You are on page 1of 70

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZEGED

A CSERNOBILI BALESET ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA

Készítette:

Nagy Anikó Kommunikáció szak

Témát adta: Zsolt Péter Szociológus, meghívott előadó

2007

TARTALOMJEGYZÉK:

1. BEVEZETŐ.......................................................................................................................3 2. ATOMNYI FIZIKA – AVAGY A REAKTOROK MŰKÖDÉSE....................................6 2.1. Láncreakció.................................................................................................................6 2.1.1. Szabályozottság....................................................................................................7 2.2. Hűtőközeg...................................................................................................................8 2.3. Az atomerőművek típusai............................................................................................9 3. CSERNOBIL....................................................................................................................11 3.1. A baleset lefolyása.....................................................................................................11 3.2. Előzmények és a balesethez vezető okok..................................................................12 3.2.1. Emberi mulasztások...........................................................................................12 3.2.2. Konstrukciós hibák.............................................................................................13 3.2.3. Társadalmi okok.................................................................................................14 3.3. Összegzés..................................................................................................................15 4. CSERNOBIL KOMMUNIKÁCIÓJA..............................................................................16 4.1. Sajtóelemzés – olvasói szemszögből.........................................................................16 4.1.1. A sajtó feladata...................................................................................................16 4.1.2. Grice maximái....................................................................................................17 4.1.3. A magyar sajtó - Népszabadság Grice maximáinak fényében...........................18 Szerencsétlenség egy szovjet atomerőműben.......................................................................19 A mennyiség maximája................................................................................................21 A minőség maximája....................................................................................................26 4.1.4. Pravda kontra The New York Times..................................................................32 4.2. Válságkommunikációs elemzés................................................................................35 4.3. Kommunikáció az akkori politikai környezet fényében............................................38 5.1. Veszteségek számokban – emberi, anyagi és környezeti károk................................43 5.1.1. Környezeti hatások.............................................................................................44 5.1.2. Egészségügyi hatások.........................................................................................45 5.1.3. Anyagi károk......................................................................................................47 5.2. Társadalmi támogatottság..........................................................................................47 5.2.1. A konkrét egészségügyi hatásokon túl...............................................................49 5.2.2. Atomenergia-ellenesség.....................................................................................49 5.3. Tanulságok– A technológia fejlődése.......................................................................50 5.4. Tanulságok– Nemzetközi tér.....................................................................................51 5.5. Tanulságok– A kommunikáció fejlődése..................................................................53 5.5.1. Kis magyar kitérő, avagy a paksi kommunikáció..............................................53 5.6. Csipetnyi PR..............................................................................................................55 6. KONKLÚZIÓ..................................................................................................................56 7. IRODALOMJEGYZÉK...................................................................................................58 9. MELLÉKLET..................................................................................................................62 1. Melléklet: A nyomottvizes és az RBMK típus.............................................................62 2. Melléklet: Reaktorbiztonság.........................................................................................65 3. Melléklet: A sugárzásról..............................................................................................67

2

1. BEVEZETŐ

1986. április 26-án felrobbant a Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű, azaz a csernobili atomreaktor. A csernobili reaktorszerencsétlenség mindezidáig a reaktortörténelem legtragikusabb, legsúlyosabb és legkártékonyabb balesete volt. Egyrészt, mert óriási egészségügyi és környezeti károkat okozott. Másrészt, feltételezésünk szerint nemcsak maga a katasztrófa ténye, hanem annak kommunikációja együttesen, máig erősen éreztetik hatásukat a békés célú nukleáris iparra. Bár ez a hatás, első hallásra meglepő módon, nemcsak negatív következményekkel járt. A helyzetet ismerve állíthatjuk, hogy igen szükségszerű változásokat is generált, mely a reaktorok fennmaradásának szerintük egyik feltétele. A nukleáris energiatermelés kulcsfontosságú tényezője ugyanis a társadalmi támogatottság, hiszen ha az emberek, a lakosság nem bíznak a reaktorokban, akkor elfogadni sem lesznek hajlandóak őket, így ez az energiaforrás kieshet egy adott nemzet lehetőségei közül. A társadalmi támogatottság az adott dologba vetett bizalmon múlik, éppen ezért hatalmas jelentőségű a bizalom kérdése a nukleáris ipar számára. A bizalom alapja legkönnyebben a public relations felől közelítve érthető meg, mivel a bizalom alapja a hírnév, amiről public relations szól – „annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz és amit mások mondanak rólad.”1 A mi témánknál az „amit teszel” egyenlő a katasztrófa bekövetkeztével, az „amit mondasz” megfelel a szerencsétlenség kommunikációjának és az, „amit mások mondanak rólad” esetünkben majdhogynem egyenlő az eredménnyel. Vagyis a bizalom, illetve annak elvesztése nem csupán a balesetnek, hanem az akkori tájékoztatásnak is köszönhető. A mai szűkös, energiaforrásokat és a hozzájuk tartozó hatalmas igényeket figyelembe véve, ez az együttes hatás így jóval nagyobb problémakört vázol elénk, mint pusztán a csernobili reaktorszerencsétlenség körüli kérdések. Éppen ezért a dolgozatban először egy rövidebb fizikai bevezető után, bemutatjuk az atomrektor-szerencsétlenség lefolyását és okait. Mondhatni tiszta vizet öntünk a pohárba Aszódi Attila és Szatmáry Zoltán elismert fizikusok munkái, a Műszaki Egyetem, valamint a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság információs forrásai alapján. Majd olvasói

1

A definíció a Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) definíciója, lsd: Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban. Geomédia Kiadó Rt., Budapest, 1999. (15. oldal)

3

valamint az Egyesült Államokbeli The New York Times cikkeivel bővítjük. Ha ez a tézis beigazolódik. Magyarországon például a szervezet (a radioaktivitástól) megóvó jódot azután kezdték el osztani. mely médiamodell áll jobban helyt. hiszen a The New York Times javarészt a demokratikus tájékoztatás szükségessége mellett szól. hogy hogyan reagált ugyanarra az eseményre az amerikai sajtó. ha” típusú kérdéseknek. Bár már az sem igazolható precízen. vagy a hatalom védelme és a pánik elkerülése. hogy maga a baleset kiváló támadási felületet teremtett az amerikaiak számára vetélytársukkal. Mindezt az akkori. Hogy az akkori kommunikációs és hiányosságok és hibák. pedig talán módjában állt volna. Azt pedig. és nem tartotta tiszteletben a közönség információigényét. Itt várhatóan szembetűnőbb lesz a különbség. hogy a demokratikus nyilvánosság léte mennyiben változtatta volna meg az emberek véleményét és a hatásokat. Az elemzést ugyanis – a magyar tájékoztatás mellett – a szovjet Pravda. és jobban kirajzolódik. hogy bárkinek joga volna titkolni. Persze arra a kérdésre sose tudnánk válaszolni. hogy javítani kicsit sem javított. hogy demokratikus körülmények és média mellett hogyan kezelték volna az esetet. szubjektív megállapításokon múlik. hogy az akkori sajtó nem kezelte megfelelően az esemény súlyosságát. Az viszont teljesen bizonyos. a tények ismeretében egyszerű eldönteni. az akkori. hogy ilyenkor az objektivitás és a kiegyensúlyozottság kell. Ebből is tisztán látszik. Az olvasói szempontú vizsgálódás egy szövegelméleti sajtóelemzés. mennyit rontottak. felvetődik a kérdés. hogy milyen is egy objektív tájékoztatás. vagyis egy demokratikus médiamodell. A „mi lett volna. hogy egy ilyen horderejű katasztrófa esetén.és válságkommunikációs szemszögből elemezzük az eseménnyel kapcsolatos akkori híradásokat. sajátos politikai környezetet figyelembe véve tesszük. Mindezt a médiatájékoztatás késlekedésének köszönhettük. nincs helyük egy tudományos értekezésben. a Szovjetunióval szemben. Azt viszont meg fogjuk tudni. egyébként is súlyos helyzeten. hogy milyen mértékű elfogultságról van szó. hogy legyen a tájékoztatást irányító fő elv. ilyen – akár az egészséget is megvédő – információkat. ami teljesen érthető is. Paul Grice maximáin alapszik. habár általában érdekesek. 4 . amelyben fel sem merülhet. miután a háttérsugárzás már rég túl volt a csúcspontján és már bőven csökkenőben volt. hogy jobb az amerikai paradigma. Annak ellenére. amit – már csak az esemény horderejét tekintve is – jogosan várhattak volna el a médiumoktól. mely H. sajnos megállapíthatatlan. Az elemzés gyakorlatilag egy bizonyítékát adja annak.

hogy a csernobili baleset után. Véleményünk szerint. 2005. (140. És nem túlzás azt mondani. a baleset és megjelenése a tömegtájékoztatásban. már 4000 reaktor lenne? „Ez esetben annak a valószínűsége. befolyásoló szerepe. hogy ebben a csernobili események is a nukleáris ipar segítségére lehetnek. mely területeken volt meghatározó. hogy a balesetnek és kommunikációjának milyen hosszú távú hatásai voltak a nukleáris iparra. hogy mi lenne abban az esetben. mellékletben megismerhető biztonsági előírásokon jóval túlmutató szabályozást kialakítani. A csernobili események valósághű bemutatásán és kommunikációjának többrétű elemzésén túl az is célunk. Typotex. egzakt tudomány. Ugyanúgy. ezáltal talán megalapozottabb véleményt alkothatnak az atomerőművekről és azok jelentőségéről a XXI. Éppen ezért kell a II. az akkor elkövetett hibák elemzésével. ugye? Ez már elfogadhatatlan. akik. A statisztika és a matematika ugyanis a „mi lett volna ha” kérdésekkel szemben egy igen megbízható. hanem a megnövekedett energiaigényeket kielégítve. hogy a témában behatóbb ismereteket adjunk az érdeklődőknek.Végül megnézzük. hiedelmek. Budapest. értékelésével és kiküszöbölésével a fejlődés és egy korszerűbb jövő alapjául is szolgálhatott. másfelől. okok. Amire bizton állíthatjuk. egyfelől visszavetette a nukleáris energiában való bizalmat. lehettek. ha nem 400. 2 Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. mint például a katasztrófát közvetlenül követő nemzetközi jogszabály módosítások. ezen a biztonsági szinten 96% a valószínűsége annak. hogy a 400-nál kicsit több működő reaktor egyikében sem következik be súlyos baleset a következő évtizedben. és a mostani technológiánál biztonságosabbat fejleszteni. hogy óriási szükség volt. Viszont felmerülhet a kérdés.”2 Nem túl megnyugtató. században. hogy valamelyik atomerőmű a teljes élettartama alatt balesetet szenved: 30 %. oldal) 5 . Tények. A valószínűség számítások pedig kimondják.

Móra Kiadó. Fritz Strassman és Lise Meitner fedezte fel 1939-ben. azaz önfenntartó folyamattá alakul. azt is látni fogjuk. akár csak puszta érdeklődésből. ATOMNYI FIZIKA – AVAGY A REAKTOROK MŰKÖDÉSE A reaktorbalesetek kommunikációjának. annak csak hasznára válhat ez a fizikai bevezető. sőt a reaktorok kommunikációjának a megértéséhez és elemzéséhez elengedhetetlen az atomreaktorok működésének megértése. mint amikor egy atommag két vagy több kisebb magra szakad. és hogyan történtek. hogy milyen hatásuk lehet. mind normális üzemmódban. valamint a két hasadvány magon kívül néhány új neutron is kilép a folyamatból. 2. mely folyamtok hogyan zajlanak le és tudjuk. 5 Lsd. 1987. Mindeközben ráadásul óriási mennyiségű energia szabadul fel. több válaszunk is van. de a gyakorlatban csak néhány urán. Melynek legfőbb jelentősége. Ennek a folyamatnak a kialakulása maga a láncreakció. Másrészt.: A Paksi Atomerőmű Rt. hogy lássuk.htm) 6 . Láncreakció Az atomreaktor olyan berendezés. közepes méretű részre – hasadvány magra – szakad. Az uránatom magja neutronsugárzás hatására két. hogy ugyan elméletileg minden atommag elhasadhat.npp.3 De mit is jelent ez? Mi is az a láncreakció. Egyrészt ismerni kell az atomreaktorokat ahhoz. hogy aki ezzel a témával akar foglalkozni. mint maghasadások sorozata. Szerkesztett: Baló György – Lipovecz Iván. A maghasadás4 (avagy fisszió) pedig nem más. akár behatóbban. hogy az első maghasadástól fogva már külső neutronforrás nélkül is működik. Arra a kérdésre. hogy ennek nagyon nagy szerepe lehet a kommunikáció elemzésénél.és plutóniumizotóp hasad könnyebben. honlapján (http://www. hogy miért van szükség fizikai folyamatok bemutatására és magyarázatukra egy ilyen jellegű dolgozatban.hu/mukodes/mukodes. és mi a jelentősége számunkra? A láncreakció nem más. mind a zavaroknál. amelyekből újabb neutronok szabadulnak fel. 1 darab U-235 elhasadásakor körülbelül 200 MeV (megaelektronvolt). A maghasadáskor keletkező neutronok pedig újabb uránmagokat hasíthatnak. maguk a balesetek. amelyben nagy mennyiségű hasadóanyag felhasználásával szabályozott láncreakció valósul meg. azok újabb magokat hasíthatnak és így tovább. körülbelül egyenlő.1.5 3 4 Tények könyve ’88. Magát a jelenséget Otto Hahn. Ezért gondoljuk azt.2. üzemzavarok miért. ha már értjük. Fontos.

Szerkesztett: Baló György – Lipovecz Iván.1.1. ezzel szabályozva a hasadást létrehozó neutronok számát. hiszen tőlük függ a létrejövő maghasadások száma. hogy egy reaktor biztonságosan működhessen. 3. a rudakat leengedik vagy felhúzzák. Kankalin. hogy neutronelnyelő anyagból készülnek. hogy az urán hasadásából kilépő nagyenergiájú. a neutronok száma egyre nő. Ezért minden reaktorban használnak úgynevezett szabályozó rudakat. A leginkább használatos ilyen anyagok. ami robbanásveszélyes! (szuperkritikus reaktor) Ebből már nyilvánvalóan látszik. Környezettudományi Felsőoktatási Folyóirat. A reaktor biztonságosan működéséhez így befolyással kell bírni neutronok számára. Móra Kiadó.6 Jele: k 1.7 A szabályozás második aspektusa a neutronelnyelő szabályozó rudak mellett – amelyek a neutronok számát befolyásolják – a neutronok sebességének szabályozása. újabb hasadásokat okozó neutronok számát sokszorozási tényezőnek nevezzük. akkor a neutronok száma a rendszerben állandó. a láncreakciónak szabályozottnak kell lennie. A láncreakció szabályozásnak két aspektusa van. a másik a neutronok számának alakítása. (szubkritikus rendszer) k>1. Szabályozó rudak A reaktorban lévő neutronok számának fontosságát a sokszorozási tényező fogalmának bevezetésével érthetjük meg.: Karaffy Zoltán-Kárpáti Zoltán-Mihajlik Gábo -Szabó Turák Dávid: Atomenergetika. Szabályozottság A. hogy milyen reakciót akarnak kiváltani a reaktorban. hogy a neutronok számát a reaktorban szabályozni kell. (kritikus reaktor) 2. Az egyik az urán dúsítása. 1987. valamint a neutronok sebességére. vagyis a felszabaduló energia is. az egyik a neutronok sebességének. 2000/3 7 . Moderátorok Kétféle megoldása lehet annak. exponenciálisan elszalad a láncreakció. k<1 esetén. a neutronok száma folyamatosan csökken. Az egy neutron által létrehozott. viszont ez 6 7 Tények könyve ’88. Ezeknek az eszközöknek az a lényegük.Ahhoz. 2. (neutronabszorbensek): a kadmium (Cd) és a bór (B). vagyis az újabb hasadások számára. gyors neutronok újabb maghasadást idézzenek elő. Ha a sokszorozási tényező értéke egyenlő 1-el. B. ugyanis ha túl gyors a neutron nem idéz elő hasadást. és attól függően. Lsd.

és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. Tények. Ezeket. amelyek kellőképpen lelassítják a gyors hasadási neutronokat. Kankalin. hiedelmek. mely így már hő formájában jelentkezik. amelyek így már nagyobb valószínűséggel hoznak létre újabb hasadást. okok. a grafit (C) és a berillium (Be).8 A gazdasági szempontoknak. ugyanis hűtőközegként is alkalmazható. majd ezek a magok az üzemanyag többi atomjával ütközve elvesztik energiájukat. A másik. 2000/3 9 Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. hogy a bonyolult fizikai folyamatok eredménye árammá alakulhat. 8 Lsd.9 2. Typotex. Budapest. az elszállított hő következtében a víz felforr és gőzzé alakul. Környezettudományi Felsőoktatási Folyóirat. melynek moderátor szerepe mellett még egy nagyon fontos funkciója lehet a reaktorok működésénél.: Karaffy Zoltán-Kárpáti Zoltán-Mihajlik Gábo -Szabó Turák Dávid: Atomenergetika. viszont ne nyeljék el őket – tehát itt az abszorbensekkel ellentétes tulajdonságú anyagokat kell keresni –. Ez az első lépcsője ugyanis a mozgási energia villamos energiává alakításának. Ezzel a lépcsővel zárul tehát a folyamat. A ma legelterjedtebbnek mondható reaktortípusoknál. A moderátorokkal szemben két követelményt támasztanak. Hűtőközeg A hűtőközeg legnagyobb jelentősége az atomreaktorokban az. Ennek a két indoknak köszönhető.igen költséges megoldás. A maghasadás során felszabaduló energia legnagyobb részét a hasadványmagok szállítják el mozgási energia formájában. 8 .2. hogy a világ atomreaktorainak 86 százalékában könnyűvizet használnak moderátorként. ugyanis ennek a berendezésnek köszönhető. hiszen ezzel akadályoznák a további hasadásokat. amit már mi. Tehát a láncreakcióhoz. Ennek a két feltételnek csak négy anyag tud megfelelni: a víz (H2O. így a reaktorok szabályozott működéséhez is moderátorra van szükség. Minél hamarabb lassítsák le a neutronokat. hétköznapi emberek. vagyis a költséghatékonyságnak köszönhetően a könnyűvíz a legelterjedtebb. a nehézvíz (D2O). 2005. pedig olyan külső anyagok alkalmazása. a neutronlassító anyagokat hívjuk moderátoroknak. fogyasztók is érzékelünk. könnyűvíz). Ezt a hőenergiát pedig a hűtőközeg segítségével vezetik el a reaktor belsejéből. mely elkerül a turbina forgólapátjaira és meghajtja azokat. aminek köszönhetően lakásainkba eljuthat a villamos energia.

mivel mind a paksi erőmű. vagy olyan reaktorokról. ennek lényege. a régi bevált reaktorok továbbfejlesztett. Ezek a reaktorok a következők: 4. táblázat: Reaktortípusok Reaktortípus 1. Az előző részben leírtak alapján. A Csernobilban felrobbant grafitmoderátoros RBMK típusnak. mivel vagy csak a jövőben megvalósuló tervekről van szó. ez a hűtőközeg és a moderátor. Többféleképpen lehet őket csoportosítani.3. Revolúciós rendszerek: úgynevezett passzív biztonsági rendszereket alkalmaznak bennük.2. melyek nem a villamos energia termelésében. újabban hélium) H2O Hűtőközeg Könnyűvíz (H2O) (H2O) (H2O) Nehézvíz (D2O) A táblázatban szereplő típusokon kívül még két főbb kategória van. Gázhűtésű (GCR: Gas Cooled Reactor) B. sem emberi beavatkozásra. de a legelterjedtebb az. Grafitmoderátoros reaktorok A. Nehézvizes reaktorok 3. Ez a két reaktor pedig sokszor az összehasonlítás alapjául szolgál a 10 Evolúciós rendszerek: az újgenerációs reaktorok egyik fejlődési iránya. ha fő jellemzőik alapján teszünk köztük különbséget. evolúciós és revolúciós rendszerek. mind a Three Mile Island-i (TMI) ebbe a kategóriába tartozik. Nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) B. 1. atomjégtörők. hogy a működtetésükhöz nincs szükség sem külső energiaforrásra. reaktorok az űrben. 5. de ezek nem illenek bele a moderátor-hűtőközeg felosztásba.10 A felsorolt atomerőművekből. számunkra két típusnak van nagyobb jelentősége. 9 . atom-tengeralattjárók. biztonságosabb változatai. Forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) 2. Újgenerációs reaktorok: a jövő reaktorai. Egzotikus reaktorok: gyors tenyésztőreaktorok és egyéb kísérleti berendezések. Könnyűvízhűtésű (RBMK) Moderátor Könnyűvíz (H2O) (H2O) (H2O) Nehézvíz (D2O) Grafit Grafit Grafit Gáz (általában CO2. Az atomerőművek típusai Az energiatermelésben többféle atomerőművet alkalmaznak. hanem más területen játszanak fontos szerepet. Könnyűvizes reaktorok A. illetve a nyomottvizes reaktoroknak.

mely a mellékletben található. 10 . Ezért erről a két reaktortípusról egy részletesebb bemutatót is készítettünk.dolgozatban.

(A két robbanás ereje akkor volt. majd napokig égett. A hirtelen felszabadult nagy mennyiségű gőz nyomása gőzrobbanást okozott. ez robbanóképes gázok (hidrogén és szén-monoxid) keletkezéséhez vezetett. 11 . 1 óra 23 perc 49 másodperc: a fűtőelemek deformálódása miatt a hűtőcsövek fala felnyílt.. ez pedig már az épület tetejét is leröpítette. 1 óra 23 perc 45 másodperc: az egyenlőtlen hőtágulás következtében felhasadtak a fűtőelempálcák.1. CSERNOBIL 1986. blokkjának balesete. A nukleáris történelem egyik legmeghatározóbb. A csernobili atomreaktor 4. instabilitása miatt gyorsabban nőtt a normálisnál. szombat hajnali 1 óra 23 perc: „végre elkezdődött az igazi kísérlet”. 3000 tonnás reaktorfedél mintegy 50 méter magasra repült fel. és reakcióba lépett vele valamint a reaktor többi szerkezeti anyagával. mivel a reaktor teljesítménye. vagyis a láncreakció szabályozhatatlanná vált benne. mely szétvetette a reaktor fedelét. 3. az operátor kiiktatta a biztonságvédelemi automatikát. kiszakította a tetőszerkezetet. hogy a reaktor hűtőcsatornái fölött elhelyezkedő hatalmas. emiatt a reaktor teljesítménye néhány másodperc alatt a névleges érték százszorosára (10000%-ra) ugrott fel. amelynek következtében óriási mennyiségű radioaktív szennyeződés került a környezetbe. érintkezésbe került a grafit moderátorral. április 26. a valaha történt legsúlyosabb nukleáris baleset. emiatt a reaktorban lévő összes víz pillanatok alatt elpárolgott. A hasadási termékek az üzemanyagból az égő grafitba diffundáltak. A baleset lefolyása Április 26. 1 óra 23 perc 44 másodperc: a reaktor megszaladt.) Grafittűz: a szabaddá vált grafit a levegőn begyulladt. így a levegőbe jutottak. mely üzemzavar esetén magától leállítaná a rektort. ami sokak életét követelte. majd visszazuhant a reaktorba. 1 óra 23 perc 40 másodperc: Akimov operátor megnyomta a vészleállítás gombját. 1 óra 24 perc: a létrejött gőzrobbanás következtében a forró víz. amely – a reaktorfedél felnyílásának köszönhetően – a levegő oxigénjével érintkezve gázrobbanást idézett elő.3. és legmegrázóbb dátuma.

még 1983-ból származott. A kísérlet egy áthidaló megoldás tesztelését szolgálta volna arra az esetre. április 25-ére tűzték ki. 12 Marx György: Atommag-közelben. című könyvének. ha az erőmű hirtelen leszakad a villamos energia hálózatról. Az áramellátás kiesése után a reaktor leáll. Szeged. Tények. nem beszélve az ott dolgozók szakértelméről. egy atomreaktorban egyáltalán nem lenne szabad. mivel pontosan ezt a célt szolgálják/szolgálnák a kutatóintézetek kísérleti berendezései. okok. Az első tervszerű karbantartását 1986. Typotex. Mozaik Oktatási Stúdió. hiedelmek. 2005.2. Amennyiben mégis elkerülhetetlen egy ilyen üzemi próba. csakhogy a dízelmotorok felpörgéséhez néhány percre van szükség. akkor azt az erőműtípushoz tartozó tudományos bázisintézetnek jóvá kell hagynia. 12 . az atomerőmű mérnökének volt egy ötlete a probléma megoldására. A csernobili kísérlet esetében ez nem történt meg! Ráadásul a kísérletet a reaktor villamos igazgatója hagyta jóvá. Anatolij Diatlovnak. Meg kellett várni. akkor meg lehet termelni a szükséges áramot. és ellátják árammal az üzemzavari szivattyúkat.2. ilyen kiszámíthatatlan következményekkel járó kísérleteket végezni. Emberi mulasztások Egyrészt normális esetben. blokkját 1983 decemberében helyezték üzembe. A leállás előtt azonban végre akartak hajtani egy villamosmérnöki kísérletet az erőműben. mivel csak ekkor lehetett leállítani az egyik reaktort a karbantartási munkálatok elvégzésére. hogy csökkenjen a téli villamosenergia-igény. Áprilisban Diatlov megkapta az engedélyt az erőmű villamos igazgatójától a kísérletre a négyes reaktoron.3. 11 A fejezet Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. valamint a Paksi Atomerőmű Rt. 1996. Előzmények és a balesethez vezető okok11 A csernobili atomerőmű 4. amit ha kiegészítenek egy speciális fordulatszám-szabályozó eszközzel. Ilyenkor ugyan automatikusan beindulnak az erőmű dízelgenerátorai.1. honlapjának – mely Marx György Atommag-közelben című művének felhasználásával készült – információin és adatain alapszik. Budapest. tetemes mennyiségű radioaktív hasadási termék halmozódott fel bennük. amihez szintén nem lett volna joga. Ezt a rövid időszakot kellett tehát áthidalni. 3.12 A módszer gyakorlati kipróbálására üzem közben nem volt lehetőség. mivel azt csak a biztonságért felelős vezetők engedélyezhették volna. de a turbina forgórészek tehetetlenségük folytán még járnak egy ideig. Mivel a fűtőelemek többsége.

1. Végül az ötödik mulasztás az – melyért nem lehet kizárólag az operátorokat hibáztatni. A szabályozórudaknak ugyanis volt egy érthetetlen tervezési hibájuk. Emiatt a rúd kezdetben átmenetileg növelte a teljesítményt. pozitív volt az üregegyüttható. mint a grafit. csak azokra a főbb jellegzetességekre.2. ha elforr a hűtővíz nő a reaktivitás. melynek betartása a legalapvetőbb követelmény. alsó és felső részük egyaránt grafittartalmú volt. (A nyomottvizes reaktorokban. forráskor) a hűtővízben. ami a neutronok számának további növekedéséhez vezet. egyáltalán nem voltak tisztában sem magával a kísérlettel. egy ehhez hasonló folyamat lezajlása fizikai képtelenség!) A típus ezen tulajdonsága vezetett a gőzrobbanáshoz. kevesebb neutron nyelődik el. Tehát amikor leeresztették őket a neutronelnyelő bóracél helyett először a moderátorként használatos grafit lépett be a reaktorba. Növekvő teljesítménynél pedig még erősebben forr a víz. grafitmoderátoros reaktorban a hűtővíz sokkal több neutront nyel el. bizonyos körülmények fennálltakor bekövetkező. ezért a teljesítmény növekedni kezd. emellett a kísérletekről mindig készül egy munkaprogram. hogy az RBMK típusnak rengeteg konstrukciós tévedése van. a szabályozórudak használatánál is. 2. A most következő alfejezetben természetesen nem térünk ki mind az 57 hibára. 3. hogy a csernobili baleset legfőbb reaktorfizikai oka egy. vagyis pozitív a visszacsatolás. az április 25-én megkezdett kísérlet során nemcsak az üzemviteli szabályzattól.A harmadik emberi hiba. melyek közvetlenül szerepet játszottak a baleset bekövetkeztében. vagyis a baleset alapvető okaként jelölhető meg. sem annak lehetséges következményeivel. hogy szélsőséges körülmények között. Ez azért fordulhat elő. mivel a történtek leginkább a helytelen vezetésnek róhatók fel –. Mindezek ellenére. Ez azt jelenti. viszont a neutronok sebessége nem csökken. ettől szintén nem volna szabad eltérni. Ha tehát nő a gőz aránya (pl. öngerjesztő folyamat volt. a személyzet teljes felkészületlensége. Konstrukciós hibák Már korábban is említettük. Minden reaktornak van egy üzemviteli szabályzata. mert a vízhűtésű. hogy az operátoroknak meg kellett volna tagadniuk a kísérlet folytatását rögtön az első eltérés után. A jogtalanul engedélyezett üzemi próbától kezdve még zsinórban hatszor szegték meg a szinte „szentírásnak” tekintendő előírásokat. Az előbb leírtakkal szinte azonos logikájú reakció lépett életbe.2. Az RBMK reaktor bemutatásánál említettük. az utólagos elemzések szerint számszerűen 57. de még a rosszul átgondolt munkaprogramtól is többször eltértek. Szaknyelvre fordítva. és 13 .

hogy az RBMK típusú reaktorokat könnyedén át lehet állítani polgári célú villamos energiatermelésről katonai célú plutónium termelésére is. A nukleáris energiatermelés a katonai alkalmazások nyomán fejlődött ki. hogy mindez kivitelezhető megalapozott tudományos és műszaki előkészületek nélkül is. Budapest. 3. C.13 B. ez azért 13 14 Más országokban éppen ezért inkább műszaki intézkedéseket tesznek a probléma elkerülésére. így a robbanás hatására a radioaktivitás közvetlenül a környezetbe juthatott. hogy polgári területen a szabályzatok kényszerítő ereje kisebb. Ez a levegő oxigénjével keveredve robbanógázt képez. A grafit a robbanások miatt meggyullad és tíz napig égett. ez pedig jelentősen növelte a környezetbe kikerülő radioaktivitás mennyiségét. Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. Az utolsó ok.3. látványos. de sajnos azzal a téves meggyőződéssel a fejükben. Typotex. 2005. egy közvetett ok. Csernobilban ez okozta a második gázrobbanást. emiatt olyan kémiai reakció játszódott le. így az is előfordulhat. okok. így az alsó grafitrész beesése gyorsította a megszaladást. Fokozta a katonai gondolkodás szerepét az a tény is. 14 . tovaterjedésében semmi nem akadályozta. Nem fordítottak elég pénzt a biztonságot megalapozó kutatásokra. Az elsőként felsorolt grafit-víz kombinációnak van egy további veszélye is. 5. Társadalmi okok A. 3. amelyben hidrogén és szén-monoxid keletkezett. Az RBMK-ban nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály. de ennél nagyobb probléma. Tények. Évtizedes politikai szembenállás és titkolózások gátolták a tudományos információcserét is.2. hiedelmek. hogy a reaktor köré nem építettek konténmentet sem. A szovjet társadalom hosszú ideig a gyors. A hűtőcsatornák sérülésekor ugyebár víz áramolhatott a forró grafitra. E. Pont emiatt elégségesnek tekintették csupán az üzemviteli szabályzatban való tiltást. Emiatt egyre nagyobb reaktorblokkok építésére törekedtek.csak az abszorbens rész leérésekor indult meg a csökkenés. és nagy sikerek bűvöletében élt. Ebben az esetben. Viszont ez az iparág más országokkal szemben a Szovjetunióban sokkal tovább maradt katonai ellenőrzés alatt. Mivel nem számoltak azzal. 4.14 D. a veszélyes üzemállapotok elkerülésére. a „vasfüggöny”. hogy megszegik a szabályzatot.

mert csak azt lehetett tudni. mert rossz. hogy az USA-ban már betiltották az ilyen típusú reaktorokat. a reaktort körülvevő védőépületnek köszönhetően mégsem került a környezetbe jelentős mennyiségű radioaktivitás. akkor természetesen szintén nem lett volna katasztrófa. konstrukciós hibákban bővelkedő reaktoron. honlapja: (http://www. egy végzetes baleset során is biztosítható. ráadásul a biztonsági rendszabályok sorozatos áthágásával zajló kísérletet.számít. a súlyos konstrukciós hibák már a tervezési fázisban kiderültek volna. Ugyanez mondható el az ott felsorolt többi pontról is. a radioaktivitás környezetbe kerülésének megakadályozása. hogyha az emberi mulasztásoknál megemlített hat szabályszegésből.htm) 15 . akkor nem következett volna be ekkora katasztrófa. és felelőtlen tervekből csak hibás eredmény születhet. mely a baleset hatását legalább lokalizálta volna. jogtalanul engedélyezett. Az utólagos elemzések megmutatták. mellékletben bővebb információk olvashatóak.3. vagy ha az ott dolgozók felkészültsége vagy szakértelme elegendő lett volna. Paksi Atomerőmű Rt. 15 16 A pozitív üregegyüttható miatt tiltották be az USA-ban a grafit moderálású és vízhűtésű reaktorokat. Az így megtervezett reaktor köré pedig nyilván építhettek volna konténmentet (védőépületet).hu/tortenelem/balesetek. Megfelelően megtervezett atomerőművek esetében ugyanis.) Ha a csernobili reaktornál helyesen választották volna meg a tervezési alapot. illetve. pontosan azért. A nukleáris biztonság megvalósítása a tervezésnél kezdődik. hogy ennek mi volt az oka. Ezt támasztja alá. „Bár a baleset szakmai szemmel nézve roppant komoly esetet képviselt”. ha nem az erőműben kísérleteznek. akár egy is elmaradt volna. Mindezekből sajnos az derül ki. ha megtagadják a kísérlet folytatását. hogy egy borzalmasan rosszul megtervezett. hiszen. az 1979 márciusában a pennsylvaniai Harrisburg közelében fekvő Three Mile Island-i (TMI) atomerőműben történt baleset. és megfelelően értékelték volna a lehetséges üzemzavari és baleseti szituációkat. vagy azt a megfelelő helyen engedélyeztetik – ahol a biztonságra jóval nagyobb hangsúlyt fektettek volna –. és „a kereskedelmi célú nukleáris energetika legsúlyosabb balesete”16 volt. azt viszont nem.npp.15 3. (A nukleáris biztonságról a 2. hogy a csernobili baleset többszörösen elkerülhető lett volna. Összegzés A csernobili atomreaktor-baleset közvetlen oka az volt. végrehajtottak egy szintén rosszul megtervezett.

befogadói szemszögből. pontos és gyors tájékoztatás mellett. hazáját.1. Majd. a hiteles.a hírközlés más eszközeivel összhangban . §. A nukleáris ipar szemszögéből történő megközelítésnél. és mindenki számára a maximális információéhséget kielégítő közlések létrehozása viszont már az újságírói szakma feladatát képezi. Paul Grice maximái adják.a hiteles. hogy a befogadók a kapott információkból az események valósághű. évi II. A „hiteles pontos és gyors tájékoztatás” célja. Először a csernobili atomreaktor-baleset médiában való megjelenéseit elemezzük olvasói.4. 4. A mindenki által értelmezhető. hogy megteremthessék az események teljes és objektív gondolati képének kialakulását. a világot érintő kérdésekben. Természetesen a közlések értelmezése függ a befogadók tárgyi tudásától. válságkommunikációs szempontrendszer lesz segítségünkre a kommunikáció minőségének elemzésében. vagyis az eseményt ellenőrzés után azonnal kiadó.”17 A sajtó feladata tehát a „hiteles”.1. az eseményt követő lehető leghamarabbi időpontban. az eseményt valósághűen a maga totalitásában ábrázoló. az ipar oldaláról vesszük nagyító alá a kommunikáció sikerességét. törvény a sajtóról: 2. egy másik oldalról.1. A közléseknek a lehető leginformatívabbnak kell lenniük. hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét. „pontos”. Sajtóelemzés – olvasói szemszögből 4. az 17 1986. mivel az új információkat. hogy a befogadók elvárásainak eleget tudjanak tenni. A sajtó feladata „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra. A sajtó feladata . pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. teljes és koherens gondolati modelljét építhessék fel. 1 bekezdés 16 . Ahhoz. Ennek az elemzésnek az alapját H. tény és adatszerű. valamint „gyors”. az olvasói szempontú elemzés után. azt nem visszatartó tájékoztatás. CSERNOBIL KOMMUNIKÁCIÓJA Ebben a fejezetben a katasztrófa kommunikációja kerül vizsgálódásunk középpontjába. hiszen belőlük maga a befogadó is a maximális információ kinyerésére törekszik. vagyis a híreket saját tudásunk kontextusában helyezzük és így értelmezzük.

hogy hamis. C.informativitásra vonatkozó alapvető elvárásoknak is meg kell felelniük. melyek a diskurzust. annak tárgyától függetlenül irányítják. Paul Grice amerikai nyelvfilozófus. 4. 18 Bővebben lsd. Grice kiindulópontja szerint vannak bizonyos általános körülmények. Légy tömör. Paul: A társalgás logikája. kapcsolat. minőség. 17 . Ennek alapelve. Grice maximái H. A mennyiség maximája a nyújtandó információmennyiségre vonatkozik. azaz társalgási alapelvek. Ez pedig biztosítéka annak. Osiris Kiadó. amiről úgy hiszed.: Grice. és modor kategóriái. amire nézve nincs megfelelő evidenciád. Beszélgetéseink során nem összefüggéstelen megjegyzések sorát halmozzuk fel. 2. 2001.: Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés. almaximái: A. akkor tesz csak eleget az informativitásra vonatkozó alapvető követelményeknek. H. hanem azzal.1. Az informativitásra vonatkozó elvárásokkal jutunk el Grice-hoz és a társalgási maximákhoz. hanem valamilyen kezdettől fogva elfogadott célt. a társalgás négy maximáját állította fel. 4.2. (Logic and conversation. akkor tekinthető informatívnak. A résztvevők ugyanis egymással együttműködve. A viszony (relevancia) maximája: „Légy releváns”. Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív. Hozzájárulásod ne legyen informatívabb.18 Ezek kanti mintára – ő a legalapvetőbb kategóriáknak tekintette ezeket a világban és a megismerésben – a mennyiség. hogy mit mondunk. célokat. 1. B. Ugyanis a közlés. további két specifikus maximája: A. mint amennyire szükséges. hogy hogyan mondjuk azt. melyeket kommunikációnk során elvártan követünk. vagy a beszélgetés során fokozatosan körvonalazódó irányt követünk. Fordította: Pléh Csaba) in Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás szerk. hogy „Próbáld hozzájárulásodat igazzá tenni”. a tájékoztatás. Budapest. ha megfelel a grici maximáknak. Ne mondj olyasmit. Kerüld a kifejezés homályosságát. A modor maximája az eddigiekkel ellentétben nem azzal kapcsolatos. a társalgás résztvevőinek együttműködési alapelvéből kiindulva. B. Kerüld a kétértelműséget. A minőség szupermaximája az. Almaximái: A. hogy a mindennapi gondolkodásban vannak bizonyos ésszerű elvek és szokások. közös erőfeszítést tesznek azért. hogy „Légy érthető”. 3. B. hogy kölcsönösen megértsék egymást. Ne mondj olyasmit.

D. Légy rendezett. Társalgásaink során ehhez a négy alapelvhez és az alájuk tartozó kategóriákhoz igazodunk, ezek a maximák határozzák meg kommunikációnkat. Természetesen léteznek más kategóriák is (esztétikai, szociális vagy erkölcsi természetűek)19, melyeket a társalgók általában követnek, a társalgási maximáknak azonban megvan az a sajátosságuk, hogy a beszélgetés elsődlegesen céljával, vagyis a lehető leghatékonyabb információcserével állnak szoros összefüggésben.20 Az is nyilvánvaló, hogy ezen maximák közül egyesek követése kevésbé fontos, mint másoké, sőt mi több betartásuk, avagy megszegésük többletinformációt hordozhat a befogadó számára. Sokszor a társalgás sikere múlhat a maximák megsértésén, illetve annak felismerésén. Ha például a befogadó nem az elvárható mennyiségű, minőségű, relevanciájú, vagy modorú információt kapja meg, akkor ebből következtetéseket vonhat le a közlő tulajdonságaira és szándékaira vonatkozóan. (Például, a közlő nem akar, vagy nem tud igazat mondani.) Ebből következően láthatjuk, hogy a társalgásra, tehát az informativitásra vonatkozó szabályszerűségek érvényesülése nem olyan szigorú, mint más nyelvtani szabályoké, viszont megszegésük plusz információt jelent. 4.1.3. A magyar sajtó - Népszabadság Grice maximáinak fényében A most következő sajtóelemzésben – Terestyéni Tamáshoz cikkéhez hasonlóan21 – a mennyiség, minőség, relevancia és modor kategóriái, tehát Grice társalgási maximái alkotják az elemzés szempontrendszerét. Vizsgálódásunk középpontjában, többek között a baleset hazai vonatkozása és a nyelvi precizitás miatt, a csernobili atomreaktor-katasztrófa magyar sajtóban való megjelenése van. Mi a sajtóorgánumok közül szinte kizárólag a Népszabadság akkori cikkeit vizsgáljuk részletesebben, de néhány helyen az Esti Hírlap a Magyar Nemzet híreiből is szemezgetünk, illetve esetenként az orosz Pravda és az amerikai egyesült államokbeli The New York Times egyes írásait is bevonjuk az elemzésbe. A sajtóelemzés a Népszabadság 1986. április 29-ei (keddi) számával kezdődik, és a balesetet követő közel két hetes intervallumra terjed ki. Az április 29-ei dátum nem elírás, mind a magyar, mind a nemzetközi sajtóban ez volt az első lehetséges megjelenési időpont, és ez is csak a svédországi Fosmark erőműnek
19 20

Például „Légy udvarias!” Reboul, Anna – Moeschler, Jacques: A társalgás cselei. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 21 Terestyéni Tamás: A csernobili atomreaktor-szerencsétlenség a tömegtájékoztatásban, Jel-Kép 1994/2. 4452.o

18

köszönhető, ugyanis 28-án alkalmazottjaik ruhájának rutinellenőrzése során ők észlelték először a rendellenes sugárzást. A svédek a szélirány alapján kikövetkeztették, hogy a radioaktivitás délről jön. Először egy közeli, litvániai atomerőműre gyanakodtak és diplomáciai úton felvilágosítást kértek Moszkvától. Ennek következtében adta ki a TASZSZ (Szovjet Távirati Iroda) hírszolgálati iroda hétfőn 9 órakor az első jelentést. A három napos késedelem, ami egyben a gyors tájékoztatás hiánya is, egyértelműen a Szovjetuniónak róható fel. Ez az első késedelem rányomja a bélyegét a további közlésekre, állandó magyarázkodások eredője, és támadási felületet jelent a Szovjetunió ellen, hiszen a titkolózás ilyen nemzetközi területeket is érintő katasztrófák esetében egyértelműen nehezményezhető. Ráadásul teret nyit a találgatásoknak és a szenzációhajhászásnak is.22 A maximák szerinti felosztás előtt, teljes terjedelmében idézzük, majd elemezzük a Népszabadság csernobili katasztrófáról szóló első hírét, melyben a később felmerülő hibák szinte mindegyikére találunk példát. Szerencsétlenség egy szovjet atomerőműben „Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának hétfőn este Moszkvában kiadott közleménye – amelyet a Vremja is beolvasott – arról számol be, hogy intézkedéseket tesznek a baleset következményeinek elhárítására. A sérülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottságot hoztak létre. Csernobil Ukrajnában van, Kijevtől északra, a Pripjaty és az Uzs összefolyásánál. Itt kezdődik a Dnyeperen létrehozott Kijevi víztározó. A TASZSZ hírügynökség egy dokumentációs összeállításban rámutatott, hogy ez volt az első ilyen eset a Szovjetunióban. A szerencsétlenség okáról, a reaktor sérülésének jellegéről, az áldozatok számáról és a károk mértékéről részletek egyenlőre nem ismeretesek. (MTI)”23 A tájékoztatás „hiteles, pontos és gyors” hármasából, a gyorsaságra, ez esetben a több napos elhallgatásra már kitértünk, és bár mi javarészt a magyar sajtóban megjelenő híreket elemezzük, ezek az alapelvek ugyanúgy vonatkoznak a világ összes sajtójára is.
22

Ezért nyilatkozhattak a sajtóban egyesek úgy, hogy ha a svédek 1600 km-re Csernobil városától ilyen magas radioaktivitást mértek, akkor Ukrajna és Belorusszia területén milliókat érhetett életveszélyes sugárzás. Ami logikusan is hangzik, ám nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a szél Csernobiltól Svédország felé fújt, ezért észleltek ott jelentős aktivitást, de szerencsére a köztes területen javarészt lakatlan mocsárvidék terült el. 23 Népszabadság, 1986. április 29.

19

Pontosan ezért ez esetben teljesen lényegtelen, hogy ki hibázott, hogy a szovjet hírügynökség késlekedett a katasztrófa bejelentésével, nem pedig a Népszabadság, a lényeg, hogy maga a gyorsaság elve megsérült. Emellett a hitelesség és pontosság is csorbát szenvedett. A balesetről nagyon kevés adatot közöltek, így a befogadó számára teljes képtelenség volt a balesetet valósághűen, a maga totalitásában rekonstruálni. A közlés szűkszavúsága egyben a mennyiség maximájának is ellentmond. A hír gyakorlatilag a baleset tényén és helyszínén kívül semmilyen információt nem közöl. A tíz soros hírből két sor, egy mondat szól a lényegről, de arról több specifikus információt nem árul el, illetve csak teljesen triviális mondatokkal egészíti ki a tényközlést, mint; „intézkedéseket tesznek a baleset következményeinek elhárítására. A sérülteket orvosi ellátásban részesítik.”. Azt, hogy milyen következményeket kell elhárítani, mennyi és milyen súlyos sérültet kell ellátni, nem árulja el. Ha valaki a Népszabadságból értesült először a Csernobilban történtekről, az a benyomása támadhatott, hogy egy teljes mértékben jelentéktelen, veszélytelen, kis üzemi baleset volt valahol a messzi távolban. A minőség maximája szintén nem érvényesül, ugyanis a hír szerint a „reaktor sérülésének jellegéről” nem álltak rendelkezésre adatok, ez erősen megkérdőjelezhető, hiszen a két egymást követő robbanás, mely az egész erőművet szétvetette, szerintünk elég nyilvánvaló jellegzetesség. Tény viszont, hogy a minőség kategóriáját maguk az olvasók nem tudják értékelni, kénytelenek a közlések hitelességében bízni. A relevancia maximáját is megsérti a fenti tájékoztatás, hiszen ahogy azt már a mennyiségi követelményeknél elmondtuk, azt a kevés tényt és adatot, mely ténylegesen a balesetről szól, egyetlen mondatban írták le, a közlés ennél mégis terjedelmesebb. Ebből következően szinte természetszerű, hogy trivialitások mellett fellelhetőek még más, a szerencsétlenséggel szoros összefüggésbe nem hozható információk is. Például: „Itt kezdődik a Dnyeperen létrehozott Kijevi víztározó.”; „A TASZSZ hírügynökség egy dokumentációs összeállításban rámutatott, hogy ez volt az első ilyen eset a Szovjetunióban.” A modor kapcsán csak annyit szeretnénk megemlíteni, hogy bár a hír ennek a kategóriának elvileg eleget tesz, véleményünk szerint a nyomtatott sajtó esetében a forma és a közlés helye az újságban is a kategória részét képezi. Az április 29-ei számban a hírt úgy helyezték el, hogy az, az esemény jelentéktelenségét támasztotta alá. Az elkövetkezőkben az elemzést a maximák szerinti felosztás szerint folytatjuk. Természetesen nem soroljuk fel az összes lehetséges példát az egyes kategóriák

20

1986.megsértésére. és radioaktív anyag szivárgott ki.”). Nem írták le a szerencsétlenség lefolyását. hogy miért nem érvényesültek az adott maxima követelményei. inkább azon hibák bemutatására törekszünk. ezt az információt ugyanis már a 28-ai MTI jelentés is tartalmazta. sőt esetlegesen hazánkat is fenyegetheti. más országoknak is veszélyeztetettséget jelent. Érdekes módon az Esti Hírlap már 29-én beszámol arról.”). valamint a „baleset következményeinek elhárítására” tett intézkedéseket is konkretizálja („…az atomerőműhöz tartozó lakótelepről és a közelben fekvő három településről elszállították a lakosságot. ennél a résznél időrendben próbálunk haladni az elemzés során. ez nem csak Csernobil közvetlen területét érinti. („…az atomerőmű 4. hogyan és hány embert evakuáltak. április 29. amelyek a leginkább szemléltetik. másfelől nem is haladhatja meg azt. csakhogy az „kizárólag a szerkesztőség 24 Esti Hírlap. („Összeomlott a reaktor épületszerkezetének egy része. melynek egyfelől a kívánt mértéknek kell eleget tennie. Mi történhetett Csernobilban?. mivel a befogadók is csak ilyen sorrendben juthattak hozzá a sajtó híreihez. „a kívánt mérték” követelménye miatt. számú energiablokkjának…”) az előző napi információhoz képest („…megsérült az egyik atomreaktor. sőt sokszor még ennél is nagyobb késéssel értesülhettek bizonyos információkról. Ebben a számban sem olvashattunk a sebesültek számáról és a sérülések súlyosságáról. A 30-ai számban már pontosítják a szerencsétlenség helyét. hogy mikor. Az április 29-ei hír információhiányát némileg enyhíti a következő napi jóval terjedelmesebb és tartalmasabb cikk. megsérült a reaktor. nem lehetett tudni. A hírek pedig csak napról napra próbálták enyhíteni az olvasók információéhségét. A kitelepítésekről sem közöltek konkrét információkat. hogy „Skandinávia fölött az átlagosnál nagyobb radioaktivitást észleltek”24. Nem közölték viszont a baleset időpontját. A Népszabadság április 30-ai. szerdai számában ír először a radioaktív anyagok kiszivárgásáról. Az első. Ahogy az a cikkből is kiderül. 21 . A mennyiség maximája A mennyiség kategóriájának két alapkövetelménye a tájékoztatás informativitására vonatkozik. Ez a közlés már említést tesz a baleset jellegéről és következményeiről is. a befogadónak így egyáltalán nem lehetett pontos és valósághű elképzelése a történtekről.”).”) Információval szolgál az áldozatok számáról („…két ember meghalt.

még ennél is közhelyesebbre. A szinte semmitmondó közlés az ápolásra szorulók számán kívül („197 embert kórházba szállítottak. mind terjedelmében. Ráadásul a Népszabadság a skandináv országok méréseiről szóló tájékoztatását kiegészíti azzal. 22 . melyről „A moszkvai központi televízió mintegy ötperces adást sugárzott…”. Az olvasói elvárásokkal szemben a következő napon (május elsején) megjelenő hír. („Csökkent a sugárzó anyagok termelődése. A baleset esetleges magyarországi vonatkozása miatt természetesen óriásira nőtt a pontos és részletes információk iránti igény. A 30-ai szám azt írja. és az olvasók információéhségének kielégítésére. Hozzáláttak a környék megtisztításához”. ami teljes mértékben ellentmond a 29-ei. hogy „keddre azonban már lényegesen csökkent a koncentráció”.”). ebből kiderült. viszont nem számol be a konkrét mérési eredményekről. A cikk végig azt sugallja. számolnak be arról. hogy a radioaktivitás már az azt megelőző napra „lényegesen csökkent”. mind tartalmában sekélyesebbnek bizonyult az előző napinál. Mindezen új információkból inkább azt a következtetést lehetett levonni. hogy „a mérések hazánk légtereiben sem mutatnak változást”. hogy „…a képek tanúsága szerint is a megszokott mederben folyik az élet”. hogy egyesek szerint „a következmények később sem veszélyeztetik hazánk lakosságát”). csak annyit mond. a radioaktív szennyeződés közeledtéről. hogy a szerencsétlenség jóval megelőzte az első tájékoztatás időpontját. ebből csak arra lehet következtetni. minden a megfelelő rendben halad. hogy némi elemzés és értékelés után.tájékoztatására!”25 szolgált volna. „…Kijevben a levegő szennyezettsége nem veszélyes mértékű. A csernobili katasztrófa teljesen eltörpül a május elsejei ünnepség fényében. hogy a helyszínen mindent egyszerűen és könnyedén kézben tartanak és megoldanak. A tájékoztatás hazai helyzettel foglalkozó része. április 28. hogy emberek sokaságát érintő és esetlegesen hazánkat is veszélyeztető. kiáramlása. Ismét visszatér az esemény viszonylagos jelentéktelenségének és veszélytelenségének hangsúlyozásához. az eseményt bagatellizáló közlésnek. és arról se. 25 Magyar Távirati Iroda (MTI).”) semmilyen új konkrétumot nem árul el az atomreaktor-balesettel kapcsolatban. Ez pedig óhatatlanul gondolkozásba ejthette az olvasókat a baleset pontos időpontjával kapcsolatban. a Népszabadság ennek ellenére sem törekedett a megfelelő tájékoztatásra. súlyos eseményről van szó. mérséklődött a sugárzás szintje…”. tartalmilag szinte üresre sikerült. 1986. hiszen a szerdai (április 30-ai) hírben. hogy ez várhatóan mikorra érkezhet hazánk légterébe (illetve annyit árul el.

A cikk folytatásából viszont csak annyi derül ki. mert ez volt a Népszabadság legterjedelmesebb beszámolója a csernobili katasztrófa bekövetkezte óta. ámbár nem a legtartalmasabb. Másrészt azért. mert néhol tartalmilag is felülmúlja a korábban megjelent írásokat. hogy miért írtuk. miszerint „a legfrissebb mérési adatok alapján a légkör és a környezet radioaktivitásának növekedése nem számottevő. valamint. hogy „jókor” jött a tanács.”. A május 5-ei szám bizonyos értelemben különcnek számít. Egyrészt azért. „…egyes nyugati lapokban pánikkeltő írások jelentek meg…”). bórral teli zsákokat dobálnak le a szerencsétlenség . bizonyos témában pedig magyarázatokat is ad. ólommal.” Az aznapi helyzetjelentés címe szerint. „A magyar légtérben tovább csökken a radioaktivitás”. Ebből már ki lehet találni.”. amikor itthon pont ezekben a napokban volt a legmagasabb a sugárzási szint. több új konkrét információval szolgál a balesettel kapcsolatban. A hír több mint kétharmada kizárólag a baleset nyugati sajtóbeli visszhangjával foglalkozik („A szovjet tömegtájékoztatási eszközök elítélik a szerencsétlenség ürügyén indított.”. Ezt és az akkori tényleges helyzetet is figyelembe véve kicsit ironikusan csak annyit mondhatunk. Ebben a számban közöltek először valamiféle a lakosság egészségét óvó tanácsot – mindenféle magyarázat nélkül –.„meghatározták a tennivalókat”. illetve konkrét intézkedéseket térségébe”). hogy ez a mérések fokozását jelenti. hogy „a gyermekek csak a tejipar által forgalomba hozott. A vasárnapi írás két új információt is tartalmazott a reaktorbalesettel kapcsolatban. helyenként hisztérikus hangú nyugati kampányt. Mondták ezt akkor. hogy „a zöldségeket bő vízben többször meg kell mosni. ellenőrzött tejet fogyasszák”. A közvéleményt két mondattal próbálták meggyőzni a hazai helyzet veszélytelenségéről. Míg a május elsejei (három nappal korábbi) hír címe az volt. illetve. A cikk főcíme: „Szovjet állásfoglalás a Csernobil körüli nyugati propagandakampányról”. hogy a sugárzás „a várható legmagasabb szint esetén sem éri el a kritikus értéket. A Népszabadság következő számához csak május 4-én (vasárnap) juthattak hozzá az olvasók. hiszen ez volt ugyan a legterjedelmesebb beszámoló. mégis hagy kivetni valót maga után. a mért értékek alig térnek el a mindennapi értékektől. hogy „Hazánk légterében nem növekedett számottevően a radioaktivitás”. állandó 23 neveztek meg a radioaktív szennyeződés megakadályozására („helikopterekről homokkal. először tettek kísérletet a baleset időpontjának behatárolására. Ráadásul a május elsejei lapban még semmilyen óvintézkedést nem javasoltak a lakosságnak. hogy tartalmilag csak „néhol” múlja felül a korábbi cikkeket.

”. Az objektív tájékoztatás „szinte álságos” bizonyítékaként. illetve a saját hitelességük bizonyítéka lenne – a balesetről szóló pontos információk előzték meg. de azt semmiképp sem nevezné világméretű katasztrófának. ellenvádaskodások sokaságából áll. Magyarázatuk szerint mindezt „…azzal a célzattal teszik. hogy az „atomerőmű környékéről negyvenkilencezer embert költöztettek el”. hogy közülük „Húsz-huszonöt ember még mindig súlyos állapotban van”. hogy elismeri a baleset történtét. A Szovjetunió szerint „…meghatározott körök tisztességtelen politikai célokra aknázzák ki a szerencsétlenség tényét.”. A konkrét és pontos adatok mellett. ezzel azt sugallja. hogy „a sugárzás szintje a csernobili atomerőmű közvetlen közelében lehet ártalmas. mert a nyugati vádakat alaptalanná akarták tenni. mert „Amerika feltehetően így akarja elterelni a nemzetközi közvélemény figyelmét…”. Ezért utasították vissza mind a „jó szándékkal felajánlott segítséget” – azzal a kitétellel. hogy a szerencsétlenségből adódó problémák megoldása kizárólag a Szovjetunió feladata. Így a nyugati sajtó vélekedéseinek hosszadalmas kiértékelést – mintha csak egy támadási felület tudatos levédése. hiszen ők az összes szükséges információt közölték és megfelelő tájékoztatást adtak. valamint még azért is. de ez a szám még növekedhet is. esetleges súlyosságát. A pánikkeltés szerintük teljes mértékben elfogadhatatlan. hogy a kitelepítést az „atomreaktor körüli 30 kilométeres sugarú körzetben hajtották végre”. melyekből egyre inkább kirajzolódott a szerencsétlenség mérete és következményei. de távolabbi körzetekben semmi esetre sem veszélyes. ráadásul állításuk szerint kézben tartják a kialakult helyzetet. ezt a Szovjetunió „illedelmesen megköszönte. hogy kétségeket támasszanak Moszkvának a leszerelési megállapodásokat ellenőrző…álláspontja iránt”. Elárulják. mentegetőzésből és ellenérvek. konkrét adatokat közöltek.tiltakozásból. „hogy nem történt nukleáris robbanás Csernobilban”. Információt ad a sebesültek számáról („154 személyt kórházban ápolnak”) és elárulja. ám elképzelhető. Ezért az olvasónak az az érzése támadhatott. szovjet nyilatkozatok erősen hangsúlyozzák. hogy a tényleges információszolgáltatást a szükségletektől függően belső berkekben akarják tartani. mely megmagyarázza a tanácsolt óvintézkedések miértjét. egy rágalmi-vita elkerülése. de nem vette igénybe”. hogy az új információkhoz csakis azért juthatott hozzá. először hoztak le szakértői nyilatkozatot. Ezzel mintha azt a benyomást akarná kelteni. és még azt is. a cikk első részében teljesen új. mind az amerikait. aminek könnyedén eleget is tud tenni. 24 . illetve. hogy „ha szükség lesz rá élni fognak vele” –. ellenkezésből. A hír magyarországi vonatkozása szintén újdonságokkal szolgál.

mind tartalmukban egyre inkább megfelelnek az elvárásoknak. A baleset pontos időpontja is a 7-ei számban jelent meg először dátumszerűen („az április 26-i szerencsétlenség”). de május 6-a már tényleges fordulópontot jelentett az addigi tájékoztatáshoz képest.” május 6. Május második hetétől kezdve már végig olyan közlések láttak napvilágot.” május 6.. Az előző napon is érzékelhető „információs nyitás” innentől állandóvá válik. melyek mind terjedelmükben.). a május 7-ei szám „A Pravda helyszíni jelentése Csernobil körzetéből” című beszámolója már teljes aprólékossággal ír az eseményről („robbanás szakította fel a reaktor épületének tetejét és falait. a károk és veszélyek mértékéről. Sőt május második hetétől inkább rendkívüliségét. 3.” „Maga a reaktor is megsérült. Megszervezik a kitelepítettek életét. ám már nem próbálják bagatellizálni az eseményt. tényekkel gazdagodnak. Folytatják az evakuálást. majd a reaktoron belül is tűz keletkezett. …autóbuszokkal evakuálták a polgári lakosságot” Népszabadság 1986. mely precíz és lényegretörő adatokkal foglalja össze a csernobili balesetet és hatásait.elmondja a radioaktív szennyeződéssel kapcsolatos tudnivalókat. ólmot. A hírek folyamatosan új és konkrét adatokkal. Nem tudni.). rendkívül nehéz. Gondoskodnak róla. súlyosságát emelik ki („Bonyolult. ahol meglehetősen magas sugárzási szintet mértek. hogy taktikus megfontolásoknak köszönhető-e. Már szovjet források nyomán is olvashatunk a radioaktív szennyeződésről („Arbatov közölte…szakértők utaztak Romániába és Lengyelországba. az erőmű körzetében fokozatosan csökken a sugárzás erőssége. de 25 . időbeli lefolyásáról. Ugyan ezek az írások is hangsúlyozzák. „eddig mintegy négyezer tonna homokot. majd tűz keletkezett. fokozatosan kipótolják az eddig tátongó információs űrt. részletezi a hazai mérések eredményeit. a kitelepítésekről („a hét végén további területeket ürítettek ki. Az eseményt egyre inkább jelentőségéhez mérten kezelik. hogy folyjon a munka. „Kijevben és térségében viszont az utóbbi napok szélirány változása folytán nőtt a sugárzás szintje” május 8. Egyre részletesebben írnak a katasztrófa következményeiről. hogy a csernobili baleset kizárólag a „reaktor körüli térséget károsította” és a sugárzás is csak ebben a körzetben veszélyes mértékű. A május 8-ai szám a teendőket is az olvasók elé tárja. Egyre több információt közöltek a baleset természetéről. A március 10-ei lapban pedig megjelent „Az Atomenergia-ügynökség ténymegállapító jegyzőkönyve”. 2. Radioaktív anyag került a levegőbe. május 6. miszerint „Most hármas feladatot hajtanak végre:” 1. Konkrétumokkal támasztják alá az atomreaktor-szerencsétlenség következményeiből adódó helyreállítási és védelmi munkálatok foganatosítását („A tüzet eloltották.”).). a sérültek számáról.. bórt szórtak a helyszínre” május 7.

. hogy mikor volt Magyarországon a legmagasabb a radioaktív sugárzás mértéke csak 14-én értesülhettek a Népszabadság olvasói. mely az élelmiszer-szállítások leállítására reagált. amit május 6-án a szovjetek is. illetve a minőség maximájára vonatkozó alapvető pragmatikai követelmények érvényesülését csak a közölt információk következetessége. Éppen ezért kénytelenek a forrás hitelességében bízni. avagy ellentmondásossága alapján tudják értékelni.”. majd egy ehhez hasonló írás jelent meg a 12-ei számban is.” május 8. hogy néhol még a Szovjetunióban is érzékelhető az emberek nyugtalansága. olyan egymással ellentmondó állításait. azt mondhatjuk tehát. hogy „A Szovjetunió… minden a balesettel kapcsolatos eddig ismert tényt nyilvánosságra hoz. hiszen általában nem áll módjukban személyesen ellenőrizni az olvasottakat. De sajnálatos módon arról. A Szovjetunió első tájékoztatásának időpontja 26 . akik beleolvastak a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) közleményébe.ellenőrizhető helyzet alakult ki” . információit idézzük – a Népszabadság és mellette a Magyar Nemzet különböző számaiból – . a probléma csak az. és még azt is elismerik.írja a Pravda” május 7. amelyek joggal kérdőjelezhették meg a hazai híradások megbízhatóságát. A csernobili eseményekről való tájékoztatáshoz hasonlóan a hazai helyzetről szóló jelentések is némivel információgazdagabbak lettek. a befogadók a sajtó aktuális közléseinek igazságértékét nem tudják pontosan elbírálni. hogy a „hoz” jelen idejű ige… A minőség maximája Amint azt már bevezetőben is elmondtuk. „Nem nyugtathatjuk magunkat derülátó nyilatkozatokkal. és közülük is csak azok. Május 8-án „Szakemberek a közvéleményt érdeklő kérdésekről” alcímmel látott napvilágot egy terjedelmesebb és részletesebb szakértői nyilatkozat. Az informativitásra vonatkozó elvárásokat a tájékoztatás a baleset után egy héttel már kielégíti. A most következő részben a csernobili balesettről szóló tájékoztatás.). Népszabadság 1. a helyzet továbbra is nehéz.

” 5. hivatalos telexet is.: „Mértékadó források szerint hónapokba fog telni.: „Cáfolta egy kérdésre válaszolva.: „A reaktornál szombaton kezdődött rendellenességek…” Május 6. Pripjaty városa teljes sugármentesítésével elkészülnek.: „az ügynökség hétfőn.” 6.” 4.: „negyvenkilencezer embert költöztettek el” Május 8.: „…204 ember kapott sugárfertőzést.Május 7. közülük 49-et…haza is engedtek” Május 4.: „…197 embert kórházba szállítottak. közülük tizennyolcan vannak súlyos állapotban.: „gyakorlatilag már nem jutnak radioaktív anyagok a légkörbe. A hétfő délután kiadott TASZSZ-jelentés ezt megerősítette. A sugárzó anyagok kiszivárgása Május 6. éjjel történt. a svédektől kapott tájékoztatás alapján. hogy a szerencsétlenség április 26-ra.” 27 . szombatra virradóan. a környék. A kitelepítettek száma Május 5. A baleset időpontja Május 4. majd másnap Moszkvából megkapták az eseményről hírt adó.: „…48 ezer embert szállítottak máshová.” Május 10. hogy a baleset szombatról vasárnapra virradó éjjel történt” Május 7.: „két ember meghalt.” 2.: „húsz-huszonöt ember még mindig súlyos állapotban van…154 személyt kórházban ápolnak” Május 7. áldozatok száma Május 1.: „A csernobili körzet sugármentesítése befejezéséhez közeledik” (főcím) Május 14.: „A Pravda beszámol arról.: „Folytatják a veszélyeztetett zónából a kitelepítést. hogy a Szovjetunió késlekedett volna a szerencsétlenség bejelentésével…közvetlenül a baleset bekövetkezte után telexen értesítették a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség…vezérigazgatóját” Május 10. április 28-án értesült az esetről. Sugármentesítés Május 8.: „Arbatov a szerencsétlenség részleteiről szólva kifejtette.” 3. 18 súlyos sebesült…” Május 5. amíg az erőmű. A sérültek.

: „Tovább csökkent a hazai légtérben a sugárzás” (cím) „Az alacsony légkörben uralkodó kis sebességű és változó légmozgások mellett a levegő radioaktív sugárszintje helyenként jelentősen tovább csökkent. ellentétben azzal. a nőkkel és a gyermekekkel kezdve. a mért értékek alig térnek el a mindennapi értékektől.: „Tovább csökken a sugárzó anyagok kiszivárgása” (cím) 7. amit egyes nyugati hírügynökségek írnak” Május 6. Hazai sugárzási szint Május 1.: „Semmiféle gigantikus sérülések és tüzek nincsenek.: „A légkör és a környezet radioaktivitásának növekedése nem számottevő.” A relevancia maximája 28 .: „Budapesten és az ország nagy részén folytatódik a levegő radioaktív sugárszintjének csökkenése. A kitelepítések kezdetének időpontja Május 7.” Május 5.: „Hazánk légterében nem növekedett számottevően a radioaktivitás” (főcím) Május 4.” 3.Május 10.: „A magyar légtérben tovább csökken a radioaktivitás” (cím) Május 9.: „Hazánk légrétegeiben nincs változás” (cím) Május 1. másutt lényeges változás nincs.: „…önkéntes ajánlkozó buszsofőrök segítségével 26-án. némely helyeken kisebb mértékben ingadozik.: „Tájékoztatás a sugárszintmérésekről: fokozatos csökkenés” (cím) „Budapest térségében a levegő radioaktív sugárszintje csökkent. A szerencsétlenségről Május 1.: „Jelentősen csökkent a sugárzóanyag-kiáramlás…” Május 12.” Magyar Nemzet 1.” Május 4.: „Az evakuálás április 27-én kezdődött.” Május 10. Hazai sugárzási szint Április 30.: „Csernobilban eloltották a tüzet” (főcím) 2. szombaton történt meg az evakuálás.

és zárójelben megjegyzi. és több mint 40 ezer liter radioaktív víz 29 .” Teljesen nyilvánvaló. A legszembetűnőbb.”. és abból következően feltételezéseket állít fel a baleset pontosabb lefolyásáról. az olvasókban az eset rekonstruálását segítő tájékoztatásról alkotott képbe. hogy a hangsúly azon van. az olvasói elvárások kielégítésére törekvő írásról van szó. és az adott kontextusba egyáltalán nem illő adatokat kezd el közölni. 1980-ban az egyesült államokbeli Zion városában. így nagy érdeklődésre tarthatott számot. a folytatás még nyilvánvalóbb hibákat rejt. hogy a feltételezetthez „Hasonló szerencsétlenség volt már Nagy-Britanniában is. tájékoztatási fordulatot fémjeleztük. az atomerőmű egyik csővezetéke szétrobbant. a Pennsylvania állambeli Harrisburg városában. és az olvasókban a tájékoztatás objektivitásával kapcsolatban talán legnagyobb kétségeket ébresztő hiba. teljesen átlátszó hátsó szándéktól vezérelt fordulatok ezek. és a szerencsétlenség következményeiről. A következő bekezdésben részletezi a csernobili atomerőmű típusának sajátosságait. hogy a Szovjetunió megfelelő tájékoztatást ad a történtekkel kapcsolatban. ahol 1957-ben grafittűz keletkezett egy nukleáris reaktorban. majd arról biztosítja az olvasókat. Ráadásul mind a két esetben nyilvánvaló az irreleváns kitérés oka. „Emlékezetes. hogy a Szovjetunióban fennállása óta. először beszámol a balesetről. ez nem számíthat túl különlegesnek. hogy ez a megjegyzés már. a balesetről először hírt adó. igen szűkszavú közlés „folytatásának” is nevezhetnénk. hogy pl. Majd láthatjuk. így megint csak egy relatíve információkban bővelkedő. A május 6-ai lappal pedig korábban az „információs nyitást”. A Népszabadság április 30-ai írása. Mind az április 30-ai mind a május 6-ai számnak nagy jelentősége volt az akkori tájékoztatásban. annak lefolyásáról. 1979-ben súlyos baleset történt az Egyesült Államokban. ahol az atomerőműből nagyobb mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki. most történt először ilyen rendkívüli eset. ráadásképp a múltat is figyelembe véve. A következő bekezdés ugyanis így hangzik: „A csernobili atomerőműben történt baleset az első a Szovjetunióban. amelytől méltán várhattak az olvasók plusz információkat. hiszen a 30-ai cikket. szélsőséges tematikaváltás. az erőmű környékéről a lakosságot kitelepítették.Az elemzésbe bevont cikkekben a relevancia maximájának egyértelmű sérülését is fellelhetjük. de nem az első az atomerőművek történetében. a Népszabadság április 30-ai és május 6-ai írásában is előforduló hatalmas irányú. mint témaösszekötő mondat funkcionál – ebben az értelmében semmi kifogásolható nincs benne. hogy a cikk témája szinte kilencven fokos fordulatot vesz. Bár már ez a mondat se illik bele túlzottan a hiteles és objektív. Mindezek ellenére pont ebben a két beszámolóban figyelhettünk fel arra.

mindenféle összefüggés nélkül ezeket a sorokat olvashatjuk: „Az Egyesült Államok atomerőműveiben 1979 óta folyamatosan emelkedett a nukleáris erőművekben bekövetkezett balesetek és meghibásodások száma. melyből az is kiderül. Magyarán szólva. Hasonló esetet jelentettek a New York melletti. Egyesült Államok. A Magyar Nemzet május 5-ei összeállításában a Népszabadság 6-ai cikkének tökéletes mására találtunk rá. veszélyes műszaki hiba keletkezett.”. A lengyel. mely a környezeti szennyeződések mellett. súlyos baleset. Ezért mondtuk. vagyis egy kicsit „álcázni” az egymást követő részeket.” 30 . A lap adatai szerint 1979. A május 6-án megjelent szám hasábjain pontosan ugyanez ismétlődik meg. hogy a Magyar Nemzetben még csak nem is próbálják tematikailag összekötni. hogy mi keresni valója van – a relevancia maximájának szempontjából nézve természetesen semmi – a csernobili balesetről való tájékoztatásban egy ilyen kitérőnek. („…tavaly amerikai atomerőművekben is számos. Ezt követően pedig a The Washington Post hétfői összeállítására hivatkozva ismét az Egyesült Államok atomreaktorainak üzemzavarairól és baleseteiről cikkeznek. Véleményünk szerint nem igen kell ecsetelni.”) A mondatok önmagukért beszélnek. és elmondja azt az egyáltalán nem lényegtelen információt. A különbség csak annyi. folytatásuk pedig nem más. román és cseh mérések eredményeiről számolnak be majd hirtelen váltás. míg a Szovjetunió történetében a csernobili baleset volt az első. egy pennsylvaniai atomerőműben bekövetkezett rejtélyes reaktortúlhevülés óta (amelynek okát máig kutatják) tavaly volt a legtöbb ilyen baleset. melyből kiderül. addig az „Amerikai Egyesült Államokban” 7 év leforgása alatt három „emlékezetes” és „súlyos” eset is történt. mint a „számos” és „veszélyes” esetek felsorolása és részletezése. A már-már propagandisztikus megnyilvánulás inkább csak rontott az amúgy is megtépázott hírnevű közlés színvonalán. hogy teljesen átlátszó a hátsó szándék. Majd rögtön ezután. igen „sok ember” egészségét is károsította. dél-karolinai atomerőműből is.” Mit is érdemes az imént idézett részből kiemelni? Szerintünk a kulcsszavak: emlékezetes.”. Sok embert ért a sugárzott anyaggal fertőzött víz. hogy „a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek a skandináv országok felett. hogy „A csernobili szerencsétlenség nem befolyásolja a kínai atomerőműprogramot”. hogy „Az elmúlt huszonnégy órában mért adatok szerint továbbra sincs veszélyben a lakosság és a környezet. sok embert. hogy a hír következő bekezdése ismét a baleset következményeiről ír. Mindehhez még hozzá tartozik.ömlött a csatornákba. Itt beszámolnak a román és bulgár mérések eredményeiről.

semmi többet nem tudhatunk meg. hanem „műszeres” légköri vizsgálatokat végeztek. Tehát ettől az időponttól kezdve volt összhangban az esemény jelentősége a közlés elhelyezésével. „tovább csökkent”. és végül még szakzsargon használatával is nehezítik az információk értelmezését. hogy a modor kategóriájának szabályszerűségeit is rendre megsérti a balesetről való tájékoztatás. A Népszabadság május 5-ig egyetlen egyszer sem közöl konkrét fizikai mértékegységet a radioaktív sugárzás kapcsán. Dickers professzor nyilatkozatában: „A skandináv térségben mért radioaktivitás egy-két milirem értékű volt…”. Talán az egyetlen megnyugtató momentuma az írásoknak az lehetne. a korábbi bagatellizáló törekvésekkel szemben. „nem növekedett”. hogy a közlések a május 6-ai „fordulattal”. Már korábban is említettük. hogy a hír újságban való elhelyezése a nyomtatott sajtó esetében szintén e kategória részét képezheti. vagyis innentől már a forma is alátámasztotta a tartalom fontosságát. „szokottnál magasabb”. Az elhelyezésen kívül a modor kategóriájánál szembetűnő a „kerüld a kifejezés homályosságát” almaximájának állandó sérülése is. A harmincnyolc cikkből csak nyolc kapott helyet az újság főoldalán. május második hetétől kerültek a lap kiemeltebb oldalaira. olyan szavak és kifejezések határozzák meg. hogy ez a mennyiség biológiai elváltozást még nem okozhat. Május 5-én olvashattak először mértékegységben meghatározott radioaktivitásról az olvasók Dr. mint „nem növekedett számottevően a radioaktivitás”. négy cikk pedig a lap tizedik oldalára szorult. azt sem hogy ez 31 . Az addigi közlést. hogy nem ám valami szakszerűtlen. Így a valós értékekről még elképzelése sem lehetett az olvasóknak. Erre talán a legjobb példát a sugárzással és annak mennyiségével kapcsolatos információk adják. Persze azon kívül. „a mért értékek alig térnek el a mindennapi értékektől”. A Népszabadságban harmincnyolc cikk jelent meg a balesetet követő egy hónapban.A modor maximája Az elemzés végéhez közeledve már valószínűleg senkit nem lep meg. másodszor az olvasóknak szinte egyetlen esetben sem adnak pontos viszonyítási pontot a közölt adatokhoz. amit szinte minden cikkben megemlítettek. Először is azért mert teljesen zavarosak a sugárzás mennyiségével kapcsolatos megfogalmazások. huszonhatot az első öt oldal valamelyikén közölték le. Egyáltalán nem mérhették fel az esetlegesen rájuk leselkedő veszélyt. Általánosságban elmondható.

sok-e vagy kevés. pontos és érthető viszonyítási pontokat nélkülöző közlésére akad példa a Népszabadság május 7-ei („A csernobili veszélyeztetett térségben április 26-án 10-15 miliröntgen/óra sugárértéket mértek. a bennük megjelent közlésekből pedig az akkori tájékoztatást körülvevő politikai környezet is jól láthatóan kirajzolódik. amelyeket a magyarországi légköri viszonyok mellett mért szennyeződések mutatnak”. Ez a mennyiségi különbség óriási. László sajtónak adott nyilatkozatában elmondja.”). hogy ez a szokottnál magasabb koncentráció. míg a The New York Times máig az Egyesült Államok mondhatni legpatinásabb lapja. 4. Nem mellékes információ az sem. egyszerre tükrözi az amerikai sajtó túlbuzgóságát és a szovjet média ezzel ellentétes hallgatni vágyását. de akkoriban egyben a párt szócsöve is volt. ma ez mintegy 5 miliröntgen/óra. Pravda kontra The New York Times A Pravda a Szovjetunió elsődleges hírforrásaként számon tartott napilapja. Bár már számokat láthatott a befogadó a hazai helyzettel kapcsolatban. míg a Times 292 írásban foglakozott a történtekkel. Május 5-én a hazai tájékoztatás is valamiféle mértékegység bevezetésével próbálkozik. László „Elmondotta. amely a csernobili atomerőműben történt balesetet követően általában 300-350.”). hogy „a legkisebb mennyiség. hogy hazánkban általában 80 egység az óránkénti sugárzás intenzitása. hiszen az eddig közöltek fényében csak annyit lehetett tudni. hogy szemléltesse a szovjet és az amerikai tömegtájékoztatás. mégse hisszük. és hogy ez az érték „óriási mennyiség azokhoz az értékekhez képest.05 egység volt. ugyanis nálunk „több nap átlagában számolva egy egység lehetett egy köbméter levegőben”. Sztanyik B. 25 sugáregység. bár ennek semmi köze a fizikához. A fizikai mértékegységek mindenféle magyarázat nélküli. Véleményünk szerint e két napilap alkalmas arra. illetve vezetés közti szembetűnő hozzáállásbeli különbségeket. legérzékenyebb szakaszában rendellenességet előidézhet.4. hogy a pajzsmirigy működés biztonságos megállapításához „százezer egységnyi radioaktív jódot kell adni”.1. hogy ebből bármilyen józan következtetést le tudott volna vonni akár a valós helyzetre. Dr. és május 12-ei lapjában is (Sztanyik B. hogy a Pravdában 32 . A balesetet követő egy hónapban a szovjet Pravda 38 cikket közölt le a szerencsétlenségről.” Viszont…a baleset közvetlen környékén az embereket érő hatás mindössze 0. egy esetben pedig 420 egység körülire emelkedett…Az ember szervezetében 1 milliárd egység után következik be sugárbetegség…”) (Ceizel Endre pedig elmondta. amely a terhesség korai. akár saját magára nézve.

Megint csak megmutatja. A baleset miatt szétáradó radioaktív szennyeződés még 700 mérfölddel arrébb. a balesetről közölt konkrét információkat leszámítva – melyeket már Népszabadság sajtóelemzésénél is olvashattunk –.” – Pravda)26 Az amerikai lap ezzel szemben. ahol némi összhang van. The New York Times: Chernobyl’s Other Cloud. 29 The New York Times: Nuclear Disaster: The Consequences. („Egy fogyasztókból. az esemény jelentőségét kisebbítő. 1986. május 8-án jelenet a Pravdában. Minszket vagy más közeli várost tekintve. A lengyelek betiltották a szabadban legelő tehenek tejének forgalmazást. 28 Az idézet 1986. 1986. A szovjetek jellemzően következtetéseket vonnak le a csernobili balesetből az atomleszerelési programra vonatkozóan. hogy mindkét lap kapcsolatot próbál teremteni. amihez képest ez a baleset semmiség. („A baleset sok tanulságot mutat. nemcsak a szakembereknek. és összefüggést lát a baleset és az egész nukleáris ipar működése között.”)29 26 27 A két idézett mondat a Pravda 1986. (figyelembe véve a földrajzi távolságot) néhol már-már túlzottan felnagyítja a történteket. Dániában pedig jódtablettákat osztanak. A szovjet lap hangvétele egyértelműen pánikkerülő.” – írta a New York Times)27 Az egyetlen pont. így elképzelhető. és naponta vesszük a próbákat. A két újságban megjelenő cikkek. de mindenestre ritkán közlik az atomfegyverekből származó veszélyt. április 30. is Urged. Kijevet. hogy a fel kell számolni a nukleáris erőműveket az államokban. környezetvédőkből és tudósokból összeálló csoportosulás szerint.április 30-án.S. ezért a tájékoztatásokban sokszor erre terelik a szót.” „A radioaktivitás szintje jelenleg még Pripjaty területén is normális. április 30. hogy mennyire katasztrofális az atomháború. május 10-ei számából származik. szóhasználatában pedig inkább pánikkeltő. 33 . Nagyon alaposan vizsgáljuk a területeket. a svédeknél is kimutatható. („A szovjet nukleáris baleset túllép saját nemzeti határain. Úgyhogy el kéne gondolkozni. hogy a szennyezettség más országokat is fenyegethet. tematikájuk és főbb jellemvonásaik alapján kategorizálhatóak. miközben megpróbálják teljesen elhallgatni. Phase-out of A-plants in U. sem az atomerőmű városát. a lakosságot megnyugtatni vágyó írások jelentek meg benne. a Times-ban pedig április 28-án látott napvilágot az első írás a csernobili szerencsétlenségről. hogy inkább hangoztatni kéne ezt az incidenst és átváltoztatni világkatasztrófává…”)28 Az amerikai oldalon inkább a környezetvédők véleményével és törekvéseivel találkozhatunk. a szovjet nukleáris baleset megmutatta. („Semmi ok az aggodalomra a víz és a levegő állapotára vonatkozóan. Az oroszok a balesetről való háromnapos hallgatássukkal nem nyerték el szomszédaik bizalmát. Ott „nyugaton” is ordibálnak és hangoskodnak Csernobilról.

A vita kiindulópontját a Szovjetunió igen csak gyér tájékoztatása adja. oldal The New York Times: Congressmen Voice Criticism of Moskow on Nuclear Disaster. hogy sárba tiporják becsületét. május 3. Ennek ellenére a szovjetvezetés továbbra is visszatart minden jelentősebb információt a katasztrófáról. ennek köszönhetően állandó politikai. Mentegetőzésükkel késleltetik mind a szomszédos országok. A modern világban az effajta viselkedés tartósan nem elfogadható. 216. Ezek és az ezekhez hasonló sorok indították el a lavinát. Május 4-én mindkét lapban folytatódott a harc. eszerint „A kongresszus törvényalkotói élesen kritizálták a Szovjetuniót. 1997. talán jogosan – indokot szolgáltat az Egyesült Államok számára. 1986. A hitelrontásra is azonnali a válasz. a polgári jogok harcosaként próbál fellépni az információ-visszatartással szemben. ahogy az egyik fél lő. a másik fél azonnal reagál és visszalő. a másik oldal politikájával és kommunikációjával van elfoglalva. A Times-ban az amerikai törvényhozó-hatalom állásfoglalásáról is olvashatunk. amelyekre pedig szükség lenne mind egészségvédelmi.Mind a Pravda. 32 Pravda 1986. ezért védekező-ellentámadásba kezdett. Mindkét lap tájékoztatásának egyik fő jellegzetessége. A Pravda május elsejei számában az áldozatok számáról való helyreigazítással próbálta aláásni ellenfele hitelét („Valamely „nyugati” ügynökségek. a Times még mindig az információk hiányát nehezményezi írásában. mind a The New York Times írásai tökéletesen tükrözik a szovjetamerikai ellentétet. és az ottani lakosságot is felkarolva. és szovjetellenes propagandát indított. 34 The New York Times: The Chilling Silence at Chernobyl.’Anti-Soviet Hysteria’. A „csata” során. ami – megjegyeznénk. május 4. Russian Terms Reports. mint az a tény. hiszen a Szovjetunió nem tűrhette. hogy felnagyítja a csernobili nukleáris katasztrófát. a Szovjetunió viszont az eddiginél keményebb ellentámadásba kezd.”33. hogy állandóan a másik oldal cikkeire reagál. mind közhangulat javító szempontból. olyan híreket terjesztenek.” 34– Times) („Amerika 30 31 Read. hogy a baleset bekövetkeztekor az atomerőműben ezren haltak meg. Piers Paul: Uramisten mit tettünk? Magyar Könyvklub. mely puszta vádaskodássá degradálja a Pravda sorait: „Magasabb szovjet körök azzal vádolták meg a nyugati sajtót. („A katasztrófából származó radioaktív szennyezettség hamarosan az egész világon érzékelhető lesz. Ahogy már mondtuk csak 2 ember vesztette életét…”32). Amerika azonnal lecsap a lehetőségre. 1986.”31. Budapest.és „szócsatározásoknak” lehetünk szemtanúi a cikkeket olvasva. mivel nem informálta kellőképpen a környező országokat és saját polgárait a károk mértékéről. 34 .”30. 33 The New York Times: Nuclear Disaster: What Press is Saying. 1986. A Times egyik publicistájának megfogalmazása szerint: „A külvilág számára a szovjet hírzárlat csaknem annyira riasztó. április 30. május 1. mind a szovjet polgárok előtt a tények közlését. hogy az erőmű folyamatosan szórja a légkörbe a radioaktív törmeléket.

természetesen az amerikai nukleáris balesetek csokorba gyűjtése is szerves részét képezte a politikai csatározásoknak és ellentámadásoknak. 4. vagy elképzelések nélküli kommunikáció ronthat is a már amúgy sem rózsás helyzeten. amikor a vállalat nem a megszokott módon működik. hanem egyedi eseményeket kezel.”35– Pravda) Az idézett vádaskodások mellett. május 4. és eredmények alapján dől el. május 5. Megfelelő kommunikációval. 37 Garamhegyi Ábel: Válságkommunikációs egyetemi előadásán elhangzott megfogalmazás. nem lehet kottaszerűen végigzongorázni egy már jól bevált stratégiát. a további atomkísérleteket. 35 36 Pravda 1986. se kiforrott gyakorlata. a már megtörtént esetekből csak következtetéseket lehet levonni. az általánosnál jóval gyorsabb döntéshozatal kényszere. viszont ebből következően egy helytelen. mindig az utólagos elemzések. Pravda 1986. ami miatt soha nem válhat egzakt tudománnyá. 2005-2006. Fontosságát éppen a veszteségek mértékének befolyásolhatóságának köszönheti. azon helyzetek megfelelő kommunikációs stratégiáját igyekszenek meghatározni. Éppen ezért a választott kommunikációs módszer sikerességét előre még megjósolni is nehéz. Illetve a keményebb támadásokkal párhuzamosan folytatták az amerikai oldal szavahihetőségének megkérdőjelezését és alantas hátsó céljainak feltárását is („A nyugati hírszerzés nem hagyja abba a hazugság terjesztését a csernobili katasztrófa kapcsán. 35 . hogy a kommunikáció eszközeivel csökkentse a krízishelyzetből fakadó értékvesztést.”36). hogy minél nagyobb pánikot okozzanak és rontsák a szovjet szakértelem hitelét. a célból. vagy az Angolában és Nicaraguában folytatott hadüzenet nélküli háborúk. Válságkommunikációs elemzés A válságkommunikáció és különböző elméletei azokra az esetekre próbálnak iránymutatást adni. Így akarják igazolni a fegyverkezési verseny folytatását.2. tehát csökkenthetőek a károk.elsősorban saját agressziós cselekményeiről igyekszik elterelni a figyelmet. SZTE-BMI. Mindezt nehezíti az akut szituáció által megkövetelt. hiszen általánosságban nem ismétlődő.37 A kríziskommunikáció nehézsége pontosan azokban a fő jellegzetességeiben áll. rendellenességek lépnek fel működésben. Jellegéből kifolyólag. rosszul megtervezett. minden válság más és más. és a szovjet békeajánlatok elutasítását. nincs se kiforrott elmélete. mint Líbia nem rég történt bombázása. A krízis kommunikáció fő célja. Mivel szinte minden helyzet.

nem olyan fontos.) 4. majd később belemossa a jóba. ha a befogadó nem tud érvekkel szembeszállni a közléssel.) b. az esemény fölötti magaslatokba helyezi a problémát. illetve később majd látni fogjuk. hanem az eddig elért eredményekre.) más hibáztatása 2. eszmei vitára törekszik.) sebezhetőségi retorikai stratégia („Benne van a pakliban” elv hangozatása. és az egyre inkább támogatást kereső nukleáris ipar miatt. 36 .) Ellentámadás a.) Tagadás a.) d.) hiba kijavítása 5.) c.) c.) differenciálás (Negatív kimenetelű dologból kiemeli azt. az eredmény meg így sikerült.) provokációs retorikai stratégia b.A különböző elméletek közül a Benoit-féle stratégiai rendszert38 mutatjuk be részletesen.) 3. Marketing Tanszék: Marketingkommunikáció Alapítvány: Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. ezzel próbál támogatást szerezni. 1997. lényege.) egyszerű tagadás (Elméletileg akkor használható. Budapest.) Megalázkodás (Minden hibát beismer.) minimalizálás (Baj jelentőségének csökkentése. éppen ezért fizikai jellegű probléma esetén. nem ajánlott. hogy mely irányvonalakhoz esik a legközelebb a csernobili kommunikáció.) transzcendencia (Más.) Kitérés a felelősség alól a. mivel az ő elméleténél a legszembetűnőbb.) Esemény jelentőségének csökkentése a.) korrigáló cselekvés b. hogy merre mozdult el ez a stratégiai irány a katasztrófa. 1. Benoit elmélete a deskriptív stratégiák körébe tartozik. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem.) 38 Fekete Ferenc: Válságkezelés és kríziskommunikáció. hogy bizonyos helyzeteken alapuló retorikai iránymutatást ad.) baleset retorikai stratégia d. ami tényleg rossz.) jó szándék (A szándék a fontos.) támogatás (Nem a hibára fókuszál.) b.

hiszen ha lebukik az. hogy Csernobil a Szovjetunió történetének első ilyen szerencsétlen eseménye volt. akkor az okozott káron. aki hazudik. Vagyis pont azt a két stratégiai irányzatot kerülték el távolról. sokszor a „felelősség alóli kitérés” jellemző retorikai elemeire is példákat találhattunk. ami menthető. mind a „sebezhetőségre” példák. és annak hangsúlyozása. Kezdetben az eseményt egyáltalán be nem ismerő „tagadó” stratégiát azonosíthatjuk. a teljes informálást választja. mely inkább az igazságot. Effajta elemek az olyan megnyilvánulásokban voltak tetten érhetőek. Az esemény jelentőségét csökkentő törekvések összes módozata fellelhető a „differenciáláson” kívül az akkori tájékoztatásban. az angol reaktorbaleset megemlítése. A titkolózási fázist a baleset bagatellizálása követte. ami jelentősen megnöveli az értékveszteséget. Majd a látványos katasztrófát. nem lehetett tovább tagadni. Az amerikai balesetek állandó szajkózása – az „ellenség” lejáratása mellett –. A „támogatás” retorikai stratégia. A fejlemények és a szükséges óvintézkedések azonban sehogy sem tudták alátámasztani ennek a stratégiának a hitelességét. Ekkor az „esemény jelentőségét csökkentő” irányvonal lett a legjellemzőbb a kommunikációra. Ezek a főbb irányvonalak egészültek ki a „baleset” és „sebezhetőség” mintáival. ekkor a nemzetközi tájékoztatásban rendszerint az emberi mulasztást emelték ki a történtek okaként. a szavahihetőségét is hosszú időre elvesztheti. Esetünkben. illetve a helyreállítási munkálatok és egyéb intézkedések gyors ütemével és sikerességével foglakoztak. mely egyben még szinonimája is a „minimalizáló” névvel ellátott stratégiának. ahogy az már a sajtóelemzésből is kitűnhet a féligazságot. A 37 . A „baleset” stratégiája inkább a katasztrófa helyreállítása utáni kommunikációban lelhető fel. így más módozatok együttesével kezdett kiegészülni a kommunikáció. de balesetből adódó mivolta miatt. vagy még azt is titkoló retorikával találkozhattunk. Ami egyben a fő kockázati tényezőt is jelenti. bár ezt egyben tekinthetnénk mellébeszélésnek is. a három napos elhallgatásban. mely nemzetközi méreteket öltött. A fő különbség az egyes változatok között az igazság elismerésének kérdése. vagy esetlegesen csak a bűnösség beismerésén túl. Az idő előrehaladtával változott a kommunikáció irányvonala. hogy mentse. egymással párhuzamosan is alkalmazhatók. hogy nem zárják ki egymást. Kiváló példa a „transzcendenciára”. melyek az atomreaktorok szükségességét hangsúlyozták. tagadva minden tervezési hibát. általánosságban is jellemző volt Szovjetunió tájékoztatáspolitikájára.A különböző megoldási módozatokról fontos tudni. amikor a balesetről az atomfegyverkezési programra akarták terelni a szót. mely mellett talán elhanyagolhatónak tűnt volna egyetlen reaktor balesete.

bárhol és bármikor is történjen a világon. Emiatt az igazság megismerése később nagyobb gondokat okozott. A 80-as évek még bőven a hidegháború korszaka. a vártnál több következménnyel járt. a csernobili baleset. a Szovjetuniónak és az USA-nak állandó szembenállása és hatalmi harca jellemzi. soha nem fogják őket méltónak tartani a teljes igazság megismerésére. kongresszusán meghirdette a peresztrojkát (átépítést). Az emberek szkeptikussá váltak a nukleáris energiával szemben. a politikai-gazdasági rendszer átalakítását.felelősség. központi irányítás helyett "piaci szocializmust". Így a rossz kommunikációnak egyszerre lett két áldozata. hogy az ilyen jellegű balesetek. Mindez radikális gazdasági reformokat. különleges dátum és nemcsak. világháború két. győztes hatalmának. a II. mivel Gorbacsov személyében egy a Nyugati politika által is elfogadott vezetőt talált magának a Szovjetunió. és ennek szerves részeként a glasznoszty (nyíltság) elvét is. mint olyan. hogy emiatt milyen változások következtek be válságkommunikációs szempontból a reaktorokkal kapcsolatos tájékoztatásban. sokakban az a benyomás alakulhatott ki. a hibák. hanem a XX. és a következmények teljes elismerését alátámasztó stratégiára egyetlen egyszer sem bukkanhattunk rá. századot meghatározó és az akkori politikai helyzetben bekövetkező változások miatt. Csernobil esetében a helyzet azért is érdekes. 1985-el Mihail Szergejevics Gorbacsov hatalomra kerülésével valamiképp enyhülni látszott a két állam közti feszültség.3. gazdasági és politikai számvetést. Mihail Gorbacsov pártfőtitkár 1986. Ennek oka. üzemzavarok nagy hordereje. Kommunikáció az akkori politikai környezet fényében 1986. hogy a történtek befolyással vannak az összes többi ország reaktor-eseményeinek kommunikációjára. februárjában a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) XXVII. és a reaktorok bonyolult működése miatt. A következő fejezetben azt is megmutatjuk. valamint a glasznosztyval szabad információáramlást és 38 . ennek ellenére az értékveszteség itt is jelentős. mert a szavahihetőségét elsősorban a szovjetvezetés és a szovjet sajtó veszthette el. 4. különb. új cselekvési programot. nem pedig a nukleáris ipar. kihatással van megbízhatóság megítélésére. a hatalmi érdekrendszer átalakítását.

a balesettel kapcsolatos anyagot. és megőrizni a glasznoszty hitelét. Sőt még a TASZSZ első bejelentését is a Politbüro hosszas mérlegelése előzte meg. miszerint a szovjet sajtó ezentúl nem jelentethet meg semmilyen. „A pártfőtitkár beszéde után a szovjet média nem foglalkozott többet Csernobillal. meghirdetése után pár hónappal teljesült volna. Hogy miért feltételezünk ilyen sokrétű. kirívó különbségeket. többek között a Népszabadság is lehozta. Ekkor fogalmazták meg a rövidke TASZSZ-közleményt. amelyhez egy záradékot is csatoltak. egyszerre szólhat a nukleáris energetika válságáról. (Múlt-kor/MTIPanoráma – Sajtóadatbank) 40 Vajda Éva: Csernobil – dokumentum-összeállítás. 1997. és nyílt tájékoztatással lehet elejét venni a szovjetellenes propaganda hadjáratnak.”41 A titkolózással pont a szándékukkal ellentétes hatást értek el. összetett hatást az események mögött. csak pontos. majd lengyel és német méréseknek köszönhetően értesülhetett a világ az erőmű balesetéről. (215. május 14-én állt először a nyilvánosság elé.39 A meghirdetett reformok a Brezsnyev alatti pangás elítélésének. ezáltal a reformkísérletek és a volt Szovjetunió bukásáról is.véleménynyilvánítást. A két baleset nemcsak következményeit tekintve mutat szemmel látható. azért fontosak ezek az ismeretek. Budapest. február 24. választ adhat Csernobil kommunikációjának az amerikai TMI (Three Mile Island) kommunikációjának alapelveivel való összehasonlítása. a glasznoszty és a peresztrojka hitele kérdőjeleződött meg a csernobili balesetről szóló tájékoztatás miatt. Televíziós beszédét másnap a Pravda és más országok újságjai. hanem az eseményről való tájékoztatás elveit 39 Múlt-kor történelmi portál: Húsz éve kezdődött a szovjet peresztrojka. oldal) 39 . a sajtó soha nem látott nyíltságát jelentette. A kommunikáció szempontjából. hogy az akkori szovjet vezetésben kereshetjük a kommunikációban elkövetett óriási hibák egyik magyarázatát? Ha a glasznoszty szelleme. és a változások szükségességének elismerésének jelei. 41 Read. és miért gondoljuk úgy. hogy miért történhettek így a dolgok. 2006. A kommunikációt meghatározó elvről. A csernobili reaktor-szerencsétlenség azonban. a balesetnek már aznap meg kellett volna jelennie mind a szovjet mind a nemzetközi tömegtájékoztatásban. mert az akkori politikai környezet némiképp az elkövetett hibák magyarázatul szolgálhat.”40 A kommunikációt a glasznoszty ellenére is a szovjet vezetés felügyelte. Piers Paul: Uramisten mit tettünk? Magyar Könyvklub. Arra. Élet és Irodalom 1998/27. és a hozzá vezető döntésekről Paul Read művében olvashatunk: „A Politbüro tagjai úgy gondolták. Mihail Gorbacsov pedig csak három héttel a baleset után. Ehhez képest a radioaktivitás szokatlanul magas értékét mutató skandináv. a glasznoszty.

43 Lsd. szabad áramlására. melynek tőkéje a politikailag meghirdetett nyíltság volt. és nem foglakoztak a megígért reformok hitelességével sem. Csernobil 4-es blokkjában és a pennsylvaniai TMI-ban. szakmai szemmel nézve. „A peresztrojka és a glasznoszty hitelét.: Zsolt Péter: Médiaháromszög. ezért az amerikaiak rögtön informálódhattak a történtekről. akkor ezek a társadalmak működésképtelenné válnának. másrészt 42 Ahogy azt már korábban említettük. hiszen ha a híreket nem azok értéke alapján szelektálnák. vagy éppen mások által diktált érdekek alapján szelektálnak. EU-Synergon. A hírek világát itt a hitelesség vezérli. hiszen a balesetről szóló tömegtájékoztatásból kiderült. de az amerikai reaktor védőépületének (konténmentjének) köszönhetően. EU-Synergon. mégse vitatta senki. A hírek szentsége a nyugati társadalmakban alapvető követelmény. hogy bár a TMI reaktorban bekövetkezett balesetnél is a problémák elhallgatása állt sokak érdekében. (Bogdán É. Vác. hogy a lakosságnak joga van tudni az igazságot. A szocializmus. A probléma kulcspontja Zsolt Péter médiaszociológus művére támaszkodva a hírértékben keresendő. Ez egyszerre többszörös hiba. a hírek szentsége voltaképp a jövő információs szelleme. addig a szocializmus struktúrájából fakadóan leginkább csoport-újságírással jellemezhető. Míg a nyugati típusú demokráciákban. „Max Weber ma talán így fogalmazna: a hírek szentségébe vetett hitre épülhet csak a jövő modernizációs fejlődése.)”44 A hozzáállásbeli különbségeket szemlélteti az is. épp ez az esemény ásta alá.42 Ez a két eset egyben szemlélteti a demokráciákra jellemző professzionalizálódott média és a szocializmusban jellemző sajátos tájékoztatás főbb különbségeit. (61. 2000. amelyen egyben az információs társadalmak alapulnak. professzió-mentes média a „szent hírek” paradigmájában élt. hogy a lakosságnak joga lenne tudni az őt fenyegető veszélyekről. 2000.tekintve is. hogy a lakosság hozzájuthatott-e a szükséges információkhoz. melynek célja annak megállapítása volt. hogyan kezelték az eseményeket utólag. a hírek szentsége helyett a szent hírek világa. oldal) 40 .”43 Pontosan a „hírek szentségének” köszönhető. ahol intézményi-újságírás van jelen. a társadalom a „hír szentségére” szocializálódott. az újságírók saját. hogy nem tartották tiszteletben se a hírek szentségét. (62. ahol a hírértéknek szinte egyáltalán nincs jelentősége. melyet minden újságíró saját értékként kezel. és nem lenne lehetőség az információk teljesen pártatlan. reaktorfizikailag két igen hasonló jelentőségű baleset zajlott le. 1979-ben nem jutott jelentős mértékű radioaktív szennyeződés a környezetbe. a glasznoszty ellenére sem gondolták úgy. oldal) 44 In: Zsolt Péter: Médiaháromszög.1991. Az amerikai elnök 1979-ben egyrészt kivizsgálást kért. Míg Csernobil esetében a meghirdetett új reform. se az információhoz való jogot. Vác.

Kemeny) kérte fel. Beszélő. Megafilm. hogy az évszázados orosz titkolózási mánia mitsem változott. Ám vegyük tudomásul. amely nyilvánvalóvá tette. hogy meglepődött azon. amely rábírhatná a Nagy Testvérrel szembeni önálló fellépésre. vagyis a szovjet rendszer szovjet típusú reformjának gorbacsovi modellje is.”48 Maga a modernizációs stratégia bukott meg. aki az akkori tájékoztatással kapcsolatos kérdésekre ezt válaszolta: „A Kádár-korszakban soha nem létezett cenzúra. 47 Vujity Tvrtko – Nógrádi Gergely: Tizenkét pokoli történet. „A csernobili katasztrófával kapcsolatban a szovjet politikai vezetés semmit nem titkolt el a közvélemény elől. Gyakorlatilag a sajtó szabadsága állt szemben a Szovjetunióval. írásában így fogalmazta meg: „Csernobil egyszerre politikai és emberi katasztrófa.”46 Vagyis a szovjet-magyar kapcsolatok túl fontosnak bizonyultak. azt a szigorúan titkos levelet. hogyan kerülhet egy szigorúan titkos anyag illetéktelen kézbe. Végeredményben a meghirdetett reformok a rendszer széthullását gyorsították föl. hogy Gorbacsov idővel elvesztette uralmát a folyamatok fölött. melyben Bányász Rezső „határozottan ellenzi” egy Csernobilról szóló objektív tanulmány terjesztését. melyből később sok hasznosítható és biztonságnövelő tanulságot levontak. hanem a megújítására képtelen „peresztrojka”. amellett. Ezzel szemben a Szovjetunióban látványosan nem foglalkoztak az információhoz való joggal. hogy nincs olyan életbevágó nemzeti érdek. minden más értékkel szemben. ezt szeretném határozottan kijelenteni!”47 Majd amikor Tvrtko a kezébe adta. oldal) 48 Szilágyi Ákos: A birodalom szétesése. titkolták a csernobili katasztrófához vezető konstrukciós hibákat és kizárólag az emberi mulasztásokat jelölték meg a baleset okaként. hogy a rendszer nem működőképes – állítja Mihail Gorbacsov. majd 1991-ben a Szovjetunió hivatalosan is felbomlott. letiltotta a vele készített interjút is. és bármilyen tanulságos is lett volna. Vujity Tvrtko készített egy riportot Bányász Rezsővel. História. A magyar tájékoztatás hibáinak magyarázata a szocializmusból fakadóan hasonló. „1989-re már nem csupán a régi rendszer volt válságban. a Minisztertanács tájékoztatási osztályának akkori vezetőjével. (200. 46 Reményi Szilárd: Csernobil: Botrány és lecke. a 45 Érdekesség.Elnöki Bizottságot45 alakított a baleset hátterének kivizsgálására. 2000. 2001/09-10. méghozzá annyira.” „A magyar vezetés újból bebizonyította. hogy a Bizottság vezetésére Jimmy Carter a magyar származású Kemény Jánost (John G. ezzel a hidegháborús kétpólusú világrend is összeomlott. De semmiképp sem mehetünk el szó nélkül a magyar kormányzat cinkos felelőtlensége mellett. Csernobilt sokan a „kádári tájékoztatáspolitika csődjének” tekintik. 41 . Bírálatát a Beszélő 1986-os számában egy Reményi Szilárd álnevű külső munkatárs. 1986/2. és ettől az időponttól datálható az a sajtószabadság.

hu/kulfold/0604/gorbacsov_csernobil_volt_peresztrojka_132087. (http://focivb. társadalmi és egyéb kérdéseket vethet. 49 Lsd. nem a mi dolgunk eldönteni. nemcsak egészségügyi és környezeti károkkal járt. MTI. politikai. súlyos gazdasági. Csernobil történelmi fordulópont” – írta Gorbacsov. 2006. FigyelőNet. és vet is fel. vagy csak kitűnő példáját látjuk benne annak.: Gorbacsov: Csernobil volt a peresztrojka igazi oka. de még inkább az általam bevezetett peresztrojka igazi oka.php) 50 Lsd. április 26.50 Az hogy Csernobilt. 1986 áprilisának eseményei.: Gorbacsov: Csernobil volt a peresztrojka igazi oka. Tény ami tény. 42 . ezért is váltak korlátai hamar kitapinthatóvá. a Szovjetunió felbomlásának egyik lehetséges okaként jelöljük meg. hogy az akkori szovjet rendszeren már a reformok sem segíthettek.49 „Talán a csernobili katasztrófa volt a Szovjetunió öt évvel későbbi összeomlásának.fn.Szovjetunió egykori elnöke a Le Figaro című francia napilapban”. hogy ilyen környezetben nem működhetett a glasznoszty.

hogy egy többszörösen elkerülhető. mivel bármennyire hihetetlenül hangzik. akkor annak általában oka is van. anyagi és környezeti károk Bár a fejezet címe. és az elvesztett terület okozta károkat. veszteségek számokban.5. Csernobil ugyan már több mint 20 éve történt. sem lehet pontosan megbecsülni. ahol pontos adatokkal szolgálhatunk. vagy ha valami elkerülhető lett volna. Veszteségek számokban – emberi. és a kutatók már egyáltalán nem számítanak újabb ismeretek felbukkanására. hogy mekkora horderejű volt a csernobili reaktor katasztrófája. majd az eredményekből le lehet vonni a tanulságokat. borzalmasan rosszul kommunikált katasztrófa volt. melyek máig kívülről befolyásolják a nukleáris energiatermelést. Azokat a hatásokat pedig. Egyrészt olyan hatásai is voltak a csernobili eseményeknek.1. mely tudás a későbbiekben kamatoztatható. hiszen az akkori tájékoztatáspolitikának legalább akkora súlya van benne. a balesetnek voltak pozitív következményei is. hatásait tekintve mégse jutnak egyességre a különböző szervezetek. Ugyanis ha valami rosszul működik. vagy működött. Ebben a fejezetben a baleset közvetlen következményei mellett. 5. Csökkenését. hiszen az áldozatokat sem lehet egyesével megszámolni. egészségügyi és anyagi károk részleges ismeretében megítélhetjük. a balesetnek és az akkori tájékoztatásnak óriási kihatása volt az egész nukleáris iparra. 43 . Mindezek ellenére a természeti. amelyek belső változásokat generáltak nevezhetnénk tanulságoknak is. amit elemzések sorával meg lehet fejteni. másrészt magán az iparon belül rengeteg dolog megváltozott. hacsak nem nagyobb. ennek ellenére nem lesz egyetlen egy terület se. esetenként hiányát nem kezelhetjük a baleset bekövetkeztének közvetlen következményeként. megvizsgáljuk 1986-os események összetettebb hatásait is. KÖVETKEZMÉNYEK ÉS HATÁSOK A csernobili atomreaktorban történtekről az előző fejezetek tanulságai alapján kijelenthetjük. A külső befolyás kulcsszava a társadalmi támogatottság. Bizonyos szempontból ez érthető is. A közvetlen környezeti egészségügyi és gazdasági károkon túl. az akkori tömegtájékoztatás által sugallt mértékhez képest.

körülbelül 4000 négyzetkilométeres területet lezárták. a reprodukciós képesség romlása és krónikus sugárbetegség tünetei fordultak elő. az akut sugárártalom különböző jelei mutatkoztak meg. a túlélőknél pedig különböző károsodások voltak megfigyelhetőek. mivel a terület „embermentes” lett. majd a hónap végére megszüntetni. Környezeti hatások A robbanások és az azokat követő grafittűz következtében a reaktor üzemanyagának körülbelül 3. tiszta talajt terítettek. a dózisintenzitáson. Mellékletében olvasható. (65-66. aminek következtében tűlevelei megsárgultak. A szél először északnyugati irányba indult. A tűzoltók és az úgynevezett likvidátorok áldozatos munkája révén. erőmű körüli. vagyis Ausztriában. így szennyeződött el Skandinávia. A legkárosabb hatások elsősorban a reaktor közvetlen környezetét. Több mint 200 ezer négyzetkilométernyi terület szennyeződött Európában. A legszennyezettebb területen maradt pár száz szarvasmarha is.51 A grafittüzet homok.5-4%-a került ki és szóródott szét a környezetben.52 Az akut tünetek között a tűlevelűek. A zóna egyes részein extrém nagy szennyeződés. Magyarországon az Észak-Dunántúlon. A zóna szennyezett területein a talaj fölé új. elszáradtak és elpusztultak. mely több mint 80 Gy dózist szenvedett el. egy részük az év végére elpusztult. az érintett élővilág regenerálódott. A rétisas például kiemelkedő arányban képviseli magát ezen a területen. ahol a felhő csapadékkal párosult. oldal) 44 . 51 52 Jéki László: A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon. ebből 30 ezer jelentős mértékben. Elmondhatjuk tehát.5.1. Az élővilág reakciója az elszenvedett sugárdózison. Hollandia. és máig ellenőrzés alatt tartják. hogy mára a természetes környezet.1. A sugárzással kapcsolatos mértékegységekről bővebb információ a dolgozat 3. sőt. valamint az adott élőlények sugárérzékenységén múlt. ólom és bórvegyületek keverékét tartalmazó zsákokkal próbálták eloltani. gerinctelen és emlősállatok elpusztulása. Ma például Vörös-erdőnek hívják azt a fenyőerdőt. majd megfordult és a radioaktív felhőt Dél. Fehéroroszországot és Oroszországot érintették. a radioaktív kibocsátást sikerült május 6-ára jelentősen lecsökkenteni. A 0. Belgium és Nagy-Britannia. valamint Németország és Skandinávia egyes részein. Svájcban. A radioaktív izotópok koncentrációja ott nőtt meg jelentősen.3 Gy feletti dózist elszenvedett növények és állatok között.és Közép-Európa fölé fújta. talán még jobban is érzik magukat mostanság. ennek következtében pedig extrém nagy dózisintenzitások jöttek létre. a mai Ukrajnát. A legszennyezettebb. Mára a növény és állatvilág is kiheverte a katasztrófának köszönhető nagy dózisok hatásait.

Ketten a haltak bele robbanásba. környezetvédők. nem hagyható figyelmen kívül ugyanis az a tény. 53 Forrás: Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil.oldal) 45 . támpontot adhatnak a Szovjetunióban akkor érvényes egészségügyi normák szerinti dóziskorlátok:53 munkások betervezett egyszeri dózisa: 250 mSv. Végeredményben a későbbi halálozásokat is számításba véve a közvetlen áldozatok számát a becslések 50 főben maximalizálták.2. (117. 750 mSv felett kötelező a kitelepítés elrendelése. így mindenki maga döntheti el. hogy munkák során arra jöttünk rá. számításaira támaszkodunk. okok. lakosság kitelepítésére vonatkozó. lehetetlenség. több adatot is be fogunk mutatni. a sugárveszélyes munkahelyeken dolgozók számára pedig 20 mSv/év. Többszázezres az eltérés.) A csernobili baleset miatti sugárterhelés két fő összetevője a belégzés és a tápláléklánc által okozott belső sugárterhelés. Egészségügyi hatások A legnagyobb ellentmondások a különböző tanulmányok és becslések között ezen a területen vannak.1. stb. Tények. Typotex. hiedelmek. hogy valójában melyiket véli igaznak. Budapest. Nyugodtan elmondható viszont Csernobil kapcsán. ezért ezt részletesebben is tárgyaljuk. Likvidátorok A baleset közvetlen következményeként 31 ember veszítette el életét. vannak. hogy tudósok. Mi. attól függően. de sajnos nem ez a helyzet. sugárbiológusok. hogy mivel a késői áldozatokat pontosan megszámolni képtelenség. közülük a baleset utáni 3 hónapban 28 ember halt meg. 2005. Fontos adalék. ezért ezek a tanulmányok a valószínűség-számításra támaszkodnak. Mi leginkább a nemzetközi szakirodalomban elfogadott tanulmányok eredményeire hagyatkozunk.5. és lesznek is. A most következő adatok megítéléséhez. egész életre várható többletdózis: 250-750 mSv között megfontolandó. hogy egyetlen egy áldozat is több lett volna a kelleténél. A közvetlen elhárításban résztvevő 237 emberből 134-nél állapítottak meg akut sugárbetegséget – átlagdózisuk 3. hogy a halálesetek pontos megbecslése. egy ember szívrohamot kapott. valamint a szennyezett levegő és talaj sugárzása következtében a külső sugárterhelés. (Jelenleg a dóziskorlát a lakosság tagjaira személyenként 1 mSv/év. hogy rákos megbetegedések sajnos a csernobili balesettől függetlenül is voltak.4 Gy volt –. Azt azért hozzá tennénk.

az erőmű és környezetének megtisztításában 1990-ig összesen mintegy 800 000 ember vett részt – ők a likvidátorok. így ők 30-60 ezer főre becsülik a várható áldozatok számát Európában. és 99% fölötti gyógyíthatóságnak köszönhetően. A kitelepített lakosság nagyobb dózist kapott tagjai körében előforduló rákos megbetegedések miatti halálozások száma becsülhetően 1800 lesz. kifogásolják.greenpeace. A baleset hatása legszignifikánsabb a jelentősebb többletdózist elszenvedett gyermekek körében mutatható ki. közülük 9-en haltak meg. és körükben az átlagosnál jóval gyakoribb az öngyilkosságok száma is.Az oltási munkálatokban. sőt néhány tucatjuknál még a több sievert nagyságrendet is meghaladta. a korai diagnózisnak. hogy az egyáltalán nem számol a többi európai országban szerintük várható sokezres halálozásról. 2006. A katasztrófa idején 4000 gyermek kapott pajzsmirigyrákot. összesen tehát hozzávetőleg 4000 többlet rákos haláleset várható. április 18.org/international/news/chernobyl-deaths-180406 46 . Lakosság Május 4-ig a ma is lezárt zóna területéről 116 000 embert telepítettek ki. Emellett jelenleg körülbelül egyharmaduk rokkant. Fehéroroszországra és Oroszországra vonatkozik. A Greenpeace még ennél is több áldozattal számol. http://www. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005 szeptemberében közzétett közös jelentése szerint. ugyanis a WHO szerint az említett országokon kívüli területeken a csernobili baleset egészségügyi hatása elhanyagolható. de a három érintett állam jelentős mértékben szennyezett területeiről evakuált lakosok száma összesen körülbelül 350 000 fő. sokan súlyos mentális problémákkal küszködnek. Az átlagdózisok alapján elvégzett becslések szerint a sugárzás sztochasztikus hatása miatt a likvidátorok körében mintegy 2200 többlet daganatos haláleset várható. de ezeket a klinikai gyakorlatban nem lehet majd kimutatni. a szarkofág építésében.54 Magyar lakosság 54 Greenpeace: Chernobyl death toll grossly underestimated. a likvidátorok (2200 haláleset) és az erősebben szennyezet területekről kitelepített lakosság (1800 haláleset) körében. Az Európai Parlament zöld csoportjának szakértői pontosan emiatt nem fogadják el ezt a jelentést. tanulmányuk szerint akár 100000 is lehet a katasztrófa miatti rákos halálesetek száma. de néhány százalékuknál a dózis az 500 mSv-et. Ez az adat Ukrajnára. a baleset miatti sugárdózis következtében. A likvidátorok kapott dózisának átlaga 100 mSv körüli érték.

egészségvédelmét. Pontosan nem lehet megbecsülni. Ennek az éves természetes háttér (2. az egészségre. közvetlen és közvetett veszteségekre. és a meg nem termelt villamos energia költségei teszik ki.5-szerese. Közvetlen kárnak számít a sérült reaktor értéke. Tények. de számunkra ez jelenti a legkisebb gondot. Amennyiben viszont a kitelepítéseket.2. 2000-ben megjelent egy kockázatelemzés.3. Anyagi károk Bár az ukrán gazdaságnak kevésbé. akkor a költségek már néhány százmilliárd dollárra rúgnak. a tiszta élelmiszer előállítására vonatkozó kutatásokat. Ezek pedig sokak szerint nem írhatók a csernobili baleset számlájára. azonban bárki végiggondolhatja. körülbelül 2-2.” (Aszódi Attila: Csernobil 20 éve) 5.5 mSv/év) töredékét kitevő dózisnak nem lehet. de óriási jelentősége van a katasztrófa társadalomra gyakorolt hatásának. A pontos számításokat nehezíti a Szovjetunió felbomlása. úgyis hatalmas. hogy milyen anyagi következményei lehetnek egy ilyen balesetnek. és nincs is kimutatható egészségügyi hatása a magyar lakosság körében. mely szempontok a baleset nélkül ugyanúgy fennálltak volna. 2005. az érintett lakosság szociális ellátását. vagyis a teljes kár 128 milliárd amerikai dollárnak felel meg. és a sugárzás folyamatos mérését is számba vesszük. oldal) 47 . mivel a közvetett veszteségek majdnem 80%-át a leállított erőművek. az akkori gazdasági változások és az infláció is. mely 11 milliárd amerikai dollárra becsüli a közvetlen és 117 milliárd dollárra a közvetett veszteségeket. mivel az erőművek leállítását biztonsági szempontok tették indokolttá. 5. Számokban ugyan nem kifejezhető. valamint az erdőkben. hiedelmek. okok. Az anyagi veszteség így is. vagyis a természeti erőforrásokban bekövetkezett kár. Társadalmi támogatottság 55 Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. Typotex. Ukrajna bruttó nemzeti össztermékének. a környezetre. Közvetett veszteség a lakosság. Budapest.„A magyar lakosság átlagos többletdózisa 1 mSv alatt van a balesetet követő 70 évre vonatkozóan. A károkat két csoportra kell osztani. (116. földekben. vizekben.1. az ipar és a mezőgazdaság veszteségei.55 Vitatottak ezek az adatok is. illetve a baleset következményeinek felszámolására fordított összeg. melyből a dózis körülbelül felét a lakosság a balesetet követő első évben szenvedte el.

oldal) 48 . mint azt első pillantásra gondolnánk. olyan negatív következményei is voltak.A csernobili katasztrófának. amelyek nem mérhetőek számokban. miért lehet hatással egyetlen ukrajnai baleset az egész nukleáris energetikára. melyek felerősítették a bizalomvesztést. Csakhogy image-e nemcsak az általunk jóval ismertebb kategóriának.vagy szolgáltatásféleségeket foglal magába. Ezért javarészt az akkori kommunikációt tehetjük felelőssé. A mi esetünkben a termékfajta maga az atomreaktor. melyek használata. nemcsak a mai Ukrajna területét érintik jelentősebben. 56 Szeles Péter: Arculatelmélet. vagy az iparág elveszti a társadalom támogatását. A társadalmi támogatottságból adódó hatások ugyanis. célja és szükséglet-kielégítési funkciója minden egyed esetében azonos. ebbe a kategóriába tartozik. A csernobili balesetnek éppen ezért jóval összetettebbek a következményei. már csak azért is. mint a fenti károk. A hírnév ereje. mert megfelelő tájékoztatással.vagy szolgáltatásfajta összes változatát felöleli. Minden egyes reaktor – vagyis a csernobili éppúgy. Ráadásul a helytelen tömegkommunikációnak egyéb következményei is voltak. Ennek alapvető oka. vagyis határozott értékekkel és hasznossággal rendelkező dolgokat takar. mint a paksi. A public relations tőkéje a bizalom. A csernobili atomerőmű-szerencsétlenség. a public relations (pr) oldaláról közelítve kaphatunk választ. hogy miért érintheti. az értékvesztés minimalizálását érhették volna el. „A termék image gyűjtőfogalom: termékcsoportokat. hanem az egész nukleáris energiatermelést. Alapítvány a public relations fejlesztéséért. hogy a csernobili baleset és az azt követő felszínes és hiányos kommunikáció jóvoltából az egész a nukleáris ipar elvesztette az őt fenntartó bizalmat. (71. és az emberek jó része elfordult a nukleáris energiától. termék. budapest 2001. és jelentősebben éreztetheti hatását az egész nukleáris iparon belül. mely az adott termék. létezik termék image is. egészségügyi és gazdasági károk. Arra a kérdésre. ráadásul talán még hosszabb távon. a márkáknak van. vagy bármely más –. Amennyiben csökken az atomenergia iránti bizalom. és nem sorolhatóak fel tételesen úgy. mely részt vesz a nukleáris energiatermelésben. A bizalom meghatározza egy cég és egy márka hírnevét. kihatással van a kategória többi egyedének megítélésére is. mint az adott termékfajta legismertebb egyede. mint a környezeti.”56 Homogén kategória. Így történhetett. image-t is. az sokkal kiszámíthatatlanabbul. hogy a nukleáris energiatermelés és annak jövője is a társadalmi támogatottságon múlik.

A csernobili baleset után viszont szaporodott azon országok száma. A balesetet követő felszínes tájékoztatás pedig csak növelte ezeket a hatásokat. A baleset ténye és a titkolózó és szűkszavú tájékoztatás rendkívüli károkat okozott a lakosságban. a bizalom helyreállítását célzó. melyek végleg le akarják állítani működő atomreaktoraikat.1. míg az újonnan épülő reaktorok száma csak 41. Franciaország. Németország pedig 2022-ig be akarja záratni az összes. hogy Csernobil társadalomra gyakorolt negatív hatása jóval nagyobb volt. hogy a csernobili baleset az emberekben keltett félelem mellett. Szörnyű hallani. súlyosbítani akarják a lakosság félelmeit. A sugárzástól pedig teljesen független. a biztonságot hangsúlyozó kommunikációval érhetnek el. amelyek csak felerősítik az atomenergia elleni megalapozatlan. így a fejlődést is szolgálhatták. sűrűbben fordultak elő a pszichoszomatikus betegségek. Gyakoribbá vált a sugárzástól való eltúlzott félelem. A számok magukért beszélnek. 2002-ig különböző országok. az erős pszichológiai hatás. a szorongás.2. A sugárbetegségtől való félelem egész Európára való kiterjedéséért is csak a felszínes kommunikációt okolhatjuk.2. valamint az emberek mentális egészségi állapotának romlása. amit maga a baleset ténye és a kitelepítés okozott. Már a kisebb. Kanada. amit csak kemény munkával. negatív attitűdöket. mint a sugárzás maga. mint a sugárzás közvetlen következményei. 49 . Svédország 2010-ig.5. sugárbetegséget nem okozó dózist kapottak körében is lényegesen nagyobb egészségügyi károkat okoztak a pszichés hatások. az energetikai reaktorok számára ez a válság időszaka. Az elkövetett hibáknak rengeteg tanulsága volt. Sokszor teljesen demagóg és tudományosan egyáltalán nem megalapozott kampányokba kezdenek bele. mint például az USA. Atomenergia-ellenesség Már korábban is voltak országok. teret nyitott olyan atomenergia ellenes törekvéseknek. amelyek lemondtak az atomenergia alkalmazásáról: Ausztria. Anglia. nőt a depresszióban szenvedők száma. de egyben kétségeket is ébresztő tájékoztatásnak köszönhető a volt Szovjetunió és a környező országok lakosságának pánikhangulata. már 105 reaktor működését állították le. Dolgukat nehezíti. de a baleset évében Nyugat-Európában a genetikai torzulástól való félelem miatt több tízezer abortuszt hajtottak végre. ma működő atomerőművét. Dánia és Norvégia. 5. A konkrét egészségügyi hatásokon túl Sokan osztják azt a véleményt. melyek fokozni.2. A szinte semmitmondó.

a tapasztalt hibákat javítani próbálja. melyek az atomreaktorok biztonságosabb működését szolgálják. és megoldást kerestek a gép és ember együttes irányításának problémáira. és a biztonsági rendszabályok sorozatos áthágásával. A megszerzett tudásnak köszönhetően ma csakis kizárólag a volt Szovjetunió területén működnek könnyűvízhűtésű. hogy hogyan lehet kiküszöbölni az egyes hibákat. hogy a reaktoron 50 . Pontosan ezért lehetett a csernobili balesetnek pozitív hatása is a nukleáris iparra. hiszen olyan változásokat és változtatásokat generált. Alacsony teljesítményű üzem illetve erősen kiégett zóna esetére. A technológiai fejlesztések mellett alapvető törekvés. szakszerűtlenül. Oroszországban és Litvániában jelenleg négy telephelyen összesen 12 RBMK blokk üzemel. hogy emberi kéz ne avatkozhasson be a legfontosabb biztonsági és leállítási folyamatokba.) A balesetből levonható tanulságoknak köszönhető az is.3. Így a rendelkezésre álló információkból levonták a megfelelő következtetést és megfejtették. hogy rengeteg konstrukciós hibája volt a csernobili reaktornak. Csökkentették névleges teljesítményt. de ezeken több biztonságnövelő intézkedést is végrehajtottak a baleset után. grafitmoderátoros reaktorok. hogy minél hatékonyabban működhessen. Ezek alapján részletes elemzések és jelentések készültek. A baleset után több különböző szakembergárda is megpróbálta megfejteni. hogy a reaktor irányítása a lehető legegyszerűbb legyen. illetve megszüntették az öngerjesztő jelleget. mint azt korábban tisztáztuk az volt. sehol máshol a világon. illetve. hogy folyamatos fejlődésen megy keresztül. hogy melyek voltak az egyes stádiumokban a konkrét és kézzel fogható okok.5. hogy a szakemberek egyre biztonságosabb és biztonságosabb reaktorok tervezésére törekednek. hogy pontosan hogyan zajlott le az eseménysorozat. mely során már bizonyos hibákat biztosan elkerülnek. (Új tervezési módszerekkel mérsékelték. ráadásul pont egy ilyen reaktoron hajtottak végre egy rosszul megtervezett kísérletet. A vészleállító rendszer beavatkozási sebességét jelentősen megnövelték. melyek a rendellenességekhez vezettek. Módosították a szabályozó rudak szerkezetét. Tanulságok– A technológia fejlődése A baleset közvetlen oka. mely nyereség termelésére törekszik jellemző. újragondolták a személyzet felkészültségének kérdését. Minden ipari ágazatra. Többek között feltárták az RBMK típusú reaktorok főbb konstrukciós hibáit. szigorúbb kezelési utasításokat léptettek életbe.

a segítségnyújtás. 51 . egyik jelentős oldala az atomreaktorok biztonságának az ott dolgozók szakértelme. hogy a Csernobilban lezajlott katasztrófa arra sarkallta a nukleáris ipart. 57 A nukleáris energetika legrégebbi. ezt támasztja alá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ)57 léte is. sokszor a környező. Tanulságok– Nemzetközi tér Az 1986-os események megmutatták. A változtatások és jövőbeli változások ismeretében elmondhatjuk. és a helyreállítási munkálatokat. legnagyobb és legfontosabb kormányközi szervezete. aminek alapját a nemzetközi szabályozás tudja biztosítani. Mára gyakorlatilag ez a szempont lett a legnagyobb prioritás. és a hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonsága. hogy a biztonságot helyezze előtérbe. sőt még távolabbi országok is a következmények komoly érintettjeivé válhatnak.belüli információáramlás gyors legyen. Ez rávilágított a gyors és nemzetközi tájékoztatás fontosságára. Minél egységesebb a szabályozás.4. és felkészültsége. a nukleáris biztonság. Ennek a legfőbb területei: a gyors értesítés. hozzáértése. Ma az új reaktorok engedélyezésének egyik legjelentősebb szempontja a személyzet felkészültségének. nemzetközi szabályozás pedig már az atomerőművek tervezési fázisba is bele tud szólni. és a nemzetközi segítségnyújtás megkönnyítheti az esetleges balesetek következményeinek felszámolását. Az eseményeknek köszönhetően felgyorsult az atomenergia biztonságos alkalmazását szabályozó nemzetközi egyezmények létrehozása. Már a katasztrófát megelőzően is rengeteg példát találhattunk a nemzetközi együttműködési törekvésekre és a nemzetközi szabályozásokra. de a csernobili atomerőmű balesete és következményei még inkább felhívták az országok figyelmét a nemzetközi együttműködés és az egyre átfogóbb nemzetközi szabályozás jelentőségére. nem feltétlenül lokalizálható az adott ország határain belül. A katasztrófa egyik fő tanulsága a belső működést érintően pontosan ez volt. könnyebben és gyorsabban kezelhetőek az esetleges üzemzavarok és balesetek. hogy egy atomreaktorban lezajló esetleges baleset. illetve állandó továbbképzésének biztosítása. 5. Az egyre átfogóbb. Bár nem a technológiai fejlesztések körébe tartozik. szakértelmének. ezzel fokozottabban garantálva a reaktorok biztonságos üzemelését. a szabályok pontosan érthetőek és mindenki által hozzáférhetőek legyenek. annál átláthatóbbak.

haea. A lakosság és a sajtó tájékoztatásában végbement változásokkal összhangban a közvélemény tájékoztatására létrejött a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála (INES skála). létrejött a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezmény és a nukleáris baleset.nsf/biztonsag) Az létrejött elmúlt huszonegy alapján év alatt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében egyezmények széleskörű nemzetközi szabályozási rendszer alakult ki a nukleáris biztonság erősítésére. vagyis alig öt hónappal a baleset után. ábra: INES skála Forrás: Országos Atomenergia Hivatal honlapja (http://www.gov. A nemzetközi szabályozás kihatással volt a gyors értesítésen kívül a kommunikáció tömegtájékoztatásra vonatkozó területére is.A nemzetközi gyakorlathoz viszonyítva rendkívül gyorsan.gov. A szabályozás a technológiai tervekkel fejlesztésekkel azon és az fejlesztési alapelven együttesen 58 Lsd.nsf/jogszabalyok) 52 . Magyarországon is igen erősen érzékelhető a csernobili katasztrófa biztonságra ösztönző és együttműködést serkentő hatása. már 1986 szeptemberében. vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló egyezmény.58 A nukleáris biztonságról szóló egyezmény. az atomerőművek biztonságos működésére vonatkozó nemzetközi elvárások érvényesítését szolgálja.: Az Országos Atomenergia Hivatal honlapján (http://www.hu/web/portal.haea. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére kidolgozott egyezmény meghatározza a nemzetközi biztonsági követelményeket.hu/web/portal. Emellett a baleset tanulságai a nemzetközi elvárások érvényesítésével együttesen hozzájárult a békés célú atomenergia-alkalmazás biztonságát szolgáló. 1. Az atomkárokért való polgári jogi felelősségről szóló egyezmények alapján átfogó nemzetközi kárfelelősségi rendszer hoztak létre. és a nukleárisbaleset-elhárítás hazai jogszabályrendszerének korszerűsítéséhez is. valamint azok teljesítésének és nemzetközi ellenőrzésének módját.

Természetesen ebben a nemzetközi együttműködési törekvéseknek is szerepe volt. hanem félelmet és pánikot keltett. az effajta változások pedig segíthetnek elkerülni az olyan helyzeteket. mely a csernobili balesetnél is fennállt.nyugszik.5. pontosan azok miatt az okok miatt. A tájékoztatás. Az akkori politikai helyzet meggátolta. A nemzetközi együttműködés a nemzetközi információcserét is magába foglalja. Éppen ezeknek az ellenmondásoknak és az általuk kiváltott hatásoknak tulajdoníthatóak azok a belső. mely hosszútávon érezteti a nukleáris energiatermelésre gyakorolt hatását. már rég nem engedélyezték az RBMK típusú reaktorok üzemelését. A fejlődés tökéletes bizonyítéka a Paksi Atomerőmű 2003-as üzemzavarának kommunikációja. mely az információáramlás hiánya miatt. kirívóbb eseményekről. a csernobili tömegtájékoztatást nézve mégis óriási a haladás. Ugyanis az amerikaiak. amiknek ma.1. És bár a tájékoztatás eredeti célja az olvasók legteljesebb körű kiszolgálása. ahhoz az amerikaiak által már rég ismert tényhez. hogy az RBMK típusnak súlyos konstrukciós hibái vannak. a lakosság egészségének. biztonságának és környezetének védelmét. amely garantálja a biztonság elsőbbségét. így a tudás sokkal inkább közös tudássá válik. amelyek a 1986-os katasztrófában is szerepet játszottak. elkerülhetősége mellett. akárhogy is nézzük a legfőbb károsult ez esetben pont az volt. avagy a paksi kommunikáció 2003. amit ideiglenesen helyeztek el – a fűtőelem kazetták tisztítására – a reaktor mellett található egyik aknában.5. hanem vesztett és az emberekben nem biztonságérzetet. 5. hogy borzalmas kommunikációja volt. 5. aki tájékozódni akart az eseményekről. többek között Teller Ede javaslatára. hogy a szovjetek hozzájuthassanak. Tanulságok– A kommunikáció fejlődése A katasztrófa másik fontos jellemzője. mi hétköznapi emberek is hasznát láthatjuk. április 10-én éjszaka a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjánál radioaktív nemesgáz megjelenését észlelték a műszerek. mely szándékával ellentétesen nem bizalmat nyert. nem válhatott közös tudássá. Ennek forrása egy tisztítótartály volt. Kis magyar kitérő. A katasztrófához egy rég feltárt hiba vezetett. A jelentések szerint április 11-én a kora hajnali órákban következett be az 53 . kommunikációs területen bekövetkezett változások. Persze nem mondjuk. hogy ma teljes körű és tökéletes tájékoztatást kapunk a nukleáris reaktorokban lezajló.

Az erőmű által igényelt bizalom miatt a hitelesség lett az elsődleges szempont. hogy visszájára sült el kommunikáció. a részvénytársaság tulajdonosi képviselői és az erőmű szomszédságában fekvő települések polgármesterei. hogy a tisztítótartályba helyezett 30 db üzemanyag kazetta sérült. Azért. mert a kazetták a tisztítótartály tervezési hibája miatt a szükségesnél kevesebb hűtést kaptak. és így túlhevültek. amely a kialakult helyzetet mutatta be. A következmények ismeretében az esemény besorolását INES 3 kategóriára módosították. azt hangsúlyozva. környezeti hatását. A tartályfedél leemelése után megállapították. A részvénytársaság vezetése már április 11én délelőtt 10 és 11 óra között faxon és e-mailen. amelynek eredménye több mint 600 sajtómegjelenés. kevesebb. ami az ukrán reaktor esetében megtörtént. beleértve az országos. több mint 80 helyre elküldte az eseményről szóló közleményét. deformálódott. majd igen széles körben az írott és elektronikus sajtó.”59 Az INES 2 fokozatú üzemzavar besorolási javaslat elfogadását követően 15 perccel már elindították az országos közlemény és tájékoztatók kiküldését a megfelelő helyekre. Az paksi atomreaktor által befolyásolható válságkommunikációs stratégia is megváltozott. blokkjának üzemzavarához kapcsolódó kommunikáció gyorsaságáról és terjedelméről című kiadványából. valamint további közleményeket és sajtóanyagokat is készítettek. akik a közleményt szintén ugyanebben az időben megkapták. Tájékoztató a paksi atomerőmű 2. helyét. néhány éve ellátta rádiótelefonokkal. mondhatni pont az ellentettjévé vált a csernobilinak. hogy veszélyhelyzet nincs. Ezzel a polgármesterek is birtokába jutottak a legfontosabb információknak. hogy ne történhessen meg az. A lakosság átfogóbb tájékoztatását pedig „A bizalom kötelez” című kiadványával egészítette ki az erőmű. Majd április 17-én az esemény 3-as kategóriába való átsorolásáról a Paksi Atomerőmű Rt. regionális és a helyi médiumokat is. amit a kezdeti információk alapján INES 2 kategóriába soroltak. amelyeket SMS-küldő rendszerbe fog össze egy számítógép. és csak Idézet a Paksi Atomerőmű Rt. A kötelező értesítési listán szerepelnek az illetékes felügyeleti szervek és hatóságok. 59 54 . a környező megyék védelmi bizottságai. A közleményből elsőként kapott a Magyar Távirati Iroda. Mindezeken túl a részvénytársaság szakemberei rengeteg interjút és nyilatkozatot adtak. „A kiadott tájékoztató leírta az esemény lefolyását. mint 3 órán belül.” Az erőmű 30 km-es körzetében lévő 72 település polgármestereit a Paksi Atomerőmű Rt. Ezen keresztül kaptak a települések polgármesterei a közlemény kiadásával egyidejűleg részletes SMS üzenetet. közleményben értesítette a címzetteket.üzemzavar. A tájékoztató természetesen felkerült az erőmű internetes honlapjára is.

vagy halhattunk már Leninről. hogy a Lenin-erőmű felrobbant?” (1986. És ezekből a stratégiákból is inkább azok. Forrás: Vujity Tvrtko – Nógrádi Gergely: Tizenkét pokoli történet. Éppen ezért a válságkommunikációs lehetőségek köréből azok módozatok érvényesültek. ami nem kapcsolódik annyira szorosan a témához. 55 . A katasztrófáról szóló híradások egyikében sem olvashattunk. oldal). Csernobil lépett Lenin helyébe. hogy a csernobili atomerőmű eredeti neve. ezt most nem használhatjuk. Csipetnyi PR Apró érdekesség. Megafilm.6. Az operátor naplójából)60 60 Idézet a csernobili erőmű egyik operátorának naplójából.növeli az amúgy is mérhetetlenül nagy károkat. Természetese a baleset után azonnal elvesztette eredeti nevét. Hogy nézne ki. de mégis érdemes említést tenni róla. és a megalázkodás elve határozták meg a paksi üzemzavar kommunikációját. 2000. és a reaktorhoz legközelebb eső. amelyek középpontjában az igazság elismerés áll. vagyis az ellentámadás kategóriájából a hiba kijavítása. 5. Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű volt. melyek a teljes és pontos beismerést tartják hosszú távon kifizetődőnek. (200. május 20. „Amióta a Lenin… bocsánat. ukrán város.

például széndioxidot. hanem inkább a technológia körül forog. milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár. hogyha bármilyen gond történik. Persze az atomenergia biztonságos alkalmazásának egyik fontos alapelve. Ha pedig megnézzük azt is. akkor fel sem vetődhetne az a kérdés. hogy az emberiség lemondhat-e az atomenergiáról. és nem bocsátanak ki a környezetre káros anyagokat. meglévő szűkös forrásokat is. földgáz). vagy üzemzavar történik. és az is. hogy az események ne ismétlődhessenek meg. óriási energiaigényeket. érthető volt az emberek csalódottsága. olaj. amely Csernobil esetében. április 26-ai katasztrófa után. amelyen létezése múlhat. amikor valamilyen baleset. Így az emberek a megfelelő tájékoztatás révén reálisabb képet alkothatnak magukról a reaktorokról és működésükről. amely alapján a negatív attitűdök helyébe egy jóval biztonságosabb kép léphetne a nukleáris energetikáról. századi. ne fordulhasson elő még egyszer olyan hiba a kommunikációban. a biztonság kérdésében kell megváltoztatni az emberek véleményét. bátran kijelenthetjük. hogy megrendült az atomenergiába vetett bizalmuk. 56 . a kapott eredmények és a levont következtetések alapján a szükségessé válható korrekciós intézkedések bevezetése. ha megnézzük. hiszen az ipar felismerte a társadalmi támogatottság kulcsszerepét. Az alapelv a nem tervezett események kivizsgálása és elemzése. pont ezért kellene a fejlesztéseket kommunikációs és válságkommunikációs elemzésekkel is kiszélesíteni. Harmadrészt. De. hanem a teljesen normális üzemű működés alatt is legyen kommunikációjuk. KONKLÚZIÓ Ahhoz. Ehhez egyrészt arra van szükség. továbbá a tapasztalatok széleskörű megosztása és feldolgozása azért. Csakhogy ezekről az információkról. Az 1986. hogy ne csak akkor beszéljünk az erőművekről. ahogy azt a dolgozatban is láthattuk. és a nukleáris energetika újra bizalmat nyerhessen. ha számításba vesszük a XXI. Ez irányban már történt fejlődés. hogy szükségünk van a nukleáris energiára. Ismereteik bővülhetnének.6. Magyarán a nukleáris energetika állandó fejlődésben van. és az ezt kielégíteni próbáló. Másrészt fontos lenne elérni. Először is azért. hogy az egyes villamosenergia-termelési lehetőségek közül. mivel nem fogyasztanak oxigént. nem a kommunikáció. hogy az atomenergia. hogy mely energiatermelési mód. mint sok más energiaforrás (szén. szinte kizárólag szakmai berkekben lehet tájékozódni. amelynek alapját szinte mindig a biztonság adja. mert a reaktorok normálüzemi körülmények között sokkal inkább környezetbarátok. Másrészt gazdaságilag komoly vetélytársa az egyéb erőműveknek.

hogy az ehhez hasonlatos.1-5 Földgáz tengeri 0. 61 62 A késői kockázatot a szén alapú energiánál a szilikózis.37 Atom külfejtés 0.) 57 . okok. Typotex.” Ha pedig hiszünk a fenti táblázatnak. Az adatokból jól látszik.1 Szén külfejtés 0.15 szárazföldi 0. azokat a főbb kockázatokat. látni fogjuk.16-1.4-3.4 0.2-0. Tények.7 0.09-0.Aszódi (2005) Nem halálos kimenet/1GWa baleset 60 30 15 15 betegség 3 2 0 0. Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. amit az energiahordozó bányászása és szállítása jelent. ha levonjuk a bányászás kockázatait. hogy Paks lehet a mi kis Csernobilunk. mint amilyennel a Hullámvadász médiaportál 2003. mely nélkül az adott erőmű működésképtelen lenne. (209.33 Forrás: Szatmáry . „Objektívan értékelve tehát az összes villamosenergia-termelési módok közül az atomenergia okozza a legkisebb üzemi és lakossági ártalmakat. az atomenergiánál pedig a késleltetett rák jelenti. hiedelmek.5 0.17-1 mélyművelés 0. Csakhogy.2 0. akinek ne fordult volna meg a fejében. míg az atomenergia kockázata a földgázéval egyenlő. 2.13-0.02-0.13-1. Budapest. káros asszociációk végre megszűnjenek.85 Olaj tengeri 0. 2005.o. hogy egyáltalán nem az atomenergia a legfélelmetesebb. már csak arra kell törekednünk.07-0. Mindegyik energiatermelési mód esetében figyelembe veszi. az erőművek üzemeltetése közben történő balesetek kockázata mellett. november 1-ji cikkében is találkozhattunk: „Azt hiszem. táblázat: Üzemi ártalmak az egyes energiahordozóknál Energiahordozó Halálos kimenet/1GWa kitermelés típusa azonnali kései61 módja mélyművelés 0.07-0.melyik milyen veszélyeket rejt magában.1 A táblázatban szereplő adatok 1 GWa villamos energia termelésére vonatkoznak. hogy a szénenergia a legveszélyesebb.”62 Mindezek ellenére nem egyediek az olyan megszólalások.35 szárazföldi 0. nincs ember az országban.2-1. az atomenergia kerül ki győztesen a biztonságért vívott harcból.

2001. Osiris Kiadó. 1997.7. Pécs. Budapest. Pécs. Szeles Péter: Arculatelmélet. Szeged. Jacques: A társalgás cselei. Alexandra. (Logic and conversation. Budapest. Anna – Moeschler. 1997. 2001. Typotex. Grice. Marx György: Atommag-közelben. 1987. 1996. Kirády Attila: Csernobil-vádirat. Tények. 58 . 2002. 2004. Móra Kiadó. Szerk. Havas Henrik: Pro domo avagy Fejezetek a 80-as évek sajtótitkaiból. Fordította: Pléh Csaba) in Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás szerk. Geomédia Kiadó Rt. Budapest. hiedelmek. Osiris Kiadó. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. 2005. Fekete Ferenc: Válságkezelés és kríziskommunikáció. Alexandra. Mozaik Oktatási Stúdió. 2000. Reboul. Paul: A társalgás logikája. Budapest. Budapest. H. Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban. A hírnév ereje. Piers Paul: Uramisten mit tettünk? Magyar Könyvklub. okok. Alapítvány a public relations fejlesztéséért. 1999.: Baló György – Lipovecz Iván. IRODALOMJEGYZÉK Barlai Róbert: Krízismenedzsment.. kríziskommunikáció. Tények könyve ’88. Budapest. Budapest. Századvég. budapest 2001. Read.: Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés. Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. Marketing Tanszék: Marketingkommunikáció Alapítvány: Modern Üzleti Tudományok Főiskolája.

Vajda Éva: Csernobili hasítók. 6. 1998.o. Fizikai Szemle. Terestyéni Tamás: A csernobili atomreaktor-szerencsétlenség a tömegtájékoztatásban. Beszélő. napilapok: Aszódi Attila: Csenobil 20 éve. 2007/1. 1986/2. (III. Robert: Atomerőművek biztonsági alapelvei. Megafilm. Fizikai Szemle. 1994/10. 59 . Magyar Tudomány. 2000. Zsolt Péter: Médiaháromszög. Akadémiai Kiadó. szám) Reményi Szilárd: Csernobil: Botrány és lecke. 2001/09-10. 2006/4. 1994/2. 114.oldal Szatmáry Zoltán: Súlyos üzemzavar a paksi atomerőműben. Vajda Éva: Csernobil – dokumentum-összeállítás. Beszélő. Fizikai Szemle. Skjoeldebrand. 2000. Folyóiratok. évfolyam.oldal Szilágyi Ákos: A birodalom szétesése. Aszódi Attila: Atomerőművek a villamosenergia-termelésben. Vujity Tvrtko – Nógrádi Gergely: Tizenkét pokoli történet. Budapest. a hetedik. 1999/6. Kiss Ilona: Gorbacsov. 266. Élet és Irodalom 1998/27. História. 401. EU-Synergon. folyam. JelKép.Vajda György: Kockázat és biztonság. 1998/51-52. 1993/8. IV. Vác. Élet és Irodalom.

Fizikai Szemle. május 15. 1993/8.hu/kulfold/0604/gorbacsov_csernobil_volt_peresztrojka_132087. 1986.. április 26. Magyar Távirati Iroda (MTI) anyagai: 1986. 1986. április 26. . is Urged. 1986.org 60 . Phase-out of A-plants in U. Pravda: 1986. április 30. május 15. április 26. Russian Terms Reports. . Congressmen Voice Criticism of Moskow on Nuclear Disaster.1986. április 26.’Anti-Soviet Hysteria’. 1986.hu Gorbacsov: Csernobil volt a peresztrojka igazi oka.oldal Esti Hírlap: 1986. május 3. május 8-ai és május 10-ei száma The New York Times: Nuclear Disaster: The Consequences. április 30. (http://focivb. április 29. Nuclear Disaster: What Press is Saying. Előadás: Garamhegyi Ábel: Válságkommunikációs egyetemi előadása. 272.bme.Vidovszky István: Az atomenergia előnyei és kockázatai. 2005-2006. május 15.reak. május 5-ei. 1986. május 1-jei.1986. Internetes források: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének honlapja: www. SZTE-BMI. Népszabadság: 1986. Magyar Nemzet: 1986. - Chernobyl’s Other Cloud.php) Greenpeace nemzetközi honlapja: http://www. május 4. 2006.greenpeace.fn.1986. FigyelőNet. MTI. május 4-ei.S. április 30. The Chilling Silence at Chernobyl.

április 26.haea.hu 61 .hu/cikk/0617/486796/a_csernobili_2. (http://egeszseg. április 26.hu/index. Országos Atomenergia Hivatal honlapja: http://www. 2006. Origo.npp. Csernobil: a kádári tájékoztatáspolitika csődje. 2006. április 26.nsf/index_hu Paksi Atomerőmű Részvénytársaság honlapja: www.bme.php3? tanulmany=380&fejezet=2&enciklopedia=1) Jéki László: A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon.gov. 2006.hu Múlt-kor történelmi portál: Húsz éve kezdődött a szovjet peresztrojka. február 24. (Múlt-kor/MTIPanoráma – Sajtóadatbank) Csernobil és a hazai napilapok megbízhatósága. Környezettudományi Felsőoktatási Folyóirat online kiadása: www.htm) Kankalin. 2006.hu/web/v2/portal.kankalin.hullamvadasz.Hullámvadász médiaportál: (http://www.origo.

Lásd: Paksi Atomerőmű Rt. ami előállítja a hálózatra jutó villamos energiát. A primer körben áramoltatják a hűtővizet a fő keringető szivattyú segítségével. A reakciósebesség. A hazánkban működő egyetlen reaktor. Melléklet: A nyomottvizes és az RBMK típus 1. illetve a reaktor beindításához és leállításához az előző fejezetben említett neutronelnyelő szabályozó rudakat használnak. vagyis az úgynevezett gyors neutronokat. hogy a maghasadás segítségével előállított hőenergiát közönséges víz szállítja el a hasadóanyagot tartalmazó fűtőelemektől. Fontos tudni. ahol a primer kör hőjének felhasználásával gőzt állítanak elő a gőzfejlesztőben. A nyomottvizes reaktor ma a legelterjedtebb típusnak számít. és így alacsonyabb hőmérsékleten jut vissza a reaktorba. A turbinából kilépő gőzt a kondenzátorban lecsapatják. Ebben a vízkörben a nyomás sokkal alacsonyabb. Külön sajátossága ennek a reaktortípusnak. és a tápvízszivattyú segítségével. tehát moderátora és hűtőközege egyaránt H2O. De ez a víz egyben a moderátor szerepét is betölti. A nyomottvizes reaktorok63 A nyomottvizes reaktor a könnyűvizes reaktorok csoportjába tartozik. honlapjának statisztikája 62 . majd a kisnyomású turbinát. A primer köri víz a keringési folyamat végén a gőzfejlesztő kis átmérőjű csöveiben átadja hőjét a szekunder kör vizének. A frissgőz pedig meghajtja előbb a nagynyomású. a Paksi Atomerőmű is nyomottvizes. a reaktor teljesítményének szabályozásához. előmelegítés után újra a gőzfejlesztőbe juttatják. egymástól teljesen elválasztott körben kering benne. A turbina pedig a generátort. amelyek csak ritkán idéznek elő újabb hasadást.1. A szekunder kör az. 63 64 Ez a reaktor. a világon jelenleg üzemelő atomreaktorok összteljesítményének több mint 63 százalékát adják64. lelassítja. hogy a primer és a szekunder kör vize nem keveredik egymással.9. hogy a víz két zárt. Ez a gyakorlatban azt jelenti. nevét a primer körben uralkodó magas nyomás miatt kapta. MELLÉKLET 1. ezzel lehűl. nem kerülhetnek a turbinába és a kondenzátorba. ennek köszönhetően a hűtőközegbe került radioaktív anyagok a primer körben maradnak. emiatt a gőzfejlesztőben a víz felforr.

A hűtőközeg nyomása ennél a típusnál jóval kisebb. aminek sok előnye van. Egyedi felépítésű. Érdekesség. és a reaktor felső részébe magas gőztartalmú víz keletkezik. illetve az üzemanyagkötegek cseréje akár működés közben. hűtőközege elgőzölgő könnyűvíz. A grafit moderátor miatt az RBMK jobban hasznosítja a 65 Az RBMK. és nyomottcsöves. A moduláris felépítésnek köszönhetően elvileg bármekkora blokk építhető. Az egyes hűtőcsatornák egymástól független modulokat alkotnak. majd a cseppleválasztóban szeparálják. ábra: A nyomottvizes reaktor felépítése 1 Reaktortartály 2 Fűtőelemek 3 Szabályozó rudak 4 Szabályozórúd hajtás 5 Nyomástartó edény 6 Gőzfejlesztő 7 Primer köri keringtető szivattyú 8 Frissgőz 9 Tápvíz 10 Nagynyomású turbina 11 Kisnyomású turbina 12 Generátor 13 Gerjesztőgép 14 Kondenzátor 15 Hűtővíz 16 Tápvíz szivattyú 17 Tápvíz előmelegítő 18 Betonvédelem 19 Hűtővíz szivattyú Forrás: Paksi Atomerőmű Rt. Az RBMK konstrukciónak több előnye is van. 63 .2. Az aktív zónából kilépő víz-gőz keveréket összegyűjtik. majd kondenzáció és előmelegítés után visszakerül a reaktorba. amelyekben urán-üzemanyagkötegek helyezkednek el. Az RBMK. Aktív zónája 25X25 centiméteres grafittömbökből áll.2. Legfőbb jellemzői: grafitmoderátoros. a reaktor leállítás nélkül is megoldható. ahova a cseppleválasztóban leválasztott víz is visszajut a keringető szivattyú segítségével. ezért a csövekben a víz felforr. melynek „nagy teljesítményű. csatorna típusú reaktor” a jelentése. orosz betűszó. hogy az első darab is a Szovjetunióban készült el. ezek között vannak a nyomócsövek. illetve hűtővíz is áramlik a csövekben. de egyben nagyon nagy biztonsági hátrányai is. és a mai utolsó darabok is csak ezen a területen találhatók meg. nagy teljesítményű csatorna típusú reaktor65 A világ legelső atomreaktora is ehhez a típushoz tartozott. Az itt leválasztott gőz a turbinára jut. mint a nyomottvizes reaktoroknál. oda. honlapja 1.

honlapja 66 Ugyan elvileg az ilyen atomerőművekben lehetséges atomfegyverkezésre alkalmas plutóniumot termelni. csak 37 szükséges). találkozhattunk RBMK-kal. De ezekről még a következő fejezetben részletesebben is szót ejtünk. Valamint bizonyos állapotokban öngerjesztő folyamat indulhat meg benne. (Csernobilban például reaktoronként 200 szabályozórúd volt. Nincs védőépülete. ami egy esetleges baleset bekövetkeztekor.neutronokat. hogy jelentősebb radioaktív szennyeződés kerüljön a környezetbe. míg Pakson ugyanehhez a szabályozáshoz. sehol máshol csak a volt Szovjetunió területén találkozhatunk. a Szovjetuniónak már nem volt szüksége atomfegyverprogramjához több plutóniumra. 64 .66 Mindezen előnyök ellenére. gyakorlatilag mire az első RBMK-kat megépítették. mint azt már korábban említettük. Az RBMK hátrányai közé tartozik. Ebből következően ez a típus az atomfegyverkezésben is szerepet játszhat. ábra: Az RBMK felépítése 1 Urán-üzemanyag 2 Nyomócső 3 Grafit moderátor 4 Szabályzórúd 5 Védőgáz 6 Víz/gőz 7 Cseppleválasztó 8 Gőz a turbinához 9 Gőzturbina 10 Generátor 11 Kondenzátor 12 Hűtővíz szivattyú 13 Hőelvezetés 14 Tápvízszivattyú 15 Előmelegítő 16 Tápvíz 17 Víz visszafolyás 18 Keringtető szivattyú 19 Vízelosztó tartály 20 Acélköpeny 21 Betonárnyékolás 22 Reaktorépület Forrás: Paksi Atomerőmű Rt. megakadályozná. így több új hasadóanyagot (plutóniumot) tud termelni. mivel ez a tényező a csernobili baleset bekövetkeztének egyik jelentős oka. hogy nagy mérete és a sok csatorna miatt nagyon nehézkes a vezérlése. mivel súlyos biztonsági hiányosságai vannak. mint más reaktorok. de polgári célokra – többek között Teller Ede javaslatára – mégsem engedélyezték ezt a konstrukciót. Ugyan az USA-ban hasonló reaktorokkal termeltek az atomfegyver-programhoz plutóniumot. 3.

Typotex. vagyis a láncreakció szabályozása. negatív visszacsatolásoknak nevezzük. Belső. 2005. A külső biztonsági rendszereknek három fő célja van: a reaktivitás. vagyis inherens biztonságot jelent az. illetve súlyos következményük elkerülése érdekében. Mivel az erőművek igen csekély mennyiségű sugárzó anyagot bocsátanak ki normál üzemmódban. Ezeknek azért nagy a jelentőségük. 67 Lsd. melyeknél a reaktivitás. Tények. okok. hogy nukleáris biztonságról akkor beszélhetünk. Budapest. a radioaktivitás elzárását pedig az úgynevezett mérnöki gátak látják el. sem az erőmű alkalmazottainak egészségét károsító mennyiségű sugárzás vagy sugárzó anyag. hogy belső és külső biztonsági rendszerek sokasága egyaránt garantálja biztonságukat. Az atomerőműveket úgy kell megtervezni. az üzemzavarok és balesetek megelőzésére.2. 38.”67 Ebből a meghatározásból következik. így kikapcsolhatatlanok. A láncreakció szabályozására és az esetleges leállításra az előző fejezetben bemutatott szabályozó rudakat (valamint hosszú távon a bórkoncentráció változtatását) használják. az utolsó két ponton van a hangsúly. 2. vagyis végső soron – a maghasadások csökkenésével – magát a teljesítményt is. A számunkra legfontosabb célt. vagy a teljesítmény változása a kiváltó okkal ellentétes irányú folyamatokat indít el. valamint a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozása. a normális működés biztosítására a környezet jelentős radioaktív szennyezése nélkül. ha a reaktorban a teljesítmény növekedése csökkenti a reaktivitását. ha belőle nem kerül ki a környezetbe sem a lakosság. ha a reaktorban törekednek: 1. mert fizikai folyamatokon alapulnak.: Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. a nukleáris biztonság megvalósítása a reaktorok tervezésénél kezdődik. és üzemzavari vagy baleseti helyzetben is védik a reaktort a megszaladás ellen. A felszabadult hő elvezetését a megfelelő hűtőközeggel oldják meg. emberi tevékenységtől függetlenek. hiedelmek. a bekövetkezett potenciális üzemzavar vagy baleset esetén a következmények ellátására és mérséklésére. illetve 3. Melléklet: Reaktorbiztonság „Egy atomerőművet akkor tekinthetünk biztonságosnak. Azokat az eseteket. oldal 65 . a fejlődött hő elszállítása. Az esetleges balesetek.

megemlítettük a típus egyik nagy előnyét. amely a primer kör sérülése esetén is az épületen belül tartja a radioaktív szennyeződést. de több annál. Reaktortartály: nagy nyomásra méretezett. Fűtőelem-burkolat: a pasztillákat speciális fém burkolatba helyezik. mely biztosítja. mégpedig. 2.A mérnöki gátak. már azok a gáznemű és illékony hasadási termékek sem kerülhetnek ki. szivárgásmentes gátak sorozatát jelenti. ez a mélységi védelem elve. hogy normál üzemben csak elhanyagolható radioaktív kibocsátás történhessen. amelyeket az előző gát még nem zárt magába. hogy a primer és a szekunder kör vize nem érintkezik egymással. mely az üzemanyag esetleges sérülése esetén is megakadályozza a radioaktív anyagok környezetbe jutását. Üzemanyag-pasztilla: az üzemanyagot (urán-dioxid) mátrix szerkezetű pasztillákba préselik. A korábban bemutatott nyomottvizes reaktoroknál. 4. ezzel akadályozza azok kikerülését. Biztonsági védőburkolat (konténment): az előző három gátat körülvevő védőépület. a balesetre utaló jelek figyelésének. a balesetek megelőzésének. Ez pedig egy újabb védőgátat jelent a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozásában. amelybe az üzem közben keletkező hasadási termékek jelentős része beépül. mely a nukleáris biztonság fenntartását garantálja. Ezek a mérnöki gátak a következők: 1. baleset esetén pedig minimális legyen a környezetre gyakorolt káros hatás. rozsdamentes acéltartály. A mélységi védelem koncepciója a fent említett követelményeken túl eleget tesz további háromnak. A fokozódó biztonsági követelményeknek és az egyre magasabb szintű elvárásoknak köszönhetően dolgozták ki ezt a módszert az 1960-as években az Egyesült Államokban. mivel nemcsak technikai megoldásokból áll. és az esetleges balesetek következményeinek enyhítésének. A mérnöki gátak mellett van még egy alapelv. hanem egy sokkal általánosabb. ugyanis megakadályozzák azok környezetbe jutását. Az elv magába foglalja a mérnöki gátakat. 3. amelyek normál és egy esetleges baleseti szituációban is a lakosság és a környezet védelmét szolgálják a radioaktív anyagokkal szemben. az egész erőművet átfogó proaktív rendszer. 66 .

3. illetve a jövőben esetleg bekövetkező balesetekkel járó hatásokat. ami annyit jelent. A sugárforrások aktivitásáról tudni kell. mely az emberi szervezetre káros. idővel csökkenek. hogy ha 300Bq/liter. A következmények megértéséhez azonban ismerni kell bizonyos mértékegységeket. vagy térfogatban található aktivitást jelenti 68. több különböző dologtól függ. 67 . A reaktorbaleseteknek ugyanis megvan az az óriási hátrányuk. Melléklet: A sugárzásról Amikor a nukleáris biztonságról írtunk a legfőbb szempont a környezet sugárzástól való megóvása volt. Ez az egységnyi tömegben. 2005. Ezt a 68 Fajlagos aktivitást lehet mérni például a tejben. Typotex. Mivel a radioaktív anyagok csak igen ritkán jelennek meg tiszta formában. Hogy milyen hatással lehet a sugárzás szervezetünkre. akkor 1 liter tejben a sugárzó anyag aktivitása 300Bq. ábra: Mélységi védelem elve Forrás: Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. Mértékegysége a Becquerel (Bq). hogy nem állandóak. ugyanis csak így értékelhetjük reálisan a már bekövetkezett. ezért sugárvédelem szempontjából célszerűbb a fajlagos aktivitást megadni.4. hogy radioaktív sugárzó anyagokat juttathatnak a környezetünkbe. problémákat. Tények. A radioaktív sugárforrás erősségét az aktivitás jellemzi. ez adja meg. más anyagok nélkül. okok. sőt esetenként halálos is lehet. hiedelmek. Budapest. hogy hány radioaktív bomlás következik be a sugárforrásban egy másodperc alatt.

illetve az is előfordulhat. amelyet a közeg egységnyi tömegének adnak. Amikor sugárzás ér minket. vagyis 1 Gy=1 J/kg. ez az az idő. Ennek megfelelően. de annak nem az egész testét csak bizonyos szerveit. a sugárzás által érintett sejt megváltozik.1. A sugárzás egészségkárosító hatásai Az emberi szervezetet kétféleképpen érheti sugárterhelés. esetenként elpusztul. Gy/nap. 68 . Az összevethető értéket dózisegyenértéknek nevezik. Ennek a gyakori egységei: Gy/óra. A külső sugárzásnak állandóan ki vagyunk téve. hogy sugárzás egyszerre nemcsak egy embert érhet. illetve Sv/óra. Éppen ezért az elnyelt dózist egy a sugárzás fajtájától függő tényezővel szokták beszorozni.69 3. dózisnak hívják. hogy a sugárzások élettani hatását és a reaktorbalesetek során fellépő hatásokat pontosan számszerűsíteni tudjuk. γ ) függvénye. Gy/év. ha sok sejt sérül meg a sugárzás hatása maradandó lesz. Belső sugárterhelés csak akkor érhet minket. A sugárzások az atomokkal való kölcsönhatás útján energiát adnak át annak a közegnek. mivel az immunrendszerünk kiüríti őket. 69 Meg kell említeni. Sv/nap. A sugárzásnak kétfajta hatását különböztetjük meg. ha a közeg 1 kilógrammja 1 J (joule) energiát nyel el. ami miatt különbözően hatnak az emberi szervezetre is. Az energiaátadás módja és mértéke azonban a sugárzás fajtájának (α . így gyakorlatilag semmilyen hatása sincs a szervezetünkre. vagy dózisegyenértéket kap a sugárzó térben tartózkodó személy. be kell vezetni a dózisintenzitás fogalmát is. akkor 1 Gy a sugárdózis. hanem kollektív. Amennyiben a visszaalakulás nem történik meg. Amíg ez kevés sejtet érint nincs gond. Azonban. azt a mennyiséget. hogy adott időegység alatt mekkora dózist. pontos következményei a kapott dózis mértékétől függnek. vagy szervszintű dózisról is beszélhetünk. β . Amikor a sugárzás által létrehozott ionpárok sűrűsége nem túl nagy. ezért a gyakorlatban sokszor csak a törtrészeit használják. A gray. visszaalakulnak az eredeti molekulákká. és a sievert egyaránt nagy egységek.csökkenést a felezési idő jellemzi. hogy egy embert ér ugyan. mely azt mutatja meg. a determinisztikusat valamint a sztochasztikusat. amely alatt a radioaktív atomok fele elbomlik. szervezetünk többféleképpen reagálhat. amelyen áthaladnak. nemcsak egyéni dózisról. melynek mértékegysége a sievert (Sv). Sv/év. hogy a különböző sugárzások élettani hatása összevethető legyen. ha radioaktív anyag kerül be a szervezetünkbe. kívülről és belülről. és a sugárzás hatása megszűnik. a sugárzás fajtájától függően. Ennek a mértékegysége a gray (Gy). Ahhoz.

70 A táblázatban szereplő valószínűségeket a Japánra ledobott atombombák hatásai alapján becsülték meg. Budapest. 3. hiedelmek. amelyek megjelenése nem biztos.8% 1. másrészt rákos megbetegedések (szomatikus hatás) fejlődhetnek ki. de még tünetmentes sugárártalom alsó határa Forrás: Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. Egyrészt genetikai. a kapott dózistól függő valószínűséggel lépnek fel. esetenként évtizedek múltán következnek be. A sztochasztikus hatás. vagyis ha e feletti dózis ér valakit. A most következő táblázatban a különböző határokkal járó következményeket mutatjuk be. Typotex. ha biztos.5-1.0% 5. csak egy bizonyos. 4.15 Sv / alkalom Következmény Halálos sugárbetegség 50%-ban halálos sugárbetegség Klinikai tünetekkel járó enyhe sugárbetegség alsó határa A kimutatható. Typotex. A sztochasztikus hatások másik fontos jellemzője. Tények. 2005.8% 1. azon hatások gyűjtőneve. Emellett fontos jellegzetessége. A küszöbérték feletti hatás súlyossága szintén a dózistól függ. okok.0 Sv/alkalom.táblázat: A determinisztikus hatás küszöbértékei Sugárterhelés 5 Sv / alkalom felett 3.5 Sv / alkalom 1 Sv / alkalom 0. okok. 5-10 Sv feletti dózis esetén a sugárbetegség kimenetele halálos. 2005.6% 7. Budapest. 69 .3% Összesen 5.0% Nem végzetes rákos daganat 0. hogy van küszöbértéke. táblázat: sztochasztikus hatások valószínűségei 1 Sv dózis esetében70 Végzetes rákos Felnőtt munkavállalók Egész lakosság daganat 4. hiedelmek.0% Súlyos örökletes hatások 0. hogy betegséghez vezet. hogy csak jelentős késéssel. Tények. biztosan fellép a sugárbetegség. ez 0. vagyis örökletes hatás alakulhat ki. Ilyen esetekben a sugárzásnak kétféle következménye lehet.3% Forrás: Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil.Determinisztikus a sugárzás hatása.

70 .