Állatnevet visel erdélyi településnevek

Marosludas
A Maros megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján húzódik végig, a Mez ségi-patak és a Maros egybefolyásánál, Nagysármás ± Kissármás útkeresztezodésnél, 45 km-re Marosvásárhelyt l, 12 km-re Radnóttól, 26 km-re Tordától és 40 km-re Nagysármástól. A város a Marosvásárhely - Székelykocsárd és Marosvásárhely -Nagysármás - Beszterce vasútvonalakon fekszik. 1333-ban Ludas néven említik el ször. 1960-ban nyilvánították várossá. Az egykor magyar többség település központjában a magyar történelmi egyházak templomai, a a református és római katolikus templomok állanak. A trianoni békeszerz désig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott. Lakossága 1910-ben 4632 lakosából 3116 magyar, 1385 román volt. 1992-ben 16 000 lakosából 11 550 román, 3913 magyar, 523 cigány, 14 német volt. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következ : Románok ± 12 190 (69,66%) Magyarok ± 4 414 (25,22%) Cigányok ± 857 (4, 89%) egyéb nemzetiségek 36 Összesen: ± 17 497 (100%)[4] Látnivalók [szerkesztés] Bánffy-kastély Református templom Római katolikus templom (alább marosludasi képek)

.

hogy szabad székelyek települése volt. a Töm patak eredeténél fekszik. A nagy Ä Csókás´ erd fokozatos kiírtása biztosította a megélhetéshez szükséges földet több mint 430 éven át. és azt is. SZÉKELYCSÓKA elnevezéssel 1851-t l találkozunk. tehát a Székelyföldön található. Az els hivatalos oklevelek által említett három kapuból. de a ÄCsóka´ szó mindig kísérte. vagy egy Csóka nevü személyt l kaphatta. Függetlenségüknek és szabadságuknak védelmét jelentette az a sz k völgy. és 1567-t l többször változott. és közigazgatással. Ekkor kapta meg igazi. mely név tükrözi azt a tényt. A falu keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. megérdemelt nevét. önálló egyházzal. hogy Marosszéken. A település nevét a Csókás erd t l. iskolával. .Székelycsóka Szabad székelyek ottthona volt a falu már 1567 el tt. mely a Nyárád alsó vidékének egy kis haránt völgyében. de az 1567-ben készült Registerben Marosszék falvai között már mint önálló település sorolják fel CHJOKAFALVA (Csókafalva) néven 3 kapuval. az évszázadok folyamán közel 600 lélekszámot kitev település lett.

Székelycsókai képek .

Mai református temploma 1798-ban épült. A trianoni békeszerz désig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. Régi református temploma a 17. században épülhetett. . században népesülhetett be. 1992-ben 471 magyar lakosa volt. a Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összeköt megyei úton. Határában számos skori. A falutól délnyugatra a Galathtet nev magas hegycsúcson állt egykor Galath vára. A legenda szerint a tatárok elfoglalták és ide hordták össze rablott kincseiket melyet a vár beomlott pincéi riznek. korábban Golumba Mic ) Fekvése :Székelyudvarhelyt l 22 km-re délnyugatra a Nagy-Küküll bal partján. népvándorláskori földvár. melynek kövei a hegyoldalon még megtalálhatók. A Küküll jobbpartján emelked Várkapuszádán a hagyomány egykori er döt tart számon. amely eltér a kistérség többi falvaiban fellelhet faragott székely kapuk stílusától. de újraépült. felfedezhetik a Rák-tava sejtelmes valamint fest i környezetét és elmondhatják.Kisgalambfalva GALAMBFALVA község Galambfalva községet Kisgalambfalva és Nagygalambfalva alkotják. hogy Kányádi Sándor szül falujában jártak. A falu 1790-ben és 1830-ban teljesen leégett. mely települések a Nagyküküll jobb és bal partján helyezkednek el. A községet 1334-ben Galamb néven említik el ször. 1910-ben 664. az 1661-es török pusztításkor megrongálódott. A viszonylag nagy alapterület vár a székelyek egyik határvára volt. A falu a 13. 1790-ben ez a templom leégett. Az utcákon végighaladva szembet n a községre jellemz hatalmas k kapuk sokasága. Kisgalambfalva (románul Porumbenii Mici. a Kisgalambfalviszoros bejáratánál fekszik. Nagygalambfalván pedig megtekinthetik a település csodálatos református m emléktemplomát. Nagygalambfalához tartozik. római és népvándorláskori emlék került el . Története: Területe sid k óta lakott. de kijavították. A községbe látogatók megismerkedhetnek a székely népviselet készítésének fortélyaival.

Kisgalambfalvi képek .

Farkas István.Kisgalambfalvi képek Kisgalambfalvának is van els világháborús emlékm ve: az akkor mintegy 670 lakosú falu 26 h si halottat adott az országnak. Török Sámuel. és egy Bajza József-idézet. a h s fiak.. ami mellesleg több székelyföldi katonai emlékm r l visszaköszön: Nyugosznak k.. Miklós. Zsigmond József . Simó János. Szabó Ákos. Varga Dénes. Sándor M. József. Márton Mihály. de arányaiban ez annyit tesz. Török Ferenc II. Török Albert. Miklósi Lajos. Jakab Sándor. Kovács János. És akkor lássuk a neveket: Antal Mihály. mintha az akkor nagyjából 1. Kovács Gy. Tényleg senkit nem szeretnék számokkal fárasztani. Vaszi Sándor. Miklósi Ferenc. dúló csaták után. Minden ötödik. Sándor L. János. Kisgalambfalva feln tt férfilakosa közül minden ötödik meghalt az els világháborús frontokon. de az errefelé él emberek nem a b beszéd ségükr l híresek: A Hazáért. Csomor Albert. Majd a két évszám. Demeter Mózes. Petre Lajos. Szappanyos Sándor.2 milliós Budapest 47 ezer katonát veszített volna. Gábor Miklós. A felirat nem valami szószátyár. Simó Lajos. Sándor L. És ez az arány a második világháborúban gyakorlatilag változatlan maradt: 24 h si halott a 700 lakosból. Török Ferenc I. Miklós.

Kisgalambfalvi világháborús emlékm .

Fekvése Székelyudvarhelyt l 13 km-re északnyugatra a Nyikó nev patak két partján. németül Wolfsdorf) falu Romániában Hargita megyében. Mig a gabonáját ottan meg örölék. Azok közül egynek volt itt benn egy malma.. Így a farkas lakta névb l eredhet a Farkaslaka név. És Farkaslakának a helyet nevezték.. a Gordon-tet nyugati el terében fekszik. és az rizetlenül hagyott lovakat megtámadták. És annak létezett tizenhat lakosa.. Vissza menve buson panaszlá többinek. Szervátiusz Jen és Tibor alkotása. A' sok farkasokat lakokbol elüzték. Bonda János err l így ír Farkaslaka közönség leírása cím beszámolójában: ". els román neve 1854-b l való: F rca l c . 's az egy kantzájával szerencsétlen leve. Azok közül egyik rölni béjönne. kés bb F rc sf l u. Szül háza emlékmúzeum .Itt a határunkon volt egy Péterfalva. És a malom mellöl az erd t kiírtni. Hova a többi mind rölni bejárna. A Fels -Nyikómente legjelent sebb községe. Rendre egymás után oda helyezkedtek. Nevének eredete A település neve eredhet a régi pogány id kb l a farkas totemállat nevéb l.Farkaslaka Farkaslaka (románul Lupeni. Feltalálák azt. Okoskodtak. amelyek néha a faluba is bemerészkedtek. viszont a hagyomány szerint a közeli erd kben sok farkas lakott. sírja két cserfa között a templom mögött áll. hogy jöjjenek bé lakni. Mivel a farkasok falásig meg evék.. Tamási Áron (1897-1966) székely író szül faluja. síremléke egy kvarcitk domborm .Ä Itt született 1897-ben Tamási Áron író. Ugy is tettek ök mind irtván épitettek. hogy már azzal mit tegyenek.[3] A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas).

Farkaslaki képek .

529 román és 5 német volt. A szoros bal oldalán magasodó Ürmös-Tepejen egy másik vár csekély maradványai látszanak. 1377-ben Racus néven említik el ször. Négy saroktornyos várkastélya romos állapotban áll. 117 román.Alsórákos Alsórákos (románul Raco . 1992-ben kezdték restaurálni. melynek romjai ma is láthatók. szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében. a régi templom maradványai beépültek az új templomba. A tatárjárás el tt valószín leg beseny település volt. A falunak már a középkorban is volt temploma. A trianoni békeszerz désig Nagy-Küküll vármegye K halmi járásához tartozott. 1624-ben építtette Sükösd György mezei kapitány. Látnivalók Református er dtemploma 1676 és 1686 között épült a Kövesoldal tetején. Mátéfalva tartozik hozzá. Unitárius temploma 1673 és 1675 között épült a Kalamár-hegyen. A falutól félórányira az Olt szorosának jobb oldalán emelked hegyormon vár maradványai találhatók. Római katolikus temploma 1936-ban épült. . 1910-ben 1973 lakosából 1844 magyar. 7 német. Ortodox temploma 1864-ben épült. mely elpusztult. 1992-ben társközségével együtt 2996 lakosa volt. németül Ratsch. 2 szlovák volt.1918-óta elhanyagolták és fokozatosan pusztult. 657 cigány. Kissé távolabb a Mihályk 1500 m magas sziklaormán állott Mihályvára. melyb l 1804 magyar. 1831-ben újjáépítették. kaputornyán a kastélyt átépít Bethlen Sámuel kígyós címere látható 1700-as évszámmal.

Alsórákosi képek .

Ezután textiliparát államosították és egyetlen állami vállalatba vonták össze. 1513-ban említették el ször takácscéhét. 1960-ban az itt gyártott sz nyegeket a világ harminc országába exportálták. szeptember 20-a és 26-a között a német és román csapatok környékén vívták az ún. a gyapjú mellett selymet és gyapotszálat is feldolgoztak. Szeben megyében. 1806-ban nyert ismét vásártartási jogot. 1946-ban kapott városi rangot. 1438-ban. ruhákat és ágyhuzatokat állítottak el . 1323-ban már civitasként említik. németül Heltau. 2002-ben 15 303 f b l 14 789 román. vagy magyar nevével párhuzamos jelentés (Halte középfelnémet 'disznólegel '). Rákóczi György privilégiumokkal látott el. 1944-ben 176 kisebb-nagyobb textilipari m helye m ködött. Nevének eredete Német neve vagy a Halde ('lejt ') és az Au ('berek') szavak összetétele. század végén. Csiznedie mare és Nagy Disznód (1781)[4]. Története A 13. 2194 evangélikus és 154 ortodox vallású volt. A 18. A 19. A 14. Diznow (1366). de itt árusították híres savanyúkáposztáját (Hêiltner Krojt) és ízletes cseresznyéjét is. 1457-ben. Gyznoyo és Helta (1323). 1841 és 1862 között tizenkét t zvész pusztította. f ként a medgyesi kovácsok konkurenciája miatt hanyatlott le. Ruetel (1223). 153 református. Disznód (1733). 1900-ban 3189 lakosából 2338 volt német. 1442-ben. F ként sz nyegeket. Történeti névalakjai: Riuetel (1204). Ez volt az egyetlen ilyen iskola az akkori Magyarországon. 1850-ben 2361 lakosából 2202 német és 148 cigány nemzetiség . Már az 1950-es években megindult a szász lakosság kivándorlása Németországba.Nagydisznód Nagydisznód (románul Cisn die. Csiznedia (1826)[5] és Csisznedie (1839). a világháborús hadifoglyok és a Szovjetunióba deportált. 1916. . 1475-ben kovácsai megkapták a sarlóárusítás monopóliumát a Királyföldön. mely eredetileg patakját jelölte. 1838-ban manufaktúrái 1400 fonómunkást foglalkoztattak a szomszédos. 293 német és 165 magyar nemzetiség .[3] A román név a középkori magyar Gyisznajó névb l keletkezett. század els felében ötszáz céhes mester foglalkozott a posztókészítéssel és szövéssel. 14 027 ortodox. 1894-ben indult meg a Nagyszeben±Nagydisznód vasútvonal és 1896-ban a códi vízer m b l bevezették az elektromos áramot. 1888-ban a gyapjúszöv társaság (a takácscéh utóda) alapította textilipari szakiskoláját. amelyet kés bb I. A cigányok voltak a város pásztorai. Az erdélyi posztótermelés egyharmadát adta és az évi átlagosan 1 millió 250 ezer kilogramm gyapjúból itt készítették a posztót ("sz rvég") a debreceni cifrasz rhöz ± évi 200 ezer sz rre elegend t. 592 román és 238 magyar anyanyelv (164 f katona). kés bb Németországban letelepedett helyi származású férfiak családegyesítése formájában. században 24 heltaui diák járt a bécsi egyetemre. 503 szöv székkel és 36 850 orsóval. 1750-ben 383 családf jéb l 230 volt takács és itt dolgozott az erdélyi takácsok több mint fele. Helthaw (1428). Az 1857-es népszámlálás szerint lakosságának 35%-a volt idegen illet ség . f ként román falvakból. Nagyszebent l 15 km-re délre. Ett l kezdve három évszázadon át az itt készült sarlókról és kaszákról volt híres. nagyszebeni csatát. Erdélyben. Helthena (1395). amelyet 1894-t l a magyar állam is támogatott. szászul Hielt) város Romániában. századi gyapjúkonjunktúra idején földrajzi helyzete Erdély legfontosabb takácsközpontjává tette. 1931-ben a brassói Wilhelm Scherg cég állított fel benne posztógyárat. 145 görög katolikus és 122 római katolikus vallású. 385 evangéliumi keresztény és 311 evangélikus vallású. Ez az iparág a 18. Vásárai nemcsak a gyapjú felvásárlására jelentettek alkalmat a takácsoknak. a Csindrelhegység lábánál fekszik. 2304 evangélikus. 1490-ben és 1493-ban a török pusztította. 453 ortodox. századtól szász lakosságú település.

