You are on page 1of 450

930

\ KOMAROM MEGYE H,e
RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA
ESZTERGOM ES A DOROGI JÁRÁS

ÍRTA

HORVÁTH ISTVÁN, H. K E L E M E N MÁRTA, TORMA ISTVÁN

1S2S

*m m w' m

A K A D É M I A I K I A D Ó , B U D A P E S T 1979
Helyismereti
gyűjtemény

1994

1981 OKI 2 l

ISBN 963 05 1444 3 (sorozatszám)

ISBN 963 05 1445 1 (5. kötet)

Akadémiai Kiadó, Budapest 1979

Printed in Hungary
TARTALOM

Bevezetés 7 17. P i l i s m a r ó t 282
18. Pilisszentlélek 297
Jelkulcs 11 19. Sárisáp 304
20. S ü t t ő 311
F e l h a s z n á l t forrásanyag és rövidítések 12
21. T á t 321
22. T o k o d 325
1. B a j n a 31
23. Ü n y 347
2. B a j ó t 44
3. Csolnok 53
Mutatók 351
4. D á g 56
Lelet- és időrendi m u t a t ó 351
5. Dorog 59
K ö z é p k o r i települések 355
6. D ö m ö s 66
Múzeumok, gyűjtemények, magángyűjtők 356
7. E p ö l 73
A régészeti i r o d a l o m b a n szereplő lelőhelynevek a
8. Esztergom 78
közigazgatási b e o s z t á s szerint 357
9. Kesztölc 232
10. L á b a t l a n 241
11. L e á n y v á r 250 Einleitung 359

12. Máriahalom 253 Zeiohenerklarung 362

13. Mogyorósbánya 256 Verzeichnis d e r Tafeln und der A b b i l d u n g e n 363

14. N a g y s á p 259 Inhalt 371

15. Nyergesújfalu . . . •. 264
16. Pilisosév 277 Táblák 373
BEVEZETÉS

A Magyarország Régészeti Topográfiája első négy kötetében Veszprém megye régészeti
lelőhelyeit adtuk közre. A sorozat 5. és 6. kötetében dolgozzuk fel Komárom megyét. Az 5. kötet
Esztergom város és a dorogi járás lelőhelyeit tartalmazza az őskortól a törökkorig.
Munkánk során a Magyarország Régészeti Topográfiájában korábban kialakított elveket és
módszereket alkalmaztuk. Ennek értelmében kötetünkben a múzeumokban és a hozzáférhető
magángyűjteményekben fellelhető régészeti leletanyagot, a legtágabb értelemben vett irodalmi
adatokat (régészeti, történeti és művészettörténeti szakirodalom, múzeumi adattárakban őrzött
ásatási dokumentációk, feljegyzések, oklevelek, kéziratos hadmérnöki felmérések, térképek stb.)
és a terepbejárások eredményeit foglaltuk össze.
Esztergom és környékének régészeti ós művészettörténeti emlékeire jóval a rendszeres
régészeti kutatások megindulása előtt felfigyeltek. Egy római kori őrtorony építési feliratát a XV.
sz. végén Antonio Bonfini közölte, II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban számolt be a nyergesújfalui
sánc építésekor talált római kori leletekről. Amikor az esztergomi új Bazilika építésének előmun­
kálataiként a XVIII. sz. második felében megkezdték a középkori romok elbontását. Széles György
írásban, Klimó György képben, Franz Anton Hillebrandt pedig alaprajzban örökítette meg a Szent
Adalbert-székesegyház maradványait. Máthes János 1827-ben illusztrációkkal ellátott könyvben
ismertette az építkezés során előkerült római kori feliratos köveket, érmeket, a középkori építészeti
és régészeti emlékeket.
Egy 1875-ös kísérlet után 1896-ban alakult meg az Esztergom-vidéki Régészeti és Történeti
Társulat. Az állandó helyhiánnyal és anyagi gondokkal küzdő Társulat 1934-ben a Főegyházmegyei
Könyvtár épületében elhelyezett múzeumi anyagot átadta a hercegprímásnak. A társulat gyűjte­
ményének és a Keresztény Múzeum régészeti és éremgyűjteményének egyesítéséből keletkezett a
Régészeti Múzeum, ebbe olvasztották be az esztergomi bencés gimnázium letétjét, ezenkívül
megvásárolták Brenner Ferenc helyi gyűjtő jelentős gyűjteményének egy részét. A Régészeti
Múzeumot 1949-ben államosították, 1952-től kezdve Balassa Bálint Múzeum néven működik,
Esztergom városra és a dorogi járásra kiterjedő kutatási területtel (rövidítése a továbbiakban:
EBM, ugyanezt használjuk előzményeinek jelölésére is).
A múzeumi ügy ápolása, ásatások és gyűjtések végzése Esztergomban Récsey Viktor,
Némethy Lajos, Sinka Ferenc Pál és főleg Balogh Albin, Lepold Antal nevéhez fűződik. A Társulat
működésének elsősorban helytörténeti vonatkozású eredményeit az Esztergom-vidéki Régészeti és
Történeti Társulat Évkönyvében (1896,1898,1900) és az Esztergom Évlapjaiban (1/1925—IX/1938)
publikálták. Utóbbi 1960-ban az esztergomi múzeumok évkönyvekónt jelentkezett újra, a má­
sodik évfolyama számára készült tanulmányok a Komárom megyei Múzeumok Közleményei
1. (1968) kötetében láttak napvilágot. A különböző származású gyűjteményrészek nem rendelkez­
tek egységes nyilvántartással, ezek is jórészt megsemmisültek. A régi anyag azonosításánál a
Társulat Évkönyvében 1900-ban közzétett leltárra, a későbbi időkre az 1903 - 1931 között meg­
szakításokkal vezetett szerzeményi naplóra és a Társulat töredékekben fennmaradt leltárára,
továbbá a bencés gimnázium gyűjteményének átadási jegyzékére vagyunk utalva.
A Régészeti Múzeum őskori leletanyagáról Balogh Albin megbízásából Mozsolics Amália
készített 1942-ben katalógus rendszerű nyilvántartást. A hiányos nyilvántartások miatt a régi
leletek legnagyobb része ma már nem azonosítható. Az azonosítás fárasztó munkáját az ötvenes
évek elején Zolnay László végezte el.
Az esztergomi királyi várpalota feltárása és helyreállítása eredményeként 1938-ban létrejött
kiállítási hely 1961-ig egyházi kezelésben volt, 1961 — 1963 között az EBM-hez tartozott, 1963-tól
a Vármúzeum (a továbbiakban: EVM) önálló múzeumként működik, az esztergomi Vár területére
kiterjedő kutatási területtel.
A dorogi József Attila Művelődési Ház keretében Szepessy Géza vezetésével 1954-ben ala­
kult meg a Múzeumbarátok Köre. Tagjainak gyűjtőmunkája vetette meg a Dorogi Szénmedence
Tájmúzeumának (továbbiakban: DTM) alapját. A kiválóan megszervezett leletbejelentő szolgálat
segítségével a Tokod és Dorog határában folyó felszíni bányamunkák során előkerült régészeti
leletek nagy részét sikerült megmenteni. A Dorogi Szénbányászati Tröszt anyagi támogatása tette
lehetővé több fontos bronzkori, római kori és középkori lelőhely szakszerű feltárását. (A múzeum
tevékenységére 1. Korek 1961, 132—133.) A DTM régészeti gyűjteménye a múzeum 1964-ben be­
következett megszüntetésekor mintegy 7000 beleltározott tárgyból állt. A DTM gyűjteményeit,
köztük a régészeti leletanyagot is az ÉBM vette át. A gyűjtőmunka eredményeiről Szepessy Géza
stencilezéssel sokszorosított ismeretterjesztő füzetekben számolt be, a hatvanas évek elején év­
könyvet is terveztek, a közlésre szánt dolgozatok kéziratát ma az EBM-ben őrzik.
A DTM létrejötte és a megélénkült régészeti kutatás nagyrészt Szepessy Géza lelkes szervező­
munkájának köszönhető. Az a körülmény azonban, hogy különösen az első években a gyűjtemény
muzeológiai feldolgozását nem szakember végezte, sok hiba forrásává vált. Gyakran pontatlanul
leltározták be a tárgyakat, több esetben előfordult, hogy a leleteket megtalálók ma más lelőhelyre
emlékeznek, mint ami a leltárkönyvben szerepel, vagy a leltárkönyvben feltüntetett ajándékozó,
eladó egyáltalán nem tud leletek előkerüléséről és múzeumba juttatásáról. 1954 — 1955 között az
EBM-ből ismeretlen módon a DTM-be került több tucat régészeti tárgy; ezek egy részét vétel vagy
Szepessy Géza gyűjtése eredményeként leltározták be. Az őskori tárgyak egy részén rajtahagyták
az EBM régi (1942. évi) leltári számát, ennek segítségével lehetett kideríteni, hogy a különböző
lelőhelyűként nyilvántartott darabok valójában ismeretlen lelőhelyűek (pl. DTM 55.42.1—43.1,
45.1., 48.1. számú tárgyak). Nem ritkán összeegyeztethetetlen ellentmondás van a leltárkönyvi
bejegyzés és a leletmentésről szóló jelentés között (pl. 5/8. sz. lelőhely). Találkoztunk olyan mester­
ségesen konstruált leletegyüttessel is, amely valamilyen elképzelés bizonyítása céljából a szak­
emberek szándékos félrevezetésére jött létre (pl. 5/8. sz. lelőhely). Mindezek miatt a DTM anyagá­
nak felhasználásakor fokozott kritikát kellett alkalmaznunk.
Az MNM a múlt század közepétől kezdve gyarapodott Esztergom környéki leletekkel,
munkatársai gyakran megfordultak a környéken, nagyobb ásatást azonban 1945 előtt néhány
barlang feltárásán kívül nem végeztek itt. Az MNM kapta meg Horváth A. János nagymarosi
tanár 1930-as években végzett pilismaróti ásatásainak leletanyagát. 1945 után az esztergomi vár
feltárásán kívül (Méri István, majd Nagy Emese vezetésével) az MNM régészei több leletmentést
végeztek a dorogi járásban, bekapcsolódtak a Duna-kanyari ásatásokba.
A Visegrád—Nagymaros között tervezett vízierőművel kapcsolatos leletmentési akció során,
amelyet az MTA Régészeti Kutató Csoportja irányított, 1959 — 1967 között területünkön mintegy
20 lelőhelyen került sor feltárásra. A leletanyag végleges megőrzésre az MNM-be, illetve az EBM-be
került.
Sok régészeti lelet található magánkézben és iskolai gyűjteményben. A kisebb-nagyobb
gyűjtemények közül az alábbiak megtekintésére nyílott lehetőségünk: Falumúzeum (Kesztölc),
Általános Iskola (Pilismarót ós Tát), Általános Gimnázium (Nyergesújfalu), Németh Béla (Bajna),
Kottász István (Esztergom), Roszivál Miklós (Esztergom), Koczor Lajos (Leányvár). A gyűjte­
mények kezelőitől, illetve tulajdonosaitól több jól hasznosítható adatot is kaptunk. A bajnai és a
sárisápi általános iskola gyűjteményét a topográfiai munkák során adták át az EBM-nek.
A régészeti, történeti, művészettörténeti szakirodalom összegyűjtésében teljességre töre­
kedtünk. A kötetben azonban csak a fontosabb irodalmi adatokra, mindenekelőtt a lelőhely, lelet­
együttes első közlésére, összefoglaló feldolgozására, a leletegyüttest vagy annak egyes darabjait új
megvilágításba helyező művekre hivatkozunk. Ezenkívül igyekeztünk felhívni a figyelmet a
szakirodalomba bekerült tévedésekre. Nem tartottuk viszont feladatunknak, hogy az Esztergomra
és környékére vonatkozó, minden tudományos alapot nélkülöző hipotézisek cáfolatával foglal­
kozzunk. (Ezek közé tartozik Németh Péternek az 1960-as években a sajtóban nagy nyilvánosságot
kapott állítása, mely szerint a középkori Magyarország székhelye, Buda, Álba Ecclésia a Pilis
hegységben, Esztergom és Pilismarót, Dömös között feküdt volna.)
A középkori forrásanyag felhasználásánál elsősorban a nyomtatásban megjelent oklevél­
tárak, feldolgozások anyagára szorítkoztunk, csak kisebb mértékű levéltári kutatást végezhettünk.
Az okleveleket a legkülönfélébb, részben ma már nehezen hozzáférhető művekben publikálták,
ezért a középkori települések, templomok, kolostorok leírásakor a régészeti adatok mellett az
összegyűjtött okleveles anyag helytörténeti adatainak közzétételében teljességre törekedtünk.
Annál inkább szükségesnek éreztük ezt, mert a helytörténeti irodalom gazdag hagyományai
ellenére nem rendelkezünk olyan munkával, amelyik a terület valamennyi középkori településének
történetét az Árpád-kortól a törökkorig összefoglalná, a közeljövőben nem is számíthatunk a közép­
kori régészeti kutatásokat jelentősen megkönnyítő helytörténeti műre.
A dorogi járás területén a múlt század második felétől kezdve többen végeztek terep­
bejárásokat, amelyeknek célja elsősorban a római kori táborok, őrtornyok, utak felkutatása volt
(Fröhlich Róbert, Récsey Viktor, Radnóti Aladár, Sági Károly, Horváth A. János stb.).
Zolnay László az 1950-es években a római koriakon kívül több középkori lelőhelyet is fel­
fedezett. A római limes rendszeres bejárását Soproni Sándor végezte el. 1959-ben, a Duna-kanyari
munkák megindulásakor az MNM és az MTA Régészeti Kutató Csoportja munkatársaiból álló
kollektíva egyetemi hallgatók bevonásával a Duna melletti területet kutatta át. Régészeti adatok
Esztergom környékének településtörténetéhez c. szakdolgozatának elkészítéséhez Horváth István

8
1964 1966 között bejárta a dorogi járás nagy részét. A terepbejárásokat 1968 -1971 között
Torma Istvánnal együtt fejezte be. Ebben kisebb mértékben részt vett H. Kelemen Márta és több
egyetemi hallgató is. Felhasználtuk műkedvelő régészek, Szepessy Géza, Roszivál Miklós, Lieber
Ferenc, Németh Béla, Kontár János stb. terepbejárási eredményeit is. A lelőhelyek jelentős részén
többször is megfordultunk. A dorogi járás az országnak terepbejárásokkal legjobban átkutatott
területei közé tartozik.
A lelőhelyeket közigazgatási egységek szerint csoportosítva adjuk közre. A lényegében a
történeti Esztergom megyének a Dunától D-re fekvő részét magában foglaló 434 km^ területén az
1962-ben érvényes (és azóta is változatlan) közigazgatási beosztás szerint 1 várost és 22 községet
találunk.
Az egyes községek lelőhelyeinek ismertetése előtt néhány sorban jellemezzük a község
határának domborzatát, vízrajzát, utalunk a régészeti lelőhelyek elhelyezkedését és a felszíni
kutatás lehetőségeit befolyásoló kőzettani, talajtani viszonyokra, a növénytakaró mai állapotára.
Egy lelőhelynél tárgyaltuk azokat a régészeti jelenségeket, amelyek a környezettől vagy más
szomszédos lelőhelytől földrajzilag elkülöníthető, körülhatárolható területen észlelhetők, tekintet
nélkül arra, hogy az adott helyen csak egy vagy több régészeti kor anyaga található. A lelőhelyek
leírásában a kutatástörténet, a terepbejárási eredmények, az előkerült leletanyag, a fontosabb
irodalom összefoglaló ismertetésére törekedtünk. A terepbejárások végzőire és időpontjára a
szövegben zárójelben utaltunk (pl. Horváth, 1969). A jegyzetanyagban alkalmazott rövidítéseket a
,,Felhasznált forrásanyag és rövidítések" jegyzéke oldja fel. A lelőhelyek után *** jel alatt a
szóban forgó helység területén napvilágot látott, de közelebbi lelőhelyhez nem köthető anyag
ismertetése következik, kronológiai sorrendben.
A szövegben és a térképeken egyaránt szereplő jelzések feloldását a jelkulcs adja meg.
Bizonytalan jellegű leletnek neveztük el azokat a leletegyütteseket, amelyekről nem dönthető el,
hogy telepről, temetőből vagy esetleg raktár- (kincs-) leletből származnak. Szórvány leletként csak
azokat a magányos leleteket kezeljük, amelyek nagy valószínűséggel az egykori telepen kívül
szóródtak, vagy vesztek el (pl. kőbalták, érmek stb.). Az éremlelet jelét csak a zárt leletben előkerült
éremegyüttesekre alkalmazzuk, a sírokban, telepeken talált és a szórvány érmeket a mutatóban
külön tüntetjük fel.
A régészeti jelenségek és leletanyag jellemzésekor minden esetben igyekeztünk a szakiroda­
lomban általánosan elfogadott és használt terminológia alkalmazásával a lehetőségekhez képest
legpontosabb időrendi, kulturális (etnikai), valamint tipológiai meghatározást elvégezni.
Területünkön az őskőkort a moustier-i, dunántúli szeleta és a keleti gravetti kultúra bar­
langi és nyílt színi telepei képviselik.
Az újkőkorba a vonaldíszes kerámia régebbi szakasza és a zselizi kultúra, továbbá a len-
gyeli kultúra sorolható.
A korai rézkor emlékei hiányoznak, a középsőrézkor a ludanicei csoporttal kezdődik, ezt
követi a tűzdelt barázdás kerámia, majd a későrézkorban a bolerázi csoport. A rézkort a badeni
(péceli) kultúra és a kosztoláci csoport zárja le.
A bronzkor kezdetét a zóki kultúra körébe sorolható leletanyag megjelenése jelzi. A kora-
bronzkorba tartozik még a területünkön néhány lelőhellyel képviselt kora-nagyrévi kultúra, to­
vábbá a kisapostagi kultúra és a hatvani kultúra tokodi csoportja (utóbbi átnyúlik a középső­
bronzkorba is). A középsőbronzkort a dunántúli mészbetétes kerámia északi csoportja tölti ki,
lelőhelyein a magyarádi kultúrával való érintkezés következtében több magyarádi importedény
van. A halomsíros kultúra megjelenésétől az urnasíros kultúra végéig terjedő időszakot késő-
bronzkornak neveztük.
A koravaskorban (H C - D ) a Dunántúl ÉK-i része a keleti hallstatt kultúrához tartozott,
ugyanerről a területről szkíta jellegű leleteink is vannak. A késővaskort a kelták megjelenésétől a
római hódításig számítottuk. A későkelta jellegű és a szórványosan fellépő dák leletek jelenlegi isme­
reteink szerint egyaránt származhatnak a római hódítást megelőző, illetve az azt követő időből is.
Az i. sz. I—IV. sz. anyagát egységesen római korinak vettük, alkalmanként a szövegben
adtunk pontosabb kormeghatározást. Az ebből a korból származó leleteinknél az esetek többségé­
ben nem állott módunkban kitérni az etnikai problémákra. A IV- V. sz. fordulójára keltezhető,
biztosan germán eredetű emlékeket szintén a római kornál tárgyaljuk, ugyanígy járunk el az egyes
lelőhelyeken valószínűen a VI. sz.-ig továbbélő lakosság emlékanyagánál.
A népvándorláskor kezdetéről rendkívül kevés adattal rendelkezünk. Az avarkoron belül
koraavar és későavar korszakot különítünk el. A I X . sz.-ra a Karoling-kor elnevezést használjuk.
Ebből a századból mindössze néhány biztosan keltezhető tárgyat tudunk felmutatni. Nehézséget
okozott a terepbejárásokon megfigyelt avarkori telepnyomok keltezése, csak feltárással lehetne
eldönteni, hogy ezek átnyúlnak-e a IX. sz.-ba is.
A magyar középkor első felére az Árpád-kor (XI—XIV. sz. eleje), második felére a késő­
középkor (XIV—XVI. sz. első fele) elnevezést alkalmaztuk. 1543-ban, Esztergom elestével a
kötetünkben feldolgozott terület török uralom alá került. A települések sorsát a törökkorban
bekövetkezett elpusztulásukig, illetve a török alól való felszabadulásukig, 1683-ig követtük nyo­
mon; amennyiben ezt topográfiai okok szükségessé tették, utaltunk a falu újratelepítésének a fel­
szabadulás utáni megindulására is. A hódoltság korára is a későközépkor megnevezést használtuk.
A lelőhelyeket 1 : 50 000-es községtérképeken és 1 : 100 000-es, korszakok szerinti összesítő-
térképeken rögzítettük. Az illusztrációs anyag kiválogatásánál arra törekedtünk, hogy áttekint­
hető képet adjunk a területünkön előforduló kultúrák objektumairól és tárgytípusairól, ugyan­
akkor bemutassuk a legfontosabb egyedi tárgyakat is. A sírhalmok, földvárak felméréseinek, a r o ­
mái kori és középkori épületek alaprajzainak közlésében teljességre törekedtünk.

Az 1971—1972-ben összeálKtott kéziratba lektorálás után bedolgoztuk az újonnan elő­
került adatokat. A kéziratot véglegesen 1973 novemberében zártuk le, a nyomdába leadott
szövegben ezután nem eszközölhettünk tartalmi változást.
A kötet őskori címszavait Torma István, a római koriakat és részben a népvándorláskoria­
kat H. Kelemen Márta, a népvándorlás- és középkori részeket Horváth István írta meg. A még
közöletlen ásatások ismertetésére az ásatókat kértük meg. Az összefoglalások elkészítéséért vagy
eredményeik átengedéséért köszönettel tartozunk Bálint Alajosnak, Bertalan Vilmosnénak, Erdélyi
Istvánnak, Lányi Verának, Mócsy Andrásnak, Nagy Emesének, Vékony Gábornak, illetve Bandi
Gábornak, Bóna Istvánnak, Fehér Gézának, Kalicz Nándornak, Kőszegi Frigyesnek, Kralovánszky
Alánnak, Makkay Jánosnak, Méri Istvánnak, Papp Lászlónak, Parádi Nándornak, Sellye Ilonának,
Soproni Sándornak, Trogmayer Ottónak és Vadász Évának.
Ugyancsak köszönetet kell mondanunk lektorainknak, Bóna Istvánnak, Györffy Györgynek,
Patek Erzsébetnek és Soproni Sándornak, továbbá Gabler Dénesnek és Lányi Verának értékes
segítségükért. Fontos levéltári, illetve irodalmi adatokra hívta fel figyelmünket Prokop Gyula és
Kovács Zoltán.
A térképeket Nagy Ernő, valamint Merényi Armandné szerkesztette és rajzolta. A felmérése­
ket Virágh Dénes végezte. A leányvári Kolostorhegy felmérése Ballá András munkája.
A táblákat és a szövegközti rajzokat Kákonyi Júlia és Szathmáry Gézáné, valamint Fodor
László, a szövegközti egyéb illusztrációkat Egyed Endre és Wolsky Mária készítette. Egyed Endre
több középkori objektum felmérését is elvégezte, a legnagyobb segítséget a különböző részlet­
felmérések (hadmérnöki felmérések, kéziratos térképek, ásatási részletrajzok) összeszerkesztésével
nyújtotta. A fényképfelvételek többsége Hannos Miklósé. Munkájukért ezúton mondunk köszönetet.
A terepbejárásban, az EBM Adattárának rendezésében és a kézirat nyomdába adása előtti
ellenőrzésében sokat segített Juhász Etelka és Kovács László, továbbá Biczó Piroska, Csányi
Marietta és Raczky Pál, valamint Nagy Mária.
Az MTA Régészeti Intézete és az esztergomi Balassa Bálint Múzeum közötti szoros együtt­
működés eredményeként létrejött kötetünket azzal a reménnyel bocsátjuk útjára, hogy egyaránt
haszonnal forgathatják a régészet és a rokontudományok művelői, valamint a feldolgozott terület
múltja iránt érdeklődő kívülállók.

A szerkesztő

10
JELKULCS
HELYSÉG, T E L E P - * « • Vízvezeték KORSZAKBEOSZTÁS
-<}>- Város KIM Gát, halastó Ő ŐSKOR
O Falu, telep
IPARTELEP, MŰHELY P Őskőkor
LAKÓHELY, ÉPÜLET X Bánya u Üjkőkor
^ Barlang ri Kohó, kovácsműhely R Rézkor
M Ház B Bronzkor
• 0 Malom
^ Tábor Bv Későbronzkor
^ Őrtorony TEMETKEZÉS V Koravaskor
n Vár fi Nyújtott csontvázas sír LT La Téne
^ Kastély A Zsugorított csontvázas sír
^ VUla IZI Ismeretlen rítusú csontvá­
zas sír Ró RÓMAI KOR
6 Prépostság
^ Kolostor
H Szórthamvas sír
ürnasír N NÉPVÁNDORLÁSKOR
^ Templom, kápolna
G Koranépvándorlás-kori ger
ÉPÍTMÉJSTY Ismeretlen rítusú égetéses mánok
/
F L r i Várfal, városfal sír A Avarkor általában
Halomsír, sírhalom
l Torony, bástya, rondella Ak Koraavarkor
—] |— Kapu B Szarkofág Nk Későavarkor
= )--(= Alagút 1 Lótemetkezés Ka Karoling-kor
^ Földvár O Ismeretlen rítusú temető
Rítus jelzése temetőknél
•MT Sánc
Ismeretlen rítusú csontvázas M HONFOGLALÁSKOR
•^ Halom 0
temető
TV Kemence
M Több rítusú égetéses temető Kö KÖZÉPKOR
D_ Kőemlék
= Üt LELETEK Á Árpád-kor
Bizonytalan ut C Érem-, kincslelet Kk Későközépkor
X Híd cS) Raktárlelet
\ ' Fürdő + Bizonytalan jellegű lelet
9 Forrás, kút • Szórványlelet «

( ) A zárójel a kétséges helymeghatározás jele

u
FELHASZNÁLT FORRÁSANYAG ÉS RÖVIDÍTÉSEK
Aota Aroh. Acta Archaeologioa Academiae Scientiarum Hungarioae
Hung.
Ádám 1883 Ádám Iván, Pálosaink építészeti emlékei. Egyházművészeti Lapok (1883)
3 - 9 , 6 5 - 7 8 , 97^107, 138-148, 180-188, 213-219, 235-242, 2 8 9 - 2 9 5
Alföldi 1920-22 Alföldi András, Az I. Valentinianus-féle erődópítés tégláiról. Arch. Ért.
(1920-1922) 9 6 - 9 8
Alföldi 1939 Alföldi András, Bpigraphica II. Arch. Ért. (1939) 101-113, 262-267
Alföldy ó. n. Alföldy Géza, Leletmentő ásatás a tokodi római tábor területén. A DTM
évkönyve 77 — 84. Kézirat az EBM Adattárában
Alföldy 1961a Alföldy, Géza, Studia Pannonica. Aroh. Ért. (1961) 2 3 - 3 0
Alföldy 1961b Alföldy, Géza, Geschichte des religiösen Lebens in Aquincum. Acta Arch.
Hung. (1961) 103-124
Arch. Ért. Archaeológiai Értesítő
Arch. Hung. Archaeologia Hungarica
Aroh. Közi. Archaeológiai Közlemények
AO Anjou-kori Okmánytár
ÁUO Árpád-kori Üj Okmánytár

Bagyary 1908 Bagyary Simon, Dobozv Mihály tragédiája. Észt. Főgimn. Ért. az 1907 —
1908. évről. Esztergom 1908, 1 - 1 6
Bakács 1971 Bakács István, Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971, 477 old.
Balanyi 1927 Balanyi György, A magyar ferences provincia kialakulása. Katholikus
Szemle (1927) 5 8 2 - 5 9 5
Balanyi 1938 Balanyi György, Szent István mint a magyar keresztény egyház megala­
pítója és szervezője. In: Szent István Emlékkönyv. I. köt. Bp. 1938, 332 —
359
Balics 1890 Balics Lajos, A római katholikus egyház története Magyarországban. 1 — 11/
1 - 2 . köt. Bp. 1890
Balogh 1926 Balogh Albin, Két év. Észt. Évi. (1926) 7 7 - 8 0
Balogh 1927 Balogh Albin, A római Pannónia kereszténységéről. Katholikus Szemle
(1927) 193-204
Balogh 1927a Balogh Albin, Az esztergomi múzeum bélyeges agyagedényeiról. Aroh. Ért.
(1927) 2 0 9 - 2 1 7
Balogh 1928 Balogh Albin, A múzeumigazgató jelentése az 1926. évről. Észt. Évi. (1928)
58-61
Balogh 1929 Balogh Albin, Néhány vonás az Árpád-kori Esztergomból. História (1929)
35-44
Balogh 1929a Balogh Albin, Adalékok az Árpád-kori Esztergom helyrajzához. Föld és
Ember (1929) 2 1 - 3 0
Balogh 1930 Balogh Albin, A múzeumigazgató jelentése az 1928 — 1929. évről. Észt. Évi.
(1930) 6 1 - 6 6
Balogh 1930a IBalogh Albin, Esztergom Árpád-kori helyrajzáról. Észt. Évi. (1930) 23 — 35
Balogh 1930b Balogh Albin, Történelmi séta Esztergomban. Esztergom, 1930, 56 old.
Balogh 1934 Balogh Albin, Néhány adat Esztergom városának és vármegyének római
koráról. Észt. Évi. (1934) 4 1 - 5 2
Balogh 1936 Balogh Albin, Történelmi séta Esztergomban. Esztergom 1936, 55 old. (Első
kiadása: Esztergom 1930)
Balogh 1938 Balogh Albin, Mindennapi élet Szent István korában. In: Szent István Em­
lékkönyv. I I I . köt. Bp. 1938, 5 6 1 - 5 9 4
Balogh 1938a Balogh Albin, Esztergom Szent István korában. Észt. Évi. (1938) 51 — 59
Balogh 1941 Balogh Albin, Vezető az esztergomi régészeti múzeumban. Esztergom 1941,
41 old.
Balogh 1944 Balogh Albin, Németek és franciák Szent István korában a magyar főváros­
ban. Katholikus Szemle (1944.) 3 5 - 4 6
Balogh 1944-45 Balogh Albin, Az esztergomi régészeti múzeum néhány avarkori tárgyáról.
Arch. Ért. (1944-45) 3 0 0 - 3 0 2
Balogh 1955 Balogh Jolán, Az esztergomi Bakócz-kápolna. Bp. 1955, 139 old.
Balogh 1966 Balogh Jolán, A művészet Mátyás király udvarában. I —II. köt. Bp. 1966,
799, 509, old.
Balogh — 1972 Balogh Ákos —Horváth István, Esztergom-Várhegy és Víziváros rendezé­
Horváth sének programvázlata. Kézirat. EBM Adattár 316
Bandi 1963 Bandi, Gábor, Die Lage der Tokodgruppe unter den bronzezeitlichen Kul-
turen Nordtransdanubiens und der Südslowakei. Musaica (1963) 23 — 45
Bandi 1963a Bandi Gábor, Középső bronzkori lószerszám-szíjelosztó csontlemezek kér­
dése a Kárpát-medencében. Arch. Ért. (1963) 46 — 58

12
Bandi 1963b Bandi Gábor, Adatok a Közép-Duna-medence korai és középsőbronzkorá-
.^ nak települési kérdéseihez. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1962.
r " " in (1963) 103-108
Bandi 1965 Bandi, Gábor, Data to the Early and Middle Bronzé Age of Northern
Transdanubia and Southern Slovakia (Somé Problems of the Tokod Group).
Álba Regia (1965) 6 5 - 7 1
Bandi 1972 Bandi Gábor, A mészbetétes edények észak-dunántúli csoportjának kiala­
kulása és elterjedése. VMMK (1972) 4 1 - 5 8
Bánk Bán 1960 A Bánk Bán tragédia igaz története. Dorog 1960. Kiadja a dorogi József
tragédia Attila Művelődési Ház Ismeretterjesztő Előadói Munkaközössége
Banner 1927 Banner János, A magyarországi zsugorított temetkezések. Dolgozatok
(1927) 1-122
Banner 1941 Banner János, Badeni edények a Vas megyei gyűjteményekben. Dunántúli
Szemle (1941) 3 - 1 6
Banner 1941a Banner János, Badeni leletek a szabolcsmegyei Vissről. FA (1941) 28 — 38
Banner 1942 Banner János, Adatok a kétosztású badeni tálak elterjedéséhez. Arch.
Ért. (1942)73-87
Banner 1947 Barmer János, őskori hangszerek a Kárpát-medencében. Magyar Múzeum
(1947) 1 - 7
Banner 1956 Banner, János, Die Péceler Kultur. Bp. 1956, 314 old. C X X + I V t. (Arch.
Hung. XXXV)
Banner — 1961 Banner, János—Bognár—Kutzián, Ida, Beitráge zur Chronologie der Kup-
Kutzián ferzeit des Karpatenbeckens. Acta Arch. Hung. (1961) 1 — 32
Baranyai 1820 Baranyai, Franciscus, Disquisitio notitiarum antiquarum Liberae Regiaeque
Civitatis Strigoniensis et Arcis Archi-Episcopalis nominis eiusdem.
Pesthini 1820, 74 old.
Baranyai 1823 Baranyai Ferenc, Az esztergomi vár iránt kifejthetendő régiségeknek újra
fel vett szemre tétele Y. ál ortzás támadásai ellen. Pest 1823, 116 old.
Barkóczi 1941 Barkóczi László, A V —S betűk sajátos összekötési módja a pannóniai fel­
iratokon. Arch. Ért. (1941) 2 5 - 2 9
Barkóczi 1951 Barkóczi, László, Brigetio. Bp. 1954, 79 old. (Diss. Pann. 11/22)
Barkóczi 1956 Barkóczi László, Újabb éremlelet Interoisából.Num. Közi. (1955—1956) 3 — 6
Barkóczi 1958 Barkóczi, László, A New Military Diploma from Brigetio. Acta Arch. Hung.
(1958) 4 1 3 - 4 2 1
Barkóczi 1960 Barkóczi László, Későrómai temető Pilismaróton. FA (1960) 111 — 132
Barkóczi 1964 Barkóczi, László, The Population of Pannónia from Marcus Aurelius to
Diocletian. Acta Arch. Hung. (1964) 2 5 7 - 3 5 8
Bártfai 1938 Bártfai Szabó László, Pest megye történetének okleveles emlékei 1002 —
1599-ig. Bp. 1938, 636 old.
Battyán 1827 Battyán, Ignác, Leges Ecclesiasticao regni H u n g á r i á é . . . . I —III. köt.
Albae — Cardinae, Claudiopoli 1785 — 1827
Békefi 1 8 9 1 - Békefi Rémig, A pilisi apátság története. I—II. köt. Pécs 1891 — 1892.
1892
Békefi 1894 Békefi Rémig, A cikádori apátság története. Pécs 1894, 151 old.
Békefi 1897 Békefi Rémig, Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban. Száza­
dok (1897), 125-136, 210-220, 2 9 8 - 3 0 8
Békefi 1910 Békefi Rémig, A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp.
1910, 598 old.
Bél 1730 Bel, Matthias, Comitatus Strigoniensis. Kézirat. Főszékesegyházi Könyvtár
Esztergom Batthyány-gyűjtemény 56. I.^^^ 258
Bél 1735 Bel, Matthias, Adparatus ad Históriám Hungáriáé sive collectio miscellanea...
Posonii, 1735, 190 old.
Bél 1737 Matthias, Bel, Notitia Hungáriáé Novae Historico-Geographico. Tomus
III. Viennae 1737, 642 old.
Bél 1957 Bél Mátyás Esztergom vármegyéről írt kiadatlan művének szomelvényes
magyar fordítása. Fordította: Prokopp Gyula, bevezette és jegyzetekkel
ellátta: Zolnay László. Tatabánya 1967, 80 old.
Belitzky — 1939 Belitzky János —Sashegyi Sándor, Pomáz. Bp. 1939, 32 old.
Sashegyi
Bella 1912 Bella Lajos, Ujabb hazai barlangkutatások. Arch. Ért. (1912) 357 — 365
Benkő 1962 Benkő Andrea, Üvegcorpus. Bp. 1962, 182 old. XLIV t. (Régészeti Füze­
tek, Ser. II. 11. szám)
Berzeviczy 1908 Berzeviczy Albert, Beatrix királyné. Bp. 1908, 695 old.
Bíróné Sey 1968 Bíróné Sey Katalin, A lábatlani éremlelet. Num. Közi. (1967—1968) 95
Bíró-Sey 1972 Biró-Sey, Katalin, The Question of the Chronology of the Transdanubian
Celtic Bronzé Coins. Acta Arch. Hung. (1972) 3 5 9 - 3 6 4
Bk Barlangkutatás
Boltizsár 1863 Boltizsár Ágoston, A keresztes lovagok regestái hazánkban. Magyar Sión
(1863) 5 8 - 6 2 , 209-216, 294-298, 373-377, 4 5 3 - 4 5 7
Bóna 1959 Bóna, István, Chronologie derHortfunden vomKoszider-Typus. Acta Arch.
Hung. (1959) 2 1 1 - 2 4 3
Bóna 1960 Bóna, István, Clay Models of Bronzé Age Wagons and Wheels in the Middle
Danube Basin. Acta Arch. Hung. (1960) 8 3 - 1 1 1
Bóna 1960a Bóna, István, Bemerkungen zu der Studie ,,Zur Frage der Chronologie der
Bronzezeit in Ostungarn" vom VI. Milojöic. Régészeti Dolgozatok 2. (1960)
119-124.
Bóna 1965 Bóna, István, The Peoples of Southern Origin of the Early Bronzé Age in
Hungary. I - I I . köt. Álba Regia (1965) 1 7 - 6 3

13
Bonfini 1690 Bonfini, Antonio, História Pannonica sive Hungaricarum rerum decades
IV. et dimidia Libris XLV. Auctore Joanne Sambuoo. Coloniae Agrippiaae
1690, 535 old.
Bonfini 1959 Bonfini, Antonio, Mátyás király. Bp. 1959, 354 old. (Monumenta Hun-
garica 2.)
Bónis 1967 B. Bónis, Éva, Keltisohe Darstellungen auf Provinzialrömischer Keramik.
Rei Cretarae Romanae Fautorum (1967) 5—12
Bónis 1967a Bónis György, Székesfehérvár az Árpád-ház székhelye. In: Székesfehérvár
évszázadai 1. Székesfehérvár 1967, 49 — 61
Bónis 1969 B. Bónis, Éva, Die spatkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest.
Bp. 1969, 308 old. LVI t. (Arch. Hung. XLVII)
Bónis 1971 B. Bónis, Éva, Beitráge zur Rolle der LTD-Siedlungen in Pannonién.
Archeologické Rozhledy (1971) 5 2 1 - 5 2 8
Bónis 1971a B. Bónis, Éva, Die Siedlungverháltnisse der pannonischen Urbevölkerung
und einige Fragen üires Weiterlebens. Acta Arch. Hung. (1971) 33 — 39
Brelich 1938 Brelich, Angelo, Aquincum vallásos élete. In: Laureae Aquincenses. 1938,
2 0 - 1 4 2 (Diss. Pann. 11/10)
Brenner 1896 Brenner Ferenc, Árpád-kori temető Esztergomban. ÉRTÉ (1896) 80 — 82
Brenner 1896a Brenner Ferenc, Árpád-kori temető Esztergomban. Esztergom és Vidéke.
1896, (34. sz.) ápr. 26. 2.
Brodarics 1568 Stephanus Brodarics, Clades in campo Mohacz. In: Johannes Sambucus,
Rerum Ungaricarum. Coloniae Agrippinae 1690, Appendix 554 — 567
Budayné ó. n. Budayné Mosonyi Klára, Dorogról a dorogiaknak. Dorog [1972], 249
old.
Bíorány 1887 Burány János, Esztergom talajvizei s a vízvezetés. Esztergom és Vidéke
1887, (25. sz.) márc. 27 (27. sz.) ápr. 3.
Burger 1956 Sz. Burger Alioe, Lovas sírkövek Paimóniában az i. u. I. századból. Arch.
Ért. (1956)191-197
CIL Corpxis Inscriptiorum Latinarum
CNH Corpus Nummorum Hungáriáé
Czeglódy ó. n. Sz. Czeglédy Ilona, A tokodi római freskók. A DTM évkönyve 86 — 89
Kézirat az ÉBM Adattárában
Czobor 1877 Czobor Béla, Hazai tudományos intézetek és leletek. Arch. Ért. (1877)
227-228
Czobor 1878 Czobor Béla, A Magyar Nemzeti Múzeum érem- ós régiségosztályának gya­
rapodása f. é. június—augusztus évnegyedben. Arch. Ért. (1878) 262 — 265
Czobor 1900 Czobor Béla, Áz esztergomi Bazilika. In: I I I . Béla magyar király emlékezete.
Szerk.: Forster Gyula Bp. 1900, 174-190

Csáka 1865 Csáka Károly, Péli föld; vagy is az Esztergom melletti Szent Kereszt.
Esztergomi Újság 1865. ápr. 16. 121, 130
Csáka 1865a Csáka Károly, Bikol. Esztergomi Üjság 1865. márc. 26. 106
Csáka 1867 Csáka Károly, Adalék Esztergom X I I I . századi helyirata és földrajzához.
Magyar Sión (1867) 3 3 2 - 3 5 2
Csallány 1939 Csallány Dezső, Koraavarkori sírleletek. FA. (1939) 121 — 180
Csallány 1952 Csallány, Dezső, BHSaHTHÜCKHe MOHexu B aeapcKHX HaxoflKax. Acta Arch.
Htmg. (1952) 2 3 5 - 2 5 0
Csallány 1953 Csallány Dezső, A báosújfalusi avarkori hamvasztásos lelet. Adatok a kutur-
gur bolgárok (hunok) temetési szokásához és régészeti hagyatékához.
Arch. Ért. (1953) 1 3 3 - 1 4 1
Csallány 1956 Csallány Dezső, Archáologische Denkmáler der Awarenzeit in Mitteleuropa.
Bp. 1956, 244 old.
Csallány 1963 Csallány Dezső, A kuturgur bolgárok (hunok) régészeti hagyatékának meg­
határozása. Arch. Ért. (1963) 2 1 - 3 7
Csánki 1890 Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I.
köt. Bp. 1890, 788 old.
CsUlag 1916 Csillag Mária, Esztergom története a tizenötóves török háború alatt. Bp.
1916, 36 old.
Dankó 1880 Dankó József, Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az eszter­
gomi főegyház kincstárából. Esztergom, 1880, 172 hasáb.
Darnay 1909 Darnay Kálmán, A sümegi Darnay-múzeum ingyen naptára az 1909-ik
évre. Sümeg 1908. A múzeum 1908. évi szaporulata. 1 — 19
Derosényi 1934 Dercsényi Dezső, A székesfehérvári királyi bazilika. Bp. 1943, 166 old.
Dercsényi 1947 Derosényi Dezső, Az esztergomi porta speciosa. Bp. 1947, 28 old.
Dercsényi 1958 Dercsényi Dezső, Pest megye művészettörténeti áttekintése. In: Pest megye
műemlékei I. Bp. 1958, 171-177
Dercsényi 1965 Dercsényi Dezső, Le chateau royal d'Esztergom. Bp. 1965, 40 old.
Dercsényi é. n. Derosényi Dezső, Az Árpád-kori kőfaragó-művészet első emlékei. A ma­
gyarságtudomány tanulmányai. Bp. é. n., 19 old.
Dercsényi- 1956 Dercsénjri Dezső —Zolnay László, Esztergom. Bp. 1956, 90 old., 46 + 157 kép
Zolnay
Dessau 1897-98 Klebs, E.—Dessau, H.—Rohden, P., Prosopographia Imperü Romani.
I - I I I . köt. Berlin 1897-1898, 489, 443, 502 old.
Dienes 1966 Dienes István, A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanulsága.
Arch. Ért. (1966) 2 0 8 - 2 3 2
Diss. Pann. Dissertationes Pannonicae

14
Domanovszky 1916 Domanovszky Sándor, A harmincadvám eredete. Bp. 1916, 54 old.
Dőry 1938 Dőry Ferenc, Szent István családi története. In: Szent István Emlékkönyv.
I I . köt. Bp. 1938, 5 5 5 - 5 8 3
DTM Dorogi Szénmedence Tájmúzeuma (Gyűjteménye 1965-től az EBM-ben)
DuSek 1960 Dusek, Mikulás, A kecskédi és monostori bronzkori temető. Bp. 1960, 54
old., X X t. (Régészeti Füzetek II/8)
Dümmerling 1972 Dümmerling Ödön, A Duna-kanyar műemlékei: középkor. Duna-kanyar
Tájékoztató 1972, 2. szám 5 3 - 6 8 old.
EBM Esztergomi Balassa Bálint Múzeum
EBM Adattár 285 Horváth István terepbejárási, leletmentési jegyzetei. 2 —24 füzet (1963 —
1972)
EFK Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár
Eggerer 1663 Eggerer, Andreas, Fragmen Panis Corvi. . . Viennae 1663, 366 old.
EKL Esztergomi Káptalani Levéltár
EKM Esztergomi Keresztény Múzeum
Első katonai Magyarország első katonai felmérése (1776 — 1785)
felmérés
Emlékkönyv 1886 Emlékkönyv főmagasságú ós főtisztelendő Simor János a római szentegyház
bíbornoka Magyarország herozegprímása. . . aranymiséjének ünnepére.
Esztergom 1886, 270 old.
Entz 1952 Entz Géza, XV —XVII. sz.-i bekarcolások falfestményeken. Műv. Ért.
(1952)131-132
Entz 1960 Entz Géza, Az esztergomi királyi kápolna oroszlános festménye. Észt. Évi.
(1960) 5 - 9
EPL Esztergomi Prímási Levéltár
Erdélyi 1902 Erdélyi László, A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. I. köt. A pan­
nonhalmi főapátság története. I. köt. Bp. 1902, 825 old.
Erdélyi 1908 Erdélyi László, A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. X. köt. A
Tihanyi apátság története. I. köt. Bp. 1908, 923 old.
Erdőssy 1929-32 Erdőssy Ferenc, Pilisszentlélek (Huta) plébániájának története. 1929—1932.
Kézirat a pilisszentléleki plébánián.
ÉRTÉ Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyve
Eszterle 1928 Eszterle József Péter, A ferencesek első települése Magyarországon. Észt.
Évi. (1928) 5 - 2 2
Észt. Évi. Esztergom Évlapjai
Észt. Főgimn. Értesítő a Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend Esztergomi Kath. Főgim­
Ért. náziumáról
Esztergom 1907 Esztergom sz. kir. város utczáinak új elnevezése és új házszámozása. Kiadja
utcái a városi tanács. Esztergom 1907, 49 old.
Esztergom 1838 8.2 1. Szabad királyi Esztergom Városának rajza Árvíz után 1838. évben.
térképe — Kéziratos térkép, EBM Heljrtörténeti gyűjteménye 61.7.1.
Esztergom 1838 8.2. 2. Árvíz rajza Esztergom sz. k. városának az 1838. mart. 10.—13-iglani
térképe jégtorlás okozta legmagasabb vízálláskor. Az árvízkárosultak javára. Készí­
tette D. Migvel 39. sz. cs. k. gyalog-ezred másodosztálya. EBM Helytörténeti
gyűjteménye 54.564. 1.
EVM Esztergomi Vármúzeum

FoUa Archaeologica
Fehér 1957 Fehér, Géza, Beitráge zum Problem des ungarisch-slawischen Zusammen-
lebens. Acta Arch. Hung. (1957) 273-318
Fehér 1959 Fehér Géza, A pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei.
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) 103 — 146
Fehér 1959a Fehér, Géza, Les cachets et anneaux sigillaires á inscription turque du
Musée National Hongrois. FA (1959) 187-196
Fehér 1968 Ifj. Fehér Géza, Esztergomi török vörösrézedények. Komárom megyei
Múzeumok Közleményei (1968) 2 7 3 - 3 1 0
Fehér 1968a ifj. Fehér Géza, Esztergom-szenttamáshegyi feliratos edények. Komárom
megyei Múzeumok Közleményei (1968) 329 — 339
Fehér —Parádi 1960 ifj. Fehér Géza —Parádi Nándor, Esztergom-szenttamáshegyi 1956. évi
törökkori kutatások. Észt. Évi. (1960) 35 — 43
F e h é r - É r y - 1962 Fehér Géza —Éry Kinga — Kralovánszky Alán, A Közép-Duna medence
Kralovánszky magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Szerk.: Szőke Béla. Bp.
1962, 99 old. (Régészeti Tanulmányok II.)
Fejér CD Fejér, Georgius, Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I—
X I . 1829-1844
Fejérpataky 1887 Fejérpataky László, Pápai adószedők Magyarországon a X I I I . és XIV.
században. Századok (1887) 493-517, 5 8 9 - 6 0 2
Fekete 1943 Fekete Lajos, Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943,
197 old.
Fekete 1944 Fekete Lajos, Budapest a törökkorban. In: Budapest története. I I I . köt. Bp.
1944, 460 old.
Félegyházy 1939 Félegyházy József, A középkor egyháza. In: Bangha Béla—Ijjas Antal,
A keresztény egyház története. TV. köt. Bp. 1939, 403 old.
Fényes 1837 Fényes Elek, Magyarországnak mostani állapotja. Pest 1837, 680 old.
Fényes 1851 Fényes Elek, Magyarország geográfiai szótára. I —IV. köt. Pest 1851
Ferences gimn. A Szűz Máriáról nevezett Szt. Ferenc rend esztergomi Szt. Antal gimnáziu­
Évkönyve mának Évkönyve

15
Fettich 1937 Fettich Nándor, A honfoglaló magyarság fémművessége. Bp. 1937, 303 old,
CXXXVII t. (Arch. Hung. XXI)
Fettioh 1965 Fettich, Nándor, Das awarenzeitliche Gráberfeld von PiUsmarót — Basa­
harc. Bp. 1966, 123 old., XXVI t. (Studia Archaeologica III.)
Fettich 1968 Fettioh Nándor, Otvösmester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korá­
ból. Komárom megyei Múzeumok Közleményei (1968) 157 — 178
Fettich 1970 Fettioh, Nándor, Strava-stravica. Slovenská Archaeológia (1970) 17 — 22
Finály 1905 Finály Gábor, A római birodalmi limes fölkutatásáról Pannóniában. Arch.
Ért. (1905) 2 1 4 - 2 1 7
Finály 1907 Finály Gábor, Castra ad Heroulem. (Jelentés az 1906. évi ásatásról.) Arch.
Ért. (1907) 4 5 - 5 7 , 1 - 1 5 ábra
Finály 1907í Finály Gábor, Pilismaróti téglabélyegek. Arch. Ért. (1907) 189-191
1907a
Finály 1936 Finály, Gábor, Archáologisohe Funde in Ungarn 1925 — 1934. Pannónia
(1936) 2 4 8 - 2 8 7
Fitz 1957 Fitz Jenő, Az eraviszkusz női viselet. Arch. Ért. (1957) 133 — 154
Fitz 1959 Fitz, Jenő, Der Besuoh des Septimius Severus in Pannonién. Acta Arch.
Himg. (1959) 2 3 7 - 2 6 3
Fitz 1961 Fitz Jenő, L. Alfenus Avitianus. Antik Tanulmányok (1961) 91 — 95
Fitz 1961-62 Fitz Jenő, Titulum memóriáé posuit. Álba Regia (1961 — 1962) 33 — 48
Fitz 1962 Fitz, Jenő, A Military History of Pannónia from the Marcomann Wars to the
death of Alexander Severus (180-235) Aota Aroh. Hung. (1962) 2 5 - 1 1 2
Fitz 1963 Fitz, Jenő, Legati Augusti pro praetore Pannóniáé Inferioris. Acta Ant.
(1963) 2 4 5 - 3 2 4
Fleissig — 1934 Fleissig József—Kormos Tivadar, A legrégibb ősembernyomok Magyaror­
Kormos szágon. Dolgozatok (1933-1934) 1 6 - 2 9
Foltiny 1969 Foltiny, Stephen, The Hungárián Archeological Colleotion of the American
Museum of Natural History in New York. Bloomington 1969, 140 old., 19 t.
Forster 1906 Forster Gyula, Az esztergomi ,,szép templom" főkapujának maradványai.
In: Magyarország műemlékei I. Bp. 1906, 131 — 135
Földváry 1898 Földváry László, Adalékok a Duna-melléki ev. ref. egyházkerület történe­
téhez. I. köt. Bp. 1898, 318 old.
Fraknói 1888 Fraknói Vilmos, Bakoos Tamás prímás birtokszerzeményei. Századok (1888)
97-128
Fraknói 1895 Fraknói Vilmos, A magyar királyi kegyúri jog története Szent Istvántól
Mária Teréziáig. Bp. 1895, 559 old.
Fraknói 1896 Fraknói Vilmos, A Hunyadiak és Jagellók kora. In: Szilágyi Sándor, A Ma­
gyar Nemzet Története. IV. köt. Bp. 1896, 649 old.
Fröhlich 1890 Fröhlich Róbert, Római feliratok Alsó- és Felső-Pannóniából. Aroh. Ért.
(1890) 3 1 5 - 3 3 1
Fröhlich 1891 Fröhlich Róbert, Római feliratok Alsó- és Felső-Pannóniából. Arch. Ért.
(1891)224-238
Fröhlich 1893 Fröhlich Róbert, A pilis-marothi római tábor. Arch. Ért. (1893) 3 8 - 4 7
Fuxhoffey- - 1 8 5 9 - l1860
í Fuxhoffer, Damiani —Czinár, Maurus, Monasteriologia Regni Hungáriáé
Czinár I. köt. Vindobonae et Strigonii 1859, 346 old., II. köt. Pestiiü 1860, 240 old.
Fügedi 1960 Fügedi Erik, Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén.
Századok (1960) 82-124, 505-555
Fügedi 1969 Fügedi, Erik, Die Entstehung des Stádtewesens in Ungarn. Álba Regia
(1969) 101-118

Gabler 1964 Gabler Dénes, Az importált terra sigillaták forgalma Pannóniában. Arch.
Ért. (1964) 9 4 - 1 0 9
Gabler 1964a Gabler Dénes, Adatok az itáliai barbotinos sigillaták kérdéséhez. Arrabona
(1964) 5 - 1 6
Gabler 1967 Gabler Dénes, Pannóniai terra sigillata feliratok. Antik Tanulmányok (1967)
59-66
Gabler 1968 Gabler, Dénes, Soratohed Inscriptions on Terra sigillata in Pannónia. Acta
Antiqua (1968) 2 9 7 - 3 0 6
Gábori 1951 Gábori Miklós, A paleoUtikum csontipara Magyarországon. Aroh. Ért. (1951)
7-18
Gábori 1954 Gábori Miklós, Paleolitikus löszleleteink kultúra- és kormeghatározásáról.
Aroh. Ért. (1954) 9 9 - 1 0 2
Gábori 1964 Gábori, Miklós, Beitráge zum Paláolithikum des Donauknie-Gebietes. Aota
Arch. Hung. (1964) 171-186
Gábori 1964a Gábori Miklós, A késői paleolitikum Magyarországon. Bp. 1964, 85 old.
(Régészeti Tanulmányok III)
Gábori- 1957 Gábori, Miklós —Gáboriné Csánk, Veronika, Études arohéologiques et
V. Gábori stratigraphiques dans les stations de loess paléolithiques de Hongrie. Acta
Aroh. Himg, (1957) 3 - 1 1 7
Gábori — 1970 Gábori, Miklós —Csánk, Veronika, C-14 Dates of the Hungárián Paleolithic.
Csánk Aota Arch. Hxmg. (1970) 3 - 1 1
Gálocsy 1906 Gálocsy Zoltán, Esztergom-e vagy Székesfehérvár? Regia Civitas. Num.
Közi. (1906) 9 2 - 9 7
Garam 1969 Garam Éva, A későavarkori korongolt sárga kerámia. Arch. Ért. (1969)
207-240
Geduly 1873 Geduly Ferenc, A nagysápi lelet. Aroh. Ért. (1873) 165-170
Genthon 1948 Genthon István, Esztergom műemlékei. 1. rész. Magyarország műemlékei
topográfiája. I. köt. Bp. 1948, 387 old.

16
Genthon 1959 Genthon István, Magyarország művészeti emlékei. I. köt. Bp. 1959, 444 old.
Gereoze 1906 Gerecze Péter, A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Bp. 1906,
1412 old. (Szerk.: Forster Gyula, Magyarország műemlékei. I I . köt.)
Gerecze Gerecze Péter, Bpítőművészeti és szobrászati emlékek. In: Czobor — Szalay,
Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon.
I. rész Árpádok kora. Bp. —Bécs é. n., 40 — 50
Gerevich 1935 Gerevich Tibor, A legújabb magyarországi ásatások. Magyar Szemle (1935)
69-77
Gerevich 1938 Gerevich Tibor, Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938, 843 old.,
CCLXIV t.
Gerevich 1966 Gerevich László, A budai vár feltárása. Bp. 1966, 352 old.
Gerevich 1971 Gerevich László, Villard de Honnecourt Magyarországon. Műv. Ért. (1971)
81-105
Gerevich 1972 Gerevich, Ladislaus, Die mittelalterlichen Stádte im Zentrum Ungarns. In:
Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen — Vor- und
Frühformen der europáischen Stadt im Mittelalter. II. Teil. Göttingen 1972,
258-276
Gerevich 1973 Gerevich László, Budapest művészete az Árpád-korban. In: Budapest törté­
nete. I. köt. Bp. 1973, 3 5 3 - 4 0 1 . old.
Gerevich 1974 Gerevich László, A koragótika kezdetei Magyarországon. Akadémiai szék­
foglaló. Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának Közleményei 23
(1974) 145-169
Gergelyffy 1970 Gergelyffy András, Palota és castrum Palota. Magyar Műemlékvódelom
1967-1968 (1970) 125-144
Gerlach 1674 Stephan Gerlachs des Aeltern Tage-Buch. Frankfurt am Main 1674, 552 old.
Gerő 1955 Gerő László, Magyarországi várépítészet. Bp. 1955, 511 old.
Gerő 1960 Gerő Győző, Arab nyelvű feliratos emlékek Esztergomból. Észt. Évi. (1960)
45-56
Gerő 1965 Gerő Győző, Az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi. Arch. Ért.
(1965)207-215
Gervers-Molnár 1972 Gervers-Molnár Vera, A középkori Magyarország rotundái. Bp. 1972, 93 old.
Glaser 1929 Glaser Lajos, A Dunántúl középkori úthálózata. Századok (1929) 138—167,
257-285
Gohl 1902 Gohl Ödön, A budapesti eraviszkus éremlelet. Num. Közi. (1902) 17 — 47
Gohl 1902a Gohl Ödön, A nemzeti múzeum éremtárának 1901. évi gyarapodása. Arch.
Ért. (1902) 1 8 6 - 1 9 1
Gohl 1906 Gohl Ödön, Római és bizánci aranypénzek barbár utánzatai. Num. Közi.
(1906)_,90-92
Gohl 1911 Gohl Ödön, Barbár aranypénzeink. Num. Közi. (1911) 52 — 70
Gohl 1913 Gohl Ödön, A Biatec csoportbeli barbár pénzek. Num. Közi. (1913) 41 — 51
Gohl 1915 Gohl Ödön, A dunaszekcsői barbár pénzlelet. Num. Közi. (1915) 2 — 10
Goldzieher 1898 Goldzieher Ignác, Török felirat Esztergomban. Arch. Ért. (1898) 288
Gráf 1936 Gráf, Andreas, Übersicht der antiken Geographie von Pannonién. Bp. 1936,
156 old. (Diss. Pann 1/5)
Gombos 1937-38 Gombos F., Albin, Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et
regum ex stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad
annum MCCCI. I - I I I . köt. Bp. 1937-1938, 2671 old.
Görög 1802-11 Görög Demeter, Magyar Átlász az az Magyar, Horvát és Tót országok Vár­
megyéi s Szabad Területei és a határőrző Katonaság Vidékinek közönséges
és különös Tábláji. Viennae 1802—1811, 59 térkép és mutató

Gyéressy 1938 Gyéressy Ágoston, Boldog Özséb. Bp. 1938, 80 old.
Győrffy 1886 Győrffy Lajos, Az esztergomi bazilika története és leírása. A régi vár és fő-
székesegyháznak története, Esztergom egyéb nevezetességeinek leírásával.
Esztergom 1886, 52 old.
Györffy 1956 Györffy György, Adatok a pilis megyei monostorok középkori történetéhez.
Műv. Ert. (1956) 2 8 0 - 2 8 5
Györffy 1958 Györffy György, A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1958, 266
old.
Györffy 1962 Györffy, György, Constantinus Porphyrogenitus, De administrando imperio.
Byzantinisohe Zeitschrift (1962) 302-307
Györffy 1963 Györffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. köt. Bp.
1963, 910 old.
Györffy 1967 Györffy György, Székesfehérvár feltűnése a történeti forrásokban. In: Székes­
fehérvár évszázadai. I. köt. 1967, 19 — 25
Györffy 1969 Györffy, György, Thomas Becket and Hungary. Angol Filológiai Tanulmá­
nyok. IV. köt. Debrecen 1969, 4 5 - 5 2
Györffy 1969a Györffy György, A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb forráskritikai
vizsgálatok alapján. MTA I I . Osztályának Közleményei (1969) 199 — 225
Györffy 1970 Györffy György, Koppány lázadása. Somogy megye múltjából. Levéltári
Évkönyv (1970) 5 - 3 0
Györffy 1971 Györffy György, István király. In: István király emlékezete. Bp. 1971, 7 — 16
Györffy 1971a Györffy György, Szent László egyházpolitikája. Emlékkönyv a túrkevei
múzeum fennállásának 20. évfordulójára. (1971) 63 — 71
Györffy 1972 Györffy György, A székesfehérvári latinok betelepülésének kérdése. In:
Székesfehérvár évszázadai 2. 1972, 37 — 44
Györffy 1973 Györffy György, Budapest története az Árpád-korban. In: Budapest törté­
nete. L köt. Bp. 1973, 219 - 3 4 9

Magyarország régészeti topográfiája 5. 17
Haeverniok 1972 Haeverniok, Thea Elisabeth, Nadelköpfe vom Kempten. Germania (1972)
136-148
Haiczl é. n. Haiczl Kálmán, Kakath Dsigerdelen — Csekerdén Párkány. Érsekújvár
ó. n., 80 old.
Hampel 1871 Hampel József, Aquincum történetének vázlata. Arch. Közi. (1871) 158—198
Hampel 1876 Hampel, József, Catalogue de l'exposition préhistorique des Musées de
Province et des Collections particuliére. . . Bp. 1876, 160 old.
Hampel 1876-77 Hampel, Joseph, Antiqiútés préhistoriques delaHongrie. I —II. köt. Eszter­
gom 1876-1877, 24 tábla
Hampel 1877 Hampel József, A magyarhoni bronzkardokról. Arch. Ért. (1877) 41 — 55
Hampel 1880 Hampel József, A Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségosztályának
gyarapodása május havában. Arch. É r t . (1880) 224 — 228
Hampel 1880a Hampel József, A M. N. Múzeum érem- és régiségosztályának gyarapodása
június havában. Arch. Ért. (1880) 228 — 233
Hampel 1892 Hampel József, A nemzeti múzeumi régiségtár gyarapodása 1892. áprilistól
szeptember végéig. Arch. Ért. (1892) 372-330
Hampel 1892a Hampel József, A bronzkor emlékei Magyarhonban. I I . köt. Bp. 1892, 175
old., C X X V I I - C L X X X I I .
Hampel 1896 Hampel József, A nemzeti múzeumi rógiségtár gyarapodása az 1896. évi
harmadik évnegyedben. Arch. Ért. (1896) 442 — 444
Hampel 1896a Hampel József, A bronzkor emlékei Magyarhonban. I I I . köt. Bp. 1896,
254 old., C L X X X I I I - C C L V . t.
Hampel 1898 Hampel József, A N. Múzeum régiségosztályának gyarapodása az 1898. év
11. negyedében. Arch. Ért. (1898) 374-376
Hampel 1898a Hampel József, Török feliratok Esztergomban. Arch. Ért. (1898) 228
Hampel 1898b Hampel József, A M. N. Múzeumi régiségtár gyarapodása az 1897. év utolsó
negyedében. Arch. Ért. (1898) 5 0 - 5 2
Hampel 1899 Hampel József, A N. Múzeum régiségtárának gyarapodása az 1899. év máso­
dik és harmadik negyedévében. Arch. Ért. (1899) 428 — 430
Hampel 1900 Hampel József, A N. Múzeumi régiségtár gyarapodása az 1900. év első
negyedében. Arch. Ért. (1900) 181-182
Hamipel 1900a Hampel József, Újabb hazai leletek az avar uralom korából. Arch. Ért.
(1900)97-125
Hampel 1901 Hampel József, A N. Múzeum régiségosztályának gyarapodása az 1900.
áprilistól december végéig. Arch. Ért. (1901) 186 — 190
Hampel 1901a Hampel József, Az esztergomi ezüstcsészék. Arch. Ért. (1901) 323 — 327
Hampel 1901b Hampel József, A M. N. Múzeum régiségtárának gyarapodása 1901 első
felében. Arch. Ért. (1901) 3 8 0 - 3 8 3
Hampel 1902 Hampel József, A M. N. Múzeumi régiségtár gyarapodása az 1901. év má­
sodik felében. Arch. Ért. (1902) 8 5 - 8 7
Hampel 1903 Hampel József, A nemzeti múzeumi régiségtár gyarapodása az 1903. évben.
Arch. Ért. (1903) 4 2 5 - 4 4 7
Hampel 1906 Hampel, József, Alterthümer des frühen Mittelalters in üngarn. I—III.
köt. fíraunschweig 1905
Hampel 1906 Hampel József, A Nemzeti Múzeum régiségtár gyarapodása az 1905. évben.
Arch. Ért. (1906) 7 7 - 8 6
Hampel 1906a Hampel József, A Nemzeti Múzetim legrégibb pannóniai sírtáblái. Bp. 1906,
74 old.
Hampel 1907 Hampel József, Alvilági istenségek magyarországi római kőemlókeken. Arch.
É r t . (1907) 119-130
Hamipel 1907a Hampel József, A pannóniai síremlékek áttekintő osztályozása. Arch. Ért.
(1907)289-341
Hampel 1907b Hampel József, Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Bp.
1907, 116 old.
Hamipel 1910 Hampel József, Figurális domborművek pannóniai síremlékeken. Arch. Ért.
(1910)311-344
Harmattá 1967 Harmattá János, Pannóniai edényfeliratok. Antik Tanulmányok (1967)
67-101
Harmattá 1968 Harmattá, János, Inscriptions on Pottery from Pannónia. Acta Arch. Hung.
(1968) 2 4 7 - 2 7 4
Harmos 1931 Harmos Eleonóra, Magyarország térképe 1528-ból. Térképészeti Közlöny
(1931) 1 6 5 - 1 7 1
Harsányi 1912 Harsányi Pál, Arpádházi királyaink kiadatlan pénzei. Num. Közi. (1912) 85
Harsányi 1914 Harsányi Pál, Pénzhamisító műhely maradványai. Num. Közi. (1914) 13 — 14
Harsányi 1924-25 Harsányi Pál, Éremleletek. Num. Közi. (1924-1925) 4 3 - 4 4
Harsányi 1938 Harsányi András, A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt.
Debrecen, 1938, 351 old.
Hartyányi- 1968 Hartyányi Borbála —Nováki Gyula —Patay Árpád, Növényi mag- és ter­
Nováki — mésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. — Magyar
Patay Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967 — 1968. Bp. 1968, 5 - 8 4
Havlík 1964 Havlík, Lubomír, Velká Morava a stfedoevropsti Slované. Praha 1964, 490 old.
Heckenast 1970 Heckenast Gusztáv, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-kor­
ban. Bp. 1970, 135 old.
Heckenast - 1968 Heckenast Gusztáv—Nováki Gyula—Vastagh Gábor —Zoltay Endre, A ma­
Nováki — gyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp. 1968, 253 old.
Vastagh -- Zoltay
Helischer 1827 Helischer József, Descriptio Comitatus Strigoniensis. 1827. Kézirat az E F K
Kézh'attárában M. S. II. 492, 104 old.

18
HeHscher 1883-84 Esztergom vármegye statisztikus, történelmi és helyrajzi leírása vázlatosan
összeállítva egy történetkedvelő esztergomi polgártól 1827. (Latinból for­
dította P . J.) 29 részletben közölve az Esztergom és Vidéke 1893. dec. 30.—
1894. máj. 4. számában.
Henszlmann 1876 Henszlmann Imre, Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylű mű­
emlékeinek rövid ismertetése. Bp. 1876, 177 old.
Hermann— 1957 Hermann, Margit—Kretzoi, Miklós—Vértes, László, Neuere Forschungen
Kretzoi —Vértes in der Jankovich Höhle. FA (1957) 3 - 2 4
Hillebrand 1913 Hillebrand Jenő, A diluviális ősember nyomai a bajóti Öregkő nagy bar­
langjában. Bk (1913) 126-128, 170
Hillebrand 1914 Hillebrand Jenő, Az 1913. évi barlangkutatásaim eredményei. Bk (1914)
115-124
Hillebrand 1915 Hillebrand Jenő, A bajóti Jankovich-barlangban 1914. és 1915. években
végzett kutatások eredménye. Bk (1915) 129 — 141
Hillebrand 1917 Hillebrand Jenő, Az 1916. évi barlangkutatásaim eredményéről. Bk (1917)
98-108
Hillebrand 1919 Hillebrand Jenő, Az 1917. évben végzett ásatásaim eredményei. Bk (1919)
6-13
Hillebrand 1926 Hillebrand Jenő, A bajóti barlangkutatások régészeti jelentőségéről. Észt.
Évi. (1929) 5 4 - 5 5
Hillebrand 1927 Hillebrand, Jenő, Bine neue Höhlenwohnung des ungarlándischen Eiszeit-
menschen. Die Eiszeit (1927) 95 — 96
Hillebrand 1934-35 Hillebrand, Jenő, Der Stand der Erforschung der álteren Steinzeit in
Ungarn.BerichtderRömÍ8oh-GermanischenKommission(1934—1935) 16 — 26
Hillebrand 1935 Hillebrand Jenő, Magyarország őskőkora. Die áltere Steinzeit Ungarns.
Bp. 1935, 41 old., VII t. (Arch. Hung. XVII)
HO Hazai Okmánytár. Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, R á t h Károly és Vég­
helyi Dezső. Bp. I - V I I I . köt. 1865-1891
Holényi 1959 Holényi László, Gerecse útikalauza. Bp. 1959, 191 old.
Holl 1955 Holl Imre, Külföldi kerámia Magyarországon (XIII—XVI. század). Buda­
pest Régiségei (1955) 147-190
Holl 1971 Holl Imre, Középkori kályhaosempék Magyarországon. I I . köt. Budapest
Régiségei (1971) 1 6 1 - 1 9
Hölste 1939 Holste, Friedrich, Zu Formenschatz und Datierung der östUchen ,,Badener"
Kultur. Germania (1939) 2 2 0 - 2 2 4
Hóman 1907 Hóman Bálint, A magyar városok és a polgári osztály kezdetei. In: Magyar
középkor Bp. 1938, 4 4 5 - 4 9 0
Hóman 1916 Hóman Bálint, Magyar pénztörténet 1000 — 1325. Bp. 1916, 710 old.
Hóman 1917 Hóman Bálint, Obon. Magyar Nyelv (1917) 119-120
Hóman 1938 Hóman Bálint, Magyar középkor. Bp. 1938, 675 old.
Horváth 1862 Horváth Mihály, Magyar regeszták. I I . közlemény. Magyar Történelmi Tár.
Pest (1862) 125-196
Horváth 1966 Horváth István, Régészeti adatok Esztergom környékének településtörténe­
téhez. Kézirat. Szakdolgozat az ELTE Bölcsészettudományi Kar Régészeti
Tanszékén. Bp. 1966, 345 old.
Horváth 1968 Horváth István, Dömös ós környéke. Duna-kanyar Tájékoztató 1968, 2. sz.
26-32
Horváth 1969 Horváth Attila, A vaszari és somlóvásárhelyi halomsírok. VMMK (1969)
109-133
Horváth 1969a Horváth István, Adatok a pilisi kolostorok helyrajzához. Esztergom 1969.
Kézirat
Horváth 1970 Horváth István, Esztergom István király korában. In: Forrás (Komárom
megyei Antológia 3.) Tatabánya 1970, 41 — 49
Horváth 1971 Horváth István, Középkori régészeti kutatások Esztergom környékén.
Műved. (1971) 8 6 - 9 1
Horváth 1971a Horváth István, Az esztergomi várostörténeti kutatásokról. In: Középkori
régészeti tudományos ülésszak 1970. december 8 —10. (Régészeti Füzetek
11/14.) 1971, 5 9 - 6 1
Horváth 1971b Horváth István, Esztergom-városközpont középkori topográfiája. 1971.
3 db térkép magyarázó szöveggel. EBM Adattár 315
Horváth 1972 Horváth István, Török emlékek Esztergomban. Kézirat 1972, 6 old.
Horváth 1972a Horváth István, Mit ábrázol az esztergomi latinusok pecsétje? Kézirat 1972
Horváth 1972b Horváth István cikkei az ,,Ezeréves Esztergom" című sorozatban. Dolgozók
Lapja 1972
I. Avar emlékek tanúsága Febr. 11. 4. old.
II. Hol született I. István? Febr. 13. 4. old.
I I I . Királyi udvar Febr. 16. 4. old.
rV. István király pénzverdéje Febr. 18. 4. old.
V. Központ kelet és nyugat között Márc. 1. 4. old.
VI. A középkori ,,metropolis" Márc. 3. 4. old.
VII. A város a tatárok gyűrűjében Márc. 5. 4. old.
VIII. IV. Béla levele Ince pápához Márc. 8. 4. old.
IX. IV. Béla és a pápa ellentéte Márc. 10. 4. old.
X. ,,Sigillum latinorum" Márc. 17. 4. old.
X I . Mohács után ÁP'^- 28. 4. old.
X I I . Az ostromlott város (Esztergom ostromai) Apr. 30. 4. old.
X I I I . Szulejmán Esztergomban Máj. 5. 4. old.
XIV. A város pusztulása Máj. 7. 4. old.

19
XV. A,vár hősi védelme Máj. 10. 4. old.
XVI. Árulás és kapituláció Máj. 12. 4. old.
XVII. Török szandzsák központja Máj. 14. 4. old.
Horváth 1972c Horváth István, Esztergom vagy Székesfehérvár? Dolgozók Lapja 1972,
júl. 29. 5. old.
Horváth 1972d Horváth István, Középkori fazekaskemenoék (Bajna határában). Dolgozók
Lapja 1972. nov. 21. 4. old.
Höllrigl 1930 Höllrigl József, Árpád-kori kerámiánk. Arch. Ért. (1930) 142-169
Hunfalvi 1863 Hunfalvi János, Magyarország és Erdély eredeti képekben. II. köt. Dami-
stadt 1863, 427 old.
Hunyady 1942-44 Hunyady Ilona, Kelták a Kárpát-medencében. I —II. köt. Bp. 1942, 1944,
153 old., CV t. (Diss. Pann. 11/18)
Hunyady 1957 Hunyady Ilona, Kelták a Kárpát-medencében. Leletanyag. Bp. 1957,
269 old. (Régészeti Füzetek 2)
Huszár 1938 Huszár Lajos, Szent István pénzei. In: Szent István Emlékkönyv. II. Bp.
1938, 3 3 7 - 3 6 4
Huszár 1939 Huszár Lajos, Olasz pénz hamisítására szolgáló öntőminta a XV. század
végéről. Num. Közi. (1939) 9 4 - 9 6
Huszár 1954 Huszár, Lajos, Das Münzmaterial in den Funden der Völkei'wanderungszeit
im Mittleren Donaubecken. Aota Arch. Hung. (1954) 61 — 109
Huszár 1968 Huszár Lajos, Az esztergomi középkori pénzverde. Komárom megyei Múze­
umok Közleményei (1968) 2 0 7 - 2 1 8
Ipolyi 1861 Ipolyi Arnold, Magyar régészeti krónika. Arch. Közi. (1861) 283 — 317
Ipolyi 1867 Ipolyi Arnold, Adalékok a magyar domonkosok történetéhoz. Magyar Sión
(1867) 481-497, 590-609, 6 6 2 - 6 7 3 , 769-776
Istvánffy 1962 Istvánffy Miklós, A magyarok történetéből, Bp. 1962, 528 old.
It. Ant. Itinerarium Antonini.
Jánossy —K. 1957 Jánossy, Dénes —K. Varbók, Sarolta—Hermann, Margit—Vértes, László,
Varbók- Forschungen in der Bivakhöhle. Eiszeitalter und Gegenwart (1957) 18 — 36
Hermann —Vértes
Jánossy 1968 Jánossy Dénes, A Tokod-nagybereki kőfejtő felsőpleisztocén gerinces fau­
nája. Komárom megyei Múzeumok Közleményei (1968) 63 — 71
Jászay 1846 Jászay Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. I. köt. Pest
1846, 384 old.
Jedlicska 1897 Jedlicska Pál, Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és
korához. 1552-1600. Eger 1897, 820 old.
Jónás 1927 Jónás Elemér, A bajóti rónjai ezüstpénzlelet és tanulságai. Az Országos
Magyar Régészeti Társulat Évkönyve (1927) 137 — 156
Kádár 1960 Kádár Zoltán, Adatok a Duna-vidéki későantik ezüstedények problematiká­
jához. FA (1960) 133-141
Kádár 1968 Kádár Zoltán, Áz esztergomi oroszlános freskók eredetéről. Komárom me­
gyei Múzeumok Közleményei (1968) 133—154
Kadio 1913 Kadio Ottokár, A Legény- és Leánybarlang feltárásának eredménye. Bk
(1913) 171-172
Kadic 1919 Kadic Ottokár, Jelentés az 1917 —1919. években végzett barlangkutatá­
saimról. Bk (1919) 1 4 - 1 8
Kalász 1942-43 Kalász Elek, Vázlatok a magyar földön 800 éves ciszterci rend múltjából.
Baja 1942-1943, 148 old.
Kalioz 1960 Kalicz Nándor, Rézkori telep Tarnabodon. Arch. Ért. (1966) 3 — 17
Kalioz 1968 Kalicz, Nándor, Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Bp, 1968, 202 old.,
CXXX t. (Arch. Hung. XLV)
Kalicz 1970 Kalicz Nándor, Agyagistenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyar­
országon. Bp. 1971, 78 old., 73 kép
Kalmár 1944-45 Kalmár János, Az avar nyílhegy. Arch. Ért. (1944-1945) 2 8 3 - 2 9 3
Kalmár 1971 Kalmár János, Régi magyar fegyverek. Bp. 1971, 430 old.
Karácson 1904 Karácson Imre, Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai
1660 — 1664. Török-magyarkori történelmi emlékek. Török történetírás. III.
köt. Bp. 1904, 548 old.
Karácson 1914 Karácson Imre, Török—magyar oklevéltár (1543 — 1799). Bp. 1914, 416 old.
Karácson 1916 Karácson Imre, Török történetírók. III. köt. 1566 — 1659. Bp. 1916, 446 old.
Karácsonyi 1892 Karácsonyi János, Kik voltak az első érsekek? Századok (1892) 23 — 40,
131-138, 201-212
Karácsonyi 1901 Karácsonyi János, Szent István megkoronázása. Századok (1901) 869 — 879
Karácsonyi 1901a Karácsonyi János, Hazánk Szent István korabeli határairól. Századok
(1901) 1039-1058
Karácsonyi 1901b Karácsonyi János, Magyar nemzetiségek a XIV. század közepéig. I —III.
köt. Bp. 1901
Karácsonyi 1904 Karácsonyi János, Szent István király élete. Bp. 1904, 125 old.
Karácsonyi 1922-24 Karácsonyi János, Szent Ferenc rendjének története Magyarországon
1711-ig. I - I I . köt.
Kárász 1893 Kárász Leó, Péter Fischer magyarországi művei. Arch. Ért. (1893) 288
Károlyi 1880 Károlyi Árpád, A német Birodalom hadi vállalata Magyarországon 1542.
Századok (1880) 357-387, 4 4 5 - 4 6 5 , 558-589, 6 2 1 - 6 5 5 .
Katancsich 1826-27 Katancsich, Mathias P., Istri adcolorum geographia vetus e monumentis
epigraphicis, marmoribus, numis, tabellis eruta et commentariis illustrata.
I - I I . köt. Budae 1826-1827, 572, 508 old.

20
KBM Keszthely, Balatoni Múzeum
Kemenczei 1968 Kemenozei Tibor, Adatok a Kárpát-medencei halomsiros kultúra vándor­
lásának kérdéséhez. Arch. Ért. (1968) 159—186
Kemp 1856 Kemp Mihály, Syllabus Canonicorum Metropolitanai Eoclesiae Strigonien-
sis. Memória 1856, 118-192
Kenessey 1867 Kenessey Albert, A magyar Duna és melléke. In: Magyarország képekben. I.
köt. Pest 1867, 69-347
Kenner 1860 Kenner, Friedrich, Beitrage zu einer Chronik der areháologischan Funde in
der ÖsterreichischenMonarchie (1856 —1858). Arohivfür Kundé Österreichi-
soher Geschichtsquellen (1860) 225 — 423
Képes Krónikab Képes Krónika. Hasonmás kiadás. I—II. köt. Bp. 1964. Latin és magyar
szöveg. Fordította: Geréb László
Kerényi 1959 Kerényi, András, Gruppierung der Barbarenmünzen Transdanubiens. FA
(1959) 4 7 - 6 0
Király 1955 Király Ferenc, X I I . századi pénzek Magyarországon. (Az esztergomi lelet
összefoglaló feldolgozása.) FA (1955) 127 — 140
Kisbán 1938 Kisbán Emil, A magyarországi pálos rend története. I —II. köt. Bp. 1938
Kiss 1968 Kiss Ákos, Ismeretlen tatai végvári alkapitányok a XVII. században. Ko­
márom megyei Múzeumok Közleményei (1968) 348 — 351
Kiss 1971 Kiss Ákos, Tinnye és Üny ós Jászfalu közbirtokosságának és népének tör­
ténete a XVIII. században. Bp. 1971, 191 old., 23 kép
Kiszely 1972 Kiszely, István, Der deformierte Schádel in Grabfund von Kesztölc. Mitt.
Arch. Inst. (1972) 123-127, 4 8 - 4 9 . t.
KL Komárom megyei Levéltár, Esztergom
Knauz 1856 Knauz Nándor, A pozsonyi Krónika. Űj Magyar Múzeum (1856) 563 — 592
Knauz 1865 Knauz Nándor, A jánoslovagok Esztergomban. Magyar Sión (1867) 641 —
665, 720-744
Knauz 1865a Knauz Nándor (név nélkül). Az esztergomi szerzetesek története. In: Pauli
Szt. Vince leányai Esztergomban. Esztergom 1865, 1 — 90
Knauz 1890 Knauz Nándor, A Garam melletti Szent Benedeki-apátság. I. köt. Bp. 1890,
250 old.
Kniezsa 1938 Kniezsa István, Magyarország népei a X I . században. In: Szent István Em­
lékkönyv. II. köt. 1938, 3 6 8 - 4 7 2
Kniezsa 1942 Kniezsa István, Elvonás magyar—tót helynevekben. In: Melioh Emlékkönyv.
Bp. 1942, 196-204
Kohn 1881 Kohn Sámuel, Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez.
Bp. 1881, 168 old.
Kol lányi 1889 Kollányi Ferenc, Az esztergomi érsek pisetumjoga. Katholikus Szemle
(1889) 521-576, 679-776
Kollányi 1892 Kollányi Ferenc, Esztergom kereskedelme a X I I I . században. Esztergomi
Hirlap 1892. (9) nov. 27.
Kollányi 1894 Kollányi Ferenc, Szt. Lőrinc-templom történetéhez. Esztergomi Lapok
1894. szept. 8.
Kollányi 1898 Kollányi Ferenc, Magyar ferencrendiek a XVI. század első felében. Száza­
dok (1898) 317-327, 405-419, 5 1 0 - 5 1 8 , 600-620, 7 1 6 - 7 3 1 , 8 1 4 - 8 2 1 ,
909-930
Kollányi 1900 Kollányi Ferenc, Esztergomi kanonokok 1100 — 1900, Esztergom 1900, 547 old.
Kollányi 1901 Kollányi Ferenc, Visitatio CapituliB. M. Strigoniensis anno 1397. Történelmi
Tár (1901) 71-106, 239-272
Kollár 1762 Casparis TJrsini Velii de Bello Pannonico. Libri decem. Studio et opera:
Adami Francisci Kollarii. Vindobonae 1762, 326 old.
Korabinsky 1786 Korabinsky, Johann Matthias, Geographisch-Historisches und Produkten
Lexicon von Ungarn. Preszburg 1786, 858 old.
Korek 1961 Korek József, Dorogi Múzeumbarátok köre. Arch. Ért. (1961) 132 — 133
Kotsis 1948 Kotsis Iván, A renaissance építőművészet formái. Bp. 1948, 192 9ld.
Kovrig 1955 L. Kovrig Ilona, Adatok az avar megszállás kérdéséhez. Arch. Ért. (1955)
30-41
Kovrig 1955a Kovrig, Ilona, Contribution au probléme de l'occupation de la Hongrie par
les avars. Acta Arch. Hung. (1955) 163-192
Kovrig 1959 Kovrig, Ilona, Nouvelles trouvailles du V^ siécle deoouvertes en Hongrie.
Acta Arch. Hung. (1959) 2 0 9 - 2 2 5
Kozák 1966 Kozák Károly, Félköríves szentélyű templomaink a X I . században. Arch.
Ért. (1966) 4 7 - 6 4
Körösy 1883 Körösy László (szerk.), Esztergom felszabadulása a török rabságból 1683.
oct. 28. kétszázados évfordulója emlékére 1883. oct. 28. Esztergom 1883,
22 old.
Kőszegi 1960 Kőszegi, Frigyes, Beitrage zur Geschichte der ungarischen Urnenfelderzeit.
Acta Arch. Hung. (1960) 137-186
Krajcsovits 1869 Krajcsovits Lajos, Esztergomi kutak. A Szent Benedek-rendi esztergomi
nagy gimnáziumi önképzőegylet Évkönyve I. Esztergom 1869, 130—139
Krausz 1904 Krausz Sámuel, Jelvényes ókori zsidó sírkövek. Arch. Ért. (1904) 170—173
Krompeoher 1928 Krompecher László, A pilisi ciszterci apátság és a Szentkeresztnek szentelt
pilisi pálos kolostor építészeti maradványai. Magyar Mérnök és Építési
Egylet Közleményei (1928) 3 2 9 - 3 3 3
Krompecher 1934 Krompecher László, A pilisi apátság romjainak fellelése. Technika (1934)
36-37
Krónikás 1926 Krónikás (Sinka Ferenc Pál), A János-lovagok temploma és rendháza Esz­
tergom mellett. Észt. Évi. (1926) 2 5 - 3 9

21
Kubinyi 1964 Kubinyi Miklós, Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése Tanul­
mányok Budapest múltjából (1964) 85 — 170
Kubitschek 1929 Kubitschek, Wilhelm, Altere Berichte über den römischen Limes in Panno­
nién. Wien —Leipzig 1929, 345 old.
Kumorovitz 1953 Kumorovitz L. Bernát, Veszprémi regesták. 1301 — 1387. Bp. 1953, 395 old.
Kutzián 1958 B. Kutzián, Ida, Über südliehe Beziehungen der ungarisohen Hochkupfer-
zeit. Acta Arch. Hung. (1958) 155-190
Kutzián 1966 Bognár-Kutzián, Ida, Das Neolithikum in Ungarn. Archaeologia Austriaoa
(1966) 249-280
Kuzsinszky 1925 Kuzsinszky Bálint, Solva. In: Gróf Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Bp. 1925,
107-119
Küküllei 1960 Küküllei János és a névtelen minorita Krónikája. (Johannes de KikuUew et
anonymus minorita Chronica. — Monumenta Hungarioa TV. Fordította:
Geréb László.) Bp. 1960, 125 old.
Kürcz 1889 Kürcz Antal, A magyarországi pálos rend története. Bp. 1889, 132 old.
Láng 1919 Láng, Margarete, Die pannonische Frauentraoht. Jahreshefte des öster-
reichischen Archaologischen Instituts (1919 — 1920) Beibl. 217 — 260
Lányi 1972 Lányi, Vera, Die spátantiken Graberfelder von Pannonién. Acta Arch.
Hung. (1972) 5 3 - 2 1 3
László 1941 László Gyula, Adatok az avarság népraj zához. Arch. Ért. (1941) 175-191
Lázár 1956 Lázár Jenő, A magyarországi korai vaskor történetének kérdései. Antik
Tanulmányok (1956) 1 - 2 2
Lepold 1929 Lepold Antal, Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez.
(Különlenyomat az ,,Esztergom" 1928. évfolyamából) Esztergom 1929,
41 old.
Lepold 1934 Lepold Antal, Az esztergomi Várhegyen folyó régészeti kutatások történeti
vonatkozásai. Észt. Évi. (1934) 34 — 41
Lepold 1936 Lepold Antal, Az esztergomi vár története. Észt. Évi. (1936) 51 — 71
Lepold 1938 Lepold Antal, Az esztergomi várhegy,,Via Archaeologiá"-ja. 1 — 2. Észt. Évi.
(1938) 1 - 3 7
Lepold 1938a Lepold Antal, Szent Istvánkirály születéshelye. In: Szent István Emlékkönyv.
I I . köt. Bp. 1938, 4 8 9 - 5 2 4
Lepold 1938b Lepold Antal, Via Archaeologica. Magyar Sión 1938
Lepold 1944 Lepold Antal, Esztergom régi látképei. Bp. 1944, 62 old.
Lepold — é. n. Lepold Antal—Lippay Lajos, Esztergomi útikönyv. Esztergom é. n. [1938],
Lippay 104 old.
Lettrioh 1964 Lettrich Edit, Esztergom a dorogi iparvidék városa. Földrajzi Tanulmányok
3. Bp. 1964, 181 old.
Lőrinoz 1973 Lőrincz Barnabás, C. lulius Commodus Orfitianus cursus honorumához.
Acta luvenum. Történelem. 1973. 1. szám 9 — 28, 1 — 5. kép.
L R B Jegyz. I I I . A Lábatlani Református Egyháznak Jegyzőkönyve. I I I . köt. 1861 — 1893
LRB Jegyz. 1 8 9 4 - A Lábatlani ref. egyház elöljárói gyűléseinek jegyzőkönyve 1894—1943
1943
Lukcsics 1927 Lukcsics Pál, Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején. Észt. Évi.
(1927) 6 9 - 9 7
Lukinioh 1923 Lukinich Imre, Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgárnak héttoronyi
fogságában írt naplója 1664. Bp. 1923, 270 old.
Luschan 1872 Luschan, Félix, Die Funde von Nagysáp. Mitteilungen der Anthropologischen
Gesellschaft (1872) 3 0 1 - 3 0 6
Magyar műve­ Magyar Művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor. Bp. é. n.
lődéstörténet I—V.
Magyar Tör­ Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár 1000—1526. I. köt. Bp. 1899,
vénytár 853 old.
Mahler 1907 Mahler Ede, Pannóniai feliratos emlékek. Arch. Ért. (1907) 231 — 247
Makkai 1958 Makkai László, Pest megye története 1848-ig. In: Pest megye műemlékei
I. Bp. 1958, 5 9 - 1 6 9
Makkai — 1960 Makkai László —Mezey László, Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI—XIV.
Mezey század. Bp. 1960, 451 old.
Makkay 1963 Makkay János, Adatok a péoeli (badeni) kultúra vallásos elképzeléseihez:.
Arch. Ért. (1963) 3 - 1 5
Mályusz 1968 Mályusz Elemér, I. István születési éve. Levéltári Közlemények (1968)
199-203 7
Mályusz 1971 Mályusz Elemér, Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp.
1971, 398 old.
Marosi 1971 Marosi, Ernő, Einige stilistische Probleme der Inkrustationen von Gran
(Esztergom). Acta Históriáé Artium (1971) 171-229
Marosi 1972 Marosi Ernő, Egy gótikus Madonna Somogyvárról és a Szent Egyed apátság
kerengője. Műv.'Ért. (1972) 9 3 - 1 0 2
Márton 1931 Márton, Lajos, Dolchstábe aus Ungarn. Praehistorische Zeitschrift (1931)
18-40
Márton 1934 Márton Lajos, A korai La Téne sírok leletanyaga. Dolgozatok (1933 — 1934)
93-165
Mathes 1827 Mathes, Joannes Nep., Veteris Arcis Strigoniensis monumentorum ibidem
erutorum aliarumque antiquitatum lythographiois tabulis ornata descriptio.
Strigonium 1827, 90 old., XIV t.
Mátyás 1894 Mátyás Flórián, Diplomatikai vitatkozások. Századok (1894) 581 — 591

22
Mátyás 1907 Mátyás Flórián, Népmondák és történeti adatok Gertrúd királyné erőszakos
haláláról. Századok (1907) 873-886
Memória 1856 Memória Basilicae Strigoniensis Anno 1856 die 31. Augusti consacratae.
Pest 1856, 192 old.
Mérey Kádár 1958 Mérey Kádár Ervin, Die früheisenzeitlichen Hügelgraber von Süttő. (1948)
In: Régészeti Dolgozat okaz Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészeti
Intézetéből. Bp. 1958, 8 6 - 8 8
Méri é. n. Méri István, A klastrompusztai legendák nyomában. Bp. é. n., 27 old.
Mezey 1963 Mezey László, Csutmonostor alapítástörténete és első oklevelei (1264 — 1271).
Tanulmányok Budapest múltjából. (1963), 7 — 42
Mezey 1972 Mezey László, Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban. In: Szé­
kesfehérvár Évszázadai. II. köt. Székesfehérvár 1972, 21 — 34
Mihalik 1912 Mihalik József, A sümegi Darnay Múzeum. MKÉ (1912) 124—151
Mihályi 1896 Mihályi Imre, Bajóth Község rövid története. I—II. Esztergom és Vidéke
(1896) 5 5 - 5 6 . sz.
Mitt. Arch. Inst. Mitteilungen des Archaologischen Institutes der Ungarischen Akademie der
Wissenschaften
MKÉ Múzeumi és Könyvtári Értesítő
Mócsy 1958 Mócsy, András, Die spatrömische Schiffsláde in Contra Florentiam. FA
(1958)89-104
Mócsy 1959 Mócsy, András, Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannen-
kriegen. Bp. 1959, 276 old.
Mócsy 1959a Mócsy, András, Forschungen in der römischen Siedlung von Tokod in Un-
garn. Archeologícké Rozhledy (1959) 209 — 211
Mócsy 1962 Mócsy, András, Pannónia. In: Pauly-Wissowa, Realenzyklopadie der klassi-
schen Altertumswissenschaft. Suppí. IX. (1962) 516 — 776
Mócsy 1962a Mócsy András, A római pénz forgalmáról a római uralom előtt Pannóniában.
Num. Közi. (1962) 1 5 - 1 8
Mócsy 1969 Mócsy András, Pannonia-Forschung 1964—1968. Acta Arch. Hung. (1969)
340-373
Molnár 1967 Molnár József, Az Esztergom-Víziváros török erődítései. Műved. (1967)83 — 89
Molnár 1967a Molnár József, Török kőfaragójegyek Magyarországon. Műv. Ért. (1967)
122-125
Molnár 1972 Molnár József, Sinan magyarországi munkáinak nyomában. Műved. (1972)
25-28
Mon. Ecol. MonumentaEcclesiae Strigoniensis. I —II. köt. Strigonii 1874, 1882 (Ferdi-
nandus Knauz), I I I . köt. Strigonii 1925 (Ludovicus Crescens Dedek)
Mon. Ep. Vespi MonimientaRomanaEpiscopatus Vesprimiensis. I —IV. köt. Bp. 1896 — 1907
Mon. Vat. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. I—VI. köt.
Bp. 1885-1891
Mozsolics 1942 Mozsolics Amália, A kisapostagi korabronzkori urnatemető. Bp. 1942, 102
old., X V n t. (Arch. Hung. XXVI)
Mozsolics 1942a Mozsolics, Amália, Zur Frage der Sohnurkeramik in TJngarn. Wiener
Práhistorische Zeitschrift (1942) 30 - 50
Mozsolics 1967 Mozsolics, Amália, Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte
von Hajdusámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967, 230 old., 74 t.
Mozsolics 1968 Mozsolics Amália, Bronzkori kardleletek. Arch. Ért. (1968) 61 — 64
Mozsolics 1972 Mozsolics Amália, Ujabb kardleletek a Magyar Nemzeti Múzeumban I I .
Arch. Ért. (1972)188-201
MTT Művészettörténeti Tanulmányok
MüUer-Karpe 1961 MüUer-Karpe, Hermann, Die VoUgriffschwerter der Urnenfelderzeit aus
Bayern. München 1961, 134 old., 103 t.
Műved. Műemlékvédelem
Műv. Ért. Művészettörténeti Értesítő
MW Magyarország Vármegyéi és Városai
Nagy 1899 Nagy Gyula, Az árpádházbeli királyok alatt alkotott törvények (1000 —
1301). Fordította és jegyzetekkel ellátta Nagy Gyula. Magyarázatokkal és
utalásokkal kíséri Dr. Márkus Dezső. In: Magyar Törvénytár 1000 — 1526.
törvénycikkek. Bp. 1899, 1 - 1 4 5
Nagy 1931 Nagy Laios, Keresztény római emlékek Magyarország területéről. Arch.
Ért. (1931) 2 9 - 4 2
Nagy 1941 Nagy, Lajos, Les symboles astiaux sur les monuments funerines de la popu-
lation indigéne de la Pannonié. Laureae Aquincenses (1941) 232 — 243
Nagy 1944-45 Nagy Lajos, Az Óbuda laktanya utcai felhagyott zsidó temető római sír­
kövei. Arch. Ért. (1944-^1945) 118-134
Nagy 1946 Nagy Lajos, Az Eskü téri római erőd. Pest város őse. Bp. 1946, 112 old.
Nagy 1968 Nagy Emese, Előzetes jelentés az 1964 — 1967. évi esztergomi várfeltárások­
ról. Arch. Ért. (1968) 1 0 2 - 1 0 7
Nagy 1970 Nagy Emese, Királyi központok kutatása. Rég. Füz. 11/14 (1971) 90 — 94
Nagy 1971 Nagy, Emese, Rapport préliminaire des fouilles d'Esztergom 1964 — 69.
Acta Arch. Hung. (1971) 181-198
Nagy 1971a Nagy, Tibor, The Frontier of Pannónia as Reflected by Recent Research.
Román Frontier Studies (1967) Tel-Aviv 1971, 145-150
Nagy 1972 Nagy, Emese, Le premier palais royal de la Hongrie. Actes du CIHA 1969.
B p . l 9 7 2 , IL 8 6 3 - 8 6 5 , I I L 6 3 1 - 6 3 2
Nagy 1972a Nagy Zoltán, Honnan ered a város neve? Dolgozók Lapja 1972. február 6.
6. old.

23
Nagy 1973 Nagy Zoltán, Esztergom. Bp. 1973, 152 old.
Nedeczky 1880 Nedeczky Gáspár, Dömös története ésújabb leírása. Esztergom 1880, 147 old.
Németh 1890 Németh Viktor, Emlékezzünk régiekről. (Melyik Maróton történt Dobozy
Mihály veszedelme?) Esztergom és Vidéke 1890, (1. sz.) jan. 1.
Némethy 1894 Némethy Lajos, Series parochiarum et paroohorum Archy-Diocesi Strigoni-
ensis ab antiquissimis temporibus usque annum MDCCCXCIV. Strigonii
MDCCCXCIV, 1064 old.
Némethy 1896 Némethy Lajos, Egyházi vizsgálat Esztergom-vármegyében 1701-ben. Esz­
tergom 1896, 32 old.
Némethy 1896a Némethy Lajos, Tudományos czélú ásatás az esztergomi határban, a szent­
királyi földeken. ÉRTÉ (1896) 3 3 - 5 4
Némethy 1898 Némethy Lajos, Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe.
Esztergom, 1898, 68 old. Közölve még: ÉRTÉ (1898) 4 1 - 9 5
Némethy 1898a Némethy Lajos, Tudományos czélú ásatás az esztergomi határban, a szent­
királyi földeken. ÉRTÉ (1898) 114-118
Némethy 1900 Némethy Lajos, Az ,,Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat"
régiséggyűjteményének leltára. ÉRTÉ (1900) 95 — 147
Némethy 1900a Némethy Lajos, Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom 1900, 416 old.
Némethy 1900b Némethy Lajos, Titkári jelentés. E R T É (1900) 159-166
Némethy é. n. Némethy Lajos, Esztergom vármegye őstörténete. In: MVV. Esztergom vár­
megye. Bp. é. n., 177 — 191
Neustupny 1959 Neustupny, Evzen F., Zur Entstehung der Kultur mit kannelierter Keramik.
Slovenská Archeológia (1959) 2 6 0 - 2 8 2
Névtelen minő- 1960 A névtelen minorita krónikája. In: Küküllei János és a névtelen minorita
rita krónikája. (Monumenta Hungarica IV) Bp. 1960, 79—119
N. N. é. n. A ferencesek múltja Esztergomban. Ismeretlen ferences szerző tanulmánya
az Esztergom o. lap 1914. dec. 6-, és dec. 20-i számában.
Num. Közi. Numizmatikai Közlöny
Nyáry 1874 B. Nyáry Albert, A modenai Hyppolitcodexek. Századok (1874) 1 —16, 73 - 83
Nyulassy 1856 Nyulassy Antal, Esztergom hajdan. Észt. Főgimn. Ért. 1856, 1 — 12.
OL Országos Levéltár
Oláh 1536 Nicolai Oláhi, Hungáriáé. In: Matthias Bel, Adparatvis ad Históriám Hun­
gáriáé Posonii 1735, 1 — 41
Ortvay 1874 Ortvay Tivadar, Közlemények a magyar nemzeti múzeum érem- és rógi-
ségosztályából. Arch. Ért. (1874) 72 — 74
Ortvay 1876 Ortvay Tivadar, A M. N. Múzeum érem- és régiséggyűjteménye 1874-ben.
Arch. Közi. (1876) 8 3 - 1 3 3
Ortvay 1882 Ortvay Tivadar, Magyarország régi vízrajza a X I I I . század végéig. I —II.
köt. Bp. 1882
Ortvay 1892 Ortvay Tivadar, Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a
pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. I —II. köt. Bp. 1892
Osváth 1938 Osváth Andor, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített
vármegyék múltja és jelene. Bp. 1938, 936 old.
OSzK Országos Széchényi Könyvtár
Pálinkás 1937 Pálinkás László, Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei. Bp. 1937,
96 old.
Palóczy 1924-25 Palóczy Edgár, Leletekről. Num. Közi. (1924-1925) 42
Palugyai 1853 Palugyai Imre, Magyarország legújabb leírása. I I . köt. Szabadkirályi váro­
sok leírása. Pest 1953, 528 old.
Pámer 1906 Pámer László, Czenstochowa, a lengyel pálosok kolostora. Katholikus
Szemle (1906) 145-170, 306-317, 4 0 9 - 4 2 3
Pámer 1970 Pámer Nóra, A kisnánai vár feltárása. Magyar műemlékvédelem 1967 —
1968(1970)295-313
Parádi 1957 Parádi Nándor, Kósőközépkori kályhacsempe-negatívok. FA (1957) 179 — 185
Parádi 1963 Parádi Nándor, Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. Arch.
Ért. (1963) 2 0 5 - 2 4 8
Parádi 1965 Parádi Nándor, Későközépkori feliratos díszű cserépedények. FA (1965)
155-168
Párduoz 1965 Párducz, Mihály, Western Relations of the Soythian Age Culture at the
Great Hungárián Plain. Aota Antiqua Hungarica (1965) 273 — 301
Patay 1938 Patay Pál, Korai bronzkori kiiltúrák Magyarországon. Bp. 1938, 103 old.
(Diss. Pann. 11/13)
Patay 1960 Patay Pál, A harangedény kultúra lelete Almásfüzitőn. Arch. Ért. (1960)
194-197
Patay 1960a Patay Pál, A kallói kőpenge lelet. FA (1960) 1 5 - 1 9
Patay 1960b Patay, Pál, Príspevky k spracúvaniu kovov na Slovensku Beitráge zur
Metallverarbeitung in der Kupferzeit auf dem Gobiet der Slowakei. Slovens­
ká Archeológia (1958) 3 0 1 - 3 1 3
Patay 1964 Patay Árpád, Két ősi szőlőmetszőkés típus és annak későbbi előfordulása a
Dunántúlon. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei (1964) 185 — 200
Patek 1942 Patek Erzsébet, A pannóniai fibulatípusok elterjedése ós eredete. Bp. 1942,
314 old. (Diss. Pann. H / l )
Patak 1961 Patek, Erzsébet, Die Siedhing und das Graberfeld von Neszmély. Acta
Arch. Hung. (1961) 33 82
Patek 1968 Patek, Erzsébet, Die ürnenfelderkultur in Transdanubien. Bp. 1968, 173
old., CXL t. (Arch. Hung. XLIV)

24
Patsch 1929 Patscii, Carl, B"it,rág5 zur VölkerkiinJ-a v o n Südo;;ueuropa I V . Dio quadisch-
jazygisohe Kriegsgemcinsehaft i m J a h r e 374/75. W i e n —Leipzig 1929,
36 old.
Paulor 1892 P a u l e r Gyula, A H a r t v i k legendáról. S z á z a d o k (1892) 2 7 9 - 2 9 5
Pauler 1899 P a u l e r Gyula, A m a g y a r n e m z e t t ö r t é n e t e az á r p á d h á z i k i r á l y o k a l a t t . I — I I .
k ö t . B p . 1899
Pauler 1900 P a u l e r Gyula, A m a g y a r n e m z e t t ö r t é n e t e Szent I s t v á n i g B p . 1900, 276 old.
Paulovics 1916 P a u l o v i c s I s t v á n , A görög — e g y i p t o m i vallás n é h á n y provinciális emléke.
A r c h . É r t . (1916) 1 9 0 - 1 9 7
Pazman 1629 P a z m a n , P e t r i , A c t a e t D e c r e t a S y n o d i Dioccsanae, Strigoniensis. A p p e n d i x .
Posonii M D C X X I X , 154 old.
Perger 1901 P e r g e r Lajos, E s z t e r g o m i - s z e n t g y ö r g y m e z e i p l é b á n i a t ö r t é n e t e 1801 — 1901.
E s z t e r g o m 1901, 56 old.
Pesty 1861 P e s t y Frigyes, A T e m p l á r i u s o k Magyarországon. A k a d é m i a i É r t e s í t ő (1861)
30-152
Pesty 1863 P e s t y Frigyes, T e m e s v á r m e g y e főispánjai. Ma^gyar T ö r t . T á r . X I I . P e s t
1863, 1 5 7 - 2 6 7
Pesty 1864 P e s t y Frigyes, H e l y s é g n é v t á r 1864. I — L X . K é z i r a t az Országos Széchényi
K ö n y v t á r K é z i r a t t á r á b a n . F o l . H u n g . 1114
Péterffy 1742 Péterffy, Carolua, Sacra Concilia Ecclesiae R o m a n o - C a t h o l i c a e in R c g n o
H u n g á r i á é c e l e b r a t a I . A b A n n o C h r i s t i M X V I — u s q u e a d A n n u m MDCCXV.
Viennae M D C C X L I I , 338 old. I I . A b A n n o Christi M X V I - u s q u e ad
A n n u m M D C C X X X I V . Posonii 1742, 488 old.
Petres 1972 F . P e t r e s , É v a , On Celtic A n i m á l a n d H u m á n Sacrifices. A c t a Aroh. H u n g .
(1972) 3 6 5 - 3 8 4
Pfeiffer 1913 Pfeiffer, Nicolaus, Die ungarische D o m i n i k a n e r o r d e n s p r o v i n z v o n ihrer
G r ü n d u n g 1221 bis zur T a t a r e n w ü s t u n g 1 2 4 1 - 1 2 4 2 . Zürich 1913, 240 old.
Pfeiffer 1916 Pfeiffer Miklós, A d o m o n k o s r e n d m a g y a r z á r d á i n a k vázlatos t ö r t é n e t e .
in A Szent D o m o n k o s r e n d m ú l t j á b ó l és jelenéből. B p . 1916, 177 — 221
Pink 1939 P i n k , K a r i , Die M ü n z p r á g u n g d e r O s t k e l t e n u n d ihrer N a c h b a r n . B p . 1939,
159 old. X X X t . (Diss. P a n n . 11/13)
Pleidell 1934 Pleidell A m b r u s , A m a g y a r v á r o s t ö r t é n e t első fejezete. S z á z a d o k (1934)
1-44, 158-200, 276-313
Póczy 1971 Sz. P ó c z y K l á r a , A b é k á s m e g y e r i villa és az A q u i n c u m k ö r n y é k i g a z d a s á g o k
a m a r k o m a n n h á b o r ú k u t á n . B u d a p e s t Régiségei (1971) 85 — 100
Póozy 1967 Sz. P ó c z y K l á r a , S c a r b a n t i a városfalának k o r h a t á r o z á s a . A r c h . É r t . (1967)
137-152
Pór 1893 P ó r A n t a l , Az esztergomi S z e n t L ő r i n c - t e m p l o m m a r a d v á n y a i . E s z t e r g o m
és Vidéke (1893) 49. sz. j ú n . 18.
Pór 1895 P ó r A n t a l , Az A n j o u k k o r a . I n : Szilágyi S á n d o r , A m a g y a r n e m z e t t ö r t é n e t e .
B p . 1895, I I I . k. 3 - 3 8 4
Pór 1900 P ó r A n t a l , Boleszló herceg esztergomi érsek. É R T É (1900) 3 - 4 5
Pór 1904 P ó r A n t a l , H á b o r ú s á g E s z t e r g o m v á r o s és az esztergomi k á p t a l a n k ö z t a
v á r m i a t t . M a g y a r G a z d a s á g t ö r t é n e l m i Szemle. (1904) 161 — 205
Pór 1904a P ó r A n t a l , Az ö r m é n y e k f a l v á n a k ú j a b b megnépesítése az esztergomi k á p ­
t a l a n á l t a l 1315-ben. M a g y a r G a z d a s á g t ö r t é n e l m i Szemle. (1904) 155 — 158
Pór 1907 P ó r A n t a l , Neszmélyi Miklós, N a g y Lajos király t a n í t ó j a . K ü l ö n l e n y o m a t a
K a t h o l i k u s Szemle Í907-i évfolyamából. B p . 1907, 21 old.
Pór 1908 P ó r A n t a l , E s z t e r g o m királyi v á r o s elzálogosítása 1502-ben. S z á z a d o k
(1908) 9 3 4 - 9 3 6
Pór 1909 P ó r A n t a l , E s z t e r g o m várbeli Szent I s t v á n első v á r t a n ú r ó l n e v e z e t t pré­
p o s t s á g t ö r t é n e t e . B p . 1909, 122 old.
Pór 1909a P ó r A n t a l , P e c s é t t a n i apróságok. T u r u l (1909) 4 9 - 5 6
Pór 1910 P ó r A n t a l , Küküllei J á n o s t ö r t é n e t í r ó l a k á s a E s z t e r g o m b a n . S z á z a d o k
(1910) 1 2 2 - 1 2 4
Pór é. n. P ó r A n t a l , E s z t e r g o m t ö r t é n e t e az A n j o u k k o r á b a n . I n : M V V E s z t e r g o m vár­
m e g y e . B p . é. n., 2 2 0 - 3 1 4
Prokopp 1965 P r o k o p p Mária, Műemlékvédelem 200 évvel ezelőtt. I n : Műved (1965) 32 — 36
Prokopp 1966 P r o k o p p Mária, Az esztergomi v á r k á p o l n a X I V . századi freskói. M ű v . É r t .
(1966) 7 3 - 8 8
Prokopp 1967 P r o k o p p , Mária, P i t t u r e m u r a l i X I V . secolo nella capella del caatello di
E s z t e r g o m . A c t a H i s t ó r i á é A r t i u m (1967) 2 7 3 - 3 1 2
Prokopp 1968 P r o k o p p Gyula, I V . Béla k i r á l y sírja. K o m á r o m m e g y e i M ú z e u m o k Köz­
leményei (1968) 1 9 7 - 2 0 5
Prokopp 1968a P r o k o p p Mária, Az esztergomi v á r k á p o l n a X I V . századi falképeinek ikonog­
ráfiái vizsgálata. K o m á r o m megyei M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e i (1968) 221 — 244
Prokopp 1973 P r o k o p p Gyula, Ú j a b b a d a t o k H i l d József esztergomi a l k o t á s a i h o z . M ű v .
Ért. (1973)'68-71
Prokopp é. n. P r o k o p p Gyula, Pilisszentlélek. K é z i r a t é. n.
PWRE P a u l y — Wissowa, R e a l e n z y k l o p a d i e d e r klassisohen A l t e r t u m w i s s e n s c h a f t

Radnóti — 1951 R a d n ó t i , A l a d á r — B a r k ó c z i , László, T h e D i s t r i b u t i o n of T r o o p s in P a n n ó n i a
Barkóczi Tnferior d u r i n g t h e 2nd C e n t u r y A. D . A c t a . A r c h . H u n g . (1951) 1 9 1 - 2 3 0
Raiiocsay 1954 R a d o c s a y Dénes, A középkori M a g y a r o r s z á g falképei. B p . 1954, 254 old.
Radocsay 1955 R a d o c s a y Dénes, A középkori M a g y a r o r s z á g t á b l a k é p e i . B p . 1955, 534 old.
Ranaanus 1746 R a n s a n u s , P e t r u s , E p i t o m e r e r u m H u n g a r i o a r u m . B u d a 1746, 298 old.
Ráth 1863 R á t h K á r o l y , A D u n a - v ö l g y é n e k leírása T é t é n y i g . G y ő r i t ö r t é n e t i és régé­
szeti füzetek (1863) 1 2 0 - 1 2 3

25
Récsey 1892 Récsey Viktor, Őskori emlékek Esztergom vidékéről. Arch. Ért. (1892)
342-346
Récsey 1893 Récsey Viktor, Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai. Esz­
tergom 1893, 50 old.
Récsey 1893a Récsey Viktor, Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai. Arch.
Ért. (1893) 4 7 - 6 0
Récsey 1894 Récsey Viktor, Római castnim Tokodon és újabb régészeti leletek Eszter­
gom és Hont megyében. Arch. Ért. (1894) 65 — 70
Récsey 1894a Récsey Vilítor, Az 1542-iki felszabadító hadsereg és az 1543-iki török ostrom
Esztergomban. Esztergomi Lapok (1894) 18. sz. márc. 4., 19. sz. márc. 8.,
20. sz. márc. 11., 21. sz. márc. 15
Récsey 1894b Récsey Viktor, Pannónia ókori mythologiai emlékeinek vázlata, Esztergom
1894, 115 old., LV. tábla
Rég. kut. Leletmentő ásatások az 1954. évben. Arch. Ért. (1956) 94—103. Leletmentő
ásatások az 1955. évben. Arch. Ért. (1958) 79 — 95. — Az 1956 — 1973. év
régészeti kutatásai: Régészeti Füzetek 9 — 27. sz.
Reisner 1893 Reisner János, A gróf Esterházy család pápai levéltára. Tört. Tár. (1893)
601-616
Reiszig 1903 Reiszig Ede, Róbert Károly és a János lovag-rend. Századok (1903) 515 — 530
Reiszig 1907 Reiszig Ede, Komárom vármegye története. In: M W Komárom vármegye
Bp. 1907, 3 8 9 - 5 4 3
Reiszig 1907a Reiszig Ede, Komárom vármegye nemes családai. In: MVV Komárom várme­
gye Bp. 1907, 5 4 9 - 5 8 3
Reiszig é. n. Reiszig Ede, Esztergom vármegye községei. In: MVV Esztergom várme­
gye Bp. é. n., 6 - 3 9
Reiszig é. n.a Reiszig Ede, Esztergom vármegye nemes családai. In: MVV Esztergom
vármegye Bp. é. n., 447 — 460
Reiszig é. n.b Reiszig Ede, Esztergom vármegye története a honfoglalástól az Anjou­
korig. In: M W Esztergom vármegye Bp. é. n., 192 — 219
Reiszig é. n.c Reiszig Ede, Esztergom vármegye története Mária királynő halálától a török
hódoltságig. In: MVV Esztergom vármegye. Bp. é. n., 314 — 420
Reiszig 1925-28 Reiszig Ede, A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon. I. köt.
Bp. 1925, 286 old., I I . köt. Bp. 1928, 208 old.
Réthy 1894 Réthy László (R. L.), A M. Nemzeti Múzeum éremtárának gyarapodása az
1893-ik évben. Arch. Ért. (1894) 8 7 - 9 0
Ritterling 1897 Ritterling, Ernst, Die Statthalter der pannonischen Provinzen. Archaolo-
gische Epigraphische Mitteilungen (1897) 1 — 40
Ritterling 1927 Ritterling, Ernst, Pannónia inferior helytartói (legati pro praetore) Traianus-
tól kezdve. Arch. Ért. (1927) 5 8 - 8 8
Rómer 1863 Rómer Flóris, Pannóniai újabb kiadatlan latin feliratok. Arch. Közi. (1863)
151-166
Rómer 1864 Rómer Flóris, Pannóniai újabb kiadatlan római feliratok I I . Arch. Közi.
(1864) 4 5 - 6 4
Rómer 1964a Rómer Flóris, Magyar régészeti krónika. Arch. Közi. (1864) 158—170
Rómer 1866 Rómer Flóris, Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra. Pest
1866, 134 old.
Rómer 1866a Rómer Flóris, Magyar régészeti krónika. Arch. Közi. (1866) 164—187
Rómer 1868 Rómer Flóris, Magyar régészeti krónika. Arch. Közi. (1868) 181 — 198
Rómer 1868a Rómer Flóris, Az ősrégi agyagművesség viszonya a történelemhez. Száza­
dok (1868) 4 1 3 - 4 3 2
Rómer 1875 Rómer Flóris, Egy álnak tartott nevezetes római felírás igazolása. Arch.
Ért. (1875) 1 9 3 - 2 0 1
Rómer 1876 Rómer Flóris, Kiadatlan római feliratok. Arch. Közi. (1876) 24 — 57
Rómer 1878 Rómer, Flóris, Résultats généraux de mouvement archéologique en Hon-
grie. Compte-Rendu de la huitiéme session á Budapest 1876. Bp. 1878,
187 old.
Rómer — 1873 Desjardins Brnest —Rómer Flóris, A Magyar Nemzeti Múzeum római felira­
Desjardins tos emlékei. Bp. 1873, 202 old.
Roska 1915 Roska Márton, Adatok a magyarországi zsinegdíszes agyagművesség kér­
déséhez. Dolgozatok (1915) 1 — 18
Rupp 1841 Rupp Jakab, Magyarország pénzei. Pest 1841, 176 old.
Rupp 1870 Rupp Jakab, Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi
intézményekre. I. köt. Pest 1870, 352 old.
Sági 1955 Sági Károly, Adatok a pannóniai civitások területének és etnikumának kér­
déséhez. Soproni Szemle (1955) 43 — 54
Sahn 1914 Sahn, William, Mitteilungen aus der Stadtbibliothek zu Königsberg. Be-
schreibung derReisen desReinhold vonLubenau. I —Il.köt. Königsberg 1914
Salamon 1881 Salamon Ferenc, A rómaiság elenyészte Pannóniában s különösen Aquincum
vidékén. Századok (1881) 643-676
Sambucus 1690 Joannes Sambucus, Rerum Ungarioarum. Appendix in Bonfini 1690. 536 —
702
Scheiber 1960 Scheiber Sándor, Magyarországi zsidó feliratok. Bp. 1960, 365 old.
Schematizmus 1970 Schematizmus Archidioecesis Strigoniensis pro Anno Domini MCMLXX. (Az
esztergomi főegyházmegye névtára 1970. évre.) Esztergom, 1970, 215 old.
Schleicher 1960 Schleicher Aladár, Római kori kemencék és leletek Tokodról. Kohászati
Lapok (1960) 3 - 1 3
Schmitth 1758 Nicolaus Schmitth, Archi — Episcopi Strigonienses. I — II. köt. Tyrnaviae 1758

26
Sohmitth 1763 Nicolaus Sehmitth, Episcopi Agriensos. I. köt. Jaurini 1763, 307 old.
Schober 1923 Schober, Arnold, Die römischen Grabsteinen von Noricum und Pannonién.
Wien 1923, 234 old.
Schönwisner 1781 Schönwisner, Stephanus, Itineris Tauruno ad leg. X X X . et commentarii
geographici pars II. . . . Accedunt selecti lapides literati Pannóniáé Roma-
nae, speciatim qui ad eiusdem ripam reperti sünt. Budae 1781, 318 old.
Schünemann 1930 Schünemann Konrád, Esztergom keletkezése. Észt. Evl. (1930) 9 — 23
Schünemann é. n. Schünemann, Konrád, Die Entstehung des Stádtewesens in Südosteuropa.
Südosteuropáische Bibliothek I. Breslau — Oppeln é. n. [1929], 149 old.
Schwarz 1894 Schwarz Ignác, A fürdők történetéhez Magyarországon. Századok (1894)
279-296
Sellye 1940 Lakosné Sellye Ibolya, A pannóniai áttört bronzok áttekintése I. Arch.
Ért. (1940) 2 3 6 - 2 4 5
Sellye 1941 Lakosné Sellye Ibolya, A pannóniai áttört bronzok áttekintése I I . Arch.
Ért. (1941) 6 2 - 7 8
Simonyi 1936 S_imonyi Dezső, A Brigetio—Aquincum közti diagonális (Dorog —Csév—
Óbuda) útvonal kérdése. Egyetemes Philologiai Közlöny (1936) 44 — 55
Sinka 1923 Sinka Ferenc Pál, A múzeum új elhelyezése. Esztergom és Vidéke 1923 (89.
sz.) nov. 11. 1.
Sinka 1925 SinkaFerencPál(Solvanus),Római tábor Tokodon. Észt. Évi. (1925) 9 4 - 9 7
Sinka 1925a Sinka Ferenc Pál, Krónikás, Szenttamás erőssége — Depedelen. Észt. Évi.
(1925) 104-105
Sinka 1926 Sinka Ferenc, Pál, Esztergom megye őskora I I . Az őskőkorszak (paleolithi-
cum) emlékei. Észt. Évi. (1926) 4 0 - 5 3
Sinka 1926a Sinka Ferenc Pál, Krónikás, Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom
mellett. Észt. Évi. (1926) 2 5 - 3 9
Sinka 1927 Sinka Ferenc Pál, Esztergom megye őskora I I I . Az újkőkorszak (neo-
lithicum) emlékei. Észt. Évi. (1927) 3 1 - 4 4
Sinka 1928 Sinka Ferenc Pál, Krónikás, Bors főispán palotája Esztergomban. Észt.
Évi. (1928) 4 8 - 5 2
Sinka 1933 Sinka Ferenc Pál, A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esz­
tergomnál. Bszt. Évi. (1933) 2 8 - 1 5 0
Sinka 1936 Sinka István, Esztergom Árpád-kori fő- és székváros. Észt. Évi. (1936) 1 — 50
Sinka 1936a Sinka Ferenc Pál, Jubiláris újjáalakulás. Észt. Évi. (1936) 72 — 80
Sinka 1938 Sinka Ferenc Pál, Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. Észt. Évi.
(1938) 6 0 - 1 0 9
Sinkovios 1934 Sinkovios István, Élő és halott falvak Esztergom környékén a XVI. század
végén. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének
Értesítője (1934) 2 6 7 - 2 8 2
Soós 1926 Soós Elemér, Esztergom vára és ostromai. Észt. Évi. (1926) 17 — 26, (1927)
1 1 - 1 9 , (1928) 2 2 - 3 4 , (1930) 4 5 - 5 5 , (1933) 1 5 - 2 8 , (1924) 1 8 - 2 9
Soproni 1958 Soproni Sándor, Adatok a Valentinianus-kori bélyegestéglák időrendjéhez.
Arch. Ért. (1958) 5 2 - 5 4
Soproni 1959 Soproni, Sándor, Der spatrömische Limes zwischen Visegrád und Eszter­
gom. Limes Romanus Konferenz Nitra. Bratislava 1959, 131 — 143
Soproni 1960 Soproni Sándor, Későrómai őrtorony Esztergom határában. Arch. Ért.
(1960)207-209
Soproni 1968 Soproni, Sándor, Spatrömische Töpferöfen am pannonischen Limes. Rei
Cretariae Romanae Fautorum. Acta X (1968) 28 — 35
Soproni 1969 Soproni Sándor, Limes Sarmatiae. Arch. Ért. (1969) 43 — 52
Sörös 1912a Sörös Pongrác, Dobozi halála helyének megállapítására vonatkozó szak­
vélemények. Századok (1912) 7 8 2 - 7 8 3
Sörös 1912b Sörös Pongrác, Az elenyészett bencés apátságok. A pannonhalmi Szent-
Benedek-Rend története. X I I . köt. Bp. 1912, 531 old.
SRH Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadia-
nae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpéteri. I —II. köt.
Budapestini 1937-1938
Supka 1913 Supka Géza segédőr jelentése az esztergomi Szent István protomartyrról
elnevezett templom helyszíni felvételéről. In: Jelentés a Nemzeti Múzeum
1912. évi állapotáról. Bp. 1913, 2 5 6 - 2 6 1
Szabó 1861 Szabó Károly, Rogerius mester nagyváradi kanonok siralmas éneke. Pest
1861, 101 old.
Szabó 1954 Szabó Dénes, A dömösi adománylevél hely- és vízrajza. Bp. 1954, 56 old.
Szabó 1971 Szabó Miklós, A kelták nyomában Magyarországon. Bp. 1971, 87 old., 75 kép
Szabó 1975 Szabó, János Győző, The Pilismarót Cemetery. In: Avar Finds in the Hun­
gárián National'Museum. 1975, 2 4 1 - 2 8 1 . old., X X X - X X X I I . tábla
Szakály 1969 Szakály Ferenc, Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után
(1526-1566). Tanulmányok'Tolna megye történetéből (1969) 5 — 85
Szalay 1880 Szalay József, Városaink nemzetiségi viszonyai a X I I I . században. Századok
(1880)533-557
Szaller 1796 Szaller György, Magyarország földleírásának rövid foglalattyja. . . Pozsony
1796, 247 old.
Szalóky 1767 Szalóky Joannes, Mappa Liberae Regiae Civitatis Strigonii Jussu Regiae
Ungarico — Aulicae Camerae Elevatum Acuratione Geo-Trigometrica 1767.
Kéziratos térkép a Komárom megyei Levéltárban.
Szamota 1891 Szamota'István, Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Bp.
1891, 559 old.

27
Szántófy 1867Szántófy A n t a l , A B a k a c s k á p o l n a Sión h e g y é n E s z t e r g o m b a n . Magyar Sión
(1867) 4 2 6 - 4 4 8 , 5 1 3 - 5 2 3 , 610 — 621, 6 7 4 - 7 0 2 ,
Székely 1957 Székely György, A p a n n ó n i a i települések k o n t i n u i t á s á n a k kérdése és a hazai
városfejlődés kezdetei. T a n u l m á n y o k B u d a p e s t Múltjából (1957) 7 — 23
Székely 1962 Székely G y ö r g y jegyzetei Istvánffy Miklós, A m a g y a r o k t ö r t é n e t é b ő l . I n :
Istvánffy 1962, 7 - 3 4 , 4 9 5 - 5 1 8
Székely 1972 Székely György, A székesfehérvári l a t i n o k és a vallonok a középkori Ma­
gyarországon. I n : Székesfehérvár É v s z á z a d a i 2. Székesfehérvár 1972, 45 — 72
Széles 1759 Széles, Georgius, Liber C o m m e n t a r i u s . I n : R u d e r a Metropolitanae Strigo-
niensis eoclesiae. 1759 (kézirat) E P L A r c h i v u m Ecclesiasticum. Vioariusi
sorozat S t r i g o n i u m P . 68 125
Széles 1765 Széles Georgius, Descriptio i n s c r i p t i o n u m ecclesiae m e t r o p o l i t a n a e Strigo-
niensis. Strigonii 1765, 16 old.
Szendrey 1920 Szendrey Zsigmond, M a g y a r n é p m o n d a t í p u s o k és t i p i k u s m o t í v u m o k .
E t h n o g r a p h i a (1920) 4 5 - 6 4
Szentpétery S z e n t p é t e r y I m r e , Az Á r p á d - k o r i királyok okleveleinek kritikai jegyzéke.
B p . 1923, 1927, 1930, 1943, 1961
Szentpétery 1927 S z e n t p é t e r y I m r e , K ö z é p k o r i oklevélszövegek. B p . 1927, 123 old.
Szepessy 1955 Szepessy Géza, T e m p l o m és r e n d h á z az esztergomi v a s ú t á l l o m á s n á l . Adalék
E s z t e r g o m legrégibb t ö r t é n e t é h e z I . K é z i r a t az E B M A d a t t á r á b a n 1955,
7 old.
Szepessy 1958 Szepessy Géza (név nélkül), A dorogi j á r á s t ö r t é n e t i á t t e k i n t é s e . Dorog 1958,
9 s z á m o z a t l a n old. [soksz.]
Szepessy 1960 Szepessy Géza, A dorogi j á r á s régészeti á t t e k i n t é s e . Őskortól a középkorig.
D o r o g 1960, 6 old., 6 t é r k é p m e l l é k l e t [soksz.]
Szepessy 1961 Szepessy Géza, D o r o g és k ö r n y é k e . T a t a 1961, 37 old.
Szepessy 1964 Szepessy Géza, Ókori i p a r t e l e p T o k o d o n . M ű v e d . (1964) 254 — 255
Szepessy 1965 Szepessy Géza, E g y 1802-ből s z á r m a z ó t é r k é p régészeti v o n a t k o z á s a i . A r e h .
É r t . (1965) 9 1 - 9 2
Szepessy 1965a Szepessy Géza, A d a t o k E s z t e r g o m városa h e l y t ö r t é n e t é h e z . Arch. É r t .
(1965) 2 1 9 - 2 2 1
Szepessy 1 9 6 5 - 6 6 Szepessv Géza, S z ó r v á n y r ó m a i pénzleletek a dorogi járásból. N u m . K ö z i .
(1965-1966) 7 1 - 7 5
Szepessy 1966 Szepessy Géza, E g y esztergomi X I I . századi pénzlelet. N u m . Közi. (1965 —
1966) 7 5 - 7 7
Szepessy 1968 Szepessy Géza, E g y E s z t e r g o m k ö r n y é k i pénzlelet. N u m . Közi. (1967 — 1968)
99
Szepessy 1971 Szepessy Géza, R ó m a i építkezések a n y a g á n a k vizsgálata E s z t e r g o m kör­
n y é k é n . M ű v e d . (1971) 3 8 - 4 0
Szilágyi 1933 Szilágvi J á n o s , Insoriptiones t e g u l a r u m P a n n o n i c a r u m . B p . 1933, 110 old.,
X X X I I t . (Diss. P a n n . ( I I / l )
Szilágyi 1942 Szilágyi J á n o s , P a n n ó n i a i r ó m a i s e g é d c s a p a t t e s t e k bélyeges téglái és t á b o r ­
helyei. Arch. É r t . (1942) 1 7 3 - 1 8 9
Szilágyi 1950 Szilágyi J á n o s , Ü j a d a t o k A q u i n c u m és P a n n ó n i a h a d t ö r t é n e t é h e z . B u d a ­
pest Régiségei (1950) 5 1 6 - 5 2 4
Szilágyi 1952 Szilágyi, J á n o s . R o m á n Garnisons S t a t i o n e d a t t h e N o r t h e r n P a n n o n i a n
Q u a d F r o n t i e r - S e c t o r s of t h e E m p i r e . A c t a A r c h . H u n g . (1952) 189 — 220
Sz. n. Az E s z t e r g o m - v i d é k i Régészeti és T ö r t é n e l m i T á r s u l a t régiséggyűjteményé­
nek kéziratos szerzeményi n a p l ó j a az 1903 — 1905, 1913 — 1915, 1918,
1 9 2 0 - 1 9 3 1 . évekről
Szűcs 1913 Szűcs Gyvila, Pilisszentkereszt ú t i k a l a u z a . B p . 1913, 80 old.
Szvorényi 1 7 9 5 - 9 6 Szvorényi, Miohael J o s e p h u s , H i s t ó r i á é ecclesiastioae regni U n g a r i a e Amoe-
n i t a t e s . ' l - V I . köt. Jaurini, 1 7 9 5 - 1 7 9 6

Tabula 1968 T a b u l a I m p e r i i R o m a n i L. 34. B u d a p e s t ( A q u i n c u m — Sarmisegethusa —
Sirmium) B p . 1968, 123 old., 1 t é r k é p
Takáts — 1915 T a k á t s S á n d o r — E c k h a r t F e r e n c — Szekfü Gyula, A b u d a i b a s á k m a g y a r
Eckhart — n y e l v ű levelezése I . 1 5 5 3 - 1 5 8 9 . B p . 1915, 546 old.
Szekfü
Takáts 1903 T a k á t s Sándor, Telepítések E s z t e r g o m vidékére a X V I . század végén. Szá­
zadok (1903) 5 3 1 - 5 3 6
Takáts 1907 T a k á t s Sándor, A m a g y a r vár. Századok (1907) 7 2 6 - 7 4 1 , 8 1 5 - 8 3 7
Thaly 1872 I I . R á k ó c z i F e r e n c fejedelem emlékiratai a m a g y a r háborúról 1703-tól
végig (1711). Közli T h a l y K á l m á n , P e s t 1872, 335 old.
Thomas 1957 B . T h o m a s E d i t (szerk.), M a g y a r o r s z á g régészeti leletei. B p . 1957, 446 old.
Thomas 1964 B . T h o m a s , E d i t , R ö m i s c h e Vilién in P a n n o n i é n . B p . 1964, 418 old., C C X X X
IV t.
Thury 1892 T h u r y József, Pecsevi viszonya a m a g y a r t ö r t é n e t í r á s h o z . Századok (1892)
395-410, 476-488, 560-579, 658-678, 740-746
Thury 1893 T h u r y József, T ö r ö k t ö r t é n e t í r ó k . (Török — m a g y a r k o r i t ö r t é n e l m i emlékek)
1896 I - I I . k ö t . B p . 1893, 1896.
Thuróczy 1957 J o a n n e s de Thwrocz, Chronica H u n g a r o r u m M o n u m e n t a H u n g a r i c a . I. köt.
F o r d í t o t t a : Geréb László B p . 1957, 213 old.
Timon 1762 T i m o n , Sámuel, I m a g o a n t i q u a e H u n g á r i á é , r e p r a e s e n t a n s t e r r a s , a d v e n t u s ,
et res gestas gentis h u n n i c a e . Viennae, P r a g a e , et Tergiesti 1762, 215 old.
TKM Tatai K u n y Domokos Múzeum
Toldy 1856 T o l d y F e r e n c , A pozsonyi K r ó n i k a . Ú j M a g y a r Múzeum (1856) 593 — 599
Tombor 1957 R o z v á n y i n é T o m b o r Ilona, A b a j n a i szentségház. M ü v . É r t . (1957) 295 — 297

28
Tompa 1935 T o m p a , F e r e n c , 25 J a h r e U r g e s c h i c h t s f o r s c h u n g in U n g a r n . B e r i c h t d e r
R ö m i s c h - G e r m a n i s c h e n K o m m i s i o n (1934 — 1935) 27—127
Torma 1969 T o r m a I s t v á n , A d a t o k a b á d e n i (péceli) k u l t ú r a bolerázi c s o p o r t j á n a k m a ­
gyarországi elterjedéséhez. V M M K (1969) 9 1 - 1 0 6
Torma 1972 T o r m a I s t v á n , A kisapostagi k u l t ú r a t e l e p e B a l a t o n g y ö r ö k ö n . V M M K
(1972)15-39
Torma 1972a T o r m a , I s t v á n , Die frühbronzezeitliohe befestigte Siedlung in Tokod-Los-
hegy. Mitt. A r c h . I n s t . (1972) 7 3 - 7 7
Torma 1972b T o r m a , I s t v á n , Die T i e r s t a t u e t t e n d e r B o l e r á z - G r u p p e v o n P i l i s m a r ó t ,
B a s a h a r c . I n : Idolé. P r á h i s t o r i s o h e K e r a m i k e n a u s U n g a r n . 24 — 26, 30. t .
Veröffentlichungen a u s d e m N a t u r h i s t o r i s c h e n M u s e u m . N e u e Folge 7.
W i e n 1972
Torma 1973 T o r m a , I s t v á n , Die B o l e r á z - G r u p p e in U n g a r n . I n : S y m p o s i u m ü b e r E n t -
s t e h u n g u n d Chronologie d e r B a d e n e r K u l t u r . B r a t i s l a v a 1973, 483 — 512
Tóth 1964 T ó t h Sándor, Veszprémi középkori s í r k ő t ö r e d é k e k . V M M K (1964) 167 — 183
Tóth-Szabó 1903 T ó t h - S z a b ó P á l , Magyarország a X V . század végén a p á p a i supplicatiók vilá­
g á n á l . S z á z a d o k (1903) 1 - 1 5 , 1 5 1 - 1 5 9 , 2 1 9 - 2 3 9 , 3 2 7 - 3 4 4
Tóth-Vékony 1970 T ó t h , E n d r e —Vékony, Gábor, B e i t r á g e zu P a n n o n i e n s Geschichte i m Zeital-
t e r des Vespasianus. A o t a A r c h . H u n g . (1970) 1 3 3 - 1 6 1
Török 1859 T ö r ö k J á n o s , Magyarország p r í m á s a . Közjogi és t ö r t é n e t i v á z l a t . I — I I .
k ö t . P e s t 1859, 184, 320 old.
Tört Tár. Történelmi Tár
Trogmayer 1968 T r o g m a y e r O t t ó , G y ü m ö l c s ö s k e r t 700 óvvol ezelőtt. A H e l e m b a szigeti
középkori á s a t á s . É l e t és T u d o m á n y (1968) 23. s z á m , 2222 — 2224
T u d . Gyűjt. Tudományos Gyűjtemény

Vágó 1960 B . Vágó, E s z t e r , K e l t e n - u n d E r a v i s k e r g r á b e r v o n N a g y v o n y i m u n d Sár-
keszi. Álba R e g i a (1960) 4 3 - 6 2
Vajay 1967 V a j a y Szabolcs, Géza nagyfejedelem és családja. I n : Székesfehérvár évszá­
zadai I . Székesfehérvár 1967, 63 — 100
Vályi 1796 Vályi A n d r á s , M a g y a r o r s z á g n a k leírása. . . I . k ö t . B u d a , 1796, 702 old.
Vanyek — 1967 U . V a n y e k M á r t a — E r d é l y i I s t v á n , Szinképelemzési vizsgálatok és a z o k
Erdélyi értékelése a P i l i s m a r ó t - b a s a h a r c i a v a r k o r i t e m e t ő b r o n z t á r g y a i n . A r c h . É r t .
(1967) 9 7 - 1 0 0
Varga 1969 V a r g a J á n o s , J o b b á g y r e n d s z e r a m a g y a r o r s z á g i feudalizmus kései századai­
b a n 1 5 5 6 - 1 7 6 7 . B p . 1969, 614 old.
Várnai 1954 V á r n a i Dezső, Az esztergomi v á r kőfaragó jelei. É p í t é s z e t t ö r t é n e t i és E l m é ­
leti K ö z l e m é n y e k (1954) 4 9 - 7 6
Vas 1971 V a s József, Tévedések egy m ű e m l é k körül. M ű v e d . (1971) 14—16
Vásárhelyi 1892 V á s á r h e l y i Géza, Az A q u i n c u r n b ó l Brigetióba vezető r ó m a i ú t i r á n y á r ó l és
f e n n m a r a d t n y o m a i r ó l . A r c h . É r i . (1892) 71 — 74
Vásárhelyi 1909 Vásárhelyi Géza, U j a b b régiségi leletekről P e s t m e g y e T i n n y e község t e r ü ­
letén és a n n a k vidékén. A r c h . É r t . (1909) 2 5 6 - 2 5 8
Vásárhelyi 1914 K é z d y - V á s á r h e l y i Géza, A B u d a —Esztergom-vidéki m a g y a r s á g és B u d a vá­
r o s n e v é n e k eredetéről. B p . 1914, 38 old.
Vattai 1963 V a t t a i E r z s é b e t , Az esztergomi l a t i n o k k e t t ő s p e c s é t j e . A r c h . É r t . (1963)
39-45
VBM Veszprémi B a k o n y i M ú z e u m
Véghelyi 1925 Véghelyi Lajos, A s t r á z s a h e g y i b a r l a n g . É s z t . É v i . (1925) 103—104
V e l i c s - 1886, 1890 Velics A n t a l — K a m m e r e r E r n ő , Magyarországi t ö r ö k kincstári defterek.
Kammerer I - I I . k ö t . B p . 1886, 1890.
Vendé 1907 V e n d é A l a d á r , K o m á r o m v á r m e g y e községei. I n : MVV. K o m á r o m v á r m e g y e .
B p . 1907, 4 0 - 1 3 9
Vértes 1965 Vértes László, Az őskőkor és az á t m e n e t i k ő k o r emlékei Magyarországon.
B p . 1965, 385 old., L X X V t . (A M a g y a r Régészet K é z i k ö n y v e I.)
Villányi 1883 Villányi Szaniszló, N é h á n y l a p E s z t e r g o m z i v a t a r o s századaiból, in K ö r ö s y
1883, 5 - 1 4
Villányi 1891 Villányi Szaniszló, N é h á n y l a p E s z t e r g o m v á r o s és m e g y e m ú l t j á b ó l . Esz­
t e r g o m 1891, 152 old.
Villányi 1892 Villányi Szaniszló, H á r o m évtized E s z t e r g o m m e g y e és város m ú l t j á b ó l .
E s z t e r g o m 1892, 315 old.
Virágh 1927 P . Virágh R a y m u n d , S z e n t F e r e n c fiai E s z t e r g o m b a n . É s z t . É v i . (1927)
97-105
Visy 1970 Visy, Zsolt, Die D a k e r a m Gebiet v o n U n g a r n . Móra F e r e n c M ú z e u m É v ­
k ö n y v e (1970) 5 — 29
Vitae F r a t r u m Gyöngyösi Gergely, I n c i p i t prológus in v i t á s f r a t r u m ordinis f r a t r u m here-
m i t o r u m S a n c t i P a u l i p r i m i H e r e m i t a e . . . k e z d e t ű 1530 t á j á n í r t kéziratos
m u n k á j a az E g y e t e m i K ö n y v t á r b a n A b . 151/c
VMMK A Veszprém m e g y e i M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e i
Voit 1954 Voit P á l , M a g y a r k e r á m i a t ö r t é n e t i t a n u l n j á n y o k . — K a z a G y ö r g y , E s t e i
H y p p o l i t esztergomi d í s z k á l y h á s a . M ű v . É r t . (1954) 113 — 122
Veit 1957 Voit P á l , G y a r m a t i D é n e s m e s t e r és a régi m a g y a r é p í t ő g y a k o r l a t . Művészet­
t ö r t é n e t i T a n u l m á n y o k (1957) 46 — 87
Voit 1958 Voit P á l , Pilisszentkereszt. I n : P e s t m e g y e m ű e m l é k e i . I . k ö t . 1958, 652 — 658
Voit-Holl 1956 Voit P á l — H o l l I m r e , H u n y a d i M á t y á s b u d a v á r i m a j o l i k a g y á r t ó m ű h e l y e .
B u d a p e s t Régiségei (1956) 7 3 - 1 3 8
Vojnits 1895 Vojnits D ö m e , Az esztergomi k á p t a l a n i iskola ós g y m n a s i u m t ö r t é n e t e . I—
I I I . rész. E s z t e r g o m , 1895, 351 old.

29
Vörös 1921 Vörös László, Emléksorok a Szent Domonkos-rendi magyar rendtartomány
megalapításának hétszázadik évfordulójára. Bp. 1921, 254 old.
Wallon 1963 B. Wallon Emma, Az esztergomi Széchenyi tér. Bp. 1963, 39 old.
Walter 1899 Walter Gyula, Dr. Knauz Nándor. Emlékbeszéd. Esztergom 1899, 84 old.
Walter- 1925 Walter Gyula — Balogh Albin, Társulatunk múltja. Észt. Évi. (1925)
Balogh 129-136
Wagner 1938 Wagner, Walter, Die Dislokation der römischen Auxiliarformationen in den
Provinzen Norioum, Pannonién, Moesien und Dakien von Augustus bis
GalUenus. Berlin 1938, 279 old.
Wertner 1891 Wertner Mór, Magyar nemzetségek a XIV.[század közepéig. I — I I . köt. Temes­
vár 1891.
Wertner 1893 Wertner Mór, Negyedik Béla király története. Temesvár 1893, 252 old.
Wertner 1900 Wertner Mór, Adalékok Esztergom megye és vidékének legrégibb történeté­
hez. ÉRTÉ (1900) 4 6 - 8 3
Wertner 1900a Wertner Mór, A Csák nemzetség Esztergom és Hont megyei ágai. ÉRTÉ
(1900) 8 3 - 9 3
Wertner 1911 Wertner Mór, Kiadatlan oklevelek. Tört. Tár. (1911) 2 7 9 - 3 0 4
Wessetzky 1961 Wessetzky, Vilmos, Die aegyptische Kulte zur Römerzeit in Ungarn. Leiden
1961, 56 old.
Wiiruner 1956 Wimmer, Ottó, Handbuch der Namen und Heiligen. Innsbruck 1956, 560
old., 2. kiadás. 1966, 636 old.
Wosinsky 1904 Wosinsky Mór, Az őskor mészbetétes agyagművessége. Bp. 1904, 166 old.
X.Y. 1907 IV. Béla sírja. Névtelen ferences szerző cikke: Esztergom és Vidéke. 1907,
máj. 1. 1 — 2., máj. 5. 1 — 2
X.Y. 1915 Volt-e a Ferencrendieknek Esztergomban Szent Pálról nevezett templomuk
és zárdájuk. Esztergom c. lap 1915. febr. 14. és febr. 28. sz.-ban, a szerző
feltüntetése nélkül

Zádor 1956 Vita Balogh Jolán, Az esztergomi Bakócz-kápolna c. doktori értekezéséről.
Összeállította: Zádor Anna. Műv. Ért. (1956) 5 9 - 7 2
Zákonyi 1911 Zákonyi Mihály, A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor története.
Századok (1911) 513-530, 586-606, 6 8 6 - 7 1 1 , 764-780
Zalka 1856 Zalka János, Series chronologica Archi-Episooporum Strigoniensium. Me­
mória 1856, 4 3 - 1 0 6
Zehn Jahre Zehn Jahre archaologische Forschung (1958-1968) Bp. 1970, 181 old., 43 t.
(Mitt. Arch. Inst. I)
Zolnay 1954 Zolnay László, Egy XV. századi magyar renaissance épület romjai a Vértes­
ben. Komárom megyei Dolgozók Lapja (1954) 56. sz. júl. 7, 4
Zolnay 1955 Zolnay László, Klastrompuszta múltjából. Komárom megyei Dolgozók Lapja
(1955) 74. sz. szept. 14
Zolnay 1955a Zolnay László, Árpád-kori temető az esztergomi vasútállomás alatt. Komá­
rom megyei Dolgozók Lapja 1955 (40. sz.) máj. 18, 4
Zolnay 1955b Zolnay László, I. István-kori sírok az esztergomi vasútállomásnál. Komárom
roegyei Dolgozók Lápja 1955 (53. sz.) júl. 2, 4
Zolnay 19550 Zolnay László, Magyarország legrégibb fómöntő-mííhelyét tárták fel az esz­
tergomi vasútállomás mellett. Komárom megyei Dolgozók Lapja 1955 (62.
sz.) aug. 3
Zolnay 1955d Zolnay László, Ezeresztendős esztergomi ének az ó-magyar énekmondákról.
Komárom megyei Dolgozók Lapja 1955 (15. sz.) febr. 19, 4
Zolnay 1955e Zolnay László, Ötezer éves emberi települési nyomok a Búbánatvölgyben.
Komárom megyei Dolgozók Lapja 1955 (77. sz.) szept. 24, 4
Zolnay 1956 Zolnay László, Román kori templom a Komárom megyei Bajóton. Műv. Ért.
(1956) 2 7 7 - 2 7 9
Zolnay 1956a Zolnay László, Régészeti kutatások megyénkben. Komárom megyei Dol­
gozók Lapja 1956 (65. sz.) aug. 15, 4
Zolnay 1957 Zolnay László, Esztergom (Útikalauz). Esztergom 1957, 60 old.
Zolnay 1957a Zolnay László, Az esztergomi Madonna-torzó. Műv. Ért. (1957) 21 — 24
Zolnay 1958 Zolnay László, Vízművek a magyar középkorban. MTA Műszaki Tudomá­
nyos Osztályának Közleményei XXII/1 —3 1958, 1 — 15
Zolnay 1959 Zolnay László, Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik
évfordulóján 1256-1956. Bp. 1959, 24 old.
Zolnay 1960 Zolnay László, Az esztergomi vár. Bp. 1960, 84 old.
Zolnay 1960a Zolnay László, Az esztergomi latinusokról. Észt. Évi. (1960) 155 — 167
Zolnay 1960b Zolnay László, Az esztergom-királyvárosi ,,Zenepalotaia". Észt. Évi. (1960)
143-152
Zolnay 1961 Zolnay László, Esztergomi érsekek palotái a középkorban. Művészettörténeti
Tanulmányok (1961) 201-228
Zolnay 1963 Zolnay László, Opus Castri Budensis. A X I I I . századi budai vár kialakulása.
Tanulmányok Budapest Múltjából (1963) 4 3 - 1 0 6
Zolnay 1965 Zolnay László, Pénzverők és ötvösök a román kori Esztergomban. Arch. Ért.
(1965) 148-162
Zolnay —Jakab 1965a Zolnay László —Jakab Árpád, Városaink és váraink vízellátása a középkor­
ban. Épületgépészet (1965) 178 — 184
ZsO Zsigmondkori Oklevéltár I- - I I / 1 - 2 . köt. Bp. 1951-1958 Szerk.: Mályusz
Elemér

30
1. BAJNA (3755 ha)

/ 1 +BV,LTYRÓ oA-Kk
éÁ?-Kk:aKk
\ 2 OA-Kk {é)Kk(iCi)Kk
y 3 oA

"•::> W^.^ym^^ 4 OÁ-Kk
5 SÁ-KkQ-Á
^ 6 oBv?A
OBV,R6,A,Á-1<I<
OBv?Á 13 OBv
oBv 14 OÁ
0B 15 iiiiiiii'Kö?
OB,BV,V,RÓ 16 i i i i i i i i Kő?
l.B,Bv,V,RÓ,Á 17 KÖ?
18 ÓA
/ 19 o B,o;Á
20 OBv?Á
21 oBv,RÓAÁ
22 OBv,Á
23 oBv.Á d R ó é Á
24 ŰRópÓ',LT,Á
25- OÁ-Kk
26 oB,Bv
27 o.Bv?
28 oR?Bv,Á-Kk*Ró
29 oB,Ró,Á-KlC
30 SÁ-KkaÁ
4^

\
> .

31 oU?A
X
32 oB,Bv,LT
33 OÁ-Kk^Kk
34 éÁ-Kk IÁ 41 oBV,M
35 oV,Á 42 OÁ
36 OŐ 43 ÖB
37 oR?Ró,AÍ 44'®Nk
38 oV,Á 45 ű c R d oÁ
39 KÖ? 46 0?Ől^?Ró
40 I KÖ? 47 oB Ikm

A Keleti-Gerecséhez tartozó Zsámbék-baj- dombhátak ós az ezekből szigetszerűen kiemel­
nai-dombságon 210 m magasan megtelepült kedő 240 — 360 m magas mészkőhegyek (Mulató­
falu határát löszös, helyenként homokos fel­ hegy, őrhegy, Öreghegy stb.) és a Magas-(Nyu-
színű, 210—240 m magas, ÉNy—DK-i irányú gati-) Gerecse 320—360 m magas hegyei (Sárási-

31
Kőhegy, Borostyánkő stb.) alkotják. A domb­ A templomot 1699-ben és 1751-ben átépí-
hátak közötti völgyeket korábban patakok há­ tették.^2 A Ny-i homlokzaton volt XV. sz.-i
lózták be, ezek egy része ma időszakos vagy tel­ kapukeret az 189l-es átépítéskor került a D-i
jesen kiszáradt, helyüket csak keskeny vize­ mellékhajó falába, neogótikus ablakai szintén
nyős rétek jelzik. A dombokon szántóföldeket, akkor készülhettek.^
a hegyeken erdőt és szőlőt találunk. 1956-ban a templom közelében a tűzoltószertár
bővítésekor középkori és XVII—XVIII. sz.-i
1/1. HŐSÖK T E R E ÉS SZABADSÁG U.: sírokat bolygattak meg. Az ekkor előkerült két
+ Bv, LT T R ó O Á Kk ^Á? - Kk Q. Kk középkori sírban csontgyöngyök, edénytöredék,
A belterület közepén emelkedő róm. kat. vaskés, bőrmaradvány és I I I . Béla rézpénze
templom környékén több helyen találtak régé­ (CNH. 98.) volt.2* A leletek valószínűsítik azt a
szeti leleteket. Az EBM 1970-ben a helyi általá­ feltevést, hogy a XV. sz.-i templom egy korábbi,
nos iskola gyűjteményéből a Szabadság utcában Árpád-kori templom helyére épülhetett. A XV.
előkerült későbronzkori (urnasíros kultúra) csé­ sz.-i templom körüli temetőre utal egy áttört
sze- és agyagkarika-töredéket^ és egy besimított csontfaragvány, mely 1696-ban került elő egy
mintával díszített kelta urnatöredéket^ kapott. sírból a templom közelében.^^ Valószínűleg a
1958-ban a plébánia előtt egy I I . Constantius- középkori temetőhöz tartozó sírra bukkantak
kisbronzot találtak.^ 1964-ben a Kossuth L. u. 8. sz. ház udvarán is.^*
A Kossuth L. u. 8. sz. ház udvarán 1964 táján
1 EBM 70.317.1-2. ^ EBM 70.317.3. ^ DTM G3.470.
Petrovits Sándor X I I I . sz.-i fazekat* ásott ki, 1; MNM Adattára l l / l 960. 62. Szepessy Géza jelen­
melyben csirkecsontokat talált. A lelet és az tése. Szepessy 1965 — 1966, 74. * EBM 70.316.1;
alábbi adatok szerint a mai község a középkori EBM Adattár 285. 19. sz. füzet 14. * Pór é. n.
falu helyére települt. 262 — 263; Fejér CD. X. 130. «Mon. Eccl. Strig.
I I . 3 7 7 - 3 7 8 . 'Reiszig é. n. 6; ÁUO X. 408-409.
Első ízben 1293-ban emhtik, amikor Bajna 8Mon. Eccl. Strig. I I I . 358 — 359. "Reiszig é. n. 6.
királyi földjét Básztélyi András szerzi meg, s e " K n a u z 1871, 130, 200; Bártfai 1938, 209, 297;
birtokszerzés ellen Bajnai Péter tiltakozik.^ Magyar Törvénytár I. 609. " Némethy 1894, 18.
1295-ben Odvarnok (1/23. sz. Ih.) Ny-i szom­ '2Villányi 1892, 27. " B á r t f a i 1938, 422. " F e k e t e
1943, 147. 16 Varga 1969, 379. "Reiszig é. n. 6;
szédjaként tűnik fel.^ 1300-ban a Zovárd nem­ Némethy 1894, 18. "Reiszig é. n. 6. is Némethy
zetség birtoklásáról is hallunk. Ekkor, mint a 1894, 18. 18 Villányi 1891, 48. 2" Pesty 1864,
későbbiekben is, Esztergom megyében levőként 1114/14/11. " T o m b o r 1957, 295-297. "2Villányi
említik.' 1891, 97, 99. 23Genthon 1959, 19; Tombor 1957,
295., a kapukeret: Horváth 1971, 89. old., 3. kép.
1340-ben Odvarnuk és Nyék (1/2. sz. Ih.) 2ÍEBM 70.386.1 — 6. " E B M 71.5.1. ^6 EBM Adat­
szomszédjaként fordul elő.* 1352-ben Zovárd tár 285. 19. sz. füzet 14.
fia Domokos visszaszerzi időközben elkobzott
bajnai birtokát.* 1/2. CSILLÁLÓVÖLGYI-DŰLÖ: O Á Kk
1445 — 1498 között több ízben említik a baj­
nai nemeseket.1° A törökkorban is lakott
(60)Kk
terület. 1559-ben Balázs, 1561-ben Jeromos nevű Az időszakos patak melletti domboldalon
plébánosát^^ említik. 1564-beni2 és 1588-bani3 hosszú, keskeny sávban szétszórtan heverő X I —
a magyar adóösszeírásokban szerepel. Utóbbi X I I I . sz.-i cserepeket találtunk. Az összegyűj­
alkalommal Pilis megyéhez sorolják. Az 1570. tött cserepek között peremtöredékek, spirális
évi török adóösszeírás szerint 10 háza van.i* vonallal, hullámvonallal, valamint párhuzamos
1626-ban hallunk először a X V I I I - X I X . sz.- vonalkötegekkel díszített faltöredékek^ vannak.
ban is birtokos Sándor család itteni birtoklásá­ (Horváth—Torma, 1969.)
ról.i° 1647-ben csak 4 3/4 portát találnak az A középkori határleírások alapján a lelőhely
összeírok, ugyanebben az évben Végh Lőrinc Nyék (Nyék) faluval azonosítható. Valószínű,
és Józsa János bajnai plébános neve is feltűnik.^^ hogy a település jelentősebb része a domboldal­
1660-ban Farkas Ambrus özvegye, Kincsy ban húzódó erdő területén feküdt.^ Bár a hon­
Orsolya birtoka." 1675-ben Havayka János, foglaló magyar törzsi helynév és a XI. sz.-i
1675-1681 között Havayka Mihály, 1 6 8 1 - leletek korai településre utalnak,* Nyék első
1702 között Zvatsek János volt itt plébános.^^ okleveles említését csak 1295-ből ismerjük.*
Az 1696. évi adóösszeírás 14 1/4 telkes és 3 1/8 Ekkor Udvarnoktól (1/23. sz. Ih.) K-re említik.
telkes jobbágyot és 4 zsellért talált Bajnán.i* 1340-ben a nyéki nemesek tulajdonában levő
A községnek a nyolcszög három oldalával birtokrész határait leírják: eszerint Chamazom-
záródó támpilléres szentélyű temploma a XV. bat (1/33. sz. Ih.), Odvarnuk (1/23. sz. Ih.),
sz.-ból származik. (1. kép.) Az egyik D-i tám- Bayna (1/1. sz. Ih.), Sap (14/18. sz. Ih.) és Kwy
pilléren az 1944 —1945-ben elpusztult 1487-es (19/9. sz. Ih.) határolják.^ Ugyanebben az évben
évszám^** talán a felszentelés évét vagy építési Nyéki Demetert egy közeli birtokügyben emh-
idejét jelezte. A szentélyben gótikus pálcatagos tik.* 1403 1405-ben az esztergomi főkáptalan
kapukeret, mellette 1500 körül készült rene­ birtoklásáról is hallunk.' 1405-ben Nyéki Lőrinc
szánsz szentségház^! (76. t. 3.), kívül gótikus fia János Nyék birtok kétharmad részét a
ablakkeretrészletek láthatók. Berche-i testvéreknek adja át minden tarto-

32
.Al
1. k é p . B a j n a . R ó m a i k a t o l i k u s t e m p l o m , 1/1. sz. lelőhely, gótikus t e m p l o m (A középkori hajó és szentély a b l a k a i
emeleti szinten m e t s z v e . E g y e d E n d r e felmérése)

3 Magyarország régészeti topográfiája 5. 33
zékával, köztük a nyéki Boldogságos Szűzről káptalanra hagyja béresei birtokát, s a beikta­
nevezett templom kegyúri jogával együtt.^ tást ismét a budai káptalan végzi el.^ 1455-ben
A XV. sz.-ban Epöl (7/1. sz. Ih.), Csamaszombat Berchei Simon és Mátyás nyéki birtokáról hal­
(1/33. sz. Ih.) és Berche (1/4. sz. Ih.) szomszédja­ lunk.* Utolsó adatunk az esztergomi káptalan
ként gyakran említett Nyék a helyi kisnemesek számadáskönyvéből 1514-ből való, amikor az
kezéből fokozatosan az esztergomi főkáptalan epöli majorsághoz tartozó Bérese az esztergom­
birtokába kerül.* 1439-ben egy Nyékhez tartozó szenttamási János prépost javadalma.i"
halastavat,1" 1455-ben (valószínűleg a halas­ A falut a török 1526—1543 körül elpusztí­
tóhoz tartozó) malmot^i említenek. 1508 — totta, mert a XVI. sz. második feléből származó
1509-ben szerepel utoljára a káptalani birtokok adóösszeírások már nem említik. Nevét a ,,Bér­
között,12 a későbbiekben nem találkozunk nevé­ ese" dűlőnév, illetve ,,Bencevár" elnevezései
vel. A török pusztította el 1526-1543 táján. tartotta fenn.
l E B M 70.1.1 — 4. 2 Ezzel magyarázható a késő­ i B B M 70.3.1-10. 2ÁU0 X I . 366. ^ Mon. Eccl.
középkorileletekhiánya. ^Kniezsa 1938, 371. *Mon. Strig. II. 3 7 7 - 3 7 8 . * ZsO I I / l . 4302. 5 Knauz 1871,
Eccl. Strig. II. 3 7 7 - 3 7 8 . ^ Mon. Eccl. Strig. I I I . 125—126. "Knauz 1871, 198-199. ' Knauz 1871,
358 — 359. "Mon. Eccl. Strig. I I I . 377. ' ZsO I I / l . 199-200. 8 Knauz 1871, 129-130. »Knauz 1871,
2294, 4082. reg. » ZsO I I / l . 4302. reg. — A templom 200—201. "Lukcsics 1927, 71. " Pesty 1864,
valószínűleg az erdőben levő, különálló domb tete­ 1114/14/21; Reiszig é. n. 6.
jén állhatott. Vö.: EBM Adattár 285. 24. sz. füzet
14. ^Knauz 1871, 41, 123—128, 195. " Knauz
1871, 128. — Vö.: 1/39. Ih. " Knauz 1871, 200. 1/5. BERCSE II.: 5 Á - K k Q_ A
12 Lukcsics 1927, 71, 84.
A vízmosásokkal határolt. D-i oldalán mere­
1/3. SOMOSPÁSKOM: O Á dek lejtőjű, 30—40 m relatív magasságú domb
tetején állt a középkori Bérese temploma.
Az enyhén lejtő domboldalon sok X I I — X I I I . A templom helyét a kiszedett falak helye, kő,
sz.-i cserép hevert a felszínen. A lelőhelyen telep- habarcs ós téglatörmelék jelezték, melyek között
jelenségeket nem észleltünk. A cserepek közül a egy idomtégla-töredéketi is találtunk. A temp­
vörös, szürke, fehér színű fazekak peremtöre­ lomtól É-ra a mélyút partjában embercsonto­
dékei és a spirális vonallal díszített edényfal- kat láttunk. (Horváth—Torma, 1969.)
töredékek^ tartoznak a jellegzetesebbek közé. A helyi hagyomány szerint kolostor volt itt,
(Horváth—Torma, 1969.) A település minden erre utalt volna az egyik közeli vízmosás
bizonnyal Bérese falu egy része volt. (Vö.: 1/4. ,,Barátok-ár k a " elnevezése is.^
sz. Ih.) A templom helyén 1970. szeptember 9 — 19.
1 EBM 70.2.1-8. között szondázó ásatást végeztünk.^ Ennek során
a kemény talajba ásott alapozási árkot sikerült
1/4. BERCSE I.: O Á - K k csak megtalálni, mivel az alapfalakat is teljesen
kitermelték. A feltárással egy szabályos, négy-
A D-i felén meredek oldalú domb tetején és karélyos Árpád-kori templom alaprajza bonta­
K-i lejtőjén sok, szétszórtan heverő Árpád-kori kozott ki, melynek K—Ny-i, ill. É—D-i tengelye
és kevesebb későközépkori cserepet találtunk. 10 méter, a karélyok külső sugara 2,5 m volt.
A különböző fazekak perem- és faltöredékei, Az alapfalak vastagsága 95 — 100 cm, mélységük
fedőtöredékek, fültöredékek^ a X I I —XV. sz.-ra 1 1 0 - 1 2 5 cm; ettől^csupán a Ny-ra nyíló kapuzat
keltezik a telep életét, amelyet az oklevelekben alapozása tért el 70--90 cm-es változó széles­
szereplő Bérese faluval azonosíthatunk. (Hor­ ségével és 58 cm mélységével. Az alapozás árká­
váth—Torma, 1969.) nak alján 20 — 25 cm vastag, keményre döngölt
1248-ban szerepel mint a Bár—Kalán nem­ homokos agyagalap volt. (2. kép.)
beli Pósa fia Nana birtoka.^ A bejárat előtti teret egy sor földre fektetett
Bérese 1295-ben úgy tűnik fel mint Nyék téglával rakták ki. A templom belsejében egy
(1/2. sz. Ih.), Udvarnok (1/23. sz. Ih.) és Bajna kis területen megmaradt az ötszögletű idom­
(1/1. sz. Ih.) szomszédja.^ 1405-ben Berche-i téglákkal kirakott téglapadló részlete, másutt
Miklós fia Péter és Bálint fia Benedek elcse­ csupáncsak a padló habarcsa alapozása. Nem
réli béresei szőlőjét Nyéki Lőrinc fia János­ került elő az oltár alapozása, melyet valószínű­
sal.* Utóbbi 1421-ben béresei szőlőjének 1/3 leg csak a téglapadlóra építettek, s azzal együtt
részét az esztergomi káptalannak adományoz­ elpusztult. A templom belsejében a DNy-i
za.^ Ettől kezdve a káptalan egyre több birtokot falpillér mellett észlelt ,,kincskereső" turkálá-
szerez Béresén. 1444-ben Mérgesi Péter az son kívül más beásást vagy temetkezés nyomát
Esztergom megyében levő béresei birtokának nem észleltük. Az ásatás során előkerült öt­
fele részét 32 arany forintért eladja a káptalan­ szögletű idomtéglák* — méreteik és formájuk
nak,* akit e birtokába a budai káptalan 1445- alapján nemcsak a padló burkolását szolgálták,
ben be is iktat.' A szomszéd birtokosok között hanem a belső tér keresztboltozatának bordáza­
szerepel ekkor többek között Lábatlani János. tát is ebből építették. A téglák hegyes vége két
1452-ben Lábatlani Farkas László szintén a centiméterrel vastagabb a szögletes végénél.


A.-A

Y/ A humusz
0 5m k^C-.^."! szürke törmelék
' ' ' ' ' ' IC>,'<^-^1 tégladarabos törmelék
hsC^.^N'^l törmelékes barna föld
l>:<.gpa durva törmelék
FffSS^ habarcs
j:-:-:'::-:! homok
I I kemény, sárga, agyagos
nll-nlni
2. kép. Bajna. Berose, 1/5. sz. lelőhely, románkori templom (Horváth István feltárása)

Ezek egymás mellé helyezésével egy tagolatlan A bejárat előtti teret egy sor földre fektetett
négyszög-keresztmetszetű borda alakul ki, téglával rakták ki. I t t került elő egy vörös­
amelynél a hegyben összefutó borda háta a márvány oszlopocska töredéke.* Ebből, vala-
boltsüvegek vállát képezte. Az ásatáson előke- mint a kapuzat alapozásából arra következtet-
rült, ívelt szélű idomtéglákbóP készültek a velük hetünk, hogy díszes, bélletes kapuja volt a
egyenlő ívű lekerekített pillérek. templomnak. Valószínűleg a kaput díszítette az

3* 85
a kapuőrző oroszlán is, melynek feje az 1900-as keltezhető.^ Ugyanitt egy X I I - X I I I . sz.-i
évek elején Szabó József földjén került elő.' perem- és oldaltöredék is volt.^ (Horváth—
(72. t. 4.) A leletet 1968-ban Fettich Nándor Torma, 1969.)
szerezte meg és szállította be az EBM-be.^
1 EBM 70.7.! —4. ^ EBM 70.7.5-6.
Az ásatások során különböző méretű téglák,
faragott márvány töredék,^ valamint XII—XV.
sz.-i cserepek^" kerültek még elő. 1/9. KISCSAPÁS II.: O Bv
Az épület alapfalait az 1920-as években ter­ Az alacsony dombon több apróra törött
melték ki. Ugyanekkor a K-i karély külső olda­ őskori, talán későbronzkori, ívelten kihajló
lán a templom körüli temető három téglasírját peremű edényekből származó cserepet gyűjtöt­
is kiásták, melyekből leletek nem kerültek elő.^^ tünk.i (Horváth—Torma, 1969.)
A templom az oroszlánfej, a párhuzamok,i^
valamint a tagolatlan, négyszög-keresztmet­ lEBM 70.8.1-4.
szetű boltozati borda alapján a X I I I . sz. első
felére, legkésőbb annak közepére keltezhető. 1/10. HŐSÖK T E R E 21.: 0 B
A templomról középkori okleveles adatot nem
ismerünk. A fentiek alapján bizonyos, hogy Az 1960-as években házépítés közben ham­
Bérese falu plébániatemploma volt, így egy it­ vasztásos sírokra utaló leletek kerültek elő,
teni kolostor feltételezését el kell vetnünk.^^ amelyek a bajnai általános iskola közvetítésével
jutottak az EBM-be. A töredékes állapotban
l E B M 70.4.1. 2Reiszig é. n. 6. » Rég. kut. 1970, megmaradt edények egy része a korabronz­
63; Horváth 1971, 88 — 90; EBM Adattár 285. 21. kori hatvani kultúrába sorolható (függőleges
sz. füzet4—26. ^EBM 70.709.1., 6, 12—13. « EBM befésüléssel díszített fazék- és táltöredékek,
70.709.2, 8. "EBM 70.709.11. ' E B M 68.3.1. —
Kovács László Bajna, Klapka Gy. u. 10. sz. alatti tokodi típusú díszítetlen bögre, egész felületén
lakos közlése, s EBM irattára 248/1968. i> EBM bütykökkel díszített fazék töredéke, úrnatöie-
70.709.3 — 5. i» EBM 70.709.14—16. " EBM Adat­ dék hálómintás bekarcolással és a fül mellett
tár 285. 20. sz. füzet 49; Virág József, Bajna, félköríves bordával).^ A mészbetétes díszítésű
Arany János u. 4. sz. alatti lakos közlése. '^ Hor­
váth 1971, 89 — 90, 5—10 kép. " Reiszig é. n. 6; urna- és bögretöredókek már a középső bronz­
Holényi 1959, 157; Genthon 1959, 20. L. még az korba keltezhetők.^
1/34. sz. lelőhelynél.
l E B M 70.313.1—4, 8, 10. 2 EBM 70.313.5-7, 9;
72.3.1.
1/6. BERCSE III.: O Bv?Á
1/11. ŐRHEGY-ALJA I.: O B, Bv, B, Ró
A mélyutakkal, vízmosásokkal felszabdalt
legelőn kevés őskori, talán későbronzkori^ ós Az őrhegy ÉNy-i lábánál emelkedő tera­
Árpád-kori, X I I — X I I I . sz.-i fazéktöredékeket^ szon sötét foltokban sok cserepet találtunk.
találtunk. (Horváth—Torma, 1969.) Az Árpád­ A seprűdíszes és textillenyomatos díszítésű
kori település Bérese falu (1/4. sz. Ih.) része cserepek^ tanúsága szerint a település a hatvari
lehetett. kultúra idején kezdődött. A középső bronzkori
dunántúli mészbetétes kerámia jelenlétére egy
1 EBM 70.5.3.2 EBM 7 0 . 5 . 1 - 3 .
táltöredék^ utal. Néhány későbronzkori (halom­
síros kultúra?) bögretöredéket* és egy síkozott
1/7. KERTALJA: O Bv, Ró, A, Á Kk peremű cserepet* is gyűjtöttünk. A hordó alakú
edények töredékei, grafitmázas edény pereme és
Az enyhe lejtőjű domb alján sok újkori egy csónakos hátú bronzfibula a koravaskorra
törmelék és edénytöredék között paticsdarabo- keltezhető.^ Egy szűrőedény töredéke* egészíti
kat, későbronzkori, ívelten hajló peremű, víz­ ki az őskori leletek sorát. A lelőhely ÉK-i
szintesre vágott peremű cserepeket,^ tégla­ szélén egy római kori piros festésű, vízszintes
színű, külső oldalukon pirosra festett római kori peremű fazéktöredéket' is találtunk. (Horváth ~
oldaltöredékeket,^ néhány kézzel formált avar­ Torma, 1969.)
kori cserepet,3 továbbá X I — X I I I . sz.-i* és egy
későközépkori peremtöredéket^ gyűjtöttünk. l E B M 70.9.1 — 5. 2 E B M 70.9.6. » E B M 70.9.8 — 9.
(Horváth-Torma, 1969.) 4 E B M 70.9.10. 5 E B M 70.9.11-15. « E B M 70.9.7.
' E B M 70.9.16.
1 EBM 70.6.1-2. 2 EBM 70.6.3, 5. ^ EBM 70.6.6 —
7. * EBM 70.6.8-10. = EBM 70.6.4. 1/12. ÖREGLYUK: J, B, Bv, V, Ró, Á

1/8. KISCSAPÁS I.: O Bv? Á Az őrhegy K-i oldalán 220 m tengerszint
feletti magasságban nyíló barlang bejárata 16 m
Az alacsony domb oldalán több apróra széles, főürege 31 m hosszú, É-i oldalán egy kb.
törött, jellegtelen őskori cserepet találtunk, 15 m hosszú mellékág van. A triász mészkőben
néhány fültöredék és egy bütykös oldaltöredék fekvő barlang magassága 1 és 2 m között vál­
talán a későbronzkori halomsíros kultúra idejére takozik, kitöltése a felszínhez közelebb eső

36
részen teljesen feldúlt, ebben sok őskori ós 1/15. CSIMAI-TÓ-DŰLÖ I. Kö?
római kori cserép feküdt.^
A dúlást a barlangban folyó részben amatőr A Bajnai-patak völgyét 7 0 - 8 0 m hosszú­
kutatások okozták, 1916-ban Hillebrand Jenő, ságban egy kb. 1 m magas, 10 15 m széles,
1918-ban Kadic Ottokár végzett itt kisebb erősen elszántott gát zárja le. A gát közepe
feltárást, a felső humuszban emlősállat csonto­ hiányzik. (Torma, 1969.) A helyi hagyomány
kat és cserepeket találtak.^ A két ásatás vala­ szerint valamikor tó ós malom volt itt. A lelő­
melyikéből származhatik az MNM-ben őrzött helyünkön és az 1/16 — 17. sz. Ih.-en meg­
zóki kereszttalpas tál töredéke és a ,,hallstatti figyelt gátakat okleveles adatok hiányában
típusú" fenőkő.'' 1960-ban a DTM barlang­ csak feltételesen tarthatjuk ^középkori halas­
kutató csoportja Benedek Endre vezetésével tavak maradványainak.
ásott a barlangban.* A kb. 5 m vastag humuszos
kultúrrétegből összegyűjtött cserepek között 1/16. BAJNALPATAK: mm Kö?
egy korabronzkori (hatvani kultúra?) urnafül
és seprűs díszítésű oldaltöredék is volt.^ A lele­ A Bajnai-patak völgyét 70 — 80 m hosszú­
tek többsége az urnasíros kultúrára jellemző, ságban egy jobb állapotban fennmaradt, 1,5 —
függőlegesen és vízszintesen kannelurázott ur­ 2 m magas gát zárja le. (Vö.: 1/15. sz. Ih.)
nákból, félgömb alakú csészékből, ívelten ki- (Torma, 1969.)
hajló peremű edényekből, bütyökfogantyús
edényekből stb. származik.* A I I — I I I . sz.-i 1/17. CSIMAI-TÓ-DÜLŐ I I . : Kö?
cserepek, sárga edények piros festésű és fogas- A Bajnai-patak völgyét egy 90 — 100 m
líarcolt töredékei a barlang római kori igénybe­ hosszú, igen erősen szétszántott, kb. 1 m magas
vételéről tanúskodnak.' Néhány jellegtelen Ár­ gát zárjaié. A gát K-i fele hiányzik. (Vö.: 1/15.
pád-kori cserépen kívül egy X I I . sz.-i fazék­ sz. Ih.) (Torma, 1969.)
töredék is előkerült.* A barlang a helyi hagyo­
mány szerint a törökkorban menedékhelyül
1/18. ŐRHEGY-ALJA IV.: O Á
szolgált.
1970-ben a barlang előterében jellegtelen A sárga löszös, agyagos talajú domboldalon
őskori cserepek között koravaskori® és római egy kiszántott kemence vörös foltját figyeltük
kori, kagylóval soványított anyagú oldaltöre­ meg. Az átégett tapasztás közül X I — X I I . sz.-i
déket és vízszintes peremű töredéket^" találtunk. fazékból származó, körbefutó vonalakkal és
(Horváth, 1970.) ívelt bekarcolásokkal díszített cserepet^ szed­
tünk ki. A lelőhelyen a jó felszíni megfigyelési
1 MNM Adattára IV. 1961/78. Vértes László kiszál­ lehetőségek ellenére sem találtunk további ob­
lási jelentése; MNM RN 61.8.1 — 2; 63.9.1. ^ Kadic
1919, 18. 3 MNM RÖ 40/944. 1 — 4. * Szepessy Géza jektumokat vagy leleteket. (Torma, 1969.)
levele, Benedek E. jelentése, EBM Adattára.
5 DTM 61.14.19, 35. «DTM 61.14.1-18, 20—34, l E B M 70.14.1.
3 6 - 4 5 ; 2 3 . 1 - 4 7 . ' D T M 61.23.48-52, 5 4 - 5 5 ;
83.1-6.8 DTM 61.23.53, 5 6 - 5 8 . » EBM 70.710.1 — 1/19. KOVÁCSI-HEGY-ALJA: O B, LT, Á
6. i»EBM 70.710.7-8.
A sárga agyagos, homokos talajú domb­
1/13. ŐRHEGY-ALJA II.: O Bv oldalon néhány jellegtelen cserép között egy
belső oldalán mészbetétes mintával díszített
A 8 — 10 m relatív magasságú, lejtős terasz korabronzkori (zóki) talpastáltöredéket,^ kelta
homokos, agyagos, helyenként apró köves fel­ korongolt perem- és grafitos oldaltöredékeket^
színén több sötét foltot figyeltünk meg. Ezek­ találtunk.
ben az állatcsontokon és paticsdarabokon kívül A lelőhelyen 4 — 5 szürke foltot figyeltünk
sok cserepet találtunk. A síkozott peremtöredé­ meg. Ezekben égett rögök és X —XIII. sz.-i
kek, behúzott peremű tál töredéke, bordadí- fazekakból származó hullámvonalköteges, pár­
szes és széles kannelurás oldaltöredékek stb. huzamos vonalköteges és spirális díszítésű oldal­
a későbronzkori urnasíros kultúra telepére utal­ töredékek és peremek voltak.^ A legfiatalabb
nak.^ (Torma, 1969.) darab egy XIV. sz.-i csillag alakú, bepecsételt
bélyeggel díszített korsófül.* (Horváth—Torma,
' E B M 70.11.1 — 13.
1969.)
Annak ellenére, hogy a Kovácsi-hegy nevére
1/14. ŐRHEGY-ALJA III.: O A vonatkozó első adatunk csak 1864-ből szárma­
Az alacsony domb lejtőjén gyűjtött apróra zik,^ a régészeti leletek alátámasztják Heckenast
törött cserepek, párhuzamos vonalkötegekkel Gusztáv véleményét, aki a dűlőnév alapján fog­
és s])irálisan körbefutó vonalakkal díszített faze­ lalkozást jelölő elnevezéssel illetett Árpád-kori
kak oldal- és peremtöredékei X —XII. sz.-i települést tételez fel.*
tele])re engednek következtetni. 1 (Torma, 1969.) 1 EBM 70.13.1.2 EBM 70.13.2 — 4. " EBM 70.13.5 —
12; 70.15.1 — 3. * EBM 70.13.13. * Pesty 1864, Faso.
1 EBM 70.12.1-6. 14/3. fol. 2. « Heckenast 1970, 110.

37
1/20. CSIMA-ELÖTTI-DŰLŐ I.: O Bv? Á fazék oldal- és peremtöredékeket* gyűjtöttünk.
(Horváth-Torma, 1969.)
A löszös, agyagos domboldalon és dombtetőn Az 1/22—23 — 24. sz. Ih.-ek Árpád-kori
igen kevés őskori, talán későbronzkori cserepet leletei az egykori Udvarnok (Vduornik; Wdwor-
és egy trapéz alakú kőbaltát,^ a lelőhely ÉNy-i nuk; Vduornok; Oduornuk; Odvarnuk) telepü­
szélén pedig néhány jellegtelen Árpád-kori lés helyét jelzik. Udvarnok eredetileg királyi
cserepet találtunk. (Torma, 1969.) szolgálónépek faluja,* ahol 1138-tól a dömösi
prépostság (6/5. sz. Ih.) is birtokos.^ 1270-ben
i B B M 70.16.1—2.
Epöl mellett említik. Ekkor az esztergomi fő-
káptalan Lőrinc és Feud nevű királyi udvarno-
1/21. PROLETÁROK: O Bv, Ró, A, Á koktól származó földjét elcseréli az epöli Mutud
fiainak epöli földjével.* 1281-ben Zemeyn fia
Az enyhe lejtőjű domboldalon nagy kiterje­ Konrád az V. István királytól kapott udvarnoki
désű településhely fekszik, melynek egész terü­ földjét szomori és iklódi nemeseknek adja el.'
letén sok szürke, hamus foltot figyeltünk meg. Az adásvételbe a szomszédos Sáp (14/18. sz. Ih.)
A lelőhely D-i végén egy síkozott peremű késő- és Marót (15/12. sz. Ih.) birtokosai is beleegyez­
bronzkori cserepet^ találtunk. Németh Béla nek. 1287-ben IV. László király a fenti Mutud
bajnai lakos egy nagyméretű kőbaltatöredéket utód nélkül elhalt két fiának a királyra vissza­
gyűjtött itt.^ Leggazdagabb a római kori cserép­ szállt udvarnoki földjeit a harmadik fiú fiainak
anyag volt, ezek között későkelta-korarómai adományozza.* 1295-ben a szomori nemesek a
szürke táltöredékek, terra sigilláták, márvá­ ,,. . .már régóta üres és lakosai által elhagyott
nyozott és piros sávfestéses sárga fazekak és Odvornok nevű földjüket, ill. birtokukat, vala­
tálak, szürke tálak, vastag falú hombárok, ko- mint ugyanezen birtok templomának falait és
rongolatlan, durva, fésűs díszítésű fazekak és köveit — mivel azok a pusztulás és régiség miatt
néhány szürke, erősen szemcsés anyagú késő­ szótomlottak és semmivé lettek . . . " , eladják a
római edény töredékei* fordultak elő. (35. t. 26.) Véch nemzetségben Zoárd mesternek.^ Udvar­
A bajnai iskola gyűjteményéből és Németh nok szomszédai ekkor K felől Nyék (1/2. sz. Ih
Bélától is kaptunk erről a lelőheljTŐl római kori és Berche (1/4. sz. Ih.), D-ről Wrsee,^" Ny-ról
cserepeket.* A közeli Anna utcából került elő Boyna (1/1. sz. Ih.), É-ról pedig Saap (14/18. sz.
Philippus Arabs ezüstje és két nagybronza.^ Ih.) voltak. Utoljára Nyék falu (1/2. sz. Ih.)
A lelőhelyen kézzel formált avarkori fazék- 1340. évi határjárása említi Nyék, Chamazom-
peremeketfi (41. t. 34, 36.) és X I I - X I I I . sz.-i bat (1/33. sz. Ih.) ós Bayna szomszédjaként.^^
fazóktöredékekef gyűjtöttünk. (Horváth^Tor- Az elnéptelenedett település Zoárd mester sárási
ma, 1969.) (1/29. sz. Ih.) birtokába olvadhatott bele.
1 EBM 70.17.1.2 EBM 72.22.1. ' EBM 70.17.2-54.
í E B M 70.315.1 — 11; 73.22.2. » Németh Béla érem- l E B M 70.19.1. 2 EBM 70.19.2—15. ^ EBM 70.19.
gyűjteményében. «EBM 70.17.46 — 47. ' E B M 16 — 22. iHeckenast 1970, 129. « Mon. Eccl. Strig.
70.17.48—49. I. 96; Szabó 1954, 44. « Mon. Ecol. Strig. I. 5 8 1 -
582. 'Mon. Eccl. Strig. I I . 150; Wertner 1900,
75. — Zolnay 1960a, 162 — 163. tévesen 1251. évet
1/22. EÁCÁNOS-KERT: O Bv, Á említ. «Szentpétery 1961, 3462. reg. 'Mon. Eccl.
Strig. I I . 377 — 378. " M a : Felsőörs puszta Zsém-
A 15—20 m magas dombhát Ny-i peremén bék és Csima (1/33. sz. Ih.) között. " M o n . Eccl.
a sárga színű talajban szürkés színű sötétebb Strig. I I I . 3 5 8 - 3 5 9 .
foltokat figyeltünk meg, ezek egy részéből síko­
zott peremű, bordadíszes és széles kannelurás 1/24. JÓZSAHEGY: * Ró O Ö, LT, Á
későbronzkori cserepeket,^ illetve kevés X I I -
XIII. sz.-i fazéktöredéket^ gyűjtöttünk. A lelő­ 1950-ben, a héregi ú t építésekor, az út Ny-i
helyen egy kiszántott Árpád-kori kemencét is oldalán K—Ny-i irányú falmaradványokat talál­
megfigyeltünk. (Horváth—Torma, 1969.) tak. Ugyanakkor egy római érem is előkerült,
amely elkallódott.^
l E B M 70.18.1 — 3. 2 EBM 70.18.4—6. Terepbejárásunk során az út mindkét olda­
lán, az alacsony domb lejtőin kiszántott köve­
1/23. PAPFÖLDI-DŰLŐ: OBv,Á * R ó ^ Á ket és tégladarabokat találtunk. 2—3 erősen
törmelékes rész környékén I—II. sz.-i kerámia­
A 10 — 15 m relatív magasságú, löszös talajú anyagot gyűjtöttünk, melynek jellemző darab­
domb D-i részén néhány jellegtelen őskori cse­ jai a kagylós anyagú, ujjbenyomkodásos bü­
rép között egy háromszög-keresztmetszetű késő­ työkléc-sorral díszített korongolatlan oldal- és
bronzkori fültöredéket^ találtunk. A területen peremtöredékek, fehér-vörös sávfestéses kelta
megfigyelt sok téglatöredék és kő, valamint az jellegű fazéktöredékek, fésűs díszű hombár-
ugyanitt gyűjtött I—II. sz.-i jellegű cserép- töredékek, sárga színű, pirosra festett tál- és
anyaga római villatelepülésre utal. fazéktöredékek .^
A domb tetején szétszórtan heverő Árpád­ A lelőhelyen néhány jellegtelen őskori,* egy
kori, X I — X I I I . sz.-i spirálvonalas díszítésű kelta,* továbbá a héregi út közelében X I — X I I I .

38
sz.-i hullámvonalas, vonalköteges, spirálvonalas
díszítésű oldal- és peremtöredékeket és szenet
tartalmazó vassalakmaradványokat^ találtunk.
(Horváth-Torma, 1969.)
iMNM Adattára 573.B. X. Soproni Sándor jelen­
tése. 2EBM 70.20.3 — 17. Németh Béla ajándéká­
ból: EBM 7 3 . 1 0 4 . 1 - U . =* EBM 70.20.2. * EBM
70.20.1. 5 EBM 70.20.18—25.

1/25. P A P E R D Ő : O Á Kk
A patak menti szántásban kevés Árpád-kori,
X I I ~ X I I I . sz.-i spirálvonalas díszítésű oldal­
töredéket, fazékperemet^ találtunk. A lelőhely
kiterjedését Ny-i irányban az erdő miatt nem
tudtuk megállapítani. (Horváth—Torma, 1969.)
A Paperdő és a patak közötti területről elő­
került XIV —XVI. sz.-i edénytöredékeket és
XVI. sz.-i kályhaszemtöredékeket Izsó Károly
ajándékozta az EBM-nek.^ A lelőhely a közép­
kori Bajna (1/1. sz. Ih.) Ny-i kiterjedését jelez­ 3. kép. Bajna. Faluhely, 1/29. sz. lelőhely ós Csima,
heti. 1/33. sz. lelőhely, középkori kulcsok (Kákonyi Júlia
rajza)
1 EBM 70.21.1 - 7 . 2 EBM 70.314.1-6.
A lelőhely DNy-i szélén, a Radnóti Aladár
1/26. HALlSZÓI-DŰLŐ I.: O B, Bv által 1950-ben felfedezett római kori villatelepü­
lés* területén későrómai jellegű kerámiát gyűj­
A lankás dombháton sok kisebb, 1—2 m és töttünk.^ A középkori Sárás falu (vö.: 1/29. sz.
nagyobb, 8 —lOm átmérőjű sötét színű foltot Ih.) kiterjedését jelzik az itt előforduló XI—XV.
észleltünk. A nagy kiterjedésű lelőhelyen a teker­ sz.-i cserepek.^ (Horváth—Torma, 1969.)
cselt pálcikás mészbetétágyas díszítésű edény-
töredék^ a legidősebb darab, ez vagy a kora­ l E B M 70.24.2-3. ^ EBM 70.24.4. " EBM 70.24.1.
bronzkori kisapostagi kultúrába vagy a hatvani *MNM Adattára 413. B. 5. Radnóti Aladár jelen­
kultúra tokodi csoportjába sorolható. Utóbbi­ tése. * EBM 70.24.5-20. "EBM 70.24.20-29.
nak jellegzetes típusait: seprűdíszes, textildíszes
és mészbetétes díszítésű töredékeit is megtalál­ 1/29. FALUHELY: O B, Ró, A Kk
tuk a lelőhelyen.^ Néhány apróra törött bögre, A nyikai erdő alatti domboldalon, különö­
korsó, urna és fazék töredéke már a középső­ sen annak É-i végén egymást érik a kiszántott
bronzkori dunántúli mészbetétes kerámiához házak és kemencék maradványai. A lelőhelyet
tartozik.* A cserepek többsége a későbronzkori sűrűn borítják a cserepek. Ezek — a néhány
halomsíros kultúra idejére keltezhető.* (16. közópsőbronzkori fültöredék, bevagdosott bor­
t. 15 — 16, 21.) A leletek sorát egy nyéllyukas dával díszített oldaltöredék^ és egy római kori^
kőbalta töredéke zárja le.^ (Horváth—Torma, töredék kivételével — középkoriak.*
1969.) Ugyanitt egy Antonius Pius-nagybronzot,*
1 EBM 70.22.7. 2 EBM 70.22.1- 6. "EBM 70.22.12 egy V jellel ellátott római kősúlyt^ és egy közép­
— 16. ^EBM 70.22.8 — 11, 17- 26. «EBM kori vaskést* is találtunk. E területről származik
70.22.27. a bajnai iskola gyűjteményéből Esztergomba
került középkori őr lökő, XV. sz.-i kulcs (3. kép.)
1/27. VlZÁLLÁS-FELETTI-DŰLŐ: O Bv? és parasztkés' is. A középkori cserepek (49. t.
2, 5, 1 2 - 1 3 , 15, 18, 20.) a X I I - X V I . sz. között
Az egykori patakvölgy Ny-i oldalán emel­ fennállott településre utalnak, amelyet Sárás
kedő alacsony domb oldalán szétszórtan heverő faluval azonosíthatunk. (Horváth—Torma,
őskori, talán későbronzkori cserepeket^ talál­ 1969.)
tunk. (Horváth—Torma, 1969.) A falu 1287-ben tűnik fel, amikor Sárási
l E B M 70.23.1 — 3. Pongrác fia János a birtokosa.* 1300-ban a
Zovárd-nemzetségbeli Vécs unokája Zovárd-
1/28. NAGYSÁRÁS: O R? Bv, Á Kk é Ró nak is van itt birtoka.^ 1340-ben birtokosaként
Sárási Gábriel fia Miklóst emhtik.io 1444-ben
A hosszan elnyúló dombhát DK-i végénél, a Magyar Pál végrendeletében az Esztergom me­
domb alján elhelyezkedő lelőhelyen kevés őskori, gyében levő sárási birtokát nejének és leányá­
talán rézkori^ cserepet, egy kőpengét^ és egy nak hagyományozza.1^ 1453-ban V. László király
későbronzkori síkozott peremű edénytöredéket* aRozgonyiaknak adományozza Sáros birtokot.^^
találtunk. 1454-ben Magyar Pál fenti végrendeletét meg-

39
ismétli.1^ 1467-ben ismét említik a Rozgonyiak 1/32. VlZÁLLÁS-ALATTI-DÜLÖ: O B, Bv,
sarosi birtokát. 1* A falu 1526 — 1543 körül pusz­ LT
tulhatott el, mert az 1564. évi királyi adó-
lajstrom^^ és az 1570. évi török összeírás^® már A ma már csak időszakos patak völgyének
a pusztult helyek között említi." Ny-i oldalán húzódó dombhát szélén sok csere­
A falu nevét és emlékét a helyi hagyomány, pet találtunk. Ezek közül egy textiles díszítésű
valamint a ,,Sárási-szőlők, Sárási-dűlő, Falu­ töredék a hatvani kultúrába tartozik.^ A csere­
hely-dűlő" elnevezések^^ tartották fenn. pek többsége későbronzkori, a különböző bögre-
és táltöredékek még a halomsíros kultúrába
1 EBM 70.25.1-2. ^ EBM 70.25.3. " EBM 70.25.4- sorolhatók.2 A háromszög-keresztmetszetű fü­
56.^EBM 70.25.58. ^ EBM 70.318.1. « EBM 70.25. lek, vízszintesre vágott peremek, bordás oldal­
59. ' E B M 70.319.1, 76.65.1. »ÁÜO IX. 455. -
Erre az adatra Györffy György hívta fel figyel­ töredékek már az urnasíros kultúra kezdeti
münket, aki megállapította, hogy az Okmánytár­ szakaszára keltezhetők.^ A késővaskort koron­
ban szereplő Garas név a Saras téves olvasata. golt edények besimított díszítésű töredékei,
"Pór é. n. 220—221. " Mon. Eccl. Strig. I I I . 377. grafitos csöbör és egyéb edények fésűs oldal­
11AO IV. 479-480. 1= Bártfai 1938, 2 0 0 - 2 0 1 .
" AO VI. 2 5 5 - 2 5 6 . " Bártfai 1938, 244. i« Villányi töredékei képviselik.* (Horváth—Torma, 1969.)^
1892, 27. '"pekete 1943, 148. " H o r v á t h 1971, Az általános iskola gyűjteményéből egy nyél­
88. isPesty 1864, 1114/14/11, 1114/14/21; Reiszig lyukas kőbalta került az EBM-be.^
é. n. 6.
l E B M 70.27.9. ^ EBM 70.27.1-8, 9 - 1 1 . ^ EBM
70.27.12—19. «EBM 70.27.20—27. 6 EBM 70.317,4.
1/30. SÁRÁSI-TEMPLOM-DÜLŐ:<±,Á Kk
(L Á 1/33. CSIMA: O Á Kk ^ Kk
A 240 m magas dombtetőn középkori temp­ A helyenként vízmosásos és meredek lejtőjű
lom rommaradványai állnak. A kb. 1 5 x 6 m völgy két részre osztja a lelőhelyet, ahol két
alapterületű rom erősen elpusztult szentélyében sorban sok kiszántott ház, kemence hamus,
kváderkőből rakott falrészlet látható. (70. t. 3.) szürke foltját figyeltük meg. A lelőhelyen gyűj­
A még fennálló falakat a közelmúltban össze- tött nagyszámú és változatos kerámia^ (47. t.
döntötték. (Horváth—Torma, 1969.) 12.,49.t. 6 - 7 , 11, 17, 19., 50. t. 2.) a X XVI.
A romok közül került elő az 1920-as években sz.-ra keltezi a település életét. (Horváth —
egy szürke andezitbőlfaragott primitív kiképzésű Torma, 1969., Horváth, 1972.)
keresztelőkút.i 1960-ban a templom mellett Érdekesebb leletek: orsókarika, bronzcsat,
előkerült sírban Roszivál Miklós ezüst- és bronz­ kályhacsempe-próselőminta töredéke, fenőkő és
spirálokkal, ill. félgömbös véretekkel díszített vassalak,^ ill. XIV. sz.-i vaskulcs.* (3. kép.)
párta maradványát találta.^ 1972-ben a kálvária alatti domboldalon dózer­
A templom a középkori Sárás falu (1/29. sz. rel végzett földmunka során kemencemarad­
Ih.) plébániatemploma volt, melyről okleveles ványokat bolygattak meg. Leletmentő ásatás
adatot nem ismerünk. A romot megemhti az alkalmával egy nagyméretű (5 m hosszú, 2 m
1732. évi canonica visitatio.^ Az 1755. évi visi- széles), rostély nélküli, enyhén emelkedő égető­
tatio* szerint a templom szentélyét kápolnává terű fazekaskemenoe és előtere került elő. Az
alakították át, a hajót meghagyták romjaiban. előtérből vésett díszű XV. sz.-i bronzveret, a
A kápolna a X I X . sz. elején pusztult el.^ 2 — 3 m kemence belsejéből nagy tömegű rontott, törött
magasan álló falait 1967 —1968-ban rombolták edény töredék, félkész, még kiégetetlen edény­
le.6 darabok, mécses, vaskés stb. kerültek elő.
A kemence tüzelőnyílását szájjal lefelé for­
l E B M 73.116.1. 2 EBM Adattár 285. 18. sz. füzet
31. — A leletek Roszivál Miklós gyűjteményében. dított, egymásba rakott fazekakból képezték ki,
3 Villányi 1891, 98. ^ Villányi 1891, 100. * Zolnay kürtője mögött vízelvezető árok és gyártási
1957, 60; Osváth 1938, 225.« Horváth 1971, 87 — 88. hulladékkal betöltött nagyobb gödör részlete
bontakozott ki. Ebből kiegészíthető edényfedők,
1/31. MULATÓ ALJA: O U? Á kancsó, vékony falú talpas pohár stb. töredékek
kerültek elő.
A domb tetején és oldalán néhány sötét Néhány méterre egy másik, eredetileg rostély
foltot és sok apró paticsdarabot figyeltünk meg. nélküli, később bordás rostélyúvá átalakított
A felszínen heverő kevés, jellegtelen őskori égetőkemence (70. t. 2.) is feltárásra került,
cserép között egy lapos, kerek, bütyökkel amelyből több ép edény (nagyméretű füles kan­
díszített példány is volt,i ez talán a lengyeli csó, fazék, edény fedők) és töredékek kerültek ki.
kultúrába sorolható. A hullámvonalas és spirális A kemence szájában heverő égett fadarabok, ill. a
vonalas fazekak oldal- és peremtöredékei, vállán bennmaradt ép edények a fazekastelep hirtelen
bevagdosásokkal díszített palack töredéke elhagyására és pusztulására utalnak. A nagyszá­
kisebb X I — X I I I . sz.-i telepre utalnak.^ (Hor­ mú edényt öredék (közte zöld- és barnamázas da­
váth—Torma, 1969.) A tele])ülés Sárás falu rabok is), ill. négyszögletes, tál alakú kályhasze­
(1/29. sz. Ih.) része lehetett. mek a X V - - X V I . sz. fordulójára keltezik a ke­
l E B M 70.26.1. 2 EBM 70.26.2 — 9. mencéket.*

40
A lelőhelyet Csamaszombat faluval azonosít­ (Mon. Eccl. Strig. I. 132—135. — amelyben a fenti
hatjuk.^ Először 1332 —1337-ben a pápai tized­ templom még nem szerepel!) 1258. évi kiadatlan
(hamis) változata lehetett, amely már említi Chu-
jegyzékben tűnik fel Chama Zumbata, Chuma- rascombata egyházát. Vö.: Györffy 1962, 306. —
burnata* néven. 1340-ben'' Nyék falu (1/2. sz. Erre az adatra Györffy György hívta fel a figyel­
Ih.) határjárásában szerepel, amikor Nyék, Be- münket. — Fentiek alapján lehetséges, hogy a
ke fia Péter csamaszombati birtokával és Ud- templom csak 1187—1258 között épült. — Fux-
hoffer—Czinár 1860, II, 156. Muraszombattal azo­
varnokkal (1/23. sz. Ih.) határos. nosítja. *Mon. Vat. I. 373, 385. ^Villányi 189),
Ugyanezen évben ismét szerepel Chamasum- 98. A hajó alapjaitól újonnan épült, uo. * Osváth
bata-i Beké fia Péter egy Gyarmat birtokkal 1938, 225. 'Genthon 1959, I. 20. — Adatát Rei-
szig é. n. 6-tól veszi, ez azonban nom Csimára,
foglalkozó birtokügyben.^ 1424-ben ismét Nyék hanem Béresére (1/5. sz. Ih.) vonatkozik, cáfolatát
szomszédjaként' említik. 1445-ben Chamazom- 1. ott.
bathya-i Mihály - - mint szomszéd birtokos —
nevében Balázs csamaszombati bíró vesz részt
az esztergomi káptalannak Bérese birtokba 1/35. CSIMAI-DŰLÖ: O V, Á
(1/4. sz. Ih.) való iktatásán. Mátyás király egy
1466. évi oklevele a Chymazombathya falun át­ A löszös dombon sötét és szürke színű folto­
haladó kereskedelmi utat említi.^" kat figyeltünk meg, ezekből sok apróra törött
A falut a török pusztítja el (1526 — 1543), cserepet gyűjtöttünk. A kannelurával és be­
mert az 1564. évi adólajstrom^^ TobaZombatya nyomkodott körökkel díszített oldaltöredók, a
néven a pusztult, megadóztathatatlan helyek tálak és hordó alakú edények töredékei a kora­
között sorolja fel. ISTO-ben^^ a török is puszta­ vaskorra keltezik a települést.^ A lelőhely É-i
ként írja össze. Ekkor szerepel először mai részén szétszórtan heverő X I — X I I I . sz.-i fazék­
,,Csima" nevén. peremeket és egy kályhaszemtöredéket talál-
tunk.2 (Torma, 1969.)
l E B M 70.28.1-74; 73.103.1-2. ^ EBM 70.28.1,
34, 35, 74—75. ^ A bajnai plébánia tulajdona. —
Horváth J971, 4. kép 1. ^Rég. kut. 1972, 90—91. 1 EBM 70.29.1-5. ^ EBM 70.29.6-9. •
Horváth István ásatási jelentése; EBM Adattár
328. — ásatási dokumentáció; Horváth ]972d.
A leletanyag az EBM-ben, leltározatlan. * A tele­ 1/36. SZOMORI-ŰTI-DŰLÖ: O Ö
pülés helyén található középkori edénytöredékekre
korábban is felfigyeltek: Holényi 1951, 135; Hor­ Az alacsony dombon kevés jellegtelen őskori
váth 1966, 328-329. « Mon. Vat. I. 373, 385. ' Mon.
Eccl. Strig. I I I . 358 — 359. «Mon. Eccl. Strig. I I I . cserepet találtunk. (Torma, 1969.)
377. "Knauz 1871, 127. " E K L Ml. L. 47. f. 4.
n. 1. p. 81 — 86. "Villányi 1892, 27. i^ Fekete
1943, 148. 1/37. CSIMA-ELŐTTI-DŰLÖ: O R? Ró, A,Á

1/34. CSIMAI KÁPOLNA: ^ Á - K k [LÁ Az 1 — 2 m relatív magasságú dombocskán
apróra törött cserepek hevertek a felszínen.
A 210 m magas dombtetőn álló barokk Két fültöredék talán rézkori.^
kálváriától 15 m-re DNy-ra, fákkal, bokrokkal Néhány jellegtelen római cserépé kis telepü­
benőtt területen fűvel borított rommarad­ lést jelez. A durva, kézzel formált edények oldal­
vány domborulatai látszanak. A felszínen heverő töredékei avarkori településre utalnak.* A terü­
habarcsos kövek között X I I - X I I I . sz.-i lába­ leten egy kis kiterjedésű, de hosszú élettartamú
zat töredékét^ találtuk. (Horváth —Torma, 1969.) Árpád-kori település fekszik, melyet X - X I V .
A rommaradványt a középkori Csamaszom- sz.-i hullámvonalkötegekkel, hullámvonalakkal,
batja falu (1/33. sz. Ih.) plébániatemplomával körbefutó spirálisokkal díszített edények oldal­
azonosítjuk.^ Pázmány Péter szerint Chura- töredékei* jeleznek. (Horváth^Torma, 1969.)
Szombat Keresztelő Szt. Jánosról nevezett A település feltehetően összefüggött Csama-
temploma — mint a keresztesek egyik egy­ szombatja középkori faluval. (Vö.: 1/33. sz. Ih.)
háza már 1187-ben fennállott.*
1332 —1337-ben a pápai tizedjegyzékek* »BBM 70.30.1-2. "EBM 70.30.3-4. 'EBM
ChamaZumbata, ill. Chumaburnata Miklós nevű 70.30.7. 4 EBM 70.30.5-6, 8 — 14.
plébánosát említik.
A török által elpusztított falu templomának 1/38. KABLÁS: O V, Á
romjára az 1732. évi canonica visitatio szerint* a
Boldogságos Szűzről nevezett templom szen­ A köves talajú teraszon kevés cserepet talál­
télye épült rá. E templomot 1872 — 1897 között tunk, ezek közül egy hordó alakú edény és egy
elbontották.* grafitmázas edény oldaltöredéke koravaskori,^
A romnak egy kolostor maradványaival való az Árpád-kori cserepek közül pedig egy körbe­
azonosítása' téves értelmezésen alapszik. futó vonalakkal díszített fazék töredéke^ tar­
l E B M 73.106.1. 2 Horváth 1966, 328; Horváth tozik a jellegzetesebbek közé. (Torma, 1969.)
1971, 87. sPazman 1629, 112-113. — Pázmány
forrása I I I . Urbán pápa 1187. évi oklevelének l E B M 70.31.1-2. 2 EBM 70.31.3.

41
1/39. CSILLÁLÓ-DŰLÖ: m Kö? apró vastöredékek^ származnak. A környéken
korábban is kerültek elő sírok.^ 1973 szeptem­
A kiszáradt patak völgyét egy 100 m hosszú, berében a szemközti (Nyergesi út 5. sz.) ház
30—35 m széles, 1 — 1,5 m magas, erősen szét­ udvarán két avar sír került elő.^ Az egyikben
szántott töltés zárja le. (Horváth—Torma, vascsatot és vaskarikát, a másikban bronz haj-
1969.) A töltést vagy halastó, vagy útlétesítés karikát, vaskést és kézzel formált kis edényt*
céljából talán a középkorban emelték. (Vö.: találtunk. Utóbbiak a sírokat és a temető e
1/2. sz. Ih.) részét a VIII. sz.-ra keltezik.^

1/40. HALÁSZÓI-DÜLÖ II.: m Kö? l E B M 71.105.1 —3.2 A környék lakóinak szóbeli
közlése; Rég. kut. 1970, 63; EBM Adattár 285.
20. sz. füzet 48 — 51. » EBM Adattár 285. 26. sz.
A kiszáradt patak völgyét egy 90 — 100 m füzet 25 — 26. « EBM 76.62.1 — 63.2. * Lehetséges,
hosszú, 20 — 25 m széles, igen erősen elszántott, hogy az ] / * * * alatt szereplő avar leletek is ebből
alig 1 m magas töltés zárja le. (Horváth - a temetőből származnak.
Torma, 1969.) A dűlőnév és a helyi hagyomány
alapján halastóra gondolhatunk, amelyet talán 1/45. BÓDISRÉT: é C Ró O Á
a középkorban rekesztettek el.
A DNy-i lejtésű domboldalon nagy kiterje­
1/41. ŐRHEGY-ALJAV.: O Bv, M désű római villatelepülés fekszik. Á Baj na —
héregi ú t építésekor 1950-ben falmaradványo­
A felszíni megfigyelésre alkalmatlan legelőn kat és egy vékony falu fekete edényben római
keresztül vezető földút partjából gyűjtött lievés pénzeket találtak. A kb. 30 db-ból álló érem­
cserép közül egy síkozott peremű kósőbronzkori lelet -' a megszerzett darabok szerint — a IV.
cserépé és X —XI. sz.-i fazékperem^ tartozik a sz.-ból származik^ (Constantinus-, ill. Constans-
jellegzetesebbek közé. (Horváth -Torma, 1969.) érmek). A felszíni nyomok alapján 2 — 3 épület
maradványai találhatók itt.^ 1950 októberében
1 EBM 70.10.1. 2 EBM 70.10.2.
Soproni Sándor próbaásatást végzett a terüle­
ten, s ennek során erősen lepusztult római fal­
1/42. NYIKA: O Á maradványt, terrazzo-szerű padló maradványt,
erős törmelékréteget és nagyszámú későrómai
A Baj n ától DNy-ra elterülő erdőben nem
kerámiatöredéket talált.^
sikerült megtalálni a középkori tele})ülés nyo­
mait. (Horváth, 1970.) Emlékét csupán a Nyi- A lelőhelyen néhány későrómai* és kora Ár­
kai-erdő, ill. Nyika-vadászlak elnevezések őriz­ pád-kori^ cserepet gyűjtöttünk. (Raczhy, 1972.)
ték meg. 'MNM Adattára 413. B. 5. Szőke Béla jelentése.
Nyikát (Nyka) IV. Béla király egy 1268. évi 2 MNM Adattára 413. B. 5. Radnóti Aladár jelen­
oklevele említi mint a pilisi apátság birtokát,^ tése. 3 MNM Adattára 573. B. X. Soproni Sándor
amelyet DNy felől a mai Tarján határában volt jelentése; Thomas 1964, 212 — 213; Tabula 1968,
33. « EBM 73.47.1 — 3. ^ EBM 73.47.4 — 8.
Agár,^ Ny-ról Jast^ falu határolt. — Nyikát a
későbbiekben nem említik.
i H O VII. 107-108; Békefi 1891, 203. = Fekvéseié 1/46. PAP-ERDŐ-HOMOKBÁNYA: O Ö
utal az ,,Agártorok" dűlőnév: Holényi 1959, 136. fi? Ró
^ A Jásti-kút, Jásti-hegy őrzi emlékét Kéregtől
K-re. Az EBM 1972-ben két későrómai kori szürke
színű bögrét kapott a bajnai általános iskolá­
1/43. SÁRÁSI-DIÓS: L B ból. ^ Az edényeket Izsó Károly értesülése sze­
rint az 1940-es években találták a homok­
1950-ben Sándor Géza bajnai lakos verem­ bányában. Annak ellenére, hogy csontváz elő­
ásás közben 60—70 cm mélységben edényeket kerüléséről nincs tudomásunk, valószínűnek
talált. Az egyikben állítólag égett csontok vol­ tartjuk, hogy az edények sírból származnak.
tak. Az edénytöredékek Soproni Sándor szerint Áz elhagyott, fákkal benőtt homokbánya
a dunántúli mészbetétes kerámiához tartoztak.^ falában csak néhány jellegtelen őskori cserepet
A feltételezhetően sírokból származó leletek a sikerült találnunk. (Horváth —Torma, 1971.)
közeli középsőbronzkori telephez (1/26. sz. Ih.)
tartozó temető emlékei lehetnek. iBBM 72.2.1-2.

1 MNM Adattára 573.B.X. Soproni S. jelentése. 1/47. TSZ MAJOR: O B

1/44. ARANY JÁNOS UTCA 1 : ^^ Nk A major É-i végén 1971-ben egy gödörrel ős­
kori beásást bolygattak meg. Leleteit Izsó
Zsebők Gyula udvarán 1970-ben 3 m mély­ Károly gyűjtötte be és adta át az EBM-nek.
ségben bolygatott sír került elő. A sírból sárga és A belső oldalon díszített talpas tálak, fordított
fehér pasztagyöngyök, kék üveggyöngy, ill. csonkakúpos tálkák, kettős csonkakúpos tálak.

42
füles bögrék, seprűdíszes fazekak töredékei a került be.i* A kengyeleket Kovrig Ilona a VI —
korabronzkori makói csoporthoz tartoznak.^ VII. sz.-ra keltezte. 1* Csallány Dezső helytelenül
(9. t. 6, 8 — 9, 11 — 13.) Hasonló cserepeket és egy
a kuturgur-bolgárok régészeti emlékanyagá­
trapéz alakú kőbaltát^ gyűjtöttünk a felszínen hoz köti.i^
is. (Horváth—Torma, 1971.) Ugyanebben az évben Fejér József régiség­
kereskedőtől további avar leletek kerültek az
iRóg. kut. 1971, 4; EBM 72.1.1 — 10, 12. «EBM
72.1.11. MNM-be. A leletek: aranyozott, öntött bronz
nagyszíjvóg, kisszíjvég, áttört indás övveretek,
övforgó, bronzcsat, indadíszes lemezke, pánt,^*
(•) Ö (+) B ( [ ! + • ) Ró ((ío) Ak-Nk ( + ) Kk összesen 22 db. (41. t. 13 —19.) E leletegyüttes
első, részleges ismertetése Hampel Józseftől
Az MNM 1884 -1886-ban Ebenhöch Ferenc­ származik." A teljes leletanyagot Fettich Nán­
től 25 db Bajnáról származó csiszolt kőeszközt, dor ismertette, aki a legkésőbbi avar övkész-
különböző kőbaltákat és őrlőkőtöredéket,i to­ letek közé sorolta a tárgyakat.^® Megállapítását
vábbá egy háromszög alakú, három szögecs- az újabb irodalom is idézi.i* Valószínűnek tart­
lyukas bronzkori tőrt^ és egy kacsa alakú bronz- juk, hogy az azonos évben bekerült kora- és
tárgyat^ vásárolt. későavar leletek egy nagy és hosszú életű teme­
Az EBM-ben 4 kőbaltát őriznek a falu hatá­ tőhöz tartoztak (talán az 1/44. sz. Ih.-hez?).
rából.* A bajnai iskola gyűjteményéből került az
Récsey Viktor 1892 előtt egy középsőbronz­ EBM-be egy XV. sz.-i, Ádám és Éva domborí­
kori urnát (12. t. 21.) szerzett Bajnáról.^ Talán tott alakjával, mondatszalagokkal díszített réz
ekkor jutott az EBM birtokába egy mész- kézmosóták^" melynek pontos lelőkörülményei
betétes^ és egy magyarádi (15. t. 8.) bögre' is. ismeretlenek. Az EBM 1901-ben egy XVI. sz.-i
Egy hálómintával és bütykökkel díszített henge­ vaszablatöredéket vásárolt .^^
res nyakú edény a Brenner-gyűjteményből ke­
rült az EBM-be.8
iMNM 21/884. 7 — 10; 57/884. 1 3 - 2 2 ; 158/885.
A csimai kápolna falából került elő a X I X . 1, 5, 12, 30, 57, 76, 81; 79/886. 13, 83, 119, 135.
sz.-ban Aurelius Satullinusnak, a leg. I. ad. A kőeszközöket megemlíti Sinka 1927, 40. ^ MNM
katonájának sírköve, amelyet szövege alapján 79/886.140. 3 MNM 21/884.1. * EBM 55.39.1;
Alföldy Géza a dákok 214. évi betörésével hoz 55.57.1; 55.58.1; 55.1045.1. » Récsey 1892, 344. 9.
kép; Hampel 1896a, CXCI. t. 9; Dusek 1960, 52;
kapcsolatba.* EBM 55.292.1; Bandi 1972, 50. tévesen Bajna-
1927-ben vétel útján egy római gyűrű jutott Klastrom nevű lelőhelyet említ. Vladimir Milojőié
az EBM-be.i" Balogh Albin említi, hogy Bajná­ a későbronzkori halomsíros kultúrába tartozó ebedi
ról egy római lakatos szerszámai, továbbá csen­ lelet részeként közli, tévedésére Bóna István hívja
fel a figyelmet: Bóna 1960a, 122. « EBM 55.292.2.
gők, súlyok, stílusok^^ kerültek Brenner Ferenc ' E B M 55.292.3; Patay 1938, 79. « EBM 55.292.4.
esztergomi gyűjtőhöz. "Némethy é. n. 189 — 190; CIL I I I . 3660; Alföldy
A DTM az alábbi -- 1943-1956 között 1961, 29. i»Sz. n. 1927. aug. 8. " É s z t . Évi. 1934,
49; Balogh 1941, 22. 12 DTM Numizmatikai Itk:
talált — római pénzeket szerezte meg: Vespa- 63.32.1, 36.1, 45.1, 79.1, 114.1, 164.1, 424.1, 430.1;
sianus-bronzérem, Vespasianus-ezüst, Domitia- Szepessy 1965 — 1966, 72, 74. " M N M Fegyvertár
nus-nagybronz (Coh. 314.), Traianus-ezüst, Itsz: 12/1900. " K o v r i g 1955, 36; Kovrig 1955a,
Sabina-ezüst, Crispina-ezüst, Constans közép- 171. li* Csallány 1963, 34. « MNM 37/900.1 — 2;
55/900.1-20. " H a m p e l 1901, 188; Hampel 1905,
és kisbronza.^^ 727 — 728. 18 Fettich 1937, 112. CIII. tábla 1 — 20.
1900-ban a MNM fegyvertárába egy isme­ 1" Csallány 1956, 46, 83. ^o EBM 70.320.1. " Ham­
retlen lelőkörülményű hosszú fülű kengyelpár pel 1901, 190.

á3
2. BAJÓT (1644 ha)

/
u

^ozaPKas-psz>/
-^

oU oő
+ 0 ofiRó o Á-Kk
oSnÁ-Kk O Bv,A
oU,R,Bv,V
OÁ-Kk O Nk,Á €A
oV,Ró OV,AŰ®sRd
0?V + R,B, By

A falu a Keleti-Gerecse Ny-i szélén, 160 m 2/1. GOHÉEOS: O U
magasan fekszik. Határának Ny-i felét a D—É-i
irányú Bajóti-patak völgyét kísérő löszborította A löszös, agyagos, kövecses domboldalon
domboldalak alkotják. A 310 -370 m magasra kevés őskori cserepet találtunk, korhatározásra
kiemelkedő mészkőhegyektől (Kökényeshegy, csupán egy talpcsöves táltöredék alkalmas
Öregkő) K-re 180—220 m magas löszös, dom­ (3. t. 26.), ezt a lengyeli kultúrába sorolhatjuk.^
bos terület helyezkedik el. A dombok alján (Horváth—Torma, 1968.) Az 1930-as években
fakadó források vizét egy patak szállítja az egy kőbaltát is leltek itt.^
öregárokba. A hegyeket erdők borítják, a dom­
bokon a szántóföldek mellett szőlőket és kisebb
kopár legelőket is találunk. 1 EBM 70.36.1. 2 Jámbor Géza közlése.

44
2/2. SZABADSÁG U. (KENDERESI- tok szerint a XVII —XVIII. sz. fordulóján éppen
DŰLÖ): + Ö O fi? Ró a szentélyt használták, valószínűnek tartjuk,
hogy a hajó K-i fele és a szentély legalább alap­
Az MNM 1900-ban Motur Ferenc bajóti jaiban, XIV —XV. sz-i építmény.13
lakostól a Kenderesi-dűlőben előkerült őskori A templom s a templom körüli temető
füles bögrét, 1 római kori füles kancsót, T alakú XVI —XVII. sz.-i használatáról tanúskodik az
bronzfibulát és egy Licinius-középbronzot vásá­ iskola bővítésekor előkerült sírok melléklete.^*
rolt.^ A római kori leletek feltételezhetően egy A templom közelében a X I X . sz. második
sír mellékleteit képezték. Baits György bajóti felében még meglevő^^ s a templomdomb D-i
jegyző 1927-ben egy trapéz alakú kőbaltát peremén ma is látható fal, ill. az É-ra előkerült
ajándékozott az EBM-nek.^ Balogh Albin emlí­ épületnyomok^* valószínűleg a középkori bajóti
tést tesz a lelőhelyen előkerült római kori edény­ vár maradványai. A várat valószínűleg a Bajóti
töredékekről, malomkőről és egy ,.koponya­ család építtette,1' 1317-ben azonban már mint
csontból készült tálacská"-ról.* királyi vár tűnik fel. Az 1317. évi oklevéP* arról
A dombot átszelő mélyút partfalában sötét értesít, hogy a várat Csák Máté hívei elfoglal­
színű beásásokat figyeltünk meg, ezekből né- ták. Később ismét az eredeti birtokos, a Bajóti-
iiány római kori cserepet szedtünk ki.^ (Hor­ Nagymartoni család tulajdonába kerül vissza,i**
váth- Torma, 1968.) 8 az ő kezükön van 1332-ig, amikor lerombolá­
sáról hallunk.^0 Ez a vár utolsó említése. Zolnay
1 MNM U/900.1.2 MNM 14/900.2 — 4; Hampel 1900, László a bajóti vár helyét a templom É-i olda­
181., az edényt La Téne ízlésűnek mondja. ' EBM
55.1044.1. 1 Balogh 1934, 48. * EBM 70.37.1-2. lára teszi.^i
A mai község a középkori falu helyére tele­
2/3. RÓM. KAT. TEMPLOM: O ^ H Á - K k pült, bár területéről csupán a tanácsháza előtti
kőhíd alapozásánál előkerült középkori csont-
A község közepén emelkedő domb tetején korcsolyát ós a plébánia kertjében talált Árpád­
középkori eredetű templom áll. A homlokzat kori fazékperemet ismerjük.^ Boiotth falut
előtti rézsútos támpilléres torony, felső részén 1202-ben Imre király Benedek erdélyi vajdá­
román ikerablakok maradványaival, valamint a nak és feleségének, Thota asszonynak adja.^^
hajó Ny-i fele Zolnay László megállapítása Benedek vajdát régebbi történetíróink Bánk
szerint a templom első építési korszakából bánnal azonosították.^ 1221-ben arról értesü­
(XIII. sz.) származik.^ A torony É-i oldalán lünk, hogy I I . Endre visszaadja az időközben
levő gótikus kapu a XV. sz.-ban készült. A ro­ elvett Bajót birtokot korábbi tulajdonosának.^^
mán ikerablakok elfalazása után (XVI. sz.) az 1231-ben, Benedek vajda halála után rokonai,
emeleti szinteken lőrésszerű ablakokat képeztek a spanyol eredetű Simon és Bertrand — a Bajóti
ki, erődítménnyé alakítva ezzel a templomot.^ család ősei — öröklik.^* 1242 telén Bajóti Simon
A hajó K-i fele, a szentély és a sekrestye Zolnay ispán védelmezi meg a tatárokkal szemben az
Lá&zló szerint XVIII. sz.-i építmény.^ A temp­ esztergomi várat.^' 1322-ben Bajóti Pál ország­
lom D-i oldalán, a domb szélén lepusztult, tám­ bíró a szomszédos Lábatlant sanyargatja.^
pillérekkel erősített fal csonkjai látszanak. 1325-ben Pél (2/5. sz. Ih.) szomszédjaként
(Horváth Torma, 1969.) (4. kép.) fordul elő.^
A templom építője 1223 — 1248 között a spa­ 1341-ben és 1343-ban Boioth-i Gelatus esz­
nyol eredetű Bajóti Simon ispán.* Ennek bizo­ tergomi polgár,3" ill. Boiot-i Pál comes Eszter­
nyítására Zolnay László a templom tituláris gomban is birtokos, 1353 — 1356 között többször
szentjeinek, Simonnak és Judának nevét is fel­ említik*^ az Esztergom megyei Bajótot (Byolch;
használja,^ s Bajóti Simonnal hozza kapcso­ Bayolth; Bayouth). 1356-ban mint Monya-
latba. E védőszentek első említése azonban csak ros (13/3. sz. Ih.) szomszédja fordul elő.^^
az 1701. évi canonica visitatioban található.* A XIV. sz. második felében az Osli nemzetség
1332 —1337-ben Kelemen és András nevű plébá­ és az ebből származott Kanizsai család tulajdo­
nosait említi a pápai tizedjegyzék.' A védő­ na, akik 1371-ben Lajos királynak adják Bajó-
szentre vonatkozó középkori adatot 1418-ból tot.33
ismerünk, amikor azonban a bajóti plébánia­ 1388-ban Zsigmond királytól Kanizsai János
egyház titulárisa a Boldogságos Szűz Mária.^ érsek szerzi vissza a falut,^* melyre 1395-ben
Ekkor a Miklósi Ferenc halála után üresedésben adománylevelet kap, s azt a király 1406-ban
levő plébániát Tatai György győri presbiternek megerősíti.3^ Ettől kezdve az érsekség birtoka.
adják át. Az 1570. évi török adóösszeírás említi 1418-ban a falu templomát emhtik.^" A mohácsi
az elpusztult falu még fennálló templomát.^ vész után a török pusztítja el a falut. 1529-ben
1647-ben Péter, 1674-ben János nevű licenciá- és 1532-ben ismét feldúlják, így az 1543.,
tus^" működik Bajóton. 1701-ben a templom­ 1550—1556., 1564. évi magyar és az 1570. évi
nak csak szentélye van fedve,^^ 1732-re azon­ török adóösszeírások a pusztult helyek között
ban már Keresztély Ágost prímás romjaiból fel­ említik.^' 1588-ban a királyi adólajstrom^^ Pilis
építtette.^^ Mivel a mai templom szentélye a megyébe sorolja. 1618-ban még pusztult hely,^*
nyolcszög három oldalával zárul, s a fenti ada­ 1647-ben azonban már ismét lakják. Ekkor 2

45
4. kép. Bajót. Római katolikus templom, 2/3. sz. lelőhely, középkori templom (Egyed Endre felmérése)

jobbágytelket írnak itt össze, s lelkész is van.*" Adattára 285. 16. sz. füzet 34. " Vö.: Reiszig é. n.
1674-ben is lakott.*^ Ügy látszik, 1683 körül 7. íSMon. Eocl. Strig. I I . 737. is Zolnay 1956,
278; Szentpótery 1930, 120. "o Zolnay 1956, 278.
ismét elnéptelenedik, mert 1695-ben kezdik újra 21 Zolnay 1956, 278. 22 H N H R Ö 27/1929; EBM
telepíteni.*^ 71.83.1. 23 Szentpétery 1930, 60. 21 Wertner 1891,
117. Cáfolja: Pór A. Turul VII. 53. 2* Szentpótery
1 Zolnay 1956, 277 — 278. ^ Zolnay 1956, 277 — 278. 1930, 120. «" Fejér CD I I I . 2. 207. 2'Szabó 1861,
^Zolnay 1956, 277; VUlányi 1891, 91. * Zolnay 45 — 48; Mon. Eocl. Strig. I. 343. 28 Zolnay 1956,
1956, 278. 5 Zolnay 1956, 278. ^Némethy 1896, 277; AO 11. 15. 29 Mon. Eocl. Strig. I I I . 6 8 - 6 9 .
1 6 - 1 7 . ' Mon. Vat. I. 373, 395. s Mon. E p . Vespr. »»Mon. Eccl. Strig. I I I . 393-394, 499. " AO VI.
III. 13. "Fekete 1943, 52. i" Némethy 1894, 18. 45, 84, 268, 438. ^2 A O VI. 514. ^^ Reiszig é. n. 7.
" N é m e t h y 1896, 16 — 17. 12 Villányi 1891, 91. ^ ZsO I. 824. 36 Reiazig é. n. 7. se Mon. Ep. Vespr.
i3Vö.:Zolnay 1956, 277. " R é g . kut. 1956,40—41; I I I . 13. "Reiszig é. n. 7; VüIányi 1892, 27, 93;
MNM Adattára 468. B. VI. i^ Pesty 1864, 1114/14/ Fekete 1943, 52. ^s Bártfai 1938, 422. ^s Villányi
41 — 51; Osváth 1938, 228. i" Zolnay 1956, 277, 1892, 102. 40 Reiszig é. n. 7. "Mihályi 1896, I I . 4.
279. 7. jegyzet; MNM Adattára 468. B. VI; EBM ^2 Villányi 1891, 48.

46
2/4. HAGYMÁSRÉT: O U, R, Bv, V Osli nemzetségből származó Kanizsai család
birtoka.® Később valószínűleg az esztergomi
A löszös domb tetején és főleg oldalán igen érsekség szerzi meg.
sok cserép hevert a felszínen. A lelőhelyen ke­ 1526 — 1543 táján pusztulhatott el, mert a
resztülvezető mélyút partjában több 1 m mély XVI—XVII. sz.-ban nem említik, 1708-ban
beásást figyeltünk meg. (Horváth—Torma, azonban mint az esztergomi érsekség pusztája
1968.) 1970-ben Papp Károly silógödör ásása tűnik fel.'
közben előkerült cserepeket ajándékozott az Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóössze­
EBM-nek. írásában szereplő ,,Szent Kereszt" pusztult
A cserepek többsége a zselizi csoportra jel­ helyet Fekete Lajos tévesen lelőhelyünkkel azo­
lemző díszítést visel/ néhány töredék még a nosította.^"
vonaldíszes edények kultúrájának régebbi sza­
kaszába sorolható.^ (3. t. 1 — 19.) Egy talpcsöves l E B M 70.39.1 — 5. ^ Horváth 1965, 322 — 323.
' M o n . Eccl. Strig. I. 530—531. * Mon. Eccl. Strig.
edény töredéke, néhány fültöredék, bütyökdí­ I. 570—571. 7. 5 AO I. 124—125." Mon. Eccl. Strig.
szes cserép és egy állatalakos fogantytí töredéke III. 6 8 - 6 9 . ' A O VI. 45, 84, 268, 438. »Reiszig
a lengyeli kultúrába tartozik.^ (3. t. 20 — 25.) é. n. 7. 9 Villányi 1892, 96, 103. i» Fekete 1934,
Egy ugyancsak talpcsöves edény töredéke és a 40. Vö.:9/6. sz. Ih.
farkasfogas mintájú edényekből származó csere­
pek viszont a rézkori ludanicei csoporthoz köt­ 2/6. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT II.: O V,
hetők.* A síkozott és turbántekercses peremtöre­ Ró
dékek, perem fölé nyúló fültöredék, befésült dí­
szítésű és bordadíszes oldaltöredékek^ a késő­ A domb végén kevés jellegtelen cserép között
bronzkori urnasíros kultúra népének megtelepe­ egy koravaskori^ és egy barnás-pirosas festésű
dését jelzik, a grafitos, buccherós töredékek, római kori^ peremtöredéket találtunk. (Hor­
orsókarika stb. pedig kora vaskori telepre utal­ váth—Torma, 1968.)
nak.^ Egy csontkorcsolyát is találtunk a lelőhe­
1 EBM 70.40.1.2 EBM 70.40.2.
lyen.'

lEBM 70.38.6-23; 70.696.1 — 26; 70.708.1 — 8. 2|7. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT I I I .
2EBM 70.38.1 — 5. 3 EBM 70.38.24 — 28; 73.121.1. (Juhállás): O Ö
Utóbbit Iván Pavlü gyűjtötte. * EBM 70.38.29 —
31. iiEBM 70.38.32-41. " EBM 70.38.42-48. A domb tetején kisebb-nagyobb paticsdara-
' E B M 70.38.49. rabokat és jellegtelen őskori cserepeket figyel­
tünk meg. (Horváth—Torma, 1968.)
2/5. PÉLIFÖLDSZENTKERESZTI.: O Á
Kk 2/8. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT IV. (Za-
but L): O Á - K k
A domboldalon hosszan elnyúló lelőhelyen
szétszórtan heverő viszonylag kevés cserépé A löszteraszon és a terasz alján XI—XIV.
XII—XIV. sz.-i településre utal. (Horváth- sz.-i településre utaló kevés cserepet, fazékpe­
H. Kelemen—Torma, 1970.) A lelőhelyet a 2/10. és remeket, spirális vonalakkal és hornyolással
2/11. sz. Ih.-lyel együtt a középkori Pél falu­ díszített oldaltöredékeket és peremén függőleges
val azonosítjuk.^ átfúrással ellátott bográcstöredéket találtunk.^
Első írott adatunk 1265-ből származik, ami­ (Horváth—Torma, 1968., Horváth, 1969.)
kor Mária királynő Benedek comest (Pál veszp­
rémi püspök testvérét) — miután a király annak i B B M 70.41.1-6; 70.102.16.
Pél nevű birtokát visszavette — Wyceps Esz­
tergom megyei birtokkal kárpótolja.^ 2/9. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT V. (Za-
1269-ben Pel K felől Béren (2/13. sz. Ih.), but II.): O Bv, A
É-ról a szintén Benedek comes birtokát képező
Monoros (13/3. sz. Ih.), Ny-ról Boyoth (2/3. sz. A löszös dombon végzett mélyszántás sok
Ih.) faluval határos.* 1307-ben Halifa fiai péli cserepet hozott felszínre. A lelőhelyen gyűjtött
birtokrészüket Bajóti Mihály ós Simon fiainak cserepek közül egy bütyökdíszes bögretöre­
eladják,^ s ekkor a birtok határait is megjárják. dék, füles fazék a későbronzkori halomsíros
1325-ben Olosi Fewlde fia János, az Esztergom kultúrába sorolható.'^ Az ívelten kihajló peremű
megyében fekvő péli birtokát a szomszédos edény töredéke, a bütyökfogantyús, rücskös
Bajóti Simon és Mihály fiának adja el.^ E birtok­ felületű töredékek is vagy a halomsíros, vagy
kal akkor egyrészről Baj ót falu, másrészről Be­ az urnasíros kultúrához tartoznak.^ A kézzel
nedek fia Pál fiainak birtokai: Berény (2/13. sz. formált, durva anyagú fazekak perem- és oldal­
Ih.) Mogyorós (13/3. sz. Ih.) és Marót (15/12. sz. töredékei avarkori településre utalnak.^ (Hor­
Ih.) határosak. váth, 1969.)
1353 — 1556 között többször említik az Esz­ l E B M 70.102.1 — 3. ^ EBM 70.102.4—11. •* EBM
tergom megyei Peel falut és birtokot.' 1371-ig az 70.102.13—15.

47
2/10. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT VI.: ^ A lelőhely a középkori Pél falu (2/5., 2/10.
Kö sz. Ih.) részét képezte.
A templom D-i oldalán az 1920-as években l E B M 70.32.1. 2 Parádi 1963, 207. a Parádi 1963,
földmunka során melléklet nélküli sírokat talál­ 207. «MNM 61/1916.1 — 6., újraleltározva: 58.58.
1 — 6. *Eszt. Főgimn. Ért. 1917, 39. — A lelet
tak. (Horváth, 1965.) A sírok valószínűleg a elkallódott. « Höllrigl 1930, 156. ' Parádi 1963, 207.
középkori templom körüli temetőhöz tartoztak. 8 Fehér 1957, 282.
Helischer József és Fényes Elek szerint a temp­
lom helyén a XVIII. sz.-ban még romok álltak,
2/12. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT VIII.
melyet ők johannita rendház romjainak,^ má­
(SZÉRŰSFÖLDEK): OV, A é © B Ró 0 ?
sok^ a templomosok kolostorromjának véltek.
V + R, B, Bv
Helischer állítása igazolására Pázmány Péterre
hivatkozik. Pázmány felsorolásában azonban a Az enyhe lejtőjű dombháton kiszántott kövek
kereszteseknél nem említ Pélt,^ az augusztinu- és tegulák, valamint a kagylóval soványított,
soknál szereplő péli Szent Mihály-kolostort vi­ durva korongolatlan fazéktöredékek, piros fes­
szont Baranya megyében levőnek mondja.* Tör­ tésű vastag peremű edény töredéke korarómai
ténetíróink valószínűleg a johanniták esztergomi kori telepre utalnak.^ A lelőhelyen egy nagy­
Szent Kereszt-kolostorával (8/3. sz. Ih.) tévesz­ méretű bütyökfogantyús koravaskori cserepet,^
tették össze, melyet Pázmány Péter Esztergom avar kori oldal- és peremtöredéket és fenőkő-
megyében levőnek említ.^ Minthogy a területre töredéket* is találtunk. (Horváth, 1965.)
vonatkozó középkori okleveles anyagban sem a Az EBM-ben több péliföldszentkereszti tár­
johannitákkal, sem a templomosokkal vagy gyat őriznek, ezek lelőhelyéről és lelőkörül-
itteni birtokaikkal nem találkozunk, úgy gon­ ményeiről csak Balogh Albin szűkszavú köz­
doljuk, hogy az említett romok nem kolostor, léséből értesülünk. Eszerint lelőhelyünk terüle­
hanem a középkori Pél falu (2/5. sz. Ih.) templo­ tén vagy annak közvetlen közelében 1925-ben
mának romjai voltak. végzett ásatása során kerültek elő a leletek.*
Az 1732-ben düledezőben levő kis templom A Balogh Albin által kiásott leletek közül a
helyére* 1735-ben építették a mai templomot.' legrégebbi egy rézkori kétfülű edény.^ A kora­
bronzkori zóki kultúrát egy korsó® (9. t. 10.)
1 Helischer 1827, kézirat 71. lap; Fényes 1837
125; Fuxhoffer—Czinár 1860, 142; Csáka 1865, képviseli, minden bizonnyal bronzkori egy kocsi-
128. ^Gereoze 1906, 128. s Pazman 1629, 112 — kerékmodell.' Egy díszített bronztű a késő­
113. 4Pazman 1629, 129. »Pazman 1629, 112. bronzkori halomsír OS kultúra idejére keltez­
^VUlányi 1891, 86. 'Villányi 1891, 89; Genthon hető.* (16. t. 8.) A behúzott peremű, omphalosos
1959, 20.
tálkák, fazék és csésze koravaskori temetkezés­
ből származhatnak.* Az elkallódott obszidián
2/11. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT VII.: O magkő és kovaszilánkok pontosabb korát nem
Nk, A € A tudjuk meghatározni.1"
Ugyanitt római kori urnatemető marad­
A Szérűsföldek enyhe emelkedésű lejtőjén ványai is napvilágot láttak.^^ Az EBM-ben
későavar edénytöredéket^ és X I —XIII. sz.-i őrzött két bajóti edény: egy horpasztott falú
cserepeket találtunk. (Horváth, 1965.) pohár (32. t. 7.) és egy behúzott peremű tálka^^
* A lelőhely korábban is ismert volt. 1916-ban, (35. t. 6.) minden valószínűség szerint ebből a
egy Árpád-kori edényben elrejtett érem- és temetőből származik. Az urnasírok mellett
kincslelet került elő Jámbor János bajóti lakos egy felirat nélküli szarkofág is előkerült.^^
itteni földjén.^ Az edényben 2 db kígyófejes (63. t. 4.)
gyermekkarperec, 1 db kerek, aranyozott ezüst­
csat 4 db kerek és 3 db (eredetileg 4) kiálló kő- 1 EBM 70.33.1.2 EBM 70.33.2 — 6. = EBM 70.33.7 —
8.'» Sz. n. 1925. júl; Balogh 1934, 48. ^ Patay 1938,
foglalattal, 1 db kerek, aranyozott ezüstcsat, 1 10; Kutzián 1958, 164. szerint elkallódott, véle­
db aranyozott ezüstgyűrű, négyszögletes fejé­ ményünk szerint az EBM 55.179.1. sz. alatt isme­
ben ametisztkő, 89 db friesachi dénár és 4 db retlen lelőhelyűként beleltározott edénnyel azonos,
római pénz.* amelyet Kutzián Ida tévesen lábatlani lelőhelyű-
nek közöl: Kutzián 1959, I I . t. 6. "EBM 55.260.1.
A leletből az MNM szerezte meg a 2 kar­ ' E B M 55.592.1. «EBM 55.638.2. "Balogh 1934,
perecet, 2 csatot, 2 gyűrűt és 34 db dénárt.* 48. EBM 55.842.1—4.; 62.106.15 — 16; Patek 1961,
Az éremlelet másik része — 55 db friesachi 37. 10 Sz. n. 1925. júl. " B a l o g h 1934, 48. i^ EBM
55.1765.1, 1767.1. i3 EBM Kőtár 67.10.1.
dénár és 4 db római pénz — ugyancsak Baits
György útján az esztergomi bencés gimnázium
gyűjteményébe került.^ 2/13. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT I X .
A lelet elrejtését a pénzek és az edény töredé­ (KOMLÓS 1.): O Ö,k t O Kő
kei alapján HöUrigl József a X I I I . sz.-ra,*
Parádi Nándor a X I I I . sz. első felére keltezi.' Az úrisápi út Ny-i oldalán kis patakvölgy
A két állatfejben végződő nyitott karperecet nyílik D-i irányban. A völgy Ny-i oldalán, a
Fehér Géza X I . sz.-i .szláv ékszernek tartja.^ domboldalon jellegtelen őskori cserepek, orsó-

48
gomb, magkövek hevertek a felszínen.^ Nagy 70.35.1-3; 70.206.10-15. i" Horváth 1966, 324.
területen kiszántott habarcsos kövek, téglada­ " Mon. Eocl. Strig. I. 145. i^ Mon. Eool. Strig. I.
570 — 571. 13AO VI. 514—516. " P ó r 1909, 14.
rabok jelzik a római villatelepülést.^ Néhol jól 1- jegyzet.
kivehetők a falmaradványok a felszínen. A nagy­
számú edénytöredékből megemhtendő néhány
durva, korongolatlan, kagylóval soványított 2/14. PÉLIFÖLDSZENTKERESZT X.
anyagú fazék perem- és oldaltöredék, mázas (KOMLÓS II.): O Bv?
dörzstáltöredék,* ezek a település korát a I I . sz. Az igen enyhe lejtőjű domboldalon ívelten
eleje és a I I I . sz. vége közé helyezik. (Horváth, kihajló peremű, bütyökfogantyús töredékeket,
1965.) behúzott peremű táltöredéket, kőbuzogány-
A település területén két ízben is került elő töredéket gyűjtöttünk.^ A kevéssé jellegzetes
éremlelet. Az egyik az I. világháború előtt, cserepek talán későbronzkori telepre utalnak.
,,amely a dénárokon kívül számos friss veretű (Horváth, 1970.)
aranyat is tartalmazott" és amely egyéb római
leletekkel együtt a Brenner-gyűjteménybe ke­ l E B M 70.207.1-5.
rült.* A lelet I I I . sz.-i. 1914-ben Bella Lajos
útján Pilkovits Ferenc bajóti lakos egy Gordia- 2/15. BERÉNYVÁR: A A?
nus ezüstöt ajándékozott az EBM-nek.^ Nagyon
valószínű, hogy az érem a fenti éremleletből A 150 m tengerszint feletti magasságú kör­
származik, s így annak előkerülési dátumát is nyezetből mindössze 30 m-rel emelkedik ki egy
megadja. igen meredek lejtőkkel határolt domb. Lapos
1918-ban Bottlik Ferenc földjén egy hasas, tetejének É-i, 55—60 m hosszú, háromszög
szűk nyakú bronzedényben 114 db dénárt és alakú részét sáncárokkal választották le, a he­
120 db antoninianust találtak. A lelet az MNM-be lyenként terasszá betöltődött árok a Ny-i és É-i
került.* Az éremlelet legkorábbi darabja Nero oldalról is körülveszi a tetőt. A legmeredekebb
dénárja, legkésőbbi Trebonianus Gallus 251. évi ÉK-i oldalon nem készítettek sáncárkot. A kis
antoninianusa. A leletet ismertető Jónás Ele­ méretű erődítménytől D-re fekvő 80 X 120 m-es
mérrel szemben Barkóozi László az érmek föld­ fennsík D-i végén is több m mély mesterséges
bekerülési idejét 252-re jelöli meg,' és egy ekkor bevágás figyelhető meg, erről azonban nem le­
lezajlott ellenséges megmozdulással hozza kap­ het megállapítani, hogy az erődítéshez tarto­
csolatba. A lelőhely D-i végénél levő Kerek­ zik-e vagy újkori eredetű. (5. kép.) Leletek
dombon 1941-ben Gallus Sándor római kori hiányában csak méretei alapján tarthatjuk a
épület maradványait tárta fel.* Hiányos és Berényvárat Árpád-korinak. (Horváth, 1965.,
ellentmondásokat tartalmazó dokumentációjá­ Horváth—Torma, 1970.)
ból nem tudunk következtetni az épület jelle­ Nevét a közelben fekvő Árpád-kori Berény
gére. falutól (2/13. sz. Ih.) kapta. A hagyomány sze­
A lelőhely DNy-i felén X I I - X I I I . sz.- rint a földvárat Benedek vajda (Bánk bán)
edénytöredékeket* gyűjtöttünk. (Horváth—H. építtette.!
Kelemen—Torma, 1970.)
1 Reiszig é. n . 7. / ^,
A középkori lelőhelyet Berény (Biren; Béren
Boyryn) településsel azonosítjuk.i" Első emlí­
tése 1193-ból ismert, amikor a székesfehérvári 2/16. JANKOVICH-BARLANG, BAITS-
keresztesek ebszőnyi (22/8. sz. Ih.) birtokának BARLANG, SZÁLAI-BARLANG: i P , R, Kö
szomszédja. A határjárás a Berénybe vezető
utat említi.11 Az Öregkő csúcsa alatt, 330 m magasan
1269-ben ismét Ebszőny (22/8. sz. Ih.), ill nyílik az É felé néző Jankovich-barlang. A bar­
Mogyorós (13/3. sz. Ih.) és Munkád (14/9. sz lang elejét a múlt század végén kőbányászással
Ih.) szomszédjaként Pél mellett említik.^^ elpusztították. A mai állapotában 27 m hosszú,
1356-ban ismét mint Mogyorós D-i szom­ 5 —8 m széles, a kürtös résztől eltekintve 5 —6 m
szédja fordul elő.i' A XIV. sz.-ban a Bajóti magas nagy teremből és az ehhez csatlakozó
(Nagymartoni), majd Kanizsai családok birto­ 15 m hosszú, 3—4 m széles hátsó üregből álló
ka, akiktől Nagy Lajos, végül Zsigmond király barlang a legfontosabb dunántúli paleolitikus
szerzi meg,i* aki 1388-ban az akkor már lakatlan lelőhelyek közé tartozik. (6. kép.)
Berényt az esztergomi érsekségnek adja. Ké­ Feltárását 1913-1918 és 1924 — 1926 között
sőbb nem említik, nevét a mellette levő ,,Be- Hillebrand Jenő végezte el, eredményeit több
rényvár" (2/15. sz. Ih.) tartotta fenn. részletben ismertette.^ A leletanyag részben az
MNM-be^ (innen 3 tárgy 1925-ben New York­
l E B M 70.206.1 — 4. ^ Pesty 1864, 1114/14/71; Ta- ba),^ részben a Földtani Intézetbe került, de
bula 1968, 33. = EBM 70.34.1-6; 70.206.6—9. 1915-ben Baits György bajóti jegyző az eszter­
« Balogh 1934, 48. * Sz. n. 1914, jún. 15. «MNM gomi bencés gimnázium gyűjteményének adott
20/1918; Jónás 1923, 26, 137; Balogh 1934, 48;
Tabula 1968, 33. ' Barkóczi 1956, 4 - 5 . ^MNM nyilván az ásatásból származó leleteket: 2 db
Adattára 3. P. I. Gallus Sándor jelentése. " BBM ,,solutréen" ( = szeletai) dárdahegyet, 3 vaka-

4 Magyarorszáí? régészeti topográfiája 5. 49
5. kép. Bajót. Berényvár, 2/15. sz. lelőhely, középkori (?) földvár (Virágh Dénes felmérése)

rót, 3 csontszerszámot és egy neolitikus vésőt.* gravetti (más néven pilisszántói kultúra) esz­
1956-ban Jánossy Dénes és Vértes László végez­ közei feküdtek.
tek a barlangban ásatást.^ 1955-ben Berencz Hillebrand Jenő a rétegeket nem bontotta
György gyűjtött itt egy kőpengét.** szintekre, 1956-ban már sehol sem lehetett
A szakirodalomban gyakran szereplő lelő­ bolygatatlan szeletai rétegeket találni, így a
hely kutatási eredményeit legutóbb Vértes kultúra leleteit nem lehet tagolni. A szeletai
László foglalta össze. A barlangban két őskőkori kultúra 116 kőeszköze között a különböző fej­
kultúra emlékei kerültek feltárásra. A hátsó lettségű levélhegyek (1. t. 1 — 3.) és a kaparok a
üregben az alsó vöröses rétegben, amely 6 m leggyakoribbak, ezenkívül levalloisi szilánkok,
vastag volt, a szeletai kultúra, a felső sárga szí­ pengék, völgyeit és fogazott eszközök, fúrók,
nű kitöltésben pedig a későpaleolitikus barlangi árvésők, vakarok sorolhatók ide. A 21 csont­
eszköz között Olschewa-hegyek és hasított
alapú lándzsahegyek is voltak. A korábban kos­
fej alakú idomként közölt tárgy Vértes László
szerint véletlen forma, kinövésekkel borított
csonttöredék. Az 1956. évi rétegtisztázó ásatás­
kor a barlang előterében sikerült érintetlen ki­
töltést feltárni, ebben a Hillebrand Jenő szerint
egységes sárga réteget két részre lehetett tagol­
ni. A régebbi ásatásokból származó gravetti
6. kép. Bajót. Jankovich-barlang, 2/16. sz. lelőhely, eszközöket a szeletaiakkal összekeverve leltároz­
a barlang alaprajza (Hermann—Kjetzoi—Vértes 1957
alapján) ták be, szótválasztásuk igen nehéz. Ezért csak

50
36 eszköz sorolható a gravetti kultúrához. A kő­
eszközök között a különböző pengék, nyeles
hegy, kettős árvéső tartoznak a jellegzetesebbek
közé. A csonteszközök közül egy nyéllyukas
csonttű, zegzug vonalakkal díszített csonthegy
töredéke és egy mammutagyarból faragott ék­
szer említhető meg.' Egy tarándszarvas ujj­
perecéből készült jelzősíp is előkerült.*
A Jankovich-barlang alatt fekszik a vele egy
kürtővel összekötött Baits-barlang (Gaál-bar-
lang), amelyben Gaál István faszénmarad­
ványt és gazdag faunisztikai anyagot t á r t fel.
1932-ben Csalog József egy későpaleolitikus
törpe pengét gyűjtött itt.^
Ugyancsak a Jankovich-barlang közelében, a
Baits-barlangtól 50 m-re Ny-ra van a Szalay-
barlang. Hillebrand Jenő ezt az üreget meddő­
nek találta, Csalog József azonban 1932-ben 8
durva, a szeletai kultúrára utaló anyagú és
nagyságú szilánkot gyűjtött benne.^^
A Jankovich-barlang későbbi lakottságáról 7. kép. Bajót. 2/*** sz. lelőhely, újkőkori edény
hiányos adataink vannak. Sinka Ferenc Pál (Kákonyi Júlia rajza)
szerint az 1913. évi ásatás során sok neolitikus
és bronzkori cserepet is találtak.^^ Az MNM-ben
viszont csak három db bádeni (péceli) mericót 2/18. R É T K E R T E K : im Kö?
őriznek.^^ Banner János egy kétosztású tál A Bajóti-patak völgyét a községtől É-ra egy
gombját közli a barlangból.^^ Az 1956. évi ása­ 100 — 150 m hosszú, 1 —1,5 m magas töltés zárja
táson is a bádeni (péceli) kultúrába tartozó tál- le, a helyi hagyomány szerint itt egykor tó
és fazéktöredék látott napvilágot.^^ 1928-ban volt.i Okleveles adatok hiányában csak feltéte­
az EBM középkori cserepeket is szerzett a bar­ lesen gondolhatunk középkori halastógátra.
langból. ^^ (Horváth-Torma, 1968.)
1 Hillebrand 1913, 126—128; HUlebrand 1914, i P e s t y 1864, 1114, 14/5; Esztergom és Vidéke
116-117; Hillebrand 1915, 129 — 141; Hülebrand 1905, (63. sz.) aug. 6. 3.
1917, 9 8 - 1 0 0 ; Hillebrand 1919, 6 — 10; HUle­
brand 1935, 17 — 19, 7 —8. k é p ; V . t . 16 —21; VI. t.
1, 3 - 9 . 2MNM 94/915.1-91; 38/916.1-20; ***
13/917.1 — 11; 34/918.1 —18; 61/926.1 — 7; MNM P b
546 — 573, 873 — 882, 936 — 937, 52/66 — 67; 56.16 — (•) Ö (+) U, Bv, Ró, Kö (ÍL é)?Ró (rt)M (©)
17; 56.18.1-2; 56.20.1-5. " Foltiny 1969, 5 - 6 , Kk (^)?
3. t. 4—6. ^Eszt. Főgimn. t,rt. (1915—1916) 121.
— A tárgyak elkallódtak. ^ Hermann—Kretzoi— Az MNM a múlt század nyolcvanas éveiben
Vértes 1957, 3 — 23; Rég. kut. 1956, 3; MNM Pb Bajóton előkerült különböző kőbaltákat is vá­
56-22-41. «DTM 55.89.1. 'Vértes 1965, 153 — 156,
27 — 28. ábra, 205—206, 302—309, XXXVI— sárolt Ebenhöch Ferenctől.^
XXXVIII, LXXI. t., a csontokra 1. Gábori 1951, Az EBM-ben található egy függőleges vona­
1 0 - 1 3 , V. t. 1 - 4 , 6 - 1 1 ; VI. t. 1 - 1 1 ; VII. t. lakkal díszített újkőkori tömör edényláb (2. t.
14—15. 8 Hillebrand 1934—1935, 23, 5 — 6. kép;
Banner 1947, 1. "MNM R P 21/932; Vértes 1965, 11.), amelynek lelőkörülményeiről és múzeumba
223. i« MNM R P 22/932; Vértes 1965, 223. " Sinka jutásáról semmit sem tudunk.^ Ugyancsak is­
1926, 47. 12 MNM 94/915. 92 — 94. " B a n n e r 1956, meretlen a közelebbi lelőhelye a Szántó István
39, X I I I . t. 13. " Hermann—Kretzoi—Vértes 1957, lábatlani tanár által 1961-ben a DTM-nek aján­
8; MNM RÖ 67.23.1-4. i^ gz. n. 1928. márc. 1.
dékozott edénynek^ (7. kép.), amelyet növényi
anyaggal soványított agyagból készítettek, és
ezért az újkőkori vonaldíszes kerámia körébe
2/17. KISKŐOLDAL-BARLANG: í P sorolhatjuk.
Az alacsonyan fekvő kis üreget 1927-ben 1925-ben Kraszlán Béla ajándékozott az
ásta ki Hillebrand Jenő. Felső rétege sárga EBM-nek két későbronzkori füles tokos bronz­
barlangi lösz volt, amelyből egy magdaléninek baltát.*
( = gravetti) meghatározott penge került elő. A község jelentése 1864-ben megemlíti, hogy
Az alsó barna kitöltésből atipikus kvarcit penge Bajót környékén ásatások alkalmával faragott
látott napvilágot, ezt protosolutréinek határoz­ római sírköveket találtak.^ Ez az adat ellenőriz­
ta meg.i hetetlen, tény azonban, hogy Bajóton két sírkő
is előkerült, az egyik — egy domborműves töre­
1 Hillebrand 1927, 9 5 - 9 6 ; Vértes 1965, 223; MNM dék — jelenleg is Bajóton található a plébánia
R P 13/928.1 — 2. falában^ (63. t. 2.), a másik pedig Jáger Mihály

51
házától az EBM-be került.' (65. t. 2.) Ez utóbbi 1927-ben Baits György jegyző egy középkori
szabálytalan alakú, durván faragott mészkőlap, kőmozsarat ajándékozott az esztergomi mú­
közepe táján mélyített négyszögletes mezőben a zeumnak.^^ 1927 — 1929 között egy középkori
felirat: D M / AELIA / VALENTI / NA AN agyagedény került be Bajótról Esztergomba."
X I I / VALEN T I F . Ismeretlen a lelőkörül- Valószínűleg Péliföldszentkeresztről szárma­
ménye a plébánia kerítésfalában látható nagy­ zik egy X I — X I I . sz.-i hullámvonalakkal díszí­
méretű, feliratával befelé beépített oltárkőnek is. tett korsó nyaktöredéke. 1®
1900-ban Motur Ferenc egy négyélű, hegyes Nem ismerjük lelőkörülményeit annak az
bronztűt, egy csonka bronztűt és egy vékony, ,,Isten bárányával" díszített, Árpád-kori ezüst
zárt bronzkarikát adott el az MNM-nek.* A lelő­ pecsétgyűrűnek sem,i® amelyet Bikády György-
helyként megjelölt ,,Marhalegelőt" nem tudtuk nétől szerzett meg az MNM.
azonosítani. 1888-ban egy Bajót határában lelt cserép-
1927-ben az EBM egy két fülű, sárga színű, bögrében^" 594 db pénzt találtak. A bécsi
piros sávfestéses I I — I I I . sz.-i korsót szerzett dénárok és I. Lajos dénárai között IV. Albert
Szarkás-pusztáról, ahol Balogh Albin véleménye 1399-ben vert pénze volt a legkésőbbi.^^
szerint egy kisebb római kori villa állhatott.* A Bajótról Nyergesújfalu felé vezető úttól
Harsányi Pál Bajótról származó Crispina- K-re eső területen Vértes László középkori
nagybronzot és egy római kori ezüstkanalat fazéktöredéket talált .^^
említ.1" A leletek az esztergomi múzeumba Rómer Flóris szerint Bajót és Mogyorós (bá­
kerültek. ^^ nya) között a Szarkáshegy tetején régi sánc
Balogh Albin Bajótról származó honfoglalás van.2^ Terepbejárásaink során nem sikerült a
kori sírleletek fényképét közli.^^ Nincsenek sáncot megtalálnunk.
adataink a tárgyak előkerülésének pontos helyé­
ről és körülményeiről. A sírmellékletet képező
leletek: 10 db kéttagú aranyozott bronz lemez­ iMNM 135/883.1-7; 21/884.2-6; 57/884.9-12;
csüngő, aranyozott bronz lemezkarperee ráfor­ 79/886.9, 38, 122, 128, 136; Sinka 1927, 40. —
Talán ezek közül került egy kőbaltatöredék New
rasztott ezüstdísszel és kék ékkővel, pajzs Yorkba; Foltiny 1969, 7, 3. t. 12. «EBM 55.769.1.
alakú aranyozott bronzveret, bronz füles fél­ 3DTM 61.57.1. l E B M 55.637.1-638.1. * Pesty
gomb, 2 db bronz S-hajkarika, 2 db sima bronz­ 1864, 1114/14/61. " Zolnay 1956, 279. ' EBM Kőtár
karika, 2 db apró félhold alakú félkarika és 7 db 67.41.1. 8 MNM 14/1900.5-7. "EBM 55.1760.1;
Balogh 1934, 49. " H a r s á n y i 1924—1925, 43.
bronzlemez korong aranyozással, az egyiken 11 Sz. n. 1926, dec. — Feltételesen azonosítva:
gyöngysor díszítés.^^ (44. t. 1 — 8.) EBM 55.1549.1. ezüst kanál, i^ Balogh 1938, 583;
A honfoglalás kori lelőhelykataszter adatá- Balogh 1941, 27. " EBM 53.48.1 — 73.1. — A lelet­
ből már 1962-ben hiányzott a karperec, egy két
vaF* szemben az a véleményünk, hogy a leletek tagú lemezesüngő egy sima hajkarika és a két
valószínűleg egy sírból származnak. A katasz­ félhold alakú félkarika. i*Fehér-Ery-Kralovánsz-
terben emUtett MNM leltári számok a 2/11. sz. ky 1962, 21. " M N M Éremtár 22/1900. i« Sz. n.
Ih.-en talált X I I I . sz.-i kincsleletre vonat­ 1927. febr. 22. " Balogh 1930, 65. is EBM 56.143.1.
" M N M 42/1936. " M N M 106/888; Parádi 1963,
koznak. 208. 3. kép 1., 16. kép. " Parádi 1963, 209. 22 MNM
1900-ban X. Konstantinosz Dukasz (1059 — 67.79.B. 23 Rómer Jegyzőkönyvei X X I I . 207;
1067) solidusa került Bajótról az MNM-be.^* Gerecze 1906, 279.

52
3. CSOLNOK (1870 ha)

V Ö
: ' ^
Ikm
í ^ k^?^««?s^^
.
^ >^^ \ ^ : # ^ ^ » . . ^ ^

9 C A
10 o / B oÁ

A Jancza-patak völgyében 240 m magasan alakú táltöredéket, 1 római kori szürke szemcsés
települt falut a Keleti-Gerecse erdőkkel fedett anyagú tál- és hombártöredékeket, téglaszínű,
hegyei veszik körül (Kecskehegy 250 m, piros sávfestéses fazéktöredéket^ és egy X I I I .
Magashegy 295 m, Nagy-Gete 457 m). A 180— sz.-i fazékperem-töredéket^ gyűjtöttünk. (Hor­
240 m magas homokos, agyagmárgás, helyen­ váth, 1965.)
ként lösszel borított dombokon szántóföldek, l E B M 70.42.1- -8. 2BBM 70.42.9-13. ^ E B M
szőlők és kopár legelők váltakoznak. Az újkori 70.42.14.
szénbányászat (meddőhányók, homokgödrök)
jelentős mértékben megváltoztatták a táj 3/2. SZEDRES: O B, Bv, Ró, Á (ft) | Ak
arculatát.
A löszös domb tetején és oldalán néhány
3/1. H I N T E R D E N G l R T E N : O B, Ró, A sötétebb foltot figyeltünk meg, környékükön
sok cserép hevert a felszínen. A duzzadt peremű
A domboldalon zóki kultúrába sorolható fazéktöredék és a beseprűzött díszítésű cserepek
duzzadt peremű fazéktöredékeket, rücskös fe­ a zóki kultúrához tartoznak.^ A zsinóros díszí­
lületű és beseprűzött díszítésű oldaltöredékeket, téshez hasonló mintával ellátott két korsó nyak­
külső oldalán beseprűzéssel díszített gömbszelet töredéke (16. t. 1 3 - 1 4 . ) és egy bütyökdíszes

55
bögre töredéke a későbronzkor legelejére keltez­ 3/5. BELTERÜLET: O ^ Á Kk
hető.^ Ugyanebből a korszakból származhatik
egy rücskös felületű, vízszintes peremű fazék Csolnokról XIII—XIV. sz.-i cserepek, közép­
töredéke.^ Egy háromszög keresztmetszetű fül kori kés- és kardpengetöredók, ill. XIV — XV. sz.-i
már a későbronzkori urnasíros kultúra felé parasztkés^ kerültek be a DTM-be.
mutat.* A lelőhelyen pontosabb kormeghatáro­ A község a középkori falu helyén fekszik, az
zásra alkalmatlan szürke szemcsés anyagú, 1732. évi egyházlátogatás szerint^ r. k. templo­
római kori hombár-, fazék- és táltöredékeket^ ma régi romokra épült. A templom körüli föld­
és néhány X I I — X I I I . sz.-i fazék perem- és munkáknál gyakran kerülnek elő emberi csont­
oldaltöredéket^ is gyűjtöttünk. (Horváth—H. vázak (Horváth, 1965.), melyek talán a közép­
Kelemen —Torma, 1970.) kori vagy a XVIII. sz.-i templom körüli teme­
A dombhát legmagasabb pontján álló villa­ tőhöz tartozhattak.
mos távvezeték oszlopától D-re, kb. 15 m-re, Középkori templomát először 1276-ban emlí­
1951-ben két emésztőgödör ásásánál avar sí­ tik, amikor Péter veszprémi püspök a jogható­
rokat bolygattak meg. Az ÉNy—DK-i tájolású ságába és egyházmegyéjébe tartozó csolnoki
sírok 6 0 - 7 0 cm mélyen feküdtek. A találók plébánia és kápolna jövedelméről és jogható­
bemondása szerint kb. 9 sírt dúltak fel, köztük ságáról bizonyos csere fejében az esztergomi
lócsontokat' is. A sírokból előkerült alábbi le­ érsek javára lemond.* Az 1332 - 1337. évi pápai
letek^ az MNM-be kerültek: 3 db szürke, kézzel tizedjegyzék a veszprémi egyházmegye budai
formált agyagfazék, egy téglalap alakú és egy főesperességéhez tartozó Cholnuch plébániának
hurkos szíjbújtatós vaskengyel, 2 db széles István nevű plébánosát említi,* akit az 1337. évi
köpüjű, keskeny pengéjű vaslándzsa, 1 db oklevelek^ mint István csolnoki alesperest ne­
csikózabla, 1 db vaskarika, 11 db háromélű ép veznek meg. Az egyház kegyurai 1524-ben a
és töredékes vasnyílcsúcs, 1 db tűzkő, 1 db Csolnokon birtokos margitszigeti apácák voltak.^
szíjbújtató bronzpánttöredék és 1 db négykaré- Csolnokot — helytelenül — azonosítani szok­
lyos ezüst csüngőtöredék. (40. t. 2—4.) t á k ' a Csolt nemzetségnek először 1233-ban
A leletegyüttest Csallány Dezső többször említett® Cholnuk vagy Wathacholnuka nevű
emhti.* Kovrig Ilona a koraavar emlékanyag falujával, mely azonban a Komárom megyei
között felsorolja a két kengyelvasat és a kop­ Csanak, Vatacsanaka elpusztult középkori falu­
jákat.^" Az általa közölt 3. kopjacsúcs nem val volt azonos,^ nevét a Nagyigmánd határában
tartozik a csolnoki lelethez.^^ levő Csanak-major elnevezés^" tartotta fenn.i^
1956-ban Ábel Ferenc egy szürke, kézzel Csolnok (Kolnuk; Cholnuk; Colnak; Chionok)
formált edényt ajándékozott a DTM-nek.^^ falut 1262-ben említik először^^ mint Dág (4/4.
Az edény az avar temető leletei közül való. sz. Ih.) szomszédját. 1263-ban az Esztergom­
(42. t. 12.) szigeti apácák (8/13. sz. Ih.) a Benedek érsektől
l E B M 70.376.1-2. 2 BBM 70.376.4-6. s BBM
örökölt csolnoki szőlőjüket, melyet a király a
70.376.3. *EBM 70.376.7. « E B M 70.43.2.2; margitszigeti apácáknak adományozott, utób­
70.376.8—12. "EBM 70.43.1.1; 70.376.13—14. biaknak átengedik.1* 1269-ben esztergomi pol­
' M N M Adattára 19. I. 1. «MNM 12/1951, 1 — 17. gárok is birtokosok i t t . " 1270-ben V. István
'Csallány 1953, 137; Csallány 1956, 99; Csallány király megerősíti IV. Béla adományát, melyben
1963, 34. i» Kovrig 1955, 34. I X . tábla 1—4;
Kovrig 1955a, 168. IV. tábla 1 - 4 . " Kovrig 1955, az esztergomi vár, a szolgagyőri vár tárnokának,
IX. tábla 5; Kovrig 1955a, IV. tábla 5. 12 DTM ill. a királynőnek közös birtokát, Csolnokot a
56.311.1. margitszigeti apácáknak adta.^^ Csolnok ekkor
" . • Ah%1-y - t , ... K-ről Wolmoth (11/8. sz. Ih.), D-ről Csév (4/1.
3/3. KECSKEHEGY: O U, Nk sz. Ih.), Ny-ról Sáp (Sárisáp: 19/15. sz. Ih.),
É-ról Tokod (22/1. sz. Ih.), ill. K-ről Dorog
A hegy ÉK-i lábánál néhány növényi anyag­ (5/2. sz. Ih.) falvakkal határos.^*
gal soványított újkőkori cserepet^ és egy pere­
mén ujjbenyomkodásokkal, szájának belső ol­ A X I I I . sz.-ban a margitszigeti apácák egyre
dalán vízszintes irányú párhuzamos vonalköte­ több birtokot szereznek meg i t t , " de ugyan­
gekkel díszített avarkori töredéket^ gyűjtöt­ akkor csévi nemesek és esztergomi polgárok
tünk. (Horváth, 1965.) birtoklásáról is hallunk.^^ 1277-ben Kun László­
tól a falu hetivásár tartására kap engedélyt.1*
l E B M 70.44.1-2. 2 EBM 70.44.3. *' Csév, Dág és Dorog határjárásaiban mint
szomszéd birtok többször szerepel,^" 1297-ben
3/4. CINEGÉS: O? Ró, Á pedig egy Dorogról Csolnokra vezető ösvényt és
u t a t említenek.^1 1317-ben az apácáknak a Csák
A völgykatlan feletti dombtetőről egy római István fia Péter és várnagya által erőszakosan
kori peremes téglatöredéket és egy Árpád-kori elfoglalt csolnoki birtokát^ I. Károly király sa­
szürke fazékaljtöredéket^ gyűjtöttünk be. A te­ ját pártfogása alá veszi. 1328-ban Godin eszter­
rületen egyéb településnyomot nem észleltünk. gomi polgár birtokát is az apácák szerzik meg.^^
(Horváth, 1965.) 1408-ban Csolnok mint Sárisáp szomszédja
l E B M 70.45.1. fordul ismét elő.^* Az apácák a török pusztítá-


sáig folyamatosan birtokolnak itt.^^ Első pusztu­ bronzharangot^ (72. t. 5.) szántott ki a földből.
lása 1526—1529-ben következett be, mert az A közelben középkori településnyomot nem ta­
1531. évi adólajstrom szerint,^' „Csolnok földes­ láltunk. (Horváth—H. Kelemen, 1970.)
urai a Domonkos-rendi apácák; portáinak száma A kopás és az ütésnyomok alapján a harang
11; a többi elégett". A falut a törökkorban is rövid ideig volt használatban — valószínűleg
lakják, 1564-ben királyi adót is fizet.^' 1570-ben 1241 —1242-ben, a tatárjárás során rejthették
a töröknek nyolc,^ 1588-ban a királyi adószedők­ földbe. Lehetséges, hogy a közelben fekvő
nek hét,® 1593-ban tíz porta^** után fizet adót. Árpád-kori Csév (4/4. sz. Ih.) templomának
1606-ban lakói főleg reformátusok, akiknek harangja volt.
templomuk is van. 1647-ben még 6 portája
l E B M 68.2.1.
van,^i de a felszabadító háborúk során ismét el­
pusztult.^^ ^ XVIII. sz. elején magyarok és főleg
németek az új telepesei.^^ 3/10. ANNAVÖLGYI ŰT: O / BO A
iDTM 61.53.1 — 4. ^ Villányi 1891, 93. ^ Mon. Ecol. Gáspár Gyula tanító 1956-ban az út mellett
Strig. II. 5 9 - 6 0 . 4Mon. Vat. I. 373. ^ Bártfai sírra utaló mészbetétes edényeket: fedőt,^ kor­
1938, 48, 92. Az oklevelet Bártfai itt hibás dátum­ sót^ (13. t. 7.) és párhuzamos vonalkötegekkel
mal (1377) közli ! « Mon. E p . Vespr. IV. 297. ' Rei-
Bzig é. n. 18; Osváth 1938, 231. » ÁUO VI. 530 — díszített tölcséres nyakú, mély tálat^ gyűjtött.
532. »Reiszig 1907, 401—403; Reiszig 1907a, 552. Terepbejárásunkkor a mélyút falában beásá-
" V e n d é 1907, 97. " V ö . : Szentpétery 1927,538, sok elszíneződött foltjait figyeltük meg. A fol­
1148. " M o n . Eccl. Strig. I. 483. " gzentpétery tokból és a felszínen a korabronzkori makói
1930, 1292; Gárdonyi 1936, 75. " M o n . Eccl.
Strig. 1.571. " Szentpétery 1930, 1690. « Gárdonyi csoportba sorolható rücskös és seprűs felületű
1936, 126-127; " M o n . Eccl. Strig. I. 606; Szent­ fazék oldaltöredékeket és peremeket gyűj­
pétery 1943, 1816, 2007. is Mon. Eccl. Strig. I I . töttünk.*
70, 85. 1" Szentpétery 1961, 2765. reg. ^o Gárdonyi
1936, 137; Szentpétery 1961, 137—138. " ÁUO A középkori Csolnok (3/5. sz. Ih.) szélét jelzi
X. 285 — 286. 22 ÁUO I. 440 — 441. ^3 AO II. 366. egy X I I I —XIV. sz.-i fedőtöredék,^ amelyet
2«ZsO II/2, 6443. 26 Bártfai 1938, 323; Mon. E p . néhány jellegtelen középkori cserép társaságá­
Vespr. IV. 174, 175, 297. ^sVillányi 1892, 63—54. ban találtunk a felszínen. (Horváth—H. Kelemen
2'Villányi 1892, 27. 28 Fekete 1943, 62 — 63.29 Bárt­
fai 1938, 422. 30 Reiszig é. n. 18. "Reiszig é. n. —Torma, 1971.)
18. 32 Villányi 1891, 50. ^^ Osváth 1938, 231.
iDTM 56.294.1; Szepessy 1958, 2. oldalon közli a
rajzát. 2DTM 56.293.1. => DTM 57.182.1. «EBM
3/6. MAGOSI-SZÖLŐK: -=-Ö? 71.12.1 —7.5 EBM 71.12.8.

Osváth Andor szerint a falu Ny-i határában 3/11. XII/A AKNA: t J B
2 nagy halom emelkedik, melyről a száj­
hagyomány azt tartja, hogy ,,. . . alatta lovak A falu D-i végén 1966 őszén villanyoszlop
és emberek együtt vannak eltemetve".^ Terep­ gödrének ásásakor középsőbronzkori fazekat és
bejárásunkkor sikerült megtudnunk, hogy a hamvakat találtak.^
halmok a Magashegy D-i lábánál voltak, de a
vízmosásokkal felszabadult, illetve szőlővel be­ ' E B M 69.72.1. — A lelőkörülményeket a találók
szóbeli közléséből ismerjük.
ültetett hegyoldalon nem találtuk meg nyomu­
kat. (Horváth-ToTTna, 1971.)
***
1 Osváth 1938, 231. (•) Ö (+) B, Ró
3/7. SZŐLŐHEGY: O B Az Ebenhöch-gyűjteményben Csolnokról
A szőlők között a felszínen és a hegy D-i származó csiszolt kőgyaluk is voltak.^
végét átvágó mélyút partjában gyűjtött csere­ A DTM a Brenner-gyűjteményből hengeres
pek közül tölcséres nyakú és a peremük alatt nyakú, alsó felén bekarcolt vonalakkal díszített
függőleges befésüléssel díszített fazéktöredékek középsőbronzkori edényt^ és ismeretlen eladótól
a hatvani kultúrába tartoznak.^ (Torma, 1969.) egy magyarádi bögretöredéket^ szerzett.
Osváth Andor Csolnok leírásánál megjegyzi,*
l E B M 70.46.1-3. hogy nagyszámú római lelet látott napvilágot
itt. Hamvvedreket és feliratos követ említ, azon­
3/8. C I N E G É S I I . : O Ö ban ilyen leletekről sem az irodalomban, sem az
A leányvári Kolostorhegy nyugati lábánál EBM gyűjteményi anyagában nem találunk
fekvő alacsony domboldalon kevés őskori csere­ nyomokat. A DTM több római kori pénzt:
pet és két cipó alakú őrlőkőtöredéket találtunk. Traianus-nagybronzot, Antoninus Pius-ezüstöt,
(Torma, 1970.) Constantinus-, Valens- és Gratianus-kisbronzot
gyűjtött össze Csolnokról.^
3/9. HRUSCSÓ: t ) A iMNM 135/883.17-19; Sinka 1927, 40. «DTM
57.463.1. 3 DTM 58.156.1. * Osváth 1938, 231.
1966 őszén Kovács Zsigmond únyi lakos 5 DTM Num. Itk. 63.70.1; 63.412.1; 63.529.1;
harangvirág alakú, díszítetlen, X I — X I I . sz.-i 63.551.1; Szepessy 1965—1966, 72, 74.

55
\ÁmMír<
mi tM^r^^))^

^

1 O B;A-Kk
2 ONk,Á
3 oéÁ-KkoR
4 OU,Á-KkéÁ-Kk
í/^ 5 O0,Ró,Á MIMIM Ko?
6 OÁ

A mai falu a Keleti-Gerecse 210—270 m területéről középkori leletek nem ismeretesek,
magas, löszborította dombjai között 175 m mégis általában a középkori falu helyével azo­
magasan települt meg. Határának legnagyobb nosítják.* A XVIII. sz. elején alakult település
része szántóföldi művelés alatt áll, a kisebb lakói 1700 táján telepedtek le az addig lakatlan
patakok vizét összegyűjtő Öregárok széles völ­ területen,^ mely a középkorban — az oklevelek
gyében vannak nagyobb kiterjedésű rétek. tanúsága szerint^ — Kesztölc (9/1. sz. Ih.) és
Csaba (ma: Piliscsaba, Pest megye) falvak ha­
4/1. KISCSÉVPUSZTA I.: O B, Á Kk tárához tartozott.
A középkori Csév falu Csolnok' (3/5. sz. Ih.)
A patakvölgy É-i oldalán, hosszan elnyúló Sáp8 (19/15. sz. Ih.), Dág9, Jászfalu,!" Csaba,"
lelőhelyen a duzzadt peremű edény töredéke, a Aberth (11/3. sz. Ih.) és Walmód (11/8. sz. Ih.)i2
seprű- és bütyökdíszes oldaltöredék^ a kora­ falvak között helyezkedett el.
bronzkori makói csoport telepére utal. Ugyanitt Első okleveles említése 1262-ből ismeretes.^^
nagyszámú XII—XV. sz.-i edény töredék^ talál­ 1274-ben a Csévről Kürt^* felé vezető kövesutat
ható a szántásban. A műút DNy-i oldalán el­ említik.i^ Ugyanez évben Izabella királyné
szántott középkori kemence maradványait fi­ esztergom megyei csévi birtokából két ekényi
gyeltük meg. (Horváth, 1965.) földet — mely a csévi nemesek, ill. mások bir­
A lelőhelyet a középkori Csév (Chev; Chew; tokai közt fekszik — a margitszigeti apácáknak
Chw; Chewy; Cheny; Chu; Cewe) településsel adományoz.^* Az apácák birtoklásáról 1337-ig
azonosíthatjuk.* A mai Piliscsév községnek találunk adatokat." 1307-ben a Rosd nemzet-
(16. sz. Ih.) középkori előzménye nem volt. ségbeli Mikocha egy Chazlow nevű, Csévhez

56
tartozó földet adományoz a pálosok Szent donyi 1936, 160; AO ITT. 299, 376, 388. i* Györffy
Keresztről nevezett kolostorának.^^ A pálosok 1956, 283. " B á r t f a i 1938, 74. 2 <> Osváth 1938,
229. 21 Mon. Eccl. Strig. I I . 49. 22 Wertner 1900,
itteni földjét egyébként egy 1358. évi oklevél is 6 6 - 6 7 ; Mon. Eccl. Strig. I I . 85. ^3 AO II. 366.
megemlíti.^^ A Szt. Kereszt-kolostor 1274. évi 2í Gárdonyi 1936, 162, 306 — 307; AO I I I . 442,
csévi birtoklására^" nincsenek hiteles adataink. 465; ZsO I. 2904. 2* Wertner 1900, 65 — 69. ^s Pór
1900, 14. " K n a u z 1871, 192. ^s P6r 1900, 13—14.
1275-ben Csévi Luger fia László egy rétjét a '"Mon. Eccl. Strig. I I I . 105. '» Bókefi 1891, 190 —
Csóven már korábban is birtokos Godyn eszter­ 191. " Bártfai 1938, 74. '^ Bártfai 1938, 74-225-ig
gomi polgárnak adja el,^^ aki utódaival még több több helyen; Knauz 1871, 167, 196. ' ' K n a u z 1871,
birtokot szerez itt,^ melyeket végül 1328-ban 117. 31 Bártfai 1938, 141, 233; Knauz 1871, 167,
201. 35 Bártfai 1938, 173. 3" Knauz 1871, 97. " Bárt­
a margitszigeti apácáknak adnak el.^^ A Csévi fai 1938, 262. 38 Villányi 1892, 27. 'spekete 1943,
család itteni, ill. csolnoki birtoklásáról a XIV. 63. "Villányi 1892, 102. " K i s s 1968, 349. ^^Vil­
sz. végéig''* több adatot is ismerünk. A család lányi 1892, 9 8 . " EBM Adattár 285. 21. sz. füzet 25.
történetét Wertner Mór^' foglalta össze, aki az
1336 — 1351 között szereplő Csévi ,,Sáfár" Ist­ 4/2. KISCSÉVPUSZTA I I . : O Nk, Á
vánt is a család tagjaként tünteti fel. SálHr
István azonban idegenből került — Károly A műút mindkét oldalán avarkori, ujjbe-
Róberttel — Magyarországra,^* s 1326-ban ju­ nyomkodásokkal tagolt edényperemek, hul­
tott csévi birtokához. 1320-ban a Cséven szintén lámvonalköteggel díszített edényfalak^ (41. t.
birtokos Rosd nemzetségbeli Mikocha comes 35, 39.), valamint X I — X I I I . sz.-i, hullámvonal­
csévi birtokát az esztergomi érseknek és káp­ lal, spirális vonaldísszel ellátott edénytöredé­
talannak adja el,*' majd 1326-ban ugyanezen kek* találhatók a szántásban. (Horváth, 1965.)
birtokot az akkori visegrádi várnagynak. Sáfár A középkori lelőhely Csév falu (4/1. sz. Ih.) része
Istvánnak is eladja, miután őt örökbe is fogad- volt.
ta.28 E birtok határait 1327-ben leírják:29 Wal-
móddal (11/8. sz. Ih.), Aberthtel (11/3. sz. Ih.) 1 EBM 70.48.1-5. 2 EBM 70.48.6-8.
és a pilisi apátság birtokával határos. A pilisi
apátság birtokát^" 1358-ban Sáfár István fiai 4/3. TEMETŐTÁBLA: O Ró O (±, Á Kk
János és Miklós szerzik meg.'^ Sáfár utódainak
és örököseinek birtoklásáról 1525-ig ismerünk A patak feletti alacsony dombtetőn római
adatokat.** kori, kékesszürke színű, szemcsés anyagú, ba­
A Hunt—Pázmán nemzetségnek is volt rázdált, vízszintes peremű hombár töredékét,
Cséven birtoka, mert 1287-ben arról hallunk,'' sárga kancsó fültöredékét,i X I I I —XVI. sz.-i
hogy Pazdan fia Lampert és fia Kázmér csévi edénytöredékeket,* valamint kb. 30 m-es kör­
birtokukat a z esztergomi káptalannal elcseré­ zetben kiszántott köveket és embercsontokat
lik. A káptalan a XIV—XV. sz.-ban több birto­ találtunk. (Horváth, 1965.)
kot és jogot szerez meg Cséven, főleg Sáfár A kövek és embercsontok a középkori Csév
István utódaitól,'* ill. az időközben szintén (4/1. sz. Ih.) templomának és templom körüli
csévi birtokokat szerző'^ esztergomi érsektől" temetőjének helyét jelzik.'
és Mátyás királytól." A templomról 1288-ban hallunk először.*
A falut 1526 — 1543 táján a török elpusztí­ Egy 1336. évi adatbóP arra következtethetünk,
totta, 1564-ben a királyi adólajstrom'* már a hogy kegyurai akkor a margitszigeti apácák
pusztult helyek között sorolja fel. Az 1570. évi voltak. 1492-ben Pál nevű plébánosát említik.*
török adóösszeírás szerint Csiv puszta Csolnok A templomot — a faluval együtt — a török
mellett — a csolnokiak kezelésében van.'* pusztította el, az 1732. évi canonica visitatio
1618-ban is puszta,*" 1670 táján a pozsonyi szerint' a mai (Pilis) Csév és Dág között még
apácák Eölbey Márton birtokfoglalásai ellen láthatóak a templom romjai.
tiltakoznak.*i 1711-ben az esztergomi káptalan l E B M 70.49.1 — 2. 2 EBM 70.49.3 — 9. 3 Horváth
pusztája.** A középkori falu emlékét a Kiscsóv- 1966, 302. *Mon. Eccl. Strig. II. 247. — Zolnay
puszta elnevezés, ill. az Únytól K-re levő ,,Csi- 1960a, 158. — helytelenül 1278-ban említi. ^ AO
falvai hídnál" dűlőnév őrizte meg.*' III. 299. « Bártfai 1938, 302. 'Villányi 1891, 103.

l E B M 70.47.1-3. = EBM 70.47.4-7. 3 Horváth
1965, 302. íBorovszky é. n. 18; Sinkovits 1934, 4/4. DÁGI-PUSZTA L : O U, Á - Kk, ^ Á
268; Osváth 1938, 229—230. « Bél 1957, 30. — Az Kk
1701. évi canonica visitatio Csévet még nem is
említi: Némethy 1896, 30. «BKL Magánlevéltár A major melletti dombháton egy újkőkori^
Lad. 2. f. 1. nr. 7. 'Gárdonyi 1936, 1 1 2 - 1 1 3 , és nagyszámú XII—XV. sz.-i edénytöredéket*
137; ÁUO I X . 9 1 - 9 2 , 1 5 0 - 1 5 1 . stb. 'Gárdonyi
1936, 112—113; AO I. 33. » Szentpétery 1961, 137. és őrlőkőtöredéket' gyűjtöttünk. Az 1960-as
i» Bártfai 1938, 135. A mai Piliscsabától ÉNy-ra években a dombtetőn Forgács Ferenc dági lakos
volt — elpusztult falu. " Mon. Eccl. Strig. I I I . alapfalakat, emberi csontokat és XV. sz.-i pénzt
7; Gárdonyi 1936, 112 — 113, ma: Piliscsaba. ^^ Mon. ásott ki. (Horváth, 1965.) Az istállótól ÉK-re
Ecol. Strig. I I I . 104—105. " Történeti Lapok 1,876,
700. "Elpusztult falu Piliscsaba környékén. i^ÁIJO fekvő dombtetőn 30 m-es körzetben kiszántott
IX. 573. "Gárdonyi 1936, 137, 122 — 123. " G á r ­ habarcsos kövek, téglatöredék, vörösmárvány-

57
faragványok töredékei, ajtóvasalás* középkori 1335-ben Dági Jakab ós András Esztergom­
templom, a körülötte kiszántott nagyszámú szentpáli háztulajdonosok.1^ 1364-ben Péter
embercsont, koporsószeg^ a templom körüli te­ és Hermán Dág birtokosa.i* 1373-ban és 1481-
mető helyét jelzi. (Horváth, 1967.) 1971-ben a ben is szerepel még D á g , " és bár a későbbiekben
templomdombon villanyoszlop állításakor 3 kö­ nem hallunk a településről, valószínű, hogy csak
zépkori sírt, a húsüzem építésénél Árpád-kori a török pusztította el. Az 1570. évi török adó-
kemencét bolygattak meg.* összeírás^* szerint Tág lakatlan puszta Sárisáp
A települést a középkori Dág faluval azono­ közelében.
síthatjuk: a mai Dág község helyén ugyanis
középkori nyomokat nem találtunk, a Dági 1 EBM 70.50.1.2 EBM 70.50.2~ 14. ' E B M 70.50.17.
" EBM 70.50.16., 18, 19.» EBM 70.50.15.«Rég. kut.
puszta fenti részét pedig egy múlt századi kéz­ 1971, 67; EBM Adattár 285. 22. sz. füzet 4 6 . ' EKL
iratos térkép' még ,,pri kostelika", ,,nad Koste­ ml. T. 15. s Történeti Lapok 1876, 700; Szentpétery
likom", ,,templomnál" és ,,templom feletti" 1930, 394—395. " Némethy 1894, 66; Horváth
földek néven nevezi. 1966, 304. i»Némethy 1894, 66; Zolnay 1960,
160. iiMon. Eccl. Strig. I. 483. "Szentpétery
Dág (Dag; Daag; Tág) falut 1262-ben emhtik 1930, 394—395. " gzgntpétery 1961, 2636. reg.
először,^ amikor Mária királyné Hermanus esz­ "Történeti Lapok 1876, 700; Mon. Vat. I. 373.
tergomi polgárnak adja. (Az 1181-ben, Tokod "Mon.Eocl. Strig. I I I . 2 6 4 - 2 6 5 . isRupp 1870,1.25.
" OL D l . 6122, 18563. — Utóbbi adatokra Györffy
határában előforduló Dág, mellyel azonosítani György hívta fel figyelmünket. '* Fekete 1943, 50.
szokták,^ a mai Tát község nevének téves olva­
sata !) Mária királynénak a Csolnok melletti
Dág nevű királyi, ill. királynéi földet adományo­ 4/5. DÁGI-PUSZTA II.: O Ö, Ró, Á ' - Kö?
zó oklevelét Hermán fia Péter kérésére 1270- A Binder-tanyától ÉNy-ra fekvő dombok
ben és 1272-ben V. István megerősíti; 1275-ben között néhány őskori cserepet,^ egy sárga, külső
IV. László átírja. Hermán comes 1262-ben az oldalán barnáspiros festésű római edény töredé­
Ágoston-rendieknek Esztergomban kolostort ket^ és X I I —XIII. sz.-i cserepeket^ gyűjtöt­
alapít (8/8. sz. Ih.), melynek - kutatóink sze­ tünk. A lelőhely D-i végénél lefolyástalan vize­
rint - dági birtokát is adományozza.i" Mivel nyős rét található, melynek ÉNy-i oldalát a két
azonban a fent említett 1262-1270, 1272 domb között húzódó, erősen lepusztult földgát
1275. évi, Dággal foglalkozó oklevelek ezen ado­ — talán középkori halastógát - zárja le.
mányozásról nem tesznek említést, s Dág neve A középkori település Dág falu (4/4. sz. Ih.)
később sem fordul elő az Ágoston-rendiekkel része lehetett. (Horváth, 1965.)
kapcsolatban, valószínű, hogy az adományozás­
ról szóló adatol téves.^^ 1 EBM 70.281.1 - 2 . 2 EBM 70.281.3. ' EBM 70.281.
4—8.
Az 1275. évi oklevéP^ leírja Dág határait:
ekkor Sáp (Sárisáp: 19/15. sz. Ih.), Csolnok
(3/5. sz. Ih.), Csév (4/1. sz. Ih.), Űny (23/1. sz. 4/6. MÉSZÁROS-RÉT-FELETT (NAD MA-
Ih.), Kirva (12/9. sz. Ih.), Epöl (7/1. sz. Ih.) és SAROVSKYCH LUKACH): O Á
Kövi (19/9. sz. Ih.) határolják. A határjárás A domboldalon kevés, apróra törött X I I —
említi az Esztergomból Dágra, a Dágról Fehér­ X I I I . sz.-i peremtöredéket és hornyolt oldal-
várra, Budára és Kirvára vezető főbb utakat, töredékeket találtunk.1 (Torma, 1969.)
s azt is megtudjuk belőle, hogy más esztergomi
polgároknak, ill. dági nemeseknek is voltak itt l E B M 70.51.1-2.
He 4 : 4 :
ekkor birtokai.
Ugyanitt említik a középkori Dág 1262-ben ( • ) Ö Az MNM 1883-ban Ebenhöch Ferenc­
már szereplő, Szent Mihályról nevezett templo­ től Dág határából származó csiszolt kőeszközö­
mát is, melynek 1332 —1337-ben a pápai tized­ ket is vásárolt.^
jegyzék szerint 1* Miklós volt a plébánosa. 1 MNM 135/883.20-25; Sinka 1927, 40.

58
5. D O R O G (1156 h a )

ov
2 O A-Kk é.Kk +Rd Q_Á 1^
3 O R,Bv,Ro
4 O? Bv-
5 O B,Á

12 + LT? Ro?
13 IRóoR.B
14 = = Rd

A Pilist és a Getét elválasztó völgy É-i végé­
bányászok.^ A lerobbantott földrétegből nagy­
nél 150 m tengerszint feletti magasságban meg­számú koravaskori cserepet, tál-, fazék- és ur­
települt falu határának Ny-i sarkán a mészköves
natöredéket (21. t. 2—3.) gyűjtöttünk.^ (Hor­
Kis- és Nagy-Kőszikla (340 m) a Gete tömbjé­ váth—Torma, 1968.) Valószínűen erről a lelő­
hez tartozik. A határ nagyobb része homokos, helyről származnak a Szepessy Géza által gyűj­
helyenként köves területből áll. A szénbányá- tött hasonló cserej)ek is.^ Az EBM-ben egy is­
szás eredményeként keletkezett meddőhányók, meretlen lelőkörülményű koravaskori vaskardot
homokbányák, továbbá a kőbányák erősen meg­ is őriznek a Hungáriahegyről.* (21. t. 1.)
változtatták a környék képét. A szántóföldeken, A DTM gyűjteményében sok olyan leletet
szőlőkön kívül a hegyeken erdők és legelők is őriznek, amelyek a leltárkönyvi bejegyzés sze­
találhatók. A falun keresztül folyik a Kenyér­rint a Hungáriahegyen kerültek elő. A csiszolt
mezői-patak. kőeszközök, bronzkori mészbetétes díszítésű cse­
repek, későbronzkori, koravaskori és római kori
5/1. HUNGÁRIAHEGY edénytöredékek részben a Brenner-gyűjtemény­
(NAGY-KŐSZIKLA): O V ből, részben Szepessy Géza gyűjtéséből szár­
maznak.^ Terepbejárásunkkor a lelőhelyen csak
A 340 m magas hegy tetejének nagyobb ré­ koravaskori cserepeket találtunk. A magas
szét a kőbányászással elhordták. A mészkő mészkőhegy alkalmatlan bronzkori és római
feletti vékony talajrétegben tűzhelymarad­ kori településre, ezért véleményünk szerint a
ványt figyeltünk meg. A tűzhely közelében két DTM-ben őrzött tárgyak lelőhelyeként a Hun­
koravaskori edényt (21. t. 7 — 8.) találtak a gáriahegy nem jöhet számításba. Kétkedésün-

69
ket alátámasztja az a körülmény, hogy a DTM került egy római cserép,^' ill. X I XV. sz.-i
leltárkönyvében hungáriahegyi lelőhelyűként edénytöredékek. i'
nyilvánított magyarádi bögrét* a leletet beszol­ 1968. évi terepbejárásunk 1^ során X I - X I I I .
gáltató Roszivál Miklós valójában a kisváradi sz.-i cserepeket^' gyűjtöttünk a völgy hosszá-
Várhegyen (Nitriansky Hrádok-Zámecek) gyűj­ ban.2o (Horváth Torma, 1968.)
tötte.' ' A lelőhely és templomrom a középkori Dorog
Szepessy Géza szerint a 20-as, 30-as években (Dorogh; Durug; Durugd; Borok; Drug; Durugh;
lebányásztak egy kőfülkót, amelyet az őskőkor Dórok) falu helyével és templomával azonosít­
embere átmeneti szállásul használt.^ Ezt az állí­ hat ó.^i
tást azonban kétségbe kell vonnunk, a közeli Dorog az oklevelekben 1181-ben tűnik fel
Strázsahegyi-barlanggal foglalkozó Véghelyi La­ először mint az esztergomi káptalan birtoka.^^
jos 1925-ben csak arról ír, hogy ,,. . . a dorogi 1249-ben is a káptalan birtokaként szerepel,^^
Nagy-Kősziklán szerszámkészítésre igen alkal­ ekkor Bille (8/33. sz. Ih.) és Nyír (8/41. sz. Ih.)
mas tűzkő fordul elő, melyet a bajóti Jankovich- a szomszédai. Az oklevél megemlíti az Eszter­
barlang solutréen embere is szerszámanyagul gomból Dorog mellett Budára vezető nagy
használt"." utat, Felkud, Olkud és Zeek nevű szomszédos
földeket és a Kved-(Küed-) patakot, amely a
1 EBM 70.211.1 — 2.2 BBM 70.211.3 — 17; Rég. kut. Kenyérmezői-patakkal azonosítható. 1270-ben
1968, 8. 3 DTM 63.5.1 — 10; EBM 70.211.19-25. mint Csolnok (3/5. sz. Ih.) keleti szomszédja
^BBM 55.936.1. — Megemlíti Horváth 1969, 115.
5 Az őskori leletek: DTM 55.1.1-3.1, 15.1, 19.1, fordul elő.^* Egy 1272. évi határjáró oklevél a
20.1, 41.1, 43.1, 44.1, 80.1, 85.1, 91.1, 129.1, káptalan Dorog nevű. Biliével (8/33. sz. Ih.) és
146.1 — 154.1, 163.1, 171.1-173.1, 175.1, 180.1, Szentkirállyal (8/20. sz. Ih.) határos falujából
181.1, 205.1, 209.1; 56.61.1, 206.1, 347.1; 57.186.1; Tát irányában haladó nagy utat említi.^^ Dorog
58.210.3; 61.79.1, a római kori leletek: DTM
55.92.1-93.1, 105.1, 155.1 — 156.1, 183.1; 56.45.1, egy része királynéi birtok volt az Árpád-korban.
47.1, 51.1 — 52.1; 60.3.3; 61.29.1-59; 6 3 . 6 . 1 - 5 . — Erről tanúskodik Erzsébet királyné 1278. évi
A terra sigillatát említi Gabler 1964, 107. « DTM oklevele,^^ amelyből megtudjuk, hogy a királyné
57.657.1. 'Roszivál Miklós szóbeli közlése. « Sze­ szakácsainak dorogi, a káptalan birtokával ha­
pessy 1958, 1; Szepessy 1960, 1; Szepessy 1961,
7. — Adatát átveszi: Holényi 1959, 161; Budayné táros földjét, a margitszigeti apácáknak adomá­
é. n. 11. 9 Véghelyi 1925, 104. nyozza. Birtokos volt itt a Hunt-Pázmán nem­
zetség is: 1287-ben a nemzetségbeli Lampert és
5/2. ÓDOROGI-VÖLGY, MÉSZMŰ: OÁ- fia Kázmér — egyebek közt — elcseréli dorogi
birtokát az esztergomi káptalan Árva megyei
Kk i Kk + Ró [L A
Raich-i birtokáért.^ 1296 —1297-ben a margit­
Az ódorogi-völgyből — a Mészmű tájáról ~ szigeti apácák és az esztergomi káptalan között
az 1920-as években kerültek elő az első leletek. per támad az apácák dorogi birtoka miatt ,^
Ekkor Balogh Albin végzett kisebb ásatást, melyet az 1297. július 9-i, a kérdéses birtok
melynek során egy középkori templom marad­ határának leírását tartalmazó oklevél zár le.^"
ványait és a templom körüli temető néhány Az oklevél megemlíti a Komáromba, Eszter­
sírját tárta fel.^ A sírokban talált leletekből egy gomba, Budára, Csolnokra (3/5. sz. Ih.) és Val-
4 db üvegpasztagyöngyből való nyaklánc,^ módra (11/8. sz. Ih.) vezető utakat és egy Csol­
7 db gyűrűbe való ékkő^ és vésett díszű bronz­ nokra vezető ösvényt.
gomb* az EBM, egy X I I I . sz.-i oszloplábazat,^ Az esztergomi káptalan egyik 1304-ben kelt
középkori sima padlótégla, tetőcserép és kő- oklevele arról tudósít, hogy a káptalan Dorog
faragványok* utóbb a DTM gyűjteményébe ke­ birtokra vonatkozó adománylevele Vencel cseh
rültek. A templom romjait a Mészmű meddő­ király 1304. évi esztergomi betörése alkalmával
hányója temette el.' elpusztult.^" Ugyanakkor a Csákok kerítik ha­
A templom körüli temetőt 1961-ben ismét talmukba Dorogot. Az erőszakos foglalás ellen
megbolygatták, amikor a kihányt meddő egy 1307-ben tiltakozik a káptalan, birtokát azon­
részét baggerrel kitermelték. Ekkor több sírt ban csak Csák Máté hatalmának megtörése után
- főleg gyermeksírt — bolygattak meg, melye­ kapja vissza.31 1326-ban32 Nyr (8/41. sz. Ih.),
ket Szepessy Géza újkoriaknak tartott,^ véle­ 1351-ben és 1352-ben33 Nyr és Kesztölc (9/1. sz.
ményünk szerint azonban a középkori temető­ Ih.) szomszédjaként fordul elő. 1439-ben Albert
höz tartoztak. király megerősíti az esztergomi káptalant dorogi
A templomhely melletti völgyből az 1950 - birtokában.3*
1960-as években jelentős számú középkori lelet A Buda Komáromi úton, Dorogon az esz­
került a DTM gyűjteményébe: XV—XVII. sz.-i tergomi káptalannak vámszedési joga is volt.^^
patkó töredéke,® X I - X I I I . sz.-i fenékbélyeges 1516-ban I I . Lajos király a rövid időre lefoglak,
edénytöredékek,^" Árpád-kori cserepek,^^ XIV. dorogi vámot visszaadja a káptalannak.^*
sz.-i perembélyeges bécsi fazekak töredékei,^^ A török megszállás kezdetén még lakott hely,
XV XVI. sz.-i csizmapatkó," XVI XVII. sz.-i az esztergomi szandzsák fejadó defteré szerint
kardkosár,^* törökkori pipa- és edénytöredé­ még 10 ház után adózik.^' 1570-ben azonban már
kek.^^ Szepessy Géza gyűjtéséből az EBM-be lakatlan pusztaként említik.** A falut 1694 —

60
1695-ben német telepesekkel telepítik be, azon­ 5/4. DÓZSA GYÖRGY ISKOLA: O? Bv
ban nem a régi helyén, hanem a Kálváriahegy
ÉK-i lejtőjén.39 Szepessy Géza 1957-ben a Dózsa György is­
kolánál a későbronzkori urnasíros kultúrába
A középkori falu templomát, ill. Miklós nevű
tartozó kannelurás táltöredéket, síkozott pere­
plébánosát az 1332-1337. évi pápai tizedjegy­
met gyűjtött.1
zék említi.*"
Azt a Szepessy Géza által közölt, állítólag 1 DTM 57.641.1-4.
1802. évből származó térképet,*^ mely a közép­
kori dorogi templomot és a környék szinte vala­ 5/5. TEMETŐI DŰLŐ: O B, Á
mennyi közép- és ókori épületmaradványát áb­
rázolja — legújabb kori hamisítványnak tartjuk. Az alacsony homokdombon szétszórtan he­
verő cserepek közül a tekercselt pálcikás mész­
1 Szepessy 1965, 91. ^ EBM 59.87.1. ^ EBM 59.88. betétágyas bögre töredéke és a több rücskös
1 — 89.1. «EBM 59.90.1. <> DTM 56.8.1. " DTM
56.9.1 — 11.1; 56.201.1. 'Szepessy 1965, 91. ^ MNM felületű edényből származó oldal- és peremtöre­
Adattár X I I . 291/1961. Szepessy Géza jelentése. dék a korabronzkori hatvani kultúrára utal.^
"DTM 55.159.1. i» DTM 56.237.1 — 238.1. " DTM A lelőhelyen párhuzamos vonalköteggel, spiráli­
55.92.1; 56.236.1; 58.116.1 — 2. i^ DTM 56.202.1 — 3; san körbefutó vonallal díszített Árpád-kori
234.1, 235.1; 57.207.1. " D T M 57. 36. 1. " D T M
57.33.1. IS DTM 56.20.1; 56.18.1 — 19.1. K ' E B M oldaltöredéket és peremtöredékeket is gyűj-
70.214.6. i'EBM70.214.1 —5.18 EBM Adattár 285. tóttünkP- (Horváth—Torma, 1969.,Torma, 1971.)
16. sz. füzet 20. " E B M 70.275.1—6. ^o A 11. sz. Az Árpád-kori lelőhely a középkori Dorog falu
jegyzetnél említett 55.92.1. leltári számú X I I I . (5/2. sz. Ih.) tartozéka lehetett.
sz.-i fedő másik fele 57.62.1. Itsz. alatt Dorog-
Hosszúrétek lelőhellyel szerepel, így származásuk l E B M 71.40.1-5. 2EBM 71.40.6-9.
bizonytalan. Az 58.292.1 — 4., 293.3. Itsz.-ú külön­
böző korból származó orsógombokat és orsókariká­
kat — a ,,Mészmű" bejegyzés ellenére sem tartjuk 5/6. HOMOKI SZŐLŐK: O U, B, Bv, Ró
innét származó leleteknek. "'Horváth 1966, 295.
" Á U O VI. 147. 23Mon. Ecol. Strig. I. 379-380. Az alacsony homokdomb oldalán és tetején
2« Gárdonyi 1936, 113. ^sMon. Eocl. Strig. I. 600; szétszórtan heverő cserepek között egy növényi
Glaser 1929, 284. ^e Gárdonyi 1936, 169; Mon. Eccl.
Strig. II. 790. " K n a u z 1871, 117; Bártfai 1938, anyaggal soványított új kőkori vonaldíszes cse­
436. 28 Boltizsár 1863, 456; Mon. Eccl. Strig. II. repet,^ egy középsőbronzkori mészbetétes oldal-
403. 2í)Mon. Eccl. Strig. II. 405; Gárdonyi 1936, töredéket,^ későbronzkori kannelurás urna­
307-308. " Mon. Eccl. Strig. I I . 544—545. " Rei- töredéket, rücskös és befósült díszítésű oldal-
s/.ig é. n. 19. 32 Mon. Ecol. Strig. I I I . 73, 82 — 84.
23 Bártfai 1938, 59; Knauz 1871, 119. ^^Knauz töredéket,^ továbbá egy római kori fedőgombot*
1871, 41. 35Erro utal: Mon. Eccl. Strig. I I . 228 — találtunk. (Horváth—Torma, 1969.)
231.3« Knauz 1871, 45. =" Osváth 1938, 234.'« Feke­
te 1943, 64. ax Villányi 1891, 49. " Némethy 1894, 1 EBM 70.375.1.2 EBM 70.375.2. ^ EBM 70.375.3 —
72. " Szepessy 1965, 91 — 92. 5. *EBM 70.375.6.

5/3. KÁLVÁRIAHEGY: O R, Bv, Ró 5/7. HOSSZÚRÉTEK I.: * (L g = Ró
A DTM 1956-ban szerzett meg néhány tár­ A patak partján húzódó alacsony dombokon
gyat, amelyek állítólag 1928-ban, házépítés felszíni gyűjtések során igen sok római kerámia­
közben kerültek elő. A rézkori badeni (péceli) töredéket találtak. A DTM-be került terra sigil-
kultúrába sorolható fazéktöredéken^ kívül 2 láták (köztük Secvndini bélyeges), üvegtöredé­
kósőbronzkori átfúrt agyagcsüngő^ és egy szövő- kek, szürke, fényezett tálkatöredék, festett
széknehezék^ tartozik a leletek közé. mécsestöredék, vaskos hombártöredékek, kagy­
1956-ban ós 1961-ben Szepessy Géza a Mária­ lóval soványított anyagú, korongolatlan fedő- és
barlang (oltár) fölött az urnasíros kultúrába fazéktöredékek^ II. sz.-i megtelepedésre enged­
tartozó urnatöredéket, síkozott peremű és be­ nek következtetni. (25. t. 9., 27. t. 2, 11., 32. t.
húzott jieremű töredéket gyűjtött.* 15., 34. t. 6., 35. t. 4.)
1956-ban ugyanitt korarómai dörzstáltöre- 1957-ben Jámbor N. itteni földjén egy kő-
dékeket és vaskos, vízszintes peremű hombár­ mozsarat szántott ki, melyet a DTM-nek aján­
töredékeket is gyűjtött.^ Római kori településre dékozott.^
utal még az a 2 db víz vezetékcső is, amelyet Nagyszámú római pénz került innen a DTM
ugyanebben az évben talált Gyimesi Antal.^ gyűjteményébe,^ közülük legkésőbbi egy Theo-
A DTM leltárkönyvében Szepessy Géza 1956. dosius-érem.*
évi gyűjtésének eredményeként szerepel egy 1958-ban^ és 1960-ban'' Soproni Sándor ása­
további víz vezetékcső,' ez azonban a rajta levő tást végzett a területen. Ennek során feltárt egy
katalóguscédula maradványa alapján valójában lakószárnyból és a hozzá tartozó fürdőből álló
a Brenner-gyűjteményből származik, tényleges épületet (,,A" ép.), valamint egy másik épület
lelőhelyét nem tudtuk megállapítani. részletét (,,B" ép.). (8. kép.) A fürdőnél feltárta a
hypocaustum maradványait, több helyiségben
iDTM 56.276.1. 2 DTM 56.277.1. —278.1. » DTM
56.275.1. «DTM 56.348.1, 61.63.1 — 5. ^ DTM 56. terrazzo padlórészietet talált. Az épület DK-i
349.1-5. "DTM 56.205.1.'DTM 56.350.1. oldalán egy kövezett járda részletét figyelte

61
• • • • ' ;

222Z2ZZZ7ZZZ7:

.iB" ep.

isas-a terrazzó

8. kép. Dorog. Hosszúrétek, 5/7. sz. lelőhely, római kori villa alaprajza (Soproni Sándor feltárása)

meg. Megállapítja, hogy az épület 2 periódusú dolgozója telefonon jelentette, hogy a kaparógép
s mindkettő a IV. sz.-ból származik. Lelet­ »régi cserepeket*, valamint egy-két bronzdolgot
anyaga IV. sz.-i kerámia, néhány bronz- és hozott le. Egy órával később a helyszínen meg­
vastárgy, Constans kisbronza. Megjegyzi, hogy a állapítottam, hogy egyetlen putri csekély marad­
IV. sz.-i nívó alatt I I . sz.-i kerámiatöredékek is ványai találhatók, ezenkívül a helyszínen talál­
voltak. A , , B " épületből csak IV. sz.-i kerámia ható kerámia- és fémleleteket is begyűjtöttem.
került elő.' A két épület között egy kb. 3 m Ezekből nyilvánvalóan megállapítható, hogy a
széles út maradványát figyelték meg. A fel­ putri a bronzkorszak végén állt, és gazdája fém­
tárás után az ,,A" épület nagyobb részét kon­ művességgel foglalkozhatott. Előkerült 3 db tű,
zerválták. kis vésőcske, más ismeretlen kis bronzdarabok.
Hosszúrétek megjelöléssel szerepel a DTM Különösen érdekes az a két öntőtégely-töredék,
anyagában egy IV. sz.-i szarkofágláda,^ melyet mely ha nem hiteles helyen került volna elő, úgy
1908-ban találtak, s másodlagos helyéről (Do­ nyugodtan késővaskorinak vélhetnénk. 3 db
rog, Felszabadulás u. 16.) 1962-ben szállították tűzkutya-töredék, számos kerámiatöredók ke­
a DTM gyűjteményébe. rült e helyről gyűjteményünkbe."^
A DTM leltárkönyvi bejegyzése szerint Sze- A leletmentés eredményeként beleltározott
pessy Géza a lelőhelyen középsőbronzkori mész­ tárgyak között a dunántúli mészbetétes kul­
betétes és magyarádi cserepeket, későbronz­ túrába, a magyarádi kultúrába tartozó edény­
kori urnasíros és koravaskori edénytöredé­ töredékek, későbronzkori és koravaskori (?)
keket is gyűjtött.' Véleményünk szerint ezek a hordó alakú edények töredékei, valószínűen
leletek nem erről a lelőhelyről származnak. későbronzkori bronzok és koravaskori orsó­
gombok vannak.^ Az öntőtégelyként említett
iDTM 55.83.-84.1; 56.23-24.1; 6 6 . 4 8 - 5 0 . 1 ; tárgyak valójában nagyméretű bécsi fazekak
56.63-73.1; 56.94.1, 97.1, 152.1, 153 — 154.1,
156 — 160.1, 162—167.1, 203 — 204.1, 300.1, 306.1, ( X I I I - X I V . sz. !) fenék- és oldaltöredékei.»
337.1,339.1,341 —342.1; 57.44.1, 45.1, 57.1, 5 8 . 1 - Véleményünk szerint a ,,leletegyüttes" a fém­
61.2; 58.152.1, 171.1, 175.1; 63.58.16. ^ MNM Adat­ művesség helyi meglétének bizonyítására tuda­
tára 172. D. I I I . Szepessy Géza jel; DTM 62.3.1. tosan összegyűjtött tárgyakból áll. Több mint
^ D T M N u m . Itk.: 63.29.1, 57.1, 58.1, 65.1, 168.1,
178.1, 201.1, 243.1, 245.1, 354.1, 355.1, 385.1, valószínű, hogy a különböző korú tárgyak nem
397.1,429.1,482.1,547.1,549.1,555.1. *Rég. kut. is Dorog határában láttak napvilágot.
1958, 31. = MNM Adattára X I . 249/1961. Soproni A fentieket figyelembe véve kétkedéssel kell
Sándor jel; Rég. kut. 1958, 31;Thomas 1964, 237 —
239. 123. kép, CXLI. tábla 1 — 2; Póczy 1971, 20. fogadnunk, hogy a DTM leltárkönyvében sze­
kép c. « MNM Adattára IV. 1961/103. Soproni Sán­ replő többi sátorkői lelet valóban a homok­
dor jelentése; Rég. kut. 1960, 32; Tabula 1968, 55; bányából származik. Kételkedésünket csak fo­
Budayné é. n. 17. ' EBM 74.22.1 — 30.1. Néhány kozza az a körülmény, hogy terepbejárásunkkor
tárgy a DTM-be került: DTM 61.81.1—4; 61.84.1 —
4. «DTM 62.2.1. »DTM 55.25.1; 56.95.1-96.1, a bánya falában nem találtunk régészeti jelen­
223.1 — 233.1; 57.63.1; 58.136.1; 59.44.1 — 2; 61.47. ségeket vagy leleteket. (Horváth—Torma, 1969.)
1 — 10. Szepessy Géza jelentése szerint a homok­
bányában 1960. február 4-én 7,4 m mólyen (!)
5/8. SÁTORKÖI HOMOKBÁISTYA: + ? R, került elő egy rézkori függesztő edény* (5. t. 6.)
B, Bv, Ró és egy édesvízi mészkőből készült római kori
malomkő,^ ezzel szemben mindkét tárgyat már
Az 1961. aug. 29-én végzett leletmentéséről 1958-ban beleltározták!
Szepessy Géza az alábbiakat jelentette az Szepessy Géza 1960-ban őrlőkövet,' 1961-ben
MNM Adattárának: , , . . . a Homok-vasút egyik textillenyomatos és függőleges befésülésű hat-

62
vani cserepeket,' továbbá az urnasíros kultúrába útszerű mélyedés van, ahonnan szántás közben
tartozó turbántekercses táltöredéket és víz­ rengeteg követ szedtek fel.^ Ezen a részen talál­
szintes kannelurával díszített urnatöredéket® tak 2 db római mérföldkövet, melyek 1888-ban
gyűjtött. az MNM-be kerültek. Az egyik követ^ Baumann
Lipót ásta ki itteni földjén, a 39-es kilométerkő
1 MNM Adattára XVI. 420/1961.2 D T M 61.3.1-12, közelében. A másik kő* Benedek József aján­
14,-26. 3DTM 61.3.13. * MNM Adattára V. 202/
1960; DTM 58.31.1 ^ MNM Adattára uo.; DTM déka. A mérföldköveket Philippus Arabs császár
58.20.1. «DTM 60.7.1. ' D T M 61.28.1-6; 7 0 . 1 - 4 . uralkodása alatt állították az Aquincum —brige-
8 DTM 61.54.1 — 5. tiói út mentén — amint az egyiken jelezve
van - Brigetiótól X X V I mérföldre.
5/9. ARANYHEGYI SZŐLŐK (HOMOKI Terepbejárásunkkor már nem sikerült meg­
SZŐLŐK): + ? R, Á O? B? V? ' : ? B, LT találnunk a római kori út maradványait. A fel­
színen mi is sok követ figyeltünk meg, ezek
Az alacsony homokdombon Szepessy Géza azonban természetes eredetűek. (Torma, 1971.)
1957 — 1961 között több ízben gyűjtött régé­
szeti leleteket. Ezek közül a legrégebbi a rézkor 1 Vásárhelyi 1892, 7 3 - 7 4 . ^ MNM R R 102/1888.2.
középső szakaszára (ludanicei csoport) keltez­ CIL I I I . 11337; Nómethy é. n. 189; Gerecze 1906,
281; Tabula 1968, 55. ' MNM R R 101/888.1; GIL
hető kettős csonkakúpos testű bögre.1 (5. t. 7.) III. 11336; Némethy é. n. 189; Gerecze 1906, 281;
A leletek többsége a hatvani kultúrába tartozik. Tabula 1968, 55. — Mindkettőt említi Budayné
A Salzinger Emil szőlőjében előkerült urna, fa­ é. n. 15—17, téves adatokkal.
zék (11. t. 10 — 11.) és tál sírra utalnak.^ A fel­
színi gyűjtésekből származó cserepek között
5/12. DÓZSA GYÖRGY U. 8.: + LT? Ró?
textildíszes urna és belső oldalán hegyes bü­
työkkel ellátott urna töredékei vannak.^ Két 1957-ben Dimák Imre egy fordított csonka­
tölcséres nyakú, tekercselt pálcikás, mészbeté­ kúp alakú dák füles csészét ajándékozott a
tes díszítésű bögre töredéke a kisapostagi kul- DTM-nek.i (9. kép.)
tiirába sorolható.*
A fenti leletek hitelességét, illetve a lelő­ 1 DTM 57.285.1.
helyről való származását kérdésessé teszi az a
tény, hogy a DTM leltárkönyvében néhány 5/13. HOSSZÚRÉTEK II.: [L Ró O R, B
bronzkori és egy jellegtelen kora vaskori (?)
cserép között^ Szepessy Géza 1959. évi gyűjtése­ Csonka Lajos Dorog, Petőfi-telepi lakos be­
ként szerepel egy mószbetétes díszítésű edény­ jelentése alapján a szántóföld szélére kivonta­
töredék is, mely az EBM régi leltári számát is tott nagyméretű római kori épülettagozatokat
magán viseli!" Ezt a töredéket 1942-ben az EBM találtunk. Az egyik egy 165 X 70 X 29 cm méretű,
ben ismeretlen lelőhelyűként tartották számon. két (derékszögben összefutó) oldalán profilált,
Állítólag lelőhelyünkön került elő 1943-ban mészkőből faragott párkányzat, a másik egy
egy jellegtelen bronztű töredéke.' kisebb méretű, durván megmunkált kő. A lele-
Az Aranyhegyi szőlők területén fekvő kis
homokbányában 1961-ben egy kelta urna töre­
dékei,® két vaskarika® és középkori vasszögek^"
láttak napvilágot. A leleteket először a DTM-
ben őrizték, onnan kerültek az EBM-be.
iDTM 61.24.1. 2 DTM 6 2 . 1 . 1 - 3 ; MNM Adattára
32. II. 1962, Szepessy Géza jelentése. '. DTM
61.35.1 — 7. További cserepek: DTM 67.642.1;
61.60.1-2, 4 - 9 , hálónehezék: 58.1.1 —2.1. * DTM
61.60.3. « DTM 59.46.1-4. " DTM 69.46.2. = EBM
ö 809! ' D T M 57.199.1. »EBM 70.209.1-3,
"EBM 70.209.4. 1° EBM 70.209.5.

5/10. CSOLNOKI ŰT: • Kk
1957-ben a Dorogról Csohiok felé vezető út
árkolása alkalmával egy XV. sz.-i vassarkan­
tyút találtak.^
' D T M 57.34.1.

5/11. R É G I DŰLŐ: = [L Ró
Vásárhelyi Géza szerint a Dorogtól Tát felé
9. kép. Dorog. Dózsa György u., 5/12. sz. lelőhely
vezető országút irányában, attól kb. 15—20 m- és Tokod. Erzsébetakna, 22/16. sz. lelőhely, dák csészék
re, a szántóföldek között párhuzamosan haladó (Kákonyi Júlia rajza)

6S
tekét állítólag az 1960-as években a közelben kultúrába tartozó urnát és turbántekercses
traktor szántotta ki. tálat' vásárolt. Az EBM ugyanebben az évben
Terepbejárásunkkor csak néhány jellegtelen Dorogon kiásott ,,római" ed lyeket szerzett
őskori cserepet, továbbá egy rézkori (péceli meg.8 A leletegyüttes egy ,,hasán haránt lefelé
kultúra) táltöredéket^ és egy textillenyomatos futó barázdák"-kal díszített urnából, ,,hajócska
hatvani urnafület^ találtunk. (Horváth—H. Kele­ alakú" edényből, fazékból és magas fülű csé­
men—Torma, 1971., Raczky, 1972.) széből állt. Az urnában hamu között egy bronz-
i R é g . kut. 1971, 29; EBM 72.19.1. = EBM 72.19.2.
fibula és két bronzsodrony is volt.* Némethy
Lajos ismertetése nyomán említenek a szak­
5/14. ÁROKFÖLDEK: = Ró irodalomban Dorogról római kori temetőt.i"
Némethy Lajos viszont később ugyanezeket a
Benedek József dorogi jegyző a múlt század leleteket keltának mondja.^i Véleményünk sze­
végén Dorogtól 1 km-re D-re, a csévi patak rint a fenti kormeghatározások tévesek, a lele­
(Kenyérmezői-patak) árkának partjában római tek az EBM-ben őrzött és a Patek Erzsébet által
kori ú t részletét figyelte meg.^ Balogh Albin közzétett dorogi lelőhelyű későbronzkori urnák,
szerint 1902-ben útépítés közben a falu D-i tálak és csészék között kereshetők, bár ezek egy
részén került elő az út egyik szakasza.^ része a Brenner-gyűjteményből került a mú­
A Brigetióból Aquincumba vezető útnak a zeumba. ^^
fenti két pont közötti 1000 — 1100 m hosszú, A múlt században a dorogi szénbánya kör­
erősen szétszántott szakasza ma is látható. nyékén lapos bronz vésőket találtak. ^^ A késő­
A kavicsos, homokos szántóföldön ÉNy—DK-i bronzkori leletek sorát egy tokos bronzbalta
irányú, erősebben kavicsos csík és az alapozás­ zárja.i* Szántó István lábatlani gyűjteményében
ból kiszántott mészkődarabok jelzik az utat. láttunk egy koravaskori kannelurás díszítésű
(Torma, 1972.) füles edényt, amelyet Dorogon a Salakhány ónál
Az 1326-ban és 1333-ban Nyírmái (8/41. sz. találtak.
Ih.) határjárásakor említett via antiqua nagy Az MNM 1930-ban Marsics Somától Dorog­
valószínűséggel a római útnak az 5/11. és az ról (?) származó kelta dudoros karperecet és
5/14. sz. Ih. közötti szakaszára vonatkozik.^ bronzgombokat vásárolt.i^ A DTM egy állí­
'Vásárhelyi 1892, 72. ^ Balogh 1934, 44. ^ Mon. tólag Dorogon 1932-ben előkerült urnát^^ gyűj­
Eccl. Strig. I I I . 83., 229. tött be.
A század elején a kőszénbánya felügyelő
kertfalának kerékvetője volt egy római mér­
( • ) Ö, Ró ( + ) R, B, Bv, V, LT, Ró, Kk (j^ ?M földkő." Holléte ismeretlen.
(U) Bv ((L) Ró Dorog megjelöléssel került az EBM-be Pátz
Gyula intéző ajándékaként több római terra
Az MNM 1884-ben és 1885-ben Ebenhöch sigillata-töredék — köztük Tertulus western-
Ferenctől Dorog határából származó csiszolt dorfi mester bélyegével ellátott darab — 3 db
kőeszközöket is vásárolt.^ festett mécses, sigillátát utánzó sárga táltöre­
Banner János közöl az EBM régi anyagából dék, szürke tálak^^ (35. t. 7 - 8 . ) és egy X V I -
egy rézkori, péceli korsót és bögrét. Az edények­ XVII. sz.-i mázatlan, tálka alakú kályhaszem­
re felragasztott cédulán lelőhelyként ,,Dura" töredék."
szerepelt, Banner János feltételezi, hogy ez a 71 db római érem^" — legkorábbi egy Cali­
név elírás, és tulajdonképpen ,,dorogi pusztát" gula-nagybronz, legkésőbbi Gratianus kisbron-
jelent.2 Minthogy Esztergom és Dorog környé­ za — származik Dorogról, közelebbi helymeg­
kén egyik elnevezés sem fordul elő helységnév­ jelölés nélkül.
ként vagy dűlőnévként, valószínűnek tartjuk, Balogh Albin említi, hogy Dorogról honfog­
hogy az időközben elveszett cédula felirata lalás kori karperec, nyakperec és gyűrűk kerül­
,,Duna" volt, a két edény valahol Esztergom tek az esztergomi múzeumba.^^ A leletek az
környékén a Duna vizéből vagy partjából kerül­ EBM gyűjteményében nem azonosíthatók.
hetett elő. A Dorogról Kesztölc felé vezető út átvágásá­
Semmit sem tudunk az EBM-ben őrzött nál X V - X V I . sz.-i lópatkó22 került elő. A Do­
dorogi lelőhelyű bronzkori edények lelőkörül- rog és Leányvár közti szőlők területéről XIV—
ményeiről és múzeumba kerüléséről. Egy füles XV. sz.-i sarkantyúk,^^ késpengék, csizmapatkó
kancsó a korabronzkorba,^ egy tölcséres nyakú, és vastöredékek^* kerültek a DTM gyűjtemé­
nyomott gömbtestű, mészbetétes díszítésű bögre nyébe. Dorog területéről származik egy XVI.
a tokodi csoportba sorolható.* A középsőbronz­ sz.-i, benyomkodott pontsorral díszített, lapos,
kori mészbetétes kerámiát egy felfüggeszthető tál alakú kályhaszem.^'
edény (12. t. 11.), egy csésze (13. t. 16.), két t á l
(14. t. 6.) és egy nagyméretű urna töredéke
képviseli.^ 1 MNM 57/884. 56 — 59; 85/885. 13 — 17; Sinka 1927,
40; Szepessy 1958, 1. — Egy nyéllyukas balta és
Az MNM 1897-ben a dorogi szőlőkben elő­ egy trapéz alakú véső képe: Budayné é. n., 12. old.
került edényeket,^ a későbronzkori urnasíros 2 Banner 1956, 40. XIV. t. 1 - 2 ; EBM 70.689.1. -

64
A bögre elkallódott. ^ E B M 55.280.1. ^ E B M 8 - 2 0 , 2 2 - 2 3 , 2 5 - 2 6 . i» E B M 63.50.24. " D T M
55.279.1; Mozsolics 1942, 40; B a n d i 1965, 68. N u m . Itk. 63.25.1, 30.1, 38.1, 42.1, 59.1, 73.1,
5 E B M 55.279.2 — 3; 280.2, 466.1.« M N M 32/897.1 — 76.1, 84.1, 89.1, 95.1, 99.1, 103.1, 105.1, 106.1,
2. ' K ő s z e g i }im, 168. L X X X V . t. 11, L X X X V I I . 108.1, 113.1, 117.1, 121.1, 127.1, 129.1, 134.1, 137.1,
t. 5; P a t a k 1968, 125. C V I I . t. 10. (a tál). « E s z t e r ­ 138.1, 143.1, 153.1, 161.1, 175.1, 186.1, 204.1,
gom és Vidéke 1897, n o v . 28. » N é m e t h y 1900, 98, 2 1 5 - 2 1 7 . 1 , 225.1, 253.1, 282.1, 310.1, 296.1,
104. 1" O s v á t h 1938, 250; T a b u l a 1968, 55. Ji Né- 322.1, 324.1, 327.1, 331.1, 338.1, 345.1, 347.1,
m e t h y é. n . 178. i^ P a t e k 1968, 125. CIV. t. 15, 353.1, 363.1, 379.1, 390.1, 394.1, 409.1, 431.1. 435.1,
C V . t . 1 — 12; E B M 5 5 . 7 7 7 . 1 - 1 3 . " M N M 6 / 8 6 5 . 1 - 438.1, 439.1, 442.1, 446.1, 459.1, 460.1, 466.1,
3; R ó m e r 1866a, 170; H a m p e l 1871, 167. — T a l á n 472.1, 475.1, 483.1, 495.1, 501.1, 510 — 514.1,
ezek egyikével azonos: MNM R Ö 61.16.60. " E B M 530.1, 531.1, 541.1, 553.1, 557.1; Szepessy 1965 —
55.776.1. i » M N M R Ő 7/930.1 — 7. — A k a r p e r e c 1966, 73 — 74. " B a l o g h 1941, 27. 22 D T M 56.312.1.
k é p e : B u d a y n é é. n., 13. old. i« D T M 57.131.1. 23 D T M 56.29.1 —30.1.21 D T M 56.25.1-28.1.2^ E B M
" G e r e e z e 1906,281. i « E B M 63.50.1 — 3, 5 — 6. 63.50.24.

5 MaKyarorszáíí rt'gészeti tipográfiája 5. 66
6. DÖMÖS (2397 ha)

Kk(A)[LÁÍKk

9 Ö?Kk?
10 •?RóoBv,LT
11 ^ R Ó
12 OP
13 TŐ
J4 o?Ö,Kk
15 ABv

66
A 110 m magasan települt falu a Duna menti 6/5. PRÉPOSTSÁG: 6 O Á - K k (A) OL A
110 —170m magas löszös teraszon fekszik. Ha­ 5Kk
tárának legnagyobb részét a vulkanikus ere­
detű Visegrádi-hegység erdővel borított hegyei A temetőkápolnától DNy-ra 60 m-re 4 —
foglalják el (Vöröshegy 395 m, Préposthegy 4,5 m magas, 3 m hosszú kőből épített falcsonk
424 m, Árpádvár 483 m, Prédikálószék 640 m, áll. E romtól ÉNy-ra 30 m-re egy ÉK—DNy-i
Dobogókő 700 m). A hegyekben eredő források irányítású, kődonga boltozatú középkori pince
vizét a Köves-patak és a Malom-patak gyűjti és lejárata található, melyet 1866-ban Nedeczky
össze és szálhtja a Dunába. A patakok völgye Gáspár ásatott ki.^ A pince ÉK-i falában kis
helyenként szurdokszerűen vágódott be az ande- fülke látható, félig eltömődött bejáratánál ível­
zitba (Rám-szakadék). ten faragott kő (ajtókeret töredéke?) hever.
A rom környékén régebben kőből kirakott ,,fal­
6/1. KÖVES-PATAK TORKOLATA: X Ró vonulatok" voltak láthatók, melyeket többen a
O Bv, M ^ romokhoz tartozó alapfalaknak gondoltak.^
Néhány évvel ezelőtt ezeket elhordták.
A torkolat K-i oldalán, a Dunától kb. 50 m- A temető körül elterülő dombokon nagyszá­
re, mintegy 20 x 20 m^ területen habarcsos mú XI—XVI. sz.-i kerámiatöredéket — cserép­
kövek, téglatöredékek római őrtorony helyét üst pereme, bekarcolt spirálvonalakkal díszí­
jelzik.1 1959-ben Soproni Sándor teljesen fel­ tett edényfalak, bécsi fazékperem^ stb. ~- gyűj­
tárta a 1 1 x 1 1 m-es alapterületű, 1 m-es falvas­ töttünk. Ugyanerről a területről az MNM-be is
tagságú őrtornyot. A tornyot — melynek bejá­ kerültek XII—XV. sz.-i cserepek.* A romtól
rata a DNy-i oldalon volt — vizesárok övezte. DNy-ra 150 m-re emelkedő dombtetőn a habar­
Az előkerült leletek nagy része későrómai, köz­ csos téglatörmelék, tetőfedőcserepek egy kisebb
tük egy Valentinianus-érem^ is volt. középkori épület helyét jelzik. (Horváth, 1964.,
Ugyanekkor Kőszegi Frigyes a római szint 1970.)
alatt váli kultúrás telep nyomaira bukkant, Erről a területről, ill. a község különböző
amelyet szemétgödrök, edénytöredékek és állat­ pontjairól a múlt századtól kerülnek elő a pré­
csontok képviseltek. 2 m mélyen egy apró, kő- postságból származó kőfaragványok. 1863-ban^
penge-mellékletekkel ellátott zsugorított csont­ a dömösi plébániáról került az MNM-be egy
vázas sírt találtak, amely Kőszegi Frigyes sze­ nagyméretű, állatalakos oszlopfő, melyet utóbb
rint esetleg a péceli kultúrába sorolható.^ Az ása­ a Szépművészeti Múzeumnak adtak át.^ 1898-
tási dokumentáció fényképe viszont egy nyúj­ ban ismét két, X I I . sz.-i oszlopfőt szerez Dömös-
tott csontvázat ábrázol, a sír tehát feltétlenül ről az MNM,' 1899-ben pedig több kőfaragvány
későbbi korszakból származik. Az ásatás során az esztergomi Régészeti Társulat birtokába
IX—X. sz.-i cseréptöredékek is előkerültek.* jutott.8 (71. t. 2, 4—6.) Az 1960-as években a
Kossuth L. u. 4. sz. alatt,^ ill. 1971-ben a Kos­
iMNM Adattára 66. L. I. Soproni Sándor jelen­ suth L. u. 105. sz. házak bontásából^" ismét
tése. 2MNM Adattára XVII. 257/1967. Soproni
Sándor dok.; Rég. kut. 1959, 56; Soproni 1959, kerültek elő a prépostságból származó középkori
139; Tabula 1968, 55. — Az ásatási anyag leltá- kőfaragványok (71. t. 3.), valamint egy gótikus
rozatlan. ^ Rég. kut. 1959, 14. * Rég. kut. 1959, 56. idomcserép töredéke.
A rom a dömösi prépostság maradványa.
6/2. KÖVES-PATAK-VÖLGYE: O Ö Tőle Ny-ra és DNy-ra 1971-óta Gerevich László
végez ásatásokat. Ezek során 1973-ig feltárásra
A Piroska-hegy É-i lejtőjén néhány jelleg­ kerültek egy háromhajós, félköríves szentély­
telen őskori cserepet és paticsdarabot találtunk. záródású bazilikának, a főszentély alatt elhe­
(Horváth, 1964.) lyezkedő és még a X I . századra keltezhető
altemplomnak, valamint a monostor épületének
6/3. ALSÓRÉTI-DÜLÖ I.: O? Ö, Kk maradványai. ^^
A rom körül található településnyomok a
A felszíni megfigyelésre alkalmatlan, műve­ középkori Dömös falu helyére utalnak, amely­
letlen szőlő ós gyümölcsös területén néhány nek É-i kiterjedését a Kossuth L. u. 45. és 41.
paticsdarabot, jellegtelen őskori és egy XIV. sz. előtt előkerült Árpád-kori edénytöredék, ill.
sz.-i cserepet találtunk. (Horváth, 1964.) középkori szekerce^ jelzik.
Dömösön már a X I . sz.-ban egy királyi nya­
6/4. ALSÓRÉTI-DÜLÖ II.: O A raló vagy vadászkastély létezett, mely 1063-
ban I. Béla király tragikus szerencsétlenségének
A Poszogóhegy lábánál elterülő sík területen színhelye volt.i^ 1079 táján Szt. László király
X—XIII. sz.-i, hullám vonalkötegekkel, hul­ egyik oklevelét^* dömösi kúriájából keltezi.
lámvonallal, spirális vonallal díszített falú edé­ A királyi kastély helye ismeretlen. Feltételez­
nyek fal- és peremtöredékeifi gyűjtöttük össze. hető azonban, hogy Álmos herceg, Könyves
(Horváth, 1964.) Kálmán király öccse ennek helyén vagy közelé­
lEBM 70.53.1 — 8. ben létesítette a prépostságot.^*

67
A Szent Margitról nevezett dömösi prépost­ a pilisi cisztercita apátságnak is voltak itt bir­
ságot Álmos herceg 1107-ben alapította.^^ Az tokai. Lakói — rövidebb időtől eltekintve a
alapítás körülményeit részletesen elbeszélő Ké­ török uralom idején sem hagyták el. 1560-ban
pes Krónika" miniátora a prépostsági templo­ a nyitrai püspöknek adózik.*^ 1570-ben öt ház
mot is ábrázolta.^* (71. t. 1.) Az építkezést után adózik a töröknek,*^ 1578-ban is lakják,*'
Álmos fia I I . (Vak) Béla király fejezte be 1138- 1615-ben azonban a pusztult helyek közt sze-
ban, amikor gazdag adományokkal látta el azt.^^ repel.*8 1631-ben** ismét lakott, s a kalocsai
A prépostságnak ekkor a mai dorogi járás terü­ érseknek jövedelmez. 1647-ben csak 3/4 poitát
letén Dömösön (6/5. sz. Ih.), Maróton (17/5. sz. írnak össze,^" 1696-ban már ismét a dömösi
Ih.), Esztergomban, Udvarnokon (1/23. sz. Ih.) préposté, s ekkor 5 negyedtelkes jobbágy és 10
és Vadácson (20/20. sz. Ih.) adott birtokokat és zsellér lakj a. ^^
szolgálókat.^" A falu plébániatemploma a felszíni nyomok
A prépostság épülete 1321-ben, a visegrádi szerint valószínűleg a prépostsági romtól DNy-
vár lázadása alkalmával elpusztult és lakat­ ra 150 m-re emelkedő domb tetején állt. Törté­
lanná vált ,21 s ekkor a király és a pápa az óbudai netéről igen keveset tudunk: 1303-ban már fenn-
káptalannal való egyesítését latolgatta.^ 1322- áll,^2 1397-ben az exempt plébániák közt szere­
re újjáépült és ismét mint önálló társaskáptalan pel,^* tehát egyenesen az esztergomi érsek jog­
jelenik meg.^ 14;33-ban Zsigmond király kérel­ hatósága alá tartozott.
mére IV. Jenő pápa az Olajfák hegyéről neve­
zett bencés szerzetesek apátságává alakította,^* 1 Nedeczky 1880, 28. ^ Zolnay László jel. MNM
Adattára 124. D. IT; Genthon 1959, 71. »EBM
akik azonban 1446-ban lemondanak arról.^^ 70.54.1-20, 683.1; 71.74.1; 77.1-12. ^ MNM R K
Ugyanakkor IV. Jenő (1446), majd V. Miklós 61.56.1-18. B. 5 Nedeczky 1880, 2 7 - 2 8 ; Aroh.
pápa (1447—1449) jjálos perjelséggé alakítja.^^ Közi. IV. 1864. 162; Henszlman 1876, 54. "Gen­
1450 —1451-ben azonban az országtanács és thon 1959, 71. ' A r c h . Ért. 1898. 375; MNM 60/
898.1—2. sArch. Ért. 1900, 188; Némethy 1900,
Hunyadi János kormányzó tiltakozik a pápá­ 109 —110. Utóbbiak — leltározatlanul az eszter­
nál a királyi kegyúri jog megsértése ellen^' s a gomi vár románkori kőtárában. A dömösi própost-
prépostság visszaállítását kéri, ami meg is törté­ ságbó] származó kőfaragványokat közli: Gerevich
1938, 825. 3 Vertei József, Dömös Táncsics M. út
nik. 1464-ben arról hallunk,^ hogy a veszprémi 33. sz. alatti lakásán. '"Rég. kut. 1971, 68; EBM
püspökség területén fekvő dömösi prépostság az Kőtára. Leltározatlan. EBM 71.35.1. " Rég. kut.
esztergomi érsek joghatósága alá tartozik. Végül 1971,68; 1972, 81; 1973, 7 1 - 7 2 ; Mitt. Arch. Inst.
VI. Sándor pápa 1501-ben a nyitrai püspökség­ 1973, 186-187; Gerevich 1974, 156-157. Az al­
templom alaprajza és rekonstrukciója, ill. a bazilika
hez csatolja, s az egyesítésről szóló okmányt alaprajza a 14. 17. és 18. képen. Mitt. Arch. Inst.
1503. okt. 8-án I I I . Pius pápa is megerősíti.^* 5/1974/75/218 — 219; MNM Adattára XV. 233/
A törökkorban elpusztult épületnek a XVIII. 1973; X I X . 266/1973. Leletanyag az MTA Régé­
szeti Intézetében, i^ EBM 70.684.1. Sárközi Gyula
sz. elején még olyan jelentős maradványai áll­ dömösi lakos közlése szerint az MNM-be került.
tak,^" hogy azokból kisebb méretű templomot "Gombos, 1937, 629. i* Mon. Eccl. Strig. I. 61;
alakítottak ki, s használták.^^ A fennálló romo­ Szentpétery 1927, 42 — 43. i= Balics 1890, II/2.
kat az új katolikus templom építéséhez (1733 — 61; Horváth 1968, 28. i« Mon. Eccl. Strig. I. 73;
Balics 1890, 11/2, 61; Gerevich 1938, 75. " K é p e s
1747),*2 út- és házépítéshez^^ hordták szét. Krónika 11.149-151. '^ Képes Krónika I. 1 0 5 -
A prépostság emlékét a rom közelében található 106. i^Mon. Eccl. Strig. I. 88 — 97. 2" Szabó 1954,
Préposti-hegy, Prépost-kút, Klastromi-földek 28, 31, 27, 44, 40. ^^ Bártfai 1938, 36. 22 Mon.
elnevezések tartották fenn.^* Eccl. Strig. I I I . 9; Bártfai 1938, 36. ^3 Mon. Eccl.
Strig. I I I . 10. 24 Nedeczky 1880, 36. 2* Kisbán
A prépostság történetével Rupp Jakab,^^ 1938, I. 122. 26 Mon. Ep. Vespr. III. 126-136.
Nedeczky Gáspár^* és Balics Lajos^' foglalkoz­ 2'Fraknói 1895, 1 6 3 - 1 7 3 ; Mon. Ep. Vespr. I I I .
nak részletesebben. 140. 28pazman 1629, 141 — 145. L. még Balics
1890, II/2. 599.2» Mon. Ep. Vespr. IV. 139; Nedecz­
A prépostsági rom környékén elterülő ,,Fel- ky 1880, 42. ="'Bél 1957, 29. "i Nedeczky 1880,
sőfalu-dűlő"-ben,^^ ill. a tőle É-ra fekvő terü­ 48 — 49. 32 Némethy 1896, 14. "3 Nedeczky 1880,
leten helyezkedett el a középkori település.** 48. 34Pesty 1864, 1114/14/28—29. ^^ Rupp 1870,
Dömös (Dumis; Dimis) faluról az első írott ada­ I. 3 3 - 3 4 . =16 Nedeczky 1880, 1 0 - 4 8 . 37 Balics
tot 1138-ból ismerjük, amikor I I . Béla király a 1890, II/2. 61 — 64. 38Pesty 1864, 1114/14/28—29;
prépostság szolgálatára Dömös faluból egy ke­ Nedeczky 1880, 96; Kataszteri térkép 1868, 5.
szelvény. ' ' Bél 1957, 29; Nedeczky 1880, 6. «» Mon.
nyérsütőt, három szakácsot, hat harangozót és Eccl. Strig. I. 9 3 - 9 5 . " B á r t f a i 1938, 36. " Bárt-
három szántóvető háznépet egy ekényi földdel fai 1938, 219. *3 Borovszky é. n. 19. "Békefi 1892,
adományoz.**^ 1321-ben, a prépostság elpusztí- II. 309, 411, 464. *<> Reiszig é. n. 19. «« Fekete 1943,
tásakor*! valószínűleg a falut is felégették. 1459 38. i'Békefi 1892, II. 309. ^« Békefi 1892, II. 411.
*'' Békefi 1892, II. 26. '"> Reiszig é. n. 19. "Villányi
márciusában Mátyás király megtiltja visegrádi 1891, 49.52 Reiszig é. n. b, 219. ^^ Pazman 1629,87.
várnagyának, hogy István dömösi prépostnak
Demes birtokán lakó népeit élelmiszerek vagy
6/6. KÖRTVÉLYES-PUSZTA: O Bv
egyéb beszolgáltatásra kényszerítsék.*^ 1501 —
1503-tól a prépostsággal együtt a falu is a A 350 m magasan fekvő, erdőkkel körülvett
nyitrai püspökséghez tartozott.** XVI—XVII. szántóföldön gyűjtött cserepek közül egy késő­
sz.-i adatokból** arra következtethetünk, hogy bronzkori turbántekercses tál töredéke, fazék- és

68
10. kép. Dömös. Árpádvár I., 6/7. sz. lelőhely, Árpád-kori vár alaprajza (Virágh Dénes felmérése)

bevagdosott bordával díszített vékony falú XV. sz.-i cserepek, XIII—XIV. sz.-i rombusz-
edény töredéke tartozik a jellegzetesebb dara­ metszetű vas nyílcsúcs, XIV. sz.-i sarkantyú,*
bok közé.i (Horváth, 1964.) 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek,
XIII—XV. sz.-i cserepek és vasszeg' kerültek
l E B M 70.55.1 — 3. be az esztergomi múzeumba.
A felszíni leletek szerint a XII—XV. sz.-ban
6/7. ÁRPÁDVÁR I.: H A Kk • Ö lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás
hozhat. A várról okleveles adatot nem isme­
A hegy tetejéről 1963-ban egy pattintott rünk. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád­
őskori kőpenge került elő.^ várának nevezi — azzal a királyi kastéllyal azo­
A 483 m magas, kúp alakú hegy tetején kis nosítja,® amelyben 1063-ban I. Bélára ráomlott
méretű. Árpád-kori vár maradványai találha­ a trón. Hasonló nézetet vall Zolnay László is,*
tók. Az ovális alakú, tengelyével ÉK—DNy-i aki szintén királyi nyaralóként említi. Első írott
irányban álló hegytető peremét sáncformára nyomára Bél Mátyás,^^Vályi Andrásai és Fényes
lepusztult fal maradványa övezi. (10. kép) Elek^^ munkáiban bukkanunk, akik még ,,Ár-
A sáncon kívül eltömődött árok nyomai figyel­ pás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falro­
hetők meg, belül az ÉK-i harmadnál kiemelke­ mokról is megemlékeznek. 1864 —1867-ben
dő, részben mesterségesen kialakított, 3 —4m tűnik fel a Pád-vár, ill. Árpád-hegy — Árpád­
magas sziklatömb látható, melynek tetején vára elnevezés.^^
elszedett kőfaragvány, habarcsos kövek és tető­
fedőcserepek egykori torony helyét jelzik. l E B M 63.105.1. ^Nedeczky 1880, 8: víztartónak
A szikla D-i oldalán természetesnek látszó szik­ véli. 3EBM 70. 52.1 — 2; EBM Adattár 285.7. sz.
füzet 35.,15. sz. füzet 12—13. «Horváth 1968,
larepedés látható.^ A vár belső területén dom­ 27. sNedeczky 1880, 8. «Roszivál Miklós gyűjte­
borulatok, mélyedések régi épületek maradvá­ ményében. ' Szabó Endre ajándéka: EBM 63.105.
nyait rejtik magukban. Á vár területén fara­ 2 - 6 . «Nedeczky 1880, 8. ' B é l 1957, 53. »" Bél
gott köveket, tetőcserepeket és XII—XIII. 1957, 29. " V á l y i 1796, II. 598. " F é n y e s 1837,
122. " P e s t y 1864, 1114/14/28 — 29, 90; Kenessey
sz.-i cserepeket^ gyűjtöttünk. 1867, I. 151. — A vár 1964. évi felmérése és leírása:
A hegy oldalában jól felismerhető a várba EBM Adattár 1 5 - 1 6 .
vezető út nyomvonala, mely a hegy D-i lábától
csigavonalban halad Ny-felé, majd a K-i olda­ 6/8. ÁRPÁDVÁR II.: O A
lon a sánc közelében a rárakódott törmelék alatt
elvész.* (Horváth, 1964., 1967.) Az Árpádvár D-i lábánál 1964-ben az erdővel
A vár területéről a múlt században nagyszá­ borított területen kevés X I I - XIII. sz.-i edény-
mú faragott követ hordtak el.^ 1961-ben XII — töredéket^ gyűjtöttünk. Ugyanitt 1967-ben

69
útépítés alkalmával ismét került elő Árpád-kori iMTA Rég. Int. Adattára, 11/1966, Sellye Ilona
cserépanyag, mely kisebb váralji településre ásatási dokumentációja; Rég. kut. 1964, 28. a
leletanyag: EBM 73.100.1 — 164; Tabula 1968, 55.
utal. (Horváth, 1967.) 2 EBM 73.100.66, 100, 102, 109, 122—123, 129 —
140, 146—149, 151, 161 — 162. ' EBM 73.100.159 —
1 Horváth, 1966, 2 U ; EBM 71.36.1-2. 160. «EBM 73.100.1-3, 5 - 2 5 , 2 6 - 3 7 , 4 0 - 4 7 ,
49 — 54, 58, 62, 64—65, 67 — 69, 71 — 75, 78, 85 —
93, 103 — 108, 1 1 0 - 1 1 1 , 116, 119-121, 124-143,
6/9. PÉNZVERÖK-ÁRKA: O? Kk? 150, 162 — 156, 161 — 162, 164. «EBM 73.100.60,
94, 157. 6 EBM 73.100.163. ' E B M 73.100.4, 26,
3 8 - 3 9 , 48, 53, 5 5 - 5 7 , 59, 61, 63, 70, 7 6 - 7 7 ,
Nedeczky Gáspár említi,^ hogy a Rámhegy 7 9 - 8 4 , 9 5 - 9 9 , 101, 112-115, 117—118, 144,
alján 1838-ban egy régi bányára bukkantak, 158. « Rég. kut. 1964, 28.
melyből vassisak, kulcs, olvasztó- vagy öntő­
kanál és ,,vastengely" került elő. Ugyanitt 6/11. HAJÓÁLLOMÁS: l Ró
1862-ben rézolvadókot, a hegy alján fekvő
,,Pénzverő-árok"-ban rézdarabokat találtak. A Malom-patak torkolatánál levő révészház
A hagyomány szerint az árokban régi pénzek is É-i oldalán Soproni Sándor római őrtorony
előkerültek,^ s Nedeczky Gáspár ebből Árpád­ helyét fedezte fel. Terepbejárási jelentésében
kori pénzverésre gondol.* Mivel e helyről hiteles megemUti, hogy az itt végzett próbakutatás
leletanyagot nem ismerünk, az eddigi adatokból során Valentinianus-kori bélyeges téglák és cse­
feltételesen inkább egy későközépkori pénzha­ repek kerültek elő.^
misító helyre következtethetünk. 1967-ben villanyoszlop beásásakor habarcsos
köveket, tégladarabokat találtak. (Horváth,
1 Nedeczky 1880, 8 — 9. 2 Pesty 1864, 1114/14/29. 1967.)
'Nedeczky 1880, 114.
1 MNM Adattára 56. L. I. Soproni Sándor jelen­
tése; Soproni 1959, 139. Leletanyag a visegrádi
6/10. TÓEENÉK: | Ró O Bv, LT Mátyás Király Múzeumban: 61.3.1 — 8; Tabula
1968, 55.
A Duna melletti sík területen fekvő lelőhe­
lyen Sellye Ilona végzett 1964-ben szondázó 6/12. TÁNCSICS MIHÁLY Ű T 8.: O P
ásatást.^ A kutatóárkokra és kis méretű, szét­ Gábori Miklós 1962-ben a Duna alacsony
szórtan elhelyezett szelvényekre korlátozódó löszteraszán fekvő későpaleolitikus átmeneti
feltáráson több őskori gödör részlete látott nap­ vadásztelepülés 20 X 4 m-es részét tárta fel.
világot. A leletanyag egy része: táltöredékek, A 3,2 m mélyen jelentkező szürke, illetve szür­
bütykös bögretöredókek, bebökdösött és bekar­ késbarna tűzhelyeket, hamut, egy lakóhely­
colt díszítésű oldaltöredékek, bögrék a késő­ maradványt, apróra törött vádló- és rónszar-
bronzkori halomsíros kultúrába tartoznak.^ vascsontokat, kőeszközöket, gyártási hulladé­
Ugyanide sorolható két db bronz előmintát kot és nyersanyagot tartalmazó kultúrszint nem
utánzó, félhold alakú agyaglunula is.* A lelet- alkotott összefüggő réteget. A viszonylag kis­
anyag többségét alkotó síkozott és turbánteker­ számú régészeti leletanyagból a különböző, rész­
cses peremű, kannelurás díszítésű töredékek* ben obszidiánból készült pengék, vakarok, nye­
stb. arra utalnak, hogy a település az urnasíros les hegy stb. a keleti gravetti kultúrába sorolják
kultúra idejében is folytatódott. A későkelta a települést, amelyet a főleg rénszarvas vadá­
kort mindössze 2 —3 db szürke táltöredék, gra- szattal foglalkozó lakói a Würm I I I . eljegesedés
fitos oldaltöredék képviselte.^ A Duna-parton második szakaszában használtak.^ (1. t. 2 8 - 4 4 . )
egy szórványos kaptafa alakú kőbalta is elő­
került.* ' R é g . kut. 1962, 8; Gábori 1964, 171-178. 2 - 4 .
Az őskori telep kutatása közben a Duna­ kép.
parton római kori alapfalakra bukkantak.
Az É — D-i tájolású épületnek csak Ny-i csücske 6/13. PATTANTYÚS I.: • Ö
van meg, a többi részt a folyó elmosta. A Ny-i
fal 16 m hosszúságban, az épület D-i zárófala A kis dombon a szántásban mindössze két
5 m hosszúságban maradt meg. A maradványok­ pattintott kovakő pengedarabot találtunk.^
ból egy kisebb D-i és egy nagyobb É-i helyiségre (Horváth, 1964.)
lehet következtetni. Az épület DNy-i sarka alatt
1 EBM 70.147.1-2.
és az épülettől D-re egy kb. 10 m hosszú,
2 —3 m széles lekövezett terület figyelhető meg.
Ennek az épülethez való viszonya tisztázatlan. 6/14. PATTANTYÚS II.: O? Ö, Kk
Az igen kis számú kerámia I I — I I I . sz.-i' ós
A domboldalon néhány paticsdarabot, jel­
főleg az épülettől Ny-ra eső területen került elő.
legtelen őskori cserepeket és egy XIV. sz.-i
Sellye Ilona az épületet római kori őrtoronynak
tartja,* amely alaprajzi elrendezése és a lelet­ edénytöredóket^ találtunk. (Horváth, 1964.)
anyag alapján a I I — I I I . sz.-ban állhatott fenn. l E B M 70.145.1.

70
6/15. ÁRPÁDVÁR I I I . : A Bv

A meredek oldalú, helyenként szakadékok­
kal határolt Lukács-árok és Rám-szakadék kö­
zött emelkedő hegyen nagy kiterjedésű föld­
várat fedeztünk fel.i A kb. 300 x 300 m-es, meg­
közelítően négyszög alakú területet körülvevő
0,5—2 m magas, 5 — 20 m széles földsánc a me­
redek lejtő szélén halad. (62. t. 1.) A sáncot az
Árpádvár meredek lejtőjének felső szakaszán
nem építették meg, helyenként pedig föld-,
munkával az újkor folyamán tönkretették.
A földvár erdővel borított belső területe lénye­
gében az Árpádvár hegyének É-i, ÉK-i lejtőjén
300 - 450 m tengerszint feletti magasságban fog­
lal helyet. (11. kép.) A vízmosásos erdei út falá­
ban és a földsánc ÉK-i részén gyűjtött cserepek:
belső oldalán kannelurával díszített csésze, tur­
bántekercses peremű tál, széles kannelurás edé­
nyek stb. töredékei és egy agyagkarika töre­
déke egyértelműen a későbronzkori urnasíros
kultúra idejére keltezik a földvárat.^ (Horváth —
Torma, 1970.)

' A sáncokra Németh Péter hívta fel figyelmünket.
2EBM 70.672.1 — 8. — Néhány őskori edénytöre­ 11. kép. Dömös. Árpádvár II., 6/15. sz. lelőhely, késő-
dék Roszivál Miklós magángyűjteményébe is ke­ bronzkori földvár (Virágh Dénes felmérése)
rült: EBM Adattára 285. 18. sz. füzet 32.

6/16. BARTÓK B. U.: (fi) NK beépítettség akadályozta. A l i sírban összesen
12 egyén vázát találtuk meg, közülük 4 mellék­
A római katolikus templom mellett a múlt let nélküli gyermek volt. Á feltárt temetőrész
század végén kerültek elő sírok.^ A helyi lakos­ leggazdagabb sírja a 7. sz. női sír volt. A Ny-i
ság visszaemlékezése szerint az I. világháború tájolású váz mellett 285 db üveggyöngyöt
előtt az elemi iskola udvarán meszesgödör (ebből 138 db dinnyemag alakú), két pár bronz
közben 3 sírra akadtak. Vitéz István telkén fülbevalót (az egyik kerek, a másik ovális kari­
1930-ban két sírra bukkantak, az iskolával kával), bronz karperecpárt, tűzdelt díszű agyag­
szomszédos telken, a főutca felé eső részen egy edényt, vaskést, bronzból készült üvegdíszes
kőműves építkezés során még két sírt talált. boglárpárt, valamint két agyag orsógombot
Balogh Albin a közelebbi lelőhely megneve­ találtunk. Az 5. és 8. sírban korongolt, sárga
zése nélkül közli Dömösről egy későavar sírlelet színű agyagedények is voltak, az utóbbiban
képét.^ Az indás és emberalakos kis szíjvégek, törött nyakú korsó. A 9. sírban egy sima csont-
veretek, csüngők ma is megvannak az EBM- csövön kívül két szemesgyöngyöt találtunk, ami
ben^ (41. t. 2 — 12.), a párhuzamos és huUámvo- arra utal, hogy ez a sír az általunk feltártak
lakkal díszített edény elkallódott. A leletegyüt­ közül a legkorábbi, azaz VII. sz.-i.
tes egy darabját, egy indadíszes csuklósveret A sírok tájolása általában ÉNy-i és Ny-i volt.
egyik tagját Horváth A. János szerezte meg és A K D K (112°) tájolású 11. sír melléklete
adta át az MNM-nek.* Horváth A. Jánosnak az mindössze egy vaskés. A koponya és a váz egész
MNM-hez küldött, aláírás nélküli leveléből tud­ jobb oldala alatt vékony faszénréteg húzódott.
juk meg, hogy a leletegyüttes a Vitéz-telken A 6. és a 8. sz. sírokban szárnyascsontok jelez­
látott napvilágot.^ ték a húsmellékletet."
1959-ben a volt vízimalom mellett, az utca
hajlatánál vízvezeték fektetése közben két sírra ' Nedeozky 1880, 6. — Mivel a középkori templom
találtak. A mellékletekből egy edényt (42. t. nem itt volt, ezek a sírok nem származhattak a
templom körüli temetőből. ^ Balogh 1938, 567,
14.) és egy csont tűtartót (41. t. 22.) Kralo- 568; Csallány 1956, 106. old., 226. lelőhely. ^ EBM
vánszky Alán mentett meg,* a csontvázak az 53.82.1.-104.1. iMNM 14/1948; Csallány 1956,
Embertani Tárba kerültek. Állítólag bronz öv- 106. old., 225. lelőhely. — Az edényről szóló adata
veretek és kard is voltak a sírokban. valójában az EBM-be került edényre vonatkozik !
5MNM Adattára 151. D. I I I . « EBM 71.41.1 — 2;
A temető területén 1972-ben Erdélyi István Rég. kut. 1972, 60. ' M T A Régészeti Intézete
végzett leletmentést,' eredményeit az alábbiak­ Adattára 9/1972; Rég. kut. 1972, 60. A leletanyag
ban foglalta össze: az MTA Régészeti Intézetében.
,,Az általános iskola udvarán a domboldalon
összesen 11 sírt tártunk fel. A feltárást az erős

71
(•+)Ö(^)M(V)Kk ban csupán a Balogh Albin által említett tár­
gyak szerepelnek, így az utóbbiakat törölni kell
Az MNM Ebenhöch Ferenc gyűjteményéből a leletegyüttesből. Az EBM-be került tárgyak
Dömösről származó csiszolt kőeszközöket is közül jelenleg csupán a nyak- és a karperec
vásárolt.^ Rómer Flóris Dömösről egy általa azonosítható.^ (44. t. 14—15.)
bronzkorinak t a r t o t t buzogányt is említ.^ Az 1850-es években egy markolatgombos,
Balogh Albin közöl Dömösről egy honfogla­ visszahajló keresztvasú, vércsatornás pengéjű
lás kori sírleletet, amelyben 1 db sima és 1 db középkori vastőrt találtak a dömösi erdőben.*
S végű hajkarika, sodrott nyakperec, nyitott
karperec és gyűrű volt.^ A honfoglalás kori iMNM 102/883. 2 8 - 3 5 ; Sinka 1927, 40. ^ Rómer
leletkataszter a leletgyűjtéshez számít még há­ 1866, 120. 3 Balogh 1938, 587; Balogh 1941, 27.
« Fehér—Éry—Kralovánszky 1962, 32. * EBM 59.
rom gyűrűt és egy csonttégelyt is.* A Szent 68.1-59. 69.1. "Kenner 1860, 128. — Vaskoriként
István Emlékkönyv hivatkozott helyén azon­ említi Rómer 1866, 123.

72
7. EPÖL (1260 ha)

s a p
1 OÁ-Ki<éÍKk
2 O R,RáÁ (í) G

A Keleti-Gerecsében 170 m tengerszint feletti (Horváth, 1965., 1970.) Ugyanitt 1971-ben és
magasságban megtelepült falu határát a 270-- 1972-ben Németh Béla bajnai lakos edénytöre­
320 m magas mészkőhegyek (Kisszikla, Kő­ dékeket, vascsatot, sarlót, vaskést, fenőkövet,
szikla és a Bajna területén fekvő Öreghegy, üvegedény-töredéket, vasbaltát, szekercét, pat­
őrhegy) között elterülő 150 220 m magas, kót, lánchorgot, vasszögeket, lakatot, ajtóvere-
löszös, agyagos dombok alkotják. A Bajnai-pa- tet és ösztökét lelt.^
tak ós a Vöröshegyi-patak keskeny völgyében A lelőhelyet a középkori Epöl faluval, ill.
rétek, a dombokon szántóföldek, a hegyoldala­ templomának helyével azonosítjuk.* Az ,,Oreg-
kon kisebb szőlők, erdők és nagy kiterjedésű szentegyház-dűlő" elnevezés és a helyi hagyo­
kopár legelők vannak. mány* is a régi templom, ill. falu helyére utal.
Epölt (Epely; Epei) 1225-ben említik elő­
ször.^ Ekkor Epely; Wendeg itteni földjét és
7/1. ÖREGSZENTEGYHÁZ-DŰLÖ: O Á Horosth nevű erdejét Epely Benedeknek és fiá'
Kk 5 i Kk nak, Muthud-nak adja el. Az oklevél Jakab,
Pata, Csata, Mogd, Beska és Csumo jobbágyo­
A dombhát tetején és K-i oldalában X I I — kat is megnevezi.
XV. sz.-i cserepeket^ gyűjtöttünk a szántásban. 1251-ben arról értesülünk,* hogy Epöl egy
Petőc János és Pap Eva volt földjén régebben része királynéi birtok. Mária királyné epöli em­
falmaradványokra bukkantak. Utóbbi helyen bereit harcos jobbágyokká teszi, s egyúttal a
1970-ben kiszántott, habarcsos köveket, ember­ szomszédos Kövi faluban (19/9. sz. Ih.) földet
csontokat és középkori cserepeket találtunk. adományoz nekik.'

73
1270-ben megtudjuk, hogy Epöl olyan kirá­ A régi templom emlékét csupán az ,,Öregszent­
lyi birtok volt, melynek lakói a királynak bor­ egyház-dűlő" elnevezés^* tartotta fenn.
adóval szolgáltak. Ugyanakkor V. István király l E B M 70.57.1—4. = EBM 72.20.2—5; 73.56.1 — 7;
az Esztergom vármegyében fekvő Epöl nevű 73.105.1 — 13. 3 Horváth 1966, 310. « Pesty 1864,
faluját — koronázásának emlékére — az esz­ 1114/14/33-32, 5Mon. Eccl. Strig. I. 255-256.
tergomi káptalannak adományozza® azzal, hog}^ " Mon. Eccl. Strig. I. 388. ' Mon. Eccl. Strig. I.
577- 578.8Knauz 1871, 2 2 - 2 5 . »Mon. Eccl. Strig. I.
a volt királyi jobbágyok nem költözhetnek el 581 — 582. 1° Mon. Ecol. Strig. I. 586 — 588. " Mon.
onnan. Az esztergomi káptalan 1270-ben,^ Eccl. Strig. I. 582; Reiszig 1928, 50. ^^ Gárdonyi
1271-beni'' epöli nemesektől is szerez itt birto­ 1936, 148-149; Szentpétery 1961, 137-138.
kot, akik egyrészt a káptalan szomszédos udvar- " E r d é l y i 1908, 138. " M o n . Eccl. Strig. II. 118.
" W e r t n e r 1900, 75; Mon. Ecol. Strig. II. 149.
noki birtokával (1/23. sz. Ih.) cserélnek, más­ 11* Mon. Eccl. Strig. I I . 188. "Reiszig é. n. 21.
részt bizonyos szőlőket a káptalannak eladnak. 18 Mon. Eccl. Strig. I I I . 48. " M o n . Eccl. Strig.
Az 1270. évi oklevélből kitűnik, hogy az esz­ III. 467. 2ozsO II/2. 5922; Knauz 1871, 41, 123.
tergomi kereszteseknek (8/22. sz. Ih.) is voltak " K n a u z 1871, 127. 22 Lukcsics 1927, 69 — 97.
23 Villányi 1892, 27. 24 Vö.: Fekete 1943. 25 Villányi
korábban Epölön birtokaik.^^ 1891, 49. 26 Reiszig é. n. 21. 2'Bél 1957, 32. 28 Hor­
1275-ben Somogy, Somodor, Kirva (12/9. sz. váth 1966, 310 — 311. 29]Síómethy 1896, 18; Mon.
Ih.), Dág (4/4. sz. Ih.) és Kövi (19/9. sz. Ih.) fal- Vat. I / l . 373. 30 Némethy 1896, 18. ^i Villányi 1891,
99, 101. 32Pestyl864, 1114/14/31. ^s Genthon 1969,
vakkal,!^ 1289-beni^ Gyermellyel is határos. 79. 34Pesty 1864, 1114/14/32.
1279-ben Epeli Wasard fia Pentuk a Zylod-he-
gyen levő szőlőjét a káptalan Láz-hegyi szőle­ 7/2. KÖKÜTI-DÜLÖ I.: O R, Ró, Á 05) G
jével cseréli el.^* 1281-ben ismét hallunk a
királyné epöli harcos jobbágyairól.^^ Az epöli Az alacsony teraszon terepbejárásunk során
királynéi föld azonban tovább fogyatkozik az több korszak leleteit gyűjtöttük össze. (Horváth,
esztergomi káptalan javára: 1284-ben ugyanis 1965.) 1970-ben útépítéskor a lelőhelyet meg­
a káptalan ebből a földből ismét két ekealját bolygatták, az előkerült leletekre Németh Béla
szerez meg.^* 1287 táján Csák nembeli Márk bajnai lakos hívta fel a figyelmünket. A bejelen­
fia István erőszakkal elfoglalja a káptalan bir­ tés nyomán lefolytatott leletmentő ásatás négy
tokait, amelyeket a káptalan — tiltakozása sírt eredményezett.^ 1971 őszén Bóna István
ellenére (1307) is — csak Csák Máté hatalmá­ tovább kutatta a területet, újabb sírokat azon­
nak megtörése után nyert vissza.^' 1324-ben az ban nem talált.
esztergomi káptalan Mihály nevű epöli jobbá­ A talpcsöves edény töredéke, több korsó töre­
gyát,i® 1377-beni9 Pető fia Péter epöli nemest déke, nagyméretű kettős csonkakúpos edény
említik az oklevelek. A XV. sz.-ban többször bütyökdíszes töredéke, egy obszidián penge stb.
hallunk^" a káptalan epöli birtokairól, melyekről a rézkori ludanicei csoportba tartozik.^ A hal­
1424-ben megtudjuk,^^ hogy Nyék faluval (1/2. szálkamintás oldaltöredék, az ujjbenyomkodá-
sz. Ih.) is határosak voltak. sokkal tagolt bordával és bekarcolt vonalakkal
Az esztergomi káptalan 1520-1527. évek díszített cserép, belső oldalán kannelurás tálpe­
közt készült káptalani üléseinek jegyzőkönyvé­ rem és egy fültöredék a rézkori bolerázi cso­
ben többször szerepel az epöli birtok, sőt 1514- porthoz köthető.^ Ugyancsak rézkori lehet két
ben a káptalan itteni kolostoráról is történik kőbuzogány töredéke.*
említés. A szomszédos Bérese birtok (1/4. sz. A festett és szürke színű római kori cserepek
Ih.) ekkor az epöli majorsághoz tartozik.^ kisebb római kori településre utalnak.^ Valószí­
A falut a török pusztította el. Az 1564. évi nűleg lelőhelyünkhöz köthető egy hagymafejes
királyi adólajstrom^^ már a pusztult és megadóz- bronzfibula is.^
tathatatlan helyek között sorolja fel. Az 1570. A leletmentéssel feltárt 4 sír megközelítő­
évi török adóösszeírásban^* már nem is szerepel. leg Ny—K-i irányú sorba rendeződve egy­
Villányi Szaniszló^^ és Reiszig Ede^* helytelenül mástól 4 —5 m távolságra feküdt. (12. kép.)
a XVII. sz.-ban szereplő Eb-Szün, Eb-Szőny Minthogy a temetőrészlet a Dunántúlon eddig
településsel (22/8. sz. Ih.) azonosítják, holott ismeretlen jellegű leleteket tartalmazott,' a
Epöl csak a XVII. sz. végén települt újra^' a régi sírokról részletesebb leírást adunk.
falu helyétől ÉNY-ra fekvő völgyben.^^ 1. sír: Az ÉNy—DK-i tájolású csontváz
Temploma az 1332. évi pápai tizedjegyzék 130 cm mélyen feküdt, a sírgödör méretei:
szerint® már fennállott, s ekkor Balázs nevű 2 4 0 x 4 0 cm. A nyújtott váz koponyája jobbra
plébánosa 3 garast fizetett. A középkori temp­ fordult, állkapcsa leesett, karjai szorosan a test
lom romjai az 1701. évi egyházlátogatás sze­ mellett, a medence alatt nyújtva. Mellékletei: a
rint^" még fennálltak. E régi romokon -- az új koponya felett különböző állatcsontok és egy
falun kívül ,,vagy ezer lépésnyire" attól — tojás töredékei; a nyakcsigolyák alatt babos
épült fel a község új temploma,^^ mely körül díszű, nyitott bronz varkocs (?) karika, a mellkas
1732-ben még a régi temetőfal maradványai is bal alsó részén kis csiholó kovaszilánk; a bal
láthatók voltak. Mivel a templom igen messze könyök vonalában az alkarcsont belső oldalán
esett a falutól, 1802-ben^2 lebontották, s anya­ fenőkő, alatta vékony bronzdrót, a bal medence­
gából építették fel (1805)^* a mai templomot. lapát felett vízszintesen fekvő vaskos, felette

74
3.sir

Isir 3. Sir ^.sir
2.sir

ífl
(í>

:r
'T3Í

.•^

ü
O-o?

)] irt

'r\

50 cm

12. kép. Epöl. Kőkúti dűlő, 7/2. sz. lelőhely, koranépvándorlás kori sírok (H. Kelemen Márta feltárása)

75
hosszú, vékony vastárgy, ezek alatt aláhajtott- »MNM Adattára X X I I . 337/1971. H. Kelemen
lábú vasfibula, a bal medence aljánál kis vas­ Márta leletmentési dokumentációja; Rég. kut.
1970, 31.2EBM 70.712.1; 713.1-7.3EBM 71.26.2 —
csat; a váz jobb oldalán, szorosan a sírgödör 4,6,9,10; 71.97.S.^EBM72.21.1;73.55.2.— Németh
szélén élére állított egyenes, kétélű kard feküdt. Béla ajándéka. "^ EBM 70.58.1-3; 71.26.5, 7;
Bontásakor látni lehetett a fahüvely maradvá­ 71.97.1-3; 73.55.1. «EBM 72.20.1. - Németh
nyait, amely azonban szétomlott. A jobb fel­ Béla ajándéka.'EBM 71.23.1-14, 24.1—6, 25.1 —
8. 8EBM 70.58.4-7; 71.97.4. »EBM 71.26.1-2,
karcsonton, ill. a kard lapján, egymástól 12 — 8. " R é g . kut. 1970, 65; EBM 70.713.10—12.
14 cm-re 2 db, előlapján ezüst lemezzel borított,
öntött bronz kardfüggesztő veret feküdt. A jobb
kézfej ujjperecéi között találta Németh Béla a 7/3. KÖKŰTI-DÜLÖ II.: é Ró
2,5 cm átmérőjű, négy emberi arccal díszített A patak partján emelkedő dombhát tetején
sokszínű pasztagyöngyöt. (39. t. 1—4, 6 — 8, és ÉK-i lejtőjén kb. 80 m-es körzetben kiszán­
14-16, 18-19.) tott kövek és római kori edénycserepek jelzik
2. sir: D—É-i irányban, 117 cm mélyen, egy lakóház helyét. A sötétszürke, erősen szem­
2 0 5 x 4 0 cm-es sírgödörben 181 cm hosszú férfi csés anyagú, behúzott peremű táltöredék,
csontváz feküdt. A koponya balra fordult, alsó ugyanilyen anyagú, fésűs díszű nagyobb fazék
állkapcsa leesett. Mellékletei: a koponya felett oldaltöredéke, gömbölyű peremű, fényes tál­
sötétszürke, kihajló peremű, korongolt edény, töredék és néhány kagylóval soványított anya­
vállán besimított zegzugvonal; a bal könyök gú, korongolatlan oldaltöredék^ korarómai villa­
táján, az utolsó borda és az alkarcsont között településre enged következtetni. (Horváth,
hosszúkás vastárgy; a bal medencelapát felső 1965.)
ívén kisméretű vascsat; a medence alján apró
vaskarika töredékei; a bal alkarcsont V)első l E B M 70.59.1-4.
felső végénél hegyével lefelé vaskés, mellette
tűzkő feküdt. (39. t. 5, 9 - 1 3 . ) 7/4. ANTALPUSZTA - BENCIVÁR: O A
3. sir: D—É-i irányban 125 cm mélyen, Az alacsony dombháton kb. 300 m hosszan
2 0 5 x 4 0 " 42 cm-es sírgödörben 170 cm hosszú I X - X I I I . sz.-i, hullámvonalakkal, bekarcolt
férficsontváz feküdt. Karjai kissé behajlítva, párhuzamos vonalakkal díszített falú, ill. lapos,
kezei a medencén feküdtek. Mellékletei: a kopo­ vízszintes peremű felfüggeszthető edények tö-
nya jobb oldalán, a fül vonalában kicsi, koron­ redékeit^ gyűjtöttük. (Horváth, 1965.)
golt világosszürke edény; a jobb alkarcsonto­ A lelőhelyet korábban tévesen - a közép­
kon hosszú vaskés feküdt. A kés fatokmarad- kori Bérese faluval (1/4. sz. Ih.) azonosítottuk.^
ványa bontáskor észlelhető volt, rajta kétféle Az oklevelek tanúsága szerint azonban egy
textil lenyomatát találtuk. Nyeléhez rézsze­ Bench nevű település (terra Bench) állott itt,
gecsekkel lett hozzáerősítve. A bal medencelapát ennek nevéből keletkezhetett a ,,Bencivár-
felső ívén vascsat; a két alkarcsont között, an­ Bencevár" dűlőnév.^ (A ,,Bencevári-hegy"
nak felső harmadában bőrtarsoly maradványát — melyen állítólag régen vár állott* - a tatai
találtuk, melyet in situ szállítottunk múzeum­ járáshoz tartozó Gyermely határában emelke­
ba. A bőrmaradvány kicsi volt, restaurálásakor dik.) Bench nevű földet 1275-ben Izabella ki­
elpusztult. A tarsolyban I I . Constantius-kis- rályné Somogy és Somodor (elpusztult középkori
bronza feküdt, egy bronztárgy, továbbá 3 db falvak a tatai járásban; ma Somodor puszta)
tűzkő és egy csiholó; a térdek felett 10 cm-re, a határait leíró oklevele^ említi. Benc ekkor
combcsontok között tojás apró töredékeit talál­ Somogy, Somodor és Szomor falvakat É-ról
tuk. (39. t. 17, 2 0 - 2 8 . ) határolja. Mivel a környékre vonatkozó ok­
4. sir: É - D - i irányban, 115 cm mélyen levelek a helyet később nem említik, s az innét
214x37 cm-es sírgödörben 170 cm hosszú férfi­ ismert régészeti anyag a X I I I . sz.-dal lezárul,
váz feküdt. Koponyája jobbra billent, állkap­ valószínűnek tartjuk, hogy a település a tatár­
csa leesett. Melléklete: két apró vastöredék volt járáskor pusztult el, s később nem települt újra.
a két combcsont között.
A mindössze 4 sírból álló, korai népvándor­ 1 EBM 70.60.1—4. = Horváth 1966, 309. =" Bél 1957,
32;Pesty 1864,1114/14/32.^ Pesty 1864,1114/14/32;
láskori germán temető az V VI. sz. fordulójára Reiszig é. n. 21. ^ Gárdonyi 1936, 148-149.
keltezhető.
A terepbejáráskor spirális vonalakkal díszí­ 7/5. PALKÓVÖLGYI-DŰLŐ: * Ró
tett Árpád-kori fazék oldal- és peremtöredéke­
ket, továbbá egy I I I . Béla-rézpénzt (CNH A Vöröshegyi-patak K-i oldalán emelkedő
38.) gyűjtöttünk.* Néhány Árpád-kori cserepet a dombhát Ny-i oldalán 7 x 5 m-es sötét elszíne­
leletmentés során is találtunk .^ A földgyalu egy ződés látható. Az itt talált kiszántott kövek,
szájával lefelé fordított X I I I . sz.-i fazekat emelt terrazzo- és paticsdarabok, továbbá néhány elég­
ki a földből, a fazékban kutyakoponya ós ku­ gé jellegtelen római kori cserépé római épület
tyacsontok voltak. 1" A közelben egy Árpád-kori helyét mutatják. A sötét folt mellett 4 m-re
kemencét is megbolygattak. A leletek a közép­ egy a domb aljával párhuzamosan futó, keskeny
kori Epöl falu (8/1. sz. Ih.) D-i szélét jelzik. elszíneződés látszik kb. 20 m hosszan, benne

76
paticsdarabok. Ez a keskeny folt ÉNy-on meg­ a kagylóval soványított anyagú, korongolatlan
törik és a domb lábáig halad lefelé. A közelben fazékoldal-töredékek, szürke színű, későkelta
még két kisebb folt látható. (Horváth, 1965.) típusú fazéktöredékek, sötétszürke, szemcsés
anyagú vaskos hombártöredék és narancsvörös
' E B M 70.61.1-3. festésű, sárga színű fazék perem- és oldaltöre­
dékek.^ A földmunka során előkerült római
7/6. NAGYHEGYI-DŰLÖ: O Bv? V? malomkődarabokat^ is beszállítottuk az eszter­
gomi múzeumba. A terület megtekintésekor
Az enyhe lejtőjű domboldalon sötétszürke megállapítottuk, hogy a partfalból kilógó 4
elszíneződésekből későbronzkori vagy kora­ falcsonk egy római kőház részeit képezte, a
vaskori cserepeket, hordó alakú edény, behúzott földben levő lucerna miatt azonban a ház ki­
peremű tál, bordadíszes és bütyökfogantyús terjedését megállapítani nem tudtuk.* (Kele­
edény töredékét gyűjtöttük össze.^ (Horváth — men—Horváth, 1970.)
Torma, 1969.)
l E B M 70.711.1-10. 2 EBM 70.711.11-12. ^ EBM
l E B M 70.63.1-4;. Adattár 285. 21. sz. füzet 20 — 22; Rég. kut. 1970,
31.

7/7. TSZ MAJOR: é Ró 7/8. KAKASVÖLGY: O Á
A majortól Ny-ra ós a Vöröshegyi-pataktól A Ny felé lejtő domboldalon néhány db be­
K-re fekvő dombhát oldalán 1970 nyarán út­ karcolt vonalakkal díszített, fehér színű, sötét­
építés során római települést bolygattak meg. szürke törési felületű, kavicsszemcsékkel so-
Az új út partfalában egy földbeásott római kori ványított anyagból készített X I I - X I I I . sz.-i
ház és egy közeli gödör sötét színű foltját figyel­ edénytöredéket^ gyűjtöttünk. (Horváth, 1965.)
tük meg. A foltokból korarómai edénytöredéke­
ket gyűjtöttünk, melyeknek jellemző darabjai 1 EBM 70.62.1.

77
8. ESZTERGOM (9079 ha)

(Esztergom -\- Víziváros -f Szentgyörgymező + Szenttamás, 1895)

A Duna-kanyar Ny-i bejáratánál, a Garam későbronzkori urnasíros kultúrához.^ A római
torkolatával átellenben megtelepült város nagy kori réteg alatt mindenütt jelentős kelta réteg
kiterjedésű határa több földrajzi tájegység kö­ volt megfigyelhető, ebben házak, tűzhelyek,
zött oszlik meg. K-i felét a vulkáni eredetű gödrök kerültek feltárásra.^ A leletanyag több­
Visegrádi-hegység Ny-i vége foglalja el (leg­ sége későkeltakori. A Várhegy területéről az
magasabb pontjai: Maróti hegyek 420 m. Vas­ EBM is őriz későkelta cserepeket.' Horváth
kapu 400 m. Hosszúhegy 315 m, Szamárhegy István 1969-ben a Bazilikától K-re, 50 m-re
308 m). A határ D-i részében van a Pilis-hegység ásott csatornaárokból gyűjtött vörös és fekete
É-i vége (Kis Strázsahegy 230 m, Strázsahegy festésű cserepeket.8 (24. t. 1—4.)
309 m. Kétágúhegy — Fehérszirt 424 m) DNy- A Várhegy római kori emlékei nagy számban
on, Ny-on a feltöltődött Duna-meder helyén kerültek elő. A település egy része minden bi­
keletkezett síkság (106—112 m) és a Duna zonnyal áldozatul esett a középkori építkezé­
szigetei foglalnak helyet. A várostól ÉK-re is seknek, jelentős részét pedig a XVIII—XIX.
találunk egy kisebb, enyhén lejtő Duna-menti sz.-i építkezések pusztították el. Széles György
területet, ennek magassága 106 — 130 m között lelkész feljegyzéseiből kapunk adatokat arra,
mozog. A nagyobbrészt homokkal borított sík­ hogy 1763-ban, a vár K-i részének bontásakor
ságon szántóföldek és rétek, a Pilis alacsonyab­ FORTIS és IVSTI bélyeges mécseseket, QVAD-
ban fekvő részein kopár legelők vannak. Az er­ RIBVR bélyeges téglákat találtak.^ Ugyan­
dők csak a két hegység magasabb részein ma­ ebben az évben egy cserépedényben 1208 db
radtak meg. A hegyek lábánál és a hegyoldala­ pénz került elő, I I . Claudius, Aurelianus,
kon nagy területet elfoglaló szőlők, gyümölcsö­ Florianus, Probus, Carus, Carinus, Numerianus,
sök, üdülőterületek vannak. A nagyszámú forrás Diocletianus, Maximianus, Constantius Chlorus
vizét több patak szállítja a Dunába (jelentőseb­ és Severus császárok érmeivel.^" A zárt érem­
bek: Szentléleki- vagy János-patak, Csenke- lelet utolsó vereté 307-ben készült. Széles György
patak), a síkságon kisebb tavak is voltak. adatait átvéve Mathes János, a Várhegyen folyó
építkezések felügyelője írta le a földmunkák
során előbukkanó újabb római leleteket a X I X .
8/1. VÁRHEGY: * Ö O R, B, Bv, LT ^ D_ C
Ró + A, M sz. elején. 1822 — 1827 között a Bazilika alapo­
zásakor több római érmet, köztük Vespasianus,
Az Esztergom határában egy rövid szakaszon Domitianus, Traianus, Antoninus Pius és a
megközelítően É-i irányban folyó Duna K-i, I I I " I V . sz. több császárának pénzét találták.^^
jobb partja felett, a folyómeder elszűkülésénél Mathes Jánosnak igen nagy érdeme a kőemlé-
emelkedik a 156 m magas Várhegy. A DNy-i kek felsorolása, mivel ezek közül több darab
oldalán sziklafallal, a többi oldalán eredetileg azóta elkallódott, s így létezésükről ez az egyet­
meredek lejtővel határolt 300x150 m-es kiter­ len adatunk. A felsorolásban szerepel egy Her­
jedésű hegy talapzatát mészkő képezi, erre cules oltárkő^^ (66. t. 1.), Flavia Valentina sír­
homokkő települt, legfelül pedig lösztakaró volt. kövének töredéke,1^ Domitia sírkövének töre­
A dunai átkelőhely felett, több földrajzi táj déke,i* egy töredékes oltárkő,i= egy építési táb­
találkozásánál emelkedő hegy uralja a környé­ lának a töredéke" (67. t. 4.), továbbá a már el­
ket. A Várhegyen a középkori vár felépülte veszett mérföldkőtöredék és egy másik nagy
előtt is több korszak népe megtelepült. feliratos oszlop."
A Várhegy Ny-i oldalán nyíló, ma elfalazott A Mathes által leírt, majd a későbbiekben
kisebb barlangokban Sinka Ferenc Pál szerint többször is említett római őrtoronyig tévedésen
neolitikus edénytöredékeket találtak.^ Külön­ alapszik, mivel az objektum középkori eredetű.
böző őskori leletek a Vár 1934 — 1938 közötti (Bővebben 1. 8/lg. sz. Ih.) A bazilika alapozásá­
feltárásán,^ majd az 1961 — 1968 közötti ásatá­ nál, 1820-ban került elő egy kis Isis Fortuna
sokon^ és az utóbbi évek tereprendezési, csator­ bronzszobor, amely az MNM gyűjteményét gya­
názási munkái során láttak napvilágot. 1965- rapította.^^
ben a Ny-i várfal előtt egy rézkori badeni (péce- A X I X . sz. elején előkerült leletek felkel­
li) gödröt tártak fel.* A bronzkort a középső­ tették a kutatók érdeklődését. Rómer Flóris
bronzkori mészbetétes és magyarádi kultúra említi a leleteket,^" majd Fröhlich Róbert meg­
képviseli. Nagyszámú leletanyag sorolható a állapít ja^^ Esztergom ókori nevét. Mivel a római

78
200m

LÓ'oR,B,Bv,LTt5?lcRó+A,M A-<í>lLÁ-Kk
rLTum A-Kk ip - Á-Kk
1 Kk IP . x ^ l K k
J-Kk is -él<k
1 Kk n f Á-Kk -<«• Kk
A-iH-Kk
H^^Á?-Kk(fi)Kk
IKk 2 oB.LTTBvfíaRÓ OÁ- 2fil -Kk aA-Klc 2p =i=:.=(=^ Kk
2a rirLrm Á?-KK 2i 1 Kk 2P ééÁ^-Kk
li =! (=Kk 2b lÁ-KkSlKk 2j A KkILKö 2s é?Kö
.A Á-Kk? 2c njT-rLn ^ ;Kk 2k JL ruxmiKk a Á-Kk 2t é é ? K k
é Á-Kk éKk(fiil Á-Kk 2d • ?Kk 21 X Kk 2ü <^Á-Kk .^^íí-KkllÁ-
íléaÁ-Kk.tyKk 2e -.-.-^Kk 2ínA rLrLTLn Kk 2v w Kk
ÍQ.éÁ-Kk 2f iTJTJ-un Kk I Á 2n f^Á-KköÁr-Kk^KkaÁ Zz^^Kk?
A Á-Kk IKk 29 ru-inn Q. Kk 2o í=; Kk Zx •Á-Kk(í)?KkaÁ-Kk
íL Á-Kk é l Á - i k ?

79
kori településnek a Várhegyen levő marad­ építette.^* Miután az újabb kutatás^'' ezt a
ványok képezték a magvát, a város római kori bélyeget a IV. sz.-ra keltezi, a solvai tábor é])í-
helynevét elsősorban erre a lelőhelyünkre kell tésével nem hozható kapcsolatba. Szilágyi János
értenünk, természetesen hozzákapcsolva a város említi még, hogy talán itt állomásozott Diocle-
többi pontján levő település- és temetkezés­ tianus idejében az Esztergom környékén a helyi­
nyomokat. (8/2., 8/4., 8/6., 8/7-8., 8/66-67., 8/69., leg pontosan nem meghatározható Commercium
8/71 — 72. sz. Ih.) A helynév-azonosítás történe­ burgus építési feliratán szereplő (8/*** sz. Ih.)
tét Némethy Lajos foglalta össze^ — említve legio I. Martiorum.^* Az ásatás anyagában talál­
annak minden szélsőségét. Némethy is az Itiner- ható még egy M I VLPA bélyegtöredék,^'
arium Antoniniben (266,12) Castra ad Herculem amely minden bizonnyal a cohors I. Ulpia
(17/6. sz. Ih.) táborától 9 MP-re fekvő Solva Pannoniorum bélyege volt. Miután az egyik
mansio nevet véli helyesnek, ahogyan azt esztergomi sírkő vön (8/*** sz. Ih.) szereplő Mar-
Fröhlich Róbert kifejtette. Miután a római Sol­ cus Aurelius Priscus a cohors I. Ulpia Pann.
va mansio katonai táborhely volt, felmerült a katonája volt. Szilágyi János lehetségesnek
kérdés, hogy a tábor a Várhegyen vagy a város tartja, ^ hogy ez a csapattest is állomásozott itt.
területén, illetőleg valahol Esztergom határá­ Az ásatások során a tábor erődített falrendszeré­
ban volt-e. Egyes kutatók^* a Vízivárosban ből semmi nem került elő, így a feliratos emlék­
(8/2. sz. Ih.) keresték a helyét, de ezt anyag ellenére is a kutatás csak valószínű lehe­
stratégiailag és a terepviszonyok miatt is lehe­ tőségét vetette fel annak, hogy a Várhegyen ei'ő-
tetlennek kell tartanunk. A Királyi városban dített tábor vagy refugium állott.^^
(8/3. sz. Ih.) esetleg elképzelhető lenne, de Az 1961-ben újra meginduló ásatások sok
eddigi leleteink semmi esetre sem indokolják értékes adatot szolgáltattak. Méri István veze­
ezt a feltételezést. Azt az elgondolást,2* amely az tésével a bazilika ÉNy-i sarkának környékén
esztergomi szigetre helyezte a castrumot, a kö­ igen vastag római réteget találtak több szint­
zépkori apácakolostor újabb ásatásai cáfolták ben jelentkező falmaradványokkal.*" Az 1964
meg (8/13. sz. Ih.). Balogh Albin, aki a 1968. évi ásatások*! eredményét Soj)roni Sándor
szigeti kolostor 1936. évi ásatásáig a Várhegyen az alábbiakban foglalta össze:
vélte a tábort,25 az 1934 1938. évi ásatások A középkori rétegek alatt a Várhegy Ny-i
eredményeit ismertetve azt írja, hogy római felében mintegy 150 m hosszan kerültek elő
falak is napfényre kerültek, sőt a középkori különböző építési periódusból származó római
falak egy része római alapokra épült, megje­ falmaradványok. A falak tájolása egy adott
gyezve, hogy ez semmi esetre sem jelent konti- építési perióduson belül nagyjából azonos volt.
nuitást.261938-ban már Balogh Albin és Lepold Mivel a középkori vár falai a római emlékek
Antal is, bár elismerik, hogy a Várhegyen római teljes feltárását nem tették lehetővé, az ásatá­
épületek, ill. őrtornyok (!) álltak, a tábort a sok összefüggő alaprajzot nem szolgáltathattak,
szigetre helyezték.^ Gerevich Tibor a várásatás de négy, egymás fölött elhelyezkedő, rétegtani-
eredményeit ismertetve kitér a római emlékekre lag elválasztható építési periódus jól megfigyel­
is,^ és megjegyzi, hogy az itt talált I I . sz.-i hető volt.
márvány domborműtöredék,^^ még az ásatások
Az első építkezés közvetlenül a La Téne D
megindulása előtt előkerült mozaiktöredék és a
településre történt. A falakat sárga homokkőből
már ismertetett feliratos kövek és pénzek fel­
közepes minőségű habarccsal készítették. A ba­
tételezhetővé teszik római castellum vagy őr­
zilika melletti részen egy kisebb, négyszögletes
torony létezését. Az 1934 — 1938. évi várásatás
helyiség részleteit sikerült feltárni ebből a perió­
ma már csak töredékeiben megmaradt római
dusból. A második építkezést a mészkőből készült
leletanyaga^" nem nyújt támpontot a pontosabb
habarcsba rakott falak jellemzik. A falak fel­
korhatározáshoz. A nagy mennyiségű későkelta
menő része sok esetben vályogból készült. A I I I .
anyag mellett kevés I I — I I I . sz.-ra jellemző
periódust igen jó minőségű habarcsba rakott
szürke és sárga színű, piros festésű házikerámia,
mészkőfalak jellemzik. A IV. periódust eddig
valamint több I I I -IV. sz.-i zöld- és barna­
csak két kisebb, erősen bolygatott falszakasz,
mázas edénytöredék található. Biztosan korai
ill. szint esetében sikerült meghatározni. A I I I .
darabok, I—II. sz.-iak az amfóratöredékek,
periódusban kisebb átépítés nyomai is előkerül­
köztük egy bélyeges itáliai darab. (34. t. 9.)
tek.
Lepold Antal az ásatások anyagából készített
leltárban terra sigillatákról, mécsesekről, pis­ Az egykori kaszárnya udvarán egy összefüg­
kóta alakú padlótégláról is említést tesz,^i me­ gő alaprajzú, meghatározható rendeltetésű épü­
lyek időközben elkallódtak. A bélyegestégla let nagyobbik részét tártuk fel.
anyagból Szilágyi János közölt egy retrográd Az É—D-i tájolású épület É-i fele, ahol való­
ALARIS,"" valamint egy CORTA VICENTIA színűleg a bejárat is lehetett, nem került fel­
bélyeges példányt.^* Az ALARIS bélyeg alap­ tárásra. A téglalap alakú épület belsejét két sor
ján, melyet az Ala I Ituraeorum Sagittariorum pillér tagolja. A K-i pillérek 110x55 cm nagy­
nevére old fel, felveti annak lehetőségét, hogy a ságúak, részben gyenge kőalapozásra vagy
solvai tábort a 100 körül itt tartózkodó alakulat korábbi falmaradványokra falazó téglákból
éjjültek, a D-i szélső pillér és a Ny-i pillérsor

80
kőből épült. A két pillérsor egymástól való tezi. A Constantinus-kori limes átszervezésekor,
távolsága 1 m. Az épület É-i felében kőből a limes szakasz fokozottabb megerősítése kap­
épített K - Ny-i irányú, 42 cm széles fűtő­ csán még egy alakulatot helyeztek az esztergo­
csatorna húzódott, teteje lapos, átégett andezit­ mi táborba, a cuneus equitum Scutariorumot.*"
lapokkal volt befedve. Ebből az épület K-i szé­ A tábor Valentinianus-kori életére, a tábor kija­
lénél egy É—D-i irányú, 65 cm széles fűtőcsa­ vítására utalnak az ebből a korból származó
torna ágazott ki D felé. Az épület padlószintje tóglabólyegek. A korábban előkerült Quadribur-
keményre döngölt agyagos föld volt, amely fe­ gium, CORTA VICENTIA bélyegeken kívül
lett 5—10 cm vastag égett gabonaróteg, búza újabban Terentius dux és Frigeridus dux bélye­
feküdt. A Ny-i részen a gabonaréteg felett 20 cm gek töredékei is napvilágot láttak.
vastag tetőfedőcserép-réteg volt látható. A K-i A Valentinianus-kori építkezéseket követően
részből ez hiányzott. éremleletek jelzik a tábor V. sz. eleji életét.
Az épület, az alaprajza, a fűtőcsatornák és a A bazilika és a kanonoki házak építésekor, 1822-
gabona miatt egyértelműen horreumnak hatá­ ben vagy a táborból, vagy a közeli későrómai te­
rozható meg. Miután több helyütt ráépült az I. mető sírjaiból (8/17. sz. Ih.) I I . Theodosius 421-
periódus falaira, ill. átvágta a I I . periódusba ben vert solidusa és Honorius (393—423) köze­
tartozó falakat, építését biztosan a I I I . perió­ lebbről meg nem határozható aureusa került elő.*'
dusba helyezhetjük, amely a markomann háború A tábor élete a többi limestáborral egy idő­
utáni Severus-kori újjáépítés időszakát jelenti. ben, az V. sz.^ 30-a3 éveiben szűnhetett meg.
Az égett gabonarétegben talált I I . Claudius- A Várhegy É-i és D-i felén földmunkák során
órem szerint a horreum a 270 körüli kvád—Van­ több ízben került elő római lelet. 1972-ben a
dái—szarmata betöréskor éghetett le. A pusz­ török rondella ásatásánál jellegzetesebb cserép
tulás után ideiglenesen kijavították, alaprajzán egy AMANDV.. bélyeges terra sigillata csésze
lényeges változtatást azonban nem hajtottak aljtöredéke volt, a Bazilikától É-ra sírkőtöredék
végre. Ez a periódus a IV. sz. első feléig, a látott napvilágot.*^ (63. t. 5.) 1973-ban a terep­
Constantinus-kori átépítésig állhatott fenn. A rendezés során egy földbe ásott ház kisebb
horreum padlószintje felett 40—45 cm-re talált részletéből LTD jellegű cserepek mellett kora­
újabb római szint, ül. pusztulási réteg már a IV. császárkori barbotinos csésze töredéke és több
sz.-ot jelzi. Korát Constantinus bronzérme, ládi- szürke edénytöredék, vassalak*^ került elő.
kaveret töredéke és egy Vincentia bélyegestégla (Horváth H. Kelemen, 1973.)
töredéke adja meg. A Várhegy területéről népvándorláskori tele­
Mivel a kutatás feltevése szerint*^ Solva korai pülésnyomot ez ideig nem ismerünk. Az EBM
föld- és palánktábora Domitianus korában épül­ gyűjteményében csupán 2 db avar típusú,^"
hetett, az I. és I I . periódus kőépítkezését a I I . csavart szárú, köpüs, szakállas vasnyílhegy^^
sz.-ra kell helyeznünk. Az első kőtábor építése található a Várhegyről. (40. t. 13.) Ismeretlenek
a környező limes szakasz táborainak kőbe való a lelőkörülményei annak a honfoglaláskori, rom­
átépítésével egy időben, Traianus uralmának busz alakú nyílcsúcsnak^^ is, amelyet ugyan­
végén, Hadrianus uralmának korai szakaszában innen őriz az EBM. (44. t. 13.)
történhetett. Az első periódus a 130-as évek A Várhegyen előkerült és az EVM tulajdonát
szarmata -kvád betörései következtében pusz­ képező közép- és törökkori leletek túlnyomó
tulhatott el. Az újjáépítést minden bizonnyal a része még leltározatlan, az EBM gyűjteményébe
cohors I. Ulpia Pannoniorum végezte, melyet a került kis része leltározott.^^ Utóbbiak közül az
163-ban kibocsátott szőnyi diploma alapján*^ a ismeretlen lelőkörülményű, objektumhoz nem
kutatás Solva táborába helyez. köthető leletek: a múlt század közepén végzett
Az ásatások során a cohorstól további 5 tég­ földmunkáknál egymásbahajló szárú (kerek),
labélyeg került elő. vasból készült XVI—XVII. sz.-i lópatkót talál­
A solvai tábor a markomann háborúk idején tak,** amelyet Rómer Flóris tévesen vaskorinak
ismét elpusztult, az újjáépítést szintén a cohors tartott.** - XIV—XV. sz.-i, nagyméretű, két­
I. Ulpia Pannoniorum végezhette, amely a II., ágú, szakállas páncéltörő vagy nehéz vadász-
de a III. sz. nagyobb részében is itt állomásoz­ nyílcsúcs*6 (61. t. 4.), X V I - XVII. sz.-i puska­
hatott.^* A Szentgyörgymezőn (8/***. sz. Ih.) villa," X I — X I I . sz.-i gúla alakú, tövissel el­
előkerült sírkő és a téglabélyegeken megjelenő látott, vésett díszítésű bronzsarkantyú, ara­
Antoniana jelző a csapat itteni, I I I . sz.-i műkö­ nyozás nyomaival.*^ XVI—XVII. sz.-i, tulipán
désére utal. szájú, talpas vörösréz gyertyatartó*' (55. t. 4.),
A 270. évi pusztulás után a cohors helyére X I I — X I I I . sz.-i fenékbélyeges cserépfazék^"
került — a Notitia Dignitatumban szereplő — (48. t. 7.), XV. sz.-ifestékes edény,«i X I V - X V .
alakulat, az equites Mauri végezhette az újjá­ sz.-i, egyfülű, gótikus bronzmozsár.^^ A XVIII—
építést.*^ A bazilika építésekor előkerült, lénye­ X I X . sz.-i tereprendezés alkalmával nagyszámú
gében Aurelianus császár érmeivel induló érem- török rézedény került elő. Közülük ma csupán
lelet feltehetően a helyőrségváltással hozható néhány, az EBM gyűjteményében levő XVI -
kapcsolatba. Az utolsó érem 307-ből való, s ez XVII. sz.-i darab azonosítható a Simor Emlék­
egyben a III. jieriódus pusztulási rétegét is kel­ album ábrázolása'"^ alapján: kiöntőcsöves réz-

í> Mawyaror.szá^ r(''ííi''szeti topoíiriifijíja 5. 81
kancsó,** 2 db vörösréz talpastáP^ (55. t. 10.), Barkóczi 1964, 342; EBM Kőtár 67.31.1. " Mathes
2 db lapos tál,^* vörösréz szűrőtáF' és merő­ 1827, 119. § VIII. Tab. C; CIL I I I . 3649; Barkóczi
1964, 342; EBM Kőtár 67.16.1. i'Mathes 1827,
kanál,*^ gömb testű és kúpos testű fazék,*^ kis 118, X I . Tab. D, 120. §. — A X I . tábla H. jelzésű
méretű, gömb testű, fedeles kanna,'" félgömb kövének korhatározása, miután elkallódott, pusz­
testű, kívül vésett díszítésű, alacsony talpú tán a rajz alapján bizonytalan, a többi rómainak
talpastál.'1 Egy 1927-ben szerzett pecsótnyo- meghatározott tárgy közül biztosan nem római a
117. § kőemléke, a 123. § kétélű kardja és a már­
mót'2 ma már nem t u d u n k azonosítani. 1956- vány oszlopfő, a 125. § rózbuzogánya. i* Mathes
ban I I I . Murád (1574 — 1595) aranypénze került 1827, IV-97. §; Villányi 1891, 14; Lepold 1938,
az EBM gyűjteményébe, amelyet az ún. ,,Sötét- 4; Soós 1926, 17. " M N M R R 51.10.109; Paulo-
K a p u " mellett találtak.'^ vics 1916, 196 — 197, 5. kép; Wessetzky 1961, 50,
Abb. 18. 2» Rómer 1863, 44. ^i Fröhlich 1893, 4 4 -
A Várból elhurcolt köveknek tartjuk azokat 45. 22 Nómethy ó. n. 186. — Újra összefoglalta:
a XIV—XVI. sz.-i faragványokat (gótikus Kuzsinszky 1925, 114; Tabula 1968, 104. '"'Né-
konzol, vörösmárványból faragott reneszánsz methy é. n. 186; Fröhlich 1893, 45; Gráf 1936,
102; Sinka 1938, 95. ^4 Balogh 1938a, 59; Lepold
párkány töredék),'* amelyek 1969-ben a Hunya­ 1938, 4; Genthon 1959, I. 80. ^s Balogh 1934, 41.
di u. 27. sz. ház bontásánál kerültek elő. — Nem 2« Balogh 1938a, 53; Székely 1957, 17. "Balogh
ismert a pontos lelőhelye annak a nagyméretű, 1938a, 59; Lepold 1938, 4. ^s Gerevich 1938, 7 6 - 7 7 .
XVI—XVII. sz.-i, bevésett díszítéssel és török "KözH: Dercsényi—Zolnay 1956, 7, 2. kép. ^o Lel­
tározatlan az EVM gyűjteményében. '^ EBM
felirattal is ellátott kerek bronztálcának sem, Adattár 310. ^2 Szilágyi 1942, 173 — 174, 2. ábra;
amelyet az 1930-as években találtak a Vár­ Szilágyi 1952, 198. ''''Szilágyi 1952, 199. ^^ Mócsy
hegyen, és 1970-ben került a múzeum gyűjte­ 1962, 619. 35 Tóth—Vékony 1970, 140, 72. jegy­
ményébe.'^ Vári leletnek t a r t a n a k egy XV— zet. 36Sziiiigyi 1952, 198—199. 3'Leltározatlan,
az 1934—1938. évi várásatás anyagában. ^^ Szilá­
XVI. sz.-i. Madonnát ábrázoló, reneszánsz kály- gyi, 1950, 522; Szilágyi 1952, 199; Tabula 1968,
hacsempe-negatívot is.'* 1960-ban több, a Vár­ 104. 3'Dercsényi—Zolnay 1956, 6 — 7; Soproni
hegyről származó leletet szerzett meg a DTM a 1959, 135; Zolnay 1960, 10; Tabula 1968, 104.
«»Rég. kut. 1961, 62, 66, 68. — Az ásatás teljes
Reviczky-féle gyűjteményből. Közülük 6 db leletanyaga: EVM 71.1.1-71.38.1. " R é g . kut.
X I — X V I . sz.-i s a r k a n t y ú n a k " és egy XVI— 1964, 64; 1965, 58, 1966, 84; Nagy 1968, 102;
X V I I . sz.-i pipatöredéknek'® pontosabb lelő­ Nagy 1971, 181. — Az ásatás leletanyaga leltá­
helye és lelőkörülményei ismeretlenek. — Vár­ rozatlan, a gabonaleletet említi: Hartyányi—No-
váki—Patay 1968, 38. ^^ Mócsy 1962, 650; Nagy
hegyi lelet egy XV. sz.-i tőr markolatkosara, mely 1971a, 150, Anm. 11. "Barkóczi 1958, 418; Fitz
Roszivál Miklós gyűjteményében található.'* 1962, 48; Mócsy 1962, 623, — felveti a Cirpiben
I t t említjük meg azt a nagyszámú lelet­ való állomásozás lehetőségót is. " F i t z 1962, 49.
4' Notitia Dignitatxun oco. X X X I I L , 31. " Notitia
anyagot (kerámia és főleg kőfaragványok: XI— Dignitatum occ. X X X I I I . 24. ^'Mathes 1827,
XVI. sz.-i oszloplábazatok, oszlopfők, épület­ 7 3 - 7 4 , X I . tábla 1 - 2 . ^s EBM 72.25.4. - A kő
tagozatok, szobortöredékek, török sírkövek leltározatlan. « E B M 73.118.2—16. Í^" Kalmár
stb.),8o amelyek az 1970—1973 között a Vár­ 1944—45, 291, 3. kép 9. ^i EBM 53.206.1 — 207.1.
S2 EBM 53.208.1; Fehér-Éry—Kralovánszky 1962,
hegy DK-i lejtőjén folyt tereprendezés alkal­ 298. " E B M 72.25.5 — 6. Ugyanitt az ismeretlen
mával (másodlagos helyről) kerültek elő, és lelőhelyű anyagban valószínűleg vári leletek is
részletesebb kutatás nélkül konkrét objektum­ vannak. Ezek egy kis része a későbbiek során
hoz való kapcsolásuk nem lehetséges.®^ Ugyan­ talán még azonosítható lesz. ^ Friedrich 1860, 127.
— rajza: 35. kép. " R ó m e r 1866, 123. ^eEBM
csak ezekhez kell sorolnunk az EVM leltározat- 53.192.1. " EBM 53.200.1. ^s EBM 53.201.L »» EBM
lan kőtári anyagának jelentős, visszaazonosít- 53.575.1; Mathes 1827, VI. T. „ E " . «» EBM 53.
hatatlan részét is. (73. t. 4., 74. t. 2 - 3 . ) 638.1. " E B M 56.50.1. "^ EBM 56.730.1. "^ Emlék­
könyv 1886, 199, 265. — A várból való török
^Sinka 1925, 53; Dercsényi—Zolnay 1956, 5. leleteknek csak egy részét ábrázolja a kép. —
" A leletanyag az EVM-ben; leltározatlan. ^ A lelet­ Fehér Géza az esztergomi török rézedényekről írt
anyag feldolgozás alatt áll. * Rég. kut. 1965, 58. tanulmányában a leletek többségét ismeretlen
* Az egységesen bronzkorinak nevezett objektu­ lelőhelyűekként említi: Fehér 1968, 273 — 310.
mokról: Rég. kut. 1961, 68; 1962, 66; 1964, 64. ^ EBM 53.552.1. "5 EBM 53.559.1; 56.161.1.««EBM
A mészbetétes cserép: EBM 72.25.1. — A lelőhe­ 53.561.1, 593.1. •" EBM 53.572.1. "^ EBM 56.1016.1.
lyet említi Bandi 1972, 50. — Egy 1973-ban elő­ "9EBM 53.615.1; 56.1023.1. ' " E B M 53.582.1.
került későbronzkor— kora vaskori tiirbántekercses " E B M 53.566.1. — Az edények leírását és képét
díszű t á l töredéke: EBM 73.118.1. "Rég. kut. közli:Fehér 1968,273 — 310. '2 Sz. n. 1927, jún. 28.
1961, 68; 1962, 66; 1964, 64; 1965, 58; 1966, 84; " E B M 56.1313.]. '^ EBM 70.384.1-2. '«EBM
1967, 61; Bónis 1971, 522; Bónis 1971a, 35. ' EBM 73.117.1; EBM Adattár 285.19. sz. füzet 39.'«Az
68.28.35, 94, 128, 168-169; 72.25.2-3; 73.46.1. EBM gyűjteményében — leltározatlan. — Leírja és
« EBM 71.76.1-4. » Széles 1765, D/b; Mathes 1827, képét közli: Parádi 1957, 181. X X X . t. 5 —5a.
" D T M 60.16.1 — 21.1. "*DTM 58.24.1. '" EBM
111. §; Rómer—Desjardins 1873, 265; CIL I I I . Adattár 285.18. sz. füzet 30. «»Rég. kut. 1971,
3772.b; Villányi 1891, 14; Mahler 1907, 247; Soós 90. *i Leltározatlanok az EVM kőtárában.
1926, 17. "Széles 1765, B 2/b —c; Mathes 1827,
112. " M a t h e s 1827, 113. § X I . Tab. 1 - 1 5 ; Sop­
roni 1959, 135. 12 Mathes 1827, 114. §. X I . Tab.
jelzés nélkül; CIL I I I . 3651; Barkóczi 1964, 432; A K Ö Z É P K O R I ESZTERGOM
EBM Kőtár 67.20.1. i^ Mathes 1827, 115. § X I . (urbs seu civitas; Strigonium; Gran; Estri-
Tab. A; CIL I I I . 3657; Barkóczi 1964, 432; EBM gun; Grana; Graniz; Ostrogom; Stifehomé;
Kőtár 67.25.1. i* Mathes 1827, 116. § X I . Tab. B;
CIL I I I . 3656; Barkóczi 1964, 432; EBM Kőtár Eztergam; Uszturgun; Strigonia; Ostrihom;
67.33.1. " M a t h e s 1827, 121. §; CIL I I I . 3655; Esztergom): n •<í>- Q- Á —Kk

82
A középkori Esztergom magját a Vár (8/1. sz. lázadt és felnégyelt Koppány testének egy ré­
Ih.), a királyi város (8/3. sz. Ih.) és a Víziváros szét az esztergomi kapura szögezik fel — elret­
(8/2. sz. Ih.) képezte. E három, fallal védett tentő példaként.1" 1001. január 1-ón itt koro­
települést — más Árpád-kori városainkhoz ha­ názzák királlyá I. Istvánt, aki ugyanezen évben
sonlóan — kisebb-nagyobb városrészek, tele­ érsekséget alapít esztergomi szókhelyén. ^^ István
pülések halmaza övezte. E különböző birtokosok királytól kezdve Esztergomban működik az or­
(király, érsek, káptalan, szerzetesrendek, vi­ szág — hosszú ideig egyetlen — pénzverdéje.^^
lági személyek) tulajdonában levő, egymással Az Árpád-kori Magyarország összes királyi
többnyire egybeépült, de különböző jogállású adó jövedelmét évenként (Szt. Mihály napjáig)
városrészeket is Esztergomhoz számították, szintén ide kellett beszolgáltatni: , , . . .denarios,
bár azoknak külön elnevezésük volt (pl.: Szt. qui per universas Ungariae partes coUiguntur
Anna kerület — Contrata sancte Anne — 8/8. . . . Strigonium usque festum S. Michaelis
sz. Ih.; Kovácsi-Koachi ~ 8/17. sz. Ih. stb.). m i t t a n t . . . " és ebből az ispánoknak és száza­
Ezzel magyarázhatjuk, hogy a 8/4—22., 8/55., dosoknak járó részt ugyanitt osztják ki: , , . . .
8/59-63., 8/67-68., 8/73-74. sz. Ih.-eknek a in eodem loco, videlicet Strigonü, fiat omnium
8/1 — 3. sz. Ih-nél szórtabb típusú településeiből partium divisio".i* Korai adat tanúskodik az
összetevődő középkori város a mai Esztergom­ itteni (a kereskedelemmel nyilván kapcsolatos)
nál nagyobb kiterjedésű volt. zsidó közösségről is: 1050-ben két, Oroszország­
Esztergom neve a X. századtól tűnik fel.^ ból megrakott szekerekkel visszatérő regens-
A név eredetéről különféle vélemények alakul­ burgi zsidó kereskedő érkezik Esztergomba, akik
tak ki.* A német (Gran) elnevezés egyértelműen hitsorsosaikkal az itteni zsinagógánál találkoz­
a várossal szemben a Dunába beömlő Garam nak.^* — Jelentős városfejlesztő tényező volt
folyó germán eredetű (Granua) nevéből szár­ Esztergom Árpád-kori árumegálKtó joga, mely­
mazik.* A magyar (Estrigun; Yztragom; Ezter- nek révén minden külföldi árut először ide
gam; Esztergom), a latin (Strigonium), a szláv kellett hozni, s csak megvámolásuk után vihet­
(Ostrogom; Stfehomé; Ostrihom) név Melich ték tovább vagy az ország egyéb piacaira.^^
János és Kniezsa István szerint egy szláv Stri- A Ny—K-i távolsági kereskedelem legfon­
gon személynévnek megfelelő magyar Sztrigon tosabb útvonala (Regensburgból Kijev felé)
személynévből keletkezhetett, maga a helynév­ Esztergomig a Duna folyó volt, ahol az itt
adás módja azonban magyar.^ Ezzel szemben a veszteglésre kényszerülő hajókat a Kis-Duna
XV. századtól^ napjainkig él egy másik elkép­ (8/2 — 8/3. sz. Ih. közti szakasz) meleg forrásokkal
zelés is: eszerint a magyar és szláv név a latin táplált, be nem fagyó víztükre mint biztonságos
Strigoniumból származik, amely viszont a Duna téli kikötő (portus Danubii minoris)^^ fogadta.
(görög eredetű: Ister) és a Garam (Granum) Innét a folyó túlsó oldalán haladt tovább — már
folyók neveinek egyesítéséből (Istergranum— szárazon az út — Kijev felé. A dunai víziút
Stigranium'—Strigonium) keletkezett.* biztosíthatta a hazánkon átvonuló keresztes
A város területének jelentősebb része — a seregek fő utánpótlás-szállítását i s . " A Szent­
régészeti és történeti adatok szerint — már a földre haladó nyugati uralkodókat a magyar
korai Árpád-korban lakott volt. Abban, hogy királyok székvárosukban, Esztergomban fo­
az itt kialakult település a X I — X I I I . században gadják. A VII. Lajos francia király keresztes
a Duna-medence legjelentősebb városává fejlő­ hadával 1147-ben átutazó Odo de Diogilo is
dött, fontos szerepe volt a városhely kedvező kiemeli a folyó szerepét: , , . . . a Duna számos
földrajzi fekvésének: a Duna és Garam össze­ ország kincsét és gazdagságát hordja össze a
folyásánál, természetes átkelőhely (gázló — rév) híres Esztergomba". 1* 1189-ben Barbarossa
felett emelkedő Várhegy nemcsak a víziutak, Frigyes császárt is Esztergomban fogadja I I I .
de a folyóvölgyekben haladó, ill. a hegyek közül Béla király. A seregében tartózkodó Lübecki
ide vezető és egymást itt keresztező szárazföldi Arnold Magyarország fővárosának nevezi Esz­
útvonalak ellenőrzését is ellátta.* A váralján tergomot: ,,. . . Quum autem dominus Imperátor
(hegyvidék és síkság találkozásánál) létesült in civitatem venisset, quae Gran dicitur, quae
településen, az utak csomópontjában, kikötő Ungarorum est metropolis... ".^^ Hasonlóképpen
mellett alakult ki az ország legjelentősebb korai említi — egyebek közt — egy I I I . Béla király
árupiaca. Ez a piactér a távolsági kereskedők jövedelmeit tárgyaló okmány is Esztergomot:
mellett a kézműiparosokat is ide vonzotta. , , . . .Strigonium... est metropolis Unga­
Mindez következménye, de alapja is volt annak, r i a e . . . " ^ " De Magyarország legjelentősebb
hogy Esztergom Géza fejedelem idejében (972) városának nevezi még Rogerius mester nagy­
uralkodói székhely lett. A fentiekből, vala­ váradi kanonok is 1242-ben ( , , . . . c u m Strigo­
mint abból a tényből, hogy I. (Szent) István nium in Hungária omnes et singulas precelleret
király 969 — 975 között Esztergom városában civitates.. . " ) , amikor egyúttal a város tatárok
született, komoly előzményekre következtethe­ általi elpusztítását is leírja.^^
tünk. A tatár pusztítás után Esztergom hamarosan
A település jelentőségét jelzi az a tény is, újjáépült. Korábbi jelentőségét azonban nem
hogy a 998-ban a fejedelmi hatalom ellen fel­ éri már el: a királyi udvar véglegesen eltávozik

83
innét. 1256-tól az esztergomi vár (8/1. sz. Ih.) az 70. — Kálmán király dekrétuma. ^* Schünemann
érsekség örök tulajdonába megy át. Tovább­ 1930, 12., Scheiber 1960, 65. i^ Pór 1904, 167.,
Domanovszky 1916, 29. i« Mon. Eccl. Strig. I.
folytatódik az a X I I . században megindult fo­ 163. Imre király 1202. évi oklevelében. ^'Gerevich
lyamat, amelynek során az érsekség, a főkáp- 1971, 82. i^Szamota 1891, 24—25., Pauler 1899,
talan és más egyházi testületek fokozatosan I. 389., Gombos I I I . 1938, 1720. i^ Mon. Eccl.
jelentős területek (városrészek) és jövedelem­ Strig. I. 138., Gombos .1. 1937, 305. «" Hóman
1916, 425., Horváth 1972c. " G o m b o s III. 1938,
források (piac- és révvám, harmincadvám stb.) 2084.
birtokába jutnak. A középkor későbbi szakaszá­
ban csupán akirályi város (8/3. sz. Ih.), ill.az 1326-
A K Ö Z É P K O R I VÁR
ban hozzácsatolt Kovácsi városrész (8/17. sz. Ih.)
marad királyi fennhatóság alatt. (Regia Civitas;^ Arx; Castrum Strigoniense;
Mindenesetre meglevő kiváltságaival, intéz­ Castrum Regale; Eztergham vára az Kápta­
ményeivel, jelentős polgárságával és építmé­ lannal egiwtt; Schloss Gran; Vestung Graan;
nyeivel továbbra is az ország legjelentősebb Castello di Stigonia; Citta Superiore, o For-
városai közé tartozik, és mint érseki székváros, tezza di Gran, o Strigonia):
ahol nagyszámú egyházi intézmény (szerzetes­
rendek stb.) koncentrálódott, a középkori Az esztergomi várat a középkori helyi egy­
Magyarország kulturális és művészeti életének házi hagyomány [a Szt. István prépostság (8/lk.
egyik legfontosabb gócpontja marad 1543-ig. sz. Ih.) 1397. évi egyházlátogatási jegyző­
Hanyatlása és fokozatos pusztulása 1526-tól, a könyve] szerint Géza fejedelem kezdte építeni.
török első esztergomi ostromától indul meg. — A visitatio a Szt. István-templomról írva
1543 — 1683 között tív év megszakítással megjegyzi, hogy dictam ecclesiam esse
(1595 — 1605) török kézen volt. Mint a török fundatam ante tempóra beati regis Stephani,
birodalom, ill. a királyi Magyarország fontos scilicet per dominum Geyzam regem, patrem
végvára (Bécs és Buda ostromainak kiinduló­ eiusdem, qui construxit etiam castrum Strigo­
pontja) gyakran pusztító ostromok színhelye. niense" .^ Az építkezés időpontját Knauz Nándor
Ezzel magyarázható, hogy a török kiűzésekor 979 előtti időre teszi^ abból kiindulva, hogy
(1683 — 1685) — néhány kisebb építmény (pl. I. (Szent) István már itt született.* Minthogy
Bakócz-kápolna) kivételével - középkori épü­ azonban az újabb kutatások szerint István
letállománya már teljesen elpusztult. A XVIII. király 969 — 975 között született^ Géza fejedelmi
századi újjáépítés a maradék romok elbontásá­ székhelyén, Esztergomban^ — már ekkor kellett
val, ill. részleges felhasználásával új városképet állnia a Várhegyen valamilyen megerősített
alkot, bár a három fő települési centrum (vár, fejedelmi lakhelynek.' Ez a X. sz.-i erődítmény
királyi és érseki város 8/1 - 3. sz. Ih.) megtartja a hegy peremén, annak szabálytalan formáját
eredeti kontúrját és különállását. Az elpusztult követve helyezkedhetett el (1.: 8/11. sz. Ih.),
városrészek helyén csupán két település (Szent­ amely nem hozható kapcsolatba sem a frankok,^
györgymező és Szenttamás) alakul ki, amelyek sem a szlávok' itteni szereplésével, akiknek
a két várossal (Esztergom szabad királyi és egyébként a várásatás során ez ideig semmiféle
Vízivárossal) 1895-ben egyesülnek a mai Eszter­ hiteles emlékanyaga nem került elő.^"
gommá. A fejedelmi lakhely (8/1 j . Ih.) a templommal
együtt a források alapján valószínűleg a hegy
iFügedi 1969, 101 — 118. Gerevich 1972, 258 — É-i felén állott. Miután István király a hegy déli
271. "Melioh 1925—1929, 375. =< Ezek közül itt sziklacsúcsán új palotát épített^^ (8/11- sz. Ih.),
csupán a nyelvészetileg megalapozottakat említ­ a korai templom — valószínűleg a volt fejedelmi
jük meg — az állítólagos frank ,,Oster Ringun", palotával együtt (8/lj—k. sz. Ih.) ~ az érsekség
a szláv ,,Ustie Hronu" vagy a német ,,Etzelstadt"
stb. elképzelésekre nem térünk ki. — Ezekről: birtokába kerül. Ettől kezdve a hegy D-i fe­
Réső E. Sándor: Esztergom és Vidéke 1880, lén - a váron belül - különálló építményt képez
január 29., Menő Ostrihom: Slovenské Pohlady a királyi palota (domus regalis, Palacium re­
1914, 192—195; Lepold —Lippai é. n. 5. stb.
*Melich 1925 — 29, 375. * Melich 1925—1929, 401., gis),^^ (8/11. sz. Ih.) a hegy közepén állt az István
Kniezsa 1942, 202 — 203. Schünemann Konrád a király által épített Szt. Adalbert-székesegyház
város nevét egy szláv ,,strega" = őrhely szóból (8/lm. sz. Ih.), a székesegyház előcsarnoka mel­
vezeti le: Schünemann é. n. 56. Ujabban Györffy lett DK-nek a várfalig nyúló káptalanház (mona-
György egy bolgár-szláv ,,Esztrogén-E8ztrügén"
szóból eredezteti: Györffy György: Esztergom sterium 8/lo. sz. Ih.), a főtemplomtól É-ra a Szt.
Árpád-kori kezdetei. Kézirat. Előadásban elhang­ István protomártír-kápolna (1391-től Szt. Ist-
zott 1973-ban az Esztergomi Várostörténeti Kon­ ván-prépostság és -társaskáptalan — 8/lk. sz.
ferencián. ^ Ransanus 1746. 45. ' Martyrius eszter­ Ih.), ettől Ny-ra a várfal mellett az Árpád-kori
gomi érsek 1156. évi oklevelében: ,,Stigranensis
ecclesie" stb.: Mon. Eccl. Strig. I. 107 — 108. érseki palota (8/ln. sz. Ih.) és más kisebb épít­
* Ezt a nézetet vallja Bél Mátyás és mások is: mények. (13. kép.)
Bél 1957, 11., Palugyai 1853, 3., Nagy 1972a, Az 1180-as években pusztító tűzvész^^ után
6., 1973, 7. KLettrich 1964, 26 — 29. " M o n . Eccl.
Strig. I. 34. " P a u l e r 1899, I. 33., 392., Györffy átépítik a Szt. Adalbert-templomot és a királyi
1971, 9., 1973, 238., vö.: Mon. Eccl. Strig. I. 34. palotát, amelyről már 1198-ban Imre király
" H u s z á r 1968, 209 — 216. " M o n . Eccl. Strig. I. lemond az érsekség javára.i* Ennek ellenér^

84
100 m

mai bazilika
a-t » b/la-S/ltsz. lelőhely

13. kép. Esztergom. Várhegy, 8/1. sz. lelőhely, a Vár középkori épületeinek összesített rajza különböző felmérések
és ásatások alapján

85
az esztergomi vár 1241-ig királyaink fő tartóz­ A vár új arculatát 1595 — 1600 között, Pálffy
kodási és székhelye, a magyar egyházszervezet Miklós várkapitánysága idején végzett nagy­
központja, s egyúttal Esztergom vármegye szék­ szabású helyreállítási és átalakítási munkák
helye is.^' Ide szolgáltatják be az ország pénz- és során nyerte.^^ E munkálatokat Claudio Cogora-
terményadó ját.^* A várban levő királyi tár­ no olasz hadmérnök vezette,^^ aki a várról és
házakról megemlékezik Arnoldus Lubecensis is, környékéről a XVI. sz. legpontosabb térképét
Barbarossa Frigyes 1189. évi esztergomi tartóz­ készítette el.*' A második török megszállás
kodásával kapcsolatban." Esztergomban műkö­ (1605 — 1683) alatt jelentősebb változásról — az
dik I. Istvántól a X I I I . sz. végéig Magyarország erődítések fejlesztésén és karbantartásán kívül —
első — hosszú ideig egyetlen — pénzverdéje.^^ nem tudunk.
1242-ben Simon ispán megvédelmezi a várat Az 1683. évi visszavétel, ill. az 1685. évi
a tatárok ostromával szemben.^' utolsó török általi, majd Rákóczi Eerenc 1706.
A királyi palota és a tőle É—ÉNy-ra terjedő, évi ostroma — a Bakócz-kápolna kivételével —
a Várhegy nagyobbik részét képező ,,nagy v á r " már csak romokat talál a várban.*^
(castrum magnum) ténylegesen csak a tatár­ 1707 — 1729 között Schuhknecht Miksa és
járás után, 1256-ban, IV. Béla király adománya­ Erős Ádám várparancsnokok idejében történik
ként kerül végleg az érsekek tulajdonába.^" az utolsó igen jelentős, a korszerű hadviselés
Ettől kezdve az érsekek építkeznek a volt ki­ szempontjait is kielégítő erődépítés (sáncművek,
rályi palotán, bővítik a székesegyházat, erősítik föld alatti kazamaták, falvastagítások),'^ ame­
a vár erődrendszerét, amely a XIV. sz. elején lyet az 1750-es években folytatni kívántak.*"
több ostromot ér meg: 1300-ban I I I . András Az ekkori állapotot jól rögzítik Andreas Krey
király,^ 1301-ben Németújvári Iván, 1304-ben hadimérnök 1754. és 1756. évi térképei és met­
Vencel cseh király foglalja el, s Tamás érsek szetrajzai.*' A középkori maradványok jelentős
csak 1307-ben tudja visszaszerezni.^ részének pusztulására, ill. a Várhegy mai for­
1330 — 1340 táján Telegdi Csanád átépítteti májának kialakulására a XVIII—XIX. sz.-ban
a székesegyházat, a vár falait kijavíttatja és került sor. 1761-ben az érsekség visszakapta a
,,több új, magas és erős tornyot emeltetett". várat Mária Teréziától, ahol 1763-tól nagy­
Építkezéseiről a Chronica Hungarorum Ace- arányú tereprendezésbe kezdenek az új székes­
phela tudósít.^ 1403-ban Zsigmond király fog­ egyház helyén.*^ Ekkor bontják el a Szt. Adal­
lalja el.^ Ekkor, majd Ulászló 1440. évi ostro­ bert-bazilika É-i oldalhajóját,*' és a Várhegy
makor a vár jelentős sérüléseket szenved.^ közepén kialakított mélyebb téren 1768 — 1770-
Széchi Dénes érsek (1440—1465) nagy költség­ ben barokk templomot építenek Szt. István
gel végzi el a helyreállítást, majd Vitéz János király tiszteletére.*" Ezt a templomot az új
(1465 — 1472) építkezéseiről hallunk: kibőví­ bazilika építését megelőző, a korábbinál nagyobb
ti az egykori királyi palotát, a hegyoldalban mérvű tereprendezés (a Várhegy középső részé­
függőkerteket, fürdőket épít. A mohácsi vész ről 1821-1822-ben 3 , 8 - 1 1 , 4 ' m é t e r t lehord-
előtt Bakóoz Tamás (1497-1521) építkezései tak !)*i alkalmával elbontják — a Szt. Adalbert-
a legjelentősebbek.^' és a középkori Szt. István-templomok marad­
Az 1526. évi török ostromot sikeresen vissza­ ványaival együtt.*^ A hegy közepéről kitermelt
verik. 1526 — 1527 telén Zápolya János, 1527 — óriási tömegű földet a Ny-i (dunai), ill. K—DK-i
1528 telén Eerdinánd király tartja székhelyét vároldal feltöltésére használják fel,*^ eltemetve
Esztergom várában. vele a K-i vároldalt, a szárazárkot és az előtte
Az érsekség és káptalan 1530-ban Pozsonyba húzódó nagy sáncot (a benne levő kazamaták­
és Nagyszombatba költözik, a várat Eerdinánd kal), a kapuszorost a kapuvédművekkel együtt.**
katonasága szálljameg. 1532-ben Zápolya vezére, A királyi palota (8/11. sz. Ih.) maradvá­
Gritti Alajos — török segédcsapatokkal ostro­ nyainak, ill. a kapuszoros környékének feltá­
molja. 1542-ben a Buda visszafoglalására szer­ rására 1934 1938,*= ill. 1961-1969 között*"
vezett keresztény seregek fontos kiindulópontja került sor. A Várhegy É-i felén, az Árpád-kori
Esztergom. E t t ő l kezdve olasz hadmérnökök érseki palota és Szt. István-templom helyén
közreműködésével jelentős erődítési munka fo­ (8/lk. sz. Ih.) 1957-ben végeztek kisebb fel­
lyik a váron,^' ennek ellenére 1543-ban Szulej- tárást.*' A DK-i lejtőre"töltött föld elhordása,
mán szultán két heti pusztító ostrommal (áru­ tereprendezése 1970—1973-ban folyamatosan
lással) elfoglalja a várat.^^ történt.*8 (77. t . 1.)
1543-ban Szulejmán parancsára helyreállít"
ják az erődítményeket.^ Hasonló munkáró'l 1 Véleményünk szerint T. István pénzeinek ,,Tlegia
hallunk 1574-1575-ben is.so Civitas" felirata — a Cívitas XI. sz.-i jelentése
alapján (vö.: Hóman 1938, 468; Györffy 1967,
A vár középkori épületeinek legnagyobb 19. — királyi vár jelentésű, és a pénzverés helyét
mérvű pusztulására az 1594 — 1595. évi ostrom (pénzverdét: Huszár 1938, 351.), az esztergomi
idején került sor. Megsemmisült Vitéz János királyi várat kell rajta érteni: Horváth 1970, 46.
palotája, az Árpád-kori királyi palota jelentős 2 Pór 1909, 4, 105. ^ Mon. Eccl. Strig. I. 30. Györffy
1969a, 220. «Mon. Ecel. Strig. I. 31. — Knanz
része, a Szt. Adalbert-székesegyház és az erődít­ szerint 979-ben .«Mályusz 1968, 203; Dőry 1938
mények is erősen megrongálódtak. .•sSrT : 563 — 564; Vajay 1967, 68—69; Györffy 1971, 9'
° Lepold ]938a, 489. ' A z t a feltevést, amely sze­ falak voltak ezek, és eredetileg csak a hegytető
rint István király a királyi városban (8/3. sz. felső peremét övezték.^ Építőanyaguk görgeteg-
Ih. — Szennyepalota) született volna (Zolnay
1960b, 143 — 148 a kérdés irodalmával), az 1960-aa kő, ill. helyi (a Várhegyen bányászott) sárga
évek várásatásai megcáfolták: Nagy 1968, 102 — homokkő. I I I . Béla nagyszabású építkezésekor
103; Nagy 197], 1 8 5 - 1 9 1 . »Sinka 1936, 1 — 3; új körítőfalak készültek — eddigi ismereteink
1938, 70; Soós 1925, 18, Lepold 1938, 4. »Soós szerint többnyire nem a korábbiak nyomvona­
1926, 18, Sinka 1936, 1 - 3 ; Havlik 1964, 103.
" N a g y 1972, 196-197. - Vö.: Lepold 1938, lán. Ennek a szürke andezit-kváderből épült
4 - 6 . "Lepold 1938a, 496-497, 504; Horváth falnak jelentős szakasza nyomon követhető a
1970, 44. i^Mon. Eccl. Strig. I. 156, 439—440. déli sziklacsúcson épült királyi lakótorony
" M o n . Eccl. Strig. I. 156 — 157. " Mon. Eccl. (Fehér-torony; WeiB Thurm; Lipót-bástya)
Strig. I. 156. " 1270-ig királyi várispánság — ettől
kezdve az esztergomi érsekek lesznek Esztergom alatt, a szikla peremén, ill. a toronytól É-ra az
vármegye örökös főispánjai: Mon. Eccl. Strig. I. Árpád-kori érseki palota (8/ln. sz. Ih.) helyó­
576., Domanovszky 1916, 31. i«Mon. Eccl. Strig. ig. Ettől íl felé a megrongálódott Árpád-kori
I. 70; Magyar Törvénytár I. 1899, 118-119. fal felé a XVI—XVII. sz.-ban vastag köpeny­
"Gombos 1937, L 305. i* Gálócsy 1906, 9 2 - 9 4 ;
Balogh 1938, 56; Huszár 1938, 351 — 353; Huszár falat építettek.
1968, 209-216. " S z a b ó 1861, 48. 2» Mon. Eccl. A lakótoronytól ÉK-nek, a várkapuhoz hú­
Strig. I. 4 3 9 - 4 4 1 . ^i Reiszig é. n. b. 2 1 0 - 2 1 1 . zódó — jelen formájában XVI —XVIII. sz.-i —
22 Pór é. n. 221-224. ^3 Mon. Eccl. Strig. I I I .
X X ; Lepold 1936, 68. ^íReiszig é. n. c. 316; várfalaknak Árpád-kori előzményeit nem ismer­
Zolnay 1960, 28. ^sThuróczy 1957, 115-116. jük. Annyi azonban bizonyos, hogy a XIV—XV.
2« Horváth 1862, 131; Zolnay 1960, 29 — 32. " Né- sz.-ban kiépültek ezek a falak — erre utalnak a
methy 1889, 15; Horváth 1972b, X I - X I I . ^s Ist- várkapu melletti kapuszoros É-i falában elfa­
vánffy 1962, 123; Némethy 1898, 41 — 95; Horváth
1972b, X I - X I I L 29MoInár 1972, 2 7 - 2 8 . '» Rei- lazott széles pártázatok és keskeny lőrések,^
szig é. n. c. 348. "Jedlicska 1897, 73 — 74, 619, valamint az ásatások alkalmával előkerült
646; Némethy 1900a, 113; Takáts 1903, 532; XIV—XV. sz.-i falmaradvány ok. ^ Ezek a falak
Lepold 1936, 58 — 64. ^2 Takáts 1903, 632. ^3 Le­ az 1594 — 1595. évi ostromban erősen megsérül­
pold 1944, 172. 3« Zolnay 1960, 36 — 37. ^s Bél
1730, 122., Villányi 1891, 11. 3" Lepold 1936, 51 — tek,* a Pálffy Miklós által újjáépített kötőfalat
54., Lepold 1944, 57. 3'Lepold 1944, 183, 184. — Rákóczi Ferenc 1706. évi ostroma idején ismét
Az 1756. évi felvételt és metszeteket — magyarázó szinte teljesen szétlőtték.' Mai, homokkőből
szövegekkel — közölte: Villányi 1891,13 —26,1. ábra épült vastag köpenyfala 1707 — 1727 között
és mellékletek, ssyillányi 1891, 12, 21; Balogh
1955, 17. — A Barkóczy Ferenc prímás idejében épült újjá.'
(1761 —1766) végzett rombolások és tereprendezés Árpád-kori eredetű volt az ÉK—K-i oldal
jó rajzát adja egy 1756. évi felvétel: Lepold 1944,
185. EBM fényképtár 687. 39Hartmann Antal — hosszú fala is, amely a mellé épített XVI—
az építkezés vezetője — ekkor felméri az egész XVII. sz.-i kazamatákkal együtt a XVIII. sz.-i
Várhegyet és a Szt. Adalbert-templom alaprajzát: tereprendezési munkák áldozata lett.'
Mathes 1827, IX. p. I—II. és LV. tábla, az eredeti Tudomásunk van arról, hogy 1330 — 1349
rajzok sajnos elvesztek. *" Mathes 1827, 14—15. —
A kitermelt földdel a K-i vároldalt töltötték fel között Telegdi Csanád érsek ,,...a vár falait és
új feljáróilit számára, amelyen azonban két alagút tornyait, amelyek régiségük és az elődök ha­
vezetett át. Egyik a szárazárok átboltozásával, a nyagsága miatt már romlásnak indultak, egé­
másik — a mai,,Sötétkapu" elődje — a nagy külső szen helyreállította, a lerombolt tornyokat újra
sáncárokban újonnan készült. Az előzőt leírja és
jelzi: Mathes 1827, 26 — 27, 43. §. — DK-i boltozott építtette . . . sőt a vár erősségének fokozására
bejáratát az általa készített maketten is ábrázolja: több új, magas és erős tornyot emeltetett".*
Főszékesegyház Mintaterme. *'Balogh 1955, 18. — Egy ilyen, Telegdi Csanád által építtetett
«2 Villányi 1891, 18 — 19. " T é v e s az az Esztergom­ toronynak tartjuk a Méri István által 1961-ben,
ban elterjedt felfogás, amely szerint a K-i nagy
rámpa a Szentgyörgyhegy elhordásával készült a mai bazilika DNy-i sarkánál feltárt torony­
volna. Vö.: 8/67. sz. Ih. 6. jegyzet. ^ Az elte­ maradványt. Ez egy 7 x 8 m belvilágú, 3 m
metett kapuvédművet 1938-ban tárták fel. — széles alapozású torony volt, amelynek a fal
A DK-i lejtő, szárazárok és sáncmű feltárása 1970 síkja elé kiugró két Ny-i sarkát diagonálisan
óta folyamatosan tart: Rég. kut. 1970, 84; Rég.
kut. 1971, 90; Rég. kut. 1972, 101 — 102. ^^ Lepold álló támpillérek erősítették. A tornyot a részben
1934, 34—41; Lepold 1938, 30—37; Gerevich 1938, megmaradt lábazat, ill. a belőle előkerült fara­
76 —98. ^« Méri István (1961—1962) és Nagy Emese gott kövek alapján Méri István is XIV—XV.
(1964 — 1969) vezetésével. Nagy 1968, 102 — 108; sz.-inak t a r t o t t a . '
Nagy 1972, 181 — 198. " Zolnay László vezetésével:
Zolnay 1961, 208 — 212. " R é g . kut. 1970, 84;
1971, 90; 1972, 101 — 102. — Horváth István jelen­ ' A vár épitéstörténetéhez Soós Elemér: Eszter­
tései. gom vára és ostromai o. tanulmányát — mivel
íllításainak nagy részével nem értünk egyet —
csak elvétve, erős kritikával használtuk fel. Soós
8/la. VÁRFALAK: r L r i Á-Kk 1926 — 1938. 2 EBM Adattár 285. 3. sz. füzet 12.
3 Nagy 1972, 194—195. «Vö.: Houfnagel György
A Géza- és István-kori falakról, és azok metszetével: Lepold 1944, 19. ' V ö . : Lepold'l944,
nyomvonaláról keveset tudunk (1.: 8/11. sz. 178/h. sz. felméréssel. — EBM Fényképtár 541.
Ih.: királyi palota) — minden bizonnyal to­ «Bél 1730, 122; Villányi 1891, 11. 'Villányi 1891,
9, 14. 8Mon. Eccl. Strig. I I I . X X . old; Lepold
rony nélküli, a hegy szabálytalan ellipszis 1936, 68. 8 Rég. kut. 1961, 68. — Méri István
formáját követő sáncárok, ill. alacsony, körítő­ ásatási jelentése.

87
8/lb. BUDAI TORONY: 1 Kk ágyú van".4 A XVII XVIII. sz.-i felvételeken,
metszeteken legtöbbször ábrázolják.^
Ugyancsak Telegdi Csanád (1330 — 1349) A rondellát egy 1727. évi kép még épségben
„ . . . a vár gyöngébb oldalára olyan erős és ma­ ábrázolja.* A XVIII. sz. második felében eme­
gas tornyot építtetett, hogy az a többi tornyok leteit - az övpárkányig — elbontják, a X I X . sz.
között kivált. Ezt lapos tetővel fedte és csat­ elején teljesen eltemetik.' Maradványait 1938-
lakozófalakkal erősítette ijgy, hogy gyönyörű­ ban tárták fel, és az első emelet magasságáig
ség volt nézni".! Ezt a tornyot a várkapu É-i helyreállították.^
oldalán álló, újabban Budai toronynak nevezett
építménnyel azonosítjuk, a krónikákban szerep­ 1 Horváth 1972b, XIV. — A rondellát Lepold
lő csatlakozófalak pedig a már említett XIV. Antal — és nyomában mások — Telegdi építmé­
nyének tartották, és Telegdi bástyaként emleget­
sz.-i pártázatos kapuszoros-falakkal azonosak.^ ték: Lepold 1936, 68. — A rondella X V - X V I .
Ez a szabálytalan alaprajzú, jelen formájában sz.-i eredetére és a téves elnevezésre először Zol­
hatszögletű torony a Várhegy legjobban meg­ nay László hívta fel a figyelmet: Zolnay 1960,
27, 41. — Képe: Dercsényi-Zolnay 1956, 8, 10.
közelíthető oldalán a XIV. sz.-i külső kapu tábla. Molnár József török építménynek tartja:
védelmét szolgálta. A X V I I - X V I I I . sz.-i met­ Molnár 1967, 84. ^ Récsey 1894, I I I . 2. — Villányi
szeteken és hadmérnöki felvételeken többször tehát téved, amikor építését Szulejmánnak tulaj­
ábrázolják.* 1727-ben még teljes magasságában donítja: Villányi 1891, 21, 54. 'Lepold 1944, 49,
52. * Karácson 1904, 271. ^ Lepold 1944, 155—156,
áll,^ a X V n i . sz. második felében felső emeletét 161, 173, 178, 183—185. «Mathes 1827, 2. kép;
elbontották, majd eltemették. Feltárására 1938- Villányi 1891, 21, 54. ' E g y 1880 táján készült
ban került sor, ekkor boltozatos, a felső fal­ fénykép a helyén, ill. felette emelkedő dombot ábrá­
szorosba, a szárazárokba, ill. a felvonóhíd felé zolja: EBM Helytörténeti gjrűjtemény 72.2.1.
« Lepold 1936, 68, 71.
nyíló lőrésekkel ellátott földszinti kazamatája és
első emeleti része került elő.*
8/ld. ÉSZAKI RONDELLA
» Mon. Ecol. Strig. I I I . X X . old. — a Chronioa Aoe- (Toprák-kuleszi — Földtorony; Víztorony;
phala Hungarorum feljegyzése. ^ A Budai tornyot
Lepold Antal Bakóoz Tamás építményének tartotta: Csonkatorony): X Kk
Lepold 1936, 66. — erről lásd még alább —, ugyan­
akkor a XVI. sz.-i eredetű soarpás-rondellát véli A Várhegy É-i végén a XVI. sz.-ban a török
Telegdi építményének: i. m. 68. »Villányi 1891, által épített hatalmas méretű, kerek alaprajzú,
21 — 66; Bercsényi—Zolnay 1956, 56, 9. kép. « Le­
pold 1944, 155 — 156, 173, 178, 181, 183-185, kazamatákkal ellátott rondella,^ mely valószí­
1687—1765. években készült felvételek. ' Mathes nűleg a vízivárosi vízmű (8/2m. sz. lelőhely)
1827, 2. kép; Villányi 1891, 21, 54. « Ezt a tornyot védelmére épült. Molnár József Sinán-mester
Zolnay László is Telegdi építkezésének véli: Zol­ építményének (1543) tartja.^ Annyi bizonyos,
nay 1960, 41.
hogy a XVI. sz.-ban épült, mert az 1595. évi
ostromot ábrázoló, Wolfgang Meyerpeck-féle
metszeten^ (79. t.), ill. Claudio Cogorano ez évi
8/1 c. K E L E T I RONDELLA alaprajzán* már szerepel. A DNy-i oldalán meg­
(helytelenül: Telegdi bástya; Csókás torony; rongálódott rondella falára az ostrom után ma is
Mahmud pasa tornya): J_ Kk látható vastag pajzsfalat húztak. 1663-ban
Evlia Cselebi írja le: ,,a Toprák bástya is két­
A várkapu D-i oldalán álló, eredetileg maga­ emeletes, erős kőből való, új építkezésű^ bástya,
sabb, hatalmas méretű, kerek alaprajzú (scar- melynek minden emeletén báljemez-ágyúk van­
pás-) rondellát 1543-ban, az Esztergom elfog­ nak".* A XVII. sz. végi metszetek és alaprajzok
lalását megelőző nagy erődítési munkák során mind jelzik.'
itt működő olasz hadmérnökök — Vitelli és A XVIII. sz.-ban őrtornyot éjútettek a ron­
Tornielli — építették, a stratégiai szempontból della É-i szélére, amelyet 1822-ben elbontottak.
veszélyes Szent Tamáshegy ellensúlyozására.^ Ugyanakkor a rondella felső széléből 285 cm-t
Szulejmán 1543. évi ostrománál már szerepel, visszabontottak, s a Ijelsejében helyezték el az
mint a , , . . . budai kapunál álló erős kerek új vízmű tartozékait.^ Ekkor készült a Malom
torony".* A belsejében két szinten elhelyezkedő bástyából (8/2m. sz. Ih.) a rondellához veze­
ágyúkamrákkal, kazamatákkal ellátott ron­ tő, ma is járható téglaboltozatú alagút is.°
della az 1594 — 1595. évi ostromokban erősen
megrongálódott, D-i oldala kiomlott. így ábrá­ 1 Lepold 1936, 52. 2 Molnár 1972, 28, 7. kép. —
zolja Wolfgang Meyerpeck (79. t.) és W. Zim- Soós Elemér tévesen állítja, hogy 1304 és 1534
mermann metszete is.' Esztergom második el­ között épült: Soós 1927, 1 8 - 1 9 . 'Lepold 1944,
52. — A metszeten levő jegyzet szerint a rondella
foglalása (1605) után jelentős helyreállítást DNy-i oldalát a szigeti sáncban működő keresz­
vagy átépítést végezhetett rajta Kodzsa Moha­ tény égyilüteg szétlőtte. A képen a kidőlt fal mö­
med pasa, mert Evlia Cselebi neki tulajdonítja götti kazamata látható. ^ Lepold 1944, 1 72. * Evlia
felépítését: ,,. . . A kapun kívül a vár meghódí­ valószínűleg az újjáépítésre céloz. ° Karácson 1904,
172. 'Lepold 1944, 155-156, 161, 173, 1 7 8 - 1 8 1 ,
tója Kodzsa Mohamed pasa, a kapu jobb oldalán 183—185. 'Mathes 1827, 30. §; Villányi 1891, 13.
egy nagy bástyát csináltatott, melyen három sor 1. "Mathes 1827, 30. § — Vö.: 8/2m. sz. Ih.

88
á/le. ALSÓ BÁSTYA KISKAPU eredetileg csapórácsos, felvonóhidas^ kaput a
(vízivárosi kapu; Macskaúti kapu; Katzer XIV. sz.-ban (1330 1349) Telegdi Csanád érsek
Stieger Thor; Macskakapu; Koczintir, építhette.^ Előtte korábban faszerkezetű,*
Gyalogkapu): 1 H — [ Kk majd a XVIII. sz. elejétől a ma is látható kő-
pilléreken álló fahíd, ill. annak végén felvonó­
A vízivárosi várkapu É-i oldalán ma is álló, híd állott,^ amelyet Houfnagel György 1595. évi
szabálytalan alaprajzú, alacsonyabb fekvésű metszete is ábrázol.* (80. t. L) A kapu előtti,
bástya^ a XVI. sz.-ban már fennállt. Wilhelm másodlagosan felhasznált, középkori kőfarag-
Zimmermann és Wolfgang Meyerpeck^ (79. t.) ványokból épített hídpilléreket valószínűleg
1594 — 1595. évi metszetein szerepel a bástyától Schuknecht Miksa várparancsnok építtette 1727-
a (Vízivárost a várral összekötő) hegyoldalban ben.' A felvonóhíd alatti farkasveremben 1958-
álló körítőfalhoz húzódó (fennálló, de részben ban Zolnay László ásatása során kihegyezett
törmelékkel eltemetett, akkor még pártázatos) facölöpök (nyársak) kerültek elő.^ — A kapu
kötőfallal együtt. E falak mögött a törököknek felett boltíven áthaladó közlekedőfolyosó veze­
ekkor külön ágyúütegük működött,^ amelyet tett a K-i rondellából a Budai toronyba.'
1663-ban Evlia Cselebi is különálló erődként ír A kaputól ÉK-re, a feljáróút É-i és D-i felén
le: , , . . . a várnak északi szöglete végén egy kis XVII—XVIII. sz.-i, körülfalazott földhányások
várban csupán a parancsnok-aga, a Ketkhuda (védművek)io részleteit tártuk fel 1970-1973-
aga, a vár imámja, a vár zenészei ós alajbégje ban a X I X . sz.-i földtöltés alól.i^ Ugyanitt a
laknak. Más idegen be nem mehet. Csupán a külső sánc és az út között 5 db melléklet nélküli
külső várba nyíló kis kapuja van."* - A bástyá­ törökkori (XVII. sz.) sír is előkerült.^^
ból D-re nyíló kazamatából vezetett ki a Vízi­ A földhányásoktól ÉK-re, a hegy lábáig hú­
város felé, a Macskaúti Kapun (gyalogkapu) zódó falszoros és külső (XVII. sz. végi) kapu
át az út.^ Evlia Cselebi leírása szerint: ,,Lefelé (amelyek a XVII. sz. végétől szerepelnek az alap­
a külvárosba vezető ú t ez, ló nem járhat rajta, rajzokon és metszeteken )i^ maradványai már
az ember is csak nagy fáradtsággal megy le nem kerültek elő. Ezeket az újkori bazilika
azon. ötszáz kőlépcsőből álló magyar munka építésekor a hegy lábával együtt elhordták."
ez."* — A bástya alján É felé nyíló kis ajtó­
nyíláson' a falközben haladó É-i ,,macska- A várkapun belül Nagy Emese 1968. évi
útra" (lépcsős út), ill. az É-i nagy kötőfalon levő ásatásán előkerült maradványok szerint a ko­
ajtónyíláson keresztül a nagy szárazárokba, ill. rábbi, XIV—XVI. sz.-i kapuszoros szűkebb volt
a K-i külső védművekhez lehetett eljutni.* — a mainál. Előkerült az elbontott D-i fal alapo­
Az alsó bástyát az összes XVII—XVIII. sz.-i zása, ill. a négyszög alaprajzú második kapu-
alaprajz jelzi.' Az eredetileg (részben) üreges toronyit előtti, XV—XVI. sz. fordulóján fel­
.bástyát földdel tömték el. töltött farkas verem. 1*
A második várkaputól szűk kapuszoros veze­
t e t t a legbelső," Árpád-kori eredetű harmadik
1 Villányi 1891, 13. 4. ^ Lepold 1944, 49, 52. met­
szetek. ' V ö . : a Meyerpeck-féle metszetbe beírt kapuhoz, amelyen keresztül a felső várba (nagy­
magyarázó szöveggel: Lepold 1944, 52. ^ Karácson vár, Castrum magnum) lehetett be jutni, i* Ezt a
1904, 271. — Valószínű, hogy hozzátartozott — Budai torony és a sziklafal közötti DK-i fal­
mint egy kaputorony — a bástya feletti, átjáróval rendszer kiépülésétől (XrV. sz. első fele) kettős
(felette elfalazott lőrések) ellátott épület, amely
a XVIII. sz.-ban a tisztek lakása volt: Villányi kapuvá alakították: az új (déli) kapu a palota
1891, 13. 3. 5 Villányi 1891, 13. 6. sz.; Soós 1925, (8/11. sz. Ih.) alatti falközbe (bástyasétány)
22, 24; Bercsényi—Zolnay 1956, 57, 84. « Karácson vezetett.i' E kaput - a felső várfalakkal együtt
1904, 271. ' É n n e k szemöldökköve az 1950-es — 1821 1822-ben teljesen elbontották, a te­
években még látható volt. Azóta törmelék borítja.
^Villányi 1891, 13 — 14. — L. a Mathes-féle repet mélyebb szintre leszállították.''*'
Vármaketten, a főszékesegyház mintatermében, Az erődítmények elhelyezkedését és részletes
ill.: Mathes 1827, 3. §. !> Lepold 1944, 155-185. magyarázatát adja Andreas Krey hadmérnök
1756. évi alaprajzának, metszetrajzainak és ma­
8/lf. VARKAPU gyarázó szövegének felhasználásával Villányi
(DK-i kapu és védművei): —| — | A? Szaniszló.^i
Kk ^ Kk 1 Karácson 1904, 270. ^A felvonóhíd kőperselyei
ma is megvannak. ^Vö.: Budai torony 8/lb. sz.
Avarba hármas kapun,kapuszorosokon lehe­ Ih., ill.: Mon. Bccl. Strig. I I I . X X . old. * Rég.
tett bejutni. Evlia Cselebi 1663. évi leírása sze­ kut. 1968, 79. — Nagy Emese ásatási jelentése. —
rint. ,,.. . A várnak északra [helyesen: ÉK-re] A fahíd alépítményére 1958-ban már Zolnay László
nyíló nagy kapuja van. Hármas, kanyargós is rábukkant: Rég. kut. 1958, 62. ' A felvonóhíd
képét közli 1727-ből: Mathes 1827, 2. kép. A kapu
utcájú, igen erős vaskapu ez. Minden kapu köze feletti, a helyreállításra vonatkozó feliratot: Bél
száz-száz lépés. A legkülsőbb előtt levő ároknak 1730, 122. "Lepold 1944, 19. ' A híd 1727. évi
nagy mélysége fölött vasláncos felvonóhíd van. képét közh: Mathes 1827, 2. kép; Villányi 1891,
Az őrök .. . felhúzzák azt és a külső kapu elé címlap. * Bercsényi—Zolnay 1956, 56, 31. sz.
szöveg közti kép. Á nyársak közül kettő 1972-ben
rostélyt tesznek."^ A ma is fennálló első, a vízvezetéki oső fektetésekor megsemmisült: EBM
Budai torony és a K-i rondella közt nyíló. Adattár 285. 23. sz. füzet 45. ^ Andreas Krey

S9
1756. évi alaprajzán: Lepold 1944, 174. sz. " V i l ­ leltek. ^Villányi 1891, 9, 14, 22.y. — L. még: a
lányi 1891, 21, 58 — 59. " R é g . kut. 1970, 84. 1,8. sz. jegyzetet. — A tornyot Soós Elemér az
" R é g . kut. 1970, 84; EBM Adattár 333. — Hor­ Árpádok öregtornyának vélte: Soós 1926, 23;
váth István ásatási dokumentációja. '^ Lepold Lepold Antal római alapokra épített donjonnak
1944, 155 — 156, 161, 1 7 3 - 1 8 5 . i^Rég. kut. 1970, tartotta, egyúttal egy hasonlót feltételezett a
84; 1971, 90; Horváth István jelentései a terep­ templom E-i oldalán is: Lepold 1936, 52. * Pámer
rendezésről. "Villányi 189], 20, 51. sz. i^Rég. kut. 1970, 305; Kotsis 1948, 84. — Megjegyzendő,
1968, 78. — Nagy Emese ásatási jelentése; Nagv hogy Itália római építészetében viszont ismert.
1972, 193 — 194. — A kapuszorosban előkerült fa­ ^ A torony középkori eredetét vallja, Zolnay László:
lak alaprajzát a 195. old. 3. képén adja. i'Villányi Zolnay 1960, 11; Zolnay 1961, 212. ' A z oklevél­
1891, 20, 46. 18 A váron belül külön erődítményt ben ,,in opposito Sanctuarij" szerepel, amely
alkotó királyi, később érseki palota kapuja ezen Lepold szerint a ,,székesegyház oldalára" értendő:
belül nyílott. " V ö . : Lepold 1944, 181 — 184. sz. Lepold 1936, 66. — Lepold azonban a Budai
alaprajzokkal, ill. a Mathes-fóle makettel, melyek toronnyal azonosítja ! — Balogh Jolán ugyanezt
szerint e kapuk felett átjárat volt a ,,monostor" ,,a sekrestyével átellenben" értelmezi: Balogh,
(8/10. sz. Ih.) felé. L. még: Mathes 1827, I— 1955, 8, 61. — Sanotuarium — sekrestyének is
I I . tábla V—V. ^oVillányi 1891, 21. =1 Villányi érthető. Vö.: Páriz Pápai Ferenc: Dictionarium
1891. 13 — 25, I. sz. melléklet. 1798, 497. 8 Horváth 1862, 131; Balogh 1955, 8.
« Lepold 1944, 13—14, 16, 19, 34, 49, 52. sz. met­
szetek. 1° Lepold 1944, 13; EBM Helytörténeti
8/lg. NAGY TORONY gyűjtemény: 56.1137.1. — A DK-i irányból távol­
(Quadriburg; öregtorony): l Kk ról rajzoló művész a tornyot a székesegyház ekkor
már elpusztult szentélye helyére, a hajó meglevő
falához hozzáépítve ábrázolja. ^^ Lepold 1944,
1823-ban, a tereprendezés alkalmával a régi 52; EBM Fényképtára 602. — A székesegyház
Szt. Adalbert-egyháztól D-re, a várfalon belül, Ny-i toronypárjától jobbra álló 2 vagy 3 emeletes
téglalap alaprajzTi, sarkain támpillérekkel el­ torony bal sarkán támpillér figyelhető meg. '^ Le­
látott vastag falú torony alapjaira bukkantak,^ pold 1944, 34.
amelyet Mathes János — domború felületű
(,,púpos") kváderkövekből lévén - római ere­ 8/lh. K E L E T I VÉDMÜVEK: ^ Kk
detűnek tartott.^ A Mathes által említett és a
környéken talált római leletek^ alapján Villányi A vár DK-i főkapujától az É-i rondelláig a
Szaniszló (majd nyomában több kutató) egy­ hegyoldal közepén mély árok húzódott, amelyet
értelműen római építményről — őrtoronyról 1543 előtt Várday Pál érsek készíttetett.^ Az
beszél,* annak ellenére, hogy annak több szem­ árok belső (vár felőli) oldalát már 1595 előtt
pont ellene mond: egyrészt a rusztikus kváder- kifalazták,^ sőt az árkon kívül sánccal védett
kő-falazású építkezés a X I I I . sz.-tól ismert, de ágyúállásokat is készítettek a Szentgyörgyhegy
főleg a XV—XVI. sz.-ban terjedt el Magyar­ felé.^ Eszerint a Pálffy Miklós várkapitánysága
országon — a pannóniai római építészetben is­ alatt (1595 1600) itt működő Prinzerstein és
meretlen,^ másrészt a támpilléres építés is tipi­ Cogorano hadmérnökök csak kimélyítették és
kusan középkori.^ Véleményünk szerint a tor­ újra falaztatták a szárazárkot, ill. az azon kívüli,
nyot Bakócz Tamás érsek 1499 után építtette. cölöpsorral is védett nagy sáncot,* s ezt meg­
Egy ez évben kiadott körlevélből értesülünk hosszabbították a vízivárosi Budai kapu ron­
ugyanis, hogy a székesegyház sekrestyéjével' delláig (8/2f. sz. Ih.), és a Hévízfürdő tor­
átellenben (tehát a D-i oldalon) nagy tornyot nyáig (8/2g. sz. Ih.).^
(turrim magnam) akar építtetni, amely az 1685-ben, majd 1707 — 1729 között átépí­
egész vár őrzésére és megerősítésére lenne hiva­ tették a külső erődítményeket.^ Az egykorú
tott (,,.. . que érit in custodiam et muníciónem képek szerint két földből készült, mellvédfallal,
totius castri.").^ Ezt a hatalmas alapterületű ill. cölöpsorral ellátott, ék alakú (óolasz bástya
(kb. 1 2 x 8 m — az alapfalak vastagsága 3 m), formájú) védművel erősítették meg,' amelyek­
több emelet magasságú tornyot több XVI. sz.-i ben újonnan épített bombabiztos kazamatákat
metszet ábrázolja.® Közülük legjobb képét a is létesítettek.* Ugyanekkor még egy, külsőbb
,,Die Stat und Schlos Gran" című 1595.," ill. fekvésű sáncrendszer kiépítését is elkezdték, ez
Wolfgang Meyerpeck és Georg Houfnagel azonban csak részben készült el.' A K-i véd-
1594-1595. évi metszetei" (79.'t., 80. t. 1., művek lerombolását, ill. föld alá temetését
81. t. 3.) adják, amelyeken a torony - bár tető 1763-ban Barkóczy Ferenc érsek kezdte meg, a
nélkül — még teljes magasságában áll. É p tető­ fennmaradt részeket 1821-ben temették el úgy,
vel, de a várfalból előrenyúló toronyként szerepel hogy ma már csak a szárazárok É-i fala.i" ill. a
Hans Sibmacher 1595. évi metszetén is.^^ Az erő­ várkapu mellett 1938- 1973 között feltárt D-i
sen megsérült tornyot valószínűleg Pálffy Mik­ vége, továbbá a nagy sáncnak a DK-i rondella
lós (1595-1600) bonttatta le, mert a XVÍI. sz.-i előtti kis szakasza lát ható. ^i
metszeteken már nem ábrázolják.
1 Lepold 1936, 66. ^ Houfnagel György 1695. évi
• Alaprajzát adja: Mathes 1827, I. Tábla ,,tt". metszetén jól megfigyelhető ez a falazat: Lepold
' Mathes 1827, 61, 97. §. ^ Mathes megjegyzi, hogy 1944, 19. sz. metszet. ' W. Meyerpeck metszetén:
ugyanott római leleteket (érmeket) is találtak: Lepold 1944, 52. ^ Lepold 1936, 59. ^ Némethy
i. m. 73, 113. §, a 111. § alatt pedig általánosságban 1900a, 113, 169, 171-172. » Lepold 1936, 5 4 - 5 5 .
említi meg, hogy 1763-bana tereprendezés kezdetén 'Lepold 1944, 155-156, 161, 178. — A K-i erő­
a vár keleti részén Quadribur feliratú téglákat is döket jól mutatja Mathes János 1824-ben készített

90
makettje: Főszékesegyház mintatermében. * Ma- Hartmann Antal-féle 1763. évi alaprajzán,!" ju
thes 1827, 18, 43. §. Vö.: Lepold 1944, 179 — 184. Bél Mátyás 1730 körüli feljegyzésében szereplő
sz. alaprajzokat, ill. a 184. sz. Andreas Krey-féle
metszetrajzokat, amelyeken a kazamaták szerke­ falmaradványok, amelyek két elpusztult épület­
zete jól megfigyelhető. ^ Lepold 1 936, 54. — Az új szárnyra, ill. a másik két fennállóval együtt
sáncmű rajzát lásd: Lepold 1944, 179—180. — kereszthez hasonló alaprajzra mutattak (,,olim
Leírásukat adja: Villányi 1891, 21. "Villányi fuisse similitudinem crucis" — írja Bél Mátyás),^^
1891, 21. " R é g . kut. 1970, 84; 1971, 90; 1972,
101 —102. — Horváth István jelentései,a Várhegy ennek a palotának (ill. a későbbi prépostságnak —
DK-i lejtőjének tereprendezéséről. — Ásatási do­ 8/lp. sz. lelőhely) is tartozékai voltak. Mivel a
kumentációja: EBM Adattár. 333. Szt. István-templomot és környékét a nagy
talajegyengetéssel (1822) teljesen megsemmisí­
8/li. ALAGUTAK: = ) (= Kk? tették, kevés remény van arra, hogy egy itt
végzendő régészeti kutatás tisztázza e kérdést.^^
A bástyasétányról — valószínűleg XVII. sz.
A palota későbbi sorsáról keveset tudunk.
végi (vagy XVIII. sz. eleji) - ma is járható föld
Lepold Antal szerint I. István a királyi palota
alatti lejáró (alagút) vezetett a külső sánc­
(8/11. sz. lelőhely) felépítésekor az érseknek ado­
művekhez.^
mányozta,^^ aki azt valószínűleg a tágasabb érse­
Mathes János leírásából tudjuk, hogy a vár ki palota (8/In. sz. Ih.) felépítéséig l a k t a . "
K-i védműveinek bontásakor is találtak két,
A XIV. sz. végéig érseki tulajdonban levő
szintben egymás alatt fekvő alagutat, melyek a
épület 1391-től 1543-ig a Szt. István-prépostság
szőlőhegyek felé vezettek. Egyikük a vár belső
(8/lk. sz. Ih.) tulajdonába került. Pusztulására
járószintje alatt 20 öl mélységben került elő.^
a X V I - X V I I . , i l l . X I X . sz.-ban került sor.
Utóbbiak pontos helye és kora ismeretlen.
1 Gombos 1938, I I I . 2609; Lepold 1938a, 489.
1 Mathes 1827, 22. §; Villányi 1891, 20, 50. sz. 2 Bél 1730, 98 — 99; Baranyai 1820, 19; Baranyai
"Mathes 1827, 19. §. 1823, 85; Helischer 1884, (9. sz.) jan. 31; Zolnay
1960, 143—144. Vö.: 8/3 z. sz. lelőhely, Széchenyi
8/lj. F E J E D E L M I PALOTA: ^ Á Kk tér 22. 3 Lepold 1938, 1 — 37; Lepold 1938a, 489 —
524. ^ Lepold Antal szerint az ekkorra kápolnává
alakított — eredetileg lakószobában: Lepold
Szt. István legrégibb életrajza, a X I . sz.-i 1938a, 496. ^A visitatio teljes szövegét közli:
eredetű Legenda Minor szerint István király Pór 1909, 102 — 116. — Az idézett hely a 110.
Esztergomban született: ,,hic Strigoniensi oppi- oldalon. « Lepold 1938a, 496 —497_. ' Mathes 1827,
do nativitatis exordium habuif'.i A legenda IV. Tábla I. — Az alaprajzot közli: Lepold 1938a,
491. * Lepold 1938a, 504, a palota elméleti rekonst­
szavait szó szerint értelmezve a kutatók egy rukciós rajzát adja a 497. oldalon. ^Vö.: Mathes
része István születési helyét a királyi városban 1827, 3 2 - 4 1 . §. " M a t h e s 1827, I. Tábla ,,oo".
(8/3. sz. Ih.) kereste.^ Lepold Antal István " B é l 1730, 99. 12 Horváth 1970, 44. " L e p o l d
király születéshelyével foglalkozó tanulmányá­ 1938a, 504. " H o r v á t h 1970, 44.
ban^ meggyőző erővel bizonyítja, hogy az a
fejedelmi lakhely (palota), ahol Szt. István 8/lk. SZENT ISTVÁN PROTOMÁRTÍR-
született, a Várhegy É-i oldalán, a Szt. István TEMPLOM ÉS -PRÉPOSTSÁG
protomártír-templom (8/lk. sz. Ih.) mellett ál­ (Ecclesia, seu capella beati Stephani protho-
lott. Bizonyító érveinek alapját képezi a Szt. martiris; Ecclesia coUegiata sancti Ste­
István-prépostság 1397. évi egyházlátogatási phani prothomartiris de Castro strigoniensi;
jegyzőkönyve, melynek 22. pontjában feljegyez­ prepositura sancti Stephani Prothomartyris
ték, hogy a templomhoz tartozó kápolnában* in Castro Strigoniensi): J^"'^'^ S Kk (g) H
született Szt. István: ,,. . . capella, in qua natus Á Kk
fűit beatus rex Stephanus".^ Ezt az állítást több
középkori adat támogatja, melyek elemzése A templom építésének pontos idejét nem is­
után Lepold Antal megállapítja, hogy az ere­ merjük. Történetíróink szinte kivétel nélkül
detileg a Szt. István-templommal összeépített megegyeznek abban, hogy a X. sz. végén Géza
palotának egy kis része, az István király születé­ fejedelem építtette.^ Ezt a feltevést több adat is
si helyével azonosítható (később kápolnává ala­ támogatja:
kított) emeleti helyiség a XVIII— X I X . sz.-ban 1. Géza fejedelmet és I. Istvánt 975-ben Esz­
a várplébános lakásának tartozéka volt, s azt tergomban, a fejedelem székhelyén keresztel­
csupán 1822-ben — a várhegyi tereprendezések ték,^ ahol ekkor már kellett állnia keresztény
alkalmával — bontották el.* E helyiséget a templomnak.^
Mathes János által 1822-ben felmért Szt. István 2. A X I X . sz. elején elbontott templomfal
protomártír-templom alaprajzán ,,d"-vel jelölt alatt X I . sz. elejére utaló, mellékletekkel el­
szobával azonosítja, amelyből csigalépcső ve­ látott főpapi sírra bukkantak.* A főpapot a korai
zetett le a templomba.' (78. t.) Véleménye templomba vagy templom mellé temethették.^
szerint a fejedelmi palota a templom Ny-i és D-i 3. A templom korai építésére utal a patrónus-
oldalán helyezkedett el* ennek azonban hite­ szentnek (Szent István protomártír) a passaui
les maradványai a X I X . sz.-i terey)rendezéskor egyház (a korai térítő egyház) védőszentjével
nem kerültek elő.' Lehetséges, hogy a vár való egyezése.^

91
4. IV. László király egy 1272. évi oklevelében sz. Ih.) és Dunamocsot (ill. a fenti falvakban
Sixtus mester esztergomi olvasókanonoknak és levő birtokokat), egy kéméndi malmot, egy
Valentinus éneklőkanonoknak a Szt. István­ nyírmáli (8/41. sz. Ih.) és egy cservölgyi
templom részére tett adományát erősíti meg. (8/116. sz. Ih.) szőlőt és más javakat adomá­
Az oklevél tudósítása szerint István király nyoz .^^ 1469-ben Szántói Ambrus prépost fel­
születését Szent István protomártír e tem])lom- vidéki birtokait a káptalanra hagyja, s egyút­
ban megjelenve előre jelezte, és a király a ke­ tal a kanonokok számát nyolcra emeli.^" AXV—
resztségben nevét is itt kapta.' —XVI. sz.-ban a káptalan több budai háznak
5. A Szent István Káptalan 1397. évi cano- birtokosa.^" 1543-ban Esztergom török kézre
nica visitatiója szerint a templomot Géza feje­ kerül, kanonokai elmenekülnek,^^ a káptalan
delem építtette , , . . . Dictam ecclesiamessefun- megszűnik, csak címében él tovább.
datam ante tempóra beati Regis Stephani scili- A káptalan feje a j)répost, egyúttal székes­
cet per dominum Geyzam regem patrem eius- egyházi (8/lm. sz. Ih.) kanonok is volt, a má­
dem, qui construxit etiam castrum Strigonien- sodik helyet viselte a főkáptalanba tartozó
se. . .".® — Ugyanennek a jegyzőkönyvnek 22. prépostok között, rangban pedig a hatodikat a
pontja azt állítja, hogy István király a templom főkáptalanban .^^
melletti kápolnában született , , . . . in capella, A prépostsági templom elődjének (fejedelmi
in qua natus fűit beatus rex Stephanus".^ Pór kápolna) maradványairól semmit sem tudunk.
Antal az utóbbi mondatot úgy értelmezi, hogy a Nem említ erre utaló nyomokat Mathes János
kápolna a Szt. István-templom melletti feje­ sem, aki a későbbi templom alapfalainak el­
delmi palotához tartozhatott, s ott Istvánt bontásánál jelen volt. Felvetődhet azonban az a
csak keresztelték. 1" Lepold Antal szerint az gondolat, hogy a templom X I X . sz. elején még
eredetileg a fejedelmi palotához (8/lj. sz. Ih.) fennálló maradványainak DNy-i oldalán jelzett
tartozó lakószobát (István király születési 1500 akó űrtartalmú, kerek ciszternát (,,Hyd-
helyét) kegyeletből alakították át kápolnává.^^ rophilacium formae ovális" — 8/lt. sz. Ih.)^*
Maga a fejedelmi palota mellé vagy hozzáépí­ a XVI. sz.-ban rommá vált kerek templom fal­
tett templom a magyar kereszténység egyik leg­ maradványaiból alakították ki.^*
korábbi egyháza.12 Eredetileg talán keresztelő­ A korai templom átépítését Lepold Antal
egyház, ecclesia baptismalis,^^ egyúttal pedig a Telegdi Csanád érseknek (1330 1349),35 Pór
keresztény hitre tért nagyfejedelem házikápol­ Antal Kanizsai Jánosnak, a prépostság meg­
nája (palotakápolna) lehetett.^* alapítójának (1391) tulajdonítja.^* Marosi Ernő
E korai templomot a fentiek — és Lepold egy - a Vármúzeum kőtárában őrzött köteg­
Antal kutatásai — alapján [a fejedelmi palotá­ pillér lábazatának^' beazonosításával megálla­
val (8/1 j . sz. Ih.) együtt] a Várhegy É-i pítja, hogy a templom Mathes által felmért
felére lokalizáljuk.^^ Hazai (Veszprém) és kül­ alaprajzi formájának (14. kép.) kiépítésére
földi (Prága, Levy-Hradec, Znojmo, Przemysl a X I I I . sz. második évtizedében kerülhetett
stb.) párhuzamok alapján^* eredeti formájá­ sor.^^ (Lehetséges, hogy ekkor a régi rotundát
ban körtemplom lehetett,i' amelyet már Szent meghagyva - ez lenne a későbbi Szt. István
István születése (969 ?)i^ előtt, de legkésőbb a királyi kápolna - teljesen új templomot emel­
Piligrim-féle térítés kezdete (973),^^ ill. Géza és tek.)^' - Ennek falmaradványai (a mai bazi­
István megkeresztelése (975)^'' közötti időben lika É-i tornya táján, a mainál mintegy 7 mé­
építhettek. — Miután István király új jialotáját terrel magasabb szinten) — a szentély kivételé­
a Várhegy D-i végén felépíttette, a volt feje­ vel — még jelentős magasságban álltak. Az om-
delmi palotát a Szt. István protomártír-temp- ladékkal félig feltöltött romokból ekkor a pon­
lommal együtt az érseknek adományozla.^^ tos alaprajz nem volt megállapítható. Ezzel
Ettől kezdve (az 1249 1256 közti idő kivételé­ magyarázható az, hogy a maradványokból a
vel) egészen 1391-ig az érsek kápolnája-, ill. XVIII. sz.-ban kereszt alakú templomra követ­
templomaként ,,ecclesia beati Stephani protho- keztettek. Bél Mátyás szerint ,,. . . olim fuisse
martyris, Capella videlicet, archieyiiscopali"^ em­ similitudinem crucis, ita, ut in partes quatuor,
lítik. IV. Béla király 1249-ben a Szt. Adalbert- templum distingerentur. . .", ezek közül a Ny-i
főegyháztól (8/lm. sz. Ih.) É-ra álló temp­ és K-i szárny elpusztult, az É-i és K-i 1730 táján
lomot a Várhegyre telepített királyi városi pol­ még megvolt.*" Kereszt formájúnak vélte a
gárok rendelkezésére bocsát ja,^^ akik azt 1256- templomot a még fennálló romok részletes le­
ig (a várból való kiköltözésükig)^* plébánia­ írója. Széles György várplébános 1759-ben,*i ill.
templomként használják. 1272-ben ,,ecclesia a Hartmann-féle felmérés^^és Bél Mátyás leírása
processionali, seu Capella... "-ként említik, s alapján dolgozó Mathes János is.*^ Utóbbi jelen
ekkor vetődik fel először a templomhoz csatolt volt 1821-ben a romok szétbontásánál és fel­
társaskáptalan felállításának gondolata.^^ A hat mérte, ill. leírta azokat. (78. t.) A nyolcszög
kanonokból álló társaskáptalant^^ végül is 1391- három oldalával záródó, támpillérekkel ellátott
ben Kanizsay János érsek alapítja,^' fenntartá­ kis méretű templomot a kereszt alakú épület
sára Marótot (15/12. sz. Ih.), Bajótot (2/3. sz. szentélyének tartotta. Igen pontos és részletes
Ih.), Újfalut (15/18. sz. Ih.), Süttőt (20/14. rajza,** az általa készített makett,*^ ill. több

92
mert később nem ábrázolják. A templom ÉK-i
oldalához építve két mélyebb fekvésű, egymásba
nyíló helyiség maradványait találták, amelyekbe
lépcsőn lehetett lejutni. Az elsőben ,,requiem"
feliratú oltárkövet, rajta 2 db bronz gyertya-
tartót^^ találtak. Előtte feküdtek Szántói Amb­
rus (f 1483)^^ és Csomaházi Gosztonyi András
(t 1499)*" (76. t. 4.) szentistváni prépostok boly­
gatatlan sírjai feliratos sírkövekkel.*^ — A kápol­
nát a Gosztonyi András által alapított Szt.
Katalin-kápolnával, az egykor felette levő má­
sikat a szintén általa épített Nagyboldogasszony­
kápolnával azonosíthatjuk.*^
A templom szentélyében találták meg Garáz­
P3^^ Xlll.sz. da Péter prépost (f 1507) reneszánsz sírkövének
g = ^ XIV- XV.SZ. 0 10ni töredékeit.*^ A szentély D-i alapfalából másod­
X777Á XV.SZ. ^^-^^-^ . lagosan beépített, kutatóink által a Szt. Adal­
bert-templom (8/lm. sz. Ih.) első építési pe­
14. kép. Esztergom. Várhegy, 8/lk. sz. lelőhely, a Szt. riódusából származónak meghatározott osz­
István-templom alaprajza (Mathes 1827 alapján) lopfők** kerültek elő. Ugyanitt, a szentély DK-i
sarokfala alatt durva, díszítetlen mészkőlappal
XVIII. sz.-i helyszínrajz** alapján úgy véljük, lefedett kősírra bukkantak, amelyben a csontváz
hogy a szentélynek tartott rész az egész templom mellett (valószínűleg később behullott faszén-
volt. (14. kép) Erre utal egyrészt, hogy az első darabok között) egy 13 cm magas — a leírás és
pillérkötegig tartó szentély-rész (Mathes leírása párhuzamok alapján a X I . sz. elejére keltez­
szerint) két lábbal keskenyebb volt a hajónál, ill. hető — ezüstkehely,*^ a koponya mellett egy
a Ny-i oldalon álló rövid, szabályos sarokfallal nagyobb, a lábnál kisebb méretű, díszített
végződő előtér későbbi építmény volt.*' Az alajj- aranypánttal ellátott kristálygömbök feküdtek.
rajz D-i oldalán induló két falcsonk sem lehetett Utóbbi leletekből Mathes görög rítusú egyenes
(egymástól való távolsága miatt) a templom déli pásztorbotra, ill. a templom I X — X . sz.-i ere­
szárnya, sokkal valószínűbb, hogy ezek a Szt. detére gondolt,** holott csupán arra következ­
István káptalan monostorának falai voltak. tethetünk belőlük, hogy a közelben a X I . sz.-
A monostor j)ontos fekvésére írott adataink ban templomnak kellett állnia, amelyben (ill.
nincsenek, csak annyit tudunk, hogy a kanono­ amely mellé) jelesebb papi személyt temettek.*'
kok a préposttal együtt közös házban laktak, A Szt. István-templom berendezéséről kevés
amelyben minden kanonoknak külön szobája, adatot ismerünk: főoltárát ~ amelynek marad­
egy közös terem (ebédlő), közös konyha és ványai a szentélyben előkerültek — Szt. István
pince volt. A templom körüli kert*^ a prépost vértanúról nevezték el. Az oltárt egy 1457. évi
javadalmához tartozott.*^ — Mivel pedig a oklevél,*^ ill. Temesvári Miklós prépost (f 1457)**
templom É-i oldalára kápolnákat építettek, a sírkövének felirata említi, akit az oltár előtt
káptalan háza csak a déli oldalon lehetett. temettek el. 1272-ig a templomban csak erről az
Ezen a területen a XVIII. sz.-i helyszínrajzok^" oltárról tudunk. Ez évben Sixtus és Valentinus
nagyobb kiterjedésű épületet jeleznek, amelyet a kanonokok a főoltár mellé két oltárt állíttatnak:
középkori monostor maradványaiból alakíthat­ a D-i oldalra Szt. Margit, É-ra a Mindenszentek
tak ki. Ide, az egykori káptalani házba nyílott a tiszteletére.'" 1397-ben a templomban már négy
templom vörösmárványból faragott kapuja, oltár van,'i az ötödik a DK-en nyíló sekres­
amelyről Széles Györgyei és Mathes János is tyében, a hatodik a (Szt. István királyról neve­
megemlékezik.^^ A templom ÉNy-i sarkához zett) kápolnában.'^ Esztergomi (Üjvárosi) Já­
(az eredeti homlokzat vonalában) hozzátoldott nos kanonok 1415-ben engedélyt kap a pápától,
építmény emeleti magasságig meglevő falai is hogy a Szt. István-templomban kápolnát épít-
álltak 1821-ig. A templomból az emeletre ve­ sen.'2 1420 — 1438 között Szt. János apostol és
zető csigalépcsőn a ,,d"-vel jelzett^^ (a XVIII. evangélista oltárát,'* 1486-ban a Mária Magdol­
sz.-ban a romok közé épített várplébánosi la­ na-oltárt'^ említik. — A R u p p Jakab általa Szt.
káshoz^* tartozó), eredetileg kápolnául szolgáló István templomban feltételezett Szt. László-,
helyiségbe lehetett jutni. E felett régebben to­ Szt. Péter- és Pál-, ill. Szűz Mária-oltárok'* való­
rony emelkedett, amelyet 1397 után építhettek, jában a Szt. Adalbert-templomban (8/lm. sz.
mert ekkor a templomnak még nem volt tornya; Ih.) álltak.
egyetlen harangja a homlokzat csúcsán volt el­ Ocsovszky Ferenc" és Lepold Antal szerint
helyezve.^^ A torony Ruda János,^* Wolfgang a templom már az 1543. évi ostromban elpusz-
Meyerpeck és Wilhelm Zimmermann 1594 — tult.'8 Pór Antal néhány X V I - X V I I . sz.-i met­
1595. évi metszetein" még szerepel. (79. t.) szeten még ábrázolt többtornyú épületnek tart­
Valószínűleg az 1595-ös ostromban pusztult el, ja, mely átalakított formában a X V I I I . sz.

03
60-as éveiig templomként funkcionált volna.'^ pold 1938a, 494; Mályusz 1968, 2 0 2 - 2 0 3 . i" Pauler
Véleményünk szerint az utoljára 1 5 9 4 - 1 5 9 5 - 1899, I. 18. — Vö.: patrocinium — Szt. István
vértanú. '''°Vajay 1967, 69. — Fentiek szerint a
ben ábrázolt^" templom az 1595. évi ostromban kápolna, ill. templom nem István születésének,
pusztult el, maradványait 1821-ben elhordták, hanem keresztelésének helye, ^i pór 1909, 6; Le­
és a terepszintet 4 öllel mélyebbre szállították. pold 1938a, 504. 22 Mon. Eocl. Strig. I. 376, 440.
Ezzel magyarázható, hogy Zolnay László 1957. — Nem nevezhetjük a káptalan templomának —
még 1391 után sem, amikortól a Szt. István tár­
évi, tájékozódó ásatásán már semmi nyomát saskáptalané. Vö.: Marosi 1972, 100. =3 Mon. Eccl.
nem találta.*^ — I t t említjük meg, hogy ezen a Strig. I. 375 — 376. ^^ Mon. Eccl. Strig. I. 439 — 441.
tájon 1897-ben egy nagyobb eső után besüppedt 25 Mon. Eccl. Strig. I. 606-609; Balics 1890, II/2.
a föld. Az így keletkezett ,,üregbe már többen 66 — 67; Kollányi, 1900, XLIV. old. — A Szt.
Adalbert-templomból a Szt. István-egyházhoz
leszálltak s ott három méter magas, márvány kő vasárnaponként tartott körmenetről 1.: a kápta­
talpazatú folyosóra akadtak", írja a helyi új- lan 1397. évi canonica visitatióját: Kollányi 1901,
ság.*2 Az építmény kora és pontos fekvése nem 244; Lepold 1938a, 4 9 4 - 4 9 5 . ^e Kollányi 1900,
ismert, de arra figyelmeztet, hogy bizonyos kö­ XLIV—XLVI. old. a káptalan szervezetét adja.
2'Pór 1909, 9, 95—102. — Az alapítólevél 1391.
zépkori maradványokra a nagyarányú terep­ dec. 26-án kelt. Ezzel szemben egy 1390. évi okle­
szintsüllyesztés ellenére is számíthatunk. vél már beszél az Esztergom-vári Szt. István-káp­
A Szt. István-templomnak, ill. a káptalan talanról: Knauz 1871, 89 — 90. ^s Pór 1909, 1 4 - 1 5 ,
99 — 100. 2" Knauz 1871, 138-140; Kollányi 1900,
házának több faragott részlete lappang még a 99 — 100. 3» Knauz 1871, 148—149; 159-160;
Vármúzeum kőtárában.^^ A templommal kap­ 209 — 210; Pór 1909, 29 — 47. "i pór 1909, 4 7 - 4 8 .
csolatban két kőfaragványról kell még megemlé­ 32 Kollányi 1900, X L I I I - X L V I . old. ^a Mathes
keznünk: egy Szent István vértanú alakjával 1827, 42. §; Szóles 1759, 94. ^^ A vár három cisz­
ternája közül ez az egyetlen kerek alaprajzú !
díszített zárókőről, amelyet Mathes János 1821- 35 Lepold 1938a, 505; Lepold alapján: Dercsónyi-
ben a romok között talált.^^ A kő nem középkori Zolnay 1956, 59. ^^Fór 1909, 5. s'EVM 67.107.1.
faragvány. Lepold Antal szerint a X V I I I . sz. 38 Marosi 1972, 1 0 0 - 1 0 1 . 39 Ekkor kerülhetett az
végén Görgey Márton kanonok készíttette.^^ alapfal alá a már említett X I . sz.-i főpapi sír.
*» Bél 1730, 99. " Széles 1759, 94. — A leírás i. m.:
Egy vörösmárványból készült, inkrusztációs 91 — 94, 117—118. — A fentiek szerint téved Marosi
technikával díszített timj^anont^^ Lepold Antal a Ernő, amikor Széles leírását félreértésnek tekinti:
Szt. István-templom főkapuja timpanonjának Marosi 1972, 100. "2 A Hartmann általi felmérések­
ből készített összesített váralaprajzot közli: Mat­
vélt.*' A timpanont már Gerevich Tibor is a hes 1827, I. Tábla, a templom jelzése ,,00". —
Szt. Adalbert-templom (8/lm. sz. Ih.) ma­ A térképről: i. m. I X . old. Tab. I. " Mathes 1827,
radványának tartotta.** Ujabban Marosi Ernő 32. §. ^^ Marosi a rajz alapján azonosította a pillér­
hívta fel arra a figyelmet (Széles György leírása köteg-lábazatot ! Vö.: Marosi 1972, 100, ill. Mathes
1827, IV. I. I. *5 Főszékesegyház Mintaterme. —
alapján), hogy a kő a Szt. Adalbert-templomból A makett Szt. István-templom romjait ábrázoló
származik.** részét közli több fényképen Lepold 1938a, 493,
495. í« Lepold 1944, 178, 184—186. «'Mathes
1827, 34—35. §. *« E szerint az egykor a templom
í R u p p 1870, 6 — 7; Némethy 1894, 249; Kollányi körül volt temető a prépostság megalapítása után
1900, XLIV. old; Reiszig é.n.b. 218; Pór 1909, megszűnhetett. ^^ pór 1909. 16—17, 24. " L e p o l d
5; Balogh 1930a, 35; Lepold 1938a, 490 — 498 1944, 178, 181, 184—183. — Az épületet Krey
Dercsónyi-Zolnay 1956, 10, 59. — Mathes 1827 1756-ban kaszárnyává alakított sütőműhelynek
40. § pedig IX—X. sz.-inak tartja. ^Vajay 1967 nevezi: Villányi 1891, 17 — 20. ^i Széles 1759, 92.
69. 3 Balogh 1930a, 25. * Mathes 1827, 39 — 40. § 52 Mathes 1827, 33. §. " Lepold Antal ezt a szobát
— Vö.: Nagy 1968, 113. ^ E szempontból a Szt tartotta Szt. István születési helyének, ill. a ké­
Adalbert-templom nem jöhet számításba, mivel a sőbbi kápolnának. 54 ^ Mathes-féle alaprajzon
sír attól mintegy 60 — 65 méterre feküdt. Jelentős ,,e"-vel jelezve. — Vö.: a makett ábrázolásával:
egyházi személyt ilyen messze nem temethettek a Lepold 1938a, 493. 5S pór 1909, 7. — Pór Antal
templomtól, i* Pauler 1899, I. 18; Horváth 1970, szerint a templomnak egyáltalán nem volt tornya.
44. ' Mon. Eccl. Strig. I. 608. — A vértanú István
megjelenése és István király nevének előre meg­ — A csigalépcső Széles György szerint is a toronyba
hirdetése megvan a Legenda Maiorban és Hartvik vezetett: Széles 1759, 93. 56 Lepold 1944, 5. —
legendájában is; Lepold 1938a, 494. «Pór 909, A tornyot a templom homlokzatának bal. E-i
105; Lepold 1938a, 496. — Ez a hagyomány Esz­ oldalán ábrázolja. 5'Lepold 1944, 49, 52. metsze­
tergomban a középkoron át a X I X . sz. elejéig tek. 58 Mathes 1827, 33, 126, 33. §. VI. T. „ E " —
élt. Vö.: Lepold 1938a, 489 — 524. ^ Pór 1909, 110. Egyik gyertyatartó elveszett, a másikat az EBM
" P ó r 1909, 5. " L e p o l d 1938a, 4 9 0 - 4 9 1 . — A gyűjteményében levő 56.575.1. sz. lelettel azono­
,,d" jelzésű helyiséget azonosítja (az emeleti szin­ sítjuk. 59 Kollányi 1900, 99—100. «» Kollányi 1900,
ten) István király születési helyével. '^ A Lányi 115. *' A sírkövek képét és feliratait közli: Mathes
Károly által feltételezett IV. sz.-i, római eredetű, az 1827, 36 — 37. §, V I . T . — A—B. — A csontvázakat
avar és szláv időben is használt keresztény temp­ 1823-ban a Bakócz-kápolna közös sírjában, a sír­
lomok létezését nem tartjuk valószínűnek. Vö.: köveket a bazilika altemplomában helyezték el.
Lepold 1938a, 494. i^ Mezey 1963, 11; Mezey Feliratukat közli: Memória 1856, 28; Lepold 1929,
1972, 22. " L e p o l d 1938a, 490. i= Nagy Emesével 25. «2p5r 1909, 36, Lepold 1938a, 498. ^3 Mathes
ellentétben, aki a Várhegy D-i felén előkerült 1827, 38. §. — Jelenleg ez is a bazilika altemplomá­
maradványokkal azonosítja, bár megjegyzi, hogy ban, Balogh 1966, 299; Memória 1856, 29; Lepold
az 1. periódus épületeinek kis száma és csekély 1929, 25. «« Mathes 1827, 35. §, VIII. T. gg. hh,
kiterjedése kevésnek tűnik egy fejedelmi udvar ii, — a Vármúzeum kőtárában, — ,,ii" — elveszett.
méreteihez: Nagy 1972, 184, 189. i" Gervers— Vö.: Gerevich 1938, CXI. 1., 3. kép; Marosi 1971,
Molnár 1972, 22 — 28. " A Várhegy D-i végén elő­ 101 —102. Gerevich László feltételezése szerint
került körtemplom véleményünk szerint István ezek a Szt. István protomártír-templom tartozékai
király palotájához tartozó házikápolna volt. '* Le­ és talán még a Karoling-időkből származnak:

94
Gerevioh 1972, 262. es Nagy 1968, 113. se Mathes letét, környékét s a palotához vezető kapu­
1827, 39 — 40. §, 98. §. — A leletek nem maradtak szorost. A fentiek alapján a következőkben fog­
ránk, Így pontosabb következtetést levonni belőlük
nem lehet. "'Vö.: epold 1938a, 508. — Nagy lalhatjuk össze a palota történetét és építés­
Árpád feltételezésével, mely szerint az első érsek történetét :*
— Anastasius — sírja lehetett, nem értünk egyet: Esztergomban már Géza fejedelemnek palo­
Nagy 1968, 113. — L. ehhez: Lepold 1938a, 510. tája volt, itt született István király,^ itt keresz­
«8Knauz 1871, 1 3 0 - 1 3 1 ; E K L . Ml. L. 25. f. 2.n.8.
— Valószínű, hogy e nagyméretű, a prépost vég­ telték meg,* innen indulhatott el Koppány leve­
rendeletét tartalmazó oklevélről másolta a sírkő résére, a krónika szerint ugyanis Esztergom
faragója a sírfeliratot! ™ Kollányi 1900, 90. — Sír­ mellett, a Garam torkolatánál övezték fel a
kövének egy darabja a Vármúzeurn kőtárában — Koppány elleni harcra' (Györffy György szerint
leltározatlan, másik töredéke az Óvoda u. 8. sz.
ház előtt 1952-ben került elő. Vö.: 8/2u. sz. Ih., a Garam Esztergom ,,Gran" nevének elírása,
EBM kőtárában. '»Mon. Ecel. Strig. I. 608; így a felövezés Esztergomban történt).^ A fel­
Lepold 1938a, 495. — IV. László oklevele csak a négyelt Koppány testének egy részét Esztergom
templomban levő oltárokat említi ekkor. '^ Az kapujára függesztették ki,* kevésbé hiteles forrás
1397. évi canonioa visitatio a templomi felszerelé­
sek részletes leltárát adja. Ezek között szerepel adata szerint első királyunkat itt is koronázták
három aranyozott tábla (kép) és az egyik oltár meg.^" 1001-ben ide látogat Boleszláv lengyel
felett három táblából álló szárnyasoltár: Pór 1909, uralkodó.^^ I. István itt köti meg a békét 1031-
27, 114. — Nem említik ekkor a két újabb oltár ben Konrád német császár fiával, a későbbi I I I .
védőszentjét. '^ Pór 1909, 24, 110. — „in capella,
in qua natus fűit beatus rex Stephanus" — Henrik császárral.-"^^ 1035-ben dekrétumot hir­
Lepold Antal szerint a ,,d" jelzésű helyiségben. detnek ki Esztergomban.i'' Látjuk tehát, hogy
Vö.: a 33. sz. jegyzetnél mondottakkal! '^ Kollányi még abban az esetben is, ha az adatok egy része
1900, 75 — 76. — Nem tudjuk, hogy a kápolna kevésbé hiteles forrásból származik, együttesük
megépült-e? Helyét, maradványait nem ismerjük.
'iPallenbüchl, 1943, 47. '^ Knauz 1871, 105. azt a hagyományt tükrözi, hogy Géza és István
'sRupp 1870, 7. — Bupp tévedését átveszi: király idejében jelentékeny szerep jutott Eszter­
Badocsay 1955, 34. "Memória 1856, 12, 31, gomnak, s ezen eseményeknek egy része bizto­
'8 Lepold 1936, 64; Lepold 1938a, 500. — Lepold san az itt épült fejedelmi-királyi palotával hoz­
a Szt. Adalbert-templom pusztulásáról szóló tudó­
sításokat a Szt. István-templomra értelmezi. Meg­ ható kapcsolatba.
tévesztette őt, hogy a főtemplomot a török dzsá­ Az István uralkodása idejéből megmaradt
minak használta, s ebből arra következtetett, hogy
nem az, hanem a Szt. István-templom pusztult sok adattal ellentétben forrásaink hallgatnak
el, holott a főtemplom K-i fele már rommá lett arról, hogy közvetlen utódai alatt Esztergom
1543-ban. L.: 8/lm. sz. Ih. '» Pór 1909, 5 5 - kiemelkedő szerepet töltött volna be. A királyi
56. — Pór nyilván nem ismerte Széles György lakhely jelentősége a X I — X I I . sz. fordulóján,
leírását, aki a templom romjai közt kialakított
lakásban lakott ekkor. *" L. az 55 — 57. sz. jegyze­ Kálmán király idejében nő meg újra, aki sokat
teket. *i Zolnay 1961, 210. ^'^ Esztergom és Vidéke tartózkodik itt és elrendeli, hogy az uralkodó
1897, (49. sz.) jún. 20. ^^ Marosi 1972, 101. »* Mathes jövedelmeit Esztergomba kell az ispánoknak
1827, 39. §. — Képét közh VI. T. D. »«Lepold beszolgáltatni és itt történik meg az elszámolás.^*
1938a, 508. — Hasonló véleményen van Marosi
1972, 101. 86 Az EVM kiállításán. «'Lepold 1938a, Kálmán fia, I I . István alatt — aki ugyancsak
489. — Itt képét is közli. így említi a timpanont Esztergomban született^^ — mint metropolist,
Dercsényi Dezső is: Bercsényi 1947, 9; Dercsényi— fővárost emlegetik.1* Adatunk van I I . Béla esz­
Zolnay 1956, 59. s* Gerevich 1938, 180, CXII.I.l. tergomi tartózkodásáról^' is. II. Géza uralko­
sz. kép. «» Marosi 1971, 186, 224. 74. jegyzet, 16 —
18. kép. dása idején több napon át tartózkodott itt a
keresztes hadaival hazánkon átvonuló VII. La­
jos, aki a királyné akkor született gyermekének
8/11. KIRÁLYI, MAJD É R S E K I PALOTA: (a későbbi H L Istvánnak) keresztatyja lett.^*
A 5 ÍL Á-Kk t / Kk I I I . István itt is halt meg 1173-ban, amikor
Oroszlán Henrik szász herceg, István sógora
A lelőhely ismertetését kérésünkre Nagy érkezett keresztes hadaival Esztergomba.^*
Emese készítette el:
Azokat az építészeti kereteket, melyek kö­
Az esztergomi várhegy D-i felén épült közép­ zött a fenti események egy része zajlott, az
kori királyi, majd érseki palota története a ren­ 1964 — 1969. évi ásatás rajzolta ki előttünk.
delkezésünkre álló írott adatoknak s az ásatások A kutatások során sikerült feltárni az esztergo­
eredményeinek együttes értékeléséből rajzolódik mi fejedelmi, majd királyi palota legkorábbi
ki előttünk. A palota első, nagyméretű feltárá­ periódusait, s a régészeti megfigyelések és a
sát és a maradványok helyreállítását 1934— 1938 fenti történeti adatok együtteséből meghatároz­
között végezte Gerevich Tibor és Lepold An­ hattuk az egyes építési periódusok keletkezési
tal.^ Hosszú szünet után 1958-ban és 1960-ban idejét. (15. kép.) (A Géza-kori palotát Lepold
Zolnay László és Héjj Miklós^ végeztek kismére­ Antal és Horváth István a Várhegy É-i részén
tű kutatásokat. 1961 —1962-ben Méri István keresi. Vö.: 8/lj. sz. Ih.)
ásta ki a mai bazilika Duna felőli oldalának vár­ Az első építési periódushoz - tehát Géza
falait és tornyát, s kutatást végzett a kaszárnya­ építkezéseihez — tartozó falmaradványokat az
épület környékén is.^ 1964—1969 között Nagy ásatási terület északi felében — a mai baziliká­
Emese tárta fel a középkori palota teljes terü­ hoz közelebb eső szakaszon — figyelhettük meg.

95
X.sz.
XI. sz.
Xl-Xll.sz.
XII. sz.
XII. sz. vége
XIII. sz.
XIV-XVl.sz

15. kép. Esztergom. Várhegy, 8/11. sz. lelőhely, a középkori királyi palota építési periódusai (Nagy 1971 alapján)

A kisebb méretű, valószínűleg a helyszínen bá­ tól. — Építőanyaga az előzőnél jobb minőségű
nyászott puha sárga homokkőből faragott kvá- homokkő, s különbséget találunk az öntött fal­
derborítású falak alapozásának szabálytala­ magot burkoló kváderek méretében és formájá­
nabb köveit agyagba rakták, részben halszálkás ban is. A körkápolna pontos alaprajza nem
falrakással. A felmenő falak kötőanyaga ha­ rekonstruálható, mivel falait a X I I . sz. végi
barcs. A feltárt falmaradványokból két épület lakótorony építésekor elvágták. Az előkerült
létezésére következtethetünk, az egyik legkeve­ maradványokból biztonsággal megállapítható
sebb három helyiségre oszlott, a másiknak belső a hajó kör alaprajza, s az a tény, hogy a hajó
osztását nem ismerjük. Az épület teljes kiter­ belsejét a falhoz szorosan csatlakozó pillérek
jedése a későbbi bontások és építkezések miatt tagolták. Nem állapítható meg azonban a pil­
nem határozható meg. lérek száma és a szentély kiképzése, mivel épp a
A következő építési periódus István király K-i szakasz esett áldozatul a későbbi építkezé­
uralkodásához köthető, ö az előbbiekben emlí­ seknek. Elképzelhető a szabályos kor alakú,
tett korai palotamagot D-i irányban bővítette szentély kiugrás nélküli belső, két diadalívsze-
ki és az épületegyüttest ívesen hajló, szabály­ rűen elhelyezett belső pillérosztással, de elkép­
talan kő védőfallal erősítette meg (Géza-kori zelhető az is, hogy a kápohiát szorosan övező
erődítés csak egy időközben teljesen elpusztult vastag körítőfalba kis apszist mélyítettek. A kül­
földsánc lehetett). Az István-kori periódushoz ső védőfal falrakása — ellentétben a belső épü­
tartoznak a korai palota viszonylag legépebben letek szabályos kvádertechnikájával — szabály­
maradt részei, melyek a I I I . Béla által építtetett talan kövekből készült.
palota és tartozékai alatt kerültek elő. I t t talál­ A kora Árpád-kori palota harmadik építési
tuk meg az íves, vastag védőfal D-i végébe be­ periódusa Kálmán király (1095—1116) ural­
épített körkápolna s a hozzá csatlakozó palota­ kodásával, ill. utódai építési tevékenységével
épületek maradvánj'ait, melyek között kirajzo­ hozható kapcsolatba. Ennek a harmadik építési
lódik egy téglalap alakú nagy helyiség. A máso­ szakasznak idején feltehetően több ízben végez­
dik periódusnak az elsőtől eltérő rétegviszonyai tek kisebb-nagyobb alakításokat Géza és István
mellett építési módja is különbözik a korábbié­ király palotáján, de ezek az alakítások nem je-

96
lentettók az eredeti építészeti koncepció lénye­ kodására, így tudjuk, hogy 1283-ban Eszter­
ges megváltozását. Ebből az időszakból szár­ gomban tartózkodott László király,^^ 1290-ben
mazik a már a harmincas években feltárt kis Erzsébet,^^ 1291-ben Fennena királyné^* és
négyszögű torony a lakótorony aljában, melyet 1301-ben I I I . András király.^s Arra azonban
valószínűleg védőtoronyként emeltek az íves nem adnak felvilágosítást az oklevelek, hogy a
körítőfal elé az együttes déli végében, s való­ fenti adatok a palotához köthetőek-e még, vagy
színűleg ekkor építették ki a Béla-kori kápolna — ami valószínűbb ~ a Duna-parti városban
alatti, földszinti félkörös záródású teret is. levő királyi szálláshelyhez.
A harmadik építési periódus folyamatosságára, I I I . Béla és utódainak építkezései — mint
a többszöri építkezésekre utal az a korántsem erre korábban utaltam — nem a korábbi, meg­
egységes építési technika,^" melyet az e periódus­ levő épületeket alakították, fejlesztették to­
ba sorolt falaknál megfigyelhetünk. vább, hanem új elgondolások alapján, új építé­
A kora Árpád-kori palotát I I I . Béla számolta szeti koncepció megvalósítását tükrözik. Ameny-
fel, aki uralomra jutása után hatalmát méltó­ nyiben mégis egyes szakaszokon rokonságot
képpen reprezentáló palota építésébe fogott. Az ő találunk az elbontott s az új palota körvonalai
palotájának maradványait hozták felszínre a között, az nem az építészeti elgondolás azonos­
harmincas évek ásatásai. ságából adódott, hanem egyenes következmé­
A palota építési korát Gerevich Tibor és nye volt a középkori építkezéseket általában
Dercsényi Dezső^^ stíluskritikai vizsgálatok alap­ meghatározó terepadottságoknak.
ján egyaránt I I I . Béla és közvetlen utódai Az 1934 — 1938. évi ásatások idején, ill. be­
korára határozta meg. Alátámasztja a I I I . Béla­ fejezése után kutatóink több ízben foglalkoztak
kori építkezést Lübecki Arnold krónikája Bar- az esztergomi királyi palotával,^^ s elsősorban
barossa Frigyes császár és kereszteseinek 1189. annak legreprezentatívabb, I I I . Béla és Imre
évi esztergomi átvonulásáról és vendégül látá­ uralkodása idején épített részleteivel: a j)alota-
sáról.^ E leírásból kitűnik, hogy a király a együttes D-i végén épült lakótoronnyal, a csat­
városban megszálló császárt ott-tartózkodásá­ lakozó helyiségekkel s a kápolnával. (73. t. 5.)
nak csak negyedik napján vitte fel a várba. Stíluskritikai vizsgálatok alapján megállapí­
A császár és kíséretének várbeli elszállásolása tották az építkezések sorrendjét is: először
talán épp az ott folyó építkezések miatt nem volt épült fel a későbbiekben ,,Fehér torony"-nak
lehetséges. Ugyancsak részben Béla-kori épít­ nevezett lakótorony, a szabadba nyíló díszes
kezésekre utal Imre király 1198. évi oklevele is, bélletes kettős kapuval, az első emelet magas­
ebben a király az esztergomi palotát, ,,melynek ságában; röviddel ezután csatlakoztatták e
építése még nem fejeződött be", az érseknek maghoz a további helyiségeket: bejárati termet
adományozza.^3 Imre egyébként 1197-ben Esz­ s az ún. ,,tróntermet", ill. a ,,trónterem" alatti,
tergomban üli meg esüvőjét.^* 1198-ban ugyan­ földszinti elhelyezésű ún.,,Szent István-szobát".
itt privilégiumot erősít meg.^^ 1203-ban eszter­ Az építkezések legutolsó szakaszában keletke­
gomi palotájában tartja fogságban öccsét, zett a már korai gótikus stílusformákat hordozó
Andrást.^* A I I I . Béla és utódai alatt kiépült királyi kápolna. A harmincas évek ásatási ered­
esztergomi vár erősségéről tanúskodik, hogy ményeivel foglalkozó feldolgozások általában
míg a tatárok a királyi várost tönkretették, a nem érintették a I I I . Béla-kori palota teljes
várban a spanyol Simon ispán sikerrel verte kiterjedésének kérdését, s nem firtatták annak
vissza támadásukat.^' Ezt tanúsítja Rogerius az okát, hogy az emelet szintjén kiképzett
,,Siralmas ének"-e,^ valamint IV. Béla 1243. díszes helyiségek és folyosók legnagyobb részé­
évi birtokadománya Simon ispánnak az eszter­ nek miért nincs földszintje. E kérdések zömére
gomi vár védelméért.^ A tatárjárás után IV. csak egy újabb ásatás adhatott választ, bár a
Béla 1249., majd 1256. évi oklevelei^'' már a palota É—D-i irányú kiterjedése és Ny-i záró­
palota végleges eladományozásáról szólnak. — fala elég magától értetődően leolvasható volt
Ekkor kerül át a várhegy D-i része is végérvé­ az 1938 — 1964 közötti állapotból is.
nyesen az esztergomi érsekek birtokába (1. még Az 1964 — 1969. évek között végzett ásatás
8/ln. sz. Ih.). 1284-ben Lodomér érsek oklevele két fő szemponttal bővítette a I I I . Béla- és
említi a vár hegyfokán álló Szent Vid-bazilikát, Imre-kori épületekkel kapcsolatos ismeretein­
ezt általában — meggyőző módon — a királyi ket — egyrészt finomította a palota periodi-
palota kápolnájával azonosítják.^^ A Szent Vid zálásával kapcsolatos véleményeket, másrészt a
titulus minden bizonnyal a Szent Adalbert-féle korábbiaknál részletesebb felvilágosítást adott e
cseh térítéssel hozható kapcsolatba, így eredeti­ palota kiterjedéséről, helyzetéről.
leg a korai körkápolnára vonatkozhatott, ennek
Az első kérdéscsoport kibővítéséhez nagy­
lebontása után szállhatott át az újonnan épített
mértékben hozzájárultak a palotával kapcsola­
királyi kápolnára. (Más véleményen van Hor­
tos építéstechnikai megfigyelések. Az ásatás
váth István. Vö.: 8/lm. sz. Ih.)
során kiderült ugyanis, hogy a palotaegyüttes
A királyi palota eladományozása utáni idő­ D-i felében a kora Árpád-kori falakat csak bizo­
szakból további adataink vannak királyaink, nyos magasságig bontották el, a meghagyott
ill. a királyi család tagjainak esztergomi tartóz­ részleteket az új épületek falaival körülépí-

7 MagyarorszáR régészeti topoKráfiája 5. 97
tették és az első emelet magasságáig törmelék­ kal és épületekkel körülvett terület belsejében
kel feltöltötték. Ezért kezdődött a X I I . sz. végi egy ideig még tovább éltek a korábbi épületek.
palotamag K-i szárnya az első emelet magas­ Ezt a régészeti megfigyelések alapján kialakított
ságában, s ezért nem voltak földszinti helyisé­ feltevést támasztja alá IV. Béla 1249- évi ok­
gek. Mindebből az következik, hogy a lakó­ levele is, melyből kiderül, hogy az érsek nem
torony megépítése idején sem állhatott teljesen akarja az ,,öregségtől rozoga" épületeket át­
önmagában, legfeljebb csak az 1. emelettől föl­ venni.*^ Ez a jelző nem vonatkozhat az 1198-
felé emelkedhetett ki a környező falak közül. ban még épülőfélben levőnek mondott** épü­
A toronyhoz a Ny-i oldalon földszmti helyiség is letekre. Valószínű, hogy Béla oklevele azokra a
csatlakozott, az ún.,,Szent István-terem", ennek régebbről fennmaradt rossz minőségű, mállé-
tömör kőalapozásában került elő az István-kori kony kőből emelt épületekre utal, melyeknek
vastag körítőfal maradványa. A középoszlopos, bizonyos ideig tartó továbbélését a I I I . Béla­
faragott oszlopfőkön nyugvó, boltozatos helyi­ féle palota topográfiájának rekonstruálásakor
séget a harmincas évek ásatásai előtt is ismerték feltételeztük.
(a hozzá vezető s már a gótikus építkezésekhez A X I I . sz. végén - X I I I . sz. elején kialakí­
tartozó „kazamata"-sorral együtt),*' 1874-ben tott palotaegyüttes K-i lezárását sajnos nem
Simor érsek kápolnává alakíttatta át.** Ez a ismerjük pontosan. A K-i zárófalnak a kápolna
helyiség a köztudatban sokáig tévesen mint apszisához csatlakozó kis szakasza kirajzolódott
István király születési helye élt.*' Az új ásatás ugyan az ásatás során, további részletei azon­
tanúsága szerint a terem boltozatának bolt­ ban áldozatul estek annak a nagyméretű föld-
fészkeit a szokásos földbetöltés helyett kőke­ lehordásnak, ami az újkori bazilika építését
mény habarcsba rakott apró kövekkel töltötték megelőzte, s aminek következtében a K-i oldal
ki, ez arra vall, hogy a terem teteje — ha rövid építészeti megoldása régészetileg megfoghatat­
ideig is — fedetlen teraszszint szerepét töltötte lanná vált az összes építési periódusokban.**
be, mielőtt a fölötte levő helyiséget ráépítették A királyi tulajdonból az érsekek birtokába
volna. Ezzel a megoldással érthetővé válik a átkerült palota bővítése, alakítása a következő
torony É-i falában levő kettőskapu szerepe is, évszázadok folyamán tovább folytatódott.
mivel az ilyen gazdag tagolású kaputípus általá­ A XIV. sz. első éveiben az esztergomi vár
ban nem belső terekben, hanem külső falfelü­ több ostromot élt át: 1301-ben Németújvári
leteken fordul elő. Iván bán, 1304-ben Vencel cseh király foglalta
Az új kutatások szerint az újonnan emelt D-i el Esztergomot. Betörte a vár kapuját, kifosz­
épületegyüttest kőfallal határolt udvar válasz­ totta a kincstárat, levéltárat,*^ s tönkretette az
totta el az északabbra eső, de ugyancsak a érseki palotát is,** ami így igen rossz állapotban
palotához tartozó területtől. Ehhez a reprezen­ érte meg Telegdi Csanád érsekségét (1330 —
tációs termeket ós királyi lakóhelyiségeket ma­ 1349).*' Telegdi keze alatt az esztergomi vár
gába foglaló D-i épületcsoporthoz a D-i vár­ újjáalakult, s nagy gonddal újította meg az
fokon ugyancsak kis, körülkerített, zárt udvar érseki palotát is.**
csatlakozott, ide vezetett a torony első emeleti Következő építési adataink elsősorban a
szintjéről lefelé induló keskeny lépcső. bazilikára vonatkoznak,*" de Ulászló király
Ami a I I I . Béla-féle palotával kapcsolatos 1440. évi esztergomi ostroma után^** elképzel­
második kérdéscsoportot — a palota teljes ki­ hető a palotán történt építkezés is, különösképp,
terjedését — illeti, az új ásatás megfigyelései ha tekintetbe vesszük Széohy Dénes hosszú
itt is előbbre vitték ismereteinket. A palotával ideig tartó érsekségét.
foglalkozó szakembereknek már az első ásatá­ Az előbbi adatokhoz kapcsolható első góti­
sok idején feltűnt,*" de az 1962-ben itt dolgozó kus építkezések periodizálásához viszonylag ke­
Méri István is felfigyelt rá,*^ bogy a XVIII. sz.-i vés ásatási — régészeti bizonyító anyaggal ren­
kaszárnyaépület Ny-i alapfalának falrakása azo­ delkezünk, inkább csak a fennmaradt épület­
nos a D-i oldal X I I . sz. végi épületeinek fal­ részek, falak relatív időrendjéből következtet­
rakásával és építőanyagával, s ugyanilyen a hetünk a beépítések sorrendjére. Ezek szerint
palota épületegyüttesét É felől lezáró, K - N y - i Telegdi Csanád idején bonthatták le azokat a
irányú épületszárny falszerkezete is. A D-i oldal kora Árpád-kori épületmaradványokat, melye­
előbbiekben tárgyalt épületegyüttese tehát kap­ ket I I I . Béla építkezései során még meghagytak,
csolatban állott a kis É-i szárnnyal úgy, hogy a s e lebontott épületek pótlását szolgálták azok a
palota két ellentétes végén egymástól elég nagy helyiségek, ill. első változataik, melyeknek alsó
távolságra elhelyezkedő épületegységeket a Ny-i részleteit többé-kevésbé átalakított formában a
oldalon minden további beépítés nélküli kerí­ mai napig is megtaláljuk a III. Béla-kori Ny-i
tésfal kötötte össze. Az így kialakított nagymére­ zárófal mentén, s melyek így Telegdi idején már
t ű s látszólag üres középső tér problémáját az új zárt épületszárnyként kötötték össze a I I I .
ásatás rétegmegfigyelései oldották meg. — A Béla-kori két, egymástól távol fekvő épület­
kora Árpád-kori palota bontásából származó csoportot. Valószínűleg a kiépítéseknek ehhez
rétegek vastagságából és elhelyezkedéséből arra a sorozatához tartozik a ma kőtárnak használt
a következtetésre jutottunk, hogy az új falak­ gótikus épület is, ami ugyancsak a Ny-i záró-

98
falhoz tapadva már a I I I . Béla-kori D-i zárt hatott az esztergomi palotában -— talán Beatrix
udvar területére esik. Ez utóbbi udvar átalakí­ királyné kívánságára — Chimenti Camicoia,
tását jelzi a beépítéseken kívül az a formai ala­ Mátyás híres asztalosa is, aki Vasari szerint
pon a XIV. sz.-ra tehető gótikus ajtókeret is, építésze is volt a királynak, s itt halt meg Eszter­
amin keresztül lépcső vezetett a X I I . sz.-i gomban 1494-ben.^^
palota s a kápolna bejáratához, s amit egy ké­ A Hyppolit érseksége alatt Esztergomba köl­
sőbbi — XV. sz.-i — építkezés során nagy tám- töző Beatrix királyné várbeli tartózkodása
piliérrel takartak el. A XIV. sz. folyamán — ku­ Bakócz Tamás érseksége (1497 — 1521) idejére is
tatóink újabb felfogása szerint inkább a század áthúzódik, így azok az építkezések, melyek a
második felében, tehát már a Telegdi utáni idő­ templom, palota és egyéb épületek rossz álla­
szakban — került sor a királyi kápolna kifes- pota^* miatt Bakócz idején aktuálissá válnak, a
tésére, amikor is az apostolok figurái és Krisztus D-i palota területét csak kisebb mértékben
és Mária életéről vett képsorok váltják fel a érintik, elsősorban az É-i érseki palotára (8/ln.
kápolna korábbi, oroszlános freskódíszítését.^^ sz. Ih.) vonatkoznak." Szathmáry György
(73. t. 6.) érsek (1521 — 1524) építkezéseiről írott forrása­
Az esztergomi palota életében Vitéz János ink hallgatnak, de a címerével díszített kőfarag-
érseki székbe kerülése (1465 — 1472) hozott igen ványok tanúsága szerint ő sem maradt ki az ér­
nagy változást. Bonfini leírásából tudjuk, hogy seki palotát tovább alakító, díszítő érsekek
,,... a várban ő építtetett igen tágas ebédlőt.^^ sorából. Esztergom török megszállása (1543)
Az ebédlő elé vörösmárványból pompázatos előtti utolsó építési adataink Várdai Pál (1530—
kiugró tornácot emeltetett kettős folyosóval. 1543) érsek nevéhez kapcsolódnak, ezek az
Azétterem fejéhez csúcsíves boltozattal aSybilla- utalások azonban elsősorban a vár védelmi
fülkéket helyeztette, ahol valamennyi Sybilla rendszerének korszerűsítését, a török elleni vé­
képét láthatjuk. Az ebédlő falán sorban nemcsak dekezésre való felkészülést jelentik. Az 1543-
az összes magyar király látható, de a szittya as ostrommal pedig kezdetét veszi a palota
elődök is. Hideg és meleg fürdőfülkéket épít­ pusztulása.^^
tetett. . . " . Vitéz János meleg izzasztó fürdőjé­ Mint a források vizsgálatából is kitűnik, az
ről Galeotto Marzio is megemlékezik.^^ 1465 — 1543 közötti időszak új építkezései közül
Kisebb, de a palotában folyamatosan vég­ a palotában a legnagyobb változást a Vitéz
zett munkákról adnak számot Estei Hyppolit János idején végzett munkálatok jelentették.
(1487 — 1497) esztergomi számadáskönyvei. Az ásatás régészeti bizonyítékai e korszakra
1487-ben, Hyppolit beköltözésekor egy átadási vonatkozóan is nagyon gyérek, még gyérebbek,
leltár szerint a palota dísztermein, tárházain, mint a XIV. sz.-dal kapcsolatban. A rendelke­
a kápolnán, ebédlőn és konyhahelyiségeken, zésünkre álló adatok együtteséből arra követ­
a személyzet, várnép és őrség szobáin kívül 25 keztethetünk, hogy a Vitéz János-féle építkezé­
lakószobát vesznek igénybe az olasz udvari sek elsősorban a XIV. sz.-i épületek átalakí­
személyek. Számításba véve a magyar udvar­ tását jelentették, s az említett díszes helyiségek
tartás lakóhelyiségeit (kb. 16 lovag, s azok az időközben elpusztult felső emeleteken voltak.
mintegy 100 főt kitevő fegyveres vitéze), nagy­ Alaprajzi változtatást a palotán részben az ősök
szabású palota képe rajzolódik ki előttünk.^* képeivel díszített nagyterem előtti kettős fo­
Ennek a palotának bővítése indul meg 1489- lyosó építése jelenthetett: ennek alapozásaként
ben, a folytatódik az özvegy Beatrix királyné kell tekintenünk a ,,kaszárnya" Ny-i oldalán
beköltözésekor. Ekkor a régi palotát, a ,,Palazzo kívül talált helyiségsor külső falait. Magát a
Sibillarum"-ot, ill. annak vendéglakosztályát nagytermet Meyerpeck metszete ,,ein schőner
alakítják át Beatrix és udvara számára. Ez idő­ Sal" felírással a mai ,,kaszárnya" helyén rög­
szakból adataink vannak padlók megújításáról, zíti.^*
ablakok (részben új ablakok) beüvegezéséről, Vitéz Jánosnak vagy valamelyik utódjának
érseki istálló, tárház építéséről. Ekkor zsinde- munkálataival hozható kapcsolatba a K-i szárny
lyezik a palota nagy részének tetejét és készí­ beépítése, ill. a korábban keskenyebb épület ki­
tenek reneszánsz kazettás mennyezeteket a szélesítése. E munkálatok során megváltoztak
palota nagyobb termeiben, többek között az a királyi kápolna és a régi palotamag megköze­
,,ebédlő-terem"-ben. Az 1487. évi adatok sze­ lítésének lehetőségei. A korábban az udvar szint­
rint az esztergomi palotában korábban is voltak jéről felvezető lépcsőt és gótikus kaput, az új
fából épült lakószobák, s a későbbiekben is szárny kiszélesedő emeletét tartópillérekkel el­
történnek utalások ilyenek építésére (ezek véle­ fedték, s erről az új emeleti szintről vezették le
ményünk szerint elsősorban kerti építmények és az újabb lépcsőt a régi helyiségekhez. E lépcső
galériák lehettek). Az esztergomi építkezések reneszánsz korlátpilléreit díszítik Szathmáry
legjelentősebb alakja ekkor Gyarmati Dénes György érsek címerei, melyekre a történeti
mester, aki elsősorban ugyancsak famunkákat adatok ismertetésekor utaltunk.
— mennyezeteket, fedélszékeket - csinál, de a Vitéz János palotaalakító tevékenységének
számadáskönyvek szerint építész is (,,maestro nyomát megtaláljuk a korábbi épületeken belül
di legnane e architetto"). Ugyancsak dolgoz­ is: a D-i palota lakószobáit, folyosóit kisebb

7* 99
építészeti átalakítások mellett freskókkal borít­ tottunk. Ez már boltozva volt, s a boltozaton
tatta. Közülük a lakótorony egyik helyiségét, sok szentnek és a kereszten függő Krisztusnak
ahol az erények alakjai, az égitestek s az állatöv festett képe. Körül a folakon a szibillák képei,
szimbóluma napjainkig is megmaradtak, rész­ akik Krisztusról prófétáltak. A kápolna mellett
ben a falakon, részben a behullott boltozati az említett nagytermen keresztül pompás fo­
köveken, a forrásadatok alapján Vitéz János lyosóra értünk, tiszta vörösmárványból. Magá­
dolgozószobájával azonosította a kutatás.^" ból a teremből van kiépítve, márvány oszlopok­
Esztergom várát a török első ízben 1543-ban kal, fent márvány boltívekkel és művészi levél­
foglalta el. 1594-1595-ben Pálffy Miklós visz- dísszel vésve. Elragadóan szép hely, ahonnan a
szafoglalta ugyan néhány évre, de 1605—1683- várra, az egész városra és messze a vidékre
ig újra török kézen találjuk. Ez időszak alatt nyílott kilátás."** Hasonlóképp ír az ugyancsak
következett be az érseki palota teljes pusztulása. I I . Rudolf császár követeként 1591-ben hazán­
A török uralom alatt, ill. a közbeeső pár éves kon átutazó Wratislaw is.*^
visszafoglalás idején több török történetíró, ill. Az épületek nagyobb arányú pusztulása az
európai utazó fordult meg az esztergomi várban, 1595 — 1605. évek közötti Pálffy-féle visszafog­
kiknek leírásai két szempontból jelentősek szá­ lalással, s az ezzel kapcsolatos ostromokkal függ
munkra: egyrészt támpontokat nyújtanak a össze. Az 1595-ös ostromot ábrázoló metszetek®*
palota topográfiájához, másrészt — részben (79. t.) szerint a palota épületei még viszonylag
konkrét adataikból, részben közvetett úton — épségben állnak, s Petz Rudolfnak a kápolna
nyomon követhetjük segítségükkel a palota freskójába karcolt neve sem kerülhetett oda
pusztulási folyamatát. Hasonlóképp több-keve­ 1597 júniusa előtt,*' tehát a palota betömése
sebb támpontot adnak a palota megismeréséhez, részben az 1605-ös ostrommal kapcsolatosan,
ill. a pusztulás figyelemmel kíséréséhez az ostro­ részben ez után történhetett úgy, hogy Evlija
mok idején felszaporodó metszetes várábrázolá- Cselebi, az 1660 — 1666 között hazánkban járt
soks akésőbbikatonaifelmérések, melyekből visz- török utazó már semmit sem tud a palotáról.**
szakövetkeztethetünk a középkori állapotokra. A török alatti ostromok pusztításait egyes
Az első komolyabb sérülés a palotát mindjárt területeken kiolvashattuk az ásatási eredmé­
az 1543-as ostrom idején, ill. még az ostrom nyekből is. A harmincas évek során feltárt rész­
előtt érte, amikor a várparancsnok lebonttatta leteken jól látszik a részben leomlott lakó­
a D-i ,,Fehér torony", azaz a I I I . Béla-kori torony D-i felének török kori újjáépítése, az
lakótorony tetejét a boltozatokig, hogy az ágyú­ emeleti kápolna összelőtt apszisa pótlására hú­
kat megfelelő magasságban tudja elhelyezni. zott vastag kőfal maradványa*' vagy a palota
Az ágyúk az érsek panasza ellenére az egész külső oldalán védelmi okokból történt szikla-
ostrom alatt ott maradtak, a torony megrongá­ mélyítések,'" falerősítések nyomai.
lódott, legfelső boltozata beszakadt.®i A palota A XVIII. sz.-ra a palota épületeiből mind­
nagy része azonban épségben maradt, mert össze az 1756. évi Krey-térképen is jelzett*^ és a
Dzselalzáde Musztafa még a paradicsom palotá­ Mathes által is leírt földszinti teremsor (,,kaza­
ja mintaképének nevezi.^^ Az 1573-ban Eszter­ maták") s a X I X . sz.-ban átalakított ún. Szent
gomot meglátogató Gerlach István szerint a István-kápolna'^ maradtak meg.
harminc évvel ezelőtt bevett vár erős, szép, sőt A palotához tartozó s a Krey-térképen még
pompás volt, de látogatása idején már minden látható épület- és körítőfalak egy részének pusz­
rongált. Említi a kápolnát s az aranyozott la­ tulása Barkóczi Ferenc érseksége (1761 — 1765)
pos födelű nagytermet, a freskók figuráinak idejére esik, aki az érsekség Esztergomba való
szeme azonban ekkor már mindenütt ki volt visszaköltözése miatt nagyarányú építkezéseket
szúrva.^* Részletesebb leírást ad az 1587-ben itt tervez. Ezért 1763-ban lebontja az erődítések
járt Reinhold von Lubenau königsbergi csá­ egy részét és tereprendezést végez,'^ mely mun­
szári követ, aki a hajdan gyönyörű várnak kálatok érintik a palota még megmaradt K -
ugyancsak erősen rongált állapotát említi, mivel ÉK-i falmaradványait is. A pusztulás folytató­
a törökök semmit sem építenek fel, ami egyszer dik a mai bazilika alapkövét letevő Rudnay
tönkrement. A palotával kapcsolatban leírja, érsek (1819 — 1831) idején is, s ha a bazilika
hogy ,, Mind járt a legbelsőbb épületbe mentünk, környezete az eredeti tervek szerint kiépült
magas kőlépcsőn mentünk fel s gyönyörű nagy­ volna, az új épületek eltüntették volna a közép­
terembe értünk, melyben száz asztal is állha­ kori palota ma ismert összes maradványait is.
tott. Oszlop vagy pillér nem állt benne. Mennye­ A királyi palota területén végzett ásatások
zetét szép, faragott, aranyozott rozetták díszí­ leletanyaga jórészt még feldolgozatlan. (49. t.
tették. Körös-körül a falra festve az összes 9.,50.,t. 1, 3 - 5 , 7 —16, 1 8 - 2 1 . , 51. t. 2 - 1 3 . ,
keresztény császárok és magyar királyok élet­ 52. t. 3, 5., 53. t. 6., 54. t. 5., 76 t. 1.) Az 1934 -
nagyságú díszes és művészi arcképei. De a tö­ 1938. évi ásatás anyagából'* a jelentősebb lele­
rökök az arcokat bemeszelték úgy, hogy nem tek egy részét már Gerevich Tibor közölte.'^
lehetett őket felismerni. Az ajtók fölött az Kiemelkedik közülük egy a X I I — X I I I . sz.
osztrák (?) címer volt kőből vagy fából ki­ fordulójáról származó aranyozott, öntött réz
faragva. A teremből azután a kápolnába ju­ corpus,'* amely a várkápolnából került elő.

100
Egy XV. sz.-i olasz pénz (I. Estei Ercole 37 — 39. jegyz. "Villányi 1891, 11 — 12. '^A régé­
ferrarai herceg — 1471 — 1505) hamisítására szeti leletek és a kőfaragványok is — néhány darab
kivételével — ma még leltározatlanok. '* Gerevich
szolgáló, kőből készített öntőminta" töredékét 1938, 7 5 - 9 8 , 140-146, 156, 179, 208. old.; C -
Huszár Lajos,'^ néhány XV. sz.-i kályhacsempét CXII, C X L I - C X L I I , CCXXX. Tábla. '"Gere­
Voit Pál és Holl Imre™ közölt. A kerámia­ vich 1938, 200. — Képe: CCXX. T. — A corpus a
anyag egy részével Holl Imre,*" a várkápolna Főszékesegyházi kincstárba került: Genthon 1948,
220, 231. kép. — Közli újabban: Dercsényi—
freskóin található XV—XVII. sz.-i bekarcolá- Zolnay 1956, 21. kép. " EBM 55.31.1. '»Huszár
sokkal Entz Géza^^ foglalkozott. 1939, 94—96. ">Voit—Holl 1956, 114—116. 37 —
40. kép. 8»Holl 1955, 1 7 7 - 1 7 8 ; Holl 1971, 268.
" E n t z 1952, 131 — 132.
iLepold 1934; Lepold, 1936; Lepold 1938; Lepold
1938a, Gerevich 1938, 76, 79, 81 — 88; Dercsényi—
Zolnay 1966, 63 — 65. ^ Zolnay László szóbeli köz­ 8/lm. SZENT ADALBERT-TEMPLOM
lése; Rég. kut. 1960, 67. ' R é g . kut. 1961, 68; (ecclesia maior Strigoniensis; Basilica; ecc-
1962, 66; Méri István 1961. és 1962. évi ásatási
dokumentációi, MNM Adattár. — Méri István lesia Sancti Adalberti; ecclesia magnifica;
szóbeli közlése. ^ Nagy 1968, 102 — 109; 1970, Szép Templom): 5 [L (g) Á - K k
9 0 - 9 4 ; 1971, 181-198; 1972, I I - I I I . ^ Mon.
Eocl. Strig. I. 30—31, II. 28. «Mon. Eccl. Strig.
I. 32, I I . 28. ' K é p e s Krónika I I . 98. ^ Györffy
A Várhegy középső, legmagasabb részén
1970, 13. ' K é p e s Krónika I I . 98. i» SRH I I . 414; állott a magyar egyház fejének, az esztergomi
Mon. Eccl. Strig. I. 37 — 38. " Mon. Eccl. Strig. I. érseknek főszékesegyháza, az István király által
3 8 - 3 9 . " H ó m a n Bálint-Szekfű Gyula, Magyar építtetett bazilika,1 melyet a király, megkereszte-
Történet. I. Bp. 1935, 233. " Sinka 1936, 6; Mon. lőjéről,^ a 997-ben porosz földön vértanúságot
Eccl. Strig. I. 42. "Magyar Törvénytár I. Bp.
1899, 118-119. Lib. I. Cap. 79. " Sinka 1936, szenvedett Szent Adalbert prágai püspökrőP
I I . ii'Mon. Eccl. Strig. I. 84. i'Mon. Eccl. Strig. neveztetett el. A templom építésének pontos ide­
I. 87. "Sinka 1936, 13. i'Mon. Eccl. Strig. I. 121. jét nem ismerjük. Történetíróink* többsége
2'>L.:4.sz. jegyzet. 2'Gerevich 1938, 82 — 88; Ba­ Albericus Trium Fontium adata alapján^ épí­
logh Jolán —Dercsényi Dezső—Garas Klára—Gere­
vich László, A magyarországi művészet a honfogla­ tését, ill. alapítását 1010-re teszi. Balogh Albin
lástól a X I X . századig. A magyarországi művészet felhívta azonban a figyelmet arra, hogy Alberi­
története I. Bp. 1965. 53 — 57; Dercsényi—Zolnay cus 1010-nél csak ,,mintegy mellékesen említi
1956, 5 4 - 7 4 . ^^ Gombos 1937, L 305. ^3 Mon. meg, hogy Szt. István létesítette Esztergom
Eocl. Strig. I. 156. ^i Mon. Eccl. Strig. I. 1 5 2 -
153. " Mon. Eocl. Strig. I. 157. '^ Mon. Eccl. Strig. nagyobbik egyházát".* Knauz Nándor, több
L 168; Gombos 1937, I. 752. No. 1718. " M o n . korai forrás adatát összevetve, az alapítás évét
Eocl. Strig. I. 343. ^^ SRH II. 5 8 4 - 5 8 5 . 2" Mon. 998-ban jelöli meg,'' s ezt az adatot átveszi
Eccl. Strig. I. 345. 3» Mon. Eccl. Strig. I. 3 7 5 - Némethy Lajos* is. Korai alapításra utal a
376, 439 — 441. 31 Dercsényi 1956, 15; Dercsényi—
Zolnay 1956, 60. ^a Mon. Eocl. Strig. II. 170. templom néhány alaprajzi sajátossága,^ vala­
=3 Mon. Eccl. Strig. I I . 250. ^iMon. Eccl. Strig. mint az a tény, hogy István király és Adalbert
II. 299. 36 Mon. Eocl. Strig. IL 491. '" L. 1. sz. püspök között személyes kapcsolat volt.i" Az
jegyzet. 3'Mathes 1827, 12. és I I I . tábla; Villányi építkezés megkezdése egyidejű lehetett az érsek­
1891, Térképmelléklet, ^svillányi 1891, 20; Der­ ség megalapításával (1001),^^ és legkésőbb 1012-
csényi—Zolnay 1956, 72. 3« Lepold 1934, 36. «» Le­
pold 1938, 32 — 33; Gerevich 1938, 82. *i Méri ben már be kellett fejeződnie.^^
István szóbeli közlése. *^ Mon. Eccl. Strig. I. 376. Első okleveles adatunk a templomról 1156-
" M o n . Eccl. Strig. L 156. " N a g y 1971, 191 — 193.
" P ó r 1895, 9 - 1 0 ; 1 8 - 1 9 ; 2 6 - 2 7 ; Mon. Ecol. ból származik, amikor Martirius érsek oltárt
Strig. II. 5 4 3 - 5 4 5 . «Mon. Ecol. Strig. I I . 6 8 8 - alapít benne a Boldogságos Szűz tiszteletére,^^
689. "'Pór 1895, 30; Mon. Eccl. Strig. I I . 578, melynek fenntartására (ill. a káptalan fenntar­
580, 587. " Mon. Eccl. Strig. I I I . p. X X . *" Mathes tására) 70 falu tizedét adományozza.^* Az érse­
1827, 29; Dercsényi—Zolnay 1956, 27. so Fraknói
1896, 22; Thuróczi 1957, 155-156. "Dercsényi— ket 1158-ban az oltár alá temetik el.^* Valószínű,
Zolnay 1956, 69 — 70; Dercsényi 1965, 24—25; hogy 1173-ban I I I . István királyt Lukács érsek
Prokopp 1966, 7 3 - 8 8 ; 1967, 273 — 312; 1968, a Szt. Adalbert-templomban temeti el.^*
221 — 244. 62 A korábban XVIII. sz.-inak tartott
kaszárnyaépület K-i emeleti frontján 1973-ban 1188 — 1198 között a templom tűzvész áldo­
végzett falkutatáskor Horváth István a Vitéz­ zata lesz." Erről értesülünk Imre király 1198.
féle palota 3 gótikus ablakfülkéjét találta meg. évi okleveléből, amelyben az esztergomi piac­
Rég. kut. 1973, 91 — 92. ^3 Bonfini 1959, 182. vám utolsó negyedét is az esztergomi káptalan­
Lepold 1936, 67. 54Voit 1957, 64. " Voit 1957,
49 — 66. 66 Bakócz Tamás levele 1499; Lepold 1936, nak adja, megerősítve I I I . Béla adományát is,
66.6' Lepold 1936, 65. =« Lepold 1936, 66. =» Lepold mivel annak adománylevele a templom leégése­
1944, 52. sz. e» Dercsényi—Zolnay 1956, 70; Der­ kor a tűz martaléka íett.i* A megrongált temp­
csényi 1965, 27., 30. " i e p o l d 1936, 65 — 66. "^ Der­ lomot Jób érsek (1185-1203) építteti lijjá.i"
csényi—Zolnay 1956, 31 — 32. «3 Lepold 1936, 64.
"^Lepold 1936, 6 1 - 6 2 . "^ Lepold 1936, 6 3 - 6 4 . 1304-ben Vencel cseh király elfoglalja az esz­
«" Lepold 1944, 13, 14, 16, 52. sz. «'Entz 1952, tergomi várat, a székesegyházat feltöri, a kincs­
131 — 132. "8 Dercsényi—Zolnay 1956, 63. ^9 Ása­ tárat és levéltárat kifosztja.^" Tamás érsek a
tási felvételek az 1934—1938. évi feltárásokról. megrongálódott templom kijavítására nagy ösz-
OMF fotótár. '» Az 1967. évi ásatás során feltárt
sziklafelszínről Kottász István geológus megálla­ szeget vesz kölcsön 1307-ben,^i de az építkezés
pította, hogy az mesterséges lefaragás eredménye. még 1321-ben is t a r t , ^ és valójában Telegdi
"VUlányi 1891, térképmelléklet. '^ Mathes 1827. Csanád nevéhez fűződik (1330 — 1349) a teljes

101
helyreállítás és átépítés. A Chronica Hungaro- 1594. május 9-én az ostromló keresztény sere­
rum Acephala leírása szerint: ,,. . . Szent Adal­ gek ágyúlövéseitől a templom kigyulladt, a
bert vértanúról nevezett székesegyházának benne tárolt lőpor felrobbant és a még megma­
szentélyét alapjaitól kezdve újjáépíttette fara­ radt épület jelentős részét romba döntötte.*"
gott és csiszolt kövekből, csodás díszű oszlopok­ A XVIII. sz.-ig fennmaradt romok egy részét
kal, erős lábazatokkal ós gyönyörűen kiképzett (az É-i mellékhajót) 1763-ban Barkóczy érsek,
gerendákkal, nagyszerű boltozattal az építőmű­ a D-i romokat 1822 —1823-ban, az új bazilika
vészet legjobb tudása szerint, s azután üveges építésekor, Rudnay prímás bontatta el,*' az
ablakokkal és kívül erődítményekkel ellátva be­ épségben maradt Bakócz-kápolnát pedig be­
fejezte. A templomot aranyozott csóktáblákkal, építették a mai bazilika testébe. 1759-ben rész­
kelyhekkel, ékszerekkel . . . felszerelte."^ letesen leírta a romokat, és azok vázlatos rajzát
1385-ben Demeter bíboros a D-i, 1396-ban is elkészítette Széles György, a Bakócz-kápolna
Kanizsay János érsek az É-i oldalhoz egy-egy lelkésze,*^ a templomból származó feliratos kő­
mellékkápolnát épít.^ emlékeket egy 1765-ben megjelent kiadványá­
Ujabb tatarozásra és átépítésre Széchy Dénes ban közzé is tette.*' Az 1763. évi bontást meg­
érsek idejében került sor, aki az 1449. évi esz­ előzően Barkóczy Eerenc érsek felmérette a tör­
tergomi zsinaton 2000 aranyat kér a helyre­ meléktől részben megtisztított romokat.*" A fel­
állításra a magyar egyházaktól. Az építkezés mérés eredetiben nem maradt ránk, de Mathes
1453-ban fejeződik be, ez évben szenteli fel újra János 1827-ben megjelent művében*^ leközölte,
a templomot a Boldogságos Szűz és Szt. Adal­ így — több XVIII. sz.-i hadmérnöki felvétel
bert tiszteletére Széchy Dénes .^^ Vitéz János adataival összevetve — elég tisztán áll előttünk
érsek (1465 — 1472) is építkezik a székesegyhá­ a templom alaprajza.** (78. t. és 16. kép.) Mathes
zon, tetőzetét átépítteti (meredekebbre) és má­ jelen volt a templom 1822 — 1823. évi szétbon­
zas tetőcserepekkel fedeti le.^' Az É-i oldalra tásánál. Sok értékes régészeti leletet és kőfarag-
emeletes könyvtárat épít.^'' A XV. sz. végén ványt mentett és őrzött meg az utókornak.
orgonája is van a templomnak: 1489-ben Johan Az általa közölt alaprajz szerint a Szt.
nevű orgonistát említik.^ 1506 —1507-ben Ba- Adalbert-templom háromhajós, keletéit. K-i
kócz Tamás érsek a D-i oldalára reneszánsz stí­ oldalán eredetileg valószínűleg félköríves fő-
lusú temetkezési kápolnát építtet.^ apszissal,** kívül egyenes, belül félköríves zá­
1520-ban arról értesülünk, hogy a szentély­ ródású mellékapszisokkal végződött. Maga a
rekesztőt sárgarézből Péter Vischer öntötte, s főszentély nyolc lépcsőfokkal magasabb volt
ennek mintájára készítik a krakkói Zsigmond­ a hajónál. A mellékapszisok két oldalán eme­
kápolna szentélyrekesztőjét is.^" letre, ill. tornyokba vezető csigalépcsők ma­
Karlovitz Kristóf 1542-ben még épségben radványait találták.** A Telegdi Csanád által
látja a templom berendezését, elragadtatással ír újjáépíttetett támpilléres szentély*^ a 12-szög
a főoltárról és a szentély pompás faragványairól hét oldalával záródott és erősen megközelítette
(,,eine schone grosse tafel ufm hohen altar, ein (de nem érte el — mint többen állítják*") a K-i
schon tafelwerg von versetzter und vergulter várfalakat.*' A templomot öt pár pillérköteg
tischlerarbeit im chor...").^^ 1543-ban Szu- három hajóra osztotta. Közülük a szentély felőli
lejmán ostromolja a várat, a templomot ekkor három piÜérköteget falak kapcsolták össze, az
éri az első jelentős pusztulás. Az ágyúlövésektől általuk közrezárt tér 3 lépcsővel magasabban
,,. . .a nagytemplom magas keleti bolthajtása, feküdt a hajó többi részénél és a mellékhajók­
amelynek Iselső boltozata vörösmárvány-lapok­ nál. I t t — a pilléreket összekötő falak két belső
kal volt burkolva, megingatva egyszerre össze­ oldalán — állhattak a kanonoki stallumok.*^
omlott. . . s a vár belső udvarát oly nyílttá A két mellékapszis (R—V) szintén három lép­
tette, hogy a Szt. Tamás-hegyről a barbárok a csőfokkal magasabban feküdt a mellékhajók-
mieinket.. . könnyen l á t h a t t á k . . . " — írja Ist- nál.*» Az É-i mellékhajóból ajtó nyílott a P-vel
vánffy Miklós,** majd megjegyzi, hogy miután jelzett helyiségbe, melynek boltozatát két közé­
Szulejmán elfoglalta Esztergomot, a várból pen álló oszlop (vagy pillér) tartotta. Ezt a
messzire kinyúló és a védelemre alkalmatlan helyiséget Széles György és Mathes János ta­
szentélyt (és a hajó egy részét is) elbontatta, s a nácsteremnek (consistorium) tartotta,'" véle­
négyszögletes kövekből a vár K-i oldalán bás­ ményünk szerint ez lehetett az 1391-ben emlí­
t y á t (8/2f. sz. Ih.) emeltetett.** A török a tett kincstár és sekrestye (thesaurarium seu
templom megmaradt Ny-i felét is feldúlta. sacristia ecclesiae)." (78. t.)
Dzselálzade Musztafa leírja, hogy , , . . .a temp­ A templom főbejárata a Ny-i homlokzaton
lomokban lakó bálványképeket ledöntötték, nyílott, amely előtt már az Árpád-korban meg­
. . . a különféle színű márványból faragott mű­ levő — eredetileg talán nyitott, később boltoza­
vészi bálványképeket a csodálatos festmények­ tos — előcsarnok (,,B") helyezkedett el.
kel együtt összetörték, az arany- és ezüstkeresz­ A Ny-i homlokzaton két hatalmas torony
teket darabokra zúzták és földre tiporták".** állt: az É-i (,,L") a Szt. Jeromos-toronv, a D-i
A kifosztott épületet Szulejmán parancsára (,,K") Szt. András-torony.52 (78. t.) A tornyok
Szinán építőmester dzsámivá alakította át.*^ 1543-ban nem sérültek meg. Az 1594. évi ostrom

102
XI-XII.sz. ^ a XV.S2.
XIII.sz. I I XVI.SZ. 11606-1507)
ríTTmi XIV. sz. XVI.SZ. (1543)

16. kép. Esztergom. Várhegy, 8/lm. sz. lelőhely, a Szt. Adalbert-székesegyház alaprajza (Mathes 1927, IV. tábla
alapján, az építési periódusok bejelölésével)

elején készült metszetek^^ még épségben, magas bélletes kapu volt, fehér és vörös márványból
sisakkal ábrázolják, a tetőzet azonban hamaro­ készült, amelyet különféle, színes márványok­
san leéghetett, mert Ruda János, Wolfgang ból kirakott képek díszítettek. A kapu két olda­
Meyerpeck metszetei (79. t.) és a későbbi képek^* lán elhelyezkedő egy-egy oroszlánon, ill. gug­
már csak a magukban álló tornyokat jelzik. goló emberalakon a kaput kísérő félköríves fül­
Az 1594. évi nagy robbanás,^^ úgy látszik, kék pillérei nyugodtak. A félköríves fülkékben
annyira megrongálta a tornyokat, hogy azok 3 — 3 próféta, a kapufélen evangélisták és helyi
részben leomlottak, részben visszabonthatták szentek álltak, kezükben mondatszalagokon bib­
őket. Az első emelet magasságáig meglevő tor­ liai idézetek. A szemöldökgerenda és az ívmező
nyok közül 1763-ban az É-it, 1822~1823-ban díszítése összefüggött. Fent: jobboldalt Szt.
a D-it is teljesen elbontották.^" István király felajánlja a koronát Szűz Máriá­
A két torony között, a főhomlokzaton nyílott nak, baloldalt Szt. Adalbert püspök, kétoldalt
a Jób érsek által 1188—1195 között építtetett egy-egy papi személy alakja, alul — palotája
Porta Speciosa, a székesegyház ,,Szép Kapu­ mellett bizánci módra térdel I I I . Béla és székes­
j a " , " amely a XVIII. sz. közepéig épségben egyháza mellett Jób érsek.*^ A kapuval behatóan
megmaradt. Széles György 1759-ben részletesen Dercsényi Dezső foglalkozott,"^ aki megálla­
leírta a kaput,^* Klimó György esztergomi kano­ pítja, hogy az ,,olasz típusú kaput bizánci
nok (1741—1751) pedig színes képet készíttetett inkrusztációs technikával, francia ikonográfiái
róla.^' 1764-ben az előcsarnok DNy-i sarkán program szerint vörös márványba rakták külön­
emelkedő nyolcszögletű torony összedőlt és böző színes márványokból". — A képen sze­
összezúzta a Porta Speciosát.*" A kapu töredé­ replő Jób érseket az ikonográfiái program és a
keiből néhány darabot Mathes félretett és lekö­ feliratok szerzőjének tartja.®*
zölt 1827-ben, sőt a kapu rekonstrukcióját is A Porta Speciosából jelentős számú töredé­
elkészítette.*i A Porta Speciosa lépcsős, oszlop- ket őriz a Vármúzeum kőtára."^ Közülük a

103
jelentősebbeket már közölték. Ezek közé tarto­ az török eredetű volt. Építését az 1543-ban
zik az egyik kapu melletti, vörösmárványból Esztergomban működő Szinán építőmesternek
faragott oroszlán,^® szentek és próféták alakjá­ tulajdonítjuk. Evlia Cselebi szerint (1663)
nak, ill. mondatszalagoknak töredékei®' és egy ,,. . .száztíz lépcsőjű, igen művészi magas mina­
sas töredéke.** ret, mely kőből épült,*^ oszmánli módszer sze­
Fennmaradt egy inkrusztációs vörösmár­ rint k é s z ü l t . . . a mérnök mester ezt a súlyos
vány timpanon is, amelyet 1822-ben a Szt. minaretet a dzsámitól hátra é p í t e t t e . . . nehogy
Adalbert-templom szentélye helyén álló barokk ostrom idején, ha az ágyúzás.. . ledönti.. . a
kálvária elbontásakor talált Mathes János.®^ dzsáminak ragyogó kékes kupoláján [ti. a Ba-
A timpanont a szakirodalom mint a Szt. István kócz-kápolnán] kárt okozzon".*® A minaret sze­
vértanú-templom tartozékát ismerte,'"bár Gere- repel az 1594 — 1595. évi ostromok látképein, a
vioh Tibor már korábban is a Szt. Adalbert­ templom nagy tornyaitól Ny-ra, az előcsarnok
templom maradványának tartotta.'^ Széles sarkán*' (79. t; 81. t. 3.), de jó képét adja több
György a követ 1759-ben a Szt. Adalbert-temp­ XVII. sz.-i metszet is.** 1764-ben összedőlt.*"
lom előcsarnokában látta,'^ s valószínűnek tar­ A középkor folyamán a templom É-i és D-i,
totta, hogy az eredetileg a Porta Speciosa belső ill. az előcsarnok É-i oldalára több mellékká­
oldalát díszítette. Fenti adat alapján Marosi polnát is építettek, de tudunk kápolnákról a
Ernő hívta fel a figyelmet arra, hogy a timpa­ templom belsejében is.
non a Szt. Adalbert-templomból származik, és Az előcsarnok ÉNy-i sarkánál álló kápolnában
Gerevich Tibor véleményével ért egyet, amely (,,G") állott Széles György és Mathes János sze­
szerint a kő eredetileg a templom egykori D-i rint'" a Szt. Lucia- és Szt. Miklós-oltár, állítólag
kapuja felett állhatott.'^ itt megtalálták egy sírbolt lejáratát is. E kápol­
Marosi Ernő foglalkozott a templomból szár­ nán keresztül lehetett (É felől) bejutni az elő­
mazó egyéb márvány-inkrusztációkkal is.'* Ezek csarnokba. (78. t.) A Szt. Lucia-oltárt (valószí­
közül kiemelkednek: egy trónus, szőlőmetsző és nűleg a basilicának is nevezett kápolnával
nyilazó férfiak alakjával, ill. egy álló alakkal (sig- együtt*!) Bánosa István érsek állíttatta 1252-
nifer) díszített kartámlái,'^ valamint a geomet­ ben, az előtér emeletén.*^ — A megtalált kripta­
rikus díszítésű, márvány-inkrusztációs padló­ lejárat valószínűleg Orbaz ispánnak, az érsek
részlettöredékek.'® A különbözőtípusú töredékek apjának sírépítményéhez vezetett. 1286-ban
ismeretében elfogadjuk Horváth Henrik vélemé­ Lodomér érsek a Szt. Lucia-oltárt az őrkanonok­
nyét, amely szerint az 1235 táján Magyarorszá­ sághoz csatolja és fenntartására Ürkuta birtokát
gon járt Villard de Honnecourt által lerajzolt" (8/63. sz. Ih.) adományozza."^ Az oklevél em­
padlómozaikokat nevezett Esztergomban látta, líti a sírt, amely ,,. . .intra porticum ecclesie",
azonban nem a várkápolnában (8/21. sz. Ih.), az oltár pedig: ,,supra uultam" fekszik. 1288-
hanem a Szt. Adalbert-templomban.'^ Erre utal ban a Szt. Lucia-oltárt , , . . . i n campanili
— a Marosi Ernő által idézett Széles György eiusdem ecclesie existentis. . . " említik."* 1286-
leírásán kívül'o ~ Evlia Cselebi 1663. évi leí­ ban Marcell, 1421 —1432 között Verebélyi Miklós
rása is ,,. . .olyan művészi, példányszerű festé­ volt az oltár igazgatója."^
sű, indiai mozaik gyanánt lekövezett padlóza­ A Szt. Miklós-oltár alapításáról nincsenek
ta van, hogy minden kövén jáspis, szemáku- adataink. 1397-ben már fennáll,"® 1484-1489
szi márvány és más, különféle kővel fénylő között Graboriai Miklós a rectora,"' aki 1484-
hárem ez, melyhez hasonló nincs".*" A márvány- ben az oltár javairól leltárat készített."* Utóbbi
inkrusztációs töredékeket Marosi Ernő a X I I - szerint ekkor hozzá tartozott a ,,palacium in
X I I I . sz. fordulójára keltezi.*^ sylua Akus in promontorio Zamard" (8/115. sz.
A Szt. Adalbert-templom eredetileg olyan Ih.) is.
háromhajós, félköríves szentélyzáródású bazili­ A Szt. Lucia-kápolnától K-re nyílt a Szt.
ka volt, melynek Ny-i homlokzatán két nagy­ Háromság-kápolna, melyben a Szt. Háromság­
méretű, K-en, a mellékapszisok felett, két kisebb oltár állt."" Alapítása ismeretlen, 1397-ben már
tornya lehetett. Ehhez csatlakozott ÉK-ről a 411100 1496-ban a Capella S. Trinitatis-t ,,in ves-
sekrestye, DNy-ról a káptalan monostora (8/lo. tibulo dicte ecclesiae" említik. 1"^ A Szt. Három­
sz. Ih.), Ny-ról a - talán — XI. sz.-i erede­ ság kápolna É-i oldalán állt az őrkanonok lakása
t ű előcsarnok. (78. t. ,,B".) Az előcsarnok (,,H"), melynek romjait feltünteti a Mathes-
DNy-i oldalán 1764-ig kis alapterületű, alul féle alaprajz is.i"^ (78. t.)
négyszögletes, felül nyolcszögletű karcsú torony Az őrkanonok házától K-re, a tem])lom É-i
emelkedett. (78. t.) Széles György és Mathes oldalán a gótikus, támpilléres Boldogságos Szűz
János feltételezése alapján*^ terjedt el az a véle­ kápolnája és sekrestyéje állt (78. t.), amelyet
mény, hogy az előcsarnok ÉNy-i sarkán is állott 1396-ban Kanizsay János érsek építtetett^"^
ilyen torony, s ezeket középkori eredetűnek tar­ és fenntartására Ákospalota (8/115. sz. Ih.),
tották.^^ Már Villányi Szaniszló felhívta a figyel­ Bayon (8/40. sz. Ih.) és Zamárd (8/104. sz.
met arra, hogy az ÉNy-i sarkon nem kerültek Ih.) falvakban levő birtokokat, ill. a Szentta­
elő a torony alapjai.** Egyéb adatok is arra máshegy lábánál (Szent Anna kerületben 8/8.
utalnak, hogy csak DK-en állt ilyen torony, és sz. Ih.) álló házat adományozott. Csanádi Pé-

104:
térnek, a kápolna 1468 — 1480 közti igazgató­ kritikai vizsgálatai során megállapította, hogy
jának^"* eredetileg a kápolnában elhelyezett a kápolna építőmestere Giulio da Sangallo és
sírköve a vízivárosi Rusztem-pasa fürdőjéből Salvi d'Andrea köréhez tartozó, toszkán szár­
(8/2n. sz. Ih.) került elő 1965-ben. 1495-ben a mazású építész volt.126 A kápolnát a törökök
kápolnába kórust,1"^ 1496-ban orgonáti''^ építe­ dzsámiként használták.i^'Több XVII. sz.-i met­
nek, ugyanekkor a tetőt és a kőcsatornát is ja­ szeten szerepel a még különálló, rézkupolával
vítják.i"' A kápolna 1543 után semmisült fedett épületi28 (81. t. 7.), Ny-i nézetét adja
meg, köveit részben az 1560 táján épülő tö­ 1756-ban Andreas Krey egyik metszetrajza.i^s
rök fürdőhöz használták fel. Alapjait 1763-ban 1823 —1824-ben a kápolnát 1600 beszámozott
bontották el.i"* darabra szétszedték és eredeti helyétől kissé
A Boldogságos Szűz-kápolnától K-re kisebb É-ra, mintegy 10 — 11 méterrel mélyebb szin­
kápolna áll (,,P"), amelyet Széles György sekres­ ten, tengelyét 180 fokkal elfordítva a mai
tyének vélt.i"' Lehetségesnek tartjuk, hogy az bazilika testébe építették be. Ezzel önálló épü­
1391-ben már meglevő Oltáriszentség-kápolna let jellege megszűnt, ekkor még meglevő rózku-
állt itt, amelynek igazgatója 1391—1399 között polájának elemeit megsemmisítették.i^" Az alap­
Bereck kanonok volt."" 1420-1511 között falak szétbontásakor került elő a kápolna 1506-
többször említik a kápolna rectorát.m 1528- ban elhelyezett alapköve, melyet jelenleg a ká­
ban mégis arról hallunk, hogy Várday Pál érsek polna sekrestyéjében őriznek.i^i A kápolna
alapítja (valószínűleg csak átalakítja, újjáépít­ templom felőli homlokzatáról származó vörös-
teti) a kápolnát.ii^ Maradványait 1763-ban bon­ márvány-faragványok egy része a mai bazilika
tották el. altemplomába került.
A templomból a kápolnán keresztül, egy A Szt. Adalbert-templomon kívül két kápol­
attól É-ra álló, négyzet alakú épületbe lehetett náról vannak adataink, ezeknek sem pontos
átjutni (,,o"), amelyet Vitéz János érsek (1465 — helyét, sem alaprajzát nem ismerjük: a Szt.
1472) építtetett."3 (78. t.) Ennek földszinti, kö­ Mihály arkangyal-kápolnát 1488-ban Esztergom
zépen erős oszlopra boltozott helyisége a XVIII. várának parancsnoka Alfarellus Ferratius ala-
sz. közepéig fennállt, és azt élelem tárolására pította."^ A várkapitány 1493. évi adomány­
használták. 1^* Széles György — tévesen — ezt leveléből kitűnik, hogy ,,. . .quandam Capellam
vélte a Krisztus teste-kápolnának.^^^ Alatta .. . extra porticum scilicet Ecclesie sancti Adal-
mély pince volt,ii8 felette — az emeleten — he­ berti cathedralis a parte Aquilonari in honorem
lyezkedett el Vitéz János érsek híres könyvtára, Sancti Michaelis archangeli. . . construi fecis-
melyről Bonfini is megemlékezik: ,,...Bibli- set" — amely a temetővel kapcsolatos,i^^ és a
othecam quoque utriusque lingue foecundissi- kápolnának adja egy vízivárosi (8/2x. sz. Ih.) és
mam dicavit",ii' s amelyben Seraphinus könyv­ egy petyeni (8/72. sz. Ih.) házát. Lehetséges,
táros működése idején harminc írnok másolta a hogy a Széles és Mathes által a custos lakásának
kódexeket. 11^ A földszintről az emeletre a K-i vélt épületmaradvány (78. t. ,,H".) e kápolna
falban haladó szűk lépcső vezetett fel. Széles romja volt.i^* A Szt. László-kápolnáról csak
György szerint 1763 táján két vörösmárvány- annyit tudunk, hogy a Szt. Adalbertről és a
faragványt találtak itt: EKELKED.D.RIGON. Boldogságos Szűzről nevezett egyház temetőjé­
M.D.XX. és PRIMATI VIC. feliratokkal."» ben állt, és 1520—1539 között Csézi András ka­
Az építményt ugyanekkor elbontották. nonok volt a rektora.13^
A templom D-i oldalán, a könyvtárral A székesegyház közelében (esetleg hozzá­
átellenben állt a Krisztus teste-kápolna (,,X"), építve, vagy annak belsejében?) még egy, basi-
melyet 1384-ben Demeter érsek alapított^^" licának is nevezett kápolnáról tudunk: a Szt.
(78. t.), ,,in honorem prefati Corporis, et san- Vidről nevezett kápolna valószínűleg X I . sz.
guini Cristi". 1526-ban Szálkai érsek a kápolná­ eleji alapitásii, melynek csupán egyetlen okle­
ból 6 márka ezüstöt ad I I . Lajos királynak hadi veles említése ismert. 1284-ben Lodomór érsek
célokra.121 A kápolna már az 1543. évi ostrom­ engedélyezi az esztergomi Ágoston- (Vilmos-)
ban elpusztulhatott, a XVIII. sz.-ra semmi rendi szerzeteseknek (8/8. sz. Ih.), hogy veszély
nyoma nem maradt.^^ 1823-ban a romok elbon­ esetén az esztergomi vár hegy fokán levő Szt.
tásakor találták meg alapfalait, amely szerint a Vid-bazilikába meneküljenek: in Basilica
Kanizsay-féle kápolnához hasonló gótikus épít­ beati Wythi martiris de Promontorio Castri
mény volt. Az alapozásból előkerült ekkor a Strigoniensis, que est Capella Strigoniensis ecc­
kápolna ,,Demetrius cardinal" feliratú alapköve lesie".i^* A kápolnáról több ellentétes vélemény
IS 123 alakult ki. Rupp Jakab és Reiszig Ede szerint
A Krisztus teste-kápolnától Ny-ra, a temp­ ,,előhegyi bazilikának" értendő,i^' Balogh Albin
lom D-i oldalához építtette Bakóez Tamás érsek a királyi palotában levő ,,Szt. István-teremmel"
1506 —1511-ben a Maria Annunciata tiszteletére azonosít ja, 13^ s tagadja, hogy a székesegyház
emelt kápolnát (,,Y"), saját temetkezési helyé­ része lehetne. Lepold Antal szerint István király
ül.i^* (78. t.) A magyarországi reneszánsz építé­ házikápolnája volt, és az eredeti kápolna titulu­
szet legszebb és legépebben fennmaradt emléké- sát átvette a I I I . Béla által épített királyi vár­
velBalogh Jolán behatóan foglalkozott.^^^ Stílus­ kápolna,i^' melyben a Szt. Anna-oltárt - sze­

llő
rinte — csak Zsigmond király alapította."" között lappanganak. Egy részüket (főleg X I -
1935-ben Gerevich Tibor is hasonló véleményen XIII. sz.-i faragványok) a kutatás már azono­
volt, később azonban különálló templomra (ba­ sította,i*" más részük még azonosításra vár.
zilikára), a Vár negyedik templomára gondolt, s (72. t. 3., 73. t. 1-3.) A X I I - X I I I . századi
egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a kirá­ kőtári anyag feldolgozását Marosi Ernő végzi.^'^
lyi kápolnánál (8/11. sz. Ih.) semmi jel nem mutat A templomból származó jelentős emlékek közül
arra, hogy az lett volna a Szt. Vid-bazilika."^ meg kell említenünk azokat a főpapi sírköveket,
A ,,basilica" szó középkori jelentéséből,"^ az amelyek a mai bazilika altemplomában vannak
oklevél szövegéből (,, que est Capella Strigoniensis elhelyezve: közültik legrégibb az 1204-ben elte­
ecclesie"), ill. abból a tényből, hogy a Szt. Anna­ metett Csák Ugrin érsek feliratos sírköve.^•'^
oltárt sosem mondták az esztergomi egyház (75. t. 3.) I t t találjuk Széchy Dénes (tl465) és
kápolnájának,"^ úgy véljük, hogy a Szt. Vid- Vitéz János (tl472) érsekek (75. t. 4.) sírköveit
kápolna (basilica) a Szt. Adalbert-templom kö­ is,^** melyeket 1763-ban, a templom bontásakor
zelében vagy belsejében volt, annak egyik leg­ találtak meg.i®*
régibb tartozéka lehetett, s talán egy ismeretlen
melléképítménnyel vagy valamelyik mellék­ ' Baranyai Ferenc az egyetlen, aki a Királyi város­
szentéllyel volt azonos. Ezzel szemben Nagy ba (8/3. sz. Ih.) helyezi a templomot: Baranyai
1820, 37. 2Mon. Eccl. Strig. I. 32 — 33; Gombos
Emese és Molnár Vera az újonnan feltárt kör­ 1937, T. 26; D6ry 1938, 565 — 569. — Részletesen
templomot, ill. a későbbi királyi kápolnát (8/11. tárgyalja István megkeresztelését, de a kereszte-
sz. Ih.) tartják Szt. Vid bazilikájának."* - Az a lést nem Szt. Adalbertnek tulajdonítja. — Ezzel
tény, hogy sem az 1397. évi canonica visitatio, szemben elfogadjuk Karácsonyi János véleményét
és érvelését Szt. Adalbert esztergomi tartózkodásá­
sem más későbbi adat nem említi a Szt.Vid- ról és a keresztelésröl: Karácsonyi 1904, 118. 12.
kápolnát, arra utal, hogy azt (1284 — 1397 kö­ 'Wimmer 1956, 90. « Mathes 1827, 45. ?; Memória
zött) átalakíthatták és új védőszentről nevezték 1856, 4: Czobor 1900, 174; Karácsonyi 1904, 65;
el, vagy elbontották. Biztosan a templom belse­ Gerevich 1938, 53; Bercsényi 1947, 3. 'Gombos
1937, I. 26. — A. 1010 ,,. . . maiorem eoclesiam
jében levő kápolnák: Szt. Jeromos kápolnája a Strigonii in honorem sancti Adalberti instituit."
templom É-i tornya alatt: 1499-ben alapította 8 Balogh 1938, 54. ' Mon. Eccl. Strig. I. 33. —
Kesztölci Mihály kanonok."^ Az alapító felira­ Hasonlóképpen vélekedik: Némethy 1894, 249.
tos sírköve, melyet 1764-ben találtak meg"® — ^Némethy 1894, 249. "Pl.: a mellékapszisok kívül
szögletes, belül félköríves kiképzése. '" Karácsonyi
elkallódott. Szt. András kápolnája a D-i torony 1904, 118. " Györffy 1969a, 220. Mon. Eccl. Strig.
aljában. Pápai András kanonok alapította I. 34—35. — Az első esztergomi érsekekről lásd:
1495-ben."' Mon. Eccl. Strig. I. 3 — 30; Karácsonyi 1892, I—
I I I ; Pauler 1892, 2 7 9 - 2 9 5 ; Török 1859, I. 7 - 8 .
A székesegyházban több oltár állt. Az alapí­ 12 Karácsonyi 1892, 207. i'Valószínűnek tartjuk,
tással egyidős lehetett a Szt. Adalbert-oltár, hogy a templom védőszentje ettől kezdve lett
melyet 1291-ben, 1397-ben, ill. 1499-1508 kö­ — Szt. Adalbert mellett — Szíiz Mária is ! '* Mon.
Eccl. Strig. I. 107 — 108; Zalka 1856, 53. " Schmitth
zött említenek."* 1156-ban alapította Martyrius 1758, I. 65. " T ö b b krónika egybehangzó adata
érsek a Szűz Mária-oltárt."^ Egy 1297. és egy szerint Esztergomban temették el: Gombos 1937,
1477. évi adat szerint a templom oldalán ,,in I. 655, 981. — A Codex Knauzianus szerint:
latere eiusdem Ecclesie beati Adalberti" állt.i^" sepultus est . . . ,,in ecclesia Strigoniensi"; Gombos
1937, I. 989. — Ezzel szemben Zolnay László azt
A Szt. Kereszt-oltár (népoltár) 1397-ben már tartja, hogy a szentkirályi keresztesek templomába
fennáll, igazgatója egyúttal a vár plébánosa (8/22. sz. Ih.^ temették, amit nem tartunk való­
is.^^^ Egy 1528. évi adat szerint ,,in navi Eccle­ színűnek. "Memória 1856, 5; Szántófy 1867, 429.
isKnauz 1871, 8 — 9. " P a u l e r 1899, l í . 12; Czobor
sie" állt.152 (Vö.: 8/3r. sz. Ih.) Keresztelő Szt. 1900, 175. Ezzel az átépítéssel a Szt. Adalbert-
János oltára 1397-ben áll, 1477-ben a Szűz Mária­ templom a magyarországi ,,koragótikus építő­
oltár jobb oldalán említik.i'^ A Szt. Mihály- tevékenység legjelentékenyebb alkotása" lesz —
oltárt 1476-ban említik.i'* — Nem azonos a Szt. állapítja meg a maradványok vizsgálata alapján
Gerevich László: Gerevich'l974, 161-162. =» Me­
Mihály-kápolna oltárával. A Mindenszentek mória 1856, 5; Knauz 1871, 9 - 1 0 . " Kollányi
oltára a templont É-i, a Szt. Margit-oltár a 1900, 25 — 26; Pór é. n. 224. ^^ Pór é. n. 235. " Mon.
templom D-i oldalán már 1272-ben áll.^^^ A Szt. Eccl. Strig. TII. X X . old; Lepold 1936, 68. " Mathes
Péter-oltár 1397-ben már fennáll, 1511-ben a 1827, 51—52. §. 26MatheB 1827, 53. §. Memória
1856, 5; Reiszig é. n.c. 321, 338; Czobor 1900, 175.
templom jobb oldalán (,,a dextro latere") emlí­ 2"Memória 1856, 5 — 6. " M a t h e s 1827, 54. §.
tik.^'* Szt. Szaniszló oltárát az 1397. évi canoni­ 28Nyárv 1874, 78. 2"Balogh 1955, 8. '"Kárász
ca visitatio említi.i" A Szt. Eábián- és Szt. 1893, 288. " K á r o l y i 1880, 628. '^ Istvánffy 1962,
Sebestyén-oltárt 1463-ban és 1476-ban Turoni 186. 3'Istvánffy 1962, 189 — 190; Mathes 1827,
58. §.; Szántófy 1867, 430; Némethy 1889, 35.
Mihály kanonok javadalmazza.^'^ s^Thury 1896, I I . 245. s'Karácson 1904, 273;
Említenek még a Várban Szt. István-, Szt. Némethy 1900a, 32. — Szerémi téved, amikor azt
László-, Szt. György- és Szt. Katalin-oltárokat,^^^ írja, hogy a szultán magyar papokat hagyott a
templomban: Némethy ]'900a, 356. a" Némethy
ezekről azonban nem tudjuk biztosan, hogy a 1900a, 97; Mathes 1827, 59. §. ='Mathes 1827, 6Ó,
Szt. Adalbert-templomban álltak-e. 82, 99, 113. §. '8 Széles 1759. 'D Széles 1765. " M a ­
A Szt. Adalbert-templomból származó kőfa- thes 1827, 60. §, IX. old. Tab. L " M a t h e s 1827,
IV. Tábla. *2 Az alaprajzot Mathes részletes leírás­
ragványok jelenleg még leltározatlanok, és a sal magyarázza, ós közli egyúttal a bontás közben
Vármúzeum kőtárában levő több ezer kőtöredék

106
tett észrevételeit is. — Az általunk közölt alap­ 1900, 109. — 1479-et ír, a sírfelirat szerint 1480.
rajzon — a könnyebb tájékozódás és egybevetés aug. 16-án halt meg. "= EKL Ml. L. 46. f. 3. n. 16.
céljából — megtartottuk a Mathes-féle betűjelzé­ " " E K L Ml. L. 46. f 3. n. 21. — Ehhez lásd még:
seket. "Henszlmann 1876, 73; Kozák 1966, 61. EPL Arch. Vetus Eccl. n. 65. i»' EKL. Ml. L. 46.
" Mathes 1827, 79. §. « Mon. Eocl. Strig. III. XX. f. 3. n. 23. i»8Vö.: Mathes 1827, 77, 99, 107. §.
old. ««SoÓB 1925, 20—23; Bercsényi—Zolnay i"" Széles 1759, p. 66. ""Kollányi 1900, LI. old.
1956, 56. « Mathes 1827, I. Tábla, 62. §. ^8 Négy, 73. "1 Kollányi 1900, 88, 92, 99, 104, 106, 110
falba épített stallxim maradványát találták a D-i 117, 127. ii^Knauz 1871, 104-106. i " Széles
mellékhajó K-i végében is: Mathes 1827, 80—81, 1759, p. 66; Mathes 1827, 78. " ^ Mathes 1827,
92. §, IV. Tábla ,,u". L. még ui. a 11. sz. jegyzetet. 78. §. 116 Széles 1759, p. 66. n^Villányi 1891, 17,
"Mathes 1827, 8 0 - 8 1 . §. „R—V". ^o Széles 1759, 23. sz. ii'Bonfini 1690, 413. "8 Mathes 1827, 78. §.
p. 66. (132. old.); Mathes 1827, 79. §. " P ó r 1909, 118 Szóles 1765, 8. i^" Knauz 1871, 8 7 - 8 9 . i^i Rei-
96. "Mathes 1827, 76. §. =3 Lepold 1944, 13, 34. szig é. n. c. 342. '^^ Széles nem említi: Széles 1759,
sz. metszetek. " Lepold 1944, 5, 16, 19, 50, 52. 5 3 - 7 0 . 123 Mathes 1827, 82. §, VIII. T. „A".
^^ Némethy 1900a, 97. — A megrongált tornyok 12* Balogh 1955, 8 — 9 Vö.: 48. old. 17. jegyzet.
1595-ben még fennálltak. Vö.: Houfnagel metsze­ 125 Balogh 1955, 7 — 57. 12« Balogh 1955, 38. 12' Lásd
tét. — Lepold 1944, 19. ^e Mathes 1827, 76. §. ehhez Evlia Cselebi leírását: Karácson 1904, 272 —
"Dercsényi 1947, 25 — 26; Derosényi—Zolnay 1956, 275. 128 Lepold 194.4, 120, 166, 173; Balogh 1955,
39, 50, 59, 7 2 - 7 3 . «» Széles 1759, 52-71;'Széles 9 — 14. kép. 129 Lepold 1944, 183 —184. — A képet
1765, 1 — 4 old. 59 A képet először Czobor Béla közli: Balogh 1956, 16. kép. 13" Mathes 1827,
ismertette: Czobor 1900, 178 — 188. — képe: V - V I . 94—95. §. 1" Mathes 1827, 95. §. — Képe: Balogh
tábla. «»Mathes 1827, 65. §. Mathes 1827, 65 — 1955, 69. kép. i32Knauz 1871, Í50—151; Memória
76. §. — A rekonstrukció a IX. táblán, töredékek 1856, 7. i33Knauz 1871, 153. "4 bentiek szerint a
XI. T. „G", VIII. T. .,kk". 82 Dercsényi-Zolnay Szt. Adalbert-templom É-i oldalára is kiterjedt
1956, 72 — 73. «' Dercsényi 1947, 1 - 2 8 . old. «* Der­ a temető! i^" Kollányi 1900, 130. i^" Mon. Eccl.
csényi 1947, 24. L. még: Dercsényi Dezső össze­ Strig. II. 186. i " R u p p 1890, II/2. 374; Reiszig
foglalóját és a timpanon képét: Györffy 1971, é. n. b. 216. "8 Balogh 1929a, 23; Balogh 1930a,
képek, "'i Mivel ezek leltározatlanok, a későbbiek­ 25 — 26. "3 Lepold 1938a, 519. ""Esztergom 1403-
ben csupán a közölt anyagra tudunk utalni. ban volt Zsigmond kezén, a királyi palotában
««Említi: Mathes 1827, 66. §. — Közli: Gerecze levő Szt. Anna-oltárt pedig már 1397-ben említik:
1896, 47; Czobor 1900, 176; Gerevich 1938, Kollányi 1901, 246. i " Gerevich 1935, 75; 1938, 77.
CLXXXIX. tábla; Marosi 1971, 174; 4. kép. " Ge­ 142 ,,Appellat basilicas Ecclesiae minora sacella,
revich 1938, CXCII. tábla; Marosi 1971, 182-183. seu aedioulas in ipsa Ecolesia positas" — Forcel­
«8 Gerecze 1900, 183. «»Mathes 1827, 128. §. — lini: Totius latinitatis lexioon I. Prati 1858 —1860,
Képe: Marosi 1971, 184—185; 207. '"Lepold p. 636. Vö.: a Szt. Lucia oltáránál írottakkal.
1938a, 489; Dercsényi 1947, 9; Derosényi—Zolnay
143 1397-ben altaria sanctae Annaae ,,in castro
1956, 59. "Gerevich 1938, 180, CXII. T. 1. kép.
regali": Kollányi 1901, 246. i^^Nagy 1972, 191;
'2 Széles 1759, 85. "Marosi 1971, 186; Gerevich
Gervers—Molnár 1972, 27. "^ Memória 1856, 7.
1938, 180. '«Marosi 1971, 171-229. "Mathes
146 Kollányi 1900, LIV. old. 109. »'Knauz 1871,
1827, 117. §. XI. T. „C"; Gerevich 1938, CXCIII.
156; Kollányi 1900, 119. '48 Mon. Eccl. Strig. 11.
T; Marosi 1971, 192 — 198, 24 — 27, 38. kép. '«Ma­
294; Kollányi 1900, 83, 120. "s Memória 1866, 4.
rosi 1971, 196 — 202, 28 — 31. kép. — Marosi bebi­
15" Mon. Eccl. Strig. II. 408., Knauz 1871, 141.
zonyítja — Dercsényi Dezsővel szemben (Der­
151 Kollányi 1900, 137, XII. old; Kollányi 1901,
csényi 1943, 29.) —, hogy a márványpadló valóban
85, 104—105. 152 Knauz 1871, 105. — A magasabb
a Szt. Adalbert-templomból és nem a Schnüttgen-
fekvésű kanonoki rész előtt, középen állhatott.
gyűjteményből származik. Érvelését támogatja az
a tény, hogy 1970-ben a Várhegy DK-i oldalán 153 Kollányi 1900, LII. old; Knauz 1871, 141-142.
végzett ásatásunk ós a tereprendezés alkalmával is 154 Kollányi 1900, 103. i55 Szentpótery 1961, 2325.
kerültek elő újabb hasonló töredékek: Rég. kut. reg. 156 Memória 1866, 11; Kollányi 1900, 83;
Knauz 1871, 213. "'Memória 1856, 10; Kollányi
1970, 84. " H a n s Kahnloser: Villard de Honne- 1900, LII. és 39. old. "s Kollányi 1900, 103-10'4.
court. Wien, 1935, 73. old. '* A kérdésről: Horváth i5»Kollányi 1900, L I I - L I I I . old. 6 8 - 6 9 , 9 2 -
Henrik: Villard de Honnecourt et la Hongrie. 105. 16" Gerecze 1896, 46 — 47; Czobor 1900, 174—
Nouvelle Revue de Hongrie 1936; Gerevich 1938, 190; Gerevich 1938, 826 — 827; Dercsényi é. n.
49; Dercsényi 1943, 28 — 29; Marosi 1971, 198 — 11 — 12; Dercsényi 1947, 3 — 28; Marosi 1971, 171 —
202. — Marosinak a 31. képen látható kiegészíté­ 229. 1*1 Marosi Ernő kandidátusi disszertáció
sével csak részben értünk egyet. Itt kell megem­ keretében foglalkozik az esztergomi kőanyaggal.
lítenünk Gerevich László véleményét, aki újabban 182 Mathes 1827, 96. §. — Képe: IX. T. „A".
előkerült leletek alapján feltételezi, hogy Villard "^ Mathes 1827, 101-102. §, VII. T. A - B - C . -
az albumában ábrázolt padlómintákat a ciszter­ Képüket közli: Dercsényi—Zolnay 1966, 64—65.
citák pilisi apátságának templomáéban látta: Gere­ kép. 184 Balogh 1955, 18. kép. — Feljegyzés a
vich 1971, 85 — 87; 1974, 166. '"Marosi 1971, 225. sírkövek előkerüléséről 1763-ból.
113 —114. jegyzet, ^o Karácson 1904, 272. «i Marosi
1971, 214, 222. 82 R^.éles 1759, p. 66, 132; Mathes 8/ln. ÁRPÁD-KORI É R S E K I PALOTA
1827, 62, 65. §. 8" Memória 1856, 6; Lepold 1936, (domus; curia seu palacium Arohiepisco}>a-
61. 84 Villányi 1891, 17.3. sz. jegyzet.»« Vö.: Mathes
1827, 62. §. 86 Karácson 1904, 272. 8'Lepold 1944, l i s ) : á ^ Á Kk[L Kk
5, 13-14,' 16, 19, 34, 49 — 50, 52. metszetek. 88 Le­
pold 1944, 120, 152, 156, 173. s" Mathes 1827, 62. §. A bazilika É-i oldalán, a Ny-i várfal közelé­
'» Széles 1759, p. 66; Mathes 1827, 64. " A basilica ben 1957-ben Zolnay László hitelesítő ásatással
— sírkápolna jelentéséről lásd: Forcellini Glossa- tisztázta az egykori érseki palota elhelyezkedé­
riumát. «2Knauz 1871, 73 — 74; Mathes 1827, 48. §.
»3Knauz 1871, 77. "^ Mon. Eccl. Strig. II. 243.
sét.^ Ennek során megállapította, hogy az épü­
95Kollányi 1900, 20, 83. '« KoUánvi 1900, LII. old; let É-i homlokzati fala 23 m hosszan nyomon
KoUányi 1901, 240. "'Kollányi 1900, 115. "SEKL követhető, a falak vastagsága 190 cm. Az L
Ml. L.'24. f. 3. n. 30. "^ Szóles 1759, p. 66; Mathes alakú épiiletrek É-i szárnyát korábbi építésű­
1827, 64. §. "« Kollányi 1901, 239 — 240. "'ÍKnauz
1871,157. >»2Széles 1759,p. 66; Mathesil827,64,'IV. nek tartotta, amely eredetileg a várfalakra tá­
T. „H". !»' EKL Ml. L. 46. f. 3. n. 16. i»« Kollányi maszkodott .^ Előkerült az északi szárny alatti

107
pincébe vezető lépcsőzet, ill. a pincéből a külső 1595 után kerülhetett sor, mert az 1594-1595.
vároldal felé kivezető téglaboltozatú lejárat egy évi metszetek (Meyerpeck, Zimmermann és
szakasza. Az ÉK-i falsaroknál 350 cm mélyen Houfnagel látképei)^' az épület Ny-i homlokza­
találták meg a fal alapozását, melynek építését tát sértetlennek ábrázolják. (79. t., 80. t. 1.) Egy,
a kísérő kerámia-leletanyag ( X I — X I I I . sz.-i, az 1706. évi ostrom után készített hadmérnöki
bekarcolt vonalakkal, körömbenyomásos díszí­ felvétel^® szerint a ház fő tömegét képező É-i,
téssel)' az Árpád-korra keltezte. Ugyanitt az ill. a keskenyebb É —D-i szárny még nincs össze­
alapfalak egy korábbi épület falmaradványát építve, ezzel szemben Wolff 1749. évi felméré-
törték át, amelynek korát azonban nem sikerült sén^' már összeépített, L alakú épületként sze­
megállapítani. Az épület D-i szárnyának falait repel. A fent említett 1594 — 1595. évi metsze-
a bazilika építésekor teljesen megsemmisítették. tek^" is különálló, Ny K-i tengelyű építmény­
Az ásatás során előkerült jelentős számú X I nek ábrázolják az érseki palotát. Az a tény,
XVII. sz.-i leletanyag (edénytöredékek, kályha­ hogy csak a Ny—K-i főszárny volt alápincézve,
csempék, zabla, kardkosár, ágyúgolyók stb.)* s e szárny D-i fala jóval vastagabb (és mélyebbre
az EBM gyűjteményébe kerültek. (45. t. 36.) alapozott) az É—D-i szárnynál, ill. az 1706 —
ÁlKtólag innét származik a DTM 2 db XV ~ 1749 közötti összeépítés arra enged következ­
XVI. sz.-i bronzverete' is. tetni, hogy az Árpád-kori palota a várfaltól
Az 1001-ben alapított érsekség palotájának induló É-i (Ny—K-i tengelyű) épülettel volt
első okleveles említését IV. Béla király 1239. évi, azonos, a D-i szárny valószínűleg XVII - XVIII.
az érseki Vízivárost alapító oklevelében talál­ sz.-i építmény volt. Ezt a feltevést támogatják
juk, amikor a király engedélyt ad az érseknek, Andreas Krey 1756. évi,^^ valamint Heya Fe­
hogy ,,. . .in territorio suo sub Castro Strigon: renc 1816. évi alaprajzai és metszetei^^ is, ame­
et domo Archiepiscopali. . . " várost alapíthat.* lyeken a két épületszárny eltérő falvastagsága
Zolnay László szerint az érsekek már a X I . sz.- és alapozása jól megfigyelhető. E felmérésekből
t ó l i t t — a káptalantól (8/lo. sz. Ih.) különvál- megállapítható egyúttal az is, hogy az 1756-
tan ~ lakhattak, s ez az épület volt az 1239 — ban még teljes hosszában fennálló É—D-i szár­
1240. évi egyházmegyei zsinat színhelye is.' nyat valószínűleg 1765 táján ^^ — részben
IV. Béla király 1249. és 1256. évi oklevele már elbontották. Az így megcsonkított épület a
pontosan meghatározza a régi érseki palota he­ XVIII. sz.-ban a várparancsnok lakása,^* 1766-
lyét: a „nagy várban" a Ny-i várfalak mellett, a tól ideiglenes érseki palota volt^ 1821 márciu­
királyi palotától É-ra állott.* Megtudjuk ezek­ sáig, amikor lebontották.^*
ből azt is, hogy a király által a tatárjárás után a
Várhegyre telepített királyi városi polgárok ^ Az Árpád-kori érseki palotára vonatkozó irodal­
— a vár E-i felével együtt — az érseki palotát is mat összegyűjtötte: Balogh 1955, 48. 12. jegyzet.
— Történetét feldolgozta: Zolnay 1961, 203 — 212.
megkapták. — Az érsek pedig kárpótlásul a 2 Ezt a szárnyat Lepold Antal és Balogh Jolán
királyi palotát (8/11. sz. Ih.) kapta.^ Á káptalan késeinek, Bakócz Tamás építésének tartja; Le­
és a polgárok közti súrlódások miatt a pol­ pold 1938, 70; Balogh 1955, 8. ^ Zolnay 1961,
gárok 1256-ban visszaköltöztek a királyi város­ 2 1 0 - 2 1 1 , 9. kép. " EBM 59.28.1-217.91.1. * DTM
57.198.1-2. «Mon. Eool. Strig. I. 329. 'Zolnay
ba (8/3. sz. Ih.), s a vár É-i épületei ismét 1961, 203. 8Mon. Eccl. Strig. I. 376, 440. ' Lepold
és végérvényesen egyházi tulajdonba kerül­ 1938a, 491. " Z o l n a y 1961, 205 — 206. "Lepold
tek." 1936, 63, 70. 12 Zolnay 1961, 207 — 209, 23. jegy­
zet. 13 Lepold 1936, 63. " E B M 59.28.9. - Képe:
XIV XV. sz.-i sorsáról nincsenek adata­ Zolnay 1961, 205. 2. kép. IÍS Széles 1759, 9 6 - 9 7 ;
ink. — Lepold Antal (véleményünk szerint Mathes 1827, 29. §; Zolnay 1961, 208. - Ez a
tévesen) a Monasterium Sancti Adalberti-vel feliratos ajtókeret ma a főszékesegyház altemplo­
mában látható. 18 Zolnay 1961, 210. "Lepold
(8/lo. sz. Ih.) azonosítja." 1498 —1500-ban 1944, 19, 49, 52. — Tetőszerkezete ekkor megron­
(Beatrix királyné esztergomi tartózkodása ide­ gálódott. "Lepold 1944, 178; EBM Fényképtár
jén) Bakócz Tamás lakja az épületet, aki jelen­ 546, 567. — 18 — 19. sz. épületek. "Lepold 1944
tős átalakítást is végzett rajta. Ezt igazolja az 181. sz. metszet 1. sz. épület. 2" L. a 17. sz. jegy
zetet. 21 Lepold 1944, 184; Villányi 1891, 1. sz
írott források mellett^^ az épület helyén előke­ melléklet. 22 Közölte: Zolnay 1961, 208-209. 5 - 8
rült Bakócz-címer töredéke,^' egy vörösmár­ kép. 23 Vö.: Lepold 1944, 185. sz. felmérés a Bar-
ványból készült reneszánsz párkánytöredék,^* kóczy érsek idején végzett bontásokról. Ezen az
ill. Széles György adata, amely szerint 1759- érseki palota D-i végét már elbontották. 2^ Villányi
1891, 15, 16; Lepold 1944, 185.sz. „Komendanten-
ben az épület homlokzatán két márványból fara­ Haus". 25 Lepold 1936, 57. 26 villányi 1891, 1 5 - 1 6 ,
gott angyalszobor között Bakócz címere, alatta 16. sz; Zolnay 1961, 210.
jelmondata: ,,Dominus adiutor et protector
meus" — még látható volt.^'
Zolnay László ásatási megfigyelései szerint 8/I0. KÁPTALANHÁZ MONOSTOR
az épület É-i, K—Ny-i irányú (korábbi építésű), (Conventus; Claustrum; Monasterium Sancti
eredetileg a Ny-i várfalra könyöklő része a Adalberti; Stift): ^ A Kk (J) Q. Á - K k ?
törökkori ostromok alkalmával leomlott, s a
Ny-i homlokzatot a várfaltól néhány méterrel Az esztergomi főkáptalan bár alapításáról
beljebb állították helyre.^* Erre az átalakításra nincsenek pontos adataink valószínűleg az

108
érsekség megalapítása után fokozatosan alakult A káptalanházat — a fentiek alapján - a
ki a XI. sz. végére a főszékesegyház papjaiból.^ Hartmann-féle felvétel ,,u u " jelzésű, a Szt.
A káptalan tagjai (kanonokok — canonici ca- Adalbert-templom közvetlen szomszédságában
thedrales ~ a korai időben bencés szerzetesek^) álló, nagy kiterjedésű épületével azonosítjuk,^
monostori életet folytattak. — Egy nagy épület­ amelynek képét Justus van Nypoort 1685. évi
ben, a káptalanházban (monostor) laktak egé­ metszete is adja.^ Az ostromban erősen megsé­
szen a X I I I . sz.-ig,^ és — bár ettől az időtől az rült egykori monostornak jelentős romjai figyel­
egyes kanonokok a váron kívül saját vagy a hetők meg Burkhard von Birkenstein 1689-ben
javadalmukhoz tartozó házzal is rendelkeztek* megjelent, a várat K felől ábrázoló metszetén is,
— a régi monostorépület továbbra is a káptalan a Bakócz-kápolna bal oldalán.^* Valószínűnek
központja maradt.^ Ezt az épületet okleveleink tartjuk, hogy a monostor eredetileg hozzáépült
Conventus,^ Claustrum' vagy Monasterium* né­ a Szt. Adalbert-templomhoz (8/lm. sz. Ih.). Erre
ven nevezik. Az esztergomi káptalan (amely a utal a Szt. Adalbert-templom D-i tornyánál
középkorban egyik legjelentősebb hiteles he­ megfigyelt falcsonk is.^^ Az erősen megrongá­
lyünk volt)^ legrégibb pecsétje is egy monostort lódott épület helyreálHtásakor az összekötte­
ábrázol/" s ezt a káptalan egyik 1296. évi okle­ tést már nem állították vissza, mert a nagy
vele magyarázza is: , , . . .in quo [a pecséten] est alapterületű épület 1706-tól már így szerepel a
forma monasterij.. .".^^ vár részletesebb alaprajzain.^^ Andreas Krey
A káptalanházat Esztergom történetének ku­ 1756. évi 2' és egy 1765-ből való rajza^^ magya­
tatói általában a Várhegy É-i felén keresik: rázó jegyzete szerint a XVIII. sz.-ban a tüzérek
Villányi Szaniszló, Reiszig Ede/^ majd Lepold laktanyája, ill. fegyver- és hadianyagraktár
Antal szerint a régi fejedelmi palota, ill. annak volt, de fennállt még 1820-ban is. Mathes János
D-i oldalán a Szt. István- és Szt. Adalbert-temp­ ez évben készült makettjén az ekkor egyemele­
lomok között kiépített épület volt ez,i* de tes épület épségben szerepel még,^" 1822-ben
Lepold annak vélte — Lubenau 1595. évi leírá­ elbontották, s a talajszintet több méterrel leszál­
sának alapján — a korábbi (Árpád-kori) érseki lították, így alapjai sem maradtak meg. — A te­
palotát (8/ln. sz. Ih.) is.^* Zolnay László a Szt. reprendezés során az épülettől ÉK-re eső terü­
István-templomtól (8/lk. sz. Ih.) Ny- és ÉNy-ra leten többrétegű, templom körüli temetőre buk­
húzódó épületekkel azonosítja.^^ kantak. A keletéit csontvázak egy része kő­
A monostor helyét IV. Béla király két okle­ lapokból összeállított, ill. kőlapokkal lefedett
vele és későbbi adatok alapján a Szt. Adalbert­ sírokból került elő.^"
székesegyház (8/lm. sz. Ih.) és a királyi palota
iMályusz 1971, 61; Györffy 1971a, 67. — Vö.:
közé, a belső (kettős) várkaputól É-ra hatá­ Mon. Eccl. Strig. I. 34. — A káptalan alapításához:
rozzuk meg. Az 1256. évi oklevél szerint ugyan­ KoUányi 1900, VII—VIII. old. 3. jegyzet. ^ Villá­
is a királyi város polgárai a várnak a Szt. Ist­ nyi 1891, 8. sBalics 1890, II/2. 35 — 39; KoUányi
ván-templomtól, ill. a régi érseki háztól (8/ln. 1900, V I I - V I I I . old.; Mályusz 1971, 6 1 - 6 2 ;
Lepold 1938a, 495 — 496. «KoUányi 1900, LI—
sz. Ih.) É-ra eső részét foglalták el lakóházaik­ LIV. old. ^Vö.: Knauz 1871, 26, 171. — Mon.
kal (,,.. .Castrum suum magnum in parte, Eccl. Strig. I I I . 134. "Mon. Eccl. Strig. I. 137.
cum Capella archiepiscopali, in honore beati 'Mon. Eccl. Strig. I. 376. «Mon. Eccl. Strig. I.
Stephani prothomartiris constructa, versus sep- 440. ^ Az esztergomi főkáptalan szervezetét, törté­
netétadja: KoUányi 1900,VII—LVI.old — Birtok­
temtrionem"-'^*), a Szt. Adalbert-templom szen­ viszonyaira vonatkozóan: Knauz 1871, 1 — 233;
télye és a királyi palota (8/11. sz. Ih.) közötti hiteles helyi tevékenységére: KoUányi 1900, X X I I I
rész azonban — a monostorral és temetővel - X X I V . 10 Mon. Eccl. Strig. I. 52. " Mon. Eccl.
együtt — az érsek és káptalan területe ma­ Strig. I I . 389; Balics 1890. II/2. 36. 1. sz. jegyzet.
12Villányi 1891, 8; Reiszig, é. n. b. 214. "Lepold
radt: ,,saluis tamen turribus, a sanctuario in- 1938a, 492, 504. " Lepold 1936, 63. i^ Zolnay 1961,
cipiens, usque ad Palacium predictum," et saluo 204—206. — Ezeket a szűk, kis cellákkal ellátott
Cimiterio, in ambitu ex omni parte Monasterij, házakat — talán középkori alapokra emelt, XVIII.
archiepiscopo et Capitulo remanentibus".^^ sz.-i építményeknek (kaszárnyák) tartjuk, i' Mon.
Eccl. Strig. I. 440. — Ha a prépost háza és a
Ezt a helymeghatározást támogatja Rein- monostor valóban az E-i részen állt volna, a pol­
hold von Lubenau 1587. évi írása, aki Rudolf gároknak semmi hely nem maradt volna építke­
császár követeként járt ekkor Esztergomban. zésre. Ezért mondja Lepold, hogy a monostor és a
prépost háza a Szt. István- és Szt. Adalbert-temp-
Lubenau leírja a (volt) királyi palotát és Vitéz lomközött áUhatott: Lepold 1938a, 491. — I t t azon­
János nagytermét (8/11. sz. Ih.), majd így foly­ ban komolyabb falmaradványokról sem Hartmaim
tatja: ,,Azután — a monostorba (Stift) men­ térképe, sem Mathes nem ernlékezik meg. — Más­
részt, ha itt álltak volna az épületek, úgy a teme­
tünk. Kapuja fölött az utolsó érsek vörösmár­ tőnek nem lett volna helye. " Az említett palota a
vány címere s mellette ez a fölírás: Dominus nos királyi palotával (8/lb. sz. Ih.) azonos, nem a régi
et regnum custodiat.^* . . . itt . . . egy folyosóra érseki házzal, amelyet ugyanitt ,,curia archie-
jöttünk, ahol néhány festmény még kivehető. piscopalis"-ként említ az oklevél. Vö.: Zolnay
1961, 206. 18 Mon. Eccl. Strig. I. 440. " Lepold
Mellettük az egyik oldalon írás: Omnia vanitas, Antal — aki ezt az épületet a régi érseki palotával
a másik oldalon: Sic transit glória mundi. — azonosítja — e feliratot tévesen Szathmári György
Másik lépcsőn lementünk a belső várból és a érseknek a Houfnagel-féle metszeten is feljegyzett
külsőbe értünk,^" ahol nagy templom á l l . . . " . ^ jelmondatával veszi azonosnak: Lepold 1936, 62.

109
'" E szerint a külön erődöt képező, volt királyi kal és felettük húzódó folyosóval koronázott.
palotából a kettős várkapu feletti átjárón juthat­ A két kert közé, a szikla mellett kerek tornyot
tak a monostorba s onnét le a Szt. Adalbert-temp­
lom előtti térre. ^' Innét a Szt. Adalbert-templom építtetett, különböző termekkel és szobákkal,
leírása következik: Sahn 1914. 75; Lepold 1936, felül kilátó erkélyekkel ékesítette ós kisebb házi­
62. 22Mathes 1827, I. Tábla. ^^ Lepold 1944, 119. kót létesített, amelyben szívesen tartózkodott,
sz. metszet. — Közli: Balogh 1955, 12. kép. -^Le­ mert az a Dunára nézett, és pompás kilátást,
pold 1944, 156. sz. metszet, ^s Mathes 1827, IV. T.
2" Lepold 1944, 178, 180-182. "Lepold 1944, 184; ill. a kertek élvezetét nyújtotta."^ Az érsek
Villányi 1891, 20, 34 — 36. ^s Lepold 1944, 185. sz. meleg izzasztófürdőjében — Galeotto Marzio
,,Artillerie Caserne". ^^ Főszékesegyházi mintate­ tudósítása szerint — Mátyás király is megfor­
remben. Vö.: Mathes 1827, 63. §. ^^ Mathes 1827, dult.^ Vitéz érsek tornya és függőkertjei már az
98. §. — IV. Béla 1256. évi oklevelében a monostor
melletti temetőt is megemlíti. 1543. évi ostromban erősen megsérülhettek, ma­
gát a tornyot 1543 után talán el is bontották,
mert az 1594—1595. évi metszeteken nem sze­
8/lp. PRÉPOSTI HÁZ
repel. A kerteket a török 1594 —1595-ben ágyú­
(Curia prepositi): • • Á Kk
állásoknak használta,^ erre utal a Wolfgang Me-
A káptalan ólén álló nagyprépost^ várban yerpeck metszetébe bejegyzett ,,Türckische
levő házát (a káptalanházzal — 8/lo. sz. 111. Schantz" felirat.* (79. t.) A kertfalak és talán a
— együtt) IV. Béla király 1249. évi oklevele torony romjai Houfnagel György 1595. évi lát­
említi: , , . . . Claustro et Curiae prepositj de- képén még felismerhetők.^ (80. t. 1.) A függőker­
centi spacio Cimeterij versus Palacium Archi- tekhez tartozó falakat, sőt a köztük álló torony
episcopale, Capitulo et Ecclesie Beati Adalbert! helyét jelzi 1756-ban Andreas Krey hadmérnök
et gloriosi martiris reseruato".^ felmérése* a Vitéz-féle loggia (8/11. sz. Ih.) alat­
Ezt a házat Lepold Antal a Szt. István- és ti hegyoldalban,' annak középmagasságában.
Szt. Adalbert-templomok közötti térségben A hegy lábánál, a vízivárosi házak mögött
kereste,^ Zolnay László a vár É-i végében álló ma is meglevő támfalakat XVIII—XIX. sz.-i
és a XVIII. sz.-ban a főőrség kaszárnyájaként építménynek tartjuk.* A rommaradványokra a
használt épülettel (8/ls. sz. Ih.) azonosította.* XVIII—XIX. sz.-ban nagy mennyiségű törmelék
— A fenti leírás alapján a káptalanház (8/lo. halmozódott,^ amely azokat teljesen elborította.
sz. Ih., 111. a mellette levő temető) és az egykori Valószínű, hogy a vízivárosi plóbániaház (Be-
érseki palota (8/In. sz. Ih.) közötti területen rényi Zs. u. 3. sz.) kertjében őrzött három db
kereshetjük. Egy 1706 utáni névtelen^ és Wolff vörösmárvány oszlop a kerteket díszítő pergo­
1749. évben készült* alaprajzai ezen a tájon na­ lákból gördült le a Vízivárosba.i**
gyobb épületet jeleznek. Andreas Krey 1754. és
1756. évi alaprajzain a Szt. Adalbert-templom­ 1 Bonfini 1690, 413; Villányi 1891, 15; Zolnay 1961,
tól Ny-ra, különálló domb tetején 28. számmal 223 — 224. — Vö.: Thury 1892, 743. ^ Lepold 1936,
67. — Ennek pontos helyét nem ismerjük. Lehet,
jelzett épület áll, amely az 1756. évi metszet­ hogy a kertekben voltak — bár Lepold a loggia
rajz szerint a várkapitány emeletes, külső fel­ (8/1 1. sz. lelőhely) alatti térben sejti azokat. Ott
járólépcsővel ellátott háza volt.' Ezt a épületet azonban idáig nyomuk nem került elő. ^ Lepold
1936, 67. í Lepold 1944, 52. sz. metszet. ^ Lepold
azonosítjuk a középkori })réposti házzal. Épí­ 1944, 19. "Lepold 1944, 184. — Villányi 1891, 15.
tésére a X I I I . sz.-ban kerülhetett sor, amikor 16. sz., I. ábra 1. szám. ' A torony helye — a vár­
a káptalan korábbi, monostori életmódja már falaktól hozzá vezető ösvénnyel együtt felismer­
felbomlott.* Az 1763-1765 között megindított hető Wolff 1749. évi alaprajzán is. — Nem lehe­
tetlen, hogy a várfal két belső támpillére között a
nagy tereprendezésnek esett áldozatul, mert fal tövében látható boltív a toronyhoz vezető kijá-
egy 1765-ben készült váralaprajzon már nem rati kapu volt. A kérdést csak ásatás tisztázhatja.
szerepel.^ Vö.: 8/lt. sz. Ih. 6. sz. jegyzet. * Némethy Lajos
ezeket azonosította Vitéz János függőkertjének
iBalics 1890, II/2. 47; Kollányi 1900, XXXV— falaival, sőt az 1543. évi metszet (Lepold 1944,
XXXVI. old. 2Mon. Eccl. Strig. I. 376. » Lepold 1; Némethy 1900a, 407. a képe) kiemell^edő épü­
1938a, 491. « Zolnay 1961, 204. 1. kép. 2. — Ezt a letében a Vitéz-féle tornyot sejti: Némethy 1898,
kisméretű, földszintes épületet XVIII. sz.-inak 61. — Nem értünk egyet abban sem vele, hogy a
tartjuk. Vö.: Andreas Kiey 1756. évi rajzán, az kerteket kiterjeszti a Várhegy E-i végéig. ^ 1972.
A — B metszeten ábrázolt házzal: Lepold 1944, évi tájékozódó ásatásunk alkalmával a hegy lábá­
184; Villányi 1891, 1. sz. melléklet. ^ Lepold 1944, nál levő újkori támfal mögött 1 m vastag X X .
178. ^Lepold 1944, 181. 'Lepold 1944, 183-184; sz.-i, ez alatt 3 m vastag XVIII —XIX. sz.-i fel­
Villányi 1891, 19 — 28, I. sz. melléklet. A —B met­ töltést találtunk: EBM Adattár 285. 25. sz. füzet
szet, sfialics 1890, II/2. 37. «Lepold 1944, 185. sz. 6. — A tájékozódó ásatásra a hegyoldal tervezett
— Villányi 1891, 19. — szerint a régi szintet 4 öllel rendezése miatt került sor. Vö.: EBM Adattár
szállították mélyebbre. 316.6.7. sz. szektor. i« Zolnay 1961, 224; EBM
Adattár 285. 20. sz. füzet 3.
8/Ír. VITÉZ JÁNOS F Ü G G Ő K É R T J E :
• V y Q. K k 8/l8. EGYÉB ÉPÜLETEK: • (Ö) Kk
Bonfini tudósít arról, hogy Vitéz János érsek A Vár É-i részén elterülő nagy dísztér^ ÉK-i
(1465 — 1472) ,,...meleg ós hideg fürdőkamrá­ oldalán hosszú, a XVIII. sz.-ban átépített^ tiszti
kat ós kettős kertet létesített, amelyet oszlopok­ és legénységi laktanya állt,* amelynek falma-

110
radványait, ill. az épület É-i oldala és a várfal Az 1591-ben Esztergomban járt B. Wratisz-
közötti, beomlott kazamaták „török kályháit, láv egy igen mély, sziklába vágott kútról tesz
használati edényeket, ágyúmaradványokat, a említést, a Vitéz-féle loggia leírásakor , , . . . a
bennszorult katonák csontvázait" 1936 — 1938- folyosó alatt sziklába vágott kút létezik, ez
ban Lepold Antal tárta fel,* megállapítva egy­ olyan mély, hogy a bedobott kő hangja csak
úttal, hogy a kazamaták az 1683. évi ostrom néhány pillanat múlva hallatszik föl".^ A leírás
során pusztulhattak el. szerint a kút a Vitéz-loggia alatti nagy pincéből
Véleményünk szerint ugyancsak XVIII. sz.-i nyílhatott, vagy a támpüiéres nagy várfalban
— talán középkori alapfalakra emelt — épület félig eltöltve ma is meglevő, a XVIII. sz.-ban
volt a dísztér K-i és Ny-i végében álló két másik closetként használt* mély aknával volt azonos.
kaszárnyaépület is.^ A Várhegyen három ciszternáról van tudo­
Valószínűleg középkori pince volt a dísztér másunk: a Szt. István protomártír-templom
közepén Andreas Krey 1756. évi alaprajzán és (8/lk. sz. Ih.) D-i oldalán álló, kerek formájú,
metszetén is jelzett (13. szám) föld alatti töm­ 1500 akó víz tárolására alkalmas víztárolót
löc,* mely Prokopp Gyula megállapítása szerint 1822-ben bontották el.' Építési kora ismeretlen.
a török fogságba esett Auer János Ferdinánd 1961 -1963-ban a mai bazilika DNy-i sarka
pozsonyi nemes börtöne is volt 1663-ban.' mellett hatalmas homokkő-kváderekkel kifa­
Ennek közelében 1960-ban itieszesgödör ásá­ lazott, nagyméretű ciszterna maradványai ke­
sa során XVI —XVII. sz.-i lakóépület maradvá­ rültek elő.® A ciszterna alap- és metszetrajzát
nyára bukkantak. A tűz következtében elpusz­ Andreas Krey 1756. évi felvétele örökítette
tult házban végzett leletmentő ásatás alkalmá­ meg,^ aki az erős boltozattal ellátott víztartó
val nagyszámú ácsszerszám és kerámiatöredék feletti faépületben a ciszternára épített kutat is
került elő.^ jelez. Mathes János szerint az 5000 akó űrtar­
A tatárjárás után (1249) IV. Béla által a vár talmú ciszterna felső részét a terep leszállítása­
É-i részébe telepített királyi városi (8/3. sz. kor 1822-ben elbontották, megmaradt alsó
Ih.) polgárok házainak, kőpalotáinak (Pallacia)' részét a bazilika építése idején meszesgödörnek
maradványait ez ideig nem ismerjük. használták.!" Építési kora ismeretlen — a ho-
mokkő-kváderek alapján Árpád-kori eredetű is
1 Villányi 1891, 15. 14; — XVIII. sz.-i elnevezés. lehet.ii
2 Zolnay László szerint ez volt a káptalan egykori A harmadik ciszterna a királyi várkápolna
háza: Zolnay 1960, 84. „ 1 1 " Vö.: 8/lo. sz. Ih.
''Mathes 1827, 31. §; Villányi 1891, 15. 10. sz. (8/11. sz. Ih.) melletti boltozott terem alatt ma
»Lepold 1936, 57. 'VUlányi 1891, 14. 7. sz. — is teljesen, épségben fennáll. Fala kváderkő-
Ezt Zolnay László a prépost házával azonosítja: ből, boltozata téglából épült. Andreas Krey
Zolnay 1960, 84. „mm", ill. Villányi 1891, 15. 12. 1756. évi felmérésén metszetrajza szerepel.^^
sz. — Lehet, hogy ezek az épületek az egykori
Szt. István-prépostság {8/lk. sz. Ih.) romjaira Mathes János leírása szerint még az 1820-as
épültek. Alaprajzukat lásd: Lepold 1944, 178 — években is vizet tároltak benne.^^ Az esővíz
184. sz. térképeken, az 1706 — 1756. évekből. — föld alatti vezetékeken^* jutott el a várban álló
A XVIII—XIX. sz.-ban ezeket is elbontották. épületek tetőiről mindhárom ciszternába. 1584-
Vö.: 8/lo. sz. Ih. "Villányi 1891, 15. 13. sz.
melléklet C - D metszet. ' Dr. Prokopp Gyula ben Lewnklan János utazó megemlíti az egyik
prímási levéltáros levele (113/1972) az BBM-ben. ciszternát: ,,A vár tiszta sziklájában jelenleg
— Közlését ezúton is köszönjük. Vö.: Lukinioh szép ciszterna v a n . . ."^^
1923, 108 — 109. 8 Leltározatlanok az EBM raktá­
rában. — Rég. kut. 1960, 67. — Héjj Miklós ásatási A Várhegy vízvezetéke a vízivárosi Malom­
jelentése. ^ Mon. Eocl. Strig. I. 375, 439. bástyában (8/2m. sz. Ih.) működő XV. sz.-i ere­
detű vízműtől kapta a vizet. Dzselalzade Musz-
tafa leírja, hogy a vizet a Vízivárosból réz­
8/lt. VÍZELLÁTÁS csöveken,i* , , . . . a csövet épületbe rejtve vezetik
(kút, ciszternák, vízvezeték): A Kk-«*Kk föl a felső várba" — Pecsevi Ibrahim 1642. évi
leírása szerint a csőnek 460 rőf a hossza, s a
A régi érseki palota (8/ln. sz. Ih.) É-i hom­ gépezet 100 éve nem romlott el." Valószínű,
lokzata előtti mély kútra Lepold Antal 1936 — hogy e vezeték a várban valamilyen tárolóba
1938. évi kutatásai során bukkantak rá. Való­ nyomta fel a vizet, amelyből a volt királyi palota
színűleg ezt a kutat találták meg 1884-ben ÉK-i szárnyának végénél, a Szt. Adalbert-temp­
is, a Várhegy parkosítása során.^ Az ekkori lom lépcsőfeljáratával szemben álló csorgó-kút-
felmérés szerint az 57,8 m mély kútban 24,6 m hoz vezették a vizet. E kútról 1663-ban Evlia
magas vízoszlopot találtak.^ — A kutat jelzi Cselebi is megemlékezik: , , . . .A pasa palotája
Andreas Krey 1756. évi alap- és metszetrajza.* külső falának tövében egészséges vizű csorgó
A felső részén kőből épített, kör keresztmetszetű, van. Alulról a Duna folyóból ebbe a három mi­
alul sziklába vágott négyszögletes kútakna naret magasságú sziklán levő csorgóba az építő­
minden bizonnyal Árpád-kori (a XV. sz.-i érseki mester igazi mesterséggel hajtotta fel a vizet
vízemelő gépnél mindenképpen korábbi) épít­ úgy, hogy az ész elbámul rajta. Valamennyi vízi
mény.* — Feltárása fontos adatokat szolgáltat­ útja egyenesen felfelé menő szökőkút gyanánt
hat a vár építéstörtónetéhez. megy alulról feLfelé."^^

111
E kút helyét pontosan jelzi egy 1706. évi 1971-ben a Berényi Zsigmond u. 2. sz. (Prímási
katonai felmérés, melynek szegély jegyzete sze­ Palota) udvarán Horváth István egy középkori
rint a romokban levő kúthoz a törökök ólomcsö­ kemence tapasztásából jellegtelen őskori,* gra­
veken vezették fel a vizet.i" — A kút maradvá­ fitos és szürke színű későkelta^ cserepeket sze­
nyait jelzi még Wolff 1749.^° és Andreas Krey dett ki. Ezenkívül a középkori réteg alatt egy
1756. évi alaprajza,^^ valamint egy 1765-ben kelta ,,emeletes" edényke (24. t. 5.), másodlagos
késztilt felvétel is.^^ Véglegesen az 1820-1822. fekvésben pedig több későkelta cserép látott
évi tereprendezéskor semmisülhetett meg. még nap világot. 8
A kósőkelta telep folytatásaként a római
' Esztergom és Vidéke 1884, (26. sz.) márc. 30. — korban jelentős település alakult ki. A telep,
A tudósító szerint a ,.Keleti oldalon" került elő,
ez azonban téves meghatározás lehet. ^ Burány amelynek egyik részét, ill. K-i határát a 8/6. sz.
1887. márc. 24. ^ Villányi 1891, 15. 15. sz., 1. sz. lelőhelynél leírt leletek adják, Ny-i irányban
melléklet A—B metszet. * Soós Elemér a száraz­ pedig az Óvoda utcai leletek képezik folytatá­
árokkal veszi egyidősnek: Soós, 1925, 23; Zolnay sát, valószínűleg a Várhegyen levő római ob­
László középkorinak tartja: Zolnay 1961, 204.
* Szamota 1891, 190. — Lepold Antal ezt (tévesen) jektumokhoz — katonai tábor — tartozott.
a fent tárgyalt kúttal azonosnak veszi, mivel a 1965-ben Horváth István az Óvoda u. 8. sz.
Wratiszláv által leírt árkádos palotát a régi érseki ház előtt ásatást végzett,^ ahol a szomszédos, 6.
kúriával azonosítja a Lubenau-féle leírás téves sz. ház Ny-i sarkával egy vonalban, 3,70 m
értelmezése alapján: Lepold 1936, 64. ^Villányi
1891, 20. 40—41. sz. Ennek vonalában a fal alján mélységben egy római épület apszis része került
téglaboltozat részlete látható. ' Mathes 1827, 42. elő. Kísérő leletanyaga a terrazzo és teguladara-
§. — Helyét jelzi I. Tábla „qq". * A részleges fel­ bokon kívül későrómai szürke fazék- és zöldmá­
tárást az OMF végezte. « Lepold 1944, 184; Vil­
lányi 1891, 20. 31. sz., I. melléklet A—B metszet. zas dörzstáltöredék, valamint állatcsontok vol­
" M a t h e s 1827, 25. és 130. §. — A ciszterna fel­ tak, a bolygatott rétegekből pedig I I I - IV. sz.-i
tárásakor a falakon vastag mészréteget találtak. érmek és bronzstílus kerültek elő.^ 1971-ben a
11 Teljes feltárása (kitisztítása) esetén sor kerül­ ház pincéjében végzett kutatás során* a kutató­
hetett volna pontosabb korhatározásra is. 1973-ban
visszatemették, i^ Lepold 1944, 184. sz.; Villányi árokban kb. 350 —360 cm mélységben római
1891, 20. 44. sz., I. sz. melléklet A—B metszet. törmelékes, habarcsos szint jelentkezett, ennek
" Mathes 1827, 23. §, I. Tábla „cco"'. " E téglából környékéről a későkelta cserepekkel együtt ko­
épített, boltozott vízvezető csatornák nyomvona­ rarómai piros festésű edények, terra sigillata,
lait ábrázolja Andreas Krey 1756. évi alaprajza, a
metszetrajz pedig azok építési korára (1756) is szürke szemcsés anyagú fazéktöredékek, állat-
utal: ,,neu gezogene oanale" felirat az I. sz. mellék­ csontok, folyami kagylók, téglák és későrómai
let E—F metszetén. Vö.: Villányi 1891, 17. sz. 22. sárgásbarna mázas táltöredék kerültek elő.i"
1. sz. melléklet, ill.: Lepold 1944, 184. " Némethy Az ásatások alapján bizonyossá vált, hogy a
1898a, 65. 1. sz. jegyzet. " Ezt állítja 1587-ben
Reinhold von Lubenau is: Lepold 1936, 62. i'Né- későkelta—korarómai telepre római kőház
methy 1898, 65. 1. sz. jegyzet, is Karácson 1904, épült rá, amelynek pontos építési idejét nem
272. 19 Lepold 1944, 178. sz. metszet, 10. jelzés. ismerjük, csak azt, hogy az épület a IV. sz. folya­
— Erre az adatra Villányi Szaniszló figyelt fel, mán használatban volt. Az épületrésztől kb.
aki azonban hozzáfűzi a jegyzethez, hogy a vizet 30 m-re, az utca Duna-parti végénél az 1950-es
az Ispitahegy mögüli forrásból agyagcsöveken ve­ években csatornafektetés alkalmával Valens
zették a várba: Villányi 1891, 20. 38. sz. — Ez
azonban lehetetlen, mert a kerámiacsövek (és császár kisbronza^^ került elő, s ugyanakkor
illesztéseik) nem bírták volna ki azt a nyomást, Horváth István emberi csontmaradványokat
amely a Várhegyre való feljutáshoz kellett volna. figyelt meg.
— Kerámiacsöveken csak a Királyi- (8/3. sz. Ih.)
és Vízivárosba (8/2. sz. Ih.) vezették a vizet. Balogh Albin leírásából tudjuk.^^ hogy 1928-
2« Lepold 1944, 181. " L e p o l d 1944, 184; Villányi ban a zárdaépület (jelenleg gimnázium és szak­
1891, 1. sz. melléklet, a 38. sz. épület mellett. középiskola) építésekor az udvari kapunál erős,
22 Lepold 1944, 185. sz. négyszögű építmény sarkát találták, melynek
falába római sírkőtöredékek voltak építve, s
8/2. VÍZIVÁROS: O B, LT • Bv * 0. Ró amely épület a tanítónőképző (jelenleg Közgaz­
dasági Technikum) épülete alatt fekszik. A taní­
A Várhegy Ny-i lába és a Kis-Duna, Duna tónőképzőt 1912-ben kezdték építeni, és egy
közötti keskeny parti sávon kialakult középkori újsághírből tudjuk,^^ hogy az alapásáskor régi
város területén korábban is volt település. falak keresztezték az alapgödröket. Az 1928-
Az Óvoda u. 8. sz. alatt 1965-ben végzett ása­ ban előkerült falsarok környékén talált leletek:
táson a bronzkori tokodi csoportba tartozó feliratos téglák, sárga mázas korsó, üvegedény,
mészbetétes díszítésű bögre- és urnatöredéket bronzsúly. 1* A falba épített 3 db mészkő sírkő­
találtak.1 1914-ben a Kossuth-híd táján, csa­ töredék két sírtábla felső részét képezi.^^ Az
tornaépítés során egy 57 cm hosszú bronz kard­ egyiken^* a timpanonban ruhátlan férfialak
pengét találtak.^ Az Óvoda u. 8. sz.-nál 1965- nyúllal, a tympanon felett növényi ornamens,
ben és 1971-ben, továbbá a Bajcsy Zsilinszky u. alatta vízszintes képmezőben füzért tartó geniu-
63. sz. kazánházának építésekor 1968-ban késő­ sok, ez alatt pedig a mellkép íves része követke­
kelta szürke kerámia, piros-fehér festésű csere­ zett. (64. t. 2.) A másik k ő " tympanonjában
pek és grafitos csöbörtöredékek is előkerültek.^ középen Medúza-fej van két oldalán galamb-

112
bal, felette szimmetrikusan 1—1 oroszlán, mell­ 41, 46; Balogh 1941, 7. 1 — 2. szám. i«EBM Kőtár
ső lábaik alatt 1 - 1 kosfejjel. A tympanon alatt 67.36.1. i'BBM Kőtár 67.39.1. i^ Esztergom ós
Vidéke 1897. (69.) aug. 29. i" Rég. kut. 1963, 32;
az íves lezárású mellképet kétoldalt korinthoszi EBM Kőtár 67.23.1. " E B M Adattár 190. Papp
féloszlopok keretelik. (64. t. 4.) László ásatási dokumentációja. ^^EBM Adattár 285.
Az épület korhatározása a kétségtelenül ró­ 16. füzet 45; EBM 70.310.21, 23, 25 — 34. ^^ EBM
70.310.40 — 41. 23 ÉRTÉ 1900, 100. ^^ Balogh 1934,
mai leletek ellenére sem biztos, mivel ugyanak­ 41. 25 Sz. n. 1926. máj. 27. ^e EBM 71.75.34, 217,
kor középkori és törökkori leletek is napvilágot 225, 235.
láttak. Horváth István 1965. évi ásatásán a
római fal felett középkori falrészletek kerültek 8/2. A K Ö Z É P K O R I VÍZIVÁROS: -i^A Kk
elő, melyeknek fekvése felveti annak lehetősé­
gét, hogy a zárdaépítéskor talált falmaradvá­ Az esztergomi Víziváros (Civitas archiepisco-
nyok nem rómaiak, hanem esetleg középkoriak palis; nova civitas Strigoniensis; flumentanea
lehettek. seu aquatica civitas; Nemeut Varas; Wasser-
Római csésze került elő a közeli vízivárosi stadt; kis város; Wy, awagi wizy waras; Gitta
hídfő építésénél is 1897-ben.^^ del aqua; Neder- of Water-Stadt; alsó város;
1963-ban a Bajcsy-Zsilinszky utca 44. sz. Neustatt; Oppidum Aquaticum; Belső Város;)
ház előtt vízvezetókárok ásásakor római és területe már a X I I I . sz. előtt érseki birtok,
törökkori kerámia kíséretében egy felül egye­ amelyen az érsekség szolgáló népei laknak.^
nes lezárású, félkörívekkel díszített mező alatt Kitűnik ez IV. Béla király 1239. szeptember 29-i
3 tagú család mellkópévei kifaragott sírtábla okleveléből is, amelyben engedélyt ad Róbert
töredéke került elő." (64. t. 3.) érseknek, hogy várost alapítson népeinek és egy­
Az utca túlsó oldalán, a 63. sz. alatti múze­ házának védelmére. A város az esztergomi vár
um átépítésekor 1965-ben Papp László ásatása és érseki palota (8/1. sz. Ih.) alatt, a várhegy
során a pincében római tetőfedő- és edénycsere­ alján fakadó melegvizű forrástól (amelynek
pekkel együtt feltehetően római kori falmarad­ vize , , . . .fluit ad rippam fluminis Kysduna vo-
vány látott napvilágot.^" 1968-ban, a kazánház cati..."2) a Veprech nevű érseki toronyig
salakaknájának ásásakor a gödör falában a (8/2. sz. Ih.) terjedt. A király a péntek déltől
török, ill. egy sárga agyagréteg alatti 80 — 90 cm szombat estig tartható hetivásár mellett az új
vastag rétegben 250 — 340 cm mélységben késő­ várost felruházta a más városokat is megille­
kelta típusú edénytöredékekkel kora- és késő­ tő szabadalmakkal, a királyi város (8/3. sz. Ih.)
római festett és mázas edénytöredékek kerültek és piacának sérelme nélkül.^
elő.^i Az épület feletti hegyoldalban is gyűjthe­ Valószínű, hogy már a tatárjárás idején
tők cserepek.^ A lelőhely Ny—ÉNy-i irányban (1242) valamilyen palánkfalak és árkok védhet­
a Berényi Zsigmond (volt Üri u.) utcában foly­ ték a települést.* Lepold Antal az első erődfalak
tatódik. 1900-ban a vízivárosi plébánia kertjé­ kiépítését Báncsa István (1243—1252) érseknek
ben állatlábnyomos római tegulatöredéket talál­ tulajdonítja.^ A Dercsényi—Zolnay által emlí­
tak.^^ Balogh Albin említi,^* hogy az utcából tett 1290 — 1294. évi falakról szóló adatok a
— közelebbi megjelölés nélkül — terra sigillata királyi városra (8/3. sz. Ih.) vonatkoznak.* A
töredékek kerültek elő. Lehetséges, hogy ugyan­ végleges, kőből készült városfalakat Telegdi
erre vonatkozik az Sz. n. adata,^^ amely szerint Csanád érsek (1330 — 1349) építtette: ,,. . .a vár­
ugyanitt Kishonti László házánál (Berényi Zs. hoz csatlakozó várost biztonságossá és erőssé
u. 25.) római cserepeket találtak. 1971-ben a építette, vaskos falakkal és igen erős tornyok­
prímási palota udvarán Horváth István egy kal erősítette; ezt Németvárosnak neveztette —
középkori kemence tapasztásában az őskori és ebben a városban is több templomot emeltetett,
kelta cserepekkel vegyesen néhány festett és bőkezűen megadományozva a szükséges felsze­
egy zöldmázas dörzstál töredékét lelte.^* reléssel".' A későbbiekben Kanizsay János
(1387-1418) és Vitéz János (1465-1472) érse­
l E B M 68.201.1; 279,1; 378.1. ^ Sz. n. 1914. jan. kek építkezései,^ ill. a törökkori építkezések
21. — Azonosítva az 55.660.1. sz. bronzkarddal. jelentősebbek.'
= EBM 67.220.10,19-20, 64; 68.1.15, 55,168, 3 6 2 -
365; 72.33.29 — 30, 35, 43 — 44, 54—61, 63 — 69. A középkori épületek jelentős része a török­
«EBM 71.75.218-221. ^ EBM 71.75.222 — 224, kori ostromok idején, főleg az 1594—1595. évi
230-234. 6 EBM 71.75.1, 154, 262, 264. ' MNM ostrom során megsemmisült vagy erősen meg­
Adattár I. 7. 1967. Horváth István ásatási doku­
mentációja; Rég. kut. 1965,58. 8 EBM67.220.1; 68. rongálódott — erről tanúskodnak az egykorú
1.160, 202 — 203, 321, 331, 332, 336,342—346, 348— leírások^" és ábrázolások.^^ A török kiűzése után
349, 366 — 368, 68.1.361. " EBM Adattár 285. 22. néhány évvel (1696) már 61 lakott háza van,!^
füzet 31. " E B M 7 2 . 3 3 . 3 1 - 3 3 , 3 6 - 4 1 , 4 5 - 5 3 , 6 2 , amelyek jelentős közép- és törökkori részlete­
70—72. " H o r v á t h 1966, 152; EBM 68.1.390.
12 Balogh 1934, 46; Balogh 1936, 39. "Esztergomi ket őriztek meg.
Friss Űjság 1912. szeptember 10. " Sz. n. 1928. A város középkori úthálózatáról keveset
jún. 14, 23, 30; júl. 20; szept. 19, 24; okt. 12. — tudunk. Fő utcája a Bajcsy-Zs. út nyomvonalán
A tárgyak azonosíthatatlanok; Balogh 1930, 63;
Balogh 1934, 47, említést tesz még agyagedények­ haladhatott,1^ amelynek kiszélesedése (a mai
ről, melyeket a munkásoktól elloptak és egy szom­ plébániatemplom előtt) képezte a piacteret
bathelyi orvos birtokába juttatták. '^ Balogh 1934, (fórumot),!* ahonnét három irányban a három

8 Magyarország régt^azeti topográfiiija 5. 113
városkapuhoz lehetett eljutni. Valószínűleg kö­ nád) építkezéseinek emlékei, bár jelentős javí­
zépkori nyomvonalon húzódott a — ma már tásokról tanúskodnak a falakból előkerülő
beépített — Szent János utca is.^^ XII—XV. sz.-i (másodlagosan beépített) kő-
Minthogy a városfalak K-en és É-on a vár faragványok.^ A Duna medre régen közvetlenül
falaihoz csatlakoztak — és így mintegy elővárat a falak előtt húzódott, a mai hatalmas parkterü­
képeztek -—, a város története szorosan a várhoz let X X . sz.-i feltöltéssel jött létre.^
kapcsolódott (1. 8/1. sz. Ih.). A városfal előtt, a Duna-parton a XVI—
A Vízivárosban előkerült — régészeti objek­ XVII. sz.-ban vastag cölöpökből készült palánk
tumhoz nem köthető — régészeti leletek: az egy­ húzódott. — Erre utal Gall Ádám 1556. évi
kori Tanítóképző (Szent János utca 22.) ajtaja jelentése^ és Evlia Cselebi 1663. évi leírása is.*
előtt kiásott középkori (vagy török?) vörösréz Ugyanitt, a Jezsuita-bástya (8/2j. sz. Ih.) kör­
korsó.1* 1926-ban, a vízvezeték fektetésekor nyékén volt a XVI XVII. sz.-ban a kikötő
törökkori, háromlábú vas gyertyatartó" és mell- is.^
vért^^ került elő a Berényi Zs. u. 25. sz. ház Soós Elemér a ,,Kis bástya" és Jezsuita-bás­
előtt. A Berényi Zs. u. 37-ből 3 db kőgolyót tya (8/2k—1. sz. Ih.), ill. a Malom-bástya (8/2m.
(ágyúgolyót?) szerzett az EBM.^' A Víziváros sz. Ih.) közé még egy rondellát és egy kerek
B-i városfala előtti Duna-mederben a század tornyot helyez,* amelynek azonban nincsen
elején egy X I I I . sz.-i, kétélű, egyenes kardot hiteles történeti alapja.
találtak, amely utóbb a Keresztény Múzeumba
került.20 1 EBM Adattár 285. 20. sz. füzet 27. — Horváth
István leletmentése. — EBM 70.676.1. ^ Csak az
1910-ben a Nagy-Duna-parti városfalak előtti 1950-es években több mint 1 méterrel emelkedett
mederkotrás során nagyszámú törökkori ágyú- itt a járósziat. ^Takáts 1907, 816. «Karácson
golyó,^^ 1914-ben ajtósarokvas^ került elő. 1904, 275, 279. »Lepold 1944, 32. sz. metszet;
Szepessy Géza egy — állítólagos XVIII. sz.-i Karácson 1904, 276. "Soós 1927, 1 8 - 1 9 .
rajzot közöl, amely szerint a Lenin sétány É-i
végénél, a várfalon kívül PATR.UNG.PRINC. 8/2b. VEPRECH-TORONY
TR. — A.D.1541. feliratú, kétélű kardot talál- (Kis-kapu; Kücsük-kapu):
tak.^^ Véleményünk szerint a rajz és a tudósítás X H h A - K k 5 [LKk
is legújabb kori hamisítvány.
A Víziváros legrégibb erődített épülete a
iPleidell 1934, 28; Sinka 1936, 36. ^ Hogy ez a Várhegy É-i lábánál már 1239-ben említett
forrás nem azonos a 8/6. sz. lelőhelynél említett
hévizekkel — mint azt Pleidell 1934, 28., és Sinka Veprech nevű érseki vízitorony.^
1936, 36. állítják —, arra már Balogh Albin rámuta­ A többszörösen átépített formában ma is álló
tott, aki azt a Mattyasovszky-kert, ill. Óvoda u. torony a Berényi Zs. u. 18. sz. épülettel azono­
táján (8/2. sz. Ih.) volt forrással azonosította: Ba­ sítható.^ Az épület középkori eredetére Gerő
logh 1930a, 26. — Ennek a forrásnak a Kis-Duná­
hoz vezető lefolyását — egyebek közt — még az Győző hívta fel a figyelmet,^ aki megállapította,
1756. évi Krey-féle felmérés is jelzi: Villányi 1891, hogy itt a török foglalás (1543) előtt épült torony
102. sz. 1. ábra. ^ Mon. Eccl. Strig. I. 328 — 330. maradványával van dolgunk. Az épület egyút­
« Soós 1926, 22 — 24. — Az itt közölt erődítmény- tal kaputoronyként is szerepelt (gyalogkapu) —
rendszert (félköríves rondellák) azonban nem fo­
gadhatjuk el. ^Lepold 1936, 69; 1944, 4. «Dercsé- elfalazott, törökkori kapunyílásának íve a Ny-i
n y i - Z o l n a y 1966, 57. — Vö.: Villányi 1891, 9. oldalon ma is látható.* Mivel a torony a vár víz­
- Mon. Ecol. Strig. I. 274., I I . 360. ' Mon. Eccl. ellátását szolgáló és biztosító védmű volt, jelen­
Strig. I I I , X X . old. «Villányi 1891, 10. ^Mohiár tős szerepet játszott a XVI—XVII. sz.-i ostro­
1967, 83—89; Horváth 1972, 1 - 6 . " Némethy
1900a, 170. "Lepold 1944, 19. sz. G. Houfhagel- mokban. A hegyoldalban ma is látható kötőfa­
metszetei. i^vülányi 1891, 50. " B a l o g h 1930b, lakkal csatlakozott a várhoz, ill. a mellette fel­
43; 1936, 39. " Balogh 1930a, 27. — I t t állt a épített Malom-bástyához (8/2m. sz. Ih.), és így
városháza: Pór 1909a, 65. ^^ Vö.: Claudio Cogorano mintegy külön erődítményt képezve a Vízivá­
1595. évi térképét: Lepold 1944, 172. sz. 1. kép.
" Némethy 1900, 114. — Az EBM gyűjteményében rosban, már a XV. sz.-tól külön várnagyok
ma már nem azonosítható.'' EBM 53.259.1. i* Sz. n. felügyelete alatt állott.^
1926. naáj. 27. — Az EBM gyűjteményében — azo­ 1543-ban ezt az erődítményt foglalták el elő­
nosítatlan. ii> EBM 70.682.1 — 3. " EKM 60.90.1. —
A víz megőrizte a fából készült markolatot. ^^ Esz­ ször a törökök,* amit a kapu fölé befalazott
tergomi Friss Újság 1910, 167. sz. júl. 13. 1. török-feliratos kő (Szulejmán-emléktábla, 77. t.
22 Sz. n. 1914. ápr. 13. 222. sz. ^a Szepessy 1965a, 2.) is tanúsít.' A toronyra és a mellette volt
219-220.
malom- és vízműre vonatkozó adatokat Né­
methy Lajos gyűjtötte össze.^ XVII. sz.-i törté­
8/2a. VÁROSFALAK: r L n Á(?)^Kk netével Gerő Győző foglalkozott részletesebben,*
aki Evlia Cselebi leírása^* és más források tanú­
A Víziváros Ny-i, nagy-dunai városfalai (tör­ sága alapján megállapította, hogy a torony felső
ténetüket 1. a 8/2. sz. Ih.) a Berényi Zs. u. 4. részét a törökök a XVII. sz. első évtizedeiben
sz.-tól a 20. sz. házig jórészt teljes magasság­ (Özicseli Hadzsi Ibrahimról elnevezett) dzsámi­
ban állnak. (17. kép.) Ezek a legvékonyabb vá építették át. A dzsámit több X V I I - X V I I I .
városfalak még az 1330-as évek (Telegdi Csa­ sz.-i metszet még minarettel együtt ábrázolja^^

llá
f-1^5m)

'A •Ibontott városfal

partvonal (1756)

17. kép. Esztergom. Víziváros, 8/2a, 8/2g-i, 8/2u-v. sz. lelőhely, a víziváros D-i végének közép- és törökkori
emlékei (Régi alaprajzok és Horváth I. kutatása alapján)

8* 115
( 8 1 . t . 9 . ) , J . C . Leopold 1715 táján készített raj­ Az 1706. évi ostrom után készült alaprajz a
zán azonban a minaret már nem szerepel.^'•^ kapu előtt kettős elővédművet (barbakáii) is
Az épületet 1756-ban érseki magtárként hasz­ jelez, amely valószínűleg XVII. sz.-i eredetű
nálják.^^ lehetett.* I. C. Leopold 1715. évi képén^ és
Gerő Győző az épületben végzett megfigye­ Andreas Krey 1754—1756-i térképén^ a kapu­
lései során egy szamárhátíves fülkét, az ÉNy-i, torony — az elővédek nélkül — még látható.
kváderkőből épített falsarkon félköríves török Magát a tornyot 1815-ben bontották le,' a tőle
ajtónyílást talált.i* 1969-ben vakolatleverés ÉNy-nak húzódó városfalat 1882-ben, a prímási
során az épület DNy-i sarkánál D felé nyíló, a kert építésekor.* Utóbbinak maradványai 1972
fentihez hasonló méretű, faragott kőből épített decemberében, a kert kapujának ÉK-i sarka
ajtónyílás került elő.^^ A két ajtónyílás vélemé­ mellett kerültek elő.* Megjegyzendő, hogy
nyünk szerint egy, a dzsámi Ny-i falában Némethy Lajos,!" Sinka F. P á l " és Lepold
húzódó közlekedő-, ül. védőfolyosó két kijárata Antal 1^ az Esztergom 1543. évi metszetén látható
lehetett.1^ Az É-i fal közepe táján — falkutatás kaputornyot — tévesen — a Vízi-kapuval azono­
alkalmával — díszesen kiképezett kőkeretes sítja. (Vö.: 8/3. sz. Ih. Szt. Lőrinc-kapu.)
kapura (a dzsámi főbejáratára) bukkantunk." A középkori fahíd hídfőjénél, a kapu előtt,
(77. t. 5.) — Az ÉNy-i, kissé kiugró kváderfal- 1897 —1898-ban, az új vashíd építése során
részről egyúttal megállapítottuk, hogy a téglá­ nagyszámú régészeti lelet került elő,!* mely rész­
ból épült minaret alapépítménye volt. Az épület ben az EBM, részben az MNM gyűjteményét
jelenlegi pincéje K-i falának közepén pedig (ma gyarapította. A leírás alapján törökkoriaknak
szellőzőnyílás) megtaláltuk az 1683. évi metsze- meghatározott leletek (edények, mell- és hát­
ten^* látható K-i, faragott kőkapujának részle­ vértek," kosaras markolatú egyenes, kétélű
tét is. Valószínű, hogy a metszeten látható D-i kard, vasbárd, sarkantyú, ágyúgolyók, XVII.
ajtónyílás a Ny felé nyíló Kis-kapuhoz (Kücsük- sz.-i láncos, abroncsos ,,tüzeslabda",^^ török
kapu) vezetett. hadijelvény!*) jelentős része ma már azojiosít-
hatatlan az ÉBM-ben, az MNM-ben pedig csu­
iMon. Eccl. Strig. I. 329. — Egyesek a torony pán egy török bronzfedő" található. Ugyancsak
alapjait római eredetűnek tartják: Sinka 1938,
95. 2 Zolnay 1958, 13. — a Berényi Zs. u. 20. sz. a Révkapu közelében került elő 1914-ben a fő­
ház helyén keresi. Lepold 1936, 61. — véleményünk csatorna építése során egy XVI—XVII. sz.-i
szerint tévesen — eredetileg középkori templom­ puskacső is.!*
nak tartja. ^ Gerő 1965, 213 — 215. ^A torony és
kapu több XVI. sz.-i metszeten látható: Lepold
1944, 19, 32, 44, 55, 97. stb. sz. metszetek. ^ Fügedi 1 Lepold 1944, 172. sz. metszet. ^ Lepold 1944, 172.
1960, 513. — Az erődöt Verpéci-kastélynak, vízi­ " Karácson 1904, 276. * Lepold 1944, 178. sz. * Le­
várnak is nevezték. ^ Némethy 1898,40.' Goldzieher pold 1944, 165. sz. eVillányi 1891, 1. ábra, 23/94.
1898, 288; Gerő 1960, 53 — 54. — Utóbbi XVIII. sz. Lepold 1944, 183—184. sz. 'Fényes 1837,
sz.-i másolatnak tartja a követ. Véleményünk sze­ 119. * Lippert József 1882. évi felvételén még jelzi
rint nemcsak a kő, de a boltozat is törökkori. a falakat: E P L Lippert József rajzai. — Az EBM
8 Némethy 1898, 65 — 67. — Már Villányi és Né­ 63.4.1. 1880. táján készült fényképén is látható
methy is felhívták a figyelmet a török dzsámira: még e falszakasz. " EBM Adattár 285. 25. sz.
Villányi 1891, 22/73; Némethy 1900a, 33. "Gerő füzet. 10. 1" Némethy 1898, 40; 1900a, 407. " Sinka
1965, 207 — 215. " K a r á c s o n 1904, 275 — 276. 1933, 49. 12 Lepold 1944, 12. — 1. sz. metszet.
" L e p o l d 1944, 156, 166, 173. stb. sz. metszetek. 13 Esztergom és Vidéke 1897. (68.) aug. 26, (69.)
12 Lepold 1944, 165. sz. metszet. "Villányi 1891, aug. 29. i« EBM 53.203.1; 56.925.1. i* EBM 56.337.
22. 73. sz. " G e r ő 1965, 214. >5 Rég. kut. 1969, 82; 1; Kalmár 1971, 185. i" Némethy 1900, 119-120,
EBM Adattár 314. Horváth István dokimientá- 122 — 127. i'MNM 27/1898. is Sz. n. 1914. jan. 21.
ciója. 1* Molnár 1967, 87. a minaret bejáratának
tartja. " R é g . kut. 1969, 82; EBM Adattár 285. 8/2d. BUDAI K A P U
17. sz. füzet 26. is Lepold 1944, 173. sz.
(belső budai kapu; belső vagy második pos­
takapu): H H " ? Kk
8/2c. R É V K A P U
(íszkele-kapu; Duna- vagy Vízi-kapu; Was- A Bajcsy Zs. út 36 — 55. sz. házak között az
serthor) — 19-es hősök tere: X H 1— FLri 1920-as években vízvezeték- és csatornafektetés
>=< Kk során hatalmas méretű falakra bukkantak.
E falakat Balogh Albin a Víziváros D-i városfala
A József Attila iskola és a prímási kert és belső kapuja maradványainak tartotta,!
kapuja között, a mai úttest közepén állott a megjegyezve, hogy maga a kaputorony az út­
Kis-Dunára nyíló kapu, melytől fahíd vezetett test közepén állott.^ 1963-ban a 36. sz. ház sar­
át a szigetre. A középkori eredetű kaputorony kánál ásott villanypózna gödrében, 1965-ben az
és híd legkorábbi ábrázolását az 1594 — 1595. 55. sz. ház előtti járda alatt 60 — 70 cm mély­
évi ostrom idején készült Meyerpeck-féle met- ségben ismét előkerültek a fenti falmaradvá­
szetrőli (79. t., 81. t. 8.), ill. C. Cogorano 1595. nyok.* (Horváth, 1965) A falmaradványok és
évi térképérőP ismerjük. Evlia Cselebi 1663. évi régi felmérések alapján megállapítottuk, hogy
leírásából tudjuk, hogy a kapun kívül, a Duna­ az úttest alatt a D-i városfal és egy közép- vagy
parton, mészárosboltok álltak,* és a közelben törökkori épület falai húzódnak, maga a kapu­
volt a kikötő. torony pedig az 55. sz. ház előtti (magasabb

116
fekvésű) park és járda, ill. az 55. sz. ház kö­ szentélyének köveiből Szulejmán szultán pa­
zépső része alatti területen állt.* rancsára építették.^ Építője valószínűleg Szinán
A középkori eredetű torony első ismert ábrá­ mester volt.^ A rondella felső, ágyúlőrésekkel
zolásai az 1594—1595. évi ostrom idejéből szár- ellátott pártázatának csak indítása maradt
maznak.5 (79. t., 80. t. 1.) 1663-ban Evlia Cselebi meg az őrtorony K-i oldalánál. A torony kupo­
szerint ,,. . .a keletre néző Budai kapu kettős, lája 1938-ban készült. 1971 —72-ben régészeti
erős vaskapu".^ Legjobb képét Justus van kutatást végeztünk a rondellában. Ennek során
Nypoort 1683. évi és Hallart 1685. évi metszetei kiszabadítottuk az É-i oldalon korábban is lát­
adják.' Andreas Krey 1754—1756-i térképei pon­ ható lőrés ágyúkamráját, egyúttal megtaláltuk
tos alaprajzát és fekvését jelölik.^ Mathes János az eredetileg üres belsejű rondella kazamatájá­
szerint Batthyány József érsek (1776 — 1799) nak bontozatindítását is.^ Megállapítottuk, hogy
bonttatta el,^ mindenesetre még 1790 előtt, mert a lőrés eredetileg magasabban átboltozott ajtó­
Hidegy Ferenc ez évi térképe már a helyén kiala­ nyílás volt, amely a Víziváros és a vár közti össze­
kított új utat jelzi. 1" köttetést biztosította. A DNy-i sarkon álló hen­
geres testű torony tömör kőépítmenynek bizo­
1 Balogh 1930a, 27. ^ Balogh 1936, 38. — A kapu­ nyult.*
tornyot az úttest tengelyében keresi Molnár József
is: Molnár 1967, 85. »EBM Adattár 285. 5. sz. Istvánffy leírásából tudjuk, hogy az 1594 —
füzet 30; EBM 70.230.1. — XIV—XV. sz.-i edény­ 1595. évi ostrom idején a rondella erősen meg­
töredékek. *EBM Adattár 315. 6. sz., 316. 1. rongálódott.' Valószínűleg ekkor szakadt be a
Horváth István. »Lepold 1944, 16, 19, 52. sz.
— Custos-, Houfnagel-, Meyerpeok-féle metszetek. kazamata boltozata, melyet a helyreállítás
^Karácson 1904, 275. ' Lepold 1944, 119 — 121, után földdel töltöttek fel. Ugyanekkor pusztult
152. sz. ill. 9 6 - 9 7 . sz. metszetek. ^Villányi 1891, el az övpárkány jelentős (Szt. Tamás-hegy
1. ábra; Lepold 1944, 183—184. sz. "Mathes 1827,
6 — 7. 1" EKL. Esztergom város térképei 1. felőli) része is, amelyet mi (a kis torony koro­
názó párkányával együtt) nem török eredetű­
nek,* hanem — valószínűleg szintén a Szt.
8/2e. POSTAKAPU Adalbert-székesegyházból — másodlagosan be­
(külső budai kapu; sorompó kapu; PostThor; épített középkori lábazatnak tartunk.'
második postakapu): —| 1— x -MT Kk
Egy 1706. évi felmérés szerint a rondella K-i
Mivel Houfnagel, Meyerpeck és Cogorano^ oldala a Rákóczi-féle ostrom idején is erősen
még nem jelzik, a W. Dillich-féle (és az azt kö­ megsérült.* Eredetileg két kötőfallal és falszo­
vető) metszeteken^ viszont már szerepel, 1595 — rossal csatlakozott a felsővár falaihoz, ill. egy
1600 között épülhetett. Ekkor készült ugyanis a harmadikkal a Budai kapu-toronyhoz. Utóbbi
Kis-Dunától a Várhegyig terjedő külső nagy házak közé beépítve, előzőek részben eltemetve
sánc és árok,^ amelyen az átjárást a Postakapu ma is fennállnak, kiszabadításuk a X I X — X X .
biztosította. A sáncot és kaput 1663-ban Evlia sz.-i földtöltés alól folyamatban van.^ A kötő­
Cselebi írja le: ,,A Budai kapu előtt egy kis erő­ falakat és rondellát több XVII—XVIII. sz.-i
dítmény van, mely.. . 15 lépés vastag tömés­ metszet és felmérés jelöli.^"
falból á l l . . . A Budai kapu sorompó kapuja A DNy-i kötőfalon — a rondella nyaka mel­
előtt, a Duna vizével telt árok fölött fából egy lett — a Vízivárossal való összeköttetést szol­
erős láncos felvonóhíd van. . . ".* A kapuk, a fel­ gáló kapunyílás látható, az ÉK-i falon (amely
vonóhíd és sáncmű (árok) elhelyezkedését és szintén a Szt. Adalbert-templom homokkő-
alaprajzát több metszet és térkép (1683 — 1756) kvádereiből, valószínűleg a középkori városfal
jelöli.' Andreas Krey 1756. évi felmérése (A—B nyomvonalán épült) 1972-ben egy lőrést, ill. a
metszet) Ny-i nézetét is adja.* A Budai-kapuval részben lepusztult gyilokjárót szabadítottuk ki.
egyidőben, 1776 — 1790 között bonthatták el.' (Horváth, 1972.)
Maradványai a Bajcsy-Zs. u. 53. sz. ház alatt
rejtőznek.* 1 Istvánffy 1962, 186, 189, 190; Horváth 1971b,
7. 2 Molnár 1972, 27. ^ Molnár 1967, 85. szerint
1 Lepold 1944, 19, 52, 172. sz. metszetek. " Lepold ,,A rondella eredetileg boltozatlan volt" — s osak
1944, 53, — ill. 54—62. sz. metszete. » Lepold 1944, a nyaktag két oldalára építettek utólag kazamatát.
53. sz. Dillich metszete 1600. ,,G" jelzés = Der * Molnár i. h. és magunk is csigalépcsőt sejtettünk
newe Wall. * Karácson 1904, 275. * Lepold 1944, a belsejében. — Rég. kut. 1971, 91 — 92. « Istvánffy
137, 152, 161, 178, 183-184. sz. "VUlányi 1891, 1962, 277, 389. « Molnár 1967, 85. ' E B M Adattár
24—114. és melléklet az I. ábra 1. sz. alaprajzhoz. 285. 22. sz. füzet 38. « Lepold 1944, 178. sz. »Rég.
A —B metszet. Lepold 1944, 184. 'Mathes 1827, kut. 1972, 101 — 102. " L e p o l d 1944, 152, 161,
14. §. 8EBM Adattár 316.2; Horváth 1971b, 9. 173, 181, 183 — 184. stb.

8/2f. BUDAI KAPU RONDELLA 8/2g. HÉVÍZFÜRDŐ TORNYA
(Budun Kapu Kuleszi; Keleti bástya; török (Ilidzsa Kuleszi): _i TLn [L Kk
rondella): JL rLFI Kk [L Á
Az Óvoda u. 8. sz. ház udvarán a városfal
A Bajcsy-Zs. ú t 55. sz. ház É-i végénél, kerek egy háromnegyedkör alakú sarokrondellája áll,
őrtornyával fennálló rondellát 1543-ban, a Szt. amelynek a belsejébe a X I X . sz.-ban lakóházat
Adalbert-bazilika (8/lm. sz. Ih.) leomlott építettek. (17. kép.) A rondellát, középkori

117
torony helyén, valószínűleg az itteni fürdővel tagságban feltöltötték, egyúttal a rondella É-i
(8/2u. sz. Ih.) együtt „Szép Rusztem" budai felét az új terepszintig visszabontották.i^
pasai építtette 1559 — 1563 között. Az 1594— Az andezitkváderekből épült rondella ho­
1595. évi ostromban erősen megrongálódott^ mokkőből készült övpárkányát másodlagosan
— így ábrázolja W. Meyerpeck metszete is^ felhasznált X I I I . sz.-i oszloplábazatokból ké­
(79. t.), de C. Cogorano 1595. évi alaprajzán pezték ki.i* A falba beépített két homokkő-
is szerepel.* 1595-1600 között Pálffy Miklós kváderen kutya ós ló domború ábrázolása, a
építteti újjá, ugyanakkor, amikor a rondellát szögleteknél török kőfaragó jelek láthatók."
a Budai kapuval összekötő megrongálódott
középkori városfalat is megújítja.^ — A ron­ 1 Pach János 1830. évi felmérése szerint. Az E P L
dellát és falat több XVII. sz.-i metszet és alap­ tulajdonában levő eredeti rajz fénymásolata: EBM
Adattár 317/2. sz. ^ Molnár 1972, 27 — 28; Dercsé-
rajz feltünteti.^ Az 1706. évi ostromnál erősen nyi—Zolnay 1956, 57. is XVI. sz.-inak tartja.
megsérül a Ny-i oldala — a ferences rondellá­ 3 Molnár 1967, 87. « Lepold 1944, 19 (Houfnagel),
hoz húzódó kötőfallal együtt.' A XVIII. sz. 52. sz. (W. Meyerpeck), ill. 49. sz. (W. Zimmermann)
metszetei. »Lepold 1944, 172. "Karácson 1904,
elején ismét újjáépítették a rondellát és a kör­ 275; Lepold 1936, 57. 'Némethy 1900a, 186.
nyező falakat,* majd a X I X . sz.-ban 4 — 5 m *Vö.: Houfnagel 1595. évi metszetét C. Cogorano
vastag földtöltést hordtak a falak külső olda- alaprajzával. Lepold 1944, 19, 172. "Lepold 1944,
lára.8 1969. évi kutatásunk alkalmával a ron­ 98, 161, 173. '"Lepold 1944, 178. metszet. "Villá­
nyi 1891, 1. ábra 24/103; Lepold 1944, 183-184.
della K-i falából másodlagosan beépített, XVI. 12 EBM Adattár 317/12. " E B M Adattár 317/2.
sz. eleji, reneszánsz, vörösmárvány párkányzat » Vö.: 8/2 v. sz. Ih.: Kis fürdő. " EBM Adattár 317.
töredékét emeltük ki.i" Horváth István ásatási dokumentációja. — Vö.:
L. Rohbock 1863-ban megjelent képével: Hunfalvi
1863, I I . és egy egykorú felméréssel: EBM Adattár
1 Horváth 1971b, 3; Molnár 1967, 85 — 86. — 317/1. i°Egy ilyen párkányrészlet jelenleg az
Utóbbi a ,,Kis fürdő"-vel és külső rondellával EVM kőtárában — leltározatlan. " A kőfaragó­
azonosítja. Vö.: Rusztem pasa fürdője. ' Némethy jeleket közli: Molnár 1967, 87; Molnár 1967a,
1900a, 99; Istvánffy 1962, 278. ^ Lepold 1944, 52. 123, 1, 5, 9, 14—18. k. — Az állatábrázolások:
• Lepold 1944, 172.« Némethy 1900a, 113. " Lepold EBM Adattár 285. 12. sz. füzet 12.
1944, 137, 171. stb. 'Lepold 1944, 178. s Lepold
1944, 180, 183—184. "Rég. kut. 1969, 82. —
Horváth István ásatási jelentése és dokumentá­
ciója: EBM Adattár 317/6. i" EBM 70.384.3. 8/2i. FERENCES-RONDELLA: 1 Kk

8/2h. HÉVÍZI E R Ő D Az Óvoda utca D-i végénél, a Kis-Duna
(Mattyasovszky-bástya; Hévízfürdő rondel­ partján állott. Soós Elemér szerint 1304 — 1534
la): J. -T^ [L Kk (I Á között épült,! sokkal valószínűbb azonban, hogy
a törökök által 1543 -1594 között épített rondel­
Eredetileg a Hévízfürdő tornyával csupán la volt. Ügy látszik, 1595-ben erősen megsérült,
egy nyakfallal összekötött 22 m átmérőjű tizen­ mert Meyerpeck nem ábrázolja,^ C. Cogorano
ötszög alaprajzú,1 szürke andezitkváderekből ez évi alaprajzán azonban szerepel.^ A X V I I -
épített rondella csatlakozott, melynek D-i fele XVIII. sz.-i metszeteken és alaprajzokon min­
teljes magasságában áll. (17. kép; — 77. t. 3.) dig feltüntetik.* 1756-ban A. Krey alaprajzán
Molnár József valószínűnek tartja, hogy ,,ferenciek körbástyája"-ként még fennáll,^ egy
1543-ban Szulejmán építésze, a ,,Nagy Szinán" 1763 táján készült alaprajzon azonban már nem
építette,^ bár a rondellát és török kőfaragó szerepel.* Valószínűleg Barkóczy Ferenc érsek
jegyeit leíró cikkében rámutatott az 1618 — 1621 (1761-1765) bonttatta le. (17. kép.)
között épített budai ,,Karakas pasa tornyával"
való rokonságra.^ Az erődöt sem az 1594—1595. 1 Soós 1927, 18. 2 Lepold 1944, 52. " Lepold 1944,
172. « Lepold 1944, 152, 161, 173, 178, 180. "Vil­
évi metszetek,* sem C. Cogorano ekkori alap­ lányi 1891, 24/100. 1. ábra 100. « Mathes 1827, I.
rajza^ nem ábrázolja, de az egykorú haditudó­ tábla.
sítások sem említik. Építését a vár másodszori
török elfoglalása (1605) és 1663 közé tehetjük, 8/2j. RÉVKAPU RONDELLA
ekkor ugyanis Evlia Cselebi már leírja a Hévízi (Révkapu tornya): J^ Kk CL Kö
erődöt.* (Vö.: 8/2v. sz. Ih.) Az erődtől a
Postakapuhoz, ill. a Budai kapu rondellájához A részben visszabontott, részben feltöltött
húzódó sáncművet és árkot 1595 — 1600 között rondella maradványa a Lenin sétány Ny-i vé­
Pálffy Miklós építtette,' korábbi palánkfal gén, a Kis-Duna partján látható.i Soós Elemér
helyén.8 - A X V I I - X V I I I . sz. eleji metszetek XV—XVI. sz.-i eredetűnek tartja,^ ezzel szem­
és alaprajzok gyakran ábrázolják.' 1706-ban ben sem Meyerpeck és Zimmermann 1595. évi
erősen megsérül,i" de újjáépítik, mert Andreas metszetein,^ sem Cogarano alaprajzán (1595)*
Krey 1754 —1756-ban ismét épnek tünteti nem szerepel még.
fel.11 Orbán Gábor 1825. évi képén^^ is így látjuk, 1605 — 1683 között a törökök építették,
sőt Pach János 1830. évi felmórésón is még ép­ 1683-tól minden metszet és alaprajz feltünteti.^
nek látszik.1* A rondella, a nagysánc ós a város­ 1892-ben a mai Kossuth-híd feljárójának
fal közti á r k o t " 1830 — 1850 között 4 - 5 m vas­ készítésekor — jelentős része földtöltés alá

118
került. A rondella a Vízi-kapu (Révkapu) védel­ tési munkáknál dolgozó olasz hadmérnökökkel,
mét szolgálta, falában másodlagosan beépített Vitellivel és Torniellivel.^ Az 1594 — 1595. évi
középkori kőfaragványok láthatók. metszetek^ (79. t.) és C. Cogorano alaprajza is
feltüntetik.* A vízmű védelme miatt a XVI —
1 Villányi 1891, 23/96. 1. ábra 96; Molnár 1967, XVII. sz.-i ostromok fő célpontja.^ ÉK-i sarkán
87. 2Soós 1927, 28. „g". = Lepold 1944, 49, 53.
«Lepold 1944, 172. « Lepold 1944, 173, 152, 161, a törökök kazamatával ellátott, félkör alapraj­
178, 180, 183-184. zú, előreugró tornyot építettek,* amely a XVII.
sz. végi metszeteken tűnik fel először.' A bás­
tyától a vár É-i rondellájához — kis ajtónyílás­
. 8/2k. JEZSUITA-BÁSTYA: 1 r L r i Kk Q_
sal ellátott — kötőfal húzódott,* és a vár vízi­
A-Kk városi kapubástyájától (8/le. sz. Ih.) a Vep­
Jelentős része a mai Prímási palota (Berényi rech-toronyhoz vezető falakkal a Vízivárostól
Zs. u. 2.) kertjében eltemetve ma is megvan.^ elkülönülő erődöt (Vízi erőd — 8/2b. sz. Ih.)
Soós Elemér szerint 1304 — 1534 között keletke­ képezett. A bástya É-i fala 1683-ban és 1706-ban
zett.^ A belső oldalán nyitott, ötszögletes, erősen megrongálódott.' A XVIII. sz. elején
óolasz típusú bástya valójában a XVI. sz. ele­ helyreálhtották, majd 1763-ban a félkör alakú
jén épülhetett.3 Molnár József török eredetűnek torony Ny-i oldalán utat nyitottak rajta.^" A
tartja.* Esztergom 1594 — 1685. évi metszetein, bástya dunai falát 1818-ban I. Ferenc császár
alaprajzokon ábrázolják.^ (81. t. 8.) Eelkiss újíttatta meg.^i 1906-ban mintegy 10 m-es fal­
Antal 1773 - 1776. évi felmérése* pontos fekvé­ szakasza leomlott. ^^
sét jelzi, egy 1880 táján készült fénykép' is még
teljesen ép állapotban mutatja, az É N y felé ^ B a l o g h - H o r v á t h 1972, 10. ^ Lepold 1936, 65.
' Lepold 1944, 13, 16, 52. * Lepold 1944, 172. » Né-
húzódó (középkori eredetű) városfallal együtt. methy 1900a, 7 6 - 1 7 1 . 'Villányi 1891, 22/70, 1.
A Prímási kert építésekor (1882) a fal tetejét ábra 70. 'Lepold 1944, 173, 161, 178. — A torony
részben elbontották, nagyobb részét földtöltés maradványai a hegyoldalban láthatók. * Villányi
alá temették. 1891, 22/68. 'Lepold 1944, 173, 178; Palugyay
1853, 40. " L e p o l d 1944, 180, 184; Villányi 189Í,
A városfal egy részletére a Prímási palota 22/70; MNM Képcsarnok I. 4062. — P . Suhr
DNy-i sarka előtt, a kertben ásott csatornaárok­ litográfiája a X I X . sz. elejéről É felől ábrázolja
az áttört bástyafalat. " Némethy 1898, 67. — Áz
ban 1971-ben bukkantak rá.* A falból kibontott építkezés emléktáblája a Vasas csónakházban a
románkori résablak bélletének darabja, gótikus régi várfalban látható. " Esztergom és Vidéke
ablakbéllet töredéke és néhány kisebb kőfarag- 1906. (80.) okt. 7. 3.
vány az EBM gyűjteményébe került.*
> Balogh—Horváth 1972, 7. — Újkori nevét vö.: 8/2n. VlZEMELÖ GÉP, K Ö Z É P K O R I
Villányi 1891, 2 2 - 2 3 . «Soós 1927, 18. »Gerő VÍZMŰ
1955, 67. «Molnár 1967, 87. s Lepold 1944, 19,
172, 183-184. stb. « Prokopp 1973, 68., 71. old. 9. (Wasserhaus; Csárkhi má; vízkerék; ma­
jegyzet. ' EBM H. 63.4.1. « EBM Adattár 285. 22. lom): 9 A - K k -O- A ? - Kk ^ Kk [ L A
sz. füzet 14. Horváth István leletmentése. ' Lel-
tározatlan.
A Malom-bástya belsejében, a Veprech-
toronytól É-ra (a mai Bajcsy-Zs. út 20—22. sz.
8/21. K I S BÁSTYA: 1 Kk épületek helyén) bővizű meleg források fakad­
tak, melyeknek vize valószínűleg már az Árpád-
A Berényi Zs. u. 6 —8. sz. házak udvarán ma korban malmot hajtott. Ennek első írott nyomát
is fennáll. A trapéz alakú, három oldalú bástya Kanizsay János érsek 1391-ben kelt oklevelé­
valószínűleg a XVI. sz. első felében épült.i ben találjuk, amely szerint a Veprech-torony
1594-1595-ben már biztosan áll.^ (81. t. 8.) alatt levő malomtól négy köböl búzát és magát
1750 táján megújították.^ a malmot is a Szt. István-prépostságnak (8/lk.
sz. Ih.) adományozza.1 1489-ben még mint
iSoÓB 1927, 18; Molnár 1967, 8 7 - 8 8 . «Lepold
1944, 19, 52, 172. stb. metszetek. 'Villányi 1891, malom szerepel.^ Zolnay László feltételezi,
22/78. 1. ábra 78. hogy az Estei Hyppolit érsek (1489 — 1497)
szolgálatában is működő Chimetti Camicia épít­
r8j2m. MALOM-BÁSTYA hette a malomra a vízemelő gépezetet.^ Annyi
(Verpéei-kastély; Szu—Kuleszi; Vízi torony) mindenesetre biztos, hogy még a török foglalás
(1543) előtt megépült. Erre utalnak a gépezet
1 run Kk török leírói, ill. az 1591-ben Esztergomon át­
A Víziváros É-i végén, a Veprech-toronyhoz utazó Wratiszlav leírása: , , . . . a vízvezetéket
É felől csatlakozó hatalmas méretű óolasz még a hajdani magyar érsekek csináltat­
típusú bástyának Ny-i és ÉK-i falai állnak.^ t á k . . .".*Bár Oláh Miklós 1536. évi leírásában
Az erődítményt 1543-ban Várdai Pál érsek a csak a malmot említi,^ a források Esztergom
belsejében volt középkori malom, ill. XV. sz.-i 1543-i elfoglalásakor megemlékeznek egy ma-
vízeraelő gép (8/2n. sz. Ih.) védelmére építtet­ gister Andreas Cisternarius-ról, aki ekkor a
te — valószínűleg az akkor esztergomi erődí­ ,,művészi vízvezetéket szótrontotta".* Ezt a

119
törökök hamar megjavították, mert a gép Vidéke (20) máro. 9; Palugyay 1853, 40. 1. sz.
X V I ^ X V I I . sz.-i működéséről szinte vala­ jegyzet. "Mathes 1827, I—ÍI. tábla ,,d" jelzet.
1^ Esztergomi főszékesegyház kiállító- és minta ­
mennyi török történetíró és utazó megemléke­ termei. Az esztergomi vár és új bazilika makettjei
zik.' Adatok vannak arra is, hogy a török idő­ 1820—1824-bőI. i" EBM Adattár 285. 19. sz. füzet
ben a vízműnek külön felügyelője volt.® 1584- 41. 20 Zolnay 1958, 8, 13, 15. " Sz. n. 102; EBM
ben^ és 1596-ban nem működött a gép,^'' ezért 54.572.1. 22 DTM 57.219.1. "» EBM 53.458.1. ^i Esz­
tergom és Vidéke 1882 (65). aug. 13., (72.) szept. 7.
Pálffy Miklós vízvezeték-készítőt kéret Eszter­ 25 EBM Adattár 285. 19. sz. füzet 40.
gomba.^^ Joannes Arnoldt 1597-ben 60 tallért
kap a vízi gépezet (machina aquatica) megjaví­ 8/2o. TÖRÖK-HÍD: Kk
tásáért.^^ A vízműnek a Malom-bástya (8/2m.
sz. Ih.) belsejében álló épületét W. Meyerpeek A Malom-bástya (8/2m. sz. Ih.) alatt a törö­
1595. évi metszete ,,Wasserhaus" felirattal köknek a X V I - X V I I . sz. folyamán állandó­
jelzi." (79. t.) 1663-ban Evlia Cselebi írja le an volt hajóhídjuk,! amely Esztergomot a
részletesen a vízművet,^* amely a Dunából szí­ túlparti török hídfőerődítmónnyel (Kakát;
vott vizet csöveken hajtotta fel a várban levő Dzsigerdelem parkani; Barakan; Gocheren;
víztartóba. 1730-ban a vízmű ismét mint érseki Parkan; Párkány)2 kötötte össze. E hídnak
malom szerepel,^^ amelyet 1822-ben Rudnay átszakítására, megsemmisítésére többször tör­
Sándor prímás ismét vízemelő géppé építtetett téntek kísérletek a keresztények részéről, ezért
át.i* Ennek és a korábbi malomnak elhelyezke­ 1663-ban Köprili Mohamed cölöphidat veret a
dését és alaprajzát adja Mathes János két tér­ Dunán, amelyet 1664-ben Souches lerombol.
k é p e , " valamint két általa készített makett.^* Az újjáépített híd azután fennállt 1683-ig, ami­
Utóbbiak és helyszíni vizsgálatok alapján kor is a párkányi csatából menekülő törökök sú­
megállapítottuk, hogy az egykori forrásokra lya és a keresztények ágyútüze miatt leszakadt.^
épített középkori eredetű kútház (ill. duzzasz­ Ezt az eseményt és a szétrombolt cölöphidat
tómű) — amelynek D-i túlfolyójánál forogtak ábrázolják az 1683. évi ,.Treffen bei Barcan"
a vízikerekek — ma is megvan a Berényi Zs. u. feliratú metszetek.* Ismét helyreállítják, mert
22. sz. épület alatt, s azt 1965-ig a városi vízmű az 1685. évi ostrom alkalmával készített ké­
szivattyúházaként használták.^* peken újra épségben áll.^ Valószínűleg 1685-
A Várhegy oldalában ma is meglevő vízveze­ ben pusztult el véglegesen, de a Dunából kiálló
tőaknát (vagy legalábbis annak nyomvonalát) cölöpök és a hídfő védelmére épített sáncmű
Zolnay László középkori eredetűnek tartja.^" láthatók még a Villányi által közölt 1756. évi
Mivel az akna téglaanyaga Rudnay érsek ide­ Krey-féle térképen is.*
jéből származik (PAR — jelzésű téglák), ill. az iNémethy 1900a, 113 — 114, 3 2 0 - 3 2 1 , 331; Jed-
akna a várhoz csatlakozó kötőfalon kívül fek­ licska 1897, 31, 147, 153-154, 223, 225, 270.
szik — nem lehet középkori építmény. '' Párkány történetéhez: Haiczl é. n. 1 — 80. ^ Villá­
A vízmű területéről X I —XII. sz.-i épület­ nyi 1891, 36; Sinka 1933, 109, 112. ^ Lepold 1944,
119 — 121, ill. 174. sz. metszetek, i* Lepold 1944,
plasztika-töredék,^i X I I I . sz.-i oszloplábazat,^ 152, 156, 161. sz. metszetek; 1936, 53. eVillányi
valamint XVII. sz.-i mázatlan korsó^ került elő. 1891, 1. ábra.
Megjegyzendő, hogy a vízmű melletti útsza­
kasz szélesítése során 1882-ben a Várhegy aljá­ 8/2p. ALAGÚT: =) (= Kk
ból jelentős földmennyiséget hordtak el. Az ek­
kor előkerült régészeti leletek (ezüstpénzek, Lepold Antal említi, hogy a vízivárosi,,Elek­
fegyverek, lószerszámok stb.) azonban elkallód­ házból" alagút vezetett a várba.^ A kőből épí­
tak.^* — Valószínűleg e munka során bontako­ tett kőboltozatú alagút a Berényi Zs. u. 15. sz.
zott ki a földből az a (22. sz. épülettel szemben ház kamrájából indul, és enyhe emelkedéssel,
látható) sárga homokkő-kváderekből épített kétszer kissé balra megtörve a vár vízivárosi
falrészlet, amely — az analógiák alapján — a kapuja felé tart. Jelenleg 28 m hosszú szakasza
környék legkorábbi, talán X I — X I I . sz.-i épít­ járható, ennek is felső fele részben földdel eltö­
ménye, s valószínűleg az 1239-ben már említett mődött, végén a boltozat beszakadt. (Horváth,
Veprech-torony vagy Árpád-kori malom (?) tar­ 1972.)2
tozéka lehetett .25 Egy másik, ugyancsak Lepold Antal által
említett^ és a Régi Megyeháza (Bajcsy Zs. út
i P ó r 1909, 15, 100; Battyán 1827, ITI. 290. ^Voit 63.) mellől a várba vezető alagút pontos helyét
1954, 121. 9. sz. jegyzet. " Zolnay 1958, 6. — Olasz
mester munkájának tartja Balogh Jolán is: Zádor nem ismerjük.*
1956, 66., ill. Balogh 1966, 90—91. * Szamota 1891, Építésüket a XVI XVII. sz.-ra keltezhet­
190. "Bél 1735, 14. «Takáts 1903, 533. 1. jegyzet. jük, amikor a Víziváros (mint az erődrendszer
' A történeti forrásokat összegyűjtötte: Némethy
1898, 6 5 - 6 7 ; Zolnay 1958, 1 — 15. « 154,4-ben pl. külső része) és a vár (8/1. sz. Ih.) közti fedezett
Üvejsz Izmael: Némethy 1900a, 76., 81., 85. út - a védők biztonságos közlekedését biztosí­
8 Némethy 1898, 65. i" Némethy 1900a, 171. totta.
" T a k á t s 1903, 533. 12 Művészettörténeti regesz-
ták: MTÉ 1956, 330. " Lepold 1944, 52. sz. met­ 1 Lepold 1936, 53. ^ EBM Adattár 285. 25. sz.
szet. " K a r á c s o n 1904, 276 — 278. i ' g é l 1730, füzet 48; Rég. kut. 1972, 100; Horváth 1972, 6.
132; 1957, 24. i« Helischer 1884; Esztergom és 3 Lepold 1936, 53. * Lehetséges, hogy Lepold a

120
Budai kapu rondellája feletti — eredetileg nyitott korban alapított — kolostorról azonban sem
falszorosba nyiló — ajtónyílást vélte alagútnak. Balics Lajos,!^ sem Karácsonyi János (a rend
Vö.: 8/2f. sz. Ih.-lyel — Budai kapu rondella.
történetének írója!) nem tud, sőt utóbbi I X .
Bonifác pápa 1400. máj. 1-én kelt bullája alap­
KÖZÉPKORI TEMPLOMOK: A Víziváros ján határozottan kijelenti, hogy a ferencesek
középkori templomairól kevés hiteles adattal temploma ,,az esztergomi nagyvárosban, tehát
rendelkezünk. Soós Elemér hat, Balogh Albin nem az érseki kisvárosban" volt.!* Valószínűleg
négy, Zolnay László három templomról tud.^ erre a pápai bullára vezethető vissza a vízivá­
Véleményünk szerint csak három templom loka­ rosi ferencesek feltételezése.!* Ebben ugyanis a
lizálható területére (8/2r., 8/2s., 8/2t. sz. Ih.). következők olvashatók: , , . . .claustri seu domus
Esztergom történetírói egy Szt. Györgyről ne­ s. Marié Virginis, ordinis Fratrum Minorum, de
vezett templomot keresnek a Víziváros kü­ Maiore et s. Ladislai de Minőre, alias Nova civi-
lönböző helyein: a ,,Kis Bástya" belsejében.^ t a t i b u s . . .",!^ amelyet Némethy Lajos úgy
illetve a Veprech-toronynál,^ amelyre azonban értelmezett, hogy a ferenceseknek ezen temp­
nem találunk hiteles adatokat. A Soós Elemér loma egyúttal a Víziváros plébániatemploma is
által a Budai kapu rondella mellett feltétele­ volt.!* A ,,claustri seu domus" kifejezés azon­
zett — szerinte eredetileg templárius, később ban itt egyértelműen csak a nagyvárosi (Kirá­
johannita -- Szt. Erzsébet-kápolna* valójában lyi város — 8/31. sz. Ih.) ferencesekre vonat­
Hévíz területén (8/6. sz. Ih.) állott. kozik, tehát a Vízivárosban a középkorban
nem volt kolostoruk,!' csupán 1683-ban — Esz­
1 Soós 1927, 18—19; Balogh 1930a, 27; Dercsényi— tergom felszabadulása után — telepedtek itt le.
Zolnay 1956c, 21.2 Soós 1927,19; 1934, 29. « Balogh Ma is fennálló (s Szt. Keresztről elnevezett)
1929a, 24; Balogh 1930a, 26; Balogh 1936, 42; templomuk és kolostoruk 1685 — 1750 között
Lepold 1936, 61. * Soós 1927, 18. térképmellék­
let; 1934, 29; Sinka 1936, 31 — 32. — A templá- épült fel!* „ talán a középkori Szt. László-plé­
riusok valójában a királyi város (8/3. sz. Ih. — kö­ bániatemplom helyén.
zépkori templomok —) területén laktak.
Ezt a plébániatemplomot többnyire a vízi­
városi plébánia (Berényi Zs. u. 3.) helyén kere­
8/2r. SZENT LÁSZLÓ-TEMPLOM: X (Q) sik Esztergom történetírói.!* Lehetséges, hogy
Á?-Kk 1683-ban még élt valamilyen hagyomány a Szt.
László-templomról s a helyére települő ference­
A mai közgazdasági technikum (Bajcsy-Zs. sek révén is megerősödött az egykori Szt.
u. 42.) építése alkalmával 1912-ben (3,5 m mé­ László-egyházról és kolostorról szóló téves fel­
lyen) az Óvoda utcai alapfalak árkait keresztező fogás.^"
kőfalakat találtak, amelyeket régi kolostor ma­ Arról, hogy a mai szemináriumi templom és a
radványainak tartottak.! ^ földmunka során technikum táján valóban létezett középkori
középkori téglák és kályhacsempék töredékei,^ templom, a fenti régészeti adatok mellett több
ill. XVI—XVII. sz.-i ágyúgolyók kerültek elő.^ XVI—XVII. sz.-i metszet is tanúskodik. Köz­
Lehetséges, hogy középkori eredetű volt az a tük a legkorábbi és legjobb ábrázolást W. Me-
— részben római sírkövekből készült — igen yerpeck és W. Zimmermann 1594 — 1595. évi
erős négyszögletes építmény is, amelyre a Tech­ metszetei adják, amelyeken a Várhegy sziklája
nikum DNy-i végénél ugyanekkor bukkantak (lakótornya) alatt, a ,,Rusztem pasa fürdője"
rá.* 1951-ben vízvezeték fektetése során az épü­ (8/2u. sz. Ih.) mögött, ÉNy-i homlokzatánál
let DNy-i vége mellett 3 —3,5m mélységben egy toronnyal ellátott keresztény templom
4 — 5 db melléklet nélküli csontvázas sírt és látható.2! (79. t.) Mivel a Vízivárosban ekkor
falakat bolygattak meg.^ 1965-ben Horváth már állott egy (talán középkori templomból át­
István leletmentő ásatásán egy — a Technikum alakított) török dzsámi (8/2t. sz. Ih., Mehke-
épülete alá húzódó, 170 cm vastagságú, É - D - i me-dzsámi), ill. még egy — ismeretlen védő-
irányú középkori ( X I I I - X I V . sz.-i) kőfal is elő­ szentű — templom,^^ s ezek közül az emhtett,
került. A fal egy Árpád-kori rétegbe beásott de a későbbi^ metszeteken is kiemelkedő, a vá­
K—Ny-i (!) tájolású sírt vágott el.* A sír mel­ ros egyik legjelentősebb épületének jelzik a fenti
lett és alatt X I - X I I I . sz.-i cserepek,' egy kúp­ templomot. - Valószínűnek tartjuk, hogy az
cserép,® állatcsontok" és csontkorcsolya töredé- egykori Szt. László királyról nevezett plébánia­
ke^" kerültek elő. templommal azonos.^* Az általunk ismert tör­
Fenti adatok arra engednek következtetni, téneti adatokból a templom pontos fekvése
hogy a Technikum épülete, ill. a mai szeminá­ azonban nem állapítható meg.
riumi templom és volt ferences kolostor helyén Első okleveles említését 1372-ből ismerjük:
középkori templom és temető volt. Történetíró­ ,,ecclesia Sancti Ladislai de nova civitate Stri-
ink egy része ezen a területen a ferencesek Szt. goniensi".^^ Valószínű azonban, hogy a város
Lászlóról nevezett középkori templomát és ko­ alapítása (1239) idejében már állott, vagy köz­
lostorát keresi,!! bár abban szinte egyhangúan vetlen utána, de legkésőbb Telegdi Csanád ér­
egyetértenek, hogy az erre vonatkozó adatok sek (1330—1349) idejében épült, akiről tudjuk,
igen hiányosak. Érről az - állítólag Árpád­ hogy itt több templomot építtetett (vagy javít-

121
tátott?).^" 1397-ben a „plebanus ecclesiae sancti 1894, 251. "> Knauz 1871, 196-197. ^i Pazman
Ladislai regis de Nova Civitate de sub Castro 1629, 88. '2Y. X. 1915, febr. 28. — Lehetségesnek
tartja, hogy ekkor ferencrendi lelkész — koncio-
Strigoniensi" mindkét Szőgyén quartáját élve­ nátor — működött benne. — Egy 1603. évi adat
zi.^^ 1400-ban I X . Bonifác említett bullájában szerint azonban ekkor egy torony nélküli templo­
szerepel ismét a templom.^ 1425-ben,^' majd mot használtak: Némethy 1900a, 183 — 184. —
1428-ban plébánosait említik. Utóbbi alkalom­ Lásd még alább 8/2p. sz. Ih. ^' Az 1474. évi
pecsét körirata: S. NŐVE CIVITATIS STRIGO-
mal a templom gondnokai Bíró Miklós és NIENSIS. - KözU: Pór 1909a, 5 5 - 5 6 . - Itt
Gyürky Mihály (Hospites Nova Civitate Strigo­ Pór Antal is a plébániaházat tartja a Szt. László­
niensi, ac vittrici ecclesie Beati Ladislai Regis templom elődjének.
de eadem) a templom kijavíttatása érdekében
eladják az egyháznak az István volt plébánostól 8/2s. PLÉBÁNIATEMPLOM: 5? Kö
örökölt (a Szenttamáshegy K-i oldalán, a Szt.
Tamás-prépostság, -- 8/5. sz. Ih. ~ a Szt. An­ Soós Elemér és Balogh Albin szerint egy
na-kolostor -- 8/7. sz. Ih. — és a közút között Szt. Péterről nevezett plébániatemplom a mai
elterülő) szőlőjét. Az eladáshoz az új plébá­ plébániatemplom helyén (a Prímási Palota K-i
nos, Miklós is hozzájárul.^" végénél) állott.1 Sajnos e templomról középkori
A templom későbbi középkori említését nem adattal nem rendelkezünk. Csupán két tényező
ismerjük, csupán annyit tudunk Pázmány Péter szól egy templom itteni létezése mellett: Ruda
összeírásából, hogy a ,,plebanus Novae Civitatis János 1594. évi metszetén a Révkapu ÉNy-i
sub Castro Strigoniensi" a székesegyházi főespe- (bal) oldalán egy — a Ny-i homlokzatán kerek
res joghatósága alá tartozott.^^ Az 1594 — 1595. ablakkal ellátott — torony nélküli templomot
évi ábrázolások szerint még tetőszerkezete is jelez.* Ugyanerre a templomra vonatkozhat
épségben volt, a XVII. sz.-i metszeteken azon­ Schüszleder Mátyás 1603. évi jelentése, mely­
ban már tető nélkül látható. Lehetséges, hogy ben arról számol be, hogy a kálvinisták Vízi­
az első török megszállás idején (1543 — 1595), városban álló szabadtéri prédikálószókét és ha­
ill. a keresztények kezében 1595 — 1605 között ranglábát szétszedette, majd ,,. . .a harangokat
még mint keresztény templom volt továbbra is átvitettem a rendes templomhoz, azon tornyát
használatban.^^ A XVII. sz.-ban végleg elpusz­ építtettem, melybe a harangokat elhelyeztem",
tult. — Mint érdekességet említjük meg, hogy írja.^ Adatok vannak arról is, hogy a mai
a Víziváros középkori pecsétje a templom védő­ templomot egy ,,régi templom romjain" építet­
szentjét, Szt. László királyt (bárddal és ország­ ték fel.* — Sem a templom védőszentjére, sem
almával a kezében) ábrázolja.'^ rangjára vonatkozó adatot nem ismerünk. Való­
színű, hogy a fenti kutatók a Királyi város Szt.
Péterről nevezett plébániatemplomát (8/31. sz.
'Esztergomi Friss Üjság 1912, (205.) szept. 10.
1. ^Sz. n. 1912, ] . sz. pótlap. ' Észt. Főgimn. Ih.) azonosították — tévesen — az itteni ada-
Ért. (1912 — 1913) 1913, 47. «Balogh 1936, 39. tokkal.5
»EBM Adattár 285. 1. sz. füzet 41. — Gupka
Károly Ővoda u. 8. sz. lakos közlése. * Rég. kut. iSoós 1927, 1 8 - 1 9 ; Balogh 1929a, 24; 1930a, 27.
1965,'58. — MNM Adattár I. 7/1967. 16. — Hor­ 2 Récsey 1893, I. tábla; Lepold 1944, 5. — A mel­
váth István ásatási dokumentációja. ' EBM lette látható torony a török dzsámi minaretje.
68.1.300 — 335. « EBM 68.1.337. » EBM 68.1.338 — 3 Némethy 1900a, 183 — 184. — A Víziváros másik
341. " E B M 68.1.347. " Knauz 1865, 79 — 80; templomának ós a török dzsáminak is volt ekkor
Rupp 1870, 29; Villányi 1890, 23; Soós 1927, tornya. ^Villányi 1891, 22. * Rupp Jakab is e
18 —19. — A kolostort a templomtól különállóan Szt. Péterről nevezett templomot tartja a vízi­
jelzi! Balogh 1929a, 24; 1930a, 27. 12 Balics 1890, városi plébániatemplomnak, egyúttal a templomo­
n / 2 . 362 — 363. i' Karácsonyi 1922,165-166. i« Ezt sok házának: Rupp 1870, 23 — 24; holott Knauz
érthette félre Thuróczy János is, akitől a későbbi Nándor már korábban bebizonyította, hogy azok
történetírók átvették: Knauz 1865, 79. Újabban: a királyi városban lehettek: Knauz-1865, 17 — 20.
Prokopp 1968, 197. l/a. jegyzet, is Mon. Vat. Ser.
I. Tom. rV. 202. i«Némethy 1894, 251. i'Hasonló
eredményre jut a történeti adatok felülvizsgálata
során egy névtelen szerző (X. Y. 1915. febr. 14 8/2 t. VÍZIVÁROSI PLÉBÁNIA
28.) az Esztergom c. lap 1915. évfolyamában (Mehkeme dzsámi; Szt. István-templom):
wKnauz 1865, 8 0 - 8 1 ; Villányi 1891, 2 3 - 2 4 :
Pálinkás 1937, 14—16. " Német'hy 1896, 8. 1. sz
jegyzet; Lepold 1938, 12; Pálinkás 1937, 12;
Zolnay 1957, 38. — A plébánia épületéről lásd a A vízivárosi plébániaház (Berényi Zs. u. 3.)
következő Ih.-et: 8/2s. '"<Vö.: Rupp 1870, 29., kertjében a múlt század végétől kerültek elő
aki Kolinovicsot idézve említi, hogy a régi Szt. régészeti leletek. 1900-ban a Régészeti Társulat
Lászlóról nevezett kolostor ott volt ,,. . . a vár­ gyűjteményében 1 db római tegulatöredék mel­
alján, hol most Ferenciek vannak". "^ Lepold
1944, 49, 52. sz. metszetek. 22 Mindkettőt lásd lett nagyszámú közép- és törökkori leletet
alább. (8/2t-s. sz. Ih.) ^s Lepold 1944, 55, 56, [XIV. sz.-i szarvas-, rozetta-, solymász- stb.
60, 77. sz. metszetek. ^4 Horváth 1971b, 1. ^^ TÓT alakokkal díszített padlótéglák^ (53. t. 5.),
1904, 198. 1. sz. jegyzet; E K L Magánlevéltár X I V - XV. sz.-i mázas tetőcserepek, közép- és
L. 24. f. 2.n. 12. 2« Kollár 1762, 11; Mon. Eccl.
Rtrig. TTI. X X . old. " Kollányi 1900, XTT; 1901, törökkori edénytöredékek, törökkori csizma­
84.2s Mon. Vat. Ser. I. Tom. IV. p. 202. ^^ Memória patkók, ])ipatöredékek, ágyúgolyók stb.] tar­
1856, 32. — Plébánosa ekkor István: Némethy tottak nyilván.* 1910-ben vízvezeték éjntése

122
során melléklet nélküli csontvázakra bukkan­ kás 1937, 13. "Villányi 1891, 1. ábra 80. sz. " Nem
tak a plébánia udvarán.^ biztos tehát, hogy a kertben, ill. a Prímási palota
udvarán (8/2x. sz. Ih.) előkerült sírok közép- vagy
A fentiek, valamint az épület törökkori tör­ törökkoriak! "Villányi 1891, 1. ábra 82.
ténetének ismeretében Esztergom történetírói
itt keresték a Szt. Lászlóról elnevezett közép­
kori AQzivárosi plébániatemplom helyét.* A tör­ 8/2U. RUSZTEM PASA F Ü R D Ő J E : -
téneti források ugyanis arról tanúskodnak, hogy Á-Kk H Kk L Á Kk
az épület helyén a XVI—XVII. sz.-ban török
mecset állt, amely több egykorú metszeten is Az Óvoda u. 8. sz. ház előtti utcarészen
szerepel.* W. Meyerpeck 1594—1595. évi met­ 1952-ben állott vízvezetéki árokban márvány­
szetén az ÉNy-i sarkán minarettel ábrázolt épü­ padló részlete, két - egymástól kb. 10 m távol­
let ,,Turkische Moschee" felirattal jelzi." (81. t. ságban húzódó — K—Ny-i irányú kőfal, köz­
8.) Az épületet 1663-ban Evlia Cselebi írja le: tük egy XV. sz.-i sírkő töredéke,^ nagyszámú
,,.. . a Mehkeme dzsámi régi építkezésű és nagy közép- és törökkori edénytöredék, török réz­
sokaságot fogad b e . . . " - a keleti kapuja edény, ágyúgolyó stb. került elő,^ melyek alaj)-
feletti arab felirat szövegét is közli, majd meg­ ján Zolnay László esetleg egyházi épületre gon­
jegyzi, hogy mellette áll a Mehkeme medresze dolt.^ — 1954-ben a ház udvarán ásott gödör­
(iskola).' Az 1701. évi canonica visitatio sze­ ben középkori kőfaragványt találtak. (Horváth,
rint* az egykori török imaházat a Víziváros plé­ 1964.) 1964 őszén és 1965 telén csatorna- és út­
bániatemplomává alakították át (1683) és — építés közben ismét falmaradványokra, közép­
mivel sem építésének idejét, sem eredeti védő­ kori kőfaragványokra bukkantak.* Az 1965-ben
szentjét nem ismerték — Szent István első vér­ végzett leletmentő ásatás során törökkori fal­
tanú tiszteletére szentelték fel.' E templomot maradványok, márványlapokkal lerakott XVI.
1709 — 1714 között Keresztély Ágost érsek sz.-i (udvari) járószint (alatta Árpád-kori és
átépíttette.!" - I. C. Leopold" 1715 táján ké­ későközépkori rétegben edénytöredékek, sar­
szült képe (barokk hagymasisakkal) még ábrá­ kantyú), a felette levő pusztulási rétegben XVI.
zolja az egykori minaretből kialakított temp­ sz.-i török leletek (talpas tálak, fazekak, korsók,
lomtornyot,^^ amely azonban Andreas Krey mázas kályhaszemek és töredékeik, kerámia víz­
1756. évi alaprajzán már nem szerepel.^^ 1778- vezetékcsövek), egy magasabban fekvő járószint
ban Battyhány József érsek a régi templomot felett XVII. sz.-i török emlékek (edénytöredé­
,,szerfölötti öregsége és szűkössége" miatt lerom­ kek, pipák, ágvúgolvók stb.) kerültek elő.' (54.
boltatja, 8 helyére a mai plébánia épületét épít­ t. 10, 12.) A törökkori falakból XIII—XV. sz.-i,
teti.^^ Nem tudni, vajon a régi épületet teljesen másodlagosan beépített kőfaragványokat (góti­
elbontották-e? Mivel a ház mai alaprajza ha­ kus ablakbélletek, reneszánsz párkánytöredé­
sonló méretű az 1756-ban felmért templom kek, intarziás vörösmárványlap-töredék)' bon­
alaprajzához," lehetséges, hogy csak jelentősebb tottunk ki. Az udvarszint márványlapjai közé
átépítésről volt szó, s így az épület értékes török beépítve találtuk az 1480-ban meghalt Csanádi
(esetleg középkori?) részleteket rejthet magá­ Péter esztergomi kanonok' sírkövét,® valamint
ban. Bár az 1732. és 1735. évi egyházlátogatás egy nyolcszögletű, eredetileg kávás csorgókút'
szerint a hozzá tartozó két temető a Várhegy alaplapját, alapépítményét, a márványszint
ÉK-i oldalán feküdt, lehetséges mégis, hogy a alatt pedig a kerámiacsöves vízvezeték egy sza­
X V I I — X V i n . sz. fordulóján a városban a k a s z á t . " (17. kép.)
templom köré is temetkeztek.i* Erre utal a
Krey-féle alaprajzon jelzett ,,Kriptába vezető 1968 — 1971 között több alkalommal végez­
lejárat" i s . " tünk kisebb tájékozódó ásatást, ill. falkutatást
az Óvoda u. 6. és 8. sz. házak területén. Ennek
során megállapítottuk, hogy az úttest alatt fel­
'Némethy 1900, 100 — 128. — Közülük csak né­ tárt falak a fenti két (jelenleg barokk jellegű)
hány azonosítható: EBM 53.138.1, 141.1, 143.1, — eredetileg egy építményt képező — épület
152.'l. ^Némethy 1900, 100 — 128. — Megjegy­
zendő, hogy a leletek egy része a meredek hegy­ tartozékai voltak, s a két ház felmenő falaiban
oldalon a várból gunilhatott le. ' Esztergomi Friss a mai felszín felett 2 —3 m magasságig terjedő
Újság 1910, (260.) nov. 14. 1. — Mellékletről nem rész, a föld alatt az alapozás aljáig terjedően
szól a jelentés. * Némethy 1898, 8. 1. sz. jegyzet; (kb. 2 8 0 - 300 cm mélységben) törökkori épület
Pálinkás 1937, 12; Lepöld 1936, 61; 1938,' 12;
Zolnay 1957, 38. » Lepold 1944, 5, 13, 19, 32, 49. maradványai rejtőznek. 1968 —1969-ben a fel­
stb. metszetek. 'Lepold 1944, 52. sz. metszet. menő falakban több törökkori boltozatmarad­
'Karácson 1904, 278-279. - Talán a Villányi ványt, ajtónyílásokat bontottunk ki, ill. a fal­
1891, 1. ábra 81. számmal jelzett épülettel azonos? ba befalazott középkori kőfaragványokat kons­
sNémethy 1896, 8; 190Óa, 33; Pálinkás 1937,
12. 9Soós 1927, 18—19. és nyomában Balogh tatáltunk és váltottunk ki. (17. kép.) A 8. sz. ház
1929a, 24. — Valószínűleg ennek alapján — téve­ pincéjében egy szabályos nyolcszögű, kőlap
sen — egy középkori, Szent István vértanúról neve­ borítású török fürdőmedencét találtunk.^^ 1970-
zett templomot sejtettek itt. "Villányi 1891, 22. ben a 6. sz. ház É-i homlokzata előtt ásott gö­
80. sz; Pálinkás 1937, 12—13. " Lopold 1044,
165. sz. kép 3. sz. i^vniánvi 1891, 1. ábra 80. sz; dörből XVII. sz.-i nagyméretű, üreges belsejil
Lepold 1944, 184. >3 Memória 1856, 32 — 33; Pálin­ ágyúgolyó (bomba) került elő.^^

123
Adatok vannak arra, hogy a Víziváros D-i "Esztergomi Friss Újság 1912. (205.) szept. 10.1.
végénél valóban fakadtak hőforrások, amelyek '* Ezek főleg alacsony vízállás idején figyelhetők
meg a pai't alsó szakaszán, i* Fekete 1944, 216.
vize fürdő létesítésére alkalmas volt. A legkorábbi "Karácson 1914, 43. is Molnár 1967, 8 6 - 8 7 ; Vö.:
adat IV. Béla király említett 1239. évi város­ 8/2v. sz. Ih: Kis fürdő, i' Lepold 1944, 49, 52. sz. met­
alapító oklevele, mely a Víziváros D-i végét egy szetek. 2» Horváth 1971b, 2; 1972, 4—5. " A szám
a Várhegy alján fakadó s a Kis-Dunába folyó a rondellán kívül van ugyan, de épületet a falon
kívül sem ez, sem más metszet nem jeloz még !
hőforrás ( , , . . . a quodam fonté calido scaturi- ^^ Lepold 1944, 47. sz. metszet. Lepold a metsze­
enti, qui est sub Castro et fluit ad rippam flumi- tet — tévesen 1604—1605-ből származtatja. Vö.:
nis Kysduna vocati,.. ."Y^ vizétől jelöli ki. azonban: MNM Történelmi Képcsarnok: Eszter­
1912-ben az Óvoda utcai iskola építésekor gom ostroma 1595. I X . 3. ^^ Ezt tanúsítják az
ásatás eredményei: MNM Adattár 7/1967. I. ille­
komplikációkat okozott az a tény, hogy itt tőleg az újabb kutatások is. 2* Horváth 1972, 5.
,,. . .az altalaj meleg forrásokkal van áthálóz­ ^^ E P L Aedilia sorozat, Strigoniensia. Ikt. szám:
va", ^* de az Óvoda u. vonalában a Kis-Duna 598/1822. — Dr. Prokopp Gyula adatát itt kö­
partján ma is több meleg forrás fakad.^^ Ezekre szönjük meg.
a meleg forrásokra Szép (Güzeldzse) Rusztem
budai pasa (1559 -1563)^* építtette a hévizes 8/2v. K I S FÜRDŐ
fürdőt." — Mivel az Óvoda utcában korábban (török fürdő; Mattyasovszky-fürdő): \^ Kk
török fürdő maradványairól nem voltak ada­
tok — ezzel szemben a városfalon kívül (8/2v. Építésére a fentiek (Rusztem pasa fürdője
sz. Ih.) igen —, így érthető, hogy Rusztem pasa — 8/2u. sz. Ih.) szerint 1605 után került sor.
fürdőjót az utóbbival azonosították.'* Az 1560 A Hévízfürdő tornya, Hévízi erőd, a D-i vá­
táján épült fürdő azonban az Óvoda u.6. és 8. rosfal és a külső nagy sánc közötti árokban
sz. házak helyén állt, amit a fenti maradvá­ létesítették, valószínűleg a (fürdő, ill. a Budai­
nyok mellett egykorú ábrázolások is tanúsí­ kapu védelmére épített) Hévízi-erőddel (8/2h.
tanak: W. Meyerpeck és W. Zimmermann sz. Ih.) együtt. 1663-ban már áll. Evlia Cse­
1594 -1595-ben készült metszetein," a Vízi­ lebi leírása szerint: ,,. . . A Budai kapu előtt
város D-i sarkában, a városfalon belül nagymé­ egy kis erőd van, mely, miként Kanizsa vár
retű, 2 kupolával ellátott épületet ábrázolnak tömésfala, tizenöt lépés vastag tömésfalból áll.
(79. t.), amelyet Rusztem pasa fürdőjével azo­ Ezen falon belül az ároknál egy kis kupolás
nosítunk,2" egy ugyancsak 1595. évi, Martinus meleg fürdő van. Az idegenek és szolgaféle né­
L. in Ventur szignatúrás metszet pedig a Hévíz­ pek ebbe a meleg fürdőbe járnak. Van még ezen
fürdő tornya (8/2g. sz. Ih.) mellé írt 12-s szám­ felül kívülről is egy á r o k . . . " ^ A fürdőt az
mal,^^ ill. ,,varrem b a d t " felirattal utal a für­ 1683 — 1850 közti időben több metszet és alap­
dőre.^^ A Meyerpeck-féle metszetről egyúttal rajz feltünteti.^ A X V I I I - X I X . sz.-ban a fürdő
azt is leolvashatjuk, hogy 1594 -1595-ben a vizét a vízivárosi ferencesek ])osztókészítésre
Hévíznél levő ágyúüteg lövései hatására mind­ használták.^
két kupola beomlott. Valószínű, hogy a fürdő Az 1969-ben végzett tájékozódó ásatás alkal­
megrongálódott épületét a keresztények (1595 mával* megállapítottuk, hogy a kisméretű, egy-
1605 között) lakóház céljaira építették át,^^ és kupolás fürdőépületet a X I X . sz. közepe táján
amikor Esztergom ismét török kézre került nagyméretű feltöltéssel teljesen eltemették, de
(1605), nem alakították vissza fürdővé, hanem egy erre a célra épített lépcsőlejáraton keresztül
az erősen sérült épület helyett másik fürdőt továbbra is használták.^ A belső tér megvilágí­
(ill. fürdőket?) létesítettek.^* 1820 táján, amikor tásáról egy — a kupola tetejére épített és a
a két ház mai formáját elnyerte, a régi boltozatot föld fölé nyúló - hengeres testű laterna gon­
és az útban levő igen erős kőfalakat robbantás­ doskodott.* 1891 után a kupolaboltozat a föld
sal távolították el.^^ nyomásától beszakadt, belső terét szeméttel és
földdel töltötték be.' Maga a fürdőépület a ku­
• EBM 68.1.405. Temesvári Miklós kononok (fi 457) polaboltozat indításáig teljes magasságban áll.
sírkövének töredéke. ^ A leletekből 2 db zöldmázas A fürdőnek a Hévízi-erőd nyakfala alatt átve­
török gyertyatartó Koszival Miklós magángyűjte­ zető lefolyását - amely A. Krey alaprajzán is
ményébe került: EBM Adattár 285. 18. sz. fiizet szerepel* - a X I X —XX. sz. fordulóján tömték
26 — 27. 3 Zolnav 1957, 38, 47. * Horváth István
levele: MNM Adattár 7/1967. I. ^ Rég. kut. 1965, el.9 (17. kép.)
58; EBM 67.220.1—80; 68.1. 1-399; EBM Adattár
285. 1. sz. füzet 40 — 41. "EBM 68.1.400. — Na­ 'Karácson 1904, 275. ^ Lepold 1944, 173, 178,
gyobb része leltározatlan. ' Kollányi 1900, 109. 180, 183 — 184. etb; EBM Adattár 317. 1 - 3 . fel­
8 MNM Adattár 7/1967 I.; EBM Adattár 191, mérések 1830 — 1850. ' B é l 1957, 26; Korabinsky
285.6. sz. füzet 13 — 17. ^A pécsi ,,Kádi csurgójá­ 1786, 209; Mathes 1827, TI. §; Palugyay 1853,
val" azonos típusú kút. — Vö.: Gerő Győző Pécs II. 87. ^ Ekkor a fürdőt — tévesen — még mi is
török műemlékei. Bp. 1960, 31 — 38. kép. "> Hor­ XVI. sz.-inak tartottuk: Rég. kut. 1969, 82. Az
váth 1966, 259. " E B M Adattár 320, 285. 17. sz. ásatás dokumentációja: EBM Adattár 317; 285.
füzet 2 3 - 2 5 ; 21. sz. füzet 27, 3 4 - 3 5 ; 22. sz. 18. sz. füzet 11. 13, 3 5 - 3 6 , 4 1 - 4 2 . ^ Erről tanús­
füzet 10, 30 — 31; EBM 72.33.1 — 27, 34; Rég. kodik Villányi Szaniszló is, aki 1891-ben a fürdőt
kut. 1969. 82 — 83; Rég. kut. 1970, 83 — 84; Rég. még fennállónak mondja: Villányi 1891, 24. 102.
kut. 1971, 90. " E B M Adattár 285. 21. sz. füzet "EBM Adattár 317/1. alaprajz 1850 tájáról. —
35; — leltározatlan. " Mon. Eccl. Strig. I. 329. Dr. Etter Jenő tulajdonában több X I X . sz.-

124
felmérés is van a török fürdőről. ' H o r v á t h 1972, házát" utódainak hagyományozza.* 1484-ben
6; EBM Adattár 317. — Horváth István ásatási Ambrus prépost a vízivárosi városház mellett
dokumentációja. * Villányi 1891, T. ábra. "A lefo­
lyón a X I X . sz.-ban vágóhidat létesítettek: EBM álló, s egy évvel korábban vásárolt ,,. . .domum
Adattár 317.12. suam, quam in nova civitate Strigoniensi...
h a b e b a t . . . " a Szt. István-prépostságra (8/lk.
8/2z. MALOM-FÜRDÖ: t . Kk? sz. Ih.) hagyományozza.*
1493-ban Alfarellus Ferratius esztergomi vár­
A Malom-bástya (8/2m. sz. Ih.) belsejében nagy a Szt. Mihály-kápolnára (8/lm. sz. Ih.)
működő malmot, ill. vízemelő gépet (8/2n. sz. hagyományozza a saját tulajdonát képező
Ih.) a Várhegy É-i lábánál fakadó bővizű hő­ , , . . . U n a domo Lapidea cum curia, et cella-
forrás vize hajtotta.^ A malomtól elfolyó me­ rio", amely ,,in civitate nova subtus castrum
leg vizet a XVII —XX. sz.-ban medencébe fog­ strigoniense" áll, és amelynek szomszédai K
ták fel és fürdésre használták.^ A fürdőről 1730 felől , , . . .domus et Curia Johannis Engelhard",
táján Bél Mátyás emlékezik meg először.^ nyugatról ,,domus Pauli Álmasij, tunc Judicis
Villányi Szaniszló az 1756-ban készült Krey-féle dicte nőve civitatis strigoniensis". D-ről pedig a
alaprajzon 72. számmal jelzett objektumot közút (via publica).^ Alfarelli háza ezek szerint
,,A malom és hévíz fürdő a török időből" fel­ a közút nyomvonalán haladó Bajcsy-Zs. út és a
irattal magyarázza.* Ennek alapján általában Várhegy sziklaorma közti területen (a ,,Régi
biztosra veszik egy itteni török fürdő létét.^ Megyeháza" — Bajcsy-Zs. u. 63. környékén)
Mivel a fürdőt 1893-ban« és 1899-ben átépítet­ állhatott.
ték,' csak falkutatással és ásatással dönthető el, Bajcsy-Zs. út 59. (Polusin- vagy ,,Török bég
hogy valóban török építmény volt-e? Annyi háza"); Az épület É-i szárnya alatti dongabol­
bizonyos, hogy Evlia Cselebi idejében (1663) tozatos, sziklába vájt pincét — a téglák és ha­
még nem volt itt fürdő, mert a Vízivárosban barcs alapján — középkori eredetűnek tartjuk.
ekkor csak a ,,Kis fürdőről" emlékezik meg.^ Valószínűleg középkori eredetű (török- és ba­
Némethy Lajos és Balogh Albin adata, mely rokk kori átépítésekkel) maga a homorúan tört
szerint az Aesculapius és Hygieia tiszteletére vonalú homlokzattal épített egyemeletes lakó­
állított oltárkő (CIL 3649) itt került volna elő» ház is, amelyet a helyi hagyomány a török bég
— tévedésen alapszik.^" házának tart.*
Bajcsy-Zs. út 63. („Régi Megyeháza"): 1965-
iQláh 1536, 14. ^Vályi 1796, I. 618; Palugyay ben Papp László régészeti feltárása során meg­
1853, 87; Györffv 1886, 50. "Bél 1730, 132. — állapította, hogy az épület alatti, annak tenge­
A fürdő 195 l-ig "működött. «Villányi 1891, 22.
íiLepold 1936, 61; Molnár 1967, 87. « Esztergomi lyével nem egyező, kisebb méretű kődonga bol-
Hhlap 1893. (46. sz.) nov. 12. 3. 'Esztergom és tozatú pince középkori eredetű.' 1967 — 1968-
Vidéke 1899. (25. sz.) márc. 25. » Karácson 1904, ban az épület tatarozása alkalmával megfigye­
275, 279. "Némethy ó. n. 186; Balogh 1936, 42. — léseket és falkutatást végeztünk. Ennek során a
Ennek alapján a forrás gyógyításra való haszná­
latára következtet a római korban. '•"A kő a földszinti helyiségek padlószintje alatt előke­
8/1. sz. lelőhelyről származik: Mathes 1827, 77, rültek a mainál kisebb épület felmenő falainak
119. § I. VIII. C. és nem oltárkő, hanem építési részletei. A folyosó K-i, ill. a földszinti udvari
felirat. helyiség É-i fala a középkori falakra épült rá.
A pince egyik (Ny-i) elfalazott nyílásának ki­
8/2x. KÖZÉP- ÉS TÖRÖKKORI HÁZAK, bontásakor félköríves, elszedett kőkerettel ellá­
FALMARADVÁNYOK: m Á - K k (g)? Kk tott XIV—XV. sz.-i ajtónyílás került elő.^
[L Á Kk Az ajtónyílás előtt, az udvaron, lemélyített akna
ásásakor megállapítottuk, hogy a középkori
A Víziváros középkori kőházairól nemcsak a járószint 255 cm mélyen (a pincében talált ajtó­
fennálló objektumok tanúskodnak, de gyakran nyílás küszöbszintjével egyező mélységben!)
írnak róluk a középkori oklevelekben, a XVI— volt, a felette talált vastag törökkori rétegek­
XVII. sz.-i metszeteken ábrázolt házak egy ből pedig XVI—XVII. sz.-i edénytöredékek^
része pedig szintén középkori eredetű lehetett. kerültek elő. E megfigyelés szerint a mai pince
Legkorábbi írott adatunk 1289-ből szárma­ eredetileg a ház földszintje volt, amelynek ajtó­
zik, amikor Lodomér érsek a Szt. Domonkos­ nyílása a szabadba nyílott, a magasabb szinten
egyház melletti (8/9. sz. Ih.) földjét az eszter­ talált falmaradványok pedig az egykori emelet
gomi vár alatt, a Duna partján (in suburbio) tartozékai voltak.i"
levő káptalani területért cseréli el, ahol sütő­ Az épület udvarán az É-i, ill. utcai homlok­
házat, más épületeket és kertet (,,.. .pro pistri- zata előtti földmunkáknál nagyszámú későkö­
no, orto et alijs edificijs...") akar létesíteni.^ zép- és törökkori lelet [edénytöredékek, ép
1393. júl. 28-án Wass Mihály vízivárosi pol­ vagy kiegészíthető edények: füles fazék (54. t.
gár felesége, Margit — a város bírója és esküdt­ 14.), kancsó, kiöntőcsöves török korsó (54. t. 7.),
jei előtt — itteni házhelyéről (fundus curie) ren­ vaskalapács, ágyúgolyó stb.]ii került elő.
delkezik.^ 1443-ban Asurai Ferenc esztergomi A telek DNy-i szólón álló volt Kapus-ház
kanonok ,,a vár alatt saját költségén épített pincéjében végzett falkutatás során középkori

125
csigalépcső elemeit, ill. XVI. sz.-i kút kávájának gálódott. A részben még lakható, boltozatos
faragott köveit^^ bontottuk ki a XVIII. sz.-i helyiségeket 1949 — 1951 között lebontották, az
jnncefalból. A fal mögötti földben XV —XVII. épülettörmelékkel a pince hátsó részét csaknem
sz.-i leleteket (balta, fogasvéső és lópatkó)^^ teljesen feltöltötték. — Eredetileg valószínűleg
találtunk. emeletes középkori épület volt. Ezt igazolja a
Bajcsy-Zs. út 65: 1969-ben tatarozás alkal­ felépítménynek a Ny-i oldalon megmaradt fal­
mával végzett vakolatleverés során kitűnt, részlete. A középkori járószint 2—2,5 m-rel mé­
hogy az utcai homlokzati falnak Ny-i fele ko­ lyebben feküdt a mainál.^* Az udvar K-i oldalán
rábbi építmény, az eredeti épület armírozott húzódó épületszárny alatt — az előzőre merőle­
sarkához a kétablakos keleti szobát utólag ges irányú, minden bizonnyal középkori ere­
(XVIII. sz. ?) építették hozzá. A Ny-i rész Ny-i detű — kőből falazott dongaboltozatos pince
ablaka alatt — az eredetileg mélyebb járószint- húzódik.
hez igazodó, elfalazott — kőkeretes ajtó- vagy Berényi Zsigmond u. 2.: 1971-ben a Prímási
ablaknyílás részlete volt látható. A barokk kori palota gazdasági udvarán nagyméretű olajtar­
háznak 65 — 120 cm magasságig elkülönülő, tég­ tály földbesüllyesztése alkalmával a földmunka
laporos habarcsba rakott kőfala — a helyi ana­ ellenőrzése, ill. leletmentő ásatás végzése során
lógiák alapján törökkori épülethez tarto­ az alábbi megfigyeléseket tettük: A 120 —
zott." 150 cm mólyen fekvő (valószínűleg az 1706. évi
Bajcsy-Zs. út 44. (Proviant-Haus; apácazár­ pusztulási) rétegben égett búzaszemek,^' a felet­
da; papnevelde): 1963-ban csatornázás alkal­ te levő rétegből XIV—XVIII. sz.-i edénytöre­
mával a 44. sz. ház közepe táján (az úttest dékek,^ alatta pedig 4 db XVII. sz. végi, mel­
alatt) K—DK—Ny—ÉNy-i irányú falmarad­ léklet nélküli sír^' került elő. 150 220 cm mély­
ványra bukkantak.1^ 1964-ben az épület ÉNy-i ségben törökkori (XVII. sz.) épület kőfalára és
sarka előtt ásott árokban részben faragott kö­ kemence maradványaira bukkantak. Az elbon­
vekből épített fal sarka vált láthatóvá 100 tott falból X I I . sz.-i oszloplábazat,^^ gótikus
180 cm mélységben.i« A fal inellől X I I - X V I I . csillagboltozati zárókő*^ ós más középkori kő-
sz.-i edény- és kályhaszemtöredékek kerültek faragványok,^^ mellőle X I I I -XVII. sz.-i lele­
az BBM gyűjteményébe. 1' Mindkét falrészlet a tek (edény- és kályhacsempe-töredékek, vas­
X V I I —XVIII. sz.-ban fennálló s talán közép­ patkók stb.)^* kerültek elő. Az alatta fekvő
kori alapokra épített katonai élelemraktár 2 2 0 - 3 4 0 cm közti rétegből X V I - XVII. sz.-i
(Proviant-Haus)^^ tartozéka lehetett, amelyet edény- és kályhacsempe-töredékek^ (50. t. 17.),
1860 táján bontottak le^* a mai zárdaépület át­ üvegkarperecek^^ és nagyszámú — csontfaragó
építése alkalmával. A zárda új épületszárnyai (a műhelyre utaló — részben megmunkált agancs­
Bajcsy-Zs. úton, ill. a volt Szt. János u. helyén) darab került ki. 340 cm mélyen, vastag égési
1926 —1928-ban épültek. Az alapásási munkák rétegből (valószínűleg az 1594 — 1595. évi pusz­
során közép- és törökkori falmaradványok mel­ tulási réteg !) égett szőlőmagvak,^* a 340—400
lől nagyszámú régészeti lelet került elő, melyek­ cm közti — XVI. sz.-i rétegből török lópatkók,
nek jelentős része magángyűjtők kezén elkal­ ásópapucs (57. t. 10.), szekerce, kengyel (60.
lódott. Erre a sorsra jutott pl. egy középkori t. 9.), sarló, 380—400 cm mélyből egy földbe
márványcímer^" is. A leletek közül egy X I I — süllyesztett, nyírfaabroncsú, dongás fakad
X I I I . sz.-i fazék,^^ egy szűrős szájú, kiöntőcsö- látott napvilágot.^' A fakádból nagyszámú nö­
ves, grafitos török korsó^ (54. t. 6.), egy széles vénymag (cseresznye, szilva, som, szőlő stb.),^® a
nyakú, kiöntőcsöves vörösréz kanna^^ (55. t. 1.) kád körüli betöltésben XVI. sz.-i csizmatalpak
ós három db XVI—XVII. sz.-i réztepsi (tál) és felsőrészek,^' valamint egyéb leletek (pipák,
(55. t. 7 — 8.)^* azonosítható ma az EBM gyűj­ edénytöredékek, sarló stb.),*" a szelvény Ny-i fe­
teményében. A szerzeményi napló tanúsága lében ácsolt gerendavázas törökkori (XVI. sz.)
szerint a múzeumba került nagyszámú lelet (kö­ kútból gyümölcsmagvak*^ mellett díszes török
zép- és törökkori edények, márvány oszlopfő és talpastál*2kerültek elő. 400 430 cm között XIV
középkori oszloplábazat, sarkantyúk, kengyel, —XV. sz.-i kultúrréteg helyezkedett el,*^ benne
rézsúly, bronz gyertyatartó, rézmérleg stb.)^^ egy XIV. sz. első felében épült kőház sarkát tár­
jelentős része ma már azonosíthatatlan. tuk fel. A ház sarkában kőből épített sütőke­
mence maradványát találtuk, amelynek tapasz-
Bajcsy-Zs. út 77.: Az épület udvarának hátsó
tásaiból Árpád-kori** és XIV. sz.-i (összeálKt-
része (kamrák) alatt — jelenleg pinceszinten
ható) edénytöredékek,*^ XIV. sz.-i mázas tető­
(eredetileg földszint) — elszedett, XIV. sz.-i,
cserepek és padlótéglák*^ (ill. 3 db római cse­
félköríves záródású, kőkeretes ajtónyílással ellá­
rép,*' állatcsontok**) töredékeit bontottuk ki.
tott középkori épület maradványa rejtőzik.
— A mélyebben (430 cm alatt) fekvő korábbi
A hevederekkel megerősített, tágas, téglából
(Árpád-kor, római stb.) rétegekbe a feltörő talaj­
falazott dongaboltozatú NyÉNy—KDK-i irá­
víz miatt nem tudtunk behatolni.**
nyú helyiséghez a K-i végén az előzőkhöz ha­
sonló, kőkeretes ajtóval ellátott, É —D-i tenge­ Berényi Zsigmond u. 3.: 1973 márciusában
lyű, dongaboltozatos helyiség csatlakozik. A transzformátor elhelyezése során falmaradvá­
,,pince" felépítménye 1944 —1945-ben megron­ nyokra bukkantak az úttest melletti kerítés-

126
falnál. Leletmentő ásatással feltártuk egy tám- tár 190. — Papp László ásatási dokumentációja.
pillérrel^megerősített sarkú középkori épület «BBM Adattár 285. 16. sz. füzet 14—15. "EBM
70.310.16 — 22, 24. " E B M Adattár 285. 16. sz.
részletét. A ház sarkában előkerült egy helyi­ füzet 45. pótlap. " E B M 70.310.1 — 15, 3 5 - 5 2 ;
ség négyzet alakú padlótéglákkal kirakott pad­ EBM Adattár 285. 16. sz. füzet 29. i^ EBM — leltá-
lója. Ugyanitt a fal külső oldalához vezető szel­ rozatlanok a Bibliotheka épület udvarán. '^ EBM
lőzőnyíláson a ház alatti, kőből épített donga­ 70.365.1 — 367.1. i* EBM Adattár 285. 17. sz. füzet
42 — 43. " E B M Adattár 318/1; MNM Adattár
boltozatos pincébe jutottunk. Ennek fekvéséből X I I I . 310/1963. 16 EBM Adattár 285. 3. sz. füzet
megállapítható, hogy az egykori téglalap alap­ 27 — 28. i ' E B M 70.236.4-14. i" Lepold 1944,97,
rajzú épület tengelye ÉNy—DK-i irányban 165, 184. metszet — 1715 körül 7. sz. i»Villányi
állt, a mai kerítés a tengelyre kissé ferdén, a bol­ 1891, 23, 24, 89, 1. ábra 89. ^o Balogh 1930, 63.
21 EBM 56.47.1. 22 EBM 53.437.1. 23 EBM 53.550.1;
tozat fölé épült, s a pince félig az úttest és járda Fehér 1968, 279, 29. kép. 24 EBM 53.602.1 — 604.1;
alá nyúlik. (A középkori utca nyomvonala tehát Fehér 1968, 28P, 50, 53. ábra. 26 Sz. n. 1928. febr.
a maitól kissé eltért.) A pince ÉNy-i végét 24—okt. 13, és 1929. aug. 31—szept. 28. közti
bejegyzések. 26 EBM Adattár 285.23. sz. füzet 44;
— ahol a kijárat is lehetett — egy villanyoszlop Rég. kut. 1972, 100. 2' Rég. kut. 1971, 91; EBM
állításakor beszakították. A DNy-i sarokban 71.75.46. 28 EBM 71.75.2-45. ^^Vö.: 8/2s. sz. Ih.
— az úttest alá vezető, szegmentíves boltozatú Vízivárosi plébánia 3. sz. jegyzettel. 3" EBM 71.75.
barokk folyosó elfalazott nyílása arról tanúsko­ 187. 31 EBM 71.75.196. =2 EBM 71.75.188—195,
197 — 209. 33 EBM 71.75.47 — 84. ^4 EBM 71.75.85 —
dott, hogy a XVII—XVIII. sz. fordulóján még 124. 36 EBM 71.75.125 — 127. 36 EBM 71.75.128.
használhatták. A kavicsos habarcsba rakott bol­ 3'EBM 71.75.129-170, a vastárgyak: EBM 72.27.
tozatban több római peremestéglát láttunk. — 1 — 37. — Afakád leltározatlan. 38EBM 71.75.258.
A pincében ásott kutatóárokban 20 cm vastag 3»EBM 71.75.296 — 304. <"> EBM 71.75.173 — 186,
259 —295. " E B M 71.75.171 —172. ^2 EBM 71.75.
X V I I - X V I I I . sz.-i, 2 0 - 2 5 cm vastag török­ 305. " E B M 71.75.254—257. — XIV. sz.-i edény,
kori feltöltést találtunk a középkori járószint patkó- és padlótégla-töredék, ^i EBM 71.75.226,
felett. A 15 cm vastag középkori réteg alatt 236-238.45 EBM 71.75.239, 241, 245 — 253. « EBM
98 cm mélységig haladtunk, ahonnét kelta és 71.75.210 — 216.« EBM 71.75.217, 225, 235.^8 EBM
71.75.227 — 229, 242 — 244. « E B M Adattár 285.
őskori cserepek kerültek elő.^" 21. sz. füzet 48, 5 0 - 5 1 ; 22. sz. füzet 3, 319. —
A középkori eredetű pince 1756-ban már nem Horváth István leletmentési dokumentációja. Rég.
funkcionált.^^ A pince fölé épített falból román­ kut. 1971, 91. s»EBM Adattár 285. sz. 25. füzet
30, 334. Rég. kut. 1973, 90. — Horváth István
kori ívsoros párkány darabja, vörösmárvány­ ásatási dokumentációja és jelentése. — A transz­
oszlop töredéke és egy reneszánsz kőfaragvány formátor elhelyezésével a pince ismét hozzáférhe­
került az EBM gyűjteményébe.^* tetlenné vált! 51 Vö.: Andreas Krey 1756. évi fel­
mérésével, amely itt már nem jelez épületet:
Óvoda u. 2.: 1965-ben kábelárok ásása során, Lepold 1944, 184. ^^2 EBM Adattár 334. — Leltáro-
a járda alatt (az É-i ablaknál) az úttestre merő­ zatlanok. ^3 E B M 70.228.1; Adattár 285.5. sz.
leges kőfalra, a mellette levő égett, paticstör- füzet 30. 54 EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 11.
melékes rétegben X I I I . sz.-i^^ és törökkori cse­ 55 EBM Adattár 285. 20. sz. füzet 28. 56 Soós 1927,
19. ,,x". — Tévesen keresi ezen a telken a johan-
repekre bukkantak. (Horváth, 1965.) 1966-ban niták egyik házát. 5' Villányi 1891, 24, 104.58 EBM
a kapun belül ásott gödörben 30 — 80 cm mély­ Adattár 285. 1. sz. füzet 44. — Ez a terület jelen­
ségben égett, paticsos törökkori omladék, alatta leg a Bajcsy-Zs. út 38. sz. házhoz tartozik.
120 cm-ig későközépkori kultúrréteg helyezke­
dett el.5* 1970-ben az É-i ablak mellett (vakolat­
leverés után) elfalazott csúcsíves (?) nyílás rész­ 8/3. K I R Á L Y I VÁROS: O Bv, LT OCL Ró
lete, az ablak alatti falban másodlagosan beépí­ A Ka fii
tett nagyméretű középkori kváderkövek vál­
tak láthatóvá. A kőből és törökkori téglákból A Duna melletti síkság ÉK-i, összeszűkülő
épített falat rózsaszín színű habarcsa alapján végében, a Kis-Duna és a Visegrádi-hegység
törökkorinak tartjuk, a Bajcsy-Zs. út 40. sz. ÉNy-i szélét alkotó dombok közötti területen a
ház Óvoda utcai tűzfalánál látható (armírozott) mai város központja alatt helyezkedett el a
sarokfalmaradványokkal együtt.^^ Valószínű, középkori Királyi város (kiterjedésének rész­
hogy a 2. sz. épület homlokzati fala, ill. a fenti letes leírását 1. alább). A középkori és főleg az
sarokfal egyetlen nagy, négyszögletes törökkori újkori feltöltések miatt a korábbi szintek a mai
épület tartozéka volt.^° A ház mögötti udvar­ felszín alatt 3—4 m mélyen fekszenek, ezért ős­
ban a XVII—XVIII. sz. fordulóján a városfal­ kori és római kori leletek csak nagyobb föld­
hoz épített és 1960-ig lakott, téglaboltozatú ka­ munkák, esetleg ásatások során kerültek eddig
zamatát" 1961-ben a boltozatindításig elbon­ elő.
tották és törmelékekkel eltömték.^® A későbronzkori lu-nasíros kultúra telepére
utaló leletek a középkori város területének Ny-i,
i P ó r 1904a, 157; Mon. Eccl. Stríg. II. 248 — 249.
— Pór Antal ezt a helyet a mai Prímási palota Kis-Duna-parti felében láttak napvilágot: ifj.
tájára teszi. ^ ZsO I. 3026. reg. ^ Kollányi 1900, 94. Fehér Géza 1960-ban a Széchenyi téren egy késő­
*Knauz 1871, 145-146; Pór 1909a, 5 5 - 5 6 . bronzkori lakógödröt is feltárt. A síkozott pere­
' K n a u z 187], 153 — 154. « EBM Adattár 285. 20. sz. mű edények, behúzott peremű tálak, széles
füzet 28. — Az épületen elhelyezett 1602-es évszám
téves ! Pontos adatokat falkutatás adhatna. Gen- kanneliu'ájú bögrék, háromszög keresztmetszetű
thon 1959, 82; Vö.: Lepold 1936, 63. ' EBM Adat­ fülek stb. töredékei az urnasíros kultúra korábbi

127
szakaszára keltezhetők.^ A Széchenyi téren ko­ D-i irányban a Széchenyi tér 16. sz. épület
rábban két agyaggúlát is találtak.^ Horváth alapozásánál talált leletek jelzik a lelőhely
István a Rudas László, Bottyán János és Kun folytatását. Az 1960-ban feltárt középkori épü­
Béla utcában ásott árkokból gyűjtött kevésbé let alatt kb. 3 m mélységben, 50—100 cm vastag
jellegzetes későbronzkori cserepet és egy ugyan­ kultúrrétegben későkelta és korarómai festett
csak a BD-HA periódusra keltezhető korsót.^ cseróptöredékeket tartalmazó gödröket tártak
(16. t. 25.) fel.i^ A római rétegből gyűjtött anyagban né­
A középkori város területének ÉNy-i negye­ hány későrómai töredék^* — zöldmázas dörzs-
dében egy későkelta település is volt. Ifj. Fehér tál, szürke bögre — is előfordult.
Géza 1960-ban a Széchenyi téren kelta gödröket A Széchenyi tér 9. sz. ház építésekor 1957-
és egy kemencerészietet is kiásott. A lelet­ ben 4 m mélységben egy római kisbronzot talál-
anyagot a szürke színű edények besimított dí­ tak.!' Ettől K-re, az Arany János utcában,
szítésű töredékei, galléros peremű hombárok, Kovalovszky Júlia 1960. évi leletmentésén, a
hordó alakú fazekak, grafitos csöbrök töredékei középkori lakóház tűzhelyének tapasztásából
jellemzik.* római kori festett edénytöredéket^* szedtek ki.
Horváth István 1966-ban a Mártírok útjától A római lelőhely D-i irányú további terje­
D-re fekvő ,, Saskert "-ben, 1970-ben a Mártírok désére csak egy, a korhatározás szempontjából
u. 13. sz. alatt ásott ki későkelta cserepeket, ellenőrizhetetlen adattal rendelkezünk, amely
ezenkívül a Bottyán János utcában gyűjtött szerint 1942-ben a Kun Béla úton (volt IV. Béla
hasonlókat.^ király útja) a ferences gimnázium tornatermé­
A római kor emlékei a középkori város ÉNy-i nek építésekor egy római kanalat, római edény­
negyede alatt, a kelta településsel nagyjából töredékeket és pattintott kovadarabokat 1alál-
megegyező területen, a Mártírok útja — Kossuth t a k " volna.
Lajos utca — Kun Béla utca és a Duna-part A Mártírok útja 17. sz. ház építésekor 1928-
által bezárt részen kerültek elő. 1862-ben a ban álKtólag 22 db lándzsát találtak .^n Az EBM
Takarékpénztár (Széchenyi tér) épületének alap­ Szerzeményi Naplója 18 db megszerzéséről tudó­
ásásakor több római tégla, köztük egy VIN- sít,^! ezzel szemben az EBM gyűjteményében
CENTIA bélyeges, IV. sz.-i darab került elő.'' 22 db található, az MNM gyűjteményében pe­
Ettől K-re, 1895-ben a Zalka Máté u. (volt dig még 6 db.^^ Az esztergomi 22 db közül az
Simor János u.) bejáratánál földmunkák során egyik (IX. sz.-i) kannelurás köpüjű, a babérlevél
római pénzeket és egy ismeretlen korú lovas­ alakú pengében bekovácsolt halszálka-motí­
temetkezést találtak, melynek mellékleteként vummal díszített, frank típusú szárnyas lánd­
egy kardot említenek.' Ugyanebben az évben a zsa,^ a többi 21 db — az MNM 6 db másik
Mártírok útja (volt Lőrinc u.) Duna-parti vé­ lándzsájával együtt, tág köpüjű, sáslevél alakú,
génél, a hídfő alapásásakor talált háromszögletű durvakovácsolásúfrank lándzsa.^* (43. t. 1 — 7.)
feliratos kőtáblák® talán római koriak lehettek.
A lelőhely É-i pereme a Mártírok útja és a Hévíz iMNM Adattár X. 1960/438, XV. 283/1962. ása­
tási dokumentáció. Bég. kut. 1960, 67; EBM
u. között lehetett, mert 1970-ben Horváth 64.47.1; 6 4 . 1 - 9 1 , 93; 66.2 — 19; 74.12; 7 9 . 1 - 2 ;
István leletmentésén későkelta típusú cserepek­ 86.1; 109.11. 2 EBM 59.9.7 — 8. ^ EBM 69.48.1;
kel együtt piros festésű és szürke színű koraró- 70.326.4; 327.1 — 2; 329.9. *Vö.: 1. Íj; EBM 64.27.
raai edénytöredékek" kerültek elő a felső, kevert 1 - 2 ; 31.1; 33.24; 36.6; 3 7 . 1 - 5 , 7 - 1 1 , 1 2 - 1 6 ;
39.1 — 2; 4 1 . 1 - 3 ; 64.92; 6 5 . 1 - 4 , 6 — 9; 66.1, 5,
rétegből és 300 — 350 cm mélységből. Az utca 20; 68.1 — 10; 72.1 — 3; 7 4 . 3 - 6 ; 75.2 — 4; 7 9 . 3 - 5 ;
K-i felében, a középkori Szt. Lőrinc-templom 80.3 — 6; 8 1 . 1 - 2 ; 83.1 — 8; 8 5 . 1 - 1 7 ; 87.1 — 7, 9 —
feltárásánál a középkori rétegek alatt római 13, 18—19, 22; 89.1 — 6; 90.1; 95.51; 107.33, 42;
érmek kerültek elő.^" A templom egyes részletei 112.4-5, 7 - 8 , 2 0 - 2 1 . s EBM 67.219.27, 31;
71.6.61 — 62; 71.14.1-2; 70.326.1-3; 76.16.9-11.
a takarékpénztári bérházak alapásásakor, 1898- "Rómer 1864, 58; Rómer 1864a, 166, CIL III.
ban láttak napvilágot. Ekkor a középkori alapo­ 3773.e; Alföldy 1920 — 1922, 97. — Dr. Tergina
zásban római faragott követ fedeztek fel.i^ Gyula az Esztergom és Vidéke 1880. máj. 16-i
A sírkőtöredék, 1^ melynek feliratából csak a számában tévesen Valentia-nak közölte. ' Eszter­
gomi Lapok 1895. okt. 20, 27. " Esztergomi Lapok
D M maradt meg, felül egyenes lezárású volt, a 1895. júl. 28. «EBM 71.6.46, 6 0 - 6 3 . i» Récsey
sima keretelésű mezőben stilizált koszorú, benne 1893, 58. "Esztergom és Vidéke 1898. máj. 1;
kiterjesztett szárnyú sas domborműve. (65. t. 5.) ÉRTÉ 1900, 101. J^EBM Kőtár 67.13.1. " E B M
Adattár 285. füzet 7; EBM 67.129.1, 15, 26, 27,
A Mártírok útjától D-re, a ,,Saskert" nevű 31 — 32, 48. " E B M 59.45.1. i^ MNM Adattár X.
részen 1966-ban lakóház építésekor előkerült 1960/438, XV. 283/1962. ásatási dokumentáció;
Rég. kut. 1960, 6 6 - 6 7 ; EBM 64.26.1, 3; 31.2;
kelta, kora- és későrómai cserepeket,!^ mivel 33.3—5, 37.6,17; 41.10; 48.1; 50.1; 61.18, 64,
a felső, kevert rétegből, 40—120 cm mélységből 94, 97; 65.5; 66.3—4; 75.1, 3 1 - 3 2 , 38; 78.5;
származnak, másodlagos fekvésűeknek tekint­ 8 0 . 1 - 2 , 4; 8 3 . 8 - 9 ; 84.1, 1 6 - 1 8 , 4 2 - 4 3 ; 8 6 . 2 - 7 ,
hetjük. A ,,Saskert" szomszédságában, a Szé­ 14—15; 8 8 . 2 0 - 2 1 ; 92.2; 93.3, 42; 100.8, 11;
104.5, 29; 105.198; 106.1, 4, 7 — 8; 107.5, 7 — 8,
chenyi tér 22. sz. épület udvarán, a középkori 26; 108.2; 109.12; 141.7, 22 — 24, 34, 49, 119, 152;
Szennye-palota helyén végzett 1958. évi lelet­ 143.29; 70.298.1. i" EBM 64.107.48; 120.12. " EBM
mentésből korarómai szürke edény peremtöre­ 59.9.6. 18 EBM 70.703.58. i" Ferences Gimn. Év­
d é k e " került az EBM-be. könyve 1941 — 1942, 31. 2" Bejegyzés az MNM

128
loltárkönyvóben a 85/1928. a —f. tételnél, Balogh 1264-ben a királyi város területén (intra
1941, 31. " S z . n. 1928. aug. 11. ^^ MNM 85/1928.
fossatum) — más városi polgárok között szét­
a—f. — Az 1958-as revízión már csak 4 db volt
meg. 23 EBM 56.687.1.2«EBM 56.935.1; 951.1; 952.1;szórtan levő — újabb udvarnoktelkek és curiák
954.1; 686.1. — Egy magyargurabi (Velky Grob) kerülnek IV. Béla királyi adományaként a csúti
VIII. sz.-i avar sírból ismerjük pontos analógiá­ Szt. Eusztáh-monostor tulajdonába.^" Az ado­
jukat: Slovenská Archeológia. (1957.) 181 —182. mánylevél 1272. évi, V. István-féle megerősíté­
— XI. tábla 7. sz.
séből tudjuk, hogy ezek az udvarnoktelkek is a
Szt. Lőrinc kerületben (,,circa ecclesiam beati
8/3. A KÖZÉPKORI K I E Á L Y I VÁROS Laurencij") feküdtek."
(Civitas Strigoniensis; Regalis Civitas Strigo-
niensis; Ó, wagi Rácz waras; Gitta Vecchia Az eredetileg túlnyomóan királyi udvarnok-
di Strigonia; T)ie Alté oder Ratzenstatt; népek lakta városrészben - a káptalan tulaj­
Königliche Freystadt): -<í)- A —Kk donába kerülés után és az egész középkoron
át — találunk más, idegen tulajdonban levő tel­
Jórészt természetes árkok^ és a Kis-Duna keket, pl.: a fent említett csúti monostor, illetve
által határolt alacsony, enyhén hullámzó fel­ a Szt. Tamás-prépostság (8/5. sz. Ih,) telke­
színű, szigetszerűen elkülönülő területen alakult it, Both fia Benedeknek a Szt. Lőrinc-temp-
ki. Kialakulására nézve nem alapított város,^ lom melletti palotáját^® stb. De itt, káptalani
eredete a X. sz. második felére megy vissza,^ területen, a piactér mellett építi fel a Királyi
amikor Esztergom Géza fejedelem székhelye város polgársága 1284-ben a városházát (domus
(971-972) lesz.* iudicialis) is.i'
A királyi város egész területe eredetileg (fe­ Hasonló volt a helyzet a fentitől D-re fekvő,
jedelmi, illetve) királyi birtok volt,^ melynek mindvégig^" királyi tulajdonban levő városrész­
É-i része később ( X I I - X I I I . sz.) — királyi szel is. A városnak ezt a nagyobbik felét, az itt
adományozás révén - egyházi tulajdonba lakó latin polgárokról latin-városnak (Vicus
került." — Ezen a részen, amely mai ismereteink Latinorum) szokták nevezni.^i B latin polgáro­
szerint hozzávetőlegesen a Pór Antal tér (egy­ kat Pleidell Ambrus a rómaiak utódainak (a
kori Halpiac — fórum piscinum)' és a Zalka Királyi város Árpád-kori kőépítményeit római
Máté út 33 — 37 sz. házak közti vonaltól É-ra építményeknek) tartotta, amit többen megcáfol­
esett, laktak szabad vendégnépekkel (hospites) tak.^ Györffy György, Székely György és Zolnay
vegyesen a királyi udvarnokok.* I t t terült el László az okleveles anyag és a középkori ter­
— a mai Széchenyi tér helyén — az annál való­ minológia egybevetésével rámutattak arra,
színűleg nagyobb terjedelmű* piactér (fórum), hogy a latinus, a román nyelvcsalád népeinek —
amelyhez DNy-ról a halpiac csatlakozott. A ket­ belga, francia, vallon, olasz ~ közös gyűjtő­
tő találkozásánál állott a Szt. Miklósról (a ke­ neve volt .2^ Esztergomba telepedésüket Balogh
reskedők védőszentjéről — 1.: 8/3k. sz. Ih.), Albinnal^* egyetértve a X I . sz.-ra keltezik. Utób­
a piac É-i végénél a Szt. Lőrincről neve­ bi véleménye szerint virágzásukat a tatárok
zett templom (8/3j. sz. Ih.). Utóbbi egyúttal pusztítása akasztotta meg. Adataink vannak
az udvarnokok plébániatemploma lévén, az azonban arra, hogy a tatárjárás után jelentős
egész kerület róla nyerte elnevezését: contrata újabb betelepedésük is történt Esztergomba
ecclesie sancti Laurencij.^" A fejedelmi, majd ( , , . . . Cives de Strigonio, qui remanserant de
királyi székhely révén a királyi város a magyar invasione Tartarorum, et qui de terra latina ex
városok között a legkorábbi és egyedülálló post facto supervenerant" — 1256).^^ Zolnay
árumegállító jogot élvezett az Árpád-korban, László rámutatott arra is, hogy ezek az első­
amely szerint minden Dunán szállított, ill. sorban távolsági kereskedelemmel, kisebb rész­
Magyarországon átvitt árut először Esztergom­ ben iparral (pl.: ötvösséggel) foglalkozó, a város
ban kellett eladásra felkínálni, s ahol az egész leggazdagabb rétegét alkotó latinusok alkották
vám jövedelem eredetileg a királyi kincstárat a királyi város joghatóságát, a városi tanács
gyarapitotta.il E vámjövedelmek 1174-1198 tagságát. Ezt igazolja szerinte az okleveles em­
között fokozatosan az esztergomi káptalan tu­ lékek mellett a Vicus Latinorum pecsétje is.^"
lajdonába kerültek,!^ végül Imre király 1201 — Az MNM tulajdonában meglevő kettős pecsét-
1202. évi adományaként a halpiactól K felé, a nyomó^' vizsgálata alapján Vattai Erzsébet
városárokig terjedő vonaltól É-ra eső terület a megállapította, hogy a pecséthasználati jogot
piactérrelés az itt levő udvarnoktelkek és -házak I I . András király (1205 — 1235) uralkodása alatt
egy részével együtt a káptalan tulajdonába ment nyerték az esztergomi latinusok, maga a pe­
át oly módon, hogy a fenti rész és a városnak az csétnyomó pedig 1255 előtt készült.^
említett vonaltól D-re eső területe, a latinusok Esztergom korábbi kutatóival ellentétben
városrésze (vicus latinorum) jogilag teljesen úgy véljük, hogy a ,,vicus latinorum" a királyi
külön vált egymástól.!* Ebben az időszakban város D-i részének csupán egy, a latin polgárok
alakul ki^* és tűnik fel — a vásárvám mellett — által sűrűn lakott kerülete lehetett, amely — az
az ugyanitt szedett királynői harmincadvám is, oklevelek tanúsága szerint — a piactér D-i olda­
amely 1270-re szintén különböző egyházi ke­ lán helyezkedett el.^* A királyi város latinusait
zekbe kerül.i* élesen elkülöníti a város más polgáraitól IV.

9 Magyarország régészeti topográfiája 5. 129
3 oBv,LToaRó-<Í>Á-KI<M A
a m-Ln_n A-Kk
b A-HH-^Á-KK
c l-^—Á-Kk
d ^^^^Á-Kk
e -HH-^=^ Á?-Kk
f XKk«.?Kk
IKk

m íéü-Á-
n é?á)Kö
0 5?(í)Kö
p 6?i^KB
r éél±?Á-Kk
8 é?Kö
t é?Kö

V (x3')Kk
Z •AQ.Á-KkCÍiÁ

* .-.'• « j r . í íiíJ^.^'í";

Í3ö
Béla 1255. évi oklevele: , , . . . Latini et cives 1526-ban,*9 majd 1528-ban5o a török, 1532-
Strigonienses . . .".^" Ezt a több utcára terjedő ben Gritti ostroma alkalmával égetik fel és
területet ,^1 amelynek talán plébániatemploma pusztítják a város épületeit.^^
volt a különféle mesterségek védőszentjérőP^ 1543-ban kerül török kézre, magát a várost
elnevezett Szt. Péter-templom (8/31. sz. Ih.) az ostrom előtt a vár védői égették fel.^^ Az ost­
a királyi város városrészének — „contrata lati­ rom után helyreálhtott épületekbe törökök és
na regalis Civitatis Strigoniensis" — nevezi egy rácok költöznek ~ róluk nevezik ,,Rácváros"-
1272. évi, Esztergomban kiállított oklevél is.^^ nak.^*Az 1594—1595. évi ostromokban többször
Az esztergomi káptalannak a D-i — kirá­ leégnek^* és szinte kivétel nélkül elpusztulnak a
lyi - városrészben is voltak birtokai. Erről királyi város épületei. Houfnagel Györgynek
tanúskodik I I I . András 1294. évi oklevele,** az ostrom után készült metszetén csupán a
amelyből egyúttal a D-i városrész további tago­ Szt. Miklós-templom( ?) (8/3k. sz. Ih.) látszik
zódására is következtethetünk: egy-egy plébá- épnek.55 (80. t. 1., 81. t. 5.)
niaegyliáz területe (contrata et Parrochia) külön 1595 — 1600 között jelentős helyreállítási
megnevezett városrészt, kerületet alkotott. Ilye­ munka, építkezés folyik a Rácvárosban is.^*
nek voltak: a Szt. Péter- (8/31. sz. Ih.), a Szt. 1604—1683 között újra török kézen van. — A
Kereszt- (8/3r. sz. Ih.), a Szt. Mária Magdolna- két évszám egy-egy ostromot, pusztulást is je­
(8/3. sz. templomok) egyházak kerületei, vala­ lent, a közte levő időben a török építkezik
mint — valószínűleg a zsinagóga (8/3. sz. temp­ területén.^' Utolsó pusztulására az 1685. évi
lomok) körül elterülő zsidó negyed, a ,.cont­ török ostrom alkalmával került sor.**
rata iudeorum"^^ is. A sokszoros pusztulás, újjáépítés során vég­
Az esztergomi zsidókról már korábban is zett rendezési, planírozási és feltöltési munkák
történik említés: 1217-ben Mózes fia Izsák bécsi révén jelentős közép- és törökkori épület­
rabbi jár nálunk.** 1294-ben a zsidó negyedet, maradványok kerültek az új járószint alá,*' a
1326-ban a városfalakon kívüli temetőjüket felszabadulás (1683 — 1685) után még fennálló
(8/15. sz. Ih.) említik. Számuk 1526 táján 800 romokat a X V I I I . sz. első felében történt újjá­
körül lehetett,*' ekkor azonban Szulejmán szul­ építéskor hordják szét. Mivel a város épület­
tán a budai zsidókkal együtt Törökországba állománya szinte teljesen elpusztult, az új utca­
telepítette őket,** 1667-ben ismét feltűnnek Esz­ rendszert nem a régi nyomvonalán építették ki.
tergomban.*8 A középkori városnak csupán a külső határvona­
Az említett kerületek, városrészek fekvését, lát követi néhány utca, mivel itt a városfal­
elhelyezkedését részletesebb írásos és tárgyi maradványok és a vizesárok még hosszú ideig
anyag hiányában nem lehet meghatározni. A kö­ fennálltak. (8/3a. sz. Ih.)
zépkori utcák, utak (vicus, via, piatea) nyom­ A királyi város területén előkerült — csupán
vonala — a régészeti megfigyelések alapján — a településre utaló, régészeti objektumhoz nem
szinte sehol sem azonos a mai úthálózattal. köthető — középkori leletek:
A középkori utcák nyomvonalához csupán Kis-Duna: 1911 —1912-ben a királyi város
Claudio Cogorano 1595. évi térképe és néhány nyugati oldalán folyó Kis-Duna kotrásakor nagy­
XVI. sz.-i metszet ad némi támpontot.*" számú középkori lelet is napvilágot látott. Ezek
A királyi város története szorosan kapcsoló­ közül 43 db fémszerszám és fegyver a bencés
dik a vár (8/1. sz. Ih,) történetéhez. I t t csupán gimnázium régiségtárába (utóbb az EBM gyűj­
néhány, topográfiai és régészeti szempontból teményébe) került.*"
lényeges adatra hívjuk fel a figyelmet: A Mártírok útja (régen Lőrinc utca) 2 —10. sz.
Az árkokkal, fallal kerített királyi város bérház építésétől 2 db Árpád-kori ( X I I — X I I I .
alkotta a középkori Esztergom centrumát, a sz.),*i az 5. sz. háztól egy XIV—XV. sz.-i fazék*^
valódi várost (oppidum, urbs, civitas).*^ került az EBM gyűjteményébe. Az 5 — 7. sz.
Az árkok, sánc (palánk?) és kapuk már aX. házak előtti árokban X I — X I I I . sz.-i cserepe­
sz. végén védelmezték: Koppány felnégyelt tes­ ket** (49. t. 3, 10.) találtunk. (Horváth, 1968)
tének egy részét ,,in portám Strigoniensem" — a 1971-ben csatornafektetéskor a 9. sz. ház előtt
forgalmas vásárváros kapujához küldi István.*^ 120 — 150 cm mélyen 3 db középkori tűzhelyet
1223-ban a várost tűzvész pusztítja el.** vágtak át, melyek mellől XIII—XV. sz.-i
1242-ben a tatárok égetik fel, a városfalak edénytöredékek** és őrlőkő töredéke** került fel­
közé menekült lakosságot felkoncolják.** színre.** (Horváth—H. Kelemen—Torma, 1971)
1326-ban Károly Róbert a királyi városnak A Mártírok útja pontosabban meg nem határo­
adományozza Kovácsit (8/17. sz. Ih.).*^ A zott helyéről származik egy XV—XVI. sz.-i má-
XIV. sz.-ban több tűzvészről értesülünk.** zatlan, kupa alakú kályhaszem*' (51. t. 1.) és
1502-ben Bakócz Tamás 4000 forintot ad egy XV. sz.-i mázatlan fazék.**
I I . Ulászlónak a török elleni erődítések céljára. A Széchenyi tér közelebbről ismeretlen pont­
Ennek fejében a király zálogba adja Esztergom ján 1892-ben kövezési, egyengetési munka során
királyi várost külvárosaival és minden jövedel­ ,,régi kőoszlopot találtak".** A Széchenyi tér
mével az érseknek,*' akitől csak 1519-ben kerül 22. és a Lenin sétány 13. sz. házak közti ún.
vissza ismét királyi tulajdonba.*^ ,,Saskert" területén 1966-ban leletmentő ása-

9* 131
tást végeztünk.'" Ennek során megállapítottuk, réteget figyeltünk meg, amelyből XIII—XIV.
hogy a törökkori szint 200—253 cm, a XIV — sz.-i edénytöredékek,** ablaküveg darabjai"" és
XVI. sz.-i 2 5 3 - 3 0 2 cm, a X I - X I I I . sz.-i 3 0 2 - kúpcserép töredéke^"! kerültek elő. A 7 3 - 7 8 .
358 cm mélységben fekszik. Jelentősebb leletek: sz. házak közt ásott árokban, a mai úttest alatt,
fenék- és perembélyeges Árpád-kori és XIV—XV. 85 — 87 cm-től lefelé vastag középkori réteg, ill.
sz.-i edénytöredékek,'^ agancsból készült bogo­ négy, 160 — 220 cm mélyen beásott Árpád-kori
zó,'^ kőgolyó töredéke,'^ valamint egy török­ árok metszete volt látható. 115—118 cm mélyen
kori falrészlet.'* kavicsos, fahamus, barnára égett rétegből nagy­
Jókai u. 14.: a ház előtti árokban 80 — 100 cm számú vassalak,1"^ alatta Árpád-kori, felette
mélységben égési réteget, 142 cm mélyen XIV—XV. sz.-i cserepek^"* kerültek elő. A Kos­
118 cm hosszú kőlapot figyelt meg Fehér Géza suth L. utcából pontosabb hely meg jelölés nélkül
1961. évi leletmentése során. Ugyanekkor a ki­ került az EBM gyűjteményébe 1927-ben egy
dobott földből X V I - X V I I . sz.-i cserepeket,'^ középkori bronz fülbevaló, egy ötvöstégely,
vastárgyakat'* és állatcsontokat is gyűjtött." csiholó vas,i"* valamint egy Árpád-kori fazék.^"^
A Jókai u. 24. sz. ház előtti árokban vastag, nagy Az Eszperantó utca K-i végénél, a Granvisus-
kövekkel kevert omladékrétegből XIV —XVII. gyár irodaépületének alapozása során, 1967-ben
sz.-i cserepeket'^ gyűjtött. 420 cm mélységig kultúrrétegeket vágtak át.
A Mikszáth Kálmán (volt Szt. Anna) utcá­ 350 - 400 cm mélyről Árpád-kori,i"* felette késő-
ban 1926-ban a vízvezeték fektetése alkalmá­ középkori edénytöredékek kerültek elő.^"'
val X I X I I . sz.-i fenékbélyeges'9 (48. t. 3.) Rudas László utca 29.: - 1966-ban a Műszer­
ós fenékbélyeg nélküli fazék,^^ XII— X I I I . sz.-i ipari Művek (azóta elbontott) raktárának alapo­
fenékbélyeges cseréppohár*^ (48. t. 4.), X I — zásakor 35—40 cm mélységben égett réteget
X I I I . sz.-i hordó alakú füles fazék^^ került elő. figyeltünk meg, amelyből és az alatta fekvő
A Kossuth Lajos utca 1 82. sz. közti szaka­ kuítúrrétegből Árpád-kori cserepeket gyűj-
száról az 1920-as évek — elsősorban pedig az töttünk.i"* (Horváth, 1966.) A Rudas László út
1960-as évek — csatorna-, vízvezeték- és kábel­ és Deák Ferenc u. találkozásánál, a Műszer­
fektetési munkái során jelentős számú lelet ke­ ipari Művek új étkezdéje építésekor 1969-ben
rült elő: A Kossuth u. 1. sz. alól 1926-ban isme­ 80 — 100 cm mélységből Árpád-kori edénytöre­
retlen korú (valószínűleg középkori) bronzgyű­ dékek kerültek elő.^"*
rűt szerzett az EBM.** 1966-ban a 7. sz. ház
előtt felállított kandeláber gödréből 190 cm ' Pór 1904, 165. ^ Pleidell 1934, 15. =< Pleidell 1934,
mélyen fekvő égett, hamus rétegből Árpád-kori 158. * Vajay 1967, 64. » Balogh 1929a, 24. « Pleidell
Ambrus téved, amikor a királyi város É-i felén
cserepek,** 80 — 85 cm mélyen húzódó égési a X—XI. sz.-ban egyházi városrészről is beszél:
rétegből XIV—XV. sz.-i cserepek kerültek elő.*^ Pleidell 1934, 40—41, 158. — Ez a terület ugyanis
A 13. sz. ház előtt ásott árokban 180 cm mély­ csak Imre király idejében (1201 — 1202) került a
ségben X I — X I I I . sz.-i edénytöredékek (cse­ káptalan birtokába; Mon. Eccl. Strig. I. 1 6 2 -
164. — Ha a birtoklásnak régebbi emléke lett
répüst pereme, fazekak perem- és faltöredékei),** volna, úgy az Imre király-féle — hamisnak tartott
középkori vaspatkó,*' 50 — 80 cm közötti égett (Pleidell 1934, 37.) — oklevelet korábbra is hami­
rétegben XIV—XVI. sz.-i cserepek feküdtek.** síthatták volna. Ezzel szemben I I I . Béla idejében
A 20. sz. udvarán a garázs építésekor Jászberé­ még a teljes vásárvám, tehát a fórum és környéke
is királyi kézben volt! — Hóman 1916, 454;
nyi Árpád középkori cserepeket talált.** A 21. Zolnay 1960a, 1 5 7 - 1 5 8 . ' V ö . : 8/3e. sz. Ih. »Első
sz. előtt ásott gödörből 150 cm mélyről XI— említésük: 1184 — ,,Vdvornioi regis de subur-
XIV. sz.-i edénytöredékeket gyűjtöttünk.*" bio Strigoniensi" — Mon. Eccl. Strig. I. 129,
Balogh 1930a, 28. "Pór 1904, 164; Balogh 1930a,
A 25. sz. ház kapuja mellett 180 cm mélyen fekvő 27. ' " A contrata egyúttal a plébánia területét
égési rétegből XII—XIV. sz.-i cserepek kerültek is jelentette: Némethy 1894, 251. 6. sz. jegyzet
ki.*i A Kossuth L. u. 33. sz. (elbontott) ház — Du Cange: Glossariuma szerint = territóri­
sarkánál 140 cm mélyről Árpád-kori edénytöre­ um parochiale. " Pór 1904, 167; Domanovszky
dékek kerültek elő.*^ A kaszárnya építésekor 1916, 29. 12 Pór 1904, 162—163; Mon. Eccl. Strig.
I. 123, 137, 156, 159; Domanovszky 1916, 29.
(Kossuth u. 38.) 1893 —1894-ben középkori ér­ 13 Mon. Eccl. Strig. I. 162 — 164, 231-232. '* Do­
met találtak, amely a bencés gimnázium gyűj­ manovszky 1916, 23. i'Az egész hai-mincadvám
teményébe került.*^ Az 54. sz. ház előtt XlV. tizede a szenttamási préposté (8/5. sz. Ih.), fele
sz.-i fazékperemek,** az 56. sz. előtti kandeláber az esztergomi káptalané (8/lk. sz. Ih.), a másik
fél kétharmada az esztergomi főispáné (ezt 1270-
gödréből is XIV. sz.-i cserepek kerültek elő.*^ től mint örökös főispán, az érsek szerzi meg),
A 63. sz. ház előtt 150 cm mélyen X I I - X I I I . egyharmad a szigeti apácáké (8/13. sz. Ih.). —
sz.-i edény töredék ékre bukkantak,** ugyanitt Vö.: Domanovszky 1916, 30 — 31. A harmincad­
80 cm mélységben égett agyagréteget, alatta vám eredetéről: Domanovszky 1916, 1—54. oldal.
középkori kultúrréteget figyeltünk meg.*' A 76. — A polgárság és az egyház közötti évszázados
vám viszályról: Pór 1904, 161 —205. i" Mon. Eccl.
sz. ház előtti gödörben 80 és 150 cm mélységben Strig. I. 511. " M o n . Eccl. Strig. I. 594.
egy-egy járószint mutatkozott — a kidobott 18 Pleidell 1934, 38. "Mon. Eccl. Strig. 11. 181;
földből Árpád-kori cserepeket és XIV—XV. sz.-i Pleidell 1934, 30. " K i v é v e 1502 — 1519 között,
amikor a király Bakócz Tamásnak elzálogosítja.
lópatkót gyűjtöttünk.** A 71. sz. kapuja előtt "Pleidell 1934, 165; Hóman 1938, 454, 487; Der-
álló kandeláber gödrében 150 cm mélyen égett csényi—Zolnay 1956, 13; Wallon 1963, 7. 22 Plei-

132
deli 1934, 165, 291 — 292. — A cáfolat és a konti­ " E B M 69.56.10—16; Adattár 285. 9. sz. füzet 3.
nuitás kérdését tárgyalja és teljes irodalmát adja: "2 EBM 69.56.17 — 22; Adattár 285. 9. sz. füzet 12.
Székely 1957, 7 - 2 1 . «'Zolnay 1960a, 157; Székely 93 Észt. Főgimn. Ért. 1893 — 1894, 74. '* EBM
1972, 4 5 - 7 2 . ; Györffy 1972, 3 7 - 4 4 . — Közülük 59.56.41-42; Adattár 285. 10. sz. füzet 37. "^ EBM
az esztergomi latinusok eredetével és történetével Adattár 285. 9. sz. füzet 1. "^ EBM 59.56.72,74;
legbehatóbban Székely György i. m. foglalkozik. Adattár 285. 9. sz. füzet 9. «' EBM Adattár 285. 9.
2* Balogh 1944, 35 — 46. " Mon. Eccl. Strig. I. 440. sz. füzet 34. 98 EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 9.
í" Zolnay 1960a, 156. 2'MNM. CIM. SEC. I. V. 3. só EBM 69.56.120—126; Adattár 285. 9.8z. füzet 9.
'*A pecsétnyomó feldolgozását és irodalmát adja: " " E B M 69.56.119. i " EBM 69.56.127. "2 EBM
7attai 1963, 39 — 45. ^^Vö.: Imre király 1201. és 69.56.142. "3 EBM 59.56.136-141, 143; Adattár
1202. évi oklevelét: Mon. Eecl. Strig. I. 162 — 285. 9. sz. füzet 2 5 - 2 8 . "^ Sz. n. 1927, okt. 1 1 -
164. és több X I I I . sz.-i oklevél adatát: Mon. Eccl. 12. — azonosítatlanok. ^"^ Balogh 1927a, 211. 108.
Strig. I. 244. — Pór Antal a Jókai utca táján kép I l / d . — azonosítatlan. "« EBM 70.330.1—5.
keresi a latinusok városrészét: Pór 1904, 164. 10'EBM 70.330.6; Adattár 285. 16. sz. füzet 11.
A ,,vious"-t az esztergomi oklevelekben egyaránt i»8EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 48. " " E B M
használták városrész (vicus = contrata — lásd Adattár 285. 18. sz. füzet 3 — 4.
10. sz. jegyzet), ill. utca megnevezésére. Vö.: Mon.
Eccl. Strig. I. 163, 344, 526, 594, 599; Mon. Eccl.
Strig. II. 458; Mon. Eccl. Strig. I I I . 48. ^o Mon.
Eccl. Strig. I. 425. " M o n . Eccl. Strig. I. 244, 8/3a. VÁROSFALAK: rLFI Á - K k
526. 32Wimmer 1956, 366-367. ^3 Mon. Eccl.
Strig. I. 599 — 600. — I t t jegyezzük meg, hogy
Hóman Bálint ,,contrata latina regalis" idézete A királyi város a Kis-Duna-partján, a kör­
megtévesztő: Hóman 1938, 487. — Magának a nyező hegyekből lefolyó vizek által kialakított
kettős pecsétnek körirata is a királyi város lati-
nusait, nem a latin város polgárait nevezi meg: természetes eróziós árkok által körülhatárolt
,,Sigillum Latinorum Civitatis Strigoniensis", ill.: területen alakult ki. A város É-i és D-i határát
,,Secretum Latinorum Civitatis Strigoniensis". képező árok ezt a funkciót a X I X - X X . sz.
'^Mon. Ecol. Strig. II. 359-360. 3* Mon. Eccl. fordulójáig,! a Zalka Máté utca nyomvonalán
Strig. II. 360. 36Scheiber 1960, 65.; Kohn 1881,
56. ^oNémethy 1900a, 357. 3'Némethy 1900a, húzódó K-i árok a X I X . sz. elejéig megtar­
357. 3»Bagyary 1908, 5. ^^ Némethy 1900a, 358. totta.^
^"Lepold 1944, 19, 52, 172. sz. metszetek. " M o n . Ezeket a természetes árkokat valószínűleg
Eccl. Strig. I. 31; Gombos 1937, I. 221, 305, 529. —
A helyi szóhasználatban ezt a területet ma is már a település kialakulása (X. sz.) idején — el­
,,nagyvárosnak" nevezik. "^ Mon. Eccl. Strig. I. sősorban védelmi szempontból — szélesíthették
34., Képes Krónika 1964. I. 39; Dercsónyi—Zolnay és mélyítették, utóbb az árkon belül épített
1956, 14; — Balogh Albin a királyi vár (8/1 sz. sánccal, majd városfallal erősítették.
Ih.) kapuját érti ezen: Balogh 1930a, 26. Véle­
ményünk szerint a királyi városnak már ekkor Az árok első említései 1201-ből és 1202-ből is­
volt valamilyen kerítése (árka) és kapuja. *3 Pauler mertek, amikor Imre király oklevelei a Lőrinc-
1899, I I . 85; Gombos 1937, I. 31. " A város elfog­ kaputól a Kis-Dunáig húzódó városárkot írják
lalását részletesen leírja Rogerius mester nagy­ le.^ A X I I I . sz. második felétől gyakran talál­
váradi kanonok; Szabó 1861, 45 — 48; Mon. Eccl.
Strig. I. 162-163; Gombos 1938, 2084-2085. — kozunk a K-i és D-i árok említésével is.*
Erre a pusztításra utal IV. Béla 1254. évi oklevele A városfalak építését Lepold Antal a X I I .
is: Békefi 1891, I. 316 — 317. ^^ Mon. Eccl. Strig. sz.-ra teszi,^ Balogh Albin viszont ebben az
III. 9 4 - 9 7 . " P ó r 1904, 193. " P ó r 1908, 9 3 4 - időben az árok mellett még csak sáncot fel­
935. «Fraknói 1888, 101. « Istvánffy 1962, 123;
Karácsonyi 1922, 385-386. " Reiszig é. n. c, 333. tételez.' Annyi bizonyos, hogy a X I I I . sz. elején
" Oláh 1536, 14; Karácsonyi 1924, 45. ^^ Némethy már falak védik a várost. Rogerius mester
1 898, 50. *' Ugyanekkor magyar lakói is lehetnek, nagyváradi kanonok a tatárok 1242. januári
mert 1595-ben kálvinistákat is találnak itt: Né- esztergomi támadásának leírásakor említi, hogy
methy 1900a, 356. ^4 Jedlicska 1897, 53; Némethy
1900a, 53, 97, 103. ^^ Lepold 1944, 19. sz. metszet. a város , , . . . cum fossatis, muris et turribus
6« Némethy 1900a, 1 5 0 - 1 5 1 . " N é m e t h y 1900a, ligneis" volt megerősítve.' Mivel Imre király
194, 399, 407. ^s sinka 1933, 134-135. *» Horváth oklevelei (1201 — 1202) a falakat még nem emlí­
1971a, 60. »» Észt. Főgimn. Ért. 1912, 78. — A lele­
tek az EBM gyűjteményében ma már azonosít­ tik,* valószínűnek tartjuk, hogy azok — talán
hatatlanok. "lEBM 55.2246.1.; 56.58.1. 62 EBM korábbi sánc-, ill. palánkmű helyén — 1202 -
56.79.1. 03 EBM 70.389.1 — 5. "* EBM 71.8.1 — 9. 1242 között épültek fel. A falak első okleveles
««EBM 71.8.10. ««EBM Adattár 285. 21. sz. füzet emhtését 1290 —1296-ból ismerjük.^
36. — Rég. kut. 1971, 89. " E B M 53.525.1.6*EBM
53.542.1. «9 Esztergomi Lapok 1892. (4. sz.) okt. Az É-i, K-i és D-i falak kőből épültek, Ny-on,
22. 5.'» EBM Adattár 213, 285. 11. sz. füzet 2 — 11; a Kis-Duna-parton azonban (még a XVI —XVII.
MNM Adattár I. 8/1967. Horváth István ásatási sz.-i metszetek^" tanúsága szerint is) csak geren­
dokumentációi, 'i EBM 67.219.2-209. '^ EBM
67.219.210. '3 EBM 67.219.211. '^ Rég. kut. 1966, dákból összerótt palánkfal védte a várost. A fal
83.'6 EBM 63.96.1-2. " E B M 63.96.3-6. " E B M nyomvonala ÉNy-ról (a Kis-Dunától) DK-felé,
63.96.7. '8 EBM 63.93.1-35; 99.1; 100.2-4.'»EBM a Mártírok útja (volt Lőrinc utca) és Hévíz
54.504.1; Balogh 1927a, 211. 108. kép I/b. «» EBM utca közti telkeken keresztül haladt a Rákóczi
53.641.1. " E B M 53.124.1.; Balogh 1927a, 211. I I L
kép I/a. 82EBM 56.131.1. ^^ Sz. n. 1926. okt. 29. térig,11 onnét DK-nek fordulva a Zalka Máté
8« EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 4. ^'^ EBM Adattár utca Ny-i házsorának vonalán^ haladt D-nek, a
285. 10. sz. füzet 9. ^e EBM 69.56.1-6. »'EBM Sallai és Rudas László utcák (volt Árok utca)
59.56.7. 88 EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 4, 10. vonaláig és azon Ny-nak a Kis-Dunáig.^^
sz. füzet 9. 8" EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 5.
'"EBM 69.56.8 — 9; Adattár 285.9. sz. füzet 3. A metszetek tanúsága alapján, a szurok­
öntőkkel is ellátott, pártázatos városfalakat a

133
XVI. sz.-ban félkör alakú rondellákkal erősí­ az utóbbi árokban csekély mélységben igen
tették meg.i* amelyeket — a XVII. sz.-i ábrá­ vastag középkori rétegződés került elő, ez a
zolások szerint óolasz típusú bástyákká alakí­ terület már a városhoz tartozott, és a városfal
tottak át.^^ A falak előtt húzódó árok külső a két árok végei közti (kb. 20 — 25 m) területen
oldalán kihegyezett és fonott cölöy)sor biztosí­ — a Mártírok útja É-i vonalától 15 — 30 m-re —
totta a külső védelmet." (79. t.) A városfalakat húzódhatott.'*
— melyek az utolsó törökkori ostromokban A Kossuth Lajos u. 62. sz. (volt Dóczy-féle)
(1683 — 1685) erősen megsérültek — az Eszter­ ház előtt előkerült falmaradvány — amelyet
gom felszabadulását követő újjáépítés során el­ Balogh Albin városfalnak tartott'^ — középkori
bontották. Bél Mátyás 1730 táján már csak templom tartozéka v o l t . "
kisebb falromokról és a városárokról emlékezik A városfalon négy kapu nyílott, ezeket kapu-
meg." A K-i városfal és -árok nyomvonalára jó toronyok védelmezték (8/3b—e. sz. Ih.).
adatokat szolgáltat Johannes Ehrenberg 1765. A Rogerius által említett tatárjárás kori fa-
évi^^ és Szalóky János 1767. évi kéziratos város­ tornyoknak," ill. középkori kőtornyoknak'^ sem
térképe.^^ A falak és árok kisebb maradványai­ pontos helyét, sem maradványait nem ismerjük.
ról megemlékezik Vályi András (1796),2o Heli- 4 db XVI. sz.-i rondella fekvését nagy valószínű­
scher József (1827),2i iPalugyay Imre^^ és Villá­ séggel azonosítani lehet (8/3f- i. sz. Ih.).
nyi Szaniszló^ is. Utolsó maradványa a Rudas
László utca (volt Árok utca) É-i házsora előtt
(11—23. sz. házak) — a régi D-i vizesárokkal iVö.: Szalóky János térképe: EKL Ev. T. 5. —
együtt^* — 1923-ig látható volt.^^ ekkor az 1767-ből, ill.: Prot. T. nr. 1216, térkép 1776-ból.
" Jaczyg György 1784. évi térképe: E K L Ev. T. 9.
árkot (átboltozva és betemetve) záporcsator­ — „Wassér Graben", — Pór 1904, 165. ^ Mon.
nává alakították át.2* Eccl. Strig. I. 162—164. «Mon. Boci. Strig. I. 431,
A városfal maradványai az alábbi helyeken 509 — 512. 11. 271-272, 3 5 0 - 3 5 1 . stb. — Ortvay
1882, 321. — az ekkor már elsősorban védelnni
kerültek elő: célokat szolgáló árkot csupán vízlevezető ároknak
Zalka Máté út 3—5—7.: a volt „Három tartja. ^ Lepold 1944, 4. «Balogh 1929a„ 24.
Szerecsen" vendéglő bontása és az új bérház 'Mon. Eccl. Strig. T. 342 — 343 Gombos 1938,
alapozása során 1954 —1955-ben az utca Ny-i I I I . 2084. 8 Mon. Eccl. Strig. I. 5 1 1 - 5 1 2 : „intra
fossatum et extra" . . . ' Mon. Eccl. Strig. II.
homlokvonalától beljebb 4 — 5 m távolságban, 274, 393: „extra muros Civitatis Strigon.". " Lé­
az úttesttel párhuzamosan mintegy 50 m hosszú­ pőid 1944, 5, 19, 52, 172. stb. sz. metszetek. " Ba­
ságban előkerült a 90 cm vastagságú középkori logh 1929a, 25. és 1936, 21. — szerint a Lőrinc
városfal maradványa.^ A leletmentés alkalmá­ utca nyomvonalén húzódott. — Ezt az adatot
veszi át Zolnay László; Dercsényi—Zolnay 1956,
val Zolnay László X I I I - X V T I . sz.-i csere­ 11; Zolnav 1957, 33. és B. Wallon Emma is:
peket^ gyűjtött. Hasonló korú leletek kerültek Wallon 1963, 6. 12 Balogh 1930a, 28. — szerint
innét a DTM gyűjteményébe is.^ A Zalka Máté K-i határa a Kossuth L. utca K-i oldala volt.
^^ A város középkori kiterjedésére lásd: Horváth
u. 59 — 71. között, a Magyar utcában lefektetett 1971b, 25, 26, 32, 42, 46, 48, 49. sz. — Esztergom
csatorna árkának ásása során a járda alatt 180 korábbi kutatói jóval kisebbnek gondolták a várost:
cm mélységben a Zalka M. utcával párhuzamo­ Balogh 1929a, 25. szerint a déli városfal a Magyar
san húzódó falat találtak. A 80 cm vastag fal utca—Eszperantó utca vonalában húzódott.
Zolnay Lászlónak ugyanez a véleménye: Dercsé­
kavicsos habarccsal, andezitből és homokkőből nyi—Zolnay 1956, 11; Zolnay 1957, 32, míg Lett-
épült, Ny-i oldalán (a középkori város felől) kul- rich Edit és B. Wallon Emma a város kiterjedését
túrrétegeket, a K-in újkori feltöltést vágtak át.'" D felé csak a Kun Béla—Beloiannisz utcák vona­
láig veszik: Lettrich 1964, 28; Wallon 1963, 56.
Zalka Máté utca 85. sz.: Az 1960-as évek ele­ " V ö . : W. Meyerpeck és C. Cogorano 1595. évi
jén Tóth József pinceásás alkalmával, a ház metszeteit: Lepold 1944, 52, 172. sz. " Lepold
alapozása alatt kb 150 cm mélységben az utca 1944, 53, 65, 116 stb. metszetek. " V ö . : Lepold
homlokvonalában, azzal párhuzamosan húzódó 1944, 52, 172. sz. " B é l 1730, 91. i* Közöletlen az
esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban; EBM
kőfalra bukkant.'^ Adattár 285. 1 7. sz. füzet 1. " E K L E v . T. 5. 2" Vályi
A Mártírok útja 13. sz. telken 1970-ben tájé­ 1796, L 605. "Heliseher 1884, (8.) jan. 27. 22 Pa-
kozódó ásatást végeztünk a lebontott ház tel­ lugyai 1853, L 26. ^^ Villányi 1891, 25. 24 Ezen az
kén. Ennek során a telek É-i határán húzódó, oldalon a XVI. sz.-ban kettős vizesárok húzódott.
a régi vizesárok kifalazásával és beboltozásával — Vö.: W. Meyerpeck 1595. évi metszetével:
kialakított X I X . sz.-i főcsatornától D felé 15 m Lepold 1944, 52. sz.; Pór 1904, 165. "s Az árok és
falmaradvány fényképe 1910-ből: EBM helytör­
hosszú kutatóárokban 240 cm mélységig téneti gyűjteményében H.68.46.7. ^s Esztergom és
X V I I I - X X . sz.-i feltöltést találtunk, amelyből Vidéke 1923. (89. sz.) nov. 11. 1. — Dudás László
— másodlagos helyzetben — X I —XVII. sz.-i volt városi főmérnök szóbeli közlése. EBM Adat­
tár 285. 25. sz. füzet 13. " MNM Adattár 59. E.
leletek is kerültek elő.^ — A Mártírok útja II. Baja Józsefné jelentése; EBM Adattára 207.
homlokvonalától É felé 12 m távolságig haladó — Zolnay László leletmentési dokumentációja. —
árokban 100 — 300 cm között bolygatatlan kul- A Rég. kut. 1955, 88. szerint — (Szabó György
túrrétegeket vágtunk át, amelyekből X —XVII. és Zolnay László jelentése) — nem városfal. Hason­
sz.-i edénytöredékek, ill. középkori tégla ke­ ló véleményt nyilvánít Szabó György 1955. évi
jelentésében: MNM Adattár 88. E. I I . Ezzel szem­
rültek elő.'* A városfalat sem az É-i, sem az ben a későbbiekben Zolnay László következetesen
utóbbi (D-i) árokban nem találtuk meg. Mivel városfalnak tartja: Zolnay 1956, 11; 1957, 32 — 33.

134
— A fal nyomvonalát közli: Wallon 1963, 8. c. — 8/3c. BUDAI-KAPU (Porta Budensis; Bu-
A falvastagság és a környező szintviszonyok isme­ daerThor; Buda Kapu): I H l - x A K k
retében véleményünk szerint is a városfal marad­
ványát bontották itt el. '^ EBM 59.32.1 — 4. " DTM A város D-i — a budai ú t felőli — főbejá­
55.38.1; 40.1. ^o EBM Adattár 285. 10. sz. füzet
29. — Horváth István megfigyelése — leletmentő rata — valószínűleg a település, ill. az erődít­
ásatásra nem volt mód. »! EBM Adattár 285. 18. mények kialakulásával egyidejűleg (X —XI. sz.)
sz. füzet 37. lap. — A falmaradvány a jelenlegi keletkezett. 1294-ben említik a városárok híd­
pince K-i falát képezi. 32 Rég. kut. 1970, 83; EBM
71.6.1 — 50; 76.16.1 — 8, 13 — 14. ^^ EBM 71.6.51 — ját, ahonnét Kovácsi (8/17. sz. Ih.) felé vezet
64; 71.14.3. " E B M Adattár 285. 21. sz. füzet az út.i Magát a kaput ekkor nem nevezik meg,
29 — 34. — Horváth István leletmentési jegyzetei. mivel azonban a Budai kapu állt legköze][ebb
L. még: Rég. kut. 1970, 83. Vö.: a 11. sz. jegyzettel. Kovácsihoz, az emhtett híd ez előtt állhatott.
3« Balogh 1936, 7.3* L.: 8/3r. sz. Ih. Szt. Kereszt­
templom. 3'Gombos 1938, I I I . 2084; Mon. Eccl. — Későbbi középkori említését nem ismer­
Strig. I. 342. 38 Kőtornyokat ábrázol a latinusok jük.
pecsétjének városképe: Horváth 1972a, valamint Első ízben 1566-ban ábrázolja Joannes Sam-
az 1543. és 1566. évi városképek: Lepold 1944,
1 — 2, ill. 3. metszetek. bucus: Emblemata c. művének 240. lapján.''
Az 1594 — 1595. évi (és későbbi) metszeteken
gyakran szerepel.^ Leghűbb képét W. Meyer-
peck 1594 — 1595. évi metszete adja, amely a
(á/3b.'LÖRINC-KAPU (Porta Laurentii seu csúcsos süvegű, magas kaputorony külső olda­
Porta Sancti Laurenty; Lörinczi Kapu): X lán, a kapu felett szuroköntőerkélyt is jelez.
H H Á-Kk A kapu előtt híd vezet át az árkon. A kettős
vizesárok* külső oldalán húzódó cölöppalánkon
A város É-i, fő bejárata. A kaput és a rajta fából készült sorompókapu vezet át.^ (79. t.)
kivezető utat első ízben Imre király 1202. évi A kapu — mint a város fő útvonalának torko­
oklevele említi.^ 1294-ben a városárkon átvezető lata — szerepel C. Cogorano 1595. évi alap
hídról is hallunk: ,,oirca portám pont is sancti rajzán is.« — Bél Mátyás 1730-ban még mint
Laurencij".^ A XIV—XV. sz.-ban gyakran em­ fennálló építményt említi,' de így szerepel
lítik a Szt. Lőrinc-templom mellett álló, a temp­ Szalóky János 1767. évi,* Jaczyg György 1784.
lom védőszentjéről elnevezett kaput.^ A kapu évi kéziratos térképein," valamint Korabinszky
legkorábbi ábrázolása véleményünk szerint az Mátyás 1786.10 és Vályi András 1796. évi le­
esztergomi latinusok X I I . sz.-i kettős pecsétjé­ írásaiban isM A kapu X I X . sz.-i D-i nézetét
nek előlapján látható.* Az Esztergom elfogla­ adja egy 1824. évi rajz.12 1838 előtt bontották
lását hírül adó két 1543. évi röpirat képei szin­ el.is
tén ábrázolják a Lőrinc-kaput,^ amely a legtöbb
XVI—XVII. sz.-i, a várost ábrázoló metszeten Emlékét a Kossuth Lajos utca 75. sz. ház
szerepel.* A kaputornyon a török kiűzése (1683) ,,Kapu-iskola" elnevezése t a r t o t t a fenn,^* amely
után is építkeznek: 1717-ben a város Simon egyúttal a kapu elhelyezkedésére is támpontot
János Lénárt kőfaragóval restauráltatja.' A ad (a fent emhtett XVIII. sz.-i térképekkel
többszörösen átépített kapu még a XVIII. sz. együtt). A Kossuth L. u. 75 — 82. sz. házak
végén is fennállott.^ É K felőli látképét adja — a között, az úttest alatt fekszenek a maradvá­
városfal egy szakaszával együtt — Felkis Antal nyai.^^ 1966-ban a 75. sz. ház É-i sarkánál, a
1770. évi kéziratos térképe,* pontos elhelyez­ faltól 5 m távolságban ásott gödörben, egy az
kedését Hidegy Ferenc 1790-es felmérése.^" úttesttel párhuzamosan haladó kőfalra buk­
Ennek alapján a Rákóczi tér 2. és Zalka Máté ú t kantak 90 cm mélységben, amelynek alapozása
3. sz. házak közti úttest alatt fekszenek marad­ 160 cm mélységig húzódott. A fal mellett és
ványai.^^ Felépítményét a XVIII. sz. végén felett vastag égési réteg, de az alapozás alatt
bontották el.^'' A torony maradványai eddig is kultúrréteg helyezkedett el.^* E falmaradvány
még nem kerültek elő. vagy akaputorony tartozéka, vagy már a kapun
belül elhelyezkedő közép-, ill. törökkori ház
maradványa volt.
1 Mon. Bcol. Strig. I. 164.»Mon. Boci. Strig. I I .
359. — Récsey 1893, 10. — tévesen állítja, hogy 1 Mon. Eccl. Strig. I I . 360. «Leopold 1944, 3. sz.
az esztergomi káptalan 1291. évi oklevele említi a metszet. — Ugyanitt 12. — Leopold ezt az ábrázo­
Szt. Lőrino-kaput és hidat. Vö.: Mon. Eccl. Strig. lást az esztergomi vár és Víziváros Ny-i nézetének,
I I . 285-286.3 Knauz, 1871, 142. stb.< Horváth a kaput a Víziváros Vízi-kapujának tartja — véle­
1972a. "Leopold 1944, 1. és 2. sz. metszetek. — ményünk szerint tévesen. ' Leopold 1944, 13, 16, 19,
Némethy 1900a, 407, a Víziváros Vízikapujával 49, 50. stb. metszetek. * A külső vizesárok a Kis-
(8/2. sz. Ih.), ill. 104. — a vár kapujával; Leopold Dunától a Budai-kapuig húzódik. * Leopold 1944,
1944, 12. szintén a fentiekkel azonosítja. Az 1. sz. 52. metszet; 'Leopold 1944. 172. metszet. ' B é l
metszetet először B. Wallon Emma azonosította a 1730, 81. » E K L Ev. T. 5. » E K L Ev. T. 9. i" Kora­
Lőrinc-kapuval: Wallon 1963,6.'Legnagyobb képét binszky 1786, 208. 11 Vályi 1796, 605. „Budai
adják: Leopold 1944, 16, 19, 52. sz. metszetek Kapu". 12 Esztergom belvárosi plébánia tulaj­
1595-ből.'Pálinkás 1937, 78. « Bél 1730, 81; Kora- dona. 13 Egy 1838. évi kéziratos térképen már nem
binszky 1786, 208. » E P L Prot. I. nr. 1216. i» K L szerepel: EBM H. 61.7.1; Palugyay Imre is 1853-
Ev. Z. 1. 11 Horváth 1971b, 26; Balogh 1930a, ban mint nem létezőről beszél: Palugyay 1853, 26.
28. és 1936, 10. szerint a kapu délebbre, a Széchenyi 1* A „Kapu-iskola" név újabban átment a Kossuth
tér É-i végénél állt. i^ Palugyai 1953, I. 26.

135
L. u. 65. sz. házra, mivel az iskola ide költözött nű, hogy a kapu az öböl K-i végénél állott.
át. Eredetileg azonban a 75. sz. Pach-fóle házat Maradványai eddig nem kerültek elő, a tér
nevezték így; Vö.: Balogh 1936, 7., ill. Esztergom
utcái 1907, 16. 15 Horváth 1971b, 46. i« EBM DNy-i sarkánál ásott árokból XIV—XV. sz.-i
Adattár 285. 9. sz. füzet 10. — Horváth István perembélyeges bécsi fazék peremtöredékét* és
megfigyelése. XVI —XVII. sz.-i, zöldmázas török tál darab-
játio gyűjtöttük." (Horváth,' 1965.)
8/3d. SZENT PÁL-KAPU: H h x Á Kk 1 Balogh 1929a, 25. ^ Balogh 1936, 20; Prokopp
1960, 65. — Eperjessy István 1777. évi térképén.
A Budai-kapu és a Kis-Duna közti város­ E K L Ev. T. 2; Horváth 1971b, 32. ^ pór 1904,
falon — a mai Jókai utca tengelyében nyíló 164; Balogh 1936, 20; Mon. Eccl. Strig. I. 1 6 2 -
kapun át Szentpálra (8/16. sz. Ih.) vezetett 164. « Lepold 1944, 5, 32, 52, 116. stb. — Vélemé­
az út. 1294-ben a kapu előtti árkon átvezető nyünk szerint a 32. sz. 1595. évi Sibmacher-féle
metszet városképe nem a Ny-i, hanem D-i nézetét
hidat (,,pontem sancti Pauli. . ."),^ 1312-ben a adja a Királyi városnak, így a rajta látható két
hídtól Szentpálra vezető utcát ( , , . . . vicum, kapu nem a Kis-Dunára nyílt, hanem a Budai- és a
per quem itur de ponté ad ipsam villám sancti Szent Pál-kapuval azonos. Vö.: 8/3d. Ih. 3. sz.
P a u l i . . . " ) ^ említik. — Wolfgang Meyerpeck jegyzet. « Lepold 1944, 165. « Bél 1730, 81.e. jegy­
zet. 'Lepold 1944, 52. metszet. » EBM Helytörté­
1594 — 1595. évi metszete (79. t.) ábrázolja a neti gyűjtemény 61.7.1. ^ EBM 70.226.1. " E B M
városfalon nyíló, torony nélküli kaput, amely 70.226.2. " E B M Adattár 285. 5. sz. füzet 29.
előtt azonban ekkor a hidat valószínűleg!védel-
mi célokból már megszüntették.* — Balogh
Albin a Szt. Pál-kaput a Jókai u. 29—31. sz. 8/3f. ÉSZAKI RONDELLA: 1 Kk
házak előtti úttest közepénél keresi, és egyúttal A város É-i sarkán, a Kis-Duna partján, a
megjegyzi, hogy a Rudas L. utcán húzódó mai Mártírok útja 17. sz. ház helyén jelzi C. Co-
árkot az 1920-as évekig átívelő kőhíd jelzi a régi gorano, W. Meyerpeck (79. t.) és W. Zimmer-
híd helyét.* — Véleményünk szerint a kapu a mann metszete.^
Jókai utca nyomvonalán, az 50. sz. háztól
DNy-ra húzódó városfalon nyílott.^ 'Lepold 1944, 172, 52, 49, metszetek. Horváth
1971b, 25.
1 Mon. Eool. Strig. I I . 360. « Mon. Eocl. Strig. I I .
665. » Lepold 1944, 52. sz. metszet. — BBM fény­
képtár 602. — Hans Sibmacher 1595. évi város­ 8/3g. KELETI RONDELLA: 1 Kk
képén a bal oldali kaput szintén a Szt. Pál-kapu­
val azonosítjuk. — Maga a városkép, a Szentta­ Valószínűleg a törökök építették 1543
más- és Várheggyel együtt D-i nézetből készült, a 1595 között. C. Cogorano 1595. évi város­
többi részletet már Párkány felől rajzolta meg térképén a városfal K-i töréspontjánál jelzi.^
ugyanarra a képre Sibmacher; Lepold 1944. 39.
sz. metszet. ^Balogh 1929a, 25; 1936, 18. EBM A XVIII. sz. közepére már elpusztult rondella
Adattár 285. 25. sz. füzet 13. * Horváth 1971b, 42. helyét jelzi Johann von Ehrenberg 1765. évi
kéziratos térképe is, amelyen a Királyi város
árka a rondella félköríves vonalát követi.^ - A
'8/3e; DUNAI-KAPU (Porta Danubiana):
lH h fenti térkép, valamint Eperjessy István 1777.
A? Kk
évi várostérképe* telekbeosztásának egybeve­
A város Kis-Duna felé nyíló kapuját okleve­ tésével a rondella helyét a Zalka Máté út 39. sz.
lek nem említik, pontos fekvése sem ismeretes.^ ház előtti úttest alatt kereshetjük.* Feltevé­
Helyét a mai belvárosi plébániatemplom előtti sünket igazolja az is, hogy az egykori városfal
Duna-parton (Pór Antal tér) kereshetjük, ahol nyomvonalát követő utca (ill. Ny-i házsor) itt
a XVIII. sz.-ban a halpiacot (fórum piscinum) megtörik, s az úttest — a beépítés idején még
tartották.^ Ide, az egykori Vízi-kapu környékére létező félköríves árok kikerülése miatt — indo­
lokalizálhatjuk a középkori halpiacot és azokat kolatlanul kiszélesedik. A rondella maradvá­
a haltartó medencéket is, amelyeket 1201 - nyai még nem kerültek elő.
1202-ben említenek (,,.. . ubi pisces in vivarijs
1 Lepold 1944, 172. sz. metszet. ^A Főszékesegy­
servantur et venduntur. . .").^ A XVI—XVII. házi Könyvtárban. — Vö.: EBM Adattár 285. 17.
sz.-i metszeteken gyakran ábrázolják a Kis- sz. füzet 1. 3Piokopp]960, 65; EKL Ev. T. 2.
Dunára nyíló kaput, amelynek közelében fahíd « Horváth 1971b, 25.
vezetett át a Szigetre.* (79. t.) Az újkori Angyal-
híd (ma Békehíd) a régi helyén épülhetett, a 8/3h. D É L I RONDELLA: 1 x Kk
középkori híd maradványai nem ismeretesek.
I. C. Leopold 1715 táján készült képe már nem Valószínűleg török építmény (1543 — 1595),
ábrázolja,^ emléke azonban ekkor még élt, hi­ amelyet a város DNy-i sarkán, a Kis-Duna
szen Bél Mátyás 1730 táján említi a Dunai­ partján jelez C. Cogorano 1595. évi várostérké­
kaput.* W. Meyerpeck 1595. évi képén a Dunai­ pe,^ W. Meyerpeck (79. t.) és W. Zimmermann
kapu előtt kisebb öböl látható.' Hasonlóképpen 1594—1595. évi metszete.^ A védművet több
egy 1838. évi lérkép is erősen bemélyülő öblöt XVII. sz.-i veduta óolasz bástyaként jelöli.*
jelez a Kis-Dunán a Pór Antal térnél.* Valószí­ A rondella a Műszeripari Művek étkezdéjétől

136
Ny-ra a Rudas L. utca É-i vonalában, a Kis- ket. I t t említjük meg, hogy a templomok helyé­
Duna-parton állott* - maradványai nem is­ nek beazonosításánál nagyban segítségünkre
mertek. volt főleg három, az 1594—1595. évi ostrom
A rondella mellett, a D-i oldalon 1595-ben pusztítása előtti állapotot tükröző, a királyi
cölöphíd vezetett át a szigetre^ — ugyanitt várost elég hűen és részletesen ábrázoló met­
Meyerpeck és Zimmermann metszetei csupán a szet: Ruda János 1594. évi metszete, amely
Dunába vert cölöpöket jelölnek.* Párkányból, Ny felől,^ W. Meyerpeck* (79. t.)
és W. Zimmermann^ 1594 — 1595. években ké­
iLepold 1944, 172. = Lepold 1944, 49, 52. metsze­ szült metszetei,* melyek a várost DNy felől
tek. ^ Lepold 1944, 55. — Jan van Vianen 1660,
116. — Giovanni Giacomo Rossi 1683. ^Horváth nézve ábrázolják. A királyi város templomai­
1971b, 25. ísLepold 1944, 172. - C. Cogorano-fóle nak törökkori sorsáról keveset tudunk — való­
metszet 27. jelzés: ,,Ponté . . . nell Isola." Az 50. színű, hogy közülük többet imaházzá alakí­
sz. Zimmermann-féle metszeten K: ,,Christen tottak.' Hiteles, írott adataink azonban dzsámik­
Sohiffbrucken" felirattal magyarázza. * Lepold
1944, 49, 52. ként való használatukról — egy kivétellel (8/3m.
sz. Ih. ferences templom)* nincsenek. Csupán a
XVI. sz. végi — még az 1595. évi ostrom nagy
8/3i. NYUGATI- VAGY DUNAI-KAPU­ pusztítását megelőző időben készült - metsze­
RONDELLA: 1 Kk tekből következtethetünk arra, hogy voltak a
városfalon belül török mecsetek, dzsámik,^ ame­
Török építésű (1543—1595), valószínűleg lyek az 1594 — 1595. évi ostromok során elpusz­
csak gerendákból összerótt félkör alakú ron­ tultak. Valószínű, hogy a török megszállás első
della, melyet csupán W. Meyerpeck és W. Zim­ szakaszában (1543—1595) a városban maradt
mermann 1594-1595. évi metszetei ábrázol- keresztény lakosságnak is volt valamilyen temp­
nak.i (79. t.) A Dunai-kaputól É-ra, annak vé­ loma. Lehetséges, hogy a városba települt rác
delmére épülhetett. Helyét a Lenin sétány 23 lakosság már ekkor a volt Szt. Kereszt-templo­
25. sz. táján sejtjük.^ mot (8/3r. sz. Ih.) vette használatba, ennek el­
A rondella és a Dunai-kapu között kikötő és pusztulása (1595) után, a második török ura­
rév , , . . . portus danubij m i n o r i s . . . " volt.^ lom (1605 1683) idején, ill. a XVII. sz. leg­
végén ugyanis itt áll a rácoknak a romok között
1 Lepold 1944, 49, 52. = Horváth 1971b, 25. ^ Mon. felépített temploma, melyet az 1701. évi cano-
Ecol. Strig. I. 162—164. — Imre király 1.201 — nica visitatio is említ.i" Mivel a fatemplom az
1202. évi okleveleiben. — Ugyanitt volt az Árpád-
kori halpiac is: ,,ubi pisces in vivarijs servantur 1706. évi kuruc ostrom idején — a királyi város­
. . . ot venduntur", i. h. Vö.: Pór 1904, 164. sal együtt — ismét elpusztult, az itt maradt
rácok 1708-ban a régi helyén építették fel ma is
fennálló ú] templomukat.^^
KÖZÉPKORI TEMPLOMOK: ( 5 i ) Á Kk
Szt. Egyed-templom: a királyi város latin
A királyi város területén volt középkori negyedében (vicus seu contrata latinorum) álló
templomokra vonatkozó (kiadott és részben Szt. Egyed-templom egyetlen említését 1272-
kiadatlan) oklevelek, történeti források adatai­ ből ismerjük. Ekkor Szentpál falu (8/16. sz.
nak a tárgyi anyaggal, eddig ismert régészeti Ih.) és Szentistván falu (8/19. sz. Ih.) közös ha­
objektumokkal való összevetése elsősorban tárpontjánál — É felől — említenek egy föl­
az írásos emlékek szűkszavú és töredékes volta det, amely , , . . . terra ecclesie sancti Egidij,
miatt — igen nehéz. Megnehezíti a beazonosítást que dicitur ipsius Latiné contrate regalis Civi-
az is, hogy rendszeres, egy-egy objektumról t a t i s . . . " . ^ ^ E szerint a latinusok városrészé­
nagyobb területre kiterjedő (az alaprajz teljes ben (vicus latinorum) állott.^^ Későbbi emlí­
tisztázására irányuló) régészeti kutatásra eddig tését nem ismerjük — a királyi város plébánia­
egyáltalán nem volt lehetőség.^ Nagyban gátol­ egyházai között nem szerepel.^*
ja ugyanis a régészeti kutatást az a tény, hogy a Korábban a Szt. Egyed-templomot - feltéte­
királyi város területén az Árpád-kori járószint lesen — a 8/3o. sz. Ih.-lyel azonosítottuk.^^
általában igen nagy mélységben, a mai felszín Szt. Jakab-templom: egyetlen említését is­
alatt 150 -450 cm mélyen fekszik.^ Mivel fel­ merjük 1372-ből, Miklós győri kanonoknak a
használható adataink többsége nem régészeti királyi város lakóit kiközösítéssel fenyegető ok­
feltárásból, hanem építkezés, csatorna-, víz­ levelében , ahol a királyi város területén (in dicta
vezeték-fektetés és egyéb munkák során végzett Civitate Strigoniensi) levő templomok között
megfigyelésből, leletmentésből származik, a sorolják fel: ,,eccl.s. Jacobi."^* Pázmány Péter­
középkori forrásokból ismert templomok közül nek az esztergomi plébániatemplomokról készí­
csupán néhányat lehetett azonosítani az ismert tett összeírása nem említi,i' Esztergom törté­
maradványokkal (8/3j., k., 1. Ih.). - A kö­ netírói sem ismerik. Helyének meghatározásá­
vetkezőkben előbb a többi templom lényege­ ban segíthet talán, hogy a Mária Magdolna- és
sebb történeti adatait, majd a beazonosította- Szt. Péter-templomok között említik.
kat ismertetjük, végül felsoroljuk a tem])lomok- A JoJianniták Szt. Keresztről nevezett konventje:
ra utaló, de beazonosítatlan régészeti lelőhelye­ első említését 1230-ból ismerjük, amikor fráter

137
Johannes a ,,Cruciferorum Sancte Crucis de a székesegyházi főesperes alá tartozó plébánosok
Strigonio" magistere.i* 1233-ban egy oklevelet közt sorolja fel az ,,in Strigoniensi Civitate" levő
„in domo Hospitalis Sancte Crucis (de Strigo­ ,,S. Crucis" egyház plébánosát is.^^
n i o ) " " állítanak ki. 1245-ben Bajonban (8/40. Nem tudjuk, hogy a templom a Szt. Kereszt­
sz. Ih.) történő birtok adásvétele kapcsán meg­ ispotály (s egyúttal a johanniták egyháza) volt-e,
említik az esztergomi Szt. Kereszt-ispotály ba- vagy egymás mellett álltak csupán? Minden­
joni földjét is, amely a pénzverők falujától esetre a két objektumot az eddigi régészeti
(8/17. sz. Ih.) D K felé terülhetett el.^o 1274- leletek és falmaradványok ismeretében - fel­
ben arról értesülünk, hogy a , , . . . Cruciferri tételesen - a 8/3r. sz. Ih. maradványaival vél­
domus Ospitalis sancte Crucis de S t r i g o n i o . . . " jük azonosnak.^*
— más keresztes konventekkel együtt Máté A Zsigmond-kori oklevéltár szerint 1389-ben
mester esztergomi őrkanonok Berény nevű föld­ szerepel egy esztergomi Szent Háromság-temp­
jét (2/15. sz. Ih.) bérelte.2i lom, amikor Chew-i János fiai — egy esztergomi
Reiszig Ede^^ és Sinka F . PáF^ tévednek, házhelyüket eladva — bizonyítják, hogy az
amikor az 1297-ben említett Lőrinc priort a Miklós aranyműves háza mellett fekszik (K fe­
keresztesek esztergomi Szt. Kereszt-konventje lől), a D-i oldalon pedig az az utca határolja,
főnökének tartják. Ez a Lőrinc ugyanis a Buda­ amely a Szent Háromság-templom és a Boldog­
szentlőrinci pálos kolostor alapítójával — ekkor ságos Szűz klastroma (8/31. sz. Ih.) felé ve­
még a (pálos) Szt. Kereszt-kolostor (9/6. sz. zet (,,per quam itur ad ecclesias Sancte
Ih.) perjelével — azonos, a ,,domus s. Cru­ trinitatis et olaustri beaté Marié virginis").^'
cis prope Strigonium" megjelölés, valamint az Az eredeti oklevél ccis rövidítésed^ azonban
a tény, hogy Lőrinc prior a pálos rend szabá­ egyértelműen crucisra oldható fel.
lyainak megerősítését kéri Lodomér érsektől Ezt igazolja egy 1337. évi (Esztergom város
— eléggé igazolja ezt.^* tanácsa előtt kiállított) oklevél,^' amely arról
Egy X I I I . sz. végi oklevél Durand nevű tudósít, hogy Jakab esztergomi polgár, arany­
házfőnököt említ,^^ 1316-ban Herricus a ,,de műves és fiai, Jakab és Domonkos, azt a házu­
ordine Cruciferorum S. Johannis Iherosolimi- kat, amely István visegrádi várnagy és Pál sze­
t a n i " 1534-ben Tamás a ,,domus Hospitalis s. kérgyártó házai közt fekszik — István vár­
Crucis de Strigonio" magistere.^* nagynak elörökítik. A ház egyébként ,,. .. circa
Pázmány Péter a johanniták házai között piateam per quam itur ad ecclesias sancte
,,Esztergom megye" megjelöléssel említi.^' Sinka crucis et virginis gloriose. . . " áll. István viseg­
Eerenc Pál és nyomában Reiszig Ede — téve­ rádi várnagy (pilisi főispán) Csévi Sáfár István­
sen — Kovácsi városrész (8/17. sz. Ih.) plé­ nal, Chew-i János apjával azonos,*" tehát a
bániatemplomának romjaival azonosította.^ - két oklevélben említett háznak, ill. a templom­
Mivel az ispotályt minden oklevél ,,de Strigo­ nak is azonosnak kell lennie. E szerint a Szt.
nio" említi, valószínűnek tartjuk, hogy az a Háromság-templom Esztergomban nem létezett.
Királyi város területén állott. Ezt a feltevést Szt. Mária Magdolna-templom: első ízben
támogatja egy 1294. évi oklevél is, amely a IV. Urbán pápa oklevele említi a Szt. Mária
városfalon belül a ,,contrata ecclesie sancte Magdolna-egyházat ,,Strigoniensis civitatis"
Crucis"-ról beszél.-' Ebből az adatból követke­ templomaként.*! 1314-ben a Szt. Miklós (8/3k.
zik egyrészt, hogy a város falain belül valóban sz. Ih.) ós Szt. Lőrinc (8/3j. sz. Ih.) templo­
kellett állnia egy Szt. Kereszt-templomnak mokkal együtt ,,Intra Civitatem existens"
— erről nyerte nevét a Szt. Kereszt város­ említik.*^
rész —, másrészt, hogy ez a templom plébánia­ 1315-ben György nevű plébánosa tartozását
egyház is volt egyúttal.^" — Mint ilyet említi évi 10 pensa (?) fizetésével köteles kiegyenlíteni
Némethy Lajos is, azzal a különbséggel, hogy Balázs székesegyházi őrkanonoknak.*^
szerinte a Szt. Kereszt-egyház az esztergomi Az 1332 — 1337. évi pápai tizedjegyzék sze­
várban (in Castro) állott.^^ Némethy azonban rint György plébános évi jövedelme nem haladja
itt nyilvánvalóan téved, mivel a Szt. Kereszt­ meg a négy márkát.**
plébániatemplomot összetéveszti a Szt. Adal­ 1372-ben ismét a királyi város plébánia­
bert-székesegyház Szt. Kereszt-oltárával(!), templomai sorában a Szt. Kereszt-(8/3r. sz.
(8/lm. sz. Ih.), amelynek igazgatója egyúttal Ih.) és Szt. Jakab-egyházak között említik.*^
a vár plébánosa is volt ( , , . . . rector altaris Utoljára 1528-ban szerepel, plébánosát ekkor
sancte Crucis de cathedrali ecclesia Strigoniensi, Balázsnak nevezik.*^
qui est plebanus castri et capituli et scho- A templom plébánosa a székesegyházi fő-
lae. . .").=*2 Az 1332 -1337. évi pápai tizedjegy­ esperes joghatósága alá tartozott.*' - Némethy
zék szerint ,,Nicolaus, plebanus S. Crucis de Lajos szerint a latinusok városrészében állott.*^
Strigonio" - akit a többi, királyi városi plé­ Pontos helyét nem tudjuk meghatározni.*'
bánosokkal együtt sorolnak fel -- évi jövedelme Templomos lovagok Jtáza és temploma: a
nem haladta meg a négy márkát.^^ 1372-ben templomos lovagok II. András király (1205 —
az ecclesia ,,Sancte Crucis"-t ismét a királyi 1235) idejében telepedtek le Magyarországon.
város templomai közt említik.^* Pázmány Péter Első említésük I I I . Honorius pápa 1216. évi

1S8
oklevelében történik, amelyben felhatalmazza - Balogh Albin a gettót a piactér (fórum) és a
„ . . . magistris domorum militiae templi et Szennyepalota (8/3z. sz. Ih.) közelében ke­
Hospitalis Jerosolimitanorum in Strigoniensi reste."
provincia constitutis", hogy a Szentföld vissza­ Egyéb templomok: történetíróink néhány
foglalására az ország jövedelmeinek huszad­ olyan templomot is feltételeznek a királyi város
részét beszedjék.^" Pesty Frigyes és Knauz területén, amelyre sem régészeti, sem történeti
Nándor az oklevelet elemezve bizonyítják, hogy adataink nincsenek:
fiz OJZ esztergomi lovagokra vonatkozik, s mint­ Pór Antal" és Récsey Viktor'* egy ismeretlen
hogy a lovagrend mestere (magister) itt székelt, védőszentű, kerek templomot említenek a volt
a főkonventnak is itt kellett lennie.^^ — Az ,,Három szerecsen" vendéglő (Kossuth L. u.
1222. évi aranybulla 31. cikkelyének egyik pont­ 2 — 4. sz.) helyén.
ját, amely szerint az aranybulla harmadik pél­ Némethy Lajos egy 1337. évi oklevelet'^ rosz-
dányát ,,penes templum"^^ kell őrizni — Knauz szul értelmezve a Szt. Kereszt-templom (8/3r.
Nándor úgy értelmezi, hogy a ,,templomosok­ sz. Ih.) mellett egy Szűz Mária-templomról be­
nál", azaz azoknak ,,esztergomi manseriájukban szél,'" amely azonban nem más, mint a ference­
őrizhették".^3 ^ ^ esztergomi templáriusok első, sek Segítő Szűz Máriáról nevezett temploma.'^
teljes hitelességű említését 1294-ből I I I . András (Vö.: 8/31. sz. Ih.)
király okleveléből ismerjük, amikor az eszter­ Ugyancsak Némethy Lajos említ egy eszter­
gomi káptalan egyik királyi városi jobbágyá­ gomi, Szt. Margit vértanúról nevezett templo­
nak háza ,,.. . domus Heynel oirca templarios, mot,'^ amelyre semmilyen adatot nem ismerünk.
in parrochia ecclesie sancti Petri",^* azaz a Valószínű, hogy a Szt. Kereszt-plébániához hason­
Szt. Péter-egyház (8/31. sz. Ih.) plébániájának lóan (1.: 8/3. sz. Ih. — a johanniták Szt. Kereszt­
területén, a templomosok háza (manseriája) nevezett konventje) a Szt. Adalbert-székes­
mellett áll. Egy X I I I . sz. végi, keltezetlen ok­ egyházban levő Szt. Margit-oltárral (8/lm. sz.
levél Thomast, az esztergomi templomosok Ih.) tévesztette össze.
preceptorát (cum Fratribus) említi.^' Ez az IV. Béla királynak egy 1265. évi, IV. Kele­
utolsó adatunk a templomosokról,^' a rend fel­ men pápához írt levele'* alapján feltételeznek
oszlatása után javaikat a királyi kincstár, ill. a egy Szt. Lestár-egyházat is Esztergomban.'*
keresztesek szerezték meg." A levélben szereplő László mester azonban nem a
Az esztergomi lovagház későbbi sorsa isme­ Szt. Lestár-egyház főesperese, hanem az eszter­
retlen. Egyháztörténészeink a templomosokat a gomi egyházban (káptalanban — Szt. Adalbert­
mai város különböző pontjaira lokalizálták: templom (8/lm. sz. Ih.) levő Szt. Lestárról ne­
a Víziváros (8/2. sz. Ih.) É-i és D-i végébe, va­ vezett főesperes,'^ így nevezi őt már egy évvel
lamint az újkori vízivárosi ferences kolostor korábban IV. Orbán pápa i s . " Az oklevelek
helyére,^* Knauz Nándor, Sinka F . Pál és nyo­ téves olvasata alapján történetíróink egy csuti
mában Reiszig Ede (az 1294. évi oklevelet főesperességre gondoltak," Erdélyi László,
helyesen értelmezve) a királyi városban — utób­ Györffy György és Mályusz Elemér azonban
biak a Deák Ferenc utca D-i végénél — a Szt. megállapították, hogy itt az esztergomi egyház­
Pál-kapu (8/3d. sz. Ih.) közelében,'^ Horváth megyéhez tartozó honti főesperességről van
István — feltételesen ~ a Kossuth L. u. 41. szó.'*
sz. táján kereste maradványait.'"
Zsidó templom (Zsinagóga): Egy 1050. évi
adatot, amely szerint két regensburgi zsidó ' Eltekintve az 1892-ben kiásott Szt. Lőrinc-
kereskedő Oroszországból visszatérve egy Duna­ templom falainak nagyobb arányú feltárásától:
8/3j. sz. Ih. 2 Horváth 1971a, 60 — 61. ^ Lepold
parti városban zsidó hitközséget és zsinagógát 1944, 5. metszet. — * Lepold 1944, 52. metszet.
talál — a magyarországi zsidóság történetírói — Esztergom — Víziváros — királyi város és
Esztergomra vonatkoztatják.'^ Kohn Sámuel közvetlen környékének legjobb, hiteles ábrázolása.
szerint itt volt a zsidók első zsinagógája Ma­ Rajzolását valószínűleg még az 1594. évi ostrom
elején kezdték meg. Nem értünk egyet Lepold
gyarországon."^ 1217 táján Jiczchák ben Móseh Antallal abban, hogy Meyerpeck követné Zimmer-
bécsi rabbi is megemlékezik az esztergomi mann metszetét. Lepold 1944, 26. Véleményünk
zsidóságról, az asszonyoknak a hévízben (8/6. szerint éppen fordítva áll a helyzet: a Zimmer-
sz. Ih.) való rituális fürdésével kapcsolat­ niann-féle kép Meyerpeck részletes, helyszíni
rajzának elnagyolt másolata. * Lepold 1944, 49.
ban.'^ metszet. * Egy-egy objektum azonosításához más
Egy 1294. évi oklevél a királyi város terü­ metszeteket is felhasználtunk, a fentieken azonban
letén említi a zsidónegyedet (,,contrata iudeo- a legtöbb templom egyszerre ábrázolva van. ' Né­
methy 1900a, 33. 8 Némethy 1889, 54. "Lepold
rum"), amely nyilvánvalóan a zsinagóga körül 1944, 32. sz. — Hans Sibmacher metszete 1595.
terült el,'* maga a zsidótemető (sepultura " N é m e t h y 1896, 11. "Villányi 1891, 76. 1. sz.
iudeorum)'^ azonban a városfalakon kívül. jegyzet, 80. — Falkutatás tisztázhatná, hogy a
Kovácsivárosrész közelében feküdt. (Vö.: 8/15. mai templom nem a meglevő romok felhasználá­
sával, ill. annak köveiből épült-e? ^^ Mon. Eccl.
sz. Ih.) Strig. I. 600. — Említi: Memória 1856, 36; Némethy
Pontosabb adatok hiányában a zsidónegyed, 1896a, 36; Balogh 1929a, 30. " A latinusok vá­
ill. zsinagóga helyét nem tudjuk meghatározni. rosrészéről: 8/3. sz. Ih., királyi város 21 — 33.

139
jegyzetek közt írottak. " V ö . : Pazman 1629, 88; 8/3j. SZT. LŐRINC-TEMPLOM: A (f^ CL
Némethy 1896a, 35 — 36. " H o r v á t h 1971b, 43. A Kk tm Á
" E K L Ml. L. 24. f. 2. n. 12. " P a z m a n 1629, 88.
i8Mon. Eocl. Strig. I. 272. " Mon. Ecol. Strig.
I. 291. 20Mon. Eocl. Strig. I. 360 — 361. — Lehet­ 1882-ben, a volt Kereskedelmi és Iparbank
séges, hogy az ezen a tájon fekvő mai Kis és (Széchenyi tér 26.) építése alkalmával 2 db késő­
Nagy Ispitahegy neve ezen ispotályosok emlékét
őrizte meg ! " Mon. Eocl. Strig. I I . 45. '^ Reiszig gótikus talpas bronz gyertyatartó,^ bronz-
1928, 58 — 60. 23Sinka 1926a, 34. 2«Vö.: Eggerer csengő^ és kehely került elő.^ Az alapozás alkal­
1663, 92. 25 Mon. Eccl. Strig. 11. 473. ^e Mon. Eccl. mával megtalált középkori falakat azonban fel­
Strig. II. 721; Rupp 1870, 23. " P a z m a n 1629, mérés nélkül elbontották.* 1892-ben a Széchenyi
112. — Fuxhoffer ezt tévesenPéliföld-Szentkereszt-
tel azonosítja: Fuxhoffer—Czinnár 1860, II. 142. tér csatornázási munkái során a 26. sz. ház
— Részben az ő feltételezése nyomán terjedt el előtti úttest alatt középkori falmaradványokra
az a téves nézet, hogy Péliföldön johannita konvent bukkantak.^ A helyszínen Récsey Viktor ásatást
létezett volna. Vö.: 2/10. sz. Ih.. "« Sinka 1926a. végzett,* és egy keletéit, a nyolcszög három olda­
34—36. — Az 1297. évi oklevél helytelen értelme­
zésből indult ki. Vö.: 23 — 24. jegyzet. — Reiszig lával záródó szentélyű, háromhajós, támpillérek­
1928, 59 — 60. 29 Mon. Eccl. Strig. II. 360. =>» Du kel ellátott XIV. sz.-i templom maradványait
Cange: Glossariuma szerint contrata = kerület, tárta fel. (18. kép.)' A szentélyhez É felől csat­
egyúttal = ,,territórium parochiale". Vö.: Né­ lakozó — sarkán tám})illórrel ellátott (valószí­
methy 1894, 252 e. jegyzet. — Ez viszont másként
nem lehet, csak ha a templom is a városfalon belül nűleg sekrestye) - helyiség keleti oldalán levő
állt. " N é m e t h y 1894, 251. ^- Az 1397. évi canonica félköríves, apszishoz hasonló záródást Récsey
visitatióból: Kollányi 1901, 85. — Hogy valóban őrtoronynak gondolta. Véleményünk szerint ez
erre gondolt Némethy, azt az igazolja, hogy az a sekrestye feletti emeletre felvezető csigalépcső
általa 1307-nél említett Mihály plébános azonos a
fenti oltár igazgatójával. Vö.: Némethy 1894, 251. lépcsőháza volt, amit a benne előkerült lépcső­
787. t; Kollányi 1901, 104^105. — A Némethy fokok is tanúsítanak.^ A sekrestyétől ÉK-re
által felsorolt plébánosok — az első kivételével — előkerült ÉNy - D K -i irányú vékonyabb fal a
a Szt. Kereszt-oltár igazgatói és várplébánosok templom körüli temető körítőfala lehetett.'
voltak: i. h. ^3 Mon. Vat. S. I. T. I. 224; Némethy
1894, 251, 818. ^ ' E K L Ml. L. 24. f. 2. n. 12. A főszentélyben előkerült az oltár alapozása és
35 Pazman 1629, 88. ^e Kubinyi 1964, 116; Györffv a vörösmárvány padlóbiu'kolat, a hajó és szen­
1973, 315. 3' ZsO I. 928. reg. — Egy Miklós nevű tély találkozásánál a diiidalív, ill. a mellékhajó
aranyművest a X I I I . sz. végén több alkalommal egyik gótikus félpillérének faragott kődobja.^"
említenek, házának helyét azonban nem tudjuk
meghatározni: Mon. Ecol. Strig. I I I . 248 — 249, A D-i mellékhajó oltárlépcsője előtt feldúlt tégla­
315, 350, 380, 385. ^s Horváth 1971b, 40. ^^AO TTI. sírra akadtak, melynek közelében egy XV—
324. ^» Bártfai 1938, 74/352. reg. — Sáfár Ist­ XVI. sz. fordulóján készült vörösmárvánv sírkő
ván ós fiairól lásd a 4/1. sz. Ih.-nól. ^1 Mon. Ecol. töredéke (felirata: . . . BIIT. ANNO. DŐMINI.
Strig. I. 499; Memória 1859, 34. "^ Mon. Eccl.
Strig. II. 699. " M o n . Ecol. Strig. II. 703-704; M I - ) " került elő. A D-i főfalon, a 26. sz. ház
Némethy 1894, 590. " M o n . Vat. S. I. I. I. 224. kapuja közelében találták meg a templom D-i
« E K L Ml. L. 24. f. 2. n. 12. ««Némethv 1894, bejáratát, melynek lépcsője vörös, küszöbe
253, 501; Memória 1856, 34. *'Pazman 1629, 88. fehér márványból készült. A maradványokból
« N é m e t h y 1896a, 35. ^^ Horváth 1971b, 38. —
Feltételesen a 8/3t. sz. Ih.-nél keresi, ^o Mon. Récsey bélletes, oszlopos kapura következte­
Eocl. Strig. I. 211. - Fejérpataky 1887, 497. tett.^^ A D-i főfal és a mellékhajó É-i falának
" P e s t y 1861, 104; Knauz 1865, n.'s^Mon. Eccl. folytatásai az épület pdncéjében ma is nyomon
Strig. I. 235. ^3 Knauz 1865a, 1 7 - 1 9 . ^^ Mon. Eccl. követhetők.^^
Strig. TI. 360. •« Mon. Eccl. Strig. II. 473. =<' III.
Miklós pápa a rendet már 1279-ben eltörölte — A templom belsejében több — részben bolyga­
ill. a johannitákkal egyesítette: Mon. Ecol. Strig.
tott — melléklet nélküli csontvázat ástak ki,
II. 110. — Boltizár 1863, 453/121. — Erre Magyar­ végül a szentély alatt 1 m mél3'8égben 70 cm
országon csak 1310-ben került sor: Reiszig 1925,
9 0 - 9 1 . "Reiszig 1925, 90 — 93. ^8 Rupp 1870, 23. vastagságú, nagyméretű, durva kövekből épí­
— Itt a korábbi irodalom ismertetve — Reiszig tett román templom félköríves (a rajzon patkó
1903, 529; Sinka 1936, 31 — 32. ^a Knauz 1865a, alakú) apszisára, ill. egy kerek oszloplábazatra
19 — 20; Mon. Eocl. Strig. I. 211—215. sz. jegy­ bukkantak.!*
zetek; Sinka 1926a, 37; Reiszig 1928, 61. ""Hor­
váth 1971b, 39. " Scheiber 1960, 65. «2 Kohn 1884, Az ásatás során előkerült leletek: kőszobor-
I. 5 9 - 3 6 3 ; Némethy 1900a, 357. " K o h n 1881, és sírkőtöredékek, gótikus boltozati bordák,!^
56. «*Mon. Eccl. Strig. II. 360. «5 Mon. Ecol. Strig. XIV. sz.-i padlótéglák" (52. t. 1 2, 4,), ruha-
II. 96; Scheiber 1960, 75. "^ Balogh 1929a, 26. kapcsok, gyűrűk, sarkantyúk, patkók, zabiák,
*' Pór 1893. ,,meg vagyunk győződve, hogy a Há­
rom Szerecsenhez címzett vendéglő helyén egy lakatok, érmek (II. Bélától 1615-ig) stb. a Fő­
kerek templom létezett . . ." írja. "* Récsey 1893a, gimnázium Régiségtárába," majd az EBM
50. 09AO I I I . 3 2 4 - 3 2 5 . '"Némethy 1894, 251., gyűjteményébe kerültek.^^ Figyelemre méltó
1896a, 36. Szerinte ez sem plébánia-, sem zárda­ lelet a kőfaragványok között egy esztergomi
templom nem lehet. " V ö . : ZsO I. 928. reg. '^ Né­
methy 1896a, 36. " M o n . Eccl. Strig. I. 520/677. bíró X I I I . sz.-i sírkövének töredéke.^^ A csator­
'« Makkay—Mezey 1960, 158. " Vö.: Kollányi 1900, na fektetése során 1892-ben a Széchenyi tér 22.
14—15. — László mester 1262 —1274-ig honti fő- sz. háznál középkori falmaradványok mellett
esperes volt. " M o n . Eccl. Strig. I. 498/468. — megtalálták a templom szentélyének nagymére­
,,magister Ladislaus archidiaconus sancti Leusta-
chij in eoclesia Strigoniensi". " K n a u z Mon. Eccl. tű, emberfejjel és agaus dei-vel díszített bolto­
Strig. I. 284, 329. '» Györffy 1973, 345. zati zárókövét.^" (74. t. 1.)

140
árok között, attól D-re fekszik a templom. -•
1264-ben a IV. Béla király által alapított csúti
monostor alapítólevelében találkozunk ismét
a Szt. Lőrinc-templommal és a körülötte lakó
udvarnokokkal.^^ Az oklevél több félreértésre
adott alkalmat a Szt. Lőrinc-templommal kap­
csolatban is. IV. Béla király ekkor ugyanis a
csúti monostornak 70 esztergomi udvarnok-
curiát és hozzá tartozó földet adományoz, a
városárkon belül — a Szt. Lőrinc-egyház körül
(más városi polgárok közt elszórtan levőket) —,
ill. a város árkán kívül, a mesteremberek, ko­
vácsok településén ( , , . . . et eciam in vico fab-
rorum . . .").^*Utóbbinak határait is leírja, mely­
ből nyilvánvaló, hogy a csúti monostor Kovácsi
(8/17. sz. Ih.) település É-i részét kapta meg.
A fenti, ill. egy 1294. évi oklevél adatai alap­
ján Némethy Lajos arra gondolt, hogy a város­
ban álló Szt. Lőrinc-egyház körül, az árok két
oldalán terült el a ,,vicus fabrorum", s a Szt.
18. kép. Esztergom. Királyi város, 8/3j. sz. lelőhely, Lőrinc-templom ennek volt plébániatemploma.**
a Szt. Lőrinc-templom feltárt maradványai (Récsey Hasonlóképpen vélekedik Récsey Viktor is,*'
1893 alapján)
Heckenast Gusztáv pedig a kovácsok fenti utcá­
ját (vicus fabrorum) a Királyi városban keresi.**
1895-ben, a Lőrinc utca (Mártírok útja) és 1288-ban arról értesülünk, hogy a templom
Rákóczi tér csatornázása során a Szt. Lőrinc- körüli területet — az egykori udvarnokok város­
templom temetőjéhez tartozó sírokat bolygat­ részét — Szent Lőrinc-kerületnek (Contrata
tak meg, régi érmeket és fegyvereket találtak.^^ ecclesie sancti Laurentij de Strigonio)*^ nevez­
1898-ban a Lőrinc utcai bérház alapozása során ték. 1291-ben a Hunt-Pázmán nembeli István
megtalálták a templom É-i mellékhajóját,^ comes a Szt. Lőrinc-templom temetője előtti
benne egy bolygatatlan téglasírra bukkantak, palotáját a sági (Ipolyság) prépostságra hagyo­
amely a D-i hajó téglasírjához hasonló helyzet­ mányozza.*" 1292-ben a Szt. Lőrinc-egyház
ben feküdt .^3 E földmunka idején csupán egy kerületében álló kő- és faházak adásvételéről
nagyméretű, üreges ágyúgolyó,^* 2 db (szarvas­ hallunk.*! 1294-ben a Szt. Lőrinc-plébánia terü­
sal és hatágú csillaggal díszített) XIV. sz.-i letén — (amely a Szt. Lőrinc-városrésszel azo­
padlótégla,^^ ill. egy gyűrű^^ előkerüléséről van nos: ,,contrata et Parrochia ecclesie eiusdem
adatunk. sancti Laurencij")*^ a káptalan kézmíiveseinek
1900-ban a Széchenyi téren volt barokk házait sorolják fel. 1314-ben a templomot a vá­
(1710) Szt. Háromság-szobor bontásakor közép­ ros plébániaegyházai között említik.** 1332-
kori faragványok kerültek elő. A helyi újság 1337 között a plébános jövedelme hét márka.**
cikkírója szerint " . . . Egy pilaszternek két A templom későbbi sorsáról kevés adatunk
darabja az, amelyek minden kétséget kizárólag van: 1332 — 1337 között Márton, a XV. sz. első
a Lőrinc-templomból valók".^' felében Miklós, 1452-ben Bertalan, 1460-ban
1906-ban a Lőrinc utca (Mártírok útja) 3. sz. János, 1528-ban ismét János nevű plébánosai
ház építésénél , , . . . igen érdekes régiségeket és vannak.*^
egészen ép csontvázat, koponyákat találtak".^ Esztergom 1543. évi elfoglalásakor a templom
B sírok véleményünk szerint a Szt. Lőrinc- ,.javait és egyházi szereit" elásták. 1548-ban
templom temetőjének É-i kiterjedését jelzik. több elmenekült esztergomi polgár engedélyt
A templomot Récsey Viktor a királyi város kér Ferdinánd királytól a kincs kiásására, s a
Szt. Lőrincről elnevezett plébániatemplomával török kézen levő városból elhozatalára. Vállal­
azonosította, s az első templom építését a X I . kozásuk sikerrel járhatott, mert hamarosan
sz.-ra tette.^* Feltevését — a korábbi temp­ arról értesülünk, hogy Ingerhart Lukács,
lom formája és elhelyezkedése mellett — tá­ Pinkusdy Ferenc, Kyszántó Miklós, Grecus
mogatja az a körülmény is, hogy ez a templom Miklós és Korláth Imre az eladott 20 márka
a (fejedelmi, később) királyi udvarnoknépek^" értékű kincs árán osztozkodik.*^ A fenti üggyel
plébániatemploma volt, s mint ilyen, alapítását kapcsolatos iratok nem említik, hogy a temp­
Szent István korára tehetjük.^i Első ízben lom elpusztult volna.
1202-ben fordul elő, amikor Imre király a Szt. Ezt támogatja a város 1543. évi ostromáról
Lőrinc-egyház körül maradt királyi udvarnokok készült kép is, amelyen a Lőrinc-kapu dunai
földjét az esztergomi káptalannak adományoz­ oldalán csúcsos sisakú templomtorony emelke­
za,^^ leírva annak határait. Eszerint a város­ dik.*' Hasonlóképpen épségben ábrázolja még
kapun (Lőrinc-kapu) kivezető út és az É-i város- és szintén csak egy toronnyal -- W. Meyer-

Ul
peok (79. t.) és W. Zimmermann 1594 1595. 8/3k. SZT. MIKLÓS-TEMPLOM: 5 (3) Á Kk
évi metszete is (amelyek az ostrom kezdetén
készültek),** Houfnagel György ostrom utáni
képén** azonban már csak romok vannak a A Városháza (Széchenyi tér 1.) udvarán,
helyén. (80. t. 1.) 1896-ban — emésztőgödör ásása során - nagy
A templom romjait 1730-ban még látta Bél mennyiségű emberi csontra, ép csontvázakra
Mátyás.^" Utolsó maradványait a város XVIII. bukkantak.1 Ugyanitt a vízvezeték fektetése
sz.-i újjáépítésekor hordták szét. Emlékét 1950- alkalmával, 1926-ban ismét csontvázakat boly­
ig a mellette húzódó Lőrinc utca (ma Mártírok gattak meg^ a volt reálgimnázium (ma Deák F.
útja) tartotta fenn. u. 1.) falánál — az udvar Ny-i szélén ,,díszes
márványlépcsőzet" részlete került elő.^ 1964-
l E B M 52.68.1; 69.1. — Képe: Récsey 1893, X. ben a Városháza ENy-i homlokzata előtt, a
t. 8. 10. "EKM 54.405.1. — Képe: Récsey 1893, járda szélén ásott 80 cm mély árokban ismét
X. t. 11. "Récsey 1893, 32; Esztergom és Vidéke több csontvázat bolygattak meg. Ugyanakkor
1892. (78. sz.) szept. 25. 2. * Esztergomi Lapok
1895. (60) jún. 28. 3. ^ Esztergomi Közlöny 1892. az árok D-i falában kisebb falcsonk vált lát­
szept. 25. 2; Esztergom és Vidéke 1892, (79. sz.) hatóvá, a kapu közelében pedig két vékonyabb
szept. 29; Esztergomi Hírlap 1892, (2. sz.) okt. 9. középkori kőfalat vágtak át.* Az árok földjéből
3; Récsey 1893a, 50.« Arch. Ért. 1892. 382. ' Fény­ XIV. sz.-i bécsi fazék bélyeges peremdarabját
képei: Récsey 1893, V—VI. t., ill. EBM Helytör­
téneti gyűjtemény 63.5.1. ^Esztergom és Vidéke ós XVI. sz.-i kályhaszem töredékét gyűjtöttük.
1892. (79. sz.) szept. 29; Récsey 1893, 28. *> Récsey (Horváth 1964. )5 1960—1964 között, a Város­
ezt már a városfalnak gondolta, megjegyezve, háza udvarának egyengetése során embercsonto­
hogy ennek közelsége miatt nem építették meg az kat és kőfaragványokat találtak,* 1970-ben a
É-i mellékhajót: Récsey 1893, 28. i» Jelenleg az
EVM kőtárában, — leltározatlanok. " K é p e : Ré­ főbejáratnál ásott kábelárokban ép csontvázat
csey 1893, VIII. t. 2. — Az EBM letétje az EVM pusztítottak el.' A közeli Deák F. u. 2. sz. (volt
kőtárában — leltározatlan. ^^ Récsey 1893, 27. polgármesteri ház) udvarán az 1930-as években
" E B M Adattár 285. 1. sz. füzet 23. " R é c s e y szintén találtak emberi csontvázakat.*
1893, 22 — 42. " M a az EVM kőtárában — részben
azonosítatlanok, egy részük: EBM 59.51.1 — 59.1; Fenti lelőhelyetaközépkori Szt. Miklós-plébá­
53.369.1. WEBM 53.137.1 — 146.1. — Szarvas niatemplommal és temetőjével azonosítjuk.* Ko­
alakjával, csillaggal, ill. rozettával díszítve. rábban Pór Antal, Balogh Albin és Zolnay László
i'Eszt. Főgimn. Ert. 1892-1893, 100; Récsey
1893,32. i8Némethyl900, 110/188 — 197. —A lele­ is a városház környékén keresték e templomot.^"
tek egy része ma már azonosíthatatlan, a kőfarag- Első alkalommal — mhit ,,capella Sancti
ványok egy része ideiglenesen az EVM kőtárában. nicolai in strigonensi suburbio" — 1156-ban
i"Az EBM letétje az EVM kőtárában — leltá­
rozatlan. Lelőkörülményei nem ismertek. ^^ Eszter­ fordul elő.^^ 1202-ben Imre király oklevelében
gom és Vidéke 1892, (85. sz.) okt. 20. 3; Récsey az ,,ecclesiam beati Nicolai"-t, az udvarnokok
] 893. 31. I X . t. 1. a—b. — Képét közli: Wallon 1963, városrészének határán, a város piacterének D-i
11. 5. kép. " Esztergomi Lapok 1895, (89. sz.) nov. szélénél említik. A templom alatt (É felől nézve),
7. 3. '^ Récsey az É-i mellékhajót nem tárhatta fel,
8 ezért úgy gondolta, hogy az nem is épült meg. a Kis-Duna partján terült el a hali)iac („ubi
Ezt a téves adatot átvette Wallon 1963, 11. is. pisces servantur et venduntur"), tehát a Kis-
23 Esztergom és Vidéke 1898. (25. sz.) márc. 27. 3. Dunához elég közel állott.^^ 1242-ben az eszter­
(29. sz.) ápr. 9. 5. — A falakról Schédl Arnulf gomi káptalan egyik kőháza, mely a latinusok
tanár felmérést is készített — amelyet azonban
nem ismerünk, a sír leleteiről nincs adatunk. városrészében áll, határos azzal az úttal, amely
2^ Esztergom és Vidéke 1898, (26. sz.) márc. 31. 3. az árucsarnokoktól ,,de dictis cameris merci-
" N é m e t h y 1900, 113/230—231; EBM 53.128.1; monialibus ducit ad ecclesiam Sancti Nicho-
147.1. 2« Észt. Főgimn. Ért. 1898 — 1899. 80. " Esz­ l a i . . . " . 1 * 1298-ban Péter, a Szt. Miklós-temp­
tergom és Vidéke 1900. (47. sz.) jiin. 17. — A lelet
az EBM gyűjteményébe került: Sz. n. 228/3 — 5. lom plébánosa hirdeti ki a szentkirályi kereszte­
— Némethy 1900, 113. (pótlap), ahol azonban sek (8/22. sz. Ih.) kiközösítését."
ma már nem található. ^^ Esztergom és Vidéke Egy 1299. évi oklevél szerint Kövér (pinquis)
1906. (55. sz.) júl. 12. 3. ^9 Récsey 1893, 21 — 36;
1893a, 47 — 60. 3" Heckenast 1970, 129. " H o r v á t h Tamás velencei kereskedő, esztergomi polgár
1970, 45; Zolnay 1960, 155. "2 Mon. Eccl. Strig. I. egyik háza szintén abban a kis utcában áll,
163 — 164. 33Mon. Eccl. Strig. I. 511. ^^Vö.: amely a latinusok városrészéből a Szt. Miklós­
8/11. sz. lelőhely. '* Mon. Eccl. Strig. II. 359 — egyházhoz vezet (,,iuxta uicumde uico latinorum
360. 36 Némethy 1894, 252. 37 Récsey 1893, 10.
s^Heckenast 1968, 170; 1970, 87. "Ü Mon. Eccl. ducentem ad sanctum Nicolaum").^^ Ezen ada­
Strig. II. 242. " Mon. Eccl. Strig. II. 285. " Mon. tok alapján meg kell állapítanunk, hogy a temp­
Eccl. Strig. II. 315. *2Mon. Eccl. Strig. II. 3 5 9 - lom nem a latin városrészben (vicus latinorum),
360. «3Mon. Eccl. Strig. II. 699. " R é c s e y 1893, hanem a piactér DNy-i oldalán állt, s így nem
15; Némethy 1894, 252. ^^ Récsey 1893, 15; Né­
methy 1894, 252. "KoUányi 1894, 1. *'Lepold biztos, hogy a latinusok plébániatemploma
1944, 1. sz. metszet. — A metszet ábrázolását volt." Adataink szerint a város legjelentősebb
először B. Wallon Emma azonosította a Szt. Lő- plébániája volt ez, plébánosa gyakran járt el
rinc-templom és -kapu képé vei: Wallon 1963, 6,
10. ^« Lepold, 1944, 49, 52. sz. metszetek. «» Lepold, közügyekben. 1314-ben Tamás érsek — a többi
1944, 19. sz. 1595. ^^ Quinque Ecclesiarum rudera közt a Szt. Miklós-templom plébánosát is uta­
adhucdima visuntur, ad portám Laurentii unum . .. sítja kötelezettségének betartására." 1332 —
Bél 1730, 80. e. jegyzet. 1337 táján — a pápai tizedjegyzék szerint Mik-

142
lós plébánosnak húsz (!) márka az évi jövedel­ 344—345. 13 Mon. Eccl. Strig. I. 344. " M o n . Eccl.
me/^ 1372-ben,^^ majd 1380-ban ismét szerepel Strig. I I . 452—453. i« Mon. Eccl. Strig. I I . 458.
i^Mint ezt határozottan állítja Némethy 1894,
a templom.^" Utóbbi esetben Demeter érsek 252; Dercsényi-Zolnay 1956, 13. Zolnay 1960a,
utasítására a plébános az esztergomi káptalan 155; 1965, 152; Horváth 1970, 45. i'Mon. Eccl.
tizede ügyében jár el a Buda-felhévízi kereszte­ Strig. I I . 699 — 700. is Némethy 1894, 252, 819;
sekkel szemben. 1406-ban László, 1452-ben Mon. Vat. S. I.T. I. 216.19 E K L Ml. L. 24. f. 2. n. 12.
2» E K L Ml. L. u. f. 9. n. 205; Pór é. n. 302. " Né­
Miklós, 1458 — 1460 közt Pál nevű plébánosai methy 1899, 252. ^üKjiauz 1865a, 87 — 88. ^a Me­
ismertek.^i - Egy 1484. évi oklevél szerint a mória 1856, 34; Némethy 1894, 252, 752. ^i Páz­
templom egykori plébánosa Péter váci kanonok mán 1629, 88. 25LepoId 1944, 19. metszet. —
lett.^ Utoljára 1528-ban Lukács a plébánosa.^ Körülépítetleimek tartja a Szt. Miklós-templomot
Zolnay László is: Dercsényi—Zolnay 1956, 13.
Pázmány ]?éter összeírása szerint a templom ^''Vö.: 9. sz. jegyzet. " Lepold 1944, 49, 52. met­
plébánosai a székesegyházi (8/lm. sz. Ih.) fő- szetek. 28Récsey 1893, 21., 1893a, 50. — A falat
esperes joghatósága alá tartoztak.^* feltételesen Récsey is a Szt. Miklós-templom
temetőfalának tartotta. "9 Lepold 1944, 182. sz.
Houfnagel György Esztergomot az 1595. évi térkép; EBM fényképtár 554. — Ezen a helyen az
ostrom után ábrázoló metszetén a főtér D-i újkorban nem volt templom !
oldalán, a mai Tanácsháza táján egyetlen épség­
ben maradt épületet jelez, egy különálló, közé­ 8/31. SZT. PÉTER-TEMPLOM: ^ ( S ) Á - K k
pütt sisak nélküli toronnyal ellátott négykaré-
lyos kápolnát.^^ (81. t. 5.) A fenti falmarad­ 1895-ben a Plébánia (ma K u n Béla) utca 10.
ványok és a plébániatemplomra utaló templom sz. ház előtt, csatorna fektetése alkalmával csont­
körüli temető alapján a négykarélyos templom a vázakat pusztítottak el,^ ugyanitt vastag kő­
Szt. Miklós-egyház vagy annak temetőkápol­ falakra bukkantak, melyeket templomfalaknak
nája is lehetett. W. Meyerpeck és W. Zimmer- tartottak.^ Az egykori tudósító szerint , , . . . a
mann 1594 —1595. évi (és még a pusztulás előtti) kérdéses falazat a templom hátsó részéhez tar­
helyzetet bemutató metszetein ugyanis a Dunai tozott, a szentély előbb, a mostani plébánia­
rondella mellett É-ra - aKis-Duna közelében^^— épület [Kun Béla u. 3.] kapualja táján keresendő,
nyugati homlokzatán egy toronnyal ellátott, s így a volt templom hajója rézsútos irányban
háromhajós, keletéit templomépület látható^' véve a felszínen magába foglalja a plébánia
(79. t.), amely afenti lelőhelytől Ny-ra, légvonal­ kertnek az épülettel kapcsolatos és az utca felét
ban mintegy 40 — 50 m távolságra, a Lenin sétány . . . tömérdek embercsontokat ástak ki az omla­
2 0 - 2 1 . sz. házak telkeire lokalizálható. A fenti dék falak mellől.. .".^ 1926-ban ugyanitt (a 3.
történeti adatok jelentős templomra utalnak, sz. ház Ny-i sarka mellett) vízvezeték-fektetés
lehetségesnek tartjuk tehát, hogy a templom a során erős kőfalat, , , . . . a faltól Duna felé K—
Kis-Duna mellett, temetője és temetőkápolnája Ny-nak húzódó egyes vörösmárvány sírt talál­
a városháza környékén állott. (A Széchenyi tér tak".* A nagy, csiszolatlan vörösmárvány lapok­
D-i végén az 1892. évi csatornázás során hosszú kal kibélelt és lefedett sírt Balogh Albin szét­
kőfalra bukkantak, amely a temető körítőfala bontotta és a múzeumba szállíttatta.^ 1964-ben
lehetett.)'^ Ezt a véleményünket támogatja az újabb csatornafektetés folytán Szepessy Géza és
1715. évi Sparr Atlas ,,Plan de Gran" című Roszivál Miklós a kidobott földben nagyszámú
— valószínűleg XVIII. sz. eleji állapotot tük­ embercsontot, középkori padlótéglákat, tető­
röző — térképe is, mely a városházától ÉNy-ra, fedőcserepeket, edény töredéket talált. Leírásuk
a Kis-Duna és Széchenyi tér között templom szerint legsűrűbb temetkezésnyomok a 8. sz. ház
alaprajzot jelez.^* Mivel az utóbbi területről előtt voltak megfigyelhetők.* 1966-ban kábel­
eddig régészeti lelet nem ismeretes, a kérdést fektetés és kandeláberek álUtása során újabb
csak ásatással lehet eldönteni. megfigyelésre volt módunk az utca D-i oldalán:
a Kamenszky-féle ház (Jókai u. 1.) gazdasági
1 Esztergom és Vidéke 1896. (86. sz.) okt. 25. 4. épülete alól, az úttestre merőleges két középkori
2 Esztergom és Vidéke 1926. (89. sz.) nov. 7. 2. falmaradvány húzódott É felé. A falaktól Ny-ra
3 Balogh 1936, 11; Zolnay 1960, 165. — A lépcsőt 3 m-re két bolygatatlan gyermeksírra ástak rá
felmérés, dokumentálás nélkül visszatemették. 80 — 90 cm mélységben. Egyiknek koponyáján'
« EBM Adattár 285. 1. sz. füzet 36. — Helyszínrajz
EBM Adattár 306.39. « EBM 70.239.1-3. « EBM bronzveretes párta teljesen elkorrodált marad­
Adattár 285.23. sz. füzet 6. — A leletekről nem ványa volt látható, mellette koporsószeg, egy
értesítették a múzeumot — elkallódtak! ' EBM X I —XII. sz.-i simított falu barna palack
Adattár 285. 23. sz. füzet 40. »EBM Adattár 285. nyaktöredéke* és XIV—XV. sz.-i cserepek' ke­
23. sz. füzet 51. — Szalva László közlése. * Horváth
1971b, 31. ii'Pór 1893, 1904, 164-nél a mai plé­ rültek elő. Közvetlenül a sírok mellett Ny-ra
bániatemplomhoz teszi; Balogh 1929a 25-nél 1,8—2 m vastagságú, az úttestre ferde irányú
még a belvárosi plébániatemplom helyén, 1930, kőfalat törtek át, majd a 8. sz. ház előtt egy
29. — már itt keresi; Dercsényi—Zolnay 1956, másik kőfalra bukkantak.^" Emberi csontok a
13. 5. kép; Zolnay 1965, 152. " Knauz 1871, 69 —
70; Szentpétery I. 1930, 84. sz. regeszta; Mon. fenti két sírtól csak Ny felé, csaknem a Deák F .
Eccl. Strig. I. 108. 12 Mon. Eccl. Strig. I. 163— utca vonaláig kerültek elő.
164. Figyelemre méltó, hogy a templom titulárisa:
Myrai Szt. Miklós a kereskedők (fórum) és a halá­ Fenti maradványokat Esztergom történeté­
szok (fórum pisoiaum) védőszentje: Wimmer 1956, nek kutatóival, ill. a helyi hagyománnyal ellen-

143
tótben a középkori Szt. Péter-plébániatemplom­ A templomról kevés középkori adalot isme­
mal és temetőjével azonosítjuk. A korábbi ku­ rünk: 1294-ben a királyi város területén fel­
tatókéi— Bél Mátyás azon feljegyzésére hivat­ sorolt káptalani jobbágyok egyikének Heyrel-
kozva, hogy a mai plébániatemplom 1699-ben a nek háza, a Szt. Péter-egyház plébániájának
minoriták egykori templomának romjaira épült^^ területén levő templáriusok háza mellett áll.^*
— a ferencesek középkori kolostorát és templo­ A templomot (ill. plébániát) a felsorolásban a
mát keresték ezen a tájon. Bél Mátyás további Szt. Pál-kapu és a Szt. Kereszt-egyház kerülete
adata, ti., hogy a plébániatemplomban ,,barát­ (8/3r. sz. Ih.) között említik. 1372-ben a ki-
betűs" feliratos kőtáblát látott, ill. hogy , , . . . a i'ályi város plébániaegyházai között sorolják
romokból látható, hogy a régi templom nagyobb fel.25 1529-ben, majd 1619-ben is említik^s -
volt'V^ még nem bizonyít a rom ferences eredete Pázmány Péter szerint a székesegyházi főespe-
mellett. Az 1730 előtti források egyszer sem res joghatósága alá tartozott.^'
hozzák kapcsolatba a plébániatemplom helyén Ruda János 1594. évi metszetén a Dunai­
volt romot a ferencesekkel, sőt más helyen maga kaputól (8/3i. sz. Ih.) D-re, a Kis-Duna part­
Bél Mátyás sem nevezi meg az itteni romok ján, homlokzatán három gótikus ablakkal el­
eredetét. A királyi város területén még az ő látott, torony nélküli templom látható, melyet
idejében is 5 templom maradványai voltak lát­ a halpiac mellett álló Szt. Péter-templommal
hatók. Ezek közé sorolja a Vízi-kapunál látható azonosíthatunk.^ Pusztulása 1595 1683 közé
romot is, annak ferences eredetét azonban nem tehető.
említi. 1*
Az 1701. és 1732. évi canonica visitatio ^Esztergomi Közlöny 1895, (36. sz.) szept. 1. 3.
^ A középkori ferences templom falait (8/3f. sz.
csupán annyit mond, hogy ,,a templomot 1699- Ih.) vélték itt felfedezni. E hagyományról lásd
ben építették régi alapfalakra", ill. hogy Szt. alább. ' Gyarmathy József, a Régészeti Társu­
Péter és Pál tiszteletére van szentel ve. ^^ Ha a lat tagjának jelentése: Esztergomi Lapok 1895.
romok ferences voltáról szóló hagyomány már (60. sz.) júl. 28. 3. ^Esztergom és Vidéke 1926.
(52. sz.) júl. 4. 3; EBM Adattár 285. 8. sz. füzet
ekkor létezett volna, akkor a város tanácsa 15. ^ Sz. n. 1926. júl. 2. — A kőlapok ma az EBM
1687-beni® — éppen a plébániatemplom és az gyűjteményében nem találhatók. ° EBM Adattár
egyházi funkció hiánya pótlásának érdekében — 212. — SzepesBy Géza jelentése a MNM Adat­
a városba hívott ferencesek részére egykori tárának 1964, júl. 24. ' E B M 70.329.13. «EBM
70.329.10. ' E B M 70.329.11-12. ' " E B M Adattár
templomuk és rendházuk romjait, ill. területét 285. 9. sz. füzet. 51, 53 — 54. n Momoria 1856,
bocsátotta volna rendelkezésükre. Hogy az erre 35; Hunfalvy 1863, II. 13; Knauz 1865, 79. stb.
vonatkozó hagyomány ekkor még nem létezett, — Hasonló nézetet vall, és az ide vonatkozó iro­
a fentiek mellett több adat is bizonyítja: dalmat adja: Prokopp 1968, 197 — 205. 12 Bél 1730,
91 — 92. " B é l 1957, 12; Prokopp 1968, 200. -
1. A ferences okiratokból tűnik ki, hogy a tö­ ,,In hao saxum vidimus cum Epigraphe, veteri ea,
rök alól felszabadult (1683—1685) városba visz- et obliterata, oharaoteris, ut fieri olim consuevit
szatérő szerzetesek hiába keresték a romok kö­ Monachici". Bél. 1730, 92. " B é l 1730, 81. e.
jegyzet: ,,Quinque: Ecclesiarum rudera adhucdum
zött régi templomuk, kolostoruk helyét — nem visuntur, ad portám Laurentii unum in Danubiana
tudták megtalálni." unum, in Budensi duo, et alibi quintum". '^ Né-
2. Nem bizonyítanak ferences eredet mellett methy 1896, 10. i^Villányi 1891, 28;^Virágh 1927,
azok az adatok sem, melyek szerint 1738-ban a 102; Pálinkás 1937, 31. " P r o k o p p 1968, 200.
i» Prokopp 1968, 201. i ' J . C. Leopold 1715. képe
plébániatemplom előtt, ill. a XVIII. sz. második alapján valószínű, hogy a temető a Kis-Dunáig
felében a templom mögött végzett földmunkák terjedt: Lepold 1944, 165. sz. - Vö.: Villányi 1891,
alkalmával ferences ruhában eltemetett holt­ 76. — Az 1756. évi canonica visitatio: a templom
melletti temetőt fal keríti, ,,. . . a külső temető
testeket találtak volna, sőt ezek egyikét IV. Béla pedig körül van árkolva"; Prokopp 1968, 201.
király tetemével azonosították.^^ -— A templom ">Kii&ux 1865a, 79. 21 Volt olyan is, melynél „az
körül ugyanis 1699-től a XVIII. sz. utolsó ép agyvelő látszott": Prokopp 1968, 201.22 Villányi
negyedéig temető terült el,^' és az itt, valamint 1891, 74. 1. sz. jegyzet. 23 Memória 1856, 35.
2íMon. Eccl. Strig. II. 360;Rupp 1870, I. 23. - A
a Zelesy- és Szentgály-féle házak (Bottyán J. u. Szt. Péter-templomot a vár alatt, a Vízivárosban
9., 13. sz.) telkén előkerült ,,rothatlan testek és keresi, s a templomosok egyházával azonosítja.
habitusok",^" félig elporladt tetemekéi az újkori Balogh Albin szerint a Jókai és Eszperantó utcák
temető halottai voltak. találkozásánál állt: Balogh 1929a, 26. 25 EKL Ml.
L. 24. f. 2. n. 12.2* Memória 1856, 34 — 35; Némethy
3. A királyi város 1700-1710. évi jegyző­ 1894, 255. 27pazman 1629, 88. 28 Lepold 1944, 5.
könyve szerint a plébániatemplomot ,,a réginek sz. metszet. — Közli: Récsey 1893, I. tábla;
romjain" építették.^ — Véleményünk szerint Horváth 1971b, 33.
azért választhatták az új templom védőszentjé­
ül Szt. Pétert és Pált, mert élt még az itt állott 8/3m. SEGÍTŐ SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVE­
régi templom védőszentjének emléke. ZETT F E R E N C E S TEMPLOM ÉS KOLOS­
4. A Memória Basilicae Strigoniensis szerzője TOR: i 05 [L A Kk cS) Kk
ugyanis megemlíti, hogy már 1619-ben Szt. Péter
és Pál apostolok titulusával szerej;el e templom, A Bottyán János u. 8. sz. épület (Esztergom
s ezt a titulust a török alatt is helyben lakó kevés egyik legrégibb barokk épülete)^ egyik XVII—
keresztény menti át a XVII. sz. végére.*^ XVIII. sz. fordulóján épült faláltól körtetagos.

144
páros hengertaggal ellátott X I I I . sz.-i boltozati
bordát váltottunk ki 1969-ben.^ Az épület
udvarán vízvezetéki árokból 1956-ban XV—
XVII. sz.-i, négyszögletes kályhaszem került
elő.^ A Főapát u. 1. sz. Gépipari Technikum (volt
bencés gimnázium) építésekor 1879--1880-ban
4 —6 m mélységig terjedő feltöltést, törmeléket
találtak.* Az épület átépítése alkalmával 1899-
ben, a Ny-i szárny alatt ,,kriptaszerű üregben
. . . nagymennyiségű emberi csontra akadtak".^
Ugyanekkor a bejárati ajtótól Ny-ra az alapok
alatt a földben elágazó folyosók boltozatai ke­
rültek elő. Az egykorú tudósítás szerint: , , . . . a
régi katakombák a ferencesek zárdája felé ágaz­ 19. kép. E^sztergom. Királyi város, Jókai u. 6., 8/3m. sz.
nak. Egyes részük már be van omolva".^ E föld lelőhely. Árpád-kori agyag aquamanile töredéke (Ká-
alatti boltozott helyiségeket Hollósi Rupert régi konyi Júlia rajza)
csatorna, ill. cloacaként említi, amivel azonban
nem értünk egyet.' 1929-ben a Főapát utcában elő: az utcára ferde szögben húzódó, kavicsos
ásott csatornaárokban falakat találtak, amelye­ habarcsba rakott több kőfal egy nagyméretű
ket Balogh Albin tévesen a ferencesek XVIII. épület maradványa volt, amelynek középkori
sz.-i posztókészítő műhelye maradványainak járószintjét 350 cm mólyen találtuk meg. A pad­
tartott.* A Bottyán J. u. 10. (ferences kolostor) lószint felett vastag épületomladék-rétegben
kapuja előtt 1926 - 1927-ben vízvezeték fekte­ (melyben 114 és 190 cm mélységben két török­
tésekor faragott nagy ,,kőtokot" és egy 30 cm kori szintet lehetett elkülöníteni) kb. 200 — 210
hosszúságú (valószínűleg középkori) vaskulcsot cm magas felmenő falak álltak még. A falalapo­
találtak." zások 400 cm-nél mélyebbre húzódtak.
A kolostorudvar ÉNy-i sarkában 1960-ban A felső, törökkori (XVII. sz.) rétegből vas­
a kazánkémény alapozásának 4 m mély gödröt eszközlelet került elő, amelyhez egy nagyméretű
ástak. Ebben 150 cm mélységben kavicsos ha­ ekepapucs (kerülőeke), csoroszlya, szorítóab­
barcsba rakott — az épület Ny-i falával pár­ roncs, vaskapocs, sarló, 2 db kovácskalapács
huzamosan haladó — kőfalat találtak, amelynek (verő), fejsze, láncos béklyó és kaoor^^ (58. t.
felső, 50 cm magasságú része két sor kváderkő- 1 — 7.) tartozott. A lelet közelében XVII. sz.-i
ből épített felmenőfal volt, alapozása pedig rézből készült török szűrőkanalat^^ találtak.
370 cm mélységig terjedt. A fal mellől X I I I — (55. t. 11.) Az alsó, vastag, XVI. sz.-i pusztulási
XVI. sz.-i edénytöredékek, a kibányászott föld­ rétegből XII—XVI. sz.-i edény- ós kályhaszem­
ből pedig Fehér Géza leletmentése során egy töredékek," XIV. sz.-i díszítetlen és oroszlán,
mészkőből készült X I I . sz.-i, palmettás oszlopfő sárkány, szarvas, sas, ill. mesebeli állat alakjá­
töredéke került elő.i" (72. t. 2.) Az épület Ny-i val díszített padlótéglák és töredékeik^® (53. t.
homlokzata előtt (a D-i harmadánál) 1966-ban 1—4.), kis méretű X I I I . sz.-i, sarokleveles osz-
a mai járda mellett 80 cm mélységben egy a loplábazat^^ és oszloptörzsek töredékei,^" 2 db
homlokzattal párhuzamosan haladó, szürke an- X I I I — X I V . sz.-i kőmozsár töredéke,^i kisebb
dezitkváderekből épített falra bukkantak a kőfaragványok,^ különböző méretű építőtóg-
kábelárokban. A fal vastagságát nem lehetett lák,^^ tetőcserép,^ rézveret^^ és üvegpohár tö­
megállapítani — a K-i falfelületen fehér mesze­ redéke^* mellett jelentős lelet volt az egykori
lésnyomok látszottak.11 járószintről előkerült X I I — X I I I . sz.-i kerámia
1972-ben a ferences kolostor K-i szárnya aquamanile töredéke.^' (19. kép.) Egy helyen,
alatti dongaboltozatos barokk pincében két, az 5 m mélységtől lefelé terjedő tőzegrétegből
egymástól kb. 10 m távolságban húzódó, 80 cm 5,5 m mélyről X I —XII. sz.-i grafitos cserép­
vastagságú, a pincére merőleges irányú kőfalat fazék töredéke is előkerült.^
figyeltünk meg. A D-i fal elbontott csonkja a A Bottyán J. ós Kun Béla (volt IV. Béla
boltozatban, ill. pince falában látható, az É-i, király útja) utcák találkozásánál álló plébánia­
felmenő, kváderkövekből épített falat csak egy épület előtt, a mai ferences templommal szem­
újabbkori ajtónyílással törték át.^^ A pince köze­ ben 1838-ban, majd az 1876-08 árvízkor ismét
lében, a mai tornaterem építésekor 1942-ben beszakadt az úttest, és , , . . . mély és hosszú üre­
150 cm mélységben két, egymástól kb. 12—14 m get, folyosó alakban találtak. Örökké kár, hogy
távolságban haladó, 100 cm-nél vastagabb, nagy­ ez minden további megvizsgáltatás nélkül be­
méretű kövekből épített K—Ny-i irányú falat hányatott" — írja Knauz Nándor.^"
találtak.13 Az 1920-as években csatornafektetéskor a
A Jókai u. 4. sz. ház előtt az 1961. évi csa­ Bottyán J. utca 13. sz. ház előtt az úttestre
tornafektetés alkalmával K—Ny-i irányú kő­ merőleges falakat törtek át.^o
falat vágták á t . " A Jókai utca 6. sz. irodaház 1966-ban vízvezetéki árkokkal a Bottyán J.
alapozásánál 1967-ben nagyszámú lelet került u. 9. sz. előtt egy, a 12. sz. előtt kettő, a plébá-

10 Magyarország régészeti topográfiája 5. 145
nia sarkánál ismét egy 70—100 cm vastag falat A ferenceseket ugyanis azért hívta meg a város
törtek át. A falak melletti vastag épületomla- 1687-ben, mert akkor még nem volt itt plébá­
dékból XIV—XV. sz.-i, kupa alakú kemence- nia, a királyi város plébánosi teendőit is a
szemek,*^ X I I I — X V I I . sz.-i edény- és kályha- Víziváros plébánosa látta el.** A részükre bizto­
szemtöredékek,*^ középkori téglák kerültek sított területet már 1697-ben (aplébániatemplom
elő.** építése előtt 2 évvel I) kimérték. H a tehát való­
1971-ben a Bottyán J. u. 9. sz. ház udvarán ban élt volna az a Bél Mátyás feljegyzése (1730)
derítőakna gödrében falmaradványokat talál­ szerinti hagyomány, miszerint a ferencesek ko­
tak. Leletmentő ásatás alkalmával 166 cm lostorának maradványai a mai plébániatemplom
mélységben a falmaradványokhoz tartozó ha­ helyén akkor még álló romok voltak, úgy a
barcspadlóra dőlve egy 98 és egy 206 cm magas, város tanácsa azt a területet mérhette volna ki a
31 cm átmérőjű tizenhat szögletű csiszolt vörös­ ferencesek részére.*^ A mai kolostor helyének
márványoszlopot,** néhány XV—XVI. sz.-i biztosításából arra is következtethetünk, hogy
edény töredéket, padlótéglát és tetőcserepeket*^ talán éppen egy olyan hagyomány élt még
találtunk.*^ 1697-ben, hogy a felajánlott területen** állt (az
A fenti lelőhelyek területére (Főapát utca akkori csekély romokból már fel nem ismerhető)
— ferences kolostor, templom és udvar, Bottyán régi kolostor, s ennek vastag törmelék- és pusz­
J. u. 9 — 19, Jókai u. 2 — 8. sz. házak telkei) loka­ tulási, planírozási rétegére építették rá a mai
lizáljuk — Esztergom korábbi kutatóival*' ellen­ templomot és rendházat.*' (Ennek következté­
tétben — a ferencesek középkori kolostorának ben a templom falai annyira szétrepedeztek,
és templomának maradványait. A leírt terület hogy 1745 — 1755 között a templomot teljesen
jóval nagyobb egy jelentősebb középkori kolos­ át kellett építeni, az 1838-as árvíz után pedig
tor helyénél, régészeti feltárás nélkül azonban D-i falát 3 nagy támpillérrel kellett megtámasz­
a fenti lelőhelyek egyikéről sem lehet hitelt tani. )*«
érdemlően bizonyítani, hogy a ferences kolostor A templom helyének meghatározásában a
vagy templom része, ill. bármelyikük az lehet. fentieket támogatja több XVI. sz.-i metszet is;
Annyit mégis megállapíthatunk, hogy a kolos­ Zsámboki János 1566. évi képe a város közepén
tor maradványai semmiképpen sem a Kis- hatalmas méretű egytornyú templomot ábrá­
Duna partján, a mai plébániatemplom helyén zol.** Ruda János 1594. évi metszetén a Dunai­
álltak (vö.: 8/31. sz. Ih. — Szt. Péter­ kapu (8/3e. sz. Ih.) és a torony nélküli Szt.
templom),** hanem a Kun Béla u. 3. sz. ház Péter-templom (8/31. sz. Ih.) között egy, az
Ny-i homlokzata, ill. a 9. sz. ház hátsó udvarától É-i oldalához épített egytornyú templomot je­
K-re eső területen.*' lez,^" s ugyanilyen templomot jeleznek DNy-i
Ezt a megállapításunkat több tényező tá­ nézetből^^ W. Meyerpeck és W. Zimmermann
mogatja: már Prokopp Gyula felfigyelt arra, metszetei is,^^ a tornyon nagyméretű gótikus ab­
hogy a Bottyán J. utca (alatti törmelókróteg) lakokkal. (79. t.) A fenti metszeteken ábrá­
legmagasabb pontja a 9. számú ház előtt van, zolt templom a ferencesekre jellemző építészeti
s ebből arra következtetett, hogy a szerinte a elrendezése mellett nagy méreteivel is kitűnik
plébániatemplom alatt húzódó középkori fe­ a többi itt ábrázolt egyház közül. Antonio Bon-
rences templom szentélye idáig terjedt.*" 1923- fini leírásából tudjuk, hogy a ferences templom
ban Walter Gyula is a , , . . . Ferencrendi zárda a Szt. Adalbert-székesegyház mellett (8/lm. sz.
körül húzódó úttestek m é l y é n . . . " keresi a ro­ Ih.) Esztergom második legnagyobb temploma
mokat.*^ volt.5*
1907-ben a Régészeti Társulat megbízásából Egyháztörténészeink az esztergomi ferences
Bagyary Simon és Osváth Andor végeztek ku­ kolostor alapítását a X I I I . sz. első felének
tatást a ferences templom fekvésének megálla­ különböző időpontjaiban határozzák meg.^*
pítása érdekében,*^ akik 1908-ban a következő­ Annyi bizonyos, hogy 1233-ban a magyarországi
ket jelentették a Társulat ülésén: , , . . . a sírokat ferencesek élén az esztergomi őr (custos Strigo-
[ti. IV. Béla király és családtagjainak sírjait] niensis) áll.^^ Ugyanebben az évben az eszter­
a ma már megtalált Szt. Ferenc rendi zárda gomi provinciális a beregi egyezmény aláírói
alapjai között keresendő és pedig a monostori között szerepel,^* 1235-ben pedig IX. Gergely
templom D-i fala vagy a zárda kertje alatt" pápa egyik oklevele a ferencesek esztergomi per­
ásatásokat terveztek indítani. Addig is azonban jelét említi meg." Eszterle József — a rend for­
megbízták Tiefenthal Gyula városi mérnököt, rásainak feldolgozása alapján — a ferencesek
„ . . . hogy a már megtalált régi zárda alap falai­ Magyarországra — nevezetesen Esztergomba
ról és e g y é b . . . nyomokról helyszíni rajzot ké­ való legkorábbi betelepedését 1224-re, a tar­
szítsen".** Sajnos a rajzok nem maradtak ránk tománnyá való fejlődést 1227-re teszi.^* A cus-
— az ásatásra nem került sor, így nem tudni, todia, majd Provincia Strigoniensis elnevezések­
hogy milyen maradványokról volt szó. Annyi ből joggal állapítja meg, hogy ez lehetett a feren­
azonban valószínűnek látszik, hogy a királyi cesek első magyarországi kolostora, egyben a
városba visszatérő ferencesek régi kolostoruk korai magyar rendtartomány központja. A Se­
körzetét kaphatták meg a város tanácsától. gítő Boldogasszony tiszteletére (,,ad B. V.

146
Mariam Auxiliatricem") szentelt templom épí­ A város elfoglalása után a ferences templo­
tését, ill. átépítését az 1229., 1235., 1240., 1250. mot a törökök vették használatba: Dzselalzade
évekre teszik történetíróik.^^ Valószínűnek tart­ Musztafa 1543-ban feljegyzi ugyanis, hogy
juk, hogy a letelepedést (1224 — 1227) követően ,,. . . a város közepén levő nagytemplom dzsámi­
íéléi)ített templomukat a tatárok felégették vá alakíttatott át, s mihráb és szószék csinál­
(1242), majd IV. Béla király építtette újjá, tatott benne".80
mindenesetre még 1269 előtt, mert ebben az év­ Az 1594 — 1595. évi ostrom elején készült
ben fiát, Béla herceget a ferencesek esztergomi metszeteken még ép tetőszerkezettel ábrázol­
lemplomába temetik el.^" 1270-ben IV. Béla ják ,^1 pusztulására azonban ugyanakkor kerül­
királyt, majd hamarosan Mária királynét is hetett sor, mert Houfnagel Györgynek az ost­
ebbe a templomba temetik.*^ A király holttestét rom utáni állapotot tükröző képe (egy kis négy-
Fülöp érsek átvitette a Szt. Adalbert-székes­ karélyos templom vagy kápolna — 8/3k. sz.
egyházba (8/lm. sz. Ih.), ahonnét — hosszú Ih.) kivételével már csak romokat ábrázol a
pereskedés után — csak 1272-ben helyezték királyi város közepén.
vissza eredeti helyére."^ A közös sírt fedő díszes Zolnay László az E K M tulajdonát képező
vörösmárvány síremlék (tumba) a templom fő­ gótikus (XIV. sz.-i) kőből faragott, életnagy­
oltára előtt állt** — hexameteres latin feliratát ságú Madonna-torzót a középkori ferences
Kálti Márk jegyezte fel.** templomból származó emléknek tartja.** (74.
A XIII—XIV. sz.-ban itt volt a magyar­ t. 5.)
országi ferences rendtartomány központja. —
1 Villányi 1891, 79; Dercsényi—Zolnay 1956, 85. —
Erre utal a rendtartomány középkori pecsét­ Az épület a még fennálló romokból épülhetett!
nyomójának ábrázolása,*^ valamint az a tény, ^EBM 70.327.6; EBM Adattár 285. 17. sz. füzet
hogy csak 1320-1378 között 14 alkalommal 26; Rég. kut. 1969, 82. » EBM Adattár 285. 18. sz.
tartották itt a rendtartományi káptalangyűlést, füzet 27. — A lelet Koszival Miklós magángyűjte­
ményében van. ""Észt. Főgimn. Ért. 1880, 3.,
1379-ben pedig a rend egyetemes káptalanját is, 1901, 4. 'Esztergom és Vidéke 1899, (6. sz.) jún.
amelyen I. (Nagy) Lajos király is részt vett.** 30. 3. 6 Esztergom és Vidéke 1899. (64. sz.) aug. 3.
Egykorú források bizonyítják, hogy ide kívánt — A cikkíró sajnálkozik, hogy a maradványokat
temetkezni Nagy Lajos király is.*' 1383-ban a nem vizsgálták meg kellőképpen. ' Észt. Főgimn.
Ért. 1900. 3., 1901, 13. — Nem értünk egyet rész­
templomban levő Szt. Luca-kápolnát emhtik.** ben azért, mert csatorna ilyen mélységben (645 cm
Topográfiai szempontból érdekes egy 1398. évi a járda alatt !) nem húzódhat, másrészt egy csator­
oklevél adata, mely szerint Miklós aranyműves na miatt nem repedhetett volna meg az emeletes
háza abban az utcában áll, , , . . . per quam itur épület a tető magasságáig. L.: i. h. * Balogh Albin
levele a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez:
ad ecclesias sancte trinitatis et claustri beaté EBM Adattár 251. — A posztókészítő valójában
Marié virginis".** 1448-ban - az addig mariánu- a Vízivárosban volt. Vö.: 8/2v. sz. Ih. ^EBM
sok kezén levő kolostort — Carvajal János pápai Adattár 285. sz. füzet 18. — A kulcs a Ferences
követ parancsára Széchy Dénes a szalvatoriánus Gimnázium gyűjteményébe került, jelenlegi holléte
ismeretlen. i» EBM 60.14.1; MNM Adattár X.
(observans) Ferenc-rendieknek adja át.'" 1494- 1960/425. Fehér Géza leletmentési dok>amentáoió-
ben Temesvári Pelbárt az esztergomi gvárdián.'^ ja; Rég. kut. 1960, 66. — Fehér Géza az oszlopfőt
Ebben az időben az esztergomi őrséghez már másodlagosan idekerült leletnek gondolja. ^^ EBM
csak a budai, pesti, tatai, visegrádi, gyöngyösi és Adattár 285. 10. sz. füzet 10; Rég. kut. 1966, 82.
12 EBM Adattár 285. 25. sz. füzet 8; Rég. kut. 1972,
jászberényi kolostorok tartoztak.'^ — 1526-ban 100. " EBM Adattár 285. 23. sz. füzet 13. " Szal-
egy ideig az esztergomi kolostor szerzetese va László esztergomi lakos közlése, i' EBM 70.
volt a mohácsi csata későbbi fővezére, Tomori 347. 13—22. i«BBM 70.347.7 — 8. " E B M 70.
Pál is.'s 347.1 — 6, 9 - 1 0 , 2 9 - 3 4 , 3 6 - 4 7 , 7 9 - 8 0 , 8 6 - 9 1 .
i«EBM 70.347.11, 27, 56 — 73, 81 — 84, 90. " E B M
A kolostort 1526-ban égeti fel először a török. 70.347.95. 20 EBM 70.347.74 — 78, 88. — Szürke
Ez alkalommal három, név szerint is említett kőből és vörösmárványból. " EBM 70.347.93, 96.
22 EBM 70.347.12, 52, 89, 94. 23 EBM 70.347.23 —
ferencest ölnek meg,'* a templomot azonban 26, 28, 48 — 50, 53 — 55. 21 EBM 70.347.35. 2« EBM
hamarosan megjavítják. 1530-ban Ferdinánd 70.347.87. 26 EBM 70.347.85. 2'EBM 70.347.51.
Budáról visszavonuló és Esztergomban állomá­ 28 EBM 70.347.92; EBM Adattár 285. 10. sz. füzet
sozó seregében járvány üt ki, úgy hogy csupán a 26 — 27, 30 — 31, 34, 39, 4 0 - 4 1 ; 15. sz. füzet
1 0 - 1 1 , 1 3 - 1 4 , 52, 53. 2i>Knauz 1865a, 79; Pro-
Ferenc-rendi templom mellé 400 spanyol zsoldost kopp 1968, 205. — L. még: Esztergomi Lapok
temetnek el.'^ 1532 őszén Gritti ostromolja Esz­ 1892, (3. sz.) okt. 15. 2. is. 3» Prokopp 1968, 205.
tergomot. Ez alkalommal a kolostor és a temp­ " E B M 70.329. 1-4. =2 E B M 70.328. 1-4; 329.
lom szentélye leégett. Kigyulladt a torony tető­ 5 - 8 . 33 EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 55. »* EBM
71.109.7 — 8. — A két oszlop az EBM kőtárában.
szerkezete is, a harangok elpusztultak.'* 1533- 36 EBM 71.109.1—6. 36 EBM Adattár 285. 22. sz.
ban az esztergomi őrséghez tartozó 6 kolostor­ füzet 3 3 - 3 4 , 322; Rég. kut. 1971, 89. »'L.: 8/31.
ban már csak 104 szerzetes él," 1535-ben pedig Ih. 11. sz. jegyzet. 38 A bizonyítását lásd a 8/3 1.
már csak 4 rendtag lakik a megrongált épület­ sz. Ih.-nél. 39 Horváth 1971a, 61., 1971b, 35.
" P r o k o p p 1968, 205. "Esztergom és Vidéke
ben.'^ Véglegesen 1543-ban, Esztergom elfoglalá­ 1923, (24. sz.) márc. 25. 2. ^2 Esztergom és Vidéke
sa előtt hagyták el a ferencesek, amikor az egy­
házi szereket és miseruhákat Ecsedre menekí- 1907, (16. sz.) febr. 24. 3. 43 Esztergomi Friss Újság
1908, (118. sz.) máj. 22. 1. "Villányi 1891, 28.
tették.'s "Virágh 1927, 102. — A ferencesek behívását

10* U7
Pálinkás 1937, 31. és Prokopp 1968, 200. - 1687- zásakor a 26 30. sz. házak előtt 2 — 3 rétegben
re teszi; Bél 1730, 91 — 92. — Véleményünk egymás fölé temetett Ny—K-i tájolású csont­
szerint Bél Mátyást a plébániatemplom 1726 —
1728. évi átépítése során talált — részben újkori vázakat bolygattak meg. A temetkezésnyomok
sírok, és a laikus szemtanúk megfigyelései vezették a 30. sz. ház mellett húzódó K—Ny-i irányú fal­
félre. L. még: 8/31. sz. Ih. ^"Vagy legalábbis an­ nál szűntek meg. A középkori falmaradvány
nak környékén. *' L.: 4. sz. jegyzet. — A Főapát mellől XIV—XV. sz.-i gótikus szentségtartó­
u. 1. és Jókai u. 6-nál is a középkori járószinten
3,5 — 5m vastag törmelékréteg található! ** Villányi fülke töredékei^ (74. t. 4.), a sírok földjéből ko­
1891, 29; Pálinkás 1937, 31 — 32. «»Lepold 1944, porsószegek* és középkori vaspatkók^ kerültek
3. sz. metszet. — Joannes Sambucus: Emblemata. elő.* A 30. sz. ház előtt egy 60 cm szóles, É D-i
Antwerpen 1566, 240. ^o Lepold 1944, 5; Róosey irányú középkori kőfalat is találtak.' A leletek
1893, I. Tábla. *' A szentély és hajó találkozásához
É-on hozzáépített toronnyal, amely a ferences templom körüli temetőre utalnak.
templomok jellegzetes építésmódja ! ^^ Lepold 1944, W. Meyerpeck 1594—1595. évi városképe
49, 52. sz. metszetek, amelyek a templomot az ezen a környéken magában álló, sokszögletes,
1595. évi pusztulás előtti állapotban mutatják be.
'^ ,,Basilicae ibi duae nobilissimae. . . " — egyik a sátortetős kis templomot (kápolnát?) jelöl (79.
várban, a másik: ,,. . . in oppido subiacente altéra, t.), amelyet azonban pontosabb adatok hiányá­
a Béla Quarto Ungarorum Rege, divo Franoisoano ban nem lehet az okleveles adatokkal azonosí­
dicata".; Bonfini 1690, 18. — Bonfini fenti adatára tani.^
már Prokopp Gyula is felhívta a figyelmet: Pro­
kopp 1968, 198. 4. jegyzet. ^4 Knauz 1865a, 68;
Rupp 1870, 27; Balics 1890, II/2. 362. - Az eszter­ 'Esztergom és Vidéke 1904. (70. sz.) szept. 4. 4.
gomi kolostor történetét részletesen tárgyalja: 2 Balogh 1930a, 29. =< EBM 61.50.1 — 51.1. « EBM
Knauz 1865a, 6 8 - 7 9 ; Karácsonyi 1922—1924. — 63.97.1-2; 63.100.1. - koponya ' EBM 63.97.3-
I t t csak a fontosabb adatokat közöljük. *^ Kará­ 98.1. «MNM Adattár XVII. 457/1961. - Fehér
csonyi 1922, I. 14. 5<iMon. Eccl. Strig. I. 297. Géza leletmentési jelentése; Rég. kut. 1961, 07 — 68.
" M o n . Eccl. Strig. I. 308. =» Eszterle 1928, 12 — 17. ' EBM Adattár 211. — Fehér Géza rajza. « Lepold
s'Eszterle 1938, 17; Knauz 1865a, 6 8 - 6 9 ; Rupp 1944, 52. sz. metszet. — Balogh Albin a Szt. Péter­
1870, 27; Karácsonyi 1922, 162. stb.«« Gombos templomot sejtette itt: Balogh 1930a, 29; 1963,
1937, I. 87, 176. — A Rocznik Traski és az Annales 18. — Horváth István korábban a Szt. Háromság-
Polonorum adata. ^^ Mon. Eccl. Strig. 1. 574; templomot kereste itt: Horváth 1971b, 40. — Erről
Gombos 1937, I. 657. (Képes Krónika) "^ Karácso­ azonban 1. a 8/3. sz. Ih. Középkori templomok 37 —
nyi ] 922,162; Prokopp 1968,198. o" Ez kitűnik a sír 40. sz. jegyzeteinél írottakat.
feliratából —1. a 64. sz. jegyzetet —, valamint Bon­
fini leírásából is: , , . . . honorifice sepelitur: pro
magna ara, e rubro marmore sepulcrum erec- 8/3o. RUDAS LÁSZLÓ U. 15 23: 5? (J) Kö
t u m . . . " : Bonfini 1690, 216; Dlugoss krónikája
szerint: ,,. . . ord. fr. Min. . . in choro Strygoniensi A Rudas László utca 15. sz. ház udvarán
tumulata requiescit": Gombos 1937, 2455. — IV.
Béla sírhelyéről: Prokopp 1968, 197 — 205. "* „As- 1926 —1927-ben vízvezeték fektetése során
pice rem charam trés oingunt vLrginis aram, Rex, nagyszámú emberi csontvázra bukkantak.^ A le­
dux, regina, quibus assint gaudia trina, Dum licuit lőhely környékéről más régészeti megfigyeléssel
tua, dum viguit Rex Béla potestas, fraus latuit,
pax firma fűit regnavit honestas": Képes krónika nem rendelkezünk, csupán a 11. sz. házból ke­
1964, I. 127. p. «5 Prokopp 1968, 199; Karácsonyi rült az EBM gyűjteményébe egy mázas, kiontő-
1922, 22 — 23. «" N. N. é. n. Esztergom 1914, dec. csöves török korsó töredéke.^ A melléklet nél­
6; Karácsonyi 1922, 164. «'Karácsonyi 1922, 39; küli sírok középkori templom körüli temető he­
Pór é. n. 265; Névtelen minorita 1960, 99. «» Knauz
1865a, 79. «" ZsO I. 928. reg. "> Karácsonyi 1922, lyét jelezhetik. E feltevésünket támogatja W.
166. "Karácsonyi 1922, 354. "Karácsonyi 1922, Meyerpeck és W. Zimmermann 1594 — 1595. évi
377. '3 Szerémi 1961, 92; Karácsonyi 1924, 45. metszete, melyen a Szt. Pál-kapu É-i oldalán
"Karácsonyi 1922, 385 — 386. — Talán igaz egy (megközelítően a Rudas L. u. 21—23., ill. Jókai
névtelen szerző azon feltevése, hogy a királysír
védelménél ölték meg őket: X. Y. 1907, I I . 2. u. 46—48. sz. telkeken)^ a homlokzat É-i olda­
"Karácsonyi 1922, 387 — 388. '"Karácsonyi 1924, lához épített, toronnyal ellátott kisebb templo­
45. " Karácsonyi 1922, 392. '» Karácsonyi 1924, 45. mot jelöl* (79. t.), amelyet korábban a Szt.
'9 Karácsonyi 1922, 416. — A kincsek későbbi Egyed-templommal azonosítottunk.^ A régészeti
sorsa ismeretlen. *" Thury 1896, I I . 245; Nómethy
1889, 54. — Ez alkalommal valószínűleg kirabol­ és történeti adatok elégtelensége miatt azon­
ták IV. Béla király és családja sírját is. *' Lepold ban a fenti azonosítást ma már nem tartjuk
1944, 5, 49, 52. sz. metszet. «2 Zolnay 1957a, 21 — megnyugtatónak.
24; Esztergomi Keresztény Múzeum: 59. 1051. Itsz.
1 EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 33. — Koditek
Károly közlése. " EBM 53. 452.1. ' Horváth 1970b,
8/3n. SZENT JAKAB-TEMPLOM (?) 43. * Lepold 1944, 49, 52. sz. metszetek. ' L. a 3. sz.
(Jókai utca — Eszperantó utca keresztező­ jegyzetet.
dése): <±,? (g) Kö [L Kk
8/3p. KOSSUTH LAJOS U. 73. i ? |^ Kö
1904-ben az Eszperantó (akkor Szél) utcá­
ban villanykarónak ásott gödörben egy törött A 73. sz. ház udvarának Ny-i végében vég­
márványlappal fedett, kőből falazott, bolyga­ zett földmunka során 80 cm mélységben 1 m
t o t t sírra bukkantak.^ 1926-ban a vízvezetéki széles É—D-i irányú kőfal 3,5 m-es szakasza
munkák során az útkereszteződés környékén került elő. A fal K-i oldalán melléklet nélküli
sírokat vágtak át.^ Az utca 1961. évi csatorná­ keletéit csontvázat találtak.^ W. Meyerpeck

148
(79. t.) és W. Zimmermann 1594 — 1595. évi padlótéglákis töredékei, X I I I - X I V . sz.-i bol­
metszetei a Budai-kaputól (8/3a. sz. Ih.) nyu­ tozati bordák töredékei," gótikus ablakbéllet
gatra, a városfal mellett egytornyú, kisebb darabjai,^" I keresztmetszetű, ólomüvegkere-
templomot jelölnek,^ amelyet toválsbi adatok tek,2i ill. festett ablakúveg-töredékek,^^ a sírok­
hiányában nem tudunk az okleveles adatokkal ból bronz ruhakapocs, övcsat és Zsigmond ki­
azonosítani.^ Talán az itt állott templomnak rály obulusa,^ XIII—XVI. sz.-i edénytöredé­
XVIII. sz. elején még fennálló maradványaira kek,^^ vastárgyak töredékei^^ kerültek az EBM
vonatkozik Bél Mátyás adata, mely szerint 1730 gyűjteményébe.^* A 64. sz. ház előtt alapfalak,
táján a Budai-kapu közelében még két templom kőfalazású sírok, XV. sz.-i vörösmárvány-sírkő
romja volt látható.* töredéke (gótikus minusculák részletével),^''
XIII—XIV. sz. fordulójáról származó bolto­
1 EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 29. " Lepold, 1944, zati bordák töredékei,^ XIV. sz.-i körtetagos
49, 52. ez. metszetek. ^ Horváth 1971b, 45. — A
templom helyét a Kossuth L. u. 73., ill. Rudas bordák darabjai,^® freskótöredékek,'" tetőcse­
L. u. 1 — 3. sz. ház helyére lokalizálja. * Bél 1730, rép, agyagtapasztás, XIII—XVI. sz.-i edény­
81- e. jegyzet. töredékek, vasszögek kerültek elő.^^ A 66. sz.
ház előtt XIV. sz.-i borda-^^ és freskótöredé­
8/3r. SZT. KERESZT-TEMPLOM (Kos­ kek,*^ XIV. sz.-i cserepek^* mellett nagy meny-
suth Lajos utca 58—66.) ^ (g) [L i ? Á Kk nyiségű vörösmárvány-törmeléket figyeltünk
meg egy az úttestre merőleges 120 cm vastag­
A Kossuth L. u. 58 66, Magyar utca 2. sz. ságú kőfal közelében.35 1972-ben a 64. sz. ház
házak telkein nagyobb, összefüggő rommarad­ kapuja előtti vízvezetékárokban kőfal mellől
vány rejtőzik. 1891-ben a 62. sz. házban 2 m emberi csontokat ástak ki. A kidobott földből
mélyen ,,. . .több mint 1 méter szélességű és a 2 db középkori kőfaragványt gyűjtöttünk, az
föld alatt messzire elnyúló falmaradványra buk­ épület udvarán a járdába beépítve 3 db na­
kantak, melynek északi oldalát négyszögű fara­ gyobb méretű középkori kőpárkányt figyeltünk
gott kockakövek szegélyezték". — A részben meg.3*
elbontott falat régi templom maradványainak A korábbi leletek ismeretében Balogh Albin
tartották — hivatkozva arra, hogy a faltól itt kereste a D-i városfalat,^^ egyúttal azonban
,,...alig 18 lépésnyire a Marton-féle házban ide helyezte a középkori Szt. Kereszt-egyházat
hajdan harangot is t a l á l t a k . . .".^ is, , , . . .az esztergomi konzervatív felfogás (ha­
1914 előtt a 64. sz. ház előtt is vastag alapfa­ gyomány) értelmében".3* Ezt az egyházat
lakat találtak.^ 1926-ban a vízvezeték fektetése Némethy Lajos — tévesen — a várban álló
során ismét igen vastag kőfalakra, kriptákra, plébániatemplomnak tartotta.^^ Ezzel szemben
csontvázakra bukkantak a 62—64. sz. házak több adat szól amellett, hogy a királyi városban
előtti úttest alatt.^ Ugyanakkor a 65. sz. ház állott. I I I . András király 1294. évi oklevele a
előtt az úttestre merőleges falmaradvány is elő­ városárkon belül a ,,contrata ecclesie sancte
került.* Egy az iittest középtengelyében, az­ Crucis"-t,*** ciZcLZ el Szt. Kereszt-egyház kerüle-
zal párhuzamosan húzódó erős kőfal kb. 25 — tét*! említi. (Sinka Ferenc Pál a johanniták Szt.
30 m hosszú szakaszát robbantással távolítot­ Keresztről nevezett conventjéről írva megjegy­
ták el.^ 1965-ben a 64. sz. ház udvarán ásott víz­ zi, hogy a szerinte városfalakon kívül álló lovag­
vezetéki árokból egy XIV. sz. elejéről való kora­ házról nyerte nevét a contrata s. Crucis.)*^ Ezzel
gótikus* és egy 1495-ből származó reneszánsz szemben az 1332 — 1337. évi pápai tizedjegyzék
vörösmárvány-sírkő töredéke (76. t. 2.), osz­ Esztergom Királyi város plébániái között említi:
loptöredék, X I I I . sz. végi boltozati bordaköteg ,,Nicolaus plebanus s. Crucis de Strigonio"
indítása és egyéb kisebb kőfaragványok' kerül­ (akiknek jövedelme ekkor 4 márka)*' — amely­
tek elő.® 1966-ban kábel-és csatornafektetés al­ ből nyilvánvaló, hogy a város területén álló
kalmával újabb leletekre bukkantak: az 58. sz. plébániatemplomról van szó. Ilyen minőségben
ház előtt X V - X V I . sz.-i korsó és kályhaszem' fordul elő az esztergomi káptalan egyik 1372.
töredéke, a 60. sz. ház előtt az úttestre merőle­ évi oklevelében (,,. .ecclesie . . . Sancte Crucis
ges 80 cm vastag kőfal és az úttal párhuzamos . . . in dicta civitate Strigoniensi")** és Pázmány
téglafal körüli épületomladékból rózsaszín fes­ Péter összeírásában is,*® mely szerint a székes­
tésű gótikus boltozati bordák,!" vörösmárvány­ egyházi főesperességhez tartozó plébánia volt.
farag vány ok, ii középkori, díszítetlen padlótég­ Minden bizonnyal Esztergom 1594—1595.
lák,^^ paticsdarabok,!^ XIV—XVI. sz.-i edény- évi ostroma idején pusztul el, mert W. Meyer-
és kályhaszemtöredékek 1* kerültek elő.^' A 62. peck egykorú képén - a fenti romok táján még
sz. ház előtt Ny—K-i tájolású, melléklet nélküli épségben jelez egy egytornyú templomot.** (79.
sírokat, az útra merőleges 80 cm vastag kőfalat, t.) A romokra valószínűleg már a XVII. sz.-
gótikus borda- és padlótégla töredékét és nagy­ ban, de legkésőbb Esztergom felszabadulása
méretű kváderköveket találtak.^* A 62 — 64. sz. (1683) után a rácok emelnek előbb — részben
házak között és a Magyar u. 1. előtt több falma­ fából épített - templomot,*'' amely az 1706. évi
radvány, mellettük keletéit csontvázak, teraz- kuruc ostrom idején leég. Ehelyett 1708-ban a
zó-padló részlete, bögre alakú kályhaszem,^^ ma is álló kőtemplomot emelik, amely körül az

149
utca frontjáig terjedő kis temetőjük is volt.*^ i« Lepold 1944, 52. sz. metszet. « Némethy 1896, 11.
A templom építéséhez valószínűleg felhasznál­ — Az 1701. évi canonica visitatio, ilL: Villányi
1892, 132. adatai. i»Villányi 1891, 76. 1. jegyzet,
ták a még fennálló régi romokat, amelyek Bél ío Bél 1730, 81. e. jegyzet. " Knauz 1865a, 6 0 - 6 1 .
Mátyás leírása szerint*^ még 1730 táján is lát­ — Történetét adja: Reiszig 1928, 58 — 61., ill. Rupp
szottak. 1871, 5. 23. — Vö.: Mon. Eccl. Strig I I . 721. —
Lehetségesnek tartjuk, hogy a Szt. Kereszt­ E konventet sosem említik extra vagy prope
Strigonium !
plébániatemplom mellett állott (talán annak
temploma volt?) a johannita lovagok 1230 —
1534 között sokszor előforduló, Szt. Keresztről 8/3s. ZALKA MÁTÉ U. 7 9 - 8 1 . : 5? Kö
nevezett ispotálya és konventje (domus Hospi- Wolfgang Meyerpeck 1594 — 1595. évi város-
talis sancte Crucis de Strigonio).^" (Vö.: 8/3. sz. képén^ (79. t.) a 8/3p. sz. lelőhellyel azonosított
Ih. Középkori templomok.) A fenti romterület templomtól K—DK-re nagyméretű, szögletes,
ugyanis egy egyedülálló templomnál nagyobb szentélyszerű záródással jelzett 6 ablakos épület
objektumra enged következtetni. — véleményünk szerint templom — romját
1 Esztergom és Vidéke 1891, (20.) máro. 8. ^ Eszter­ ábrázolja.^ Ebből a körzetből nem ismerünk
gom és Vidéke 1923, (89. sz.) nov. 11. — Sinka F . régészeti leleteket — az okleveles adatok szűk­
Pál a Szt. Miklós-templom maradványainak tar­ szavúsága miatt a jelzett rom egyelőre azonosít­
totta ezeket. 'Esztergom és Vidéke 1926, (26. sz.) hatatlan.
ápr. 1. 2., (27. sz.) ápr. 4. 4; EBM Adattár 285. 8.
sz. füzet 2 — 21. «EBM Adattár 285. 10. sz. füzet 1 Lepold 1944, 52. sz. metszet; EBM fényképtár
17. 6 EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 13. «EBM 70. 602. 2 Horváth 1971b, 47.
325.43. ' E B M 69.56.94-97. « EBM Adattár 285.
13. sz. füzet 37 — 38., 23. sz. füzet 26. — A kőfarag-
ványok egy része ideiglenesen az EVM kőtárában 8/3t. KOSSUTH L. u. 42—44. ZALKA
elhelyezve. ^ EBM 69.56.43 — 44; EBM Adattár M. u. 45—47.: 5? Kö
285. 9. sz. füzet 18. " EBM 69.56.49-50. - A na­
gyobb méretű kövek az EVM kőtárában. " EBM
69.56.45 — 50. '^ EBM 59.56.45. " EBM 59.56.46, Wolfgang Meyerpeck 1594 — 1595. évi város­
55. " E B M 69.56.47 — 48, 5 6 - 6 2 . i^ EBM Adattár képén a 8/3r. sz. lelőhellyel azonosított temp­
285. 8. sz. füzet 8., 9. sz. füzet 17,19., 10. sz. füzet lomtól ÉK-re nagyméretű épületet — talán kö­
36. w EBM Adattár 285. 8. sz. füzet 8., 9. sz. füzet zépkori templomot jelez.^ (79. t.) Ezt az épít­
17. i ' B B M 69.56.70. is EBM 69.66.71. " E B M 70.
325. 5 5 - 6 0 , 63. ^OAZ EVM kőtárában. " E B M ményt a Kossuth L. u. 42—44. és Zalka M. u.
70.325.73. 22 EBM 70.325.108 — 112. ^^ EBM 70. 45—47. sz. házak közti telkek területére lokali­
325.54, 105, 107. ^i EBM 70.325.61 — 62, 6 6 - 7 2 . záljuk, és korábban - feltételesen — a Mária
26 EBM 70.325.64—65. ^e Leletmentési dokumen­ Magdolna-templommal azonosítottuk.^ Régé­
táció és felmérések: EBM Adattár 285. 10. sz.
füzet 19 — 25., 14. sz. füzet 1 — 3. " E B M 69.56.87. szeti leletek és bővebb forrásanyag hiányában
28 EBM 59.56.88 — 93, 98 — 107. — Szürke és fehér azonban azonosítása bizonytalan.
festésnyomokkal. 29 EBM 70.325.28 — 33, 44.
3» EBM 69.56.81 — 84, 108 — 110; 70.325. 39 — 42. — 1 Lepold 1944, 52. sz. metszet. 2 Horváth 1971b, 38.
szürke, fehér, sárga és vörös festéssel. '^ EBM
69.56.85 — 86; 70.325.34—37, 38, 42; EBM Adattár
285. 9. sz. füzet 20., 10. sz. füzet 13—16. =2 EBM 8/3u. KOSSUTH L. U. 37 47. - MIK­
59.56.115, 117—118. "^ EBM 59.56.111 — 113 SZÁTH K. U. 10 - 2 0 . : 5? (3) Kö
31 EBM 59.56.114, 116. ^^ EBM Adattár 285. 8. sz
füzet 24., 9. sz. füzet 8, 20; Rég. kut. 1972, 101 A Kossuth L. u. 37. sz. ház előtt 1966-ban,
3« EBM Adattár 285. 23. sz. füzet 25 — 27.— A köve kábelfektetéskor ásott árokban 80 cm mélyen
ket az EBM-be szállítottuk, a'Balogh 1930a, 28;
1936, 7. — megjegyzi, hogy a 62. sz. ház ,,a város téglaboltozat részlete és egy falcsonk volt lát­
falának egyik bástyájára épült rá". Balogh adatát ható. A fal melletti törmelékben kváderkö-
átveszi Zolnay László is: Zolnay 1957, 32. ^^ Balogh vek és középkori téglák között XIV -XV. sz.-i
1929a, 26; 1930a, 28. — Vö.: Zolnay 1957, 32., ih. fazék peremét ós XV—XVII. sz.-i szürke kály­
Horváth 1971b, 41. — Utóbbi azonosnak vette a
keresztesek Szt. Keresztről nevezett konventjével. haszem töredékét találtuk.^ A Kossuth L. u. 41.
— Megjegyzendő még, hogy Balogh Albin a Szt. sz. ház hátsó pincéjének kiásásakor (1913 táján)
Kereszt-templomot a Kossuth u. 41. sz. táján 5 csontvázat — mellettük állítólag lócsontot
(1. 8/3u. sz. Ih.) is kereste: Balogh 1936, 8.
"'Némethy 1894, 251. — A Szt. Adalbert-bazilika is találtak. Ugyanitt, az udvaron ásott
(8/lm. sz. Ih.) Szt. Kereszt-oltárával tévesztette gödörből kisméretű malomkő,^ a ház előtt
össze, melynek rectora egyúttal a Vár plébá­ 100 cm mélységig tartó épületomladék alól
nosa is volt: KoUányi 1900, LI. oldal. " Mon. XIV -XV. sz.-i lópatkó került elő.^ 1946-1947-
Eccl. Strig. I I . 360. ^^ A contrata kifejezés ebben az
időben egyúttal a plébánia területét (territórium ben a 43. sz. ház udvarának D-i oldalánál tég­
parochiale) is jelentette — hívja fel a figyelmet lából falazott sírban két melléklet nélküli csont­
Du Cange: Glossariumára hivatkozva Némethy vázat, az udvar Ny-i végében levő kút fúrásakor
1894, 251. 6. jegyzet. *" Sinka itt több szempontból emberosontokat találtak.* A 45. sz. ház udva­
is téved. Az 1297. évi oklevél ,,domus s. Crucis
prope Strigonium" Szt. Keresztje ugyanis a pálo­ rán — állítólag téglaboltozatú kősírokról —
sok kolostorával azonos. Vö.: 9/6. sz. Ih. Mon. szintén kerültek elő emberi csontvázak.^
Eccl. Strig. I I . 418. - L. még: 8/17. sz. Ih.-nél. A Kossuth L. u. 47. előtt 1966-ban gödör
" M o n . Vat. S. I. I. I. 224; Némethyl894, 819.
" E K L Ml. L. 24. f. 2. n. 12. ^^ Pazman 1629, 88. ásásakor 1 m mélyen vastag égési réteget ta­
láltak, mely alatt XIV. sz.-i cserepek, 140 —

160
200 cm mélység közt egy, az úttal párhuza­ tok azonban többnyire nem elégségesek arra,
mos, igen erős, kavicsos habarcsba rakott kő­ hogy egyes épületek pontos helyét megállapít­
fal részlete került elő. Az alapozás alját 200 hassuk, ill. a régészeti adatok egyelőre annyira
cm-ig nem érték el, mellette egy őrlőkő töredé­ hiányosak, hogy a fentiekkel való azonosításuk,
két találták.* egyeztetésük jelenleg lehetetlen. Az írott forrá­
A melléklet nélküli tégla-, ill. kősírok,'falma­ sok — amelyekből itt csupán néhány korai ada­
radványok, kváderkövek és középkori leletek tot említünk — gyakran tartalmaznak adato­
középkori templomra és temetőre utalnak. W. kat az egyes épületek anyagára (fából vagy
Meyerpeck és W. Zimmermann 1594 — 1595. évi kőből épített házakat említ pl. egy 1242. és egy
metszetei a 8/3r. sz, Ih. és a ferencesek tem­ 1243. évi oklevél: , , . . .domum nostram lapide-
ploma (8/3m.sz. Ih.) között — tengelyévelÉ—D-i am, sitam in vico L a t i n o r u m . . .",^il\.: ,,. . .edi-
irányban álló, ÉK-i sarkához épített, egytor­ f i c i a . . . Lapidea vei lignea.. ."),* máskor a ház
nyú, kerítéssel körülzárt — templomszerű épü­ vagy telek méretére (1243-ban a piactér mel­
letet ábrázolnak.* (79. t.) Ezt az épületet a met­ lett: ,,. . .Longitudo cuius curie est Septuaginta
szetek ábrázolása, ill. a fenti leletek alapján a cubitorum, qui vulgo appelatur Reyf, latitudo
Kossuth L. u. 37 — 47. és Mikszáth K. u. 10—20. verő quadraginta et unius cubitus"),* egyes ese­
sz. házak közti területre lokalizálhatjuk.' Pon­ tekben az épületek funkciójára is (,,.. .domum
tos beazonosítása megfelelő bizonyító adatok n o s t r a m . . . ante cameras mercimoniales").^
hiányában nem lehetséges. Balogh Albin itt is A régészeti adatok szerint a kő- és faházak, pa­
kereste a Szt. Kereszt-templomot,i" magunk loták mellett egyszerűbb, a falusi településekre
korábban a templáriusok lovagházát sejtettük jellemző, félig földbeásott házakkal is számol­
ezen a tájon.^^ nunk kell a városárkon belül — legalábbis a
korai (X—XII. sz.) időszakban és főleg a város
I EBM 69.56.28 — 29; EBM Adattár 285. 9. sz. D-i, DK-i szélénél.* Az írásos és tárgyi anyag
füzet 14. 2 EBM Adattár 285. 18. sz. füzet 32., 23. arról vall, hogy már a X I I — X I I I . sz.-ban a
sz. füzet 18—19. — Roszivál Miklós közlése. « EBM
69.56.30. EBM Adattár 285. 9. sz. füzet 2, 6. iBBM házak jelentős része kőből, ill. fából épülhetett,
Adattár 285. 10. sz. füzet 35. ^ EBM Adattér 285. a XIV—XV. sz.-ban a lakóházak szinte kivétel
20. sz. füzet 53. <= EBM Adattár 285. 9. sz. füzet nélkül szilárd anyagból (kő, tégla) épültek. —
5 — 6. 'Valószínűnek tartjuk, hogy a lócsontokról Elhelyezkedésüket, belső beosztásukat nem
szóló hagyomány tévedésen alapszik. * Lepold 1944,
49, 52. sz. metszetek; EBM 56.1074. 1., ill. fénykép­ ismerjük, de ugyanez áll a háztömbök, utcák
tár 602. 9 Horváth 1971b, 39. i" Balogh 1936, 8. — esetében is: az alábbi adatok bizonyítják, hogy
Vö.: 8/3r. Ih. " Horváth 1971b, 39. a város mai úthálózata szinte sehol sem követi
a középkorit. A régi úthálózat felrajzolásához
8/3v. TÖRÖK FÜRDŐ: t j Kk — a régészeti objektumok (házak maradványai,
falrészletek, középkori eredetű pincék, ill. kö­