You are on page 1of 44

Tervezési szempontok és irányelvek fedettuszodák légtechnikájának tervezéséhez

Lektorálta:

Dr. Kontra Jenõ a mûszaki tud. kandidátusa BME Épületenergetikai Tanszék

Szerzõk: Ladányi Zoltán okl. gépészmérnök Székely Szabolcs okl. gépészmérnök Flachner Pál okl. gépészmérnök

Tisztelt Olvasó! A fedettuszodák tervezésével kapcsolatos Magyar Szabvány nincs, létezik egy tervezési segédlet, melyet 1978-ban adtak ki. A folyamatosan gyorsuló mûszaki fejlõdés idõszakában napról napra újabb megoldások születnek. A mai mûszaki életben 10 évnél idõsebb technológiát elavultnak lehet tekinteni. Mivel a magyar szabványok és tervezési segédletek nem követték a megváltozott technológiákat és igényeket, a tervezõ igen nehéz helyzetben van, amikor korszerû fedettuszodát szeretne tervezni. Ezzel a kiadvánnyal a szeretnénk az építész-, és gépész tervezõmérnökök munkáját megkönnyíteni. A segédlet a VDI 2089-es német tervezési segédletre és számos szakirodalomra épülve igyekszik az uszodák klimatizálásánál felmerülõ valamennyi kérdésre választ adni. Amennyiben a leírtakkal kapcsolatban kérdése, megjegyzése van, forduljon bizalommal irodánkhoz: MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft. 1112 Budapest, Péterhegyi út 48. Telefon (06 1) 248 13 05 Fax (06 1) 310 30 31 E-mail: menerga@menerga.hu Honlap: www.menerga.hu

Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09

1

1. ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ .......................................................................................................................................... 5 2. ÉPÍTÉSZETI, ÉPÜLETFIZIKAI SZEMPONTOK......................................................................................................... 7

2.1 Uszodatér kialakítása: .......................................................................................................................................................... 7 2.1.1 Határoló szerkezetek ........................................................................................................................................................ 8 2.1.1.1 Hõszigeteltség............................................................................................................................................................ 8 2.1.1.2 Alkalmazott anyagok ................................................................................................................................................ 9 2.1.1.3 Szerkezeti rétegrendek ........................................................................................................................................... 10 2.1.1.4 Átszellõztetés .................................................................................................................................................... 12 2.1.2 Belsõ helyiségek kialakítása ......................................................................................................................................... 13 2.1.2.1 Privát uszodák ......................................................................................................................................................... 13 2.1.2.2 Kommunális uszodák ............................................................................................................................................. 13 2.2 Gépészeti terek kialakítása ............................................................................................................................................... 14 2.3 Építészet, épületfizika összefoglalása ............................................................................................................................. 14
3. GÉPÉSZETI SZEMPONTOK .................................................................................................................................... 15

3.1 Kiinduló alapadatok ........................................................................................................................................................... 15 3.1.1 Hõmérsékletek ................................................................................................................................................................ 15 Medencevíz hõmérséklet ..................................................................................................................................................... 15 Teremlevegõ hõmérséklet ................................................................................................................................................... 15 Felületi hõmérsékletek......................................................................................................................................................... 16 3.1.2 Teremlevegõ páratartalom ............................................................................................................................................ 16 3.2 Levegõáramok meghatározása......................................................................................................................................... 17 3.2.1 Uszodatér ......................................................................................................................................................................... 17 Méretezési adatok ................................................................................................................................................................ 17 Bepárolgó vízmennyiség meghatározása.......................................................................................................................... 17 Befúvandó légmennyiség meghatározása ......................................................................................................................... 19 Szag-, és károsanyag koncentrációk ................................................................................................................................. 19 3.2.2 Személyzeti helyiségek.................................................................................................................................................. 19 3.2.3 Vizes helyiségek ............................................................................................................................................................. 19 3.2.4 Öltözõk............................................................................................................................................................................. 20 3.2.5 Egyéb helyiségek ............................................................................................................................................................ 20 3.3 Hõszükségletek ..................................................................................................................................................................... 20 3.3.1 Az épület transzmissziós hõvesztesége ....................................................................................................................... 20 3.3.2 A légtechnikai szellõzõ berendezések hõigénye ........................................................................................................ 20 Uszoda légkezelõjének hõigénye........................................................................................................................................ 20 Öltözõk és mellékhelyiségek légkezelõjének hõigénye ................................................................................................... 20 Zuhanyzó terek légkezelõjének hõigénye .......................................................................................................................... 20 3.3.3 Medencevíz hõigénye fürdõüzemben .......................................................................................................................... 20 3.3.4 Medencevíz hõigénye újratöltésnél ............................................................................................................................. 21 3.3.5 Használati melegvíz hõigénye ...................................................................................................................................... 21 3.4 A légcsatornák hõszigetelése ............................................................................................................................................. 21
2 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09

3.5 Energiafelhasználás............................................................................................................................................................. 21 3.5.1 Az energiahordozó és a hõvisszanyerõ kiválasztása ................................................................................................. 21 3.5.2 Friss levegõvel történõ szellõztetés ............................................................................................................................. 22 3.5.3 Visszakevert levegõvel történõ szellõztetés ............................................................................................................... 22 3.5.4 Hõvisszanyerés az elszívott levegõbõl és az elfolyó vizekbõl ................................................................................. 22 Hõvisszanyerõ berendezések .............................................................................................................................................. 22 Hõvisszanyerõ berendezésekben lejátszódó folyamatok................................................................................................. 23 Rekuperatív rendszerû hõcserélõk ..................................................................................................................................... 24 Közvetítõ közeg felhasználása nélküli hõcserélõk............................................................................24 Közvetítõközeges hõvisszanyerõk ...................................................................................................24 Hõszivattyú......................................................................................................................................25 Hõcsöves hõvisszanyerõ .................................................................................................................25 Regeneratív rendszerû hõcserélõk ..................................................................................................................................... 25 Helyi légszárító berendezések .........................................................................................................26 3.5.4.1 Hõvisszanyerés az uszoda levegõjébõl ................................................................................................................. 26 3.5.4.2 Hõvisszanyerés az öltözõk és mellékhelyiségek levegõjébõl ............................................................................ 26 3.5.4.3 Hõvisszanyerés a zuhanyzóhelyiségek levegõjébõl ............................................................................................ 26 3.5.4.4 Hõvisszanyerés az elfolyó vizekbõl ....................................................................................................................... 27 3.6 Légvezetés .............................................................................................................................................................................. 27 3.6.1 Külsõ levegõ légcsatorna............................................................................................................................................... 27 3.6.2 Befúvó légcsatorna ......................................................................................................................................................... 27 3.6.3 Elszívó légcsatorna ......................................................................................................................................................... 28 3.6.4 Kidobó légcsatorna ......................................................................................................................................................... 28 3.7 MENERGA légkezelõ berendezések ............................................................................................................................... 29 3.7.1 Ventilátor technológia ................................................................................................................................................... 29 3.7.2 Szabályozás technika ..................................................................................................................................................... 29 3.7.3 Uszodatér páramentesítõ légkezelõje .......................................................................................................................... 30 Rekuperatív hõvisszanyerõs páramentesítõk .................................................................................................................... 30 ThermoCond 23-as típus.................................................................................................................30 ThermoCond 34-es típus.................................................................................................................31 Hõszivattyús páramentesítõk .............................................................................................................................................. 31 ThermoCond 21-es és 25-ös típus ..................................................................................................31 Rekuperatív hõvisszanyerõs és hõszivattyús kombinált páramentesítõk...................................................................... 32 ThermoCond 22-es és 26-os típus ..................................................................................................32 ThermoCond 27-es típus.................................................................................................................33 ThermoCond 36-os típus.................................................................................................................33 3.7.4 Öltözõk mellékhelyiségek légkezelõje ........................................................................................................................ 34 Rekuperatív hõvisszanyerõs légkezelõk ............................................................................................................................ 34 Trisolair 52-es típus .........................................................................................................................35 Dosolair 54-es típus.........................................................................................................................35 Regeneratív hõvisszanyerõs légkezelõk ............................................................................................................................ 36 Resolair 64-es típus.........................................................................................................................36 3.8 Elfolyó vizek MENERGA hõvisszanyerõ berendezése ............................................................................................... 38 AquaCond 44-es típus.....................................................................................................................38 3.9 Pezsgõfürdõ MENERGA vízelõkészítõje ....................................................................................................................... 39 Whirlpool-Adapter............................................................................................................................39

Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09

3

............... 41 4..........................5 Átszellõztetett tetõk a DIN 4108 szerint ...4 MELLÉKLETEK ..... 40 4. 42 4......................................................................... 43 4 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 .............................................2 Whirlpool-Adapter beépítési példa ................................................................................................................................................. 40 4....................................................................... 40 4............................................................................................................................1 AquaCond alkalmazási példa: hõvisszanyerés a zuhanyvizekbõl és a szûrõ visszamosatásból.............. abszolút nedvességtartalma xS.................................4 Telített állapotú levegõ parciális vízgõznyomása pS............................................................................................................................................... entalpiája h(1+x)S és sûrûsége rS a hõmérséklet függvényében................................3 Méretezõlap .

ahol könnyû olyan hibát elkövetni.A szükséges légmennyiség meghatározása . Ennek megfelelõen a párátlanító légkezelõ berendezést sehol nem ajánlott az uszodatérben elhelyezni (még privátuszodákban sem!). melynek késõbbi kijavítása tetemes költséggel jár vagy esetenként lehetetlen. ahol a beruházó kedve akkor sem fog elmenni az uszodájától. épületfizika § Épületgépészet-légtechnika . hogy az uszodákkal kapcsolatosan a fürdõvendégek által támasztott építészeti és használati igények az elmúlt években jelentõsen változtak. masszázs. nyilvános uszodákat a használat függvényében további csoportokra lehet bontani: § sportuszoda § tanuszoda § termálfürdõ § élményfürdõ Fontos megjegyezni. szauna. Mivel ez a fedettuszodákban természetes úton nem alakul ki. ami egyrészt biztosítja a mezítelen ember jó közérzetét. Fejlõdött a fedettuszodák természetes világítása is. Ezen feltételek teljesítéséhez páramentesítõ légkezelõ berendezés beépítése Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 5 szükséges. tartószerkezet. Az uszoda jellegétõl függetlenül általánosan igaz. oldal. ill. tereket kell kialakítani. Az uszodákat két fõ csoportra lehet osztani: 1. és megakadályozza az épületszerkezet károsodását. Padlófûtés kialakítása is csak a padló hõmérsékletének temperálása céljából jöhet szóba. és karbantartási számlákat kifizeti. esetleg pihenni szeretnének az uszoda jellegétõl függõen. mert ettõl függ. és követelményszintet. Az uszodában olyan légállapotot kell megvalósítani. amennyiben az épület hõszigeteltsége megfelelõ.1. Légtechnikai szempontból a helyiségben keletkezett pára szennyezõdésnek számít. a kívánt cél elérése érdekében. hogy azt mesterségesen biztosítsa. az egyéb gépészeti berendezésekkel együtt. masszázs. csúszda. hogy milyen helyiségeket ill. statikus-. Ezért fontos egy uszoda tervezésének megkezdése elõtt a beruházóval vagy építtetõvel meghatároztatni a pontos igény-. csak nagyon kis hõteljesítmény bevitelét teszi lehetõvé. szórakozni. magánuszoda 2. amely az esztétikus külsõ a tökéletes mûködés és a magas komfortfokozat mellett gazdaságosan üzemeltethetõ. bonyolultságából és összetettségébõl adódóan komplex tervezést igényel. . A feladat. fürdést tették lehetõvé. kommunális uszoda a kommunális. amikor a mûködéshez szükséges energia-. A cél pedig olyan uszoda megvalósítása. étterem. Egy uszoda tervezésekor a következõ szakágakat.és felülvilágítókkal ellátott medenceterek iránti igény. vagyis az alapadatok meghatározásától szorosan együtt kell mûködni.) beépítése. azon belül tervezési szakirányokat kell figyelembe venni: § Építészet. úszó stb. Ezzel a megoldással elkerülhetõ az egyéb statikus fûtések (radiátor konvektor stb. az épületgépész feladata. ahol az építész-. pancsoló.A megfelelõ légvezetés megtervezése . manapság a szórakozás élmény nyújtása és a több célú medencekialakítás (gyerek. amelynek elszállításáról gondoskodnunk kell. a káprázás mentes. Általános bevezetõ Fedettuszodát építeni bonyolult feladat. hogy az uszodatérben minél alacsonyabb zajterhelés elérése a cél.A megfelelõ és gazdaságos páramentesítõ berendezés kiválasztása Az uszodákban az emberek sportolni. melyet mindig ki kell egészíteni további szolgáltatásokkal pl.) vált alapvetõ követelménnyé. a vízfelületrõl a levegõbe bepárolgó vízgõz elszállításához. Amíg néhány évtizede a szögletes medenceformák és egyszerû kialakítások az úszást. A légkezelõ berendezésnek külön gépházban van a helye. amely összhangban van a tér mesterséges megvilágításával. A légkezelõ berendezés beépítésével (a páramentesítés miatt) lehetõség nyílik az uszodatér légfûtéssel való kifûtésére. kozmetika stb. vadvíz. és gépésztervezõnek a kezdetektõl. mert a padló maximális megengedhetõ hõmérsékletének és a teremlevegõ hõmérsékletének a különbsége. büfé.

sok üvegfelület. Figyelembe véve a magas energiafelhasználást és az elmúlt évek fokozatos energia árnövekedését. A modern. új. vidám színek alkalmazása. A modern uszodák építészeti kialakítása ezzel az új igényszinttel együtt változik: lekerekített formák. megfelelõ számú fürdõvendéget az uszodába csalni. energiatakarékos gépészeti berendezések alkalmazása nélkül. 6 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . ma már elképzelhetetlen egy uszoda gazdaságos üzemeltetése. a „természet” felé nyitott belsõ terek kialakítása növények. Ezt az új formai. jobb hõvisszanyerõ rendszereket kellett kifejleszteni. kialakítási igényt a gépészeti berendezéseknek is követniük kell.A hagyományos értelemben vett fürdõ szolgáltatás ma már egyedül nem tud gazdaságos üzemet kitermelni. ill.

de a 4-5. 10×4 méteres méret a legelterjedtebb. azonban ebben az esetben a párolgás intenzitása a vízfelesleg csatornába lezúduló jellege miatt fokozottabb (kb. tanmedencék esetében) kis helyiségtérfogatot eredményez. Az utóbbi idõben kedveltek a lekerekített szabálytalan medenceformák is. ábra.1 Uszodatér kialakítása: Az építész tervezi meg a használati igényeknek megfelelõen a medence méretét. a medence kialakítását. épületfizikai szempontok Az uszoda építészeti tervdokumentációja határozza meg a határolószerkezetek méretét. Épületfizikai vizsgálatok alapján lehet eldönteni kell-e a hõszigetelés vastagságát növelni. ahol az úszócsarnok magában már egy kompromisszum a szabadban való fürdés vágya és az idõjárási behatások elleni védekezés kényszere között. 25 méteres medenceméret jellemzõ. Az alacsony belmagasság (privát-. A megfelelõ mûködéshez már az építésztervek készítésének stádiumában gépészeti szempontokra is tekintettel kell lenni. Ezekben az esetekben a légtechnikai berendezés tervezése során nemcsak a fokozottabb nyári páraterheléssel kell számolni. úszócsarnok térfogatának nagyságát. ábra. Két jellemzõ megoldást mutat az 1. az épületszerkezetek tulajdonságait. Az uszoda épülete nem ritkán teljesen üvegházszerû kialakítást kap. A külsõ határolószerkezetbe épített üveg – alacsony felületi hõmérséklete miatt – téli idõszakban az egyik legveszélyesebb felület páralecsapódás szempontjából. feszített víztükör 1. Nagyobb uszodákban 50×21. mozgatható tetõszerkezet). hõhidak helyét és méretét. A légtechnikai méretezésbõl adódó szükséges szellõzõlevegõ óránkénti mennyiségének.3×18 ill. privátuszodákban az eladási statisztikák szerint 8×4 ill. ábra szerinti kialakítás terjedt el. az üvegezettségi arányt. A légtechnikai rendszer kialakítására ezek a tényezõk mind hatással vannak. A hideg felületek a sugárzásos hõcsere miatt kedvezõtlenül befolyásolják a fürdõvendég komfortérzetét. Így van ez az uszodák esetében is. A mai modern építészet az épületek homlokzatainak kialakításánál egyre több üvegfelületet alkalmaz. és a helyiség térfogatának aránya adja meg a helyiségre jellemzõ légcsereszámot. 3 1/h értékre adódik. A falszerkezet rétegrendjét. Uszodák légkezelõ berendezései általában hûteni nem szoktak. Nyári idõszakban éppen ezért lehetõség szerint direkt kapcsolatot alakítanak ki a beltér és a külsõ környezet között (nyitott nyílászárók. b. Az építészeti szempontoknál szükséges még megemlíteni a medencetér. csak a versenycélú úszómedencék méretét kötik elõírásokhoz. Páraképzõdésre hatással van a medence túlfolyójának kialakítása is. rétegrendjét. esetenként 8-10-szeres légcsere is kialakítható. 20 %-kal). ezért a . továbbá ezeken a felületeken a helyiség hõvesztesége is jelentõs. a keletkezett hõt lehetõség szerint fokozott légcserével kell elvinni. Nagyobb fedett uszodáknál a tetõszerkezet íves tartókkal való kialakítása miatt a belsõ tér nagysága több ezer légköbméter lehet. esetleg párazáró réteget beépíteni.2. a szigetelõanyagok vastagságát. Ez természetesen tetszõleges lehet. 33. hanem a csarnok jelentõs hõterhelésével is. stb. süllyesztett víztükör Korszerûbb uszodákban esztétikus megjelenése miatt az 1/a. a. a belsõ tér kialakítását. Építészeti. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 7 A medence mérete az. 2. Uszodák esetében ez az érték minimálisan kb. az épület hõtehetetlenségét mind figyelembe kell venni a légtechnikai rendszer tervezése során. ami elsõsorban meghatározza a párolgási felület nagyságát.

c) a penészesedés kockázatának elkerüléséhez. Az üvegfelületek télen hideg légáramlatokat indukálhatnak. az üvegtáblák megfújásával ellenáramot alakíthatunk ki a hideg levegõ lefele irányuló áramlásával szemben.alakítjuk ki. ami nagyobb energiafelhasználással jár.megfelelõ légcsereszám elérése itt nem szokott gondot okozni.1. Elõnyösebb tehát. hogy lent az uszoda padlószintjén a hideg levegõ összegyûlve kiszorítja a vízfelület feletti párahatárréteget. Szabványos uszodatér légállapot esetén (30°C/55% r. hogy az uszoda levegõje a hideg ablakfelületek mentén lehûl. Amint arról már szó esett. mely során a befújt levegõ közvetlenül a medence vízfelülete felett áramolhat el. Ez a hideg levegõáram a tartózkodási zónába érve erõs huzatérzetet kelthet. serkentve ezzel a medencevíz párolgását. mérete és elhelyezése határozza meg.p. b) a páralecsapódás elkerüléséhez. További gondot jelent. Kedvezõtlen megoldás olyan légvezetési rendszer kialakítása.1 Határoló szerkezetek A határoló szerkezetek. Az épület esztétikai megjelenése mellett ennek jelentõs légtechnikai vonatkozásai is vannak. A rés mérete 1-1. amely megakadályozza a páralecsapódást és a huzatjelenséget. Ami azt jelenti. 2. mert az emberi test és a fal közti sugárzásos hõcsere a meghatározó. Ezzel a megoldással úgyszólván egy láthatatlan meleg légfüggöny alakul ki az ablakfelületek elõtt. Új uszodák létesítése során ezért célszerû. nagyobb légmennyiség esetén a párhuzamos rések száma 2-3-ra nõ. a harmatpont hõmérséklete 20°C. ezáltal a kondenzáció elkerülése érdekében. A párakicsapódás következménye üvegfelületek esetén a kellemetlen Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 .1. Kisebb fal felületi hõmérsékletek esetén a szellõzõ levegõ hõmérsékletét kellene emelni. a modern építészet elõszeretettel alkalmaz uszodacsarnok kialakításánál nagy üvegfelületeket. ha a belsõ felületek elegendõen magas hõmérsékletét biztosítjuk. Ezt döntõen a légbevezetõ anemosztátok típusa. A benntartózkodók megfelelõ komfortérzetét energetikailag gazdaságosan akkor érjük el. ahol a külsõ felületek hõszigetelésére fokozottan oda kell figyelni a következõ okokból: • a transzmissziós hõveszteség minél alacsonyabb értéken tartásának érdekében ⇒ kisebb fûtési igény • a külsõ határoló elemek felületi hõmérsékletének magas értéken tartása.). vagy a meleg levegõnek a fentrõl lefelé történõ befúvása. és a kedvezõtlen huzathatás elkerülhetõ.: 2m magas üvegfelület esetén 200 m3/h. 2.5 cm lehet. és sûrûségének növekedése miatt lefele áramlik. A hideg levegõ áramlására azonban tekintettel lehetünk a légvezetési rendszer megfelelõ kialakításával. ezáltal felgyorsul a medence vizének párolgása. Légtechnikai gyakorlatban erre a célra speciálisan kialakított résbefúvók szolgálnak. Megfigyelhetõ.6 fejezetben). ha az építész és a gépésztervezõ együttmûködik az uszodatér kialakításában és a légvezetés meghatározásában. hogy az uszodatérben lévõ bármely 20°C alatti felületen párakicsapódás történik. ha a falszerkezet melegen tartását fokozott hõszigeteléssel érjük el.1. falak állagvédelmi és hõérzeti méretezésének célja: a) a belsõ felület hõmérséklete megfelelõen nagy legyen a benntartózkodók hõérzete biztosításához. A túl alacsony felületi hõmérséklet felületi kondenzáció veszélyével jár. A svájci uszoda-szabvány elõírja az üvegfelületek magasságának függvényében az üvegfelület mentén bevezetendõ levegõ mennyiségét (pl. 4m magas üvegfelület esetén 300 m3/h folyóméterenként). amelyek az üvegfelületek mentén egyenletesen osztják el a befújt levegõt (bõvebben lásd 3. A szerkezetek megfelelõ hõátbocsátási tényezõje épületfizikai vonatkozásban játszik nagy szerepet.1 Hõszigeteltség Az uszodatér magas hõmérsékletû helyiség. 8 Ablakfelületek légvezetési rendszerre gyakorolt hatását Svájcban már az uszodatechnikai elõírásokban is szigorúan figyelembe veszik. A légcsatorna és a résbefúvók utólagos padlóba építése sok esetben nagy nehézségekbe ütközik. Amennyiben a légbevezetést a padlószintben a hideg felületek elõtt rendszerint ezek az ablakfelületek .

amely zaj elleni védelmet jól tudja biztosítani. mert az épület fûtésére rásegít. azaz felmelegedéshez vezet. amelynél a nedvességtartalomtól függõ fizikai-kémiai hatások a rendeltetésszerû használatot még nem akadályozzák vagy zavarják (korhadás. Állagvédelmi szempontból a megengedhetõ nedvesség-tartalom mértéke néhány anyagnál a Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 9 . mint üvegfelületek határozzák meg.látványhatás (üvegen lecsorgó víz). falak esetében pedig azok elszínezõdése. A gyártók ezt két rétegû nemesgáztöltésû üvegezéssel tudják megoldani. 10 cm kb. De éppen az ilyen nagy felületû üvegezések esetén kell ügyelni a magas hõszigeteltségi fokozatú üvegek alkalmazására a huzatérzet elkerülése érdekében. Télen ez hasznos.55 1.1. másrészt a belsõ tér természetes megvilágításának követelményei határozzák meg. mert egyrészt amúgy is magasabb Épületszerkezetek javasolt maximális hõátbocsátási értékei Épületszerkezet külsõ levegõvel érintkezõ Külsõ falak földdel érintkezõ Tetõ Padló Ablak. mint más. és amely mellett az anyagok hõvezetési tényezõje még nem nõ meg olyan mértékben.5 1.1 W/m2K hõátbocsátási tényezõvel rendelkezõ üveg. anyagok megengedhetõ nedvességtartalma alatt azt a maximális nedvességtartalmat értjük. 20 cm kb. Ezen értékek eléréséhez a következõ szigetelés vastagságok ajánlottak: Tetõ: Külsõ fal talaj felületén érintkezõ: Külsõ fal külsõ levegõvel érintkezõ felületén: kb. a benapozás (káprázás) elleni védelem. A minimális követelmény a mai kor üveggyártásának színvonalán az 1.1.2 fejezetben) tartozó érték. Üvegek Mivel az üvegezések felületi hõmérséklete nagyban befolyásolja a közérzetet az uszodában. Uszodákban ez ugyanúgy van. száraz terek esetében. A nagy üvegfelületek által az uszoda optikailag kapcsolatba kerül a kerttel. Az 1. Fontos ezek hatásfoka. természetes megvilágítását az üvegezett bevilágítók. az uszodavíz elnyeli és a hõ azokban. Milyen nagy lehet a külsõ üvegfelület? A külsõ üvegfelületek nagyságát egyrészt az építész tervezõi elképzelés. korrózió). A hõtechnikailag optimális légrés vastagsága 16 mm. penészesedése. Ajánlott a háromrétegû thermopán üveg. és így az épület részt vesz a 24 órás napi hõmérséklet-ingadozás kiegyenlítésében. mintegy tárolókapacitásban hasznosul. Nyáron a belsõ tér túlmelegedésének veszélye csekélyebb. ami az elfogadhatónál nagyobb hõáramokat okozna. ezért az uszodában nagyon jól hõszigetelõ üvegezését kell alkalmazni. világosabb lesz és hozzájárul a kellemes közérzethez az uszodában.1 1. Ezt a határt a fa és egyes szálas szigetelõanyagok esetében érdemes betartani.25 0.1. Az üvegezéseken beáramló napsugárzási energia lényegében elnyelõdik a belsõ térben. 2. 5-8 cm kapilláris kondenzációhoz (lásd 3. gombásodása és idõvel a vakolat lehullása. A belsõ tér nappali. üvegajtó. hogy uszodák esetén a háromrétegû üveg beépítése sem túlzás. Megjegyezzük azonban.2 Alkalmazott anyagok Megengedhetõ nedvességtartalom A szerkezetek. a megvilágítás térbeli eloszlása. amelyek a nedvességre különösen érzékenyek. üvegfal külsõ levegõvel vagy fûtetlen padlással érintkezõ földdel vagy fûtetlen térrel érintkezõ üvegezés keret 0.3 kmax 2 W/m K 0. táblázat A hõszigetelések kialakításánál ügyelni kell szigetelõ réteg folytonosságára és a hõhídmentes kialakításra. táblázatban láthatóak az egyes épületszerkezetek hõátbocsátási értékeinek javasolt maximális értékei. mert a bejutó hõt a burkolatok.35 0.

A mûanyag profilok hosszú élettartamúak és könnyen tisztíthatóak. a felületi kondenzációról korábban már ejtettünk szót és itt is hasonló dolog történik. 2. ami tragédiához vezethet. ami a párát az uszodából kifelé próbálja juttatni az épületszerkezeteken keresztül. Második lépésben télen hidegebb külsõ hõmérséklet esetén a kicsapódott nedvesség meg is fagyhat. Egy uszodában a klimatikus követelmények jelentõsen eltérnek egy normál lakóházétól. ha a pára bejut az épület szerkezetbe? A nedvesség a szerkezetbe bejutva próbál az egyes rétegeken áthaladni. hanem egymástól távolságot tartava kell fektetni.3 Szerkezeti rétegrendek A párás uszodai levegõben lévõ vízgõz parciális nyomása lényegesen magasabb a külsõ hidegebb levegõben lévõ vízgõz parciális nyomásánál. mely állandó magas páratartalomban fokozottan hajlamos a deformálódásra. Mi történik. A hagyományos acélok. és halmazállapot változásokon megy át. Ablakkeretek Az ablakkereteknek jól kell bírni az állandó magas páraterhelést. ezért minden anyag. amelynek hõntartásához így kevesebb hõre van szükség. Egyéb anyagok Az építtetõnek mindig tanácsos. ragasztott tartószerkezet. ami az uszodatérben található állandó 10 fokozott páraterhelésnek van kitéve.1. álmennyezet felerõsítése) ügyelni kell a korrózióálló anyagok felhasználására. Különbözõ tartóelemek konzolok alkalmazásánál (pl. Tartószerkezeti szempontból legjobban bevált fatartós rendszer a többrétegû. Ezt a feltételt alapvetõen a mûanyag és az alumínium felületû keretek elégítik ki. a felhasználásra kerülõ anyagok kiválasztásánál szakértõ véleményét kikérni. A felülvilágítók alkalmazásával viszont óvatosan kell bánni. fürdõk tartó vázát alkotja. másrészt a nagy hõelnyelõ maga a medence víztömeg. A pára hõmérséklete is ennek megfelelõen kifelé haladva csökken. Amely a fedett uszodák. mert állandó magas páratartalom esetén hajlamos a fokozott nedvességfelvételre és fennáll a veszélye. viszont a hõszigetelõ képességük gyengébb. vasak elkorrodálásával megszûnik azok teherhordó képessége. mert a nagyobb hõmérséklethez nagyobb parciális nyomás tartozik. nem vetemedik. az egész álmennyezet leszakadhat. Ezt a tulajdonságot a faszerkezet felerõsítésének minden részleténél figyelembe kell venni. mert nem látható. ezért a hideg téli napokon kondenzátum képzõdhet a keret felületén. Elsõ lépésben kondenzálódik. mert nincs határozott száliránya. A gyakorlati tapasztalatok szerint a csak függõleges üvegezéssel kialakított uszoda soha nem melegszik túl. hogy csak jól kiérlelt és kiszárított faanyag kerüljön beépítésre. A beépítésnél az elemeket nem nutféderrel. Az épületszerkezeten belüli kondenzáció azért veszélyesebb. A határoló szerkezetek rétegrendjének meghatározásakor a fentiek szerint két alapvetõ szempontot kell figyelembe venni: − Meg kell akadályozni. Alumínium profilok alkalmazásánál az üveg és a keret közötti termikus elválasztást egy homogén hõszigetelõ anyaggal kell megvalósítani. Ebben az összefüggésben pl. hogy elveszíti a szilárdságát. vetemedésre.1. Ez a nyomáskülönbség az a hajtóerõ. Az egyes rétegek hõmérséklete az épületbõl kifelé haladva csökken. ami a szerkezetet drasztikusan roncsolja. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . a gipsz anyagokat különösen kritikusan kell megvizsgálni. azon rétegeibe.a megengedett belsõ hõmérséklet. ahol fagypont alatti hõmérséklet fordulhat elõ. A lakóépületeknél általában alkalmazott termikusan elválasztott alumínium profilok hõszigetelõ képessége többnyire kevés a felületi kondenzáció elkerüléséhez. Fa A fa egy természetes építõanyag. így sokáig rejtve maradhat. de közben folyamatosan rongálja a szerkezetet. Esztétikus megjelenése miatt is ajánlott. hogy a pára bejusson az épület szerkezetbe. A gyártóktól minden esetben ennek megfelelõ garanciát kell megkövetelni. Alapvetõ fontosságú.

tehát sehol nem keletkezik kondenzáció a szerkezetben. hogy azon a legkisebb károkozás nélkül távozhasson a külsõ tér felé. Oldalfalak rétegrendje Legfontosabb szempont. külsõ vakolat t fal fal hõszig.− Amennyiben a pára mégis bejutott az épületszerkezetbe. p telítési görbe pt pi páragátló réteg pe t hõszig. Ezt az ott uralkodó hõmérsékletekhez tartozó telítési vízgõznyomás görbéjéhez viszonyítva. lehetõvé kell tenni. Ez azért lényeges. külsõ tér belsõ tér t 1. ábrázolással is képet kaphatunk a stacioner páratechnikai viszonyokról. ábra A többrétegû falszerkezet. sem a kifagyás nem tud létrejönni. diagram). külsõ vakolat t fal fal párazáró réteg hõszig. t 2. a medenceterek külsõ falszerkezeteit a belsõ oldalon párazáró réteggel kell ellátni (2. hogy a hõszigetelést a fal p telítési görbe pt pi páranyomás vonala külsõ oldalára kell elhelyezni. A párafékezõ réteg helyes megválasztása és a kellõ vastagságú külsõ hõszigetelés esetén a parciális vízgõznyomás vonala mindenütt a telítési nyomás vonala alatt marad.diagram). A vízgõz nyomás-hõmérséklet (p-t) függvényt a vízszintes tengelyén hõmérséklet léptékben ábrázoljuk (1. pe t hõszig. diagram Páragátló réteggel ellátott falszerkezet Páranyomás viszonyai vakolat párazárás hõszigetelés fal Uszodáknál a vizes helyiségek.ilyen az uszodák külsõ falszerkezete. diagram Párazáró réteggel ellátott falszerkezet páranyomás viszonyai Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 11 . 3. mert az így melegen tartott falszerkezetben sem a kondenzáció.réteghatáraira számítható és szerkeszthetõ a tartós üzemi (téli) viszonyok között ott uralkodó parciális vízgõznyomás értéke.

táblázat). vagy üvegpaplan. és ezzel megszûnik a belsõ kondenzáció veszélye (3. A hõszigetelõ rétegbõl fölfelé a levegõvel együtt áramlik a pára. Vagyis nem szabad bezárni a légrést. Szokásos megoldás még a külsõ oldali párakiszellõzõ réteg kialakítása. Megjegyzés: meg kell különböztetni párazáró és páragátló rétegeket. mert annak hõszigetelõ hatása kevésbé fontos. vagyis folytonossági hiány lép fel a lég. lehetõleg kasírozott alumínium fóliával. hogy a nagy páranyomás esés a párazáró rétegen következik be. é § § § § § párazáró fólia (alufólia) hõszigetelés tetõfólia (perforált mûanyag) kiszellõztetett légrés tetõfedés (cserép. ábra 2. Hõszigetelése és sugárzó hõ elleni védelme nyáron elõnyös. mert csak páragátló. az üvegek és az alumínium kasírozott fóliák. t 3. hogy a falszerkezetbe mégis bejutó nedvességet elszállítsa a légréteg. Polikarbonát beépítése nem javasolt. pala stb. Amennyiben a felülvilágító nyitható. diagram). ha a légrés vastagsága megfelelõ (l.) p pt pi belsõ vakolat pe t hõszig. A tetõbe gyakran terveznek felülvilágítót a medencetér világosabbá tétele érdekében. Ennek célja. A párazáró réteg 100% -ban megakadályozza a pára átjutását. fokozottan kell ügyelni a szerkezet légmentes zárására. ezenkívül hajlamos lehet az algásodásra. Ilyenek pl. diagram A kiszellõztetett fal páravándorlása Jól mûködõ kiszellõztetésrõl akkor lehet beszélni. melynek mennyisége nagyságrendekkel meghaladja a diffúziós vízgõzáramot.Az ábrán (p-t diagram) jól látható.1. Ezeknél a megoldásoknál is a többrétegû hõszigetelõ üvegek alkalmazása válik be leginkább. ami egyúttal hõmérséklet – csökkenést nem okoz. tetõ burkolat tetõfólia (perforált) hõszigetelés párazárás kiszellõztetett légrés 3. és a párás levegõ elvezetése fent teljes hosszában mûködhet. 2. A páragátló réteg lassítja a pára áthaladást. de teljes mértékben nem akadályozza meg. Uszodáknál akkor léphet fel. külsõ vakolat t fal fal l hõszig. ha a kéthéjú tetõ vagy dongaszerkezet alsó rétege légáteresztõvé válik.és párazáró legalsó rétegnél.4 Átszellõztetés A kéthéjú hidegtetõk esetében konvektív nedvességtranszport alakul ki. Ezek a különféle mûanyag fóliák. mivel hõszigetelõ képessége nem kielégítõ. mivel a pára a legkisebb réseket is megtalálva kiszivároghat. Ekkor a belsõ nedves térbõl odaáramló Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 .1. Tetõk rétegrendje A tetõk esetében a helyes rétegrend belülrõl kifelé haladva: 12 A szigetelõ anyag minden esetben szálasanyag kell legyen: ásványgyapot. Tetõk esetében a párazáró fóliák illesztéseinél a tökéletes eldolgozásra különös gondot kell fordítani. A felülvilágítóknál ügyelni kell a felhasznált anyagokra.

melyeket lehetõség szerint túl kell teljesíteni.2 Belsõ helyiségek kialakítása Az egyes belsõ helyiségek kialakítása. leragasztásával vagy más egyenértékû módon kell kialakítani. mérete jelentõsen befolyásolja az uszoda használhatóságát és komfortját. légtér vastagsága a szerkezeti kialakítástól függ. a felsõ héj alsó felületén mért esésvonalhossz 10 m 10 m 15 m > 15 m Szükséges diffúziós egyenértékû légrétegvastagság 10 m 2m 5m 10 m - - - légmozgás nem következik be szélcsendes idõben. légtérben hõmérsékletkülönbség (felmelegedés) következtében felfelé áramlás indul meg. eltér a medencetérétõl. hogy a medence teret el kell választani az egyéb helyiségektõl (nappali. pontos illesztése. Ez csak akkor feltételezhetõ.1. Tetõ hajlásszög A szellõzõ keresztmetszet mérete Légréteg vastagság 5 cm 200cm2/fm és/vagy 2 cm 6 cm 8 cm Eresz mentén Gerinc/ él-gerinc mentén < 10° 10° A teljes vetületi tetõfelület 2 ‰-e. ha megfelelõ keresztmetszetû légrétegben ill. külön-külön legalább két egymással szemben fekvõ eresz mentén Az ereszhez tartozó A teljes (tényleges) tetõfelület 2 ‰-e mindkét tetõfelület 5%-a egymással szemben fekvõ eresz mentén és 200cm2/fm 2. 2. kondi terem stb.levegõbõl a víz kicsapódik.1. Legjobb leválasztási mód. Ezeket a tervezésnél figyelembe kell venni. magaspontokon legyenek elhelyezve. beés kiszellõzõ nyílásokkal rendelkezzenek. álmennyezet) légzáró módon kell kialakítani.1 Privát uszodák Az egyes helyiségek kialakításánál a legfontosabb szempont. lehegesztésével. A kívánt Szaruhossz ill.).2. - A 4. táblázat 2. mert ezeknek a helyiségeknek a kívánt belsõ Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 13 légállapota. táblázatban megadott értékek alsó határértékek. A nyílások méretezése a szellõztetett légréteg ill. légtérrel. Kislejtésû tetõszerkezeteknél légmozgás csak szélhatás és nyomáskülönbség (torlónyomás és szívás) hatására jön létre.1. 2. A kéthéjú hidegtetõk a teljes felületre kiterjedõ mindenhol átöblítõ légréteggel ill.ha alaprajzi lehetõség van rá.2. A terek leválasztása különbözõ módokon oldható meg.ill.a zárt közlekedõtérrel való elválasztás. Átszellõzés akkor jön létre. Ennek érdekében a felsõ födémsík lejtésben legyen. és a teljes tetõszerkezet tönkremegy. ha a szellõzõnyílásokat ténylegesen érheti szélhatás. Ez azért fontos. csatlakozásokat valamennyi rés légzáró tömítésével. táblázat tartalmazza a különbözõ helyiségek minimális nagyságát az uszoda vízfelületének négyzetméterére vonatkoztatva. Az alsó héjat (térelhatároló födémet. . Azonos légtérben különbözõ légállapot megvalósítása nem lehetséges.2 Kommunális uszodák A 3. . Ezért különösen fontos a legalsó párazáró rétegek átlapolt.. . és minden oldalról magasabb épületek veszik körül. Ezért az áttöréseket. Az 2. mellékletben találhatók ábrák az átszellõztetett tetõk kialakításáról. falakkal.5. Az átszellõztetett tetõk DIN 4108 szerint követelményeit az alábbi táblázat tartalmazza. és a szellõzõnyílások a lejtés figyelembevételével mély. valamint ha a tetõ sûrû beépítésû környezetben van. üvegfalakkal stb.

Az állagvédelmi ellenõrzéshez a külsõ hõmérséklet értéke: t= .és páravándorlásának folyamatát mindenkor számítással és szerkesztéssel kell megtervezni. hogy a fedettuszodák megfelelõ gépészeti és épületfizikai kialakítás nélkül nem tudnak rendeltetésszerûen üzemelni.3 Építészet. A megfelelõ méretû és belmagasságú szellõzõgépház kialakításához konzultáció szükséges a gépésztervezõvel. hogy a fürdõvendégek a medence használata elõtt is zuhanyozzanak.5 m /m 0.2 m /m 0. amit sokszor csak a tetõ teljes cseréjével lehet kijavítani. hõszigetelés Épületszerkezetek védelme Fal. Talajba épített medence esetén repedésbõl adódó szivárgás helyének megtalálása és a hiba kijavítása rendkívül nehezen megoldható. hogy ezek a csatlakozások megoldhatóak legyenek.1 m /m 2 2 2 2 2 2 Hõhídmentes kialakítás a csomópontoknál is. ellenõrizni. szerelt tetõszerkezetek gyors állagromlása. hogy a medence fala kívülrõl körbejárható legyen. A nem megfelelõ tervezés és kivitelezés az uszodák esetében sokkal gyorsabban kialakuló épületkárosodásokat okoz. 2. akkor már nem lehet a megfelelõ üzemet biztosítani. Mielõbbi egyeztetés a gépésztervezõvel. Az épületszerkezetek hõ. − 3.és födémszerkezetek állagvédelmi ellenõrzése Nagy légtömörség nedvesség elleni 14 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . A megfelelõ kialakítást. Ha ezt a rendszert bármely pontján megbontjuk. ahol a páravándorlásból eredõ falnedvesedés. összefoglalása Legfontosabb követelmények: − − − − − Jó minõségû anyagok beépítése Épületszerkezetek hõvédelme. ábra Az építésztervezõknek figyelembe kell venni. és kidobott levegõ csatlakozása van. a többrétegû. épületfizika gépészet gépészet 4. penészképzõdés hosszú folyamat után következik be. csak az építészet és gépészet közös rendszerként való megvalósítása esetén érhetjük el.− öltözök alapterülete bejárati csarnok alapterülete mellékhelyiségek alapterülete 0. lehetõvé teszi a késõbbiekben az esetleg elõforduló medence szerkezeti hibák egyszerûbb kijavítását.2 Gépészeti terek kialakítása Az uszodák kialakításánál az egyik legfontosabb szempont hogy az uszodatér alá legyen pincézve. Ez a megoldás amellett. Mivel a légkezelõ gépnek frisslevegõ-.és középületek esetében. 2. táblázat A zuhanyzókat célszerû a medencetér és az öltözõk közé helyezni. a gépházat úgy kell elhelyezni. hogy lényegesen leegyszerûsíti a gépészeti szerelvények elhelyezését. A szellõzõgépház és a kazánház ne legyen azonos légtérben. ami lehetõvé teszi. Gyakori meghibásodás pl.5 °C. mint az egyéb lakó.

. Termálfürdõk esetében döntõ szerepet játszik a rendelkezésre álló termálvíz hõmérséklete. amit metabolikus hõnek nevezünk. táblázat Teremlevegõ hõmérséklet A mezítelen testrõl az azt beborító vízréteg párolgásának következtében további hõelvonás következik be. amelynek mértéke függ a víz hõmérsékletétõl és a benne tartózkodó mozgásától. 3. hogy emelkedése a párolgás mértékének növekedését okozza.vízhõmérséklet. A teremlevegõre vonatkozó méretezési hõmérséklet értékeket az 5. Privátuszodáknál kb. és az ehhez tartozó páratartalom megfelelõ értékének kialakításában. A vízben tartózkodó test konvekcióval jelentõs hõt ad le. konvekcióval és légzéssel történik. de gyakran a medence használók életkorát is figyelembe kell venni (pl.3. Ennek a hõveszteségnek a csökkentése érdekében az uszodatér hõmérsékletét üzem közben a medencevíz hõmérsékleténél 2-4 K-nel magasabb. .1. használatával.1 Kiinduló alapadatok 3. párolgással.léghõmérséklet. gyermekek úszásoktatása esetén ). amely a helyiségbe juttatva képes az ott keletkezett pára felvételére és elszállítására. de a 34°C-ot nem meghaladó értéken kell tartani. üzemével szoros kapcsolatban állnak. meghatározó tényezõ a léghõmérséklet. . tanmedencéknél.a medencetérbe bepárolgott víz mennyisége határozza meg. Ezek az uszoda használatával kapcsolatos párolgást befolyásoló tényezõk a következõk lehetnek: . A vízhõfok amellett. hiszen ez a levegõbe jutó vízgõz által korrozív hatást gyakorolhat a rendszer elemeire. Gépészeti szempontok Az uszodák légtechnikai berendezései olyan állapotú levegõt állítanak elõ. Ennek a fejezetnek a méretezésekkel kapcsolatos része a német VDI 2089 tervezési segédletre épül. Mivel a teremlevegõ hõmérsékletének csökkenésével a levegõ parciális nyomása is csökken. táblázat tartalmazza. Tekintettel kell lenni azonban a légtechnikai berendezés kialakításánál. A medence vizének párolgását olyan tényezõk befolyásolják. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 15 A vízmasszázs kedvezõ izomlazító hatását is csak 3538°C-os vízhõfok mellett tudja kifejteni. . a termálvíz kémiai összetételére is. Ilyen esetekben a berendezés levegõvel érintkezõ felületein célszerû védõréteg kialakítása. 28 °C-os vízhõmérséklettel tudjuk a kellemes közérzetet biztosítani.vízfelület mérete és mozgása a medence használatából adódóan.belsõ levegõ relatív nedvességtartalma. amelyek a medence típusával. táblázat tartalmazza.1 Hõmérsékletek Medencevíz hõmérséklet Az emberi test állandóan hõt ad le a környezetének. Az ehhez szükséges levegõ mennyiségét ezáltal a légtechnikai rendszer méretét . Medence típus úszómedence ugrómedence hullámmedence pancsoló medence élmény medence gyógymedence pezsgõfürdõ izzasztófürdõk medencéi melegmedence hideg merülõmedence 35 15 Vízhõmérséklet tv °C 28 32 36 37 4. éppen fordított hatást váltanak ki és növekedni fog a párolgás mértéke. A medencevízre vonatkozó méretezési hõmérséklet értékeket (tv) a 4. Egyes üzemeltetõk a terem hõmérsékletének csökkentésével próbálják a medencevíz párolgását csökkenteni. Ez a hõleadás hõvezetéssel.

és faszerkezetek károsodását. hogy megakadályozzuk az uszodatérben lévõ fém-. A kisebb átmérõjû kapillárisok alacsonyabb.Méretezési hõmérsékletek VDI 2089 szerint Teremhõmérséklet °C Helyiség rendeltetése (tv függvényében) min. A teremlevegõ relatív páratartalmának a fiziológiailag elviselhetõ értéken kell lennie.3 g/kg abszolút nedvességtartalmú levegõnek.1. ha a külsõ levegõ abszolút nedvességtartalma meghaladja az 16 . Az egészen kicsiny Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 6. táblázat Felületi hõmérsékletek A felületi hõmérsékletre vonatkozó méretezési értékeket a 6. 22 28 26 31 34 x=9 g/kg értéket. hogy a szabvány nem relatív páratartalom határértéket határoz meg. Túl magas relatív páratartalom fülledtség érzetet okoz. Ez a jelenség az anyagok szorpciós tulajdonságain alapul. Az uszodatér levegõjének relatív páratartalma % 54 51 48 45 43 Az uszodatér levegõjének hõmérséklete °C 30 31 32 33 34 5. Ennek megfelelõen a 7. hogy alacsonyabb léghõmérséklet mellett magasabb relatív páratartalom engedhetõ meg. Kapilláris kondenzáció A belsõ felületképzés elemi méretû üregeiben. mivel serkenti a bõrfelület párolgását és hidegérzetet okoz. táblázat 3. Felület típus ülõ-. hozzátartozó vizes helyiségekkel uszoda 18 24 22 27 30 max.7 mbar parciális vízgõznyomás ami megfelel x=14. elõcsarnok. ami túlnyomórészt csak a melegebb hónapokban fordulhat elõ. a harmatponti hõmérséklettõl. A szorpcióra bõvebben a szerkezeten belüli nedvességtranszport folyamatoknál szeretnék kitérni.3 g/kg). úszómester-. a belsõ légállapotot úgy kell meghatározni. személyzeti terem zuhanyzó. és fekvõ felületek padló felület mezítláb fûtõfelület érintésvédelem nélkül érintésvédelemmel 32 Felületi hõmérséklet °C 40 t 50 tetszõleges 22 7. és a belsõ levegõ hõmérsékletének növekedésével a megengedhetõ páratartalom csökken. hanem abszolút nedvességtartalom határértéket (14. táblázat tartalmazza. Ennek az empirikus értéknek a túllépése csak akkor engedhetõ meg.2 Teremlevegõ páratartalom Általánosan elmondható. Ennek megfelelõen a teremlevegõ relatív páratartalmának értékét a 40%<f<64% tartományban kell tartani. amikor még messze vagyunk a telítési légállapottól. a nagyobb átmérõjûek magasabb relatív nedvességtartalom mellett telítõdnek folyékony vízzel. A fülledtségi határ mezítelen ember esetén pD=22. Még egyszer hangsúlyozzuk. járataiban (a kapillárisokban) a folyékony halmazállapotú víz már akkor megjelenik. mellékhelyiségek és lépcsõházak öltözõk elsõsegély-. Ezeken a napokon magasabb f érték is elfogadott. táblázat tartalmazza az egyes hõmérsékleteknek megfelelõ elõírt relatív páratartalom értékeket. táblázat Amennyiben az uszodában nincsen fürdõüzem. A túl alacsony páratartalom is kedvezõtlen.

Az elõcsarnokokhoz és egyéb helyiségekhez (pl. még egyéb feltételeknek is fenn kell állniuk (spóra.4) Elõcsarnokok és egyéb helyiségek (gépházak is) szükség szerint (lásd 3.2.2.2.3) Öltözõk (lásd 3.2. a belsõ hõmérséklethez tartozó relatív páratartalom értékektõl. fejezetben említett területek esetében engedélyezett a visszakeverés vagy a térfogatáram csökkentése 50%-ig. Mûködése függ a külsõ levegõ abszolút nedvességtartalmától.2. − a felületkezelés mérgezõ gombaölõ szerrel kezelt (ez utólagos javításoknál elõforduló.2. 1 Légkezelõ berendezések alkalmazása a következõ területeken szükséges: − − − − − Uszodatér (lásd 3. A szokásos felületképzések esetében ϕ ≈ 75 %1 relatív levegõ nedvességtartalom mellett a kapilláris kondenzáció kialakul. A bepárolgó víztömegáramra érvényes a Dalton párolgási egyenlet: a falfelület hõmérsékletével azonos hõmérsékletû levegõben értendõ Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 17 . akkor a penészképzõdés elmaradásának a következõ okai lehetnek: − a helyiség levegõjében nem volt spóra (szinte valószínûtlen eset). fejezetekhez tartozó légkezelõ berendezéseknél meghatározott szükséges befújt légmennyiségeknek az uszoda üzemideje alatt 100% frisslevegõnek kell lenni.5) A 3. hogy a penészképzõdés folyamata beinduljon.2) Vizes helyiségek (lásd 3.2. A tapasztalat szerint 3-5 egymást követõ nap folyamán kell a kapilláris kondenzációnak fennállnia ahhoz.. hogy a penészképzõdés valóban bekövetkezzék.4mbar) és az uszodatér méretezési légállapotából xL=14. oldott tápanyag.4. − nincs oldott tápanyag (ugyancsak kis valószínûségû eset). Amennyiben a kapilláris kondenzációt nem akadályozzuk meg.7 mbar) kell meghatározni.1 Uszodatér Méretezési adatok A maximális frisslevegõ tömegáramot a nyári frisslevegõ légállapotából: abszolút nedvességtartalma x=9 g/kg (pD=14.2. − a felületképzés pórusainak átmérõje a gombafonalakhoz viszonyítva túl kicsi.3 g/kg (pD=22. de a mérgek megjelenése belsõ térben nem elõnyös).2.átmérõjû pórusok telítõdése azonban még nem okozza a nedvességtartalom meredek növekedését. Amennyiben a külsõ levegõ hõmérséklet alacsonyabb mint –1°C. pórusméret). A számítások során az egyes méretezési adatokat a h.2 Levegõáramok meghatározása Az uszodák vizes helyiségeiben keletkezõ légnedvesség döntõ hányadát a szellõzõ levegõvel szállítjuk el. szaunák) esetleg szükséges légkezelõ berendezéseket a helyiségek használatának a függvényében kell méretezni. fitness-termek.1) Személyzeti helyiségek (lásd 3. kizárólag a 3. A penészképzõdés hõ. A teremben keletkezõ vízgõzmennyiség valamint a szag-.2.x-diagramból kell kikeresni. az csak egy bizonyos pórusátmérõ fölött észlelhetõ. 3. Ahhoz. átmeneti hatású eljárás.3.4.és páratechnikai feltételei A penészképzõdésnek szükséges elõfeltétele a kapilláris kondenzáció létrejötte és huzamosabb fennállása. A kapilláris kondenzáció megakadályozásával a penészképzõdést megelõzhetjük. és a 3. 3. Légcsereszámra történõ méretezés nem megengedett! Bepárolgó vízmennyiség meghatározása A medencetér levegõjébe bepárolgó vízmennyiség meghatározásánál a kiindulási adat a medence vízfelülete. 3. és károsanyag koncentráció határozza meg a szükséges frisslevegõ tömegáramot.2. és a belsõ térben kívánt abszolút ill.

Nagyobb párolgási tényezõvel kell számolnunk pl. Magyarországon is egyre inkább terjed az ún. A párolgás üzemszüneti mértékét fedettuszodákban a klimatizáló berendezés szabályozástechnikailag is csökkentheti (például a relatív nedvesség megengedett határértékének eltolásával). egy pancsoló medencénél. élménymedencék létesítése.3-0. A gyakorlatban ezeket a vizes attrakciókat bizonyos egyidejûséggel (0. kis vízfelület. vízesés. alacsony felhasználószám a vízfelületre vonatkozóan 20 kommunális uszoda normál üzem 28 élményfürdõ (tájékoztató érték *) 35 hullámfürdõ (a hullámgép üzemelése alatt) * Olyan élményfürdõknél. 5. vízcseppek). 15.000 g/h max.5) célszerû üzemeltetni. Ez az eljárás amellett. Ezekben a medencékben különbözõ vizes attrakciók szórakoztatják a fürdõzõket: Vízi attrakció csúszda vízi gomba vízágyú szökõkút a medence aljából víz alatti ülõpad víz befúvással vízesés vadvízi csatorna bepárolgás 300-500 g/h m 3.000 g/h max. A medence használata során a vízben végzett mozgás azonban kedvezõtlen a határréteg kialakulására. amely gátolja a párolgás folyamatát.lefedik. patakok kialakítása. A vízfelület nyugalma esetén a vízfelületen olyan páraréteg alakul ki.000 g/h m 500-700 g/h m 8. A medence használata és a párolgás intenzitása közötti összefüggést a különbözõ méretezési módszerek tapasztalati párolgási tényezõkkel veszik figyelembe.000-5. hogy költséges lehet. 0. vízágyú. gyakran algásodás veszélyével is jár. vagy fürdõmedence különbözõ használati viszonyainak megfelelõen. mint egy olyannál amelyben idõs emberek tartózkodnak. számai és üzemmódjaik függvényében további bepárolgás várható. ezért a medencék üzemszüneti letakarása nem használatos.000 g/h max. ahol sok vízi attrakció üzemel (csúszda. komprimált levegõ víz alatti véletlenszerû bevezetése. azok tulajdonságai. és megnöveli a párolgó vízfelület méretét (hullámzás.mW=e AM (PS-Pg) [g/h] AM PS Pg e medencevíz felülete [m2] vízgõznyomás medencevíz hõmérsékleten [mbar] parciális gõznyomás a teremlevegõben [mbar] empirikus bepárolgási tényezõ [g/m2 h mbar] az úszó-. másrészt a medence párolgási felülete is ekkor a legkisebb. szökõkút. amit a páramentesítõ légkezelõ berendezés méretezésénél figyelembe kell venni (8. stb. táblázat Pezsgõfürdõknél még a medencevízbe bevezetett levegõáramot is figyelembe kell venni a számításkor.amennyiben lehetõség van rá (üzemszüneti idõben) . ellen áramoltató. 18 A párolgás intenzitásának csökkentésére a medence vizét . Ebben az esetben a teljes bepárolgó víztömegáram: mW=e AM (PS-Pg)+VL rL (xS-xZ) [g/h] e VL rL xS =11 g/m2 h mbar bevezetett levegõ térfogatáram [m3/h] a bevezetett levegõ sûrûsége kg/m3 a kilépõ levegõáram vízgõztartalma g/kg (irányadó érték: telített állapot a vízhõmérsékleten) a bevezetett levegõáram vízgõztartalma g/kg xZ Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 .) egyenként vagy egymással egyidejûleg. táblázat). hullámfürdõ. 3. 300 g/h ülés max.5 letakart medence (párolgás csak a túlfolyóból) 5 nyugodt vízfelület 15 lakóházi uszoda.

és egészségügyi helyiségek: V=25 m3/h a vonatkoztatva. A teremben úgy kell meghatározni a légvezetést – a fürdõvendégek tartózkodási zónájában a huzatmentességre ügyelve – hogy az hozzájáruljon a vízfelületen keresztüli károsanyag koncentráció leépüléshez. amely másként jelentkezik a villamos áram termelés és fogyasztás szintjén. és káros anyagok egyedileg vagy összeadódva negatív hatással lehetnek az emberi egészségre. A fürdõüzem alatt a frisslevegõ hányad >30%. amikor uszodai páramentesítés szóba kerül. CO2. hogy a szabvány.1 szerese). A termálvíz gáztalanítását a hévízkút közelében elõírás szerint 0. sokan azonnal valamilyen hõszivattyús megoldásra gondolnak. 3.3 Vizes helyiségek Zuhanyzó helyiségek V=220 m3/h zuhanyállásonként A maximális befújt térfogatáram nem haladhatja meg a helyiség légköbméterenkénti 30 m3/h-t. mW xL C károsanyag kibocsátás [m3/h] CMAK MAK-érték [mg/m3] CFL károsanyag koncentráció a külsõ (friss) levegõben [mg/m3] A fiziológiai jó közérzet megteremtéséhez gyakran nem elegendõ a MAK-érték betartása. CH4. amelyiknél az egy órai átlagos bepárolgási mennyiség a legmagasabb! A VDI szerint a napi átlagos terhelésre való méretezés nem megengedett! Ilyen esetekben számítással meg kell vizsgálni a gázkoncentráció megengedhetõségét a MAK-érték segítségével. Ezért a berendezés kialakításával lehetõvé kell tenni a befújt levegõárammal egy ismétlõdõ külsõ levegõs üzemet 1°C-nál magasabb külsõ hõmérséklet esetén. H2S).A berendezés méretezésénél az uszoda üzemmódjai közül azt kell alapul venni. többek között a robbanásveszélyes metántartalom eltávolítása miatt is. A hõszivattyú alkalmazása energiagazdálkodási kérdés.3 g/kg) xZL a bevezetett levegõáram vízgõztartalma g/kg (9 g/kg) Magyarországon. és károsanyag koncentrációk A fürdõvendégek szerves és szervetlen anyagokat. A szükséges frisslevegõ térfogatáram a következõképpen határozható meg: V=C / (CMAK-CFL) m3/h Befúvandó légmennyiség meghatározása A szárításhoz meghatározása: szükséges levegõ tömegáram mL= mW / (xL-xZL) kg/h a bepárolgó víz tömegáram kg/h a befújt levegõ abszolút nedvességtartalma g/kg (14. Még elõírás szerint adagolt klór mennyiség esetén sem valósul meg a tökéletes fertõtlenítés.2. Termál-. bruttó alapterület m2-ére Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 19 . a hõszivattyú alkalmazása nem feltétlenül szükséges. Szag-. mivel az ember számára érezhetõ szagküszöb a MAK-érték alatt van (pl.2 Személyzeti helyiségek Úszómester. és ásványvizeknél azok specifikus gázösszetevõire különösen ügyelni kell (pl.2. a MAK-érték elérése nélkül.8 l/Nm3 értékig el kell végezni. Ezért fontos itt megjegyezni. WC-k V=100 m3/h ülésenként vagy állásonként A maximális elszívott térfogatáram nem haladhatja meg a helyiség légköbméterenkénti 15 m3/h-t. 3. A különbözõ szag-. H2S-nél a MAK-érték 0. mikroorganizmusokat visznek be a fürdõvízbe. az uszoda páramentesítéséhez egy légmennyiséget ír elõ.

a befújt levegõ hõmérsékletének a teremhõmérsékleténél ca 6 K-el magasabbnak kell lennie (túlmelegedésre ügyelni.5 Egyéb helyiségek Az egyéb helyiségekben. fitnessterem. A vonatkozó szabványok és segédletek elõírásai szerint kell a befújt levegõ tömegáramát meghatározni.16 Wh/kg K a medencevíz hõmérséklet [°C] a frissvíz hõmérséklete [°C] Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 hõigénye Uszoda légkezelõjének hõigénye QSZ = mL (hB-hK) [kW] . külsõ levegõ hõmérséklete [°C] Egyéni kabinos öltözõk V=15 m3/h a bruttó alapterület m2-ére vonatkoztatva 3. megfelelõ szabályozással).3 Hõszükségletek Egy uszoda hõvesztesége a következõ tényezõkbõl tevõdik össze: • QT Az épület transzmissziós hõvesztesége (lásd 3.3. mint pl. 3.2) • QP a medencevíz párolgásos hõvesztesége (lásd 3.3.3.3.2 A légtechnikai szellõzõ berendezések N mF cpv tMV tFV 20 Zuhanyzó terek légkezelõjének hõigénye QSZ=VSZ cp f (tB-tK) [kW] Az idõnként megnövekvõ parciális vízgõznyomás miatt -épületfizikai okokból . szauna.1) • QSZ.4 Öltözõk Nagylégterû öltözõ V=20 m3/h a vonatkoztatva bruttó alapterület m2-ére QSZ hB hK a befújt levegõ tömegárama [kg/s] a befújt levegõ entalpiája [kJ/kg] a kevert ill. külsõ levegõ entalpiája [kJ/kg] Öltözõk és mellékhelyiségek légkezelõjének hõigénye QSZ=VSZ cp f (tB-tK) [kW] VSZ cp f tB tK a befújt levegõ térfogatárama [m3/s] a befújt levegõ fajhõje [kJ/kg K] a levegõ sûrûsége [kg/m3] a befújt levegõ hõmérséklete [°C] a kevert ill.5) • fE egyidejûségi tényezõ 0. az épület szellõztetésének hõszükséglete (lásd 3.3.4) • QHMV a vízfelmelegítés hõigénye (lásd 3. ami frissvíz mennyiségétõl és a látogatók számától (névleges terhelés l/h-ban) függ: QFV = N · mF · cpv · (tMV-tFV) a látogatók száma frissvíz utánpótlás [kg/fõ] a víz fajhõje [Wh/kg K] cpv =1.3. 3.6-tól 0.3.3.1 Az épület transzmissziós hõvesztesége Az épület transzmissziós hõveszteségét a szabvány szerint kell meghatározni.2. 3.9-ig Az uszoda teljes hõigénye: QH=fE · (QT+QSZ+(QP+QV) / 3+QHMV / 2) 3.3 Medencevíz hõigénye fürdõüzemben Az uszodák medencevizének hõigénye fürdõüzemben a következõkbõl tevõdik össze: − a medencevíz párolgásának hõigénye: QV mV r mV · r [kW] bepárolgó víz tömegárama [kg/s] párolgáshõ medencevíz hõmérsékleten [kJ/kg] − a frissvíz utánpótlás hõigénye.2.3) • QV a pótvíz hõigénye (lásd 3.3.

(0. A szükséges zuhanyállások száma. és az egy személynek szükséges vízfelületbõl számítható ki: N=AM n/aU. Ettõl való eltérés esetén pl.8) tárolókapacitás faktor. A HMV hõigényét a következõ összefüggésbõl lehet meghatározni: Z mZ cpv tM tH QHMV=Z mZ cpv (tM-tH) f1 f2 [kW] a zuhanyállások száma zuhanyvíz szükséglet [kg/s].16 Wh/kg K 3. és a környezetre való kihatásukat kell figyelembe venni.4 Medencevíz hõigénye újratöltésnél A medencevíz felfûtési ideje nem lehet 24 óránál több.3.5 Energiafelhasználás 3. A hõcserélõ teljesítményét az újratöltéshez a következõ módon lehet kiszámítani: QU= mU cpv (tMV-tFV) [kW] mF cpv a víz tömegárama [kg/s] a víz fajhõje [kJ/kg K] cpv =1.5 m2/fõ fürdõmedencék esetén 2.5. az egy üzemóra alatti fürdõvendégek számát értjük.5 Használati melegvíz hõigénye A HMV hõigénye a beépített zuhanyállásoktól függ. mely a méretezés alapjául szolgál. gazdaságossági szempontokat. táblázat).1 Az energiahordozó és a hõvisszanyerõ kiválasztása Az alkalmazott energiahordozó és hõvisszanyerõ berendezések kiválasztásánál.3. mint pl. üzemviteli okokból. 3. (Különbözõ vizsgálatok szerint egy fürdõben az összes vízfelhasználás átlagosan 130-200 l/fõ) Az egyidejûségi tényezõ két faktorra osztható: Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 21 .4 A légcsatornák hõszigetelése A hõszigetelés kialakításánál figyelembe kell venni a tûzvédelmi követelményeket. Különleges esetekben.Egy medence névleges terhelésén. az üzemeltetõvel egyeztetni kell. Megújuló energiaforrások felhasználásának lehetõségét meg kell vizsgálni.F AM aU aF n [fõ/h] f1 f2 egyidejûségi faktor a zuhanyzók óránkénti kihasználtságának függvényében (0.05 és 0.6 – 0.7 m2/fõ személyek cserélõdése [1/h] A medence falán keresztüli hõveszteség elhanyagolható. termálvizes fürdõkben a felhasználás 100% több is lehet. A medence vízfelülete [m2] 150-ig 151-tõl 450-ig minden további 150 Beépítendõ zuhanyállások száma [db] 10 20 10 9. A hõszigetelõ anyagok kiválasztásánál és azok védelménél a következõ szempontokat kell vizsgálni: − hõvezetési képesség − anyagszilárdság − kémiai ellenálló képesség − mechanikai igénybevétel − nem éghetõség Mechanikai hatásoknak kitett helyen a légcsatornákat és szerelvényeket védõburkolattal kell ellátni. a medence vízfelületének függvényében határozható meg (l.27-ig) (12-tõl 16 l/perc) a víz fajhõje [Wh/kg K] melegvíz hõmérséklet [°C]. 9. Ez a szám a medence vízfelületébõl. 3. (42°C) hidegvíz hõmérséklete [°C] a medence felülete [m2] úszó és ugrómedencék esetén 4.08 m3. táblázat A személyenkénti zuhanyvíz szükséglet 0.20-tõl 0. 3.

de a rendszer kivitelezése bonyolultabb.5 Légállapotok: terem légállapot 30°C/ 54%. A távozó levegõ entalpiájának hasznosítása különbözõ kialakítású hõvisszanyerõ (hõcserélõ) készülékekkel lehetséges.5. A gazdaságtalan üzemet esetenként a szállított levegõ térfogatáramának fokozatos vagy fokozatmentes szabályozásával lehet csökkenteni. aminek következtében a levegõbõl nedvesség csapódhat ki. hogy a zsaluzat mindig a fejlõdõ pára mennyiségének megfelelõ frisslevegõt engedi a medencetérbe jutni. Gazdaságilag kedvezõbb megoldás mint a frisslevegõs ködtelenítés. A légcsatorna hálózat kiépítésének költségei megegyeznek a hõvisszanyerõs rendszereknél felmerülõ költségekkel.6 > 0. A visszakeverés mértékének a kötelezõ friss levegõ mennyiség szab határt. Ezáltal szinten tartható a helyiség levegõjének páratartalma minimális frisslevegõ felfûtés igénye mellett.6 > 0. Ezáltal a kalorifer teljesítményigénye csökken.6 > 0. Ezt elkerülendõ a külsõ friss levegõt majdnem minden esetben elõ kell fûteni. Ha a külsõ levegõt nem fûtjük elõ. amely 20-40 m3/h/fõ értékre vehetõ fel. de magas üzemeltetési költségeket jelent.2 Friss levegõvel történõ szellõztetés A frisslevegõvel történõ szellõztetés a szellõzõberendezések legegyszerûbb típusa. akkor a frisslevegõ és helyiségbõl távozó levegõ keveredési pontja a telített mezõbe eshet. mint egy légfûtõ berendezés. ill. hiszen a keverék hõmérséklete a visszakeverés mértékétõl függõen közel áll a távozó levegõ hõmérsékletéhez.6 közvetítõközeges hõvisszanyerõ > 0. és a távozó levegõ hõtartalma mindenféle hasznosítás nélkül a szabadba kerül. amely nem más.Hõvisszanyerés hatásfoka ill.5. Visszakeveréses rendszerek szabályozását úgy alakítják ki.5 hõszivattyú + rekuperátor > 4. teljesítményszám Helyiség rendeltetése regeneratív hõvisszanyerõ uszoda öltözõk-.3 Visszakevert levegõvel történõ szellõztetés A rendszer kialakítása olyan. hiszen nagy mennyiségû hideg levegõt kell felmelegíteni.6 > 0.4 Hõvisszanyerés az elszívott levegõbõl és az elfolyó vizekbõl Hõvisszanyerõ berendezések A szellõztetõ rendszerek üzemeltetésekor az egyik legjelentõsebb veszteség a távozó levegõvel elvitt hõáram. hogy zsalun keresztül lehetõség van a távozó levegõ egy részének a visszakeverésére. A csarnokba bejuttatott friss levegõt a befúvás elõtt szûrõn és fûtõkaloriferen vezetik keresztül. 9°C/80% 10. 3. kommunális uszoda légkezelõje fürdõüzemének -a kötelezõ frisslevegõ. közepes külsõ hõmérséklet pl.75 rekuperatív hõvisszanyerõ > 0. Ez az eljárás viszonylag egyszerû kialakításhoz és olcsó beruházáshoz vezet. A jelenleg használatos hõvisszanyerõ berendezések az alábbiak szerint csoportosíthatók: 22 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése . táblázat 3. Ez a nedvességtartalom különbség teszi lehetõvé a csarnok levegõjének szárítását. A felhasznált levegõ kifúvása közvetlenül a szabadba történik. és mellékhelyiségek zuhanyzók > 0.6 > 4. 3. A külsõ friss levegõ nedvességtartalma kisebb mint a csarnokban lévõ levegõé.5.

t 1 t1 t4 t2 t3 2 3 4 x 5. friss levegõ száraz hõmérséklete a hõcserélõ után. levegõáramok iránya állandó A hõvisszanyerõk két nagy csoportja között az alapvetõ különbség az. a hõt felvevõ közegé pedig megnõ. Az 5. a b) esetben – és uszodáknál ez tekinthetõ általános esetnek – van nedvességkicsapódás. a szakirodalomban jósági foknak illetve hõvisszanyerési foknak is nevezik. hõcsere közvetítõ közeggel § körfolyamattal összekötött bordáscsöves hõcserélõ kényszerített áramlással § hûtõkörfolyamattal összekötött bordáscsöves hõcserélõ kényszerített áramlással § hõcsöves hõcserélõ vízszintes és függõleges beépítésben regeneratív rendszerû hõcserélõk § tárolótömeg áll és a levegõáramokat periódikusan cserélik § tárolótömeg forog. Hõvisszanyerõ berendezésekben lejátszódó folyamatok Egy általános hõvisszanyerési folyamat látható a 5. míg a rekuperatív hõcserélõknél egy száraz hõcsere történik. h. A regeneratív hõcserélõk ezáltal a légáramok között a látens hõt is cserélik. mikor kondenzáció a hõcsere során nem lép fel. míg a rekuperatív rendszereknél csak hõcsere lehetséges. ábra Mivel a megvalósulási fok a hõvisszanyerés megvalósulásának jóságára utal. h. ezért az ezekre jellemzõ folyamatábra az elõbbihez képest módosul Az a) ábra azt az esetet mutatja. A rekuperatív hõcserélõkben nincs anyag(nedvesség-) csere. Ezáltal hõmérséklete és nedvességtartalma is lecsökken. h = (t4-t3) / (t1-t3) a távozó levegõ száraz hõmérséklete a hõcserélõ elõtt. hogy a regeneratív rendszerû hõcserélõknél a két levegõáram között anyagcserét is megengedünk. segítségével definiálhatjuk a hõcserére jellemzõ megvalósulási fokot. ábrán.rekuperatív rendszerû hõcserélõk: a légáramok között a hõcsere közvetlen § lemezes hõcserélõ § simacsöves hõcserélõ közvetett hõcsere. A megvalósulási fok azt mutatja meg. hogy a fûtõ vagy fûtött (hûtõ vagy hûtött) közeg hõmérsékletváltozása hogy viszonyul a legnagyobb hõmérsékletkülönbséghez (hõmérséklet visszanyerési hatásfok). t t1 4 1 t4 t2 2 3 t3 x t1 a) Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . ábra általános esetet mutat be. 23 t3 t4 friss levegõ hõmérséklete a hõcserélõ elõtt. A folyamat során a melegebb közeg hõjének egy részét átadja a hidegebb közegnek.

A hõcserélõ szennyezõdésekre teljesen érzéketlen. vagy többszörös keresztáramú lehet. Rekuperatív rendszerû hõcserélõk A rekuperatív rendszerek . ezért a csatornák között a nyomáskülönbség üvegminõségtõl függõen max. lúg-. a hõcserélõ a ventilátorok elhelyezésére nem érzékeny. A keresztáramú hõcserélõknél az áramlatokat elválasztó lemezek anyaga szerint megkülönböztetünk: üveglemezes hõcserélõt. melyek között szivattyúval hõátadó közeget cirkuláltatnak. Közvetítõ Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 b) Mivel a hõvisszanyerés a nyári idõszakban a távozó levegõbõl felesleges lenne. A távozó levegõ. hõjének egy részét átadja a folyadéknak. A lemezes hõcserélõkben a hõátadási viszonyok szempontjából kedvezõ turbulens áramlás elérése érdekében a levegõ áramlási sebessége 3-8 m/s érték között változhat. sav-. A kedvezõ hõátadási viszonyok miatt ezeknek a hõcserélõknek a hõvisszanyerési foka viszonylag magas (50-60 % fokozatonként). hiszen a helység túlfûtését eredményezné. tehát a két áram keveredése nem léphet fel. 24 . x polipropilén hõcserélõk. ha a távozó és friss levegõt szállító csatorna távolabb van egymástól. alumíniumlemezes hõcserélõt. Közvetítõközeges hõvisszanyerõk A belsõ térbõl elvezetett elhasznált levegõ entalpiája akkor is hasznosítható. Ezeknek a hõcserélõknek nagy elõnye az agresszív közegeknek (pl. felületén semmiféle anyag nem tapad meg. 300400 Pa lehet. amely ezt a hõt a friss levegõnek "közvetíti". ezért a szerkezetnek korrózióállónak kell lennie. azonban az áramlási ellenállás növekedése miatt kettõs keresztáramnál többet ritkán alkalmaznak.két csoportra oszthatók. A polipropilént a gyártás során ragasztani is csak különleges eljárással lehet. és korrózióálló. Hátránya azonban a korrózív anyagokkal szembeni kisebb ellenállása. t t1 4 1 t4 Az üveg elõnye a jó korrózióállóság. a viszonylag rossz hõvezetési tényezõje a vékony lemezek miatt a hõátadásban nem játszik szerepet. Közvetítõ közeg felhasználása nélküli hõcserélõk Ezekben a berendezésekben a légáramok egymástól szilárd fallal elválasztva haladnak. A két levegõáramba hõcserélõket helyeznek el. A hõcserélõ beépítése egy-. a hideg frisslevegõnek történõ hõátadás során a hõcserélõben fennáll a kondenzáció lehetõsége.attól függõen. Ez a tulajdonsága fõleg az algásodás elkerülése szempontjából kedvezõ. Ezek rendszerint lemezes kivitelû. ezért a hõvisszanyerés mértékének szabályozására a friss levegõcsatornába bypass beépítése szükséges. Mivel a távozó levegõ nedvességtartalma magas. Hátránya az üveg kis mechanikai szilárdsága. hogy a hõátadás egy vagy több lépcsõben történik .h. uszoda levegõjében lévõ klórtartalmú vízgõz) való tökéletes ellenállóképesség. t2 3 2 t3 A nagyobb szilárdság miatt a légcsatornák között nagyobb nyomáskülönbség engedhetõ meg. keresztáramú hõcserélõk.

Hõcsöves hõvisszanyerõ A hõcsöves hõvisszanyerõ lényegében egy hûtõközeggel töltött bordázott csõ. akkor vízszintesen kell beépíteni. A hûtõközeget a kapilláris hatás továbbítja a csõ egyik végébõl a másikba. a külsõ levegõcsatornába a kondenzátort helyezik el. és a hõcserélõ felületén víz válik ki. Példaként említenénk az R12-es jelû közeg betiltását. A hõszivattyús hûtõkörfolyamatnak az uszodaklimatizálásnál azért is nagy szerepe van. hogy már meglévõ rendszerekbe utólagosan is beépíthetõ. kombinálják. de vannak gyártók. a hideget pedig a tetejére vezetik rá. hogy a hõátadás több lépcsõben történik. ami felszáll a csõ felsõ részébe. akik 90 %. mert az uszoda levegõjét nemcsak frisslevegõ bevezetésével lehet szárazabbá tenni. Az elérhetõ jósági fok 7080 % közötti. másik vége mint kondenzátor mûködik. Segédenergia nélküli önálló hûtõkörfolyamatként üzemel. A levegõben lévõ nedvesség kicsapódik. Regeneratív rendszerû hõcserélõk Regeneratív hõvisszanyerõ berendezésekben a két áramló közeg között anyagcsere is lehetséges. A vízszintes elrendezésû csõben porózus betétet helyeznek el. ha azt a harmatponti hõmérséklete alá hûtjük. a körfolyamat hõjét a medence vizének fûtésében. freonos hûtõközeg) áramoltatunk. Hátránya. és a körfolyamat munkaigényét kompresszorral biztosítjuk. A légkezelõ berendezések gazdaságos üzeme céljából a különbözõ hõvisszanyerési módokat gyakran együttesen is alkalmazzák. glykol stb. vagy ennél magasabb hatásfokot garantálnak. A hõszivattyús levegõszárítás energiaköltségeit csökkenteni lehet a távozó és a frisslevegõ közötti hõcserével. olaj. amely a hõfelvétel illetve a hõleadás során halmazállapotot vált. az R407C hûtõközeg. illetve a kondenzátor elõtt a frisslevegõt elõfûthetjük. A vízszintes elrendezésû hõcsövek a gyakorlatban kevésbé elterjedtek. Ekkora . hanem a nedvesség kondenzálásával is. hogy a hõátadó közeg szállítása is hõveszteséggel jár. Amennyiben – rögzített csatornák esetén – télen és nyáron is üzemeltetni akarjuk a termocsöves hõvisszanyerõ berendezést. A meleg levegõ leadva hõjét elpárologtatja a hûtõközeget. és ez a hõvisszanyerés hatásosságát rontja. használható pl. de a gyakorlat még ettõl is sokszor elmarad. a hõcserélõk áramlási ellenállásának és helyigényének figyelembevételével. Függõleges elrendezés esetén a meleg levegõáramot a hõcsõ aljára. a kondenzátoron keresztül vezetve fûtjük vissza és fújjuk be a terembe. amikor a frisslevegõ fûtése a kondenzátorral felesleges lenne. A lehûlt levegõt aztán visszakeverve.közegként különféle folyadékok felhasználhatók. Hõszivattyú A termodinamika II. Ezáltal a kompresszor teljesítményfelvétele nagymértékben csökkenthetõ. Kedvezõtlen továbbá. Ez történik a körfolyamat elpárologtatóján. Egy hõcsõ vagy egy lemezes hõcserélõ beépítésével az elpárologtató elõtt a távozó (szárítandó) levegõt elõhûthetjük. A megoldás elõnye. ha annak a hõmérséklete alacsonyabb. illetve a használati melegvíz elõállítása során hasznosíthatjuk. 30%. akkor is hõt nyerhetünk vissza a távozó levegõbõl. A hõszivattyú hõvisszanyerõs alkalmazása során a távozó levegõcsatornába az elpárologtatót. A hûtõközeg gõze a hidegebb légáram hatására kondenzálódik és a nehézségi erõtér hatására folyik vissza a csõ alsó részébe. Amennyiben azonban a beépített hõcserélõk között olyan közvetítõközeget (pl. valamint hogy a mai berendezésekben igen elterjedt R22 beépítése is tilos 2000-tõl. ez jobb hõcserét jelent. A freonos közvetítõközeges hõvisszanyerõ berendezésekben a felhasznált hûtõközegre ma már szigorú környezetvédelmi elõírások vonatkoznak. pl. fõtétele értelmében alacsonyabb hõmérsékletû helyrõl magasabb hõmérsékletû helyre külsõ munkavégzés befektetése nélkül hõ nem áramlik. Nyári idõszakban. a nedves levegõ lehûl. ami nagymértékben javítja a hõvisszanyerés hatásosságát. amelynek egyik vége Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 25 mint elpárologtató. Az ilyen hõvisszanyerési rendszerek jósági foka megfelelõ kivitelezés mellett is csak kb.

Mint ismeretes. ezáltal csökkenne az adott légmennyiséggel medencetérbõl elvihetõ pára mennyisége. 3. A hûtõkörfolyamat összességében hõt termel. a várható átlagos párolgási tömegáram esetén.4. Hátránya. a kondenzátor a levegõnek leadja egyrészt az elpárologtatón felvett hõt. falsarokban) kerülnek elhelyezésre. másrészt a kompresszor munkájának a hõjét is. A túlfûtés problémáját a medencevíz melegítõ kondenzátor beépítése sem oldja meg tökéletesen.3 Hõvisszanyerés a zuhanyzóhelyiségek levegõjébõl A hõvisszanyeréshez a 3. 3. A lehûlt levegõt befújás elõtt a kondenzátor fûti vissza.2 Hõvisszanyerés az öltözõk és mellékhelyiségek levegõjébõl Az öltözõk és mellékhelyiségek levegõjébõl való hõvisszanyeréshez a következõ készülékeket lehet alkalmazni: − rekuperatív lemezes hõvisszanyerõ − hõcsöves hõvisszanyerõ − regeneratív hõvisszanyerõ − forgódobos − akkumulátoros − közvetítõközeges hõvisszanyerõ (l. Ezeket az értékeket pl.inkább csak kisebb uszodákban .2. sörözõk szellõztetésére. További hátránya. Többfokozatú kompresszor alkalmazásával. mivel a berendezés feleslegesen fûti az uszoda levegõjét. alacsonyabb vízpárolgás esetén is (pl. illetve gondoskodni kell a kondenzátum elvezetésérõl. használaton kívüli medence esetén) kedvezõbb teljesítményszám érhetõ el. az elpárologtatón és a kondenzátoron ventilátor hajtja át az uszoda levegõjét. Mûködésük alapvetõen egy hûtõkörfolyamatra épül.1 Hõvisszanyerés az uszoda levegõjébõl Az uszoda levegõjébõl való hõvisszanyeréshez a következõ készülékeket lehet alkalmazni: − rekuperatív lemezes hõvisszanyerõ (1. Helyi légszárító berendezések A központi légkezelõ berendezések mellett . úgy a zuhanyzóhelyiség elszívott levegõjének idõnkénti magas páratartalma kihasználható. amelyet idõszakosan üríteni kell. teljesítményszámmal kell rendelkeznie (10. üzemeltetése különösebb elõzetes tervezést nem igényel. valamint az uszodatérben a kompresszor és a ventilátor által keltett zaj. Az ilyen szellõztetõ berendezések jól hasznosíthatók tárgyalótermek.4. hõszivattyúknál a szárítóegység és egy rekuperatív hõvisszanyerõ kombinációjával lehet elérni.5. tornatermek.4. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 26 . A berendezés elõnye. A szellõzõlevegõ nedvességtartalmát növelné a távozólevegõtõl visszanyert nedvesség – ami egyes esetekben 60-75% is lehet –. 10. táblázat). A kidobott levegõbõl való hõvisszanyerõ készüléknek.5. A levegõben lévõ pára az elpárologtatón lekondenzálódik.4. Uszodáknál azonban a regeneratív rendszerû hõvisszanyerõk nem alkalmazhatóak. egy idõ után a víz is túlmelegszik ezáltal fokozva a párolgást. mert a medence vize hõtárolásra nem alkalmas. a feleslegesen magas villamosenergia költség. A helység frisslevegõ igény ellátása sem megoldott. hogy a helyiségben lokálisan átöblítetlen (holt) terek alakulhatnak ki.elterjedtek a helyi légszárító berendezések is.5. táblázat). nincs szükség csatornahálózatra.5. Amennyiben a hõvisszanyeréshez hõszivattyút alkalmaznak. ahol gazdaságosan kell nagymennyiségû frisslevegõt a beltérbe juttatni a levegõ kiszáradása nélkül.3 fokozatú) − hõcsöves hõvisszanyerõ − közvetítõközeges hõvisszanyerõ − hõszivattyú.1 fejezet szerinti készülékek alkalmazhatóak. hogy kompakt. Ez nyáron kedvezõtlen. a kondenzátumot az elpárologtató alatt elhelyezett edény gyûjti össze.hõvisszanyerési fok mellett utófûtõ kaloriferre esetenként már nincs is szükség. ahol a páratartalom feldúsulhat. Ezek a készülékek a medencetérben (falon. 3. magas hatásfokkal és ill.

Zöldövezet esetén lehetséges angol aknán keresztül frisslevegõt bevezetni (privátuszodáknál elterjedt megoldás). A rács elhelyezésénél a helyi adottságokat figyelembe kell venni (pl. A frisslevegõ rácsokon (esõvédõ fixzsalu) a levegõ sebessége ne legyen nagyobb 1 -2 m/s-nál. résbefúvó alkalmazásával lehet megvalósítani. teljesítményszám (e) > 0. ábrán látható a résbefúvó beépítésénél kialakuló rétegrend. utcafront esetén a légrács alja a földtõl min. táblázat Ezeknek az elfolyó vizeknek a szétválasztott begyûjtéséhez külön csõvezetékeket kell tervezni. (l. Ezt pl. 3. Az Ø110-es födémáttörések folyóméterenkénti számát a befúvandó légmennyiség dönti el. 11.5.4.6.2 Befúvó légcsatorna A befúvásnál lehetõség szerint törekedni kell arra. a jó átöblítéshez és az épületszerkezeti károsodások megelõzéséhez.5 Hõvisszanyerõ rekuperátor hõszivattyú + rekuperátor 7.1 Külsõ levegõ légcsatorna A frisslevegõ vételére több megoldás is lehetséges. Hõmérsékletek: elfolyó víz 30°C. A hõvisszanyerõ készülékeknek önmûködõ tisztító szerkezettel kell rendelkezniük. A résbefúvókat a gerinc légcsatornáról Ø110-es vezetékekkel tápláljuk meg. elengedhetetlenül szükséges a megfelelõ teremklíma eléréséhez. Oldalfalba épített rácson keresztül. Esetenként elõfordulhat.4 Hõvisszanyerés az elfolyó vizekbõl A zuhanyvizekbõl. a víztárolók túlfolyóvizeibõl és a szûrõ visszamosatásból való hõvisszanyeréshez a következõ készülékek alkalmazhatók: − rekuperatív hõvisszanyerõ − hõszivattyú. ábra 3. A levegõ elosztásához szükséges légcsatorna hálózatot négy vezetékszakaszra lehet osztani: § külsõlevegõ légcsatorna: a frisslevegõ légkezelõ berendezésbe való juttatása § befúvó légcsatorna: a kezelt levegõ befúvása az uszodatérbe § elszívó légcsatorna: a párás uszodai levegõ elvezetése a légkezelõhöz § kidobó légcsatorna: a használt levegõ épületbõl való kivezetése Mind a négy légcsatornába a szellõzõgép közelében hangtompító elem beépítése szükséges. A 8. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 27 .6.6 Légvezetés A megfelelõ légvezetés kialakítása az uszodában. hogy az egyébként megfelelõen méretezett légkezelõ berendezés a helytelen légvezetési rendszer miatt nem tudja megfelelõen ellátni feladatát. 2m-re legyen).70 > 7. Hatásfok (f) ill. 3. frissvíz 10°C 11. táblázat). hogy alulról fújjunk be az ablakok elõtt. A kondenzáció elkerülése érdekében a légcsatornát teljes hosszában hõszigetelni kell A légcsatornában a légsebességekre a befúvásnál megadott értékek az irányadóak.3.

úsztatott beton Elválasztó fólia hõszigetelés vízszigetelés födém MENERGA résbefúvó I-es típus Az egyenletes levegõelosztás érdekében a résbefúvó mentén az elosztóvezetéket folyamatosan szûkíteni kell.6. ugyanúgy mint a külsõlevegõs légcsatornát szigetelni kell.5 m/s-nál.6. A befúvó légcsatorna hálózatot teljes hosszában szigetelni kell a hõveszteség csökkentése érdekében A légcsatornák keresztmetszetét úgy kell megválasztani. A legújabb magas hatásfokkal üzemelõ hõvisszanyerõk alkalmazása esetében a kidobó légcsatornát. Irányítottan elszívni nem lehetséges.4 Kidobó légcsatorna Az elhasznált levegõ épületbõl való kijuttatására a legkedvezõbb megoldás az épület tetején elhelyezett légrácson keresztül való kidobás A légcsatornában a légsebességekre a befúvásnál megadott értékek az irányadóak. A befúvásból mindössze egy vékony rés látszódik a padlóban. 3. hogy a következõ légsebességeket lehetõleg ne lépjük túl: § gépházon belül vmax=6-7 m/s § gépházon kívül gerincvezetéken vmax=4-5 m/s § befúvás közelében ágvezetéken vmax=3-4 m/s § a befúvó elemeken a gyártók javaslatai szerint 28 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . Ellenkezõ esetben az egyes leágazásoknál szabályozó pillangószelepek beépítése szükséges. ábrán a résbefúvó beépítése és a burkolás utáni végleges állapot látható. ezért nem érdemes bonyolult elszívó hálózatot kiépíteni. Oldalfalba épített rács esetén a frisslevegõ rácstól legalább 4-5 m távolságot kell betartani a rendszer rövidre záródásának elkerülése érdekében. Kisebb uszodák esetén elég egy rácson keresztül elszívni. 3.5 m/s-nál. Mivel a befúvás alulról történik a helyiség átöblítése érdekében az elszívást célszerû a helyiség magaspontján elhelyezni. A légcsatornában a légsebességekre a befúvásnál megadott értékek az irányadóak. Az elszívó rácsokon a levegõ sebessége ne legyen nagyobb 1. A 10. vagy ha lehetõség van rá körgyûrût kialakítva még jobb légelosztás valósítható meg. ábrán látható a résbefúvó beépítése elõtti állapot az Ø110es PVC áttörések be vannak helyezve a födémbe. de ez sem törvényszerû. ábra A 9. A kidobó rácsokon a levegõ sebessége ne legyen nagyobb 1.3 Elszívó légcsatorna Befúvó légcsatorna 8.

7 MENERGA légkezelõ berendezések A MENERGA cég. − Hõmérséklet kompenzációs térfogatáram szabályozás (a szállított térfogatáram meghatározása mérõperem pontossággal történik) kijelzés a DDC-n. melyek a frekvenciaváltós motorokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. A motorok frekvenciaváltóval rendelkeznek. A gépek C-BUSos DDC-vel vannak ellátva. motorvédelmek. ezért cégünk uszodai gépet már csak ezzel a ventilátor technológiával kínál. A frekvenciaváltós solVent. mely fokozatmentes fordulatszám szabályozást tesz lehetõvé. így egymás ellen nem tudnak dolgozni. ábrán a DDC kezelõfelülete látható. Ezért gazdaságos üzemû ventilátorok alkalmazásával jelentõs energia megtakarítás érhetõ. A 12. A hagyományosan alkalmazott megoldás az ékszíjmeghajtású csigaházas ventilátorok.1 Ventilátor technológia Az uszodai berendezések 24 órás üzemben mûködnek. energiatakarékos.2 Szabályozás technika A berendezések komplett automatikával rendelkeznek. melyek a következõ funkciókat teszik lehetõvé: − Az érzékelõk és zsalumozgatóktól visszajelzés a DDC-re. a kapcsolószekrények tartalmazzák a szabályozáshoz szükséges összes elemet (érzékelõk. − A berendezések egymással is kommunikálnak.7. Minden készülék kompakt felépítésû és a mûködéshez szükséges minden szabályozóelemet tartalmaz. ábra .7. stb. Ezzel szemben a MENERGA berendezések szabadonfutó. − Kívánt értékek egyszerû megváltoztatása. zsalumozgatók. ezáltal kisebb hangtompítók − A teljesítmény pontos illesztése a munkapontra. és a hagyományos csigaházas ventilátor közötti árkülönbség 1 év alatt megtérül. − Hibák kijelzése a DDC-n szöveges formában.). 3.3.és nyomásoptimalizált járókerekek által − Elmarad az ékszíjmeghajtások teljesítményvesztesége Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 29 12. hátrahajló lapátozású. A kisebb légszállítású berendezések elektromos kommutálóegységgel egyenirányított eC-ventilátorokkal vannak felszerelve. A standard berendezések mellett lehetõség van egyedi berendezések rendelésére is. ábra A solVent rendszer elõnyei: − Magas ventilátor hatásfok a teljesítmény. − Alacsony dinamikus nyomásveszteség − Alacsony hangnyomásszint. 11. és az üzembiztonság. radiális járókerekû ventilátorokkal vannak felszerelve (solVent egység). − Távolsági felügyelet lehetséges modemen keresztül. motortengelyre ékelt. − Szûrõfelügyelet szûrõelkoszolódás Pa-ban kijelezve. már több mint 20 éve. hõvisszanyerõs komfort légtechnikai és speciális uszodai és légkezelõ berendezések A fejlesztésével gyártásával foglalkozik. heti idõprogramok beállítása. 3. berendezések kialakításánál az elsõdleges szempontok az energiatakarékos üzemelés.

3. 13. ahol átadja az érezhetõ-. ahol minden üzemállapotát kontrollálják és minden szabályozót optimálisan beállítanak. és a melegvízfûtésû kalorifer által utófûtve kerül az uszodatérbe. 13. fûtéséhez és szellõztetéséhez beleértve minden szabályozó és vezérlõ elemet. A készülék 400-5. 30 A szivattyús melegvízfûtésû léghevítõ kaloriferben az így elõfûtött külsõ frisslevegõ -az uszoda hõszükségletének megfelelõenaz uszodatér hõmérsékletére lesz utófûtve. ábra Páramentesítõ üzem Páramentesítõ üzemben. A keletkezõ kondenzátum a berendezésbõl elvezetésre kerül. Fûtési üzemben az uszodából elszívott levegõ. szellõztetni és fûteni kell. majd annak felfûtését jelenti. Nyári üzemben vagy túl magas uszodatér hõmérséklet esetén. magas energiaszükséglethez vezet. a tripla lemezes hõcserélõt megkerülõ légvezetés által (bypass zsalu opció). A ki-be szellõztetés hagyományos folyamata.3 Uszodatér páramentesítõ légkezelõje Az ember számára kellemes teremklíma megteremtéséhez és az épület károsodásának elkerüléséhez minden uszodát párátlanítani. Szállításkor a nagyobb berendezések három. és részben a rejtett hõjét is a külsõ levegõnek. Magasabb külsõ hõmérséklet esetén megvalósítható a szabályozott hõvisszanyerés. a fûtõkaloriferrel felfûtve. Berendezés koncepció A MENERGA uszodai páramentesítõ berendezések kompakt felépítésûek és tartalmaznak minden szükséges építõelemet az uszoda páramentesítéséhez. A berendezés csak annyi frisslevegõt használ amennyi a páramentesítéshez szükséges. majd a külsõ környezetbe kifúvásra kerül. az uszodából elszívott levegõ érezhetõ hõje (alacsony külsõ hõmérséklet esetén a rejtett hõ egy része is) három fokozatban. ezzel a bypass kapcsolással megnövelhetõ a légmennyiség. A tripla kereszt-ellen-keresztáramú lemezes hõcserélõben. a tripla lemezes hõcserélõ elõtt elvezetve. Fûtõüzem A melegvízfûtésû léghevítõ kaloriferrel történik az uszoda fûtése visszakevert üzemben. a párás-meleg uszodából elszívott levegõ a külsõ levegõhöz képest kereszt-ellenkeresztáramban át van vezetve a tripla lemezes hõcserélõn. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . ami a párás-meleg uszoda levegõ és a száraz-hideg külsõ levegõ kicserélését.7. Rekuperatív hõvisszanyerõs páramentesítõk ThermoCond 23-as típus Tripla kereszt-ellen-keresztáramú polipropilén hõvisszanyerõvel (80% feletti hatásfok).300 m3/h méretekben áll rendelkezésre (l. Alacsonyabb energiafelhasználás valósítható meg a meleg uszoda levegõ hõtartalmának felhasználásával. Az építkezésen való összeszereléshez csak kevés munkaidõ szükséges. a befúvó ventilátorral van visszavezetve az uszodába. A befúvó ventilátor által beszívott frisslevegõ felveszi az elszívott levegõ hõjét. ábra). kéttengelyû készülék esetén hat részre vannak bontva. hogy a berendezés gazdaságos üzemmódja biztosítva legyen.átadódik a külsõ levegõnek (h=80%). Mielõtt egy gép elhagyja a gyárat próbaüzemen fut át.

ahol átadja az érezhetõ-. A hõszivattyú kondenzátorában. A hõszivattyú mûködtetéséhez szükséges befektetett energia hõvisszanyerésként áll rendelkezésre. a fûtõkaloriferrel felfûtve. A befúvó ventilátor által beszívott frisslevegõ felveszi az elszívott levegõ hõjét. Az uszoda levegõjének frissítéséhez. Így a hõszivattyú folyamat befektetett energiája – mint hõvisszanyerés – 100% -ban a befújt levegõ fûtésére fordítódik. Páramentesítõ üzem télen A párás-meleg uszodából elszívott levegõ a hõszivattyú elpárologtatójában harmatpont alá hûl. és a melegvízfûtésû kalorifer által utófûtve kerül az uszodatérbe. az így kiszárított levegõ visszamelegszik a szárítási folyamatban kinyert szenzibilis és latens hõ felhasználásával. ábra). élményfürdõkhöz lett kifejlesztve Páramentesítõ üzem Páramentesítõ üzemben. gyógyfürdõkhöz. A keletkezõ kondenzátum a berendezésbõl elvezetésre kerül. elõtt elvezetve. 14. A felmelegített levegõ. az uszodából elszívott levegõ hõszivattyúval történõ harmatpont alá hûtésével. ábra ThermoCond 21-es típus A hagyományos ki-be szellõztetéssel szemben lényegesen alacsonyabb energiafelhasználás szükséges az uszoda páramentesítéséhez. A hûtés által az uszoda levegõjében található nedvesség nagy része kicsapódik. Nyári üzemben vagy túl magas uszodatér hõmérséklet esetén.ThermoCond 34-es típus kétfokozatú rekuperatív hõvisszanyerõvel. a befúvó ventilátorral van visszavezetve az uszodába. Magasabb külsõ hõmérséklet esetén megvalósítható a szabályozott hõvisszanyerés.000 m3/h méretekben áll rendelkezésre (l. versenyuszodákhoz nyilvános fürdõkhöz. ábra A berendezés hoteluszodákhoz. 80% feletti hõmérséklet visszanyerõ hatásfokkal. Hõszivattyús páramentesítõk ThermoCond 21-es és 25-ös típus 14. a dupla lemezes hõcserélõ 15. meghatározott külsõlevegõ hányad bekeverése (higiéniai okokból) lehetséges. a párás-meleg uszodából elszívott levegõ a külsõ levegõhöz képest keresztellenáramban át van vezetve a dupla lemezes hõcserélõn. minden energiaveszteség nélkül. Fûtõüzem A melegvízfûtésû léghevítõ kaloriferrel történik az uszoda fûtése visszakevert üzemben. a dupla lemezes hõcserélõt részben megkerülõ légvezetés által.000-36. A készülék 6. ezzel a bypass kapcsolással megnövelhetõ a légmennyiség. az uszodába vissza van vezetve. Ezután az így kiszárított levegõt a saját – lehûtésnél elvont – hõjével visszafûtve. Fûtési üzemben az uszodából elszívott levegõ. majd a külsõ környezetbe kifúvásra kerül. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 31 . és részben a rejtett hõjét is a külsõ levegõnek.

közvetlenül a kondenzátoron és a fûtõkaloriferen keresztül az uszodába van vezetve. Nagyobb páraelvonási igénynél (fürdõüzem) – többfokozatú higrosztáttal szabályozva – a visszakevert levegõbe egy megfelelõ mennyiségû frisslevegõ kerül bekeverésre. A ThermoCond 25-ös típusok 2. az uszodába vissza van vezetve. a páramentesítési folyamat befejezésekor.a hõcsõben található hûtõközeg kondenzálódik. A levegõ egy bypass-zsalun keresztül az elpárologtató elõtt. Ezáltal a ventilátorok meghajtásához szükséges elektromos energia felhasználás csökken. és kisebb nyilvános uszodákhoz.000 m3/h légszállítással rendelhetõek. A felmelegített levegõ. Amennyiben az uszodában már van egyéb fûtõtest. a levegõt. Kiegészítõ fûtõtest nem szükséges. Visszapárolgás Annak megakadályozásához. elkerülhetõ a szükségtelen áramfelhasználás. A lehûtött és kiszárított levegõ ellenáramban át van vezetve a hõcsõ felsõ részén. ábra Páramentesítõ üzem télen A párás-meleg uszodából elszívott levegõ elõször a rekuperatív hõvisszanyerõhöz (hõcsõ) van vezetve.Nagyobb páraelvonási igénynél (fürdõüzem) – többfokozatú higrosztáttal szabályozva – a visszekevert levegõbe egy megfelelõ mennyiségû frisslevegõ kerül bekeverésre. Páramentesítõ üzem nyáron Magas külsõ hõmérséklet esetén. a szárítási folyamatban kinyert szenzibilis és latens hõ fûti vissza. még el nem vezetett kondenzátum ismét párologjon. A hûtés által az uszoda levegõjében található nedvesség nagy része kicsapódik. Az uszoda levegõjének frissítéséhez. A visszakeverõkidobó ventilátor rövid mûködési idejével. Fûtõüzem A szivattyús-melegvízfûtésû léghevítõ kaloriferrel történik a uszoda fûtése visszakevert üzemben. Így a hõszivattyú folyamat befektetett energiája – mint hõvisszanyerés – 100% -ban a befújt levegõ fûtésére fordítódik. Az utána kapcsolt hõszivattyú elpárologtatójában az elõhûtött uszodai levegõ harmatpont alá hûl. Az elszívott levegõ egy része a szabadba távozik. és hõszivattyúval 16. és nyilvános uszodákhoz. Az elszívott levegõ egy része a szabadba Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 32 . A hõcsõben található hûtõközeg elpárolog és elvonja az uszodából elszívott levegõ hõjének egy részét. és az uszoda levegõjébe visszakerüljön (ez több liter is lehet). hogy az elpárologtatóban található. A hõszivattyú kondenzátorában. A ThermoCond 21-es típusok 800 .700 – 6. egy MENERGA berendezés utólagos beépítése estén. pl. Rekuperatív hõvisszanyerõs és hõszivattyús kombinált páramentesítõk ThermoCond 22-es és 26-os típus hõcsöves hõvisszanyerõvel.3. a visszakeverõ-kidobó ventilátor a kompresszorral egyidõben kikapcsol. Visszakevert üzemben fûtés és páramentesítés nélkül a berendezés szállított térfogatárama lecsökken. a külsõ levegõ bekeverése manuálisan is kapcsolható. Így biztosított. a gép átveszi annak a szabályozását. hogy a páramentesítési folyamatban felszabaduló hõ minden esetben az uszoda fûtésére fordítódjon. ahol felveszi az elõhûtés folyamán elvont hõt.400 m3/h légszállítással rendelhetõek. elsõsorban nagyobb privát-. a berendezés automatikusan átkapcsol a gazdaságosabb ki-be szellõztetés üzemre. nyáron és átmeneti idõszakban. elsõsorban kisebb privát-.

Hõleadás a medencevíznek illetve a használati melegvíznek Igény szerint a MENERGA klímaberendezés kiegészíthetõ egy medencevíz melegítõ kondenzátorral (MMK) és/vagy egy használati melegvíz melegítõ kondenzátorral (HMK). 17.000 m3/h méretekben áll rendelkezésre (l. felesleges hõ elõször a használati melegvíznek adódik át. . 80% feletti hõmérséklet visszanyerõ hatásfokkal. ábra A berendezés hoteluszodákhoz. és kisebb nyilvános uszodákhoz. Ezáltal a nyáron gazdaságtalanul üzemelõ kazánt teljesen ki lehet kapcsolni. újra a szabadba távozik Ezzel a külsõ levegõbõl elvont hõvel – amennyiben vízkondenzátorok be vannak építve a gépbe – fûthetõ a medencevíz és a használati melegvíz. ThermoCond 27-es típus Tripla kereszt-ellen-keresztáramú polipropilén hõvisszanyerõvel (80% feletti hatásfok). elsõsorban nagyobb privát-. a visszakeverõ-kidobó ventilátor a kompresszorral egyidõben kikapcsol. nyáron és átmeneti idõszakban. akkor a további hõ a medencevíznek adódik le. és az ennek megfelelõ külsõ levegõ belép a berendezésbe. Visszapárolgás Annak megakadályozásához. de még az uszodában hõre van szükség.000 m3/h légszállítással rendelhetõek. elkerülhetõ a szükségtelen áramfelhasználás. és hõszivattyúval A készülék 6. Páramentesítõ üzem nyáron Magas külsõ hõmérséklet esetén. a berendezés hõszivattyú üzemre kapcsol át.távozik. a hõcsõ zsalurendszere lezár és a levegõáram. még el nem vezetett kondenzátum ismét párologjon. a berendezés automatikusan átkapcsol a gazdaságosabb ki-be szellõztetés üzemre. elsõsorban kisebb privát-. Hõelvonás a külsõ levegõbõl Amennyiben nyáron vagy átmeneti idõszakban az uszoda páratartalma elérte a kívánt értéket. Az uszoda levegõjének frissítéséhez. hogy az elpárologtatóban található. Ebben az üzemállapotban. A lehûtött uszodai levegõ a szabadba távozik.300 m3/h méretekben áll rendelkezésre. a külsõ levegõ bekeverése manuálisan is kapcsolható. Mielõtt a páraelvonási folyamatban felszabaduló hõ az uszodát túlfûtené. vagy a használati melegvíz kondenzátorra. közvetlenül kondenzátoron és a fûtési kaloriferen keresztül az uszodába vissza van vezetve (visszakevert üzem). ábra). A visszakeverõ-kidobó ventilátor rövid mûködési idejével. ThermoCond 36-os típus kétfokozatú rekuperatív hõvisszanyerõvel. gyógyfürdõkhöz. A ThermoCond 26-os típusok 2. az elpárologtatót elkerülve.700 – 6.000-36.700 m3/h légszállítással rendelhetõek. A ThermoCond 22-es típusok 900 . Amennyiben két víz kondenzátor található a berendezésben. versenyuszodákhoz nyilvános fürdõkhöz. a külsõ Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 33 levegõ az elpárologtatón átvezetve és ott lehûtve.2. 17. a hûtõkör átkapcsol a léghûtésû kondenzátorról a medencevíz-. a páramentesítési folyamat befejezésekor. és nyilvános uszodákhoz. ha a használati melegvíz igény is ki van elégítve. és az uszoda levegõjébe visszakerüljön (ez több liter is lehet).800-5. és hõszivattyúval Ez a készülék a 23-as típus hõszivattyúval kiegészített változata A készülék 2.

Páramentesítés nyugalmi üzemben A párás-meleg uszodából elszívott levegõ egy része. A hõszivattyú kompresszorának elektromos energia felvétele teljes egészében a befújt levegõ fûtésére fordítódik. A hideg frisslevegõ megnöveli az elõhûtés hatást a dupla lemezes hõcserélõben. Ebben az üzemállapotban a hõszivattyú nem üzemel. a hõszivattyú hõvisszanyerése az uszoda mindenkori hõszükségletéhez igazodik.7. és az uszoda levegõjébe kerüljön. mely az uszodai párás levegõt annak harmatpontjának közelébe hûti. Fûtési üzemben az uszodából elszívott levegõ a dupla lemezes hõcserélõ elõtt elvezetve. A frisslevegõ mennyissége a külsõ levegõ és a szárítási igény függvénye. átmeneti idõszakban a berendezés rész-kidobott levegõ-frisslevegõ üzemre kapcsol át: a lehûtött uszodából elszívott levegõ egy része a szabadba 34 kidobásra kerül és az ezzel azonos mennyiségû melegebb frisslevegõ beáramlik. hogy az elpárologtatóban található kondenzátum (ami néhány liter is lehet) ismét visszapárologjon. Ezáltal a levegõben lévõ nedvességtartalom jelentõs része kondenzátumként kicsapódik. és ezáltal a berendezés szárítási teljesítményét. az elszívó ventilátor a szárítási folyamat befejezése után a kompresszorral együtt kikapcsol. A lehûtött és kiszárított levegõ ellenáramban ismét átáramlik a lemezes hõcserélõn. a higiéniai okokból szükséges frisslevegõ mennyiség be van keverve.4 Öltözõk mellékhelyiségek légkezelõje Rekuperatív hõvisszanyerõs légkezelõk Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . a bypass zsaluk teljes nyitásával a légteljesítmény 110%ra növelhetõ. a befúvó ventilátorral van visszavezetve a uszodába. Az elõmelegített és kiszárított levegõ keveredik a meghatározott részarányú visszakevert levegõvel és a hõszivattyú kondenzátorán a szárítási folyamatban elvont hõvel felmelegítve az uszodatérbe áramlik. Kiugróan magas külsõ hõmérséklet esetén. alacsony értéken tartható. Páramentesítés fürdõ üzemben Fürdõüzemben. a dupla lemezes hõcserélõ hõvisszanyerése folyamatosan üzemel. és a hõszivattyú közvetlen elpárologtatóján lehûl. és ezáltal a kompresszor áramfelvétele. Magasabb külsõ hõmérséklet esetén a berendezés kibe szellõztet.élményfürdõkhöz lett kifejlesztve. Az elszívó ventilátor rövidebb üzemidejével együtt elkerülhetõ a szükségtelen áramfelhasználás. és a 34-es típus hõszivattyúval kiegészített változata. Átmeneti idõszakban a berendezés részfrisslevegõs üzemben mûködik ill. Fûtõüzem A szivattyús melegvízfûtésû léghevítõ kaloriferrel történik a uszoda fûtése visszakevert üzemben. mint hõvisszanyerés. Eközben másik oldalról a hõátadás egy elõhûtésként mûködik. az uszoda levegõjének megújításához (higiéniai okokból szükséges) megvalósítható. A hõszivattyú és egy dupla lemezes hõcserélõ együttes alkalmazása estén a hõszivattyú teljesítménye. Ebben az üzemállapotban az uszoda szárítása a frisslevegõvel történik. 3. a dupla lemezes hõcserélõ hõvisszanyerése a bypass zsalukkal az uszoda hõszükségletének megfelelõen szabályozva van. Egy meghatározott frisslevegõ hányad bekeverése. a fûtõkaloriferrel felfûtve. ami a dupla lemezes hõvisszanyerõn átáramolva és a visszakevert levegõhányaddal egyesülve az uszodába van vezetve. amikor egyidejûleg a külsõ levegõ páratartalma is magas. Visszapárolgás Annak megakadályozására. a visszakevert uszodai levegõbe. magas külsõ hõmérséklet esetén ki-be szellõztet (lásd fent). és az uszodából elszívott levegõ által elõmelegszik. a dupla lemezes hõvisszanyerõn kereszt-ellenáramban keresztül haladva elõhûl. Páramentesítõ üzem nyáron Nyári üzemben ill.

Ebben az esetben a frisslevegõ egy része a hõvisszanyerõ felett van vezetve. Ebben az esetben a frisslevegõ teljes egészében a hõvisszanyerõ felett vezetve azt kikerülve áramlik át a berendezésen. 19. a frisslevegõ a háromszoros hõvisszanyerõben a hidegebb elszívott levegõ segítségével elõhûl. § Nyáron a kidobott levegõbõl való „hidegvisszanyeréssel” elõhûti a befújt levegõt. a másikon a külsõ-. m3/h méretekben áll Alkalmazástól függõen lehetõség van a befújt levegõ mennyiségének növelésére visszakeverés által (kiegészítõ zsalu szükséges). Ameddig a terembõl elszívott levegõ hõmérséklete a külsõ levegõ hõmérséklete alatt van.Trisolair 52-es típus Tripla kereszt-ellen-keresztáramú polipropilén hõvisszanyerõvel (80% feletti hatásfok). a kidobott levegõbõl való hõ-visszanyeréssel elõmelegíti a befújt levegõt. A készülék 400-5. ábra A háromszoros rekuperatív hõvisszanyerõvel rendelkezõ Trisolair berendezés gazdaságos módon oldja meg ezeket a feladatokat: § Télen. ha rendelkezik bypass zsaluval. Visszakevert üzem esetén a készülék léghevítõ berendezésként is üzemeltethetõ. a másikon a külsõ-. a kereszt-ellenkeresztáramú lemezes hõcserélõjének köszönhetõen. Téli üzem Téli üzemben a terembõl elszívott levegõ érezhetõ hõjét (alacsony külsõ hõmérséklet esetén a rejtett hõ egy részét is) elvonja a berendezés és átadja a külsõ frisslevegõnek. és a 80% feletti hõmérséklet visszanyerõ hatásfoka miatt az üzemeltetési költségek különösen alacsonyak. 19.200-36. a szivattyús melegvíz-fûtésû léghevítõ kaloriferen átáramolva a kívánt hõmérsékletre utófûtve a terembe beáramlik. Átmeneti idõszakban való üzemelés esetén fennáll a veszélye – különösen nagy belsõ hõterhelés esetén – a terem túlfûtésének. A lehûtött teremlevegõ a szabadba távozik. és befújt levegõ. amin kereszt-ellen-keresztáramban áramlik át egyik oldalon az elszívott-. háromfokozatú hõvisszanyeréssel dolgozik. Amennyiben nyári üzemben a külsõ hõmérséklet a teremhõmérsékletnél hidegebb.000 m3/h méretekben áll rendelkezésre (l. ábra . az elõmelegített külsõ levegõ. 75% feletti hõmérséklet visszanyerõ hatásfokkal. Ilyen alkalmazási esetekben a berendezés kiegészíthetõ egy hõcserélõ megkerülõ bypass zsaluval. ábra).300 rendelkezésre (l. mely lehetõvé teszi a szabályozott hõvisszanyerést. Dosolair 54-es típus kétfokozatú rekuperatív hõvisszanyerõvel. és kidobott levegõ. és befújt levegõ. Nyári üzem 18. a berendezés szabad hûtési üzemben üzemelhet. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 35 Nyári üzemben a Trisolair klímaberendezés a „hideg” visszanyerésére is képes. A Trisolair légkezelõ berendezés. 18. A készülék 1. ábra). Mûködés A Trisolair berendezés szíve a háromszoros lemezes hõcserélõ.

20. Ebben az esetben a frisslevegõ és a kidobott levegõ teljes egészében a hõvisszanyerõ alatt. Amennyiben a külsõ hõmérséklet –10°C a terembõl elszívott levegõ hõmérséklete pedig 22°C. ill.00-32. Átmeneti idõszakban való üzemelés esetén fennáll a veszélye – különösen nagy belsõ hõterhelés esetén – a terem túlfûtésének. és befújt levegõ. Alkalmazástól függõen lehetõség van a befújt levegõ mennyiségének növelésére visszakeverés által (kiegészítõ zsalu szükséges). A lehûtött teremlevegõ a szabadba távozik. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . a másikon a külsõ-. kétfokozatú hõvisszanyeréssel dolgozik. A Dosolair berendezés rendelkezik hõcserélõt megkerülõ bypass zsalukkal. és kidobott levegõ. a dupla lemezes hõcserélõjének köszönhetõen. a kidobott levegõbõl való hõ-visszanyeréssel elõmelegíti a befújt levegõt § Nyáron a kidobott levegõbõl való „hidegvisszanyeréssel” hûti a befújt levegõt. amelyeken kereszt-áramban áramlik át egyik oldalon az elszívott-. az elõmelegített külsõ levegõ. Ez egyszerû kivitelezést és magas berendezésköltség csökkenést jelent. ábra). Mûködés A Dosolair berendezés lelke a két darab sorba kapcsolt lemezes hõcserélõ.000 m3/h méretekben áll rendelkezésre (l. a berendezés a frisslevegõt 20°C-ra melegíti fel. ami lehetõvé teszi a térfogatáram 10%-al való megnövelését. A Resolair légkezelõ berendezés. Ebben az esetben a frisslevegõ és a kidobott levegõ egy része a hõvisszanyerõt kikerülve áramlik. a kidobott levegõbõl való hõ-visszanyeréssel elõmelegíti a befújt levegõt § Nyáron a kidobott levegõbõl való „hidegvisszanyeréssel” elõhûti a befújt levegõt. Téli üzem Téli üzemben a terembõl elszívott levegõ érezhetõ hõjét (alacsony külsõ hõmérséklet esetén a rejtett hõ egy részét is) elvonja a berendezés és átadja a külsõ frisslevegõnek. Amennyiben nyári üzemben a külsõ hõmérséklet a teremhõmérsékletnél hidegebb. A Dosolair légkezelõ berendezés. Nyári üzem Nyári üzemben a Dosolair klímaberendezés a „hideg” visszanyerésére is képes. Ameddig a terembõl 36 elszívott levegõ hõmérséklete a külsõ levegõ hõmérséklete alatt van. A készülék 6. felett vezetve azt kikerülve nyomásveszteség nélkül áramlik át a berendezésen. 20. a frisslevegõ a kétszeres hõvisszanyerõben a hidegebb elszívott levegõ segítségével elõhûl. ábra A Resolair hõvisszanyerõ rendszer a legmagasabb hõmérséklet hatásfokkal. és a 75% feletti hõmérséklet visszanyerõ hatásfoka miatt az üzemeltetési költségek különösen alacsonyak. a legmagasabb ismert hõmérséklet visszanyerõ hatásfokkal dolgozik. rendkívül gazdaságosan üzemel.A kétszeres rekuperatív hõvisszanyerõvel rendelkezõ Dosolair berendezés gazdaságos módon oldja meg ezeket a feladatokat: § Télen. a szivattyús melegvíz-fûtésû léghevítõ kaloriferen átáramolva a kívánt hõmérsékletre utófûtve a terembe beáramlik. Regeneratív hõvisszanyerõs légkezelõk Resolair 64-es típus 90% feletti hõmérséklet visszanyerõ hatásfokkal. Visszakevert üzem esetén a készülék léghevítõ berendezésként is üzemeltethetõ. § Télen. ami lehetõvé teheti az utófûtõ elhagyását. a berendezés szabad hûtési üzemben üzemel. mely lehetõvé teszi a szabályozott hõvisszanyerést.

Az egyik akkumulátor egységben tárolódik a terembõl elszívott levegõ hõje. a berendezés visszakapcsolja az alap ciklusát és „teremhideg visszanyerés” üzemben dolgozik tovább ugyan olyan magas hatásfokkal. ábra A 21. nagy hõérzékenységû akkumulátor anyagból. amelyeken váltakozva áramlik át a külsõ levegõ és a kidobott levegõ. Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 37 . a legtöbb alkalmazási esetben lehetõvé teszi télen az utónedvesítõ elhagyását. hogy a berendezés hõvisszanyerés nélkül ki-be szellõztet. és ezt a visszanyert energiát a befújt levegõnek leadja. mint a hagyományos klíma berendezések alkalmazásánál. mely a transzmissziós hõveszteséget fedezi. Mindkét egységhez zsalurendszer tartozik. a légutak átváltásához. Amennyiben a külsõ hõmérséklet túllépi a terem hõmérsékletet. A MENERGA regeneratív energia cserélõ rendszerének hõmérséklet hatásfoka. 21. -15°C és +20°C közötti külsõ levegõ hõmérséklet tartományban 90% fölött van. éjszaka). A szabad hûtésnél a zsaluk nyitva maradnak úgy. mint a hõvisszanyerésnél.Mûködés A készülék két hõvisszanyerõ egységet tartalmaz. Funkció bõvítések Fûtés Szükség esetén. A frisslevegõ és a kidobott levegõ akkumulátorokban való állandó cseréjébõl magas nedvesség visszanyerés (45-65%) adódik. A 68-as típusok önálló beépített hûtõgéppel rendelkeznek. Az elszívó-. Mivel a berendezés „teremhideg visszanyerés” funkcióval rendelkezik az utánkapcsolt hûtõregiszter szükséges hûtõ teljesítménye lényegesen alacsonyabb. és a befúvó ventilátor egyidejûleg szívja a hideg külsõ levegõt az egyik ill. akkor utófûtõ készülék beépítése nem szükséges. A szabályozás kibõvítésével és egy kiegészítõ visszakeverõ zsalu beépítésével lehetõség van tiszta visszakevert fûtõüzem megvalósítására (pl. a meleg teremlevegõt a másik hõvisszanyerõ egységen keresztül. ami a latens hõ visszanyerés mellett. ezzel egyidejûleg a másik egység a tárolt hõt átadja a hideg külsõ levegõnek. A berendezés a kidobott levegõ csaknem teljes hõenergiáját visszanyeri. Hûtés A Resolair berendezés hûtõregiszterrel való kiegészítése esetén a befújt levegõ hûtése megoldható. Amennyiben a helyiségben statikus fûtés vagy olyan belsõ hõterhelés van. Emelkedõ külsõ hõmérséklet esetén az átkapcsolási ciklus megfelelõ változtatásával a hõvisszanyerés a szabad hûtésig csökken. ábrán látható a Resolair berendezés üzem közbeni két ciklusa. A légáramot szabályozó zsaluk elektromos meghajtó motorokkal üzemelnek. egyéb fûtés hiánya vagy nem elegendõ belsõ hõterhelés esetén a Resolair berendezés kiegészíthetõ fûtõregiszterrel.

és ezáltal megakadályozzák a bevonatképzõdést.8 Elfolyó vizek MENERGA hõvisszanyerõ berendezése AquaCond 44-es típus 22.1. A készülék biztonsági hõcserélõvel van felszerelve. r á t o r oldott szappanok. mellékletben látható a berendezésre egy alkalmazási példa. Ezenkívül az AquaCond berendezés rendelkezik egy automatikus szerkezettel. A 4. elõszûrõvel a szennyvízbõl ki kell választani.ábra).3. zsírok és más anyagok a lehûlés következtében a hõcserélõ felületén lerakódnak. ábra 23. Az elõszûrõ rendszeres tisztítása mellett a berendezés hosszú ideig mûködõképes karbantartás nélkül. ábra A MENERGA AquaCond berendezés képes a szennyvíz hõjét elvonni és ezzel a hideg frissvizet felfûteni. haj stb. A tisztítótestek oldják a lerakódásokat a csõfalról. A tisztítótestek hosszú élettartamúak. ábra A tisztító szerkezet nélkül. szilárd testek. mely a hõcserélõben a szennyvíz útját tisztítja (23. A hõcserélõ korrodálódása esetén. Amennyiben a szennyvíz szerves szennyezõket is tartalmaz akkor még baktérium elszaporodás és iszaplerakódás is történhet a hõcserélõ felületén. szennyvíz 31°C e kondenzátor melegvíz 35°C M tisztítótestek e k u p kompresszor r átfolyás szabályozó frissvíz 10°C elpárologtató kilépõ víz 8°C 24. A hõcserélõcsövek felületén lerakódó szennyezõk automatikusan rontják a hõátadást és a szennyvíz útjának teljes elzáródásához is vezethetnek. változó vízszintmagasság a szennyvíztárolóban. A durva szennyezõdéseket. mint pl. megakadályozza a szennyvíz frissvízbe való jutását (24. még egyenletes áramlás esetén is fennáll annak a veszélye. Automatikus átfolyás szabályozó gondoskodik a szennyvíz egyenletes átfolyásáról még változó külsõ feltételek esetén is pl. hogy a meleg vízben 38 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . Az automatikus hõcserélõ tisztító szerkezet rendszeres idõközönként tisztítótesteket nyom át a szennyvíz útján keresztül. ábra).

Ezek következménye a szennyezõanyagok koncentrációjának növekedése. hogy a pezsgõfürdõbõl visszafolyó víz túlfûti a medence vizét. Ez arra vezethetõ vissza. A visszafolyó használt víz a lehûlés után is 1-2 K-nel magasabb hõmérsékletû. a használtvíz hõjébõl a pezsgõfürdõ vízhõmérsékletének közelébe melegszik. még ha a szabványnak meg is felel. hogy a pezsgõfürdõ gyakran túl sok személy tartózkodik egyszerre. 25. gyakran nem képes kifogástalan vízminõséget garantálni. Ezzel szemben egy nagyobb fürdõmedence szabványnak megfelelõ vízelõkészítõ berendezése kifogástalanul és megbízhatóan mûködik. Ez a hõ fûti a fürdõmedence vízkörét és csökkenti a központi medencevíz fûtõberendezés teljesítmény igényét. és ez a hõ a pezsgõfürdõ tiszta vízének átadható.3. mellékletben látható a berendezésre egy alkalmazási példa. ábra Külön vízelõkészítõ berendezés a pezsgõfürdõhöz. mint a fürdõmedence vize.9 Pezsgõfürdõ MENERGA vízelõkészítõje Whirlpool-Adapter Kombinált vízellátás pezsgõfürdõkhöz és vízelõkészítés a A Whirlpool-Adapter rekuperatív hõcserélõjében a tisztavíz.2. Ezt megakadályozandó a Whirlpool-Adapter kiegészíthetõ egy hõszivattyúval. A pezsgõfürdõ kiegyenlítõ tartályából a használt víz a rekuperatív hõvisszanyerõn keresztül a fürdõmedence tárolótartályába van vezetve. 40 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . A MENERGA Whirlpool-Adapter összeköti a pezsgõfürdõt a nagy fürdõmedence vízelõkészítõ berendezéseivel és gondoskodik a szükséges hõmérsékletnövelésrõl. A Whirlpool-Adapter a higiéniai problémát hõtechnikai eszközökkel oldja meg. Kisebb fürdõmedence vagy erõs napsugárzás terheléssel rendelkezõ nagyobb medence esetén fennáll a lehetõsége annak. és a nagy szûrõberendezéssel van elõ készítve. Ezért az utófûtõnek csak 1-2 K-t kell fûteni. Mûködés A fürdõmedence vízkörébõl a szûrõegység után a tiszta víz egy része a rekuperatív hõcserélõn és a fûtõelemen keresztül a pezsgõfürdõhöz van vezetve. A kis víztartalom és a baktériumszaporodáshoz ideális hõmérséklet súlyosbítja a problémát. Ezáltal a hõmérsékletek teljes kiegyenlítése valósítható meg. A 4. A hõszivattyú elpárologtatójában a használtvíz hõjének további része vonható el.

1 AquaCond alkalmazási példa: hõvisszanyerés a zuhanyvizekbõl és a szûrõ visszamosatásból úszómedence 28°C kiegyenlítõ tartály úszós kapcsoló 40°C zuhanyok melegvíz tároló melegvíz tároló 70°C / 50°C 60°C szûrõ 32°C 10°C 10°C hõmérséklet érzékelõ úszós kapcsoló MENERGA szennyvíz tároló (*) szûrõ (*) (*) (+) (-) 28°C frissvíz 10°C (*) kiegészítõként rendelhetõ kilépõ víz 8°C 4.4 Mellékletek 4.2 Whirlpool-Adapter beépítési példa pezsgõfürdõ úszómedence kiegyenlítõ tartály utófûtõ kiegyenlítõ tartály utófûtõ keringtetõ szivattyúk M M (-) (+) hõszivattyú nagymedence vízelõkészítõ berendezése (+) (-) elõszûrõ M szivattyú MENERGA 40 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 .

3 Méretezõlap Uszoda levegõjébe bepárolgó vízmennyiség számítása és ennek elszállításához szükséges levegõ térfogatáram meghatározása Méretezés a VDI-2089 –es szabvány szerint (94/8 kiadás) és tapasztalati értékekkel Objektum: Az uszoda méretezési adatai: Medencevíz hõmérséklet Vízgõznyomás medencevíz hõmérsékleten Teremlevegõ hõmérséklet A teremlevegõ relatív páratartalma Parciális gõznyomás a teremlevegõben (max.4. m ⋅( 2 - )mbar = g/h Befújt levegõ térfogatárama a szárításhoz VDI szerint • • w g/h VBL =  =  = 3 (XL – XBL) ⋅ rBL ( ) g/kg ⋅ kg/m Bepárolgó vízmennyiség tapasztalati értékek alapján • g 2 m = e⋅Am⋅(PS – Pg) =  ⋅ m ⋅( 2 m ⋅ h ⋅ mbar m /h 3 - )mbar = g/h Befújt levegõ térfogatárama a tapasztalati értékek alapján • • w g/h VBL =  =  = 3 (XL – XBL) ⋅ rBL ( ) g/kg ⋅ kg/m Légcsereszám: _____________________________________ 1/h Választott méretezési érték: __________________________ m /h 3 m /h 3 Berendezés típus: ________________ Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 41 .2) ϑv PS ϑL fL Pg XL XBL rBL Am VU e VDI 2089 15 20 28 35 Dátum: °C mbar °C % mbar g/kg g/kg kg/m m m 2 2 3 3 g/m ⋅h⋅mbar ⋅ Tapasztalati érték 8 normál 10 feszített víztük. 22.3 VDI 2089) A befújt levegõ abszolút nedvességtartalma (9 VDI 2089) Befújt levegõ sûrûsége Medence vízfelülete Az uszodatér légtérfogata Empirikus bepárolgási tényezõ a méretezéshez Privátuszoda: Nyilvános fürdõ: Lakóház uszoda élményfürdõ hullámfürdõ *Vízi attrakciók bepárologtatását külön figyelembe kell venni! Bepárolgó vízmennyiség VDI szerint • g m = e⋅Am⋅(PS – Pg) =  ⋅ 2 m ⋅ h ⋅ mbar (középérték: 1.7) A teremlevegõ abszolút nedvességtartalma (max. 14.

entalpiája h(1+x)S és sûrûsége rS a hõmérséklet függvényében 42 Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 . abszolút nedvességtartalma xS.4.4 Telített állapotú levegõ parciális vízgõznyomása pS.

4.5 Átszellõztetett tetõk a DIN 4108 szerint Fedettuszodák légtechnikájának tervezése 2000/09 43 .