Pszichológia

1.óra Mivel foglalkozik a pszichológia? • Önismeret • Emberi kapcsolatok, viselkedés o o o o Mi a tudat? Mi a lélek? – ezt nem tudjuk tudományosan alátámasztani, megmagyarázni Örököljük-e a szüleink okosságát? (IQ, intelligencia) Ki a normális?

Emberi lélek, viselkedés – ezzel foglalkozunk itt Evolúciós pszichológia: Milyen fejlődésbeli haszna származott az embernek /jelenségekre van vmi magyarázat az evolúcióban Mai ember egy kőkorszaki aggyal él a modern civilizációban, modern technikai eszközökkel körülvéve. Még mindig a kőkorszaki magatartás, felfogás irányít minket  Telefon elromlik, nem tudjuk megjavítani ugyanaz mint ősember + villámlás  Miért kell egyre gyorsabb számítógép példáulgyerekekre, fiatalokra irányul, nekik fontos annyira a játékösztön az őskortól  Hadiipar őskortól rivalizálás Ez a kőkorszaki agy nem teszi lehetővé, hogy előre tervezzen pillanatnyi tervek, vágyak dominálnak Genetika álláspontja: Gének: öröklődésben játszanak szerepet Ahogyan a gének átörökítik az anyagot, ami az agyunkban megszületik gondolat /MÉMEK/ ezek is átadódnak, sikeresen továbbélnek A pszichológia: a viselkedés és a mentális folyamatok (pl: érzelmek kutatása) tudományos tanulmányozása Mentális folyamatok: minden lelki jelenség idegsejt (neuron) hálózatok tevékenységének eredménye • Az agy fejlődése élményfüggő (pl. kisgyerekek: nem szeretik, nem simogatják az agy nem kap impulzusokat az a rész „elsorvad”- ha a külvilágból nem kap impulzusokat, nem tud funkcionálni az a rész pszichopata lesz) • Az agysejtek, azaz neuronok hálózatot alkotnak (vannak bizonyos sejtek, amik újratermelődnek, nem biztos, hogy igaz az, hogy csak pusztulnak) Agy: bal, jobb része van, félteke Kívül: agykéreg /szürkeállomány: itt idegsejtek/- ez a legfiatalabb Neocortex Alatta: limbikus, majd agytörzs, kisagy Folytatása: gerincvelő idegek erednek, ezek a perifériás idegrendszer pl. szívmozgás irányítása

1

AGY

• •

„Hüllő agy” o Agytörzs: biológiai fennmaradásért felelős (légzés, szívműködés) o Bazális ganglionok: veleszületett és tanult mozgások Limbikus rendszer: érzelmek, emlékezet Agykéreg: (cortex: legfejlettebb része prefrontális homloklebeny) tervezés, érzelemszabályozás, jövőorientáció, figyelemkoncentráció, akaratlagos mozgások, életteni működés szabályozása, késleltetési képesség

Filozófiai-bölcsészeti megköz pszich. nem egységes tudománytermtud-os orvosi megköz Gyűjtőtudomány (sokfelől meg lehet közelíteni)
• • • • • • • •

Biológiai irányzat: testi, agyi folyamatok hogyan befolyásolják a viselkedést, mentális folyamatokat Magatartástudományi (behavior) felfogás: viselkedés Inger ember reakció (környezet, ahol az ember van erre hogyan reagál) Mi a probléma? Mit akarunk elérni? Hogyan jutunk el oda? Kognitív: számítástechnika megjelenése Mélylélektani (Freud): ösztönök, tudattalan folyamatok Fenomenológiai: szubjektív élmény; ki hogyan éli meg; az emberek jók, mindannyian fejlődünk

Gyakorlati pszichológiai kutatás fő területei o Kísérleti pszichológiai: kognitív-behaviorista, biológiai o Klinikai: normalitás kérdése, tesztek, terápiák o Személyiségpszichológia: az ember egyedi, megismételhetetlen, de vannak olyan dolgok amivel összekapcsolhatók, összehasonlíthatók o Szociálpszichológia: mások jelenléte során viselkedésváltozás o Fejlődéslélektan: agyunk viselkedésének változása o Pedagógiai és iskolapszichológia o Szervezet és munkapszichológiai tanácsadás Pszichológia születése: Wundt, 1879 Lipcse Kognitív tudomány: agy modellezése (ide tartozik: pszichológia, biológia, matematika); fizikai jelenségből hogy lesz élmény, gondolat, tudat; viselkedés alakulása

2

2. óra Kogníció: „megismerés” külvilág ingereit hogyan fogjuk fel Kognitív pszichológiai modell (megismerő folyamatok) /információ feldolgozási modell/        Külső-belső (testi) ingerek  szelekció (infók kiesése) ingerküszöb Érzékszervek: érzékelés  figyelem Észlelés (agyban):beállítódás; motivációk, érzelmek Rövidtávú memória  felejtés Hosszútávú memória Gondolkodási folyamatok Viselkedés (reakció)

(Pl: éhes vagyok motivációelmegyek kaját enni, ehhez tudni kell hol találom Alulról felfelé (érzékszervektől az agyi feldolgozás felé) Külső-belső (testi) ingerek Érzékszervek: érzékelés Észlelés:beállítódás : : Egyre magasabb feldolgozottság felé Felülről lefelé Emlékezet, személyiség, pillanatnyi állapot hatása Magasrendűtől alacsonyabb felé (tapasztalat határozza meg a cselekvést) Ha valami érdekel afelé fordulunk ÉRZÉKELÉS Érzékszervek: szem, száj, fül orr, kéz /tapintás bőr/ hideg-meleg fájdalom  Fizikai, kémiai ingerek  Érzékszervek receptorok  Transzdukció (átalakítás)  Agy: idegi impulzusok (érzéklet) látás, hallás, szaglás, íz, bőr: tapasztalat, fájdalom, egyensúly Abszolút küszöb: 1 minimum energiamennyiség ami változást hoz létre az érzékszervekben Pl: teáskanálnyi cukor 9 liter vízben; gyertyaláng 50 km-ről Lehet: alsó küszöbhatár: már érzékelem (ultraviola-infravörös) Felső határ: már nem érzékelem (ultrahang- infrahang)

3

Különbségi küszöb • Ha megváltoztatjuk az ingert (halk-hangos zene) • Vagy egymás mellé teszünk 2 ingert és megkülönböztetjük Éppen észrevehető különbség 2 inger között Minél erősebb a kezdő inger, annál erősebb változás kell hogy észrevegyük Pl. nem ugyanaz 50W-100W izzó; 100W-150W izzó Legérzékenyebb a változásra a fül 1% hangfrekvencia (magasság), 5% hangintenzitás Fényerősség 8%, illat 15%, íz 20%, nyomás 2%, áramütés 1% • Ha egy inger fizikai intenzitása nő, az észlelt erősség először gyorsan, majd lassan nő, pl: hangerőszabályozó LÁTÁS
• • •

Fordított kép keletkezik a retinán; tanulás eredménye a „helyes látás” Térlátás: a két szemből különböző kerül az agyba; az agy dolgozza egy képpé (ha letakarjuk az egyiket van térlátás, mert vannak tapasztalataink) Három szín elmélet: ∼ Csapok: színlátás RGB (piros, sárgás zöld, kék) sárgafoltnál a legsűrűbb; ebből rakódik össze a rengeteg szín ∼ Ellenszín-elmélet:  piros-zöld (ha napba nézünk utána zöldet látunk)  kék-sárga Pálcikák: fényerősség (farkasvakság)

Stroop-hatás: nehezebb megnevezni, milyen színnel írtak egy szót, ha a szavak ellentmondásos színnevek, pl. a PIROS szó zölddel írva HALLÁS • • Hangmagasság: 20-20ezer Hz közötti frekvencia Lokalizáció: a két fül térbeli különbségéből adódó eltérő ingerek FIGYELEM 1.szelekció: bizonyos hatások kiesnek, mert határok=küszöbök voltak 2.szelekció: figyelem; ingerek szűrése ; multimodális (összes érzékszervre kihat) • • Korai: azonosítás előtt (akkor is bejut vmi amiről nem tudok beszámolni) Késői: jelentésadás után (meg tudjuk nevezni, mi az amit felfogtunk)

Placebo-hatás: beteg azt mondják hogy fájdalomcsillapítót adnak neki fájdcsill. Cvitamin (akkor is múlik a fájdalom)

4

Megoszthatóság kérdése Dichotóm helyzet: 2 fülön különböző inger Ignorációs folyamat = vmit figyelmen kívül hagy Szelektív hallás: 2 egyforma nehéz mindkettőt hallgatom, de ahhoz az kell hogy ismerjük az egyiket csak egyre figyel az megmarad

Redundancia: töltelék, felesleges ismeretek Saját név hatás: ha valamit hallunk a háttérből, ami ránk vonatkozik, akkor rá figyelünk Látás szelektív 3.óra Szignáldetekciós elméletek- vigilancia vizsgálatok (felfogás) (éberség) Észlelt jel Észlelt zaj Valódi jel Jel Tévesztés Valódi zaj Téves riasztás Zaj

A zajt veszi jelenségnek téves riasztás Jelenséget zajnak minősíti tévesztés Kb 40-45 perc ami monotonitásból elviselhető FIGYELEM

Orientációs reakció (mi az? –reakció ingerirány felé) Újszerű, fenyegető, szokatlan, félelmetes, önkéntelenül is kiváltódik, stressz helyzetben, spontán figyelem ingerek hatására, habituás jön létre ha sokat tapasztaljuk – hozzászokás Akaratlagos Pl. szignáldetekciónál, fenntarthatóság kb. 45 perc, ha nagyon érdekes akkor több 5

Pásztázó Egyik ingerről a másikra vándorolunk; amikor akaratlagos csökken pásztázó lesz vagy pástázóból lehet egy orientációs reakció után akaratlagos

Észlelés = percepció Gestalt pszichológia = alaklélektan = ingerek értelmezése+jelentésadás Értelmes egységeket próbál képezni az ember „Az egész több mint a részek összessége” Észlelési folyamat Lokalizáció (hol) Felismerés (mi az? –azonosítás) Absztrakció Konsanciák I. LOKALIZÁCIÓ (hol?)

Észlelési folyamat

ábra-alap= alak háttér Ahhoz hogy tudjuk hol van el kell különíteni egymástól és a háttértől Elkülönülés + mozgás + távolság Amit körvonal határol, erős kontraszt Szerveződési, csoportosítási törvényszerűségek Ο Közelség elve Pl: Egymáshoz közeliek egy csoportba tartoznak ha O lett volna hamarabb észrevesszük; Ami közel van összetartozónak vesszük Ο Hasonlóság elve Hasonlót egy csoportba soroljuk; Azt látjuk egybe ami hasonló Ο Jó folytatás elve Egyforma körvonalazású elemeket eggyé csoportosítjuk Könnyebben észrevette az F-et ha az külön volt Ο Zártság elve Részeket tartalmazó ábra kitöltésére Ο Közös sors: mozgás távolság Részek és tulajdonságok csoportosítása egy tárgyba ( 2vonal egy tárgyba ha a megfigyelőtől azonos távolságban vannak) (egy irányba mozog 2 vonal akkor egy tárgyhoz tart) Mozgásészlelés  Valódi (fej-szem mozgás, retinán elmozdul a kép)  Relatív: ha mintázott a háttér (hétköznapibb) Két tárgy sebességének eltérésekor (pl. utazáskor közeli tárgyak gyorsabban suhannak el, mit a távoliabbak – távolságészlelés Önmagunkhoz viszonyíthatunk  Abszolút: ha sötét, homogén háttér Nehezebb különbséget tenni (közös sors elve: egyszerre mozdul el egynek vesszük, kutya és feje mesében)

6

 Nincs valódi mozgás (ha viszonyítási alap változik)  Sztoboszkopikus (pl. mozi – gyorsan egymás után vetítünk vmit mozgónak tűnik)  Indukált: (pl. hold-kisebb, felhők-nagyobb körülveszik; olyan mintha a kicsi mozogna, pedig áll)

Mélység – távolságészlelés Jelzőmozzanatok:  binokuláris diszparitás (2 szem 2 kép, az agy egyet csinál)  monokuláris (letakar egyik szem, akkor is van térlátás) 1. relatív nagyság (kb. tudjuk mi mekkora) 2. takarás 3. relatív magasság (magasaba a távoli) 4. perspektivikus változás 5. árnyák, árnyékolás, felbontás, felszíni változás 6. relatív mozgás

II. FELISMERÉS (mi az?) • • • • Azonosítás, kategóriába sorolás Magasabb szintű csoportosítás, általánosítás Fogalmak differenciálása Sémák, mentális reprezentációk (sematizálás, „általánosítás”) (hány lába van egy széknek?)

Séma = emberek, tárgyak, események, helyzetek osztályának mentális reprezentációja Séma alakjában észlelés infót gazdaságosan megszűrjük, szervez és feldolgoz Nem kell minden újat megjegyezni, csak besoroljuk egy sémába, ami már megvan a memóriában kognitív gazdaságosság; viszont lehet torzítás is III. ABSZTRAKCIÓ Inger felismerése (busz) Séma aktivizálása (megáll a megállóban) Egyeztetés (nincs megerősítés nem tudtunk felszállni) Megerősítés Elvet További információ felvétele

7

(meg kell nyomni a gombot)

IV. KONSANCIÁK (=állandóság) • • • Ha tárgyak megváltoztatják helyzetüket fel tudjuk ismerni Szín, világosság (ping-pong labda mindig fehér hiába sötét van) Nagyság (nagyjából tudjuk mekkora) Forma

Kognitív gazdaságosság ára torzítás Következménye előítéletek, szubjektivitás,emlékezeti bevésés, hiányosságok …stb. Beállítódási hatás (≠ingeri) Belülről fakad, korábbi ismereteinkből, nem az inger sajátossága - kontextus hatása Ki kell lépni a saját korlátainkból, majd a könnyű feladatot nem tudtuk megoldani, mert bonyolultra gondolunk 4.óra EMLÉKEZET Emlékezeti folyamatok 1. Bevésés: kódolás (emléknyom) pl. leírom – elhelyezés a memóriában 2. Tárolás (megőrzés a memóriában) Tárak vagy feldolgozási szintek? I. Szenzoros tár (érzékeljük, de új hatására nagyrészt eltűnik; rövid ideig tárol) II. Rövid távú (munka) memória III. Hosszú távú memória 3. Előhívás (visszanyerés a memóriából) (Az emlék bármelyik szakaszban elveszhet) Rövidtávú memória: munkamemória (hosszúból rövidbe kerül az előhívott emlék) Korlátozott kapacitás(érzékszervi modalitás) mindegy melyik érzékszerv 7+/-2 egység – számunkra értelmezhető egység: nem mindegy hogy 1848,1945 vagy 1.8,4,8,1,9,4,5 Kb 30-90 mp – ennyi ideig tartózkodik ott az információ Szelekció Ismétlés, jelentős, szokatlan…stb. Felejtés (hanyatlás, kiszorítás)

Hosszú távú memória Kapacitása nem korlátott Konszolidáció = megszilárdulás: az agysejtek közötti összeköttetések megerősödnek, az emlék rögzül, bevésődik

8

• •

Rövid távú Hosszú távú: Ο explicit memória (be tudunk számolni róla hogyan csináljuk; pl. szemantikus – nyelvvel kapcsolatos, epizodikus – egész történetek felidézése, autobiografikus – önéletrajzi) Ο implicit memória (nem tudunk beszámolni hogyan csináljuk) Érzelmi Ο Készségek: motoros (hogyan írjunk, biciklizzünk) Ο Kitöltő memória(priming) = erőfeszítés Ο Kondicionálások Ο Nem asszociatív tanulás

Előhívás • Felismerés (passzív): mindig jelen van az inger vagy egy része • Felidézés (aktív): nincs jelen az inger hosszú távúból jön  Reprodukció: egy az egyben fel tudom idézni  Rekonstrukció: lényeget tanuljuk meg • Kidolgozottság (szervezés, asszociációk) /mi segíti az előhívást?/: növeli a megjegyzést • Villanó fény emlék: megvilágít egy pillanatnyi emléket (pl. egy dátum: 2001.szept. 11 – pontosan rögzült emlékek • Állapot és/vagy helyzet függő emlékek (ha valakinek rossz kedve van, magát is leértékeli); van mikor csak helyzethez kapcsolódik (pl. vizsga környezetotthon) Előhívás kudarca: felejtés Emlékezet egy kutatója: Ebbinghaus (1850-1909)

Az emlékezet 7 bűne A kihagyás bűnei: • Elhalványulás: felejtési görbe, idővel elhalványul az emlék • Szórakozottság: a figyelem és az emlékezet közötti együttműködés ideiglenes zavara következtében lép fel, a figyelmet valami elvonja arról, amit épp csinálunk 9

Rövidzárlat: nem hozzáférhető, bár rendelkezésre áll a tartalom (ennek során képtelenek vagyunk az információt megfelelő időben előhívni, pedig az emlék nem halványult el) pl. a „nyelvemen van” jelenség

A megőrzés, téves hozzáadás bűnei: • Téves attribúció: a forrás helytelen megítélése, pl. tanúvallomások (előítéletek, ismerősségi hatás), társítás hasonlóság alapján • Szuggesztibilitás: sugalmazások hatására valóságosnak hisszük a múltbéli eseményt • Elfogultság: idővel minden emlék megszépül, gyakran önmagunk pozitív jegyeinek erősítésére irányul („koccan” „egymásba rohan”) • Makacsság: esetén nem tudjuk a kellemetlen élményt kiűzni a tudatunkból Emlékezeti törvényszerűségek

• •

Sorrendi hely hatás (=szeriális pozíció=recencia) Interferencia: Ο Proaktív gátlás (előreható) – korábbi gátolja a későbbi megjegyzését Ο Retroaktív gátlás (visszaható) – új gátolja a régebbit (pl. egy fejezetet megtanul, előzőt nem tudom) Zeigarnik hatás = befejezetlenségi hatás (ha számunkra nem teljes egész valami, akkor az a szándékunk, hogy egésszé tegyük ha ez nincs könnyebben megjegyezzük; pl. izgalmas résznél félbeszakít a jelenet; javítja az emlékezeti megőrzést) 5.óra TANULÁS

Pszichológiai alap paradigma Öröklés  környezet  tanulás a környezetünkkel való kapcsolatról szól

Behaviorizmus – tanulással kapcsolatos iskola (viselkedés tudománya) Watson (USA) – objektív vizsgálat tárgya lehet a viselkedés

10

Inger  adott környezetben adott inger

black box  ami az emberi agyban van, azzal ne foglalkozzanak (mondták a behavioristák)

reakció itt milyen viselkedés jön létre

A tanulás: • Mindaz, ami a környezethez való folyamatos alkalmazkodás, kölcsönhatás • Gyakorlás hatására állandó változás jön létre a viselkedésben Lehet: • Mentális jellegű (olvasni, beszélni, vizsgákra) (explicit memória) • Viselkedéses (implicit) A tanulás speciális formái/határesetei:

Imprinting = bevésődés Pl. kacsák mikor kikelnek követnek egy mozgó nagy dolgot ez bevésődik ezentúl őt követik, nem lehet megváltoztatni, olyan mintha örökölt lenne, ezért nem teljesen tanulás Az idegrendszer fejlődése elér bizonyos fokot, ebben a szenzitív (érzékeny) időszakban milyen környezeti hatás éri? Orientációs reakciót (szokatlan vagy erős vagy fontos …stb. inger esetén történő odafordulás) követő habituáció (hozzászokás) Itt nem tudjuk mi lesz a reakció, ami a hozzászokás után jön  ezért nem pontosan tanulás

Kondicionálások (társítások) Ha adott inger megjelenik  adott reakció várható Klasszikus kondicionálás = feltételes reflex Pavlov(1849-1936) és kutyája Meglévő viselkedés-elemek összekapcsolása Feltétlen inger: pl. étel szájába kerül  Feltétlen reakció: nyálelválasztás beindul Csengő hangot szólaltat meg Pavlov  Környezeti inger megelőzi a feltétlen ingert  Feltételes inger  orientáció reakciót vált ki (kutya figyel), majd ugyanúgy étel szájbannyálzás Feltételes inger (kiváltja) Feltételes reakció: nyál

feltételes reflex

11

Létrejött a társítás Inger Inger (csengő) Inger

reakció

ingerközpontú tanulás (többi inger kiesik)

Feltételek, hogy létrejöjjön a klasszikus kondicionálás  Térbeli  Időbeli egybeesés  Kontiguitás (jósló funkció) /ha- akkor mindig ugyanazt adjuk/  Anticipáció (előrelátás) /tudjuk, hogy növénynek nem csengetünk, az állatnak fog megjelenni/ Klasszikus kondicionálás • Generalizáció: általánosítás (hasonló inger is kiválthatja ugyanazt a reakciót mással is csengethet Pavlov) • Diszkrimináció: megkülönböztetés (mindig a legmélyebb csengőnél adunk kaját megszokja erre fog reagálni) • Kioltás (viselkedés)gátlás: pl. Pavlov nyugdíjba megy, nincs csengő megszűnik a reakció • Spontán felújulás: egyszer csak kiváltódik a reakció véletlenszerűen • Egyszeri társítás: veszélyes esetekben általában (ha valahol megsérülünk utána mindig figyelünk rá) • Másodlagos kondicionálás (asszociáció): „illat kaja nagyi főztje nagyi kutyája” • „Albert és a fehér patkány esete”: az ember érzelmei kondicionálhatók és kiolthatók (megtanuljuk, mikor leszünk szomorúak, mikor kell félni)

Operáns kondicionálás • Thorndike (1874-1949) „effektus törvény”: operáns kondicionáláshoz köthető, erre alapszik • Próba-szerencse: addig próbálkozunk, amíg el nem érjük célunkat. Véletlenszerű cselekvések közül azokat válogatja, melyek pozitív következményt követnek. Operáns kondicionálás: új viselkedésmód elsajátítása, amely nincs jelen a veleszületett viselkedésreperoárban

Inger

Reakció(1) Reakció(2) Reakció(3)

 reakcióközpontú tanulás egy, ami sikerrel járt a próbálkozások során, az választódik ki

12

EFFEKTUS TÖRVÉNY Belső késztetés: Explorációs tevékenységet indít be (éhes az állat) (kereső-kutató magatartás) elkezd kaját keresni Véletlen viselkedések (szaladgál, próbálkozik) Nem eredményes megerősítés, cél elérése (talál kaját) A környezet befolyásolásának élménye, pozitív vagy negatív következménye van a viselkedésnek. (Ami megerősödik megmarad, ami nem kap megerősítést eltűnik) Pozitív: jutalom – közelítő viselkedés (pedál – patkány  mindig meg kell nyomnia, hogy kaját kapjon) Negatív: büntetés – elkerülő viselkedés (pedál – áramütés elkerüli) Ez averzív kondicionálás. Tanult tehetetlenség jelensége: ketrec közepén áram  új ketrec, ott is kikerüli a közepét a patkány 6.óra Van tanult leleményesség is: ki tudunk lépni a korlátainkból Megerősítések: • Elsődleges: biológiai (finomat eszek ha szomorú vagyok) • Másodlagos: szociális (másoktól jövő – dicséret, taps, szidalom, gúnyolás) Skinner (1904-1990) Skinner box/doboz: pedál nyomásos kísérletek (pl. tesztek; csak egy jó, az összes többi rossz) • • Minél erősebb a társítás, annál gyakoribb a reakció (minél erősebb a visszajelzés, annál gyakrabban cselekszünk úgy) – drog, alkohol Kontiguitás (jóslás) és befolyásolhatóság ( ha jól lakik le tudja állítani a társítást) ha-akkor reakciós

13

Helytelen társítás: hiedelmek, babonák (pl. fekete macska)

Ugyanúgy lehetséges: • Generalizáció (hasonlóságon alapuló általánosítás pumapuli) • Diszkrimináció (lila Milka; piros coca cola) • Kioltás (viselkedés) gátlás  új lehetőség: shaping (formálás): részekre bontjuk Galambot ping-pongozni tanítjuk: - először csak közelítsen felé - érjen hozzá a fejével - majd a csőrével ekkor kap kaját - majd meg is böki

Tanulási formák • Spontán (ami érdekel megmarad a fejünkben) akaratlagos (vizsga) • Késleltetett reakció (külső gátló tényező) – pl. kerülő út (cél elérése érdekében először el kell távolodni a céltól) / tyúk – kerítés – etető áthelyezése  meg fogja kerülni/ • Látens= lappangó: nincs azonnali viselkedéses következménye; pl. észlelési folyamatok (mikor tehén képét fel kellett ismerni) • Belátásos tanulás  közvetítő folyamatok - hirtelen történik, AHA élmény - később is hozzáférhető /átvihető hasonló helyzetekbe/ - átvihető más hasonló helyzetre hirtelen rájövök mi a megoldás Szociális tanulás A társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedési formák, normák elsajátítása =szocializáció MOTIVÁCIÓ (belső késztetés) Mit nevezünk motivációnak? Belső folyamat, ami mozgásra indít és szervezett aktivitást idéz elő. Jellemző: - irányultsága van (pl. éhség, szomjúság) és - nagysága: DRIVE (hajtóerő „mérték”) – éhes vagyok, de mégis órán ülök ezért az előadás drive-ja magasabb Elsődleges, biológiai motívumok: Ön- és fajfenntartást szolgálják, valamint az általános aktivitási szintet biztosítják Másodlagos, tanult motívumok: Elszakadhatnak a biológiai háttértől, pl. etikai normák betartása (buszon hely átadása öreg néninek)

14

Motívumok harca: • Akarat: nem feledkezhetünk meg róla (ha akarjuk nem felejtjük el) ha több motívum van, közben erős a hajtóerő  ez a motívumok harca, ekkor szükséges az akarat • Szándék: gyakrabban elfeledkezünk róla

Önfenntartási motivációk:

SZÜKSÉGLET Olyan hiány a szervezetben (az ideális fiziológiás értéktől való eltérés), amely tartós fennállás esetén az egészséget, súlyosabb esetben az életet fenyegeti Hiány megszüntetése: • Automatikus helyreállítás: nem tudatos autonóm folyamat, HOMEOSZTÁZIS • Drive keletkezik: ha meghalad bizonyos értéket, tudatosul, akaratlagos irányítási folyamat Ha ez nem sikerül felborul az egyensúly  tudatossá válik a hiány megszüntetése HOMEOSZTÁZIS A belső környezet állandósága (termosztát – bizonyos határokig tudja érzékelni a változást) Autonóm szabályozás (nem tudatos; automatikus) kivéve amelyek a kritikus határt átlépve tudatosulnak • Testhőmérséklet • Folyadék és táplálék ellátás • Légzés Vannak olyan hiányállapotok, amelyek súlyos esetben sem tudatosulnak, azaz nem vezet drive-hoz pl. vashiány Ezek néha specifikus tünetekben nyilvánulhatnak meg. (pl. vashiány esetén fáradákonyság, étvágytalanság, de ez lehet akár influenza következménye is) Vagy egyáltalán nem tudunk róla (ezt használják ki a multivitaminokat reklámozó cégek)

15

Nem homeoszt. mot. • Fájdalom – elkerülése • Alvás Az eddigiek mind az egyéni túlélést szolgálják, önfenntartási motívumok.

7.óra Fajfenntartási motívumok Társas (szociális) motívumok: • Szexuális viselkedés, fajfenntartás • Anyai magatartás, utódpótlás (Harlow) – attól függ, milyen körülmények között nő fel az anya • Altuista magatartás – segítő, önfeláldozó magatartás; minél közelebb áll hozzánk valaki, annál inkább áldozzuk fel magunkat érte Harlow: drót anya szőr anya Majom a szőranyát választotta a másikra csak enni ment Kíváncsiság motívumok Általános aktivitás motívum: szenzoros ingerlés szükséglete; exploráció (kereső – kutató), érdeklődés, a felfedezés izgalma; manipuláció (tárgyakkal való foglalatosság, pl.kötés) Kísérlet: Ha nem csinálunk semmit, unatkozunk egy idő után Agykérgi arousal: (éberségi, izgalmi szint) Egy idő után hallucináció indul be  megőrülne Arousal (éberségi szint): ha sok inger van  nő az éberség

Figyelem pásztázó, elkalandozik, de koncentrálható, a gondolkodási folyamatok

Optimális lelki és testi állapot; a figyelem koncentrált, a gondolatok rendezettek, logikusan 16

Extrém éberség: érzelmi túlsúly, a figyelem beszűkült, a gondolatok szervezetlenek, zavarosak, cikázók, nehezen

kevésbé kontrolláltak, de irányíthatók, a viselkedés összehangolt, szükség esetén készenléti állapotba hozható /pl. ébredés után/ Álmosság, fáradtság, unalom Tudatosan ki tudunk lépni belőle

koncentrálhatók, a viselkedés kontrollált, hatékony, célirányos Koncentrált feladatvégzés (fizikai, szellemi)

irányíthatók, a viselkedés kontrollálatlanná válhat

Fokozott düh, eufória Ezt nem tudjuk tudatosan csökkenteni

Arousal szint optimalizálása: Ingerkeresés – ingerkerülés Extravertált intravertált Kifelé befelé forduló típus (nekik több ingerre van szükségük) Maslow szükségletpiramis: 7. Önmegvalósítás 6. Esztétikai 5. Kognitív 4. Elismerés 3. Valakihez tartozás 2. Biztonság 1. Fiziológiás
7

6 5 4 3 2 1

Egymásra épülnek a szintek, ha nincs meg az alsó nem jöhet a felső 1. Minden embernél megtalálható, elsősorban önfenntartó célú 2. Környezetünk kiszámítható legyen, legyen valami a fejünk fölött (biztos lakóhely) 3. Része vagyok-e egy közösségnek, ami támaszt tud nyújtani, vannak-e olyan ismerőseim, akikre számíthatók is 4. Abból adódik, hogy összemérjük magunkat másokkal, valahol elhelyezzük magunkat, illetve mások is elfogadják ezt a rangsort (Van: szóbeli, pénzbeli rangsorolás) 5. Megismerje a körülötte lévő világot, tudományokat, vagy művészetek iránti érdeklődés 6. Szépség, rendezettség iránti igény 7. Amikor saját képességeinket megvalósítjuk Ο Nem a karrierépítést jelenti Ο Nincs célja, magáért a tevékenységért csináljuk Ο Általában altruista magatartás jellemző rá Ο Művészeti alkotások (nem azért csinálja, hogy megéljen belőle) Milyen motivációk jelennek meg az embernél? Murray (242-244 TK) • Teljesítmény • Társulás (affiliációs szükséglet) • Hatalom (dominancia) • Intimitás- szükséglettel kiegészítette: McAdams (256-260.o.) • Gátolt hatalommotiváció: McClelland Vezetőnél: 17

Beosztott: -

hatalmi motiváció: viszonylag magas legyen teljesítmény: magas társulás: Közepes hatalmi motiváció: viszonylag alacsony társulás: közepes körül teljesítmény: magas

McClelland A motívumok rendelkeznek egy kognitív és egy affektív összetevővel. Éhség ≠ éhség élménye A szükségletet nem érzékeljük, de ez alakítja ki a motivációs állapotot, amit tudatosan átélünk. (238-239) Extrinsic motiváció: környezeti jutalom (lehet nem vagyunk éhesek, de mégis eszünk, ha a kedvenc kajánk van) Incetív érték (vonzerő): az adott cselekvés/eszköz mennyire alkalmas a szükséglet kielégítésére (mennyi a vonzereje a kajának?) (260-262) Instrinsic motiváció: önjutalmazás is 8.óra ÉRZELMEK (csak felkiáltó jeles kell a vizsgán!!!) Egy lehetséges definíció: olyan állapotok, amelyek eseményeket kapcsolnak a személy számára fontos dolgokhoz. Terveket indítanak be és vázlatstruktúrákat kínálnak másokkal kialakítandó kapcsolatokhoz, lehetővé teszi, hogy értékeljük funkcióikat, és a megértésük alapjául szolgál. Affektív tudomány: • Emóció: érzelem (szeretek valakit, ehhez nem társul testi reakció) • Feeling: érzés (testi érzéssel kapcsolódik össze – úgy félek, hogy elcsuklik a hangom) • Hangulat: rövid ideig fennálló érzések vagy érzelmek • Attitűd: érzelmi – értelmi – viselkedéses összetevők • /viszonyulás/ kedvelem a pirostazt is hordom, megnyilvánul a viselkedésemben is • Affektív stílus: állandó érzelmi megközelítése a világnak • /beállítódás/ depressziós – vidám, jókedvű • Temperamentum: személyiségvonás (velünk született személyiségre jellemző érzelmek) Arousal=aktivitás!!! 1. agykérgi aktivitás(arousal) – értelmi dolgok 2. vegetatív aktivitás (autonom arousal) (szomatikus marker) - kialakult érzelmi dolgok

18

2 pakli kártya: lehet húzni, egyik kevés kockázat, kis hozam, másik nagy kockázat, nagy hozam, veszteség Egy idő után nem tudatosan az átlag a kisebb kockázatot választjasérültek, hamar vesztettek 3. viselkedéses aktivitás – mi az, amit ezek alapján megteszek 3 arousal (aktivitás) nincs mindig összhangban

Motivációk!!! • Belülről vezérelt (akarok vmit) • Agykérgi arousal optimalizálás • Társulhat érzelmekkel (pl. éhség hatására kialakuló érzelem) Érzelmek!!! • Kívülről vezérelt (vmi meglep, undorító) • Vegetatív arousal változásával jár együtt  vegetatív reakciók • Kognitív értékelés (pozitív – negatív) • Arckifejezés-változással járhat • Szubjektív élmény hatása a viselkedésre • Érzés • Értelem elkülönítése Az érzelmek 7 összetevője!!! 1 – Szubjektív élmény ∗ Polaritás: önmegfigyeléssel eldöntjük, hogy poz. vagy neg. ∗ Alapérzelmek: azonosításuk kultúrától független (öröm, bánat, meglepetés, düh, undor, megvetés?, szégyen?, érdeklődés?) 2 – Vegetatív, idegrendszeri, testi válaszok ∗ William James (19.sz. vége) „azért félünk, mert futunk” (Nem azért futunk el, mert félünk, hanem magából a futásból jövünk rá, hogy félünk) ∗ Janus Lange: az érzelmek perifériás elmélete, minden érzelemhez külön vegetatív mintázat tartozik Lange: Inger  Vegetatív arousal  Észlelés/érzelem  Cannon cáfolja a centrális elméletet Cannon: 1. Érzéketlenek a belső szerveink 2. Vegetatív reakcióink túl lassúak 19

3. Mesterséges testi változás nem jár érzelemmel 4. Érzelmi mintázatok hasonlóak Cannon 4 pontját cáfolják Vegetatív izgalom  Inger  kéreg alatti területek  Érzelem – agykéreg 9.óra 3 – Jellegzetes mozgási mintázatok, főleg arckifejezések Pl. Kifejezés Mozgásszerv Érzelem Nevetés  Légzőszervek  Öröm Sírás  Könnycsatorna  Szomorúság 4 – Érzelmi állapotra adott általános reakciók ∗ Energetizált pl. feldob, elkedvtelenít ∗ Beállítódás pl. sötéten látja a világot 5 – Kognitív kiértékelés Előzménye: Schachter – Singer kísérlet, kéttényezős elmélet Adrenalint adnak be az egyik csoportnak tájékoztatott Placebo (vitamint kap) Adrenalin nincs nincs nem tájékoztatott érzelmi élmény van: gyenge erős

Feladatuk: a betűt karikázzák be  (egy idő után) Egy nyugtalan ember kiment Többiek: utánozták ezek adrenalinról nem tájékozottak Akik tudták az adrenalint: nincs hatás Placebo akik nem tudták: van gyenge reakció (utánzás) Másik változat: egy ember örült a feladatnak Táblázat nem változik Adrenalinosok követik azt az embert Akik nem tudták nem éltek át különösebb reakciót

20

Nem a vegetatív arousal és a helyzet az elsődleges az érzelmek kialakulásában. Nemcsak a pillanatnyi helyzet fontos, hanem a hiedelemrendszerünk és a környezetről kialakult véleményünk (Smith – Lazarus: kognitív kiértékelés) 6 – Cselekvési tendenciák Pl. Anger: düh  Hostility: ellenséges magatartás (kiabálás, csúnyán nézés, káromkodás)  Agression: agresszió 7 – Szituatív beágyazottság Különböző helyzetekben különböző érzelmek, viselkedési formák kapcsolhatók. helyzet érzelem viselkedés eredmény Pl. fenyegetés  félelem  menekülés  védelem A kultúrafüggő (tanult) érzelmek, azaz kognitív érzelmek ∗ Szeretet ∗ Bűntudat ∗ Szégyen ∗ Zavar ∗ Büszkeség ∗ Irigység ∗ Féltékenység Paul Ekman: Tomkins tanítványa Arcizmokat feltérképezte, arcról olvasást próbálta fejleszteni

SZEMÉLYISÉG Fogalma: Az egyén gondolatainak, érzéseinek, viselkedésének egyedi, jellegzetes mintázata, amely az egyénre jellemző személyes kapcsolatot eredményez fizikai és társas környezetével. Megközelítési módok: • Átfogó elméletek: 1. Pszichoanalitikus (=mélylélektani irányzat, Freud) 2. Behaviorista (tanuláselméleti) 3. Fenomenológiai

21

Vonáselméletek és tipológiák (jellemzést, leltárt akarnak adni az emberről)

Freud (1856-1939) – pszichoanalízis Elméletei nem voltak teljesen tudományosan bizonyítva. (289-296.o.)

Topografikus modell Oda-vissza kapcsolat, Önkéntesen felidézünk vmit   Tudatelőttes  tudattalan=tudatalatti tudatos  amiről tudományunk van, meg tudjuk fogalmazni hosszútávú emlékezet, különböző infókat fel tudunk idézni, de vannak hiányosságok

Nem hozzáférhető, konfliktusok, szorongások, vágyak; ha valami egyszer bekerül a tudatalattiba, és elfelejtjük, nem tudjuk elővenni  csak pszichoanalízis során (álmok, elszólások segíthetnek) Elhárító/ énvédő mechanizmusok: ?tudatalattiba szorítják vissza a tudatost? Elhárító működések: • Elfojtás: „felejtés” (elfelejt egy randit, kérdés, mennyire fontos neki)  ha ez nem lenne, rossz gondolatok felemésztenének • Racionalizáció: látszatindok, megmagyarázzuk a viselkedésünket (megmagyarázzuk, miért dohányzunk) • Reakcióképzés: ellenkezőjét teszem, mint amit tennék (utáljuk, mégis kedvesek vagyunk vele, közben irigyek vagyunk) • Intellektualizáció: érzelmek átélése absztrakt fogalmi szinten (orvos nem élheti át a beteg fájdalmát) • Tagadás: nem vesz tudomást a tényekről (szerető – férjnek szeretője van, asszony nem vesz róla tudomást) • Áttolás: másfelé irányul az impulzus (valaki felidegesít, máson vezetem le) Strukturális modell • Szuperego (felettes én): erkölcs-lelkiismeret, énideál, értékrend, mit szabad és mit nem

22

Ego (én): realitás (valóság elv – az ösztönén vágyainak valós mederbe terelése), intellektuális-racionális problémamegoldó, közvetítő; ösztönén és környezet összekapcsolása – ló (ID) – lovas (próbálja fékezni=ego) ID (ösztönén): örömelv (azonnali szükségletkielégítés, feszültségcsökkentés), vágyteljesítés (valós vagy fantázia) ha nem valós álmodozom; életösztön – libido halálösztön 10.óra

ID: csecsemő: féléves kortól beindulnak a valósággal való kapcsolatok, majd kialakul az ego, a valóságban már el tud igazodni

A pszichoszexuális fejlődés szakaszai (306-314.o.) (Más testtájakból érkeznek az örömök) 1. Orális: kb. 18 hónapig Legfőbb a táplálkozás, a legnagyobb örömforrás, szájjal kommunikál, kb. szoptatásig tart, megtanul járni, felfedezi a világot, mindent szájjal próbál ki 2. Anális: 3 évig Szobatisztaságra szoktatás, végbél és területe, záróizmok kontrollálása, teljesítménnyel kapcsolatos problémákról szól 3. Fallikus: 5 évig – Ödipusz-komplexus Nemi szervekkel kapcsolatos, óvodás időszak, érdeklődés mi a különbség a lányok és a fiúk között; Ödipusz-komplexus: főleg fiúknál jellemző, anyjukat szeretnék feleségül a kisfiúk, szeretne apaszerepbe kerülni, apával való azonosulás megtörténik 4. Latencia: serdülőkorig Szeretné felfedezni a világot (lappangó időszak) 5. Genitális: serdülőkortól Véglegesen kialakulnak a nemi szerepek

Erikson (Freud tanítványa): pszichoszociális fejlődés (38-45.o.) Milyen társas hatások érnek bennünket, nagyon meghatározó a szociális környezet, mint a testtájak. A fejlődés egész életen át tart; 8 szakasz van, ellentétpárokat alkot (szemben Freuddal, akinél serdülőkorig tart) 1. Bizalom- bizalmatlanság (1éves korig) Kérdés, hogy megkapjuk-e a bizalmat; van-e, aki gondoskodik rólunk, mikor tehetetlenek vagyunk  bizalom és optimizmus (ha megkapjuk gyerekkorban a bizalmat, akkor optimistábbak leszünk) 2. Autonómia – kétely (1-2év között) Önállóan képesek vagyunk felfedezni a világot. Ha túlságosan óvják a gyereket  elkezd kételkedni magában, hogy egyedül menne-e 23

önkontroll és megfelelés érzés (kialakul, ha gyerekkorban van autonómiája a gyereknek); megfelelő vagyok, el tudok igazodni a világban 3. Kezdeményezés – bűntudat (3-5év) Tudok új dolgokat is kitalálni (rajzolni, festeni)  ha ebben korlátozzák, nem értékelnek  „nem vagyunk elég jók”  bűntudat jön létre tervezés és megvalósítás, saját cselekvések kezdeményezésének képessége 4. Teljesítmény – kisebbrendűség (6. évtől – serdülőkorig) Iskolában megindul a versengés, miben vagyok jó, miben gyenge  ha átéli erősségeit: kompetencia: intellektuális, szociális, fizikai képességekben

5. Identitás – szerepkonflúzió (serdülőkor) Ki is vagyok én? Lassan választ tudok adni rá a környezeti visszajelzésekből, különböző szerepeket próbálok ki. Megoldódott Nem oldódott meg Krízis észleli Identitás Moratórium („majd kinövi”) (türelmi idő) Krízis nem észleli Korai zárás Identitás diffuzió

Ha megoldódik a moratórium létrejön az identitás Ha nem észleli ezeket az állapotokat: - identitás diffuzió: folyamatosan váltogatja a szerepeket, és ezt nem érzékeli, nem tudja eldönteni mit szeretne - korai zárás: nem jön létre krízis, eleve megoldott a helyzet, gyerek elfogadja a család elvárásait, nem kezd el lázadni, később rájöhet hogy elszalasztott valamit (eredmény) saját magáról, mint egyedi személyről alkotott egységes kép 6. Intimitás – izoláció (fiatal felnőtt) (Freudnál itt ér véget a személyiség-fejlődés) (eredmény) szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége, pálya iránti elkötelezettség - intimitás: pálya iránt egyre szorosabb az elképzelés - izoláció: elköteleződés-mentes munka, elzárkózás a kapcsolatok elől 7. Alkotóképesség – stagnálás Család, gyerekek kialakulása; munkában valamiféle alkotás törődés a családdal, a társadalommal és a jövő generációval Ha nincs meg stagnálás (pl. munkanélküliség) 8. Integritás – kétségbeesés (időskor) Egész életük keretbefoglalása  beteljesülés, az élettel való megelégedettség érzése, hajlandóság a halállal való szembenézésre Behaviorista személyiség felfogás

24

Watson Behaviorista: mindegy mi van belül, minden a környezettől függ, minden viselkedés mögött valamilyen tanult dolog van A környezet határozza meg a viselkedést 2féle lehetőség van: 1) Operáns kondicionálás ∗ jutalmazás – büntetés (amit jutalmaznak ismételjük, ami büntetés elkerüljük)  biológiai  szociális: társaktól jön (pl. sarokba állítás) ∗ obszervációs (megfigyeléses) tanulás  helyettesítő: más kap megerősítést a viselkedésért  utánzás pl. agresszív jelenet a tvben  önjutalmazás/önbüntetés - önmarcangolás 2) Klasszikus kondicionálás – fiziológiás reakciók Pl. szégyenérzet, szorongás Szomatikus marker „testből eredő” jelző, jelzés Tisztán behaviorista felfogást továbbfejlesztették és más elméletekben alkalmazzák pl. Szociális – kognitív elmélet • A viselkedés külső meghatározói (jutalom, büntetés) és belső tényezői (hiedelmek, elvárások) összefonódnak és így határozzák meg a viselkedést, visszahatnak az egész személyiségre. • Szociális – tanuláselmélet: kognitív mérlegelés előzi meg a viselkedést (képzeletben lejátszok helyzetet) és döntök majd a pozitív és negatív hatások alapján. 11.óra Humanisztikus pszichológia (Harmadik erő)(318-336.o.) Gyökere: Thomas Szász Szimuláltak tüneteket (átverték az orvosokat) Utána nem küldtek szimulánst, az orvosok mégis találtak  nem lehet kiszűrni az elmebajt, neurotikus betegségeket  csak beszámoló alapján diagnosztizál  orvosi modellt nem szabad alkalmazni Tudományos megközelítés  Élmény: szubjektív tapasztalat (fenomonológiai) (így vizsgálható a lélek) HUMANISZTIKUS IRÁNYZAT Pl. Maslow: önmegvalósítás Csíkszenti Mihály: Flow (áramlat)

25

Felfogásmód világképe: /Humanisztikusok/ • Mindenkinek van egy egyéni világképe, egyéni érzések, gondoltok, elképzelés a világról, magamról = szubjektív világszemlélet, önértékelés, „Ki vagyok én?” • Az ember szabad = választás lehetősége, kreativitás, felhasználás, ehhez önmegvalósítás – egyre közelebb jutunk • Elméletekben fontos az objektív megközelítés, az értékközvetítésnek is meg kell jelennie „érett személyiség” (normális embereket hogyan lehet segíteni, hogy előrébb jussanak)  • Mi az az ideális személyiség, ami felé törekedünk (pl. ismeri gyengéit, erősségeit, kreatív) Az emberek jók, a viselkedést meg kell érteni, nem pedig előrejelezni (ezáltal kontrollálni) (Velük születetten jónak tartják az embert) Objektív énkép  Milyennek látnak mások?  Önismeret  Szubjektív énkép  Milyen vagyok?  Önértékelés  Ideális énkép  Milyen szeretnék lenni? Önbizalomhiány: Ha ideális messze áll a szubjektívtől  kisebbrendűségi érzés Túl magabiztos: Ha ideálist el akarja érni, szerepként eljátsza amilyen szeretne lenni Szükség van egy jó önismeretre, környezeti visszajelzésekre Carl Rogers: Személyközpontú pszichológia (1902-1987) • Harmóniában önmagunkkal, az énképek összhangja (mit szeretnék elérni, mi ami megakadályoz) • Önaktualizáció, önmegvalósítás (van célom, életemnek értelme, kerek a világ) • Egészlegesség, kongruencia (gyógyító – gyógyított egyenrangú) A kliensközpontú megközelítés • Empátia  beleérzünk, de tanácsot nem adunk • Hitelesség (Kongruencia)  segítő és segített önmagát adja, felvállalja a véleményét, saját magát • Elfogadás  elfogadom a másikat olyannak, amilyen Hétköznapi tapasztalatokból következtetünk Leírunk egy embert, valakit ilyennek-olyannak sorolok be. Típustanok és vonáselméletek Típustanok

26

Tipológiák - elavultak, nem lehet pontosan egy kategóriába besorolni pl. becsületes/becstelen • Élesen elkülönülő jegyek (dichotom változók); vagy egyik vagy másik • Egyedi jegyek (idiografikus) Vonáselméletek

• • • •

Nincs éles határ Skála két végpontja közt normális eloszlás Mindenkire jellemző (novotetikus) Állapot (helyzettől függő) vagy vonás (tartós jellemző)? – (Hogy kerül valaki egy tartományba?)

Állapot

Ennyiből nem derül ki, hogy valaki félős vagy csak most történt

27

Milyen alapvető vonásokkal jellemezhetők az emberek? • Tapasztalati megközelítés – Cattel Nyelvi elemzés: szógyakoriság (lexikális kritérium) 16 faktort hozott ki, ami alapján jellemezhető • Elméleti megközelítés - Hippokratészig nyúlt vissza - Extra – intraverzió és stabilitás – labilitás Agyműködés és személyiség Gray 2 agyterületet ír le 1) BAS Viselkedéses aktiváló/megközelítő rendszer Kívánatos/jutalmazó ingerek irányába mozdulás IMPULZIVITÁS (azt látom mi a jó benne, mi vonz – jutalmat kapok) 2) BIS Viselkedéses gátló/elkerülő rendszer Viselkedés leállítása ingerek elkerülése SZORONGÁS VONÁS ( a rosszat nézi valamiben)

Big Five személyiségprofil 5 személyiségvonás, amely általában

28

• • • • •

Extraverzió: magabiztosság, asszertivitás, izgalomkeresés, társaságkedvelés, kalandszeretet, beszédesség Barátságosság: kedves, udvarias, mennyire bízik másban, önzetlenség Lelkiismeretesség: önfegyelem, kompetencia (hol a határ), megfontoltság, rendszeretet, kötelességtudat, alaposság Emocionalitás: neurotikusság, szorongás, ellenségesség, impulzivitás, lelki sérülékenység, izgulékonyság Nyitottság: fantázia, intellektuális, kíváncsiság, kreativitás, szépérzék, értékek iránt, fogékonyság

Vizsga 1. fejezet: 15-25.o.közepe; 37-45.o 2. fejezet: 46-49; 53-54 szignáldetekciós elmélet; 56.o transzdukció; 59-64; 77-102; 105106 tudatelőttes, tudatalatti 3. fejezet: 113-155 4. fejezet: 156-160 5. fejezet: 170-196 és 209-214 6. fejezet: 215-234 7. fejezet: 235-240 és 246-262 8. fejezet: ∅ 9. fejezet: 268-288 (sajtóhiba: 289.o. – 10.fej) 10. fejezet: 289-317 (pszichoanalitikus elm.) 11. fejezet: 318-336 Esszé: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Vázlatosan ismertesse a kognitív folyamatot! Vázlatosan ismertesse az észlelés folyamatát! Vázlatosan ismertesse a figyelem jellegzetességeit és fajtáit! Röviden, vázlatosan ismertesse a lokalizáció folyamatát! Írja le az észlelési, szerveződési elveket, 1-1példa segítségével! Röviden ismertesse a sémák/mentális reprezentációk működését! (Tk. 154) Vázlatosan ismertesse a klasszikus kondicionálást! Vázlatosan ismertesse az operáns kondicionálást! Hasonlítsa össze a kétféle kondicionálást! Vázlatosan ismertesse pszichológiai szempontból a tanulási formákat! Vázlatosan ismertesse az emlékezeti folyamat három szakaszát! Ismertesse az emlékezeti tárolás mechanizmusát! Ismertesse az emlékezeti előhívást! Vázlatosan ismertessen öt emlékezeti torzítást, tévedést! Mi az intelligencia és az IQ? Vázlatosan ismertesse az agykérgi arousal jellemzőit, személyiségvonásokkal kapcsolatos vonatkozásait! 17. Vázlatosan ismertesse az önfenntartási motivációk folyamatát!

29

18. Ismertesse a Maslow piramis 7 szintjét! 19. Hasonlítsa össze a motivációkat és az érzelmeket vázlatpontszerűen! 20. Vázlatosan ismertesse Schachter – Singer kísérletének lényegét, milyen módon magyarázza az érzelmeket? 21. Vázlatosan ismertesse Freud topografikus modelljét! 22. Vázlatosan ismertesse Freud strukturális modelljét! 23. Vázlatosan ismertesse Freud pszichoszexuális személyiségelméletét! 24. Vázlatosan ismertesse Erikson személyiségelméletét! 25. Vázlatosan ismertesse az énképet és a kapcsolatukat! 26. Vázlatosan ismertesse a fenomenológiai/személyközpontú irányzatot! 27. Vázlatosan ismertesse a személyiségvonásokkal kapcsolatos elméleteket!

30

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful