La Rochefaucauld

FRANÇOIS DE LA ROCHEFOUCAULD

MAXIMÁK
FORDÍTOTTA SZÁVAI JÁNOS

TARTALOM MAXIMÁK POSZTUMUSZ MAXIMÁK KIHAGYOTT MAXIMÁK

MAXIMÁK

1 Amit erénynek tartunk, az gyakorta különféle tetteknek és érdekeknek a véletlen által, vagy a mi iparkodásunk nyomán létrejövő elegye. Vagyis a férfiak nem mindig bátorságból vitézek, s a nők sem mindig erényességből erényesek. 2 A hiúság a hízelgés legnagyobb mestere. 3 Bármily sok fölfedezést tettünk is a hiúság birodalmában, mindig maradnak fölfedezetlen területek. 4 A hiúság ravaszabb, mint a világ legravaszabb embere. 5 Hogy szenvedélyünk meddig tart ki, az éppúgy nem tőlünk függ, mint hogy meddig fogunk élni. 6 A szenvedély gyakran megbolondítja a legfurfangosabb embert is, de éppoly gyakran okossá teszi az ostobát. 7 A nagy és ragyogó tetteket a politikusok úgy állítják be, mint nagyratörő szándékok eredményét, holott e tettek mögött többnyire a természet és a szenvedélyek állanak, így Augustus és Antonius háborúját azzal magyarázzák, hogy mindketten világuralomra törtek, pedig lehet, hogy csak a féltékenység volt mindennek az oka. 8 A szenvedély az egyetlen szónok, akinek mindig sikerül meggyőznie. Olyan, mint a természet tévedhetetlenül érvényesülő törvényei: a legegyszerűbb ember, ha van benne szenvedély, sokkal meggyőzőbb lehet, mint az az ékesszóló, akiből hiányzik a szenvedély.

2

9 A szenvedélyekben mindig van valami igazságtalan és önérdekű, emiatt veszélyes követni őket, s amikor a legértelmesebbnek látszanak, épp akkor kell a legjobban óvakodnunk tőlük. 10 Az emberi szívben szüntelen váltják egymást a szenvedélyek nemzedékei, vagyis ha az egyik eltűnik, majd mindig a helyébe lép mindjárt egy másik. 11 A szenvedélyek sokszor hívják elő ellentétüket: a fukarság gyakorta pazarlássá válik, a pazarlás fukarsággá, sokszor gyengeségből vagyunk határozottak, s félénkségből merészek. 12 Bármennyire is igyekszünk alázatosságnak és becsületességnek álcázni, az álcák mögül mindig kisejlik a szenvedély. 13 Hiúságunknak jobban fáj, ha ízlésünket vonják kétségbe, mintha a véleményünket ítélik meg. 14 A legtöbb ember nemcsak hogy elfeledi a jótetteket és a bántásokat, hanem egyenesen meggyűlöli azt, aki lekötelezte, viszont elfelejti gyűlölni azt, aki bántotta. A jótettek megjutalmazását s a rosszak megbosszulását oly nyűgnek tekinti, amelynek nem hajlandó alávetni magát. 15 Az uralkodók jóindulata nagyon gyakran csak politika, a nép rokonszenvét kívánják megnyerni vele. 16 Ez a jóindulat, melyet erénynek gondolnak, hol a hiúságból, hol a lustaságból, hol meg a félelemből táplálkozik, legtöbbször mind a háromból egyszerre. 17 A boldog emberek azért mértékletesek, mert jó sorsuk jó kedéllyel áldotta meg őket.

3

épp olyanok.az elsőhöz sokkal több erő kell. a balszerencsében kitartani . akik megrészegülnek a boldogságtól. azok mértékletessége . 26 A halál olyan. S végül. és hogy a hősök. a legtöbb ember csak azért hal meg. akkor egyszerre kiviláglik. hanem az ostobaság és a hagyomány segít. mint a nap: nem tudunk szembenézni vele. mint rettegés a halál gondolatától. 23 Kevesen ismerik a halált. mint minden más ember. 22 A filozófia játszva diadalmaskodik a múlt és a jövő bajain. hogy naggyá nem lelkének ereje. a mértékletesség: lelkünk erejének hiú fitogtatása. a jelen bajai viszont játszva diadalmaskodnak a filozófián.18 A mértékletesség: félelem a megvetéstől és irigységtől. hanem féktelen becsvágya tette. 4 . mint a másodikhoz. 19 Annyi erőnk mindig van. vagyis állhatatosságuk és halálmegvetésük: egy második szemkendő. amely azoknak jut. hogy szerencséjüknél is nagyobbnak látsszanak. elfogadásában többnyire nem a lelki erő. 25 A jószerencsével élni. 24 Amikor egy nagy ember sorozatos kudarcai nyomán feladja a harcot. amely tulajdonképpen nem más. 20 A bölcsek állhatatossága: képesség lelkük háborgásának eltitkolására. mert nem lehet nem meghalnia. hogy a más baját elviseljük. hiúságukat nem tekintve. 21 A fővesztésre ítéltek néha olyan állhatatosságot és halálmegvető bátorságot mutatnak. mely elméjüket fedi el.akik szerencséjük csúcsára értek: vágy.

31 Ha nem lennének hibáink. hiszen nem kíván mást. mely nem képes elviselni. vagy dühvé változik. ami a miénk. 29 Rossz tetteinkért sokkal kevésbé üldöznek s gyűlölnek bennünket. mint megőrizni. de mihelyt a kétely bizonyossággá lesz. vagy amiről azt hisszük. hogy sohasem merjük bevallani. gyakran még a legbűnösebbekkel is. az irigység. 30 Erőnk több van. mint jó tulajdonságainkért. aligha lelnénk oly nagy élvezetet a mások hibáinak leleplezésében. de van egy szenvedélyünk. mely oly félénk és szégyenlős. ahogyan ez a gőg megjelenik és láthatóvá válik. s gyakran csak azért ítélünk lehetetlennek egy-egy dolgot. 5 . majd mellé adta még a gőgöt is. különbség inkább csak abban mutatkozik. 36 A természet roppant bölcsen látta el testünket szervekkel. hogy megkíméljen hibáink felismerésétől. vagy önmagától elmúlik. 33 A gőg mindig kárpótolja magát. hogy boldogok lehessünk. 28 A féltékenység. 34 Aligha bosszankodnánk a mások gőgösségén. mint akaratunk.27 Szenvedélyeinkkel. szívesen dicsekszünk. 35 Minden emberben egyformán sok a gőg. hogy a miénk. hogy saját magunk előtt fölmentsük magunkat. hogy másnak is legyen valamije. ha mi magunk nem volnánk gőgösek. az irigység viszont puszta düh. igaz és érthető indulat. 32 A féltékenységet a kétely táplálja. ha a hiúságról lemond. ha úgy vesszük. s még akkor sem veszít semmit.

amikor ígéreteink beváltásáról van szó. mint hiúságuk mértéke. hanem inkább a magunk tökéletességének fitogtatását célozzák. s míg értelme egy bizonyos célra törekszik. 39 Az érdek nagyon sok nyelven beszél és nagyon sok alakban nyilvánul meg. másokat viszont megvilágosít. olykor még az önzetlenség alakjában is. mert hibázott. 44 Lelki erő és lelki gyengeség: e kifejezések pontatlanok. 46 A filozófusoknak az élethez való ragaszkodása vagy az élet iránti közönye nem más. mint a stílus vagy a színek szépségéről. reményeink irányítanak. 38 Amikor ígérünk. 43 Az ember sokszor hiszi. mert igazából a test különféle szerveinek jó vagy rossz működését jelentik. 41 Aki apró-cseprő ügyekben merül el. mint inkább a gőg szól belőlünk. akkor viszont a félelem. holott mások vezérlik.37 Ha szemrehányást teszünk valakinek. az előbb-utóbb képtelenné válik nagy tettek véghezvitelére. amelyről éppoly fölösleges volna vitatkozni. s kifogásaink korántsem a másik jó útra terelését. akkor nem annyira a jóság. 45 Kedélyünk hullámzásai még a szerencse forgandóságánál is furcsábbak. 42 Nincs elegendő erőnk ahhoz. 6 . hogy mindenben az eszünkre hallgassunk. 40 Az érdek egyeseket elvakít. hogy vezére magának. a szíve közben máshová vonzza.

de nem is olyan boldogtalan. 50 Mindazok. inkább csak a szerencsével együtt képes hősöket teremteni. és ha már a mások becsülésétől nem foszthatjuk meg. nem pedig a dolog maga. 53 Bármily adakozó a természet. egymagában aligha. amelyektől az megfosztotta őket. 48 Az igazi öröm mindig a megközelítés. 55 A kegyencek iránti gyűlölet: a kegyek imádata. mint hinné. mint ha rájövünk. amely megmentheti őket a szegénység megaláztatásaitól. 52 Hiába látszik úgy. azt majd mindig a magunk érdemének tudjuk. hogy vannak nálunk szerencsésebbek és vannak szerencsétlenebbek. 49 Az ember sohasem olyan boldog. amelyen elérhetik azt a megbecsülést. 51 Mi sem tépázhatja meg jobban önbecsülésünket. szívesen játsszák a szerencsétlent. 7 .47 Amit a véletlentől kapunk. hogy valahol kiegyenlítik egymást. kerülő út. igazából a jó és a rossz úgy oszlik meg. hogy épp azon javak lebecsülésével álljanak bosszút a szerencsén. nem pedig az. legalább mi nem becsüljük le őket. amit másképp csak a gazdagság adhatna meg. amit a többiek szeretni valónak ítélnek. hogy már nem tartjuk jónak azt. amit szeretünk. amit nemrég még jónak tartottunk. csak hogy meggyőzzék a többieket és egyúttal önmagukat is: valóban méltók a szerencse kegyére. A kegyekben részesülők iránti megvetés elmulasztja a kegyek iránt hiába áhítozók bosszúságát. olyan titok. akik kiválónak gondolják magukat. 54 A gazdagság megvetése: a filozófusok titkolt vágya. s boldoggá az tesz.

hogy azután megrónak vagy megdicsérnek-e érte. Roppant kevés az őszinte ember. 65 Az óvatosságot rengetegen magasztalják. s csillagzatunktól függ. hogy megnyilvánulásainknak súlyt adjunk. 60 A szerencse mindig a szerencséshez szegődik. 64 Az igazság sohasem tehet annyi jót. mindent megteszünk. mint amennyi bajt az igazság látszata okoz. 57 Sokan dicsekszenek nagy tetteikkel. mintha már régóta benne volnánk. holott a legcsekélyebb véletlennel szemben sem nyújthat biztonságot. többnyire az is csak színleli. 59 Nincs oly szerencsétlen esemény. hanem kedélyének és természetének is függvénye. 58 Úgy látszik. 62 Az őszinteség: szívünk megnyitása. 61 Az ember boldogsága vagy balsorsa nemcsak szerencséjének. amit az ügyetlen a maga hátrányára ne fordítana. s akit annak látunk. nem pedig valamely nagy szándék rejlik. hogy minden szavunknak igazi hitelt szerezzünk. nincs oly szerencsés esemény. hogy úgy lássák. minden tettünket jó vagy rossz csillagzat alatt visszük véghez.56 Ha be akarunk kerülni a társaságba. 63 Viszolygásunk a hazugságtól: gyakorta alig észrevehető törekvés arra. hogy a mások bizalmát megnyerje. 8 . melyből az ügyes ember hasznot ne húzna. noha a nagy tettek mögött többnyire pusztán a véletlen.

az a szerelem a szívünk legmélyén lakik. aligha akad. hogy a lélekben: hatalomvágy. 73 Vannak nők. az értelemben: rokonszenv. nincs álca. amikor már nem szeret. 9 . 68 Nehéz a szerelmet meghatározni: annyit mondhatunk róla. s oly fontosnak látjuk a jelentéktelent. 72 Ha hatásainak java részét nézzük. aki ne szégyellne. de az egyetlen szerelemnek ezernyi változata. s mi magunk sem tudunk róla. 75 A szerelem. s amikor már nem remél. a szerelem inkább a gyűlöletre. a testben pedig: rejtett és kényes vágy annak birtoklására. 71 Nincs ember. akiket sohasem szerettek. ugyanaz az illendőség a testnek. akkor egyszerre kihuny. Mohóságunk azonban gyakorta megzavarja a rendet. de nem is fél. csak folytonos mozgásban létezhet. hogy miatta képesek vagyunk elszalasztani a fontosat. egyszerre szaladunk százfelé. 67 Ami a józanság az észnek. 70 Nincs álca. hogy szeretett. akit csak egyszer szerettek. rangsorolja. 74 Szerelem csak egyféle van.66 Aki ügyes. akár a tűz. mint a barátságra hasonlít. s ennek megfelelően intézi ügyeit. mely sokáig leplezhetné a szerelmet. amely más szenvedélyektől mentes. 69 Ha van tiszta szerelem. mely sokáig színlelhetné a nem létező szerelmet. amit a maga rejtélyességében szeretünk. de olyan.

mint csalódni bennük. akár a szellemjárás: mindenki beszél róla. éppoly nehéz megismerni egy lelket. 80 Barátságainkban azért is vagyunk oly állhatatlanok. mert amilyen könnyű megismerni egy elmét. de csak nagyon kevesen látták. mert elegünk van már a háborúskodásból. csak azért tesszük. s attól félünk. 77 A szerelem elnevezést egy sereg olyan dologra alkalmazzuk. amelyeknek aligha van több köze a szerelemhez. még mindig csak a magunk ízlését és hajlamát követjük. 82 Ha ellenségeinkkel ki akarunk békülni. 10 . 83 Amit általában barátságnak neveznek. 79 Aki nem bízik önmagában. hogy hirtelen rosszra fordulnak a dolgok. 78 Az igazság szeretete a legtöbb emberben nem más. hogy saját helyzetünkön javítsunk. amelyből hiúságunk mindig nyerni kíván valamit. 81 Szeretni csak önmagunkból kiindulva tudunk. annak legjobb fegyvere a hallgatás. a barátság olyan kapcsolat. és ha barátainkat jobban szeretjük önmagunknál. még akkor is. 84 Barátainkban kételkedni: nagyobb szégyen. mint egyfajta szövetség.76 Az igazi szerelem olyan. az érdekek kölcsönös védelme s kölcsönös szívességek. ha a barátság csak ezen az egyetlenegy módon lehet igaz és tökéletes. mint rettegés az igazságtalanságtól. az nem más. mint a dózsénak a Velencében történtekhez.

92 Ha felvilágosítunk valakit. mint jó tulajdonságaink. 93 Az öregek. 87 Ha nem csapnák be folyton egymást. akit felvilágosítottak. az ítélőerejére viszont senki sem panaszkodik. 86 Bizalmatlanságunk: a mások csalfaságának az igazolása. mint tettek annak idején az athéni bolondnak. a legnagyobb becsvágy sem látszik becsvágynak. 91 Ha leküzdhetetlen akadályok tornyosulnak előtte. hogy kevesebbet ér. hogy nem az övé a kikötőbe befutó valamennyi hajó. 88 Önzésünk aszerint növeli vagy csökkenti barátaink jó tulajdonságait. amikor már rossz példával nem tudnak elöl járni.85 Gyakorta meggyőzzük magunkat. 11 . azt a nagy név nem hogy fölemelné. jó tanácsokkal szolgálni. 94 Aki méltatlan rá. ahogyan velünk viselkednek. ahogyan meg vagyunk elégedve velük. a maguk vigaszára. hogy szeretjük a nálunk hatalmasabbakat. szeretnek. hanem inkább lealacsonyítja. holott barátságunk kizárólag az érdeken alapul. hanem csak azért. 89 Mindenki panaszkodik az emlékezetére. mert nekik jót akarunk. azzal éppoly rossz szolgálatot teszünk néki. mert magunknak akarunk jót. s érdemeiket is aszerint ítéljük meg. Nem azért barátkozunk. 90 Hibáink a mindennapi életben sokszor nagyobb hasznunkra vannak. mint gondolná. aligha tudnának az emberek egymás társaságában élni.

hogy az értelem s az ítélőképesség két különböző dolog. mindent megvilágít. 100 A szellem illedelmessége: ha hízelkedésünket kellemes formában adjuk elő. aki kevésbé vétkes hálátlanságában. 101 Gyakran megesik. igazából a szellem világa teremti meg. hogy jól megítélhessük. ha messziről vesszük szemügyre. El kell ismernünk tehát. 12 . amit az ítélőerőnek szoktunk tulajdonítani. s észreveszi még az észrevehetetlent is. hogy mindazt. hogyha még legádázabb irigyei is kénytelenek dicsérni. mint az. aligha ismerik jól a szívüket. 96 Akad háládatlan ember. amilyen késszé a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtuk volna formálni őket. ez a fény a dolgok mélyére hatol. hogy egyes dolgok annyira kész formában jelennek meg előttünk. közelről kell látnunk. 104 Minden embernek s minden ügynek megvan a maga távlata: némelyiket.95 A rendkívüli érdem jele. 98 A saját szívéről mindig mindenki kész jót mondani. amit meg kell világítani. Az ítélőképesség nem egyéb. 102 Az ész a szívvel szemben mindig alulmarad. 97 Tévedtek a régiek. amikor azt gondolták. másokat viszont csak úgy ítélhetünk meg. aki jót tett vele. mint a szellem fényének ereje. 99 A szellem udvariassága: ha gondolataink tisztességesek és becsületesek. 103 Akik jól ismerik a saját eszüket. a saját eszéről viszont senki.

nincsen bennünk semmi hiúság. ha viszont saját magunkat csapjuk be. ismereteink mindig felületesek és tökéletlenek. s aztán fel is használja. aki véletlenül akadt rá a jó megoldásra. ha minden részletét ismerjük. akár arcunk hibái. aki tudja. 112 Ahogy öregszünk. 106 Akkor ismerünk valamit igazán. annál közelebb állunk ahhoz. annak még örülni is tudunk. heves vérűek lévén. 109 A fiatalok. szellemünk gyarlóságai. 108 Az ész aligha képes sokáig a szív szerepét játszani. majd rá is talál. és mert ezek száma szinte végtelen.105 Nem az az okos ember. hanem az. tulajdonképpen az is hiúság. hogy meggyűlöljük. vagy ha barátaink elárulnak. 107 Ha azt mondjuk. és saját magunkat áruljuk el. egyre feltűnőbbé válnak. 113 Vannak jó házasságok. de boldog házasságok nincsenek. gyakran változtatják felfogásukat. 13 . 110 Semmit sem adunk oly szívesen. hol találhat rá. az öregek viszont megszokásból nagyon ragaszkodnak a magukéihoz. 114 Ha ellenségeink túljárnak az eszünkön. 111 Minél jobban szeretjük szeretőnket. vigasztalhatatlanok vagyunk. mint jó tanácsot.

hogy sohasem csapunk be senkit. 117 Nincs agyafúrtabb ravaszság. 120 Az árulás oka sokszor nem is annyira az árulás szándéka.115 Saját magunkat becsapni úgy. úgy tesz. hanem inkább szenvedélyünk gyengesége magyarázza. holott csak a maga nézeteit kívánja elfogadtatni. mint amilyen nehéz másokat becsapni úgy. hogy végül már saját magunk előtt is álarcban jelenünk meg. éppoly könnyű. azt nem annyira a lelki erőnk. hogy észre se vegyük. 121 Az ember gyakran csak azért cselekszik jót. 123 Ha nem hízelegnénk önmagunknak. az heves és önzetlen buzgalommal fizet az iránta mutatott bizalomért. a saját maga dicsőségét hajszolja. aki tanácsot ad. mintha beleesnénk a nekünk állított csapdába. hogy észre se vegyék. mint amikor úgy teszünk. 14 . ritkán örülhetnénk bárminek is. 122 Ha képesek vagyunk ellenállni szenvedélyeinknek. hogy mi csapunk be másokat. 116 Mi sem őszintétlenebb. a maga viselkedését jóváhagyatni. hogy utána büntetlenül tehessen rosszat. 119 Annyira hozzászoktunk. mint inkább a gyengeség. holott tanácsaival legtöbbnyire csak a maga érdekeit. akkor annak tesszük ki magunkat. mint mikor tanácsot kérünk vagy adunk: aki tanácsot ad. hogy bennünket fognak folyvást becsapni. mint amikor azt hisszük. viszont sohasem csalattatunk meg oly könnyen. hogy mások előtt álarcot öltsünk. mintha mély tisztelettel volna barátja nézetei iránt. 118 Ha eltökéljük.

mindig ravaszabbak vagyunk. 134 Jó tulajdonságaink miatt sohasem válhatunk oly nevetségessé. olykor a rossz modor is megteszi. az előbb-utóbb másutt fogja elárulni magát. 126 A folytonos ravaszkodás és árulás: az ügyesség hiányát jelzi. mintha megvetnék a ravaszkodást. hogy egy ügyeskedő túljárjon az eszünkön. akkor alaposan élnek vele. 125 A folytonos ügyeskedés a kicsinyesség bélyegét viseli magán. hogy a testi szerelemnek él. 133 Az a jó másolat. 127 Ha azt hisszük. s aki folyton azon ügyeskedik. alighanem a legkisebb hibája. 132 Könnyebb okosnak lenni mások helyett. 128 A túlságos ügyesség: álokosság. mint a többiek. 131 Az olyan nőnek. amelyen nem lehet javítani. hogy előbb-utóbb túljárnak az eszünkön. mint színlelt jó tulajdonságaink miatt. 129 Ha nem akarjuk. amelyikből a rossz eredeti nevetségessége is kitűnik. az igazi okosság: kipróbált ügyesség. 15 . aki csak a testi szerelemnek él. akkor biztosak lehetünk abban. 130 A gyengeség az egyedüli hiba.124 A legügyesebb emberek egy életen át úgy tesznek. mint okosnak lenni saját magunkért. hogy valamit elleplezzen. holott amikor alkalom kínálkozik rá és ha fontos érdekükről van szó.

138 Inkább mondunk önmagunkról akár rosszat is. ha nem vennék körül ostobák. ha meghallgatjuk a másikat és felelünk is neki. a kisszerűeket viszont az. 16 . aki ne csak a maga mondandójára figyelne ahelyett. nem figyelnek oda. hogy kevés szóval is sokat mondanak. ha nem hallanak a szerelemről. s igazából csak azért dicsérünk. akik. ha csak meg nem szólaltat a hiúság. de a szemükön és egész magatartásukon látszik. akkor aligha választhatnak rosszabb módszert. sohasem lettek volna szerelmesek. mert mi magunk dicséretre vágyunk. 140 A szellemes ember hamar zavarba jönne. és semmit sem mondanak. és annyira gőgösek vagyunk. mintsem a mások megbecsüléséből tesszük. hogy semmiképp sem vélnénk magunkat rossz társaságnak.135 Önmagunktól olykor éppúgy különbözünk. hogy a másiknak felelne minél pontosabban. 143 Ha eltúlozzuk mások jó tulajdonságait. hogy sohasem unatkozunk. mint az önmaguk előtti tetszelgést. mint másoktól. azt inkább a magunk érzéseinek túlbecsüléséből. hogy ha tetszeni akarnak a másiknak. A legügyesebbek és legszívesebbek is beérik azzal. hogy alig van olyan. 136 Vannak emberek. alig várják már. 137 Keveset szólunk. hiszen egy beszélgetést épp az tesz érdekessé. annak bizonyosan az az oka. 142 A nagy elméket az jellemzi. hogy sokat beszélnek. ha meg akarják győzni. 139 Ha csak kevés ember képes értelmesen és kellemesen társalogni. hogy folytathassák beszédüket s nem veszik észre. hogy figyelmes arcot öltsenek. 141 Gyakran dicsekszünk azzal. mint hogy semmit se mondjunk.

amely dicséret. 145 Gyakran osztogatunk mérgezett dicséreteket. 149 A dicséret visszautasítása: felhívás újabb dicséretre. 147 Kevés ember eléggé bölcs ahhoz. mint nekünk uralkodnunk másokon. finom. 151 Nehezebb dolog kivédeni. 17 . álcázott hízelkedés. 153 Tehetségünket a természettől nyerjük. nem lehetne ártalmunkra a mások hízelkedése. visszájukra fordulva. amely megrovás. az értéket. és másként a dicsértet. A dicséret ügyes. de szerencse nélkül nem sokra megyünk vele. így a szellem. 148 Akad megrovás. ezek. hogy a mérgezett dicséretnél többre becsülje a hasznos kritikát. a dicsérő viszont saját méltányosságát és ítélőképességét kívánja bizonyítani vele. 150 A dicséret iránti vágyunk erényeinket táplálja.144 Dicsérni nem nagyon szeretünk. amely másképp elégíti ki a dicsérőt. hogy bennünket is dicsérjenek. 152 Ha nem hízelegnénk folyton önmagunknak. amiket másképpen nem mertünk volna szóba hozni. akad dicséret. hogy más uralkodjék rajtunk. a megdicsért érdemei jutalmaként fogadja. a szépség dicsérete erősíti a szellemet. a szépséget. s érdek nélkül soha senkit nem is dicsérünk. 146 Legtöbbször csak azért dicsérünk. oly hibáit fedik fel a dicsértnek. az érték.

154 Hibáink kijavításában eszünknél sokkal nagyobb hasznunkra lehet a szerencse. 155 Vannak érdemes és mégis visszataszító emberek, s vannak tökéletlenek, akik mégis rendkívül vonzóak. 156 Vannak emberek, akiknek minden érdemük, hogy ostobaságokat mondanak s cselekednek, és akik épp ettől hasznosak; ám ha felhagynának ezzel, mindent elrontanának. 157 A nagy emberek dicsőségét legjobban úgy tudjuk megítélni, ha megnézzük, milyen módon jutottak el a dicsőséghez. 158 A hízelkedés: hamis pénz, melynek egyes-egyedül hiúságunk kölcsönöz értéket. 159 Nem elég, ha jó tulajdonságokkal bírunk, tudnunk kell azt is, hogyan bánjunk velük. 160 Bármily ragyogó is egy tett, nagynak csak akkor mondhatjuk, ha jelentős célt szolgál. 161 Ha azt kívánjuk, hogy valóban hatásos legyen, a tettnek és a szándéknak összhangban kell állnia. 162 A középszer, ügyesen tálalva, hamar levesz a lábáról, s gyakorta több dicsőséget hoz, mint a valódi érdem. 163 Számos cselekedet nevetségesnek látszik, holott rejtett oka igencsak bölcs és megalapozott. 164 Könnyebb a vágyott tisztséghez méltónak lenni, mint ahhoz, amelyet valóban gyakorlunk.
18

165 Érdemeinkkel kivívjuk a jobb emberek megbecsülését, sikereinkkel kivívjuk a nagyközönségét. 166 A világ többre becsüli az érdem látszatát, mint az érdemet magát. 167 A fukarság inkább ellentéte az ésszerűségnek, mint a bőkezűség. 168 A reménység, bármily csalóka is, legalább kellemes úton vezet el az élet végéig. 169 Bár kötelességünknek sokszor csak lustaságból és félénkségből teszünk eleget, a dicsőséget mégis erényünk tudhatja magáénak. 170 Nehéz megítélni, hogy egy-egy rendes, őszinte, tisztességes cselekedet mögött a becsületesség vagy csak az ügyesség húzódik-e meg. 171 Az erény úgy vész el az érdekben, ahogyan a folyó elvész a tengerben. 172 Ha az unalom különféle hatásait jól megvizsgálnánk, rájönnénk, hogy az unalom még az érdeknél is gyakoribb oka a kötelességmulasztásnak. 173 Többféle kíváncsiság van: az egyik, mely arra sarkall, hogy tanuljuk meg, ami számunkra hasznos, az érdekből táplálkozik; a másik, mely főképp azt szeretné tudni, amit mások tudnak, a gőgből. 174 Jobban járunk, ha az eszünket arra használjuk, hogy elviseljük a bennünket ért bajokat, mint hogy azon töprengjünk, miféle bajok is érhetnek.

19

175 Az állhatatosság a szerelemben: igazából örök állhatatlanság, hiszen szívünk folyton válogat a szeretett személy tulajdonságai közt, hol az egyiket, hol meg a másikat választva, vagyis állhatatosságunk nem más, mint megállapodott, egyetlen személyhez kötődő állhatatlanság. 176 Kétféle állhatatosság létezik a szerelemben: az egyik, ha a szeretett lényben mindig újabb és újabb szeretnivalót találunk, a másik - ha becsületbeli kérdésnek tekintjük, hogy állhatatosak maradjunk. 177 A kitartás se megrovást, se dicséretet nem érdemel, hiszen nem több, mint ízlésünk és érzékeink folytonossága, amely meg nem szakítható, de nem is megtanulható. 178 Új ismeretségek iránti vágyunk nem annyira a régiek meguntából vagy a változatosság örömeiből fakad, mint inkább abból a félelmünkből, hogy akik nagyon jól ismernek, nem csodálnak már eléggé, s abból a reményből, hogy akik nem ismernek elég jól, még jobban fognak majd csodálni. 179 Néha csak azért panaszkodunk a barátainkra, hogy előre igazoljuk nemtörődömségünkét. 180 Megbánásunk: nem annyira sajnálkozás helytelen tettünk felett, mint inkább félelem tettünk következményeitől. 181 Van következetlenség, amelynek oka értelmünk könnyelműsége vagy gyöngesége, következménye pedig minden idegen vélemény elfogadása: s van egy másikfajta, bocsánatosabb következetlenség, amely a világ utálatából táplálkozik. 182 Az erényekben éppúgy jelen való a bűn is, mint ahogyan az orvosságban a méreg: a kettőt az óvatosság adagolja s keveri össze, hogy azután eredményesen használhassa fel az élet nehéz pillanataiban. 183 El kell ismernünk az erény javára, hogy nincs szörnyűbb nyomorúság, mint az, amelybe a bűn taszítja az embert.
20

185 Nemcsak a jónak. mint az egészséges ember a váratlan betegségnek. akiknek mindegyikénél sorban meg kell szállnunk. hogy bűnei és erényei meddig terjedhetnek. 21 . amelyet hibánkkal a mások rólunk alkotott véleményében okoztunk. 192 Amikor már elhagynak bennünket bűneink. az gyakorta csak szünet. azért pusztításai veszélyének éppúgy ki vagyunk téve. s alig hinném. és ha látszólag mentesek vagyunk is minden szenvedélytől. vagy a baj (természetének) megváltozása. akár a testé. 190 Nagy hibái csak nagy embernek lehetnek. amit gyógyulásnak hittünk. hogy őszinteségünkkel helyrehozzuk azt a kárt. segítségünkre volna a bűnök megkerülésében. mint megannyi vendéglátó.184 Hibáinkat csak azért valljuk meg. 189 Úgy látszik. hogy a tapasztalat. a rossznak is megvannak a maga hősei. szeretnénk magunkkal elhitetni. 191 Azt mondhatnánk. a természet mindenki számára megszabja már születésekor. 193 Akárcsak a test. ha kétszer tehetnénk meg ugyanazt az utat. 186 A bűnösöket nem mindig vetik meg. a lélek betegségeiben is gyakori a visszaesés. hogy mi hagytuk el őket. mint a bűnök. 187 Az erény neve éppannyi szolgálatot tehet az érdeknek. hogy a bűnök úgy várnak bennünket életünk útján. megvetik viszont. 188 A lélek egészsége éppoly ingatag. akiből hiányzik mindenféle erény.

és a seb bármely pillanatban felszakadhat. mert több van belőle. de még nagyobbat téved az. ha rajtakapjuk. ha nem ócsárolni akarnák egyiket is. 197 Vannak emberek.194 A lélek hibái olyanok. 202 Az áltisztességes ember titkolja hibáit mások. csodálkoznunk kellene. a valódi tisztességes ember pontosan ismeri és be is vallja őket. mint a sebek a testen: gyógyítsuk bármily gondosan. sőt önmaga előtt is. akin. másikat is. 22 . hogy meg tud lenni önmagában is. ha rajta nem kapnánk őket. főként azért tesszük. 203 A valóban tisztességes ember semmit sem vesz zokon. az erény aligha jutna messzire. akikről soha nem tudnánk rosszat képzelni. aki úgy gondolja. hogy ügyesnek látsszunk. 200 Ha nem szegődne mellé a hiúság. de olyan egy sincs. hogy nincsen szüksége senkire. 195 Sokszor csak azért nem adjuk át magunkat egyetlen rossz szenvedélynek. 198 Ha magasztalunk egyeseket. aki azt hiszi. a forradás mégsem tűnik el. hogy őnélküle nem lehetnek meg a többiek. Condé meg Turenne sem kapna annyi dicséretet. aligha leszünk ügyesek. 196 Ha nem tud róla senki más. hogy mások dicsőségét csorbítsuk. 201 Alaposan téved. hajlamosak vagyunk megfeledkezni hibáinkról. 199 Ha nagyon vágyunk arra.

félelem a szégyentől. az nem is olyan bölcs. mint az a veszélyes hivatás. 23 . 207 Az őrület az élet minden pillanatában a nyomunkban jár. egyre bolondabbak és egyre bölcsebbek leszünk. mint hinné. csak azért látjuk annak. 211 Vannak emberek. 210 Ahogy öregszünk. hogy még jobban kiemeljék szépségüket. 214 Az egyszerű katonák bátorsága nem más. melyeket nem sok ideig dalolunk.204 A nők szigorúsága: cicoma és festék. vágy a kényelmesebb és kellemesebb életre.legtöbbnyire ez rejlik az oly híres bátorság mögött. amelyet megélhetésükként választottak. akik olyanok. mint ragaszkodás jó hírükhöz és nyugalmukhoz. 212 A legtöbb ember csak a pillanatnyi sikerei vagy a szerencséje szerint ítéli meg embertársait. akik jól ismerik magukat és ügyesen élnek ostobaságukkal. 208 Vannak ostoba emberek. 209 Akiben nincs semmi bolondság. 205 A nők tisztessége gyakorta nem más. mások lealacsonyításának szándéka . a meggazdagodás reménye. mert őrültsége teljes összhangban áll életkorával és sorsa alakulásával. Ha bölcsnek látunk valakit. 206 Az igazán tisztességes ember sohasem húzódozik más tisztességes emberek társaságától. mint a divatos dalok. 213 Dicsőségvágy.

mert nem mernek ott maradni az őrhelyükön. akik szívesen vesznek részt egy induló akcióban. hogy mivel az éjszaka növeli a félelmet. hogy a bátrak több ügyességgel s furfanggal kerülik ki a halált. hogy a becsület követelményének eleget tegyen. hogy a halálfélelem némileg csorbítja a bátorságot. mert aligha találni olyan embert. Vannak. 219 Háborúban a legtöbb ember épp annyira bátor. 220 Hiúság. izgatottságon. akik.215 Az igazi bátorság és a gyávaság: két olyan szélsőség. annyit azonban. másokat olykor iszonyú rettegés fog el. Van aztán egy másik. mindent megtenne. azután viszont már semmit sem csinálnak. óvatosságra szólít fel. innen. s elrejti a jót és a rosszat. melynek segítségével fölülemelkedik azon a zavarodottságon. és helyt ad mindenféle bátorságnak. amit csak abban a helyzetben megtehet. mint amennyi ügyességgel és furfanggal a pereskedők javaik megőrzésén dolgoznak. amennyi a meghirdetett cél diadalához szükséges. kisebb veszélyeken edzve. már nagyon kevesen hajlandók kockáztatni. Vannak. akik nem mindig képesek leküzdeni a félelmüket. De ez a sokféle bátorság mind megegyezik abban. nyilvánvaló tehát. 221 Az emberek féltik az életüket. ha bizonyos volna abban. vannak. akik karddal bátrak. Vannak emberek. Vannak. hogy épen tér vissza. ameddig ritkán jutunk el. de ha az soká tart. mely a nagy veszélyek láttán támadhatna benne. a hősök ezen erő révén őrzik meg nyugalmukat és józan ítélőképességüket a legváratlanabb és legszörnyűbb veszélyek pillanatában is. bátran szembeszállnak a nagyobbakkal. 218 A képmutatás: a bűn tisztelgése az erény előtt. még általánosabb óvatosság. ha a becsületnek eleget tettek. és dicsőségre vágynak. akkor ellankadnak s végül teljesen elkedvetlenednek. megint mások csak azért indulnak rohamra. 216 Az igazi bátorság: ha tanú nélkül is megtesszük. ziláltságon. A kettő közti térség roppant tág. akik megelégszenek azzal. a bátorságok közt pedig nem kisebb a különbség. amit mások szeme láttára megtennénk. szégyenkezés s legfőképpen a vérmérséklet . tartanak viszont a kardvívástól.többnyire ebből áll a férfi bátorsága és ebből a nő erényessége. mások kiállnak a puskagolyók elé. 24 . aki. 217 A rettenthetetlenség: a lélek rendkívüli ereje. mint az emberi arcok és természetek között. de a puskától félnek.

hol rejlik testének s szellemének legsebezhetőbb pontja. A jó tetteket versengésből utánozzuk. de most a példa felszabadított. 227 A boldog emberek szinte sohasem változnak. az már-már a hálátlanság egy fajtája. melyet addig féken tartott a szégyen. ha rosszat tesz nekünk. 25 . amit vártunk. 231 Nincs nagyobb bolondság. viseljük el azt is. mindig azt hiszik. 230 Mi sem oly ragadós. aki ne mutatná már élete legelső korszakában. aki eleget tesz a hála kötelességének. a hiúság nem akar fizetni. annak csak az az oka. hanem azért. amely ne lelne utánzókra. mint a példa.222 Nincs ember. 225 Ha jót tettünk. hogy később majd könnyebben találjunk új hitelezőket. és nincs olyan jó vagy rossz cselekedetünk. hogy a jótevő gőgje és a megajándékozottak sehogysem képesek egyetértésre jutni a jótett árát illetően. 224 Nem mindenki nevezheti hálásnak magát. hiszen nem azért fizetünk. 228 A büszkeség nem akar tartozni. 226 Ha túl gyorsan próbáljuk tartozásunkat leróni. 229 Ha sok jót kaptunk valakitől. mert illik kiegyenlíteni tartozásunkat. mint ha az ember egyedül akar okos lenni. 223 A hála olyan. a rosszakat viszont engedve természetünk romlottságának. hogy igazuk van. mint a kereskedők jóhiszeműsége: fenntartja az érintkezést. s nem azt kapjuk viszonzásként. holott balfogásaikat többnyire a szerencse igazítja helyre.

232 Bárhogyan is magyarázzuk bánatunkat. amikor a mások javáért tevékenykedünk: holott ezzel csak a legbiztosabb utat választja. a győzelmes párt első sorai már foglaltak. hogy irántuk érzett gyengédségünket kimutathassuk. mint túl sok jót. 237 Akiben nincs annyi erő. ilyenkor azért sír. minden másfajta jóság legtöbbnyire csak lustaság vagy az akarat hiánya. igazából saját magunkat siratjuk. megsiratjuk javaink. különösen ha alkalmunk nyílik arra. az igazán jó aligha lehet. 233 A bánatban mindig sok a képmutatás. Van aztán még egy fajta bánat. Ilyenkor látszólag adunk. és amelynek forrása könnyen el is apad: ilyenkor azért sír az ember. ilyenkor azért sír. mintha az önzés áldozatul esnék a jóságnak s megfeledkezne önmagáról. hogy rossz legyen. kevésbé ártatlan. finom és ravasz eszközökkel mindenkit megnyerünk magunknak. 235 Barátaink kegyvesztésén nem sokáig szoktunk bánkódni. vigasztalhatatlan bánatuk mutogatásával próbálnak híressé válni. sóhajtoznak. s nem annyira értetlenségből utasítjuk vissza oly makacsul a leginkább elfogadott véleményeket. 234 Legtöbbnyire büszkeségből. hogy megsirassák. mert nem sírt. örömeink. milyen gyengéd szívű. mert másokra is kiterjedő képmutatás: azoknak a bánata. hogy keserveiknek csak életükkel együtt szakadhat vége. 238 Az emberek nagy részével kevésbé veszélyes rosszat tenni. hogy tudják. sajnáljuk a rólunk való jó véleményét. mert az ilyenfajta bánatok esetében mindig saját magunkat csapjuk be. így például annak ürügyén. 236 Úgy látszik. panaszkodnak. hogy célba érjen. Ez a szomorú és fárasztó önáltatás leginkább a becsvágyó nőkben él. igazából azonban uzsorakamatra kölcsönzünk. teljes gyászt öltenek. Azért mondom ezt képmutatásnak. ilyenkor azért sír. legtöbbnyire csak az érdek és a hiúság rejlik mögötte. s minden tettükkel igyekeznek meggyőzni a világot. 26 . a hátsókból viszont nem kérünk. Van aztán másféle. megbecsülésünk veszteségeit: vagyis a holtakért hullatott könnyek igazából mindig az élőket siratják. melyből bőven árad a könny. hogy egy nekünk drága személy elvesztését siratjuk. ők makacsul tovább sírnak. a mindent megemésztő idő hiába mulasztotta el valóban volt bánatukat. mivel a dicsőséghez vezető utak zárva maradtak előttük. hogy sajnálják. nehogy szégyenben maradjon. akik a gyönyörű és halhatatlan fájdalom dicsőségére vágynak.

és sohasem gondolunk arra. 248 A nemeslelkűség mindent megvet. láthatatlan kapcsolat az egyes vonások. 245 Nagyon nagy ügyesség. melynek szabályai ismeretlenek. hogy mennyire ügyes. hogy e bizalom leginkább hiúságukból vagy titoktartásuk gyengeségéből táplálkozik. mely könnyen lemond a kis célokról a nagyobb célok érdekében. 244 Az ügyességek ügyessége: ha mindig tudjuk a dolgok árát. mint a nagy emberek bizalma. 247 Az emberek legtöbbjénél látható hűség: az önzés mesterkedése a bizalom elnyeréséért. eszköz. mely önmagában lehetetlen. néhányukat visszatartja a félelem vagy a meggondolás. amellyel azonban nem minden nő él. illetve a vonások és a személy egész megjelenése között. csak hogy mindent megkaphasson. 240 A szépségtől elválasztott kellemességről azt mondhatnánk. 242 Gyakran vagyunk terhére másoknak. hogy sohasem lehetünk a terhükre. legtöbbször nem is az eszközök hiányoznak. 246 Amit nagylelkűségnek látunk: sokszor csak álcázott becsvágy. amelyet mindig a magunk érdemének tudunk be. amelynek segítségével a többiek fölé emelkedhetünk s a legfontosabb dolgok birtokosává válhatunk. az egyes vonások és a színek. hogy szimmetria. hanem a siker eléréséhez szükséges elszántság. ha valaki titkolni tudja. 243 Nem sok dolog van. 27 . mikor azt hisszük. 241 A kacérság: a nők alaptermészete.239 Büszkeségünknek mi sem hízeleghet jobban.

megvannak a maga gesztusai. mint amilyen ritka a hajlamok változása. hol kellemes. 250 Az igazi ékesszólás: ha mindent kimondunk. 257 A komolyság: a test titkolózása. akik számára a legjobb tulajdonságok is hátrányosak. és ez a hol jó. 253 Az érdeknek az erény éppoly alkalmas eszköze. hol pedig kellemetlen viszony teszi. 251 Vannak emberek. hogy fölemelkedhessek.megannyi álarc. a gőg mesterkedése. egész megjelenésünk éppoly ékesszóló. 252 Az ízlés változása éppolyan gyakori. hogy van aki tetszik. melynek célja a mások alávetése. amit ki kell mondani. hol rossz. 28 . akiknek még a hibáik is előnyükre válnak. akinek szeretnénk látszani. amely a szellem gyengeségeinek eltitkolására szolgál. mint a bűn. 255 Minden érzelemnek megvan a maga hangszíne. hogy az egész világ . mintsem az értelem adománya.249 Hanghordozásunk. van aki nem tetszik a többieknek. mely megalázkodik. amit ki kell mondani. megvan az arckifejezése. tekintetünk. 254 Az alázatosság: gyakran csak tettetett behódolás. mint amikor épp az alázatosság álcáját ölti magára. 256 Ki-ki a maga mesterségében: mindannyian igyekszünk felölteni az illő ábrázatot és külsőt. és csak azt mondjuk ki. mint szavaink megválasztása. s vannak olyanok. hogy a többiek annak lássanak. sohasem rejtőzködőbb s megtévesztőbb. 258 A jó ízlés inkább az ítélőerő. és noha ezer alakban jelenik meg. vagyis elmondható.

s azután apránként szétrombolja és elemészti a szenvedélyeket meg az erényeket. 266 Tévedés volna azt hinni. az legtöbbnyire: az ajándékozás hiúsága. és boldoggá inkább a magunk szenvedélye tesz. 265 A csökönyösség a szűklátókörűségből táplálkozik.259 A szerelem örömét az adja. hogy csak a leghevesebb szenvedélyek. 260 Az udvariasság: vágy arra. amit a legtöbb fiatal kap: felhívás önzésük megkettőzésére. és hogy udvariasnak tartsanak. s így arra. bármily lanyha is. képesek diadalmaskodni a többi szenvedély felett. amit mi ébresztettünk a másikban. 29 . gyakran mindegyiknél erősebb. 264 A szánalom nagyon gyakran: saját bajaink előérzete a mások bajaiban. Többnyire csak azért segítünk másokon. 262 Nincs szenvedély. hogy a bűnt előbb megvizsgáljuk. hogy előbb alaposabban megvizsgáltuk volna. amiket saját magunknak előlegezünk. hogy velünk is udvariasak legyenek. amit voltaképp sokkal jobban szeretünk. A lustaság. hogy szerethetünk. amit nem látunk. s nem az. vagyis a nékik tett szolgálatok igazából olyan javak. előbb-utóbb minden célt s minden cselekedetet maga alá gyűr. 267 Ha a rosszat hamar elhisszük anélkül. annak leginkább gőgösségünk és lustaságunk az oka. amelyben az önszeretet oly erőteljesen vezérelne. hasonló esetben ők is segítsenek nekünk. mindenáron bűnöst keresünk. mint a saját magunkét. hogy rábírjuk őket. nem marad időnk. lehetséges nehézségeink okos előrelátása. 261 Az a nevelés. mint a becsvágy és a szerelem. nehezen tudjuk elhinni azt. 263 Amit bőkezűségnek mondunk. mint az ajándékozást magát. mint a szerelemben: mindig könnyebben áldozzuk fel a másik nyugalmát.

hogy ők a javunkra ítéljenek. akik féltékenységük. mint a hamvasság a gyümölcsön: múló fény. 271 Az ifjúság folytonos részegség. a nagy szenvedélyt viszont éleszti a távollét. 275 A természetes jóságot. 269 Nincs ember. mint amikor jelentős érdemeket szerzett emberek apró-cseprő ügyekkel szeretnék újra bizonyítani a maguk kiválóságát. 274 Az újdonság varázsa olyan a szerelemben. 30 . hogy felmérje. mely szívesen dicsekszik érzékenységével. 270 A megbecsülés. mint a mindennapi érintkezésben hasznos gyarlóságaik. 276 A középszerű szenvedélyt mérsékli. ugyanakkor azt kívánjuk. ám fellobbantja a tüzet. vagy korlátoltságuk folytán velünk teljesen ellentétesek. 273 Akadnak a világban nagyrabecsült emberek. érdeklődésük. mely a gyertyát eloltja. amit még eztán szeretnénk elnyerni. sokszor a legkisebb érdek képes elhallgattatni. akár a szél. amit már elnyertünk: biztosítéka annak. mennyi rosszat képes tenni. mely hamar eltűnik s már nem tér vissza soha. hogy megítéljenek. 272 Mi sem lehetne kiábrándítóbb. az értelem láza.268 A legkisebb ügyekben sem fogadjuk el. hogy hírnevünk és dicsőségünk olyan emberek ítéletétől függjön. akiben volna annyi okosság. akiknek nincs más érdemük. és csak azért vagyunk képesek a legkülönfélébb módokon kockára tenni nyugalmunkat és életünket.

277 A nők sokszor hiszik. mert titokban irigylik azokat. akik már kivívták benne a helyüket. mint saját magunk kormányzásához. de mondhatnánk úgy is: a nemeslelkűség a büszkeség józan esze és a legnemesebb út a dicséretek learatásához. aki nem is volna olyan veszélyes. mely oly gyakran sugalmazója irigységünknek. ha nem hagynánk becsapni magunkat általa. 281 A büszkeség. 31 . magát a közbenjárást tekintik becsületbeli ügyüknek és csakis annak a sikerével törődnek. a szerelem örömének természetes vágyát. mely oly pontosan adja vissza az igazságot. 283 A jó tanácsok hasznosításához olykor legalább annyi ész kell. hogy szerelmesek. 285 A nemeslelkűséget már elnevezése elég jól meghatározza. no meg a visszautasítás fáradságát. a széptevéssel járó izgalmakat. azt többnyire nem hálából tesszük. ha semmiféle jóság sem volna benne. az évődéseket. gyakran szolgálja irigységünk mérséklését is. 280 A társaságba újonnan érkezőket gyakran csak azért illetik dicsérettel. 278 Azért elégedetlenek oly gyakran az emberek közbenjáróikkal. mert ezek majd mindig elhanyagolják barátaik érdekeit. mikor még nem is azok: szenvedélynek hiszik mindazt. 284 Akad rossz ember. 279 Ha eltúlozzuk barátaink irántunk érzett szeretetét. hogy fogalmat adjunk a magunk érdeméről. hogy alaposan tévednénk. 282 Van álcázott hamisság. hanem azért. ami csak kacérság.

290 Természetünkben mindig több hiba van. 292 Az emberi természet olyan. 294 Mindig szeretjük azokat. a kettő ugyanis sohasem találkozik. míg a becsvágy a lélek tettvágya és lobogása. de nem mindig szeretjük azokat. mint észjárásunkban. ha tudjuk. 295 Aligha ismerjük minden vágyunkat. 293 A mértékletesség nem küzdhet meg a becsvággyal és nem is gyűrheti maga alá. azt értelmünk mind megvizsgálja. hogy mikor veszélyes az orvosság használata. azt lehetetlen újból megszeretnünk. akkor az nem annyira értelmünk termékenységét jelzi. 291 A sikernek éppúgy megvan a maga ideje. mint a legtöbb épület: több oldalról is megtekinthető. 289 Semmihez sem kell annyi furfang. mint inkább tisztánlátásunk hiányát. mint a gyümölcsök érésének. mint a tettetett egyszerűséghez. 32 . amonnan nagyon is kellemetlent. 288 Vannak ügyek és vannak betegségek. hogy rögtön kiválassza a legjobbat. Amit képzeletünk elénk tár. akiket mi csodálunk. A mértékletesség a lélek lankadása és lustasága.286 Akiből egyszer már kiábrándultunk. de arra már képtelen. amelyeknek az orvosság csak árt. és az az igazi okosság. 287 Ha egyazon ügyben több megoldást is találunk. akik bennünket csodálnak. innen kellemes látványt nyújt.

aki nagy tartozásért ne fizetne hálátlansággal. akiket nem becsülünk. amely észrevétlenül alakítja s formálja akaratunkat. sokan vannak. akiket viszont mi untatunk. 297 Testünk nedvei rendezett és szabályozott körforgást végeznek. 298 A legtöbb ember hálája: titkolt vágy. ám adni csak kevesen képesek.296 Nehéz szeretnünk azokat. és lassan uralmuk alá hajtanak. hogy ne higgyünk a látszatoknak. hogy még nagyobb jótéteményekben részesüljön. de nem kevésbé nehéz szeretnünk azokat. akiket magunknál sokkal többre becsülünk. melyet bűneinkért vádolni szoktak. akár a ragályos betegség. újat aligha hallhatunk. 304 Legtöbbször megbocsátunk azoknak. 301 Sokan megvetik a földi javakat. s így anélkül. azoknak nemigen tudunk megbocsátani. 300 Van bolondság. gyakran érdemelne dicséretet jó tetteinkért. de alig van ember. az áramok egyesülnek. akik untatnak bennünket. akik még a közepeseket is boldogan teljesítik. 305 Az érdek. hogy tudnánk róla. 302 Csak kis ügyekben merjük megkockáztatni. 303 Bármennyi jót mondanak is rólunk. 299 A kisebb tartozásoknak majd mindenki örömmel tesz eleget. 33 . mely úgy terjed. minden cselekedetünkben jelentős részt vállalnak.

mert a sors rákényszeríti őket. hogy arra. annak nem annyira az irántuk érzett bizalmatlanságunk. pontosan. 313 Miképpen lehetséges. 308 Erénnyé tették meg a mérsékletet. 312 A szeretők. akkor bizonyosan nem jól figyeltük meg őket. amíg képesek vagyunk jót tenni. hogy joggal tarthatunk attól: az élvezetből hallgatóinknak semmi sem marad. 307 Magunk előtt büszkélkedni: tisztességes. 34 . minden részletében emlékezünk. csak hogy féken tartsák a nagy emberek becsvágyát. sohasem unatkoznak. 310 Az ember néha olyan helyzetbe kerül az életben. viszont képtelenek vagyunk visszaemlékezni arra. bármennyit vannak is együtt. a középszerűeket pedig megvigasztalják sikertelenségükért és el nem ismertségükért. ami mivelünk történt. mások előtt dicsekedni: nevetséges. 311 Ha egyes embereket sohasem látunk nevetségesnek.306 Nemigen találkozunk hálátlanokkal. hanem azért is. akik nemcsak a maguk választásából követnek el ostobaságokat. mert folyton csak önmagukról beszélnek. 309 Vannak ostobaságra született emberek. 315 Ha barátaink előtt nem merjük feltárni a lelkünket. hanem inkább a saját magunk iránti bizalmatlanságunk az oka. ahonnét csak némi bolondság árán képes kivágni magát. hogy ugyanazt hányszor mondtuk el már ugyanannak a személynek? 314 Önmagunkról oly roppant élvezettel szoktunk beszélni.

319 Barátaink és jótevőink iránti érzéseinket aligha őrizhetjük meg sokáig.316 Gyenge ember nem lehet őszinte. akárcsak vagyonunk. 322 Csak azok félnek attól hogy megvetik őket. 320 Ha nem létező erényeikért magasztaljuk a fejedelmeket. 317 Hálátlan embert lekötelezni . 35 . 323 Bölcsességünk. aki gyűlöl bennünket. 318 Az őrültség olykor gyógyítható. 321 Hamarabb szeretjük meg. 324 A féltékenységben a szerelemnél több az önszeretet. ha túl gyakran emlegetjük hibáikat. mint azt. a szerencse függvénye. s értelmünktől nemigen kaphatunk vigaszt. becstelen ember lekötelezettjének lenni viszont elviselhetetlen. 325 Ha bajba jutunk. a fonák észjáráson viszont lehetetlen segíteni. mint mi szeretnénk. a gyengeség azért előbb-utóbb vigaszt nyújt. aki jobban szeret. akkor tulajdonképpen büntetlenül szidalmazzuk őket. akiket valóban meg lehet vetni.ez még nem olyan nagy csapás. 326 A nevetségesség a gyalázatnál is jobban meggyaláz.

334 A nők nehezebben képesek úrrá lenni a kacérságukon. 330 Ameddig szeretünk. sem megérteni nem tudja őket. mint szenvedélyükön. annak nehezebb hűnek maradnia szeretőjéhez.327 Kisebb hibáinkat azért valljuk be oly szívesen. nincsenek nagyobb hibáink. 337 Akadnak jó tulajdonságok. 36 . holott csak a hízelkedés módját gyűlöljük. 332 A nőknek sejtelmük sincs a saját kacérságukról. mint annak. 335 A szerelemben majd mindig erősebb a gyanakvásnál az ámítás. hogy azt higgyék. 336 Van olyan szerelem. akivel a szeretője rosszul bánik. mindig megbocsátunk. 331 Aki boldog. gyűlöljük a hízelkedést. 333 A nők csak azzal szemben igazán elutasítóak. mint az érzékek: akiből hiányoznak. akitől amúgy is viszolyognak. sem felfogni. 329 Olykor azt hisszük. 328 Az irigység még a gyűlöletnél is kibékíthetetlenebb. melynek végletessége még a féltékenységet is elhallgattatja. amelyek olyanok.

akik a mi véleményünkön vannak. 345 Alkalom kell ahhoz. akár a növényeknek. hogy okosabb. akit gyűlölünk. méltatlanabbá válunk még annál is. amelyet a véletlen tesz láthatóvá. 340 A nők többsége nem arra használja az eszét.338 Amikor túl erősen gyűlölünk. 343 Nagy ember csak az lehet. mint az öregkor langyossága. hogy bennünket megismerjenek. 339 Örömünk és bánatunk mértékét egyedül hiúságunk szabja meg. 347 Józan eszűnek jószerivel csak azokat tartjuk. 341 A fiatalkori szenvedélyek éppúgy nem akadályai az üdvözülésnek. 344 A legtöbb embernek. hanem arra. hogy saját magunkat megismerhessük. aligha lehet rend egy nő lelkében s szívében. hogy még bolondabb legyen. s még inkább ahhoz. 37 . 346 Ha vérmérséklete másképp parancsolja. 342 Szülőföldünk hanghordozása ott él nemcsak beszédünkben. aki képes üstökön ragadni szerencséjét. nem egy olyan tulajdonsága van. amiben a legjobban hiszünk. gyakran abban is kétkedünk. 348 Amikor szeretünk. de szellemünkben és szívünkben is.

hogy a kacérságból is kigyógyít. de nem sértődik meg soha. ám cseppet sem bánkódunk. 352 Azok társaságában. de gyakran saját magunk előtt is. akik csodálnak bennünket. máskor viszont erősen bánkódunk. majd mindig unatkozunk. 350 Ha be akar csapni valaki. akikkel nem volna szabad unatkozni. mert nálunk okosabbnak hiszi magát. 358 A keresztény erények igazi próbája az alázatosság: ha nem vagyunk alázatosak. de nem lehet szerelmes úgy. leginkább azért haragszunk rá. és a gőg legföljebb elleplezi őket mások előtt. a tág látókörű viszont mindent észrevesz. amelyek ügyesen tálalva szebben mutatnak. 354 Vannak gyarlóságok. 357 A kicsinyes ember sokszor apróságokon bántódik meg. ha már nem szeretjük egymást. 38 . mint akármely erény. megesik.349 A szerelem legnagyobb csodája. 351 Szakítani akkor a legnehezebb. 353 Tisztességes ember lehet őrült módjára szerelmes. mint egy ostoba. 356 Jó szívvel csak azokat szoktuk dicsérni. 355 Ha elveszítünk valakit. ám semmiféle sajnálatot sem érzünk. hogy bár sajnáljuk. minden gyarlóságunk megmarad.

és vannak tanultak. mégis mindig azt hisszük. de nem mindig múlik el vele együtt. 362 A legtöbb nő nem azért siratja el halott szeretőjét. amely csak azért van biztonságban. de azt már nagyon kevesen tudjuk. mint másokhoz. mint ha mi csalunk meg másokat. aki ne unná tisztességét.így például javainkkal s hitelünkkel értelmünk hivatott gazdálkodni. amelyek sohasem lesznek tökéletesek . amelyek rosszakká válnak. 39 . hanem inkább azért. mint amikor mi bántjuk saját magunkat. 363 A bennünket ért bántások sokszor kevésbé fájdalmasak. 360 Ha megcsalnak bennünket. 364 Azt többnyire tudjuk. 361 A féltékenység együtt születik a szerelemmel. hogy szeressék. akikre nincs miért féltékenykednünk.359 A hűtlenségnek ki kellene oltania a szerelmet. féltékenységünkre ugyanis csak azok méltók. 367 Kevés az olyan tisztességes nő. hamarabb támad rossz hírünk. 368 A legtöbb tisztességes nő: elásott kincs. 365 Akadnak természettől adott jó tulajdonságaink. s épp akkor nem volna szabad féltékenynek lennünk. 366 Kételkedjünk bármennyire beszélgető társunk őszinteségében. mert senki sem kutat utána. mert annyira szerette. amikor megvan rá az okunk. hogy nem illik túl sokat beszélni a feleségünkről. hogy hozzánk őszintébb. míg a jóság és a bátorság a természet adománya kell legyen. hogy bebizonyítsa: méltó arra. hogy még kevésbé illendő beszélni önmagunkról.

hogy nem veszi észre. 379 Érdemeink hanyatlásával ízlésünk is hanyatlásnak indul. 370 A gyáva ember sohasem tudhatja. ha azt hisszük. amelyekkel. 375 A középszerű szellem többnyire elítél mindent. 374 Alaposan tévedünk. hogy ne szeressünk. miután másokat becsaptunk. mint a szerelem keservei. de hasznosításába már nincsen beleszólásunk. 372 A legtöbb fiatal azt hiszi. ha már nem szeretik. amikor csak udvariatlan és goromba. 373 Vannak könnyek. hogy szerelméért szeretjük szeretőnket. gyakran fájdalmasabbak. 378 Tanácsot adhatunk. a kacérságot az igazi szerelem képes elmulasztani. 376 Az irigységet az igazi barátság. 377 A mélyenszántó gondolkodásnak nem az a hibája. 40 . meddig terjed a félelme. 371 Majd mindig a szerelmes hibája. ha nem hatol el a céljáig. hanem az. ha túlhalad rajta.369 Erőfeszítéseink. becsapjuk saját magunkat is. hogy természetes. ami képességeit meghaladja.

az a hűtlenségnél semmivel sem különb. 381 Ha erővel vesszük rá magunkat. hogy még tudunk csodálkozni. 385 Aki túlságosan szeret. ahogyan a fény világítja meg a különböző tárgyakat. annak éppoly nehéz a kedvére tenni. 383 Őszinteségünk nagyrészt abból áll. 390 Hamarabb mondunk le érdekünkről. mint annak. hol meg vétkeinket. hogy tévedjenek. ami néki tetszik. 384 Csak azon volna szabad csodálkoznunk. 382 Tetteink olyanok. mert sérti a mienket. 389 Azért érezzük olyan elviselhetetlennek a mások hiúságát. mint a sorvégi rímek: mindenki azzal rímelteti őket. aki már alig szeret. mint az ízlésünkről. hogy hűségesek maradjunk ahhoz. 41 . 386 A legtöbbet épp azok tévednek. akit szeretünk.380 A véletlen úgy tárja fel hol erényeinket. ha nem is fordít a visszájára minden erényt. 388 A hiúság. hogy szívesen beszélünk magunkról és hogy hajlandók vagyunk feltárni nekünk kedvező szempontból gyarlóságainkat. akik képtelenek elviselni. legalábbis mindet megingatja. hogy jóságos legyen. 387 Az ostoba ember ahhoz is ostoba.

hogy megfér a legbékésebb erényekkel. s komoly orvosságot csak akkor használjunk.391 A szerencsét többnyire csak azok tartják vaknak. érték. hogy nekünk semmiféle hibánk. csak éppen felfüggeszti működésüket. és e tulajdonságunk az. sokáig kitartunk első szeretőnk mellett. s így nem árt a többi erénynek. mely megkülönböztet a többiektől s láthatólag nagy tettekre predesztinál. mint a születés. akiknek sohasem jár a kedvében. 399 Van egyfajta emelkedettség. honnan származik. a méltóság vagy akár a legnagyobb érdem. az udvarban viszont soha. ha kedvünkben jár. 396 Ha nem választunk magunknak másodikat. akit szeretünk. de mindenkién aligha. 397 Aligha mernénk azt állítani. igazából azonban nem járunk messze attól. 393 Katonaként olykor feledtetni tudja a polgár. melyet észrevétlenül adunk önmagunknak. e tulajdonságunkkal szerezzük meg a többiek tiszteletét. 394 Egyvalakinek túljárhatunk az eszén. 42 . olyasfajta magatartás ez. legyünk türelemmel. 395 Olykor kevésbé fáj. ha megcsal. ellenségeinknek viszont egyetlenegy jó tulajdonsága nincsen. örüljünk neki. 392 A véletlent ugyanúgy kell kezelnünk. melynek semmi köze a ranghoz. ha ellenünk fordul. mint egészségünket. hogy így gondoljuk. 398 Valamennyi hibánk közül a lustaságot valljuk be a legkönnyebben: elhitetjük magunkkal. amikor végleg nem tehetünk másképp. amely inkább föléjük emel. mint ha ki kellene ábrándulnunk belőle.

más nőkre mennyire irigyek. ha összes indítékunkba beleláthatna a világ. s ekkor olyan határozott és biztos ítélőképességgel is felruháznak bennünket. amelyről sejtelmünk sincs. 409 Sokszor szégyellnünk kellene akár legkiválóbb tetteinket is. úgy válhatnak leginkább nevetségessé. 407 Nem sok híja. 43 . ezeket csak a szenvedélyek hivatottak láthatóvá tenni. 408 Azok az öregek. ha megfeledkeznek róla. akik régen kedves emberek voltak. az a szerelem. mely nem jár emelkedettséggel. 404 Úgy látszik. 401 Az emelkedettség olyan a tehetségnek. éppoly nevetségesnek lássuk. hogy megvásárolják távozásukat. hogy azokat. tehetség nélkül aligha létezhet. viszont akadnak kényelmetlen emberek. mint a szép nőnek a ruha. akiknek megbecsülését épp az jelenti. hogy hibáink révén emelkedünk. 406 A kacér nők csak azért féltékenyek a szeretőjükre. 402 Ami a széptevésből a leginkább hiányzik. hogy többé már nem azok. de emelkedettség.400 Van olyan tehetség. amikor mások ravaszkodásának felülünk. a természet olyanfajta tehetséggel és ügyességgel is megáldott bennünket. minden új életkorba új és tapasztalatlan emberként érkezünk. akik ravaszkodásainknak felülnek. amilyenre a művészet sem volna képes. mint önmagunkat látjuk. 405 Akárhány évet éltünk is meg. 403 A véletlen olykor úgy hozza. mert titkolni akarják.

410 A barátság legnagyobb próbája nem az. s az öregedő férfiaknak. ha nem akarnak kacérnak látszani. mint az a mód. 417 A szerelemből az kerül ki gyógyultabban. 412 Bármily szégyenbe hoztuk is magunkat. hanem: ha neki tárjuk fel az övéit. sohasem szabad úgy beszélniük a szerelemről. ha nálunknál nagyobb feladat elé kerülünk. 419 Ha tehetségünknél kisebb feladatot kapunk. hogy jó hírünket visszaszerezzük. hogy merész módon kövessünk el ostobaságokat. ha nem akarnak nevetségessé válni. viszont mily kicsinynek fogunk látszani. ahogyan gyarlóságainkat rejtegetni próbáljuk. ha a magunk hibáit tárjuk fel barátainknak. 415 Eszünket néha arra használjuk. akinek mindig egyformán jár az esze. 44 . 418 A fiatal nőknek. aki elsőnek gyógyul ki belőle. 413 Nem tetszhet sokáig az az ember. 414 A bolondok és az ostobák mindig a hangulatuk szerint ítélkeznek. 416 A korral növekvő elevenség: már-már bolondság. esetleg nagyobbnak látszunk. 411 Bármely gyarlóságunk megbocsáthatóbb. mintha részük lehetne benne. mindig van módunk arra.

csak mert fél védekezni. mint az olyan gyáva. így ha gyengék vagyunk. a legtöbb hívő meggyűlölteti velünk a hitet. 426 Az újdonság varázsa és a hosszú megszokás. a legapróbb hűtlenségnél is könnyebben bocsátja meg. de nem merünk szembenézni vele. 45 . aki inkább megöleti magát. 428 Barátainknak könnyen megbocsátjuk azokat a vétkeket. mint a szerelem. mintha jóstehetséggel bírnánk. bármily ellentétesek is. akár a legnagyobb tapintatlanságot. hogy barátaink hibáit meglássuk. holott csak elcsüggedünk és elviseljük. és ez értelmünk bármely más erényénél jobban hízeleg hiúságunknak. hogy kitartóak vagyunk a bajban. 429 Egy nő. 424 Szívesen dicsekszünk olyan gyarlóságokkal. egyik sem. 421 A beszélgetést minden szellemességnél jobban élteti a bizalom. egyformán akadályoznak abban.420 Sokszor hisszük. 427 Legtöbb barátunk megutáltatja velünk a barátságot. melyek épp ellentétesek meglévő hibáinkkal. 422 Minden szenvedélyünk terem gyarlóságokat. 423 Kevesen képesek szépen megöregedni. 425 Az éleselméjűség olyan. szívesen mondjuk csökönyösnek magunkat. aki szeret. de oly nevetségeseket. amelyek bennünket nem érintenek.

már nem az örömöknek. 437 Ha meg akarunk ítélni egy embert. akkor aligha kívánnánk oly sóvárogva bármit is. viszont ha bajba kerül. ha irigység nélkül születtünk. úgy teszünk. hanem csak a bajoknak élünk.akárcsak az életút végén . mintha nekünk is részünk volna benne. 432 Ha tiszta szívből dicsérünk egy jó tettet. 438 Hálánkat néha oly lelkesen fejezzük ki. 434 Ha barátunk becsapott. hogy már a barátaink tartozzanak nekünk. hanem elérjük. nem maradhatunk közönyösek. 436 Könnyebb általánosságban megismerni az embert. 435 A világot a véletlen s az emberek jó vagy rossz kedve igazgatja. mit kívánunk. 431 A legkevésbé természetesek akkor vagyunk. mint egyetlen embert jól megismerni. baráti megnyilvánulásait csakis közönnyel fogadhatjuk. hogy avval nemcsak a nekünk tett szívességeket viszonozzuk. 433 A velünk született jó tulajdonságok legbiztosabb jele. 440 A legtöbb nő azért nemigen képes barátságot kötni. hanem tetteit tekintsük. mert aki már átélt egy szerelmet.430 A szerelem végén . annak a barátság mindig ízetlen. 439 Ha pontosan tudnánk. 46 . akkor ne jó tulajdonságait. ha mindenáron természetesnek akarunk látszani.

448 A józan észjárású ember inkább aláveti magát a korlátoltnak. 443 Legféktelenebb szenvedélyeink is csillapulnak olykor. vagy minden átmenet nélkül. gőgünk többnyire tovább erősödik. amiről tudunk. akkor szinte lehetetlen ott megmaradnunk s a magas helyhez méltóan viselkednünk. 444 Az öreg bolond mindig bolondabb. 445 A gyengeség inkább ellentétes az erénnyel. mint a bűn. 451 Nincs elviselhetetlenebb ostoba. hogy más gyengéinket sikerül leküzdenünk. mint a fiatal. 47 . 450 Azzal.441 A barátságban. éppúgy. egyszerre emel bennünket nagyon magas polcra. 447 Az illem valamennyi törvény közül a legjelentéktelenebb. szívesen láttatjuk erénynek. gyakorta nem az tesz boldoggá. semmint hogy irányítani próbálja. hogy reméltük volna. hogy elviselésében nem lehet segítségünkre a hiúság. és anélkül. 449 Ha ránk köszön a szerencse. mint a szerelemben. amelyeken nem tudunk úrrá lenni. 442 Gyengéinket. mint a szellemes. 446 A szégyent és a féltékenységet az teszi oly fájdalmassá. csak a hiúság nem ismer pihenést. hanem amiről nem tudunk. s mégis a legtöbbre becsült.

460 Aligha vagyunk tisztában vele. ha olyannak mutatnánk magunkat. 456 Az ostoba ember olykor lehet szellemes. hogy mi mindenre bír rá bennünket a szenvedély. amelyben ne volna érdemes lemondanunk a rólunk elhangzó jóról. helyes ítéletű viszont sohasem. 457 Jobban járnánk. ám egyik sem csalhatatlan. 455 Bármennyire bizonytalan ítéletű is a világ. 459 A szerelem gyógyítására többféle orvosságot is használnak. hogy a rossz se hangozzék el. amilyenek nem vagyunk. amilyenek vagyunk. 453 Fontos ügyekben nem érdemes kedvező körülmények megteremtésén fáradoznunk. inkább az adódó alkalmakat igyekezzünk kihasználni.452 Nincs ember. mint az általa legtöbbre becsült ember legjobb tulajdonságait. aki kevesebbre becsülné saját jó tulajdonságait. mint mi a magunkéval. 454 Aligha van helyzet. ha ezzel elérjük. 461 Az öregség: zsarnok. ahelyett hogy olyannak igyekeznénk látszani. 458 Ellenségeink rólunk alkotott ítéletekkel közelebb járnak az igazsághoz. mint amennyiszer igazságtalan az igaziakkal szemben. 48 . gyakrabban elismerő a hamis értékkel. aki a halálbüntetés terhe mellett tilt el bennünket a fiatalság minden örömétől.

hiszen a jók is. 49 . amely megveti mindazokat a gyengéket. 464 A túlságosan jót éppúgy nem vagyunk képesek érzékelni. 471 A nők. amelyek nagy tehetséget teremnek. 467 A hiúság jóval több hozzánk méltatlan cselekedetre vesz rá bennünket. 465 Bárcsak az ártatlanság is kapna annyi védelmet. azt sohasem kívánjuk igazán. még a szeretőjüket. lenézi azokat a jó tulajdonságokat is.462 Ugyanaz a gőgünk. 470 Jó tulajdonságaink éppoly bizonytalanok s kétségesek. 463 Ha ellenségünket bajában megszánjuk. 469 Amit csakis az értelmünk kíván. mint az értelem. mint jóságból tesszük: együttérzésünket kifejezve legelőbb azt akarjuk érzékeltetni. később már inkább a szerelmet szeretik. 466 A féktelen szenvedélyek közül a nőkhöz a szerelem illik legkevésbé rosszul. azt sokszor inkább gőgből. mint a túlságosan rosszat. amikor először szerelmesek. amelyekkel nem rendelkezünk. mint a rosszak. meg a rosszak is az alkalom függvényei. melyektől mentesnek hisszük magunkat. hogy mennyivel fölötte állunk. 468 Vannak rossz tulajdonságok. mint a bűn.

akinek a jósága tovább tart a szépségénél. amelyre sohasem szabad figyelmeztetnünk azokat. 475 Bizalmunk alapja legtöbbnyire.472 A gőgnek. a gyenge lelkűekből. 478 A képzelet sohasem volna képes oly sok ellentétes hajlamot kitalálni. arra viszont büszkék vagyunk. mint minden szenvedélynek. akik folyvást új szenvedélyre gyúlnak. 477 Állhatatosságunk. mint azok boldogsága. hogy sajnáljanak vagy csodáljanak. még azok is. mint amennyi a legtermészetesebb módon él mindannyiunk szívében. épp ez az állhatatosság hiányzik. akik jóságosnak teszik magukat. amellyel a szerelemnek ellenállunk. hogy féltékenyek voltunk. akiket irigylünk. mint az igazi barátság. olykor még hevesebbé és tartósabbá teszi szerelmünket. legtöbbször csak szívélyeskedők. akik szelídnek látszanak. megvannak a maga furcsaságai: szégyelljük féltékenységünket bevallani. vagy egyszerűen gyengék. mint az igazi jóság. akiket ki akarunk gyógyítani belőle. 480 A félénkség olyan gyarlóság. 50 . és hogy képesek vagyunk a féltékenységre. hogy erősen vágyunk arra. 481 Nincs ritkább. azok többnyire gyengék. 474 Ritka az olyan nő. 476 Irigységünk mindig hosszabb életű. még mindig nem olyan ritka. 479 Valódi szelídségre csak a nagyon határozott emberek képesek. 473 Bármily ritka is az igazi szerelem. s gyengeségük hamar keserűségbe fordul át.

ezért ha üldözni akarják. és boldogtalanok.482 Szellemünk lustaságból és megszokásból ragaszkodik ahhoz. hogy a mindennapok jelentéktelen apróságait kellemesnek vagy kellemetlennek érezzük-e. 488 Kedélyünk nyugalma vagy háborgása nem annyira az élet fontos eseményeinek függvénye. mint akkor. ez a megszokásunk határokat szab ismereteinknek. 490 A szerelem gyakran változik át becsvággyá. és még soha senki nem vette a fáradságot. akiben nincs semmi irigység. akikben éltek szenvedélyek. amikor már teljesen kigyógyultunk belőle. amennyire tehetné. 51 . hanem inkább hiúságból szoktunk. 485 Azok. könnyebben lobbanunk új szenvedélyre. a becsvágyból a szerelembe azonban nincs visszatérés. egész életükön át boldogok. 484 Amikor szívünkben ott élnek még az elmúlt szenvedély emlékei. hogy kigyógyultak belőle. úgy tesznek. sohasem merészelnének az erény nyílt ellenségeként fellépni. 489 Bármily gonoszak is az emberek. 487 Értelmünk mindig lustább a testünknél. mint olyat. hogy olyan messzire terjessze ki szelleme határait. mint inkább annak. mintha az erény hamis erény vagy éppenséggel bűn volna. ami könnyű vagy kellemes. 486 Érdek nélkül cselekvő embert még mindig hamarabb találunk. 483 Rosszat mondani többnyire nem is rossz szándékból.

még szaporítja is számukat. mások viszont a jövendő nagy hasznáról mondanak le a jelen kicsinyes érdekei miatt. hogy hiányoznak belőlük nemcsak a jó tulajdonságok. 498 Vannak emberek. mit sem ér. 494 Az emberek jobban ismerik gyengéiket. 492 A fukarság gyakorta céljával ellentétes hatású: rengeteg ember van. akik oly könnyűek és üresek. ha valaki fiatal. hogy amikor a saját viselkedésükről beszélnek. aki bizonytalan s távoli reményekért minden vagyonát föláldozza. de az igazi gyengeségek is. nincs még egy szenvedély. ami elítélendő volna. 493 Úgy látszik.491 A végletes fukarság majd mindig tévedés. mely máskor elvakítja. 495 A társasági életbe bekerülő fiatalok jobb. a veszekedések sem tartanának soká. ha szégyenlősek vagy meggondolatlanok. 496 Ha csak az egyik fél volna a hibás. a jövő kárára. ily nagy hatalma volna. olyanná. hiúságuk. s olyannyira tisztánlátóvá teszi őket. sohasem tévednek. hogy szokásai lassan természetes gyarlósággá válnak. de nem szép. 499 A nők első kalandját többnyire csak a második után kezdik számon tartani. amelyik gyakrabban tévesztené el céljait. 52 . de nem fiatal. sőt furcsa szokásokat véve föl. az ember kevesli gyarlóságait. s azután oly gonddal ápolja valamennyit. mintsem gondolnánk: ez abból tetszik ki. hogy eltitkolják vagy elhallgatják mindazt. 497 Mit sem ér. és amelyen a jelennek. ha valaki szép. ilyenkor megvilágosítja. a tudatosság és magabiztosság hamar szemtelenséggé fajul. amelyen úrrá lenni már nem áll hatalmában.

amelyek elhitetnék velünk. bizonyosan nem tekintik semmiségnek. mint egy másikban. hogy meggyőzzenek arról: a halál nem rossz. A halál kikerülhetetlensége tette oly kitartóvá a filozófusokat. akkor nem szabad minden részletében végiggondolnunk. menjünk jó szívvel oda. amíg nem ismerték. ha megvetjük a halált. mint amit ők választottak.500 Vannak emberek. 503 A féltékenység. minden lehetőt megtettek. az első eléggé mindennapos. állításuk szerint. 502 A korlátoltság. és ha más úton közeleg. Igaz. mint önmagában kedves. bármennyire is kellemes. éppúgy meglepődnek. a külvilág kedvéért. épp azokban nem kelt semmiféle szánalmat. az egyik pillanatban inkább jelen van. a saját erejükből merítenek. hogy amit megvetettek. amelyet azonban. Megvethetjük az élet ezernyi megnyilvánulását. amelyeket nem kell elutasítanunk . hogy amikor szerelmesek. iszonyatos dolognak tudják.így a méltó halál dicsősége. hogy bánkódni fognak utánunk. még mindig elviselhetőbb. aminek az az oka. hogy ne kelljen rágondolniok. hogy közönyösen mehetünk a halálba. hogy megmentsék a hajótörésből azt. Érjük be azzal. ezért megtörténik. 501 A szerelem. hogy képzeletükben a halál nem egyformán jelenik meg. mint a többiek. hogy nem mondjuk el saját magunknak mindazt. arról a halálmegvető bátorságról. így azok. hanem kizárólag a maguk szenvedélyével foglalkoznak. mint az álnoksággal szövetkező szellemesség. hogy megörökítsék hírüket. akik annyira elteltek önmagukkal. rettegik. anélkül hogy ismernék egy jobb élet reményét. sohasem őszinte. de bátorságuk korántsem egyforma. 504 Eddig a látszólagos erények hamisságáról szóltunk. de aligha lehet igazunk. amit gondolunk. Végtelen számú a bátor ember. Különbség van a halál gondolatának folytonos elviselése és megvetése közt. és minthogy örök életre semmiképpen sem számíthattak. amiért senki sem kezeskedhetik. mondanunk kell tehát valamit a halálmegvetés hamisságáról is. akik az okozói. 53 . hiszen mindazok. hogy a halál minden bajok legnagyobbika. épp a mások és a magunk meggyőzésére fordított fáradság bizonyítja. a másik viszont. akkor sem a szeretett lénnyel. mihelyt megismerik. amely minden baj közül a legfájdalmasabb. azután a remény. mint amilyen. Ha nem akarjuk elhinni. akik maguk választják a halált. ha becsületességgel párosul. mint azokban a szegényes okoskodásokban. s hogy inkább bízunk a kedélyünkben. és a leggyengébbektől a hősökig ezernyi ember híres példája támasztja alá ezt a felfogást. Vannak gyógymódok. inkább megnyilvánulásaiban. továbbá a vágy. minden lehetőt leírtak. A legfurfangosabbak és a legbátrabbak azok. amelyet a pogányok. akik a legtisztességesebb ürügyet találják meg ahhoz. úgy gondolták. ahová egyszer mindenképp el kell jutnunk. egyetlen józan ítéletű ember sem hitt el soha. hogy aligha könnyű feladatról van szó. akik olyannak látják. úgy gondolom. azt hiszem.

és hogy lelkünkben. figyeljünk másra. sőt épp az értelem árul el bennünket a leggyakrabban. túlságosan gyenge lesz e helyzetben. mint amilyennek a távolból hittük. a halált. Csak annyira képesek megnyugtatni. s legfeljebb annyit hajlandó tanácsolni. avval az egyedüli különbséggel. s akármily jelentős a különbség a nagy emberek és a közönséges emberek közt. amely egy pillanatra elvakítja őket. hogy halálmegvetésre biztatna. látjuk. Ha tehát az okok különböznek is. semhogy meggyőzhetne arról. nem sokat remélhetünk tőle. s ekként képesek másra gondolni. míg a közönséges emberek ostobaságukban nem mérik fel bajuk igazi nagyságát. Cato és Brutus nevezetes módon tette. amennyire a legegyszerűbb sövény lehet megnyugtató a háborúban azoknak. 54 . Saját hiúságunkat sem ismerjük eléggé. hogy a halál közelről is ugyanolyan. amelytől oly sokat remélünk. mely csupa gyengeség. segíthet semmibe vennünk azt. Önámítás azt hinnünk. amire vágyunk. ezerszer láthattuk. a távolból még azt hihetjük. mindig ugyanahhoz az eredményhez vezetnek. ami szükségképpen meg fogja semmisíteni. de ezeket a gyógymódokat sem szabad csalhatatlannak hinnünk. fedezéket fog nyújtani. hogy a nagy emberek halálmegvetése: a dicsőség iránti vágy. akik közelítenek a csatatérhez. hogy fordítsuk el tekintetünket. ahol utóbb kerékbe törték. a bizonyosság.hogy jó emléket hagyjunk magunk után. hogy ne kelljen szenvednünk minden megpróbáltatások legnagyobbikától. nemrégiben pedig egy lakáj táncra perdült a kivégzőhelyen. mert ahelyett. s az értelem. inkább feltárja előttünk a halál szörnyűségét és iszonyatát. ahogy viszont közelebb érünk. mind egyformán fogadják. lesz annyi erő. hogy nem leszünk többé kitéve a véletlen szeszélyeinek. ha azt hisszük.

az érzésre. Ekként lehetséges. aki a maga érdekében képes körüljárni a földet. 55 . vannak sajátos tulajdonságai és gyümölcsei. hogy az az ember. hallgatóink hirtelen elalusznak vagy lélekben messze távolodnak. mint ahogyan különböző fákat ültetett el a természetben. Egyszóval minden tehetségnek.POSZTUMUSZ MAXIMÁK 505 Isten különböző tehetséggel áldotta meg az embereket. ezért aztán nincs pillanata életünknek. amire egy közepes tehetség esetleg képes. nem érez. amint hiába várjuk. ha valaki. 509 Az eredendő bűn büntetéseként Isten megengedte az embernek. hogy amikor dolgainkról beszámolunk. amikor a mások érdekeiről van szó. az érdektől megfosztott hiúság sem lát. ekként lehetséges. a mozgásra. Vagyis. így figyelhetjük meg beszélgetés vagy tárgyalás közben. szentenciákat próbál fogalmazni. mint amilyenek vagyunk. ahová nem ültettünk tulipánhagymákat. mint ahogyan minden fának is. nem is mozdul. ekként lehetséges. ha lehet így mondani. 511 Halandók módjára félünk mindentől. hogy saját érdeke közelít vagy távolodik-e tőle. aligha gondolnak eleget előkelőségük eredetére. 510 A hiúság lelke: az érdek. egyszerre megbénul. a hallásra. hogy hiúságát istenné tegye. Ezért oly nevetséges. a tudásra. hogyan távolodik el s hogyan támad fel egyetlen pillanat alatt egy és ugyanazon ember aszerint. mintha halhatatlanok volnánk. akiben nincsen rá képesség. 507 Mindannyian szeretünk szebbet mutatni. amikor ne gyötörne bennünket a hiúság. ahogyan a világ legremekebb körtefája sem tudja megteremni akár a legközönségesebb almát sem. de úgy vágyunk mindenre. ugyanúgy. úgy nem képes adott esetben a legnagyobb tehetség olyanra. vagyis ahogyan a lelkétől megfosztott test elveszíti képességét a látásra. 506 Megszámlálhatatlanok a hiúság változatai. 508 Akik túl sokat emlegetik előkelőségüket. hogy tulipánok keljenek ki egy olyan virágágyásból. hogy amikor beszédünkbe beleszövünk valami reájuk vonatkozót. hirtelen föltámadnak. nem hall.

hogy ne a bűnt táplálja és szaporítsa. amire vágyunk. 513 Könnyen elhisszük. sem pedig reménység félelem nélkül. 515 A remény és a félelem elválaszthatatlanok. hogy rosszra használjuk. 518 A hatalmasok iránti hódolat: a hiúság másik arca. ha megbizonyosodunk arról. nincsen félelem remény nélkül. mert azt hisszük. Keserű orvosság. barátainkat is boldoggá teszi. a rossz vége mindig jó. 56 .512 A lustaságot mintha maga az ördög tette volna számos erény szomszédjává. az erények érdekében működjék. amitől annyira féltünk. 519 A jó vége mindig rossz. mint a kétség és a gyanú. hanem. s ezáltal szebbé és ragyogóbbá tegye azokat. de még mindig szelídebb. 521 Romlásunk nemcsak ellenségeinket. 516 Nem szabad megsértődnünk. hogy a mi erényeink valódi erények. mert úgy gondolják. ahogyan a fa táplálja a tüzet. 517 Az erények hamisságát bizonygató szentenciákat sokszor azért nem vagyunk képesek elfogadni. 520 A filozófusok csak azért ítélik el a gazdagságot. 514 A féltékenység legjobb gyógymódja. hogy büntetlenül jussunk hozzá s így is éljünk vele. mert mindig szívesen elhisszük. hogy a másiknak sok a hibája. Csak mirajtunk áll. hiszen mi magunk is gyakran eltitkoljuk saját magunk előtt. ezzel ugyanis vége az életnek vagy vége a szerelemnek. ha mások eltitkolják előlünk az igazságot.

525 A szeretett lénynek majd mindig nagyobb hatalma van rajtunk. hogy bár semmi sem annyira fontos számára. 57 . hogy minél értelmesebb. akik félnek. 526 Hamar megszóljuk a mások gyengéit. mint szenvedélyei kielégítése. képtelen elviselni szilajságukat. annál jobban szégyelli magában érzéseinek s hajlamainak különösségét. nem hajlandó beletörődni sem a betegség kellemetlenségébe. aki nagyon kevéssel beéri. hanem inkább a saját érzékenységünk mértéke szerint érezzük át. 528 Ami öröm és bánat bennünket ér. sem pedig a gyógyulás hosszadalmasságába. hogy valaki belelát a szívükbe. a nagyok és becsvágyók e tekintetben roppant nyomorultak. hogy a magunk gyengéit kijavítsuk. arra viszont ritkán veszünk erőt. mint amilyen. aljasságát és romlottságát. de ugyanakkor igájukból szabadulni sem képes. hogy hasznot húzhassunk belőle. mint saját magunknak.522 Minthogy a világ legboldogabb embere az. de viszolyog a gyógymódjaiktól is. hiszen ahhoz. viszolyog tőlük. 523 Az ember nem olyannak teremtetett. meggyőző bizonyítéka ennek. 530 Dicsérni leginkább azért szoktunk. 527 Az ember oly nyomorult. hogy boldogok legyenek. 529 A furfangosság: nagyon szegényes ügyesség. 524 Az emberi szívet bevilágító gondolatokat mindig azok vitatják a legjobban. mégis folyton szenvedélyei zsarnokságára panaszkodik. a világ minden kincsét meg kellene szerezniük. azt sohasem valódi mértéke.

amikről senki sem tud. 533 Legtöbbször csak azért dicsérünk vagy szapulunk. a bolond ellenben semmivel sem éri be. 534 Sokan vágynak jámborságra. 58 . 535 A testi munka megóv a lelki bajoktól.531 A szenvedélyek tulajdonképpen a hiúság különféle megnyilvánulásai. 541 A bölcsesség az a léleknek. 536 Az igazi gyötrelmek azok. hanem azért. 538 A bölcsnek igen kevés kell a boldogsághoz. amelyen Isten áldozatainkat várja. 537 Az alázatosság: oltár. hogy majd minden ember oly nyomorult. ettől boldogok a szegények. 532 Olykor annyira unatkozunk. 539 Nem is azért küszködünk leginkább. hogy boldogok legyünk. mint kielégíteni a megannyi utána következőt. ezért. a többit megenyhíti a hiúság. alázatos viszont senki sem akar lenni. ami az egészség a testnek. hogy unalmunkról is megfeledkezünk. hogy boldognak lássanak. 540 Könnyebb kioltani az első vágyat. mert illik dicsérni vagy szapulni.

mégis utoljára jut eszünkbe. hisz folyvást arról esik szó. 547 A férjnek olykor kellemes. 59 . aki megtalálja. ahogyan nő a szerelem. 552 A tisztességes nő: elrejtett kincs. sem pedig a lelkünknek nyugalmat nem kaphatunk. ha a feleség féltékeny. mint a győzelemben. mint a könyveket. akit szeret. jobb. 544 Minden javunk közül legtöbbet ér az igazi barát. akiben együtt él erény és szerelem! 549 A bölcs előbb találja meg számítását a kívülmaradásban. 551 A boldogság és a baj rendszerint ahhoz szegődik. ha gazdagságra vágyunk. 550 Fontosabb az embereket tanulmányoznunk. amit tőlük kapunk. ha már elmúlt a varázslat. úgy foszlik semmivé az óvatosság. mennyire tette boldoggá birtokosát. ha nem dicsekszik vele. 546 Az óvatosság s a szerelem nem való egymáshoz. jobb ha megnézzük. 543 Mielőtt nagyon megkívánnánk valamit. 548 Mily sajnálatra méltó az a nő. 545 A szerető csak akkor látja meg kedvese hibáit. aki már boldog vagy aki már bajban van. mindent túl drágán fizetünk meg.542 Minthogy a földi hatalmasságoktól sem a testünknek egészséget.

556 Talán sohasem olyan nehéz helyesen szólni. 557 Mi sem oly természetes és mi sem oly csalóka. 561 Az az ember. jóval szerencsétlenebb. nehezen vesszük észre. mint azt hinni: szeretnek. mint amikor szégyen a hallgatás. 554 Saját magunkat csak azért szóljuk meg. mert dicséretre vágyunk. mint azzal. 560 Az újrakezdett barátság több figyelmet igényel. aki velünk tett jót. 558 Szívesebben találkozunk azzal.553 Ha nagyon szeretünk. 562 A nők pokla: az öregség. mint az olyan. hogy már nem szeretnek. akiket untatunk. mely nem szakadt meg soha. akivel jót tettünk. aki nem tetszik senkinek. mint olyat színlelni. 559 Valódi érzéseinket eltitkolni sokkalta nehezebb. akinek senki sem tetszik. 60 . amit nem is érzünk. 555 Többnyire rettentően unatkozunk azok társaságában. mint az.

Mélységeibe. s nem viszolyog az aljasságoktól sem. mert úgy akarta. nem akadályozza meg abban. hogy amikor megtorpan. úgy érzi. alkalmazkodik mindenhez s elviseli a hiányt. amikor nagy veszélyek leselkednek reá. hogy érzéseit halottnak hiszi. de mégis csinálja. mely önmaguk bálványozójává teszi az embereket. hogy ne lássa. hogy amikor világra hozza. A hiúság csapodár. Mi sem oly féktelen. átlátja szándékaikat. olykor örömét leli a legérdektelenebb dolgokban. olykor teljesen jelentéktelen tevékenységben merül el. mi van kívüle: e tekintetben a szemünkre emlékeztet. Mert így van: legfontosabb érdekei terén és legfontosabb ügyeiben. szerelemből. ott lenn. mely megemeli s egyúttal az a cicoma. mint a céljai. amelyek közül némelyik oly szörnyűségessé válik. s amely ráadásul mások zsarnokává is tenné. Mi sem lehetne oly bensőséges és erős. néha azt vesszük észre. a külső okok okozta változásai mellett rengeteg változása indul ki önmagából. mindig önmaga kedvére cselekszik. előbb szétágazik. összefér még azokkal is. hol meg az élvezetek.amiből nagy valószínűséggel következtethetünk arra. mint a viselkedése. hogy teljes lendülettel. mindenbe belelát. csapodár csapodárságból. mindent kitalál. az újdonság vágyából. hogy ízlése az az érték. mindent meghall. finomságai túltesznek a vegytanon. s ami a legcsodálatosabb. A hiúság ott van az élet minden rétegében és minden pillanatában. ott lenn ezer és ezer tervet forral. amit addig nem tudott megtenni hosszú évek alatt . tudtán kívül. semmire sincs már étvágya. mindent lát. mely elrejti önmaga elől. vagy talán nem hajlandó beismerni. sőt károsak számára. hogy vágya önmagából fakad. amikor csak alszanak. feneketlen szakadékaiba a legélesebb tekintet sem hatol le. hol a gazdagság vonzza. félénk és merész. ő maga sem ismeri meg. erejét nem kímélve törekszik olyan dolgokra. majd újból egyesül. változásai valóságos metamorfózisok. mindent megsejt. mindent elképzel. ott lenn sokszor önmaga számára is láthatatlan. hogy mihelyt jóllakott. úgy hogy már-már azt hisszük: mindegyik kívánsága valóságos és csak neki kijáró csoda. engedményei észrevehetetlenek. onnan saját magával kapcsolatos tévedései. mert ha kell. tapasztalatainknak megfelelően változik. hogy egyféle-e vagy többféle. életkorunknak. de teljesen mindegy neki. mint vonzódásai. De az a sűrű sötétség. mindent megérez.KIHAGYOTT MAXIMÁK 563 A hiúság: önmagunknak és minden dolognak saját érdekünket szolgáló szeretete. Hajlamai. akik hadakoznak ellene. A hiúságot elborító sötétségből erednek önmagáról alkotott nevetséges nézetei. beletörődésből és utálatból. egymástól különbözőek. azt hiszi. mely megszépíti. külső tárgyakon épp csak meg-megáll. s amikor a néki kedves dolgokat követi. sok-sok szeretetet és gyűlöletet táplál és nevel. A hiúság csupa ellentmondás: egyszerre parancsoló és engedelmes. mely mindent fölfedez. amelyek előnytelenek. oly ügyes. velük 61 . ha a sors módot adna rá. hogy mint a méh a virágon. nincs már semmi kedve tovább rohanni. oly rejtélyes. könyörületes és kegyetlen. kiszívja belőle. a mozgását irányító vérmérsékletek különbözőségét követve. A hiúság furcsa. onnan. A hiúság szeszélyes. gorombasága. másfelől viszont olykor pillanatok alatt s a legkisebb erőfeszítés nélkül megteszi. őszinte s titkolózó. tudatlansága. melyeket hiába is próbál elszakítani. hogy mindig önmaga után fut. ami az övé. mindenütt megél és mindenből megél. szerencsénk forgandóságának. A hiúság saját magán kívül sohasem időzik. még a semmiből is. csak épp a bensőnket nem látja. mint a vágyai. ahol kívánalmainak erőszakossága a teljes figyelmet leköti. tetszése szerint. könnyelműségből. s nem tárgyának szépsége és kiválósága ébreszti fel. sületlenségei.

és mire már egymaga eljátszotta az emberi színjáték valamennyi szerepét. 564 Szenvedélyeink: a vér melegének és hűvösségének különböző fokozatai. 566 Az önuralom ugyanolyan. amit mások észrevesznek mibennünk. hogy a büszkeség: a gőg megnyílása és vallomása. ha néha a legteljesebb önmegtartóztatásba menekül. 567 Szívesen észrevesszük másokban azt a hibát. akkor a másik oldalon növekszik. hogy elveszítjük mind. egyszerre megmutatja természetes arcát. 565 Ha jó dolgunkban mértéket tartunk. 571 Ha önmagunkban nem találunk nyugalmat. megállíthatatlan mozgás. hogy létezzen. s evvel önmaga elpusztítására szövetkezik. 62 . hogy feladja élvezeteit. csak azért tesszük. de félünk attól. amink van. mint a mértékletesség: szeretnénk többet enni. mennyire vagyunk boldogtalanok. mert félünk a túlzásokat követő szégyentől. mert kizárólag az fontos számára. fölösleges a nyugalmat másutt keresnünk. csak létezhessék. hogy elcsapjuk a hasunkat. vagyis elmondható. hogy a vereségben diadalmaskodik. esküszik önmaga ellen s dolgozik a maga vesztén.együtt gyűlöli magát. ha tudjuk. melyet leginkább a tenger képével szemléltethetünk: az egymást váltó hullámhegyek és hullámvölgyek híven fejezik ki gondolatainak és örök mozgásának egymásra torlódó pillanatait. vagy attól. mert amikor az egyik oldalon elpusztítja magát. és amikor vereséget szenved s már úgy látszik. a büszkeségét. amikor azt hisszük. igazából csak felfüggeszti vagy megváltoztatja azokat. mikor már megelégelte saját mesterkedéseit és színeváltozásait. s még saját ellensége is hajlandó lenni. Nem szabad csodálkoznunk tehát. akkor egyszer csak azt látjuk. 569 A kis dolgokban tehetséges ember képessége épp az ellenkezője a nagy dolgokban tehetséges emberének. hogy vége. 570 Már az is boldogság. 568 A gőgösség. Ilyen hát a hiúság: egész élete folytonos.

mint félelem attól. hogy mikor kezd szeretni vagy mikor nem szeret már.572 Az ember sohasem annyira szerencsétlen. mert ha nem félne. a szerelmes férfinak aligha áll jogában panaszkodni szerelmese állhatatlanságára. mint más ember testének a lélek. akkor felelni tudnánk azért is. 578 Az igazságosság nem más. hogy elveszik tőlünk. 574 Ha szerencsénkért magunk felelhetnénk. mert viszolygunk tőle. ami a miénk. 577 Minthogy az ember sohasem szabadon dönti el. 573 Boldogtalanságunkban sokszor az vigasztal a legjobban. hogy miképp élünk a szerencsénkkel. 580 Az igazságtalanságot nem azért ítéljük el. Ez a félelem teszi. amit majd a jövőben akarunk. 63 . innen a mások érdekeinek megbecsülése és tisztelete. sem a szerelmes nőnek a szeretett férfi könnyelműségére. hogy boldogtalannak láttathatjuk magunkat. mert hátrányos helyzetbe hozhat bennünket. nehogy őket kár érje. 575 Hogyan felelhetnénk azért. hogy a legtöbb ember beéri a születése és a jó sorsa folytán néki jutott javakkal. ha még azt sem tudjuk pontosan. akkor folyvást a mások javaira vadászna. 579 A mértékletes bírák igazságszeretete: saját emelkedettségük imádata. amit a jelenben akarunk. innen aggályos figyelmünk. hanem azért. mint hinné. mint remélné. 576 A szerelem olyan a szerelmes lelkének. és sohasem olyan boldog.

hanem inkább önzésünk. köztük legelőbb Seneca. 64 . abból kiveszett az értelem. aki felvilágosította. s lehetetlenné teszi azon gyógymódok felismerését.581 Amikor már kezd elegünk lenni a szerelemből. 582 Ha barátaink boldogságának megörülünk. sem pedig irántuk érzett barátságunk a magyarázata. 589 A filozófusok. mint a hajdani athéni bolondnak arra az orvosra. 583 Legjobb barátaink balsorsa soha nincs egészen kedvünk ellenére. inkább a gőg épülését szolgálták. hogy nem gazdag. 584 Miként várhatnánk. akik megmutatják nekünk. milyenek vagyunk. mert tovább táplálja s erősíti a gőgöt magát. 586 Aki már másoktól semmi értelmes dolgot nem remél. mely abba a reménybe ringat. 587 Senki sem képes a többieket annyira sürgetni. szeretne szorgosnak látszani. vagy mi is hasznot húzhatunk a másik szerencséjéből. szinte örülünk szeretőnk hűtlenségének: végre mi is megszabadulhatunk hűségünktől. tanításaikkal aligha vetettek gátat a bűnnek. 585 Az elvakultság a gőg legveszélyesebb hatása. 588 Legalább annyi okunk van haragudni azokra. amelyek könnyíthetnének bajainkon és segíthetnének gyarlóságainkon. annak nem természetes jóságunk. amikor mi magunk sem vagyunk képesek megőrizni. hogy talán bennünket is hasonló szerencse ér. hogy megőrizzék a titkunkat. amikor saját lustaságával már betelt. mint a lusta.

hogy még szebb dicséreteket kapjunk. hogy beszéljünk róla. ha a saját fontos ügyeikről van szó. vagy képtelenségünk a nagyevésre. az ének dicsérete csak tovább tökéletesíti s erősíti mindegyiket. 597 A bűnök megszólását éppúgy az érdek szabályozza. a szépség. a dicsérettől jobbak lesznek. akárcsak a fáknak. 596 A dicséretet visszautasító szerénység igazából erős vágy. sokkal kevésbé okosak viszont. 65 . 599 Az értelem. amelyek nem érintik őket. 598 Ha dicsérnek bennünket. mint amikor elegünk lesz abból. mint az erények dicséretét. akkor legalább igyekszünk az erény szellemében cselekedni. 591 A bölcsek roppant okosak az olyan ügyekben. 592 A furfangos bolondság a legfurfangosabb okosságból táplálkozik.590 Mibennünk sem elég erős a barátság. 593 A mértékletesség: vagy az egészség szeretete. ha nem vesszük észre barátaink elhidegülését. 594 Az emberi tehetség minden fajtájának. 595 Soha olyan hamar el nem felejtünk valamit. mint önmagukban lettek volna. van saját jellege s megvannak a határai.

606 Amit a világ erénynek mond. nem pedig valódi értékük szerint elfogadni őket.600 A hiúság mindig eléri. amely természetünk hevességéből táplálkozik. akiben több az erény és kevesebb a szenvedély. amely tulajdonképpen a gőg dühe. mint a tisztességesnek látszás művészete. akinek nagyobbra tekintők a szándékai. csak hogy büntetlenül tehessük. 607 Olyannyira elfoglaltak vagyunk önmagunk iránt. így kénytelenek vagyunk az árfolyamuk. melyeket erénynek álcáz a hiúság. ne lehessen a leghízelgőbb minden hízelgő között. sőt dicsőségessé lesznek. szinte ártatlan harag. 601 A harag különféle megnyilvánulásai közt nemigen teszünk különbséget. 608 Vannak bűnök. hogy mennyit ér. 603 Az uralkodók úgy formálják az embereket. akinek becsületes nevet adunk. holott létezik könnyű. az többnyire nem más. ahogyan a pénzt veretik: megjelölik. mint a hiúság. hogy gyakran erénynek hisszük azon gyarlóságainkat. és létezik bűnös harag is. mint a többiekben. hanem azt. 66 . a jogtalan területszerzést hódításnak mondhatják. 604 A természettől való durvaság kevesebb embert tesz kegyetlenné. mint szenvedélyeink teremtette fantom. hogy aki éppen hízeleg nekünk. 602 Nem azt nevezném nagy léleknek. mely legtöbbnyire nem más. innen hogy a nyilvános lopást ügyességnek. 605 Erényeinkről ugyanazt mondhatnánk. amit tenni akarunk. gyakoriságuk és túlzásaik folytán ártatlanná. mint amit az olasz költő mond a nők tisztességéről. amelyek ragyogásuk.

612 A temetések pompája inkább az élők hiúságát. melyet a Gondviselés igazgat. hanem inkább a cselekvők saját érdekeit szolgálják. utánzatként viszont roppant visszatetszők. így lehetséges. hogy a maga dicsőségén és felemelkedésén fáradozó katona igazából a köz javát szolgálja. azok nem könnyen gyanúsítanak ilyennel másokat. 610 Az ember jósága és rosszasága sohasem szélsőségeiben mutatkozik meg.609 Gyengéinket csak hiúságból szoktuk bevallani. olyanokból. 615 Azok. 618 Az utánzás sohasem szerencsés. aki az ég leányához fohászkodik. 611 Akik képtelenek nagy bűnök elkövetésére. mint a költő. a harc veszélyeiben való helytálláshoz viszont a rendes bátorság is megteszi. mintsem a holtak tiszteletét szolgálja. s amely megjelöli minden dolog helyét és további sorsát. amelyek eredeti formájukban elbűvölők. azért mégiscsak felismerhetők benne bizonyos rejtett összefüggések és egy olyan rendszer. 616 Nem felelhet bátorságáért. úgy kell tegyenek. mert a győzelem nem földi eredetű. vannak dolgok. 67 . 614 Az összeesküvők bátorsága: vakmerőség. mint reményeinknek és vágyainknak. aki még sohasem forgott veszélyben. 617 Hálánknak könnyebben szabunk határt. 613 Bármely bizonytalannak és változékonynak látszik is a világ. amelyek nem a győzelmet. Számtalan cselekedetből tevődik ugyanis össze. akik egy győzelmes csata okát akarnák meghatározni.

619 Barátaink elvesztését többnyire nem azért sajnáljuk. az sokszor épp emiatt nem fog tetszeni. 628 A nagylelkűség: a gőg nemes erőfeszítése. amely sokkal vonzóbb tökéletlenségében. arra is szükség volna. mint a világ sorát. amellyel önmaga urává teszi az embert. 620 Roppant nehéz megkülönböztetni az általános és mindenkire kiterjedő jóságot a furfangos ravaszságtól. hogy a többiek azt higgyék. 627 Van olyan szépség. ha valóban az. 626 A tökéletesség és a szépség alapja és meghatározója: az igazság. hanem mert szükségünk volna még rájuk s különösen rólunk alkotott jó véleményükre. 624 Mások iránti bizalmunk legnagyobbrészt a saját magunkba vetett bizalmunkból fakad. és ha minden tekintetben olyan. nem árthatnak nekünk büntetlenül. csak akkor lehet szép és tökéletes. amilyennek kell lennie. hogy mindig tetszeni fog. 621 Ahhoz. csakhogy azután mindennek az ura lehessen. amit nem látunk. 623 Nehezen hisszük el azt. 625 Az általános fordulatok az emberi észjárást éppúgy megváltoztatják. Egy-egy jelenség. hogy mindig jók legyünk. 68 . 622 Aki túlságosan bízik abban. mint teljes befejezettségében. ami. mert oly nagyra becsültük őket. bármiféle természetű is legyen.

hogy a lustaság: a lélek mennyei boldogsága. mely minden veszteségén megvigasztalja. mintsem szerelemből enged. a lustaságról. és felér számára minden kinccsel. feladja legkonokabb elhatározásait.629 A fényűzés és a túlzott udvariasság: az állam hanyatlásának biztos előjele. hogy ő szeressen: ha nem szeretjük szerelmesünket. Ha figyelmesen vizsgáljuk működését. amikor szeretünk. mint megszabadulni szerelmünktől. ha mások kitalálják a mi gondolatainkat. akkor azt mondhatjuk. mint bármely sziklazátony vagy a legnagyobb vihar. nemigen láthatók. az maga a legkellemetlenebb betegség. 635 A legtöbb nő inkább gyengeségből. A lustaság nyugalma: titkolt boldogsága a léleknek. 69 . ha még nem szeretünk. mely a nagy ügyekre veszélyesebb. innét. bár erőszakossága szinte észrevehetetlen. gyakran számos erény születik. ha igazán meg akarjuk világítani ezt a szenvedélyünket. a lustaság az az apró hal. 632 Szeretjük kitalálni a mások gondolatait. 631 A különféle cselekedetekből. mely egyszerre felfüggeszti legfontosabb működéseit. 636 A legbiztosabb módja. szélcsend. melyeket a véletlen összehoz. 633 Ha túlzott megtartóztatással ügyelünk egészségünkre. de nem szeretjük. ilyenkor ugyanis a kizárólag saját érdekeikkel törődő emberek teljesen elfordulnak a köz javától. még ha nem is méltóbbak szeretetre. mely megállítja akár a legnagyobb hajót. mely valamennyi közül a leghevesebb és a leggonoszabb. hogy bármikor képes úrrá lenni érzéseinken. s a károk. észrevesszük. mint a többiek. 630 Szenvedélyeink közül a lustaságról tudunk a legkevesebbet. 634 Könnyebb szerelembe esni. melyeket okoz. hogy a merész férfiak általában több sikerrel járnak. érdekeinken és örömeinken.

hiszen egyik fölött sincsen hatalmunk sem a hevességét. 641 Ha van erőnk bevallani. hanem arra. hogy mindjárt megtudhassák. melyet a szerelmesek elvárnak egymástól. igazából nem arra szolgál. sem a tartósságát illetően. -&- 70 .637 Ama kölcsönös őszinteség. 638 A szerelemhez legpontosabban illő hasonlat a lázé. 640 Valahányszor másnak tesszük a szépet. 639 A kevésbé ügyesek legnagyobb ügyessége. ha a másik már nem szereti őket. hogy időben megtudják. hogy biztosak lehessenek: míg az ellenkezőjét nem mondják. elnézőbben tekinthetünk saját hibáinkra. már nem szeretik őket. ha követni tudják az ügyesek viselkedését. attól félünk. hogy összeakadunk szerelmünkkel. szeretik őket.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful