Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar

GAZDASÁGFÖLDRAJZ
GAZDÁLKODÁSI SZAK Nappali tagozat I. évfolyam

TARTALOMJEGYZÉK
Tessedik Sámuel Főiskola...........................................................................................................1 Gazdasági Főiskolai Kar.............................................................................................................1 GAZDASÁGFÖLDRAJZ...........................................................................................................1 GAZDÁLKODÁSI SZAK .........................................................................................................1 Nappali tagozat...........................................................................................................................1 I. évfolyam..................................................................................................................................1 TARTALOMJEGYZÉK..............................................................................................................2 Gazdaságföldrajz.................................................................................................................4 I. Előadás.....................................................................................................................................4 A modern világgazdaság kialakulása, története, fejlődése......................................................4 II. Előadás...................................................................................................................................7 Világgazdaság.........................................................................................................................7 A mai világgazd. szerkezete, működése..................................................................................9 A világgazd. átalakulásának főbb folyamatai.......................................................................10 III. Előadás................................................................................................................................11 Egyéb jellemzői a világgazdaságnak.....................................................................................11 Világgazdasági erőközpontok...............................................................................................11 A világgazdaság globalizálódása..........................................................................................13 IV. Előadás................................................................................................................................14 A nemzetállam új szerepei....................................................................................................14 V. Előadás..................................................................................................................................17 A társ. és a földrajzi környezet kapcsolata............................................................................17 VI. Előadás................................................................................................................................20 Népességföldrajzi alapismeretek...........................................................................................20 A népesség vándorlásai, népességmozgások, migráció........................................................22 Település-földrajzi ismeretek................................................................................................24 VII. Előadás..............................................................................................................................25 Település-földrajz (folyt.).....................................................................................................25 VIII. Előadás.............................................................................................................................28 A nagyvárosok válságtényezői..............................................................................................28 A településhálózat térbeli rendje és rangszerinti tagolódása Mo. példáján...........................29 A mezőgazdaság földrajza....................................................................................................29 IX. Előadás................................................................................................................................31 A mg.-i termelés földrajzi típusai..........................................................................................31 A növénytermesztés fő ágazatai............................................................................................32 Állattenyésztés......................................................................................................................34 Halászat, vadászat.................................................................................................................35 X. Előadás.................................................................................................................................36 Az ipar földrajza....................................................................................................................36 Az ipar üzemi – területi koncentrációja, termelékenysége...................................................37 Az ipar földrajzi elhelyezkedését befolyásoló természeti, gazd.-i, társ.-i tényezők.............38 XI. Előadás................................................................................................................................39 Energiagazdaság....................................................................................................................39 XII. Előadás..............................................................................................................................42 Közlekedés, hírközlés...........................................................................................................42 2

XIII. Előadás.............................................................................................................................46 Nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem....................................................................46

3

Gazdaságföldrajz
I. Előadás
A modern világgazdaság kialakulása, története, fejlődése

Anglia példája: A modern nagyipar hajnala A XIII. sz. II. felében, Angliában már olyan folyamatok kezdtek elindulni, melyek a feudalizmustól idegenek voltak:  A textilipar erősen koncentrálódik  Gyárszerű üzemek kezdtek létrejönni  Áthatotta a társadalmat az újító kedv 5 fontos jellemző:  Gépi meghajtású eszközök alkalmazása (Watt, Stevenson  gőzgépek)  Új ipari technológiák jelennek meg (technikai innováció= megújulás)  Új anyagok alkalmazása pl.: ötvözetek  A termelésbe fokozottan bevezették új energiaforrásként a kőszenet  Üzemi koncentráció= az üzemek mérete fokozatosan nő Jelentős változások:  Nőtt a mg.-i termelés  A mg.-ban foglalkoztatottak száma csökkent, mezőgazdasági gépeket kezdtek alkalmazni  Háromnyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó  Szelektív állattenyésztés: a hús-, tej- és gyapjútermelés nőtt Perkapitalista társ. fejlődése:  Nőtt az állatállomány  Tagosítás, földrendezés, modern agrártér használati rend  jól szervezett, közepes kisparaszti gazdaságok kial.-a. Mindezek által jobb lett az élelmiszerellátás, egyre nagyobb mennyiségű anyagi eszközöket állítottak elő, mely által fellendült a csere, a kereskedelem és az infrastruktúra is (szállítás: vízi, majd szárazföldi).  Visszahatott a pénzügyekre  híres angol bankrendszer. Pü.-i, gazd.-i központ: London. Társ.-i folyamatok: Népességszám nagyarányú, gyors növekedése, mivel jelentősen lecsökkent a halálozási szám, a születések száma viszont nőtt, mert:  Biztosabb, jobb az élelmiszerellátás,  Lakás- és higiéniai viszonyok javulása,

4

Orvostudomány fejlődése pl. himlő elleni vakcina

Átformálódott a népesség foglalkoztatottsági szerkezete:  Lecsökkent az agrárfoglalkoztatottak aránya,  Nőtt az iparban dolgozók aránya,  Kereskedelem lassú megjelenése. Felerősödött a népesség vándorlása (negáció):  Országon belüli vándorláselmaradott, szegény mg.-i területekről a fejlettebb városi területekre,  Folyamatos vándorlás az anyaországból a gyarmatokra (önkéntes és kényszerített),  Megfigyelhető volt egy gyors városfejlődés  urbanizáció. Pl. 1700. London: 500e fő 1800. London: több mint 1 M fő  1851-1901. ¾-es fejlődés Egyének szintjén történt változások:  Megjelent a tömeges gyermek- és női munka,  A munkások életszínvonala abszolút módon nőtt, de a társ.-i különbségek nagyobbak lettek,  Visszaszorultak a hagyományos mesterségek pl. céhek,  Létrejöttek a nagyvárosokban a munkás-negyedek XIX. századi fejlődés: A XIX. sz.-ban uralomra jut a tőkés termelésmód és társ. , valamint az ehhez kapcsolódó életmód. Angliából átcsap a kontinensre a fejlődés, átgördül Közép-Európán, megérkezik Oroszországba, majd később Japánba, Amerikába. Uralkodóvá válik a tőkés társadalom. Népesség: A XVIII. sz.-ban megindult növekedés töretlenül folytatódik, mely az akkori legfejlettebb országokban játszódik le.  Európa: 1800.: 200 millió fő 1900.: 400 millió fő  Észak-Amerika: még nagyobb változás, nagy iparvidékek  Nagy népsűrűségi gócok jöttek létre, valahol alig maradtak; térségi különbségek jöttek létre.  Európa, Amerika, Japán gyorsan városiasodott, iparosodott. Természeti erőforrások, technikai fejlődés: A XIX. sz. legfontosabb energiahordozója a kőszén. (90% szén, 10% fa, kőolaj, földgáz  tőkefelhasználás). A termeléshez szükséges természeti erőforrások korlátlanul állnak rendelkezésre. Ipari forradalom:  Gőzgép elterjedése (19. sz. technikai alapja)  Közlekedés fejlődése, főként a vasút,  Modern, nagyobb teljesítményű gépek,  Össz-gépkapacitás növekedése,

5

 

A hőenergiát már nem csak gőzenergiává, hanem elektromos energiává is át tudják alakítani. Nagy változás a szállításban és a kommunikációban.

Szállítás:  A vasúthálózat kiterjed az eddig elzárt területekre is, lehetségessé teszi a nemzetgazdaság kialakulását.  Nő a gyorsaság: 80-100 km/h  Fejlesztően hat: vaskohászat, acél- és gépgyártás  Gőzhajózás Kommunikáció:  Fejlődik a közoktatás, írásbeliség,  Morze-, majd Marconi-féle távíró,  Bell: telefon (kezdetleges),  Fejlődik a nyomdaipar: hírlapok elterjedése,  Írógép megjelenése, jelentősen nő az írni-olvasni tudók száma.  Kialakul, és dominánssá válik az egypólusú világgazdaság pl. Nagy-Britannia; érezhetően lemaradt a többi ország (perifériák). Nagy-Britannia:  Késztermék kiáramlása, nyersanyag beáramlása,  Országon belül is kialakul a munkamegosztás,  Területi fejlettségi differenciák nagyok,  Kialakul a nemzetközi „arany-standard”  a nemzeti valutákat rögzített árfolyamon aranyra váltják. Tőkemozgás: Nagy-Britanniából  gyarmatokra, Amerikába, stb.  tőkeáramlás, tőkeexport. A legfejlettebb országok gyarmatosítási kedve nő.(I. világháb. kirobbanásának oka). A kapitalista tőkés fejlődés:  Szabad versenyes kapitalizmus  Monopol kapitalista korszak Cél: a kereskedés szabadabbá tegyék. A tőkés fejlődés ciklusa: Válság  fellendülés  válság  fellendülés A kontinensek közötti erőviszonyok a XIX. sz. végén:  Európa 60%  Észak-Amerika 13-14%  Ázsia 11-12%  Latin-Amerika 7-8%  Afrika: kevesebb, mint 4%  Óceánia 2-4%

6

II. Előadás
Világgazdaság

A világgazdaság XX. századi fejlődése: Ez az elmúlt 100 évben azt jelentette, hogy a modern fejlődés kiterjedt az egész világra, de nem azonos mértékben terjedt el. A fejlődés üteme soha nem látott méretűvé vált. Népesség, természeti erőforrások, technológia fejlődése: 1. Népesség: A népességszám változását és a népességet, mint munkaerőt kell megvizsgálni. A XX. sz.-ban változatlanul tovább nőtt a népesség  népesség-robbanás, nagyobb volt a növekedés dinamikája, mint a XIX. sz.-ban. A népesség gyors növekedése a fejlettebb országokban lelassul, fő színtere a szegényebb, gyarmati országok lettek. (itt magas volt a születési arányszám, a halálozás pedig csökkent) Oka: a közegészségügy és az orvostudomány vívmányai eljutottak ezekbe az országokba is. Tovább folytatódik a városiasodás = urbanizáció. Ez a legszegényebb országokban volt a legjellemzőbb. Népesség, mint munkaerő: A szakmai színvonal jelentősen megnőtt. Ebben szerepe van a tudomány és az oktatás fejlődésének. A XIX. sz.-ban a népesség, a társ. mobilabbá = mozgékonyabbá vált és erős vándorlási = migrációs folyamatok zajlottak le. Ez a XX. sz.-ra még jobban felerősödött. 2. Természeti erőforrások: A népesség fejlődése tömeges és ugrásszerű fogyasztási igényeket vont maga után. Ezeket a gyorsan növekvő igényeket és a természeti erőforrások iránti keresletet a világ jól ki tudta elégíteni. Az elmúlt 100 évben gyorsan és sokat fejlődött a bányászat. Egyre újabb lelőhelyeket fedeztek fel és a korábban nem gazdaságosnak tartott készleteket is ki tudták termelni a technológia fejlődése révén. A XX. sz.-ban egyfajta anyagforradalom valósult meg, műanyagok sokaságát fedezték fel, így az energiahordozók felhasználásában nagy változás következett be. Visszaszorult a kőszén  kőolaj, földgáz. Általánossá válik az elektromos energia használata is és megjelenik az atomenergia (bioenergia) is. 3. Technológia fejlődése: Nagy fejlődés játszódik le. Két technológiai forr. játszódik le. A II. világháb. után tudományos technikai forradalom(1950-1960): A tud. termelőerővé válik. Bázisa a motorizáció, atom- és űrkutatás, vegyipar, elektronika. Információs forr.: bázisai az információs technológiák, elektronikai ágazat és a biotechnikai ipar.

7

A XX. sz.-ban jelentősen változott a közlekedés és a mobilizáció. Ma már a közlekedés behálózza az egész világot. A vasúti közlekedés domináns szerepét átvette a közúti közlekedés. Megjelent a légúti közlekedés, a repülés. A közlekedés sebessége is felgyorsult, hanyatlik a hajózás.

XX. sz.: Kialakul a tömegkommunikáció, megjelenik a telefon, fejlődik a hírközlés a rádió, TV és műholdak által. Ezek együttes hatására átformálódtak az élet- és munkakörülmények. A társ. életszínvonala modernizáltabb, komfortosabb lett. Intézmények, int. rendszerek:  Nemzetközi hatalmi viszonyok,  Kormányok gazd.-i szerepvállalása,  Üzleti váll. jellege. Nemzetközi hatalmi viszonyok: A XIX. sz.-i Anglia egyeduralma, majd a XX. sz. elejére veszélyes versenytársak jelentek meg, akik meg akarják változtatni a nemzetközi viszonyokat. Átrendeződés, az USA válik a világ vezető hatalmává és a mai napig őrzi ezt. Franciao., Nagy-Britannia meggyengült, de nagyhat. maradt, Németo. egy időre kiesik innen, Oroszo. pedig egy (szociálisan fejlődő) szélsőségesen totális állam-kapitalizmus lesz. Olaszo. vesztesnek érzi magát és újabb háború , a II. világháb. alakul ki. Cél: a hatalmi viszonyok megváltoztatása. I. világháb. vége: Új helyzet, szuperhat.-k kora. Az USA mellett szuperhat.-má válik átmenetileg a Szovjetunió. Az eddigi nagyhat.-k (Franciao., Nagy-Britannia, Németo., Japán) középhat.-k lettek. Az 1950-60-as években felbomlik a gyarmati rendszer. Az átmenetileg egyenpólusúvá vált kapitalista világ a ’70-es évekre ismét többpólusúvá alakul, mert Nyugat-Európa és Japán felzárkózik az USA mellé. Az 1989-90-es Szovjetunió felbomlásával az USA maradt az egyedüli szuperhat., de többpólusú maradt a világ. Jelentősen megnő a világgazd. intézményi-készültségi foka a XX. sz.-ban. Pl.: ENSZ, NATO, Világbank.  sok nemzetisültségi szervezet, a XIX. sz. szabad versenyes, majd monopolisztikus, XX. sz. 1/3-a monopolisztikus, állami monopolista szakasz. Az állami beavatkozás jelentős pénz-átcsoportosítással jár, vegyes gazdálkodás jellemző, állami jólét. A XIX. sz.-ban állami váll. és KFT. volt. A XX. sz.-ban ezek kiegészülnek a trösztökkel, konszernek, vagyonkezelő holdingok. A vállalkozási műveletek is szóródnak. A kis- és középváll. mellett létrejönnek a multinacionális (nemzetközi) vállalatok is. Földrajzi munkamegosztás fejlődése: A XX. sz.-ban fokozatosan többpólusúvá vált, földrajzi, területi, fejlődési különbségek jöttek létre. 1929-33. gazd.-i világválság széttörte az egységes világgazd.-ot, amely fokozatosan épült újra egy integráns egységgé. 8

A II. világháb. után fontos változás a gyarmatosítás felbomlása, a szocialista világrendszer megjelenése, az országok közötti egyenetlen fejlődés, 3 pólusú világrendsz., megreformálódott a technikai fejlődés is. Megfigyelhető a két világrendszer politikai-gazd.-i ellentéte. A K-Ny-i szembenállás a XX. sz. végére megszűnik és megfigyelhető egy É-D-i ellentét.

A mai világgazd. szerkezete, működése

A mai világgazd. 3 szintre tagolódik: A legmagasabb fok: Centrum-országok (mágnes-országok). Ezzel szemben a másik pólus az egykori gyarmatok, a Periféria-országok. A kettő között helyezkednek el a Félperiféria országai. 1. Centrum-országok: USA, Nyugat-Európa, Japán. Ezek az innovációs centrumok (pólusok). Nagyon erős a megújulási képességük. Az általános technológia hordozói, gazd.-ilag a leggyorsabban fejlődnek, állandó a tőkefelhalmozás. Ezek az országok a világgazd. legfontosabb szereplői, dominálják a világgazd.-i folyamatokat, érdekérvényesítésük nagyon erős. Gazd.-i, politikai-, katonai fejlettségük magas. A többi ország mind a perifériához tartozik. 2. Periféria országok:  A leglassabban fejlődnek,  Gazdasága a leggyengébb,  Gazd.-i szerkezete torz, ezért sebezhető,  Adósság-csapda: végleg eladósodottak,  Ezen országokban elmaradt az ipari forr. és lassan fejlődött a mg. is,  A népesség viszont nő  problémák: alultápláltság, éhezés  Infrastruktúrájuk kiépítetlen,  (belföldi) tőkét nagyon nehezen képesek befogadni,  Nyersanyag, energiahordozók  szállító funkció,  Késztermék-felvevő szerepet töltenek be, ezért kiszolgáltatottak. 3. Félperiféria országok:  Félúton vannak a Centrumo.-k és a Periféria o.-k között,  Ezek képesek a modern technológiát, tőkebefektetést befogadni,  Technológiai szintjük viszont elmaradott a Centrumo.-khoz képest,  Itt vannak olyan országok, amelyek „emelkedő nemzetek” és képesek lépést tartani a fejlett Centrumo.-kal. Más részük hosszú távon itt marad a Félperifériában. Valamint egy részük folyamatosan süllyed le. (Pl.: Oroszo.)  Ezek birtokolják a tudást, technológiát, innovációt, tőkefelhasználást és -kivitelt. Innen terjed ki a gazd.-i fejlettség. 4. Belső peremzóna: Ez a rész intenzíven vonzódik a magterülethez. Ide áramlik ki elsődlegesen az anyagi- és szellemi kultúra. 9

EU-nál: Közép-Kelet-Európa (10 ország), FÁK országa USA-nál: Kanada, Mexikó  együtt alkotják a NAFTA-t (ipari vámmentes övezet). Az USA tőkéjével, technológiájával, Kanada ásványkincseivel, Mexikó munkaerejével és olajkészletével vesz részt ebben.  Japán: belső peremzóna a „4 kistigris” (Taiwan, Hong-Kong, Koreai Közt., Szingapúr) Jellemző a politikai széttagoltság.   5. Külső peremzóna: Innovációs lánc tágabb kapcsolatai.  EU: Észak-Afrika, Közel-Kelet országai (Töröko., Izrael)  USA: Közép- és Dél- Amerika, Közel-Kelet (olaj) , Új-Zéland, Ausztrália  Japán: Hátsó-indiai országok „Sárkány-országok”, Ausztrália, Közel-Kelet országai: Irán.

A világgazd. átalakulásának főbb folyamatai
3 alapvető átalakulási folyamat: 1. Tömegtermelésből a rugalmas termelésbe való átmenet (30 éve tart) 2. Világgazd. globalizálódása, egységesülése 3. Neoliberális gazd.-i politika ciklusváltása, uralomrajutása 1.) 1913-14. Henry Ford  futószalag alkalmazása Ezzel egy 100 éves versenyt zárt le. Két paradigma versenyzett, az egyik volt a kézi, a másik a tömegtermelési paradigma. Az utóbbi győzött és eluralta a világot a tömegtermelés. A dinamikát a Félperiféria országok jelentik. A modern világgazd. a tőkés termelési mód terméke. Jellemző a nemzetek közötti multinacionális… Fejlődési ciklusosság (4 fejlődési-, 3 válság szakasz volt) ; 1-1 hullám kb. 50 éves.

10

III. Előadás

Egyéb jellemzői a világgazdaságnak

A 3 nagyhat.-i pólus közül 2 mindig összefog a 3. ellen, hogy a 3.-at lefékezze. A 3. mindig az USA volt. Kérdés: Oroszország betagozódása a világazd.-ba hogyan történik? Kihez fog? A másik nagy kérdés Kína. Nagy a fejlődés és kérdéses, hogy kihez csatlakozik vagy esetleg egy újabb 4. innovációs rendszerré válik. Mi lesz a fejletlen, leszakadó déli országokkal?(éhezés, nyomor, népességrobbanás) Világkereskedelem: Késztermék-nyersanyag reláció visszaszorulóban van, helyette a késztermék-késztermék csere kerül előtérbe. Az integráció (nemzetközi munkamegosztás) ágazaton belülivé válik. Robbanásszerűen terjed a technológia-csere  know-how, licenc Rendkívül gyorsak a szolgáltató szektorok.

Világgazdasági erőközpontok

USA—Európai Unió—Japán Mindhármuknak van egy magterülete, amelyhez vonzza a közeli területeket „mágnesként”. EU: 15 tagú EU (a csatlakozás előtti EU a magja) Amerika—USA Távol-Kelet: Japán     Elindult a Fordizmus. Ez a ’70-es évekig az olajár-robbanásig tartott. Termelékenységi forr.:a munkafolyamatokat részekre tagolták (leegyszerűsítették) Elmélyült az üzemen belüli munkamegosztás Vertikális nagyvállalatok jöttek létre 11

Általánossá vált a bérmunka

Azonban a Fordista termelésnek hiányzott egy oldala: a tömegfogyasztás (túl kevés bért fizettek) ez vezetett az 1929-33-as gazd.-i világválsághoz. Meg kellett teremteni az egyensúlyt a kettő között. J. M. Keynes gazd.-i, filozófiai elveit felhasználva a fejlett tőkésállamokban elindult az állami monopolkapitalista-termelés. 3 fontos eleme a szabályozásnak: 1.) Tőkések, munkások társ.-i megegyezése A tőkések és munkások világát összebékítik. Elismerik, hogy egyik sem létezik a másik nélkül. A tőkések elismerik a munkások szervezeti jogait  szakszervezetek alakulnak a magasabb bérért  bérmegállapodás. A munkásság lemond a marxi-, lenini- tőkés társ. megdöntéséről. 2.) Az állam közvetlen beavatkozása a gazd.-ba: Az állam megadóztatja a tőkés- és magánjövedelmeket, központosít és konjunktúraserkentő állami megrendeléseket ad. Másrészt szociálpolitikát teremt, fejleszti az elmaradt régiókat, vagyis területfejlesztést valósít meg. 3.) Világgazd. ellenőrzése a nemzetközi szervezetek által: A II. világháb. után létrehozzák a nagy nemzetközi szervezeteket a világgazd. stabilitásának céljából. Pl. IMF Keynes eredménye: jóléti állam kialakulását indítja el, amely az első olajár-robbanásig jól működött. A ’70-es évek közepe: „Posztfordista-korszak”(poszt = utáni) , ma is ebben vagyunk.

Fordista  Nagyüzemi, szabványosított termelés  Termelés nemzetállami keretek közt zajlott  Az állam erős befolyást gyakorol a termelésre

Poszt-Fordista  Kisebb méretek (közép- és kisváll.k kial.-a) , rugalmas, gyors reagálás a piac változásaira  Termelés gyorsan internacionálódik, globális jelleget ölt  Az állam kivonul a gazd.-ból (privatizáció). A piaci szereplőknek adja át a szerepet. Tevékenységét 12

leszűkíti az oktatás, kultúra,  „rugalmas reagálás” = rugalmasság politika területére a termelésben  Innováció támogatása (humántőke)  Fordista struktúrák visszaszorítása  Társ. biztosítás, a jóléti rendszert  A világtermelés globalizálódik megreformálja  Pénzgazdaság, bankszféra egyre  A veszteségesen működő állami jelentősebbé válik. A pénzgazdaság vállalatokat eladja, adóreformot rátelepszik a termelő gazd.-ra. vezet be.  Delegulációs folyamat: felülvizsgálja a tevékenységeket, piac szabályozása A poszt-fordista korszak regionális földrajzi követelményei: A mai Centrum országokban az első ipari forr. ágazatai válságba kerültek (könnyűipar, bányászat, kohászat, acélipar, nehézgép-gyártás, nehéz-vegyipar. Az üzemek száma csökkent, töredékükre zsugorodtak, vagyis lezajlott az ipariatlanodás azaz a deindusztrializáció. Kitelepítették az üzemeket a Félperiféria- a Periféria országokba, ahol alacsony az adó, enyhébbek a környezetvéd.-i előírások, kisebb a munkabér). A fejlett országokban sok munkahely bezárt, helyükbe megindult az újraiparosodás a reindusztrializáció. A régiek helyett új üzemek alakultak, amelyek munka- és technológiaigényes ágazatok lettek. A fejlett országokban új termelési, szervezeti formák jöttek létre. innovációs szigetek alakultak ki, pl. USA Szilícium-völgy.

A világgazdaság globalizálódása
Globalitás: állapot. A világgazd. egységesültségének, homoganizáltságának mértékét jelenti, szintje ugyan alacsony. Globalizmus: eszmerendszer. Neoliberális gazd.-i filozófia, amely a piac mindenhatóságát hirdeti. A piac szabályzórendszerének minden fölé emeli: fundamentalizmus. Globalizáció: folyamat, amely a ’70-es évektől tart. A világgazd. átalakulása, egységesülése. Két részfolyamatból tevődik össze: 1.) Megszűnnek azok a fizikai és nem fizikai akadályok, amelyek a tőke, munkaerő, áruk, szolgáltatások szabad áramlásának útjában állnak. 2.) A világazd. szereplői: (ezek lehetnek vállalatok, régiók, nemzetállamok)  Egyre erősebben függenek egymástól, megnő az interdepencia.  Egyre jobban elmélyül a tőkepiaci összefonódás, erősebb lesz az országok közötti munkaerő áramlás.  A vállalatok a nemzeti munkaerőpiac 1-1 részét egy nemzetközi egységbe fogják össze.  Pénzgazdaság megerősödése, elszakad a pénzgazd. a reálgazd.-tól. Globalizációs folyamatban az állam szerepe: nemzetgazd. versenyképessége.

13

Szerepe még, hogy ezeket rendszerré szervezze. A világban a tudások versenyezzenek egymással. Tudáselőny-, gazd.-i előny; tudáshátrány, gazd.-i hátrány.

IV. Előadás
A nemzetállam új szerepei

A nemzetek tudása versenyes országok között. A tudáselőny versenyelőnyt hoz és fordítva. A nemzetállam fontos szerepe a kulturális homogenizálódás. A kis kultúrákat megváltoztatja a globalizáció, sekélyes tömegkultúra alakul ki. Egyre több a világban a globalizált termék és szolgáltatás. Ezekhez fogyasztási minták, magatartások, szlogenek kötődnek. Ezen felül címkék, lógok is tartoznak hozzájuk. A legjobb eszközük a tömegmédia, ez a leghasznosabb. Ezek megjelennek a világ kultúráiban és átalakítják azokat. A megjelenő termékek nem kuriózumként, hanem tömegtermékként akarnak megjelenni, az adott kultúra részévé akarnak válni. Kérdés: mennyire agresszív ezek térfoglalása? Az új termékek mennyire veszélyesek az adott kultúrára? Mit tehet az állam? Nem szakíthatja ki magát a nemzetgazd.-ból, mert elszigetelődne. Az állam feladata a nemzeti-kulturális védelem. A tömegmédiát szabályozó előírásokkal kényszeríti a közszolgálati feladatok elvégzésére. A tömegmédia felkutatja a gazdagok lehetséges életét és ezt elérendő, lehetséges célnak vetíti ki, amely valójában nem lehet. A szegények világa lokális marad, míg a gazdagok világa globalizálódik. Saját értéket a világban felmutatni egy cél. A globalizáció egyszerre jelent egységesülést (pl. pénzpiac) és szétszakadást ( a globalizációs foly. társ.-i rétegeket zár ki  „versenyképtelen rétegek”). A globalitás alacsony szintje tartja fenn a globalizációt. A globalizációt pedig erősíti a globalizmus. Neoliberális gazd. politika ciklusváltozása, hatalomra jutása: A ’70-es években a Keynes-filozófiát felváltotta a neoliberális gazd. politika. Margaret Thatcher, Ronald Regau  A kis országokban kikényszerítették ezen gazd. politikai „csomagok” elindítását.

14

    

10-15 év alatt elterjedt az egész világon. Volt egy elméleti logika, amely összekapcsolta a gazd.- és társ. politikát. A gazd. Fejlődése hozzon előnyt minden társ.-i rétegnek. Az állam ne telepedjen rá a gazd.-ra (pl. adózással). A globalizáció a verseny élesedését hozta, mindenki versenyez, ezért lesznek vesztesek is, vagyis nem fog mindenki számára jót hozni a neoliberalizmus gazd. politikája. A közjó elfelejtődni látszik. A versenyből adódóan lesznek erősebbek és gyengébbek, szélsőségek jönnek létre. Túlzottan megerősödött a pénzgazdaság. Nincs semmi társ.-i kontroll a pénz ellenőrzésére  a pénzpiacon okozott károkat a társ. egésze viseli. Nincs megoldás a közjó kérdésére, a gyengéknek nincs lehetősége.

Globális kihívások, nyitott kérdések: A globalizációnak vannak hajtóerői.  Tudományos-technikai forr.: szélesebbé teszi az emberi tevékenységet. Új profitszerzési lehetőséget ad a vállalatok számára.  Hidegháború: szolidális magatartást „tömbfegyelmet” alakított ki. Olyan erők jutottak uralomra, amelyek a liberalizációban, ker.-i, gazd.-i gátak lebontásában voltak érdekeltek.  Transznacionalizálódás: nagy monopóliumok megerősödése, uralma.  Szervezetdemonstrációs hatás: az elit fogyasztási mintái lekerülnek a médián keresztül a tömegfogyasztás szintjére. Az elit fogyasztása tömegméretűvé vált.  Világtermelés és fogyasztás jelentős bővülése  Amerikai hegemónia: az USA terjesztette ezt leginkább, ők szabták meg ennek a szintjét. A globalizálódás 2 dimenziója: Politikai dimenzionálás: az államok egyre erősebben függnek egymástól. Behatárolja az egyes nemzetállamok cselekvési szabadságát. Gazdasági:  Az emberek államok közötti szabadabb áramlását jelenti.  Világgazd.-i orientáció.  Piacok térbeli integrálódása, ezek térbeli összekötése. Intézmények hasonló működése.  Termelés és fogyasztás összehasonlítása.  Termékek és szolgáltatások gyarapodása.  A jogi környezet hasonulása. Különböző szabályok, jogrendszerek hasonulása. Univerzálódás: a gazd.-i folyamatok, nemzetközi intézmények, piacok nagymértékű hasonlóvá válása. Transznacionalizálódás: olyan hatások összessége, amelyek nemzetektől független döntési központokból indulnak ki és ezek a termelést egy sajátos váll.-i globális rendszerbe integrálják. Nyitott kérdések: 15

Stratégiai fontosságú kérdések: 1. Interaktív kapacitások szerepe hogyan alakul? (Az interaktív kapacitások olyan sajátos képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy nemzetgazdaság bekapcsolódjon a világgazd.-ba.) 2. Az emberiség képes lesz-e az ökológiai, társ.-i, gazd.-i, pol.-i rendszerek összekapcsolására, képes lesz e harmóniát teremteni? 3. Hogyan hat a globalizáció a társadalmak életmódjára, értékrendszerére? 4. A nemzetközi viszonyok bonyolultságának növekedése, a multinacionális nagy társadalmak uralma hogyan alakítja a nemzetek, nemzetgazd.-ok viszonyait? Társadalmi kérdések: 1. Kik lesznek a globalizáció vesztesei, nyertesei? 2. Hogyan hat a glob. a foglalkoztatottságra? 3. Hogyan változtatja meg a glob. a társ. különböző rétegeinek érték- és érdekviszonyait? 4. Milyen lesz az egyes rétegek államhoz való viszonya? 5. Hogyan hat a glob. a parasztságra? A nemzeti és nemzetközi intézményrendszerrel kapcsolatos kérdések: 1. Az állam szerepének és szuverenitásának értelmezése hogy változik? 2. Hogyan alakulnak az államhatárok funkciói? (funkciók: jogi, ideológiai, védelmi, gazd.-i, identitásbeli) 3. Hogyan hat az a folyamat, hogy a liberizáció köv.-ben az állam nagyobb mértékben gyengül meg egy szegény országban, mint egy gazdagban? 4. Mit jelentenek a hatalomátadás nemzetközi normái? 5. Hogyan lehet az államok békés együttélését nemzetközi szabályozással biztosítani? A biztonsággal kapcs.-os kérdések: 1. Ökológiai biztonság megteremtése, a fenntartható értékek birtoklása 2. Gazd.-i biztonság kérdése, technológiákhoz, tőkékhez való hozzájutás 3. Társ.-i, szociális biztonság kérdése. Hogyan lehet biztosítani a nagyobb munkához való jutást? 4. Államok biztonságának kérdése. Nemzetközi és országon belüli terrorizmus kérdése és a nemzetközi bűnözés.

16

V. Előadás
A társ. és a földrajzi környezet kapcsolata

Az emberi társ.-nak nagyon fontos a környezet, mert az ember a környezetben él. Egyre több természeti kincset használunk fel. Az emberi társ. állandó körforgásban van. Földrajzi környezet alatt a geoszférák komplex rendszerét értjük. Ide tartozik: 1. kéreg (litoszféra) 2. vízburok (hidroszféra) 3. levegőburok (atmoszféra) 4. életet átszövő bioszféra A földrajzi környezetnek vannak gazd.-i földrajzi hatásai: 1.) A Föld tömegmozgásából, bolygó jellegéből adódó jelenségek. a) A bolygó jelleg: nappalok-éjszakák váltakozása, időzónák meghatározása, évszakok váltakozása. b) Tömegvonzás: figyelembe kell venni a toronyházaknál, közlekedés (szerpentinek), árapály jelenség. 2.) A földkéreg szerkezetének és belső erőinek hatásaiból adódó következmények: a) A kéregszerkezet kial.-a, hatásai: ásványkincsek kial.-a 4 nagy szerkezeti forma: 1. Ősmasszívumok: a Föld őskorában (650 millió évvel ezelőtt) keletkezett hegyek maradványai 2. Idős rögszerkezeti hegyek, röghegységek 3. Fiatal lánchegységek: földtörténeti Újkorban keletkezett hegyek (az elmúlt 65 millió évben keletkeztek). 4. Vízszintes nagyszerkezeti formák, síkságok Ásványaink:

17

-

Ősmasszívumok ásványai: vasérc, acélnemesítők (króm, nikkel, vanádium, kobalt, molibdén, Mg); ritka fémek, hasadóanyagok (urán), építőanyagok, színes- és nemesércek (ón, ólom, cink, higany, antimon). Röghegységek: mindaz, ami az ősmasszívumokban és ezen felül fekete- és barnaszén, grafit, kőolaj, földgáz, sókőzetek, kén, bauxit és építőanyagok, nemesércek (arany, ezüst). Lánchegységek: színes és nemesércek, barnaszén, kőolaj, földgáz, kén, sókőzetek, építőanyagok. Síkságok: kőolaj, földgáz, építőanyagok és a talajerő.

b) A Föld belső energiája: 1033 méterenként 1°C-ot nő a hőmérséklet a Földben.  termálvizek, a belső hő határt szab az ember általi bányászatnak. c) Földrengés: romboló hatása van, ezért az építkezéseknél figyelembe kell venni d) Vulkanizmus: - Negatív hatás: elpusztít az útjában mindent - Pozitív hatás: kiváló talaj alakul ki utána. - Vulkáni mellékhatás: termálvíz. 3.) Domborzat hatása a gazd.-i életre: a) Vízszintes tagoltság: víz-szárazföld határa pl. fjordok b) Domborzati formák: sík, lejtős Nem mindegy, hogy milyen fekvésű: a Ny-i lejtők csapadékosabbak, a K-iek szárazabbak. Az É-D-i csapásirányú hegyeknél az É-iak hidegebbek, a D-i felénél melegebbek (az É-i földtekén). c) Tengerszint feletti magasság: a magasság növekedésekor csökken a hőmérséklet és nő az ultraibolya-sugárzás. Növényi-szintek figyelhetők meg  behatárolják a csoportos emberi település határait. Vertikális (függőleges) behatároltság. d) Lejtési viszonyok: települési viszonyokra hatnak. A túl meredek lejtőkön teraszos művelést kell kialakítani. 4.) Az éghajlat hatása a gazd.-i életre:  Legerősebb hatása az emberi településre van  Erősen hat a mg.-i termelésre is (termelés ciklusossága)  Az iparra is kihat (az éghajlat pótlólagos beruházásokat igényel) 5.) A víz hatása a gazd.-i életre: A Földön 4 nagy globális víztározó van, ezek:  Óceánok és tengervíz  Levegő vízkészlete  Szárazföldek vizei (tavak, folyók, talajvizek)  Sarkvidéki hó- és jégtömegek a) A világ óceánjai: innen származik a légkör vízkészlete, tengeri közlekedésben is fontos szerepet tölt be, világétkeztetés: halászat Iparilag is fontos: só kinyerése, É-i olajmezők. b) Levegő vízkészlete: éghajlat, csapadékeloszlás, c) Szárazföldek vízkészlete: ivóvíz, ipari víz, karsztvizek, ásványvizek. 6.) Talaj és bioszféra hatása:

18

a) Talaj: A kéreg legfelső, humuszban gazdag, elmállott része. Mg-i termelésre hat. A talajok övezetesen, zonálisan jelennek meg. A legjobbak a mérsékelten száraz kontinentális területek, feketeföldek, mezőföldek. Értékesek még a barna erdőtalajok. b) Bioszféra: Az emberi társ. innen nyeri szervesanyag-szükségletét. A bioszférából nyertük a haszonnövényeinket és állatainkat. Ez egy potenciális génbank, nem tudjuk mikor melyik lesz használható. Vannak élőlények, amelyek a maguk vad állapotában is hasznosak. (pl. az erdők: faanyag, ill. oxigén-forrás) 7.) A földrajzi környezet biológiai és társ.-i hatásai: Az ember a homo-sapienshez tartozik. Ezen belül van 4 nagy fajta: -fehér ember (europid) -fekete ember (negroid) -sárga ember (mongolid) -veddo-ausztralid

Az ember elterjedése a Földön: Az ember nem bírja az oxigén- és vízhiányt, ill. a túl meleget és hideget. Ezért nem terjedt el az esőerdőkben, sivatagokban, magas hegységekben, sarkvidékeken. A környezeti hatások hatottak a társ.-i fejlődésre: a melegebb tájakról a hűvösebb tájak felé vezet az emberiség útja. A születéseket és halálozásokat tekintve 4 ciklus figyelhető meg: 1. Premodern szakasz: az egész világ ebben volt kb. az 1800-as évekig és a szegény országok a világháb.-ig.  Itt magas a születési és halálozási szám.  A népességszám növekedése lassú.  Jellemző e korszakra, hogy alacsony az életkor, éhínség és járványok voltak. 2. Népességrobbanási szakasz:  Itt voltak a Centrum-országok a II. világháb.-ig és jelenleg is itt vannak a szegényebb országok.  Kicsit visszaesik a születési szám, viszont a halálozási idő kijjebb tolódik.  E korban fejlődött a civilizáció, így az átlag-életkor is megnő. 3. Népességszám lefékeződésének szakasza:  Itt vannak ma a Centrum-országok és a Félperiféria-országok.  Jellemző a korra, hogy a halálozási idő tovább tolódik, viszont a születési szám drasztikusan lecsökken.  Nő az átlag-életkor. 4. Posztmodern szakasz:

19

  

Az átlag-életkor megnő, öregszik a társadalom. Csökken a születési arány. Itt vannak a Centrum-országok és a Félperiféria-országok.

VI. Előadás
Népességföldrajzi alapismeretek

A népesség alakulásával a demográfia foglalkozik. A népesség száma:  Kr. e. 136 Millió  Kr. u. 900. : 273 M  1650. : 545 M  1800. : 907 M  1850. :1171 M  1900. : 1608 M  1950. : 2486 M  2000. : 6500 M Egyre kevesebb idő kell a népesség megduplázódásához (demográfiai-robbanás). Ez a foly. különösen az 1800-as évektől figyelhető meg. Oka: a civilizációs fejlődés. A másik ok, hogy visszaesett a halálozások száma, ami szintén a civilizáció fejlődéséhez vezethető vissza (ételek megfelelő mennyisége, az orvostudomány fejlődése, stb.). Természetes szaporodás: élve születések és halálozások száma egy adott időszakban. Vándorlási mutató: egy adott időszakban adott helyen a bevándorló és kitelepülő lakosság különbsége. 20

Tényleges szaporodás: az előző kettő összege. Megfigyelhető, hogy nem egyenletes a szaporodás. A leglakottabb kontinens Ázsia, legkevésbé lakott Ausztrália. 1000 születendő gyermekből most kb. 600-an születnek Ázsiában, 200-an Afrikában, 150en Amerikában, 45-en Európában és kb. 5-en Ausztráliában. Népességrobbanás következményei:  A szegény országok aránya a világ népességéből nő. ( ma már 80:20 a %-os arány a szegények javára)  Jellemző az alultápláltság, egyre rosszabb a kalóriafogyasztás.  Foglalkoztatási problémák (sok a munkavállaló, kevés a munka). Megoldási módok:  Külső segítségek (beruházások, segélyek, oktatási segélyek)  Belső reformok, hogy a segítség hatékony legyen. (Reformok: születésszabályozás, szociál-politika, oktatás, stb.)

Népesség szerkezetének belső változásai:  Életkor szerinti megoszlás Korfa:

3 korfa figyelhető meg: 1. Fiatalodó korfa (ilyen a fenti). Ez jellemző a szegény országokra. 2. Ideális korfa:

3. Öregedő korfa: ez jellemző a Centrum-országokra (Mo.-ra is)

21

Foglalkoztatás szerinti megoszlás: (16-62 éves korhatáron belül)  Foglalkoztatott (gazd.-ilag aktív)  Nem foglalkoztatott (gazd.-ilag inaktívak) Ezek az emberek a gazd. különböző szektoraiban találnak munkát. 1. Primer szektor: mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat dolgozói 2. Szekunder szektor: ipar, építőipar, bányászat. A munkájuk eredménye valamilyen új termék, áru. 3. Tercier szektor: szolgáltatás. (oktatás, államélet szektorai) 4. Kvarterner szektor: pü.-i szolgáltatások szektora.

Modern állam szerkezete:

Szegény ország szerkezete:

A foglalkoztatási szerkezet időben változott. Foglalkozási átrétegződés, munkaerő átképzése. Két nagy változás volt. 1. Ipari forr. idején: mg. visszaesett, ipar megnőtt. 2. A II. világháb. után: primer szektor lecsökkent, a tercier szektor pedig megnőtt. Kulturális színvonal alakulása: Két mutatója van: 1. Felnőtt lakosság körében az analfabéták aránya: a fejlettebb országokban kisebb az analfabétizmus aránya. 2. Felsőfokú végzettségűek aránya: fejlettebb országokban magasabb. Nemek arányai: A nemek aránya mindig háb.-ban borul fel, ami problémához vezet. A fejlett országokban enyhe nőtöbblet figyelhető meg. A szegény országokban pedig enyhe férfitöbblet van.

A népesség vándorlásai, népességmozgások, migráció
22

1. Vándorlás két nagy csoportja: 1. Állandó 2. Ideiglenes Állandó: véglegesen új helyre költözik. Nagyságrend szerint a legnagyobb a kontinensek közötti vándorlás (Ázsiából Európába). A középkor vége felé másik nagy vándorlási hullám, európaiak mentek Amerikába (felfedezése után) és Ázsiába. A II. világháb. után is nagy vándorlási hullám  zsidók, európaiak Amerikába. 2. Országok közötti vándorlás: pl. a II. v.háb. után németek ezreit telepítették át (politikai indíték). A vándorlás lehet politikai és gazd.-i indítékú. -Gazd.-i indíték: vendégmunkások fogadása -Magyaro.-ra is sok idegen-ajkú telepedett be, így M.o. soknemzetiségűvé vált (Trianonban elcsatolják ezeket a területeket). -1956. : 200 ezer magyar fiatal kiment külföldre. 3. Országon belüli vándorlás: Ritkán lakott országban az állam kedvezménnyel segíti az embereket, ha ritkán lakott területre költöznek. Normál országban az emberek spontán módon a jobb megélhetés reményében váltanak lakóhelyet (gazd.-i ok). Fejletlenebb területekről a fejlettebbekre (mg.-i területekről az ipari területekre, faluról városra történik a vándorlás). Országon belüli politikai indítékú vándorlás pl. deportálás. 4. Ideiglenes (időszakos):  Nomád pásztornépek legelőváltó gazd.-a  Ingavándor forgalom: lakóhely – munkahely közötti ingázás, de akkor tekinthető annak, ha közigazgatási területen kívül esik.  Üdülés célú vándorlás Népesség jellemzők, népességkoncentráció a Földön: A népsűrűség mutatja az egy terület lakosainak számát. Átlagos népsűrűség a Földön: 35 fő/km2 . vannak nagyon sűrűn lakottak pl. 600 fő/ km2  Belgium, Luxemburg, Banglades és ritkán lakott területek pl. Ausztrália, Oroszo. ha a népsűrűség 10 fő/km2 alá esik. Magyaro.-on a népsűrűség 109 fő/km2. Sűrűn lakott részek: Kína, Fülöp-szigetek, Jáva szigete, Ázsia K-i peremvidéke, v.mint Elő- és Hátsó India, Európa a volt Szovjetunió határáig, Amerika K-i partvidéke, Nagy-tavak vidéke és kiformálódóban van a Ny-i partvidék. Ezen területek 2 féleképpen jöhetnek létre: 1. Mg. koncentrálta a népsűrűséget, pl. Nílus-völgye. 2. Ipar a fontos koncentráló erő, pl. Ruhr-vidék, Nagy-tavak vidéke.

23

Település-földrajzi ismeretek
Település: térbeli, társ.-i képződmény. Bármilyen nagyságrendű csoport térben elkülönült lakó- és munkahelye. Magába foglalja a lakóegységeket, az ott élők munkahelyeit és az infrastruktúrát. Települések osztályozása: 1. Tartósság alapján: Állandó települések: elemei a házak Változó települések: elemei a sátor, jurta 2. Alaktani szempontból: Lehet magányos pl. tanya Csoportos (több lakó- és munkahely van) 3. Termelés iránya szerint: Falu (agrárjellegű döntően) Város (ipari szolg. Jellegű)

Települések kialakulására ható természet-földrajzi, társ.-i, gazd.-i tényezők: a) Természet-földrajzi: -Domborzat: a síkságok és szelíd dombvidékek a legalkalmasabb a letelepülésre. Leginkább az árvíz-mentes folyóhátakra települnek. A dombvidékeken a lapos, D-i irányú lejtők a legalkalmasabbak. A hegységekben a folyóvölgyekben és –medencékben alkalmas letelepülni. A települések nagy része 1000 méter alatt van. -Víz: tengerpartok, tavak, folyók mentén sok település jött létre. -Éghajlat: a 30 és 60 szélességi kör között van a települések nagy része. -Helyzeti energiák: a földrajzi fekvésből származó előnyök. 1. Vásárvonal: eltérő arculatú tájak váltakozása (pl. hegy – síkság) vonalán sok település jött létre pl. Gödöllő – Gyöngyös – Hatvan – Miskolc – Sárospatak vonal. 2. Hágókapu város, hegyszorosok városai pl. Kolozsvár, Innsbruck, Milánó, München, Bécs. 3. Medenceközpontú város: Tapolcai-medencében Tapolca, Graz a Grazi-félmedencében. 4. Tengerszorosok, csatornák városai: Gibraltár, Isztambul, Panama. 5. Révátkelő, hídváros: Tokaj, Szolnok, Szeged, Budapest, Komárom, London, Oxford, Párizs. 6. Közúti – vasúti erővonalak találkozásánál kialakult városok: Békéscsaba, Nyíregyháza, Záhony. b) Társ.-i, gazd.-i tényezők: 1. Szórványtelepüléseket hoztak létre: magyar tanya, major, amerikai farm 2. Falvak: mg. 3. Városok: ipar

24

1. Szórványtelepülések: Kialakulásuk: mindenhol sűrűn lakott terület volt. A török hódoltság alatt az alföldi területeket kizsákmányolták, ezért a falvakban élők a városokba menekültek. A művelt területek ismét műveletlenné váltak, visszapusztásodtak. A növénytermelés háttérbe szorulásával az állattenyésztés került előtérbe. A sűrűn lakott területek eltűntek és kialakultak az alföldi nagyobb városok. A törökök kiűzése után ismét megindult a növénytermelés, a városokból kirajzás volt a falvakba és sok embert betelepítettek. A földművesek nyári szállásokat építettek, amelyekből kialakultak a tanyák. A tanyákon éltek a fiatalabbak, a tanyavilág a XII. sz.-ban élte virágkorát Mária Terézia idején. A XX. sz.-ra már kb. 1 millióan éltek tanyán. A szocializmus idején erősen leépült a tanyavilág, napjainkban egy kis mértékű tanyafejlődés figyelhető meg. A tanyán élők önmaguknak termeltek, csak a fölösleget adták el.

VII. Előadás
Település-földrajz (folyt.)

Major: A középkorban a földesúr gazdálkodott, birtokán jobbágyok dolgoztak. A földesúri birtok az allódium. Volt egy gazdaságszervező központ, ez volt a major. Itt volt a földesúr háza, körülötte a jobbágyok házai voltak és itt is éltek, gazdálkodtak. Amerikai farm: Telepes gazdaságok jöttek létre. Ez egy árutermelésre specializált üzem. Itt is megvalósul a lakóhely és munkahely közelsége. 2. Falu: Csoportos települési forma. Ezek mg.-i és erdőgazdasági területek, de vannak üdülőfalvak és bányafalvak is. A településrendszerben nem töltenek be központi szerepet, ők veszik igénybe a város szolgáltalásait. Jellemzi, hogy a népsűrűsége alacsony, laza az építettsége. A periféria országainak jellegzetes formája a falu. A fejlett országokban csak 15-20% él falvakban, ezzel szemben a periféria országokban 50-60%. A fejlett országok falvainak jó az infrastruktúrája (víz, villany, gáz, telefon, stb.), városias képet mutatnak. A falu bel- és külterülete funkcionális egységet mutat (egészet alkot). Tevékenység jellege szerint a faluk osztályozása: Ha a népesség több mint 50%-nak a mg. ad megélhetést, akkor mg.-i falunak hívjuk. 25

Ha a népesség több mint 50%-nak az ipar ad megélhetést, akkor ipar jellegű. Vegyes jellegű gazd.-ilag, ha van egy gazd.-i ág, amelyből legalább 20% él. Vagy egyik ág sem éri el a 20%-ot. 100 főtől több ezerig tartjuk falunak. A falvak sokféle építőanyagból épülhetnek. Lehetnek faházak (erdők mellett), mediterrán országokban kőházak, régen sárból és vályogból is építették a házakat. Jellemző még a tégla és ma már a vasbeton, üveg. 3. Városok: A földrajzi munkamegosztásban központi funkciókra, központi tevékenységekre specializálódott település. Olyan funkciók, amelyeket nem csak a helyiek, hanem a más településeken élők is igénybe vesznek, egy tágabb térség népességét is kiszolgálják. Ilyenek:  Munkahelyek  Adminisztratív, központi funkció (rendőrség, bíróság, stb.)  Oktatási, kulturális stb. funkciók Azt a területet, amelynek népességét a város központi funkciói ellátják, nevezzük a város vonzáskörzetének.

Városok kialakulása: A kezdeti időszakban falvak voltak. Egy-egy uralmi területen olyan nagyobb központi települések jöttek létre, amelyek gazd.-i, adminisztratív, stb. központok lettek. Ezek a nagyobb települések lettek később a városok. A városfejlődés csúcspontja az ókori Római Birodalom és Görögország területén alakultak ki. Ahol katonai telep alakult ki, ott rövid időn belül város lett. A középkor nem kedvezett a városfejlődésnek. Lehanyatlott a kereskedelem, az emberek önellátóvá váltak és falvakban éltek. A keresztes hadjáratok után indult meg ismét a városfejlődés (Hanza-városok). Igazán nagy fejlődés a földrajzi felfedezések idején indult meg.(gyarmatokon új városok jöttek létre). A II. világháb. után ismét jelentős városfejlődés. A városok nagyságát nehéz meghatározni:  Kisváros: 60 ezer – 200 ezer  Középváros: 200 – 500 ezerig  Nagyváros: 500 ezer – 1 millióig  Metropolisz: 1 millió felett  Megalopolisz: (új kategória) 5 millió felett A városok szerepe különböző. Funkcionális típusok:  Világváros: olyan funkciói is vannak, amely az egész világra kihat. Ilyenek a politikai, pü.-i központok, pl. New York, London, Tokió, Moszkva.  Országos jelentőségű városok: 1-1 régióban dominálnak, az egész országra kiterjed a hatókörük. Pl. Liverpool, Szeged, stb.

26

   

Forgalmi és kereskedelmi központok: fontos erő a kereskedelem. Pl. kikötővárosok  Hamburg, Sanghaj, Antwerpen. Iparosítás hozta létre: ipari központok. Pl. Birmingham, Duisburg, Komló, Tiszaújváros, Ajka Mezőváros: agrár jellegű városok. Pl. Kecskemét, Hódmezővásárhely, Orosháza. Egyéb, nem termelő funkciójú városok: ilyenek az oktatási, vallási központok. Pl. Oxford, Jeruzsálem. Fürdővárosok pl. Jalta, Miami, stb. Adminisztratív központok pl. Canberra, Bonn, stb.

Városok belső tagolódási rendje:  Mindig van egy első (belső) munkahelyövezet  city. Ezek a régi történelmi városnegyedek. Itt vannak a műemlékek, szállodák, politikai központok. Itt alig élnek emberek.  Ezt veszi körül az első (belső) lakónegyed-övezet. Itt is vannak munkahelyfunkciók, de itt már megjelenik a lakóhely-funkció is, ez válik dominánssá.  Ezt veszi körül a második munkahely-övezet. Itt már vannak raktárak, stb. Felerősödik a munkahely-funkció, de itt is van lakóhely-f.  Ezt veszi körül a második lakónegyed-övezet. Itt: lakótelepek, villanegyedek. A szegény országokban itt vannak a szegény-negyedek.

Városodás = urbanizáció A városok méretének, lakosságszámának, a városi népesség arányainak növekedését és a nagyvárosi életmód terjedését nevezzük városodásnak vagy urbanizációnak. Városiasodás: Falusi települések modernizálódása, olyan fajta fejlődése, mely során a falu fokozatosan városias jellegűvé válik. Falusias térségek modernizálása. Városfejlődés ciklusai, szakaszai: 1. Városrobbanás 2. Szétáramlás 3. Dezurbanizáció 4. Posztmodern urbanizáció 1. Városrobbanás: A legfejlettebb országok a XIX. sz.-ban. Ma a legszegényebbek. Az ipari fejlődés sok munkahelyet teremt, a népesség így beáramlik a városokba. A falu népessége csökken, a városok lélekszáma nő. A városfejlődésnek nincs gazd.-i alapja. Fennmaradnak a város – falu kapcs.-ok a sok betelepülő miatt. A városban elég magas az urbanizáció, a falvakban alacsony a városiasodás. 2. Viszonylagos szétáramlás: Leáll a városok gyors fejlődése. Az emberek a nagyvárosok helyett a kisvárosokba mennek. Kifejlődik az agromerizáció. Ebben voltak a ’70-es években a Centrumországok, M.o. most ebben van, a szegény országok pedig még nem érték el ezt a szintet.

27

3. Dezurbanizáció: Már nem növekszik a városok lakossága. A népességnövekedés szintjei a falvak. Felértékelődik az egészséges életmód, a jó levegő, a csend, a közbiztonság, a természethez való közelség. Fontos feltétel a jó közlekedés. Ez csak a Centrum-országokban terjedt el, a Félperiféria-országokban sem teljesedett ki. 4. Posztmodern szakasz: Még nem jött el ez a szakasz. Ezt az információs technológiák fogják irányítani. Ennek kiépülése most zajlik. Megnő az otthonfoglalkoztatottak száma. A házhoz vivő szolgáltatások terjednek majd el.

VIII. Előadás
A nagyvárosok válságtényezői
1. A termelőerő túlzott, nagymértékű koncentrálódása területi egyenlőtlenségeket eredményez. 2. A nagyvárosok fenntartási költségei túlzott mértékben megnőnek, így az infrastrukturális kiadások is megnőnek. 3. Nagyvárosi ártalmak: szmog, zaj, klímaváltozás. 4. Slamosodás – egy városrész túlzott mértékű műszaki lerombolódása. Bádogvárosok. Agglomeráció: Egy sajátos nagyvárosi urbánus tér, funkcionális település – város együttes. A nagyváros fejlődési hatása alá vonja a környezetét, átformálja. Egyközpontú pl. Budapest és többközpontú pl. Amszterdam, Rotterdam, Hága lehet. Szuburbanizáció: Sajátos elővárosi, kertvárosi fejlődés. A városi középosztály kiköltözik a város széli villanegyedbe. Az egymáshoz közeli nagyvárosok mamutvárosokká fognak összeforrni. Ilyen pl. Philadelphia – New York – Boston – Baltimore – Warrhington vonal Amerikában vagy Japánban Tokió és környéke.

28

A településhálózat térbeli rendje és rangszerinti tagolódása Mo. példáján
Rang szerint: Kiemelt főváros Kiemelt felsőfokú központok ( Ezek Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs) Közép és alsó fokú központok (pl. Kiskőrös, Gyula, Sopron) Ezek a kis- és középvárosok központi szerep nélküliek (falvak). Térbeli rendje: Budapest + 3 városgyűrű: belső, középső és külső.  Külső városgyűrű: Budapesttől 100-250 km-re vannak. Ide tartoznak: Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Baja, Pécs, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Szombathely, Győr.  Középső városgyűrű: 60-120 km-re van Budapesttől. Ezek: Salgótarján, Eger, Szolnok, Kecskemét, Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya.  Belső városgyűrű: belső agglomeráció része. Ezek: Vác, Dunakeszi, Monor, Dabas, Szentendre.

A mezőgazdaság földrajza

A mezőgazdaság a legősibb gazd.-i ág. A ma élő emberek nagyobb része még mindig mg.-i tevékenységből él. A mg. előállít: élelmiszereket, bizonyos ipari nyersanyagokat pl. textilipar. A mg. egy sajátos ágazat. Több tulajdonsága különíti el más ágazatoktól. Ezek:  Növények – állatok biológiai működésével állítja elő termékeit.  Alapvető termelő eszköze a föld, amely nem mozdítható és a területe lényegesen nem növelhető.  Ez az ágazat alkalmazkodik a legjobban a természeti tényezőkhöz.  Munkaigényes ágazatból tőkeigényes ágazattá válik.  Erőteljesen összefonódik a ráépülő élelmiszeriparral és kereskedelemmel.  Vertikális összefonódási integrációnak nevezzük.  Minél fejlettebb egy ország, annál többen dolgoznak a mg.-ban, alacsonyabbak a hozamok, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás nagy.  Egy ember egy fejlett országban sok embernek képes megtermelni a mg.-i javakat, míg a szegény országokban egy ember kevés embernek képes termelni.

Mg. kapcsolata a természetföldrajzi és társ.-i ,- gazd.-i tényezőkkel

29

Természetföldrajzi: Domborzat meredeksége, tagoltsága: a mg.-i termelésre legalkalmasabb a sík vidék. 15°-nál magasabb lejtésnél már akadályozott a gépi művelés. Tengerszint feletti magasság: 1000 m-ként 6,5°-kal csökken a hőmérséklet. A fagyhatár elérésével már nem lehet termelni. Klímazónák jönnek létre. Az éghajlatnak nagy szerepe van  a növényeknek eltérő hő, fény és csapadék igénye van. A mg.-i termelés az év során a különböző klímazónákon különböző ideig tarthat. Az éven belül azt az időszakot, amely mg.-i termelésre alkalmas tenyészidőszaknak nevezzük. A sarokhoz közelítve a tenyészidőszak csökken (nálunk 180 nap). A növények hő- és fényigény szerint 3 csoportra bonthatók: 1. Ideiglenesen fagytűrő növények (pl. őszi búza). 2. Fagyot nem tűrő, hosszú tenyészidejű növények (pl. kávé, kakaó, banán, stb.). 3. Rövidebb tenyészidejű fagyot nem tűrő növények (pl. zöldségfélék, cukorrépa). Csapadék: fontos a mennyisége és éven belüli eloszlása. Növények csapadékigény szerint: 1. Egész évben csapadékot igénylők (pl. trópusi növények). 2. Fejlődésük bizonyos időszakában igényelnek csapadékot (pl. kukorica). Szárazságszint 200 mm/év. Természetes növénytakaró és talaj: Övezetesen jelennek meg a növények és a talajok. A növények egyik legfontosabb szerepe a talajképző-hatás. Különböző termőképességű földek:  Mezőségi feketetalajok (jó  Barna erdőtalajok minőségűek)  Vörös esőerdő-talaj  Sivatagok szürke talajai (rossz minőségűek)  Tundrák láptalajai Társadalmi – gazd.-i tényezők: 1. Termelőerők jelenlegi állapota, színvonala 2. Termelési viszonyok 3. Szállítás, közlekedés 4. Vertikális integráció, kapcsolat más ágazatokkal 1. Földhasználat: a) Mg.-ilag művelt terület: szántó, rét, legelő, kert, gyümölcsös, szőlő, erdő, nádas. b) Jelenleg nem művelt, de művelés alá vonható területek (ugar- és parlagföldek) c) Jelenlegi technikával hasznosíthatatlan és művelés alól kivont terület Viszonylag alacsony a megművelt területek aránya a világon.  Európában a legmagasabb 45-50%. (Kevesebb Norvégiában, több Hollandiában, Mo.-n) Ázsia már nem annyira művelt területű (magas művelési arány Japánban). Észak-Amerika: egyes területeken sok a megművelt terület. Afrika, Ausztrália: nagyon kevés a megművelt terület. Az 1 főre jutó megművelt terület 7000 m2/fő. A technikai színvonal alakulása: nagy különbségek vannak ezen a téren is.

30

2. Termelési viszonyok:  Földtulajdon, közös birtok  Feudális földtulajdon haszonbérlettel, adós rabszolgasággal  Tőkés árutermelő földtulajdon  Szocialista állami földtulajdon 3. Szállítás, közlekedés: Jelentős tömegű árut állítanak elő, ezért fontos, hogy milyen egy ország úthálózata, járműparkja. A nagy fogyasztópiachoz mindig közel van a termőtáj. Fontos a szállítás 4. Vertikális integráció: A feldolgozó iparhoz és termékkereskedelemhez fűződő kapcsolat. Ezek nagyon gyorsan visszacsatolják a fogyasztópiaci kereslet változását. Fontos kapcsolata van a bankrendszerrel, pénzüggyel, bizonyos iparágakkal és fontos tényező a közgazdasági tényezők változása.

IX. Előadás
A mg.-i termelés földrajzi típusai

Mg.-i termelés földrajzi típusán a gazdálkodásnak azt a módját értjük, amely a földfelszín jól meghatározható részén jön létre és amely meghatározott társ.-i – gazd.-i viszonyok között működik. Típusai: 1. Önellátó, hagyományos 2. Árutermelő mg. 3. Kisárutermelő típus 1. Hagyományos, önellátó mg.: a szegény országok jellemző típusa. Jellemzői:  Önellátásra termel  Alacsony technikai színvonalon dolgoznak  Nincs specializáció

31

Alapvető cél: a termelő saját magát és családját ellássa élelmiszerrel, ruházattal, hajlék alapanyagát megteremtsék. 3 típusa: Nomád állattenyésztés: a füves sztyepp zónában figyelhető meg. Ide tartozik a lappok rénszarvas-tenyészete is. Hagyományos szárazgazd.-ás: ott van ilyen, ahol elég csapadék van, nem kell öntözni (pl. a trópusokon). Hagyományos öntözéses gazd.: ez a szavannákon és a trópusi monszun területeken figyelhető meg. 2. Árutermelő mg.: Típusai:  Tőkés  Szocialista Tőkés: több altípus van. Kial.-a két úton történt: 1. porosz út 2. amerikai út A porosz-utas termelésnél van egy feudális nagybirtok, földosztás nincs. Fokozatosan kapitalista nagyüzemek jönnek létre. Az amerikai-utas fejlesztés lényege, hogy a jobbágyfelszabadítás után földosztás volt és kisbirtokos parasztság jött létre  kapitalizálták. A tőkés gazd. típusai: 1. Kis- , ill. közepes gazd.-ra alapozó Ny-Európai gazd.: kis családi gazdaságok, művelik a földet, jó a mg.-i struktúra és rendkívül szoros vertikális kapcsolat épült ki. Jellemző, hogy magasak a hozamok, magas szintű a csomagolás, jó marketing munka. 2. Közepes-, ill. nagy gazd.-ra alapozó tőkés termelés a tengerentúlon: jellegzetessége ugyanaz, mint az előzőnek, de hatékonyabb, mert nagyobb területen termel. 3. Tőkés ültetvényes mg. típusa: a nagy ültetvények jellemzőek. A fejlett gépesítettség keveredik a fejletlen technológiával. Vannak még olyan munkák, amit kézzel végeznek. 4. Hagyományos latifundiumok: több ezer, több tízezer hektáros birtokok. Szocialista: Nagyon visszaszorult (ma Kuba, Észak-Korea). Állami kézben vagy termelőközösségek tulajdonában van a föld. Bizonyos képesítettségi szint figyelhető meg. Alacsony színvonalú tömegtermelés. Pazarlóan bánik a természeti tényezőkkel, pusztítja a környezetet. Nem képes ellátni saját lakosságát.

A növénytermesztés fő ágazatai
32

1. Gabonafélék: 3 csoportba sorolhatók: 1. Közvetlen étkezésre felhasznált, nagy mennyiségben termelt (búza, rizs) 2. Közvetlen étkezésre, kis mennyiségben (köles) 3. Állati takarmányozásra használjuk, állattenyésztés során használjuk fel (kukorica, árpa, zab, rozs) Mindenhol megpróbálnak gabonaféléket termeszteni. 2 nagy zóna:  Forró éghajlati zóna: rizs  Mérsékelt éghajlati zóna: búza, kukorica Nagy termelők: rizsből Kína, India, Indonézia, Banglades. Kukorica, búza: USA, Oroszo., EU, Kína. 2. Ipari növények: 1. Cukornövények: cukorrépa, cukornád 2. Olajos növények: repce, napraforgó, földimogyoró, kókuszpálma, olajpálma, szezám, olíva. 3. Textilnövények: len, kender, gyapot, juta, szizál. 1. Cukornövények: Két nagy zóna  forró égh. öv, ahol sok cukornádat termelnek, a mérsékelt övön pedig cukorrépa. Pl. Brazília, USA, Kuba, Kína, Fülöp-szigetek, EU, Oroszország. 2. Olajos növények: Forró égh. (pl. olajpálma, kókuszpálma) , szubtrópusi monszun területei (pl. szójabab, földimogyoró) , mérsékelt övön (pl. napraforgó, repce). Nagy termelők: USA, Oroszo. , Kína, India, Japán, Nigéria, Zaire. 3. Textilnövények: Forró égh. (juta, szizál, gyapot), mérs. övön (gyapot, kender, len). Nagy termelők: Kína, India, USA, Oroszo. , Mexikó, Peru. 3. Élvezeti növények: Élénkítő hatásúak pl. kávé, kakaó. A kávé őshazája Afrika, de a termelése átkerült Dél-Amerikába (Brazília, Kolumbia). A kakaó őshazája D-Amerika, de átkerült Afrikába (Ghána, Elefántcsont-part, Venezuela). Tea (Kína, India, Sri-Lanka). Dohány: a hűvös mérsékelt zónáig mindenhol termelhető dohány. Jelentős a dohánykereskedelem, fontos jövedéki termék. Nagy termelők: Kína, India, Brazília, Kuba, USA, Oroszo., Töröko. 4. Fűszernövények: Forróövi melegkedvelő növények. Ilyen a vanília, bors, szegfűszeg, fahéj, sáfrány, fűszerpaprika. Az egykori gyarmatokon a forró égövön mindenhol termelik. 33

5. Zöldségfélék: Fontos vitamin- és ásványianyag-forrás. Mindenhol termelik őket. 6. Gyümölcsök: Vitamin- és ásványianyag-hordozók. 3 féle termelés van: Forróövi (banán, datolya) Szubtrópusi (narancs, citrom, szőlő) Mérsékelt övi ( szilva, alma, körte, stb.) Minden országban igyekeznek v.milyen termelést kialakítani. Nagy részét ennek elfogyasztják és csak kis részük jut eladásra.

Állattenyésztés

Állati termékek fogyasztása ott jelentős, ahol a társ. fejlett. Ez alól kivételek a nomád törzsek. Két nagy típus:  Külterjes állattenyésztés  Belterjes állattenyésztés 1. Külterjes állattenyésztés: Cél az állatállomány szaporítása. Ennek révén többlet elérése. Nem kapcsolódik össze a növénytermesztéssel. Altípusai:  Nomád, félnomád pásztorkodás  Transzhumans állattartás: hegy – völgyi állattartás. Ez a mediterrán országokra jellemző. tavasztól őszig a hegyi legelőkön vannak az állatok, ősztől tavaszig pedig a lenti völgyekben, síkságokon.  Modern kapitalista legeltető állattartás: ilyen van Dél-Amerikában a pampákon, ill. az USA-ban. 2. Belterjes állattenyésztés: Cél a hozamok fokozása és ezáltal terméktöbblet elérése. Típusai:  Belterjes havasi pásztorkodás: tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés. A havasi legelők mellett még takarmányt is kapnak. (Alpokban)  Növénytermesztést kiegészítő állattenyésztés: ilyen van Közép-Európában, USA középső részein. A mg. és állattenyésztés súlya ugyanakkora. Van takarmány-termelés.  Növénytermelésen uralkodó állattenyésztés: a növényterm. szerkezetét az állattenyésztéshez igazítják. ( Belgium, Hollandia, Anglia)

34

Halászat, vadászat

Halászat: a mg. fontos része. Elsősorban a tengeri halászat a kiemelkedő. Nagy halászati zónák és térségek jöttek létre. Ilyen zónák:  Arktisz körüli hideg tengerek  Antarktisz előtti hideg tengerek  A mérsékelt égövi tengerek 5 nagy halászati térség alakult ki:  Kelet-Ázsiai halászati zóna: Japán, Oroszo., Kína, Fülöp-szigetek  Európai halásztérség: Nóvája Zemlja-tól egészen Észak-Spanyolo.-ig. nagy halásznemzetek: Oroszo., Norvégia, Németo., Franciao., Anglia, Spanyolo.  Atlanti-óceán észak-amerikai vizei: Izland, Kanada, USA, Anglia  Csendes-óceán átellenes partjai: Kanada, USA  Humboldt-áramlás: Peru Vadászat: Prémes állatok vadászata: a hideg fenyőerdő zónában , Oroszország, Kanada. Vadászturizmus: minden ország igyekszik kialakítani ennek lehetőségét. Erdőgazdaság: A mg. része. Az erdősültség aránya 30%. Az erdők aránya nem egyenletes a Földön. 3 nagy erdőzóna alakult ki:  Esőerdők zónája: ezt nem lehet mesterségesen pótolni.  Szubtrópusi és a mérs. övezet lombhullató zónája (ebből már alig van őshonos).  Tajga zóna (szubarktikus területek): ezek még viszonylag érintetlenek. Erdőkkel rendelkező országok csoportjai:  10% alatti erdővel rendelkező krónikus fahiánnyal rendelkező országok: nagy behozatalra tartanak igényt, pl. Anglia.  10-20% erdősültséggel rendelkező országok: ennél képződik jelentős faanyag, de a kivágott mennyiséget pótolni kell. Pl. Magyaro. , Dánia, Görögo., Olaszo., Töröko.  20-30% erdősültséggel rendelkező országok pl. Románia, Norvégia, Lengyelo. , Franciao., Németo., Svájc. Ezek az exportőr országok, v.milyen feldolgozott formában adják el.  30% feletti erdősültségek: nagy exportőrök pl. Oroszo., Kanada, Brazília, Kína, Ausztria.

35

X. Előadás
Az ipar földrajza

Az ipar a mai magyar gazd. legalapvetőbb termelő tevékenysége. Nagy munkamegosztásban vált el a mg.-tól. Az ipar felosztása: Több szempont szerint tagolható: 1. Tevékenység alapján:  Kistermelőipar: ez az ágazat sajátítja el a hasznosítható ásványkincseket.  Feldolgozóipar: késztermékeket állít elő. 2. Üzemforma szerinti csoportosítás: Háziipar: mg.-i tevékenység mellett valamilyen ipari tevékenységet is végez.

36

 

Kézműipar Gyáripar (nagyipar)

3. termékek rendeltetése alapján való felosztás:  Nehézipar: termelő eszközöket állít elő.  Könnyűipar: fogyasztási cikkeket állít elő. Az elmúlt 200 évben lezajlott egy iparosodási folyamat. Iparosodás: az ipar társ.-i fontosságú jelentőségének kiépülése. Ez ma is tart, ill. gyorsul a fejlődés. A mai fejlett országok iparosodása már a XIX. sz.-ban elkezdődött. (első iparosodási szakasz). 2. ip. szakasz: XIX. sz. második felében bekapcsolódó országok: USA, Japán. A XX. sz.-ban történt a Dél-Európai országok bekapcsolódása. „Kistigris” országok: az utóbbi 50 évben fejlődött jelentősen. A legszegényebb országok még az iparosodás kezdetén vannak vagy még be sem kapcsolódtak (pl. Afrika országai). Az ipar egyre fontosabbá vált, a világ fejlődésének hajtóerejévé vált. Ipar: az általános technikai haladást hordozza. Az ipar termékei sokféle célt szolgálnak. termékeinek egy nagy csoportja a bővített újratermelést szolgálja. A fogyasztást közvetlenül is szolgálja.

Az ipar üzemi – területi koncentrációja, termelékenysége

Üzemi koncentráció: ipari üzemek méretében jelenik meg. Az ipari üzem mérhető a létszámmal, mennyi az előállított új termék, stb. Foglalkoztatottak száma szerint:  10 főig: kisüzem  10-100 főig: középüzem  100-néhány ezerig: nagyüzem  Több ezertől tízezres nagyságrendig: óriásüzem Az üzemi koncentráció növekedésével a termelés nagy része egyre kevesebb üzemre koncentrálódik. Manapság egyre több a kis- és középvállalat.

37

Az ipar egyre terebélyesebb, több iparágazat, melynek sok alágazata van. Itt a mérethatékonyság nagyon eltérő. Területi koncentráció: az ipar nem egyenletesen helyezkedik el. Vannak országok, ahol erősen koncentrálódik az ipar és vannak, ahol kevésbé. A legjobban a Centrum-országokban koncentrálódik. Iparból való részesedés:  USA: 23-24%  15 tagú EU: 27-28%  Japán: 15-16%  Afrika: 3%  Latin-Amerika: 5% Termelékenység szempontjából nagyon termelékeny gazd.-i ág. Kevesebb foglalkoztatott 3szor annyi terméket állít elő, mint a mg.

Az ipar földrajzi elhelyezkedését befolyásoló természeti, gazd.-i, társ.-i tényezők

Cél, hogy a legkevesebb ráfordítással a legtöbb hasznot állítsuk elő. Ahhoz, hogy ezt elérjük a termelési tényezőket optimális módon kell elhelyezni. Ezekhez figyelembe kell venni a természeti – gazd.-i tényezőket. Természeti tényezők, amelyek az ipartelepítést befolyásolják:  Nyersanyag- és energiaforrások pl. kohászat  Éghajlat: normál körülmények között az ipart nem befolyásolja, de vannak szélsőségek pl. Szibéria.  Víz: energetika, hőerőművek, kohászat, fa és papíripar, cukoripar esetén fontos a víz jelenléte Társadalmi, gazd.-i tényezők: Kétféle képpen hat:  Munkaerő mennyisége pl. textilipar  Munkaerő minősége pl. mikro-energia, hadipar Közlekedés, szállítás: fontos, mert:  Összeköti a termelőt a fogyasztóval  Termelőt a termelővel  Munkaerőt közvetíti Fogyasztópiac: népességgóc odavonzza az ipar telepedését (könnyűiparnál jellemző). Kooperáció (együttműködés) más ágazatokkal: magas színvonalú high-tech ágazatok. Kooperációs együttműködés jön létre az iparágak között. 38

Tőke: fontos ipartelepítő tényező. Mobil, bárhol befektethető, a tőkehiány az ami a legjobban befolyásolja az ipar kialakulását. Az ipar szerkezete, vezető ágazatai: egyre jobban terjeszkedik. Az ipar szerkezete az ipari ágazatok egymáshoz való aránya. Termelési értékből való részesedés. Vannak fontos és kevésbé fontos tulajdonságok. Minden korban voltak vezető, ún. húzóágazatok, ezek fejlődnek a leggyorsabban  XIX. sz.-ban: szénbányászat, textilipar, gépgyártás XX. sz.-ban: ezekhez csatlakozott a vegyipar Napjainkban: elektronika, hadipar, műszeripar, gépgyártás, vegyipar A húzóágazatok közös jellemzői, hogy gyorsan fejlődnek, magas K+F igény, magas marketing- és szaktudást igényelnek.

XI. Előadás
Energiagazdaság
Az energiahordozók az anyagi javak egy speciális csoportjába tartoznak  emberi fogyasztásra alkalmas anyagokká lehet átalakítani az anyagokat. Az energiagazdaság az energiahordozók feltárása, kitermelése. Energiahordozók: Lehet megújuló és nem megújuló. Megújuló a szél, víz, napsugárzás, geotermikus energia. Nem megújuló pl. a fa, szén, (tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit, kőolaj, földgáz, urán, plutónium). 39

Elsődleges energiahordozók (az előbbi felsorolás). Másodlagos energiahordozók: az elsődlegesből hozzuk létre, ilyen a gőz, koksz, elektromosenergia. A világ energiagazdálkodásának általános jellemzői: Az energiahordozók köre állandóan bővül, fejlődik. Az energiafelhasználás szerkezete is állandóan változik. A XIX. sz. legfontosabb energiaforrása a szén, a XX. sz.-ban pedig a szénhidrogének játsszák a vezető szerepet. A felhasználás rohamosan nő (100 év alatt 60-szorosára nőtt). Az energiahordozók felhasználása térben erősen differenciált, néhány térség meghatározó szereppel bírt. A világker.-ben jelentős volt az energiahordozók adás-vétele. Idáig a készletfeltárás lépést tartott a kitermelés mértékével. Az erőforrások végesek. Energiahordozók jellegzetességei: 1. Kőszén: korábbi földtörténeti korokban keletkezett. Egykori láperdők elpusztult élővilága tömegének elszenesedett maradványai. Geológiai korok: Karbon-korszak, Jura- és az Újkorban keletkeztek a szenek. A feketeszén a röghegységekhez, a barnaszén pedig a lánchegységekhez kapcsolódik. A feketeszén kokszolható. Felhasználásuk: energetika (hőerőművek), vas- és acélgyártás, vegyipar. A szénkészletek nagy része az É-i földrészen, a mérsékelt övben található meg. Ezek: Amerika: Appalache-hegység, Anglia: Appenninek-hegység, Belgium: Ardennek, Ruhr-vidék, Cseh – Lengyel Szilézia, Ukrajna: Donyec-medence, Oroszo.: Urál-hegység, Kazahsztán: Karaqundai, Kupecki-medence, Léna-medence, ÉK-Kína: Mandzsúria. Nagy termelők: Oroszo., USA, Kína, Lengyelo., Ausztrália, India, Dél-Afrikai Köztársaság. A szénbányászat több tényező függvénye: természeti és társ.-i tényezők befolyásolják, mint pl.: rétegek vastagsága, teleptani viszonyok, gépesítettség, az adott országnak mennyi egyéb energiahordozója van, mekkora a kitermelés önköltsége. A szén nagy részét az országok felhasználják, csupán 4-5% kerül a ker.-be (ez is főleg feketeszén és koksz). 2. Kőolaj, földgáz: Ezek a fő energiaforrások, amelyek vegyipari nyersanyagként is felhasználhatók. Keletkezésük: tengerben élő planktonok tömeges elpusztulásával, ezek elrothadásával történt. A kőolaj, földgáz elvándorolnak, szénhidrogén csapdában halmozódnak fel. A földgáz önállóan is előfordul, a kőolaj földgáz nélkül viszont nem. A felhozatal a készlet 2/3-ánál több nem lehet. Előfordulásuk: feltöltött síkságokon, sekély tengerek kontinentális talapzatán, lánchegységek előterein. Kőolaj 3 fajtája: 1. Könnyűolaj (magas a fehéráruk aránya pl. petróleum, benzin) 2. Nehézolaj vagy parafinos olaj: itt a sötétebb áruk aránya nagyobb pl. bitumen, parafin 3. Intermedier: átmenet a kettő között.

40

Termelésük térben nagyon koncentrált. A világ kőolajkészletének 2/3-ad része a KözelKeleten van. Kb. 10%-a van az USA-ban, Észak-Afrikában és Oroszo.-ban. A fennmaradt kb. 4% a világ más részein. A földgáz már nem ennyire koncentrált  1/3-a Oroszo., ¼-e Közel-Kelet, 1/6-a ÉszakAmerika, 10% Afrika és a többi ország. Nagy olajpala-készletek vannak Oroszo.-ban, Brazíliában. Az ismert készletek kb. 30-40 éve elegendőek. A kitermelésük egyre szélsőségesebb éghajlatú területeken zajlik. Nagy a kitermelési költség. A felhasználás is nagyon koncentrált. döntően a Centrum-országok a nagyfogyasztók. Nagy termelők: USA, Oroszo., Szaúd-Arábia, Irán, Líbia, Algéria, Mexikó, Venezuela, Nigéria. A nagy exportőrök nagy kartellbe tömörültek: OPEC. Ezt felügyeli az IEA. Földgázból: USA, Oroszo., Hollandia, Algéria, Líbia, Irán. Nagy szénhidrogén exportálók: Oroszo., Irán, Kuvait, Arab-Emirátusok, Líbia, Algéria, Venezuela, Mexikó. Nagy importálók: USA, EU-országok: Németo., Franciao.; Japán, Kína. 3. Atomenergia: A nehézfémekből (urán, plutónium) hasítással nagy mennyiségű energia szabadítható fel. Előnye, hogy bárhova telepíthető. Hátránya, hogy nagyon veszélyes, rendkívül nagy beruházást, eszközmennyiséget és komoly technológiát igényel. A kiégett fűtőelemek elhelyezése gondot okozhat, mert ezek is különösen veszélyesek. Ezeket sok helyen bányásszák a Földön. Az ősmasszívumokhoz köthetők leginkább, pl. USA, Kanada, Oroszo., Zaire, Brazília, Kína, India. A szegény országok is képesek kiépíteni az atomenergia-ipart. A fejlesztés kétféle menete:  Megépíteni a fúziós reaktort: könnyűfémeket alkalmazni ( H, He egyesítése)  Szaporító reaktorok: stabil anyagot tesznek le és a sugárzás hatására sugárzóvá válnak. Kérdés, hogy hogyan tudják a biztonságot fokozni.

4. Vízi- és geotermikus energia: Vízi: gyors folyású folyókon lehet kiépíteni, ezért elsősorban hegyi folyókon völgyzáró gátakat hoznak létre, pl. Hoove-gát Kolumbia fölött. Sík vidéken üzemvíz-tározós (víztározó) csatornát hoznak létre, pl. Tiszalök a Tiszán. Folyókat (hogy milyen területen vannak és így mennyire egyenletes a vízjárása) befolyásoló tényezők: ilyen az évszakok váltakozása, pl. télen befagy-e. Rendkívül jelentős vízierő készlete van Afrikának, Észak- és Dél-Amerikának, Oroszo.-nak , ill. Kínának. Jelentős energia-felhasználók: Norvégia, Svájc, Svédo., Ausztria. Előnye: az önköltség alacsony, a víz ingyen van, hatásfoka magas (70-80%-a felhasználható). Hátránya, hogy rendkívül drága. Geotermikus energia: A Föld belső hőjének felhasználása. Ilyenek: Izland, USA, Olaszo., Új-Zéland. 41

A mélyből feljött sós víz elhelyezése gondot okoz.

XII. Előadás
Közlekedés, hírközlés
A közlekedés fejlettsége egyenes arányban van a gazdaság fejlettségével (kiépítettség, szerkezete). Kétféle szállítást jelent:  Személy,  Teher és áru. Fejlődése új dolgokat hozhat ( nagy távolságok megtétele, ingázás, urbanizáció, reggeli és esti csúcsforgalom).

42

A közlekedés történelmi fejlődése: Az Ókor elejétől fogva beszélhetünk közlekedésről:  Folyón való közlekedés, áruszállítás.  Part-menti hajózás  Földközi-tengeri kereskedelem (föníciaiak, görögök, rómaiak).  Fokozatosan fejlődött a szárazföldi ker. is (Róma). Jól kiépített hadiutak keletkeztek. Középkor:  A társ.-i és a földrajzi közlekedés is visszaesik, a földrajzi felfedezésekkel indul egy újabb fellendülés.  Nincs tömeges közlekedés és áruszállítás, hanem a nagy értékű, de kis mennyiségű áru ker.-e figyelhető meg a XVII. sz.-ban.  A nagy földrajzi felfedezések és tengeri közlekedés. Az igazi fejlődést a XIX. sz. eleje (gőzgép) hozta meg. Nagy árutömegek megjelenése és mozgatása. Megteremtődött a lehetőség a nagy áruk szállítására.  Tengeri hajózás, létrejön a vasúti közlekedés. Az igazi fejlődést a robbanómotor hozza meg a XX. sz.-ban.  A legfontosabbak a légi közlekedés, vezetékes szállítás (gáz, olaj), elektromos erejű szállítás. A négy szállítási mód összekapcsolása  áttörés a kontinensek felfedezése  vertikális közlekedési munkamegosztásnak nevezzük. Horizontális közlekedési munkamegosztás: két régió között egymással párhuzamosan futó szárazföldi, hajózási, vasúti vonalak egy időben. Minden társ.-ban mindegyik ágazat azt végezze, amiben előnye van a másikkal szemben. A közlekedés szerkezete: (Egyes közlekedési ágazatok egymás közötti arányai) Hajózás: A legnagyobb szerepe az ömlesztett áruk szállításában van, pl. kőolaj, érc koncentrátum szállítása; gyümölcs, építőanyag, késztermék szállítása. Kiemelkedő jelentőségűek a tankerek. Az elmúlt 100 évben nagyot nőtt a világ hajóparkja, de napjainkra válságágazattá vált, megállt a terjeszkedés. Néhány hajósnemzet: Libéria, Honduras, Görögo., USA, Norvégia, Oroszország.

Tengeri közlekedés: A XX. sz. ’20-as éveitől kezdve fokozatosan visszaszorul, de még ma is fontos ágazat, de a szerepe a szállításban jelentősen megváltozott. 100 évvel ezelőtt a kontinensek közötti áru- és személy-közlekedésben monopol helyzete volt. Ma a repülés miatt ezt elvesztette, de jórészt az áruszállítás megmaradt neki. Nagy tengeri hajózási útvonalak:  Ny-Európa – É-Amerika között,  Ny-Európa – Földközi-tenger – Szuezi-csatorna – Arab-öböl – Sziámi-öböl – Kína – Japán,  Fülöp-szigetek – Japán,  Ausztrália – Japán,  Ausztrália – USA. 43

Fontos szerepet játszik a Panama- és Szuezi-csatorna. Nagy kikötővárosok: Rotterdam, Antwerpen, London, Hamburg, Marseille, New York, New Orleans, Sanghaj. Kikötők 3 fajtája: 1. Kereskedelmi kikötők (előbbiek) 2. Halászkikötők pl. Berken, 3. Kompkikötők pl. Dover. Belföldi, belvízi hajózás: Folyókon, tavakon történik. Előnye, hogy nagyon olcsó és nagy tömegű áru szállítható. Hátránya, hogy lassú és megszabott útvonalon közlekedhet, évszakok, vízjárás. Ezért a legalkalmasabbak az óceáni éghajlatú területek vizei. Nagy tömegű ömlesztett árukat érdemes szállítani. Nagy belvízi területek főleg Európában:  Duna – Majna – Rajna  Volga és mellékfolyói  USA-ban: 5 tó és a Szent Lőrinc-folyó  Mississippi – Missuri folyók Vasúti közlekedés: A vasút a modern gazd. nagyon fontos közlekedési ága volt. Úgy jött létre, hogy összekapcsolta a fejlett vidékeket. A gazd. húzóágazata volt a vasútépítés a XIX. sz.-ban. A XIX. sz.-tól az I. világháb.-ig a vasút uralma. Jelenleg a vasút visszaszorulóban van, mert jelentős konkurense a közúti közlekedés. Nagyobb távolság esetén még mindig döntő szerepe van a vasútnak, de a nagyon nagy távolságnál ismét visszaszorult a repülőgép miatt. Előnyei:  Viszonylag gyorsan szállít  Viszonylag kicsi az önköltsége  Jelentős mennyiségű embert és terméket képes szállítani. Hátránya:  Kevésbé mozgékony  Nem tud háztól – házig szállítani Visszaszorulása ellenére is még jelentős tényező a vasút a világon. 3 féle nyomtáv: Normál (angol szabvány) Széles nyomtávú (orosz) Keskeny nyomtávú (D-Amerika) A hálózat nagyon egyenlőtlenül alakult. A legfejlettebb országokban lett jelentős: Európa, Amerika, India, Japán, Kelet-Nyugati irányú vonatok (Orient-expresszek), É-D irány: Franszeuropi-expressz. Közúti közlekedés:

44

A XX. sz.-ban alakult ki, robbanómotorhoz köthető. Nagyon gyorsan fejlődő ágazat. Előnye, hogy gyors, mozgékony. Hátránya, hogy drágább (mint a vasút), jelentős beruházás kell, hogy modern közlekedési úthálózat alakuljon ki. Hátránya még, hogy a szállítókapacitásuk is behatárolt. Fellendülése a ’30-as években történt, az ’50-es években indult meg igazán a fejlődés. napjainkban az egyik legfontosabb infrastrukturális rendszerré vált. A közúti hálózat egyenes arányban áll az ország fejlettségével. Ezeket jelentősen befolyásolják a természetföldrajzi viszonyok. Függ:     Adott ország nagysága Domborzat Településsűrűség Gazd. fejlettsége

A közlekedés fizikai megjelenése, közlekedési hálózat elemei: Pályák (vasútvonal, légifolyosók) Csomópontok Fejlődése során 5 típus jött létre: Centrális: pl. Mo., Spanyolo. Transzverziális: pókháló-szerű pl. Franciao. Periférikus: főváros pl. Argentína Rácsos: pl. Belgium Párhuzamos: pl. Amerika Légi közlekedés: A legfiatalabb közlekedési ág, amely a leggyorsabban fejlődik. A II. világháb. után gyorsult fel a fejlődése. Előnye, hogy rendkívül gyorsan nagy távolságokat hidal át. Kis tömegű, nagy értékű szállításban van szerepe. Már minden országban jelen van, a legnagyobb központjai: 1. USA: New York, Chicago 2. EU: London, Párizs, Frankfurt, Moszkva 3. Ázsia: Tokió Vezetékes szállítási módok: 45

Lehet csővezetékes és drótvezetékes. Jellemzői, hogy kiépítésük drága, fenntartása olcsó. Hírközlés: Célja az információ szállítása. Lehet:  Termelést szolgáló  Forgalmazást szolgáló  Államérdekelt  Személyes jellegű Különleges eszközei: távíró, telefax, telefon, e-mail, Internet, elektronikus és írott média. Legfontosabb fejlettségi mérése: ezer főre jutó telefonok száma. Minél fejlettebb, annál fejlettebb a kommunikáció rendszere, ill. elterjedtebb a hírközlési rendszere.

XIII. Előadás
Nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem

46

Az árucsere már Ókor elején megfigyelhető volt. Ez azt jelentette, hogy kis volumenű luxustermékek cseréje volt jellemző a XIX. sz. elejéig. Térben korlátozott volt ez a csere, vagyis nem terjedt ki az egész világra. A nemzetközi árucsere a XIX. sz.-ban bontakozott ki. Nemzetközi munkamegosztás: a társ.-i munkamegosztás egy fajtája, amelyben bizonyos országok más országok számára is termelnek, ill. szükségleteiket más országok szükségleteiből elégítik ki. Szükséges feltétele:  Nagy mennyiségű áru  Szállítás fejlődése  Országoknak szakosodnia kellett Fokozatosan kialakult a világpiac a XIX. sz.-ra, ez a XX. sz.-ban tovább fejlődött. A világpiac kialakult 3 tényező motiválta:  Országok eltérő földrajzi adottságai  Népesség egyenlőtlenül oszlik meg a világ  fogyasztói igények térben nagyon eltérnek.  A konkrét termelés, mg.-i, ipari zónák egyenlőtlenül helyezkednek el a világban. A XX. sz.-ban a világpiac elmélyült, különböző gazd.-i tömbök jöttek létre (tömbösödés). Időnként egy-egy tömb kiszakadt a piacról. Ilyen tömbök a Nafta, Arem országok. Az országoknak komparatív előnyeik vagy hátrányaik vannak, ezek kihasználásával lehet…

47

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful