JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás, disztribúció

DRAPJ 2000. 02.

BEVEZETÉS A LOGISZTIKÁBA A logisztika az alapanyagok termelőhelyeitől a késztermékek felhasználóiig terjedő anyag-, munkaerő és információáramlásoknak a lehetséges optimumot megközelítő módon történő kialakításával foglalkozó tudomány. A napjainkban folyamatosan csökkenő sorozatnagyságú és a nagyobb termékválasztékú esetenként ad hoc jellegű igényeket kielégítő termelés komoly követelményeket támaszt a szállítási rendszerek nagyfokú rugalmassága, költségeinek optimálása és tervszerű működése iránt. Mindez elengedhetetlenné teszi a termékek feladói, továbbítói és fogadói közötti integrált információrendszerek létrehozását és zavarmentes üzemelését. A logisztika meghatározására több száz definíció született a legutóbbi évtizedekben, melyek közül önkényesen kiválasztva álljon itt három:

A logisztika anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. Magába foglalja a szállításon, a raktározáson és az ezekkel kapcsolatos rakodásokon (tehát az RST folyamatokon) kívüli (pl. csomagolással vagy a telephely-megválasztással kapcsolatos) tevékenységeket is, miközben a velük kapcsolatban felmerülő (logisztikai) költségek minimalizálására törekszik. (Hazai felfogás.) A logisztika egy olyan vállalati funkció, melynek végcélja a kifejezett, vagy látens szükségletek kielégítése a cég számára a legjobb gazdasági feltételek között és egy előre meghatározott szolgáltatási szinten. (Francia felfogás.) A logisztika személyek, javak és folyamatok, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységek tervezése, végrehajtása és elemzése. (EU definíció.)

Bármely megfogalmazásból levezethető azonban a logisztikát alkalmazó vállalatnak az a törekvése, hogy • minden erőforrást • a megfelelő időben • a megfelelő helyre • a megfelelő mennyiségben • a megfelelő minőségben • a megfelelő költséggel juttasson el. Ez az un. hat M – elv, amely a logisztikai szemléletű gondolkodást azáltal juttatja kifejezésre, hogy nem a költségek, vagy a teljesítmények minimalizálását, hanem több tényező figyelembe vételével az egész folyamat optimálását tűzi ki célul. Nem elégszik meg azzal sem, hogy külön-külön foglalkozik az ellátás (beszerzés), a termelés és az elosztás (értékesítés) folyamataival, hanem egységes egészként vizsgálva őket törekszik azok optimális összehangolására. Ennek szükségességét az váltotta ki, hogy a termelési folyamatok elképesztő fejlődésével diszharmónia alakult ki az ellátás-termelés-elosztás hármas egységén belül, mivel a termelési idő ugrásszerűen lerövidült miközben a másik két tényező időszükséglete alig változott, így azok többszörösen tovább tartanak, mint maga a gyártás. A logisztika egyik kiemelt feladata éppen ennek az egyensúlytalanságnak a csökkentése. A korszerű logisztikai szemlélet szerint a vállalati folyamatoknak piaci irányból „húzott”-nak kell lenniük. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a mindenkori piaci igények döntik el, hogy mi kerül gyártásba, és az ellátási részfolyamatnak mindig ehhez az igényhez kell biztosítania a szükséges anyagokat, alkatrészeket. Mindebből az is következik, hogy a
1

JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás, disztribúció

DRAPJ 2000. 02.

korábban oly fontosnak tartott gazdaságos sorozatnagyság indítása az esetek többségében nem valósítható meg, mert a teljes vállalati rendszer optimuma nem itt van.

2

JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás, disztribúció

DRAPJ 2000. 02.

1. LOGISZTIKAI RENDSZER A logisztikára, mint tudományra alapvetően a rendszer szemlélet jellemző, mely szerint egy rendszer megismeréséhez nem elegendő az egyes elemek ismerete, hanem az elemek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket is fel kell tárni. Logisztikai rendszeren egy vagy több ellátó (forrás) és felhasználó, vagy fogyasztó (nyelő) közötti anyag- és információáramlás megvalósításában közreműködő eszközök, létesítmények és szervezetek értendők. A logisztikai rendszerek közös összetevői: az anyagmozgatás, a szállítás, a raktározás és az információs rendszer. Lehetnek: • • • makrologisztikai rendszerek, melyek egy ország, illetve egy értékesítési körzeten belül tevékenykednek, mikrologisztikai rendszerek, melyek egy gazdálkodó szervezet (vállalat) rendszerei. (E tananyagban főként ezzel foglalkozunk.), némely szakirodalom külön logisztikai rendszernek kezeli a mikrologisztikai rendszerek együttműködésére kialakított rendszereket is.

Meglévő logisztikai rendszerek elemzésekor a rendszerszemlélet lehetővé teszi a különböző logisztikai rendszerek egységes fogalmakkal való leírását, amivel mód nyílik az eddig fel nem tárt közös problémák és megoldások felismerésére. Ugyanakkor olyan összefüggések és kapcsolatok is feltárhatók, amelyek különben csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lettek volna felismerhetők. Új rendszerek kifejlesztésekor a rendszerszemléleten alapuló döntési modellek alkalmazása lehetővé teszi a szuboptimális, „sziget” megoldások elkerülését és a rendszer egésze szempontjából kielégítő vagy optimális összmegoldás megkeresését. A logisztikai rendszerekkel kapcsolatban alapvetően két elvárást fogalmazhatunk meg: • • a költségek csökkentését, a szolgáltatás színvonalának növelését.

A szolgáltatási színvonal növelésével általában növekednek a logisztikai rendszer működési költségei, ugyanakkor viszont csökkennek a szolgáltatások hiányosságai miatti többlet költségek. Optimális szolgáltatási színvonalnak az tekinthető, ahol a két költségfüggvény összege minimális. A szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei lehetnek például:
• • • • •

a szállítási idő, mely a megrendelés vételétől az árunak a megrendelőhöz való eljuttatásáig tart, a szolgáltatás megbízhatósága, mely a szállítási határidő betartásának valószínűsége, a szolgáltatás rugalmassága, mely azt fejezi ki, hogy a logisztikai rendszer milyen mértékben képes alkalmazkodni a megrendelői igények változásához, a szolgáltatás minősége, mely kifejezi a megrendelői igények kielégítésének pontosságát, a szállítási készség, mely a kielégítetlen igények arányát mutatja.

1.1. Vállalati logisztikai rendszerek A vállalat anyagáramlási szempontból olyan nyílt rendszernek tekinthető, amely a beszerzési és az értékesítési piacokon keresztül kapcsolódik a környezetéhez.

3

irányítása és ellenőrzése. sajnos azonban e tárgy keretei nem engedik meg részletes kifejtését. termelési (gyártási) logisztikát. nagyfokú szállítási megbízhatóság. ha talpon akarnak maradni: • • • Piaci környezet: vevői (kínálati) piac. Feladata a késztermék raktártól a különböző értékesítési csatornákon át a felhasználókig terjedő áru. de még érintőleges tárgyalását sem. A vállalati logisztikai rendszerek feladata a vállalat és a beszerzési valamint az értékesítési piacok közötti. szervezése. mely az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja a hulladékok és csomagoló eszközök áramlását. hogy az anyagáramot a beszerzési piactól (beszállítóktól) a termelésen át az értékesítési piacig (felhasználók) követni és irányítani lehessen. hulladék kezelési (gyűjtési. • • E feltételekhez való alkalmazkodásban töltenek be egyre nagyobb fontosságú szerepet a vállalati logisztika fő részterületei. Ehhez kapcsolódik a második információáramlás. 1. disztribúció DRAPJ 2000. magas szállítási készség nagyfokú rugalmasság. az új évezred küszöbén alábbi feltételekhez kell alkalmazkodniuk. miközben azok minél nagyobb arányú újrahasznosítására törekszik. Az értékesítési lehetőségeknek kell meghatározniuk a vállalatok tevékenységét. Stratégiai szint: a hosszú távú logisztikai célkitűzések meghatározása az egész vállalat illetve egyes részlegei számára. amely ahhoz szükséges. A vállalati logisztikai rendszerek irányítási szintjei • • .2.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás.1. az export piacok kitágulása.és információáramlás tervezése. hiszen a hallgatók más kurzuson részletesen megismerkedhetnek a termelési logisztikával). elosztási (értékesítési) logisztikát. Termelés: komplex technológiák alkalmazása. szervezi. kis készletek. 4 • • 1. irányítja és ellenőrzi (e tantárgy tematikája miatt csak érintőlegesen foglalkozunk vele.1. megszervezése. Értékesítési feltételek: rövid szállítási határidők. Taktikai szint: a stratégiai szinten meghatározott célok elérési módjának középtávú megtervezése és irányítása. stb.) logisztikát. Nagyon fontos és jelentőségében egyre növekvő területről van szó. hogy a vállalatnál előállított késztermékek a hat M-elvnek megfelelően a vevők rendelkezésére álljanak. Információ feldolgozás: számítógépes. mely felelős. mely az alapanyag raktártól a termelési folyamat különböző fázisain át a készáru raktárig terjedő anyagáramlást tervezi. illetve a vállalaton belüli anyagáramlás és a hozzá tartozó információáramlás megtervezése. Eszerint megkülönböztetünk: • • ellátási (beszerzési) logisztikát. mely felelős a vállalat külső forrásból beszerzendő anyagi inputjainak a hat M-elvnek megfelelő rendelkezésre állásáért.1. erős verseny. Általános vállalati stratégia: piac (vevő) orientált. A vállalati logisztika főbb részterületei A vállalatoknak szerte a világban az 1990-es évek végére. a gyártási mélység csökkenése (külső beszerzések a saját gyártás helyett – „make or buy” típusú döntések!). Az értékesítés (elosztás) felől kiinduló információáramlásnak kell kiváltania a tulajdonképpeni anyagáramot (húzott áramlás). kis sorozatnagyságok. újrahasznosítási. melyek egybeesnek a vállalati anyagáramlás főbb szakaszaival. irányítása és ellenőrzése. nagyfokú rugalmasság. rövid átfutási idők. 02.

Operatív szint: az anyag-. és ellenőrzésére elkülönült logisztikai szervezeti egységet hozzon létre a vállalat. disztribúció • DRAPJ 2000.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás.és információáramlás végrehajtásának irányítása. irányítására. hogy a logisztikai rendszer működtetésére. Mindhárom irányítási szintnek megvan a maga feladatrendszere az egyes logisztikai részterületek vonatkozásában. 5 . termék. 02. A logisztikai irányítási feladatok megkövetelik. ellenőrzése.

a megfelelő mennyiségben. valamint a gyártástervezési és irányítási adatok alapján. szerződéskötések. közúti szállítás esetén a saját jármű és a fuvarozó vállalattal való szállítás közötti döntés. az alapanyag raktári készletgazdálkodás. hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-. Főbb feladatok az operatív (végrehajtási) szinten: • • rendelés feldolgozás: .a rendelés-visszaigazolások nyilvántartása. közreműködés a beszerzéssel. beszerzési piackutatás. Az ezzel kapcsolatos feladatok: a szállítási mód eldöntése (pl. segéd. a fuvarozó (szállítmányozó) keretszerződés megkötése. A beszállítási megrendelések lebonyolítása: előkészítés: . a rendelések összeállítása.és üzemanyagok.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás.a rendelési adatok kezelése. 02. közút. újra-beszerzési idő. megválasztása. a beszállítási megrendelések hosszú-. rendelési tételnagyság. stb.rendelési mennyiségek meghatározása a készletgazdálkodási. 2. és/vagy a raktári készletgazdálkodás által meghatározott adatok (pl. .a szállítási határidők meghatározása. rakodógépek. a járműrakodás megszervezése és előkészítése (rakodási mód. A beszerzés főbb feladatai stratégiai szinten: • • • • • a beszerzés tervezése (beszerzési tervek készítése).) alapján. a beszállítók kiválasztása. rakományrögzítési mód megválasztása. Ellátási (beszerzési) logisztika A beszerzéssel együttműködve azért felelős. az ügyvitel lebonyolítása.a rendelések feladása a szállítók felé és rendelés követés: . A VÁLLALATI LOGISZTIKA FŐ RÉSZTERÜLETEI 2. az anyagellátással kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalában vagy az anyagellátási stratégia megválasztásában. közép. az átlagos fogyás. a rakodási tervek elkészítése). előkészítése. 6 .és rövidtávú tervezése a gyártástervezés és – irányítás által meghatározott anyagszükségleti tervek. alkatrészek a megfelelő időpontban. a beszállítók és a (felhasználó) vállalat közötti anyagáramlás megszervezése. vasút). értékelése. ár és költségelemzés. összetételben és minőségben rendelkezésre álljanak. . a beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások. a fuvarozási (szállítmányozási) A beszerzési logisztika főbb feladatai a taktikai (irányítási) szinten: • • • • • • • • • • a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző eszközök (szállítási segéd-eszközök) megválasztása. disztribúció DRAPJ 2000.1.

és a tárolóhely-foglaltság • tárolás: - az áru mennyiségi és minőségi megőrzése. . tárolóhely foglaltság és készletnyilvántartás. kicsomagolás. . A JIT-elvű anyagellátásban a folyamat lényegesen egyszerűbb és gyorsabb. a készletcsökkenés nyilvántartásba vétele.szállítólevelek és egyéb árukísérő okmányok átvétele. kiszállítás a tárolótérből az áru előkészítő térbe és/vagy komissiózás.1.a szállítások megrendelése. (kivételezés). Készletszabályozás 7 . a készletnövekedés (bevételezés) nyilvántartásba vétele. minőség. esetleges tárolás közbeni anyagmozgatás. Alapanyag raktározás: betárolásra való előkészítés.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. kiszállító eszközök megrakása. továbbítása. esetleges visszaszállítási utasítás továbbítása. tárolási egységek összeállítása. kiszállítás a raktárból a felhasználó munkahelyekre. azonosság. továbbítása. . üres egységrakomány-képző eszközök.járműkirakás. • • A beszállítás lebonyolítása: beszállítás: . határidő szempontjából).a beérkezett rendelések adatainak nyilvántartása. tárolóhely kijelölés. 02. mennyiség. disztribúció DRAPJ 2000. 2. • • ellenőrzés (pl.a rendelések beérkezésének előrejelzése. egységrakomány-képzés vagy –bontás.1. beszállítás a tárolóhelyre. • árufogadás: • áruátvétel: a szállítási megrendelések nyilvántartása. reklamáció. . kiszállítás: - Az ismertetett folyamat a hagyományos – alapanyag készletezésen alapuló – anyagellátásra vonatkozik.reklamációk ügyintézése. . komissiózás. tárolóhely-felszabadulás • kitárolás. betárolás: egységrakomány-képzés. áruátvétel igazolása. a szállítási előrejelzések nyilvántartása. illetve csomagoló-eszközök elszállítása.

Az inputoutput folyamatok gyakran sztochasztikusak és a matematikai statisztika. 02. állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú.és kiszállítások általában a következő négy alapeset valamelyike szerint valósul meg: • • • • szakaszos beszállítás – folyamatos kiszállítás. vagy egyéb vállalaton kívüli ok miatt.és kiszállítási folyamatok törvényszerűségeitől és a készletezési stratégiától függ. változó időperiódusú és állandó tételnagyságú. Ilyenkor beszélünk készletezésről. az utánpótlás zavara. Szabályozott jellemző a készletszint.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. a készletezési stratégia működtetése és a rendelésfeladás részfolyamatai különböztethetők meg. állandó időperiódusú és változó tételnagyságú. a kívánatosnál kisebb készletek pedig zavart okozhatnak az ellátási. és informatikai költségeinek. a be. A szükségesnél nagyobb készletek a nagy és fölösleges eszközlekötés. mely a beszerzésre fordított összeg banki hitel kamata hitelre történő vásárlás esetén. a termelési vagy az elosztási folyamatban. rezsi. a környezetből és az anyagi folyamatokból származó információk fogadása. Beavatkozó jellemző a feladott rendelés. illetve a valószínűség számítás módszereivel írhatók le. hogy a készleten tartott mennyiség ne haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket. illetve betéti kamata. és a jelentős helyigény következtében költségnövekedést. fogyasztási. disztribúció DRAPJ 2000. • készleten tartási költség. Sokszor nem kerülhető el a pillanatnyi (rövidtávú) termelési igénynél nagyobb mennyiségű anyag beszerzése pl. A készletszabályozó rendszer feladata a készletezési stratégia működtetése. Zavaró (eltérítő) jellemző a kereslet. alkatrész-.és kiszállítás lehet: • • • • 8 . stb. Egy raktárba történő be. A raktárban tárolt készletek időbeli változása a raktárra gyakorolt külső hatások. folyamatok anyag-. nem szándékolt készletcsökkenés. folyamatos beszállítás – szakaszos kiszállítás. feldolgozása. A készletekkel kapcsolatban felmerülő költségek: • készletezési költség. A szakaszos be. Ennek biztosítását szolgálja a készletszabályozás. stb. hagyományos anyagellátású folyamatok esetében. Az optimumkritérium általában a megfelelően értelmezett költségek minimuma. folyamatos beszállítás – folyamatos kiszállítás (a raktározás a biztonsági készletekre korlátozódik. ha a beszerzés saját forrásból történt. arányos részét jelenti. termékszükségletének kielégítése gazdasági szempontok szerint optimált készlettartás mellett. különbségképzés. továbbítása. bér. beavatkozás) összhangban itt a készletfigyelés. a termelés folyamatosságának biztosítása. szakaszos beszállítás – szakaszos kiszállítás. A szabályozó rendszerek általános működési elvével (mérés. Feladata a különböző termelési. változó időperiódusú és változó tételnagyságú. mely a raktár amortizációs. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz. melynek költségei igen jelentősek lehetnek.

hogy a JIT-elv megvalósításának mindiga lánc előző tagjára van lényeges hatása (pl. A JIT új gyártási és logisztikai stratégia. Ha a logisztikai láncot a felhasználótól visszafelé követjük. áttekinthetőbb folyamatok. Ehhez a termelést kell a felhasználói igényekhez igazodóan irányítaniuk és csak akkor és csak annyi anyagot. ugyanakkor a vevők igényeinek minél rugalmasabb kielégítésére törekszenek. • A rendelési tételnagysággal kapcsolatban a rendelések lehetnek: • rögzített (q) nagyságúak. A JIT bevezetésével az alábbi előnyök várhatók: 9 . alkatrészt beszerezniük. azaz megvalósítja a korszerű húzott folyamat modelljét. a termeléshez szükséges terület 5 – 15%-os csökkenése.S]. A lehetséges készletezési stratégiák e változatok kombinációi. [s. Az állandó időperiódusú stratégiák állandó időközönkénti szakaszos készletfigyelést. Ennek köszönheti gyors terjedését is. disztribúció DRAPJ 2000. 2. A JIT koncepció fő elemei: • • • • • • • • • integrált információ feldolgozás – gyors információtovábbítás a beszállítótól a gyártón keresztül a felhasználóig. hogy az áru beérkezése után a készlet egy előre meghatározott maximális (S) értéket érjen el (változó tételnagyság). • amikor a készletszint egy előre meghatározott minimális (s) érték alá csökken (változó időperiódus).q] készletezési stratégia. A just-in-time (JIT)-elvű anyagellátás A vállalatok piaci versenyképességük megőrzése. illetve növelése érdekében a készletek és az átfutási idők csökkentésére. a változóak pedig folyamatos készletmérést igényelnek. amely a gazdaságosság növekedését eredményezi az idő és költségnövekedés elkerülése révén. Eszerint tehát létezik [s. Ez a JIT-elv szerinti anyagellátás. • olyan volumenűek. a termékminőség javulása.1.q]. felelős egységekre osztva. [t. 02. a rendelési tételnagyságokat – és ezzel összefüggésben a készletezési stratégiákat a következő alapesetek szerint szokás értelmezni: • A rendelési időpontokkal összefüggésben a rendelések feladhatók: • rögzített (t) időpontokban (állandó időperiódus). a gyártással szinkron anyagellátás. nagyobb rugalmasság. a termelő koncepciója csak a beszállítóval együttműködve valósítható meg). a gyártás szegmentálása – a termelés tagolása önálló. amikor és amennyi feltétlenül szükséges.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. egyszerűbb. 40%-os csökkenése. a készletekben lekötött tőke mennyiségének kb. Készletgazdálkodási és közgazdasági megközelítésben a rendelési időpontokat.2. akkor világossá válik. az átfutási idők átlagosan 60%-os csökkenése.S]. [t.

kedvező terhelési mutatók. az anyag. A termelési (gyártási) rendszerek lehetnek: • Technológiai csoportosításúak (műhely rendszerűek). hosszútávon igényelt alkatrészek. nagy értékű alkatrészek. szolgáltatás előállításánál és nem minden beszállító partnerrel lehet. akkor az többször visszakerül ugyan abba a termelő egységbe. termékek. A JIT-koncepció megvalósításának alapelvei: • • • • • • • • • • • • • a résztvevő egységek csak akkor kezdhetik meg a termelést. disztribúció DRAPJ 2000. 10 . könnyen változtatható termékösszetétel. Termelési logisztika Fogalma: a termelési rendszer alatt a kitűzött termelési cél elérése érdekében létrehozott munkahelyek és termelő berendezések egymás közötti anyag. amelyek készletezése jelentős forgótőkét köt le. irányítása. a dolgozók képzése és motívációja a felelősségteljes minőségi munkavégzésre. hosszú anyagmozgatási utak. a minőségért való felelősség nem egyértelmű. közép. nagy a közbenső tárolási igény. gazdaságtalan anyagmozgatás. 02. Alkalmazásának főbb feltételei illetve elősegítői: Az alkalmazási feltételekből világosan kiderül. Ez egyben az egyszerű irányítási módszerek bevezetésének is a feltétele. nagy térfogatú alkatrészek és termékek. gyártók és szolgáltatók tevékenységében.2. a termelésprogramozás körülményes. Hátrányai: hosszú termék átfutási idő. a gyártási folyamat nagyfokú rugalmassága a beszállítónál. a szükségtárolók miatti rossz terület kihasználás.és rövidtávon a résztvevők (beszállítók és felhasználók között. folyamatos felhasználás kis ingadozással. 2. szoros partneri együttműködés hosszú-. Így ha a terméken ugyan azt a technológiai műveletet többször is el kell végezni.és információáramlásának megtervezése. vagy érdemes megvalósítani a JITelvű anyagellátást. nincs folyamatos termékáramlás. azaz az elkészült termékeket a felhasználó hozza el igénye szerint (húzott folyamat – „pull-elv”). amelyek tárolása költséges. 2. és vezetése. stabilan funkcionáló szállítási és információs kapcsolatokkal rendelkező beszállító / vevő alkalmas a JIT megvalósítására. a felhasználó egységeknél az időben pontos beszállítások következtében a korábbiakhoz képest jóval kisebb mennyiségű készletek tárolására van szükség. magas fajlagos termelési költség.és áruáramlás az „elszállítási elv”-nek megfelelően történik. alacsonyfokú automatizálhatóság.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. jó termelési terület kihasználás. illetve stabil szállítói kapcsolatok. Előnyei: jól áttekinthető.2. ellenőrizhető géppark. létrehozása. ahol nincs elegendő hely a tárolásra. ahol az azonos technológiai feladatokat ellátó munkahelyek tartoznak egy csoportba. Minden termelő egységben a gyártásnak csak egy technológiai fázisát végzik. hogy nem minden termék. amikor arra az árura a felhasználónak szüksége van. termékek.1. magas minőségi színvonal szükséges a JIT-ba bevont beszállítók. vagy drága tárolóhelyek takaríthatók meg.

Alkalmazásának feltételei: számjegy vezérlésű (NC. az eltérő műveleti idők miatt műveletközi raktározás szükséges. vagy azonos gyártási sorrendű. csökkenő selejtarány. Hátrányai: más termékre való átállás. nagy a beruházási igénye. rendkívül érzékeny az ellátási. Váltakozó tárgyú elágazásos gyártósor: szűk alkatrészválaszték mellett alakítható ki. alacsonyabb szerszámozási. egy-egy technológiai művelet elvégzésére több berendezés szolgál. ahol a végtermék egyes alkatrészeiből nagyobb darabszámot kell előállítani. -irányítás. Például egy hajtóműveket gyártó üzemben lehet tengelygyártó. de néhány munkahely után eltérnek. Előnyei: egyszerű termelésirányítás. 02. Olyan sorozat termelés esetén alkalmazható eredményesen. -ellenőrzés. ahol a munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében helyezkednek le. anyagmozgatás. amelyek valamely munkatárgy (pl. • Termék (tárgyi) csoportosításúak amelyben azok a munkahelyek képeznek egy termelési egységet. Komplex folyamatos gyártósor: annyi induló vonal van. szerelő csoport.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. ezzel alkalmassá téve őket a gyors és költségkímélő termékváltásra és a fogyasztói igények rugalmas követésére. az egymást követő technológiai műveleteket végző berendezések elrendezése általában nem követi a technológiai sorrendet (a technológiai sorrendet a gépek között a kiszolgáló robot biztosítja). ha az induláskor az alkatrészek technológiai sorrendje azonos. egyenletesebb termékáramlás. rövidebb anyagáramlási utak. termelési. disztribúció DRAPJ 2000. ahány alkatrésze van a gyártmánynak. automatizált anyagátadó alrendszer. CNC) automatizált szerszámváltású megmunkáló gépek. Az anyagmozgató gépek folyamatos vagy ütemes előrehaladásával hangolják össze az eltérő műveleti időket. alkatrész) megmunkálásához szükségesek. a gépek jó kihasználtsága nem mindig biztosítható. Folyamatos termelési rendszer is a munkahelyek tárgyi elrendezésén alapul. stb. majd ezek egymásba csatlakoznak és egy végállomásra – az összeszerelés helyére – futnak be. információáramlás) egyetlen egységes rendszerré fogja össze. magasabb termelékenység. zavarokra. jól áttekinthető folyamat. Változatai: Egyszerű folyamatos gyártósor: a megmunkáló gépek egyetlen sort alkotnak egy induló és egy végponttal. a munkadarabok folyamatszerűen áramlanak a helyhez kötött anyagmozgató gépeken. illetve a termékmennyiség növelése nehézkes és költséges. Előnyei: kis termelési terület. ipari robotok a megmunkáló gépek kiszolgálásához. ha a különböző munkadarabok technológiai sorrendje eltérő. A folyamatos és a csoportos rendszer kombinációja: akkor alkalmazható. könnyen automatizálható. alacsony fajlagos termelési költség. egyszerű termelésprogramozás. de vannak azonos műveletek is. fogaskerékgyártó. vagy a különböző végtermékek hasonló alkatrészei azonos technológiai műveleteket igényelnek. 11 . raktározás. technológiai alrendszer. Összetevői: automatizált gyártási. Hátrányai: érzékeny a termékváltozásokra. a minőségért való felelősség egyértelmű. Egyféle. több választékú termékek tömeges előállításánál alkalmazható célszerűen. készülékezési idő és költség. sebességváltóház gyártó. rugalmas anyagmozgató rendszer. • • • • • • • • Integrált (rugalmas) gyártórendszerek a termelés önálló tényezőit (technológia.

mint optimum kritériumnak a figyelembevételével.2. • • • automatizált anyagmozgató alrendszer. míg a nettó anyagszükséglet figyelembe veszi a különféle raktárakban már meglévő és a gyártás alatt lévő készleteket is. melynek során a biztosítják a rendelések pontos teljesítését.2. Mindezek megléte esetén a megrendeléseket a szükséges dokumentumokkal együtt ki kell adni az egyes munkahelyeknek. akkor a gyártásirányítás meghozza a szükséges intézkedéseket a termelési folyamat stabilizálására (szabályozó kör). hogy a késztermék befejezési időpontja megváltozna. A gyártási rendelések kiadása az üzemek felé a tervezett elkészülési időpontoknak megfelelően. hogy a vevő igényét a szállítási határidőre ki lehessen elégíteni. Ezek érdekében folyamatos adat-. melynek keretén belül vizsgálni kell a homogén gépcsoportok kapacitását. Ha az eltérések a tűréshatáron kívülre kerülnek. amelynek eredménye az a legkésőbbi időpont. és a visszafelé időzítés. a kiadott gyártási paraméterek betartását. illetve információgyűjtés folyik az egyes munkahelyekről. Ez a műveletek optimális időbeli sorrendjének meghatározása pl. mennyiség és időpont szerint. Erre legalább két módszer áll rendelkezésre: az előre időzítés. 02. ami származhat tényleges megrendelésből vagy prognosztizált igényekből. 12 • • • • • A gyártásirányítás megoldandó feladatai: • • . stb. akkor egyeztetni kell. Ez a munkaelosztás. alkatrész és részegység igénye. alkatrészek. A bruttó anyagszükséglet a teljes végtermék mennyiség anyag-. 2. melynek eredményeként a tartalékidők számíthatók ki. melynek során vagy az igényeket illesztik a kapacitásokhoz. stb. rendelkezésre állásának ellenőrzése után. Ennek során foglalkozni kell: az egyes műveletek kezdő. Rendelésellenőrzés. vagy a kapacitásokat az igényekhez. Ha az igények és a kapacitás lehetőségek eltérnek. disztribúció DRAPJ 2000. részegységek. Két szervezeti formája különböztethető meg: centralizált (egy irányítóhely végzi az összes munkahely munkaelosztását) és decentralizált (a tervezési és döntési jogosultságok egy részét átadják a végrehajtási szinteknek).és befejezési időpontjainak meghatározásával. automatizált raktári alrendszer. az időkapacitások (a tervezhető kihasználás) meghatározásával. A határidő. a szükséges anyagok. A terméket felvevő piac előrelátható igényét kell figyelembe venni. A mennyiségi tervezés során meg kell határozni a bruttó és a nettó anyagszükségletet és el kell készíteni azok beszerzési tervét. vagy irányítás. amikor el kell indítani a gyártást ahhoz. a kapacitások maximális kihasználásának vagy a határidő túllépések minimális szintre való szorításának.és kapacitástervezés során a megrendelések időbeli lefolyását kell megtervezni és koordinálni a rendelkezésre álló kapacitások figyelembe vételével. a minimális átfutási időnek. Gyártástervezés és –irányítás Megoldandó feladatok a gyártástervezés keretében: • A gyártási programtervezés keretén belül kell meghatározni az elkészítendő termékeket fajta. hierarchikus felépítésű számítógépes információs alrendszer.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. melyeken belül a műveletek kezdési időpontja szabadon megválasztható anélkül. a gyártási sorrend megállapításával.

a készáru raktárban az eladások miatt) hiány keletkezik. Az MRP II felhasználói négy csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartozók az üzleti élet minden területén támogatást várnak a rendszertől. Az MRP I (Material Requirement Planning) nevéhez illően elsősorban az anyag szükséglet tervezésére szolgált. Alapelve. raktárkészletek stb. Ehhez az szükséges. A gyártás tervezésére és irányítására szolgáló rendszer-koncepciók A hagyományos gyártási és logisztikai stratégiák esetében a legrégibb és legelterjedtebb rendszer-koncepció az ún. Ez a folyamat a teljes logisztikai láncon át egészen a beszállítói körig tart valamennyi gyártási szakaszon keresztül. az ütemraktárhoz). Továbbfejlesztett változata az MRP II (Manufacturing Resource Planning) már a gyártás teljes erőforrás szükségletének tervezésére alkalmas. alkatrész törzsadatok. stb. általában napi vagy még kisebb adagokat kell gyártani. a marketing tevékenységhez. munkatervezési törzsadatok. melynek legalább két fejlődési és fejlettségi szintjét lehet megkülönböztetni. A JIT-elvű termelési és logisztikai stratégai megvalósítására alapvetően kétféle rendszer alakult ki: • A KANBAN (kártya) rendszer. a másodikba tartozók elsősorban a gyártás tervezésére és irányítására veszik igénybe. MRP. a szükséges adatok és szimulációk biztosításával. Működési elve: amikor a felhasználónál (pl. a gyártást irányítónak egyenletesen kell leterhelnie az egyes gyártó munkahelyeket. a megrendelések adatai. önszabályozó (kanban) köröket alkalmaz. melynek központi része az általános adatbázis. A szerelés befejezése után a készáru raktárban az előző napon keletkezett hiányt (eladott mennyiséget) pótolják. A szabályozás segédeszköze a kártya. 02. a határidők. Megfelelő működéséhez a következő szabályokat be kell tartani: a felhasználó soha ne igényeljen a szükségesnél több anyagot. és kéri az éppen eladott mennyiségű árufajta újra előállításához szükséges alkatrészeket a szerelés aktuális szükségleteinek fedezésére. a pénzügyi információs rendszer kialakításához. illetve ne tegye ezt meg a szükségesnél korábban. (Bizonyos megoldásoknál a kártyát egyéb adathordozóval váltják ki). míg a negyedikbe tartozók csak adatfeldolgozásra veszik igénybe. Minden olyan információt a kanbankártya tartalmaz.). irányítási rendszer. információ (kártya) jut el a forráshoz (pl. mind pedig a rendeléstől független. Ennek a célnak az elérésére a forrás és felhasználó helyek között működő un. Legfontosabb elve a „termeld meg azt. szerszám-. amelyet a japán Toyota cég fejlesztett ki. a kutatás-fejlesztéshez. a szükséges anyagot mindig a felhasználó hozza el a forráshelyről. 13 • • • • • • . viszonylag hosszabb időn keresztül állandó (törzs)adatok (darabjegyzékek. hogy „termeld meg azt. mely szintén a gyártási folyamatok mélyebb szintű tervezését és irányítását feltételezi. Az MRP II segítséget nyújt például a kapacitástervezéshez. a termelő soha ne termeljen az igényeltnél többet és azt soha ne továbbítsa korábban. • Adatok folyamatos karbantartása. a kiinduló anyagok listája. a mennyiségek. a harmadik csoport tagjai csak a készletek nyilvántartására használják. amely az információt hordozza. a raktárkészletek adatai. amit tegnap felhasználtál”. Mindkét verzió azonos logikai alapon működő tervezési. mely magába foglalja mind a rendeléstől függő adatok (megrendelések száma. gépi-. amelyben többek között megtalálható a gyártási ütemterv. stb. a legyártásra kerülő alkatrészek azonosítója. disztribúció DRAPJ 2000. amely szükséges a pótláshoz.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. Szinkrongyártás. személyi-törzsadatok) napra készen tartását. amire holnap szükség lesz”. hogy a vevői megrendelésekből kiindulva egy-egy időszakra (napra) pontosan meg lehessen határozni az előállítandó késztermékekhez szükséges anyagok.

valamint a késztermékraktári készletgazdálkodás adatai alapján. szervezi. 02. • • késztermék-raktári készletgazdálkodás. a csomagolás és a termékkibocsátás itt egy egységes felépítésű szervezet részei. csomagolás. A kiszállítási (vevői) rendelések teljesítésének bonyolítása: . Így ideális esetben elérhető. a gyártástervezés és –irányítás által meghatározott termelési programok. A CÍM rendszerben az üzemgazdasági és műszaki-konstrukciós jellegű tevékenységi körök között kétirányú. Számítógéppel integrált gyártás (CÍM – Computer Integrated Manufacturing) Koncepciója a gyártóberendezések és a számítógépek integrációján kívül a műszaki. Késztermék raktározás • betárolásra való előkészítés.és információs kapcsolat áll fenn. irányítási) szinten. Főbb feladatai a taktikai (tervezési. az elektronikai és az információs rendszerek egyesítését is célul tűzi ki. 2. kitárolás. a gyártási és szerelési folyamat. tároló hely foglaltság nyilvántartásba vétele. tárolási egységek összeállítása. Ennek érdekében a késztermék raktártól – a különböző értékesítési csatornákon át – a vevőkig terjedő áruáramlást és az ehhez kapcsoló információáramlást tervezi. amennyiben egy számítógép-bázisú „központi idegrendszer” köré új rendszerű munkafolyamatot épít fel. tárolóhely-felszabadulás nyilvántartásba vétele. hogy raktár. A korábbi gyártástervezési és –irányítási elvek teljes megváltoztatását követeli meg. tároló hely kijelölés. a vevői megrendelések teljesítésének tervezése a piac igényeinek megfelelően. a (termelő) vállalat és a felhasználók (vevők) közötti anyagáramlás megszervezése. Vállalati elosztási (értékesítési) logisztika Azért felelős. beszállítás a tároló helyre. alkatrészek mennyiségét és minőségét. komissiózás: • • előkészítés: 14 • Főbb feladatai az operatív (végrehajtási) szinten: • áruátvétel. kiszállítás a tárolótérből. betárolás • • tárolás. készletcsökkentés. a technológiai tervezés.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. illetve készlet nélküli termelés valósuljon meg. Az eddig elszigetelten végzett részfolyamatok. egységrakomány-képzés. készletnövekedés. a terméktervezés. előkészítése. ellenőrzés. mint pl.3. irányítja és ellenőrzi. hogy a hat-M elvnek megfelelően az előállított késztermékek a felhasználók rendelkezésére álljanak. disztribúció DRAPJ 2000. de sokrétű adat.

a rendelés-visszaigazolások nyilvántartása. továbbítása. a rendelési adatok ellenőrzése. a szállítások jelzése a vevők felé. járműkirakodás. a rendelések visszaigazolása. a gyártási utasítás. ügyintézés: rendelés követés: A kiszállítás (áruterítés) lebonyolítása a kiszállításra való előkészítés: • • csomagolás. a szállítólevelek kiállítása. szállítási megrendelések nyilvántartása.3. a reklamációk intézése. a kiszállító járművek megrakása. • • • • a rendelés vétele. a küldemény és a szállítólevelek. csomagolóeszközök. az elmaradások nyilvántartása. a rakomány rögzítése. egységrakomány-képzés. egységrakományok megbontása. ha a gyártó saját telephelyén adja át az árut a vevőnek (ex works). 02. árukísérő okmányok átadása. üres egységrakomány-képző eszközök kiszállítás a vevők kiszolgálása (ha erre a gyártó külön vállalkozott): A kiszállítással kapcsolatos feladatok elmaradhatnak. továbbítása. kicsomagolás. a kiszállítások megrendelése (saját gépjárművel való kiszállítás esetén járattervezés). 2.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. kiszállítási egységek összeállítása. a szállítási határidők meghatározása. Elosztási rendszerek 15 . visszaszállítása. a rendelések teljesítésének nyilvántartása. a reklamációk nyilvántartása.1. disztribúció DRAPJ 2000.és a rendelési adatok egymáshoz rendelése. a készlet-. a rendelési adatok kezelése.

02. az igényekhez igazodó szállítási gyakoriság. logisztikai (fizikai) elosztási rendszerek: a szállítás és a raktározás révén lehetővé teszik a térbeli és az időbeli különbségek áthidalását. mennyiségi kiegyenlítés (a vállalat által előállított termékeket fel kell osztani a vevők által igényelt mennyiségekre). információs csatornák) állnak. 16 . milyen szállítóeszközzel kell szállítani és mely raktárban tárolni? a térbeli különbségek kiegyenlítése (szállítás a termelőhelyek és a vevők telephelyei között). Feladatai a következő kérdésekkel írhatók le: • • Hol. amely a felhasználók igényeinek legjobb kielégítését biztosítja. logisztikai szolgáltató cégek. Olyan értékesítési szervezetek. szállítópályák. stb. melyik útvonalon. Az elosztási rendszerek által nyújtott szolgáltatások színvonalát éppen e követelményeknek való megfeleléssel lehet jellemezni. fuvarozók. Az elosztási rendszerek feladó. de különböző időpontokban. • A kereskedelmi lépcsők száma szerint az elosztás lehet közvetlen (amikor közbenső lépések nélkül kerül az áru a termelőtől a fogyasztóhoz) és egy vagy többlépcsős közvetett (amikor különböző szintű kereskedelmi egységek ékelődnek a termelő és a fogyasztó közé). nagyfokú pontosság és megbízhatóság. ki által és milyen szolgáltatással kell az árukínálatot biztosítani? Melyik termékből. Célja olyan áru. raktárakból. valamint a közöttük meglévő kapcsolatokból (pl. biztonsági készletek tárolása (sztochasztikus kereslet esetén egy meghatározott szállítási készség biztosítása érdekében szükség lehet biztonsági készletek tárolására). disztribúció DRAPJ 2000.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. Az elosztási feladatok lebonyolításában résztvevő szervezetek az elosztási rendszerek alrendszereiként foghatók fel.és a hozzá tartozó információáram létrehozása. bizományosok. értékesítő (kereskedelmi) vállalatok. a felhasználók beszerzési szervezetei. kereskedelmi láncot. Az elosztási rendszereknek az alábbi funkciókat kell teljesíteni: • • • • • Az elosztási rendszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények: • • • • kis károsodási és veszteség kockázat. milyen mennyiséget. Az elosztási (értékesítési) rendszerek csoportosítása: • akvizíciós rendszerek: átveszik az áru feletti rendelkezési jogot.és fogadóhelyekből. időbeli kiegyenlítés (át kell hidalni a kereslet fellépése és az annak kielégítéséhez szükséges tevékenységek elvégzése közötti ütem különbséget). termékfajta szerinti kiegyenlítés (ha egy vállalat többfajta terméket gyárt különböző telephelyeken vagy egy helyen. amelyek a gyártótól a felhasználóig részesei az áru útjának. Ilyenek: a gyártó cég értékesítési logisztikai egysége. illetve értékesítési csatornát képeznek. akkor szükség lehet a vevők által igényelt választék összeállítására). messzemenő rugalmasság az igények kielégítésekor.

a késztermék raktározási rendszer. a járművek kirakodását végző anyagmozgató rendszerek.4.3. a műszaki fejlődés. a közbülső raktározásokat. a termelő részlegek közötti. a szolgáltatási színvonal növelésére) és új rendszer létrehozására. vállalatok működnek együtt a szállítás. készleteznek. 2. a rakodás. A logisztikai ellátó-elosztó központok (illetve ezek hálózatai) az áruforgalmi központok (ÁFK) fejlettebb változatai. A fejlesztés irányulhat a meglévő rendszer korszerűsítésére (pl. a késztermék kiszállító járművek megrakását végző anyagmozgató rendszerek. 02. szállítmányozó. stb. 2. a termelő részlegek anyagmozgató és raktározási rendszerei. a segéd. stb.5. az átfutási idők csökkentésére. logisztikai szolgáltató stb. illetve a gyártó részlegek és a raktárak közötti anyagáramlást biztosító rendszerek. megtervezik és megszervezik a szállításokat. Összehangolják az ellátók és a felhasználók igényeit. A logisztikai teljesítmények költségeinek összetevői: 17 . területein a termék előállítás és az értékesítés folyamatainak zavartalan lebonyolítása érdekében. az információáramlás. lényegesen több szolgáltatást nyújtanak. szűk keresztmetszetének feloldására. Egy-egy logisztikai ellátóelosztó központ – a szállítási távolságok. a munkahelyek kiszolgálási rendszerei. a késztermék kiszállítási rendszer. disztribúció DRAPJ 2000. a hulladékkezelés (gyűjtő és újrahasznosítás) anyagmozgató rendszere. a társadalmi környezeti feltételek állandó változásai folyamatosan új követelményeket támasztanak a vállalatokkal szemben.és az üzemanyag raktári rendszerek.és folyamat innovációra – és ezzel összhangban – a vállalati logisztikai rendszer folyamatos fejlesztésére kényszerülnek. terület kiszolgálására alkalmas. a megkívánt rugalmasság.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. Ezek vállalatok térben kiterjedt gyáregységeinek kiszolgálására. a folyamatok optimálására és az erőforrások optimális elosztására vonatkozó tervek kidolgozásának támogatására. a tárolás. Ezek általában az alábbi területeken valósulnak meg: • • • • • • • • • • az anyagbeszállítást biztosító rendszer. A logisztikai teljesítmények és költségek elemzése. Logisztikai ellátó-elosztó központok A többlépcsős elosztás korszerű módja az egyre inkább terjedő logisztikai ellátó-elosztó központok közbeiktatása. az alap-.2. országoknak az ellátási-elosztási folyamatba való kapcsolása már ellátó-elosztó hálózat kialakítását igényli. Az ÁFK-k közlekedési szempontból kedvező helyen létrehozott ellátó-elosztó egységek. További régióknak. A logisztikai rendszerek fejlesztése A piac. ezért versenyképességük hosszú távú megőrzése érdekében szinte folyamatos termék. rendezik az elszámolásokat. 2. a szállítási készség figyelembevételével – jól behatárolható régió. értékelése Fő célja: a logisztikai folyamatok mennyiségi és minőségi szempontú jellemzésére alkalmas információs rendszer kialakítása és ennek alapján a szűk vagy bő keresztmetszetek feltárása. amelynek keretén belül különböző közlekedési. a megtermelt termékek térbeli elosztására jöttek létre.

minőségi mutatók. a feltárt költségadatok feldolgozása. a vállalat saját logisztikai rendszerén belül a teljesítmények létrehozásában közreműködő technikai eszközök üzemeltetési költségei. késedelmes szállítások aránya) 18 . disztribúció • DRAPJ 2000. az eltérések okainak elemzése. melyek a logisztikai teljesítmények mennyiségi adatait mutatják be abszolút számokban. A mutatók lehetnek: • • • • • • Módszerei: • bázis mutatók. a külső logisztikai szolgáltatóknak kifizetett költségek.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. termelékenységi mutatók. melyek a logisztikai teljesítmények egységeire eső költségeket fejezik ki (pl. az egy megrendelésre eső költségek). a szolgáltatások színvonalát jellemzik (pl. vagy egy bázis időszak hasonló adataihoz viszonyítva. valamint az irányítás költségei. a mindenkori terv / tény számok összehasonlítása. 02. melyek a logisztikai kapacitások kihasználtságát jellemzik. a munkabér és járulékai. mutatószámok képzése elsősorban a vezetői döntések előkészítéséhez és a logisztikai költségvetés elkészítéséhez. gazdaságossági mutatók. melyek a logisztikai teljesítmények minőségét.

3.). komissiózást (pl homlokrakodóval. elosztási vagy áruszállítási rendszert szolgálnak ki. információs és irányítási rendszerek 3. melyek • a termelő részlegek (épületek is) közötti (pl. az anyagmozgatási útvonal. A LOGISZTIKAI RENDSZEREK ALRENDSZEREI Minden logisztikai rendszer egymástól fogalmilag és tartalmilag jól elkülöníthető részrendszerekből épül fel.1. targoncával. disztribúció DRAPJ 2000. térfogat vagy darab mértékegységben.és kiadó téri anyagmozgatást. illetve egy folyamat végrehajtásának időtartama. • a termelő részlegeken belüli. tervezéséhez és később működésük elemzéséhez. ellátási. a sebesség (m/s) és a 19 Mozgás jellemzők: az anyag áramlás . egyéb (pl.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. melyek speciális igényeket elégítenek ki. • az áru előkészítés . • a munkahelyi anyagmozgatás. Az idő (t). megrakás). 02. konveyorral). anyagkezelés (pl munkadarab gépbe helyezése emelővel) feladatait oldják meg. melyeket érdemes külön-külön is megvizsgálni.1. raktározási rendszerek. melyek a belső és a külső szállítás közötti kapcsolatot teremtik meg (átrakás. Főbb csoportjai: • termelési rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek. • rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek. Az anyagáramlás és az anyagmozgató rendszerek jellemzői Az anyagmozgató rendszerek kiválasztásához. melyek megoldják: • a tárolótéri anyagmozgatást – tárolótéri ki. • raktári anyagmozgató rendszerek. Az anyagmennyiség (M): tömeg.és betárolást. vagy a közlekedési alágazatok csatlakozási helyein a különféle járművek közötti átrakást valósítják meg. könyvtári) anyagmozgató rendszerek. targoncával). áruszállítási rendszerek.fogadó.1. mint valamely esemény bekövetkezésének időpontja. Ezek: • • • • anyagmozgató rendszerek. Mindig valamilyen termelési. illetve a szállítópálya vonalvezetése és hossza. munkahelyek közötti (pl. • 3. optimálásához elengedhetetlenül szükséges az általuk megvalósított fizikai folyamatok illetve a berendezések jellemzőinek ismerete: Anyagáramlás jellemzők: • • • • Az út (s). stb. Anyagmozgató rendszerek Feladatai: a mikrologisztikai rendszereken belüli anyagáramlás megvalósítása.

• A fajlagos mozgatási költség (pl. statikai jellemzői. a meglévő közlekedési infrastruktúra jellemzői. A teljesítőképesség nagyságát oly módon kell megválasztani. illetve építendő épület elrendezése. • Gazdaságossági szempontok: • A várható beruházási költség. disztribúció DRAPJ 2000. • Az anyagmozgatási útvonalak rugalmas megváltoztatási lehetősége. • az anyagáram intenzitása és időbeni megoszlása. Az anyagmozgatási feladatok jellemzői: • a mozgatandó anyagok jellemzői (darabáru. Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége: az időegység alatt mozgatható maximális anyagmennyiséggel jellemezhető. stb. rendelkezésre álló űrszelvény. • Az anyagmozgatás terület igénye. • Alkalmazkodási képesség a mozgatandó anyagok változásához. gáz. a telepítési adottságok (a meglévő épületek elrendezése). • gyorsulás (m/s2) mozgásjellemzőkkel írható le.). méretei. rámpák). integrálhatóság automatizált rendszerbe. A mozgatott anyagok jellegétől függően általában t/h. különleges bánásmód igénye stb. • A várható megtérülési idő. a mozgásjellemzők és az anyagmozgató rendszerek (gépek) teljesítőképessége. folyadék. egy tonna árura jutó költség). a rendelkezésre álló rakodóhelyi létesítmények (pl. • Épületen belüli rendszerek esetében: a meglévő.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás.1.). • A helyszíni. hogy az anyagmozgató rendszer tegye lehetővé az anyagáramlás zökkenőmentes lebonyolítását. 20 . 02. létesítményi adottságok: • Épületen kívüli rendszerek esetében: a rendelkezésre álló terület nagysága. • a fel. • Egyéb szempontok: • Automatizáltság. 3. ha a rendszer teljesítőképessége 15 – 20 %-al meghaladja az anyagáram intenzitását (az adott keresztmetszeten időegység alatt áthaladó anyagmennyiség). m3/h vagy db/h mértékegységben. melyek főbb csoportjai: • • Az anyagáramlás. illetve elemeik. az anyagmozgató gépek megválasztásakor számos egymással bonyolult kölcsönhatásban álló tényezőt kell figyelembe venni.illetve leadóhelyek egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedésétől függő anyagmozgatási útvonalak jellemzői (szintkülönbség. vízszintes síkban mért távolság. Ez akkor következhet be.2. • Az üzemeltetési költségek. ömlesztett anyag. Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztásának szempontjai Az anyagmozgató rendszerek.

A raktárak tehát komplex. amely a megelőző és a követő részfolyamatok anyagáramlási intenzitás változásának kiegyenlítése céljából készleteket gyűjt. az anyagmozgató eszközök és gépek. stb. befogadóképességük és mozgatási rendszerük teljesítőképessége lehetővé tegye a szükség szerinti ki.2. • 3. valamint létesítményrendszerre van szükség. majd tovább adja. amelyeknek van saját kapcsolatrendszere és belső folyamata. • rakodóeszközök és gépek.illetve berendezésrendszerre. hogy az áruk minőségét és mennyiségét veszteség nélkül megőrizzék. A raktározási alapfolyamatok megvalósításához összehangoltan dolgozó eszköz. • szállítópályák. valamint a tárolótéri létesítmények szoros kapcsolatban állnak egymással. • ellenőrző eszközök és berendezések. Raktározási rendszerek A raktározás a kitermeléstől a felhasználásig terjedő komplex rendszer részfolyamatait összekötő elem. A raktárakban az áruk bizonyos ideig nyugalmi helyzetben vannak. csak kölcsönös összefüggésben tervezhetők. • tároló eszközök és berendezések. A raktárak célja és feladata.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. illetve alakíthatók ki. • átvevő. A raktározási rendszer alapvető paraméteri: • • a raktár befogadóképessége (a raktárban egy időpontban elhelyezhető anyagmennyiség). illetve berendezésrendszer: • be. rendszerbe ágyazott létesítmények. • rakodóhelyek. mely kiegészülhet további részfolyamatokkal (ellenőrzés. a raktárakra mégis az áruk folytonos mozgása. • A bővítési lehetőség.). a készletek állandó változása jellemző. stb. • Létesítményrendszer: • közlekedési kapcsolatok.és kiszállító eszközök. belső szállítási) és a nyugalmi (tárolási) műveletek összessége. Közülük az anyagmozgató 21 . disztribúció DRAPJ 2000. • tárolóterek. az anyagmozgató rendszer átbocsátóképessége (a rendszer által adott időszakban mozgatható árumennyiség). 02.és kiadóhelyiségek. Inputját a környezetből érkező különböző formában és intenzitással megjelenő anyagok. melyek az alábbiakból állnak: • Eszköz-. egységrakomány képzés. szolgáltatás. A technikai alrendszerek közül a tárolóeszközök és berendezések. anyagmozgatási utak. információszerzés. A raktári alapfolyamat a mozgási (rakodási. outputját pedig a környezet felé az igényeknek megfelelően kibocsátott termékek képezik.és betárolást. • belső szállítóeszközök és gépek.

készletnagyság. a létesítmények és a raktározás műszaki színvonalát is. stb. silók – helyhez kötöttek vagy áttelepíthetők) külső hatásokra érzékeny por vagy szemcsés ömlesztett árukat.2. közlekedési. méret. esetleg ömlesztett árut. mennyit.JATE SZÉF Logisztika / szállítmányozás. szállítmányozói és a termelési folyamatban betöltött szerepük szerint: a térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint: 22 .) 3. mennyiség (természetes mértékegységekben. meddig. árucikkek száma. sajátosság (alak. késztermék. felvásárló. Az általános raktározási gyakorlatban: • • • • raktárépületben (hagyományos-. stb. félkésztermék. meghatározzák a tároló berendezések. nedvességre való érzékenység. disztribúció DRAPJ 2000. stb. mezőgazdasági. tárolókban (nyitott. folyékony.2. kereskedelmi. A feladat elemzése során választ kell keresni a következő kérdésekre: mit. tetővel ellátott. hogyan és hol kell tárolni! 3. 02. A tárolási módok megválasztásának szempontjai A tárolási módok a tárolandó áruk mennyiségi és minőségi megóvását lehetővé tévő – raktározási célra kialakított – létesítmények szerint határozhatók meg.). tartályban (helyhez kötött.2. közlekedési. A technikai alrendszerek egyes elemeinek megválasztását a raktározási feladat befolyásolja.) időjárásra kevéssé érzékeny darabárut. terepszint alatti. eszközök és gépek a legdinamikusabbak. stb. termelőeszközkereskedelmi. hőre. • • • • • alapanyag.). aknás. csarnok-. áttelepíthető) elsősorban folyékony és légnemű anyagokat tárolnak. ömlesztett anyagokat. különleges) darab-. melléktermékhulladékgyűjtő.terepszinti. árufajták. • • • fogyasztásicikkkereskedelmi.1. A raktárak csoportosítása A nemzetgazdasági ágazatok alapján: • • • • ipari. hombárban (bunkerek. A tárolási módok megválasztását a tárolandó áruk alábbi jellemzői befolyásolják: • • • fizikai állapot (ömlesztett. magas raktár. körülkerített . segédanyag.

mind a tételszámokat tekintve ezen árufajta adja a legtöbb raktározási feladatot. tömeg. Előnyei: kis beruházási költség. Jellemzőik: kis befogadó képesség. Jellemzőik: egyszerű belső műveletek.). nehéz a tároló terület áttekintése. (Az egységrakomány lehet például EURO raklapnyi mennyiség. A darabáru-raktározási rendszerek általában a tárolási egységek jellegében (egyedi. Mind a mennyiségeket. ha nem követelmény. nagy beruházással gépesíthetők. vagy csomagolása nem rendelkezik kellő szilárdsággal.3. stb. a térkihasználás kicsi. ezért – kissé önkényesen a terjedelmi korlátok miatt – e helyen csak ennek egyes részleteibe tekintünk bele nagyvonalúan. • • • • 3. Az alkalmazható tárolási rendszerek főbb változatai: • Állvány nélküli statikus (nagy. Hátrányai: a tárolási egységekhez nem lehet közvetlenül hozzáférni. könnyű gépesíthetőség. hogy mindenhez bármikor hozzá lehessen férni). térfogat. az alkalmazott tárolási rendszerben és az anyagmozgató rendszerben térnek el egymástól. Jellemzőjük: a hagyományos raktári műveletek mellett egyéb (pl. Jellemzőik: a beérkezett tételeket az igényeknek megfelelően meg kell bontani. Kevés árufajta érkezik nagy mennyiségben és távozik kisebb tételekben (pl. egységrakomány. Sok árufajta érkezik és távozik kis mennyiségben (pl. Állványos statikus (ha az áru. ahol a megrendelések több árufajtára vonatkoznak és a fajtánként igényelt mennyiségek kisebbek a tárolási mennyiségeknél. ellenőrzése. alkatrész raktárak). Jellemzőik: kis befogadó képesség. illetve követelmény. minőség szerinti osztályozás) műveleteket is végeznek. felvásárló kereskedelem). jó térkihasználás. ahol a tárolási egység megegyezik a kiszállítási egységgel.2. Jellemzőik: munkaigénye belső műveletek. részleges komissiózás szükséges. a tárolási magasságot az áru (csomagolása) és biztonsági előírások korlátozzák. A darabáruk egyediek és egységcsomagolásúak lehetnek. alacsony gépesítettségi szint.) Komissiózó raktárak. a first in – first out (FIFO) elv csak körülményesen tartható be. Darabáru-raktározási rendszerek A raktározási igények szempontjából kitüntetett jelentősége van a darabáru-raktározásnak. egyes kereskedelmi raktárak).raktárak különböztethetők meg. könnyű átállíthatóság más anyagok tárolására. A komissiózás eredményei inhomogén egységrakományok lesznek. • . magas automatizálhatóság. Sok árufajta érkezik kis mennyiségben és távozik nagyobb tételekben (pl. de minőségi változásokon mennek át (műveletközi raktárak). hogy minden árufajtához és árucikkhez tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni). halmazolható mennyiségek tárolására. A készletváltozás sajátosságai alapján a következő raktári alapesetek különböztethetők meg: • • Azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (pl. A távozó árufajták meghatározott időnként visszatérnek (pl. összetétel. Az egységrakományokat tároló raktáraknak két fő típusa van: • • Teljes egységrakományt tároló raktárak. A távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek. szerszámraktár). közraktárak).

A rugalmas gyártórendszerek. Az áruk halmazolása emberi beavatkozás nélkül nem. • Felrakó daruk – a raktári anyagmozgatás céljaira kifejlesztett darufajták. kézikocsik. valamint oldják meg a belső és a külső anyagmozgató-szállító rendszerek közötti korszerű technikai kapcsolatot. toló.2. Eszközei: hevederek. a mozgatás várható sebessége.4. alkalmazási területük rendkívül sokrétű lehet. A raktári folyamatok irányítása: az áru be. vontatólánc pálya. a megvalósítandó feladat (pl.5. Használhatóság szempontjából létezik homlok-. Jellemzője. Üzemeltetés szempontjából megkülönböztetünk villamos és belső égésű (Diesel. kézi emelővillás targoncák. A ki és betárolást speciális felrakó-gépek végzik. amelyekben az elérhető tárolási magasság az általános célú emelőtargoncák maximális emelési magasságát meghaladja.• Állványos dinamikus. melyekkel kötöző és irányító nélkül egységrakományok. vasúti kocsiba való bejárás). Főbb változataik: utántöltős. • 3. az igényelt közlekedési út szélessége. kétkerekes targoncák. stb. Darus anyagmozgató rendszer. PB gáz) motoros targoncákat. Raktári anyagmozgató rendszerek Fajtái: • Kézi. vagy kézi eszközös rendszer. vagy csak igen körülményesen oldható meg. körforgó állványos tárolás. Alkalmazási területe: könnyű áruk gyakori mozgatása. Közúti járművek és szállító targoncák közvetlenül kiszolgálhatók. Alkalmazási területe: nagy tömegű egyedi darabok és egységrakományok mozgatása maximálisan 4 – 6 m-es magasságig. Alapgépe általában folyamatos működésű szállítógép (konveyor. Alkalmazási területe: nagy saját tömegű vagy terjedelmes árukat tároló. • Integrált anyagmozgató rendszerek. Követelmény velük szemben. páternoszter. valamint speciális targonca. illetve a JIT –elv megvalósítása váltotta ki a kifejlesztésüket. • • 3. Főbb számításba vehető típusai: • Magas pályán mozgó futódaruk – a daruszerkezet mozgásához szükséges szabadon hagyandó tér jelentősen csökkenti a hasznos raktártérfogatot.és kiszállításával. gördíthető. valamint készletezésével kapcsolatos alapfolyamatok optimális végzéséhez kialakított stratégia megvalósítását jelenti.2. Elérhető tárolási magasság: 4 – 7 m. Kiválasztásának főbb szempontjai: az emelő magasság. Targoncás anyagmozgató rendszer. hogy minimális készlettartás mellett biztosítsák a termelés szükség szerinti kiszolgálását. hogy egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén az állványon lévő áru egy része vagy egésze is változtatja helyzetét. Olyan állványos tárolási rendszerek. görgős emelőrudak. Magasraktározási rendszerek. illetve ha a gépesítés nehezen és nagy költséggel volna megvalósítható. függőpálya) amely megoldja az átmeneti tárolás problémáját is.és oldalvillás. Ehhez szükséges: . (vagy sajátos megfogó szerkezetek alkalmazása esetén) egyedi áruk 6 – 11 m magasságú be és kitárolására alkalmasak. a raktáron belüli mozgatásával. gravitációs vagy hajtott görgős szállítópálya. a teherbírás. illetve nagy tárolási magasságú raktárak.

külső szállítás megvalósítása.és helynyilvántartás. az anyagmozgatási folyamat szervezéséhez szükséges információkat (távolság. tárolási igények. a tárolt árura vonatkozó információkat.. anyagmozgató gépekre vonatkozó információ állomány – teherbírás. aktuális készlet. határidő állomány – a szerződéses határidőket rendezi. továbbá a rakodási folyamat szervezéséhez szükséges jellemzőket tartalmazza. A tárolóhelyre vonatkozó adatok – a tárolóhely megjelölése. kódszáma. valamint a be. A készletnyilvántartás minimálisan az alábbi információkat tartalmazza: • • • • Az árukra vonatkozó adatok – megnevezés. működőképesség. szállítók és megrendelők. valamint a nyilvántartáshoz (rendeléshez. a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye közötti mozgatása. azaz az un. mennyiségi egység. A vállalatok az ellátási-elosztási rendszereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. továbbá a napi feladatok programozását segíti. járművekre vonatkozó információ állomány – a be. szavatosság. tárolóhely állomány – tartalmazza az elemi tárolóhelyek jellemzőit. készletszabályozáshoz stb. készlet és forgalom jellemzői. Az áruk mozgási vagy nyugvási állapotára vonatkozó információk (szállítási megrendelések. elérési idő.) nyilvántartása. kódszám. bevételi bizonylat szám.és kiszállítási folyamat. egységár. árufajták azonosítási jellemzői.).) szükséges jellemzők megfelelő rendezése. A kiadásra vonatkozó adatok. • • 3. stb. A komplex irányítás adatállomány. melynek alapfeltétele az egyértelmű árujelölés (kódolás). tárolóhely kijelölés. A készletnyilvántartás adatainak megfelelő rendezésével készíthetők elő az utánrendelések. üzemidő. tárolóhely kijelölése. anyagmozgatási teljesítmény. A raktári folyamatok irányításának egyik legfontosabb eleme a készlet.• • A tárolandó árukkal kapcsolatos információk (minőség. a foglaltságot.és információ igénye a következőkre terjed ki: • • • • • készletállomány (árucikkek. Áruszállítási rendszerek Fő feladata: az áruknak a kitermelés.és kiszállítási rendelések állománya (a szállítók és a megrendelők statisztikai adatai. A beérkezésre vonatkozó adatok – dátum. saját tömeg. stb. az azokon tárolható áruk jellemzőit. a termelés. tömeg. stb.és kitárolási utasítás) ismerete. ITJ / ETK / vámtarifa szám. A szállítási rendszerek a vállalatok külső anyagáramlási kapcsolatait hozzák létre. bizonylatállomány – minden bizonylat adattartalmát tartósan rögzíti. illetve a megrendelői visszaigazolások. stb. be. beérkezett mennyiség. mozgatott áru mennyisége. az alkalmazott készletszabályozási modell paraméterei)..3. A raktári alapfolyamatok komplex irányítása megköveteli az egységes áru nyilvántartási és információs rendszer kialakítását. valamint a kapcsolódó áruforgalom adatai). az alkalmas anyagmozgató gép jellemzői. alkotnak . fizikai jellemzői.

logisztikai láncot. E láncban az áruszállítási rendszerek szerepe kiemelkedő, mivel megfelelő működésük nélkül nem valósítható meg zökkenőmentesen az átfogó anyagáramlás. A gazdaság szerkezetének folyamatos átalakulása a szállítási igények változását is maga után vonja, melynek főbb tényezői: • • • • • • a beszerzési és értékesítési piacok globalizálódása, a termékféleségek számának növekedése, a rendelésre orientált gyártás, a gyártási mélység csökkenése, a JIT-elvű ellátási és termelési stratégiák bevezetése, a kisvállalkozások számának növekedése.

Hatásukra csökken a szállításigényes tömegáruk aránya és a küldemények nagysága. Nő ugyanakkor a szállítások gyakorisága, a nemzetközi fuvarok aránya, a szállítási távolságok és a szolgáltatás minősége (gyorsaság, pontosság, stb.), valamint a szállításon kívüli egyéb logisztikai szolgáltatások (rakodás, raktározás, csomagolás, stb.) iránti igény. Az áruszállítási feladatok főbb jellemzőit meghatározó tényezők: • • • • • • a szállítandó áruk, illetve szállítási egységek jellemzői, az egyszerre szállítandó árumennyiségek nagysága, a feladási és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése (a szállítási távolság), a szállítások rendszeressége, gyakorisága, a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos kötöttségek, korlátok. saját járműveikkel, ha • szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz, • a szállított áruk különleges sajátosságai miatt speciális járművek alkalmazására van szükség, • azonos jellegű ismétlődnek, • • szállítási feladatok rendszeresen nagy gyakorisággal

A szállítási feladatokat a vállalatok elvégeztethetik:

• a saját járműpark gazdaságosan üzemeltethető; fuvarozókkal, akik fuvardíj ellenében – szerződéses jogviszony keretén belül – más tulajdonában lévő árukat juttatnak el a feladási helyről a rendeltetési helyre; szállítmányozókkal (speditőr), akik a saját nevükben megbízójuk számlájára vásárolják meg a fuvarozási és az áru továbbításához szükséges egyéb szolgáltatásokat. Igénybevételük különösen akkor indokolt, ha • • • nagy távolságú, több közlekedési alágazat részvételét igénylő, több országon áthaladó, különleges bánásmódot igénylő áru

fuvarozásáról van szó. A speditőr mindezek szakszerű megszervezésére és lebonyolítására vállalkozik. A szállítmányozó köteles a megbízó érdekei és utasításai szerint eljárni, felelős a bevont alvállalkozók munkájáért, de joga van követelni az áru továbbítása során szükségszerűen felmerült költségeit. A szállítmányozási ügylet legfontosabb eleme a megbízás, melynek minden lényeges áruval, fuvarozással kapcsolatos és kereskedelmi információt tartalmaznia kell, ami az áru leszállításához szükséges. A kereskedelmi információk közül a speditőr számára legfontosabb a kereskedelmi szerződésben meghatározott paritás és az áru kiszolgáltatásához szükséges okmányok pontos ismerete. A lehetséges paritásokat az un. INCOTERM szokványok tartalmazzák. Ezek pontosan meghatározzák az áruval kapcsolatos költségek és kockázatok átszállásának földrajzi helyét. E tárgy kertén belül a szállítmányozásról még részletesen szó lesz. Itt csupán a logisztikába való beágyazódását szemléltettük. 3.3.1. Szállítási láncok A szállítás lehet: • • közvetlen (egytagú), ha az áru átrakás nélkül jut el a feladótól a felhasználóig, összetett ( többtagú), ha több szállítójármű illetve közlekedési alágazat részvételével ún. szállítási lánc alakul ki. Ezen szállítási fajtán belül megkülönböztethetünk • hagyományos megoldású szállítást, amikor az árukat rakják át egyik járműről a másikra, és • kombinált szállítást, amikor az árut tartalmazó konténert, vagy magát a szállítójárművet rakják át egy másik szállítóeszközre (pl. kamiont szállító vasúti szerelvény); • integrált szállítási (logisztikai) lánccal megoldott. A korszerű termelésszervezési eljárások, anyagmozgatási és szállításirányítási módszerek, valamint információs és kommunikációs technikák bevezetésével fokozatosan egységes anyagáramlási rendszerré, integrált logisztikai lánccá kapcsolódnak össze a téráthidalási funkciót betöltő belső anyagmozgatás és a külső szállítás, valamint az idő áthidalási funkciót betöltő tárolás (JIT).Az integrált szállítási (logisztikai) láncokban résztvevő partnerek hatékony, rugalmas együttműködése csak automatizált információcserével valósítható meg. a szállítási igényektől függően a következő módokon

3.3.2. Forgalomszervezési megoldások a szállítási láncokban Az áruszállító járművek közlekedtethetők: • • • •

közvetlen: az áru változatlan formában utazik a feladási és a rendeltetési hely között, vonali: az áru ugyanazon a járművön teszi meg az utat a két végpont között, de közbülső állomásokon más küldeményeket is adhatnak fel, illetve le a fuvareszközről, gyűjtő forgalomban szállítás közben csak újabb küldeményeket adnak fel, elosztó forgalomban a közbenső állomásokon csak áruleadás történik.

3.3.3. A közlekedési alágazatok részaránya, tendenciái és jellemzői Az Európai Unióban megfigyelhető jelenségek, tendenciák kis késéssel ugyan de nálunk is tapasztalhatóak. Integrációs törekvéseink előre haladtával az időeltolódás fokozatosan csökken. Ezért itt az európai jelenségeket vizsgáljuk. • Közúti közlekedési alágazat: részesedése az utóbbi 10 – 15 évben folyamatosan növekszik. Ma 70 –75 % körül van. Okai: • a szabályozás liberalizálása eltüntette a kötelező díjszabást és felszámolt sok monopóliumot a szektorban, megnyitotta más országok piacait is a fuvarozók előtt, • növekszik a fuvarozási igény az egyetemes árucsere fejlődésével, kétszer gyorsabb • a tapasztalat szerint a gazdasági növekedésnél ütemben növekszik a szállítási igény.

Használatának előnyei: a sűrű úthálózat, a rövid árutovábbítási idő, a szállítható áruk széles köre, az igényekhez való nagymértékű alkalmazkodó képesség, az áruk kismértékű igénybevétele szállítás közben, rugalmas szerződéskötés és tarifa kialakítás. Hátrányai: nagymértékű függés a környezeti hatásoktól és forgalmi viszonyoktól, nagy a szállítás energia igénye és környezet szennyezése, Az egyszerre továbbítható áruk mennyisége korlátozott, nagy a baleseti veszély, élőmunka igényes, forgalomkorlátozások és kontingensek nehezíthetik az árutovábbítást. Eszközei: • tehergépkocsik, melyek lehetnek általános célúak (nyitott rakfelülettel vagy zárt szekrénnyel) és speciálisak (önürítők, önrakodók, tartálykocsik, hűtőkocsik, egyéb különleges járművek), • pótkocsik, melyek lehetnek általános célúak (normál rögzített szekrényesek, nyerges félpótkocsik) és speciálisak (billenőszekrényesek, trélerek, speciális célú nyerges félpótkocsik, utánfutók), • • vontatók – trélerek és nyerges pótkocsik vontatására. Vasúti szállítási alágazat: részesedése ma 15 – 17 % körül mozog, és csökkenő tendenciát mutat. Oka elsősorban a közúti szállításhoz viszonyított rugalmatlanságában keresendő. Szabályozásának liberalizálása sok nehézségbe ütközik. A megoldást abban az irányban keresik, hogy meg kell különböztetni a vasúti infrastruktúrát és annak használóját. Az infrastruktúra létrahozója (tulajdonosa) kiszámlázza a használattal kapcsolatos költségeket. Ez biztosíthatja, hogy az egyes tagállamok vasúttársaságai versenyhelyzetbe kerülhessenek a másik tagállam területén. Jelenleg a liberalizáció még „csak” ott tart, hogy van néhány áruszállításra használt nemzetközi vasúti folyosó, melyeket az érintett országok vasúttársaságai közösen használnak. Használatának előnyei: függetlenség a környezeti hatásoktól, viszonylag alacsony az energia igénye, szinte minden áru szállítható vele, alacsony a környezetkárosító hatása, jól kalkulálható a tarifarendszere, kombinált forgalomban is használható. Hátrányai: kötött pálya, viszonylag ritka hálózatsűrűség, hosszú az áruk eljutási ideje, általában igényli a közúti fel- és elfuvarozást, tehát a kétszeri átrakást, nagy dinamikus

– kombinált forgalmat lebonyolító hajók – konténerszállítók. függés az időjárási és vízállási viszonyoktól. csak szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják. Eszközei (a mozdonyokon kívül): a vasúti teherkocsik. Előnyei: rövid az áruk eljutási ideje még nagy távolságra is. kiskerekű alacsony rakfelületű) • Vízi közlekedési alágazat: részaránya ma 7 – 8% körül van. szellőző rendszerűek). Talbotkocsi. hűtőhajók. folyékonyáru-szállító. eltolható oldalfalú. stb. melyek lehetnek • általános célúak – pőrék. 1%. Kis mennyiségű.). Ezen belül a tengeri szállítás növekvő teljesítményeket produkál. ezért költségesebb csomagolást igényelhet. kevéssé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz. Előnyei: legkisebb a fajlagos energia igénye és így a környezet szennyezése is. komphajók. nagy értékű áruk nagytávolságú szállítására célszerű igénybe venni elsősorban sürgős esetben. zsebes. illetve csereszekrény szállító. minden árufajta továbbítására alkalmas. nyitottak (magas és alacsony oldalfalúak) és fedettek (normál. nyeregpadlós kocsi. tartálykocsik (gáz-. szárazáru-szállítók.hatások érik az árukat. rugalmas díjszabása van. Hátrányai: a hosszú eljutási idő. míg a belvízi hajózás aránya csökken. környezetvédelmi szempontból a zajhatás vehető figyelembe a repülőterek környékén. • kombinált szállításra használt kocsik – konténer. Légi szállítási alágazat: a szállított áruk tömegét tekintve részesedése kb. önjáró áruszállító hajók (szárazáru-. eltolható tetejű. kombinált áruszállítók (nyersolaj és ömlesztett áruk egyidejű szállítására). • • folyami-tengeri hajók. repülőtéri fel. magasak a fuvardíjak. de az árbevételt tekintve ez eléri a 10%-ot. Hátrányai: nem minden árutípus szállítható. garatkocsi. tölcsérkocsi. billenő kocsi). ha az áruk eljutásának ideje elég hosszú lehet. romlandó árut szállító (hűtőkocsik. Az európai gyakorlatban minden belvízi útra más-más szabályozás van érvényben. mélyített rakfelületűek. többszöri átrakást és esetleg átmeneti tárolást igényel. a többszöri átrakási és közbülső tárolási igény. lengőhidas. viszonylag olcsó. egyéb speciális áruszállítók. Ro-Ro hajók (kamionok szállítására). ezért olcsó csomagolás elegendő. eltolható oldalfalú és tetejű).és elfuvarozást. olajszállítók. Eszközei: • folyami hajók – vontató és tolóhajók. kicsik az árukat érő igénybevételek. nagy a szállítás fajlagos energia igénye. • tengeri hajók – áruszállító hajók – folyékonyáru-. bárka (uszály) szállító hajók. önürítő kocsik (gondolakocsi. és növekvő tendenciát mutat. különleges rakodású). az árut nagy mechanikai és klimatikus megterhelés érheti. • speciálisak – élőállat szállító. uszályok (általános és speciális célúak). . Általában tömegáruk nagytávolságú szállítására veszik igénybe.

Hátrányai: a szállítható áruk köre korlátozott. valamint a • speciálisan a légi áruszállításra kifejlesztett konténerek. vagy magát a szállítójárművet. A konténerforgalom nagyságát 20 láb hosszúságú egységekben szokták megadni (TEU). • tengeri hajó továbbítja a folyami bárkákat. minimális a környezetszennyezés veszélye. hanem az árut tartalmazó zárt konténert. nagy beruházási igény. A fel. 3. • Csővezetékes áruszállítás: részaránya enyhén növekvő tendenciájú. azonban szoros együttműködést kíván meg a szállítási láncban résztvevő felektől. illetve vízi alágazatok végzik. Teljesítménye a csőkeresztmetszettől és a szállítási sebességtől függ. a távolsági szállítást az olcsóbb és környezetkímélőbb vasúti. Az egyes közlekedési alágazatok csatlakozási helyein azonban nem az árut rakják át. Célja a közlekedési alágazatok olyan együttműködésének megvalósítása. áruszállításra kifejlesztett repülőgépek) és • forgószárnyú repülőgépek (helikopterek) különleges szállítási feladatok megoldására (pl. nehezen megközelíthető helyekre). csak azonos fajtájú áru szállítására alkalmazható. légi szállítás céljaira átalakított személyszállító gépek. • Kombinált (multimodális) szállítási rendszerek: az utóbbi évtizedekben dinamikusan növekedett az ilyen módon célhoz juttatott áruk mennyisége. Ilyenkor az egyik alágazat járművein szállítják a másik alágazat járműveit. kis alkalmazkodó képesség a szállítási igények változásaihoz. kis fajlagos üzemeltetési költség. ami a szállítási láncok kialakításakor az egyes alágazatok előnyeit egyesíti azok hátrányait viszont kiküszöböli. • vízi jármű viszi a vasúti szerelvényt. melyek a fizikai anyagáramlási folyamatokon túlmenően a végrehajtásban részt vevők közötti . Előnyei: megbízhatóság. illetve légszállító gépek biztosítják a mozgást. konténer terminálok jöttek létre.Eszközei: • merevszárnyú repülőgépek (utasforgalomból kivont. tehát hosszú az eljutási idő. Jellemzője. Rövid távolságok áthidalása esetén az enyhe lejtésű csővezetékben a gravitáció hatására jön létre az anyagáramlás.és elfuvarozást a közúti közlekedési alágazat. Ez utóbbiakat nevezik huckepack szállítási rendszereknek. Információs és irányítási rendszerek A vállalatoknak alapfeladatuk ellátásához nagyszámú külső kapcsolatot kell kialakítaniuk. A konténerek átrakására un. A konténeres szállítás valamennyi közlekedési alágazattal megvalósítható. 30 és 40 láb hosszú konténerekben bonyolódik le a forgalom döntő hányada (a légi áruforgalom kivételével). • vízi jármű szállítja a közúti járművet. hogy egy szerződés keretében két vagy több közlekedési alágazat is részt vesz a szállítási feladat megoldásában. Jellemzője. Az áru egy szállítási (intermodális) egységben jut el a feladótól a címzettig. Nagy távolságoknál helyhez kötött szivattyúk. Ma a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) által elfogadott ISO 1 sorozatú 10. személy és teherszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek. hogy a szállítópálya és a szállítóeszköz egy egységet képez. 20. hogy mindenki egységes eszközparkkal rendelkezzen. viszonylag kicsi a szállítási sebesség. Alapvetően négy változatát különböztetjük meg: • vasút szállítja a közúti járművet (kamion). Ennek fontos feltétele. a környezeti és időjárási hatásoktól való függetlenség.4.

4. a szolgáltató vállalatok ellátási. Az információk és az információ folyamatok elemei a vállalati rendszernek. stb. Az információs rendszerek tehát a vállalat környezeti adatainak figyelésével egyidejűleg kezelik a vállalaton belüli tevékenységek és a környezettel folytatott tranzakciók adatait. anyagmozgatás. hogy az alapfolyamatok alakulásáról és a hozzákapcsolódó anyagáramlási folyamatok helyzetéről folyamatosan információk álljanak rendelkezésre. gazdálkodás célkitűzéseinek szem előtt tartásával. majd azok a saját raktárbázison végzett rakodási. Ezt csak úgy képesek hatékonyan ellátni. így ezt az információ vetületet információs rendszernek nevezzük. a raktározást. amelyek követik. Ezek végzése más jellegű logisztikai feladat megoldását jelenti. ha szorosan kapcsolódnak a vállalati alapfolyamat irányítási rendszeréhez. feldolgozása és a vállalati vezetési szintek igényeinek megfelelő döntés-előkészítési információk előállítása. A feladatok logisztikai rendszerben való kezelése ugyanis azt jelenti. a szállítást.és a szállítás térbeli és időbeli szervezése. Feltétel. az alapfolyamati anyagáramlás célszerű megvalósítása. Kereskedelmi vállalatok esetében az áruk más vállalatok elosztási logisztikai folyamatain keresztül jutnak el hozzájuk.információs kapcsolatot is jelentik. szervezni. az elosztás folyamatainak összehangolását végzi a vállalaton belüli és az azon kívüli környezetből származó információk figyelembe vételével. hogy a külső hatásokat. raktározási. a csomagolás. irányítása. Ezen áttételen keresztül jut az áru a fogyasztóhoz. Gondoskodnak például az üzemeltetéshez szükséges javítási. a vállalati termelés. valamint a különböző felhasználói elemeket magába foglaló rendszert. hiszen azok feladataiban működik közre. A rendszer összehangolt működéséhez a folyamatban résztvevő vállalatok vezetésének folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a végbemenő változásokat. a járat. az információ áramlásokat lebonyolító technikai elemeket. csomagolási. esetleg másik vállalat ellátási logisztikai rendszerébe. ezeket rendszerezik és információként a döntéshozók rendelkezésére bocsátják. irányítani az alapfolyamatokat. a raktározás. 3. illetve . amely a vállalat információs rendszereibe épülő saját célú ellátási logisztikai rendszer kialakítását és működtetését igényli. A logisztikai irányítás információs rendszere Az irányítás feladata a termelést. majd a tényleges és kívánatos helyzet összehasonlításával döntenie kell a szükségszerinti beavatkozásokról. Ezt a feladatot olyan információ áramlási folyamatok segítségével tudják teljesíteni. Feladata a fuvar-. tevékenységek után kerülnek a vállalat elosztási logisztikai rendszerébe. Iparvállalatok termeléstervezési és –irányítási rendszere – logisztikai megközelítésben – mindazokat a műszaki-gazdasági folyamatokat foglalja magába. amelyek a rendelés fogadásától kezdve az alapanyag beérkezésén keresztül a késztermék kiszállításáig felmerülnek és a termelés folyamatát befolyásolják. esetleg ipari feladatok ellátásáról is. a felhasználást magukba foglaló bonyolult rendszerekben a térben szétszórt. fuvarozó vállalatok logisztikai rendszere a termelő.1. leképezik az alapfolyamati anyagáramlásokat. A közlekedési. fizikailag elválasztott vállalatok közötti összehangolt együttműködés megteremtése. karbantartási. feltételeket figyelembe véve kell tervezni. Logisztikai információs rendszernek tekintjük a logisztikai folyamatokhoz kapcsolódó célirányos információkat. Célszerű tehát az anyagáramlás teljes folyamatában az információk begyűjtése. az információk előállítását végző eszközöket. Logisztikai rendszereik a szállítás. A logisztikai alapfolyamatok irányítása a vállalatokon belüli. elosztási rendszereihez kapcsolódik. A fuvarozó vállalatok szállítási fő tevékenységük ellátása érdekében több mellék és kiegészítő tevékenységet is végezhetnek.

kereskedelmi. egyezményes előírásokat teljesítő és a szükséges információkat hordozó jeleknek a megfelelő pontokon történő automatikus leolvasásával (azonosításával) lehet megvalósítani. . arra épülve oldja meg a feladatát. A logisztika célja olyan szemléletmód érvényre juttatása. vám. belső anyagmozgatás irányítása. gazdálkodási feladatok. stb. pénzügyi. szállításirányítás. amely sok tényező együttes figyelembevételével a teljes alapfolyamat optimálására ösztönöz. amelyhez a logisztikai láncban résztvevő ellátó. A logisztikai alapfolyamatokhoz kapcsolódó vállalati jellegű irányítási feladatok: A logisztikai irányítási feladatok csak a résztvevő vállalatok összehangolt információs rendszereinek együttműködésével oldhatók meg. Emellett esetenként más logisztikai szolgáltatások nyújtása céljából kapcsolatot kell kiépíteni más intézmények (pl. termelő. optikailag olvasható jelek eljárásai (OCR). raktárirányítás. felhasználó. egységcsomagokon.2. ha a folyamatban részt vevő áruk. Ennek érdekében olyan informatikai bázist kell létrehozni. fuvarozó. szállításszervezés. szállítmányozó. rendszeres és megbízható (lehetőleg emberi tévedéseket kizáró) adatokhoz jut. Az automatikus azonosítási rendszerek közül leginkább az alábbiak terjedtek el: • • • • • • vonalkód technika. bank. 3. állapotáról. vezetési. vállalatok információs rendszerei is kapcsolódnak. stb. információk közvetlenül a számítógépes integrált információs rendszerbe kerülnek további feldolgozásra. mágneskártyás technika. Ezt a legegyszerűbben az árukon. stb. tervezési (management) feladatok. Szükségképpen az integrált információs és irányítási rendszer csak akkor képes ellátni feladatát és a soktényezős optimum felé vezérelni. hogy az anyagi folyamatok optimálisan menjenek végbe. térbeli és időbeli helyzetéről. elszámolási feladatok. rakományokon. stb. azaz az e folyamatokban érintett vállalatok információs rendszereire támaszkodva végezhető az összehangolt. elhelyezett.) információs rendszereivel is. Az így nyert adatok. kamerás alakfelismerő rendszerek.4.azok közötti anyagáramlást követve. Termék és rakomány-azonosító rendszerek A teljes logisztikai tevékenységsor arra irányul. teljes rendszert átfogó irányítás. A cél megvalósításához szükséges irányítási feladatok összetevői: • A logisztikai alapfolyamati tevékenységek operatív irányítása: • • • • • • • rakodásirányítás. rakományok jellegéről. nagyfrekvenciás adó-vevőn alapuló azonosítás (MDS-technika). Az ilyen jellegű kapcsolatot csak az összes résztvevő számára hozzáférhető integrált információs és kommunikációs irányítási rendszer teszi lehetővé. mágnesesen olvasható jelek (MICR-technika).

információs kapcsolatrendszer kidolgozása után vezethető be. jogegyezség a partnerek között az EDI üzenetek fogadására. irányítására valamint ellenőrzésére kialakított számítógépes rendszerhez.3. Többfajta kódolási eljárás létezik. Az áruszállítási lánchoz közvetlenül tartozó szabványüzeneteken túlmenően az EDI a fő gazdasági folyamatokat is lefedi. tehát kapcsolódik a vállalati belső intézkedések. A hordozott (alfa-numerikus) információt különböző vastagságú párhuzamos vonalak és üres helyek sorozata testesíti meg. vagy ragasztják etikett címke formájában. amely része az integrált logisztikai információs rendszereknek. helyfoglalás. Az ilyen üzenetek számítógépes kezelése az EDI funkciója. Közülük a feladatnak leginkább megfelelőt és az adott földrajzi illetve szakterületen elfogadottat célszerű kiválasztani. Elektronikus adatcsere (EDI) a logisztikai információs rendszerekben Az EDI (Electronic Data Interchange) az üzleti vagy közigazgatási műveleteknek számítógéptől számítógépig való olyan elektronikus továbbítása. melynek első 2-3 karaktere az országot.). 3. a következő 5 a vállalatot. a felfogott jelek értelmezése a célszerűen kialakított számítógépes információs rendszer feladata. az együttműködő partnerek EDI kommunikációs felületei. A nemzetközi kereskedelem és a hozzá kapcsolódó szállítási és egyéb kiegészítő folyamatok többnyire szabványosítható funkcionális intézkedések és dokumentumok sorából (ún. Az ellátás. illetve szállítmányozás).4. ahol a műveletek és az üzenetek adatainak szerkesztésére egységes szabványt használnak. papír nélküli külső adatátviteli rendszer. . illetve a felhasználóig. Mindebből az is következik. Az érzékelt vonalkód jelből a leolvasó a számítógép számára a billentyűzettel azonos jeleket állít elő. Az EDI csak a konkrét logisztikai struktúra. az elosztás és a folyamatos árukövetés on-line elektronikus adatáramlással oldható meg komplexen a gyártótól a fogyasztóig. hogy a vonalkód technika (de általában minden automatikus azonosítási rendszer) csak hasznos segédeszköz. a szállításszervezés. majd újabb 4-5 karakter a terméket azonosítja.Mindezek közül az alkalmazás gyakoriságát tekintve kiemelkedő jelentőségű a vonalkódos automatikus azonosítás. megrendelés. szerződés. így a korszerű leolvasó berendezések átállítás nélkül azonnal le tudják bármelyiket olvasni. üzenetekből) állnak (pl. a biztosítók ügyvitelét. a statisztikai és különféle hatósági tevékenységeket is integrálja. stb. melyeket vagy nyomdai úton állítanak elő. számla. vagy speciális vonalkód nyomtató segítségével a számítógép hoz létre. Emiatt – a logisztikai funkciót betöltő áruforgalmi központok fejlesztésének lehetőségeivel összefüggésben is – a közlekedési EDI alkalmazásának fokozott szerepet kell kapnia. szabványos. amely a teljes pénzügyi (banki) folyamatot. Az azonosítási jelsor első karaktere mindig meghatározza a vonalkód típusát. E folyamatok közbülső része a közlekedés (áruszállítás. Külön említést érdemel a Magyarországon és általában Európában a fogyasztói csomagolásokon alkalmazott EAN (Europaische Artikelnumerierung) kódszámrendszer. árumozgások és szolgáltatások szervezésére. A vonalkódot általában a csomagolásra nyomtatják. Az EDI elektronikus. Alkalmazásának legfontosabb feltételei: • Egyezményi feltételek • • • • a partner által is elfogadott szabványos üzenettípusok. EDI adatformátumot biztosító kommunikációs software. A világon számos olyan EDI rendszer működik.

egységrakomány. • a partnerekkel való gépi kapcsolat létesítésére alkalmas adatvonali. hálózati összeköttetés. • üzenetkezelő rendszer • Megfelelő adattitkosító és biztonsági rendszer . • konténer. vonalkód) technikai eszközök.• • igazgatósági / hatósági előírások betarthatósága. gyűjtőcsomagolás automatikus azonosítására szolgáló (pl. Hardware feltételek: • az EDI kommunikációra alkalmas teljesítményű számítógép és csatoló egységek.

A szárazföldi szállítmányozói piacon is megfigyelhető hasonló jelenség. A szállítmányozás mint szakma a közlekedési. a komissiózás. az áruk fajtája és a közlekedési alágazatok mentén szakosodott. fel-. Ebből következően a szállítmányozás ma már a logisztikai rendszer áruszállítási alrendszerén kívül más alrendszereihez is szoros szálakkal kapcsolódik. SZÁLLÍTMÁNYOZÁS A fentiekben vázlatosan bemutatásra kerültek a logisztikai rendszerek alrendszerei. teendőit is. aki szolgáltatások közvetítésével foglalkozik. áruszállítási rendszerekkel párhuzamosan fejlődött és mára jelentősen. A speditőr a saját nevében a megbízója számlájára vásárolja meg a fuvarozási és az áru továbbításához szükséges egyéb szolgáltatásokat. a veszélyes anyagok. határátmenetek. gazdaságos és biztonságos lebonyolításához nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. kellő helyi ismeretekkel. hogy az árutovábbítást a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően a megbízója szempontjából a lehető leghatékonyabban megszervezze. Nem várható el valamennyi speditőrtől. a hűtőfuvarozás. piacismeretét és árutovábbítási szakértelmét értékesíti. az áru értékének beszedése. közbülső tárolás. hogy a szerződés tárgyát képező árut eljuttassa a feladási helyről a leadási helyre. Emiatt történt meg ez a fajta specializálódás. mint például a raktározási alrendszer. A speditőrök – akik ma már széleskörű tevékenységük miatt logisztikai vállalkozók – az áru szállításával kapcsolatos szinte valamennyi tevékenységre vállalkoznak. a kőolaj. a csomagolás. szakszerű. az ott való működés feltételeit és követelményeit. Emiatt egyes szállítmányozók Észak-. Ellenőrzi az alvállalkozók munkáját.és lerakás. A szállítmányozó tehát bizományos. Ez azonban nem zárja ki. melynek gyors. • Útvonal szerinti szakosodás: elsősorban a tengeri árufuvarozásra jellemző. Közel-. hogy részt vesz egy külső szolgáltató. hogy a saját járművel végzett fuvarozási tevékenység a megbízó szempontjából kedvezőbb legyen. a szállítmányozóhoz (speditőr). naprakészen ismerjék és alkalmazzák. stb. hogy egyes árutípusok másfajta kezelést. Az eladó. amellyel a fuvarozás egy részét (vagy egészét) is elvégezheti. mint a szóba jöhető fuvarozóktól megvásárolható szolgáltatás. vagy a vevő megbízásából kapcsolódik be a kereskedelmi ügyletbe azzal a céllal. főleg az útvonalak. mint mások. miközben az ő tevékenysége is szolgáltatás. A szállítmányozói tevékenységbe nem tartozik bele a fuvarozás. vagy Távol-Keletre. Áruk fajtája szerinti szakosodás: az tette szükségessé. mert ez magas szervezettséget. stb. specializálódtak és építettek ki kapcsolatokat. mások Dél-Amerikára. a szállítmányozó. a vámkezeltetés.4. szállítása. • • A szállítmányozó az áruszállítás minden jelentős eseményénél (csomagolás. Bármely vállalkozás beszerzési és/vagy értékesítési tevékenysége során találkozhat olyan bonyolult szállítási feladattal. át. Ugyanakkor viszont a tevékenység az idők folyamán bővült és komplexé vált. Kapcsolatrendszerét. Ilyen lehet pl. hogy a speditőr is rendelkezzen valamilyen járművel. kapcsolatokkal és mindezek megszerzése nem gazdaságos. stb. hogy minden alágazat minden szabályát egyformán jól. Arra vállalkozik. a terítés. hogy az áruszállítási alrendszerben elképzelhető. stb. széleskörű kapcsolatrendszert és szaktudást igényel.) jelen van. . melynek tevékenységét részletezi a következő fejezet. szakismeretet igényelnek a fuvarozás során. amit területi szakosodásnak nevezünk. stb. beleértve a raktározás. Ilyen esetben fordul a feladatra szakosodott logisztikai szolgáltatóhoz. információs alrendszer. az élőállat. Közlekedési alágazatok szerinti szakosodás: valamennyi közlekedési alágazatnál nemzetközi szerződések sokasága szabályozza a piacra lépés. Fontos azonban. Felvillantottuk.

valamint az áru kiszolgáltatásához szükséges okmányok pontos ismerete. stb. ideje. • a szállítmányozási díjat és a küldemény továbbítására hasznosan és szükségszerűen felmerülő költségei megtérítését követelheti. csomagok tömege. – a megbízóval szemben a speditőr közvetlenül felelős. csomagolásának módja. ha az utasítás alapján a szállítmányozónak nem volt választási lehetősége. A szállítmányozási ügyletbe bekapcsolt alvállalkozókért – fuvarozók. hogy: A szállítmányozási ügylet legfontosabb eleme a szállítmányozási megbízás. Ha tehát a szállítmányozónak valamely korábbi megbízás alapján jogos követelése van megbízójával szemben. • • . Ő a megbízója bizalmi embere. halmazolhatósága. stb. A megbízásnak az áru továbbításához szükséges minden lényeges információt. akkor az újabb megbízáskor a rábízott árut visszatarthatja. akár ráutaló magatartással is létrejöhet a szállítmányozási szerződés. • a szállítmányozási díj és költségei erejéig zálogjog illeti meg a megbízóval szemben. akkor köteles erre annak figyelmét e körülményre felhívni. információt a speditőr rendelkezésére kell bocsátania ami a fuvareszköz mennyiségi és minőségi megóvásához. átrakással. útirány kijelölése. Ez alapján ugyanis akár szóbeli megállapodással. akinek bevonására a megbízó utasítására került sor. határátmenettel kapcsolatos elvárások és az elvárt fuvarozási határidő. értéke. Követelését a zálogtárgyból a fuvarozó után. tekintettel arra. A kötelmi jog emiatt a szállítmányozásra – mint vállalkozási formára – szigorú szabályokat ír elő. illetve. abból követelését kielégítheti. hiszen az rábízza a sokszor igen nagy értékű áruját a tulajdonjog átruházása és komoly biztosítás nélkül. Ez alól kivétel az az alvállalkozó. stb. más szállítmányozók. Ha azonban azok veszélyeztetik a fenti elvek érvényesülését.) A speditőr köteles a megbízó utasításait figyelembe venni. akkor a szállítmányozó köteles azt megbízója kockázatára végrehajtani. (Ilyen kötelezettségek lehetnek: alvállalkozók megválasztása. • • A jogszabály szállítmányozót – korlátozottan – védő rendelkezései. esetleges útvonaligény. melyek lényege: • A szállítmányozónak minden kötelezettsége teljesítésekor mindenkor a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia és a megbízó érdekeit képviselnie. adatot tartalmaznia kell a következő csoportosításban: • Az áruval kapcsolatos információk: a megbízónak minden olyan adatot.) A fuvarozással kapcsolatos információk: a feladás helye. Kereskedelmi információk: a szállítmányozó számára a legfontosabb a kereskedelmi szerződésben meghatározott paritás (paritási pontok). amely külön részletezi tételenként a költségeket és a szállítmányozási díjat. biztosítók. de csak az előző ügyletben részt vett – és ki nem fizetett – fuvarozók és egyéb alvállalkozók követelésének teljesítése után. geometriai méretei. jellege.). a rendeltetési hely. Ha az utasítást a megbízó a figyelmeztetés ellenére írásban megismétli. a jármű megrakásához és a szükséges okmányok beszerzéséhez nélkülözhetetlen ( áru megnevezése. de más jogosultakat megelőzően elégítheti ki. hogy a magyar jog – néhány speciális esettől eltekintve – nem teszi kötelezővé a szerződések írásba foglalását.intézi a felmerülő ügyes-bajos dolgokat. (E rendelkezés miatt a megbízók általában olyan árajánlatot kérnek a speditőrtől.

határidőre történő elvégzéséért. beszélhetünk egy. Ezért az árut a speditőr ideiglenesen gyűjtőraktárakba helyezi és innen küldi kocsirakományként tovább a célállomás gyűjtőraktárába. Célszerű tehát mindig a legfrissebb változattal dolgozni. vagyis a szállítmányozó tapasztalatai alapján meg tudja tervezni. illetve megbízott A meghatalmazott szállítmányozó szerződése értelmében nem választhatja meg az eszközöket. mint logisztikai vállalkozóknak az alábbi feladatokat kell megoldaniuk: . Ez esetben csak a fuvar megszervezése és lebonyolítása a feladata a kijelölt eszközök igénybe vételével. a feladat szakszerű. kötelezettségvállalása az eredményre vonatkozik. A LOGISZTIKAI FELADATOK MEGJELENÉSE A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSBAN A szállítmányozóknak.1. hogy meghatározott irányba mekkora teherbírású járművet. • Fuvarparitás: e pontig a feladó (eladó). hiszen ennek tevékenysége lényegesen bővebb. ameddig az árut eljuttatva az alap kereskedelmi szerződés teljesül. Aszerint. A gyűjtőfuvarozás jellemzője a menetrendszerűség.és kétpontos paritásokról. hogy a szokványos jelölést megadva az árutovábbítás valamennyi résztvevője pontosan tudja és pontosan értelmezi a paritásokat. • A szállítmányozóról fentebb leírtak szinte teljes egészében a megbízott szállítmányozóra vonatkoztak. mind a terítését végezheti a szállítmányozó. Ilyenkor a szállítmány méretei és egyéb jellemzői nem igénylik az önálló fuvarfeladatként történő kezelést. gazdaságos. Mind az áru begyűjtését. Felelős a bevont alvállalkozók tevékenységéért. aki egyben a kapcsolatot is jelenti az ügyletben résztvevők és a fuvarozók között. innentől pedig a címzett (vevő) viseli a fuvarozással kapcsolatos költségeket. mint a meghatalmazotté. Gyakran kerül sor szállítmányozó megbízására darabáru fuvarozása esetében is. milyen gyakorisággal indítson 4. Ezek munkájának tökéletes összehangolása jelenti a speditőri tevékenység jelentős részét. Az áru itt kerül át az eladó tulajdonából a vevő tulajdonába és itt változik meg az áru feletti rendelkezési jog és a kockázatviselés is. vagy a megbízó is. A szállítmányozó tehát a kereskedelmi ügylet résztvevői (eladó és vevő) közötti árumozgás szervezésére szakosodott szolgáltató. Igénybevételére azonban csak indokolt esetben kerül sor. Az INCOTERM szokványokat időről időre felülvizsgálják és az időközben szükségessé vált módosításokat átvezetik.A paritás földrajzi pontot jelent és két fajtáját különböztetjük meg a szállítmányozási gyakorlatban: • Teljesítési hely paritás: az a földrajzi pont. hogy az INCOTERM szokványok nem kötelező jellegűek! A szállítmányozó szállítmányozóról: • hatásköre alapján beszélnek meghatalmazott. INCOTERM szokványok tartalmazzák Ezek lényege. ugyanakkor tartalmazza azt is. A paritásokkal kapcsolatban az eladó és a vevő szabadon állapodhat meg érdekeiknek és a kialakult szokásoknak megfelelően. A megbízott szállítmányozó megválaszthatja az eszközöket. A szokásos paritásokat az un. Fontos tudnivaló. hogy a két paritási pont földrajzilag egybeesik-e vagy sem. szigorúan be kell tartania a meghatalmazó utasításait.

Itt ugyanis elengedhetetlen a speciális szakismeret. korszerű és pontos információáramlást. az újszerű és magas szintű követelmények új megoldási koncepciókat.és többoldalú kommunikációt igényelnek a gyártók.• • • • • Az áruszállítást a 6M logisztikai alapelv szerint kell megszerveznie. Szállítmányozói feladat a komplex szállítási és logisztikai láncok kiépítése. Meghatározó szerepük van a szállítmányozóknak a különleges és veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységek teljes körű végrehajtásában is. a szállítmányozók és a szállítók között. valamint a teljes áruáramlat logisztikai és gazdaságossági szempontok szerinti optimálása. a különleges biztonsági előírások ismerete. . A közlekedési alágazatok sajátosságainak figyelembevételével össze kell hangolnia a fuvaroztatók keresletét a fuvarozók kínálatával. A különleges igények kielégítési lehetőségeinek felkutatása. Komplex logisztikai szolgáltatások nyújtása kedvező áron és jó minőségben. megvalósítása. A feladat összetettsége. Az alágazatok közötti ésszerű munkamegosztás elősegítése a versenysemlegesség szem előtt tartásával. a megfelelő eszközök megléte és alkalmazása. két.

Első változatát az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara – International Chamber of Commercial) 1936-ban készítette el. A szokványrendszeren belül az egyes klauzulák felsorolása az eladó növekvő tehervállalásainak sorrendjében történik. Az INCOTERM szokványok helytelen használatából a kereskedelmi művelet lefolyására nézve negatív következmények származnak. legutóbb 1990-ben.és kockázatviselésének megosztásának szabályozása az eladó és a vevő között. biztosítási költségek és kockázatok terhelik. rakodási. D) oszthatók a fuvarparitással és a teljesítés helyével összefüggésben Az egyes klauzulák betűi a hivatalos angol nyelvű kifejezések kezdőbetűiből állnak. specifikus szállítási módra vonatkozóak és ún. mivel az eladót másmás szállítási. …. polivalensek (több szállítási módra is alkalmazhatók). értelmezése. nem elhagyható ezek pontos ismerete.4.2. A Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek (INCOTERMS – International Commercial Terms) célja az áruszállítással kapcsolatos költség. Négy főcsoportra (E. hogy a hagyományos okmányátadási technikák mellett már megengedi az elektronikus adatcserét (EDI – Electronic Data Interchange) is. majd a nemzetközi kereskedelem fejlődésének hatására több alkalommal módosította. . Az INCOTERM szokványok lehetővé teszik a kereskedelmi szerződések típusfeltételeinek harmonizálását kódrendszerbe foglalt szabályok segítségével. három betűvel jelzett záradékot használ. INCOTERM SZOKVÁNYRENDSZER A tananyag eddigi részeiben többször szó volt már az INCOTERM (több irodalomban INCOTERMS) szokványokról anélkül. kompatibilitás hiánya a szállítási dokumentumokban. C.meddig – térben és meddig – időben • DOKUMENTUMOK: . A szakirodalomban a paritás kifejezés mellett találkozhatunk záradék. fizetési késedelem a fizetési garanciák belépésekor. EXW Budapest). Mivel a szállítmányozó munkáját alapvetően meghatározza.ki állítja ki őket. mint például: • • • • nehézségek a vámkezelésben. melyek az alábbiakban foglalhatók össze: • KÖLTSÉGEK: • KOCKÁZATOK: . melyek között vannak egy és kétpontosak.. Ezeket nyilvánvalóan beépíti az eladási árba. Az INCOTERM nem szabvány. vagy klauzula kifejezéssel is. hogy pontosan meghatároztuk volna annak tartalmát.kinek a költségére és felelősségére Az INCOTERM 13 db.meddig – térben és meddig – időben . melyek meghatározzák a vevő és az eladó közötti kölcsönös kötelezettségeket. F. nem egyértelmű felelősségi szintek.melyik szerződő fél mit fizet . stb. hogy az eladó és a vevő milyen paritáson szerződött egymással. .melyik fél miért felelős . Jelen anyagban ez a változat kerül ismertetésre. amely a korábbi változattól legfőképpen annyiban tér el. ezért az adott paritásra a szerződésben hivatkozni kell a három betű és a földrajzi pont megjelölésével (pl. A különböző paritásokon ugyanarra az árura megadott ár különböző lesz.

az eladó hazai piacán. mint egy ugyanazon ország belföldi vevőjének. . amely lehetővé teszi a berakodást. A ICC szabályai azt kötik ki. a vevő által biztosított járműre való felrakodás céljából. vannak-e saját eszközeim arra. Ott sajátos értékesítési feltételeket alkalmaznak. Az eladó nem köteles a (vevő által biztosított) szállító járműre az árut felrakni. Ebből az következik. vagy tudok vállalni. „E” csoport: • Ex Works (a gyártól). zsákba. de csak a „FOB VESSEL” felel meg a FOB ICC szerinti változatának. • MAGYARÁZATOK Az EXW belföldi eladás: a vevőnek be kell szereznie minden exportengedélyt.Fontos tudni. hogy az árut elszállítsa”. hogy „az eladónak saját költségére .saját költségére és kockázatára . a külföldi vevőnek tehát elvileg ugyanaz a helyzete.amennyiben szükséges . amely lehetővé teszi a vevőnek. A vevő kötelességei: • elszállítani az árut az eladó létesítményéből a szerződésben kikötött határidőn belül. de a vevő kérésére a felrakásban. A „Gyártól” (Ex Works) olyan eladás. A megfelelő INCOTERM szokvány kiválasztása előtt el kell dönteni. stb.1. amelyek az áru rendeltetési helyére szállításához szükségesek. Az eladó kötelezettségei: • az árut a vevő rendelkezésére bocsátani a szerződésben kikötött határidőn belül a megjelölt helyen. hogy: • • • mekkora az a költségszint amelyet érvényesíteni akarok (vagy tudok) az eladási árban. amely az exportáló országban történik. hogy az INCOTERM szokványokat az Egyesült Államokban nem nagyon használják. kartonba. jele: EXW A csoport egyetlen záradéka.mindazokat a szükséges műveleteket. Egypontos klauzula.el kell készítenie azt a csomagolást. amely lehetővé teszi a vevőnek. amelyekre szüksége lehet az exportáláshoz saját költségére és kockázatára.amennyiben szükséges . • saját költségére . Különösen a FOB-al szemben kell óvatosnak lenni ebben a relációban.2. az eladó telephelyétől a rendeltetési helyig felmerülő minden költség és kockázat a vevőre hárul. mi az a felelősségi szint. származási bizonyítványt és más dokumentumokat. amely ezen hely és a rendeltetési hely között keletkezik. amelyek mind jelentésükben. de az exportcsomagolás és az ezzel járó költségek nem őt terhelik.elkészíteni azt a csomagolást. hogy az eladó a kötelezettsége arra korlátozódik. elvégezni . illetve az exportengedélyezési eljárásban közreműködhet. hogy kézben tartsam a szállítással és biztosítással kapcsolatos műveleteket? Az INCOTERM paritásai: 4. A vevő visel minden költséget és kockázatot. hanem a vevőt. hogy az árut elszállítsa. A járműre való felrakás kérdésében a felek másként is megállapodhatnak. Az esetleges exportálási vámilletéket is viselnie kell. mert ennek több jelentése is van. hogy az árut olyan dobozba. tegye. mind érvényességükben eltérnek a ICC INCOTERM szokványaitól. amelyet magamra akarok.

Innentől a vevő viseli a költségeket és a kockázatokat. ami azzal az előnnyel jár. • kijelölni a szállítmányozót.Amennyiben az exportcsomagolás .konformitásra és határidőre vonatkozó kötelezettségein túl . Az EXW polivalens klauzula – tengeri.az áru természete és a tervezett nemzetközi szállítás módja miatt . Dokumentumok: Ha az eladó közvetlenül a fuvarozónak adja át az árut. Multimódozatú (multimodális).csak a szállítmányozó telephelyére történő előszállítást viseli. megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a fuvardíjat. Jele: FCA Az eladó a fuvarozással kapcsolatos költségek mentesítését az áru főfuvarozónak történő átadásáig végzi el. amikor az árut a szállítmányozónak átadja a megállapodás szerinti helyen (és időben). • A vevő kötelezettségei: • A „Free Carrier” módozatot szívesen alkalmazzák azok a vevők. bizonyítani az áru leszállítását a szállítmányozó felé. Az exportálásra kevéssé berendezkedett kis. Különösen jól használható vegyes szállítmányozásra. vagy a „roll on – roll off” szállítási mód (pótkocsin és vasúton). tehát a klauzulák egypontosak. Az eladó kötelezettségei: • elszállítani az árut a megjelölt helyre és a vevő által megjelölt szállítmányozó rendelkezésére bocsátani. Az eladó akkor teljesíti a kötelezettségeit. valamint az exporttal kapcsolatos vámolási eljárásokat. 4.2. hogy a költségek és a kockázatok egyaránt az áru főfuvarozónak való átadásakor szállnak át az eladóról a vevőre. a jogviták elkerülése érdekében ajánlott. átadni az exportengedélyeket és kifizetni az exportilletékeket. amikor az eladó átadja az árut a vevő által kijelölt szállítmányozónak. akinek ebben a kérdésben nagy éberséget kell tanúsítania.2. • amennyiben szükséges. A kockázat és költségek átadása akkor történik. minden mást pedig a vevőre terhel.magas költségekkel járna. Az eladó . gyűjtőfuvarozás) a vevő (megrendelő) viseli. Bármely fuvarozási mód esetén alkalmazható – multimodális klauzula. Ha viszont gyűjtő-szállítmányozóról van szó. Az exporthoz szükséges engedélyek beszerzése és az export vámkezelés az eladó feladata. A saját telephelyén keletkező költségeket (lerakodás. hogy a szerződő felek ebben a kérdésben a megrendeléskor egyezzenek meg. a szállítmányozási dokumentum helyett egy „átvételi bizonylat” használatos (FCR: . • Free Carrier (költségmentesen a fuvarozónak).és középvállalatok még ezen műveleteket is a szállítmányozóra bízhatják. Ilyenkor a szállítmányozó az exportőrnek számlázza az áru elvitelével és vámolásával kapcsolatos szolgáltatásait. mint amilyen például a konténeres. vasúti és légi fuvarozás esetén egyaránt használható. akkor a szokásos szállítási dokumentumokat készíti el a vevő számára. hogy egyetlen szolgáltató végzi ezáltal az összes feladatot. akik meg akarják őrizni a fő szállítás fölötti rendelkezésüket és saját döntésük szerint választanak szállítmányozót az eladó országában. anyagmozgatás. Semmi esetre sem háríthatók át az eladóra. közúti. „F csoport: Az e csoportba tartozó záradékok közös jellemzője.

amennyiben kéri.Forwarders Certificate of Receipt). hogy a FAS szokvány esetén belföldi adásvételi szerződésről van szó.melyet nemzetközi szinten a FIATA (Szállítmányozók Nemzetközi Szövetsége) dolgozott ki. minden segítséget meg kell adnia a szükséges exportengedély vagy egyéb kormányzati engedély megszerzéséhez. Természetesen. • Free On Board (költségmentesen a hajó fedélzetén). A vevő kötelezettségei: kijelölni a szállítmányozót. amikor az áru átvétele a szállítmányozó terminálján történik konténerbe vagy gyűjtőkamionba való berakás céljából. amely az áru exportálásához szükséges”. Az eladónak értesítenie kell a vevőt. valamint a hajóhoz történő szállítás időpontjáról. és amelyet a bankok egyre inkább elfogadnak . amelyet már elfogadnak a bankok is hitelügyletben. • • Információcsere az eladó és a vevő között: A vevőnek tájékoztatni kell az eladót a hajónak és a berakodási rakpart nevéről. rakpartra. Az eladó kötelezettségei: • elszállítani az árut a hajóhoz. A . • egy „FAS” átvételi elismervényt adni. amikor az árut a hajóhoz szállította. amikor az árut átveszik az eladó telephelyén. ugyanakkor ezt egyes bíróságok másként is megítélhetik. Jele: FAS Az eladó arra vállal kötelezettséget. Az árunak a hajó korlátja fölött való áthaladásától kezdve a felelősség költség és kockázat tekintetében a vevőt terheli. Jele: FOB Az FAS záradéktól egyetlen mozzanatában különbözik.olyankor kerül átadásra az eladónak. Az ott megjelölt kötelezettségeket és kockázatokat az eladó nem a hajó külső oldaláig. Többek közt ez lehetővé teszi a vevőnek. Ez a dokumentum . Ettől kezdve a költség és a kockázat a vevőt terheli.) • Free Alongside Ship (költségmentesen a hajó mellé). (Az FCR szintén használatos „EXW” típusú eladáskor. • megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a fuvardíjat. hanem az árunak a fedélzetre történő eljuttatásáig viseli. hogy az árut a megjelölt elhajózási kikötőben a szállító hajó oldalához. ahol az eladó adott esetben csak segítséget nyújt a vevőnek az exportengedély megszerzéséhez. hogy biztosítást kössön ettől az időponttól kezdve az árura károsodás és elvesztés esetére. Légi áruszállításkor a gyűjtőfuvar esetén az átvételi bizonylatot egy HWB: House Airway Bill (gyűjtő-LTA) dokumentum helyettesíti. ha szükséges beszerezni az exportengedélyt és kifizetni az exportilletéket. illetve a hajó nyílt vízi rakodása esetén az átrakó vízi járműre költségmentesen elhelyezi. hogy az eladónak „a vevő számára. A záradék értelemszerűen tengeri és belvízi fuvarozás esetén alkalmazható. Világos tehát ezen cikkely szerint. Exportengedély: A CCI szabályok előírják. mint a korábbi esetekben is a fuvarozással kapcsolatos szerződésszerű teljesítéshez szükséges információk átadása („értesítési kötelezettség”) mindkét félnek feladata. annak költségére és kockázatára.

• hajó-fuvarlevelet adni. hogy a főfuvarozás díjának kifizetése az eladó feladata. amely az áruval kapcsolatos. viszont követelhet kártérítést. ha a vevő az eredetileg megnevezett hajó helyett másik hajót bocsát rendelkezésre. hogy „ha a vevő által megjelölt hajó nem jelenik meg a megállapodás szerinti időpontban vagy a tervezett határidő vége előtt.3. a hajó korlátja fölött hárul át az eladóról a vevőre. viszont az árusszállítással kapcsolatos kockázat (kárveszély) az indulási kikötőben. Cost and Freight (költség és fuvardíj). • megfizetni a berakodási költségeket a kikötői gyakorlatnak megfelelően. . Az érkezési kikötőben felmerülő kirakodási költségek megosztása szoros kapcsolatban van az érintett fuvarozó vállalatok. hiszen a hajókorlát átlépése és a fedélzetre szállítás nem történt meg. a megállapodás szerinti határidő lejárta után”. mivel az nem lépte át a hajó korlátját és így az eladó nem tudja a FOB szerinti feladási dokumentumokat bemutatni. hogy az eladónak veszteséget vagy kiadást kell viselnie abban az esetben. Amennyiben az a hajócsere a berakodásra kijelölt időpont után történik . • biztosítani az árut. beszerezni az exportengedélyt és megfizetni az illetéket. • a fedélzetre helyezni az árut. illetve kikötők szerződéskötési szokványaival. • megfizetni a kirakodási költségeket. vagy befejezi a berakodást a megállapodás szerinti időpont előtt vagy a tervezett határidő vége előtt. melyben a teljesítés helye (vagyis a fuvarozási költségek átszállásának földrajzi pontja) a megjelölt érkezési kikötő. Az eladó kötelezettségei: • megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a fuvardíjat a megállapodás szerinti kikötőig.berakodás az adás-vételi szerződésben meghatározott kikötőben történik. A vevő kötelezettségei: • szerződést kötni a tengeri szállítmányozóval az áru rendeltetési helyére szállítására.a „várakozó” áruval kapcsolatos kockázatot az eladó viseli. • ha szükséges exportengedélyt beszerezni és kifizetni az exportilletéket. vagy nem tudja berakni az árut. Szintén megtörténhet. „C” csoport: A csoportban szereplő négy záradék mindegyike kétpontos. További közös ismérvük még.de egyébként a berakodásra kijelölt időszakon belül . • megfizetni a fuvardíjat és tájékoztatni az eladót a megállapodásokról. • számlát és hajó-fuvarlevelet adni a vevőnek. ha azokat nem tartalmazza a fuvardíj. az eladó nem követelheti áru eladási árát. akkor a vevőnek kell viselnie minden így keletkezett többletköltséget és minden kockázatot. • megfizetni a berakodási költségeket. ha azokat is tartalmazza a fuvardíj. • ha szükséges. Az eladó kötelezettségei: • fedélzetre szállítani az árut.2. Ha a vevő nem teljesíti kötelezettségét. 4. A ICC-szabályok kimondják. Csak vízi szállítási módnál használható klauzula. Jele: CFR Tengeri klauzula.

• számlát. . . ha azt is tartalmazza a fuvardíj (a megérkezési kikötőt üzemeltető társaság liner term-je {feltételei}szerint). Jele: CIF A CFR-től az eladó azon többletkötelezettségével különbözik. hogy az érkezési kikötőig a biztosítási díjat az eladó fizeti. megfizetni a kirakodási költséget amennyiben azt nem tartalmazza a fuvardíj. • átvenni az árut leszállításkor. • a fedélzetre helyezni az árut. ha azt is tartalmazza a fuvardíj.• • megfizetni a berakodási költséget. hogy ebben a módozatban az eladó csak minimális feltételekre köteles biztosítást kötni (úgynevezett FAP-ra = Különös Káreset Nélkül). biztosítási. • megfizetni a kirakodási költséget. a vevő viseli az összes kockázatot az áruval kapcsolatban attól az időponttól kezdve. • megfizetni a berakodási költséget. A vevő kötelezettségei: • átvenni az árut leszállításkor. A vevő tudomásul veszi. mihelyt azt hajóra rakták (mert a vevőnek kell biztosítania az árut). amikor az eladó átadja neki a számlát és a fuvarlevelet. A vevő kötelezettségei: • Információcsere a vevő és az eladó között: Ha a leszállítási helyként a hajó korlátját jelölték is meg. • kifizetni a lerakodási költséget. kivéve. • biztosítási szerződést kötni az árura a szállítás időtartamára és megfizetni a biztosítási díjat. amely az „árut képviseli”. hogy az áru útban van. amikor megkapja a számlát. Insurrance and Freight (költség. Az eladó kötelezettségei • megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a fuvardíjat a megállapodás szerinti kikötőig. a biztosítási kötvényt vagy igazolást és a fuvarlevelet. megfizetni a kirakodási költséget. ha azt a fuvardíj tartalmazza (a liner term szerint). Mint a CFR esetében. tehát kár esetén fedezetet nyújt az áru értékén felül a vevő elmaradt hasznára (normálprofitjára). A biztosítási szerződés alapja ettől eltérő megállapodás hiányában a szerződés szerinti ár meghatározott százaléka szerződés valutájában. Ez az összeg általában meghaladja az ügyleti értéket. hogy az áru ténylegesen áthaladt a hajókorláton a berakodási kikötőben. fuvarlevelet és biztosítási szerződést vagy tengeri biztosítási igazolást adni a vevőnek. beszerezni az exportengedélyt és megfizetni az illetéket. • Cost. Kizárólag tengeri paritás. Az eladó okmányátadási kötelezettsége ilyenkor természetesen a biztosítási kötvényre is kiterjed. • ha szükséges. az eladónak kötelessége tájékoztatni a vevőt arról.és fuvardíj).

Légi vagy szárazföldi szállítás esetén a szállítási dokumentum olyan fuvarlevél. amely háború.a megfelelő szállítási dokumentumot. felkelés és polgárháború vagy sztrájkok esetén nyújt védelmet. Az áruval kapcsolatos kockázatviselés valamint az esetleges költségnövekedés az eladóról a vevőre tevődik át. fontos. A biztosítási értéknek általában legalább a CIF érték 110 %-ának kell lennie. Amikor az eladónak fuvarlevelet. Jele: CPT A záradék a CFR multimodális megfelelője. A vevő kötelezettségei: • átvenni az árut. ha a leszállított áru nem felel meg az adás-vételi szerződésben leírt árunak. . feladási igazolást. ha az már átadta neki a hajó-fuvarlevelet és azt a vevő már átvette. • számlát és megfelelő szállítási dokumentumot adni a vevőnek. A CIF klauzula azt tartalmazza. amikor azok a szokásos biztosítási szerződésben nem szerepelnek. hogy a CIF szerinti vevő a szerződéskötéskor olyan mélységű biztosítás megkötését kérje az eladótól. • Carriage Paid to… (a fuvarozás kifizetve …-ig). amely bizonyítja. Egyedi kockázatok esetén is ez a járatos eljárás. amelyeket az a személy állított ki. azaz nem testesít meg tulajdonjogot az áru felett.és ha ez a gyakorlat . akinek birtokában van a fuvarlevél feladói másolata. amennyiben ez szükséges. pl. csak olyanokat. de amely nem leszámítolható dokumentum és nem „képviseli” az árut (mint azt egy tengeri fuvarlevél tenné). olyan záradék. akkor eleget tesz ennek a kötelezettségének azzal. de külön záradékban a szerződéshez csatolhatók. hogy fennáll a dokumentumok „átcsoportosításának” a veszélye. CIM a vasúti és a Varsói megállapodás a légi szállításra) az áru leszállítása után a fuvarozó nem kaphat új utasítást az árura vonatkozóan. Fontos figyelembe venni. Egyes nemzetközi szállítmányozási megállapodások szerint (CMR a közúti szállítás. amikor azt az első fuvarozóhoz leszállítják és amikor megkapja a számlát . amilyet szükségesnek tart. hogy a vevőnek nincs követelése az eladóval szemben. beleértve a konténeres. • megszerezni az exportengedélyt és megfizetni az exportilletéket. akkor a vevőnek követelési joga van az eladóval szemben szerződésszegés címén. hogy a fuvarozó átvette az árut. A főfuvarozás végén felmerülő kirakodási költségek és az importálással kapcsolatos engedélyezési és vámeljárás terhei a vevőre hárulnak. Ugyanakkor. amelyet az a személy állított ki akivel szállítmányozói szerződést kötött a megállapodás szerinti rendeltetési helyre. hogy olyan dokumentumot mutat be. Az eladó kötelezettségei: • megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a megállapodás szerinti helyig a fuvardíjat. amikor az árut átadják az első nemzetközi szállítmányozónak. • átadni az árut az első fuvarozónak. vagy szállítmányozói átvételi elismervényt kell bemutatnia.Mivel az eladó által kötött FAP biztosítás feltételei csak korlátozott védelmet biztosítanak. vagy a „roll on – roll off” pótkocsis és hajóval történő szállítást is. alkalmazása tehát bármely szállítási nem során megengedhető.

biztosítás. Az eladó kötelezettségei: • megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a megállapodás szerinti helyig a fuvardíjat.. hogy ha kártérítési igény kérelme a biztosító társasággal szemben nem az eladóra. Ez azt is jelenti. megfelelő szállítási dokumentumot és biztosítási szerződést vagy más. Ennek kapcsán megjegyezzük. vagy az áru első fuvarozónak történő átadásakor csak a tengeri fuvarlevél vagy a fuvardíj átvételi elismervény „feladói” másolata ellenében fizet. • Carriage and Insurance Paid to … (a fuvarozás és a biztosítás fizetve …-ig). biztosítási és fuvardíj „módozatban ugyanis az eladónak a saját költségére és átruházható módon egy minimumfeltételek szerinti úgynevezett „FAP kivéve .2.-ig” INCOTERM többértelműsége miatt bizonyos pontatlanság keletkezhet a biztosítás kiterjedését illetően. A „költség.. Jele: CIP A CIF multimodális megfelelője. • biztosítási szerződést kötni az árura a szállítás idejére és kifizetni a biztosítási díjat.típusú tengeri biztosítást kell kötnie. Az eladónak kell biztosítási szerződést kötni és kifizetni a biztosítási díjat. költség fizetve. amikor azt az első fuvarozóhoz leszállítják és amikor megkapja a számlát. védve van az áru átcsoportosításának a lehetőségével szemben az eladó részéről. mint a földi vagy légi szállítmányozók. ahol a fent említett megállapodások nem alkalmazhatók. amikor egy nem leszámítolható szállítási dokumentummal a vevő megkaphatná az árut. „D”csoport: . amely a CIF-ár 10%-kal növelt értékét fedi le (gyakorlatban alkalmazott szabály).a megfelelő szállítási dokumentumot.. mint a CIF.és ha ez a gyakorlat . A vevő kötelezettségei: • átvenni az árut. Az eladó szállítmányozási szerződést köt és kifizeti a szállítmánybiztosítási díjat. mielőtt kifizette volna).. a biztosítást igazoló okiratot . hiszen a tengeri szállítmányozók nem ugyanolyan körülmények között dolgoznak. hogy ez az INCOTERM más kockázatbiztosítást igényel. • számlát.. A „fuvardíj.” .Következésképp. Tengeri szállítás esetében. nehezebb a vevőnek védekeznie az „átcsoportosítás” veszélye ellen.4. a biztosítást igazoló iratot adni a vevőnek. • átadni az árut az első fuvarozónak. hogy követelheti az eladótól a nem leszámítolható fuvarlevél másolatát. 4. hanem a vevőre hárul a biztosítás által fedett káresetek bekövetkeztekor. • megszerezni az exportengedélyt és megfizetni az exportilletéket. Ez a módozat azonos a „fuvardíj/költség fizetve . ha a CPT szerinti vevő kifizeti a szerződés szerinti eladási árat az árunak az első fuvarozónak történő átadásakor. abban az esetben. azzal a különbséggel. azáltal.-ig”. amennyiben ez szükséges. a biztosítási szerződést vagy más. de a CIP módozatban az áru szállítása mindig a vevő kockázatára történik.. hogy az eladónak kötelessége kockázatbiztosítást kötni az árura a szállítás idejére. Ekkor a vevő rendelkezésére egyedül az alábbi óvintézkedések állnak: • vagy régóta tartó bizalmi kapcsolata van az eladóval (ez egyaránt érvényes az eladóra nézve is.

amennyiben szükséges .az átadási pontot másutt kell meghatározni. a „franco-határig” kifejezés kerülendő.beszerezni az export. úgy gondolva. A határon átadva azt jelenti. Jele: DAF Leginkább közúti és vasúti fuvarozás esetén alkalmazott záradék. és kizárólag arra az esetre. illetve az áru elveszése. amellyel átveheti az árut a határon (pl: szállítmányozási dokumentum vagy raktározási bizonyítvány). amennyiben ez szükséges. hogy a felek a „határ” szót megtoldják a kereskedelemben szokásos kifejezéssel.. amikor ott megszakad a szállítás. Ugyanakkor sok nemzeti törvény szerint ennek a kifejezésnek az a következménye. költség fizetve . hogy ennek a kifejezésnek ugyanaz az értelme. mint „franco határon”. Egypontos záradékok. A kockázatmegosztást a határra helyező módozat csak abban az esetben helytálló. Amikor az árut vasúton vagy közúton szállítják és az a határt minden formalitás nélkül lépi át . amely az adott két országot elválasztó határ jelölése. ha a szállítás megszakad a határon. Jellemző tehát az eladó fokozott kötelezettségvállalása.Az ide tartozó paritásokat néha érkezési szokványoknak is nevezik. valamint a megállapodás szerinti rendeltetési hellyel (Pl: „átadva a francia olasz határon Modovi”) Ezt a módozatot lényegében a vasúton vagy közúton szállított árukra vezették be. A félreértések elkerülése végett ajánlatos. Ha a felek csak azt akarják kikötni. az eladó mindennemű kötelezettségvállalásai a megjelölt határátkelőhelyig (az importőr ország vámhatáráig) érvényesek. hogy az eladónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie az áru határig történő eljuttatásához.. • Delivered At Frontier (a határra leszállítva).. akkor a „fuvardíj. aki a határig viseli a kockázatot érdemes a „határon átadva” kifejezést használnia”: ekkor a kockázatviselés az eladóra hárul. mint a „határon átadva” kifejezésnek.-ig” kifejezést kell használniuk. viszont a felelősség átadása ezen a helyen egyáltalán nem merül fel. • átvenni az árut a megállapodás szerinti határon (a megjelölt határponton). nehéz. hogy a szállítás megszervezésének és kifizetésének kötelezettsége az eladóra hárul a határig. A behozatali vámeljárás költségei már a vevőt terhelik.. ahol egy . • A vevő kötelezettségei: • A kereskedők gyakran használják az olyan kifejezéseket. ahol a szállítás megkezdődik.. beszerezni az importengedélyt és kifizetni az importilletékeket. • kifizetni az e hely utáni szállítást. átadni a vevőnek azokat a dokumentumokat. A félreértés elkerülése végett annak a félnek. vagy pedig ott. hogy az eladónak kell megszerveznie és kifizetnie a szállítást.és a tranzitengedélyt. Amennyiben folyamatos a szállítás és az áru kárt szenved vagy elvész. ország vagy telephely. lehetőleg ott.ami napjainkban gyakori . sőt lehetetlen meghatározni hol történt a kár.. azaz megszerveznie és kifizetnie a fuvart eddig a pontig és . mert a teljesítés helye és a fuvarparitás a főfuvarozás végét jelentő kikötő. értelemszerűen a fuvarozási módtól függően. Az eladó kötelezettségei: • leszállítani az exportálásra elvámolt árut a megegyezés szerinti határra (a megjelölt határpontra).

Ha a szállítás a határon túl is folytatódik. úgy a záradék a „Duty Unpaid” kifejezést tartalmazza.köztes meghatározott ponton megszakad. • átadni a vevőnek azokat a dokumentumokat. hogy ott is talál vámolási lehetőségeket. a késedelemből fakadó költségeket a vevő viseli. • Ha az eladó teljesítette azon kötelezettségét. Tehát DEQ paritáson kötött szerződés kétféle lehet: „rakparton elvámolva” és „rakparton elvámolás nélkül”. hogy értesítette a vevőt a hajó érkezésének várható időpontjáról (Estimated Time Arrival = ETA). oly módon. ami viszont egy másik incoterm használatát tételezi fel. amelyek lehetővé teszik számára az áru átvételét a hajótól (fuvarlevél vagy szállítólevél). ezekből a feleknek egyet meg kell jelölniük. a rendeltetés szerinti kikötőben. Amikor a határon több olyan pont is létezik. amelyek DAF-hoz zárójelben hozzáteszik: „megállapodás szerinti szállítási hely a határon”. Előfordulhat. A megjelölt helyig az összes költség és kockázat az eladót terheli. Ezt javasolják azok az incoterm-szokványok. feltéve. vám fizetve). az eladó a neki legjobban tetsző pontot választhatja. Az eladó kötelezettségei: • hajón leszállítani az árut a rendeltetési kikötőbe. • kifizetni a kirakodási költségeket. hogy ez utóbbi átvehesse az árut és ha a vevő nem veszi át azonnal az árut.a vevő kérésére és kockázatára . ahová az árut le lehet szállítani. Az érkezési kikötőben a rakparton importvámolással adja át az eladó az árut. csak akkor alkalmazható. amennyiben ez szükséges. beszerezni az importengedélyt és kifizetni az importilletéket.a feladás országában lévő indulási ponttól a vevő által megjelölt végső rendeltetési pontig szállítmányozási dokumentumot bocsát a vevő rendelkezésére (úgynevezett közvetlen dokumentum) • Delivered Ex Ship (leszállítva a hajóról). ha azok nincsenek benne a fuvardíjban. hogy szintén hajózással kapcsolatos klauzula.amely esetében az áru átadása a megérkezéskor történik. vagy még inkább ott. Ajánlott a felek számára. Ha ezt nem pontosították. Világos tehát. ha az eladó jól ismeri a kirakodási kikötőt és meggyőződött arról. hogy ezen . az importvámolás már a vevő feladata. Jele: DEQ Elnevezéséből is látszik. a késedelmes kirakodás költségeit az eladó viseli. A vevő kötelezettségei: • átvenni az árut a hajón. • kifizetni a kirakodási költséget. kikötői zsúfoltság). onnantól pedig a vevőt. hogy az importtal kapcsolatos hatósági ügyintézés az eladónak nehézséget okoz és így azt a vevő a szerződésben rögzített feltételek szerint magára vállalja. Jele: DES Az érkezési kikötőben. ahol befejeződik a végső rendeltetési helyen. hogy nem lesznek késedelmi problémái az átadással. Kizárólag tengeri paritás. Viszont ha az áru késedelmes kirakodása független a vevőtől (pl. amennyiben az benne van a fuvardíjban (liner terms). akkor az eladó . a hajó fedélzetén történő áruátadással az eladó teljesítette kötelezettségeit. vagyis a felmerülő költségeket és kockázatokat eddig viseli. hogy ez az incoterm . • Delivered Ex Quay Duty Paid (rakparton átadva.

minden az importtal kapcsolatos adót. • Delivered Duty Paid (leszállítva. Az eladó kötelezettségei: • leszállítani az árut a megállapodás szerinti helyre. A vevő kötelezettségei: • átvenni az árut a rakparton a rendeltetés szerinti kikötőben. hogy az import ÁFÁ-ját az eladó fizeti. Multimodális klauzula. ami a legkisebbet.módozatok teljes megnevezését használják a félreértések elkerülése érdekében. • átadni a vevőnek azokat a dokumentumokat. amely az árunak a „vámhatár”-on túli szállításával kapcsolatos. • A vevő kötelezettségei: • Az eladó viseli az összes kockázatot. kifizetni az importtal kapcsolatos illetékeket és adókat. Az „illetékek” szó. Alkalmazhatóságának az szab korlátot. hogy a kirakodás költségeit még az eladó fizeti. amelyekkel átveheti az árut (például: szállítmányozási dokumentum vagy raktározási bizonylat). • exportengedélyt szerezni. vám fizetve). Maximális kötelezettséget ró az eladóra. • átvenni az árut a megállapodás szerinti rendeltetési helyen. Ellenkező értelmű kikötés hiányában a lerakodás költségét az eladó viseli. amíg az áru erre a pontra meg nem érkezett. Jele: DDU Az importtal kapcsolatos költségek (vám. vám nincs fizetve). szemben az EXW paritással. egyéb hatósági díjak) kivételével a megjelölt rendeltetési helyig (a vevő telephelye) minden költség és kockázat az eladóra hárul. Ez külföldi eladó számára a visszaigénylés miatt nem túl kívánatos módozat. A rakparton kifejezés arra utal. • beszerezni az importengedélyt és kifizetni az importilletéket DEQ ELVÁMOLÁSSAL esetén. hogy a vámeljárással kapcsolatos költségek is az eladót terhelik. vámot. és addig nem tett eleget a kötelezettségeinek. átadni a vevőnek azokat a dokumentumokat. A kockázatviselés átvállalása a vevőnél történik vagy a telephelyen (a szerződésben meghatározott végső rendeltetési helyen). ezért ilyen esetben a feleknek be kell írniuk a „ÁFA és/vagy egyéb adók kivételével” kitételt. Az egyetlen különbség az. járulékot magában foglal. Jele: DDP A DDU-hoz hasonlóan multimodális záradék. egészen a rendeltetési helyig. Ez azt is jelenti. • kifizetni az importilletéket DEQ ELVÁMOLÁS NÉLKÜL esetén. hogy az importőr ország jogszabályainak alapos ismeretét kívánja meg az eladótól. . • Delivered Duty Unpaid (leszállítva. amellyel átveheti a rakparton az árut (pl: szállítólevél). • kifizetni a kirakodási költségeket. Az eladó kötelezettségei: • a rakpartig szállítani az árut a megegyezés szerinti kikötőbe. illeték.

• A vevő kötelezettségei: • átvenni az árut a megállapodás szerinti rendeltetési helyen. helyi ismeretekkel a jogi szabályozást és a szokásokat illetően. amely az árunak a „vámhatár”-on túli szállításával kapcsolatos. rendelkezik-e a szállítási útvonal kritikus pontjain megfelelő kapcsolatokkal. Ez az eljárás azért is ajánlott. A speditőr munkája során az adás-vételi szerződés mindkét résztvevőjével kapcsolatba kerülhet. hogy a szállítmányozó jól ismerje és nagy biztonsággal alkalmazni tudja az egyes klauzulákat. • átadni a vevőnek azokat a dokumentumokat. • megfizetni a adót és illetéket. hogy miért nélkülözhetetlen. és addig nem tett eleget a kötelezettségeinek. A kereskedő és a szállítmányozó jó együttműködése esetén a speditőr speciális ismereteit felhasználva tanácsot is adhat az adott áru adott piacra való eljuttatásához legalkalmasabb záradék kiválasztásához. • megfizetni a lerakodást a telephelyen. míg azt a belföldi vevő vissza tudja igényelni a adóhatóságtól. • importengedélyt szerezni. mint például az ÁFA és/vagy más hasonló adók. Végigérve az INCOTERM szokványok ismertetésén és értelmezésén világossá vált. Végezetül álljon itt néhány összefoglaló táblázat az INCOTERM szokványokkal kapcsolatban a könnyebb érthetőség és a későbbi gyakorlat számára. egyes importáláskor fizetendő költségek kizárhatók. amíg az áru erre a pontra meg nem érkezett. Az eladó viseli az összes kockázatot. mert az importra fizetendő ÁFA nem igényelhető vissza a külföldi eladó által. . amelyekkel átveheti az árut a megjelölt helyen (például: szállítmányozási dokumentum vagy raktározási bizonylat). kivéve ezzel ellentétes értelmű megállapodást.Amikor az eladó vámolja el az árut. egészen a rendeltetési helyig. stb. Máskor a már megkötött adás-vételi szerződésben szereplő paritás alapján kell a szállítmányozónak eldöntenie. A kockázatviselés átvállalása a vevőnél történik. hogy képes-e a feladat ellátására. Az eladó kötelezettségei: leszállítani az árut a megállapodás szerinti helyre. Ezt pontosítani kell egy megfelelő kifejezés hozzátoldásával (például: „ÁFA és/vagy egyéb adó kivételével”). és ez lehet üzleti viszony is. A vitamentes költségmegosztás érdekében az alkalmazott paritás megfelelő értelmezése elkerülhetetlen.

CIF... DDU. DES..”) „F”-csoport („Free. CIP.....Insurance....”) FAS.... DEQ. DDP..... Free Alongside Ship Free On Board Cost and Freight Cost.. CFR. CPT..”) FOB.Freight Carriage Paid to Carriage Insurance Paid Delivred At Frontier Delivred Ex Ship Delivred Ex Quay Delivred Duty Unpaid Delivred Duty Paid EXW...... FCA--Ex-Works Free-Carrier Minden szállítási mód Minden szállítási mód Kizárólag tengeri Kizárólag tengeri Kizárólag tengeri Kizárólag tengeri Minden szállítási mód Minden szállítási mód Földi Kizárólag tengeri Kizárólag tengeri Minden szállítási mód Minden szállítási mód EÉ EI EÉ EÉ EÉ EI EI EI EI EI ÉRKEZÉSNÉL EI EI . „C”-csoport („Cost. „D”-csoport („Delivred.... és „Carriage...A 13 INCOTERMS SZOKVÁNY CSOPORT RÖVIDÍTÉS ANGOL MEGNEVEZÉS SZÁLLÍTÁSI MÓD EI : ELADÁS INDULÁSNÁL EÉ : ELADÁS „E”-csoport („Ex....”) DAF..

DOKUMENTUMOK BIZTOSÍTÁSA A VÁLASZTOTT INCOTERMSSZOKVÁNYTÓL FÜGGŐEN RÖVIDÍTÉS SZÁMLA CSOM. JEGYZÉK EXW FAS FOB FCA CFR CPT CIF CIP DES DEQ
vámolva

EXPORT VÁMDOK. V V E E E E E E E E E E E

SZÁLL. DOKU.
(fuvarlevél, stb)

BIZT. SZERZŐDÉS V V V V V V E E E E E E E/V

IMPORT SZÁRM. KONZUVÁMDOK. V V V V V V V V V E V E V V V V V V V V V V E E E V V V V V V V V V V E E E V BIZONY. LI SZLA

E E E E E E E E E E

V V E/V E E E E E E E E E E/V

DDU E DDP E DAF E E = az eladó költségére V = a vevő költségére

INCO-TERMS

EXPORTÁLÁSI KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSA A VÁLASZTOTT INCOTERM-SZOKVÁNY Csoma- Berako- Előszáll. Export Főszállí- Kikötő FőKikötő Imp golás dás vámolás tás Reptér szállítás. Reptér vám (gyár) biztosít. KontéKontéVta (raktár) nernerterminál terminál Gyűjtő Gyűjtő Indulás Érkezés EXW          FAS          FOB          FCA          CFR          CPT          CIF          CIP          DES          DEQ          vámolva DDU          DDP          DAF          RÖVI-DÍTÉS

Költségszámítási példa néhány INCOTERM szerint (a szállítási szerződés francia eladó és libériai vevő között köttetett)

Figyelembe veendő tételek Az áru értéke csomagolás nélkül Csomagolás Felrakodás Előszállítás

Érték FRF-ben 580 000 1 750 1 250 375 750 750 20 258 1 300 3 354 91 468 140 251 1 440 2 160

Paritás

EXW Szállító gyárától 581 750 FCA Szállító gyárától 583 000

Lerakodás + raktározás + vámnyilatkozat Berakodás Főszállítás Kirakodás Biztosítás (cca. 05% tengeri biztosítás) Vámilleték (609 787 x 15%) ÁFA (609 787 + 91 468) x 20% Raktározás + vámnyilatkozat Felrakodás + utófuvarozás

FOB Áru berakodva CFR Áru berakodva

548 875 605 133

CPT Monrovia, áru rkp.606 433 CIP Monrovia, áru rkp. 609 787

DDP vevő gyára

845 106

figyelembe véve a leggyakrabban jelentkező kockázati elemeket. E fejezetben az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók kerülnek ismertetésre. A tengeri biztosítás . az eltérő pénznem. Amikor más . és ezen történelmi ok miatt beszélhetünk egyformán tengeri biztosításról vagy szállítmánybiztosításról. lerakodás) (szabad ég alatt vagy fedett helyen. hogy az a leggazdaságosabb és egyben a legbiztonságosabb is legyen megbízója számára.folyami. mert minden nagyobb kereskedelmi ügylet tengeren . 4. 4. méghozzá úgy.függetlenül a hajótestre kötött biztosítástól . A tengeri biztosítás még mindig a legnagyobb területet jelenti a szállítmánybiztosításban. joggyakorlat. Ilyen például a partner viszonylagos ismeretlensége. szárazföldi majd légi . Már az INCOTERM szokványok ismertetése során sokszor szóba kerültek a kockázatok abból a szempontból. a (tengeri) biztosítás ezeket is mind természetszerűen bevette a tevékenységi körébe. stb. a másik pedig az. olyan sok és olyan nagy költségekkel járó veszélynek van kitéve. Ennek megfelelően a külkereskedőnek nagyobb körültekintéssel kell eljárnia.a tengeri biztosítás szabályai és alapelvei határozzák meg egy biztosított fuvar egészét. hiszen elképzelhető.4. csomagolása.történt.és időbeli távolságok miatt sok esetben nem jár együtt a felek személyes kapcsolattartásával. még ha a tengeri szakasz csak része is az egész útvonalnak. és a biztosítási igazolás a bankhitelek egyik megkövetelt okmánya lett. hogy gyakorlatilag minden fuvarozott árut biztosítanak.3. hogy neki kell elintéznie az ezzel járó teendőket.kikötőből kikötőbe . kulturális. hogy az importált.az egyszerűsítés érdekében .a fuvarozott árut érintő kockázatok ellen nyújt védelmet.1. szerződéskötési szokások. NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS A szállítmányozással foglalkozó vállalkozónak – ha tényleg komplex logisztikai szolgáltatást akar nyújtani – jártasnak kell lennie a szállítmánybiztosításban is. illetve exportált áruk nagy részét tengeren szállítják . Az ügylet megkötése és teljesítése a nagy tér.3. E kockázatok elleni védekezés eszköze a biztosítás.2. egyszersmind javaslatot téve az egyes kockázatok elleni védekezés lehetséges módozataira is. Ily módon a kereskedelem segédeszközévé vált. hogy az eladóról a vevőre mely földrajzi helyen szállnak át. bármi legyen is annak jellege.3. amikor azok tengeri fuvarozás kiegészítői lettek. Sokáig egyedül a „tengeri” biztosítási forma volt ismert. Mindenféle áru. ismert vagy ismeretlen telephelyeken és ideig) . amely a hagyományos belkereskedelmi tevékenység során nem merül fel. hogy . Tengeri biztosítás és szállítmánybiztosítás A tengeri biztosítás és a szállítmánybiztosítás gyakorlatilag két egymásnak megfelelő kifejezés. üzleti magatartásbeli különbségek. ha annak egy része tengeren történik. amelyeket e fejezetben röviden áttekintünk. hiszen a kockázatok száma oly nagy. rendeltetése. Miért kell biztosítani az árut a fuvarozás idejére? A külkereskedelmi gyakorlatban számos olyan kockázati tényező érvényesül. A fuvarozás minden szakaszában az áru ki van téve: anyagmozgatásnak tárolásnak (sorozatos felrakodás. és ennek két oka van: • • az egyik az. hogy egyetlen kereskedő vagy gyártó sem tudja felvállalni annak következményeit. a nyelvi.fuvarozási módok is kifejlődtek.

illetve maga a teljesítés elhúzódó folyamat. A kereskedelmi ügylet résztvevőinek ezért is érdekében áll a szállítmány biztosítása. kockázatporlasztás stratégiája. az ügyleti eredményességet nagymértékben befolyásolhatja az egyes valuták árfolyamának megváltozása a szerződés lebonyolításának időszakában. hanem az üzlet meghiúsulása kapcsán felmerülő pótlólagos költségek (átmeneti raktározás. A védekezés alapvető módja ilyen esetben a körültekintő „országválasztás” és a kockázatporlasztás. Majdnem minden kockázattípus esetén eredményesen alkalmazható védekezési módszer a preventív biztosítás is. de ide sorolhatjuk azokat az egyoldalú intézkedéseket is. de felelőssége a nemzetközi egyezmények értelmében korlátozott. • Árfolyamkockázat Mivel a külkereskedelmi ügyletek során különböző fizetőeszközök átváltása is lezajlik. Az ebből fakadó esetleges veszteségek elkerülhetők az alkalmazott valuta körültekintő megválasztásával. hogy a megkötött üzletek különböző piacok és partnerek közötti megosztása tegye lehetővé az egyes ügyletekben esetlegesen elszenvedett veszteségek könnyebb elviselését.3. kötbér kikötésével. embargók.és költségviszonyok menetközben megváltozhatnak. bár felelősséggel viseltetik a rábízott áru iránt. mint például az átmeneti importkorlátozások. mind az összes többi tárgyalandó kockázattípus esetén általános üzletpolitikai követelmény az ún.) is. egészségügyi határzárlatok. Hatékonyan védekezhetünk ellene mozgó ár kikötésével a szerződésben. Ezek mögött – túl a szakmai megfontolásokon – gyakran gazdaságpolitikai érdekek is meghúzódnak. Az említett károkat elkerülhetjük előlegfizetés. stb. vállalkozási ügylet esetén) jelentős idő telik el.számos áthelyezésnek (folyamatos szállítás megszakadása) esetleges vámellenőrzéseknek És mindez a megbízó által nehezen befolyásolható időjárási körülmények és fuvarozási idők mellett történik. Ennek hatása esetenként jelentősen befolyásolhatja az ügylet eredményességét. stb. továbbá olyan fizetési mód megválasztásával (akkreditív).3. amely egy már megkötött ügylet eredményességét kockáztathatja. A veszteség ilyenkor sok esetben nem csak a szállított áru ellenértéke. melynek célja a tőzsdei árfolyamváltozásokból fakadó veszteség (nyereség) elkerülése. Legfontosabb kockázattípusok: • Kereskedelmi kockázat Az egyik legveszélyesebb kockázati tényező a partner (vevő) fizetésképtelenné válása. garanciális letét. átirányítás. melyről később még részletesen szó lesz. óvadék. indokolatlan forgóeszköz lekötés. a vállalat fizetőképességének és goodwill-jének megőrzését. az ár. Ez a külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás esetében azt jelenti. a . gazdaságpolitikai helyzetében bekövetkezhet olyan változás. • Politikai kockázat Sajnos napjainkban sem elhanyagolható körülmény. 4. • Árkockázat Amennyiben a szerződés megkötése és teljesítése között (pl. Gondoljunk csak a polgárháborús körülmények között élő országokra. Hosszú távon mind a kereskedelmi kockázat. A fuvarozó. bizonyos estekben meg is szűnik. illetve például nyersanyagár változás esetén olyan (tőzsdei) ügyletek beiktatásával (hedge). hogy egyes országok belső politikai. amely függetleníti az ellenérték kifizetésének mozzanatát a vevő szándékától.

hogy azok a speditőrt két szempontból is érinthetik. raktározás. Másrészről az árukockázat kivételével a szállítmányozási szerződés teljesülésével kapcsolatban is fennállnak ugyanezek a veszélyek. földrengés.3. Nyilvánvalóan a tömegesen előforduló és emiatt várhatóan nagy értékű káreseményekre (pl. tehát a speditőr. hogy a biztosított előre nem látható. tehát véletlenszerűen bekövetkező tárgyi károkból eredő anyagi veszteséget megtéríti általában a biztosítási fedezet keretén belül. • Szállítmánybiztosítás: olyan szerződéses jogviszony. átadás közben szenved károsodást. vagy maga az ügylet megvalósulása is okozhat a szerződés teljesülése közben maradandó természeti károkat (negatív externália). tehát a felismert kockázati tényezőket köteles a lehetséges minimumra szorítani. stb. ha nem kellő körültekintéssel köti meg. szokványokat a Lloyd’s biztosítótársaság dolgozta ki és mára az egész világon elterjedt. A legfontosabb védekezési mód ellene a szakszerű körültekintő eljárás az ügylet minden mozzanatában.) kapcsolatos teendők egyértelmű meghatározása. vagyis az adott esemény be nem következésének valószínűsége.4. Kockázat: valamilyen esemény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke. • Természeti kockázat E kockázattípus jellegét tekintve kétfajta lehet: • A viszonylag ritkán előforduló ugyanakkor súlyos hatásokkal járó természeti katasztrófák a külkereskedelmi ügylet résztvevőit és annak tárgyát is fenyegethetik. A legmegnyugtatóbb – de költséges – megoldás a nemzetközi szállítmánybiztosítás. Ez különösen a magas szintű környezeti kultúrával és környezetvédelmi szabályozással rendelkező fejlett országokban jelenthet pótlólagos költségeket a felek számára. háborús károk) nem szívesen kötnek biztosítási szerződést a • . a fuvareszköz. Gyakori módszer. csomagolásának. mint vállalkozó is nehéz helyzetbe kerülhet. kívánt fizikai paramétereinek szabványszerű. Egyrészről a rábízott áruval kapcsolatban mint a nemzetközi fuvarozásban jártas személy jár el a megbízója érdekeit szem előtt tartva. pontos leírása. A fentebb felsorolt kockázatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni. A nemzetközi szállítmánybiztosítás alapfogalmai: Az ismertetésre kerülő legfontosabb kategóriákat. 4. • Az ügylet résztvevői. mozgatásával. melyben a biztosító társaság biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget. A biztosítási díjak megállapításának alapja az egyes káresemények bekövetkeztének relatív gyakorisága. hogy a tranzakció tárgyát képező áru a szállítás. vihar. az áru kezelésével (tárolásával. hogy a szerződés valutájának értékét egy stabil valuta árfolyamához kötik (valutazáradék) vagy a szerződés valutájában kifejezett árat több meghatározó szerepű valuta árfolyamváltozásához kötik (valutakosár-záradék). Az ilyen károk (árvíz. Ugyanakkor a körültekintő és gondos eljárás ellenére is számos veszélynek van kitéve az áru.lehetséges árfolyamváltozások szerződésbe történő beépítésével. tűz) véletlenszerű jellegéből fakadóan a védekezés két formája a kockázatmegosztás és a preventív biztosítás lehet. Hatékony védekezés ellene az áru minőségének. • Árukockázat A leggyakoribb veszélyek egyike. a fuvarozási útvonal helyes megválasztása. beleértve a szállítmányozási tevékenységet is.

vagy az áru specialitásai miatt.) • Biztosítási díj: a biztosítási szerződés szerinti összeg. amelyek általában értéknövelő tényezőként az áru árába beépülnek.) 4.5. számla szerint értéke. továbbá mindazon reálisan felmerülő költségek (fuvardíj.6 %-a. Ez a többlet ugyan nem a biztosítási díj része. A biztosítási szerződés célja ugyanis az. ( a CIF az egyetlen paritás. • Őnrészesedés (franchise): a kár anyagi terheinek megosztása a biztosító és a biztosított között.3. Emiatt nem szabad az árut „túlbiztosítani”. • Integrált önrészesedési módszernél ha a kár mértéke meghaladja az önrész nagyságát. . hogy a gazdaság szereplőinek tevékenységével összefüggő kockázatokat mérsékelje. stb. hogy indokolatlan jövedelemhez juttassa a biztosítottat. ellenkező esetben a kár önrészesedés fölötti hányadát téríti. Ez esetben nyilván magasabb a biztosítási díj.) Ettől az értéktől a szerződést kötő felek az egyes országok behozatali szabályozásától függően eltérhetnek Fontos szabály. de a szerződő fél számára mégis a biztosítással összefüggő költség. • • • Biztosítási összeg: az az értéknagyság. az esetlege káreset kivizsgálásával kapcsolatos költségek. amelyek felmerülése vagy felmerülésének időpontja bizonytalan. akkor a biztosító társasággal előre meg kell erről állapodni. Két formája alakult ki: Deduktív (levonásos) az önrészesedés: a kárösszegnél nagyobb vállalt önrészesedés estén a biztosító nem fizet. A nemzetközi gyakorlatban a biztosítási díj nagysága a bejelentett biztosítási érték 0. biztosítási díj. Ez rendszerint az áru tényleges.3 %. túlbiztosítás jöjjön létre. a váratlanul bekövetkezett károkat ellentételezze és kollektív tartalékot képezzen olyan jövőbeni jövedelem-felhasználások céljára. A biztosítási tevékenység célja. E fejezetben csak a szállítmánybiztosításról lesz szó. a biztosító a teljes kárértéket megtéríti. Úgynevezett előfizetéses biztosítás esetében ez csak 0. azaz a tényleges biztosítási értéknél magasabb összegre kötni a biztosítási szerződést. hogy a biztosítás nem lehet jogtalan gazdagodás forrása. Szállítmánybiztosítási szerződés A nemzetközi kereskedelemben kialakult biztosítási formák vonatkozhatnak a fuvareszköz biztosítására (CASCO) illetőleg a szállítmány biztosítására (CARGO). hogy valamilyen áruféleségből az adásvételi szerződésben szereplő mennyiségnél többet kell küldeni. melyre előírás. Ez tehát az áru általa bejelentett értéke. Ha a szükséges pótlék valamilyen oknál fogva meghaladná a 20%-ot. Emiatt a gyakorlatban a biztosítási érték a szállítmány CIF paritáson vett értékének 110%-a.2 – 0. amelyet a biztosítást kötő ügyfél a biztosítandó árura vonatkozóan meghatároz. Biztosítási érték: a biztosítás azon alapja. („Alulbiztosításról” értelemszerűen akkor beszélünk. Ha mégis akkor csak igen magas díjakért vállalkoznak és a legtöbbször a vállalt kötelezettséget egy tőkeerősebb biztosítóval „felülbiztosíttatják”. (A biztosító társaság előírhatja. valamint a külkereskedő várható haszna (normálprofitja). amelynek fejében a biztosító társaság hajlandó átvállalni a szerződésben meghatározott kockázatokért az anyagi felelősséget.). hogy a biztosítási értéket minimálisan 10% pótlék figyelembe vételével kell kiszámítani a számla szerint értékből. amelyre a biztosítást meg szabad kötni. hogy a váratlan károkból eredő anyagi veszteséget kompenzálja és nem az. különösen kockázatos relációkban. kamatköltség. Ezen értékektől jelentősen el lehet térni pl. ha a szerződés szerinti érték nem éri a tényleges biztosítási értéket.5 – 0. nehogy ún.társaságok.

• • • A szerződés tartalma A felek cégszerű megnevezése. (A szállítmányozó szerepe itt csupán az lehet. (A szállítmánynak közvetlenül a biztosító társasággal történő biztosítása azzal az előnnyel jár. vagy fedélzeten szállított áru (a fedélzeten szállított árut nem fedezik a biztosítási egyezmények. Az áru megnevezése. közvetlen átrakás daruval).3. „testreszabott” szerődéseket lehet kötni. • Hajótérben. a sokszor bonyolult biztosításjogi szövegeket félreértésmentesen meg lehet vele tárgyalni.3. aki kizárólagos joggal képvisel egy biztosítótársaságot – többnyire külföldit. hogy biztosító társaság helyett a fuvarozóval vagy a szállítmányozóval is lehet szállítmánybiztosítást kötni.4. Ha ez megvan. versenyezteti azokat. hogy megbízója nevében jár el a biztosítóval folytatott tárgyalásokon. pontos leírása. Feltételezi viszont az ügyfél részéről a biztosítási szakmában való jártasságot. • A fuvareszközök megjelölése (pl. a közbenső tárolások helye és ideje. Komoly ügyletek esetén célszerű több ügynök versenyeztetése. hogy a biztosítási szerződés minden pontja alku tárgya lehet. A társaság(ok)-al szemben képviseli az ügyfeleket. kivéve az erre specializálódott hajók esetében.). akkor nagyon jó. A szállítmányozónak a konkrét esetre is érvényes viszontbiztosítással kell rendelkeznie egy komoly biztosító társaságnál. esetleg tapasztalataira támaszkodva tanácsaival segíti a mindenben célszerű (testreszabott) biztosítási szerződés létrejöttét.) • A kedvezményezett (vagy biztosított) – paritástól függően lehet a kereskedelmi ügylet bármelyik szereplője.5. • 4. hogy a partner nyelvén beszél. benne a feladási és a rendeltetési hely. ha ennek meglétét aláírás előtt gondosan ellenőrzi. (Nagy értékű szállítmány biztosításának előkészítésekor célszerű több bróker versenyeztetése. tengeri fuvarozás esetében a hajó nevének megadása. ha arra sor kerül. • A szállítás módjának és útvonalának meghatározása.A szerződésben résztvevő felek A biztosító társaság (kötelezett). hiszen annak műszaki állapota jelentősen befolyásolhatja a várható kockázatot és így a biztosítási díjat is. az alacsonyabb ár vagy a kedvezőbb feltételek elérése érdekében.2. a vevő vagy az általuk megbízott személy). harmadik fél típusú kötvény segítségével.) • A szerződést kötő fél (az eladó. A csomagolás módja. a csomagok jellemzői. Biztosítási bróker.5. egyenkénti értéke. A vele való üzletkötés előnye.). a Lloyd’s Register of Shipping adatai mérvadóak. Erre vonatkozóan a Lloyd’s hivatalos nyilvántartása. A szerződést kötő fél jól teszi. a ki és berakási rendszerek megjelölése (pl. száma. Több biztosító társasággal dolgozik.) • Fuvarozó vagy szállítmányozó (Ún. Konkrét ügylet kapcsán előfordulhat.) • • Esetenként a biztosítási ügynök. jellege. (Ő jogosult felvenni a biztosítási díjat. de egyben teríti is a felelősséget több társaságra. .1.

szállítmányozók) számára tervezték. a táblázatot a következő oldalon. raktározás. háborús kockázat. anyagmozgatók. • „Harmadik fél” típusú biztosítás: a szolgáltatók (fuvarozók. • A biztosítási garancia kezdete és vége. Meghatározott útra és árura vonatkozik. amely az áru teljes értékét és az összes feladást lefedi.3. raktározók. A szállítmányozás folyamata során bekövetkezett változásokra (átrakás.3. vagy egy részét fedezze a fuvarozás során fellépő kockázatokkal szemben. a biztosítási szerződés az ő nevükre szól és lehetővé teszi. azaz „megtölti” a biztosítási keretet. Ez a biztosítás alkalmas arra. • Minden olyan egyéb körülmény. hogy mely kockázati elemekre vonatkozik. • A biztosítási bizonylat (Certicate of Insurance). A szerződést általában egy éves időtartamra kötik. fuvarozás. lopás. átmeneti tárolás.) vonatkozó megjegyzések. Ez a típusú biztosítás lehetővé teszi olyan szerződés megkötését. Keretkötvény: a fuvarozandó áru mennyisége ismert.5. 4. Ugyanis ezek bár tartoznak felelősséggel az áruért. stb. fuvarozók. amelyre a megbízóik biztosítást kértek tőlük a szállítmányozási szolgáltatásaik idejére. stb. A biztosítás automatikusan lefedi a biztosított összes árufeladását az adott időtartamon belül. hogy garanciát nyújtsanak az árura. de felelősségük a szakmai egyezmények folytán erősen korlátozott. A biztosítottnak nem kell feladáskor bejelentést tennie.amelyek megfelelően fel vannak szerelve a fedélzeten történő szállításra. illetve az esetlegesen bekövetkező káresemény kivizsgálásával kapcsolatban fontos lehet (pl. amely a biztosító kockázatát befolyásolhatja.) 4. amely általában automatikusan meghosszabbodik. kik veszik át az árut az egyes szállítási pontokon: professzionális szereplők. A „lebegő” kifejezés a biztosított áruk nem meghatározott voltára utal. Minden feladásnál a biztosított értesíti a biztosítót a feladási műveletről. a kötvény viszont határozatlan időre szól. A lefedett kockázatok be vannak határolva. a szerződés megkötését igazoló dokumentum. Lsd. A szerződés legfontosabb okmányai • A biztosítási kötvény (Policy) a biztosítási jogokat megtestesítő értékpapír. Előfizetéses (vagy LEBEGŐ) típusú biztosítás: nem ismert a mennyiség. hiány. néha teljesen kizárt. mint szállítmányozók. • • Teendők káreset bekövetkeztekor . átirányítás. pl. Olyan műveleteknek felel meg.4. • Biztosítási díj nagysága a megfelelő valutában. újracsomagolás stb. amelyeknél a feladások több ütemben történnek egy nem meghatározott időszakon belül. például konténertartókkal). ha egyik fél sem akarja felbontani.: anyagmozgatás. • Biztosítási érték a megfelelő valutában. az időtartam viszont meghatározott. • • Fizetési feltételek. külön kiemelve. • • A biztosítási kötvények típusai Adott útra szóló kötvény: az eseti jellegű küldeményeknek felel meg. hogy a vállalat import vagy export forgalmának egészét.3.5.

Fuvarozási módonként más-más felszólalási határidők szokásosak (lsd. Ezen határidőn belül mindig az utolsó fuvarozónál kell az észrevételt megtennie az átvevőnek és tértivevényes levélben is megerősítenie. . a következő oldalon lévő táblázat utolsó oszlopát).

amelynek van az adott országban képviselője. Ez alól kivétel az előfizetéses biztosítás. Tengeri fuvarozás esetében ki kell hívni a kárbiztost (biztosítók megbízottja). Szerencsés esetben az adás-vételi szerződésbe bele lehet foglalni. csomaglista. minden a kárral kapcsolatban felmerült költség számlája. aki kiállít egy biztosítási bizonylatot és jelzi. hogy kijavítható-e az áru és ha igen. Nem látható kár esetén a felszólalást 72 órán belül szintén az utolsó fuvarozónál kell megtenni tértivevényes levél formájában elküldött kárfelvételi jegyzőkönyvvel. . Tanácsos olyan biztosítóval dolgozni. a kárbiztos honoráriumáról kiállított számla másolata (ha a kedvezményezett fizette). hogy az esetleges felszólalást a vevő tegye meg. akkor hol (vissza kell-e szállítani a gyártóhoz vagy a helyszínen megoldható). felszólalási jegyzőkönyv másolata. vagy javíthatatlan. A felszólalás mindig pontos és indokolt legyen.Példák a felelősség behatárolására és elhárítására fuvarozási módonként Fuvarozási mód LÉGI Egyezmény Fuvarlevél Példa a felelősség elhárítására Repülőgépvezetési hiba Vis major Csomagolás Felelősség korlátozása 17 DTS/kg (DTS: valuta kosár egység) Felszólalási határidő 14 nap VARSÓ LTA (AWB) TENGERI BRÜSSZEL + VISBY HAMBURG KÖZÚTI GENF (CMR) Hajózási hiba Hajóraklevél Tűz 667 Bill of Lading Rejtett DTS/csomag. ha erre is kiterjesztették. újat kell rendelni belőle. A biztosítási szerződés kedvezményezettje a továbbiakban elindítja a kártérítési kérelmet és benyújtja az igazoló okmányokat a biztosítónak a kötvényben meghatározott lista alapján. (B/L) hajóhiba vagy Csomagolás 2 DTS/kg Vis major Vis major Fuvarlevél Felrakodási 8. fuvarlevél. A biztosítási szerződés alapján ő ellenőrizheti a megérkezést. kötvény vagy szerződés kötési igazolás. a kárbiztos kihívásának másolata.33 DTS/kg (CMR) hiba Csomagolás Nemzetközi fuvarlevél (CÍM) Géphiba Vis major Megrendelő hibája 17 DTS/kg 3 nap 7 nap VASÚTI BERN (CIM) 7 nap A felszólalás elmulasztása esetén a biztosító nem fizet. Ezek általában: számla. kárbiztos által kiállított káreset igazolás. Így a határidőből való kicsúszást el lehet kerülni.

rozsdásodás. (Free from Particular Average – a részleges károktól mentes) A biztosító a lopási és elvesztési károk kivételével az egész szállítmány vagy egyes csomagolási egységek (collo) teljes kárát téríti meg. 4. stb. Ez utóbbi azon helyzetek kezelésének lehetőségét teremti meg az érintett biztosító társaságok számára.P.C. fuvareszközök összeütközése) kapcsolatos felelősség megosztott. stb. fosztogatás.A. esetleg jogvesztő határidők elmulasztásához vezetne.6.P.A. görbülés. Korábban általános szabály volt.1.A.3.A.6. melyekben a káreseménnyel (pl. hogy a biztosítási szerződést kötő fél szerződésben biztosítsa az okmányok másolatban való benyújtásának jogát. Az új feltételrendszer „B” változata kibővíti a kártérítés körét a belvízi és a szárazföldi fuvareszközök károsodására. Institute Cargo Clauses W. (With Particular Average – részleges károkkal együtt) • E záradék annyiban különbözik az F. illetve szállítási egységre is. vetemedés. Non-Delivery – lopás. Külön megállapodással.P.F. oxidáció. hogy a szállítmánybiztosítási szerződés érvénye a fő fuvarozás kezdete és befejezése közötti időtartamra terjedt ki. Kibővül továbbá a biztosítás tartalma a tengervíz által okozott károkra. ennek megfelelően ma már a biztosító társaságok piaci részesedésük növelése érdekében hajlandók kiterjeszteni kötelezettségvállalásukat a fuvarozási folyamat egyéb részeire is. Napjainkban (Magyarországon is) alkalmazott új Lloyd’s feltételrendszer „C” változata az I. hogy a biztosító szavatossága a részleges károkra is kiterjed. illetve robbanás esetén. továbbá alkalmazza az arányos kártérítés (Both to blame clause) intézményét. elvesztés. ütközés.). a tengervíz vagy folyóvíz okozta károkra. törés.A gyakorlat szempontjából fontos. TPDN záradék (Theft. tehát ez a legkorlátozottabb hatókörű biztosítási fedezet. . továbbfejlesztéseként már kiterjedt belvízi és szárazföldi fuvareszköz balesetére is. illetve a collo egy részének károsodása esetén a biztosító nem fizet. továbbá tűz. Ugyanígy a szerződés tárgyalásakor célszerű úgy megállapodni a biztosítóval.P. ne pedig a szokásos 6 hónapon belül. Pilferage. 4. melynek során nehezen volt tisztázható. A két nagy kockázatcsoporton belül választható biztosítási konstrukciók tekintetében kialakult Lloyd’s szokványok képezték az 1906-ban megalkotott angol Tengeri Biztosítási Törvény alapját. hogy a káresemény a szállítmányozás mely fázisában következett be. Ugyanakkor bizonyos részleges károk esetén is térít. amennyiben a szállítmány. így pl. a biztosítási gyakorlat során azonban számos jogvita keletkezett. További pótdíj ellenében köthető az ún. kiszolgáltatás megtagadása) akár a teljes szállítmányra.3.A Lloyd’s hagyományos szokványai A szállítmánybiztosítási kockázatok két nagy csoportja a fuvarozással kapcsolatos és a politikai kockázatok. további veszélyek biztosíthatók pótdíj ellenében. záradéktól. mert az eredeti példányok általában egyszerre több helyre is kellenek és biztosításuk csak komoly időveszteséggel lenne megoldható. például a hajót ért balesetek (zátonyra futás.Fuvarozási kockázatok – Institute Cargo Clauses (ICC) • Institute Cargo Clauses F. hogy a komplett okmányok benyújtásától számítva már 30 napon belül fizesse ki a kártérítés összegét. megfeneklés.C.

A biztosítás hatálya kiterjed harci eszköz által okozott károkra. amennyiben azok ésszerű döntés eredményei és nagyságrendjük az áruban esett kárral együtt nem haladja meg a biztosítási értéket. • a fuvareszköz előzetesen ismert műszaki hibáiból eredő károkat. 4. • Institute Cargo Clauses A. • a csomagolás fogyatékosságával összefüggő károkat. földrengés és villámcsapás következményeire.3. A fenti záradékok mindegyike kizárja: • az árutulajdonságból fakadó veszteségeket. Önálló biztosításként nem köthető. évi York-Antwerpen-i egyezményben megfogalmazottak szerint. .2. csak tengeri illetve légi fuvarozás mód esetén alkalmazzák.6. (All Risks – minden kockázat esetén) A biztosítás kiterjed minden veszélyre.Politikai kockázatok A nemzetközi szállítmánybiztosítás politikai kockázatainak közös ismérve. • a vevő fizetésképtelenségéből fakadó károkat. • a késedelem miatt bekövetkezett károkat. • Institute War Clauses (Háborús záradék) A fő fuvarozás tartamára (berakástól kirakásig) terjed. amennyiben egyébként a károsult kártérítésre jogosult. • az előre látható (nagy valószínűséggel bekövetkező) károkat. Ennek megfelelően a politikai kockázatokkal összefüggő biztosítási konstrukciók köre viszonylag szűk.R. Szárazföldi biztosításként tehát. • • a szállítmány mentésével összefüggő ráfordításokat. így vulkánkitörés.egyes természeti katasztrófákra. mely a szállítmányt a biztosítás tartama alatt érheti. az általában tömeges káreseményt előidéző nukleáris. Az új szállítmánybiztosítási feltételek többletszolgáltatás az arányos kártérítés. A biztosító társaság kötelezettségvállalása általában önrészesedés nélkül a teljes kockázati körre kiterjed. Ugyanakkor a tárgyalt klauzulák mindegyike esetén a biztosító megtéríti: a kármegállapítás költségeit. hogy a dolog természetéből fakadóan a várható kár tömeges jellegű. háborús. A biztosító társaságok igyekeznek elkerülni az ilyenkor keletkező nagy veszteségeket. továbbá úgyszintén ismeri az arányos kártérítés fogalmát. visszatartás. feltartóztatás következtében elszenvedett károkra is. • „A” változatában megjelenő • a politikai veszélyekből fakadó károkat. • a biztosított gondatlan eljárásával összefüggő károkat. a fentebb említettek okán nem köthető. radioaktív sugárzásból eredő károkat. valamint lefoglalás. • a közös hajókár biztosítottra jutó hányadát az 1974.

Amennyiben a hajón lévő rakomány több kereskedő árujából tevődik össze. Közös hajókárról (angolul: general average. ha a hajót és a rakományt együttesen fenyegető veszélyről van szó és döntésének nem szabad félelmen alapulnia. németül: Havarie gross) akkor beszélünk. kényszerű raktározás). A közös hajókárra vonatkozó nemzetközi szabályozás alapja az 1974.• Institute Strikes. . Fontos szabály. melynek eredményeként az elszenvedett veszteség elmarad attól a kártól. továbbá hasonlóképpen az előzőhöz önálló biztosításként ez sem köthető. de általában mindenki elfogadja és alkalmazza. A közös hajókár A tengeri fuvarozási balesetek során felmerülő súlyos dilemma. tekintettel a várható károk tömeges jellegére. ha a hajó megmentése érdekében kell meghozni a szükséges áldozatot. mely ugyan nem jogszabályi erejű. zendülés és polgári felkelés záradéka) – SRCC A biztosítás hatóköre értelemszerűen kiterjed a szárazföldi káreseményekre is.7. ami az áldozat meghozatala nélkül bekövetkezett volna. illetve a hajó értéke) arányában osztoznak. Értelemszerűen az érintett szereplők (a kereskedők és a hajóstársaság) az így elszenvedett veszteségen a közös tengeri fuvarozásba bevitt vagyon (áruérték. Riots and Civil Commotions Clauses (Sztrájk. A nemzetközi szállítmánybiztosítási gyakorlat ismeri és ilyen esetekben alkalmazza a közös hajókár intézményét. hogy a közös kárt a kapitány deklarálja abban az esetben. Ugyanakkor nem érvényes következményi károkra (pl.3. nem beszélve arról. évi York – Antwerpen-i szabályzat. a fedélzeten lévő áru egy részének vízbe dobása vagy megsemmisítése) terheit ki viselje. hogy a rakományt és/vagy a hajót fenyegető veszély elhárítása érdekében hozott anyagi áldozat (pl. ha a közös tengeri vállalkozásba bevitt vagyon megmentése érdekében hoznak olyan szándékos és ésszerű áldozatot. óhatatlanul érdekellentétek alakulnak ki. 4.

) 4. Az engedélyeknek két típusa lehetséges: • • importengedély exportengedély Milyen esetben van szükség engedélyre? Ha az áru olyan termék.4. például: fegyver. amellyel a speditőrnek tisztában kell lennie. amelyhez tartozik. A szállítmányozónak azonban a legfontosabb elvi és gyakorlati ismeretekkel (egyes országban megfelelő kapcsolatokkal) rendelkeznie kell ahhoz. A különböző országokban az eljárás gyakorlatának egyes részletei és a vám terhek különbözőek lehetnek. 4. Az Európai Unió belső határainak kivételével a speditőr ezek során mindannyiszor szembekerül a határállomás két oldalán lévő államok vám eljárásával és vám szerveivel. eredte. attól a vámhivataltól. felhasználása vagy funkciója alapján. A vám külön szakma.11. VÁM A szállítmányozási gyakorlatban az áruknak országhatárokon történő átjuttatása mindennapos feladat.2. Az engedély megszerzésének ideje: 15 naptól 2 hónapig. amely meghatározott időre engedélyezi egy szabályozott kereskedelmi tevékenység folytatását. elektronikai vagy informatikai termékek). az országtól függően. amely kontingentálás alá esik (kvóták. mégis a legtöbb dologban hasonlítanak egymásra. Ez a szerződésben meghatározott paritás (INCOTERM) és a felek országainak törvényei alapján történik.4. Ki kéri meg az engedélyt? Az importőr és/vagy az exportőr. Ezen elemek határozzák meg azt a mennyiséget. Import. Az engedély érvényességi ideje: Az ügylet időtartamához kell igazítani meghosszabbítási lehetőséggel. Ehhez nyújt segítséget az alábbiakban vázlatosan ismertetésre kerülő néhány olyan alapfogalma e szakmának. Ki végzi az elvámolást? • az exportőr.1. Elvámolás Meghatározás: Az áru kilépésének vagy belépésének bejelentése a vámhivatalban.4.13-án a JATE SZÉF Logisztikai szakirányú továbbképzésén elhangzott előadásának írott változata. Az engedély megszerzése: A termék jellege. például: acél) vagy a végső rendeltetése esik ellenőrzés alá (stratégiai termékek. amelyet a vállalat importálhat vagy exportálhat. illetve az importőr (paritástól függően) • a vámügyintézésre felhatalmazott szolgáltató . (Az anyag MME Joël Macadré 1998.és exportengedélyek Meghatározás: Olyan hatósági engedély.4. hogy feladatát zökkenőmentesen el tudja látni.

Vámmentesség. Raktározás: Importáláskor: az áru belföldön van raktározva a vámfizetési kötelezettség felfüggesztésével (időszakos engedmény). Természetesen az árura vonatkozó tanúsítványok megléte alapkövetelmény. vagy fizetnek. • Tranzitforgalom (hazai vagy nemzetközi): A külföldi áru a terület egyik pontjáról a másikra kerül úgy. stb. • • Visszairányuló forgalom: Áru exportálása majd visszaimportálása vámmentesség mellett. • Standard árucsere A vámhatósággal kötendő egyezmény. kiállítási anyagok nemzetközi forgalmát vámmentesség mellett (ATA-tömb). A termékkel kapcsolatos garanciákat tartalmaznia kell.4. sugármentességi.4. feldolgozott majd újraexportált árura nem fizetnek vámot (MO-on vámelőjegyzésnek nevezik).4.• esetenként a szállítmányozó Ki fizeti a vámot? Az importőr és/vagy az exportőr a paritás (INCOTERM) vagy a szerződésben külön rögzített megállapodás szerint. növény-egészségügyi. Felfüggesztő rendelkezések Ezen rendelkezések lehetővé teszik a vállalat számára. Exportáláskor: a belföldön raktározott árut exportált árunak tekintik.3. A vállalat visszaimportálja a terméket meghatározott időn belül és meghatározott feltételekkel. de azt az újraexportálást követően visszaigénylik (a termékek csak részben kerülnek újraexportálásra) • • • Passzív áruforgalom: Feldolgozás céljára exportált termékek. hogy később fizet vámot vagy felmentést kap alóla. hogy a vám kifizetése fel van függesztve. Vámmentes áruforgalmi tömb: Ez az okmány lehetővé teszi a kereskedelmi áruminták. hogy könnyítsen a gazdálkodásán azáltal. állatorvosi. biztosítás beleértve) • . A vám.és fiskális terhek kiszámítása 4. Vám: A kalkuláció három paramétertől függ: érték : az áru értéke az importáló országba történő belépéskor a határátkelőhelyen (csomagolás. 1 évig érvényes. Aktív áruforgalom (EU megnevezés): Az importált.1. 4. Ilyenek lehetnek: egészségügyi. fuvarozás. veszélyes árura vonatkozó. Milyen okmányok alapján történik az elvámolás? A vámnyilatkozat. Megkülönböztető adóztatás vám és ÁFA tekintetében. a kereskedelmi számla és az áruhoz kapcsolt csomagjegyzék alapján történik.

Boycott esetén az áru bevitelét megtilthatják. vámtarifa számát (VTSZ) – általános besorolás. A vámilleték százalékban van kifejezve. Kb. Ez alapján lehet megállapítani. . ha más a származási országa. illetve felfüggesztését.4. Nagysága függ az egyes országok között létrejött egyezmények jellegétől (kedvezményes egyezmény vagy nem = kedvezményes vám vagy nem). Bizonyos pontosan meghatározott esetekben a felfüggesztő rendelkezések lehetővé teszik az ÁFA-fizetés elengedését. • • árufajta: a termékek általános besorolása. Ebből a szempontból a termék felhasználása a döntő. 4.2. A vámilleték megállapítása előtt meg kell állapítani az áru ún. földből kitermelték vagy betakarították (meg kell különböztetni a feladási helytől). hogy szükség vane egy termék esetében import engedélyre. az EU tagállamaiban pedig 100%-ban harmonizált. A származás döntheti el azt is.4. melynek első négy karaktere az egész világon megegyezik. A vámilleték az import határátkelőhelyen lévő áru értékére vonatkozik. ahol az árut gyártották. A VTSZ 12 numerikus karakterből és egy kulcs betűből álló kód. hogy milyen szabályozás vonatkozik rá. 120 – 130 országban már 10 karakterig. Más felhasználási céllal más lehet ugyanannak a terméknek a besorolása és így a kiszabott vámilletéke is. Származási ország az amelyikben a feldolgozás nagy (elegendő mértékű) része történt. Fiskális terhek Az importáló országba történő belépéskor szedi be a vámhatóság. Ezen kívül – országonként eltérő módon – megkövetelhetik a kereskedelmi kamarának vagy a konzulátusnak az igazolását is. A származást az eladó tölti ki a nemzetközi formanyomtatványon és ő is felel érte.származás: az ország. Ebbe a részbe a csomagolás nem számít bele! Ugyanannak az árunak politikai okokból más lehet a vámja. Magyarország vámeljárásában is a teljes harmonizáció érvényesül.

Tengeri szállítás esetén a fuvarokmány (hajó raklevél – B/L) az áru átmeneti tulajdonjogát is bizonyítja. szabályozzák a be. azé az áru. Enélkül nem fizetnek neki. stb. gyakorlatának és egyéb sajátosságainak jó ismerője kell hogy legyen. . Rögzíti az átvétel időpontját és az áru állagát átvételkor. mely tartalmazza: • a feladó pontos adatait (hivatalos neve. A fuvarokmányok három fő részből állnak: • Az ügylet kereskedelmi azonosítására szolgáló rész. Az első felhasználása után a többi érvényét veszti. stb. segítenek eligazodni a tarifa rendszerben. (Akié a raklevél. hogy igénylik a jó szervezést.). Bizonyítja. Ezek egységesítik a fuvarleveleket. A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja alakult ki: • a konténeres.és kirakodás költségviselésével kapcsolatos kérdéseket. mint komplex logisztikai szolgáltató a különféle szállítási módok igénybevételi lehetőségének. • a fuvarozó pontos adatait. Ez az „utólagos rendelkezés” joga. tehát értékpapírként is funkcionál. Van rá mód. átrakási és érkezési helyek pontos megjelölése. összehangolást. • A fuvarlevél maga a fuvarozási szerződés. • a címzett (illetve bizonyos esetekben a bankjának) pontos adatait.) Így a feladó fuvarozás közben megállíthatja a szállítmányt. új címzettet jelölhet meg vagy visszafordíthatja. (Ilyenkor kombinált vagy multimodális szállításról beszélünk. a jármű rendszáma.) A kombinált szállítási rendszerek megegyeznek abban. mégis a legalapvetőbb dolgokban azonos a felépítésük. • • Az áru azonosítására szolgáló rész. hogy a fuvarozó átvette a szállítmányt. intermodális a szállítás. Csak így tud ügyfele érdekében a lehető legkedvezőbb feltételekkel eljárni. hogy joga van a fuvardíjhoz.4. amikor két vagy több alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat. • A fuvarokmányok szerkezete Bár közlekedési alágazatonként a nemzetközi fuvarozáshoz eltérő fuvarleveleket használnak. vagy más azonosításra alkalmas adata. A szállítmányozónak e területeken tehát komoly üzleti lehetőségei vannak. • „huckepack” (háton hordozás): egyik alágazat járművén továbbítják a másik alágazat szállítójárművét (pl. hogy a fuvarozó indokolt esetben megjegyzéseket tegyen rá.) A kombinált szállítás célja különböző közlekedési alágazatok olyan egyettműködésének megvalósítása. Egy bonyolult feladat megoldása több közlekedési alágazat (mód) igénybevételét is igényelheti. KÜLÖNFÉLE SZÁLLÍTÁSI MÓDOK A szállítmányozó. stb. mely tartalmazza: az áru rövid leírását. • az útvonalra vonatkozó adatokat: az indulási. címe. A fuvarozó a fuvarlevéllel (más néven fuvarokmány) bizonyítja. A raklevélnek jogi értelemben több eredeti példánya is van. Ha az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. tarifarendszerének. a hátrányok egyidejű kiküszöbölésével. ha az egyes alágazatok között nemzetközi szinten is képes koordinálni és optimálni. A nemzetközi árufuvarozásra alágazatonként más-más nemzetközi szabályozás érvényes. ami a szállítási láncok kialakításakor az egyes közlekedési alágazatok előnyeinek egyesítését teszi lehetővé. hajón szállítják a kamiont rakományával együtt.5.

károkat is be kell írni.12-i előadása alapján. mikor történt. • a csomagolás módját. ill.• a csomagok számát. melyik anyaggal. hogy a szállítmányozótól az információ a megjegyzésekről gyorsan visszajusson az eladóhoz. A megjegyzés rovatba a szállítás során elszenvedett sérüléseket. vagy más esetben „fuvardíj előre fizetve”. csomaggal van baj. Fontos. • a csomagok. • A fenti három fő rész alatt szerepelhet egy megjegyzés rovat. hogy mi történt. A következő részben a nemzetközi szállítmányozásban kiemelt helyet elfoglaló tengeri szállítás és az egyre gyorsabban fejlődő légi szállítás legfontosabb tudnivalóit foglaljuk össze a már említett MME Joël Macadré 1998. mi veszett el. . hogy az eladó mennyit fizetett a fuvarért. mert nem mindig célszerű. másrészt terjedelmi okokból is szelektálni kell a rendelkezésre álló anyagban.11. hogy a vevő megtudja. A csomagolási jegyzéken szereplő összesített adatok kerülnek át a fuvarlevélre. A következő oldalon látható táblázat összefoglalja a nemzetközi fuvarokmányokról a legfontosabb ismereteket. illetve a szállítmány bruttó és nettó súlyát. A fuvarköltségre. (Nem kötelező a kitöltése. mert az ő kötelessége a berakásról és annak körülményeiről a vevőt tájékoztatni. pontosan meghatározva.) • Ez a rész tartalmazza az aláírásokat és pecséteket is. A többi szállítási mód fontossága természetesen nem törpül el ezek mellett. amelyben például FCA paritás esetén – amikor a vevő fizet – „fuvardíj a rendeltetési helyen fizetve” megjegyzés lehet. fizetési módokra vonatkozó információk. de egyrészt sokkal közelebb állnak a hazai gyakorlathoz és emiatt könnyen megszerezhetők a szükséges információk. Az ezt követő oldalon látható egy minta a csomagolási jegyzékről (packing list). mely a fuvarokmány alap dokumentuma.

duplicat a feladónak 5. A kapitány aláírásával Általában a feladó megbízottja vagy a légitársaság a feladó nevében A légitársaság aláírásával Feladó (kötelező és fakultatív megjelölések) Az SNCF „dátumbélyegzőjével” a feladási állomáson Állatában a közúti fuvarozó mint megbízott (állandó és eseti megjelölések) A fuvarozó aláírásával a menetlevélen Bérleti megállapodás 1 pld a fuvarozóé.tőpéldány 6.. feladó 2.NEMZETKÖZI ÁRUFUVAROZÁSI OKMÁNYOK Szállítási mód Tengeri DokumenHajó-fuvarlevél tum magyar megnevezése Angolul : Érvényben lévő szabályozás Példányok száma és címzettjeik Bill of Lading B/L Bruxelles-i egyezmény Hajó-fuvarlevél tőpéldány (hajó számára) Rakodás számára + 2-3 eredeti pld Az eredeti pld. fuvarozó 3.-on jelezni kell. A feladónak kell a CP 2-őt kiállítania és a postának átadnia a csomaggal A csomag átvételekor a posta által A fuvar jellegétől függően a rakodást a fuvarozó vagy a hajóvállalat végzi. Rail consigment note Berne-i egyezmény CÍM (a COTIF B záradéka) 6 pld-os okmánycsomag 1. 1. ha van ilyen módozat) . és a feladó a komplett kamionos küldemények esetében Postahivatalnak átadva (vagy a posta viszi el a vállalattól. Behelyezés és rögzítés a hajó feladata. eredeti 2. fuvarozó 4.-ok számát (megállapodás) minden pld. folyami fuvarlevél : 4 pld. az áru elhelyezése és rögzítése? A megbízó írásos nyilatkozata. tőpéldány A CMR okmány 5 pld. Egy átvételi elismervényt kap a feladó. mely 713 pld között mozoghat. tőpéldány International Consignment note Genfi Egyezmény CMR 4pld-és csomag: 1. 4.-ban készül (2 pld. v. címzett 5. A hajófuvarlevelet a kapitány.2. címkézés Kit terhel a rakodás. Menetlevél. megérkezési pld. MINDIG A FELADÓ KÖLTSÉGÉRE ÉS FELELŐSSÉGÉRE Légi fuvarozó Darabban A feladó és Feladó.-os: 1 a fuvarozóé 1 a másolat a feladóé 1 másolat a fuvarozóé 1 másolat az ügynöké A fuvarozó vagy a folyami hajóbérlő ügynök Fuvarozó aláírásával Parcel Post Consignment note Egyetemes postai megállapodás ok CP 2 feladási lap kíséri a csomagot. a fuvarozóé!) Belső törvény Ki állítja ki ? Franciaországi exportszerződés kötése Csomagolá s. Légi Légi fuvarlevél (LTA) Vasúti Menetlevél CIM Közúti Menetlevél CMR Folyami Bérleti megállapodás és menetlevél vagy folyami fuvarlevél Postai csomag CP 2 nyomtatvány Air Way Bill (AWB) Varsói egyezmény IATA szabályzat IAT okmánycsomag 3 eredetit tartalmaz : 1 fuvarozónak 2 feladó + változó számú másolat a szállítmányozó társaságok szerint. úti példány 3. (vagy feladva: vasút. fuvarozó külön kivéve ezzel megbízottja) Komplett megállapodása ellentétes vagon: feladó szerint (általában a megállapodás fuvarozó vállalja A folyami ezen műveleteket fuvarozó gyűjtőfuvar esetén jelenlétében.

CSOMAGOLÁSI JEGYZÉK Csomagszám Megnevezés Darabszám Szélesség Leírás Hosszúság Magasság Térfogat m3 Nettó tömeg B .

Két fő tengeri szállítási módot különböztetünk meg. 4.4.1. hogy bérleti díj megfizetése ellenében. Noha a fuvardíj kiszámítási módszerek nagyon különbözőek a két tengeri szállítási mód esetében. amelyben a bérbeadó kötelezi magát arra. .5. A hajóbérlet nem szállítási szerződés.1. Tengeri szállítás A tengeri szállítási módon az áru .egy hajót hajózásra alkalmas állapotban a bérbevevő rendelkezésére bocsát. a) Hajótérbérlet A bérbeadó kötelezi magát arra.a feladás jellegzetességei szerint . az útra és magára a fuvardíjra. meghatározott hajót. A hajóbérlet A hajóbérlet olyan bérleti szerződés.egyik kikötőből a másikba . • útra szóló hajóbérlet.tengeren történő fuvarozását értjük.5. A kereskedelmi irányításon felül tehát a bérbevevő gondoskodik a hajó tengerészeti irányításáról is.választani kell : • • hajóbérlettel történő fuvaroztatás menetrend szerinti járattal történő fuvaroztatás Általános tudnivalók HAJÓBÉRLET − charterjárat hajó raklevéllel vagy anélkül − fuvarszerződés − kereslet és kínálat alapján − kirakodási idő és fekbér − − − − − MENETREND SZERINTI JÁRAT Konferenciák Külső hajózási társaságok általánosan alkalmazott tarifák számítási szabályok szabad verseny az áruk osztályozása különadó stornó Tengeri szállítási módnál a FUVAR kifejezés egyaránt vonatkozik a szállított árura. A tengeri szállításokat az 1924. évi Brüsszeli Egyezmény szabályozza.1. A hajóbérletnek három fő változata létezik: • hajótérbérlet. meghatározott időre. • időre szóló hajóbérlet. melyek közül . vannak azért azonos elemeik is : • az áru megnevezése és jellemzői • fuvarozási távolság • visszfuvar lehetősége • berakodási és kirakodási határidők (FEKBÉR) • üzemeltetési költségek • gazdasági tendenciák. felszerelés és személyzet nélkül a bérbevevő rendelkezésére bocsát. hogy részben vagy egészben .

az egyes szerződéses feltételek az adott esettől függnek. Az időre. továbbá a közvetlen és gyorsabb szállítást (nincs közbeeső kikötő). hogy a hajóbérletről írásos bizonylatot kell készíteni. a hajóbérlet nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé.részben vagy egészben a bérbevevő rendelkezésére bocsátja a hajót. A hajóbérleti díj a lakbérhez hasonlítható. mint a bérleti idő meghosszabbítását. A „Chartre-partie” olyan aktus. hogy a bérbevevő rendelkezésére bocsátja a hajót hajózásra alkalmas állapotban. cikkelye csak annyit mond. illetve térfogatú áru vár fuvarozásra (kb. amely a hajó tengerészeti irányítását jelenti. illetve útra szóló hajóbérlet esetében.fizetés ellenében . A kereskedelmi műveletek tekintetében a bérbevevő ad utasítást a kapitánynak. akkor úgynevezett „DISPATCH-MONEY”-ban részesülhet. . beleértve a kötözést és rögzítést is. Ennek a dokumentumnak a neve „chartre-partie” (az olasz carta partita kifejezésből). ez a hajóbérleti forma egyre kevésbé használatos. a bérbevevőt terhelik.A hajóbérleti szerződés A szerződés a hajó vagy bizonyos raktér. Nincs semmiféle szerződési forma előre meghatározva. illetve tengerészeti irányítást. Jelenleg ez a leginkább alkalmazott hajóbérleti forma. d) . b) Időre szóló hajóbérlet A bérbeadó arra vállal kötelezettséget. • • • e . meghatározott időtartamra. illetve rakománysúly kihasználását teszi lehetővé a bérbevevő számára. A fekbért úgy tekintik. c) Útra szóló hajóbérlet A bérbeadó . amelyeket általában a menetrendszerinti hajójáratok nem érintenek. Ezen idő alatt köteles a hajó jó utazóképességét biztosítani. A bérbeadó megtartja a hajó fölötti kereskedelmi. amikor ez a feltétel teljesül.A hajóbérlet előnyei A hajóbérlet feltételezi. Ha viszont a bérbevevő meggyorsítja a hajó „forgási sebességét”. mint a nagy kikötők. Végül pedig olyan másodlagos kikötők használatát. A hajóbérleti szerződésről szóló rendelet 2. Hajótérbérlet esetében a szerződést nem formanyomtatványon készítik el. mint a menetrend szerinti hajójárat. de gyakran alacsonyabb árumozgatási díjakkal dolgoznak. Az irányítást megosztják egymás között: a kereskedelmi feladatok a bérbevevőre hárulnak. egy vagy több meghatározott út lebonyolítása céljából. A rakpart és a raktér közötti műveletek. Lehetővé teszi az áruegységeknek a behajózási mennyiség függvényében történő megválasztását. a „Charte-partie” az alábbiakat rögzíti: • • • • • a hajó azonosítási adatai : neve illetőségi kikötője nemzetisége súlya a bérbeadó és bérbevevő neve fuvardíj (vagy hajóbérleti díj) a berakodásra és kirakodásra adott idő (és az esetleges fekbér-költségek).Tekintettel arra a jelentős feladatra. 500 tonna). amely a felek kötelezettségeit jelenti ki. a tengerészeti irányítás pedig a bérbeadóra. hogy egyszerre bizonyos súlyú.

mint a konferenciák árai. melyek lefedik az összes tengeri útvonalat és kiszolgálják a legnagyobb kikötőket. 4. Megjegyezzük. Ezen konferenciákat arra hozták létre. majd amikor már elég megrendelőt kötöttek magukhoz. hogy egyes nagy társaságok gyakran „outsiders”-ként futtatnak hajókat az új vonalak tesztelésére.5.f -A tárgyalásos forma Ez a kereslet . mert a hajózási társaságok sohasem vállalnak meghatározott kötelezettséget az időpontokra. és általában azok olcsóbbak. de földrajzilag meghatározott. a fuvarozás sebességét. amelyet két kikötő között rendszeres időközökben végeznek a hajózási társaságok. hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtják ugyanolyan tarifákkal.1. Az áraikat maguk szabják meg. a hajó kapacitását az áru jellege szerint. amelyek rendszeresen azonos vonalon közlekednek. a megrendelő vagy bérbevevő pedig tömegtérfogatot keres. és ezeket hívják „outsiders”-eknek (külsők).2. Ők a szabad verseny politikáját alkalmazzák. Tehát egy konferencia tagjai megegyeznek abban. hogy megvédjék a tagjaikat a külső konkurrenciától (outsiders-ektől) és a belső konkurrenciától (tagok közötti verseny). A bérbeadónak pedig figyelembe kell vennie az üzemeltetési és pénzügyi költségeit és ismernie kell a nagy földrajzi területek fuvarozási piacát. b) Az outsiders-ek (külsők) A konferenciákhoz csatlakozó társaságokkal szemben a külső társaságok nem kötelesek szorosan betartani valamely tarifát.kínálat törvényére épül. Ez a rendszeresség ugyanakkor relatív. a hajó indulási és érkezési időpontját mindig ETD-vel (Estimated Time Departure – becsült indulási idő) és ETA-val (Expected Time Arrival – várt érkezési idő) jelzik. de a számítási mód hasonló. A menetrendszerű fuvarozás Olyan forgalomról van szó. Jelenleg több mint 350 konferencia létezik. c) A hajóraklevél vagy B/L (bill of lading) . belépnek a rendeltetési hely szerinti konferenciába. A bérbevevőnek meg kell vizsgálnia az úttal kapcsolatos költségeket. A hajózási társaságok flottájuk egy részével vagy egészével egy vagy több konferenciához is csatlakozhatnak. a) A konferenciák „Konferenciá”-nak hívják a magánegyezményeket a különböző nemzetiségű hajózási társaságok között. Általában a hajózási vállalatok feltételei az alábbiakat tartalmazzák: • főfuvar fedélzettől fedélzetig • átalánydíj a berakodási és kirakodási műveletekre (átlagos rakodási időtartam) • a fekbér összegét az ezen időtartam a túllépése esetére • a dispatch-money összegét ezen időtartam lerövidítése érdekében Megjegyzés: a folyami szállítás kizárólag hajóbérlet formában működik. A hajózási útvonalon közlekedő társaságok két csoportra oszthatók: • tengeri konferenciákhoz tartozók • nem tartoznak konferenciához. Az indulások gyakorisága kisebb. A hajótulajdonos vagy bérbeadó felkínálja a hajóit vagy a rendelkezésre álló rakteret. mint a konferenciák esetében. A konferencia nemzetközi jellegű.

: gépkocsi) vagy érték (pl. • A hajóraklevél szólhat „berakodásra”. mindig a hajó számára kedvező módon kell fizetni. ekkor rajta szerepel a címzett neve és címe . másodrendű kikötő használata miatti járó pótdíj . hogy a szállítmányozó átvette az árut. ezek képezik a „teljes tömböt” (full set) és x másolati példányban . mint a „berakodva” raklevélnek.4 példányban). Magára a fuvardíjra pótdíjak is rakódhatnak: • súlyos vagy terjedelmes csomagok (12 m-nél hosszabb) • veszélyes vagy szennyező áru. A hajóraklevelet eredeti példányokban állítják ki (általában 2 . ezeket határozzák meg a „vonalfeltételek” vagy Liner terms-ök. Hármas szerepe van: • a szállítási szerződést bizonyító okmány. A fuvardíj bizonyos szolgáltatásokat is tartalmaz. ez az osztályba sorolás jellemző az egyes konferenciára vagy független hajózási vállalatra. bemutatóra. • • d) Fuvardíj szerkezete Az árukat árujegyzék szerint sorolják kategóriákba. ilyenkor forgatmányként (értékpapírként) ruházható át. A hajóraklevelet három módon lehet kiállítani : megnevezett személy nevére. Pótdíjak számolhatók fel az alábbi esetekben is : • • • fűtési vagy rakterületi pótdíj (BAF Bunker Adjustement factor) pénzparitási pótdíj (CAF Currency Adjustement Factor) kikötői zsúfoltság. akkor azt „tisztá”-nak (clean) tekintik. • a fizetendő fuvardíj. • rendelkezésre. amikor az áru ténylegesen a fedélzetre van helyezve. A „berakodásra” hajóraklevélnek ugyanaz az értéke. A fuvardíjat tehát súly vagy térfogat alapján.A hajóraklevél fuvarozási dokumentum. ilyenkor közvetlenül átruházható. A fuvardíj nem lehet kevesebb. Az ömlesztett vagy csomagolás nélküli áru térfogatát . ilyenkor ez a bejegyzés kerül rá. Ezt a kategóriát veszik figyelembe az adott rendeltetési hely általános tarifáinál. és ez adja meg a fizetendő egységet. vagy „berakodva”. • bizonyítja. • az útvonal részletezése. A fuvardíjat darabszám (pl. ha rajta van. ezt nevezik a minimumdíjnak. hogy kinek a nevére. Felszólalást írhat rá a kapitány ha ránézésre. ha rajta van a tényleges berakodás bejegyzés és a berakodás dátuma. az azonosításhoz az alábbi bejegyzések szerepelnek rajta : • a felek. illetve rendelkezésére állították ki. Ha nincs felszólalás a hajóraklevélen.: nagy értékű áru) alapján is meghatározhatják. az ilyen hajóraklevél csak a polgári törvénykönyv szerint ruházható át. amely lehet térfogat vagy súly (m3 vagy tonna). mint a társaság vagy konferencia általános feltételeiben meghatározott összeg. • a szállítandó áru.ahogy a csomagolt esetében is – a burkoló paralelepipedonnal számítják ki. melyeket fontos behatárolni. bizonyítja az áru jellemzőit és állapotát. szagra vagy érintésre kárt tapasztal az árun. azaz a tengeri szállítmányozó a rakparton veszi át az árut. és nem szerepel rajta kedvezményezett vagy címzett .

O. a kedvezmények rendszerét és a visszatérítés idejét.O. . hogy konzorciumokat hozzanak létre a speciális fuvarozási egységek jobb kihasználása végett. a feladás jellegzetességeit.1. illetve stornórendszer A legtöbb konferencia kedvezményt ad a fuvardíjból.-változat . amely tartalmazza a raktérbe helyezést is. f ) Liner terms (vonalfeltételek) A „liner terms”-ek határozzák meg a fuvardíjba beletartozó szolgáltatások körét.5 . a paritást. F. illetve a fedélzetig (raktérből a ferdélzetre helyezéssel vagy anélkül). az év végén. a méreteket.és főfuvardíjak. Számos előnnyel rendelkezik ez a fuvarozási mód. 4.I.10 %-os kedvezmények). a csomagolás módját. ha a megrendelő elfogadja a feltételeket és kizárólagosságot ad rakományai tekintetében a konferencia tagvállalatai számára. vagy pedig időben elcsúsztatva (0 . Intermodális fuvarozás a) A konténeres szállítás A konténerek használatának fejlődése arra késztette a szállítmányozókat. a pótdíjakat. a fuvarozási folyamat megszakadásának elkerülése. • a szállítás gyorsasága.free in and out stowed : ha a főfuvar FIOS szerint történik. minden egyéb árumozgatás külön kerül felszámításra. Tulajdonképpen az érintett kikötő vonalainak szokásos feltételeit határozzák meg. azaz fedélzet/fedélzet forma szerint. g) Hogyan lehet fuvardíj-felbontást kérni ? Jelezni kell a szállítmányozónak az áru jellegét.• az árura kirótt kikötői illeték. a számlán viszont csak a főfuvar jelenik meg.free and out-): a fuvarozó a hajó fedélzetén veszi át az árut és ugyanolyan módon adja át. Példaképpen néhány: az áru jobb védelme.melyek a szállítmányozón keresztül jutnak el a megrendelőhöz . az adminisztratív folyamatok egyszerűsödése.5 %-os kedvezmények).9. El kell érni a szállítmányozónál az alapfuvardíj és a díjegység (t vagy m3) megadását. • jobban ismert elő-.3. a határidőket.vagy azonnal (7. • megtakarítás a csomagoláson és a biztosításon.S. A visszafizetések . a csomagszámot. hat hónapi „hűség” után. e) Kedvezményes fuvardíjak. az ügylet feltételeit. • • • .I. a daru alatti területtől vagy a fedélzettől (raktérbe helyezéssel vagy anélkül) a berakodási kikötőben. A fuvardíj szólhat a rakparttól. • fedélzet/fedélzet opció (F. az akkreditív adatait.5. a daru alatti területig vagy a rakpartig a kirakodási kikötőben : • rakpart/rakpart opció: a fuvarozó a rakparton (sőt raktárban) veszi át az árut és a rendeltetési kikötőben a daru árbocának sugarában helyezi le. s így a károsodás és lopás kockázatának csökkenése. • daru alatt/daru alatt opció: a fuvarozó a daru sugarában veszi át az árut és a rendeltetési helyen ugyanolyan módon helyezi le. stb. utó.

Az IATA (International Air Transport Association) a nagy légitársaságok többségét magában foglalja .A konténerbe rakott homogén áru esetében a díjszabás tömeg vagy térfogat alapján történik . külön díjakon történik. amely saját erőből mozogni képes. A konténerbe vagy ládába rakott áru esetében a jogi problémák ugyanazok. • Méretek: lehetővé teszik a küldemény súlyának meghatározását.”Ro-Ro-kontérenhordó” .hajók fejlődésének kedvez. Akár hagyományos. A szállítmányozó felelőssége mindkét esetben fennáll.az áru javára . melyek egyaránt biztosítják a Ro-Ro rendszer és a vertikális árumozgatás párhuzamos alkalmazását a fedélzeten szállított konténerek rakodására. Nem okvetlenül a tényleges térfogatról van szó. A hajóraklevél egyaránt fedi a földi fuvarozás szakaszát is: ilyenkor az áru TBL-alatt utazik. Roll-of fuvarozás. 4. A légi fuvardíjak árszabása A nemzetközi légi fuvardíjak régebben kizárólag az IATA (International Air Transport Association) és az ATAF (Association des Transporteurs Aériens Français) által megállapított tarifák voltak. a szállítmányozó kiküszöböli a konténeres szállítással a fuvarozási folyamat megszakadását. Amennyiben a küldemény különböző árukból áll. feladata a biztonsági normák és eljárások betartatása.5. gurul kint” a megnevezés alapja. hanem a legnagyobb hosszúság. Szükség esetén 500 g-ra felfelé kerekítik (1 kg a rakományegység Észak-Afrikában és a francia belföldi járatokon).2. A légi fuvardíjakat több szempont szerint állapítják meg • A szállított súly: ezen az adott szállítmány tényleges bruttó súlyát kell érteni. Olyan hajókról van szó. b) Roll-on.1. ahol az árumozgás vízszintes irányban történik. 4.2. Légi szállítás A légi szállítást az 1929-es Varsói Egyezmény szabályozza. De alacsony pótkocsira helyezett konténerek szállítására is alkalmas. . a legnagyobb szélesség és a legnagyobb magasság szorzatáról. és az alól csak akkor kap felmentést. akár speciális hajóval. hogy a káreset kizárólag egy. ha bizonyítja. azaz RO-RO Az angol kifejezés „gurul bent. a fuvardíj számítása az egyes árufajták szerint. Ez különösen megfelel a gépkocsiszállításnak és minden olyan gép szállításának. amit „közvetlen hajóraklevél”-nek is neveznek.5. a törvény által meghatározott okból következett be. és sok árumozgatást takarít meg. valamint az érvényes fő tarifatípusok kiadása. A jelenlegi tendencia a kombinált . melyeket berakodáskor és kirakodáskor egyaránt keréken mozgatnak.

2. 200 kg. • Csomagolás: a rakodási egységnek megfelelő árucsomagolás díjkedvezménnyel járhat. amikor kis küldeményekről van szó.45 kg között minimumdíjjal a kis küldemények esetében mennyiségi engedmény 45 kg. a dm3-ben kifejezett térfogatot 6-tal osztják. Ha viszont a légitársaság saját tarifái a használatosak. s így lehetővé teszik a széleskörű alkalmazást. Ezen tarifák alkalmazása nagyon elterjedt. 4. Ez a Felülfizetés szabálya. c) Osztályozási tarifák vagy „Class rates” . Mindenféle árura alkalmazható. ami megadja a díjszabás alapjául szolgáló ún. b) Specifikus tarifák vagy „corates” Ezek a tarifák az áru jellege szerint alakulnak. • Felülfizetés szabálya: amikor az egyes súlyhatárokra degresszív tarifa van érvényben. 1000 kg 10 000 kg . • A routing: általában ennek nincs hatása a díjszabásra.5. Ezen tarifák viszonylag magasak. Gyakorlatilag minden útvonalon létezik ilyen díjszabás. érdemes lehet egy fiktív. fölött. Arra szolgálnak. Egyes corates leírások rendkívül pontosak. • Az érték: amennyiben „szállítmányozási érték” bejelentését kérték. E fölött azonban. 100 kg. akkor az adott légitársaság hálózatát kell használni (ez az eset az USA belföldi járatain). És esetleg: • Az áru jellege: amennyiben speciális tarifákat. illetve besorolást lehet alkalmazni. 300 kg. • Útvonal: az indulási és a rendeltetési repülőtér között számítva. ami így az érték szerinti díjszabást vonja maga után..2.. mások inkább általánosak.).Ha a térfogat / súly arány kisebb mint 6 dm3 / 1 kg bruttó árusúly. térfogatsúlyt. magasabb súly szerint fizetni a fuvart. megint mások pedig egész termékskálára alkalmazhatók.. Az alábbiakból tevődik össze: • • alaptarifa 0 . A díj nem mindig arányos a megtett távolsággal (visszfuvar esete többek között . A különböző tarifák a) Általános tarifák vagy „General cargo rates” Ez a díjszabási rendszer alapja. Az alkalmazott súlyhatároktól függően a kedvezmények az alapdíj 80 %-át is elérhetik. akkor nem térfogatra történik a díjszabás. 500 kg.. amelyet szintén 500 g-ra vagy 1 kg-ra felfelé kerekítenek. hogy meghatározott termékek pontos útvonalon történő forgalmát elősegítsék. az útvonaltól függően. viszont a mennyiségi kedvezmények az alaptarifa 70 %-át is elérhetik.

folyóiratok. f) Gyűjtőtarifa Egyes erre jogosult fuvarügynökségek . ha az kedvezőbb a megrendelő számára.„gyűjtők” .több feladó azonos rendeltetési helyű küldeményét összegyűjtik egyetlen rakományba. Vietnam. közép és délamerikai országok. • olyan áruk.bizonyos feltételekkel ingyenesen a megrendelők rendelkezésére bocsátanak 48 órával az indulás előtt. katalógusok. Átalánydíjat állapítanak meg bizonyos súlyhatárig. Például ilyen tarifa van érvényben Párizs és • • • • • Dél-Amerika : Buenos Aires. és . A kedvezmények és pótdíjak egy alapdíjból kiindulva kerülnek meghatározásra. stb. g) ATAF szerződések Az Association des Transporteurs Français fogja össze Franciaország és a frankofon országok légitársaságait. Az ezen tarifák alá eső árukat két csoportba oszthatjuk: • olyan áruk. hetilapok. Kano. melyeket . Sao Paulo Afrika : Bujumbara. utas nélküli csomagok. d) Rakodási egységenkénti tarifa vagy „ULD charges” A teherszállító repülőgépek majd raklapos vegyes használatú gépek üzembeállítása magával hozta a rakodási műveletek racionalizálását. e) Kormányzati tarifa vagy „Government order rates” A kormányok által megszabott tarifák a legalacsonyabbak között vannak. A kedvezményben részesülő árukra általános tarifát is lehet alkalmazni mennyiségi kedvezménnyel. Lagos Távol-Kelet : Tokio. Külön tarifa érvényes a rakodási egységekre Franciaország és az észak-. bankjegyek. Japán. illetve bizonyos útvonalakra és súlyhatárokra érvényesek. stb. könyvek. h) Repülőgép-bérleti szerződés vagy „charters” . élő állatok. hogy a normáltarifához képest jelentős engedményekben részesüljenek. hogy a normáltarifához képest jelentős kedvezményben részesüljenek. ami lehetővé teszi számukra a több. melyek különleges gondosságot igényelnek és növelt díjszabás alá esnek: értéktárgyak. Manila. Ausztrália és Új-Zéland között.50 % és + 100 % között változhatnak. A repülőtársaságok a gépeik földön történő tartózkodásának lerövidítése érdekében rakodási egységeket alkalmaznak (Unit load devices). azonos rendeltetési helyű küldemény összegyűjtését egyetlen légi szállítási egységbe.Ezen tarifák bizonyos kategóriájú árukra alkalmazhatók speciális tarifa hiányában. Kigali. értékpapírok. Ez az eljárás lehetővé teszi az exportőrök számára. valamint London. Hong Kong. és általában korlátozott időtartamig. Rio de Janeiro. New-York Indiai-óceán : Mauritius-sziget között. A várható súlyra alapozó szerződéses tarifák és szállítási feltételek lehetővé teszik a termelőknek. Különböző méretű és formájú gyűjtők léteznek. melyek díjkedvezményben részesülnek: újságok. amely fölött minden kg-ot körülbelül az átalánydíj 20 %-a alatt maradó pótdíjjal terhelnek meg. Kína Észak-Amerika : Montreál. Johannesburg. Bangkok.

5. Ezen különbségek az árakban. 4. . mely tarifák különbözhetnek az adott vonalon érvényes tarifáktól. és elkíséri a küldeményt a rendeltetési helyig. repülőjárattal nem rendszeresen kiszolgált város a rendeltetési hely. i) Új tarifaszerkezetek Új tarifákat is bevezethetnek egyes repülőtársaságok. Ezen tarifák a bevezető társaságnál érvényesek. Az alábbiakat igazolja: • a fuvarszerződés megkötését. Ez az egyetlen szükséges okmány a szoros értelemben vett fuvarhoz. • egyben számviteli bizonylat.3. amelyen szerepelnek a díjszabás elemei. Ugyanúgy lehetnek bennük további súlyhatárok vagy a specifikus tarifák alkalmazásában egyszerűsítések is. lehetséges repülőgépet bérelni. A bérleti szerződést repülőbérleti ügynökséggel vagy erre specializálódott szállítmányozási brókerrel lehet.Ha a szállítandó mennyiség egy teljes repülőgép rakományát eléri. illetve a tarifák szerkezetében nyilvánulhatnak meg. és/vagy olyan.2. illetve rendes repülőtársasággal vagy megrendelésre szállító (charter) társasággal. • az áru átvételét. illetve a rendszeres repülőjárat szállítási kapacitása nem elegendő. Az LTA vagy légi fuvarlevél Ez a fuvarlevél feladási okmány minden légitársaságnál azonos. de ugyanazon vonalon közlekedő más társaságok is alkalmazhatják őket részben vagy egészben.

FIZETÉSI MÓDOK ÉS GARANCIÁK NEMZETKÖZI ÜGYLETEKBEN Tananyagunk e fő fejezetében a szállítmányozás szempontjait figyelembe véve vesszük sorra a legfontosabb ismereteket. az okmányokkal kapcsolatos ügyintézés nagyfokú körültekintést. Ha a résztvevő felek egyike (vagy mindkettőjük) nem rendelkezik a szükséges konvertibilis fizetőeszközzel. azaz a barter ügylet. a szállítás. Az eladó ezt • . SDR).4. A fizetés megelőzi a teljesítést – előre fizetés. A vevő átutalási megbízást ad a bankjának. Ezek között előkelő helyet foglalnak el a fizetés módozatai. A gyakorlatban külkereskedelmi ügyletnél alig fordul elő. illetőleg valamilyen valutakosár (pl. 4. és nem utolsó sorban a kereskedelmi jogban alkalmazott szabályok (melyek lehet. Nem érdektelen a szállítmányozó számára az sem. mely lehet a résztvevő felek bármelyikének országában érvényes fizetőeszköz. ipari. hogy stabilabbak a nemzeti valutáknál. • Csoportosítás a fizetés és a teljesítés időbeli kapcsolata alapján Logikailag három eset képzelhető el: • A fizetés és a teljesítés ideje egybeesik. amelyekbe szükségképpen be kell vonni a speditőrt. hogy az érintett országok mindegyikében különbözőek) és az ehhez kapcsolódó jogi problémák miatt. A nemzetközi kereskedelemben kialakult fizetési módokat több szempont szerint lehet csoportosítani.6. A fizetési mód megválasztásának alapkérdései A külkereskedelmi ügylet rendkívül szerteágazó. A kockázatok kétségkívül léteznek. A speditőr – mint komplex logisztikai szolgáltató – vállalkozhat a pénz beszedésére is. A szerződés megkötése. szervezőkészséget és hozzáértést igényel. Ugyanakkor vannak a fizetési módozatok között olyanok. hogy szolgáltatásáért mikor. A kosárvaluták előnye. amely továbbítja a kérdéses összeget az eladó bankjának. politikai és pénzügyi bizonytalanság veszi körül. hogy melyik milyen mértékű garanciákat nyújt az ügyletben résztvevők számára. A nemzetközi kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó elszámolásokat számos kereskedelmi. milyen feltételekkel és hogyan juthat hozzá.1. • • Csoportosítás a fizetőeszköz szerint A fizetési forgalom túlnyomó hányada devizában bonyolódik. teljesítése. az alkalmazott fizetési mód szerinti csoportosítás.6. határidőre és kármentesen történő célba juttatásával. a fizetés és teljesítés időbeli viszonya alapján. melyek: • • fizetőeszköz szerinti. speditőr inkasszó). Különösen érvényesek ezek a fizetési mód megválasztásával és a fizetéssel kapcsolatos külkereskedelmi feladatokra. mint résztvevőt (pl. néha ellenkező szokásokkal rendelkeznek. akkor jöhet szóba az árut áruval történő ellentételezése. esetenként igen bonyolult kapcsolatrendszert jelent az ügylet résztvevői között.az ellenértékhez. hiszen az érintett partnerek egymástól távol vannak. vagy egy harmadik ország valutája. kitérve arra. Ez természetesen összefüggésben van az áru sikeres. Ezért a következőkben a nemzetközi kereskedelemben használt fizetési módokat mutatjuk be.

• • A fizetési mód. A vevő ezt követően a szerződésben rögzített módon (pl. melynek során egy kereskedelmi ügylet és egy rövidtávú forgóeszközfinanszírozási hitelügylet kapcsolódik össze. Ez esetben a vevő az áru ellenértékét a szerződésben rögzített határidővel (30 – 60 – 90 – 120 nap) egyenlíti ki. Okmányok becsatolása nem előfeltétele a fizetésnek. illetve a fizetés megindításának feltétele rendszerint a megfelelő okmányok bankhoz történő benyújtása is. Az eladó feladja az árut a vevő címére és rendelkezésére. A legismertebb okmányos ügyletek az inkasszó és az akkreditív. hogy jelezze a vételi szándék komolyságát. • a jogszabályi környezet. mely az eladó számára fenyeget a birtokon kívül kerülés veszélyével. s mint ilyen a vevő és az eladó szempontjából egyaránt a leginkább biztonságos fizetési konstrukció. mert például az erős piaci verseny rákényszeríti. nyitva szállítás. Ebből a szempontból a fizetéseknek három típusát különböztetjük meg: • Nyitott fizetési mód (Open Account Method). • az ügylet jellege. Ide tartozik egyebek mellett az előleg fizetés és a nyitva szállítás is. hogy számlájáról egy meghatározott összeget a megjelölt partner számlájára utaljon át.követően adja csak fel az árut a vevő címére. A vevő arra ad megbízást a bankjának. Ez szintén a jó üzleti kapcsolatban lévő felek által alkalmazott fizetési mód. • a felek üzleti hírneve (good will-je). • az adott piacon kialakult üzleti szokások. céghitel (vagy kereskedelmi hitel). A fizetés időben követi a szállítást. szerepvállalása csak a pénz átutalására korlátozódik. A vevő bankja az ügylet egyéb vonatkozásairól nem szerez tudomást. melynek során a vevő a vételárnak csak egy előre meghatározott hányadát fizeti ki. • • Bankgarancia. mint a bank önálló fizetési ígérete. bankátutalással) kiegyenlíti a számlát. A fizetési mód megválasztását leginkább meghatározó szempontok: • a piaci versenyhelyzet. Nem más. illetve hogy nagy értékű elhúzódó szállítások idején áthidalja az eladó átmeneti forráshiányos helyzetét. Speciális esete az ún. hogy miben nyilvánul meg az ügylet során a bank szerepe. Ez az ún. A banki szerepvállalás tekintetében a legfejlettebb formának tekinthető. A módszer nagy kockázatot jelent a vevő számára. Tartós bizalmi kapcsolatban lévő ügyfelek viszonyában használható. mint csoportosítási szempont Ennek során azt vizsgáljuk. 83 . A módszer egyik változata az előlegfizetés. Itt az eladó vállalja a kamatveszteséget. Alkalmazásuk során a bank tudomást szerez az ügylet egyéb körülményeiről. továbbá a vevő késedelmes fizetése esetén kamatveszteséggel is jár. Célja. Okmányos fizetési módok. valamint postázza a számlát és a szükséges okmányokat. • a partner likviditása.

4. • megbízott vagy küldő bank (az eladó bankja). kiegészítő szolgáltatások) is. 5. • beszedő bank (a vevő bankja).ábra 2.1.2. Okmányos beszedvény (inkasszó).A választott fizetési módnak a felekre gyakorolt előnyös vagy hátrányos hatásai természetesen tükröződhetnek a kialkudott árban. paritás. határidők. az eladó bankja (küldő bank) továbbítja az okmányokat a vevő bankjához. 3. a vevő bankja értesíti partnerét a beszedési megbízásról. A bank és az eladó közötti megbízásos jogviszony. • Okmányos beszedvény (documentary collection) esetén a bank a neki átadott kereskedelmi okmányok alapján indítja meg a beszedést. Vevő bankja Vevő 4 1.6. csekk) ellenértékének behajtására szól. az eladó bankja jóváírja az összeget az eladó számláján. 4. melynek alkalmazása esetén a beszedési megbízás valamilyen pénzkövetelést megtestesítő értékpapír (váltó. valamint felszólítja a fizetésre. az eladó feladja az árut a vevő címére. továbbá megterheli a vevő számláját az ellenértékkel. Az okmányos beszedvény fajtái az ügylet alapját képező értékpapírok szerint: Sima inkasszó (clean collection). • címzett(vevő) Az okmányos inkasszó folyamata: 1 Eladó 2 6 3 Eladó bankja 5 1. valamint a szerződés egyéb feltételeiben (minőség. • 84 . melyben az eladó felkéri a bankját az átadott okmányok ellenértékének beszedésére.2. a vevő bankja átutalja az összeget az eladó bankjához. az eladó benyújtja a szükséges kereskedelmi okmányokat a bankjához és megbízást ad az ellenérték beszedésére. 6. Az ügylet résztvevői: • megbízó (eladó).6. Fizetési módok 4.

• Az okmányos beszedvény fajtái a fizetés biztonsága szerint: Nyitott okmányos inkasszó. • Nagyobb fizetési biztonságot jelentenek az eladó számára azok az ügyletek. a speditőr kiszolgáltatja neki az árut. illetve a beszedő banktól a fizetés ellenében átvett okmányokat. Az eladó az árut a vevő címére adja fel. akinek nincs szüksége az áru kiváltásához okmányokra. Természetesen az okmányokhoz csak fizetés ellenében juthat hozzá. A beszedő bank (a vevő bankja) az okmányok átadását csak készpénz fizetés ellenében teljesíti. elsősorban okmányok bemutatásához köti. továbbá abban a körülményben.látra szóló inkasszó. A speditőr inkasszó folyamata: • áru. ezért nevezik halasztott fizetésű inkasszónak. E módozat kockázata az eladó számára elsősorban a külföldi speditőr szerepében rejlik. Amennyiben a vevő bemutatja az áru kiváltásához szükséges banki igazolást. Üzleti jó hírének megőrzése is arra ösztönzi.ábra VEVŐ Indirekt bankinkasszó: az eladó az árut a külföldi speditőr címére és a beszedő bank rendelkezésére adja fel. A bank csak fizetés ellenében szolgáltatja ki az okmányokat a vevőnek aki az átadott okmányokkal válthatja ki az árut a szállítmányozótól. A bank ennél a konstrukciónál váltót fogad el. hogy a vevő minőségi kifogásokkal és egyéb módokon késleltetheti a fizetést. hogy fizessen. Az okmány átadás és a fizetés így egy időpontra esik. okmányok KÜLFÖLDI SPEDITŐR Áru 2. tehát birtokba veheti anélkül. hogy eleget tenne a bank fizetési felszólításának.Az inkasszók csoportosítása a fizetés időpontja szerint: Okmányok fizetés ellenében (documents against payment – D/P). A szállítmányozó teremt fizikai értelemben kapcsolatot a külpiacon lévő vevővel. A banki szerepvállalás miatt az előzőhöz képest nagyobb az eladó biztonsága. Konkrét garanciát azonban nem nyújt az eladó számára. Az indirekt bankinkasszó folyamata: • 85 . Ez a konstrukció a . ahol az áru kiadását a bekapcsolódó szereplő (speditőr vagy bank) meghatározott feltételekhez. okmányok ELADÓ bankigazolás. Gyűjtőnéven az ilyen beszedési ügyleteket vinkulált inkasszóknak nevezik és az alábbiak szerint csoportosítják: Speditőr inkasszó: az árut az eladó a (külföldi) speditőr címére és rendelkezésére adja fel. • Okmányok elfogadvány ellenében (documents against acceptance – D/A). A tényleges fizetés az okmányok átadását követően történik meg.

6. és ezáltal az akkreditív megfelel az exportőr elvárásainak.2. mind az okmányokhoz.adott esetben a vevő fizetésképtelenségét ki lehessen védeni. Ennek az eszköznek a használata lehetővé teszi.kétségkívül az egyik legbiztosabb és leghatékonyabb fizetési mód.áru ELADÓ okmányok bemutatása KÜLFÖLDI SPEDITŐR áru fizetés BANK VEVŐ okmányok 3. A direkt bankinkasszó folyamata: áru. Az akkreditív előnyei az eladó számára: áru. A bank csupán elkülöníti ügyfele számlájáról a tranzakció céljára szükséges összeget azzal a megkötéssel (természetesen a vevő megbízása alapján). az akkreditív bizonyos formaságok és látszólagos bonyolultsága ellenére . hogy az akkreditív a továbbiakban kizárólag a kérdéses üzlet fedezetéül szolgál és tulajdonosa (a vevő) csak korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkezhet felette. Az okmányos meghitelezés valójában pontatlan kifejezés. ékszer. hogy nem mindig képes biztonsággal felmérni a távoli partner pénzügyi helyzetét. hogy ha a külkereskedelmi ügylet kedvezményezettje a szerződésben meghatározott okmányokat maradéktalanul bemutatja.ábra 4. Csak olyan áruk esetében alkalmazható. aki annak ellenére biztonságban szeretné tudni a kereskedelmi ügyletét. A bank előzetes hozzájárulása kell az ügylethez. fizet.2. okmányok VEVŐ 86 . okmányok ELADÓ BANK Fizetés 4. Ez a fizetési mód kölcsönösen előnyös mindkét fél számára. de elsősorban az eladó számára biztonságos. mert nincs szó a bank és ügyfele között hitelkapcsolatról.bizonyos alapvető feltételek betartásával .ábra • okmányok Direkt bankinkasszó: az árut az eladó a beszedő bank címére és rendelkezésére adja fel. Pl. Definíció szerűen: az akkreditív a bank írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan. Mindkét fél. hogy . A vevő fizetés ellenében hozzájuthat mind az áruhoz. hogy megkapja a kifizetett áruját. Okmányos meghitelezés – akkreditív A nemzetközi kereskedelmi tranzakciók lényeges eleme és hordozója. amelynek a megőrzéséhez a bank lehetőségei adottak. Az importőr pedig szinte ugyanekkora biztonságot élvez arra nézve.

tehát a fizetés elszakad a vevő szándékától. 7. 4. • Fizető bank (általában az eladó bankja). • Negociáló bank (bármely bank lehet) – az eladó felkérésére jár el. ami nem mindig előnyös a hosszú távú együttműködés szempontjából. hogy az ő bankja a másik bank által az akkreditívben tett fizetési ígéretét a maga nevében megerősíti. Az akkreditív előnyei a vevő számára: • A bank csak alaposan átvizsgált. amely a fizetést teljesíti. • • Megbízott (nyitó) bank. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által az okmányos meghitelezésre (documentary credit) vonatkozóan kidolgozott szokványrendszer (Regles) szerint a nyitó banknak kötelessége kijelölni azt a bankot (lehet maga a nyitó bank is). természetesen levonva a fizetés időpontjáig hátralévő időre jutó kamatokat. így az áralku során mint megbízható vevő. A (nyitó) bank. kedvező pozíciót tud kiharcolni. Igazoló (confirming) bank (általában az eladó bankja) – az eladó számára növelheti a biztonságot.az igazolását. szállítója. A vevő (megrendelő) akkreditív nyitását kéri a bankjától a fedezet egyidejű biztosítása mellett. • Az akkreditív szereplői: • Megbízó (vevő). A negociáló bankot megjelölheti a nyitó bank is. a kedvezményezett javára. A külföldi bank (avizáló bank – eladó bankja) értesíti a kedvezményezettet (eladót) az akkreditív megnyitásáról. a vevő bankja. 87 .• A vevő bankja a saját nevében ígér fizetést egy önálló jogi ügylet keretében. • Az eladó az akkreditív típusától függően. A vevő az eladó szállítási ajánlatával egy bank fizetési ígéretét tudja szembeállítani. illetve együttműködik vele az okmányok szerződésszerű biztosításában és a megnyitott akkreditív ellenőrzésében. aki kiállítja számára a hajórakleveleket.adott esetben . de többnyire az áruszállítással (okmánybemutatással) egy időben jut az áru ellenértékéhez. Ezen megbízásoknak teljes körűeknek és pontosaknak kell lenniük. megnyitja az akkreditívet a vele kapcsolatban álló bankban (az eladó országában). 3. hozzácsatolva . • Az akkreditív folyamata: Legegyszerűbb formájában egy akkreditíves ügylet (1) az alábbi módon folyik le (például tengeri fuvarozás estén): 1. Az eladó átadja a hajó kapitányának az árut. a szerződéses feltételeknek minden tekintetben megfelelő okmányok ellenében teljesíti a fizetést. Avizáló bank (az eladó bankja) – ez a bank értesíti ügyfelét az akkreditív megnyitásáról. Megveszi az okmányokat az eladótól. illetve egyéb költségeket. ha minden rendben van. Sokszor azonban ez a lépés a bizalmatlanság látszatát kelti.

a következő oldalon az 5. ábrát. A nyitó bank átadja az okmányokat a vevőnek. amely postafordultával elvégzi számára a jóváírást az elkülönített fedezet terhére. Az eladó átadja a hajórakleveleket és a az akkreditívnyitásban felsorolt egyéb okmányokat az fizető banknak. A vevő bemutatja a hajóraklevelet a hajó kapitányának és átveszi az árut. 8. A fizető bank elküldi az okmányokat a vevő bankjának (nyitó bank).) 88 .5. 7.kifizeti a vevőnek az áru ellenértékét. amely . 6. (Az akkreditv folyamatábráját lsd.miután ellenőrizte az akkreditív feltételeinek való szigorú megfelelésüket .

Hajó érkezésekor árruszállítás Hajó indulásakor 5. 8. 6. 4. NYITÓ BANK 2. 7.ábra Az akkreditív megnyitására vonatkozó megbízásban a vevőnek az alábbi információkat kell szerepeltetnie: • A megbízó neve és címe • A kedvezményezett neve és címe 89 .Egy akkreditíves ügylet folyamata MEGRENDELŐ (vevő) 1. 8. 4. FIZETŐ BANK 3. KEDVEZMÉNYEZETT (eladó) Megbízólevél Fizetés Áru Okmányok 5. 5. 6.

%-ban) • Szállítási megjegyzés) határidő (résszállítás devizában az esetleges eltérés • Az akkreditív lejáratának időpontja (és helye) megengedésére vonatkozó esetleges • Az akkreditív igénybevételi módjának megjelölése. amely lehet: • okmánybemutatással egyidejű (látra szóló akkreditív). ahogy az az akkreditívben szerepel az egységár és a teljes ár mennyiség (bruttó és nettó súly. még ha a bekövetkező politikai vagy gazdasági események valószínűtlenné tennék is a kiadott összegnek a vevő bankja általi visszafizetését. darabszám) eladási feltételek (FOB.• Az áru megnevezése és leírása (mennyiség. határidő nélkül. 1 . egységár) • Az összeg nagysága meghatározott lehetőségének megjelölésével (pl. • váltóelfogadással igénybe vehető (akcepthitel). amelyet a feladónak át kell adnia vagy át kell adatnia a címzett részére.Fuvarlevelek Tengeri fuvarozás 90 .A kereskedelmi számla Az exportőr állítja ki a megrendelő nevére.stb.. • A visszahívhatatlan és igazoló akkreditív : az igazoló bank (általában az eladó bankja) saját nevében és kockázatára kötelezettséget vállal a fizetésre . • Az akkreditív visszavonhatóságára vonatkozó megjegyzés: • A visszahívható akkreditív : bármikor módosítható vagy törölhető. Az igazolás tehát azt jelenti az exportőr számára. minőség.) 2 . és ez az okmány az alábbiakat tartalmazza: • • • • az áru pontos megnevezése. az importőr által Ebben az esetben az akkreditív csak fizetési eszköz szerepét tölti be. Nem törölhető az összes fél beleegyezése nélkül. úgy. • A visszahívhatatlan akkreditív : a kibocsátó bank részéről határozott kötelezettséget jelent az exportőr felé a hitelfeltételeknek megfelelő okmányok elfogadására. Az akkreditív érvényességéhez szükséges okmányok jegyzéke: „Okmányok”-nak nevezzük az összes olyan dokumentumot a nemzetközi kereskedelemben. hogy a vevő országának politikai vagy fizetésbeli kockázata ellen garanciát kap.amennyiben az átadott okmányok rendben vannak . • okmánybemutatást követő (halasztott fizetésű akkreditív). CIF.

eredeti példány ellenében kerül átadásra az áru. a hajóraklevéllel ismeri el a hajó kapitánya.Egyéb okmány A legkülönbözőbb okmányokról lehet itt szó: • származási bizonyítvány • súlyigazolás • csomagjegyzék • vizsgálati bizonyítvány • minősítési igazolás • minőségbizonyítvány • felügyeleti igazolás egyéb hatósági engedélyek…. vagy nemzetközi közúti fuvarlevél (LVI). vagy szállítmányozó által adott átvételi elismervény Légi fuvarozás • légi fuvarlevél (LTA) Multimodális szállítás • kombinált szállítási okmány 3 . amelyek saját kockázatukra ígérnek fizetést az ügyletben. negociáló bank). hogy átvette az árut . vagy vasúti fuvarlevél másolata (DLV).a hajóraklevél összes példánya : ez igazi szállítási szerződés. • Az okmányvizsgálat során a bank különös körültekintéssel jár el. Kiváltképp érvényes ez azokra a bankokra (igazoló bank. A vizsgálat során leggyakrabban tapasztalt okmányhibák a következők: • lejárt az akkreditív • eltérő az áruleírás az akkreditíven és a számlán • eltérő az összeg az akkreditíven és a számlán • hiányzik a benyújtott váltó valamelyik kelléke • késve nyújtják be az okmányokat (stale B/L) • az árura vonatkozó hátrányos megjegyzés szerepel az okmányokon (foul B/L) 91 . azaz váltóforgatmány útján továbbadható formában kell kiállítani őket. 4 .Biztosítási okmányok Ezek közül megkülönböztetjük : • a biztosítási kötvényt • biztosítási igazolást biztosítási záradékot • Negociálható. hiszen az okmányok hiánytalan megléte a fizetés alapvető feltétele. A rendeltetési helyen . rendszeresen forgatott. Szárazföldi fuvarozás • • • • vasúti átvételi bizonylat. a hajóraklevél az áru birtoklására jogosít.az egyik.

hogy stand by akkreditívet nyisson. Az eladó kéri a vevőtől. hogy a vevő tartozása nincs rendezve. A reexportőr mint kedvezményezett számára a tényleges vevő megbízásából megnyitott akkreditív fedezetként szolgál egy újabb akkreditív megnyitására.Nem jelent tulajdonosi jogcímet a vevő számára. amely garanciát vállalt a vevőért. Feltöltődő akkreditív: nagy értékű. Ez utóbbi adja át később az okmányt az eladónak. . elhúzódó.Az okmányos meghitelezéssel azonos garanciát nyújt az eladó számára.Rugalmassága – nem igényli az okmányok igazolását. . 92 . Hátrányai: . Ennek kedvezményezettje az áru eredeti eladója. ezáltal költséget generál.Hosszúlejáratú üzletek lebonyolítását teszi lehetővé anélkül. . Néhány speciális akkreditív: • • Lokál akkreditív: a nyitó bank hazai pénzben ígér fizetést.Megújítható. amelyre a reexportőr ad megbízást.Okmányhiba esetén annak jellegétől függően a bank: • bankgaranciát kér • felkéri a kedvezményezettet a hiányzó okmányok pótlására • az akkreditív módosítására kér megbízást a vevőtől • visszkereseti jog fenntartása mellett fizet • • megtagadja a fizetést és visszaküldi az okmányokat. Ekkor ez a bank közvetlenül fizet az eladónak. kevesebb • • . résszállításokat megengedő ügylet kapcsán alkalmazható. ha megbízója (a vevő) szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. hogy rendszeresen okmányos meghitelezési formához kellene nyúlni. Ennek megfelelően a szállítási ütemezéssel összhangban több részletben történik a fedezet elhelyezése és az akkreditív lehívása. Ha az eladó azt tapasztalja. A vevőnek nehézséget okozna a teljes vételár egyidejű elhelyezése a szükséges bankszámlán. mint az okmányos meghitelezés.Nincs okmányellenőrzés.Olcsóbb. . Back to back akkreditív: reexport típusú ügyleteknél alkalmazzák. felhasználhatja a stand by levelet (a fuvarozási okmányok kíséretében) a nyitó banknál. A vevő bankja ezután átadja a stand by megbízólevelet az eladó bankjának. Készenléti (Stand by) akkreditív: A nyitó bank a saját nevében ígér fizetést arra az esetre. A vevő ekkor garancia nyújtására kéri a bankját. Előnyei: .Garanciát nyújt többügyletre is. .

Nyitási költség. vagy az eladó. Természetesen a bank önálló kötelezettségvállalását nemcsak a vevő fizetési pozíciójának megerősítése érdekében alkalmazhatják. A bankműveletek költségei A külkereskedelmi ügyletekben résztvevő bankok természetesen felszámítják költségeiket és a bankszektorban szokásos nyereségüket. . • • Az eladó kiértesítése. Az alábbiakban egy akkreditíves ügylet pénzügyi kezelési költségeit mutatjuk be.6. miközben nem vizsgálhatja annak jogosságát az alapügyletre vonatkozóan.kedvezményezett (az ügylet bármelyik szereplője).a megbízó (a vevő. Ha ennél nagyobb a tényleges költség. A bank által nyújtott garancia.5 ezreléke körüli összeg. mint garáns vagy kezes (bármelyik fél bankja vagy egy bank). Az eladó fizeti.3. akkor átalánydíjban is meg lehet állapodni. Ad valorem. vagy csak hibásan fizet. • • Red claused meghitelezés: a nyitó bank záradékát tartalmazza. • A bankgarancia a bank olyan önálló fizetési kötelezettségvállalása. 4. ha a főadós nem.3. Nagyságrendje 80 – 100 $. amelyben nyilatkozik arról. Átruházható akkreditív: az eladó maga helyett új kedvezményezettet jelölhet meg. esetleg harmadik személy). .Nincs biztonsági intézkedés. Általában az áru értékének 1.Csak nagyon jó banktól lehet elfogadni. Például ilyen eset. melyben a banki fizetési kötelezettség tartalmilag a főadóséhoz igazodik. Reexportőrök és viszonteladók számára előnyös konstrukció. Ha ez nem fedezné a tényleges banki költségeket.6. amikor a fuvarozási költségek az eladót terhelik és a bank a hajóstársaság által kibocsátott „clean” B/L ellenében vállal saját nevében fizetést. A vevő fizeti.Nemfizetés esetén legalább 10 napot kell várni a pénzre. • harmadik Az akkreditív nyitási okmány átadása az eladó bankjának.. hogy kizárjuk a hamis garancia kockázatát. hogy a kijelölt bank az eladónak előleget fizethet a nyitó nevében és kockázatára. hogy a záradékot hagyományosan piros tintával vezetik rá az akkreditívre.2. akkor megállapodhatnak átalánydíj fizetésben is. . 4. Értékarányos költség (kb. 1 ezrelék). hogy a felmerülő banki díjakat melyik fél fizeti. Nem közömbös. . • A bankkezesség olyan járulékos jogügylet. Elnevezését onnan kapta. tehát a bank fizetésre akkor kötelezhető.a megbízott bank. 93 . Erre vonatkozóan a CCI szabályzata az irányadó.Bankgarancia és bankkezesség A nemzetközi kereskedelmi ügyletekben a legmegbízhatóbb elemnek mindig a bankot tartják. vagy kezesség a legnagyobb biztonságérzetet nyújtja a felek számára. melynek során a bank saját nyilatkozata feltételeinek megfelelően vállal fizetést. azaz értékarányos költség. Résztvevői: . Szokás szerint mindkét fél fizeti a rá eső költséghányadot.

) 41D: az akkreditívet a francia bank a budapesti CEI banknak adta át. mely függ a módosítás típusától. A benyújtás helye: Budapest 50 : a vevő neve és címe 59 : a kedvezményezett neve (GRABO) és címe.4. By payment – azonnali fizetés 43P: részletekben történő szállítás nem engedélyezve. akkor ettől magasabb összegű számla benyújtására nem lenne mód. 4. (A „000”-al jelölt sorokba az előtte lévő számértékes sor ott el nem férő információi vannak!) 32B: a garancia pénzneme és értéke 39C: a garancia körülbelüli összegre vonatkozik (about). (Ha itt „maximum” állna. Visszavonhatatlan és igazoló típus esetében az eladót terheli. Az akkreditív bemutatása A következő (számozatlan) oldalakon egy valóságos akkreditívet mutatunk be. Visszavonhatatlan akkreditív esetében a vevő fizet. melyek szintén az MT 701-ben vannak részletezve 47A: egyéb feltételek: lásd az MT 701-ben 94 .): mindkét fél fizeti átalányban. Negyedévente fizetendő az akkreditív nyitásától számítva a dokumentumok jóváhagyásáig terjedő időben. A bank 10%-al mindkét irányban eltérő számlát elfogad. 43T: átrakodás nem engedélyezve 44A: kiszállítás Leányvárról 44B: CIP MIREAUX paritáson kötötték a szerződést 44C: a legutolsó szállítási határidő 45A: az áru megnevezése (lsd. • • Dokumentumok ellenőrzésének és jóváhagyásának költsége a fizetési fázisban: Ad valorem (1.Jóváhagyási költség (az eladó bankja részéről). Az eladó fizeti. Ad valorem (1 – 4 ezrelék). de pl. az MT 701-es mellékletben) 46A: a vevő által elvárt dokumentumok. hogy egy hány oldalas dokumentum hányadik oldaláról van szó 40A: visszavonhatatlan akkreditív 20 : az akkreditív nyilvántartási száma a vevő bankjánál 31D: a garancia érvényességének ideje (ez után már nem nyújthatja be a magyar fél a dokumentumokat). Ad valorem (2 – 8 ezrelék). az eladó fizeti. 5%-al alacsonyabbra igen. Az akkreditív típusától függ a költségviselő személye. adminisztráció. • Módosítási költség: átalánydíj. Nagyságrendje 100 $ körüli. Az alábbiakban megadjuk az egyes sorok magyar jelentését a banki kódok sorrendjében: 27 : jelzi.6. Doszié költség (gyors posta. A módosítást kérő fél költsége. stb. • • Negociáló költség.5 –2 ezrelék).

A fuvarozó csak a bank engedélyével adhatja át az árut a vevőnek. melyet a S. ha a garanciát nem kell felhasználni 49 : az igazolásra vonatkozó megjegyzés: nem igazoló az akkreditív költség az eladót 48 : az okmányok átadási határideje: a feladástól számított 21 napon belül 78 : bankközi megjegyzés. • Súly igazolás 2 pld-ban • Csomaglista 2 pld-ban • Származási bizonyítvány az illetékes hatóság által kiállítva • EUR 1-es bizonyítvány (valójában ez is egy származási bizonyítvány. tehát a vevő helyett a fuvarokmányon a vevő bankja szerepel. hogy a dokumentumokat kizárólag express bankküldeményként fogadja a következő címre: ……. mely megfelel a proforma számlának 27 : oldalszámozás 20 : az akkreditív száma 46B: a vevő által elvárt dokumentumok: • kereskedelmi számla 4 pld. ellenkező esetben semmiféle felelősséget nem vállalnak • a szállítmány Leányváron kerül feladásra. 27 : oldalszámozás (ez már az MT 701 melléklet) 20 : az akkreditív száma 45B: az áru megnevezése (2592-es vinyl tapétáról van szó.-ban • közúti fuvarokmány (CMR). hogy a dokumentumok kézhezvétele után 4 banki napon belül fizet 72 : bankközi megjegyzés.G. melyben a vevő bankja közli. NOTIFY: Az áru várható érkezéséről a fuvarozónak értesítenie kell a megadott címet. bank utasítására állítanak ki. CIP MUREAUX a paritás 95 . melyben a vevő bankja közli az eladó bankjával.71B: költségek: minden Franciaországon kívüli banki (kedvezményezett) terhel. ez estben fölöslegesnek tűnik két hasonló tartalmú okmány csatolása) 27 : oldalszámozás 20 : az akkreditív száma 47B: egyéb feltételek (a vevő bankja ad utasításokat az eladó bankjának) • minden dokumentumot kizárólag az első oldalon szereplő címre lehet megküldeni. A szállítási és biztosítási költségek előre fizetve. melyet a kereskedelmi kamara állít ki.

4.a specifikus fizetési módok megnevezéseit tartalmazza. • eladási feltételek.2.1. nem kell róla dokumentumot csatolni • a kiszámlázott összegből 4%-os engedménynek kell szerepelnie a számlán • kinek.melyhez az engedélyt kérik . stb. engedély. E helyen csak rendkívül vázlatosan villantjuk fel lényegüket. • Konzuli számla: a kereskedelmi számla egyik példánya. • Az importőr országának valutájában történő számlázás az exportőrt a leértékelés veszélyének teszi ki. Szerepe az. • Kereskedelmi számla: alapvető dokumentum a nemzetközi kereskedelemben.). amely mindkét partner számára csökkenti az árfolyamveszteség kockázatát.5. de védekezhet ellene.5.6. hiszen jogi következményekkel járhatnak jogvita esetén. Az ilyen számlázást anti-kereskedelminek tartják. A „pro-forma” megjelölésnek szerepelnie kell rajta. hogy a művelet jelentőségét . a szokásos megnevezéseken felül .• a biztosítást az eladónak kell megkötnie.6.ezzel jelezzék (példa : okmányos meghitelezés kérelme. Az exportszámla A nemzetközi kereskedelmi ügyletek talán legfontosabb dokumentumai a különböző számlák. A különböző számlaformák • Pro-forma számla: a vevő vagy egyes közhivatalok által kért információs dokumentum a kérelmek alátámasztása végett abból a célból. melyet a rendeltetési ország diplomáciai testülete igazolt. A számlázás pénzneme • A nemzeti devizában történő számlázás védi az exportőrt a külföldi valuta leértékelésétől. 96 . 4. Másrészt pedig a számla gyakran szolgál arra.6. • Harmadik ország valutájában történő számlázás lehetővé teszi olyan stabil valuta kiválasztását. hogy kapcsolatot képezzen az eladó és a vevő között. milyen címre kell a dokumentumokat elküldeni • megjegyzés: elkerülendő a duplikálódás (a francia nyelvű dokumentumokat elküldték ugyan a magyar banknak. de azt a kedvezményezett visszautasította) 4. A rajta szereplő jelöléseknek döntő jelentőségük van. hogy.5. Ez az igazolás kiadása konzuli költségeket von maga után (példa: arab országok). • fizetési feltételek. Nagy pontossággal kell részletezni: • az eladott áru típusa és minősége.

eredeti példány (lazacszínű) recto B .C.B .kérelem (rózsaszín) recto/verso A származási bizonyítványt olvashatóan kell kitölteni. A táblázat a szállítmányozó szempontjai alapján mutatja be az okmányokat. mert miután igazolásra került. ez bizonyítja az áru származását.igazoltatni kell az érintett ország magyarországi (helyi) konzulátusával. Hogyan kell a származási bizonyítványt kiállítani? A származási bizonyítványt az exportőrnek .mielőtt a banknak vagy a megrendelőnek átadják . Itt csak néhány összefoglaló ismeret következik. Korábban már volt róla szó.7. lehetőleg írógéppel. Alapdokumentum az áru rendeltetési helyén történő elvámolásakor. A származási bizonylat három részből áll : A . 97 . Megjegyzés : Egy származási bizonyítványnak csak egy eredeti példánya lehet. A három részt a következő sorrendben kell elrendezni : A .4. A következő oldalon látható táblázatban áttekintő jelleggel összefoglaltuk a legfontosabb dokumentumokat.vagy megbízottjának . melyek egy külkereskedelmi ügylet kapcsán előfordulhatnak.másolatok (sárga) recto C . ha az áru több országból származik. de ugyanazon országban több szállítót is tartalmazhat.kell kiállítania és benyújtania a hatóságoknak. országonként kell egy származási bizonyítványt kiállítani. A bizonyítványt . SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY A származási bizonyítvány rendkívüli fontosságú dokumentum. Abban az esetben.

Már az ajánlatát sem tudja elkészíteni reménybeli megrendelője részére. hogy a legolcsóbb. hogy a szállíttatónak mennyire fontos lehet az időtényező. amire az ajánlat elkészítéséhez szüksége lehet a speditőrnek. melyeket már szállítás előtt ismernie kell a szállítmányozónak ahhoz. vagy a leggyorsabb . A lapot ajánlatkérésre is használhatják. ezért mérlegelési szempont. Végül egy összehasonlító táblázat látható. Figyelembe veszi a lekötött tőke kamatterheit. mint időarányos költséget. az áru vállalat szállítmányozó általi átvételét képviseli és a fuvardíj kifizetésére hív fel A következő oldalon látható táblázatba összegyűjtöttük a legfontosabb dolgokat.A dokumentumok DOKUMENTUM MIKOR KERÜL KIÁLLÍTÁSRA ? feladás KI KÉSZÍTI EL ? eladó MIRE SZOLGÁL ? kereskedelmi számla csomagolási jegyzék származási bizonyítvány elindítja a fizetést.és/vagy importengedély a gyártás előtt vámhivatal az eladó vagy a vevő kérésére vámáru-nyilatkozat feladás fuvarokmány feladás eladó vagy kötelező nem EU-tagország szállítmányozó vámterületéről való kilépéskor vagy oda belépéskor szállítmányozó fuvarozási szerződést. melyen a szállítmányozás megrendelője kiértékeli a különböző speditőrök ajánlatát. Figyeljük meg. A rákövetkező két oldalon egy szállítmányozást megrendelő lapot mutatunk be. hiszen rajta van szinte valamennyi adat. lehetővé teszi az elvámolást a küldemény részletezése és a csomagok összeállítása a vámilleték a termék származása szerint is változik Az eladó a származást bizonylattal igazolja lehetővé teszi az érzékeny termékek forgalmazását feladás feladás eladó eladó export. ha az a felsorolt információkat legalább az adott időben ismert részletességgel nem bocsátja rendelkezésére. hogy fel tudjon készülni a feladat lebonyolítására.

CÍM ÁTVÉTELI HELY NAP. ÓRA MEGKÖZELÍTÉSI KÖNNYEBBSÉGEK KÜLÖNLEGES CSATLAKOZÁSOK ÁRUMOZGATÁSI ESZKÖZÖK Áru NEGNEVEZÉS Eladási mód (paritás) ÜZEMTŐL HATÁRIG FOB/CIF VÁMOLÁS NÉLKÜL VÁMOLÁSSAL. Esetleg ENGEDÉLYEK AKKREDITÍV MÁSOLATA SZÁLLÍTÁSI ÉRTÉKLEVÉL Biztosítás FELADÓ ÁLTAL VISELT KOCKÁZATOK CÍMZETT ÁLTAL VISELT KOCKÁZATOK Vámolás EXPORTŐR VÉGZI IMPORTŐR VÉGZI SZÁLLÍTMÁNYOZÓ VÉGZI KÜLÖNLEGES VÁMKEZELÉST IGÉNYEL stb. TENGERI.Címek FELADÓ NÉV. stb. dokumentumok KERESKEDELMI SZÁMLA KONZULI SZÁMLA CSOMAGLISTA. CÍM ÁTADÁSI HELY ÉRTÉK CSOMAGOLÁS SÚLY MÉRETEK MÁRKAJEL TÖRÉKENY GYÚLÉKONY VESZÉLYES ROMLANDÓ. stb. stb. CÍMZETT NÉV. Forgalom FELADÁSOK GYAKORISÁGA ÁTLAG TONNASZÁM ÁRUKÜLDEMÉNYENKÉNT ÉVES MENNYISÉG TONNÁBAN Fő szállítási mód LÉGI. FÖLDI (közúti. vasúti. folyami) ÁTADÁS VÉGSŐ HATÁRIDEJE .

......................................................................................................... Tömeg................................. Vámbesorolás............................................... Méretek..................................Időpontja....................................................................................... Légi Hagyományos Tengeri Gyűjtő Esetleges Vasúti Konténeres pontosítások Közúti Ömlesztve (útvonal............. Gyári értéke... ................................................................................................... Sajátosság (pl........... Áru jellege......................................................................................................................... ............ Fizikai megjelenése............................................................................................................MEGRENDELÉS-FELDOLGOZÁSI LAP ÁRU Megrendelés száma ..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Rendeltetési hely......................................................................................: veszélyes áru)........................................... át A címzett teljes címe........................................... Folyami Egyéb kötelezettség Postai csomag hazai hajóflotta igénybevételére) Elvámolás helye.................................................................................................................................................... Kiszerelés................................ Szállítás módja és a küldemény típusa................................ Csomagolás és márkajelzés............................................................................. SZÁLLÍTMÁNYOZÁS Átvétel helye........................................................ .................................................................................................................................................................................................... .......................................

................................... .......................................... ............................................................................... .............................. ...................................... ... .................................. Határidők............................................................................................................................ .................. Fizetési mód (akkreditív) .....................................................A MŰVELET MÓDOZATAI Hivatkozás a paritásra (INCOTERM) és/vagy minden egyéb hasznos pontosítás............ ..................... ..........tól .............................. ............................................................................... ............ 101 ................................. .................................................... ......................... ........................... Nem veszélyes áru igazolás Származási bizonyítvány Forgalmi bizonylat Biztosítási bizonylat ICC-engedély Konzuli engedély Vámnyilatkozat Növényegészségügyi bizonyítvány Egyéb okmány Fuvarlevél Kiállítva Példányszám ................................................. ....... BIZTOSÍTÁS Eladó által kötött Vevő által kötött Szállítmányozó által Minden kockázatra Lopás ellen FPA kivéve Egyéb .... ......................................... ........................ ..... -ig IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KITERJEDÉSE Meghatalmazott szállítmányozó Megbízott szállítmányozó Szállítmányozó Meghatalmazott vámügyintéző Csomagoló OKMÁNYOK Szükséges Importengedély Exportengedély Csomagjegyzék Számla Veszélyes áru feladási nyilatkozat......

.... Megoldás 2...SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÁRAJÁNLATOK ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA KÜLÖNBÖZŐ SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI MEGOLDÁSOK KÖLTSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA TERVBE VETT SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI MEGOLDÁSOK 1.. sz... Megoldás . A B b1 b2 b3 b4 b5 b6 b7 Áru induló értéke Szállítmányozási költségek: • csomagolás • előszállítás • anyagmozg atás indításkor • szállítási díj • anyagmozg atás-raktározás érkezéskor • utószállítás • szállítmány biztosítás Áruszállítás összes költsége Lekötött tőke költsége A+B C A+B+C Szállított áru összes költsége Költségkülönbség értékben és százalékban a leggazdaságosabb szállítási módhoz viszonyítva Időnyereség a leghosszabb szállítási módhoz viszonyítva Megtakarítási lehetőség a raktározáson .. sz.

ha a szállítmányozótól a fenti részletezésben készült ajánlatot kér. hogy tételenkénti összehasonlítást végezzen. mert így módja nyílik rá. tehát kedvező alkupozícióba kerül.ajánlatot fogadja-e el. Lehetősége van rá. A fuvaroztató jól teszi. . hogy az egyes eltérésekre magyarázatot kérjen. A legrövidebb esetében további raktározási költségeket takaríthat meg.

Frank Hendel így ír erről a ’90-es évek első felében az elosztási logisztikáról megjelent tanulmányában: Az elosztási logisztika minőségi szintje olyan tényező. mind az elosztásban. hogy a logisztikai erőfeszítések egyaránt lehetővé teszik a termelékenység jelentős növelését és a megrendelőknek nyújtott szolgáltatások színvonalának javítását. Újra kell gondolniuk az elosztási hálózatukat. önmagában azonban csak az értékesítés megszervezése nem logisztika. amelyek a termékáramlásokat. gyártástervezési. DISZTRIBÚCIÓ – ELOSZTÁSI VAGY ÉRTÉKESÍTÉSI LOGISZTIKA Mint arról a korábbiakban már részletesen szó volt. egyre kiterjedtebb területen. Számukra kettős probléma vetődik fel. és sok logisztikai vezető valójában csak a késztermékek raktározásával és a kiszállításokkal foglalkozik. termelési és kereskedelmi osztályok előjogait sértené . Ebben az úgynevezett logisztikai láncban a termelőtől a végfelhasználókig terjedő rész csak egy láncszem. amely megkülönböztetheti a vállalatot a vetélytársaitól. anélkül. fizikai elosztási és logisztikai támogatási (alkatrész-szállítás. A lánc valamennyi tagjának egy rendszerben való kezelésével kialakított optimum logisztikai tevékenység eredménye. … Számos cég tapasztalata bizonyítja.5. mert csak ez teszi lehetővé az áruk áramlásának racionalizálását. A vállalatirányítási irodalomban viszont ez a fogalom tágabb és „a logisztika magába foglalja mindazon tevékenységeket. alacsony árat kínálva és természetesen készlet-kimerülés nélkül. Ez a globális megközelítés a helyes. egyre kisebb tartalékokkal. Ebből a szemszögből nézve a logisztika magába foglalja az alapanyag ellátási. hogy az elosztási logisztika egyre nagyobb helyet foglal el a vállalatvezetők munkájában mind az iparban.a szállítási szektor fejlődésének tanulmányozása segítségével kimutatja. . A szerző . a logisztika a vevőktől a termelőn át az alapanyag szállító cégekig terjedő információ és a szállítóktól a gyártón át a felhasználókig terjedő anyagáramlások optimálásával foglalkozó tudomány. Ugyanakkor .mivel könnyen leválhat a vállalat többi funkcióiról és önálló szervezetben ölthet testet. hogy csak a többi elemmel összefüggésben van értelme a konkrét eseteket kezelni. mivel növekvő számban jelennek meg logisztikai szolgáltatók. A logisztika tehát fontos kérdéssé vált a termelők számára.az elosztási logisztika gyakran izolált…. bár elterjedt az értékesítési logisztika elnevezés. Természetesen a logisztikai lánc e láncszemének megvannak a maga sajátosságai és tananyagunk következő fő fejezete éppen ezek bemutatására törekszik. Éppen ezért kissé megtévesztő. Ráadásul lényeges termelékenységnövekedést is el lehet érni ezen a területen. E két tényező ad magyarázatot arra. Elsőször is az elosztási-terület jobb irányítása. tartozék-szállítás) aspektusokat is. Másodszor pedig a termelési-szállítási ciklus lerövidítésével jobban gazdálkodniuk az idővel. eladás utáni szolgáltatás. A kereskedelmi elosztók számára a logisztikai probléma a következőképpen vetődik fel: Hogyan lehet egyre több terméket eladni egyre nagyobb számú eladási helyen. A logisztikát gyakran összetévesztik a fizikai elosztással. hogy a beszerzési. mégis tudnunk kell. a források és piaci kifutások koordinálását irányítják egy adott szolgáltatási színvonalon a legkisebb költség elve alapján” . hogy egyre inkább alvállalkozásba adják a fizikai műveleteket. A megoldás regionális ellátási központok létrehozásában rejlik.

hogy a fizikai logisztikai műveleteket egyre inkább vállalkozásba adják. Az alábbiakban – ennek megfelelően – a tömegméretekben termelt és a fogyasztóhoz elosztási hálózatokon keresztül eljutó termékek logisztikai specialitásairól lesz szó. Ez utóbbinál elsősorban a közúti és kisebb mértékben a vasúti fuvarozás jöhet szóba. így ezzel itt nem foglalkozunk. • Idézhetjük itt a Chalon-sur-Saone-ban gyártott Kodak-negatívokat. de ezek nem mutatnak a más helyeken tanultakhoz képest újdonságokat. Két erős tendencia rajzolódik ki: • Az egyik abban áll. de csak egy vagy két országot láttak el. sőt az Unió egészét. Gazdaságos lehet még az úgynevezett kombinált szállítás is. 105 . Jelenleg annak vagyunk tanúi. viszont a gyártók ilyen specializációja kevésbé egyértelmű a nagy terjedelmű. amikor mindkét szállítási alágazat részt vesz a tevékenységben. ugyanakkor a fizikai területeket alvállalkozásba adni. hogy igazán komoly munkát nem adnak a logisztikus számára azok az esetek. Ilyen esetben a termelésben elért megtakarításokat ellensúlyozza az elosztási költségek növekedése. hiszen megtalálható benne az információáramlás. kis terjedelem). Ezek a központok egész Európát kiszolgálják. akik képesek megszervezni az áruáramlásokat európai léptékben…. hogy e témakört disztribúciónak. hogy az üzemek egy nagyon kis számú termékre szakosodnak.A „felrakodók és lerakodók” ezen új logisztikai feladatai úgy jelentkeznek. Ugyanakkor az üzemek koncentrációja és specializálódása ritkán vezet egységes európai üzem létrejöttéhez. hogy megtakarításokat érjenek el. Gyakori. hogy sokszínűvé tegyék tevékenységüket és olyan igazi logisztikai partnernek ajánlkoztak. Ebben nincs semmi ellentmondás: lehetséges egyszerre stratégiai funkció rangjára emelni a logisztikát. tömegfogyasztású és kis értékű termékek esetében. A leginkább újító szellemű fuvarozók kihasználták ezt a vállalkozásba adási tendenciát annak érdekében. Például ésszerű lehet egyetlen európai centrumban termelni a teljes kontinentális piacra egy európai szinten standard terméket. …. amennyiben a fővállalkozó kézben tartja az információáramlásokat és jó partnert választ. magyarul elosztásnak nevezik. Régebben a termelési központok többféle terméket állítottak elő. Az európai termelés polarizációs foka több tényezőtől függ. amelyeket hozzá kell igazítani a helyi piacokhoz. akik egy külön technikára specializálódtak. Az elosztás mint folyamat logisztikai rendszernek tekinthető. mégha van is rá példa: . amely m 3-re vetítve nagy ársűrűséget mutat (magas érték. az anyagmozgatás. a raktározás és a szállítás. amelyek egy bizonyos termékből az EU több országát is lefedik. Ennek az az oka. amikor a termelőtől közvetlenül a konkrét vevőhöz kerül az áru (kivéve természetesen az előző részben tárgyalt szállítmányozással összefüggő feladatokat). Szorosan véve tárgyalandó témakörünkbe tartozna a termelő üzem és a készáru raktár közötti vállalaton belüli anyagmozgatás és bizonylatolás (információ áramlás). abból a célból. hogy csökken a termelési helyek száma és szakosodnak az üzemek. A másik tendencia a sok terméket gyártó és multinacionális cégeket érinti.például a Fisher Price egységes üzem Angliában vagy az Eurocopter összeszerelő üzem Franciaországban.

ezért jól automatizálhatók a raktári berendezések. Szállítás és piacorientált raktárak. ábra A 6. Az egy cikkelemből tárolt mennyiség aránylag nagy. Áruházak 6.. RAKTÁRI RENDSZEREK AZ ELOSZTÁSBAN E fejezetben az elosztási logisztikai rendszer egyik kulcselemét. hogy nagy termékválasztékból nagy mennyiségek ki és betárolását kell megoldaniuk.1. Termelő Regionális raktár Regionális raktár Regionális raktár Kiszállítási raktárak ………. termékválasztéka a termelési program szerint alakul. a raktárakat és a bennük folyó tevékenységeket vesszük szemügyre. Termelés orientált. Fentről a második szinten horizontálisan 3 egység (regionális raktár) helyezkedik el. • Körzeti (regionális) raktárak: feladatuk az ország egy adott körzetén belül – amely több fogyasztói körzetből áll – a termelés és az értékesítési piac közötti térbeli és időbeli kiegyenlítés. • Központi raktárak.1. Közepesen automatizálhatók.5. hogy tároló kapacitása megfeleljen a termelés és a kiszállítás közötti mennyiségi különbségek kiegyenlítésére. Az elosztási rendszerek vertikális struktúráját a raktározási lépcsőfokok száma. ugyanakkor nagy be. kapacitásuktól és földrajzi elhelyezkedésüktől függően lehetnek: • Termelőüzemi készáru raktárak. Ábrán egy vertikálisan 4 szintű elosztási struktúrát láthatunk. továbbá a megelőző és követő raktározási lépcsők tehermentesítése a készletek tárolása alól. Raktár típusok az elosztási láncban Az egy konkrét termelő vállalat elosztási rendszerébe bekapcsolt raktárak funkciójuktól.1. Telephelyük megválasztása szempontjából figyelembe kell venni.és kitárolási teljesítménynek kell megfelelniük. A regionális raktárakban a termékválasztéknak csak egy részét tárolják. …………………………… 106 . melyekben a vállalat teljes termékválasztékát tárolják. 5. Nagyon jól automatizálhatók. melyeknek általában kiegyenlítő szerepük van a termelés és a kiszállítás között. míg horizontális struktúráját a lépcsőnkénti raktárak száma és telephelye határozza meg. Fő követelmény vele szemben. A cikkelem választék és az egy elemből tárolt mennyiségek közepes nagyságúak. Ilyen raktárakat a több termelőüzemmel rendelkező gyártók tartanak fenn.

Kifejezetten piacorientált raktárak. hogy megfelelő ellátást biztosítsanak az áruházlánc körzeten belüli tagjainak. hogy szállítási szolgáltatásokat nyújtson a vevők számára. a cégek változatos megoldásokhoz folyamodtak (lásd a következő. E raktárakra a sok beszállító és az igen nagyszámú cikkelem és a piacorientáltság jellemző. Egy adott fogyasztói körzethez vannak decentralizáltan hozzárendelve. kiszállítása a vevők mindenkori igényei szerint (komissiózás. valamint az igények kielégítésével kapcsolatos szállítási. tárolási feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások optimális egymáshoz rendelése. A velük szemben támasztott fő követelmény.• Kiszállítási raktárak: a raktári hierarchia utolsó lépcsőjét jelentik. Fő követelmény velük szemben. melyekben a cikkelem választék és az egy termékből tárolt mennyiség relatíve kicsi. rakodási. Kevéssé automatizálhatók. ábrát). Feladatuk a tárolt árumennyiség felosztása. Fő funkciójuk a hozzájuk tartozó földrajzi körzetben felmerülő fogyasztói igények kielégítése. túrajáratok összeállítása). a 7. A sok áruházzal rendelkező kereskedelmi vállalatok (áruház láncok) szintén rendelkezhetnek regionális illetve kiszállítási raktárakkal. Frank Hendel már idézett tanulmányában ugyanez európai léptékbe helyezve a következő képpen néz ki: Raktárhálózat és/vagy elosztási szintek Mivel a termékeknek nagyon különböző logisztikai követelményei vannak. a vevők kiszolgálása. 107 .

ábra Történhet a legegyszerűbb útvonalon.10 területre van felosztva). Szándékosan használtuk az általános szint vagy szakasz kifejezéseket. majd tovább szállítják vagy a logisztikai lánc egy másik láncszeméhez. ezek területi szinteket látnak el (Franciaország 4 .üzemek európai szint országos szint területi szint helyi szint eladási hely vagy végső vásárló HÁROM ELOSZTÁSI RENDSZER • • • • • • • A • B • • • • C 7. gépeket és szakképzett személyzetet tételez fel. amelyek aztán helyi szinteket látnak el (20-200 Franciaországban). Ez nagy felületeket. hogy a megfelelő elosztó hálózatot alakítsuk ki.20 Európában). amely közvetlenül összeköti az üzemet az eladási hellyel (A eset) vagy legösszetettebb útvonalon (B eset). épületeket. A termékek és a vertikum követelményeinek ismerete lehetővé teszi.1. ahol a termelési központok egy vagy két európai szintet látnak el. . annak következtében. 5. és végül innen szállítják az árut a vevőknek. áramlásai egyre inkább széttagoltak. vagy pedig a vevőnek. ahol megpihen az áru. azaz hosszabb rövidebb időre tárolásra kerül (legalább 2 nap). de konkrétabban raktárról vagy elosztó központról kell beszélnünk. kihagyható egy vagy több szakasz (pl a C eset).2. Az új áru közvetlenül az eladótérbe kerül. A francia szakirodalom nyolc különböző rendszert igénylő szakterületet említ: A nagyelosztási logisztika Ezt a területet az élelmiszer kereskedelem uralja. válogatják. Ez az egyre gyakoribb beszerzéseket vonja maga után. csoportosítják. Különböző szakterületek elosztási rendszerei A különböző műszaki és kereskedelmi szakterületek specialitásaik miatt más-más elosztási logisztikai rendszert igényelnek melyeket a gazdasági vertikumok vagy a piaci szegmensek alapján rendszerezhetünk. Az elosztó központ más feladatokat lát el: az árut itt nem tárolják. vagy hogy a meglévő kínálatból a megfelelőt válasszuk ki termékeink számára. hogy az üzletekben egyre több tárolási helyet engednek át az eladási területnek és egyre kisebb tároló terek maradnak. újra csoportosítják a címzettje szerint. A raktár olyan hely. amelyek az országos szintekre osztanak el (6 . hanem csak továbbítják és a beérkezésekor azonosítják. A szállítási és tárolási kínálathoz így címkézési és csomagolási műveletek is társulnak. Természetesen a megoldások egész skálája lehetséges.

Nagyon pontos raktári nyilvántartást és biztos ipari hátteret igényel. amelyet a termékek fizikai természete határoz meg. mint pl. a vevők főleg szakmai körből kerülnek ki. illetve az alkatrészt gyakran használó szervizek számítógépes hálózaton keresztül kapcsolódnak. megrendelésre történő elosztás. stb. sportcikkek. Az autóalkatrészek logisztikája Az eladás utáni szolgáltatások területén ez az erősen növekvő specifikus piac különböző bizományosi és szervízhálózatokból áll. még akkor is. Ezekben a szakmákban sok szállítótól érkező nagyszámú cikkel dolgozik.. illetve ipari célú késztermékeket. vegyipari termékek.Specializált elosztási logisztika Ez a terület a nem élelmiszer jellegű termékeket öleli fel (ruházat. Az így leadott megrendelést általában 24 (különleges esetben 48 – 72) órán belül teljesíteni tudják. valamint olyan szolgáltatásokat. Ezen a területen találunk olyan sajátos szolgáltatásokat. Az elosztási műveletekhez gyártás befejezési és ügyfélszolgálati kiegészítő szolgáltatások járulnak. kohászati termékek. háztartási és kozmetikai termékek logisztikája Ez a logisztika változatos és gyakran területileg szétszórt elosztóhálózatokkal illetve világméretű csoportokkal dolgozik. Egészségügyi.. A termékek. A termelők illetve elosztók országos hálózatot és készlet-nyilvántartással kiegészített raktározást igényelnek. valamint a vállalatok mérete szerint változik és az egyszerű alvállalkozástól a nagyon összetett integrált rendszerek szállításáig tart. A szállítási. zsákolás. építőanyagok) logisztikája.. raklapozás. Nem csoda tehát. a veszélyes termékek kezelése a vegyiparban. tárolási és kiegészítő műveletek kínálatához az áramlások tömegessé tételének problémája társul. melyeket specializált áruházláncok osztanak el. A súlyos ipari termékek logisztikája Ez az alapanyagok.3. ha az árunak országhatárokon kell keresztül mennie. Úgynevezett interfész típusú logisztika. bútor. ha az egyes . A csúcs technológiai ipar elosztási logisztikája Ez elsősorban az informatikai ipart jelenti. Elektromos háztartási gépek és szórakoztató elektronikai cikkek logisztikája A gyártók földrajzi szétszórtságához és távolságához a rövid és szezonális jellegű termékéletciklusok problémái társulnak. Ezt a szegmenst az expressz szállítási tevékenység uralja. nehéz termékek (élelmiszer alapanyagok. Ipari termékek logisztikája Ez az elosztási logisztika kezeli az alkatrészeket.). A regionális raktárakhoz a kiskereskedelmi (bizományosi) egységek. köztes termékek. érzékenyek és költségesek. Logisztikai alvállalkozók alkalmazása Az egyes gazdasági ágazatokon belül és azok között is egyre gyorsuló munkamegosztásnak vagyunk tanúi az utóbbi évtizedekben. 5. mint készletnyilvántartás. Ez megfelelő szállítást és raktározást feltételez. részegységeket. A beszállítók száma nem magas. barkácsfelszerelések. A törékeny rövid élettartamú termékek magas szolgáltatási minőséget kívánnak meg. amelynek termékei törékenyek.1. amelyek ipari szakismeretet tesznek szükségessé.

hogy a vállalat a termelési eszközeibe történő beruházást kívánja előtérbe helyezni a raktári és szállítási beruházásokkal szemben. mint bevétel. stb.. Itt a rugalmasságról és a logisztikai eszköz méretezésének eldöntéséről van • . akkor úgy igyekszik fejleszteni a tevékenységét. vállalatok összevonásával vagy külső növekedéssel szerzett meg. Ez utóbbiak ugyanis könnyebben ráoszthatók a termékek (szolgáltatások) egységeire. Egyre nagyobb nehézséget jelent a vállalatvezetés számára olyan különböző logikák szerint működni mint a műszaki fejlesztés. Ez azt jelenti. Ezt alapvetően kétféle logikával indokolják.) érve ez. és • stratégiai logika. Változó tevékenység: az erősen szezonális jellegű tevékenységet folytató vállalatok (mezőgazdaság. szállítás) optimálása. • pénzügyi logika. hogy igyekeznek fix költségeiket változó költségekké alakítani. A külső alvállalkozónak csak az igénybevett szolgáltatás arányában kell fizetni. Hitelből való finanszírozás esetén elmarad a hitelkamat mint költség. ami a készletek finanszírozási költségét csökkenti. amely alvállalkozókhoz fordul.. Ráadásul az egyes kollektív szerződések közötti különbségek is nagyok lehetnek. További előny. de összefügg az eszközök rugalmasságának kérdésével is. Összevetve annak a vállalatnak átlagos képzettségi szintjével. a beruházási költségek megtakarítása a fő vállalati tevékenységre való koncentrálással áll kapcsolatban. az alvállalkozásba adás mellett. stb.logisztikai feladatokat – köztük részben vagy egészben az elosztást is – gyakran alvállalkozókra bízzák. hogy megpróbálja jövedelmezővé tenni ezeket a javakat. Ugyanakkor egy másik szempont is felvetődik: a logisztikai munkatársak képzettsége és szakértelme. saját forrásból történő finanszírozás esetén pedig megjelenik a feleslegesen készletezett áru értéke után realizálható betéti kamat. automatizálása és fejlesztése. Ugyanis a logisztikai szakmák egyre nagyobb szakértelmet igényelnek (a gépek számítógépes irányítása. Ugyanakkor például a raktározás kérdéséhez a vállalat ingatlan stratégiája is kapcsolódik. és amelyeket előnyös vásárlási lehetőségek megragadásával. csokoládégyártás. • • Beruházási költségek megtakarítása: ahogy a működési költségek megtakarítása az eszközök rugalmasságágnak problematikájával függ össze. az eltérés jelentős lehet. mely az eszközöket mennyiségi szempontból választja meg. az elosztás (raktározás. ami lehetővé teszi a feladatnak a lehető legalacsonyabb költségszinten történő megvalósítását. hogy az alvállalkozót versenyeztetés útján lehet kiválasztani.). Készletezési költségek csökkenése: a kevesebb raktár kisebb árutömeg egyidejű készletezését igényli. ami azok igények szerinti felhasználását jelenti. mely az eszközöket a célkitűzések szerint választja meg. hogy a vállalatok kizárólag a fő profiljukra koncentrálnak. Az alvállalkozásba adással tehát a logisztikai tevékenység költségeit jól hozzá tudjuk igazítani a fő tevékenység változásaihoz. míg a saját erőforrásokkal végzett tevékenység költségei majdnem függetlenek az elvégzett munka terjedelmétől. amit a piacaikon uralkodó könyörtelen konkurrencia harc váltott ki. • • Működési költségek megtakarítása: ez a megtakarítás fogalom lényegében a bérköltségre vonatkozik. • Nem stratégiai szakma: a legutóbbi évtized tendenciája a fejlett világban. E két logika mentén az alvállalkozásba adás mellett szóló főbb érvek: Az eszközök rugalmassága: ez alatt a termelőknek (szolgáltatóknak) azt a törekvését értjük. azaz közvetlen költségként kezelhetők és ezáltal lehetővé teszik a pontosabb árképzést. amelyek a tevékenységéhez szükségesek. Ha ugyanis a vállalat rendelkezik épületekkel és gépekkel. a kereskedelem.

modernizálta a központi raktárát (a megrendelések elkészítésének automatizálásával) és gyakran fuvarozók által működtetett helyi elosztó központokhoz fordult. tárolja azokat. A globális szolgáltatás nyújtásával létező megrendelői igényeket tudnak kielégíteni. Ez a tendencia valószínűleg folytatódik. ugyanakkor bizonyos termelésjavítási lehetőségekről is lemondanak. akkor helyzetük meggyengül velük szemben. köztük Franciaországban. és egyszerű. hogy volumenfüggő árrendszert alkalmaznak. Ugyanakkor az éles versenyben meg tudják őrizni. elmaradt vásárlás) és a márka. hiszen a logisztikai szolgáltató által üzemeltetett elosztó központ közbeékelődik. A multinacionális cégek korábbi országos elosztási logikája szerint legalább egy. mert minden igénybe vett rossz szolgáltatás negatív hatással van a forgási mutatókra (lemondott megrendelés. feszes (húzott) anyagáramlást. hogy alvállalkozóra bízza az információáramlással kapcsolatos műveleteket. sőt a vállalat image-ére is. Ezekről a kérdésekről így ír: …A tendencia a raktárak számának csökkenése és fuvarozók által vállalkozásban működtetett elosztó központok irányába hat. mint például a készletnyilvántartást. Majd egy koncentrálási tendencia indult el. néhány erre szakosodott vállalat a logisztikai információk ellenőrzésének biztosítását kínálja anélkül. a tendencia az. ami jelentősen növeli biztonságérzetüket. hogy egyetlen fizikai műveletet is biztosítana. Az információ fölötti ellenőrzést stratégiai jelentőségűnek tekintik. Ezzel ellentétben viszont több európai országban. • A piac: a termelők ugyan nagyban hozzájárultak az elosztó központok kialakulásához azzal. hogy elszakadnak a piacaiktól. mégis félelmeik vannak amiatt. és el lehet képzelni olyan eseteket. amely területi raktárakat látott el (maximum 250 km-es sugarú körzetben). amikor néhány európai raktár fogadja a különböző üzemek összes termékét. vagy növelni tudják piaci részesedésüket. • Az elosztásban közreműködő első logisztikai alvállalkozók a fuvarozók közül kerültek ki. hogy beruházzanak az oktatásba az új szakértelem megszerzésére. mára azonban önálló szolgáltatássá vált a disztribúció. Sok vállalat területi raktárakat zárt be (ha nem mindet). Mint az Frank Hendel többször idézett tanulmányból is kitűnik. Nincs rá kompetencia a vállalaton belül: hiányzik a szakértelem a vállalaton belül. A komplex logisztikai szolgáltatóval általában hosszú távú szerződéseket kötnek. s ugyanakkor törekvés sincs arra. . A raktárak számának csökkenése az összkészletek csökkenésével is együtt jár. • Az alvállalkozásba adással szemben ugyanakkor az igénybevevők részéről bizonyos fenntartásokat tapasztalhatunk a következők miatt: Szolgáltatás: rendkívüli igényesség a szolgáltatókkal szemben. A saját elosztási logisztikai lánc fenntartása a szezonon kívüli időszakokban is komoly költségeket jelentenének. hoz létre amely nem egyeztethető össze a többszintes struktúrákkal. több terméket kezelő központi raktár volt minden európai országban. hogy a termelő vállalatok (de a sok áruházzal rendelkező áruházláncok is) regionális és kiszállítási raktáraikat váltják ki az alvállalkozók (fuvarozók) elosztó központjainak igénybe vételével. • Az információáramlás: nagyszámú logisztikai vezető hallani sem akar arról. • Pozíció: ha a termelők a logisztikai folyamat egy részét átengedik az elosztóknak.szó.

Ezt a többletköltséget kompenzálja (részben vagy egészben) a többszintű elosztó hálózat alacsonyabb fuvarozási költségszintje. nagy áruház láncoknál) a nagyobb volumenű vásárlásokkal együtt járó árkedvezmények költségcsökkentő hatását. A raktárak közötti mozgást még el is lehet kerülni. Ugyanakkor ez a megoldás nagyon szállításigényes. Ehhez természetesen jelentős informatikai háttérre és elektronikus adatátvitelre (EDI) van szükségük. ha a vevőmegrendelés elég jelentős és termelési helyek rugalmasak. mert minden elosztó központon való áthaladás 2 – 3 % többletköltséget okoz (az elosztó központ működési költsége). Ezután az áru átmegy az elosztó központon (esetleg átmeneti tárolásra kerül) úgy. A vertikum tagjainak számát optimálisra kell megválasztani. A közvetlen elosztás estében a magasabb szállítási költségekkel szemben (pl. ami a szállítási költségek növekedésében jelenik meg és hozzájárul a szállítási infrastruktúrák bedugulásához. amelyek csoportosítják és elvégzik a végső kiszállításokat. Így az üzlet biztos lehet. hogy ellátása folyamatosan és megbízhatóan történik ezáltal csökkenteni tudja tartalékait. Az elosztó központok az integrált nagykereskedő szerepét töltik be. hogy az eladási helyek napi igénye alapján vegyes rakománnyal megrakott komplett jármű megy az áruházakba. tehát a készletezés költségeit. A beszállítók komplett kamionokat indítanak saját termékükből. A mindezek figyelembe vételével megállapított legalacsonyabb költségszintű megoldáshoz tartozó elosztóvertikum lépcsőszám tekinthető optimálisnak. Ilyen esetben a közvetlen kiszállítás élvez előnyt. . illetve az ehhez járuló magasabb készletezési és készleten tartási költségeket kell számításba venni. Jelentős volumenű megrendeléseket adnak le a beszállítóknak az előrejelzések vagy az eladási helyek tényleges szükségleteinek ismerete alapján. mert a szállítási távolságok növelését vonja maga után.elkészíti a vevőmegrendeléseket. és továbbítja az árut olyan elosztó központoknak.

q] viszonylag kevés beszállító. Feszessé (húzottá) kell tenni az áramlásokat. hogy visszaállíthassa a készletszintjét. . amíg lassan el nem fogynak (ha elfogynak). már tervezi. Az ott felsoroltak közül a nagy elosztási rendszerekben elhelyezkedő raktárak készletszabályozására elsősorban a [s. Az elosztási rendszerben lévő raktárak készletszabályozás szempontjából csak az utánpótlási idők hosszában és természetesen a beszállított áruk mennyiségében különböznek egymástól a DRP illetve a KANBAN rendszer alkalmazása esetén. A változó gyakoriságú beszerzés ugyanis a folyamatos készletfigyelést igényli. mert mindig más-más termék(ek) érné(k) el azt a készletszintet. Az utánpótlási (beszerzési) időközök meghatározása jelenti itt a logisztikus egyik legfontosabb feladatát. amely nem régen dolgozik DRP-rendszerben. Amíg a DRP lényegében előrejelzéseken nyugszik. aminél már indokolt a beszerzés.S]. melynél csak előre meghatározott időközönként kell beszállítónként fuvardíjjal számolni. Olyan vállalat mint például a Kodak. koordinálni kell a termelést és a forgalmazást. Ez lehet a [t. AZ UTÁNPÓTLÁS MEGHATÁROZÁSA A vállalatok még mindig túl gyakran termelnek nagy szériás termékeket pontatlan eladási előrejelzések alapján. hiszen ahhoz.S] típusú (állandó időközönként változó tételnagyságok) jöhetnek szóba. valamekkora készlettel rendelkeznie kell a raktáraknak. A minél ritkább beszerzések csökkenő szállítási költségeket jelentenek ugyan.5. E készlet meghatározása az elosztási logisztika egyik fontos feladata. hogy az elosztó központokban lehetőleg ne lépjen fel áruhiány még a szokásostól erősen eltérő kereslet esetén sem. hogy egy KANBAN-típusú elosztási rendszerre térjen át a 14 európai raktára esetében. hogy a termelésirányítás a tényleges és előre jelzett kereslet alapján egy globális termelési terv szerint történik. Mihelyt a raktár kiszállít egy megrendelést a végső felhasználónak. A fogyás alapján erre kell kiegészíteni a tárolt árumennyiséget. A DRP az elosztás bevitele az MRP-be (Termelési források irányítása). A gyakorlatban ez DRP (Distribution Requirement Planing) rendszerek vagy KANBAN ellátási rendszerek bevezetésével történik. a KANBAN tényleges igényeken alapul. A következő két fejezetben a szóba jöhető két készletezési stratégiát vesszük szemügyre. hogy ez utóbbi időszak alatt sem állandó a fogyás. Itt arról van szó. megkéri a vállalattól a kiszállított mennyiséget. Ez az elosztási rendszerbe épített raktárak készletének megfelelő szabályozásával érhető el.S] sok beszállító és nagy tételszámok esetében alkalmazható eredményesen. de ezzel szemben az átlagos készletnagyság megnövekszik.q] típusú (állandó mennyiségek beszerzése változó gyakorisággal) és a [t. Figyelembe kell venni azt is. A DRP alkalmazásánál felmerülhet a kérdés. A fuvarköltségek emelkedése miatt egy bizonyos beszállítói szám felett már más készletszabályozási stratégiát kell alkalmazni. Ez természetesen rugalmas termelési eszközt igényel. Az [s. tehát növekszik a készleten tartási költség is. Az a törekvés. A „Készletszabályozás” című fejezetben röviden ismertettük az elképzelhető készletezési stratégiákat. a [t. hogy a változó napi szükségletet ki lehessen szolgálni. hogy csökkentsék a készleteket idejét múlttá teszi ezt a rendszert. Az időegység alatt változó volumenű igényeknek való megfelelésen túl a rendelkezésre álló készleteknek elegendőeknek kell lenniük a rendelés feladásától az új áru beérkezéséig eltelt időtartam alatt jelentkező igények kielégítésére is. Azután ezeket a nagy gyártási sorozatokat hosszú ideig tárolják raktárakban. hogy a véletlenszerűen jelentkező igényeket miként lehet úgy prognosztizálni. A túl sok beszállítóval dolgozó raktár kénytelen lenne szinte minden nap szállító járművet küldeni valamennyi partneréhez. A KANBAN szisztéma hasonló problémát vet fel.2.

A következőkben bemutatásra kerülő stratégiák mindig egyetlen cikkre vonatkoznak. Ezért sokáig ezek a módszerek csak korlátozott körben voltak alkalmazhatók, hiszen kézi módszerekkel több száz esetleg több ezer termék figyelése nem volt megoldható. Az ABC analízis és a Paréto elv segítségével azonban ki tudták választani azokat a stratégiainak tekinthető árukat, amelyeket bevontak a szabályozási körbe. Mára az informatika olyan fejlettségi szintet ért el, hogy adott a lehetőség szinte bármekkora tételszám kezelésére. Ezzel együtt talán nem érdektelen röviden ezt a módszert is összefoglalni. A józan ész nem mindig elég ahhoz, hogy egy anyagmozgatási vagy raktározási probléma megoldására kiválasszuk a legmegfelelőbb módszereket, mivel gyakran igen nagy számú alkatrészt, terméket vagy árucikket kell kezelnünk vagy mozgatnunk. Mindegyik számára megfelelő megoldás megtalálása lehetetlen. Az ABC elemzés lehetővé teszi a probléma behatárolását azáltal, hogy egy adott termékcsoportból kiválasztja a stratégiailag legfontosabbakat. Az ABC elemzést az alábbi görbével ábrázoljuk:

A kritérium halmozott értékei

100 %

80%

…… A B C

20% 8.ábra A kiválasztott kritérium lehet például a forgalom.

100% A termékek száma

A görbe úgy jön létre, hogy a vízszintes tengelyre feljelöljük az egyes termékeket a bonyolított forgalom szerint csökkenő sorrendben. A függőleges tengelyen pedig felmérjük a hozzájuk tartozó halmozott forgalmat. Ez azt jelenti, hogy az első – és egyben legnagyobb forgalmat bonyolító – áruhoz felmérjük az ő forgalmát, a másodikhoz pedig az első forgalmát, plussz a saját forgalmat, stb. Így mire a szerkesztés végére jutunk, éppen a raktár teljes forgalmát (100%) kapjuk Ez a görbe három részből áll: • A rész: kis számú terméket tartalmaz, amelyek a kiválasztott kritérium szempontjából fontosak. Ez a mező általában a vizsgált áruk 20 %-ig tart. (A Pareto elv szerint ugyanis a termékek 20%-val realizáljuk a teljes forgalom 80%át.) • B rész: elég nagy számú terméket tartalmaz, melyek a kiválasztott kritérium szempontjából közepesen fontosak. • C rész: nagy számú terméket tartalmaz, amelyek jelentősége a kiválasztott kritérium szempontjából alacsony. A kritérium kiválasztása lényegében az elérendő céloktól függ. A kritériumnak számokkal kifejezhetőnek és reprezentatívnak kell lennie. Természetesen nagyszámú kritérium létezik. Álljon itt néhány a már említetten kívül: • a terméksúlya, • önköltségi ára, • az anyagmozgatási távolságok, • az anyagmozgatási idők,

• a mozgatott ládák száma, stb…. 5.2.1. Állandó mennyiségek beszerzése változó gyakorisággal Beszerzési pont vagy más néven jelzőkészlet szint típusú készletszabályozási rendszer. Szokták még minimum – maximum rendszernek is nevezni. A vállalat pénzügyi lehetőségei behatárolják, hogy mi az a maximális készletszint, amit még átmenetileg finanszírozni tud. Ha azonban a beszerzési gyakorisággal egyenesen arányos (pl. fuvarozási) költségek és a vele fordítottan arányos (pl. készleten tartási illetve készletezési) költségek vizsgálatából arra a következtetésre jutunk, hogy alacsonyabb készlettel gazdaságosabb üzemeltetés valósítható meg, akkor természetesen nem kell (nem szabad) elmenni a lehetőségek határáig, mert az felesleges költséggel jár, amit a piac nem ismer el, és az elérhető nyereséget csökkenti, esetleg veszteséget okoz. Költségek

Opt. ktg.szint.

Optimális beszerzési gyakoriság
Gop

Beszerzési gyakoriság

9.ábra A pontvonal a beszerzési gyakorisággal fordítottan arányos (pl. készletezési, készleten tartási) költségeket mutatja a beszerzési gyakoriság függvényében. A szaggatott vonal a beszerzési gyakorisággal közel egyenesen arányos (pl. a szállítási) költségeket ábrázolja a beszerzési gyakoriság függvényében. A folytonos vonal a két költség összegének változását mutatja a beszerzési gyakoriság függvényében. Ennek minimumánál van az optimális beszerzési gyakoriság (Gopt) és a hozzá tartozó optimális átlagos költségszint, ami meghatározza az optimális átlagos készletnagyságot. Átlagosan optimálisan: 12 [hónap/év] T= Gopt [beszerzés/év] idő telik el két beszerzés között. A korábbi időszakokban mért átlagos, időegységre eső készletfogyások alapján a következő időszakra prognosztizált átlagos fajlagos készletfogyással [qátl] számolva az optimális maximális készletszint [Kmax opt]: Kmax opt= T qátl A minimum vagy jelző készlet (rendelési pont) meghatározása a piaci információk alapján előre jelzett, vagy a tapasztalati átlagos fogyási ütem és a tapasztalat szerinti beszerzési

akkor a rendszer jelzést ad a beszerzés megindítására. • belső kommunikációra. • A szállítónál az • információ kezelésére és az adminisztrációra. szint 2. jó szerződések kötésével rá lehet kényszeríteni a nem feltétlenül szükséges idők lefaragására. • A beérkezés után az • átvételre. hogy a fogyás üteme a korábbiakkal azonos lesz. A rendelési pont jelentősége abban áll. szint 1. A raktári logisztikus közvetlenül csak az első és a harmadik időrészt tudja befolyásolni. • logisztikai szolgáltatóra való várásra és a • raktárba való szállításra fordított idő. Ha a szóbanforgó cikkek nyilvánvaló szezonalitást mutatnak. Mindezek ellenére a beszerzési átfutási idők hossza alkalmanként eltérő. vagy keresletük jelentős változáson megy át. Erőteljes törekvésnek kell lennie ezek csökkentésére. akkor az egyszerű átlagszámítás nem elegendő pontosságú a következő időszakban várható fogyások becslésére. Ilyenkor a szezonális ingadozást figyelembe kell venni. ellenőrzésre. amennyi az új szállítmány beérkezéséig várhatóan elegendő lesz. fordított idő. Vizsgáljuk meg az [s. stb. ciklus Idő . Minél hosszabb a beszerzési átfutási idő. ciklus Jelző klt. illetve a változó kereslet miatt pl. A problémát az okozza. ciklus 3. annál nagyobb biztonsági (jelző) készletet kell tartani. A versenyhelyzet kihasználásával. mint előre jelzési módszer. hogy a beszerzések átfutási ideje nem mindig állandó és a beérkezésig eltelt időben sem biztos.átfutási idők alapján (e két tényező szorzataként) lehetséges. hogy amikor a készlet – fogyás közben – eléri ezt a szintet. a lineáris trendszámítás jöhet szóba. Az átfutási időbe beleszámít: • A megrendelés feladása előtt a • szükséglet azonosítására és rögzítésére.) Közvetve természetesen befolyásolható és kell is befolyásolni a beszállító átfutási idejét is. A tapasztalat szerinti átlagos beszerzési átfutási idő a legutolsó beszerzésekhez tartozó tényleges idők számtani átlaga. (Vegyük észre. Ekkor még elméletileg annyi áru van raktáron az illető termékből. • rendelési dokumentáció elkészítésére és a • megrendelés továbbítására fordított idő. hogy ismét az idő válik közvetlenül költség tényezővé. klt. • adminisztrációra.q] típusú készletszabályozásnál a készletek időbeli változását: Készletszint Max. • termelési folyamatra.

cá = napi átlagos fogyás (a figyelembe vett időszakban ténylegesen bekövetkezett fogyásnak egy munkanapra jutó része). (1) Pc = cá * dá Ahol: Pc = a megrendelési pont (jelzőkészlet szint). hogy ez a többlet mekkora. Nagyobb biztonság viszont csak magasabb készletszinttel érhető el. ciklus). hanem attól többé-kevésbé eltér). Fordítottan arányos az időegység alatt bekövetkezett fogyással (c). Előfordulási gyakoriság 99. akkor a normál eloszlás törvénye szerint csak 50 % a valószínűsége annak. hiszen ennél a készletszabályozásnál a megrendelést állandó mennyiségekre adják fel. dá = átlagos rendelés átfutási idő (az utóbbi időszakban mért időtartamok számtani átlaga. Ekkora biztonság azonban általában nem elegendő.T1 d1 T2 d2 10. Ti + di = beszerzési ciklus A fenti ábrából látható. Egy megfigyelt.ábra T3 d3 Ahol: Ti = az áru beérkezésétől a jelzőkészletig (rendelési pont) történő készletcsökkenés ideje. Ezen problémáknak minimumra szorítása miatt komoly jelentősége van a rendelési pont meghatározásának. hogy mind a fogyás. hogy az átlagosnál gyorsabb fogyás és/vagy az átlagosnál hosszabb rendelés átfutási idő esetén kialakulhat áruhiány átmenetileg (2. Gauss féle eloszlás függvényt ábrázoltuk. hogy a valóságban a készletcsökkenés nem lineáris. véletlenszerűen bekövetkező jelenség előfordulási gyakoriságát az idő függvényében leírhatjuk a normál eloszlás törvényével. di = az utánpótlási (rendelés átfutási) idő. Átlagosnál lassúbb fogyás és/vagy átlagosnál rövidebb utánpótlási idő pedig kialakíthat az előírt maximumnál magasabb készletszintet (3. mind pedig az utánpótlási idő véletlenszerűen változik (a szaggatott görbe vonal jelzi.7 %-os biztonság 95%-os biztonság 68 %-os biztonság dá – hoz tartozó biztonság 50% . mely a normál eloszlásra jellemző. hogy a következő beszerzési ciklusban nem fog készlethiány kialakulni. Ha ezeknek a múltban mért értékeiből számolt átlagaival számoljuk ki a megrendelési pont (jelzőszint) értékét (mint ahogy a fenti képlettel tettük). Az ábrából láttuk. Nem közömbös. Meghatározásához a normál eloszlást hívjuk segítségül. A következő ábrán az ún. ciklus).

Emiatt a tipikus eltérést mindkettőre ki kell számítani. A következő ábra bemutatja a [t. Változó mennyiségek beszerzése állandó időközönként A sok beszállítóval és sok relatíve alacsony egységárú. Maximum típusú készletezési stratégia. gyorsan forgó cikkelemmel dolgozó vállalatok alkalmazzák készleteik szabályozására.7 %-nál: Pc50 = cá * dá Pc68 = (cá + σ c) (dá + σ d) Pc95 = (cá + 2 σ c) (dá + 2 σ d) Pc99. A különbség lesz a megrendelendő mennyiség.S] típusú szabályozásnál a készletváltozást az idő függvényében.c á)2 / N σd = √ Σ ( di – dá )2 / N és A különböző biztonságokhoz tartozó jelzőkészlet szint tehát: (5) (6) (7) (8) 50 %-nál: 68 %-nál: 95 %-nál: 99.7 = (cá + 3 σ c) (dá + 3 σ d) A fentiekből kiolvasható. . mind az utánpótlási idő a normál eloszlás szerint változhat.2. hogy a biztonság növekedési üteménél jóval nagyobb mértékben növekszik az eléréséhez szükséges jelzőkészlet szint.2.dá σ σ σ Idő (vagy fogyás) A Gauss képlet szerint: (2) σ = √ Σ (Xi – Xá)2 / N Ahol: σ = tipikus eltérés (elméleti szórás) A mi esetünkben mind a fogyás. hogy a szükségesnél nagyobb biztonságra ne törekedjünk. 5. Így előállítjuk σc-t és σd-t. készleten tartási költségekhez vezet. Az utánpótlási időre eső fogyás miatt a beérkezés után sem fogja a készletszint elérni a maximum szintet (kivéve természetesen azt az esetet. amikor a beszerzési időszak alatti fogyás nulla). Nagyon fontos tehát. mert felesleges készletezési. Állandó időciklusonként egy előre megállapított felső készletszinttel vetjük össze a pillanatnyi állapotot. Eszerint: (3) (4) σc = √ Σ (ci .

hogy meghatározzuk az előre eldöntött biztonsági szinthez tartozó maximális készlet nagyságát. hogy mekkora biztonság tartozik a vállalat által még éppen finanszírozható maximális készlethez. hogy mindig az aktuális mérési időponttól visszaszámolt azonos hosszúságú időszakok [pl.Készletszint maximum készlet (mérő szint) S1 S1 S3 S2 d t d t 11. akkor jól használható az ún. ábrán látható grafikon Excel táblázat segítségével mutatja be. 3 hónap] fogyásának átlagát veszik Ez a módszer kisebb szezonalitások illetve trendek figyelembe vételére is alkalmas. hogy mi a valószínűsége annak. hogy az egyes paraméterekhez milyen Poisson eloszlási görbe és annak kummulatív görbéje tartozik. Az eloszlás várható értéke. vagy kimutassuk. A függőleges koordináták és a Poisson görbe [p(x)] metszéspontjai megmutatják.) A következőkben bemutatásra kerül a POISSON eloszlásfüggvény és annak a fenti célra történő alkalmazása: A 12. (A csúszó átlag azt jelenti. POISSON eloszlás a fogyásuk leírására. A készlet mérés és a megrendelt áru beérkezése között eltelt időben (d) a fogyás gyors üteme miatt h ideig nincsen a kérdéses anyagból raktáron egyetlen darab sem. várható érték) mellett éppen „X” diszkrét mennyiség fog fogyni. Ha a szabályozás alá vont termékek darabáruk (diszkrét egységek) és az irántuk megnyilvánuló kereslet véletlenszerűen változik. azaz a következő rendelési ciklusban legvalószínűbb fogyási mennyiség a közelmúlt hasonló időszakaiban mért fogyási mennyiségek csúszó számtani átlaga.ábra d t d idő h S2 S3 S4 Ahol: Si = a beszerzendő mennyiségek (rendelési mennyiségek) d = átlagos beszerzési átfutási idő t = rendelési ciklusidő Az ábra jobb alsó sarkában látható egy készlethiányos helyzet. A kummulatív görbével [f(x)] való metszéspontok pedig az „X” és az annál kisebb mennyiség fogyásának valószínűségét adják meg. hogy „Z” átlagos fogyás ( ill. . Feladatunk.

vagy annál kevesebb fog fogyni a következő ciklusban [f(x) görbe]. de 95 % körüli biztonsághoz. A számítógép azonban képes minden mérési időpontban valamennyi cikkelemre kiszámítani az előre meghatározott biztonsági szinthez tartozó maximum értéket. hogy a 30 napos (egy havi) ciklusidőre várható éppen 60/12 = 5 db-os fogyásnak kevesebb mint 20% a valószínűsége [p(x) görbe].8 – 2. 60%-os valószínűsége van.2 Z tartozik. Ez a kummulált valószínűségi érték a várható fogyás kétszeresénél (10 db) már jóval 95% felett van.p(x) 12. ha x ∞ (10) Az ábrából leolvasható. Ezek a valószínűségek más paramétereknek a Poisson képletbe való behelyettesítésével más-más értékeket adnak. már kb. ahol: x>0 egész szám (az eloszlás valószínűségi változója) Z>0 egész szám (az eloszlás várható értéke) (i = 0 – x-ig) f(x) = 1. hogy 5. akkor a kummulatív görbéről leolvasott készlet–biztonság összetartozó érték párok a maximum készlethez tartoznak. már átlagosan 1. A bemutatott példa egyetlen termékre és egyetlen időpontra vonatkozik. de annak. aminek eredményeképpen előáll a megrendelendő . Ha itt a beszerzési ciklusidőt (t + d)-ként értelmezzük.ábra f(x) Az ábrázolt eloszlásfüggvény paraméterei: éves felhasználás 60 db beszerzési ciklusidő 30 nap Jelmagyarázat: • p(x) = Zx e-Z/x! (9)  f(x) = ∑p(i) (Poisson képlet) alapján az adott paraméterekkel megrajzolt görbe. amiből kivonja az általa nyilvántartott aktuális készletet.

hogy a termelési lánc alacsonyabb (v. mert ez az egyes termékeknél átmeneti túl.vagy alulkészletezést idézne elő a gép által javasolt mennyiség beszerzése. hiszen kisebb jelentőségű elemek raktározása mindig jelen van. a JIT elvű ellátásnak* nincsenek meg a feltételei a gazdaság minden • a JIT nem jelenti a készletezés teljes megszűnését még a termelőnél sem. a következő ciklusban egy-egy termék iránti kereslet jelentősen el fog térni az átlagostól. * Az elosztó rendszerben részt vevő raktárak a megrendelő szemszögéből ellátó raktáraknak minősülnek! . A jól kialakított gazdálkodási rendszer ezekre az esetekre lehetővé teszi a kézi beavatkozást. Ilyenkor vagy túl. hogy jelentősen eltérő beszerzési átfutási idővel rendelkező termék csoportokat külön ciklusúnak kezeljünk és ezekre a programot a saját ütemükben lefuttatva állapítsuk meg a megrendelendő mennyiségeket. Jogosan merülhet fel a kérdés.mennyiség. hogy a termékek beszerzési időtartamai nagyon ne térjenek el egymástól. ha minden körülmények között el kellene fogadni a számítógép által kiadott eredményt. és ez alapján összeállítani a szállítmányt. ami készletezési. ettől eltérő készletszabályozás ilyen logisztikai megoldással való felcserélése hozhat olyan eredményt. A beszállítókra lebontott megrendelési listák kinyomtatása előtt elvégezve a szükséges korrekciókat. kiállítani automatikusan a szállítólevelet és/vagy a számlát papír alapon és elektronikus formában is. Fontos. Korábbi. Ha a vállalat állandó beszállító partnerekkel dolgozik. megelőző) szintjein – például az alkatrész beszállítóknál – a készletezés nem kerülhető el. Nagy tételszámú forgalom esetén ez a megoldás jelentősen lerövidítheti a beszerzés átfutási idejét. hogy már előre tudjuk. hogy a JIT (Just In Time – éppen időben) típusú termelési – ellátási rendszerek térhódításának idején miért kell a hagyományos készletszabályozási eljárásokkal ilyen részletességgel foglalkozni. Ez utóbbit a megszokott átviteli úton visszajuttatja a megrendelőhöz. A program futtatása után beszállítókra lebontott megrendelési lista áll elő. akkor a termékek és azok szállítói összerendelhetők. hogy logisztikai rendszerét – azon belül is elsősorban az informatikai alrendszerét – tegye kompatibilissé a megrendelőjével. mert sok esetben előfordul. Túl merev lenne azonban a rendszer. E-mail-en vagy erre a célra létrehozott adatátviteli rendszeren keresztül. Nincs azonban akadálya annak. de ennél fontosabb. hogy képes elektronikus formában (pl. hogy növekvő ellátási biztonság alacsonyabb készletszinttel párosul. ahol annak gépi fogadására és feldolgozására képesek (az állomány automatikusan „befordul” a megrendelő nyilvántartási rendszerébe. módosítja azt – természetesen csak a fizikai átvétel után! – és utasítja a pénzügyi részleget a számla kiegyenlítésére.vagy alulkészletezést idézhet elő. Ez annyit jelent. igen nagy biztonságot nyújtó beszerzéseket tudunk végrehajtani. Ennek alapvetően két oka van: • területén. esetleg mágnes lemezen) is fogadni a megrendelést. készleten tartási költségek megtakarításával jár együtt. Jelentős megrendelő elvárhatja kitüntetett (esetleg kizárólagos) helyzetben lévő beszállítójától.

hogy a tárolt áru a tárolás közben ne károsodjon. hogy biztosítsa a készletek szakszerű. és minden áru legyen hozzáférhető. és legyen biztosítva a raktárban az anyagkezelés (hely. A szakszerű tárolás követelménye azt jelenti. közigazgatási és egyéb megfontolások.1.). hogy • • • • • a raktár legyen leválasztott. Ez magába foglalja. Esetenként a gyártóktól. Ez a biztonságos tárolás egyes követelményein túl magába foglalja.3. szerszámok. hogy a vállalkozás raktározási költségei legyenek elfogadható nagyságúak. az áruk elhelyezésénél figyelembe kell venni a tűzvédelmi és egészségügyi előírásokat. hogy az adott áruféleségből négyzetméterenként mennyi helyezhető el. az áruk legyenek úgy elhelyezve. Éppen ezért a raktár „élete” során nagyon sok változáson mehet keresztül egyrészt a tárolt áruk összetétele és forgási üteme másrészt az alkalmazott raktári technológia tekintetében. illetve ne romoljon a tárolt áru minősége. RAKTÁRTERVEZÉS E fejezet az elosztó rendszerbe épülő raktárak méreteinek és földrajzi elhelyezésének kérdéseivel foglalkozik.3. Raktárak méreteinek meghatározása A tárolási terület igényt meghatározó tényezők: • A tárolandó áruk fajtája. hogy • • • • a raktár ne legyen túlzsúfolt. hogy tárolás közben ne károsodhassanak. Alapvetően az áru halmazolhatóságától függ. a raktár tényleges alapterülete és a szükséges alapterület aránya hagyományos raktári technológiák alkalmazása esetén ne legyen kisebb mint 1. szellőztethető. hogy gondoskodni kell arról. alkalmazkodni kell a födém és a raktári berendezések teherbíró képességéhez. szabványokból vagy saját számításokból kaphatjuk meg. Az elméletileg optimális helyet módosítják infrastruktúrális. A biztonságos tárolás követelménye azt jelenti. Nagysága az árura. világos. A . A raktárak tervezésénél a raktározás három fő céljának megfelelő kialakításra törekszünk.4:1. vagyis • • a raktár mérete alkalmazkodjon a tárolandó árukészlet által megkívánt alapterülethez (tárolási iránynorma). hogy ez a tervezés sohasem lehet teljesen pontos. zárható. Elöljáróban annyit el kell mondani. legyen biztosítva a balesetmentes árumozgatás. A tárolási iránynorma meghatározza. Legyenek biztosítva a higiéniai feltételek. azaz. világítható esetleg fűthető. stb. biztonságos és gazdaságos tárolását. hiszen a raktárral szembeni igények aránylag gyorsan változhatnak. 5. A földrajzi elhelyezés több szempont figyelembe vételével alakul ki. A gazdaságos tárolás követelménye azt jelenti. hogy ne lehessen a tárolt árut eltulajdonítani. illetve annak szokásos csomagolására jellemző.5. az áruk tárolási helye legyen ismert és azonosítható.

halmazolhatóságot az áru (vagy csomagolásának) fizikai teherbíró képessége. Az optimális megoldás az elképzelhető megoldások közül a legalacsonyabb költségszintű lesz. A drágább eszköz ugyanis sokszoros teljesítményekre lehet képes és emiatt kevesebb kell belőle. Ezekkel a kiadásokkal szemben kell megvizsgálni a hagyományos megoldások nagyobb épület alapterület igényének létesítési és folyamatos üzemeltetési (rezsi) költségeit. kis helyigényű anyagmozgató berendezések vagy a mobil állványok létesítési költségei igen magasak lehetnek és esetleg a folyamatos üzemben tartásuk is drága. A vállalkozás teljes raktárterület szükséglete nem azonos a létrehozandó raktárépület területével. hogy a korszerű. stb. hogy már csupán a jól megválasztott állványrendszer megoldás is jelenthet épület alapterület megtakarítást. Az anyagmozgatáshoz és anyagkezeléshez szükséges alapterület ehhez adódik hozzá.2. hiszen a tárolandó maximális készlet függ az ellátandó kereskedelmi egységek. Az anyagmozgatáshoz és anyagkezeléshez szükséges alapterület nagyban függ az alkalmazott anyagmozgató. a méret meghatározását láttuk az előző alfejezetben. szállítószalag. Az anyag tanulmányozása során megállapítható. szellőzési igénye és a mozgatásához használt eszközök határozzák meg. 5. A méret és az elhelyezés ugyanis kölcsönösen hatnak egymásra. Logisztikai (és így raktártervezési) . Itt ezeket az értékeket kell figyelembe venni. A raktárban alkalmazott tároló eszközökön legtöbbször több szinten történik a tárolás. Ugyanígy az élőmunka igénye is alacsonyabb lehet. A következő néhány számozatlan oldalon bemutatunk néhány raktártechnológiai megoldást Michel Blanc-nak a SZÉF logisztikai szakirányú továbbképzésén elhangzott előadása alapján (1998 július).3. amit az előzővel szerves összhangban kell kezelni. A folyamatos üzemben tartási költségeknél számításba kell venni az egyes berendezések teljesítményét és a kiszolgálásukhoz szükséges élőmunka igényt. Az 5. A szükséges épület alapterület tehát a teljes raktárterület szükséglet és a tároló szintek számának hányadosaként számítható. Figyelembe kell venni. csomagoló és egyéb gépek terület szükségletétől. Az alkalmazott anyagmozgató gépek (különféle targoncák. hogyan lehet meghatározni a maximálisan tárolandó árumennyiségeket a sztochasztikusan jelentkező igények előre meghatározott biztonsággal történő kielégítéséhez. fejezetben láttuk. (11) • Az alkalmazott raktári technológia.) szintén eltérő terület igényűek. Az elosztási láncba illeszkedő raktárak helyének kiválasztása A raktártervezés egyik fontos lépését. • A tárolandó áruk maximális mennyisége. A földrajzi elhelyezés optimális kiválasztása a másik nagyon fontos elem. amit kiegészít az anyagmozgatáshoz és anyagkezeléshez szükséges alapterület.2. ami szintén megtakarításként veendő figyelembe. Természetesen a raktár jellege és a tárolandó áruk fajtája meghatározza az alkalmazásra szóba jöhető raktártechnológiai berendezéseket. A tárolandó maximális készlet A szükséges raktárterület = Tárolási iránynorma Egy vállalkozás raktárterület szükséglete egyenlő a raktározott áruféleségek szükséges raktárterületének (11) összege. elosztók vagy végfelhasználók igényeitől.

) D D b. melynek eszköze a bary-centrum módszer.Y) koordinátáik mellett tüntessük fel a feléjük irányuló termék áramlás intenzitását is. a és b ábrát. Az egyik felhasználói helyet tekintsük egy kétdimenziós koordináta rendszer origójának és hozzá viszonyítva jelöljük meg a többi ellátandó helyet. Ha minden felhasználó azonos mennyiségeket igényelne azonos időtartamok alatt és a felhasználók egy szabályos síkidom mentén helyezkednének el (pl. egy kör kerületén vagy egy négyzet. esetleg téglalap csúcspontjain) akkor az optimális elhelyezés – a bary-centrum – ezek geometriai középpontja lenne. Problémát jelent még az is. mint ahogyan azt a 14.ábra C Az ábrán A…F a felhasználó helyeket. mihelyt egy vagy néhány kitüntetett felhasználó irányában az anyagáramlás intenzitása megváltozik. • A raktár helyének meghatározása bary-centrum módszerrel: A raktár optimális elhelyezését nagyon sok szempont együttes figyelembe vételével tudjuk meghatározni. a módszer azonban ilyen eseteket is képes kezelni. B A C A B F E a. Nem nehéz belátni. A bary-centrum koordinátáit az egyes felhasználói helyek azonos koordinátáinak az áramlásokkal súlyozott számtani átlagaként kapjuk meg. a 13. hogy a bary-centrum helye azonnal megváltozik. ugyanis a feléjük irányuló termék áramok jelentősen befolyásolják a raktár optimális helyét. Lsd. hogy mely felhasználókat kívánjuk az újonnan létesítendő raktárból kiszolgálni. ábrából is láthatjuk . a több árut igénylő hely(ek) irányába tolódik el.kérdés az is. Az (X.) 13. a nyilak pedig az anyagáramokat jelentik. A nyilak kiindulási pontja a bary-centrum. Az első nagyvonalú behatárolás a felhasználó helyek felé irányuló anyagáramlások alapján történhet. hogy az egyes felhasználói helyek általában nem szabályos geometriai idom mentén helyezkednek el.

hogy az egyes felhasználók viszonylag nagy földrajzi távolságokra lehetnek egymástól felmerülhet a kérdés. A nyilak az áramlásokat jelképezik.0) Ia X 14.Y * C(Xc. Az egyik lehetséges megoldás szerint az X koordinátákat az origónak tekintett ponthoz viszonyított hosszúsági fokok számából.Yb) Ib A(0.ábra Ahol: Ia az egyes felhasználói helyek felé irányuló anyagáram intenzitások pl. az Y értékeket pedig a szélességi fokok különbségéből számíthatjuk ki a jól ismert (14) i = φr . hogy azok koordinátáit miként lehet elegendő pontossággal meghatározni.Yd) Id *BC(Xbc.Yc) Ic * D(Xd. mértékegységben behelyettesítve. t/nap vagy m3/ hó stb. A bary-centrum földrajzi helyének koordinátái a fentiek alapján tehát a következő : Xb * Ib + Xc * Ic+ Xd * Id + Xe * Ie (12) Xbc= I a + Ib + I c + Id + I e = Σ Ii Σ Xi * Ii Yb * Ib + Yc * Ic+ Yd * Id + Ye * Ie (13) Ybc= I a + Ib + I c + Id + I e Σ Yi * Ii = Σ Ii Tekintve.Ybc) * E(Xe.Ye) Ie * B(Xb.

Azaz. tavak. A vasút – mint arról korábban már szó volt – igényli a fel. akkor célszerű a közúton mért távolságból visszaszámolni a két irányban történő elmozdulásokat. a ki és beszállítások miatt csak jól megközelíthető helyen működhetnek megfelelően. A közbeeső földrajzi akadályok (hegyek. mert pontosság szempontjából nem jelent túl sokat. A gazdasági optimum nyilván e pont környezetében keresendő és ott lesz ahol a létesítéshez szükséges összes feltétel (elsősorban infrastruktúrális ellátottság) rendelkezésre áll. ahol a szögek értékeit radiánban kell behelyettesíteni. célszerűen autópályák csomópontjaihoz közel. Ha az ezekből számolt átló nem tér el jelentősen a két végpont között közúton mért távolságtól. stb.15 S akkor a pontosság elegendő. figyelembe véve a jelentős földrajzi akadályokat. Természetesen a bary-centrum számítás eredményeként kapott koordináták metszéspontjában csak a raktár helyének elméleti optimuma van.) miatt a tényleges szállítási távolságok az így kiszámított értékektől lényegesen eltérhetnek Elegendő pontosságú lehet.képlet alapján.és elfuvarozást. akkor a bary-centrum számításhoz elegendő pontosságú a módszer. vagy kiépíthetősége mellett nagyon fontos szempont a távközlési-informatikai infrastruktúra elérhetősége. A legalacsonyabb költségszint a lehetséges variációkhoz tartozó még hiányzó infrastruktúrák létesítési költségeinek megtérülése és az üzemeltetési költségek összevetéséből alakul ki.√ X2 + Y2 < 0. mint amilyen a tervezendő raktár is. folyók. akkor ennek létesítési költségeit az optimum meghatározásakor be kell kalkulálni. a csatorna hálózat megléte. ha S . A logisztikai bázisok. Ha az iparvágányt ki kell építeni. (S = a közúton mért távolság) Ha ettől nagyobb eltérést tapasztalunk. Ezért a telephely kiválasztásnál az iparvágánnyal rendelkező területek kitüntetett szerepet játszanak. mint Y koordinátát. Ez a megoldás bár elméletileg elegáns. ha egy térképről a lépték figyelembe vételével leolvassuk a két pont Kelet-Nyugat irányú távolságát. mint X koordinátát és a Dél-Észak irányú távolságát. Az optimális hely kiválasztásakor a víz. . a gáz. mégsem kell feltétlenül ehhez folyamodnunk. Az r = a föld sugarával. akkor a hely kiválasztásánál ezt a szempontot is figyelembe kell venni. Ha a beszállítások vasúton (is) történnek. Minden szóbajöhető helyszínt gazdasági szempontból alaposan mérlegelni kell és a döntést a legalacsonyabb költségszintű megtalálása után lehet meghozni. ami lényegesen megdrágíthatja a raktár működését.

2.4. amíg el nem érjük a beszerzési időpontot. azaz a készletezési költségek és a raktári tevékenység. Ahol ez nem áll rendelkezésre. ha figyelembe vesszük. hogy egy létesítendő raktár átlagosan mekkora pénzlekötéssel tud üzemelni. vagy hónapokra bontják. Nagyon nehéz tehát előre megmondani. például naponta a zárást követően elvégzik. hogy az évet azonos hosszúságú időszakokra. Meghatározzák az egyes időszakok nyitó és záró készletének értékét.5. ha a készleteket a vállalat hitelből finanszírozza. Mivel egyszerre nagyon sok áru lehet készleten és mindegyiknek más-más átlagos fogyása van. mint a készletérték hitelkamatainak a készletezési időre eső értéke. hogy a készletmérési időpontban az egyes termékek a kiindulási állapothoz képest más-más arányban mutatnak kisebb értéket. Ezeket általában két fő csoportba soroljuk: a pénzügyi. Az oszlop végösszege adja a raktár pillanatnyi készletértékét. például negyedévekre.4.-ban láttuk.) merülnek fel. azaz a készleten tartás költségei. hogy két egymást követő időszaknál a első zárókészlete megegyezik a következő nyitókészletével: . Ennek lényege. Az éves átlagos lekötést jó közelítéssel az egyes napokon mért értékek számtani átlagából számíthatjuk ki. Hogy ezt meg tudjuk ítélni.1. hogy mekkora a készletekben lekötött pénz mennyisége. aminek szintén az eltérő átlagos fogyási ütem az oka. Így előáll egy-egy időszak átlagos készletértéke. majd képzik azok számtani átlagát. A kamatok mértéke függ a bank által egy éves kihelyezésre (vagy lekötésre) megadott kamatlábtól és az igénybevétel (lekötés) hosszától. a tervezés időszakában pontos adatot csak az induló állapotra. úgy a vezetés számára folyamatosan láthatóvá válik a pénzlekötés mértéke. Innen folyamatos csökkenés következik be mindaddig. de annak üzemelése során is nagyon lényeges kérdés. Amennyiben ez saját forrásból is megoldható. Nem más. Ezáltal az egyes cikkekhez tartozó készletnövekedés (beszerzés) is eltérő időpontokban jelenik meg. 5. vagyis az elméleti maximumra lehet mondani. Működő raktárak nyilvántartási rendszeréből (ha az megfelelően van kialakítva) azonban bármikor lekérdezhetők a mindenkori cikkenkénti aktuális készletek mennyiségben és a hozzájuk tartozó beszerzési egységárak. Raktárt létesíteni akkor érdemes. Állandó időciklusú stratégia alkalmazásánál a problémát az jelenti. ha a raktár nem lenne. emberi tevékenység folyik bennük és működésükhöz különféle költségek (energia. ki kell tudni számolni a raktározással összefüggésben felmerülő költségeket. KÉSZLETEZÉSI ÉS KÉSZLETEN TARTÁSI KÖLTSÉGEK Az elosztási láncba épülő raktárak természetesen költségnövekedést jelentenek. Változó időciklusú beszerzési-készletezési stratégia esetében ez az átlagos fogyások közötti különbségek miatt cikkenként más-más időpontban következik be. Szorzatuk kiadja az illető áruk pillanatnyi készletét értékben. Ez nem más. Ha ezt a lekérdezést kellő gyakorisággal. Az 5. amit a készletfinanszírozásra fordított összeg után a bank fizetett volna. A készletezési költségek A készletezési költségek meghatározása aránylag egyszerű. amelyek akkor merülnének fel ugyanarra az elosztási feladatra. A levezetést mellőzve a kronologikus átlagkészlet képlete a fentiek alapján. Nyilvánvalóan ez az érték csak egy pillanatnyi. Már a raktár tervezésekor is. távközlés. mint azok a költségek. hogy az egyes cikkelemek készlete folyamatosan változik. mint az összes raktározandó áru maximális készleteinek összege. ha a vele kapcsolatban felmerülő költségek alacsonyabbak. hiszen eszközöket kötnek le. akkor a készletezési költség egyenlő azzal az elveszített betéti kamattal. talán soha többet elő nem forduló finanszírozási igény. ott az úgynevezett kronologikus átlagkészlet kiszámításával próbálják megközelíteni a pénzlekötés mértékét. stb. melyeknek veszik a számtani átlagát és ezt tekintik kronologikus átlagnak.

Ezek a finanszírozásban jelentős szerepet játszanak. az átlagos forgási idő minél rövidebb.k1/2 + k2 + k3 + … + kn + zn/2 (16) K= n Ahol: kn = az egyes időszakok nyitó készletével zn = az utolsó időszak zárókészletével n = az időszakok száma K = a kronologikus átlagkészlet. vagyis az átlagos forgási idő: Tk = S Egy raktár akkor működik jól.z . vagy ami ugyanaz. ha az éves fordulatok száma minél nagyobb. Az átlagos készlet nagyságból tudjuk kiszámítani a készletek forgási mutatóit is. hiszen pontossága erősen megkérdőjelezhető. Minél kevesebb időszakra bontják a kérdéses intervallumot (általában évet) annál pontatlanabb. Fontos tudni. Másszóval: az év folyamán folyamatosan változó nagyságú készletszint ekkora állandó értékű készlettel lett volna helyettesíthető.2. Az éves fordulatok száma (S): F (17) S= K Ahol: F = raktár teljes éves forgalmával (18) K= az átlagkészlet kny = az év nyitó készlete z = az év zárókészlete B = az év folyamán a raktárba bevételezett áruk összértéke 365 (19) Az átlagos készletezési idő napokban. Az átlagos készletérték megmutatja.4. de akár egy hónapon belül is lehetnek kiugró készletértékek. hogy a kronologikus átlagkészlet csak jobb híján alkalmazható. illetve betéti kamata a raktár éves készletezési költsége. Egy negyedéven. ugyanakkor eltűnnek a management szeme elől. Az átlagképzésben nem vesznek részt. hogy az év folyamán átlagosan mekkora összeg „állt” a készletekben. 5. A készleten tartási költségek A korszerű logisztikai szemlélet megköveteli. melyek akár tartósan is megmaradhatnak. elemezzük és a feleslegeseket megszüntessük. de az újabb készletmérésre leapadnak. Csak F = kny + B . hogy minden költséget a lehető legrészletesebben számba vegyünk. Ennek az összegnek a hitel.

• Anyagmozgató eszközök üzemanyag (gázolaj. akkor a nagyobb teljesítményű gép a gazdaságosabb. • Stb. fenntartási (javítás. amelyek valóban összefüggenek a raktározással. távközlés. Az összes felmerülő költség optimumához tartozó raktárméretet kell választani. gáz. akkor az a kérdés. vagy ha már nullára leírt épületről van szó. Ez pedig meghatározza a szükséges produktív létszámot (L). • Adminisztratív állomány személyi költségei • Vezetői állomány személyi költségei • Anyagmozgatási költségek: • Anyagmozgató eszközök amortizációs költségei.). még amortizálható épület esetén. ami nem szükségképpen az elképzelhető legkisebb. hogy a szükséges raktárterületet a lehető leggazdaságosabban határozzuk meg. pl. A raktári költségeket három nagy csoportba oszthatjuk elemzés előtt: • Infrastrukturális költségek: Állandó költségek • A raktár bérleti díja.azokat a költségeket osszuk rá a raktárra és ezáltal a termékekre. Az éves beszerzések számából. ha a raktárban nem folyik semmiféle tevékenység.) Ezért fontos az. (Meglévő épületnél ezek akkor is felmerülnek. • Személyi költségek (bérek és azok közterhei): • Produktív állomány személyi költségei. melyek összege adja az éves anyagmozgatások számát (M) (mennyiségét). A személyi és az anyagmozgatási költségek kölcsönösen függenek egymástól. ha nem a vállalat tulajdona az épület. illetve az eladások hasonló adataiból a kitároláskor (Ki) megmozgatandó egységek számát. épületfenntartás. Ha azonos munkára egy kisebb. hiszen a gépek kiszolgálásához szükséges . • Az éves értékcsökkenési leírási költség saját tulajdonú. építményadó Változó költségek • Közmű költségek (víz. stb. valamint a tételeken belüli egységek számából (mennyiségéből) kiszámíthatjuk az egy év alatt betároláskor (B). Az infrastrukturális költségek közül az állandó költségeket csak a tervezés időszakában tudjuk befolyásolni.. Ezt a szóbajöhető gépek által egy év alatt teljesíthető munkaórák (T) és azok egyórai teljesítményének (P) szorzatával elosztva megkapjuk a szükséges gépek (G) számát. gáz. illetve egy nagyobb teljesítményű anyagmozgató gép is számításba vehető. Ha ez nem túl hosszú idő. az egy beszerzéshez tartozó átlagos tételszámból. • Anyagmozgató eszközök karbantartás) költségei. villany. hogy a drágább (nagyobb teljesítményű) gépre kiadott többletköltség mennyi idő alatt térül meg a másikhoz képest megtakarítható élőmunka költségéből. villamos áram) költségei. • Biztosítási költség.

akkor: (21) Gtényleges = M * 100 / X * T * P és Ltényleges = K * Gtényleges A tényleges létszámból és az alkalmazott éves (súlyozott) fizikai átlag fizetésekből (f). pihenőnapok. . tekintve. de az előkészítés a tároló helyeken való elrendezés és a komissiózás (picking) már nem. hogy az emberek által egy év alatt teljesíthető munkaórák száma kevesebb. stb. B + Ki (20) G= T*P = T*P M és L=K*G A targoncák (anyagmozgató gépek) névleges teljesítménye teljesen nem használható ki minden esetben a raktárban folyó tevékenységek miatt.) kiszámíthatóak az ún. hogy azok nagyban függnek a raktározott anyagoktól és a raktári munka szervezettségétől.és lerakodás még benne lehet a megadott teljesítőképességben.munkások száma (K) adott (targoncavezető és esetleg segítő. de szükséges idők miatt a gép a tényleges üzemóráknak csak X %ban dolgozik. A szükséges gépek és a kiszolgáló személyzet számának meghatározásakor ezt is figyelembe kell venni.). (22) kszp = Ltényleges * (f + j) A tényleges gépszámnak és a géptípushoz tartozó beszerzési árnak (á) a szorzata kiadja a beruházási költséget (kb). (23) kb = á * Gtényleges Ennek egy évre eső részét (kbé) az értékcsökkenési leírás kulcsával (écs) való szorzással kapjuk: (24) kbé = kb * écs Az adott géptípus éves üzemeltetési költségei (kü) (üzem. gépkönyvből.és kitárolás egy évre eső produktív személyi és anyagmozgatási költségei összesen (Ka) : (25) Ka = kszp + kü + kbé Több lehetséges alternatívát úgy hasonlítunk össze. hogy mindegyiknek kiszámítjuk az egy évre eső költségeit (Ka) és a legalacsonyabb értékhez tartozó megoldás a leggazdaságosabb. valamint a hozzájuk tartozó járulékokból (j) (közterhek) kiszámíthatjuk a produktív személyi állomány egy évre eső költségeit (kszp). Egy adott típusú anyagmozgató gép alkalmazása esetén a be. de jelenlétére szükség van. stb. Természetesen K megállapításakor figyelembe kell venni azt is. A fel. aki két targoncát is kiszolgálhat). karbantartási igény. Ha a névleges teljesítő képességbe nem kalkulált. mint a gépeké (két-három műszak.és kenőanyag fogyasztás.

ahol K= az átlagkészlettel és kklt= a készletezési költséggel. illetve kézi) bizonylatfajták számából meg lehet határozni az elvégzendő adminisztratív munka terjedelmét (ΣAm). mert a logisztikai teljesítményt fejezi ki. Tapasztalati vagy kísérleti úton meg lehet állapítani. ügyelve arra. mely: Σkraktár + kklt (29) mklt = K Ahol ki = az infrastruktúrális költségekkel képlet alapján számítható. . hogy az egyes esetek leírási kulcsai ne térjenek el egymástól.és kitárolási adataiból valamint a kitöltendő (gépi. Az mklt a raktározási költségek tervezésére és raktárak összehasonlítására kiválóan alkalmas. A raktár be. A szükséges adminisztratív létszám tehát: ΣAm (26) Ladm= Am Ennek egyéves költsége: (27) kéadm = Ladm* (fadm + jadm) Ahol: fadm + jadm = az adminisztratív állomány átlagbére és azok járulékai.) A raktár üzemeltetéséhez irányító vezetőre és a szükséges adminisztrációt elvégző személyzetre is szükség van. Az adminisztrációs személyzet létszáma függ az informatikai fejlettségtől. A három fő költségösszetevő (infrastrukturális. (28) Σkraktár = Ka+ kéadm + ki + kv kv = a vezetők bére és azok járulékai A teljes raktári logisztikai rendszerre jellemző az úgynevezett készleten tartási mutató (mklt). Az ő bérük és azok járulékai szintén növelik a költségeket.(A beruházási költségeket összehasonlíthatóságuk miatt éves értékcsökkenési leírásukkal vesszük figyelembe. személyi. hogy egy ember a törvényes munkaideje alatt viszonylag kis hibaszázalékkal mekkora teljesítményre képes (Am). azaz az alkalmazott hardware és software eszközök minőségétől. anyagmozgatási) összege jelenti a raktározás összes költségét (Σkraktár).

elosztó központ. Amennyiben a számla később készül. Ha a beérkező árun a szállító már elhelyezte az azonosításhoz szükséges jelet (vonalkódot). Intézkedni kell a befuvarozásról (ha nem a szállító fuvaroz). raktár. Ha igen. a változások gyors követését és néhány bizonylat automatikus előállítását. Ennek a raktári mozgatások optimálásakor és a nyomonkövethetőség minőségügyi követelményének kielégítése (ISO 9001 4. Hátrányként megmaradt azonban az adatok bevitelének kézi módja. A raktári helyhez tartozó azonosító jel és az árut azonosító kód leolvasóval történő összerendelése után a számítógép pontos információt tud adni annak mindenkori helyéről.8) szempontjából van jelentősége. ami automatikusan regisztrálja a megrendelést. hogy megfelelő időben ez megtörténhessen. hibamentesen és nagyon rövid idő alatt végzi el az összes szükséges tevékenységet. Számítógépes összeköttetés a partnerek között. de még a fenti igen nagyvonalú bemutatásból is világosan kiderül. ami még mindig nem zárja ki a tévedés lehetőségét és a leglassúbb eleme a feldolgozásnak.) köti össze. A beérkező árut be kell vételezni. Esetünkben az elosztó hálózat tagjait (szállítók. stb. illetve egyes esetekben (pl.5 RAKTÁRI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER Korszerű raktárak ma már elképzelhetetlenek számítógép nélkül. Ha a készleten lévő mennyiség nem elegendő a rendelés teljesítéséhez. Lényegesen több mint egyszerű nyilvántartási rendszer. a bank szektorban) egyezményes üzenetek. felhasználók. hogy optimális legyen az anyagmozgatás a be és a kitárolás figyelembe vételével. hogy sok ezer cikkelem esetén ez rendkívül hosszadalmas. munkaerő igényes és rengeteg hibalehetőséget hordoz. a vele küldött szállítólevelet vagy számlát leellenőrizni és intézkedni a kiegyenlítéséről. Ez jelentősen lerövidíti a raktári adminisztratív műveleteket. Mindezt lényegesen gyorsabban és kevesebb hibával. mint a kézi nyilvántartás. ki kell vezetni az árukat a nyilvántartásból és vele egyidejűleg el kell készíteni a kísérő okmányt. melyeket fel kell dolgozni. A legkorszerűbbek elektronikus adatátvitellel dolgoznak a beszállítókkal és a megrendelőkkel. Mindezeket a feladatokat el lehet végezni a kézi nyilvántartás eszközeivel is. mely a legtöbb esetben vonalkód technikát jelent. polcra (tároló helyre) helyezni és a nyilvántartásban rögzíteni annak pontos helyét. akkor gondoskodni kell a beszerzésről. hogy a beszerzés költségei a lehető legalacsonyabbak legyenek. akkor ki kell adni az utasítást az áru összekészítésére. a raktárirányítás számára több szempont szerinti adatcsoportosítást. Az elosztóhálózatba épülő raktárak megrendeléseket fogadnak a felhasználóktól. Alkalmazásának alapvető feltétele. hogy egymással kommunikálni képes hardware és software eszközök. . hiszen szinte emberi beavatkozás nélkül és ami szintén nem elhanyagolható. lehetőleg egyéb igényekkel történő összevonással. azonosítani. akkor az áru átvételekor egy olvasó (scanner) segítségével a gépi nyilvántartásba automatikusan beíródik a beérkezett mennyiség. Lényeges előrelépés volt a raktári nyilvántartási rendszerben a számítógép megjelenése. Megfelelő software segítségével a számítógép javaslatot tesz arra. a fuvar biztosítására. Lényege: a felhasználónál megjelenő igény az ottani számítógépről az adatátviteli csatornán keresztül a raktári computerbe kerül. úgy intézkedni kell arról is. azaz fel kell adni a megrendelést. Az árut mennyiségileg és minőségileg át kell venni. azaz meg kell állapítani. Az elektronikus adatcsere a jelenlegi legkorszerűbb raktári adminisztrációs eszköz. A raktári nyilvántartás fejlődésének következő lépése az automatikus azonosítás bevezetése. mely rendszerint szállítólevél. ami lehetővé tette viszonylag sok adat nyilvántartását. megegyező azonosító rendszer (cikkszámok) melyeket minden résztvevő egyformán ért. valamint megfelelő adatátviteli utak álljanak rendelkezésre. hogy kielégíthető-e a meglévő készletből. de lehet számla is. hogy melyik raktári helyre érdemes az árut rakni.5.

Ennek eredményeként időnként módosítani kell a paramétereket. A készletnövekedés lehet: • • • bevételezés. Ha leltározás során a nyilvántartásokhoz képest többlet árut találnak.1. A raktári adminisztratív munkát végző munkatársak száma lényegesen kisebb. Értesíti a felhasználót a szállítmány érkezéséről. raktártak közötti átvétel (raktárközi bevétel) a vállalaton belül másik raktárba történő áthelyezéskor valósul meg. azt be kell vételezni. de a vállalat összkészlete nem változik. Alapelv: minden készletváltozásról bizonylatot kell kiállítani. áru eladás következménye. kiállítja a szállítólevelet. • A készletcsökkenés lehet: • • . minőségét. Ennek oka általában reklamáció lehet. Az új raktár készlete megnő. továbbá az egyes raktárakban található tárolóhely egységeknek a nyilvántartása. munkájuk azonban jóval hatékonyabb. Szükség esetén – szintén gépi úton – feladja a megrendelést a beszállítónak miután megvizsgálta és elvégezte a lehetséges rendelés összevonásokat. A raktári nyilvántartást a raktári ügyvitel alapján vezetik. adminisztrációjának magját a hagyományos raktári nyilvántartás képezi még akkor is. ha már ez alig ismerhető fel benne. hogy megismerhetővé tegye a készletek mennyiségét.megvizsgálja a raktári nyilvántartást a kielégíthetőség szempontjából. visszaadás. de a vállalat összkészlete változatlan marad. A raktári kataszter egyes áruk tárolási helyének. Ez jelzi. teljesítésre váró rendelések összeállítására kiadja a raktári személyzet felé a szükséges diszpozíciót. A függőben lévő. A raktári nyilvántartás Bármelyik fejlettségi szinten áll is egy raktár. mely a kívülről érkező áruknak a raktárra vétele. Ekkor a raktár és a cég készletszintje egyaránt emelkedik. A raktár készlete nő. hiszen az emberi ellenőrzést és irányítást a folyamat nem nélkülözheti. Monoton nyilvántartási tevékenység helyett elemzési ellenőrzési és helyesbítő érdemi szakmunkát végeznek. esetenként fáradságos munkával képes előállítani. mint minden korábbi fejlődési stádiumban. értékét és tárolási helyét. hogy az áru átvétele mennyiségi és minőségi szempontból probléma mentesen megtörtént. sőt bizonyos pontokon kötelező is. A szállító által elektronikusan megküldött szállítólevél alapján emberi kéz érintése nélkül bevételezi a megérkezett árut. miután az elvégzendő fuvarfeladatokat optimálja. leltár többlet bevételezés. azaz kiszállítás a vevőknek ellenérték fejében. ami a tárolt árunak az eladóhoz történő visszaszállításakor valósul meg. visszavételezés a korában kivételezett áruk bevételezése. A vállalkozás és a raktár készlete egyaránt növekszik. Természetesen a hagyományos rendszer mindezeket csak nagyon kezdetleges szinten. módosítja a nyilvántartást elektronikus formában fuvareszközt rendel. mely a tárolt készletek nyilvántartására és a készletmozgások bizonylatolására vonatkozó szabályzat. A raktár és a cég készlete egyaránt csökken. stb. Feladata. A raktári készleteket és készletmozgásokat mindig naprakészen kell vezetni a bizonylati szabályzat és a számviteli törvény előírásai szerint.5. 5. Természetesen a kézi beavatkozás lehetősége minden mozzanat előtt fennáll. A raktár és a vállalkozás készletei is csökkennek. A készletváltozás lehet készletnövelő vagy készletcsökkentő. Emberi beavatkozást csak a bevételezés elindítása igényel.

A készletcsökkentő mozgásokról értelemszerűen kivételezési bizonylatot állítanak ki. a mozgásnem kódja. a szállító vagy az átadó raktár neve vagy kódja. miközben a vállalat összkészlete változatlan marad. Ez a raktárközi mozgás ún. mozgásnem kódok alkalmazásával különböztetik meg őket. de előállíthatja a számítógép is. Az árukat kivezetik a nyilvántartásból. A készletnövelő mozgásokról bevételezési bizonylatot kell kiállítani. raktárak közötti átadás (raktárközi kiadás) a vállalaton belüli áthelyezéskor abban a raktárban valósul meg. mely mára már egy számítógépes nyilvántartási egységgé vált. a kiállító neve és aláírása. raktári kartonokon (15. A bevételezési bizonylat alapján lehet a raktári készletek értékét megnövelni. a bizonylat sorszáma. A bizonylat lehet szabványos tömbben előre nyomott több példányos. Úgynevezett szigorú számadású bizonylatként kell kezelni és legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: • • • • • • • • • bevételezés dátuma. hogy itt mindig kiadott áruról illetve vevőről (megrendelőről) beszélünk. a bevételezendő mennyiség. ha az alkalmazott software képes a szigorú számadású bizonylatok tartalmi követelményeit kielégíteni. az áru megnevezése és/vagy kódja (cikkszám. A raktár és a vállalkozás összkészlete egyaránt csökken. selejtezés: a valamilyen okból használhatatlanná vált áruk raktározásának megszüntetése. A raktár készlete csökken. leltár hiány kiadása. Korábban a raktári karton valóságban is egy keménypapírból készült nyomtatvány volt (alárendeltebb helyeken még ma is előfordul).• • kivételezés. A raktári készletek nyilvántartása az ún. mind a cég készlete csökken.ábra) történik. az áru egységára és a bevételezendő áru összértéke. de lényegét tekintve ma is hasonló módon működik. a nyilvántartási mennyiségi egység. • • A különféle készletcsökkentő és –növelő raktári mozgásokat mozgásnem-eknek nevezik és az ún. Ennek formáját és kitöltési urasítását a bizonylati albumban kell rögzíteni. a hiányt a készletből ki kell vezetni (a számviteli előírások betartásával). A raktár készlete csökken. . gyári szám). mely az árunak vállalaton belüli feldolgozásra történő kivitele. amelyikből az árut elszállítják. Az egyes rovatok szinte teljesen megegyeznek a bevételezési bizonylat hasonló adataival. Ha a leltározás során a nyilvántartott készletnél kevesebbet lelnek fel. Mind a raktár. de a vállalkozásé nem változik. „KI lába”. Az eltérés csupán annyi. Minden áruféleségnek külön kartonja van.

melyben a szállító céget és a vásárlás dátumát rögzítik.ábra (A beírt adatok csak a kitöltést mutatják be. 2.+ Mn * án (30) áátl . Dátum Biz. gyári számot) egy segédkóddal látják el. Természetesen a számítógépes raktári nyilvántartás lehetővé teszi az áruknak a mindenkori beszerzési árán való nyilvántartását és ezek alapján a számbavételt. majd az így kapott értékeket összeadja. . de különböző segédkódokkal rendelkező kartonokat..22 01. A készletek utólagos időszakonkénti megállapítására ezért nyilvántartási árként az időszak alatt történt beszerzések egységárainak a mennyiségekkel súlyozott számtani átlagát szokták használni: M1* á1+ M2 * á2+…. 0327 0759 Ft/Me. A számítógép egy cikkelem pontos jelenidejű készletét úgy állapítja meg. A hagyományos nyilvántartás esetében emiatt nehézkes a pontos készletérték meghatározása. A raktár teljes készlete az így előállított áruféleségenkénti készletek összegéből adódik. 01. képzi azok egyenlegének és egységárának szorzatát. ugyanis a kartont áruféleségenként és nem beszerzésenként fektetik fel.sz. Bevétel 100 25 Maximális készlet: 100 Cikkszám: 0123564786 Mennyiségi egység: db Minimális készlet: 10 Kiadás Egyenleg 100 75 Karton sorszám: 26. egyébként légből kapottak!) A vásárolt készleteknél előfordulhat.24. Mindegyik ugyanazon a nyilvántartó kartonon szerepel. Ilyenkor célszerűen az árut azonosító kódot (cikkszámot. 1.A raktári karton eredeti formája: Megnevezés: 100 W-os izzó Egységár: 75 Ssz.= M1+ M2+……+ Mn Ahol: áátl = a nyilvántartási egységár Mn = az alkalmanként beszerzett mennyiségek án = az egyes beszerzésekhez tartozó egységár. hogy minden beszerzést új (gépi) kartonra vételeznek be a hozzátartozó egységárral. hogy beszerzésenként eltérő egységárakon vásárolunk. hiszen egyidejűleg több beszerzésből származó azonos áru is készleten lehet még. hogy sorra veszi az ezt az árut azonosító kóddal. Ez úgy történhet legegyszerűbben. VTSZ szám: 4608 Feltalálási hely: 21 Megjegyzés 2db törött 15.

A beszerzésenkénti kartonnyitás a raktári minőségbiztosítás egyik sarkalatos pontja. Más kiadási kísérletre hibaüzenetet küld. hiszen beszerzési dátumonként más-más tárolási helyre kerül az áru. megnevezés. hogy a raktáros a hozzá legközelebb eső árut fogja kiadni és inkább a számítógépen fogja megkeresni a gép által is engedélyezettet. Ez alapján küld (vagy nem küld) hibaüzenetet. Ha a raktáros erre nem ügyel kellőképpen. Feleslegessé teszik tehát azt. Ezért a kódolt alfanumerikus jelek ugyanolyan sorrendben. FIFO (First In – First Out) elv érvényre jutását. Automatikus azonosítás nélkül fennáll a veszélye annak. A FIFO elv a gyakorlatban automatikus azonosítás mellett működik megbízhatóan. egyre inkább az a törekvés. hogy szavatossági vagy garanciális időn belül vagyunk-e még. Később a kiadáskor is ugyanezt a vonalkódot használják.5. 5. Mennyiségi leltáreltérést ezzel nem okoz. illetve. Ha ez már vonalkód formájában a gyártónál rákerül az árura. ha ez mint hibalehetőség fennáll. A kérdéses áruról sok mindent elmond annak.) azonosítsuk. hogy valóban az az árucikk kerüljön kiadásra.A beszerzésenkénti kartonnyitás lehetővé teszi. amivel más . mert elengedhetetlen. A cikkszámokat korábban vállalatonként állapították meg. Az áru bevételezése is rövidebb idő alatt és hibamentesen valósítható meg. vonalkód. de a beszerzési árak különbözőségéből adódóan érték eltérés lehetséges és sérül a FIFO elv is.2. mert a kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékek zöme a csomagolásán tartalmazza a termék gyártóját és az árucikk fantázia nevét. hiszen bevételezéskor nem kell saját vonalkód előállításával bajlódni. A software ilyenkor mindig csak a legrégebbi dátum segédkóddal rendelkező beszerzésből enged kiadni. Bár ez még ma is előfordul. aki ismeri az egyes karakterek jelentését. vagy annak csomagolására. a lánc többi tagjánál lényegesen megkönnyíti az automatikus azonosítás bevezetését. akkor kiadásnál a mobil adatgyűjtő egységgel a tárolási helyen beolvasott kódot fogja a gép összevetni az áru egyéb kartonjainak dátumával. Ez esetben is nagy fontossággal bír az automatikus azonosítás. mint amilyenekből kiindultak. Ha a polcokra helyezett áru vonalkódja tartalmazza a beszerzési dátumot. mert a computer csak így képes felismerni és a sok egyéb cikk közül kiválasztani az éppen szóban forgót. emiatt különböző cégeknél eltérően azonosították ugyanazt az árut. akkor a nyomonkövethetőség és beazonosíthatóság követelménye erősen sérül. hogy mely szállítónak melyik szállítmányából származik. illetve. hogy az egyes cikkelemeket mindig hajszálpontosan ugyanazzal a jellel (szám. hogy az azonosító jeleket nagy hibaszázalékkal és lassan a billentyűzetről vigyék be. ugyanazokká a betűkké és számokká dekódolódnak vissza. A legalkalmasabbnak az első időben a cikkszámok alkalmazása tűnt. a nyomonkövethetőség és beazonosíthatóság (MSZ EN ISO 9001 4. garanciával rendelkező áruknál okozhat gondokat. Az elosztó láncban egészen a kiskereskedelmi értékesítés pénztáráig elkísérheti ugyanaz a vonalkód az árut. mint a számítógép billentyűzete. Ilyen esetben természetesen nem lehet a beszerzés dátumát és a szállítót is bevinni a kódba. mert a leolvasóval rákattintva a vonalkódra. de nem is szükséges. stb. hogy olyan software-t alkalmazzanak. amely biztosítja az ún. hiszen ez alapján szükség esetén bármikor meg lehet állapítani egy konkrét árucikkről. hogy a gyártó által használt jel (gyári szám) legyen az elosztásifeldolgozási lánc minden tagjánál az azonosító. közvetlenül a számítógépbe futnak be a kódolt információk és módosulnak a készletek. mely úgynevezett beszédes kód. Azonosítás A számítástechnika betörése a raktárgazdálkodásba megköveteli. ami különösen a szavatossággal. A bevételezés végén a gép automatikusan kinyomtatja a bevételezési bizonylatot. amelyiknek a kartonjáról kiadásba helyezik. azaz a kiadhatót.8) szempontjából is rendkívüli fontosságú. A vonalkód olvasók a kódokból pontosan olyan jeleket állítanak elő.

például raktártechnikai úton kell biztosítani. mert az tudja értelmezni. (Az azonosító jelek egyezőségén kívül természetesen a hardwarek és softwarek kompatibilitását is biztosítani kell!) .hasonló termékektől meg lehet különböztetni. A felhasználó számítógépén összeállított megrendelés a szállító computerén is el tudja végezni a szükséges műveleteket. A teljes elosztási logisztikai lánc tagjainál ugyanolyan azonosító alkalmazása megteremti az elektronikus adatcsere lehetőségét is. A FIFO elv betartását (ha szükséges) más módon.

M. Közúti szállítás főbb jellemzöi A különböző szállítási módozatok (alágazatok) között a legnagyobb áru és személyszállítási kapacitással rendelkezik.M. Tárgya: a megrendelők és a fuvarozók közötti kapcsolatok szabályozása nemzetközi szállítás esetén. illetve a kombinált szállítások módjai. hogy milyen nemzetiségű a fuvarozó – az adott országban belföldinek minősül és rá az ottani szabályok érvényesek. E fejezetben az európai elosztásban döntő szerepet játszó közúti fuvarozást vizsgáljuk meg. A növekedését az európai szabályozás folyamatos liberalizációja (eltűntek a díjakra vonatkozó szabályozások. stb. hanem csak a konténert rakják át. ha a csomópontokban az árut nem.5. 5. A tarifákat kb. Marokkó és Tunézia. A szállítási piacon részaránya folyamatosan nő.) és az a tény. stb. határidőre történő szállítás.) multimodális. tendenciái. hogy nem kínál abszolút biztonságot az árura nézve és jelentős a környezetszennyező hatása is. • az áru károsodásáért. Tagjai az európai államokon kívül Algéria. Az EU-n belüli nemzetközi szállításokra is vonatkozik de egy tagállamon belüli végpontokkal rendelkező fuvarfeladat – függetlenül attól. Részletesen szó volt a szállítmányozás kapcsán a tengeri és a légi szállítás sajátosságairól. . A közúti fuvarozás jogi szabályozása az EU-ban és Európában A teljes kontinensre érvényesek az 1956 május 19-én aláírt Genfi Konvenció (C. Törekvések vannak azonban ezen belföldi szabályozások egységesítésére is. felszereltségi szintje.) intermodális. Ez sok vállalkozás eladósodásához. b. amikor a teljes szállítóeszköz gördül rá egy másik fuvareszközre (pl.1. c. Az egyetemes árucsere kifejlődésével egyre nagyobb a fuvarozási igény. vonat szállít kamiont). Az EU-ban ösztönzik ezeket a szállítási módokat a közutak tehermentesítése miatt. csődjéhez vezetett és a fejlesztéseket is veszélyezteti. Az előírások alapján a fuvarozó felelős: • a szállított áru részleges vagy teljes elvesztéséért. hozzáférhetősége és háztól-házig szállíthatósága. A különböző szállító vállalatok között igen erős a konkurrencia harc. megnyíltak más országok fuvarozási piacai is a fuvarozók előtt. Növekedési üteme átlagosan kétszerese a GDP növekedésének. légi.6 SZÁLLÍTÁS AZ ELOSZTÁSI LÁNCBAN Az általános logisztikai részben és a szállítmányozással foglalkozó fejezetben már volt szó a szállítás (fuvarozás) bizonyos kérdéseiről. csővezetékes) igénybevételének főbb előnyei és hátrányai. Ez utóbbi lehet: a. jelentősen elősegítette.6. 15 év óta folyamatosan nyomják lefelé olyannyira. ha több alágazat részvételével zajlik a fuvarozás és az egyes csomópontokban megszakad a szállítás.2. hogy már a jövedelmezőséget is fenyegeti. Hátránya. Közkedveltségének okai: gyorsasága. A C. az árut át kell rakni egyik fuvareszközről a másikra.) RO-RO. eltűntek a nagy monopóliumok. előírásokat tartalmaz a fuvareszközre és a szállítás minőségére és eredményére vonatkozóan (gépjármű műszaki állapota. 5. vasút.) szabályai.R. Bemutatásra kerültek az egyes szállítási alágazatok (közút.R. folyami és tengeri hajózás. Egy eladósodott vállalattal való fuvaroztatás kockázatos a megrendelő számára is.6. hogy sok vállalat alvállalkozókat bíz meg a fuvarfeladatok elvégzésével.).

naptól kezdődően egy év múlva azonban elévül ez a követelés.R.R. a FF. Amennyiben a teljesítés hibátlan. melyből egy példány az övé marad.33 DTS / kg. A feladó és a fuvarozó aláírásával jön létre kettőjük között a fuvarozási szerződés. A DEM. illetve a késedelmi kötbér maximuma alól van néhány kivétel: • A C. amiben kiköti a késedelmi kötbér ősszegét és ez nagyobb mint a fuvardíj. szerinti abszolút felső kártérítési határ elvesztés illetve sérülés esetén: 8.R. A 8. Ha a bekövetkezett kárért más a felelős (pl.M. A C. akkor a kártérítés felső határa ez az összeg. 3 példányban a feladó állítja ki. A kártérítési összeget az elveszett vagy sérült áru értéke alapján számolják ki. Ennek alapja a feladó és a címzett közötti számla. A C. ha az igénybejelentésen kívül mást nem tesz a címzett (pl. okmányon van egy nem kötelezően kitöltendő rovat: „az áru értéke”.M.) Késedelmes szállítás esetén a kártérítési összeg felső határa maga a szállítási költség. Ebben az esetben is magasabb lehet a fuvarozási díj a szokásos tarifánál.R. (Egy DTS 1998 júliusában kb.M. Ha itt elismeri felelősségét a kárért. okmányon a címzett jelzi az esetleges szállítási késedelmet. A fuvarfeladat teljesítése után a fuvarozó a másik két példányt aláíratja a címzettel. amely kívülről nem látható. Ha ez nagyobb mint az abszolút határ. mint a közúti fuvarokmány. Pillanatnyi értéke a valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának változásától függ. • . mely meggátol valamely kötelezettség teljesítésében) estén – pl. 260 Ft-ot ért. melyben a fuvarozó vétlen volt). Az abszolút kártérítési felső határ felett a fuvarozónak még néhány olyan kiegészítő költséget is meg kell térítenie.R. közúti baleset. Vis maior (elháríthatatlan akadály. Ha ide a 8.R. akkor a záradékban szereplő összeg lesz a késedelmi kötbér. A fuvarozóval szemben érvényesíthető kártérítésnek van abszolút felső határa. nem fordul bírósághoz). sztrájk. A tervezett szállítási határidőtől számított 30. Ilyen esetben a fuvarozó a magasabb biztosítási költségei miatt magasabb tarifáért vállalkozik a feladat elvégzésére.M.M. A DTS képzett valuta. a Yen és az angol font kombinációja. okmányon tett megjegyzéssel köteles a címzettet értesíteni. egyezmény előír. A bekövetkezett kárról a fuvarozó a C.R. A C.M. az USD. a bizonyítási kötelezettség a fuvarozót terheli. a másikat pedig visszaküldi a feladónak. okmány nem más. akkor kártérítési kötelezettsége van.33 DTS / kg –nál nagyobb összeget írtak. katasztrófa – a fuvarozó elháríthatja a felelősséget. akkor az átadás-átvétel után a címzettnek 7 munkanap áll rendelkezésére. Az átvételtől számított 21 nap áll a címzett rendelkezésére.33 DTS / kg kártérítési felső határ.• a szállítási késedelemért (a megrendelő által elszenvedett kárt is meg kell térítenie). Ha olyan hiba keletkezik szállítás közben. a fuvarozó ez alapján jogosult a fuvardíjra. okmányhoz külön záradékot csatol. melyből egy példány a feladónál marad. Ha a feladó a C.M. akkor csak a határértéket kell megfizetni. hogy a késedelem miatt kártérítési igényt jelentsen be a fuvarozónál. hogy a nem látható (csomagoláson belüli) hibákat írásban jelezze. melyet a C.

hogy az már a hozzá nem értés kérdését is felveti. tehát túlnyúlik az EU-n. szociális és adózási kérdésekkel is foglalkozik. Az ellenőrizhetőség legfontosabb eszköze a tachograf. Kifejezetten az Európai Unióra vonatkozó szabályokat már az 1959-es Római Szerződés is tartalmazott. másrészt az EU tagállamok vállalatainál tartott ellenőrzéseken győződnek meg a hatóságok a szabályok érvényesüléséről. Betartásukat szigorúan ellenőrzik. akkor a kártérítési összegnek nincs felső határa. Szociális téren elsősorban a vezetési. Döntés előkészítő tevékenysége során a testület kidolgozza az egységes szabályozás. Szociális kérdések szabályozása az Európai Unióban 1995-ben életbe lépett az EU szabályzata a vezetési és pihenő időről.• Ha a fuvarozó olyan nagy (esetleg szándékos) hibát. hogy azonos versenyhelyzetbe hozza a különböző országok fuvarozóit..E. Célja. Ma a C. illetve 3. Elképzelhető olyan eset. A szabályozás azonban már ma is túlnyúlik az EU határain. a hétfői és a megelőző hét pénteki korongot kell tudni a helyszínen megmutatni. A közúti ellenőrzések az unióban mindenütt azonos módon történnek. hogy az alaptőkének arányosnak kell lennie az üzemeltetett járműpark méretével. amennyiben 9 ülőhely feletti. mint saját hazájában. A C. a kilométeróra állását induláskor és érkezéskor. mint például: az indulási dátumot.T. tehát ezeknek a gépjárműben történő őrzése kötelező. hogy ki alapíthat szállítmányozási vállalatot.5 tonnánál nagyobb össztömegű járműről van szó.és pihenőidők mértékének kidolgozása a legfőbb feladata. Az Uniós csatlakozás után Magyarországon is kötelező lesz alkalmazása. szabályokat dolgoz ki arra vonatkozóan. stb. amely jelenleg országonként eltérően van szabályozva. képzési. A tachográf által rögzített időben szimbólumokkal el van különítve • a vezetési idő. E tekintetben szigorú erkölcsi. hiszen az oda szállító nem tagországbeli fuvarozóknak is be kell tartaniuk. a harmonizáció. amikor a jármű mozog. hogy valaki egy másik országban előnyösebb gépjármű biztosítást tud kötni. stb. Az EU-ban a biztosítási piac erősen liberalizált.) Kedden tehát a keddi. a gépjárműadónak (súlyadó). Adózási kérdésekben az üzemanyagár adótartalmának. A munka a műszaki szabványokra és a szállítmányozási jogok megszerzésére vonatkozik. (A régebbieket a cég központjában kell tárolni. Egyrészt a közutakon.M. Egyéb információkat kézzel is lehet vezetni. A pénzügyi alapelv. mely rögzíti a mindenkori sebességet. a megtett távolságot. A közúti biztonságra vonatkozó előírások mindig a vezetőre vonatkoznak.M.T. mert a biztosításokkal kapcsolatos adószabályok még nem egységesek. tehát ismerniük kell. Általános. technikai. Egyaránt vonatkozik a személy és teherszállításra. a felkészülés bevezetésére már elkezdődött. Ez előnyös lehet számukra. A vállalati ellenőrzés formája tagországonként eltérő lehet. hogy az okozott kár erejéig mindenütt kötelező biztosítást kötni. A hitelre vásárolt járművek esetében azonban a saját fuvareszközben esett kárra is biztosítani kell. Technikai jellegű testület. a szimbóluma. . Csak javaslattételi joga van. és az időt. Azóta az Unió a belső szabályozások egységesítése irányába mozdult el. Az ellenőr (rendőr) az adott hét megelőző napjainak és az előző hét utolsó napjának tachograf korongját kérheti el. mulasztást követ el. pénzügyi. A tagországok fuvarozói másik tagállam biztosítóját is választhatják. nem politikai. függetlenül a jármű tulajdonjogától. döntéseket nem hozhatnak. A konferenciának már 36 ország tagja. az azonos szintre hozás részleteit.E. a megállások helyét és idejét. azaz a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája dolgozza ki a közlekedésre vonatkozó ajánlásokat. az úthasználati díjaknak és a biztosítási díjaknak az egységesítésén dolgoznak. A szabályozás hatálya alá eső járművekbe kötelezően be kell szerelni ezt az eszközt. A nem EU tagországok járműveit természetesen csak a közutakon tudják ellenőrizni.

a szimbóluma. . A gépkocsi mozgása közben az egyik dolgozó vezet. rakodhat.• a pihenési idő. A járművezetőnek hetente egyfolytában legkevesebb 45 óra pihenési lehetőséget kell biztosítani. míg a másik készenlétben van (tehát nem pihen). a szimbóluma. a szimbóluma. rakodás). 15 percnél rövidebb megállás nem minősíthető pihenőnek. Ezután minimálisan 45 perc pihenőt kell tartani. A pihenés akkor kezdődik. Ettől a szabálytól hetente két alkalommal el lehet térni és engedélyezett a napi 10 óra vezetés is. amely egyszerre két korong írására alkalmas. mert a hét végén nem közlekedhet a járművel. • a rendelkezésre állási idő. de akkor még aznap el kell kezdeni kompenzálni és legkevesebb 12 óra pihenőidőt kell kiadni. Eszerint: • • Két sofőr alkalmazása esetén a járműbe olyan tachografot kell beépíteni. Ez biztosítja. Bármilyen oknál fogva történt is a lerövidítés. hanem egyéb munkavégzéssel töltött idő (pl. pl. amit csúszó rendszerben kell értelmezni.) Rendkívüli esetben a lakóhelyen is lerövidíthető a pihenő. Eszerint: • Megállás nélkül folyamatosan maximálisan 4. Ettől a szabálytól akkor lehet eltérni és 24 órára rövidíteni a pihenőidőt. hogy a heti maximum 56 órával ne lehessen visszaélni és folyamatosan ilyen teljesítményt követelni a gépjárművezetőtől. Alapszabály. hogy a napi pihenőidő megszakítás nélkül minimálisan 11 óra. • A szabályozás szerint van kétheti (14 napra vonatkozó) korlátozás is. mint a vezetéssel eltöltött időé. Ez nem lehet több mint 90 óra 14 naponként. de nem is pihenéssel. • • A pihenési idő szabályozása nem kevésbé szigorú. ha az nem a sofőr lakóhelyére esik. mely azonban nem feltétlenül esik hét végére. A vezetéssel töltött idő nagyon szigorúan és pontosan van szabályozva. A tisztán vezetéssel töltött idő nem lehet több napi 9 óránál. Ha ilyen közlekedés csak ritkán fordul elő. alkalmazva a különféle időszimbólumokat. Végszükség esetén a napi pihenőidővel le lehet menni 8 órára. hogy egy következő heti pihenőidőt kell meghosszabbítani. de más időpontokban az így elvett pihenőidőt vissza kell adni a járművezetőnek a következő két héten belül. méghozzá úgy. Általában csak részben fizetik. • a nem vezetéssel. akkor az egyik sofőr adatait kézzel is lehet vezetni. Mást csinálhat a vezető. amikor már semmilyen munkát nem végez a dolgozó. Ezen belül azonban a 4. A 45 perc pihenőidőt nem kötelező egyben megtartani.5 óra vezetés engedélyezett. amikor tényleges munkavégzés nélkül a cég rendelkezésére áll a sofőr. az elvesztett időt 3 héten belül vissza kell adni. A 4.5 órás szabályt alkalmazni kell. de csak 36 óráig. A heti vezetéssel tölthető idő a fentiek alapján maximálisan 6 munkanappal számolva: 2 x 10 + 4 x 9 = 56 óra / hét. (Például azért kell otthonától távol töltenie a heti pihenőidejét.5 óra vezetés közben minimálisan 15 perces megállások helyettesíthetik azt. Ezt legfeljebb háromszor egy héten le lehet szállítani minimálisan 9 órára. A kis adagokban történő visszapótlás nem engedélyezett.

A vezetési és pihenési idő megsértéséért fő szabályként a munkáltatót büntetik.ábra A vezetési idő itt is 7. Példák a vezetési.5 óra idő telt el vezetéssel.Ha a jármű áll. amelyben mindkét járművezető pihen. úgy a gépkocsivezetőt büntetik meg. Ekkor részletesen vizsgálják. gépkocsivezető pihen pihen egyéb munkát végez egyéb munkát végez készenlétben áll 2. Mégis a legbonyolultabb helyzet akkor alakul ki. célállomásig 1 óra 3 óra lerakodás vezetés a 2. Célállomásig 17. pihenési időre: • 4.5 óra vezetés az 1.5 óra vezetés az 1.5 óra. A rakodás után még 45 perc pihenési időt kell biztosítani a továbbindulás előtt a következő módon: • . de az 4. Emiatt így nem foglalkoztatható. mert megsérti a szabályt. célállomásig 1 óra 3 óra rakodásra vár vezetés a 2. Ilyen esetben 30 – 8 = 22 óra a fizetett idő. Ha azonban ő bizonyítani tudja. azonban a megszakítás egy órája alatt a gépkocsivezető munkát végez. hogy a munkáltató nem hajszolta-e meg túlságosan az alkalmazottat.5 óra után 1 órára megszakadt. hogy vétlen a dologban és a sofőr hibázott.ábra Két részletben összesen 7. ha a be nem tartott szabályok idején még baleset is bekövetkezik. akkor több variáció elképzelhető: 1. • 4. amelyen belül maximálisan 2 * 10 = 20 óra lehet a vezetéssel eltöltött idő és 2 órát fordíthatnak egyéb munkavégzésre. munkavégzés nem volt.célállomásig 16. Ezután azonnal vezethetett tovább a járművezető. gépkocsivezető pihen egyéb munkát végez egyéb munkát végez készenlétben áll készenlétben áll 2 sofőr alkalmazása esetén minden 30 órás időszakon belül kell egy minimum 8 órás olyan intervallumnak lennie.

Komoly ráfizetéssel dolgozik a jármű. aminek terhére a fuvarozó engedményt is adhatna piaci részesedése növelése érdekében.5 óra 4. azaz összehasonlítható-e egy másikkal. 1. sofőr 4. hiszen csak így tudja eldönteni. A tavalyinál nagyobb megtett út esetén viszont extra haszon keletkezik. vagy a szállíttatónak okoz nem várt kiadást.5 óra 4.5 óra • 1 óra 45perc 3 óra A következő példa bemutatja a két sofőrrel való fuvarozás maximális kihasználását. amelyben a fuvarozó haszna még egyáltalán nem szerepel. A módszer két alapvető hibája: • Csak szigorúan ugyanannyi megtett kilométer esetén ad jó költségbecslést. Az önköltség számítás alapelve itt is az. stb. de ezeket csak egyszer vegyük figyelembe.5 óra 4. hogy nem is a választott megoldás az optimális. 10 – 11 % várható infláció esetén a várható fajlagos önköltség az idén 100 Ft / km körül fog alakulni. a napi irányítást nem segítik.18. amelyek a szállításhoz kapcsolhatók.ábra 1 óra 2 óra 1 óra 8 óra 5. Ezek az információk azonban csak utólag. amelyek ugyanarra a fuvareszközre (flottára) vonatkoznak. Ennek bekalkulálása estén már lehet. a gumi és javítási. akkor 90 Ft / km volt a fajlagosan felmerült költség. hogy egy ajánlat minden felmerülő költséget tartalmaz-e. egy év) a járművel (vagy a teljes járműflottával) kapcsolatban felmerült összes költséget elosztják az időszak alatt megtett összes kilométerrel.5 óra 4. az év kiértékelésekor állnak rendelkezésre. A kifelejtett költségtényező előbb-utóbb jelentkezni fog és vagy a fuvarozónak. sofőr 4.5 óra 19.120 Ft / km fajlagos önköltség keletkezik. Ehhez tisztában kell lennie a szállítás önköltségének számítási módszerével. költségeket és a fuvareszköz 100 ezer kilométert futott ez alatt az idő alatt. akkor 110 . ami a szállítással kapcsolatban felmerül és csak azokat a költségeket vegyük figyelembe. azt esetleg korrigálják a közben bekövetkezett (vagy várt) inflációval és az így kapott érték lesz az alapja a jövőben megteendő azon ajánlatoknak. .5 óra 4. hogy minden költséget vegyünk figyelembe. A többször figyelembe vett vagy nem közvetlenül a szállításhoz kötődő költségek szerepeltetése a szállítási önköltségben indokolatlanul megdrágíthat egy lehetséges változatot. amire még a fuvarozó hasznát is rá kell tenni és az ajánlati ár 110 Ft / km körül fog alakulni ezzel a módszerrel. Ha a folyó évben a jármű által megtett távolság csak 80 ezer km lesz.5 óra 4. ami ezáltal versenyképtelenné válhat. beleértve az üzem és kenőanyagokat.3 A szállítás önköltségének számítása A szállítással kapcsolatban a logisztikus egyik fő feladata kiválasztani az azonos célt azonos minőségben megvalósító változatok közül a legalacsonyabb költségszintűt. hogy egy megelőző időszakban (pl. Ha például egy gépjárműre az elmúlt év folyamán kilencmillió forintot költöttek.6. A fuvarozási önköltségszámítás gyakran elkövetett hibája.5 óra 1 óra 2 óra 1 óra 8 óra 2.ábra 4.

A változó költségek (v) közé tartoznak: az üzem. változó költségeket. hogy az év folyamán felmerülő fix költségek összegét osztjuk az éves munkanapok számával (m) és szorozzuk a szükséges időtartammal. Az elsőbe a tevékenységgel arányos (proporcionális). a járművel kapcsolatos adókat. Ha egy konkrét szállítási feladat időszükségletét (t) ismerjük például munkanapokban. a biztosítási költségeket. a megtett kilométertől függő karbantartási . a bekövetkezett. évente) merülnek fel. vagy: y = a + b/x . értékelhető adatot kapunk az árajánlathoz (v). Ezzel beszorozva egy fuvarfeladat által megkövetelt távolságot (x). a szállásköltséget.és kenőanyag-. a gumi-. az autópálya használati díjak stb. Σ f [Ft/év] (33) b [Ft] = m [nap/év] Egy konkrét fuvarfeladat önköltsége tehát [Ft-ban]: (34) K=v+b t [nap] A helyes módszerrel a kilométerekre vetített szállítási önköltség: a*x+b (35) y= x melynek egy hiperbola a képe. míg a másikba az úgynevezett fix költségeket soroljuk. stb. A helyes önköltség számítási eljárás. Lsd. a 20. az étkezési hozzájárulást. A változó költségeket célszerűen kifejezhetjük kilométerre vetítve (a Ft/km).• Nem tudja figyelembe venni. hogy a rövid távolságú szállítási feladatok fajlagosan magasabb tényleges önköltségűek. melyek azonos nagyságrendben merülnek fel függetlenül a tevékenység terjedelmétől. Ezek általában időegységenként (pl. a hiteltörlesztést. az általános költségeket. akkor az ezen időtartamra eső állandó költségeket (b Ft) ki tudjuk számítani úgy. mint a hosszú távolságúak. a távolléti (kiküldetési) díjakat. a munkabért és közterheit. ábrán. A fix költségek ekkor azonban még nincsenek figyelembe véve.javítási munkák költségei. Σ vi [Ft] (31) a [Ft/km] = Σ xi [km] (32) és v [Ft] = a [Ft/km] * x [km] Megjegyzés: „a [Ft/km]” –t ha szükséges. ha a felmerülő költségeket legalább két csoportra osztjuk. vagy várható infláció mértékével célszerű korrigálni. A fix költségek (f) közé sorolhatjuk: a gépkocsi amortizációját.

annál kisebb a fajlagos önköltség. Ma már a gépkocsival közvetlen számítógépes összeköttetést lehet teremteni. mert a szállítási szektorban meglévő nagy konkurrencia harc miatt a kilométerek eladási ára nagyon nyomott. A fuvarozónak kell úgy gazdálkodnia. vagy a fuvarozó „nyeli le” veszteségként. hogy az legyen. A fuvaroztatók ma már nem fogadják el automatikusan az (37) (38) eladási ár = önköltség + árrés eladási ár – önköltség ≥ 0 képletet. Ezt azért fontos szem előtt tartani. ha ez rendszeresen ismétlődik. Elterjedt a számítógépes adatcsere.Költségek km-ként [Ft/km] y = a + b/x a Km/év 20. A fuvarozó cégek legalapvetőbb törekvése ezért a jármű futáskihasználtsági fokának (η). Mindezek lehetővé teszik a járművek késedelem nélküli átirányítását. azaz a rakottan megtett út. azaz a hasznos kilométerek arányának növelése. a második esetben a fuvarozó csődbe mehet. Az első esetben az ajánlat versenyképtelenné válhat. a lehető legkevesebb üres kilométer megtételét. hogy a lehető legnagyobb arányú benne az úgynevezett hasznos kilométer (xh).ábra A versenyképes árajánlathoz hozzátartozik. Csak átmenetileg megengedhető!) . a korszerű távközlési eszközök használata és legújabban a műholdas járműkövetési rendszer. de biztos tönkremenetelt jelenti. Eredményt csak az alacsony önköltséggel dolgozó vállalatok tudnak elérni. Minél nagyobb a jármű kihasználtsági foka vagyis az eladott kilométerek aránya. (Az egyenlőség a lassú. Az utóbbi években gyorsan fejlődő szállítási vállalkozásoknál éppen ezért az informatikai rendszer fejlődött gyorsabban. Ha a jármű egy feladat teljesítése után üresen jön vissza. mint a konkurrenciánál. akkor ezen kilométerek költségeit vagy a megrendelőnek kell kifizetnie. (36) η = ∑xh / Σ xi Az üres kilométerek arányának csökkentése érdekében a fuvarozó cégek állandó versenyben állnak egymással. a feladatok optimálását.

) A közvetlen (egylépcsős) elosztási rendszerben a termékeket egy (vagy néhány) központi készletraktárból közvetlenül juttatják el a vevőkhöz. Járattervezés Az elosztási rendszerek egyik alapvető problémája a különböző raktárakból a nagyszámú felhasználóhoz való árukiszállítás optimális megvalósítása.0 FF / km lenne az önköltség. Erre némi hasznot téve.) Közvetlen elosztási rendszer. A következőkben ezen elosztó járatok tervezéséről lesz szó. hogy ad b. A fix költségek nagyságrendje 2 000 FF / nap volt.) Tagolt vagy lépcsős elosztás. Fejlett információs technológia és gyors. Hátránya viszont. a készletek és velük együtt a készletezési és készletentartási költségek megnövekszenek a vevőnél. c.0 FF / km = 1 700 FF és 2 000 FF / nap * 2 nap = 4 000 FF 5 700 FF. megnövekszik a szállítási távolság és vele a szállítási költség. Egy járműnél évi 100 000 km futásteljesítményt és 200 munkanapot figyelembe véve a teljes éves szállítási költség: 100 000 km * 2 FF / km + 200 * 2 000 FF / nap = 600 000 FF / év. Egy két nap alatt megtehető Párizs – Marseille 850 km-es út eszerint a számítási mód szerint 850 * 6. A változó és fix költségek különválasztásával ugyan ez az út: 850 km * 2. A regionális raktárakba a központi raktárból nagytételben érkezik az áru. mert • • • • • • a szükséges technika rendelkezésre áll.Az 1990-es évek második felében Franciaországban a teherfuvarozás fajlagos változó költségei a = 2 FF / km körül alakultak. Egy-egy terítőjárat tervezésekor számtalan körülményt. kis mennyiségű áru esetén például postai darabáruként történhet a kiszállítás. csökkenti a raktározási költségeket. Ezen a távolságon a tényleges fajlagos költség 5 700 / 850 = 6.ba kerülne. megbízható szállítóeszközök szükségesek a jó minőségű szolgáltatás megvalósításához. 5. Előnyei illetve hátrányai nagyjából a közvetlen rendszer fordítottjaként jelentkeznek. . Az első módszer alkalmazásával 5 700 – 5 270 = 430 FF veszteség keletkezett volna a fuvaron. 6.2 = 5 270 FF –ba kerülne. míg a végfelhasználókhoz már azok pillanatnyi igényéhez igazodva kistételekben. Ha mindent kilométerre vetítenénk (a helytelen önköltség számítási módszer szerint).3. b. általában nagyvolumenű szállításról lévén szó. ad a. csökkenti a többszöri áruátrakásból-árukezelésből adódó költségeket.7 FF / km. A fizikai elosztásnak alapvetően három stratégiája létezik: a. de ekkor az áru kontrollja kikerül az eladó-vevő ellenőrzési köréből. Az utóbbi időben terjed ez a módszer.) Az elosztási területet több régióra osztják.) Rugalmas vagy vegyes rendszer (a két előző kombinációja). Régiónként helyezkedik el egy egy elosztó központ vagy raktár. akkor: 600 000 / 100 000 = 6.6. korlátozó feltételt kell figyelembe venni.2 FF / km ajánlati árral lehetne számolni.

tejtermék. az eredményeket a megfelelő csatornákon keresztül eljuttatni a megfelelő helyre (sokszor éppen az úton lévő gépkocsivezetőhöz). hogy az elmúlt években jelentős hardware fejlődés jött létre. amely különösen a gyorsaság és a memória bővülés terén volt kiemelkedő. hiszen mint azt az előző alfejezetben láttuk. stb.és pihenőidők). Más esetekben azonban naponta kell újabb és újabb járatterveket kidolgozni a felmerülő igények minél jobb kielégítése érdekében úgy. bér és járulékai. Az irányítás nagy energia ráfordítást igényel. élelmiszerterítés (pl. figyelembe vétele. a gépkocsivezetők foglalkoztathatóságának előírásai (vezetési. az áruk sajátosságai (lehet-e együtt szállítani őket vagy sem?). ami a járművek alacsony kapacitáskihasználásához vezet. mára azonban fejlett software-ek állnak rendelkezésre.A disztribúciós stratégia megválasztását mindig a hosszútávú gazdasági racionalitás dönti el. stb. A járatszerkesztési probléma nehézségeinek számítógépes kezeléséhez pontosan ezekre volt szükség. motiváltságától függ a szolgáltatás színvonala. Ezek távolsági (és/vagy idő) adatainak nyilvántartása és kezelése kézi úton nem megoldható.). bútorszállítás. kenyér. a szállítás költségei nagyban függenek a járművek kihasználtságától. stb. A hagyományos túratervezésnél rossz a munkaidő kihasználás. tej. csökken a környezetszennyezés mértéke. A járattervek régen hagyományos (kézi) eszközökkel készültek.). a kenyér kiszállítás. A járatszerkesztési probléma nehézségei: • • Mára a nagy elosztó rendszerek vevőinek száma elérheti a tízezres nagyságrendet. Ilyenkor a túratervet egyszer kell gondosan kimunkálni és a későbbiekben csak pontosan betartani. Bármelyik mellet is döntöttek. szerződéses disztribúció. stb. hogy a fuvarozási költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek. Igen sok korlátozó feltételt kell figyelembe venni. egyenlőtlenek a napi foglalkoztatási idők. A járattervezés eredményessége a diszpécser gyakorlatának. hiszen a rengeteg korlátozó feltétel egyidejű figyelembe vétele szinte lehetetlen. a telekommunikáció is. Előfordulnak olyan esetek. várakozási és menetidők. Sokszor már azt is eredménynek kell tekinteni. például: az egyes gépkocsik raktömege. nemzetközi áruszállítások. amikor a járművek ún. hírlapszállítás. Mindezek bázisán létrejöttek a megfelelő fejlett általános software-ek (grafikus felületek. adatbeviteli technikák. fix túraterv alapján közlekednek Ilyen pl. italáru. helyismeretének függvénye.). A számítógépes járattervezés bevezetésével a . hogy minden fuvarfeladatot megoldottak. az időjárási hatások. raktérfogata. Fejlődött az adatátvitel. A jó járattervező software képes kapcsolódni a vállalat egyéb számítógépes rendszereihez illetve a vevők beszerzési rendszereihez is (EDI) és a disztribúciót a management számára könnyen áttekinthetővé teszi. Éppen ezért kezdődött el a számítógépes járattervezés fejlesztése és jöttek létre a különféle igen fejlett programok. csökkennek a költségek (üzemanyag. A szállítást korlátozó feltételek betartását nehéz megtervezni. A jól megszerkesztett túraterv eredményeképpen javul a járművek kihasználtsága. a posta. stb. hiszen igen nagy adatállományokat és nagyszámú korlátozó feltételt kell nagy sebességgel. • • A probléma számítógépes kezelését segítette. Alkalmazásuk jellemző területei: különféle áruk házhozszállítása. a földrajzi környezet. mégis az eredmény gyakran elmarad az optimálistól. úthasználati díjak. a napi kiszállítási tevékenység megszervezéséhez elengedhetetlen a járatok optimális megszervezése. húsáru. az egyes vevőknél az árufogadás (nyitvatartás) időkorlátai. Az operatív alkalmazás (a változó igényekhez való alkalmazkodás) szükségessége. pontosan kezelni. gyógyszerterítés. a tej. A valós viszonyok adaptív leképezése: a rakodási-. A feltételekhez való igazodás a járművezető feladatává válik és az ő rátermettségétől. biztonságra való törekvés jellemzi. üzemanyagszállítás (olajipar).

szállítási módokra. folyamatirányítás. rendszerfejlesztés: az adatbevitel. hogy a jármű az első célpontba elszállítja az oda való árut. • • A járattervezési probléma egyik lehetséges megoldását 1964-ben a Clarke-Wright szerzőpáros publikálta. amelyik már éppen megfelel minden optimum kritériumnak. felrakja a második megrendelőhöz szállítandó termékeket és elviszi oda. helyi irányítás. Alkalmazások kiterjesztése: központi tervezés. még részletesebb adatok nyilvántartása és kezelése a depókra. hogy két áru együtt nem szállítható. hogy a szükséges vezetési idő meghaladja a megengedettet. várakozási lehetőségek. amelyik minden kritériumnak megfelel. ezután ismét visszatér a raktárba. Lényege. mely az útmegtakarítás elvén műkő heurisztikus (próbálkozásokkal történő) módszer. de ekkor még nem vette figyelembe a korlátozó tényezőket. hogy egy alapváltozathoz képest melyik hány kilométer megtakarítást jelent. Ha egy raktárból két megrendelőhöz kell árut kiszállítani. Optimálisnak azt a megoldást lehet tekinteni. Ezek vizsgálatára a második lépésben kerül sor. E programok fejlesztésének várható irányai: • Térképfejlesztés: százezernél több célpont megjelenítése.és megoldáskeresés. esetleg az egyik célponthoz olyan időben tudna csak a gépjármű megérkezni. hiba.) feltüntetése. akkor ezek közül a legnagyobb útmegtakarítást adót. akkor két útvonal variáció képzelhető el a megtakarítás szempontjából. hogy egyszerre el tudja szállítani az útba ejtendő valamennyi célpontba szállítandó árut. hogy felrakja mind a két megrendelő áruját egyszerre és egymás után érintve őket teljesíti a fuvarfeladatot. illetve ha több ilyen is van. vevőkre vonatkozóan. A másik lehetőség. A legnagyobb megtakarítás adja első közelítésben a legalacsonyabb költségszintűt.ábra . több forgalomban lévő program ezen az elven alapul. Az egyik. amelyekkel végig lehet járni az összes szükséges célpontot és kiszámítja.szolgáltatás színvonalának növekedésével egyidejűleg tartósan csökkennek a disztribúciós költségek. mert például a rendelkezésre álló fuvareszköz megengedett raksúlya vagy a raktérfogata nem elegendő ahhoz. forgalmi előírások (egyirányú utcák. hogy a legnagyobb útmegtakarítást adó útvonalat el kell vetni. egyszerűbb párbeszéd. stb. az adatkarbantartás egyszerűsítése. Lehet. hogy sorra veszi a lehetséges útvonal variációkat. Ilyen esetekben nyilvánvalóan a kisebb útmegtakarítást adó útvonalak közül azt kell választani. hogy melyik elégíti ki az összes korlátozó feltételt. majd visszatér a raktárba. Az útmegtakarítási sorban nagyságrendben visszafelé haladva megvizsgálja. Előfordulhat az is. amikor ott nincs áruátvétel. a tervezés során alternatív megoldások vizsgálatának lehetősége. járművekre. Mivel jól gépesíthető és a korlátozó tényezőket is képes kezelni. Az útmegtakarítás ilyenkor: X (vevő) Y (vevő) Dxy (a két vevő távolsága) Dry (a raktár és az Y vevő távolsága) Drx R (raktár) 21. valósághű térképgrafika egyéb információkkal. célravezetés a forgalmi viszonyok figyelembevételével. haladási irányok. Elképzelhető ugyanis. tehát ez lehetne az optimális megoldás. A rendszer kezelése.

sIV = Drx + Dxy + Dry + 2 Drz = 50 + 40 + 80 + 2 * 30 = 230 km 5. útvonalhoz képest: a) S’ = s’. hogy ez az útvonal a raktömeg korlát miatt nem vehető számításba. s’’’= Drx + Dxz + Drz + 2 Dry = 50 + 80 + 30 + 2 * 80 = 320 km 4. Világos tehát. Dxz = 80 km. Y Dxy Dyz Dxz Z Drz R 22.Y.ábra Néhány a lehetséges útvonalak közül: 1.Dxy A két megoldás közötti útmegtakarítás: Vizsgáljunk meg egy olyan esetet. Amennyiben tehát semmilyen korlátozó feltétel nem lenne.Z) kell szállítani. Qz = 3t. Dry = 80 km. s’’ = 2 Drx + Dry + Dyz + Drz = 2 * 50 + 80 + 70 + 30 = 280 km 3. Qy = 4t. Az egyes célpontokba szállítandó áru tömege sorrendben: Qx = 2t. amikor egy raktárból három célpontba (X. Dyz = 70 km. Az sIV útvonalon – mely a második a megtakarítási sorrendben – az X és Drx Dry X A célpontoknak a raktárhoz és egymáshoz viszonyított távolsága: . A rendelkezésre álló fuvareszköz megengedett raktömege: Drx = 50 km. amelyek össztömege 9 tonna. s’ = 2 Drx + 2 Dry + 2 Drz = 2 * 50 + 2 * 80 + 2 * 30 = 320 km 2.s’’ = Dry + Drz – Dyz = 80 + 30 – 70 = 40 km b) S’’ = s’. Figyelembe kell azonban venni. Drz = 30 km.Dxz = 50 + 30 – 80 = 0 km c) S’’’= s’.Az első útvonal variáció hossza: s’ = 2 Drx + 2 Dry A második lehetőség hossza: (39) s’’ = Drx + Dry + Dxy Sxy = s’.sIV = Drx + Dry – Dxy= 50 + 80 – 40 = 90 km d) SIV = s’ – sV = Drx + Drz + 2 Dry – Dxy – Dyz= 50 + 30 + 2 * 80 – 40 – 70 = 130 km. Dxy = 40 km.s’’’= Drx + Drz . Qmax = 6 t. sV = Drx + Dxy + Dyz + Drz = 50 + 40 + 70 + 30 = 190 km A lehetséges útmegtakarítások az 1. útvonalváltozat volna az optimális. Az sV útvonalnál pedig egyszerre kellene felpakolni a gépjárműre mind a három megrendelő áruját. az 5. mert ehhez tartozik a legnagyobb útmegtakarítás. hogy a rendelkezésre álló gépjármű megengedett raktömege mindössze 6 tonna.s’’= Drx + Dry .

A sorrend itt is másként alakult. Az előző példánál maradva s’. így η = 0. s’’’ és sIV útvonalakhoz tartozó kihasználási tényezők értékei (ez a három járat elégíti csak ki a 6t-ás korlátot): k’ = 2t * 50 km + 4t * 80 km + 3t * 30 km / 6t * 320 km = 510 / 1920 = 0.27 k’’’= 810 / 1920= 0.52 Az sV járat futáskihasználtsága η = 160 / 190 = 0. A gép a gyorsaság kedvéért a bevitt távolság adatokból rögtön az útmegtakarítást számolja ki az általánosított Sn képlet segítségével. hogy egy három célpontból álló fuvarfeladatot a korlátozó tényezők figyelembe vételével a legrövidebb úton oldjunk meg. hogy a járat közben teljes kocsirakománynak megfelelő fuvart lehet még vállalni az üres szakaszokra. Be kell ezért vezetni egy új fogalmat.66. . Látható.42 kIV = 550 / 1380 = 0.4) szintén alacsony. Az alappéldában a feladat az volt. (200 km-en keresztül volt rakománya a járműnek a 280 km-es úton. a (raktömeg) kihasználási tényezőt (k).) Az s’’’ járat esetén η = 210 / 320 = 0. ahol a megengedett raktömeg csak részben van kihasználva. Világos azonban. Ez azt jelzi a management számára. hiszen gyakorlatilag elenyésző a vele szemben felmerülő költség.5. A kiválasztott útváltozathoz tartozó futáskihasználás elég alacsony (0.84. Az s’’ vonalon η = (50 km + 80 km + 70 km) / 280 km = 200 / 280 = 0. van-e áru a járművön vagy nincs. A raktömegkihasználás (k=0.) Érdemes megvizsgálni. míg a „raktömegtonnakilométer” a jármű megengedett raktömegének és a megtett kilométereknek a szorzata.71. hogy az így kialakult sorrend nem egyezik meg az útmegtakarítási sorrenddel. Az s’ útvonalon a hasznos és az üres kilométerek száma megegyezik. Ugyanakkor η már azt is figyelembe veszi. Terjedelmesebb feladat megoldásához már feltétlenül számítógép kell. hogy a fenti példában hogyan változott a gépjármű futáskihasználtsági mutatója. hiszen a lehetséges útvonalak száma igen nagy lehet. tehát az adott korlát figyelembe vétele mellett ez lesz az optimális megoldás.4. ami arra figyelmeztet. Ezeken a szakaszokon kiegészítő szállítási feladatok vállalásával a tevékenység eredményessége tovább javítható.az Y végpontokra szállítandó tömeget kellene egyszerre járműre rakni. sőt kisebb mint η. hogy járatok esetében a rakomány tömege pontról pontra változik. Az sIV teljesítése közben η = 120 / 230 = 0. hogy az út során túl a teljesen üres futásokon kívül még vannak szakaszok. szemben a saját eszközzel fuvarozó céggel.52). Az „árutonnakilométer” a járművön lévő áru tömegének és a vele megtett távolságnak a szorzata. amelynek bevétele majdnem tiszta gazdasági eredményként fog jelentkezni. ami összesen 6t. kézi módszerekkel is kezelhető. mely igyekszik ezt is kifejezni: (40) k = árutonnakilométer / raktömegtonnakilométer képlettel számolható. akinek a távolság megtakarításhoz fűződik érdeke. Nem foglalkozik viszont a gépkocsi teherbíró képességének kihasználtságával. (A vizsgált eset aránylag egyszerű. A korlátozó feltételek figyelembe vétele természetesen az így kialakuló sorrendben is a fentebb leírt módon történik. Fuvarozó cégnek ugyanis az eladott és üresen futott kilométerek aránya a fontos.

beállási távolság ATKM = QF * j s = dk + j + db (43) (44) Terítő / gyűjtő járat: QF A1 j1 QL1 A2 j2 j3 A3 QL2 25.) QF j A dk T dk = a telephelyről a fuvarfeladat kezdetéig mért ún.ábra b. hogyan alakul az egyes járat alapfajtáknál a futás-.5 db QL B 24. kiállási távolság db = a fuvarfeladat végpontjától a telephelyig mért ún.ábra .5 B QL 23.) QF j TA ATKM = QF * j (árutonnakilométer) QF = a felrakott áru tömege = QL= a lerakott áru tömege Qm = megengedett raktömeg T = a gépjármű telephelye j = szállítási távolság s = 2 * j (forduló hossza) (41) (42) η = j / 2 * j = 0. Egyszerű járat: a. illetve a raktömeg kihasználás.5 és k = QF * j / Qm * 2 * j ≤ 0.Vizsgáljuk meg.5 k = QF * j / Qm* (dk + j + db) < 0. ábra és η = j / dk + j + db< 0.

A kihasználási mutatók: η ≈ 1 és k ≤ 1.5 .QL1. Jól megválasztott váltópontok esetén szállítási időmegtakarítás is elérhető a módszer alkalmazásával. A4 = (QF .dk T db QL4 A4 j4 QL3 A1 = QF * j1.QL2. B telephelyig az Y és B-ből tovább az X konténert egy másik nyerges vontató (V2) viszi. és ∑ di = dk + db + da V2 V2 Y B A2 QF2 26.ábra X és Y konténerek.QL2) * j3.ábra η= j/i≤1 és k = A / Qm * i ≈ 0. mert nem jelenik meg például a szállásköltség. Gyűjtő (terítő) forgalom: Y V1 X η = j / j + ∑ di = j / i ≤ 1 és k = A / Qm * i ≤ 1 valamint j =∑ ji. A3 = (QF . Ez a megoldás javítja a járművezetők munkafeltételeit. amelyeket az A és B telephelyek között a V 1 nyergesvontató szállítja az ábra szerinti módon. A2 = (QF . mert nem kell az otthonuktól nagyon távol tölteni hosszú időt és csökkenti a költségeket.QL1) * j2 .QL3) * j4 Ai = árutonnakilométerek az egyes szállítási szakaszokon A =∑ Ai és j =∑ ji valamint i = dk + j + db (45) (46) Kapcsolt járat: QF1 A1 j1 da dk db j1 (47) (48) ahol: A =∑ Ai és i = j + ∑ di Váltójáratok: X X A V1 Y 27.QL1.

Nehezíti ezt az együttműködést a szállítási szakmában dolgozók munkafeltételeinek folytonos szigorítása (javítása). Ennek eszközei egyre inkább a (mobil) telefon. műholdas járműkövetés) és a számítógépes járattervezési programok. amely az oda-vissza irányú szállítások összekapcsolását optimálja. Ez legtöbbször más vállalatokkal. illetve a raktömeg kihasználás meglehetősen alacsony. A számítógépes járattervezési programokban gyakran előfordul a Jordan-Burns eljárás.ábra Összekapcsolás nélkül az R2 – X (dx2) utat egyszer rakottan. Tételezzük fel. melyek a járatkapcsolási probléma kezelésére is alkalmasak. illetve az két cég közötti elszámolási nehézségek. Az üresen futott kilométerek ebben az esetben: (49) Füo = dy1 + dx2 . Járatkapcsolások Mint a járattervezésnél láttuk. hogy η ≈ 1 és k ≤ 1.A B 28.ábra A gyűjtő / terítő forgalom a gyűjtő / terítő járatok végpontjai (A és B) között végez szállítást. Kiszámítja az összes lehetséges útmegtakarítást és azok közül a legnagyobb megtakarítást ígérő párokat összekapcsolja. Ilyen forgalmat bonyolít például a posta. az egyes országok korlátozásai a nemzetközi forgalomban. hogy az üresen. illetve alacsony kihasználtsággal megtett útszakaszokra más feladatokat vállaljon. hogy a fuvar. egyszer pedig üresen teszi meg egy teherautó és ugyan ez történik az Y – R1 (dy1) szakasszal is. fuvarozási adatbankokkal történő folyamatos együttműködést igényel. valamint a szállítások pontosságát hátráltató váratlan forgalmi akadályok. Az A – B pontok közötti szállításra jellemző. a különböző vállalatok együttműködési készségének gyakori hiánya. hogy két különböző raktárból (R1 és R2) szállítanak árut az Y és X célpontokba. raktárakkal. a számítógépes kapcsolat (elektronikus adatcsere. A jövedelmezőség javítása érdekében a fuvarozó elemi érdeke. a minden korlátozó feltételt kielégítő optimálisnak tekinthető járatok esetén is gyakran előfordul. Az egyik helyen összegyűjtött árut a másik helyen teríti és fordítva. X Y R2 R1 29. A probléma elvi megoldását az alábbiakban szemléltetjük.

A megtakarítási képlet segítségével csökkenő sorba állítják a lehetséges párokat és a legnagyobb megtakarítást ígérőket javasolják megvalósításra.R1 (dx1) szakaszt üresen.R2-t (dy2) üresen teszi meg egy jármű. az 1-3 és az 1-4 megrendelők. Három együttműködő raktár van (R 1 – R3) amelyek külön-külön rendelkeznek 3-4 ellátandó célponttal.dx2 + dy2 – dy1 A két járat összekapcsolása esetén az üresjárati megtakarítás: A rendelkezésre álló programok természetesen sok elosztó központ sok végpontja közötti járatok összekapcsolására alkalmasak. 1-3 1-1 1-4 R1 3-3 3-2 1-2 2-4 R3 30. a 2-3 és a 2-4. az 1-2. majd az X . és az R3–hoz a 3-1. a 2-2. a táblázatban vastagon keretezett részt!). Az összes üres futás ebben az esetben: (50) (51) Fü1 = dx1 + dy2 Sxy = Fü1 .Összekapcsolás után az R2 – X (dx2) utat rakottan.ábra Járat végpont R1 R2 R3 1 2 8 10 2 6 6 2 R1 3 6 5 9 4 8 2 8 1 10 4 3 2 12 3 7 R2 3 3 6 5 4 7 8 3 1 9 5 11 R3 2 3 5 7 3 6 9 5 2-3 R2 2-1 3-1 2-1 Az összes lehetséges párosítás elvégzése után legnagyobb megtakarításként a gép az R2 raktárhoz tartozó 4-es (2-4) végpont és az R3 –hoz tartozó 1-es célpont (3-1) összevonását javasolja (lsd. a 3-2 és a 3-3 végpontok tartoznak. mint a feladat optimumait. Az R1–hez az 1-1. A megtakarítási képlet szerint : Smax = 11 – 5 + 8 – 3 = 11 Az összekapcsolás az alábbiak szerint fog megtörténni: . A programok mátrixba rendezik az egyes végpontok távolságát a saját elosztó raktártól és a lehetséges többi raktártól is. ezt követően az R1 – Y (dy1) szakaszt ismét rakottan és az Y . Az összetartozó raktár és végpont távolságokon túl a mátrix tartalmazza ezen végpontok távolságát a másik két raktártól is. A következő ábra szemléltet egy elképzelhető esetet. az R2–höz a 2-1.Füo -= dx1 .

tehát összevonásuk értelmetlen. 8 R2 . a táblázat szürke celláit).3-1 5 11 2-4 R3 3 31.ábra A sorrendben a következő. A megtakarítás ebben az esetben: S=8–2+6–3=9 A gép szerint a további párosítási lehetőségek nem adnak megtakarítást. még megtakarítást adó párosítás a 2-3 és az 1-4 pontok összekapcsolásából adódik (lsd.

valamint • hogy a döntésekhez szükséges információkat megszerezze. valamint • a minőség mutatószámai. Amikor a mutatószámok elemzéséhez hozzáfogunk. melyek a munkatársak és az üzem műszaki berendezéseinek termelékenységét mutatják. először a szerkezet mutatószámait és bizonyos keretszámokat kell kidolgoznunk. • következtetés a racionalizálás lehetőségeire. MUTATÓSZÁMOK A logisztikai rendszerek összetettsége és a logisztikai teljesítményekkel szemben támasztott magas igények szükségessé teszik a célirányos tervezés. Ezenkívül fényt kell deríteni a költségek és teljesítmények közötti ok-okozati összefüggésekre. melyek • a teljesítendő feladatok nagyságára (a teljesítmény nagyságára és szerkezetére). hogy a logisztikai történésekről a lehető legfrissebb képet kapjuk. melyek a célok teljesítésének a mértékét segítenek megítélni. hogy pontosan meghatározzuk a teljesítmény vonatkoztatott nagyságát és az alapul szolgáló input / output kapcsolatokat.5. . A logisztikai költségek és teljesítmények adataiból képzett mutatószámok értékeinek értelmezése és elemzése csak a logisztika szerkezetének ismeretében lehetséges. • a gyenge pontoknak és azok okainak szisztematikus felkutatása. Előtte azonban röviden tekintsük át. E tevékenységek célja: • hogy a gazdaságosságot folyamatosan ellenőrizze a költségek és a teljesítmény előirányzott és teljesített eredményeinek összehasonlításán keresztül. • a feladatot ellátók számára és kapacitására (különös tekintettel a munkatársak számára és a tárgyi eszközök kapacitására). az ellenőrzés és a logisztikán belüli részterületek koordinációját. valamint • a vizsgált időszakra eső költségekre vonatkoznak. A következőkben a logisztikai mutatószámokat a fenti típusok alapján fogjuk megvizsgálni. lehetőségek és kockázatok korai felismerése. • a logisztika céljainak és felelősségi köreinek egyértelmű leírása. A költségek és a teljesítmények átfogó számítása és a logisztikai mutatószámok rendszere mind hozzásegít. hogy a logisztikai mutatószámok rendszere milyen fő célokat szolgál: • a logisztika fő céljai közötti konfliktusok optimális rendezése. szelektálja és előkészítse. melyek a következők: • a produktivitás mutatószámai. • az eltérések. Ez utóbbi előfeltétele.7. melyek az egyes meghatározott logisztikai költségek bizonyos teljesítményegységekhez fűződő viszonyát vizsgálják. • a gazdaságosság mutatószámai. az irányítás. A rendelkezésünkre álló adatokból különböző mutatószámokat lehet levezetni segítségül a logisztika irányításához. • a logisztika és egyes területei eredményeinek egyértelmű mérése.

• a logisztika munkatársainak teljesítmény szerinti értékelése.1. hogy a külső szállítók milyen gyorsan látják el a raktárt a termékekkel. érdemes megfontolni valamelyik berendezés megszüntetését.1. Megmutatja egy rendelés lebonyolításának átlagos költségét.és árumozgatás adminisztratív és fizikai feladatai. hogy a beszerzési logisztika milyen mutatószámokkal dolgozik. A rakodóberendezések kihasználtsági fokának mutatója: • A rakodóberendezések kihasználtsági foka százalékban kifejezve (= a rakodási idő x 100 / a használat lehetséges maximális ideje). 5.7. A beszerzési logisztika mutatószámai Az elosztási láncba épülő raktárak helyzetüknél fogva mind beszerzési. A beszerzés egészét általában a következő elemekre lehet bontani: • a piacorientált és szerződésekkel járó feladatok (beszerzés). • folyamatos segítség a logisztika rutinfeladatainak végzésében. Az alacsony produktivitást többek között a megfelelő segédeszközök hiánya vagy a rossz szervezés okozhatja. 5. A rakodóberendezések kihasználtságának megítélésekor a kapacitás felfutásait is figyelembe kell venni. Az érkező szállítmányok átvételére fordított összegek különbözősége miatt a munkatársak vagy az egyes időszakok produktivitásának összehasonlításánál különböző befolyásoló tényezőkre is tekintettel kell lenni. • az anyag. Az előző mutatószám reciprokaként is felfogható. hiszen kis mennyiségű megrendeléseknél a megrendelés értékéhez képest sokkal magasabb a beszerzés költsége.1. mind értékesítési tevékenységet folytat(hat)nak. 5. Az ügyfél kívánságaira való reagálás gyorsasága és rugalmassága nagymértékben függ attól. . ami az egészet gazdaságtalanná teszi. Ez azonban nem mindig elegendő információ. Végig kell azonban gondolni. hanem a naponkénti változásait is. Ezért ennek a mutatószámnak nemcsak az átlagát kell tekintenünk. • Az érkező szállítmányok átvételének időtartama (= az áruátvétel teljes ideje / az érkező szállítmányok száma hónaponként).2.7. hogy ez a lépés valahol nem okoz-e mégis olyan többletköltséget. mely az áruátvétel munkatársainak produktivitását minősíti. Ezért érdekes megvizsgálni.7. Ha egy telep különböző átvevőhelyein ugyanolyan rakodóberendezésből több üzemel alacsony kihasználtsági fokkal.1. A beszerzési logisztika gazdaságossági mutatószámai Az áruátvétel költségei küldeményenként: • Az áruátvétel költsége érkező szállítmányonként (= az áruátvétel összes költsége / a beérkezett szállítmányok száma havonként). A beszerzési logisztika termelékenységi mutatószámai Az áruátvételi produktivitással kapcsolatos mutatók: • A lebonyolított küldések munkaóránként számított száma (= az érkező küldemények száma / a munkaórák száma). Átlagos rendelési költség: • A rendelés beszerzési költsége (= az összes beszerzés költsége / a rendelések száma).

Mivel a beérkező anyagok várakozási ideje a bonyolítás teljes idejének részeként a tervben szerepel. Ezt a mutatószámot tovább lehet részletezni aszerint. Az újbóli beszerzés időtartama: . a három napnál rövidebb.) Hibás szállítások aránya: • A hibás szállítások aránya százalékban (= a hibás mennyiségű szállítások száma x 100 / az összes szállítások száma). Ha az áruk szállítása rendszertelen. nő a beszerzendő anyagok száma. A reklamációk aránya: • A reklamációk aránya százalékban (= a kifogásolt szállítmányok száma x 100 / az összes szállítások száma). A reklamációk esetleges magas aránya megköveteli. valamint a hét napnál hosszabb késések aránya). kiegyenlíthetjük a terhelést. A beszerzési logisztika minőségi mutatószámai Várakozási idő az áru megérkezésekor: • Átlagos várakozási idő az áru megérkezésekor. Különösen azoknak az elemeknek a megérkezésekor kell a várakozási idő rövidségét biztosítani.7. Ajánlatos e mutatószámot a késés nagysága szerint külön is kiszámítani (pl. egyes szállítókra. hogy a tervben szereplő időt ne lépjék túl. és időnként szélsőséges terhelés jelentkezik rövid időn belül. A beszerzési apparátus költségeit rengeteg tényező befolyásolhatja. hogy hányszor került sor szállítmány visszaküldésre a hibás szállítás. hogy részletesen elemezzük a reklamációért felelős szállító tevékenységét és hogy meghozzuk a megfelelő intézkedéseket. ha csökken a gyártási folyamat mélysége. a három és hét nap közötti. Pl. ha a szállítókkal és szállítmányozókkal fix határidőben állapodunk meg. illetve az egyes beszerzett cikkekre nézve is. késedelmes szállítás vagy mennyiségi probléma miatt. A késedelmes szállítás aránya: • A késedelmes szállítások százalékos aránya (= a késve érkező szállítmányok száma x 100 / az összes szállítmány száma). A beszerzések abszolút költségei között vállalatonként igen nagy eltérések mutatkoznak. mint sorozatgyártásnál. Attól is függenek a beszerzési költségek – és a disztribúciónál ezek a legfontosabb tényezők –. bizonyos anyagcsoportokra. Érdemes kiszámítani a reklamációk arányát egy időszak teljes vételi volumenéhez viszonyítva. fontos. Egyedi előállításnál sokkal több probléma adódik. A visszaküldések aránya: • A visszaküldések százalékos aránya (= a visszaküldött szállítmányok száma x 100 / az összes szállítmány). (Állandó időciklusú beszerzés.A vétel volumenének és a beszerzés költségének aránya: • A beszerzés költsége a vétel mennyiségének százalékában (= a beszerzési költség x 100 / vétel összes mennyisége).3. az áruátvétel és a számlák ellenőrzése ide tartozik-e) és hogy mit kell beszerezni (reklámeszközt vagy beruházási javakat). 5. a rossz szállítás. amelyekre sürgősen szükség van.1. hogy pontosan milyen feladatok hárulnak a beszerzési apparátusra (pl.

hogy milyen a szállítóeszközök kihasználtsága. A szállítási teljesítmény: • Szállítási teljesítmény (= az elfuvarozott áruk összes mennyisége.és kitárolás az anyagmozgatás témakörébe esik. A fuvareszköz által megtett út hossza nagymértékben függ a szükséges be. Éppen ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a mutatószámokat az egész tevékenység optimálásánál. 5. . az újbóli beszerzés időtartamának módosulása befolyással lehet a készlet nagyságára (biztonsági készlet vagy rendelési pont). a rendelés nem megfelelő lebonyolítása. a raktározás és a rendelkezésre bocsátás átlagos ideje). ami a szállítási költségek és az üresjáratok minimumra csökkentését. Az anyagok és áruk fuvarozása a térbeli távolságok áthidalását szolgálja. Alacsony kihasználtságuk a túlméretezett kapacitásra.és felrakás.és kirakodás gyorsaságától. melyek a szállítási és az anyagmozgatási tevékenységet jellemzik. valamint a raktárba történő be. A kihasználtság foka: • A fuvareszközök kihasználtsága százalékban (= a tényleges használatban töltött órák száma x 100 / a fuvareszköz használatban tölthető órái). A mutató azt az időtartamot jelzi.2.7. illetve megítélésénél. tömege / a fuvarozásra elhasznált összes idő). Miután ennek része a beszerzési átfutási idő. A járművekről való le. a fuvarozás gyorsasága). Ez pontosan megmutatja. Az újbóli beszerzés lassúságának többek között a hosszú szállítási idő. Jelentőségük elsősorban a saját járműparkkal rendelkező disztribútorok esetében van.és onnan elszállítják. valamint az eszközök alkalmazásának és idejének magas kihasználtságát jelenti. az üzemi körülményekhez való könnyű alkalmazkodás). Az anyagmozgatás és a szállítás termelékenységi mutatószámai A szállítás időtartama: • A szállítás időtartama szállítási megbízásonként (= a szállítás összes ideje / a fuvarozási megbízások száma). pl. amely a nem meglévő anyagok rendelkezésre bocsátásához szükséges. • nagy rugalmasság (a szállított cikkek széles skálája.7. 5. a szállítás nem megfelelő tervezésére vagy a nem megfelelő szállítási eszközök igénybevételére vezethető vissza. Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai A disztribúciós rendszerbe épülő raktárakba az árut be. A szállítási rendszer megtervezésének és irányításának célja: • a meglévő kapacitás maximális kihasználása. az anyagmozgatás szervezetlensége.• Az újbóli beszerzés átlagos időtartama (= a rendelés elindításának és a rendelés lebonyolításának ideje + átlagos szállítási idő + az ellenőrzés. de a saját és a szolgáltatásként igénybevett fuvareszközök gazdaságosságának összehasonlítására is fel lehet használni őket. A megtett út: • Az egy szállítóeszköz által megtett út (= megtett kilométerek száma / a szállítóeszközök száma). az ellenőrző eljárás nem kielégítő volta lehet az oka.2. • a szolgáltatás magas foka (a megbízások rövid várakozási ideje.1.

• Egyes járművezetőnként megtett út (= az összes jármű által megtett út összes hossza / a gépkocsivezetők száma. A gépkocsivezetők száma helyett a ledolgozott összes munkaórák számát is alapul lehet venni. A középértéktől való jelentős eltéréseket a célpontok közötti nagy távolság különbségek indokolhatják. Az átlagos javítási idő: • Az átlagos javítási idő (= a javításra fordított idő / javítások száma). A javítások átlagos idejének megítélésekor, pl. a munkatársak eredményének összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy a javítások nehézsége jelentősen eltérhet egymástól. 5.7.2.2. Az anyagmozgatás és a szállítás gazdaságossági mutatószámai Szállítási költségek: • A megbízásonkénti átlagos szállítási költség (= az összes szállítási költség / a megbízások száma). • Egységnyi tömegre számított fuvarozási költség (= az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege). • A szállítás költsége tonnakilométerenként (= az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege / a fuvareszközök által megtett összes út hossza). A szállítási költségek aránya: • A szállítási költségek az előállítás [vagy a gyártás költségeinek esetleg a beszerzési árának] százalékában (= a szállítás költsége x 100 / egy cikk előállítási költsége [gyártási költsége, vagy beszerzési ára]). Üzemeltetési költségek: • Az egyes fuvareszközök átlagos üzemeltetési költsége (= a szállítóeszközök összes üzemeltetési költsége / a fuvareszközök száma) Mivel típusonként jelentősen eltérhetnek ezek az értékek, minden típusra külön ki kell számítani ezt a mutatót. 5.7.2.3. Az anyagmozgatás és a szállítás minőségi mutatószámai A szolgáltatás foka: • A szolgáltatás foka százalékban (= a teljesített fuvarok száma x 100 / a megrendelt szállítások száma). A határidők betartása: • A határidők betartása százalékban (= nem pontos szállítások száma x 100 / összes szállítások száma). A balesetek gyakorisága: • A balesetek aránya százalékban (= a balesetek száma x 100 / megtett tonnakilométerek száma). Károk bekövetkezésének gyakorisága: • A károk bekövetkezésének gyakorisága (= a szállított összes áruban bekövetkezett károsodások száma / a megtett tonnakilométerek száma).

5.7.3. A raktározás és a komissiózás mutatószámai

Az egyes alkatrészek vagy termékek raktározása az anyagáramlás megszakítását jelenti. Mégsem küszöbölhető ki teljesen, mert a raktározás képes az anyagáramlás és anyagszükséglet között a mennyiség és/vagy az időzítés szempontjából egyensúlyt teremteni. Ugyanakkor biztonságot nyújt előre nem látható események kockázata ellen, lehetővé teszi a választék kialakítását, módot ad a spekulációra küszöbön álló áremelkedéskor és lehetővé teszi, hogy bizonyos termékek érjenek, vagyis minőségük javuljon. A komissiózás fogalma: a szükségleteknek megfelelően a raktárban több árucikkből részmennyiségeket állítanak össze a rendelkezésre álló összmennyiségekből (sortiment). Ma a raktározás jellemzői helyett a felhasználók kívánságai állnak a figyelem középpontjában. 5.7.3.1. A raktározás és a komissiózás (picking) termelékenységi mutatói A terület kihasználtsága: • A terület százalékos kihasználtsága (= a polccal borított terület x 100 / a raktár teljes területe). Megmutatja a raktár területének kihasználását. Mivel a kihasználtság foka döntő mértékben a raktározott cikkektől függ (pl. terjedelmes-e az árucikk vagy apró), nem lehet a mutatószám maximális értékét meghatározni. Ismeretében azonban végiggondolható, hogy ki van-e használva megfelelőképpen a raktár, illetve, hogy a raktár mérete nem lett-e időközben kicsi. A raktár belmagasságának kihasználtsága: • A raktár belmagasságának kihasználtsága százalékban (= a hasznosított belmagasság x 100 / a hasznosítható belmagasság). Ismeretében végiggondolható, hogy nem lehetne-e jobban kihasználni a raktár belmagasságát. A tér kihasználtsága: • A tér százalékos kihasználtsága (= a raktározott árucikkek térfogata x 100 / a polcok térfogata). A kapacitás kihasználtsága: • A raktári eszközök kapacitásának százalékos kihasználtsága (= az igénybe vett kapacitás átlaga x 100 / a rendelkezésre álló kapacitás). Ha ez a mutatószám kicsi, akkor felül kell vizsgálni a szervezést és a raktári eszközök kapacitását. Mérlegeléskor figyelembe kell venni a raktár terhelésének csúcspontjait. A raktári mozgatások: • A raktári mozgatások egy munkatársra eső száma (= az összes raktári mozgatások száma (pl. egy év alatt) / a raktári dolgozók száma). A komissiózás ideje: • A komissiózás megbízásonkénti ideje (= a komissiózásra fordított összes idő / a komissiózási megbízások száma). Megmutatja, hogy egy megbízás komissiózása átlagosan mennyi idő alatt megy végbe. 5.7.3.2. A raktározás és a komissiózás gazdaságossági mutatószámai A raktárhely költségei: • A raktárhely átlagos költségei (= a raktári berendezések összes költsége / a raktárhelyek száma). A raktári mozgatások költsége:

• Az egyes raktári mozgatások költsége (= a raktári személyzet és eszközök költségei / valamennyi áru összes be- és kimenetelének száma). Ez a mutatószám, ha megfelelőképpen finomítjuk, értékes információval szolgálhat arra nézve, hogy a megbízások mely mérete és fajtája jár aránytalanul magas költséggel. A raktár költségaránya: • A raktár százalékos költségaránya (= a raktár költsége x 100 / átlagos raktárkészlet). A raktározás költségét mutatja meg az átlagos raktárkészlethez viszonyítva. A korábban tárgyalt készleten tartási mutatótól annyiban különbözik, hogy a raktározás költségei között nem szerepelnek a készletekben lekötött tőke kamatai. Értéke az átlagos raktárkészlet aktuális nagyságával együtt változik. A raktározás költségaránya: • A raktározás költségaránya (= a raktár költségaránya + a raktárkészletben lekötött tőke kamata [százalékban]). A raktározási költségaránynak a rendelés optimális mennyiségének kiszámításakor van jelentőssége. Gyakorlatilag azonos a készleten tartási mutatóval. A komissiózási költségek megbízásonként: • A megbízásonkénti komissiózás költségei (= az összes komissiózás költsége / a komissiózási megbízások száma). 5.7.3.3. A raktározás és a komissiózás minőségi mutatószámai A komissiózási hibák aránya: • A komissiózási hibák százalékos aránya (= a komissiózásban elkövetett hibák x 100 / az összes komissiózás száma). A komissiózásban elkövetett hibák számát a rossz komissiózás miatt visszaküldött szállítmányok számával lehet mérni. Amennyiben magas ez a szám, érdemes felülvizsgálni a komissiózási szerződéseket, a munkatársak terhelését és a határidők szorítását, a személyzet képzettségét, valamint általában a bonyolítás szervezését. A határidők pontos betartása: • A határidők pontos betartása százalékban (= a határidők betartásával teljesített megbízások x 100 / az összes teljesített megbízás). Célszerű kiszámolni ezt a mutatót a késve, illetve az idő előtt teljesített megbízásokra. A raktározás teljesítésének foka: • A raktározás teljesítésének foka százalékban (= a teljesített megbízások x 100 / a beérkezett megbízások). Raktározási veszteség: • A raktározási veszteség az egyes időszakokban (pl. hónap). Ha ez túl magasnak bizonyul és a valószínű ok lopásra vezethető vissza, át kell vizsgálni a teljes szervezet felépítését. A készletszerkezet: • A készletszerkezet lehet lassan- vagy gyorsanforgó. 5.7.4. A disztribúciós logisztika mutatószámai

amiről korábban már volt szó. 5.Az elosztási logisztika a termelés és az értékesítés közötti kapcsolat. romlás). Célja. tehát az összes megbízás költségének és a teljes forgalomnak a hányadosát. anyagmozgatási és szállítási feladatot a termék megszületésétől a megrendelőig. Szállítási költségek: • Az egyes szállítási megbízások szállítási költségei (= a szállítási megbízások összköltsége / teljesített szállítási megbízások száma).4. miközben megtalálja az optimális állapotot egy bizonyos (a vállalat által meghatározott. Az egyes megbízások disztribúciós költségei: • Az egyes megbízások disztribúciós költségei (= a disztribúció összköltsége / megbízások száma) Átrakodási gyakoriság: • Készáruk átrakodási gyakorisága (= adott időszak forgalma / készáruk átlagos raktárkészlete). valamint az ehhez kötődő információs. Ha ismerjük e mutató átlagos értékét. az okot a lebonyolítás hatékonyságában. A feladat tehát a kiválasztott értékesítési utak optimális kiszolgálása. 5. • A megbízások teljesítésének termelékenysége (= a feldolgozott megbízások száma / a munkatársak száma vagy a feldolgozott megbízási diszpozíciók száma / a munkatársak száma). a megbízások struktúrájában. A disztribúciós logisztika termelékenységi mutatószámai • Az áruelosztás lebonyolításának termelékenysége (= a [pl. havi] feladások száma / a [pl.1. A megbízások teljesítésére fordított költségek részaránya: • A megbízások teljesítésére fordított költségek részaránya a forgalomból %-ban (= a megbízás teljesítések költségei / a megbízásban szereplő áruk összértéke).2. a munkatársak képzettségében vagy a vállalat többi funkcionális területéhez való kapcsolódási pontok kialakításában kell keresni. Ha az átlagos megbízási lebonyolítási költségek magasak. Gyakorlatilag azonos az időszak alatti fordulatok számával. hónap] alatt).hónap] munkanapjainak száma). A disztribúciós logisztika gazdaságossági mutatószámai Az ügyfélmegbízások teljesítésének költségei: • Az ügyfélmegbízások teljesítésének átlagos költségei (= a megbízások lebonyolításának összköltsége / feldolgozott megbízások száma). az adatfeldolgozási támogatottság mértékében. Az átrakási gyakoriság hatással van a raktározási és tőkelekötöttségi költségekre és a termékek minőségére (elöregedés. Magába foglalja az összes raktározási. • A szállítási megbízásonkénti szállítási idő (= időegység [pl. irányítási és ellenőrzési tevékenységeket. vagy az ügyfél által megkövetelt) szállítási szolgáltatás és a keletkező költségek között. .7. hogy a 6M elvnek megfelelően biztosítsa az áruk célbajuttatását.4.7. hónap] munka napjainak [esetleg óráinak] száma / a szállítási megbízások száma időegység [pl. meg lehet becsülni a szóbanforgó megbízás gazdaságosságát.

illetve rakodási hibák. A szállítás megbízhatósága a belső folyamatok megbízhatóságára mutat rá és ezzel együtt a szervezés megfelelő voltára. 5. valamint adott esetben – ha a termékek nincsenek raktáron – a gyártási időből tevődik össze. A szállítás megbízhatósága: • A szállítás megbízhatósága %-ban (= az adott határidőre kiszállított tételek x 100 / a szállítási tételek száma).7.5. Pótlólagos szállítások hányada: • A pótlólagos szállítások hányada %-ban (= a pótlólagos szállítások száma x 100 / összes szállítások száma).3. illetve a fuvareszközök nem megbízhatóak. a megbízások lebonyolítása nem elég hatékony. ami pénzbe kerül és forrásokat köt le. Ez az időtartam a megbízás teljesítésének idejéből.• A saját szállítások költségeinek viszonya az idegen szállítások költségeihez (= a saját fuvarok átlagos költsége / az idegen fuvarok átlagos költsége) 5. A mutató a kiszállításig eltelt időtartamot mutatja. Megfelelő . vagy az azonnal kiszolgált igények összértéke x 100 / a teljes rendelésállomány). Kifogásolási hányad: • A kifogásolási hányad %-ban (= a kifogásolt szállítások száma x 100 / összes szállítások száma). A disztribúciós logisztika minőségi mutatószámai Átlagos szállítási idő: • Az átlagos szállítási idő (= a megbízás beérkezésétől a kiszállításig eltelt idő [napokban]). hogy alacsony költségszint mellett optimális. Késedelmi hányad: • A késedelmi hányad %-ban (= a késedelmes szállítások száma x 100 / a szállítások teljes száma). A határidők nagyarányú be nem tartásának okai lehetnek: nem kielégítő mértékű a határidők ellenőrzése.4. Megmutatja az elosztás minőségi és mennyiségi megbízhatóságának mértékét. Szállítási készség: • A szállítási készség %-ban (= az azonnal kiszolgált igények száma x 100 / az összes igények száma. másrészt a tervszámokból képzett mutatókkal hasonlítunk össze. a kiszállítási raktár rendelkezésreállási idejéből. Téves szállítások hányada: • Téves szállítások hányada %-ban (= a téves szállítások száma x 100 / szállítások teljes száma). melyeket egyrészt egy korábbi időszakban mért hasonló mutatókkal. nem állnak rendelkezésre készletek. A logisztikus feladata tehát. A logisztikai mutatószámrendszer kialakítása Az ügyfelek logisztikai teljesítményeket igényelnek. a rendelkezésre álló készletek hibás elosztása. Az alkalmazott logisztikai eljárások szintjét mutatószámokkal mérjük. A pótlólagos szállítás oka lehet: a szűkös fuvareszköz kapacitás.7. az ügyfelek igényeit kielégítő logisztikai teljesítményt állítsanak elő.

illetve a tervhez való hasonlításon túl akkor tisztázhatjuk. Ha a saját logisztikai teljesítmény magasabb költségek mellett rosszabb. hiszen az áttekinthetetlenné tenné a rendszert. Így lehetőség van az egyes mutatók időbeli változásának és az egyes intézkedések hatásának tanulmányozására. mely szintén nem lehet bővebb 7 – 9 mutatónál. hogy a bemutatott lehetséges mutatók mindegyikét felvegyük. • A kialakítandó mutatószám rendszerbe az előző fejezetekben bemutatott mutatókból célszerű válogatni úgy. hogy gondosan válasszuk ki a legjellemzőbbeket. gazdaságossági és minőségi mutatók egyaránt. Éppen ezért nagyon fontos. hogy a vállalati eredmény optimális legyen. sürgős segítségre van szükség. az anyagmozgatási-szállítási és a raktározási. Azt a kérdést azonban. akinek a logisztikai teljesítményével valóban össze lehet vetni a mutatóinkat. Alkalmazásuknál természetesen vigyázni kell. jól tesszük. hogy a működési és egyéb feltételek hasonlóak legyenek. Az egyes szervezeti egységek vezetőinek nagyon fontos információkat tudnak nyújtani. ha más vállalatok ugyanilyen mutatóival is összevetjük. Két fontos dolgot kell szem előtt tartani: • a logisztikai teljesítmény sok tényezőtől függ. ha mindegyik működését egy-egy 7 – 9 mutatóból álló információs táblába foglaljuk. Elképzelhetetlen. valamint az elosztási tevékenység. hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek. Éppen ezért akkor járunk el. melyet táblázatba összefoglalva vezetői információs táblának is szoktak nevezni. a megelőző időszakhoz. A logisztikának ugyanis éppen az a célja. hogy azok a lehető legjellemzőbbek legyenek az adott tevékenységre és vállalatra. melyekben sok vállalat egységes elvek alapján megszerkesztett és kiszámított mutatószámai szerepelnek. Jól áttekinthető még a maximum 7 – 9 mutatóból álló információs tábla. szükség van egy (vagy több) olyan másik vállalatra. A felső vezetés számára azonban az egész raktári tevékenységet átfogóan jellemző információs táblát kell kidolgozni. Ma már léteznek olyan kutatóintézeti publikációk. . A mutatókat rendszeres időközönként meg kell határozni és felvezetni a táblába. ha először a felső vezetés információs tábláját készítjük el a vállalati célok felhasználásával és ebből bontjuk le az egyes tevékenységek információs tábláihoz szükséges mutatókat. helyesen. ezért egyetlen mutatóval nem lehet kellően jellemezni. hogy mennyire bizonyul jónak a logisztika. ahol még vannak javítási lehetőségek. maximum 7 – 9 mutatóból álló rendszerre. Ha a saját logisztikai teljesítményünk jobb. de amelyik a raktár összes felsorolt tevékenységének eredőjét adja. akkor meg kell határozni azokat a területeket. Szükség van egy viszonylag kevés. Tekintve. hogy az elosztási láncba ékelődő nagy raktárak esetében szétválasztható a beszerzési. mint egy hasonló más cégé és még a költségek is alacsonyabbak. hogy az egyes tevékenységeket úgy hangolja össze. A kiválasztott mutatók között feltétlenül szerepeljenek termelékenységi.költségszámítások alapján a logisztikai költségeket is kellő pontossággal meg lehet határozni.

.

8 2.20 3.3.27 3.3.1.. Áruszállítási rendszerek……………………………………………………………….3.3... A logisztikai irányítás és információs rendszere…………………………………….1.4 1. A logisztikai rendszerek alrendszerei……………………………………………………...1..27 3.3 1. Elosztási rendszerek………………………………………………………………….35 4..4. Szállítmányozás………………………………………………………………………….4.6 2. A tárolási módok megválasztásának szempontjai…………………………………….5..4.4 2.24 3.1. ………………………………………………………………. „D” csoport…………………………………………………………………………. Forgalomszervezési megoldások a szállítási láncban……………………………….4.15 2. Termelési logisztika………………………………………………………………….1.25 3.2.. Ellátási (beszerzési) logisztika………………………………………………………….3.2..2. Anyagmozgató rendszerek……………………………………………………………. Darabáru-raktározási rendszerek…………………………………………………….40 4.2.. Az anyagáramlás és az anyagmozgató rendszerek jellemzői…………………………19 3...3..2. tendenciája és jellemzői…………………….39 4.56 . A raktári folyamatok irányítása………………………………………………………. A raktárak csoportosítása…………………………………………………………….1.4.2. A termelési (gyártási) rendszerek…………………………………………………….19 3.33 4. Logisztikai rendszer……………………………………………………………………….1.22 3.22 3. A közlekedési alágazatok részaránya. Vállalati logisztikai rendszerek……………………………………………………………3 1.1.2.2..2..2. „F” csoport……………………………………………………………………………41 4. „C” csoport……………………………………………………………………………43 4.55 4. Termék és rakomány-azonosító rendszerek………………………………………….55 4.3.32 3..2.10 2.10 2.17 3.47 4.…………………………………………………………………………. A vállalati logisztikai rendszerek irányítási szintjei…………………………………..1. Raktári anyagmozgató rendszerek……………………………………………………24 3.3..3.2.1.14 2. Információs és irányítási rendszerek………………………………………………….2.2.5.3.3..1 1.23 3.4.3.. A just-in-time (JIT)-elvű anyagellátás…………………………………………………9 2.2. INCOTERM szokványrendszer………………………………………………………. Gyártástervezés és –irányítás…………………………………………………………12 2.2. Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztásának szempontjai………………………………………………………………………….21 3..55 4. Miért kell biztosítani az árut a fuvarozás idejére……………………………………..1.4.2.1. A vállalati logisztika főbb részterületei………………………………………………...28 3.2..1.30 3.. Nemzetközi szállítmánybiztosítás…………………………………………………….1.3... Elektronikus adatcsere (EDI) a logisztikai információs rendszerekben…………….2. A logisztikai feladatok megjelenése a szállítmányozásban……………………………37 4.19 3. A logisztikai teljesítmények és költségek elemzése.. Tengeri biztosítás és szállítmánybiztosítás………………………………………….. A vállalati logisztika fő részterületei………………………………………………………6 2..1. értékelése………………………..1.2.2. „E” csoport.1. Szállítási láncok……. A logisztikai rendszerek fejlesztése……………………………………………………17 2.1..1.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés a logisztikába……………………………………………………………………….2.1.4.1. Készletszabályozás……………………………………………………………………. Raktározási rendszerek………………………………………………………………. Legfontosabb kockázattípusok……………………………………………………….3.31 3..1..3. Vállalati elosztási (értékesítési) logisztika……………………………………………. Logisztikai ellátó-elosztó központok…………………………………………………16 2.2...

..4.1.1.74 4.5. A vám.6. Szállítmánybiztosítási szerződés…………………………………………………….3. A szerződés legfontosabb okmányai……………………………………………….3. Okmányos meghitelezés – akkreditív………………………………………………85 4.65 4.3.3.6. Import.. Vám……………………………………………………………………………………. A Lloyd’s hagyományos szokványai…………………………………………………62 4..92 4.2.és exportengedélyek………………………………………………………….2.4. Okmányos beszedvény (inkasszó)………………………………………………….5.1.60 4. A menetrendszerű fuvarozás……………………………………………………….3.5.és fiskális terhek kiszámítása………………………………………………. Fiskális terhek………………………………………………………………………67 4.80 4.6.6..1.2. Az LTA vagy légi fuvarlevél………………………………………………………. Különféle szállítási módok……………………………………………………………. A szerződés tartalma……………………………………………………………….63 4.6. Bankgarancia és bankkezesség……………………………………………………. Tengeri szállítás ……………………………………………………………………. Az akkreditív bemutatása…………………………………………………………….4.5.6. A légi fuvardíjak árszabása…………………………………………………………77 4..1..7.3. Az exportszámla………………………………………………………………………95 ..6.4.5.65 4.5..4.2 Légi szállítás…………………………………………………………………………. A biztosítási kötvények típusai…………………………………………………….1.66 4.83 4.1.4.3.1.4. Felfüggesztő rendelkezések…………………………………………………………. A bankműveletek költségei………………………………………………………….2. A szerződésben résztvevő felek…………………………………………………….3...1.6.2.3.3.6..66 4.78 4.1.3.3.. Politikai kockázatok………………………………………………………………. Fizetési módok és garanciák nemzetközi ügyletekben…………………………………81 4.5..3.. A fizetési mód megválasztásának alapkérdései………………………………………81 4.5.6.62 4. A közös hajókár………………………………………………………………………64 4. Elvámolás…………………………………………………………………………….5...4.72 4..3.6..4.5.83 4..2.59 4.4. Fuvarozási kockázatok – Institute Cargo Clauses (ICC) …………………………. Hajóbérlet…………………………………………………………………… …….5. Fizetési módok……………………………………………………………………….3. A különböző tarifák……………………………………………………………….2.4.3.2.5.1..5.4....2.4.60 4.58 4.68 4.6.2..65 4.77 4.1.5.5.59 4..2. Intermodális fuvarozás…………………………………………………………….72 4.76 4.2.. A nemzetközi szállítmánybiztosítás alapfogalmai……………………………………57 4.. Vám…………………………………………………………………………… ……66 4.2.4.92 4..93 4.2.

7.2.132 5.162 5..7.143 5.. Logisztikai alvállalkozók alkalmazása…………………………………………….2.105 5.1. A raktározás és a komissiózás minőségi mutatószámai………………………….159 5.. A különböző számlaformák………………………………………………………. Különböző szakterületek elosztási rendszerei………………………………………107 5.2..4.3.127 5.1.5..105 5. Változó mennyiségek beszerzése állandó időközönként………………………….3. Szállítás az elosztási láncban………………………………………………………….1.159 5.7. A beszerzési logisztika gazdaságossági mutatószámai………………………….7.1.133 5.2.4.6.118 5. Az anyagmozgatás és a szállítás minőségi mutatószámai……………………….. A raktározás és a komissiózás gazdaságossági mutatószámai……………………161 5.1..3.1. A raktározás és a komissiózás (picking) termelékenységi mutatószámai……….4.95 5.4.3..1.5.7..122 5....108 5..95 4.2.2.5..2. Raktártervezés……………………………………………………………………….. A közúti fuvarozás szabályozása az EU-ban és Európában……………………….. Mutatószámok…………………………………………………………………………156 5.122 5.5.3.138 5. A raktározás és a komissiózás mutatószámai……………………………………….7. Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai…………………………………….6.3. Származási bizonyítvány……………………………………………………………….95 4.6.7. Raktár típusok az elosztási láncban……………………………………………….2.2.6. A szállítás önköltségének számítása………………………………………………..7. A beszerzési logisztika minőségi mutatószámai………………………………….2.160 5. A beszerzési logisztika mutatószámai……………………………………………….1. Azonosítás………………………………………………………………………….1.4..3. A raktári nyilvántartás……………………………………………………………….128 5.7..3.157 5.6..127 5.158 5.2.1.3.6. Disztribúció – elosztási vagy értékesítési logisztika……………………………………103 5.1.2.1.1..157 5.1.138 5. Az utánpótlás meghatározása…………………………………………………………112 5.7..7..6.2. Állandó mennyiségek beszerzése változó gyakorisággal…………………………..136 5.7.7. Közúti szállítás főbb jellemzői………………………………………………………138 5.1.161 5.5.4. Járattervezés…………………………………………………………………………146 5.3. Az anyagmozgatás és a szállítás gazdaságossági mutatószámai…………………160 5.2. Az elosztási láncba illeszkedő raktárak helyének kiválasztása……………………. Raktári rendszerek az elosztásban…………………………………………………….1...1.. Raktári nyilvántartási rendszerek……………………………………………………..4... A beszerzési logisztika termelékenységi mutatószámai………………………….7.1.. A készletezési költségek…………………………………………………………. Raktárak méreteinek meghatározása………………………………………………..123 5.1.157 5.7. A disztribúciós logisztika mutatószámai……………………………………………. A számlázás pénzneme…………………………………………………………….3.3..160 5.7. A disztribúciós logisztika termelékenységi mutatószámai………………………. Készletezési és készleten tartási költségek………………………………………….2. Az anyagmozgatás és a szállítás termelékenységi mutatószámai……………….163 . A készleten tartási költségek……………………………………………………….2.162 5.115 5...2.

A disztribúciós logisztika minőségi mutatószámai……………………………….2. A logisztikai mutatószámrendszer kialakítása………………………………………164 Irodalom…………………………………………………………………………………….164 5.7.7.4.166 .3.163 5.7.5.. A disztribúciós logisztika gazdaságossági mutatószámai………………………..4..5.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful