You are on page 1of 54

CS. GY!r.

-rEsI EVA GYUNGY ES HO¥OK

"

ELOLJ ARO

szo

A Gyongy <is tiomok -akkor keletkezett, amikor teljesen kilatastalannak latszott a jovdnk, "A? ordelyi magyar kisebbseg multjaval kezdtem

foglalkozni, hogy megertsem helyzetunket, Iolf'edjem azt az eszmetorteneti hatteret,

amely altal talan jobban megerthetjuk a jelenunket is. A ket vilaghaboru kO'lotti kisebbsegi ideologi a, a transzilvanizmus azer t toglal-

koztatott, -mert - Wleg irodalmi motivumok; jelkepek reven ----;:elismertem, hogy egy ilyen I

crkolcskozpontu ideologiai kepzddmeny aleve magaban hordja a folytonos 'politikai kompromisszurn lehetoseget. Nagyon nehez ugyan-: is a helytallas _ erkolcse es a beletorddes kozotti hatarvonalat meghuzni, Vajon a kisebbsegi sorsot heroikusan vallalo ertelmiseg ideo16giaja nern onigazolas-e arra, hogy nem cselekszik a helyzet me.gv:,Utoztatasa erdekeben'?

Akkor ugy lattam:
litikai hagyornanya

talan e megalkuvasok

po-

is meghatarozta, hogy az en nernzedekem a ket vilaghaborri kozotti' alIapotnal meg sulyosabb kisebbsegi helyzetben van. Az else tanulmanyt errol a temarol Egy

letszunboturn szinees vissziija cirnen 1981 ... ben idem, korulbclul azota erlel6dott es csiszolodott gondolatban es at egyetemi eloadasok

soran, nernkulonben azokban a vitakban, lyeket a 80-as evek alejen ideol6giai kerdesekn51 folytattam hasonlo erdeklddesu ertelmisegiekkel, Bevallott celom az volt;, hogy ramu-' tassak ennek az veszmersegnek az utopikus,

n1'2-

mitikus

jegyeire,

amelyek

elfedik

a kisebbseg indokok

Illuziokkal
ISBN 973 26 0297

valosagos polrtikai erdekeit, es a helyzet megnyugtato rendozesera iranyulo strategia helyett

x

vezettsk abban, hogy helyzetiinkre vonatkozolag elvessck minden onaltatast, s a Ieheto leg-

karpotolnak.

Szernelyes

is

5

korulmenyek, han em a .bennunk rriuki)d6 ideologikus tudat hatalmaval is. A kezirat 1985 els6· honapjaiban keszult 81, amikor ugy tunt, hogy egy erzclemmentes, kellokeppen '21 von t fogalomrendszer alkalmas arra, hogy kiadhato Iormaban elvogezzem a . ket vilaghaboru kozotti vezet6 ideolcgia vagy inkabb: ideologikus Iunkciot betolto szellerni kepzodmeny kritikajat. A'nnc'ti is Inkabb, hiszen Fabian .Erno sokkal nyiltabbnak .tetszc konyve ugyanerrol a ternarol nern sokkal azelott rnegjelenhetett (A tudatossaq fako·· zatai), Melldzni probaltam mmdazokat a patetikus szimbolumokat es rnetaforakat, melyek H nyo1cvanas evek romaniai magyar szellemi eleteben burkolt forma ban fcgalmaztak meg helyzetes azonossagtudatunkat, s az erdely i szellem, a kisebbsegi sors pozitiv ertekcit kiemelve a diktatura alatti ketszeres elriyomassal igyekeztek mcgbekiteni. Meglehetosen eles kri tika jcllernzi a Gyongy (?s homok transzilvanizmus-szernleletet. Ez a krrtika nern kozvetlen. Elsosorban a fogalmak tisztazasara iranyul, azzal az igennyel lep fel, hogy a mitossza Ienyesltett ertekekct a maguk valosagaban ragadja meg. A szerit hagyornany osszetevcinek ez a szenvtelcn boncolgatasa olyan hatast valtott kj egyesekb61, hogy volt, aki desrruktivnak nevazett. Rombolonak rrrindsitette a keziratban ter.jed6 tanulmany hatasat, megpedg azert, mert a transzilvanizmus ellentmondasos ertekszerkezetenek ez a konyortelen f'eltarasa konnyen elvchette az olvas6 kedvet attcl, hogy tovabbra is vallalja a kilatastalannak tetszo kisebbsegi helyzetet. Holott csupan felrazni akartam: ne .altassuk magunkat, cselckcdjunk. A meglehetosen onkritikus multszernlelot mellett (amely egyuttal a j.elenre is iranyult)

targyilagosabban

nezzek

szernbe

nerncsak

a

nem tudtarn
6

a rernenynek

az erveit

f'elsora-

~:oztatni, 'nem tudtam a jovdre vonatkozo pers?ektivat nyujtani, Mert 1985-87-ben nem lattarn scmrnif'ele rea lis . ala pot arra, hogy jog~ : ztottsagunk megvaltozhatik, Csak a helyzet ~., a kisebbsegi tudat pontos f'elmerese, a ref.exio igenye, a szellerni felUlemclkedeo~ vagya olt szamornra fontos, az elemzo Iogalmak rendszero, arnely altal megragadhatom a leg-enyesebb ellentrnondasokat is. Nern csoda, .. ogy ez a tanulrnany nern jelenhetett meg. Elcszor 1985-ben kobozta el a titkosrendcre.g egy nalunk Iezajlott hazkutatas soran. Ka?asb61 kellctt forditgatnom belole. kihallga. imnak. De pontosan cgy eyre ra a Molnar Gusztav szervezte Limes-Icin: kereteban megis or kerul t a kezirat vitajara. Ha j61 81111ekszern, Balazs Sandor, Biro Bela, ·Fc1bian Erno,' Sala Levente szolott hozza. Ezt a vitaanyagot a tanulmannyal egyutt szerettuk volna kiadni 'lBjd, ha kedvezobb iddk jonnek, Ezerkilencsaaznyolcvanhet elejen Molnar Guszti lakasarol vitts el a Szekuritate, de egyetlen pelda~ya akkor mar biztonsagban volt. Mindrnaig az maradt az egyetlen teljes peldany. Most sern tekintem foloslegesnek azt a rnunkit, amit belefektcttcm. A szellerni erkolcsi politikai kockazatot sem. Merf t;gy erzem: llogy pontosan fogalmazott m2g olyan jelense .. geket, amelyek a mi kisebbsegi tudatunkat _. f61eg az ertelrniseget - mindrnaig alapvatoen meghatarozzak. Ami pedig a vadat illeti, bogy destruktiv, csak ennyit jegyzek meg: eletem akkori tenyci inkabb a transztlvaruzrnus szellemet tiikroztek. Csakhogy a hitre alapozo -el'kolcsiseget soliasern kivrin tam osszeteveszteni a kozossegi erdekben gondolkozo politikavaL Most, rniutan olyan fordulat kovetkezett be, amely a valosagos demokratizalodas jQgi keretet nyithatja meg szamunkra is, ·=>gvvaloban hatekony kisebbsegpolitikal strateziat lehet kialakltani es a gyakorlatba ii.l.tetni. Ez a strai

7

tegia nyilvan elter az erzelmes tr~nszilvanizmus hagyornanyatol, es folytathatja Jakabffy Elemer eur6pai szmvonalu ' kisebbsegpoli tikai koncepeiojat, . amely tiszta jogi fogalomrendszeren alapul. . . Azt a politikai harcot azonban, amire rnodunk nyflt, meg rnindig Iekezhetik a ld~eb?segi kornplexusck, amelyck nern szolgalnak helyzetiink rad\i.kcUis megvaltoztatasat:, !a~ .
idealizalo erkolcsi nezopont, a tehetctlensegig tulzott tiirelem, a szonvedes vallalasanak hajlama - ha eluralkodik - az emberi jogi kuzdelmek utjaba allhat, Meg kell talalnunk az

TEBEMT6 Gycngy

FA.JDALOM

egyensulyt az atveszel~s .. tr~nsz.ilv:a.nista. i?eologiajaes a kuzdelern JOgI es- politikai lr~n!.elvei kozott, Ez a' tanulmany figyelmezteto tukor lehet, hogy tobbe ne essimk az ona.l~abl':;nak azokba a osapdaiba, amelycket a ket V1laghaboru kozotti eszmenyren.dsze:-. n:ag<.~ba rejtett. Hisz nem csupan erzebm-el:kolcSl megbekelesre, . hanern rnindeneke16tternberhez melto eletet biztosito jogi kerstekrc van szuksegiink ahhoz, hogy kisebbsegi helyzetbcn is harmonikus, teljes eletunk legyen. 1991. augusztus 1.
A

Ezek a szavak a szubjekelvonatkoztatva ::",;:pan a terrneszet 'egynernu - mert teljesen rtekrnentes - anyagi tenyeit jelolnek, a gyon_.'ot es a homokot mint puszta targyakat. Az erelrnezd szotarakban feltUntetett elso [elentesuk ezert nern is tartalrnazer tekeld arnyalatot. Am a ~_,g.smcresben az OSSZCS ienyek szamunkra .a.ok, az: z nem puszta tenyek mar, hanem 121'·· ~_ ..iordozok, meg ha olykor ez nern tudatosul bennunk. NIihelyt beszelni kezdunk roluk, -;agatol ertetcdlk, hogy . celunk nemcsak' a ':legnevezes, a nyelv es a tenyek egyeztetese, _.anem velernenyunk kozlese is, allasfoglalas, azaz: ertekeles, Ez az a tobbletjelentes, amely mir.den beszed sajatossaga, kivevs talan a 10gikai f2jtegetesekes a tertneszettudomanyos .oiOZlelm~nyeknyel vezetet. Feltetelezern, hogy az olvaso a tanulrnanyunk cfmeben szereplo szavakat azonnal er- m tudatatol mestcrsegescn tekellentetet nyilvanvalo

es homok.

szerzo

a homok itt nem magukat a targyakat, hanern azok erbeket nevezi meg, azt a minoseguket," amelynek okan az egyiket nem tanacsos a disznok ele vetni, a masikra nem biztonsagos va-, rat epiteni.
Az ertelmezo szotari else [elentessel
SZ'2m-

kifejezd jelentesukben fogja fel: az 6 szarnara is, hogy a gyongy es

ben tehat egy masodlagos, avagy tobbletjelentes az, ami e ket szo kapcsolatat es ellente.et, megterernti. Ellentetes tobbletjelentesuket -. mar mint hogy a gyongy itt pozitiv, a homok
negativ elojellel ertendo gazdagitja tovabba

az d terrneszeti jelensegkent e168116 bensdsegesosszefligges is, bogy tudniillik a gyongykagyloban a hornokszern az ok, melynek az igazgyongy okozata. Ez a megfogalmazas nyilQ.

van

egyszerustti

a termeszeti

jelenseg

IetreA megs~rtett allatka testenek a fajdaaltaI kivaltott reakci6ja inditja meg azt a _~.\-i..laszb.lst, mciyo-'>k vegs6:-eredmenye az igaz~ ;r-ongy" (Alont egy konyvtarToL. Budapest ::. o l : 156.). Bogy a termeszettudos ezt bizonyar a sokkal szenvtelenebbul adna 1216,. az nyilnvalo. De ami szamunkra lenyeges itt, az a -za.nelyes-koltoi beleerzes, a gY0l1gykagy16__ : celzatos emberre vonatkoztatasa es az ideo---:;Fus-erkolcsj kovetkeztetes:· "A vllag faj_:':'mas vajudasanak ebben az apokaliptikus .: rszakaban nem art neha a fajdalom teremtO~ejer01 clmelkedni, Megkinzott szazal es ezrei
• ill

jotrenek Iolyamatat, de in rncar a Iogrka] es ertekv.szony lenyegen van a hangsuly, meg}J'-'U g azon, 11",..:.)' " neg r.iv (homoxsze.nj eo;. ct pozu: v (gyongyszern) kozott parudcxalis okv.t..uzi:lti vrszuny all tenn. Erre a paradoxonra \ aluszinDleg nern is figyel.em voina LeI, ha nem Icnne u ket vrlaghaooru K0zdtti rornaniai magyar irod.uornban ujra meg l~ visszatero motivum. ideotogikuserkolcsi . lobbletjelentest hordoz6 szimtidliiin. ls~llddeseinek helvi. oka e::; nLkentje annak cHenere is -.foglulkoztatni· kezdctt, h,?V roint.=gy kctezereve ismero~ kozhelyrol, a szenve·d.f;t er!ekkent tllleJezo etl/{ai hagyomanyba teljcscn beleillo jelkeprdl van szti· vajon eb- . ben a korikret t6rtenelmi tend65cll milyen igeny, milyen kesztetes tamasztja Iel es szinezi sajatos ~ CI helyzetbol adodo tobbletjelentessel ezt a mcgkcpott szimbolurnot? . Legelsd veldtordulas s t megkeresni: ez volt a Iegnehezebb, Mar keszen allott a .mcuvumelsmzo .~,mulr;H;'my, a:ni~or AprilY.,..1<Uo.." f~tom egy konyvtarroL cimu tanurffianykoletebc:L (1981) vegre megjelent nyomtatasban is annak . az elcadasnak a kezirata, amely hatvan evvel azclott, 19~.en, a romaniai magyar irodalmi elet vajlldJ korszakaban hangzott el, az enyedi Bethlen-kollegiumban. Onallosulo irodalmurrkban feltehetOleg ez az els6 Iorras, arnelyben a g~16 a "prociukUv Iajdalom" jelkepe gyanant, a haboru es Trianon okozta tortenclmi es lelki megrazkodtatasra acJott er· kolcsi valaszkent fordul e16: "Ttilsagosan is· merds talan irja Aprily -,. de 01Y3n telakod6 erdvel jelentkezrk (... ) . egy nagyon talalc.\ illusztracio, hogy Ielhasznalasa e101 lehetetlen elzarkozni, Az igazgyongyrol van sz6, ·melyn~k keletkezeserol azt tanitj~ a tcrrr.H2szet-

_~a:ot.

- vilagvonaglasnak: rna mindannyran gyongyt, ?y16i vagyunk egy felkavart tengerfeneknsk,

elfedheti az erette melysegeit.

sebzo homokszernekkel szort tele az kavarodas, Es talan a mi homok sebezte testiink sem ·szenvedhet haszontalanul, a ~i fajdalmunknak is teremtenie ken valami t. az cmberiseg tomegfajdalmabol az emberiseg [obb ]ov6jenek igazgyongye log megszuletniv (uo.. l6B.). A teremto. Iajdalornrol, van tehat sz6, szemelyes es kozi:is probatetelek erkolcsi-eszteti.kai...er..te-k.ke v<\ub:Jt6 Jebetoseger61 melynek elfogadasaban az eredmenya mU'alkotas~ el'kolcsi megigazulas - gyongyenek bllv61ete

elementaris

rnelyeket

vitllalt

szenvedes

tenger-

Ez a messianisztikus

gondolat

Aprilytol szarmazik, es az aldozat tobb evezredes etikai gyakorlataes

nyilvan nern vallalasanak

Irodalma

tudomany,

test, tobbnyire

hogy sebzesb61 lesz, mellyel idegen homokszem serti meg a kagy16~_

csiszolta kozh sllye a szimbolumot is. A huszadik szazad nagy orosz ir6ja, Makszirn Gorkij, ugyanezekben az evekben hasonlokeppcn gOIJ.dolkodi k: "Dosztojevszkij zsenialitasa egymagaban eleg ahhoz, hogy igazolja milliok eletet, akarmilyen ertelmetlen, sot velejeig bunos ez az elet. S az sem szarnit, ha lelekben be~eg ez a nep, rnajd meggy6gyitjuk; es egy pillanatra sem Ieledjuk el, hogy mint valaki mondta: ·11

'ir6kToL Budapest annat miert

»Csak

Hno: 152.). Hogy kik is mondottak volt meg ugyanczt,

a beteg

kagylo tet'2mgyongyi.Jt..;<"

(ir.ok

fogjuk _ oly gyakoriva es jellemzove a rornani a i magyar Iras belisegben, J e11e111zo rnivo 1 ta nem is annyira a gyongykagylo-analogia Ismatlodes eiben, mint inkaob az altala .kifejezett paradoxalis ertekviszcnyban rejlik, melynek elofordulasa _. arnint kesobb kitunik korantsern korlatozodik erre az egy jelkepre,
hanern cgyfajta ertek-modellkent szamtalan mas hasonlatban, metaforaban, ahogyan nevezni fogom: erkolcsi er'tekszimbolumban is je-

sokkal figyelernre meltobbnak Iatszik, es hogyan valt ez a [elkep - mint latni

a kenyszerGseg illl\zi6tlaJ.:l__bclatasara,_ kesztet. lIIi!yen helyzetek magyarazzak ezeknek az ideo16giai-erkQlcsi ertekszimb61umt'lknak a szuksegletet es j_elzett szinevaltozasat? Milyen meologikum az, amery e hclyzeteknek rnegrcIeloen diszharmonikus ertekalakzatokban £0galmaz6dik meg? 11:s mi kozuk mindezeknek . az irodalomhoz?
tragi kus ironiara Ez a tanulrnany kiserlet ana, hogy megvala.. szoljuk ezekct a kerdeseket, s igy cszmetortenetl hatteret rajzoljunk ",. .ajatos irodalmi

:~eJusege, azaz: a diszharmonia. Az 0 hasohla~ taban nem va16sul meg a feszi.iltsegfcl('ldrldasa__: a teremto fajdalorn felemelo, katartikus hatasa

helyett

lentkezik. Ez "gyongyszcm"

a motivum 'csupan a -tobbi, hasonlo

mindrnaig gyakran telbukkano sem kozhelyszeru kepek tengereben,

egyetlen jelentesu, s mill' korant-

jelensegek. lertelm~zesehez.

Az clvont keplet lenyege - mint mar jelcztem - a, paradoxon, amely a negativ erteku ok es a pozitiv erteku okozat diszharrnoniajaban ragadhato meg. A ket vilaghaboru kozott ez a diszharmonia nemigen elezcdik ki: ugyszolvan Ieloldodik a gyongy, azaz a teljesitmeny tudatariak joleso elegteteleben, viszont sok ev utan, egeszen mas eldjellel, Szilagyi Dornokos lirajaban is elofordul, az Ami ke.If cirnu koltemenyben: "hOsoket izzad-

tunk ki magunkbol - kezenfekvo, megis mondam a hascnlatot -, akar a gyongykagylo, felcirn, msrt szomoru az, f21eim, hogy ~Q.k altaI jutunk kinc~ez" Nos, a ketfele ertek diszharrnoniaja itt sokkal nyilvanvalobb, sdt ; . a hangsuly most ~lihelyez6dik az okra, amely maga a negativum - mocsok, izzadsag, szornorusag, Szilagyi Dornokos fgy ugyanazon szirnbolumot . a fonakjarol mutatja fel: nem .« gyongyre, hancm a sebzo hom okra tekint. Erre feljogositja at a jelkep paradoxalis eriikszerkezete, . az erb2kvesztes es ertelitelitOd,ts egy12

AZ tDEOL6GIA~ELEMZES ALAPFOGALMAI
Ideje volna, hogy a felmerult problemakat vegre ne csak metaforak es [elkspek segitsegevel probaljuk megvalaszolni, _A hatekony oknyornozo elernzes, a rnegnyugtato valaszok fedezete csupan olyan fogalmak hasznalata lehet, amelyekben nincsen Jelen a gyongy, a homok es ehhez hasonlo szavak erzelmi tulfutottsege, az olykor mar-mar ellencrizhetetlen ertekteli tettsegu j elentcstob blet, Olyan f'ogalomrendszert kell kialaldtani, melyben - tarsadalmi kerdesekrcl leven szo ~ ogyarant helye van a' tenyekes az ertekek lehetOleg arnyalt,.' 'pontos . meghatarozasaban benne toglaltatik, es nem att6l fiiggoenedhetak igy vagy amugy, hogy milyen a szovegkornyezetiik. A tovabbiakban, tehat, az emlitet~ szimbolumtipustol es mas konkret irodalmi j elensegektol Ia tszolag elrugaszkodva, kiterek
az elvegzendo elemzes eszkozetil szolgalo galmak Ielvazolasara es meghatarozasara. fo. szferajanak, de a kett6 vlszonya a Iogalmak

olyan ~kkclmeLe~i iogalmak bcvczeresere, rrunt '-1zer'tekcsopOrLok es -dnnenzrok, az erteKlercmtes/teli tudes es er Lel..::vesztcs kate"urrui. Figyelcrnbe veve 0.2 t, hogv ezeket "az idco16g1ai Vlilds20kat f(ikeppentrodalml S20-

mes ervenyu,arnyalt elmeleti rneghetarozasa. Minthogy azonban ezek az ideokgi..J.:.llkot,) retegek a vizsgalt szovegekbon korauc::,em ertekteHtettseg nelkul jel enjkeznek, szukseg van

vegek tartalmazzak, m(;'gkerUlhe'tetlen vecul az illektditOdes-ertekv~sz tes kateg6riic1i;ilK megfelelO esztetika] fogalrnale. bevczetess is. A felsorclt fogalmak tobbsegs mar gyckeret vert a koztudatoan, es tobbfele szmezettel alkalmazzi:i.k: mudomban HIlana tehat egyszerGe~ ~tvenni, oket, vagy a rnagarn meghatarozasaival mmduntalan egybeveini. Minthogy ~zonban valasztoti rntifajorn az Ideolcgiaf-. Ifodalomtorteneti onismeretet celzo szemaives hogy a hipotezisben szerep16 fogalmakat. 0s' viszonyokat az ellen6rizheWseg es a cafolhatosttg kbvetelmenyeinek megf'elelo, ke116 '2gyer~ telml'tseggel tisztazzam, szabatosill1 hasznaljam, s Iegfeljebb utolag jelezzemerin tkezeseikst _ Jegyzetek szintjen - a mar Iorgalomban Ievo fogalrnak -jelenteseveL Egyes kategoriak beve~ctes~ben (peldaul . a helyzettudat vagy az Identltas) viszont olyan hivatkozcisokat resze:,itek e16nyben, amelyek '2ddig ideologiakrrtikai viszonylatban kellokeppan nem rneltanvoit erdelyi magyar szerz6ketemelnek ki ._:_ eppen egyetemessegigenyiik elismereseul. Mert a' 12het61eg. altalanos ervenyrs torekvo, azaz nern he~Yi,, erdeku, hanern elfogultsagbktol mentesen defiUHllt Iogalrnak teszlk csak lchetdv€ annak a sajatoses bonyolulr ideo16g)ai:_irodnlrni tUne tcs oportnak a diagn OZ153 am ely n 12 k ha tt ere t, egy ellentmondasaival egJ~U~tnagyon is szemolyesen a:U::lttarsadalmt Ietforrna,
kiserlst essze, altalabar, csak arra szoritkozorn

A hiE~ezis fela,llita~a, a~ely za az emIitett szimbolumtipus

~lc~'magyara~ertekszerkczeteben fellelheto ellen tmondas Lszilksegesse teszi, hogy megvizsgaljuk a kisebbsegi hel:>:zetr e adott ideologiai valasz bizonyos eszmeierkolcsCosszetevm t.~iszont rierri lehetseges kisebbsegi helyzet mint olyan minel pontesabb, elfogultsagcktol mentes meghatarozasa

a

meg nem vilagitjuk, E kulonnemiiseg tisztazasara m6dot ad a helyzet- es at: azonossagtudat mint idcologiai osszetevok hipotetikus szetvalasztasa, es ugyancsak eltogulatlan, IehetOlcg logikai-Iilozofiai ertelernben egyete14

nelkiil, 'I'ovabba, az ideologiai valasz terrneszetet sem Iehet megvilagltani, ha e valasz kulonnemu alkotoelerneit elmeletileg szet nem valasztjuk, es egymashoz valo viszonyukat


15

..

Minden icieo~6g~ egy adott tarsacaimi-tortencimi huyzeiiJeJY elO osztaly, n§teg , csoport valasza ~L dUCH t helyzet hill vasara; oneszmeamery a helyzetbe foglalt adottsagok es Iehetosegek, a helyzet meghatarozta erdekek tudatosllOlsates az - utobbiakool adodo celok progr amszer meg fog almazasa t, valamin c- a cseiekves iranyelvej t tartalmazza. A helyzet a szemelyiseg szamara mindig objektive adott, nem valaszthatja meg, nanem beleszutetik. Az . ember eppolyan keretlenui kapja a helYZetet, mJllt magat a1etezest~ .s ahogyan UZ emberi lef veges ITloszeletoe veti _. szemelyiseget, ugy hataroija korirl az eletet Is a torteneimileg adott terido, a tarsadalmi ko-" zeg. A helyzet nagyrnertekben meghatarozza a . szemeiyiseg beiheszkedesenek, tarsadalmasulasanak roiyamatat, akarva-akaratlanul reszeseve teven ot az adott helyzetben e16 tarsadalmi csoport kozos (nemzeti, osztalyes egyeb) 02rdekeinek.· E tarsadalmi-tortenelmi hetyzetek ter- es idobeli valtozatossaganak megfeleloen alakulnak a kulonbozo emberi szuksegletek, torekvesek es ezeknek megfeleld ideologtak, melyeknek elteresei olykor termeszetszeruen szoges erdekellenteteket fejezh2tnek kL Az ernberek kozotti egyedenkenti es kollektiv kulonbozosegek a Iennallo vag}' ismetelten eloadodo helyzetes erdekelteresek valarnikori teljes megszimtetesenek gondolata: utopia. Ahogyan egy szernely holyzete es erdekei tenyszeruen kulonboznek a masiketol, anelkul hog), kozuluk egyik vagy masik embed minosegeben kiilOnb lenne, ugy kiilonboznek a szernelyek kiUonboz6 csoportjainak helyzetei es erdekei, anelkul, hogy ezek a koUektiv entitasok ertekben egy-

res,

u

lQm nem hajlang_Q_J;udmnasul_venni. Valarnely helyzet es ergekszfera els6bbsegenek tetelezeseo:51, ?::az ertekke min6Si'teseool szuksegkeppen mas helnetek es erdekszferak letjoganak tobbe-k2vesbe eroszakos csorbltasa kovetlcszhetik, Az ilyen elveu alapulo t-irsadalornelrnelet vagx_ Ideologia legyen az barmilyen j6~iszemu vegso soron maganak a legelernibb "helyzeti" kUlonbozosegtinlmek, a kulOn borbe zart, egyszeri, megismetelhetctlon szeme . ,lyisegnek, melt6saganak es auton6miajfu1ak ta_gact:1saLi§:jcleniene. Ez az uvakodils mindenfals kizar61agossagt61,· persze megengedheti azt az ellenvetest,. hogy akkor tehat turslernmel vagyunk az agressziv kizarolagossagoj kepvise16 es rnegvaloslto (fasisztoid) ideologi0 irant is ... Erre e1lenvrtesre csak egv valasz lehetseges: az eletellenos, olnvcmo idco16gia elitel~se minden helyzetben Ieterdok, es onvedelemre kdtelez, De a jogcrs onvedelemnok - s .ez mar ·imperativusz - a kblr61agossag tevhitebon gyokere~6, terjeszkedo eroszakig sohasem szabad eljutnia.

a

az

A kizcir61ago'>sagot elkc~riilendo,

eleve

nem

mas fOie es ala rendelhetok lennenek, A tarsa- . dalomban a helyzetek es~ erdekek pluralitasa:

teny, Meg- akkor is. ha azt egyik-masik hata16

tetelezunk fel olyan ideologiat, amely ne lenne egyfele hclyzet, egyfele erdekek :fiiggV02nye, azaz ne leone relatfv: res.zleges igazs:'ig. Ez a161 az onmagukar teljes (.,tudomanyos") igazsugkent tetell?7.o ideo1.6gtcik scm kivetelek. Hiszen az ideclogus viszonya sajat helvzetehez harrncneutikai viszony ; azaz a megertesben itt sem kerulhetd meg a szubiektum elOzetes erdekeltsege, Ezt a bensosegeS viszonyt a sajat helyzetunkkel, az onreflexiri szomelyes es kollektiv rnozzanatat tudomanyos cellclles mods;,"'rckkcl sem lehst annvir.i kiiktatni, hogv teljcsch rnegszunjok az ideologikus mozzanat: az erdekalapczottsas-. Az erdekmentes, azaz ;:,,:';05 igazsagervenyu ideorogia =r fikcio.
2G;·ongy es homok

17

Ezert mindenel{e16tt a helyz'ctek kulonbozosegeb61 indulunk ki, es '. nem, ~~ta~olunk ~l. ugynevezett tudomanyos ideolograt es "ham.~s tudatot''1. hanern kulonfele nelyzetekben, ku·_, lontele c'rdekeket kifejez6 parhllzamos ideol(~-· gi~lkat, rnclyekbc azt a bizony~s, res;;.legesseget,' rclativitast :leve be ke11 SZ?ml.t<1.~l. bben ~ a kerdesben tehat arra a szernleleti aiapr a helvszkedunk, arnelyet Mannheim Karoly rela,.. '~ionizmusnak nevez, miszerint mindig szarnolni kell valamely ideo16giai felfogas vagy elmelet kepviselo,ienek tclrsadalmi 'helyzet~vel. A he'lyzetek, amelyekre vataszken,t -szulet~ek, . nem avathatjak a tobbiekhez kepest . elvileg "igazabba" ezt vagy azt az ideo16gh'it.2 . A tarsadalmi-tortenelmi' helyzet ugyams, velemenyilnk szerint, onmagaban vev€ nern ertek, hanem puszta adottsag. Ertekke legfcljebb az ideologue valtoztathatja H.a a l~?lyzetet onmagaban veve ertelmek tekmte_nok,. s~jat ideo16gia-fogalmunk.b61 sem ,~~~ln~k ~Jkuszobclni a kizar61agossagot: a kulonfele Ideologiakat hallgatolagosan vagy b;vallottar: rangsorolni kiv21116, a masoket torzito-elnyomo (azaz: agressziven celzatos) mozzanatot. dsszegezzunk tehat: a kiilonhozi5 id=ologta. kat a helvzctek meghatarozta kulonbozo tarsadalmi erdekszfenik teszik .- nem jobba vagy ross-zabba, hanem - kl.i.lonbozoldze, Az ideologia hitelesseget ezert sohascm egy ma~ik hcl~zetet ldfciezo ideo16giahoz, han em az a ltala Infej-2zt?tt h"elyzethez es erdekszferahoz valo viszonya dontheti el. A helyzetnek az ideo16giai onreflexi6ban a vanczdpont, pozici6 fe12l meg. Ebb61 a nezopontbol az adott .hel):,zetben e16 sze:melyiseg vagy embercsoport (illetdleg' az ideo16gus) sziiksegszerGen korlatozott, a l1:aga helyzetenek megfele16en .reszleges, clrajzolt

valosagkepet

alkot, Helyzetebcl

adodo minden-

napi erdskeltsegenek kihivo kozvetlensege . ugyanis ertekkel teliti e helyzet tenyal Iasait, 'es termeszetszeruen elfedi a masfele helyzetek tenyallasait es a beloluk szarrnazo erdekszfera~ kat, Szamara ezek a kozvetlenul adott, erzekenyen atelt, ertekke valo .tenyallasok a va16~ sagot jelentik, es ebbol a pozlciobol mindenki szamara (i valosagkent. mutatkcznak meg, A pozici6 meghatarozta, tehat objcktfv helyzetekhez kotott reszleges valosagkep minden ideologia ban a valosag sta tusza t olti magara. Ez minden idcologiai nezetrendszor reszleges ervenyenek alapja, oJyan korlat, amely a kiilonbozo ideologiakat szuksegszertien, egyarant jel lamzi. Ez az objektiv osszetevo azonban az ertelmezd tudat 'kozvetitesevel, tehat egy szubjektiv tenyezo reven valik igazan ideologiai tartalomma.

,

A szubjektiv

tenyezo

rnukodesenek

rnechaniz-

rnusat

egyfe161 a hetuzettnuiat: fogalrnanak

be-

losagkepet

meghataroz6

kivanjuk megvilagitani, mert ez modot ad arra, hogy az ideologia hitelet az altala megfogalmazott helyzethez merton mutathassuk ki, es ne egy masik ideologia felol Iteljiik meg. Ezt a Iogalmat, amelyet a tovabbiakban ideologiaalkoto tenyezonek tekintimk, Benko Samu avatta az erdelyi muvelodeses eszmetorteneti vizsgal6dasok kategoriajciva. A helyzettuda( vaftozasai cirnti konyvoben (1977) _ nem szikar definici6t ad, hanern a kovetkezdkeppen irja korul a fogalom tartalmat: ,;A tortenelern sorshelyzetaket h02 letre; s ezekben a tudatossclg kulonbozo szintjen magatartasformakat alakit ki az ember. A tahetseg , a tudas €os a meggyozddesse krlstalyosodott erkolcsi norrnak egyenenkent ugyan valtakozo eroterben szabjak rtiE'i{ az elctpalvak iranyat, s a veletlen

vezetesevel

is eleg -gyakran

belejatszik

azok alakulasaoa.
19

18

de - ha tetszik, ha nem - a megorokoli 'Wrtenelmi helyzet hatarolja korul a csclekves le~ hetcsegeit. Nern ugy, hogy !1Z egykn szuksegszeruen megbekel, illetoleg megelegszik azzal,
ami szulcte: ekor kbrCtlveszi,ha'nenl szamol vele"(8.). '11gYi hogy

. A helyzettudat
lekves Iehetdscgei

targya

helyzet tive ad ott, s amellyel a cselekves alanyanak szarnolnia kel1. Benko Sarnu felfogasanak Iontos eleme azonban, hogy a helyzettudat nero jelenti egyszersmind ia helyzettel valo megbek€lest, hanem mi ntegy megvaltoztatasanak f'eltetele is. Ehhez fuznenk hozza azt, hogy az ideoIogia mindig tobbet, mast is tartalrnaz, mint az adott helyzet meghaladasat celzo torekveseket. Bretter Gyorgy kif'ejezesevel elve "itt €osmast'', azaz programot foglal rnagaban. E fogalom minden bizonnyal alkalma, arra, hogy altala elemezni lehessen barrnely tarsadalmi csoportnak, szernelyisegnek a sajat holyzetere reflektalo, korlatait es erdekeit sgyarant Feltetelezaiik azt, hogy a helyzettudat a benne mfikodd -elkerulhetetlen erdekeltsegi - rnozzanat ellen ere, ezzel szarnolva, viszonylag realis oszszefuggeseiben is tiikri::izheti valamely tarsadalmi csoport objektive meghatarozott szocialis-tortenelmi adot.tsagait Ha a helyzettudat a tortenelmi meghatarozottsagok es ebbol adodo erdeksk tenyleges felismeresen, elernzesen alap szik, akkor megfelel egy a gyakorlati elet koz .. tudatosito szellemi rnagatartasa t.

korulhatarolo tortenelmi €osaz a bizonyos pozicio, amely objek-

t

tehat

eszerint

a cse-

nak a - rendszerint hallgatolagos celja ugyanis nern a tenylegcs helyzet megismerese, hanem a Iatszatcknak es a kozvetlen erdekeknek alarendelt szentesiiese - avegett, hogy a csoportban, kozossegben kialakitsanak egy, a neiyzetre adando elKbtelezett, ideologikus eelzatu valaszt es cselekvesmodellt. Ez nem jelenu azt, bogy Cl" helyzettuda t erne spontan valtozata t rosszhiszernunek, szandekoltan megtevesztdnek tekintji.ik: a valosagkep onkentelen vezerelte ideologikus ceizataval osszefuggc, min tegy terrrteszetss tulaj donsag. A helyzettudat szubjektivitasa reszleges valosagkep erdekek vczsrelte interpretaciojacan, ertekelesebcn nyilatkozik meg, amelynek soran 'a kenyszeru inditekok es az erdekek kozvetlensege, spontan vezer.o szerepe visszaelrajzolasa a helyzettudar altalanos, erdekek

a

vetlenseget allenorzd, a mindennapi spontane'Itast tervezessel ellensulyozo elrneleti onszernleIetnek.zAz ilyen helyzettudat persze csak tudornanyos igenyu szociologiai valosagtcltarasrn alapozhato, es nem felel meg. az altalaban mllkocf6, a valosagkepet eleve. "elrajzolej" -' vebb Ideologikus
20·

rnert

a gyakorlatnak

tendenciaknak.

alarcndelt

-.

Az u tobbiak-

szubjckti-

Az ilyen -:- olrneletileg nem ellenorzott helyzettuclatban tehat a h alyzet valosagos tortenelrni-tarsadalmi osszefuggeseit elfed.i.k a vitalis-ideologiai erdekeltseg ercvonalai. Az erdekeknek ez a kozvetlensegs eredmenyezi a, pozfci6nak, a nezopontnak megfelelo tarsadalmi gyakorlat ok-cel-szerkezetenek furcsasagat: a "forditott teleologiat". Nem. az objektive kenyszerrto erdekek beismeresen, tudatos, j6zan feltarasan alapszik, amely megvilagitana a cselekvesre kesztetc es azt iranyito valosagos okoka t, hanem az erdekeknek spontanul megfeleld cselekvest utolagosan szandekolt celkent allitja be, ,5 olykor eszrnenykent is tetelezi: a celiranyossag .Iogikajat rnegforditva celnak es erteknek nyilvanitja azt, ami csupan az adott tarsadalmi-tortenelmi helyzetbOl szuksegszeruen ad6d6 inditek, erdek, kenyszeruseg. Ennek az eleve ideologlkus-szentesito hely•zcttudatnak a megjeleneset, objektiv es szubjektiv felteteleit talaloan peldazza Almas] Miklos a kalvinizmus ideologiajaval: "A kescl

hat a valosagkeprs

es a celok megvalasztasara.

f~udalis

tarsadalom

-kizarta a polgarsagot

a po-

Iitikai

ervenyestUesbOL

A sz ektak

ideologiaja

s a kalvinizrnus ebbdl ' az objektive kial:kult elknlonultsegbol onall6 erteket csinalt: benne fedezte Iel azt a koruln.enyt, hoay a polgari gazdasagi fejlotles kulon u ton kebli hogy jar-, Jon, 'S a nernesi »norrchalance--szal szernben egy spartaibb, rigurozusabo e~ili;a meneteben teve~en.ykedjek. E10bb jelentkezett az elkulo-

nul tseg _00jektiv

tenye, majd ennek ertekesse-

?e" v?gLil ez a:t· ertek gondolatilag-ideologiailag onaHosult a kalvini ideologiaban". (Kicmelesek Alrnasi Mik16st61, A lCtisZCIt valosaga.' Budapest 19711 290-291.). , Elisrnerve, hogy a kalvir.izrnus vallastortehogy csupin e kulso tarsadalrni tell'':ezokkel e~yert~ll!T(_i_en magyarazhato lenne, a' polgarsag feJlodeseben betoltott szercpe szcrint vi·~zont. ~6 peldakent szolgal ana, ahogyan az

netileg

sokkal

bonyolultabb

[elenseg

mint

1~eologlaalkqt6

helyzettudat

a halyzet

objck-

tive adott tenyallasai t es a helyzetben eWk erdekeit ertekekksn t, illetve szandekol t eel okkent,. tetele~j, [ovahagyja. Ebben all ideologi. kus Iunkcioja.

Az ideologiakepzcdes masik szubjektlv elemot az azonossaqtudat kategoriaja vilagi tja meg.
Az .azon~.ssag, eredeti togalma nem ideologikus jellegu: l:undenekelOtt Iogikai kategorIa, amely egy targy, jelenseg onmagaval vale egy'en,l.oseget ,vagy tobb targy egyenlosegct fejezi In. A targyak azonossaga pedig elozetes megkulonboztetesuket feltetclezi. (A abban

CIa Be1!1' tette egyik kirnondottan filozof'iai-logikai celzatu tanulmanyaban. Ncha ennek kesdbb attetelesen ideologikus- funkciot is tulajdonithatunk, elOnye az, hogy gondolatmenetet nern torzitja eleve fennallt'> ideologikus beallltodas. Arr6l a Varga Ielallitotta tetelrendszerrol van szo, arnelyben az individuum belsd meghatarozottsaga, onazonossaga es a masiktol valo kulonbozdsege, sajatosnak es egyetemes- . nek, resznak es egesznek a viszonva dralekti-. kus egyensulyaban rnegmutatkozik. Sz erinte minden individuum azonos onmagaval, es "meghatarozottsaga (... ) nem kiilso elvektol Iugg, hanern benne es altala van rnegadva", ez az a "sajatos kvalitas, amely minden mastol megkulonbozteti .. _" (Bolcseleti irtisok: Bevezette es jegyzetekkel ellatta Balazs Sandor. Kriterion 1979: 169,). Tovabba, es ez kiilonoskeppen figyelemrernelto: "Az individuum eppen azaltal individuum, hogy ncm azonos egy masikkal: nem terben idoben nem azonos, hanem elsesorban abban nem az, ami valoban individualissa teszi (... ). A t~r ~s ida' (>->-pic« et »nunc«) tehat nem meriti In tavolr61 sem az individualitas kriteriumat; masodrendu tontossagu, szemben azokkal a vonasokkal, amelyek sajatosan individualisak, s arnelyek mindig az egyetemesre "utalnak, amelyeknek az individuum is hordozoja illet.ve kifejezdje' (uo.: 167.). '. ' Ezeket a kategoriakat az ernberre vonatkoz-

es

tatva
nak

rnindenekelctt

az egyen

azonos A-val, amiben kulonbozik B-UH.). . ,1:z azonossag=-kulon bozoseg logtkat ka teg6riaja Iehetove teszi az Tndividualjtas (sajatossag3) problomajanak ideologiarnentes f'ilozofiai . n:-'2~kozeliteset, peldaul ugy, ahogyan azt a ket vilsghaboru kozott a kolozsvari filozofus, Var22

helyes megvilagitasahoz juthatunk, Az . ember objektiv kiilsd adottsagokba 'szUletik . bele ugyan, d61 szemelyisegenek individualitasa belsa:, meghatarozottsagu: azok a minosegek alkotjak, amelyekbon ktt onbozik -a masiktol, es itt talan meg fontosabb hangsulyczni azt, hogy ez a kulonbozoscg elsosorban nem ter- cS iddbeli, hanem a belso kvalitasra vonatkozik. Hiszen ernberi vtszcnylatban fol se mcrulhet
23

onazonossaga-

egy olyan individuum, amely _ .. akarcsak "a I<'o1d kozeppontja" (Varga Bela peldaja) alapvetoen ter- es idobeli meghatarozottsagu lenne. A ter- es idobeliseg, az ·"itt es rnost'' _. meg ha helyzettudatkent tukrozddik is az egyen eszmeletebsn ~ sohasern lehet bensd egyenit6 elv, 'dontcen rseghatarozo principium, rnivel :)2 . ember tortenelmileg determinalt helyzete ellenere mindig tobb, mint -kulso letfelteteleinek osszessege. Es ePP2n ontudata altal tobb, Ennek az ontudatnak szuksegszoruen resze egytajta on-tudes ~ a szernelyiseg nyelvilegetnikailag- kul turalisan tarsadalmasul t, er te ktelitett enkepe ~ es a kiilso meghatarozottsag, a torteneti hclyzet tudata. A cselekvesben az .enkep mint egyfajta ideal az onazoriossag imperatrvuszanak megfelelo valasztasokra kesz.tet, am a helyzettudat az, amcly minduntalan e valasztasok altern a ti vainak kii1056 korla tozottsagara figYelmeztet. Ebb61 kcvetkezik, hog)' nz individuum identitases helyzettudata tobbe-kevesbe mindig is feszultsegben all egy rnassal. Ugyanakkor aa.aaonossag-c-kulonbozdseg dialektikajabol k6vetkezik, hogy .az onazonossag a kulonbozoseg viszonylataban valik csak igazan problemava, es az individuum szarnara olykor igazolasra szorulova. E Ieszultsegek alapjainak f'ilozofial megvilagitasa a ~et es lenyeg viszonyanak korai sgzisztencialista ertelrnezese, arnely nerncsak e kettO masnsmuseget hangsulyozza, hanem '2 feszi.iJtseg athidalasanak a cselekv6 emberre nehezedo, vulasztasal, dsntesei kozben megnyilvanulo erkolcsi terhet is. 'Nemveletlen, hogy a Kierkegaard ' es Reidegger kepviselte egzisztencializmusbol 'I'avaszy Sandor tobbek koz6tt· nnek az elkerulhetetlen Ieszultsegnek <it kisebbsegi letre is alkalmazhato tanulsagait szuri le: ,.Az onf enntartasnak csak akkor van ertelme, ha az onfenntartas akadalyozva van, ahol tehat az onmagat fenntart.6, az onrnagat

d lito 1etezo felveszi a harcot, hogy uj meg uj meg nern szuno aktivitasba vigye at es biztositsa azt a valamit azt a tartalrnat, amcly a letezesbOl Iolyo sajatja'' (A let es vf!iosag. ~z egzisztencializmus f'ilozofiajanak alapprobleAz altalanos ervenyu filoz6fiai megkozelites tehat meg vilagosan megkulonbozteti a~. on8.llitas aktusat a letfeltetelektCiL amelyek kozepette ez tortenik. Ha az onallitas aktusan itt az onazonossag allitasat is ertjiik, letfelteteleken pedi?, ,a helyzetet a mar megadott ertelemben, akkor ,,:,l1a:gas, hogy c ket szfera . kozott tobbe-kev~sb~ tudatos Ieszultseg allhat fenn. Riven a logtkai kiindul6ponthoz, .hozzatehetjuk azt is, hogy az onazonossag allitasa adott helyze~ben eg~szersmind a. kulcnbozoseg allitasa is. Tehat l.tt ugyanazon dolognak, az omillitasnak a kattos arculatarol van szo (vo.: A abban azonos A-val, amiben kulonbozik BetOl). 'I'arsadalrni viszonylatban akar az azonossag, akar a kulonbozoseg oldalarol nezzuk, a szemelyes es kollektiv om'tllitas miridig s~jatos. erh:'ktetelezes. Az ertektelitettseg termeszetszeruen kovetkczik az egyen vitalis, szemelyimint az anyanyelv lit jan magaeva tett es kozossegi hovatartozasat tudatosito et?~kai .hagyomanyokhoz, tortenelrni es kultu.rahs szimbolumokhoz fuz6do erzelmi-id201ogwi kapcso .. latabol, Az en-kep kulonoskeppen az anyanyelv hajszalerei Iolytan a kozosseghez fiizo mi-tudat IT verkeringesevel . szarves kapcsolatban .b on t an..ozik ki. Ugyanakkor az on-tudE!: !7:2.m vegl~g:se,n rogzodott allapot, hanern 3 kltuzot~,eg~elll es kozossegi celok, eszmenyck, az idealis onmegvalositas es onervenyesites Iele osztokeld dinamikus hajtocro is, amely a kulonbozo (vita lis, crkolcsi, vil~lgnezeti stb.) ertel{csopor~ok harmoniajanak megteremtesere is torekszik.
2:5

maio Erdelvi

Muzeum

1933; 203.).

seg-

es' erkolcsi

ertekeinek

ontudatabol,

vala-

Az onervenyesit6s azonban minden tarsadalmilag-tortenelmileg ad ott helyzetbsn bizonyos objektiv hatarokba utkozik: "en" es "te", "l11i" es "ti" viszonylataban nem tortenhetik egyrnas erdek- es. ertekszferainak rovasara. Es itt, a "massagok" elkeriilhetetlen viszonylatabun kell bevezetni az ugynevezett targgya teves pro blemaja t es ennek stikai vetuletet, Szuksegszeru ugyanis, hogy a kiilonbozo hclyzetu, identitastudatu egyedek es kozossegck kapcsolataban rnasik"

:5riilmenyek kozott az azonossagtudat es a ._dyzet viszonya a szokasosnal is kielezettebzen Ieszultte, di .zharrnonlkussa valik, ~zt a .-1:szharmoniclt probalja feloldani, neha slkere...;
.:en, a helyzetet szenjesitd es ~k~epl?e~ ,~~ azonoss.ig- es holyzettudat Ieszultseget kibekito

sites gesztusanak mlkontje, vagyis ahogyan egymast kezelik (targgya
onallitasi torekveseinek

Ielvetodjek

az elfogadas

az a mod, teszik), A
12s

es mine-

tisztelete, azaz a kulonbozcseg kolcsonos (szemelyes es intezrnenyes) elismerese az egycduli biztosltoka annak, hogy a targgya tett egyen vagy kozosseg meLtosagar6r - a harmonikus
viszony etikai vetuleterdl lehessen beszelni.

elfogadElsa

. " osszevonva: ideologi_n egy kozosseg (csoport, osztuly, e,tnik_um s.tb) 'ialyzet- es azonossagtudc tanak targyiasulasat srtcm, arnely magaban Ioglalja fdismer.t korl~rainak, crdekeinek, sajatossaga ertekeinek es Jr:ervenvesitesi eszrneriy ein ek (programJanak) .udatositott es szentesltctt rctegcit s a kozottuk ',,:nn,1116 el'~ekvis:wnyoknak a vetL'tletet. '
A reszmegh:lh'iroz{lsokClt

.dc.ologia.

A meltosagterzet) mint sajatos erkolcsi ertekelmeny fcnntartasahoz ugyanis nem clegencW az (immanens: azaz) kulso kapcsolatatrol levalasztott azonossagtudat: a meltosagjerzet) forrasa a masik Iel reszercl elistnert kiUonboz6seg, az autentikus onervenyesites Ieltetele. e16tt jogi kerdes. Az onazonossag - kulonbozoseg mint ertek csupan az emberi jogok altal szavatolt tisztelet kozepette ervenyesulhet. E biztositekok nelkul csupan ertekLehetosegkent letezik, melynek megvalosulasa akadalyokba utkozik. Csupan a jogilag meltanyolt azonossag- es kuldnbozdseg-tudat jar egyutt terrneszetszeruan a meltosagierzet) teljessegevel.!
Amennyiben A kulonbozcseg elisrnerese pedig mindenek-

kozosseg

identitastudatanak
elismeresc

adott

helyzetben

jogilag

az egyen

szavatolt

vagy

nyesites objektiv lehetcsege csorbat szenved. Kovetkezeskeppen az egyen es kozosseg meltosagerzeta serul, azaz: a meltosag erteke hianyelmenykcnt, negativurnkent [elentkezik; ilyen
26

es ellenorzott

hianyzik,

az orierve-

SZfiKSEGB6L-ERENYT. EGY IDEOL6GIAKEPZ6DES MECHANIZMUSA

A iovubb!ukb<1n a rornaniai magyar ii.xlalorn Ideologiai enekjea~epeine:\. vizsgalutahoz ha tterul szolgalo sajatos alapfogalom - a kisebbsegi helyzet ~ meghat~ll'ozas,ira s az erre valaszkent szuleto kisebbsegideologia keletke. zesi mechanizrnusanak telvazolasara kerul Sal', enelkul ugyaois nem lehct er telmezni a mar jdzett diszharmonikus eriekszerkezetet..) Kiind:.l16pontnak a kelat-europai tbrteneir:li teriyekre alapozott nemzetfogalom Herderlg szer int a nemzet elsodlegesen nyelvi-etnikaikulturalis kozosseg. Es ennek 11t'\Tl kell jednie feltetlenul az allamnernzet fogalmat. Errc hivatkozva minden erzelrni fenntartas nelkul, a fogal;malkotas logikai alapjainak szernporrtjabal Lbkeletes:m elfogadh~t6na~ ~~l~~oma nemzeti kisebbseg politikai kategoriajat, me1y. a nem-allamalkoto nemzettbredekekre vonatkozik: a kisebbseg sszerint egyaltalan. nem min?s~.gi, hanern pusztan mennyisegi fogalom, azt Je1011, hogy egy nemzettbrede~ egy ma?i~ ~emze: . mint tobbseg allarnanak, politikai hatarainak kerebein belul el, A kisebbsegi letformat tehat egyszcruen torterielmi- tarsadalmi adottsagnak, helyzetnek tekintem, a mar megadott - onmagaban veve semleges, ertekrnentes - tartalom~ak megf~leloen. Ez a teriddbeli tenyezo pol itikai hataroka t huz az egy azon nyel vi -kul turali s-stnikai egeszt alkoto, tehat egyfele identitastu~atu k~zdsseg reszei koze, es ugy,an~kl{Or a ~l.se?b~~get kbzigazgatasilag a masfele identitasu 31:0lamalkot6 nemzet tarsadalmi kornyezetebe vonja.
J

A kisebbsegi helyzet persze, masodlagosan, ertekterernto Iehetcsegeket is nyit, minthogy a kulonfele egyrnas rnellett elO etnikumok k~. r zott erkolcsi es kulturalis szernpontbol terrnekeny kapcsolatokra ad modot: a ket- vagy obbnyelvuseg, a rniivelodesi hagyomanyok es az irodalom kolcsonos ismerete ketsegtelenul gazdagitja az ilyen helyzetekben eLOk humanizmusat.' Ugyancsak masodlagosan: jogi-politikai-kulturalis szernpontu ertekvesztesegct is jclenthet, ha idcntitasbel! kulonbozosege es ennek megf'elelo erdekei es ertekei az allarn reszercl nem ismsrtetnsk cl. A ket vilaghaboru kozotti rornaniai magyarsag ideologiaja: valasz erne obj=ktive kialakul t tortenelmi-politikai helyzetre s a benne gyokerezo pozitiv es

visszanvulo

meghalaruzasat

tekintern,

amery

negativ

erteklehetosegekre,

A helyzet elsodlegescn egy nyelvi-etnikaimuvolodesi kozosseg kis toredekenek magarautaltsagat eredmenyezi, A magarautaltsag ko-

rulmenyci
e16

kozott

is

terrneszetszeruen
romaniai

tovabb

nyilvanvaloan
tartasanak,

identitastudat

Ielfokozza

a

az .eletkepesseg

rnagyarsagban

tenn-

a nyelvl-kulturalis onellatas biztositasariak szuksegleteit. Ez a helyzetbol ad6d6, spontanul Ielebredo, surgetO szukseglet tipikus m6don term eli ki a helyzetet 'szentesito ideoIogikus helyzettudatot mint a kisebbsegideologia elsoreridti alkotoalamet. Most nern terek ki erne helyzettudatra utalo dokurnentumokbol j61 ismert tenyekre, hanem az elvonatkoztatas bizonyos szintjen vazolorn az ideologiakepzodes mukodesi alveit. A ket vilaghaboru kczotti erdelyi magyar irasbelisogban kifejezddo helyzettudat es ezt ke11 mindenekelott Ieszogezni nern az objektive letrejott pozicio es ebb6l adodo kozvetlen erdekek szociclogiailag porites tudatositasa, meg kevesbc a valtoztatast is celzo elmelcti reflexi6. Mert itt az ideologiakepzod ~s spontan valtozataval van dolgunka hclyzetbdl ered6
29

objektfv inditsk, vagyis: a magarautaltsag es az onerore tarnaszkodas erdeke szubjektfv eelkent es &rtekhmt tudatosul, A transzil vanizmus - kiilonosen a huszas evekben, azaz keIetkezese korszakaban - ennek az erdeknsk a celkent valo racionalizalasa, olykor eszmenyltese (a .fordltott teleologtav jegyeben), es ezzel egyutt maganak a kisebbsegi helyzetnek ertekke tortend atrninositese. Az erdekeknek s a helyzetnek ez az atmincsitese az ideologiakra altalaban jellernzo medon megy vegbe, azaz: -a pozicio szarnara adottvalosagkepet ana logikus uton ertelmczi, es HZ jgy interpretalt adottsagot. (most mar hl.tszatot) intezmenyesen szentcsiti . .I£nnek az ideoIogia] mechanizmusnak egyik legszembetiln?bb pe_ldaja, hogy az alapdokumentumokban ;,) fl.lggetlen erdelyi fejedelemseg tradicit~jJ. - m:~~ erv - vaIi k a kise b bsegi lie! yzcte i. sze ntesito paradigmava. Ez a hagyomanv meggy6z6 ~rgumentum lchetett azok szarnara, ak ik - mmt K6s Karoly - Budapesttel szemben, a l~ultu~ ralis decentreliz.iias crdekeben mar a haboru elOtt 0118.116regiona1is torekveseket, a h elyi miivelddesi elet Iellenditesenck ohajrit vagy pedig - kescbb==, a wilsoni elve!~.re i~ ~iv~~kozva

nyssiteset,

tiikrozi vissza es e latszat intezmenyes ervev~16sagki§nt valo elf'ogadtatasat, azaz szentcsiteset szolgalja. E "dics8" multtal tcremtctt analogia ernelts ertekke magat a nelyzetet, elfedven azt, hogy egy kozosseg ~.iils0 okokbol eredo rnagarautaltsaga es az on<11l6s,ig mas-mas dolgot jelent. Ilyen holyzettudattal viszont "az ember sajatjanak tekintheti azt, arni t kiils8 kenyszer. hatasara csinal vegig" (BreUer Cyorgy). Az lde~logianak erre azert van szuksege, mert a Insebbsegbe kerult etnikum politikai ertekveszteseget a szulofold, a ti::irtenelmi-m{ivel8de?i hagyomanyok megmaradt erteki~nck .tudato:l: tasaval kfvanja ellensulyozni. A kisebbsegi
szituacio czert tipikusan keterteku helyzct: adott korulrnenyek kozctt lcmondast diktal elkerulhetetlermek latszik. az bi-

zonyos ~rtekeh6l, am ez a Iernondas az adott helyzetben is fcnnallo ertckek megorzese crdekeben

alata~asztani_ ideologiai
helyzetben

az

szernpontbol

onr endelkezes gondolatat k+vantak De a veglezesse v-ilt kisebbseg i ez az erv harnis Rnl16g:a vott, Bar

kf-ts2ljteJenL'tl

hasznos.

Mcrt a "Tnagunkra utaltsag'' - szubjektiv= --"onAI16sagkent atelt felism~n:-s~nek si~eri.iJt elfeledtetnie, hogv az erdelyi feJE:>de12l11segben 8Z onellatast objektive az amott is ml~yon viszonylagos - ffrgs;;etlenS2!!. mig a kisebbseg helyzeteben a fi.'iggoseg pczicioja (rnint kenys::-:friiseg) hata rOZZ'l meg _ p.. 7. ideoloc: :Ul!, k ez :-1 tudatretezo fr'j'e?; KCls. Kll11C/.. Wfakkili szerenenck 1,i:'~;7;'n 11('j-8"n :-, fii~rrr;"c""-i h? l",p·"'t vagvaloms"'''rGp'1 rv-r iin·4]l(). Erdelv tr~dki.(i_ianak folyt8t:iscd~'}nt, tchat egv latszat jl!gn~b('n 30

E hclvzet szentesitesenek eszkozeihez tar-tozik a l1l'tilt bizonvos teny sinek, valosagos 65zszefli.ggescinek tu Ialtalanosttasa: a vallasi tiire10111 1568-as meghirdetesenek egy altalaban ve!t erdelyi tolerancia, szahadelvti szellern rnegnyilatkozasakent, az ouropai tudomanyossag meghcnosltasnt szolgalo Apaczainakes mascknak illtaliiban az ujra vaI6 fogekonysag szrmbolurn=kent tortend beallitasa stb, F61eg Kuncz es Makkai revert tulhangsulyozodik az erdslyi szellem ,,€'gyetemessege", olyannyira, . hogy .olykor mar nern is imperativuszkent, hanel:n tenvkent fogalmazodik meg, miszerint a kultur<'lban ,.a kisebbseg (Kuncz Aladar: Tiz

s;:\g minduntalan fennki::ilt. ·,-,mfatikus Iormaban jut kifeiezesre. arnely a t cnyek tulultalanositas? t erzelmi-lel kosi to nvomatekokkal oltakarja.

tovabb, Ezzel egyutt

ev.

az erdelyiseg

rnaga az egye1:emesseg" ErdHel 1928: 5.), es igy

mint adott-

Ez az ideologikus helvzettudat tipikus pelda[a annak, ahogyan azideologla a tenyleges va3J

-a helyzet Iosag-magot "R tulaltalanositas atteteleben Iejezi ki (... ). Ami »maganvalo« ertelrneben a valosag egyik fontos mozzanata, az (... ) egyetlen igazsagkent fogalmaz6dik meg, es sulyaban, tartalrnaban, fogalmi alakjaban hamis altala-. nossagot is nyer. Ez a tulaltalanositas (... ) a tortenelmi gyakorlat ontoL6giai igenye: eredmcnylanositott, tehat lelkeslto oszmekkel lehet Iolytatni, mi vel nagy t,;;-ttekre csak jolentos motivumok sarkallhatjak az ember ket" (Almasi Miklos, i.m.: 322.). A szentesites emlitett eszkoze] azonban jelen esetbcn abban kiilonboznek az Alrnasi vazolta altalanos modelltol, hogy nom egy tarsadalmi program celjainak tudatositasara, hanem inkabb maganak - az ideologia altal ekkeppen eszmenyitett - helyzetnek a r alpolitikai celzatu elf'ogadtatasara iranyulnak. Joreszt ebben az ertelern ben mutatkozott kezenfekvonek S zavai Gsza szarnara is, hogy H eLyzettudat es iTodaLom cimu konyveben a transzilvanizmust mindenekelctt kisebbsegi helyzettudatkent, az uj helyzet vallalasanak eszmejekent ertelmezze. Minthogy azonban a klsebbsegideologia tagabb ennel, mert ugyanakkor '=gy nemzetiseg! azoriossagtudat es erkolcsi eszmeny alakitasanak fontos tenyezcje is, tartalma Ieszegeti a helyzettudat fogalmi-lnak kereteit, A nemzeti(segi) ontudat ugyanis, ha a hovatartozast a
nyelvi-etnikai-kulturalis re vezeto tarsadalmifiarcot csak ilyen tulalta-

nem lett volna szliksege az uj helyzet bekovc ,kozese II toni alkalmazkodast segito idsologuu ... l 'I'udatositani tehat magat az azonossag-valsago, kivarto polrtikai helvzeret kellett, nern az identitast, az utobbinak inkabb csak az ujrafogal': mazasara volt szukseg. Miridez egybevag azzal, hogy - mint Iattuk - az indivrdualitas ncm az "itt es most" meghatarozottja, hanem belso kvalitas: az elOalil.M hclyzet kozepctte az onallosag Iehctcsegemck, az adottsagok transzcendalasanak szferaja, E I. a belso minoseg pedig szernelycs es nernzeu tartalmaban lnherens m6don maga az emoori mincseg, amaly a minden sajatosban SZUkS2gszeruen rncgtes tesulo egyetemes tenyezo ~ jelenti. Erre nemcsak v arga Bela Ideologicmentes logikai eszmetuttatasa hozhato erviil,
hanern

l>",n ail 8,0. HOI az azcnossagtudatban nern rnaradt volna meg a folytonossag, a kiscbbscgne.c

csak egy adott tortenelml

pillanat-

az egyedi es altalanos, partikularis es egyetemas dialektikus egyseget hangsulyozo aliaspontja is, amelybOl kovatkezik, hogy ezek a minosegek el valaszthata tlanok. Ez a gondclkodasmod eleve mas ideologiai prernisszakat teremt, mint az erdelyi Ieleknek
az a predesztlnacios korai transzllvanizmus

az ideologus T'avaszynak

es Makkalnak

fogjuk

fel,

nem

azorios

identitas

a

helyzettudattal,

tudatakent

utobbi viszont egy politikai helyzet fuggvenye." Ez utobbi helyzet eltogadasa termeszetesen modosithatja, atszinezheti az azonossagtudat megfogalmazasat, de nern valtoztathatja meg lenyegeseri, min thogy az iden titas ertektudata hosszu hagyomanyra tekint vissza, mig
32

amennyiben az elobbi etnikai-nyelvi-kulturalis (tehat egy belso, Ienyegi) f'olytonossag, az

rna (K6s, Kuncz) allit fel, s arnely az erdelyi szellem igazolasaul rnagat a helyzetet is ideaIizalja, Kesobh a hoskor egyik Iegtevekenyebb munkasa, Ligeti Erne maga Irja: "Tegyuk (.. .) a szivunkre a kezunket: a nyen sz'ilksegbul csituiitukiiz erenyt, es mert kulon-kulon nem [utottunk papirhoz es nyomdafestekhez, nem voltak kiadoink, hat csinaltunk mi magunknak kiad6t, s osztonosen magunk kore kanyaritottuk azt a programleplet, amelynek egyes szalai mar ott szallmgoztak az erdelyi levegdben'

magyarazata, amelyet a publicisztlkai irodal-

(Level Tamasi AronhOz. Fuggetlen fJjs6g 1936. aprilis 18-25.).. . .. ... .t:zzd szemben peld.iul Tuvaszy ,ldcologu}anak alapjanal mar nern a helyzetnek ez a mitizalasa 611, hancm az objekuv let eS a ,vel: szembekcrulo bsnso impcrativusz ellontetenek a kielezese: "Az elete~ nem szauad a IN t'l"telmeben venni, mert cz nem inclto LlZ oQ_ludat kiraly! hirtokosaihoz. (... ) Az 121",,; C'r~dlllc abban a paradoxonban lukiet, hogy a lctbel~, s megis diet fOli.) tt, orimagunkoen s meg lS onrnazunk Ielett van a mi megcllbpod~,s:wk, _a rni ott!loDunk, a mi olthatatlnn igt'nyeli1l~ es cc'ijaink hazaja" (A Let j"6IOtt:. ~L;t eTtet~n::;. In: Vildgnezeti kerdesek. Torda 192?, .. -:9-;),0.)., I:t most nern a megtogalmazas hevuletc a ; ()(hOS, hanem annak az elvnek <.1Zerv"nyt!,J:;'Lgt.:', uogy az ombert onalli t~lsa, eel] ai av .rtj.ik mt:~,ovd onmag.ihoz, azaz az crnbsr mind,? ~obl;, minta h~tenek nevezett adcttsagok. Onall: .. l;:~rd..pedig t loginkabb ott van szukseg, ~h?l a kUl?nb0z.?sc? mint az onazonossag negati vja akadalyoztatvu van. . ... Hogy az azonossagtudat men~~.lr: benso perativuszok filggvenye, azt l<ltun?en llT1;-tsztralja a tobbszorosen kisebbsegi MOltel~. Karoly regenye is, a TiboLd Marton, amel?, a tob~l:e,:ll~. zetisegu tarsadalmi kLirny.:z:t. es ,a ~:Jl~~~ szernelyiseg viszonyanak muveszileg 1:S sikerult kelet-eur6pai modellje.

l~:-

*
A MonarchiC! vizi oTszagt'djan,

a Beesb61 videk Jere tarto hajon ki~e1"tekeze_st egy_ j~lozopter a Duna-tnenti nepek: bamt~ szovetsege.nek: tavlatai1'6l, "Civis Danubiiuius _su_m({-: ..sz.ol a majdani ut6dok bilszke bntu~ataror projetalva, mikozben. a fedelzet ouitt ?sszeveTek~dtk .~ szerb lwjes~r e~ a magyar !okupee, ~ O~l~C:1 diak es a panszlav [orrtuiolrruir, A ~?lgar val can vegiiL 6sszetorik. q. vrim{i,S tambu7"a]ct, amelyen

=:

n~-

par peTceel azd6tt mag bekesen megjert 'a ddmagyar es a delszUiv nota . Jellemz6 ez az "idill a Duma oTszagutjan", s a Tegenyben is jerklip erteki; a helyzet i1'6niaja: a f6h6s, Tibora. Marrton, "olyan inessze jar iga£sagaval az elet elr5tt", mint amekkora az eHentet itt, deriUcit6 j6sLatai es szauait aLafest6 konintsem derukelt6 jelenet kdzbtt, MaT az ilyen mozzcmatok is jeLjogositananak arm, hogy megjegyezeiik, a Tibold Marton t~P!kusan ketet-europai regeny, amery a monarchia felbom~6.s6.t megeL6z6 evtizede7.:t6l maig, eszmeny es val6srig koz6tti foLytonos feszLiUsegben, el€villetLen iizenet h01'doz6ja: cz ellenteteketi jeLUlemelkecU), oLykor a helyzet tragikomikumat: uollolo LegkiiZonbek szellemi-etkolcsi maqatartasanak peLd6.zata. De n: 'I'ibold Marton javal tbbb ennd: cz onazonossag es kiiWnb6z6seg, [l nemzeti tiird.met~ lenseg es tolerancia dOLgaban megny,tlvmtulo b·zekenyseg. azaz Kelet-Eur6pa Tegenye; szen nines Eur6panak meg egy olyan requna, amelyben a n"dssag iTanti tiszteiet igenye akkora renne, mint 'itt, aiiol. az etnikai-nyeLvi killOnb6zoseg nem orszaghatMoknal, lumem. ugysz6lvan a szomszeii kertjenel, asztaLtinal, tem.plomanaL kezd6dik. H a van kelet-europai [ele k, akkor Moiter Karoly altereg6ja, hOse Kelet-Europa ieikenek. jobbik resze. az, okinek: 6nazonossag-igenye nem a maSik elnyomrisaval, mequetesevet, hanetn. szabadsaganak feUetlen eiismereseoei prirosui, Mer:t az 6nazonosscig-killonb6z6seg joga tulajdonkeppen ugyanazon erteicnek; rtz emberi szabadsdgnak ket orc/iia. Nem iehet poJon iitni az egyiket ugy, hogy a m/isik: is el: ne pirulna. Ikerertekeic tetuit mind 'a szemelyseg muui pedig a koHektiv auuu], a nemzeti entitas 6nmegva16sit6.sanak toulataoan, . 1110Uer Tegenye ezeknek: a t6rekeny oly sokszor saTba tiport eriekeknek a tnerleqelesere

is

,l!.i-

35

'-~

keszieti olvas6jeit, mikozben k6nnyed-fOJnnyes i.niniajaval az elsd fejezett61 kezdve megh6dft, AI1:ibenugycmis a magyarsctg-tudat uuups« kicsirazik; es nem minden d7'amat61 mentes fejlddesnek indul, cz szerb-magyar k6rnyezetben eU) b6.cskai svribok gye1'lnekp., oki a 7nassdg hatninyara el6sz6r nbnetiiJ dobben ra, hogy a regeny vegen aztan magyaTldmi f;szmeljen ugyanan:a. E Birdungsroman hOse MartinbJl Martonna a'wT Lenni mar gyermekkoraban, amikor nagyal)" jlit6l nemetiU vesz teckeket magyar tortenelembDI, kes6bb alyan aTan is, hogy svab v6Jasztottjanak magyarkent 6 maT nem keliene, es sokszor vciUalva azt, hogy rokonai szemeben nem eleg nemet, magyar komyezetenek pedig nem €legge' magyar. Nemet b/izitanitoken; magyar gyerekeket J6kair61 okit cs svab nepdaHctl oltat. el, apjanak anyanye[ven irott leveleben; Aranyra hivatkozik, s Adyt nepszeriisituen. 6, a "svabokb61 jott _magyar" - kihivja maga ellen a kecskemeti, majd a mm'osvasaThelyi konzervativ kozvelemeny euenszenoet. Mindez egy ervenyesiilest kergeto ertelmisegi asszisnilans torekueseinek jele is lehetne, avagy a meghason~cisok p€lddzata, amelsjek: az azonossagvaltris utjat kisertietis: A Tibold Marton azonban a tlima minden meqieveszu) mozzanata eUenere - nem a jelenuissriggal kisert bearvadas, hanem a teljeserteku onazonossrig keresesenek 1'egenye. . M otter jeIjogasaban ugyanis es itt v6.Hk a 7'egeny a helyzet es identitas viszonyd.nak modeUjeve is - az identitas nem pl1sztcin viloqra jattilnk uirstuialms [eiteteleinek osszjriteka dltal rerink mert es passzivan dfogadott adotts6.g, iuinem. vrilasztas tdrgya: alyan erteklehetosegek joglctlata, amelyekTe eleiiink: soran iqetu. mondunk, es eszmenyi enkepet alapozunk. Ezek: az erteleek. szemeiuiseqes ideol6giai ertekek. egy· szersmuul; az individuum erkiilcsi es etnikai
36

(inmeghata7'ozasanak, ezaz szabadsagliinak konkret oetuleteit. "Te Martin vagy vagy Niarton?" - kerdik az ifjU Tibouiot kecskemeti osztalytd.rsai: "Mind a kett6. Nenez is v6na v6.lctsztani. Elveg1'e nrhnctnek szUlt anyad, Nem. a'. Emoernek. Aki az lesz, ami akar . , /1 - feleH .. Kes6bb egy roman es egy lioroat tanitvanycival foLytatott nemeetiseqi vitdban kijBlenti; "Eur6pciban, uram, az jelenti eppen a ku[turat hogy ennyijele istennemiei rnegNrneJ.c egY11'uis 'meirett a legkiiWnboz6bb nepegyenisegekre atomizcilt tomegek, Eur6paban, e fCljta~.at kavargato iistben, csak egyetlen kriterium. van cz em,ber hovatartozasara nezve: X.Y. szubad akamta, d tudjn, hogy miert akat nemet, mar;yar, roman vagy szerb Lenni," Tibold Morton. vrilasztasat nagyapja, Ct volt negyvennyolcas honoed elbeszelesei keszitik. eI6: (I sV(lb susztere, akiT,l,ek katonaeLmenyei a jogekony kisfiut a magyar szabadsagharc -esz1nenyeinek elk6telezettjeve teszik. Egyetemes ertekek: - a sZflbads6.g, a h6siesseg, uz aLdozatvciHaL6.s iqeniese feL6L jut el a magyar· lcultura, a szeHem saj6.tos ertekeinek rajong6 szereteteiq, Harmadik gimnazista koraban otthon, 1]'oagyarok, svabok, szerbek eUjtt mar teIjes tudatossriggal szavarja Pet6ji "sikoTyat« a viha-rban.: ,.,Ha nem sziilettem volna is magyarnak, E nelJhez dUanek ezen1),el en, Mert a reglirvabb .. /1 Es ez nem jelenti termeszetes identitasa, "keszen kapott" nemetseqe eLarulasat, Mint ahogy Cl nem rnagyar szarmazast~ kxitonatisztet« sem adtak feI etuikai onazanossagukat azrai; hogy (I szabadsagharcban v ertanLisa got _ vriHaltak. SZtirnW2((Sa teljes aterzesev~I, a 1PiUigrcr tJr-; abloJ:ot nyit6 nemet anyan1Jdu es kuliura 6NIt istnereteuel egyiitt vcilasztj[! a IHOgyarsdg s2o~:;ril(itat, minden' erb,)ksi es ,mWI[Jl nyeT~seg igb'ete rdl.kiiL "Sose teszek (. , .J SZCt-

ur

37

badalmaz?tt, md;okat kizdr6,. eZsoosztrilyu magyar. Uta[om uz olyan magyarokat meg niimeteket, akik ebb6l meg ekarnak: elru" ... nem. szogl!:11;y magyar 16sz6k vil6.geletomben. Magyurtanar. I< Iiuen. kiele~elt uaiaszias; lehetoseget csalcis a ~6bbnemzet1.segii tarsadalmi kornyezetek hordozhatnak m?,gukban. Peldciul a Bansag, B6.cskc: vEI9.!J Erdely vegyes videkein kicdaku16 'l!¥onzaskor~.k, amdyekben a kiilonboz6 etnikumu. eleme~. kozeledese __ nem jeltetlenm fl beolvadas jokazg sz·liksegszen1en vegbemegy. Mert amint e regeny is peld6.zza _ az ember .~ermcszetes. :1yitottsaga az ertekek1"e, fiigg~tlenul .uz;ol« sayitos nyelvi vagy kuUmldis ~aU?zCltal~ol, mindig egeszsegesebb, er6sebb oszton, m.mt a mdssri9gal szembeni elLenerzes melye~ a .megoszt6 i~eo16giak gyulOlette kepe~ sek sZltan~. Tzb~ld.M_artont cz apja luirom. nyelve~ ?e:ezl, ?aratm es szerehnei k6zt mas nemzetlse_gue_k ts nnuvnak; S mert "Ci gyermekkori te~'tv,eTlseg viniga csudci.lgiosli!n viharalla" sz€rb zsuio, ?'On,Lanismer·?sei gondj6.t es gondoiatait gQ,zdagodas tudataban keS6bbis mindw?gig sZlVese~ ..~sztja., AZ_ a bi~on!!o.? t.o[en:nciCl.,amely~

.u«.

ao

v6:lasztcisclt pr!lduzzH, akik e nyelvhez, kultu.iiioz veda hii.segij.ket a legnagyobb kenydmetensegek kbzepette is megoriztek, elszenvedve JlykoT a 1)] agym· nocionaiistok: kitessekelo gesz~ .ustut is. E sajaos helyzetet s az emberek k6zbtti megertescs tilrelem igenyenek ebb6! adat(jbbletEit MolteT /;;{;is6gbevonhatatlan ~e9ger jejczi ki. . " niteles:

"vdboknak,

zsid61makes

mas

szarmazuStiakndk

E regen)' mintcgy muveszi keplete annak -n~ osszetuggesnek, hogy az ember mint indrvidual.tas sonasem iehet <1201105 helyzetevel: Hem helyzete rninositi ot, v'lgyis onazonossaga nern hely zetetol rnegh a ta rozo, t. Kiseb bsegi deologiai szempontbol cz azt jelen ti, hogy i.! kollcktiv onazonossag imperativusza tor tenelrru-politikai itt es mostja elfcgadasaval egyutt - nern lehet lenyegesen mas, mint a teljes etnikainyelvi-kulturalis kozossege, Ennek tudatositasat szolgalja nerncsak 'I'avaszy, hanem Makkai is, amikor az erdelyisegetiromclniaisagot csu-

d

.pan az identitastudatot valtoztato tenyezckent

szinezo, de nern megkezeli (Az erdelyi szel-

:e

Ct,

ket

riileten. elne. Tiboid. Marton, aki a pesti ujsaginisba is belekost~!t, v~gm a .peTijeriat vulasztja, a romaniai magyar ~lsebbsegi letet. Ebb61 is kitUnik kouetkezetessC.'Je; nem azerr azonosult ezzei uz etni-

r:;abb, eg.esz Kelet-Europora ervenyes eszmerujt Jel_en~. Es. amen:nY_lre eg_yetemes ertek az ~as tratit: mef!_ert'!s, a tu.relent, annyira saiato: s .. rna:gyar s~'l£kseglet, hlszen az eriniett. nepet« n k.?zt :z.ln,CS mas egy sem, amelyik hat aUam teF

manyake'!t

zd~olog"U~okc:z

vllaghaboru kozottl tronsziloanista erdelYi szeHem ertckes hagyohwatkoznak, MaUer eseteben t6.-

eov-

van a terrneszeti es tarsadalmi egzisztencia ellenere ervenyesulo imperativuszok osszesseget

[em. Az ETdtHyi. szemmel cirnti kotetben. ESZC 1932). A helyzet- es identitastudat kulonnernusegetes a kczottuk fennallo viszonyt Iogalmazza meg ~ mas forma ban ugyan - Imre Lajos is, amikor az egzisztenciat es a rendaltstest elkuloniti, jelezven, hogy a rendeltstes nem az egzisztencia kiilsd meghatarozottsagaban valesul meg, hanem az ember randeltetese ugyszol-

kummal mert erde rnes.u H anem rnert az alul. . .", ," marado (I tamo9'at'a'~' ct. SZOTti lo magyarsag iQaz, " .,1 0 saga vonzza. Molter Tlboid Mii1·tona azoknak a
38

jelenti (A kisebbsegi eiet: eTk6lcstana.Erd-. Hel 1938: 5 . ). Magyaran szolva tehat: a romaniai magyars<!g nemzeti hovatartozasan elvileg nem valtoztat semmit az a teny, hogy a roman 8118m hatarat ki:izott el, Nemzeti azonossagtndata tovabb39

ra Is a magyarsaghoz
tudata csupan

fuzi, kisebbsegi helyzet-

SZill"Zo-i.irrlY

:;:;zi'imolusa, a jogi he1)'2L' ~ cgy re su.lyos:Jod(i rendezetlensege, az adminisz(raUv es;;:Li)z6kkd e Wideze tt e Iszigetel tseg es szets zor6ch't -; hal vanyitjdk a ncmzett identi1iI.'.itudlltdt. E Iolv.rmat elmelyuJeseben kozrejdtszik azonban '-l ni;::av:J[' kisebbsegjduo16giai gondolkodElsnak az a L~':tnsZilvanista gy6keru vonulats, is, arnely <-17. ordelyi, romania] mb_gyar i:intudat (peldiul a rna is eros kulon szekelysegtudat) oss7.ciev6ire ~Pi,tv~ a kisebbsegct poli.ikai hl'lyzet'" al apjan onaUo, a magyar nemze ; l'ge-s7.ei(il elkuli::inithetd entitc'lsn<:tk telelezi, es ezzcl az elszalwd,is tendencicijc\t erositi.

pohhk<u

Ennel>: a kj~ebbs~gideoiogiai ;~~~£a~l1~k- (T;~ V~szy, ~akka:,. Inn'e Lajos) a jelentOseget es fObmt <-12IdL'ntltitS l;{'rd(s.:'b.c'h eHogLllt <:iLU_~pontjuk helyesseget -_ velElmenyern szeririt __ . n.01'1 Q.';orbHhLlljn ~~za i(-l1Y sem, bogy a romani. en magy ursdg regi 011 I:i lis j wl v zett uda ta n ak erosb6desc mftig az nzon or.s ',g .llCLt romlcis<i t 8(",1; vftl:s~ga! ~dhie el~,. A romaniais;lg beJ,yegei' a
es. kultu ralis ijnrencL:kc22S teljes fel-

1M

"7.';0

'l'''t 'iY

t

be

lehet6seget az - egymassal toszlilt~egben til~6 p6lusok, a holyzet- es az azonossagtudat kozott. 1 if . A kisebbsegideologla identih\studat~t .. n.~J:zo retege - noha lonycgesen nom kulonbo~lk a hagyornanyos azonoss~'tgtudatt?l, - nag~r:nel"to kbon telitodik ctikailag P02Ih.v. 0l?cl~kkal bizonyos, sajatosan erdelYin:k. ve1t ertek~k mollett, mint ;-1 szulofold iranti l:agaszl~oda.~, a nepek kozotti harmonia, a szemelyes. es ,~ozossegi aldozatvallalas . keszseg~ 5_tb. Hil: onazonossagon tovabbra is az etlllkCl1-nyelvl-~ul: turalis identitast ertjuk, akkor az ilye,n ebk~l ertekemfiizis nern az azonossagtudat y~lt~~~~at jelcnti, es nern jogosft fel a_l'~~, hog_y Ul,; kulon1I1hi identitastudatrol beszeljimk, illatdleg egy ilycn jelenseget a rnagunk reszerol is, .ut6Iagosan szentesitsunk, Inkabb a helyzet kiterrnelte Ha az emlitett idcologusok az anyanyslvhez, az etnikai hagyom~lDyokh?z ~s. ~lt~r~ho? valo Ielf'okozott ragaszkodas Infe]czodese;lv:l, valarnit szenteslteni kivannak, az nem egy UJ azonossagtudat, hanern a tobbseg. resz&.r61 is elisrnerest igenyld kii16nboz6se~ l~~~ol.asa: ~ nernzeti heteronomia tenyc rnellctti ~O:11sz:m~1 . erkolcsi fedezeHeles allampolgari lejalitassal is garantitlt jogos erveles. Ami,~or azonban bizonyos dokumentumokban (foleg K6s Karoly El'delyeben es mas irasaib~l'l). a kulso helyzetre, a tel' es id6beli "precl:siI.naltsclgra" tevddik a hungsuly, ak.kor ,c~us,zlk a. transzilvanizmus a teljes nornzett entitasto] valo elkulonules, a reglonalizrnus iranyaba, a~i\:el
akaratlanul is a provincialtzalodast Az prk6Jcsi ontudatot, akarcsak
tuda+ot

erzelmi-erkolcsi

tobblcttartalorn

ez,

Osszegezve 017. eddigieket: a romania, magyar kisebbseg ideolrigiaji:\l a hclyzet- es identitas koz6tti feszi.iltseg termekenek tekintem, Nem egyertelmuel1 helyzettudat, es nern is pusztan azonossHgtudat. HelyzettudCltkellt _ mint lattuk; - mind2nelw16tt a helyzetet szentesito, az egyutte16 nepek multbeh egymas-a; utaltsagara, kulturalis hagyomanyokra hivatkozo ervek foglalClta, arl<1elyek a kisebbsegi helyzetbol fakad6 azonnali erdekeket ertekkenj t~tel~zik Masfe161: C'Z az ideo16gia az onazonossag lmpcrativu,szcinak ujrafogalmnzasa is. Ez ut6bbi - va16j::-'tban - :szinten CI beallott helyze~ elfogadasat, vallalasat elOsegiW tendencia.7 Mmt latni fogjul(, ez els{:horban erkolcsj sikon jelentkezik: az erkolcsi erMknyomate!wk teremthetnek ugyanis diszharm6niat athicla16
!l0

s7ekev~rnL ugvanis az ideol6gia erkolcsi osszetevoinek tnrtalrna es f'unkcicja egesz_en mas, mint az azonossagtudate, Tartalmn mindsnek210tt nern is saja tosan erdelyi, meg csak nern
41

nem helyes

3Z

azonossagtudattal

szolgalja, a helyzet-

osz-

i~ sajatosan nernzeti, hanem a hurnanum egye!!Irnes elveibol, a Iegfobb emberiertel~2k, a massag 1 iszteletebcl, a dsmokracj ; EoS a neptes tveriseg eszrn en~'ei bel all ossze (m odellszeru irodalmi foglulata Tibold iHarton), s ezt a ki-

.t zeit,

sebbsegi -cthosz mogfogal mazoi maguk
jak: "amikor a kisebbsegi

is tudbesze-

lunk, nem teszunk egyebet, mint hogy az egyetemes erko lcsi norma kat a kisobbsegi elct adott helyzetenck megf'eleloen elezzirk ki ... " - :frja Tavaszy S,·mdor (Az erd6lyi sz;eUemi ete~ ket dontd kerdese. Erdelyi Tudomanyos F~zetek 11. Kvar 1928: 4.)_ sem helyes identitasmeghatarozo sajatossagkent mitizalni, minthogy a ket vilaghaboru kozott fOleg Ii Iasizmus veszelyc miatt Eurcpa-szerte ugyanezek az crkolcsl normak elezddtek ki, €S szek jellemz6'k rna is mmd en, az ernberi jogokert valamilyen modon ktizdo ideologia etikai duationis, Sot, a politika iruniaja, hogy olvkor az elnyom6 hatulmak is ilven egyetemes etikai erveket hasznalva probaljak magukat igazolni.
A kisebbsegideologia etikai osszetevoi -_Ez tehat nem prlncipitrrn indivlEzeket az erkolcsi norrnakat mar csak azert

elet etikajarol

irodalmi onkifejezesre tamaszko va - ~z ,z nossilgtudat erositeset szolgalja, megpedig ugy, bogy szelleml-· k U It '1· te'ren 8. tcljes.' - sze,Uf;} IS . .. ~elvcs es kozossegi ertelembCll vett tk Ol1 .- _ t·· oz A megIogya ozo t t megva16sitasra osz ono. . . . 1'1 ,~ es sze em, 1e 1 - t-·· 'gel-\_" az . egy2temes ember! kozpontu ' 'ie ose I ··1 (Makkai) fesziiltseget ez az er~ocs -0,.,_ ideo16ia ugy hidalja at, hogy a Ins~_bb~egl .~etg imalis intellektu8,lis-2rkoksl erofe-.t h t ,., b <1'1 a maXI, .. u ~ odaadas sot onfelaldozas len e os,egel 5Zl es ., 1 ... 'letallca ·hcroi;ulja. 19y lesz a helyzet ~".lOSI. e . "jam!( (Tavaszy), "aj6ndek" (L<l'5z10 Dezso:, ... k t16" amclyben az ember az e1,,?:von~y agy 11"m igazgvoncrveW: teremtheti };olts cs a szc' e " '.J O~
C • u . •• i

. t'zm':'nyeit In e.
",'0

p6tolvM1 'd

elsosorban

az a 0-

meg.

tartalmara.

mint Iatni fogjuk - nern tartalrnukban, "kisebbsegi humanum'i-kent. hanem funkciejukdiszharrnonia
ban sajatosak: egyreszt a helyzet szantesitesct. masreszt a helyzet- es azonossagtudat kozotti

feloldasat

szolgaljak,

Mert magat

a kisebbsegi letet erkolcsi es szellerni ertekIehetosegkent tatelezik: a magarautaltsag onaU6sagga euf'ernizalasa az ':orki:ilcsiertekkepzes (a helytallas) vonz6 lehetdsegevel, az ertekkent tetelezett objektiv egymasrautaltsag p-dig a tobbsegi 25 mas egyuttelo nepeknek elclegezett bizalom ketsegtclenul megnyero gssztusuval

nagyvonaluan r-nyhiteni lritszik a kisebbsegi holyzctbol ad'1d6 korlatozotts-ig erzeset. E?: az erkolcskozpontu ideologia rnasreset az
f2nntartitsimak politikal eszko-

identitastudat 42

AZ tRTtKJELK..EPEK SZfNE... A magyarsag irja Spectator 1929-b8n __ "V~l~jl;~an ,mindig valami kisehbsegfajta volt b (1520 ota), es hogy mai kifejezessel eljiink tudat alatt Iejlesztetto ki azokat a SZfTv~ket a:l1el.Ye~ .al.kalma.~sa tetteka mai, teljes (. .. j klsebbsegi elet turelmes elfogadas1:ira" (A kis€?bsef?i kerdeshez. ErdHel 1929: 27.). A transZllvamzmus sern mas, mint alkalmazkod6 vaIasz arra, ..~ogy?n, lehet e.rtekke valtani a helyzeten ~elu~ .~do.do emben Iehetosegeket. Olyan szelleml-erkolesl eszmeny, amelynek egy elfogadott politikai helyzet -eleve sztik korlatokat szab, de melyn;2k intenzitasat felfokozza mar a. lehetasegek szlntjsn hianyz6 embed teljes seg nosztalgL:ija. Az ert€okteremt€os megmaradt kulturalls er~o}es~ - eselyeinsk ktilJonos becset a tran~ szil v a~lzm us minden j e1entos kepvisel,oj e hangsul~o~z~: korabeli szellemi €olet Iegszelesebb 1atokoru programadai, Kuncz Aladar &s Mak~~i San dor az, adottsagol- es leheWs€ogek, a sajatos helyzct es 1:Iz egyeternes igenyek viszony.anak €ortekfe~zults€oge jegyeben fogalma~zak meg a te.n~11Val?kat:"A kisebbseg] nep~I-,_ helyzete ---'-1rJ3 Kuncz Aladar - nern ad tc;g teret az akci6ra, de annal inkabb hozzasegl~ az elmelyUleshez es gondolkodashoz." Es to,\7abb: "~ kise?bseg csak a politikaban kisebbseg, lrodaln;aban es muveltsegeben maga ClZ egyet~messeg, ,Csak az .egyetemesseg szeles leit6kiir~ben . tudja nemzeti ertt~keit meg6rizni €osmegvedeni, esak ezen az iiton veheti Iel az erintk:z~st tbbbsegi neps irodalmc'ival es muvelt, segevel, 5" vegUl esc;k igy tudja hiztositani, ?ogr(a torzs) szellemi eletet61 el ne szakadJon,. (Tiz ev. ErdHel 1928). Makkai Sandor pedig ig?, nvllatkozlk. "Az Eur6pa-szerte elszort sok mil lionyi kisebbseg mindenutt kett6s Iela-

dat ele allittatott, Egyn§szt a sajat fenntarthanyaban
lura,
1-U83 es elete crdekeben rnindenutt rna, hogy a pclitikai onallosug es
haU1J.l;"H

be ke ll Iatnia-

6njenntart6.sanak

egyetlen utja a kul»

:!'-

orok rnagaslatait jobban meglcozelito es mcIyebben emberi kultura ken hogy Icgyc.r (~rdHel 1933; 67.), . A kuldetestudatnak ezt a magasfeszultseget Makkai surtti egyetlen mondatba, mar HJ~S,ben: "Az erdelyi magyar szellern arra van hivatva, hogy kicsiny Iehetosegek kozott, nagy szellerni erdfeszltessel egyete1-nesen ember. St-.L:llemm€o legycn= (Az €Tdetyi szellem, In: ETdetyi. szemmel; ESZC 1932: 131,). ' Lanyegeben az idezett jclszonak 31: idcologikumat es 'erkolcsi tartalmat targy iasn.ja tot.b alakvaltozatban - a gyongykagyio-szimbolum. Ebben a kagy lo vedeloezo reflexenek Iolyamata kisebbseg i sorskeplctte, a nehezsegek eH2nel'e vallalt tudatos €ortekteremtesse emberiesul. Az Erdelyi Helikon hasabjain e10s201' egy

a sajat nernzeu tradicickon nyugvo, de adott viszonyaihoz kepes t ona rloan 1eJ1851:lUnda szcllemr es orkolcsi dot, masreszt be k ell liJmiii azt 1S, hogy e1: a kultura nem lehet eizarkozo es elSLUb.u16, teha t halalraitelt, hanem (. ,.) mindenutt egyetemesebb, a hurnanum

cschszlovakiai ira, Sziklay Ferenc irja le: "A magyar SOl'S altalaban tragikus.. mint minden idegen nernzetek koze agyazott kis nemzete, s ebben a tragikus helyzetben csak a szellerni ertekek igazgybngye, mely fajdalorn altal szuletik, biztosithatja a megnyugtato katarzist, a szenvedesek aran szetzett €oletjogot" (Kisebb-seqi irotialom. vagy ki.sebbsegelc irodaima?
Erd+Iel 1930: 456.). 'Nern sokkal ezutan Szent-

irnrei Jen6 "M€ogis azt latszik majd legszebbnek, kinjal ezek,

folyamodik ehhez a metaforahoz: rnondom, hogy SZdZ ev mulva ez Erdely sok szep korszaka kozt a a legterrnekenyebbnek. A kagylo szamba kell vennimk oket, hogy
ti~

44

vannak ilyen kinjaink, hogy a medicinal is rneg ralaljuk maju ra, mel)' O'lo'gsegil, liogy ktizzadnassuk rnagunkool az eredrnenysk iga.lgyongyer- (LeveL .c:rdetyboL. vaiasz C'3, Szabo Laszlo Level Erdeiyro] cimu irasara, ErdHel 1931: 208)" E passzusoknan a helyzettudat negatrv - ertekpolusat az ertekterernto
hclytalias vallalasanak patosza ellensuiyoz-

jelszavaval egybehangzo . elethivatast ("Jojj, szent gyalazat, gy6gyit6 alazat, I bolul munkafol a hazat! "), s hogy maga is ajaridekken t, udvozli ezt a probatetelt: "Ak,'lrki adta, en a sos torok I vad szornxjaval koszonorn ezt a sorsot, / a csatttogo, kegyetlen ostorok I kinjat, a mot kostolok, J a nagy intest, a felig kesz koporsot, I a csipkebokrot, mely a kozony j s romon viragzott, Szazszor koszonom" (Tii,k61'
elott). bort igero csorba kors6t, / melybcl epet es ur]6 kuzdelem: egesz I kicsiny teglakbol rakni

za,

gara, Ez a gyongykagy16-szindr6ma igen kozcl all a kcresztenyseg szenvedeskultuszahoz nern osoda hat, hogy egyesek a Ielek guzdagsag~lt 10k026, nemesito ajandekksnt elik at. Laszlo Dezso irja A kiseobseqi etet ajrindekaiban "CsodcilalOS kegyelme volt az Istennek, hogy a kisebbsegi ogyhazak vezetcinek mindjart az osszeornlas utan cat a latast adta, hogy teikiekben akar nem ka potolni, hanern tetezetten megajandekozni" (Kulonlenyornat az OJ ATCoonai cirntr antologlabol, Cluj-Kolozsvar 1931: 12.). Ennek 2.2 etikariak a szemszogebdl tehat a kagylo "ia]dalma" ororniorras: "Ez a kisebbsegi sors rank jott, benne eliink, rniert haljunk meg alatta, miert Iassuk csak elnyeIessel fenyegeto remelt, mikor eletmegtarto ajandekai is vannak. Legyunk bolondok es ne togadjuk el az elet karpotlasait, amelyekkel eletunk sok faj6 seber e akar orvossagot adni? Miert ne lassunk ott is elet t, ahol mas csak halalszagot erez? A (. , .) kisebbsegi magyarsag megerdemli, hogy felfedezze azokat az igazgyongyoket, amelyeket Iajdalmaktol marcangalt kagy16 teste termelt ki minden magyarnak es az egesz vilagnak oromere" - irja ugyanott Laszlo Dezso. Nern meglepd, hogy Dsida Jenc is magaeva kivan tenni egy Makkai idezett
/

eszteuzalja at. Az ardoza cval.lalo apoteozisa' jut kifejezesre abban, ahogyan a kagyro onvedannenek kinja s annat, termess d ruka tcljesrtmeny oaurajat olti m'.Ib61um ember

es

Ieszultsegukot

az

igazgycngysalm-

ez a szimbolurn mar Revelctlenirl. Az Ahogy lehet jegyeben .Jcmszenvedest viragzo elet" programjat 6 Iogalmazza es testesiti meg a '1<::0rabeli olvaso szarnara. Stilusos tehat a kagylomotivum 'Wass Albert Rernenyik-nekrologjamenyiket idezi, s nern

"Romon vlrag" -

rultel igazgyongyot keresni. Igy f'uztel koszorut, eel es remenyseg gyongyfenyu koszorujat (... ) nernzeted homlokara.. ." (Erd Hel 1941:
804.).

ban is: "a szellern

buvarruhajaban

melybe

me-

Ez az olykor dagallya is oldodo kozhely a kot vil~lghaboru kozotti irodalrni koztudatban az ugynevezett "kisebbsegi hurnanum" tartalmanak, a h elyta llasnak, az onfe Iald OZd sn ak egyik szirnboluma. Rokon azokkal az etikai
[elkepekkel, amclyeket az akkori transzilvan

szellemu

irodalom, kulonosen Tornpa Laszlo kolteszete allit ~leteszmenykent a rornaniai magyarsc'ig ele. A kesei fill, Tampa Laszui, a szilI6i jeltessel is [ekezeti, vezna., beteges gye1'1nek a szavak szines kavicsaivaL jritszik, amikor tiirsai sikongva htbickolnak a KilkiW6 habjaibrm. A gyermeket megfoszthatod a jatek 6romet61, de dJmai ete nern allithatsz soromp6t; bennilk, akar egy kertben, rnindig el1'ejt6zk6dhetik, Ha Was fara
41

zeben, szo1'cn iilni meg 11 looat - egig er6 .feny6t, vegtelen tenqert, sZclrnyas pariptlt vanizsot maqanak, es 6 Iesz a .has, aki mequuissza, 6.thaj6zza, titrepiili rtz osszes akad6.lyolcat. Kime:
izgalmas val6di kalandok, hm"winy ver/wldntr;k-dobogtato JilL-csatcik diadalmas etmenye heluett. igy szillelik: avers. Van k6lt6, aki nem egy, de szriz eletet 7civanno ehl.i, aki nem ismer hoteroko: elemi vriyyai elott, aki minden pituxnoiot eletie tagitva Jogal be,. hogy koiteszete (/ dllS elmenyternu2s caomus parlata legyen. Azaz: (/Z onmegvaldsitas es 6nervenyesites extenziv [ormoiva; tud elni, s ezi szolgalja minden, cz utazasok. a n6k, a mamor, a [orriuiaimi lobogds. . Es van, aki, mint Tompa Lelszla, ltgyszalv6.n remerujszeqern], Vilaga annyi, amennyi a szekdy vaS1Wal bed6cogheto. Hiuatol, MZQssag, ritkan. ouiodo magiiny. Elei"vagya a kezdett61 felismert hatarok ki)z6tt veTgi)dik, mint a_ gejzirt forraI6 luroizek a fold olait, Helyzettudata: koriattudoi, "Itt l'igy leiog cs fojt ma minden! Ez i)sszeszOTult sziirke luizak: I Zord orokiil mind ram vigyaznak. I Kijutok-e meg egyszeT innen?(( - irja, Mert a sziiJ6joid nem uz anya61 ~elegevel, hanem. egy mostoha kemeny jukarsagaval oeszl korid, Alapelmenye tehai: -rnaga a hi6.ny. Olmos, rit6en

thdsznia,

tnegmarlozllia

C!

folyd

borzortgatd

vt4

senoesck;

r

a /eny, a szabadsag, a lehetosegek teljessegenek hlanya: "Tenger, te nagy, ki -messze zugva terJedsz! / Most Jeijva folyton .feled vonz a vcigyam: I Sodrodni. rajtad napJenyes dagci.lybrln I Dagad6 kedvvel, melyet gond nem eJ-n1Ieszt: I Ne mindig csak. e zci.Tt6vu hegyek, I llIelyck k6zt mbbd rogz6dik a Zelek! I De hnbot« hdMn jeszilLjeJ,,; a szeinek, I Majd kek partokro! ci.Lmote ..in~senek(l (Tenger te nagy). KoUeszete: nemes karp6t1as a seabeui embed kibontakoz6.s reaus lehe.tosegeinel~ hidnyriban.
48

szti~ terben, Kis,,;arosi saros utcakon a tenqer,

Kitetjesedett elmenyek helyett elfojtott, k8Uemenyekke szublim6.U vdgyak jellemzik.. Elet hel yett stroi« k: "Mint. regi szo brasz szep halott fictra~ I Mintrizta muvet, melyr6l hir maradt: / 19y en is - omit; [elkem egyre gyaszol - I Ver.~ekbe oesek. halott vagyakat." Ez a l89szomjkent aieL! hifi.nycrzet teszi kezdettor fogva ele:gikussri koUeszetenek alapt6nusat. Verse soluisem. tud igazrin fO~szabadttlni az elmenyval6srig nyuge alaI. Meg annyim sem, mint ApTi[ye, aid /.;;6LteszeteveI6nt6rvenyu nye!vi-zenei varigot teremt, nem beszdve 'Dsidarot, akinek a jutek onfeledt szabadsagciva~ sikeriii. neha .f6liilemeLkednie a terteneim» helyzet eitelt korlritain. Tompa szaoa: Sidyosan, szinie rttmustalanul g6TdiLrnek aUi, mint sziklar61 n TOg, Ve1"S~ tlija kopcr, egyhangti, rimei suiak. K6lteszete esztetikai ertekeit tekintve nem tariozik az igazi csucsok koze. De mint napl6, helyzetjelentes, kiutker€ses: hiteies emberi ixilosz egy sajatos SOTS kihivasaim, es igy szomunkra a ket vildghdboni k6z6tti erdeLyi magyar t~'odalom regjeUegzetesebb maqatartasmodeHjet nyujtja. ModeUerteke abban -aU, hogy siiritetien. tW"toimazza egy eqesz k6z6sseg helyzettudatanak ideolOgiai-etikai bsszetevoit: Verseinek fo rnotioumai egyutta[ a legjeUegzetesebb eTdelyi letszimbolumok, erk6lcsi eTtekaZakzatok: v6Jtozatok a gy6ngykagyl6ba fog!aU pamdoxoma. Tompa Laszl6 koUeszeteben oryan magatartas [orma vdlik eszmensuj«, amelyet veQso soron magu a helyzet mint kiilsQ /.;;imyszeruseg ir e16: erennue emeii, amit a sziikseg paroncsol, vagyis a helytallris vallalasat. E1Te mintegy predesztindLja at szemeLyisegenek sajatos akaritti-erkoccsi tenyezdje, a dac, amdy az iruiulatok le7dizdeseben kora ifjU,sagrit6! oezerli. Sorsa, iiiszszonancidit61 szenvedve a ,,8ziktava1.t1 er6vel teljes, komor maganyat vii1asztJa: "Sok medd6 hare sorun, I Almaim atkonyan, I Meredek uton 4Gydnq y es homok

onmagamhpz .ertem, E magam: _ szik~av(h', I M~~y 1c~mor daccai Csatater jalOtt JeUuJs szurkeseg.ben." . _Ez a ~e,tszirnbuillm ne(n vciUozatos; am annal egysegesebb motivumrendszel'be iileszkedik: am~ly .eqykent maqan. uiseli a kolt6i olka; es a~ eTd~ly~eg m~g~a~~roz6 _jegyeit: alctpvet6 helyzetJelk~pe a pelt taJ; a h?t6l rosiauu; erd6, ame£y a k~meny liideq, a bezartsag konnotrici6it hOT~ozza (Erdelyi 'y~lben), s a sziklavar maganyos -rokima, a tenyo, amery a kopar hegyfokon megkapa,~Zkodzk: .!,En, .amig minden osszeomtik, oszs~edul, / GyokereunmeZ e kopo» fokon - Maganyos f,enY6 _-:. megkapaszkodom. / S riUok, dae.cal, taTs nel~l/,~. egyediU" (Maganyos fenyo). ~..E~ e~ ~ :<;zem~lJje.s ~or~v~Ualds oetii; ki, ttupu kozossegz-zdeologtat ertekJelkeppe L6fiirbsztes cimii verse ben. A gyeTmekkori emleket idez6 vershely~et, a jate~osan Vi1·tuskod6 szekely [0vasok kepe a folyoban, ez az eszkoztelenin is plasztikus W.tviiny, j6kozatosan sorsszimbolum» mir:68U[ at. A jatekndl sOkkaZ komolya.bb probateteletc sl1;gallat~val_ vezeti at jerl",epes' sikTa a latvany reszleteit: "lgy louukon. szinte hely~k~'e kovil;lve id6znek, / Ket szij~s szekely, baJvzseU, bus, konokareu I F6l6ttilk madd!' amyvet6 jellegek usznak .i.; I A del meg lzzobb, - ok 6Jlnak rezzenetten. I Szoborkent" A, ~eallitas, heroizdl: terben-id6ben kiterjesztett, mztz~us szmt_, te~e"!'-t, me_lyben a ket szekels) Ctlak~a 111;_egno, ~!ep a hetkoznapis6.gb61: k "EgykOT _zgy alltak I ok vagy apriik I. A Pruthruu. is - 19y a granatszaggatta Doberdo I Seikiair: ~ akar P~nnsylvania gyiUws levego)U ! B(inY:iiban, s alltak, ahol csak ri!lniok keuett, I Keserii da~cal, a sorsr:a~ szer:"bejeszill ve." E8 igy szu; le~Lk 11; helytaUas mitosza: jov6be is kivetit6 sztmbolum: "Ok oTomteleniH is, tia kinba tebolyodottan:.~ ( Itt fognak dEni, orokke, hogy ~mre.sz_orz~Ja, / Aron pedig ... A'fon nell1, hngyJa rtuupiil"

au /

!.

«a

=.

~w:,

A szuksegb61 kovacsol: eretnjne]: ez a kalt6i jdkepe jellegzetesen trcmsziunu: uieotoqikum. Es Tompa . hubb maradt a magamitoszr'thoz, mint azokmak a hdsoknek egy resze, akikrc.: t:.'jJttette, s akitcnek - egyebkt2nt meqertessei leisert: - valasztasar61, a taoozasrot eze1'kileneszcztiuszonkuencoerc meg maqa is igy valL "Karomban meq-rneqoizserdiii a VCLgy: jNekm6.giii az ele_t soct1'6bb aramanak:./ Liiktesse'n egyiltt eLetem is / A nagyvrirosok Liikteto eleLevel - / El tarsam: is ott par mai-legkiilimb." - irja. Csakhogy 6 ualasztasauol mar akkor maraaasru koteLezce et rnagdt. Vajon vrilctsztas ooit-e val6ban ez? Vagy e;JYszeruen tenetetienseq? ~A tetietetienseqneic csak: oko. szokott: Lcrui], eelja nines. Tampa maradasanok: viszont ceLja van; s e eel altal vdla8ztclsSu. nemesedik «z, ami tigy Wnik, csupan a hdyzet passzio etioqadasa. A er:n morri~is tartalrna -- Q. nemesitij auiozatvaLiaLas ~ szetitesiti a hetytaU6.snak ezt a kemeny progTamj6.t. A mituienre kesz, tudatos eLszantsrig oetso iiarmonuiia ad meitosoqot ennek .a magatartasnak; "Tudd meg, hogy nines OT<)k6s ejjel - f S nines palma ndktil sivatag! / Sorsoti is brintast, bajt eLegd, I S fdoldjct zuzott, /Szallni adatott szormjcuiat; / S ha nem.! Te csak arlj hdyt kemenyen - / Hagyd, hajwngjon felve a ruui! I Gy6trelmeid kotiotiizeben / Kieg szivedb6Z / Sok gyongeseged es hibad!" (Ne feljJ). Ez a magatartas ana HZ indiouluumra van merve, aki a szenuedest eLetJeLadatanak reszekent jogadja eL, s uz onmeghaLadcis, meqtisztuLas zaLoganak tekinti. Ezt a - Leginkdbb fOldi eszkato~6girih6z hasonlithat6 erkolcsi esz:1!1enyt fogalmazza meg Tornpa tobbszor is, peldriul a Kinok tiizen at cimii veneben: "Csiiggedes tobbe mar Ie nem. tipor - I sot ugy Jcosz6ntole minden szenuedest, I Mint szettt intest, meLy tobbTl~ s tobbre keszt, I Fenyl6bb egekbe,

50

..

e1 egy eqesz t6megt61, hogy mindeni moralis ('1'tekeknek renddjen aUi, s hog!) a j(ijdalombul miiuienki ma1'adand6 miiuet kigyonglJozve karp6tolja bnmaqat: Tampa eo<: mas kor(tbeli alkotot« szrima1'a oiszont (1 mit - ez "eneh" - nz, al~n! !-"eU ertekeee! katariikusCln [elouija, atesztetizaija a mituiennapot« sziniqen. ritelt konJliktusokat. Ebben a helyzettudalb,ln ncqyon meg:cmcl ddik Ct sze!lemi-milveszi tevehenyseg eJ"{3:1mcinyeinet« erteke, Tampa kolt(~s'zeteben ismetelten. 111.0deU-ertekil az a szerep, CI1nelyet a kClL6i sronak; ahogyan 6 nevezi, az "eneknek(r tulajdonit. Ez oss;;ejiigg a korabeli irodalomm hiirul6 jdadcftok jelentosegevel, a reszben kenysze1'u, irodaimon kivilli junkci6k bet8lteseveL A sz6 itt mindig 1ge, azaz: tett erteke van. A vel's sem. un[eledi. enek, han em. mas eszkozot: hijan neveles, buzdiuis, vigasztalds. Ahogyan Tompa irja: "lgy kell. e trijon (nyelve sok jajunkat) I Partuik; hogy mast is biztassumk, ezerruji / Gondban is olykor vigat enekelni!" (Mashol LS
itt). .

altatasnak, szenvelgo martirpoztuik 16.tszhatik, am mindenkeppen ketsputelen, hOQ1/ nem 1.J(Utuuik egy eqesz kozosseg j6 1:6jet 8z(lvat 01 U Tellis uieotoqiai progmrrima. Hiszeri nem v6rhato

fontibb szarnsjolasra" A.mi a hit kegyelmeben rcszesetiok szamara hiteles, [elemeto, embel"~ez "!l'elt~ eszmenq (iidvtan), az kiviiln5l nyilvcin 071,-

Mast muuient etuebet, I De insegedben is meg Egy meqmoreui neked, I.Es ez azegy: cz enek/ Folemei tegedet!" EUJkepek ezek ohhoz a 17W1dani lIitomashoz, ameLy szerint a hoba temetettek fogai koz"in i. valamely nagy Enek oldja fUr ahavat. Mert ebben az ut6piciban a k6Iteszet 'i.·(gysz6Ivan mindetit potcini tusi, ami az eletb6L hianyzik: "Az enek: arvGscJ.got I _Megoszt6 uirsasrig. ! 'I'cuzmar: sebek: ellen - I Telben v.inigos rig - I Csakany, mely szi7daosvenyt - Mind maqasaoora vag!" De mik6zben mindezt rncVara v6.Halja, a k6It6 kock6.zata oz, hogy szava meqsziuuk: igaz6.n az lenni, aminek Lennie kell: enek, emit oiszotit sem talizttuui, sem virag, sern cscikany nem potoituu, Ii. kiscbbsegi Jet ennek a Tampa altal illusztrult - eszrnenynek a jegyeben lesz az 'ertelmiseg legjava szamara "tengesbOl-kiHdetes" (Nemeth Laszlo Toredek a reformb6L A mino-· s::g forradalma IV. Bp. 1940: 166.). ~ jel~epeket ovezo patoszt kazdctben nemigen zavarja meg az ertcktercmtes sulyos arat merlegelo ketely.

r ,~.,~

'.
'

Aprily k6lteszete mintegy inaq« a zene, Tomviszont a zene s6vargasa. A kets:'!gbeeses mar-mar anyagszeriive mitiz(Uja az ahltott jelold6d6.s eszkozet, "Zenet nekiink ( .. .) Zen1t, amelybe - mint egy deszkaszaiba - / Kapaszkodjek meqreruliilt szellemiink: .11ig csillapul a bolydult uizek arja, / S oolciiol. blztos pa1·tot erhetiuik:" Ez az enek ereiebe vetett hit szuk» seqszeriiesi »ezet olyan szimbolumokhoz, amelyek a k6lteszet 6.UaLi [elemetketles uioptkus tavlatrit su.gallj6..k. "Az 6~z miatt ne csi.iggedj! I

pae

hatur 1937/2.), amelyben sajat addigi tanitasait tagadja meg, csak mcgerositi a ragaszkodast az uldozatvallalas ethoszahoz, es annek ertekfeszultseget most fcl is fokozza a "nem lehet, de ahegy lehet'' es a .Jehet, .mert I ell" tudatositott par adoxona, 'Errol tanuskcdik egy kesobbi Molter-szoveg is: "Ez a prcgramvers (Remenyik koltemenye, az Ahogy lehet) valasz volt Makkai Saridornak Nem. lehet cimu cikkere, amelyben CI kiseb?S2,gi elet le~etet~enseger~~ volt sz6 ar;.nak szamara, aki tobbsegben sziiletett. Hernenvik

A repatrialt

Makkai

Nem Lehet cimti cikke (Lat-

helytallo .(... ) magyarsagnak, es namsokara a magyar radioban egy nagy szinesz adta e16 a koltemenyt. Forro homlokkal adtunk egyarimt
53

szcnvedelyesen

partjara

kelt a talajhu,

a

~

19aZ~.tMa.~{k~.in.ak ; Remenyiknek: ime a tragie.' kL1.'; osszeutkczes a magyarsag mai Ioladatal es antinomiai kozt' (En~n-Iel 194i: 792.). *
Em6 az elsa, aki a kozhelvszeru sors-

-

-

'" -

Ligeti

analogiat, a gyongykagylo-paradoxont ket ertc kpol usa r a 1ecsupaszitva, min den egy bern OSc1S nelkul, vilagosan fogalmazza meg az ollentetet:
"engem nerncsak a gyongy erdekel, hanern a kagylo ,,-erejteke is, amely letrehozta'' (Suly alatt a palma, Kolozsvar e.n.: 183.). Ebblil tunik ki leginkabb,_ hogy ez a kep, amelyben az emlitett ertelmisegiek felisrnernl veltek ,,1 m({guk helyzetenok es kuldetcscnek adekvat jelkepet, az ertekvesztesnsk es .az ertekteremtesnek az ellsntetet egyesiti magaban. Sajatos azonban, hogy az ertekszerkezat ellentmondasossagat kezdett61 fogvaenyhitik a szovegosszefi.iggoes, a stilus esztetiza16 -tenyez6i A'l utobbiak mukodesenek okaira sem dcrulhet f'eny, ha nem probaljuk meg elemezni, milyenek, a gyongy-

tenik azonban ebben az ertekszerkezetben az erte kvesztes tal az erte kterern tesig '? Nyilvanvalo, hogy a tarsadalrni o21etnem pusztan vitalis, hanem vllagnezeti, erkolesi stb.ertekcsoportok ervenyesiileset is jelenti, Ezeknek az' erfekelmek a harrncniaja altalanos amberi igeny: cszermt az elet, a szabadsag es az onmegvalositas egymast feltetelezik. EgyeztetesUk nyilvan
tortenelmi-tarsadalrni terben preblehiszen az ember objektive mindig az of meghatarozo tarsadalmt osszef'uggesck foglya. A kisebbscgi helyzet ezeken belul egy sajatos fUggaseget is jelent, amely az onmegvalositas teren eleve lernondasokra kenyszertt, Az a1kot6 munka pedig mint onmegvaJ6sitas, egyscges ertekreridszeren belli! szernlelve, a Iernondassal ellentetes ertek, Ha az ember OJZ alkotast elleriteteval, a lehetosegck egy reszere nezve eleve 1emondassal vallalja, akkor a "kiildetes11-nek ebben az ertekalakzataban nem ervenyesul a 10gikai cksag: .szocialpsztchologl al mtiszoval e1ve, kognitiv disszonancia 'all form {lrodalom. tarsadaim: ertek. Lijeratura 1979,/4: 421-453.). Enminden matikus,

kagylo-motivurnban nyok, E visszaterest rusege indokolja.
Legyen

rnegtestesill6. a mottvumhcz

ertekviszomodellszevalosag-

es

seget nem sziinteti

alapja: a .kagylo, amely egy hornokszem ellen vedekezo eletfunkcio - valadek-kivalasztas eredrnenyekent letrehozza a gyongyo]. A gyongy -tehat egy biologiai kenyszerusegnek, az at latrehozo e161eny betegsegenok terrneke, s mint ilyen, a kagy16 szamara nyilvan riem is ertck. Mi 1ehetett az alapja a kagylo-elet embekez6 valasz analogiaja. A kagy16 llqy vedekezik CI homokszem ellen, hogy valadckaval bevonja irrit31~ hat8.5<11; egszunteti: egy ncgatt \T alia~ m pot utan helyreall a blologiai egvensuly. Azember ertekk'e valtja a korlatozottsagot amelv kulso hesyzetebol, fUgg_~segeb61 szarma'zik. torriesitesenek a kisebbsegi . sorsra vonatkoztatva? Nyilvan a kulso korulmennyel szembsni vede-

a kiindulopont

a kep eredeti

a lelektani kenyelmetlenmeg, de valarnikeppen fololdja a teljesitmeny, a mu el·teke es az erkolcsl kesztetes. Nem is sziintetheti meg, hiszen EI mu csak pillanatnyi unnep a hosszantar to mindenkozepstte.

nek a Ieszultscgnek-

napi teharvlsalss

Ennek az ertekalakzatnak a sajatossaga meg jobban kitunik, ha egybevetjiik mas, lchetsegcs ertekalakzatokkal. Egy olyan (idealis) forez a keplat diszharrnonikus Megis ez valt a
1'0-

mahoz kepest, arnelyben a vi talis, OJ vilagnezeti es a szemelyisegertekek osszhangja fonnall, maniai magyar kisabbseg vezeto elcteszmcnyeve. Holott a tortenelem tanusaga szerint az ember altalaban ana torekedett, hogy SZ01id~l-

Mi

rissa tegye ezeket az ertekeket a tarsadalomban. Nem ritka 1:1Z olyan szalsdseges ertekalakzat sem - nevezzuk hcroikusnak -, ~1wlyben

54

55

~z elet .ils a fugg.oseg elviselese kizarja egyrnast, e~, ~ dls~zonanC1~ Ieloldasanak utja a .gyakran h051 .halal, de meg gyakrabban a cselekvo hare «azert, hogy az ember emberhezmelt6 autentikus letenek es a nyomaszto kulsc korulmenveknek a feszliltseget megszlintesse. Hogy '0'2 az utobbi. a~ternatfv~, a, politikai, miert nern wilt vagy valhatctt igazan realisan hato programma annak felderitese nyilvan a szociologia es a tortenstiras feladata, . , 'I_'eny,hogy.~z eszmeny szerepot itt egy olyan ertckalakzat jatssza, amelynek lenyegi von isa az ertekcsoportok' harmoniajanak hianya. Most azt 'keressuk, hogy mi fedte el, mi tette elvisclhetove benne az ertekek ellentetesseget, o~yannyir.a, hogy nernzedekek egesz sorara vonzast gyakorolt. Emlekeztetnek Sziklay Ferenc megfogalmazasara. "ebben a (... J helyzetben cs~k a .sz~llemi ertekck igazgyongye (. .. ) biztOSI th at] a a megn yugta t6 ka tarzist" ,. Sziklay ratapint ana a rneuharrizmusra, amelynek szerepe az irodalomban CS 37, irodall1:on kiviil egyarant az ertekvesztes ellensLtlyozasa, a konfliktushelyzetek Ieloldasa A katarzisfolyarnat egy olyan ertekszintvaltas, amely a helyzetek, esernenyek e16jelc2t a negativb61 '8.
pozitivba zalasanak. billenti Hankiss

ni igyekszik nyet
munkafeltetelek

azzal,
kozt

hogy

a megfogyatkozott
alkotas eradme-

igazgyonggye ~ztetizalja· at. Szarnolva tehat a kisobbseg teherblrasaval, egy olyan ertektudatot taplal, amely az ertekteszultseget tompitja, ugy, hogy a hangsulytobbletet a pozitiv polusra helyezi.

vallalt

t~n?i;1016giaval

megfelel

at.

s lelektani

hatasa

Ireudi

Elemor

a frusztracio
erdekes

tanulmanyt

kompen-

s~e,:-tel .a~nak, hogy a tragikus feszultseg fe101das~lra. rranlulo tarsadalm] elvaras hcgyan tcrmeli In az irodalomban a katartikus hatasmozzanat konvanclol t, amelysk a legvegletesebb oszszeiitkozesek vegkifejletet is ktrneletosse envhitik (Ttll vagy innen .JOn es rosszon? A traaikus .k~tarzis tarsadalmi f'unkciojarol. In: Ertel<: es tarsadalom; Budapest 1977: 169-201.). Jelen esetben a m(1 HZ. arn l '."I kisebbsegben cW ert?lmisegit l~ch'p_6tolnl la,tszik. a maga Iehetdsegeinek korlataiert. !\ s;<cban i'org(') rnotivum erinek a katartikus hatasnak a meggy6z6 erejet fokoz56

Minthogy 'az es'ztetiku7!i a maga val6jaban CiZ emberi szabadsag egyik megnyilatkozascinak is telcinthet.o, minden 7nuaUwtds _. 'mint teiiesseqszimboium: - kepes ana, hogy alkot6jriban, oLvas6jriban egycmint folkeLtse a szabadsag es harmonia - tegalribbis pillanatnyi - iLluzi6 j6.t (termeszetesen ez al6r /(ivetelek a tudatosasi an-, tikaratikus irrinyzatu. miuiek], Ezt a hatast erik el meg oryan hatcirhelyzetekben "is, mint Riuinoti», aki cz Abda fel€ vezet6 vegs6 "meredek uton" is I{lJpes uoit minden elszenvedett f6tdrebuk6.sat az Brottetett menet arexandrinu·sainak mrHt6sa.got sugarz6 szabrilyos sorrnerszefive poetizauii, Nem. is kepzelhet6 el talan meLyebb szakadek: a helyzet- es azonossdqtudat, a tetves, vereset oizelo munkaszolg6.latosak eiete es a "h6tiszta 6ntuclat" imperativuszrit meg6rz6 egyen uieniiuisa k6zott, mint amilyen epp az 6 eseteben fennaU. Hogy ennek a szakadeknak: a traqikusruu: a mila1.kot6.s bcirm'ilyen korii!menyek k6zott enyhiteni kepes, azt petd6.zza Aprily Lajos ,kolteszete is, amelynik kozisme1·ten feUilno zen~isege - tu: az eg:yes »ersek: egyeb szempontb6L 'is ktLtartikus hat6.scin - maqa is iaitartikusar: oldja a megszenvedett es versse ·foTmalt konfLiktusokat, Htuui idezzeni ezuttci at magiLt is: "A seb, mit raj tarn uad. 'kor okle zuzott, / sotet. hegge simuU minden daloti" (Vallomus)· Rendkioul. jeUemzo ra. ebb6l a szernpontbo; sokat meliaiott kottemenye, Az irisorai szarvas, Az eqeszcers erteksze('kezete a helyzet es uientitris kozott; konjUktus paradoxd.Us ertekoisz»: 1'1

--------~~----~-kumara - epu-I. Az utoiso ket szokaszt megeldzi; nugy szerkezeti eg?jseg crtekjelkepei a "fent" /:.s ct ".1 ent" , a "CSL'[C.~·' ':s ct "v6!gy{{ archetipU.;us eUenp6lusai kaTe szercezodnek. A "Juta ercCs-

nyarC!-

a r_n~~taaanhelyzet eiuiselesenek: tragi-

_ zenebe - old6dik. - 19y enyhiUet, is megmarad ·viszony,

megoldas- nines,
a paradoxcilis

csok:
~Ttek-

Ice", a [orras, "amelync/c Cikre csabit6 titok"; es a tabbi ideviig6 motivmn a sznbadsag71.ak a rabS[1g n?-j'ujtotta "veddLsc0gd{' szembeni kock6zat it is fetidez6 kepekke; ("ar.incsot veto borokarengetegil) egyu,tt is equre kielezetteoben. eUenpontozza a "fakoTlu.tos [egeItct6 hels]", a ,.,na]Jverte Langyos viilyu", a "bo1'jitnak nott iel 'ct borjak kiizott" keltette hauisok: negativ elOjelet. Ez az ellesipcmiozo ertekszerkezei avers j61wszakent

A vizsgalt ertekalakzat a diszhanl1.Qnia eny hitesenek egy masik, talan ugyanilyen halekony 'leheLOseget is tartalmazza: azt a kozvettto, egynsmusitc funkd6t, amelyet az erkOlcsiertekek toltenek be a kulonbozo, jelen esetben ellentetes ortekcsopcrtck kibekitesebenA konfliktust ugyanis, amely a f~gg6seg mint r;egativ er~ek~l _ seg onmegva16sitiisanak igenye kozott ~a~, _Itt a .szenvedes nemesit" erkolcsi meggyozodese hid~lja at. Az ugynevezett "kisebbsegi h~.ma~ num" jellegzetessege lenyegeben az erkolcsi ertekeknek ebben a konfliktusold6 szerepebcn rejlik, Ez az a vedekezo eletfunkci6, amelyet ,3 megmaradasnak, tehat az eletnel~ ~ szol~i11~ta:
ba alltt es amelyet a lemondasert karpotlo alkotas 'feltetelenek is tekint, EnelkUl a kozossegi etika tartalrna - a nemzeti~eg, es, a ne~_testverisegerdeke ben v 0116helytallas ,eIdoza ,vallalas stb, teljesen altalanos emberi eszrneny lenne. Sajatossaga meg j~bban kittinik, ha -egybev2tji.ik azzal a, mondjuk, "forradalmi humanumv-nak nevezheW ertekalakzattal, amelyben azerkolcsi ertekek ncm a konfliktu;:; enyhitesere, hanem megoldasara dsszpontopoli:tikai-vilagnezeti kori.i1meny es a szemel:e-

6sszpontosul a kovetkez6 .sorokixm: ,,£s lett pompas agancsu hdzi6Jlat, / vai_isz-szivekbe dobbant6 1'emek , , ,rt Az emlltett poradoxotis viszonyt sur[tO jelz6s szerkezet, a "pompas agclncsu haziciHat" kieiezeit j'csziiltsege (t koltemens] eHentetfokoz6 hatasana)" tet6p~ntja, mintegy a tiramai vegkijejletet ntegelozo csiicsa. A [elismert identitds es a melt.aHan heLyzet Ic~njLiktusanak kieLezettseget oldJa fe[ [lztCtn Aptilyra oLy jeZlemz6madon az l1tol86 ke; szakasz:
"De nyand6n; mikor a kek haVG8r6r a kad s leszriUt cz osz »ele,

omlott:

beiathaiailasi,

k6druhas

magasb61

s~arvasb6ges

bugott

a v6Lgybe Ie,

sulnak, A gyongykagy16-motivum ben nem
tudat

tehategy

S oklcor: parat zihriU remeque sz(ija, idegen lett paldnkos otthona, idegen lett testuere, mostotuii« s a k6dbe hfi1'diUt, mJnt az orqona:" A SZGl'vas dnimrijanak m~s ienetseaes megoId6sai (a "paUink" 6.tta1'€se, esetleq 6sszeziiz6dds
a "korUitokon"j

modelljc, Egy .olyan ertektudate; all fenn az elvileg szoliduris ertekek _ az elet a szabadsag es az dnmegva16sit<is --=dialektiku~ egycnsulya, Az egyik ertek fe1fiiggesztesevel elOidezett feszultseget az~nb~n erkolcsi dimenzi6ban katartikusan Ieloldja, es . Igy az oszmeny erejevel ~at. S mint oszmeny

' ertekamely-

legalabbisa

heLye.tt a vegkifejlet tuisonlat szintjen ("mint

fesziiLtsege, az orgona")

nem a kcnfliktus realis megszi.intetesenektav, Iatat kinalja, hansm a harmonia hiunyanal~ folytonos ujratermeleset osztonzt.

.

.

sa

59

Jeleztern" mar, hogy e meggyoz8cies a kereszteny szenvedesetikaban gyokerezik, Nern veletlen, hogy a romaniai magyar irodalomban ;ely gyak?riak ennek az erkolcsisegn21c az egyeterries szianbolumat. A ket vilagMbon:1 kozotti lfra "egyik legkivalGbb kepviselojenck, Dsida ler:o~ek a '~lunk<;lssagat at- meg atszovj a prof~mzalt Knsztus-:tnotivum, amely a szegenys:ggel, v~llalt szolidaritas jelkepss kifejezesen ~u~ (peldaul Az utcasepro cimu versben). egyf~J~a udvozitG kuldetestudaj koltoi megjelenitesenek eszkoze is A motivumkorb~ tartozo versek koziil kiemelkedik a Nagycsutortok cimu kolternenv. Bar cfmeval a megvaltoi hivatas beteljC'sites~t m~~e~?z? ~ibliai esemenyre, 'Krisztus rnaganyos gyot~odesere utal, avers vilagszerkezetenek kettossege (a kWlzi-realis es a bibliai sfk) term~artj~ a- l~etertelmClseget; az ·egyszerll. naptari :s.~e~beh ut~las ,es az evnngeliumi helyzet .Kozoth lebegest. Eppen e vegig feloldatlan keLertelmu.seg, a konkret es a sZlmbolikus vershelyzet kozott! sikvaltasok sorozata teszi e verset Qly g~zdagga, s a kuldetes vallalasara utah) vegkicsengest oly hivalkodasmentes koltoi m2gnyilatkozelsso"t: "Koriilneztem: szeret-tem volna nehany I szot valtani [o, meghitt - emberek~el, I de nyirkos ej volt es hideg sotet voit, I Peter aludt, limos aludt Jakab I aludt !'late aludt es mind aludtak ... Kover cs6ppet~ lr::dult~k homlol~omr61 I s vegigcsurogtaj; gyu1'011 .ucomon« A "sors efcH szokve, rnegis szembs sorssal« paradoxonanak elviselese, a "tompa borzaloni, mel.>: allatl Ielelemv es a szenvedesrs e.szant kuldetestudat egyidejusegenek es diszharrnonicl.jcinak vallalasa csupan egy olyan hittal rnagyarazhato, \amely minden erteket ala tud rendelni ~z akar rnaganyos aldozat fensegenek. Ilyen hit teszi az egyebkent osszetett er tek.szerkezetu Tamasi-novellat, a Himnusz egy

i

cimut is sok tekintetb~l1e versbeli rokonava, hiszen hose, Demeter Gabor is ugy vonul be szarnaraval ?- Ialujaba, akarcsak Jezus Jeruzsalembe, ahol megertes helyett ugyanugy gyal,hat, majd Iantasztikus megdicsoures Iesz az osztalyresze, mint a bibIiai torteriet hosenek. A kuldetestudat mindmaig ela es hat6. messianisztikus valtozatai koze tartozik -' egyebek mellett - a Gaze; is, Kanyadi Sandor kolternenye. Ez avers az aldozatvall~las parancsanak elfogadasa mellett tesz hitet egy olyan hatarhelyzet szorftasaban, amely az erkclcsileg pozitiv tett kulso kovetkezmenyeinek, "haszm'mak" merlegelese helyett az udvosseg Ielsobbrendunek tekintett .-. belso krrteriumat teszi kotelezcve: "valakl engem kiszemelt I valamire valakikert II hullatni verejtekernet I s ha nines kiut hullatni vert /1 . sorsornat en nem tudhatom I CI celom is tstova vert II gyanutlan j6ttem mint simon! a cirenei j6d6gelt /1 vallamra tettek cipelern / hiaba kerdeznern miert II van aki rohog ~ irigyem I van aki "liz van aki felt II hat viszem egy-ket stad6t / a megkorbaesolt krisztusert ... " Az erkclcskozpontu dontesek szuksegleteinek eme - szaporttani talan Iolosleges - iredalmi peldakban is megfigyelheto kielezodese tipikusnak Iatszik, ha a tortenelemb;'H ism:rt analogikus hatarhslyzetekben (haboru, fog~ag: iildoztetes stb.) kitermelddott ha3On16 etikai jclensegekhez rnsrjuk, amelyek mind cgy ugynevezett prezentikus -eszkatologia" teclogiai . fogalmahoz " kapcsolhatok. Az analogia alapja Valyi Nagy Ervin megfogalmazesaban olyan helyzet, amelyben "A tegnap elsullyedt, a holnap teljesen bizonytalannak tunt. az eletbevago kerdes igy hangzott: mit cselekedhet az igaz az alapok megrendulesenek idej~l1: ( .. _), amikor a jav6 elkepzelhetetlen az eddigiek 10vetitesekent?" (144.).' rnagatartas
szamarral 61

60

Ilyenkor, a tartalrnas jCivutudut hianyaban egyetlen elctprogmrn latszik kcvethetonek s ez a fasisztak Iogsagaban clpusztult Bonho~.r--ter szerint igy hangzik: "Inkabb elvisclnunk ken majd. az eletunkct, mint aialdtani,' inkabb remenykedni, mint 'terveani inkabb kibirni - mint e16re haladni" (idezi ValYi Nagy: 144.): E konkrct rcmeny nelkuli perspoktivaban csak a "remenykedes" (I'esperarice) Jacques Ellul· megfogalmazta valtozata leI12tseges,' amely a belathato kivezeto tit hianyaban tarnad foI megpedig a -Iehetetlen szenv~'delyekent«:
amely ~crdesse tesz valarnely teljesen biztosnak, evidensnsk tartott helvzetet". A rernenvseg a nyilvanvalo remerJ:ytelenseggel szc\ll szembe: a halallal is (Uesperance oUbliee. Parizs 1972: 195.). Ilyen helyzetekben valik evi-

ugyancsak

"a Ieltamadasra

yagy valami

ahhoz

modelltdl a Iogutobbi peldakig zatok ~ teremto fajdulorn paradoxalis
szerkezetet

hasonlora" ahitozo hit jegyeben zarja, Osszegezesul: a romanial magyar irodalornnak az eddiglekben clernzett, a teljesseg igenye nelkul kiemelt, inkubb csak mlntakent szolgalo. ideologiai-erkolcsl {·rtekjelkepei a Torupa-eletmu kepvisslte reprczentativ

valtoertek-

hordozo motivumara, arncly az "kisebbscgi humanurn" Icgjellernzobb irodalmi vetulete. Ez .az erdteljes erkolesi erneknyomatekot is

ugynevezett

kozvetito eszrne- es irodalomtorteneti vonulat a kisebbseg helyzet- es azonossagtudata kozotti diszuarmonia tmi n tegy ;1 tesz tetizal v d, az er telmiseg koreben hatekony . e.szrnenrrye tcsz2gy

lagi erkolcsi tartalornma es nyeresegge az onme gvaltas, az aldozatvallalassal kivivott irdvosseg, amely a hagyomanyos (Inturikus) eszkatologia szerint egyebkent transzcendens ertek. Koltcszetlinkben a helyzotet transzcendalo ~a~ Iehetdsegekre altalaban a mult nagyjait, a ~egl mestereket vagy pcdig a trivoli jov6be veS20 imnepeket rncgidezo versok villantanak ra. S~ka? i~voka~)~k a cselekvd >,-let eszmenyst kepviselo Petofit, vagy oltenek clyan szerepet, amelynek tortenelrni terct egy mas korszak hatarozza meg. A jov6t gyakran az elvont imnep" jelenti: ez a fennmaradrishoz nelkii15;hetetlen hit, a rerneny [egyebon felkodlo tavlat
sohasern kdrvonalazodik erzeklatessn. Salamon Ern.o .peldaul fgy Iogalmazza meg: "A nagy Embe~l Unnep / keszul mar gyermekiinknek~\ it»:

olyan ertekalakzatot, amelyben a kulonb·oz!.i ertekek nern szolidarisak, am ezt a "kogrlltlv disszonancia t" e tikai -asztetik ai stkon 1«1 tik utar san felcldja, es tavlatosabb programadas helyett sago1( elviselesere tesz kspesse. . Ketseges azcnban, bogy a benne kitejezcdo, eszkatologikus hitmozzanatot is tartalmazo rnagatartasmodel l az erkolcsi rnintat vallalo egyes kiveteles szernelyisegek szuk konen kivul kozostomeghatas logiailag
csokkenti segl ervennyel (mcly Ieltehetoen objektive is lehctet.en) a mindennapi hclytallas probajat jclento adott-

lehetcsegenek

is birhat.

Az utobbi, tenyezo

------:hianya

viszont

-

a

Talan nem veletlen, hogy Brassai Viktor pontosan neki ajanlja Oszi kE:]'d(,s cimu szonettjst. "S ki burkolja be reszketdhiti.inket, I hogy. :neg ne. fagyjo?, mig eljon az imnep, I hoi fiaink rnajd elontik az utcat?" Kanyadi Sandor a Haiottak napja Becsben. cimu kolternenyt
tLL.odoknak). 62

hogy a vitalisvilagnszeti erdekeltsegek s az ennek megfelelO ertekek, a letbiztonsagtol az onervenyesites Iehetoseg-skalajanak . tagassagaig, tomegszinten sohasem rendelhetok ala az erkolcsi srtskoknck.

feltehet6en

.ideologikus

igazolhato,

hatoerejet,

hiszen

szocio-

...ES FON_AKJA Az e:-tek,alakzat erkolcsi dimenzi6ja tovabb]

letfe1tetelemek osszege: a konkret tcrtenelmitarsadalmj rneghat~lrozottsagokon tul a korban adot~ ,emberi lehefosegek vir twills tehesseget is magaenak mondhatja. "A lehet6seg nem azonos a va16_saggal, de maga is egy valosag Irja ~ntomo lii'Glmsci. - A lehetoseg -szaoadsago ,« jelent, A szabadsag merteke beepiil az ember fogalmaba.~~ (Filoz6fiai irasok. Budapest 1970:
8/.).

elemzes targya lehet a lenet6segek a valasztas es a dontes viszonylataban, Indulju'nk ki abbol, h_o~y ~z e~ber ~:netOsegeinel fogva tobb, mint

sitando eszmennye, cella tenni valamely Iehetoseget vagy lehetdsogeket. Lassuk, mennylben lehet valasztas eredrnenyenek tekinteni azt 3Z eszmenyt. amelynek tartalmat kepszeruen a kagylo-motivum, tetelesen pedig Makkai idezett (a "kicsiny lehetosegek kozott egyetemes szellemme lenni") [elszava tomariti. Az eszrneny ertekfeszultsege az onrnegvalosltas Iolyamatanak ket polusa, a partikularls meghatar ozottsag es az egyetemes emberi kozott vibral. A "kicsiny Iehetcsegek kozott" ugyanis a mago. befejezett, lezart voltaban nern [elent tobbet, mint a tortenelmi-tilrsadalmi adottsag jozan tudomasul vetelet, A jelszo nem az objektiv lehetdsegek tagitasara irfmyulo program szintjen nyit az egyetemcsre,· hanem az adottsagok eUenere vallalt .;nagv szellemi er6feszites", tehat egy szubjekt+v tenyezo alapjan. Ha megpr6baljuk konkretizalni, mit fed ez peldaul a tudornanvok teruleten, akkor kiderul. hogy alapjaibo.n' irrealis, anakronlsztikus elkepzelesrdl

- legyen az szemelyes olyan Iehetdsegok ie1o.datta valasanak rolyamata bontakozik ki, arnelye~ valera valtasa reven az ember meghaladhatja korulrnenyeit, tehat szabad lehet.A IoIyamat idealis modellje a partikularis rneghatarozotts~go~t6~ a nemb.eliseg tavlata felE~iranyul, meg ~Ierkegaard aki etikailag el, az eletebsn az ciitalanost tej_ezi ki, az altalanor, emberre teszi onrnagat, nem u~y" hogy leveti konkret Ietet, mert igy seml!Uve Jenne, Itancrr; ugy, hogy rnagara olti es at- meg atszovi altalanossal, Az altalanos ember ugyanis nern fantom, hanem minden ember az melyen
minden ember sZ~Llnara megvan az haladva altalanos ernberre . valhat" (lrascubot, Budapest 19ti9: 230.). Ha enriek OIl; a~~a.la~os,:ak El_ tavlata a belathatn lehetosegek kozottI valasztas fUggvenyekent nyilik meg, akko.: az embernek erkolcsi kotelessege mindenckvagyis "AkI. etikailag szemleli az eletet - allapitja -, az az altalanost Iatja, s

Az onmegvalo.sitasban ,;ag~ k~z?s~egi ugy -

tavlatot

van ·sz6. A tudomanyos munka eredmenyessege a huszadik szazadban nem utolsosorban anyagiinf'ormacios alapok 'es nemzetkoz! kapcsolattererntr-s fliggvenye. Ha miridezek cs ;lye egyen-

tit:

a valasztas, es ez ugyanakkor SZ3is felte~ele. A valasztas pedig elso fokon nern jelent mast, mint elerendo, megvalobadsBganak. 64

elott . ~aga

csoport meltanytalan helyzctenek is, A szoban forgo eszmeny letrehozoinak azert kell egy tisztan szubjektiv tenyezore alapozniuk az onmegvalositast, mert eleve kizarjak baldla
5Gyonqy es homok

vagv a "h6si,l onrncgtagadus tud bizonyos terUleteken korlfttozott oredrnenyeket elerni. Es ez, arnennyire t;rdcme az ilyen ritka szernelyis("~eknek, annylra merteke az illeto tarsadalmi

nya eseten azonban

ldkeppsn adott a kutat6k kulbnbozo csoportjai szarnara. akkor lo+ietseges c~y terme:'szetes, objektiv kivalasztodas, a-nelvben az elsoseget es crcdmerrvcsseaet az eselvekhez ho;;:zaadod6· szubjektiv tohblet, a tchetstsg es a szellemi er6feszttes mertekc doriti el. E,gyen16 eselyek hia-

csak a ki:veteJes zseriial ltas

65

a lehetdsegek
moezanatat: hetosegnsk

rneghatarozottsag

a "kic"iny

teljessegenek elfogadasat

es a valasztasnak
kozott'

a
itt a

lehetosegek

jelenti, a tobbi Ie-

tartalrnanak r eszeve teszlk.f Egy realis klut tortenelrni-tarsadalmi akadalyai felol talan ertheto, de a huszadik szazadban peldatlan, hogy eszmennys valhatott az onrnegvEl16sitasnakegy olyan programja, amely ncm tar talrnazza a szabadsagot mint a celiranyossag kibontakozasanak, az embed elet "egessze" formalasanak Ieltetelet, Vagy vonzereje valoban abban rejlik, hogy atesztetizalt Iorrnaban, peldaul a gyongykagylo-jelkepben, szepnek hitszik?

mar az eszmeny szmtjen valo kirekeszteset. fgy a nem-valasztast, a Iehetosegekrol, egyen16 eselyekrdl valo lernondast is HZ eszm.my

a vilug panaszat veli hallani, ,pana~zain8~ okat pedig csak valahol ta vol kere~J, s kozben. ~nm~gat slfogadja mint oly~t, am~ a sz.envedes h01.dozasclra jteltetett.~ (PnTbeszed a JeLenneL Kritar-ion 1973: 312.).·

Meggondolkoztat6, mit allit Kierkegaard az etikailag szep eletrol: "S esak ha minden egyes ember- egyszerre momentum is meg egesz is, csak akkor szemleled 6t szepsege szerint; de mihelyt ily medon szemleled ot, akkor szabadsElga szerint szernleled. Legyen bar megoly sajatsagosan is meghatarozott az ember, ha ez a tan csak momentum, selete nern szep'' (u.o.: 237.). Tagadhatatlan, hogy azzel az eszrnennyel az ember, ha magaeva teszi, nevezze "kicsiny lehetosegnek'' vagy gyongykagylo-letnek: egy sziiksegszeruseget, egy kenyszoruseget fogad e1. S mivel nom valaszt, hanemelfogad, nem tudja rncghaladni korulmenyeit es ervenyesiteni onmagat: "pusztan csak momentum, s elete nern szep''. Talanennek az etikai rnozzanatnak a kolteszetre is kihato kovetkezrnenyeit latja meg Bretter Gyorgy is, amikor jgy fogalmaz: "Az onmagat rabba te~6 k6lt:eszet ~ banalis igazsag ez - nern kolteszet, hane-n csak a provincia apologiaja, a provinciae, arnely azt hiszi onrnagar6l, hogy a vilagot gyaszolja, amikor onmagat mint provinciat siratja, amely sajat nyogeseban
66

meghatarozottsag

szuksegszeruseg,

akkor

pusz-

A szenvedes nemeslt" - ha most a Ionakj<,u:;'Jl szemleljuk - ennek a valasztust megkerule a kenyszeruseget eltcgado magatartasnak a sz~ntesitese. Alapja mint Iiittuk , - egy oly an hit, amcly az embere1etfe~adatat az e:-kolcs evilagi st,'lcliurh{m tuli eszmenyek! szolgaIataban [ntja. Olyan orkolcsi kortimet e~, amely talan nemcsak a sZl.,1bjektiv tehetetlens~get, ,hanern az objektiv tort~nelmi kiuttalansag dlagnozisat is jelzi. Ezert joggal gondol~a~ az e~ber Brechtnek arra a kozismert mondasara" I?lszerint valaml nines rend}§n abban a vllagban, amelynek h6sokre van szuksege. . A v~llasztas megkeriilesevel (vagy lehetetlens0gevel?) fUgg ossze, hogy miert ~ly !l1.egf?gha~ tatlan az a t~\Vlat, arnelyre a ket vtlaghaboru kozotti magyar kisebbseg iJ~()rlal:;t1ana~jov6tudata nyilik. A maradek rerneny tobbnYlr~, o_~y~1'l eszkatologikus jovoszimb61u rnok.ba. ~G.r~~odlk, mint a feltamadas'\ a "rnegvalto enek, az "iinnep" '~s fgy tovabb, arnelyekben a. gyongy,kagyl6-jelkep ertekalakzatahoz hasonloan .a ~llatastalansag tragikus feszultseget felol.do, atssztetizelo katartikus mozzanat

,

..

mukodik

A huszadik szazad muveszetere sgyre inkabb jeUemzove kezd valni, hogy feloldatlan~l hag~'a a bemut::1tott emberi helyzetek belso ellent~ondasait. Hankiss Elemer meggy6iaen mutatja ki peldaul, hogy e szazad drcimai:o~almaban a megeloz6 szazadokeval szemben .h~tterbe ~zorul a konfliktus feszliltseget, eny~1t~kat~rhk~s mozzanat, s igy a negattv polus ]?vara valt,?zlk. a hagyol11an yos ertekszerk€zet. J ell:n:.zo~~k tartja a rejtettebb "katarzisgepezet" mukodeset
67

es az emtkatartiku, megoldasokat, mint peldaul azt, hogy a modern trageditik vegen a haled nern vet veget a hdsok szenvedesenek: legyozetve, megtoretve kell tovabb elniuk, Mindenesetre ti1ne~szL'rCl:a szerz6k "kev0sbe Ieplezik el azt, ~ogy nmcscnek a veg'lo es megnyugtat6 megol?asoknak, a rend cs 1"i harmonia nyitjanak blrtoka ban, s vegso u tr avalo ken t riern ringatjak nezoiket a mar megva16sult ember] szabadsag es harmonia illuziojaba« (Hankiss Elemer, i.m.: 200.) Bs ez a tunat nemcsak a dramairodalomra vonatkozik. Feltchetcleg kapcsolatban van azzal az altalcinos tcndenciaval, hogy kiilonosen a sza~ad masodik fel~t61 " felttinden megni::ivekedett a vilag illuziotlan, szkeptikus szemleletenck' megfele16' muveszi minosegek, az abszurd, a groteszk, az ironia szerepe. Ezeknck a jegyeben magyar viszonylatban is uj fejezetet jelent a hetvenes evck irodalrna. ' ,A tragpctl;s i1'qnici jelentkezese Szi!rigyt -Do~ mokos koUe~:eteben egybeesik ezzel az egyetemes tetuiencuivai, de okai nyilvan sajritosak: aZ07c. a ketelyek, ameZye7c kezdeti vil6.gkepe Iuir11_wmkus celirrinyossG.grinak jelbomldsahoz, ertektudata megrendillesehez s az ennek megfeZelo etikai-esztetikai ertekszerkezethez vezetnek. Ezetc a ketelyek a kolt6 7conLbbi eszmenueit cdioto ta7'sadalmi gyakorlat keserii tanulscigaib61 el'edr::ek, ,es vi~?.g,sz~mWetenek alap~ait - avHag ok- :s, ce~.szeTuseg~nel,;, a szabadsag es szukseqszeruseq osszhan.9]anak, a kolt6i sz6 ertelmenek a hitet - ingatj6.k: meg. .. }~z e~c~k~~p<~di,ija z ertektuiicu: valsaganak A a ~oltOt _kronzkaJa: a uersek koz(jtti viszony es a ,7elentesszel'kezet eqesz kbtetet 6tjog6 szervezodVe ittmar az ironia. A k8uetkez6 'kbtei (BUCSt'l a tropusoktol) minden dambja az ironi)';u:,; eriekszerkezetro. rpm, s kJUeszeteben ezliMn Is je[[emzoek az antikalarti7cus hatasu

oersel«. Ir6nilija atjogja vegii1 y~Idysze1l1!et.etenek: minden I{jny~ges vonat~or.:asl vendszeret; ~ )wm.anum, a tOTtenelmi haladd.s es a kdLt6i 1tz~ vatas tart:tlma diszh(irm6ni6val teiiteit: e7'teks.?eTkeze[ekbe sU,Tus(jdik. A Halaltanc-szvit mor:~ t,iz8szeril lcompozicioyiban: peLdatLLa vegs6 a~dozatvallttlas tOTtenelmi peLdainak traqikumat (12 emberi minoseg minden ertekismeroei m_eU62'6 ironikus definicioja ("ketldbll. ioltatuin. aUaL: ;'ancok az arcon, az agykergen bm'6zdak"), CL biblikus-putetikus tuuupiem. modaritas6t a. megjelenitett negativ eTtek (,,8 a hetcdl~ napon megnyugovek megvort mcb' a ,;~og,esd;ot _ineg ,a.~ 6rtornyok meg a barokkok, ,,_) el'venyteleni~l. A keseri: t oTtenermi tanulsaqok f6IoUi kefseqoeesest (J Kenvszer lcszal.las demon: ,hosenek elidegenft6 ir6nicijrivaL enenp~ntozzn: "ennek:7n ne mondjatok, nogy »szeTescl Jelebm'atodal, mini, ietuvuiqadat«, csak ennyit mo'ndjatok: -szeresd jdebarcitodat hasba rani, mint tenmagad~tt; szeresd. felebaTatodat gcizknmniba kindem, mint tenmagadat; szeresti jeLeba1'Cttodat viHamossze7~be iiltetni mint ·tenmagadat; szeresti felebct7'atotiat arcclr- kopni, mint' tenmaqadot; szeress jelebaratodra atombombcit dobni, mint tenmaqculra' szeress felebaratod nusan hizni, mint tenm~gaden« -: csok: ennyit mondjtLtok, akko», bizony moruiom, Iiiszek nektek, •. '( Az ertekoesztes elmenye hatja cit es hatarozza meg a tovabbiakban viszonyat a kolt6i hioauisnoz: az egyetlen cselekuesi ietietoseqet: 't6bbe mar nem valamely eszmenyt hitter hirdet6 pr6Nci6.ban hanem az emberteienseqnek, a hamis ertektudatnak, a latszathatm6nianak nemet rnond6 tag adds ban latja (lasd pelddul az ,Ut6hang cimii oerset], Ezek es a t6bbi nagy igenyil gondolati koltemenyek (Hogyan irjunk verset. Ez a nyar, Kerveny, Az unnep stb.) Ci1T61 tOn!: -00n~1k, hogy ir6niaja egyetemes, egziszteilcia.i venyil, abban az ertelemben, ahogYL" r.r gam'd fogja fer: "az ironia tobbe md- em

es

vagy .olyan maganyds jdenseg, egye8 iWevo (~Clselen.de) ~Ile'n. ininyul, "nanem. cz eqesz iitlet oolt: az ironikus szutrjektum; s2cbncira· s uz iro-' ":l~tuS szubje.lCiwn az itttet: _szdmrira idegenne, uz ll'on_lku:; szub-ietztum. maqa, mik6zben a valosag el:venyet v~sztette szamiira, vaknnije/e uelosz:« nutlenne "val.tozott" (i.m. 95-96.). Erthetu hat, hogy k6zvetve vagy kozvetlentil az ltaJt h'tts:;;:atszeru:;8ye is "kijejezodik. Nem. vclet[en a szerepj6.tszci cersek es a .stitustmvoeszt~("ik megsz~po.T~dcisa, s ezt erositik: meg kozoet~en vaUoma_sal is: "h,lgYJa~ enyem, bulga to1g0t I es ktpletykalt haLlgat.tyot I lct.szatomnok: lritszanom, I hagyj tovabbl"ct ja~8Z'17Wm ... :' (13elemhalni, va. meg: 'yalanlikor, Jatekok I-II.). Ugyancsak ezzeL jug:; ossze, hogy a k6IteszeLeben oly· gyakori mOtivumot, ct remenut k6vetkezetesen a l.~azugs6.g jdentEsmezey?oe vonja: "S~eresd a kozheLyeket, mint tenmuqadat -{ mar amennylre tudod magad szeretni { El"tl)d ~.eg ..aJcezdd~o cLet vinnyogasrit: I tartsd be ClZ U]szu[~ttek vegrendeLetet. / S il.gy tudd hazudni. a.1"emenyt, de ugy, { mint aki nem akarja tudm:_ h,og", haldokWc." (A fogalmazas kaptatoin); "s.::,eletett, J hogy szeretiessek, hitt, hogy higy9!!:nek, benne, I dotgozott, hogy eszrevegyek, ha ht~nyztk, I s csak olyanko1' hazudott Ita a re":,.eny a Uit6hatcil' a~a bukott .... " (F:tiljelentes :'0. :rr:eg.:.~atarok, Jatekok II). I1'.omaJan~k trag~kus vonrisa egy aryan erkolCSl zmpeTCttwusz feLol valik igazun e'nhet6vame.~y m~g groteszk hangveteW uerseinek sz~~ ve9.osszef!l~ge.~eben is megjelenik. Ez az imper~tivus: e[os20r a Bartok Arnerikaban cimil. vers~ben Jogarm~6dott meq: "csak az igaz, ami . vegter:n I mmden ueqes meqoikuoas", alyan s~emlelet ez, ameLyik az embert' nem az adottsago~, ~anem ~ .Iehetosegek dimenzi6jciban, szcb.ad,sC:f?~val men. A val6sag ·ironizriltisanak 711,0tz;;aClO]ct teiuii lenyegeben az az b'tekjesziUtseq, amery a 111,egaLkuvd.st kizar6 e1'k6lcsi esz-

A Hogyan irjunk ez az eUentmondds

ftte1ty .es, c!z adottslig

verset szovegossze_tuggese,t

kort6.t.ai

l~.o;::::(jtt ...aU)?n.!~.
(1

.I

I

vaLosag 9roteszkbe hajt6 ironizatcisannk eUentettj~ itt az a "J11.odaUtds(a p6.tosz), ahogyan ez cz etzkwn kilejez6dik: "s ha ne111,is akkora, mint. a oalosag, de egesz az en mi1_tdensegem , s mmt mtn~. den egesz: [ehetOsegeiben hatcirtalan,1. A vaL6sag es a lehetosegek k6zotti "hataron". Ct lehetosegek tavlatat fOr nem adva - "sem innen, se tid, I letben mindig itt, vagyban amott'( _ tekint »iesza a koU6 ana a tetformara, ameLyet a kb1,yszer-useg erJoga~dsa hata1"OZ meg. Ebb6L a tc1vlatb6L az adottsag _ ~ag,a a t6keteUenes tevties vottd.ban eLvesztl, ervenyet a szubjektum szii1,nara: nem 16.t1wtja t~~rit ,~gyerteLmuen crtekkepz6 mozzanatnak a tW)9osegbor ered6 szenvedest sem .. JeUemzo Szilcigy"i Domokosra, hogy a gy6ngykagy16-szimb6Lumot egyetemes 6sszejuggesekbe' helyezi; az Ami kell cimu versben a "szukseg" es a "fOlosleg" k6z6tti feszultseg id6n· kiviUi. fHozofi.kus eroteret tere111,ti meg. Mott6ja egy Shakespeare-idezet: "Ne sz6ljatok sziiksegr6L A regalja I Koldus is, bdr teng, biT f616s1egest. ! Ha te1"meszetnek t6bbet, mint mire f Szuksege van, ne111,adsz, ([Z em-benHet , Az 6.Uateval eg!J ertekiL [eszf( (Lear kiraly). A vel'S egyik eTtekp6lusan a puszta egz-isztencia mar-mar d.Hati sziiksegLetei, a mc1.sikon a lehetosegek, va_gyis a "ji:H6sleg(f, az eriek, amery kelt .meg, "hogy ne val junk j61os1egesse", azaz 6nmegva16sitasu,n-k zaLoga. Ebben az eroterben termeszetszeruen mediI fel a vaLasztcis probLemaja: "Mit vc1.lasztottunk? Tudjuk-e?(( A k8tt6 a gy6ngykagyl6motivum eddigi b·tekszerkezeLL citminosito tieIettel v6.laszol. "S mert azt hittiik a bu.torstif) nem kifizet6do! sa gytivasd.g ttU sokba keriH-/ _ csuda -( / hosoket izzadtunk ki lIwyunkbu[ _ I kezenfekvo, megis mondom Ci 7wsonicltot: I
1

teszi disszoncmssa:

~s

70

akdr a. 9y8ngykct9y16, [eleim; I meN szomoru az, feleim, / hogiJ mocsok altaI jut1mk kiJrcshez." Ez a sz6vegkomyezet nemcsak hogy nem oldja to! a szimb6lum pozitiv es neqati» po!usa k6z6tti ertekJesziiltseget, hanem azt nz egyensidyt is megbontja, ami konfLiktusukat trr::gikus . ervenyilve tennc. A poziii» eTtekekhiteU~t a negativ ertekek. teljes tulsttljpiwr ervenyteleniti. A h6sok cis a kincs b·tekdimenzi6ja j616tt ug1Janis a szornoru, a mocsok, az izzadtunk negativ jeUege, uoiamint: (L bevezeto sorok ir6nirijanak arnyeka uralkodik ("a bd.torsag nem kifizet6d6 I s a gycivasag tul sokoa lceriil"], Az e.rtekjelkep tuitosa igy meqcsuk: nern is [eieme10. Ennek a valasztast meg keriil. 6,. a szii-kseg jegyeben 6.ldozettokat kavetelo eleteszmenynek az etuiasitosa egyuttal eiuiasiuisa annak, hogy "beI6H/.nk is van j'OI6s1eg", czcz megengedhetjii-k magunknak, hogy egyeb ,,f6Wsleg(( hijan hosaket teremtsiink. Az ironikus nezopont tTagikus hdttenhH egy o(yan oerset idezhetjii.k, amely a mocsok erieouisi jelentesl'eteget teszi e1'teimezhetoue: "esak a kitzdelent. I surolhat. te zz emberrol l1.emi mocskot: lmit szamit, hogy a !evethetet!en gone: a boris itt-ott kifosziott -; { seb, iqen, seb, de tiszta" (Hoss~ delutan), EbbOi cz osszefii.ggesb6l villigossa viiHk, hogy a'mi a kagy~6 eseteben. a vedekezest kivdUo kenyszer (mocsok), az az ember eseteben. kii.zdelelnmel elutasitand6 erkotcsi eroszaktetei, megalkuvds. Hogy a gy6ngykagy16-jeIkep a k6U6 szam.ara vegii.l is nem jehmt tobbet a tehetetlenseq jd.jdalmana.[, az Apokrif Vorosmarty-kezirat 1850-b61 cimis. verseben lesz nyilviinval6. Egy .bukott [orradounn. utani helyzet szimb6luma'<;;entii.nik itt [el, egy olyan helyzetkent, ·ameLy t a Je1Jim.unka dia.dal.a heryett (a "borban a gy6ngy" ellenietekent]: csupdn a kagyl6 keserues son·cit tartogatja: .Pokolrc; menn'j/, menny72

ra pokol. / Unnep. lHunkd. Borban a gyongy. / KagyI6ban a 9Y0Jl;9Y·« . ,. ' ... A "forradalmi"-nctk nevezett .. er~ekc:lakz~t tt,~ k6zvetrenill aU szemben a "szuksegbot erenyt ertekalakzatavaL . . K6zvetve ez ut6bbinak a kritikcija a Fagy,0!1gy ci.mfl vers is alnelynek intellektua1is-anaht~k,,:s hangv~tele ~ gyongyot - eIide?;ni~6, dep?ettz!it6 hatassaL - ,,1.mmunreakcw" term.eken~k minositi, gy6gyszernek €s faj~~lomnak egy'~zers~ mind: "Kagyf6k kinjanak ln~ye, I egy~~tt-tenyeszes uTii.gye - I Ul'Ugy? kenyszer? kotelesseg? _ vat6sag!!! -: I szivunkre, mert sO,kan vagyunk s sokszivflek, I .~zivunkre ~nyhe gyo~yszer -; I szivilnkre gyongy a gyogyszer -. / gyongy, gyongy a bord,d~ al~~t.~' T~da~o,: sit'ja itt az citesztetizalas ,,)ote,temenye~ is, amely "egy-klU szep sz6ban« ,;::e.~~. hoz~aseai". I hogy gy6gyitgassuk ezt cz orakos / zrnmunreakci6t(( . A kotto - mint t.6.ttuk - ir0r:-ikusan, tag adja, eridegeniti, visszdjara_' ~ord!tJa, t~hat nem !ogadja e1 a gyongykagylo~1elkep?~. fogla~t ~o;sot mint eleteszmenyt. A megserult. meltosag sebhetyen viselhetilnk-e gyongyoket? Annu.k szemszogeb61, aki az' emberi mi,!,,?s.eget az eVIragi lehet6segek tavlata tel6l t.teh meg" BZ. a ketelked6 magatartas t€ljesen zndokoU: ertek» rend je-ben .csakis tilerte~nek mi~~sii~het ~g. -:a szabadsdg,a vegtetenseg f~la~a~a~ ateszte.tizal6, a filggoseg es uz onmegvalosttas konf!.l.~t1l:sat enyhit6 - "eszmeny({, ctmeIyet ez a tortenelmi sziiksegaHapot kitermelt. Legkeves;bb, amit tehet, hogy tagadja ezt, €S igy - legalabbis negative - szabadda valik. Ir6~i~jat aZ-,emberi. rehetosegek elkepzelt teljesseg~n.ek !t,ato~szaga erteti: a: "orc'5k tit" "". oz aktualts kiU~ v:gctsza nelku.v. Ahelyett, amii tagct~, ne1,:: a~ltt, rn.ert nem aUithat mast, ha el akarla keTlfl:"z az oruHtatas csapddjat: ir6niaja egyuttar bel~m(lrese annale, hogy a megoldas nines hatalmabctn.
13

..

[elei r;ter:; az .eszmenek. O· az, akinek: tOTvenyt ken [utma. Bizonsjos erte1emben persze az ironikus projetikus is; mert szakadatlanuZ nimutat 'ualasni jonni kesziHOre, de n€m tudja, hogy

ni mitulaz, amit Kierkeqoard. a proietikus e~ az iT_onik;us szubjektum 7.;;ilZonbsegeroL au« "Mas~ reszTr31 az uj n€m sajatja az ironikusnak: Csupan azt az egyet tudja, hogy a jelenlegi nem

sag hatatoZZa meg, Ezert teljes mb'tekben

Egesz jOlJOhOZ

vala viszonyat

ez az iHllzi6tran~

illik:

jevel hatnak, es olyan -magatartasra ·osztbnoz-· nek, amely a kenyszeruseget - a valasztasrol Iarnondva - eUogadj.a. E jelkepek ertekszerkezete .pers;;:e a pozitiv valasztas lehetcsegenek oba valasztas negativ mozzanatat tartalmazza: a helyzetet elfogadhatatlannak allitva, akonfliktust Ieloldatlanul kifejezve elutasit, tagad. Azzal, hogy·a_ kenyszeruseget nem esztetizalja at, rado~bent a diszharmoniara, a pozitiv valasztas lehetosegenek hianyara: a tehetetlensegre. Ebben az .ertelemben az ironia Itt is egy "o1yan szituaciot jelol, amikor »lnnen-s rvagy >->tul" vagyunk a tragikurn vlehetosegen". Egy olyan helyzetet, amelyben a tagadas, ha nem is valodi cselekves, de onmagaban is ertek, mert a diszharrnonikus ertekviszonyok f.eltarasaval a konfliktus-megjektivhianyat A tragikus tukrozl vlssza, ironia ezzel szernben

sajci.t 7whinak somib61 e8 d.Uast" (i.m, 98.). Erdekes hogy egyik- elso irotiiicus k6ltemenyeben Szilagyi Domoko« pontosan -a projeta-sz€rep tOTtenelmi tenetetienseqeoei vet sZdmot (A profeta).
vele szemben foglal adale-k toum ehhez,

mi az. (5 mC!ga profetikus, de helyzete a proIetaenak az ellenkezoje. A pr6feta sajat kortiual. jar kez a kezben es ebbOl a helyzetbOl Udja meg az eljonni kesziH6t. A p1'6jeta, mint fent megjegyeztilk, sajat kora 8zamam eloeszeti, de csak azertimert elsilUyed lritomasaban. Az iro-

nikus

eHenben

kilep

oldas- realis ,lehet6segeinek ksresesere Ebben all a tortenelmi jelentosege.

osztonoz.

tetizalt szenvedesnek azokra a gyongykagylomotivummal rokon peldaira 'gcndolok, mint a maganyos fenyo,. a leveg6be lendulo, de pata[aval a f61dbe"gyokerezett 'taltoslo, a csontig hato16 fagyot is turd szulofoldszeretet, a Mba temetve- alagutakat aso es rnegvalto enekre varo szolidaritas, 11sz6_ koporsofodelen a t~Ll1D es igy tovabb. A kolteszetnek ez az iranya a helytallasnak olyan etikai jelkepeit teremti meg, amelyek a fennallo ertekfeszultseget teloldva, a konfliktusos helyzetet mintegy szentesitik, a megvalto enekhez hasonlo motivumokkal pedig tovabbra is azt az illuziot eltetik, "hogy a k61teszetnek valamif'els hatalmavan a joVd felett.
A feszultseget enyhit6 kepek, a tragikus patosz reven Ielemeldnek tuna [elkepek a pelda ere74

Ez a magatartas ellentetben all azzal az etikummal, amely a romania; magyar lira leggyakoribb letsaimbolumaiban kifejez6dik ..Az atesz-

VALTOZATOK

AZ IRONIARA

Olyan embsri helyzeteket .eHink, amelyekrs az egymassal egyebkent osszeferhetetlen ertekek tartos ogymasmellettisege jellemzo.E diszharmonikus helyzetekbOl olykor egy-egy pills natra csak az ironia tud kiemelni. Es nern a hidegen lefegyverzo, folenyesen mosolygo, hanem a tehetetlenseg f616tti szegyen, elkeseredes csiholoja, az, amelyet az esztetika -tragikusnak nevez. A tragikus ironia, ha - termeszetehez hiven valsagainkbol nem mutat is kiutat .. de nadebbent teljes melysegukre .. Ha oldani nem is: de uralni tudja a diszharmoniat. Keseru pirulai segitenek abban, hogy a meghasonlott ertelem es Ielek neha onmagara eszmeljen, hogy a tehetetlenseg ne valjon termeszetunkks, meg ne szokjuk, A bensove valt tehetetlenseg bun lenne: az ironia revert marad meg annak, ami: elviselt kenyszerusegnek. Ez az olvas6i vonzodas tehat nemcsak esztetikai Izlesnek, hanem a homo moralis onvedelmi oszt1:inenek- fi.iggvenye is. Az alabbielemzesek targyal valtoaatek e tragikus ironiara.

Gyorfti Kalman:

A nagy korhaz

Forditott eposzok viraga ez; h6sietlen, sot te-hetetIen, mar-ma.r emberalatti let. A )(,eretlenill kapott etet eletszeri1sege nern nemesi11 itt ci!lszeruve, celok £s remenyek hij6.n taqolatlar: "I7U1rad, mint a ny6saorges, ameHyel a puszta eleto8zt6n araszolgat f6.jdalomt6l f6..jdnlomig. MtzghlJssz(lbbitott exitus, amelyhez k~pest egyetLen v6.1aszttisi _lehetaseg: az titmenetet egy rovid ugrassal piUanatt6. lehet zsugoritani. C~akhogy, h6.rrnityen hihetetlen, ebben a cgonka, egydimenzios letezesben is rnegmserti
76

az embert cz ororh, ameZyre kromoszomcikt61 fuggetteniH egyenUJkeppen szmettiink, es oa megv6.!.to uarost halogatva inkabb e ketes erteki1 piluinasok: mctnk6in biceg tov6.bb. Pedig a test 6njmeind aUgha kin6.1nnk tobbet a meg:veszteget6 petctoredekek, Hat nern megalciza ettogadni a morzsdkat az elerhetetIen tetjesseg hetyett? Az abLaknyi kek: eget, ameLyen reggeLt6l est"ig egyetlen madal' repiil keresziiil, egy simoqauis: vagy a zalkoho~ okozta mamort? A kiszolgaltatottsagnak h6.ny Jokozatan tuI nevezhet6 meg emberinek a let? Gy6rffi nan·citOTa a letkiisz6br61 tudosit, amelynek neve itt k6rhdz, s rendkiviit potuos, olykor ruituroiisziikus targyiassaga folytan val6sagos elfekv6kent iii elkepzdheto, de tobb enneI: a tehetetlenseq es megalrizottscig szimb6Luma, F€HeLmetesen szubatosak a nyomoreksrig tassiiott telvetdei, JigyeLjilk csak, mintha egy automata filmJelvev6 szenoteienseqe rogzitene: .. , "Most pedig a JelaU6s kovetkezrk. A bal k~z nimarkol az6gy tamlrijd.m, jobb. kez€ve[ pedtg h6na aLd.csipteti a mankato Aztan jobh kezzeI ragadja meg (/z rigy szeiet, a m~Ltrac oiatt, a hzdeg vasba kapaszkodik,. bol: kezevel helyezi ]obb nona aId. a mankato A [eneke, ket tapas tieszkadarab, lassan, sz_inte €szrevetlenii[ c:sUszik 1eJete a? agy"6t, a ld.brival mar eierte a p~dI6t. egyik erre, mdsik arra [ijttyen meg, mmt7-:u meztelen Id.bfejet a pizsama sz6.rd.haz varrtak vo1na." . Elvfrrnank, hogy egy ilyen latvdny . leirasa rI?Szvetl·e indi tsoti, hog]) ki vat t.sa be 16[iLnk Jenyiink legnemesebbnek vert erzeseii; hogy. egy piHanatm jobbaknak ti'injiink maqunk: eI6tt,. mint ami[yenek vagyunk. De ezzei ugyanakkoT Ii[ is uiuoiitana euo; C! viVigt6L, [elouuuu: uele a Latvdny kenyelmeUenseget. Nem ezt teszi. Ha van erzeLem, omelyet irasa 'kihi», okkot az 111kiibb GL Iiizl'Ldcise amel])et «a» osztunk meg nyo, 1norekjaivaL, mintha socstorsaik teruienk, s
71

..

ameHyel megszunteti at egeszsegesekonelegiil~segenek maradek. arnyalatat !s: "Azt m.?ndJa
Stmui (az d.damcsutkaja

mintha ajt6t nyitndnak fel" m_ert Sam;un nwr semmi sem mozog, csck: az adamcsutku]a, m~g a hangszaLagjai, meg- a nye[ve, es _.ez eppe,,: eteg ahhoz, hogy beszelnf tudjon, ez e,!!pe,n €Leg ahhoz, hogy ember legyen, mert. nylLvan az agya is mozog, nyitvd.n egyetlen se.1t sem tu~ot~ lebenulni ·az agyvelejeben, ami ahhoz szuksege~, hogy ityen haiolmas, ilyen rettenetes rr:-arhasagokat mondjon, ami hosszu id6re ~!veszt. az, e,n:-~ ber kedvet mindentdl, es egyszeruen kzszant.1a az ember agydt): a bolctogsagot nem nekiink hogy emberek lepyilnk, hogy kit6Usilk az emberi minoseg f099'lmat? E~boL a kerdesboL ebred a ketely, a ketely pedtg az ir6nia es a lazadd.s 9y6kere. Nem ietiet; ugyanis megbekiilni azzel, hogy az en:-berseg a puszta ontudattal kezdddik is vegzodzk. ,H9' _(~Z ontudat Iuuaima csak a helyzet felmereselg aterjedhet,es nem tovabb, akkor nem kines, nem teher. Mert a tehetetlenseg, [egyen az bar· mUyen - fizikai vagy erk61esi - te1'mesz:til, nem jer ossze a mdt6sagtudattat. Ennek az oszszejerhetetlensegnek a nyers, f6lenyes, feket~ ivumort sem megvet6 abTdzolasaval Gyorf1~ azok: ellen. az adottsagok ellen. tardit, amelyek ekettr5t megis bekes egym(1.s metlett €tes1'e kem y szeritik: Egy ilyen adatts6.g kiszoIgaUatottjai ~ korterem [ak6i a nevesek es a nevtelenek, akiknek sZGsz616ja' az elsa szemelyu namitor. Tekintetenek. j6kuszd.ban hal te aUsz, hol. 6, ket masik: nevtden, akiknek te11.eteUenseger6leppoly kegyetIen korkepet dlUt jel, mint a 'I1wgMr_61, s lassan az olvas6 is ott talalja magdt e harom szemely koz6s nevez6je olatt, a mi lo61'ilnkben. Mert, ugye, hazudtak nekem, neked is 11.azudtak, ot is becsaptok, de en is haUgatok, te is haUtalaUak ki" . Mi is eleg ahhoz, .

akkorat

kattan

koz.ber:'

qatsz, es o'is hallqat, vagy kinomban rohOg6k rnagamon, 1'(311.6gs2te is,es (} 'is r6h6g. "En is ·nezem, te is nezed, ahogy 6 vegiykilszkodik a embemel: sirnc lenne kedve, igy megy el6ttiink c!z emb :r, mert d ember, ugye, mint ahogy en is ember vWJyok, te is ember vagy, mint ahogy Scnrui is ember es Lapohos is ember, mert az ugyunkban ott van a szurke ... " A t6bb:::s sz~mit 1)ogll aUalanos alany ("az embe.r;') nem puszt:in gramnwtikai osszege itt nz E·n, te, 6-nek, hanem mCiga a sorskoz9ssey, ameiuben. rr szernelyek egymissat f8lcserelhe. t6kke v[iln:lk, mint ahogy e kL~regenyben is az
j'olyos6n, es haiunk: meg
(f

rohogest61,

pedig

Q3

•en

aUfinik m.i~'Jd.ik szemelybe. vagy az eLi termeszetszeruen. A szolidoriia« iqeraqozasa ez, a fanak szoiidaritase a tenetetlenseqben. eS a buntudatban. hogy. ezt dviseljii.k.

6 szerepet

olykoT

VigasztaLanut nit ez a sorskep, tneqis visszariaszt CI. szaoadulos egyetren utja, az ablakon. tuli ketemeletnyi melyseg. Marad. teluit a pusz-

h.

ta ontudat eS: . "Egy damb negyszogLetes metszet a.z egb6l. Kek vegtelen. MeqszamoUad, reggelt61 estu; egy madir 1'8piilt lceresztili rajta; Egye"tlen m,adaT." * tsau« Zs6jia: PaterNoster A miruieruuipi j6zan esz: a kii.lvi!ag artoimai ellen az ontudatm kergesea6 ved66lt6zek-

hogy ugyanakkoT akadalyoz ct finom erz€7eelesben. A k8lt6 levetk6zi ezt 0 blivarmhat,. Iui melyre megy. Sebei anin sziueiik: meg avers, ez cz eleven pit3rnoszter, amelyen, ime, magunk is a Let es tiuiat [ecszine ala bukhatunk. Az oIvos6 ct, meqszokot; rend utan ilLldokol, . de az €lmeny inedekek reteqei k8zott nines· hieral chia: a tenyszeru' ss uz irrealis, .u szemeLyes
19

seoeti a heg. Ugy vedelmez,

78

e.s a kozerdekii, az ironikus es a tragikus sze:;zelyesen rak6dik €gy.masra. Mint jOldTenges ut1iri" ugy vegyiHnek a IdUonbo'ZQ reteqek: tbredulcei .. b'gy biztos csupim: e toredeketc egy lehetseges let6sszegezes kellekei. De. a tudat alai; t01'16do he.te1'Ogen halmazokb61 csupcrn az Eqesz lehet6sege seJIik JOr egy lcitomiissa ajzott ptllunatban. , Pedig mi 1enne meLLobb pelCMul a megidezetx Jiloz6jus [Bretter Gycl'rgy) emlekehez, mint egytajta letosszegezes? Habits Egy filozoi"u.'; halaIara cimii verSe jut eszembe, amelyben a [ormaHan elmens), .a fajdalom ~ a meqidezett szeHemehez hiven ~ cz esetlegesbOl nembeU lenyegunkhOz eme16, megjormci.tt esztne lesz. PeTsze, itt a filoz6fus vcilsagat is jeb a veTS; "uz alapkateg6rid.k szetesnek ~ ezt mondta Molnar Gusztinak{(. Vajon a vad, "jormat~an t{myekt( mai sodra indokolja, hogy akarcsak a jiloz6fia, a »ersis a szeteses beismen~se? Hogy tdjesen megsziint a forma haiaima,a fajdalom falott? A gyasz itt Gazsiban, Gusztiban, Gezaban, benned vagy bennem art testet, es nem a gycisz esz'l1tejet szemeiuek: folott is sugaTZa f01'maban. Tehrit az esetieqesseqek, a momentumlet hordaleka aZal a versben sines .mad [elsza-

txuiuini?

Pedig mi nuis a tetosszeoezes, mint az eset[e-· gessegeinkboZ absztrahriU lenyeg jOlmu.tatasa? Lehet, hogy a bosszu. vers mindent ritfogni kivana extenziv jeUege kizarja ezt a lehetose.get. Csak reszenkent tudja ugyniarokra fogni az egyedi tenyeket, hogy a lenyeg, az aitaumositas eleven testeo« gYll.rja oketo S ez t6bbnyire nem a tudattalanbal feltoro ldtomas, tumem at ontudat jenyeben izzo rcitvriny pinanat6.ban sikeriil. Megdobbent -neha egy targyszerii, eies kep, ~az~efattilas szomoTU leUar egy terral, ainelyet. [etismerue esak igy fohciszko\iunk: "a, Letek, ez ·a hazam!(( Liitszalag veletlenszerii figurak ne-

p€sitik be~ vinilintaskas kotdk, asztaJtarcu pa-

rasztok, Muzeum-bdcsik, szokadt: muszUnkend6s ranyok, munkasszaUcis-Iak6k, 6sszeszoritott szdjUDoIg.oz6 N6k, es ·igy tovcibb, ismer6s-ide,gen tomeg, de felem6.ssriguk igy egyiitt torvenyszeT11nek lritszik, fis vigasztalanul hiteles. Utaz/is k6zben lehorzsol6dik ralurik a bamba 6nbizalom" cs kenytelenek vagyunk megtekinteni sajat felemcissrigunk kepmascit.is "CLZ 1979es L€tezesi Talcilkoz6ff nisztvevoi k6z6tt: .Tekintetes karok, kezek. I Foljebb kezes tekintetek, / Tobbszinnyomisu komoly / it perspektivikus mosoly. 1/ Itt vaqyunk 'eme kepen, itt. / Mindnycijasan. Csak; il..qy [eszit I mindenki, mint a drat melyet / nyakb61 tartll..nl( a kep jelett.II. I A jorkelest61 a lefekvesig lrqy-ahogy ani segUo ertekeket is megkerdojdezi ez a fintor; megingat 6.ldasos te.vhitiinkben, misze1~int letUnk hiteies, es okumk: van mosolyogni: zgen, ez a k6rtr'i dorga, hogy feUibressze, amit u9Y hivunk, krZtely es leikiismerei, KiviU 110n-e va9Y beIm [! magyarazat ana Ct felemcisscigra, amimek: neve "letUres" ier? A v6.Iasz bizony.talan, csok: egy bizonydssdg van: mindenke1Jpen mienk: a jeleI6sseg. Ezert • nem a sz6.nalom, hanem a vrid hangsllJyrira vaGl/unk e1'zckenyebbek a k6[t6 ketertehnu kerdeseben: "J\I[ivegre szriUdosunk, miert: keren. giink? I ~ kb'dezheted ~, es mert ]Jont epp ezek: / j616tt, kik egy-formaba zcirtak? I Nezzilk, ahoqy eqy ember6ltot I ontudatlan atagonizeUiuik?" Vajon sz/molomr« melto-e az, aki a vdiasztosrol. onkent Lemotuloa, Sctjrit 7ribcijcib61 lesz (12 eroszak trir9yavri? Az oldozat felel6sseger61 is sZa lehei tehat ebben modern 6.Idozat-baUadaban.: "Es jon, jon a Fater, a tempI om jere kqzeleg / a kaszarnya-epito, aceidaru-sereq, / eiotte pusztuuis, nyonw.ban ingatag, I t6in6tt hasriblak/rsok, befalazott hadak, / emberek me.szbe szoma ~. ! akkor is megepiilnek a betonkrirtyavarak, / ha

es

a

6-

Gyongy es homok

81

nem lesz aki /lassa, Inert mindenki Bent, a Falbtuvleszen:" Hogyan .lehetseges ez? Mi a tetje ennek az 6nkentes beepiuesnek? Az aldozat erteket: ugycmis a cel es a tudata fedezF Korn:fives Kelemenek vrilaszthattak, mert tudtak, mien tirrtenik: az oulozat, es ebb6l fakad sorsuk:

lijebb legyen e minosegnek 'az oumtasnatc, a kisszeriinetc lenseqe. Mert a pcivat 6vez6

tmgikuma. De oktalan (Udozat szo[g6Jatl",esz trirgya lenni csak: szrinalm((s, am konintsem felemer6, Ezert uuiokott (1 k6U6 fahaszkod{[~a: "A szioet: ne forgassa 'je1elem I me!tatran 1mb! miatt . " *
i

Kenez Ez a

Ferenc:
veTS:

Lcgvilag

tragiko-ironikus Urai pcrrabola. Szentkegyetlenseggel jOl'ditja cit eLLentetebe egy sz6.munkra hClgyol~uinyosan poziti» tm:taLmu je!kep; a 1)CWCl erLeket Kinek: 7le juttotna , eszebe ez az emblertu: pfHdciu! ildy hir:s ]Lvend6Uiset? "F6Isz6.1Iott a pava a vcinnegye-hrizm, / Sak szeqeru] legenynek szC/badulci8ara/1 I' Kenye,~, bilszke privr:ik, nap8zeclit6 toliak, / Hirrei hirdessetek: mciskeppen lesz holruip" Csakhagy Kenez ir6nirija most etna kenyszerit, hogy [eliilvizsgliLjuk e fennk6Lt sorokhoz tapnd6 erzefmeinket is. Vajon a pcivct-jeLkepbe siiriieti ut6pia [orrasa nem valami/ere tehetetlenseq? Mert kitiek van szukseqe a hianyz6 ertekek. es?me71yiLo szi?nb6Iumara, peuuiut. a p cit" ciTCt ha nem annai«, , aki kepteter: csetekedni? Es mit kezditnk: ezzel a ... masuurcl; h:! "eL ion ertiink?(( Ez a Legvilag ironikus vel·shdyzete. Eme esztetikai min6seg megjelenesenek srtjdtos ambivalenci(ij~Jwz tartozik: rtz inditus csaloka atiiuita: "ill6,lebegve, 7iatalmas nooan / meocrkezik J6lihtk (I. p:lva ... « Its e mad6.1TU ruluizott. szemjenyveszt6 :fensi9 kcsr5l)o is'megje!cnik "Mig csok iassiuion. meq 7L"m dIl, mozirisb« dermeiiue, cinn; I k';/l d csi1lc.trfjCn)t ziu/i' t:Cl / egite~~tkent a piva" - azert, hogy (lIW::U ,me-

segtor6

eUenpontjdnak, az osszeJerhetetahitaiot: lCitszattci [okozza Ie egy megd6bbent6,teny: a rniertunk: v~ll6nak 'kepzeu: eszmenq k6z6ny6s triTgyszeruseqe, siuar inuncmenciaja: "R6piil a pava szenvieten, / nemcin ilWnk a szivkamnib'an, / nyomjak (1 dermeclt biHentyiUcet, I le-fol sz6.H, szii.H ct ])2V([ .." Nos, ez eleg lehetne ana, hogy jOlacl~unk minden illuziot; De a j6U!nyes 7dj6zanodas 'Igy megszerezhet6 eLegtetele helt;ett a veTS a 'I egs6kig [okazza k(Hscgbeesett' onaltatasaink joL6tti szegyenilnk kinj6.t: "Mdr csupa VeT, Lucsok "!w!yunk I bense.ieben a" p:ivanctk, / ldgy lcamrcbo; amny tatba, I szarnyzsin6rt61 kek garaiba, I madsuszemet nyitogntni, / szel1dztetni, ]xldk(it .mosni, II csupa VeT es lucsak: vagyunk, / bense]€ben a p6.vcinak ... « . Ez: az ,eS2~neny tal'talmatlansriganak [elistne1'eseben es elhaUgatasaban cinkos beavatottak tmgikus, de ketsegtelenUl meqerdemeit S01'sa. Azoke, ckik: igy bamiskodnal«. "Majd megjavitjuk a made!r tesiet lids tahilhat6 ezzel, azzal, / icrtaposszai, legzsin6rml, I ml;QLebbentjilk Iepl",ezajjal , ," A. l-colto ironirija megvonja t6Wk, t6Wnk a reszne; balzsamUt. lme, oz iires szimoounnot« j6 karban tartasanak. ClZ «ira! , Nehez letvne eulimteni, sa, vers nyitva is hWfYja a kertiest, hogy a haszonles6 beauaiatuinok tete. 1ndtatlanabb-e ennd a sorsnal? ilz eszm,enll tartoima tlgycmis nem mmdenkii erdekel, a fontos uz, hom} 1:c;szesed.jenel" vaHalcisanak: vert e!6nyeib6l ("S vannak, akit« nagy iiiokban, / bejizettek inkognit6ban, / egy-egy kis I~onnyu repiitexve ... "J. Ezt a maqatartast ironizil,jcik a Legvilag legkielezettebben qroteszk. kepei, c~szabadsig, szepseq, 1ndt6sag .gy6ny6ru szimbolusruii proJanizil6 kerdesek: "Lenne egy kis pava-son,)w? / Hcit e9'Y kis ptura-szalonna? / 0, hisz ez a pava-rnaja' / He: a pava-meUye hoI 1."l.n?''1Ai aicmiasssupui): e1'TOt a fokard! sem tU83

es

82

nik azonban magasab breiuiiuiek a lcitszat jenn~ tctrtciscivaL oLy' cildozatosan birk6z6k 6naltato rI"agatart6..sa. E veTS teluit: konyortden iteiet, Ret t01n6rebb, [ornuisabt: Lenne; tal/in. meg hatdsosabban csaitanna. De Lehei-e kecses vagy egyiUulrin [eszes az avers, amelynek a szeteses elmenye a targya? Ezt sugaHja a oersbe iUesztett iot6anyag is. Tud-e pavaszeruen Lepkedn'i a lioa? Nyujthatja-e a k6lt6 a forma vigaszcit ott, aho; a forma I6.tszatszerusege Leplez6dik Ie? Van-e meg letjogosu1tsaga cz irodalm/iri finny6.sscignak, miutsiru ez az itelet nem haqyott erintettenilP Egy-ket il1'esjaratot, kozhelyet, persze, azert megis kihagyatnrink a szerzoue! (ilyen peLd6.uI "a .v6.gyak Letuiri szdma']. Ttiuin. meg meggy6z6bb lenne igy «z CLlehet6seg', CL7nelyet e veTS CL lint mai valsdganak egyik kiutjakent Jolmutat. Ez a ki1ft pedig e91f nem tipikusan a Hr6fa 1eUemz6 esztetika! min6seg, rzz ironia beitmbb kiaknazasanal" tl.tja. A val6 egi m/istuuik: megaLkoteisat mar 1L91Jsemv6.7·hatjttk ei a koLtes~ettor. Nos, az e.ffajta vers nem ClZ ~gi, hanem a pokoIi 1)uisat teirja fel annak, amibe oIy szepen beieszokik: az ember: a mindennapoknak. A jon(ikjar6l fiqyeIrneztet embed" rrl:iv0ltunkra, azert, hogy Ie ne rnolldjunk rota.
A tragikus ironia ugyanazon helyzet es diszharmonia kihivasara valaszolo etlkal-esztetikai alternativa, mint a 'teremto fajdalom eszmenyet kepviselc rnagatartas. Csakhogy a halyzet teridobeli korlatai az effajta szemlelatben nern valnak "h6si eletalkalomma", a helyzet- es azonossagtudat idiszharrnoniuja nern oldodik fel valamely. erkolcsi ert.ekti:ibblet ktgyongyozese-

kiuresedese peldaul Kenez Ferenc kolternenyeben ennek a tragikus ertekvesztettsegnek az iskolapeldaja,

Az eszkatologikus vonulattal szernben
zott Iellelhetdk

111(\1"

ertekjelkepeket tar .a •.D<tz.) a k-eJ vllaghaboru koirodalmi muvek es moti-

vurnck, arnelyek erne ironikus magatartas iranyaba mutatnak. Ebben' az osszefuggesbsn uj megvilagttast nyer peldaul Tamasi Aron sokat emlegetett Reruies feltamad.ds cimu novellaja is, amely az utopikus jovoszlrnbolum negativ e16jelu, groteszk hatasu kiforditasa: a helyzet 'megtoghatatlan jovcbe helyezett, tulvilagi "megoldojelezo motivumok fel€: vezet.6 uton. Erdekes mat peldaja ennek Fodor Sandor A jeLtamadus etmarad. cimu rernek novellaja, mely egeszen mas iroi eszkozokkcl, de ugyanazon illuziotlan szemlelettel viszonyul a csodavaras attitudjehez, A messianisztikus kuldetes-etika ironlaban

olyan

dasanak" er6teljes kifigurazasa az ·els6 h~pes a majdani "iinnep" vigaszat radikalisan megker-

nek vigasztal6 elegtE'teleben, sern eszkatologikus ertektartalmakban. S6t: termeszetebol adodoan nerncsak az evilagi, hanem a futurikus udvosflE-gtudatteljes hianya is jellemzi. A pava-jelkep
''_'

Iogant 'ellenpeldait is msgtalaljuk irodalmunkban. Legkorabban Nyiro J 6zsef A jezusfarag6 ember cimu novellajaban mutathat6 ki egy .remenyvesztett kozosseg megvaltatlansagat szimboliza16 ertekjelkep, az ijeszt6, orrnctlan megvaltoszobrok motivumaban. Sokkal kesobb, M6· zes Attila Egyidejusegek cirnu regenya ugyancsak ezt a tavlattalansagot modellalja. Az ismet16d6 halalt, temetest nem koveti az uj elet Iehetdsegensk vigasza, csupan emberen kivuli, ertelrnetlen ritmus tagolja a Ietet nap- €os evs~okra. Ez a kulso kenyszeruseg valik benso. ve, elfogadotta az ontudat szamara: igy vesz ki e Ietbol a tragikum lehetdsege is. A tavlattalansagof kifejezo id6modellre mint rnelystrukturara a szovegfelszinen raepul a megvaltas joelen esetben nega tf v j elen testol tetti em blematika] a, s az Iro ezt finoman egymasra jatssza a tortenet mottvurnalval. A· teremtett vilag terenek evszakonkent isrnetlddd megkozelitesehez mlntegy
- ..1;'

,

'"

allan do di szletke n f 11 ozzata rtozi k <1 Z or mol' an, csupasz terrnesko-kereszt, arnely __ "nom figyelmeztet, nem jelez scrnmit, s.ma cs tdotlen, i:l tajdaIon" szirnbolurnu valarrnkor regen ·lcki:ilto;hetett mar rola, vagy eppen megv.iltora var a megvaltatlan tajori, hog)' frtelmo be.>t~ljps2dj,ek"_ A falu rnegvaltojanak 11 f'.;--:eli Iaragott kepe vigasztalanul groteszk: ,,!{icsit pokhasu volt ez a Krtsztus, nagy lepcsss bekaszaja, szomenek ket godre vakon meredt ::.1 kereszt et vatokre, s bamket volt ElZ ot korulolclo ahttatru.' A melto ell dozutra varo kereszt csupaszs.ig.i rrmcl a magzatat halva szuld Maria tartalmat vosztctt cletevel, a groteszk Kris~duscszobor pcdg '-I' a' a f'ordulattell, hogy a rnadonna.rrcu (;t.:,S~O"Y a falu ,.gyas,J Iesz. E vilag eplka! szcentrozas.inak t~,rgyai kepletesen annak Ienycg _t, celt ilans gj t sugalljak,
sa ban, Iolektelcn i.11barnult az a~c, a s: erukcp su-

Diszharmorrlajuk atlenyegOJhet a teremW fajdalom szellemi-erkolcsi gyumolcseve, es igy Ieloldhatonak latszik. Az ironik~ altersebben.

pontjabol

hol ez, hol amaz mutatkozikmeg

ele-

nativa pedig a diszharmoniatelesen nyitva hagy6 es azt igy is uralnl kepes hatalom. De se~ a feloldas sem a felillemelkedes nem tudja megszilnt~tni e [elkepekben kiiejezodo paradoxalisertekviszonyt. Megnyugtat6 vegkovetkeztetes helye,tt rnagam is esak arra a kerdomondatra szorftkozhatorn, amelyre felte}:let61eg ebben . a pillanatban az olvaso is gondol: Hat akkor rni a magoldas?

nyelv is: "V.egtelen ures polya volt a vilag, a

tavlattalansag

kilejezoje

a kiJl.a!

hatasu

halott csscsemd Ieher cmlekevel.v :8s 'vegul, de nem utolsosorban ug yanazon koltd, Kanyadi Sandor, aki a Hoiottak napja Becsben cimu koltemsnyenek tragikurnat a fe1tamadas remenyenek katartikus vegkicsengesevel oldotta fel, es az iidvozit6 aldozatvallalas mellett tett hitet a Gazelben, rnaga is a tragi-

kus ironia kfsertesenek enged, amikor Soris]verse befejezeseben a mindennapi helytallas marade kertelmenek, "lid vossegadagunkv-n ak az elnyereset kerdcjelazi meg. Gyongyes homok: ugyanazon lctszimbolum szine es vissza]a. Moden csupan a rornaruai
magyar ircdalom sajatos szerkezetu -er tekjelkepeinek megvilagitasara, s a peldak - az iroda-

lorntorteneti

teljesseg igenye nelkul hivatottak

a modell

altalanos

ugyanazon A tragikus 86

ervenyct

ertekszerke et sInet vag:v tonakjat, patosz vagy a traglkus ironia nezo-

alaturnasztani:

InOSZERtJ-E A. TRANSZILVANIZMUS? (Vazlat a jelenseg utoeleterdl) Ezer ki len cszazkilencven
venegy a vita decemberetol kilencmajusaig a transzilvanizmusrol folyt az Europai Ida cimu hetilapban, Termeszetes, hogy ez a -vita a Gy6ngy es nomok
,

-

tanulsagainak

a tovabbgondolasara

kesztetett,

A kihivas a fiatalok reszerril jott .. A megszolaltatott egyeternistak (Santha A ttila, Viragh Zsolt, S61yom Noemi, Kozma Emese es rnasok) meglohetosen ingerult hangnemben Iogalmaztak meg a "transzilvan" ideologiaval szembeni ellenerzesuket (Eur6pai Ida, 1990/46.). Ezen a szellemisegcn elsosorban nem a hetyen evvel ezelotti transzilvanizmust ertik, azt j6.. szerivel nem is ismerik, hanern valarni tran-

a )iluralizmus igenyevel - itt es most a nyilvanossag szintjen elfogadtatni. De idezojeleirn nem veletlenek: a "transzilvaniemus'' torteneti [elenseg, s nem biztos, hogy <J Iiatalok azt erfik ezen, arnit mi msgszoktunk. J6, hogy a vitaban megszolaltak olyanok is, mint 'Fabian Ern6, Pomogats Bela, Puskas Attila, G. Balogh Attila es masok, akik a fogalom eszrnetorteneti megvilagitasara is sort keritettek. Kulonosan tanulsagos 'I'anczos Vilmos kritikai igenyu torteneti attekintese (Trtmsziluariizmus
pai Ide, 1991/4-9.),

szilvannak

nevezett

eszmerendszert,

arnelyet

nemzeti identitas. Eur6mely a torteneti es sszrnetorteneti tenyezdk alapos elernzesevel lenyegeben ugyanarra a kovetkeztetesre jut, mint amit Szekely Janes szentenciozusan igy fogalmaz meg: a transzilvanizmus "a vesztesek bekitssi kiserlete a gyoztes aspiracio vuralrnl helyzetenek demokratikus Ieloldasara. ( ... ) Egyfajta Illuzorikns kiserlet arr a, hogy a megvaltozott uralrni viszony ellenere, a kulturalis

es

az idosebb generacio (es az RMDSZ) kepvisel, es probal szerintiik rakenyszeriteni az ifjusagra ·is. Legf6bb jegyenek azt a kozossegelvu ertekrendet tekintik, amelyet kovetve az . ogyennek kutya kotelessege alarendelni sze .. melyes szabadsagat es erdekeit a k02 - jelen esetben a hornogennek tekintett kisebbseg szolgalatanak, s melynak neveben megkerdojelezhet6 az egyeni dentes joga(tobbek kozt peldaul a "menni vagy maradni" kerdeseben

is). Ismerve a megszelalo Iiatalokat, sietek mcgjegyezni: nem a szernelyes onerzet erzeksnyseget Iejezik "ki, hanern clvi alaprol von-

jak ketsegbe a kozossegelvu ideologia intolerans ervenyesitesenek tendenciajat es annale Ietjogosultsagat, azt a kizarolagossagot, rnely adott esetben a teljesen johiszemu "transzilvanistak" megnyilatkozasaiban is kifejez6dik. Ezek a fiatalok cgyszeruen csak maskeppen gondolkodnak az erdelytsegrol, a kisebbsegi let-

kozosseg mint ilyen, megiscsak fennmaradhasson" (Eur6pai Ido, 1991/10.). A mai hozzaszolasok alapjan a transzilvanizrnusrol meglehetosen heterogen osszkep kereksdik ki: a jelenseg pozitiv (Pomogats, Fabian, Vitus K. Gyorgy) es negativ megltelese (az emlitett fiatalok, Szekely Janos, Biro Bela) egyanlnt megnyilatkozik, es idoszeruseget illetoen is megoszlanak a velemenyek, Egy dolgot viszont ncm art lcszogezni: fiiggctlenUl attol, hogy idoszeru-e vagy sem, a tobbseg velemenye szerint ez a szellemiseg - ha megvaltozott
forrnakban is - rna is jelen van kulturunkban, khel2tunkbeo, foiytonossaga a hstvsn ev alatt akkor is ].;:imutathat6, ha bizonyos periodusokban a rnegnevcxest elk erulik. A f'ogalorn eredr-ti jelentese

rel, es ezt a maskeppcn

gondolkodast

akarjak

poli tikai-kozigazgatasi

term

es zetu :

5Z r.nt

-

a

svajci
69

88

rnintara szervezett, kulOnb6z6 etnikumu 1iig~ getlen kantonokbol osszeallo Ioder atlv rendii;z~nl Er~~Iy gondola tat fejezi ki, rnelyet Tnano~ elo!t sOk.an az erdelyi kerdes optimaus m~goldasakent Iogtak feI, az onrendcikezes :-vllson;l eszrnejenek megfele16en. Ebben' a ~ze:u: a hetven ev, de kitlonosen az utobbi ket e":"tlz·e~ alatt beallott hatalrnas demografrai va~tozasok, keveredssek miatt minden realis eselye rr:-egsz?nt. Ezt a fogalmi magot, Iedi el a transzl~vamsta eszmerandszer, mely eredetileg - mmt lattuk - f61eg az irok rnunkassagaban, '2sszekben, rmialkotasokban korvonala~odik. Ez az ~szmenyrendszer egyszerre tobb is es keve~eb.b IS, mint valamely ideologia: tobb mert otikai-esztetikai vetuletei is vannak; ke~ vesebb.' .mer~ nerr:- a kisebbseg valos erdekeijelentesben a transzilvantzmus rna nem ide-

nek vilagos megtogalmazasara torekszik. Am e.z,.~z. uss.zetett szellami kepzodmeny·funkciojat te~mtve - ketsegtelenul ideologikus. .EI'ed;tI szerepe szerint ugyanis ez a transZI1:vamzm~.s.valasz ,az e~delyi magyarsag helyzet.eben. elcallott valtozasra: a Trianon utani kisobbsegi letre, az anyaorszagtol elszakitott
nernzcttoredak a . helyzetber;t helyzettudatat llj. politikai adottsagaira, Ebben ksllett . a kisebbsegi magyarsag

funkcioj.a, hogy sztikseg- . bol ereny t kovacsoljon: a ha tranyt mintegy eldnynok rnutatva, a kisebbseg magarautaltsagat az onuuosug szep 'Iehetosegekent, a sajatos ertekteremtcs eselyskent rnutassa f'el. . K6s Karoly KiLUt6 Sz6ja, Makkai Saridornak Az erdelyi szeilem: cimu tanulmanyu, Kuncz Aladar c~szeje az erdelyi gondolatrol es meg j~ ~€OhiIllY. d.okumentum igazolja, hogy .az ideo~ loglakepzodes a fenti mechanizmusra epul; igy kepes csak a trunsztlvanizmus kornpenzulni azt a Ielki vesztesegtudatot, melyet az uj helyzet kivaltott, Nyil vanvalo, hogy a tuleles szempontjabol ez az eszmelssg pozitiv szerepet [atszott, hiszen az ugyrievezett hoskorban a rornaniai nw(·yars~g talpraallasat segitette eld. IVIeg kell jegyezm azonban, hogy Inkabb egy szOk rHeg ideologiajarol van szo, amelynek tagjai [obbaru

a~.volt, az ideolo.gikus

kereszteny

ketsegtelen, hogy ezt a szernelyes hitet nem lehetett masf'el millie ember ideologiajava tenni. A tr~nszilvanizmus krrtikajat ~ mint tudjuk - .a fiatalabbak mar a harmincas evek masodik feleben- elkezdik: Szernler Ferenc Jeiszo es

Iatot,

az aldozatot,

meggyozodesbol

am

vallaltak

a szolga-

tnitosz

megfogalrnazni, es - ami talan m~? sii~-gosebb volt - ujrafogalmazni, megerositeni nemzeti azonossagtudatat, Erre a tulelesi "strat~giara" bizony nagy szukseg mu. tatkozott, hiszen a Trianon utan bekovetkezett politikai-szellemi-erkolcs! osszeornlasban sok,an ketszazezren tele~ _pedtek at az anyaorszagba). A transzilvanizmus szellemi-erkolcsi v€dekezes, pozittv valesz V.?lt az elnyomatas, az elhagyatottsag negativ kov~tk~zmenyeivel szemben, rninthogy segitett erkolcsileg elfogadtatni azt a hslyzetet amelybe az itt elo magyarsag kerult. Mir:l.d~neke16tt
90

melyhez Szabsdi Laszlo levels is alapul szolg.alt (Europai Ido, 1991/1-2.), s ez izgalmas vitat valtott ki az -Erdelyi Helikon, - az Erdelyi Fiatalok es mas Iapok hasabjain, Az ut6kor kepviseloje rna a Szemlerehez,

cirnen

irja

meg

hrres

tanulmanyat,

Szabediehoz

hasonlo kovetkeztetesekhea

[uthat

valasztottak azcngyilkossag, a kivandor Ias utjat' (1924-ig

az alkoholizrnus

sagok, melyeket
sitottak, hogy

el: a transzilvanizmus nem a kisebbsegi helyzet es az alaperdeksk jozan tudatositasa volt, hanern "hit €os aspiracio", vagyalom, amely hamis valosagkepat konstitualt. Az ervul haszmill tortenelmi tenyak mind csupan reszigazelfedjek

negatlv tortsnelmi

az iro-ideologusok tulaltalanoveluk az egyeb, foleg

tenyeket,

.'

tova bbi sZUkaSZ'-lliJan IS :;Lukseglet rnutatKOLOtt, es hasoruo runkcrot toltott be. A~maso., dlK vnaghaboruj kovetoen 'a 'proleta.r interna~iO?~.Ll~mUs es a "dunam:odencei" t€stveriseg i.lluzioja IS abba az iranyba hatott hogy eltornpits a a gycztesek es vesztesek, a tobb.::;egick es kisebbseglek kbz61ti erdekellenteteket. Az irotarsadarornban es altalaban' a kulturaban a "ketlos ki.it6des" hivatalos elutasitasa (1968) man ujraeledtegyfajta erdelyi regionalizrnus onerzete, melyet a hatalomtol ajaridekba kapott kisebbsegi intezmenyek is megcrcsrtenek. Az Europai Ida vitajaban Biro Bela mutat ra
l(:n

.gi

EITe az illuzorikus

valosagkepr e a kisebbsa-

ittrnaradasra es arra komprornisszumokat is elfogadva eljenek az ertekteremtes adott Iehetosegeivel, Mint minden kozossegkozpontu ideologia viszont magaban hordozza azt a veszelyt, hogy - ha turelrnetlenul ervenyesitik - kireksszti a massagot, totalizal, homogenizal, azaz: a kizarolagossag lehetosegeit rejti, Nem magat a , . Ez az a jellegzetesseg, arnelyre a Gyongyiis homok: [rasa idcjen nem figyelhettem fel, talan az eltero tortenebmi helyzet korlatai miatt, D~ rna mar -Llgy tfinik: ennek a szellemisegnek a
turckepessege, toleranciaja korantssm olyan mertekii, hogyegyC'llerteklikent fog ad jon ':1 valamely alternativ paradigmat. A. fiatalok ez ellen tiltakoznak. Nyilvan, amig nines valpsagos demokracia, a transzilvanizmus a rornaniai

mondast, osztonz],

azokat nyilvan hogy pclitikai

miatt - masck mellett transzilvanizmustol,

veletlenul emliti Szekely Jiin os azokat nemzeti (riacionalista) mellekzongeket'',

3-

-

elhatarolja

"nepmelyek

arra, hogy a Ceausescu-rendszs; hatalmi rnanipulacici es a magyarsGg egyes kepviselcinek
egyuttmukodes] keszsege hogyan talalnak

egy-

masra,

lis ontudatnak az ervenyesiteset. A transzilvan ideologikum a hatvanas evek vegen, a hetvenes evek elejen tarnadt fel ujra, arnlkor a korantsem megoldott kisebbsegi letben isrnet megjelenik 32 identitas ujrafogalrna, zasanak szi.i,kseglete. Ez elsdsotban a tradici6 tudatos ujraeleszteseben, Gall Ernd ideologia-

es segitik ennek az Illuzoriku,

regiona-

mazyarsag
nalkozik

egyik

tulelesi
is.

tovabbra

tortenet] munkassagaban es a "sajatossag meltosaga" rnogotti ideologikumban jelentkezik. koltoinek Iiraja is fenntartja az pozitiv Iehetosegeinek, a transzilvari ~~te.~:~mi tradiciok meghatarozo szerepenek illuziojat, valamint a kisebbsegi humanum erkolcsi tobbletenek mrtoszat: a "hely ttl llas ", a ,,s201galat'', az "aldozatvaJlalas" szereplehetdse . get, mely elaJtatja a vales erdekek megfoga.lrnazasanak Igenyet, hasonlo ideologikum) manapsag is Ietezik es hat. Bizonyara van pozitiv funkci6ja is ennek az ideologianak: azok, akik belsd meggyo2ddeshOI vallaljak a kisebbsegi let hatr!1nyait, a te ..
Tehat a transzilvanizmus (vagy valami ehhez

nemzedek egyirtteles

Beke Gyorgy

pubhcisztikaja,

a masodik

Forras-

melyes meggyc526deset nem lehet ketmillio ember szamera kotelezove tenni. S ahelyett, hogy illuzlokkal birnank maradasra a fiatalokat, a vales eletfeltetelek biztositasaval !fen oket ebben is erdekeltte tanni. Mindez azonban csak ''2gy hatekony ldsebbsegvedelmi politika €os a kulpolitlkai folyamatok sikeres i:isszj::Heka reven, valik majd lehetsegesse,
1991 augusztusaban

Am egyes emberek

strategiajakent

kl-

sze-

JEGYZETEK

] A tOVli.bbiakban tobbszor hivatkozom Almas! MikIosnak A latszat tlalOsci](I cimu konyvere (Budapest }971), mely az jdeol6giifkat a ,,,hamis tuciat" fogalmi kereteben targyalja, Ezert meg kell Iegyeznem, bogy - noha az ideolag,a-kepz6des rnechanizrnusar tekintve iejtegetesenek egy reszevel egyetertek - a .Jiamis tudat" fogalrnamak en'enj"f'sseget megb§rd6jelezein, mivel ez feltetelezi az "igaz" tudat - szarnornj-n riagyon is kHseges - letezeset, arnely birtokaban lenne az abszolut igazsagnak. Karl Popper velemenyet osztom, s feltetelezem, hogy meg a tudomanyos igazsagok is mindig relativak, hiszen kulonosen a tarsadalorntudoma.nYO~ban "a megismeres nem eszleletekket vagy meg£lgye1esekkel vagy adatok, jlJetve tenyek osszsgyiijtesevel kezd6dik; hanern a problemdlckal", arnelyeket maga a kutat6 yet fel, tehat az" erdskeltseg ~ozzanl1ta e16zi meg (Teny, ertek, ideologia. A. pozitlvizmus-vtm a nyuga.nernet szociol6giaban. Osszealhtotta es a oevezeto tanulrnanyt irla Papp Zsolt. Budapest 1976' 280.).
2 Karl Mannheim: Ideoloqie und Utopie. Bonn '1930. (Hivatkozasom kozvetett, Gail Emu Pandora uisszaterese. Krltericn 1979: 108.). :3 A sajatossag fogalrna t tudatosan kerulorn a_ rom.an~ai magyar publicisztik~ban, f6kEmt az un. 'Csipkerozslka-vitaban hozzatapadt erzelrni ·tartalmak zavaro kisertesei rniatt. (SlU6 Andras: Csipkerozsika, Korunk 1978./6: 444-446; Panek Zoltan: irjon 011 is Ir ul, A Het 1978/35: 4-5 .. A vi t a folytatifsaban _ OJ megj~lenes. sorrendjeben reszt vettek meg: sow Andras, Lang GUSZt{IV, Racz Gyuz6, Bal.gh Edgar, Farkas Arpad, Bajor Andor, Szasz Janos, Deak Tamas, Szoes Istvan az tqaz SZQ 1978/9, la, 11-es szifmaban). A sajatossag helyett az individua/itcisllak az azonossag . kOlonb5zoseg dialektikus egyseget tartalrnazo, Iog ikailag .megalapozott def'iniciojat vez tern be es alkalrnazorn,
4

rozasa elegtelen, mert tai-talrnat kiszigefeli .az elkeulhetetlen _tarsadalmi iriterakciokbol, a targgya teves viszonylatrendszerebol, es mintegy irnmanensnek teteIezt Nern tagadorn, hogy a szemelynek eppen szernely vol tanal Iogva meltosagtudatn van. De tarsadalrni i..isszefiiggesekben ertelmezve ez viszonyfogalom: feltetelezi, bogy joga szavatolt es elleJ'1orzi5~t rnodon elismertessek, Ez ut6bbi vetulet velernenyern szerlnt nom bangsulyozodik kello mertekben Gall Ernonek a sajatoss!ig rnel tcsagat £ejteget6 irasaiban, melyek az erkolcsi-erzelmi tartalornra osszpontosifanak (lasd elsosorban Pando1"(1 visszaterese clmii kotetet, Kriterion 1979), Ezt a probIernat azert sem j6_teljesen etikai sfkra terelni, mert az erintett egyes szernelyek es kozossegek belirgyeve teszik igy art, ami els6dlegesen politikai-Iogi viszony es hatalrni targgya teves kerdese. jA ket vilaghaboru ki:izolLi klsebhseg ideologia a transztlvanizrnus minden vetuleteve-l nem foglalkozhatorn, de jeiz2m <zakirodalma eJiizmenycit. Kialakulasanak es mi benletenek kutatasa ugyszolvan csak a hetvenes evckben, Kantor Lajos es Lang Gusztav naqy vlt<il keltc Irodalomtbrtenctevcl kezdo-' dik el de a k6tet rnegfelcld Iejczeienek jelentosegct akkor meg hatterbe szoiitjak a rnai irodalom 'jelensegeinek megi telese son OS zeiHki5z<'i ncmzedeki es egyeb erzekenysegek es ujabb egyo!c!cliusagok (!?::nntinial maU!Jrtf irotioloni 044-1'170. Kr iterion 1973). Az erdeIyiseg elvenr-k kisebbsegldeologial es irodalompolttikai len yeget es szerepet azon b,111 ez a Y iszony lag rovi d s7.intc7.\s lattatja eWszor ',argyilagos"n. pozifiv es ne[(i!liv VO:l[,S'l'\':11 e+yut t, [elezven azt is, hJg)' "pontos megh.ttaroznsnval. crtckclesevel meg adosaink <I tarsadalimtudornanyok': (i.m.: n, lap), Genezisenek, eszIl1OC-

C'> lll<l,;::a:arl<{ rC'1d~:&f'l'enek l':ir"teneU erLek_'lb&t -

alaposan

dokurnentalt

alapJlin fdtphei."'en monograf'ikus igcnnyel - Na~y Gyorgy kez.h pI a Korunk h;\s~\l.>jaln. k.crnelve i ke-~Jeti kor,delk p izitiv l1lo;7.';6~iL6 szc-repet. aru-l y szernte elsesorban ab ban all t, hogy a "sziUijIiilddel vale Ieltetlen uzonosulas crk.ilcset, a romun-vmegyar e,~yi.itleles
elpmzesel,

a kozlcmenyek

A melt6s<'i1l

regalmanak

pusztan

etikai

meghata-

'c\12!Usegeinek

hitet,

a

kozosen

kOszkud0k

es 95

talajon feil6d6 kulturak egymashoz roo konulasanak historiai kepzetet, valarnin t a dolgoz6 neposztalyok melletti demokratikus kianas radikalisplebeius szen vedelyet igyekezett j6v6IormaJ6 akarattd szintetlzalru" (A kezdeti tr((nszilvaniZ1Husrol, Eszmetorteneti va:da t Korunk 1973/11. 1654_ Lasd _meg: A 1ctizos sorsepitrs -gondo1atc!. Korunk Evkonyv 1974; Gonlolat es funkci6. Bevezetes egy eszmetorteneti mo. nografiahoz. Korunk 1974/4; Szimbolikus illusz1rdci6 es ttirU!nelmi tarta!om. Korunk 1981/10.). Az 6nismeretnek ez a tortenelmi emlekezetkiesesert karpotolni klvano igenye eredmenyezi azt is, hogy Gall Ernd oly ldtuntetd figyelmet szentel mih-eiben a tr-anszilvanizmus ethoszanak, a "kisebbsegi humanurn" ertekdsszetevdinek, .megktserelven helyreallrtani ezzel az 1944-es for-dulat utan sokaig egyoldaluan propagalt es a vele szernben a hetvenes evekig meltatlanul kirekesztett halado szellerni erkdlcsi hagyomanyok egyenstilya t (A humanizmus viszoniagsagai. 1972; Az erlctilcs dilemma! 1981). Hogy a transzilvanizrnus vonatkozasi rendszere megkerltlhetetlen meg olyan ir6k munkassaganak ertelrnezeseben is, akik nem osztoztak maradektalanul - eszrnenyeiben, vagy eppenseggel cllenfelei lettek, azt meggyozoen igazolJa Szftvai Geza Meliusz-monogn1fiajanak eszmetortenetl fejezete, amelyben elisrneri, bogy a transzilvaruzmus mitikus-ideallzalt »tortenelmi« es »psziche« felf'ogadasa adott pillanatban realis es pozittv kozosseges tudatkonstitualo tenyezf volt" (Hetyzettll~' dat es -irodalom. Dacia 1980: 38.). Ezek az eszrnetorteneti megkozelitesek ugyanakkor a ket vilaghaboru ki5z6tti romanial magyar kultura olyan kimagaslo kepvlseldinek alakjat ernelik vissza a, kdztudatba, mint Makkai es Tavaszy Sandor, Imre Lajos, Laszlo Dezso es rnasok, akiknek nagyreszt meg feldolgozHsra varo mun kassaga annak a t5bbsz6lamu szellemf Bsszkepnek a realis resze, amelyet sokaig el fedett a Korunk-hagyomany kizarnlagos kultusza. A tagabb 5sszefliggesek kirajzolodasa ped.ig rnintegy herrneneutikai elcfelteveskent most mar arra szolgal, hogy a reszek funkdomHis Ielterkepezese es a k(U6nb5zo 96

az azonos

szernpontu ml§lyfurtis is megkezd6dje.k. Ennek a ..fel~ ~datnak k5telezte el rnagat Balazs Sandur, aki kony"eitevek 6ta a romaniai magyar hloz6fiai-szocio16gial rradicio feldolgozasimak szenteli, s akinek Varga Bela es TU';uszy Sandor mt~nklh~;'l,~a kapcsan muris sikerul! igazolnia, hogy a mug.is szintu "filoLor<ila~" Bretter ttimasztotta kortars ig"nyenek a ket vilaghaboru kozotti kisebbsegi eletben is voltak el6zmenyei, hi vatott kep viseloi (Varga Bela; B/j!cse lett irdso:.: Bevezette es jegyzetekkel ellatta Balazs Sandor. Kri.terion 19,9, Bali'lzs Sandor: ''Tavaszy Sandor filozo!iclja, Kriterlcn 1982)_ A hagyomimy megszakud~ szalamak 6~zebogoztisaban masresat d'ontos szerepet jatszik Fabian Erno konyve, amely a transzilvanizmust a nemzet es nsmzetiseg torteneti kateg6riainak osszeruggeseben etnikai iden ti ta~tudaUr_ent, "azono~sagideo16giakent:' s a maba nyulo psrspekcivziban elemzi (A tu.datossag jolwzoWi. Kdterion 1982). VegUl a ket vi~ag. haboru k6z6tti romania! magyar nernz ... iseg. IdeuioglU t legat£ogobb, a tenyeket mess?:men6 reszl"tess.eg~~l Ietdolgozo eszrnc- es iroualomtorteneti monognlfw]a is megszuletett (Fomog!its bela. A' trclnszi./ueiniznms. Az Erdi?lyi Helikon ideoI6gil\ja. Irodalomt5rlo~neti Iuzetek. Akademiai Kiad6, Budapest 1883). Minciezek ismereteben' egy inkilbbelmeleti b<';_~llitottsagu, tehat szuksegkeppen a tEmyunyag bizonyos leszukitesevel is jar o, krttlkai megk5zelitesre vallalkozom. Ez a kritika nem a transzilvanizmus igen sok tekintetben poziliv ideclogiai Iunkciojara, hanem beIst) ertebzerkezetere osszpontosit, _ami a hatekonysagt tenyezGt61 sgyebkent is minden ideol6ghiban elrneletileg elkUlonithet6. 6 Egy azoriossagtudat mibenleHenek es )deologlKUS kifejezodesenek elemzeseben csak olyan fogulmakk.al lehet celt erni, amelyek ideologiailag JehetCiJeg serntegesek es jol msghatarozottuk. Az azonossagtudat kulonbi.iz(i jelz6inek (nernzeti, nernzetisegi) tartalrnat ugyancsak vilagosan keU korullrrn, mert tisztazatlansaguk ujra meg ujra elhomillyosllja az azonossag fogalmanak Ienyeget, Ez utobbi tortenik Fabian Ern6 konyveben; nuutan vilagosan esszefoglalia a nemzet-

~

97

,

,

fogalom tOrUinetct. e~ maggyoz6en, alapos ervekkel all~st fog]:!l arnellett, hogy Kelet-Europa b1.\O n nernzr=ti Ideruitas nern kiHhet6 az Mlamhatdrok kereteihez, hanern nyel vi-kulturalis meghnt{trozottsagLi, tehat 11 herderi nyel V-, iIIelve kuitLi"llpmzet fogalm<'il1ak Ir-Iel meg, es rniutan LiJr11 leszogezt, hogy" "ct nernzeti kodi~seg igy mindenekeWtt kultLirk0zosseg" (44.), QZlI(~1Il 'elkuion [ti et tel 11 :nemzetisegi azonossagtuda tot min t az onaj-16 allam_isaggaJ nern rencielkezo, es ezc\lta].a nernzeti identi tastut!a tto t "lenyeges vonat kozasok ban kuliinbozi)" ideolugikus tudatot (49.). Ez .csak akkor L'Ilne jogosul t, ha a nyel vl-kulturalts oss~etflrtozasmi t lenne valamoly lE~nyege.~ebb vonatkozas Ha a nemzetlse:gi (feliogasomban nemzatl kisebbsegU azonossagtu datot megts elknlOniti a nernzeutot, akkor ez megengedi azt a Ieltetelezest, hogy megis elfogadta az ,,6nan6 allam is{lg'' iclentihis-meghatarozo krihkiumcit, vagy pedig, hogy azo!1ossagtudaton itt valarni mast er t, mi.n elobb) (vagyis mar nern az etnikai-nye!vi-kultural is iintudatotj. Felteheto, hogy ezt azelklil6nitest a helyzettudat mlissagflra alapozza, nz azoribnn nem egyenerteki:l az f\zonoss:igtudat kateg6riajav~,1. Es fclteheto az is, hogy a konyv publik<ilhat6saga erdekeben alkalmazott taktikai meggondoJasb6! ne111zet in a roman t, .nemzeiisegin a magyart ertve kulon i,i 1"1 a ketfels <J;zonossagtuciatot. Az eljaras erthetO, de a szigonj elmeleti iogalomalkotils kri teriurnaiva] ellenkezrk,
7 A transzi!\'unizmusnak Fabian Erno is legitimiz:H6 funkciot tulajdonit, csakhogy definfci6ib61 nem derul ki, mi is az, arnit ez HZ ideol6gia valojaban szentesrt. a lranszih'anizmus "mincienekelOtt ElZ uj helyzetbo kerult errlelyi magyar nemzeti kisebbseg on azonossaga t tu da tosi to ideol6gi aken t keletkszett -(_ .. J Mint minden ideologia, a lranszilv<lnizmus sem tekinthetd tudomcinyos elmeletnek, hanem clyan eszmek, feltevesek, Icifogasok, rcmenyek, kiV1insElgok, aggdlyok, eszmenyek rendszer enak, amely sajatos logik,ija val, vIl16s~lgszemleletevel, gnoszeoi6giajavaf a nemzetisegi azonossagor tudatositotta, meghatarozott Iegitinuzato funkoi6val" (54)-. .

I

fogalrnazas, arnely "uj helyzefbe keriilt erdelyi magyar nemzetl kisebbseget" emleget, mintha ez - mint poiltikai ertelernben vett kissbbseg - az uj helyzet elott is letezett volna, Nyilvan a kisebbsegi - tshat uj - helyzetbe kertrl.t magyarsagoterti ezen. 'I'ovabba azt allitja, hogy a "nemzeti kisebbseg onazonossag,;it tudatosito" Ideclogiarol van szo, mintha ennek az etnikumnak azeWtt nem lett volna azoriossagtudata. Ez annal meglep6bb, minthogy nehany Iappal eldbb ezt allltotta: . ,.,Bar az erdelyi magyarsag fejlett nemzeU ontudattal kerult kisebbsegi helyzetbe s igy a beolvasztasi poli tikanak nemcsak az anyanyelv szabott hatart, hanem a hatekony azonossagtudat Is time (Ill ·onel!entmond6.s! - Cs. Gy. t-l, a klsebbsegi helyzet kenyszerusege naplrendre tuzte azonossagtudatanak ideologiai ujrafogalmazasat. Vallani es vallalni kellett onmagara utaltsagat" (52.). Ebben a megfogalmazasban vtlagosabban elkirldnirl a helyzet , es az onazonossaz fogalma, sot, az Ideologikus funkci6 is a helyzet ("magarflutaltsag") tenyezojehez kot6dik, ame\yet "vallani es vallalni kellett" E kttolyezesmod eppoly emfatikus Ievcn, mint az elernzett ideol6giai -szovegeke, elfedi azt, hogy itt elsosorban a helyzet tudatositasarol es clfogadtatasarol es a szukseg diktalta helytallas vallalasarol van 5z6. A kisebbsegi onazonossag tudatanak legpontosabb kifejezese a ket vilagMboru kozott velemenyern szerin t - az a [ogtudomanyi termino16gia, amelyet Jakabffy Elemer hasznal, kulonoskeppen a Magyal' Kisebbseg 1940/2-es szamaban ki:izzetett kisebbsegi torvenytervezetben (Tervezet a "ldsebbsegi tOrveny"
ja

tJas!atahoz).

A meghatlirDztis 98

else reszeben

felt fin 6 a pontatlan

8 Ehhez a jelenseghez figyelernremelto mal ~na16gia Jak6 Zsigmondnak a Makkai prograrnjaval tel~esen egybehangzo megallapitasa egy Szabo T, Attila tudomanycs munkasssgat meItat6: cikkeb61: " ... a nernzetlsegi lehetdsegek es az alapvetd Iontossagu tudornanyos feladatok megvalositasahoz szuksegss £1"1tetelek kozotti szakadektol ne riadjunk vissza,

99

FELKA5ZNALT IRODALOM
hanem, Ialassal lalhato szivos" delyt ha kell, tendkivn~i egyeDI aldozatvalLhiduljuk azt lit" 'I'ovabba ugyanitt taegy hasorilat a h6 aiM is kibuvo "szel'enyes Iarkasboroszlanrol, tudornanyossug
mindig

mely

olyan, akar

az er-

magyar

A gyongykagyl6-modell
tua.:muiJlYos kel1ett. mayatartds

itt is vilagosfln p([l!all\Ozasolcl!.oz

[elismerhetil, . .(Rend,ldv·iili;
rend!,;h;il'i

A !-Itt 1981/3,)

Abntiii Miklos: A ldtsZIIl.t valoSciga. Bndapest, 1971. Aprrly Lajos: ~l~m - flgy kon.yvtdrr61. Budapest, 19tH, Balazs Sind or ; Tavaszy Sdndor [ilo 36fidja. Kri tar-ion, 1979, Benk-o Sarnu: A helyzettudat valtozd-saL Kr iter ion. 1977. Bretter Gytirgy: Parbes;>:ed a jel~1'!nel. Kriterion, 1973. lit es m.4st. Kriterion, 1979. EIlul, Jacques': [.'espercrnce oublie. Paris, 1972, Fabian Ern6: A tUdatossdg jolw;::atai. Kriterion, 1982. Gall Ernd: A humanizmusviszontagsagai. Bukarest, 1972. Pandora visswterese. Kriterion, 1979. A;>: erkOlcS' diJemmdi. Dacia, 1981. Gramsci, Antonio; Filoz:6fiai ir6sok. Budapest, 1910. Hankiss Elemer: Ertek. es tdrsadalom. Budapest, 1977. . lrnre Lajos: A kisebbsegi €let erkOlcstana. Erdelyi He!ikon, 1938. 5. Kantor Lajos - Lang Gusztav:
da/om Rom6niai magyar

im-

1944-197.lJ. Kriterion, 1973. Kuncz Aladar : Tiz ev. Erdelyi Hellkon, 1928,. S. Kierkegaard, Soren: frasaib6! .. Budapest, 1969. Laszlo Dezsd: A IdseblJSegi ~let ajrindekaL. In: OJ arcvdnal. Antologia Cluj-Kolozsvar, 19~1. Ligeti Rrn/j: Lever Tamasi Aronhoz. FUggeti,m Ujsag, 1936. aprilis 18-25. SUly alntt: a pd'lma. H. e, n. [Kolozsvar, 1942.J Makkai Sandor: ETdelyi s;>:emmel..Kolozsvar, 1932. Nem lehet. Lathatar, 1937. Q .. Mannheim, Karl: Ideoloqie 1!nd Utopie. Bonn, 1930. N aeY Gyi:irgy: A kezdett trunszilvuni!:m1!srol. Eszmetorteneti vazlat. Korunk, 1973. 11. A k/j;>:os sorsepitEis gondolata~' Korunk "E:vkonyv, 1974, Gondolot is j1!nkci6, Bevezetes egy aszmetorteneti mellogrMiliko.!;. Kor unk, 1974. 4. Szimbol-ikus illusztrcioi6 es ttirtenelrni ta.rtalom. Korunk, 1981. 10. Nemeth Laszlo: Toretiek: a rejormb61. In: A min6seg jorrudal,mu, IV .. Budapest, 1940. Papp ZS0lt (szerk.): yeny, crUk. ideolOgia. A pozi-

..

Mvizmus~vita a nyugatnemet szocleleglaban. Budapest, 1916. Pornoga ts Bela: A traJ~szilv(inizm us. Az Er del.yi Helikon ideologilija. Budapest, 1983. Spectator: ,A kisebbsegi kerdeshef!. ErdeIyi Heli kon. 1929. 2. 'Szavai veza: Heluzettusio: es irodalom. Dacia. K~lozsvar, 1980.. Szen timrei Jend: LevU Erdelyb61. Erdelyi Helikon. 1931. Sziklay
gek

TARTALOM El61jar6 sz6 (1991) _
Teremt6 h\jdalom alapfogalmai Az ideol6gia-elemzes Egy ideol6giakepzodes Szuksegb61-:erenyt. mechanizmusa Az ertekjelkf~pek sztne 5 9 14
28

44
64 76

Ferenc:
it'odalma?

Kisebbsegi

irodalom

vagy

kiseb bs~-

... es fonak]a
Valtozatok az ir oniara
(1991) Iddszero-e a transziivanizmlis:' Vazlat a. jelenseg llt6elet~1"61 Jegyzetek

Erdelyi Helilron, 1930. 7, Tavaszy Sandor: Vilcignezeti kerdesek.. Torda, 1928. Az erdtlyi szellem ket donta kerdese, Erdelyi Tudemanyos Fuzetek 11. Kolozsvar, 1928. A let es valosag. Az egzisztencializmus !i!oz6fil'ljanak alapprublemai. Erdelyt Miizeum, 1935. 2. Valyi Nagy Ervin: NyugISti teologia'i iranyzatok szozadunkban. Budapest, 19M. Varga Bela: Btilcseleti irdsok. Bevezette es jegyzetekkeJ ell:Hta Balazs Sandor. Kriterion, 19.79.

as
94
100

FelhaszndLt irodalom

..

..
A KONYV_ SZERKESZTOJE: DAvID GYULA M'OBZAKI SZERKESZT(j: GECZI JANOS A MEGJELENltS EVE: 1992. ALAK: 61 X 86/24 PAPfR: -60 G-OS FAMENTES KIAnO! lVEK SZAMA: 4,119 NyOMDAI IVEK SZAMA: 4.,33 PELDANYSZAM: 3100+120+50 FUZVE TIPARUL EXECU'l;AT SUB COMANDA LA IMPRIMERIA "ARDEALUL" CLUJ B-DUL 22 DECEMB~UE NR. .146. ROMANIA NR. 3~0!1992.
•~

;.'

:..

~
,

;

..

,

~..

. " ':1-

• "_I ~:'-, ••

A IranssilvanixMul

Jete ujerfelmet

S'

a Trianon utani Romaniaban kereso magyar szellemiseg ideologiajakent szuleteHmeg. Akkor is, azulcin is heves vitak :r:ajloHak kCirulatte, s uj vitilk keres'dtudbe k.erult napjainkban, amikor ismet ax ifju!sag all ki a porondra a maga kijlunvele-o menyevel sorsunkat anal Cisnefuggo, elvarhat6 magatorfasfotmainkat i1l810en. Ex 0 mostani vita (Iavaly OJ: Europai Ido hasilb~ jain es a Korunk "erdelyiseg~$%ilmiiban")kQ.. lonosen idoszeruve teszi Cs. Gyimesi ~va 198ytban itodott tanulmanyiit. KCizvetienUi a huszas-harmincas eyek erdelyilir6jiiban igen n'pszerG, de kesobb is fel-felbukkano ... gyongy~ kagyl6motiyum" irodal'omtorteneti-esztefikai elemdse, ezen lui azonbana kol.oi Up mugolf re-jlo ideologikum yizsgalala is. Lehet-e esz.tetikai erfek'erem'o a nenvedes'?

es

igazolhatoyo valhat-e akisebbsegi -sors a be~ 1O!les%enyedes orcm megszi.ilefeH erkolcsi-esztefikai e:rtekek 6ltal?Nem v6lik-e a sorsunkba
volo belenyugya.s. 0% 0%%01 valo megalkuvas motiviiciojoYa, onaltaiass6? Uyen tis· ehhez hasonlo kerdeseket tehetOnk fel inmagunknck e tanulmany fejtegeltheit C!VCSVd. A Uziratot megszlilet-esokcr csakbQrato!1: eszmetarsau szukko.re-nek '1Clt ~lk(!l!mr1 meg:!;.. merni es megvitatni. A ..sdlesebb 'nyilYQnossu~ got· - egy hilzkutclO5 CZ 50ro%010::l kjhQlIgCilt6~ sok OS$%(l'fu gges eben- _. CI 5ecul'itato ..szClker~ toinek-korc jebntette. MSSf, ho-SY tobbs:zori kiserlef ut6rl v<igfe nyomti:ltasb>':~ll is n,ogje!enik~ bi:zonyara mo-'sklrm&l<euyBi ltl~;;JujuI6s} ke:rvsii irodalmi 9s k0zg,,"dc!k~th1!illnkQI.
CS-.GYIMESI ~VA 'li N!SIP $1 M!.!:ll.G£t£ EOfTUlA KRITERION G BUC1JRE~1 '9')2
LEI 142

e~

!SBN '7l·2'·0297·X