Nagydisznódi képek .

Nevének eredete Neve valószín leg az alapító Bogár nev székely családtól származik. A trianoni békeszerz désig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. A hagyomány szerint Bogár András és Bogár Simó alapította. Közigazgatásilag Farkaslakához tartozik.Bogárfalva Bogárfalva (románul Bulg reni) falu Romániában Hargita megyében. Fekvése A falu Székelyudvarhelyt l 11 km-re északnyugatra a Bogár-patak völgyében Szentlélekkel összen ve fekszik. . 1910-ben 439 magyar lakta. Története 1566-ban Bogartfalwa néven említik el ször. 1992-ben 270 lakosából 269 magyar és 1 román volt.

Bogárfalvi képek .

18 cigány és 6 román volt. Kendereskert±árka.[3] Nevének eredete Nevének eredete Kiss Lajos szerint a személynévként is használt Äkánya´ madárnévnek a ±d képz s származéka. A falu belterületét az északra folyó Hodos±pataka szeli át. különösen a térség északi településein. szerkezetét tekintve kis dombvidéki halmazfalu. a Kiscsere±patakával és a Deng -árkával.Egykor kolostor is tartozott hozzá. a mai templom építésekor bontották le. ". Fels boldogfalva (11 km). köveit felhasználták az új templom építéséhez. amely a Régi temet nev helyen feküdt és Jásfalvával közös volt. A Hodos±patakba ömlik jobbról (keletr l) a Setét±patak. 550±575 m tengerszint feletti magasságban. A falu határában számos védett növény található: nárcisz. Nyugaton az Er s-tet (777 m) emelkedik. délen a Berecki±tet (659 m) és az rhegy (756 m) képez határt Petek felé. A trianoni békeszerz désig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. A legközelebbi községközpontok: Székelyderzs (5 km). melynek déli folyása már Hidegség±pataka néven ismeretes (ez pedig Berecki±patak néven a Petekt l délnyugatra es Ver fény±tet (735 m) északi oldalából ered). lila vadliliom. . a hagyományt Orbán Balázs jegyzi fel a pálos kolostorról. A falunak 1910-ben 443 magyar lakosa volt. Az évi középh mérséklet 7±8 C° körül alakul. korábban Caniadu) falu Romániában. balról a Kerekesné±pataka. 1642-ben javították. az éves csapadékmennyiség általában 550±650 mm között váltakozik. Miklósfalvától délnyugati irányban haladva közelíthetjük meg a 137A jelzés kövezett megyei úton. Székelykeresztúrtól pedig mintegy 25 km±re. keleten a K hát (796 m). 1909-ben rossz állaga miatt újjá kellett építeni. a Hodos±pataka völgytekn jében Äeldugottan´ húzódik meg. Mai református temploma 1791 és 1798 között épült. Kányád a Kelet-Erdélyi Udvarhelyszék délnyugati részében található. pünkösdi rózsa. 1992-ben 336 lakosából 331 magyar és 5 román. Szentegyház±pataka. Már ekkor volt temploma.-" Kolostora nem volt. A román név a magyar név tükörfordítása. Azonban a dombvidékre jellemz éghajlatot némileg befolyásolja a Hargita tömbjének közelsége. A falu egy kis földtekn ben települt. társközségeivel együtt 1312 lakosából 1288 magyar. Hargita megyében. A térség éghajlata mérsékelt szárazföldi. Székelyudvarhelyt l 15 km±re. (román: uliu = héja) [4] Története 1333-ban és 1334-ben Kanad néven említik a pápai tizedben ± "Stephanus sacerdos de Kanad«". melybe a régi templom sok kövét is beépítették. csekély arányban a podzoltalaj. amint azt a régészeti feltárások is bizonyították.Kányád Kányád (románul Ulie . A vörösesbarna erdei talaj a domináns.

Kányádi képek .

Fekvése Székelykeresztúrtól 10 km-re északnyugatra. A faluban a Simén és a Koncz család nemesi kúriái állnak. . a patak két oldalán terült el. 1910-ben 951 magyar lakosa volt. Unitárius temploma 1836-ban épült. a régi falu a mai alatt. 1992-ben 423 lakosából 393 magyar. Története Egykor székely fejedelmi solymászok faluja.Nagysolymos Nagysolymos (románul oimu u Mare) falu Romániában Hargita megyében. Látnivalók Református temploma 1848-ban épült. a Nagysolymosi. tornya középkori eredet . 1885-ben magasították.2 hektár terület földvár állott. 28 cigány és 2 román volt.(vagy Lok) patak völgyében fekszik. A trianoni békeszerz désig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. svár nev határrészén egykor 1.

Nagysolymosi képek .

A nagyobbik a nagy-solymosi. A templomot 1638-ban említik. A trianoni békeszerz désig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. A Kis-soly-mo-si. majd valószín leg 1642-ben lebontották. 1992-ben 518 lakosából 487 magyar. Var-gyas-ról öt. A Solymosok és a sólymok A falu néveredetéhez f z d tör-ténet szerint Apafi Mihály 17. és egyben szó-ra-kozást is jelentett. Sófalváról pedig öt-vennyolc solymász fizette. az uni-táriust pedig 1797 és 1811 kö-zött építették. majd 1784-ben k b l újjáépítették. hogy egykori lakói fejedelmi solymászok voltak. melyet a helybéliek Törökvárként ismernek. Ezért hívják az egyik falut Nagy-soly-mos-nak. Az egykori földvár nyomai ma is láthatók. a fe-jedelem pedig a maga során továbbította ezt a Ähatalmaknak´. és szabadon en-ged-te ket. 1701±1702 között a két Soly-mos településb l huszon-egy. A most Várhegynek nevezett rész tetején egykor várszer er dítmény állt. s t a történetet alátámasztja a református templomban található.Kissolymos Kissolymos (románul oimu u Mic) falu Romániában Hargita megyében. amely a két falu nevéhez köt dik. vagy a sólymok te-nyész-tési helyéb l következik. Van még egy legenda. 30 cigány és 1 román volt. így lehet alapja a legendának. Az egykori földvár nyomai ma is láthatók. Története 1318-ban említik el ször. török id kb l származó asztalterít is. . A Várhegy tetején egykor várszer er dítmény állott. Jelenleg két temp-loma van: a reformátust el s-zör 1638-ban említik. Egy solymárnak csak két sólyma maradt.vagy Mogyorós-patak mentén elterül Kissolymos te-le-pülés a közép-kor--ban katolikus falu volt. melyet a helyiek Törökvárként emlegetnek és Domán pasa várának tekintik. Unitárius temploma 1797 és 1811 között épült klasszicizáló kés barokk stílusban. A feljegy-zésekben Kissolymos nevét el ször 1318-ben említik. mind--e-zekre vonatkozó hiteles fel-jegy--zés nincs. a kisebbik pedig a kissolymosi templom tor-nyára szállt rá. és Domán pasa várának tekintenek. Székelykeresztúrtól 7 km-re északnyugatra fekszik a Kissolymosi-(vagy Mogyorós) patak mentén. Lövéte községb l hét. hogy a két település már régi id k óta lakott. Régi református templomának maradványai a Homló nev temet helyén ma is megvannak. Neve arra utal. ta-lán nyolcat. és amelyet a fejedelmi udvarnak kellett befizetni. A legendáktól függetlenül tény. a másikat pedig Kis-sol-y-mosnak. Ekkor fatemplomot építettek. A két Solymos ne-vének eredete feltehet en ezen foglalkozásból szárma-zik. Hisz a középkorban a sólyom-te-nyésztés fejedelmi fog-lal-kozás volt. 1910-ben 1089 magyar lakosa volt. a re-formáció hatására pedig lako-sai-nak nagy része áttért az uni-tárius vallásra. melyet sólyomadónak ne-veztek. az 1567-es adójegyzékben pedig 32 portával szerepel. század végi uralkodása idején egy új adónemet vezettek be. a-vagy pontosabban törlesz-tette. s t ± ha megengedik ± Ätenyésztette´ ezt az adót. Az adó törlesztésére kijelölt települések feladata volt évente leadni egy bi-zonyos számú sólymot.

Kissolymosi képek .

Még néhány idetartozó településnév felsorolása Nagyölyves . Kisölyves Nagymedvés Héjjasfalva Aranyosegerbegy Disznajó Székelykakasd Küküll solymos Bikafalva .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful