Thorwald Dethlefsen – Rüdiger Dahlke

Út a teljességhez
A betegség jelentése és jelentősége

* * *

T au — Benső ú T - ik alauz k önytár ából

!

http://www. T au.hu

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

2

Aki beteg – orvoshoz fordul. Gyógyulni akar, az orvos pedig gyógyítani. S a közös munkálkodás, a betegség „legyőzésének” harci mámorában egyikük sem teszi föl a kérdést: mit jelent a betegség? Miről árulkodik a tünet? Ez a könyv éppen e kérdésekre keresi és adja meg a maga sajátosan új válaszait. Minden betegség valamilyen lelki konfliktus testi megjelenési formája – állítják a szerzők. Gyötörjön bennünket akár fogfájás vagy bélhurut, asztma vagy reuma, viszketegség vagy magas vérnyomás – mindezek hátterében pszichés zavarok állnak. Sőt, még az országúti balesetek sem történnek „véletlenül”. A cél tehát nem csupán a betegség „meggyógyítása”, nemcsak a fizikai-fiziológiai működésünkben bekövetkezett „hiba” kijavítása, hanem a betegség szimbolikájának feltárása és a páciens alapvető problémájának megoldása. Vagyis a teljesség felé vezető utat mutatja meg a könyv; azok számára készült, akik valóban szembe akarnak és mernek nézni önmagukkal – betegségükkel és azzal, amiről ez a betegség árulkodik.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

3

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Thorwald Dethlefsen-Rüdiger Dahlke: Krankheit als Weg. Deutung und Bedeutung der Krankheitsbilder © C. Bertelsmann Verlag GmbH, München, 1983 Hungarian translation © Hajós Gabriella, 1991 Alapkiadás: Arkánum Kiadó, Budapest, 1991

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

4

Tartalom

Út a teljességhez _____________________________________________________1 Tartalom ___________________________________________________________4 Előszó _____________________________________________________________9 I. RÉSZ A betegség és a gyógyulás megértésének elméleti feltételei _________12
1. Betegség és szimptóma ______________________________________________ 13 2. Polaritás és egység __________________________________________________ 32 3. Az árnyék _________________________________________________________ 70 4. Jó és rossz _________________________________________________________ 82 5. Az ember beteg____________________________________________________ 100 6. Keressük az okokat ________________________________________________ 108 7. Vizsgálódásunk módszerei __________________________________________ 126
Kauzalitás az orvostudományban ___________________________________________ 128

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

5

A tünetképzés kapcsolata az idővel _________________________________________ A tünet analógiája és szimbolikája __________________________________________ A kényszerű következmények______________________________________________ Az ellentétes tünetek közössége ____________________________________________ Az eszkaláció fokozatai __________________________________________________ Önámító vakságunk _____________________________________________________ Elméleti összefoglalás____________________________________________________

135 137 144 146 148 157 160

II. RÉSZ A betegség jelentése és jelentősége (Kórképek és jelentésük)_______162
1. A fertőzés ________________________________________________________ 163 2. Az elhárítás rendszere ______________________________________________ 185 3. A légzés __________________________________________________________ 193
Tüdőasztma (Asthma bronchiale) ___________________________________________ 1. Adás és kapás ____________________________________________________ 2. Aki be akar csukódni ______________________________________________ 3. Dominanciaigény és kiszolgáltatottság _________________________________ 4. Az élet sötét aspektusainak elhárítása __________________________________ Megfázás és influenzás bántalmak __________________________________________ 199 199 201 203 205 208

4. Az emésztés_______________________________________________________ 212
A fogak _______________________________________________________________ 216 A nyelés ______________________________________________________________ 220 Hányinger és hányás _____________________________________________________ 222

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

6

A gyomor _____________________________________________________________ A vékonybél és a vastagbél________________________________________________ A hasnyálmirigy ________________________________________________________ A máj ________________________________________________________________ Az epehólyag __________________________________________________________ A kóros lesoványodás (anorexia nervosa) ____________________________________

223 228 233 235 239 241

5. Az érzékszervek ___________________________________________________ 247
A szem _______________________________________________________________ 252 A fül _________________________________________________________________ 259

6. Fejfájás __________________________________________________________ 262
Migrén _______________________________________________________________ 266

7. A bőr ____________________________________________________________ 273
Bőrkiütések____________________________________________________________ 279 Viszketegség___________________________________________________________ 284

8. A vese ___________________________________________________________ 287
Vesezsugor – művese ____________________________________________________ 299 A hólyag ______________________________________________________________ 300

9. Szexualitás és terhesség _____________________________________________ 305
Menstruációs panaszok___________________________________________________ 308 Álterhesség (Pszeudograviditás) ___________________________________________ 313 Terhességi problémák____________________________________________________ 314

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

7

Terhességi gesztózis* ____________________________________________________ Szülés és szoptatás ______________________________________________________ Sterilitás (fogamzásképtelenség)____________________________________________ Menopausa és klimaktérium (a változás évei) _________________________________ Frigiditás és impotencia __________________________________________________

316 318 320 320 322

10. Szív és vérkeringés ________________________________________________ 327
Alacsony vérnyomás – magas vérnyomás_____________________________________ 327 A szív ________________________________________________________________ 332 Kötőszöveti gyengeség, visszér, trombózis ___________________________________ 339

11. Mozgásszervek és idegek ___________________________________________ 341
A tartás _______________________________________________________________ Porckorong és isiász _____________________________________________________ Az ízületek ____________________________________________________________ Reumatikus jellegű bántalmak _____________________________________________ Motorikus zavarok: ferde nyak, írógörcs _____________________________________ Körömrágás ___________________________________________________________ Dadogás ______________________________________________________________ 341 345 348 352 358 360 362

12. Balesetek ________________________________________________________ 365
A közlekedési balesetek __________________________________________________ 370 Otthoni és üzemi balesetek ________________________________________________ 375 Csonttörés _____________________________________________________________ 377

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

8

13. Pszichés tünetek __________________________________________________ 380
A depresszió ___________________________________________________________ Az álmatlanság _________________________________________________________ Szenvedélybetegségek ___________________________________________________ A falánkság ________________________________________________________ Az alkohol_________________________________________________________ A dohányzás _______________________________________________________ A kábítószerek _____________________________________________________ 385 387 395 397 398 399 399

14. Rák (Rosszindulatú sejtburjánzás) ____________________________________ 402 15. AIDS ___________________________________________________________ 417 16. Mi a teendő? _____________________________________________________ 430 A szervek és testrészek pszichés fogalmi megfelelői ________________________ 447

hogy ezt az első részt gondosan és pontosan. Nyomatékosan javasoljuk. hogy a betegséget alibiként használjuk fel megoldatlan problémáinkra. hanem igenis maga a tettes. ha az elméleti rész nehézsé- . Ez a munka előző könyvem. mert megfoszt attól a lehetőségtől.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 9 Előszó Ez a könyv nem lesz kényelmes olvasmány. s szimbolikájuk módot nyújt a páciens mindenkori problémájának megfejtésére. mielőtt a második részhez hozzákezdenének. egységes művet kapjon a kezébe. Azt akarjuk ugyanis bemutatni. A sors mint esély folytatásának vagy szövegmagyarázatának is tekinthető. Ennek ellenére A sors mint esély olvasása – különösen. mi a betegségek metafizikus aspektusát szeretnénk előtérbe állítani. hogy az olvasó zárt. az egészségtelen életre és más hasonló. A könyv első részében az elméleti alapokat s a betegség filozófiáját tárgyaljuk. jól ismert „bűnösökre” gondolunk. bár törekedtem arra. lehetőség szerint többször olvassák el. hogy a beteg nem a természet valamiféle tökéletlenségének áldozata. És itt nem a környezetszennyező anyagokra. a civilizációra. E szemszögből a tünetek pszichés konfliktusok testi megjelenési formái.

ahelyett hogy az út szélén üldögélve idejüket zsonglőrködéssel vagy semmire sem kötelező elcsépelt klisék ismételgetésével töltenék. amelyek szétfeszítik a betegségtéma szűk kereteit. A betegség témája emellett alkalmat ad olyan világszemléleti és ezoterikus eszmék kifejtésére is. s akiknek a tudományra nincs ideje – a tudásra van szüksége. mint amilyennek azok szemében tűnhet fel. akiknek a megvilágosodás a célja. de nem is olyan egyszerű vagy banális. Ez a könyv nem nehéz. Könyvünk sok ellenállásba fog ütközni – mégis reméljük. A könyv végén az egyes tünetek betűrendes jegyzéke segít az olvasónak a keresett betegség megtalálásában. amelynek segítségével megérti és értelmezni tudja tünetei jelentését. hiszen hiányzik belőle a „tudományos leírásokra” jellemző óvatosság. hogy egy olyan új látásmódot hozzunk közel az olvasóhoz. hogy azokhoz (a kevesekhez vagy sokakhoz) is . s pszichés problémák megjelenési formáiként értelmezzük őket.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 10 geket okozna – kedvező előfeltételt teremthet a könyv megértéséhez. illetve kiegészítheti azt. akik koncepciónkat nem értik meg. akik hajlandók saját útjukat járni. Ez a könyv nem „tudományos”. A második részben a leggyakrabban előforduló betegségeket szimbolikus jelentésükben mutatjuk be. Olyan emberek számára íródott. Szándékunk azonban elsősorban az. Olyanok számára.

1983. München. Kizárólag nekik írtuk ezt a könyvet. február A szerzők .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 11 eljut. akik életútjuk során segédeszközként kívánják felhasználni.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 12 I. RÉSZ A betegség és a gyógyulás megértésének elméleti feltételei * * * .

amelyek ezzel a szinte mindentudó modern orvostudománnyal szemben bizalmatlanságnak adnak kifejezést.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 13 1. . A kritikának sokféle alapja lehet – a mellékhatások. melyben a modern orvostudomány naponta képeszti el a laikust csodával határos lehetőségeivel és eredményeivel. Betegség és szimptóma Az emberi elme A valódi tanítást nem fogja föl. Yoka Daishi „Shodoka” Oly korban élünk. mint magasan fejlett orvostudományunk felé. Egyre növekszik azoknak a száma. Ugyanakkor egyre erősödnek azok a hangok. Mégis mily szívesen Vitáznátok velem Ha kétségeitek vannak És semmit sem értetek. a tünetváltás. akik lényegesen nagyobb bizalommal fordulnak a természetgyógyászat ősi vagy modern módszerei vagy a gyógyítás művészetének homeopátiás módja.

a bírálat tárgyánál sokkal érdekesebb azonban. Az orvostudománnyal kapcsolatos ellenérzés sokunkban – köztük sok fiatal orvosban is – közös. ez azon törekvéseket jelenti. Időközben ugyanis majdnem mindenki felismerte. Míg egyesek minden probléma megoldását a sugárzás kutatásában látják. Hamar szertefoszlik ez a közösség. nem vezet a remélt célhoz. mások a kemoterápia természetes. amelyek amellett. dacára annak. mások a homeopátiára esküsznek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 14 az emberiesség hiánya. Egyesek az orvoslás szocializálásában. konkrét alternatív megoldások kerülnek szóba. . hogy a bejáratott út. vagy éppen amiatt. hogy következetesen van kiépítve. Az akupunktúrát gyakorlók s a góckutatók azt követelik. hogy az akadémikus orvostudomány az embert mint teljességet szem elől tévesztette. Még mielőtt ugyanis a bírálatok racionális feldolgozásához kezdenénk. hogy valami még sincs rendben. semmiképpen nem akarják szem elől téveszteni a teljes embert mint testi-lelki egységet. támad egy olyan homályos érzésünk. ha az új. hogy nyitottak az orvosi módszerek sokfélesége előtt. Az akadémikus orvostudományon kívül rekedt irányzatokat és módszereket együttesen szívesen nevezik holisztikus orvostudománynak. hogy az orvosi szemlélet forduljon a testi folyamatok megítélésében a morfológiai szintről az energetikai szint felé. hogy egyáltalán feltámadt ez a kritika. növényi gyógyszerekkel való helyettesítésében vélik meglelni az üdvösség útját. a költségek robbanása és számos más probléma –.

minden tevékenységében – tudatosan vagy tudattalanul – a mögötte álló filozófia fejeződik ki. miként a többi páciens. pontosabban: a filozófia hiányán. hogy ezek a viták mennyire csak a különböző módszerekre s azok működésére korlátozódnak. illetve filozófiájáról. amelyre – a legteljesebb csendben s minden reflexió nélkül – cselekvéseit építi. A modern orvostudomány nem cselekvési lehetőségein bukik el. Ha az orvostudományban folyó. A modern orvostudomány saját filozófiáján bukik el. a tartalmi aspektusok hiánya feljogosítja a kritikát az „embertelenség” vádjára. Bár az orvostudomány a legnagyobb mértékben a konkrét gyakorlati teendőkből él.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 15 A kutatás alapkoncepciója. hamarosan feltűnik. s e betegségnek sok tünete van. . s mily kevéssé szólnak az orvostudomány elméletéről. a részletek egyre kimerítőbb s egyre pontosabb ismeretével. Az orvostudomány beteg. Azonban. ám ez a szituációk további funkcionális változtatásán keresztül nem hárítható el. hanem azon a világképen. egyébként meglehetősen frissítő vitákat s mozgásokat figyeljük. szükségszerűen egyre inkább háttérbe szorította az embert. Az orvosi tevékenységet mindeddig csak a funkcionalitás és a hatékonyság orientálta. a specializáció és az analízis. az orvostudomány sem gyógyítható tüneteinek orvoslásával. külső szituációban megnyilvánul. Bár ez az „embertelenség” sok konkrét.

Egyáltalán nem áll szándékunkban az e területen megszokott. akik a személyes belátás tekintetében a (kissé rest) kollektív fejlődésnek némileg elébe vágtak. amikor is a dolog jelentése megismerhetővé válik. hagyományos s mindenki által oly megingathatatlannak hitt alapértékeket átvenni. hogy ezzel olyan irányba lépünk. Ezért is nehéz és veszélyes a vállalkozásunk: ugyanis nem kerülhetjük el. hogy kíméletlenül utána ne menjünk olyan kérdéseknek is.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 16 Az akadémikus orvostudomány kritikusainak és az alternatív gyógymódok hirdetőinek többsége mégis – egészen magától értetődően – magáévá teszi az orvostudomány világképét és céljait. . amelyeket kollektív tabu óv a vizsgálódástól. s teljes energiáját a formák (módszerek) megváltoztatására fordítja. mely nem vág egybe az orvostudomány fejlődésének irányával. A funkcionális folyamatoknak önmagukban sosincs értelmük. hanem olyan egyénekhez fordulunk. Könyvünkben a betegség és a gyógyulás kérdéskörét új módon közelítjük meg. Ezért írásunkkal nem a kollektív orvostudományhoz. hogy a könyvünkben található koncepciót tartalmilag követni tudják majd. Szemléletmódunk jegyében több gondolati lépcsőt átugrunk. ennek feldolgozása az orvostudományra vár. Egy esemény értelme az értelmezés során derül ki. Tudatában vagyunk annak. Mindennek mély megértése előfeltétele annak.

Ahhoz. A formában kifejezésre jut a tartalom. konkrét és funkcionális dolog egy idea kifejezése. ha az értelmezésben segítségünkre van egy metafizikus vonatkoztatási rendszer. Ha felhagyunk azzal. minden látható. Csak akkor lesz jelentőségteljes s értelmes számunkra a formák látható világa. üresek maradnak számunkra. amelyen az értelmezendő esemény manifesztálódik. ha „hasonlattá válik” (Goethe). ha azonban ezt az eseményt a hőmérséklet-változás kifejezéseként értelmezzük.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 17 Így például elszigetelten szemlélve a higanyoszlop emelkedése egy üvegcsőben tökéletesen értelmetlen. értelmetlenek. Azok az írásjelek. Amint a betűk és a számok is csak formális hordozói a mögöttük lévő ideának. formális világunk folyamatai is csak akkor értelmezhetők. E két területet röviden formának és tartalomnak is nevezhetjük. olyan vonatkoztatási keretre van szükségünk. s így közvetítő a láthatatlan világába is. értelmetlenségbe süllyed. s ezáltal a formák jelentőség-teljesek lesznek. Egy festmény értéke nem függ a felhasznált vászon és festék minőségétől. létünk jelentéktelenségbe. hogy értelmezni tudjunk valamit. amely kívül esik azon a szinten. Ezen a jelek legtárgyilagosabb elemzése sem változtathat. hogy a világ eseményeit és sorsunkat értelmezzük. a kép anyagi . a folyamat jelentőségteljes lesz. Ennek megfelelően anyagi. amelyek nem közvetítenek ideát és jelentést. Teljesen világos és érthető ez a művészetben is.

közvetítői. hogy szemléletmódunkat tudományos okfejtés vagy kritika nem sértheti. ezáltal egy metafizikai tartalom fizikai kifejezési formája. Ahhoz. az asszociáció. Szándékosan hagyjuk magunk mögött a tudományos kereteket. „Tudományosságra” nem tartunk igényt. hogy a dolgok jelentősége és értelme áttetszővé váljék. ahhoz a módszerhez. a paradoxonokat. az irónia és az. képesnek kell lennünk elviselni az ambivalenciát. Az emberi lélek területén tett utazásunkban segítségünkre lehet a képszerű gondolkodás. ha van fülünk a nyelvben rejlő rejtett jelentések megértésére. Eljárásunk nem a megrögzött racionalistákhoz és materialistákhoz szól. hanem azokhoz. kiindulópontunk teljesen más – ebből következik az is. mivel azok a funkcionális szintre korlátozódnak. hogy utunkat bejárhassuk. A vászon és a festék csak az amúgy láthatatlan láthatóvá tételét szolgálja. s ezzel párhuzamosan megakadályozzák.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 18 alkotórészei csak a művész által alkotott belső kép ideájának hordozói. akik készek az emberi tudat kusza és korántsem mindig logikus ösvényeit járni. Egyszerű példáinkkal csak e könyv módszerének megértéséhez kívántunk segítséget nyújtani. amely a betegség és a gyógyulás témáját értelmezve szemléli. a fantázia. Ezzel szándékosan és egyértelműen kilépünk az „orvostudomány” területéről. és nem szabad kikényszeríte- .

Ami egy élőlény testében történik. ha megtekintünk egy holttestet. illetve egy megfelelő kép . mint a rádióműsor a rádióvevőhöz. mint az egészség többes száma: egészségek. s válnak ezáltal láthatóvá. amelyeket csak egyes számban használhatunk. mind a népnyelv különböző betegségekről beszél. éppen olyan értelmetlen. természetesen független a test bármely termékétől. A test semmit sem tesz magától. hiszen az ember állapotára vonatkoznak. A betegség olyan szó. A testben a tudat információi manifesztálódnak. amelyet tulajdonképpen csak egyes számban használhatunk. A köznyelvi szóhasználat igen világosan rámutat arra a szélesen elterjedt félreértésre. a többes szám: betegségek. a testben csak a tudat információi fejeződnek ki. Mind az orvostudomány. Miután a tudat nem anyagi jellegű. Az élő ember teste működését éppen annak a két nem anyagi természetű instanciának köszönheti. A tudat úgy viszonyul a testhez. és nem szervekre vagy testrészekre. A test sosem beteg vagy egészséges. amint az mindennapos a mai nyelvhasználatban. melyet tudatnak (léleknek) és életnek (szellem) nevezünk. A betegség és az egészség olyan fogalmak. önálló minőség. sőt annak lététől is. mindenkor egy megfelelő információ kifejezése. amely a betegség fogalma mögött húzódik meg. hogy az egyik pólust azonnal megsemmisítjük a másik javára. erről mindannyian meggyőződhetünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 19 nünk az egyértelműséget azáltal.

ezért ilyenkor betegségről beszélünk. Félrevezető tehát azt állítani. amelyen a tudat képei jelennek meg. A test ily módon csak egy megjelenítési vagy megvalósítási szint. ha egy ember tudati világa kizökken egyensúlyából. hogy a test beteg. hogy a test hőmérséklete állandó. Ha valamely testfunkció letér a pályáról. A harmónia zavara azonban a tudatban. amelyeknek kiindulópontja az emberi tudat. amely a tudatban lejátszódó folyamatokat és változásokat tükrözi. Így. ez testi tünetekben lesz látható és átélhető a számára. s ezáltal példázat. A test működése összességében azoktól az információktól függ. amelyet egészségnek nevezünk. az információk szintjén áll fenn. illetve kérdésessé tettünk egy addig kiegyensúlyozott rendet (később látni fogjuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 20 összesűrűsödése (a kép görögül eidolon. s ez megfelel az „idea” fogalmának is). mint színpad. Az. hogy a mirigyek hormonokat ürítenek vagy a test ellenanyagokat termel. hogy más szemszögből a betegség tulajdonképpen ennek az egyensúlynak a helyreállítása). beteg csak az em- . hogy a pulzus. A betegség tehát azt jelenti. amelyen az ősképek formát öltenek. mint az a színpad. analóg módon a test sem más. Miként az anyagi világ sem más. hogy letértünk a harmónia útjáról. nem magyarázható magából az anyagból. ezzel többé-kevésbé ezt a harmóniát veszélyezteti. A legkülönbözőbb testműködések harmonikus összjátéka során jön létre azután az a minta. a szív bizonyos ritmust követ. a testben csak megmutatkozik.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

21

ber lehet – s betegsége testében jelentkezik tünetként. (Ha egy tragédiát bemutatnak, akkor sem a színpad tragikus, hanem a darab!) Sokféle tünet létezik – de mindegyik ugyanazt a történést fejezi ki; azt, amit betegségnek nevezünk, s ami mindig is az emberi tudatban játszódik le. Tudat nélkül a test nem élhet s így „beteg” sem lehet. Itt szeretnénk tisztázni, hogy szemléletünkben nincsen helye a betegségek ma szokásos osztályozásának – szomatikus, pszichoszomatikus, pszichés és elmebetegségekre. E felosztás a betegségek megértését sokkal inkább akadályozza, mintsem megkönnyítené. Szemléletmódunk leginkább a pszichoszomatikus modellnek felel meg, mindenesetre azzal a különbséggel, hogy mi ezt a látásmódot használjuk minden szimptóma esetében, s kivételt nem ismerünk el. A „szomatikus”/„pszichés” különbségtétel legfeljebb arra a szintre vonatkozhat, amelyen valamely tünet manifesztálódik – nem használható azonban a betegség lokalizálására. Az „elmebetegség” ókori fogalma teljességgel félrevezető, az elme (szellem) nem tud megbetegedni – a betegségek e csoportjában olyan tünetekről van szó, amelyek a psziché, tehát az emberi tudat szintjén manifesztálódnak.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

22

Könyvünkben a betegség olyan egységes képének kidolgozására törekszünk, melyben a „szomatikus”/„pszichés” különbségtétel legfeljebb a tünet domináns megjelenési szintjére vonatkozik. Azzal, hogy fogalmi különbséget teszünk a betegség (tudati szint) és a tünet (testi szint) között, a betegséggel kapcsolatos szemléletmódunk szükségszerűen eltolódik a ma közkeletű módszerekről, azaz a testi történések analíziséről a pszichés területnek ebben az összefüggésben ma korántsem közkeletű vagy megszokott vizsgálatára. Úgy járunk el, mint az a kritikus, aki a rossz színművet nem a díszlet, a berendezés vagy a színészek elemzésén, megváltoztatásán keresztül kívánja megközelíteni, hanem közvetlenül a darabot magát vizsgálja. Ha valakinek valamely tünet manifesztálódik a testében, ez (többé-kevésbé) magára vonja az illető figyelmét, s ezzel megszakítja addigi életútja folyamatosságát. A tünet jelzés, amely magára irányítja figyelmünket, érdeklődésünket, energiáinkat, s kérdésessé teszi testünk addigi egyensúlyát. A tünetre oda kell figyelnünk – akár akarunk, akár nem. Életünk e kívülről jövő megszakítását zavarként érzékeljük, s leginkább egy a célunk: megszabadulni ettől a zavaró valamitől (magától a zavartól). Nem akarjuk, hogy zavarjanak bennünket – s ezzel kezdetét veszi a tünet elleni küzdelem. Ez a

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

23

küzdelem azonban maga is foglalkozás, odafordulás valamihez – így a tünet mindig eléri, hogy foglalkozzunk vele. Hippokratész óta az orvostudomány mást sem tesz, mint bebeszéli a betegnek, hogy a tünet egy többé-kevésbé véletlen jelenség, melynek okát funkcionális folyamatokban kell keresnünk, s e funkcionális folyamatok kutatása a tudomány feladata. Az orvostudomány gondosan kerüli a tünetek értelmezését, s ezzel mind a tünetet, mind a betegséget a jelentéktelenség birodalmába száműzi. Ezzel viszont a jelzés elveszíti tulajdonképpeni funkcióját – a tünetből jelentés nélküli jelzés lett. Hogy mindezt megvilágítsuk, nézzünk egy hasonlatot: egy autó műszerfalán különböző ellenőrző lámpák vannak, amelyek akkor villannak fel, ha a gépkocsi valamelyik fontos funkcióját nem teljesíti előírásszerűen. Ha tehát konkrét esetben egy út során felvillan az egyik jelzőlámpa, ennek semmiképpen sem örülünk. A jelzés arra késztet bennünket, hogy utunkat megszakítsuk. Érthető nyugtalanságunk ellenére ostobaság lenne, ha a jelzőlámpára lennénk dühösek; végül is csak egy olyan eseményről informál bennünket, amelyet egyébként nem vettünk volna ilyen hamar észre, hiszen egy számunkra „láthatatlan” területen zajlik. Így a jelzőlámpa felvillanása arra késztet bennünket, hogy kihívjunk egy autószerelőt, s beavatkozásával elérjük, hogy a lámpa ne villogjon többé, s így nyugodtan utazhassunk tovább. Ugyanakkor

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

24

igencsak haragudnánk az autószerelőre, ha célunkat – vagyis hogy a lámpa ne égjen – úgy valósítaná meg, hogy kicsavarná az égőt. Bár a jelzőlámpa nem villogna többé – s mi tulajdonképpen ezt akartuk –, megítélésünk szerint a módszer, amely az eredményhez vezetett, mégis túlságosan felületes lenne. Ésszerűbbnek tartjuk, ha a lámpa felvillanását feleslegessé tesszük, ahelyett hogy megakadályoznánk. Ehhez azonban el kell szakadnunk gondolatban a lámpától, s a mögötte lévő berendezésekre kell összpontosítanunk, hogy rájöjjünk, tulajdonképpen mi nincs rendben. A jelzőlámpa felvillanásával csak figyelmeztetni akart bennünket, hogy ezt a kérdést feltegyük. Ami példánkban a jelzőlámpa volt, témánkban az a tünet. Bármi manifesztálódjék is tünetként a testünkben, az mindig egy láthatatlan folyamat látható kifejeződése, mely jelző funkciója által arra kíván figyelmeztetni bennünket, hogy szakítsuk meg utunkat, mert valami nincs rendben, s kérdezzünk rá, mi is az. Itt is ostobaság haragudni a tünetre, s éppenséggel abszurd, ha úgy akarjuk kikapcsolni, hogy megakadályozzuk manifesztációját. A tünetet nem kell megakadályozni megjelenésében, hanem feleslegessé kell tenni. Ehhez azonban tekintetünket el kell fordítanunk a tünetről, s mélyebbre kell néznünk, hogy megtanuljuk megérteni, mi az, amire a tünet figyelmeztet.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

25

Az orvostudomány problémája éppen az, hogy képtelen erre a lépésre, minthogy túlságosan is megigézte a tünet. Ezért aztán azonosnak tartja a tünetet és a betegséget, azaz, nem tudja a formát a tartalomtól elválasztani. Így költséges technikáival kezeli az emberi szerveket és testrészeket – és sohasem az embert, aki beteg. Alig várja, hogy elérkezzék az az idő, amikor minden tünetet csírájában tud elfojtani, s nem kérdi, lehetséges-e, értelmes-e ez a cél. Elképesztő, milyen kevéssé tudja kijózanítani őt a valóság e meglehetősen kérdéses célra irányuló hajtóvadászat eufóriájából. Végül is a betegek száma az úgynevezett modern, fejlett orvostudomány színre lépésével még az egy százalék törtrészével sem csökkent. Időtlen idők óta ugyanannyi a beteg – csak a tünetek változnak. E kijózanító tényt olyan statisztikákkal próbálják elködösíteni, amelyek csak meghatározott tünetcsoportokra vonatkoznak. Így például büszkén kijelentik, hogy legyőzték a fertőzéses betegségeket, anélkül hogy egy szóval is említenék, melyek azok a tünetek, amelyek mind jelentőségük, mind gyakoriságuk tekintetében ugyanezen időszakban megszaporodtak. Egy szemlélet csak akkor lehet őszinte, ha tünetek helyett a „betegséget mint állapotot” vizsgálja, mert ez az állapot bizony nem szorult vissza, s biztonsággal mondhatjuk, hogy a jövőben sem fog visszaszorulni. A betegség állapota, éppúgy, mint a halál, mélyen az emberi létben gyökerezik, s ártatlan funkcionális trükkökkel nem

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

26

lehet az emberi világból kiiktatni. Ha a betegség és a halál nagyságát, méltóságát felfognánk, ennek fényében azt is látnánk, milyen nevetséges és korcs minden erőfeszítésünk, amely a fentiek legyőzésére tör. Természetesen védekezhetünk, amennyiben illúzióinkat nem adjuk fel, s továbbra is hiszünk saját nagyságunkban, mindenhatóságunkban, s a betegséget és a halált puszta funkciókká degradáljuk. Foglaljuk össze még egyszer: a betegség olyan emberi állapot, amely arra utal, hogy az érintett személy tudatában valami nincs rendben, illetve nem harmonizál. A belső egyensúly elvesztése a testben tünetként manifesztálódik. A tünet ezáltal jelzés s információhordozó, amely fellépésével életünk addigi folyását megakasztja, s arra kényszerít bennünket, hogy figyelmet szenteljünk neki. A tünet azt jelzi, hogy emberként, lelkes Lényként vagyunk betegek, azaz, belső lelki erőink zökkentek ki egyensúlyukból. A tünet tudatja velünk, hogy valamire szükségünk van. „Mire van szüksége?” – kérdezték régebben a beteget, de az mindig azzal válaszolt, amije volt: „Fájdalmaim vannak.” Manapság már áttértek arra, hogy rögtön azt kérdezik: „Mi a baja?” Ha közelebbről megvizsgáljuk, ez a kétféle kérdésfeltevés – egyszer, hogy „Mire van szüksége?”, másodjára, hogy „Mi a baja?” – igen tanulságos. Mindkettő találó a beteg esetében. A betegnek ugyanis mindig szüksége van valamire, méghozzá tudati szinten – ha nem

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

27

lenne szüksége semmire, egészséges lenne, azaz egész és teljes. Ha azonban boldogulásához szüksége van valamire, akkor nem teljes, tehát beteg. E betegség a testben abban a tünetben mutatkozik meg, amellyel a páciens bír. Így az, amivel valaki bír, kifejezi azt, amire szükség lenne, amivel tehát nem bír. A tudatosság hiánya tünetet termel. Ha valaki felfogta a betegség és a tünet közötti különbséget, egy csapásra megváltozik a betegséggel kapcsolatos alapállása, viszonya a betegséghez. A tünetben többé nem esküdt ellenségét látja, melynek legyőzése, megsemmisítése elsődleges célja, hanem felfedezi benne a partnert, aki segítségére lehet abban, hogy megtalálja azt, amire szüksége van, s így a betegséget mint állapotot győzze le. A tünet egyfajta tanító, aki segítségünkre van abban, hogy saját fejlődésünkkel, tudatossá válásunkkal törődjünk, ugyanakkor szigorú s könyörtelen, ha e fenti törvényt figyelmen kívül hagyjuk. A betegségnek egyetlen célja van: hogy egészségessé váljunk. A tünet közölheti velünk, mi hiányzik ehhez – ez azonban feltételezi, hogy értsünk a tünetek nyelvén. E könyv feladata segíteni, hogy ismét elsajátítsuk a tünetek nyelvét. Ismét elsajátítsuk – mondtuk, mert ez a nyelv régóta létezik, s nem kell feltalálni, csak megtalálni. Nyelvünk teljes egészében pszichoszomatikus, ami annyit jelent, hogy a nyelv ismeri a test és psziché összefüggéseit. Ha újra elsajátítjuk, hogyan kell

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

28

meghallanunk nyelvünk e kétértelműségét, hamarosan meghalljuk s meg is értjük tüneteink beszédét. Tüneteink többet s fontosabbat közölnek velünk, mint embertársaink, mert intimebb partnerek, teljességgel hozzánk tartoznak, s ők az egyedüliek, akik valóban ismernek bennünket. Azt az őszinteséget viszont, amely ezáltal létrejön, nem könnyű elviselni. Legjobb barátunk sosem merné a valóságot oly kendőzetlenül s őszintén szemünkbe mondani, amint azt tüneteink teszik. Nem csoda hát, ha a tünetek nyelvét elfelejtettük – az őszintétlenség ugyanis mindig kellemesebb! Ám tüneteink nem tűnnek el pusztán attól, hogy melléhallunk, vagy nem értjük meg őket. Valamilyen módon mindig foglalkoztatnak bennünket. Ha elég bátorságunk van hozzá, hogy hallgassunk rájuk, hogy kommunikációba lépjünk velük, tévedhetetlen tanítóink lesznek a valódi gyógyulás felé vezető úton. Azzal, hogy tudtunkra adják, mi hiányzik nekünk, hogy megismertetnek azzal, amit tudatosítanunk és integrálnunk kell, esélyt kínálnak arra, hogy tüneteink a tanulás és a tudatosulás folyamatában feleslegessé váljanak. És ebben rejlik a különbség a betegség leküzdése és a betegség transzmutációja (átváltoztatása) között. A tünet leküzdése sosem vezet gyógyuláshoz, ahhoz kizárólag a betegség transzmutációja révén juthatunk el. A gyógyulás, az egészség már nyelvi síkon is azt előfeltételezi, hogy egész-ségesebbek, azaz egészebbek, teljesebbek let-

A testben csak a megfelelő tudatállapotok tükröződnek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 29 tünk. Tudatunk tágulása nélkül a gyógyulás nem lehetséges. Nem szándékunk bírálni az orvostudomány kezelési módszereit mindaddig. Emögött ugyanis az a probléma áll. A betegség és a gyógyulás olyan fogalompár. Egyedül ezen a ponton kapcsolódunk az akadémikus orvostudomány kritikájához. sem egészséges. a tudat eme teljességéhez való közeledést jelenti. Az orvosi kezelés pusztán funkcionális intézkedésekre szorítkozik. (Tehát közelebb kerülünk az egészhez. s mint ilyen se nem jó. hiszen a gyógyulás mindig valami hiányzó tudati bekebelezését jelenti. hogy bármiféle figyelmet szentelne annak a szintnek. mely kizárólag a tudatra vonatkozik.) A gyógyulás tehát mindig ehhez az egészhez. amit megvilágosodásnak is nevezünk. amíg nem köti össze őket a gyógyulás igényével. Ezen a síkon az orvostudomány egyrészt megdöbbentően jó. se nem rossz. nem kell feltétlenül tovább . Aki egyszer már átlátott a szitán. hogy a világot vajon funkcionális intézkedésekkel akarjuk-e megváltoztatni. a testre nem alkalmazható – a test nem lehet sem beteg. Az orvostudomány gyógyulásról beszél anélkül. mindössze egy lehetséges beavatkozás az anyagi síkján. módszereit teljes egészében legfeljebb magunk részéről és sohasem mások számára kárhoztathatjuk. vagy az ilyen eljárás illuzórikus volta már lelepleződött előttünk. amelyen a gyógyulás egyáltalán megvalósulhat. a tejeshez.

hogy azért. A betegség nem véletlen – s ezért kellemetlen zavar – ezen az úton. A mi szándékunk nem az. . mint az orvostudományé. Mennél tudatosabban szemléljük ezt az utat. amit tesz. Filozófiája ugyanaz. amelyen az ember a teljesség felé közelít. sem a természetes gyógymódhoz nem tartozik. másoktól is megvonja – végső soron az is előrevisz. s egészséges életről beszél. hanem maga az út. mint az orvostudományra. hogy mennyire tudatosan teszi. folytatnunk kell vizsgálódásunkat. sokkal inkább az.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 30 játssza a játszmát (bár semmi sem szól ellene!). ki mit tesz. hogy ezt megtehessük. hogy bírálatunk ugyanannyira vonatkozik a természetes gyógymódra. mert ő maga esetleg nem igényli ezt többé. a betegséget megakadályozni. a betegség annál inkább betölti célját. észre fogja venni. a kegyelem állapotába vezető út. Aki álláspontunkat megértette. (Kivételt képez a homeopátia. ahhoz azonban nincsen joga. hanem hogy használjuk a betegséget. ugyanis a természetes gyógymód is funkcionális intézkedésekkel próbál „gyógyítani”. csupán kevésbé mérgezőek s valamivel természetesebbek a módszerei. ahhoz azonban. hogy legyőzzük.) Az ember útja a tökéletlenségből a teljességbe – a betegségből a gyógyulásba. amely sem az orvostudományhoz. ha szembesülünk illúziónkkal! Bennünket tehát kevésbé érdekel.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 31 .

a külsőt mint a bensőt. hiszen a polaritás létünk alapvető problémája. s így a férfit mint a nőt egyetlen eggyé. amikor szemet szemért tesztek. Teként érzékelünk. 22.” (Apokrifek: Tamás Evangéliuma. Polaritás és egység „Jézus ezt mondta nekik: Amikor a kettőt eggyé teszitek és a bensőt olyanná. mindarról leválasztjuk magunkat. a fentit mint a lentit. hogy Ént mondunk.) Úgy gondoljuk. már ami a polaritással való foglalkozást illeti. mint a külsőt. akkor mentek majd be a királyságba. Énünk az . hogy a férfi ne férfi és a nő ne nő legyen. s ezzel a lépésünkkel máris a polaritás foglyai vagyunk. Végül is nehezen eshetünk túlzásokba.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 32 2. Egyrészről szeretnénk elkerülni az unalmas ismételgetést. hogy bár A sors mint esély című könyvünkben már tárgyaltuk. itt is fel kell elevenítenünk a polaritás problémáját. amit Nem-Énként. Azzal. másrészt viszont a polaritás kérdésének megértése elengedhetetlen feltétele további gondolatmenetünk megértésének. kezet kézért. lábat lábért.

Talán máris érezhető. hanem a bent és a kint. hogy egész-ségesek. De minden nemmel. Tudatunk mindent ellentétpárokra hasít és bont. mint a valóságot állandóan egyre kisebb darabjaira bontja (analízis).Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 33 ellentétek világához köt bennünket. a helyes és a helytelen stb. majd e darabok között különbséget tesz (a megkülönböztetés képessége). nemet mondunk az ellentétére. felismerjük vagy akár csak elképzeljük. s ezáltal semmi sem létezik ezen a . Ezért arra kényszerítenek bennünket. Így amikor az egyik dologra igent mondunk. hogy az ellentétek kizárják egymást”. A lét e területét mindenségnek is nevezzük. milyen szorosan összefügg a betegség-gyógyulás témája a polaritással – azonban még világosabban is fogalmazhatunk: a betegség polaritás. semminek sem volna szabad hiányoznia belőlünk. nemcsak az Én és a Te. hogy különbséget tegyünk s döntéseket hozzunk. az a mindent átfogó egy. a nő és a férfi. hogy az egység. hiszen ahhoz. konfliktusokként éljük át őket. minden kizárással csak létünk tökéletlenségét betonozzuk alá. amely per definitionem mindent magába zár. Egónk lehetetlenné teszi. melyben minden. A polaritás mögött áll az egység. hiszen „köztudott. amelyben még megkülönböztetés nélkül nyugszanak az ellentétek. s ha ezekkel szembetaláljuk magunkat. a teljesség bármely formáját észleljük. teljesek legyünk. Értelmünk mást sem tesz. ellentétére hasad. s a gyógyulás a polaritás felett aratott győzelem. a jó és a rossz.

hogy mindennel egy lehessen. emberekben gyakran hamis asszociációkat ébreszt. a manifesztáció bármely formájáról. s nagyon nem szívesen fogja fel: ahhoz. Pozitív kijelentéseink kettéhasadt világunkból erednek. átalakulás vagy fejlődés. A semmi lemond a lehatárolódás. Minden létező ősoka a semmi (a kabbalistáknál ain Soph. s ezzel elkerüli a polaritást. . Az emberi ego mindig birtokolni akar valamit. hogy semmi (szó szerint: kioltott). ki kell oltódnia. a formák és aktivitás nélküli tiszta létezés. hogy az egység világáról szóló kijelentéseink minden esetben negatívak. mert az egység világa sem időnek. a kínaiaknál a Tao. azaz tagadnak valamit: időtlen. az egység világára nem alkalmazhatóak. Különösen a nyugati emberek reagálnak többnyire csalódottan. Ez a mindenség maga az örök nyugalom. kezdet és vég nélkül. Minden és semmi az egység világában egybeesik. a hinduknál a Neti-Neti). mégis bennünk. Az egységben nem létezik változás. határtalan. az örökkévalóságtól az örökkévalóságig. Poláris tudatunk látószögéből ezért az egység semminek tűnik. tér nélküli. ami kívül fekszik rajta. sem térnek nincs alárendelve.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 34 mindenségen. a „nirvána” annyit jelent. Ez a fogalmazás helyes. változások nélküli. Fel kell tűnjék. Ez az egyetlen. ha például megtudják. ami valóban létezik. ezen az egységen kívül. hogy a buddhista filozófia által célként aposztrofált tudatállapot.

ha valaki bizonyos gyakorlatok. hiszen gondolkodásunknak előfeltétele a polaritás. Az egység a polaritás poláris ellentéte. csak lét. akarat. miszerint a bőség csak a semmiben lelhető fel. elképzelni nem tudjuk azt. . meditációs technikák útján olyan képességet fejleszt ki magában. Az egységben nem létezik megismerés. amely után vágyakozhatnánk. Polaritás. a megismerő és a megismert hasadása nélkül megismerés nem lehetséges. Az egységben megszűnik minden vágy. azaz a szubjektum és az objektum. törekvés. melynek segítségével legalább rövid időre tudatának polaritását felfüggeszti. mozgás – hiszen nincs többé az a külvilág. Ez az az ősrégi paradoxon.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 35 Bár képesek vagyunk utalni erre az egységre. illetve a gondolati elemzés alól. Ugyanakkor ez az egység mindenkor kivonja magát a nyelvi leírás. bizonyos fokig megtapasztalható és átélhető. gondolatilag tehát megfogható – sőt.

mely a polaritás törvényének alapvető ta- . a tudatunk poláris. Fontos. Mindannyiunk tudata poláris. s nem a világ maga. hogy a világot is polárisnak lássuk. amelyen keresztül a világot megismerjük. s ez gondoskodik arról.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 36 De forduljunk ismét ahhoz a területhez. amely biztonsággal s közvetlenül megismerhető számunkra. Vizsgáljuk meg a polaritás törvényét a légzés konkrét példáján keresztül. hogy belássuk.

Ha a ritmust elpusztítjuk. Így például az elektromosság a két pólus feszültségéből keletkezik – ha az egyik pólust elvesszük. mert akkor a fekete kerül előtérbe. miszerint minden jelenség a rezgésre redukálható. eltűnik a másik is. tehát egy vázát látok. attól függ. tehát a váza és a profilok egyidejűleg jelen vannak a ké- . hogy a fekete vagy a fehér felületet tekintem-e háttérnek. Esetünkben ez az optikai játék arra szolgál. mi történik. Észlelésem azonban felborul. nem tud többé belélegezni sem. A ritmus azonban nem más.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 37 pasztalatát közvetíti számunkra. A belégzés és a kilégzés állandó váltakozása ritmust teremt. Az egyik pólus a másik pólusból él. Ha a fekete felületet határozom meg háttérként. A belégzés a kilégzésből él. A polaritás ebben áll: előtér vagy háttér. Hogy a két lehetőség közül melyiket észlelem. A ritmus minden élet ősmintája. azaz konkrétan: profilokat látunk vagy vázát. s ellenpólusa nélkül nem életképes. ha érzékelésünk során váltakozva tekintünk a két képelemre. hogy megvizsgáljuk. mint a két pólus állandó váltakozása. s két profilt látok. melynek segítségével a polaritás problémáját kívánjuk szemléltetni. Aki nem hajlandó kilélegezni. maga az elektromosság szűnik meg. az életet pusztítjuk el. mert a ritmus maga az élet. Ha az egyiket megszüntetjük. ha a fehér felületet tekintem háttérnek. mint látjuk. Az ábrán egy jól ismert „találós képet” látunk. A két képelem. Ugyanezt jelenti a fizikában az a megállapítás. a fehér felület az előtér.

Ebből a szemléletből születik az idő csalárd fogalma is. amely létét szintén tudatunk polaritásának köszönheti. hogy a polaritás egymást kizáró ellentétpár – ha közelebb megyünk. az előtér a háttérből él. igen nehéz azonban a kettőt egyenrangúan s egyidejűleg érzékelni. Tehát a fehér a feketéből. hogy a polaritások egységet alkot- . Az ellentétek teljes függősége azt jelzi. hogy a valóság egységeit pólusaira bontsuk. A kép két aspektusát legfeljebb egymás után érzékeljük. Vagy a vázát. Ha az egyik pólust elvesszük (mindegy. s ezeket egymásutániságukban szemléljük. a pozitív pólus a negatívból. ugyanúgy. hogy a feketét vagy a fehéret). Így aztán mindenkori álláspontunktól függ. A fekete pólus a képen a fehér pólustól függ. és megfordítva. az egész kép megszűnik mindkét aspektusával együtt. A polaritásban egy és ugyanazon valóságegység két aspektusa mutatkozik meg. hogy minden polaritás mögött nyilvánvalóan ott áll egy egység. Csak a felületes szemlélőnek tűnik úgy. hogy a „vagy-vagy” értelmében döntsön köztük. amelyet azonban a maga egységében és egyidejűségében tudatunk nem képes érzékelni. vagy a profilokat látjuk. ám arra kényszerítik a szemlélőt. Így arra kényszerülünk. világossá válik. amelynek mi csak egymás utáni szemléletére vagyunk képesek. A kép tehát a polaritásproblematika jobb megértéséhez nyújt segítséget.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 38 pen. ahogyan a belégzés a kilégzésből. hogy a medál melyik oldalát látjuk.

vagy-vagy. egymásnak ellentmondó vélemény létezett: az egyik a hullámelmélet. attól függően. Ha a fény hullámokból áll. Amint a polaritás mögött az egység. csak a tudat poláris beállítottsága változtatja a létező egyidejűséget egymásutánisággá. A polaritás olyan. az idő mögött az örökkévalóság áll. Időközben azonban megtudtuk. A fény mind hullám. A fény természetét illetően két. Ugyanakkor ez a fény a szemlélő számára. létének mindig csupán egyik aspektusát látjuk. Az idő fogalma is abból a kényszerből keletkezik. a másik a részecskeelmélet. A fény a maga egységében: fény – s mint ilyen. s a kettő látszólag kizárja egymást.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 39 nak s létük minden tekintetben egymástól függ. nem áll részecskékből – és fordítva. hogy melyik oldalról közeledünk hozzá. másik oldalán a „Kijárat” felirat áll – ugyanaz az ajtó. Az örökkévalóság fogalmánál arra . egyszer mint hullám. hogy ezt a kijelentést még egyszer átfordítom: a fény sem nem hullám. hogy tudatunknak az egységet először aspektusaira kell bontania. a poláris emberi tudat számára megtapasztalhatatlan. sem nem részecske. hogy egymásutániságában szemlélhesse. hogy a kérdés ilyetén feltevése hibás volt. ám attól függően. amelynek egyik oldalán a „Bejárat”. mint az az ajtó. Megkockáztatnám azonban. másszor mint részecske nyilvánul meg. A tudomány ezen alapvető tapasztalathoz elsőként a fény kutatása során jutott el. hogy melyik oldalról közeledik hozzá. mind részecske.

hogy megismerési vágyunk. csakúgy. s az angol without szó a polaritást teljes egészében magán viseli. szó szerint ugyanis azt jelenti.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 40 kell ügyelnünk. amely például a következő latin szavakat köti össze: clamare: kiáltani és clam: csöndes. többnyire a magánhangzók eltolásával vagy megnyújtásával rendelték az eredetileg ambivalens jelentésű szót egyértelműen az egyik pólushoz. jól nyomon követhetjük az ókori nyelvekben. A görög nyelvben a pharmacon szó mind mérget. A német nyelvben a stumm: néma és a Stimme: hang szavak állnak rokonságban. hogy vele-nélküle. amiként azt a keresztény teológia félremagyarázta. véget nem érő időkontinuumot. egyaránt jelenti azt. hogy mély. hogy az időtlenséget jelent a szó metafizikus értelmében. vagy siccus: száraz és sucus: nedv. az ókori nyelvekben még sok szó viseli magán ennek a nyomát. Azt. hogy magas. s nem egy hosszú. és azt. (E jelenségnek már Sigmund Freud is figyelmet szentel Az ősszavak ellentétes jelentése című munkájában! ) Így könnyedén felismerhető az a közös gyökér. az altus ma is. azonban csak az egyik pólusnak megfelelő jelentésében . Csak a nyelv további fejlődése során. mind gyógyszert jelent. mint azelőtt. A korábbi kultúrák emberének szemlátomást jobban sikerült a polaritások mögött meglátni az egységet. tudatunk hogyan hasítja az eredeti egységet ellentétpárokra.

hogy eredetileg olyan ellentétpárokra. mint a fürbass. Az a nyelvi jelenség. A bass ófelnémet. ami azt jelenti: mélyen meglep. míg a bös: rossz. A német nyelvben ennek a szónak még két összetétele is létezik. Tartalmilag témánkhoz még közelebb vezet a német bös és a bass szavak rokonsága. mint a német Busse: bűnbánat és büssen: vezekelni szavak is. azaz: nélküle. hogy jó. A jó és a rossz egyenlősítésével még behatóan fogunk foglalkozni. szemléletesen rámutat a polaritások mögött rejlő egységre. Ugyanahhoz a szótőhöz tartoznak az angol bad: rossz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 41 használjuk. milyen roppant jelentőségű következményekkel jár. valóban és a bass erstaunt. melyben éjszakánként otthonosan mozgunk. s az eddigiekkel csak arra akartunk rávilágítani. . egy közös szót használtak. A két tudatállapot mintegy a természet nappal-éjjel polaritásának belső megfelelése. s melyből álmaink keletkeznek. Így gyakran beszélünk nappali és éjszakai tudatvilágunkról vagy a lélek nappali és éjszakai oldaláról. és annyit jelent. mint jó és rossz. Így nappal tudattalanként éljük át tudatunk azon területét. Tudatunk polaritását szubjektíve két. Szorosan ehhez a polaritáshoz kötődik a különbségtétel a felszíni tudat és a tudatalatti vagy tudattalan között. egymástól jelentősen különböző tudatállapot váltakozásában éljük meg: az ébrenlét és az alvás állapotában. ami annyit jelent: igazán. gonosz. ha a „polaritás” témáját megértjük.

hogy tudatunk nincs jelen. illetve a tudattalant. de nincsen bejárása hozzá. mégis megfelel annak a szimbolikus térérzékelésnek. a földet s a sötétséget a tér alsó pólusa mellé rendeli. hanem nappali tudatállapotunknak abból a meglehetősen egyoldalú osztályozásából indul ki. Nem beszélhetünk arról. hogy nappali tudatunkon kívül létezik még valami. Álmunkban ugyanis csak egy másik tudatállapotban vagyunk. amely azt állítja. hogy tudatunk nem lenne jelen. s éppen ez a tagadás nem felel meg a tényeknek.). Ha a tudat e modelljét megpróbáljuk grafikusan ábrázolni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 42 A tudattalan (unbewusst) szó nem túl szerencsés fogalom. s a felszíni tudattól megkülönböztetjük a tudatalattit. a fosztóképző ugyanis tagadja az őt megelőző tudat szót (mint az ártatlan. De miért azonosulunk olyan magától értetődően nappali tudatunkkal? A mélypszichológia elterjedése óta hozzászoktunk. A tudattalan ugyanis nem azonos az öntudatlannal (bewusstlos). nyilvánvaló. hogy tudatvilágunkat rétegesen képzeljük el. Bár ez a felosztás fentre és lentre nem kötelező. A tudattalan tehát nem azt jelenti. udvariatlan stb. a következő ábrához jutunk: . mely az eget és a fényt a tér felső.

A kör így nem határ. amely az én és a „tudat tengere” között húzódik. Az embert azonban énje lehatárolja. azaz a kozmikus tudatba – ez ugyanis számára tudattalan (ezt a réteget C. Az az elválasztóvonal azonban. Jung a „kollektív tudattalannak” nevezi). nem abszolút – sokkal inkább úgy írhatnánk le. A felszíni tudat megakadályozza.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 43 A kör azt a mindent átfogó tudatot szimbolizálja. s ezáltal keletkezik szubjektív. korlátolt felszíni tudata. amely határtalan és örök. G. mint egyfajta memb- . hanem a mindent átfogó szimbóluma. hogy bejárása legyen a tudat fennmaradó részeibe.

Ez egyaránt tárol olyan tartalmakat.” Az emberi tudat testi megjelenése az agy. így azok félelmet ébresztenek benne. és olyanokat. amely mindkét oldalról átjárható. Nem csoda. A nagyagy köztudottan két féltekére (hemiszférium) osztható. Az orvostudomány a múltban . s miután a tudattalan tartalmakat idegenként éli meg. Aki erőteljesen. s ezeket egy „híd”. jelentős álmok. intuíciók. A keresztény terminológia ezt a lépést a következő szavakkal írja le: „Én (felszíni tudat) és atyám (tudattalan) egyek vagyunk. az úgynevezett kérgestest (corpus callosum) köti össze egymással. kizárólagosan felszíni tudatával azonosul.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 44 ránt. Az áteresztőképesség fokozása viszont egyfajta medialitáshoz vezethet. Ez a membrán felel meg a tudatalattinak. víziók. mint a sejtések. az tudatalattija áteresztőképességét egyre jobban meggyengíti. Ennek a lépésnek a megtétele azonban azonos annak az énnek a megsemmisítésével. s ebben a nagyagykéregnek tulajdonítjuk a tipikusan emberi megkülönböztetőképességet és az ítélőerőt. amelyek a felszíni tudatból süllyednek le (a felejtés által). amelynek magától értetődő voltát éppen ez az elhatárolás adja. s a kettőt hagyjuk eggyé válni. amelyek a tudattalanból szállnak ide föl. ha a felszíni tudat és a tudattalan közti határról lemondunk. A megvilágosodás vagy a kozmikus tudat csak úgy érhető el. hogy az emberi tudat polaritása a nagyagykéreg anatómiájában is megjelenik.

azaz nem találja azt a nevet. így a test jobb oldalát a bal agyfélteke. hogy a két félteke két meglehetősen önálló agyterület. kiderült.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 45 különböző tüneteket. alig volt említésre érdemes eredménye. például az epilepsziát vagy az elviselhetetlen fájdalmakat úgy próbálta elhárítani. hogy a két félteke sajátosságai és illetékessége jelentékenyen különbözik. Így jöttek rá. Ha egy ilyen operált páciens szemét bekötjük. Tudjuk. Fordított a helyzet. azt tapasztaljuk. hogy mire szolgál. hogy az idegpályák laterálisan keresztezik egymást. hogy ezt a hidat sebészi beavatkozással átvágta. hogy a tárgyat helyesen használja. mely a kitapogatott tárgyhoz tartozik. s ezek egymástól függetlenül is képesek feladataikat elvégezni. s a bal kezébe adunk például egy dugóhúzót. hogy a kezében lévő tárgyat nem tudja megnevezni. s így megszakította a két félteke idegeit összekötő pályákat (commisurotomia). a bal oldalát a jobb agyfélteke irányítja. . Ahhoz képest. hogy egy ilyen operáció milyen erőszakos beavatkozást sejtet. akiknél a két hemiszfériumot operatív úton elválasztották egymástól. ugyanakkor semmiféle nehézséget nem okoz neki. míg megfordítva. viszont nem tudja. ha a tárgyat a páciens jobb kezébe adjuk: most ugyan tudja a tárgy helyes nevét. Amikor azonban tesztelték azokat a pácienseket.

és tovább nevetgélt. a jobb szem csak a második részt. illetve jobb szeme elé felváltva különböző geometriai alakzatokat tettek. ez azonban gondolati vagy nyelvi úton nem észlelhető és fogalmazható meg. hogy a két agyfélteke működését. A páciens elpirult. teljesítményét és illetékességét tekintve jelentősen különbözik egymástól. Ha egy összetett szót. Ha bizonyos szagokat csak a bal orrlyuk számára teszünk hozzáférhetővé. arra a felismerésre vezettek. az kiváltja a megfelelő reakciót. mint például labdarúgás. úgy mutatunk a páciensnek. hogy a bal szem csak az első részt. csak egy fénycsóvát”. A jobb agyfélteke által észlelt kép reakciót vált ki ugyan. Ezek a kísérletek. Egy másik kísérletben az említett operáción átesett páciens bal. kuncogott. így a kép csak a jobb agyfélteke számára volt észlelhető. mert a jobb félteke a „labda” szót nem képes nyelvi formájában értelmezni. azt válaszolta: „semmi különöset. Ezzel egy időben a bal szem látómezejébe egy aktfelvételt vetítettek. ám a kísérletvezető kérdésére. melyeket napjainkban kifinomultan s széles körben végeznek. akkor a páciens csak a „rúgás”-t fogja leolvasni. . a „rúgás” szót látja. hogy mit látott. ám a páciens mégsem tudja a szagot meghatározni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 46 A kezekhez hasonlóan a fülek és a szemek is a kontralaterális agyféltekével állnak kapcsolatban. tehát a „labda”.

A jobb agyféltekében azonban csak archaikus nyelvi formákat találunk. Itt található az analógiás és a szimbólumokban való gondolkodás központja. amelyek a szintaxis helyett inkább hangzásképeket. asszociációkat követnek. Így ez az agyfélteke teszi lehetővé egy részlet alapján az egész (az alak) felfogását is (pars pro toto). Így a logikus gondolkodás. hogy éppen milyen tevékenységet végzünk. minták és struktúrák egységes felfogásának képessége foglal helyet. A jobb félteke illetékes a lélek kép. Aszerint. Ő fejti meg analitikus és racionális módon a világ ingereit. Nyilvánvalóan a jobb agyféltekének köszönhető az olyan logikai egységek (a filozófiai főfogalmak és absztrakciók) felfogásának képessége is. olvasásért. s nincs alárendelve a bal félteke időfogalmának. Mind a költészet. amelyek reálisan nem léteznek.és álomterületein. szóval digitálisan gondolkodik. álmodás. Ezenkívül a bal féltekében helyezkedik el időérzékelésünk is. az írásért. imagináció és meditáció a jobb félteke dominanciáját igényli. mindig az egyik agyfélteke dominál. számolás a bal. írás. olvasás. Az ezekkel poláris képességek a jobb agyféltekében lakoznak: az analízis helyett itt a komplex összefüggések. míg a zenehallgatás. mind a skizofrének nyelvhasználata a jobb félteke nyelvét tükrözi.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 47 A bal agyféltekét nevezhetnénk „verbális hemiszfériumnak”. mert ő felelős a nyelvi logikáért és struktúráért. Az egyik .

negatív. ezekre hasadt szét a tao egysége.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 48 agyfélteke mindenkori dominanciája ellenére az egészséges embernél az információk a szubdomináns agyfélteke számára is rendelkezésre állnak. pozitív. a tudattalannak felel meg. nőies. A taoizmusban a két ősprincípiumot Jangnak (férfi princípium) és Jinnek (női princípium) hívják. a tudatfeletti a Nap szimbólumának s az emberi lélek nappali oldalának felel meg. A két hemiszférium poláris specializációja igen pontosan fedi az ősi ezoterikus polaritástanokat. A hermetikus tradícióban ugyanezt a polaritást a „Nap” (férfi) s a „Hold” női szimbólummal fejezik ki. azaz az aktív. s ez a pszichológiában a nappali tudatállapotnak felel meg (Tagesbewusstsein). negatív. a férfias. Ez irányítja a test jobb oldalát. illetve férfias oldalt. A könnyebb áttekintés végett az ábra után az analóg fogalmakat táblázatban tüntetjük fel. illetve a Nap az aktív. miután az agyhídon keresztül folyamatos információcsere zajlik. s az emberi tudattalannak felel meg. E klasszikus polaritások szabadon átvihetők az agykutatás eredményeire is. a Jang. A Jin vagy Hold princípium a női. Így a bal agyfélteke. . a Jin. A Holdprincípiumnak. férfi princípiumot szimbolizálja. s értelemszerűen a test bal oldalát irányítja. A kínai Jang. A jobb agyfélteke. illetve az emberi lélek éjoldalának. befogadó princípiumot foglalja magában. az aktív.

grammatika) JOBB alakészlelés az egész felfogásának képessége. archaikus nyelvi formák . térérzékelés.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 49 BAL logika nyelv (szintaxis.

logikai egységek intuíció _____________ _____________ _____________ _____________ _____________ _____________ JIN – Hold nőies .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 50 verbális agyfélteke: olvasás írás számolás a környezet megfejtése digitális gondolkodás lineáris gondolkodás időfüggőség analízis intelligencia _____________ _____________ _____________ JANG + Nap férfias zene illat minta zárt világkép analóg gondolkodás szimbolika időtlenség holisztika.

a „Tai Csi” specifikációja. mind a vertikális topográfia csak a régi kínai szimbólum. s kevéssé változtat a tartalmon. amint azt fejtegetésünkben már bemutattuk. ez egy kört (a teljesség. . egység szimbólumát) egy fehér és egy fekete félre bont. Mind a horizontális. Az átkeresztelés azonban formális kérdés. s a felszíni tudat és a tudattalan fogalmát a bal és jobb féltekével helyettesíteni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 51 nappal tudatos élet BAL aktivitás elektromos savas a test jobb fele jobb kéz éjszaka tudattalan halál JOBB passzivitás magnetikus lúgos a test bal fele bal kéz A pszichológia egyes modern irányzatai épp most próbálják meg a tudat régi (freudi) topográfiáját 90°-kal elfordítani.

illetve agyunk egyik felének látásmódját tükrözi. Könnyen beláthatjuk. tudományosnak nevezett világképe is.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 52 melyeknek a közepén ellenpoláris mag (tehát ellentétes színű pont) van. okkultnak vagy fantasztikusnak bélyegzünk. valójában ugyanilyen tökéletlen korunk megszokott. milyen tökéletlen is lenne az olyan ember. hiszen csak tudatunk. . Ez a racionális világkép azonban csak féligazság. ez ugyanis a bal félteke világképe. Az egység tudatunkban is így bomlik polaritásokra. ésszerűtlennek. ésszerű. kauzalitástól és időtől függő megjelenési formák léteznek. analitikus-konkrét. tudatunk előzőekkel ellentétes képességeiből adódnak. Mindazok a tudattartalmak. Ebből a szemszögből természetesen csak racionális. irracionálisnak. az agyunk. melyek kölcsönösen kiegészítik egymást. akinek csak egy agyféltekéje van. amelyeket oly szívesen leértékelünk. rögeszmésnek.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 53 A tudat horizontális topográfiája .

s úgy látták. egymást kiegészítő szemléletmódot. hogy az nem is képes ésszerű teljesít- .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 54 A tudat vertikális topográfiája Hogy milyen különbözőképpen értékelik e két. az abban is megmutatkozik. a jobb félteke esetében viszont hoszszú ideig találgatások folytak. hogy a két agyfélteke képességének vizsgálata során a bal teljesítményét hamar felismerték s leírták.

mert abszolút képtelenek vagyunk az analóg gondolkodásra. Halálközelben az ember újra látja egész életét. ugyanis életveszélyes helyzetekben a bal félteke dominanciájáról automatikusan átkapcsol a jobb féltekére. Példánkon világítsuk hát meg még egyszer a polaritás törvényét: Az emberi tudatban az egység polaritásokra hasad. ez a kísérlet azonban általában elbukik. amelyet eddig kialakított. ésszerűtlen agyféltekét. mert a veszélyes szituációk analitikus eljárással adekvát módon nem oldhatók meg. így létükhöz az ellentétes pólus léte elengedhetetlen. A természet azonban nyilvánvalóan sokkal többre tartja a jobb oldali. Az egyes pólusok kölcsönösen kiegészítik (kompenzálják) egymást. A polaritás következményeképpen képtelenek vagyunk egyidejűleg szemlélni valamely egység . illetve az életében átélt helyzeteket-jó példa ez arra. A jobb félteke dominanciája ugyanakkor a helyzet teljességének felfogása által lehetőséget kínál a nyugodt és megfelelő cselekvésre. hogy a tudomány felfogta. milyen sokoldalú és hiányos az a világkép. A jobb agyféltekére vonatkozó kutatások egy másik világszemlélet jogosságát és szükségességét bizonyítják. E példán okulva a tudomány megpróbálhatná a polaritás törvényét gondolkodása centrumába emelni. Az életünk filmje jelenség is ezen az átkapcsoláson alapul. Az agyféltekére vonatkozó elméletek jelentősége véleményünk szerint abban áll. mit is neveztünk fentebb a jobb félteke időtlenségének.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 55 ményre.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 56 két ellentétes aspektusát. bajaira hivatkozva azt róják fel a metafizikus tanoknak. A kritika vezérszavai: menekülés a világból. A gyógyulás. E világ igazságtalanságaira. Ugyanakkor a polaritás biztosította számunkra a megismerés képességének nagy előnyét. mint az idő függvényében előállt tejesség-hiány leküzdése s a teljesség. Ha a poláris tudat valamely egységet nyelvi szinten akar leírni. ellenzői támadnak. vallás. s hogy semmi más nem érdekli őket. a beavatás útja a polaritás világából az egység világába vezet. s az egymásutániság kényszerében megszületik a „ritmus”. Éppen ez az a legérzékenyebb pont. amelyek a kettősségből az egység világába vezető úttal kapcsolatosak. Minden metafizikus rendszer. amilyent poláris tudatunkkal alig vagy egyáltalán nem tudunk elképzelni. hogy mindezek a tanok nem a „világ megjavításában”. kénytelen a paradoxonok segítségéhez folyamodni. A polaritásból az egységbe való átlépés oly radikális minőségi változást jelent. hanem „a világ elhagyásában” érdekeltek. hogy . ezoterikus iskola egyes-egyedül azokkal a kérdésekkel foglalkozik. Sajnos ezek a bírálók sosem veszik a fáradságot. mint saját egoista megváltásuk. Ebből az következik. az egész-ség elérése. kibújás a kötelezettségek alól. amelyen e tanok bírálói. az „idő” és a „tér” jelensége. hogy azok e tekintetben aszociálisak és közönyösek. A poláris tudat célja és vágya nem lehet más.

az asszony az ivóvízre gondol. Jézus Nikodémusszal a szellem újjászületéséről beszél. majd ezt nevezik „kritikának”. Jézus egy asszonynak a kútnál az Élet Vizéről beszél. míg a hallgatóság görcsösen és félelemmel kapaszkodik saját poláris világába. Jézus az emberek tekintetét a teljesség fontosságára. jelentőségére próbálja irányítani. Nem ismerjük Jézus egyetlen olyan mondatát sem.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 57 előbb teljességgel megismerkedjenek egy ilyen tannal. paradicsommá történő átalakítására . Jézus a polaritást nevezte e világnak. János evangéliuma fejezetről fejezetre ezt a félreértést írja le: Jézus templomról beszél. S a példákat folytathatnánk. s az egység világát a mennyek birodalmának. s az Atyához vezető utat tanította. s csak azután küzdjenek ellene. Hangsúlyozta. hogy az ő birodalma nem ezen a világon van. Jézus és tanítványai teljesen máshonnan nézték a dolgokat. Jézus pedig saját testét. melyet három napon belül újjáépít – a tanítványok Jeruzsálem templomát értik rajta. Jézus is egyedül a kettősségből az egység világába vezető utat tanította – s még saját tanítványai sem értették igazán (kivéve Jánost). melyben e világ megjavítására. Így aztán saját nézeteiket elhamarkodottan összezagyválják az érintett tan néhány félreértett fogalmával. ő azonban egy gyermek születésére gondol. Mégis minden megnyilvánulását konkrétan és materiálisan fogták fel. atyám lakhelyének vagy egyszerűen csak Atyának. Félreértéseik messzire nyúlnak vissza. s erre a világra vonatkoztatták.

amelyben élünk. mely képesítést nem ad s csak a tanulás kedvéért tanulunk benne. mert a világ szenvedés is. Például: ha olyan iskolába járunk. maga a tanulás is értelmetlen lesz. perspektíva. A világ leküzdése nem más. hogy hogyan meneküljünk a világból. ha magunkra vesszük őket. vég és cél nélkül. hogy „valaki elnyeri jutalmát e világi szenvedéseiért” („a nép ópiuma”). hanem azt. Az ezoterikus tanok nem azt tanítják. A motiváció erre az útra sosem egy „jobb túlvilág” hitében vagy abban van. Csak úgy kerekedhetünk a világ fölébe. ha magunkra vesszük azt. hogy merje már megtenni a lépést. Ez az út azonban eleinte mindig félelmet kelt. Az iskola és maga a tanulás csak úgy nyer vala- . mellyel semmilyen célunk nincsen. mint a polaritás leküzdése. az ego feladata. hogy hogyan „küzdjük le” azt. csak úgy nyer értelmet. mely a teljességhez vezet. mely egoisztikus „üdvözülésnek” nevezi azt az utat. melynek célja az Én megsemmisítése és a mindenséggel való összeolvadás. aki énjével nem határolja el magát saját lététől. csak úgy semmisíthetjük meg szenvedéseinket. hogy az a konkrét világ.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 58 szólítana fel – de minden mondatával bátorítja hallgatóságát. mert iszonyaton. Nem nélkülözi az iróniát az a megállapítás. a valódi motiváció mindig az a belátás. szenvedéseken vezet át. A teljességet csak az érheti el. ha létezik egy rajta kívül eső vonatkoztatási rendszer. s ez az én.

hogy a gyógyulás mindig közelítést jelent a teljességhez. hogy a polaritás legyőzése e szinten az agyféltekék váltakozó dominanciájának végét kell jelentse. hogy aktívan. ez a cél teszi éppen lehetővé. hogy „menekülünk az iskola elől”. Az . amely kívül fekszik az iskolán. Ha szem elől tévesztjük. hanem hogy használata által túljussunk rajta. Ez a világ s ez az élet is csak akkor lesz tartalmas módon dimenzionális. A metafizikus vonatkoztatási pontok elvesztése az oka annak. A haladás célja azonban a még több haladás. ellenkezőleg. hogy megálljunk. Ha valamilyen foglalkozás lebeg a szemünk előtt. melyet csak az ellentétek összekötésével. s hogy az egyetlen célt. A lépcső értelme sem az. hogy korunkban oly sokak élete vált értelmetlenné. Így lett az útból utazás. akkor a gyógyulás célját a polaritáson belülre helyezzük – s így kísérletünk biztosan sikertelen lesz. ha van egy olyan vonatkoztatási pontunk. ha célunk az. az is világossá válik. ez nem jelenti azt. egységhez. hogyan is fogjuk mi fel a gyógyulást.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 59 milyen értelmet. ami még megmaradt. haladásnak nevezik. színvonalasan fordulhassunk a tananyaghoz. a „coniunctio oppositorum”-mal érhetünk el. átvisszük az agyféltekék területére. A betegség-gyógyulás problematika megértéséhez elengedhetetlen. hogy átlássuk. Ha azt az egységfogalmat. hogy felülkerekedjünk rajta.

melyben a két világelemet Jangnak és Jinnek nevezik. hogy a „két agy” eggyé válhasson. A hermetikusok Nap és Hold egyesüléséről. ha a szubjektív felszíni tudat az objektív tudattalannal egyesül.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 60 agy „vagy-vagy”-ának szintén „is-is”-sé kell válnia. A megvilágosodás testi megjelenése a két agyfélteke lehetőségei felett való egyidejű rendelkezés lenne. melyek kígyóként tekerednek a középső csatornára. A polaritásból az egységbe vezető útról való univerzális tudás számtalan rendszerben megjelenik. az „egymásutániságból” az „egyidejűségbe” kell fordulnia. például: „Az állandó legyen tünékeny. Tűz és Víz nászáról beszélnek. s a tünékeny állandó. a kínai filozófiát. a szusumnára. Arról van szó. amit már horizontális tudatmodellünk kapcsán leírtunk: csak akkor érhető el a teljesség. . Ha a jóginak sikerül a középső csatorna egyesült erejét felhoznia magából.” Hermész botjának ősi szimbóluma is ugyanezt a törvényt hirdeti: a poláris erőket szimbolizáló két kígyó a botban egyesül. Az ellentétek egyesülésének titkát paradoxonokban fejezték ki. Említettük már a taoizmust. Ugyanez a kép az indiai filozófiában az emberi test női (Ida) és férfi (Pingala) energiaforrásaként jelenik meg. átéli az egység tudatállapotát. Itt látjuk a „híd” a corpus callosum (kérgestest) tulajdonképpeni értelmét: ennek olyan áteresztőképességgel kell rendelkeznie.

szeretnénk legalább ésszerűen vagy helyesen dönteni. Minden lépésünkben ott a választás gyötrelme. otthon maradunk. Mindig két lehetőség van. vagy nem – gyermeket nemzünk. ha „nem cselekszünk”. s abból mindig csak az egyiket valósíthatjuk meg. ezzel döntöttünk a döntés ellen. hanem arról. s ugyanezt nevezi a dialektikus a „tézisantitézis-szintézis” egységének. hanem egy centrális metafizikus törvényt fejeznek ki különböző konkrét vagy szimbolikus szinteken. Mindazok a rendszerek. A döntés elől nem térhetünk ki. Így minden cselekvéssel egyidejűleg megvalósítatlanul marad a cselekvéssel ellentétes másik cselekvés. melyekből itt csak néhányat soroltunk fel.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 61 A kabbalista ugyanezt az összefüggést ábrázolja az életfa három oszlopával. ha „nem döntünk”. hogy válasszunk közülük. nem állnak kauzális összefüggésben. vagy életben hagyjuk. Ha már döntenünk kell. vagy védekezünk – behajtjuk követelésünket. hogy a formák világában uralkodó polaritás törvényére s annak érvényességére vessünk egy pillantást. Tudatunk polaritása állandóan két különböző cselekvési lehetőséget állít elénk. döntenünk kell. ehhez viszont értékrendszerre van szükségünk. Ha birtokában . vagy megfeledkezünk róla – lelőjük-e az ellenségünket. vagy elmegyünk – dolgozunk. arra kényszerülünk. Esetünkben sem valamely rendszerről van szó. s ha nem akarunk apatikusak lenni. Választanunk. ezzel a cselekvés ellen döntöttünk.

akkor lenne világunk igazán jó és teljes. akik a miénkkel ellentétes döntéseiket szintén egy értékrendszerrel támasztják alá. Tehát védekezünk a gyermekáldás ellen. mert az az emberiség fennmaradását szolgálja – lelőjük az ellenséget. hogy mások értékrendszere teljességgel hibás. Sajnos azonban értékrendszerünket. mert a hús egészséges. Így aztán teljes gőzzel működik a helyes nézetek háborúja – hiszen mindenki csak a helyeset akarja tenni. helyesnek. mert az éhezés sorsukhoz tartozik. viszonylag egyszerű lesz döntenünk: gyermekeket nemzünk. hogy nem ugyanazt tartjuk jónak. olyanok. De mi a helyes? És mi a téves? Mi a rossz? Sokan vindikálják maguknak a tudást e téren – mivel . ha mindenkit meggyőzhetnénk saját értékeink helyességéről. Végül is az lenne a legjobb. mert az is ember – sok húst eszünk. Ez a rendszer meglehetősen jól működik. ami helyes. Bár meggyőződésünk. és nem adunk semmit az éhezőknek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 62 vagyunk egy értékrendszernek. mert egészséges – s az éhezőknek is adunk valamit. mert már amúgy is túl sok az ember – nem lövünk ellenségünkre. mások állandóan kérdésessé teszik. Így mindenki elkezdi védeni a saját értékrendszerét. mert az etikus. ami jó. melynek megfelelően döntéseinket hozzuk. s a döntést is megkönnyíti – mindig csak azt kell tenni. mert gyermekünket fenyegeti – sok zöldséget eszünk. mégis dühítő. sőt másokat is meg akar győzni annak helyességéről.

de még mélyebbre visz bele. s így rá vonatkoztatva mindig helyes. Az embereket mégsem lehet eltéríteni attól. Az ellentétpárok kibékíthetetlen dualizmusa helyes-hibás. aminek nem volna szabad lennie. aminek szabad lennie. s létük jogosultságát bizonyítja. Minden értékelés a szemlélő álláspontjának és szemszögének függvénye. hogy minden esetben az . IstenÖrdög között nemhogy nem vezet ki a polaritások világából.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 63 azonban nem tudnak megegyezni. A világot nem oszthatjuk fel arra. minden lehetőség és polaritás egyformán jó és helyes. Amint a belégzés a kilégzésből. s nélküle nem lenne életképes. kinek higgyünk. ahonnan nézve minden alternatíva. helyes és helytelen. ismét csak döntenünk kell. a béke a háborúból s egészség a betegségből él. hogy a polaritáson belül nem létezik abszolút jó és rossz. s egy szintén szubjektív vonatkoztatási rendszerben működik. hogy az egyik pólus a másik pólus létéből él. A megoldás csak egy harmadik álláspont lehet. s ezért leküzdendő és kiirtandó. hogy nélkülük nem volna teljes a teljesség. a jó a rosszból. Kétségbeejtő! Dilemmánkból egyedül az a belátás vezethet ki bennünket. mindnyájan részei az egységnek. illetve egyformán rossz és téves. s ezért helyes és jó. ha elismerjük. Minden értékelés szubjektív. jó-rossz. s arra. Ezért is hangsúlyoztuk a polaritás törvényének tárgyalásakor.

s mégis valamilyen. Aki pedig az univerzum bármely pólusa ellen küzd. tetteinkkel a világot megváltoztatjuk. az emberekben mélyen ülő ellenállásba ütközik. Saját látásmódunkon kívül semmi sincs. a legbiztosabb úton vagyunk.” A gondolat elméletileg egyszerű. amit meg kellene változtatnunk vagy javítanunk. Ebben az értelemben mondta Jézus: „Amit bármely testvéremért teszel. hogy tudatosabbak legyünk –. megjavítjuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 64 egyik pólushoz ragaszkodjanak. melyben az ellentétek különbözősége feloldódik. s nem azt. ugyanis igen nehéz a gyakorlatba átültetni. a mindenség ellen küzd – mert minden rész az egészet tartalmazza (pars pro toto). E hit optikai csalódás. hogy a dolgokat megváltoztassuk. s a másikat le akarják küzdeni. Ha például nagyobb időkihagyással többször elolvassuk ugyanazt a könyvet. Semmi sincs jogosulatlanul univerzumunkban. aminek a jogosultságát még nem látjuk. hogy cselekvésünkkel. hogy a teljességet. mely saját változásaink projekcióján alapul. akkor nem lehetünk egészségesek. teljesek mindaddig. de sok minden létezik. Régóta élünk abban az illúzióban. bármitől elhatároljuk magunkat. Valahányszor azt mondjuk: „Ilyet sose tennék!”. alakítjuk. mindig új módon kerülünk kapcsolatba vele . amíg tudatunkból bármit is kizárunk. a megvilágosodást megakadályozzuk. Ha egy olyan egység a célunk. azt értem tetted. Minden fáradozásunk valójában egyetlen célt szolgál: hogy jobban lássuk az összefüggéseket – vagyis.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 65 – éppen akkori fejlődési szintünknek megfelelően. a „fejlődés” fogalmát ugyanilyen öncsalással kezeljük. Az evolúció nem azt jelenti. hogy csupán egy létező minta egyszerű követése. hogy a rendet fel tudjuk ismerni. hogy valami új keletkezik. a tökéletesség. ez az. Ahhoz. Ha nem lenne olyan bizonyos. A változás illúzióját a polaritás kelti. hogy minden létezőt a maga érvényességében. minden bizonnyal a könyv tartalmi fejlődéséről beszélnénk. de az olvasó a könyv követése folyamatában fokozatosan és az idő függvényében a meglévő mintát integrálja. Az olvasás folyamán a könyv tartalma fokozatosan jut az olvasó tudomására. bár ez a tartalom esetleg már évszázadok óta létezik könyv formájában. szemlélünk. hanem azt. A bölcsesség. hogy az evolúció a folyamatokból és a beavatkozásokból nő ki. Nem a világ változik – az emberek értik meg egymás után e világ különböző rétegeit és aspektusait. hogy a könyv maga nem változhatott meg. kiegyensúlyozottságában ismerünk meg. az olvasó mégis csak egymás után képes azt az olvasás során integrálni. a tudatosság azt jelenti. ami az egyidejűséget egymásutánisággá. hogy valami meglévőt fokozatosan tudatosítunk. magunknak is rendben kell lennünk. az is-is-t vagy-vagy-gyá bontja fel. A könyv tartalma nem az olvasás során keletkezik. Így a keleti filozófiák a polaritás világát „Illúzió- . s nem látjuk. A könyvolvasás erre is jó példa: a könyv tartalma és cselekménye bár egyidejűleg jelen van. Az „evolúció”. Azt gondoljuk.

Amint a kilégzést kényszerűen követi a belégzés. Mivel szilárdan hiszünk abban. akik megismerésre és megszabadulásra törekszenek. hogy az idők során sok minden változik. azt kívánják. Bár a polaritás meggátolja az egység világának megmutatkozását a maga egyidejűségében.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 66 nak” vagy „Majának” (szemfényvesztésnek) nevezik. hogy az emberek mit tesznek vagy mit nem tesznek. hogy a formák világát mint illúziót leplezzék le. függetlenül attól. e hitünk meggátol bennünket abban. amennyiben minden pólust kiegyenlít az utána következő ellenpólus. ebben a poláris világban kell megtennünk. hogy az nem is létezik. A komplementerek elve gondoskodik arról. a tartalom ugyanaz marad. . Azokat a lépéseket azonban. s azoktól az emberektől. ugyanakkor azonban az idő kerülőútján helyre is állítja azt. hogy a változások megváltoztathatatlansággá összegződjenek. amelyek ehhez a felismeréshez (az ébredéshez) vezetnek. A komplementerek elve gondoskodik arról. hogy észrevegyük: az idő csupán ugyanazon minták ismétlését hozza magával. Ezt a törvényt nevezzük a komplementerek elvének. az ébrenlétet felváltja az alvás és fordítva. hogy a pólusok egyensúlya fennmaradjon. Bár a formák az idők folyamán megváltoznak. minden pólus megvalósulása az ellenpólus manifesztációját vonja magával. mert csak így ismerhetik fel.

hogy az ellentétes pólusok összetartoznak. hogy mind a történelmi események. s le akarják győzni a halált.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 67 Ha nem engedjük. hogy az idő felkavarta történések mind egyetlen mintába folynak bele. ha a másikat eltöröljük a föld színéről. . Az orvostudomány jó példa erre: egyre többet tett az egészségért.) További fejtegetéseinkhez elengedhetetlenül szükséges megértenünk. Megdöbbentő. s látni fogjuk. s ugyanilyen mértékben terjedt a betegség is. hogy szemléletünket az örökké változó formák eltereljék a lényegtől. Az emberek tevékenysége mégis legtöbbször erre a lehetetlenségre irányul: egészséget akarnak. élni akarnak. Az idő a létezőt folyamatokká. (Ez a nehezen megközelíthető összefüggés a reinkarnációs terápia kiindulópontja. ha azonban eltekintünk tőle. láthatatlanul. mind saját élettörténetünk megfigyelése során egyszerűen eltekintsünk az időtől. hogy néhány ezer évnyi eredménytelen fáradozás után is mily kevéssé kételkednek koncepciójuk helyességében. képesek leszünk arra. ismét láthatóvá válik az a lényeg. Ha megpróbáljuk egyoldalúan táplálni az egyik pólust. mely a formák mögött állt s azokba sűrűsödött. s harcolnak a betegség ellen. ám arányosan együtt nő vele az ellenpólus is. eseményekké változtatja. s azt is be kell látnunk: lehetetlenség megtartani az egyiket. meg akarják őrizni a békét és kiirtani a háborút.

hogy egyoldalúságunkból be-látásokhoz jussunk. a bölcsesség irodalmában ősidők óta vannak olyan szövegek. melyek ezen alapvető törvényszerűségeknek érvényes nyelvi formát teremtettek. poláris világlátást kifejezni. Meg kell tanulnunk. hogy szemléletünkben minden esetben helyet kapjon az ellenpólus is.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 68 Ha új szemszögből kívánjuk ezt a problémát megközelíteni. A rövidségében s pontosságában egyedülálló Lao-Ce a Tao te kingben így fogalmaz: „az ég alattiban mindenki tudja hogy szép a szép és ezzel megvan már a rút is mindenki tudja hogy jó a jó és ezzel megvan már a rossz is mert Lét és Nemlét egymást teremtik nehéz könnyű egymást beteljesítik . Bár a nyelvvel igazán nem könnyű ezt az oszcilláló. Belső látásunknak oszcillálnia kell ahhoz. meg kell tanulnunk polárisan látni.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 69 hosszú rövid egymást valóra váltják kiméri egymást mélység és magasság énekszó dallam egymásba csendül elöl és hátul egymás után lendül így hát a szentek elmélkedéseinek tárgya a nemcselekvés szavak nélkül tanítanak fölkél a tízezer dolog nem hagyják cserben őket szülnek nem birtokolnak munkálkodnak de úgy mint aki maga nem is létezik cselekszenek de aztán tovább ott nem maradnak s épp mert ott tovább nem maradnak el sem hagyatnak” (Karátson Gábor fordítása) .

a legalantasabb s a legmagasztosabb. s minden. teakedvelő. mozgékony. Az az identifikáció. . mely egész közel van hozzád. hobbim a főzés stb. a legkisebb s a legnagyobb. melyek során az érintett személy két lehetőség közül választott: az egyik pólust identifikációjával integrálta.” Ezeket az identifikációkat azonban döntések előzték meg. háborúellenes. s egy tárgy között. Kahlil Gibran Ha valaki azt mondja: „én”. állatbarát. Aktív. Az árnyék A teljes teremtés benned létezik. s minden egyenrangú. toleráns. míg a másikat kizárta. mi benned van. mint ahogyan közted és a messze levő tárgyak között sincsen távolság. tanár. családapa. Egyetlen csepp vízben benne van a végtelen óceán rejtélye. Benned van minden dolog. német. a teremtésben is létezik. ezen identifikációk egész sorát érti: „Férfi vagyok. Nincs határ közted. serény. Léted megjelenési formája az élet minden megjelenési formáját magában rejti. A szellem egyetlen mozdulatában benne van az élet összes törvénye.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 70 3. A föld minden eleme egyetlen atom.

jelenlétét nem tudtuk felfüggeszteni. Bár e „nem”-mel elűztük látómezőnkből az egyik pólust. Így minden identifikáció. amit magunkban nem akarunk látni. Az elutasított pólus tudatunk árnyékvilágában él majd tovább. Ez azonban. ezzel még nem szüntetjük meg. hogy „jó és helyes pirosan virágozni. Ugyan mit gondolnánk egy piros rózsáról.. amit identifikációnkba nem kívánunk beereszteni: mindez alkotja árnyékvilágunkat. a dolgok szemléletének csupán az egyik lehetősége mégpedig meglehetősen tetszőleges. ugyanígy a felnőttek . amely hangosan azt hirdetné. A kisgyermek is azt hiszi. amit nem akarunk élni. Ha elutasítjuk a lehetőségek felét. láthatatlan lesz.ezért aztán az ibolya nem is utasítja el a kék virágot!).” Függetlenül attól. ha valaki passzív és lusta. az értékelés önmagában szubjektíve meggyőző. serénynek kell lenni – nem jó dolog. a kék virágzás azonban helytelen és veszélyes. Ám ami nem akarunk lenni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 71 hogy „aktív és serény vagyok”.” Valamely manifesztáció elutasítása mindig a hiányzó identifikációt mutatja (. hogy az illető személy utólag milyen érvekkel és elméletekkel támasztja alá a véleményét. ha objektívan nézzük. csupán arra kárhoztatjuk.. az egyik pólust kirekeszti. Az identifikációból többnyire gyorsan kinő az értékelés is: „Aktívnak. mely döntésen nyugszik. hogy ha becsukja a szemét. kizárja azt. hogy énidentifikációinkon vagy felszíni tudatunkon kívül maradjon. hogy „passzív vagyok és lusta”.

Árnyékvilágunk gondoskodik arról. hogy szándékaink és erőfeszítéseink az ellentétükbe forduljanak át. Árnyékvilágnak (a fogalom C. s ezért ez tudattalan a számára. anélkül hogy ismernénk vagy tudnánk róla. hogy kerüljük a szembesülést a valóság egyik részével. és elhisszük. hogy az egyik életpólus életképes lehet a másik nélkül. Mindaz. a lustaságot a sötétben hagyjuk azáltal. mivel a sajátunk. Ám mindhiába remélünk sikert attól. valamely anonim rosszra vetítjük ki a földön. hogy minden bajok valódi forrását önmagunkban találjuk meg. amit nem akarunk a magunkénak tudni. hamar arra következtetünk. Jungtól származik) a valóság azon elutasított területeinek összességét nevezzük. ugyanis ha egy bizonyos princípiumot elutasí- . G. megszabadulhatnak a valóság egyik felétől. míg ellenpólusát. amit nem akarunk és nem szeretünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 72 is azt gondolják. Mindazon manifesztációkat. saját árnyékvilágunkból árad felénk – árnyékvilágunk magában foglalja mindazt. Az árnyékvilág minden veszélyek közül a legveszélyesebb. hogy azt nem látjuk. Így az egyik pólust (például a serénységet) beengedjük tudatunk világosságába. Ez többnyire a projekció kerülőútján valósul meg. amelyek árnyékvilágunkból erednek. hogy nincs is. hogy nem látjuk. A valóság elutasított területei ugyanis kényszerítenek bennünket. Abból. mert félünk attól. hogy különösen intenzíven foglalkozzunk velük. ha nem néznek oda. melyet nem lát vagy nem akar látni az ember.

Továbbá tisztában kell lennünk azzal is. Ezek a külsőleg különböző kifejezési formák mind a „szorzás” princípiumának reprezentánsai. Például: a szorzás – princípium. Ez a gondolatkör. hogy a külvilág ugyanazokból a princípiumokból építkezik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 73 tunk és elfojtunk. (E problémakört a könyv második részében az érzékszervekről szóló fejezetben még egy másik szemszögből is megvizsgáljuk majd. melyet az A sors mint esély című könyvünkben részletesen is kifejtettünk.) . külvilág és belső világunk azonosságát bizonyítja.). ismételten emlékeztetünk rá: „princípiumok”-on a lét archetipikus tartományait értjük. A rezonancia törvénye azt jelenti. hogy csak azzal kerülhetünk kapcsolatba. A szorzás absztrakt princípiumával a legkülönbözőbb formai manifesztációkban találkozhatunk (3 x 4. amelyek számtalan konkrét formában jelenhetnek meg. A konkrét manifesztáció a megfelelő tartalmi princípium formai reprezentánsa. amire rezonánsak vagyunk. Azért. az újra meg újra félelmet és elutasítást vált ki. illetve az ember és a kozmosz azonosságát így fejezi ki: Mikrokozmosz = Makrokozmosz. 8 x 7. 49 x 348 stb. hogy fejtegetésünket követni tudják. mint belső világunk. A hermetikus filozófia a külvilág és a belső világ. ha az úgynevezett kül-világban találkozunk vele.

Elmondtuk már. mely a világ általunk negatívan értékelt területeinek teljes kiirtására irányul. nem lenne már árnyékvilág. Ez egy ironikus törvényszerűség. Ha belsővé vált volna. hogy princípiumaink egyik feléből külső princípiumot csinálunk. hogy az én felelős a létezők teljességének korlátozásáért. mint ahogyan azt saját belső világunkban tettük. Árnyékvilágunkat mindig külső-ként éljük meg. Így folytatjuk kísérletünket. ebből az következik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 74 A projekció tehát azt jelenti. Bármely princípium elutasításából kivétel nélkül mindig az következik. Az általunk elutasított. mert belsőként nem akarjuk elfogadni. Mivel azonban ez lehetetlen – lásd a polaritás törvényét. hogy e két utóbbi mondatot jól véssék az eszükbe. látszólag kívülről jövő princípiumok ellen ugyanolyan szenvedéllyel küzdünk most a külvilágban. melyeket énünk nem akar integrálni. amivel egyáltalán nem akarunk foglalkozni. ami külsővé tétetett. Ha azonban árnyékvilágunk azokból a princípiumokból áll. mely alól egyikünk sem vonhatja ki magát: azzal foglalkozunk a legtöbbet. Eközben olyan közel kerülünk az elutasított princípiumhoz. ha magunkévá tettük volna. kísérletünk tartós tevékenységgé válik. Az én megalkotja a te-t. mely biztosítékul szolgál arra. s ezt külsőként éli meg. hogy végül magunk is azt éljük! Kérjük. hogy árnyékvilágunk és mindaz. hogy a valóság általunk elutasított részével különös intenzitással foglalkozzunk. hogy az érintett személy ezt a princípiumot meg . azonos.

akkor is csak egyes részeket látunk fizikai testünkből. megbetegítene bennünket – a környezet tükör. Ne feledkezzünk meg arról. a tükör reflexiójára van szükségünk. formálna. hogy az elutasítás és a harc is odafordulást. amelyben mindig csak magunkat látjuk. és sok minden láthatatlan számunkra (például a szemünk színe. hogy az illető személynek ezzel a területtel kapcsolatos problémája van. amely alkotna. ami iránt vakok vagyunk. hogy a valóságban nem létezik olyan környezet. s ahhoz. ezek károsítják az egészségét. és magunkból is különös intenzitással árnyékvilágunkat.). befolyásolna. a hátunk stb. ugyanígy pszichénk is részben . amelyeket elkerül. Amint ha önmagunkat szemléljük. hogy ezeket a részeket megnézhessük. s az egészség apostolai súlyos betegségbe esnek. Ebben az értelemben a valóság bármely területének határozott kerülése mindig arra utal. E törvényszerűség az alapja annak. a moralisták kilengéseket engednek meg maguknak. foglalkozást jelent. A külvilágnak csak azok a princípiumai zavarhatnak bennünket. hogy a gyermekek szüleik gyűlölt magatartásmintáit később átveszik. amelyeket nem tettünk magunkévá. s amelyek ellen küzd – ugyanis ezek hiányoznak a tudatából. az arcunk. hogy a pacifisták militánsok lesznek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 75 fogja élni. Itt kell tisztáznunk azt is. Minden ember számára azok a fontos és érdekes életterületek.

melyeket a leginkább elhárítottunk magunktól. hogy saját szemét látja.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 76 vak. illúzió. Előbb fel kell ébrednünk. amit érzékel és átél. ő maga. ez az öncsalás hihetetlenül igazinak. Aki e világban él. s a számára láthatatlan részeket (árnyékvilágunkat) csak a környezet vagy külvilág reflexiója és projekciója révén ismerhetjük meg. A tükrözés azonban csak azon segít. Meg kell hagyni. Ugyanez érvényes létünk nagy álmára is. Árnyékvilágunk félelmet ébreszt bennünk.sőt vannak. amíg benne vagyunk. reálisnak látszik (. Aki kék szemét nézi a tükörben.. ami a világ – a mi világunk – teljessé- . Ennek azonban éppen az ellenkezője az igazság: árnyékvilágunk mindazt tartalmazza.. hogy az álmot álomként ismerhessük fel. Először fel kell ébrednünk ahhoz. hogy ki kellene irtani őket. a legkevésbé élünk. hogy a világ jó és kerek legyen. de nem ismeri fel. hiszen a valóság kizárólag azon részeiből áll. melyekkel kapcsolatban mély meggyőződésünk. Árnyékvilágunk mindazon területek összessége. A megismeréshez a polaritás világára van szükségünk. aki a tükörben felismeri magát – egyébként nem más. hogy mindaz. öncsalás foglya. akik bizonyíthatónak is tartják) – de ne felejtsük: az álom ugyanilyen igazi és reális. hogy az illúziókon átláthassunk. mint illúzió. és egyáltalán nem akarunk magunkénak tudni. Ez nem csoda. de nem tudja. megismerés helyett öncsalás áldozatává válik.

mert nem mer sebei valódi oka után kutatni. s így nyeri el a jogot. hogy a gyógyuláshoz szükséges kérdéseket feltegye. Mert ez a rossz természetének kutatása lenne. Klingsor lándzsája – vagy más változatok szerint egy másik hős. lelke legsötétebb mélységeibe szállt le – mígnem az Istent is elátkozta. ennek máris gyógyító hatása van. Mivel nem vállalja a konfliktust. Árnyékvilágunk megbetegít bennünket. sőt egy láthatatlan ellenfél – sebezte meg. a dolgok közepén.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 77 géhez hiányzik. mint neve is mutatja. Amfortas király beteg – a fekete mágus. Megváltóra vár. jó és rossz polaritásán hatol át. ha rákérdezünk erre az emberben lakozó rosszra. Ezek az alakok mind egyértelmű szimbólumai Amfortas árnyékvilágának – ez a láthatatlan ellenfél. valódi megváltó lehet. és saját erejéből nem tud meggyógyulni. Parsifal felnőtt e feladathoz. mint minden beteg esetében: „Saját árnyékvilágod!” Elég. s a válasz Amfortas esetében ugyanaz. aki elég bátor ahhoz. Minden mitikus hősnek előbb a pokol szörnyei- . valódi gyógyító. sebei nem tudnak behegedni. Árnyékvilága megsebzi. sötétre. bátyám?”. hogy a gyógyító kérdést feltegye: „Mi bajod van? (Mi hiányzik?). Parsifal életútján bátran szembesült saját árnyékvilágával. A Grál-legenda is ezt a problémát fogalmazza meg. mert hiányzik teljességünkből. Aki nem riad vissza a sötétségtől.

Így kényszerül arra az ember. amely gondoskodik arról. hogy a teljesség végül is ne vesszen el. A tünet a test kerülőútján teszi ismét egésszé az embert. démonaival kellett szembesülnie ahhoz. hogy kapnánk az . ami a lélekből hiányzik. Ez a kiegészítő elv. amit tudatában nem akart megélni. amelyeket nem akartunk megélni. amely az anyagiságba süllyedt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 78 vel. Így a tünet valójában gyógyít – a testben kárpótolja azt. amely a testben anyagivá s láthatóvá vált. Nem csoda. Ezért tovább folytatjuk küzdelmünket a tünet ellen – ahelyett. Árnyékvilágunk megbetegít – találkozásunk vele gyógyító hatású! Ez a betegség és a gyógyulás megértésének kulcsa. s ott tünetként jelenik meg. hiszen éppen azoknak a princípiumoknak a megvalósítására kényszerítenek bennünket. sárkányaival. a tünet maga a hiányzó princípium. s maga is gyógyító erejű legyen. hogy az elhárított princípiumot mégis megélje s megvalósítsa.” A tünet ténylég azt mutatja meg. S a régi kérdés-felelet most új színben tűnik fel előttünk: „Mi baja? Mi hiányzik?” „Ez és ez a tünetem. A tünetben az manifesztálódik. A tünetben a beteg azt éli meg. hogy meggyógyuljon. ez a test szintjére süllyed. ami az érintett személy tudatából hiányzik. hogy oly kevéssé kedveljük tüneteinket. Ha valaki tudatosan elutasít valamilyen princípiumot. ami a páciensnek hiányzik. A tünet mindig árnyékvilágunk egyik összetevője.

csak azok vagyunk. Azt gondoljuk. Az önmagunkkal való őszinteség a legnehezebb követelmény. Ezért is nevezik ősidők óta az igazságkeresők az önismeretet a legnehezebb s legfontosabb feladatnak. Az önmagunkkal szemben tanúsított őszintétlenségre gondolunk (és nem mások bármiféle becsapására vagy a hazugságra). amit lelkünk szembesítés nélkül nem ismer fel. önmagunk mindent magába foglal. olyanok vagyunk. Árnyékvilágunk őszintétlenné tesz bennünket. amilyennek látjuk magunkat. nézhetnénk lelkünk olyan mélységeibe. amely alkalmassá tesz bennünket arra. melyet önmagunknak felállíthatunk. ha a benne látottakat nem vonatkoztatjuk magunkra? E könyv szemléletünk olyan irányú fejlődéséhez nyújt segítséget. Minden átverés e földön ártalmatlan játék ahhoz képest. Ezt az önértékelést mi őszintétlenségnek nevezzük. Akik önmaguk iránt nagyobb fokú őszinteségre törekednek. hiszen árnyék fedi őket. míg énünk lehatárolódásával meggátol bennünket az egész. melyeket amúgy sosem láthatunk. a teljesség megismerésében. hogy önmagunkat kell megtalálnunk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 79 alkalmon. Testünk lelkünk tükre – azt is megmutatja. De mit ér a legjobb tükör is. Az önismeret azt jelenti. azok- . s nem énünket. amivel azonosulunk. Éppen a tünetben ismerhetnénk meg magunkat. amit az emberek egy életen át önmaguknak hazudnak. és a gyógyuláshoz használnánk fel őket. hogy a tünetben meglássuk saját magunkat.

tudatában latensen ott van valamennyi létprincípium. figyelemmel fordulunk. Foglaljuk tehát össze. amiért a beteghez rokonszenvvel. Pontosabban. az univerzum képe. s kíméletlenül leleplezi a lélek rejtett szakadékait. a hatalmi vágy – egy csapásra szertefoszlanak illúzióink. Ez az (akaratlan) őszinteség az alapja annak. s kérdésessé válnak az életre vonatkozó bejáratott megoldásaink. egzaktabban senki sem adhat felvilágosítást magáról. Egyszeriben eltűnnek a felfújt egóra utaló jelek. hogy a benne létező latens princípiumokat poláris világunkban konkrét cselekvések során valósítsa meg. A betegség ugyanis őszintévé tesz! A betegség tüneteiben láthatóan és világosan megéljük azt. valódivá teszi az embert.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 80 nak a betegség nagyszerű segédeszköz lehet életútjuk során. Életútja azt követeli tőle. mint ahogy azt tünetei teszik. Az ember mint mikrokozmosz. Az őszinteség. ha netán legmélyebb problémáikról (ha egyáltalán ismerik őket!) kell szabadon. visszahelyezi a beteget a középútra. Legtöbben nehézségekkel küzdenek. a betegség szimpatikussá. A betegség őszintévé tesz. nyilvánosan beszélni – tüneteik azonban mindent elárulnak. amit pszichénk elfojt és magába rejt. Az őszinteségnek megvan a maga szépsége. A betegség kompenzálja az egyoldalúságot. A megismeréshez szükségünk . s ezáltal fokozatosan tudatosabbá váljék. s a betegen valami láthatóvá válik ebből a szépségből.

A polaritást minden döntéssel egy elfogadott és egy elutasított részre bontjuk. ami viszont arra kényszerít. A tünet őszintévé tesz. A tünet szomatikus összesűrűsödése mindannak. de kikényszeríti figyelmünket úgy. hogy a szabad akaratunkból elutasított princípiumot mégis megvalósítsuk. ami tudatunkból hiányzik. hogy látszólag a külvilágból közelít ismét hozzánk. Ilyenkor árnyékvilágunk valamely része a testiségbe süllyed. mert az elfojtott tartalmak láthatóvá válnak általa. Ennek az általános törvénynek egy speciális. de igen gyakori formája a betegség. s ezzel tudatosan integráljuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 81 van a polaritásra. hogy állandóan döntsünk. Testünkön keresztül a tünet arra kényszerít bennünket. s ezzel egyensúlyunk ismét helyreáll. Az elfogadott részt cselekvésbe ültetjük át. . s itt tünetként szomatizálódik. Az elutasított rész árnyékvilágunkba kerül.

amely nemcsak hogy az emberlét egyik legnehezebb témáját adja. És ez a valódi egység.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 82 4. Minden veszély ellenére tegyük meg most azt. Baal Schem Tow Olyan területhez közelítünk. Mint azt már korábban felfedtük. de különösen alkalmas a félreértésekre is. Hogyan is hordhatná magában jó és rossz ellentétét? Valójában nincs is ellentét. mert az értelem és a megismerés képessége érzelmi úton könnyen összezavarható. jót és rosszat. a rossz a jónak székhelye. s azt egy másik világkép tartalmával vegyíteni. a betegségeket is árnyékvilágunk . amit Amfortas elkerült: kérdezzünk rá a rossz természetére. Igen veszélyes dolog az általunk ábrázolt világképből itt-ott egy-egy mondatot vagy részletet kiemelni. Jó és rossz A benne lakozó fenség átfogja az egész világot. Tapasztalatunk szerint éppen a jó és a rossz fogalmáról való elmélkedés ébreszt különösen mély félelmet az emberekben. Minden teremtményt.

tudattalanul együtt táplálja vele a rosszat. hogy árnyékvilágunk ellen akárhol és akárhogyan manifesztálódjék is – felvegyük a küzdelmet és kiirtsuk azt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 83 okozza. Viszonyunkat a jóhoz és a rosszhoz kultúránkban erőteljesen áthatja a kereszténység. Ezért aztán mégis érdemes ismételten szemügyre vennünk „jó és rossz” témáját. amit az ember rossznak tart. Ez a megfogalmazás első látásra talán ijesztően hangzik. hogy a rossz kiirtása egyszerűen nem lehetséges. s létük egymástól függ. bár kissé szokatlan szemszögből. állításunk helyessége azonban mind elméletileg. hogy nem veszik észre. mind a gyakorlatban nehezen támadható. nemes céljukat „csak” az hiúsítja meg. így magának az árnyékvilágnak is rossznak kell lennie. mint ugyanannak az egységnek két aspektusa. egyenesen etikusnak és morálisan szükségesnek látszik. Mivel árnyékvilágunk mindazt tartalmazza. A dolog látszólagos logikája itt is olyan izgalomba hozza az embereket. mely létét a jó és a rossz. Így nemcsak jogosnak. hogy a jó és rossz nem más. ame- . a helyes és helytelen közti különbségtevésnek köszönheti. A polaritás törvényével kapcsolatos gondolatainkból le kell vonnunk a konzekvenciát. A jó a rosszból s a rossz a jóból él – aki szándékosan táplálja a jót. illetve a keresztény teológiai tanítás – ez azokra a körökre is vonatkozik.

melyben a természet birodalmán kívül mindenekelőtt két különös fa található: az Élet Fája. ahol a félreértés történik. valamint a Jó és Rossz Megismerésének Fája. hogy Ádám nem férfi. a polaritás a két fával már jelen . Ő a teljes ember. viszont azt gondoljuk. hogy a Teremtés könyve elbeszéli. Ádám az Éden kertjébe. de kulturális helyzetünkből ez adódik. hanem nemtelen. nem hasította szét semmilyen ellentétpár. hogy bibliai történetekhez nyúljunk vissza. Ő még mindennel egy – ezt a kozmikus tudatállapotot írja le a paradicsom képe. hogyan került az első – androgin – ember.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 84 lyek a vallásos kötöttségektől szabadnak gondolják magukat. hogy egyébként nehezen megfogható metafizikus problémákat érthetővé tegyenek. hogy megkönnyítsük a jó és a rossz problematikájának követését. Továbbá ezekben a történetekben rá tudunk mutatni arra a pontra. Problémánkhoz adott az ótestamentumi bűnbeesés esete. Bár Ádám még a tudat egységét éli. hogy a mitológiai történetek és képek különösen alkalmasak arra. látnunk kell. Ez okból mi is vallási képekhez s elképzelésekhez nyúlunk vissza. Ahhoz. hogy e mitológiai történetet megértsük. azaz androgin. és a keresztény teológiának megfelelő átértelmezést nyer. ahol jó és rossz minden vallásban azonos felfogása eltorzul. nincs alávetve a polaritásnak. Emlékszünk még. Bár nem kötelező. Ugyanakkor nem áll szándékunkban a bibliai képekkel kapcsolatosan bármiféle elméleti vagy értékítéletet alkotni.

hogy tselah. Rokon a tsel szóval. formailag különböző aspektusára bomlott. vagyis: oldal. hogy ha eszik a tudás fájáról. mert különbségüket még nem ismerik fel. . kettéválás útján történik. Az egész. s ezeket hívják férfinak és nőnek. hiszen maga a teremtés hasadás. A hasadás azonban még nem terjed ki az emberi tudatra.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 85 van. megkísérthesse. az ember fogékony részének fülébe súghasson. és azt formailag is önállóvá tegye. Az a szó. Ugyanakkor a formai kettéválás az előfeltétele annak. hogy a kígyó a nőnek. a teljes és egész emberből kihasítja az egyik oldalt. A hasadás a teremtés történetében szintén a kezdetnél megjelenik. tehát a megismerés képességére. hogy Ádám álomba zuhan. Ezért támad Ádámnak az a kívánsága. Csak az ember teremtetett „mint férfi és mint nő” egységes lénynek. az eredeti héber szövegben úgy áll. Megígéri neki. erre azzal utal a történet. víz – föld. nap – hold stb. még mindig a paradicsom teljességében élnek. a teljes ember két. Isten ezután Ádámból. s abból valami önállót alkot. hogy lénye egy részét leválassza. Ez a lépés természetszerűleg veszteséggel jár a tudatosság terén. A történet folyamán azonban a polaritás témája egyre sűrűsödik. amit Luther „bordának” fordított. Így már a teremtésről szóló első beszámoló is csak polarizálódásokat sorol fel: fény – sötétség. szert tesz a jó és a rossz közötti különbségtevés. ami annyit jelent: árnyék.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 86 A kígyó megtartja ígéretét. az egységet nem találhatja el – s ez a bűn. Az emberiség bűne az egységről való leválás. Így már az „eredendő bűn” keresztény fogalma is érthetőbb. Ez a bűnbeesés története. Ezzel a lépéssel elveszíti az egységet (a kozmikus tudatot). hamartanein pedig: „nem találni a célba”. A német nyelvben a bűn és a válás szavak rokonságban vannak (Sünde – Sonderung). Minden nép s minden kor mitológiája ismeri az emberi lét e központi történetét. a paradicsomot. . csak egy másik szó arra. Az emberek számára mégis elérhetetlen s elképzelhetetlen. s meg tudja különböztetni a jót a rossztól. s bele kell vetnie magát az anyagi formák poláris világába. A görög nyelvben a bűn szó valódi jelentése még pontosabban megmutatkozik: hamartéma azt jelenti: „a bűn”. A poláris tudat a pontot. Az. Az emberiség látja a polaritás világát. „bűnözni”. s a megfelelő ige. Ebben az „esésben” az ember az egységből zuhan a polaritásba. Így az ős emberpárnak el kell hagynia az egység kertjét. s hasonló képekben jeleníti meg. A bűn itt tehát a pont elvétése – a pont viszont az egység szimbóluma. a férfit a nőtől. hogy polárisak vagyunk. s elnyeri a polaritást (a megismerés képességét). hogy bűnösök vagyunk. sem kiterjedése nincsen. hiszen a pontnak sem helye. „elvéteni a pontot”.

hogy ezt tudomásul vegyük. A görög tragédiában még hamisítatlanul ott van ez az üzenet. népirtásért. A bűn azonban nem egy pólus a polaritáson belül. A bűn ezért nem kerülhető el – minden emberi tett bűnös. hogy újra „tökéletes legyen. felelős az inkvizíciókért. s ez jó és helyes cselekvéssel kerülhető el. hogy bűn az. míg mindent meg nem tanul s magáévá nem tesz. de választásától függetlenül mindig bűnös lesz. A polaritásokon át vezető út mindig bűnös. a boszorkányüldözésért. ha rosszat teszünk. hogy a bűn nem áll viszonyban a konkrét emberi magatartással. A hívők állandó törekvése arra. mert a történelem során az egyház a bűn fogalmát elferdítette. A kereszténység fejlődésére nézve meglehetősen végzetes volt a bűn fogalmának teológiai félreértése. a bűn a polaritás maga. hogy bár az embernek állandóan két lehetőség közül kell választania. E polaritás arra kényszeríti az embert. hogy életútja során az ellentétek világán menjen keresztül. Kauzális értelemben ennek nincsen oka. Ez az árnyékvilág felelős azért. amint tökéletes az Atya a mennyben”. bizonyos „rossznak” értékelt területek elfojtásához s ezáltal erőteljes árnyékvilág-képződéshez vezetett. hogy ne kövessenek el bűnt és kerüljék a rosszat. Az „eredendő bűn” különös világossággal utal arra.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 87 Az ember tudata poláris – tehát bűnös. mert az a centrális témája. s bebeszélte az embereknek. Fontos. hogy a kereszténység lett az egyik legtürelmetlenebb vallás. A nem .

Isten az az egység. A jó és a rossz. hogy ebből a világból paradicsomot csináljon. hogy az Ördögöt kinevezték Isten ellenfelének. A valódi filozófia tudja. vagy ahogy Jézus mondja: „E világ ura. Ezzel a terminológiával kifejezve azt mondhatjuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 88 megélt pólus mindig megvalósítja magát. a kereszténységben – ez más vallásokra nem jellemző – Isten (jó) és Ördög (rossz) szembeállításához vezetett. Azzal. mint ellentétek polarizációja. a kettősség szimbólumaival látjuk el. Ebben az érte- . amely elkülöníthetetlenül egyesít magában minden polaritást – így magától értetődően Jót és Rosszat is – az Ördög viszont maga a polaritás. hogy egy poláris világban nem valósítható meg csupán az egyik pólus – e világban minden örömöt ugyanannyi szenvedés egyensúlyoz ki. mint a polaritás jogos urát. Megváltoztatni nem lehet – ezért tanítják a mesterek. hogy a polaritás világát el kell hagyni. pentagramma felfelé álló két csúccsal stb. többnyire akkor éri utol a nemes lelkeket. mindig is a hasadás. Semelyik valódi vallás nem próbálkozott azzal. mint a szarv. azaz bűnös. a kettéválás ura. villa. E helyütt a vallás és a szociális gondolkodás között éles különbséget találunk.” Így az Ördögöt. mindegyik az e világból az egység világába vezető utat tanította. a paták. a polaritás világa ördögi. amikor nem számítanak rá. észrevétlenül bevonták Istent is a polaritások világába – ezzel azonban Isten elveszítette gyógyító erejét.

a poláris világ fogalmai. A megváltás a bűnből nem más. hanem csak hozzá akarjuk szoktatni az olvasót ahhoz. egyébként őszintétlenek leszünk önmagunkkal. ami e poláris világ része. mert a felhasználás az energiát a polaritáshoz köti. mert a polaritások kiépítésén munkálkodik. mint bűn. illetve bűnös lesz. ezzel nem megbélyegezni akarunk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 89 lemben például a tudomány „ördögi”. bűnösség. hogy a lelki üdvösség a parancsolatok betartása és a rossz kerülése útján valósítható meg. Az emberi lehetőségek funkcionális felhasználásában mindig van valami ördögi. akik a valóság egyik felét kerülni próbálják. Jézus a következő szavakkal leplezi le őket: . hogy megtanuljunk együtt élni bűnösségünkkel. Ez Jézus pusztában való megkísértésének is a története: Az ördög tulajdonképpen csak azt kívánja Jézustól. s minden nevezhető ördöginek. Az evangélium újra és újra ábrázolja a bűn félreértését: a farizeusok azon az egyházi állásponton vannak. A teljességhez vezető utat az teszi oly nehézzé. hogy az olyan fogalmak. ördög. sőt hasznos változtatások céljából. gátolja az egygyé válást. mint az egység elérése – ezt azonban éppen azok nem érhetik el. Jól jegyezzük meg. Bármit tesz is az ember – vétkes. ha valamit „ördöginek” nevezünk. hogy keresztül kell mennünk a bűnösség állapotán. Fontos. hogy valósítsa meg lehetőségeit ártalmatlan. a sokféleséget táplálja.

a Zen egyik alapvető ősi szövegében ezt olvassuk: Fény és sötétség szemben állnak egymással mégis az egyik a másiktól függ amint a jobb láb lépése függ a balétól. mert szó szerint értelmezték. Jézus hegyi beszédében felülemelkedik a mózesi törvényen. hogy eltörölhessék őket a föld színéről. Az igazság kemény és metsző. és azt mondja. hogy mindent elkövettek. hogy a polaritások világában a bűn elkerülhető volna. melyek segítségével Énünk menekülni próbál. mint annak külső megvalósítása. Ne felejtsük el.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 90 „Az vesse rá az első követ. hanem éppen azt az illúziót leplezte le. és mert elferdítették. Kettészeli illúzióinkat. aki maga sohasem vétkezett. viszonylagossá teszi azt. . bárki szájából szóljon is. A tiszta tanok azonban már kétezer évvel ezelőtt is olyan ellenszenvet. szentimentális álmodozásokra s morális öncsalásra kevéssé alkalmas. Az igazság dühítő. hogy a gondolat ugyanolyan súlyú. olyan dühöt váltottak ki az emberekből. hogy Jézus a hegyi beszédbeli értelmezésével nemhogy súlyosabbá tette volna a parancsolatokat. A Sandokaiban.

hogy jót cselekedjék. Ezért a nemes óvakodik attól. A hinduizmus istenhármasában (Brahma – Visnu – Siva) Siváé a pusztító szerepe. hogy e téma szükségszerűen szorongást kelt – szorongást. hogy tegyünk jót és kerüljük a rosszat. mégis nyerészkedés fogja követni. Más vallásoknak e probléma nem feltétlenül okoz ugyanekkora gondot. az építővel szemben az antagonisztikus erőt. Azt is tudjuk. aki jót cselekszik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 91 Az „ősforrások igaz könyvében” olvashatjuk a következő „intést a jócselekedetekről”. A nyerészkedésnek magában nincs köze a vitához. mégis hírnév fogja övezni. amelyhez sokkal erősebben kötődünk. melyet úgy háríthatunk el a legbiztosabban. időzzünk még el e témánál. ha görcsösen ragaszkodunk addigi normáinkhoz. mekkora kihívás a maga abszolútumában kérdésessé tenni olyan biztosnak tartott alapkövetelményeket. Buddháról mesélik a következő történetet: Buddhát egy fia- . mégis vita fog tapadni hozzá. Ez a megjelenítés megkönnyíti az erők szükségszerű váltakozásának felismerését. A hírnévnek magában nincs köze a nyerészkedéshez. Jang Dsu így szólt: „Azt. ő reprezentálja tehát Brahmával. Ennek ellenére vegyük a bátorságot. Nem akarjuk téziseinket egyik vallásból sem levezetni. bár nem a hírnévért teszi. s minden oldalról vegyük szemügyre.” Jól tudjuk. mint hinnénk. de a bűn fent leírt félreértése a keresztény kultúrkörben olyan mélyen gyökerező értékítéletet szült.

s mégis ez a belátáshoz vezető szükséges kerülőút. mint helyzetünk szűkössége. hogy bűnösségünk látható kifejezéseként kényszerűen (szükségszerűen) választanunk és cselekednünk kell. maga a rossz. majd ha megtanultad. Az emberi bűn metafizikus természetű. Buddha azt kérdezte tőle: „Loptál már életedben?” Az ifjú azt válaszolta: „Soha. mely a polaritásokat ellentéteire bontja. A bűnösség bevallása megszabadít bennünket a bűnössé válás félelmétől. hanem az az oka. a Shinjinmeiben (a 22. szemléletünk kitágítását akadályozza. hogy bűnösségünket el tudjuk fogadni anélkül.” Buddha erre így felelt: „Akkor menj és lopj. hadd legyen a tanítványa. A félelem nem más. és szellemünk elpusztul a zűrzavarban. A bűntől . mert szabadságának záloga. Az ember bűnös. energiaként kell felhasználnunk az egység felé vezető úton. ha a legcsekélyebb elképzelésünk marad helyesről s helytelenről. hogy a bűnösség érzése megsemmisítő (fojtogató. nyomasztó) lenne számunkra. Fontosnak tartjuk. nem cselekvésünkkel okozzuk. vétkes – de ez a bűnösség kitüntető.” Az a két-ség. hanem a kettősség e feszültségét ösztönzésként. versben) ez áll: „Elég.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 92 talember azzal a kéréssel kereste fel. de nem szabad megrekednünk ellentétességükben. A megismeréshez szükségünk van a két pólusra.” A zen-buddhizmus legősibb s alighanem legfontosabb írásában. visszatérhetsz hozzám. ez a szűkösség pedig éppen a leküzdéséhez szükséges nyitottságot.

táplálja. hogy a fény a poláris tudat szintjén látható legyen. eltűnik a sötétség is. hogy egyre tudatosabban lássuk mindenben a polaritást. A polaritásba tett lépésekkel keletkezett a sötétség. legyünk képesek az ellentéteket magunkban egyesíteni. Így a sötétség a fényt szolgálja. Mint mondottuk. Ha azonban a polaritás eltűnik. Kezdetben volt a fény. A sötétség tehát a poláris világ művi terméke. hogy észlelhetővé tegye a fényt. Ezen a fényen kívül nem létezett semmi. illetve a fény hordozója. Azt követeli tőlünk. hiszen akkor nem lett volna kizárólagos. mint puszta menekvést vagy nemészrevevést. s lépjünk túl az emberi lét konfliktusosságán. ez a feladatunk. Ehhez értékrendszerünk merevségét újból és újból meg kell kérdőjeleznünk. . Az egység felé vezető út többet kíván tőlünk. s így megértjük. s ezt nevezzük „Istennek” vagy „Fénynek”. hanem átélés útján váltsuk meg őket. mely szükséges ahhoz. Ne kerüljük a problémákat. hiszen nincsen önálló egzisztenciája. mint arra Lucifer neve is rámutat. a polaritáson túl ott van az egység. hogy a rossz titka végső soron az. hogy állandóan jó cselekedetekre törekszünk. A bűntől jó cselekedetek által szabadulni – ez csak őszintétlenséghez vezet. hiszen ezt meg kell fizetnünk az ellentétes pólus (a rossz) elfojtásával. hogy nem létezik. a mindent átfogó egység.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 93 nem menekülhetünk úgy. de kizárólag csak azért. hogy ne riadjunk vissza.

A rossz poláris tudatunk művi terméke. melyet kivilágított tér vesz körül. ellenkezőleg. a rossz a polaritás maga. Fordítsuk meg példánkat. a fény a sötétséget fénnyé fogja változtatni. a sötétség nem. hiszen kimenetele mindig egyértelmű. Van egy sötét termünk. s nem szolgál mást. A polaritás világa kétségbeesésbe vezet. mint az idő és a tér. s e téren kívül sötétség uralkodik. A rossz így egyáltalán nem a jó ellentéte. A sötétség nem tud kifogni a fényen. Ha kinyitjuk az ajtót. s így a terem fénnyel telik meg. A fény azonban a sötétséget azonnal fénnyé változtatja – ezért is kell kerülnie a sötétnek a fényt. hogy nem-léte lelepleződjék.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 94 A fény létezik. ablakokat. azt a belátást szolgálja. E törvény érvényesülését fizikai világunkban is követhetjük. ugyanis a kettősség világának nincsen végpontja. Ezért a fény erői és a sötétség erői közt folyó gyakran idézett küzdelem nem valódi küzdelem. Tegyük fel. mint a jó észlelését. van egy fénnyel teli termünk. mely azonban azt a fordulatot. beengedhetjük a sötétséget – az nem fogja a termet elsötétíteni. ismét csak a fény fogja transzmutálni a sötétséget. Ugyanez a törvényszerűség érvényes a tudat világában . ez a fény táptalaja. hogy megváltást csak az egység világában találhatunk. ablakokat. tehát nincsen saját léte (egzisztenciája). csakúgy. a bűn. ha nem akarja. Nyugodtan kinyithatjuk az ajtót.

hogy minden úgy jó. ha árnyékvilágunk tartalmára rátekintünk. hogy mindenre rá tudjon tekinteni. ahogy van. hogy egónk ne kergessen bennünket rögvest a tárggyal kapcsolatos rokon. aspektusait. Elég. Az emberiség legfőbb célja – nevezzük ezt bölcsességnek vagy megvilágosodásnak – abban áll. Amíg valakit valami még zavar. addig keltenek félelmet. Tudatosnak nevezzük egy ember mindazon tulajdonságait. és tudatossá teszi a tudattalant. melyet nem világít meg a tudat fénye. meg kell tanulnunk nyugalommal szemlélni Maja sokszínű játékait e földön. Az emberek mindig a dolgokat akarják megváltoztatni. így sötét. s már ez fényt hoz a sötétségbe. hogy az egyetlen feladatuk a rátekintés. amelyre rátekintettünk. addig nem ismeri önmagát. azaz tudattalan. Ezek a sötét aspektusok azonban csak addig tűnnek fel rossznak. Ezt jelenti a valódi önismeret. Ezért mondja a fent idézett zenszöveg. Az önmegismerés útjának igazi varázsszava a rátekintés valamire. tehát látja őket.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 95 is. Árnyékvilágunk az a terület. Ez ugyanis megváltoztatja annak a tárgynak a minőségét. a figyelem képessége. Meg kell tanulnunk úgy nézni e világ dolgait. s nehezen fogják fel. fel tudja ismerni. hogy a legcsekélyebb elképzelés jóról vagy rosszról megzavarja szellemün- . mivel fényt. melyek tudatossága fénykörében helyezkednek el. míg sötétség fedi őket.vagy ellenszenvbe. amíg valamit még meg akar változtatni. azaz tudatosságot hoz a sötétségbe. eseményeit.

hogy az elfojtás és a menekülés útján is elérhető az a kerek világ. hogy csak a mi szemléletünk tökéletlen. tudatosan bejárja a polaritás világát. amikor a „langyosak”-ról beszél. ahonnan a pólusok pulzálását szemléljük. Az ilyen ember tudja. erre a részvétlenség és az érdektelenség keverékéből összeálló indifferenciára gondol Jézus is. A szenvtelenség az az egyedüli tartás. ragaszkodáshoz vezet. A szenvtelenség az a polaritások közötti terület. hogy azonosulnánk velük. hogy a jelenségeket anélkül nézzük. E szenvtelenséget ne cseréljük össze azzal a tartással. s nem vesszük észre. hogy megítélnénk őket. s meg is próbáljuk e világot megváltoztatni. bűnösek. azt hiszik. Minden értékelés a formák világához köt bennünket. s léte konfliktusosságát felismerve félelem nélkül. amelyért a valóban kereső ember keményen megdolgozik. hibásak. hogy az énje által teremtett ellentéteket . szenvedésünktől nem válthat meg semmi. s ezután gyakorolnunk kell a szenvtelenséget. amely lehetővé teszi számunkra. Meg kell tanulnunk magunkat felismerni mindenben. azt gondoljuk. amelyet általában közönynek nevezünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 96 ket. hogy aztán bánni tudjon vele. betegek maradunk. Amíg ragaszkodunk valamihez. Mindaddig fennmarad vágyunk egy jobb világ után. hogy szenvedélyesen igent vagy nemet mondanánk rájuk. s ez gátol meg bennünket a teljesség meglátásában. S ezzel ismét rabjai lettünk a tükrözés illúziójának. A közönyösök sosem mennek bele konfliktusaikba. hogy a világ tökéletlen.

hogy mindig is bűnös lesz általuk – de azon fáradozik. „az ördög is engedelmes”. Nem az a fontos. az aszkézis. hogyan teszi. A parancsolatok. Inkább bátorságra van szükségünk. E mondatban a döntő szó a „tudatos” volt – egyedül a tudatosság teszi lehetővé. Tudatosan cselekszik-e? Egója belebonyolódott-e a cselekvésbe? Énjét kihagyta-e a cselekvésből? Az e kérdésekre adott válasz dönti el. A mi szemléletünkben a fő kérdés az. mit tesz az ember. hogy a cselekedet megköt-e vagy felszabadít. ahonnan nekikezdhetünk az ellentétek egyesítése nehéz munkájának. hanem az. akkor találhatjuk meg azt a középutat. A szükséges döntésektől akkor sem riad vissza. A külső parancso- . mit tesz az ember. ami lehetővé teszi. hogy cselekvéseinkben elveszszünk. mert tudd. A „jó” és a „rossz” szerinti értékelés mindig azt vizsgálja. E cél elérésének legalkalmatlanabb módja a menekvés a világ elől. Az engedelmesség jó – de nem elég. ha tudja. Csak amikor a két pólust integráltuk. hogy egyszer majd magunkévá tehessük őket. hogy „hogyan tesz valaki valamit”. hogy ne rekedjen meg döntéseiben.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 97 előbb-utóbb egyesítenie kell. a törvények és a morál nem vezetnek a tökéletességbe. hogy tudatosan és töretlenül szembesüljünk az élet kihívásaival. s egyedül a tudatosság akadályozhatja meg. hogy cselekedeteinket megfigyeljük. Az ellentétek maguktól nem egyesülnek – cselekvően kell megélnünk őket ahhoz.

amíg tudatában fel nem nő. Isten – az egység – nem tesz különbséget jó és rossz között – ezért ő maga a szeretet. hogy ne játssz a gyufával. amellyel Isten fordul az emberekhez. hogy Isten különbözőképpen ossza meg szeretetét. a kiválasztás elválaszt. Amíg a szeretet kiválaszt. A nap egyenlően . ami létezik. önmagunkat megtaláljuk s megvalósítsuk. A szeretet megszorítások és feltételek nélküli igent mondás. A szeretet egyesülésre törekszik – a szeretet fel akar oldódni a másikban. Az a tilalom. A legbenső törvényünk az a kötelesség kell legyen. ami addig kívül volt. mert a szeretet nem választ szét. A szeretet princípiuma a kinyílás. Még kevésbé jutna eszünkbe féltékenynek lennünk Istenre. hanem áramlani akar. Ebbe a képbe nem illenék bele. ezzel mentesül az összes többi alól. és a bebocsátása annak. mert az még mást is szeret rajtunk kívül. azaz egyek legyünk mindennel. A szeretet nem ismeri a féltékenységet. s felelősségét önmagáért fel nem ismeri. nem valósítottuk meg a szeretetet igazán. Ezt a mindent átfogó szeretetet szimbolizálja az a szeretet. A szeretet az ellentétek egyesítésének kulcsa. nem birtokolni. hogy valódi középpontunkat. s nem akar elkülönült létet. a te-t én-né és az én-t te-vé változtatja. tilalmaknak addig van jogosultsága egy ember életében. de feleslegessé válik a felnőttek között. nem valódi szeretet.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 98 latoknak. Ha az ember saját törvényeit önmagában megtalálja. A szeretet a teljes univerzummal akar eggyé válni – amíg ez nem sikerül. jogos a kisgyermekek körében.

ha mindig magát találja el. a szeretet transzmutál. hogy köveket dobáljon – így a legkevésbé sem kellene csodálkoznia azon. ki hogyan szolgálta meg azt. s nem aszerint. A szeretet nem ismer határokat. Csak az ember érzi hivatva magát arra. .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 99 sugározza melegét mindenkire. akadályokat. Szeressétek a rosszat – s ezzel megváltjátok azt.

sőt lehetőleg meg kell előzni. mit oktalankodsz itt. ha még velem sem vagy erre képes? Minden eddigi vizsgálódásunk azt a felismerést szolgálta. és rágcsálni kezdi az aszkéta szandálját. Az aszkéta dühösen felnyitja a szemét: – Miért zavarsz meg ájtatosságomban? – Éhes vagyok – cincogja az egér. hogy az ember nem megbetegszik. mint a természet funkcionális . hanem beteg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 100 5. tehát az „egészség” bosszantó zavarának tartja. Mi ellenben arra szeretnénk felhívni a figyelmet. hogy a betegség több. s végül ki kell irtani. – Távozz. Az orvostudomány a betegséget „normális állapotunk”. Egyszerre csak besurran egy egér. amelyet a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni. Az ember beteg Egy aszkéta meditál barlangjában. ostoba egér – prédikál az aszkéta –. mikor éppen az Istennel való egységet keresem!? – Hogyan akarsz Istennel egyesülni – kérdezi ekkor az egér –. Ez az alapvető különbség a betegségek orvosi szemlélete és a mi szemléletünk között.

addig osztályrésze a bűn. A betegség egy olyan átfogó szabályozórendszer része. mert nem él az egységben. el fogunk csodálkozni azon. a halandóság állapota. az esendőség. hogy az ember bűnös. hogy a betegség valamiféle büntetés lenne. Élő állapotában ez a példány ismeretlen. hogy amíg az ember a polaritás részese. Ha egy úgynevezett „egészséges” embert jól megnézünk. hanem csak azt. akinek semmi baja nincsen. a betegség és a halál. megszűnik minden negatív mellékízük. mennyi problémája van. A betegség azt fejezi ki. csak az orvosi anatómiakönyvekben létezik. A betegség állapota a tökéletlenség. amint ezeket az alapvető tényeket elismerjük. Ezzel egyáltalán nem akarjuk azt mondani. Bár vannak emberek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 101 tökéletlensége. Olyan egészséges ember. mert szüksége van rá mint az egészség ellenpólusára. vétkes és szerencsétlen – a betegség valójában a bűnbeesés következménye. ha állandóan értékeljük őket és harcolunk ellenük – szörnyűséges ellenfeleinkké válnak. a sebezhetőség. Az ember beteg. akik évtizedeken keresztül mentesek bármilyen különös vagy súlyos betegségtől – ez azonban nem változtat azon a tényen. Bräutigam erről így számol be . hogy ők is betegek és halandók. Ha azonban nem akarjuk tudomásul venni. Abban a pillanatban. amely az evolúció szolgálatában áll. Az embert nem kell megszabadítani a betegségtől. mennyi panasza.

0% 17. hogy a testi és lelki panaszok ezeknél az embereknél is majdnem olyan gyakorisággal fordulnak elő.5% 14. elájulás álmatlanság menstruációs zavar székrekedés verejtékezési rohamok szívfájdalmak.5% 37.” Ugyanebben a tankönyvben tette közzé Bräutigam a következő statisztikai táblázatot E.0% 13.0% .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 102 A pszichoszomatikus orvostudományról (Lehrbuch für psychosomatische Medizin) című tankönyvében: „Egy üzem egészséges dolgozóival és alkalmazottaival készült mélyreható exploráció során kiderült.5% 15. mint bármely kórház bennlakóinál. szívdobogás 43.5% 17.0% 14. Winter 1959-es felmérése alapján.5% 22.5% 26. 200 megkérdezett alkalmazott panaszai: depresszió gyomorpanaszok szorongásos állapot gyakori torokgyulladás szédülés.

húsz súlyos és körülbelül kétszáz közepesen súlyos betegségen esik át. életét a halállal zárja le. amelyek azonban ugyanakkor egyoldalúságait is korrigálják.5% 5. s mindezt megkoronázandó. Az ember konfliktusos.” Meg kellene szabadulnunk attól az illúziótól. mindig nemesebb álruhákban kényszeríti önmaga szolgálatába a teljes embert. Burjánzó nagyzási fantáziáit megsemmisíti a betegség és a halál. A természet gondoskodik arról. Minden „de én azt akarom” ezt a hatalmi igényt fejezi ki. Az ember hatalomvágyó egójából él. hogy az ember élete minden lépésével ehhez a célhoz közeledjék. hogy élete során egyre mélyebben érintkezzék a betegséggel.0% 5. A testi lét célja az ásványi lét. Az én a lehatárolásból él.0% 9.5% A betegség mint krízis és esély című könyvében Edgar Heim a következőket írja: „Egy felnőtt huszonöt év alatt átlagosan egy életveszélyes. hogy a betegségek elkerülhetők vagy kiirthatók. s így beteg lény. Egyre felfuvalkodottabb én-je újabb és újabb. így .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 103 fejfájás ekcéma glóbuszérzés reumatikus panaszok 13. A természet szuverén módon gondoskodik róla.

s azt valósítja meg. Az ego az egyik pólus mellett dönt. Így képességeink és rátermettségünk valójában a betegségre tesz hajlamossá bennünket. aki különböző módszerekkel megóvható a betegségtől. A betegség olyan mértékben taszít bennünket az alázatba és a kiszolgáltatottságba. Mindkét szemlélet abból indul ki. amely az egészséges életre irányul. az ezáltal keletkező árnyékvilágot a te-re. Minden kísérletünk. . A betegség kompenzálja az egyoldalúságot. ha válasz az átlagember mérgekkel kapcsolatos tudatlanságára. Érthető. hogy az emberek szívesebben hallgatnak reményeket keltő teóriákra. amilyen mértékben ő a középtől az egyik irány felé elhajolt. kifelé. mint az orvostudomány megfelelő intézkedései. mint a mi tézisünkben. s hisznek az egészséges emberben. a külvilágra tolja át. A „természetes és egészséges élet” jogosult és üdvözlendő. Végül is az orvostudomány szorgalmasan munkálkodik a széles körű megelőző intézkedések kiépítésén. mert azt mondja. de a betegségre vonatkoztatva éppen olyan irreleváns. szívesebben hisznek bennük. másrészről a „természetes és egészséges” életmódok kampánykorában élünk. az eggyé válástól. amennyiben a tünettel olyan mértékben tolja az embert a másik irányba. betegséget provokál. hogy a betegség funkcionálisan megelőzhető. mint olyanban. amely dezilluzionáló. amilyen mértékben egónk hübriszéből cselekszünk. hogy ezek a kijelentések manapság igen illetlenek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 104 fél az odaadástól. Tudjuk. hogy az ember beteg. a szeretettől.

a halál elkerülhetetlen s hű kísérője az életnek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 105 Ahogyan a halál az élethez tartozik. Az emberek közt sajnos nagyon ritkán vagy talán soha nem találunk olyan őszinte barátot. Ha valamelyik barátunk mégis erre merészkedne. hogy helyességükről bármely elfogulatlan megfigyelő maga is meggyőződhet. Az illúziók felszámolása sosem könnyű. Azoknak szeretnénk segíteni. Tudjuk. hogy szerethessük. Aki fel meri ismerni és el tudja viselni. hogy meglelje saját valódi s gyógyító útját. szokatlan iránnyal cseréljék fel. akik hajlandók arra. mégis megvan az az előnyük. bölcs barátokat fog találni. de a szabadság új lehetőségével ajándékoz meg bennünket. A betegség túl őszinte ahhoz. s szemléletük bejáratott irányát egy új. hogy ez a felismerés nem a reménytelenségbe vezet. hogy a betegség. aki egónk csalásait lépésről lépésre leleplezné. s az ember e kísérőiben segítőkész. a kórság. Az élet nem más. s tekintetünket árnyékvilágunkra irányítaná. . akik támogatják abban. kényelmetlen szavak ezek. s nem is kellemes. Pontosan így van ez a betegséggel is. hamarosan „ellenségünknek” nyilvánítanánk. úgy tartozik a betegség az egészséghez. amíg csak el nem viseljük a valóságot. Egyáltalán nem áll szándékunkban új hittételeket felállítani. mint csalódások sorozata – egymás után veszi el illúzióinkat –. hogy látásukat élesítsék. az tapasztalni fogja.

hogy hatalma teljében változtathat a világ folyásán. Elegendő egy fogfájás.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 106 Hiúságunk olyan vakká s esendővé tesz bennünket. hogy nem vesszük észre: a betegség leküzdésére tett sikeres erőfeszítéseink még inkább a betegség felé mozdítanak el bennünket. ha arra az ősrégi bölcsességre gondolnánk. Sokkal reménytelibb lenne. hogy sem a megelőző orvostudomány. amit árnyéklétre kárhoztattunk. Tüneteink hűsége. Említettük már. ismétlődő megjelenése arra mutat. hogy problémáinkat egyáltalán nem oldottuk meg olyan gyorsan és véglegesen. mint szerettük volna. mint gyó- . mi az. amilyen az a császár volt. mit nem engedünk magunkból érvényesülni. hogy „jobb megelőzni. hogy problémánk jelentéktelen. miben lettünk egyoldalúak. Éppen ezért vagyunk hajlandóak a legmesszebbmenő erőkifejtésekre. csak hogy kiirtsuk a betegséget. Létükkel mutatják meg. egy derékrándulás. A betegség mindig olyankor kaparintja markába az embert. valójában hol vannak hiányosságaink. sem az úgynevezett „egészséges élet” nem sok sikerrel kecsegtet a betegség elkerülése terén. egy influenza vagy egy hasmenés. pedig meg szeretne valósulni. Tüneteink azonban csalhatatlanok – őszinteségre kényszerítenek bennünket. Egónk szorgalmasan azt suttogja fülünkbe. hogy az élet sugárzó császárából nyomorult féreg legyen. Éppen ezt gyűlöljük a betegségben. úgy elvakít bennünket. amikor éppen azt hiszi. akinek új ruháját saját illúzióiból szőtték.

A betegség teszi gyógyíthatóvá az embert. Ahhoz. amit a tünet testi szinten akar a tudomására hozni. meg kell próbálnia tudatosan integrálnia azt. amelyen lényünk hiányossága a teljességbe fordulhat át. hogy bebocsátja tudatába azt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 107 gyítani”. bizonyos éréssel jár együtt. hogy ez megtörténhessék. azaz tünetünk princípiumát tudatosítanunk kell. Könyörtelenül meg kell kérdőjeleznie nézeteit és saját magáról alkotott elképzeléseit. ami addig hiányzott belőle. mielőtt még a betegség erre a meghajlásra rákényszerítene bennünket. s ezzel megváltjuk anyagi lététől. hogy azok üzenetét megismerje. Megelőzni (németül vorbeugen) azt jelenti. Azzal kell feleslegessé tennie a tünetet. . A betegség az a fordulópont. a gyógyulás ennek a folyamatnak a fordítottja. kommunikálnia kell tüneteivel ahhoz. mert árnyékvilágunk egy része a testbe süllyedt. hogy önszántunkból meghajoljunk (németül beugen). Mivel a tünet azért keletkezett. A gyógyulás mindig a tudat tágulásával. s meg kell tanulnunk látni s hallani. abba kell hagynunk a küzdelmet a betegség ellen. A páciensnek belső hangjaira kell hallgatnia. mit közöl velünk a betegség. s ott manifesztálódott.

Keressük az okokat Vonzalmaink csodálatos képessége. Hermann Hesse Alighanem jó néhányan még mindig értetlenül állnak gondolataink előtt. A kauzális gon- . amelyek testi indítéka egyértelmű bizonyítást nyert? Ezen a ponton gondolkodásmódunk alapvető problémájába ütközünk. de mi legyen a betegségek túlnyomó többségével. mert én megírtam őket. Bár bizonyos kórképek esetében a többség általában elfogadja okként a pszichikus folyamatokat. hiszen szemléletmódunk nehezen egyeztethető össze a betegségokok tudományos magyarázatával. messze ható oksági láncokat konstruálunk. hogy minden észlelhető folyamatot kauzálisan interpretálunk. hogy világszemléletnek álcázzák magukat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 108 6. Magától értetődő számunkra. amelyekben ok és okozat egyértelmű kapcsolatban áll egymással. Így Önök azért olvashatják ezeket a sorokat. mert a kiadó kiadta és mert a könyvkereskedő eladta stb.

hanem azt is. a fiatalkori bűnözésnek? Mi az oka a földrengésnek vagy egy bizonyos betegségnek? S azt remélik. Sőt. hogy az az emberi vágy. sőt tényszerű. A házépítéshez először is szükséges a házépítésre irányuló szándék (causa finalis). s nemcsak azt remélik ettől. Mi az oka az áremelkedésnek. azaz a hatóok. amely az okot az anyagban. s olyan következményekhez vezetett. amely a világ oksági magyarázatára irányult. hogy e sok-sok kérdésre valódi választ találnak. a második a causa materialis. amelyek részben csak most kezdenek lassan világossá válni előttünk. illetve az anyagiságban találja meg. a legkülönbözőbb megnyilvánulások esetében keresik a legkülönbözőbb okokat. Arisztotelész óta az okok négy kategóriáját különböztetjük meg. Mindenütt. hogy az oksági folyamatokba célirányosan beavatkozhatnak. azt is mondhatnánk. a célok. Az első a causa efficiens. hogy az emberek többsége az emberi megismerőképesség szükséges előfeltételének tartja. hogy világosabban fogják látni az összefüggéseket. aztán vala- . Kövessük az okok négy kategóriáját a házépítés klasszikus példáján. a formaadás oka.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 109 dolkodás annyira megvilágító. a harmadik a causa formalis. amely a céltételezésből nő ki. az emberi megismerés történetében igen sok vitát és zűrzavart okozott. a munkanélküliségnek. mint amilyennek a felületes szemlélő látja. s végül a causa finalis. A kauzalitás azonban távolról sem olyan problémamentes és kötelező.

Így annak. . egymással ellentétes irányzat jött létre. a fa stb. A redukció során kétféle. Példánkban tehát a ház építésére irányuló szándék volna a tulajdonképpeni előfeltétele minden további oknak. Az egyik irányzat képviselői minden okok tulajdonképpeni okának a célokot tartják (causa finalis). hogy közzé akartam tenni egy könyvet. amely például a befektetésben és a munkaerőben mutatkozik meg (causa effciens). a tégla. Így a természettudományok az energetikai értelemben vett hajtóerő kauzalitástörvénye mellett maradtak. A természeti törvények megfigyelésére és leírására a szándék vagy a cél feltételezése túlságosan hipotetikusnak bizonyult. (causa materialis). mindig kénytelenek leszünk redukálni a négyes felosztású okkoncepciót. E téren az erő vagy az indítóok tételezése volt ésszerű.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 110 milyen motiváció vagy energia. Más szavakkal: a szándék vagy a cél minden esemény valódi oka. továbbá építészeti terv (causa formalis) s végül az anyag. amelytől a természettudományok szigorúan elhatárolták magukat energetikai kauzalitás modelljükkel (causa efficiens). a beton. hogy a ház megvalósuljon. Ha azonban a valódi „oki” okot keressük. Ha bármelyik ok hiányzik. az az oka. hogy én ezeket a sorokat írom. Ez a célokság a szellemtudományok alapja. nehezen képzelhető el.

s így mindkettő . hogy egyesek inkább az energetikai szemléletű múltbeli ok mellett. mert jövő héten lesz a születésnapja. és azt is. Ha mindennapi életünk eseményeit vesszük szemügyre. mert meglöktem”.” Vagy: „Vettem neki ajándékot. mert egy óra múlva indul a vonatom. de abban is. ha nem teszi lehetetlenné.” Ezekben a mondatokban egy jövőbeni esemény időben visszahat az okozatra. mert holnap vasárnap van”. Ez utóbbi megállapításunk bizonyára sokak számára elidegenítő – hiszen hogyan következhetne az ok időben az okozat után? Ugyanakkor mindennapi életünkben egyáltalán nem riadunk vissza attól. hogy „leesett a váza. hogy az ok-okozati összefüggést a következő módon fogalmazzuk meg: „Megyek. míg a finális modell az okot a jövőbe helyezi. s ez legalábbis nehezíti a kölcsönös megértést. hogy földhöz vágták. Elképzelhető azonban egy kettős szemlélet is: például ha egy házastársi veszekedés során eltörik egy edény. Így azt mondjuk: „Bevásárolok. mások viszont inkább a jövőbe helyezett finális ok mellett állnak ki. Mindezek a példák megvilágítják. megállapíthatjuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 111 A kauzalitás e két különböző felfogása mindmáig elválasztja a szellemtudományokat a természettudományoktól. ennek okát abban is láthatjuk. hogy a házasfelek valamelyike a másikat bosszantani akarta. hogy a két kauzalitásfelfogás különböző szinteket szemlél. A természettudományos kauzális gondolkodás az okot a múltban keresi.

Ha egy cigarettaautomatából kiesik egy doboz cigaretta.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 112 teljesen jogos. Így az általunk bemutatott konfliktus a következő polaritásokat fogalmazza meg: causa efficiens múlt anyag test – – – – causa finalis jövő szellem lélek Helyénvaló lenne. illetve szándékokkal operál.és hullámstruktúrájából!) Itt is minden attól függ. mi a téves. csak a pszichének. amelyeket már nem tulajdoníthatunk az anyagnak. hogy a két szemléletmód nemhogy kizárja. és nem attól. Ebben az esetben a vagy-vagy-ot felcserélhetjük az is-is-re. melyik szempontból közelítek valamihez. ha most a gyakorlatban használnánk fel mindazt. . míg a finális kauzalitás motivációkkal. amit a polaritásról mondtunk. hogy mi a helyes. Az energetikai változat a mechanikus hatásösszefüggésekről szól. hanem kiegészíti egymást. s így mindig materiális szintre vonatkozik. hogy milyen keveset tanult az ember a fény részecske. s világossá válik számunkra. (Csodálatos.

s így ilyenségünk a fejlődés ugrásainak és a kiválasztásnak véletlen eredménye a hidrogénatomtól a nagyagyig? Vagy pedig az okság törvényének másik magyarázata szerint szükségünk van a szándékra is. s egyik sem zárja ki a másikat. s ezáltal az evolúció egy meghatározott cél felé halad? . amíg hiányzik a létrehozására irányuló szándék. Itt is mindegyik pólus az ellenpólusából él. Kimerül-e vajon az emberlét oka a múlt anyagi kauzalitásainak láncolatában. Az egyik szemléletmód önmagában azonban semmiképpen sem teljes. mert az összes anyagi és energetikai okok együttesen még távolról sem elegendőek a cigarettaautomata létéhez. Éppily kevéssé elégséges magában a szándék vagy a cél valaminek a megjelenítésére. hiszen a nélkül a kívánság és szándék nélkül. az evolúció felfogását illetően könyvtárnyi vitát provokált. ami a cigarettaautomata esetében olyan banálisnak tűnik. Az a probléma. de láthatjuk abban a szándékban is.) Tehát mindkét szemléletmód legitim. amely a jövőből visszafelé hat. (S ez nem játék a szavakkal. hogy pénzt dobtunk be.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 113 akkor ennek okát láthatjuk abban is. hogy dohányozni akarunk. hogy dohányozni akartunk. nem lennének cigarettaautomaták.

s azután azt gondoljuk. hogy az idő a múltból a jövő felé . A linearitásnak pedig az az idő az előfeltétele. hogy a középen egy manifesztáció jöhet létre. amelyen az ok-okozat értelmében megjelölhető az előbb és az utóbb. valamely irányba haladva képzeljük el. sokkal inkább egy örök minta anyagi és biológiai követésének tekinthető. túl hipotetikus”. Az idő tudati jelenség. mindig mindkét aspektussal fogunk találkozni. „evolúciókat” nézzük. amely a valóságban nem létezik. hogy az egység egyidejűségét egymásutániságra daraboljuk. a másik oldalon a céltételezett (finális) forma szívása eredményezi. hogy az idő folyását mindig lineárisan. A kauzalitás előfeltétele a linearitás. Az egyik oldalon az anyagi folyamatok lökése. Ehhez járul még. Ha a kisebb s ezáltal áttekinthetőbb fejlődéseket. hiába a technológia. Azt hisszük. Emlékszünk még. hogy tudatunkban a polaritás okán keletkezik az idő. Amíg az emberi tudatból hiányzik a repülés kész ideálja.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 114 Ez a második nézőpont a természettudós számára „túlságosan sok. Ugyanakkor az evolúció semmiképpen sem véletlen döntések és fejlődések eredménye. S ezzel témánk következő problematikus pontjához érkeztünk. amely arra kényszerít bennünket. a szellemtudománnyal foglalkozónak pedig az első aspektus „túl kevés. nem lesz repülőgép. amelyet kifelé vetítünk. hogy tőlünk függetlenül létezik. túlságosan szegény”.

ha a végtelenbe meghosszabbítjuk. körré zárul.) Így a valóságban minden egyenes vonal egy körív részlete. azt fogjuk látni. (Riemann geometriája. hogy múlt és a jövő irányai egy körben találkoznak. hogy azon a ponton. mert a tér szférikus görbülete miatt minden egyenes. s nem vesszük észre. a másikat jövőnek hívjuk. Ha mindezt az időtengelyre alkalmazzuk. . hogy a valóságban nem léteznek párhuzamos egyenesek. amelyet jelennek nevezünk. melynek egyik végét múltnak. Jelen Múlt Jövő Tudjuk azonban a geometriából. jövő és múlt összetalálkozik. Ezt az eleinte nehezen elképzelhető összefüggést a következő analógiával tudjuk szemléltetni: az idő folyását egy egyenes mentén képzeljük el.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 115 halad.

mindig újra a kiindulópontunkra érünk. hogy mindig múltunk felé élünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 116 Ez azt jelenti. bár egyre távolodunk tőle. mint azt az idő teszi. hogyha például a világ körül repülünk. Ha a kauzalitással kapcsolatos elképzeléseinket erre a modellre alkalmazzuk. mint azt a tényt. egy pillanat alatt megvilágosodik a korábban tárgyalt probléma: a kauzalitás ugyanúgy mindkét irányba ugyanazon pont felé fut. Bár az ilyen elképzelés mindig szokatlannak tűnik. illetve múltunkat jövőnk határozza meg. . mégsem sokkal nehezebb felfogni.

hogy az idő nem létezik? Vasudeva arcán szétáradt a mosoly: Igen. mint hogy a folyó mindenütt ugyanaz: az eredetnél és a torkolatnál. s az idő a körök sokasága. s ezek a körök különböző irányban forognak. amire gondolsz. a víz- .) Hermann Hesse is ismételten foglalkozik műveiben az idő témájával. Mindentől. Láthatod.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 117 Századunk húszas éveiben az orosz ezoterikus. számú Tarot-kártya (A Mértékletesség) vizionárius elemzése során az időproblémát a következőképpen fogalmazta meg: „Az angyal neve Idő. Az emberek azt hiszik. mondta a hang. Az egyik a múlt. abból. Az angyal két kezében két korsó. nem más. Fogd fel a titkot. Uszpenszkij a 14. a másik a jövő. hogy a jelen mindkét irányba folyik. szólt. csak az idő választja el.” (Uszpenszkij: Az univerzum új modellje. egy arany és egy ezüst. az egyik a múltból jön. hogy minden örökké találkozik. Nem látják. „Tanultál-e – kérdezte őt egyszer –. P. hogy minden szakadatlanul egy irányba halad. a Siddharthában Hesse több helyütt elemzi az időtlenség témáját. hogy nem volt több idő.” Költeményében. D. Siddhartha. Ez az idő emberek számára megfoghatatlan aspektusa. Klein így szól halála átélésekor: „De jó. s tanuld meg megkülönböztetni egymástól a jelen szivárványának ellentétes áramlatait. a másik a jövőből. hogy ehhez a megismeréshez is elértem végre. A kettő közt a szivárvány a jelen. Homlokán a kör az örökkévalóság és az élet jele. tanultál-e a titok folyójából. amire az ember vágyik.

a tengerben és a hegyekben.” Ha lassan felfogjuk. Ha . A tisztázandó kérdés itt sem úgy szól: helyes vagy téves? Hanem az egyes esetekben. Semmi sem volt – és semmi sem lesz. kiderül. hogy a világot ne kauzálisan szemléljük. Minden olyan területen. mondta Siddhartha.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 118 esésnél. hétköznapi idő. melyben a gyermek Siddharthát a férfi Siddharthától és a férfi Siddharthát az agg Siddharthától csak az árnyék választja el. ahol a világ relatíve kis részletével van dolgunk. hogy a kauzalitás is csak egyfajta szubjektív szemléletmód. vagy. az áradatban. És hogy számára csak jelen létezik. azoknak megfelelően: alkalmas-e vagy nem alkalmas? S ha így nézzük. Így van. minden van. mint azt manapság rutinszerűen alkalmazzák. hogy kauzálisan interpretáljuk. s nem a valóság. s az események számunkra áttekinthetőek. mindennek van lényege és jelene. S ahogy ezt megértettem. linearitás és kauzalitás fogalmainkkal egész jól elboldogulunk. ahogyan David Hume fogalmazott: „lelki igény”. a kauzális gondolkodási modell egyeduralma igencsak megrendül. arra sincs. mind a linearitás csak tudatunkban létezik. s nem ismeri a „múlt” és a „jövő” árnyékát. s azt is folyónak láttam. hogy a kauzális szemléletmód sokkalta ritkábban alkalmas. Nyilvánvaló lesz ugyanis. saját életemre tekintettem. hogy mind az idő. halála s visszatérte Brahmához nem volt jövendő. a révnél. Bár semmilyen alapunk nincs arra. Siddhartha korábbi életei nem voltak múlt többé.

. mely maga nem színvonalasabb. Ha viszont elismerjük. mert a linearitásra és a mindennapi időfogalomra épít. vagy egy olyan megoldhatatlan dilemmához jutunk el. akkor az oksági gondolkodás inkább hasznavehetetlen kulcsot ad a kezünkbe. hogy ott használjuk életünk során. Ezzel azt kívánjuk megvilágítani. A kauzális gondolkodáshoz ugyanis a kérdés végpontjának meghatározottnak kell lennie. Az okok ősokát sosem találhatjuk meg. szubjektív szemléletmódok közül. Vagy felhagyunk egy tetszőleges ponton a további kérdezősködéssel. de teljességgel elégtelen és használhatatlan tudományos. A kauzális világképben végül is minden megnyilvánulásnak megvan a maga oka. Ez az eljárás. sajnos nem torkollik sehová. bár természetesen az ok okának oka kutatásához vezet. s így nemcsak megengedett. hogy az ok oka után kérdezzünk. ezzel legitimáljuk azt. de egyenesen szükséges is. filozófiai és metafizikai összefüggések magyarázatára. A kauzalitásba vetett hit téves. mint az ismert kérdés a tyúkról meg a tojásról. hogy a kauzalitás egy a lehetséges (így tökéletlen) emberi. hogy a kauzális koncepció legfeljebb a hétköznapi élet problémamegoldásaiban használható gyakorlati segédeszközként. ahol valóban hasznosnak tűnik. semmint valódi megismerést.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 119 azonban nagyobb a dimenzionalitás és a kérdés magasabb színvonalú választ igényel.

Werner Heisenberg így fogalmaz: „..” . A kauzális interpretációhoz való konok ragaszkodásunk iszonyatosan korlátozottá teszi világlátásunkat s a megismerés lehetőségeit. s közöttük korreláció van. hogy az ilyen kis időrészecskékben az előbb vagy az utóbb egyszerűen nem definiálható. Az ember a „mindig – ha – akkor” összefüggésnél többet nem képes megfigyelni. sőt kísérletileg bizonyítható – mi csak ezzel a tévedéssel szemben szeretnénk fellépni. Nagyban természetesen az idő-tér struktúra nem változtatható meg.és időterületeken.. de nem mond semmit a jelenségekről vagy azok megfigyeléséről. szóval az elemi részek nagyságrendjének megfelelő területeken a tér és az idő olyan sajátságos módon elmosódik. hogy két manifesztáció időben egymással szinkronban lép fel. mint ahogy az kauzális sorrendjüknek megfelelne. hogy bizonyos folyamatok időben látszólag fordítva zajlanak le.az egészen kicsiny tér. mégis számolnunk kell a következő lehetőséggel: a kis téridő területeken végzett kísérletek azt fogják mutatni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 120 Korunk világképében azonban uralkodó az az álláspont. s azt kérdésessé tette. akkor ez kifejezi a világszemléletünket. amely áttört a kauzális világképen. A tudomány világában a kvantumfizika volt az a tudomány. Ha ezt a jelenséget kauzálisan interpretáljuk. miszerint a kauzalitás létező. Ezek a megfigyelések azonban csak annyit mondanak.

itt már az örök itt és most uralkodik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 121 Heisenberg világosan. Ugyanakkor megfigyelései összefüggő egységet alkotnak mindazokkal a tanokkal. a Maja világa – s ahhoz. Itt már sem tér. az előbb és az utóbb egyre jelentékenyebb lesz. hogy az egység világába jussunk. Ahogy az anyag nagyobb. előbb át kell látnunk ezeknek negatív egzisztenciáján. a szemfényvesztés. Poláris világunkban a kauzalitás tehát tudatunk egyik lehetséges perspektívája. melyben az egység. Mondottuk már. Ha az ellenkező irányba indulunk. a megkülönböztethetetlenség uralkodik. durvább struktúrái felé haladunk. s abba a birodalomba érünk. Itt még. ám óvatosan fogalmaz. hogy a természettudományos világkép a bal hemiszférium világképe. az előbb és az utóbb világos megkülönböztethetősége. Az idő és a tér két koordinátája között feszül a polaritás. Ez az a pont. amelyeket e földgolyó úgynevezett bölcsei valaha is tanítottak. elmosódik a tér és az idő. sem idő nem létezik. nem csoda . amely egyszerre tartalmaz mindent. A folyamatok interpretációja a bal agyfélteke működési területén zajlik. először megszűnik az idő és a tér. s mégis a „semmi”-nek hívják. mint Heisenberg mondja. mert mint fizikus kijelentéseivel kizárólag a megfigyelhetőre szorítkozik. Az elemi részecskék megfigyelése idő és tér által determinált világunk határterületén játszódik le – „az anyag születési helyén”. majd teljesen eltűnik a köztük levő választóvonal.

analógiásan gondolkodik. Az analógiás gondolkodásra való képtelenség kényszeríti a tudományos gondolkodást arra. A jobb félteke azonban nem ismeri a kauzalitást. sem nem jobb. Ha a kauzalitás segítségével a jelenségek vízszintes vonatkozásai válnak láthatóvá. hanem a különböző formák tartalmi identitása felé orientálódik. megnyilvánulásuk minden szintjén. mint amaz. sem nem rosszabb. mely sem nem helyesebb. hogy azt analóg . Az analógiás gondolkodásnak nincs szüksége az ok-okozati összefüggésre. míg az analógiás gondolkodást a „mindig – ha – akkor” értelmében a szinkronitás élteti. az analógiás gondolkodás az ősprincípiumokat követi függőlegesen. A tudományos gondolkodás sem nem mer. viszont kiegészíti az oksági gondolkodás egyoldalúságait. amelyben poláris világunk színvonalasan interpretálható.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 122 tehát. hogy minden szinten egyre újabb törvényszerűségek után kutasson. sem nem tévesebb. Csak a kettő – tehát a kauzalitás és az analógia – között feszülhet az a koordináta-rendszer. A kauzális gondolkodást az „előbb” és az „utóbb” idővonatkozásai fejezik ki. míg az analógiás gondolkodás a sokféleséget egységes mintává fogja össze. Az analógiában találjuk meg azt a kauzalitással poláris gondolkodásmódot. A kauzális gondolkodás fokozott differenciálódáshoz vezet. sem nem tud úgy absztrahálni egy már megtalált törvényszerűséget. ha az ember oly mereven ragaszkodik a kauzalitáshoz.

Az analógiás közösség a fenti formák esetében azon a közös ősprincípiumon nyugszik. mind lent. a legkülönbözőbb formákat analóg összefüggésbe helyezi oly módon. az analógiás gondolkodásé pedig az. Ezeket a mintákat analóg módon megtaláljuk a jelenségformák minden szintjén mind fent. Ha ez sikerül. hogy belső tartalmi összefüggéseket tesz átláthatóvá. Így például a polaritást különkülön s egymástól is elkülönítve vizsgálja az elektromosság. az atomok területén. Ez a szemléletmód a világot archetipikus részeire bontja. bár kauzálisan semmiféle kapcsolat sincs közöttük. hogy mindegyikben felfedezi ugyanazt az ősprincípiumot. amelyeket az archetípusok alkotnak belőlük. a sav. amelyet férfiúi vagy aktivitásprincípiumnak nevezhetnénk. s azokat a mintákat vizsgálja. A kauzalitás előnye a funkcionalitás. a bal agyfélteke. a világ egészen új oldalról nyílik meg előttünk. A kauzalitásnak köszönhetően a bal agyfélteke sok .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 123 módon minden szinten princípiumként alkalmazza. Ezt a látásmódot ugyanúgy el kell sajátítani. mint a kauzális szemléletmódot. Így egyszerre csak valamiféle összefüggés áll elő a pozitív elektromos pólus. s olyan összefüggéseket és mintákat fogunk látni. amelyek a kauzális szemlélet előtt rejtve maradnak. a tűz és a kínai Jang között. az agyféltekékben és ezer más területen. a nap. Az analógiás gondolkodás ugyanakkor kilencven fokkal elfordítva a szemlélődés szögét. a sav-lúg háztartásban.

viszont képes az egész. mint Lao-Ce mondta: beszélni beszélhetsz utakról csakhogy az sohasem az Örök Út tao megnevezhetsz neveket de soha nem tudod megnevezni az Örök Nevet Semminek nevezzük Ég és Föld kezdetét Létnek nevezzük a Tízezer Dolog Anyját vagyis hát legyen is csak örökre Semmi hogy megláthassuk a Csodát .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 124 mindent képes felbontani és analizálni. A jobb féltekének le kell mondania arról. A dolgok értelme azonban kívül van célon és logikán. a világot mint egészet azonban képtelen megragadni. s ezáltal olyan helyzetben van. hogy szervezze a világ folyamatait. a lényeg felfogására. hogy megtapasztalhatja mindezek értelmét is.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 125 legyen örökre Lét hogy megláthassuk Körvonalát és együtt lakik ez a pár de más a nevük színre lépve már együtt laknak ők a Mélység Mélység egyre mélyebb Mélység Minden Csoda Kapuja (Karátson Gábor fordítása) .

és gondolkodásmódot közvetítsünk. a lehető legnagyobb félreértés áldozata. A mi szándékunk az. Nem áll szándékunkban egyfajta értelmező szótárt adni az Önök kezébe. hogy egy olyan látás. Vizsgálódásunk módszerei „Az egész élet másból sem áll. hogy saját és embertársai betegségét egészen másképp lássa.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 126 7. Aki mást lát benne. amelyek kérdésektől terhesek. Aki könyvünket így kezeli. ahol is megtudjuk. amelyben a leggyakoribb betegségek jelentését próbáljuk majd megfejteni. vagy éppen tagadóan megrázzuk a fejünket. amelyek magukban hordják a válasz magvát – s válaszokból.” Gustav Meyrinck: Golem Mielőtt hozzákezdenénk könyvünk második részéhez. . mint olyan formává lett kérdésekből. amely szükség szerint fellapozható az egyes szimptómáknál. és aztán vagy bólintunk rá. mint eddig. amely a valóban érdeklődő olvasó számára lehetővé teszi. tüneteink mit is jelentenek. néhány szót szeretnénk még szólni vizsgálódásunk módszeréről. egyszerűen őrült.

A második rész konkrét példáit ezért elsődleges fontosságúnak tartjuk. mint az álomfejtésnél. Ezeken keresztül fejlesztheti ki az olvasó saját magában az efféle látás és gondolkodás képességét. az álomfejtő könyveket sem azért olvassuk. hogy álmunknak utánalapozzunk. ha ő maga halad előre az értelmezések területén. hogy az olvasónak kiindulópontja legyen konkrét tünete feldolgozásakor. Mindenki számára csak az jelenthet nyereséget. mert a kész értelmezések legfeljebb keretet adhatnak. mert a legtöbb ember nem tanulta meg az analógiák és a szimbólumok kezelését.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 127 Azért tartjuk szükségesnek bizonyos feltételek és technikák elsajátítását. de az egyedi esetekre teljes egészében sohasem alkalmazhatók. Mindeddig könyvünk világnézeti-filozófiai hátterét próbáltuk megvilágítani. hogy tünetei jelentését megvizsgálja. amely néhány gyakorlattal együtt a valóban komoly érdeklődő számára lehetővé teszi. A második rész ugyanezen okból nem tart igényt a teljességre. Ez lesz az az eszköz. elméleti bevezetőnk utolsó fejezetében pedig a konkrét tünetek értelmezését lehetővé tevő legfontosabb aspektusokat és szabályokat mutatjuk be. . bár igyekeztünk minden testi és szervi területet feldolgozni. itt. hanem hogy megtanuljuk az álomértelmezés alkalmazását. Ugyanúgy.

a kauzális gondolkodásmód azonban megakadályozza. Míg ezzel szemben a betegség okainak keresése az orvostudományt és a pszichológiát zsákutcába viszi. Bár mindaddig. hogy észrevegyük: a megtelt okok elvárásaink eredményei. hogy mi az oka ennek . hogy az egyedi esetben miért idézett elő ez a bizonyos kórokozó fertőzést. a másik a kora gyermekkori traumatikus eseményekben és nevelési módszerekben vagy a munkahelyi körülményekben. de még mindig nyitva áll a kérdés.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 128 Kauzalitás az orvostudományban A kauzalitás problémája témánk szempontjából azért olyan különösen jelentős. amíg keresünk okokat. A levegő ólomtartalmától a társadalomig minden és mindenki alkalmas arra. Így bár egy fertőzés oka megnevezhető a kórokozóban. hogy a betegség okaivá váljék. s ezen okok megszüntetésével akarnak gyógyulást meghozni a világnak. mert egy tetszőleges ponton mindig félbehagyja a nyomozást. a pszichológia és a szociológia egymással versengenek a betegségek valódi okainak felderítésében. találni is fogunk. de akkor ott a kérdés. mert mind az orvostudomány. mind a természetgyógyászat. Az okkoncepció mindig megáll félúton. Valójában az ok (Ursache) mindig csak az egyik dolog (Sache) a többi dolog között. Ennek az oka magyarázható a szervezet csökkent elhárítóképességével. Míg az egyik az okot a kórokozókban s a környező világ szennyezéseiben keresi.

. ha az ősrobbanásig jutunk mint ősokig. hogy egy lánc tetszőleges tagját „Ok”-ká stilizáljuk? Merő őszintétlenség okról vagy kauzalitáselméletről beszélni. Célunkhoz valamivel közelebb kerülünk. mely a szokásos szemlélet esetén teljes- . ha azzal a poláris okságkoncepcióval dolgozunk. E szemszögből minden betegség két oldalról meghatározott. azaz a múltból és a jövőből. mintha ezen a ponton kezdődne a világ. Az emberek általában olyan. hogy mi volt az oka az ősrobbanásnak. amelyek a célképet (causa finalis) megvalósítják. ugyanis akkor is felvetődik a kérdés. amelyről a kezdetben kauzális szemléletünk tárgyalása során már beszéltünk. mint a „locus minoris resistentiae” (csökkent ellenállású hely: szerv. De honnan a bátorságunk. még akkor is. lehetőleg semmitmondó gyűjtőfogalmakba kapaszkodnak. S kérdezősködésünket a végtelenségig folytathatjuk..Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 129 az immungyengeségnek. szervrész). Ebben a szemléleti modellben a finalitás igényelné a meghatározott kórképet. s a rá ható kauzalitás (efficiens) biztosítaná az anyagi és testi körülményeket. Ebben a felfogásban a betegség azon második aspektusára is fény derülne. A kérdezősködés ezért a gyakorlatban egy tetszőleges ponton természetesen megszakad. vagy a „nagyobb megterhelés”. amikor – mint láttuk – az okságkoncepcióval az ok egyáltalán nem található meg. s a kérdező úgy tesz. a „szervi gyengeség” és hasonló jelentőségteljes fogalmak.

az események értelmére. hogy minden építőanyagot megvonunk az építkezni szándékozótól. hogy elvesszük tőle a köveket – ekkor. hogy új okot keressen s találjon önmaga megvalósítására.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 130 séggel homályban marad: a betegség céljára. mint vész el az alapvető és lényegi az anyagi folyamatokra. Elég könnyen követhető. mondjuk. s nem gondol arra. fából fogja felépíteni a házát. s ezek az adott lehetőségeket használják fel önmaguk megvalósítására. A betegség sem kivétel ez alól. nehezen gátolható meg ebben a szándékában azzal. a betűjelek határozzák meg. amely az információ továbbadására irányul. ahol az orvostudomány módszerei mindeddig csődöt mondtak. Minden manifesztáció formával és tartalommal bír. Ez az a pont. A tünet mögött mindenkor szándék és tartalom áll. Minden manifesztációt a múlt és a jövő határoz meg. ami több. hogy a betegség elég flexibilis ahhoz. Pedig az összefüggés igen egyszerű: ha valaki például házat akar építeni. alkotórészekből áll és egységes alakja van. hanem mindenekelőtt az a szándék. mint az alkotórészek összege. a nyomdagép. a tinta. ez azonban a betegség esetén nehezen képzelhető . a múltbéli feltételekre történő redukció során. A mondatot nemcsak a papír. Ezért a betegség bármely okot bevethet okként. Bár a végső megoldást megtalálhatnánk abban. hogy a betegségokok megszüntetésével maga a betegség is megszüntethető. Az orvostudomány hisz abban.

s nem kerülhetjük meg azzal. hogy a funkcionális okokra tereljük a figyelmet. így akarja kiegészíteni a betegség egyoldalú funkcionális szemléletét a hiányzó másik pólussal. Ha a betegséget különféle tüneti megjelenési formáira osztjuk fel. Ezt a kérdést minden egyes tünet esetében fel kell tennünk. Funkcionális okok mindig vannak – ugyanakkor azonban a tartalmi jelentés is mindig fellelhető. hogy ezek semmiképpen sem egyedüli okai a betegségnek. de a leghatározottabban kiállunk amellett. a betegségnek szándéka és célja van. melyet legáltalánosabban és legabszolútabb formájában úgy fogalmazhatunk meg. akkor minden egyes tünetet megvizsgálhatunk abból a szempontból. A pácienst ugyanis teljes testétől kellene megfosztanunk ahhoz. hogy mi nem válogatunk a szimptó- . s így megtudhatjuk. hogy biztosra vehessük: a betegség többé nem talál okot. milyen lépést is kell tennie éppen most a betegség által érintett személynek. Ugyanakkor hangsúlyozzuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 131 el. amelyek mind egy-egy lépést jelentenek a célhoz vezető úton. mi a szándéka és mik az információi. hogy az az eggyé válás értelmében vett gyógyulás. hogy semmiképpen sem tagadjuk az orvostudomány által kutatott és leírt anyagi folyamatok létét. Ez a könyv a betegség finális okával foglalkozik. Mint erről már korábban szóltunk. Így a mi szemléletmódunk és a klasszikus pszichoszomatikus szemléletmód közötti első különbség abban áll.

a teljesség szimbólumához vezető út. gondoljanak korábban felhozott példánkra: bár a könyvben jelen van a teljes regény. Bár az emberi ittlét (Sosein) független az időtől. Ahhoz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 132 mák között. hogy megtaláljuk azt. Minket nem érdekelnek a múltbeli okok. Életutunk ehhez a mély-énhez. mert. Éppen ebben áll az idő illuzórikus volta – időre van szükségünk. kérjük. Mi minden szimptómát értelmezhetőnek tartunk. vagy még inkább az analogikus gondolkodás időtlen koncepciójával. A gondolati koncepció szempontjából mellékes. A második különbség abban áll. mint már láttuk. azokból mindig akad elegendő. az olvasónak mégis időre van szüksége. A klasszikus pszichoszomatikus elmélet nem határolta el magát az egypólusú kauzális gondolkodási modell alapvető hibáitól. Szemléletmódunkat inkább a „finális kauzalitással” (cél – okság) lehetne körülírni. amik mindig is voltunk. „időre” van szükségünk – bár a teljesség kezdettől fogva jelen van. (Ha valami nem lenne világos. hogy megismerkedjék . hogy valamely zavar okát baktériumokban vagy egy rossz anyában találjuk-e meg. A megvalósítás és a tudatosítás belső mintáját nevezzük mély-énnek (Selbst). mégis az időben kell azt megvalósítanunk és tudatosítanunk. s mind egyformán fontos és egyformán jelentéktelen. hogy mi lemondunk a klasszikus pszichoszomatikus szemlélet múltorientált oksági modelljéről. nem fogadunk el kivételt. hogy ezt a teljességet megtaláljuk.

A külső körülmények senkit sem betegítenek meg. gyerekeit. a felnőtt élettársát. Ahhoz. kifelé vetítjük azt. s az okot hibáztatjuk. testvéreit. A múltbéli okok keresése eltereli figyelmünket a tünet tulajdonképpeni üzenetéről. hogy magunk viselnénk a felelősséget. abban is e minta különböző megjelenési formáira lelünk. az életkornak megfelelő megjelenési formái. semmi szükségünk az idő vagy a múlt fogalmára. Magától értetődik. A betegségben árnyékvilágunk demonstrálja jelenlétét s valósítja meg önmagát. munkatársait. Az evolúció a mindig is meglevő (azaz időtlen) minta tudatos követését jelenti. tanárait használja fel. ami elejétől kezdve ott volt!) Ezt az utat nevezzük „evolúciónak”. A gyermek problémái megvalósítására szüleit. Mindebből azonban ne fabrikáljunk oksági láncot – mivel a nyert adatok sokkal inkább ugyanannak a problémakörnek párhuzamos. mivel ahelyett.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 133 azzal a tartalommal. Ha valamely tünet jelentését megvizsgáljuk. hogyha múltunkban kutatunk. vagy – más megfogalmazásban – saját mintánk egyes részeit nem akarjuk vagy nem vagyunk képesek látni. Az önmegismerés ezen útja nehézségekkel és tévedésekkel terhes. Ezeket a nem tudatos aspektusokat nevezzük árnyékvilágunknak. a kapott válasszal kiemeljük a láthatatlanságból saját mintánk egy részét. hogy valamely tünetet értelmezni tudjunk. .

hogy mindenki számára érthető az az első fontos szabály. hiszen csak a „megvilágosultaknak” nincsen árnyékvilága. Az értelmezés szempontjából irreleváns. akkor is.) A leírtak után reméljük. amelyet a tünetek értelmezése során a könyv második részében alkalmazunk. Az első szabály: tüneteink értelmezésekor mondjunk le a funkcionális szint látszólagos oksági összefüggéseiről. hiszen éppen ezzel fosztjuk meg magunkat a változás lehetőségétől. ha ezek léteznek. A beteg egy személyben tettes és áldozat. mégis megóv bennünket attól az önámítástól. hogy külső körülményeink áldozatának tartsuk magunkat. hogy körülményeinket betegségünk szolgálatába állítsuk. sem a vászon nem oka a festménynek – de az ember segédeszközként használja őket festménye megvalósítására. mor- . hogy betegségünket megvalósíthassuk. Mi a tüneteket kizárólag szubjektív és minőségi megjelenésükben értelmezzük. (Ugyanez a kijelentés más szinten sokkal magától értetődőbbnek tűnik: sem a festék. s létüket nem is vonjuk kétségbe. csak segédeszközként használjuk fel őket arra. Sem a baktériumok. E megállapításunk nem értékítélet. Ez azonban egyáltalán nem teszi érvénytelenné értelmezésünket. hogy a tünet megvalósításához mely fiziológiai. A beteg a körülményekből okokat csinál.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 134 azonban minden lehetőséget felhasználunk. valójában azonban mindig saját tudattalanja gyötri. sem a föld sugárzásai nem okoznak betegséget.

idegi vagy más kauzális láncolatot használ fel. s így a tünetegyüttessel együtt kell figyelembe venni őket. változások? E tények vizsgálata során a valóságban gyakran éppen a jelentéktelennek. A tünet megjelenésének pontos időpontja fontos információkat közölhet arról a problématerületről. Itt természetesen nemcsak a külső események figyelembevételére. amikor a tünet megjelent? Milyen hangulatban volt? Voltak-e az életében különös események. vegyi. témák. hanem mindenekelőtt a belső folyamatok követésére gondolunk. .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 135 fológiai. annyira érdekes és jelentőségteljes az időkörnyezet a konkrét tünet fellépésekor. fantáziák foglalkoztatták az illetőt. Milyen gondolatok. amely a tünetben manifesztálódik. A tünet fellépésével szinkronban lefolyó események a tünetegyüttes kereteit alkotják. érdektelennek ítélt események bizonyulnak szignifikánsnak. Mivel a tünetben valamely elfojtott terület manifesztálódik. A tünetképzés kapcsolata az idővel Amennyire érdektelen kérdésfelvetésünk szempontjából az időbeli múlt. A tartalmi megismerés szempontjából csak a jelenség léte és milyensége számít – miértje nem érdekes.

mint ő önmagát. gondoltunk. A hétköznapok kis. hogy bármely kóbor állat jobban meg tudja ítélni őt. fantáziáknak. Ezeknél érdemes feltenni a kérdést. az az önismeret terén sosem fog különös eredményeket elérni. amelyek a tünete időbeli kereteit szolgáltatták. aki abból indul ki. a külső sérülések és hasonlók időben nagyon pontosan reagálnak. a fejfájás. Aki abból indul ki. fantaziáltunk az adott pillanatban. Helyesebb úton jár. a rosszullét. mit is tettünk. mert azokkal általában tudatosan szembesülünk. Mindehhez bizonyos gyakorlatra s jó adag őszinteségre van szükségünk önmagunkkal – vagy még inkább: kellő bizalmatlanságra. gondolatoknak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 136 az ezzel összefüggő események valódi jelentése is elfojtódik. ha az első. hogy ismeri önmagát. A második szabály: elemezze tünete fellépésének időpontját. eseményeknek és híreknek. mi igaz és mi nem. mint érdektelen ötlet felett. Ezek többnyire nem az élet nagy dolgai. a gyomorégés. s ennek megfelelően leértékelődik. helyes. hanem komolyan fontolóra vesszük. s elsőre dönteni tud abban a kérdésben. spontán válasz felett nem siklunk át. a hasmenés. Gondoljon utána azoknak az élethelyzeteknek. Az olyan akut tünetek. álmoknak. ártalmatlan eseményei bolygatják meg leggyakrabban az elfojtott problématerületeket. Ha magunknak tesszük fel a kérdést. mint a megfázás. .

kiemeléssel. A nyelv csak azzal közli bölcsességét. Először is ki kell fejlesztenünk magunkban a képességet arra. s akinek az egyes mondatok banálisnak tűnnek. amely lehetővé teszi. amellyel minden szót minden jelentésszinten érzékelünk. mindig ambivalens. hogy tudatosan halljuk. a mondat kétértelműségét nem vette észre. hogy a második szintet. ezt azonban nem könnyű szavakkal bemutatni. Megpróbáljuk az olvasó figyelmét idézőjellel. amely a fogalmak valódi jelentéséhez vezet. az biztos lehet abban. kétjelentésű. kétértelmű. láthatatlanabb összefüggések felismerésében nagyszerű segítőeszköz. Majdnem minden fogalom egyidejűleg több szinten is értelmezhető. ezért szem elől tévesztettük azt a hidat. Ismét el kell sajátítanunk azt a képességet.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 137 A tünet analógiája és szimbolikája Eljutottunk az értelmezés központi jelentőségű technikájához. aki képes azt meghallani. A lényeg azonban a nyelv dimenzionalitásához való alapvető viszony. Korunk nyelvhasználata meglehetősen lompos és esetleges. megtanítani. A . A nyelv a mélyebb. Mivel a nyelv maga is a polaritás részese. bizonyos elválasztásokkal a fontosabb helyekre irányítani. hogy olyan intim viszonyba kerüljünk a nyelvvel. amit a szavak mondanak. Könyvünk második részének majd minden mondata legalább két szintre vonatkozik.

testi tapasztalatból kölcsönöztünk. hogy ezek előbb le ne süllyednének a testiségbe. Majdnem minden megfogalmazást és szót. Nyelvünk pszichoszomatikus. hogy képtelen tisztán felismerni a dolgokat – a másik megfázott. testünkkel megérinthetünk. legtöbbször egyúttal pszichés problémáit is elmondja: az egyik olyan gyengén lát. Csak azt tudjuk meg-érteni és fel-fogni. amin lábunkkal megállhatunk. Ez a gondolatmenet is ahhoz a felismeréshez vezet. e helyütt azonban csak rövid összefoglalásukra vállalkozunk: az embernek minden tapasztalatához. mint a zenehallgatást – mégis mindkét képesség iskolázható. meglepődve fogja tapasztalni. amit kezünkkel megfoghatunk. Képtelenek vagyunk princípiumokat tudatosan integrálni anélkül. hogy részletesen foglalkozzunk velük. és tele van az orra (németül: hat die Nase voll: elege . Aki képes meghallani a nyelv pszichoszomatikus kétértelműségét. a tudatosság terén tett minden lépéséhez a testiség kerülő útjára van szüksége. Térjünk azonban vissza eredeti témánkhoz. hogy az emberiséget nem kell megóvni a betegségektől. Az ebből adódó gondolatok megérdemelnék. amellyel fizikai állapotot vagy folyamatot írunk le. hogy a beteg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 138 nyelv meghallását éppoly kevéssé lehet tanítani. miközben testi tüneteiről beszél. a nyelv jelentőségéhez. Gyakran megrémülünk a testiség rettenetes kötöttségeitől – azonban e kötöttség nélkül nem juthatnánk kapcsolatba a princípiumokkal sem.

hogy a tulajdonképpeni vágyat tudatossá tegye. hogy a nyelvben amúgy felismerhető tartalmi összefüggések rejtve maradjanak előttünk!) Mindezekben az esetekben a testnek kell megélnie azt. aki nem tud magában tartani többé valamit – van. s szeretne egypár napra visszavonulni – testi szinten viszont akceptálják. amit az érintett személy pszichésen nem mer átélni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 139 van valamiből) – a harmadik nem tud meghajolni. s megállapítjuk: „A betegség őszintévé tesz!” (Az orvostudomány a latin betegségnevek használatával gondoskodik arról. tehát eléri vele a kívánt eredményt. ha „tele van az orra”. nem mer bevallani magának. olyan merev – van. A fentieken nincs sok értelmeznivaló – ha igazán odafigyelünk. s ezt manapság mindenki komolyan veszi. hogy elege van munkájából (die Nase voll hat). ha bólintunk. Így például egy alkalmazott sosem merné bevallani munkaadójának. aki nem tudja lenyelni többé a dolgokat – s van olyan. elég. aki annyira viszket. . s van. hogy legszívesebben kibújnánk a bőrünkből. azaz szeretnénk szétrobbantani életünk adott kereteit – így a tudattalan vágy a testben valósul meg. s tünetként az ekcémát használja fel arra. hogy legszívesebben kibújna a bőréből. egyszerre csak hangosan kimondhatjuk vágyunkat: „Legszívesebben kibújnék a bőrömből!” – ugyanis megvan a testi alibink. Így például nem merjük bevallani magunknak. Ha azonban megnevezhető okként ott van az ekcéma. aki nem hall.

A szívtelen például egy képesség hiányát fogja jelenteni. hogy valami konkrét képviseli a nyelvhasználatban az absztrakt princípiumot. A bőr és például az emberi normák között analóg kapcsolat van. a külvilágról való leválasztás funkcióját tölti be. az saját határoltságát akarja robbantani. legyőzni. csak annyit jelent. ugyanis fel kell ismernünk a konkrétban a benne kifejezésre jutó princípiumot. hogy egy szívtelen embernek a testéből valóban hiányozna a szíve. s azt sem. hogy . Ha azonban a bőrt és a normákat „egyenlősítjük. hogy a kettő azonos lenne. Így például senkinek sem jutna eszébe. Már maga a nyelv kétértelműsége is az analógián nyugszik. s képesnek kell lennünk átvinni azt egy másik szintre. mint a bőrnek a szomatika szintjén. Így például a bőr az emberi testen többek között a lehatárolás. Az analógiás gondolkodás előfeltétele az absztrakciós képesség.” ez semmiképpen nem jelenti azt. mert a normáknak ugyanaz a funkciója pszichés szinten. amely képességet ősidők óta analóg módon valamilyen archetipikus szimbolika alapján a szívvel hozzuk kapcsolatba. Bőrünkből sem szeretnénk feltétlenül szó szerint kibújni. hogy oksági összefüggés volna közöttük. Ugyanezt a princípiumot azonban megtestesíti a nap és az arany is. Ha valaki legszívesebben kibújna a bőréből. Mindezekben az esetekben a fogalmaknak olyan analóg értelme van.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 140 A nyelv kétértelműségének meghallása mellett igen fontos az analógiás gondolkodásra való képesség.

a normális és az abnormális között. Ez az analógia nem azt állítja.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 141 analógok a princípiumaik. Az ellenállás azt is elárulja. A tünetek csak a tünettulajdonos szubjektív értékelésében különböznek egymástól. hogy az érintett személy a mi segítségünkkel eddig tudomásul nem vett területekre irányíthassa tekinte- . Minden tudattartalomnak megvan a testi megfelelője és fordítva. de mindkettő analóg manifesztáció. Csak a szubjektív értékelés szintjén dönthető el az az ősrégi vita. Így például – mint látni fogjuk – a testben elraktározott mérgek (toxinok) a tudatban elfojtott konfliktusoknak felelnek meg. mint a gennyes mandula (vö. Igaz. mint ahogyan testi folyamatok sem okoznak pszichés elváltozásokat. ezt elsősorban azért tesszük. Végső soron a szimptómát az elutasítás és az ellenállás teszi betegségtünetté. hogy a konfliktusok a testben mérgeket termelnek. az éppúgy tünetnek tekinthető. amelyek lelki életünk tudatos részét fejezik ki. Ha mi testi tüneteket pszichésen értelmezünk. mindkét szinten ugyanazt az analóg mintát találjuk meg. Ha valaki szívesen sétál és keskeny az ajka. hogy ez a bizonyos tünet árnyékvilágunk egy részét fejezi ki – mert mindazokat a tüneteket. a mérgek konfliktusokat: különböző szinten bár. hogy hol húzódik a határ az egészséges és a beteg. mint személyiségünk megjelenítését. szeretjük és óvjuk. vagy fordítva. Ilyen értelemben minden tünetnek tekinthető. Pszichénk éppoly kevéssé okoz testi tüneteket. a kórelőzmények szemléletével a homeopátiában).

hiszen a betegség tüneteiben éppen azok a princípiumok manifesztálódnak. sem dolgok. hogy az illető saját értékrendszerének a foglya. Nem arról van szó. A mindenkori közép nyugalma teszi lehetővé. Ahogyan a test. mert tagadásukkal ismét csak árnyékvilágunkba tolnánk vissza őket. ez azt fogja bizonyítani. Sem szavak. vagy változtassuk meg azt. úgy a lélek. ahogyan fent. Aki kergeti a célját. hogy az értelmezés gonosz vagy negatív vonásokra derít fényt. s ha a tudatosság növekedése szubjektív változással is jár – az remek! A változtatásra irányuló szándék mindig éppen ellentétes hatással jár. hogy azonnal hárítsunk el valamit. amely az akadályozás és a kikényszerítés között húzódik meg. úgy lent. A céltudatosság hiányán azt a középutat értjük. pozitívak vagy negatívak. s . éppen ellenkezőleg: igenelnünk kell a látottakat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 142 tét. hogy ilyenek valóban léteznek. ha nem törekszünk céltudatosan az elalvásra. Kézenfekvő. Ha valakinek a kórképek magyarázata során az az érzése támad. ha gyorsan el akarunk aludni. hogy témánk esetében az ilyen jellegű félreértések veszélye nem is csekély. vagy harcol érte. sem események nem lehetnek jók vagy rosszak. az soha nem éri el. önmagukban az értékelés egyedül a szemlélőben jön létre. magától fog sikerülni. hogy valami új történhessék. amelyeket az emberek egyénileg vagy kollektíve általában negatívan értékelnek. s megállapíthassa. A legbiztosabb módon úgy tudjuk meggátolni az elalvást. Csak a látás tesz tudatossá.

sem nagyobb. s attól. Ahhoz. hogy az agresszió akkor is jelen van. hanem segíteni akarunk az érintett személynek abban. tartsanak bizonyos távolságot a bevett értékrendszerektől. csak azt válaszolhatjuk. Amíg azonban az agresszió (vagy bármely más tetszőleges impulzus) árnyékvilágunkba szorul. kérjük. racionális gondolkodásmódjukat képszerű. s el tudja fogadni. mint a steril következtetések.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 143 emiatt nem látják s nem élik meg őket tudatosan. inkább a jobb agyfélteke képességeit kell próbára tennünk. . mert ezek azok a területek. s így megvalósításukra álcázott utakat kell keresniük. hogy látjuk. A nyelvi vonatkozások és az asszociációk gyorsabban elvezetnek bennünket a lényeghez (Gestalt). hogy gondolatmenetünket követni tudják. ha mindenki így járna el. szimbolikus és analógiás gondolkodással. s már csak ezért is veszélyes. hogy a kórképek háttere láthatóvá váljék. sem gonoszabb nem lesz. amelyek a társadalmi közösségek normáihoz és értékelképzeléseihez való alkalmazkodás során a legkönnyebben áldozatul esnek az elfojtásnak. megvonjuk tőle a tudatosság fényét. Ahhoz. mi minden szörnyűség történne. Azért ütközünk különösen gyakran az agresszivitás és a szexualitás témájába. Ha arra hívjuk fel a figyelmet. Próbálják meg felváltani túlságosan analitikus. ezzel nem vádaskodni. hogy ezt meglássa. ha nem látjuk. hogy valamely tünet mögött vegytiszta agresszió áll. Ha ő erre félénken azt kérdi.

amit egyáltalán nem akarunk tenni. A beteg általában hajlamos arra. nyugalomra vagyunk kárhoztatva. másrészt arra kényszerítenek bennünket. E változásokat két csoportra oszthatjuk: tüneteink egyrészt meggátolnak bennünket abban.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 144 A harmadik szabály: a tüneti történéseket kísérelje meg princípiumokká absztrahálni. Ha van fülünk a nyelvi többértelműségre. mert nyelvünk pszichoszomatikus. amelyeket eddig szívesen tettünk. Ha eltörik a lábunk. akkor ezeket éppen a megakadályozott és a kikényszerített magatartási változásokban találhatjuk meg. hogy ágyban maradjunk. Ha a betegségnek szándékot. hogy bizonyos dolgokat tegyünk. hogy olyasmit tegyünk. s arra kényszerít. nem tudunk sportolni. s ezt a mintát vigye át a pszichikai szintre. amelyet komolyan kell vennünk. hogy életstílusa kényszerű változásaival szemben nagy ellen- . ezzel általában kulcsunk is van a megfejtéshez. A kikényszerített magatartás-változás olyan kényszerű korrekció. értelmet tulajdonítunk. A kényszerű következmények Majdnem minden tünet magatartásunk megváltoztatására kényszerít bennünket. Így például egy influenza megakadályoz bennünket abban. hogy egy meghívásnak eleget tegyünk.

A negyedik szabály: a következő két kérdés általában a betegség által közvetített központi témakörökhöz vezet: „Miben akadályoz a tünetem?”. Mi ezzel szemben azt tartjuk fontosnak. Naiv vagy ostoba az a kísérlet. s szabad akaratunkból követjük a betegség közvetítette kihívást. és „Mire kényszerít a tünetem?” . hogy a kényszerű korrekciót a lehető leggyorsabban megszüntesse. hogy ez valóban megzavarjon bennünket. ismeretlen. Erre kellene figyelnünk. A betegség új. általunk nem megélt élményekhez akar kalauzolni bennünket – csak úgy kölcsönözhetünk értelmet krízisünknek. s tévedhetetlenül haladhasson tovább bejáratott útján. A tünet a nem megélt pólus megélésére kényszerít. s igent kellene mondanunk arra. amit megvont tőlünk a tünet. a kommunikációtól függő személyiség elveszíti a kommunikáció lehetőségét. a krízis pedig a fejlődés szükségességét jelenti.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 145 állást tanúsítson. a túlságosan tevékeny ember nyugalomra kényszerül. akkor engedjük. hogy ha már egyszer zavar áll be. amire rákényszerít bennünket. szabad akaratunkból le kellene mondanunk arról. amelynek célja a betegség előtti állapot visszaállítása. ha tudatosan. A betegség mindig krízis. A tünet mindig valamilyen egyoldalúságot korrigál. a túlságosan mozgékony mozgásában lesz korlátozva. többnyire minden eszközt latba vet.

hogy mind a hasmenés. hogy egy bizonyos témakör különösen intenzív megélése még nem bizonyíték arra. Amint az öröm nevetésben és sírásban is megnyilvánulhat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 146 Az ellentétes tünetek közössége A polaritás megvilágosítása során már láttuk. hogy az érintett személynek az adott témával kapcsolatban ne lennének problémái. s a demonstratív szexualitás sem jelenti azt. Mind a félénk. Problémátlanság csak a szélsőségek között. mind a székrekedés esetén az „elengedés” követelményében találjuk meg a központi témát. de pánikszerű meneküléshez is. hogy minden úgynevezett ellentétpár mögött egy egység áll. hogy az érintett személynek nincsenek szorongásai. Minden szélsőség meglehetős biztonsággal valamilyen problémára utal. A magas fokú agresszió nem jelenti azt. Itt is ajánlatos. mind a túl magas vérnyomás hátterében a konfliktusoktól való menekülés áll. vagy a témakör az ő esetében tudatos lenne. Így például nincsen ellentmondás abban. Mind a túl alacsony. a félelem vezethet bénultsághoz. minden téma megnyilvánulhat ellentétesnek látszó tünetekben. mind a nagyképű emberből hiányzik a magabiztosság. Ha vala- . középen képzelhető el. hogy az illetőnek nincsenek szexuális problémái. hogy polárisan szemléljük a dolgokat. A gyáva és a rámenős egyaránt szorong. A külsőleg ellentétes szimptomatika is közös téma köré csoportosítható. Ugyanitt kell felhívnunk a figyelmet arra is.

Bár egy tünetet funkcionálisan teljességgel legyőzhetünk. A témák formaválasztásának rugalmassága indokolja azt. amely bármely témát arra kényszeríthetne. Bármely téma. és megoldatlan vonatkozásai vannak. hogy ő maga helyez nyomás alá másokat. Aki ebből a szemszögből vizsgálja egy személy kórelőzményét. sőt preventíve megakadályozhatjuk azt is. hamar meg fogja találni azt a vezérfonalat. hogy egy ember nyomás alatt áll.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 147 mely téma bármely módon hangsúlyt kap. amelyet tünetváltásként ismerünk. mint a szem belső nyomásának kóros fokozódása (glaukóma). amely a beteg előtt többnyire tökéletesen rejtve marad. a probléma azonban más formát fog választani önmaga megvalósítására – ez az a folyamat. Így például az a probléma. mindegyik említett tünet ugyanazt az alaptémát fogja kifejezni. de manifesztálódhat olyan magatartásban is. illetve probléma különböző szerveken. Bár mindegyik változatnak megvan a maga speciális színezete. mint tályog. mint rendellenes izomfeszülés. ez arra utal. . hogy az csupán egy bizonyos. meghatározott tünetként valósulhat meg. megjelenhet mint magas vérnyomás. rendszereken keresztül fejezheti ki magát. hogy az akadémikus orvostudomány a tünetek leküzdésében egyidejűleg sikeres és sikertelen. Nem létezik olyan merev rendszer. hogy problematikus. hogy megjelenjék.

Az ember csak tudatában tanulhat. Ha képszerűen fejezzük ki magunkat. Még ha testünk az ilyen tapasztalás szükséges előfeltétele is. tapasztalhat és élhet át dolgokat. Az integráció során a betegség csak szükséges kerülő út. e kerülő út mégsem alkalmas az eredeti probléma végleges megoldására. amíg árnyékvilágunkat nem integráljuk. nem testünkben. mindaddig tökéletlenek maradunk. be kell vallanunk magunknak.) Fontosnak tartjuk. (Azt. Ami tudatunkat illeti. világosan láthatjuk a fantomfájdalom esetén. amelyben egy fentről jövő folyamat eléri mélypontját. hogy az ellenkező irányba. de sohasem maga a megoldás. s itt átcsap. amennyiben megvalósítja a tudat hiányosságait a testben. a test olyan hely. érhet meg. hogy a tudati szint tapasztalatait közvetítse.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 148 Az eszkaláció fokozatai Bár a tünet az embert teljessé teszi. Így például a fájdalmat kizárólag tudatunkban éljük át. hogy az érzékelési és feldolgozási folyamat tudatunkban történik. a tudati folyamatok a testiségbe süllyednek és . hogy a test a fájdalomhoz nem is szükséges. hogy a test és a tudat között fennálló szoros kölcsönhatás ellenére e két instanciát gondolatilag tisztán megkülönböztessük egymástól. ha meg akarjuk érteni a betegségben rejlő tanulási folyamatot. Ha továbbra is a „fent-lent” analógiánál maradunk. tehát ismét felfelé emelkedhessen. A test ebben az esetben is csak médiumként szolgál.

vajon mikor fogja fel végérvényesen a példa mögött álló matematikai princípiumot. Az azonban nem jósolható meg előre. A betegségre vonatkoztatva ez azt jelenti. de továbbra is nyitva a kérdés. A tapasztalás során azonban ismét elhagyjuk az anyagi és testi szintet. s a tudatba emelkedünk. Itt is ugyanazok a törvények érvényesek. hogy az egyes esetekben a tudatosság mely szintjét éri el ez a tapasztalat. hogy a gyermek minden számtanpéldából. hogy a tünet a test szintjén a problémát nem tudja megoldani. Így bár elkerülhetetlen. az anyagi megjelenésig sűrűsödik. addig minden egyes feladatot valamelyest szenvedésként fog átélni. mint minden tanulási folyamatban. hogy . de megteremti a problémamegoldó tudati lépés előfeltételét. hogy itt megtapasztalhassák saját átpolarizálódásukat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 149 zuhannak. ugyanakkor eloldozza azt szükségszerűségétől. Amíg a gyermek a princípiumot nem látja meg. s ismét a tudati szférákba emelkedhessenek. E tanulási folyamat minden egyes tudatos lépése egyidejűleg jogosulttá teszi a manifesztációt. ha az egészen a testiségig. Csak a princípium (tartalom) felfogása szabadítja meg a feladatot (a formát) a szenvedés mellékízétől. Minden testi történés tapasztalatot közvetít. amellyel foglalkozik. Ezzel analóg módon minden tünet kihívás és lehetőség egyben. tanuljon valamit. Az ember csak akkor képes bármely archetipikus princípiumot valóban megtapasztalni és felfogni.

Minden fokozat az intenzitás növekedését jelzi. Ha ez nem történik meg. fantáziák) 2. hogy tegye kérdésessé rögzült látásmódját. Azt a folyamatot nevezzük fokozatos kiterjedésnek (eszkalációnak). vágyak. amellyel a sors arra szólítja fel az embert. amely a szelíd kihívás és a szorongató nyomás között húzódik meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 150 meglássuk és megértsük a mögötte álló tulajdonképpeni problémát. és nem jelent merev rendszert. annál erősebb lesz a tünet nyomása. most tudatosan integrálja. mert például teljességgel a projekció foglyai vagyunk. amit eddig elfojtott. kisebb balesetek) 4. hanem intenzitása még növekedni is fog. s a tünetet egy véletlen. hogy azt. az eszkaláció hét fokozatát különböztetjük meg. a problémával kapcsolatos kihívás nemcsak fennmarad. funkcionális zavarnak tartjuk. gyógyíthatatlan folyamatok. funkcionális zavarok 3. inkább csak kísérlet arra. Felosztásunk nem abszolút. szervi elváltozások. sérülések. A következőkben a kiterjedés. akut testi zavarok (gyulladások. rák 6. pszichés kifejeződés (gondolatok. Mennél nagyobb a páciens ellenállása. halál (betegség vagy baleset okozta) . krónikus zavarok 5. hogy az eszkaláció ideáját szemléletessé tegyük: 1.

hogy leszállhasson az anyagiság világába. tudattalanja késztetéseit nem engedheti magához. Ha azonban valaki világos elképzeléseket. amely szerint minden késztetés. akkor a tünetképzés kerülő útján jut el oda. A pszichés impulzus ugyanis átültetésre. zavarok (karma) Mielőtt egy probléma a testben tünetként jelentkezne. vágy vagy fantázia képében. látszólag kívülről fog közeledni felénk. Jól felismerhető ebben is az a minden körülmények között érvényes szabály. s új szempontokat érvényesíthetnének. annál elevenebb (s annál kevésbé ortodox) lesz az életútja. s mennél hajlamosabb teret biztosítani ezeknek az impulzusoknak. A pszichés érzéketlenség elérésére irányuló kísérlet máris maga után vonja az eszkaláció első fokozatát: jelentkezik valamilyen tünet – kicsiny. felbukkan a pszichében valamilyen téma. arra. Az ilyen ember ezért elzárja magában azokat a forrásokat. megéltségre vágyik. s azzal a meggyőződéssel él. . veleszületett torzulások. amelyekből ezek az impulzusok általában származnak. de hűséges. bár tulajdonosa ezt meg akarta akadályozni. normákat követ. hogy „efféle problémákat” nem is ismer. mert azok kérdésessé tennék normáit. ártalmatlan.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 151 7. Ha tehát nem ültetjük át szabad akaratunkból a testiségbe. amelytől identifikációnkat megvonjuk. idea. Mennél nyitottabb s nyíltabb valaki a tudattalanjából érkező impulzusok előtt. A késztetés ezáltal megvalósult. azaz.

de infekcióellenes is –.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 152 A funkcionális zavarokat – amelyekkel a kezdeti védekezés után általában hamar megtanulunk együtt élni – mindenekelőtt az akut gyulladásos tünetek követik. A halál kihívása mindig . nem tartozik témánkhoz. amelyeket azután gyógyíthatatlan betegségnek nevezünk. s – amint azt a könyv második részében részletesen be is mutatjuk – egy tudattalan problémát akar láthatóvá tenni. az akut gyulladások krónikussá (-ose) változnak. olyan társat szerez be magának. s ezért nem okos dolog túlságosan ragaszkodni hozzá. mint eszkalációs lépés. Ezeket a tüneteket a laikusok az -itis végződésről ismerhetik fel. Ha ez nem sikerül – végül is világunk nemcsak konfliktus-. ugyanis a leghatásosabb módon emlékeztet bennünket arra az egyszerű igazságra. Ez a fejlődés előbb vagy utóbb a halálhoz vezet. hogy a halál mindig információhordozó. Minden gyulladásos megbetegedés aktuálisan. Aki a gyulladás üzenetéből nem hallja ki a változtatásra irányuló aktuális felhívást. amelyek a probléma természete szerint a testben szinte mindenütt megtelepedhetnek. hogy fogjunk fel valamit. konkrétan felszólít. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról. Kézenfekvő lenne itt az az ellenvetés. aki intő jelenlétével hosszú időn keresztül kísérni fogja. hogy végül is minden élet halállal végződik. A krónikus folyamatok tendenciájukban lassan visszafordíthatatlan testi elváltozásokhoz vezetnek. hogy minden anyagi létnek kezdete és vége van. s ezért a halál.

hogy említést tegyünk a reinkarnációval kapcsolatos nézeteinkről. hogy megbetegedésünk „okát” korábbi életünkben keressük – amely vállalkozás ugyanúgy félrevezet. a halál is tünet. mint már láttuk. s így tarthatatlan a gyermekbetegségek s különösen a veleszületett zavarok esetén. Bár ez a hely itt nem alkalmas arra. azt tudatunk problémaként hurcolja magával a következő inkarnációba. Sokak számára ugyanis a betegséggel kapcsolatos tartalmi koncepciónk nem alkalmazható.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 153 így szól: engedd el! Engedd el az idő és az én illúzióját! Mivel a polaritás kifejezése. hogy a reinkarnáció tanát megvitassuk. amelynek a vége kezdetébe torkollik. s mint minden tünet. Ugyanakkor azonban kitesszük magunkat annak a veszélynek. Ezekben az esetekben könnyítheti meg a megértést a reinkarnáció tana. mint az az egyenes. csak így képes poláris létezési szintünkön szemlélni a . Az utolsó eszkalációs fokozat a veleszületett torzulásokkal és zavarokkal olyan. Amit halálunkig nem fogunk fel. Ezzel olyan témát érintettünk. tudatunknak szüksége van a linearitás és az idő képzetére. mint a mostani életünkben való oknyomozás. ez is az eggyé válással gyógyítható. Mégis. amely kultúránkban még egyáltalán nem magától értetődő. mégis elkerülhetetlen. enélkül ugyanis egyes esetekben nem lenne követhető gondolatmenetünk a betegségről és a gyógyulásról.

csak az új nappal tud azonosulni. az új napra is kiterjed. elhatározza. Az első esetben sem a bírósági végrehajtón. és az eddigi életútjához való viszonylatait elveszítette. hogy hajlandó-e mindazokra a napokra. véletlenszerű és akaratlagos keresztülhúzásának tűnhetnek fel előtte. Ha azonban a kontinuitás az éjszakával megszakadt számára. hogy azt megszakította az éjszaka és az alvás. Attól függ. annak ellenére. pedig ő azon a napon igazolhatóan nem adott ki és nem is vett kölcsön egy fillért sem. Elhatározása azonban nem befolyásolja a bírósági végrehajtót. Meg fogja érteni. hogy az új napot nem alakíthatja úgy. Ebben az értelemben viszont a korábbi életek” elképzelése is szükséges és színvonalas. vagy csak ezzel a bizonyos mai nappal akar azonosulni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 154 folyamatokat. mert életének folytonossága. és pénzt követel tőle. ahogy kedve tartja. ahogy akarja. akkor az előbb említett manifesztációk szándékai igazságtalan. sem más életkörülményein. amelyek az adott napon érintik. hogy úgy alakítja. Világítsuk meg ezt az összefüggést egy példával: egy ember felébred egy tetszőleges nap reggelén. mert bennük a tudat fejlődési folyamatát kísérhetjük figyelemmel. aki már reggel megjelenik emberünknél. . sem testi adottságain. Mivel ez egy új nap a számára. hetekre s hónapokra kiterjeszteni identitását. hogy emberünk az eseményen mennyire csodálkozik. nem fog csodálkozni. amelyek a kérdéses napot megelőzték.

az éjszakát a halállal helyettesítjük. mint a vét- . legfeljebb láthatóvá válhat. hogy az ember bár új testtel. hogy ez az élet csak parányi részlet fejlődésünk útján. kitágítja a mezőt. világos lesz az a világszemléleti különbség. milyen törvényszerűek és jelentőségteljesek azok az igen különböző kiinduló helyzetek. hogy realizálja és feldolgozza őket. de régi tudattal jön a világra. amelyekkel az emberek életüket kezdik. A reinkarnáció megnöveli szemléletünk dimenzióit. Ha viszont csak arra használjuk – amint az gyakran megtörténik – hogy az állítólagos okokat még messzebb toljuk a múltba. s ezáltal felismerhetőbbé teszi a mintát. s a környező világot fogja felhasználni arra. amelyet tekintetünk befog. amelyet a reinkarnáció elismerése vagy tagadása jelent. Tudatunk magunkkal hozott fejlettsége eddigi tapasztalatainkat fejezi ki. Témánk szempontjából elegendő. amely a genetikus előzmények véletlenszerű keveredéséből ered – erre a felismerésre képtelenek leszünk. Jegyezzük meg – problémák természetesen nem jöttek létre korábbi életeinkben sem. ha tudatosítjuk. könnyebben felismerjük. mert a problémák nem a formák területéről erednek. visszaélünk vele. míg ha arra a hipotézisre hagyatkozunk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 155 Ha példánkban a napot az élettel. Ha tudatosul bennünk. Semmilyen probléma nem jöhet létre az életünkben. hogy minden élet egyszeri létezés. A problémák és a konfliktusok – csakúgy. Így mindenki magával hozza sajátos problémáit.

Az életkor előrehaladtával azonban az emberek általában egyre jobban leválnak tudattalanjukról. Ez ugyanúgy érvényes az állatokra is. így ő . Az általunk ismert legfejlettebb megismerőképességű élőlény az ember. azaz mennél fejlettebb a megismerőképessége. hogy az innen feltörő késztetéseket spontán megvalósítsák – amennyiben az „okos felnőttek” ezt egyáltalán megengedik nekik. Az egyik ezoterikus tanban a következő mondatra találtunk: „A bűn az éretlen gyümölcs tökéletlensége. tökéletlen. s így beteg is. A gyermekeknek azonban általában jobb a viszonyuk tudattalanjukhoz. annál hajlamosabb a betegségre. Mennél fejlettebben vesz részt egy élőlény a polaritásban.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 156 kek és a bűnök – a polaritás világának nélkülözhetetlen kifejezésformái. annál kisebb a betegségekre való hajlam. amely a világ polaritásának részese. s így nem riadnak vissza attól. az élettel kapcsolatos hazugságaikba. Az ő esetükben is világosan megmutatkozik az árnyékvilágképzés és a betegségek kölcsönös összefüggése. Alapvetően azonban minden élőlény. egyre inkább belemerevednek saját normáikba. így a priori léteznek. mint a felnőtt.” A gyermek ugyanolyan mélyen benne van a világ konfliktusosságában és problémásságában. Mennél alacsonyabb a differenciáltság (s így a polaritásba való belebonyolódás) az állatvilágban. s így természetszerűleg a betegségre való hajlamuk is megnövekszik.

intenzívebbé az a nyomás. s meggyőződni helyességükről. E foglalatosság mindamellett remek emberismerethez vezet. amelyet a betegség kihívása jelent. Aki nem ámítja önmagát. ismerősei körében találni valakit.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 157 az. hogy mindezt csak gondolatban tegye. így lehetősége nyílna ellenőrizni az értelmezés során feltáruló összefüggéseket. az nem is csalódhatik! Önámító vakságunk Az alább következő kórképek láttán igen hasznos lenne. aki a polaritásból eredő feszültséget a legintenzívebben éli át. akik túl sokáig és görcsösen hisznek a derült égben. Nem létezik a derült égből villámként reánk csapó súlyos betegség vagy baleset. A betegség eszkalációs fokozatai azt érzékeltetik. csak olyan emberek vannak. A konkrét példán sokkal könnyebb lesz követni értelmezéseinket. Végső soron mások tünetei és mások problémái nem tar- . s senkit se rohanjon le semmiféle értelmezéssel. aki az adott betegségben szenvedett vagy szenved. ha az olvasó gondolatban megpróbálna rokonai. Kérjük azonban. Ennek megfelelően a betegség az emberiséget érinti a legerőteljesebben. hogyan válik egyre és egyre erősebbé.

szembesülni kell önmagunkkal. Ezt aztán bizonyító erejűnek fogja tartani arra nézve. Mindenkinek csak a saját problémáival kellene törődnie – többel úgysem járulhat hozzá az univerzum tökéletesítéséhez. hogy nem lát valamit. s kéretlenül elejtett megjegyzései támadásnak hatnának. A páciens ezeket a kijelentéseket mindig tudatos tartalmaival hasonlítja össze. amit a tünet kerülő útján kellene megtanulnia látni! Ezért a látásért azonban tudatosan kell megdolgozni. Mindeközben nem veszi észre: éppen arról van szó. annak éppen az ellenkezője igaz. hogy ebben az „egészen sajátos esetben” az értelmezés nem állja meg a helyét. Saját tüneteik vizsgálata során ugyanis alighanem azt fogják megállapítani. Elméletileg érthető ez a vakság önmagunk előtt. A tünetben éppen egy. sőt. ezt csak abból a célból tesszük. s így azt állapítja meg. hogy a leírt kórképeket másokon ellenőrizzék. s utal arra. hogy esetében az értelmezés nem helytálló.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 158 toznak Önre. Ez vállalkozásunk legnagyobb nehézsége is: „az üzembiztos rövidlátás saját házunk táján”. de árnyékvilágába tolódott át. s nem . hogy az jelen van az érintett személyben. hogy meggyőződhessenek módszerünk és az értelmezések során feltáruló összefüggések helyességéről. Ha mi mégis azt ajánljuk. hogy ezek a princípiumok a tudatában nincsenek jelen. a tudatunkból hiányzó princípium kel életre – értelmezésünk megnevezi ezt a princípiumot. s ezért általa nem látható.

ha nem fedezi fel magában az agressziót – ha ugyanis látná. az valamilyen módon megérint bennünket! . ha ellenségeink megnyilatkozásaira. mint azt eddig is tette. E reciprok összefüggések alapján azt a szabályt állíthatjuk fel.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 159 elég egy odavetett. mennyire találó egy értelmezés. hogy az érintettség erején mérhető le. amelyeket bennünk érzékel. akit megkérdezhetünk. mert az érintett személy nem látja vagy egyáltalán nem éli meg saját agresszivitását. Még biztosabb. s akinek van bátorsága nyíltan a szemünkbe mondani azokat a gyengéket. s ezzel elhárítást. akkor ez a tünet éppen azért lép fel. valamiféle félelmet. Nem meglepő tehát. A találó értelmezés először egyfajta kellemetlenségérzést vált ki. nem éppen ez lenne a tünete. akkor ez ellen ugyanolyan erőteljesen fog védekezni. akkor az agresszivitás nem kerül át árnyékvilágába. Ha tehát valamely tünet agresszivitást testesít meg. Szabály: Ha egy felismerés találó. Ilyen esetekben segítségünkre lehet egy őszinte partner vagy barát. Ha ugyanez az ember az értelmezés során megtud valamit agressziójáról. hogy az megvan benne. kritikájára hallgatunk – majdnem mindig igazuk van. hiszen ha nem tette volna. futó pillantás.

a többi princípium árnyékvilágába kerül. Az emberi tudat poláris. Mivel azonban az ember a döntés képessége miatt a létező princípiumoknak csak a felével azonosul. tehát az ember számára nem tudatos. A tünetben mindig azt kell az embernek megélnie és megvalósítania. ami tudatunkból hiányzik! . 6. Az ember beteg. 5.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 160 Elméleti összefoglalás 1. Az ember betegsége tünetekben jelenik meg. másrészről azonban tökéletlenné. Azt birtokoljuk tünetünkben. A tünetek tehát az emberi egyoldalúságot kompenzálják. Az embernek mint mikrokozmosznak a tudata latensen tartalmazza a makrokozmosz valamennyi princípiumát. 3. a polaritáson belül elkerülhetetlen. 4. A tudatban meg nem élt princípium a testi tünet kerülő útján keresztül kényszeríti ki lét – és életjogosultságát. amit tulajdonképpen nem akart megélni. A tünet őszintévé teszi az embert! 7. A betegség mint a tökéletlenség kifejezése. 2. A tünetek tudatunk anyagiságba zuhant árnyékoldalai. Ez egyrészt utat nyit a megismerőképesség előtt. boldogtalanná tesz.

Az az ember teljes. ezért A BETEGSÉG ÚT A TÖKÉLETESSÉG FELÉ. hogy maradjon az egység felé vezető úton. A betegség rákényszeríti az embert. . s eggyé lett minden létezővel. aki megtalálta valódi mély-énjét. ha az érintett személy tudatosítja és integrálja az árnyékvilágának a tünetben rejtőző részét. Valódi gyógyulás csak akkor lehetséges. 10. Aki a tudatából hiányzó tartalmat megtalálta. 9. annak a tünetei feleslegessé válnak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 161 8. A gyógyulás célja a teljesség és az egység.

mi utunkat megkülönbözteti. ó. s gondold meg.” Fariduddin Attar . Dervis?” „Figyelj. RÉSZ A betegség jelentése és jelentősége (Kórképek és jelentésük) És mondád: „Mi a jel. amit hallasz! Legyen ez a jel számodra: Bár előre haladsz Nyomorúságod növekedni látszik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 162 II.

hepatitis stb. A legsűrűbben előforduló akut szimptómák a gyulladások.). Akinek ez a (mindenesetre elfogadott) terminológia túlságosan „háborúsnak” tűnik. inkább csak azt. hogy a fertőzések leküzdésében megfelelő fegyverekkel rendelkezünk. Ez persze nem azt jelenti. hogy manapság kevesebb fertőzésen esünk át. a megfázástól a tüdőgyulladáson át a koleráig és a himlőig. hogy a gyulladásos folyamatoknál valójában egyfajta „háborúról” van szó. ne tévessze szem elől. A fertőzés Az emberi testben lezajló betegségfolyamatok egyik leggyakoribb oka a fertőzés. Bár nemrég még a leggyakoribb halálok a fertőzés volt. víruso- . hogy gyulladásos folyamatról van szó (colitis. amely a testben játszódik le: a test immunrendszere megtámadja s legyőzi az egyre veszélyesebbé váló ellenséges kórokozókat (baktériumokat. ma már ez az egészségügyileg jól ellátott országokban inkább kivételnek számít.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 163 1. A fertőzéses megbetegedések terén a modern orvostudomány az antibiotikumok (például penicillin) és az oltások felfedezésével óriási lépést tett előre. A latin betegségnevek „-itis” végződése mindenkor arról árulkodik.

Analógián azt értjük. amelyeket háborús összecsapásoknál is használunk: egy megoldatlan konfliktus ismét fellobban. s ezt nemcsak a háborúban. melyben kisül a felhalmozódott energia. toxinokat). hogy mind a háború. hanem saját testünkön is megfigyelhetjük. előbb-utóbb bekövetkezik a robbanás. A gyulladás (Ent-zündung) szó magában foglalja a gyúanyag (szikra – zündenten Funken) szót. E küzdelem tünete a duzzanat. a páciens meghal. hogy továbbhaladjunk. A fenti példa különösen megkönnyíti a gyulladás és a háború analógiájának megértését. Ha ilyen sok a gyúanyag. ha a kórokozók győznek. Ahhoz. Ha a test sikeresen vette fel a harcot a betolakodó kórokozóval. meggyulladt a kanóc. Európa lángokban áll stb. S ezzel máris azoknak a nyelvi képeknek a kellős közepén vagyunk. amikor egy pattanás vagy akár egy nagyobb tályog felfakad (s kiürül). a kivörösödés. csak éppen különböző manifesztációs síkon. A német nyelv igen szemléletesen fejezi ki ezt a belső összefüggést. vizsgálódásaink körébe kell vonnunk még egy analó- . Az angol inflammation szó szerint lobbanást (Entflammung) jelent. átvészeljük a betegséget. a fájdalom és a láz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 164 kat. mind a gyulladás – kauzális összefüggés nélkül – ugyanazt a belső struktúrát mutatja. fáklyát dobunk a szalmakazalba. s mindkettőben ugyanaz az elv valósul meg. melytől a lőporos hordó bármikor robbanhat.

nevezetesen a lélekét. hogy érzékeljük-e őket vagy sem – rendületlenül jelen vannak. amikor azt gondolja. Minden fertőzés anyagivá vált konfliktus. amellyel egy belső konfliktustól kívánunk megszabadulni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 165 giaszintet. így közelebb kerülünk a konfliktus-gyulladásháború pontos analógiájához. s gyulladások formájában hívják fel magukra a figyelmet. E kifejezésnél természetesen nem egy tályog felfakadására gondolunk. hogy a másikat megvalósíthassuk. annál a konfliktusok a testiség szintjére csúsznak. aki az emberi lét konfliktusosságát. S még jó annak. A következőkben a három szintet. Ugyanezzel a naivitással jár el a kisgyermek. mindig szerencsétlenek vagyunk. láthatatlanná válik. hogyha egy konfliktust nem látnak s nem éreznek. Aki konfliktusait nem hajlandó a tudat szintjén kihordani. mely végül is kezünkbe adja a betegség megértésének kulcsát. feldolgozni s végül valamiféle megoldást találni rájuk. lélek-test-nemzet szintjét állandóan kölcsönhatásukban fogjuk vizsgálni. A konfliktusok azonban nem törődnek azzal. Így aztán mindig hiányérzetünk van. hanem valamely érzelmi reakcióra. s érezni meri. Tudatunk polaritása állandóan két lehetőség közötti választás feszültségében tart bennünket. Szüntelenül döntenünk kell. Egy ember is robbanhat. hogyha becsukja a szemét. akkor az nem is létezik. mindig le kell mondanunk az egyik lehetőségről ahhoz. hiszen a legtöbben hajlamosak azt gondolni. feszültségét bevallja magának. Az az összeütkö- .

hiszen ott sem az a lényeg. Ezt a megállapítást szinte szó szerint alkalmazhatjuk a tudat szintjén is. Aki tehát nem nyitja meg a tudatát egy olyan konfliktus számára. hogy képes legyen konfliktusaival együtt élni. a testét kell . hanem attól. kényszerűen megjelenik a testben. behatolnak a testbe.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 166 zés. Ingerhatás: a kórokozók. vírusok vagy mérgek (toxinok). hogy képesek vagyunk-e együtt élni velük. mind megjelenéseiben a gyulladás-konfliktus-háború analógia alapján: 1. s elégtételt kér. A behatolás nem annyira a kórokozók jelenlététől függ ahogyan azt a laikusok gondolják –.és konfliktusmentes világban éljen. azaz probléma.) Sokkal hatásosabb. mint azt a sterilitásfanatikusok vélik. A fertőzés problémája tehát nem a kórokozók jelenlététől függ. s ezt ma már a tudomány területén is mind szélesebb körben elismerik (lásd a stresszkutatást stb. sokkal inkább a test bebocsátási készségétől. mely azt felkavarná. melyek lehetnek baktériumok. hanem az. Figyeljük meg e folyamatot mind lezajlásában. Az orvostudomány ezt rossz immunállapotnak nevezi. ha magukat az összefüggéseket figyeljük meg. hogy az immunállapotot a psziché kormányozza. Ebben az összefüggésben nem kell különösebben bizonygatnunk. Ez a gyulladás. hogy az ember csíramentes. amelyet (minden fájdalmával s veszélyével) a psziché szintjén elkerülünk.

Az ember mindenkor egy meg- . Ezek a kórokozók a test megfelelően gyenge pontjaira telepednek rá. s ezeket az orvostudomány született. A pszichoszomatikus szemléletű megközelítésben mindig is feltűnt. ez a koncepció azonban ellentmondásba került az orvostudomány loci minoris resistentiae elméletével. A test a tudat látható kifejezési formája éppúgy. illetve öröklött gyengeségnek tartja. s ez látszólag lehetetlenné tesz minden további értelmezést vagy magyarázatot.).Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 167 hogy kinyissa a kórokozók előtt. Ugyanilyen módon minden testrész és minden szerv megfelel egy bizonyos lelki tartalomnak. ahogyan a ház az építész ideájának formai kifejeződése. Az orvostudomány bizonyos szervek gyulladásra való érzékenységének indokát veleszületett szervi gyengeségre redukálja. hogy a kettő ugyanaz lenne. a bioenergetika. ahogyan a fénykép a fénykép negatívjának. emóciónak és meghatározott problémakörnek (ezekre a megfelelésekre épül például a fiziognómia. Ez a látszólagos ellentmondás hamarosan feloldódik. mely pontokat loci minoris resistentiae-nek (csökkent ellenállású helyek) neveznek. Az idea és a megjelenés körülbelül úgy felel meg egymásnak. a pszichikai masszázstechnikák stb. ha a vitát egy harmadik szemszögből is szemügyre vesszük. hogy bizonyos problémakörök bizonyos szervekkel korrelálnak. ezen a ponton többnyire megoldhatatlan teoretikus konfliktusba bonyolódik. anélkül azonban. Aki képtelen az analógiás gondolkodásra.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 168 határozott tudatszintet testesít meg. ugyanez a minta megtalálható a testben is. Problémái is bizonyos minta szerint ismétlődnek. bár mindeddig nem vette figyelembe a lehetséges pszichológiai korrelációkat. amely testet ölt benne. s e tudatszint pillanatnyi állapota kifejezi élete fejlődéstörténetét. mint a sors. hiszen a karakter és az idő együttesen nem más. illetve szervi szinten bizonyos túlérzékenység felel meg. hogy bizonyos problémaköröknek testi. amelynek a testi szintre terelt tanulási folyamatot magára kell vennie. Karakterünket nem örököljük. ha a szervnek megfelelő pszichikai probléma tudatos feldolgozását az egyén nem vállalja. A következőkben megkíséreljük lépésről lépésre tisztázni. a kórtörténet mögött . Ezt az összefüggést használja fel például az íriszdiagnosztika is. és a kihívás is ezek fokozatos megoldására. Ha azonban a test a tudat kifejeződése. aki a megfeleléseket ismeri. és nem is a környezetünk határozza meg. „velünk fejlődik” – azt a tudatszintet fejezi ki. Ezt a tudatállapotot mutatja be szimbolikusan a horoszkópban az asztrológia az időkvalitás centrumba állításának útján – a maga sajátos problémakonstellációival és életfeladataival (közelebbit erről A sors mint esélyben). A locus minoris resistentiae az a szerv lesz. Valójában ezek alkotják sorsunkat. hogy mely szerv mely problémakörnek felel meg. Az előtt. Ez viszont azt is jelenti.

Az ingerhatás elől nem menekülhetünk. azt látjuk. minden energi- . az impulzus nem tud eljutni felszíni tudatunkba – immunisak leszünk a kihívással. konfliktusként élünk át. erről azonban mindazoknak le kell mondania. A háborús analógiában az első ingerhatásfázis az idegenek behatolása az országba (határsértés). olyan impulzus tart izgalomban bennünket. Itt is érvényes a polaritás törvényéből következő vagy-vagy: ha lemondunk az elhárításáról a tudatban. amellyel mindeddig elkerültük a szembesülést.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 169 teljesen új dimenziók nyílnak meg. akik nem mernek elszakadni a kauzális gondolkodástól. hogy a kóresemény helyét értelmeznénk. megmarad testi immunitásunk. a test lesz készséges a kórokozó felvételére. egyedül a feldolgozási szintet választhatjuk meg. A támadás magától értetődően a teljes katonai és politikai figyelmet az ellenséges betolakodókra tereli – egyszerre mindenki hiperaktív lesz. melyet már tudatosan. Ennek az eseménynek pszichikai szinten a probléma által felvetett kihívás felel meg. Ha elhárító mechanizmusunk túl jól működik. Ez az impulzus a polaritás olyan feszültségét lobbantja fel bennünk. hogy az első fázisban (ingerhatás) a kórokozók behatolnak a testbe. s így a tapasztalattal s a fejlődéssel szemben is. Olyan impulzus töri át tudati határaink védelmi vonalait. ha azonban tudatunk immunis az új impulzusokkal szemben. Ha tehát kizárólag a gyulladás lefolyását vesszük figyelembe anélkül.

felpuffasztjuk problémánkat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 170 ájával az új probléma felé fordul. . A konfliktus minden pszichikai erőnket mozgósította s magához kötötte. minden gondolatunk megszakítás nélkül e körül forog. A szövetnedvek felgyülemlenek.): izzadmányképződés. egységeket toboroznak. Ha pszichés konfliktusunkat eme második fázisig követjük. Elhárítás: mintegy a kórokozó következményeként a test specifikus antitesteket termel (a vérben és a csontvelőben). exszudációs* fázisnak nevezzük. itt: folyadékgyülemlés gyulladás következtében. a szövetek megduzzadnak. és gyulladásos gócot hoznak létre.. megállapíthatjuk. szövetségesek után néznek. A testi történések síkján ezt az eseményt 2. röviden: a nyugtalanságot okozó gócra koncentrálnak. mígnem hatalmassá duzzadva. Teljes figyelmünk az új problémára összpontosul. illetve mozgósítanak. nem tudunk másra gondolni. legtöbbször érezzük a duzzanat feszítését. nincs más témánk. hogy ezen a területen is nő a feszültség. A limfociták és a granulociták falat emelnek a * Exszudáció (lat. Így szinte minden pszichikai energiánk a konfliktusban összegződik szó szerint tápláljuk. éjjelnappal fogva tart bennünket. A kórokozók befészkelik magukat. orv. áthatolhatatlan hegyként áll előttünk. 3.

hogy a láz milyen mértékben erősíti fel a védelmi folyamatokat. Ennek a küzdelemnek a testi jele a 4. Ha a konfliktus helyi szinten nem oldható meg (lokális háború). körülzárják. ez rávilágít arra. az úgynevezett granulocitafalat. lázban égő várakozásról. Ebben a fázisban a konfliktus pszichikai szinten teljes életünket. Láz esetén az anyagcsere lázfokonként megduplázódik. A testi láz és a lelki felindultság hasonlósága kifejezetten feltűnő.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 171 kórokozó köré. Teljességgel háborús tehát a helyzet a test szintjén is: az ellenséget megtámadják. teljes erejét latba veti az ütközetben. láz: a védelmi erők támadása megsemmisíti a kórokozót. lázas izgalom- . s az így felszabaduló mérgek lázreakcióhoz vezetnek. Ezért a láz csökkentésére irányuló beavatkozásainkat helyesebb lenne az életveszélyes határértékekre korlátozni. A lázban a helyi gyulladásra az általános hőmérséklet-emelkedéssel a teljes test válaszol. teljes mozgósítás következik: az egész nép részt vesz a háborúban. s a makrofágok elkezdik felzabálni a kórokozót. minden energiánkat magába szívja. Ezért is tartja a népi bölcsesség a lázat egészségesnek. Így a testhőmérséklet magassága a betegség lefolyásának gyorsaságával korrelál. s nem kellene minden hőemelkedést páni rémülettel mesterségesen leszorítani. ezért is beszélhetünk lázas ellenállásról.

s a jövőben már megfelelően tud rá reagálni. megismerte ellenfelét. ha szembenézünk konfliktusainkkal – s mégis. ahol csak lehet. hiszen a) információi vannak a kórokozóról (ezt nevezzük specifikus immunitásnak). Ugyanis nemcsak a láz egészséges.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 172 ról. izzadunk vagy remegünk izgalmunkban. . legyengült formában elhagyják a testet. A kórokozók átváltozva. részben inkorporálták (felzabálták!) őket. Ennek katonai szinten az egyik fél győzelme felel meg – a mindkét fél által viselt veszteségek árán. elpirulunk (akár szerelemtől. hogy a védelmi erők sikeresen megvívták harcukat: viszszaszorították az idegen testeket. még annál is egészségesebb. akár haragtól). mind a lázat. az eredmény pedig a sárga színű genny (veszteség mindkét oldalon!). Mindez nem kellemes – viszont egészséges. Megoldás: tegyük fel. (Bárcsak ne okozna oly sok örömöt az elfojtás!) 5.) Így például felforrósodunk a felindultságtól. A győztes mindazonáltal megerősödve kerül ki a küzdelemből. mind konfliktusainkat csírájában próbáljuk meg elfojtani – s még büszkék is vagyunk elfojtási művészetünkre. (A Láz című híres popsláger is a szónak ezt a kettős jelentését dolgozza fel. Ugyanakkor a test is megváltozott. szaporodik a szívverésünk. b) teljes elhárító ereje megerősödött az edzésben – ezt unspecifikus immunitásnak nevezzük. az antitestek és a kórokozók felbomlanak.

valamint az antitestek megnövekedett számában. hogy ezt tartjuk a legkedvezőtlenebb megoldásnak – pedig miként a focinál: minden csak attól függ. hogy az ütközet a kórokozó győzelmével végződik. Tünetileg ez a limfo.és granulociták. apatikus.) Ez a krónikussá váló betegség képe. csak éppen az ellenkező oldalon. Egyoldalúságunkat bizonyítja. ami a páciens halálához vezet. Krónikussá válás: ha egyik félnek sem sikerül a konfliktust megfelelő módon megoldania. ugyanakkor a test sem győzedelmeskedik a kórokozó felett. passzív. (Gyógyulás a restitutio ad integrum* értelmében. fáradt. melyre a test többi része is igényt tartana: a páciens levert. s ez szakadatlanul olyan energiát köt le. A nem tisztázott helyzet következtében góc keletkezik a testben. de nem is valódi béke ez. a normálisnál magasabb vérsüllyedésben és enyhe lázban mutatkozik meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 173 6. szóval * Restitutio ad integrum (lat. Halál: az is megtörténhet azonban. . Az öröm ezúttal is nagy. kompromisszum jön létre a kórokozó és a védelmi erők között: a kórokozó a testben marad. ám győzelem (azaz halál) nélkül. melyik fél könyvelheti el a magáénak – a háború ebben az esetben is befejeződött. kedvetlen.): visszahelyezés a korábbi érintetlen állapotba. 7. melyik csapattal azonosulunk. A győzelem: győzelem. függetlenül attól. Nem egészen beteg és nem is egészen egészséges – nem valódi háború.

anélkül hogy felfognák: absztrakt értelemben nem létezik helyes és téves.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 174 kompromisszum – s mint ilyen. sem erőnk nincs a döntéshez. romlott.”). A kompromisszum azonban sosem megoldás. Katonailag állóháború (vö. hogy hozzájáruljanak az egyik vagy a másik pólus győzelméhez. és sem bátorságunk. Állandóan méricskélnek. anyagot fogyaszt. A kompromisszum tartós viszályt s ezzel stagnálást jelent. mint minden kompromisszum e földön. mely továbbra is energiát. illetve bénítja az élet olyan más területeit is. s a szükségszerű áldozat félelmet ébreszt bennünk. az I. a kultúra stb. akik örökösen félnek cselekedeteik következményeitől. Minden döntés áldozattal jár – egyidejűleg ugyanis vagy az egyik. mindkét pólusra . Beleragadunk konfliktusainkba. a „langyosak” célja (Jézus azt mondja róluk: „Kiokádnám őket a számból. képtelenül arra. világháborúval). melyik a helyes és melyik a téves döntés. vagy a másik lehetőséget választhatjuk csak –. A kompromisszum a gyávák. hogy egészségesek legyünk. de az egyik pólus kitüntetéséhez sincs meg az ereje. mint a gazdaság. A krónikussá válás folyamatának pszichés területen a tartósan fennálló konfliktus felel meg. s e következményekből rájuk háruló felelősségtől. s így jelentősen gyengíti. ahhoz ugyanis. Így sokan belemerevednek konfliktusukba. hiszen nem hoz létre abszolút egyensúlyt a két pólus között. azoké. Légy forró vagy hideg.

máris érezzük a felszabaduló energiákat. véleményünket. ebből pszichénk tanul. különösen az ellenérdekű féltől. ugyanúgy a psziché is megerősödik a konfliktusokban.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 175 szükségünk van. Amint azonban a testi megoldás komoly áldozatot kíván. hogy hasonló problémával a jövőben veszélytelenül kerülhessünk szembe. Minden átélt konfliktus nyeresége egy információ (a tudatosulás). Minden új feltételezi a régi halálát. Ha eljutunk a konfliktus egyik pólusához. ez felel meg a testi unspecifikus immunitásnak. rezignáció. a pszichének is jelentős áldozatot kell hoznia döntésekor: fel kell adnunk némely addig bevált nézetünket. S ahogy a testben olykor jelentősebb . motiválatlanság. s ennek pszichés következménye kedvetlenség. kedvelt magatartási formánkat és szokásunkat. ha egyáltalán foglalkozunk az egymással szemben álló pólusokkal. A krónikussá vált tartós konfliktus folyamatosan energiát von el tőlünk. ugyanakkor ezek egyidejűleg nem valósíthatóak meg. Ahogyan a test megerősödve kerül ki a fertőzésből. s ezzel tudatosabbá válik. és döntsünk! Minden döntés felszabadító. mely a specifikus immunitással analóg módon képessé tesz bennünket arra. cselekvőbb. Továbbá minden átélt konfliktussal a konfliktusokhoz mint olyanokhoz való viszonyunk lesz bátrabb. határai tágulnak. Ha szembesülünk valamely problémával. csak egymás után – szóval kezdjük az egyikkel.

s ily módon a haladás. hogy gyermeke az átélt gyermekbetegség után (s a gyermekbetegségek fertőzéses betegségek!) érettebb. A háború. az tudja. A gyermekbetegség után a gyermek már nem ugyanaz. s aki ezt megérti. a konfliktus. s a fajok fejlődését maga Darwin is a környezeti tényezőkkel való küzdelemre vezette vissza. Bizonyos értelemben érettebb. mondta Hérakleitosz. s erősödhetnek képességeink is. az ember is érettebben kerül ki konfliktusaiból. a pólusok közti feszültség szolgáltatja az élet energiáját. sebhelyek maradnak pszichénken is. aki korábban volt. Csak kihívásokon keresztül erősödhetünk. hogy ez a mondás az egyik legalapvetőbb bölcsességet fejezi ki. De nemcsak a gyermekbetegségektől leszünk érettebbek. fejlettebb lesz. Minden igazi nagy kultúra válasz volt valamely nagy kihívásra. (Ez az utalás azonban nem jelenti azt. s elfojtott agresszióikat jelmezükben békeszeretetnek nevezik. Szándékosan vezettük le a gyulladás fejlődését lépésről lépésre a háborús . melyekre visszapillantva.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 176 gyulladásgócok heget hagynak maguk után. Miként a test is megerősödve kerül ki minden fertőzési folyamatból. Régebben minden szülő tudta. életünk fordulópontjainak emlékeit látjuk. a fejlődés egyedüli biztosítéka. hogy a darwinizmust egészében elfogadnánk!) „A háború minden dolgok atyja”. amikor farkasok báránybőrbe bújnak. Az ilyen mondatok veszélyesen s félreérthetően csengenek korunkban.

mind a kultúra. Bár a fentiekben párhuzamosan vizsgáltuk a konfliktusok és a gyulladás struktúráját. mindent elhárít. az emberben azonban ezek a folyamatok nem párhuzamosan zajlanak le (vagy csak ritkán). amelyben élünk. éppen ezért jó példa. az elhárítási kísérlet a levezetés szintjeit illetően mindig olyan eltolásokhoz vezet. Ha egy impulzus sikeresen áthatol a tudat elhárító mechanizmusán. hogy a vagy-vagy értelmében az egyik szint helyettesíti a másikat. s ez megakadályozza az olvasót abban. Ha azonban az ember nem nyílik meg. a konfliktusfeldolgozás fent vázolt folyamata az ember pszichéjében játszódik le. Sokkal inkább az történik. milyen mértékben akadályozza ez a hozzáállás a tudatosodást. abban a reményben. ami konfliktushoz vezetne. hogy a közösséget felismerjük bennük. éppen azért. ami mesterséges. amelyeknek belső összefüggéseit aligha tekinti át bárki is. Minden szinten kerüljük a konfliktusokat. s ezáltal a konfliktus tudatosul. Mind az idő. kerek világát kér- . mégis és éppen ezért.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 177 analógia felhasználásával. a fertőzéses megbetegedés. Bár e poláris világ konfliktusai funkcionális intézkedésekkel nem kerülhetők el. szélsőségesen konfliktusellenes. hogy témánk ezáltal elnyeri kellő élét. Témánk. s nem vesszük észre. hogy fejbólintós egyetértéssel átlapozzon rajta. s rendszerint nem kerül sor szomatikus fertőzésre.

betegség – egyik sem jó. Való igaz. S általában éppen ezt a kellemetlenséget akarjuk elkerülni. hogy felületesen szemléljük fertőzéses megbetegedésünket. Éppen az vezet a betegséghez. A gyulladás konfliktus az anyag szintjén.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 178 désessé tenné. legyen az háború. Ha figyelembe vesszük az eddig leírtakat. s ez pszichénk számára többnyire olyan sok kellemetlenséget jelent. hogy nem látjuk konfliktusainkat. A jó vagy a nem jó azonban nem érv. Aki nem engedélyezi magának a pszichikai robbanást. hogy semmit sem kerülhetünk el. Alaposan utánajárni természetesen fáradságosabb. annál a robbanás a testben következik be (kelés) – kérdés-e itt. a konfliktusok fájdalmasak – mindegy. akkor a konfliktus a testbe kényszerül. Ne essünk abba a hibába. s az érintettnek szomatikus gyulladásként kell megélnie azt. mintha csak egy futó pillantást vetünk rá – leleplező őszinteség szükséges hozzá. s ha egyetlenegyszer tudatosul bennünk. mely szinten éljük meg őket –. s arra a végkövetkeztetésre jussunk: „hiszen nincs is semmiféle konfliktusom”. a . a jó vagy nem jó kérdése fel sem merül többé. hogy melyik a szebb vagy a jobb? A betegség őszintévé tesz! Valójában korunk a konfliktusok minden szinten való elkerülésére irányuló dicső fáradozásai végül is szintén őszinték. belső ellentmondás. mint amennyit a fertőzés a test számára.

vagy oly sokáig gyűjtjük a szemetet. és bios: élet. Előáll a kukaeffektus: vagy gyakorta kiürítjük a kukát (fertőzések által). Ha ezeket a tisztulási folyamatokat gyakran s hosszan tartó kezeléssel megakadályozzuk. A fertőzések elleni küzdelem konfliktusok elleni küzdelem az anyag szintjén. A gyulladás a problémák tisztázásának akut. hogy a konfliktus a fejlődés. A szó két görög szóból áll: anti: ellen. s a mérgező anyagok felhalmozódása rákos folyamatok kialakulásához vezethet. azaz az élet tulajdonképpeni motorja. De szigorúan orvosi értelemben is életellenes az antibiotikum. s az egész házat veszélyezteti (rák). Az antibiotikum ezek szerint „élet ellenes anyag” – ez aztán az őszinteség! Az antibiotikum életellenessége két szinten is megállja helyét.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 179 fertőzéses megbetegedésekkel szembeni sikeres küzdelmet is más fényben látjuk. akkor a konfliktus bármiféle elfojtása magában véve támadás az élet dinamikája ellen. amikor is a gennyesedési folyamat során mindenekelőtt toxikus anyagok távoznak a szervezetből. nem az érintett személy teste termeli ki . a termelődő mérgező anyagokat a testnek (főként a kötőszöveteknek) kell elraktározniuk. gyors és aktuális módját jelenti. Ha emlékszünk még arra. mígnem az önálló életre kel. Az antibiotikumok idegen anyagok. A fegyver neve – antibiotikum mindenesetre őszinteségről tanúskodik.

Az oltások két alapvető fajtáját ismerjük: az egyiknek az aktív. Passzív immunizálás esetén más testekben keletkezett védőanyagot oltanak be. Ez az eljárás a psziché szintjén a konfliktusmegoldás veszélytelen helyzetben való gyakorolgatásának felel meg (katonailag: manőver). elkerüljük a konkrét összeütközést.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 180 őket. Ilyen még több pedagógiai jellegű kísérlet s a csoportterápia leg- . a másiknak a passzív immunizálás a célja. hogy az ingerület hatására maga a test hozzon létre antitesteket. Tekintsük át röviden ebből a szemszögből az „oltás” témáját is. amit a beteg a konfrontációból tanulhatott volna. ha egy éppen kitörő betegségről van szó (például a tetanuszoltás a tetanusz-kórokozóval szemben). mint a Sabincsepp. Az aktív immunizálás esetén legyengített (veszélytelenített) kórokozót oltanak be azzal a céllal. Idegen mintareceptekbe bújunk. E típushoz tartozik valamennyi profilaktikus (megelőzést célzó) oltás. s így annak tapasztalatát: kényelmes út ez. attól. Ezt a fajta oltást akkor alkalmazzák. Pszichikai szinten ez kész problémamegoldási receptek. de útnak mégsem nevezhető. hiszen éppen a mozgás hiányzik belőle. a tetanusz elleni védőoltás stb. segítségükkel megfosztják a beteget betegsége gyümölcsétől. parancsolatok és morális szabályok alkalmazását jelenti. a himlőoltás.

mit teszünk – amíg tudjuk. a hipnózisra. Bármi történjék is testünkben. hogy a fentebb leírtakat véletlenül se tekintsék receptnek. azt mondjuk: fáj a hüvelykujjam. kérjük. hogy „engedjem-e magam beoltani vagy sem”. Kérjük. vajon alapvetően lehetséges-e. hogy mit teszünk. a fájdalom nem a hüvelykujjunkban van. (Aki a fenti megállapításokat túlzónak érzi. Éppen mert a fájdalom tudati jelenség. hogy saját intenciónkra. Fölvetődik még a kérdés. a narkózisra. A tudatosság azt jelenti. hanem a tudatunkban. vagy hogy „antibiotikumot tilos szedni”. Itt valójában nem „élesben” sajátítjuk el a konfliktusmegoldó stratégiát. A kérdés megválaszolása nem egyszerű. hogy egy pszichikai folyamatot testi betegséggel helyettesítsünk. kizárólag tudatunkban törté- . erősen befolyásolható: gondoljunk csak az elterelésre. Ez azonban mégsem egészen helyes. Nem arról van szó ugyanis. azt mindig megéljük tudatunk. amit a betegség testi lefolyása során átélünk és elszenvedünk. s nem valamely külső parancsra vagy parancsolatra cselekszünk. ugyanis a test és a psziché kettéválasztása valójában csak elméleti segédeszköz. a psziché szintjén is. a valóságban egyik sem élhető meg a másik nélkül. gondoljon a fantomfájdalom jelenségére!) Mindaz. hogy komolyabb konfliktus esetén tudatosabban járhassunk el. Csak a „fájdalom” pszichikus érzését vetítettük ki a hüvelykujjunkra. Ha például kalapáccsal a hüvelykujjunkra ütünk. az akupunktúrára. Végül is teljesen mindegy.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 181 több fajtája is.

A test. míg az influenzában szenvedő érzéseit a torkára vetíti – szenvedni azonban mindketten csak pszichésen tudnak. materiális segédeszközként bevetjük a testet. Így minden testi megbetegedési folyamat szimbolikus problémafeldolgozás. Ha az elnyert tapasztalatok ellenére a psziché még mindig nem képes a problémát felfogni. Ha valaki beteg a szerelemtől. Ez az alapja annak az érési folyamatnak is. A „pszichikai” és a „szomatikus” közti különbségtétel csak a projekció felületére vonatkozik. Nem véletlenül jelölnek a felfogni (be-greifen) és . melyet az átélt betegség elősegít. A testi betegségfolyamatból tanultakat a leküzdött betegség után visszaszolgáltatjuk a pszichének. Ilyen módon a probléma testi és pszichikus feldolgozásában létrejön egy bizonyos ritmus. mint a projekció helye. hogy újra lehetségessé váljék a gyakorlati tapasztalatgyűjtés. az ismételten visszahull a testiségbe. így megoldásának sem. Ha a probléma pszichikusan nem dolgozható fel. maga azonban sosem helye a problémák születésének.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 182 nik. amelyet tudatunknak kell gyümölcsöztetnie. a megoldás azonban csak a tudatban születhet meg. s szimbolikusan dramatizáljuk benne a megoldatlan problémát. s tanulsága az a nyereség. Az anyag – s így a test is – csak a projekció (kivetítés) színtereként szolgál. érzéseit valami nem testi dologra. vagyis a szerelemre vetíti ki. ideális segédeszköz lehet a megismerésben.

ahol bármely probléma megoldható lenne. Ha fejben nem tudja megoldani. fogni. materiális segítség nélkül. amelyet ismét számológép nélkül kellene megoldania. mert ha valóban megértjük a psziché és a test összefüggését. mégis a probléma látható szintre vetül ki. megállni. megragadni. e kerülő úton (és a fejében is) megoldja a feladatot. segítségül egy számológépet (anyag) nyomunk a kezébe. Ezt a részt azért fejtem ki olyan részletesen. amíg már le tud mondani a számológépről. sosem a számológépen. ebből olyan következtetést vonhatunk le. a stehen jelentése: állni. hogy a problémát vagy a konfliktust végérvényesen megoldja. s ez megkönnyíti a tanulási folyamatot. A tanuló a problémát a számológépre projiciálva. szilárdan állni. Egy feladat (probléma) elé állítjuk. mely amúgy egyáltalán nem magától értetődő: azt. Bár végül is mindig fejben számol. Az orvostudomány azonban teljes egészében éppen ezen az úton * Greifen – miként magyarul is – azt jelenti. mert feladatait fejben is képes megoldani. Ha nem sikerül. Most újabb feladatot adunk neki.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 183 megérteni (ver-stehen)* szavak igen konkrét testtartásokat. A folyamatot a következő képpel tudnánk szemléltetni: A tanuló fejszámolást tanul. míg a megszerzett tapasztalatok a tudatot képessé nem teszik arra. . Ez a váltakozás mindaddig ismétlődik. megint megkapja a számológépet – mindaddig. hogy a test nem az a terület.

Fertőzéses megbetegedés esetén a következő kérdéseket tegyük fel magunknak: 1. hogy a konfliktus témáját megtaláljuk. Olyan ez. hogy ilyen egyszerű legyen!) Fel kéne már hagynunk azzal. amelynek meglétét nem vallom be magamnak? Ahhoz. mi történik a testben. megpróbálja elkerülni a konfliktusokat. amelyeket nem látok meg a saját életemben? 2. ehelyett arra kellene használnunk. hogy szakadatlanul fényesítjük a tükröt. még nem változik meg az. Ezen a szinten azonban semmi sem oldható meg. . amely elől kitérek? 3. hogy problémáink okát és megoldását a tükörben keressük. Attól. Melyik az a probléma. Izgatottan szemléli. hogy belenézve megismerjük önmagunkat. Melyik az a konfliktus. amit a tükör visszaver.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 184 jár. Fertőzés = anyagivá vált konfliktus Aki hajlamos a gyulladásra. Az emberi lét a tudatban székel s a testben tükröződik. s a betegség problémáját kizárólag a test szintjén kísérli meg megoldani. Melyek azok a konfliktusok. (Adná Isten. mintha tanulónk feladatmegoldási nehézségeit a számológép átépítésével próbálnánk meg csökkenteni. figyelembe kell vennünk az érintett szerv vagy testrész szimbolikáját.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 185 2. s beengedünk valamit. hogy beengedjék a te-t. ami addig ezeken a határokon kívül volt. mindent. ami saját indentifikációnkon kívül van. amely az egyesülésben szintén én-né lesz. Itt ismételten felhívjuk az olvasó figyelmét arra. hogy tudatalattinkból a fenyegetőnek tűnő tartalmak tudatunkig hatoljanak. hiszen a külvilág manifesztációinak bármely elutasítása. de bármely formája redukálhatónak látszik a bebocsátás aktusára. Sehol nem szeretünk. hogy nem bocsátjuk be magunkba. hogy ne tévessze szem elől a mikrokozmosz-makrokozmosz elméletet. te-ként (nem-én-ként) élünk meg. Min- . ahol bebocsátunk. A szeretetben kinyitjuk határainkat. s ezen a tudatunk azon trükkjeit értjük. ahová határokat állítunk – s mindenütt szeretünk. az azt jelenti. A szeretetet definiálhatjuk a legkülönbözőbb szemszögekből és szinteken. Az elhárítás rendszere Ha valamit elhárítunk. A szeretetben a határok kinyílnak. Freud óta használjuk az „elhárítás” fogalmát. amelyekkel megakadályozzuk. Az elhárítás ellenpólusa a szeretet. elhárítása mindig a belső pszichikai elhárítás külső megjelenítése. A határokat többnyire én-nek (egónak) nevezzük.

. Éles elméjű szellemek most felhozhatnák. S ezzel már benne is vagyunk abban az öncsalásban. Ezzel kezdődnek az ego tarka.. hogy eggyé váljunk. amelyek megakadályoznak bennünket abban. ami létezik. arra mindig csak más embereknél ismerünk rá. Elméletileg könnyű megfogalmazni. s ezek attól sem riadnak vissza. legokosabb. – elhárítás. amennyin keresztül még felismerésekhez. amelyet világunk igényel tőlünk. hogy poláris felépítésű világunkban annyi súrlódást érzékeljünk. Nehéz szavakba foglalni. változatos trükkjei. Az elhárítás mindazon lelki mechanizmusok összessége. mint az igenlést. ami létezik – s egy leszel mindazzal. legnemesebb elméleteket állítsák az ego körülbástyázása szolgálatába. Ezért érezzük a tagadást mindig sokkal kellemesebbnek. ami van.. ugyanis a hangsúlyt a határokra helyezi. végső soron azonban csak segédeszköz. akkor az elhárításnak is jónak kell lennie. Helyes. hogy a legjámborabb. hiszen segítségünkre van abban. míg „egyetértés” esetén határaink diffúz módon elmosódnak – énünket nem érzékeljük. ami van. jó. de. s ezáltal előbbre juthatunk. mi is az az elhárítás. hogy tökéletesek legyünk. hogy ha minden jó. Minden nem. milyen is a megvilágosodáshoz vezető út: Minden. minden ellenállás által saját énünket érzékeljük. Ez a szeretet útja. Minden „igen.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 186 den elhárítás az egónkat erősíti. amely megakadályoz bennünket abban. jó is. Érts egyet mindennel. mert bármit írunk is le.

Mi a következő diétát javasoljuk nyomatékkal: tessék alaposan elolvasni az összes táplálkozási szakkönyvet. Vannak olyan emberek. Ahogyan a lelki elhárítás a veszélyesnek tartott belső tudattartalmakkal szemben mobilizálódik. ami ízlik neki. . Ugyanebben az értelemben persze a betegségnek is megvan a maga jogosultsága.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 187 s a felhasználás során feleslegessé kell válnia. amit az egyik rendszer ne nevezne hihetetlenül ártalmasnak. akit azzá nyilvánítunk. A test túlélési képessége szempontjából teljesen jogosan bír saját elhárító rendszerrel. hogy hajlandók vagyunk betegnek tartani őket: itt az allergiásokra gondolunk. hogy mértékeink abszolútak. Hatásos és mulatságos például. Szinte semmi sincs. többnyire magunk is hiszünk abban. míg a másik ugyanazt mint igen egészségeset ajánlja. akiknek olyan eredeti az ellenségképe. a testi elhárítás „külső” ellenségekkel fordul szembe. hogy összetákolt értékrendjeinkben arcátlanul manipuláljunk. hogy a tudat felső rétegébe kerüljenek. Allergia: az allergia egy általunk ellenségesnek tartott anyagra adott túlzó reakció. Mivel azonban megszoktuk már. aztán pedig mindenki egye azt. ha a különböző táplálkozásszakértő apostolok különböző ellenségdefinícióit tanulmányozzuk. Pedig csak az az ellenség. mégis szeretnénk azt a gyógyulásba átfordítani. melyeket kórokozóknak vagy mérgeknek nevezünk. s ezeket akarja megakadályozni abban.

Az allergiásnak problémája van a saját agresszivitásával.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 188 A test immunrendszere az allergének ellen antigéneket termel. s egyre erősebben fegyverkezik. Egyre több anyagot tart ellenségesnek. ha azt az ember tudatosan egyáltalán nem érzékeli. támad. Hogy eme örömteli foglalatosság ellenség hiányában ne érjen véget túl hamar. de ezt nem észleli. hogy az elfojtott aspektust megéli. hogy az érintett személy valamely minőséget olyan hiánytalanul elfojt. amelyeket testünkben fojtunk el. hogy nem is éli meg többé. Az allergiás állig felfegyverkezik. többnyire fel sem ismeri. Ennek ellenére természetesen lehet. hadd emlékeztessünk még egyszer a következőkre: elfojtott pszichikai aspektusról akkor beszélünk. harcol és győzedelmeskedik. De ahogyan katonai területen az erős fegyverkezés mindig erős agresszivitást jelent. Az is lehetséges azonban. az allergia is a felerősödött elhárítás és agresszivitás jele. mind pedig a tökéletesen szelíd ember elfojthatja agresszióját. s ez a test szintjén színvonalas védekezést jelent az ellenséges betolakodóval szemben. s ellenségképét egyre nagyobb területekre terjeszti ki. mert nem tudja megélni.) Az allergia esetében az agresszió a tudatból a testbe menekül. Az allergiás embernél azonban ez a magában véve színvonalas védekezés mértéktelenül túlzott. s ott tombolja ki magát: szíve vágya szerint védekezik. (Hogy a félreértéseket elkerüljük. Tehát mind az agresszív. hogy ellenségeivel hatékonyan vehesse fel a küzdelmet. a legártalmatla- .

füstöt. többnyire azonban mégis néhány szimbolikus jelentőségű kedvencét helyezi előtérbe. Ha pontosabban megfigyeljük a kitüntetett allergént. kutyánál az agresszivitás – a különbségek mégis finomak. a becézgetést asszociálják – a szőrme lágy és simogató. A szerelem szimbóluma. hogy szimbolikus reprezentánsai ellen ilyen szenvedélyesen küzd. jelentéktelenek. simulékony és mégis „animális”. mely életterületek azok. ha a szükség ráviszi. mindennel és mindenkivel harcol. mosószert. Ugyanez érvényes a nyúlszőrre is. macska. A virágpor megtermékenyítés. Ugyanezt a területet szimbolizálja a virágpor. Ismeretes. s a „késő” tavasz az az időszak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 189 nabb tárgyakat ellenségévé teszi: virágport. melyekkel a kisgyermek alszik). háziport. melyben a szénanátha-allergiások leginkább „szenved- . különösen a macskaszőr. többnyire hamar világossá válik számunkra. kutyát vagy paradicsomot. a szénanátha-allergiások előnyben részesített allergénje. A választék határtalan – az allergiás semmitől sem riad vissza –. A ló esetében hangsúlyosabb az ösztönös komponens.és termékenységszimbólum. hiszen a szimbólumok sosincsenek élesen körülhatárolva. A macskaszőrhöz (mint a szőrméhez általában) az emberek a hízelgést. A rangsorban elöl áll a háziállatok szőre. epret. amelyek az allergiásban olyan nagy szorongást keltenek. szexuális vonatkozással (lásd a szőrmeállatkákat.vagy lószőrt. milyen szoros a kapcsolat az agresszivitás és a félelem között.

mocskostól. hogyan kell tudatosan szembenézni az általa került és elhárított életterületekkel. a „tiszta életet él” stb. ha megtanulja. asszimilálni. Nem szolgáljuk az allergiás érdekeit azzal. melyen elfojtott agresszióját felismerhetetlenül valósíthatja meg. milyen szorongásteli a „szerelem”. (Figyeljük meg a „piszkos vicc”. kifejezéseket. s ebben az orvostudomány és a környező világ megértéssel siet segítségére. a „szexualitás”. A „deszenzibilizáció”* módszere ötletnek jó. Az allergiás ugyanis csak akkor gyógyulhat meg. Hasonló a piszkostól. .) Amennyire kerüli az allergiás az allergéneket. mind a virágpor mint allergén mutat rá.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 190 nek” allergiájuktól. csak éppen nem testi. ami a porallergiában jelenik meg.): az allergia gyógyítása allergének kis adagokban való beadásával. az „ösztön”. senki nem dohányozhat környezetében stb.. tisztátalantól való szorongás is. A beteg hatalmi törekvéseinek itt semmi sem szab határt: a háziállatokat eltávolítják. ugyanúgy igyekszik kerülni az allergéneknek megfelelő életterületeket. hanem pszichikai szinten kéne felhasználni. orv. ha védeke- * Deszenzibiláció (lat. a „termékenység” témája. s mint ilyen. agresszívan elhárítjuk. azaz nem bocsátjuk be magunkba. és ha sikerül ezeket tudatába teljes egészében beereszteni. Hatalmi mániájában az allergiás jól álcázott tevékenységi területet talál. Mind az állati szőr. ha valódi sikert akarunk elérni. „kiteregeti a szennyest”.

a csíramentes. meg kell tanulnia szeretni őket. de szelíd ember teste oly vad csaták színtere lesz. amely az allergiásból szorongást vált ki – az ő beállítottsága végső soron életellenes. mely aligha szolgál rá az „élet” névre. Még egy megátalkodott materialista számára is világos. a szexualitást. a szerelmet. ösztönöktől és agressziótól mentes élet egy olyan állapot. hogy tudat híján allergia nem léphet fel. és sosem anyagi-kémiai. a termékenységet. például egy macska fotója vagy egy pöfögő mozdony filmbeli látványa is rohamot vált ki az asztmatikusból. . a piszkot jeleníti meg – az élet legvitálisabb területeit. melyben a hű. Így például narkózisban nem létezik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 191 zési stratégiájában támogatjuk – ki kell békülnie ellenségeivel. a pszichózisban mindenféle allergia megszűnik. ha nem téveszti szem elől. az önlezárás. a betokosodás felső fokon valósul meg. terméketlen. Így aztán nem is csodálkozhatunk azon. De éppen ez a formába vágyódó vitalitás az. hogy az allergéneknek az allergiásra végül is kizárólag szimbolikus hatása van. hogy az allergia néha életveszélyes agressziós betegséggé fajul. A legtöbb allergén az életerőt. hogy maga is belehal. Az allergiás reakció az allergén anyagától teljesen független. Fordítva viszont már képek. az agressziót. Ebben az esetben a védekezés. Ideálja a steril. s a sírban – egy valóban allergénmentes helyen – teljesedik be.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 192 Allergia = anyagivá vált agresszió Az allergiás a következő kérdéseket tegye fel magának: 1. Milyen témákat vetnek fel allergénjeim? Szexualitás. piszok mint az élet sötét oldalához tartozó dolgok. megtermékenyítés. Mely életterületek azok. Miért nem viseli el a tudatom az agressziómat. Hogyan állok a szeretettel. Milyen mértékben használom fel allergiámat környezetem manipulálására? 5. miért kényszeríti a testembe? 2. 4. hogy elkerülöm őket? 3. agresszió. képes vagyok-e a bebocsátásra? . ösztön. amelyektől annyira szorongok.

A légzés a felvétel és a leadás. A légzés jó példa a polaritás törvényére: a be. a belégzést a kilégzés stb. Az egyik pólust kényszerűen követi a másik. Két fázisból áll. A légzés két pólusát a feszültség (Spannung) és ellazulás (Entspannung) fogalmaival is helyettesíthetjük. s ha megsemmisítjük az egyiket. az elfogadás és az adás polaritását öleli magába. Goethe így fogalmaz: . A légzés ritmus. a kilégzéssel járó sóhaj a megnyugváshoz vezet. míg kilégzéskor leadjuk a szén-dioxidot. a be. A légzés A légzés ritmikus történés. A belégzés = feszültség és a kilégzés = ellazulás összefüggése legvilágosabban a sóhajtásban nyilvánul meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 193 3. s a kettő együtt egy egész.és a kilégzésből. Testileg a légzés központi eseménye egy cserefolyamat: a belégzéskor a vörösvérsejtek a levegőben lévő oxigénhez jutnak. Azt is mondhatnánk. A belélegző sóhaj a feszültséghez. s a ritmus minden élet alapja. hogy az egyik pólus a másik létéből él. S ezzel már meg is találtuk a légzés lényegi szimbolikáját. megszűnik a másik is. Az egyik pólus kompenzálja a másikat.és kilégzés folytonos váltakozása ritmust hoz létre.

(A szerk. az élet ily csudamód vegyes. ami szó szerint nem más.” (Talizmánok. a szótő a német Inspiration (a magyarban is használatos inspiráció) szóban is megtalálható. ami szó szerint „emelkedett lelket” vagy „nagy lélegzetet” jelent. a lélek és a szellem kifejezésére. hogy a magyar nyelvben is megvolt az az azonosság. frissít emez. A görög nyelvben a psziché mind leheletet. a szellem pedig spiritus. A hindu nyelv azt az embert. Mahatmának nevezi. Latinul lélegezni spirare. Amaz nyomaszt. Kálnoky László ford. azaz szorosan összekapcsolódik a belégzéssel.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 194 „A lélegzés kegye kettős: a friss lég tüdőnkbe jut. mint belehel. melyre a szerzők hivatkoznak. aki elérte a tökéletességet.) Az ókori nyelvek ugyanazt a szót használják a légzés.* Az indiai tanokból meg* A lélegzés régies helyesírása: lélekzés.) . a befogadással. A hindu atman (lélegezni) szónak a német atmen (lélegezni) szóval való rokonságát nem nehéz meghallani. mind lelket jelent. Ez arra utal. s kileheljük ismét.

hogyan kerül a materiális testbe. A légzés gondoskodik arról. A lélegzet folyamatosan összeköt bennünket valamivel. Csak ez a teremtésen túli lehelet teszi az embert élő és lélekkel bíró lénnyé. mi vagyunk benne. mely messze túl van kicsiny. ami a természeten túl van) való kapcsolatunk ne szakadjon meg. az az utolsó nagy titok. hogy teljesen bezárkózzunk. korlátozott létünkön – ő maga az élet. s hagyjuk. hogy a metafizikával (szó szerint: azzal. hogy énünk határait teljesen áthatolhatatlanná tegyük.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 195 tudjuk azt is. A légzés nem a miénk. Ebben áll jelentősége is: megóv bennünket attól. hogy az élettel való kapcsolatunk fennmaradjon. A légzés gondoskodik arról. nem tartozik hozzánk. A légzés az a köldökzsinór. mint egy nagy anyaméhben. ha kinyílunk. csak megtapasztalni. E kép szépen példázza. tehát a formába az isteni lehelet. sem definiálni nem tudunk. hogy átmeg átjárjon bennünket. A lélegzet nincs bennünk. S már közel is vagyunk a légzés valódi titkához. Bármilyen szívesen gubózunk is bele újra meg újra saját egónkba – a lélegzés . ami túl van a teremtésen és túl van a formán. A bibliai teremtéstörténet szerint Isten a földből formált lényből az isteni lehelet bejuttatásával teremtett emberi „élőlényt”. hogy teljesen elszigeteljük magunkat. a hinduk ezt pránának nevezik. hogy a lélegzet a tulajdonképpeni életerő hordozója. amelyet sem megmagyarázni. Úgy élünk a légzésben. amelyen át az élet folyik belénk. amely nem volt a teremtés része.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

196

mégis arra kényszerít bennünket, hogy a nem-énnel való kapcsolatunkat is megőrizzük. Véssük a tudatunkba, hogy ugyanazt a levegőt szívjuk mi is, amelyet ellenségeink szívnak. Ugyanezt a levegőt lélegzik be az állatok, s a növények is. A légzés szakadatlanul mindennel és mindenkivel összeköt bennünket. Még ha olyannyira lehatárolná is magát az ember, ott a levegő, amely mindennel összeköti. A belélegzett levegő mindnyájunkat összefog, ha akarjuk, ha nem. A légzés így összefügg az „érintkezéssel”, a „kapcsolattal”. Saját testiségünk kapcsolata azzal, ami kívülről jön, a tüdő-léghólyagocskákban valósul meg (alveolus). Tüdőnk belső felülete körülbelül hetven négyzetméter, bőrfelületünk ezzel szemben csak két-két és fél négyzetméter. A tüdő a legnagyobb érintkezési szervünk. Ha alaposan szemügyre vesszük, felismerjük a két érintkezési szerv, a tüdő és a bőr között fennálló finom különbséget; a bőrérintkezés szoros és közvetlen kontaktus. Intenzívebb, és inkább kötelez, mint a tüdőn keresztüli érintkezés – akaratunknak is alá van vetve. Megérinthetünk valakit, illetve hagyhatjuk, hogy bennünket megérintsenek. Az az érintkezés, amelyet a tüdőnkön keresztül hozunk létre, közvetettebb, viszont kényszerítő. Nem tudjuk megakadályozni, akkor sem, ha valakinek nem bírjuk a szagát. A másik elszívhatja előlünk a levegőt. Ugyanazon betegség tünetei a tüdőről áttolhatók a bőrre, és fordítva: az elfojtott bőrkiütés aszt-

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

197

maként manifesztálódhat, melyet kezeléssel bőrkiütéssé változtathatunk vissza. Mind az asztma, mind a bőrkiütés ugyanazt a problémát fejezi ki: a kontaktus, az érintés, a kapcsolat problémáját. Ha ellenérzésünk van azzal, hogy a légzés útján mindenkivel kapcsolatba kerülünk, ez a kilégzés során görcsben manifesztálódhat, s az asztma esetében éppen ez történik. Ha további beszédfordulatokat figyelünk meg, melyek a légzéssel, illetve a levegővel kapcsolatosak, megtudhatjuk, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekben nem kapunk levegőt, amelyek fojtogatóak. Ezzel a szabadság és a korlátozások témájához értünk. Életünket első lélegzetvételünkkel kezdjük, s az utolsóval fejezzük be. Első lélegzetvételünk első lépésünk is egyben a külvilágba, amennyiben – az anyával való szimbiózisból kikerülve – önállóak, szabadok lettünk. Ha valaki nehezen kap levegőt, ebben gyakran az a szorongása mutatkozik meg, amelyet első önállóságba, szabadságba vezető útja előtt érzett. A szabadság az ilyen alkatra lélegzetelállítóan hat, azaz: szokatlanul, s ezért félelmet keltően. Ugyanez az összefüggés mutatkozik meg a szabadság és a légzés között, amikor egy szűk térből jövet tágas terembe vagy a szabadba lépünk, s az első, amit teszünk, hogy mélyet lélegzünk – végre szabadon lélegezhetünk, fellélegezhetünk.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

198

A közmondásos „légszomj”, mely különösen szűk térben támad ránk, szintén a szabadság, a szabad tér utáni szomj kifejeződése. Ha összefoglaljuk, a légzés eredendően a következő területeket szimbolizálja: Ritmus az „is-is” értelmében feszültség-ellazulás adás-kapás kontaktus-elhárítás szabadság-korlátozottság

Légzés – az élet asszimilációja
A légzéssel kapcsolatos megbetegedéseknél a következő kérdéseket tegyük fel magunknak: 1. Mi fojtja belém a levegőt? 2. Mit nem akarok befogadni? 3. Mit nem akarok odaadni? 4. Mivel nem akarok kapcsolatba lépni? 5. Vajon félek-e attól, hogy a szabadság új formája felé lépéseket tegyek?

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

199

Tüdőasztma (Asthma bronchiale)
A légzés általános áttekintése után vizsgáljuk meg most speciálisan a tüdőasztma kórképét – egy olyan betegségét, amely különös világossággal mutat rá a pszichoszomatikus összefüggésekre. „Tüdőasztmának azt a rohamszerűen fellépő légszomjat nevezzük, amely jellegzetes, fütyülő kilégzéssel párosul. A kis hörgők és hörgőcskék összeszűküléséről van szó, amit a sima izomzat görcse, a légutak gyulladásos ingerlékenysége s a nyálkahártya allergiás duzzanata és váladékozása okozhat.” (Bräutigam) Az asztmarohamot a páciens az életét fenyegető fuldoklásként éli meg, levegő után kapkod, zihálva lélegzik, s különösen a kilégzése fojtogató. Az asztmás ember estében különböző problémakörök fonódnak egymásba, amelyeket tartalmi közelségük ellenére didaktikus okokból elkülönítve mutatunk be. 1. Adás és kapás Az asztmás személy túl sokat akar kapni. Tüdejét teleszívja – s a túlzottan felfújt tüdő a kilégzésnél görcsbe rándul. A legvégső határokig befogad, pukkadásig tele

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

200

van, s amikor vissza kellene adnia valamennyit, görcsbe rándul. Világosan látható itt az egyensúly zavara: e polaritás két tagjának, az adásnak és a kapásnak nagyjából meg kell egyeznie ahhoz, hogy ritmust alkothassanak. A változás törvénye a belső egyensúlyból táplálkozik, s bármely túlsúly megszakítja a folyamatot. A légzés folyamatát itt éppen az töri meg, hogy az érintett személy túlságosan is kapni akar, s túlzásba esik. Mivel nem képes adni, egyszerre csak kapni sem tud többé abból, amire olyannyira vágyik. A belégzésnél oxigént veszünk fel, a kilégzésnél szén-dioxidot adunk le. Az asztmás személy mindent meg akar tartani, s ezzel mérgezi magát, ugyanis a felhasznált anyagot nem tudja kibocsátani. Kapni anélkül, hogy adnánk, szó szerint fuldokláshoz vezet. Az adás és a kapás közti aránytalanság témája, mely olyan látványosan szomatizálódik az asztmában, sokunkat érint. Milyen egyszerűnek tűnik, s mégis milyen sokan mondanak csődöt e ponton. Ugyanis nem arról van szó, hogy mit akarunk birtokolni – pénzt, dicsőséget, tudást, bölcsességet –, hanem arról, hogy annak, amit adunk, minden esetben egyensúlyban kell lennie azzal, amit kapunk, ha nem akarunk megfulladni ez utóbbi súlya alatt. Annyit kapunk, amennyit adunk. Ha nem adunk többé, ezzel megakasztjuk a folyamatot, s annak vége szakad. Milyen sajnálatra méltóak is azok az emberek, akik tudásukat feltétlenül magukkal akarják vinni a

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

201

sírba! Szorongva őrzik azt a keveset, amit megkaparintottak, s lemondanak arról a teljességről, amely mindazok jussa, akik azt, amit megkaptak, megváltozott formában, de tovább tudják adni. Bárcsak megértenénk már, hogy bőséggel van mindenből és mindenki számára. Ha hiányzik valami, annak az az oka, hogy magunk vágtuk el magunkat attól a valamitől. Nézzük csak az asztmás embert: levegő után kapkod – holott levegőből annyi van. Hiába, vannak, akik telhetetlenek... 2. Aki be akar csukódni Az asztmás roham kísérleti úton bárkinél előidézhető, ha például ingerlő gázokat, mondjuk ammóniát lélegeztetünk be vele. Bizonyos koncentráció fölött mindenkinél elkezdődik a reflexszerű védőreakció: egymással összhangban leáll a rekeszizom, bezárulnak a hörgők, megindul a torokváladék kiválasztása. Ezt nevezzük Kretschmer-féle reflexnek. Ez a reflexes történés nem más, mint hogy a test lezárul, becsukódik abból a célból, hogy ellenálljon a külső hatásoknak. Az ammónia esetében színvonalas életfenntartó reflex ez, de az asztmás személynél lényegesen alacsonyabb küszöbszinten lép működésbe. Az asztmás ember a környező világ legártalmatlanabb anyagait éli meg életveszélyesként, s azonnal becsukódik előttük. Az előző fejezetben részletesen kifejtettük az allergia jelentését, ezért itt elég lesz emléke-

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

202

zetünkbe idézni azt, amit az elhárítás és a szorongás témájáról írtunk. Az asztma többnyire szorosan összekapcsolódik valamilyen allergiával. Görögül az asztmát szűkkeblűségnek hívják, a szűket latinul angustusnak mondjuk, amely a német Angst (szorongás) szóval rokon. A latin angustus szót megtaláljuk továbbá az angina (torokgyulladás) és az angina pectoris (szívtáji szorító fájdalom heveny koszorúér-elégtelenségben, -szűkületben) elnevezéseknél is. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy valaminek a szűk volta és a szorongás elválaszthatatlanul összetartoznak. Így az asztmás összeszűkülés szintén szorosan összefügg a szorongással, azzal, hogy az élet bizonyos tényeit, amelyeket már az allergiánál is említettünk, nem merjük közel engedni magunkhoz. Az asztmás személy egyre inkább bezárkózik, s elkülönülése csúcspontja saját halála. A halál végső lehetőséget jelent az élet előli bezárkózásra, becsukódásra, begubózásra. (Ebben az összefüggésben érdekes lehet a következő megfigyelés: az asztmás személyt rendkívül feldühítjük azzal, ha utalunk rá, hogy asztmája nem életveszélyes, tehát nem fog belehalni. Arra ugyanis, hogy az ő betegsége életveszélyes!)

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

203

3. Dominanciaigény és kiszolgáltatottság Az asztmás emberben erős a dominanciaigény, de ezt sosem vallja be magának, ezért a testébe tolja át, ahol is ez az igény az asztmatikus „felfújtságában” (lásd hordómellkas) lép ismét színre. Ez a felfújtság szemléletesen mutatja a beteg arroganciáját s hatalmi igényeit, amelyeket azonban gondosan elfojt. Emiatt gyakran menekül az ideálisba, a formálisba. Ha azonban ezt az asztmás embert egy másik személy hatalom- és dominanciavágyával szembesítjük (lásd hasonlóság törvénye), megrémül, és torkára forr a szó, amelyet éppen a kilégzés modulál. Nem tud kilélegezni – tehát nem jut levegőhöz. Betegsége tüneteit az érintett személy arra használja, hogy környezete felett hatalmat gyakoroljon. A háziállatokat el kell távolítani, minden porszemet le kell törölni, senki nem dohányozhat stb. Hatalomvágya azokban az életveszélyes rohamokban hág a tetőpontjára, amelyek akkor keletkeznek, ha az asztmás személy saját hatalomvágyával szembesül. Ezek a zsarolórohamok méltán ijesztőek, hiszen valóban életveszélyes állapotba sodorják a beteget, amellyel esetleg nem tud megbirkózni. Megrendítő, milyen mértékben hajlandó pusztítani önmagát a beteg csak azért, hogy hatalmat gyakorolhasson mások

ordítva. s mégis a torkára forr minden kísérlet. szitkozódva fejezhetné ki magát. „Légszomjban” szenved. a tehetetlenség. Az asztmás ember nem tanulta meg agresszióját adekvát módon. ugyanakkor a légzés volumene csekély. Hosszabb betegség következtében a beteg mellkasa kiszélesedik. Látványosabban nem is szomatizálódhatna a vágyak és a realitás konfliktusa.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 204 felett. az „önpuffasztással” egyidejűleg ugyanis arányosan nő az ellenkező pólus is. Az asztmatikus pöffeszkedésében jó adag agresszió is rejlik. a kiszolgáltatottság érzése. Pszichoterápiában ha a beteg túlságosan közel jut saját valóságához. amelyben adekvát módon. Az asztmás személynek ezt a bizonyos kicsinységet kellene a tudatában realizálnia és elfogadnia. A hatalomvágy épülésével. köhögésként. többek között ez lenne az egyik feladata. hatalmat áraszt. feszessé válik – az orvostudomány ezt hordómellkasnak nevezi. köpetként jelen- . Így ezek az agresszív megnyilvánulások a test szintjére esnek vissza. gyakran az asztmás roham a végső menedék. nyelvi szinten kifejezni. A hatalomgyakorlásnak és az önfeláldozásnak ez a közelsége kellően érzékelteti a tudat alatt megélt dominanciaigény ambivalenciáját. mivel a mellkas nem rugalmas. majd kipukkad. Külsőre erőt. a kicsinység. az az érzése.

mindent. ami egészen eredeti megoldás. a sterilt szereti. Többnyire a fej van túlsúlyos pozícióban nála (az alkotóelemek tana szerint „a levegő a gondolkodáshoz tartozik”). ami többnyire az asztmával együtt jelenik meg. s jelentése is teljesen világos mindenki számára. a világosat. ami a földdel kapcsolatos. 4. mely szintén az alsóbb pólusokhoz tartozik. Ezenkívül az agresszió allergiás komponensben is megmutatkozik. s ez legtöbbször az allergizáló tényező megválasztásából is kiderül. Az élet sötét aspektusainak elhárítása Az asztmás ember a tisztát. Gondoljunk csak a következő nyelvi fordulatokra: Fütyülök rá! (a németben: köhögök rá) – köpök rá – a dühtől elakad a lélegzete. a mélyet. hogy az alsóbb szintekkel egyáltalán ne kerüljön érintkezésbe. aki a genitáliák és a száj közötti megfelelést látja (egy későbbi fejezetben ezzel az összefüggéssel még behatóbban foglalkozunk). .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 205 nek meg. A szexualitást. ezáltal itt növekszik meg a váladéktermelés – pedig ez a kiválasztás tulajdonképpen a nemi szervek feladata lenne. Az asztmás ember ettől a testben túl magasan termelt váladéktól a száján keresztül szabadul meg. kerüli a sötétet. az asztmás személy a mellkasába tolja fel. Szeretne az élet felsőbb régióiban megtelepedni.

biztonságos távolságból olyan szférába emelkedik. termékenysége mélyéből kiemelkedik – s mindezt a hegytetőn. Mi segíthet rajta? Mint minden más tünet esetében. nem szabad kerülnünk többé a félelmet okozó életterületeket. amelyre mindig is vágyott. az élettelen szimbóluma. Ha félelmeinket végre bevallottuk magunknak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 206 Az asztmás ember tiszta levegőre vágyik. Itt aztán dominanciavágya is beteljesül: áll a hegytetőn. kíméletlen őszinteség önmagunkkal. s amelyet számára szorgalmas klimatológusaink időközben tudományosan is biztosítottak. . Az asztmás személy olyan ember. ezért is lélegzik be oly sokat. hiszen az ilyen betegnek gyakran rendelnek klímaterápiát. ahol az élet ásványi tisztaságúvá redukálódott. Itt éli át azt a magasrepülést. Az asztmás ember ezt a területet célozza meg magának – az élettelitől ugyanis fél. hogy megtanulhassuk szeretni és integrálni őket. Itt is ugyanaz a szimbolika: a só a pusztaság. ösztönössége. aki szeretetre vágyik – azt akarja. itt is csak egy recept van: tudatosság. ez a kívánsága sokszor teljesül is. az ásványi. ahol „még tiszta a levegő”. Kúrára ajánlják még neki a tengert a maga sós levegőjével. Legszívesebben hegycsúcsokon élne. De nem tud szeretetet adni – ezért van akadályozva a kilégzésben. hogy szeressék. sőt olyan kitartással kell feléjük fordulnunk. lepillantván a mély völgyek sötét történéseire.

Ez azt jelenti. alacsonyrendűnek. ismét vegye magához. amelyet bár az orvostudomány nem alkalmaz. és integrálja azt. Ha ennek a szimbolikus oldalát nézzük. azt mondhatnánk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 207 Ezt a szükségszerű folyamatot szimbolizálja az a terápia. adni nem? 2. nemtelennek? . amit egyszer kiadott magából. Hogyan viszonyulok a dominancia-kiszolgáltatottság konfliktusához? 4. hogy mindazt. ahol csak kapni akarok. melyeket tartok mocskosnak. hogy a betegnek intramuszkulárisan beinjekciózzák saját vizeletét. Csak így gyógyulhat meg! Asztma Milyen kérdéseket tegyen fel magának az asztmás? 1. de a természetes gyógymód egyik legsikeresebb terápiája asztma és allergia esetén: a gyógyítás a saját vizelettel. ismét szembesüljön vele. saját ürülékét s piszkát. hogy ez a terápia arra kényszeríti a pácienst. Képes vagyok-e arra. Melyek azok az életterületek. s milyen lehetőségeim vannak agresszióm kinyilvánítására? 3. Mely életterületeket értékelek le és hárítok el? Mely életterületeket kerülök el. hogy saját agressziómat bevalljam magamnak.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 208 Ne felejtse el: a bezártság. mind a megfázás akut gyulladásos folyamat. A szorongással szemben egyetlen eszközünk van: ha korlátainkat tágítjuk. A „krízishelyzet” fogalma talán fellengzős egy kissé. A nátha mindig krízishelyzetekben lép fel. Mind az influenza. amelyeken a gyulladásos folyamat manifesztálódik. röviden tekintsük át a megfázás tüneteit. területeit kell megvizsgálnunk. korlátozottság érzése szorongást jelent. a test azon helyeit. amely – mint tudjuk – konfliktusfeldolgozást fejez ki. Így ahhoz. amikor is elegünk van valamiből (németül: die Nase voll hat – tele van az orrunk. A „krízisszituáción” azokat a gyakori. azok a jelentőségüknek megfelelő tünetekben fejeződnek ki. Korlátainkat csak úgy tágíthatjuk. ha az addig került érzéseket bebocsátjuk magunkba! Megfázás és influenzás bántalmak Mielőtt a légzés problematikáján túllépnénk. hiszen itt nem az élet döntő válságairól van szó. nem szenzációs. illetve über etwas verschnupft ist – bosszankodunk). ám a psziché számára mégis fontos mindennapi helyzeteket értjük. hogy e betegséget értelmezhessük. amelyek túlterheltségérzést keltenek ben- . hiszen e betegség többnyire a légzőszerveket érinti.

meg vagyok fázva!”. testünk éli ki azt. mindenünk sebes. könnyezik a szemünk. Megfázásunk lehetővé teszi számunkra. a helyzet ugyanis túl sokat követel tőlünk. hogy „ne gyere közel. Fáj a fejünk (ilyen körülmények között senki se várhatja tőlünk. senki sem érinthet meg bennünket. hogy problémáinkkal tudatosan szembesüljünk!). Általános érzékenységünk odáig fajulhat. Mivel pillanatnyilag nem vagyunk hajlandók bevallani magunknak „kis”. Érzékenységünket tehát a test szintjén teljességgel kiélhetjük. hogy helyzetünk iránt mindenki a legmesszebbmenőkig megértő. (Gondoljunk csak a légzésre mint kontaktusra!) Azzal a fenyegetéssel tartunk távol magunktól mindenkit. Célunkat azonban ezen a (tudattalan) úton is elértük. Eldugul az orrunk. „mindennapi” szituációnk kihívását s ezzel kapcsolatos menekülésvágyunkat. sőt azzal az előnnyel. s ez minden kommunikációt lehetetlenné tesz. Senki sem közelíthet hozzánk. s amikor legitim okot keresünk arra. hogy egy időre elegünk van. a konfliktus szomatizálódik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 209 nünk. amire nagyobb konfliktusok feldolgozása során aligha számíthatnánk. érzékeny. s inkább saját magunk felé forduljunk. Elhárító magatartásunkat csak alátámasztjuk . hogy kissé visszahúzódhassunk. hogy még a hajunkat is hurutosnak érezzük. hogy a megterhelő helyzetből egy időre kivonjuk magunkat.

A megfázás minden szinten ezt mutatja. A nyelés ugyebár a befogadás. amely vállunkat nyomja. s mennél inkább sikerül ez. hogy az elhárításnak ezen a fokán mandulánk. Azáltal. kommunikációs kedvünk legfeljebb arra korlátozódik. Csakhogy most éppen ezt nem akarjuk. Olyan állapot ez. s hogy néha vállunk is fáj. amely eleinte mindent eldugaszolt. amely testünk egyik legfontosabb védőszerve. szembesülésekre semmi esetre sem vagyunk alkalmasak. Az ugató köhögés fenyegető hangjai igen kifejezően jelzik. Nem csodálkozhatunk azon sem. amely arra az önkritikus kérdésre bátoríthatná a pácienst. Úgy megduzzad. az akceptálás aktusa. minden folyamatot és kommu- . Oldódnia kell annak a sűrű váladéknak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 210 tüsszögéseinkkel. s amelyet nem akarunk cipelni. hogy az influenzás levertség következtében minden mozgás lebénul. hogy végtagjaink fájnak. annál jobban megkönnyebbülünk. szinte érezhetővé válik a probléma súlya. amivel kilégzésünket meglehetősen agresszív elhárító fegyverré alakítjuk át. hogy már nem vagyunk képesek mindent lenyelni. E problémánk jó részétől gennyes váladék formájában próbálunk megszabadulni. amit nem akar lenyelni ezentúl. hogy valakire ráugassunk. vitákra. Kaparós torkunk a beszédet mint kommunikációs eszközt a minimumra csökkenti. szintén teljes gőzzel dolgozik. hogy tulajdonképpen mi is az.

amelyek analóg módon felhígulnak. A természetes gyógymód joggal lát a megfázásban egy igen egészséges tisztulási folyamatot. a mozgás megindulhasson.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 211 nikációt megszakított. amely során a betegség mérgező anyagokat mos ki a testből – pszichikai szinten a mérgező anyagoknak a problémák felelnek meg. Így végül minden megfázás mozgásba hoz valamit... folyékonnyá kell válnia. hogy a folyamatok. . A krízisből test és lélek egyaránt megerősödve kerül ki – egészen a következő alkalomig. kiválasztódnak. amikor is ismét elegünk lesz. s fejlődésünkben egy kis előrelépést jelent.

materiálisabb. s ami nem asszimilálható. élességét. Ugyanez történik az emésztés során. Így az emésztés magában foglalja: l. a hasznos anyagok asszimilációját. Az emésztés hasonlít az agyfunkciókra is. az emésztés a földhöz tartozik. Az emésztésben e világ anyagi benyomásait kell feldolgoznunk. és emészti meg (nemcsak kenyéren élünk ugyebár). A légzésen keresztül magunkhoz vesszük a külvilágot. 3. asszimiláljuk. az agy (illetve a tudat) ugyanis e világ nem anyagi benyomásait dolgozza fel . 2.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 212 4. A légzéssel ellentétben az emésztésből hiányzik a ritmus. a különbségtételt „hasznos” és „haszontalan” között. ugyanakkor az emésztési folyamat mélyebben gyökerezik a test anyagiságában. A tápanyagok bekebelezésének és kiválasztásának ritmusa a nehézkes földelemben elveszíti tisztaságát. . A légzés felett a levegő eleme uralkodik. Az emésztés Az emésztés során a légzéshez nagyon hasonlatos dolog történik. a külvilág magunkhoz vételét anyagi benyomások formájában. azt kiadjuk magunkból.

amelyek az emésztés során léphetnek fel. (Mondd meg. Ha valami „nem az ízlése szerint való”. abban egy egészen határozott affinitás nyilvánul meg. amelyeket egy ember előnyben részesít. illetve elutasít. a magunkba vételen. legszokványosabb dolgokban is felismerjék az összefüggéseket. enni- . hasznos lenne egy pillantást vetnünk a táplálkozás szimbolikájára. a kapni akarás szimbóluma. az emészthetetlen anyagok kiválasztását. ez az ellenszenv ugyanúgy értelmezhető. a jóllakáson keresztül. ez az édességek iránti fogékonyságában fog testi szinten megjelenni. Sok mindent elárul azoknak a tápanyagoknak és ételeknek a listája. Az édességekre és nassolnivalókra irányuló csillapíthatatlan vágy mindig a kielégítetlen szeretetéhség jele. s ezáltal önmagáról mond el valamit. hogy azok a legmindennapibb. Az éhség a birtokolni akarás. Mielőtt közelebbről foglalkoznánk azokkal a problémákkal. Az evés eme akarás kielégítése az integráción. mint a pszichológiai tesztekben bármely döntés. Ha valaki szeretetre éhes anélkül. Az édes és a nassolás szavak kettős jelentését jól szemlélteti. Ha valakinek egy bizonyos ételre van gusztusa. amelyek a – sosem véletlen – megjelenési formák mögött meghúzódnak. s én megmondom. ha egy édes. hogy éhségét adekvát módon csillapítaná valaki.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 213 4. mit eszel. ki vagy! ) Érdemes látásunkat és tudatunkat úgy megélesíteni. egyfajta vágyódás kifejezése.

Az erősen konzervatív beállítottságú emberek mindennek elébe helyezik a konzerveket. „Mindent megtenni” és „szeretni” azonban korántsem ugyanaz. E szabályban nyugodt szívvel és inkább megbízhatunk. se fűszereket nem esznek. A szeretet és az édesség szorosan összetartozik. az egyértelműen bizonyítja. Aki nassol. hogy nem képesek szeretetet adni. min- . A szülők túl gyorsan és túl szívesen tiltakoznak a magyarázat hallatán. mint a szeretetképesség önértékelésében. A sokat gondolkodó. intellektuális munkát végző emberek a sós. akik gyermekeiket édességekkel halmozzák el. Az ilyen emberek még akkor is szeretik a kihívásokat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 214 való kislányról beszélünk. Akik az erősen fűszerezett vagy erős ételeket kedvelik. Egészen másképp áll a dolog azoknál. olyan alkatúak. új benyomásokat. akik szívesen veszik az új ingereket. akik kímélő koszton élnek – se sót. elismerésre vágyik. Félelemmel kerülik az élet minden kihívását. melyet keserűen fogyasztanak (általában a csersavas élelmiszereket). ezzel adják tudtukra. Az ilyen emberek óvják magukat minden új benyomástól. s ehelyett egy más szinten valami mást kínálnak fel nekik. nehezen emészthetők. szeretetre. hogy nem kap elég szeretetet. mondván. speciálisan kedvelik a füstölt ételeket. hogy „hiszen mindent megtesznek gyermekeikért”. szeretik az erős teát. Vannak szülők. ha azok nehezen elviselhetők. Ha egy gyermek édesszájú. kiadós ételeket kedvelik.

. hogy érezhetően elutasítja az élet problémátlan területeit: ha édességet eszik például. az ennivaló felaprózásáról is le szabad mondania. A gyomorbeteg személyiségéről a következőkben még beszélünk. A halszálkától való különös félelem az agressziótól való félelmet szimbolizálja. s még az ételbe való (ó. sem feldarabolnia nem kell tudnia. illetve arról a nehézségről. gyöngédségtől való félelemről árulkodnak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 215 den konfrontációtól tartanak. mily agresszív!) beleharapásról. ami szilárd. A gyomorbeteg kerüli a kemény ételeket. s nyitottan fogadja a kemény ételeket. Mindenáron a dolgok lényegéig akar hatolni. Esetében ez odáig fejlődik. A pépes étel = bébiétel – napnál világosabb. amibe bele lehet harapni. De ennek is megvan az ellentéte: a makrobiotikus. ahol is az embernek sem különbséget nem kell tennie. Az ilyen ember nem akar a dolgok magváig (lényegéig) hatolni. A magvaktól való félelem – félelem a problémáktól. amelyet a szeretet elfogadása jelent számukra. A makrobiotikus keresi a problémát. Ez a félelem vezethet a gyomorbetegek pépes étkezéséhez. akkor is szüksége van valamire. hogy a gyomorbeteg a gyermekkor indifferenciálatlanságába regrediált. A makrobiotikusok fenti igényei a szeretettől.

Az összefüggés jelentőségén mit sem csorbít. A rossz. hogy képesek vagyunk megtámadni. Ez igaz ugyan. A harapás meglehetősen agresszív cselekmény. megragadni valamit. Az agreszszió centrális problémája korunk valamennyi szociálisan magas fejlettségű kultúrájá- . ahol a fogak aprítják fel. hogy valaki „kimutatja a foga fehérjét”. s ezzel azt fejezzük ki. hogy végül intravénásan etetik őket egy intenzív osztályon – ez kétségkívül a legbiztosabb módja a konfliktusmentes vegetációnak – ráadásul részt sem kell venni benne. hogy manapság szinte mindenkinek rossz a foga. még a kisgyermekeknek is. hogy az illető személy kimutatja elszántságát. illetve nehezen tud agressziójának megfelelően cselekedni. hogy kollektív tünetek kollektív problémákra utalnak. megmutatja a rossz oldalát.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 216 Megint mások konfliktusellenességüket olyan szélsőséges módon túlhajtják. elkapni. Ahogy a kutya is agresszív veszélyességét dokumentálja a vicsorgással. illetve beteg fogak arra utalnak. hogy az illető nehezen tudja kifejezésre juttatni agresszióját. A fogainkkal harapunk és szétharapunk. azt fejezi ki. ha azt kell állítanunk. de csak annyit mond. mi is beszélünk arról. A fogak Az étel először szájunkba kerül.

ezzel az energiával gyűjthetjük tapasztalatainkat. ha az agresszív személyiségrészt tudatosan integráljuk. ha a kórképek jelentős részénél ismételten az agresszióval és a szexualitással találkozunk. A „szociális alkalmazkodás” követelménye nem más. hogy az agressziót elfojtják. szociálisan jól alkalmazkodó polgártársaink elfojtott agressziója „betegségként” kerül napvilágra. vitalitásként áll majd a teljes személyiség . Mindkettő ugyanannak a folyamatnak két különböző fázisa. s a könyörtelen csaták az elfojtott agressziók és birtokosaik között zajlanak le. hogy mind a növekvő kriminalitás. Itt szenvedik meg embertársaink mindazt a bennük rejlő gonoszt. amelyet egy életen át nem mertek felfedezni magukban. békés. Csak akkor válik lehetségessé. az erőszakos cselekmények magas száma. mint eredeti formájában. s így feldolgozni sem állt módjukban.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 217 nak. melyet korunk embere a legerőteljesebben elfojt. Mindkettő olyan problématerület. Az integrált agresszió energiaként. mind a szexuális hullám okfejtésünk ellen szól. A klinikák valójában társadalmunk modern csataterei. Erre az a válaszunk. Ne csodálkozzunk. Felvethető. ha ennek kezdettől fogva tere van az életünkben. hogy az agresszió hiánya ugyanúgy. s ebben a térben. ha többé nem szükséges elfojtani az agressziót. mint az. s e perverz formában végül is ugyanúgy megviseli a társadalmi közösségeket. mint az agresszió kitörése azt jelzi. hogy: „fojtsd el agressziódat!” Kedves.

Térjünk most vissza a fogakra.) Gondoljunk csak a szólásra: „Ajándék lónak ne nézd a fogát!” A szólás hátterében az a szokás áll. Az itt mondottak mind a szexualitásra. de szembesülnünk kell velük. s ezt kauzálisan a természetes táplálkozással indokolják. mind a vad agressziós kitörés. A kollektív problematika mellett a fogak állapota természetesen egyedileg is értelmezhető. Az elfojtott agressziók árnyékküzdelemhez vezetnek. az önérvényesítés készségét (keresztülrágja magát) reprezentálja. amelyek az állati és emberi testben az agressziót. Ezért az állapotért azonban először meg kell dolgozni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 218 rendelkezésére. Ezeknek a népeknek azonban az agresszióval kapcsolatosan teljesen más emberi magatartásformák állnak rendelkezésükre. mégis milyen különböző asszociációkat kelt bennünk a két fogalom. melyeknél mindenkinek egészséges a fogazata. mind más pszichikus területekre analóg módon érvényesek. életerejére lehet következtetni. Gyakran hallunk olyan természeti népekről. hogy lóvásárlásnál igenis belenéznek a ló szájába. s érettebbé kell válnunk. s bár a betegség perverz formájában. (Az agresszió és a vitalitás ugyanannak az erőnek két különböző aspektusa. a fogak állapotából ugyanis a ló korára. életerőnkről is árulkodnak. Tapasztalatokat kell gyűjtenünk e téren. A . s ezzel válik elkerülhetővé mind az édeskés jámborság. A már említett agresszión kívül fogaink vitalitásunkról.

Az ilyen ember elrágódik problémáin. Ennek a szimbolikája is egészen világos. mint amikor félénk. Mint minden protézis esetében. valamin keresztültörjön. maga gyalulja le. annak éjszakánként addig kell csikorgatnia a fogát. itt is megtévesztésről van szó. Akinek rosszak a fogai. A fogcsikorgatás a mi szimbólumhasználatunkban a tehetetlen agresszió kifejezésére szolgál. nehezen rágja meg őket.. annak hiányzik a vitalitása s ezáltal a lehetősége is arra. Vannak. csak „megvásárolt harapósság”. a kutya harap!” A protézis. nehogy a csikorgatással teljesen legyalulják a fogaikat. hogy egy sajátos szerkezetet kell éjszakánként a szájukban tartaniuk. Hasonlít ez ahhoz. akik éjjelente csikorgatják a fogukat. amellyel valójában nem rendelkezünk.és potenciaveszteséget jelent. hogy valamit megragadjon. . olyan érvényesülési erőt mutassunk a külvilág felé. néhányan olyan erőteljesen.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 219 pszichoanalitikus álomértelmezés szerint a fog elvesztése energia.. elkényeztetett ölebünket kerítésünkön úgy reklámozzuk. Aki nappal nem meri bevallani magának. mígnem veszélyes fogait maga teszi életlenné. sajnos. hogy olyan vitalitást. hogy: „Vigyázz. A következő fogkrémreklám igen célratörően fogalmaz: „Hogy Ön ismét erőteljesen ráharaphasson!” A „hamis fogak” azt teszik lehetővé. hogy harapós kedvében van.

ebbe ágyazódnak a fogak. a nyálas ételkását lenyeljük. hogy az úgynevezett kemény dióval is elbánjon. vagy hogy megvédelmezze magát. egyáltalán nem . Ha valakiből hiányzik a megfelelő adag ősbizalom és magabiztosság. azt kiköphetjük. sosem fog tudni problémáival aktívan. Amíg még valami a szájunkban van. Erre azonban képtelen az olyan foghús. s a vérző foghús mindennél világosabban jelzi. hogy csökkent mértékű ősbizalmunk. A bizalom ugyanúgy tartást ad a nehéz helyzetekben. vesszük fel az ételt – a nyelés bekebelezés. amely annyira sebezhető és érzékeny. Ha azonban lenyeltük már. az ősbizalmat és a magabiztosságot. magabiztosságunk okán a legkisebb kihívás is életerőinket apasztja. ahogyan a fogak tartását a foghús biztosítja.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 220 A foghús a fogak alapja. életerővel szembesülni. A vér az élet szimbóluma. Ha túl nagy a falat. A foghús analóg módon a vitalitás és az agresszió alapjait reprezentálja. a folyamat nem fordítható meg többé. a nyeléssel integráljuk. hogy már a legkisebb beavatkozásnál is vérzik. sosem lesz bátorsága. Nagyobb falatokat nehezen nyelünk le. A nyelés Miután fogainkkal az ételt felaprítottuk.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 221 tudjuk lenyelni. torokgyulladás esetén. mi is történik itt. „Aerofágiá”-nak is nevezik. mert van valami más az életében. vagy a torokfájás. melyeket nehezen nyelünk le. ami szó szerint „levegőevést” jelent. szilárd táplálék helyett lágyabbat. Sokféle nyelési zavart ismerünk. mégis készségünket fejezzük ki azzal. akik sokat isznak. hogy nem tudunk nyelni többé. sokat nyel (nyelőharkály). ez általában valami nehezen lenyelhető dolog lecsúszását könnyíti meg. például a felmondást. Néha le kell nyelnünk olyasmit is. A nyeléssel szemben érzett rejtett ellenállásunk . például a gombóc a torokban érzése. amit tulajdonképpen nem akarnánk. amit nem bír és nem akar lenyelni. Ilyen esetekben az érintett személynek meg kellene kérdeznie magától: „Mi az most az életemben. A német alkoholisták azokról. meghúzza az üveget. amit nem tudok vagy nem akarok lenyelni?” A nyelészavarok meglehetősen eredeti formája a „levegőnyelés”. sőt adott esetben pótolja. hogy „levegőt nyelünk”. egyszerűbbet nyel. Bár valójában nem akarunk lenyelni. ha iszunk rá egy jót. Vannak olyan rossz hírek. Ha az alkoholista alkoholt nyel. mindezek azt az érzést közvetítik. Az alkoholista így az ivással az evést helyettesíti (a sok alkohol étvágytalanságot okoz) – s kemény. Éppen ilyen esetekben könnyebben nyeljük le a dolgot valami folyadék kíséretében. Az alkoholista nyeli az alkoholt. bekebelezni semmit. A kifejezés rávilágít arra. azt mondják.

hogy valami ellen bűzölögni. problémát szimbolizál.) Mindnyájan tudjuk. nyomhatja a gyomrunkat. hogy nem bírunk elbánni vele. nem bírjuk megemészteni. A pszichikai és a szomatikus folyamatok analóg voltát sok szófordulat példázza: teljesen elvette az étvágyamat. A kő azonban. mint egy kő. elfog a hányinger. ha rágondolok. milyen mértékben megfekheti gyomrunkat. s ami ezért megfekszi a gyomrunkat. milyen mértékben elveheti az étvágyunkat egy probléma. ) Hányinger és hányás Ha az ételt lenyeltük. A gátlástalan öszszevissza evés is okozhat hányingert. akárcsak a mag. ha valami olyasmit utasítunk el.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 222 később böfögésben. (A német nyelvben van egy kifejezés: „gegen etwas anstinken”. Az étvágy a legnagyobb mértékben függ a mindenkori pszichikai szituációtól. ami annyit jelent. már rosszul vagyok. Hányingerünk van. magunkba fogadtuk. Ez nemcsak fizikai szinten van így tudatunkban is felhalmozhatunk annyi össze nem illő dolgot. vagy akár: hacsak látom. amire egyáltalán nincs szükségünk. szellentésben nyilvánul meg. . az még mindig lehet nehezen emészthető. (Gondoljunk csak a botránykőre.

Ahhoz. amelyeket nem akarunk tudni. politikai viszonyai láttán azt mondta: „Nem tudok annyit zabálni. amennyit okádni szeretnék. E tulajdonságokkal a gyomor a női pólust reprezentálja. melynek elsődleges funkciója a táplálék felvétele. illetve a férfiúi ondóval szembeni tudattalan elhárítás nyilvánul meg. a festő. melyet a ki nem hányt étel elér. A gyomor vesz fel minden kívülről érkező benyomást.” A hányás azt jelenti. hogy felvegyen. mindazt. hogy valamit nem fogadunk el. az anya nem akarja „bekebelezni” őket. Ahogy a férfiúi princípiumot a kisugárzás. a gyomor. Max Liebermann. készségesnek. nyitottnak kell lennie. Ha ezen a gondolatmeneten továbbhaladunk. nem akarunk integrálni. elhárításunknak. a terhességi hányás a női szerep (az anyaság) elutasítását is kifejezheti. Az összefüggés teljesen világos a jól ismert terhességi hányásnál is. olyan benyomásoktól szabadulunk meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 223 A hányinger csúcspontja a hányás. az odaadás szellemében passzívnak. Ebben a gyermekkel. A hányás során olyan dolgoktól. ami megemésztendő. az aktivitás jellemzi (a . A hányás megbízható kifejezése elutasításunknak. az 1933 utáni Németország művészeti. A gyomor A következő hely. nem akarunk bekebelezni.

Ha valaki tudatában elfojtja az érzés képességét.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 224 tűz eleme). jobb. úgy ez a funkció a test szintjére süllyed. mégpedig a gyomorsav termelése és leadása. amellyel nem anyagi érzéseket dolgoz fel. Akinek ezt a dühöt nem sikerül tudatosan legyőzni. amennyiben az anyag szintjén olyan savas. s a materiális élelem hatásain kívül a gyomornak a pszichés érzelmeket is be kell fogadnia s fel kell dolgoznia. emészt meg nehéz vállalkozás ez. ellenére való. vagy agresszív cselekvésben kifejezésre juttatni. befolyásolhatóságot mutat. a női princípium felvevőképességet. hogy közben feltolul valami és kikívánkozik. hanem olykor megüli. harap. ha érzéseinket nem . A felvétel képességén kívül a gyomornak olyan funkciója is van. mardossa a gyomrát valami. a befogadás és az elrejtés képességét (a víz eleme). aki inkább lenyeli dühét. Pszichikai szinten a megérzést. s ez meglátszik rajta. Ilyen esetben nemcsak a szerelem megy az ember gyomrára. amelyet kétségtelenül a férfi princípiumhoz kell rendelnünk. ezek valósítják meg a női princípiumot. hogy emlékeztessen bennünket arra. talán. felbont – egyértelműen agresszív. az érzelmek (s nem az emóciók!) világát értjük ezen. azt mondjuk róla: savanyú. agresszív folyadékot termel. Akinek valami nincsen az ínyére. A sav támad. odaadást. s bizony előfordul. mar. ami később (német kifejezés szerint) Kummerspeck (bánatháj) formájában lesz láthatóvá. Maga a gyomor is dühösen reagál. illetve savanyúsága gyomorsavként szomatizálódik. annak agressziója.

agressziójával tudatosan bánni. s az még több savat termel. A gyomorbeteg . és ezért nem képes felelősséggel megoldani a problémáit és a konfliktusait. Gyomra pépes ételre vágyik. A gyomorbeteg passzírozott ételt eszik. amelyekre támaszkodva a konfliktust önállóan feldolgozhatná. Ugyanaz a problémakör ez.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 225 nyeljük le. Ismert. hogy a rosszul megrágott ételt az érzékeny. melyet szitán át préseltek neki. A gyomorbeteg személy vagy egyáltalán nem nyilvánítja ki agresszióját (mindenen belül rágódik). A gyomorbeteg személy olyan ember. tehát átment egy szűrőn. s ezzel bebizonyította veszélytelenségét. Ha az agresszív rágómagatartás valakinél hiányos. aki nem engedheti meg magának a konfliktusokat. A sav tolul fel. Ebben már nem lehet kemény falat. Tudat alatt visszavágyódik konfliktusmentes gyermekkorába. ez ismét csak a gyomor terheit növeli. Éppen ez azonban a gyomorbeteg ember problémája. Hiányzik belőle az önbizalom és a biztonság érzése. a düh kifejezésre szeretne jutni. savtúltermelő gyomor különösen nehezen viseli el. olyan ételt. Nem tud ugyanis gondjaival. se ez nincs segítségére azonban problémái valódi megoldásában. amelyet már a fogak-foghús témánál is megvilágítottunk. A rágás azonban agresszió. megemésztésüket nem hagyjuk a gyomrunkra. vagy túlzott agressziót mutat kifelé – se az. A problémák fennakadtak a szitán.

A beteg gyomorsavtermelést gátló gyógyszereket szed. Az élet és a táplálkozás legyen mentes a kihívásoktól. Az erős ételek. s a nyomás is alábbhagyott. hogy a gyomornak ne kelljen az érzéseket szomatikusan megemésztenie többé.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 226 ember nem tűri a nyers ételt – számára az túl nyers. az alkohol. s ez meggátolja a további benyomások felvételét. A gyomorsav teltségérzést okoz. a böfögés ugyanis egy kifelé irányuló agresszív megnyilvánulás. Mindkét orvosi beavatkozás az érzések és a gyomor kapcsolatát választja el azért. operatív úton elválasztják egymástól (vagotómia). túl eredeti. hogy a gyomorbeteg elviselné őket. az ilyen esetekben gyakran használt nyugtatókkal (például Valium): a gyógyszer kémiai úton megszakítja a psziché és a test közötti kapcsolatot (pszichovegetatív visszacsatolás). s ez megkönnyebbülést hoz. túl veszélyes. A táplálékot először egy agresszív főzési folyamatban el kell pusztítani ahhoz. az édességek – mind túlságosan ingerlőek ahhoz. A korpás kenyér is nehezen emészthető számára túl sok benne a probléma. ettől gyakran böfögnie kell. amelyek a gyomorsavtermelésért felelősek. Levegőhöz jutott. Súlyosabb esetekben ezt sebészeti úton végzik el: az ulkuszos betegeknél azokat az idegszálakat. A psziché és a gyomorkiválasztás szoros kapcso- . hogy hozzámerészkedjék. a nikotin. Bebiztosítják a gyomrot a külső ingerhatásokkal szemben. a kávé. Ugyanerre az összefüggésre épít az orvostudomány.

az ulkuszképződés a következménye. amely az érzéseket és az agressziót nem kifelé. ez a leghelyesebb kifejezés. (Miután Pavlov az etetést összekötötte egy hanghatással. kísérleti kutyáinál sikerült egy úgynevezett feltételes reflexet kondicionálni. magunkat marcangoljuk. az anyai védettség iránti vágyát és azt. benyomásait tudatosan megemészteni. Továbbá tudatossá kell tennie infantilis függőségi vágyait.) Gyomorfekély esetén külső hatások helyett saját gyomorfalunkat emésztjük meg – saját magunkat emésztjük fel –. A gyomorbetegnek meg kell tanulnia saját érzéseit tudatosítani. ha szeretnék és ellátnák.) Annak az alapállásnak. azaz egy idő múlva elegendő volt a hanghatás az egyébként csak az étel megpillantásával bekövetkező gyomornedv-kiválasztáshoz. becsvágy és érvényesülés látszata mögött bújnak meg. ha ezen vágyai éppen a függetlenség. . végül a gyomorfekély. hanem saját maga ellen irányítja. hogy szeretné.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 227 lata Pavlov kísérletei óta meglehetősen ismert. Be kell vallania magának mindezt akkor is. (A gyomorfekély valójában nem az újraképzés vagy hipertrófia értelmében vett fekély. konfliktusait tudatosan feldolgozni. hanem a gyomorfal átlyukadása. mert a gyomra elárulja az igazságot.

majd asszimilálódik. Feltűnő a külső hasonlóság a vékonybél és az .és emésztési panaszok esetén a következő kérdéseket tegyük fel magunknak: 1. Hogyan kezelem az érzéseimet? 4. Hogyan kezelem az agressziómat? 6. Az étel itt alkotórészeire bomlik (analízis). anélkül hogy érvényesítenem kellene magamat? A vékonybél és a vastagbél A tulajdonképpeni emésztés a vékonybélben történik. Miért vagyok dühös? 5. Mi az. Vajon vágyakozom-e (ha elfojtom is ezt a vágyat) a gyermekkor konfliktusmentes paradicsoma után. Mennyire kerülöm el a konfliktusokat? 7. amin rágódom? 3. amelyben szeretnek és ellátnak.és emésztési panaszok Gyomor.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 228 Gyomor. Mit nem tudok vagy nem akarok lenyelni? 2.

A hasmenés félelem. A vékonybélpanaszokkal bíró emberek többnyire túlzott kritikára és analízisre hajlamosak. de az előzőek ellenkezőjére is felhívhatják a figyelmet: mégpedig a túl kevés kritikai készségre.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 229 agy között. A túlhangsúlyozott értékelés és értékesítés hátterében azonban mindig egzisztenciális félelem s az a szorongás áll. hogy nem túlságosan analitikus természetű-e a páciens. hogy benyomásainkkal elemző módon szembesüljünk. a belemenés a részletekbe. Visszahúzódunk egy magányos. félelmében becsinál. mindenben találnak valami kivetnivalót. Ha félünk. Vékonybélpanaszok esetén az a kérdés vetődik fel. Az egyik leggyakoribb vékonybélprobléma a hasmenés. A vékonybélproblémák lényegesen ritkábban. A vékonybél jellemző funkciója ugyanis az analízis. A népnyelv azt mondja: beszarik. nincs rá időnk. csendes . és éhen hal. hogy a páciens nem hoz ki eleget a dologból. A vékonybél értékesíti. Feladatuk és funkciójuk is hasonló: az agy a nem anyagi. Ha valaki majd beszarik. A vékonybél is jó indikátor egzisztenciális szorongásokra. a felbontás. Erről van szó a hasnyálmirigy elégtelen működésekor. a vékonybél pedig az anyagi benyomásokat emészti meg. az azt jelenti – fél. problémára utal. Semmi nem marad vissza belőlük. „használja ki” a táplálékot. mely a szerv elzsírosodása miatt következik be. Benyomásainkat megemésztetlenül eresztjük át magunkon.

ha arra a kifejezésre gondolunk. s ezzel félelmünket legyőzhessük. melyre szüksége van. vagy éppen arra a mesére. s hagyjuk. melyeken belül félelmét megéli. A táplálék megemészthetetlen maradványaiból itt már csak víz vonódik el. hogy szorongunk. hogy elszarja a pénzt. szükséges lenne ahhoz. az ajándékozás aktusa. s felszólít bennünket. Korábban már beszéltünk arról. amely a rugalmasság szimbóluma. hogy megtörténjenek a dolgok! A hasmenés terápiája rendszerint abban merül ki. Ezzel szimbolikusan hozzájut ahhoz a rugalmassághoz. akár akut a hasmenés. Népi hiedelem . A vastagbélben a tulajdonképpeni emésztés már befejeződött. arra hívja fel figyelmünket. légy rugalmas. Hasmenésnél sok folyadékot veszítünk. hogy félelemkeltő (szűk) énhatárainkat kitágítsuk. hogy az ürülék szimbolikus megfelelője a pénz – elég. Kézenfekvő. melyben az aranyszamár ürülék helyett aranytallérokat szarik. Freud óta a pszichoanalitikus értelmezés szerint a széklet az adás. E terület leggyakoribb zavara a székrekedés. a folyadék azonban. engedjük el a dolgokat. kitágítsa. hogy határait. hogy a félelem mindig a helyzethez való ragaszkodással és a helyzet behatároltságával kapcsolatos. engedjük szabadjára őket. történjék minden a maga módján. hagyd. A félelem terápiája mindig ugyanaz: engedd el. hogy a betegnek sok folyadékot adnak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 230 sarokba. növeld meg életmeződet. Akár krónikus. helyzetünkhöz túlságosan ragaszkodunk.

hogy nem akarunk odaadni valamit. Amennyiben a vastagbél a tudattalant. A vastagbélnek még egy fontos szimbolikus jelentése van. A vastagbél is a halottak birodalma. s minden további terjengős elméleti magyarázat nélkül is világos számunkra. A tudattalan a mitológiában a halottak birodalma. A székrekedés igen elterjedt tünet korunkban. elfojtott tartalmakat megtartsuk a magunk . szó szerint az „alvilágnak”. hogy a tudattalan. benne találhatók azok az anyagok. elegendő ennyi utalás. analitikus gondolkodásnak felel meg. ez az a hely. az emberiség nagyobbik fele szenved tőle. az ürülék a tudattalan tartalmainak felel meg. úgy a vastagbél a tudattalannak. Ezzel a fösvénység problémaköréhez jutottunk. hogy az ürülék és a pénz. A székrekedés azt fejezi ki. hogy az anyagi életben képtelenek vagyunk elengedni a dolgokat. S ezzel máris megvilágosodik előttünk a székrekedés következő jelentése: félelem attól. hogy a tudattalan tartalmai napvilágra jönnek. illetve a széklet és az adás aktusa között szimbolikus összefüggés van.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 231 szerint aki véletlenül kutyaszarba lép. azt váratlan szerencse éri. ahol az erjedés felléphet. a test éjszakáját szimbolizálja. és kísérlet arra. Ahogyan a vékonybél a tudatos. ragaszkodunk valamihez. Az erjedés szintén rothadási-halódási folyamat. Úgy gondoljuk. Ez az anyagiakhoz való erős ragaszkodásra mutat rá. amelyeket már nem lehet visszaforgatni az életbe. arra.

hogy szeressék – ezért azonban teljes személyiségével kell fizetnie. Ilyen esetekben a pszichoterápia igen hasznos lehet. hiszen a testi székrekedés felszámolásával analóg módon a tudat alatti tartalmak is lassan felszínre kerülnek. nem tudunk benyomásainktól kellő távolságot tartani.) A seggnyaló más seggébe bújik. az vért és váladékot veszít. Itt is beigazolódik a népnyelv mély pszichoszomatikus bölcsessége: mindnyájan tudjuk. de krónikussá válik. Mivel lelki tartalmainkat eltorlaszoljuk. hogy saját életünket élhessük. ősi szimbólumai. amely akutan kezdődik. A vastagbélgyulladásnak azt a fajtáját. Ahhoz.) Aki fél megvalósítani saját életét. hogy nehézségeink vannak mind az adás. A székrekedés tehát arra hívja fel figyelmünket. s ez kétségkívül bizonyos magányossággal jár (a szim- . hogy valaki másét élhesse. ki kell építenünk saját pozícióinkat a többiekkel szemben. (Ha valakinek a seggébe bújunk. saját személyiségét. materiális és tudat alatti tartalmainkhoz egyaránt ragaszkodunk.) A vér és a váladék az élet ősi anyagai. és hasi fájdalmakkal. szimbiotikus egységben élünk vele. ki a seggnyaló! (A „nyálas” kifejezés is jól ismert. A székrekedéses páciens szó szerint nem képes visszahagyni valamit. véres-váladékos hasmenéssel jár.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 232 számára. (Egyes természeti népek mitológiáiban minden élet a váladékból fejlődik ki. hogy azok napvilágra kerüljenek. mind az elengedés aktusával kapcsolatban. colitis ulcerosának hívják. le kell mondania saját személyes életéről azért. s nem akarjuk.

amelynek elsődlegesen kettős funkciója van: az exokrin (külső elválasztású) rész a leglényegesebb emésztőnedveket termeli. a cukorhasmenést szabadon lefordíthatjuk a szeretet hasmenésére. ezek tevékenysége egyértelműen agresszív. A colitises páciens fél ettől. Belén (= tudatalattiján) keresztül saját életének szimbólumait áldozza fel: vérét és váladékát. E szigetsejtek alultermelése okozza a diabétesz (cukorbetegség) elterjedt kórképét. Eredetileg a betegség neve cukorhúgyár. a szigetsejtek termelik az inzulint. hogy mindnyájunknak saját életünket kell felelősséggel élnünk – különben elveszítjük azt. átmenni. Az endokrin (belső elválasztású) rész. Félelmében vért és váladékot izzad – a belén keresztül. A cukorbeteg (inzulin hiányában) az élelem tartalmazta cukrot nem képes asszimilálni – a cukor átmegy rajta. ami annyit jelent: átvetni. meglehetős pontossággal előttünk áll a cukorbeteget . Ha a cukor szót a szeretet szóval helyettesítjük. s a vizeletben választja azt ki. azaz cukorhasmenés volt. A hasnyálmirigy Az emésztés köréhez tartozik még a hasnyálmirigy. Ha emlékszünk még az élelem korábban bemutatott szimbolikájára.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 233 biózis elvész). A „diabétesz” szó a görög diabeinein igéből származik. Csak az a felismerés segíthet rajta.

hogy még egyértelműbben fogalmazzunk: aki nem képes élvezni az életet. de ezt nem meri aktívan megvalósítani („. a cukor és a sav (a mitológiában Vénusz és Mars) polaritásával találkozunk. annak a testén átmegy a cukor (cukorhúgyár). s ugyanakkor a cukor asszimilálásának és sejtjeibe való beépítésének képtelensége mögött a szeretet beteljesülésére irányuló be nem vallott vágy áll. maga is élvezhetetlenné válik! A szeretetet csak az tudja elfogadni. hogyan .. Aki nem elég átjárható. A cukorbeteg édességek élvezetére irányuló törekvése. Azonban továbbra is vágyakozik („. A cukorbetegség a test túlsavasodásához vezet. a sav az agresszió szimbóluma.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 234 érintő problémakör. vagy.annyira szeretnék. aki adni is tudja – a cukorbeteg a szeretetet a nem asszimilált cukor formájában vizeletében kiadja magából. párosulva a szeretet befogadására. Ismételten a szeretet és az agresszió. de ha egyszer nem szabad!”) arra. mely kómában tetőzik. A cukorbetegnek jellemző módon „póttáplálékon” kell élnie – s valódi vágyai helyett pótvágyakon. A cukorbeteg szeretetre vágyik (édességre). A test arra tanít bennünket: aki nem szeret..tényleg nem szabad semmiféle édességet ennem!”)... Az édességek más édes vágyak helyettesítői. Mint tudjuk. savanyú lesz. teljes átélésére való képtelenséggel. amelyektől édes lesz az élet. mivel maga sem tudja. azoké. amit nem kaphat meg.

500 kilokalóriát). 2. A májba minden zsiradék eljut. az intermediális anyagcsere központi szerve. ott hasznosul mint energia. Energiatermelés: a táplálékkal felvett aminosavakból és zsiradékokból a máj glükózt (= energiát) épít fel. Energiatárolás: a máj glikogént (keményítőt) épít fel és raktároz el (kb. s ott ég el.és növényvilágból – tehát táplálékunkból származó fehérjék és az emberi fehérjék között.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 235 adjon szeretetet – így a szeretet átmegy rajta: a cukrot asszimilálatlanul kell kiválasztania. vagy hogy képszerűen fejezzük ki magunkat. 3. És akkor még savanyú se legyen! A máj A máj tanulmányozása nem éppen egyszerű dolog. Minden fehérje ugyanis . A máj az egyik legnagyobb emberi szerv. Ezáltal összekötő szerv az állat. az ember laboratóriuma. Fehérje-anyagcsere: a máj az aminosavak lebontására és új aminosavak szintetizálására is képes. ugyanis igen sok funkciójú szervvel állunk szemben. melyet a test zsírraktáraiban tárol. Vázoljuk fel most a máj legfontosabb funkcióit: l. Ezen túl a felvett szénhidrátot zsírrá építi át.

hogy a szervezet számára mi viselhető el. hogy a máj különbséget tud tenni és értékelni képes. hogy tévesen ítéli meg. arra. nem tud méregteleníteni sem. az aminosavak: s ez univerzális.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 236 teljességgel egyéni. hogy kiválasztható legyen. mind pedig a testidegen toxinokat. Íme a rövid áttekintés az oly sokoldalú máj legfontosabb funkcióiról. 4. A máj zavarai és megbetegedései ezért az értékelés. amíg az értékelés – az. de az építőkövek. amelyekből a fehérje felépül. E folyamat zavara okozza a sárgaságot. Méregtelenítés: a máj inaktiválja mind a test saját mérgeit. valamint az emberi fehérjék individuális különbözősége az aminosavak rendjének különböző mintáin alapul. Végül a máj szintetizálja a karbamidot. Továbbá a májban kell a bilirubinnak (a vörösvérsejt – hemoglobin – bomlástermékének) is átalakulnia ahhoz. a felbecsülés problémájára utalnak. hogy aztán az epében vagy a vesében kiválasztódhassanak. A máj méregtelenítő képessége előfeltételezi azt. Kezdjük hát az átültetést a szimbolika világába az utolsó pontnál. amely az epén keresztül kerül kiválasztásra. mi hasznos és mi kóros (táplálék-e vagy méreg?). Addig. a méregtelenítésnél. és vízben oldódóvá teszi őket. Az aminosavak sorrendjét a DNS kódolja.és növényvilág. Az állat. hiszen aki a mérgező és nem mérgező közt nem tud különbséget tenni. hogy .

A páciens a betegségen keresztül tanulja meg az önkorlátozást. ha valamiből túl sokat kap: túl sok zsírt. hogy valamiből többet veszünk magunkhoz. mértéktelenségre mutat. hogy ezek az összefüggések némelyek számára nem könnyen követhetők. Mértéktelenségére. A máj azonban mindig attól betegszik meg. hogy engedjen ebből a túl sokból. Elveszti örömét mindazokon a területeken. túl magas ideálokra. túl híg lesz a páciens vére (életnedve). örömét az evésben. evésben-ivásban) – a hepatitisznél is erről van szó. túl sok ételt. ivásban. A máj az energiaszállító. a szervezet nem képez véralvadásfaktort. a vallással. csak túlhangsúlyozva. A májbeteg éppen ezt az energiát. hogy: túl sok. túl sok alkoholt. s ezzel arra tanítja. amelyek az életmegnyilvánulásokkal kapcsolatosak – így korrigálja s kompenzálja a betegség a személyiség problémáját. addig semmiből sem lehet túl sok. A beteg máj azt mutatja. A fehérje az élet elemi része. túl sok drogot stb. A máj ezenkívül szoros szimbolikus viszonyban van a világszemlélettel. ami szó szerint elfolyik. ami itt annyi. túlhajtott expanziós vágyakra. bár valószínű. A fehérje . mint amennyit feldolgozókapacitásunk megengedne. megemészteni – helyesen funkcionál. nagyzási fantáziáira teste így reagál. Idézzük csak fel a fehérjeszintézist. a nyugalom és a nélkülözés szükségességét (szexben. Mivel a máj beteg. ezt az életerőt veszíti el: elveszíti potenciáját.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 237 mennyit tud abból feldolgozni.

s ezzel minőségi ugrást. mert a sokaság. Más szavakkal: az elemi részek (aminosavak) megtartása mellett a máj megváltoztatja a térbeli struktúrát. A máj a sok és az egy közötti feszültségi mezőn tevékenykedik. a kiindulóponthoz. a Mindenegyhez. aki átlátja a különböző formák illúzióját. mely az egytől elválaszt bennünket. Így a visszautat csak az találhatja meg. ennek az a módja. s meg is találja azt. ezáltal fennmarad az eredettel való kapcsolat is. megváltoztatása folytán jön létre az őselemi részecskékből a létező formák végtelen sokasága. . Az evolúciós lépés ellenére ugyanakkor az elemi részek identitása megmarad. és az egy mindenben (pars pro toto). szó szerint „viszszakapcsolás”. A vallás kapcsolatot keres az ősalapokhoz. hogy megváltoztatja az aminosavak térbeli elhelyezkedését (a mintát). azaz evolúciós ugrást valósít meg az állati és növényi világból az emberi világba. Az „anyag” állandósága révén minden őskapcsolat fennmarad – ezért is mondják a bölcsek: minden benne van az egyben. E felismerés megjelenítése a religio is. A minőség – a minta – átállítása. A táplálék tartalmazta állati és növényi fehérjét a máj alakítja át emberi fehérjévé. a vallás. A fehérjeszintézis tökéletes mikrokozmikus leképezése annak. végül is csak illúzió (Maja) – az azonos létezők különböző sorrendjén (a mintán) keresztül jön létre.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 238 az aminosavakból épül fel. amit a makrokozmoszban evolúciónak nevezünk.

. Vajon foglalkozom-e a „vallással”. vagy a sokaság elállja előlem a be-látást? Nem hanyagolom-e el a világnézeti témákat? 5. s ez epekövek esetén gyakori. Melyek azok a területek. hol terjeszkedem mértéktelenül? 4. nem jut el az emésztéshez. Az epe azonban. értékelés képességét elvesztettem? 2. Mely pontokon nem tudok különbséget tenni a számomra elviselhető és a számomra „mérgező” között? 3. hogy az epenedvek agresszív jellegűek. Azt. ha útját elállja valami. hol akarok túl sokat (nagyzási fantáziák). tudjuk már a korábbiakból. Hol van az életemben a túl sok. melyeken a helyes becslés. van-e viszonyom ősalapjaimhoz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 239 A máj megbetegedései A májbeteg személy a következő kérdéseket tegye fel magának: 1. Nem túl kevés-e a bizalmam a világ iránt? Az epehólyag Az epehólyag gyűjti a máj által termelt epét. a mértéktelen.

hogy rendszerünkben az a szó. Bármely anyag lerakódása a testben – a kőképződés mindig megalvadt energiát jelent. hogy míg az epekő nőknél gyakoribb. Az epegörcs rákényszeríti a pácienst. Az epekő a férjes. mint a hajadonoknál. gyermekes asszonyok esetében. hogy energiájuknak. melyekből képtelenek szabadulni – energiáik megalvadnak. Feltűnő. hogy behozza mindazt. Szeretnénk leszögezni. Ha a mozgást meggátolják. Az energia mozgást igényel. Talán könnyebben követhetők értelmezéseink. Ha a felhalmozott energia hosszabb időn keresztül nem talál levezetést. Ezek az asszonyok családjukat olyan struktúraként élik meg. agressziójuknak szabad folyást engedjenek. hajlamossá válik a megkeményedésre. gyermekes asszonyok körében jellemzőbb. mint az epére vagy éppen a fogakra!) Épp ezért kevéssé meglepő az epekő a férjes.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 240 A német azt mondja: Jemand spuckt Gift und Galle (mérget. (Az energia és az agresszió majdhogynem azonos fogalmak. megkövesednek. a „kolerikust” pedig éppen erről a felgyülemlett epés indulatról nevezték el. A családi helyzeteket olyan kényszerhelyzetekként élik át. epét köpköd). ha a fenti statisztikai megfigyelés alapján magyarázzuk meg őket. amely megakadályozza őket abban. az energia felhalmozódik. Az első megkövesedett agresszió. férfiaknál a vesekő fordul elő sűrűbben. amire korábban nem volt bátorsága: a görcsös . hogy agresszió. nem hordoz negatív értékítéletet – az agresszióra éppúgy szükségünk van.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 241 mozgás. A kóros lesoványodás esetében az a vicc és irónia – ami minden betegség sajátja –. (Aki a komikumnak ezt a fokát nem tudja élvezni. hogy a kóros lesoványodásban szenvedő beteget az evés és az élet előnyeiről meggyőzzék. hogy a páciens nem hajlandó enni. orvosai viszont már sokkal nehezebben tudnak ilyen lelki nagyságot felmutatni! Ők ugyanis többnyire buzgón fáradoznak azon. hogy beteg. a jajongás elfojtott energiája jó részét mobilizálja. A betegség őszintévé tesz! A kóros lesoványodás (anorexia nervosa) Az emésztésről szóló fejezetünket egy olyan klasszikus pszichoszomatikus betegséggel zárjuk. hogy a veszélyesség és az eredetiség különös keveréke. (Mindenesetre a páciensek húsz százaléka még mindig belehal ebbe a betegségbe!) Ez a kóros lesoványodás. s belehal. mert nincs hozzá kedve. A . s felebaráti szeretetük még a klinikai kényszertáplálás előtt sem torpan meg. Ez aztán a lelki nagyság! Az ilyen betegek rokonai. Tipikus női betegség. anélkül hogy valaha is azt érezte volna. az rossz publikum a nagy világcirkuszban!) A kóros lesoványodás majdnem kizárólag nőket érint. amelynek az a bája.

hogy attól a kevéstől vagy attól a semmitől. mit eszik és mit nem eszik a beteg. Ha viszont esznek ezek a páciensek. s ez legyengült állapotukra való tekintettel meglehetősen csodálatra mél- . az olyan ételeket részesítik előnyben. lehetőleg gyorsan megszabaduljanak. hogy aggódó környezetüket – már ami evési szokásaikat illeti – átverjék. Ugyanakkor nagy a mozgásigényük. amit magukhoz vettek. savanyúságot. Elutasítják a táplálékfelvételt – részben tudatosan. szóval kizárólag kis tápértékű. Az étkezés szigorú elutasítása mindenesetre néha az ellentétébe csap át: ha magukra maradnak és senki nem látja őket. Többnyire rendkívüli nehézséggel jár valóságos képet alkotni arról. hogy karcsúak maradjanak. őrült mennyiségű ételt tömnek magukba. amit csak találnak. amelyek aligha szolgálják meg a „táplálék” nevet: citromot. részben öntudatlanul –. s mindent magukba gyömöszölnek. így gondoskodnak arról. mikor elégíti ki farkasétvágyát s mikor nem. amely sosem volt rajtuk. Hatalmas sétákat tesznek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 242 pácienseknek többnyire a pubertáskorban egyéni evési. Éjjelente kiürítik a hűtőszekrényt. Minden lehetséges trükköt felhasználnak. az a vágy motiválja őket. így „futják le” magukról azt a hájat. kevés kalóriát tartalmazó dolgokat. illetve nem evési szokásai alakulnak ki. Ehhez még többnyire hashajtókat is szednek. Az ételt azonban nem akarják magukban tartani. hogy mindent kihányjanak. zöld almát.

A kóros lesoványodásban szenvedő beteg visszautasítja az evést. Ha a tüneteket összefoglaljuk. Ezért kell mennél karcsúbbnak lennie. A táplálékból épül fel a test. s majdnem mindig problémái. ezzel elutasítja a testiséget s a testből fakadó minden igényt. A nőiességgel és a szexualitással szembeni ellenállás a havi vérzések kimaradásában nyilvánul meg. zavarai vannak e területen. célja a szüzesség. hogy szívesen és nagy gonddal főznek – másoknak. vendégül látni. melyek a páciens nőiségét hangsúlyoznák. Másoknak főzni. de a kidomborodó hastól még inkább. Háttérben a régi konfliktus áll: anyag és szellem. Egyébként nagy a vonzalmuk a magányhoz. A kóros lesoványodásban szenvedő betegnek gyakran elmarad a menstruációja. mely gyakran abban éri el csúcspontját. csak nekik ne kelljen együtt enni velük. A kóros lesoványodásban szenvedő beteg . tisztaság és ösztönök között. szívesen húzódnak vissza. De éppen nő nem akar lenni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 243 tó. Feltűnő a páciensek túlfejlett altruizmusa. fent és lent. az ösztönösség elől. egyébként domborulatok keletkeznének. egy túlfejlett aszketikus ideálképpel találkozunk. az átszellemülés. mert az a terhesség lehetőségére emlékezteti. Nemcsak a kerek. a nemtelenség. a formák birodalma. Meg szeretne szökni a szexualitás. Minden anyagitól. nőies formáktól tart. evés közben látni embereket nem probléma számukra. testitől meg akar szabadulni. Az ő tulajdonképpeni ideálja jóval túl van az evés témakörén: célja a tisztaság.

a melegségtől. Körben ülve közösen étkezni – minden kultúrában ősrégi rítus. A „kilengést” a beteg bűntudatában hányással teszi jóvá. tüneteikkel éppen az élet megsemmisítésére törekednek. ami a betegben félelmet ébreszt. Így kerül sor a titkos evésre. Csak távol lenni mindentől. aminek az alantas testiséghez köze van. de mert félnek tőle. Időről időre azonban rájuk támad az elfojtott. mint átszellemesítéssel minden testit maga mögött hagyni. ami kerek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 244 legmagasabb ideálja az elanyagtalanodás. ösztönös. Emiatt nem vesznek részt a kóros lesoványodásban szenvedők közös étkezéseken. amelyek éppen azt a testet szolgálnák. melyeket tudatos életében oly nagy gonddal kerül. semmi megértést nem mutat a terápiás eljárások iránt. egyre rafináltabb trükkökkel tünteti el a táplálékokat. melyben emberi közelség. Éppen ez a közelség az. leküzdött farkasétvágy és a zabálhatnék. Mindentől fél. Félelmét az az árnyékvilág táplálja. Tudatosan kijátssza a kényszertáplálást a klinikán. melegség jön létre. Aszkézisideálja fényében a páciens egyáltalán nem tartja betegnek magát. A kóros lesoványodásban szenvedők valójában farkasétvággyal vetnék magukat minden élőre. ami nem más. amorf. A halál nem fenyegető – éppen az élő vált ki félelmet belőle. amelyben mindazok a témák. szexuális – fél a közelségtől. A . s konokul követi ideálját. mohón várják megvalósulásukat. Minden segítséget elutasít. nőies. amelytől ő szabadulni akar. termékeny.

Ezek a páciensek titokban emberi figyelemre (odafordulásra) vágynak. s e vágyukat a betegség kerülő útján kényszerítik ki környezetükből. Aki megtagadja a táplálkozást. Altruisztikus magatartása mögött igen erős egocentrizmus húzódik meg. A páciensnek meg kell tanulnia felismerni saját mohóságát. éhség és lemondás. ha rá tudjuk venni. Az anorexia kórképéből ebből a szempontból sokan levonhatják saját tanulságukat. egocentrizmusát és nőiességét. hogy a földi élet tényezőit sem elfojtani. s csak úgy lehet föléjük nőni. melyet kezelése során hamarosan tapasztalunk. hogy őszinte legyen önmagával. Fel kell fognia. együtt élünk velük. Ezzel a fogással már az egész kis gyermekek is biztonsággal uralkodnak a családjukon. hirtelen sosem remélt hatalmat nyer embertársai fölött. s meg kell tanulnia elfogadni ezeket. Rajta legjobb esetben az segíthet. annak minden ösztönösségével és testiségével. farkasétvágyát a szeretetre és a szexre. s tiszta. egocentrizmus és odaadás között. s ezáltal alakítjuk őket. Nemcsak az anorexiások kísérlik meg igényesnek tűnő filozófiával elfojtani félelmet ébresztő testi vágyaikat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 245 beteg nem találja a középutat mohóság és aszkézis. A kényszertáplálás azonban a kóros lesoványodásban szenvedőn nem segít. . sem leküzdeni nem lehet. akik kétségbeesett rémülettel próbálják őt az evésre és az életre rákényszeríteni. ha integráljuk őket.

.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 246 átszellemült életet folytatni. s az árnyék neve: mohóság. hogy az aszkézis többnyire árnyékot vet. Könnyedén hunynak szemet afölött.

a valóságban nem létezik. s e mozgékonyság ellenőrizhető. Figyeljünk meg például egy vasrudat. Melegítsük fel most egy Bunsen-égővel vasrudunkat – ekkor látni fogjuk. látható. s ennek következtében a részecskék sebessége megnőtt. keménységét. Mi is történt? Csak energiát juttatunk a vasrúdhoz. „hajlékony” stb. érzékeljük a hőt. A részecskék rezgéssebességének növekedése az érzékelés megváltozásához vezetett. tipikus fémszagát. Lelkünk ablakai. hogy „piros”. látjuk fekete színét. Az a külvilág ugyanis. Próbáljuk ezt a rémséges állítást lépésről lépésre levezetni. . A külvilággal az érzékszervek kötnek össze bennünket. Az érzékszervek Az érzékszervek az érzékelés kapui. „forró”. melyet érzékeinkkel megtapasztalunk s melynek cáfolhatatlan realitásában olyan szilárdul hiszünk. Hogyan is működik érzékelésünk? Bármely érzékelés visszavezethető egyetlen információra.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 247 5. s vörösen izzik. hogy megváltoztatja színét. melyet mi úgy írunk le. érezzük a fém hidegségét. melyeken keresztül végső soron magunkat látjuk. mely belőle árad. mely a részecskék rezgésének változása következtében jön létre.

hogy mások (vannak-e egyáltalán?) ugyanazt érzékelik. Bár érzékelésünk a részecskéken nyugszik – a részecskéket nem vagyunk képesek érzékelni. vajon ugyanazt látja-e vagy sem. s ott ingert gerjesztenek. s ott egy komplex képet vált ki. S mi azt hisszük. amennyiben az érzékelésre ugyanazokat a szavakat használják. „illatosnak” stb. mint mi – de két ember. hogy azok a komplex képek. Egy szép napon aztán nappali álmunkból felébredünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 248 Példánkból is világosan látható. s cso- . Saját képeink körében teljesen egyedül vagyunk. hogy érzékelésünk a részecskék rezgésén és frekvenciaváltozásain nyugszik. Részecskék jönnek be. és komplett érzékelési minták mennek ki: a kettő között pedig ott a feldolgozás folyamata. melyeket tudatunk a részecskék információi alapján kidolgoz. Bár azt gondoljuk. melyet mi „pirosnak”. amely kemoelektromos impulzusok útján idegrendszerünkön keresztül eljut agyunkba. mégis mindent elkövetünk azért. ha például „zöld”-ről beszél. Ezek a részecskék speciális receptorokon keresztül elérik érzékszerveinket. mint álmainkban –. hogy ne találkozzunk ezzel az igazsággal. Kívül csak részecskék vannak – azokat azonban még soha nem érzékeltük. amíg álmodunk. nevezünk. „forrónak”. sosem tudja ellenőrizni. A körülöttünk lévő valóságot szubjektív képeink alkotják. rajtunk kívül és ténylegesen léteznek! Ez nagy tévedés. de csak addig. A képek valóságosnak hatnak – éppoly valóságosnak.

. amely mesterséges határként létezik tudatunkban – mindaddig. A mikrokozmosz és a makrokozmosz egységéről szóló ezoterikus tanítás ugyanezt mondja. Az egységhez vezető út azonban – a beavatás útja – hosszú és fáradságos. Ezt a keresztre szögezettséget csak akkor haladhatjuk meg. mely a tulajdonképpeni valóságot eltakarja előlünk. a külső és a belső közötti határok nem léteznek többé. de külvilág mint olyan igenis létezik. Ez azonban tévedés. Aki okfejtésünket követte. azt vetheti most ellenünk. hogy bár a környező világ abban a formában nem létezik. illúzió.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 249 dálkozunk. csak éppen részecskékből áll. hogy az vajon a külvilág vagy az én része-e. hajtóerejévé tesszük. Először is öt érzékszervünk az anyag látszólagos világához köt bennünket – amint Jézust is öt sebével e materiális világ keresztjére szegezték. hogy meglepetésünkre a félelmetes „magány” (Alleinsein) helyett a „Minden-egy” (All-eins-Sein) valóságát tapasztalhassuk meg. s „a szellem újjászületésének” kötőanyagává. Az én (ego) az az illúzió. Itt nincsenek határok többé. míg énünket megtanuljuk feláldozni azért. ha magunkra vesszük. Ez az „azonosság” matematikai pontossággal érvényesül. Itt minden egy. amelyben érzékeljük. A részecskét nem nézhetjük úgy. A részecskék szintjén ugyanis az én és nem-én. hogy valóságosnak tartott világunk a semmiben oldódik föl – csak Maja. fátyol.

Szerencsétlenség sza- . A tökéletes androgin embernek. ugyanis énünk azon területeit is megmutatja. Mindenkori létünket kivetítjük a külvilágba. melyeket a tükrözés kerülő útja nélkül nem láthatnánk. amit ebben a tükörben megpillantunk. hogy „ez esetben valóban semmi közünk hozzá”. és senki sem segít magán. hogy meglássuk és megismerjük magunkat. Így Ádámnak hiányzik az egyik fele. „A környező világ” így az önmegismerés legnagyszerűbb segítőeszköze. hogy abból valami formálisan önállót teremtsen. A zsidó mitológia ezt az összefüggést írja le a nő teremtésének képében. A tükrözés tényének tudatosítása útján szükségünk van a külvilágra. nem mindig kedvünkre való – árnyékunk is látható lesz benne –. ha egészségesek akarunk lenni. A tükör teszi lehetővé. melyet projekciójában ellenfelének tart. Elmulasztjuk visszavenni kivetítéseinket (projekciónkat) – s ezzel elkezdődik a társadalmi munka kora. Ugyanakkor nem szabad elmulasztanunk kivetítéseink visszavételét. hogy érzékszerveink lelkünk ablakai. Ádámnak egy oldalát (Luther fordításában oldalbordáját) használja fel az Úr arra. Egyedül ez a hétköznapi szemlélet veszélye. s aztán e kivetítés önállóságában hiszünk. amit környezetnek vagy külvilágnak nevezünk. melyben mindenki máson segít. erős bennünk a késztetés. hogy az úgynevezett külsőt leválasszuk magunkról. melyeken keresztül saját magunkat szemléljük. és hangsúlyozzuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 250 E fejezet elején már mondottuk. lelkünk tükröződése. Az. Mivel azonban az.

szín manifesztálódnak. átláthatatlanok lesznek. amit érzékel. érzékszervei lassan zavarosak. Rákényszerül. Az érzékelés szó szerint: a valóság tudomásulvétele. s az ezeknek megfelelő belső érzéki benyomásokon meditál. Ez azonban csak úgy történhet meg. amelyek segítségével szabad akaratunkból visszatérhetünk önmagunkhoz. akkor sorsa lassan érzékelése akadályozójává válik. Ha az ember elmulasztja életútja során fokozatosan integrálni mindazt. melyből csak úgy mászhat ki. A meditáló mindkét kezének ujjaival lezárja érzékelése kapuit: a fület.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 251 kadt rá. s arra kényszerítik. amelyek bizonyos gyakorlás után mint absztrakt íz. lelkének ablakai. ami hiányzik belőle. befelé füleljen. ha egyesül azzal. hogy egyre inkább önmagát érzékelje. olyan fokon tanulja meg az ember. Ez azonban csak külső kerülővel történhet meg. s enged a csábító illúziónak. amit érzékel. felismeri önmagát. hogy a külvilághoz semmi köze. Vannak meditációs technikák. hogy érzékelése végérvényesen befelé irányuljon. a szemet. hang. a szájat. . elhiszi. hogy befelé nézzen. ha az ember mindenben. Amilyen fokon romlik az érzékszervek működése. Ha ezt elfelejti. bentről halljon.

hogy a szerelmesek nem látják többé a realitást – könnyen elbámészkodnak ebben az állapotban. érzéseink tükröződnek benne. a széles látókör. A felosztás magáért beszél: az ifjúság valóban inkább saját szűkebb köreit látja. hogy a szem nemcsak olyan szerv. Ha a szemet könnyek borítják el. míg a távollátás az időskor zavara. s olvasni belőle. ez a belső lélekállapotról tudósít. ki is bocsát valamit: hangulatunk. hanem valami belsőt kifelé is közvetít.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 252 A szem A szem nemcsak benyomásokat enged be.) A szem leggyakoribb zavarai a rövidlátás és a távollátás. hiányzik az áttekintés. A szem aktivitása. próbálunk mélyen a szemébe nézni.és a személyiségstruktúra is kiolvasható.. amely beenged. ha szemet vetünk valakire. Analóg módon működik az idős emberek emlékezete is: amilyen feledékenyek a közelmúlt eseményeivel . Mind a haragos tekintet. a szerelem ugyanis vakká tesz (ha nem hullik le szemünkről a hályog. A szem a lélek tükre. A német népi nyelv a szerelembe esésre azt mondja: verschaut sich (elbámészkodik) – ez a megfogalmazás arról árulkodik. Az íriszdiagnosztika a szemet mind a mai napig a test tükreként használja. mind a mágikus pillantás azt bizonyítja. Az öregség a dolgoktól való eltávolodás és distancia kora. Ezért kutatjuk a másik tekintetét.. a rövidlátás többnyire fiatalkorban lép fel. a szemből azonban a karakter.

olyan kitűnően emlékeznek a távoli múlt eseményeire. hogy jobban láthassuk magunkat. minden téma által személyesen érzi érintve magát. A rövidlátás ezt a félreértést fedi fel. Ha valaki nem lát. Arra kényszerít. Ilyen esetben a szubjektivitás csak duzzogó sértettséghez vagy más elhárító reakciókhoz vezet. magunkra kell vonatkoztatnunk ahhoz. A rövidlátás az éleslátási pontot tolja közelebb saját szemünkhöz. Csak a saját orráig lát. ha beleragadunk a szubjektivitásba. Ez a folyamat azonban saját ellentétébe fordul át. A valódi önismeret kényszerűen kivezet saját szubjektivitásunkból. Ez konkrétan azt jelenti. A rövidlátás túl erős szubjektivitást jelent. szűk látóköre azonban nem vezet önismerethez. saját orrunkhoz.” . mégsem vagyunk hajlandók a dolgokban önmagunkat látni és megismerni. amit látunk. hiszen azt. a tisztázandó kérdés így hangzik: „Mit nem akarok látni?” S a válasz mindig ez: „Saját magamat. Ezáltal a test szintjén magas fokú szubjektivitást jelent – célja azonban az önismeret. illetve rosszul lát. anélkül hogy a projekciót feloldaná. hogy nézzünk körül közelebbről saját világunkban. Éppen ebben rejlik a nehézség. méghozzá csodálatra méltó pontossággal.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 253 kapcsolatban. hogy bár mindent magunkra vonatkoztatunk. A rövidlátó mindent saját szemüvegén keresztül néz.

amit magunk élünk át. mintha hályog hullna le a szemükről. hogy a „rosszullátás” tényét az illető el is titkolja. Csak az olyan akadályoztatás segíthet. mert hát hogyan is akarhat a be-látásig eljutni az. széles látókörűnek kellene lennie. és úgy tesz. méghozzá a távollátás tünetével. milyen „tisztázatlan” is a világképük. ha egy éjjel mindenkitől elvennénk a szemüvegét és a kontaktlencséjét. milyen „homályosan” is látnak. lassan helyesebben látnák a dolgokat. csak testi szinten valósítják meg. hogy önmagát olyannak lássa. amilyenek. A szemüveg protézis. hogy a rövidlátó milyen erősen áll ellent annak. akiknek látásmódja a különbségeket nivellálja – egyszóval: a színtelen embereket. hogyan is látják az emberek a világot s magukat. Így jó néhányan tudatára ébredhetnének. Rögtön felismernénk. Az élet egyszeriben sokkal őszintébb lenne. A kontaktlencse esetében ez a csalás még nyomatékosabb azáltal. mi történne. sajnos. Képzeljük csak el. milyen szűk is a látókörük. Sokan azonban ezt a széles látókört. A színvakság az élet sokféleségével. azokat érinti. aki nem lát helyesen? Az idős embernek élettapasztalata folytán bölcsnek. Talán. Színvonalasan kiigazítja a sorsot.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 254 Azt. . könnyű leolvasni szemüvege dioptriaszámáról. hogy képtelenek a dolgokat úgy látni. tehát csalás. amilyen. és – ami még fontosabb – az érintettek átélhetnék saját magukat. azt. tarkaságával szembeni vakságot jelzi. akik mindent szürkében látnak. mintha minden rendben lenne.

ha becsukjuk szemünket. . A kötőhártya-gyulladás fájdalmat okoz a szemben. Ha a két látótengely koordináltsága elégtelen. amellyel nem akarunk szembenézni. hogy egy képet lássunk (például elemi rész és hullám – szabadság és determináltság – jó és rossz). elvész a térlátásunk. E téren is együtt kell látnunk a két pólust ahhoz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 255 A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis). hiszen a másik szem képét az agy nem továbbítja. Így hunyunk szemet az előtt a probléma előtt. ahelyett hogy belátóak lennénk. hogy az egyiket teljesen kiszűri (mégpedig a bandzsító szem képét). Mindent síkban látunk. látásunk két képet igényel. A kancsalság (bandzsítás): ahhoz. mint minden más gyulladásos betegség. s egy-szeműek (félvakok) leszünk. tudatunk az egyik látásmódot kikapcsolja (elfojtja). egymást nem fedő kép (kettős kép) alakul ki. hogy valami teljes dimenziójában feltáruljon előttünk. Így valóságban egyszeműek leszünk. az agy úgy dönt. Mielőtt azonban megjelenne előttünk a két különböző kép. És ugyanígy van ez a polaritással is. hogy felfoghassuk a látvány egységét. Ha ez nem sikerül s a két kép kettéhasad. konfliktust jelez. bandzsítunk. s ezt csak úgy enyhíthetjük. azaz a két szem retináján két. Ki ne ismerné fel ebben a kijelentésben a polaritás törvényének érvényesülését? Két látásmódra van szükségünk ahhoz.

A beteg mintha szemellenzőn keresztül nézné a világot. A látni nem akarás legszélsőségesebb formája a vakság. s így magunktól is megnyugtató távolságtartást jelent. A szürke hályog. azok megőrzik élességüket – azaz megsebezhetnek bennünket. mely elfedi látásunkat. A „vaksággal sújtott” kifejezést átvitt értelemben használjuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 256 A bandzsító ember valójában egy szemmel látó ember. A vaktól örökre elvétetett a külső projekciós mező. egyoldalú világképhez vezet. Amíg a dolgokat élesen látjuk. A legtöbb ember a vakságot tartja a legsúlyosabb testi csapásnak. mint egy redőny. A „szürke hályog” olyan. Áttekintését elveszíti – csak egy tetszőleges részletet észlel. A beteg többé nem lát élesen. amelyet leeresztünk. A zöld hályog mögött feltételezhetően a visszatartott könnyek pszichikai nyomása húzódik meg (belső nyomás a szemben). hogy ne kelljen mindazt látnunk. világunkból is kivész a megsebzés veszélye. megvakuláshoz is vezethet. arra kény- . a másik szem által alkotott képet agya elnyomja. s csőlátás alakul ki. amit nem is akarunk látni. A hályog: a „szürke hályog” elhomályosítja a szaruhártyát s ezáltal a látást. A „zöld hályog” (glaukóma) esetén a szem megnövekedett belső nyomása miatt a látótér mindjobban beszűkül. Az életlen látás környezetünktől. Ha homályunk feloldja a dolgok sebző élességét. ami a dimenziók elvesztéséhez.

hogy jó néhány fiatalkorú vak személy visszakapta a szeme világát. A testi vakság csak végső manifesztációja a tudat vakságának. E tapasztalatot a legkülönbözőbb szempontokból elemezhetjük és értelmezhetjük. nem találta a helyét. azokat a problémákat azonban. Csak akkor fogjuk a fogyatékosságban rejlő nyereséget érzékelni. Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban egy új operációs technika lehetővé tette. melyet a lehető leggyorsabban s a leginkább feltűnés nélkül kompenzálni kell. hogy bár funkcionális beavatkozással funkciókat megváltoztathatunk. a megoperáltak jó része nem tudott mit kezdeni a változással. amelyek a tünetekben manifesztálódnak. A mi vizsgálódási szemszögünkből azonban csak az a felismerés fontos. . Az eredmény azonban nem boldogság és öröm volt. mint várták. ha megválunk attól az eszmétől. így nem lehet elhárítani. ahogyan eddig éltünk. hogy megakadályozzon bennünket abban. vagy el kell hárítani. s valódi belátásokhoz vezethet el bennünket. hogy úgy éljünk. Hagynunk kell. Ilyen esetben a vakság is taníthat valódi látásra. hogy a fogyatékosság igenis zavarjon bennünket megszokott életmenetünkben – hagynunk kell.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 257 szerül. Így válhat betegségünk a gyógyuláshoz vezető úttá. miszerint minden testi fogyatékosság áldatlan állapot. hogy csak befelé nézzen.

Létemnek (So-sein) vajon mely területei azok. amilyenek? 7. mit volt képes cselekedni. Mit nem akarok látni? 2. amelyekre inkább nem figyelek oda? . Ajánlatos még a következő alapvető kérdéseknek is utánajárni: l. illetve látási problémái vannak. hogyan látta s élte át világát. s próbálja meg tudatosan átélni azt az élethelyzetet. s mit nem. először is tegye félre egy napra a szemüvegét vagy a kontaktlencséjét. Vajon nem mulasztom-e el a történtekben megismerni önmagam? 4. Készítsen ezután beszámolót erről a napról. ha a dolgokat olyannak látom. miben volt akadályozva. s ebben adjon számot magának arról.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 258 A szem megbetegedései Akinek szem-. El bírom-e egyáltalán viselni. ahogyan a világot s abban önmagát látja. Egy ilyen beszámoló bizonyosan elegendő anyagot szolgáltat ahhoz. amelybe így került. Vajon felhasználom-e a látást a mélyebb be-látáshoz? 5. hogy az érintett személy jobban megismerje azt a módot. Félek-e a dolgokat a maguk élességében látni? 6. Szubjektivitásom útját állja-e önismeretemnek? 3. hogyan jött ki környezetével stb.

A hallással összehasonlítva a látás az érzékelés sokkal aktívabb módja. . hogy „nem is fogunk tudni befogadni”. a passzív lét (meghallgatás) és engedelmesség témájával. Bizonyos fokú egocentrizmus jele. vagy becsukni a szemünket. A hangerő önmagában nem ártalmas. Így aztán könnyebb is aktívan elnézni valami mellett. ha nem hallgatunk meg. Ugyanez a helyzet az úgynevezett zajártalomból eredő nagyothallásnál is. Az ilyen típusú ember egyszerűen nem hallja meg. nem fogadunk be másokat. azt kérdezzük: Talán nem hallasz? Aki rosszul hall. A gyakori középfülgyulladás. hogy a fül kapcsolatban van a be-fogadás. ha „nem akarunk befogadni”. amit nem akar meghallani. mint bezárni a fülünket valami elől. Hiányzik az alázat. ez oda vezet.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 259 A fül Figyeljünk meg először néhány szófordulatot. melyben a fül vagy a hallás előfordul: nyitva van a füle – kegyesen meghallgat valakit – hajlandó meghallgatni – hallgat valakire – engedelmeskedik [a németben az engedelmeskedni (gehorchen) szó a hören = hallgat szóból ered]. de ha túlságosan erős bennünk a zajjal kapcsolatos pszichés ellenállás. hogy másra hallgassunk (engedelmeskedjünk). aki nem engedelmeskedik. Mindezek a fordulatok egyértelműen rámutatnak arra. A gyermektől. a készség. A hallás képessége az engedelmesség. az alázat testi kifejeződése. nem akar engedelmeskedni.

mint a látás romlása. a merevség. magas fokú belsőfül-nagyothalláshoz vezethet. Bár a felvázolt fejlődés tipikus az öregkorra. A hallás heves romlása egy hirtelen fellépő. Süketté csak az válik. s ugyanolyan mértékben őszintévé tesz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 260 fülfájás a gyermekeknél éppen arra a korra esik. mégsem szükségszerű. aki már régóta süket saját belső hangjaira. amelyben fellép. amelyek azt a tendenciát fejezik ki. mely egészen a süketségig fajulhat. a mozgékonyság elvesztése. egyre kevésbé képes hallgatni másokra. Az idős ember általában elveszíti alkalmazkodóképességét. fontos. rugalmasságát. mint a betegség. többnyire egyoldalú. egyre merevebbek vagyunk. éppúgy. A hallás heves romlása felhívásként értelmezhető: hallgassunk befelé. melyben az engedelmességet tanulják. hogy a hallás heves romlását értelmezni tudjuk. A nagyothallás viszont az idős emberek többségét érinti. . hallgassunk a belső hangra. Az öregkori nagyothallás. hogy öregkorunkban egyre hajlíthatatlanabbak. olyan szimptómák. hogy később a másik fül is megsüketül. hogy pontosan szemügyre vegyük azt az élethelyzetet. Az öregség kiemeli a még meg nem oldott problémákat. (Előfordul.) Ahhoz.

Miért nem vagyok hajlandó meghallgatni másokat? 2. a következő kérdéseket tegye fel magának: 1. Vajon a két ellenpólus: alázat és egocentrizmus egyensúlyban vannak-e a személyiségemben? .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 261 A fül megbetegedései Akinek fül-. Kinek vagy minek nem akarok engedelmeskedni? 3. illetve hallásproblémái vannak.

míg a test a lentet reprezentálja. A fejünkkel állítjuk magunkat. akkor nincs mit csodálkoznunk ezen. mint a „szerelem”. akiket sosem fenyeget a veszély. nem számolhatunk azzal. akkor nagyon fáj a fejük!) Mindenesetre vannak keményfejű kortársaink is. hogy fejfájásban szenved. Fejfájás A fejfájás csak néhány évszázad óta ismert zavar. (S ha nem. hogy elve- . különösen pedig az ún. A fejet tekintjük annak a helynek.. a régebbi kultúrákban nem találjuk a nyomát.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 262 6. az értelmetlenül cselekszik. „felső tízezer”-hez tartozók Ha egy kicsit is törjük a fejünket a fej szimbolikáján. a gondolkodás székel. ahol is az „egészségesek” húsz százaléka állítja. Fej = Haupt. ha szerelmesek. természetesen különösen veszélyeztetik a fejet – legtöbben elveszítik a fejüket. Ha elcsavarjuk valaki fejét. A fejfájás különösen az úgynevezett túlcivilizált országokban szaporodik.) A fej a fentet. az ész. hogy hideg fejjel fog cselekedni. Aki fejetlenül cselekszik. A statisztika szerint a nők valamivel gyakrabban érintettek ebben.. Ő a testi intézményrendszer legfelsőbb hatalma. ahol az értelem. A fej a testtel igen világos polaritásban áll. Az olyan irracionális érzések. (Németül: állítani = behaupten.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 263 szítik a fejüket. diffúz fejfájás. Egyes megfigyelők sejtése szerint e csodálatos sebezhetetlenség magyarázata. A feszültség okozta fejfájás általában olyan élethelyzetekben lép fel. A feszültség okozta fejfájás hirtelen kezdődő. aki ugyanis csak a fejet tartja figyelemre méltónak. Az ilyen embert lehúzza a . aki csak a racionális. az hamarosan elveszíti kapcsolatát az „alsó pólussal”. hogy rettentő korlátoltak (amit a német úgy fejez ki. a fej túlhangsúlyozásához. a váll izmai. ésszerű. A „felfelé vezető út” könnyen vezet a felső pólus. és csak ezek szerint akar élni. melyekben erős teljesítménykényszer nyomása alatt állunk. értelmes dolgokat fogadja el. s így elveszíti gyökereit. heteken át tarthat. A feszültség okozta fejfájás esetében többnyire a fejizomzat. ha fejjel mennek a falnak. amelyek erőnket fenyegetően túlfeszítik. hogy deszka van a fejük előtt: Brett vor dem Kopf – ezt viszont tudományosan eleddig senki nem bizonyította. mely órákon. többnyire nyomás. aki akaratát mindenáron keresztül akarja vinni (fejjel megy a falnak). kritikus felemelkedési helyzetekben. melyek tartást adnak az életben. napokon. Az ilyen embereknek a becsvágy és a hatalomvágy könnyen a fejébe száll. A fájdalom valószínűleg az erek túlfeszült állapotának a következménye. a nyaktáji izmok és a nyaki csigolyák környékén lévő izmok is merevek. még akkor sem. A fejfájás mögött gyakran találunk olyan becsvágyó. perfekcióra törő személyt.

mégpedig az. Nem szabad állást foglalnunk az egyik mellett a másik ellenében – igyekeznünk kell fenntartani a mindenkori egyensúlyi állapotot közöttük. Az ember két centrális szerve a szív és az agy: az érzés és a gondolkodás. Ehhez kapcsolódik egy további probléma is. mint az ésszerű gondolkodás képessége. Korunk s kultúránk emberének agya különös mértékben kifejlődött. a fejet elátkozzuk. Minderre persze nem megoldás. ugyanolyan helytelenül járnak el. a szívet elhanyagolja. hogy második centrális szervét. hogy az alsó pólus ehhez képest inkább van hátrányos helyzetben. kultúránk olyan mértékben próbára tette s ezáltal olyan mértékben fejlesztette a felső pólust. tehát a fejet. ego-dominanciánk kiépítésén . Igaz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 264 feje. „fejnehézzé” válik (kopflastig). ez a meglehetősen késői emberi vívmány a nagyagykéreg fejlődésével jött létre. hogy mire használjuk fel értelmi tevékenységünket. Akik a túlsúlyt a szív területére helyezik. az értelmet. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. ha a gondolkodást. A test vágyai és többnyire tudat alatti funkciói fejlődéstörténetileg régebbiek. Az esetek többségében a racionális gondolkodás funkcióját saját énünk bebiztosítására vetjük be. A kauzális gondolkodási mintákkal sorsunkkal szemben próbáljuk bebiztosítani magunkat. ezért állandóan ki van téve annak a veszélynek. mint a fentiek.

Ez a fájdalom riadót fúj. míg nem kezd zúgni a fejünk. s minden erre irányuló kísérlet valójában csak nevetségessé tesz. A fejnek nem szabad önállósítania magát. ha kóvályog a feje. hogy elengedjük a dolgokat. a re-ligio. A feszültséget kikapcsolódással oldjuk fel. ha terméketlen tépelődéssel olyan „kiötölhető” biztosítékokon törjük a fejünket. nem szabad a test. Legérzékenyebb figyelmeztetőnk a fej. miként a Bábel tornya történetben. Az ilyen vállalkozás azonban végső soron bukásra ítéltetett. összezavarodáshoz vezet. Az ember anyagi létezésén belül semmi sem bebiztosítható. vagy azt hibásan használjuk fel. ami azt jelenti.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 265 fáradozunk. hogy feladjuk korlátolt „akarnoksá- . a szív nélkül döntenie. A többi szervben sokkal mélyebbre ható változásoknak kell történniük ahhoz. hogy fájdalom keletkezzék. amelyek nem is léteznek. hiányzik a vallás. Ha a gondolkodás leválik az alsó pólusról. A legjobb esetben is. Aki csak a fejét követi. A tudományos funkcionális gondolkodás gyökértelen gondolkodás – hiányzik a visszacsatolás az ősalapokhoz –. Fájdalma azt mutatja. A fej riadót fúj. hogy céljaink kérdésesek. itt az ideje. szédítő magasságokat mászik meg anélkül. A fej az a szerv. hogy alul le lenne horgonyozva – nem csoda hát. Ha fejfájásunk riadót jelez. Addig törjük a fejünket teljességgel lényegtelen dolgokon. saját gyökereiről válik le. amely a leggyorsabban reagál fájdalommal. hogy gondolkodásunk hibás.

” feltörekvő becsvágyunkat. valamint gyomor. hogy egyedül legyen.” (Bräutigam) Ellentétben a feszültség okozta fejfájással. Migrén „A migrén olyan rohamszerűen fellépő. akik az intő jelzés ellenére éveket fejfájás-csillapítókkal vészelnek át. amely a migrénes páciensekre ugyanúgy jellemző. hogy pillantásunkat lefelé irányítva gyökereinkre koncentráljuk. Ezt az általában órákig tartó rohamot depressziós jellegű. hogy egy sötét szobába vagy ágyba húzódhasson vissza. a migrén során a bevezető görcsök után az agyi véredények jelentősen kitágulnak. érzékenyen hangolt állapot készíti elő. keményfejűségünket. . ez szó szerint félfejűséget jelent (a kranion: a fej. Azokon. szemkáprázással).Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 266 gunkat. s ez közvetlenül utal arra a gondolkodási egyoldalúságra. A migrén görög neve: Hemi kranie. hasmenés) járhat együtt. nem lehet segíteni – pedig a dolog vérre megy. A migrénroham tetőpontján a beteg sürgető szükségét érzi. csökönyösségünket. amely látási zavarokkal (fényérzékenységgel. Itt az ideje. a koponya). többnyire féloldalas fejfájás.és bélpanaszokkal (hányás. mint a feszültség okozta fejfájásban szenvedőkre.

Mennél inkább a fejére. úgy lent. aminek lent kéne megtörténnie. ahol a test meg tud nyílni!) A népnyelv ősidők óta összefüggésbe hozza a női szájat a női hüvellyel (pl. mégis egy igen lényeges ponton módosul. a migrénes ember egy valójában testre tartozó témát raktároz a fejében. Fent valósul meg az. amelyen az összes testnyílás lakozik. s ott próbálja azt megélni. elpirulunk. A testnyílások a szexualitásban kiemelkedő szerepet játszanak (szerelem-bebocsátás – s ez csak ott történhet meg. a férfiorrot a férfi nemi szervvel. a genitáliák és a fej ugyanis analóg módon viszonyulnak egymáshoz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 267 Mindaz. Az orális szeretkezésben is teljesen világos az altest és a fej „kicserélhetősége”. Míg a feszültség okozta fejfájásban szenvedő személy le akarja választani a fejét a testéről. hogy fejünket milyen gyakran vetjük be altestünk helyett. hiszen a szexuális izgalomtól a vér normális esetben a genitáliákba tolul. gondolataira koncent- . a migrénre is érvényes. A fej altestté alakul át. kivörösödnek. a száraz ajkak!). Kínos helyzetekben – melyek majdnem mindig szexuális jellegűek – fejünkbe tolul a vér. A migrén mindig a fejbe áttolt szexualitás. Az altest és a fej polaritások. Az elpirulás is mutatja. melyek ellentétessége mögött közösségük húzódik meg – amint fönt. a nemi szervek felduzzadnak. Az eltolás nem is olyan nagyon vezet tévútra. s az egyikből a másikra következtet. amit ott mondottunk. Ez a téma a szexualitás. Az impotencia is a genitális terület fejbe történő áttolása. Ez az a két testrész.

mint mindenki láthatja. annál kevésbé potens az altestében. de csapkodhat is vadul maga körül – mindkettő gyengeségének a kifejezése. Így a migrénben szenvedők között egyrészt olyan embereket találhatunk. semmi gondja nincs. hogy fenti utalásaink kellően megvilágítják az altest és a fej analógiáját. akár azért. problémáinkkal alapvetően kétféleképpen bánhatunk: vagy eltoljuk és elfojtjuk (betokosítjuk). A migrénben szenvedő embereknek (ezek gyakrabban nők) mindig szexuális problémáik vannak. akik a szexualitást teljességgel kiszorították az életükből („az ilyesmihez semmi közöm”). Mindkettőben közös. akik pótlékként egyre többet esznek. s ennek fatális következményei vannak. Ha ezt nem vallja be magának az ember – akár azért. s mint migrén jelentkezik. Ugyanezt az eltolást használják a szexuálisan kielégítetlen emberek. Sokan szeretetéhségüket próbálják meg szájukon keresztül csillapítani – de sosem lakhatnak jól. a probléma a fejbe kerül. mert ugye semmi köze hozzá. akik teljességgel szabados „szexualitásukat” a világ elé tárják. hogy szexuális problémáik vannak. másrészt olyanokat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 268 rál a férfi a közösülés közben. valójában azonban ugyanannak a nehézségnek a poláris megjelenései. Ha az ember fél. Bár kívülről nézve a két módszer igen különböző. . Itt aztán magasabb szinten kerül feldolgozásra. mert a szexszel. Reméljük. félelmében remeghet is. Amint azt már más összefüggésekben is hangsúlyoztuk. vagy demonstratív módon túlkompenzáljuk őket.

elernyedésbe (az erek dilatációja). hogy a roham után a beteg egy ideig kifejezetten jól érzi magát. Házaspárok . nyomást érzünk. és a roham véget ért volna. Szemléletünkbe vág az a megfigyelés is. zaj. Mindez egyrészt a téma szexuális vonatkozását. a feszültség nő. felindultság stb. huzat. A migrénnek az is jellegzetes vonása. csakhogy egyedül. mielőtt az elernyedés beállt. akire a migrénes rohamok a szexuális orgazmust követően törtek rá. csak a hely van feljebb. Minden inger válthat ki migrént: fény. E. úgy zajlik le a migrén is: a fejbe vér tolul. amely a pácienst meggátolja abban. Ahogy a szexuális izgalomnál a vér a genitáliákba tolul s a feszültség a csúcspont után nyugalomba csap át. „felhúzódik” tudatos gondolataihoz – mígnem a feje zúg. másrészt azt a félelmet mutatja. Mivel a tudattalan tartalmakról (ürülék) nem akar tudni. A roham csúcspontja után a beteg legszívesebben sötét szobában van egy ágyban. miszerint a migrénes páciens kísérő tünetei között első helyen az emésztési zavarok és a székrekedés állnak: a páciens lent bezárkózott. időjárás. A páciensnek néha több orgazmusa is volt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 269 A migrénroham orgazmus a fejben. Lefolyása is azonos. hogy problémáját egy másik emberrel és adekvát szinten dolgozza fel. Gutheil 1934-ben egy pszichoanalitikus folyóiratban egy olyan beteg esetéről számol be. majd átcsap nyugalomba.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

270

arra is felhasználják migrénjüket (ezzel az elnevezéssel gyakran normális fejfájásukat illetik), hogy a házaséletet elkerüljék. Ha a fentieket összefoglaljuk, azt mondhatjuk, hogy a migrénben szenvedő személyeknél konfliktust találunk ösztönök és gondolkozás, lent és fent, altest és fej között, s ez oda vezet, hogy mintegy az előzőeket megkerülendő, fejüket gyakorlótérként használják fel, s ott próbálják meg problémáikat megoldani, amelyek azonban csak egy egészen más szinten (a test, a szexualitás, az agresszió szintjén) oldhatók meg, fejezhetők ki. Már Freud is próbacselekvésnek tekintette a gondolkodást. A gondolkodást veszélytelenebbnek, kötetlenebbnek tartjuk, mint a cselekvést. A gondolkodás azonban nem helyettesítheti a cselekvést, a kettőnek ki kell egészítenie egymást. Az ember testet kapott, hogy ezen eszköz segítségével valósítsa meg önmagát (hogy valósággá váljék). Energiáink csak a megvalósításban maradnak mozgásban. Az sem véletlen, hogy a meg-értés és a fel-fogás fogalmai is meglehetősen testi képekhez kötődnek. [Németül: ver-stehen (állni), be-greifen = fogni.] Az emberi értelem és fogalomkincs a lábak, a kezek, az emberi test használatában gyökerezik. Ha ez az összjáték megszakad, az energiák mindig összesűrűsödnek, s különböző tünetcsoportokban betegségként manifesztálódnak.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

271

Szemléltetőül álljon itt a következő áttekintés: A leblokkolt energiák eszkalációs fokozatai: 1. Ha az (agresszív vagy szexuális) aktivitás a gondolkodásban blokkolódik, ez fejfájáshoz vezet. 2. Ha az aktivitás a vegetatívum, azaz a testi funkciók szintjén blokkolódik, ez magas vérnyomáshoz s a vegetatív disztónia tünetképéhez vezet. 3. Ha az aktivitás idegi szinten blokkolódik, akkor ez olyan kórképekhez vezet, mint a szklerózis multiplex. 4. Ha az aktivitást az izomterületen gátoljuk, ez olyan mozgásszervi megbetegedésekhez vezet, mint a reuma, a köszvény stb. Ez a beosztás a megvalósuló cselekvés különböző fázisainak felel meg. Legyen az ökölcsapás vagy szerelmi aktus, minden aktivitás az elképzeléssel indul ( 1 ), mely azt gondolatban előkészíti. Ezt a test vegetatív előkészülete követi (2), mint például bizonyos, az aktivitáshoz szükséges szervek erősebb vérellátása, magasabb pulzusszám stb. Végül az elképzelést az idegek részvétele mellett (3) az izomzat (4) ülteti át a cselekvésbe. Minden olyan esetben, amikor az elképzelés nem valósul meg cselekedetben, az energia kényszerűen blokkolódik a négy terület egyikén (a gondolkodás

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

272

– a vegetatívum – az idegek vagy az izomzat területén), s idővel a területnek megfelelő szimptómákhoz vezet. A migrénben szenvedő beteg a skála elején áll – szexualitását blokkolja az elképzelés szintjén. Meg kell tanulnia, hogy problémáját ott lássa, ahol az van, hogy aztán azt, ami a fejébe szállt, visszavezethesse oda, ahová tartozik – az altestébe. A fejlődés mindig lent kezdődik, s a felfelé vezető út ha becsületesen akarjuk megtenni – unalmas és fáradságos.

Fejfájás
Fejfájás és migrén esetén a következő kérdéseket tegyük fel magunknak: 1. Min töröm a fejem? 2. Vajon a fent és a lent élő csereviszonyban vannak-e személyiségemben? 3. Nem törekszem-e túlságosan az érvényesülésre? (A becsvágy problémája.) 4. Vajon keményfejű vagyok-e, s fejjel próbálok a falnak menni? 5. A cselekvést gondolkodással próbálom-e helyettesíteni? 6. Őszinte vagyok-e magamhoz szexuális problémáimat illetően? 7. Miért tolom át az orgazmust a fejembe?

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

273

7. A bőr
A bőr az ember egyik legterjedelmesebb szerve. Sokféle funkciót tölt be, melyekből a legfontosabbak a következők: 1. Lehatárolás és védelem 2. Érintés és kapcsolatteremtés 3. Kifejezés és megjelenítés 4. Szexualitás 5. Légzés 6. Kiválasztás (veríték) 7. Hőszabályozás A bőr mindezen funkciója valójában egy közös témára utal, amely a lehatárolás és a kapcsolatteremtés között ingadozik. Bőrünket mint külső anyagi határunkat éljük meg, ugyanakkor bőrünkön keresztül állunk kapcsolatban a külvilággal, bőrünkkel érintjük meg környezetünket. Bőrünkben mutatkozunk meg a világnak, és saját bőrünkből nem bújhatunk ki.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

274

Bőrünk tükrözi a külvilágnak, hogyan érezzük magunkat, méghozzá kétféleképpen. A bőr először is minden belső szerv reflexiós felülete. Bármely belső szervi zavar kivetül a bőrre, s minden bőrfelületi inger továbbvezetődik a neki megfelelő szervbe. Ezen az összefüggésen alapulnak a reflexzóna-terápiák, melyeket a természetgyógyászat régóta használ, az akadémikus orvostudomány azonban csak néhányat ismer (például a Head-féle zónákat). Nevezzük meg mindenekelőtt a talpreflexzónamasszázst, a hátzónák kezelését vérvétellel, az orr-reflexzóna-terápiát, a fülakupunktúrát, de sok más ilyen kezelés létezik. A gyakorlott természetgyógyász a bőrön látja és tapintja a belső szervek állapotát, s ugyanúgy a bőrön, a projekciós helyeken keresztül kezeli őket. Akármi történjék a bőrön, egy pirosodás, duzzanat, gyulladás, pattanás vagy kelés – a történés helye sohasem véletlen, s mindig egy, a helynek megfelelő belső folyamatra utal. Régebben olyan finom szisztémák is voltak, amelyek például egy májfolt elhelyezkedéséből az érintett személy jellemére tudtak következtetni. A felvilágosodás kora babonának nevezte és sutba dobta az ilyen „nyilvánvaló marhaságokat”, lassan azonban ismét közeledünk az efféle dolgok megértéséhez. Valóban olyan nehéz lenne felfogni, hogy minden létező mögött ott van a láthatatlan minta, amely az anyag világában csak ki-fejezést talált? (A német aus-drücken második tagja azt je-

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

275

lenti: nyom, lenyom, leszorít.) Minden látható csak példázata a láthatatlannak, ahogyan a műtárgy is a művész láthatatlan ideáinak látható kifejezése. A láthatóból következtethetünk a láthatatlanra. Mindennapjainkban állandóan ezt tesszük. Belépünk egy szobába, s a láthatóból következtetünk a szoba lakójának ízlésére. Ugyanezt az ízlést diagnosztizálhatnánk azonban az illető ruhásszekrényében is. Mindegy, hová nézünk, ha például valakinek rossz ízlése van, az mindenütt megmutatkozik. A teljes információ mindig, mindenütt megmutatkozik. Minden részben ott van az egész (pars pro toto – mondták a rómaiak). Ezért aztán mindegy, hogy egy ember testének mely részét vizsgáljuk. Mindenütt ugyanazt a mintát ismerjük fel, azt a mintát, amely ezt a bizonyos embert reprezentálja. Megtaláljuk ezt a mintát a szemben (íriszdiagnosztika), a fülben (francia fülakupunktúra), a háton, a lábakon, a meridiánpontokon (terminálpontdiagnózis), minden vércseppben (kristályosodási teszt, kapillárdinamolízis, holisztikus vérdiagnózis), minden sejtben (humán genetika), a kézben (chiromantia), az arcon és a testfelépítésben (fiziognómia), s a bőrön is (mely pillanatnyi témánk). Ez a könyv arra tanít, hogyan ismerjük meg betegségtünetein keresztül az embert. Mindegy, hová nézünk – ha látunk. Az igazság mindenütt ott van. Ha specialistáinknak sikerülne attól a teljességgel terméketlen kísérlettől megszabadulni, amellyel az

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

276

általuk felfedezett összefüggések kauzalitását akarják mindenáron bizonyítani, váratlanul mindannyian látnák, hogy minden mindennel analóg összefüggésben áll ahogyan fent, úgy lent, ahogyan bent, úgy kint. A bőr azonban nemcsak belső szerveink állapotáról tudósít kifelé, hanem rajta és benne mutatkozik meg minden átélt pszichikus folyamat és reakció is. Néhány ezek közül annyira magától értetődő, hogy bárki észreveszi: elpirulunk a szégyentől és elsápadunk a rémülettől, verejtékezünk félelmünkben vagy felindultságunkban, égnek áll a hajunk a szörnyűségtől, vagy éppen libabőrösek leszünk. Bár kívülről láthatatlan a bőr elektromos vezetőképessége, a megfelelő elektromos eszközökkel mérhető. Az első ilyen jellegű kísérleteket, illetve méréseket C. G. Jung végezte, aki „asszociációs kísérleteivel” a fenti összefüggések természetét kutatta. Manapság, hála a modern elektronikának, a bőr elektromos vezetőképességének állandó, finom változásait oly mértékben fel lehet erősíteni és ezáltal be is lehet mutatni, hogy az ember bőrével „beszélgetni” is tudunk, hiszen a bőr minden szóra, minden témára, minden kérdésre elektromos történéseinek azonnali finom változásaival válaszol. (Ezt PGRnek, illetve ESR-nek nevezik.) Mindez azt bizonyítja, hogy a bőr egy nagy projekciós felület, melyen mind a szomatikus, mind a pszichés folyamatok, események láthatóak. Ha a bőr bensőnkből

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

277

oly sok mindent megmutat, akkor kézenfekvő, hogy nemcsak különös gonddal ápoljuk, de megpróbáljuk látványát manipulálni is. Ezt az alapjában csaló vállalkozást nevezzük kozmetikának, s a megtévesztés művészetéért szívesen áldozunk jókora összegeket. Bár e soroknak nem célja, hogy durván becsmérelje a kozmetikai megszépítő művészetet, nézzük mégis, milyen törekvés áll az emberiség ősrégi testfestészete mögött. Ha a bőr a belső állapot külső megjelenítése, minden olyan kísérlet, amely ezt a megjelenést meg akarja változtatni, kényszerűen őszintétlen. Valamit megpróbálunk elfedni, illetve valaki másnak a látszatát akarjuk kelteni. Olyasminek keltjük a látszatát kívül, aminek nyoma sincs belül. Álhomlokzatot építünk, mely mögött elvész a tartalom és a forma egysége. Ez az a különbség, amikor valaki „szép”, vagy „szépnek tűnik”, azaz a lét és a látszat közötti különbség. A kísérlet, hogy a világ előtt hamis maszkot használjunk, a make-uppal kezdődik, s groteszk módon az esztétikai műtétekkel végződik. Vannak, akik átszabatják az arcukat – különös, milyen kevéssé félnek egyesek attól, hogy a saját arcukat elveszítik! Mindazon kísérlet mögött, amely arra irányul, hogy mások legyünk, mint akik vagyunk, az áll, hogy semmit sem szeretünk kevésbé, mint önmagunkat. Az egyik legnehezebb feladat önmagunkat szeretni. Mindazok, akik azt hiszik, hogy kedvelik, sőt szeretik magukat, biztos, hogy összekeverik „önmagukat” saját

(Mindezzel nem akarjuk alapvetően kétségbe vonni. . erős bőr arra enged következtetni. Legyen az ökölcsapás vagy éppen lágy simogatás mindig a bőr az. Ezek a módszerek azonban éppen a cél tudatosságánál fogva különböznek a kozmetikától!) Egy ember bőre már rövid együttlét során is sokat elárul tulajdonosának pszichéjéről. újjáalakítani külső képünket. a verejtékező bőr a szemben álló bizonytalanságát. az elpiruló bőr izgalmát mutatja. Nem is mindig ússzuk meg ép bőrrel az ilyesmit. szakadatlanul megpróbáljuk megváltoztatni. míg egy ellenállóképes. Nagyon érzékeny bőr alatt nagyon érzékeny lélek lakik (vékony a bőre). azaz tudatunk meg nem változik. amíg bensőnk. hogy létezik egy olyan lehetőség is. Bőrünkkel érintjük meg egymást. kelés) vagy kívülről (sérülés. kiütés. Mivel önmagunkat – árnyékainkkal egyetemben mint egészet nem tudjuk szeretni. lépünk kapcsolatba egymással. a bioenergetika és hasonló módszerek teszik. A betegségek során bőrünk belülről (gyulladás. amikor formális változásokkal vezetünk be egy befelé irányuló folyamatot.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 278 egójukkal. amint ezt például a hatha jóga. operáció) átszakadhat. hogy az illető sokat kibír (vastag a bőre). Az egész kísérlet azonban „kozmetika” marad mindaddig. amely a kapcsolatot létrehozza. félelmét. Mindkét esetben határaink válnak kérdésessé.

Szexuális fantáziák merülnek fel – de szégyelli magát értük. amely minden erejével helyet próbál teremteni magának az érintett személy életében és tudatában. A megindult folyamatot nem lehet meg nem történtté tenni. valami áttöri a határt. A pubertás amúgy is jó példa a konfliktushelyzetre. A serdülő legszívesebben kitörölné a világból. a társas viszony. valami ki akar jönni. A kamasz kapcsolatba szeretne kerülni azzal.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 279 Bőrkiütések Ha bőrkiütés keletkezik. Legegyszerűbben ezt a gondolatot az úgynevezett „serdülőkori pattanások” példáján követhetjük. Az új igézete s a tőle való félelem egyforma erővel rángatják. A pubertásban a téma a szexualitás. Ugyanakkor ez a követelődző új valami ismeretlen. . hogy a te-t megtalálhassuk. Felébred a vágy az ellenpólusú te iránt. ami hiányzik neki – de nem mer. szokatlan és félelmet kelt. Így a serdülő ott van a konfliktus közepében. csak a téma változik. Világos. megszokott állapotába. az erre irányuló igényt azonban félelmében a serdülő általában visszafojtja. A bőr ugyanis az én határa. hogy egy ilyen konfliktus gyulladásként válik láthatóvá bőrén. Minden konfliktus e minta szerint zajlik le. s visszatérne előző. A látszólagos nyugalom fázisában egyszerre csak tudattalan mélységekből tör fel egy új igény. Ez azonban nem megy többé. a szerelem. melyet le kell győznünk ahhoz. A pubertás idején az emberben feltör a szexualitás.

azt a pattanások megjelenési helye is megvilágítja: kizárólag az arcon. a saját bőrükben kell hogy tetsszünk neki. Ördögi kör ez: a félt szexualitás kiütésként manifesztálódik a bőrön – s a kiütés megakadályozza a szexualitást. mert másutt semmilyen célt nem töltenének be. ugyanakkor rámutat az újonnan ébredt ösztöntől való félelemre is. A bőr többi részét nem támadják meg. megakadályozzák a szexualitást. anélkül hogy „az” megtörtént volna – s a pattanás eltűnik. hogy eddigi határai felrobbanóban vannak. A pattanások kezelésében az orvostudomány sikerrel alkalmazza a fogamzásgátló tablettákat. hogy a másik szeressen bennünket. a pattanások megnehezítik a találkozásokat. megsimogatjuk. A kamasz szexualitása felett érzett szégyenét pattanásai felett érzett szégyenébe tolja át. A hatás szimbolikus háttere nyilvánvaló: a fogamzásgátló terhességet színlel a testben. Hogy milyen szoros a kapcsolat a szexualitás és a bőrkiütések között. kislányoknál még a dekoltázsban jelennek meg (néha a háton). Napozás. E forró téma begyullasztja a kamasz bőrét. Pattanásokkal védi magát a kamasz. amely ezt az újat áttörésében akadályozza. valami új energia kíván feltörni. ami azt jelzi. tengerparti nyaralás hatására a pattanás . hiszen nincs mit megakadályoznia többé. Ahhoz. Az izgatás elfojtott vágya izgatott bőrré változik. amellyel kapcsolatot teremtünk. amellyel a másikat megérintjük.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 280 Ugyanakkor a bőr az a szerv.

Az ekcéma ezzel szemben az anyák eszköze. illetve érzelmileg elhanyagolják. a rubeola. A gyermek életében minden gyermekbetegség valami újnak az áttörését jelenti. az érinthetetlenséget emeli ki. míg a levetkőzés a másik előtt való meg-nyílás első lépcsője. A csecsemők acne infantum nevű (anyatej okozta) bőrkiütése azoknak az anyáknak szól. s többnyire előrelépést hoz magával a gyermek fejlődésében. a skarlát a bőrön jelenik meg. amellyel . ami eddig nem volt látható. míg mindig erősödik. át szeretné törni elnyomása határait. akik csecsemőiket nem érintik meg elégszer. nagy vonalaiban érvényes majdnem minden bőrkiütésre. amit a pubertáskori pattanásokról mondtunk. láthatóvá (tudatossá) akar válni. s a nap a másik test vágyott és ugyanakkor félt melegét helyettesíti veszélytelen módon. A ruházat mint második bőr a lehatároltságot. A kiütés a csecsemő és az anya között lévő láthatatlan fal láthatóvá tétele. Ez a magyarázata annak is. hogy a legtöbb gyermekbetegség. hogy a pattanás legjobb orvossága a gyakorlatba átültetett szexualitás. mennél jobban betakarjuk (felöltöztetjük) a testet. amit eddig visszatartottunk (elfojtottunk). a kanyaró.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 281 többnyire jelentősen javul. A kiütés mindig azt jelzi. hogy valami. az izoláció áttörésére tett kísérlet. Mindaz. A bőrkiütésben olyasmi mutatkozik meg. Mindenki tudja.

se ki nem akarunk engedni semmit. ahol a bőrt ezüstfehér pikkelyek takarják. az állatok szarupáncéljával). akik nagy súlyt fektetnek a bőr tisztaságára. Ha például levesszük egy kagylós állat kagylóját. mennél vastagabb a páncél. Ezt a felismerést fejezi ki a következő mondás is: „A durva külső mögött érzékeny lélek lakozik. vagy „pikkelysömör”. valójában a legérzékenyebb emberek. sebezhető valami marad hátra.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 282 kauzálisan igazolják gyermekükkel szemben érzett ellenszenvüket. A pszichés elhárítás. akik a maguk elhárító módján senkit és semmit nem engednek közel magukhoz. annál nagyobb a belső érzékenység. Ez a bőrbetegség élesen körülhatárolt. védtelen. Ugyanígy van ez az állatok birodalmában is. Se be. A bőr természetes védelmi funkciója bepáncélosodási funkcióvá változik – minden irányban lehatároljuk magunkat. Azok.” Abban a kísérletben. foltszerű gyulladásos betegséggócokban jelentkezik. Ez általában különösen „esztétikus” anyákat érint. a félelem a sebezhetőségtől. lágy. Az egyik leggyakoribb bőrbetegség a pszoriázis. betokosodás eredményét Reich igen találóan „karakterpáncél”-nak hívta. Mennél erősebb az elhárítás. amely a sebezhető lelket . Feltétlenül a páncélképzésre emlékeztet bennünket (vö. Ebben az esetben a bőr mértéktelen szaruképzéséről van szó. Minden védekezés mögött a sebezhetőségtől való félelem áll.

ugyanakkor azonban a szeretettől. megsebzéstől. berepedéshez. A pikkelysömör egyes bőrterületek elsebesedéséhez. A megkeményedés. A pikkelysömör gyakran kezdődik a könyéken. hogy az extrém közelség vágyából és az ugyanettől való félelem konfliktusából hogyan jön létre a sebzettség és a védőpáncél. Ezzel azonban növekszik a bőrön keresztüli infekciós veszély. Bár a páncél megvéd a sérüléstől.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 283 páncéllal próbálja megvédeni. beszűkít – s a félelem növekszik. a sebzettségbe korántsem pusztul bele. hogy megtudjuk. A túlzott sebezhetőség és a páncélképzés összefüggéseit azért taglaltuk kissé részletesebben. Így a páncél leválasztja a lelket az élő folyamatokról. vagy a pszichoterápia során jön létre. A könyökével „érvényesül” az ember. hogy a csodálatosat átélhessük. az odafordulástól is „megvéd”. Ez a lépés csak külső nyomás hatására történik meg. véres varasodáshoz vezet. bizonyos tragikum rejlik. Sebezhetővé kell válnunk. mert a test szintjén a pikkelysömör kialakulása a fent vázoltakat igen meggyőzően bizonyítja. Láthatjuk. Bármennyire rettegjük s elhárítjuk is ezt. lelkünknek meg kell sebződnie ahhoz. Az ördögi kört egyre nehezebb megtörni. sebezhetőség itt mutatkozik meg a leg- . melyet vagy a sors hoz. A szeretet azt jelentené: nyílj ki – ez azonban kérdésessé tenné a védekezést. a könyökére támaszkodik az ember.

agresszió.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 284 jobban. mégse hanyagoljuk el azokat az egyéb területeket. de egy kellemes este is lehet ingergazdag (németben a reizvoll – ingergazdag bájosat is jelent). vonzalom vagy szerelem. A viszket és vakar szavaknak a német nyelvben pszichikai jelentése is van: Es juckt mich: ingerel – Das kratzt mich nicht: nem érdekel. nem zavar. Agresszív értelemben is ingerelhetünk valakit (például egy állatot). mind az ingerlés szónak erős a szexuális vonatkozása. hogy ismét „nyitott”. A viszketegség kétségbeesésbe kergethet bennünket: állandóan vakaródznunk kell valahol. A viszketést mint ingert érzékeljük. s ez arra kényszeríti a pácienst. az stimulál bennünket. legyen az szexualitás. „ok” nélkül is felléphet. Bár mind a viszketés. melyek asszociatíve számításba jöhetnek. Ambi- . Az inger sosem egyértelmű. A viszketés és vakarás szavakat leginkább úgy fordíthatnánk le: „ingerel”. Így beszélhetünk viszketegségről (a németben Juckreiz: azaz viszketési inger). Viszketegség A viszketegség sok bőrbetegség kísérőjelensége (például csalánkiütés). A pikkelysömörben azonban a lehatárolódás és az izoláció szélsőséges fokot ér el. „sebezhető” legyen. Ha valami ingert gyakorol ránk. de magában.

) A viszketegség tehát mindig olyasmit ad tudtunkra. ami nem hagy hidegen bennünket. izzás áll. Ahogy a földet kikaparjuk. ha a viszketés gyakran jár bőr- . ami nyomja a lelkünket: legyen az égető szenvedély. Sosem tudhatjuk. hogy szimbolikusan ráleljen arra. A viszketegség vakarásra kényszerít bennünket. amitől viszket. s azt napfényre hozzuk. ásás szelídített formája. felássuk. ami csiklandozta.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 285 valensen éljük meg. Ha megtalálja azt. felfedésre vár. hogy pszichikai szinten valami ingerel bennünket. hogy ott valamit találjunk. a viszketegségben szenvedő személy bőre felszínét kaparja. A viszketegség hátterében valamilyen szenvedély. izzó szerelem vagy a düh lángja. vagy éppen ingerlékenyen reagálunk rá. Mindenesetre az inger felizgat bennünket. ingerli. ami rágja. amely ki akar törni. nem akartuk észlelni. Nyilvánvaló azonban. hogy er findet sich aufgekratzt = felvakarva érzi magát. A vakarás a kaparás. ami ingerel. tüzes lelkesedés. hogy viszket. hogy ezt pszichikai szinten nem vettük figyelembe. s a neki megfelelő ige. Nem csoda hát. sóvárgást jelent. a prurire jelenti. belső tűz. ezért kellett szomatizálódnia. hogy egy ingert pozitív értelemben élünk-e meg ingerlőként. (A német ezt úgy fejezi ki. A testi viszketegség azt jelzi. A latin prurigo szó a viszketés mellett érzékiséget. egészen felderül. izgatja.

ami ingerelte – igen mulatságos lesz. piros foltokkal. izzó sebekkel. agresszió. ami határaimat át akarja törni? (Szexualitás.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 286 kiütéssel. Hogyan állok a kapcsolatteremtéssel? 3. ami valójában ingerel? 6. ösztönök. Elutasító magatartásom mögött a közelségre irányuló elfojtott vágyam áll? 4. Nem határolom-e túlságosan le magam? 2. lelkesedés. a következő kérdéseknek járjon utána: 1. Elkülönülésre kárhoztatom-e magam? . kiütései vannak. meglátod! Bőrkiütések Akinek bőrproblémái. Mi az. szenvedély.) 5. A kihívás így szól: Tudatodban addig kaparj. míg meg nem találod azt. Mi az.

legjellemzőbben partnerünkkel való kapcsolatunkban mutatkozik meg. Ezt a részt nevezzük énnek. A vese A vese az emberi testben a társas kapcsolatok helyét reprezentálja. Partnerkapcsolaton itt nem a szexualitást értjük. ami hiányzik. ha a társas viszonyok pszichikai hátterét közelebbről szemügyre vesszük. Vesefájdalom. Az emberi megismerés útja a tudatosodáshoz vezető út. ugyanakkor átvihető bárki másra. integráljuk őket. ha partnerkapcsolatunkban konfliktusaink vannak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 287 8. Tudatunk polaritásával jár. Ahhoz. addig tudattalan részeit tegyük tudatossá. vesebetegség mindig akkor lép fel. az árnyékunkat – per definitionem – nem ismerjük. Ez a tanulási folyamat nem érhet véget addig. hasznos lehet. akivel kontaktusba kerülünk. hogy árnyékunk újabb és újabb. hogy teljességünknek sosem vagyunk a tudatában. Állandóan arra kényszerülünk. ahogyan másokhoz viszonyulunk. ahogyan embertársainkhoz viszonyulunk. hogy a vese és az emberi kapcsolatok összefüggését jobban megértsük. A többit. létezésünknek mindig egy részletével azonosítjuk magunkat. s azonosítván. hanem alapvetően azt a módot. amíg tudatunk . Az a specifikus mód.

ami hiányzik belőlünk. s a férfit lelkünkben átengedjük az árnyék-létnek. az androginitás természetesen a pszichikai síkra vonatkozik – a test megtartja a nemét. . A megismerésnek azonban szüksége van a szubjektum-objektum kettéosztottságára (hasadására). hogy árnyékvilágunkat tudatossá tegyük. így a férfi és a női princípiumot is. a szerzetesek öltözékének és a cölibátusnak is. hogy lelkünk női részével azonosulunk. azaz lelkében egységgé olvadt a férfi és a női aspektus (chymische Hochzeit).Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 288 nem teljes – míg nem vagyunk egészségesek. amelyhez tartoznak). A hímnősséget azonban ne cseréljük fel a hermafroditával. Kezdetben paradoxnak tűnik. bár az a valóságban mindig is bennünk volt. A tökéletes ember androgin (hímnős). Bár például szemünk lát – távolról sem látjuk vele önmagunkat. A tudat azonban ezzel a nemmel nem azonosul többé (ahogyan a kisgyermekek sem azonosulnak azzal a nemmel. Az a feladatunk. s lelkünk női része automatikusan az árnyékvilágba csúszik. A férfi lét azt jelenti. amit mondtunk – talán ezért is értik meg olyan kevesen. épek! Ez az egység magában foglalja a teljes polaritást a maga el-választhatatlanságában. Az androginitás a célja a papok. hogy lelkünk férfi részével azonosulunk. vagyis azt. míg nőnek lenni ennek megfelelően azt jelenti. Ezt azonban csak a projekció kerülő útján át érhetjük el. a külvilágban kell megkeresnünk s megtalálnunk.

Ha olyan emberrel találkozom. Amit a másik emberen szeretünk vagy gyűlölünk. ha a másik árnyékvilágunknak arra a rétegére reflektál. Gyakran félünk tőle. mintegy feldolgozásra.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 289 ehhez a tükörfelületen létrejövő projekciós kerülő útra van szükségünk. Mi. Vonzónak találjuk a másik nemet. a kettő végső soron ugyanaz. A férfi lelkének női összetevőjét (C. amelyet magunk is szívesen tudatosítanánk. mint lelkünk tudattalan aspektusával történő találkozás. emberek ugyanebben a helyzetben vagyunk. s melyektől ezért nagyon félünk. tudatosulásra várva. aki azon a mélységszinten él. amellyel nem akarunk magunkban találkozni. s vannak olyan rétegek. G. mert hiányzik nekünk. A partnerral (társsal) való találkozás nem más. Szeretetről beszélünk. Ha világos számunkra saját árnyékvilá- . amely árnyékvilágom felső rétegéhez tartozik. s gyűlöletnek nevezzük. ha valaki árnyékvilágunk olyan mély rétegére reflektál. mert tudattalan bennünk. mint saját árnyékvilágom érintett részére. az végső soron mindig bennünk van. beleszeretek. Ez a bele ugyanúgy vonatkozik a másik emberre. Árnyékvilágunkat rétegesen képzelhetjük el. melyek közelebb fekszenek a felszínhez. amelyek iszonyatot keltenek bennünk. Csak így ismerhetjük meg önmagunkat. Jung ezt animának nevezi) csak egy konkrét nőre irányuló projekción keresztül tudatosíthatja – s ugyanez érvényes fordítva a nőre is. Vannak olyan mély rétegek.

s közös árnyékvilágukat a külvilágba projiciálják. csodálatosnak és szörnyűnek találjuk egyszerre. tudatos területeink (világunk) tükröződnek – ez túl egyszerű és unalmas. mikor nem is illenek egymáshoz”. teljes egészében birtokolni akarjuk. Emiatt találunk relatíve mindig különböző embereket egymás mellett. de az abban résztvevők fejlődésére nézve nem túl kedvező: a másikban is csak saját. saját árnyékvilágunkat dolgozzuk fel.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 290 gunk eme tükrözési mechanizmusa a másikban. mely partnerkapcsolatainkat terheli. hogy „az ellentétek vonzzák egymást”. melyek egy partnerkapcsolatot kitöltenek. illetve – poentírozva mindegyik a másikkal életi a saját árnyékvilágát. Többnyire ugyanilyen ambivalensen viszonyulunk partnerünkhöz is – szeretjük és gyűlöljük. Annál jobban illenek egymáshoz. Kölcsönösen nagyszerűnek találják egymást. mennél ellentétesebbek. Mindazon cselekmények és súrlódások során. s kényelmesebb is. A két. és meg akarunk szabadulni tőle. mert mindegyik a másik árnyékvilágát éli. bennünk rejlik. ugyanakkor félünk is tőle. Mindaz a nehézség. Mindenki tudja. partnerproblémáinkat teljesen más fényben fogjuk látni. Tudattalanunkhoz való viszonyunk mindig ambivalens – a tudattalan izgat bennünket. s mégis mindig és újra azon csodálkozunk. „hogyhogy éppen ez a két ember talált egymásra. viszonylag hasonló ember közötti partneri kapcsolat bár veszélytelenebbnek tűnik. melyet aztán .

s képesek voltak azt tudatukba integrálni. hogy árnyékvilágunkat a másikban dolgozzuk fel. ez csak azt mutatja. hogy a tünet megszűnjék!”) Egy partnerkapcsolat akkor éri el célját. Ilyen esetekben (s ez a többség!) az egyik partner azt sem engedi meg a másiknak. ha nincs szükségünk többé a másikra. hogy az továbbfejlődjék. Talán világos mindebből. Ha valaki a másik nélkül nem tudna élni.. Ha valamelyik végigcsinál egy pszichoterápiát. ahelyett hogy megpróbálná projekcióját feldolgozni és visszafogadni magába. vagy legalábbis – tekintsünk el az ideális esettől épebbek lettek. A szerelem a . hogy a másik annyira megváltozott. Csak ebben az esetben vettük komolyan az „örök szerelem” ígéretét. akik egymás nélkül élni sem tudnának. hogy e munka célja saját teljességünk. („Hiszen mi csak azt akartuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 291 együttesen kerülnek. akik mindketten elérték teljességüket. mert ezáltal a bejáratott szerepek kérdésessé válnának. hogy merő kényelmességből (mondhatnánk: gyávaságból) arra használja a másikat. miután rávilágítottak lelkük tudattalan tartalmaira. ugyanis azáltal kerülünk közelebb egymáshoz. Tehát a partnerkapcsolat végén nem egy egymást turbékolva szerető pár áll. nemritkán partnere arról panaszkodik. hogy saját árnyékvilágát megélesse vele.. Ideális esetben egy partnerkapcsolat végén két olyan emberrel kéne szemben állnunk. A partnerkapcsolatokban azonban a súrlódások gyümölcsözőek.

Ezek az emberek nem veszik tekintetbe. Az efféle gondolatok mindig félelmet ébresztenek az olyan emberekben. hogy a „túlvilág” mindig itt van. hogy egyesülhessünk vele. amit partnerünk reprezentált. saját lelkünkbe felvesszük – vagy másként kifejezve: ha minden projekciónkat visszavettük tőle. akik projekciójukkal erősen az anyagi világon csüngenek. Az ilyen gondolkodás következményeként a földi dolgok múlandósága fenyegetővé válik. ha mindazt. hogy „szeretett hozzátartozóikkal” a „túlvilágon” találkoznak.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 292 tudat működése. Elég. s máris túl vagyunk a formák világán. Minden. Ezzel partnerünk mint projekciós felület üressé válik – üres vonzástól és taszítástól –. ha a látható világot tudatunkban transzmutáljuk. csak hasonlat – miért lenne ez éppen az emberekkel másként? A látható világot életünkkel feleslegessé kell tennünk ugyanez érvényes partnerünkre is. . ami látható. a szerelem örök. amit szeretünk. s azt jelenti. azaz időtől független. hogy tudatunk határait kitárjuk az előtt. A túlvilág az anyagi formákon túl lévő világ. s magunk egyesültünk velük. A problémák akkor keletkeznek. s az ilyen emberek abban reménykednek. A szerelmet is annak megjelenési formájához kötik. s nem a tudattartalmakhoz. Ez csak akkor történik meg. ugyanis saját lelkünkben valósult meg. amennyiben az egyik projekcióit feldolgozza s visszaveszi. ha két ember partnerkapcsolatát különböző mértékben használja.

hogy csak azt nem vehetik el tőlünk. célját még nem érte el. feltűnő. a lép) és páros szervek egyaránt találhatók.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 293 míg a másik teljességgel beleragad a projekciók világába. míg a here és a petefészek mint szexuális szervek. hogy a kapcsolatok belső struktúráját ismerjük. amelyet a test felvesz. Erósz (szexuális szerelem) és Agapé (a fokozatos eggyé válás mindennel). A vese ezzel szemben a szoros emberi kapcsolatoknak felel meg. Ha a páros szerveket vizsgáljuk. vese. aki megérti. petefészek. sírig tartó szerelmet élnek meg – s utána az óriási gyászt. amelyek a szervezet számára hasznosak és hasznosíthatók. A vese feladata a központi szűrőállomásé. Testünkben szinguláris szervek (például a gyomor. Ahhoz. mert a másik felük hiányzik! Jó annak. Ilyenkor eljön az az idő. a máj. s melyek azok a bomlástermékek és . Ha viszont mindketten beleragadnak projekcióikba. Ehhez fel kell ismernie. A tüdő a kötetlen kontaktus. hogy mind valamilyen módon a „kapcsolat”. a „partnerkapcsolat” témájára vonatkozik. E három terület egyébként a szerelmet alkotó három ógörög fogalomnak felel meg: Phila (barátság). például a tüdő. amikor az egyik a másiktól függetlenné válik. Minden anyag. melyek azok az anyagok. a hasnyálmirigy.és kommunikációs területeket. végső soron a vérbe kerül. a herék. míg a másiknak megszakad a szíve. hogy a vese történéseit követni tudjuk. Amíg külső tárgyra irányul. a szexualitást reprezentálják. amit magunkban megvalósítottunk. fontos. A szerelem egyesülni akar.

miáltal lehetővé válik. hogy a legkisebb fehérjemolekula (albumin) még éppen visszamarad rajta. melyet a pH-érték fejez ki. A szoros határok közt mozgó stabil pHértéktől függenek a szervezet biokémiai reakciói (például az energianyereség. a fe- . milyen életfontosságú ez a sav-lúg egyensúly. hogy a két különböző koncentrációjú folyadékot egymáson átvezesse. vagyis a bizonyos nagyságot meghaladó részecskéket kiválasztja (visszatartja). Az ozmotikus kiegyenlítésnek végső soron az a célja. amelyeket itt fiziológiai komplexitásuk miatt két alapfunkcióra kell egyszerűsítenünk: az első szakaszban a vese a mechanikus szűrő sablonja szerint működik. amelyeknek kiválasztásra kell kerülniök. E nehéz feladatok megoldására a vesének különböző mechanizmusok állnak rendelkezésére. lényegesen bonyolultabb szakasz az ozmózis és az ellenáramlás elvének kapcsolatán alapul.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 294 mérgek. A laikusoknak többnyire fogalma sincs arról. Az ozmózis lényegében két folyadék nyomásának és koncentrációs hozadékának kiegyenlítésén alapul. hogy szükség esetén a vese az erősen koncentrált vizeletet kiválassza (például a reggeli vizelet). melyeket egy féligáteresztő membrán választ el egymástól. Az ellenáramlás elve gondoskodik arról. hogy megtarthassa a test számára életfontosságú sókat. A következő. A szűrő likacsainak mérete éppen akkora. ugyanis ezektől függ többek között a szervezet sav-lúg egyensúlya.

aki árnyékvilágunkat éli. a vese életfontosságú anyagokat (például fehérjét. Jin és Jang között. Ha ez a tévedés szomatizálódik. ha azt hisszük. s ezzel a szervezet fejlődéséhez elengedhetetlen anyagokat veszítünk el.és feldolgozzuk. Ahogyan a vese gondoskodik arról. Ilyenkor saját projekciónk foglyai vagyunk. sókat) enged át szűrőberendezésén. A partnerkapcsolat legnagyobb veszélye mindig az. a férfit (Jang – savas) és a nőit (Jin – lúgos) harmonikus egyensúlyba hozza. mert az ezáltal nyert tudatosodás növekedésünket. amihez nekünk semmi közünk. Így-létén keresztül kompenzálja másik (vagy „jobbik”) felünk azt. analóg módon gondoskodik a partnerkapcsolat arról. ha partnerünk által reflektált saját árnyékvilágunkat meg. hogy azzal a másik emberrel való viszonyunkban. Analóg módon minden partnerkapcsolat kísérlet arra. hogy a két pólust. Így tartja magát a vér a lúgos és savas értékeknek pontosan a felén.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 295 hérjeszintézis).) Ezzel a vese ugyanúgy képtelennek bizonyul a szervezet számára fontos anyagokat sajátjaként felismerni. (Ez történik például a glomerulonephritis – egyfajta vesegyulladás – során. nem ismertük fel. mint ahogy a psziché sem képes a . a teljesség felé haladva tökéletesedjünk. érésünket szolgálja. hogy lúg és sav egyensúlya garantált legyen. hogy gondjainkat a másik fél problematikus. zavaró magatartása okozza. ami belőlünk hiányzik. hogy számunkra szükségszerű és hasznos.

diuretikus (vizeletkiválasztást serkentő) italokat részesítik előnyben. hogy a kívülről jövő „idegen” anyagokat saját szembesülésünk és fejlődésünk anyagaiként ismerje fel. társasági összejövetel vagy népünnepély –. Ilyen alkalmakkor az egyértelműen erős. s ezzel stimulálja a pszichés kapcsolatteremtő készséget is. Emberi kapcsolatteremtés ivás nélkül aligha képzelhető el – legyen az parti. Amint partnerünkben fel kell ismernünk magunkat. az kimutatja.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 296 problémákat sajátjának tudni. A mindennapi élet egyes szokásai is bizonyítják. milyen szoros kapcsolatban van a vese a „partnerkapcsolat”. aki nem iszik velük. mert aki nem (vagy keveset) iszik. hogy érintkezésbe lépjenek egymással. söröskorsóval koccintunk (a koccintással kötözködhetünk is. hogy nem akarja ingerelni kapcsolatteremtő szervét. hogy botrányossá válnánk). Ennek megfelelően gyanakvóan tekintenek arra. a vesét” stimulálja. a „kapcsolatkészség” témájával. A távolságot tartó „Ön” felcserélése a közelséget kifejező „Te”-re szintén majdnem mindig valamilyen ivási rituáléval kötődik össze – megöntözzük a barátkozást. anélkül. hiszen az ivás a „kapcsolatok szervét. Minden olyan alkalommal. amikor emberek azzal a szándékkal jönnek össze. mindenütt isznak. Nem is csoda. ha teli pohárral. kiemelt szerepet játszik az ivás. a vesének is alapvető az a képessége. tehát tartja a távolságot. melyek a . s a másikra ruházza őket. hogy bátorságot gyűjtsenek – a közel kerüléshez. Gyorsabban válik meghitté a kapcsolat.

meleggel és kiadós ivással próbálja meg a „kőszülést” meggyorsítani. Ha a kólika nem elég erős ahhoz. az orvos ugrálásra szólítja fel a pácienst. tea. alkohol).Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 297 vesét izgatják (mint a kávé. A kólikás fájdalom rendkívüli nyugtalanságot s erős mozgáskényszert von maga után. Ez a különösen fájdalmas esemény csak a szüléssel hasonlítható össze. mint magunkban. a tüdőt izgatja. hogy a húgyvezeték perisztaltikus mozgásával kilökje a folyamatokat blokkoló követ. Az italozást társasági eseményeknél közvetlenül a dohányzás követi. Ha azonban kő képződik. hogy kimozdítsa a követ. hogy a pótkielégülés szintjén fog leragadni. kalcium-foszfát. kalciumoxalát) kicsapódnak és kristályosodnak. s kólikához vezethet. kapcsolat utáni vágyát mutatja ki – ugyanakkor azonban fennáll az a veszély. ez megszakítja a folyamatot. Az ezért felelős környezeti feltételeken kívül a kőképződés veszélye arányban áll a fogyasztott folyadékmennyiséggel: a nagy folyadékmennyiség csökkenti az anyag koncentrációját és növeli oldhatóságát. Aki sokat iszik. A vesekő úgy jön létre. hogy a kő eltávozhassék. Ezen túl a terápia nyugalommal. A dohányzás a másik kapcsolatszervünket. Közismert. A kólika a test színvonalas kísérlete arra. . hogy társaságban lényegesen többet dohányzunk. hogy a vizeletben bőséggel jelen levő anyagok (például húgysav.

ha egy ugrással magunk mögött hagyjuk a múltat. mert a test fejlődéséhez nem tudnak hozzájárulni. amelyeket a vesének ki kellene választania. ezzel blokkoljuk fejlődésünk folyamatát. s „dugó” keletkezik. az epekő gyakoriságában mutatkozik meg. ami elöregedett bennünk (a kőtől). mint a nők. mint már láttuk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 298 A folyamat pszichés megfelelője könnyen követhető. mert személyiségünk fejlődéséhez nem járulnak hozzá. A kólika tünete kényszeríti majd ki azt a mozgást. s attól. Ez olyan témák felgyülemlésének felel meg. elavult témáknál rekedünk meg. Statisztikusan ez a nőknél. Fordítva viszont: az agresszivitást igénylő önérvényesítés a nő számára jelent nehezebb problémát. mert ez a princípium a férfihoz áll közelebb. amelyektől szintén réges-rég meg kellett volna szabadulnunk. megszabadulni. akik természettől fogva közelebb állnak ezekhez a princípiumokhoz. mint a nők. melyek azok a princípiumok. Csak akkor vagyunk képesek fejlődésünket ismét mozgásba hozni. melyet lecövekelésünkkel valójában gátolni szeretnénk. A vesekő esetén alkalmazott terápiás intézkedések világosan rámutatnak arra. s az orvos páciensétől a leghelyesebbet követeli: az ugrást.és a partnerkapcsolat-problematika terén segítségünkre . A vesefunkciót gátló kő olyan anyagokból áll. amelyek a harmónia. A férfiak nehezebben oldják meg a „harmónia” és a „partnerkapcsolat” problémáját. Ha azonban lényegtelen. A statisztika szerint a férfiak gyakrabban betegednek meg vesekőben.

mely mindent ismét mozgásba. Ha egyik partnerünk sem volt elég tökéletes és megbízható. ha a vese összes funkciója felmondja a szolgálatot. „aki” ideális és tökéletes. folyamatba lendít. Vesezsugor – művese A fejlődés elérte végpontját. mintegy a nyitás. mint a rokonszenv és szeretet kifejezése. nincsenek szükségletei és igényei. miután élő társunkkal nem voltunk hajlandók problémáinkat aktív módon megoldani. művesénkben most olyan partnerra leltünk. amit elvárunk tőle. . hogy tökéletes partner mindaddig nem létezik. vagy szabadság és függetlenség iránti vágyunk túl hatalmas volt. s egy gépnek. túljutás jeleként. a művesének kell átvennie a vértisztítás életfontosságú feladatát (dialízis). hűségesen s megbízhatóan megteszi mindazt. Ettől kezdve egy tökéletes gép a társunk. s végül sok folyadék. a görcsös véredények ellazítása. míg mi magunk nem vagyunk tökéletesek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 299 lehetnek: a melegség. vagy – ha saját gépet engedhetünk meg magunknak – éjszakáról éjszakára hűségesen alhatunk az oldalán. Cserében teljességgel függünk tőle: hetenként legalább háromszor találkoznunk kell vele a klinikán. s talán éppen ezen a kerülő úton át tanuljuk meg. Túlságosan sosem távolodhatunk el tőle.

Nem rekedek-e meg régi. s partnerem hibáit egyedül az ő problémáinak tartani? 3. Milyen problémáim vannak a partnerkapcsolatok területén? 2. Vajon felismerem-e önmagam partnerem viselkedési formáiban? 4. hogy elhagyhassák a testet. A vizeletmennyiség növekedésével . Valójában milyen jellegű ugrást követel tőlem a vesekövem? A hólyag A hólyag az a gyűjtőtartály. amelyben a vese által kiválasztott anyagok vizelet formájában várják. hogy etwas auf die Nieren geht = valami a vesénkre megy). Vajon hajlamos vagyok-e saját projekcióimban megrekedni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 300 A vese megbetegedései Ha valami az elevenünkbe vág (a német nyelv ezt úgy fejezi ki. a következő kérdéseket tegyük fel magunknak: 1. elavult problémáknál. s ezzel nem akadályozom-e fejlődésem folyamatát? 5.

s így megkönnyebbülünk. s e fegyverrel tudattalanul ugyan. Akinek ki kell mennie. várakozási félelmekkel vagy más stresszel terhelt helyzet. hogy a vizelet nyomása gyakran feltűnően összefügg bizonyos szituációkkal. . ha nem tudjuk elengedni magunkat. milyen fájdalmas lehet. hogy ki kell mennünk. ha mégis megtesszük ezt. hogy a passzívan érzékelt nyomást aktív nyomássá változtassuk át. amelyekben pszichés nyomás alatt állunk. Ezek mindig olyan helyzetek. Mindannyian tapasztalatból tudjuk azonban. ellazuljunk. manipulálhatunk. Ha ez pszichésen nem sikerül. mind a páciensek tudják. nyomás alatt áll. Valójában e kerülő úton világosodik meg számunkra. hogy elengedjük magunkat. A szomatizáció továbbá azt is lehetővé teszi. hogy a vizelettől megszabaduljunk. legyen az vizsga. a hólyagnak kell átengednünk a dolgot. s ugyanakkor nyomást gyakorol másokra – ezt mind a tanulók. feszítésként érzékeljük. terápia vagy bármilyen hasonló. de céltudatosan élnek. s itt testi nyomásként. majdnem minden szituációt megszakíthatunk. A pszichésen átélt nyomást hólyagunkba toljuk át. s milyen felszabadító. A nyomás mindig arra késztet bennünket. hiszen azzal az indokkal. mennyire nyomasztó egy bizonyos helyzet.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 301 keletkező nyomás bizonyos idő után arra kényszerít bennünket. a testnek.

A betegség árán majd mindig elérjük . hatalma kiterjesztésére törekszik. E célra manapság leginkább a betegség és a szociális gyengeség használható fel. senki sem érdekelt annak leleplezésében. meg meri élni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 302 A tünet és a hatalomgyakorlás közötti világos összefüggés más betegségek tüneteinél sem játszik alábecsülhető szerepet. Mivel a betegség és a szociális elesettség síkját hatalmi stratégiájában többékevésbé majdnem mindenki felhasználja.. de én azt akarom”mal énünk dominanciára való törekvését fejezzük ki. Minden beteg hajlamos tüneteit hatalmi eszközként felhasználni. Világunk zsarolható a betegséggel és a halállal. az emberek hatalmi igényeiket egyre inkább leplezni kényszerülnek. A többség elfojtott hatalmi vágyait kerülő úton próbálja megvalósítani. Mivel azonban a hatalom időközben igen negatív színezetű fogalommá vált. a közvélemény is mély felháborodással visszautasít minden erre irányuló kísérletet. aki hatalmi igényeit nyilvánosan be meri vallani. amely e két állapot esetén a bűnösséget a funkcionális folyamatokra.igen. Minden „. illetve a környező világra vetíti. Viszonylag kevés az olyan ember. E két állapot a leleplezéstől viszonylag védett helyzetben van – mert általánosan elfogadott és legalizált az a magyarázati modell.. A hatalomgyakorlás az ember egyik alapproblémája. dominanciára. Amíg az embernek énje van. Ezzel korunk egyik legjelentékenyebb tabuját érintjük.

A betegség másodlagos nyeresége.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 303 azt. hogy azok az . pénzt. milyen fájdalmas a szabadulás a páciens számára. Jól követhető a „tünet mint hatalomkinyilvánítás” témája az ágybavizelésnél is. tehermentesítés. amit nélküle nem kapnánk meg: odafordulást. A vizeléskor fellépő égő érzés egyértelműen jelzi. ami a tünet hatalmi eszközként való bevetésével keletkezik. akkor az éjszakai ágybavizelés egyszerre több problémát old meg: az átélt nyomásra válaszként megvalósítja az elengedést. Ha egy gyermek olyan erős (szülői. s egyidejűleg olyan alkalmat teremt. de közben semmit vagy igen kevés vizeletet választ ki. hogy attól nem tud megszabadulni és saját igényeit nem tudja képviselni. részvétet. melyben a máskor oly hatalmas szülők tehetetlenségre vannak kárhoztatva. mely napközben nehezedik rá. Mindezen tüneteknél fontos volna figyelembe vennünk. az azt jelzi. hogy még az erős nyomás ellenére is teljességgel képtelen elengedni magát. Mindkettő egy belső nyomástól történő megszabadulás. iskolai) nyomás alatt áll nappal. Ha a betegnek gyakori vizelési ingere van. A többi hólyagtünet is az eddig elemzett témákat érinti. kisülés. segítséget és a mások feletti ellenőrzést. A tüneten keresztül a gyermek bizton leplezve adhatja vissza mindazt a nyomást. Másrészt nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ágybavizelés és a sírás kapcsolatát sem. Az ágybavizelést ezért „altesti sírás”-nak is nevezhetjük. szabad időt. gyakran akadályozza a gyógyulást.

s csak „kiválasztódásra” várnak? 2. bár már rég eljárt felettük az idő.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 304 anyagok. hogy aztán azt másra projiciáljam? (Vizsga. A hólyag megbetegedései A hólyag megbetegedései a következő kérdéseket vetik fel: 1. Melyek azok az életterületek. illetve témák. már csak nehezékek az életünkben. ami sírásra késztet? . idejét múltak. amelyektől szabadulnunk kellene. melyektől szabadulnom kellene? 4. főnök. elavultak. Mi az. amelyekhez ragaszkodom.) 3. Milyen szituációkban helyezem saját magamat nyomás alá. Melyek azok az elhasznált témák.

Ez az a terület. amely elárulná. állandóan és újra csak ezt keressük. Már csak a titok második fele hiányzik. A válasz egyszerű: amíg az ellentétek egyesülése csak testi síkon . s ebben az egyesülésben egy új tudatállapotot élünk át. mégis azt jelzi. A szexualitás a titoknak csak az első felét fejti meg: ha két polaritás eggyé válik. amire szüksége van. A boldogság ezek szerint: „egység”. amelyet orgazmusnak nevezünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 305 9. ez boldogságérzéssel jár. ebben a boldogságban anélkül. Ez a boldogságérzés nem enged nyugodni bennünket. Ezt a hátrányt a gyakorisággal próbáljuk behozni. Egyetlenegy hátránya. hogy abból ismét vissza kéne süllyednünk. amelyen mindenki érzékeli tökéletlenségét. hogy vannak olyan tudatállapotaink. Bármilyen rövid legyen is alkalmanként a boldogság pillanata. hogy időben nem tartós. Szexualitás és terhesség A polaritás kérdésével a gyakorlatban leginkább szexuális életünk során szembesülünk. Ezt a tudatállapotot a boldogság teljességeként érzékeljük. amelyek úgynevezett „normális” tudatállapotunkat minőségileg meszsze meghaladják. s keresi azt. hogyan leledzhetnénk tartósan ebben a tudatállapotban. A szexuális életben testileg egyesülünk ellenpólusunkkal.

Pedig a két istenfigura szexuális egyesülésének ábrázolását a kelet arra használja. elértük az örök. annyit jelent. hogy járom. mint egy keresztény kultúra gyermekei. hogy mi. hogy szimbolikusan ábrázolja a conjunctio oppositorum. A döbbent turisták kelet templomaiban még ma is csodálkoznak az – úgymond – pornográf ábrákon. Az időtől csak úgy szabadulhatunk meg. hogy fejlődéstörténete során időnként a testiséget s ezzel a szexualitást oly mértékben elátkozta. két vödröt stb. addig az ennek eredményeképpen előálló tudatállapot (az orgazmus) is időben korlátozott. a szexualitást és a szellemi fejlődés úját egymástól merőben külön- . s azt mindenki számára megközelíthető szinten mutatja be. azaz időtlen boldogságot. az ellentétek egyesülése nagy titkát. Mivel a szexualitás tartalmazza az út alapmodelljét. A keresztény teológia sajátossága. Ezzel a felismeréssel kezdődik az az ezoterikus ösvény. A jóga szanszkrit szó. ha az ellentéteket tudatunkban is egyesítjük – ha az egység ezen a területen is létrejött. mert a test szintje az idő törvényének van alávetve. keleten mindig is szívesen használták az út analóg bemutatására. (Vö.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 306 valósul meg (szexualitás).) A járom kettősséget köt össze egységgé: két ökröt. az örök üdvösséget. a latin iugum szóval. amelyet keleten jógaösvénynek neveznek. A jóga a kettősség egyesítésének művészete.

Ebben az elvont formában már a Freud-kritikusok is egyetértenének: minden emberi probléma a polaritás problémájára és az ellentétek egyesítésének kísérletére redukálható (ezt a lépést tette meg végül C. mint azt például a „Jézus menyaszszonya tanok” mutatják). hogy az . úgy lenn”. azt a testsíkján kellene megoldania. miért redukálta Freud szinte az összes emberi problémát a szexualitásra. és mindazok.. Akinek tehát szexuális jellegű a problémája. Bár ez teljesen jogos volt. Pedig elegendő lenne felfogni az ezoterikus alapmondást: „ahogyan fenn. Ezek a körök alapvetően összekeverik a transzmutációt és az elfojtást. Freud. Az is minden bizonnyal igaz. Ebből az is következik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 307 böző. A „polaritás”. Néhány.. ahelyett hogy boldogságát a menekvésben keresné – hiszen az ellentétek egyesülése „magasabb” síkon még sokkal nehezebb! Ha innen nézzük. kibékíthetetlen ellentétekké akarjuk tenni. hogy „amit alul nem tudunk. arra felül sem vagyunk képesek”. (természetesen a keresztényeknek sem volt mindig idegen a szexuális szimbolika. önmagát „ezoterikusnak” tartó csoport a hús és a szellem ellentétének gondolatát máig is szorgalmasan ápolja. illetve „az ellentétek egyesülése” elvének a szexualitás csak az egyik megjelenési formája. akik így gondolkodnak. talán érthető. egy kis formai hibát mégis rejt magában. Jung). G. elhanyagolják a konkrét manifesztáció szintje és a mögötte álló princípium különbségét.

a befogadó a nőié. amit a kínaiak „Jin”-nek neveznek. Menstruációs panaszok A havi vérzés a nőiesség. a mélypszichológia a víz szimbólumán keresztül fejez ki. a fogékonyság kifejezése. Emiatt fő konfliktusunk a szexualitás és a partnerkapcsolatok.” . A nő kiszolgáltatott ennek a ritmusnak. míg meg nem találjuk az egységet. mely a női pólust jelenti a világban. s melyek mindaddig kétségbeesésbe kergetnek bennünket. akadályoztatásnak. Ez az engedelmesség a nőiség egyik központi területét érinti: az odaadás képességét. A női princípiumot befogadóképességként definiálhatnánk. az alkimisták a Holddal szimbolizálnak. a termékenység. Ebből a szempontból minden nő csak ennek az archetipikusan nőinek egy megjelenési formája. amit ez jelent. Engedelmeskednie kell mindannak a korlátozásnak. éli meg és dolgozza fel.” És másutt: „A befogadó a legodaadóbb a világon. A Ji csing így fogalmaz: „A teremtő út a férfié. melyek maguk is a „polaritás” gyötrő témáját testesítik meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 308 emberek többsége a polaritás kérdését először a szexualitás szintjén tanulja. Itt most nőiességről annak az átfogó princípumnak a jegyében beszélünk.

Mindkettő lemond arról. a fogamzás. A víz lemond egyéni formai igényéről – felvesz bármely formát. amelyet „Élet”-nek nevezünk. bocsássanak be magukba. Éppen azért tud befogadni. csak más. hogy nem tud égni és világítani. Az odaadás képessége ugyanakkor az aktív cselekvésről való lemondást is jelenti. Ez a tökéletesség azonban csak úgy érhető el. A pólusok nivellálása nem vezet az ellentétek egyesü- . odaadja magát. mert nem tud égni. Beilleszkedik. hogy fényt és meleget vegyenek fel. A Nap és a Hold. Vizsgáljuk csak meg a nőiség archetipikus szimbólumait. és visszatükrözzék őket. Az értékelés teljességgel értelmetlen lenne. a Holdat és a Vizet. a Tűz és a Víz – a férfi és a nő polaritása mögött nem áll értékelés. minden további női képesség alapja: így a megnyílás. a befogadás. hiszen önmagában mindegyik pólus csak fél és tökéletlen – a tökéletességhez szüksége van ellenpólusára. Ezáltal válnak azonban képessé arra. Bizonyos emancipációs okfejtések könnyen megfeledkeznek az archetipikus törvényekről. az önmagába zárás. ha a Víz panaszkodik. mint ellentétük. kibocsásson valamit. A pólusok eme másságából ered az a feszültség.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 309 Az odaadás képessége a nőiség központi tulajdonsága. elrejtés képességéé is. a Nap és a Tűz. Nagy marhaság. a befogadásról viszont a Tűznek kell lemondani. mint a másik. s ebből saját alacsonyabbrendűségére következtet. ha mindkét pólus a maga egyediségét teljességgel reprezentálja. Egyik sem jobb. hogy aktívan sugározzon.

egy részünket kell odaadnunk. a nőben lévő felsőbb instancia (gyakran tudattalanul) nem akarja odaadni magát: a menstruációnak. a szexualitásnak. le kell mondanunk ego-dominanciánkról. Egónkból kell áldoznunk. A vérveszteséggel a nő életerőt áldoz. a férfinak. ami a nőiséggel jár. hiszen le kell mondanunk az én-ezt-akaromról. s bármit megtehet. hogy bár nő – nem ért egyet azzal. illetve a legtöbb szexuális zavar hátterében az áll. egy kis szülés. tamponok reklámszövege. hogy valamely. Ezek a zavarok arra utalnak. Éppen ehhez a lázadó „én pedig ezt nem akarom”-hoz fordul céltudatosan a menstruációs intim betétek. hogy a mindenkori termék használata esetén független lesz menstruációjától. Ezek a hirdetések azt ígérik a nőnek. aki teljesen elfogadja s megéli nőiségét. A menstruáció egy kis terhesség. Általában minden menstruációs zavar.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 310 léséhez. . sosem fogja magát „alacsonyabb rendűnek” érezni. Az a nő. feláldozunk – a havi vérzés is ezt az odaadást követeli meg a nőtől. hogy „nem tudunk megbékélni” saját nőiségünkkel. mely a nő számára a tulajdonképpeni konfliktust jelenti: ahhoz. Az odaadás. Amilyen mértékben nem törődik bele ebbe a „szabályozásba”. az egyet-értés mindig nehéz feladat. olyan mértékben lesznek cikluszavarai vagy egyéb menstruációs panaszai. A hirdetés ezzel ügyesen fordul ahhoz az érzékeny ponthoz. amit akar.

Közös az orgazmusban. a halálban és a havi vérzésben tehát: az odaadás képessége. A halál mindig csak egónkat fenyegeti. az fájdalmasan éli meg a nőiséget is. félnek a . a halált küzdelemként éli meg. s lökődnek ki a szervezetből. a nemi életben is megakadályozza azt. hiszen szövetek halnak el. A havi vérzés is egy kis meghalás. hogy éngörcseinktől és ezek hatalmi játszmáitól megszabaduljunk. sosem az embert magát. egy kis halál. az a menstruáció során is el tudja engedni magát. Elfojtott dominanciaigényük túl nagy ahhoz. Az orgazmus. Az orgazmus kis halál. nem él át orgazmust (ugyanez érvényes az elalvásra.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 311 Aki fájdalmasan éli meg a menstruációt. mint már korábban láttuk. Így a menstruációs zavarokból mindig szexuális zavarokra is következtethetünk. Aki az orgazmusban képes elengedni magát. lásd a későbbi fejezetben). az az odaadás elleni tiltakozás. Az orgazmus az Én és a Te eggyé válása. hogy a nő elengedje magát. Így érthető. a készség egónk egy részének feláldozására. mert megköveteli. Aki ragaszkodik az énjéhez. Félnek nőiségüktől. elengedjük magunkat. mint az elalvás is. Aki ragaszkodik egójához. hogy egyetérthessenek. A halál nem más. amely a menstruációs zavarban mutatkozik meg. hogy én-határainkat megnyissuk. miért nem menstruálnak vagy miért küzdenek menstruációs problémákkal a kóros lesoványodásban szenvedők. előfeltétele. hogy megszabaduljunk énünktől. mint kihívás arra.

hogy megjöjjön a menstruációja. Ha azonban a nő nem akar gyermeket.és koncentrációs táborokban gyakran elmarad a havi vérzés (szekunder amenorrhoea). Ismert. Van azonban a menstruációnak még egy vonatkozása. munka. katasztrófák esetén. hogy „megint nem sikerült”. A gyermekre vágyó nők előtérbe helyezik a bizonytalan fogamzásgátló módszereket – ez a kompromisszum a tudattalan gyermek utáni vágy és a védekezés alibije között. alig várja. váljon aktívvá. az anyaságtól. Ilyen esetben primer rossz hangulat jellemző a menstruáció előtti és alatti időszakra. a megjövő menstruáció azt jelenti. s ezzel maga késleltetheti azt. sokkal inkább azt követelik a nőtől.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 312 szexualitástól. Mindezek a helyzetek természetszerűleg kevéssé alkalmasak az „odaadásra”. hogy álljon a férje mellé. amiről nem szabad megfeledkeznünk: a havi vérzés annak a kifejezése. A vérzést a nő „fájdalmasként” könyveli el. mely bizonyos körülmények között a szexuális élet megakadályozását is szolgálja. hogy akarnake gyermeket vagy nem. hogy különösen félelemkeltő vagy bizonytalan helyzetekben. a termékenységtől. akár a szexu- . hogy a nő anyává lehet. börtönben. vigye keresztül akaratát. Ha egy nő gyermeket akar. Ezek után gyakran hosszas vérzés következik. attól függően. A havi vérzés alapvetően – mint minden tünet – hatalmi eszközként is bevethető. A havonta bekövetkező vérzést a nők nagyon különbözően élik meg.

teste úgy . Gyógyulást csak a nő saját nemi szerepével való megbékélése hozhat. a teltségérzés. hanem mellük is típusosan megduzzad. a havi vérzés is zavarokkal küzd. a mellbimbók pigmentálódnak. mint az evési vágy. a rosszullét. Az ilyen típusú panaszok igen nehezen gyógyíthatók orvosi úton hormonok szedésével. Ha ezt a „hormonszexualitást” megzavarja valami. A menstruációt a női ösztrogén hormon és a férfi gesztagén hormon összjátéka igazgatja. gyengédséget kapjon. sőt megindulhat a tejkiválasztás is.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 313 ális élet megakadályozására. akár azért. s ez a feltétele annak is. a hányás. Ez az összjáték a „hormonok szintjén” lejátszódó „szexualitásnak” felel meg. hogy a nő az ellentétes nemi pólust is megvalósíthassa magában. Álterhesség (Pszeudograviditás) Különösen impozáns szomatizálódását figyelhetjük meg a pszichológiai folyamatoknak a vélt terhesség esetében. mert a hormonok csak anyagi reprezentánsai a lélek férfi és női részének. Az álterhes asszonyok nemcsak olyan szubjektív terhességi tüneteket élnek át. hogy a nő több odafordulást. Az álterhes nő érzi a gyermek mozgását.

hogy abban a korántsem olyan nemes szexualitásnak ne legyen szerepe. először is szokásos értékrendünktől kell búcsút vennünk. viselkedésű emberek lehetnek „jók”. Amíg az a meggyőződésünk. akikre nézve a leginkább igaz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 314 elformátlanodhat. A nő úgy szeretné a nemes anyaszerepet betölteni. Őszinteségünknek ugyanis hagyományos értékrendünk áll leginkább az útjában. amely elárulja a valóságot: felfúvódott. amelyek . Ha az álterhesség egyedülálló. mintha előrehaladott terhes volna. valószínű. Az álterhesség esetén is a test az. hogy csak bizonyos meghatározott tartású. kényszerűen elfojtjuk mindazokat az impulzusokat. de tartalom nélküli. Ha azonban tényleg a valóság érdekel bennünket. Ezt az állítást biztosan azok fogják a leghevesebben cáfolni. Terhességi problémák A terhességi problémák mindig a gyermek elutasítását jelzik. ám mégis relatíve ritka álterhesség hátterében a szélsőségesen erős gyermek utáni vágy és a felelősségtől való tudattalan félelem konfliktusa áll. hogy a szexualitás és az anyaság közötti konfliktusról van szó. Az őskor óta ismert. magányosan élő nőnél lép fel. ha tényleg meg akarjuk ismerni önmagunkat.

. A rossz közérzet és a hányinger általános gyakorisága a terhesség során csak azt jelzi. vékony nőknél lép fel rendkívüli gyakorisággal. hiszen a gyermek egész addigi életstílusunk teljes átrendezését s olyan felelősségvállalást jelent. és mindenekelőtt a terhességi hányás. nehogy egy elhamarkodott „ez az én esetemben biztos. Az elutasítás szelídebb formája a (majdnem általános) terhességi rosszullét. Amilyen mértékben nem dolgozzuk fel tudatunkban a konfliktust. mely kezdetben természetes félelmet kelt bennünk. Ez teljességgel érthető. mert a gyermekáldás témájához olyan erős értékítélet tapad. Ezek az impulzusok testi tünetek formájában lépnek fel. az önmagunkkal szembeni őszintétlenségnek gyakran szimptómaként kell megjelennie. hogy a nő nem akar gyermeket – valójában tudattalan terhességmegszakítás. Éppen. olyan mértékben süllyed az elutasítás a testbe. hogy nem érvényes” felkiáltással ismét hazudjunk önmagunknak. Így például a vetélés annak a jele.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 315 e sémába nem illenek bele. E tünet nagyon törékeny. mert a terhesség a női hormonok (ösztrogén) erőteljes gyarapodásával jár. Azért hangsúlyozzuk ismételten ezt az összefüggést. hányásban manifesztálódik. mely rosszullétben. hogy a gyermekáldás az öröm mellett általában elutasítást is kivált. Viszont éppen a csekély női identitással rendelkező nőknél a nőiség e (hormonális) betörése félelmet s elhárítást vált ki. s ezzel létrehozzák az őszinteség egyensúlyát.

mert nemcsak a magzatot. illetve a magzattal mint idegen testtel szemben. milyen erősségű a gyermek elutasítása. A szimptómák erőssége és veszélyessége arról tanúskodik. részben konkrét. orv.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 316 Terhességi gesztózis* Megkülönböztetjük egymástól a korai (hatodik-tizennegyedik hét közötti) és a késői gesztózist. részben szimbolikus kísérlet a gyermektől történő megszabadulásra. émelygésben és reggeli hányásban nyilvánul meg. a későit terhességi mérgezésnek (toxikózis) is hívjuk. Ha azonban ezt a fehérjét elveszítjük. A gesztózis magas vérnyomásban. a vesén keresztüli fehérjeveszteségben. A görcsök a terhességmegszakítás kísérletének felelnek meg (vö. illetve milyen mértékben tudta feldolgozni az anya a gyermek elfogadásának gondolatát. hanem az anyát is komolyan veszélyezteti. s ezzel növekedésében próbáljuk meggátolni.): az anyai szervezet hibás reakciója a terhességgel. . szülési fájások). A kései gesztózis még extrémebb helyzet. görcsökben (terhességi eklampszia). amelyből építkezne –. A vese által kiválasztott fehérjére a gyermeknek tulajdonképpen a legnagyobb szüksége volna. a gyermek nem kaphatja meg – tehát kirekesztjük azt az anyagot. A teljes kép a gyermek elutasítására utal. A kórképnél a * Gesztózis (lat. Mindezek a relatíve gyakori tünetek a fent leírt konfliktust jelzik..

Ha a magzat a kései gesztózist túléli. a vesebetegeket s különösen a kövér nőket sorolja a gesztózissal veszélyeztetett páciensek közé. s négy és fél négyzetméternél elhal a magzat. a gyermek számára sem tudnak megnyílni. s az elhízott nők falánkságukkal éppen szeretethiányukat próbálják meg kompenzálni. ha azok a nők. A méhlepény a magzat és az anyag közötti kontaktusfelület. többnyire nagyon kicsi. alultáplált. ezáltal szeretetet adni sem tudnak. Ha a magzat vérellátása gátolt. A placentaelégtelenségek egyharmadában ez a gyermek halálához vezet. Így cseppet sem meglepő.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 317 méhlepény vérellátása rohamosan csökken. melynek során az anya is kockáztatja az életét. A gesztózisnál ez a felület körülbelül hét négyzetméterre csökken. . a vesebetegeknek partnerproblémáik vannak. a kontaktusból éppen az életet vonjuk ki. Ha e három csoportot saját nézőpontunkból megvizsgáljuk. öreges látványt nyújt. A cukorbetegek nem képesek szeretetet befogadni. hogy mindháromnak van egy közös problémája: a szeretet. A kései gesztózis a gyermek megfojtására tett kísérlet. akiknek a „szeretet” témájával ilyen problémájuk van. A placenta anyagcsere-felülete tizenkéttizennégy négyzetméter nagyságú. azt találjuk. Az orvostudomány a cukorbetegeket.

A túlhordott gyermekeket gyakran császármetszéssel hozzák a világra. ha ez nem sikerül. A szexualitás arra készteti a nőt. Az elsőt gyakran nevezzük „szeretet”-nek. míg végül elszakad a köldökzsinór. s bebocsássa a „te”-t. illetve nehezítik. hogy az „te”-vé válhasson. hogy az anya megpróbálja megtartani. míg a másodikat végső formájában „halál”-nak. Akkor kerül sor szülési komplikációkra.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 318 Szülés és szoptatás Mindazok a nehézségek. néha egyikre sem. A szülés ismét arra készteti. hogy kinyíljék. hogy léte egy részét elbocsássa. amikor a gyermek elhagyni készül a szülői házat. illetve császármetszésre. különböző szinteken: születéskor a gyermek az anyaméh védettségét s később a szülői ház védettségét hagyja el. végső soron abból a kísérletből fakadnak. Ugyanez az anya és gyermeke közötti probléma ismétlődik meg később. és a másikra nem. Itt ismét a „szabadon engedés” témáját érintjük. Az élet nem más. kitáruljon. Mennél mélyebbre hatolunk a kórképekbe s ezáltal az emberi problémákba. hogy kinyíljon. Mindkettő gyakran lesz „nehéz szülés”. Gyakran csak az egyikre vagyunk képesek. kitáruljon. nem akarja odaadni a gyermeket. amelyek a szülést lassítják. Kétszer ugyanaz a szituáció. annál világosabb lesz. hogy az emberi élet a „bebocsátás” és az „elbocsátás” (szabadon bocsátás) két pólusa között ingadozik. a túlhordás a „megválni nem aka- . ezúttal azért. mint a bebocsátás és az elbocsátás ritmikus gyakorlata.

hogy hiányzik belőle a készség arra. ha fél a gátszakadástól vagy attól. hiányozni fog neki az anyával való bőrkontaktus: hiányozni fog az a védelem. Ha a gyermek nem kap anyatejet.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 319 rást” jelzi. sem átfogóbb értelemben nem kapja meg. hogy gyermekét védje. mint azoknál. . melyet gyakran idő előtti burokrepedés vezet be. melyet az anya azzal nyújtana neki. melyek védik a gyermeket élete első fél évében. A koraszülés kísérlet arra. mint puszta táplálást. hogy kevésbé lesz vonzó a férfi számára. Ezzel ellentétes problémát találunk a koraszülésnél. akiknek nincsen teje. Az idő előtti burokrepedést többnyire idő előtti fájások és préselés előzi meg. akik nyíltan bevallják. A császármetszéshez még a következő problémák is vezethetnek: ha a nő attól fél. Az anyatej olyan antitesteket tartalmaz. Ez a probléma sokkal mélyebben el van fojtva azoknál az anyáknál. hogy nem akarnak szoptatni. A szoptatás jóval többet jelent. Ha egy anya nem szoptat. Ha a gyermeket nem szoptatják. hogy a gyermeket kidobjuk magunkból. hogy „magához szorítja”. táplálja. hogy túl szűk. személyesen gondoskodjék róla. ezt a védelmet sem konkrétan. ez azt jelenti.

Őszintétlen a motiváció például. Saját nőiességéhez való viszonyától s az elért . vagy a partnerünkkel fennálló problémákat a gyermek születése háttérbe tolja. széleslátókörűbben reagál. mely a gyermeken keresztül életébe lépne.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 320 Sterilitás (fogamzásképtelenség) Ha egy nő nem esik teherbe. mind annak elvesztését döntő életváltásként élik meg. ha abban reménykedünk. A menopausa a nő számára a szaporodási képesség s ezzel egy specifikusan női kifejezésforma elvesztését jelenti. vagy a gyermek utáni vágyát őszintétlenség motiválja. bár szeretne gyereket. ez azt mutatja. hogy vagy tudattalanul elhárítja a fogamzást. Ilyen esetekben testünk gyakran becsületesebben. Ugyanebben az értelemben a férfi terméketlensége a kötöttségtől és a felelősségtől való félelmet jelenti. hogy a gyermeken keresztül tudjuk partnerünket megtartani. mint tudatunk. Menopausa és klimaktérium (a változás évei) A nők mind a menstruáció beállását.

s ezt a valamit operációval távolítjuk el – mint a szülésnél. az érzékenység. hogy a nő a menstruáció megszűnésével nem szűnt meg szexuális lénynek lenni. hogy a nő az új életszakaszba való belépést krízisként éli meg – egy sor szomatikus tünetet is ismerünk. hogy még mindig melegség járja át. a német nyelv „repülő hőségnek” is nevezi. s pánikhangulathoz. hogy a klimax mekkora problémákkal s panaszokkal jár. a bepótlás igényéhez vezetnek. a csökkent életkedv. E miómák a méhben terhességet szimbolizálnak. melyek mind azt jelzik. Egy sor érzelmi kísérő reakció mellett – mint a félénkség.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 321 szexuális beteljesedés fokától függ. hogyan éli át és válaszolja meg a nő életének ezt a cezúráját. Az. milyen mértékben élte és teljesítette ki a nő a nőiségét. Ismert a meleghullám. valami növekszik a méhben. Ebbe az életszakaszba esnek leggyakrabban a jóindulatú izomburjánzások a méhben. mely tulajdonképpen a „szexuális meleget” jeleníti meg. A ki nem élt vágyak ebben az életszakaszban az „elmulasztottam valamit” rémületét keltik a nőben. Demonstrációs kísérlet ez arra. hogy ő egy forró nő. Az ismét beálló gyakori vérzés szintén a termékenység. az ifjúság színlelésének kísérlete. hogy tudattalan terhességi vágyainkat felfedjük magunk előtt. messzemenően függ attól. melyeket miómának hívunk. A mióma alkalmat nyújt arra. Csak a meg nem élt forrósít fel. .

„ .. Az eksztázis a kontroll elvesztése. Az önkontroll ugyanis azt jelenti. Társadalmunk közösségei az önkontrollt igen pozitív tulajdonságnak tartják. hogy szexuális vagy vallási természetűek-e – mindig egyidejűleg ébresztenek félelmet s keltenek izgatott érdeklődést az emberekben. Mivel az impulzus természetéhez tartozik.Most aztán szedd össze magad!” Az erős önkontroll képessége nagymértékben megkönnyíti a társadalmi együttélést. hogy az érintett személy általában mennyire kontrollálja magát. mert olyan erőt szabadít fel. Az elfojtással az impulzus eltűnik ugyan a látható világból. Az eksztatikus és mámoros állapotok – s itt közömbös. melyet egónkkal nem tudunk kormányozni. de megmarad a kérdés. s nagy szorgalommal sulykolják azt gyermekeinkbe. nem tudunk ellenőrizni. A félelem mértéke attól függ. Már beszéltünk az orgazmus és a halál rokonságáról. így állandóan újabb energiaráfor- . ezért vissza akar kerülni a látható világba. Az orgazmus énünket fenyegeti. vajon a továbbiakban mi történik ezzel az eltüntetett késztetéssel. hogy minden. a társadalom számára nem kívánatos késztetést elfojtunk. hogy megvalósulásra törekedjék.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 322 Frigiditás és impotencia Minden szexuális nehézség mögött félelem áll. ugyanakkor azonban kifejezésre juttatja a társadalom hihetetlenül hazug természetét is.

Mennél inkább én-akarattal próbálja elérni az orgazmust. (Sajnos. többnyire mégsem becsülik fel kellően a horderejét. „In vino veritas – borban az igazság” ezt már a régi rómaiak is tudták. Az orgazmus kicsiny énünket. hogy az elnyomott késztetést továbbra is elnyomás és kontroll alatt tartsuk. Bár ez ismert törvényszerűség. s napvilágra engedi az addig gondosan elfojtott tartalmakat. Az én meghal az orgazmus során. s naponta gyakoroljuk az önuralmat. Amíg akar va- . nem csoda. hogy nehéz hirtelen és egyedül a szexualitásban lemondani énünk ellenőrzéséről. annál kilátástalanabb a siker. ezzel megakadályozza az orgazmust. aminek történnie kell. Ebben az esetben a kórház tesz őszintévé. Ha félünk az önkontroll elvesztésétől. egyszerűen elfújja. különben sokkal egyszerűbb lenne a megvilágosodás!) Aki azonban ragaszkodik énjéhez.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 323 dításra lesz szükség ahhoz. s hagyni. miért félünk a kontroll elvesztésétől. hadd történjék. csak rövid időre. társadalmi szinten azonban megfontolandó – „ezért kell tudnunk uralkodni magunkon”. hogy az már kínos is lehet. míg a „kemény fickók” könnyekre fakadhatnak. A mámor hatására a szelíd bárányból vad agressziók törhetnek elő. A helyzet igazán őszinte. Eksztatikus vagy mámoros állapotban azonnal kinyílik a „tudattalan kapuja”. Ezek után érthető. amire olyan büszkék vagyunk. Olyan mértékben leszünk őszinték.

Nem akarja alárendelni magát. Az orgazmus lemondás az énről. hogy a partnerükkel frigid nők az önkielégítésben képesek átélni az orgazmust. csak így lehetünk „egyek”. Ha az én akar megvilágosodni. A dominációs vágy. mind a nő. ha pontensek akarunk lenni. hadd történjék. amelyet nem fenyeget egy te. Az én kívánsága végül is mindig saját ellentétébe fordul át: ha el akarunk aludni. ami a szexualitás. A frigiditás azt jelzi. könnyebben húzódik vissza önszántából. ha orgazmust akar átélni. ő akar dominálni. s a nő esetében megakadályozzák a női szereppel való teljes azonosulást. Az ilyen eltolások természetszerűleg zavarják azt az érzékeny poláris folyamatot. E közös tényezőn kívül azonban a férfinak és a nőnek különböző fajspecifikus feladatokat kell megvalósítania ahhoz. jelen van a „nem-én” is. amíg ugyanis énünk jelen van. Ezt az összefüggést megerősíti az is.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 324 lamit az én. sőt ő akar a férfi lenni. nem akar „alulmaradni”. Az az én. a hatalmi fantáziák a férfi princípiumot fejezik ki. A . kivéve a saját fantáziáját. akkor esetleg impotensek. az odaadás problémája. el kell engedje magát. Önkielégítéskor nem merül fel a dominancia. lehetetlen számára elérni azt. az odaadás képességét. hogy szexuális élete harmonikus legyen. s létformánk a kettősség. hogy a nő nem akarja egészen odaadni magát. Mind a férfi. hiszen az ember egyedül van és senkit nem kell befogadnia. éberek leszünk. aminek történnie kell. a cél elérhetetlenné válik. Részletesen elemeztük a női princípiumot.

A frigid nő semmit nem akar bebocsátani. se kibocsátani. különösen akkor. Ez a nőiségben megmutatkozó elnyelő ősanya. Az ilyen férfi nem akar a „boszorkány barlangjába” beereszkedni. hogy potensek legyünk. hogy férfiasságát fel kell állítania. Mennél nagyobb a teljesítmény nyomása. hogy az érintett férfi felülvizsgálja a hata- . erőfeszítéssel próbáljuk elérni. megteremteni. Az impotens férfi inkább a passzív pólussal. A férfi princípium a megcsinálni. saját agreszsziójától való félelme áll. A potencia a hatalom kifejezése és szimbóluma. illetve a boszorkány aspektusa. ha erős értékítélete tapad a „rendes asszony”. Az impotencia mögött a férfi saját férfiasságától. a frigid nő meg akarja őrizni hidegségét. a „kurva” stb. Ehelyett inkább kiindulópontnak kellene tekinteni az impotenciát ahhoz. az impotencia a tehetetlenségé. Ebben az esetben is létrejön az ismert ördögi kör: akarattal. Az impotencia ugyanakkor a nőiségtől mint olyantól való félelmet is kifejezi. a hatalommal és az agresszióval való azonosulás alacsony foka mutatkozik meg. az alulmaradt szerepével azonosul. megvalósítani. Az impotens férfi fél attól. mely őt elnyeli. A férfiúi (Jang) elv aktív s ezzel agresszív. fogalmához.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 325 frigiditásban ezenkívül megmutatkozik a nőnek a saját ösztönösségétől való félelme is. Mindebben a férfiassággal s annak attribútumaival. Az ilyen férfi a nőiséget fenyegetésként éli meg. annál kilátástalanabb az erekció. Fél a teljesítménytől.

. hogy először azzal a lelki részünkkel azonosulunk tökéletesen. valamint a hozzájuk kapcsolódó félelmeit. ha képesek vagyunk az egyik pólust teljességgel megélni. s mind a férfiaknak. hogy minden emberi lélekben megvan a férfi és a női rész. a teljesítményhez és az agresszióhoz való viszonyát. Ez a nehéz út úgy kezdődik. melyen a másik nemmel való találkozásban ellentétes nemű lelkiségünket is felébreszthetjük s tudatosan integrálhatjuk. mind a nőknek mindkét aspektus tökéletesítésére kell törekedniük. Csak akkor nyílik meg előttünk az út.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 326 lomhoz. A szexuális problémák vizsgálatánál sosem szabad elfelejtenünk. amelyet testi nemiségünk reprezentál.

A vérnyomás a vér folyékonysága és az annak határt szabó érfalak váltójátéka révén jön létre. A vérnyomás az emberi dinamikát fejezi ki. A vér az élet anyagi hordozója. Minden csepp vér az egész embert tartalmazza – ezért van a mágikus gyakorlatokban a vérnek olyan nagy jelentősége. Szív és vérkeringés Alacsony vérnyomás – magas vérnyomás A vér az életet szimbolizálja. Ezért használnak az ingások vércsöppet (közvetítőként). míg a másikon az ellenállást szolgáltató érfalakat. az érfalak azoknak a határoknak felelnek meg. Amennyiben a vér egész lényünket tükrözi. amelyek- . Az egyik oldalon a folyó és folyékony vért. A vérnyomásvizsgálatnál mindig e két antagonisztikus komponenst tartsuk szem előtt. az egyéni lét (individualitás) kifejezője.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 327 10. ezért lehet egyetlen csepp vérből teljes diagnózist felállítani. A vér „egészen különös nedű” – az élet nedve.

Tehát (látszólag) lemond minden hatalomról. Erre az összes résztvevő vízzel. akit férje kínos helyzetben tetten ér. hiányzik belőle a kitartás. friss levegővel.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 328 hez kibontakozása során a személyiség tartja magát. egyáltalán nem teszi próbára a határait. ha a főfelelős visszahúzódván a lét egészen más szintjére. minden következményt. Az ájulás során tudatából tudattalanjába húzódik vissza. kikerül minden ellenállást – szóval sosem megy el a határokig. Ez az „operettszituáció”. s így problémáihoz sincs köze többé. kivonja magát (s a vérét) a helyzetből. akinek alacsony a vérnyomása (hipotónia). Nem kísérel meg érvényesülni. Ha konfliktusba kerül. Az alacsony vérnyomással küzdő ember szó szerint nem tud állni: mindenhez rosszul áll hozzá. amelyek fejlődése útjában állanak. aztán a környezete emelgetheti a lábát. kölnisüveggel iparkodik magához téríteni őt. valamint azoknak az ellentmondásoknak. hogy magá- . gyorsan visszahúzódik – analóg módon a vére is annyira „visszahúzódik”. hiszen a legszebb konfliktus sem ér semmit. váratlanul minden felelősségtől megszabadul. amelyet valamennyien ismerünk: a hölgy. hogy a fejébe (hatalmi centrumába) több vér folyjék. vagy nem áll. az őszinteség. elhárít minden felelősséget. Egyszerűen megszűnik jelen lenni. Minden kihívásra visszavonulással felel. viszonyul egyenesen a dolgokhoz. Az az ember. máris ájultan rogy össze. hogy elveszíti az eszméletét.

Az anémia leggyakrabban fellépő formájában vashiányos a vér. Az előző pólus ellentéte a túl magas vérnyomás (hipertónia). Ezek a gyakorlatok azonban csak addig használnak. hogy nem vagyunk hajlandók a rendelkezésünkre álló életenergiát felvenni és tetterővé változtatni. Betegségét ebben az esetben is – saját passzivitását kivédendő – alibiként használja az érintett személy. Mivel a szexualitás is erőteljesen függ a vérnyomástól. a hipotóniás személy többnyire kerüli az ezzel kapcsolatos kérdéseket. hogy az a test energiájává (vérré) alakuljon át. mert a beteg csinál valamit. Kneipp-kúrák. A vashiány megakadályozza a légzéssel felvett kozmikus energiát (pránát) abban. mozgás. A vér- . hanem akkor is.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 329 hoz térjen. ha ezt csupán elképzeljük. hogy a pulzusszám és a vérnyomás-növekedés nemcsak megnövekedett testi teljesítmény esetén lép fel. Az anémia azt jelzi. A hipotóniás embernél gyakran megtalálható az anémia (vérszegénység) kórképe is. s ezzel energiáját cselekvésbe fordítja. amíg csináljuk őket. Ezek mind növelik a vérnyomást. amíg követjük az utasításokat: lemosások. víztaposás. kefélések. Hiányzik belőle a szükséges nyomás. egyensúlygyakorlatok. s viselje a felelősséget. Minden vérnyomásemelésre irányuló terápiás eljárás jellemző módon energiakifejtéshez kapcsolódik. Tartós sikert csak belső hozzáállásunk változásától várhatunk. Kísérleti kutatásokból tudjuk. s addig használ.

hogy maga a konfliktus a vérnyomás emelkedését idézi elő. amely azonban. A kísérletekből nyert tapasztalatok jelentősen megkönnyítik számunkra a magas vérnyomás hátterének értelmezését. de csökken. A probléma mellett áll. Ha nem cselekszünk. s a vérnyomás ismét a normális értékre csökken. hogy ugyanez a konfliktusok szintjére is érvényes. világos előttünk. hogy majd cselekvésbe fordítsuk át. hogy az előttünk álló feladatot. a nyomás fennmarad. anélkül hogy arra megoldást találna. Ha valamely teljesítmény tartós elképzelése vérnyomásunkat megemeli anélkül. Mivel tudjuk. hogy a hipertóniás személy folyamatosan konfliktusközelben van. Ha ez megtörténik. keringési rendszerünk pedig fenntartja ezt az állandósult izgalmat abban a reményben. ha például egy konfliktushelyzetben beszélünk és így közeledünk valakihez. hogy ezt az elképzelést gyakorlati cselekvésbe ültetnénk át és ezáltal tehermentesítenénk. a megoldás felhasználja az energiatöbbletet. A magas vérnyomás fiziológiai értelme éppen az. ám nem áll a probléma rendelkezésére. Elképzelésünk izgalmi állapotba hoz bennünket. illetve konfliktust jobban. hogy a szervezet képes egy rövid időre több energiát szállítani azért. ha az érintett személy is elkezd beszélni és megfogalmazza a problémáját. ismét csökken. Még fontosabb számunkra az. szó szerint „tartós nyomás” nehezedik ránk. energikusabban oldhassuk meg. A hipertóniás ember azonban nem oldja .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 330 nyomás akkor is emelkedik. ha beszélünk róla.

tehát nem használja fel a túlnyomást. E polaritásnak megfelelően az alacsony vérnyomás inkább a nőkre. s a külvilágba vetett aktivitásával megpróbálja magát és környezetét elterelni attól. Ismerjük még az öregséggel járó magas vérnyomást. Az agresszív impulzus magas vérnyomáshoz. A magas vérnyomás továbbá visszafogott agresszióról is tanúskodik. Később még látni fogjuk. a magas vérnyomás inkább a férfiakra jellemző. Ehelyett inkább külső tevékenységekbe menekül. hogy mind az alacsony. Látjuk. Az ellenséges érzület megmarad a képzelőerő síkján. Ezt nevezzük ön-uralomnak. az önuralom pedig az erek összehúzódásához vezet. amely az érfalak elmeszesedésének következménye. hogyan vezet ez az uralt agresszió egyenesen a szívinfarktushoz. hogy konfliktusaival szembenézzen.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 331 meg a problémáit. Az érrendszer olyan rendszer. bár mindkettő különböző taktikával. Így tudjuk a nyomást kontroll alatt tartani. a felhasználásra váró energiát nem tehermentesítjük a megfelelő cselekvéssel. A vér nyomása s az érfalak ellennyomása létrehozza a magas vérnyomást. mind a magas vérnyomásban szenvedő ember kikerüli a konfliktusait. túlzott dinamizmussal tereli el saját magát és környezetét konfliktusaitól. Az alacsony vérnyomásban szenvedő ember elmenekül a konfliktus elől. melynek feladata a közvetí- . cselekvésbe menekül. míg a magas vérnyomásos személy hiperaktivitással. visszahúzódik tudattalanjába.

Ha megfigyeljük azt a sok nyelvi fordulatot. Az emóció olyasmi. hogy ezek mindig valamilyen emocionálisan színezett helyzettel kapcsolatosak. Ahogyan a rugalmasság. Azt mondjuk: majd kiugrott a szívem örömömben – összeszorult a szívem rémületemben – majd megszakad a szívem – torkomban dobogott a szívem – valami a szívemen fekszik – valamit a szívemre veszek. amit kihozunk magunkból. ez a rend megbomlását jelenti. a kommunikáció. úgy merevedik meg a kommunikáció s emelkedik a belső nyomás. Ez a szinusz formájú ritmus a testben szigorú szabályt fejez ki.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 332 tés. . amelyet bizonyos tréningek (például biofeedback) nélkül akaratlagosan nem tudunk irányítani. A szívritmus a légzés ritmusához hasonlít. A szívverés szigorúan szabályozott. látni fogjuk. harmonikus ritmus. A szív A szívverés messzemenően automatikus történés. Ha úgynevezett ritmuszavar esetén például hirtelen elakad vagy vadul dobog a szív. amelyben a szív szó előfordul. eltérést az egyenletesség követelményétől. ez utóbbit ugyanakkor akaratunkkal is befolyásolhatjuk. bensőnkből kifelé irányuló mozgás (a latin emovere = kifelé mozdítani). a flexibilitás idős korban megszűnik.

aki szívtelen. Ilyenkor nyíltszívűek vagyunk. A lágyszívű ember ugyanakkor megkockáztatja. fél szívvel (halbherzig). értelemtől független emocionalitás. ha önmagunkra akarunk hivatkozni. Az érzések s még inkább a szeretet szoros kapcsolatban áll a szívvel. kifejezésére használják fel. s bebocsátjuk magunkba. Ha két. . azt mondjuk: két szerető szív egymásra talált. ha kedveljük őket. Mindezek a nyelvi fordulatok a szívet szimbolikusan egy olyan emberi centrumra. A szív azonban nem a test egyik centruma. csak egy kicsit tolódik el balra. Ha valakit szívünkbe zárunk. mint azt a számos nyelvi fordulat mutatja. egymást szerető ember találkozik. sem az akarat irányítása alatt. az érzelmek oldalára (ez a jobb agyféltekének felel meg). az azt jelenti. hogy megnyílunk előtte. akik szívüket kitárják mások előtt. Az ilyen ember nem tudja odaadni a szívét. azt mondjuk rá: szívtelen. akinek nincsenek szívélyes érzései. nehogy a szíve szerelemre gyúljék – ezért aztán inkább mindent csak félig csinál. amely nem áll sem az intellektus. Éppen ott van tehát. ahová mutatunk. szűkkeblű ember. Jó szívvel viseltetünk a gyermekek iránt. hogy tejes szívéből.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 333 Ha úgy látjuk. Ezzel szemben áll a bezárkózott. hogy valakiből hiányzik ez a bizonyos. hanem maga a centrum: megközelítően a test közepén fekszik. aki nem hallgat a szívére. ügyel rá. olyanok. hiszen ezzel magát adná oda: sőt.

s az egy nagy szívkamrából és az egységes vérkeringésből egyszerre csak kettő lesz. Egy teljes embertől azt várjuk. míg a gyermek alul. mely mindennek határt és véget szab. a fej és a szív. a két kerek kamra egy csúcsban egyesül. amikor belépünk az első lélegzetvétel polaritásába. . Így szívünk a szeretet és az egység szimbóluma is. gyakran tisztázatlannak. az értelem és az érzés. az anyaméhben nő. a „szívverés” is kettősséget jelent. amikor azt mondjuk: a várandós anya gyermeket hord a szíve alatt. Azt is mondhatnánk. Erre gondolunk. A merőben értelemember egyoldalú és hideg. s nem számít. A kettősségből nő ki az egy. Aki viszont csak érzéseiből él. hogy mindkét centruma funkcionáljon s harmonikusan egyensúlyban legyen. A szív rajzában (szignatúrájában) ugyanakkor tovább él a másik szimbolika – amint ezt a gyermekek tökéletes spontán módon ábrázolják is –. Anatómiailag ez a kifejezés értelmetlen – a szív itt a szeretet centrumának szimbólumaként szerepel. hogy az embernek két centruma van. egy felső és egy alsó. amit az újszülött gyakran két-ségbeesve él meg. szívkamrafalunk reflexszerűen bezárul. A születéssel. hogy a szív anatómiailag a test felső részében van. A szív mindkét lehetőséget szimbolizálja: a szívkamrafal kettéosztja anatómiai szívünket.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 334 határtalanul és végtelenül szeresse a másikat. Ezek az érzések tendenciájukban kifelé mutatnak abból a polaritásból.

ha benne e két funkció egymást kiegészíti. ha valami felizgat bennünket. egy érzelem billenti ki a szívet megszokott. legyen az rémület. Életének harmonikus egyenletességét nem engedi megzavarni emocionális kitörésekkel. S egyedül ez a probléma: a ritmuszavarok olyan embereket támadnak meg. Normális esetben szívverésünket nem halljuk – csak valamely emóció hatására vagy betegség esetén érzékeljük. Szívverése kisiklik. gazdagítja. S ez a kulcsa minden szívproblémának: a szívtünetek arra kényszerítik . csak éppen nem látható a kiváltó emóció. vagy ha valami változás történik. hogy mindig egy emóció. melytől majd kiugrik vagy majd megáll a szívünk. A nyelvben élő számos szófordulat a szívről mind arra mutat rá. a szíve fog bolondul kalapálni. Szívverésünk csak akkor válik tudatossá. mértéktartó ritmusából. emóciói nem téríthetik el a megszokott kerékvágásból. hogy „akármilyen érzelem” csak úgy kibillentse őket a megszokott kerékvágásból. mely úgy felgyorsítja a pulzust. A szív ritmuszavarai esetén ugyanez történik. s ekkor a szíve fogja nyugtalanítani őt. Az emóció azonban szomatizálódik. hogy ismét hallgasson a szívére. s ezzel szó szerint arra kényszeríti. Mivel az ilyen ember nem hagyja „elbolondítani” magát. akik nem hagyják. legyen az öröm vagy szerelem. érzései. hogy szívünk a torkunkban dobog. Akkor hat ránk egy ember kerek egészként.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 335 rendszertelennek tűnik. Tartja magát az értelméhez és a szabályokhoz.

s ezáltal teljes életünket szívünk igényeinek rendeljük alá. az erek összeszűkülnek. Ha e magatartás szimbolikus tartalmát vizsgáljuk. szívműködéssel kapcsolatos félelmet jelent. milyen hatalmas bölcsességgel s iróniával működik a betegség: a szívidegesség arra kényszerít. Eközben azonban nagyon félünk saját szívünktől – és valóban jogosan félünk attól. s a szív nem kap elegendő tápanyagot többé. ismét látjuk. szűk-séget . akik csak értelmükre akarnak hallgatni. mit értünk a megkeményedett vagy megkövesedett szíven. A szívidegesség rákényszeríti az embert. hiszen mindenki tudja. s mi „szívtelenek” leszünk. de az érintett személy betegesen eltúlozza saját szívműködése megfigyelését. melynek nincsen szomatikus alapja. hogy egy szép napon megáll. Nem sok magyarázatra szorul ez. hogy képes emiatt az egész életét átrendezni. hogy tudata középpontjába helyezze a szívét – hát nem szívből nevetnivaló ez az egész? A szívidegességtől szenvedő személyben lezajló pszichés folyamatok az angina pectoris esetében már mélyen a testiségbe süllyednek. Az angina szó szerint szorosságot.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 336 az embert. Ez egészen világos a „szívfóbia” esetében. A szívhez vezető erek fala megkeményedik. A szívfóbia vagy szívidegesség olyan. A szívidegességtől szenvedő ember annyira fél a szívrohamtól. életük során mindig az érzelmeik húzzák a rövidebbet. hogy állandóan saját szívműködésünket figyeljük. A szívbetegek olyan emberek. hogy ismét a szívére hallgasson.

agresszióját önuralommal zabolázza. A felhalmozott agresszív energiák a szívinfarktusban kisülnek: a szív „megszakad”. Ezzel robbantják a szűk-séget.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 337 jelent. az én-erőinek és hatalmi vágyainak az áldozata. Míg a szívidegesség során e szűk-séget közvetlenül félelemként éli meg az ember. Láttuk már. viszont nem fenyegetik többé az élő szív heves dobbanásai. miről is van szó. szóval robbanóanyagot. hogy csak az abszolút normákban bízik. az ütem a ritmushoz úgy viszonyul. Az orvosi terápia szimbolikája igen eredeti: szükség esetén a szívbetegek nitroglicerin-kapszulát adnak (pl. Mindenki tudja. Az infarktusban tökéletesen megélhetjük azt az ősi bölcsességet. Aki „szűk-keblű”. amely szerint . és teremtenek ismét teret a beteg szívének. (A taktus. nitrolinguált). aki magas vérnyomásban szenved. Az élő ritmust a taktusadó helyettesíti. az pacemakert (szívritmus-szabályozót) építtet be magába. hogy a magas vérnyomás kedvező talaja a szívinfarktusnak. S bár ezáltal a páciens elveszti szívritmusa flexibilitását s alkalmazkodóképességét. A szívbetegek aggódnak a szívükért – és ezt joggal teszik! Ennek ellenére sokan nem értik. A szívroham meg nem valósult agresszív cselekményeink összessége. s az angina pectoris szűkkeblűséget. most azt egy gép teszi helyette. Aki annyira fél az érzelmeitől. hogy az az ember. mint a halott az élőhöz!) Amit addig az érzés tett. az angina pectorisnál ez a szűk-ség konkrétan is manifesztálódik.

és robbanóanyag? 6. vagy csak úgy ímmel-ámmal? 4. nem erőszakolok-e magamra valamilyen gépiessé vált ütemet? 5. Elegendő teret adok-e érzelmeimnek. az értelmem és érzelmeim harmonikus egyensúlyban vannak-e? 2. Vajon hallgatok-e a szívemre? . Életem élő ritmusban zajlik-e. s ki merem-e fejezni őket? 3. Teljes szívemből élek és szeretek-e.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 338 én-erőink túlbecsülése s az akarat dominanciája leválaszt bennünket az élet folyamáról. Van-e az életemben még gyúló. Vajon a fejem és a szívem. Csak egy kemény szív szakadhat meg! A szív megbetegedései A szívműködés zavarai és a szív megbetegedései esetén a következő kérdéseknek járjunk utána: l.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 339 Kötőszöveti gyengeség. ami erős földhöz kötődést s bizonyos tunyaságot. engedékenységre utaló tendenciát s a belső feszítőerő hiányát jelzi. s az egyes szerveket és funkciós egységeket egy nagyobb egésszé kovácsolja össze. visszér. Az a vér. s emiatt pang az egész vérkeringés. A visszeres emberekből hiányzik a rugalmasság. A gyenge kötőszövet tartáshiányt. Ez a tulajdonság mutatkozik meg a testen azokban a kék foltokban. összecsomósodik. amelyet mi formai egységként ismerünk fel. A trombózis tulajdonképpeni veszélye. megszilárdul. A gyenge kötőszövetű emberek többnyire könnyen sebezhetők s eléggé haragtartók. megalvad. amelyek a legkisebb összeütközéskor keletkeznek rajta. amit az anémiával és az alacsony vérnyomással kapcsolatban már elmondottunk. az elaszticitás. s így a szívbe nem érkezik vissza belőle elegendő. hogy a vérrög feloldódik. a tüdőbe kerül és ott embóliát okoz. A kötőszöveti gyengeséggel szorosan összefügg a visszértágulatra való hajlam. trombózis A kötőszövet összeköti a specifikus sejteket. Messzemenően érvényes rájuk mindaz. Trombózisban a véna útját alvadt vérrög zárja el. tartást ad nekik. A vér elakad a lábszár felületi vénáiban. Ezáltal a vérkeringés az ember alsó pólusában túlsúlyba kerül. amelynek folyékonynak és mozgékonynak kellene lennie. Nem nehéz felismernünk a szimptóma mögött álló problémakört. nehézkességet fejez ki. .

Ha tudatunk tunya. aminek folynia. rá kell bíznunk magunkat a változásra. A változtathatatlan. végső soron pangáshoz. mert csak az vihet el bennünket a megváltoztathatatlanba. „Minden mozgásban van”. Minden olyan kísérlet. mely csak az egyik pólushoz kötődik. ítéletekké alvad. mint változás manifesztálódik. Köztudott.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 340 A keringés előfeltétele a változás képessége. testünkben is nemsokára megalvad az. Ahhoz azonban. Poláris létünkben az élet mint mozgás. amelyek ott is leszűkítik vagy akadályozzák a keringést. véleményünk szilárd nézetekké. a végső lét túl van a polaritás világán. akkor olyan tünetek manifesztálódnak a testünkben. Ha nem vagyunk képesek változni többé. halálhoz vezet. A külső mozgékonyság belső mozgékonyságot tételez fel. Az ágyban fekvés ugyanakkor arra is rámutat. . hogy az ágyban fekvés növeli a trombózisveszélyt. mondta Hérakleitosz. hogy a mozgás pólusát nem éljük meg többé. keringenie kellene. hogy oda eljussunk.

A külsőben csak a belső tükröződik. hogy ezzel az egyenes-séggel egy testi jelenségre utalunk. a fel- . hogy felegyenesedett. a homályos őskorban megtette azt az óriási lépést. Egy állat nem lehet egyenes. ebből nem derül ki. mert a külső tartás megfelel a belső tartásnak. de annak a hübrisznek a kísértése is. hogy Istennek tartsa magát. A nyelv e kétértelműsége mégsem vezet félreértésekhez. amelynek nagy szerepe van az emberiség történetében. Gyakran beszélünk egyenes emberekről.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 341 11. és nem vagyunk tudatában annak. A test lágy részei a négylábú állatoknál tartásuk következtében védettek maradnak. ezzel pillantását felfelé irányította az égre. Mozgásszervek és idegek A tartás Ha valakinek a tartásáról beszélünk. Ezzel szemben az ember egykoron. vajon a testtartásáról vagy a belső tartásáról van-e szó. s ölébe hullott az Istenné válás esélye. mert még nem egyenesedett fel. A felegyenesedés veszélye és esélye testi szinten is megmutatkozik.

de ismerünk olyanokat is. de megállni sem képesek előttünk. Valamivel később aztán a katonaság megköveteli a vigyázzállást a besorozott fiataloktól. míg befelé nem szabad. Említettük már.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 342 egyenesedett embernél azonban védtelenek. hogy tartása legyen. Így például egyes szülők így kiáltanak gyermekükre: „Állj már egyenesen!” – „Nem tudsz egyenesen ülni?” – s ezzel már kezdetét is vette az őszintétlenség játszmája. némelyeknek nemcsak a tartása hiányzik. s ezzel megpróbálhatunk más belső tartást színlelni. s vannak. amelyen keresztül a mozgékonyság. A katonaság ősidők óta óriási bevetéssel egzecíroztatja . ismerünk merev és ismerünk nyakas embereket. flexibilitást kölcsönöz nekünk. akik szívesen meghajolnak mások előtt. A csigolyák szilárdsága és a porcok lágysága az a polaritás. A hátgerinc tesz egyenessé s mozgékonnyá bennünket. A gerinc kettős S alakú. amely egyenes tartásunkat lehetővé teszi. a flexibilitás megvalósulhat. s ez az analógia több beszédfordulatban kifejezésre is jut: vannak egyenes emberek. A katonának kifelé tartást kell mutatnia. A hátgerinc az a speciális szerv. Ez a védtelenség és a fokozott sebezhetőség ugyanakkor polárisan nagyobb nyitottságot. és a lengéscsillapító elvén működik. akik szívesen csúsznak-másznak. tartást. fogékonyságot eredményezett. hogy a külső tartás megfelel a belsőnek. A helyzet groteszk. Külső tartásunkat azonban mesterségesen befolyásolhatjuk.

sem a vigyázzállás. Azt a tartást. ő sosem korlátozná mozgáslehetőségét feszes ízületekkel. győzelem után vagy más hasonló helyzetekben kellően meg is mutatkozik. A Tai Chi szerint is a laza tartás a helyes: ez azt jelenti. azonnal felismerjük és természetellenesnek látjuk. nyomban észrevehetjük. külső tartása nincs. amely ellen hordozója berzenkedik. a természetes tartást is azonnal felismerjük. Az első esetben . A partizánoknak viszont. A belső tartás nagymértékben emeli a hatékonyságot. míg a mesterséges külső tartás erőteljesen csökkenti. hogy álljunk mintegy a saját középpontunkban. amely az ember belső lényének nem felel meg. akik azonosulnak feladataikkal. hogy a belső és a külső tartás közötti természetes kapcsolatot (korreszpondenciát) megszakítsa. akkor ez a tartás egy olyan nem élt belső tartalmat fog mutatni. A katonák belső tartásának hiányossága szabad idejükben. A külső tartásra irányuló idomítás csak ahhoz szükséges. igaz. bár ez stratégiailag teljes ostobaság. vajon azonosul-e külső tartásával. Ha ránézünk egy emberre. Ha bármilyen betegség olyan tartást kényszerít az emberre. A csata kavargásában nem őrizhető meg sem a díszlépés.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 343 katonáit a külső tartásra. vagy pedig azt valamilyen okból akarata ellenére ráerőltették. Hasonlítsuk csak össze egy katona feszes ízületű merev tartását a cowboyéval. amelyet amúgy nem venne fel.

Másképpen alakul ez például a Bechterew-kór esetében. büszkeséget. amelyet önszántából nem vállalna. A Becterew-kór következtében idővel elmeszesedik a teljes hátgerinc. bizonyos megközelíthetetlenséget. mivel a gerincoszlop S alakú görbülete kiegyenesedik. a fej előreesik. emelkedettséget. milyen hajlíthatatlan is a valóságban. A páciens egész konkrétan az orrával ütközik bele abba.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 344 tartása tudatos azonosulást mutat. Az ilyen ember azonban mindezekkel a tulajdonságokkal igenis azonosul. sose tagadná őket. milyen kevéssé engedékeny. a páciens által nem látott hajlíthatatlanság szomatizálódik. a hát merev lesz. Ebben valamilyen tudattalan ego-igény s egy ugyanilyen. vagy pedig az ellenkező irányba hajlik meg a gerinc. ilyenkor a hátgerinc típusosan sétabot formát vesz fel. őszinteséget mutat. amely a púposságban ölt alakot: a púpban a nem kiélt alázat manifesztálódik. . felemelt fejjel jár-kel a világban. milyen merev. Így aki egyenesen. A második esetben a természetellenesen elváltoztatott tartásban lényének olyan árnyékoldala mutatkozik meg. Hasonló az a problematika is.

ha a beteg személy kihasználná az alkalmat. így ezek nyomják az idegeket. E tünet problematikája a túlterheléssel kapcsolatos. például isiászt. hogy kifelé nagyszerűnek. A beteg nyugalomra kényszerül. Aki egyszer magára talált. Tetteiken keresztül bizonyítani akarnak valamit a világnak. ugyanis minden mozgás. A túlvállalásnak mindig az a célja. A nagy teljesítmények mögött mindig bizonytalanság és kisebbségi érzés áll. Helyesebb lenne. és nyugodtan utánagondolna. s így kisebbségi érzésünket tettekkel kompenzáljuk. hogy ezt tudatosan realizálná. A világtörténelem nagy (és kis) tettei és teljesítményei mögött mindig olyan emberek állnak. hanem van. Sokan megpróbálják fájdalomcsillapítókkal elnyomni a testnek ezt a színvonalas önszabályozását csak azért. a porckorong fájdalmában fogja megtapasztalni. akiket belső jelentéktelenségérzésük hajt a külső teljesítményekre. miért is vett magára ilyen sokat.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 345 Porckorong és isiász A csigolyák közötti porckorongra gyakorolt nyomás – különösen az ágyéki csigolya környékén – a korongokat oldalirányba préseli. lumbágót stb. holott valójában senki sem kéri s nem várja tőlük e bizo- . minden aktivitás fájdalommal jár. az a nyomást a test szintjén. s ez különböző fájdalmakat okozhat. Aki túl sok terhet hord a hátán anélkül. nem teljesít többé. hogy megszokott aktivitásukat akadálytalanul folytathassák. rátermettnek látsszunk. miért nyomja ekkora teher.

hogy személyünk – úgy. hogy elismerjék. Bár a teljesítményt kizárólag a szeretet keresése motiválja. tiszta szeretet után. nem beszélnénk szeretetről. mert adsz nekem tízezer márkát”. meg fogja találni a választ: azért. Önmaguknak akarnak bizonyítani. s egyre ügyesebbek.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 346 nyítékokat – önmagukon kívül. gazdagabbak. minél előbb kérdezze meg önmagától. mert te vagy a legjobb focista” – abszurd kijelentések. le- . amely csak a személyre vonatkozik. hogy szeressék. Tudatosan vagy tudattalanul mindenki vágyakozik ez után a feltétel nélküli. és nem lehet megszolgálni. ahogy van – szeretetre méltó. alkalmasabbak. csak az a kérdés. Objektíve a csecsemő csak terhet és kényelmetlenséget jelent az anya számára. Ha őszinte magához. A kisebbségi érzés azt jelenti. vagy „Szeretlek. Erre fel elkezdünk dolgozni azon. Ezért is mondjuk. minden teljesítménytől független. hogy az anyai szeretet a szeretet mintapéldája. Az anya mégsem ezt érzékeli. és minden külsőségtől. mert szereti a kisbabáját. hogy: mit? Aki túl sokat teljesít. kielégülést nem nyújthat. Az. Ha lenne. Hogy miért? Erre nincsen válasz. nem tudjuk elképzelni. hogy szeretetre méltóak legyünk. A szeretet titka éppen a feltételnélküliség. híresebbek stb. így nem éri majd akkora csalódás. hogy miért teszi ezt. azért. hogy „Szeretlek. mert a tulajdonképpeni cél ezen az úton nem érhető el. A szeretet céltalan.

gazdagságunk miatt szeretnek-e. Ugyanez az összefüggés pszichikai területen is. A teljesítmény elismerése nem elégíti ki azt a vágyat. merev”. a mozgékonyság – bensője mozdulatlan. hírnevünk. A valódi szeretethez vezető utat közben már eltorlaszoltuk magunkban. A becsípődött porckorongot úgy gyógykezelik. hogy a mozgékonyságot. az elaszticitást biztosítsa. tartása a fájdalomtól görnyedt. testileg valóban kisebb lesz. hogy szeressenek – s ha aztán szeretnek. tényleg összemegy. A test mindig az igazságot fejezi ki. jelentéktelenségünkkel – aki ezt nem hajlandó belátni. . púpos lesz. Magunkra aggatjuk a külvilág limlomjait csak azért. felmerül bennünk a kétség. ha idejében szembesülünk saját kisebbségi érzésünkkel. elmozdíthatatlan lesz. Ha valaki . illetve becsípődik. gyakran különös pozitúrába merevedik. s így lehetővé tenni számukra. Miután a porckorongok összenyomódnak. Ha a porckorong az egymásba ékelődő csigolyák közé beszorul. hogy újra fölvegyék a természetes kapcsolatot egymással („solve et coagula”). A porckorong feladata. tartásunk merev. hiányzik belőle a nyíltság.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 347 szünk. rögzült valamilyen sajátos belső tartáshoz. Ezért is hasznos. vajon nem teljesítményünk. s további feladatokat vállal magára. hogy egy hirtelen lökéssel vagy húzással megpróbálják megváltoztatni a csigolyák helyzetét. amely az embert a teljesítményre késztette.

Egy jól hallható roppanás mindkét esetben sikerrel biztat. merev nyak a nyak tulajdonosának makacsságáról árulkodik. Az ízületek megbetegedései gyulladáshoz s fájdalomhoz vezetnek. hogy a páciens valamihez mereven ragaszkodik. ezek is elvesztik funkciójukat az életünkben. s máris elegendő információnk van a tünetről. Az ízületek Az emberi mozgékonyságot az ízületek biztosítják. Ettől a lelki lökéstől az elmerevedett lelkűek ugyanannyira félnek. ami viszont korlátozza. mint a merev gerincűek a gerinckezeléstől. Ha egy ízület megmerevedik. Figyeljünk csak a nyelvre. hogy újra orientálódjék. sőt le is béníthatja mozgásunkat. magára találjon. amivel a csigolyákat vagy az ízületeket: hirtelen erős lökéssel elmozdítjuk jelenlegi pozíciójából. a sérülés és a szalagszakadás. A merev ízület elveszíti funkcióját – ha lemerevedünk valamely témában vagy rendszerben. az azt mutatja. gondoljunk csak a következő fordulatok- . helyrebillenteni. a rándulás. s ezzel lehetőséget biztosítunk számára. E tünetek nyelvi leírása is egyértelmű. A kemény.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 348 A bemerevedett lelket is ugyanazzal a módszerrel lehet kiigazítani. Az ízületi gyulladáson és merevségen kívül ízületi betegségek még a ficam.

A nagy feszültség könnyebben vált nyugalomra (Jakobsen-tréning). Amikor az ízületet egy rántással helyreigazítják. vagy éppen az eddigi extrém elhelyezkedéséből mozdul ki. kapcsolatokat. amelyet elérve saját ellentétébe csap át. magatartásmódjai már rég kialakultak. Ezért fedezte fel a fizika. az ízület gyakran extrém állásba kerül. igazíthatunk el. s életében túl kevés a valódi váltás – a változás. Minden pólusnak megvan a maga határértéke. ezért lesznek a békemoz- . míg el nem éri azt a pontot.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 349 ra: valaminek a súlyát magunkra vesszük – túl messzire megyünk – valakivel összeütközünk – valakit lehordunk – lehetünk túl feszültek vagy – egy kissé kificamodottak (hóbortosak). ha egészen belemegyünk. nézetei. Bármely pozícióból úgy kerülhetünk ki a leggyorsabban. s általában leragadunk. ahonnan már – egy minőségi váltás segítségével – újra képes lesz a középúton járni. az első egzakt tudomány. hogy belemenjünk egy élethelyzetbe egészen. A legtöbb ember mindent közepesen csinál. hanem helyzeteket. Az emberi gyávaság azonban többnyire visszatart bennünket attól. akkor még jobban bele kell hajszolni ebbe. a metafizikát. körülményeket is. Ha valaki kimozdíthatatlan szélsőséges helyzetéből. s ezáltal ismét megtalálja saját új középpontját. Nemcsak egy ízületet állíthatunk helyre. leblokkolunk egy pólus közepén. A pszichoterápiában is megvannak az ezzel párhuzamos technikák.

a hallókészülékeket. hogy egy varázsszóval minden protézist és minden egyéb művi elváltozást egyik pillanatról a másikra eltüntethetnénk. képzeljük el a következő szituációt: tegyük fel. A mozgékonyság is túlhajtható. könnyen beleragadunk a középszerűségbe. Az ízületek mechanikus változásai jelzik határainkat. Ahhoz. amelyet az orvostudomány tett lehetővé számunkra. s ekkor átcsap mozdulatlanságba (merevségbe). s ismét testi – s ezzel lelki – mozgékonyságot színlel. a csípőtünet a nagyobb őszinteség felé mozdítja el a személyiségét. Ezt a korrekciót a művi ízület. külső magatartásában mégis mozgékonyságot színlel. jelzik. az új hazugság kiiktatja. ezt a megoldást leggyakrabban a csípőízületnél (endoprotézis) alkalmazzák. hogy képet alkothassunk arról az őszintétlenségről. Ha valaki belül merev és mozdulatlan. ha az egyik pólust vagy irányt oly mértékben részesítettük előnyben. valamit a végsőkig feszítettünk. s ideje a másik pólushoz fordulnunk. A modern orvostudomány lehetővé tette. a mesterséges ízülete- .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 350 galmak militánsak. hogy az önmagát tette kérdésessé. valami meg nem levő színlelése. szóval az összes szemüveget és kontaktlencsét. A középútért meg kell dolgoznunk – de ha rögtön azon akarunk elindulni. Ilyenkor túl messzire mentünk. Mint azt már a fogsor pótlásánál is hangsúlyoztuk. hogy egyes ízületeket protézissel pótoljunk. a protézis mindig hazugság.

az emberi testeket szorgalmasan restaurálják. A sokféle orvosi műfogás megtakarította nekünk ezt az iszonytató látványt. sánták. . ami fém és műanyag és mesterségesen építették be az emberbe – mindaz feloldódna a semmibe. a műfogakat. s különböző protézisekkel úgy kiegészítik. valódi képünkkel találkozunk. amelyek az emberek halálát elodázzák. hogy lelkünkön munkálkodjunk kitartóan. görcsösek. a csontszögelések eltűnnének. merevek. süketek. félvakok és félnémák közt találnánk magunkat. Ezért félünk ennyire az őszinteségtől. ha aztán belső. mert testünk múlékony. ám valódi! Az emberi lelkek válnának láthatóvá.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 351 ket. Bizonyos ideig külső trükkökkel művileg fenntartható a szépség és az ifjúság – annál nagyobb a rémület. Mi lett azonban a lelkekkel? A lelkek nem változtak továbbra is holtak vagy vakok. Az egyoldalú testápolásnál sokkal fontosabb. hogy végül majdnem igazinak és élőnek látszanak. Iszonyú lenne az elénk táruló látvány! Most egy újabb varázsszóval idézzük fel mindazokat az orvosi vívmányokat. a szívritmus-szabályozók. egyáltalán mindaz. az átoperált arcok ismét a régiek lennének. Ez Dorian Gray arcmásának története. s hullák. A kép ijesztő lenne. nyomorékok. de nem látjuk őket. megnyomorodottak. tudatunk nem az.

Az egyre fokozódó merevség miatt a betegség egyre fokozódó elsatnyuláshoz vezet. Az aktivitás hiánya idővel az izomzat elsorvadásához vezet. Ennek ellenére a betegek keveset . A reumát vagy akut. keményedések. A betegség általában szimmetrikusan támadja meg az ízületeket.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 352 Reumatikus jellegű bántalmak A reuma élesen le nem határolható gyűjtőfogalom. s a fájdalom a periferikus kis ízületek és a nagy ízületek között vándorol. A betegség többnyire az ízületek reggeli merevségével. ha a páciens mozgatja az ízületeit. az ízületek gyakran felduzzadnak. A reumától szövet.és izomduzzanatok keletkeznek. s javulnak. hogy még nyomorékok is lehetünk tőle. s amely mindenekelőtt az ízületekben és az izomzatban manifesztálódik. Arra a tünetcsoportra alkalmazzuk. A betegség lefolyása krónikus. amely fájdalmas szövetcsoportelváltozással jár. Mozgásképességünket a fájdalom olyannyira visszaveti. fájdalmasságával kezdődik. kipirulnak. ízületi görbületek. a megtámadott ízületek orsó formájúra puffadnak fel. Az ízületi és izompanaszok legerősebb nyugalmi periódusok után lépnek fel. vagy krónikus gyulladás kíséri. a merevedések lökésszerűen lépnek fel.

A polyarthritis (több ízület egyidejű gyulladása) kórtünete különösen világosan tárja elénk a mozgásszervi megbetegedések központi témáját: s ez a mozgás – nyugalom.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 353 panaszkodnak. ha újra felidézzük. mígnem a teljes elsatnyulás végleges nyugalmat kényszerít rájuk. Ez a reuma esetében azt jelentené. szenvedésükkel szemben nagy türelmet s meglepő közömbösséget tanúsítanak. nyugtalan emberek tehát.és küzdősportokat űznek. ügyes. s a tudat mozdulatlanságát kompenzálja. hogy a betegség őszintévé tesz. Már maga a merev szó is . illetve a mozgékonyság – merevség ellentéteiben határozható meg. sokat dolgoznak a házban és a kertben. s hajlamosak másokért is komoly áldozatokat hozni. hogy a lemerevedés a túl sok aktivitást. Aktív. Az összefüggés csak akkor világosodik meg előttünk. Teljesítmény. melyet a betegek előtörténetében majdnem mindig ott találunk. fáradhatatlanul tevékenyek. Majdnem minden reumás páciens előtörténetében rendkívüli aktivitást. A túlhajtott aktivitás és mozgékonyság. A betegség lefolyása azt a benyomást kelti. változás szükségességéről beszéltünk. mozgékony. túl sok mozgást korrigálja. Első pillantásra csodálkozunk ezen. mozgékonyságot találunk. akiket a polyarthritis merevsége addig gyötör. hiszen eddig mindig a mozgás. hogy az érintett személyek valójában merevek. sajnos csak a testre vonatkozik.

sterben. perfekcionista. a rideg. stieren. (A németben ezek a szavak rokon hangzásúak: starr.) E fogalmak mind igen jól illenek a reumás emberekre. mozdíthatatlanok. ami az önfeláldozás igényében. ehhez társul még viselkedésének eltúlzott moralitása s a depressziós lehangoltságra való hajlam”. hogy kényszeres merevségéről elterelje saját figyelmét (elhárító mechanizmus). stur.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 354 rokon a makacs (nyakas). hogy túl lelkiismeretes. az agresszióhoz. mily kevéssé rugalmasak és változtathatók lelkükben ezek az emberek. testi nyugtalanságával. stei~. mellyel valójában csak azt szolgálja. A reumás személy saját agresszióját motorikus szinten gátolja. störrisch. A beteg csak ezt a belső mozdíthatatlanságot kompenzálja túl sporttevékenységével. A küzdősportokat űző emberek feltűnő nagy száma elvezet bennünket a következő centrális problémakörhöz. hogy mazochista-depressziós. milyen merevek. akinek személyiségképét jól ismerjük. azaz energiáit az izomzat szintjén blokkolja. hogy „a polyarthritises páciens karakterében kényszeres vonás egyrészt. másrészt. Starrsinn. (Bráutigam) E jellemvonások rámutatnak arra. Az izomelekt- . a rámered és a megmerevedik (meghal) szavakkal. A vizsgálatban részt vevők valamennyien egyetértenek abban. hiszen a pszichoszomatika tudománya több mint fél évszázada tanulmányozza a páciensek e csoportját. túlhajtott segíteni akarásban nyilvánul meg.

amelyet egy betegség során átélünk. s gyulladássá. hogy azok tulajdonképpen kinek is szólnak. Hasonló ehhez a Dupuytren-szindróma. az „ökölbe szorított kéz” mindennél világosabban jelzi a visszafojtott agressziót.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 355 romosság kísérleti levezetése és mérése a reumás betegeknél egyértelműen bebizonyította. Ha valakit intéssel üdvözlünk. s valakire lesújtok. Akinek fájdalmai vannak. A fájdalom mindig valamely agresszív cselekmény eredménye. fájdalommá változik. valaki másnak szól. Az itt előállott kép. melynek során a beteg nem tudja többé kinyitni a kezét. hogy „öklünkkel egyszer már tényleg az asztalra csapjunk”. hogy a reumás beteg a testi megvalósulásra törő agresszív impulzusait kényszeresen uralma alatt tartja. Ha azonban agresszív impulzusaimat leblokkolom. Ha szabadjára engedem agressziómat. s fájdalmat érzek (autoagresszió). különösen a csuklóizmok területén. melynek során a kéz ökölbe szorul (krónikus epicondylopatiae). az arra a szokásra vezethető . ha átgondolja. vagyis azt. azok ellenem fordulnak. E mérések igazolták kézenfekvő gyanúnkat. Minden fájdalom. A nyitott tenyér a békülékenység szimbóluma. legjobb. A reumatikus jelenségek körében van egy egészen sajátos tünet: az alkar izomzatának könyéktáji gyulladása. hogy esetükben bármely ingerület az izomfeszültség növekedéséhez vezet. Az így felhasználatlan energia ottreked a csuklóizomzatban. elnyomott vágyunkat arra. áldozatom érez fájdalmat.

. tudattalan bűntudatot kelt benne. amikor valamely. hogy a nők gátlásosabbak. Különös kombináció jön itt létre az altruisztikus szolgálat és a mások felett gyakorolt uralom között. hogy találkozáskor felmutatjuk üres tenyerünket. frigiditás és potenciazavarok. békés szándékkal közeledünk. Ugyanez a szimbolikája annak. kevésbé képesek ellenséges érzelmeik tudatos megélésére. A reumás személy nem tud agressziójával bánni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 356 vissza. önfeláldozáshoz vezet. szívtünetek. A leggyakoribb kísérőtünetek palettája is a visszafojtott ellenségesség centrális jelentőségére utal: ezek mindenekelőtt a gyomor. erős. hogy nincs fegyver a kezünkben. Amint a nyitott kéz békés. egyébként nem fojtaná el. s ez a mások irányában megnyilvánuló segítőkészséghez. Mivel azonban az agresszió jelen van. az a bizonyos tartás. agressziót jelez. nem blokkolná le azt.és bélpanaszok. Tény. mint ahány férfit. az ökölbe szorított kéz mindmáig ellenségességet. ha valakinek „kezet nyújtunk”. s ezzel bizonyítjuk. hogy a reuma kétszer annyi nőt támad meg. az életben beállt külső változás folytán az illető nem tudja többé bűntudatát szolgálattal kompenzálni. amelyet már Alexander is azzal a szép kifejezéssel jellemzett. valamint a szorongás és a depresszió. Ez azzal magyarázható. Gyakran éppen akkor lép fel a betegség. hogy „jóindulatú zsarnokság”. megbocsátó szándékot fejez ki.

amelyeket nem oldottunk meg. Túl merev ehhez. megemésztetlen témákat szimbolizálják. R. Túlságosan is szorong ahhoz. morális normái. Ez a terápiás kiindulópontja a böjtölésnek* is. Waakirchen. és a testében látható merevségként. (Urania. hogy elégesse. s ezáltal arra kényszerül. A reumás személy azonban nem akar problémáival foglalkozni. ami aztán hamis szolgálatkészségének is véget vet. alkalmazkodásra való képtelensége. * Vö. szolgálatkészsége. Dahlke: Bewusst Fasten (A tudatos böjt).Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 357 A természetgyógyászat a reumát a mérgek kötőszöveti lerakódására vezeti vissza. mozdulatlanságként szomatizálódnak. áldozatvállalása. uralomvágya és agressziói árnyékvilágába szorulnak vissza. feldolgozza a „test saját szemétládáját”. Ennek a folyamatnak felel meg pszichikai szinten az addig elhárított. mozdíthatatlan. A lerakódott mérgek a mi látószögünkből a feldolgozatlan problémákat. alkalmazkodókészsége hátterére. hogy őszintén rákérdezzen altruizmusa.) . Így egoizmusa. A táplálkozás felfüggesztésével a szervezet öntáplálásra kapcsol át. mozdíthatatlansága. s amelyek lerakódtak tudatunkban. elfojtott témakörök tudatossá tétele és feldolgozása. 1980.

hogy nemcsak másokkal szemben nem vagyunk biztonságban. amely csak a külvilágnak szól. A leghatásosabb azonban az. hogy bizonyos fogások. hogy másokban meghatározott benyomást szeretne kelteni. az egyébként akaratlagos mozdulatok amilyenek az izomrángások (tikk) is – olyan demonstratív magabiztosságot lepleznek le. különösen akkor. Így a ferde nyak esetében (torticollis spastica) a fej lassan vagy éppen hevesen az egyik oldalra billen. de még önma- . és a fejét nekitámasztja. sőt részben beáll a féloldalas tartásra. hogy figyelik. Általában néhány perc múlva a beteg vissza tudja fordítani a fejét normális helyzetébe. valamint a tünet erőteljes szituációs vagy más emberektől való függősége világosan jelzi az ilyen jellegű zavarok alapproblematikáját: ez a biztonság és a bizonytalanság feszültségi mezőjében mozog. A motorikus zavarok. írógörcs E zavarok közös jegye.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 358 Motorikus zavarok: ferde nyak. hogy a páciens részben elveszíti uralmát azok felett a motorikus funkciók felett. Ilyenkor többnyire nehézség nélkül képes egyenesen tartani a fejét. illetve ha olyan helyzetbe kerül. Ezek a tünetek azt jelzik. amikor az érintett személy úgy érzi. Ez a sajátosság. Feltűnő. ha a páciens háttal áll a falnak. például az állra helyezett ujj vagy valamilyen nyaktámasz segítségével a páciens egyenesen tudja tartani a fejét. amelyek egyébként kicsúsznak az akarat ellenőrzése alól.

elkerüljük az ütközéseket. Erre az elferdült. s szélsőségesen magas igényeket tá- . Az egyenes testtartás rákényszeríti az embert. Így egyre fokozódó szorongással érintkeznek a számukra fontos emberekkel. Ugyanez a háttere az írásgörcsnek és a zongoristák. E páciensek mindig rendkívül becsvágyóak. ahogyan általában mindnyájan kerüljük a kellemetlen helyzeteket. E magatartás következtében észrevétlen marad saját belső konfliktusa. Ennek a pszichés lerohanásnak is az a célja. hogy társaságban megfigyelik őket – s ez a szorongás nem alaptalan. mintegy saját akaratából oldalra fordul. Ha valaki szilárdan. bátor jellemet jelent. elfordulunk attól. egyoldalú látásmódra céloz az az ismert mondás is. amivel nem akarunk konfrontálódni. az a közfelfogás szerint egyenes. hegedűművészek ujjgörcsének is. egyre inkább tartanak attól. egyenesen. s önálló akarat nélkül. hogy valaki elcsavarja valakinek a fejét. hogy az áldozat elveszítse uralmát saját szempontjai fölött. töretlen tekintettel néz a szemünkbe. „Egyoldalúak” leszünk. kontrollunk. hogy közvetlenül szembenézzen a világ kihívásaival. Ha elfordítjuk a fejünket. Így aztán a páciens tünetei miatt elkerül bizonyos szituációkat. s a világ egyik fele láthatatlan a számára. behunyt szemmel kövesse a másikat. amelyeknek tétje van. A „ferde nyak”-szindrómában szenvedő személyek feje azonban éppen azokban a helyzetekben.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 359 gunk felett sincs hatalmunk.

átmeneti jelenség. Azt. A körömrágást is kényszerként éljük meg. akinek a gyermeke a körmét rágja. s az összefüggések felismerése sok olyan szülő segítségére lehet. gyönyörű zenéjükön keresztül akarnak az emberekre befolyást gyakorolni. tehát az agresszió eszköze. kifelé azonban igen szerények. Teljesítményükön. Célirányosan törekednek a társadalmi felemelkedésre. büntetés ez esetben a leghelytelenebb reakció. mely legyőzi a kezek fölötti akaratlagos ellenőrzést. A körömrágás nemcsak gyermekek és fiatalok között gyakori. hogy valójában nincs mit mondaniuk (írniuk). Ugyanakkor a körömrágás pszichés háttere teljesen egyértelmű. Körömrágás Bár a körömrágás nem tartozik a motorikus zavarok közé. írásukon. hogy valaki „megmu- . Ami az embernél a köröm. fenyegetés. s azt demonstrálja. az az állatnál a karom. külső hasonlósága miatt mégis ebben a csoportban tárgyaljuk. A tiltás. A kéz tonikus megmerevedése őszintévé teszi őket: rámutat fáradozásaik s teljesítményük teljes „görcsösségére”. A karom elsődlegesen a védelmet és a támadást szolgálja.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 360 masztanak önmagukkal szemben. igen sok felnőtt is évtizedeken keresztül szenved ebben a meglehetősen nehezen kezelhető szimptómában.

akik nem képesek kiállni agressziójuk s így fegyverük mellett. A körömrágás saját agressziónk kasztrációja! Aki saját agreszsziójától tartva lerágja a körmét. amikor nem meri agresszióját a külvilágban kinyilvánítani. Ha egy gyermeknél körömrágás lép fel. Kézenfekvő. hogy nevelési stílusuk vagy saját magatartásuk mennyiben kényszeríti a gyermeket arra. szimbolikusan hatástalanítja saját fegyverét. az azt jelenti. hogy irigykednek rájuk azok. hogy olyan fázisban van. Aki hosszú.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 361 tatja a karmait”. A rágás során már felhasznál valamennyit saját agressziójából. A magasan fejlett ragadozók többsége karmát s fogait fegyverként használja. pirosra lakkozott körmét. hasonló értelemben használjuk. melyben agresszióját és bűntudatát bátran kiélheti. mint hogy „vicsorítja a fogát”. mert közben csodálják a többi nő hosszú. A szülőknek azon kellene gondolkodnia. világító agressziós szimbólumok – az ilyet kedvelő nők agresszivitásukat gyakran nem is rejtik véka alá. hogy agresszióját elfojtsa vagy negatívan értékelje. pirosra lakkozott körmök különösen szép. A nők különösen szenvednek a körömrágástól. hogy bárcsak ő is merne agresszív lenni. piros körmökre vágyik. Az ilyen magatartás azonban a szülőkben . Az ilyen esetekben meg kell kísérelnünk a gyermek számára olyan életteret teremteni. ezt azonban kizárólag saját maga ellen fordítja: saját agresszióját harapja le. azt a mögöttes vágyát önti külső formába. A köröm harci készséget jelent. A hosszú.

hogy ezek a zavarok mindig a szülők problémáit tükrözik vissza. siránkozó életmódjukat. gyermekük sem rágná a körmét. Ameddig azonban a szülők nem hajlandók megváltozni. s megtanulnának a külsőségek mögé látni. kétségtelen. Így valójában az egész család számára egészséges lenne. Ahhoz. a víztorlasz és a nyomás hatására legfeljebb spriccelni fog a csőből a víz. ahelyett hogy szülei félelmét respektálja. Dadogás A beszéd folyékony valami – nem véletlenül beszélünk „szóáradatról” vagy „folyékony stílusról”. a körömrágást jószerivel leküzdötte. tágasságra van szüksége – ha egy folyót csőbe kényszerítünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 362 többnyire félelmet ébreszt. ha kérdésessé tennék őszintétlen. de semmiképpen sem folyni. Ha a gyermek megtanulja. hogy valami folyni tudjon. A dadogó torka szorosságával . hogyan kell megvédenie magát. A dadogó feldarabolja. kasztrálja a nyelvet. Bár a szülők nem vétkesek gyermekeik zavaraiban. legalább ne panaszkodjanak gyermekeik tüneteire. Dadogás esetén a nyelv nem folyékony. széthasítja. zavaraira. hiszen ha nekik az agresszióval kapcsolatosan nem lenne problémájuk.

illetve ezzel analóg módon. mint lent. A migrénes pácienshez hasonlóan a dadogó is a fejébe tolja át a szexualitását. ami a tudattalanból a tudatosba emelkedik. mert fél attól. Emlékezzünk itt mindarra. A dadogó igyekszik az átjárót a lehető legjobban beszűkíteni. A dadogónak a torkában ül a félelem. ami lentről feljön. Már szóltunk arról. bejáratok (határok. ami tulajdonképpen az „undorító” és „tisztátalan” szexualitásról szól. ami lentről feltolulván tudatossá válna – így a torkában fojtja el azt. Ismerjük azt a kifejezést. s csak a fejét tartja világosnak. A torok (magában véve szűk) kapcsolat. Ugyanezt a védelmi elképzelést alkalmazták a régi erődítményrendszerek jól ellenőrizhető keskeny átjáróikkal. hogy „övön alul”. A dadogó ezt a határt a torok magasságába tolja fel. Nem engedi el magát. s így ugyanolyan görcsös fönt. Így megakadályozzák a dolgok folyását. Az öv vonala a veszélyes alsó és a megengedett. tiszta felső területek elválasztására szolgál. Az ilyen jól kontrollálható átjárók. tisztának. illetve átmenet a törzs és a fej. mert teljes testiségét veszélyesnek érzi. amit a migrénről szóló fejezetben a lent és a fent szimbolikájáról mondtunk. nem nyílik meg a . hogy ezzel különös kontrollja alatt tartsa azt. hogy a szorosság és a félelem mindig összetartoznak. A dadogó kontrollálja a torkát.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 363 megakadályozza a nyelv folyását. a lent és a fent között. teremajtók) mindig torlódáshoz vezetnek.

. melyek nyomása annál erősebb és félelmetesebb. amit ki kellene mondania. Meggátolja a szabad folyást. vagy éppen egy harmadik nevet adunk neki. ami belőlünk kikívánkozik. Mindegy. A nyelv a kifejezés eszköze. nincs többé okunk a dadogásra. a gyermek gátolt – s ez mutatkozik meg a dadogásban is. A dadogó gyermek fél attól. ebben a kifejezésre törő tartalomtól való félelmünk mutatkozik meg. Ha szembehelyezkedünk azzal. A dadogó nem nyitott. Ugyanezen elv szerint kifacsart az a magyarázat is. Ha sikerülne egyszer valóban megnyílnia. hogy valami feltörjön belőle. Ha a kimondatlant kimondottuk. az agresszió és a beszéd őrült özöne. hogy ezt a gyermek esetében kitörő valamit szexualitásnak vagy agressziónak hívjuk. mennél tovább fojtja el őket az ember. A dadogó nem mondja ki.és partnerkapcsolati nehézségeket okoz – s ezzel bezárult az ördögi kör. mely a dadogó gyermekek gátlásosságát a dadogással indokolja. úgy törne ki belőle a szexualitás. s annak szabad utat adjon.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 364 testiség ösztönigényei és vágyai előtt. Pedig maga a dadogás fejez ki gátlásosságot. A dadogás tünete ráadásul kontaktus. mint egy kráterből. hogy jobban tudjon kontrollálni.

hogy a vétkest a külvilágban keressük. milyen zavaros és inkorrekt a gondolkodásunk általában. hogy létünkért és annak tapasztalataiért minden felelősséget mi vállaljunk. illetve. Ha a dolog „emberi” oldalát nézzük. ha valaki projekciónkat leleplezi. akik az igazságot keresik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 365 12. hogy projekcióinkat tudományosan alátámassza. a baleset más – végül is kívülről jön. hogy projiciáljunk. hogy ez csak őszinte önismerettel érhető el. hogy a baleseteket ugyanúgy értelmezzük. mint más megbetegedéseket. Mindannyian rendkívüli módon kellemetlennek tartanánk. nem futamodhatunk meg gyáván a balesetek témája elől sem. Az ilyen okfejtés csak arra mutat rá. s így legalizálja őket. hogy mennyire tudattalan vágyainkhoz igazítjuk gondolatainkat s elméleteinket. . Úgy gondolják. Balesetek Sokan csodálkoznak azon. Állandóan megtaláljuk a lehetőséget arra. mindez nagyon is érthető. Mivel azonban ezt a könyvet olyan embereknek írtuk. így nem lehetünk vétkesek benne. S mindig haragszunk. A tudományos törekvések többsége is azt a célt szolgálja. és tudják.

hogy ebben a könyvben e szokásos látásmódot egy másikkal váltjuk fel. A rezonancia törvénye gondoskodik arról. Funkcionális szinten mindig van magyarázat. Ha tükörbe nézünk. amihez nincsen közünk. hogy fessünk egy képet. Ettől azonban még nem tilos a történteket tartalmi szinten értelmeznünk. s máris benne látjuk a baleset okát. ami látszólag kívülről érkezik hozzánk. E kauzális interpretáció azonban csak az egyik lehetőség az összefüggések magyarázatára. ha a kép kifejezőerejét érintő értelmezésünket azzal az okfejtéssel mosnánk el. a vászon és az ecset. Ahhoz. Megfázás esetén a baktériumok jönnek kívülről. hogy semmivel se kerüljünk kapcsolatba.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 366 Világosan látnunk kell. mégsem nevezhetjük a tükörképet arcunk okának. aki az előzésre vonatkozó szabályokat nem tartotta be. hogy mindig van valami. Autóvezetésnél a részeg vezető az. s bennük látjuk a megfázás okát. s mi azt határoztuk el. illetve egészítjük ki. Ostobaság lenne. . melyek segítségével a művész a benne levő belső képet megvalósítja. csak azok az anyagi közvetítők. vászonra és festékre van szükségünk – ezek azonban nem a kép okai. látszólag a tükörkép is kívülről néz ránk. mely a korporális (testi) szinten történő manifesztációhoz szükséges. A funkcionális összefüggés mindenkor az az anyagi médium. hogy a kép tulajdonképpeni oka a festék. s ezt a valamit mindig is „ok”-ként interpretáljuk.

amely hajlamos arra. mindig magától szenved (ami semmit sem von le szenvedése nagyságából!). hogy konfliktusait balesetek formájában dolgozza fel. könnyen leolvasható. Már Freud is. Ez alól nincs kivétel – így fel is hagyhatunk a kivételek keresésével. Hiányzik a belátás. Mindenki tettes és áldozat egy személyben. Azon az intenzitáson. Mindazért azonban. ami életünkben történik velünk. felejtés. miszerint a baleset sosem véletlen. amely lehetővé tenné. Ha valaki szenved. nem lehet egészséges. milyen ellenséges érzülettel viseltetnek a magukban hordott tettessel szemben. a felelősséget egyedül mi magunk viseljük. Ezen olyan speciális személyiségstruktúrát értünk. és semmitől sem riadunk vissza. Marbe német pszichológus már 1926-ban közzétett A balesetek és az üzemi balesetek gyakorlati pszichológiája című munkájában azt a megfigyelést tette. tárgyak elrakása) kívül a baleseteket is tudattalan szándék eredményének tartotta. Amíg valaki e kettőt nem ismeri fel önmagában. amellyel az emberek a saját projekciójukkal megalkotott „tettest” szidják. amit „ok”-nak használhatunk fel. K.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 367 Baleseteinket ugyanúgy mi keressük magunknak. Nem új az a felismerés. A mindennapi élet pszichopatológiájában a hibás cselekvéseken (mint elszólás. hogy az az em- . ahogyan betegségeinket. Azóta a pszichoszomatikus kutatás statisztikai értelemben is igazolta az úgynevezett „baleseti hajlamos személyiség” létét. hogy a kettőt egynek lássák.

” (Alexander: Pszichoszomatikus orvostudomány. mely számos teherautó-vezetőt foglalkoztatott. Egyebek közt megvizsgálták az egyes autóvezetők baleseti előtörténetét.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 368 ber.) . aki még sosem volt baleset áldozata. más munkakörbe helyezték át. nyugtalan lett az autóbalesetek okozta magas költségek miatt. mint az. Ez megdönthetetlenül bizonyítja. témánkhoz a következő utalásokat találjuk: „A connecticuti autóbalesetek elemzése során bebizonyosodott.« új foglalkozásukban is megtartották. E vizsgálat eredményének érdekessége még. Egy vállalat. aki már balesetet szenvedett. akik a legtöbb balesetet szenvedték el. hogy vannak balesetre hajlamos emberek. s ennek eredményeképpen azokat a vezetőket. mely 1950-ben jelent meg. nagyobb valószínűséggel szenved el további balesetet. és a balesetek csökkentése céljából kivizsgáltatta a baleseti okokat. hogy a hatéves vizsgált periódusban a balesetek több mint egyharmadát ugyanaz a csaknem 4% okozza. s hogy az ilyen egyének e tulajdonságukat minden foglalkozási formában és mindennapi életükben is megtartják. hogy ezek az autóvezetők baleseti »szokásaikat. Ezzel az egyszerű intézkedéssel a baleseti gyakoriságot a kiinduló érték egyötödére sikerült csökkenteni. Alexandernek a pszichoszomatikus orvostudományról szóló alapvető művében.

hogyan értsük meg ezt a mondanivalót. míg bizonyos (kellemetlen) felismeréseket a nagy többség tudatosít (ha egyáltalán megteszi). Az egyik ember baleseteken keresztül helyesbíti azt. hogy ez az ember problémáit még mindig nem oldotta meg tudatosan. próbáljuk megérteni a folyamat pontos struktúráját. a megtörtént balesetnek mindenesetre van valami mondanivalója a számára – s azt akarjuk most megtanulni. hogy milyen soká is tart. Cezúrát jelent életünkben. A továbbiakban kevésbé érdekel bennünket a baleseti hajlamos személyiség leírása. hogy szemléletünk a baleseteket illetően semmi esetre sem új. A baleset közvetlenül és hirtelen megkérdőjelezi az érintett személy bejáratott cselekvési és magatartási mintáit. A baleset min- . ekként kell tehát vizsgálni. ez csak azt jelenti. Más szavakkal: a legtöbb baleset tudattalanul motivált. „hogy a legtöbb baleset szándékos motívumot is tartalmaz. s azt is. amit a másik az úgynevezett „locus minoris resistentiae” problematikájában fejez ki. Tekintsük balesetünket színdarabnak. inkább azzal foglalkozunk. Ha valaki nem is tipikus baleseti hajlamos személyiség. Ha egy ember életében egyre gyakoribbak a balesetek. s a szükséges tanulságot a balesetből kényszerül levonni. mi a baleset jelentősége életünkben. s alkalmazzuk azt saját helyzetünkre.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 369 A továbbiakban Alexander azt a következtetést vonja le. még ha ez a szándék aligha tudatos is.” E visszapillantás a pszichoanalitikus irodalom kezdeteire többek között azt is jelzi.

Csak jól oda kell figyelni. minden egyes esetben tudnunk kell. hogy elbeszéléséből egy bizonyos mondatot addig ismételjen. milyen üzenetet hordoz a baleset. Így például gyakran arra kérjük páciensünket. milyen tudattalanul bánnak az emberek a nyelvvel. többnyire annyira egyszerű a konkrét eseté. Amilyen nehéz vagy akár lehetetlen a balesetek általános értelmezése. hogy megmondhassuk. amíg valami meg nem világosodik számára. A közlekedési balesetek A „közlekedési baleset” olyan absztrakt gyűjtőfogalom. hogy nagyon sok embernek nincsen füle a nyelvi összefüggések meghallására. mégis újra és újra tapasztaljuk. illetve hogy milyen nyilvánvalóan jól működnek az emberbe épített szűrők. amikor elmesélik a történetet. . Nyelvünk kétértelműsége mindent elárul.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 370 denkori problematikánk karikatúrája – s ugyanolyan fájdalmas és találó. Ilyenkor aztán ismételten elcsodálkozhatunk azon. Ahhoz. ha saját problémáiról van szó. amelyet nem lehet értelmezni. mint minden karikatúra. hogy pontosan hogyan játszódott le. Sajnos.

kizökkenhetünk a kerékvágásból. s máris megkapjuk a leggyakoribb választ: „nem tudtam idejében fékezni”. az életben is letérhetünk a helyes útról. Aki a kormány mellett elalszik. Ha egy előzési kísérlet balesetben végződik. elveszthetjük az uralmunkat vagy a kontrollunkat magunk fölött. hogy „egyszerűen nem láttam a másikat”. melyet életünkben alkalmazunk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 371 Így tehát. akár a közlekedésben. Valaki olyannyira felgyorsul. Mit kell itt még értelmezni? Elég. ez azt jelenti. hogy löknek). hogy nem képes lefékezni magát. annak saját életében is a lehető leggyorsabban fel kell ébrednie. hogy az illető életében (például foglalkozásában) a fejlődés folyamatát annyira felgyorsította. nekimehetünk valakinek stb. Az ilyen embernek meg kell értenie. ha a nyelvre hallgatunk. Gyakran elég. így teremt intim kapcsolatot (ezt némelyek úgy nevezik. sőt neki is megy. mielőtt még . kicsúszhat a talaj a lábunk alól. visszafarolhatunk. s az előtte levőhöz (vagy talán hölgy az illető?) túl közel kerül. hogy felgyorsult életét ellenőrzés alá kell vonni. ami arra mutat. Ha valaki azt válaszolja. s tempóját még idejében mérsékelnie kell. s az autótulajdonosok nemcsak autójukkal mennek egymásnak. hogy az már önmagát veszélyezteti. hogy az illető saját életében is átnéz valami számára fontos dolgon. A heves összeütközést megbotránkoztatónak tartjuk. ha megkérdezzük: „Mi volt a baleset oka?”. hanem szavakkal is. a lehető leggyorsabban ellenőriznünk kell gondolatban minden „előzési manővert”.

Az egyik belevág valakibe. A járókelők lassan kiszabadítják fémbörtönükből a bezártakat – nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel kerülnek kórházba. A baleset lefolyása a következő értelmezést sugallja: a baleset összes résztvevőjének élethelyzetére jellemző. Ez a baleset megtörtént. Hirtelen nem látunk tisztán. és segítségért kiabálnak. hogy életútjukat a kipróbált irányban akarták folytatni tovább. a másik áttöri valaminek a határait vagy a terelőpalánkot. A közlekedési balesetek majdnem mindig igen intenzív emberi kontaktushoz vezetnek – többnyire túl közel is kerülünk egymáshoz –. Többen benn rekednek az autóban. ellenállásba ütközünk. eltévesztjük az irányt. hogy az olvasó a példán át még inkább követni tudja szemléletmódunkat. a közeledés azonban mindig túlságosan agresszív. hogy járművükkel megszakítás nélkül. Ennek felel meg az a kísérlet. gondoljon bele. s a közlekedési balesetek igen gyakori típusához tartozik. Ha valaki éjjel autójával elakad. Két személygépkocsi akkora lendülettel ütközik össze egy jobbkézszabályos kereszteződésnél. hogy az egyik a járdára repül. Most bemutatunk és értelmezünk egy konkrét közlekedési balesetet. melyek azok a dolgok. hirtelen elnézzük a „Megállj!” táblát. a harmadiknak a kátyúból kell kihúznia a kocsiját. s átfordul a tetejére.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 372 kevésbé szelíden ébresztgetnék. egyene- . Az autóból hangos zene szól. amelyek a lélek éjszakai területén feltartóztatják.

A csecsemő számára az a norma. hogy a résztvevők egyenes irányú utazása a baleset következtében megszakadt. hogy egy part- . Az emberek általában azzal védelmezik normáikat. Kereszteződések azonban nemcsak az utcán vannak. az. ami helyes.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 373 sen továbbhajtottak. Az egyenes utca az életben a norma. Tudattalanul valami már nincs rendben azzal az úttal. amelyet követünk. Az ötéves ágybacsinálók ugyanakkor nem igazolhatják többé ezzel a normával a tettüket. A változások szorongást váltanak ki. hogy egyikük sem érezte meg: életútját meg kell változtatnia. idővel hibás lesz. Szeretnénk – de nem merjük. kiugorjanak szituációjukból. amit már megszokásból is követünk. hogy a pelenkába csinál. hogy tudatosan kérdésessé tegyük. Megpróbáltak egyenesen hajtani az (eddig) bevált úton. Biztosak lehetünk benne. Ez azonban nem indok. és elfojtottak mindent. Minden. megváljunk tőle. de nincs bátorságunk hozzá. kurzust váltsanak. hogy azok a múltban beváltak. és ez így rendjén is van. hogy az előző baleset részesei ezt nem ismerték fel. arra utal. ami arra irányult. s így maga teremti meg a változtatás szükségességét. hanem az életben is. A kiugrásra motiváló késztetés azonban tudattalanul mindig jelen van. Az emberi életben az egyik legnehezebb dolog idejében felismerni a változások szükségességét. Az a tény. Az életben minden norma s minden irány egyszer csak túléli önmagát. Lehet. hogy normáikat eleresszék.

A nem kiélt vágy a tudattalan eseményvágyon keresztül keres megvalósulást. hogy a megszokottból egy ugrással az ismeretlenbe lépjünk. Aki őszinte magához. már időtlen idők óta el akarta hagyni. amely túlélte önmagát. Ez az új. csak a bátorság hiányzott hozzá. ugyanis az autóba való bezártsághoz. amelyen járt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 374 nerkapcsolatról van szó. hogy elfojtjuk vágyunkat. a tudattalan teljesítések csak materiálisan valósítják meg őket. informálhat. egy ilyen esemény után megállapíthatja. váratlan helyzet egyrészt rámutat arra. a problémát azonban egészen nem oldhatja meg. hogy e folyamatok a tudattalanban zajlanak le. de lehet ez egy foglalkozás vagy világszemlélet is. amit a tudat mint „kívülről jövő”-t él meg: a talaj kicsúszik a lábunk alól – példánkban az autóbaleset révén. s bár a tudattalan teljesítések sikeresek. amely arra irányul. hogy a bejáratott útról való letérés nem a vágyott . Mindig csak az történik az emberrel. mégis megvan az a hátrányuk. Ez pedig egyszerűen azért van. Közös bennük az. ugyanakkor azonban még nagyobb rabsághoz vezet. másrészt arra is figyelmeztet. hogy a problémát végső soron nem oldják meg. amit tulajdonképpen ő akar. Így esetünkben az autóbaleset megszabadít ugyan a bejáratott úttól. mert a problémák csak tudatos előrelépéssel oldhatók meg. Bár a materiális megvalósítás jelenthet késztetést. hogy legmélyebb bensejében már réges-régen nem volt elégedett azzal az úttal.

nem akarja meghallani a segélykiáltást. hanem újabb rabságba vezet. s a konfliktus. a háztartás és a munka során bekövetkező balesetek lehetőségei és szimbolikája is szinte határtalan. manifesztációit példázatoknak tekinti. s melyet szükséghelyzetben tudatunknak kell meghallania. a lélek szabadságvágya ott marad bezárva a tudattalanban. amely segítségért kiált. hogy a résztvevők külsőségekkel próbálják meg elterelni figyelmüket saját konfliktusaikról. hogy azon át artikulálhassa magát. Az autóba zárt sebesültek segélykiáltásait szinte túlharsogta az autó belsejéből bömbölő zene. A lélek segélykiáltásai átkerültek a hallható világba.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 375 szabadságba. A felsőrendű tudat (Oberbewusste) elterel. . Önmaga nem tud kiszabadulni. A baleset itt az a „külső esemény”. A rádióból bömbölő zene túlharsogja azt a belső hangot. Aki a dolgok kimenetelét. Ez a baleset hozta őszinteség. mely csatornát nyitott a tudattalan számára. míg az események kívülről kiszabadítják. meg kell várnia. ebben a részletben azt fogja látni. Otthoni és üzemi balesetek Miként a közlekedési balesetek. így minden egyes esetet önmagában kell megvizsgálni.

Beszélünk forró szerelemről és égő szerelemről – mintha tűzhöz nyúlnánk – lángra gyúlunk a szerelemben – tüzel és lángba borul a szívünk –. forró kályhának.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 376 Az égési balesetek szimbolikája igen gazdag. illetve egyáltalán nem láttuk a veszélyt. A tűz itt mindig veszélyt jelent. Talán észre sem vesszük. a tűz szimbólumait pszichikai folyamatok kifejezésére: megégeti a száját (e jár a szája) megégeti a kezét (tiltott dologhoz nyúlt) – forró vasat érint (kényes témát pendít meg) – a tűzzel játszik – valakiért tűzbe menne stb. én-határainkat kell megnyitnunk. A megégés hívja fel figyelmünket arra. amellyel a fiatalok motorkerékpárjukat becézik: a németek tüzes kemencének. A megégés ezek szerint azt jelzi. sőt a német nyelvben szerelmünket lángnak nevezzük. nálunk inkább tüzes lónak. s éppen ez gátol bennünket a szeretetben. ahelyett hogy belül lenne!) Az égés először a bőrt érinti. A határ megsérülése minden esetben az én kérdésessé tételét jelenti. Ahhoz. Énünkkel határoljuk le magunkat. a szexualitás témájához. fel kell lobbannunk a szerelem szikrájától. hogy veszélyes dologgal játszunk. hogy nem helyesen becsültük fel. hogy szeretni tudjunk. (A tűz kívül van. milyen forró is egy bizonyos téma. az ember határait. Sok beszédfordulat használja fel az égés. hogy . a tűzhöz kell nyúlnunk. Ezenfelül a tűznek igen jelentős vonatkozásai vannak a szerelem. A tűz szexuális szimbolikája abban a szeretetteljes viszonyban is megnyilvánul.

Aki erre nem képes. gondolkodásunk domináns vonásai maguktól megkérdőjeleződnek. saját bőrünkön érezzük. mechanikus külső hatásra törnek el. azzal megtörténhet. aki felfelé bukik. begipszelve). hogy valaki egy megjegyzéstől sértve érzi magát. beszélünk arról is. Nemcsak másokat sérthetünk meg. „megbotlás” szimbolikája is könnyen átlátható. fáj a fejünk. hogy gondolkodásmódunk fáj. azonnal le kell feküdnünk. aki a „tükörjégen” csúszik el. kérdésessé teszi. azaz a bőrét. amely először a külső határt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 377 határainkat leégessük. Fejünk. Minden csonttö- . Ha bukásunk eredménye agyrázkódás. hogy belső tűz helyett külső tűz égeti meg külső határait. sporttevékenység közben). az gondolkodási rendszerünket alapvetően megrázkódtatja. s van. Az „elbukás”. Ha fel akarunk ülni. A csonttörést hosszabb kényszerpihenő követi (ágyban fekvés. Csonttörés A csontok majdnem kivétel nélkül extrém mozgásos helyzetben (autózásmotorozás. Hasonló a szimbolikája majdnem minden olyan sérülésnek. a bőrt töri át. tehát erőszakkal nyitottá és sebezhetővé válik. aki lefelé. van. Beszélünk pszichés sérülésről is. Van. mert túl sima a parkett. saját húsunkba is belevághatunk.

s a leggyengébb pont aztán enged ennek a túlterhelésnek. fizikai szinten azt . s nyugalmat kényszerít ránk. s általában felsőfokon tevékenykedtünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 378 rés „meg-megszakítja” addigi mozgásunkat. Ha a csontozatban a merevség princípiuma (a mész) kerül túlsúlyba. és hogy a testnek el kell törnie a régit ahhoz. túl merevek. hogy újra orientálódjunk. Túlmozogtuk és túlterheltük magunkat. A törésben ez a mozgás. túlságosan terjeszkedtünk. hogy valamely fejlődési folyamat szükségszerűen végéhez ért. Így vagyunk valamennyi normával: bár a normák feladata az. A csonttörés fizikai szinten jelzi. aktivitásunkat. A törés azt jelzi. hajlíthatatlanok lettünk. hogy a korral nézeteinkhez egyre merevebben ragaszkodunk és így pszichés alkalmazkodóképességünk egyre csökken. A törés megtöri eddigi utunkat. A testben a csontok a szilárdság elvét képviselik. ennek nem tudnak eleget tenni. a csont törékeny lesz. teret nyerhessen. hogy az új áttörhessen. hogy tartást közvetítsenek. tehát a tartásunkat biztosító normákat (szabályokat). s funkcióját nem tudja betölteni többé. de a megmerevedést (meszesedést) is. hogy pszichés rendszerünkben normáink észrevétlenül túlságosan is merevek lettek. Az a tendencia. melyet túlzott mozgékonyság. ha túlságosan elmerevednek. túlzásba vitt aktivitás jellemzett. bár nem vettük észre. E kényszerű passzivitást. Túl kemények. nyugalmat arra kellene felhasználnunk. ez a megterhelés összegeződik.

Ennek ellenpólusát képviseli a kisgyermek hajlékony csontjaival. s a csonttörés veszélye megnő. egyoldalúságát gerinctörés fogja korrigálni – s ezt csak úgy előzhetjük meg. hogy a csontmeszesedés is egyre előrehalad. melyekhez mereven ragaszkodhatna. A kisgyermeknek még nincsenek normái és mértékei. ha saját akaratunkból meghajlunk! . Ha valaki túlságosan hajlíthatatlanná válik. melyek jóformán képtelenek eltörni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 379 jelenti.

mint a genny vagy a hasmenés. Valójában nem lehet éles választóvonalat húzni a szomatikus és a pszichés szimptómák közé. Minden szimptóma pszichikai tartalommal bír. E szomatikus korrelációk az alapjai az akadémikus pszichiátria gyógyszeres beavatkozásainak is. gyakran fellépő zavart elemzünk. amelyet általában „pszichikus” zavarnak hívnak. A szorongás és a depresszió is felhasználja a testet önmaga megvalósítására.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 380 13. Feltűnő persze. Pszichés tünetek E címszó alatt néhány olyan. maga a szélsőség vizsgálata sem jogosít fel bennünket arra. Ha azonban a végpontoktól a közép irányába mozdulunk el. hogy „szomatikus” és „pszichikus” között különbséget tegyünk. itt ugyanis már szervi degenerációt hasonlítunk össze valamilyen pszichotikus személyiségelváltozással. A pszichikus és a szomatikus között jogosan legfeljebb a folyamat végpontjára tehetünk különbséget. Ha alaposak vagyunk. egyre nehezebb lesz a választóvonalat megtalálnunk. A depressziós páciens könnyei nem „pszichikusabbak”. ez ugyanis csak a szimbólum megnyilatkozási . hogy szemléletmódunkon belül milyen kevés értelme van a „pszichikus” jelzőnek. és a testben nyilvánul meg.

s csak a szubjektív értékelés dönt arról. A hallucináció sem nem irreálisabb. A szimptómát viszont már megint csak tudatunkban éljük át. s kivételt sem kell tennie. hogy valami betegséget vagy egészséget jelent-e. sem nem reálisabb. A normalitás védelmezése a tradicionális pszichiátria kérdéses hipotézise. A magunk részéről nem látjuk szükségesnek a különbségtételt. ami egyéni. Ugyanez érvényesül az úgynevezett psziché területén is. mint bármely más érzékelés. Bár a normalitás szorongáscsökkentő fogalom. Bár a szimptómákat a legkülönbözőbb külső megjelenési formák szolgálhatják. mint amennyire eligazít. az tünet is lehet. Az első részben utaltunk arra. hogy minden. akár egy seb okozta fájdalom. melyen keresztül láthatóvá és megismerhetővé válik a mögötte levő tudati tartalom. Ugyanakkor e helyütt meg kell válnunk attól az elképzeléstől is. Külső megjelenési képében az asztma az amputált lábtól éppen olyan jelentősen különbözik. sem értékelési alapul nem használható. A „szomatikus” és a „pszichikus” fogalma szerinti rendszerezés több félreértésre ad okot. hogy létezik normális és nem normális viselkedés. sem osztályozási. mint a szkizofréniától. legyen az akár szomorúság. mivel a mi elméletünk egyaránt alkalmazható bármely szimptómára.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 381 módjában rejlik. az individuációval azonban ellentétben áll. . A normalitás fogalma a statisztikai gyakoriságról szól. erre azonban valamennyien a testet használják fel.

Az. minden utat elzár árnyékvilága előtt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 382 Csakhogy hiányzik hozzá a kollektív helyeslés. Így lesznek tisztes moralisták obszcén magamutogatók (exhibicionisták). s a folyamat a tudatosság és az árnyékvilág váltójátékából áll öszsze. kudarcra ítélt emberek nagyzási hóbortban szenvedők. hogy követik. A pszichikusan beteg és a pszichésen egészséges fogalma egy folyamat elméleti végpontjait jelenti. A projekció (mindegyik!) rögeszme. A „pszichésen beteg” személy ugyanazon pszichológiai törvények szerint működik. Aki minden csatornát. s az árnyék veszi át a személyiség feletti totális uralmat. Az úgynevezett pszichotikusok a sikeres elfojtás legszélsőségesebb formáját valósítják meg. és úgy érzi. s óriási energiával pótolja mindazt. annál előbb-utóbb dominanciaváltásra kerül sor. ami személyisége másik részét jelenti. félénk. Az ilyen személyiség ugyanúgy abszolút módon fojtja el addig uralkodó tudatát. . aki üldözési mániában szenved. mint az a polgár. szelíd lények vad. s mikor lesz beteges. őrjöngő állatok. hogy gyilkosok fenyegetik. aki a bűnözők szigorúbb megbüntetését követeli vagy fél a terroristáktól. s nincs értelme annak a kérdésnek. s amit eddig nem mert kiélni. s bátortalan. mint a többi ember. éppúgy saját agresszív árnyékát projiciálja környezetére. hogy meddig normális még egy rögeszme.

méghozzá abszolút módon s a külvilág számára félelmetes intenzitással. Ahhoz. ugyanis behozza mindazt. Bár érthető. hogy a szimptóma itt is tökéletesen értelmes és jogosult. először is fel kell ismernünk. mely ki van téve annak a veszélynek. elfojtjuk azt. . amit az érintett személy addig elmulasztott. és ezt hogyan támogathatjuk. kiszolgáltatottságot keltett. Az őrület a nézőben mindig is óriási félelmet. Az árnyékvilág elfojtásának princípiuma ugyanis az árnyékvilág erőszakos robbanásához vezet – ha ismételten az elfojtást alkalmazzuk. hogy az adott tünet esetében mi vezet a gyógyuláshoz. hogy nem talál ki többé a szélsőségek állandó váltakozásából. A pszichózis kétségbeesett kísérlet arra. ezzel ugyan elnapoljuk. s ez a pokol valamennyiünkben jelen van. A pszichózisban az ember saját árnyékvilágát éli.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 383 A pszichózis is őszintévé tesz. hogy a korábban élt egyoldalúságot egyensúlyba hozza – ugyanakkor olyan kísérlet. az egyensúlyt az. de magát a problémát megoldani vagy megváltani nem tudjuk vele. hogy félelmünkben vadul küzdünk a szimptóma ellen. Az őrült a tudat poklának kapuját nyitja meg számunkra. de ez a módszer a probléma megoldására kevéssé alkalmas. aki mániás depresszióban szenved. hogy új irányba mozdulhassunk el. ugyanis saját árnyékvilágára emlékeztette. E belátásra építve gondolkodhatunk tovább azon. Különösen nehezen találja meg a középutat.

ha a könyvünkben ismételten megfogalmazott szabályokat szem előtt tartja: l. s többnyire a pszichikus területhez sorolják őket: a depressziót. amit a pszichikus szimptómákról mondhatnánk. hogy azt többnyire teljes egészében kivetíti. Ezek igen elterjedtek. mivel nem ültetik át a problémát más szintre. követés. ugyanis hiányzik belőle a lefordítás aktusa. A mélyreható értelmezés e területen nem sokat ér. A pszichikus szimptómák végső soron nem értelmezhetők. Annyira fél árnyékvilágától. a pszichotikus személy kevéssé nyitott az értelmezések számára. az álmatlanságot és a szenvedélybetegségeket. hipnotizőrök. támadások.). banálisnak tűnne. Ennek ellenére a példa kedvéért a téma keretei közt elemezni fogunk még három szimptómát. Minden. 2.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 384 Legyen elég ez a néhány megjegyzés a pszichotikus tünetek témájához. A témában érdekelt megfigyelőnek nem lesznek különösebb nehézségei az értelmezéssel. amit a páciens a külvilágban él meg. . gyilkossági szándék stb. saját árnyékvilágának projekciója (hangok. Ezért mindaz. hanem direkt módon fejezik ki. A pszichés magatartás a meg nem élt árnyékvilág kényszerű megvalósítása.

amit elfojt. hanem sokféle szomatikus kísérőtünet is a maga diffúz fájdalmaival. Agresszió. Nemcsak a lelkifurdalás terheli az elfojtott agresszió számláját. Válaszként a következő három téma jöhet szóba: l. hangulata nyomott. a motiváció gátoltságától egészen a teljes apátiával járó. étvágytalanság. E megállapításunkat azzal egészíthetjük ki. Mint korábban már mondottuk. Más helyütt már kifejtettük. tele van szemrehányással önmaga iránt. Ez felveti azt a kérdést. a nem kifelé irányuló agresszió testi fájdalommá alakul át. keresztcsonti fájdalmak. A depresszió szót a latin deprimo szóból vezetjük le. Míg a pszichiátria vadul . befelé fordul. ami „elnyomást”. „elfojtást” jelent. fejfájás. székrekedés. az aktivitás egy különös formája. hogy az elfojtott agresszió a psziché területén depresszióhoz vezet. illetve mi az.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 385 A depresszió A depresszió egy tünetegyüttes gyűjtőfogalma. hogy az agresszió csak az életenergia. s egy sor testi kísérőtünete is van. s állandóan jóvá akar tenni valamit. amely a levertségtől. A depressziós személy aktivitása teljes mértékben gátolt. alvászavarok. heves szívdobogás. úgymint fáradtság. amelyet megnyilvánulásában blokkolunk. A depressziós beteget erős lelkifurdalás gyötri. mi fojtogatja a depresszióst. nőknél menstruációs zavarok és általában a testi funkciók legyengülése. s a feladót címzettjévé teszi. úgynevezett endogén depresszióig tart. Az az agresszió.

destruktív impulzusait palástolni. inkább holt. Lemondás – magány – öregség – halál. szorosan összetartozó fogalom az utolsó. A depressziós személy kényszeresen kerül mindent. valójában kire is vonatkozik a gyilkossági szándék. a páciens ezt az aktivitást fenyegetőnek tartja. 2. és épp akkor szokott felerősödni. Felelősség. hogy a depressziós beteget bekapcsolja valamiféle aktivitásba. Bármennyire elutasítja is azonban az aktív szembesülést az élettel. s véleményünk szerint a legfontosabb tématerületet körvonalazza. E négy. csak vegetál. 3. Az önmaga ellen fordított agresszió legnyilvánvalóbb kifejezési formáját az öngyilkosságban találja meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 386 fáradozik azon. A depresszió – ha az öngyilkosságtól eltekintünk – a felelősség elutasításának legszélsőségesebb formája. lelkifurdalása hátsó kapuján ismét konfrontálódik a „felelősség” témájával. ami nyilvánosan nem elismerésre méltó. A depressziós személy mindent megvont magától. mint élő. hogy az élet halálpólusával szembesüljön. Öngyilkossági szándék esetén mindig annak kell utánanéznünk. az nem cselekszik. amikor a páciensnek új életfázisba kellene lépnie. a mozgást. és makulátlan életvezetésével próbálja meg agresszív. mint például a gyermekágyi depressziónál. A felelősségvállalástól való félelem ott áll minden depresszió előterében. Aki depressziós. ami élő. a változást. A depresszióban a páciens rákényszerül arra. a .

A konfliktus itt az. mely a depresszióban oly hatékonyan érvényesül. Az aktív élet bűnös és felelősséggel jár éppen ez az. A depresszió külső kiváltó oka gyakran a vonatkozási vagy referenciaszemély (Bezugsperson) elvesztése vagy a tőle való elválás. Ezzel párhuzamosan magas az altatófogyasztás is. mint a haláltól. a merevséget. s épp ezért nem fogja fel az élet feltételeit. s nem akarja vállalni a felelősséget. hogy a páciens ugyanúgy fél az élettől. akikre támaszkodhat. a kommunikációt. A depresszív személyiség szorong ezektől. Az élet haláloldala. Életünk egy- . nem más. s szüksége van olyan emberekre. mint a páciens saját árnyékvilága. A depreszszió is őszintévé tesz: nyilvánvaló lesz általa képtelenségünk az életre és halálra. Az evéshez vagy a szexualitáshoz hasonlóan az alvás is az ember ösztönös és alapvető igényei közé tartozik.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 387 társaságot. A depressziós ember nagyon magányos – de nem akar egyedül élni. a magányt. Az álmatlanság Hosszabb-rövidebb időn keresztül igen sokan szenvednek álmatlanságban. amit a depressziós ember el akar kerülni. Fél a haláltól. A felelősségvállalás egyben a projekciókról való lemondást s magányunk akceptálását is jelenti. a halálgondolatokat. s manifesztálja minden élő ellenpólusát: az apátiát.

Az alvás egyedülálló jelenség. egy bizonyos testtartáshoz alvás közben. Mégis. Bár életünk egyharmadát ebben a tudatállapotban töltjük el. mint azt napközben tesszük. mégsem tudjuk. kényelmes alvóhely. Szívesen próbáljuk elhárítani félelmeinket ilyen és hasonló leértékelő megjegyzésekkel. s az alvás lehetőségének megvonása egy fokon túl létünket fenyegeti. rejtett. hogy valaha is tanultuk volna. A jó alvás többnyire sok szokáshoz kapcsolódik: egy bizonyos ágyhoz. egy bizonyos napszakhoz stb. A fáradt állat vagy ember képes még hosszú utakat megtenni csak azért. hogy megfelelő pihenőhelyet találjon. hogy nappali tudatunk világa . hogy ez hogyan történik. Mind az állatok. Az egyik legkellemetlenebb. Aki ezen az összefüggésen elgondolkodik. hogy: „ez csak álom volt” vagy „minden álom szertefoszlik”. mind az emberek számára központi jelentőségű a biztos. szinte semmit nem tudunk az életnek erről a területéről. Ha szokásainkhoz valamiért nem ragaszkodhatunk. be kell vallanunk magunknak. ha őszinték vagyunk. Bár vágyunk az alvásra – az alvás és az álom világából gyakran támad ránk valami fenyegető. s így elhárítandó esemény az. Mindnyájan tudunk aludni anélkül.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 388 harmadát ebben az állapotban töltjük el. amely alvás közben zavar minket. hogy álmunkban ugyanazzal a realitásérzéssel élünk és élünk át dolgokat. talán leginkább azt a következtetést vonhatja le. ez gyakran megzavarja álmunkat.

és elképzelnénk. vagy egy pillangó-e. mint éjszakai álmunk. hogy pillangó. aki azt álmodta. hogy álmunkban vezetjük folyamatos életünket. amelyet napközben élünk. Honnan mégis a hit. „Vang azt álmodta. s nem tudta. ugyanolyan álom. nappali és álombeli tudatunk polaritások. reálisabb. hogy realitásnak. Fűszálak. az aktivitás.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 389 ugyanolyan illúzió. ha nappali és áloméletünk megszokott látásmódját átcserélnénk. virágok között üldögélt. . Ébredés és alvás. egyformán valódi – mindegy. vajon ő Vang. a nyugalom. míg az éjszakának a sötétség. a tudattalan és a halál felel meg. álomnak vagy fantáziának nevezzük. Az analógiában a napnak. s ahhoz a felismeréshez vezetnek. mi lenne. s hogy mindkét világ csak a tudatunkban létezik. amit tudatunk megismer. hogy pillangó. mint nappali életünk. Hasznos lenne eljátszanunk a gondolattal. valódibb.” Az ilyen póluscserék hasznos gyakorlatok. hogy álmunk elé egy csak-ot biggyesszünk? Mindazt. amelyek kölcsönösen kiegyenlítik egymást. hogy az az élet. Ide-oda repkedett. a fénynek az ébredés. hogy magától értetődően egyik világ sem valódibb vagy reálisabb a másiknál. ez azonban nem más. az élet. hogy ő Vang. melyet ritmikusan megszakít egy alvási fázis. mint áloméletünk? Mi jogosít fel bennünket arra. ami azt álmodta. Aztán felébredt.

Az elalvás megköveteli tőlünk. hogy minden kontrolltól. Az elalvás odaadást és ősbizalmat. hogy a népnyelv az alvást a halál kistestvérének nevezi. az ismeretlen bebocsátását kö- . Minden elalvással a meghalást gyakoroljuk. minden szándéktól.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 390 ANALÓGIÁK Jang férfi bal agyfélteke tűz nappal ébrenlét élet jó tudatos intellektus racionális Jin női jobb agyfélteke víz éjszaka alvás halál rossz tudattalan érzés irracionális Ennek az archetipikus analógiának felel meg. minden aktivitástól megszabaduljunk.

hétköznapi tudatunkhoz. Nem tehetünk többet. Az alvást nem tudjuk kényszerrel. túlságosan is függünk intellektusunktól és bizalmatlanságot kifejező állandó kontrollálási vágyunktól ahhoz. leszáll ránk a jótékony álom. Mindnyájan túlságosan erősen lehorgonyoztunk aktivitáspólusunknál.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 391 veteli meg tőlünk. a sötéttől és a haláltól. Félünk érzéseinktől. belopódzik szívünkbe a félelem. akarattal vagy törekvéssel magunkra erőltetni. Betegesen ragaszkodunk intellektusunkhoz. hogy az odaadás. az elengedettség magatartásunk természetes része legyen. Kultúránk – éppen egyoldalúsága miatt – az ellenpólusokhoz tartozó területeken. ezek segítségével mindent átlátunk. E folyamatot még csak megfigyelnünk sem szabad – maga a megfigyelés ugyanis meggátolná. mint hogy megteremtjük a kedvező előfeltételeket. a . hogy megtörténik. Ha aztán „el kellene engednünk magunkat”. hogy elalhassunk. utána azonban türelmesen kell várnunk. nem tartozik éppen az erősségeink közé. túlságosan is büszkék vagyunk arra. nehézségekkel küszködik. s azt gondoljuk. mint azt a fenti analógiatáblázaton is láthattuk. hogy az álmatlanság (a fejfájás mellett!) civilizációnk leggyakoribb egészségzavarai közé tartozik. Mindaz. a rossztól. Így senkit sem lephet meg. a bizalom. s bíznunk abban. amit az alvás (és a halál) követel tőlünk. Az aktív akarás az alvás megakadályozásának legbiztosabb módja. önuralommal. amit teszünk.

illetve fél feladni tudatos kontrollját. s rábízni magát tudattalanjára. az odaadás képessége. a tudatos átállás. ahogyan mindennapi tudatunk módszereivel akarjuk analizálni lelkünk éjoldalát is. álmunkban megéleti velünk a nem meg éltet.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 392 veszteséget túl jelentősnek érezzük. Aki álmatlanságban. Az álmatlanságban szenvedő személynek fontos témája a mulandóság és a halál. Hiányzik a tudatos cezúra. bekalauzol lelkünk árnyék. Az álmatlanságban szenvedőnek először meg kellene tanulnia tudatosan lezárni a napot. mitől is fél annyira. amelyeket az orgazmus elemzésekor már megismer- . Éjszakánkban a nappalt hosszabbítjuk meg – éppen úgy. érezzük a szükségességét. Hiányzik belőle az ősbizalom. a pólusok tudatos cseréje. képtelen kiszolgáltatni magát. Ennek ellenére vágyunk az alvásra. annak nehézségei vannak. a halál az élethez tartozik. Ahogy az éjszaka a nappalhoz. Túlságosan is azonosul a benne levő „cselekvő”-vel. Továbbá meg kellene tanulnia foglalkozni lelke tudattalan területeivel. hogy megtudhassa. tevékenységeit magával viszi az álom területére is. Az alvás naponta átvezet bennünket e világ és túlvilág küszöbén. s visszaadja egyensúlyunkat. hogy teljességgel átadhassa magát az éjszakának és az éjszaka törvényeinek. A ma embere aligha húz határvonalat nappal és éjszaka közé. gondolatait. árnyékvilágunk személyiségünkhöz. Ezek majdnem ugyanazok a témák.és éjvilágába. jobban mondva elalvási zavarokban szenved.

ha megbékélünk az élet éjoldalával. annak foglalkoznia kell a félt oldallal (pólussal). A számolás ősidők óta bevált trükkje is csak azért eredményes. az éjszaka kísérteteivel. A legbiztosabb altató az. Az alvás és az orgazmus kis halál. Akinek kielégítő alvásmennyiség után alapvetően nehézségei vannak a felébredéssel és a felkeléssel. arra készteti azt. Helyes. cselekedni. hogy dominanciájából engedjen. az aktivitástól és teljesítménytől való félelmével. a nappali oldalról az éjszakaira. mely untatja a bal agyféltekét. . mert segít kikapcsolni az intellektust.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 393 tünk. s ezért viselni a felelősséget. Minden meditációs technika ezt a törvényszerűséget használja ki: az egy pontra vagy a légzésre való koncentrálás. annak szembe kell néznie a nappaltól. hogy szembesüljön szorongásaival. A szimptóma itt is őszintévé tesz: az álmatlanságban szenvedők félnek az éjszakától. amelyet az erős én-identitással rendelkező emberek veszélyként élnek meg. az aktivitásról a passzivitásra. Felébredni és nekikezdeni a napnak nem más. mint aktívnak lenni. Temérdek időt bocsát az álmatlan rendelkezésére. A túlzott alvásigény az előzővel ellentétes problematikára utal. egy mantra vagy egy koan ismételgetése a bal féltekéről a jobbra való átkapcsoláshoz vezetnek. A szimptómának is ez a célja. Akinek nehezére esik a mindennapi tudatba vezető lépés. Akinek ez a természetes ritmikus váltakozás nehézséget okoz. Minden monotónia.

az intellektustól és a megfigyeléstől? 2. Alvászavarok Az álmatlanságban szenvedők a következő kérdéseket tegyék fel maguknak: 1. mint az éjszaka és a halál. El tudom-e engedni magam? 3. Menekülök-e az aktivitás. az „ez is – az is”-ban. a kontrolltól. a felébredés kis születésnek tekinthető. Nem élek-e álomvilágban. az ősbizalom képessége? 4. Amint az elalvás a halállal áll kapcsolatban. a gyermekkor tudattalanjába menekül. Mennyire félek a haláltól – kellően szembesültem-e vele? A túlzott alvásigény a következő kérdéseket veti fel: l. a problémák tudatosítása elől? 2. hogy a realitásban ébredek fel? . felelőssége. A téma itt: a menekülés a tudattalanba. Mennyire függök a hatalomtól. mert nyomasztják az élet követelményei. Mennyire fejlett bennem az odaadás. a felelősség. nem félek-e attól. Az igazi probléma az egyoldalúság – a megoldás középen van. Foglalkozom-e lelkem éjoldalával is? 5.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 394 az az álomvilágba. A születés és a tudatosodás folyamata ugyanolyan félelmetes lehet. ahol a születés és a halál egysége láthatóvá válik. az egyensúlyban.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 395 Szenvedélybetegségek A fokozott alvásigény témája közvetlenül átvezet bennünket a szenvedélybetegségek témájához. Faust –. 2. a lélek legkülö* A német nyelv a szenvedélybetegeket egy szóval „süchtig”-nek nevezi. „Jézus mondta: Aki keres. amit keresett. amíg nem találnak. A keresésnek a megtalálásához s ezáltal a megváltáshoz kellene vezetnie. Keresés közben a hős veszélyeken. zavarba jön majd.” (Apokrifek: Tamás Evang.* A szenvedélybetegek keresnek valamit. fáradozásai a megtalált valami fényében semmiségnek tűnnek majd. . míg a „keresni” németül: suchen. ne hagyja abba a keresést. amikor zavarba jön. s a pótlék szintjén ragadnak le. Don Quijote. zűrzavaron. sötétségen megy keresztül. csodálkozni fog. míg csak nem talál. amelyeknek szintén a menekülés a centrális problémája. és a mindenségen uralkodni. Ha azonban megtalálja. kétségbeesésen. Mindnyájan tévúton vagyunk.) A mitológia és az irodalom igazi hősei mind keresnek valamit – Odüsszeusz. a keresésnek azonban idő előtt véget vetnek. A „Sucht” = függőség szó nemcsak nyelvileg függ össze a „suchen” = keresni szóval. és ha találni fog. Parsifal. de nem is hagynak fel a kereséssel mindaddig.

a szórakozás. Pótcélját bekebelezi. de mindig ugyanolyan pótélelemmel csillapítja. az evés. a befolyás. Aki . Akit az út próbatételei és veszélyei. Mindenütt szirének leselkednek rá. de lehetnek a szenvedélybetegség eszközei is. „Keressetek. hogy tovább kellene keresnie. ha a helyzetet nem látjuk át: a pénz. az ivás. Félelem. a vallásos elképzelés. de nem lakik jól vele.. a tulajdon. Mindenfajta szenvedély beteggé tesz. ha nem tudunk idejében leválni róluk. s megpróbálják megállítani. kényelmesség és elvakultság tartják fogva.. Aki megáll az úton. és nem vallja be magának. Keresése célját olyasmire projiciálja. könnyen válhat szenvedélybeteggé. magukhoz kötni – szenvedélybeteggé tenni a vándort.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 396 nösebb partvidékein tévelygünk – és nem szabad lecövekelnünk és leragadnunk valaminél. míg meg nem találtuk. a tudás. A szenvedélybetegség az új tapasztalatoktól való félelem. hogy tévedett a célt illetően. s találni fogtok. a hatalom. Szenvedélybeteg lett. fáradságossága és zűrzavarai elriasztanak. s ezzel befejezi a keresést. a kábítószerek. nem szabad felhagynunk a kereséssel mindaddig. szenvedélybeteggé lesz. az aszkézis. Mindezek jogosultak is lehetnek. ha a megismerés eszközei. amit már megtalált. s nem veszi észre. hogy az evéssel egyre csak növekszik éhsége. Éhségét egyre növekvő mértékben. amit kerestünk.”. mondja az Evangélium. a hírnév.

Ha a „szellemi táplálékot” „anyagi táplálékkal” helyettesítjük. a bekebelezés csak a „test terjedelmesedéséhez” vezet. mert a belső űrt táplálék nem töltheti ki. s ott éhségként jelentkezik újra. siker. tudás stb. A falánkság Az élet tanulás. Mindenkinek megvan a maga kábítószere. A tanulás annyit jelent. máris szenvedélybeteg. Ugyanakkor egyoldalú a szemléletünk. hanem a keresés során tanúsított kényelmesség. hogy az eddigi énünkön kívül érzékelt princípiumokat integráljuk s tudatunk részévé tesszük.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 397 életét utazásnak fogja fel. be kell vallanunk magunknak otthontalanságunkat. Ha életéhségünket tapasztalataink nem csillapítják. amelyeket általában patologikusként tartanak számon. s állandóan úton van. ha szem elől tévesztjük a kollektívan elfogadott kábítószereket (gazdagság. az kereső ember és nem szenvedélybeteg. az visszahull testünkbe. mellyel lelkét újra meg újra elkábítja: nem a kábítószer a probléma. Az új állandó felvétele a tudat kiterjedéséhez vezet.). Aki a kötöttségekben hisz. Ahhoz. Mi most röviden és címszavakban csak azokat a kábítószereket jellemezzük. A szenvedélybeteg kábítószerének vizsgálata legjobb esetben is csak azt a fő témát jelzi. amely után az illető vágyakozik. hogy saját kereső létünket megismerjük. Egy korábbi . szorgalom. Ez az éhség azonban csillapíthatatlan.

a gátlásokat. Az alkoholista többnyire emberi közelséget is keres. a szeretet önmagunk kinyitása és a bebocsátás – a falánk ember a szeretetet csak testében éli. de nem én-határait nyitja meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 398 fejezetünkben azt mondtuk. elismerést. konfliktusmentes. . s gyors barátkozást tesz lehetővé. amelyből azonban hiányzik a mélység és a felelősség. Az eredmény a „bánatháj” (Kummerspeck). A falánk ember szeretetet keres. kerek világra vágyik. Szeretetre vágyik. pohárral a kezében egy kerek világgal ámítja magát. Az alkohol kísérlet egy kerek. Az alkoholista nem hajlandó tudatosan belemenni az élet konfliktusosságába. amennyiben ledönti a korlátokat. barátságos világ utáni vágy kielégítésére. s azt munka árán feloldani. elmossa a társadalmi különbségeket. tudatában nem képes rá. Az alkohol a közelség egyfajta karikatúráját teremti meg. Célja magában még nem volna hibás. Elkábítja konfliktusait és problémáit. s mindent magába töm. csak a száját. Az alkohol Az alkoholista konfliktusmentes. Ami ennek az ideálnak még útjában áll. ha azt nem a konfliktusok és problémák elkerülésével akarná elérni. azt le kell öblíteni. dicséretet – de sajnos nem autentikus szinten.

a kontaktusokkal és a szabadsággal van kapcsolatban. hogy a légzés mindenekelőtt a kommunikációval. vidám emberek társaságát – s mindez az én-vágy csillapítható egy cigarettával. Minden lágyabb lesz. Problémáink és konfliktusaink elől kellemes állapotba szökünk. A hasis elveszi az élet „keménységét”. s a füst elhomályosítja tulajdonképpeni céljainkat. vagy – valódi vágyainkat cigarettával helyettesítjük. egy barátért. A cigarettareklám tudatosan ezeket az emberi vágyakat célozza meg: a cowboy szabadságát. a kontúrok élességét. A kábítószerek A hasis (marihuána) tematikája meglehetősen hasonló az alkoholéhoz. Kilométereket gyaloglunk – miért? Talán egy nőért. a szabadságért. megszűnik az élet követelményoldala. Emlékszünk még arra. A dohányzás ezen területek stimulálására és kielégítésére tett kísérlet. utazást távoli országokba. A cigaretta a valódi kommunikáció és a valódi szabadság pótléka. .Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 399 A dohányzás A dohányzás a legszorosabb kapcsolatban áll a légutakkal és a tüdővel. a korlátok legyőzését a repülésben.

Az önmagát bemutató művész szeretetre vágyik. egyrészt egyre „jobb művész” lesz. s azt reméli. Aki ezeket a kábítószereket szedi. A siker keresése mindig a szeretet keresése. Ezekben a társaságokban foglalkozásspecifikus vonás a szeretet utáni éhség. Nem könnyű megítélni. Az eddig megnevezett kábítószerektől elég élesen elkülöníthetők a pszichedelikus kábítószerek (LSD. másrészt pszichésen egyre boldogtalanabb. Jelentősen javítja a teljesítőképességet. A heroin totális menekülés a reális világgal való szembesülés elől. gombák stb. hogy a közönség kegyeiből e vágyát csillapíthatja.) Izgatószerekkel vagy anélkül. de új tudatállapotokat akar megtapasztalni. amely a szeretetet hivatott pótolni. Például a színház. a probléma ugyanis nem a kábítószerben rejlik. hanem annak .). (Mivel ez nem lehetséges. el akar hatolni a transzcendenciáig. Szűkebb értelemben a pszichedelikus kábítószerektől nem leszünk függők. Itt kell kitérnünk a „siker.és filmvilágban a kokain különösen széles körökben elterjedt. a tulajdonképpeni kábítószer ebben az esetben a siker. többé vagy kevésbé tudatosan. Mescalin. hogy ezek a kábítószerek legitim segédeszközök-e új tudati dimenziók elérésében.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 400 A kokainnak (és hasonló izgatószereknek. mint például a Captagon) ezzel ellentétes hatása van. teljesítmény és elismerés” témájára is. ugyanis egyes kábítószerek a teremtőerő fokozására is felhasználhatók. így részben sikerhez is vezet.

aki azt használja. Ezen az úton azonban a sietség veszélyes kábítószer! . arra nézve már nem veszélyesek a kábítószerek – igaz viszont. elérhető nélkülük is – csak lassabban. Csak az az emberé. amiért megdolgozott. hogy a kábítószer ne uralkodjék rajtunk. ami kábítószereken keresztül elérhető. s ugyanolyan nehéz megakadályozni azt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 401 az embernek a tudatában. hogy nincs is szüksége rájuk. Akinek ez sikerül. Ezért aztán a kábítószer használata során megszerzett tudati kiterjedést meglehetősen nehéz magunkévá tenni. Minden.

ezek viszont az emberi szervek részei. ahogyan az túléléséhez szükséges. Ugyanez érvényes azonban egyetlen „fára” is. mely szervek az ő részei. Az ember egyrészt része az emberiségnek. az erdő pedig a tájhoz. „fákból” áll össze.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 402 14. hogy az az emberiség fejlődését és túlélését szolgálja. a „tájnak” a része. hogy úgy működjenek. Így aztán a törzs úgy viszonylik a fához. gyökérből. Rák (Rosszindulatú sejtburjánzás) A rák megértéséhez különösen fontos az analóg gondolkodás. hogy lehetőleg úgy viselkedjék. ugyanakkor szervekből áll. másrészt ugyanakkor sok más teljességből állnak. Az emberiség azt várja el az egyes embertől. A fa része az erdőnek. Így például egy erdő (mint teljességként definiált egység) egyrészt egy nagyobb teljességnek. s maguk is sejtek sokaságából állnak. Az egyes embe- . másrészt maga is több kis teljességből. ő maga pedig törzsből. koronából áll. Az egyes ember azt várja el szerveitől. hogy az általunk észlelt vagy definiált teljességek (egység az egységek között) egyrészt egy még nagyobb teljesség részei. Tudatosítanunk kell azt a tényt. ahogyan a fa az erdőhöz.

Normális esetben néhány tagjának a kilépését minden rendszer elviseli. mely az állam céljaival nem azonosul. az egészet létében fogja fenyegetni. magasabb egységnek való alárendeltsége folytán annak érdekei között állandó konfliktus van. aszociálisan viselkedik. összeomlása bizonyos. hogy lehetőleg minden része alávesse magát a közös eszmének. államellenes beállítottságú. számottevően megnövekszik. hogy megóvja magát ettől a fejlődéstől. Ha azonban ez a csoport. anélkül hogy ez az egészet veszélyeztetné. a szerv. Van viszont egy határérték. és azt szolgálja. a szerv) működésében rászorul arra. melynek átlépése az egészet egzisztenciájában veszélyezteti. és saját egzisztenciáját fenntartsa. s ha túlsúlyba kerül. Így például az állam elviseli. Bár az állam hosszú ideig próbálkozni fog azzal.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 403 ri szerv azt várja el sejtjeitől. ha néhány polgára nem dolgozik. hogy úgy teljesítsék kötelezettségüket. az állam. minden individuális teljesség (a sejt. mely mindkét oldalon meghosszabbítható lenne. A leginkább még az kecsegtetne sikerrel. de ha ezek a kísérletek már nem vezetnek eredményre. az ember) személyes élete és a következő. Minden komplex szervezet (az emberiség. egy meghatározott nagyságtól kezdve komoly veszélyt fog jelenteni az egész számára. ha az állam a rendszerből kitörő polgárok kis csoportjait úgy próbálná . Ebben a hierarchiában. ahogyan az a szerv túléléséhez szükséges.

hogy az ellenzékiek államuk céljával és felfogásával nem azonosultak. hogy vonzó lehetőséget teremtene számukra. hogy a rák kórtörténetét mutassuk be valamely más szinten. sokkal inkább az. Az állam szempontjából az ellenzéki erők veszélyes ellenfelek. mint feldúlni a jó öreg rendet. sőt ezekkel szembeállítják saját nézeteiket és érdekeiket. Ha azonban a rend ellen felkelőket kérdeznénk meg. Mindkettő érthető. kissé kiszélesítsük.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 404 meg a rendszerbe visszailleszteni. amely szintén helyes lenne – az ő szemszögükből. Az államok azonban többnyire erőszakos elnyomással. olyan okfejtést hallanánk. azért. Biztos. A rák nem valamilyen izolált történés. amelyen keresztül ők is a közös célért működhetnének. amely csak a ráknak nevezett kórformán belül lép fel. Ebben a betegségben egy . a csoportok pedig szabadságot saját elképzeléseik megvalósításához. ez inkább csak gyorsítja a káosz bekövetkeztét. s elterjeszteni a káoszt. melyből a rákot vizsgálják. Az állam engedelmességet akar. melyeknek nincs más célja. Az előző sorok célja semmiképpen sem az volt. a másként gondolkodók kiirtásával próbálkoznak. hogy azt a meglehetősen szűk látószöget. Ez a látásmód helyes – de csakis ebből az egyetlen szemszögből. aminek távlatokban szinte sosincs sikere. amelyeket szívesen meg is valósítanának. hogy bármilyen politikai vagy társadalmi elméletet körvonalazzunk. de nem könnyű őket egyidejűleg és áldozat nélkül megvalósítani.

Egyszerre azonban megváltoztatja eddigi felfogásmódját. s amelynek csak a gazda (a táptalaj) kimerülése szabhat határt. s a test fáradozásai során vereséget szenved. a baktérium vagy a toxinok. ha nem sikerül. hanem olyan sejt. hogy a test bármely funkcióját veszélyeztető nehézséggel szemben megfelelő ellenintézkedéseket foganatosít. Ha ez sikerül. A rák kórtörténetében azonban valami alapvetően mást élünk át: a test végignézi. ahogy saját sejtjei magatartásukat egyre inkább megváltoztatják. melynek saját magától soha nincsen vége. mint egy soksejtű élőlény egyik sejttagja.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 405 olyan. Minden más betegségnél azt tapasztaljuk. Ezentúl nem úgy viselkedik. amely az embereket minden más szinten is foglalkoztatja. A ráksejt nem kívülről jön (mint például a vírus. gyógyulásról beszélünk (mely lehet többé vagy kevésbé teljes). melyek az organizmust veszélyeztetik). Felhagy eddigi. és önnön szaporodását állítja előtérbe. s szorgalmas osztódás révén egy olyan folyamatba kezdenek. mely mindeddig teljes aktivitással egy bizonyos szervet s ezáltal a teljes szervezetet szolgálta. hogy ezzel a lehető legjobb túlélési esélyt biztosítsa neki. az egysej- . s így próbál elbánni vele. halálról beszélünk. hanem evolúciós történetének korábbi fokozatára. meglehetősen differenciált és intelligens folyamatnak lehetünk tanúi. s ezek kíméletlen megvalósítására tör. s kilép a közös identifikációból. a speciális szerv teljesítményéhez kapcsolódó tevékenységével. Saját célokat kezd kifejleszteni.

Egészen addig sikeres a magatartása. a testben mindenütt saját támaszpontokat épít ki (metasztázis = áttétel). az erjedés minden egyes sejtben magában megtörténhet.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 406 tűségbe regrediál. Azt a sejtegyüttest. akit táptalajukká tettek. hogy az egykoron oly derék sejt miért teszi mindezt? Motivációját valójában elég könnyű elképzelni. amit akar. s „egy másikért” kellett egyáltalán nem látványos munkáját végeznie. mely terjedés során a morfológiai határokra sincs tekintettel (infiltráció). Az egysejtű szabad és független. szó szerint felemésztik. mely a sejt fejlődéséhez szükséges keretet biztosította. S ezt hosszú ideig meg is tette. azt tesz. melyből a sejt magatartásával kitört. Egy sejt volt a többi közül. A rákos sejtek sokasodása és növekedése oly gyors. A rákos sejtek igen eredményes terjeszkedése csak akkor fejeződik be. az ember engedelmes tagjaként előírt tevékenységet kellett végrehajtania. A rákos sejt ellátási problémákon bukik el. hogy a szervezet a vérereken át nem képes ellátni őket. könyörtelen osztódással sebesen terjed. Felmondja tagságát a sejtszövetségben és kaotikus. gazdának használja saját táplálására. Már csak az a kérdés. s határtalan szaporodásán . Egy soksejtű lény. ha az embert. amely a soksejtű továbbélését szolgálta. A légzés a közösségtől függ (cseretevékenység). Egyszerre azonban a szervezet elvesztette azt az attraktivitását. Így a rákos sejtek az oxigénlégzésről az erjedés primitívebb fokozatára állnak át.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

407

keresztül halhatatlanná teheti magát. A soksejtűség által a sejt halandó lett, és elvesztette szabadságát. Olyan csodálatos hát, hogy a sejt visszaemlékezvén korábbi szabadságára, visszatér egysejtű létéhez, hogy halhatatlanságát saját szakállára megvalósítsa? Aláveti az eddigi közösséget egyéni érdekeinek, s könyörtelen magatartással saját szabadsága megvalósítására tör. A vállalkozás sikeres, s hibájára túl későn derül fény csak akkor, amikor már észlelhetővé válik, hogy a többiek feláldozása, táptalajként történő értékesítése a ráksejt saját végét is jelenti. A rákos sejt magatartása csak addig sikeres, amíg az ember, a gazda él – az ő vége a rákfejlődés végét is jelenti. Ez ennek a szabadságra és halhatatlanságra törő koncepciónak kicsiny, ám következményekkel terhes tévedése. Felmondunk egy közösségnek, s túl későn vesszük észre, hogy mégis szükségünk volt rá. Senki sem áldozza életét elragadtatással a ráksejt életéért, azonban a test sejtje sem volt elragadtatva attól, hogy életét feláldozza az ember életéért. A rákos sejt okfejtése ugyanolyan jó, mint az emberé, csak más a kiindulópontja. Mindketten élni akarnak, mindketten meg akarják valósítani szabadsággal kapcsolatos érdekeiket és elképzeléseiket. Mindkettő kész arra, hogy ezért a másikat feláldozza. „Állampéldánkban” sem volt ez másképp. Az állam élni akar, elképzeléseit meg akarja valósítani, s az a pár másként gondolkodó szintén élni akar,

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

408

s szintén meg akarja valósítani elképzeléseit. Az állam ezért először megpróbálja feláldozni az ármánykodót. Ha ez nem sikerül, a forradalmárok áldozzák fel az államot. Eközben egyik oldal sincs tekintettel a másikra. Az ember mindaddig operálja, besugározza, mérgezi a rákos sejteket, ameddig csak tudja – ha mégis ők győznek, feláldozzák az embert. A természet ősi konfliktusa ez: enni vagy felfalva lenni. Bár látjuk a rákos sejt könyörtelenségét és rövidlátását, látjuk-e azonban azt is, hogy mi is ugyanígy viselkedünk, látjuk-e, hogy mi, emberek, túlélésünket ugyanezzel a rákos koncepcióval próbáljuk biztosítani? Mert ez a rákos megbetegedés kulcsa. Nem véletlen, hogy korunk annyira szenved a ráktól, oly megszállottan küzd ellene, s mindemellett olyan eredménytelenül. (Az amerikai rákkutató, Hardin B. Jones vizsgálatai szerint a kezeletlen rákbetegek várható élettartama hosszabbnak látszik, mint a kezelteké!) A rák korunk és kollektív világképünk megjelenítése. Csak azt éljük meg magunkban rákként, amit amúgy is élünk. Napjainkat az egyéni érdekek könyörtelen expanziója és megvalósítása jellemzi. A politikai, gazdasági, „vallási” és egyéni életben mást sem teszünk, mint saját céljainkat s érdekeinket, tekintet nélkül bármely (morfológiai) határra, kiterjesztjük, érdekeinknek mindenütt megpróbálunk támaszpontokat (metasztázis) biztosítani,

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

409

csak saját elképzeléseinket s céljainkat engedjük érvényesülni, s minden mást önös érdekeink szolgálatába állítunk (parazitaelv). A mi okfejtésünk is olyan, mint a rákos sejté. Olyan tempóban szaporodunk, hogy mi is alig bírjuk ellátni magunkat. Kommunikációs rendszerünk az egész világra kiterjed, de szomszédunkkal vagy partnerünkkel még mindig nemigen sikerül kommunikálnunk. Szabad időnkkel semmit sem tudunk kezdeni. Élelmiszereket állítunk elő és semmisítünk meg, csak hogy az árakat manipuláljuk. Kényelmesen beutazhatjuk az egész világot, de magunkat még mindig nem ismerjük. Korunk filozófiája nem ismer más célt, mint a haladást és a növekedést. Dolgozunk, kísérletezünk, kutatunk hogy miért? A haladásért. S mi a haladás célja? Még nagyobb haladás! Az emberiség céltalan tripje ez. Egyre újabb és újabb célokkal kell előállnia, hogy ne essék kétségbe. Korunk emberének vaksága és rövidlátása semmivel sem áll a rákos sejté fölött. A gazdasági expanzió fokozása céljából évtizedeken keresztül használtuk környezetünket mint táptalajt és gazdát, hogy aztán ma „csodálkozva” megállapítsuk, hogy a gazda halála saját halálunkat is magában hordozza. Az emberek az egész világot saját táptalajuknak tekintik, a világ: növényekből, állatokból, nyersanyagokból áll. Minden egyes-egyedül azért létezik, hogy mi a földet határtalanul birtokunkba vehessük.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

410

Hogyan merészkedünk arra, hogyan lehetünk olyan arcátlanok, hogy panaszkodunk a rák miatt? Hiszen a rák csak tükröt tart elénk – saját viselkedésünket, érveinket s amihez ezek vezetnek, saját végünket láthatjuk benne. A rákot nem kell legyőzni – csak meg kell érteni, azért, hogy magunkat is megérthessük. Az emberek mindig is a tükröt akarták összetörni, ha az arc, amelyet láttak benne, nem tetszett nekik: az embereknek azért van rákja, mert azonosak a rákkal. A rák a mi nagy esélyünk, amelyben megláthatjuk gondolkodásunk hibáit és tévedéseit. Próbáljuk meg hát ama koncepció gyengéit feltárni, mely a rákban és a bennünk magunkban megnyilvánuló jelentést világképként használja. A rák végül is az „én vagy a közösség” polarizációján bukik meg. Csak ezt a vagy-vagy-ot látja, s ezért saját, környezetétől független túlélése mellett dönt, s túl későn veszi észre, hogy továbbra is függ ettől a környezettől. Esetében hiányzik a nagyobb, átfogóbb egység tudata. Az egységet csak saját korlátoltságában látja. A fogalom félreértésében azonban az emberek is osztoznak a rákkal. Az ember is lehatárolja tudatát, s ennek következtében hasadás jön létre az én és a te között. Az ember „egységekben” gondolkodik, s nem ismeri fel e fogalom értelmetlenségét. Az egység minden létező összessége, semmit nem ismer magán kívül. Ha feldaraboljuk az egységet, létrejön a sokaság, ez a sokaság azonban végül is az egység alkotórésze marad.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

411

Mennél inkább lehatárolja magát az ego, annál inkább elveszíti érzékét az Egész iránt, melynek csak egy része. Az egóban az az illúzió keletkezik, hogy „egyedül” is megtehet bármit. Az egyedül szó németül allein, azt jelenti minden-egy (all-eins), azaz egységgé válni mindennel, és éppen nem elkülönülni a többitől. A valóságban nem létezik igazi különlét az univerzumtól. Csak énünk képzelheti ezt be magának. Amilyen mértékben énünk betokosodik, olyan mértékben veszítjük el a „religió”-t, ami nem más, mint visszakapcsolás létünk eredetéhez. Az ego megpróbálja kielégíteni igényeit, s ezzel kijelöli az utat számunkra. Az én számára ezúttal minden kedves és helyénvaló lesz, ami a további lehatárolódást, megkülönböztetést szolgálja, mert a határok hangsúlyozása megerősíti bennünk a határok érzékelését. Az ego fél attól, hogy minden-eggyé váljék, hiszen ez a halálát jelenti. Minden erejével, teljes intelligenciájával s érvekkel felfegyverkezve védi létét, s a legszentebb elméleteket, a legnemesebb szándékokat állítja szolgálatába – fő, hogy mindent túléljen. Így keletkeznek azok a célok, amelyek valójában nem célok. A haladás mint cél abszurditás, hiszen nincs végpontja. Az igazi cél csak a jelenlegi állapotok megváltozása lehet, s nem azoknak puszta folytatása. Mi, emberek, polaritásban élünk – mit kezdjünk hát egy olyan céllal, amely maga is poláris? Ha viszont az „egység” a cél, ez totálisan más létminőséget kell hogy jelentsen, mint amit a polaritásban élünk

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

412

meg. Tökéletesen érdektelen valakinek, aki börtönben ül, egy másik börtönt helyezni kilátásba, még akkor is, ha az egy kicsit kényelmesebb – ha azonban visszaadjuk a szabadságát, ez már minőségi és lényeges lépés. Az „egység” mint cél csak úgy érhető el, ha énünket feláldozzuk, mert amíg én van, addig te is van, s addig polaritásban élünk. A „szellem” csak az én halála árán „születhet újjá”. E téma nagyszabású összefoglalását adja az iszlám misztikus, Rumi a következő rövid történetben: „Egy férfi kopog szeretője ajtaján. Bentről egy hang azt kérdezi: „Ki az?” „Én vagyok” – válaszolja a férfi. Akkor a hang azt mondja: „Itt nekem és neked nincs elég hely.” És az ajtó zárva marad. Egy év magány és nélkülözés után visszatér a férfi, és kopog. Bentről ismét azt kérdezi a hang: „Ki az?” „Te vagy az”, válaszol a férfi. És az ajtó kinyílt előtte.” Amíg énünk örök életre törekszik, ugyanúgy bukásra vagyunk ítélve, mint a rákos sejt. A rákos sejt abban különbözik a test sejtjeitől, hogy túlértékeli egóját. A sejtben a sejtmagot tekinthetjük a sejt agyának. A rákos sejtnél egyre nagyobb a sejtmag jelentősége, egyre növekszik. (A rákot a sejtmag morfológiai változásán át lehet diagnosztizálni.) A sejtmag ilyen irányú változása a korunkat átitató egocentrikus gondolkodás túlsúlyba kerülésének felel meg. A rákos sejt az anyagi szaporodásban és a terjeszkedésben keresi az örök életet. Sem a rák, sem az ember nem fogta még fel,

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

413

hogy olyasmit keres az anyagban, ami nincsen benne, nevezetesen életet. Összecseréljük a tartalmat és a formát, s a formák szaporításán keresztül próbálunk meg a vágyott tartalomhoz jutni. Jézus is azt tanította: „aki meg akarja tartani életét, el fogja veszíteni azt”. A beavatási tanok éppen ezért ősidők óta az ellenkező utat tanítják: csak akkor juthatunk el a tartalomhoz, ha a formális aspektust feláldoztuk. Más szavakkal: énünknek meg kell halnia ahhoz, hogy mély-énünkben születhessünk újjá. Jegyezzük meg, a mély-én nem a mi mély-énünk, hanem A mély-én. Ez az a centrum, ami mindenütt fellelhető. A mély-énnek nincs külön léte, minden létezőt magában foglal. Itt végre értelmetlen lesz az a kérdés, hogy „én vagy a többiek?”. A mély-én nem ismer másikat, ő a minden-egy. Ez a cél az ego számára valóban veszélyes s kevéssé attraktív. Így nem is csodálkozhatunk azon, hogy az ego minden lehetségest elkövet, hogy az eggyé válás helyett a nagy, erős, bölcs, megvilágosodott egót tűzze ki céljául. Mind az ezoterikus, mind a vallásos út vándorai leggyakrabban azon buknak el, hogy énjükkel próbálnak a megváltás vagy megvilágosodás céljába bejutni. Igencsak kevesen veszik egyáltalán számításba, hogy énjük, mellyel még azonosulnak, sem megváltott, sem megvilágosodott nem lehet.

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

414

A nagy mű mindig az én feláldozása, az ego halála. Énünket nem válthatjuk meg, de megválhatunk tőle, s akkor meg leszünk váltva. Félelmünk, hogy e válással létünk is megszűnik, csak azt bizonyítja, milyen nagyon azonosítjuk magunkat énünkkel, s milyen keveset tudunk mély-énünkről. Pedig éppen ez az a pont, ahol a rákprobléma is megoldhatóvá válik. Ahogy lassan, lépésről lépésre elsajátítjuk, hogyan lehet énmerevségünket, lehatároltságunkat kérdésessé tenni, megtanuljuk, hogyan nyíljunk ki a problémák előtt, megtanuljuk azt is, hogy magunkat az egész részeként éljük meg, s így az egészért vegyük magunkra a felelősséget is. Ha ez sikerült, megértjük azt is, hogy ami előnyös az egész számára, az előnyös számunkra is, mert mint az egész részei, magunk vagyunk az egész (pars pro toto). Ahogyan minden sejt a szervezet teljes genetikus információját tartalmazza – csak föl kéne fognia, hogy ő is tényleg az egész! A mikrokozmosz egyenlő a makrokozmosszal, tanítja a hermetikus filozófia. Gondolkodásunk hibája, hogy különbséget teszünk az én és a te között. Így az az illúzió keletkezik, hogy énünk éppen azáltal biztosíthatja túlélését, hogy a te-t feláldozza, s táptalajként használja őt. A valóságban viszont az én és a te, a rész és az egész sorsa nem válik el. Az a halál, amelyet a rákos sejt a szervezetnek szán, saját halálát is jelenti, amint például a környező világ halála egyértelműen együtt jár a mi halálunkkal is. A rákos sejt hisz egy tőle elkülönült külvilágban, ahogyan az emberek

pervertált szeretetet jelez. nem képes azt a hústermelő szemüvegén keresztül nézni. hogy eggyé válhassunk vele. kiteszi magát a veszélynek. semmi előtt nem retten vissza. túlzott „állatszeretettel” próbálja kompenzálni. A szeretet gyógyít. A szeretet nem fél a haláltól – a szeretet maga az élet. és bebocsátja a külvilágot. úgy érzékeli a szeretet tárgyát. Ennek a tudatállapotnak nincs köze ahhoz a gyakran észlelhető jelenséghez. Aki például szeret egy állatot. amely valóban érzékel valamit minden létező közösségéből. Itt nem egy szentimentális pszeudoszeretetre gondolunk. A rák nem-megélt. egy nagyobb teljességet él meg. Aki szeret. Aki szeret. A szeretetben az ellentétek egyesülnek és feloldódnak. Ez a hit halálos. amikor valaki elfojtott agressziója fölött érzett bűntudatát „jótettekkel”. hanem arra a tudatállapotra. mint saját magát. s törvényeit itt rákos megbetegedésként próbálja meg- . S ez nemcsak az emberek birodalmára vonatkozik. nem tolja előtérbe énjét. mert megnyitja határainkat. hogy szeretete a testiségbe csúszik át. Aki ezt a szeretetet tudatában nem éli meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 415 is hisznek a tőlük elkülönült külvilágban. mert: A szeretet minden határt és akadályt legyőz. tehát mindenkire kiterjed. Gyógyszere a szeretet. A szeretet a mindenséggel való egyesülést jelenti.

amelyet a rák nem képes megtámadni! . Hiába erőlködnek a világmegváltók. e világ soha nem lesz mentes konfliktusoktól és problémáktól. A rákos sejt sem fél a haláltól. súrlódásoktól és összeütközésektől. s semmitől sem retten vissza (metasztázis). A szív az egyetlen szerv. sosem lesz mindent átfogó a szeretet. ami a dolgok nem múlékony. A szeretet a polaritás világában: a szeretett személyhez való görcsös ragaszkodás. mert az tudatunk árnyéka. A rák eltörli a szervek individualitását. mert a formák világa saját határaiból él. Az egység világában: szabad kiáramlás.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 416 valósítani: a rákos sejt is legyőz minden határt és akadályt. A teljesség. az eggyé válás csak tudatunkban valósulhat meg. De minden cél mindenki számára és mindenkor megvalósítható – ha átlátja a formákat s tudata felszabadul. A rák csak a valódi szeretetet respektálja. örök szintjéhez tartozik. az élet elképzelhetetlen betegség és halál nélkül. az anyagban nem. A rák nem más. Nem valósítható meg a formák múlékony világában az. A rák a félreértett szeretet tünete. Az igaz szeretet szimbóluma a szív. A rák is mindenre kiterjed. mint szeretet téves szinten. Az emberek soha nem lesznek egészségesek.

Az emberi szervezeten kívül a kórokozó elpusztul. Innen aztán homoszexuális . elengedhetetlenül szükséges. 1983-as megjelenése óta félelmetes gyorsasággal egy új szimptóma került az általános érdeklődés középpontjába.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 417 15. ezért ahhoz. és a jelek szerint valószínűleg egy jó ideig meg is tartja még ezt a helyét. Kezdetben a közös injekcióstű használata útján terjedt a narkósok körében. Anyagi okozója a HTLV-III/LAV vírus. egy parányi. Négy betű szimbolizálja ezt az új fertőzést: AIDS. Először a hetvenes évek végén New Yorkban fedezték fel a vírust egy kábítószeres személynél. AIDS Könyvünk első. melyet „szerzett immunhiányos megbetegedés”-ként fordíthatunk. hogy friss vérsejtek vagy spermiumok jussanak a vérkeringésbe. amely csak specifikus körülmények között marad életben. Ez a rövidítése az „Acquired Immune Deficiency Syndrome” kifejezésnek. rendkívül érzékeny kórokozó. hogy ez a vírus egy másik ember szervezetébe kerülhessen. Bizonyos közép-afrikai majomfajtákat tekintenek az AIDS-vírus természetes hordozójának (különösen a zöld cerkófmajmot).

Annyi bizonyos. Amerikában és Európában mégis a homoszexuálisok teremtettek táptalajt e fertőzés elterjedéséhez. Ezért láttuk értelmét a kiadóval együtt. Noha időközben kiderült. e „bujakór” mindenki számára nyilvánvaló módon fenyegeti a korunkban elért szexuális szabadságot és szabadosságot.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 418 csoportokba jutott. amikorra Amerikában a homoszexuálisok jelentős mértékben javították és legitimálták társadalmi helyzetüket. Közelebbről megvizsgálva az AIDS-szimptómát. Némelyek sajnálják ezt. Napjainkban a homoszexuálisok alkotják a legveszélyeztetettebb csoportot. (Ezzel szemben a vaginális nyálkahártya sokkal kevésbé sérülékeny. mivel az általuk előszeretettel gyakorolt anális közösülés nagyon sok esetben a végbél érzékeny nyálkahártyájának a felsértését okozza. hogy az AIDS ily módon kollektív problémává vált – az AIDS nem az egyes embert érinti: mindnyájunkat érint. mások Isten jogos büntetését látják benne.) Az AIDS éppen akkor jelent meg. amelyben ezt a szimptómát is megpróbáljuk tartalmilag megvilágítani. hogy Közép-Afrikában az AIDS a heteroszexuálisok között éppoly nagy mértékben elterjedt. ahol a szexuális érintkezés terjesztette tovább. Ily módon vírust tartalmazó spermiumok juthatnak a vérkeringésbe. Ezzel egy időben az AIDS. négy jellegzetesség tűnik szembe: . hogy a könyvet utólag kiegészítsük ezzel az AIDS-ről szóló fejezettel.

amelyek az intakt immunrendszerű egészséges embereket nem fenyegetik. személyes kérdés. Egy esetleges vizsgálat (Elisa-teszt) lehetőségét nem számítva. Végül pedig az AIDS fő problémájaként a szexualitást kell megemlítenünk. és hogy nem vagyunk-e vajon magunk is azok. Minthogy az AIDS-et csak fertőzés útján lehet elkapni. Az AIDS a test ellenálló képességének összeomlását vonja maga után. mivel ez utóbbi két veszélyforrás könnyen kiküszöbölhető. az AIDS nem marad egyéni. egyáltalán hány ember AIDS-fertőzött. amellyel kívülről jövő kórokozókkal szemben lehatárolja és megvédi magát. 3. Mivel a HTLV-III/LAV vírus lappangási ideje nagyon hosszú. Így válik az AIDS aligha legyőzhető „láthatatlan” ellenséggé. tehát lecsökken a szervezet azon képessége. . Az immunrendszernek ez a megállíthatatlan legyengülése az AIDS-betegeket olyan fertőzésnek (és néhány rákbetegségnek) teszi ki.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 419 1. hanem a másiktól való függésünket engedi mélyen átélni. 4. és a szexualitást „halálos félelem” árnyékolja be. nem tudjuk. Az AIDS ily módon a „nemi betegség” státusát érte el. ez pedig vérhez és spermiumhoz kötődik. lényegében ugyanis erre a területre korlátozódik a fertőzés. ha eltekintünk a másik két lehetőségtől – használt injekcióstűk alkalmazása és vérkonzervek útján való fertőzés –. az AIDS-et nagy félelem övezi. vagyis a vírusfertőzés időpontja és a tulajdonképpeni megbetegedés között több év telhet el. 2.

) . hogy a „szeretet/szerelem”* témakörét röviden újra felidézzük. a mítosz és a vallás területén. illetve hogy a korábbi fejezetekben erről mondottakra emlékeztessünk. aki az emberek iránti szeretetéből magára vette a kereszthalált. akkor ezalatt egyfajta lelki folyamatot értünk.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 420 Arra a meggyőződésre jutottunk. Ha szerelemről beszélünk. Hogy mondanivalónk valóban érthető legyen. bent/kint. E könyv első részének negyedik fejezetében (Jó és rossz) a szeretetet úgy ismertük meg. mint kollektív veszélyforrás. A szeretetből jövő áldozat hosszú és gazdag hagyománnyal rendelkezik a költészet. ezért is foglalhatnánk össze mindkettőt „megbetegedett szeretet” néven. Mivel pedig az ellentéteket mindig határok definiálják – jó/rossz. a rák esetében nyilvánvalóvá vált probléma következetes folytatása. (A ford. Ezáltal a szeretetet többek közt önmagunk megnyitásának. a szeretetnek határt átlépő. * A német „Liebe” szó egyaránt jelent szeretetet és szerelmet. és ezáltal Isten összes fiának az útján járt. a „másik” beengedésének. mint a polaritás megszüntetésére és az ellentétek egyesítésére kizárólag képes instanciát. vagy – pontosabban – határt megsemmisítő (határ-talanító) funkciója van. az énhatárok feláldozásának képességeként definiáltuk. A rák és az AIDS tartalmilag sok közös vonást mutat. én/te –. hogy az AIDS. szükséges. A mi kultúránk ezt Jézus alakjából ismeri.

valahányszor „testi szerelemről” van szó. Mindkettőnek megvan a maga létjogosultsága. ahogyan a . A mi témánkra vonatkoztatva ez azt jelenti. nem a testére irányul. veszélyessé csupán – mint mindig – az egyoldalúság válik. Ez a fejlemény az élet egyéb területein is megmutatkozik. és ha mondjuk összehasonlítjuk az ókorral. ezen a szexualitást értjük. akkor ebből bizonyára világosan kitűnik. a reklámokban. Hacsak felidézzük. így például abban. amikor a legtöbb művész megmaradt a teljes anonimitásban. hogy korunkban és kultúránkban a szerelemmel nagy gondok vannak. könnyedén beláthatjuk. azaz egész-ségtelen és ezáltal beteg. míg a szexualitás a másik testét akarja.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 421 nem pedig valamiféle testi aktust. mit értünk az ego túlhangsúlyozásán. márpedig minden egyoldalúság „gonosz”. Mi már alig fogjuk fel. a művészetben. lent és fent. milyen fontos szerepet játszanak manapság a tulajdonnevek az iparban. máskülönben az egyoldalúság hibájába esünk. bal és jobb harmóniája. Ha ezt a különbségtételt figyelembe vesszük. mennyire túlhangsúlyozzuk korunkban az ego és vele a lehatároltság jelentőségét: az individualizációnak ez a fajtája számunkra már nagyon is magától értetődő. A szerelem elsősorban a másik ember lelkére. hogy szexualitásnak és szerelemnek egymással egyensúlyba kell kerülniük. Az élet egyensúly: Jin és Jang.

A kommunikációs média fejlődése visszájára fordul: újság. Az alaposabb szemlélő észreveheti. vagy az ego követeléseit érvényre juttatni. Első ránézésre látszik. Ezzel az egyértelmű tendenciával a modern ember leginkább kétféle eszköz.. a copyrightok egyre bonyolultabbak és értelmetlenebbek. számítógép. valamit is a magunk számára titokban tartani. – lassacskán mindannyiunkat elektromos kábelek és hálózatok kötnek öszsze. képújság stb. lelkileg azonban mindemellett érintetlen marad. rádió. hogy a modern elektronikus rendszerek fejlődése azt mutatja meg az embernek. illetve az egyedül élés „korszerű” életformája lépett.. mennyire értelmetlen és lehetetlen önmagunkat valóban lehatárolni. minél előrébb tart az elektronikus fejlődés!) Szexuális szabadság a másik varázsszó: mindenki „kapcsolatba és érintkezésbe” tud. tévé. a kommunikáció és a szexualitás segítségével igyekszik szembeszállni. az adatvédelem. mer és akar kerülni mindenkivel. Az apartman mint modern lakásforma fokozódó elmagányosodásunk és elszigetelődésünk külső kifejeződése. (A titkosítás. . telefon. hogy az ember az új kommunikációs eszközöket a szexualitás szolgálatába állítja: kezdve az újságok „partnerkereső” . hogy az elszigetelődés és az elmagányosodás problémáját az elektronikus kommunikáció nem oldja meg: túlságosan kevésre kötelez. Így azután nem kell csodálkoznunk azon sem.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 422 nagy család helyébe a kiscsalád.

gyönyört telefonon keresztül. hogy testi szinten is lerombolhassuk a határokat. Korunk – mint már mondottuk – a legnagyobb mértékben énközpontú. A szerelemnek több köze van a munkához. és csak a szexualitást éljük meg. Ha viszont mellőzzük a szerelmet. úgy a szex önmagában már nem tudja ezt a feladatot betölteni. A másik emberrel való találkozás mindig a saját árnyékunkkal való találkozás is egyszersmind. azt akarja. A szexualitás a szerelem számára nagyszerű segítség ahhoz.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 423 hirdetéseivel egészen a telefonos és számítógépes szexig. Görcsösen igyekszünk tehát a szexualitás hangsúlyozása által a szeretetre való készség . mégpedig elsősorban a sajátunkéra: a partner valójában csak segédeszköz. és átélhessük az egységet. Ezért olyan nehéz egy kapcsolat. vagy akár egészen egyedül is el lehet érni (maszturbáció). „A másikkal” való találkozás azonban mindig félelemkeltő folyamat is egyben. aminek célja a polaritás túlszárnyalása. A szerelem egónk határait veszélyezteti. mely utóbbi a legújabb játék az Egyesült Államokban. mint az élvezethez. hiszen magában foglalja saját ilyenségünk megkérdőjelezését. A szerelem ezzel szemben a másik emberrel való igazi találkozás. hogy kitárjuk önmagunkat. A szexualitás ily módon csak a gyönyör megszerzésére szolgál. és heves ellenállást tanúsít mindennel szemben. Végül az embernek nincs is szüksége a másikra.

A szerelem az árnyékvilágba süllyed. Hangsúlyozzuk. A fent vázolt probléma korunkat és az egész nyugati kultúrát érinti: kollektív problémáról van szó.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 424 hiányát leplezni és pótolni. Minél inkább különválik a szerelem a szexualitástól. Egyre inkább elfordultak az egyetlen személlyel fenntartott tartós partnerkapcsolattól a promiszkuitás felé. Ez az ingerszint véget nem érő eszkalációjához vezet: a kialvóban lévő ingereknek egyre eredetibbeknek. Ez a probléma mindenesetre különleges kristályosodási fokot ért el a homoszexuálisok között. hogy még izgalomba tudjanak hozni. melyek konkrét struktúrájukban nagyon világosan mutatják. mind heteroszexuálisok esetében. annál gyorsabban tompulnak a szexuális ingerek. szokatlanabbaknak és rafináltabbaknak kell lenniük. minél inkább követi a szex „a csak a saját gyönyör” elérésének célját. Itt nem a homoszexualitás és heteroszexualitás közti különbségről van szó. mint a heteroszexuális lakosság között. mostanra mégis messzebbre jutott és szélsőségesebb formát öltött a homoszexuális. ha valaki egyetlen hétvégén tíz-húsz személlyel kerül szexuális kapcsolatba. Ez rendkívül szélsőséges szexuális praktikákat von maga után. A mi korunk szexualizált kor. de szerelem nélküli. milyen . a fejlődés és a vele kapcsolatos problematika ugyanaz mind homoszexuálisok. melynek során nem jelent kivételt. hanem a homoszexuális körökben végbement egyértelmű fejleményről.

Az AIDS ellenben nagy- . mint az AIDS. Az AIDS-beteg testi síkon éli meg azt a szeretetet. A test elhárítórendszere ugyanis éppen ezeket a határokat óvja. hogy eggyé váljunk vele. Feltételezzük. hogy e vázlatos fejtegetések elegendő háttérül szolgálnak az AIDS mint kórkép megértéséhez. Ha a szerelmet nem úgy éljük meg tudatunkban. Az immunrendszer összeomlása az AIDS esetében pontosan ennek a princípiumnak felel meg. ezért is adtuk mindkét szimptómának a „megbetegedett szeretet” elnevezést. mint egy másik emberrel való lelki találkozást és párbeszédet. melyekre egy testi egzisztenciának természetesen szüksége van. akkor a szerelem az árnyékvilágba és végső következményképpen a testbe süllyed.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 425 kevés szerepet játszik a másik ember. ezen azt értjük. Egy különbség mégis van köztük: az. milyen nagy mértékben degradálódik egyszerű stimulátorrá. benne kinyílunk a külvilágból jövő számára. A szerelem a határok megkérdőjelezésének princípiuma. Az AIDS tematikája nagyon hasonlít a rákéhoz. hogy a rák nem fertőző. hiszen minden formának feltétele a lehatároltság és az ego. hogy a rák „privátabb”. hogy a rák sokkal inkább csak önmagát a beteget támadja meg. nyitottságot és ezzel szorosan összefüggő érinthetőséget és sérülékenységet. amelyet lelki síkon félelemből távol tartott magától.

. és ezzel együtt az ego végső soron őrültség. kíméletlenség. amelyek ez idáig éppen az AIDS-betegek esetében nem érvényesültek.) a férfi póluson (Jang) helyezkednek el. körültekintésre és előrelátásra a másik iránt – mindezek olyan értékek. a partner megfertőződik.. Az AIDS ezen túlmenően a szexualitásban előforduló agresszió teljes elhagyására kényszerít. s így részként – a felelősséget is mindig mindenkiért hordozzuk. a női pólushoz (Jin) sorolandók (gyengeség. vér. míg azok a jellemzők. és el kell döntenie. egy nagyobb egész része vagyunk. Az AIDS-beteg egy csapásra megérzi e felelősség roppant súlyát. Könnyen észrevehetjük. hiszen mihelyt vér folyik. Az AIDS végső soron felelősségvállalásra kényszerít. tehetetlenség és paszszivitás fogalmaival – vagyis röviden: önnön érzésvilágával. Gumióvszerek (és gumikesztyűk) használata által a „határ” mesterségesen újraépül.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 426 mértékben tudatosítja. az AIDS testi síkon mérséklődik. hogyan akar ezzel együtt élni. hogy megtanuljon gyöngédség és figyelmesség útján találkozni a másikkal. hogy állandóan egy közösség része. . amelyek felé az AIDS ösztönöz. Az agresszív szextől való elfordulás esélyt ad a betegnek arra. ezenkívül pedig az AIDS kapcsolatba hozza őt az addig elvetett gyengeség. melyeket az AIDS visszaszorít (agresszió. Az AIDS azt teszi kézzelfoghatóvá. hogy nem vagyunk egyedül a világon. hogy azok a területek. hogy minden elszigetelődés illúzió.

Az AIDS számunkra azért félelmetes. Az AIDS: az „Alvilág” egyik követe mégpedig kettős értelemben.). a megbetegedéseknek való kiszolgáltatottsága és rosszabbodó állapota révén a beteg tudatába hatol. Az AIDS az emberiséget egy mélyen fekvő árnyéktartománnyal szembesíti. átalakulásra szólít fel. Ez a két csoport a társadalmon belül viszonylag élesen elkülönül. és akik maguk is sok elutasítást és gyűlöletet vonnak magukra. a tudat- . melyek gyakran elutasítják és gyűlölik a társadalom fennmaradó részét. Az AIDS által veszélyeztetett csoportok között az első helyen a kábítószerfüggők és a homoszexuálisok állnak. Itt azután az AIDS visszafordulásra.. mígnem lassan és fokozatosan. Az AIDS-betegségben a test éppen a gyűlölet ellentétét éli és tanítja: az elhárításról való lemondást és ezáltal mindenki szeretetét (mindenkit-szeretést). hiszen a homoszexuális kiváltképp a nőivel való viszonyt kerüli (.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 427 tehetetlenség. mert ez már a szimptóma!). figyelmesség. Maga a kórokozó hosszú ideig a „sötétben” marad. Kevéssé meglepő tehát.. tapintatosság. ismeretlenül és észrevétlenül.hogy aztán a homoszexuális férfi a nőiességet nagymértékben beleéli magatartásába. hogy az AIDS ily domináns módon jelentkezik homoszexuálisok között. mert a rejtettből. hiszen a kórokozó számára a bejárat szintén az ember testi „alvilágában” található.. a láthatatlanból. gyöngédség. nem mond ellent a fentieknek. Olyan csoportok ezek..

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 428 talanból támad – az AIDS a „láthatatlan ellenség”. . most a „nem létezőnek” nyilvánított világok visszavágnak. s ennek neve „ellentétegyesítés”. aki már Amfortast. újratanítják az embernek az ŐsRettegést. melyik síkon érvényesül. A szexuális erő közismerten nagy és „szörnyű” erő az emberben. Foglaljuk össze röviden: Szexualitás és szerelem ugyanannak a dolognak két pólusa. megvan a képessége oldásra és kötésre – aszerint. Az AIDS szimbolikus (és emellett időbeni) összefüggésben áll a radioaktivitás fenyegetésével. numinózusnak és tudattalan világnak”. hogy a szexualitást újból elátkozzuk és elfojtsuk. mint ahogyan ez régebbi korokban mindig is feladata volt a láthatatlan birodalmából származó mindenféle démonoknak. száguldó istenségeknek és szörnyeknek. a Grál-királyt is gyógyíthatatlanul megsebezte. kísérteteknek. A szexualitás a testiségre. Miután a „modern ember” oly nagy áron búcsút mondott minden „láthatatlannak. Nyilvánvalóan nem az a feladatunk. megfoghatatlannak. hogy a tisztán testi értelemben vett szexualitást egyensúlyba hozzuk egy „lelki kapcsolatteremtő készséggel”. melyet röviden szerelemnek nevezünk. de az biztosan feladatunk. a szerelem a másik lelkére vonatkozik.

A pszichikai találkozás (szerelem) könnyen válhat veszélyes és félelemkiváltó élménnyé. kereszténység). Ilyenkor a szexualitás hajlamos arra. mivel a totális önátadást és az én különállásának feladását valósítja meg (vö. mivel az én határait kérdőjelezi meg. hogy a pszichikailag kiküszöbölt szerelemtől való félelem testileg válik átélhetővé. A testi szexualitás egyoldalú hangsúlyozása során a szerelem az árnyékvilágba süllyed. . azaz egyensúlyukat fenn kell tartaniuk. kezdete egy metamorfózisnak. A halál viszont még mindig csak az eleje egy változásnak. Ily módon a halál is végső soron csak a szerelem megjelenési formája.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 429 A szexualitásnak és a szerelemnek ki kell egyenlítődniük. Az AIDS végső stádiuma az árnyékvilágba süllyedt szerelemnek. hogy agresszív és sebző legyen (az én pszichikai határai helyett a testi határok szakadnak át – vér folyik). így eléri. Az AIDS ekkor föloldja a test én-határait.

még mindig nyitva áll az a kérdés. haszontalannak szokták tartani. szeretnének megváltozni. hogy már ennyit töprengtünk. és próbálkoztunk azzal. mindent másképpen csinálni – hiszen az semmin sem változtat. hogy: „figyelj oda!” Univerzumunkban az ember nem tehet többet annál. hogy időközben megtanultunk látni bizonyos törvényszerű- . Utunk egyik legmarkánsabb veszélye az örök „változtatni akarás”. megállapíthatjuk. hogy hogyan leszek én ezektől az ismeretektől egészséges? Mit kell hát tennem? Válaszunk csak ennyi: figyelj oda! Tanácsunkat eleinte banálisnak. ha csak „odafigyelünk”. Valójában semmit nem kell megváltoztatnunk – egyedül látásmódunkat. milyen üzenetet hordoznak tüneteink.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 430 16. egyszerűnek. Mi a teendő? Most. hogy a különbség csak abban áll. Legtöbben végül is tenni szeretnének valamit a betegség ellen. Ha például a technika mai fejlettségi szintjét összehasonlítjuk a középkoréval. Ezért is redukáltuk tanácsunkat arra. hogy valamelyest is megértsük. A fejlődés egyedül a látásmód változásában áll – a külső funkciók mindig csak az új látásmód megjelenési formái. mint hogy megtanul látni – de ez egyben a legnehezebb is.

hogy: „ismerd meg önmagad!” Ez valójában olyan nehéz feladat. hogy csak talált. sosem találhat fel. sem változtatni. hogy integrálni tudjuk őket. Ezek a törvényszerűségek és lehetőségek tízezer évvel ezelőtt is megvoltak – csakhogy akkor még nem látták őket.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 431 ségeket és lehetőségeket. Jean Gebser a fentiekkel összefüggésben a következőket írja: „A világ és az emberiség szükséges változását semmiképpen sem fogjuk elérni a világ megjavítására irá- . ha dühöngünk. s büszkén beszél arról. Ennyi hűhó után nem csoda. Az ember hajlamos beképzelni. Bár lehet. ha valaki felfújt elméleteinket. hogy segítségükkel megismerjük s így megváltoztathassuk a többieket. minden eszme öröktől fogva jelen van – csak nekünk van szükségünk időre ahhoz. hogy a fogalom egyszerűnk tűnik. Bármilyen kegyetlenül hangozzék is ez a világmegváltók számára: e világon nincs mit javítani. s mindezt az „önismeret” banális fogalmával helyettesíti. fáradozásainkat egyszerűen lesöpri az asztalról. Potenciálisan minden gondolat. a körülményeket és a környező világot. kivéve saját látásmódunkat. lefordítása és megvalósítása semmi esetre sem az. hogy inkább bonyolultnál bonyolultabb elméleteket és rendszereket konstruálunk. amit feltalált. rendszereinket. Nem veszi észre. Így végül a legbonyolultabb problémák is mindig arra az ősöreg képletre redukálódnak. hogy valami újat hoz létre.

mint egy pohár víz az óceánhoz. elegendő. s ha egyre pontosabban nézünk. a polaritásból az egységbe vezető út. Teljességgel hibás – bár . hogy másoktól kívánnak teljesítményeket. A gyógyulás útja az éntől a mély-énbe. amit látunk. Csakis az állandó és figyelmes szemlélődés győzi le az ellenállást. ahelyett hogy önmagukat javítanák meg. mi hiányzik (többek között) látásmódom egységéhez. Az én úgy viszonyul a mély-énhez. a fogságból a szabadságba. hogy nemcsak a világot. Értelmezéseink arra a tájra szeretnék terelni az olvasó tekintetét. mégis sajnálatos játékot űzik.” (Romlás és épülés) Önmagunkat megjavítani azt jelenti. ha nem veszítjük többé szem elől azt.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 432 nyuló kísérleteinkkel! A világmegváltók (Weltverbesserer) küzdelmükben a világ megjavítását helyezik előtérbe. egészséges. amelyet egyébként szívesen elkerül. Ha egyszer már látunk. meg kell tanulnom látni ezt a hiányt (a hibát). hogy megtanuljuk önmagunkat olyannak látni. Ha egy bizonyos szimptóma utal arra. Ha árnyékunkra nézünk. ők maguk azonban túlságosan is kényelmesek. amilyenek vagyunk! Az önmegismerés nem azonos énünk megismerésével. önmagukat is elárulták. amely az újonnan talált integrációjához szükséges. bár emberi. a mély-én teljes. s engedi felnőni azt a szeretetet. ezzel átvilágítjuk azt. azt a szokványos. s látszólagos sikereik nem mentesítik őket attól a felelősségtől. s tudatosan kell identifikálnom. Énünk megbetegít bennünket.

A megfelelő ellenpólus minden princípiumot neutralizál. meg akarunk szabadulni a szimptómában felismert princípiumtól. nem fél többé attól. amit nem akarunk. rémülettel kérdezheti: „Hogy fogok szörnyűséges agressziómtól megszabadulni?” A válasz: „Sehogy – élvezze. mint az izolált szigorúság. ha. vezet árnyékvilágunk kiépítéséhez. hogy az ember mikrokozmosz. Izoláltan szemlélve minden princípium veszélyes. Ha valamely szimptómán keresztül felfedezünk egy belőlünk hiányzó princípiumot. hogy egy princípium nem szűnik meg attól. Aki töretlenül és türelmetlenül áhítozik arra. hogy nem akarjuk észrevenni. A hőség magában ugyanolyan életellenes. hogy személyében valamennyi princípium jelen van. s tesz beteggé – ha látjuk agressziónk jelenlétét. hogy a világ mindig az egyik pólust próbálja megvalósítani.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 433 gyakori – az a reakció. mint a hideg. aki tudattalan agresszióját végre felfedezi. míg a bölcsnél előnyt élvez a pólusok közötti középút. Így például. Nincs veszélyes princípium – csak a kiegyensúlyozatlan erő veszélyes. Csak az erők egyensúlyában uralkodik a nyugalom. az gyógyít. Aki egyszer felfogta. Aki ezt veszélyesnek tartja. hogy van!” Éppen az. A „világ” és a „bölcs” között a nagy különbség az. elegendő. amilyen gyorsan csak lehet. ha megtanuljuk szeretni magát a szimptómát. az nem veszi észre. hogy . Az izolált szelídség nem nemesebb. mert már ezzel megvalósítjuk a belőlük hiányzót.

egyik teszi a másikat értelmessé. nehezen tudjuk ugyanakkor szimptómánkat leküzdeni. Az ellenállás ellennyomást eredményez. még egyszer utalunk arra. Azzal. még egyáltalán nem tiltunk meg. s a betegség funkcionális szintjét illetően semmiféle kezelési módot nem akarunk sem javallani. A szimptóma az árnyékprincípiumot éli – ha a princípiumot igeneljük. hogy a szimptóma tartalmi jelentése után járunk. ha a páciens nem fogta fel betegsége értelmét – s az értelmezés ugyanolyan értelmetlen. hogy itt a betegség tartalmi szintjéről beszélünk. hogy mi a „vagy-vagy”-ot az „ez is-az is”-sal helyettesítjük.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 434 szimptómája eltűnjék. hogy a páciens felfogta és elfogadta a szimptómában manifesztálódott princípium érvényességét. koncepciónkat még nem értette meg. hogy a szimptó- . Másrészt ne feledkezzünk meg arról sem. A szimptóma elfogadása feleslegessé teszi a küzdelmet. Az operáció önmagában értelmetlen. amikor a páciens számára közömbössé lett. ha „odafigyelünk”. A közömbösség jelzi. ha a páciens már halott. Mindezt kizárólag akkor érhetjük el. nem akadályozunk és nem tartunk feleslegesnek bizonyos funkcionális intézkedéseket. És itt a megoldás kulcsa. A polaritással kapcsolatos álláspontunk remélhetően megvilágítja. sem ellenjavallani. A szimptóma legkorábban akkor tűnik el. hogy „értelmezzünk vagy operáljunk?” Egyik sem teszi feleslegessé a másikat. Így például gyomorfekély esetén kérdésünk nem úgy hangzik. sőt. Hogy a félreértéseket elkerüljük.

s a funkcionális beavatkozás kérdése így kevésbé sürgető. Azt az eljárást. hogy szembesüljünk azzal.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 435 mák jó része nem életveszélyes. hogy hatékonyak-e avagy sem. manapság pszichoterápiának nevezik. A gyógyulás folyamata csak tudatunkban történhet meg. illetve a pszichés szimptómák kezelési módja. Fontosnak tartjuk. hogy ki milyen mértékben tudja az olvasottakat magára nézve sikerrel alkalmazni. Még az olyan emberek is figyelemre méltóan vakok bizonyos kérdéseket illetően. amellyel önnön vakságunkon áttörhetünk. miszerint a pszichoterápia a pszichésen zavart emberek. Az egyes esetben mindig az a kérdéses. nyitottságától függnek. Tapasztalataink növelik szkepticizmusunkat. Erősen szimptómaérdekelt módszerek (mint például a viselkedésterápiák) esetében e felfogás bizonyos fokig érvényes. biztonsággal mondható azonban. hogy sikerül-e a páciensnek őszintének lennie önmagával. amit addig nem akartunk látni. hogy elejét vegyük annak a régi előítéletnek. vagy sem. mindegy. hogy ér- . A funkcionális beavatkozások a „gyógyulás” témáját sosem érintik. A könyvünk nyújtotta lehetőségek határai tehát. Gyakran költséges és mélyreható eljárásnak kell alávetnünk magunkat ahhoz. szintén az egyes személy őszinteségétől. akik egész életükben a tudatosodásért és az önismeretért küszködtek.

mily kevéssé törődik az emberiség nagy többsége élete egyetlen fontos témájával.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 436 vénytelen minden mélypszichológiai. mennyi figyelmet szentelnek testüknek. a szúfizmusra. az alakterapeuta azt írja: „túl értékes a terápia ahhoz. Gondoljunk csak a jógára. A pszichoterápia szemszögéből nem létezik „annyira egészséges” ember. Csodálatra méltó. amikor azt mondjuk: „Az ember mint olyan: beteg. hogy önmagukat megtalálják. Tudatunk az egyetlen. dicsőséget) magunk mögött kell hagynunk. Erving Polster. melyek segítségükre vannak abban. a pszichoterápia célja a tudattalan tartalmak tudatossá tétele. ami egy napon bizonyosan a férgek martaléka lesz. Mióta a pszichoanalízis megszületett.” Inkarnációnk egyetlen megtapasztalható értelme a tudatosodás. csak még határozottabban. hogy azt csak a betegek számára tartanánk fenn”. a zenére. a kabbalára. akinek ne lenne sürgető szüksége a pszichoterápiára. mennyit ápolják az emberek azt. az önismeret. . házat. ami a síron túl is kitart – s ezt a célt szolgálja az egész univerzum. Az emberek mindig is próbálkoztak olyan eszközök kifejlesztésével. Nem ártana többet gondolni arra sem. transzperszonális irányzat esetén. hogy egy napon mindent (családot. a mágiára és más rendszerekre és lelkigyakorlatokra – melyek módszerei. Nem nélkülözi az iróniát az a tény. Ugyanez a véleményünk. gyakorlatai különbözők. a tudatosodás útján előrelépjenek. pénzt.

Így ma már a pszichoterápia felhasználása során kultúrák. a pszichológia és a pszichoterápia. hosszú és nehézkes. mint bármely statisztika vagy tesztelmélet. hogy tudati tapasztalatokat szerezzen. mely valóban a célhoz vezet. korok ideáinak. De minden lépés. Korunk nyugati. hogy olyasmit kutat. Ebben úttörők a pszichoterapeuták. melyet a nagyobb tudatosság irá- . tudományosan orientált világszemléletéből fejlődött ki e szövetség legifjabb gyermeke. s mindig kevesek számára járható. Kezdetben a pszichológia – elvakultan saját ifjúi arroganciájától – nem vette észre. Senkit se bátortalanítson el. irányzatok. A tulajdonképpeni út. s ezzel jobban megismerje önmagát. a pszichológiának is meg kellett szereznie saját tapasztalatait. hiszen az elméleti egyoldalúságot a napi gyakorlati munka lényegesen hamarabb korrigálja. amit más név alatt régóta és sokkal pontosabban ismerünk már. hogy az ilyen heves folyamatokban sok a hulladék is. A pszichoterápiában ma már az ősi tapasztalatok új szintézisét találjuk mindenütt. Ahogy azonban a fejlődés nem vehető el a gyermektől. A pszichoterápia nem produkál megvilágosultakat – erre azonban egyetlen technika sem képes. módszereinek összefonódását éljük meg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 437 céljuk azonban ugyanaz: az ember tökéletesítése és megszabadítása. Korunkban a pszichoterápia egyre több ember számára jelent megfelelő segítséget ahhoz. míg végre megtalálta helyét az emberi lélek nagy tanításainak közös áramában.

melyet magunk használunk évek óta. Ezeken túl a terápiának nem is szabad szilárd sémával bírnia. hogy manapság ez az egyik legjobb módszer arra. ha nem akarja kitenni magát annak a veszélynek. elkerülhetetlen. Ezért tartjuk kívánatosnak. ha egyrészről nem esünk túlzásokba. bár nincs szándékunkban e terápia konkrét részletezésébe belemenni. hogy néhány szóval tisztázzuk a reinkarnációs terápia fogalmát. ez természetszerűleg a fogalom elhomályosodásához s a legsokszínűbb asszociációkhoz vezetett. hogy tudatosabbak. ami a pszichoterápiával kapcsolatos elvárásokat illeti. hogy elsősorban ne abból a metodikából induljunk ki. melyet a páciens bármely terápia kezdete előtt alkot. A terápia kockázat. akadállyá lesz a terápiában. előrehaladás. s mely a „reinkarnációs terápia” nevet viseli. s minden lehetséges terápiás vállalkozásban felhasználják. Jobb. Az elképzelés mindig előtte áll az igazságnak. Minden elképzelés. és be akarja vezetni a változások folyamatába. s eltorlaszolja a látványt. őszintébbek legyünk. s a fejlődés törvényét szolgálja. E fogalom első publikációja óta [Das Erlebnis der Wiedergeburt (Az újjászületés élménye) 1976] e megnevezést gyakran átveszik. és kockázatként is kell megélni. másrészről látnunk kell. hogy a páciens egyéniségét figyelmen . Ha pszichoterápiáról beszélünk. A terápia ki akarja vezetni az embert ijedt merevségéből s biztonsági törekvéseiből.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 438 nyába teszünk.

s ugyanazt az eredményt fogjuk elérni. ha a formák között elvész a tartalom. de még messze nem a terápia. akiknek terápiánkról fogalma sincs. A sajnálatos csak az. ez a módszer egy meglehetősen differenciált koncepción nyugszik. A formák a tartalom hordozói – vannak azonban üres formák is. melyben helye van sok. hanem csináljuk. A reinkarnációs terápia nem valamely időben meghosszabbított pszichoanalízis vagy őskiáltásterápia. elméletei és véleményei töltik ki. hogy az ezáltal keletkező vákuumot olyan emberek elképzelései. Ellenkezőleg.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 439 kívül hagyva. Ezen okokból a reinkarnációs terápiáról kevés konkrét információnk van – nem beszélünk róla. a gyakorlatban bevált technikának. A pszichoterápia lényege nem mutatható be. ezért aztán a pszichoterápia szinte nem is tanítható. elegendő pontosan utánozni a dolgot külső lefolyásában. A pszichoterápia több. mint a felhasznált technika. Könyvünk elméleti részéből kiderült már. ha azt hisszük. amelyet más terápiákban is felhasználnak. hogy a reinkarnációs terápiában semmi olyan technika nem fordul elő. A technikai sokoldalúság a jó terapeuta magától értetődő fegyverzete. hogy többek között mi nem a reinkarnációs terápia: nem keressük valamely szimptóma okát a korábbi életben. a pácienst félrekezeli. . Ebből persze nem következik. Nagyot tévedünk. A pszichoterápia – mint persze minden ezoterikus technika – könnyen bohózattá válik.

mert fontosnak vagy izgalmasnak tartjuk. hogy nagy. hogy terápiánkban tág tér nyílik elmúlt inkarnációk átélésére és tudatosítására. Nem azért tudatosítjuk az inkarnációkat. hogy azt hogyan tehetjük . mint ahogy a kiáltás sem terápia önmagában. mely ezen életünk biografikus árnyékvilágát bizonyos mértékben meghaladja. Az inkarnációk megélése önmagában még nem terápia – éppoly kevéssé. mely a szó tulajdonképpeni értelmében vett gyógyuláshoz vezet. mert pillanatnyilag nem ismerünk jobb segédeszközt. hogy egy ember problémája mindig árnyékvilágban rejlik. Éppen ezért a reinkarnációs terápia centrális témája az árnyékvilágunkkal való találkozás és annak fokozatos asszimilációja. és semmiképpen sem öncél. Részletesen bemutattuk könyvünkben. hanem azért használjuk az inkarnációkat. Semmi értelme nem lenne többet beszélni az árnyékvilággal való találkozásról s arról. Az árnyékvilágunkkal való szembesülés valóban nem könnyű – viszont ez az egyetlen út. sokan nem veszik észre. ki volt valaki régen. Mivel az inkarnációkkal történő munka az emberek többsége számára még mindig valami látványos dolog. mellyel terápiás célunkat elérhetnénk. mindkettő bevethető azonban terápiás céllal. hogy az inkarnációk tudatosodása terápiánk technikai.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 440 A reinkarnációs terápia nevét abból a tényből vezeti le. Technikánk mindenesetre lehetővé teszi. formális részéhez tartozik. karmikus árnyékvilágunkkal találkozzunk.

az inkarnációk térbeli interpretációja sem nem helyesebb. Tudjuk a fizikából. egymás mellett sok. Nem emlékekkel dolgozunk. Az idő csak az egyik lehetőség az események szemléletére. sem nem tévesebb. Ez azért lehetséges.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 441 magunkévá. Ha az idő térré alakulását az egymás után következő inkarnációkra alkalmazzuk. Ha azonban ezeket az egyidejűleg jelen lévő programokat meg akarjuk hallgatni. különböző rádióprogram van. és a készülék. a különböző rezonanciamintáknak megfelelően. mert az idő tudatunkon kívül nem létezik. Valahányszor azonban megpróbáljuk átélni ezt a térben egyidejűt. Jegyezzük meg. Ha . mint az időbeli modell – mindkét szemléletmód az emberi tudat legitim. hogy árnyékvilágunkat teljes azonosulással átéljük és integráljuk. Az inkarnációk más technikákkal nehezen pótolható lehetőséget kínálnak arra. de szubjektív terméke (vö. az egymásutániságból egymásmellettiség lesz. azonnal egymásutániság jön létre. különböző programokkal fog összekapcsolni bennünket. hogy az idő térré alakulhat át – a tér ugyanis a másik lehetőség az összefüggések szemléletére. az inkarnációk az átélés során jelenvalóvá lesznek. hiszen mélyebb lelki valóságok átélését szavakkal úgysem lehet visszaadni. a tér ismét idővé alakul át. vagy más szavakkal: az életek időbeni láncolatából egyidejű térben-párhuzamos életek. Például: egy térben egyidejűleg. Rádióvevőnket egymás után különböző frekvenciákra fogjuk beállítani. a fény hullámrészecskéi).

Részünkről nem ismerünk más terápiát. amellyel eddig azonosult. azonban tetszésünk szerint bármikor átkapcsolhatunk. Analóg módon átkapcsolhatunk tudati frekvenciáinkon is. s ezzel változtathatunk a beesési szögön és a rezonancián. bár egyszerre csak egyet tudunk észlelni közülük. A reinkarnációs terápiában tudatosan játszunk az idővel. hogy átmenetileg megváljon eddigi frekvenciájától (azaz eddigi rezonanciájától). Mivel a „többi élet” vagy identifikáció párhuzamosan és egyidejűleg létezik. mint azt az életet. abban a mindenkori rezonanciamintának megfelelő inkarnációk fognak manifesztálódni. természetes. mint az „első” vagy a „második”. A reinkarnációs terápiában hozzásegítjük páciensüket. miáltal azok felfúvódnak. Ebben a pillanatban más inkarnációk fognak manifesztálódni.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 442 ebben a példában a rádióvevőt tudatunkkal helyettesítjük. hiszen problémáinkat itt és most kell megoldanunk. amelyeket az érintett személy ugyanolyan realitásérzéssel fog megélni. hogy a reinkarnációs terápia fölösleges keresgélés előző életeinkben. Időt pumpálunk az egyes tudatstruktúrákba. mintegy láthatóvá válnak – majd leeresztjük ezt az időt. A „harmadik program” nem távolibb. amely ilyen kompromisszum-mentesen megvonná a pá- . hogy teret adhasson más rezonanciáknak. Gyakran ér bennünket az a kritika. hogy érzékeinkkel érzékelhető is. hogy megtapasztalható legyen: minden az Itt és Most része.

nem a történések intellektuális rendszerezésén vagy interpretációján. s támogatjuk célja elérésében – mert a testnek mindig igaza van. hogy észreveszi: minden testi jelenségben és tünetben pszichés történések fejeződnek ki. A reinkarnációs terápia egy pszichés folyamatot próbál beindítani – s itt a folyamaton van a hangsúly. Csak embereket ismerünk. akiket a betegségből az egészséghez kell hozzásegíteni. mert széles körben elterjedt az a vélemény. sem ellenindikációt nem ismerünk el. hogy a pszichoterápiával pszichés zavarokat és pszichés tüneteket gyógyítanak. amellyel a testi tünetek valóban meggyógyíthatók. Tapasztalatunk és szemléletünk szerint azonban a pszichoterápia az egyetlen sikerrel kecsegtető módszer. Az akadémikus orvostudomány . A pszichoterápia feladata az ember támogatása a fejlődés és a változás e folyamatában. Azért beszélünk könyvünk végén egyáltalán a pszichoterápiáról. s ezzel a felelősséget ugyanilyen kompromisszummentesen a páciensre hárítaná. Ezért a pszichoterápia esetében sem indikációt. hogy a testben láthatóvá lett problémákat csak tudati folyamatok válthatják meg. az azt is tudja. A terápiában mi a beteg tünetével kötünk szövetséget. Tisztán szomatikus tünetek esetén kevesen gondolnak a pszichoterápia lehetőségére.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 443 cienstől a projekciós felületeket. Aki a látását odáig fejlesztette. Ez a tény itt már nem szorul további indokolásra.

hogy a betegségben az önmegismerés lehetőségét felismerje. A betegség s tünetei ellen nem harcolunk. A betegség az ember óriási esélye. A betegség személyi tanítónk és vezetőnk az egészséghez vezető úton. hogy poláris világunk problémáival. s őt segítjük abban. s valódi vonásait tegyük láthatóvá. ezek többnyire nehezek és bonyolultak – s az emberek mégsem veszik észre a betegséget. amely a legkézenfekvőbb és legindividuálisabb eszközünk lehet ezen az úton. hanem fordulópontként próbáljuk felhasználni őket a gyógyulásban. konfliktusaival őszintén tudjanak szembesülni. aki e másik vonatkoztató rendszerbe nem lép át velünk együtt. belátásokkal teli világ nyílik meg. Viszonyunk a betegséghez nem teszi az életet sem egyszerűbbé. Le akarjuk bontani a konf- . megbecsülendő java. az illúzióra. az előtt egy új. csak bátorságot akarunk kelteni az emberekben. hogy napvilágra kerüljön.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 444 ennek az ellenkezőjét teszi ő a pácienssel köt szövetséget a tünet ellenében. Ezért is gyűlölik annyira. Mind terápiánkban. Mi mindig az árnyékvilág oldalán állunk. sem egészségesebbé. E cél elérésére különböző utak kínálkoznak. Aki azonban képes arra. A betegség a legkevésbé hajlamos az öncsalásra. hogy a betegséget hétköznapi szűk szemléleti kereteiből kiemeljük. mind könyvünkben arra törekedtünk. Kényszerűen félreérti minden kijelentésünket az az olvasó.

hogy ott találjuk magunkra ismét. hogy oda elérjünk. a testiség és a betegség.” A megoldás túl van a polaritáson. hogy megoldjuk őket. Ehhez késznek kell lennünk mindkét pólus bátor átélésére és integrálására. az ellentéteket ki kell békítenünk egymással. mielőtt a kémiai kézfogó nagy munkájához. ahhoz. Először meg kell különböztetnünk. ahol mindig is voltunk: az egységben. mert az az őszintétlenség fundamentumán kívánja berendezni a földi paradicsomot. mely képessé tesz bennünket arra.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 445 liktusmentes világ illúzióját. oldj és köss. . „Solve et coagola”. Az ellentétek egységesítésének nehéz feladata csak annak sikerülhet. Így először mélyen le kell szállnunk anyagi világunk polaritásába. áll az ősi írásokban. aki ismeri mindkét pólust. a problémák azok a pólusok. amelyek megteremtik az élethez szükséges feszültséget. a legmélyebb két-ségbeesésben találjuk meg a be-látás fényét. a pólusokat egyesítenünk. meg kell ismernünk az elválasztást és a hasadást. Hermann Hesse azt mondta: „A problémák nem azért vannak. a bűn és a vétkek világába. az ellentétek egyesítéséhez fognánk. hogy iróniával lássuk át a fájdalmak s szenvedések útját. hogy a lélek legsötétebb éjszakájában. s mely segítségünkre lesz abban.

mennyen és poklon.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 446 Ismertem jót és rosszat. ítélkeztem s megítéltettem. s végül felismertem. örömön és szenvedésen. hogy mindenben ott vagyok s bennem ott van minden. Hazrat Inayat Khan . átmentem születésen s halálon. bűnt és erényt. jogot s jogtalanságot.

........agresszió....................szilárdság.érzések....mozgékonyság......................................... vitalitás foghús ................... kontaktus.....szexualitás gyomor .....................felfogás.............. cselekvőképesség ........ősbizalom fül ............................................ hajlékonyság.......................... a normák betartása epe ................................. befogadóképesség haj .........................lehatárolás.................... normák.................. aktivitás kéz .... őszinteség hólyag ............................egyenesség.............. hatalom hát .........engedelmesség genitáliák .....szabadság..............................nyomástól való megszabadulás hüvely ......Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 447 A szervek és testrészek pszichés fogalmi megfelelői bőr ...odaadás izomzat ..................... gyengédség csontok ......................agresszió fogazat ....

........ alázat.......................... vitalitás ........ kommunikáció..........és lábkörmök ..befogadóképesség szem ....szorongás orr .... hajlékonyság............................................................................hatalom száj ....... aktivitás vékonybél ..........................Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 448 kéz.......belátás szív ........................életerő.tudattalan..agresszió láb ................ büszkeség. szabadság vastagbél ...............a szeretet képessége............................................ emóciók térd ....értékelés..mozgékonyság..... kitartás... érvényesülési vágy végtagok ........... világnézet................... vallás nyak ............................................................................. gyökérverés máj ...megértés...........hatalom....................... analízis vér ......kontaktus.............alázat tüdő .......feldolgozás...... szexualitás pénisz .......

Germany ISBN 963 548 069 6 . Nyomta a Graphischer Grossbetrieb Pössneck. átdolgozott és bővített kiadás Magyar Könyvklub. Kratochwill Balázs igazgató Irodalmi vezető: Ambrus Éva Felelős szerkesztő: Zsámboki Mária Műszaki vezető: Szedlák György Műszaki szerkesztő és a borítót tervezte: Kiss Zsuzsa Megjelent 16. Budapest. 1995 Felelős kiadó: Dr.Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez 449 Második.02 (A/5) ív terjedelemben Szedte: Omigraf Kft.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful