P. 1
statfogalmak

statfogalmak

|Views: 77|Likes:
Published by Ladányi Norbi

More info:

Published by: Ladányi Norbi on May 04, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/04/2011

pdf

text

original

STATISZTIKAI FOGALMAK

Aggregálás: a sokaság egyedeinek összesítése valamilyen közös mértékegységben. Lajstrom: a sokaság egységeinek felsorolása azok jellemz ivel együtt. Statisztikai sor: a sokaság egy ismérv szerinti tömör jellemzése. Leíró sor: a lajstrom egy sora, különböz fajta adatokat tartalmaz. Összehasonlító sor: a sokaság egységeinek egy ismérv szerinti térbeli vagy id beli összehasonlítása. Csoportosító sor: a sokaság egységeinek egy ismérv szerinti csoportosítása. Gyakorisági sor: az ismérvváltozatok el fordulásaink, gyakoriságainak feltüntetése. Statisztikai tábla: a statisztikai sorok meghatározott rendszere. Egyszer tábla: csoportosító sort nem tartalmaz, összegrovat nincs benne. Csoportosító tábla: csoportosító sort is tartalmaz, csak egyirányú összegzés van benne. Kombinációs tábla: legalább kétféle csoportosítást tartalmaz egymással kombinálva, legalább kétirányú összegzés van b enne. Tábla dimenziószáma: a legtöbb szempontból csoportosított adat egyidej leg hány statisztikai sornak a tagja. Viszonyszám: két egymással valamilyen összefüggésben lév statisztikai adat hányadosa. Megoszlási viszonyszám: a rész viszonya az egészhez. Összehasonlító viszonyszám: azonos sorból származó adatok egymáshoz való viszonyítása. Koordinációs viszonyszám: a rész viszonya a részhez. Dinamikus viszonyszám: az id sor adatainak hányadosa, egy kitüntetett id ponthoz (bázis) vagy az el z értékhez (lánc) viszonyítva. Intenzitási viszonyszám: különböz mértékegység adatok hányadosa, az egyik egy egységére a másik hány egysége jut. Grafikus ábra: a sorok és táblák információtartalmának megjelenítése képi formában. Kördiagram: a megoszlás ábrázolása körcikkek segítségével. Oszlopdiagram: összehasonlítás az oszlopok magasságával. Osztott oszlopdiagram: a csoportosító sorok ábrázolásának eszköze, az összehasonlítandó oszlopon belül a megoszlás területarányos ábrázolása. Vonaldiagram: id sorok adatinak koordináta-rendszerben való ábrázolására szolgál. Pontdiagram: két egymással összefüggésben lév mennyiségi ismérv értékeinek ábrázolása koordináta-rendszerben. Kartogram: területi sorok ábrázolása térképen, az egyes régiók eltér színeivel érzékelteti a közöttük lév különbséget. Kartodiagram: területi sorok esetén alkalmazható, az egyes földrajzi egységek adatait a térképen elhelyezett diagrammal ábrázolja. Ponttérkép: területi sorok szemléltetésére használható, a pontos s r sége az adott területhez tartozó adat nagyságát mutatja. Piktogram: figurális ábrázolás, mely a jelenséget megtestesít különböz nagyságú figurák alapján fejezi ki a nagyságrendi relációt. Relatív gyakoriság: a gyakoriságból számított megoszlási viszonyszám.

Változás átlagos üteme: az id szakról id szakra bekövetkez hányadosok mértani átlaga. Korrigált gyakoriság: nem egyenl osztályközös gyakorisági sor esetén egyenl hosszúságú osztályközre arányosan átszámolt gyakoriság. a szóródás összehasonlítására szolgáló mér szám. Medián: az ismérvértékek rangsora alapján a középs helyen álló érték. Kronologikus átlag: speciális számtani átlag. a kumulált relatív gyakoriságokhoz tartozó kumulált relatív értékösszegek alakulását mutatja. amellyel az osztályközbe es értékeket jellemezzük. Korreláció: mennyiségi ismérvek közötti sztochasztikus kapcsolat. harmonikus. Osztályközép: az osztályköz középs értéke. mely az osztályközéps köz rendelt gyakoriságoknak megfelel pontok összekötése alapján adódik. Középérték: az ismérv jellegzetességeit egy számban tömörít érték. Helyzeti középérték: az adatok elhelyezkedéséb l adódó középérték.Értékösszeg: ismérvértékek összege. az értékekhez a gyakoriságnak megfelel magasságú. leggyakoribb érték. rész. Átlagfajták: számtani. Relatív szórás: az átlag százalékában kifejezett szórás. Korrelációs tábla: a sokaság egyidej leg két mennyiségi ismérv szerinti kombinált csoportosítását tartalmazza. Terjedelem: a legnagyobb és legkisebb ismérvérték távolsága egymástól. mértani és négyzetes átlagok. Részekre bontott sokaság: a sokaság küls szempont szerinti megbontása.és összetett viszonyszámok. mely az állapot id sor átlagolására szolgál. Lorenz-görbe: a koncentrációt szemléltet négyzet alakú ábra. az ismérvérték és gyakoriság szorzata. Rész.és f átlagok: a részenként és a sokaság egészére számított mutatók. mert az ismérv értékeit egy küls szempont befolyásolj. egymás mellé illesztett oszlopdiagramot rajzolunk. Szórás: az átlagtól vett átlagos eltérés. a gyakoriságok kis hányadához az értékösszegek nagy hányada tartozik. Átlag: számított középérték. Szóródás: az ismérvértékek különböz sége. Gyakorisági poligon: speciális vonaldiagram. Módusz: a tipikus. Az összetett viszonyszám a részviszonyszámok . Pontdiagram: a korreláció grafikus képe. az összes ismérvérték függvénye. Osztályközös gyakoriság: az ismérvértékek egyértelm intervallumokba sorolása után az intervallumba es egységek gyakorisági sora. Heterogén sokaság: a sokaság egy ismérv szerint er sen különbözik. Gyakorisági görbe: nagyon rövid osztályközök esetén a hisztogram rajzolt folytonos vonal. Változás átlagos mértéke: az id szakról id szakra bekövetkez különbségek számtani átlaga. Hisztogram: a gyakorisági sor ábrája. Koncentráció: az ismérvértékek különböz sége következtében keletkez jelenség. Kumulálás: a sorok elemeinek lépésenkénti összeadása. osztályközös gyakoriságnál a gyakorisági görbe maximumhelye.

Standardizálás: az a statisztikai módszer. K=K¶+K¶¶ illetve I=I¶·I¶¶. I¶ részátlag index: a részátlagok különböz ségének átlagos hatása az eredeti mértékegységben. illetve %-ban. vagy számlálóval súlyozott számtani átlagaként számolhatóak. I f átlag index: a két tényleges f átlag különbsége. . K¶¶ különbség. amelyben a súlyok és a részátlagok id ben vagy térben különböz helyr l származnak. a részhatás és az összetételhatás együtt.nevez vel súlyozott számtani. illetve hányadosa. melynek segítségével két f átlag vagy összetett viszonyszám összehasonlításakor a részhatást és az összetételhatást kimutatjuk. illetve %-ban. K különbség. I¶¶ összetételhatás-index: a súlyarányok (összetétel) különböz ségének hatása az eredeti mértékegységben. K¶ különbség. Standard f átlag: fiktív f átlag.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->