KlAAL Y LAJOS

"Hires betyar uagyok ... "

A betyar alakja a somogyt nepk61teszetben

Megyei Konyvtar Kaposvar

" " " III

o 000000 762038

Somogy Megyei Honismerett Egyesiilet Kaposvar. 2002

Tamogatoink:

BOSSO, CSGKGLY, CSURGO, KlSBARAPATl, NIKLA, TASKA GNKORMANYZATA valamint

SOMOGY MEGYE KGZGYOl.EsENEK El..NGKE,

a SOMOGY MEGYEl KGZGYUL.Es KGZMDvEL60EsI rs 1UDOMANYOS mzorrsxo», KAPOSV AR MEGYEl JOGU vARos OKTATAsl, 1UDOMANYOS Es KUL nJRAus BlZOTISAGA, SOMOGY MEGYE GNKORMANYzATA Es KAPOsvAR MEGYEl JOGuvARos KGZGS ALAPJA es a SOMOGY MEGYEl MUvELOOEsI KGZPONT.

A dallamokat lejegyezte es a zenei jegyzeteket frta

Dr. Kiraly Lajosne Peter Maria

© Dr. Kiraly Lajos

ISBN 963 00 97680

,.':.:, ./

11/

H S0~OfS-1 ~

KCs Dekor, Marcali

.Betyar volt az mind, meghozza a javabol, aki ha busul is, iszik, danol, tancol.

Az volt a hibajuk, hogy nem alltak sorba szolgalnt a csaszart Majlandba, Tirolba; ha meg kezuk neha az urak ala nyult, azert kuldtek sebten a pandurt utanuk.

Uthettek nyomukat vegig a Bakonyba, betakarta 6ket bokor, erdo lombja,

s a szegeny nep 6v6 szava szallt utanuk, csak az urak feltek, ludborzott a hatuk. Nem is mentek volna veluk egy dfilore, ha nem kapjak 6ket sunyin puskacsore."

(Simon Istvan: Betijarok: csardaja)

6

5

TARTALOM

BEVEZETES 7

A BETyAR ALAKJA A SOMOGYI NEPKOLTESZETBEN 9

Hogyan keletkeztek a betyardalok es a balladak? 9

A betyarvtlag kialakulasanak okai 9

A betyarromanttka 11

A betyarfolklor jellernz6i. 15

A rabenekek 20

Uj balladak 22

A ponyva- vagy krtmiballadak 23

ADATTAR 28

Betyarballadak, betyardalok (1-69. sz.) 30

Rabenekek (70-76. sz.) 133

Uj balladak (77-89 sz.) 145

Ponyva- vagy krimiballadak (90-95. sz.) 165

SOMOGYI BETyARMONDAK 175

Zselici be~arhagyornanyok. A Pali-ternet6. Sirnonfa kornyekenek betyaremleket - A babonyt betyarsfrok. - Niklai betyarrnondak - Poganyszentpeter betyarrnondat - Csurg6 kornyeki betvaremlek - Bussui betyartortenetek, A betyarcsardakrol> Szantodi betyarmondak - Savany6 J6ska Lengyelt6ti, Hacs es Gyugy kornyeken > Pasztorok es betyarok

BETyAREMLEKEK SOMOGY MEGYE FOLDRAJZI NEVEIBEN ... 189 A betyarok gyakoribb tartozkodasi helyet jelolc foldrajzi nevek.189

A pandurok emlitese a helynevekben 193

A betyarok, rab16k kivegzesenek helyet megjelolo foldrajzl nevek .193

MUTATOK, JEGYZEKEK 195

A dalok, balladak jegyzeke a kozlest sorrend szerint 195

A dalok kezd6sorainak betfirendes rnutat6ja 198"

A dalok le16helyei. 200

Agylijt6k es az adatkozlok jegyzeke 201

A felhasznalt irodalorn 203

./

BEVEZETES

A betyarokrol sz6l6 tortenetek, balladak, dalok rna is elnek az emlekezetben, Sornogyban pedig kulonosen jol ismerik 6ket. A nepzenegytijtes soran a betyar temaju dalok hamar felszinre kerulnek, nines is olyan somogyt kozseg, ahol ne tudnanak enekelni ilyeneket. Az 1960-as, 70-es evekben lehetosegunk volt egy nagyobb szabasu gyiijt6munkara, akkoriban a honismereti szakkorok, Ropulj, paval-korok is so kat tettek az ertekes nepkolteszetl anyag feltarasaert es megorokiteseert. A 2000. evet atlepve latsztk esak igazan, hogy milyen hasznos volt ez a harmine-negyven evvel eze16tti gyiijt6munka, hiszen ezt a kutatast rna mar nem lehetne igy veghez vinni! Akkor meg eltek a betyarballadakat j6l ismer6 es stilusosan eneklo egykori pasztorernberek, szerencsenk volt magnetofonra rogziteni dalaikat. A birtokunkban lev6 - mintegy husz somogyt kozsegb6l szarmazo - betyarballada es dalanyag alkalmas arra, hogy megrajzolhassuk a 19. szazadban ktvtragzott betyarfolklor jellemzott, es megallapithassuk a nepkolteszetben elfoglalt helyet. Termeszetesen a betyarballa- dakbol megtsmerhetjuk magukat a betyarokat is, hiszen legtobbszor elmondjak, hogy miert adtak fejuket a betyareletre. A betyarkolteszet ravtlagit a nep gondolkodasmodjara, arra, mikent velekedik a betyarokrol, es rniert tiinteti fel nepi h6snek a Iopasbol, rablasbol el6 "szegenylegenyeket".

Ezt a gyiijt6munkat lelkes amatorok vegeztek, nagyobbreszt tanitvanyaim a kaposvart tanitokepzobol, tovabba a kaposvari jaras honismereti kutat6i, szakkorei, es a megye mas reszerol is tobben esatlakoztak hozzank. A gyiijt6k nevet a kotet vegen lev6 jegyzek tartalmazza. Kozuluk itt csupan Harshazl Sarolta fOiskolai hallgat6t emlitem nev szerint, aki szulofalu]a, Nikla kornyeken sok ertekes balladat vett fol magn6szalagra. A gyiijtes 19. szazadi betyardalokra, balladakra Iranyult, de minduntalan, kulon kutatas nelkul is elo-elcjottek a 19. szazad vegi gyilkossagtortenetek, melyeket en krimiballadciknak nevezek. Vannak birtokunkban klasszikus balladak is, pI. a "szegyenbe esett lany", a .halalra tancoltatott lany'' , a .harom arva'' stb. tipusba tartoz6k, ezek kozlese azonban nem tartozik ide.

Konyvimkben a betyartemahoz kapesol6d6, altalunk gyiijtott nepkolteszeti anyagot adjuk kozre, a ponyva- vagy krlmlballadakbol azonban esak a Iegtsmertebbeket, a kisse mar folklorizalodott peldakat vettuk be. Termeszetesen ez a gyiijtes sem meriti ki a somogyi betyarballadak lehetseges teljes anyagat, mas somogyt kiadvanyokban is talalunk peldakat (az trodalomjegyzekben felsoroljuk ezeket); azonban a mintegy hetven betyar-

7

dal, ballada megts jellemzo kepet nyujt errol a sajatos nepkolteszett temakorrol. Mas nepdal-, balladakladvanyok anyagaval osszehasonlitva a somogyt anyag mind mennytsegeben, mind mtnosegeben kiallja az osszehasonlitas probajat.

Az Adattcir szerkesztesekor a szovegszempontokot helyeztuk eloterbe, hiszen az volt a celunk, hogy bemutassuk mikent tukrozodik a betyar alakja a somogyi nepkolteszetben. Bar nem daloskonyvet kivantunk szerkeszteni, azonban a dalok tobbsege eneklesre, eloadasra, mulatasra is kivaloan alkalmas! A Jegyzetekben gyakran utalunk a dallamokra, azok osszefuggesetre, esztetikal ertekelkre.

Anyagunk a rmiveszi ertek szernpontjabol, a dallam es a szoveg rttkasaga, ill. szepsege tekinteteben nem azonos ertekfi, Legnagyobb reszet az orszagosan ismert balladak, dalok teszik ki, ezeket azert tartjuk fontosnak kozolnl, mert az a celunk, hogy kepet adjunk arrol, ami ezzel a temaval kapcsolatban - a gyiijtes idejen - elo dalanyag volt Somogyban. A dallamok kozott osi, u] stilusu, valamint mfidal eredetfi dalok egyarant megtalalhatok. A leggyakrabban elofordulo, legfontosabb dallamtipusok a somogyi pasztorok dalai kozul val6k.

Felmeriilhet meg a nepkolteszet : mfikolteszet viszonya is. Ebben az anyagban bizony tobb olyan alkotas van, amely egykori rtgmusfarago, histortas enekszerzo vagy ismert mtikolto .termeke" lehet, de ezek szerzojet rna mar nehez kinyomozni, mert a nep ezt a .nyersanyagot" elfogadta, es - ha volt eleg ideje hozza - a maga izlese szerint kicsiszolta. Erre az un, folklortzalodasra az egyes dalok utani Jegyzetekben tobbszor is ramutatunk. Munkatarsaimmal egyiitt mi is a Vargyas Lajos altal megfogalmazott legszelesebb nepdalfogalmat valljuk: " ... mindaz beletartozik a magyar nepdal fogalmaba, amit a magyar nep varicilva, tehat alkot6 m6don magaeva tett, vagy amit biztosan 0 maga alkotott. Amit a kozosseg elfogadott sajatjanak, ami benne elt a zenei tudataban ... ami valamikeppen hozzatartozott zenei igenyei kielegitesehez" (Vargyas, 1981. 13.).

Az egyes dalokat tobb helyen, tobb peldaban is slkerult felgyfijtenunk, a varlaciok nagy szamanak kozleset ebben az Ismeretterjeszto jellegu kiadvanyban nem tartottuk fontosnak. A legjellemzobb, az u] reszleteket tartalmaz6, legszebb valtozatokat valogattuk ki. A teljes dalanyag lejegyzeset Kiraly Lajosne Peter Maria vegezte el, es 0 adott eloszor hiradast errol a gyiijtesrol a sajtoban (A betyar alakja a sornogyt nepkolteszetben= Somogy, 1976. 4. sz. 65-80). A dalok, balladak szoveget a folkloralkotasok lejegyzesi szabalyzata alapjan jegyeztuk Ie, amelynek az a lenyege, hogy a koznyelvben is ervenyes hasonulasok, osszeolvadasok krvetelevel minden nyelvjarasi sajatossagot jeloltunk, tehat a szovegek j6l tukrozik a somogyt nepnyelv szineit.

8

9

A betyar alakja a somogyi nepkolteszetben

Hogyan keletkeztek a beryardalok es balladak?

A betyarkolteszet ertekelese csak a tortenelml, tarsadalml korulmenyek ftgyelembevetelevel lehet eredmenyes, tuzetesen vtzsgalnunk kell a betyarvtlag letrejottenek okalt. Kialakulasa pontosan datalhato: a Rakoczi-szabadsagharc leveresetol a 19. szazad vegeig szinte nyornrol nyomra kovetheto. Somogyban az lS4S-49-es szabadsagharc leverese utan, az lS60-as evekben erte el a csucspontjat, ekkor mfikodtek a leghiresebb somogyt betyarok.

A betyarvilag kialakulasanak okai

A hires somogyt betyarvtlag letrejottet a kovetkezo feltetelek tettek lehetove: a nagybirtokok, az itt eto sok szaz pasztor, a hatalmas osszefiiggo erdosegek (melyek j6 buvohelyet biztositottak), a rossz kozigazgatas, az elmaradott kozlekedesi es hirkozlesi viszonyok. A tulzo robot ellen lazado jobbagynak, a 12 eves katonai szolgalat elol, a katonasagtol szokott legenynek nem volt mas valasztasa, mint a betyarelet, A korabeli leveltari adatok hiteles kepet festenek az orszag tarthatatlan kozbtztonsagt helyzeterol, Tobb szaz rablo, szegenylegeny, csavarg6 nevet emlitik, reszletesen felsorolva remtettetket, kegyetlensegetket. Hlaba fogtak ossze a varmegyek a k6- borl6k megfekezesere, a legszigorubb Intezkedesek, az eveken at fennallo statarium ellenere is sokasodott a torvenyen kivul rekedtek szama,

Az elszaporodott gonosztevok kiirtasara a varmegye elrettento peldaul akasztofakat allittatott fel a forgalmasabb helyeken. lS10-tol statariurn volt tobbszor is, evekig, Az lS22. evt megyei kozgytilesen hatarozatot hoztak, mely szerint " ... az utonall6k, rablok; gyujtogat6k, a mariuiknak: eroszakos elhajt6i stb. a "helybenall6 toruetu] (statartum) altal akaszt6-

fara.foqnak: itelietni, es 24 6ra alatt az itelet veqrehajtatik:" A betyarok garazdalkodasa fOleg az lS60-as evekben volt igen eroteljes, Somogy varmegyeben pl. lS64-ben 29 rabl6t es 25 orgazdat vegeztek ki.

A betyarok nagy resze pasztorbol lett betyarra. "Greg pasztorok allitasa szerint a pasztor s betyar: egy volt, vagyts, hogy az igazi betyar csak pasztorbol telt ki, mint olyanokb6l, kik bator, elszant s semmit sem vesztheto emberek voltak ... A pasztorok foglalkozasa, eletkorulmenyei es az ezekbol kialakult erkolcsi felfogasa szinte praedestlnalta a betyareletre" (Gonczi Ferenc: A somogyi betyarvtlag. Kaposvar, 1944, 17.). A pasztorember sok szempontb6l kulonbozott az egyszeru parasztt6l: foglalkozasa miatt elszigetelodott a falusiakt61, vagyona nemigen volt, s kozuluk nehanyan - kulonos erkolcsi felfogasuk szerint - nem tekintettek lopasnak, elitelendc cselekedetnek, ha a foldblrtokosok vagyonat megkarositottak,

A hires somogyi betyarrol, Juhasz Andrasrol sz6l6 balladas dal elmondja az osztopant bir6 rneggytlkolasat, ebben a betyar a kovetkezokeppen vedekezik a birosag elott:

- Andras flam, ezt nem j61 cselekodted, Ki keres a sok arvanak konyeret?

- Van meg nekl oleg nagy gazdagsaga. Eljen meg a felesege, arvajal"

Leggyakrabban kisebb lopasokert, egy-egy 16. juh vagy diszn6 elha]-

tasaert kenyszerultek betyareletre:

Ana ala legelesz egy pej esik6 E], de szepon zorog rajta a bekol

- Ergye, pajtas, tereld erre a csikot. Had vag'gyam le a labarol a bekotl

- Ha levagod a labarul a bekot, Hat azutan hova hajtod a esik6t?

- Majd elhajtom arra, merre nap Iejar, Arra, tudom, a gazdaja sose jar ...

Beuzentern a kapozsvarl uraknak, Engedjek el ezt a csokel bajomat! Hajtok nekik szep ket borgyas tehenet, Ezer, tudom, a varmegye nem keres.

Halas alatt fOlfogtam negy pej esik6t. Mire virradt, ram is vertek a bekot. Kezem, Iabam, rajta zorog a bilincs, Hogyha lohet, kisangyalom. ram tekints!

Ha kezre kerultek, a rogtonitelc birosagok akar egy diszn6 ellopasaert is akasztofara juttathattak oketo A megtor16 mtezkedeseknek sok artatlan ember is aldozataul esett: nehez volt elkulonitent, ki a haramia, ki a betyar, ki az orgazda; ki a bfinos es ki a nem bfinos. Ezert tortenhetett meg gyakran, hogy egy-egy hires. korozott betyarvezernek olyan rablaso-

10

11

kat, gytlkossagokat is a szamlajara irtak, amelyeket nem is kovetett el. Olyan betyarokrol is tudunk, akik nappal bekesen pasztorkodtak, ejjel viszont raboltak, fosztogattak. Eletiik nem volt mgylesre melto. Allando bujkalas, retteges volt a sorsuk, amelynek vegen rendszerint ott magasodott az akaszt6fa.

..Hallod, pajtas, ktvtragzott az a fa, Amire a Zsubri volt folakasztva. Fujja a szel a lerakott gatyajat, Osszevert ranees szaru cstzmajat."

Az 1848-49-es szabadsagharc leverese utan megsokszoroz6dott a betyarok szama. A gy6ztes csaszart hatalom a honvedeket er6szakkal besorozta, es idegen foldre, altalaban az olasz tartomanyokba vitte hosszu evekre. A kenyszerti szolgalatot nem vallalo, a katonasagtol megszokott legenyek utja a betyarok koze vezetett. Ezt a szembeszegulest fejezik ki a kovetkez6, az egesz megye teruleten j61 ismert dalok:

.. Mar mthozzank jonnek verbuvalni, Legenyeket katonanak vinni.

Eleg nagy a somogyt hatar,

Leszek benne bujdos6 betyar, Megse leszek a csaszar katonajal

Siirii erd6 betyarja vagyok en. Nappal alszom, ejszaka jarok en. Az en babam otthun strdogal, Szeret6je bujdos6 betyar,

Megse leszek a csaszar katona]a!"

.. Nem, nem, nem megyek, nem megyek katonanak, Inkabb megyek zold erd6be betyarnak.

Zold erdobe, ha eler a nagy alom,

Babam olebe nyugodalmat talalok."

A betyarromantika

A szegeny jobbagy, az uradalmi pasztor s altalaban a falusi szegenyseg segitette es vedte a betyarokat, J61 tudtak, miert lettek betyarra, s azzal is tisztaban voltak, hogy 6k is konnyen hasonl6 sorsra juthatnak. Ez az egyutterzes, csodalat hatja at a betyarkolteszetet. Ebben a kolteszetben a betyarok alakja Ideallzaltan, hesse avatva jelenik meg .. A hatalmi eroszakszervezetek altal meg nem bilincselt teljes szabadsag kepzete idezte el6 azt a csodalatot, amit a nep, e szabadsag tulajdonosa, a betyar Irant

erzett, E csodalat hatasa alatt hatterbe szorult a gonosztev6, s kiemelkedett az ember, ki felelmetes, halalt megveto batorsaggal szallt szembe az emberi tarsadalom kozossegevel, a hatalommal. Templom utani beszelgeteseknel, a kocsmaasztal mellett, a fon6ban, ahol legalabb ket ember osszejott, amulo szavakb61, a mendemondak nyoman legendak sziilettek a szep, a klvaloan nagy erejfi, vakmer6, leany-, bor- es dalszeret6 betyarr61" (Domotor Sandor: Betyarromanttka. Ethn. 1930.).

Juhasz Andras, jaj de hiros botyar vat, Hogy tenekod batorsagod oly nagy vat! Vegigmbntem a nytresi pusztaba,

A jagerok benn ultek a csardaba.

A jagerok sok profontot mogottek, Mig tegodet, Juhasz Andras, kerestek. .Johet zsandar otfen, hatfan, hetfen is, Nem fel attol Juhasz Andras maga is! (Labod)

Juhasz Andras es szeretoje egy somogyi tiikrosoti (1889)

A betyarra valas osszefugg a nepoktatas hianyaval is, ezt mar a Csurg6n vendegtanarkodo Csokonai is szemleletesen kifejezte a .Jovendoles az els6 oskolarol Somogyban (1799) c. verseben:

Hany ja esz lett vadda, Hogy nem neveltek? Hany polgar bunylkka, Hogy joba nem neveltek?

12

13

Iskolazas nelkul elvadul, elzullik a p6rifjusag, csak kanasz lesz, mint az asei, vagy utonallasbol, rablasbol elO bunyik (zstvanyl valik belole. A Somogy megyei Nikla kozsegben gazdalkodo hires koltonk, I2_erzsenyi Daniel a betyaros erkolcsot a magyar nep rossz jellernvonasanak tartja: ,,A magyar nep igen Ildomos, becsuleterzo, sok erovel es terrneszetes okossaggal biro faj ugyan, de annak szep hagyomanyat gyakran rosszra vagynak forditva, ugyhogy annal tobbnytre a csmossag es buszkeseg betyarsagga, az okossag ravaszsagga, az era es hamis becsuleterzes pedig zslvanysagga fajul, elannyira, hogy vagynak nernely erdosebb es magyarabb tajaink, hol a magyar ifjusag a zsrvanysagot, azaz a tolvajsagnak, a rablasnak es szilajsagnak minden nemeit nem rutnak es rossznak, hanem ferfldisznek es erenynek nezi: a tornlocot es derest nem hogy szegyellene, sot mentul inkabb probalta azokat, annal derekabb legenynek tartja magat ... " (Berzsenyi, 1833. 428-9.). A bajok orvoslasat a is az altalanos nepoktatastol varja.

A somogyi kozsegekben mindenutt emlegetik Patk6 Bandi nevet, pedig ilyen nevfi betyar a valosagban nem letezett. A zselici Vasarosbecen sziiletett T6th testverekrol, T6th Janos es T6th Istvan egy szernellye, egy betyartipussa otvozott alakjarol van sz6. A ket T6th cselekedeteit a nep egy kitalalt szemelynek, Patk6 Bandinak tulajdonitja, persze a betyarda- 10k csak a vonz6nak tUna tulajdonsagokat (pl. tuljart az at uldozd zsandarok eszen) eneklik meg, a durva rablasokat, gyilkossagokat nem. A Bandi nev nem veletlen, ez a 18-19. szazad fordulojan tevekenykedo alfoldi lovasbetyar, Angyal Bandi hatasanak tektntheto, mlvel a 19. szazad elejetal orszagosan es igy Somogyban is at tekintettek a has betyar eszmenyenek.

Hiros betyar vagyok, Patk6 az en nevem, Az egesz varmogye kerestet engomet. Hogyeket, volgyeket mind osszejarkaljak, A betyargyerokot sehol nern talaljak .

.. . Sarga 16, sarga 16, ha folulok raja, J6het utanam a varmogye zsandarja.

Ha megsarkantyuzom. Ttszat atugratom, Zsandarok kezebe magam megse adorn! (Zselickisjalud)

A nep sajat hoset, szemelyes vagyatnak megtestesitojet latta a betyarokban, ezert ez a kolteszet eros en tarsadalmi tendenciaju. .Egyuttesen, szokatlan nyiltsaggal csap f61 a lazadas a hatalom, az elnyomas ellen. itt emelkedik leghatarozottabban bosszura, harcra az eladdig Inkabb maga fele forditott fegyver. Az egesz osszefuggd betyar kolteszet egy tarsadalmt allasfoglalas jelentkezese: mintha egy vajudo, de a megszuletestg eljutni nem tud6 paraszti mozgolcdas timetel utkoznenek ki a bator egyesek dacos klallasaban es eltorzult eleteben" (Csanadt-Vargyas: Ropulj, pava, ropuljt 18.). Ebben a kolteszetben a betyarok alakja hesse avatva,

Idealizaltan jelenik meg. A nepi tgazsagszolgaltatas fejezodik ki a Vikar Bela altal .Jutaban gyUjtott betyardal soraiban is:

Isten teromtotte a betyarokat, Azok altal veri a gazdagokat.

Hogyha betyargyerok nem talalkozna, Gazdag ernbor soha nem imadkozna.

A legtobb betyar szeretett volna visszaternt a rendes emberek koze, de nem sikerult neki, ez volt a betyarelet egyik legnagyobb tragtkuma. Bogar Imre balladaja arr61 sz61, hogy a betyar lovat lopott, hogy bolcsot vegyen, Duli Marcsat el akarta venni, de erre nem volt lehetosege O. Vargyas. 1976. I. 164.).

A betyar tipusa, altalanositott tulajdonsagai, sorsa, lelkiallapota tarul elenk meg azokb61 a balladakbol is, amelyek latszolag egyetlen betyar tetteirol sz61nak. A betyarfolklorban tehat a valosagelem nagyon keyes. (Talan a Juhasz Andras cselekedeteit elmond6 balladas dal a klvetel: a meg kozszajon forgo verses-enekes gyilkossag-tortenetek pedig, az un. .ponyvaballadak" nem tartoznak a betyarkolteszetbe, sem pedtg az ertekes nepkolteszett alkotasok koze.)

Betuarok (Hod6 J6zseJ 'faraqasa. XIX. sz. oeqe)

14

A betyarfolklor jellemadi

A betyarokkal kapcsolatos nepkolteszeti anyaggytijtesunk mfifaji szempontbol heterogen. Megtalalhatok benne a klasszikus balladak, a sok lirai es epikus elemet tartalmazo, s nem a dramal tomorsegen alapul6 betyarballadak, a lirai dalok, a balladava meg nem erett paraszti versek es az archaikus rabenekek. Az egyes mfifajok kozott a hatart megvonni nagyon nehez, Kulonosen a betyardal es a ballada kozott nehez, mert a balladak lirai, a dalok pedig epikus elemeket is tartalmaznak. Emiatf keletkezett a .balladas dal" kifejezes, amely mar megnevezeseben is mutat]a a ketfele mfifaj egybefonodasat. Sok dalunkban talalunk nagyon tomor, kifejezo, csak a lenyegre torekvo parbeszedet, ugyanakkor az egesznek a felepitese laza, hianyztk bel6le a balladakra jellemz6 feszultseg, dramaisag. A keletkezesi id6pont a mfifaji vtzsgalathoz is tampontot ad.

A betyarkolteszet 1848/49 el6tti szakaszara Ieglnkabb a lirai betyardal a jellemzo, mig 1849 utan, amikor a betyarvtlag meg antifeudaltsabb jelleguve valt, akkor keletkeztek az igazi betyarballadak. Erre az id6re a falu nepenek velemenye a betyarokrol vegleg letisztult. s igy meg tudta fogalmazni, amit torvenyszerfinek latott. A balladai stilust, a legfesziiltebb konfliktusokat. a legnagyobb mfiveszl erteket azok az alkotasok kepviseIlk, amelyek id6ben a legkesobben keletkeztek. pl. Bogar Imre, Vidrocki, Fabian Pista balladaja.

Bogar Imre ugyan nem volt somogyt betyar, de a r6la sz616 balladat rnegyenkben is j61 ismerik. A Csokolyben gyUjtott valtozat erdekessege, hogy a .Megoltek egy legenyt" kezdetfi strofatsmetlo ballada toredeket mintegy .vtsszaemlekezeskent" illeszti Bogar Imre tortenetebe. Ket ballada osszevegyitesevel gyUjtesiink soran tobbszor is talalkoztunk. Az alabb kozolt balladaszoveg dallama megegyezik az orszagosan ismert dallammal:

1. Zavaros a Ttsza, 5. Odamegy az any]a,
Nem akar tisztulni. Kolti, de nem hallja,
1j:z a hires Bogar Imre - .Ja], tstenem, Imre fiam
Atul akar menni. De el vagy hervadva!
2. Atul akar menni, 6. EI vagyok hervadva,
Lovat akar venni, Mert meg vagyok halva,
Debreceni nagy vasaron Zsebrokszaru sarga cstzmam
EI akarja adni. Labomra van fagyva!
3. Harangoznak delre, 7. Odamegy a Marcsa,
Feltizenkettore, Koltl, azt meghallja,
Hoher mondja:- Bogar Imre - .Ja], istenem, szep kedvesem,
Alljon fel a szekrel De el vagy hervadval
4. Folallott a szekre, B. EI vagyok hervadva,
Foltekint az egre: Mert meg vagyok halva,
- .Jaj, Istenern, sok rablasim Zsebrokszaru sarga csizmam
Most jutnak eszembel Labomra van fagyva. (Csokoly)
15 Feher Laszlo balladaja

Feltetlenul sz6lni kell az egytk legmkabb elterjedt klasszikus balladankrol, a Feher Laszlorol, mely a kutatasok szerint francia eredetfi, es a 14. szazadba nyulik vissza. Ez a ballada mind temaj aban , mind stilusaban a regi, klasszikus balladak tipusanak tekinthet6. A 19. szazadban szinte ujra felfedeztek, nagyon drvatossa valt. A balladaban szerepl6 1610- pas a betyarelettel kapcsolta ossze a tortenetet, ezzel magyarazhato paratIan nepszerusege. A somogyt pasztorok gyakran enekeltek, a legtobb valtozat dallama megegyezik az ismert pasztordal (Harem uru nem nagy f6ka) dallamaval. A felgylijtbtt sok-sok variaclo kozul azert a bab6csait valasztottuk illusztraclonak (bar ennel sokkal szebb, teljesebb valtozatot is talaltunk), mert ebben a betycir sz6 is szerepel: Feher Laszlot nevezi "hires betyarnak", Terrneszetesen ilyen new betyar nem volt errefele, a regi klasszikus balladat val6sziniileg a 19. szazad elejen Illesztettek be a betyarballadak soraba,

Parlando J=80

A fe- ke- te he-gyek al- jan

Fe-her Lasz-lo fog-va van mar

Min-den nyc-reg szer-sza-mos-tol

2. - Fogd be, kocsis a lovakat.

Rakjal raj uk sok aranyat. Rakjal rajuk sok aranyat, Hadd valtsam ki a batyamat!

4. - Adjon isten, biro uram!

Hoztam kendnek sok aranyat, Hoztam kendnek sok aranyat. Hogy kivaltsam a batyamatl

5. - Edes hugom, Feher Anna, Haljal velern egy ejszaka, Haljal velern egy ejszaka, Megszabadul batyad, Laszlo!

3. Feher Anna tustent megyen A betyarok udvaraba, Folyosorol folyosora,

A fObiro szobajaba.

16

6. - Hallod, batyam, Feher Laszlo, Hallod-e, mit mond a bir6? Haljak vele egy ejszaka. Megszabadulsz batyam, mtngyart

7. - Edes hugom, Feher Anna, Ne hal] vele egy ejszaka, Szuzesseged is elveszi, Szegeny batyad fejet vesztl

8. Kilencet utott az 6ra.

- Aluszol-e, Feher Anna?

- Nern aIuszok, ebren vagyok,

Rablanczorgeseket haIlok.

9. Ttzenkettot ut az 6ra.

- Alud], alud], Feher Anna! Vege van mar a batyadnak, Annak a hires betyarnakl

10. - 6, te elatkozott bir6, Mosdovtzed verre valjon, Torulkozod lobbot vessen, Aj6 is ten meg ne mentsent

Babocsa, 1973. Gubjas lstoanne 60 eves

Mas felepitesti es mas stilusu az a tortenet, amelyet Juhasz Andrasr61 enekelnek. Ez szinte kronikas httelesseggel mondja el a hires somogyt betyar eletenek fontosabb esemenyeit. Az elobb bemutatott klasszikus balladaval ellentetben ez .pelda a balladava meg nem erett paraszti versre." Gonczi Ferenc A somogyt betyarvtlag c. konyveben azt irja, hogy az egytk oreg pasztor adatkozlo]e, a faragasairol hiresse valt Kapoli Antal szerint ezt a verset Juhasz Andras koltotte sajat magarol.

A tortenet harem reszre tagol6- dik: az elsa a betyarra valas okait, a masodlk a bosszu eltervezeset, a harmadik magat a bosszuallast, az osztopant biro meggytlkolasat mondja el. Ez a tagolas a szovegben es a dallamban is bizonyos stilustorest okoz: az elsa resz elsa szemelyfi eloadasrnodjaval szemben a masodik es a harmadik resz a parbeszeden alapul. A szovegnek megfeleloen minden reszhez mas dallam kapcsol6dik. Valoszinu. hogy ez a valtozat kulonbozo balla-

Betycir es szeretoie egy tukroson (Memye) datoredekek osszekapcsolodasa-

b61 keletkezett.

A kovetkezokben egy Nagyberenyben gyiijtott Juhasz Andras .balladat'' mutatunk be peldanak. (Szennabol is van adatunk hasonl6 kontaminaciora.l Az elsa dallam a somogyt dallamtipusok egytk legjellemzobb darabja, ezt a regi stilusu-dallamot rna is nagyon sokan ismerik, es sokfele (szerelmi, pasztor, betyar stb.) szoveggel tarsitjak. A masodik dallam pedlg az .Arra ala legelesz egy pej csiko", a harmadik dallam ezzel a szoveggel ismert: .Nem messze van ide Kismargita" :

Juhasz Andras balladaja

17

1. Parl •• do ~

I~ & EJ EJ I EJ p r"

el- a-lud-tam

Sar-bo-gar-don ju-hasz vol-tam,

De egy ki-csit

A bir- ka-im

el-sze-Ied-tek,

Lu-cer-na-ba

2. Hogy kozuluk folpuffadtak, Enrajtam mingyar kiadtak, Olyan levelet is adtak, Sehun be nem fogadhattak.

3. Mmgyar betyar megse lettem, Csak diszn6kkal kereskedtem. Osztopani voros biro,

Az akasztofara valo.

be- le- men-tek

4. Az allta nekem utamat, Elvette a disznaimat. Disznaimat is elvette, Kaposvarra jelentette.

5. Mingyar jottek a pandurok, Feketedtek, mint a sasok, En is neztem meg messztrol, A fiadi erdoszelrol.

Parlando

t

I~ ~ U U lUg I U IT *

6. - Na, 10- g6nyek, itt va-gyurK rrar lIIN laem

I~ ~ r ~ E£ I d Ei I g r- E *

F6- trenjiirK lIt i-gyen- i-gyen Tq>pill- 00,

I~ ~ C" W U I ada I H" r

I~ ~ [f' ctr I p r" H" I p OJ" OJ * I

Osl-to- Ill- nyi bi- I6- IIk szo- 00. ji- OO!

18

Parlando

7.- Ku-tya bi-ro, ad-jon is-ten j6 es- tetl

- Ad-jon is-ten, And-ras fi-arn, sze-ren- csetl

vagy lIHal,

A-ki te-gOO a-gyad e-lou

meg- ta- lall

8. -Kutya biro, terdepulj le a foldre, Gyerrnekedtdl bucsuzz hat el orokre! Ugrtk Ferko, belelott a mellibe, Juhasz Andras egyszerre a sztvebe.

Ismetles:

- De most, kutya, tegyenek le a foldbe, Ne all] tobbe szegeny legeny elejbe!

Naquberenu, 1964. Szant6 Ferenc 51 eves

19

A rabenekek

A mfifaji szempontbol atmenett jellegti rabenekek szorosan kapcsolodnak a betyarternahoz, hiszen a raboskodas oka gyakran a betyarsag volt. Balladanak nem tekinthet6k. mert egy helyzetkepet mutatnak be. A h6s itt mar nem cselekedhet, avers csak lelkiallapotat, keserfi sorsat erzekelteti. A hasonl6 tartalmu lirai dalokhoz kepest viszont dramaibb szerkesztesfiek. Balladava csak abban az esetben valhatnak, ha arab - mintegy visszaernlekezeskent - elmeselt az elozmenyeket is, s ebbol bontakozik ki a konfliktus. Ilyenkor a betyardal es a rabenek osszekapcsolodik. Felepitesukre jellemz6, hogy kulonbozo jellegzetes rabenek-motivumok osszeftizesebol allnak. Nagyon ertekesek, mert a koltot szepsegti archaikus szovegekhez regi stilusu dallamok tarsulnak.

A kovetkezo peldank dallama a del-dunantult dialektushoz tartozik, versszakai 6 sz6tagos sorokbol epulnek tel. (Ez regi balladaink formaijellegzetessege is, szinte ktzarolag 6,8 vagy 12 sz6tagos sorokbol allnak.). A betyarballadakhoz hasonl6an a rabenekekre is az els6 szemelyfi eloadasm6d a jellemz6.

Rubato J=53

F F

Var-me-gye 00- za-

~ p r

...

Jl ro

ra,

Vi-zet ho-zott sze-geny

r-t.,

I' ~ p r4fi I j J $ II

Ra-bok-nak sza- 00- ra.

20

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful