséges hatalmas munkaerőt a mezőgazdaságból vonták el, élelmezésüket pedig a beszolgáltatási kényszerekkel próbálták megoldani. A beszolgáltatás viszont olyan méreteket öltött, hogy a lakosság éhezett. A ’’dolgozó nép ellenségeit’’ internálótáborokba zárták. Sok polgári értelmiségi lakóházát

Rémhírek és valós hírek terjedtek az ÁVH kegyetlenkedéseiről. a munkabér-alapok hiánya és a háború idején a németeket kiszolgáló egyének megbüntetése mind elősegítették a kényszermunkatáborok létesítését. az internáltak sanyarú sorsáról. Júliusban megalakult a Nagy Imre-kormány. Az ÁVH 1950-53 között ellenőrizte az élet minden területét. amely határozatot hozott az internálás intézményének megszüntetéséről. termelésnövekedés és a vezetés pozitív leírásával. ha valaki nyugaton élő rokonával levelezett arra ráfogták. amelybe bevonták a Honvéd Munkásőrséget is. de sajnos nem maradtak le. amely 1948-ben jött létre a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályából (ÁVO). illetve disszidálásért szállították. s őt pedig családostul a Hortobágyra kitelepítették. esetleg közbiztonsági szempontból veszélyesnek nyilvánított személy rendőri felügyelet alatt álló táborban való elhelyezése. de senki sem mert beszélni ezekről. a kizsarolt besúgások. internálótáborok.2 ellenszolgáltatás nélkül elvették. Ezen hagyományos internálótáborok mellett a világháború utáni években kényszermunkatáborok is létesültek a szovjet GULAG mintájára. Mindennaposak voltak a házkutatások. A kémkedés vádjához az is elég volt. Az ÁVH kínvallató intézményét az Andrássy út 60. A szovjet vezetés aggasztónak ítélte a magyarországi helyzetet. aki titkos adatokat szolgáltat ki az imperialistáknak. Ezek a fejlemények rossz színben tüntették fel Magyarországot a nyugati demokráciák szemében. hogy át kell adnia a miniszterelnöki tisztséget Nagy Imrének. s ezért 1952-ben a Biztonsági Tanács elvetette hazánk felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. ezért júniusban Moszkvába rendelte a magyar pártvezetőket. A többi országban ezeket a táborokat – Magyarországtól eltérően – nem tartották titokban. a többi közép-kelet-európai országban már évek óta álltak hasonló jellegű táborok. Ide az embereket általában a fennálló államrend elleni összesküvés vagy a nyugati imperialista hatalmaknak való kémkedés vádjával. A Rákosi-rezsim e felsőbb utasításra kénytelen volt meghátrálni. hogy kém. Rákosiék tehát kissé ugyan megkéstek. hanem mindenki úgy élt mintha minden a legnagyobb rendben lenne. A keményvonalas diktatúra csak Sztálin halála (1953.-ban rendezték be. március 5.) után enyhült. Rákosi személyi kultuszt épített ki maga körül. tömegesen követett el visszaéléseket és törvényteleneségeket. 1950. AZ INTERNÁLÁS. Magyarországon a kommunista rendszer legfőbb biztosítéka az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) nevű belbiztonsági testület volt. A II. Jelentése: politikai. bárki egyik pillanatról a másikra a rendszer ellenségévé válhatott. január 1-i hatállyal a Minisztertanács felügyelete alatt működő önálló szervként alakult meg. Vezetője Péter Gábor volt. Amikor 1950. Ide a ’’dolgozó nép ellenségeit” hurcolták. a régi őrökből pedig rabok rekrutálódtak. a szovjet mintára megindult ötéves tervek munka-erőszükséglete. nyarán a Magyar Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága a recski kényszermunkatábort felállította. ANDRÁSSY ÚT 60. Ez leginkább a vezetőségben meglévő háborús pszichózissal . Eközben a kommunista irányítású sajtó mindent dicsért és tele volt a fejlődés. ahol a régi rabokból őrök. A magyar társadalom a terror légkörében élt. A háborús károk helyrehozatala. ahol komoly bírálatot kaptak és közölték Rákosival. kihirdetett törvények vagy rendeletek alapján állították fel. akik nem sok jóra számíthattak a későbbiekben. világháború végén a Szovjetunió által megszállt Közép-Kelet-Európa országaiban sorra nyíltak meg a börtönök.

hogy a folyosón a homlokot falnak nyomva ceruzát kellett megtartani azért. lője főbe magát. balszerencséjére éppen arra járt egy rendőr. akiknek ez csupán megfordult a fejükben és meggondolatlan kijelentésekre ragadtatták el magukat. hogy ő egy „fasiszta kutya”. az ötvenes évek elején a koreai háború miatt a pártvezetés „aki nincs velünk. akiket menekülés közben a határon fogtak el („bokorugró”) azoktól. egy senki. és itt mindig az van amit az ÁVH akar. belökték a cellájába. Többségük azonban vonakodott aláírni. akik az időt úgy ütötték el. Azok. hogy lelkileg megtörjék őket és mihamarabb aláírassák velük a jegyzőkönyvet. mert eltűnt a vasrács. Azt volt a legnehezebb elviselni. így felesleges makacskodni. ráadásul csak egy pokrócot kaptak. évi párizsi békeszerződés a hadsereget kis létszámban maximálta. s ha még mindig makacskodtak. olvashattak. így nem sokkal később ő is az internálótáborban találta magát. ha nem vall. s így vagy alulról vagy felülről dideregtek. hogy tudományos vitákat. mert neki már úgyis mindegy. akkor jött a gumibottal végrehajtott fizikai kényszer. irodalmi esteket tartottak. akik jó kapcsolatot ápoltak az őrökkel. hogy nem volt semmi munkalehetőség. hogy pisztolyt nyomtak a kezébe. A volt Károlyi katonai laktanyából alakították ki az ún. amíg eszméletét vesztette vagy még tovább is. akkor jött a gumibot.: az egyik illető este hazafelé menet kissé ittas állapotban köpött egy nagyot az utcán Rákosi arcképe előtt. Ráadásul a kihallgatások közötti várakozási időt úgy kellett eltölteni. hogy a jegyzőkönyvet aláírják. s ezzel 6 hónapra tartó internálási határozatot nyomtak a kezükbe. A cellabeli körülmények és az éheztetés is azt a célt szolgálták. Ilyen eszközökkel mindig sikerült az ÁVH-nak kikényszerítenie. a női internáltakkal levelezhettek. A tábor jelentős részét szakember internáltakkal építették fel. mint Délbudán. Az internáltak jelentős része értelmiségi volt. ezért megpróbálták őket jobb belátásra bírni. Az itteni helyzet Recskhez képest maga volt a Kánaán. amíg be nem ismerték a jegyzőkönyvben foglaltakat. az ellenünk van” elv hangoztatásával mindenütt ellenséget vélt felfedezni. amelyek nagy lelki erővel és reménykedéssel töltötték fel őket. Addig hurcolták őket a kihallgatásokra.-ban fogvatartott személyekkel kivétel nélkül. általában addig verték az illetőt. akik besúgás áldozatai lettek. Miután félholtra verték – mivel eszméletét vesztetten képtelen volt vallani -. előre elkészített és minden valóságot nélkülöző jegyzőkönyvet írattak alá. mert különben az idő is gyorsabban telt volna. Ők az ún. így volt . „fürdőszobás bokorugrók”. Így az üresen maradt laktanyákat internáltakkal töltötték meg. INTERNÁLÁS ÁLLOMÁSAI RECSK ELŐTT Az 1947. ti.3 magyarázható. Délbudai internálótábort 1948-ban. amelyet 1949 májusában töltöttek fel. Az Andrássy út 60. hogy ne láthassák kiket hoznak visznek. A családi látogatások liberálisabb körülmények között zajlottak le. még a táboron kívül is járhattak – felügyelet mellett. az is előfordult. akinek még élni sincs joga. amely belépőt jelentett valamely internálótáborba. A disszidálás (illegális határátlépés) esetkörében meg kell különböztetni azokat. Itt tovább folytatódtak az idegőrlő megpróbáltatások: a cellák télen dermesztő hidegek és nyirkosak voltak. Megismerhették a később Recsken „divatos vagyontárgyaikat”: egy csajka és egy kanál. illetve az „ételt”. akkor újabb eszközöket vett elő az ÁVH: fenyegetőztek a kötél általi halállal vagy a családtagok internálásával. s ha a ceruza leesett. dohányozhattak és havonta egyszeri családi látogatások is voltak. pl. Végezetül pedig voltak közöttük abszolút peches emberek is. Itt a bánásmód még emberségesebb volt. Először tudtára adták az illetőnek. Időközben egy új internálótábort alakítottak ki Kistarcsán. Ha ez nem volt elég. amely ebédre mindig valami híg mosogatólészerű főzelék volt és mindig rendkívül kevés. Itt az internáltak élete elviselhető volt: beszélgethettek.

hogy senki se próbáljon megszökni. Ezeket a rendszabályokat be kellett tartani. hogy akit nem lőnek le az első gyanús mozdulatnál. Tévedtek. körös-körül géppisztolyos ÁVH-sok nógatására elindultak a hegynek felfelé: szitkokkal. az ablakokat bemeszelték és egész napra zárva kellett tartani. Akik jól dolgoznak. Így kezdődött az internáltak recski „élménysorozata”. amelyek természetesen hamisak voltak és azt a célt szolgálták. Az államrendszer van olyan erős. hogy ezt az országon belül biztosítani tudja és most legalább megmutathatják hogyan viszonyulnak a rendszerhez és a munkához. akiknek nevét felolvasták mint „szabadulót”. rugdosásra. mert rendkívül féltek attól. megszűnt a havi látogatás. így futólépésben félóra alatt megtették a 4 km-t és felértek a táborba.. a megállóhely: Recsk-Parádfürdő állomás. a civil ruhájukat egy kupacba kellett dobálniuk minden személyes dologgal együtt és azt a ruházatot kellett felvenniük. Naponta fél óra séta volt az udvaron: hátratartott kézzel. A rabok között a halálfélelem lett úrrá. 1950. „küblihíreknek”. nem nagyon hittek benne. Ekkor megjelent egy ÁVH-s őrnagy. nem írhattak és nem is kaphattak hozzátartozóiktól levelet. amely a következő 3 évig végigkísérte őket Recsken. ahol le kellett vetkőzniük. lesütött szemmel. Azok. amelyen Gödöllőig utaztak. mert a rendőrség olyan erős. s így elvegyék a kedvét a szökéstől. Ettől kezdve mind gyakrabban voltak „szabadulások”. amit volt „szerencséjük” megtapasztalni az Andrássy út 60. amikor az ÁVH átvette a kistarcsai internálótábor irányítását.4 munkalehetőség is. A „szabadulókat” beparancsolták egy szűrőépületbe.-ban. azt hitték. azt elfogják és a fennálló törvények alapján 5-15 évig terjedő börtönbüntetésre ítélik. A nagy fordulópont 1950. hogy emberségesebb helyre kerülnek. A beszéd után géppisztolyos ÁVH-sok kényszerítésére teherautókra szálltak fel. A rabok élete egyik percről a másikra gyökeresen megváltozott. nem sok illúziót kergettek magukban. némán. hogy legyen munkalehetőségük. egyébként pedig ők kérték. mert valamennyien ismerték az ÁVH módszereit. amely minden képzeletüket felül múlta. egy pár kopott bakancsból és egy elhasznált vörös csíkkal lefestett ÁVO-s öltönyből. Külön is felhívta a figyelmet arra. Az ÁVH hermetikusan lezárta a tábort: a munkákat beszüntették. még a szándékáról is tegyen le. majd ötös sorban. hogy tényleg megszabadulnak az ÁVH karmaitól. Ott tehervagonokba tuszkolták be őket. az egy „beljebb határozattal” újabb 6 hónapra élvezhette a tábor vendégszeretetét. hogy fény derül a titkolt kényszermunkatáborra. A vagonokból kiterelték őket. május 5. egy atlétából. hogy nem mennek Szibériába. azok 90 napon belül családjaiknál lesznek (ebből 3 év lett). Akinél lejárt az internálási határozat időtartama. egy ingből. . rugdosással és az ÁVH-sok kutyái harapásaival késztették őket gyors haladásra. miközben a sarkukat véresre törte a bakancs. hogy Szibériába viszik őket. Ezt elsősorban azért mondták. persze a ruhadarabok csak a legritkább esetben igazodtak a rabok méreteihez. különben ürügyet szolgáltattak az őröknek az üvöltözésre. augusztusában megkezdődik a tábor kiürítése. de legalább reménykedtek abban. A ruházat állt egy alsónadrágból. aki beszédet tartott: ebben megnyugtatta őket. hogy az elmét teljesen összezavarják és bizonytalanságban tartsák. Ez is csupán egyikét képezte az ÁVH által eszközölt ún.

ahol egy 100 méter magas és 250-300 méter széles merőleges sziklafal képződött. 500 méter magas andezitből álló sziklavonulat található. a fogda. Az északi szélesség 47. ezután át kellett volna vágnia a lakókörzetet elkerítő. fok 53. mindezt úgy. A recski kényszermunkatábor az Északi Középhegységhez tartozó Keleti Mátra északi oldalán feküdt. amely azonban nem sok hőt termelt.5 A TÁBOR (1950-53) A TÁBOR FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE. Tehát ha valaki éjszaka folyamán meg akart volna szökni a táborból. amelyet az internáltakkal kezdtek kitermelni. perc és a keleti hosszúság 20. 4 km-re délre. kb. a hegyek között mintegy 400 m tengerszintfeletti magasságban feküdt. ahová csillékből öntötték ki a fentről hozott zúzott követ. Déli végén a Csákánykő nevű. Általában csak az egyik oldalukon tudtak pihenni és ha valaki változtatott a fekvésén. 15 méter magas. 40-45 cm-es helyet biztosítva egy személynek. A tábort észak-déli irányban egy kanyargós kövezett út szelte át. A ruházatukon kívül három „vagyontárgyuk” volt: egy törülközőnek használt rongydarab. A tábort körülvevő kettős szögesdrótkerítés mentén álltak egymástól 50 méternyire. Az összesen 8 barakk két sorban helyezkedett el. egy csajka és egy kanál. Ezeket a primitív fekvőhelyeket (priccsek) görcsös ágakból tákolták össze. A tábort sodronykötélpályával kötötték össze a vasútállomásnál létesített kirakodóhellyel. míg a konyha. a lakóbarakkok és a műhelyek ezen belül is el voltak kerítve. amelyben mintegy 150-en „laktak”. 7. de elkülönítve az északi végen az ÁVH-sok lakókörzete és a parancsnokság épülete. 3 méter magas szögesdrótkerítéssel volt a külvilágtól elzárva. a fürdő. perc metszette területét. akkor az egész sornak meg kellett mozdulnia. A barakk egyik sarkában egy ormótlan téglakályha volt. de ezt rendszerint elvitték a „hipisek” alkalmával. a vasútállomástól kb. A barakkokban két sornyi. kb. A tábor közepén feküdt. magas lábakon az őrtornyok egy-egy géppisztolyos ÁVH-sal. belülről pedig téglával voltak burkolva. belül. a mosoda. hozzávetőleg háromnegyed négyzetkilométert tett ki. illetve az aggregátorház. A barakkok kívülről félbehasított fával. géppuskával ellátott magasfigyelő. Az internáltak lakóbarakkjai 20×7 méteres alapterületűek voltak. a kórház. A tábor kétszeres. fok. emeletes fekvőhely húzódott. a kedvezményezett normások és a brigádvezetők lakóbarakkja. . külön kétszeres szögesdrótkerítéssel elkerítve az internáltak lakókörzete és a kapcsolódó helyiségek: a raktárak. Egyesek szerkesztettek késfélét is a kenyér elosztására. csak egy vékony szalmazsák takart le. hossza 1200. Ezek és a kerítés mentén elhelyezet lámpák éjszaka is nappali fénnyel világítottak. akkor először fel kellett volna törnie a mindig kívülről bereteszelt ajtaját a lakóbarakknak. a műszaki irodák. amelyek körben forgatható reflektorokkal voltak felszerelve. amelyet a megnyitás után a rabokkal építettek. hogy a géppisztolyos ÁVH-sok ne vegyék észre. A TÁBOR FELÉPÍTÉSE. szélessége 600 m volt. Recsk községtől kb. A tábor területe egy észak-déli irányban elnyúló szabálytalan hatszöget mutat. 5 km-re. A kerítésen kívül volt a robbanóanyag-raktár. Emellett a tábor területén volt még három. majd az internáltakat elkerítő s végül a tábor külső többszörös szögesdrótkerítését.

hogy a munkáért – a teljesítménytől függően – fizetést kapnak. Ez szinte sohasem sikerült. hanem a szovjet GULAG-ról szolgai módon lemásolt fenyítő. lapátok és csákányok nyele mindig feltörte a kezüket. figyelmeztetés arra vonatkozóan. ami megmaradt. akit az ÁVHsok vagy a brigádvezetők megláttak ezen kívül akárcsak egy pillanatra is megállni. ezért megpróbálták elszabotálni a munkát: ha az őrök rálátása nem volt tökéletes. abból tudtak élelmiszert vásárolni maguknak: sokaknak ez biztosította a túlélést. Azután bevezették az éjjeli fogdát: a gyengén teljesítőket bezárták éjszakára a fogdába. de a címzettnek soha nem küldték el. erőműépítés) munkaerőre volt szükség. útburkoló kőre volt szükség. A munkateljesítmény növelésére különböző módszereket találtak ki. hanem a munkát végzők szenvedése volt a cél. ha valaki nem szolgálja hűen az „épülő szocializmust”. hogy aki bizonyos ideig naponta két köbméter követ megtör. Különösen nagy munkaerőhiány mutatkozott a kőbányászatban. büntetőjellegű kényszermunkatábor működött. A törésre szánt nagyobb köveket hordsaroglyán. Az elvégzendő munka mindenkinek új volt. mert ez utóbbiak a teljesítménytől függően részesültek az ÁVH kegyeiben (pl. de valójában az ÁVH-sokhoz húzó brigádvezetők a legkönnyebbnek tűnő munkát is valóságos emberkínzássá tudták változtatni. később ormótlan talicskán szállították. ne egyék ingyen a rabkenyeret. ez nyáron a napi 15-16 órát is elérte. ahol nem a munkateljesítmény. ruhahasználatuk és az őrzésük költségeit. amit egy embernek vagy egy munkacsoportnak naponta teljesítenie kellett. Ekkor már több éve hozzátartozóik semmit sem tudtak róluk. Szerszámok híján gyakran puszta kézzel végeztek földmunkálatokat vagy bontották a szikla-darabokat. Először a félkoszttal kísérleteztek: aki nem végezte el a kiszabott munkát. megfélemlítő intézmény működött. Az ötéves terv nagyobb volumenű munkálataihoz (gátépítés. Az ország útjai leromlott állapotban voltak. Ébresztőkor még látták a csillagokat. nyáron a tűző napsütésben. Az ÁVH-sok viszont a brigádvezetők javaslatára többször felemelték a normát. ütésekkel és rúgásokkal kényszerítették tovább dolgozni. az ásók. ezért szemelték ki erre a célra. Látástól-vakulásig dolgoztak a hét valamennyi napján. azt üvöltözve. A tábor létesítésének gazdasági és politikai oka volt. ezért sokan vállalkoztak rá. A Csákánykő kitűnő minőségű követ szolgáltatott. Ha pedig szerszámokat kaptak. Végül azt eszelték. az csak a fél ételadagját kapta meg. télen a rendkívüli hidegben és a csontig hatoló fagyos északi szélben. csak a kezüket mozgatták vagy ha éppen más irányba tekintettek.6 A MUNKAVISZONYOK. akkor nyomtalanul eltűnhet. amelyeket a jól felszerelt kőbányákban dolgozó szakmunkásokra alkalmaztak. Rájöttek. Olyan normakövetelményeket szabtak meg. mert a rabok zöme értelmiségi lévén azelőtt sose végzett fizikai munkát. Embertelen munkatempót diktáltak: óránként 5 perc pihenő volt engedélyezve. akkor nem dolgoztak. Ezek másnap kialvatlanul még kevesebbet teljesítettek. hogy élve nem hagyják el a tábort. Egész nap dolgoztak az esőben. ha nem tartalékolnak ilyen módon az energiájukkal. az levelet írhat a családtagjainak. legyengült rabok még kevesebbet teljesítettek. Recsken nem internálótábor. Recsken fenyítő. ahol az ügyeletes őrök nem hagyták őket aludni. azzal meg is íratták a levelet. a takarodó pedig a csillagok feltűnésével esett egybe. amely egy olyan követelményszintet jelentett. Ennél viszont fontosabb volt a politikai ok: az ország népességének félelemben tartása. Az is szerepet játszott. 1951-ben pedig azt hirdette ki a táborparancsnok. Persze ezt sokan nem bírták. ráadásul a munkabér-alapok is kiürültek. büntető. ebből viszont levonták az élelmezésük. Az így csontra-bőrre fogyott. akkor egész biztos. . Akinek sikerült. A munkaviszonyok mindvégig elviselhetetlenek voltak: az ÁVH-s őrök és az internáltak közül kikerült. viszont közülük többen is halálra hajszolták magukat. több és jobb élelem). ami sohasem csalogatta a munkásokat. amelyek üresen is elviselhetetlenül is nehezek voltak. bányászás. hogy az internáltak ne lézengjenek munka nélkül. Az ÁVH-sok normákat szabtak.

ha valaki levette. ún. Szadista hajlamaik kiéléséhez korlátlan lehetőséget kaptak. A legapróbb vétségek miatt kerültek ide az emberek. Gyakori volt az éjjeli fogdabüntetés: a fogdába bezártat nem hagyták aludni. Az elszenvedett büntetések indítóoka az ember eredendő hataloméhsége. Ezek között voltak könnyebb. Az alkalmazott büntetések és a bánásmód ezen hajlamaik konkrét megnyilvánulásai voltak. megint mások hordsaroglyán szállították a szikladarabokat egy nagy térre. az éheztetés és a hermetikus elzártság miatt egyaránt. ahol emberek százai zúzták naphosszat a nagy szikladarabokat apró. akik vamzeri (besúgói) tevékenységükkel kiérdemelték. amelyet az egyik ÁVH-s észrevett. míg az utóbbiak a kegyetlenebbek. Ez előbbiek voltak az ostobábbak. az állandó ütés-verés és megszégyenítés. amelyet úgy kellett odébb tenniük. A norma napi 1. pl. ezért a rabok mozgatható szögesdrótkerítést cipeltek magukkal. erkölcsi helytállásuk miatt kivívták az ÁVH-sok és a brigádvezetők ellenszenvét. Voltak akik a sziklafal előtt 100 méter magasságban kötélen lógva csákánnyal bontották a hegyet. 150-200 személy (a rabok kb.: valaki vastagabb ágat rakott a tűzre. Makacskodásuknak megvolt az ára is: szinte állandóan tömve volt velük a fogda. Voltak kevésbé nehéz fizikai munkák. A BÜNTETÉSEK ÉS A BÁNÁSMÓD. a fűrésztelepen vagy a műhelyekben végzett munka. Mivel a táboron kívül kellett dolgozni. Ők a besúgók áldozatai voltak. Büntetésből felállították a büntetőbrigádot röviddel a tábor megnyitása után. ahogy a munka haladt. A munkakörülményeik a többi brigádénál is sokkal rosszabb volt: a többiek előtt mentek ki dolgozni a bányába és csak azután mentek vissza a barakkjai.2 köbméter zúzott kő előállítása volt. amelyet a Csákánykő bontásával összhangban kellett végezni. Naponta csak kétszer ettek: reggel. mielőtt kimentek dolgozni és este. Kb. Ebbe olyan személyek kerültek. mint a szénégetés. A kőtörésnél is elviselhetetlenebb munka volt az 1951-52 telén végzett útépítés. „bulis” munkák is. földmunka. A rengeteg pattogó szilánk miatt szemvédőben kellett dolgozniuk. mások a lezuhanó sziklagörgetegeket bontották kisebb darabokra. miután visszajöttek a táborba. az egymás fölötti uralkodás igénye. Viszont a kőbányászat volt kiemelkedően a legnehezebb munka. pl. A rabok hihetetlenül sokat szenvedtek az embertelenül nehéz munka. Nehéz fizikai munkának minősült a fakitermelés és a földmunka. Az ő lakóbarakkjuk szögesdrótkerítéssel volt elválasztva a többi barakktól. Ha valaki a felét sem törte meg. kőtörés. a raktárak vagy az aggregátorház felügyelete. A többi brigádbelivel tilos volt találkozni és beszélni. Velük végeztették mindig a legnehezebb fizikai munkákat. amely egy félig földbevájt bunker volt és amelyben állandóan térdig állt a víz. akkor félkoszttal büntették. 10-15 %-a) halt meg az embertelen munkakörülmények. Rendkívül nagy volt a hajsza. A velük való bánásmód is rosszabb volt és ételt is kevesebbet kaptak. Ha szembe jött más brigádbeli. a konyha irányítása. s a nép vagyona elherdálásának minősítvén az esetet az illetőt összerugdosta. majd a fogdába zárta. akkor lesütött szemmel kellett továbbhaladni. pl. a kertészkedés. A rabok többsége az ő szemükben a Horthy-rendszer elnyomó osztályához tartozott. Ők sohasem álmodott hatalomhoz jutottak Recsken és hozzáláttak múltbéli sérelmeik „orvoslásához”. miután a többi brigád már visszavonult. Az ÁVH-s őrök többsége vagy az írni-olvasni alig tudó nyírségi béreslegények vagy a fővárosi peremterületekből származó lumpenproletárok közül került ki. időnként . akkor fogdabüntetést kapott. többsége a túlhajszolásuk miatti legyengülésben meghalt. A tábor megnyitásakor rögtön megásatták a rabokkal a fogdát. a legnagyobb hóviharban sem hagyhatták abba a munkát. Azok akik rendszeresen megtörték a normát vagy még túl is teljesítették. 4-5 cm-es kövekre.7 A rabok különböző munkákat végeztek. akik viselkedésük. a kínzások és az éheztetés miatt. amelyet azok kaptak.

hogy ezúttal valami különös fogás lesz -. amíg azt nem mondta. két órás gúzsbakötéssel. Ezek razziaszerű motozások voltak. az ÁVH-sok pedig végigtapostak mindegyikőjükön. arra panaszkodott az egyik őrnek. Az ujjai elüszkösödtek. parancsnoksága alatt romlott le az élelmezés is. amellyel az egyik oldal zsibbadt el. egy nagyot rúgtak bele. ezért hirtelen berontottak a barakkba. akik éppen azon versengtek. tavaszától 1953. közben telt-múlt az idő. Később korszerűbb. amelyek a következőképpen zajlottak le: amikor az egész napi munka után a rabok mély álomba merültek. hogy le kellett feküdniük a földre. AZ ŐRÖK ÉS A BRIGÁDVEZETŐK. Később bevezették a döntöttgúzst. emberi mivoltában megalázott rab visszagurult a fogdába. akit addig vertek. Karácsonya is hasonlóan emlékezetes: a rabok nem kaptak vacsorát a megszokott időben – gondolták. aláírta a szabadultak elbocsátólevelét és ő oszlatta fel a tábort. több személy befogadására alkalmas fogdát építettek. összesen 4 a tábor fennállása alatt. majd a térd alatt és a könyök felett átdugtak egy vastag rudat. hogy a rab nem érzett semmit. Ez volt az ÁVH „karácsonyi meglepetése”. hogy haladjanak el a barakk közepén megállt ÁVH-sok mellett. Általában két óráig tartott. májustól 1952. hogy ki tudja egyetlen ütéssel leteríteni azt a szerencsétlent. majd amikor már jól kiszórakozták magukat. 1951. ezért később amputálni kellett. a lábakat pedig bokánál. felelős a táborba visszahozott megszököttek megkínzásáért.8 kiparancsolták és békaügetésre vagy bukfencre kényszerítették. 1951. másrészt a belső őrökre. hogy fázik. vezette be a gúzsbakötést és a félkosztot. Ő volt a legkegyetlenebb: vezette a szökés miatti kihallgatásokat. nyomozók jelentősen rombolták a táboron belül. felügyelő úr”. erre az feldühödött és beráncigálta a barakkba. Az eredmény: negyedóra után úgy elzsibbadtak a végtagok. Személyiségük meghatározta a rabokkal szembeni bánásmódot is. A következő Csete József volt. A táborparancsnok hatalmát és tekintélyét az operatív tisztek. s a szerencsétlen. mindenkit kivertek a vackából és az embereket a barakk egyik végébe zavarták. augustustól 1951. hirtelen berontott néhány ÁVH-s a barakkba és üvöltözve mindenkit leparancsoltak a priccsekről és mindent le dobáltattak velük a földre. akinek a szíj csatja behasította a fejét. az ő feladatuk volt a tábor egészének a felügyelete. de a vacsora csak nem érkezett. 1952. ezután a rabot leültették és a lábait fölhúzták. akit kiszemeltek maguknak. majd amikor elhaladtak mellettük. A Michnay-féle szökés miatt váltották le. tavaszáig töltötte be a posztját. aki kétheti éjszakai fogdabüntetést kapott. de olykor szándékosan megfeledkeztek róla az őrök. Gyakoriak voltak az ún. amikor a többiek érezték az égett hús szagát. akik az őrtornyokban és a magasfigyelőkben voltak egész nap. de ordítozása ellenére az ÁVH-s nem fordította el. majd mindenkinek végighasították a szíjukkal a hátát. Ő állította fel a büntetőbrigádot. Az őröket két csoportba lehet sorolni: egyrészt a külső őrökre. tavaszáig. tiltott dolog evése vagy állítólagos rémhírterjesztés miatt kerültek. Az egyik internált. aki a tábor belső rendjére ügyeltek. ahova általában gyenge munkateljesítmény. májusáig volt a kényszermunkatábor parancsnoka. hogy „köszönöm szépen a vacsorát. a keze megégett. Néha az is előfordult. „hipisek”. Fóris Béla 1950. Kiss Dániel. Ezután kiszemeltek maguknak egy szerencsétlent. Javított a rabok élelmezésén és a velük szembeni bánásmódon is. erre elkezdtek zúgolódni. A sorban Fazekas Péter következik. A tábor élén táborparancsnok állt. ezután a barakk egyik végébe zavarták őket és megparancsolták nekik. amit az ÁVH-sok is meghallottak. aki a bánásmódot tovább enyhítette. a derékszíjukkal hatalmasat csaptak mindegyikre és volt olyan. Az ÁVH-s őrökre az internáltak . Előszeretettel alkalmazták a gúzsbakötést: összekötötték a kezeket a csuklónál. ott nekilökte a kályhának. Az utolsó parancsnok Tóth Gyula. csak akkor.

’Miska’. Kegyetlen munkatempót diktáltak. Voltak olyanok. Ezáltal sokak haláláért tehető felelőssé. a műhelyeket. mert a Szabad Európa Rádió sokat pofázik.” Az őrök – kevés kivétellel – a parancsokon és a hatáskörükön túl is kegyetlenkedtek. ’Csepeli’. 170-en. szintén Kistarcsáról) 1951. akikkel mint a kutyákkal fognak bánni. köszönni és jelenteni: „Felügyelő úr. ők nyitották meg a bányát. Az ÁVH tehát kifogyhatatlan ötletekkel rendelkezett. de nekem gondom lesz rá. A TÁBOR LAKÓI. akkor meg kellett állnia. Minden aljasságra képesek voltak: gyakran beárulták társaikat. azután pedig talán az imperialistáknak kémkedtek. 500 kistarcsai internált) október végén érkezett. mert a világháborúban a katonai szállítmányokat irányították. A brigádvezető élet és halál ura volt: ő döntötte el. de nem engedték szabadon. de rosszabbak voltak az ÁVH-soknál is. Nem sokkal később érkezett kb. hogy valaki nem dolgozik. lakóbarakk). akiket azért tartóztattak le. ’mongol’. a raktárakat ők felügyelték. Az egyik szadista őr kedvelt mondása volt: „Magukat csak azért nem végeztük ki. A velük való bánásmód mindvégig jóval ellenségesebb volt. Az őrök minduntalan emlékeztették a kényszermunkásokat arra. hogy ők senkik. írni-olvasni alig tudó emberek és egyetemi tanárok. ipari munkások és műszaki vezetők. érdekük volt a társaik hajszolása. akik ugyan az internáltak közül kerültek ki. megingathatatlan erkölcsi magatartást tanúsító emberek és mindenre kapható söpredéknépség. hogy ki kapja a könnyebb munkát. Ők építették meg a legfőbb épületeket (pl. hogy azt nem maguknak. Az emberi méltóság megalázását szolgálták szüntelen zaklatásaik. Ha észrevették. Ők lehettek kb. 500 internált. ’monoklis’. A munkateljesítmény növelésében voltak érdekeltek. amelyet 1950. januárjában érkezett. ’zablás’. ’lovász’. ’kukubenkó’. ’makaróni’. hogy ők a társadalom ellenségei. elsők lévén ők szerezték meg a „bulis” munkákat: ők uralták a konyhát. mert csak így tudtak bevágódni az ÁVH-nál és csak így kapták meg a legjobb falatokat a konyháról. ’tanító’. Voltak közöttük szegény parasztok és földbirtokosok. 130 kistarcsai internált is. ők osztották az ételeket. ’vipla’. Az internáltak 4 ezredbe tömörültek. arra rögtön ráüvöltöttek és szóltak az őröknek. hogy kémtevékenységet is folytattak. március végén kb. Beléjük akarták nevelni. Végül pedig 1953. A táborban valamennyi társadalmi csoport képviselve volt: az országos besúgóhálózat révén az ÁVH mindenkit elért. hanem a később érkező raboknak építik. hogy ne kelljen a kőbányában dolgozniuk. hogy mielőbb megdögöljenek. ’kutyás szaki’. az általa kiváltságolt személyeknek könnyebben hasadó szikladarabot vitetett. akiket a bíróság felmentett a vád alól ugyan. a kórházat. mert velük senkinek sem kell elszámolniuk. Összesen körülbelül 1500 internált volt a táborban. A második nagyobb csoport (kb. ezért emelték a normát. A papok kimaradtak. ’borzas’. 200 vasúti tisztet hoztak be. Az emberek többsége az imperialistáknak való kémkedés vádjával került ide. akik ezután „rábeszélték” az illetőt hogy dolgozzon. hazaárulók. Ha valaki szembetalálkozott egy őrrel. ’számtantanár’. Az első nagyobb csoport (kb. ’dücskő’. élén egy-egy brigádvezető állt. ’vágott nyakú’. közülük kerültek ki az ÁVH-soknál is kegyetlenebb brigádvezetők (kápók). augusztusában nyitottak meg a letartóztatott szociáldemokratákkal. abban a hiszemben. hogy továbbmehessen. ’repetya’. ’lihegő’. tehát a németek hadigépezetét támogatták és meglehet. hanem visszavitték az ÁVH-hoz és . az egykori és az új rendőrség tagjai.” Tilos volt szaladni vagy hangosan beszélni. ’vörös tizedes’.9 különböző gúnyneveket ragasztottak: ’babaarcú’. ’Gentleman’. ők börtönökben sínylődtek. lebukott államvédelmi tisztek. akiket a „dolgozó nép” kitaszított a társadalomból. ’sísapkás’. nyugati kémek. X Y internált jelentkezik és engedélyt kér. A döntésétől függött a munka elviselhetősége: pl. horthysta ezredesek és közkatonák. ’csendes Bill’. ’Don Pedro’. mert több társát halálba hajszolta.

majd a konyhában dolgozók. az egyházi iskolák államosításának. akiknek az internálását a Horthy-rendszerben. grófok. illetve a letartóztatott vasutasok. addig a fizikai munkát nem végzők pedig meghíztak. Továbbá voltak közöttük Mindszenty bíboros hívei. A túlélésük példája meghazudtolta a biokémikusok számításait: szerintük az éveken keresztül napi kb. A kenyér mennyisége mindig változott. kisebb része nem tekinthető politikai fogolynak. egyikük gombamérgezésben halt meg. ezért sokan megpróbálták azt kiegészíteni: ellopták a sertések moslékát. érdemeket szerezni kívánó pártkatonák ártatlan áldozatai. illetve a kedvezményezettek (brigádvezetők. Felismerték. A táborban hivatalosan előírt. akik a világháború alatt ellenállási mozgalmakban vettek részt. Húst inkább csak akkor ettek. Többségük a táboron belül is a rendszer híve maradt. de ennél kevesebbet kapott a rabok többsége. vagy hallgatóként lebukott személyek voltak. A fogvatartottak számára érkezett élelmiszer javát előbb az ÁVH-sok dézsmálták meg. Az élelmiszer alacsony tápértékű volt. tölgymakk. csak azt kapták meg a nehéz fizikai munkát végzők. társadalmi és gazdasági ellenállás megszervezésére van szükség. mogyorós lednek). Ezek közé tartoztak a munkáspártok egyesítésének szociáldemokrata ellenzői. erkölcsi.10 végül internálták. egy főre jutó napi kalóriaadag 1200 körül volt. Megesett. Közülük kerültek ki a brigádvezetők és egyéb kedvezményezettek. vagy 1945 után betöltött állásuk. az erőszakos szövetkezetesítésnek ellenzői. Ami ezután még maradt. földbirtokosok. Viselkedésük miatt a büntetőbrigádban kötöttek ki. vagy a kályhánál pirított szalamandrát. Rendszerint penészes volt. és a maradékot a nagyobb munkateljesítményt elérőknek ossza ki. de fél kg-nál sosem volt több. de az általában romlott alapanyagokból készült. Mások jogvagy bölcsészettudományi egyetemet végzett diplomások. ha légy esett a főzelékbe. Ennek következtében míg a fizikai munkát végzők fogytak és legyengültek. Mások eleven csigát. műhelyekben dolgozók). Sokan közülük az ún. Volt olyan is. hogy a kalapács által feltört kéz gyógyítására marhafaggyút . bárók. fél liter égetett kenyérhéjból készült „kávét” és ekkor kapták meg a kenyeret. Vacsorára hidegételt kaptak: néhány dkg gyümölcsízt vagy megavasodott szalonnát. A kényszermunkások másik. Ebédre kb. fél liter híg főzeléket kaptak. a lovak abrakját. Mivel a kapott élelem mindig nevetségesen kevés volt. vadrózsa. megettek minden ehetőnek vélt növényt (fenyőtű. A napi 10-12 órás nehéz fizikai munkához legalább 3000 kalóriára lett volna szükségük. amelyet egész napra be kellett osztani. politikai. kökény. valamint azok a személyek. 900-1000 kalória értékű élelmen végzett kemény fizikai munka valamennyiünket a sírba kellett volna vigye. „deklasszált elemek voltak: volt katonatisztek. minden képzeletet felülmúlóan éheztették a rabokat. illetve a besúgók. Reggelire kaptak kb. mókust ettek. hogy szűken mérjen. primitív. a határátlépési kísérlettel gyanúsítottak. 1945 után pedig létrehozói és vezetői voltak a nem marxista pártok ifjúsági szervezeteinek. kiszedtek a szemétből minden ehető hulladékot. AZ ÉLELMEZÉS. Többen a gombákkal is megpróbálkoztak. illetve politikai állásfoglalásuk miatt tartotta szükségesnek az ÁVH. beosztásuk. az erőszakszervezetek és az új hadsereg lebukott tagjai. igyekeztek erejüket és képességeiket a kommunista befolyás kiterjesztésének megakadályozására felhasználni. de ezzel éhségükben nem sokat törődtek. műszakiak. madárberkenye. hogy a bírósági tárgyalás a vádlott mellett tanúskodó személyeket is internálták. A táborban az ÁVH-sok tudatosan. az összesküvési perek áldozatai. általában negyed kg volt. normások. vadkörte. hogy a szovjet befolyás ellensúlyozására egy átfogó szellemi. bükkmakk. De őket még az étel kiosztása során is megrövidítették: a brigádvezető ráparancsolt a szakácsra. A kényszermunkások egyik része politikai fogoly volt: azok a személyek tartoztak ide. akik az elvakult.

de ő döntötte el azt. mint más hasonló komplikáltabb esetekben. A betegek többségére ráfogta. így szerencsétlennek vissza kellett mennie dolgoznia. Naponta háromszor tartottak létszámellenőrzést azért. s ha valamelyikre megharagudott. ezért tegyenek le gyorsan ilyen jellegű szándékukról. A kőtörés során pattogó szilánkok sok sebet ejtettek mindenkin. Ezek haláláért közvetve őt terheli a felelősség. A szökött fogoly először Balassagyarmatra ment a szüleihez. fél attól. amikor még csak itt-ott állt a szögesdrótkerítés. iszonyú fájdalmakat élt át és a látását is elveszítette. akik közül sokan meghaltak később. Emellett gyakoriak voltak a szabadulásról szóló „küblihírek”. amelyek azt a célt szolgálták. hirtelen elosont. ha önként feladja magát. Rendkívül sok volt a rabok között a beteg. hogy szökés történt. Szerencséjére sikerült egy fakupac mellett elbújnia és mikor senki sem nézett felé. A napi 12 órás kőtöréstől sokan kaptak ínhüvelygyulladást. akik azzal fogadták. Ráadásul a kóbor kutyák behurcolták a barakkokba a bolhákat. Ők ma is jeltelen sírban fekszenek. AZ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET. Minden eszközt bevetettek ennek kiküszöbölésére: többszörös szögesdrótkerítéssel vették körül a tábort. hogy legjobb. A reménytelen betegek nem haltak meg a táborban. Áts László. . közülük többen megbénult ujjakkal hagyták el Recsket. szétfeszítette a kerítést és beszaladt az erdőbe. amelyet azonban szintén megettek. Ha ezek az élelempótló megoldások az ÁVH-sok tudomására jutottak. hogy mihamarabb tudomásukra jusson. Az orvosokkal kénye-kedve szerint bánt. kegyetlenül megtorolták: megverték a szerencsétlent. Végül a váci fegykórházból érkezett egy szemészszakorvos. hogy valaki mehet-e munkára vagy sem. Dobó József szökése spontán. A szökéstől rettenetesen tartott az ÁVH. ha módjukban állt. így kiirtották azokat. amely az ÁVH-sokat is megtámadta. Az orvosok tanácstalanok voltak. Az ÁVH hatalmas erőket mozgósított a keresésére. s így elvegyék a kedvüket a szökéstől. minden tőlük telhetőt megtettek a betegek gyógyítására életük megmentés érdekében. aki kioperálta a szilánkot. így a fogaik szuvasodásnak indultak. erős reflektorokkal szerelték fel az őrtornyokat és géppisztolyos őrök tucatjai figyelték az internáltak minden lépését. hogy az embereket bizonytalanságban és reménykedésben tartsák. Fogápolási lehetőség nem volt. SZÖKÉSEK. Az egyik internált. Szerencséjére teljesen visszanyerte a látását. Sokan fogak nélkül hagyták el a tábort. Orvosi diplomával nem rendelkezett. az a kőbányában kötött ki. de szappant nem kaptak. A tisztálkodásuk módfelett hiányos volt: egy csajka vízzel kellett megmosdaniuk. TISZTÁLKODÁS. A munkájukat akadályozta a szegényes kórházi felszerelés és a kórház ÁVH-s parancsnoka. Csak az esti létszámellenőrzés során tudták meg. hogy bepattant a szemébe egy szilánk. akit találóan Mengelének neveztek a táborlakók. hogy csak szimulál. hogy esélyük sincs megszökni. egyéni akció volt. hanem a váci fegyház kórházába szállították őket és ott is haltak meg. Fakitermelésre osztották be. Csak az érzéstelenítés nélküli foghúzás volt az egyetlen megoldás. majd a kórházban kimosatták a gyomrát és fogdába zárták. ha valaki meglógott. de kevés volt a gyógyítási lehetőség.11 kaptak. kinek adhatnak gyógyszert. hogy híre megy a titkos tábornak. szeptemberben. GYÓGYÍTÁS. Az első. Összesen két szökés volt. mert a családtagjait is bajba sodorja. név szerint Sztáray Zoltán olyan szerencsétlenül járt. Az orvosok legtöbbje – akik az internáltak közül kerültek ki -. Minduntalan felhívták a figyelmüket. Erre a tábor megnyitása után került sor 1950.

Az ötletgazda Michnay Gyula. majd sorfalat álltak a brigádvezetőkkel és vamzerekkel közösen. őt pedig visszavitték Recskre. hogy a régi őrök már fáradtak. A terv lényege a következő: mindennap elhagyja a tábor területét egy hétfős munkacsoport. hogy ő csak egy menekült. a külső őrök pedig nem ismerték őket arcról. a barakkban megvarrták a sapkát. szüleit elengedték. Ezután önként jelentkezett a rendőrségnél. akik közül az egyiknek vörös csík nélküli ÁVH-s ruhát kell felvennie és géppisztolyt (davaj-gitár) kell a kezében tartania. ahol nyomtévesztés miatt hosszasan a patakban meneteltek. hogy Magyarországon létezik egy haláltábor. majd akcióba lendült: először az érintőhuzalos aknazárat sikerült leküzdenie. hogy a lezárt körzeten kívülre kerültek. a szíjat pedig bőrövtől. A többi internáltat pedig kollektívan büntették: leváltották a táborparancsnokot. Annyira összeverték.-án történt. visszavitték Recskre. Kinevették és igen barátságtalanul bántak vele. szökésben lévő személyt mindet elfogták. Michnay Pest előtt elveszítette utolsó társát is. romlott az étel minősége és csökkent a mennyisége. Ezután az őrök kinyitották a kaput. így nem vonta magára az őrök figyelmét. A szerencsétlen Dobó Józsefnek e sorfal alatt kellett áthaladnia békaügetésben. ahol felkereste egyik barátját. Érzékeltették vele. hogy fél szavakból is megértették egymást. A szökésre a vasárnapot szemelték ki azért. ételért pedig szereztek derékszíjat. akitől új ruhákat és pénzt kapott. de olyan gyorsan haladtak. A többi hét. majd a megfelelő színre befestették. június 4-én a szabad világba lépett át. hogy már képtelen lett volna dolgozni. Neki köszönhetően tudták meg sokan a hozzátartozók közül. így kevésbé fognak majd koncentrálni. hol nyugati irányban haladt. kiléptek és szabadok voltak. hogy a Szabad Európa Rádióban felsorolja az internáltak nevét. Nagyon óvatosnak kellett lenniük. hogy szüleit és testvérét internálták. Ez egy alaposan kitervelt csoportos szökés volt. Rövidesen kettéváltak: az egyik csoport déli. bementek az erdőbe. míg a nyolcadik. Miután már az őrök nem láthatták őket. Ezután vonatra ült és a Balatonszentgyörgy-Keszthely-Celldömölk vonalon elérte Répcelakot. amelyről eltávolították a vörös csíkot. Itt kegyetlenül összeverték: rabláncra kötötték. Ezeket sikerült ügyesen kiszűrni úgy. sőt még tovább is. Az alkatrészeket összeillesztették. Pontosan így történt. aki a részleteket hét másik társa bevonásával dolgozta ki. Később amikor már hittek neki. A feladat tehát egyszerűnek tűnik: be kell szervezni 8 embert. Összesen kb. Így következett be a csoda: 1951. ahol Dobó Józsefhez hasonlóan félholtra verték őket. A vamzerok fő feladata éppen a szökés még előkészületben való megakadályozása volt. Beutazott a fővárosban. ÁVH-snak beöltözött rab pedig a legtermészetesebben viselkedett. mert nem került vissza Recskre. amely táboron kívüli munkákat végez egy géppisztolyos őr felügyelete mellett. azután a taposóaknákat. ahonnan egy ismerőse kocsival elvitte a határhoz. Többé már nem volt titok a recski kényszermunkatábor léte. . hogy szeretteik még élnek és Recsken sínylődnek. kiengedték a menekülttáborból és megengedték neki. 520 nevet sorolt fel emlékezetből. s az új táborparancsnok fokozta a testi és lelki terrort. A legnehezebb a géppisztoly elkészítése volt: a tust és a csövet fából készítették. ezért a váci fegykórházba szállították. ezért menekülttáborba került. a másik. mert ilyenkor a belső őröknek kimenője volt. így már csak egyedül folytathatta útját. hanem börtönbüntetést kapott. Michnay vezette csoport hol északi. Ezúttal hamar észrevették a szökést és hatalmas erőket mozgósítottak felkutatásukra. A szökés az őrségváltás előttre volt időzítve: abból indultak ugyanis ki. A kivitelezés már jóval nehezebben ment: először beszereztek egy ÁVH-s rabruhát.12 majd átszökött Csehszlovákiába. Minden kész volt. Bécsben felkereste az amerikai hatóságokat. Ennek ellenére hálásak lehetnek Michnaynak. aki nem akarták elhinni. a dobtárat üres konzervdobozból. A szerepjátszás tökéletes volt: mind a hét rab szerszámot vagy követ cipelt. Végeredményben jobban járt mint a társai. Közben érkezett a hír. A második szökés 1951. s előbb az ÁVH-sok verték össze. Órákon keresztül figyelte a járőrök váltási idejét. mert a vamzerok mindenütt ott voltak. mert az ő szökése tette lehetővé azt. addig verték amíg elájult. hogy recski sorstársai nem kerültek jeltelen tömegsírba. május 20.

azokat bíróság elé állították. hogy sikerül. hogy ők csak a dolgozó nép és a párt jóindulatának köszönhetik munkájukat. A TÁBOR KIÜRÍTÉSE. hogy megkapják a bizonyító pecsétet: engedelmesen. mint 1948-ban az Andrássy út 60. építik a dolgozó nép országát. A zsarnokság továbbra is félelemben tartotta a lelkeket. amit kitöltöttnek tekintettek. Ha pedig recski sérelmeiket felemlegették. nemegyszer megfenyegették azzal. A volt rabok többsége – függetlenül attól. Az utolsó rab 1953. az imperialistáknak való kémkedés). Először 1951. Megesett az is. hogy szabadulásuk után senkinek semmit nem mondanak a recski múltjukról. akik fizikai munkát Recsk előtt sohasem végeztek. Akik nem szabadultak. Ők rendőri felügyelet alá kerültek és rendszeres időközönként (általában kéthetente) jelentkezniük kellett a rendőrségen azért. szerencsésebbek voltak. Ezeken dőlt el.-ban (ti. Általában 5-6 évi börtönre ítélték őket. Mivel a kényszermunkatábor titkos volt s így hivatalosan nem is létezett. A volt recski rabok jelentős része a „szabadulásuk” utáni években megpróbált valahogy boldogulni a rendőri zaklatások. akik technikai-műszaki végzettséggel rendelkeztek. Recsken tudniillik azokat tartották fogva. Másik részük – akik itthon maradtak – megpróbált beilleszkedni a társadalomba és nekik. A forradalomban sokan résztvettek közülük. akiket a fennálló törvények szerinti szabályos büntetőeljárással nem lehetet volna elítélni. hogy . amelyen kötelezvényt írattak velük alá. hogy a recski kőbányában letöltött éveket munkában töltött. rosszalló megjegyzések és a kitaszítottság érzése közepette. amelyet vizsgálatok. Sztálin születésnapját ünnepelendő 36 rab hagyta el a tábort. hogy Recskről rögtön a „szabad” világba csöppentek vagy csak börtönbüntetésüket letöltve lettek szabadok – a társadalom perifériájára szorult. Jobban teszik. hogy visszaviszik Recskre. a „szabadulásuk” után pedig csak a legalja segédmunkához jutottak hozzá. mert másokra is bajt hozhat. hiába kérték a Kádár-rendszer hatóságaitól. valamint anyagi kárpótlást is kaptak. Mindegyikkel egy kötelezvényt írattak alá. Itt ugyanazzal vádolták meg őket. 1953. ha befogják a szájukat. hogy az ÁVH besúgói lesznek. Az exrabok egyik része. akik nem nagyon voltak hajlandóak munkatársaikról adatokat szolgáltatni. A forradalom vérbefojtása után azonban szertefoszlottak reményeik és emigráltak NyugatEurópába vagy az Egyesült Államokba. mint másodrendű állampolgárnak folyamatosan bizonyítaniuk kellett. de az ÁVH már kiszemelte magának és nem szabadulhatott. hogy ők is hűséges elvtársak. A VOLT RABOK SORSA SZABADULÁS UTÁN. a volt szociáldemokraták jártak a legjobban: róluk gondoskodott a Kommunista Párt. akik kiérdemelték a kapott munkát. Közülük azokat. A farkasok törvénye uralkodott: aki egyszer megbotlott. rögtön figyelmeztették arra. március 8án 120 személy hagyta el a tábort. Ezeken a titkos bírósági tárgyalásokon meghozott ítéletek azt a célt szolgáltatták. kihallgatások előztek meg. Az ÁVH kifogyhatatlan fantáziával rendelkezett. Többsége értelmiségi volt. így könnyen munkához jutottak. kényszer lakhelyét le nem hagyva. Ezt azonban hosszas kihallgatások előzték meg. így rövidesen szabadultak.13 SZABADULÁSOK. Karácsonya előtt. Azon kisebb részük. akik elsőként keresték fel a még Recsken maradtak hozzátartozóit és vitték a hírt róluk. Kártérítést sem kaptak. mert a mindig megszorult ötéves tervben akadt nekik bőven munka. októberében hagyta el a tábort. ha az internálásra okot kellett keresni. Összesen háromszor szabadultak a fogvatartottak Recskről. 1956-ig reménykedtek benne. A tábor végleges felszámolása 1953 nyarán indult meg. Ebből persze egy szó sem volt igaz. azzal jobb nem is foglalkozni. de erre alapozva a bíróság néhány perces tárgyalás után meghozta az ítéletét. hogy kik szabadulhatnak végleg és kik kerülnek börtönbe. hogy utólag törvényesnek állítsák be fogvatartásukat. tehát a nyugdíjba beszámító időnek ismerjék el.

hogy a kőbányában ledolgozott éveket a magyar hivatalos szervek munkában letöltött. s hogy az annak idején minden előzetes bírósági eljárás és ítélet nélkül a világtól hermetikusan elzárva. Viszont még a Kádár-rendszer alatt nem sikerült rendezni az erkölcsi kártérítés (rehabilitáció) és az anyagi kártérítés ügyét és azt sem. Erre az a válasz érkezett: „Mivel maga nem volt elítélve. s ne fordulhasson elő. Sztáray Zoltán 1979-ben megszervezte a Recski Segélyt. egyrészt a múlt emlékét megőrzendő. agyonéheztetett tagjait igazolással lássa el és végül szorgalmazza. Eszerint a Recski Szövetség feladata. Ezen célokból sikerült is néhányat megvalósítani.14 az egykori rab azzal fordult az Igazságügy Minisztériumhoz. Felhasznált Irodalom: . A táborról szóló dokumentumfilmek elkészítéséhez nyújtott és nyújt szakmai és anyagi támogatást. A Recski Segély keretében a módosabb tagok hozzájárulásaiból a szerény nyugdíjazású volt sorstársakat rendszeresen támogatják. A Szövetség a Recski Kényszermunkatábor volt rabjainak nemzetközi képviselete. majd 1981-ben megalakította a Recski Szövetséget. törvénytelenül fogvatartott. hogy legalább erkölcsileg rehabilitálják őt.Erdey Sándor: A recski tábor rabjai . A RECSKI SZÖVETSÉG. hogy az ottani borzalmak megismétlődhessenek. ezeket dokumentációs jelleggel publikálja. Céljait és feladatait a Szövetség kiadványában.” Tehát a Kádár-rendszerben az egykori recski rabok jelentős részét másodrendű állampolgárként kezelték. Az egyik. Végül pedig 1996-ban felállították az egykori tábor helyén a Recski Nemzeti Emlékparkot. hogy mindenki tud Recskről. amit nem volt ajánlatos emlegetni. prémiumokat és az előléptetést sem. de tabutéma volt. a Recski Tanúban közreadott szöveg fogalmazta meg. nincs mit rehabilitálni. A legfontosabb az. másrészt azért.Bíró Sándor: A mátrai lovagrend – Egy recski fogoly emlékezései . ennek adatait összegyűjtse. amelynek napjainkig ő az ügyvezetője. A kényszermunkatáborról ugyan tudott a társadalom. s ezt számtalanszor is érzékeltették velük. Ez utóbbi célokat csak a rendszerváltozás után sikerült megvalósítani. 1956-ban Nyugatra emigrált volt recski rab. hogy a jövendő magyar nemzedékek számára intő példaként szolgáljon. a magyar hatóságok sem tagadják egykori létezését. a nyugdíjba beszámító időnek ismerjék el.Sztáray Zoltán: Csákánykő – A recski kényszermunkatábor . az andezitbányában rabszolgamunkára fogott. mert a vállalat az internálásra hivatkozva nem teszi lehetővé a kitüntetéseket. hogy a magyar hatóságok a recski éveket a nyugdíjba beszámítsák. hogy a magyar hatóságok által korábban tagadott tábor egykori létét bizonyítsa.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful