"A legvidámabb barakk" - a "gulyáskommunizmus" id szaka

"A LEGVIDÁMABB BARAKK" NEMZETKÖZI HÁTTERE A Kádár János vezette MSZMP az 1960-as évekt l - kezdetben Hruscsov szovjet pártvezet támogatásával olyan politikát kívánt alkalmazni, mellyel a magyar lakosság és a nemzetközi közvélemény számára is bizonyítani lehetett a szocializmus életképességét. Meghatározó szempont volt az életszínvonal évenkénti mértékletes emelése és bizonyos fogyasztási javak iránti szükségletek kielégítése. Úgy gondolták, hogy ezzel helyettesíthetik a politikai szabadságot, és depolitizálják az 1956-ban a kommunista rendszerrel szembeforduló lakosság jelent s részét. A TÁRSADALOM ÉS A HATALOM KIEGYEZÉSE A hatvanas évek közepét l a társadalommal szembeni békülékenység, "az élesed osztályharc" tagadása határozta meg a Kádár János vezette párt hatalomgyakorlását. E politika jegyében a hatalom részlegesen rendezte viszonyát a különböz egyházakkal, a közvéleményt meghatározó írókkal, és meghirdette a nemzeti egység megteremtésének szükségességét. A több évtizedes megpróbáltatások után a lakosság többsége beletör déssel fogadta el a hatalom békülékenységét, kiegyezési szándékát. Tudomásul vették, hogy ha lemondanak a párt politikájának nyílt bírálatáról, az ellenzéki politizálásról, akkor magán- és családi életük háborítatlan marad, s t a szerény anyagi gyarapodás lehet sége is biztosított számukra. Az "élni és élni hagyni" politikája több mint két évtizedre megteremtette a hatalom és a társadalom nagyobb konfliktusok nélküli együttm ködését. ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS A politikai szempontból is oly fontos életszínvonal biztosítása megkövetelte a mez gazdaság mellett az ipar fejl dését is. Miután a mez gazdaság átalakítása befejez dött, az ipar számára nem maradtak jelent s paraszti munkaer tartalékok, a n k munkába állításával pedig a n i munkaer tartalékok is kimerültek. Az ipar extenzív (új gyárak létesítésével és a régiek b vítésével történ ) fejlesztésének a lehet sége lezárult. A fejl dés a továbbiakban csak a termelékenység fokozásán alapulhatott. Az 1960-as évek közepére egyre nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy az intenzív gazdasági fejl dés a tervgazdálkodás merev rendszerében nem valósítható meg. A szükséges gazdasági reformokhoz, miután hasonló gondok a Szovjetuniót is terhelték, a magyar pártvezetés megkapta a szovjetek beleegyezését. Ennek köszönhet en 1968-ban bevezették hazánkban az új gazdasági mechanizmust, mely a piacgazdaság elemeit kívánta a gazdasági vérkeringésbe beépíteni. Az új gazdaságirányítási rendszer tágabb keretet biztosított az önálló vállalati kezdeményezéseknek, és lépéseket tett a valós árak és bérek kialakítására is. A rendszerbe azonban politikai megfontolásokból fékeket építettek: pl. továbbra is alapelv a teljes foglalkoztatás, sok terméknél fennmaradt a kötött ár, és visszafogták a nagyobb személyi jövedelmeket. így a gazdaság fellendült, alkalmazkodóképessége javult, az életszínvonal és az ellátás színvonala is emelkedett, de nem vált alkalmassá az elkövetkezend válságok leküzdésére. A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A hatvanas évek közepét l a hetvenes évek elejéig az ipari termelésen belül meghatározóvá vált a jelent s anyag és energiaszükséglet nehézipar (61 %), és kismértékben tovább csökkent az élelmiszeripar, valamint a könny ipar részesedése. Az ipari termelés dinamikus növekedése (átlagosan kb. 7%) els sorban új beruházásokkal (gépipar, vegyipar stb.) és új munkaer bevonásával valósult meg, de a termelékenység nem javult. A korszak sikerágazata egyértelm en a mez gazdaság, mely látványos fellendülést produkált, csökken földterületen és csökken él munka-ráfordítással, a hatékonyság növelésével. A mez gazdaság korszer sítésében a gépesítés és a m trágya-felhasználás mellett jelent s szerepet játszott az új növényfajták és az iparszer növénytermesztés (kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó) elterjedése. Az állattenyésztés is felfutott, s ebben a fejl d háztáji gazdaságoknak is kiemelked szerep jutott. Az infrastruktúrán belül a közlekedésben, els sorban a motorizáció terén (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) indult el lényeges fejl dés, ennek ellenére az ország lemaradása a nemzetközi szinthez képest alig mérsékl dött. Még súlyosabb elmaradást mutatott a hírközlés, a telefonhálózat kiépítettsége, hiszen az egy f re jutó készülékek számában Magyarország a harmadik világ országainak színvonalán állt. A korszakban a társadalmi változások a nemzetközi tendenciáknak megfelel en történtek, csak gyorsabban - hiszen Nyugat-Európában a hasonló folyamatok több mint fél évszázad alatt zajlottak le -, és mintegy harminc-negyven éves fáziskéséssel. A legfontosabb társadalmi változás az volt, hogy befejez dött a mez gazdasági munkások tömeges elvándorlása az iparba, és megkezd dött a szolgáltató ágazatokba dolgozók számarányának növekedése. Ezzel párhuzamosan folyamatosan n tt a szellemi dolgozók és csökkent a fizikai dolgozók aránya. Megkezd dött a vidék polgárosodása, és folytatódott az urbanizáció (a lakosság városokba költözése), melynek új eleme, hogy nem els sorban a f város, hanem a vidéki (nagy) városok lélekszáma n tt dinamikusan (Miskolc, Gy r). Az oktatás területén általánossá vált az óvoda, és folyamatosan csökkent a nyolc osztályt el nem végz k számaránya, valamint emelkedett a középiskolákban, illetve a fels oktatásban tanulók száma. Kiemelked jelent ség , hogy a Kádár-korszakban megsz nt a napi nélkülözés. A jövedelmi viszonyok kiegyenlít dtek az iparban és a mez gazdaságban dolgozók között, s t a szellemi és a fizikai munkát végz k, valamint a vezet k és a beosztottak között is.

A "GULYÁSKOMMUNIZMUS" A gazdasági reform következtében Magyarországon - legalábbis kelet-közép- európai mérték szerint robbanásszer en n tt a lakosság fogyasztása. Jelent sen emelkedett az életszínvonal, általánossá vált számos közszükségleti cikk (mosógép, rádió, televízió), és elterjedt az autó. Javult az élelmiszer-ellátás színvonala, lényegesen n tt például a hús-, a tej- és a cukorfogyasztás. A gazdasági változások széleskör társadalmi mobilitást is eredményeztek, melynek hatására n tt az els generációs szellemi foglalkozásúak aránya. E folyamatot jelent s mértékben el segítette az oktatási és a közm vel dési hálózat országos kiépítése. A rendszer keretein belül szabadabbá vált a sajtó és a könyvkiadás. A híres-hírhedt három T (tiltás, t rés és támogatás) körülményei között n tt a m vészetek mozgástere is. A nagyobb jövedelmek és a szabadabb politikai légkör hatására jelent s mértékben emelkedett a Nyugatra utazó magyarok és ezzel párhuzamosan a Magyarországra látogató külföldiek száma is. Az áruval teli üzletek, a nagy autóforgalom, a szabadabb könyvkiadás, az utazási feltételek javulása, a hatalom nyílt er szaktól való tartózkodása, az ideológia viszonylagos háttérbe szorulása megváltoztatta a Magyarországról és a Kádár-rendszerr l 1956 után kialakult negatív képet a nyugati világban éppúgy, mint belföldön. Az egypárti diktatúra kádári változatának, a Ägulyás- vagy frizsiderkommunizmusnak" a küls és bels népszer ségét tovább növelte, hogy a szocialista táboron belül ezzel ellentétes folyamat bontakozott ki (marxista dogmatizmus, rossz áruellátás stb.).

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful