P. 1
CK - 2008 December

CK - 2008 December

|Views: 344|Likes:
Published by Búcsi Bálint

More info:

Published by: Búcsi Bálint on Jun 05, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/20/2014

pdf

text

original

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

CANNABIS KULTUSZ

JORGE CERVANTES

a guru+mondja

MARCO RENDA
KENDERREL

GYÓGYÍTÓK
Hemp Fair

WIEN

CULTIVA ’08

2008/3. december

www.cannabis.kultusz.com

CANNABIS

SOCIAL CLUBS
ára: 485 Ft

JEGY ZET
BÉCS MESSZE VAN
ett népét, de még nélküli ország nekikesered glepi e következmények gal van elfoglalva. Talán me yi és reálgazdasági válság sem mindenki a pénzüg világban, akit manapság ember széles e „civilizált” se, ha valószínûleg nincs r tapasztaltam, Még akkor gis, mint azt már sokszo n módon ne érintene. Mé usztulni ebbe sem, valamilye iért nem hajlandók belep zszcéna szereplôi valam a kannabis gyomorideget sem kérik. y nem követik de még a napokig tartó nem gondolkodnak, vag n nem azt jelenti, hogy enki. Három napot Ami nyilvá szél minduntalan, mind nyeket. Mégsem errôl be hangzott az itthon az esemé en a Cultiván, de el sem k október közepén Bécsb d, német, francia, töltöttün szegény magyar (hollan ntrázott „mi lesz velünk, itt az üzlet bár folyton ma m változott az sem, hogy stb.) emberekkel”. Sôt, ne gy ennek bármi spanyol ett álló. Nem állítom, ho es, de nem mindenek fel területen, akik nem elsôdleg olyanok is dolgoznak e a kannabiszhoz – hiszen köze van lenne. l törvényen kívülinek fogyasztók –, de azért jó gy egy pillanatig sem kel visszatérô tapasztalat, ho próbálja senki elhitetni Szintén biszt fogyaszt, és nem is magát annak, aki kanna 65 éves, Pesten oktató éreznie kisgyerekes anyukától a y másokkal, hogy de. A vele, vag t számot egy ilyen ember érdeklôdésére tar i professzorig rengeteg ) és senki nem érzi egyetem ldogan c. képriportunkban ny (bôvebben Élj vele bo ilkosnak titulálja rendezvé zônek, ad abszurdum gy t, hogy drogosnak, bûnö m tud közösséget szükségé ból – nem akar, vagy ne kkel – mindegy milyen ok m nézik jó szemmel azokat aki riában is vannak, akik ne Mert természetesen Auszt ják – többségük vállalni. érnek, másrészt ôk is tud bizniszt. De egyrészt elf a bejáratnál síppal, a kanna tudatlanságból –, hogy zôdésbôl ellenzi, és nem , molotov-koktéllal) meggyô atársai tojással, kövekkel (a magyar változat munk olyan közel van, hogy dobbal envet váltanak ki. Bécs barátaikból is csak ellensz etett tartani, de mint még elv zvételétôl komolyan leh sottabb” honfitársaink rés „legolva e vannak Bécstôl. jú, szakállas, kiderült ôk nagyon messz ndjárt az elsô nap ôsz ha döttük a távolságot, s mi be a lapot, próbálta Mi leküz . Érdeklôdéssel vette kéz úr lépett a standunkhoz bálkoztak, és csak idôsebb (Ezzel amúgy sokan pró , milyen nyelven íródott. nt, hát megkérdezte. kitalálni riában!) Nem igazán me keveseknek sikerült. Auszt nk. Jorge Cervantes nagyon zágot, majd bemutatkoztu sítottuk a nyelvet, az ors sággal: az nem lehet, Beazono mra is furcsa határozott mondta. Mire én, számo emüveg stb. vagyok, ete körszakáll, sötét napsz sszú, fekete lobonc, fek etében – kértem neki ho hogy ô az. Egy interjú ker vetett, de váltig állította, ény szintén beljebb. Jót ne ta, kézzel fogható eredm n be a részletekbe. Vállal l tekerés lett. – avasso , majd barátkozás, abbó úból hosszú beszélgetés Az interj l lapunk állandó nyba mentem; mostantó mény: egy óráig egy irá Végered stílusa. sztôguru. Tetszeni fog a s embereket, szerzôje a világhírû terme cia is tartogatott érdeke ló konferen sárral párhuzamosan zaj l Clubok A szakvá Cannabis Socia men (ENCOD) a spanyol részleteibe illetve témákat: Joep Oo andos életének betépett Nice) saját, kal Marijuanaba, Howard Marks (Mr. világá adai Medical a (Treating Yourself) a kan tve avatott be, Marco Rend lt. Részletesen beljebb, ille lyzetrôl beszé mról és a tengerentúli he progra amit felsorolni is februárban. teg kiállító és program, e rengeteg ember, renge szagos, érdekes és És persz nyi hozzá, hogy színes, Meg felesleges is. Elég an nehéz. el, amint magyarhonban es ez a világ. Képzeljük nkra még igen különleg számu uána programjának rmány gyógyászati marih támogatást kapnak a ko állami bokká szervezôdve, gy baráti társaságok klu sztôi és forgalmazói, ho terme ébe bûnszervezetet és senkinek nem jut esz g an termeszthetnek füvet legális rihuánatermesztés a vilá álatra szánt otthoni ma leszólni. Ugye etni, hogy a saját haszn emleg nem is akar be , amibe senki még csak legtermészetesebb dolga pláne Kanada! milyen messze van Bécs, részérôl hatvan gigaprojektet a magunk égi vallási és társadalmi Az évv támogatjuk. ppal és nyereményekkel yi tartalommal, új honla oldaln Lukács Gábor
fõszerkesztõ

INDEX
13 ONICS ADVANCED HYDROP 23 BIOBIZZ 39 BUSHDOCTOR 7 DUTCH PASSION 34 ENCOD 11 GHE 3 EDS GREEN HOUSE SE 49 GUANOKALONG B4 G HESI PLANTENVOEDIN 17 HOBBIKERT 27 HOMEBOX 43 HURRICANE 25, 33, 47 MGTSZ B3 NIRVANA SEEDS B2 SENSI SEEDS 29 JE TITKOK KERT 6 VAPBONG 29 ZÖLDERDÕ 15 ZÖLDPARADICSOM

IMPRESSZUM
KFT. KIADJA: KULTUSZ KIADÓ ÉSI PÉTER FELELÕS KIADÓ: PERJ GÁBOR FÕSZERKESZTÕ: LUKÁCS : BENKE HUNOR SZERKESZTÕ ESE SZERZÕK: BÁNHEGYI EM HARCI ANDOR CSERI DÁNIEL, IKÓ GÁBOR KARDOS TAMÁS, PETR UDVARDI BALÁZS DESIGN: VASK A GERGELY ULTUSZ.COM HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@K SZ.COM WEB: CANNABIS.KULTU ISSN 2060-1735 bH – HURRICANE CÍMLAPKÉP: ROB Gm S A JELENLEG HATÁLYO VÉNYKÖNYV 1978. BÜNTETŐTÖR 283. §/C. ÉVI IV. TÖRVÉNY 282– RT I KÁBÍTÓSZE ALAPJÁN AK TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, Z, AZ ORSZÁGBA BEHO ISZ, VAGY ONNAN KIV N ÁTVISZ, AZ ORSZÁG TERÜLETÉ BÍTÓSZERT KÍNÁL, ILLETVE KÁ HOZ, VAGY ÁTAD, FORGALOMBA SKEDIK, AZZAL KERE SEL SZABADSÁGVESZTÉS . BÜNTETHETŐ

TARTALOM
GREENFO INTERJÚ ZIK NEM AZ, AKINEK LÁTS ÕGURU
RMESZT JORGE CERVANTES TE

4–6

8

8–12 14–15 16–17 18–19 20–21 24–25 26–27 28–30 32–33 35 36–38 40–41 42–43 44–47 48–49 51 53 55 56

KENDER+MÉDIA FOGYASZTÓVÉDELEM GURU+MONDJA SZABAD ÉG ALATT ÁSÓ+KAPA ÚTJA AZ OLDOTT TÁPANYAG ÉLETET ADÓ VÍZ BETÉRÕ ! GAZDÁLKODJ OKOSAN CANNA+GLOBE A A FÉLELEM POLITIKÁJ INDUSTRIA ! KENDERRE MAGYAR CIVIL A SPANYOL HÁTHA ÉRTETTE? MEGBÁNTA VAGY MEG CULTIVA ’08 ... ÉLJ VELE BOLDOGAN LATRA SZEMÉLYES HASZNÁ EURÓPÁBAN JOGI SZABÁLYOZÁS INNOVA ZBEN VIHAR EGY KEVÉS VÍ MEDICINAL K KENDERREL GYÓGYÍTÓYOURSELF) ING
AT MARCO RENDA (TRE

35

36

A’LA CANNA GOULASCH EXOTICA IÁJA A TERMESZTÉS BIBL LTURE
HORTICU INDOOR MARIJUANA SZELÍD MOTOROSO

44

ADSÁG VÁSZNON A SZAB(1969) K I BÜNTETLENÜL BETÉPN MÉZESKANNALÁCS

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minôsül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom elsôdlegesen szórakoztató és ismeretterjesztô céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója nem támogatja a kiadványban megjelenô termékek illegális használatát. A kiadó nem vállal felelôsséget a lap értékesített felületein megjelenô állításokért. A szerkesztôségi cikkben megjelenô minden vélemény a szerzôtôl származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Idônként nem lehetséges a szerzôi jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény elôterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegrôl és képrôl azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történô sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

GÖDÖRBEN A SZENVEDÉLYEK NAPJA
Az ember azt gondolná, hogy a Szenvedélyek Napja csak többrôl szól annál, hogy „gyerekek, a drog rossz, ne drogozzatok, értem?” Aztán amikor már az elején kiderül, hogy még ennyi mondanivalója sincs az egésznek, akkor a legtöbben automatikusan valami szenvedély-szerhez nyúlnak, ha más nem, legalább sûrûbben járnak dohányozni. Még dél sem volt, amikor két felkészületlen outsider orvostanhallgató röhögcsélve arról kezdett beszélni a javarészt középiskolás hallgatóságnak (akik nyilván jóhiszemû tanári utasításra mellôzhették az aznapi matek és töri órát), hogy a heroin hatása olyan, mintha ezerszeres orgazmusunk lenne. (Köszönjük, mi is láttuk a Trainspottingot.) Még hosszú perceken keresztül ecsetelték azt a katarzist, amit a szer okoz, az ártalmakat pedig nagyjából letudták annyival, hogy másnap fáj tôle az ember csontja. Vajon ez a legjobb módja annak, hogy a kíváncsiskodó kamaszokat – akiknek eddig talán meg sem fordult a fejükben, hogy herkázzanak – eltántorítsuk a tûtôl?! Ugyan már! Hát kinek lenne kedve bármit is kipróbálni, miután Yoko Ononak öltözve végigjátszotta a Keith Harring társasjátékot, és közben kihúzza a „tegnap este nagyon bedrogoztál, ezért a következô dobásból kimaradsz” kártyát?! Szenvedélyek Napja 2008, és ez nem vicc. Ez nálunk a drogprevenció! Az egyetlen valamirevaló program talán Becker György reklámpszichológus elôadása volt, aki valóban érdekes levezetéssel tudatosította a vele szemben ülôkben, hogy az egyik legnagyobb ellenségük az unalom, amit a könnyû élvezetek helyett inkább alkotómunkával kell legyôzni. Ezt estefelé egy másik aspektusból megerôsítette Zacher Gábor toxikológus is, aki szerint mindannyian függôk vagyunk, csak az nem mindegy, hogy mi és miért lesz függôségünk tárgya, és azt – még ha nincsenek is egészségkárosító hatásai – miként kezeljük, hogyan tartjuk kordában. Ám ezt a két elôadást is jószerével csak azok hallgatták, akik amúgy is tisztában vannak a tényekkel, nem pedig az a több száz fiatal, akik az esti ingyenes koncerteken vedelték az alkoholt, cigiztek és szívtak – igaz, bennük legalább volt szenvedély.

A CSEHEK TUDJÁK
Novemberben a cseh törvényhozás alsóháza az 1961 óta érvényben lévô büntetô törvénykönyv több pontját is módosította. Amennyiben a szenátus is rábólint, Kelet-Európában elsôként

Csehországban, várhatóan 2010-tôl legális lesz csekély mennyiségû kannabiszszármazék birtoklása és fogyasztása. Az új törvény értelmében büntetés nélkül bárki tarthatna magánál húsz szál megtekert marihuánás cigarettát, saját használatra pedig három cserépedényben nevelhet kendert. Ha elfogadják a törvényt, több tízezer ember lélegezhet fel Csehországban, ahol egyes felmérések szerint minden harmadik középiskolás kipróbálta már a marihuánát. A cseh legfelsôbb bíróság egy korábbi eset kapcsán egyébként kimondta, hogy a kender gyógyászati célú termeszté se törvényes. Mivel a rendôrség az utóbbi idôben már amúgy sem lépett fel az alkalmi fogyasztókkal szemben, az új büntetôkódex így jobban igazodik majd a valósághoz.

tervezi, a tanulmány pedig alapvetôen a nemzetközi szervezet egyik civil egyesületének, a Beckley Alapítványnak készült, elképzelhetô, hogy a közeljövôben enyhülnek a kannabiszra vonatkozó szabályozások – de a törvénymódosításokról szóló viták egész biztosan újra napirendre kerülnek. „Meg kell kérdôjeleznünk a marihuánával kapcsolatos általános tévhiteket. A világon 160 millióan fogyasztanak kannabiszt, s bár nem tagadhatjuk, hogy vannak egészségkárosító hatásai, azok az alkoholéhoz vagy a dohányéhoz képest jóval gyengébbek. Mindent egybevetve csupán két haláleset köthetô a marihuánához világszerte, miközben az alkohol és a dohány csak Angliában százötvenezer ember életét követeli évente” – áll a jelentésben. A GCC a szabályozott piac alternatíváját is felvázolta: kenderadót vezetnének be, korhatárral szabályoznák a hozzáférést, valamint csak minôsített és korlátolt hatásfokú kannabiszt tennének elérhetôvé, tovább csökkentve ezzel a fogyasztás ártalmait. „A jelenleginél sokkal racionálisabb és effektívebb fellépésre van szükség, az érvényben lévô szabályozás ugyanis egyáltalán nem mûködik” – állítják a tanulmány készítôi.

CANNABIS CUP ’08
Lapzártánk után, november 23–27. között rendezték a XXI. High Times Cannabis Cupot Amszterdamban. Az idei megmérettetés elôtt az amerikai kendermagazin – szokásához híven – most

ÚTON A SZABÁLYOZOTT PIAC FELÉ
Mostanság egyre több és több tudományos jelentés, tanulmány támasztja alá a tényt, hogy a kannabisztiltó drogpolitika nagyobb kárt okoz a fogyasztóknak, mint maga a szer. Legutóbb a tudósokból, akadémikusokból és drogpolitikai szakértôkbôl álló Globális Kannabisz Bizottság (Global Cannabis Commission, GCC) adott közre egy dokumentumot, amely egyebek mellett hosszasan fejtegeti, hogy a szabályozott piac jóval kevesebb ártalmat okozna a fogyasztóknak és a társadalomnak, mint a szigorú nemzetközi prohibíció. Mivel 2009-ben az ENSZ az érvényben lévô drogpolitika felülvizsgálatát

fotó: Greenhouse (High Times Cannabis Cup 2007)

is közzétette az elmúlt év legjobbnak vélt fejlesztéseit. A tízes listán olyan beszédes nevû fajták szerepelnek, mint például a Brainstorm Haze, a Destroyer, vagy éppen a Fucking Incredible, de az elsô lapszámunkban bemutatott Jorge’s Diamonds #1 is helyet kapott köztük.

4

LEFEJEZETT GOMBÁK

Az már biztos, hogy legálisan senkinek sem visz pszilocibin tartalmú „varázsgombát” a Mikulás, még Hollandiában sem; december elsejétôl betiltják a hallu-

cinogén hatóanyagú gomba termesztését. Eddig az úgynevezett SmartShopokban még hozzá lehetett jutni a friss, csírázó csemegéhez, a szárított pszilocibingomba kereskedelme már régóta tilos volt. Noha alig néhány incidens, baleset köthetô a gombákhoz, ráadásul többségükben nem is lehetett egyértelmûen bizonyítani, hogy a szer hatása miatt következtek be, a holland kormány szerint fogyasztásuk „kiszámíthatatlan, veszélyekkel teli magatartást válthat ki”. A gombatermelôk azzal érveltek a kabinet terve ellen, hogy a tilalom a feketepiacnak kedvez, a kereskedôk pedig arra hivatkoztak, hogy az elmúlt 15 évben „nem okozott problémát” a hallucinogén gombák árusítása. Ezzel szemben az egészségügyi tárca az elmúlt években több halálesetet is összefüggésbe hozott a gomba kiszámíthatatlan hatásával. Azt senki sem említi ilyenkor, hogy a balesetet szenvedôk a gomba mellett alkoholt is fogyasztottak, noha a kettô együttes veszélyére mindig felhívtuk a vásárlók figyelmét – mondta egy kereskedô a bejelentéssel kapcsolatban.

Mások attól tartanak, hogy a tiltás miatt a dílerek szárított gombákat vagy LSD-t árulnak majd a gyanútlan turistáknak, akik ily módon ráadásul semmiféle használati utasítást sem kapnak.

ÉPÍTSÜNK GAZDASÁGOT KENDERBÔL!
A gazdasági válság közepette egyre inkább teret nyernek azok a felvetések, amelyek a recesszióból kivezetô út egyikeként a kender, illetve a kannabiszszármazékok legalizációját jelölik meg. Emlékezzünk vissza egy kicsit az 1929–33 közti nagy gazdasági világválságra, majd nézzük meg, hogy mikor is ért véget az 1920ban bevezetett alkoholtilalom – pontosan 1933-ban! Az összefüggés jelen esetben nem csak azok számára lehet nyilvánvaló, akik rendszeresen fogyasztanak marihuánát, és emiatt – egyes kutatók szerint – hajlamosabbak az efféle kapcsolatokról szóló elméletek „gyártására”. Tudniillik a két évszám valóban nem véletlenül egyezik; akkor Amerika is rájött: túl költséges számára az alkoholtilalom betartatása,

GIGAPARTIK MENEDÉKE
Az elektronikus zenei partikon és fesztiválokon tapasztalható illegális droghasználat a partizás kezdete óta ismert jelenség. A használat mértékét tekintve megoszlanak a vélemények, ám nagyrészt csak a mindenki, és a majdnem mindenki közti keskeny spektrumon szóródnak. A partizás hazai felbukkanása óta eltelt közel húsz év során megváltoztak a szerhasználati szokások, ezeket a változásokat a legális drogokat forgalmazó cégek is erôsen áthatották. Az alkohol kezdeti presztízsvesztése hamar felszívódott a forgalmazók akcióinak hatására, akik eleinte fintorgtak és „drogosoztak”, majd nagy hévvel vetették rá magukat a partizók tudatára és pénztárcájára. A példán felbuzdulva követték ôket a sorban a dohányforgalmazók és az energiaital-gyártók. Így történhetett meg az, hogy napjainkra a partikon a tiltott szerhasználatot szervesen kiegészíti a reklámokkal megerôsített legális drogpiac jelenléte is. A ma már teljesen megszokott módon garázdálkodó vizuális italpropaganda mértéktelenséget hirdetô reklámszlogenjei és „egyet fizet, két kört vihet” típusú akciói a profitmaximalizálás szent ügyét hivatottak beteljesíteni egy olyan térben, ahol az emberek tudatmó-

dosítási hajlandósága könnyen és hatékonyan nô. A cégek társadalmi felelôsségvállalásának egyre többet hangoztatott ideája sajnos nem érte még el az alkoholforgalmazók ingerküszöbét, ezért a tudatmódosítás okozta ártalmak csökkentésére már tíz éve is civil erôk mozdultak meg hazánkban. A Kék Pont Drogambulancia Alapítvány elsôként, 1998-ban indította be Party Service néven a biztonságosabb droghasználatot és partizást segítô projektjét egy nagy farmergyártó cég támogatásával, amely azóta más

országban is támogat hasonló akciókat. A cégek társadalmi felelôsségvállalásának egyik izgalmas és példaértékû modellje a budapesti Party Depo. Az elektronikus zenei partikon ingyenesen igénybe vehetô, ártalomcsökkentô szolgáltatásokat kínáló projektet egy belvárosi growshop, az MGTSZ üzemelteti. A parti terének egyik csendesebb részén felépített Party Depóban friss vizet, szôlôcukrot, pihenôhelyet és gyümölcsöket találnak a betérôk, az önkéntesektôl pedig ártalomcsökkentô praktikákat és biztonságosabb partizással kapcsolatos információkat tudhatnak meg. A maga nemében egyedülálló kezdeményezés alulról szervezôdô, organikus alapokon nyugszik, hiszen a Party Depo üzemeltetôi olyan önkéntesek, akik maguk is partizók, tehát a partikultúra részesei és alakítói. Munkájuk hátterét az MGTSZ biztosítja – támogatókat mobilizál, további önkénteseket toboroz. A growshopok érintettsége csak közvetett a parti terének droghasználatában, ugyanakkor rendkívül kifejezô és példamutató az, ha egy cég felismeri az általa forgalmazott termékek egyénre és közösségre gyakorolt hatását, és ennek fényében igyekszik a depo stratégiáját kidolgozni, illetve társadalmi szolidaritást vállalni.

5

GREENFO
ami egy csomó bevételtôl fosztja meg, ráadásul az emberek ugyanúgy lerészegednek, mint azelôtt; sôt a némi félelemmel vegyült frusztrációtól eltekintve egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy a cilinderes urak milyen szövegeket fogalmaztak meg adott esetben kedvenc whiskeyjükrôl a törvényhozásban. Ugyanígy most a könnyûdrogok tiltása bukhat bele a válságba – feltéve, hogy a döntéshozók végre észhez kapnak, és felismerik a tényt, hogy a tiltás az iszonyatos költségeken kívül aligha éri el célját, a legalizáció viszont jelentôs bevételi forrás lehet. The Huffington Post hírportálon október 27-én jelent meg Eric E. Sterling, a Criminal Justice Policy Foundation nevû kutatóintézet elnökének e témában írott cikke. A büntetôjogi reform egyik fô szószólója szerint a gazdasági válságból csakis új, szélsôséges megoldásokkal lehet kilábalni – a gazdaság élénkítésére, további állami jövedelmek megszerzésére pedig éppen megfelelô lenne a marihuána legalizációja. Sterling cikke ezzel együtt egy kissé egysíkúra sikerült: a kereskedelem újjáélesztésének kardinális pontjaként jelölte meg azokat az embereket, akik nagyon kis mennyiségû kábítószer birtoklása miatt kerültek rács mögé. Hoszszasan ecsetelte, hogy ha ôk szabadlábon lennének, akkor ugyanúgy vásárolnának autókat, szolgáltatásokat és egyéb eszközöket, mint mások, ezzel együtt pedig aktív részesei lehetnének a gazdaságnak. A szerzô mindemellett persze említést tett a tiltással járó költségekrôl is, majd elôveszi a mára kissé elcsépeltnek számító – ugyanakkor a végsôkig hangsúlyozandó – legalizációs érveket: az adókból származó bevételeket, a kontrollált piac lehetôségét, ami egyben az ártalomcsökkentést is elôsegíti. (Sterling cikke magyarul elolvasható a drogriporter.hu-n.) A barlangok mélyén évszázadok vagy éppen csak évtizedek alatt a denevérek ürüléke összegyûlik, rétegesen komposztálódik, majd a természetes lebomlási folyamatok révén elnyeri végsô formáját, amely már csupán arra vár, hogy felhasználjuk.

l ng.n alo ok uan w.g ww

GUANO RULES!
Évszázadokkal ezelôtt az inkák felfedezték, hogy a denevértrágya természetes és különleges tápanyagforrás, amely tökéletes a virágzó növények neveléséhez. Ez a biológiai „szuperfegyver” javítja az ízt, a minôséget és a hozamot bármely haszonvagy dísznövénynél, ráadásul már néhány hazai growshopban is kapható.

A guanóra általánosságban jellemzô a magas nitrogén-, foszfor- és kalciumtartalom, de vasat, magnéziumot, mangánt, cinket, ként és rezet is bôven tartalmaz ez a hihetetlenül gazdag táp. A hazai growshopokban elérhetô Guanokalong ilyen természetes eredetû trágya, amely egyenesen Indonézia denevérekkel teli barlangjaiból származik. A por és pellet formában kapható tápanyag extravédelmet biztosít a növényeknek, melyek búcsút inthetnek a mûtrágya és az egyéb vegyszerek okozta károknak.

6

7

8

LÁTSZIK AZ, AKINEK NEM J C
ORGE GURU NTES TERMESZTŐ ERVA

jük tennivalóinkat rendezgetjük, egyeztet Épp a standunkat ősebb úr lép oda mikor szolid külsejű, id án, atja, a Cultiva második napj ik, kezébe veszi, lapozg azinunk felől érdeklőd hozzánk. Mag tva szóba elegyedünk n tetszik neki. Kisvárta szemmel láthatóa a szakvásárra, majd yolországból érkezett vele, s kiderül, Span gyok – mondja, mi k: Jorge Cervantes va na bemutatkozunk egymás m a legismertebb nk. A világ egyik, ha ne lehidalu csak pedig finoman szólva nk szemben, akit eddig rmesztőgurujával állu te al, zú fekete dreadlockokk kről ismertünk – hoss képe n, fülig érő mosollyal… sötét napszemüvegbe

mindenki ism Jorge Cervantes nevét

Cannabis Kultusz: A képeken teljesen másképp nézel ki, mint a valóságban. Mi az oka ennek? Jorge Cervantes: Rengetegen ismerik a nevem a szakmában, de én inkább csendes életre vágyom. Épp ezért álarcot viselek, amit általában nem szoktam hangoztatni, ez az interjú viszont egy magyar magazinnak készül, így remélhetôleg nem lesz gondom belôle máshol. A szolid külsôvel könnyebben védem a magánéletem, határátlépésnél sem kerülök bajba. Spanyolországban semmi gondom nem származna ebbôl, de Amerikában – mivel DVD-ket is készítek, és a youtube-on elérhetô videóimat kilencvenezren töltik le havonta – sokan felismernének, ami roszszul sülhet el. Azt hiszik, hogy ismernek, hogy nálam mindig van fû, vagy csak úgy gondolják, hogy egész nap velük akarok füvezni. Pedig én nem szeretnék egész nap füvezni! Na, jó, néha igen… CK: Mikor és miért döntöttél úgy, hogy a marihuánatermesztésnek szenteled az életed? JC: Egy mexikói egyetemre jártam, ahol nagyon sokat szívtunk. Hihetetlenül jó fajtákat volt szerencsém kipróbálni, köztük a Sinsemillát (rendkívül magas THC-tartalmú, magot nem termô virágzatból készült marihuána – A Szerk.) is. Ez a hetvenes években történt, amikor én még semmit nem tudtam ezekrôl a mag nélküli virágokról. Miután visszatértem Amerikába, Kaliforniába költöztem, ahol a sinsemillakorszak gyerekcipôben járt. Akkoriban Mexikóban már jobbat termesztettek, így rögtön arra gondoltam, hogy fel kell zárkóznunk – többéves termesztési tapasztalatommal elkezdtem dolgozni az elsô könyvemen. Közben marihuánát árultam Kalifornia partjain, és amikor az emberek elkezdtek otthon termeszteni, rájöttem, hogy nem elég az elérhetô információ a beltéri termesztésrôl. 1983-ban adták ki az elsô könyvemet, amely 96 oldalon keresztül a beltéri termesztéssel foglalkozott. CK: Van olyan könyved, ami nemcsak a termesztôkhöz, hanem a felhasználókhoz is szól? JC: Nincs, a termesztôk az én igazi piacom. Ôk veszik a könyveimet, a felhasználók pedig az „anyagot”. CK: Mik a termesztés legfontosabb alapvetései? JC: Hogy nehogy elkapjanak! (nevet) Komolyra fordítva a szót, mindennek az alapja, hogy jó magokat szerezz be, és hogy megfelelôen, realisztikus hozzáállással termessz. Ez persze nem nagy titok, hiszen ez is csak egy növény, ugyanolyan

gondozást igényel, mint a többi. Kell egy erôs, stabil környezet, egy jó klíma, és nyilván az is fontos, hogy jártas légy a témában, hogy kellô ismeretekkel rendelkezz. CK: Melyik termesztési eljárást tartod a legjobbnak? JC: Ez függ az elhelyezkedéstôl és a személyes igényektôl is. Ha olyan helyen élsz, ahol a kültéri termesztés megoldható, akkor mindenképpen azt javasolom. A kültéren nevelt kannabisz a legjobb,

angolul, és az év folyamán oroszra és hollandra is lefordítják. Ez most akkor egy vagy öt könyvnek számít? Az eddig megjelent mûveimet, nevezetesen a Marijuana Indoors: Five Easy Gardens, a Marijuana Outdoors: Guerilla Growing és a Jorge’s RX, ami valójában a cikkeim gyûjteménye, számos nyelven publikálták, többek közt spanyolul, németül, hollandul, franciául, olaszul, a portugál változat pedig jelenleg is készül.

, hogy ismernek, hogy Az emberek azt hiszik arok gy egész nap velük ak m mindig van fű, és ho zni! nála eretnék egész nap füve vezni. Pedig én nem sz fü Na, jó, néha igen...
hiszen sokkal természetesebb. A hidroponikus termesztésért – ami a legtöbb ember számára túl nehéz – nem vagyok oda, viszont iszonyatosan jó füvet lehet termeszteni vele. CK: Hány könyvet publikáltál, és milyen nyelvekre fordították le azokat? JC: Minden kiadványt összesítve több mint 20 könyvet. Igazából nem tudom pontosan megmondani, például ez az olasz nyelvû könyv a kezemben, a Marijuana Orticultura megjelent már spanyolul, CK: Az évek során a könyveidnek, DVD-idnek köszönhetôen igazi termesztôguruvá váltál. Ez milyen hatással volt a személyiségedre? JC: Néha elég ijesztô volt egy illegális dolog középpontjában állni, fôleg úgy, hogy ebbôl fedeztem a legális megélhetésem. Ugyanakkor a felelôsségtudatom is nagy volt már az elsô perctôl, hiszen megfelelô tanácsokkal és információkkal kellett ellátnom az olvasótáborom. Ezzel együtt szeretem a státusom, a vele járó

gé rejti fekete napszemüveg mö ztatincsek és hatalmas in rendszerint sötét ras mivel azt kiadványa n láthatták eddig, arcát azonban kevese eri a szakmában, valódi

elismerést, de egyszerû embernek tartom magam, aki tud termeszteni és írni, ez pedig nem olyan nagy dolog. CK: A könyveid milyen hatással voltak a kannabiszszcénára? Megjelenésük óta tapasztaltál bármiféle változást a termesztési kultúrában? JC: A könyveim negyedik és ötödik kiadása hét éve elérhetô Spanyolországban, ám alig két évvel megjelenésük után már érezhetô változások voltak a fû minôségében. Részben a könyveim idézték elô ezt a folyamatot, de nagyban hozzájárult az új fajták megjelenése és a természetes fejlôdés is. Én voltam az elsô ember Hollandiában, akinek kéz-

zelfogható publikációja jelent meg a témában. Tudom, hogy számos emberen segítettek az írásaim, ismerek olyat is, aki a könyvemmel a kezében kezdte a termesztést, és már huszonöt éve az olvasóm. Azóta sok minden átalakult, azt nem tudom egészen konkrétan megmondani, hogy pontosan milyen változásokat hoztak – nehéz megállapítani, hogy mi az én érdemem, és mi a másé. Azért úgy hiszem, én is segítettem egy kicsit… (nevet) CK: Szorosan együttmûködsz a Dutch Passionnel. Ki kezdeményezte ezt, és miért pont a DP-re esett a választásod?

Marijuana ében lévő, olasz nyelvű lven publikálták, a kez it, cikkeit tucatnyi nye Könyve

JC: Egyszerûen ôk a legnagyobb és a legerôsebb magkereskedô cég Európában. Kiváló terjesztéssel rendelkeznek, nem beszélve arról, hogy Henket (Henk van Dalen, a cég tulajdonosa – A szerk.) már a cégalapítás óta ismerem. Amikor az ember partnert választ egy ilyen projekthez, nevezetesen, hogy fajtát nemesít, és ahhoz a nevét adja, a leglényegesebb szempont, hogy a partnercég profi legyen. A DP stabil, és mindig kiválóan kezeli a termékeit. CK: Dolgozol most valamilyen különleges fajta fejlesztésén, mint amilyen a Jorge’s Diamonds #1? JC: Számos emberrel mûködöm együtt egy projekten, ám errôl nem igazán beszélhetek. Elôzetesen csak annyit mondhatok, hogy köze van az „autoflowering” (automatikus virágzás, lásd keretes írásunkat) jellegû fajtákhoz. Véleményem szerint az automatikusan virágzó, feminizált fajtáké a jövô. Jelenleg az ilyen típusú magokból 30-40 grammot termeszthetünk, ami ugyan nagy mennyiségnek számít, de a terméshozam hamarosan eléri az 50 grammos kritikus határt, ezután már 100 gramm lesz mindenki álmának netovábbja. Elég valószínû, hogy ezt elérjük, és utána ez a technológia fedi majd le a piac 40-50%-át, ami valóban nagy részesedés. Véleményem szerint ebbe az irányba tendál a kereskedelem, mert ilyen magokból több ember fog termeszteni; emiatt nekem is e területen van érdekeltségem. CK: Neked melyik a kedvenc fajtád? JC: Az a haze, amit 25 éve szívtam a Seed Bankben, a hollandiai Nijmegenben. Sok jó fajta haze létezik, melyek hatását a folyamatosan felfelé ívelô betépés érzése miatt szeretem. Soha nem lassulok le tôlük, ezért is adtunk egy keveset a Jorge’s Diamonds #1-hez. CK: Sok helyen jártál és éltél. Hol tapasztaltad a legtoleránsabb hozzáállást a fogyasztókkal szemben? JC: Ez azért érdekes kérdés, mert a helyzet mindig változik. Eleinte Amerika teljesen toleráns volt, aztán egyszer csak rendkívül szigorúvá vált. Miután leomlott a Berlini Fal és vele együtt a kommunizmus, az amerikaiaknak nem maradt több ellenségük, amire viszont szükségük van. Ezért betámadták a kendertermesztôket, és ez lassacskán megváltoztatta az egész társadalom hozzáállását. Mostanában már kezdik felengedni a korlátokat, de egy egész korszaknak kellett eltelnie eh-

t már, az év és angolul is megjelen Orticultura spanyolul is végéig pedig hollandra lefordítják

10

11

hez. Spanyolországban Franco ideje alatt szívhattál hasist, ami félig-meddig elfogadott volt, ám egy kissé nehezen lehetett beszerezni. Felipe Gonzáles alatt mindenki állandóan füstölt, senkit nem érdekelt semmi, most már sokkal visszafogottabb a helyzet. Hollandiában a nyolcvanas és kilencvenes években laza volt a hozzáállás, ezáltal nagyra nôtte ki magát a piac, és sokat fejlôdött, de a jobboldali kormány megjelenése után szigorodott a helyzet. Kanadában hasonló volt a helyzet: a kormány a hetvenes években nyitott volt, aztán tíz évig szigorú szabályozásokat vezetett be, a kilencvenes években újra toleránssá vált, és most ismét bezárkózni látszik. A helyzet mindenhol változik, mint egy paradigma. CK: Véleményed szerint milyen központi szabályozások és körülmények az optimálisak a kannabiszfogyasztással kapcsolatban? JC: Úgy gondolom, hogy bárkinek bármikor jogában áll kannabiszt fogyasztani. Ez csak egy növény, ami egész egyszerûen nem lehet probléma forrása. Az adóztatá-

sával azért nem értek egyet, mert akkor a kormány is bekapcsolódik, ami fölösleges kontrollt eredményez, a magnemesítôknek pedig jogukban áll megvédeni a genetikájukat. A kannabiszhoz úgy kéne viszonyulni, mint bármilyen más növényhez. CK: Amerikai útleveled van, azaz egy olyan országé, amelyik a legdrasztikusabb eszközökhöz folyamodik, hogy érvényesítse tiltáson alapuló politikáját. Hogyan viszonyulsz ehhez? JC: Zaklatottan. (nevet) De végsô soron semmi illegálisat nem teszek, legalábbis olyat nem, amirôl tudnak. (mosolyog) Spanyolországban termesztek marihuánát, de ez ott megengedett. Amerikai látogatásaim során nem ütközhetek problémákba, mert ott nem hordok magamnál füvet, és nem is termesztek. Ettôl függetlenül idegesít, hogy egy ilyen tiltáspárti országhoz tartozom, bár ez nem az én hibám: ott születtem, és már annyi adót befizettem, hogy nem volna értelme egy másik ország útlevelét beszerezni, mivel egy nap szeretném viszontlátni azt a sok pénzt.

l, sztéssel, dealerkedésse anúsítottak már terme éltem, többször meggy „Amíg Oregonban

CK: Mennyit szoktál szívni? JC: Ez teljesen változó, elôfordul, hogy mindennap szívok, máskor 3-4 hétig egyáltalán nem. Átlagosan nagyjából háromszor egy héten. CK: Volt már bármilyen problémád a hatóságokkal? JC: Amikor Mexikó és Amerika között cikáztam, még szerepelt a nevem az egyik rendészeti nyilvántartásban. Határátlépéskor mindig alaposan átkutattak, sokat kérdezôsködtek, azzal vádoltak sokáig, hogy drogcsempész vagyok – persze nem találtak soha semmit, így lekerültem a listáról. Amikor húsz évig Oregonban éltem, többször megjelentek a rendôrök, zaklattak, letartóztattak embereket, akiknél ott volt a könyvem, némelyiküket megpróbálták rávenni, hogy tanúsítsák a termesztésükben való segédkezésemet. A helyzet odáig fajult, hogy végül leszedtem a házam összes függönyét, így aztán bármikor benézhettek, és láthatták, hogy mit csinálok – ekkor igazából már nem foglalkoztam velük. Többször meggyanúsítottak termesztéssel, dealerkedéssel, próbálták átkutatni a házamat. Végül az ügyvédemnek kellett intézkednie, hogy leszálljanak rólam. Jelezte, hogy vagy le kell tartóztatniuk, vagy pedig fizetniük azért, hogy beszéljenek velem, mert a téma profi szakértôjével állnak szemben.
Bánhegyi Emese–Benke Hunor

jártak házamat - persze nem próbálták átkutatni a sikerrel”

ágzó kendernövény Az automatikusan vir t előidézni a fényképes teljes virágzás kül, ily módon nincs adag csökkentése nél zástól egészen az szükség időzítőre. Csírá nyolc hét alatt – köaratásig –mindössze növekszik, és megvetkezetesen, stabilan yamatos fény alatt terem akár 24 óra fol kséges a virágzást is. Ez esetben nem szü at változtatni, és előidéző fényszakaszok ágzószobákra sem vegetatív-, valamint vir kell külön beruházni. eket érhetünk el Hasonlóan jó eredmény Ennek előnye, hogy napi 18 óra fénnyel is. enhet. A legismera termesztőközeg is pih ágzó fajta a Lowtebb automatikusan vir ryder.

AUTOFLOWERING

SEEDS

12

13

asztását megelőzni meri, hogy a drogfogy tal, aki felis lesnek közel sem Hová fordulhat az a fia hajtogató előadók hite ről? a sztereotípiákat látják el a kábítószerek kívánó füzetecskék és zhető információkkal neve
A féligazságokon alapuló, elrettentô típusú prevenció egyik legfôbb veszélye, hogy visszafelé sülhet el: a megbízhatatlan információk miatt az indokolt figyelmeztetés is hatását veszti. Nem csoda, hogy a Magyar Addiktológiai Társaság és az Ártalomcsökkentôk Szakmai Egyesülete nyilvános közleményben határolódott el a Szcientológia Egyház Drogmentes Maratonjától, amiért az kábítószer-ellenes és prevenciós programjaiban szakmailag téves állításokat hangoztat. Könnyen belátható, hogy az efféle elôadások milyen hatással lehetnek a tinédzserekre. Tipikus eset például, hogy egy füvezésben már tapasztalt fiatal azért mer kipróbálni egy nagyobb kockázattal járó szert, mert azt gondolja, hogy ha a kannabisszal kapcsolatban is hazudtak neki, akkor biztos, hogy a többi cucc sem olyan veszélyes, mint mondják. Ez a rosszabbik végkimenetel. Jobb esetben – ha már az embernek olyan pechje volt, hogy elrettentéseken keresztül vezették be a témába – az illetô maga próbál meg hitelesebb forrás után nézni. Aki valaha legális vagy illegális drogokról keresett információt az internet angol nyelvû oldalain, az több mint valószínû, hogy találkozott már az Erowid nevével. Ez a kaliforniai székhelyû nonprofit szervezet az Egyesült Államokból származó, riogató prevenció helyett a sokkal gyakorlatiasabb ártalomcsökkentô megközelítést vallja. Az Erowid 1995-ben azzal a célkitûzéssel jött létre, hogy megbízható és elôítéletektôl mentes információkkal szolgáljon a különbözô pszichoaktív szerekrôl (központi idegrendszerre ható vegyi anyagok, más szóval drogok), ezzel támogatva a körültekintô és felelôsségteljes használatot, amely minimalizálja az ártalmakat, és hozzájárul a jobb életminôség megteremtéséhez. Ahogy a mottójukban is hangoztatják, ôk az emberek és a pszichoaktív szerek összetett kapcsolatát dokumentálják. Ez a honlapjukon is egyértelmûen látszik: a tematikusan összegyûjtött pszichoaktív növények valamelyikére, például a kannabiszra kattintva (http://www.erowid.org/plants/ cannabis/cannabis.shtml) olyan bôséges irodalmat találunk, amelyrôl az egyszeri érdeklôdô álmodni sem mer. Az adott szer alatt sorakozó menüpontok között nemcsak az elrettentô kiadványokból ismerôs, nemkívánatos fiziológiai hatásokat ismerhetjük meg (szájszárazság, koordinációs zavar stb.), hanem olvashatunk például a növényt övezô mítoszokról és legendákról, a jelentôsebb médiahírekrôl, termesztésrôl, jogi státusról, szervezetekrôl, könyvekrôl, fórumokról és a többi. Az Erowid egyedi arculatát mégis az egyes szerek használatával kapcsolatos olvasói élménybeszámolók kölcsönzik: 2008 novemberében csak a kannabisszal kapcsolatban majd 1500 szerepel a honlapon,

VS. „SAY KNO AY NO TO DRUGS” „S

SZTÓVÉDELEM FOGYA RUGS”
W

TO D

14

tizenöt kategóriában. Ugyanez a szám az összes szerre kiterjesztve kb. 75 000. Egyszóval az alaposságra nem lehet panasz. A megközelítésmódot azonban számos bírálat éri, egyesek szerint ugyanis a honlap sokkal inkább fogyasztásra ösztönöz, mintsem elfogulatlanul tájékoztat és ártalmat csökkent. A kockázatok és mellékhatások tekintetében... Szeptemberben megjelent írásában az Erowid két alapítója – az ôket ért kritikákra is válaszolva – összegezte a 13 év tapasztalatait, és javaslatokat tett a drogokhoz fûzôdô viszonyunk megreformálására egyéni, társadalmi és politikai szinten. A szerzôk álláspontja szerint a hangsúlyt a tiltásról és a drogfogyasztók üldözésérôl a felelôsségteljes használat felé kellene tolni, legyen szó legális vagy illegális szerrôl. Érvelésük szerint a pszichoaktív szerhasználat a modern élet mindennapi velejárója (lásd kávé, cigaretta, alkohol, gyógyszerek), ezért ideje lenne szakítani azzal az álommal, hogy ezeket a vegyületeket számûzhetjük az életünkbôl, sokkal inkább azon kellene dolgoznunk, hogy használatukat megfelelôen integráljuk az életünkbe. Az Egyesült Államokban – ahol a drogmentességre nevelés a legnagyobb múltra tekint vissza – jelenleg messze több a rendszeres kannabiszfogyasztó, mint a közel ezer coffeeshopot mûködtetô, liberális drogpolitikájú Hollandiában. Ráadásul a tiltáson alapuló szabályozás és nevelés a biztonságos fogyasztás ellen hat, hiszen

semmilyen praktikus információval nem szolgál a drogokról, így a közegészségre is veszélyt jelent. Az sem mellékes, hogy az a kamasz, aki a fû kipróbálása mellett dönt, bizalommal fordulhat-e a felnôttekhez a kérdésben. Nyilvánvaló, hogy ha az iskolában a kékkabátosok és botcsinálta preventorok büntetôjogi szankciók sorolásával, illetve teljes testi és szellemi leépüléssel képesek csak körülírni az alkalmi füvezés következményeit, aligha számíthatunk a bizalom kiépülésére. Ideje lenne belátni: a drogmentességre nevelés nem reális célkitûzés, és már a korai életkortól a felelôsségteljes hozzáállásra kell helyezni a hangsúlyt. Az embereket rá kéne szoktatni, hogy fogyasztás elôtt utánanézzenek a szer valóságos hatásainak és veszélyeinek, hogy el tudják kerülni a nem kívánt következményeket. Kockázatok és mellékhatások tekintetében, ugyebár… Ehhez pedig tudományosan megalapozott, értéksemleges információk biztosítására és megfelelô önismeretre van szükség, melyek birtokában az egyén az adott szer használatáról vagy mellôzésérôl tud dönteni, függetlenül annak jogi státusától. Az Erowid sem tagadja, hogy ennek eléréséhez évtizedekre és társadalmi szemléletváltozásra lenne szükség, de határozottan vallja, hogy ezzel hosszú távon megvalósulna a drogokhoz felelôsségteljesen viszonyuló társadalom. Bár a középiskolások összesített drogfogyasztási mutatói alapján Magyarország az átlagosnál kevésbé érintett országok közé tartozik Európában, a lakos-

ság 10%-a alkoholproblémákkal küzd, és a dohányzás okozta megbetegedések stabilan a vezetô halálokok között szerepelnek. Nem kérdés, hogy hazánkban is égetôen szükséges a pszichoaktív szerekhez való viszonyunk felülvizsgálata és a mértéktartó fogyasztásra nevelés. Az Erowid, az ártalomcsökkentô prevenció alapjait összefoglalva, pontokba szedte a legális és illegális drogok biztonságos használatának körülményeit. A felsorolás a szerhasználatot megelôzô körültekintésre buzdít, hogy a kísérletezô tisztában legyen az adott anyag egészségügyi kockázataival, forrásával, az alkalmazás mikéntjével, illetve a saját testi és mentális állapotával, hogy a nem kívánt hatásokat minimalizálni tudja, és idôben észrevegye, ha kezd vele elszaladni a ló. A komplexebb iskolai prevenciós programok már nálunk is nagyobb hangsúlyt fektetnek az ártalomcsökkentésre a középiskolákban (tudván, hogy a kannabiszt az átlag 15 évesen próbálja ki elôször), és a diákokat nem lecsúszott heroinistákkal ijesztgetik, hanem praktikus tanácsokkal látják el, melyekkel elejét vehetik a problémás szerhasználatnak. Bízzunk benne, hogy a szemléletmód elônyeire elôbb-utóbb drogpolitikai törvényhozóink is felfigyelnek.
Kardos Tamás

Az Erowid tanulmánya teljes terjedelemben a drogriporter.hu oldalon olvasható „A pszichoaktív szerek felelôsségteljes használata felé” cím alatt.

15

Jorge Cervantes rovata

lönösen azokban zerűbb a beltérinél – kü kkal néps ozó szabályozás. A kültéri termesztés so a marihuánára vonatk os viszonylag lazább kért és egyéb elektrom az országokban, ahol l semmibe, míg a lámpá . ény nem kerü ebünkbe kell nyúlnunk Az ok egyszerű: a napf ödtetéséért mélyen a zs azok műk berendezésekért, illetve
A kannabisz erôs növény, szinte akárhol megél. Ha kellô figyelmet fordítasz a biztonságra, tulajdonképpen bármilyen környezetet átalakíthathatsz olyanná, hogy az megfeleljen neki, s fáradozásod egészséges terméssel hálálja meg. Persze mielôtt hozzálátnál, nem árt tájékozódni. Olvass termesztési cikkeket, vagy ha kell, keress fel gazdákat, és kérdezd meg tôlük, hogy mikor érdemes paradicsomot vagy hasonló zöldségeket ültetni – a növényed plántálását tervezheted ennek megfelelôen. Az általában elôforduló rovarokról, kártevôkrôl is érdeklôdj, és gyûjts minél több információt a helyi termesztési körülményekrôl. Kültéren bárhol termeszthetsz, ezt ne feledd! Jómagam például a 70-es években egy északnyugat-amerikai város autópálya-felhajtója mellett kezdtem a gerillakertészkedést. A késô júniusban ültetett palántáknak idôzített tápszert adtam, azok pedig szeptember végére sûrû gubókkal megáldott, gyönyörû nôivarú növényekké fejlôdtek, s majdnem félkilónyi termést hoztak. Az elsô igazán nagy gerillaültetvényemet Kalifornia dombjai közt alakítottam ki. Egyenként felsétáltam a 14 kilós motorral, ami késôbb a szivattyút mûködtette, majd az ugyanilyen nehéz pumpával és vízvezetékekkel. A következô túrán a víztartályhoz 115 literes mûanyag szemetesládákat cipeltem fel, végül háromméteres PVC-csövekkel és hatvanméternyi slaggal a kezemben vágtam neki a domboldalnak. Mindezt persze hajnali négykor – nem hiányzott, hogy ezekkel a feltûnô eszközökkel a kezemben zaklassanak. Komoly kihívás volt számomra, ám a legnehezebb feladat az egész ültetvény leszerelése volt, mikor végeztem a kis „termesztôshow-mmal”. Persze nemhiába fáradoztam annyit: sûrû látogatásaim után 2,7 kiló, elsô osztályú kolumbiai és mexikói ganját arathattam le. Igaz, ezt egy kicsit korán tettem meg, de így a városunkban szeptember közepén csak nálam lehetett friss zöldséget kapni. Ó, azok a régi szép idôk! Akkoriban még megvolt az a jó kis falusi, vidéki környezet, sokszor még reklámozták is az eladandó ingatlanokhoz közel esô marihuánatermesztô helyeket, amiket mára persze mind felszámoltak. Manapság az erdészek fegyverrel járnak, és le is tartóztathatják azokat, akikrôl feltételezik, hogy termesztenek. A latin maffiaszervezetek szintén ellepték a nemzeti erdôket; az illegális bevándorlók kezébe fegyvert adtak, hogy megvédjék hatalmas gerillaültetvényeiket. A drogok elleni háború megváltoztatta Amerikát: ma már senki sem érezheti magát biztonságban. Ausztráliában, Kanadában, Európa jelentôs részén és még a világ számtalan pontján teljesen másképp mennek ezek a dolgok; van, ahol nyugodtan termeszthetsz a hátsó kertben, másutt úgynevezett zöldházakban teheted ezt, és persze elôfordulhat, hogy csak valami eldugott helyen, némi félelemmel fûszerezve ültethetsz marihuánát – ezt neked kell tudnod. De itt az ideje a lényegre térni, jöjjenek hát a különbözô kültéri fajták Az adott éghajlatnak megfelelô fajta kiválasztása legalább annyira lényeges, mint hogy megtaláljuk a termesztéshez a legjobb helyszínt. Éppen ezért most sorra veszünk néhány ismert és kedvelt kültéri fajtát, amelyeket – beérési idejük alapján – öt különbözô kategóriába soroltunk. Célszerû többféle, különbözô idôpontokban beérô növényt ültetni: ilyenkor ugyanis rendszerezhetjük a termesztési és szárítási munkafázisokat, ráadásul egy idô után folyamatosan arathatunk. A hasisnövényeket, mint az Afghanit vagy a Hindu Kusht már augusztus közepe-vége felé arathatjuk. A hozamuk és a hatásuk is kiváló, ugyanakkor eléggé szagosak. Ezek a növények inkább a tapasztaltabb termesztôknek valók. Rengeteg napsütést igényelnek, ráadásul gondoskodni kell arról is, hogy a vizet alulról szívhassák magukba.

BAD ÉG AL ATT SZA

Virágozni általában akkor kezdenek, amikor még nagyon hosszúak a nappalok. Különösen az alacsony és zömök növények hizlalnak extraméretû gubókat. A forró nyári napokat hûsítô esô elôsegíti náluk a penészképzôdést, ami rövid idôn belül akár meg is tizedelheti az állományt. Nemegyszer láttam már száraz, baseball-labda méretû gubókat nôni agyonpenészedett növényeken; persze mindet ki kellett dobni. Az efféle gondok elkerülése végett célszerû akkor elvégezni az aratást, amikor a termôk tíz százaléka már elhalt. Mindemellett tartsuk szem elôtt, hogy a sok harmat is hozzájárul a penészedéshez. Az Early Pearlhöz, az Early Queenhez, az Early Riserhez vagy a Manitoba Poisonhoz hasonló fajták a 49° északi szélességen augusztus végén-szeptember elején érnek be. Ezek a fajták valamivel erôsebbek és nagyobb terméshozammal bírnak, mint a fentiek. 1,8–2,7 méteresre nôhetnek, és igencsak bokrosak. A legtöbbjüket könnyû termeszteni, ellenállnak a penésznek – kezdôknek mind kitûnô választás, különösen akkor, ha nem tudnak sok idôt tölteni a növényeikkel. Szeptember közepe-vége felé érnek be az olyan fajták, mint a Mighty Mite, a Durban Poison vagy a Jack Herer. Elég jó termést hoznak, és erôsek is, ráadásul a szaguk sem túl intenzív. Fô ágaik végén mindegyikük hatalmas gubókat növeszt. Hogy elkerüljük a súlyos ágak letörését, nem árt, ha kitámasztjuk ôket. Ezek a fajták viszonylag kevés odafigyelést igényelnek, persze minél több szeretetet adunk nekik, annál jobban viszonozzák azt. Akár egyedül is hagyhatjuk ôket szeptember közepéig, onnantól pedig egészen sokáig arathatók, feltéve, hogy nem száradnak vagy dôlnek ki. A következô aratási idôszak október közepe és vége. Komoly és erôs terméssel ekkor virágzik például a Blueberry, a White Widow, a Super Silver Haze és a Pure Power Plant is. A növekedés során ôk

sem bocsátanak ki erôs szagokat, egészen addig, amíg le nem vágjuk ôket. Akár kétháromméteresre is megnôhetnek, ezt követôen pedig intenzív virágzásba kezdenek – ehhez persze oda kell figyelni rájuk. A Super Silver Haze és a Pure Power Plant termesztése nehézkes lehet, mert az aratás közeledtével nyirkos és nedves idôben szintén hajlamosak bepenészedni. Mindazonáltal egy enyhe fagy még javukra is válhat, és szép lila színûvé varázsolja virágjaikat. Noha ezek a növények szabadban is jólérzik magukat, valamiért mégis jobban szeretnek beltéren nevelkedni. Október végén-november elején arathatjuk a Skunk#1-hoz, a Northern Lights#5hoz, a Big Budhoz hasonló tiszta, vagy majdnem tiszta Sativákat. Ha azonban túlságosan hûvösre fordul az idô, netán még a hó is esik, a Sativák nem mindig érnek be. Elôfordult már, hogy november 15-én leesett a hó, és tönkretette a termést – a termôk fele egész egyszerûen elhalt. A Skunk#1 rendkívül büdös, a szél akár kilométerekre is elviheti a szagát. Mindezzel együtt az idetartozó növények hihetetlenül magas termést produkálnak, akár egy kiló mannát is learathatunk róluk. A Big Bud – nevéhez méltón – pedig még így is kimagaslik közülük. Ehhez az extra terméshozamhoz csupán az alsó ágakat kell karóhoz vagy magához a növény szárához kötnünk, megakadályozva ezzel, hogy súlyuk miatt letörjenek. A hatásfokot tekintve viszont épp a Big Bud szorul háttérbe a többihez képest. Mindegyikük óriásira nôhet, a Big Bud és a Skunk#1 három-négyméteres, a Northern Lights még ennél is magasabb lehet. Néhány Sativa elérheti a hat métert is! Egyedül a gomba jelenthet veszélyt ezekre a késôn virágzó növényekre. Az esônek és az enyhe fagynak ellenállnak, sokuk még egy kis hóesést is elvisel – végsô soron úgy nônek, akár a gaz.
Jorge Cervantes

ÁPANYAG ÚTJA AZ OLDOTT T N TIKA A NÖVÉNYEKBE
élethez. Víz nélkül szükségük van vízre az növényeknek t, hogy Mindenki tudja, hogy a tulnak. Az is köztudot kiszáradnak és elpusz z. án lekonyulnak, kis idő ut tt jutnak tápanyagokho fel a vizet, és vele együ l szívják onban egy bonyolult és a gyökereiken keresztü ak tűnik, valójában az van szó. rűnek és logikusn összetett folyamatról Mindez nagyon egysze

VÍZSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZ

Ha közelebbrôl is megvizsgáljuk a teljes folyamatot, egybôl kitûnik, hogy a környezeti tényezôk, mint például a fény menynyisége, a világos órák száma, a páratartalom és a hômérséklet mennyire szoros kapcsolatban állnak a vízellátással. Gyökér, szár és levél Röviden összefoglalva, egy növény vízfelszívó rendszere a következôképpen mûködik: a gyökerek a talajból felszívják a vizet, a száron keresztül pedig a benne lévô oldott sók felfelé szívódnak; a levelekben ezek a sók új anyagokká változnak. Általában nagyméretû – például a növekedést elôsegítô – molekulákról van szó, melyeket a növények minden részükben felhasználnak. A motor, a levelekben termelôdô tápanyagok mögött rejlô hajtóerô nem más, mint a fotoszintézis. A víznek és a benne lévô, oldott tápanyagoknak folyamatosan felfelé, míg a levelekben elôállított molekuláknak lefelé kell áramolniuk. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a víz és ásványi sók szállításával kell foglalkoznia, hanem nagyméretû szerves anyagok szállításával is. Arról, hogy mindez pontosan hogyan mûködik, és miért nem alakulnak ki dugók ebben a forgalomban, késôbb lesz szó. Most kezdjük a gyökereknél. Vízszállítás a növények gyökérzetében A gyökérzetnek több funkciója is van, a víz felszívásán kívül ugyanis stabilitást biztosít a növény számára. A gyökérnek – a növény talaj feletti részével egyensúlyban – saját magának kell növekednie, új gyökérrészeket létrehoznia, ugyanakkor részben felelôs a tartalékok, például a keményítô raktározásáért is. Ezenkívül a gyökérzetben jön létre több igen specifikus molekula is (mint a dohányban a nikotin). Csak stabilan Mivel szerkezetének köszönhetôen különösen alkalmas erre a feladatra, a gyökérzet tartja a növényt a talajban vagy más közegben. A gyökérzet fô és támogató részei együtt egy tengelyes szerkezetet alkotnak. Ezáltal, valamint az összetett szerkezet révén magas fokú rugalmasságot és stabilitást érnek el, valamint nagy felületi terjedelmet biztosítanak. A gyökér fô szerkezete jól látható egy csemetén. A gyökérrendszer középsô hajtása a fôgyökér, amely a mag csírázásakor a talajba hatol. A sziklevelek csak a fôgyökér meg18

fõgyökér

oldalgyökerek

gyökérszõrök

erôsödése és a vízellátás biztosítása után nôhetnek a fény felé – ám ezt annak érdekében, hogy elindulhasson a fotoszintézis, olyan gyorsan teszik, amennyire csak lehetséges. A fôgyökérbôl hajtanak ki az oldalgyökerek, melyek egyrészt a növény stabilitásáról, másrészt az egész gyökérzet nagyobb felületi terjedelmérôl gondoskodnak. A fôgyökerek és az oldalgyökerek is csak egy irányba növekednek. Ennek köszönhetôen a kifelé növekvô hajszálgyökerek optimális rögzítést biztosítanak a talajban. A gyökér növekedése és a gyökérszôrök rövid élettartama A gyökerek általában a végükön, azaz a gyökércsúcson növekednek. Az újonnan létrejött sejtek mellett található a gyökérzet központja, amely az új sejtek képzôdését irányítja; ez a gyökérnövekedéshez szükséges osztódózóna. Az osztódózóna a gyökér csúcsán a növekedés során folyamatosan elôretolódik. A gyökércsúcs mögött az újonnan létrejött sejtek megnyúlnak, ez a nyúlási zóna. Mögötte, a teljes gyökérzethez viszonyítva elég apró területen található a gyökérszôrök zónája, a víz és a sók azonban csak itt szívódnak fel. Mivel a gyökér a csúcsánál folyamatosan nô, a gyökérszôrös zóna is folyamatosan „csúszik” elôre. Ez azt jelenti, hogy a gyökérszôrök folyamatosan elhalnak és újraképzôdnek, élettartamuk ezért csak néhány nap.

központi vízszállító csõ

Az alábbi ábra kísérleti modellje bemutatja, hogy a leveleken keresztül történô párolgás – a negatív víznyomásnak köszönhetôen – hogyan okoz szívóerôt. A növény képes feljebb húzni a higanyszálat, mint a légnyomás – ezt láthatjuk a barométer által mutatott értéken. A kísérlet bebizonyítja, hogy a gyökerek vízfelszívó erejében a párolgás játssza a legfontosabb szerepet.

Párolgás
stabilitást biztosító szövet (kéreg) vízfelszívás mögött rejlõ erõ

gyökérszõrök

víz A gyökér gyökérszõrös zónájának keresztmetszete A párolgás negatív víznyomást eredményez (1000 mm), ami nagyobb a normál légnyomásnál (760 mm). A modellben a növénnyel szemben egy porózus kerámia található, ami mélyebben helyezkedik el, mint a mérôeszköz, és a víz kicsöpög belôle

Vízszállítás a gyökerekben A gyökérszôrök szerkezete nagyon kényes, faluk pedig vékony, ezáltal a víz és a benne oldott anyagok könnyedén felszívódhatnak. A vízhatlanság itt a legminimálisabb. A gyökérszôrök finom szerkezete ezenkívül lehetôvé teszi, hogy a gyökérzet felülete minél nagyobb legyen. A felfelé vezetô járat, a központi vízszállító csô a gyökér belsejében található. A víz a gyökérszôröktôl a központi vízszállító csôig jut. A vízhatlanság ezen a szakaszon a legnagyobb, mivel a víznek több membránon (járaton) is keresztül kell jutnia. A gyökérszôrök zónájában a növény óriási szabad felülettel rendelkezik, ami intenzív kapcsolatban van környezetével. Világosan látható a gyökérszôrök és a talaj részecskéi között fennálló szoros kapcsolat. A vízfelszívás azonban nem egy aktív folyamat; a gyökérzet inkább olyan, mint egy olajba mártott kanóc, amely az olajat folyamatosan az égés helye, azaz a lángok felé szívja. A gyökerek felszívó erejének nagyobbnak kell lennie a talaj felszívó erejénél, máskülönben a víz kiszivárogna a gyökerekbôl – ha kiszárad a talaj, ez valójában meg is történhet. A vízfelszívó erô attól az ellenállástól függ, amibe a víz ütközik, amikor a gyökérrel kapcsolatba kerül. Ezt az ellenállást többek között a talaj hômérséklete is meghatározza: a víz viszkozitása (tapadása) a hômérséklet csökkenésével növekszik, ilyenkor a víz szirupossá válik. Ha a talaj meleg, akkor kisebb, ha pedig hideg, akkor értelemszerûen nagyobb az ellenállás. A vízfelszívás után a második legfontosabb erô a párolgás, azaz a víz elpárologtatása a leveleken keresztül. Ha sok víz párolog el, a gyökerek vízfelszívó ereje nagy (mint egy szivacsé). Az, hogy mennyi víz párolog el a leveleken keresztül, nagyban függ a növény környezetének nedvességtartalmától. Az alacsony nedvességtartalom erôs párolgást eredményez, és ugyanez mûködik fordítva. A levegô hômérséklete szintén befolyásolja a folyamatot: itt viszont az alacsony gyenge párolgást, a magas hômérséklet pedig erôsebbet okoz.
porózus kerámia

normál nyomás higany

Vízsokk Ha a talaj hideg és a páratartalom alacsony, a leveleken keresztül sok víz párolog el. A gyökerek azonban ilyenkor nem képesek elegendô vizet szállítani a levelek felé, mivel a hideg talaj miatt túl nagy a vízellenállás. A tünetek – a lekonyult és hervadt levelek – azonnal jelentkeznek, míg a nedves talajban a gyökerek rohadásnak indulnak, majd lassan elgombásodnak. A növény közege túl száraz, és túl nedves sem lehet huzamosabb ideig. Mint azt már fentebb említettük, a növények nem aktív módon jutnak vízhez, ráadásul sose szívnak fel annál többet belôle, mint amennyi elpárolog a leveleiken keresztül. Képtelenek a vizet „tárolni”. Ezért kell részben a cserépben található talajnak felszívnia és tárolnia a vizet – ebben például perlit hozzáadásával segíthetünk, mivel a szer növeli a víztárolási képességet. Az öntözôberendezésnek a vízellátás szabályozása érdekében gyakran, de kis mennyiségû vízzel kell öntöznie a talajt. A növény közegének szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy optimálisan megtarthassa a gyökérzetet, ugyanakkor elég levegôsnek is, hogy a gyökércsúcsok áttörhessék azt. Ezek a leglényegesebb dolgok, amiket a növények vízellátásáról tudni érdemes. Legközelebb egyebek mellett azt vizsgáljuk meg, hogy a levegô páratartalma és a talaj hômérséklete milyen hatással van a növényekre.
Siglinde Winkler okl. vegyészmérnök (Hesi Plantenvoeding)

Készült a

támogatásával

19

éb élünk, a növények élet énő termesztésről besz b földben tört zzá: ez a legtökéleteseb Akár föld nélküli, akár ő. Kétség nem férhet ho nyez ges elemeket szállítja. a víz a legfontosabb té növekedéséhez szüksé növények terjedt hidroponikus közvetítő anyag, ami a bemutattunk néhány el Októberi számunkban kellékét, a vizet ek kulcsszerepet játszó ost ez nk lencséje alá. termesztőrendszert, m pzeletbeli mikroszkópu helyezzük ké
Oldódó sók és elektromos vezetôképesség A vízben oldódó sók mennyiségét – mivel ezek teszik vezetôvé a vizet – az elektromos vezetôképességgel mérik. A mûszerrôl leolvashatjuk, hogy a sók általános szintje elegendô-e, vagy sem. A kalcium- és a magnézium-karbonát a víz leggyakoribb összetevôi közé tartozik, ám túlzott mennyiségben más fontos elemek „kizárását” okozhatják a tápoldatban. Éppen ezért csakis a megfelelô tápanyag-kombinációval érhetjük el, hogy az oldat oldott sótartalma a növény tûrôképességét ne tegye próbára. Fajtától és életciklustól függôen a növények több-kevesebb trágyát szívnak fel. Minél gyorsabban nônek, annál több tápoldatra van szükségük, s mivel a növények tápanyagot és vizet fogyasztanak, elkerülhetetlen az elektromos vezetôképesség folyamatos ellenôrzése. Az elektromos vezetôképesség beállítása egyszerû feladat. A trágya címkéjén legtöbbször megtalálható a teljes felhasználási diagram és jó néhány tápanyagkezelésre vonatkozó utasítás is.
Digitális elektromos vezetőképesség-mérő

TRÁTUMOT? TÉKONYABB SZUBSZ HOGYAN KEZELJÜK A LEGHA en

ETET ADÓ VÍZ ÉL

Gyökérkörnyezet AeroFlóban

A víz minôségét – ami persze forrásonként változó – különféle tulajdonságok alapján mérik, amelyek befolyásolják a növények növekedését és egészségét. A minôség kezelése, beállítása elég egyszerû feladat, csupán azt kell tudni hozzá, hogy mit szeretnénk elérni, illetve milyen gondokat kívánunk kezelni. A hidroponikus termesztés esetében – érthetô módon – különösen fontos, hogy mit tartalmaz a víz. Az oldódó sók és az elektromos vezetôképesség, a vízkeménység és a pH-érték, az oxigénellátás és a vízhômérséklet, a szûrômódszerek, az esôvíz és a tisztított vizek mind-mind olyan tényezôk, amelyekre növényeink nevelése során folyamatosan oda kell figyelnünk. Ne feledjük: kiegyensúlyozott tápoldatot szeretnénk elérni, amely éppen megfelelô mennyiségû oldott ásványi sót tartalmaz; ellenôriznünk kell az összes paramétert, ami hiányt, felesleget vagy legroszszabb esetben mérgezést okozhat. Mindebben két eszköz lehet a segítségünkre a hidroponikus termesztésnél: egy digitális vezetôképesség-mérô, és egy digitális pH-érték mérô.
Folyadék pH indikátor

20

A víz keménysége és a pH-érték A víz keménységét a víz kalcium- és magnéziumtartalma határozza meg. A pH a „hidrogénpotenciál” rövidítése: a pozitív töltésû hidrogénionok (H+) mennyiségét mutatja meg a negatív töltésû hidroxilionokhoz (OH-) képest. A pH-skála 0-tól 14-ig terjed, ahol a 7 semleges. A kemény víznek általában magas, a lágy víznek pedig alacsony a pH-értéke. Egyes trágyaforgalmazók kemény és lágy vízhez való tápanyagformulákat is kínálnak, hogy azok a lehetô legjobban alkalmazkodjanak a vízhez. A vezetékes vizek pH-értéke rendszerint 8 és 9 között mozog – ez túl magas a növényeknek, mivel legtöbbjük az 5,2 és 6,5 érték között érzi jól magát. A pH-érték közvetlenül befolyásolja a legtöbb elem – különösen a mikrotápanyagok – jelenlétét (lásd az alábbi táblázatot). Alacsony pH-érték esetén túl nagy mennyiségû mikrotápanyag állhat rendelkezésre, ami fitotoxikus reakciókat idézhet elô egyes növényfajoknál. A magas pH-érték pedig kizárhat néhány elemet, amelyek így nem állhatnak többé a növény rendelkezésére. Például, ha a pH-érték túl magas, elképzelhetô, hogy a vas kikerül az oldatból, s a növények annak ellenére nem tudják felszívni az ideális vasmennyiséget, hogy a tápoldat azt tartalmazza. A jó minôségû hidroponikus növény tápláléka speciális kelátokat tartalmaz, amelyek a vas elérhetôségét biztosítják a magasabb pH-értékek mellett. A pH-érték szabályozásának legjobb módja, ha a tápanyagok vízbe keverése elôtt és után is beállítjuk az optimális szintet.
Az alacsony pH-érték: vas-, mangán-, cink-, réz- , kalcium-, magnéziumhiányt, toxicitást okozhat. A magas pH-érték: vas-, mangán-, cink-, réz-, bórhiányt okozhat

Sokszor a pH-érték egy darabig esik, majd megint megemelkedik. Ez az ingadozás jelzi, hogy növényeink megfelelôen felszívják a táplálékot. Csak akkor módosítsuk a pH-értéket, ha az túlságosan eltér! A só felhalmozódását és a károkozók elszaporodását elkerülendô tanácsos a tápoldatot rendszeresen cserélni. Hômérséklet és oxigén Egy másik fontos tényezô a víz hômérséklete. Ha túl meleg, a magvak nem csíráznak ki, a dugványok nem eresztenek gyökeret, és a növények lassabban nônek. A legtöbb növény a 18 és 27 °C közti gyökérzóna-hômérsékletet kedveli. Amikor vizet adunk a rendszerhez, hagyjuk, hogy az felvegye a tartályban lévô víz hômérsékletét. A gyökerek a talaj környezetében fejlôdnek, ahol a hômérséklet-változások lassúak, ezért a növények nem szeretik a gyors hôingadozásokat. A hidropónika egyik kulcsszava az „oxigénellátás”, a hômérséklet pedig jelentôsen befolyásolja az oldat oxigéntartalmát. Íme, néhány szám, amely a víz oxigénnel való telítettségi szintjét adja meg O mg/l-ben különbözô hômérsékleteken:
°C 10 14 18 O2-telítettség 11:36 10:39 9:56 °C 22 26 30 O2-telítettség 8:85 8:22 7:67

Minél magasabb a hômérséklet, annál kevesebb oxigén marad az oldatban, oxigén hiányában pedig a növények megfulladnak. Ha alacsony az oxigénszint, a különbözô betegségek és kórokozók is könnyebben fejlôdnek ki. Éppen ezért gondoskodjunk arról, hogy a víz szobahômérsékleten maradjon. (További tudnivalók a víz oxigénellátásáról a hidroponikában a www.eurohydro.com-on, a „bôvebb információ” menüpont alatt találhatók.) Szûrômódszerek, esôvíz és tisztított víz A legtöbb vezetékes víz klórt tartalmaz. Míg az oxidáló klór kis mennyiségben jótékony hatással lehet néhány növényre, a gyakori vagy a túlzott klórozást csökkenteni kell. Ez szintén könnyen megoldható: töltsük meg a tárolót csapvízzel, és hagyjuk állni 24 óráig – a klór egy éjszaka alatt elpárolog. Az egyéb szennyezôanyagokat azonban már nem ilyen egyszerû eltávolítani: le kell cserélnünk, vagy tisztítanunk kell a vízforrást. Erre sokféle módszer létezik, néha elég, ha a csapvizet tisztított vízzel, vagy esôvízzel keverjük. Megoldást jelenthet a desztilláció is, ám a legfejlettebb, többfokozatú desztilláló technológiák igen energiaigényesek, ráadásul szükségtelenül tiszta vizet nyerhetünk belôle. Kissé drága, ám kétségkívül hatékony eszköz a fordított ozmózisszûrô használata. Mivel azonban ezzel is túlságosan tiszta vizet nyerünk, a produktumot tanácsos 2:1 arányban normál vízzel keverni. Ha ezt a négy alapvetô paramétert nyomon követjük, biztosak lehetünk abban, hogy növényeink egészségesek lesznek, és csodálatos terményekkel ajándékoznak meg. Persze a földben való termesztéskor is érteni kell a vízhez, mivel semmi nem helyettesíti a jó minôségû vizet, a siker záloga pedig – bárhol is termesztünk – a kiegyensúlyozott tápoldat.
Noucetta Kehdi (GHE társigazgató)

pH-diagram: a lényeges tápanyagok elérhetôségére gyakorolt pH-hatás a föld nélküli szubsztrátumban

Ahogy az elektromos vezetôképesség, úgy a pH-szint beállítása is elég egyszerû feladat. Ha a szint túl alacsony, az oldat túl savas, ezért lúgot kell hozzáadni. Mivel a normál csapvíznek elég magas a pH-értéke, így egy kicsit hozzáöntve belôle olcsón növelhetjük a pH-értéket. Ha a szint túl magas, savat kell hozzáadni, hogy csökkenjen a pH-érték. A növények növekedése során rendszeresen ellenôriznünk kell az elektromos vezetôképességet és a pH-szintet. A pH-érték nyugodtan mozoghat 5,5 és 7,0 között anélkül, hogy beállítanánk. Vegyük figyelembe, hogy az is sok kárt okozhat, ha állandóan vegyszert használunk a tökéletes 5,8 és 6,0 közötti érték fenntartásához.

Készült a

szakmai támogatásával

21

LKODJ OKOSAN! GAZDÁ ZIK
profitmaximalizálás m a haszonszerzés, a ás, amelyiket ne ödik: alapvetően Ritka az olyan vállalkoz azonban mégis így műk - és headshop rben terjeszteni, vezérel. Az MGTSZ grow tott mind szélesebb kö ltúráját hiva s a növénytermesztés ku a vadkapitalizmus kellő g, hogy ez a szellemiség , nyíték pedi hete költöztek új helyre s ez viszi előre. A bizo mint hogy alig néhány helyét, nem más, együtt a kínálatot is. közepén is megállja a bővítve a boltot és vele
A két éve indult vállalkozás Juhász Péter nevéhez fûzôdik. A Kendermag Egyesület alelnöke, szóvivôje társaival együtt elôször egy háromszintes üzletben gondolkodott, ami – épp Cannabis Kultusz névvel – kiegészült volna Budapest és Magyarország elsô coffeeshopjával. – A Nagymezô utcában néztünk ki egy helyet. Az alsó szinten árultuk volna a növénytermesztéshez szükséges felszereléseket, fölötte mûködött volna – legális keretek közé szorítva – a coffeeshop, míg legfelül a különbözô bongok, pipák, papírok és egyéb kiegészítôk kaptak volna helyet. Végül bizalmi kérdések miatt vetettük el az ötletet, és így nyitottuk meg az Ó utcában az MGTSZ-t – mesélt a kezdetekrôl Juhász Péter. A growshop – akárcsak a többi – már az elsô perctôl kezdve családias, baráti hangulattal fogadja betérôit. Mindebben pedig Lili és Bejgli, az alapító két kenyérre kenhetô, végtelenül jólelkû kutyája is fontos szerepet játszik. Ôk – szinte mindennapos jelenlétükkel – még a legkôszívûbb vásárló arcára is azonnal mosolyt csalnak. A régi üzlethelyiséget idôközben kinôtte, s most maga mögött hagyta az MGTSZ, ám nem ment messzire: maradt az Ó utcában, épp csak a szemközti oldalra és egy kicsit arrébb, a szintén nemrégiben nyílt Instant kávézó és romkocsma tôszomszédságába költözött. Mivel ezt az épületet bontásra ítélték – s ez várhatóan egy-másfél éven belül meg is történik –, nyugodtan „garázdálkodhattak” a homlokzattal is. Igényes és színes graffitik díszítik az MGTSZ bejáratát, ami már messzirôl észrevehetô, s színt visz a kissé megszürkült belvárosi utcák egyhangú világába. Az Instant közelsége pedig kimondottan jót tesz az üzletnek.
24

S SZÖVETKE AZDASÁG, TERMEL É MEZŐ MEG G

– Van egy hátsó bejáratunk a romkocsma felôl, ennek az alternatív megközelíthetôségnek a hasznát pedig felesleges részleteznem – utalt sejtel-

mesen a biztonságra Juhász. – A headshopunkat, ahol most már a füstölôs kiegészítôkön kívül táskákat és egyedi ruhákat is árulunk, beköltöztettük az

Instant elôterébe, ott pedig gyakorlatilag tíztôl éjfélig bárkit ki tudunk szolgálni – tette hozzá. Az MGTSZ-nek most otthont adó egykori fodrászszalon alapterülete csaknem kétszer akkora, mint a régi helyiségé. Éppen ezért bôvült – és folyamatosan bôvül – a kínálat is: a vaporizálók és herbáliák máris helyet kaptak a polcokon, amelyeken hamarosan például a Hesi termékei is elérhetôk lesznek. A költözés természetesen egyéb elônyökkel is járt: ennek kapcsán ugyanis egyedülálló akciókat hirdettek, ezért különösen megéri a napokban felkeresni az MGTSZ-t. – Mindig is arra törekedtünk, hogy árainkkal a magyar piacnak feleljünk meg, s bátran állíthatom, hogy az egyik, ha nem a legolcsóbb growshop vagyunk. Mindebben pedig fontos szerepet játszik az is, hogy elsôsorban a növénytermesztés kultúráját szeretnénk terjeszteni, és nem feltétlenül a nagyobb haszon megszerzése vezérel minket – ecsetelte küldetésüket az alapító, aki egyébként hamarosan háttérbe vonul, hogy újabb civil mozgalmak szervezésére fordíthasson minél több energiát. BH

25

EM POLITIK Á JA A FÉLEL KANNABISZ
te be a kannabisz zal egy időben jelentet rmány szinte az drogok Ironikus, hogy a brit ko yából a veszélyesebb élyes drogok C-osztál g vésbé vesz ló tudományos bizottsá visszahelyezését a ke ves szakemberekből ál egy ne ekélyebb egészségügyi B-osztályába, amikor nnabiszfogyasztás cs : a ka legtöbb legális drog, jelentésében közzétette i károkat okoz, mint a és társadalm hány fogyasztása. így az alkohol és a do
Nem kevés cinizmus kellett ahhoz, hogy a kormány a saját tudományos tanácsadó testületének (ACMD) állásfoglalását kevesebbre becsülje, mint a bulvármédia véleményét: hiszen az ACMD idei vizsgálata azzal a határozott következtetéssel járt, hogy a kannabisszal kapcsolatos büntetôjogi szankciók szigorítása egyáltalán nem indokolt. Az meg aztán a képmutatás magas foka, hogy a szigorítást az a Jacqui Smith belügyminiszter jelentette be a sajtónak, aki fiatalabb korában maga is bevallottan szívott füvet, de megúszta a büntetést. Vajon ha akkoriban lecsukják, lehetett volna belôle miniszter?! Gordon Brown és kormánya döntését valójában egyáltalán nem a fiatalok iránti aggodalom motiválta, nem is a tudományos bizonyítékok súlya alatt hajoltak meg – egy, már korábban is jól bevált játékot játszanak, amelynek célja a választópolgárok félrevezetése, szavazataik megszerzése. Bár ma már tudjuk, hogy Szaddám Huszein nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel, annak idején a britek többsége mégis vakon elhitte a kormánynak, hogy az irakiak rettenetes titkokat rejtegetnek sötét betonbunkereik mélyén, melyeket csakis egy gyors háború árán lehet megsemmisíteni. Nincs ez másként a kannabiszszal sem. A terrorizmustól, a fiatalkori bûnözéstôl és az illegális bevándorlástól rettegô brit közvélemény szinte szomjazik a „kemény kéz” politikájára, amely visszaállítja az erôs államba és a brit birodalom nagyszerûségébe vetett hitüket. Ebben a közhangulatban nem nehéz meggyôzni a polgárokat
26

:A ANGLIA RÉGI-ÚJ ELLENSÉGE

arról, hogy a kannabisz egyre veszélyesebb, egyre potensebb drog, amelynek fogyasztása elmebeteggé és bûnözôvé teszi a fiatalokat, ez pedig indokolja akár a legszigorúbb büntetôjogi eszközök bevetését, avagy egy drogellenes háború megindítását is. Vajon mit ér a politikában egy tudományos vizsgálóbizottság jelentése egy megrázó, hatásvadász képekkel teletûzdelt bulvárcikkhez képest? Nota bene, az USA-ban a szövetségi alkoholtilalmat (1919–1933) csak egy olyan korszakban sikerült bevezetni, amikor az amerikai társadalomban elharapózott a hisztérikus rettegés az idegen bevándorlóktól és ellenséges kémektôl. Amikor az alkoholtilalom megbukott, a munka nélkül maradt bürokraták új ellenséget találtak, mondhatni kreáltak maguknak egy olyan növénybôl, amit már az Egyesült Államok alapító atyái is elôszeretettel termesztettek: a kenderbôl. A 30-as években az amerikaiak az addig viszonylag ártalmatlannak tartott füvet új oldaláról ismerhették meg: mint „ördögi marihuánát”, amitôl a fehérek munkáját elrabló, feleségét elcsábító mexikói bevándorlók fertelmes bûncselekményeket követnek el. Már akkor is voltak tudósok és politikusok, akik felemelték szavukat a kormánypropaganda ellen, a Yellow Press fûôrült gyilkosokról harsogó cikkei már akkor is hatásosabbnak bizonyultak. A drogtilalom mindig is épített a nyilvánvaló vagy a rejtett félelmekre, az elferdített féligazságokra, a rasszista elôítéletekre és a közbiztonság illúzióját keltô látványos kirakatakciókra. Ez bizony nem magyar sajátosság, mi is csak átvettük a fejlett

Nyugattól a hamburgerrel meg a kólával együtt – ez némileg ellentmond azoknak, akik a „magyar ugar” elmaradottságát hibáztatják a szigorú hazai drogpolitika miatt. De mit is hangoztat a brit kormány, miért kell szigorítani a fûszívókkal szembeni büntetôjogi szankciókat? A belügyminiszter szerint ez a lépés „megerôsíti azt az üzenetet”, hogy a kannabisz veszélyes drog, és nem szabad fogyasztani. Ebbôl azt gondolhatnánk, hogy amióta 2004-ben Tony Blair kormánya úgy döntött, hogy a kannabiszt áthelyezi a kevésbé veszélyes drogok C-osztályába, hirtelen megugrott a fûfogyasztók száma. Pedig a helyzet éppen ellentétes: 2004 óta a hivatalos kormánystatisztikák szerint nem növekedett, hanem csökkent a kannabiszt kipróbálók aránya! Ez egyébként nem egyedülálló trend, más országokban is bekövetkezett enyhe csökkenés. El kellene szakadni végre attól az ostoba elképzeléstôl, hogy az emberek elolvassák a Btk. vonatkozó szakaszait, mielôtt döntést hoznak a drogfogyasztásukról. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint a büntetôjogi szabályozásnak vajmi kevés szerepe van abban, hogy egy országban hányan próbálnak ki vagy használnak rendszeresen drogokat. Ezzel szemben a szigorítás rengeteg pénzükbe kerül az adófizetôknek, a rendôrök pedig megint a tinédzserek zsebében turkálhatnak naphosszat ahelyett, hogy elkapják a valódi bûnözôket. A büntetôjog egy demokráciában végsô eszköz, ultima ratio, aminek az értékébôl jócskán levon, ha egyes ostoba politikusok üzenôfüzetként használják, és iskolásokat rémisztgetnek vele. Mit is jelent az angliai szigorítás a gyakorlatban? 2004 óta a rendôrség a helyszínen figyelmeztetésben részesítette a fûszívókat, a drogot pedig elkobozta tôlük. A fogyasztókkal szembeni rendôri magatartás proaktívból egyre inkább reaktívvá vált: a rendôrök többnyire nem keresik a fogyasztókat, csak akkor járnak el velük szemben, ha nyílt fûszívással találkoznak, bejelentés érkezik hozzájuk, vagy arra gyanakodnak, hogy valaki árul is. Hasonló a helyzet a termesztôkkel: a saját fogyasztás céljából létesített kisebb ültetvényekkel ritkán foglalkoznak a hatóságok, a nagyobb, terjesztési célú ültetvényekre vadásznak. Egyes becslések szerint jelenleg az angliai piacon lévô fû több mint 60%-át teszi ki a hazai termesztésû kannabisz, így a rendôrség is egyre nagyobb erôforrásokat szentel a nagybani termesztôk lefülelésére. Ha az új szigorúbb szabályozás hatályba lép 2009. január 26-án, az utcán rajtakapott fogyasztók nem ússzák meg többé figyelmeztetéssel, hanem 80 angol font helyszíni bírságot kell fizetniük. Aki nem tud fizetni, az akár börtönbe is kerülhet, a puszta birtoklásért a bíróság ezentúl akár 5 éves szabadságvesztést is kiszabhat, mennyiségtôl függôen. Arról nincs szó, hogy a rendôrség bilincsben vinné el a fogyasztót pisitesztre a kapitányságra, nincs szó elterelésrôl, pártfogói felügyelôrôl és házkutatásról, mint idehaza. Érdemes tehát megjegyezni, hogy ami Angliában szigorítás, az nálunk enyhítésnek minôsülne, hiszen jelenleg a magyar kormány még azt sem hajlandó keresztülvinni, hogy a csekély mennyiségû kannabisz birtoklását szabálysértéssé minôsítse. Ha majd egyes politikusaink felhozzák az angol példát arra, hogy „már Európában is felismerték, milyen veszélyes a kannabisz”, ezt talán nem árt eszükbe juttatnunk.
Sárosi Péter (A szerzô a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetôje)

27

RRE MAGYAR! KENDE Y
ados tradíciói nlóan nálunk is évszáz b országához haso ogy ennek ellenére soha Európa és a világ legtöb ek és nemesítésének. H r esztésén özileg elismert magya vannak a kender term zat nemritkán nemzetk keres agrárága m a véletlen műve. sehol nem hallunk e si yeiről, természetesen ne tóink eredmén szakembereiről és kuta
Bármely ország politikusai nagy bajba kerülnek, ha afféle eredményekrôl kell beszámolniuk, melyekre ugyan joggal lehetne büszke a nemzet, ám olyan tudományterületrôl származnak, melynek – vagy amely tárgyának – megítélése, az adott téma társadalmi elfogadottsága finoman fogalmazva is kérdéses. A sikerpropaganda könnyen visszafelé sülhet el, fôleg ha a szóban forgó ország demokratikus, így választott vezetôinek tevékenységét ellenzéke nemcsak figyeli, de minden eszközzel csökkenteni kívánja annak értékét, következésképpen lehetséges politikai hasznát. Adott esetben pedig – amikor olyan kényes, tudatosan és könnyen félreértelmezhetô témáról van szó, mint a kender, és a szóban forgó ellenzék ehhez még kereszténydemokrata is – ne legyenek illúzióink. Mindezzel összefüggésben nem meglepô, hogy a magyar kendernemesítés és -termesztés világszínvonalú eredményeirôl, világhírû kutatóink munkájáról idehaza hallunk a legkevesebbet. Ennek ellenére a kendernemesítés magyar úttörôit, például az általunk is nagyra becsült, a közelmúltban elhunyt Bócsa Iván professzort a világon mindenhol (máshol!) nagy tisztelet övezi, munkásságát ismerik és elismerik. Az ô irányítása alatt vált ugyanis a Szent István Egyetem (SZIE) Kompolti Kutatóintézete azzá, ami. A kompolti kendergazdaság nagy utat járt be 1918-as alapítása óta. A telepet egykor a Magyar Vetômagnemesítô és Értékesítô Rt. kívánságára hozták létre azzal a kifejezett céllal, hogy egyes haszonnövények szélsôséges éghajlati viszonyok közti nemesítését és nagyipari termesztését kutassa. A 125 méteres tengerszint feletti magasságban,
28

TUDOMÁN ESÍTÉS, TRADÍCIÓ ÉS FAJTANEM

Budapesttôl északkeletre, 105 km távolságban fekvô Kompolt ideális választásnak bizonyult: a környék változatos talajszerkezete (barna erdôtalaj, réti öntésés homoktalaj), a hómentes hideg tél és a 10 Celsius-fokos átlaghômérséklet miatt. Minden adott volt tehát a fajtanemesítési kísérletek megkezdéséhez. Az ekkor létesített telep 1932-ig – bérleményként A Bredemann-módszer
A még lábon és virágzás előtt álló hímnemű kendernövény szárát hosszanti irányban felmetszik, majd eltávolítják az „anyanövényről”. Az így lemetszett kender rosttartalmát kémiai módszerekkel megvizsgálják, és megállapítják, hogy a nemesítés szempontjából megfelelően magas rosttartalommal bír-e. Amennyiben igen, úgy hagyják a növényt elvirágozni, a többit viszont kizárják a nemesítésből.

– magánkézben, gróf Károlyi Mihály tulajdona volt. Midôn a gazdasági világválság miatt az üzemeltetô tönkrement, a telep felügyeleti jogát az állam vette át, és Állami Növénynemesítô Telep néven mûködtette egészen 1950-ig. Ekkor került az intézmény élére Fleischmann Rudolf, aki mindössze 9 napig – váratlanul bekövetkezett haláláig – volt annak vezetôje. Ezt követôen Lelley János lett az igazgató. Mivel Lelley bízott az akkor már világhírû Fleischmann kutatómunkájában, annak tanítványát, Bócsa Ivánt kérte fel a lucerna- és kendernemesítéssel kapcsolatos kutatási projektek irányítására. Ekkor vette kezdetét a profeszszor és a kompolti kender egyedülálló nemzetközi karrierje (dr. Bócsa Ivánról bôvebben keretes írásunkban). Amikor 1950-ben a telephez csatolták két további állami gazdaság üzemegységeit, mintegy 1000 holdon megalakult a Kompolti Kísérleti Gazdaság. Tevékenysége a kezdetektôl igen

Dr. Bócsa Iván (1926–2007)
A 2007 májusában elhunyt Bócsa professzor a biológiai tudományok doktora, az MTA rendes tagja, az MTA Növénynemesítési Bizottságának tiszteletbeli elnöke és a Növénytermelés című lap főszerkesztője volt. Kompolton végzett kutatásai eredményeként a kontinensen harmadikként sikerült egylaki és uniszex kenderfajtát nemesítenie 1955-ben. Ezt követte – értelemszerűen hosszú kutatómunka eredményeként – a 95%-ban nőnemű kenderfajta előállítása, amely már nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény volt. A legtöbbször Bócsa Iván nevével fémjelzett úgynevezett kompolti kender világhírű. Fleischmann tanítványaként elsősorban a lucerna- és a kendernemesítés terén ért el kiváló eredményeket, de érdekelt volt a baltacim és a bükköny nemesítésében is. Mestere halála után, 1950-ben az intézmény frissen kinevezett igazgatója, Lelley János kérte fel a témakör vezetésére. Kenderrel kapcsolatos kutatásai világszerte ismertek: a fent említett fajták mellett úttörő eredményeket ért el a nappalhosszúságközömbös fajták termesztésében is. A klasszikus magyar növénynemesítők generációjának egyik utolsó képviselőjét, a nemesítésben és keresztezésekben elért eredményei okán 1955-ben állami kitüntetésben részesítették. A nagyközönség nem kapcsolja ugyan a nevéhez, de magyar és nemzetközi szakmai körök tudják, hogy neki köszönhetjük az új kultúrnövény, a tarka koronafürt meghonosítását és a hazai termesztéstechnológiák kidolgozását.

sokrétû: a legnagyobb hangsúly az árpanemesítésen van, emellett alapfeladatként foglalkoznak fajfenntartással és nemesítéssel. Az agrotechnológiai, tápanyag-gazdálkodási és biotermesztési kutatásokkal kiegészítve rövid idô alatt átütô eredményeket értek el az úgynevezett ipari kender kutatásában. De nemcsak ipari kender nemesítésével foglakoztak, éppúgy folytak talajerô-gazdálkodási kutatások, trágyázási tartamkísérletek, szántóföldi és talajvédelmi fejlesztések, mint az ôszi árpa nemesítését és a gabonafélék termékbecslését segítô módszertani kutatások. A munka sokrétû és szerteágazó volt, mígnem 1970-ben – újabb névváltoztatás után – az ekkor már Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézet legjellemzôbb kutatási területe is megváltozott. Az intézmény megkapta a beszédes nevû országos program: az évelô pillangós virágú szántóföldi takarmánynövények nemesítésének és termesztésének komplex kutatása vezetését. Napjainkban is hasonló témában utaznak, bár idôközben újabb és újabb név- és szerkezetváltozáson mentek keresztül. A 21. században már Károly Róbert Fôiskola Mezôgazdasági Fôiskolai Kar Fleischmann Rudolf Kutatóintézet néven tesznek meg mindent azért, hogy az elmúlt csaknem száz esztendôben elért eredményeket, fejlesztéseket átörökítsék a kertészek és növénytermesztôk következô generációira.
29

THC és állami nyilvántartás A Magyarországhoz hasonló, tiltáson alapuló szabályozást követô országokban az iparikender-kísérleteknél is rendkívül fontos szempont a gazdasági hasznosításra nemesített, magas rosttartalmú fajták THC-tartalma, ami függ a környezeti feltételektôl, a szélességi körtôl és az úgynevezett geográfiai rassztól is. A magyar jogszabály ipari kendernek minôsíti és nem tekinti kábítószernek a 0,2% alatti hatóanyag-tartalommal rendelkezô fajtákat. Magjainak forgalmazását, termesztését vagy akár dísznövényként való forgalmazását sem tiltja semmilyen jogszabály. (Hatályos törvényeink szerint „szabadföldön vagy fedett termesztô berendezésben kizárólag alacsony THC-tartalmú kender termeszthetô. (…) A kender vetéséhez kizárólag fémzárolt vetômag használható.”) Azonos csapadékmennyiség esetén amúgy az északabbra honos növénynek alacsonyabb THC-tartalma lesz, mint déli társának. Ám ugyanez a kérdés megközelíthetô a tengerszint feletti magasság viszonylatában is: ugyanaz a fajta nagyobb THC-tartalommal rendelkezik, ha alacsonyabban nô. Érdekes ellentmondás, hogy földrajzilag éppen fordított a helyzet: a nemesítés nélküli úgynevezett déli kenderfajtákban kevesebb THC-t találunk, mint például az azonos fajtájú középorosz kenderben vagy a legmagasabb THC-tartalmat elérô ázsiai növényekben. Az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet közleménye szerint Kompolt nevéhez az alábbi fajták köthetôk: Fibroseed, Fibrol, Monoica (államilag elismert fajták); Kompolti, Kompolti hibrid TC, Uniko B (államilag elismert és meghosszabbított fajták); Multiseed és Moniseed (idôközben visszavont fajták). Rost és olaj Sokan tán biológiaórán hallottak utoljára a növénynemesítésben használatos kifejezésekrôl, így érdemes tisztázni egy-két alapfogalmat. Egylakinak nevezzük, ha a hím- és a nôvirágok azonos virágzatban, de elkülönülve találhatók, ugyanazon a növényen, míg kétlakinak, ha mind a hím-, mind a nônemû virágok külön növényen találhatók. Uniszex hibrid jön létre kétlaki nônemû és egylaki hím növényt keresztezve, mely például a korábbi kompolti kétlakihoz viszonyítva 70%-kal magasabb maghozamot eredményez. A ma30

VPOP-fiaskó
A kendertermesztés – legyen az akár ipari és egyben legális – mindig tartogat veszélyeket. Erre ékes bizonyíték a bő 7 évvel ezelőtti intermezzo is, amikor 2001 júniusában a Vám- és Pénzügyőrség ismeretlen tettes ellen tett feljelentést kábítószerrel való viszszaélés alapos gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőrkapitányságon. Kápolna határában (Kompolttól mintegy 2 km légvonalban) egy 75 négyzetméteres, több mint 260 tős ültetvényt fedezett fel a VPOP 2001. június 17-én. A szerv azonnal feljelentést tett az illetékes megyei rendőrkapitányságon, akik annak rendje-módja szerint elindították az eljárást. Mint kiderült, az ültetvényen valóban kendert találtak, ám az mindössze ipari kender volt. Ráadásul az első számú gyanúsított, a nemzetközileg is elismert dr. Bócsa Iván a kapitányságon elmondta, hogy a Kompolti Kutatóintézet munkatársaként a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával végez rostkender-nemesítési kísérleteket, immáron 48 éve – különösebb fennakadás nélkül. A VPOP a helyszínen szerette volna megsemmisíteni az ültetvényt, ám a rendőrség ezt megakadályozta. Mindkét szerv indítéka érthető: a vámosok vadkendernek vélték a növényt – ránézésre valóban összetéveszthető –, így a törvényi előírásoknak megfelelően jártak volna el, ám a rendőrség, akinek tudomása volt arról, hogy a környéken több kísérlet is folyik, előbb tisztázta volna az ügyet. Bócsa Iván végül bemutatta a kérdéses engedélyeket, így a rendőrség bűncselekmény és szabálysértés hiányában megszüntette az eljárást.

gokból kinyerhetô olaj egyrészt alternatív energia-, másrészt élelmiszernövényként hasznosítható. A másik igen jelentôs kutatási terület Kompolton a legmagasabb rosttartalmú kenderfajták nemesítése. Földrajzi adottságaink miatt Magyarországon a rostkender termesztéséhez ideálisak a körülmények: páratartalom, átlagos tengerszint feletti magasság, talajadottságok, éves csapadékmennyiség stb. Mivel hazánkban tradicionálisan, sôt szinte kizárólag a rostjáért termesztették eredetileg e kultúrnövényt, magától értetôdô volt, hogy a kutatások is ezt a vonalat erôsítsék. A feladat tehát olyan nagy kórótermô képességû és rosttartalmú növény elôállítása volt, amely nagy szakítószilárdsággal és a kártevôkkel szemben természetes védelemmel egyaránt rendelkezik. Emellett azt is meg kellett oldani, hogy a két különbözô ivarú növény tenyészideje szinkronba kerüljön, és a magok olajtartalma a lehetô legmagasabb legyen. Több évtizedes munka eredményeként négy alapvetô nemesítési módszert dolgoztak ki: egyedszelekciót a rostdúsításra, uniszex kender elôállítását a magtermô képesség növelésére és fajtaheterózist a kórótermô képesség fokozására. A negyedik nemesítési módszer az egylaki kender elôállítása visszakeresztezéssel. A fentieket szem elôtt tartva, többek között a Bredemannmódszerrel (bôvebben keretes írásunkban) dolgozva elérték, hogy a kétlaki szabadelvirágzású fajták bô 30 év alatt megduplázták rosttartalmukat. Míg 1953-ban csupán 15% rosttartalmat mértek, addig 1988-ban

már 24-et, napjainkban pedig a 28-30%-ot is elérik. Úttörô kutatás zajlott és zajlik ma is az egylaki kender nemesítésében. A hazánkban korábban nem termesztett típust elsôsorban azon országokban kedvelik, ahol a kender kóróját és magját egyaránt hasznosítja a feldolgozóipar (pl. Franciaország). Nagy elônye, hogy a telepen nevelt növények mind nôivarúak, így egy idôben érnek és virágoznak. A generációról generációra erôsebb, egyre jobb attribútumokkal rendelkezô fajták hosszú távon gazdasági érdekeket szolgálnak, hiszen ugyanolyan feltételek mellett (éves csapadékmennyiség, azonos talajszerkezet, napsütéses órák száma stb.) sokkal magasabb rost- és olajtartalommal bírnak, melyek feldolgozásából a nemesítésbe és szabadalmaztatásba fektetett energia és a pénzeszközök bôségesen megtérülnek. A kutatóintézet munkája tehát úgy hazai, mint világviszonylatban rendkívül fontos. Habár a nagyközönség számára mindez a legtöbbször rejtve maradt, kutatóink Fleischmanntól Bócsáig elévülhetetlen érdemeket szereztek már eddig is a maguk és a magyar kender számára. A jövôben elkerülhetetlen gazdasági változások ismeretében is fontos lehet, hogy magunkénak tudhatjuk egy olyan kultúrnövény nemesítésének, termesztésének és feldolgozásának hagyományos eljárásait, termesztési tapasztalatait, legmodernebb kutatási eredményeit és szabadalmait, melyet számtalan módon képes az emberiség hasznosítani. És még az éghajlatunkat is nagyon szereti!
Petrikó

Az elsősorban beltéri termesztőknek szánt skunkszelekciót 1996-ban fejlesztette a Dutch Passion. A magkereskedő cég nemesítői azzal a céllal láttak munkához, hogy létrehozzanak egy Indica-Sativa hibridet, ami kiemelkedően sok és erős virágot terem. Az Euforia engedelmeskedik ennek az elvárásnak: a rekordtermés garantált, s attól sem kell tartanunk, hogy a virágai gyengék, sápadtak lesznek. Éppen ezért tökéletes választás lehet akár kereskedelmi célokra is (már ahol engedélyezett az ilyesmi). Beltéren alig hatvan nap alatt beérik, míg a szabadban október végén, november elején mehetünk a termésért. Hatását a híres skunkfélékhez lehetne hasonlítani, ám az íze nem annyira édes. THC-tartalma közepes, a körülményektől függően 8 és 15% között mozog. A növényházi termesztésre is alkalmas Euforia két alkalommal már kannabiszdíjat is bezsebelt: 2000-ben a High Times Cannabis Cup második helyezettje lett, majd két évvel később megnyerte a Highlife Cupot. Hagyományos és feminizált kivitelben is kapható, s mivel kontinensünkről származik, s az itteni klímát kedveli a legjobban, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a fajta az igazi európai eufória okozója.
31

ek ényezésekkel igyekezn szerveződő, civil kezdem hányan alulról éve Spanyolországban Nyugat-Európában né iszfogyasztást. Bő tíz t dtatni a kannab a tagok kizárólag sajá a törvény előtt is elfoga Club (CSC), amelyben is Social hetnek marihuánát. létrejött az első Cannab től mentesen termeszt e kereskedelem m jöhetne ilyesmi. használatra, mindenfél gon egyelőre szóba se k: Magyarorszá De ne legyenek illúzióin
A CSC-ket felnôtt európai állampolgárok alkotják. Olyanok, mint bármelyikünk: alkalmanként szeretnek sodorni maguknak egy-egy jointot, és nem értik, hogy ezzel miért adnak okot hatósági vegzálásokra, hiszen semmilyen társadalmilag káros tevékenységet nem folytatnak... Az ellentétek feloldása érdekében a kilencvenes évek végén barcelonai fiatalok – az ottani kenderkultúra-magazin, a Cañamo támogatását élvezve – létrehoztak egy zárt kört, amelyben a kannabiszt elôállítják, majd elosztják egymást közt, és kedvükre fogyasztják anélkül, hogy bármilyen kereskedelmi tevékenységet folytatnának. Ez tulajdonképpen a Cannabis Social Clubok alapja: a tagok csak annyi marihuánát termesztenek, ami a saját szükségleteiket fedezi. Sikerükben több tényezô is szerepet játszott, és játszik mind a mai napig. Egyrészt ötletüket nyíltan felvállalták, amit persze a katalán vezetés elôször nem nézett jó szemmel, végül mégis jóváhagyta a kezdeményezést olyannyira, hogy az eleinte még szintén ódzkodó spanyol kormányt is meg tudta gyôzni a CSC-k veszélytelenségérôl. Az újabb állomás Salzburg volt: itt az Emberi Jogok Európai Bíróságán született kedvezô ítélet, s immáron a spanyol gyakorlatot uniós szinten is elismerték. Másrészt az ENCOD (Európai Koalíció az Igazságos és Hatékony Drogpolitikáért), is már a kezdetektôl támogatta ôket, segítettek a szervezet legális mûködési kereteinek kidolgozásában, tanácsokkal látták el az alapító tagokat. Mindennek eredményeképp ma már több tucat klub – némelyik száznál is több taggal – mûködik nemcsak Spanyolországban, hanem az ENCOD otthonában, Belgiumban is.
32

ZSÉGES MEGOLD L CLUBS – AZ EGÉS CANNABIS SOCIA

ANYOL HÁTHA A SP S
Á

Joep Oomen és Ingrid Wunn (ENCOD) elõadást tart Cannabis Social Clubokról a Cultiván

De hogyan is épül fel, s miként mûködik egy CSC? Alapításának milyen feltételei vannak, s vajon a nyugateurópai példán felbuzdulva elképzelhetô-e, hogy akár itthon is létrejöhessenek ilyen szervezetek? Kérdéseinkre Joep Oomen, az ENCOD egyik vezetôje két ízben is választ adott, – egyrészt a klubokról tartott elôadásában a Cultiván, rögtön ezt követôen pedig egy rövid beszélgetésben, kifejezetten a CK olvasóinak. Ha alkoholt bármikor, bármelyik bárban lehet venni és fogyasztani, akkor miért ne létesülhetnének a kannabisz fogyasztására alkalmas helyek is? Több tízmillióan vagyunk Európában, akik rendszeresen füvet szívunk, ezért ezt a problémát meg kell oldani. Olyan helyek kellenek, ahol a kannabisz elôállítható, elosztható és fogyasztható is – épp olyanok, mint a Cannabis Social Clubok – kezdte elôadását Joep Oomen.

Egy CSC ugyanis pont így néz ki: a tagok megszerzik a termesztéshez szükséges eszközöket, ültetnek, aratnak, aztán szívnak – ki szórakozásból, ki esetleg betegsége tüneteinek enyhítésére. Mindez persze nem ilyen egyszerû. CSC-t csak olyan országban lehet mûködtetni, ahol a törvény különbséget tesz a kisebb, saját fogyasztásra szánt és a nagyobb mennyiség között, az állam pedig nem üldözi a fogyasztókat, s nem próbálja minden eszközzel rács mögé dugni a péntek este lazító egyetemistákat két szál joint miatt. A legtöbb uniós országban adott ez a jogszabályi környezet – nem is kell ehhez messzire mennünk, Ausztriában például már megteremtették a feltételeket. Az utóbbi húsz évben rengeteget változott az európai kormányok kannabiszhoz való hozzáállása, egyre inkább engedelmeskednek a nemzetközi gyakorlatok-

nak, folyamatoknak. Ez nem jelent mást, mint hogy lassacskán kezdik felismerni: a tiltás miatt nem csökken a fogyasztók száma, ezért ehelyett inkább a személyes használat kereteit igyekeznek megalkotni – emelte ki elôadásában a szakember. És innentôl kezdve már a politikán múlik minden. Joep szerint, ha egy országban enyhülnek a törvények, csak egy jó ügyvédre van szükség, aki tökéletesen ismerve az aktuális jogszabályokat képes megértetni a bírósággal, hogy egy növény nevelése, majd virágának elfogyasztása semmilyen negatív társadalmi következménnyel nem jár. Sôt! A CSC-k nem csak a termesztésrôl szólnak, hanem például ártalomcsökkentô tanácsokkal is ellátják tagjaikat, akik ráadásul nem a feketepiacról szerzik be a füvet – ily módon rengeteg pénzt megspórolhatnak az államnak. Minden országban más és más feltételek vannak, így nincs általános recept a CSC-k létesítésére. Szolid és higgadt kommunikációval azonban bátran bele lehet kezdeni, a lényeg, hogy az emberek megértsék: mit akarsz, és miért. A jövôbeni tagoknak pedig el kell fogadniuk, hogy egy komoly politikai küzdelem áll elôttük, ami akár évekig is eltarthat – folytatta Joep, már az elôadás után. A diverzitást a spanyol és a belga CSC-k is jól mutatják. Míg az Ibériai-félszigeten akár kültéri ültetvényeket is telepíthetnek, egy-egy klub pedig kétszáznál is több tagot számlál, addig a flamand vidéken jóval szolidabban mûködnek ezek a szervezetek. Mi csak beltéren termeszthetünk, és tizedakkora klubjaink vannak. Szerintem ez a jobb megoldás, a kannabiszból nem szabadna millió dolláros üzletet csinálni, mert onnantól kezdve a pénz lenne az elsôdleges szempont, nem pedig a jó minôség. Ráadásul, ha túl nagy egy klub, akkor ott mindig lesznek olyanok, akik nem tartják be a szabályokat, és ártanak a jó hírnévnek – magyarázta a beszélgetés végén.

Mint késôbb megtudtuk, Németországban, Franciaországban és Olaszországban már készülôdnek, szervezkednek, hogy klubokat alapítsanak. De mi a helyzet Magyarországgal? Egy jó ügyvéddel itt is keresztül lehetne vinni a CSC-k ötletét? Kérdésünkre a TASZ jogsegélyszolgálatának ügyvédje, dr. Fazekas Tamás elkeserítô választ adott. Ha valaki magyarországi Cannabis Social Club létrehozásának ötletével keresne fel – mivel az indiai kender termesztése Magyarországon bûncselekmény, és komoly büntetést von maga után –, erôsen lebeszélném – mondta. A konkrét büntetési tétel sok körülménytôl függ, hiszen más szabályok érvényesek a mennyiség függvényében, eltérô rendelkezések irányadóak az elkövetô esetleges kábítószer-függôségére nézve, de még az elkövetés helye sem mindegy. Abban az esetben, ha – akár csak közös fogyasztás alkalmával – a kábítószer átadására is sor kerül, még súlyosabbnak számít a bûncselekmény, s ugyanígy a szervezett elkövetés is keményebb szankciókat von maga után. Sajnos a nyugati gyakorlattól még messze vagyunk. Ami irracionális ugyan, de ez a helyzet. Lényegtelen, hogy csak a klubtagok fogyasztanak. Lényegtelen, hogy nem kereskednek a megtermelt-leszüretelt marihuánával. Ez egy olyan ország, ahol a kannabisszal kapcsolatos bûncselekmény miatt – jelentôs mennyiségû kereskedelem esetén – akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. A termesztôk öt tô felett rendre legalább felfüggesztett börtönbüntetést kapnak, kivéve, ha drogfüggôk, és bebizonyítják, hogy csak maguknak, saját fogyasztásra termeltek. Ám a növényeket mindenképpen megsemmisítik, és az értelmetlen elterelés szabályait alkalmazzák – ábrándított ki végleg a magyarországi CSC-k ötletébôl dr. Fazekas Tamás. Legutóbbi számunkban írtunk arról, hogy a Fôvárosi Bíróság Büntetô Kollégiumának elnöke az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felkérésére kidolgozta a Btk.-módosítást, amelyben a drogfogyasztás bûncselekmény helyett szabálysértésnek minôsülne. A végül elvetett javaslat elfogadása szükséges, indokolt és sok szakértô szerint elodázhatatlan, ám úgy tûnik, hogy a mindenkori magyar kormány egyelôre képtelen lényegi, ésszerû lépések megtételére.
BH

MEGBÁNTA VAGY MEGÉRTETTE?
JOGALKALMAZÓK A TILTÓ DROGPOLITIKA ELLEN
A dekriminalizációt sürgetők gyakran találkoznak azzal az érvrendszerrel, hogy ma már a legtöbb rendőr úgyis szemet huny a füvezés felett, és a spanglizáson kapott fiatalokat – esetleg némi vegzatúrát követõen – útjukra bocsátja, tehát a dekriminalizáció kvázi megvalósult. Vitatkoznánk.
Nehéz ugyanis ezt az érvelést elfogadni, amikor az elterelésben részt vevôk 90%-a utcán elkapott alkalmi fogyasztó, akinek valójában semmi szüksége az orvos szakértôk által is haszontalannak tekintett kényszergyógykezelésre, sem az azt megelôzô meghurcoltatásra. Másrészt elgondolkodtató, hogy támogathatja bárki a tiltó rendelkezések hatályban maradását, a rendôri közeg korrumpálhatóságára hivatkozva! A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) évek óta kíváncsi az egyenruhások és kriminológusok véleményére a kérdésben. A 2007 elején, kezdeményezésére elvégzett Okri (Országos Kriminológia Intézet)-felmérés eredménye, hogy a rendôrök harmada, a rendôrhallgatóknak pedig a fele nem szívesen intézkedne füvezô fiatalokkal szemben. Tavaly májusban a TASZ meghívására Budapestre érkezett Jack A. Cole nyugalmazott amerikai rendôr hadnagy, a Jogalkalmazók a Drogtilalom Ellen (LEAP) nevû szervezet alapító-igazgatója. A Gödörben megtartott elôadásában a tiltáson alapuló drogpolitika igazságtalanságáról és a saját bevallása szerint általa okozott károkról beszélt. Saját történetén keresztül mutatta be, hogy 26 év szolgálat és 14 év fedett nyomozói munka hogyan vezette rá, hogy az USA prohibicionista (Azaz tiltáson alapuló – A Szerk.) drogpolitikája alapvetôen elhibázott, és ártatlan emberek életét teszi tönkre. Cole egyébként elmondása szerint soha nem próbált ki semmilyen kábítószert, sôt ma is a használatuk ellen áll ki, mégis meggyôzôdéssel vallja, hogy mind egészségügyi, mind politikai szempontból a legalizáció a megfelelô válasz a drogkérdésre. Szintén a TASZ, még 2005-ben, egy rövidfilmet is készített hat LEAP-aktiIdén ôsszel, a Drogmentes Amerika Alapítvány (DFAF) igazgatója, Calvina Fay is látta a felvételeket. Ezt követôen élesen bírálta a szereplôket, mondván, szégyent hoznak a jogalkalmazókra, és nem látják be, hogy az USA az egyik legbiztonságosabb ország, ahol a tiltás óta felére csökkent a kábítószer-fogyasztás és különben is, ami káros, azt tiltani kell, beleértve az alkoholt és a dohánytermékeket is. Csupán egy napot kellett várni Jack Cole válaszára, aki tételesen cáfolta a vádakat, olyan meggyôzô erôvel, hogy azóta sem hallani Mr. Fayrôl. (A levelezés a drogriporter.hu angol nyelvû honlapján olvasható.) Érdekes módon hazánkban is megfigyelhetô egy LEAP típusú jótékony „fertôzés” terjedése a nyugalmazott rendôrtisztek körében, gondoljunk csak Oláh Miklósra vagy dr. Németh Zsoltra, akik évek óta a kannabisz fogyasztásának dekriminalizálása mellett érvelnek. Hogy ez a gondolkodásmód lelkiismeret-furdaláson alapuló szakmai ártalom-e, vagy évtizedek tapasztalatának összessége, azt mindenki eldöntheti maga.
Kardos T.

Jack A. Cole a Jogalkalmazók a Drogtilalom Ellen (LEAP) alapító-igazgatója

vistával egy Long Beachen tartott nemzetközi drogpolitikai konferencián. Az abban megszólaló exrendôrök többsége azért csatlakozott a szervezethez, hogy „vezekeljen” a tönkretett életekért, és véget vessen a prohibíciónak. A tagok, évtizedes tapasztalatukra támaszkodva, egyöntetûen vallják, hogy „a drogfogyasztás alapvetôen nem büntetôjogi, hanem mentálhigiénai kérdés, így a kezelésében a tiltás nem célravezetô, csupán további problémákat generál”. A dekriminalizációt is csupán félmegoldásnak tartják, mert az továbbra is életben hagyná a feketepiacot, így egyesek számára vonzóvá teheti a drogbizniszt. A LEAP álláspontja szerint a drogok által okozott károkat kizárólag államilag kontrollált piaccal és megfelelô információk közreadásával lehet megelôzni.
Készült a

támogatásával

35

, csi kender-szakvásáron rben rendezett első bé októbe e nem csak tizenéves Két nap épp elég volt az abiszfogyasztás messz nyosodjon: a kann yi szakember gyűlt a Cultiván, hogy bebizo él is több cég és tucatn i szórakozása. Hetvenn rópának: a kender hülyegyerekek hétvég átadja az üzenetet Eu s egpiramis alatt, hogy kkel – egyszerűen ninc össze a vösendorfi üv gyógyászati lehetősége l atlan ipari és sgyermekes anyukátó milliárdos üzlet,kiaknáz tömegeket vonzott a ki jamboree széles ig mindenki megjelent, miért tiltani. A fűillatú ró egyetemi professzor ben já ténként, akár nem. kezdve a hatvanas évei egy-egy jointtal lazít es kalmanként a spájzban van. akár felvállalja, hogy al aim, hogy a kender már hölgyeim és ur Tény azonban tisztelt

S KONFERENC NDER SZAKVÁSÁR É KE

VELE BOLDOGAN ÉLJ IA BÉCSBEN

g feltalálója, Daniel Sherlock Werner a Vapbon val amint a CK-ban találkozik önmagá

SZEMBESÍTÉS

SZINTÉN KE de ez esetben hanem

MINDENT ELSÖPRÕ ÉLMÉNYEK a Hurricane-bong kipróbálóinak

KENDERKÖTÉL ek-kinek érdemei szerint kin

AZ ISMERETLEN ISMERÕS Jorge Cervantes mostantól a CK állandó szerzõje

ENDERBÕL nem szívjuk, fújjuk

Joep Oomen (ENCOD) ismerkedi

EURÓPAI KENDERLOBBI

k a magyar nyelvvel

igazából csak szerettük volna...

ÚJ BARÁTSÁGOK

a Treating Yourself és a Cannab

TRANSZATLANTI KAPCSOLATOKzerkesztõje
is Kultusz fõs

SZEMÉLYES

L ZNÁE ATRA HAS
KANNABISZ BIRTOKLÁSA
URÓPÁBAN

, rdés az Európai Unióban vitatottabb politikai ké jogállása az egyik leg ltoznak. A személyes használat dig nemzeti szinten vá mzően azott intézkedések pe nyelveit, de azok at jelle az alk alm gedett az ENSZ vonatkozó irá átvették s országokban megen A tagállamok többnyire edményeképp bizonyo ntetéseket azították. Ennek er tratív szankciók at és bü a helyi viszonyokhoz ig sának, mások adminisz abisz birtoklá állnak. némely formája a kann ntetőszankciók is fenn rópa-szerte íg néhány országban bü monként különböző, Eu alk almaznak, m t jogi hozzáállás tagálla ben képviselt élyes használatra szán Bár a kannabisszal szem kis mennyiségű, szem a ti elítélés s tendencia, miszerint a bűncselekmény miat megfigyelhető általáno körülmények nélkül – etén – súlyosbító már gyakran kannabisz birtoklása es nak. A kannabiszt ma tik meg ézkedéseket alk almaz helyett alternatív int gyakorlatban különbözte nyelvben vagy a bírói ségi irá büntetések a törvényben, ügyész n a fogvatartással járó ző. több európai országba s és tanácsadás jellem a többi anyagtól. A leg gok, illetve az elterelé sek, bírsá helyett a figyelmezteté i állam szabályozásának alommal néhány európa alk l. Sorozatunkban minden a teljesség igénye nélkü juk be, természetesen sajátosságait mutat

HOLLANDIA Bármilyen kábítószer birtoklása bűncselekménynek számít. Harminc grammnál kevesebb kannabisz esetében egy hónapig terjedő szabadságvesztés és/vagy maximum 2250 euro pénzbírság szabható ki. Mindemellett azonban csekély menynyiségű, kizárólag személyes használatra birtokolt marihuána felmenti az alanyt a büntetés alól. BÜNTETHETÕSÉG A holland irányelv szerint az öt grammnál kevesebb kannabiszt birtoklók utáni nyomozás és büntetés rendkívül alacsony bírósági prioritással bír. Ugyanez a mennyiség egy napon egy személynek a kijelölt helyeken, azaz a coffeeshopokban büntetés nélkül eladható. Harminc grammnál több kannabisz birtoklása viszont akár négy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Az irányelv pontosan meghatározza a coffeeshopok számára a kereskedelem feltételeit is: shoponként például egy időben legfeljebb fél kiló marihuána raktározását engedélyezi. MEGJEGYZÉS A törvény különbséget tesz az egyes kábítószerfajták között.
40

ÍRORSZÁG Az ír törvények elválasztják egymástól a személyes használatra szánt, illetve a kereskedelmi célú birtoklást. BÜNTETHETÕSÉG A személyes használatra szánt marihuána birtoklását az első két alkalommal – bírósági ítélet alapján – pénzbírsággal büntetik. A harmadik elkövetéstől azonban – a mennyiségtől és az eljárás módjától függően – egy vagy akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható a pénzbírság mellé. MEGJEGYZÉS A törvény különbséget tesz az egyes kábítószerfajták között.

ÉSZTORSZÁG Csekély mennyiség használata és birtoklása – minden kábítószer esetében – szabálysértésnek minősül, és pénzbírsággal vagy harmincnapos elzárással büntethető. Jelentős mennyiség birtoklása ezzel szemben már bűncselekménynek számít, melyért akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. BÜNTETHETÕSÉG A „jelentős mennyiség” fogalmát a 2005. július 1-jén életbe lépett kábítószerekről és pszichotróp anyagokról szóló törvény tisztázza: a legalább tíz személy intoxikálásához szükséges kábítószer számít jelentős mennyiségnek. Az ügyészség 2005. július 22-i útmutatója alapján ez marihuána esetében több mint húsz, míg hasis esetében több mint tíz gramm. MEGJEGYZÉS A törvény bármely kábítószer keverékbeli előfordulásánál – például dohány és marihuána – nem a tiszta hatóanyag-tartalmat, hanem a becsült dózis mennyiségét veszi figyelembe, amely készülhetett volna az adott mennyiségű, elkobzott anyagból.

GÖRÖGORSZÁG A kannabisszal – csakúgy, mint bármely más kábítószerrel – való visszaélés általában egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ám ezt az elkövető – feltéve, hogy első ízben ítélik el – kezeléssel is kiválthatja. BÜNTETHETÕSÉG A görög törvények szerint a büntetés mértéke eltérõ aszerint, hogy az elkövető függő-e, vagy sem. Utóbbi esetben ugyanis – az elkobzott kábítószer-mennyiség alapján – a delikvens tíz naptól öt évig terjedő börtönbüntetésre és/vagy pénzbírságra számíthat, míg hivatalosan is függőnek minősítve jóval engedékenyebb bánásmódban részesülhet. Ennek oka, hogy Görögországban az addikciót tekintik a kábítószerrel való visszaélések legfőbb okozójának, s emiatt – ha az ügyészség is úgy találja – inkább terápiára bocsátják az elkövetőt. MEGJEGYZÉS Kizárólag kannabisz termesztése esetén az elkövetés személyes birtoklásként értelmezhető.

41

Y KEVÉS VÍZBEN VIHAR EG KLUZÍV VILÁGA
on. Kicsit oldalra dőlve, zó üveg pihen az asztal ákkal játs , mély gondolatokba Kecses, domború form it a vigyorgó, hahotázó léli a világot, am olt testéből kiáramló méltóságteljesen szem használói köré varázs relaxáló , a füst lágyítója révedő, vagy éppen már az orkán megteremtője . Ő maga Hurricane bong. füstviharral a hurrikán az egyedi kivitelezésű és tisztítója,
Ami a konfekciómárkák közt az Armani, az autók közt a Bentley, az a bongok között egészen biztosan a Hurricane. Az ezredfordulón piacra került termék már a külsejével is hatalmába keríti a komolyabb presztízsû herbálfogyasztókat, akik nem elégednek meg holmi félszegre csavart cigarettával vagy egy egyszerû marihuánalevéllel díszített „Billy Bong Thortonnal”. A kettôs vízszûréssel felfegyverzett pipa más – egyszerre mûvészet és tudomány, életstílus és kultúra. Néha persze hajlamosak vagyunk távolságtartással figyelni a különbözô széljárásokról, tengeráramlatokról elnevezett termékeket, ám a Hurricane bongok valóban rászolgálnak nevükre: két víztartállyal operálnak, amelyek között az apró kiömlô- és szájnyílások akkora nyomáskülönbséget eredményeznek, hogy a füst viharosan kavarogni kezd az egész üvegben. Apropó, üveg! Ha már itt tartunk, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Hurricane teste gyakorlatilag törhetetlen – a gyártó és egyben forgalmazó cég oldalán (www. smokehurricane.com) videók egész sorozatát nézhetjük végig, ahogy dobálják, rugdossák ezeket a nem mindennapi pipákat, azok pedig fittyet hánynak az egészre, noha egyáltalán nem érdemelnek efféle bánásmódot. De vajon azon kívül, hogy lélegzetelállító látványt nyújt használat közben, van-e más elônye a bongbéli viharnak? Természetesen igen, ám errôl a cég vezérigazgatója, Rainer Wokatsch tud többet mesélni. A folyamat gyakorlatilag gyorsítja a légáramlást, ezáltal pedig tovább hûti és selymesíti a füstöt, így a Hurricane még lágyabb ízélménnyel örvendezteti meg használóját. A dupla vízszûrés szinte az összes káros összetevôt megköti, ezért bongjaink használata kevésbé ártalmas az egészségre. Kétség nem férhet hozzá: ez a világ legjobb pipája – magyarázta a Hurricane mûködését a CK olvasóinak Rainer. Nos, hogy valóban a Hurricane lenne a legjobb, nem tisztünk eldönteni, mindenesetre kételyeinket alaposan aláássa annak a több ezer fogyasztónak a véleménye, akik hasonló jelzôkkel illetik a terméket. Az exkluzivitás persze nem merül ki az eddig felsoroltakban, a bongok egytôl egyig kézzel készülnek, ezért nincs köztük két teljesen egyforma, ráadásul a forgalmazó egyedi igényeket is kielégít: némi felárért kérhetünk rá színes nyomatokat, formákat, akár a nevünket is. A díszítésre persze a gyártó is kínál alternatívákat – a Hurricane 2000-es bemutatása óta ugyanis hat sorozatot hoztak
42

A

GÉSZÍTŐK EX ANE BONGOK ÉS KIE HURRIC

ki, köztük a teljesen meztelentôl a kínai szellemmel átitatott bongokon át egészen az absztrakt mûvészi formákat megtestesítô pipacsodákig. a bongvihar Időjárási kislexikon: Jelenleg a teljesen fekete, illetve kék üvegbôl készülô bong kifejleszező vihart – a már em tésén dolgozunk, ugyanis többen jelezték, hogy szívesen vásárolnának e bongokon belül keletk A Hurrican e benyúló mellett – a pipa testéb ilyet – szúrta közbe Rainer. lített nyomáskülönbség bemetszések idézik elő Az eddigieket figyelembe véve már érthetô és elfogadható az az ár is, , azaz hajszálvékony lég apró „jetek” relik rom vagy hat jettel sze amit egy-egy Hurricane-ért kérnek. Alaphangon több mint 300 euróért at mérettől függően há (a bongok dkívül nagy sehasználat közben ren juthatunk hozzá, ám ezt az összeget a méret (a 285 milliméterestôl a fel). Ezeken keresztül „megba, ami tulajdonképpen 435 milliméteresig négyféle létezik) és a dizájn akár 800 uniós pénzlevegő áramlik a bong bességű lamint űti a füstöt. Emiatt, va egységig is felsrófolhatja. ”, ezzel együtt pedig leh csavarja csak a etően a füstben már Egy valamirevaló luxusszmóker azonban nem elégszik meg enyvízszűrésnek köszönh ane a dupla véletlen, hogy a Hurric nyivel. Rainerék pontosan tisztában voltak ezzel, ezért szinte rögtóanyag marad, így nem tiszta ha ízélmény tekinozott hatás, mind az tön a Hurricane piacra dobása után lázas munkába kezdtek, hogy bongokat mind az ok i. ez szokták hasonlítan megint valami újjal, valami egyedivel rukkolhassanak elô. Fárainkább a vaporizerekh tetében leg dozásuk nemrégiben meghozta gyümölcsét, s elkészült az elsô bongtender. Mi másra is vágyhatna a hurrikán szemébôl slukkoló (a totális képzavar érdekében tessék ezt komolyan elképzelni!) fogyasztó, mint hogy legyen egy, a bongjához megjelenésében tökéletesen illeszkedô pipafejtartó eszköze, amivel egyúttal tisztíthatja is a különféle herbáliákhoz speciálisan kifejlesztett „dohánybölcsôket”. A bongtenderek, ha lehet, még egyedibbek, mint maguk a bongok. Ugyanolyan üvegbôl készülnek, ám a formák és színek egyvelegének itt már tényleg csak a képzelet szab határt – annál is inkább, mivel minden egyes darabot iparmûvészek terveznek és alkotnak meg. Akad olyan, amelyiknek az alja hamutálként is funkcionál, a másikba füstölôt rakhatunk, a harmadikban illóolajat párologtathatunk – magyarázta végezetül Rainer, miközben egy kecses idomokkal megáldott bongtender funkcióit mutatta be. Mi meg titkon már egy hurrikánnal szemeztünk…
H. Mint Kornél

YÓ,GYÍTÓK NDERREL G KE Y T R M
ARCO ZTŐ ENDA FŐSZERKES REATING
44

OURSELF

ag szabadidős fogyasztás gyakorlatil na ez Míg idehaza a marihuá , ahol felismerték, hogy addig vannak országok tevékenység, tegség tüneteit enyhíti ny számos krónikus be az egyszerű növé ödik az úgynevezett nadában évek óta műk vagy szünteti meg. Ka nékig tejföl. Hiába m, ám az élet ott sem fe ra ellátó rendszert Medical Marijuana-prog vosi felhasználást, az az or gi engedélyezte az állam r erre legfelsőbb bírósá normálisan kiépíteni, bá nyt képtelen volt útján kénytelenek érvé ért a páciensek perek utasítást kapott. Ez Renda, a legismertebb Zászlóvivőjük Marco szerezni jogaiknak. self főszerkesztője. agazin, a Treating Your im alternatív gyógyászat

Cannabis Kultusz: Kanadában a Medical Marijuana-program lehetôvé teszi a különbözô betegségekben szenvedôk számára, hogy legálisan, orvosi rendelvényre marihuánát fogyasszanak. Hogyan alakult ki és miként mûködik ez a rendszer? Marco Renda: A kanadai legfelsôbb bíróság 2000-ben azt a feladatot adta a kormánynak, hogy egy éven belül állítson össze egy orvosi kenderprogramot. Az állami kendertermesztésre, fejlesztésre 5,8 millió dollárt fizettek, ám végül nem terjesztették az orvosságot. Ekkor hat másik pácienssel együtt bepereltük az államot, amit az ontariói legfelsôbb bíróságon elsô-, majd másodfokon is megnyertünk. A kormányzat arra hivatkozott, hogy mindaddig semmilyen tanulmány nem készült, ami alátámasztotta volna, hogy a marihuánát gyógyszerként lehetne alkalmazni – ha el is kezdôdtek az ilyen irányú kutatások, és pozitív irányba haladtak, kisvártatva visszavonták a finanszírozást. Az ügy hátterében persze valójában a politika állt: az USA – észlelvén a kanadai folyamatokat – kereskedelmi embargókkal, illetve a határátlépésnél különféle kellemetlenségekkel riogatott, a kanadai kormány pedig megijedt. Ráadásul az Amerikai Kábítószerügyi Hatóság (DEA) nálunk is jelen van, így mostanra egy kissé ellentmondásos helyzet alakult ki. Egyrészt szerencsések vagyunk, mert érvényben van a szövetségi program, melynek értelmében bármerre utazhatunk az ország határain belül a gyógyszerünkkel. Másrészt viszont az állami marihuána nem megbízható, mivel a növényt, a leveleket, a magokat és a gubókat is egybedarálják, hogy növeljék a készletet. Mindez a fû minôségének rovására megy, nem beszélve arról, hogy csak egyetlen fajta elérhetô, miközben ugyanazon tünetek kezelésére a gyógyszeriparban többféle szer közül választhat a páciens. Ezerhatszáz fajta marihuána van a világon, igazságtalannak tartom, hogy a program páciensei számára az államtól csak egy elérhetô. CK: Milyen eszközhöz folyamodtak, hogy változzon a helyzet? MR: A problémánkkal ismét a bírósághoz fordultunk, ahol engedélyezték, hogy egy ember másoknak is termeszthessen. Itt azonban újabb ellentmondásba ütközünk, mivel az állam ezt nem ismeri el, annak ellenére sem, hogy az engedélyt mindig egy embernek adják. Nincs más

választásunk, tovább kell harcolnunk a bíróságon, mert igazából ott dôl el minden. Nem a politikusok vagy a kormány fogja megoldani a helyzetet, hanem a bíróság. Nekem például 127 növény beltéri nevelésére van engedélyem, 7-9 kilogramm füvet tárolhatok otthon. Az orvos által felírt napi adagom 26 gramm – ez egy hónapra vetítve 780 gramm, amit bárhol, bármikor magamnál tarthatok.

termesztôi engedélyét, és csak a fogyasztóit hagyják meg, ezért egyik páciensnek sem éri meg hazardírozni ilyesmivel. Ilyen keretek között viszont más, hasonló helyzetben lévô betegen sem segíthetünk, az út megint a bíróságra vezet. Ez persze jó taktika lehet, mert a kormány rendszerint megtorpan, ha látják, hogy komoly a hozzáállásod – az én esetemben pél-

na van a világon, erhatszáz fajta marihuá Ez al Marijuana k tartom, hogy a Medic igazságtalanna l csak egy elérhető. sei számára az államtó pácien
dául biztosak abban, hogy képes vagyok a végsôkig harcolni. Nyolc éve írták ki az egy év alatt megvalósítandó programot, közben pedig sehol sem tart a folyamat. A következô ügynél szerintem akár a legalizációt is elérhetjük, véleményem szerint ugyanis ez az egyetlen megoldás. A dekriminalizáció csak a feketepiaci árakat növelné, legális keretek között viszont szabályozható lenne a marihuána kereskedelme, akárcsak az alkohol vagy a dohány esetében. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy pluszbevételekhez jutna az állam, amit akár a hatékony ártalomcsökkentésre, a nyugdíjrendszer korszerûsítésére vagy az egészségügy és az oktatás fejlesztésére költhetne. A britkolumbiai Fraiser Institute kutatásai szerint a kanadai kormány most hárommilliárd dollár bevételtôl esik el évente. CK: Az orvosok mennyire képzettek a marihuána gyógyászati felhasználását illetôen? MR: Ez egy újabb problémaforrás, ugyanis jelenleg nem rendelkeznek megfelelô tudással. Tôlünk páciensektôl tanulnak, illetve a Treating Yourselfbôl gyûjtik az ismereteket. A dolog azért is érdekes, mert bár a szövetségi programot illetôen elôrébb járunk, mint az USA, ott jóval több tudományos kutatás, képzés folyik a témában. A paradox szituáció feloldásához további ismeretterjesztés szükséges a nemfelhasználók körében is. Ezért még októberben egy kanadai kertészeti rendezvényre utazunk, ahol az orvosi felhasználásról adunk információkat önkéntesek és páciensek segítségével. Egyszerûen tanítani szeretnénk, ezzel is elôsegítve a folyamatot. CK: Hogyan indult a Treating Yourself, és megjelenése milyen hatással volt a kannabiszfogyasztásra?
45

CK: Mennyi idôre adják ki ezeket az engedélyeket? MR: Egy évre. Hiába gyógyíthatatlan a betegségem, évrôl évre muszáj ezzel foglalkoznom, akárcsak a többi páciensnek. A lejárati dátumot megelôzôen nyolc héttel kell benyújtanom a kérvényt, mert az állami alkalmazottak lassan dolgoznak. Huszonötezer betegrôl van szó, akiknek különbözô idôben jár le az engedélyük. Az engedélyeket egy hét alatt is kiadhatnák, de nem így tesznek, ezzel pedig tovább bonyolítják és mûködésképtelenné teszik a rendszert. CK: A Treating Yourself tavaszi számának nyitójegyzetében még arra panaszkodott, hogy az állam csak két fajtát terjeszt, ezzel szemben az imént egyrôl beszélt. Mi történt azóta? MR: Nem változott semmi, a programban most is két fajta szerepel. A probléma az, hogy egyszerre csak egyet terjesztenek. A páciensek alig néhány százaléka vásárol az államtól. Az, akinek annyi füvet írnak fel naponta, mint nekem, egy idô után toleráns lesz a THC-vel szemben, a gyenge minôségû központi marihuána pedig nem enyhíti a tüneteit. Ráadásul 30 grammért 150 dollárt kérnek, így például ha onnan vásárolnék, az egy hónapban csaknem 4000 dolláros kiadást jelentene. Ezt nem engedhetem meg magamnak, mint ahogyan sokan mások sem. Ezért, no és persze a jobb minôség miatt termesztek magamnak. CK: A Medical Marijuana-programot hogyan lehet elválasztani a feketepiactól? MR: Olyan kitételek és szabályok vannak érvényben, amelyek például tiltják a szer másoknak való átadását. Ha elkapnak valakit emiatt, azonnal visszavonják a

MR: Az egészet egy weboldallal kezdtük 2000-ben. Akkoriban már sok kiadvány foglalkozott a témával, de ezek nem szolgáltattak elég információt a páciensek számára. Végül ôk, a látogatóink javasolták, hogy készítsünk nyomdai publikációt. A lap 2005 augusztusában indult 26 oldallal, onnantól kezdve minden egyes számmal növeltük a terjedelmet is, mígnem elértük a mostani, 196 oldalt. A legnagyobb sikerünk ezzel együtt szerintem az, hogy olyan emberek is kezükbe veszik a magazint, akik korábban nem voltak hajlandók a témával foglalkozni. Ma már otthon is kiteszik az asztalra, és nem zavartatják magukat. Mostanra megértették, hogy a TY nem a fogyasztásra koncentrál, hanem megmutatja, hogy egyesek miként élnek, és milyen alternatívákkal igyekeznek kezelni betegségüket. Évszázadok, évezredek óta különbözô

kokainnal foglalkozó Manapság már egyes , olyan fontolóra veszik addiktológusok is kom k arihuánát alkalmazzana gy methadon helyett m ho lésében. az ópiátfüggőség keze
herbáliákkal gyógyítják magukat az emberek, ami valamiért újdonságnak számít Amerikában. A gond az, hogy a kormány és a gyógyszeripar azonnal közbeszól, ha valaki megpróbálja ezeket propagálni. CK: Ennek ellenére sikerült kormányzati szinten valamiféle változást vagy más hozzáállást kiprovokálni a magazinnal? MR: Minden politikusnak megküldjük a lapot. Állandóan hívjuk ôket, írunk nekik, és szerencsére vannak, akik támogatnak minket a Nemzeti Demokrata Pártból, illetve más liberális és zöldpártokból. A folyamatot ellenzô politikusok java része a konzervatív párthoz tartozik, ami a jelenlegi kisebbségi kormányt is alkotja. Ôk már többször fenyegetôztek, hogy eltörlik a Medical Marijuanát, ez pedig akár a hasznunkra is válhat, hiszen a kanadai legfelsôbb bíróság szerint kötelezô a program. Ha pedig nincs program, a jelenlegi helyzetben teljesen legalizálniuk kell a marihuánát. CK: A kannabisszal való visszaélések száma mozdult valamilyen irányba, amióta elindult a program? MR: Semmit nem változott, nem emelkedett, és nem is csökkent. Vannak illegális kertek az országban, amelyek felkutatásakor szerintem a rendôrségnek együtt kellene mûködni velünk, páciensekkel. Most ugyanis legtöbbször megsemmisítik a termést ahelyett, hogy segítenének, és átadnák nekünk. De visszatérve a kérdésre, nézzük meg például Hollandiát: ott sem nôtt a kábítószerrel való visszaélések száma. A problémát maga az illegalitás okozza. Ha az emberek nem juthatnak hozzá legális, szabályozott keretek között, akkor kimennek az utcára, ahol a bûnözôk kihasználják ôket. CK: Honfitársa, Marc Emery (kenderlobbista, a Cannabis Culture fôszerkesztôje) szintén a legalizációt sürgeti. Mégsem működnek együtt, sőt tevékenységét komoly kritikával szemléli. MR: Marc szerintem hátráltatja a folyamatot, aktivista tevékenysége a tiszteletlenségben merül ki. Annak érdekében, hogy elismerjék a véleményedet, neked is tisztelned kell a veled szemben állókét – ha füstöt fújsz az arcukba, nem fogják érteni, hogy mit akarsz. És valljuk be, a dohányzás bizony káros az egészségre, az orvosok pedig nyilván nem segítenének abban, hogy tovább ronts az állapotodon. Mi a magazinunkban éppen ezért alternatív megoldásokat kínálunk a fogyasztásra: recepteket közlünk, különféle vaporizálókról írunk. CK: Máltán született, gyerekkorában került Kanadába. Milyen út vezetett odáig, hogy ma a gyógyászati marihuána programok egyik legismertebb résztvevôje?

46

MR: 1964-ben költöztem Kanadába, anyámmal. A szüleim különváltak, így egyedülállóként vágott neki a nagyvilágnak. Nem volt könnyû dolga velem, rossz társaságba keveredtem, hamarosan pedig jöttek a drogok: kokain, heroin – igazi junkie voltam. A „csúcson” 1500 dollárnyi kokain volt a napi adagom, míg végül 27 éves koromban egy hétre kómába estem. Függôként sok meggondolatlan dolgot csinál az ember. A szüleim – akkor már volt nevelôapám – próbáltak segíteni: több százezer dollárt költöttek különbözô rehabilitációs programokra, ám ezek nem igazán mûködtek. Végsô soron nekem kellett döntenem: egyszer csak elegem lett, abbahagytam. Már 12 éve tiszta vagyok. Persze néha elôfordul, hogy megiszom egy sört vagy valamilyen italt, de nem viszem túlzásba.

pácienseit, sítja a Medical Marijuana a plasztikkártya feljogo vhat és termeszthet Hatósági engedéllyel szí

ssák mindig maguknál tartha hogy egyhavi adagjukat

Megértettem azt is, hogy túlzásba vinni valamit, vagy visszaélni vele, két különbözô dolog. Amikor újra elkezdtem szívni, az emberek azt mondták, hogy csak az egyik drogról a másikra váltok. Én viszont úgy gondoltam, hogy a fû nem annyira káros, mint a kokain, ma pedig már egyes kokainnal foglalkozó addiktológusok is komolyan fontolóra veszik, hogy methadon helyett marihuánát alkalmazzanak a függôség kezelésében. Hamarosan felismertem, hogy a marihuána súlyos betegségem tüneteinek enyhítésében is segít: például annak ellenére, hogy évtizedek óta hepatitis C-ben szenvedek, a májmûködésem mégis kiváló. Mindezek miatt már az elsô perctôl kezdve úgy éreztem, hogy ha nekem bevált, akkor segítenem kell másoknak, hogy hozzám hasonlóan kezelhessék tüneteiket.
Bánhegyi E.–Benke H.

47

SÛRÛBB LEVES

ULYÁSÁGYÚ ÜL AZ EGZOTIKUS G HA ELS

se e jelentősebb szegmen jének egy apró, de egyr zené szólnak a népdalok, Magyarország könnyű . Sercegő bakelitekről ek a szürkemarhakórt gémeskutak rúdjai vetn menthetetlenül elkapta beatek adják a keretet, eakek és nyei alatt. Legények mellettük 21. századi br és a diszkógömbök fé boszkópok fel vibráló árnyékot a stro vasasszonyok gyűrik no ritmusára, cigány ja csûrdöngölőznek a tech állhassanak breakelni. szoknyáikat, hogy neki a

A magyar és a cigány népzene, a balkáni hangulatok beolvasztása a könnyûzenébe soha nem volt ennyire népszerû és – mondjuk ki: trendi, mint napjainkban. Hiába fektette le Prieger Zsolt az Animával már több mint tíz éve ennek a fúziónak az alapjait (Hungarian Astronaut), a felvetés nem talált meghallgatásra. Aztán az ezredforduló után nem sokkal készült el a TÁP Színház kezdeményezésére egy Etchno címre hallgató összeállítás, ami a 90-es évek nyugati klub színterének egyik legizgalmasabb keverékét, az indiai, arab motívumok és az elektronikus zene összeházasításából született ethno-technót lízingelte a magyar közegbe. Nem igazán mondhatjuk, hogy a lemezt csönd követte, mert itt-ott már nyomaiban megjelent a hazai könnyûzenében is a népzene (tessék nem a Nox-féle popcsujjogatósra gondolni). Azt viszont sokkal nagyobb magabiztossággal kijelenthetjük, hogy az utóbbi egy-két év alatt a szélesebb köztudat is fogékonyabb lett a betyárnadrágos-lemezjátszós-törtütemes keverékek iránt. Az ethno menthetetlenül bevackolta magát a zenei szaksajtóba is, és alig van zenekar, akiknél ne említenék meg mint elôtagot: a Napra ethno-progrockja vagy a Katan ethnotriphopja legalább annyira jellegzetes darabja ennek a színtérnek, mint a Kerekes Band funkba és breakbeatbe oltott ethnója, vagy a FolkFree Asian Dub Foundationt idézô pusztai crossovere. És persze mindezek mellett ott egy formáció, mely nevében is igyekszik összehozni a hungarikumot a különlegességgel, az ismeretlent a békebelivel: Jutasi Tamás projektje, a jelentôs neveket felvonultató Goulasch Exotica mûfajilag talán mind közül a legtágabb spektrumot igyekszik befogni, és új dimenzióba helyezni azt az elképzelést, aminek mentén a népzene találkozhat a modern könnyûzenével. Jutasi Tamás neve ismerôs lehet azoknak, akik kicsit régebb óta követik figyelemmel a magyar elektronikus zenei színteret. Már 1982-ben DJ-ként tevékenykedett, akkor, amikor a DJ-zés idehaza bôven kimerült a pöttyös labdák hajigálásában és a két szám közti mikrofonba mormogásban. Mixelésrôl, átvezetésrôl a legtöbb hazai lemezlovasnak akkor fogalma sem volt. Az viszont, hogy Jutasi 1992-ben szakmai különdíjat kapott az elsô Disco Mixing Championship alkalmával, nem feltétlenül Dévényi-féle dilettantizmusról és/vagy konzervatív felfogásról árulkodik. Tamás soha nem specializálódott egy elektronikus mûfajra – egyaránt készített lounge- és techno-mixeket. Talán
48

Ábrahám Nóra (ének)

ennek is köszönhetô, hogy az ezredforduló táján induló Sunset Café kollektíva és az azonos címû válogatáslemezek egészséges eklektikával tudták bemutatni a magyar kávéházi zenét (helyesbítsünk: azt a zenét, amit Danubius helyett illene minden kávéházban üvöltetni). – A GE 2006-ban indult útjára – tudtuk meg magától az ötletgazdától. Volt egy bulisorozat a West Balkánban, ahol néha fellépett velünk, DJ-kkel Maszkura is harmonikán. Ezeken a bulikon kezdetben nem a magyar népzene volt elôtérben; balkáni zenék, cigányzene, bármi, ami belefér. A lényeg az volt, és ma is az, hogy jól táncolható, hangulatos zenéket csináljunk. A mixelés mellett aztán elkezdtünk dalokat írni, amik jobban tükrözik az arculatunkat – ezekbôl lett az élô repertoár. Azt persze hozzá kell tenni, hogy a Goulasch a mai napig teljesen produceri kon-

cepcióként mûködik, mi DJ-k írtuk a zenéket, a zenészek élôben csak elôadják ezeket. Zenekarrá ez akkor válik majd, ha közösen születnek a dalok – tette hozzá. Fiatal live act létére (idén júliusban adták elô elsô ízben zenészekkel a programot) meglepôen jelentôs nevek köthetôk a GE-hez, leginkább a fiatalabb, friss zenészek köreibôl. Állandó tagok a Bivaly táncházzenekar három tagja mellett Keleti András a ColorStarból, vagy a már említett Maszkura, mellettük pedig olyan vendégzenészek tûnnek fel egy-egy szám erejéig, mint KRSA vagy Beck Zoli. A gulyás elsô összetevôje amúgy Ferenczi György szájharmonika-legenda volt, bár ô nem része a csapatnak. – A Gyurival közösen raktunk össze egy Petôfi-verseket megzenésítô lemezanyagot, és nagyon megerôsödött ekkor a viszonyom a népzenével. Szeretem egyébként is hallgatni, szeretem azokat a zenészeket, akik autentikus népzenével foglalkoznak, az egész miliô közel áll a szívemhez. Ám közben azt éreztem, hogy a könnyûzenei irányok figyelése, a legfrissebb mûfajok behozatala, alkalmazása nem foglalkoztat igazán, el akartam távolodni a szokásos, mindennapos ötletektôl – mesélte Jutasi. Bár messze nem újszerû az a koncepció, amivel a DJ-trió (Jutasi mellett a Tilos Rádió két DJ-je, Nafta és Suefo) útjára indította a népzenés gulyáságyút, sikerült valami egyedit belecsempészni – ez pedig nem más, mint a határok pofátlan figyelmen kívül hagyása. A GE számára nem léteznek mûfaji korlátok, a dub és a bossa ugyanúgy elfér zenéjükben, mint a drum and bass vagy a techno, az erdélyi népzene vagy a délszerb cigányzene. És ez

Kerékgyártó Gergely (hegedû, nagybõgõ)

már több az egyszerû eklektikánál, mert csak nagyon odafigyelve, nagyon tudatos hallgatás közben érezni, hogy milyen elemekbôl is áll össze a leves (hogy stílszerûek maradjunk). Flamencós hatások és cigányzene space-rockkal és hip-hoppal, akusztikus rock jellegzetesen magyar népzenei elemekkel, mindez alig pár másodperc alatt, egy számon belül – mindezt pedig képtelenség észrevenni, annyira úszik az összhatás. Nem véletlenül emlegettük az Etchno-válogatást fentebb: ott a Chi-csapat legjava mutatta meg, milyen effekteket és hangmintákat lehet felhasználni népzenei alapok mellett, hogyan lehet intelligens elektronikus zenét, breakbeatet, bigbeatet csinálni hozott anyagból. Ugyanez a produceri irány érezhetô a Goulasch anyagainál is. – Hogy sikerünk lesz, azt a közönség dönti majd el, nem a kritika meg a zenei arisztokrácia. Számunkra a lényeg a vidámság közvetítése, akár zenei gegekkel, akár a hangulattal, ami a zenében jelen van – jelölte meg küldetésük célját a zenész. A Goulasch Exotica tavaly november 13-án mutatta be elsô lemezét a Hajón a DelaDap!-pal karöltve, ahol a közönség hálás ítésznek bizonyult – figyelembe véve rohamos sikerét, a néhány hónapos live act másfél tucat fellépését, a produkció könnyen válhat az egyik legünnepeltebb ethnofúzióvá idehaza.
Harci Andor

49

A „Kék Család” egyik legidősebb tagja ez a hibrid, amely a 90-es évek elején „született”. A rendkívül potens Blue Moonshine® egy Blueberry-Indica fajta. Hihetetlenül tömör és erős gubókat növeszt, melyek felületét felálló THC-szőrök borítják. Egyáltalán nem kereskedelmi célokra hozták létre, lenyűgöző hatása és íze a „műértők” számára lehet igazi csemege. A Blue Moonshine® igazán jó választás beltéri termesztésre, főként azok számára, akiknek fontos, hogy a növény ne nőjön túl magasra. Nevelősátorban kilenc hét alatt virágzik ki, de kültéren is jól megél – a betakarítást ez esetben november közepén célszerű elvégezni. A Blue Moonshine® magjai kiváló csírázóképességükről híresek – persze ez nem meglepő, hiszen a Dutch Passion által nemesített fajták legtöbbje elmondhatja ezt magáról. Jellegzetessége inkább a hosszan tartó, kábító testi hatásban nyilvánul meg. Átlagos terméshozamot produkál, ám ezt az apró hiányosságot kitűnően kompenzálja füstjének tisztasága. 15%-os THC-tartalmára egyáltalán nem panaszkodhatunk, s bár a Kush növényekre jellemzően a Blue Moonshine® is viszonylag alacsony (80 cm), felépítése testes, csomós, sűrű gubói pedig szőrösek és szilárdak. Mindezek miatt igazi „hasisnövényként” aposztrofálhatjuk.

SZTÉS BIBLIÁ JA A TERME HORTICULTURE
JORGE CERVANTES: INDOOR MARIJUANA
ltéri kenderkultiválás ban, ha az ember a be rrság ab hogy Van valami hanyag biza oldalakon arról olvas, ben, és rögtön az első minimálisra szorítva bibliáját tartja a kezé gi vegzálások esélyét san, a hatósá Cervantes könyvét miként lehet biztonságo négy fal között. Jorge lytatni otthon, i a Marihuana drinnen efféle tevékenységet fo elvre fordították le – m óta csaknem tíz ny 2002-es megjelenése tük be a Cultiván. met változatot szerez címû né
A következô fejezet hatvan oldalon keresztül csak a megvilágításról szól. Nincs olyan nevelôlámpa, amit a guru ne szedne elemeire: grafikonokat mutat az energiafelhasználásról, ír az idôkapcsolókról, a hálózati áramforrástól független generátorok hasznosságáról, de a leggyakrabban felmerülô problémákra is javasol megoldásokat. Az ezt követô, csaknem száz oldal és három fejezet a termesztôközegeket ismerteti. Itt kapott helyet az elsô színes képekbôl álló blokk is, ami illusztrálja az egyes kémiai anyagok szerepét, a hiányuk miatt elôforduló betegségeket; ezt követôen hidroponikus rendszereket alkalmazó helyiségekbe leshetünk be néhány fotó segítségével – az eljárás persze kellôen elterjedt és hatékony ahhoz, hogy néhány oldallal késôbb külön fejezet foglalkozzon vele. A könyv elsô részének utolsó két paszszusa a helyes levegôztetéssel, a páratartalommal, valamint a szóba jöhetô nyavalyákkal, a növényeinket esetlegesen megtámadó kártevôkkel és ezen problémák orvoslásával foglalkozik – az olvasottakat újabb színes blokk teszi még érthetôbbé. Már alig van hátra száz oldal, mire mindent elôkészítettünk, s indulhat a termesztés! Jorge értelemszerûen most is az alapoktól – jelen esetben a magoktól – kezdi az útbaigazítást. A harmadik és egyben utolsó színes betét hatalmas beltéri ültetvények fotóival, illetve mirigyekrôl készült makrofelvételekkel kápráztatja az olvasót, aki közben kitanulhatja az ültetés, a csíráztatás és az egyes növekedési szakaszokban szükséges tápszerek, hormonok helyes használatának csínját-

Jorge méltán érdemelte ki a világ egyik legismertebb termesztôguruja címet: ez a végtelenül barátságos és közvetlen figura egyszerûen mindent tud a kenderrôl, könyvei pedig azok számára is izgalmas olvasmányok lehetnek, akik még csak nem is foglalkoznak a marihuánatermesztés gondolatával. A Marihuana drinnen 340 oldalon keresztül nemcsak végigvezet a beltéri kultiválás összes lehetséges ösvényén, hanem szinte beszél olvasójához, mesél neki a múltról, a technika fejlôdésérôl, a világ különbözô pontjain dívó szokásokról, eljárásokról. A két fô részbôl és tizenhat fejezetbôl álló kötet biztonsági elôkészületekkel indít. Nyilván nem árt tudni, hogy miként alakíthatjuk lakásunk egy részét zöld édenkertté anélkül, hogy késôbb meggyûljön a bajunk a hatóságokkal – végtére is hiába döntünk a legjobb szándékkal a saját magunknak történô termesztés mellett ahelyett, hogy a feketepiacot és a bûnözôket támogatnánk, a legtöbb országban ezt nem nézik jó szemmel. Jorge emiatt a legapróbb részletekre is figyelmeztet: lehetôleg ne egyedül, és ne a saját autónkkal menjünk bevásárolni a growshopba, gondoskodjunk megfelelô hangszigetelésrôl, ügyeljünk a villanyszámlánk kordában tartására, hiszen gyanús lehet, ha nálunk kétszer olyan gyorsan pörög az óra, mint a szomszédban. Mindezek után kezdôdhet a termesztôhelyiség kialakítása. Szép lassan elmélyülünk abban, hogy mit szükséges okvetlenül beszereznünk, s hova célszerû elhelyezni ezeket az eszközöket. Egyszerû rajzok, ábrák segítenek mindebben, no és a rövid, keretes tippek, amelyek persze az egész könyvben végigkísérik az olvasót.

bínját. Végül, ahogy a termesztésben, úgy a könyvben is az utolsó fázishoz, a virágzáshoz és az aratáshoz érkezünk. A hátralévô öt fejezet már inkább afféle mellékletként funkcionál: Jorge magkereskedô cégeket mutat be néhány mondatban, majd pontokba szedve öszszefoglalja a termesztés legfontosabb alapvetéseit, míg a legutolsó oldalakon egy gyors problémamegoldó katalógussal és egy kertészkalendáriummal ajándékoz meg. Jorge Cervantes könyve pont olyan, mint amilyenre egy egyszerû hobbikertész vágyhat: leír mindent, ám ezt könynyedén, olvasmányosan teszi – csak remélni tudjuk, hogy hamarosan magyar nyelven is elérhetôvé válik.
H. Mint Kornél

51

Shivát, az egyik legismertebb hindu istenséget gyakran a „Bhangok uraként” szokták emlegetni. Nem véletlenül, hiszen ő az, aki felismerte a kannabisz lenyűgöző tulajdonságait, miközben naphosszat meditált egy nagy kupac ganja között. Az istenek közül Shiva az, aki leggyakrabban élvezte a kannabiszt minden formában, s nagy rajongója volt a hasisnak is – szinte szentségként tisztelte. Úgy is, mint a Skunk család legerősebb fajtája, és ennélfogva a valaha nemesített legpotensebb Indica-domináns, a Shiva Skunkot a tánc hindu istenének tiszteletére nevezték el. A Shiva Skunk 1987-ben látta meg a napvilágot NL#5xSK#1 néven. Azok a termesztők, akik ebben a látszólag bonyolult, csak számokból és betűkből álló halmazban felismerték a két híres szülőt, azonnal felfigyeltek rá. Két stabil, ám különböző genotípus keresztezése mindig is figyelemre méltó eseménynek számít, a furcsa munkacím pedig csak tovább fokozta az érdeklődést. Az NL#5xSK#1 egy szuperhibrid, egy „kannabiszesszencia” volt, ami a nyolcvanas évek két legerősebb fajtáját olvasztotta magába. Még mielőtt megkapta volna végleges nevét, a Shiva Skunkot már komoly megbecsülés övezte, s a marihuánanemesítés mérföldkövének tekintették. A bőséges terméshozamra való hajlandóságot, és a kiütő hatást szüleitől örökölte. A virágzás vége felé a Shiva Skunk gubói gyorsan kifejlődnek, miközben a párját ritkító Northern Lights#5 védjegyének számító hatalmas mirigyek lepik el őket. A Shiva Skunk lenyűgöző hibrid energiája még a felmenőit is megszégyeníti, terméshozama és gyantatartalma ugyanis lélegzetelállítóan magas. Beltéren 45-55 nap alatt 125 centiméteresre nő, s minden egyes centijére jut egy gramm termés is. Ha azonban üvegházban neveljük, október végére magassága akár a három métert is elérheti, s ilyenkor nem ritka, hogy félkilónyi mannát arathatunk le róla. Ízében – nedves pézsmaaromája mellett – enyhe édes-citromos jelleg is felfedezhető; szívása intenzív és gyantás – rajongói legtöbbször krémes jelzővel illetik, míg a kezdő szmókerek olajosnak és erősnek nevezik. A Shiva Skunk extraerős testi-szellemi hatása először a vörös szemekben nyilvánul meg, aztán a mosolygós-nevetős-hahotázós élményen át egészen a mély elmélkedésig bármerre elkalandoztathatja fogyasztóját. Mindezek miatt korántsem kispályásoknak való – ne feledjük: Shiva istenséget elsősorban „A pusztítóként” aposztrofálják.

SZABADSÁG VÁSZNON A 969)
DENNIS
gyasztás, valamint zelt alkohol- és drogfo káig tabuként ke rült A filmművészetben so góképkultúrájában ke as-hetvenes évek moz ív hatvan közönség elé. Szubjekt ezek problematikája a kerrel a szélesebb néző esebb si filmet mutatunk be, górcső alá és több-kev tlen klasszikussá vált ára megkérdőjelezhete megközelítésben egy m nk nyitányaként. „örök zöldek” sorozatu
korszak alkonyának sajátos hangvételû, elégikus bemutatásán túl az emberi szabadságvágy és kötelékek, béklyók nélküli alapvetésének (a magyar származású, tavaly elhunyt kiváló operatôr, Kovács László felejthetetlen képsorain megörökített) utópiája. A játékidô jelentôs hányadában Amerika kies tájain a kor legendás elôadóinak (McGuinn, Hendrix, Steppenwolf, The Byrds és még sokan mások) slágereivel kísérve motorozó és gyakran pöfékelô két jó barát kalandjai „úti céljuk” eléréséhez közeledve válnak egyre nyomasztóbbá. Mindez a film utolsó húsz-harminc percében egy bigott, kirekesztô, elutasító és brutális társadalom pocsolyájának zavarosan hullámzó felszínén tükröztetve. Tény, hogy komoly támadási felületet nyújtó és ezáltal provokatív jelenetekben nincs hiány. Ezek közül is a legemlékezetesebb, amikor Wyatt sodorni és füstölni tanítja George-ot, továbbá még a tragédiába forduló lezárást megelôzôen, amikor Wyatt és Billy két prosti társaságában, egy temetôben tesznek hallucinogén kirándulást a tudatalattiba. Ezek az alig néhány perces jelenetsorok vitathatatlanul a filmmûvészet legerôteljesebb pszichedelikus bravúrjai közé tartoznak, melyek Billy és Wyatt Los Angelestôl New Orleansig, a szabadságtól halálig tartó, Amerikán átívelô utazásába legalább annyira szervesen illeszkednek, mint a filmben oly gyakran kézrôl kézre járó jointok.
Mr. Green

HOOPER: SZELÍD MOTOROS

OK (1

Az alkohol és a drog két, a cselekmény mögé felhalmozott háttér-jelentésrétegek értékorientált és értékteremtô manifesztumának sikeres alternatíváit jelentheti. Siker alatt itt korántsem az adott téma propagandájáról van szó. Az alkotók célja sokkal inkább az alkohol- és kábítószer-fogyasztás különbözô szegmenseinek feltérképezése. Valamint ezeknek a szegmenseknek az emberre mint fogyasztóra gyakorolt hatásai, illetve mindezeknek szûkebb-tágabb értelemben vett társadalmi (ha úgy tetszik, mikro-makro környezetei), olykor drasztikus élet-, tudatvagy éppenséggel élettudat-befolyásoló, átalakító mechanizmusainak a megörökítése kell, kellett, hogy legyen. (És egyben az ok-okozati összefüggések boncolgatása is.) Amennyiben persze valóban a mûvészileg értékes, mûvészileg konstruktív és/vagy igényes szórakoztatás az alkotók célkitûzése. Fontos kiemelni, hogy a Szelíd motorosok elsôsorban nem az alkoholt, a kemény drogokat és ezen témakörök variánsait övezô problémakört tárgyaló film, hanem a marihuánával és annak önálló kultúrájával, illetve kulturált fogyasztásával foglalkozó mozgóképes mûvészi tanulmány. Természetesen korábban is készültek – változó sikerrel – zsánergyakorlatok, reflekciók ember és kannabisz viszonyára, azonban az igazi áttörést részben Antonioni Nagyítás címû munkája hozta meg. (Antonioni filmjében a füves cigaretta viszonylag sokára és alig bukkan fel, nagyjából a játékidô felénél. Azonban az ezután bekövetkezô filmnyelvi, dramaturgiai, történet- és színészvezetési diszharmóniába fordulást ez hozza meg a filmalkotás és film-alkotás egészére vonatkoztatva. Ez a bizonyos alig felbukkanó momentum az, mely szinte teljes

egészében felülírja az addigi eseményeket.) Mindazonáltal Hooper alkotása populárisabb, valójában szintén roppant fajsúlyos dolgozata tekinthetô a másik, egyértelmûen úttörô mozgóképes reflekciónak a témában. Harminckilenc évvel ezelôtt filmklasszikus született, melynek diadalmenetét temérdek díj és jelölés, de értetlenség és gyûlölet is övezte. A rendezô-forgatókönyvíróként debütáló 33 éves Dennis Hooper ekkor már túl volt nagyjából hatvan ilyen-olyan filmszerepen, és roppant bölcsen a Szelíd motorosok egyik fontos, de nem meghatározó mellékszerepét osztotta önmagára, nem véletlenül. Billy szótlan, háttérbe húzódva csendesen domináns alakja kiváló partnere Peter Fonda eszköztelenségével is erôteljes, természetességében szimpatikus Wyatt-jének. A film utolsó harmadában felbukkanó Jack Nicholson jutalomjátéka George, az alkoholista, mókás emberjogi ügyvéd szerepében pedig szintén telitalálat. Örök vitatéma, hogy a Szelíd motorosok a már említett „marihuána-népszerûsítô propagandafilm”, avagy sem. Hooper víziója egy adott kor és életérzés, a hippi-

53

Ez a különleges Indica már 1995 óta a Greenhouse kollekciójához tartozik. Elnevezését a származási helye ihlette: 2500 méter magasból, Nepál és Észak-India határáról, a Himalája hegyeiből érkezett Európába. A Greenhouse fajtái közül ő a legmagasabbra növő és a legnagyobb leveleket eresztő Indica. A Himalaya Gold® kiváló választás kültéri termesztésre, mivel erős, és jól tűri a zord időjárást. Persze azoknak sem kell elkeseredniük, akik nem tudják megoldani a kültéri termesztést: ez a fajta beltéren is jól „viselkedik”, és 8-9 hét alatt beérik. Az északi féltekén – kültéri termesztés során – szeptemberben, míg az Egyenlítőtől délre már áprilisban learathatjuk. A Himalaya Gold®-ot nagyobb méretű konténerekben ajánlatos termeszteni, mivel gyökerei viszonylag nagy teret igényelnek. A legjobb terméshozam érdekében célszerű a negyedik héten az alsó leveleket megmetszeni, hogy a légáramlás megfelelő legyen a növény aljánál, és a kártevők se mászhassanak fel rajta. A metszés emellett a növény felfelé ívelő növekedését is elősegíti. Már az ötödik héten látható, amint a kelyhek összeérnek, hogy virágot formáljanak. A hatodik héten – a fényadag változásakor – a növény „megérti”, hogy új szakasz kezdődött életében, és ezt követően már nem a növekedésre összpontosít, hanem a gubók kivirágoztatására. A Himalaya Gold® figyelemre méltó tulajdonságai közé tartozik, hogy a felső ágai is nagyon vaskosak, szinte magukba szippantják a tápanyagokat és az energiát. Szártagjai messze helyezkednek el egymástól, szerkezete pedig finoman szólva is különleges: függőlegesen felfelé ívelő ágazata között hatalmas gubókat növeszt, s ezzel tulajdonképpen stabillá teszi önmagát. A Himalaya Gold® íze egyszerűen fantasztikus: 14,76%-os THC-tartalmával felemelően kellemes útra repíti fogyasztóját, aki – Indicáról lévén szó – leginkább a testi hatásokban gyönyörködhet. Bár a Cannabis Cupon még nem indult, számos kertészeti rendezvény díjával gazdagította már a Greenhouse éremgyűjteményét. Az odafigyelő gondoskodást magas terméshozammal, kristályképződéssel, erős és sűrű gubókkal, no és persze gyönyörű hatással, káprázatos ízzel hálálja meg. Gubói szinte versenyeznek egymással, hogy melyikük nő nagyobbra. Sok sikert kívánunk nekik!

ENÜL BETÉPNI BÜNTETL
M WWW.LEGALBUDS.CO
l két a szerkesztőségben: tú kulizással töltött nap úzsa iránti vágy. Egy átlagos, sajtó kken, mire rám tör a m leadott ci i sajtótájékoztatón, négy ira való zöldséget, ném ól előkapok egy spangl , és hagyom magam Az íróasztalom fiókjáb d rágyújtok, hátradőlök egtekerem, maj i illegálisat nem szertartásossággal m lő labirintusban. Semm ító hatására felépü kat füstölöm. elveszni a tudatmódos ában vásárolt herbáliá LegalBuds webáruház teszek, hiszen csak a
tet próbálnak szerezni az egyetem mellett. A profizmusról árulkodik a szintén kellô alapossággal kategorizált kiegészítôk és eszközök listája. Van itt a 80-as évek magyar retróját idézô vaporizerektôl kezdve Szabadság-szobor-alakú vízipipán át konyakés rágógumi-ízesítésû papírokig minden, ami az elvetemültebb szmókereknek kellhet. A széles választékban persze mindezek mellett hagyományos, kicsivel konvencionálisabb eszközök, papírok, elektronikus patikamérlegek, szelencék is találhatók. Ám a webáruház különlegesebb igényekre is felkészült: változatos kiszerelésû ôrlôeszközök, dohányos szütyôk, hamutartók és öngyújtók, füstölôtartók, de még drogtesztelô eszközök is bekerülhetnek a virtuális bevásárlókocsiba. Hogy az árak mennyire barátságosak vagy barátságtalanok, nem tisztünk eldönteni – különösen innen, a „gazdasági vadkeletrôl”. Az mindenesetre étvágygerjesztô húzás a herbálguruktól, hogy ingyenes próbacsomagokat is készek kipostázni, valamint meghatározott értékû rendelés fölött is jár egy kis csomagocska, grátisz. A legalbuds.comról beszerezhetô füstölnivalókat már csak azért is érdemes kipróbálni, hogy lássuk: miként reagál a közeg, amikor az utcán meglát egy hatalmas tekert cigit parázslani, majd rájön, hogy semmi illegális nincs a szervezetünkben...
karcos 55 55

A törvénytelenségbe számûzött könnyû drogok mellett léteznek úgynevezett növényi drogok: olyan növényekbôl összeállított koktélok, amelyek használatát, forgalmazását semmilyen jogszabály nem tiltja, hatásuk pedig leginkább olyan, mint a kannabiszszármazékoké. Ilyen koktélok közül válogathatunk a legalbuds.comon is. Az oldal üzemeltetôi „szerényen” azt állítják magukról, hogy a „herbal smoke” fogalom megalkotói, intézményesítôi, valamint a „tépj be legálisan” mozgalom legnagyobb zászlóvivôi megalakulásuk, azaz 1998 óta. Maga a portál gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint bármelyik webshop: egy tematikusan tagolt, alapos és részletes termékkatalógust találhatunk a bal oldali menüoszlopban – az egyes tételeknél az ár, egy rövid leírás és a legalbudsnak beküldött felhasználói vélemények sorakoznak. Utóbbiakkal szemben nyugodtan lehetünk gyanakvóak, hisz a békebeli TV Shopokból már ismerhetjük az ilyen marketinges manírokat: hatalmas mosollyal elégedett vásárló lôdöz ránk szuperlatívuszokat a termékrôl – nyilván nem a hörgô, köpködô, ökölrázó vásárlókról készült videókat illesztik be az anyagba. Ugyanígy erre a portálra sem kerülhettek fel negatív véleményt megfogalmazó levelek – már amennyiben feltételezzük, hogy lett volna ok ilyenek írására. A tartalom, amit a webshopfunkciók körbeölelnek, már több figyelmet érdemel. Nem mindennap bukkan rá ugyanis az ember olyan webáruházra, ahol – nem

gyôzzük hangsúlyozni – legális kábítószerekbôl válogathat és rendelhet kedvére. A füstölnivalók közt nincs kiemelt, nincs elsô- és másodosztály, prémium vagy lakossági. A változatos összetételû koktélok közt rangsort csak a vásárlók értékelései alakíthatnak ki a már meglevô kategóriákon belül. Válogathatunk a különleges budcsomagok (ahol különbözô növények kombinációja található egy csomagolásban), a standard budok (bibék), az ôrölten csomagolt és a tömör állagú herbál gandzsák, na meg a további félkész szerek, olajok és cigaretták közt. A rangsor sem feltétlenül mérvadó – embere válogatja, hogy kinek melyik keverék jön be igazán. Persze mit sem kezdhetünk egy kis zöld csomagocskával, ha nincs mivel elôvarázsolni belôle a bûvös sárkányt. A legalbuds.com nem felkészületlen amatôrök magánvállalkozása, amivel mellékkerese-

ézeskannalács M
Hozzávalók
0,5 kg liszt 1 teáskanál sütőpor 1,5 teáskanál só bér 4 teáskanál őrölt gyöm fahéj 4 teáskanál őrölt fűszeg 1,5 teáskanál őrölt szeg rs kis mennyiségű bo csendió 1 teáskanál friss szere 22 dkg kannavaj r 20 dkg szemcsés cuko 2 tojás 400 ml méz cukrot egy konyhai y tálban. A vajat és a alókat keverd össze eg masszát nem kapsz. A száraz hozzáv mixeld, amíg bolyhos zepes fokozaton addig d gyengébbre a mirobotgéppel kö jd a mézet. Ezután állíts rd bele a tojásokat, ma yveleget, és keverd Egyenként keve zzávalókból készült eg n adagold a száraz ho egy műanyag fóliába, xert, majd lassa romfelé, csomagold be t. A tésztát oszd el há össze az egésze pihentesd a hűtőben. gát, helyezd az egyik és egy órán keresztül . Miután kipihente ma d elő a sütőt 180 ºC-ra Ezek után nyújtsd ki a Közben melegíts en hintsd meg liszttel. tőpapírra, majd bőkezű és hűtsd le ismét tésztát egy sü es lisztet szedd le róla, éter vékonyra; a felesleg l is megvagy, a kész tésztát hét millim gni a formákat. Ha ezze könnyebben ki tudd vá őket ropogósra, míg 10 percre, hogy l 12-14 perc alatt süsd rá egy sütőlapra, végü formákat tedd ek. aranybarnák nem leszn arácsonyt kívánunk! Kellemes kann ek hozzá a nöhasználnod. Megfelelõ szükséges a virágzatot is tartalmaznak A kannavajhoz nem k és szárak, mivel azok is, mint például a levele en, erős szagokvény „maradékai” gy az eljárás kellemetl felhívjuk figyelmed, ho hatóanyagot. Előre kal jár.

Hozzávalók

450 gramm vaj ldfűszer 28 gramm speciális zö 3,7 liter víz

ú tűzön párold egy zzá a zöldfűszert. Lass edénybe, majd add ho keresztül melegítsd A vizet öntsd egy zzá a vajat. 2-3 órán kis darabokban add ho yamat során kellekeveset, és utána szes víz elpárolog (a fol t, amíg majdnem az ös r nem vársz venaz edény tartalmá akkor készítsd el, amiko g, így javasoljuk, hogy vetően egy vékony metlen szag terjen hagyd pihenni. Ezt kö a tűzről, és 30 percig zör is leszűrik a fodégeket). Vedd le y órára (sokan többs és helyezd a hűtőbe eg tsd le róla a vizet, szűrővel szűrd le, Vedd ki a hűtőből, ön javul a vaj minősége). 30–60 másodperc lyadékot, mivel így Mikrohullámú sütőben j érintetlen maradjon. A masszát hetede úgy, hogy a va esd egy tárolóedénybe. hogy könnyebben átteh olaj helyett is haszalatt puhítsd meg, téskor-főzéskor pedig olhatod a hűtőben, sü ken keresztül tár vajat nyerhetsz. nagyjából 220 gramm nálhatod. Az eljárással

56

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->