a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

Beszéljünk-e kutatóegyetemekről?
Budapest, 2011. május Fábri György

Az ezredforduló után Magyarországon is mind többször merült fel a „kutatóegyetem‖ fogalma. Meglehetősen ellentmondásosan, hiszen a nemzetközi fejleményeket csak esetlegesen követő hazai egyetemi közvélemény némi berzenkedéssel fogadta a kifejezést, annak vélelmezett tautológikussága miatt. Erősítette az ellenérzéseket a 2010-ben kiosztott kutatóegyetemi címek „kompromisszumos‖ megoldása1, majd tisztázatlan összefüggése a TÁMOP-kutatóegyetemi pályázatokkal. Ugyanakkor a magyar felsőoktatás elkerülhetetlen intézményrendszeri és finanszírozási átalakulásában a kutatóegyetemi minősítés komoly szerepet játszhat, hiszen ez az önmeghatározás egyre szervesebb része az érintett egyetemek kommunikációjának, identitásának. A közeljövő egyik kulcskérdése is bizonyára a kutatás, a tudományos tevékenység megléte, finanszírozottsága lesz, mind a belső, mind a nemzetközi viszonyítások szempontjából. A kutatóegyetemek történeti és nemzetközi kontextusának feltárása azzal is hozzájárulhat a vitákhoz, hogy megvizsgálja: vajon a „kutatóegyetem” lehet-e alkalmas fogalmi keret és ösztönző erő a magyar felsőoktatás minőségi orientációja, hazai társadalmi-gazdasági-kulturális küldetése és nemzetközi versenyképessége számára? E kérdés jegyében jelen tanulmány (1;) a kutatóegyetemek felsőoktatás-történeti és -elméleti beágyazódását, valamint (2;) egyesült államok-beli sajátosságait követően a (3;) technológia-fejlesztési szerepüket vizsgálja nemzetközi kitekintésben. Az oktatásra való hatását a kutatóegyetemi szemléletnek (4;) a globális egyetemi rangsorok és magyar felmérések alapján tárgyalom. Végezetül (5;) a kutatás és oktatás együttes művelésének intézményszerveződési és teljesítmény-értékelési következményeit elméleti és gyakorlati oldalról vetem fel, az egyetemi kiválóság nemzeti és európai szemléleti keretébe helyezve.

1

A kezdeti kemény feltételek után végül „kutató‖ és „kiváló‖ jelzőket alkalmaztak a pályázó intézményekre, nyilvánvalóan tompítandó a kimaradás miatti sértődéseket.

1

a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

1. Kutatás és egyetem Kutatóegyetem, tudományos kutatás az egyetemen – ezek a kifejezések magától értetődő jellemzői számunkra a felsőoktatási hagyománynak, amikor az egyetemek jövőjéről gondolkodunk. Pedig az európai felsőoktatás nyolcszáz éves történetének alig egynegyede zajlott ennek az eszmének a jegyében. A középkori egyetem 2 mind kevésbé volt a tudományos innováció intézménye,3 a XVII-XVIII. századra pedig éppen hogy az egyetemekkel szemben szerveződve4 váltak az akadémiák a kutatás dinamizáló intézményeivé.5 Az egyetemek azzal vették vissza a tudományos kezdeményezés pozícióját, hogy intézményesítették és racionalizálták a középkort jellemző tudósi „charismát‖. A XVIII-XIX. századi professzionalizálódás fontos eleme volt a kutatási szemináriumok labormunkává fejlesztése, a professzori kinevezések procedúrájának lefordíthatóvá tétele a korban kibontakozó állami bürokratizálódás számára, valamint a „írásbeli‖ teljesítmények megkövetelése. Mindez a német protestáns régióban zajlott, ahol az állami elvárások mellett a piac is egyre inkább igényelte a produktivitás hozzáférhetővé tételét, fogyasztható/felhasználható terméké válását6. Az intézményrendszeri gyakorlati reflexiót bontakoztatta ki Humboldt, amikor a tudományművelés elvárásai alapján szervezte újjá a berlini egyetemet s alkotta meg a máig ható tudományegyetemi szervezetet.7 A történeti visszapillantás a tanulságok miatt is lényeges: hiszen egyrészt mutatja, hogy nem feltétlenül csak a kutatás fogalomkörében lehet elképzelni a tudásátadás vagy az egyetemi létforma működését, másrészt azonban éppen arra példa, hogy a felsőoktatás igazi sikerkorszaka a tudományos kutatás által orientált reformmal kezdődött. Az európai egyetem, majd annak logikáját a szabadság, verseny és teljesítmény világába adaptáló8 amerikai felsőoktatás a tudományos kutatás jegyében vált a nyugati civilizáció egyik legnagyobb hatású intézményévé.9 Az ezredfordulóra krónikussá vált euroatlanti felsőoktatási válságtudat10 útkeresése is eljutott a tudományos kutatás fogalmi keretének alkalmazásához. A kutatási funkció hangsúlyozása választ kínált mind a demokratizálódás (amit tömegesedésnek is emlegetnek), mind a közösségi források folyamatos kivonása, mind a társadalmi legitimáció gyengülése miatti gondokra. Jól példázza ezt a fejlett országok stratégiája a 2008-2009-es pénzügyi világválságnak nevezett gazdasági átrendeződés időszakában, ami a felsőoktatás területén éppen a kutatás támogatásának szinten tartásával vagy éppen növelésével reagált11.

2

3
4 5 6 7 8 9 10 11

Hastings Rashdall: THE UNIVERSITIES OF EUROPE IN THE MIDDLE AGES Powicke and Emden: Oxford University Press, 1969 Perkin, H. (2006). History of universities. In J. J. F. Forest & P. G. Altbach (Eds.), International handbook of higher education (pp. 159–206). Dordrecht, Netherlands: Springer Richard Münch: Struktur der Moderne. Frankfurt, Suhrkamp Verlag, 1984. Eötvös Loránd: Elnöki megnyitó beszéd a M. Tud. Akadémia május 7-ikén tartott ünnepies közülésén In: Természettudományi Közlöny XXXI. kötet. 1899. 321–326. oldal William Clark: Academic Charisma and Origines of Research Universit. Univ. of Chicago Press, 2006 Wilhelm von Humboldt: A berlini felsőbb tudományos intézmények külső és belső szervezetéről. In uő: Válogatott írásai. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1985, p. 247-267. Joseph Ben-David: Centers of Learning. Britain, France, Gemany, United States. New York, McGraw-Hill Book Company, 1977. Talcott Parsons – Gerald Platt: The American University. Harward University Press, 1973. Tóth Tamás (szerk): Az európai egyetem funkcióváltása 2001. Professzorok Háza. Budapest Franciaország például 2009-2011 között 17%-kal növeli a költségvetési ráfordításokat a tudomány és felsőoktatás területén.

2

a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

A mai gyakorlati alkalmazások mögött jelentős felsőoktatás-filozófiai irodalma van a tudományművelést az egyetemi intézmény konstitutív elemének tartó interpretációknak.12 A kontinentális társadalomfilozófia oldaláról Luhmann13 és nyomában Pokol Béla megközelítése14 kínál példát erre, de ugyanez a logikája a Vannevar Bush által megfogalmazott kutatásfilozófiának, amely a gazdasági-társadalmi hatékonyságot az akadémiai környezetben zajló, ám a költségvetés által kiemelten és célzottan támogatott kutatás-fejlesztésben látta.15 A történeti ívet látványosan kerekíti le, hogy Bush definitív tézisei („Basic research is performed without thought of practical ends.‖ „…the pacemaker of technological progress‖) közvetlenül Francis Baconnak az újkori tudományos szemléletet megalapozó, négy évszáddal korábbi nézeteit idézik fel16. 2. Kutatóegyetemi önmeghatározás az észak-amerikai felsőoktatásban A tudomány és egyetem eme modernkori egymásbafonódása magyarázhatja, hogy a kutatóegyetem fogalom használatának nincs egységes gyakorlata a nyugati típusú felsőoktatási rendszerekben. Míg a legtöbb európai országban a nemzeti definíciókban nem alkalmazták a kifejezést, Izraelben például önálló finanszírozási kategóriát jelent. Oroszország is fontolgatta bevezetését, azonban egy 2004-es társadalmi vita nyomán inkább az ezredfordulótól terjedő tudományvárosok (naukograd) fejlesztését folytatták. A „research university‖ megjelölés használata az Egyesült Államok felsőoktatási klasszifikációs gyakorlatában tett szert jelentőségre a hetvenes évektől. A The Carnegie Foundation for the Advancement of Teaching keretében indult rendszerezés kiindulópontja az a felismerés volt, hogy be kell mutatni az érdeklődőknek az amerikai felsőoktatási rendszer differenciáltságát, pontosabb tájékozódásuk érdekében. A többféle felsőoktatási funkció tudatosítására az első, 1973-ban megjelent beosztás vegyes szempontrendszert alkalmazott, amiben első helyen a doktori fokozatot kínáló intézmények csoportja szerepelt, ezen belül is a kutatási tevékenység súlya szerinti tagolásban. A többi intézmény profilok szerint (bölcsészet stb.), illetve a kétéves képzési időt kínáló jellegük alapján definiálódtak. Az intézményi küldetések többféleségének tematizálásával a Carnegie döntően befolyásolta a következő évtizedek amerikai felsőoktatás-kutatást, azonban a további fejlemények rávilágítottak a kutatóegyetemi jelleg vonzerejére is. Amint azt a Carnegie Foundation vezető kutatója, Alexander C. McCormick ironikus fejleményként bemutatta17, az értéktartalmat sugalló felosztás miatt a többszólamúság helyett éppen a homogenizálási dinamika indult el, hiszen sok intézmény a kutatóegyetemi jellegű kategória irányába akart „felemelkedni‖. A kutatóegyetemi besorolás a későbbi Carnegie Classification-okban (1976, 1987, 1994, 2000, 2005, 2010) egyre karakteresebben jelent meg, tükrözve a kutatás egyre jelentősebb pozícióját az intézmények

12 13 14 15 16 17

Ennek áttekintéséhez lásd: Fábri György: Egyetemi átalakulás és tudományos gondolkodás a mai Magyarországon Világosság 1999. 8-9. sz. 105-116 Niklas Luhmann: Soziologische Aufklärung. Aufsätze zur Theorie sozialer Systeme. Köln – Opladen, Westdeutscher Verlag, 1970, Pokol Béla: A professzionális intézményrendszerek elmélete. Budapest, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1992. Vannevar Bush: Science The Endless Frontier. A Report to the President. Washington DC 1945 Francis Bacon: Novum Organum Alexander C. McCormick - Chun- Mei Zhao: RETHINKING and REFRAMING the Carnegie Classification

3

a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

finanszírozásában, struktúrájában18. A kutatóegyetemi jelleget leginkább azok az intézmények példázzák, amelyek alapításukkor is markánsan kutatói profillal rendelkeztek. Ezek között a John Hopkins University (Baltimore, 1876) számít mintaadónak azzal, ahogyan a német egyetemi modell importját a versenyvilágban megvalósította, az orvos-biológiai terület vezető központjaként. Az igazi felfutás a kutatóegyetemek társadalmi jelenlétében, finanszírozásában a második világháború után történt. A radikálisan megemelkedett szövetségi szintű költségvetési támogatás és hallgatói létszámnövekedés mindjobban közüggyé tette felsőoktatás kérdéseit. A „The Endless Frontier‖ doktrínája és a szputnyik-sokk stabil finanszírozási és intézményi körülményeket eredményezett a tudományos kutatás számára az egyetemeken, amit a nyolcvanas évek neoliberális gazdaságfilozófia doktrínája kezdett ki. A társadalom és a finanszírozó kormányzat számára megkövetelt elszámolás (accountability) eszméje ugyanis együtt járt a forrás-igények indoklásának kötelezettségével. A mintegy 5000 amerikai felsőoktatási intézmény közül a 150-160 kutatóegyetem ezekben a vitákban kiemelt szerepet kapott. Természetesen az elitegyetemek működésének értékelése az elemzők között és a nyilvánosság fórumain is ellentmondásos. Az egyetem világának társadalmi-kulturális értelmezését adva Allan Bloom fogalmazta meg a The Closing of the American Mind 1987-es, meglepő módon valódi bestselleré vált könyvében,19 bemutatva a klasszikus kultúra, valamint az ahhoz kapcsolódó ismeret-elsajátítási és társadalmi értékrend háttérbe szorulását s ennek katasztrofális következményeit a diákok tudására és állampolgári moráljára. Inkább a szakpolitika irányából születnek évtizedenként az általános válságjelentések, de ezek mellett az elmúlt években a finanszírozási feszültségek is erősödnek. Tapasztalható egyfelől tandíjak radikális emelkedése, másfelől az olyan súlyú intézmények pénzügyi csődhöz közelítő helyzete, mint az University of California (Berkeley, Los Angeles, Santa Barbara stb.). Az alapvető paradoxon azonban rendszeren belüli: hiszen a kutatásfinanszírozás révén a magántőke megjelenése elengedhetetlen és kifejezetten pozitív hozadékú jelenség lett, részint a forrásbővülés, részint a felhasználás és a tudomány inspiráló egymásrahatásának erősödése miatt. Ugyanakkor a kutatási oldal megerősödése, különösen a magántőke súlya és a kiválóság kutatás-centrikus értelmeződése miatt, gyengítette az egyetemek társadalmi küldetésének teljesítését a mind szélesebb körű hozzáférés, a kulturális teljeskörűség, a szakmai diskurzus szabad és nyilvános jellege területén.20 3. Kutatóegyetemi tematika az ezredfordulón Az igény, hogy a kutatóegyetemek finanszírozásában a gazdaság is vállaljon nagyobb részt, illetve, hogy a gazdaság számára legyen mindinkább hasznosítható a kutatások eredménye, az egyik fő motívuma volt a kutatóegyetemek körüli vitáknak, előbb az USA-ban, majd világszerte. Az ehhez kapcsolódó dilemmára, hogy vajon az alap- és alkalmazott kutatás milyen viszonyban legyen, gyakorlati és teoretikus válasz egyaránt született.
18 19 20

Hugh Davis Graham-Nancy Diamond: The Rise of American Research Universities: Elites and Challengers in the Postwar Era. The John Hopkins University Press. Baltimore and London 1997. Alan Bloom: The Closing of American Mind. New York: Simon & Schuster. 1987. Geiger: Knowledge and Money Research Universities and the Marketplace. Stanford University Press. Stanford, California. 2004.

4

a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

Az ipari megrendelések jelenléte, illetve a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása részint jogiszabályozási, részint szemléleti kérdés. Mindkét szempontból meghatározó jelentőségűnek tűnt a benchmarking révén világszerte nagy hatású21 Bayhl-Dole-törvény22. Az 1980-ban elfogadott szabályozás célja az volt, hogy nagyobb szabadalmaztatási aktivitásra ösztönözzön, mivel az amerikai ipar igényelte az egyetemi kutatások gyorsabb és közvetlenebb hasznosulását. A közpénzből finanszírozott kutatások hasznosításának koncepciója a statisztikák tükrében sikeres volt, hiszen 1980 óta radikálisan emelkedett az egyetemi körben született szabadalmak száma, negyedszázad alatt többezer új cég, többszázezer állás keletkezett az USA-ban. Egyes elemzések szerint nem a törvény volt az, ami drámai átalakulást hozott a technológia-politika és az egyetemi kutatás viszonyrendszerében,23 inkább egy általánosabb technológia-politikai folyamat, különösen tudásgazdaság jellegű ágazatok erősödése húzta magával az egyetemeket. Több kritikus ugyanakkor felhívja a figyelmet a kutatóegyetemek működésében tapasztalt negatív hatásokra24, elsősorban arra az ellentmondásra, ami a tudomány nyilvánossága és a szabadalmazási folyamat szükségszerű információs korlátai között feszül 25. Ez a feszültség korántsem csupán teoretikus: az oktatók és kutatók körében a közvetlen gazdasági hasznosulású tevékenységek térnyerése (mi több, a finanszírozásban meghatározóvá válása!) a tudományos teljesítmény klasszikus „kutatóegyetemi‖ mércéihez képest idegen szempontok alapján alakít ki jelentős különbségeket. Az „akadémiai kapitalizmusnak‖26 ez a formája etikai problémákat is felvet, hiszen a közpénzek és hagyományosan a közjavak körébe sorolt tudományművelés-oktatás magángazdasági hasznosulása legalábbis aggályos lehet, az akadémiai munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségei pedig visszaszorulnak.27 Az Európai Unió K+F szemléletében is uralkodóvá vált áramlat28 a kutatóegyetemek legfontosabb dilemmájára adott olyan választ, ami nyilvánvalóan megfelelt a gazdaság érdekeinek, azonban kérdéseket hagyott nyitva a hosszútávú egyetemi definiáltság oldaláról: az alapkutatások és alkalmazott kutatások, valamint az innováció hogyan épül egymásra a tudásalapú gazdaságban? Az EU fogalomhasználati újítása („Frontier Research‖), vagy az időbeli-logikai linearitás feloldása29 alkalmas válasz lehet erre – s a nagyhatású „Pasteur Qadráns‖-elmélet30 is erre kínált új modellt.

21 22 23

24 25 26 27 28 29

Mowery, D. C. and B. N. Sampat. 2005. ―The Bayh-Dole Act of 1980 and University–Industry Technology Transfer: A Model for Other OECD Governments?‖ Journal of Technology Transfer 30(1/2): 115–127. Council on Governmental Relations. 1999. The Bayh-Dole Act: A Guide to the Law and Implementing Regulations. David C. MOWERY, Richard R. NELSON, Bhaven N. SAMPAT, and Arvids A. ZIEDONIS: Ivory Tower and Industrial Innovation: University-Industry Technology Transfer Before and After the Bayh-Dole Act. Palo Alto: Stanford Business Books, 2004 LITAN, R. E., MITCHELL, L. and REEDY, E. J. 2007. ―The University As Innovator: Bumps in the Road.‖ Issues in Science and Technology (Summer) RHOTEN, D. and W. W. POWELL. 2007. ―The Frontiers of Intellectual Property: Expanded Protection vs. New Models of Open Science.‖ Annual Review of Law and Social Science 3 (December) SLAUGHTER, S. and G. RHOADES. 2004. Academic Capitalism and the New Economy: Market, State, and Higher Education. Baltimore: John Hopkins University Press. magyarul: FEMÜ Benjamin JOHNSON, Patrick KAVANAGH, and Kevin MATTSON (Ed.): STEAL THIS UNIVERSITY: The Rise of the Corporate University and the Acedemic Labor Movement. Routledge, New York & London, 2003. GEUNA, Aldo and L. J. J. NESTA. 2006. ―University patenting and its effects on academic research: The emerging European evidence.‖ Research Policy 35 (6): 790-807. PLÉH Csaba – FÁBRI György – RADÁCSI László 2006. Az átalakuló Akadémia: hátterek és távlatok az MTA reformfolyamatában. Magyar Tudomány, 2006. 12. sz. 1510-1535.

5

a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

Donald Stokes szándéka szerint a Vannevar Bush-modellt egészítette ki, hivatkozva egyébként arra a tézisre, amit Bush maga is megfogalmazott, ám recepciójában elsikkadt: „A nation which depends upon others for its new basic scientific knowledge will be slow in its industrial progress and weak in its competitive position in world trade, regardless of its mechanical skill.‖31 Stokes a gyakorlati alkalmazás és a tiszta tudomány nem-lineáris összefüggésének példáját Pasteur-ben találja meg, aki mélyről fakadó tudományos érdeklődésből meg akarta érteni a mikrobiológiai mechanizmusokat, de egyben megoldást szeretett volna a csirkevészre, a tej megromlására stb. A motívumoknak ezt az együttesét a hasznosság és alapvető megértés koordináta-rendszerében elhelyezve egy olyan négyosztatú mezőt kapunk, amelyben a hasznosulással szemben közömbös alapvető megértés negyedében a tiszta alaptudomány, míg a kizárólag hasznosításraorientáltt mezőben az Edison-féle tiszta alkalmazás található. Pasteur kvadránsát a „fundamental understanding‖ és a hasznossághoz való hozzájárulás jelöli ki. S ez az a mező, amelyben az ezredforduló tudománya működik Stokes szerint. A kutatóegyetemi eszme és gyakorlat tehát mind a finanszírozás, mind a tudományművelés szempontjából meghatározó változásokat hozott és új kérdéseket nyitott ki az érintett intézményi körben és a döntéshozók számára a huszadik század végére. 4. Kutatóegyetemek és az oktatás A kutatóegyetemi jelleg mindezen túl az oktatási missziót sem hagyta érintetlenül, ami leginkább az elmúlt fél évtizedben példátlan karriert befutott globális egyetemi rangsorokban32 figyelhető meg33. A nemzetközi rangsorok indikátorai ugyanis a legutóbbi időkig kifejezetten a kutatási teljesítmény különböző aspektusait jelenítették meg. Az idézettség, a tudományos díjakkal rendelkező professzorok, a nemzetközi tudományos együttműködésekben való jelenlét, a szabadalmak egyaránt az egyetemek kutatási potenciáljából erednek. A mindinkább általánossá vált kritika34 ezekkel a rangsorokkal szemben éppen emiatt kérdőjelezte meg alkalmasságukat bármilyen releváns használatra. Egyfelől ugyanis a kiválóságnak ez az újrafelosztása35 súlyos aránytalanságokkal terhelt, éppen a kutatóegyetemi sajátosságok okán. Hiszen a kurrens tudományterületeken (orvosbiológia, nanotechnika) működő intézmények eleve előnyben vannak a magas impaktfaktorú publikációs ehetőségekben, ahogyan az angol nyelvi közeg is egyértelmű előny. Az intézményi nagyság (hallgatók és oktatók létszáma) ugyancsak torzítja a valós teljesítményt.
30 31 32 33 34 35

STOKES, D. 1997. Pasteur’s quadrant: Baste science and technological innovation. Washington DC: Brookings Institution Press. Vannevar BUSH: Science - The Endless Frontier 1947. (AACLS Humanities e-books p.19.) A rangsorokról részletesebben Fábri György: Felsőoktatási rangsorok és az intézményi marketingkommunikáció In: Törőcsik Mária-Kuráth Gabriella (szerk.): Egyetemi marketing – marketing a felsőoktatásban 2010. Pécs Simon MARGINSON - Marijk van der Wende: To Rank or To Be Ranked: The Impact of Global Rankings in Higher Education. In: Journal of Studies in International Education, Vol. 11 No. 3/4, Fall/Winter 2007 306-329 Harvey LEE (2008) Rankings of Higher Education Institutions: A Critical Review. Quality in Higher Education, 14: 3, 187 — 207 Ellen HAZELKORN: Rankings and the Reshaping of Higher Education. The Battle for World-Class Excellence. Palgrave Macmillan 2011.

6

a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

A legkomolyabb aránytalanság abból adódik, hogy ez a megközelítés kiemeli a felsőoktatás egyik küldetését, a kutatásit, eljelentéktelenítve az oktatást (és emellett az egyre többet hangoztatott „harmadik missziót‖, a társadalom, a közösség számára való szolgálatatásokat). Nem csupán elméleti probléma ez: a médiában nagy teret kapó rangsorokra figyelve az egyetemi vagy finanszírozói döntéshozók is a jobb helyezést kezdik el hajszolni36, s így olyan kutatásokra csoportosítanak át forrásokat, aminek oktatási megtérülése nem magától értetődik. Az ugyanis legalábbis kérdéses, hogy a piacinak szánt információnak van-e egyáltalán érvényes marketingközege, valóságos kereslete? Magyarán, létezik-e a felsőoktatás globális hallgatói piaca?37 A számok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban jelentőssé vált a nemzetközi hallgatói mobilitás: 1995-höz képest megkétszereződött a külföldön tanulók száma, 3,4 millió diák mozog ebben a nemzetközi térben38. Az ő választásaik azonban méginkább determináltak (régió, finanszírozás, nyelvtudás), így valószínűsíthetően csak egy nagyon szűk réteg az, amelynek a kutatási kiválóságról való információk valóban hasznosak. Jelenleg még beláthatatlan, hova vezet a nemzeti és nemzetközi felsőoktatás-politikában a kiválóságnak ez az rangsor-centrikus definiálása39 s az a törekvés, hogy mindenki „világszínvonalú egyetem‖ akar lenni40. Az Európai Unió multidimenzionális rangsor-programja, amelyben a klasszifikáció-mapping41 döntő szerepet kap és figyelembe veszi az eltérő intézményi struktúrákat, funkciókat42, alkalmas lehet a kutatóegyetemi működés újrafogalmazására is. Arról azonban éppen a magyarországi rangsor-kutatásokból rendelkezünk adatokkal, hogy miképpen tekintenek a hallgatók egy-egy intézmény tudományos teljesítményének, lehetőségeinek relevanciájára a saját közvetlen hallgatói létükre. Amikor az UnivPress rangsort az ezredforduló után kidolgoztuk és elindítottuk, a tudományos kiválóság néhány elemét (oktatók tudományos minősítése és címei, OTDT teljesítmények) felhasználandó indikátornak tekintettük43. Kérdés azonban, hogy maguk a hallgatók milyennek ítélik meg az egyetemeken zajló kutatásokat és mennyire tartják ezeket lényegesnek a maguk számára? Erről a 2009-es hallgatói felmérés adatai alapján lehet képünk.44 A kutatásokban való részvétellel általában közepes szinten (1-5 közötti skálán értékelve 3,64) elégedettek a tudományegyetemek hallgatói. Az országos átlag markáns szakterületi különbségeket takar: jellemezően átlag
36 37 38 39 40 41 42 43 44

Alex USHER; Massimo SAVINO: Academic Quality, League Tables, and Public Policy: A Cross-National Analysis of University Ranking Systems In: Higher Education in Europe, Volume 32, Issue 1 April 2007 , pages 5 - 15 Ben WILDAVSKY: The Great Brain Race. How Global Universities Are Reshaping the World. Princeton University Press Princeton-London, 2010. Global Education Digest 2010. TAYLOR, Paul - BRADDOCK, Richard (2007) 'International University Ranking Systems and the Idea of University Excellence', Journal of Higher Education Policy and Management, 29: 3, 245 — 260 ALTBACH, Phillipe: The costs and benefits of world class universities Academe January/February, (2004) van VUGHT, F.A. - KAISER, F. FILE, J.M. - GAETHGENS, C. - PETER, R. - WESTERHEIJDEN, D.F.: U-MAP: The European Classification of Higher Education Institutions. CHEPS. 2010 MCCORMICK, Alexander C.(2008) 'The Complex Interplay Between Classification and Ranking of Colleges and Universities: Should the Berlin Principles Apply Equally to Classification?', Higher Education in Europe, 33:2, 209 — 218 FÁBRI György (szerk). Egyetemek mérlegen. 2004. Budapest, Educatio kht. Az adatok a Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Hallgató motivációk 2009. vizsgálatból kerültek felhasználásra.

7

a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

felettiek az orvosi és a műszaki-informatikai képzések, míg a bölcsész és társadalomtudományi képzési területen jellemzőbb az elégedetlenség. Ha az elégedett-inkább elégedett hallgatók arányát tekintjük, ez a különbség méginkább látványos, hiszen mg például a Semmelweis Egyetemen 96%-ban kaptunk ilyen válaszokat, az ELTE Bölcsészkarán csupán a hallgatók 22%-a értékelt így. A szakmai konferenciákon való részvételi lehetőségekkel valamivel elégedettebbek (3,73), azonban a szakterületi különbségek hasonlóak. Mindez itt annyiban informatív, hogy mutatja: a magyar hallgatók differenciáltan alkotnak véleményt az egyetemek kutatási tevékenységének számukra való elérhetőségéről, használhatóságról. De ugyancsak érdemi kérdés számukra egyetemük nemzetközi teljesítménye a képzést illetően, vagyis, hogy az ott megszerzett tudás mennyire nyújt jó lehetőségeket a hallgatók külföldi szakmai sikerességéhez és elhelyezkedéshez. A hallgatók összképe minderről hasonló, a 3,6-os átlag körül van, s nem meglepetés, hogy az orvosi, informatikai, illetve építészeti karokon tanulók a leginkább optimistábbak, míg a bölcsészhallgatók sokkal inkább kételkednek az esélyeiket illetően. Láthatjuk tehát, hogy a felsőoktatás globalizálódó szegmensében a kutatóegyetemi jelleg a hallgatók számára is megjelenik már rekrutációs kommunikációként s a magyar tapasztalatok szerint a hallgatók fogékonyak a kutatóegyetemi sajátosságok megítélésére. 5; Összegzés: érdemes-e használni Magyarországon a kutatóegyetemi fogalmat, megközelítést? A kutatóegyetem, mint fogalom és ezzel, mint realitás, létező jelensége a nemzetközi felsőoktatásnak. A tudományművelés gondolatkörében létrejött, modernkori euroatlanti egyetem hagyományán nyugvó önmegfogalmazás különösen az USA felsőoktatási rendszerében meghatározó, de az elmúlt két évtizedben világszerte elterjedt használata. A kutatások növekvő mértékű magángazdasági finanszírozása és hasznosulása, ennek minden kutatás-etikai és tudomány-fejlődési ellentmondásosságával, ugyancsak a kutatóegyetemi jelenség fontosságát erősítette. A globális egyetemi rangsorok pedig a felsőoktatás médiakommunikációjában tették dominánssá a kutatóegyetemeket. Mindezek alapján jó érvek szólnak amellett, hogy a kutatóegyetemi definíció érdemi részévé váljon a magyar felsőoktatási életnek. A felzárkózó országok általában is hajlamosak ennek használatára45, hiszen a „kutatóegyetem‖ kifejezés jelentése jócskán bővebb jelöleténél: a kutatási tevékenység dominanciáján túl általában is a minőségre, kiválóságra törekvést jelzi. A magyar felsőoktatásban kulcsterületeken érvényesülhet mindennek pozitív hatása:  Előnye a kutatóegyetemi formának, hogy olyan koncentrált forrásfelhasználású fejlesztéseknek ad keretet, amelyek a megszokott elaprózódás helyett valóban komoly változásokat indukálhatnak a kutatásban és képzésben egyaránt. A 2010-2012-es kutatóegyetemi pályázatok eredményei feldolgozandó tapasztalatokat kínálnak majd arra nézvést, miképpen tudta a vezető magyar egyetemi kör értelmesen felhasználni a kutatás-finanszírozás ilyen léptékét.
45

Philip G. ALTBACH: Peripheries and centers: research universities in developing countries In: Asia Pacific Education Review (2009) 10:15–27

8

a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványa számára készített tanulmány kézirata

A felsőoktatási missziók és funkciók olyannyira szükséges megkülönböztetése révén a kutatóegyetemi fogalomhasználat támogathatja, hogy végre legyenek nyíltak és érvényesüljenek mind a finanszírozásban, mind a szabályozásban az intézmények közti differenciálódás következményei. Vagyis, megtanulhatja a magyar felsőoktatás, hogy az egységesség mítosza, amit például a rektori címek osztogatásával vagy az erőltetett versenyeztetéssel is erősített a felsőoktatás-politika, alaptalanná vált.

Az a néhány intézményünk, amelyek érdemben képesek részesei lenni a regionális vagy globális felsőoktatási versenynek, a kutatóegyetemi jelleg reflektálásával javítani tudják összemérhetőségüket külföldi partnereikkel. A nemzetközi mobilitásban benne lévő hallgatóink és oktatóink számára is hasznos lehet, ha anyaintézményük a kutatóegyetemek körében tartatik számon.

A hazai hallgatói és oktatói rekrutációban is pozitív szerepet játszhat a kutatóegyetemi hangsúly. Ugyanis ez eleve üzenet a továbbtanulók számára, s az intézményeket is ösztönzi, hogy az oktatási tevékenységükben mind mélyebben érvényesítsék a kutatási jelleget. A tudományos eredmények „le- illetve átszivárgása‖ a képzésbe mindenképpen színvonal-emelő tényező s a mesterképzések tekintélyét, sajátosságát is a kellő irányba terelheti.

A kutatás-fejlesztés és innováció gazdasági partnereivel hatékonyabban építhető ki a szükséges együttműködés a célzottan megjelenített kutatási potenciál révén. Különösen fontos ez a multinacionális cégek elérésében, hiszen ezek a globális piacon megszokták a kutatóegyetemi sajátosságokat.

Természetesen szó sincs arról, mintha problémamentes és véglegesen tisztázott volna a kutatóegyetemi jelenség. Mint láttuk, a nemzetközi szakirodalom is feltárta a feszültségeket, amelyek a magyar viszonyok között sajátos elemekkel bővülnek: például ilyen a kutatás és oktatás kapcsolatában az időráfordítás és kapacitásfelhasználás aránya; az autonómia kérdése; a nemzetközi és hazai minőség összehasonlíthatósága. A kutatóegyetemi klasszifikálás legnagyobb haszna ezért talán éppen az lehet, hogy ösztönzi a magyar tudományos és felsőoktatási rendszer koncepciózus átgondolását. A tudomány, mint társadalmi legitimáló erő az egyetemek számára igencsak hasznos, azonban a tudományos és kutatás-fejlesztési teljesítmény számonkérhetősége bizonyosan felvet intézményszerveződési és finanszírozási kérdéseket egyaránt. De nem éppen az tenne igazán kutatóegyetemmé egy intézményt, hogy képes méltó és vonzó válaszokat adni ezekre a feladatokra?

9

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful