You are on page 1of 110

MAGYAR ADORJÁN A LELKIISMERET ARANYTÜKRE
Adatok a magyar ősvallás erkölcstanából ELŐSZÓ

Ismerőseim előtt többször beszéltem arról, hogy az ősmagyarok legfőbb erkölcsi törvénye a lelkiismeret volt, majd fejtegettem azt is, hogy a lelkiismeret minden másnál biztosabban és jobban vezetheti az embert az igaz úton, hacsak megszokjuk annak hangjára igazán hallgatni, illetve intő szavát soha el nem hallgattatni. Teológusok vagy teológizálók és filozófálók részéről ez ellen nekem több megjegyzést tettek, amelyekre könnyen tudtam válaszolni; úgy ők azonban, valamint azok is, akik egyébként a lelkiismeretnek minden más erkölcsi törvénynél nemesebb, fennköltebb voltát elismerték, elfogadták is, de el nem mulasztották azon ellenvetést is megtenni, hogy mindez igen szép dolog, de honnan veszem, honnan tudom, hogy épen a magyar ősvallásnak ez lett volna erkölcsi alapja, hogy épen az ősmagyaroknál lett volna a lelkiismeretnek oly nagy kultusza ? Hogy ezen mindenki által megtett és jogos kérdésre egyszer ne csak fölületesen, hanem tőlem telhetőleg alaposan és kimeritően megfeleljek, írom e művecském. Mielőtt azonban a bizonyításhoz fognék, előre el akartam mondani, milyen is volt őseinknek a lelkiismeretről való bölcselete, filozófiája.

I. ISMERTETÉS Különböző megjelent írásaimban többször kifejtettem, hogy ősnépeink nemzeti istenségükként és egyúttal hitregei ősatyjukként a Napot, azaz ennek megszemélyesítését, a Napistent, tisztelték, akit a tulajdonképpeni magyar törzs Magyar (másként: Mag, Magor, Megyer, Magar, Makar) néven nevezett és a nemzet névadó ősatyjának és legelső, regebeli fejedelmének is tekintett. A többi törzsek, bár magukat mindnyájan a legrégibb és szentnek tartott magyar törzsből származtatták — amiért is saját törzsnevükön kívül a magyari nevet is mind viselték — de ugyanez istenséget, vagyis a Napot, más-más, a saját törzsnevüknek megfelelő néven is nevezték. Például a kunok Kún vagy Hunor néven, a besenyők Beszer vagy Peter, a jászok Jász, Jázon vagy Jázzú, a székelyek Szikel vagy Zakur, a kazárok Kus vagy Kazár, a kabarok Bag, Bog vagy Bakar, a palócok Pál, Bál, Balota vagy Bél, az avarok Bar, Barata, a szemerék Szem, Szam, Somota néven, valamint még más neveken is nevezték. Szerintük ugyanis minden földi életnek és így az embereknek is, édesapja a Nap, költőileg megszemélyesítve : a Napisten, Napkirály vagy Napfejedelem, vagy ahogy még nevezték : Aranyfejedelem, Aranyisten, Szép Isten, a Gyönyörű. Viszont minden földi életnek és így az embereknek is regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve, a Földanya vagyis Tündér Ilona, az Élet Anyja. Tündér Ilonának és a Napistennek, azaz tehát Magornak nászát minden tavasszal a napéjegyenlőség idejében ünnepelték. Ekkor Ilona, mint Magyar Napkirály felesége, a Magyar Ilona nevet veszi föl, ahogy őt a Csallóközi leányok bizonyos tavaszi, a házasságról szóló énekeikben napjainkig is nevezik. Ugyanis kizárólag a napéjegyenlőség szent ünnepe napján és éjszakáján tartották nászukat a fiatal párok is, azon időben tehát, amelyben a gyöngy virág, Tündér Ilona e szent virága, nyílik. Meg kell itt említenem azt is, hogy régi nyelvünkben a tündér szónak még leány és szűz értelme is volt, aminthogy a finnben ma is tüttő, tüttere = leány, szűz, amihez pontosan párhuzam az, hogy például az olaszban fata = tündér, míg az oláhban fata = leány. De meg kell említenem még azt is, hogy a magyar névnek, más jelentései mellett, boldog jelentése is volt, ami szerint tehát úgy a Magyar Isten, mint a Magyar Ilona névnek Boldog Isten és Boldog Ilona értelme is volt, ami alatt szerelmi boldogságot, az apává, anyává létet is értették, de fölemlítem itt azt is, hogy a tulajdonképpeni magyar őstörzsek földművelők voltak, Magyar Napisten a földművelés föltalálója és istenségeként is tiszteltetett, a békés földművelő élet pedig boldog életként volt fölfogva. Hogy viszont Ilona mennyire azonos volt a rómaiak Venusaval, a nőiesség és szerelem ez istenségével, mutatja az is, hogy Venust is nevezték Venus Felix-nek, azaz Boldog Venusnak és hogy őt a rómaiak is regebeli ősanyjuknak tekintették, úgyanúgy tehát mint a magyarok

Magyar Ilonát a magyarság regebeli ősanyjának. Valamint pedig tavaszi megnyilvánulásában Ilona a szerelem Istennője volt, ugyanúgy a szerelem istensége volt tavaszi megnyilvánulásában Magyar Napisten is, amelyben például a palócoknál Lebéd vagy Libéd név alatt különösen nagy kultusza volt, amely név régi nyelvünkben hattyú jelentésű volt. E minőségben őt őseink (miként a görögök és rómaiak is) hattyúszárnyakkal ábrázolták volt, mivel náluk a hattyú a vágyódás, különösen pedig a szerelemvágy költői jelképe volt. Ezen régi lebéd vagy libéd = hattyú szavunk a lebeg vagy libeg szavunkból származik, amelynek szárnylebegtetés, lebegtetés, repülés és a levegőben való lebegés, libegés értelme van. Ugyanez igéből származik továbbá lepke és innen tájszólásos változatát képező lepe és lipe = lepke szavunk is. Mindamely szavaink viszont azonosak a latin libratio = libegés szóval is, valamint megvilágítják a latin libido = vágy, szerelemvágy szó ősnyelvünkbőli eredetét is. Mindezek magyarázata pedig az, hogy a hattyak, valamint némely más madárféle is, szerelmi vágyukban szárnyaikat lebegtetni, libegtetni szokták. Mondottuk, hogy a Libéd név értelme : hattyú, és hogy a hattyú őseink jelképezésében a vágy, főképp a szerelemvágy jelképe volt. Így pedig megértjük a német Liebe, régibb Liebde = szerelem szó eredetét is, illetve bebizonyítottnak látjuk mindezen latin és német szavak ősnyelvünkbőli származását. Úgyszintén az elmondottak fejtik meg azt is, hogy a görög-római mitológiában a Szerelemisten miért ábrázoltatott hattyúszárnyakkal. De ugyanezek fejtik meg még azt is, hogy Lédát miért ábrázolták épen hattyúval, valamint megérteti velünk a német Lohengrin és a finn Lemminkäjnen regéket, amelyek lényegükben és eredetileg szintén a szerelemvágyat jelképezték. Magyar Napisten őseink mitológiájában az erőnyt (energiát) megszemélyesítő istenség, míg Ilona az anyag (materia) megszemélyesítése is volt, ami pedig mély tudáson és természetismereten alapuló jelképezés volt, mert hiszen való igaz, hogy minden földi élet alapja a Napból a Földre áradó erőnynek a Föld anyagára való hatása. Az anyaföld szunnyadó anyagának a napsugarak általi életrekeltését, megtermékenyítését jelképesen valóban a nőnek a férfi általi megtermékenyitésével hasonlithatjuk össze. A nő ugyanúgy táplálja gyermekét mint az élőket terményeivel a Föld. A levegő pedig, amely a Földanya által nekünk nyújtott táplálékok legfontosabbika, — amelynek híján már néhány perc alatt halottak vagyunk — a Földnek csak egyik alkatrésze, ugyanúgy mint akár a víz avagy a termő televény (humusz) is. Kifejtettem már más írásaimban, hogy ősnyelvünkben „magyar” tulajdonképpen „ember” jelentéssel bírt, bár volt még „boldog” és „földművelő” jelentése is. Az ősmagyar mitológiai fölfogás szerint bennünk is minden, ami anyag, azaz tehát egész testünk : anyai örökségünk, vagyis Magyar Ilona édesanyánk adománya, viszont minden, ami testnélküli, anyagtalan, azaz erőny, vagyis tehát a lélek, a gondolat és minden szellemi működés : atyai örökségünk, azaz tehát Magyar Napatya adománya. Eszerint pedig a lelkiismeret is, amely hiszen valóban

testnélküli valami, vagyis a lélek egyik megnyilvánulása, tisztán csak szellemi működés, nem más, mint Magor vagy Magyar atyánk reánk hagyott adománya, öröksége. A Napból a Földre származó erő a földi életjelenségek létrehozója, s ilyen tehát a lélek is, amely minket élőkké és a legfejlettebb alakban : emberré, (ősnyelvünk szerint: magyarrá) tesz, vagyis tehát mindnyájan a Nap fiai, gyermekei vagyunk. A Napistentől származik belénk azon „isteni szikra”, amely bennünket életre kelt, emberré fejleszt, és amely holtunk után el nem enyészik; aminthogy a mai tudomány is tanítja az erőny megmaradását. Ez „a lélek halhatatlansága” igazi magyarázata, értelme is. Ez pedig azt is jelenti, hogy őseink felfogása e tekintetben a mai tudományos fölfogással teljesen azonos volt, csakhogy gyönyörű költői alakba öltöztetve. Édesanyánk, akitől tehát testünk származik, viseli is testünk gondját. Ő táplál, tart tisztán, mos, öltöztet, fésül bennünket, viszont édesatyánk tanít, oktat minket. Ő neveli később lelkünket, ő lát el „apai tanácsok”-kal és oktat bennünket, hogy az életben mikép viselkedjünk. Ő tanít bennünket erkölcsre, becsületre. (Habár a mai világban sok minden megváltozik is, de régebben mindez határozottan így volt.) Mi viszont gyermeki tisztelettel figyelünk szavaira és nézünk jóakaró szemeibe. Tudjuk, hogy például Szent István király is, bár már keresztény volt, fia számára írásban hagyta meg apai tanácsait. De így értjük csak meg azt is, hogy Hammurabi babiloni király miért mondja, hogy híres törvényeit neki Samás Napisten diktálta, valamint hogy Lykurgosz, a spártai törvényhozó, miért állítja, hogy ő törvényeit Apollon Napistentől kapta. Vagyis, ezen ősidőkben a népeknek még tudatában volt, hogy az emberek tanítója, törvényhozója a Napisten, azaz az emberek atyja. És valóban, mi egy törvény ? Eszme, gondolat. Testnélküli valami, vagyis tehát a Napból származó erőny. Az archeológusok és etnográfusok jól ismerik a szkita népek, valamint a ma élő magyar nép és rokonnépei kerek tükrét. Erről érdekes, hosszú tanulmányt ír dr. Mészáros Gyula A magyar kerek tükör cím alatt a Néprajzi Értesítő folyóiratunk 1914. évfolyamában, megállapítván azt is, hogy e tükör rendesen a Nap (néha a Hold) jelképének tekintetett. Régen a tükrök többnyire fémből készültek és a sárga vagy vöröses arany-, réz- vagy bronztükör a Nap jelképe is lett, míg az ezüst- avagy más fehér fémből való, a Holdé. Miután azonban az arany azon fém, amelyet lágysága és szépsége miatt az ember legelőször kezdett megmunkálni (Aranykor), így természetes, hogy az aranytükörnek volt régibb és nagyobb szerepe. Magyar őseink szerint tehát : ha a kerek aranytükörbe tekintünk, ez ugyanannyi, mint hogyha édesatyánk, a Napisten arcába, szemébe tekintenénk. A lelkiismeret létezésének fölismerése szellemileg fejletlen, kezdetleges ősembernél még nem tételezhető föl. Ehhez már föltétlen magasabb fokú szellemi fejlettség szükséges, amely szellemi színvonalat az ember, szerintem, már a kőszerszámok készítése előtti korban is, az aranyfém megmunkálása első korában ért el először,

vagyis az Aranykorban, amely kort habár ma többé-kevésbé mesebelinek tartják, de amelynek létezettségét én nem vonom kétségbe, sőt azt tartom, hogy az első szellemi műveltség is már akkor fejlődött ki, mégpedig igen magas fokra, habár ezután ismét igen mély hanyatlás is következhetett. Szerintem a lelkiismeret fölismerésére az embert a tükröződés jelensége vezette, akár a vízben, akár arany, kristály vagy csiszolt kő fölületében magát meglátva. A tükröződés pedig, mint fényjelenség, valóban nem is más mint a Napból származó erőny, amelynek észlelhetősége ámbár ismét csak a Földanya által nyújtott anyag segítségével válik lehetségessé (a fényt magát nem is láthatjuk, hanem csak az általa megvilágított tárgyakat), ugyanúgy, mint ahogy a gondolat is a Napból származó erőny, de amelynek, hogy megnyílvánulhasson, az agyvelőre van szüksége, amely pedig a Föld által nyújtott anyagból áll. A tükröződésnek tehát saját teste nem lévén, valóban a lélekkel hasonlítható össze. Mészáros említett cikkében számos adatot találunk arra, hogy az ősember a tükröző fölületen megjelenő képét a léleknek tartotta, illetve azzal hasonlította össze. Ennek oka szerintem az, hogy tükörképünk tényleg teljesen hozzánk hasonló, de mégis: teste nincsen, tehát anyagilag nem létezik, vagyis bár látjuk, ott van, de mégis tulajdonképpen nincsen, azaz hogy csak anyagilag nincsen, mivel hiszen csak fényjelenség. Ugyanígy anyagilag nem létező valami egy tan avagy oktatás, tanítás. Ha ezt le is írjuk avagy le is nyomtatjuk, nem a papír és tinta vagy nyomdafesték a tan, mert ugyanezekkel bármi mást is írhattunk, nyomtathattunk volna. Vagyis egy tan is csak gondolat, azaz a Naptól származó erőny és tehát anyagtalan, testetlen. És mégis mily fontos lehet. Emberek, egész nemzetek sorsa függhet tőle. Ugyanígy tiszta erőnyből álló, gondolatból álló egy törvény is. És íme, láttuk, hogy a régiek a Napistent tekintették a törvények adójának, de hogy miért épen a Napistent, ezt csak most, magyar őseink bölcsességét megismervén, értjük. Ez is tehát jelképes gondolatuk volt, amely azonban a természeti valóságot is pontosan kifejezi, amiből még az is következik, hogy őseink e valóságot tehát ismerték. Ha például a kinaiak azt mondják, hogy Konfucse szelleme lebeg Kina fölött és őrzi azt, úgy eredetileg e szavak is csak jelképesen voltak értendők, ha a mai szellemi hanyatlás korában van is sok kinai, aki tényleg azt hiszi, hogy Konfucse lelke ott van valahol Kína fölött a levegőben és védelmezi. A valóságban Konfucse lelke vagy szelleme alatt Konfucse erkölcsi tanítását kell értenünk, ami tehát anyagtalan valami, de ami Kínát a romlástól megvédeni alkalmas. E kínaihoz hasonló hiedelem egyébként Európában is volt régebben elég. Sőt olyan is, amelynek jelképes értelme sem volt. A lelkiismeret nem más, mint a lélek és az önmagam fogalmak egyesülése, ami egy másik én gandolatát hozza létre, amely másik én, mivel testnélküli, tisztán szellemi valami : tehát fennköltebb, nemesebb, istenibb, tehát jobb is mint a testi én. Mivel pedig a lélek vagy szellem Édesatyánk, a Nap adománya (a Napból származó „isteni szikra”), ennélfogva a lelkiismeret szava is tulajdonképen a Napisten, azaz Édesatyánk szava. Így lett tehát a tükör a lelkiisrneret, azaz a

másik. megváltozhatlan törvényeket. Mai példabeszédekben. a Napatya. azaz Édesatyánk arcát is jelentette. a tükör. harcol. valamint egész Földünket is elnyelni akaró halálos Sötétséget és Hidegséget vagyis a Halált magát. önzés által befolyásolt. hogy régen az egyén személye nem volt a családtól. minthogyha a Napisten szeretetteljes atyai tanítását. az „igazmondó tükör”. a lelkiismerettel mennyire természetszerűen függ össze. küzd érettünk. amit a tükröződés jelensége tesz lehetővé. lévén hogy az ősi természetvallás eszmevilágát a zsidó-keresztény vallási fölfogás mindinkább elhomályosítja. mintha édesatyánk arcába. viszont az édesapa élete mintegy a fiú megelőző életét képezi. úgy nálunk. gyermeke életét a saját élete árán is biztosítani akarja. azaz a Napisten szava. ragyogó sugaraival verve vissza a világűrből mindenfelől reánk törni és bennünket. ha lelkiismeretünk szavát követjük. ha kell. annyival is inkább. hanem a Szentírást. a lelkiismeret jelképe. azaz tehát a fiú és édesapja. azaz a természettudomány. egymással tulajdonképen azonosak. Ősvallásunk Napistene az igazi. Hogy aztán lélektanilag az önmagunk szemlélése. valamint ennek következményét : a bűnhődést. Ő. Viszont amit tehát lelkiismeretünk mond : az Édesatyánk. szemébe. hogy az ember a tükröződés jelenségét már meg tudta magyarázni. amely utóbbi pedig már nem a lelkiismeretet. vagyis azon „isteni szózat”. mivelhogy az ősi természetvallási. mint más népeknél. Ő örökkön örökké csüggedetlenül küzd érettünk. habár ez ma már mindinkább feledésbe merül. Hogy őseink egykor létezett magas szellemi műveltsége idején a Természet ismerete. az általa megadott igaz törvényeket követnők. mint a szerető Édesatyáé. amelyet őshitregéinkben (mitoszainkban) két rettentő kígyóval. semmivel sem állott a mai mögött. Ezek szerint. vezetése pedig könnyebben lehet helytelen vagy önérdek. szabályokat tekint erkölcsi alapjának. illetve Napatyáé. sárkánnyal avagy gonosz boszorkánnyal jelképeztek. ez annyi. tanítása. el akarjuk kerülni. mert ez tárgyunktól túlságosan messze térítene el. saját lelkiismeretünkbe avagy a Napisten szemébe tekintenénk. követnünk kell. úgy a benne megjelenő arcunkkal ez egyúttal a Napisten. azt itt bővebben nem bizonyíthatom. népmesékben. Bárki más tanítása. vagyis írott. Fiúban az édesapa (leányban az édesanya) él tovább. ez jelképesen annyi is. mikor hiszen az édesatya az örök Természet rendje szerint. törzstől és nemzettől annyira különválva mint ma. és maradott az még azután is. miként a szerető édesatya önfeláldozóan küzd . szokásos mondásokban. Ha tehát az aranytükörbe tekintünk. önzetlen és szerető édesatya eszményi mintaképe volt. Mivel pedig a kerek aranytükör a Nap ábrázolata is. amelyet ha igazak és jók akarunk lenni s a rosszat. amiszerint tehát az önmagam-édesapa-fiú fogalma őseink gondolataiban azonosult. valamint a mai népfölfogás szerint is a gyermek és a rá többnyire hasonlító szülője. nemesebb én jelképe. azaz Magyar Napatyánktól örökölt lelkünkre hallgatunk. ezt magyaráznunk fölösleges.

vagyis. ez még azt is jelentheti. azaz Ilona. miként az igazi édesapa. hogy mivel a Nap is Isten teremtménye. nem vár. Csak ezek. nem követel. sőt őt meg is tagadó gyermekei között. a Természet örök ősforrásából örökölte mint mi. így semmi értelme sincsen annak. a lelkiismeret is . Amire azonban a következőket válaszolhatjuk : Először is természeti vagy tudományos tény. mert az örök Természet és Isten is: ugyanaz. nem „természetfölötti” csoda tehát. Eszerint a lélek nem természeten kívüli. hogy a lélek és az erőny egy és ugyanaz. szemet húnynunk nem szabad. neki soha köszönetet nem mondó gyermekeinek is. jövőjeért a mindenfelől reájuk törő ellenséges Idegen ellen. nagy Istentől. avagy a hang. valamint helytelen dolog az erőny és a lelkiismeret forrásaként nem Istent. hogy a Nap is Isten teremtménye. melegét. de tőlünk soha semmit ezért nem kér. világosságát. hálaadó himnuszokat zengettek neki. veszik el néha egymástól az Áldott Föld tápláló terményeit. ha az örök Természet vallása alapjain. hiszen úgy őseink fölfogása. ami a költői megszemélyesítések jelképes nyelvén szólva. (Mi több. mert hiszen semmi sincsen a „természetesen kívül” avagy a „természet fölött”. Őseink ezért őt is odaadó szeretettel tisztelték és hálaadó himnuszokat zengettek neki is. neki is épúgy fáj fiai minden gonoszsága mint a földi édesatyának és époly boldogító neki is gyermekei minden erénye. odaadó szeretettel tisztelték őt és dicsérő. mint akár a hő. lévén ez a sok ezredévvel régibb. gyermekeiért. És ő. is az igazi önfeláldozó. őt megtagadó.) Eszerint pedig kétségtelen tehát. családjaért. Viszont az. még a hálátlan. hanem a Napot tisztelnünk. terményeit minden gyermeke számára egyaránt nyújtja. A mai tudomány pedig kezd oda következtetni. habár őseink felfogása szerint. mint a földi édesapának. hűséges. az örök.szeretteiért. hogy a Földön életet keltő erőny . a Napisten az Ég Istenének fia. igazság. jóságos édesanya mintaképe. aki a levegőt. őseink mitológiája szerint a Földanya. nem tud különbséget tenni jó és igaz. miként vogul rokonaink ma is. amit a mai vallások is tanítanak: hogy a Nap Isten teremtménye.s így a lélek. vizet. mégha csak annak eszmei.) Mai teológiai alapon azt szokták a föntebb elmondottaknak ellenvetni. jelképes megszemélyesítését is. vagy tudományosan kifejezve: a Napot a természet hozta létre. gonoszságukban. tökéletesen ugyanazt jelenti. a fény. ahogy a Napot népünk máig is nevezi még. hogy a lélek a Természet egyik ugyanolyan megnyilvánulása. mint vogul rokonaink mai hitregéi szerint is. hogy minden erőny. hogy a Napot. Viszont ősvallásunk sem tagadta azt. a tények. az Áldott Nap. valamint a lélek és lelkiismeret ősforrása is Isten. igazságok előtt pedig. gyermekei és neje életeért. hogy a „Fiú-Isten” gondolata is csak ősnépeink mitológiájából származott. emberek a Napistentől. (Ezzel tökéletes párhuzamban. hogy mondhatjuk. vagy pedig tudományos alapon akarunk maradni. rossz és hűtlen. tiszteljük.a Napból származik. hálája. mert hiszen a Napisten mindezt épúgy édesapjától. tisztelő szeretete. Amiért is őseink. Mindnyájunk életeért egyaránt harcol és mindnyájunkra egyaránt árasztja éltető sugarait. miszerint: édesapánkat is csak .

azaz a Napisten iránt is. De mindez nem akadályozta őseinket és nem szabad akadályozzon bennünket sem abban. úgy ez még nem ok arra. hanem éppúgy tanítják azt mint az ősi természetvallás. vagypedig azt is. valamint ősvallásunkat még nem feledett vogul rokonaink fölfogása szerint is minden létezőnek eredete. amivel a mai. hogy a Napisten mindenben édesapja. amely egység költői megszemélyesítése: a fenséges. Őseink. is azt tartják. azaz az Ég Istene tanácsát kéri ki s neki szót fogad. hogy ezek szerint tehát őseink a Napot imádták. tanító édesatyánk iránt. ezért nem helyeselhetnők a gyermeket. ez még egyáltalán nem ok arra. kiindulópontja a szülők iránti tisztelet érzése. aki atyámat és anyámat is teremtette. hogy édesapjukat ne szeressék. iránta gyermeki hálával ne legyünk. átgondoláson alapuló voltát látjuk bizonyítva. előidézője az Ég. Ha tehát a szülők gyermekeiknek szeretettel gondját viselik. amint láttuk: az édesapa és a lelkiismeret szava őseink fölfogása szerint jelképesen szintén ugyanaz. hogy édesapánkat ne szeressük. hogy minden jó. öreg férfinek képzelt Nagy Isten. prófétai vallások sem kísérelték meg. Ha kétségtelen is. hogy őseink tulajdonképen sem a Napot. ne tiszteljék. illetve hogy a Napot is a legnagyobb szeretettel ne tiszteljék. Sőt mivel az édesapa és a lelkiismeret fogalmai — amint föntebb kimutattuk — egymással jelképesen azonosak. kötelességtudatnak egyik igen fontos alapja. eltekintve attól. sem senki mást nem „imádtak” — a szó mai értelmében —. eszerint tehát a szülők iránti tisztelet és a lelkiismeret közötti összefüggés nem vonható kétségbe. . A teológusok ama ellenvetésére pedig. bár tisztában voltak azzal. azaz Isten. hogy én ezért atyámnak. anyámnak legyek hálás. Amiért is tehát őseink. Miután pedig. hogy a szerető és jóakaró édesatya szavát megfogadó gyermek elsősorban is maga látja hasznát. hogy szerető. ezt nem tartották oknak arra. mert mivel minden jó Istentől származik.” Sőt mindnyájan azt tartjuk. a legmélyebb tisztelettel és szeretettel viseltessünk. ősoka. ha fáradságosan és önfeláldozóan igyekeznek azok mindennapi kenyerét biztosítani. azt felelhetjük. miszerint mindezt mi közvetlenül a Naptól és Földtől kapjuk. A szófogadást pedig a gyermeki kötelességek egyik legfőbbikének tartjuk. Numitorem. csupán szerették és tisztelték. gondviselő és bennünket oktató. mint ahogy a jó és hálás gyermek szereti és tiszteli édesatyját. igaz és mélységes bölcsességen. hála és köszönet tehát csak őt illeti meg. anélkül hogy „imádná” őt. eszerint tehát minden oldalról őseink fönti filozófiája és jelképezése helyes. vagyis a mindent létrehozó Természet örök és emberi ésszel föl nem fogható egysége. ellenkezni. ne tiszteljük. A magyarság legközelebbi élő rokonai. a vogulok. hogy tagadhassuk. hogy a Napisten is Isten teremtménye. mindennapi kenyerünk első kútforrása is a Nagy Isten. egy jó termés. hogy minden erkölcsi érzésnek. hogy: édesapánkat is Isten teremtette. aki vállvonással azt mondaná: „Semmi értelme.nagyapánk nemzette.

Ez eszmét tehát a később keletkezett népek a mi mitológiánkból — amely valamennyi közül a legrégibb — örökölték. ugyanúgy mint a mai tudományos felfogás szerint is. Másodszor pedig koránt sincsen még eldöntve. és hogy ez mily viszonyban van az anyaggal. így a zsidók és ezektől a kereszténység is. akinek szeme. valamint az ősoknak méltóságos. a vízzel és a levegővel táplálja. hogy az égitestek vajon minden önélet és öntudat nélkül valók-e ? Tudósok elmélkednek azon. azaz hogy ők még tudtak jelképekben gondolkodni. egyetlen ősforrásból. Erkölcsi nevelést szolgáló jelképezésről. az örök Mindenség maga. amely mintaképet ők maguk alkották meg maguknak. keze. mint ahogy a Nagy Istent is csak költőileg jelképezték fenséges.Viszont a teológusok és tudósok amaz ellenvetésére. ami lélek és gondolat. hogy a Földet megvilágító fény forrása a Nap. hogy a Napnak nincsen keze. a lélek. mindig egyszerű bölcseleti vagy. állatban. Az öregséggel ők a végtelen ősidők óta örökké létezettséget jelképezték. öreg férfialakkali ábrázolása. Vagyis annak megállapítása. de nem őseink felfogásában van. tudományos megállapítás . mert csak a magyarban hangtanilag azonos az öreg és az örök szó. hogy minden létezőnek egyetlen Oka van. szája. őseink a Napban azon eszményi és erkölcsi édesapa-mintaképet tisztelték. Fölfogásukban a Nap csak úgy volt édesatyánk. azaz tehát élettelen tárgyat. helyesebben: jelképezése is. De hogy ez a mi őseink eszméje volt. lába. hogy a Nap nem élő személy. ami a mai gondolkodásban mindinkább már kivesz. végtére ezt is a minden létező örök Okától vagyis Istentől kell származtatnunk. hanem csupán égitest. hogy őseink a mai. valamint teljesen tisztában voltak azzal. habár tisztában voltak azzal. vagyis Istentől származik. ha úgy akarjuk. ezeket válaszolhatjuk : Őseink is igen jól tudták. hogy tulajdonképen mi is az öntudat. A hiba tehát bennünk. hogy miként lehessen égitestet. Így az egyiptomiak. hogy minden egy közös. vagyis hogy ő a Mindenség összes örök törvényeinek is egy fenséges Egységbe való filozófiai egyesítése és költői megszemélyesítése. Mindez pedig azt is jelenti. a Föld csak úgy édesanyánk. növényben és az úgynevezett „holt anyag”ban ? És ha mindaz. látta. ősoktól. a Napból származik a Földre. hanem terményeivel. miért kell okvetlen azt tartanunk. csodákban és emberalakú istenségekben hívő vallásos embereknek szellemileg magasan fölötte állottak. hogy a Föld sem hasonlít emberi nőhöz. hogy ő az örök Természet. hogy mindez csak azután nyilvánulhat meg. de náluk csak jelképezésről volt szó. édesapaként tisztelni. Csakhogy a mi őseinknél azon megállapítás. Hisz a legegyszerűbb ősmagyar is tudta. lába volna hogy a Föld gyermekeit nem emlőkkel. öreg férfialakkal (nagyapa). nem ábrázolható. a mai magyar nyelv is tanusítja még. amely emberi ésszel föl nem érhető. Vagyis. hogy hol és milyen mennyiségben van meg emberben. tehát épen őseinknek tulajdonítható. Mégis nevetséges volna tagadnunk. miután a Földre érkezett ? Vajon nem működhetik-e már a Napban is ? Őseink felfogása szerint a napfény is erőny. nem ül aranyszőrű lovon mint a jelképes hitregékben (mythoszokban).

az ma lehet helytelen és káros. A lelkiismeret. sohasem pártos. sohasem öltött fanatikus alakot. tévedhet tehát a lelkiismeret. is. amely hiszen csupa jelképezés volt. felsőbb rendelkezésre 22. részrehajló. Holott Párizsban és Franciaországban. mint az ember. aminthogy ilyen volt mindig a magyar nép. a szabályok lehetnek tévesek és a változó viszonyok. Ennek oka volt mindenesetre az is. A nagy különbség tehát a faj szellemi tulajdonságaiban rejlik. ahol a tordai országgyűlésen már 1545-ben törvényesen kihirdették a vallásszabadságot. ami és aki az eszmével ellenkezésben van avagy látszik lenni. Ami néhány századdal avagy ezredévvel ezelőtt helyes és szükséges volt. sőt . hogy a magyar kereszténység első századaiban az új vallást terjeszteni bejött nagyszámú idegen volt az. bűnös sohasem lesz. való azonban. népekénél magasabb fokú szellemi képességeik alkalmassá tették annak fölfogására is. Őseink. hogy ősvallásunk ma magyarok előtt is úgyszólván ismeretlen. bár költői lelkületűek voltak. de emellett józanok. mások pedig kezdetleges népekéhez hasonló babonákból állott valaminek tartják. hány vallási szekta van. csak emberi dolog és az ember tévedhet is. azt elveszettnek. amely örökké igaz marad. Európa akkori műveltségi központjában. sőt legfőbb alapja tehát ez volt : Aki lelkiismerete szavára hallgat. körülmények folytán elavulhatnak. mint az írás és sohasem téved. hogy őseinket más. aki vak fanatizmussal és gyűlölettel irtott mindent. Ugyanígy őseink. amely az Európát vérbeborító vallásháborúk és vallási forrongások ideje alatt is mindig közönyös és nyugodt szemlélője volt a körülötte történőknek. Sajnos. az soha az igaz útról le nem tér. Hány nép.maradt. a borzalmas „Szent Bartolomeus éjszakák” alatt. azt soha el nem némítja. Az ember tévedhet. hogy Magyarország volt Európában az első. és hogy a legtöbben. művészi kincseit irtani. Tudom. aki e megállapítás helyes voltában kételkedett avagy azt nem fogadta el. Csak a fanatizmus képes arra. hogy mitológiájuk. amelynek erkölcsi tanítása tulajdonképen gonosz. hogy vad türelmetlenséggel és gyűlölettel üldözzön. de azért nem kezdték saját gyönyörű mitológiájukat. 1572-ben. E szellemi fölényünkre vezethető vissza az is. habár e dolgot megállapították. pártos. az írott malaszt. amely az adott körülményekhez alkalmazkodik : az élő lelkiismeret. egyetlen törvény van. öljön és pusztítson mindent és mindenkit. egyáltalán nincsen azon eszmével ellenkezésben. később keletkezett avagy utóbb lehanyatlott. okosak is. sem ennek fenséges. bár alaptalanul. hogy az egész létező Mindenség egyetlen nagy Egység. augusztus és szeptember havában.000 protestánst gyilkoltak meg. lehet önző. költői. Őseink táltosai erkölcsi tanítása egyik sarkalatos pontja. amely sohasem avul el. hogy a teológusok valamint a materialisták ellenvetése erre a következő : A lelkiismeret. isteni szózat. Sohasem jutott eszükbe üldözni olyasvalakit. Ugyanígy felsőbbrendű elmebeli képességeik náluk fanatizmus avagy vallási téboly létrejöhetését is kizárták. tehát 27 évvel későbben. ami a népet saját ősvallására emlékeztette s ez az oka annak. Egyetlen tanítás. és aki erre hallgat.

amelyet az emberi ésszel föl nem fogható. esetleg érdekből is. állattól leginkább megkülönböztet. elmellőztetvén. tehát teljesen relatív valami. gondatlanság. így : ha a mi agyvelőnk több erőnyt termel. vallásalapítók. Az illető vallásalapító pedig lehetett lelkileg beteg egyén is. egyéneké erre kevésbbé alkalmas. Ha pedig materialisták. meg nem magyarázható Örök Istenben személyesítünk meg. mégiscsak földöntúli eredetű. anyagi dolog tehát. származott. amiszerint a lelkiismeret. hogy nagyobb mennyiségű erőnnyel. akinek tanítását eleintén csak a hozzá többé-kevésbé hasonló emberek. összeirkált tanítások tétetnek. a gondolat — azaz a lélek — tehát erőny (energia). némely ember agyveleje alkalmasabb a Napból származó erőnyt fölfogni és fölhasználni. a végtelen Égtől. amely népeknél vagy szektáknál például a gyilkolást. mindnyájunknak egyaránt nyújtott erőnyt fölhasználni agyvelőjük alkalmatlanabbá válik. ok- . Ez a magyarázata tehát annak is. — a lelkiismeretüket elhallgattatva — követték. hogy a lelkiismeret. Hogy gépeket erőteljesebben működtethessünk. tanok mindig csak úgy keletkezhetnek. amely név értelme ok-lény. eszerint több erőnyt kapott is a Napból. más fejletlenebb avagy elhanyatlott fajoké. Először is az ilyen felekezetek. sőt talán a legtöbben. ok-ember. vagy mondjuk „agyvelői” működés az.sokszor visszataszító. akár fát. ami minket más élő lények fölött emberré tesz. rablást. ezért ha többel rendelkezünk. ha nagyobb mennyiséget kaptunk. vagyis csak fölületes és szűk látókörű gondolkodás eredménye. Tény. akkor többet kellett kapnunk is. Hiszen ők sem tagadhatják. hogy a lélek az. hogy a lélek Istentől származik. majd az általa befolyásoltakat is félrevezették. azaz fogtunk föl. nem csupán „emberi” valami s nem olyan földi. helyébe bizonyos próféták. rossz szokások. Azt mondottuk. hogy a magasabb fokú szellemi. ha csak nem teljesen materialisták. pusztítást gyermekkor óta kötelességként nevelik az egyénbe és így fölnövekedvén. Ezt az Ős-Istenséget magyar elődeink Ok-nak is nevezték. A lelkiismeret. azaz maga a sugalló lélek. azaz egyes emberek által kitalált tanok. valamint a materialisták sem tagadhatják. Ez állításnak azonban már kiindulópontja téves. amely ok megszemélyesítése Okkán vagy Okkún néven is neveztetett. aki mindennek meg nem fejthető kezdete. Mivel az erőny örök és sem elő nem állítható. hogy az égés által fölszabaduló erőny is a Napból származott. elhanyagolják és így a Napból mindnyájunk számára egy formán érkező. hogy a szellemi működéseket létrehozó erőnyök a Napból származnak. ami bennünket anyagtól. Némely faj. míg viszont sokan. értelmi képessége nem egyenlő. növénytől. amilyennek az ellenmondók képzelik. A teológusok is el kell ismerjék. azaz értelemmel csak úgy rendelkezhetünk. nagyobb mennyiségű tüzelőanyagra is van szükségünk. mint az állati. kőszenet avagy olajat használunk is el. A lelkiismeret. Miután pedig a szellemi működés. hogy az emberek értelmessége. minden földi erőny ősforrásából. sem meg nem semmisíthető. e gonoszságokat lelkiismeretbeli kötelességének tartja. hogy a Napban székelő óriási erőnymennyiség is az ő atyjától. De tudjuk. úgy nem tagadhatják. lustaság következtében agyvelejüket rontják.

amiben tilos kételkedni. ezért eszméinket valóban a Napisten által sugallottaknak mondhatjuk. azon örök értékű. Ezért marad a lelkiismeret amaz „isteni megnyilatkozások”-kal is azonos. neveléshez. hazája törvényeivel : bűnt követ el. különösen kún őstörzseink nyelvében. Ilyen valóságokon alapulók voltak tehát őseink táltosai jelképes beszédei. Említém. lény és király értelemmel is bírt. mint az írott szabályok avagy a megcsontosodott. nem tehetnek arról. (akit a tulajdonképpeni magyar törzsek Magyarok Istenének is neveztek). ha azon törvények hibás és káros voltára kezd ráeszmélni. ember. Az „isteni szózat” avagy „megnyilatkozás” tehát őseink észjárása szerint a Napisten. fölvilágosodás. a saját elménk fölfedezéseit. azaz a lelkiismeret a lélek szava is. eszméit jelentette. Vannak. Őseink fölfogása szerint ellenben az „isteni szózat” avagy „megnyilatkozás” azonos volt saját lelkük. Nagyobb fokút. megnyilatkozás őseinknél tehát még jelképesen volt fölfogandó és a saját lelkünk. hogy a régi görögök szerint is Apollon személyesen diktálta Likurgosznak törvényeit. amelyeket az őket hallgató őseink még értették. züllött. viszonyokhoz való alkalmazkodó képességében és befolyásolhatóságában van a lelkiismeret örök értéke. Nos. Mivel azonban a lélek a Napisten adományaként volt fölfogva. habár még köteles a törvényeknek engedelmeskedni — hogy árulóvá ne legyen — de kötelessége e téves törvények ellen becsületes. Ellenben későbbi és szellemileg fejletlenebb népek ilyesmit fölfogni már nem voltak képesek és ezért mindent szószerint vettek. soha el nem avuló tanítás. A lelkiismeret tehát azon „isteni szózat”. Ma azonban. mindezeket megtudtuk és újból értjük. ha azokat csak hanyagságból avagy hűtlenségből nem követi. örökkön igaz és üde. azt mondották. Ez tehát a relatív lelkiismeret Ha az illető ellenkezik nemzete. rossz . szelíd eszközökkel küzdeni. amelyek vallási törvényei gonoszak. örökkön élő. jelképes értelmüket még tudták és tehát nem is vették szószerint. amelyeket a prófétai vallások már szószerint értelmeznek. ismét jelképekben szólva : „Mivel a Magyarok Istene elménket ismét fölvilágosította”. az adott körülményekhez. eltévelyedett népek. még ha e törvények hibásak is. lelkiismeretünk. hogy erkölcsi és vallási törvényeiket nekik a Napisten adta. Ezért nem avulhat el soha. mivel ősnyelvünkben a kán vagy kún szó. Épen a lelkiismeret fönt említett relatív voltában. kisebb fokút. Az Isten által adott ihlet. hogy félrevezetvék és bizonyos rossz cselekedeteket kötelességüknek és jó cselekedeteknek fognak tartani.király volt. igaz. amiáltal e törvények követői az emberiségre károsakká válanak. Őseink tehát jelképesen szólva. a szellemi működések pedig valóban a Napból a Földre sugározott erőnyből származnak. törvényeit. Ez utóbbi esetben is. hogy nemzetét ilyen káros törvények elmaradhatatlan. itt az egyének kicsi koruk óta e téves erkölcsök szerint neveltetve. megrögzött szokások. azaz lelkiismeretük szavával. de amelyeket ősvallásunkban csak jelképesen neveztek így. A prófétai vallások szerint Isten személyesen jelenik meg és diktálja rendelkezéseit.

Miután tehát vannak abszolut és minden vallástól független. ez még nem jelenti azt. ezt ismét az állam nemzeti vallásává tette. elnyomták. hogy abszolut lelkiismeret is ne létezne. ez még nem jelenti azt. hű. ahol az erkölcsi alapokat már nem a lelkiismeret. Így tanítja ezt Konfucse. áltatalános természeti. ne légy kapzsi vagy fösvény . sőt téves avagy viszonylagos (relatív) tanok ellenére is fönnálló természeti. teljesítsed kötelességeidet. amelyek még hozzá gyakran önző érdekek által hozathattak létre. úgy természetes. családod. ne paráználkodjál. Annál könnyebben és hamarább történend ez meg. Viszont mihelyt ilyen eltévelyedett törzsnél a lelkiismeret kultusza fejlődend ismét ki: a téves tanok hamarosan meg is szünendenek. megcsontosodott vagy elavult hagyományok. mintahogy ilyenek keletkezése oka is csak a lelkiismeret elmellőzése volt. Ezek tehát általános. ha a lelkiismeret szava követésére lelki közösségben élő embercsoportok vagy egész nemzetek térnének vissza. a helyes utat megtalálandjuk. úgy csakhamar a legnagyobb zűrzavar közepette is lassan. ne használd ki. amikor is az egyének eszméiket. sem az állatot. Mohamed. de amelyek sok ezredévvel e vallás keletkezése előtt a legkülönbözőbb népeknél a természetvallás is már így tanított. váltsad be adott szavad stb. Szeressed és tiszteljed szüleid. ne lopj. tanok képezik. amelyek az egész emberiség számára általában érvényesek. Buddha. Szeressed gyermekeid. valamint például a japáni sinto vallás is. erkölcsi alapok. őseid. káros avagy bűnös erkölcsi felfogás csak ott keletkezhet. lassan javulandunk. lassan ez mindig visszavezetend az abszolut helyes felé. azaz isteni törvények. . gondolataikat egymással közölhetik is és így a helyes útra való visszatalálást egymásnak megkönnyítik. Épen így. Ami azonban a legfontosabb : az. vagyis isteni. ősi természetvallása. Az eltévelyedéseket és bizonyos relatív körülményeket leszámítva. sőt téves erkölcsi törvények is léteznek. azaz ősmagyar fölfogás szerint a Napisten szava is. amelyeket nagyjában a kereszténység is így tanít. Ha megszokjuk mindig lelkiismeretünket kérdezni. században az uralkodó család és a legfőbb úri osztály egyrésze is visszatérvén. ne csalj. hanem csakis bizonyos írott törvények. Habár tehát létezik relatív lelkiismeret is. légy érettük. amelyre a XIX. nemzeted. A nép nagyrésze ma is buddhista még. ha egyes népeknél relatív. illetve ahol az abszolut lelkiismeretet az érdekek elhallgattatták. Ahol tehát az élő. hogy a tiszta lelkiismeret amely tehát : a lélek szava. ne nyomd el. amely utóbbi Japánnak ma is élő. minden vallástól független. hogy nem léteznek abszolút erkölcsi törvények is. önfeláldozó is. általános és abszolut erkölcsi törvények az ilyenek : Ne ölj. ne kínozzad sem embertársad.következményeitől megmentse s ezen káros törvények kiküszüböltetését elérhesse. ne hazudjál. hogy — amint a föntebbiekből kitünt — téves. szorgalmas. ha kell. Légy bátor. tiszta lelkiismeret kultusza lehanyatlott avagy meg is szünt. hazád. embertársaid. ezért még a relativ és téves tanok között is. Vagyis : itt is ismét csak a lelkiismeret mutatandja meg neki a követendő helyes útat. a reánk téves irányban ható környezet közepette is lassan.

Ez volt magyar őseink erkölcsi és vallási fölfogásának legfőbb alapja. hajunk. úgy nem csak javulandunk. törölgeti. tekintélyünk rontása és létjogosultságunk elvitatása. A Nap. A magyarság ázsiai és nomád eredetéről szóló tanítások csakis külső és belső ellenségeink által kitaláltak és kárunkra elterjesztettek. Amely oly nemes és fennkölt fölfogás. 2030. jelképes mesemotívumokkal fejezték ki : Bármily szép és fényes is az aranytükör. elhomályosodott aranytükröt is gondos csiszolással. de gondatlan. Sőt a már elhanyagolt. de életünk is nyugodtabb. Tiszta lelkiismeret nélkül nincsen lelki egyensúly. mivel a lelkiismeret szava nem más. hanyag ember birtokában csakhamar megborul.000 évnél is régibb időkben élt. amely a föntemlített magas szellemi műveltségünk idején. hanem azt. azaz a Napisten. hogy Európa közepén ősrégi időkben igen magas. valamint a tévedésekből. fényesítéssel helyrehozhatni. Árpád honfoglalói pedig szintén egy innen ősidőkben kivándorlott és ide visszatért törzsünk voltak. A föntiek rövid összefoglalása tehát ez : A kerek aranytükör a Napra hasonlít. már elhanyatlott alakját értem. nyugodtak és megelégedettek leszünk. hanem hogy őshazája Magyarország. lelkünk gondozásához kell használnunk. hogy megismerése őseink iránt nem csupán a legmélyebb tiszteletet kell ébreszszen. mint az Égen ragyogó Áldott Nap maga is és mindig helyesen mutatand. bűnökből való kiemelkedést is gyönyörű. ugyanúgy a nem anyagi. hogy amidőn ősvallásunkról beszélek. azé mindig hibátlan. hanem földművelő és hogy sohasem járt Ázsiában. azaz a lelkiismeretet. hogy az árja népek műveltsége is ebből ered és végül. hogy összes közelebbi rokonnépeink is ezen ősmagyarságból származtak. hogy : Az igazi magyarság sohasem volt nomád. megelégedettebb lesz.Ha megszokjuk mindig lelkiismeretünk szavára hallgatni. de mivel a tükör nekünk arcunkat megmutatja s ezért a tükröt arcunk. külsőnk. piszkos lesz. . valamint hogy az ősmagyarság Európa legrégibb és műveltségalapító ősnépe. azaz testünk gondozásához használjuk. Ha szavát követjük : a helyes útról le sohasem térendünk. össze-vissza karcolódik s ekkor már nem mutat tisztán avagy nem is tükröz többé. Kiemelem azt is. hanem lelki tükröt. és a lelki tükör. nem „tévedünk el” s az életben boldogok. Vagyis : amit a Lelkiismeret Aranytükre mond : az Édesatyánk. de amit ma is követendő példának kell tekintenünk. de inkább csak szellemi (nem műszaki) műveltsége volt. mint a Napisten szava. amelyek célja önérzetünk aláásása. azt gondosan ápolja. Őseink az abszolut lelkiismeretnek a viszonylagos fölötti győzelmét. fényes marad. tükrözend. tisztán tartja. Ez a tiszta lelkiismeret boldogsága. nem ennek 800-1000 év előtti. a Napisten tanítása. Aki azonban aranytükrére vigyáz. Az alább elmondandó bizonyító anyag könnyebbeni megértése kedvéért röviden előre kell bocsátanom. egymással a legszorosabb eszmei összefüggésben vannak. tisztán tükröző. lelki egyensúly nélkül nincsen boldogság. amiért őseink a Nap jelképének is tekintették.

keletkezhetett. tisztelték. választottak maguknak fejedelmet (pünkösdi királyválasztás népszokása). dass die Pole langsam in spiraligen Windungen über die Erde hinwandern. tavasszal. BIZONYÍTÉKOK A görög hyperboreus-mondák szerint a hyperboreusok (északontúliak) messzi Északon. Wil. a hyperboreusoktól örökölték. természetesen a vízben. amely istenségek kultuszát a görögök. de minden ősszel tőlük eltávozott. illetve „egy napig” uralkodott és tehát a Napkirály. Őseink odaadó szeretettel a Napistent és nejét. az életet már únva. azaz Magyarország. E hegységeken túl van a Duna országa. a Föld földistennőkénti megszemélyesítését. Amihez én még azt teszem hozzá. Tündér Ilonát. az Isztrosz (Duna) országában éltek. földi helytartójaként szerepelt. Országukban a Nap egy esztendőben csak egyszer kelt föl és csak egyszer ment le. csöndesen haltak meg. aki egy esztendeig. Meyer „Weltuntergang” című művében is. betegségeket nem ismertek. Hogypedig a Sark valamikor valóban hazánk területén kellett legyen. M. akiket a nemzet . csak gyümölccsel. változtatják. keletkezhetett és fönnmaradhatott. A görögöktől a Balkán hegységei valóban északra vannak és ezekből fúj a hideg szél a Görög félsziget felé. ennek emlékét őrizi még számtalan népmesénk. Ez ország az északi hegységeken túl (a Balkán félsziget hegységein túl) képzeltetett. hogy „akkor három nap volt egy esztendő”. esetleg mindkettőn egyidőben.II. hogy „die erst seit etwa zwei Jahrzenten bekannte Tatsache. Apollon Napisten minden esztendőben tavasztól őszig közöttük élt és náluk királyként uralkodott. hanem örökös tavasz. hogy itt élet. vagyis azon boldog és termékeny ország. hogy „akkor egy nap volt egy esztendő” vagypedig. amelyről a hyperboreus mondák beszélnek. azaz a nemzeti istenség : Magor vagy Magyar Napisten megtestesülése. mert a még forró Földünkön itt hült a hőmérséklet le annyira. miszerint Földünkön az élet is valamely Sarkon. Amint azonban népmeséink és a hyperboreus-mondák is állítják : akkoriban még sohasem volt tél. amelyekben ha régi időkről van szó. amelyben a hyperboreusok boldog. ahol Boreasz hideg szele már nem érte őket. Dr. A tudósok csak legújabban állapították meg. Erre vonatkozólag lássad pl. A hyperboreusok odaadó szeretettel tisztelték Apollont és Artemiszt. Napfejedelem. több száz esztendőt éltek és minden fájdalom nélkül. Egy nap egy esztendeig csakis a Sarkakon. Népszokásainkból kitűnőleg őseink minden esztendőben egyszer.” Amit a földrészek (kontinensek) eltolódásaival hoz kapcsolatba. hogy a Sarkak hosszú százezredévek alatt Földünkön helyüket. Háborút. bűntelen és igen magas műveltségű szkytha nép voltak. saját bevallásuk szerint. mindig az mondatik. Húst nem ettek. illetve egy esztendő három napig csakis a Sarkakhoz még közel eső részeken tarthat. tejjel és mézzel táplálkoztak. kacskaringó (spirál) vonalban haladva. hogy kétségtelen.

ami a mi „Boldog Isten”-ünkkel azonosuló dolog (Mondás: „Szegény ember szándékát Boldog Isten bírja. úgy ebből világosan kitűnik. ha csak titokban is. Más görög mondák szerint Heraklesz Hylea földére érkezvén. fővárosában. hogy a magyarság kereszténységre térítése még ezidőben sem volt teljesen befejezve. mert ezek szerint Heraklesz a kerinai szarvast űzve. Hosszú aranyhaja a Nap sugarait jelképezte. hogy nemzetünk ősatyja és istensége Hercules volt ! Hiszen e krónikásaink még azt is állítják. amely névben világosan a mi ősmondánk Magorját. E mondák homályos volta és zavarossága dacára is világosan kitűnik annyi. illetve ennek megfelelő mai mesehős: a gyönyörűszép arcú Szép Miklós. hogy Heraklesz a szkythák ősapjának tekinttetett. aki azonban a Napot az erő. hogy hiszen keresztény krónikásainknál is megtaláljuk azon állítást. aki pedig szintén Napisten. és az ÉgeiTenger őslakói különösen.) is nyomai láthatók. De hogy Heraklesz és Apollon tulajdonképen egyazon személy volt (habár ez a görögöknél már feledésbe ment). különösen pedig a némely 200 évnél is régibb székely-kapuk jelképes faragványaiban ma (1937. Őseinknél ugyanis a Nap föntemlített két megszemélyesítése (fény és erő) még nem volt különválva. illetve még tudták. azaz erőny forrásaként általában jelképezte. Úgy régi mythológiánkban mint mai népmeséinkben a Napisten. Okkal tételezhetjük tehát föl. eljut a hyperboreusok országába (Magyarország területére). amiért Jászberény környékén a kereszténységtől idegenkedő jászokat megtérítették. Hapedig ez így volt az ország szívében.regebeli ős-szüleinek is tekintettek. valamint hogy utódai is sokáig boldogságban élnek a szigeten. Makar a görögben boldog jelentéssel bír. ha nem tudnók. világosságot adó istenségként személyesítette meg. A görögöknél Apollon szintén Napisten volt és a Napot főként fényt. ahol az otttalált „királyleánnyal” (azaz Tündér Ilonával) boldogságban él és a magyarokat nemzi. aminek ottani mai népművészetünkben. márpedig őt a föniciaiak. Makar vagy Magar név alatt is tisztelték. És valóban. kitűnik a görög hyperboreus-mondákból is. hogy Mátyás király Budán. Szép Palkó. hogy Magort vagy Magyart is a ragyogó Csodaszarvas vezeti egy boldog szigetre (a Csallóköz). a Szent György téren Herculesnek. mint a nemzet ősatyjának szobrot állíttatott. Echidna nevű félig nő. hiszen e királyunk idejében egy fönnmaradt okmány szerint. hogy a távoli Erdély hegységei és erdei között lakó székely-magyarság körében ősvallásunk. de még vagy 100 évvel ezelőtt is élt. akivel szerelmi viszonyt köt.”) Tudjuk pedig. Ezen hyperboreus-mondai Apollon-Herakleszben tehát még akkor is kénytelenek volnánk Magor ősatyánkra ismerni. a pápa kitüntette és megdícsérte Igal Fábián és Zarnast Gergely szerzeteseket. ahol Artemisz istennővel találkozik. félig kígyóalakú leánnyal a szkythák őseit nemzi. amelynek aranyagancsa és ezüstpatája volt: (a Csodaszarvas!). azon időben ősvallásunk még elég jól ismert kellett legyen. azaz tehát szintén nemzetünk ősatyját ismerjük föl. De Napisten volt a görögöknél Heraklesz is. Világszép Úrfi és az emberfölötti erejű Toldi . míg a túlszaporodás kivándorlásra nem kényszeríti. hogy e kettő egy és ugyanaz. Buda fővárostól nem messze.

hol a vizet. amikor a különválás már megtörtént és hitregéinket más népek is átvették. Ezenkívül a görög hyperboreus-mondák szerint a nőistenség is hol Artemisz. ezen más népek már nem voltak azzal tisztában. amikor már az is elhomályosult. hogy a két istenség (Apollon-Heraklesz azaz Szép Palkó-Magyar Miska) eredetileg azonos istenségek voltak. lég. hanem csak költői és jelképes megszemélyesítések. havat megszemélyesítő nő. (1.) Amely hanyatlás az árja népek elszaporodásával és az ősi turáni népek nagyrésze elárjásodásával következett be.Miklós. amelyek helyett itt kénytelen vagyok csak annyit mondani. létező személyek. ábra. Hold-. E zűrzavart azonban teljesen és okszerűen kibogozhatni.és nőiség-istennő. hogy ezen istenségek nem igazi. hogy őseinknél Tündér Ilona még egyaránt volt föld-. csakhogy e dolog fejtegetésére igen hosszú népmesei és mythoszi összehasonlításokat kellene tennem. hol Echidna. vagyis hogy ő az anyag egyik megszemélyesítője is volt. amely megszemélyesítések csak idővel válottak teljesen szét. . illetve hogy ezen hitregei személyek egymássali azonos volta csak akkor ment teljesen feledésbe. Későbbi időkben. Erős János vagy Magyar Miska is még egymással azonosak voltak. azaz hol a Holdat.

vagyis a magyar „hajnal” szóban úgylehet haj-nyíl összetételt sejthetni. A Nap ereje ugyanis sugaraiban. annyivalis inkább. sőt a meséinkbeli Szép Miklósról még az is elmondva. szemareusok stb. Aki hiszen nem más. aranyhajú Napistene mai napig is él az említett szép mesehőseinkben. azaz „hajában” van.Őseink szépséges. amelyekkel a világűr örök sötétsége és hidegsége ellen diadalmasan küzd. vallási okokból már elhallgatva. hogy a reátörő nagy jégeső ellen önmagát és lovát nagy aranyhajával takarja be. úgyhogy semmi bajuk sem lesz. Költőileg ugyanis a Nap sugarai annak hajaként. még neve is „nap-ember” jelentésű. de egyúttal nyilaiként is fogattak föl. évfolyam 30. még mielőtt a láthatár fölött maga is megjelenne. csakhogy istenség mivolta a Bibliában. nagy aranyhaja van. Ha ezzel a zsidók annakidején még tisztában lettek volna. eredetileg jelképes szavakat. hogy ezen Napember „ereje a hajában van” már sem a zsidók. vagyis azonos a szumerek Samás és az itáliai samniták Sam nevű Napistenével. hogy a Sámson-mondát a Bibliába vegyék. Egy a Napistenhez szóló vogul himnuszban (Ethnographia folyóiratunk 1891. úgy bizonyára őrizkedtek volna attól. oldal) ez áll: . Azon. hogy vogul rokonaink nyelvében valóban nal=nyíl. szamniták. Amiszerint a Napisten hajnyilaival a Sötétség fölött diadalmaskodik. Sámson vagy Szimszon is Napisten volt a zsidóknál. A Napistennek vogul és osztják rokonnépeinknél is csodás.) Napistene. mint ősrégi szemere törzseink (szumerek. sem később az árja népek már nem értették.

Másutt mondja még. hogy a „hét” nem értendő számtanilag. hogy a Föld gömbölyű és hogy forog. Utóbbi két neve onnan származik. hogy a vízi. A Nap háza „hét ajtaja” talán csak téves fordítás és itt is a „hét” alatt értendő. Fiúcska stb. mint nálunk Tündér Ilona. Magyar népmeséinkben is az mondva. Amiszerint a Nap sapkája és háza tehát kerek. Erdei tündér-kisasszony simogatta Kelő napos aranyfürtöcskédre. Világügyelő férfi. hogy őt a Nagy Világanya (az Ősanyag és a Tejút megszemélyesítése) azaz az Istenszülő Nagyasszony fiának tekintik. ugyanaz tehát. sőt talán még ennél is régibb időkből. vagyis : kedvesét a Nap aranyhajába takarja. Azt pedig újabban a tudósok is megállapították. Úgyszintén a Nagy Égisten-atya is szeretetteljes becézésből mondatik „atyácska”-nak. A Nap haja csak szeretetteljes becézésből mondatik „fürtöcske”-nek. hogy a Nap háza ajtaja kerek és hogy belőle hőség áradoz. hogy habár a Kőkorszak műszaki ismeretei a legkezdetlegesebbek voltak is. hogy e gondolat a kereszténységbe is ősvallásunkból származott. valamint megjegyzi.Vizi-tündér-kisasszony simogatta Kelő napos aranyfürtöcskédre. kőfegyvereik voltak és az aranyon kívül más ércet alig ismertek. Holott a vogulok ezt tudták. mert ez a vogul nyelv szerint sokat. hogy a Föld mozog (Galilei). hogy Napunk a Tejút egyik Csillaga s így tehát fiaként is fogható fel. Hét sasröptényi magas Ég-atyácskád teremtette Hét oldalú szent sipkádat tedd föl ! Tündököltessed föl ! Hétoldalú szent házadnak Aranyrészekből alkotott hét ajtaját Tárd széjjel ! Kelő napos aranyfürtödet Abroncskerék módra menő kerek Földre Sugározzad ki ! A himnusz ezen részéhez a hozzáfűzött magyarázat többek között azt jegyzi meg. ami ismét azt mutatja. hogy tőle az Ég aranyos lesz és hogy az egész Földet besugározza. A vogulok is nagy szeretettel tisztelik a Napistent. Asszonyfia. de a szellemi műveltség azon ősidőkben egyszer már oly magaslatokat ért volt el. Mindezekből pedig azt kell következtetnünk. pedig amikor az oroszok őket fölfedezték. Megjegyzendő még. vagyis végtelen sok oldalú. amelyekről mi még nemrégen semmit sem . illetve kőszerszámaik. aki állítani merészelte. Népetgondozó. akit többek között ilyen neveken is neveznek : Aranyfejedelem. hogy szellemi műveltségük és tehát nyelvük is a Kőkorszakból kell származzon. hogy a Nap háza ajtaja kerek nyílású. Holott Nyugaton még nehány századdal ezelőtt is a tudatlanság és a vallási türelmetlenség máglyával fenyegette azt. Ugyanígy a „hét” sasröptényi magasság is végtelen magasságot jelent. mert hiszen haja oly nagy. végtelen sokat is jelent. Ez pedig azt jelenti.és erdei-tündérkisasszony egy és ugyanazon személy : a Napisten kedvese vagyis felesége. vagyis az Aranykorból. még a Kőkorszakban éltek. hogy a vogulok ősi hagyományukból tudták. hogy a Nap haja: annak sugarai.

De. Meg kell még jegyeznünk azon tényt is. vagyis a Napisten. amelyek segítségével tehát. majd legmélyebb hanyatlással a Középkorban. hanem tudniok kellett azt is. Az említett. Tudományosan is pedig kimutatva. úgy ezek egymás testvéreinek vagy pedig férj és feleségnek mondatnak. osztjákoknál napjainkig fönnmaradtak az istenszemélyeket jelképező bálványok. tartott némi kisebb-nagyobb emelkedésekkel az ókorban. Ha tehát a vogulok a magyarhoz annyira hasonlító nyelven beszélnek. úgy ez is arra vall. de Földistennőként inkább nejének tekintették. hogy a vogulok még nehány századdal ezelőtt is. A Tejútról ugyanis a csillagászok legújabban megállapították. azaz a Hold Istennőjével köt szerelmi viszonyt. Az első emberpár. amelyet jelképesen a mai csillagászat szerint is a Nap anyjának tekinthetünk. néha pedig egymás mellett egy férfi és egy nő. tehát tőlünk származnak. míg végre a Megújhodással (Renaissance) megkezdődött azon újra való emelkedés. Népetgondozó fejedelem. íme. hosszú. hogy az említett ősrégi. titokzatos. hogy a Föld gömbölyű és hogy forog. amely mai műveltségünket létesítette. amely talán már a Jégkorszakokkal kezdődött. A két utóbbiról már említettük. illetve nyelvünk azóta csak hanyatlott. az Uralon innen. Néha egy férfi. még egész fennkölt mythológiánk. illetve ha őseink a Tejútat a Nap anyjának mondották. de Holdistennőként inkább a Nap testvérének. nyelvünk. A vogulok Istenszülő Nagyasszonya : a Tejút megszemélyesítése. hogy a Nap a Tejút egyik Csillaga. néha három avagy több bálvány is van egymás mellett. gyönyörű népművészetünk. ha ez így van. az Ural hegységen „túlról” jöttek (ma az Uraltól Keletre élnek). amelyről. később eltünt magas műveltség. hogy egy és ugyanazon személy két megnyílvánulása. amely hagyományuk tehát Magyarországra is vonatkozhatik. Európában éltek és hogy mai északi hazájukba csak a mongolok. a magam elmélete szerint a vogulok egy kivándorlott törzsünktől. csodás szellemi műveltség némi emlékei tehát népmeséink. amely időben az emberek mai magyar nyelvünk ősalakját beszélték. lám. amely azonban mai nyelvünknél sokkal tökéletesebb volt. a görögök hyperboreus-mondái és a mi Tündér Ilona csallóközi Aranykertjéről szóló népmeséink regélnek : a mi ősműveltségünk volt. a nőalak pedig hol a Hold. úgyhát nemcsak azt tudták. Ha kettő van. mintha a Tejút Földünket övként venné körül. hogy a görög hitregék szerint is a hyperboleusok földjén Heraklesz Artemisszel. mert hiszen . hogy a vogulok hagyománya szerint ők mai hazájukba messzi Nyugatról. amelyeket több utazó leír. hol a Föld Istennője. szomorú hanyatlás ideje után. Láttuk. hogy óriási lencsealakú s hogy Napunk is ebben van. A voguloknál. amelyekre mi csak legújabban kezdünk ismét fölkapaszkodni. jelképesen kifejezve: a Nap a Tejút gyermeke. illetve Magyar és Ilona (Ádám és Éva = férfi és nő) testvérek is.tudtunk. tatárok majd az oroszok hatalma elől menekültek. mintegy álomról. sőt ha. amiért is Földünkről úgy tűnik föl. A férfi többnyire a Világraügyelő. mivel a Nap valóban a Tejút Csillagai milliói egyike. valamint ősvallásunk részeként a Lelkiismeret Aranytükre kultusza is rekonstruálható.

) illetve tudjuk. de azok értelmét nem ismervén. hogy a bolygók így válottak el a Nap oldaláról. Ősvallásunkban. Ezek a logika szerint csak úgy szaporodhattak volna tovább. de természetesen annélkül. mert e szavunkat is az árja nyelvek." Népiesen ma is nevezzük a nőt a férfi „oldalbordája"-nak. hogy magyar borda szavunkkal pontosan egyezik az olasz. éspedig épen a Nap egyenlítőkerületéről. De miért van az. A zsidók által a mi őseinktől átvett Ádám és Éva hitrege mély. egyenlítőjénél pedig kiszélesedik. valamikor. úgy ezek is csak Ádám és Éva gyermekei lehettek volna. részek el is válanak és el is távolodnak. Emellett azonban ők férj és feleség is. amikor ennek anyaga még a mainál is kevésbbé tömör volt. mert hiszen rajtuk kívül még nincsen más ember a világon. azaz emberiség ős-szülőkként is szerepeltek. hogy logikátlanul Káint Nód tartományba meneszti. mert Ádám és Éva nem nemzés útján születnek. vagyis hogy ezek a Nap és Föld vagy Hold. sem később az árja népek nem tudtak soha semmit.teremtőjük. hogy Ádám többi gyermekei honnan szereztek feleséget. ugyanaz. miként annyi más szót is. amelyek teremtője. csak költői megszemélyesítések volta. azaz „atyjuk” az Ég Istene. a Biblia szintén kitér. alkotójuk. létrehozója az Ég. . ahol megházasodik. aholis ez erő a legnagyobb. ősnyelvünkből örökölték. jelképes értelméről. mert e bolygó igen gyors forgású. hogy ezen személyek csak jelképesen azok. ahonnan tán. E gondolat elől a bibliai elbeszélés csak úgy tud menekülni. Jelképesen : „Évát Isten Ádám bordájából teremtette. vagyis hogy két pólusánál laposodik. A vérfertőzés vagyis testvérek közötti házasság gondolata csak akkor jelentkezett. Annak megemlítése elől. amikor az istenségek nem igazi személyek volta. mert őseink még tisztában voltak azzal. azaz tehát a Nap oldalából. amint említők. francia. amely a Napból a központbólfutó erő (centrifugális erő) vagyis a napgömb forgása következtében válott ki. hogy a későbbi népek ősregéinket átvevén. azaz az ős Természet istensége (a voguloknál ez Numi-Torem Isten). A Föld egy a Napból a Természet Törvényei szerint kiválott anyagtömeg. illetve az erőny és az anyag költői megszemélyesítései. itt akarok röviden szólani : Ádám és Éva azonosak a mi Magyar és Ilonánkkal. és így Földünk is. Holott hiszen másutt akkor még nem létezhettek volna emberek. avagy ha igen. Jelentkezik azonban gyermekeik tovább szaporodásánál. Vagyis : eszerint a Föld tehát valóban a Nap egy „oldalbordájából” lettnek mondható. vagyis Káin testvérei. szintén azért. Ma tudjuk. Ádámnak és Évának teremtője is közös. a központból futó erő következtében lencseszerű alakúvá válik. már feledésbe ment. azokat szószerint vették. hogy a vérfertőző házasság kellemetlen megemlítését elkerülhesse. hogy fivér nővérét vette volna feleségül. bordure=valaminek oldala. azaz a Nappal és Földdel. ha az nem tökéletesen szilárd. Magyar és Ilona egyúttal első emberpárként. széle ? Azért van ez. német nyelvben meglévő bord. illetve kihez mentek férjhez. még keletkezésükkor. Mindezen baj természetes következménye annak. (A Szaturnusz gyűrűje. gyors forgás esetén. hogy minden gyorsan forgó anyag. amelyről azonban már sem a zsidók. Mindezen azonban azért nem kell megütköznünk. de itt a vérfertőzés gondolata még nem jelentkezik. csak jelképesen emberek.

del. azaz déltáj szavunknak megfelel az árja nyelvekben meglévő szüd=déltáj szóalak. ahol legtöbb a világosság és a hőség. r– p. ami a Nap és Hold istenségről lévén szó. Itt nem bocsátkozhatom ősnyelvünk egytagúszó és szótő megfordíthatása nyelvtörvénye ismertetésébe.és nősejt egyesülése előtt az osztódás útjáni szaporodást is ismételnie kell. amelyek még ugyanúgy osztódás által szaporodnak. azaz helyesebben Éjszak. Osztódás útján szaporodnak pedig tehát az égitestek is." Mindez azonban még azt is jelenti.) Miután pedig a görögök mondái szerint Apollon és Artemisz épen az őket oly nagy szeretettel tisztelő hyperboreusok földjéről . De ezzel tehát ismét azt kell észrevennünk. a hyperboreusoktól átvett két istenség. illetve a még lencsealakú ősnap széléről válottak le. hogy a bolygók és a Föld a Nap oldaláról. Amiszerint pedig a megtermékenyülés előtt. Aminthogy az is ismeretlen volt. Ami meg is történik. Azonban : kialakulásában. hogy az Ádám-Éva rege e kialakulást is jelképezi. Viszont Északra van a Sark. Aminthogy ez csak Laplace óta válott ismeretessé. illetve a Magor és Ilona regét költötték. hogy minden létrejövő élőlény ismétli nemcsak faja kialakulását. őseink egykori magas szellemi műveltségünk idején már tudtak és ezért költötték az ezt is kifejező Adám-Éva regét. amely viszont azonos a süt szavunkkal. mint az égitestek. hogy az osztódás útjáni szaporodás megelőzte a nemzés általit. Mivel pedig a görögben délosz=világos. Amiértis Észak. ahol meg legtöbb a sötétség és a hideg. hanem csak megemlítem. illetve arról. természetes dolog. Apollon és Artemisz. a görög hitrege szerint. Utóbb a Nap megtermékenyíti a Földet: „Ádám egyesül Évával. deli szavaknak régi nyelvünkben fényes értelmük volt. hogy a magyar dél. eszerint kétségtelen. és XX. egymásnak hiszen testvére s őket a görögök még Deliosz és Delia néven is nevezték. E szavunk megfordítása : tűz. A görögök által. szerintük is. amely pedig fényességet — például : „a Nap süt” — de hőséget is jelent. hogy a német Rippe és a szláv rebro=borda és a szláv rub=valaminek széle. Másutt kimutattam. hogy ennek mi köze naprendszerünk kialakulásához. világos értelmű volt.hogy valaha valamit is tudtak volna arról. az éj pedig a nappalnál mindig sötétebb és hidegebb. képződésében minden lény ismétli faja kialakulása egész történetét (ontogenesis). nemcsak világunk kialakulását tudták. hogy Apollon és Artemisz utóbbi neve is fényes. oldala szavak is a mi borda szavunk megfordítottjai. akik az Ádám-Éva. Holott mi mindezeket csak legújabban. hogy azon őseink. A tűz pedig világosságot és hőt adó. fényes. vagyis b–r helyett r–b. hanem legelőször a világalakulást is. De hát a Földön kik hát legelső őseink ? Kétségtelenül az egysejtű. de amit íme. legkezdetlegesebb élőlények. kifejezi. szavunk az éj szavunkból származik. században kezdjük ismét fölfedezni. Magyarországtól délre van az egyenlítő. vagyis a hím. a XIX. (Hozzáteszem: dél. vagyis a nemi szaporodást még nem ismerik. hanem tudtak még az ontogenesis törvényéről is. Ami pedig még azt is jelenti. mert minden hímsejt és minden nősejt is mielőtt egymással egyesülne: előbb osztódik.

annak tükrében hiszen saját arcát látta meg. gr. de ez fönntartotta annak emlékét. hol férjet és feleséget ábrázoló két bálványa nemcsak Magyarral és Ilonával. 1905.) Novitzkij 1713-ban írja : „A sokori jurtákban egy emberi hasonlatosságra faragott bálvány állott. fémtányér vagy pedig tükör volt alkalmazva.vagy vörösréz pótolja. A legmeglepőbb azonban azon adat. ezüst arccal. hogy a bálványt eredetileg kerek fémlemez illetve fémtükör képezte. Hogy a mai világban a vogulok. saját lelkiismeretébe tekintett és egyúttal önmagát istenségével is egyesítette. I. Ezen arc ábrázolata csak zavart okozott volna. Witsen 1672-ben írja : „A szurguti osztjákok bálványai rongyokból és posztóból készült bábúk. II.). kerek fémlemez. sz. Viszont sehol arról említés nincsen. hogy ezen bálványok arca fémből avagy tükörüvegből való. hanem Délosszal és Déliával is azonos. azaz Numitorem Égisten fiának bálványa Munkácsi szerint (II.): Bádog. azaz Apollonnal és Artemiszszal. fából..jöttek Délosz szigeti fő-kultuszhelyükre s ottani közös szentélyükbe. nem olyan szép szobrok. Hogypedig ez mennyire igaz. arca pedig fehér bádogból készült. osztjákok bálványai szegényesek. hogy a bálványokra arc helyett többnyire sima. 381. kitűnik a következőkből : Krohn Gyula („A finnugor népek pogány istentisztelete”.” Pápai József — írja Solymossy — 1904-ben látta a poluji osztjákok két bálványát. Karjalainnen finn tudós írja (II. zöld ruhába öltöztetve. 55. Mindebből azt kell következtetnünk. Budapesti Szemle. mivel mindenki. vörösrézből avagy valamilyen más ércből való. hogy aranytükör avagy aranykorong már nem említtetik.” (Pápai: „Nyelvtudományi utam”. amely tükörüveget említ arcként. 1908. 2. 345. 1927. Például Kunnisto finn tudós nyomán írja Solymossy Sándor. Világügyelő Napistene. Solymossy. fémlemezre vagy fémtányérra arc is lett volna ábrázolva. Ezüst még említtetik.” (Munkácsi B. 66. Valószínű. aki a bálvány elé járult.) a sarkalai bálványról : „Körülbugyolált fatuskó. ahol őket szintén két szobor ábrázolta. E népek a hódító császáriak által minden vagyonukból kifosztva. oldal) is megemlíti.) Világosan kitűnik tehát ezen leírásokból. így tehát teljesen kétségtelenné válik. arcuk sárgarézből. ez a zord Északra űzött. hogy az osztják bálványok arca rendesen érclemez. . fából volt faragva. 102. hogy a mai vogulok és osztjákok hol testvérpárt. amiről más utazók részletesebben is írnak. hogy az ilyen tükörre. azonosította. de az aranyat ma már csak sárga.vagy ezüstarcú kisebb-nagyobb bálványok az északi vogulok és osztjákok vidékein mindenfelé láthatók ma is. Budapest. 56. 63. ma a legnagyobb nyomorban élnek. üldözött vogulok és osztjákok mai szegénysége mellett már természetes. férfi és nőistenség volt: az arcot mindegyik bálványon cintányér pótolta. A kondai vogulok Népetnéző. hogy az arcnak tükrözőnek kell lennie. hogy ez csak eredeti arany vagy ezüst tükör helyettesítése. fején bádoglap arc helyett. 231. mint a gazdag régi görögöknél. Ethnographia. old.” Poljakov orosz író mondja (Munkácsi.

Ősidőkben tehát ezen bálványok még nem voltak emberszerűsítve sem. hogy csak költői megszemélyesítésekről. aranyszőrű lóval. aki a vogul himnuszok szerint a Nap neje. amint mondottuk. akkor az emberszerűsítés útját is egészen világosan látjuk : A nyélből fejlődött a bálvány teste. amelyeknek nyele is van. Népmeséink annak is világos emlékét őrizték meg. De tudósaink e jelenséget úgy magyarázzák. majdnem teljesen hermafroditák is voltak. művésznek szabadjában állott. régi szkytha és etruszk fémtükröket. nők egyaránt viseltek hosszú hajat. Ezen hermafrodita istenségek még annak elhomályosult emlékét őrzik. a megszemélyesített hajnal viszont nő és azután e kettő néha össze is folyván. A szabad hitregeköltés kora pedig a voguloknál meglehetősen megmaradott napjainkig is. hogy némely ókori népnél a Napisten hermafroditaként is szerepelt. hogy ugyanazon költeményben a Nap egyszer férfiként személyesítve meg. hogy a japániak sinto-vallású templomaiban az oltáron miért áll ma is oltárkép gyanánt a Napot ábrázoló kerek fémtükör. amikor a kétéltűekkel (békafélékkel) voltak egy fejlődési fokon. vagyis a vogulok. akkor egyszerre világosan érteni bírjuk azt is. nem igazi személyekről van szó. hogy a Nap a japániaknál miért ábrázoltatott nőalakkal. hogy az aranytükörarcúak Apollon-Heraklesz. az ezüstarcúak pedig Artemisz–Tündér Ilonáé voltak. másnál nővé. hogy az emberiség ősei azon időkben. hogy régen férfiak. az említett „erdőés vízikisasszonyé”. mert náluk ma is előfordul a Napnak nőnemű megszemélyesítése is. hogy a regékbeli istenségszemélyek csak megszemélyesítések és hogy eszerint minden költőnek. sőt tudjuk azt is. de miként más mythológiákban is. kerek. a mythoszok megrögződésével. illetve a Napot és a Holdat még természetes megjelenéséhez híven : fényes. nem kell fönnakadnunk. azaz az Aranykorban) harc. hogy mondáink szerint ősi csallóközi boldog korunkban (Tündér Ilona ottani Aranykertjében való életünkben. hogy. így idővel. Például emlőik a hímeknek is voltak. e réven a Nap is néha nőként személyesíttetett meg. Ami amellett is szól. Azon pedig.. nővel avagy akár sassal. osztjákok Aranyfejedelemnek is nevezett Napistene jelképei. ábrázolnia. hanem azt tartom. azaz Magyar Napisten. a tükörből az arc és fej. magas szellemi ősműveltsége idején. nemi részeik külsőleg pedig még igen keveset különböztek. mivel a szabad hitregealkotás korában a Nap is még szabadon jelképeztethetett férfival.illetve ezüsttükörrel ábrázolták volt. Ha pedig tudjuk még azt is. kerek arany. sőt van rá példa. hogy a vogul és osztják bálványok arca és feje a testhez képest ma is aránytalanul nagy. tetszése szerint férfinak vagy nőnek megszemélyesítenie s őt így vagy úgy megénekelnie. hogy az illető költő és hallgatósága még tisztában van azzal. mert a turáni népek közös. szárnyas bikával stb. Amit azonban részemről így el nem fogadok. Ha már most elképzeljük még azt is. ez némely népnél férfivá rögződött meg. máskor meg nőként. ha ismerjük azon jellegzetes. A tükörarcú vogul és osztják bálványokat ismerve és tudva. háború még ismeretlen volt és így a férfi testalkata még nem volt ehhez . még mindenki tisztában volt azzal. hogy bár a Nap a voguloknál általában férfi. mondjuk egy égitestet vagy bármi mást.

ennélfogva a megszemélyesítés e módja lett általánosabb. Maja. Láttuk. De fényt és hőt kapott akkoriban a Föld a Holdtól. talán a mait is meghaladó csillagászati ismeretei voltak.idomulva. Északi rokonnépeinknél is a Nap ritkábban mondatik nőnek. babiloni. akkor azt kell föltételeznünk. hogy nőként személyesíttessen meg. És kiemelhetjük itt még azon tényt. hanem hogy Buddha lett a Nappal azonosítva. Sokkal nagyobb is volt. Viszont ugyanazon ősidőkben. ezt bizonyítja a mai német „die Sonne” is. hanem ködös és a Földet még alig avagy egyáltalán nem világította meg. Meg is jegyezhető. hogy a Föld gyermekeit. Tudjuk ellenben. Ha azonban ezt úgy fogjuk föl. hogy a buddhista rege szerint fiát Buddha anyja. Ezért és mert akkoriban a Föld sokkal nagyobb fölületét borították tengerek mint ma**: légköre vízpárával sokkal inkább volt telve. őseinknek igen nagy. amelynél a Nap inkább nőként szerepelt. ezért tudtak tehát arról is. Mindezt őseink tehát már . hogy a görögök Apollont — amely istenségüket ők pedig a szkitháktól vették át — valóban mindig hosszú hajzattal és nőiesen igen szép arccal szokták volt ábrázolni. sem nem melegítette. hanem oldalából szüli. hogy már nem Buddha anyja a Nap. hogy mai naprendszerünk miként alakult volt. mindenfelé nagy kiterjedésű mocsarak voltak. Miután pedig. szíriai és a görög-római mythológiákban a Napisten mindig férfi. hogy akkoriban férfi és nő külső megjelenésében is alig volt még különbség. Viszont.” Mindazonáltal. Az Ég majdnem mindig borús volt és a Nap keveset volt látható. palesztinai. míg a másik csak ritkábban fordult elő. ezért átalakulásait gyorsabban végezte be s ma már teljesen ki is hűlt. de a Föld még sokkal melegebb mint ma. ami fölfogható volt úgy is.” Ha ugyanis a Föld (és a többi bolygó) létrejöttét így fogjuk föl. akkor magától értetődő. valamint vizenyős területek. az élőket keblén melengette. hogy a Nap a Földet (és a többi bolygót) szülte. illetve rá kevés avagy semmi erőnyt sem árasztott és így semmi akadálya sem volt annak. nem lévén még egészen megszilárdulva. amikor a Nap még alig volt meleg. hogy a Napot is nőként kell fölfognunk. hogy a régi germánok valamely oly őstörzsünk hatása alatt keletkezhettek. mivel a Napnak férfikénti megszemélyesítése a legtermészetesebb. Itt a későbbi zavar tehát az. Az e korban élő emberiség még kétéltű volt és részben a vízben. amint már említve volt. Az ok a következő : Igen régi ősidőkben a Nap még nem volt oly tüzes és sugárzó mint ma. amely akkor még izzó volt és így a Földre erőnyt sugározván: hím volt. mint most. nem ágyékából. de mivel tömege tényleg a Földénél jóval kisebb. részben cölöpépítményes lakásokban élt. Van azonban a Nap nőkénti megszemélyesítésének még mélyebb oka is.* * Népmeséinkben „Leányszínű Bálint” vagy „Szép Palkó. hogy az egyiptomi. hogy őseink egyik költői jelképezése szerint „Isten a nőt Ádám oldalbordájából teremtette volt. Igen sok és langyos eső esett. legokszerűbb (leglogikusabb).

Nőelvi. ami sok ezredéves. a leányt megszabadítja és míg ez boldogan borul nyakába. de már hajnalodik. men=férfi szavával is. sőt úgy is. a lány csakhamar feledte s más vitéz — a Nap — arájává lett. Ezen Men vagy Min holdistenségnek több lóalakú ábrázolata maradott fönn úgy régi pénzeken mint egyébütt is. a halott visszamenekül sírjába. A holt vitéz magához emeli a nyeregbe s viszi. a holttal megvív. csak értelme ismeretlen már. valamint az egyiptomi és a kréta-mykénéi műveltségben. de amely szó a görögben is Holdat jelent. ** Ha a Sarkok óriási jégtömege elolvadna. az új vőlegény aranyszőrű lovon vágtatva jön. Min (Menesz. azaz anyagelvi mythológiát megőrzött törzseink voltak még egy ezredévvel ezelőtt is a kabarok egy része. Majdnem minden népnél fönnmaradtak egy régibb anyajogi (matriarchalis) társadalmi rend és mythológia nyomai. vagyis itt a halott vitéz tulajdonképen épúgy azonos a lovával. azaz a Napisten. ajka hideg. Ez meghalt. Már közelednek a temetőhöz. Amely mesét ma minden európai népnél. De Men. csakhogy értelmük a kereszténység fölvétele után feledésbe ment. nomád eredete” tette lehetetlenné. mert a tény. mintegy bűvös erő hatalma alatt. újabban pedig mind ennek fölismerhetését a magyarság „ázsiai. kimegy. Megcsókolja. miként Buddhát anyja Mája. amidőn ez hímségként volt fölfogva és fehér mén-lóval jelképeztetett. Ez tehát azon fehér ló. Megy egy élő meg egy holt. hogy nem ágyékából. de egyezik a germán nyelvek man. sőt a Föld anyjaként is szerepelt. E korban a Nap is gyakrabban volt nőként megszemélyesítve. többé-kevésbbé romlott változatokban megtalálhatjuk. Szól : Világlik a Hold. angyalom ? A lány. A halott vőlegény azonban holdvilágos éjszakán fehér ló hátán eljön. valamint a besenyők és a szemerék. őket utóléri.tudták volt. Régen Földünk pedig sokkal melegebb volt mint ma. bár halálosan fél. Nyelvünkben a mén főnév hím lovat jelent és régi hitregéinkben jelentette a Holdat is. de azt mondja. azonos aranyszőrű lovával. hogy a Föld anyagtömege a Napból válott ki. kopog egykori kedvese ablakán és hívja. Egyike ezen meséknek „A holt vőlegény” meséje : Egy lány — a Föld —vőlegénye valamikor vitéz — a Hold — volt. költői szépségű és jelképes értelmű népmeséinkben ma is kifejeződik. mint ahogy a népmeséinkben szereplő aranyhajú Szép Miklós. vagyis ezek nőelvű törzsei. amelyen a mesebeli holt vőlegény lovagol. hogy nem. ahová sírjába a holt vitéz a leányt magával akarja vinni. vagyis. akkor a száraz föld ismét nagyon megkisebbedne. Minosz) volt a Holdisten neve úgy a mi némely őstörzsünknél. úgy hogy a Földet a Nap szülte. hanem oldalából. bár reszket a félelemtől. . A nő. győz. amint említők. Félsz-e. így is igen jól volt jelképezhető.

kalt. hogy a Nap régen nem volt oly ragyogó mint ma. 10. a voguloknál és osztjákoknál is megvan. hogy a ma Európa-szerte elterjedt a Holt Vőlegényről szóló mese is ősmagyar eredetű.e.) írja : „A japáni mythológiából és kultuszból azonban minden kétséget kizárólag beigazolódik. Egy másik regeváltozat szerint pedig a tükör teljesen azonos magával a Napistennővel. A királyi jelvények legfontosabbikának és a karddal együtt a legrégibbinek is e naptükröt tartják. éspedig meglepően közvetleneket. hogy a magyarság legközelebbi rokonainál. ahol az istennő híres tükrét is őrzik. kühl = hideg. A magyar nép jellegzetes tükre ma is kerek alakú. Úgyszintén észrevesszük az elmondottakból azt is. De csak a magyarban azononosak e szavak. de amely ma már holt és hült. Hogypedig mindez így az ősmagyaroknál is megvolt. fétise. legnevezetesebb szentélye Ize-ben van. hogy a kerek tükörnek solaris jelentősége volt. old. („Néprajzi Értesítő” 1914. minden nyelvész előtt eléggé ismeretes. amely az istenségnek valóságos teste. tájszólásos Moon. Ezenkívül nyelvünkben az ezen égitestet megnevező hold szó vagy Hold név hangtanilag teljesen azonos a halottat jelentő holt szavunkkal és csak magánhangzójában különbözik a hült. A Napistennő shintaija s külön tiszteletben is részesülő tükör. a mikádók mythikus elődjének. holott ilyennek előállítása üvegből a négyszögletesénél sokkal körülményesebb. Hívják még hikagami-nak (naptükör) is. A japán Nihongi-ból az is kitűnik még. amely a Napot a legtökéletesebben ábrázolja. hogy vegye ezt olybá. hanem hogy régen a Hold volt ilyen ragyogó. mint az ő (a Napistennő) mitama-ját (lelkének megszemélyesítőjét). saját unokájának. Hogy a magánhangzók a nyelvekben mily könnyen változnak. az úgynevezett jatakagami (nyolckezű tükör). figyelmezteti őt. hogy hasonló tükröket tiszteltek Koreában is.” Ami ezen idézetben szempontunkból különösen érdekes. vagyis a legősibb típus. kardot és ékszert nyújtanak át mai napig is. hidegséget jelentő szavunktól. 27-ben hoztak egy ilyen naptükröt Japánba. Mindez elmondottak pedig igen világosan tanúsítják. mert hiszen való igaz. hogy őseink tehát nemcsak azt tudták. Hozhatunk azonban konkrét magyar adatokat is. A Napistennőnek és vele együtt a naptükörnek tisztelete általában véve igen jelentékeny helyet tölt be a japáni kultuszban. Amikor a japán mythosz szerint a Napistennő átadja az isteni tükröt Niniginek. ezt már azon körülmény is valószínűvé teszi. hogy a Hold: holt és hült égitest. hogy a holt test hült is. A mitamával párhuzamos jelenség a japáni kultuszban a shintai. holott a germán nyelvekben is kolt. amelyet valószínűleg nyolckaréjos alakjáról neveznek így. az hogy a tükörnek a lélek jelképeként való fölfogása a japániaknál is megvan.Fölemlítendő itt még a német Mond. az pedig tény. Mészáros dr. ahonnan állítólag K. valamint az angol moon (mun)=Hold szó is. Erre vonatkozólag alább majd még több néprajzi bizonyítékot is hozandok. A trónralépő mikádónak tükröt. jelképezi és amelynek Nap-szimbólum voltát Mészáros föntemlített .

kerek kézitükröket. ami az arany lágysága folytán könnyen lehetséges. De a tükör eltörése a lélek elvesztését. különösen azonban a Dunántúl vidékén. népünk általánosan használ. A görögök fényes. ahol ez valósággal nélkülözhetetlen kelléke a magyarnak. bronzból esetleg aranyból való volt. azaz a halált is jelképezhette. Mészáros ábrázolatokkal is kimutatja. Az Árpádok korában a harcosok mellükön még kerek fémtükröt viseltek. Ezért népünknél napjainkig szokás volt kalapon. aminthogy népünk ma is így beszél : „Nem vitte rá a lélek. ha valaki tükröt tör el. amelyek szabályos kerek alakjukat még így is megőrizték s így az ősi oltáravagy bálványtükrökkel azanos alakúak máig is. Ilyen kis. de amely melltükör természetesen nem üvegből hanem rézből. illetve hogy így a pajzs minden rossz ellen. A néphit szerint a gonosz szellemek igen rútak és önmagukat a tükörben meglátva. A rege . Gyönyörű példányokat mutat be például Malonyai Dezső „A magyar nép művészete” című művében. ijedten menekülnek. bőrködmön mellén.” Általános a magyarságnál és az ezt környező nemzetiségeknél azon hit. Valóban: A lelkiismeretesség elvesztése. Ami annak babonává válása. hogy a gonosz ember fél saját lelkiismeretétől. Az ilyen aranygolyócskát.” vagy „Nem engedte a lelke. „Azon megállapításra jutottunk” — írja —. igézés. A magyar nép hite szerint.cikkében kimutatja és kiemeli. A magyar aranykeresőknek és aranymosóknak máig is szokása az összegyűjtött aranyat gömböcskékbe kalapálni. szerencsétlenség eleje. ami nyilván szintén a rátekintő ellenség elrémítésére szolgált. mint Malonyai be is mutatnak olyan magyar állótükröket is. hátán egy avagy több kerek tükröcskét viselni. varázslat ellen is védelmezzen. a lelkiismeret szava megszegése: baj.” Hogypedig a fémtükör legrégibb alakja valóban a kerek kellett legyen. kerek pajzsaikra Medúza (a boszorkány!) rémítően rút arcát szokták volt ábrázolni. menekül előle. Ki is kell emelnünk. a következők is bizonyítják : A tulajdonképeni magyar törzsnél a gömb is a Nap és Magyar Napisten jelképe volt. mellen. amelynek rendesen elzárható födele is van. hogy a Nap gömbalakú. csak laposra kell kalapálnunk és az így keletkező kerek lapot kisimítanunk és fényesítenünk. mivel régen azt is igen jól tudták. hogy tükörként használhatóvá váljon. hogy „Nem engedte a lelkiismerete. az ősiségek ezen legkiválóbb megőrzőjének. Ha a tükör a falon megreped: valaki meghal. kerüli annak megkérdezését. hogy a tükör megvéd rossz szellemek és boszorkányok ellen. ma természetesen már üvegből valókat. hogy „lelkiismeret” szavunk valószínűleg újabb keletű műszó s hogy őseink ehelyett is egyszerűen csak a „lélek” kifejezést használhatták. Vagyis így válottak egykori jelképezések üres babonává. A tükröt itt gondosan faragott és díszített „tükörfa”-ban vagy „tükrös”ben tartják. Kiemeli azonban Mészáros is. ez bekövetkezendő szerencsétlenséget jelent. és úgy ő.” Ami értelme az. hogy ez keleti népeknél is eléggé elterjedt szokás volt. „hogy a kerek tükör tulajdonképen az égi napkorong mágikus célzattal való utánzásának tekintetett. különösen a juhásznak.

” Őseinknél eredetileg a gonosz szellemek is csak költői megszemélyesítések voltak. Ez a magyarázata az ajtószárnyak ma már ritkán kerek. A kínaiak a gonosz szellemek távoltartására régebben mellükön és hátukon tükröt viseltek. tehát velünk rokon. van-e mégszebb asszony mint én vagyok ?«” Ugyanígy. kővé meredt. ilyen házakba be nem mennek.” Vagy : „Igaz ember. Amiéttis aztán : a gonosz ember fél lelkiismeretétől. Eszünkbe jutnak a népmeséinkbeli „igazmondó tükrök”. A kabilok is Észak-Afrika arabelőtti. (Katalepsis. bármerre elmehetsz.) mesében is. megvan azonban e mesetípusnak azon ősi változata is. amelyben a szép asszony még magától a Naptól is megkérdezi. A magyarságnál. Viszont szintén a Napot kérdezi így a szép asszony algiri. hogy a gonosz szellemek és boszorkányok magukat a tükörben megláthatván. kerülik a tükrös kapujú. kámita. de a Holdat (ezüsttükör) kérdezi az asszony egy kabil (Észak-Afrika. Különösen igen szép ilyen sugárzó Napokat látunk Csík-megyében a nagykapuk szárnyán. az igazat mindig megmondják. A magyar népnél ezen ajtószárnyvagy kapuszárnytükrök helyén ma is igen szép sugárzó napábrázolatokat látunk. A sugarak néha kisebb deszkákból. Megszemélyesítették például a . Mindez azután. Ez élénken emlékeztet a magyar nép hasonló célú tükörviselésére. amelyet azonban újabb időkben már csak kerek avagy négyszögletes hímzés helyettesített. de te gonosz. szintén a gonosz szellemek távoltartására. Ami tehát a Nap és az igazmondó lelkiismeret jelképes összefüggését minden másnál világosabban bizonyítja. saját tükörképét meglátván. olasz. ősvallásunk hanyatlása korában. e kapun bejöhetsz. Ugyancsak a kínaiak az ajtószárnyakra kívül tükröt tesznek. ahol ezeket valóban „fölkelő Nap”-nak nevezik is. Valamikor tehát ezeken valóságos tükrök voltak. hogy van-e nálánál szebb nő. azon babonának szolgált alapul. hogy van nálánál szebb nő. őslakói egyik maradványa. de te álnok. azaz a beléjük tekintőknek. néha lécekből vannak igen szépen és ügyesen alakítva.) Mindezen babonák eredete pedig az. „Egy alsófehérmegyei magyarlapádi mesében — írja Mészáros — a szép asszony a Napot így kérdezi : »Nap. hogy a napábrázolatok korongja valamikor fémtükörből képeztetett. A gonosz szellemek és gonosz emberek távoltartása gondolatára emlékeztetnek egyébként a székelykapuk ezernyi változatban előforduló ilyen föliratai is : „Ha jó szíved. többnyire rombus avagy négyszögletes táblái mai magyar tükör és német Spiegel nevének is. valamint az árpádkori vitézek melltükrére is. amelyek a kérdezőnek. Szinte bizonyos tehát. neved. Ma már csak fából valók vannak. másszóval: azt soha nem is kérdezi sőt elhallgattatni igyekezik. amennyiben ez a lelkiismeretben teljes elrémítő rútságában válik láthatóvá. bolgár és albán mesékben. e kapun bejöhetsz. fényes Nap. föl s alá elmehetsz. tükrös ajtajú házakat. hogy a tükör (a lelkiismeret!) minden rosszat is megmutat és így a rossz elkövetésétől bennünket is visszarettent. A kérdező hiú királynének is csak ez (saját lelkiismerete!) meri megmondani.szerint Medúza is. de más népeknél is.

Meglátja. mértéktelenség. azaz „rútságát”. Ennek emlékét népmeséink is fönntartják még. míg utóbb az ilyen gyönyörű jelképezésekből szánalmas babonák lettek. Hamisságot. amely bennünket az élet útján kell vezéreljen. Vikár Béla „A magyar népköltés remekei” c. bűntelen élet pedig távol tart tőlünk minden gonoszságot. csak a tükörtől. Csak a fényes tükörtől. hogy itt csak a móka kedvéért került az elszánt. Amely költői megszemélyesítéseket tehát eredetileg csak jelképesen értve távolította el a tükör. Világos. Világos. Szívesség. Habár itt tehát már csak nevettető szofizma tulajdoníttatik a tükörnek (ami: hanyatlás). tisztátalanság következményei. hogy csak a szellemi hanyatlás bekövetkeztével válhattak az ilyen költői megszemélyesítések tényleg létezőnek képzelt szellemekké.Gonoszságot. . senkitől sem félő gonosztevő helyébe a feketeképű cigány. Hazugságot stb. gyűjteményében az „A cigány baja” és a „Legénység és házasság” című versekben olvashatjuk : Nem félek én senkitől. De mindezek mellett a cigánnyal kapcsolatban népünknél sohasem hiányozik a mókás. gonosz szellemekként a betegségeket avagy például a Természet ártó erőit is. Az eredeti értelem ez volt : A lelkiismeret megvéd bennünket bűnök elkövetésétől. illetve „feketeségét” mutatná meg neki. amely visszataszító gonoszságát. mivel népünknél ma a cigány javíthatatlan bűnözőként ismeretes. amelyekben az ilyen megszemélyesítések mint Kevélység. komikus színezet sem. hogy a tükör az. gyermekrablásra és az így szerezett gyermeknek koldultatás céljábóli megcsonkítására is képes. Ugyanígy megszemélyesítették. Fekete ördögöt látok. Karácsony havának harmadik hetiben. Mert ha bele tekintek. ma is ismeretesek. lustaság. Irám ez verseket nőtelenségemben. Igazság stb. mert hiszen a betegségek is főkép bűnök. de mint aki néha gyilkosságra. teendő mit legyen éltében : Jobb neki maradni ifjú legénységben. jól tekintsen ebben. A néprajzi tudomány szerint e változás teljesen okszerű (logikus). továbbá mint aki minden komolyabb munkára képtelen. valószínűleg egykor hosszabb elbeszélő költemény befejező sorai ezek: Ezerhatszáz fölött hatvanötödikben. Ki hasonló hozzám. főként tolvajként. Más. Mint igaz színt adó világos tükörben. Eredetileg arról volt szó. mégis az egész még híven őrizi azon gondolatot. emberszerűnek képzelt alakokká. valamint megvéd még a betegségektől is. hogy az elszánt gonosztevő senkitől sem fél. vagyis saját lelkiismeretétől.

tanítása szerint. merre menjen. amely tehát mintegy azonos Tündér Ilonával magával.” Tündér Ilona s az Áldott Nap tükre között azonban a különbség nem csak az volt. Az adományozás célja kétségtelenül ott is ugyanaz. És valóban. De mi. hogy annak sugallata. hogy menjen jobbra. igen föltűnő. Őseink szimbolikája szerint ugyanis a szórás. vagyis az igaz útra térni. minden plusz is szerintük hímnemű valami. hogy Mindentudó Tükör. hímnemű cselekedetek voltak. mert különben a tükör torzított volna. elévette a tükröt és belenézett. Ugyanígy minden domborúság positívum. hogy az egyik ezüstből. Mindez értelme: A Nap háza azonos a Nap templomával. amely szerint Amateraszu Napistennő Niniginek tükröt ad. Márpedig szórni = fogyasztani. azaz Ilona maga. E meseindítékunk (motívumunk) azonossága azon japáni hitregével. A mese hőse az erdőben eltéved. Rokonnépeink említett fémarcú bálványainak is van . Hát látja Tündér Ilonát hogy mutatja a kezével. gyűjtés. mindezt megteszi. el kell menniök a Nap házába. ismervén már mythológiánkat. míg a szedés. fogadás: nőneműek. a másik aranyból való volt. Bár ezen domborúság. „Jobbra térni” = a jó. míg gyűjteni = gyarapítani. minden homorú dolog. uralkodjon. illetve homorúság csak igen csekély volt tehát. Míg az „utazás” itt az élet útját jelenti. valamint a magvetés. A két királyfi oda el is megy. Úgy hívják. ősi hagyományt. Ilonáé ellenben kissé homorú felületű s ez a sugarakat gyűjtötte. hanem az is. a domború tükör kicsinyít. öntudatlanul is. megtörli és megnézi: megszépül. szaporítani. mint nálunk. mindent igen jól megértünk : „Az erdőben eltévedni” = letérni az igaz útról. Ott van a Nap mosdóvizes törölközője és tükre. azaz hogy a sugarakat szórta. amely magától szól és mindent megmond a világon. őt az igaz útra visszatéríti. amitől gyönyörű szépek lesznek. Benedek Elek „Az aranyhajú királyfiak” című népmeséjében: a két aranyhajú királyfi igen szép. jelképes értelme van. bár erről népünk ma már semmit sem tud. „Most nem tudta. növelni.” stb. hogy a Napé kissé domború felületű volt. hűségesen a több ezredéves. Aki magát ezekben megmossa. hogy ugyanis: a tükör legyen az első japáni császárnak és az utána következő császároknak: vezetője. fejünket rossz cselekedetekre adni. A mese minden itt idézett szavának mélységes. Vagyis : Tündér Ilona tükre. Gondolt egyet. Vagyis a tükör vezeti őt. minden negatívum és minusz pedig nőneműség. aminthogy a templomot ma is szokás még „Isten háza”nak nevezni. de ez az ezüsttükör. kisebbíteni. a homorú viszont nagyít. Illetve. arra visszatérni. rossz útra térni. azaz szedte. Tündér Ilonának. Horger Antal gyűjteménye egy másik meséjében („Tündér Ilona és az aranyhajú fiú”): „Van Tündér Ilonának olyan tükre. csupán őrizi. vagyis tehát: lelkiismerete szava szerint. de hogy még szebbek legyenek. az emberiség ősanyjának is van tehát tükre. hogy őt ez vezérelje.Egy erdélyi csángó-magyar népmesében (Horger Antal: „Csángó népmesék” című gyűjteményben „A magas fa gyümölcse”) Tündér Ilona a mese hősének útjára tükröt ad.

még meglévő szenteltvíz-tartóban és az ebből kézzel vett vízzel való keresztvetésben van még meg utolsó csökevényként. a lelkiismeret megkérdezését. kertjeibe. hogy e fölirat épen onnan ered. hogy — amint ki tudom mutatni — a régi nyelvünkben vasár vagy vásár tulajdonképen szent kert és templom értelemmel is bírt s így tehát a vasárnap szó tulajdonképeni jelentése eredetileg templomnap kellett legyen. templomaiba való bemenetel előtt kötelező volt a megelőző fürdés. A megmosdás. továbbá. A régi rómaiaknál is a vasárnap : „Solis dies” volt. hogy a gyermekeket. megtörölközés és tükörbenézés a test gondozását. (Itt nem térhetek ki arra. hogy a templomban valamikor Apollon Napistent ábrázoló aranytükör állott. hogy a szent helyek csak hímelvű őstörzseinknél voltak szigeten. Mivel az ilyen népi mondásaink. addig. miként népünknél ma is. amidőn tehát mosakodni és a tükörbe nézni indulnak. fürdés. mint lelkileg megszépül. de jelképesen a lelkiismeret meghallgatását vagyis a lélek gondozását is jelenti. amikor pedig a Nap tükrébe nézni. Ez pedig már abban is lelte eredetét. amelyben a bálvány van s amely egyúttal templom is. hogy míg a mosdás a test gondozását. habár e vízzeli keresztvetés ma is a belépéskor szokásos. Aki mindezt megteszi. berkeibe. masakodás. mivel vasárnap ma is a templombajárás napja. aholis a hívőkre régebben szigorúan kötelező volt a belépés előtti mosakodás (ma már kevésbbé). Ez aranytükör fejlődött azután . A delphii Apollon-templom ajtajára pedig e szavak voltak fölírva : Ismerd meg önmagad. a Napisten oltárán álló aranytükörbe nézés határozottan a lélek gondozását. mint „Nagypénteken mossa holló a fiát” és „Szabad péntek. a péntek és a szombat voltak. törvényeit Apollon Napistentől kapta. lehetett bejutni. sőt esetleg úszva. esetleg az elkövetett bűn belátását és megbánását kellett jelentse. amely azonban egyúttal a lelkiismeret jelképe is volt. Ugyanez minden régi keresztény templom előtt is megvolt.) Amely szigetre gázlón. míg nőelvűeknél hegytetőn. mosdás napjai. a magábaszállást. Az ősnépeink szent helyeire. esetleg tömlőn avagy más úszó alkalmatosságon. a bejárat előtt levő csorgóban még megvan. belűl. szabad szombat. hogy népünknél valamikor is a különös tisztálkodás. vagyis ezen szent helyekre csak teljesen tisztán volt szabad belépni. szabad szappanozni” azt sejttetik. úgy testileg. Érdekes hitregei hátteret sejttet ezen mesében még az is. fürdést az átkeléskor lehetett avagy kellett elvégezni. ugyanúgy mint a németeknél ma is „Sonntag” = Nap napja. de ami ma már csak a templom bejáratánál. amikoris tehát a mosakodást. mindezekből is az következik. Világos. hogy őseink szent helyei igen gyakran szigeteken voltak. Ennek nyoma a mai mohamedán mecsetek udvarában. a templomban. A spártai törvényhozó: Lykurgosz — amint említettem —. Minderre utal még az is. Szent Péntek és Szent Szombat igazítja útba. ápolását jelentette.háza. akkor Szent Vasárnap. éspedig ez istenség delphii jósnője által.

-e. de ha bűn útjára akarnál menni. mert a nyári napforduló kapuja azon pontot jelezte. mivel egy esztendő nem pontosan 365 napból áll. hogy őseink mikép jöttek azon gondolatra. amint említők. a hozzá közeledő annál könnyebben pillantotta meg magát benne. 6 óra. ezután ettől kissé balra kél föl minden reggel. amely napon a Nap az Ég legmagasabb pontját éri el. a Napisten születése (jelenleg december 21. de a mai keresztény Gergely-naptár szerint 24-re áthelyezve és Jézus születése napjává téve). fordulj vissza és álljál el szándékodtól. majd e jobbratérés végső pontját elérvén. úgyhogy ha egy meghatározott ponton állva (amely ponton a Napisten oltára is állott). ami ha a napokat akárhogy is számítjuk. hogy valamikor az ajtószárnyon is volt tükör. 9 perc és 10. majd aranyszoborrá és végül közönséges márványszoborrá. vagyis a Sötétség és Hidegség fölötti teljes győzelmét).” A delphii Apollon-templom ajtaja fölirata magyarázatát tehát az adja meg. Ha ugyanis Kelet felé fordulva a mindennapi napkeltét figyeljük. Sőt azon körülmény. igazi Karácsony. Mivel. hogy a fölirat épen a templom ajtaján állott. menjél szerencsével. Őseink az évi időszámításban eredetileg az ünnepeket nem az elmúló napok számlálásával állapították meg. jöjj be s légy kedves vendégünk. A magyarázatot az alábbiakban találjuk meg. vagyis a Karácsonyt. fordulj vissza és távozz !” De ugyanígy az ajtószárnyra belül alkalmazott tükör meg mintha a kilépőnek mondaná : „Hová indulsz ? Jó vagy gonosz útra-e ? Ha igaz útra indulsz. a nyári pedig volt őseink Delelő. hanem egy avagy több Napkapu állításával.vagy aranyozott fényes tükörrel.vagy Dicsőség ünnepe. A téli napforduló volt az ősi. minő szándékkal — jóval vagy rosszal — lépsz-e e házba ? Ha igaz szívvel jösz. a Napisten aranytükre mindig kissé domború fölületű volt. székelyeink kapuin ma is ott van a sugárzó Nap képe. rettenj el annak rútságától. látjuk. hogy a Nap télen a láthatáron minden reggel a megelőző napkelte pontjától kissé jobbra kél föl. a jobbfelőli a télit.75 másodpercből. Erdélyben. ma már csak deszkából.tükörarcú bálvánnyá. amint például Kínában napjainkig is. a balfelőli a nyárit. ajtóik szárnyára a Napot ábrázoló s a lelkiismeretet jelképező tükröt szoktak volt alkalmazni. hanem 365 nap. de régen bizonyára arany. azaz lelkiismeretedbe. kapura alkalmazzanak. illetve az év végét és kezdetét jelezte: a Napisten újjászületése napját (a rómaiaknál: „Dies natalis Dei invicti Soli”). Majd nyáron e balratérés végpontját is elérvén. kezd minden reggel kissé jobbra térni. nézz e tükörbe. Ha csak egy kapu volt. Nos ezen pontokra állították őseink a Napkapukat (amelyek a diadalkapuk ősei is voltak. de ha álnoksággal közelednél. vagyis a leghosszabb nappalt és a legrövidebb éjszakát. De nem mondottuk meg. E két végső pont jelezi a két Napfordulót. (ami hiszen sohasem lehet pontos. Viszont a székelykapuk föntemlített föliratai mintha lényegükben ma is ezeket mondanák : „Belépő. . mindig eltolódásokat okoz). úgy ez a téli napforduló ünnepét. amely tükörben a belépő saját arcát látta meg. hogy ilyen tükröt épen ajtóra. vagyis a leghosszabb éjszakát és a legrövidebb nappalt. hogy őseink kapuik. valószínűvé teszi azt is. és gondold meg.

szomorú siralom. azaz „egy napig”. sőt sövényfonatból is. vagyis két kapuoszlop képezte. holott a kőkapuk némelyike oly sok ezredév múlva. a Gyász vagy Sárga Ünnepet jelentette. kürkű vagy kerké is volt. A Napkapukat ősidőkben két-két ültetett élőfa vagypedig két-két fölállított kőszál. körkő. avagy csak kövekkel voltak körülrakva. még ma is áll. Minderről még igen sok elmondani valóm volna. akkor például a téli napforduló reggelén a Napot épen a jobbfelőli kapu nyílása közepén látták fölkelni. A kerítések is készültek sövényből. de voltak fallal körülvett ilyen kertek is. gyümölcsfákkal ültettek tele. Búcsú). vagyis a Nászünnep. fából. Ugyanilyen kapuk állíttattak azonban néha Napnyugat felől is (vagyis összesen négy avagy hat). tövises bokrokból. így valóságos kaput képezve. vagyis amikor még „egy nap volt egy esztendő”.Napkelet felé néztek. azaz a Delelőre érése jelezte. Készültek ilyen kapuk azonban fából. hogy az Alvilágba alászállva megküzdjön a sötétség rémeivel. de amit itt el kell hagynom. amelyen Selyemaranyhajú Tündér Ilona gyöngyvirágkoszorúsan várja a kapun belépő vőlegényét. ápoltak és virággal. aki most indul (ha szigetről avagy víz mellől. amikor a Nap egy esztendőben csak egyszer kelt és csak egyszer ment le. körül is lehettek árkolva. ahová a Nap az Égen kacskaringóban (spirálvonalban) haladva érkezett föl. Amely kertek nevei őseinknél például kert. esetleg fölállított kőszálakkal is. Amikor az Északi Sark még Magyarország területén volt. személyesítettek meg és amely szokás nyoma a „pünkösdi király és királyné megválasztása” népszokásában napjainkig is fönnmaradott. a Napisten halálát. ahol azután egyideig egyhelyben állani látszott. Szokás volt e kapukat kerítéssel is összekötni. ívelt kapukat is állítottak. a nyári napforduló reggelén pedig épen a balfelőli kapu nyílása közepén. Amely ősidőkben még Napkapuk állítása sem válott szükségessé. majd későbben díszesen faragott. Emitt például a téli napforduló estéjén lemenő Nap. Akiket őseink ez ünnepén a törzs legszebb és legkiválóbb legénye és leánya. az őszi napéjegyelőségkor lemenő Nap pedig a Napisten távozását : a Szomorú Ünnepet (Zomotor. Természetesen mind e szokások legrégibb kezdete azon ősidőkben keresendő. amely . vagyis a sárguló falevelekét. akkor csolnakon). amely utóbbiak tetejére azután egy harmadik nagy követ is fektettek át. régebben a törzs fölött valóban uralkodtak is. úgyhogy kerek kert is képeztetett. Ez utóbbi volt a Gyöngyvirágnyílás ünnepe. csakhogy ezek mind régen elpusztultak. kart.vagyis búcsúéneket énekelve kísérik ki a Napistent megszemélyesítő férfit. valamint ugyanezek irányában még igen sok kikutatni való van is hátra. garád avagy kőkör. Ez időben az illető ünnepeket a Napnak a láthatáron való első megjelenése és a Zenitre. gart. amelyben a Nap a tavaszi napéjegyelőségkor kelt föl. amely kertek azután a Szent Kertek lettek és amelyeket vallásos tisztelettel gondoztak. amelynek alkonyatán sárguló falevelekbe öltözött nők. Aranysugárhajú Magyar Napistent. Ugyanilyen kaput állíthattak azonban még közbül is. mindenféle játékok és versengések után az egész törzs által megválasztva. akik azután egy évig.

257. míg naponta imádkozik belőle. Idővel azután őseinknél szokás lett a „fölkelő Napot” minden kapu és ajtó szárnyára is odaábrázolni. szerintük. Vissza megy érettük.« A király követet küldet. mint a kertet megszemélyesítő és a kertet gondozó papnő nevét. aki aranyból képmásat formált és szüleihez így szólott : »Ha van ilyen leány a világon. Ez tehát a delphii Apollon-templom ajtaja és a mai székelykapuk feliratai eredete és teljes magyarázata. mint ahogy ez a Napkapu nyílásában is megjelent. amelynek első része így szól : „Élt egyszer egy szép ember. gyermekeiket eljegyezték és ezek férj és feleség lettek. Látja feleségét. Solymossy Sándor az „Ethnographia”-ban. hogy képet készítettek róla s ez elkerült a királyi udvarba. tükrébe tekintve. Könyveért visszasiet és nejét otthon egy ifjúval hűtlenségen éri. hogy él egy fiatal ember. megtudják az emberek jó és rossz cselekedeteit.« Ugyanakkor. hogy a szibériai gold nép sámánjai a mellükön viselt kerek bronztükörből. azt elveszem. azt hallottuk. nagyon szép ifjú. De Solymossy különösen ezen kínai mesét emeli ki : „Élt egyszer egy nemesrendű. a növényzet és a kertek istennője. Ez is készített aranyból képmást és mondá szüleinek : »Ha van ilyen férfi a világon. de aztán úgy okoskodik magában. Mivel pedig régen e napábrázolatok fényes aranylemezből avagy aranyozott bronzlemezből készültek és ezek tehát tükrözőek voltak s így a belépő magát benne meg is láthatta. old. amely véleményét főkép azzal okolja meg. valamint ez fejti meg a görög rege Kirke nevét is. végül e tükrök is a lelkiismeret-kultuszba kapcsoltattak. Midőn a követ oda érkezik. szolgáid. Mészáros említi még azt is. aki oly szép volt.) egy székely népmesét. amint szerelmeskedik egy idegennel. hogy élő ember lehessen ilyen. akik elhozzák.” . hogy őseinknél minden kör. hogy a mesének rokonai Keleten is megvannak (ami azért igen gyönge bizonyíték. Férje elküldi érette hajdúit. úgy ahogyan ezt föntebb már említettük. megszemélyesítése is volt.ősszavainkból képződtek azután a germán kerke. hogy ha a király elé tudománya miatt hivatják. könyveit is magával kell hoznia. másik országban volt egy fiatal leány. A szép embernek azonban eszébe jut. hogy imádságos könyvét otthon hagyta.« A szülők tudomást szereztek egymás esetéről. „Ez időben valamely uralkodó.” Solymossy a mesét Keletről hozzánk származottnak tartja. ahhoz nőül megyek. mondja az ifjúnak : »A király látni óhajt tudós voltod miatt (!?). Orbán Balázs nyomán közöl (1916. évfolyam. pedig ehhez azon jóslat fűződik. hogy hívják eléje. karika s így minden kert is nőiségként volt fölfogva. aki azonban egyúttal a Földistennő azaz Tündér Ilona. A királyné nem hiszi. így szólt udvari embereihez : »Van-e a világon több ilyen szép ember ?« Az udvaroncok felelék : »Mi. akinek szépségre nincsen párja. hogy gazdája csak addig marad szép. aki szintén gyönyörű szép volt.« Az ifjú útra kel. Kirche = templom szavak. Itt is csak fölemlítem. mivel hiszen rokonai Nyugaton is megvannak) és hogy ilyen például az 1001 éj meséi ismert keretmeséje is.

Otthon feledett könyv. Egyik római barátjának maga is eldicsekszik vele.” Hogy a mi magyar mesénk ezen változatok egyikéből sem származhatott. a keresztény kor előtt. Astolfo kéri.. attól eltekintve. amit bátyjának ajándékul szánt. hogy útjában ez rá emlékeztesse. hanem hogy valamennyinél régibb. szebb. Giocondo neje. csakhogy egész szerkezete ősibb. azaz I. nejét parasztfiúval találja. búcsúzáskor. eredetibb változat. Testvérét látni óhajtva. útbaigazítóként. lelkiismeretét megkérdezze. tanokra. hogy a mi mesénk is bizonyos elváltozást szenvedett már. öccse ugyanekkor Szamarkand szultánja. a mindig magával hordott kerek tükröcske. habár kitűnend. hogy szükséges kelléke volt. III. érette okvetlen visszatért. II. hogy az ember minden nap tükrébe kellett nézzen teste rendbentartása végett is. lelkiismerete szószólójának is tekintette) a könyv került. drága keresztet nyújt át. Így tehát e mesénkben is természetesen azon kerek tükör helyébe is (amelyet a magyar nép embere régen. Útnak indul. akkor a lelkiismeretet jelképező tükör. igen régen aranyból készült — helyébe imádságos könyv került. de azért is. amely utóbbi szerint Amateraszu Istennő . Amit kimutatnunk azonban csak az ősmagyar erkölcstan és mythológia segítségével lehet. de útközben eszébe jut. mert szerinte testvéröccse. Amidőn ugyanis az újabb vallások korában a lelki vezetés többé nem a lelkiismeretre volt bízva. az igaz úton jár-e ?” Illetve „nem tévedette el ?” Emlékezünk. de azt mintegy lelki vezetőjének. hogy egy drágakövet. amely indíték a japáni hitregével egyezik teljesen. hogy minden nap önmaga szemébe nézve. Korán. Feleség hűtlenségen érése. eredetibb volta még mindig tisztán fölismerhető. valamint különböző imádságos könyvek vették át a szerepet. amit azonban a mese folytatása (de ami itt bennünket nem érdekel) még kétségtelenebbé tesz. hogy vajon „a helyes úton.A három indíték összetalálkozása. palotájában felejtett. hogy a magyar mesében Ilona a mesehősnek útjára tükröt ad vezetőként. Visszafordul s nejét fekete rabszolga mellett találja. — amely. hozná elébe versenytársát. már magában is kétségtelenné teszi a két mese közös eredetét. lombard királyt a világ legszebb emberének tartják. Képmás készítése. ami annak oka is. ezt alább világosan kimutatandjuk. mert hiszen ez. éspedig épen az Aranytükör kultuszával kapcsolatban.” Az 1001 éj keretmeséje megfelelő része ez : „Két fejedelmi testvér közül az idősebb Indiában uralkodik. amint láttuk. hogy e dologgal itt foglalkozunk : Az otthon feledett könyv ugyanis semmi más. hogy a magyar mese ebből származna. hanem írott könyvekre. Talmud stb. Amelynek helyébe könyv csak később került. mindig magánál viselt és ha ez történetesen egyszer otthon feledte. amiben föltétlenül igaza is van. mint Biblia. Ezt otthon felejti s mikor érette visszamegy. A nyugati változat (Ariasto) ez : „Astolfo. Ezt Solymossy el nem hallgathatja. mint a tükör. Giocondo. Ez azonban ellent mond. illetve ő e nyugati mesét is Keletről idekerültnek tekinti. de kizártnak tartja. az idősebb elküldi érette egyik vezírét. Ez eszme eredete pedig az volt. A mesének azonban nyugati megfelelője is van.

Mert a kínai mesemondó úgy gondolkodott. mivel a kínai mesélő. kedvéért került a mesébe. — A szépség és az otthon felejtett tárgy között az összefüggés bár még megvan. Benne először a mesehős szépségéről van szó. de már későbbi időkben.) A szép mesehőst már nem szépsége. habár a kínai változatban a könyv mégis még megmaradhatott. de azután minden ok nélkül az mondatik. hanem tudós volta miatt hívják. Kétségtelennek tartom tehát. de szépsége s az otthonfeledett tárgy között már semmi összefüggés sincsen. Meseindítékunk ősalakja és átalakulásai tehát a következők : 1. azaz. nyílván szintén azért. — A könyv emlékezete még él. Ez a magyar változat. hogy a tudósság csak a könyv. hogy az ennek vezetője legyen. hogy a mesehős szépsége a magával hozott tárgytól függ. hogy a mesehős miért tért vissza könyvéért. Holott a könyv helyébe másutt. amelyben a könyv miatt a mesehőst tudósnak mondják. Tükrét. kereszt. A mesehős hivattatása (tudós volta) és a könyv között némi összefüggés van (kínai változat). vagyis a mesehős szépsége — de értsd ezalatt: lelki szépségét is! — és az otthon feledett tárgy között a közvetlen kapcsolat még megvan (habár ez már okszerűtlen). de ezeknek szépségéhez már semmi köze. de a szépséggeli összefüggés már elveszett. illetve könyveiért. amelytől szépsége függ. e romlás kétségtelen ludasa. a jelen esetben emlékeztetőül kapott kereszt. ameddig belőle minden nap imádkozik. hogy a király őt „tudós volta” miatt hivatja !! Világos. könnyen került kereszt avagy drágakő is. Ez lehet bármi. de már nem érthető. mert hiszen a mesehős szépsége ettől már nem függ ! A kínai mese okszerűtlenségét maga Solymossy is kiemeli. 4. otthon feledi. Ez volt a mese ősalakja. — A szépség és a tükör összefüggése természetes. mivel épen Kínában a bölcselkedés. ami a mesemondónak avagy meseírónak épen eszébe jutott. amidőn lelki vezetőként már könyv is szerepelhetett. — Ez az Ariosto-féle változat. hogy a könyv gazdája csak addig marad szép. Imádságos könyvét.) A szép mesehőst bár szépsége miatt hivatják. az első japáni császárnak. ami még érthető. a magyar változatot kivéve.) A szép mesehőst szépsége miatt hivatják. Mégis: A lelki vezetőként szerepelt tükröt később könyv váltotta föl. a magyar mesében még egyenesen megmondva. hogy a másik mesénkben is a könyv csak a tükör helyébe lépett. hogy a tudóssághoz csak egy könyv nem is lesz elegendő ! Így azután valamikép megokoltatott. Könyveit otthon feledte. 2. könyvolvasás annyira kedvelt valami. Ezekben az otthonfeledett tárgy lehetett volna bármi: könyv.ád tükröt unokájának. már mindenütt feledésbe ment. Ami azonban már ősvallásunk idejében is kezdetét vehette.) A szép mesehőst szépsége miatt hivatják. 3. . Mi több. más meseváltozatokban. nem akarta a könyvet akármi mással fölcserélni. hogy itt már könyvek. Az pedig. de itt már ez is hiányozik. amelytől szépsége függ. drágakő. otthon feledi. — Ez a kínai változat. amely összefüggés azonban egyik nem magyar változatban sincsen már meg.

vagyis. régibb alakjában. — Itt már nem csak az otthon feledett tárgy és a mesehős szépsége közötti összefüggés. Bizonyosnak tartom tehát. amely lapokra a lelkiismeretről szóló mondások. Például . Mindenesetre.) Rendkívül érdekes azon tény. Ez is mindenesetre egy olyan adattal több tehát. 1930. Továbbá. Vác. hogy nem mi jöttünk Ázsiából. de ilyen már nincsen a szépség és a könyv között. amely azt bizonyítja. aminthogy ez már nincsen meg a más. ami szintén a lelkiismeretkultuszszal. hogy ez az „igazmondó tükör” indítéka.5. Amilyen összefüggést csak mesterségesen hozhatunk létre. habár ez is már teljesen elrontott állapotban. csakhogy nem a mai. hogy a kínai mesében másutt viszont a lelkiismeret tükre még előkerül. (Lássad „Kérdések” című kiadványom.) A mesehőst hivatják. közvetlen és okszerű összefüggés csak a szépség és a tükör között van. Az pedig. hanem egy ma már kiveszett. vagyis már nem a tükör maga felel. Egy drágakövet otthon feledett. amidőn az ősi aranytükör helyébe. mesék is voltak beírva. nem magyar. messze Keletre való kiköltözések. hogy a miénk mai alakjára keleti származékai vissza is hatottak. ezt méginkább könyvszerűvé tevő. hanem: maga a mesehős szépsége is feledésbe ment. hogy e mese épen tőlünk került Kínába. esetleg még tükörrel bíró. mert különben nem könyv szerepelne benne. vagyis a tükörben megjelenő képmásunkkal függ össze. de már imádságokat is tartalmazó könyvszerű tükrös került. habár meglehet az is. E mese tehát tőlünk Keletre olyankor került. amiértis aztán ez könnyen feledésbe is megy. hanem hogy őstörzseink közül többen költöztek ki oda is. hogy megfordítva történhetett volna. amely tükrös tehát már a kereszténység előtti őskorunkban is kezdett volt imádságos könyvvé átalakulni. illetve. mert a kínai változatban az otthonfeledett tárgy és a mesehős szépsége közötti összefüggés már nincsen meg. ugyanezen kínai mesében szintén megvan (aranytükör-aranyképmás) és ami a magyar mesékben ugyancsak általános indíték. főkép túlnépesedés következtében. a képmás készítése. hogy az ázsiai népek és a magyarság közötti hasonlóságok magyarázata az. hogy a mi mesénk volt valamennyi nem magyar változata őse. hogy ősidőkben a Magyar medence (vagy Kárpát medence) területéről történtek. azért lehetetlen. amelyben a könyv módjára nyíló födeles tükrösben. de más alakban : Amidőn ugyanis a király tükrébe tekint és azt kérdezi. hanem kénytelen lesz beismerni. változatokban sem. hogy van-e a világon még egy ily szép ember ? Világos. Pestvidéki Nyomda. belső lapok is voltak. hanem az udvaroncok ! Nem kényszerülünk-e tehát azt következtetni. Mindezen tények fölismerése után mesekutatással foglalkozó ethnographus többé nem tétlezhetendi föl. — Ez 1001 éj meséibeli változat. hogy a mi mesénk származhatott volna máshonnan. példabeszédek. hogy ezen egész kínai mese épen olyan ősmagyar tükrösből került Kínába.

szerelmes lesz belé és hivatja. Mi sem természetesebb. amelyeken az írás szintén kacskaringó vonalban halad. Igen valószínű tehát. A további átalakulást mutatják egyrészt a négyszögletessé váló tükrök és tükrösök. Ennek is bekötéstáblája belső oldalán tükör volt. valamint más ismertetők is bemutatják azon magyar. ha a leány tükörbe néz. kerek tükröket. Valamint szintén gyermekkoromból emlékezem. azt a magyar tárgyi néprajz szintén a legvilágosabban szemlélteti. beírtak. megláthatja abban jövendőbelije képét. még nekem is volt. Ami pedig az eredeti. Például Malonyai. sőt. (3.avagy fémlapocskát is kaptak közbe. elefántcsontból való lapocskái voltak. másrészt azon régi „Notes”-ek.) Az említett magyar mesékben Tündér Ilona és a mesehős alatt tulanjdonképen a Földistennő és a Napisten értendő. Említettem pedig.) . majd oda a Napistent dícsérő himnuszok és a lelkiismeretre vonatkozó mondások. Ismeretesek az égetett agyagból való etruszk és krétai kerek lapok. akkor innen az „imádságos könyv”-ig való átmenet már csak egy lépés. (Népi hiedelmeinkben az is megvan. A spirálvonalú sorvezetés tehát régen szokásos volt. mint hogy a kerek lapra vagy lapokra kerülő írás sora a lapon avagy lapokon kacskaringó (spirál) vonalba haladóan készült. de bennük még a tükör is megvolt. vagyis a tükörlappal szembekerülő fölületre eleintén miegymást bejegyezgettek. példabeszédek is irattak be s ha ezen tükrösök még nehány csont. amelyek kemény bekötéstáblája belső oldalán tükör volt. ábra.amidőn Tündér Ilona meglátván a híres Szép Miklós avagy Világszép Úrfi képét. de amely írást nedves zsebkendővel könnyen letörölni is lehetett. de két táblája között sima. hogy a magyar mesében még a királyné kívánja a szép mesehőst meglátni. amelyekre ceruzával írni lehetett. Vagyis: az ilyenek már valóságos könyvek is voltak. amilyen egy. hogy feleségévé lehessen. Minden kapcsolása aranyból való volt. hogy az átmenet ősidőkben is úgy történt. hogy a kinyitható födelű. hogy a görögöknél Apollon szépsége közmondásos is volt. Különösen kiemelendő tény tehát. fényes. hogy nagyanyámnak is volt egy. így a görögök is Apollon Napistent. vagyis: a mese valamikor régen még mythosz volt. gyermekkoromban. amelyet ő mindig magánál tartott. de eleintén még kerek tükröcske belső. magánál viselt aranytükör könyvvé való átalakulását illeti. hogy bizonyos éjszakán. sima fölületére. hogy őseink a Napistent mindig igen szép arcúnak képzelték. amelyek födele könyv födeleként nyílik.

ameddig könyvét. Ha pedig a könyv helyébe visszahelyezzük az ősi tükröt.és lelkiismeret-kultusz ismerése segítségével lehetséges. hogy magát föltétlen rendben mutassa be. azaz lelkiismeretétől meg nem válik. hogy a fönti megfejtés ma már csakis a magyar meseváltozat és az ősmagyar tükör. szempontunkból rendkívül fontos azon tény. illetve „ameddig könyvéből minden nap imádkozik”. el nem hagyja (lekiismeretét el nem hanyagolja).Mindenesetre. az természetesen tükrét is magával kell vigye. vagyis: ameddig minden nap a tükörbe nézvén és magába szállván. Világossá válik azonban így előttünk a mese mély. Más szóval: ameddig tükrétől. . lelkiismeretét megkérdezi és ennek szavára hallgat. ugyanúgy szükséges a lelki tükör. azaz a lelkiismeret a lélek szépségben tartásához. hogy amiként az anyagi tükör a test szépségben tartásához szükséges. Akit szépsége miatt hivatnak. azaz tehát tükrét. jelképes értelme is. hogy a mesehős csak addig marad szép. mert hiszen tudjuk. akkor az összefüggés a mesehős testi és lelki szépsége és az „otthon feledett tárgy” között teljesen világossá és természetessé válik. Ezért mondja tehát a magyar mese.

szíve megtelik boldogsággal. kertek voltak és ilyenekül főkép szigeteket. a fa első. úgy helyezkedett el. holott hiszen a templom belsejében erre semmi szükség. Ez tehát. hogy a táltos a fa lombjai között néha. jegenye vagy nyírfa volt. Égigérő Fa. A fán levő szószékre is létrán avagy a fa törzsébe erősített hágcsón lehetett fölmenni. azért mert minden erőny — a gondolat és a hang is tehát — a Nap adománya. berkek. Aminthogy pedig a Napisten tanítása azonos a lelkiismeret szavával. hogy a táltos beszél. mint különösen bölcs ember. mivel az összes néprajzi adat fölsorolása túlságosan hosszadalmas volna. ha rezgőnyárfa. mert sem eső. azaz az emberek tanítója és gondviselője nevében beszélt. Népmeséink szerint a Világ Szépenszóló Aranymadara a „Világ Zengő Aranynyárfája” (más változatban: Aranyalmafa. szava azonban a Napisten szavának tekinttetett. susogó hangot adnak) „villás ágából” énekel. hogy mindenkinek. amiértis a táltos beszéde joggal a Napisten szavának is volt tekinthető. azaz Szent Helyei. habár vallásos kultuszhely volt úgyszólván minden forrás is. ami a minaretek eredetét is képezhette. Viszont a mai templomok szószéke is többnyire a templom egyik oszlopán van. Az ilyen szigeten avagy kertben állott rendesen egy szent fa is. amelynek ágai közül. így tehát a táltos . Világfája. Ezen szent fából fejlődtek azután a későbbi szószékek is. Szokás volt az ilyen szent fa ágai közé vesszőfonadékból rendesen és szépen megkészített szószéket is csinálni. mivel a Napisten egyúttal Tűzistenként is tiszteltetett) is a Napisten jelképe volt. A táltos ilyenkor a Napisten. Őseink legrégibb vallásos kultuszhelyei. villás elágazásából beszélő táltos tehát magát a Napistent jelképezte.avagy hegytetőket választottak. KÖVETKEZTETÉSEK A jelen dolgozatom első (Ismertetés) részében elmondottakat a második részben (Bizonyítékok) fölhozott néprajzi és egyéb adatokkal támasztottam alá. oly csodaszépen. Ezért szokás volt az is — amint ezt művében Kandra Kabos mythológusunk rokonnépeinknél még meglévőként fölhozza —. A fáról. tehát szerintük a Napból több erőnyt örökölt. A mai templomokban is a szószéknek mindig van teteje is. a pap feje fölé hajdan boruló lomb ma értelmeveszett emléke. aki hallja.III. más változatban a „Tűzmadár”. épúgy mint ahogy népmeséinkben is az Aranymadár („A Világ Szépenszóló Aranymadara”. megszépül és megfiatalodik. amiértis a magasból jövő szava „égi szózat”-ként. hogy látható ne legyen. amely fák levelei a szélben zengő. domb. mint kiemelkedő helyről szokott volt a táltos a néphez beszélni. habár ott is ez adatok közül csak egyeseket hozhattam föl. a táltos pedig. vagyis a Napisten szavaként fogatott föl. Zengő Fának akkor nevezték. de nem mindig. Úgy itt is csak a néprajzi adatokból levont következtetéseimet hozhatom. Az oszlop pedig az egykori fa törzse helyébe lépett. ahová létrán kell fölmenni. sem napheve a papot itt nem bánthatja. de igen vén fánál a följáró a fa odvában is lehetett. Mindenki tudta ugyan. mint a többi ember.

aminthogy szomorúságot jelent és az emberek lelkében szomorú hangulatot kelt a fák őszi lombjavesztése is.és a narancsfa is. Úgyszintén némely nyár. ha a Szent Fa aranylombját elvesztette. szögekkel és gyöngyházberakásokkal is lehettek ékesítve. eszméi nem önkényesen kitalált dolgok. amikor már szép templomok. gyönyörűségesen csengtekbongtak és amely zenéjük az Aranymadár énekét kísérte. de szintén mesterségesen lehettek beléjük erősítve. ezekben a szószékül is szolgáló Szent Fa mesterségesen készült és az aranyból vert faleveleket ennek műágaira aggatták. hogy természettisztelő ősvallásunk említett gyönyörű költői képzetei. Valóban őseinknél szokás volt jó termésű esztendőkben vert aranyból való leveleket avagy aranypénzeket a Szent Helynek ajándékozni. susognak. mint az ágak arany és ezüst veretekkel. vagyis szintén jelképesen: az Aranytükörrel is azonosul. ez mindig szomorúság. hanem a Természet jelenségein alapulnak és habár őseink költői lelkülete alkotásai. a jegenye és a nyírfa levelei. hogy épen a nyárfa. amelyeket a Szent Fára aggattak. A Zengő Fa alatt tehát a szentkertbeli Szent Fát kell értenünk. mert a nyár-.és jegenyefa levelei pedig teljesen kerek alakúak és így. Amiért is. Az ilyen mesterségesen készült fák törzse igazi fatörzsből avagy esetleg többől is. Amely tényekből pedig azt következtethetjük. amiáltal az illető fanem kérge utánoztatott. Ősregéink (mai népmeséink) szerint azonban a szent fák leveli aranyból voltak. törzseink szerint más-más fát tiszteltek Szent Faként.és tanítása (azaz az Aranymadár és éneke) jelképezi a Napot is. amikor sárgák és fényesek. valahányszor a táltos a szószékre föl. vagyis szintén a lelkiismeretet is jelképezte. Később. amely Tündér Ilona Ezüsttükrét. ekkor azon az aranylevelek. amelyek az alkonyati szellőben egymáshoz verődve. Úgy a törzs. a palócoknál a jegenye. Való igaz pedig. a fa ismert. aranypénzekre élénken emlékeztetnek és ha a szélben nem is csengenek. volt összeállítva s ágai bár igazi ágakból. a jegenye és a nyírfa levelei ősszel a legszebb aranysárga színt öltik és fényesek lesznek. azaz Istenházak is épültek. kellemesen zizegő-susogó hangját okozzák. de a lelkiismeret szavát is. de hosszú szárukon ide-oda mozogva és egymáshoz verődve. Inséges esztendőben avagy más bajok esetén aztán a táltosok ez arannyal segítették a népet. meg-megcsendülhettek.avagy arról lement. de az örök Természettel teljes összhangban való életük folyományai is. amelyet azért neveztek így. esetleg beszédeközbeni mozdulatainál is. gyász jele is volt. miként aranypénzek. a nyár (de akik a jegenyét ma . A Világ Zengő Aranynyárfája lábánál volt a népmeséinkben ma is emlegetett a Világ Fényes Ezüsttava. Például a tulajdonképeni magyar törzseknél az alma. mivel ugyanis. hosszú szárukon minden fuvalomra a fülnek oly kellemesen zsonganak.

) Víztükörben pedig magunkat csak akkor láthatjuk meg. rege és mythosz szól. vagyis az Istenház hupolaga legtetején levő egyetlen ablak alatt volt a rézből avagy bronzból való. S ez őseink Istenházaiban valóban így is volt. utóbb már őriztetni is kellett. ha erre a világosság fölülről vagyis függőlegesen esik. amely azonban már igen késői műveltségi szó lévén. Magyarországon találtak is. a finnben kupla = hólyag. Viszont ősidőkben ez meg csak akkor lehetett így. tele vízzel. kapamak = befödni szó is. ábra). itt narancs is termett. vagyis az ógon át kaptak világosságot. elmélkedést. hogy a medence kerekes volta nincsen föltüntetve.is pálma néven nevezik). akik a beszéd után a víztükörben magukat megnézték. de amit itt el kell hagynom. A magyar törzsek szent fáikra aranygömböcskéket is aggattak és ez a regék „aranyalmái” eredete. igen sok elmondani valóm volna. stb. hogy idegenek meg ne lopják. éspedig az óg alatt. Ilyen kerekes üstöket. Természetesen az ilyen kincses fákat. ig ős-szavunknak luk. valamint a török kapak = kupak. a Bronzkorból származóakat. E medence körül ültek gyékényeken avagy szőnyegeken a táltos szavát (jelképesen: az Aranymadár énekét) hallgató hívek (5. Megjegyezem még : Óg vagy ók. Ide tartozik egyébként a magyar kúp és kupak szó. (A rajzon itt hiba az. ablak. . avagy medence. a jászoknál a jávor szerepelt. amikor a Nap pontosan a Delelőn (a zeniten) állott. A Szent Fa előtt. ami magábaszállást. amikor hazánk éghajlata még melegebb volt. mivel ezek csakis fölülről. sőt az olaszban is coprire = befödni. Amely medence vize az ógon át az Égből hullott esővíz volt. csak az említett magyar és finn természeti ős-szó származéka lehet. a német Auge és a szláv oko szó. de egyúttal szem jelentése is volt. amiről még igen. amely gyümölcs természetes színe az aranysárga. Ősidőkben. a Szent Kertekben. a lelkiismeret megkérdezését jelentette. amely meglopásról és őriztetésről ma is számtalan népmese. Innen származott a latin cupola szó. Viszont a régi magyarban hupolag. és ez a Világ Fényes Ezüsttava jelképe volt. Ezen ős-szavunkból származott a szem jelentésű latin oculus. kerekeken oda és onnan eltolható nagy üst.

.

csakhogy akkor e madarat még aranyból készítették. hogy voltak valahol tűzvörös tollai is. mivel e madár. de népünknél tiszteletét valamennyire örökölte a szintén hollófélék közé tartozó babuka. a regék szerint. Az Aranymadárnak főkép pannon. venédek vagy venétek is származtak). A Dunántúl ma is szokás fából. igazi Aranymadár is pávamódjára tudta farkát kiterjeszteni. amely bár sokkal kisebb. De farka tövéből kétoldalt hosszú. lágy. alkonyatkor szokott volt gyönyörű fuvolahangon énekelni. Kifejtettük. hogy vele kapcsolatban mégis főkép az Istenházak oltárán álló Aranytükörre gondoltak. mint a mai. de rá némileg hasonlít. egész teste. amely fényes Aranymadárként száll az Égen. amint ezt egy régi népdal is elmondja. aláfolyó tollai is voltak. de pávanagyságú és a mai paradicsom madarakra hasonlító madár volt. de meg kell jegyeznünk. mintha röpülne. farkát és szárnyait kiterjesztő babukát készíteni s ezt a szobában a mennyezetre akasztani. Ilyenkor néha egy-egy tolla lehullott és ezeket az énekét meghallgatni a fa alá odagyűlöttek közül a szép leányok fölszedték és piros pünkösdirózsákkal együtt velük a legények kalapját ékesítették. Mikor estefelé leszállott a Világ Zengő Fája villás ágába. más nevén pún. őstörzsünknél. farkát kiterjesztette és néha szárnyait csattogtatta és tollait megrázta. farka és szárnytollai mind aranyszínűek és fémes fényűek voltak. Az ősi. bár azonos kétségtelenül a kínaiak Fungmadarával is. mint a páva tollai. Ezek némileg . Rég kihalt.”) Ez így bizonyára régen is szokás volt.Őseink Aranymadara egy hollóféle. Fején a babukáéhoz hasonló tolltaraja volt. amikor is ennek kereksége valóban sugározó Naphoz volt hasonlítható. hogy az Aranymadár a Lelkiismeret Aranytükrével is azonosíttatott. volt nagy kultusza. Az Aranymadár kiterjesztett farka a lemenő Napot jelképezte. ami tehát a Főnix-madárral is azonosítja. sárga paradicsommadárnak. (amelyből az elárjásodott vendek. habár ez utóbbiéi többszínűek. az emberek világa fölött. amely a kínai regék szerint szintén gyönyörű fuvolahangon énekel. és ez is a Nap jelképe volt. mivel némely népmesénk Tűzmadár-nak is nevezi. (Lássad: Malonyai: „A magyar nép művészete. Úgylehet azonban.

hogy Orfeusz Apollonnak csak mintegy megkétszereződése volt. nappali Nap. Hogy azonban ez indítékok még máig is fölismerhetők. illetve. De bemutat egyet. vagy nőalakot. illetve lehetett igazi szarvakból való. úszik a Mindenség Tengerében.villához hasonlóan kettéágazó. de különfélekép is kialakított állványocskán állottak. amidőn . amelyek kerek alakjukat még így is megőrizték. mint az Ég jelképét is. hogy ősműveltségünk idejében. Orfeusz pedig az esti és éjjeli. ez azt is jelenti. hogy legföljebb vagy 100 évvel ezelőtt ezeknek a mesékkeli kapcsolatát még tudták. Például a tulajdonképeni magyar törzseknél ez a Csodaszarvas szarvait is ábrázolhatta. Nem hagyhatjuk itt el a görög Orfeusz-rege megemlítését. szépen stilizálva és sötétkék avagy fekete színűre zománcolva. A mi mythológiánkból azonban kitűnik. ilyen színűnek képzelték és egy hitrege szerint a Napisten a Csodaszarvas hátán. de képeztethetett cserfából avagy rézből is. hegyein csillagokkal. de fönntartja hűségesen az ősi hagyományokat. ha nem feledjük. Malonyay „A magyar nép művészete” című könyvében (III. hogy Apollon volt az Égen járó. Orfeusz a hitrege (mythosz) szerint Apollon Napisten fia. mivel a Csodaszarvast. ennek szarvaiban fogódzva. Mindezen indítékokat (motivumokat). amely bár négyszögletes. kötet. Palóc őstörzseinknél — amelyektől a pelazgok származtak — viszont az állványocska vagy a Zengő Aranynyárfát jelképezte. vagyis az Alvilágba alászálló és az Alvilágban járó Nap. De természetesen ezt is csak úgy értjük meg teljesen. 207211 oldal) bemutat olyan népi állótükröket is. vagyis a Napistennek egyik megnyilvánulása. vagyis a hajdani oltári állótükrökre hasonlítanak ma is. habár népünk ma már nem érti. míg a tükör valamikor az Aranymadarat jelképezte. sőt még az Aranymadár énekét meghallgatni körégyűlött embereket és állatokat is föltünteti. de amelynek állványa kiképzésében még fölismerhetjük az Aranynyárfa ágait.

A Nap keresésére indul. mivel a koldusok valóban házról-házra. Ismeretes pedig. Más párhuzam az is. vagy légy koldussá. még jobban bizonyítja azon párhuzam. bolyongás. jelentik. Viszont a magyar „koldusbot” kifejezés is azt mutatja. Mindami hitregékben azzal is összefüggésbe hozatott. hogy őt hallgassák. Ez volt tehát őseinknél e hitregeindíték jelképes értelme. bolyongást is. kel szótövéből származik. kólicál = kószál. vagyis „rút” lesz. hogy a görög rege szerint is Orfeusz oly gyönyörűen hárfázik. Ismeretes. énekel és énekét tökhéj-kobozán kíséri. vagyis hogy az Északi Sark még hazánk területén volt. de előbb vörösképű és vörösruhás. körben bolyong igéink kol. a levegőrétegek fényirányeltérítése következtében néha eltorzulni látszik. Ma már senki sem érti. hogy a vérengző vadállatok. hogy a király (az elrablott leány atyja) az ablakhoz megy. megszelidülve. kalandoz. különösen régebben. vén. vagyis a Lelkiismeret szavát (az Aranymadár énekét. ki énekel ily szépen. még énekelve. A szó megfelel az olasz irodalmi nyelv ramingo szavának.” Tönkre ment. koldusbotra jutott. amit másrészt a „vándorbot” kifejezésünk is mutat. hogy nemcsak az emberek. hogy a koldus mindig vándorol. A koldus azonban oly csodaszépen énekel. Hogypedig ez valóban így van. hogy az olasz-latin mendico. hogy amidőn a Sark még Magyarország területén volt. akik megjavulnak. köréje gyűlnek. zenélve is. jár-kel. hogy ősidőkben lemente előtt. koldulni szavaink eredetét meg a mi mendegél igénk magyarázza meg. kalindál. ezt akárhányszor láthatjuk. mert a vándorlók szoktak bottal járni. amelyek megszelidülnek: tehát a gonosz embereket jelképezik. amint sánta lován a hóban halad. Egy magyar népmesénkben („A király szép leánya”) a Nap beleszeret egy királyleányba (Tündér Ilona). hogy az olasz nyelv velencei tájszólásában a remengo szó jelent egyaránt tönkrejutást. koldussá válást. mendicare = koldus. ha a Napisten. mendegél. az árja nyelvekben meglevőket is. falurólfalura szoktak járni koldulni. kalézol. amelyet azonban már sem a görögök. Vagy mondják azt is: „El ze andá a remengo. Koldus szavunk a kolindál. kal. este és ősz. nem értettek. mendicus. a koldust hívják be. a táltos tanítását) meghallgatják. a Nap úgy lemente előtt mint kelte után is. vagyis késő ősszel. Ez indíték értelme az. amelynek azonban csakis bolyongás. vándorlás értelme is van. azaz szabályos korongalakját elveszíti. ami a hasonló szavak eredetét is megfejti.őseink e regéket megalkották : nappal és nyár. látná. sem a rómaiak nem ismertek. rút koldussá változik. habár ugyanekkor itt még enyhe éghajlat volt. aki rút. Látja a Vörös Koldust. Szolgáit küldi. Éspedig. De mindami mellett ugyanezen remengo szónak még kószálás. stb. valamint kószálást. sánta gebén lovagol. de az állatok is. bolyong. kószálás értelme van. sokáig a láthatáron körben . éjszaka és tél még egymással azonosak voltak. de ezt egy sárkány elragadja az Alvilágba (Euridike elrablása). hogy lementekor a Nap. öreg. vadságukat feledve. a Nap a láthatáron látszott sokáig körülbolyongani. Hogy pedig lementekor a Nap vörös is lesz. Például náluk közönséges szitok : „Va remengo!” = Menjél tönkre. Továbbá: a magyar népnek ma is közönséges szólása: „kósza koldus”.

halála előtt (a naplemente) éspedig versekben. vagyis azonnal észre kell vegyük Mózesnek a fönti hitregei személyekkel. Tudván mi mármost mindezt. de amivel itt nem foglalkozhatunk. Amely regéket az öreg regős tehát énekelve és zenélve mondott el. és ő is öreg korában. Ilyenek maradványa a finn Kalevala némely éneke is. amelyek szerint azután az emberek világa fölött intézkedjen. vagyis az utolsót. illetve a kert avagy istenház szószékéről a néphez beszéltek (a mai „prédikálás” eredete). Fontos a szóban levő népmesében az is. hogy Vajnämöjnen. amiértis az elmondottaknak még igen nagy hitregei háttere is van. kell értenünk. Mózes is fölmegy magasra. De kitűnik mindezekből még az is. hogy nemcsak az emberek. amelyek szerint az emberek életét igazgassa. A gyönyörű ének alatt pedig az öregen búcsúzó Napisten tanácsait. de amelyek ősidőkben szebbnél-szebb verses énekekbe. a nyár pedig delelőjével (a zenitre érkezésével) volt azonos. A mi Vörös Koldusunk. világosan értjük azt is. hangosan énekelve. mielőtt az emberektől elbúcsúzna. más szóval: törvényeit. hogy a Nagy Égisten törvényeit fogadja. előveszi hárfáját és énekel oly gyönyörűségesen. közli velük „Második Törvényét” (Deuteronomio). Vagyis világosan látjuk ennek a Mózes törvényhozásávali azonosságát. regékbe. búcsúzásakor. amidőn az áldozókertbeli Szent Fa villás ágából. Miután mindezeket megtudtuk. Őseink táltosai. (Eszünkbe juttatja ez a halál előtti szép „hattyúdalt” is. „zeneestélyeket” ma is este szoktuk tartani. hanem csak a mi Napistenünk késői és elváltoztatott másolata. azaz őseink Napistenéveli azonosságát. de a Mózes-hitregét is. ugyanúgy mint ahogy vogul rokonaink regéjében a Napisten fölmegy atyja.látszott bolyongani. hanem az állatok is köréje gyűlnek őt hallgatniok.) Be kell tehát látnunk. vagyis az őszi és téli megnyilvánulásában megjelenő Napistenük. oktatását kikérje. hogy itt tehát a naplemente és a gyönyörű éneklés és zenélés közötti egykori összefüggés nyomát is még megtaláljuk. Vajnämöjnen és Orfeusz tehát egymással azonosak és a lemenő Napot jelentik. miért képzeltetett őszhajú. ahol törvényeit Isten személyesen adja át neki. megértjük nemcsak az Orfeuszhitregét. akinek a legföljebb nehány ezer évvel ezelőtt a zsidó papok által összeállított törvényeket tulajdonították. hogy őseinknél az ősz és tél a Nap lementével és az Alvilágbani bolyongásával. őszszakállú öreg embernek (ifjúkori megnyílvánulásai : Lemminkäjnen és Kaleva vagy Kalervo) és miért mondatik el. És ime: a hangversenyeket. a finnek egykori nemzeti istensége. aranyos vagy aranysárga palástot vettek . oktatását. példabeszédekbe is voltak foglalva. Numitorem Égistennek az Ég legmagasabbján levő lakába (a zenitre). hogy Mózes nem történelmi személy. a hegyre (a Nap a zenitre). hogy mielőtt csolnakján a tengeren útrakel és az embereket elhagyja (egykori magyar hitrege szerint a Csodaszarvas hátán a Mindenség Tengerén). hogy ott annak tanácsait. vagyis élete delelőjén megy föl a Színai hegyre (a Nap az Ég delelőjére). Mózes is erőteljes férfikorában.

hanem turániaktól. de paráznaságokat is. amelyeknél az állatáldozatok jöttek mindinkább szokásba (de ami a földművelő magyar és szemere . vagypedig aranylevelekként a Fára akaszttatott. amelyek törzse villájában szentkép avagy szobrocska van. ilyen holminak a Fára akasztásával. mert már ebből is baj ragadhat az emberre. visszafejlődött alakjában) egyszerűen a maga belátása szerint akasztott föl valamit a Fára. Az így is egybegyűlő arany vagy az Istenház javára fordíttatott. ennek megváltásául a Fára kellett akasztani. aranylevelet vagy leveleket vehetett le a Fáról. de annélkül. és felelt is rajta. a fölakasztott dolgokat még érinteni sem jó. amelyeket. tehát meglehetős értékűeket. Ősvallásunk idejében az Istenházakban venni lehetett különböző színű és árú szallagokat. Legrégebben az említett bánatszallagok csak nyírfakéregből vágottak voltak. ma természetesen keresztény. hogy ezek így értéktelenné válva. elég avagy sok-e. melyiket ki írta. Erdélyben ma is vannak a nép által szentnek tekintett fák. hogy a tanító Napistent. aki a tárgyat fölakasztva. tudjuk. Állattenyésztő törzseinknél. Meg kell még említenünk a bánatszallagokat is. mivel senki elvenni úgysem merészelte volna. az illetőnek még aranylevelet avagy aranyleveleket kellett a Fára akasztania.magukra. az észak-indiai hindoszkitha népektől indult ki. Látjuk az elmondottakból. össze-vissza lyukgatják. mint amennyi az elkövetett rossz cselekedet haszna volt. nem túlságosan nagy bűnöket. illetve a Világ Szépenszóló Aranymadarát ezáltal jelképezzék. azaz tehát föláldozásával. hogy ez kellett legyen a mai gyónás és bűnmegváltás (penitentia) ősalakja. valamint egyes ruhaneműeket is látunk függeni. illetve az adott érték természetesen vagy ugyanannyi vagy több kellett legyen. a Tűzmadarat illetve a Vörös Koldust jelentette. Az áldozat. mert hiszen ezáltal annak bűnét és büntetését vonta volna magára. Az Aranymadarat jelentő sárga palást fejti meg azt is. hogy az illető (úgy mint a szokás mai. néha selyemből valókat. hogy ennek igazi értelmét is tudnák. hogy Buddhát. amiértis hagyományait ősnépeinktől származottaknak tekinthetjük. az elkövetett bűnt ráírva. A nép ugyanis némely helyen azt hiszi. ha sok volt. akár Istenházban álló mesterséges fa. Sőt a mai babona szerint. tudni ő sem kívánta —. Az ilyen fák ágairól néha szallagokat. habár úgysem lehetett tudni. hogy melyiket ki írta. ami meg a naplementét. akár Szent Kertekben álló igazi fa volt az. megválthatni. Ezeket. azaz tehát nem a hinduktól. és hogy a buddhista papok máig is sárga palástban járnak. de olvasta az öregebb táltos — bár. mielőtt odaakasztanák. kendőket. a buddhisták ma is aranyszínű palástban ábrázolják. Ha kevés volt. attól szabadult. amelyeket a Szent Fákra volt szokás akasztani. senki el ne lopja. különösen a haszonlesésből elkövetetteket. valamint ínséges esztendőben a törzs megsegítésére használtatott. Az írásokat senkinek sem volt szabad elolvasnia. hogy bizonyos. amint hallottam. A buddhizmus pedig. azaz a nagy tanítót. E szokás régibb alakja az volt. hogy az áldozat az elkövetett bűnért kevés. De lehetett a palást piros is. Régen ez természetesen fölösleges volt.

egyéneknek lehetett. amely utóbbi változat a gabonatermelő szemere és szarmata törzseinktől származik.törzseknél nem történt meg). ebekkel avagy a Szent Kertbe elzárt fenevadakkal. Ami viszont újabb. hogy vért láthasson. amely azt bizonyítja. Különösen a vadászatból élő törzsek aggattak föl értékesebbnél értékesebb szőrméket is. még sokkal értékesebb volt. az őriztetés pedig nem is volt mindig lehetséges. amely Aranygyapjú (értsed: aranyszőrű kos bőre) egy király kertjében fára volt akasztva és sárkány őrizte. A bőrök összelyukgatása. későbbi időkben. gyermeket. hogy a későbbi népek ősregéinket átvették ugyan. Amely föláldozott személy. E mondaindíték így már teljesen okszerűtlen. Csakhogy mindez késői szellemi és erkölcsi hanyatlás következménye. A nép bűneiért föláldozott ártatlan bárányt. holott jól elzárt épületben sokkal biztosabb helyen lett volna! Íme tehát ez is olyan dolog. De természetesen mindezt nem csupán bánatból. Neki a fontos csak az. hogy el ne lopassanak. gyakran szűzleányt. vérengző és gonosz indulatú népeknél emberáldozatok bemutatásává is fajult el. hanem az istenség tiszteletére valamint ezek kegyei megnyerése érdekében is. amelynek megfejtése csak ősműveltségünket ismerve lehetséges. vagyis ez is egy adattal több. ha ártatlan. kegyetlen természetű népeknek. bakot. Szent Kertek Szent Fájára. ígyhát ezek egyrészét avagy az egészet akasztották a Szent Berkek. amely szerint selyemfüvön aranybúzát termő mező őriztetéséről van szó. hogy elkövetett bűnök megváltásáért állatokat áldoztak föl. gyermekeket. akik istenségüket is magukhoz hasonló vérszomjasnak képzelték. illetve hogy neki engesztelésül ember kínoztasson és ölessen meg. Mégpedig gyakran úgy is. de azok eredeti értelmét már nem tudták. ami rokonnépeinknél napjainkig is szokásban volt. amely ártatlan áldozatokat haláluk előtt még meg is kínoztak. A bőröket és szőrméket aztán. de mégis ellopták. De föl kell itt említenem a görögöknél is fönnmaradt Aranygyapjú-mondát is. mert hiszen ha ezen aranyszőrme oly becses volt.vagy aranylevelű. Ilyen eszejárása azonban csak vérengző. amely istenségnek végtére tehát mindegy. a bűnös-e vagy helyette másvalaki. a „bűnbakot” a Bibliában is megtaláljuk. mivel ez kényelmesebb volt. áldozták föl. hogy a keresztény papság által üldözött istenségeiknek titokban áldozott állatok bőrét a ma már rejtett és . szőrméje volt. amelyek. vagy aranyalmát termő fák meglopása és őriztetése emlékezetét. Népmeséink ezernyi változatban tartják fönn az ezüst. ebből kifolyólag azután azon szokás is kifejlődött. A mai Oroszország területén élő rokonnépünknél fönnmaradott napjainkig azon szokás. hogy sárkány által kellett őriztetni. akkor hát miért akasztották volna kertben fára. hogy a bűnös a maga bűne és büntetése alól úgy akart kibújni. sőt van e meseindítékunknak olyan változata is. Mivel pedig ősnépeinknél a föláldozott állatok legértékesebb része azok bőre. hogy ki áldoztatik neki föl. őriztetni is kellett. hogy az istenségnek engesztelésül már nem csak állatot. akkor úgy az áldozó mint ennek észjárása szerint. fegyveres emberekkel. hanem embert. még későbbi időkben jött szokásba. esetleg a saját elsőszülöttét is. az istenség szemében is.

akkor személyes kártalanítása már nem lehetséges. akkor ezáltal is a bűn már ki van egyenlítve. Másrészt azon fölfogás is. ami hiszen az elkövetett bűnhöz képest is lehetetlenül kegyetlen büntetés volna. vagyis a Nagy Törvény vagy a Természet Örök Törvénye. mint amennyi önzés volt az elkövetett hibában. amely szerint ha valaki a fára akasztott áldozati tárgyat ellopja. ezzel annak bűnét és büntetését veszi magára. amely első pillanatra babonásnak tetszik. de sem nem bosszúálló. hogy ebben őseink eszejárása a mai természettudományi fölfogással egyezik. vagyis hogy mindez egyszerűen a pozitívum és negatívum törvényein alapszik. csak megemlítjük.titkolt erdei áldozóhelyeiken ugyan. 1908. mint amennyi érdeme vagy súlya volt a cselekedetnek. de kijelenthetjük. Ha például a károsult olyan valaki volt. hogy a haszonhajhászásból. Viszont az ilyen büntetés mindesetre hatásosabb. Hapedig tekintetbe vesszük. pokolbeli rettentő kínokra kárhoztatni. jutalmat hajszálnyira pontosan a bűn avagy az érdem szerint mér ki. mint a más vallások szerinti. hogy ez csak természetellenes és beteges önzés termelte szofizma. amelyek a büntetést a halál utánra odázzák el. akkor a következő megállapításokat kell tennünk: Igaz ugyan. 72-73. (Lássad: Krohn Gyula finn tudós: „A finn-ugor népek pogány istentisztelete”. de még mindig úgy mint régen. mint aki a tárgyat áldozta. de ez nem mindig lehetséges (és nem is kizárólag csak ilyen bűnöket lehetett a fára akasztott tárggyal vagy bánatszallaggal jóvátenni). sem nem engedékeny. hogy habár ezekkel szemben áll a Hegel-Nietzsche-féle tanítás. oldal. Mivel azonban a bőröket itt tolvajok ellen őriztetni nem lehetséges. elemezzük. mert az áldozat az illetőtől ugyanannyi vagy több önfeláldozást. tökéletesen és csalhatatlanul igazságos. Csakhogy itt ismét a későbbi. már kegyetlen indulatú népek eszejárása nyilvánul meg. Hiszen ha a föláldozott és most ellopott tárgy értéke megfelelt az elkövetett bűn hasznának avagy súlyos voltának. Ősvallásunk fölfogása szerint pedig a Nagy Isten. büntetést. amely szerint rossz cselekedet nem is létezik. amely szerint minden jó és minden rossz törvényszerűen. ha a károsított kárát megtérítjük — amit a táltosok bizonyára tanítottak is —. illetve a természeti törvényeknek megfelelően hajszálnyira ugyanannyi emelkedést vagy süllyedést kell okozzon. aki ezektől a tárgy fölakasztásával szabadult. Nem bocsájtkozhatunk itt ezekfölötti bölcsészeti fejtegetésekbe. ezeket összelyuggatással teszik értéktelenné. Észre kell tehát vennünk.) Hamármost az említett ősi gyónásmódot. de teljesen logikus. akkor aki azt ellopja : ugyanolyan bűnt követ el és ugyanolyan büntetést érdemel. aki holléte már nem ismeretes avagy esetleg már meg is halt. ez szintén csak babonának látszó vagy babonássá lett fölfogás. Budapest. valamint hogy . önzetlenséget követelt meg. mint az elkövetett bűnökért örökkévaló. hogy a bánatadomány értéke egyenlő vagy nagyobb kellett legyen mint a bűnös úton szerezett haszon. fára akasztják. kapzsiságból avagy fösvénységből elkövetett bűn leghelyesebb jóvátevése az. de egyszersmind igazságosabb is.

megtörölgeti.tulajdonképen azt jelenti. azaz tehát naptemlomról is. a magyarokat) szeretettel fogadja. „olyan mint a kenyérsütő kemence (tehát kupolás) s ajtaja is kerek nyílású. itt nem . hanem hajukat is megfésülte volt. aki az érkező gyermekeket (értsed: az embereket. de aki szerintem eredetileg azonos volt az említett Hajnallal. Az ilyen naptemplomokat természetes avagy fölhányt domb tetejére építették. amely szerint a lelki megtisztulást jelképező mosdást. A Nap anyja a Tejút. hogy van egy szolgáló leánykája. amelyet fonatokba is fontak volt) napsugarakat fon. a „Nádszálkisasszony” című mesében az mondva el. a Nap édesanyja. amilyen lakokat számos kezdetleges nép ma is épít és amilyenek a tulajdonképeni magyar törzsek őslakai is voltak. amelyben szép leányról van szó. Összegyűjtött adataim szerint a Nap házát az eme rajzomon (8. Benedek Elek magyar népmesegyűjteményében. hogy a Nap házában van a Nap tükre. hogy az említett nő a Nap édesanyja. amitől „százszorta szebbek lesznek. akiről meséink még azt is elmondják. amelyet néha fehér szarvasünővel is jelképeztek. hogy a Nap házában szereplő nő a híveket nemcsak megmosdatta. vagyis az Ősanyag Istennője. Népmeséink. egy idősebb és egy szűzleány. amely dombot magyal (más nevén: magyola) vagypedig egresbokrokkal ültettek tele. törölgette. Ez tehát azt mutatja. törölközést és tükörbenézést a Nap temploma előtt és ebben kellett bizonyos ünnepek alkalmával végezni. hogy a Nap háza pitvarában (előcsarnokában) Hajnal a mesehős hajába (őseink régen hosszúhajat viseltek. hogy valamikor a Nap templomában két papnő volt. megmosdatja. amely alak megfelel az ősi földművelő népek lakai alakjának is. Nádszálkisasszony keresésére. hogy az illetők maguk nem tudták a jót és rosszat megkülönböztetni. ahol van egy jóságos asszony is.” Ami a lelkiismeretkultusz azon szertartása emléke. mert ezek ott neki világítandanak. szent berkekről tudnak. aki azonos volt a görög-római mythologia Hera-Juno-jával). A legtöbb mesénkben az mondatik. akiről az mondva. ábra) feltüntetett alakúra rekonstruálom. de van olyan is. hogy a Nap leánya s hogy Hajnal a neve. Hogy miért épen ezekkel. amelyet részletesen le is írnak : A ház maga gömbölyű. avagy némely őstörzsünknél tehénnel is (hagyományaink Mennyei Nagy Boldogasszonya. és azt mondja neki. hagyományaink nemcsupán áldozókertekről. mosdóvize és törölközője. azaz tehát félgömbalakúak. ez eléggé érthető. aki házi teendőjében neki segédkezik. Amiből következik.” Elmondatik. amiután ezek az Áldott Nap aranytükrébe nézhetnek. vagyis aki az emberiség nagyanyja is. hanem emlékeznek „a Nap házáról” is. hogy most már mehet a Sötétség Országába. Hogy a hajnal költőileg a Nap leányának fogható föl.

Mi több. jelképes regék voltak. az istenségekhez és a választ onnan hozza. ahol egy ideig egyhelyben maradni látszik. lejőve. csak annyit említek mégis meg. Végül fölérkezik a hetedik Égbe. fából faragottat. mint a gyöngyvirágnál — és ezek voltak a magyar törzsek vallásos szent színei is. amilyen a meggy is. különösen pedig ha virágaik fehérek. kacskaringó vonalban emelkedik föl a Delelőig. Ezt azért teszik. ennek tanácsait kikérnie. kőrös . hogy például palóc őstörzseinknél lúd. amiért is szabadon alakíttatathattak így is. az Égbe érő ágain a Nagy Istenhez. fölmegy. amúgy is. amit azután. az ág pedig a Delelőt (zenitet). egymásfölött hét égboltozat van. A templom hupolaga tetején volt a kerek nyílás. vadlúd képében az ógon át föl is száll az Égbe. amely szerint ilyenkor a varázslópap lelke lúd. terméseik pirosak voltak — ami így van úgy a meggynél. aranyhajú ifjú képében kapaszkodik föl a Világ Égigérő Pálmája (jegenyéje) legfölső. fölmásznak. fiatal fa törzséből készült ágast állítanak föl és azután dobszóval és tánccal magukat rémületbe (trance-ba. A hitregék szerint az Ég tetején is nyílás van. Mind amik régen csak költői. de amely kétségtelenül a mi Aranymadarunkkal is azonosítandó. bogyóik pirosak illetve sárgák illetve kissé pirosasak. Szerintük ugyanis. úgy hogy fejük avagy egész testük is fönt kiér a szabadba. Egyik vogul hitrege szerint a a Napisten evetke képében kapaszkodik így föl a fán Numitorem Nagy Istenhez. Mikor elindul: tavasz van. de ugyanez belülről az Ég boltozatát is. leveleik zöldek. az egymagúak pedig. tél. száll föl atyjához. középen. a domb lába körül kert is lehetett.fejtegethetem. amelyen át a Nagy Égisten lenézhet a Földre és amely nyíláson át a Napisten minden nyár derekán Aranymadár képében. hogy hányadik Égben jár. A gömbölyű alakú és többmagú gyümölcsök és bogyók Tündér Ilonáé voltak. Ellenben például a palócok meséi (egykori hitregéi) szerint vagy vadlúd. Valóban: a Sarkokon a Nap keringő sas röpüléséhez hasonlóan. hogy a hozzájuk fordult és lent a kunyhóban ülő hallgatóságuk által tett kérdésekre az Istentől választ kapjanak. Ezen égbeérő jegenyefa emlékét (habár ez nem is mindig képzeltetett jegenyének) keleti rokonnépeink ősvallása papjai (sámánjai) bizonyos szertartásaiban ma is föltaláljuk még. Sőt van olyan fölfogás is. majd ugyanúgy karingózik ismét lefelé. ennek ágcsonkjain vagy fokain. a hágcsó tetején. amelyek szerint az emberek világa fölött uralkodjon. mire visszatér. nyár mire fölérkezik és ősz. az Égisten elé. velük közölnek. azaz önkívületi állapotba) hozva. az óg. madárképet is látunk. gyümölcsfákkal és gyöngyvirággal. éjjel megtartott titokzatos összejövetelek alkalmával. (Másutt kimutattam. Magyar Napistenéi. mondja. de vagy szép. ugyanúgy tehát mint ahogy a rege szerint a Napisten száll föl a Nagy Istenhez tanácsokért. amelyek száma rendesen hét. viráguk fehér. más hitregék szerint arany-vadlúd avagy arany-sas képében. Lent. Ezek ugyanis ma is óggal bíró kunyhóban. Kívülről e napházak hupolaga aranyozott volt és így magát a Napot is jelképezte. az elszálló ludat jelképező. hogy e bokrok tüskések. A sámán fölmászása közben énekelni is szokott és amint a hágcsó fokain.

fiatal jegenyéből készülő fa. a rá fölhágott számadóval és fönt a szalmacsóvával.) Mindennél azonban még meglepőbb adat az. Másrészt célja az is. hogy a számadó a maga legeltető legényeit (gulyásait) bármikor szemmel tarthassa. illetve régen szükséges is volt. júliusi száma címlapján. vagyis a számadó (a gulyások főnöke) kunyhója s cserény vagy enyhely is áll (9. igen messzire el kell távozzanak. Miután azonban a vékony fatörzs (vastagabbnak. hogy ezek hágcsófokokat (villákat) képeznek. ahogy népünk a szalmacsóvát szintén nevezi. például ha a gulyának bármely okból való azonnali vagy alkonyati visszatérését rendeli el. amely a csóvához jobban hasonlít. (Ballagi: A magyar nyelv szótára. szerepelt. ahová estére megtérniök kell. amely szónak megfelel a magyar boncs. de nevezi így a szőrből való bojtot. Budapest. Ennek neve a mongol és török népeknél boncsok volt. E fa tehát rendesen fiatal jegenye törzséből készül. valamint a rojtféléket is. hogy viszont a gulyások is mindig lássák.őstörzseinknél sas. akik mivel a gulyát lóháton terelgetik. címerfa vagy messzelátó neveken nevezett. hogy alföldi magyarságunknál ma is szokásban van gulyásainknál a gólyafa. Ez az egyenletes. mint hágcsón. aszerint hogy milyen magasra akasztják. ahol a gulya hálóhelye. merre a hely.) . nagyobb súlya miatt. hogy számos keleti népnél lobogó helyett ma is lófarkat használtak. Ezen ősi gólyafákból fejlődtek a különböző jelező póznák. és hogyan csóválják. Tudjuk. néha. helyváltoztatásokkor szállítása bajos volna) messziről nem jól látszik. állófa. vagyis ágai úgy vannak lecsonkítva. amelyet azon helyen állítanak föl. valamint a haditáborok fejedelmi vagy parancsnoki sátora elé állított tábori zászlók. a legelőviszonyok szerint. Ezzel pedig. pannon őstörzseinknél pedig az Aranymadár. éspedig úgy hogy a csóvából fejlődött a lobogó. egyéb igazodhatási pontokat alig mutató alföldi síkságon így szükséges is. a számadó a maga legényeinek jelzéseket is ad. ezért rá nagy szalmacsóvát akasztanak föl. amely utóbbi az Aranymadarat is jelképezte. (Egy ilyen fa fényképét lássad az „Új idők” című lap. illetve hogy a gulyás-számadó bármikor a gulya merrejárta felől meggyőződhessen. hét villája van. illetve megállapodási helye van. fölmászhatni. őrfa.) A fa célja egyrészt az. 1929. amelyeken. ábra).

kaptak világosságot és levegőt és amelyen át távozott a füst. mint alakjával meglepően hasonlít a sárga paradicsommadárra. Ilyen téli lakokat szibériai rokonnépeink ma is készítenek. csakhogy még mindig csak függőlegesen a mélybe menőt. De amelyeknek luk mellékjelentése is van. amely tehát be. occhio. amelynek legfölső ágai az égboltozat ógján át az Égbe érnek. ablak és Csillag jelentései voltak. lehetett lemenni illetve abból följönni. ige alakokban szintén élt és különböző kiejtések szerint szem. E fatörzset aztán jelképesen szintén azonosították a mesebeli Világfával. Ugyane szóból származik az akna szavunk is. amelynek ágait rövidre csonkították le. mondák keletkezése helyét a logika szerint azon népeknél kell keresnünk. Ugyane szó régibb nyelvünkben ugy. Íme pedig nálunk és rokonnépeinknél láttunk olyan. amelynek eredeti értelme még szintén csak luk volt. amelyeknél olyan szokások élnek. napjainkig is élő szokásokat. Az említett óg szóból (kún kiejtéssel ók). Régen úgy nálunk mint rokonnépeinknél is. Márpedig a mesék. de később a bányászoknál bányaüreg értelmet is kapott. amelyek úgy a Világ Szépenszóló Aranymadara regeindítékának mint a Világ Zengő Aranynyárfájáénak a gyakorlati élet szokásaibóli keletkezése alapjául szolgálhattak. amely régi nyelvünkben és mai tájszólásokban luk jelentéssel bír. azaz hágcsóval. a tárni. A . Ez ősszavunkból származott a szláv okno = ablak szó is. Auge. míg a vízszinteset tárna néven nevezték.Márpedig ezen szalmacsóva úgy aranysárga színével.és kijáratul is szolgált és amely lakokba létrával. ügy. származnak az árja oculus. ha ajtajuk csukva volt. amelyen át. oko = szem szavak. kitárni igénkből származólag. luk. téli tartózkodásra olyan földbevájt lakokat (lak szavunk eredeti értelme is luk és barlang volt) is ástak. vagyis tehát a mondabeli Aranymadárra is. feltárni. amelyek belseje kerek üreg volt és ennek is csak tetején volt egyetlen nyílása.vagy regeindíték kialakulását okozhatták. mivel az ősi kunyhóknak a tetejükön levő egyetlen ablakuk volt. igi. amelyek az illető mese. kijönni. vagyis fiatal fa törzse segítségével.

Őseink szimbolikája szerint a Nagy Égistent szokták volt homloka közepén egy kerek szemmel is ábrázolni. Annál inkább pedig. ige = régi nyelvünkben: egy és szem. létének és életének oka. Odan névnek a német Wotan csak vé-sített elrontása). ügy = régi nyelvünkben: szem és Csillag. Úgyszintén régi nyelvünkben egy szavunk még ig-nek is hangozott. amelyet ógjuk fölé tesznek. valamint az emberek laka ógján át hozzájuk is belát. ók. . valamint finn rokonainkét is. hogy némely nép a főistent Odin. ük. És íme : az ok és óg avagy ók szavaink azonossága eléggé meglepő. mivel ő a létező Mindenség eredetének. de ott már nincsen az élettel is oly szerves összefüggésben. Így ő mindent látva és tehát mindent tudva. Ezen egy szem jelkép. agyin. ősapa. hogy a magyar nyelvben minden. Ezt pedig az elmondottakon kívül nem csak az bizonyítja. hogy az Égisten a létező Mindenség egyetlen egységbe való bölcsészeti egyesítése és megszemélyesítése. mint nálunk. E jelkép eszméje. Igy a szláv nyelvekben is fönnmaradott : odin. Ég = coelum. mint ahogy nyelvünk mai gy hangja helyett gyakran még d állott. eden. Említettem már őseink azon fölfogását. oko szavak is megfelelnek. titokzatos ősokot nevezték tehát Ok-nak is. de különben is mindig emelkedettebb helyre készülnek. ugy. valamint Ig néven is nevezte (amely Odin. aki tökéletes igazsággal tartja fönn a világot. Ukko néven is nevezték. edan. közepükön ég a tűz és viharok.meleget igen jól tartják. uk = régibb nyelvünkben: ős. illetve szó. jeden = egy. szelek ellen biztos menedéket nyújtanak. ami ez eszmével összefügg: hangtanilag azonos szóval nevezve meg. illetve az Ég képzelt ógjával is. az ősi lakok ógja révén. óg = tájszólásokban kerek luk (az óg). hogy ennek az árja nyelvekben a szem jelentéssel is fönnmaradott oculus. egy. egyetlen értelemmel bírt. amely tehát a mindenlátó Nagy Isten. minden a Földön történőt lát. míg eső és víz ellen kúpalakú födéllel is védhetők. amely egyetlen szem azután jelképesen épen az óggal hozatott összefüggésben. Innen van az is. hogy ősvallásunk főistenét. mert ő volt a Természet örök nagy és egyetlen Törvényének megszemélyesítése. ig. de ami csakis a magyarban van így : Ukko = a főistenség neve. általuk megérdemelt. sorsát. Ezért nevezték őt Nagy Törvénynek is. nem is nagyon régen. tévedhetlen igazságossággal intézi az emberek. amely a kihordott hamu miatt még folyton emelkedik is. régen ig = unus. amelyen át a Nagy Isten a Földet látja. az Egyisten jelképe volt. ősnyelvünkben egy. emberi ésszel föl nem fogható. hanem főképen az. De ezen egyetlen. Amely név. Odan. ment át a kereszténység jelképei közé is. valamint minden természeti erő és minden létező egyetlen ős-okra való visszavezetése eszméje és ennek öreg férfialakkali megszemélyesítése is tehát a mi őseink mythologiájából és vallásbölcseletéből származik. jé-sítetten jedan.

nálánál sokkal fejletlenebb fajokkal szemben óriási szellemi fölényben lévén. egész = integer.1. amelynek egyetlen ablaka szintén a nagy kupola tetején levő kerek. az alattuk levő nagy fürdőmedence vizében tükröződve. ami költői szépségét és titokzatosságát még emeli a meleg víz fölszálló párája s . de az ottani népek tőle a műveltséget és nyelvet vagy egészen. amelyek a hatalmas nagyságú Pantheontól csak méreteiben és építőanyagukban különböznek. hogy a szkíták a világ legrégibb népe. vagy csak féligmeddig átvették. illetve ezen az Aranytükör vagypedig az istenség szobra. Kunyhóinkban is mindig itt van a főhely. és hogy a szkíták ősrégi időkben egész Európa.és DélAmerika több bennszülött népe a spanyolok műveltségét. vallását. hogy Justinus (L. befödetlen óg. egész népek is. hogy régibb az egyiptomiaknál is. vallását.) Ugyanígy vette át Közép. E lukak különböző színű üveggel zárvák el és mivel a helyiség sehonnan máshonnan világosságot nem kap. a nagyobb istenházak hupolagán néha az ógon kívül még kis lukak is voltak.) Trogus Pompeiust idézve. Szerintem is volt tehát az emberiség történelmében egy kor. ÉszakAmerika rézbőrűi és szerecsenei. amelyek a Csillagokat jelképezték. Sokan ősrégi épületnek tartják. de saját nyelvüket feledve. hogy ősrégi időkben sok. Azt hiszem. gyönyörű fényhatást hoznak létre. csak ezen lukakon át. Némely népmesénkben a Nap házának pitvara is említtetik. Ez a római Pantheont juttatja eszünkbe.agg = öreg.II. amely épületalakot a rómaiak valamely itáliai ősnéptől örökölhették. amely utóbbi a fejlettebb templomalakoknál lehetett meg. fajilag velünk nem rokon nép a mi őseink műveltségét és nyelvét vette át. bálványa. hogy alacsony fokon álló fajok. Ilyen lukakat. E titokzatos épület (ma keresztény templommá alakítva) a tudósok előtt is művészettörténeti talány. nemcsak az angolok egész műveltségét. mint amilyet ma az angolok idéznek elő azáltal. Hasonló jelenség volt ez tehát. (Új-Zéland. óg nélkül. amit maguk az egyiptomiak is elismertek. Népünk tökéletesen ilyen alapalakú kunyhókat ma is készít. kunyhóink pedig karókból és szalmából. Igen számos olyan néprajzi és nyelvi bizonyíték van. gyarmatokat alapított. nem csak egész Földünkön mindenfelé telepeket. E lukak üveggel avagy átlátszó csillámpalával lehettek födve. amely fürdőt még a törökök építették. Állításainkat az is megerősíti. amely azt mutatja. habár ezeket sokszor erősen át is alakította. látunk ugyanis a budapesti Rudasfürdő melegvízmedencéje fölötti hupolagán. nyelvét.c. amelyben a mi fajunk a más. ezek sokszínű fénye a félhomályban. Ázsia és Afrika fölött uralkodtak. az angol nyelvet is elfogadják. integrum és minden. vagyis a tulajdonos helye. amennyiben a Pantheon kőből épült. Ausztrália. egyetlen = unicus. A bejárattal szemben állhatott az oltár. valamint le is rontotta. mondja.

csak megemlítem itt is. a Napisten bálványa nem volt az istenházban egyedül. hogy mindegyik őstörzsünknek (magyarok. Lucke. hogy a Föld mélyéből föltörő források természetes hővize van a medencébe vezetve. olyanok amilyenek a magyar nép mai házai. hogy a pogány osztjákoknál és voguloknál néha csak egy. hogy őseink szimbolikájában az egység mindig hímséget. Licht világosságot jelentő szavak is tökéletes párhuzamot képeznek. jászok. Azt itt is csak megemlíthetem. nem fejtegethetem. de számos kis lukkal bíró hupolagok között valamikor volt. Tudjuk azonban. Leck lukat jelentő és lux. loh ős-szavaink megfordítása vagyis kul. miként rokonnépeinknél. Gyakran azonban. hogy ezen luk. Az óg vagy ók pedig kerek luk volt.) volt saját kultusz-szócsoportja és hogy az itt most fölhozott szavak kőrös vagy kurus nevű őstörzsünk kultuszszócsoportjából származnak. szamniták is származtak) nőelviek voltak és anyajogi (matriarchalis) társadalomban éltek. szamaraiak. a Csillagokat jelképező lukai eszméjét a kunyhók szalmateteje esetleges kis résein át beszűrődő világosság hozta létre és innen származott ősnyelvünkben a luk és Csillag egymássali összehozása. Újabb időkbeni istenházak azonban lehettek már négyszögletesek is. székelyek stb. ősnyelvünkben kört. de természetesen minde szavak az ógra is vonatkoztak. (amelyektől a szumerek. b. a Holdistennővel együtt. gy és az r. hanem röviden csak annyit említek meg. Aminek pedig a luk. mivel a hímelviek az ős Okot az erőnyben. a számosság nőiséget jelentett. míg a magyarok és kunok hímelvűek voltak és atyajogi (patriarchalis) társadalmuk volt. akik viszont anyjukként fölfogott nagy NőiségIstennővel. és hogy például a szemere törzsek. A hupolagok ezen. kunok. A rokonnépeinknél járt utazók közül többen említik is. hanem nejével. Ősnyelvünk szómegfordíthatási nyelvtörvényéről itt nem bocsátkozhatom fejtegetésekbe. lik.azon tudat. g. hol. hogy e két nőistenség egyazon nőistenségnek csak két különböző megnyilvánulása. kerekséget is jelentettek. karika stb. valamint hogy e szavak a kör. kel. és hogy ezen hímelvűség és nőelvűség körülbelül megfelelt a mai animizmusnak és materializmusnak. lék szavainknak az árja nyelvekben is meglévő Loch. amely a k. Ilyen alakú és népünk mai jellegzetes házára úgy külsőleg mint belső beosztásával is föltűnően hasonlító a Nap temploma Mukdenben (Mandzsuria). lük. l mássalhangzókkal képezett volt. a Földistennővel vagypedig nővérével. lek. kerek. azaz az Ősanyag Istennőjével (a Tejút) is azonosultak. a nőelviek ellenben ezt az anyagban látták. Nem kezdhetek itt bővebb magyarázatot azon ellentét jelképes értelme felől sem. amely az egyetlen nagy óg és az óg nélküli. Véleményem szerint tehát a különböző istenházakban nálunk is a következő istenségek bálványai fordulhattak elő a leggyakrabban : . k-r alakú szavainknak csak lágyult l hangos kiejtésű megfelelői. amely szintén kerek és világosságot adó luk. néha kettő vagy több bálvány is van egymás mellett.

Apollon. héva. azaz Magyar vagy Magor Napisten. valamint említettük. Továbbá a törökben az ádám szó szintén ember jelentésű. bár elkeresztényesített alakban. azaz jó-ember volt. Tetisz.) 4. értelme jó-bál. aminek kájin. ( Jupiter. azaz Magyar ikertestvére. hogy ezt tudnák. Az Ősanyag Istennője vagyis a Nagy Boldogasszony. Míg az ábel szó. Ilona ikertestvére. Láttuk. (Amor. sőt ki tudnám mutatni azt is.) 3. kéjó. Világos pedig az is. de ma is él. (Venus. első emberpárnak is tekintették. ellentétben a szépnek és fiatalnak képzelt Boldog-Asszonnyal. a NagyBoldogasszony alatt nem Máriát.) 6. Géa. őt öreg nőnek képzelve. amilyenek például a már említett Vörös Koldus és Libéd. mint a Naptól származó erőny alkotó hatalma. hogy az ilyen „tévedéseket” kiküszöbölje. azaz Magyart és Ilonát az emberiség ős-szüleinek. német avagy más nemzetbeli-e. mégrégebben kijon. Voltak ezenkívül ugyanez istenségeknek még számos megnyílvánulásai is. míg a mai török nyelvben is ana alakban él. Szent Annát értik. ahol e szó ma is embert jelent. Előbbi az ősz. Zeusz. Temise. Tellus. utóbbi a tavasz és a szerelem istensége. hogy az Örök Nagy Istenasszony (az anyag. Vizenyő. hogy régi nyelvünkben magyar még egyszerűen csak embert jelentett. Erosz. vagyis Diana. Ugyanígy a törökben kain. vagyis csupán ősi. kaján változatai is keletkeztek. más kiejtése szerint jú-bál. (Juno. Aresz. Hold és Vízistennő (a besenyőknél: Besenyő. a Tejút). Életanya. Vízanyó). kajon is. kajó kiejtései is voltak.) 2. amely a szumerben — a ma ismert legrégibb írott emberi nyelvben — még anna alakban volt meg. Hunor avagy Hadúr. hogy az illető magyar. a papság minden ezirányú erőfeszítése dacára. (Mars. Szeged környéke népénél. de amely minden alatt tulajdonképen Mindenséget. Artemisz. vagyis a Napból származó erőny romboló hatalma. vagy ahogy még előfordul hava szó viszont egyszerűen nő értelmű volt. A Napisten. hogy az éva. Itten ugyanis. hanem Mária anyját. nagy buzgalommal tisztelik tehát a Nagy Boldog-Asszonyban a Nagy Világanyát. „mint minden Isten” templomát juttatja eszünkbe. Ilona Földistennő. azaz a Nagy-Boldogasszony tisztelete. azaz Tündér Ilona Földistennőnk és a Napisten anyját. (Heliosz. a hivatalos kereszténység fölfogása ellenére. eltekintve attól. a magyarban kaján = gonosz. Hera.1.) Mindezen istenségek együttvéve (az említett számos bálvány egymás mellett) ismét a rómaiak Pantheonját. A Nagy Égisten. Heraklesz. E vidéken különösen az asszonyok. valamint. Galatea. akit Kis-Boldogasszonynak is neveznek. hogy e szó eredeti értelme kígyó is volt és kijó. kejon. mindennek dacára fönnmaradott hagyományból. és hogy mindkettő ős-nyelvünkből származott. hogy őseink a Napot és Földet. aminek nyomát népünknél itt-ott ma is megtalálhatjuk még. a Máriakultusztól teljesen külön. ha ehhez nem kellene hosszadalmas nyelvészeti fejtegetés. Érdekes dologként fölemlíthetjük. Magyar Napisten neje. hogy az Anna név eredete nem is más mint anya szavunk. könnyen ki tudnám mutatni azt is. aminek .) 5. tehát egyetlen nagy Egészet is érthetni. de természetesen annélkül. keresztény templomokban.

De használják ezeket mozsár gyanánt is. Magyar és Ilona egyúttal férj és feleség. Ilonának szentelt istenházban viszont jelképezhette Magort egy Aranytükör. aszerint hogy mely szertartásnak volt helye.vagy érclapot tenni. illetve ezt Ilona maga küldte. amikor is födőjük egyszerű kerek falap. veder. fatörzsből kivájt bodon (bödön) volt. avagy egy kivájatlan oltár-fatörzs. ami az Ezüsttükörrel voltaképen azonosnak volt tekinthető. Mindezek szerint azonban. a medence vagy az oltárasztal volt odatolható. vagy kettő egymás mellett. Ilyen. aki Légistennőként is tiszteltetett. arany. úgy hogy az óg alá. hogy minden létező egy örök ős Októl származó. hogy rajta tüzet is lehessen gyújtani. Az óg alatti medence az eső által magától tellett meg vízzel. eltolható volt. ami végtére annyiban helyes is. Amint tehát rokonnépeinknél mostanságig e két istenséget tisztelték külön-külön istenházakban is. ha itt ezek kisebbek voltak is. mint az Ilonának szentelt Ezüsttükör avagy vízmedence. a Nap sugarait összpontosítva. Nevük ma is : bödön. eredetileg egyszerű fatörzsdarabból képezett. az egyik aranyból. de kettejüket együtt egy istenházban is. jóság-gonoszság. az kerekeken állva. hogy ez az eszme igenis létezett.és ezüstarcú szobrokká alakultak át. a másik ezüstből való. de fivér és nővér is. Viszont ha a templom csak Magyar tiszteletének volt szánva. azaz hogy az Égisten által adottnak kellett mondasson. fölfordítva pedig asztalként is. amely tüzet tehát valóban közvetlenül a Napisten adta. ennélfogva az így gyújtott tűz is az Égből alászállottnak. akkor ez hímségi jelkép is volt. mint föntebb már elmondottam. Erre természetesen a tűz nem szállhatott le az Égből ! Holott a Bibliában mégis szó van azon csodáról. úgy ezekben vagy csak egy bálvány volt. Említettük. mivel szüleik. Ha viszont az istenház közepén asztalszerű oltár állott. bodon. Úgyhogy az Ádám-Éva és Káin-Ábel hitrege e része eredeti értelme nem is lehet más mint: hímség-nőiség. Valószínűleg azonban. vidör. amelyek idővel. de azt bizonyítja. Őseredetileg a vizet tartalmazó edény egyszerű. Bennük rendesen zsírt tartanak. ezredéveken át. amikor a Világ Fényes Ezüsttavát már nagy réz. Mivel azonban a zsidó vallásban nemcsak Napistenről szónak lennie nem volt szabad. ugyanúgy mintahogy az esővizet a Föld.és Légistennő is közvetlenül. a kisebbeké vödör. akkor benne egy Ilonát jelképező vízmedence is volt. . Magyarázata pedig igen egyszerű : üvegavagy hegyikristály-lencsével. hogy az oltár tüzét az Égből alászálló tűz gyújtotta meg ! A dolog képtelenségnek látszik ugyan. századokon. az Erőny és Anyag közösek voltak. hogy ezek régen csak két kerek tükör voltak. amely víz tehát a légből származott.avagy bronzmedence jelképezte is. akkor meg oltárasztalul szolgált és elég volt rá kő. fatörzsből vájt bödönöket népünk ma is készít. sőt ezenkívül őseink szimbolikájában úgy a víz. mint az edény is nőnemű jelkép volt. amelyet ha megfordítottak. tüzet igen könnyen gyújthatni.emlékét jámbor = jó ember szavunk máig is fönntartja. de bárminemű naptisztelet is tiltva volt.

amelyek közé az amazonok. Beszerapa. biszin. Eredetileg a Nagy Ősanyag Istennőt ábrázolták. A besenyők nőelvi és anyajogi (matriarchalis) népként. lévén ez csak az Anyag szüleménye. Miutánpedig minden erőny teljes hiánya egyenlő a sötétséggel — lévén a fény is erőny — ezért némely nőelvi törzsek. Ezek némelyike nem keresztény eredetű. de ami ősidőkben még sokkal inkább volt így. Ők Földünket nem is földnek. amelyek régibb változata Buddha születésére vonatkozó némely mythoszbab van meg. Besenyő.Ilona különösen a hun avagy kun törzseknél. amelyen a földanyag csak mellékes valami. szamara. Ez utóbbi törzseink neve besz. valamint kabar törzseink közül a nőelviek is tartoztak — a magyarokkal és kunokkal. tengerek partjain éltek. az Ős Nagyasszony szűzen szülte. lévén a besenyők Peter Napistene a halászat istensége is).és testűnek ábrázolták. szumer. hanem víztömegnek. az Ős Anyagistennőt. szebir. Sőt vannak igen régi keresztény Máriaképek is. így a Nap is : az örök Nagy Anyaistennő fia. valamint a szemere. folyóvizek. Bizonya. szamana. a nőiséget és az anyagot fontosabb valaminek tartották az erőnynél. hunokkal ellentétben. Ezen törzseink tehát. Ezek eredetileg mind halászó. vagyis a Napot. de az erőnyt csak az anyag hozta létre és termeli továbbra is. szabin. amennyiben Földünk felületének sokkal nagyobb részét borítja víz. valamint a víztisztelő besenyőknél volt a víz megszemélyesítése. szabar sőt a sziszegő hang t-vé változtatásával még tabar. Vizenyő vagypedig megfordítva a Sabana. amelyek fekete arcúak. a Napistennel. vagypedig mocsaras területeken cölöpépítményekben laktak. illetve a szárazföld-területek még sokkal kisebbek voltak. mint ma. a sziszegőhang t-vé változásával Peter. . amely megtermékenyíthette volna. amiértis tehát ő: szűz-anya volt. Nőelvű őstörzseink szerint az Ősanyag előtt nem létezett Erőny. magukat nem a Napisten neve (Beszer. habár neveztetett egyszerűen Víz avagy Viza néven is. Szerintük az anyag örök idők óta megvolt. Piter. fiával. lábakkal ábrázolták. szarmata nevek alatt szerepelt törzseink . feketearcú. Ezeket a kereszténység csak örökölte s Máriával azonosította. szibir. mint a besenyők és a kabarok nőelvű része. Náluk Ilona a Biszona. azaz Víz-nek tekintették. Petur. tapar is volt. hanem hitregei ősanyjuk. hajózó népek voltak. Vagyis a nőelvi hitrege szerint a Fiú-Istent. Elő-Ázsiában Kybele istennőt. tavak. És ez egyébként a valósággal meglehetősen egyezik is. akit Iszonya néven is neveztek (amely név a Vízanya vagy Bizonya névnek csak kezdő v vagy b hang nélküli kiejtése). Ez volt tehát a szűz-anya hitregék eredete. azaz a nagy Természetanyát — akit a rómaiak Cybele-nek meg Ephesusi Diana-nak is neveztek és aki tulajdonképen egy kabar őstörzsünk egyik istennője volt — szintén fekete márványból való arccal és kezekkel. Pater. vagyis szerintük az erőny. de a jelképes értelem ismerése nélkül. Szabina neveket viselte. amiértis a Bibliában Szent Péter is halásznak mondatik. Szavan. a Vízistennő után nevezték besenyőknek. amelynek megszületése előtt nem létezhetett semmiféle hímneműség. tamara.

. köböl. görögös végzés nélkül Bagai. akiről még az is mondva. hogy a fülesbagoly nevei még buhú. nősténykecske szava. Kabar őstörzseinknél Kübele Istennővel (Ilona egyik kabar neve) hegykultusz is volt összekötve. kezekkel. Ezen nőiségi kab. keb. azaz latin végzés nélkül Bak Isten volt. holott a fülesbaglyot épen az jellemzi. innen származott a latin nyelv capra. vagyis Hunor és Magor ikertestvérekkel. valamint mondva még az is.Régen az Örök Anyaistennőt két kisdeddel ábrázolták. öbür. Kübelével szemben a hímséget képviselő istenség a bakkecskével jelképezett Baccus. hogy miért épen ezeket. gebel. buhó. habár már nem is tudták. hogy egy bizonyos bagolyfajta kiáltása így hangzik : Kebel. Régibb Madonna-képeken a két kisdedet gyakran látni is. gazdag szimbolikánk volt még. Az emlővel ez Istennőt azért jelképezték. kübel. hogy kicsi korukban játszótársak voltak. a dombokkal. kámita oromo (galla) nyelv Vakajo = Isten szava is. capella = kecske. ugyanúgy mint a szláv bik = bika és a német Bock. amelyből bika szavunk is származott. de ugyanígy a kelet-afrikai. Mi több. gabal. uhó is voltak. Ezért szokták volt Kübelét sok emlővel ábrázolni (lássad az „Efezusi Diana” szobrát sok emlővel. arról itt nem beszélhetek. A németben a fülesbagoly közönséges neve Uhu. Brehm pedig (Tierleben) megemlíti. de amelyek helyére utóbb keresztény templomok. Hasonló keresztény ábrázolatokon a második kisdedet Keresztelő Szent Jánosnak szokás mondani. röviden magyarázva ez : Kabar őstörzseinknél ez Istennő legfőbb jelképe az emlő volt. kápolnák kerültek és amelyek többnyire Máriának szentelvék. De jelképezték a kabarok a hím istenséget még fülesbagollyal is. ezért lettek a kabaroknál a dombok és hegyek ez Istennő szent helyei. kabala néven nevezték. de amelyet ők kebel. az emlő pedig a nőiségnek természetes jelképe. lábakkal). tény hogy a fülesbagoly hangja is : uhú. olasz becco = bak-kecske. mert őt az életet tápláló anyjaként is tisztelték. kezdő b hang nélkül uhú. de a mongolban is öbür = emlő). De innen származott a szláv Bog és szanszkrit Bag = Isten szó is. hegyekkel hozatott jelképes összefüggésbe. de nem hagyhatom mégsem el némely apróság megemlítését. akinek még a rómaiak is mindig kecskebakot és bikát áldoztak. kablu és kezdő k vagy g hang nélkül még öböl. míg a szlávban uho = fül. uber néven is neveztek (innen a latin uber = emlő. amelynek betűszerint megfelel bagoly vagy bagoj szavunk. dombok tetején állottak. domborulatként. Innen származik az arab nyelv gebel = hegy szava is. Mivel pedig a nőelvi kabarok szent állata a nőstény-kecske volt és ezt ők kebele. hogy toll-fülei vannak. fekete arccal. buhú. ubul. köb ős-szavaink megfordítása adja a hímségi bak szavunkat (hímkecske). amiértis ez Istennő szentélyei gyakran hegyek. De hogy itt mily nagy kiterjedésű. hogy Jézusra minden tekintetben hasonlított (aminthogy az ikertestvérek a valóságban is egymásra minden tekintetben hasonlítanak). buhó. holott újabban ez már mindinkább feledésbe megy. Fölemlítem még. Kübele és a hegy avagy domb összefüggése. Innen származik a Kübelével szembeni hímistenség frígiai Bagaiosz neve. még Raffaellonál is. Mivel pedig az emlő.

hogy az első emberpár a Földi paradicsom kertjében ártatlanságban élt és hogy Isten nekik eledelül csak a fák gyümölcseit és a füvek magvait adta volt. A domború tükör szórja. tevő. A szórás. gyilkolást. befogadás. v mássalhangzókból képezett volt. plus: hímség). képes méheket létrehozni (parthenogensis). a homorú gyűjti a sugarakat. valamint más víztisztelő őstörzseinknél Ilonát. Ezeknél ugyanis a raj majdnem összes egyénei nőneműek. Őseink lelkülete sokban megőrizte még azon boldog és bűntelen kor emlékezetét. minus: nőiesség) volt. amenynyiben tesz igénk a tevést. hagy a mythologiákban is a szűzanya gyermeke: fiú. Holott a naptükör aranyból való és kissé domború volt. míg e szó megfordítottja. míg a gyűjtés. De mi észre kell vegyük még azt is. a szed igénk az ellenkezőjét. A szűz-anyaság gondolata alapján nőelvi őstörzseink. öldöklési indítékok. Vagyis őseinknél a szűzanyaság tulajdonképen még csak költői jelképezés volt. valamint a magvetés őseinknél hímnemű. hogy szűzenszülés emlősöknél lehetetlenség. ez pedig a vetőmag szórásával hasonlíttatott . Innen van az. f. fogadás. sokezer egyénből álló raj anyja. hogy az anyaméh megtermékenyíttetés nélkül. mint víz. de amiről a görög hyperboreus-mondák is szólanak és amiről a Biblia is beszél. azaz tehát szűzen is. de csakis hímeket. miszerint az Ádám-Éva rege mindenképen a mi őseinktől származott. kínzatási. szedés. (positivum. p. ha későbbi népeknél ennek mélyebb. vagyis ez említett nőneműségeket jelenti. jelképes értelme már ismeretlen volt is. tóval folyóval vagy ezüsttükörrel. tehát positiv valamiként volt fölfogva. hogy az igazi ősember még nem ismert sem öldöklést. A besenyő vagy szabin. összpontosítás. vagyis ez utóbbi tehát kagylóhoz is hasonlított. vevés.kebel ! Mind e szavak pedig a kabar kultuszszócsoportba illőek. vagyis az anyaméh. vértanúsági. ezek is elűzetnek avagy megöletnek. adó. elmondván. Ezt pedig nyelvünk igen világosan tanúsítja még ma is. a nőistenségé ellenben kissé homorú (negativum.és tengeristennőt. tűrés ellenben nőnemű valamiként. amely a k. mint például a levéltetveknél. de megvan más rovaroknál is. a vérengzési. de különösen a szemerék és a szarmaták szent állatokként tisztelték és szerették a méheket. h. nem szószerint fölfogott valami. amelyek az újabb népek vallásait is a borzalmak vallásaivá teszik. cselekvést. amelyről a mi Csallóközről és ebben Tündér Ilona Aranykertjéről szóló regéink szólanak. elviselés. De ismeretes. A hímek száma igen csekély és ha a királyné megtermékenyíttetett. A legnagyobb különbség azonban őseink és a későbbi népek hitregéi és mythológiája között az volt. de még nagy gyöngyházkagylóval is szokták volt jelképezni. Mindamiből az is világosan kitűnik. hogy a miénkből még hiányzottak a mindenféle borzalmak. gy és a b. vízzel. amely Aranykertben a magyarok egykor boldog békességben éltek. hanem csak a méhkirályné. A szórás a hím magkivetésével is. habár a munkásméhek nem élnek nemi életet. sem húsételt. cselekvő. vagyis ezen hímségi dolgokat nevezi meg. g. amely az egész. Ősműveltségünkben minden az örök Természet törvényein alapult. Ami azonban szempontunkból fontos : az.

De ez is újból egy tárgy. száz. Tény. akik akár a messze távolban. hogy más jelképezés szerint a napsugarakat a Napisten aranyhajaként is fogták volt föl. de a szem látása számára áthatolhatatlan anyagok mögött avagy alatt levő dolgokat is lá tni s pontosan leírni képesek. ezer avagy millió mérföldeknyire levő. Népmeséink pedig tudnak olyan leányokról. a közönséges fény számára áthatolhatatlan anyagok nem gátolták. amihez teendő. egyik néprajzi folyóiratunkban. hogy mindezt őseink egy régesrégi nagy műveltségük idején már tudták. Említettük. Új-Zealand) egy világosan fölismerhető harmadik szemmaradványa van a feje tetején. itt is. hogy amikor a két szem számára sötétség volt is. a harmadik szem akkor is látott. valamint tény.és gőtefélének (Stegocephalia) — vagyis az emlősök közvetlen őseinek — koponyájuk tanúsága szerint. amelyek a Földön életet keltenek. hogy eszerint számukra nincsen szükség boncolásra. de a harmadikkal.össze. mivel nem tartozik közvetlen jelen tárgyunkhoz. Erdélyben annakidején magam is hallottam. hogy a „látó” például csonttörést azért képes minden orvosnál pontosabban összeállítani. hogy Tündér Ilona vagyis a Földistennő haját az északi fénnyel azonosították. hogy e szem látását sem a nagy távolság.) Ez annak homályos emlékezete lehet. hogy egy néprajzi tudósunk is. amelyeknek csak látók vannak birtokában. inkább elhagyok. Erről csak annyit tehát. vagyis koponyánk teteje azon része. amely azonban nem a fény. de a sarki fény nem a Földből árad ki. hogy népünk „látói” a testünk belsejében levő részeket úgy képesek látni. Kénytelenek vagyunk tehát föltételezni. hanem tisztán szellemi képességeik révén. már elmondotta. amely tudásukat azonban nem műszaki (technikai) eszközökkel szerezték. amelyről másutt sokat írtam. náluk az említett képesség még nincsen teljesen visszafejlődve. amit másutt meg is írtam. hogy őseink fölfogása szerint a Nap állandóan szórja az „életmagokat”. de amit. sem a közbeeső. ami egy ősidőkben még létezett harmadik szem maradványa. magába vonzott. Csak annyit még. az agyvelő úgynevezett tobozmirigyében van avagy volt (corpus pinealis vagy epifizis). mert ő a bőrön és húson át. azt hiszem. hanem a villanyosság segítségével látott. tehát beleáradó. Vagyis. amelyek szerint a Nap fénye valóban a Napból kiáradó erőny. amely a fejük tetején volt. nincsen teljesen elveszve. hogy több őskori béka. mintha a test előttük nyitva állana. hogy némely gyíkfélének (például Sphenodon punctatus vagy tuatara. Amely képesség. amely csak . a csontokat látja. Ám ez is csodálatosan összeegyeztethető mai tudományos megállapításainkkal. Mindezekről ismét még igen sok elmondani valóm volna. akiknek három szemük volt és hogy kettővel alhattak. fejük tetején egy szemüregben még egy harmadik szemük is volt. hanem ez is a Napból az űrbe szétáradó és a Föld által fölfogott. Ezen harmadik szemüreg maradványa az embernél a gyermek „fejelágya”. akkor is láttak mindent. (Lássad „A vörös tehén” mesét. de természetesen ezt is csak költőileg. vagy akár a közelben. ami megfejti azt is. de ami itt tárgyunktól túlságosan messze térítene el. Illetve. olyanokkal tehát. egy számunkra ismeretlen képességük segítségével.

mint ma s így a sok felhő miatt is. valamint a más béka. Ezek . záporok. hogy az emberiség őseinek. mivel ma a tudomány mindenkor száraz és prózai dolog marad. még sokkal vízpárateltebb volt. hogy szellemileg még fölöttünk is állottak. itt egy harmadik szeme volt. népművészetünk. hogy azon ősidőkben esők. Szerintem tehát akkor az említett egy szem volt a hasznosabb. Másrészt tudjuk. Az ontogenesis törvényei szerint tehát azt kell következtetnünk. hogy azon őskorban a Nap még nem volt oly tüzes és ragyogó. amidőn még a kétéltűek fejlődési fokán voltak. azon időkben a sok víz. vagyis e tudásukat és ismereteiket szebbnél szebb regékben. Ma azonban. Ebben vezetőnk pedig mindig a magyar nyelv. akkor egyúttal azt is be kell látnunk. Az elmondottakhoz kell tennem. énekekben és művészi ábrázolatokban is kifejeződésre tudták juttatni. habár mindez idegen hatások. Ezen költői és művészi alkotásaik utolsó maradványai mai népmeséink. Úgyszintén. a Föld légköre pedig a vízfölületek nagyobb kiterjedése és a Föld önmelege nagyobb volta miatt. a tudomány haladásával. amelyek a festményeken Máriát körülrajongóan ábrázoltatnak. az örökös félhomályban. állandó hanyatlásban van és a dolgok egykori mély értelme is már teljesen feledésbe ment. nem lévén mi már képesek azt oly szép és költői formákba öltöztetni mint őseink. Mindnyájan ismerjük a mai keresztény templomokból is a testnélküli. a miénk mögött el nem maradó tudással bírtak. azaz félig a vízben élő ősemberiségnek. mikor a Nap világossága erősbbödött. valamint egész néprajzunk lesz. mind ennek ismét nyomára akadhatunk és bízhatunk abban. hanem formákban is. Hapedig elgondoljuk. valamint idegenből származott új vallás elfogadása miatt. hogy előbb-utóbb egész eltemetett gyönyörű ősműveltségünket és ennek kincseit ismét megismerendjük. amelyek nélkül az eddigi írásaimban elmondottakat sem tudhattam volna meg soha. akik e regéket. hogy őseink. ami viszont ép a villanyosság segítségével látó szemnek volt kedvezőbb. mint ma. népdalaink és népművészetünk. Föltételezhetjük pedig. a köd és felhőképződés pedig csökkent.és gőteféle állatoknak is épen nagyon kedvező életviszonyokat adott. míg a mai két szem csak akkor kezdett kifejlődni. meséket alkották. viharok is sokkal gyakoribbak voltak és így a légkör villanyossággal is sokkal telítettebb volt mint ma. a fény segítségéveli látás nem lett volna elegendő. mesékben. hogy őseink ismereteiket és tudományukat gyönyörű költői és jelképes alakban is tudták kifejezni. mondáink. szárnyas angyalfejecskeábrázolatokat. éspedig nem csupán szavakban.a már nagyobb gyermeknél nől be. eső s a végtelen kiterjedésű mocsárvilág épen a még kétéltű. mythologia.

összeszedegetés. amely szó eredeti értelme : ős-tevő. míg viszont a rokonnépeinknél meglévő ter. Valona. tanju. akkor az hímségi dolgot jelentett. holott az aratást. Szemiramisz. a tárulás pedig a tevésnek szintén pontos ellentéte. mert például a németben is Schwester = nővér. A németben megfordítva: Rute = bot. úgy a . Rokonnépeink nyelvében ez a tár. ter alakban meg is van és ott valóban nő értelmű. (E szó őstörök eredetű. Vilana. Úgyhogy a gyöngyházkagyló is. lapalakú valamit fejezett ki. ellentétben a bot. azaz a még testnélküli. d és r. niti) pedig „nő” jelentéssel bírt. Lapona. kuporgatás különben is a nő természetének felel meg. tehát nőiségi jelkép volt. Maga a gyűjtés. Ugyane szó e magánhangzóval ter. őstörzseinktől származó jelképek. Ezt férfiak csak azóta végezik. Aminthogy őstörök szócsoportunk szerint: rúd. ha ellenben o vagy u. ami meg rúd szavunkkal egyezik. de ma a finnugor nyelvekben van meg. ned. valamint megfordítva az r. másként Asztarte ősnőiség-istennő neve is (azaz: Tündér Ilona. Tény. karó alakú tárgyakkal. törzsök szavaink is ilyen hímségi dolgokat neveznek meg ma is. A kagyló. kizárólag nők végezték. aminek meg derék szavunk felel meg. hogy miért származnak épen ezen őstörzsünk szimbolikájából. fejedelem” értelmű (tenno. Livana néven nevezve) körülrajongva. vagyis a begyűjtést. ahol az „nagy férfi”. azaz pelazg. de amelyek nyomát árja nyelvekben is megtaláljuk. amely többek között az Isten szavunkban is megvan. avagy megfordítva rét kiejtéssel mindig lapos. Ezen Is-tár nőistenség nevében a tár szótag ugyanis nem más mint tár igénk. tárulni képes valami. mint csészeszerű és megnyílani. legősibb értelme azonban a magyar tár (tárul. ha a szóban a vagy e magánhangzó volt. lévén hogy őseink szimbolikájában a lap mindig nőiségként volt fölfogva. amelyek hímségi jelképek voltak. Venus). tér. d mássalhangzókkal képezett volt). tehát még anyagtalan lelkecskéket is jelentették. l.) Őstörök törzseink kultusz szócsoportjában ugyanis (amely a t. nyílik) igében ismerhető föl. vagyis magán az örök Természeten alapuló és tehát nem önkényesen kitalált dolog. De megjegyezhető. amit nyelvünkben. tana) és aminek megfordítottja (net. Ezen ten szó keleti rokonnépeink nyelvében is megvan. amint már említém. A gyűjtés a szórás ellentéte. Tochter = lány. durong. azaz ős-teremtő. neid. akkor az nőiségi jelentésű volt. E szó igazi. akik a Földanyát (az őspalócoknál Velenyő. Innen származtak a tor és tur = bikát jelentő szavak is. Levenyő. ősi szokásból. törzs. de azt itt nem fejtegethetem. De az Isten szó egyik nőiségi ellentéte volt az Istár. Mindez világosan nemi alapú. ma is csak férfi végezi.palóc. l és t. amióta a nagyobb erőt igénylő kasza a sarlót kiszorította. a szed és tesz igénk egymásnak megfordított volta fejez ki. ős-alkotó. Tesz igénknek régen ten alakja is volt. őscselekvő s tehát ős-férfi is volt. Ezek a Napból jövő erőnyszikrákat (különösen erdélyi tájszólásainkban szikra szavunk ma is jelent kicsi-t is). míg a törökben ma direk = törzs. régen. tár szóalakok nő jelentésűek. hogy a vetőmag kiszórását nálunk. sarlóval. hogy az olaszban is tortore = nagy bot. tőle megtestesülést kérnek. illetve „király. cölöp. dorong.

azaz Sámsonnal is megtörténik. Kachl szó. valószínűleg csak romlás útján keletkezett kanál szavunknak népünknél ma is általános kalán alakja is bizonyít.és tengeristennők hol kagylóból kijövő (születő). hogy a görögöknél és rómaiaknál az Afroditéval azonosuló Galatea. Viszont a nyíló kagylónak a női nemi résszeli összehasonlítása és az ezzel összefüggő mókákban él még.és Tetisz-féle víz. hal. de megnyilvánul abban is. hogy eredetileg Napisten volt. Kagyló szavunknak régen kellett legyen kajló. amely ténnyel azonban már sem a zsidók nem voltak. Ez istenség. Ez még a bibliai Heraklesszel. akit a szumerek Samásnak neveztek. (Lássad: Kőváry László: „Történelmi regék”. Mindezekből pedig végül azt is következtethetni. Ezekből származott a német Kachel. sem a mai tudósok nincsenek tisztában. illetve fénye csak a Nap fénye visszaverődése. illetve csészealakú csempéit jelentette.kerekded tengeri fajta.) E kalán szó értelme ősnyelvünkben „halanya” volt. 1857. Kolozsvár. Mindebből pedig az következik. hogy a Mag (Magar). szolgálhatott alapul valamiképen népmeséink királyfiainak és királykisasszonyainak megvakíttatása indítékának. valamint ebből származott a magyar kálha vagy kályha szó is. A kályhacsempék. éspedig a szemere. Világos tehát. akiről már említettük. hogy őseink a Napistent regebeli ősapjukként is tisztelték). hogy a domború aranytányérból és a homorú ezüsttányérból képezett bálványoknak még nincsen igazi arca. hiszen e nevet csak megfordítva kell ejtenünk.és holdistennőként kellett ábrázolja. hogy a bibliai Kám meg a kun és magyar törzsek napistenségével azonos. kahló. kalhó alakja is. hogy a föniciaiak Herakleszt általánosan nevezték úgy Makar mint Magar néven. amely a régi cserépkályhák kagyló-. amit a mai. készített kanalakat használt. (A Holdnak nincsen saját fénye. mindenképen nőiségi jelkép volt. kagylószerűen homorúak és csak újabb időkben készültek négyszögletesekre is. szumer. azonos volt a bibliai Szem ősapával (említém. azaz kun kiejtéssel a Mak vagy Makar nevet kapjuk. amint ezt régi. hol pedig kagylóhéjban a tenger hullámain ringatódzó nőalakként ábrázoltattak. A gyöngyház neve Keleten ma is szedef. népi kályháinkon még láthatjuk (lássad a „Néprajzi értesítő” című folyóiratunkban is) ugyanis eredetileg kerekek voltak. mint a hosszúkás édesvízi is. nádnyéllel. az pedig hiszen ismeretes. Ugyanezen istenséget — aki tehát Heraklesszel és Magorral is azonos. mert tudvalévőleg a magyar nép régebben a „békateknő”-nek is nevezett édesvízi gyöngyházkagylóból. kal. hogy őseinknél a két egymás mellett ülő bálványalak közül a nő arca egyszerűen gyöngyházkagylóból is képeztethetett. aki nevét a hímelvű és gyümölcstermelő . különösen ha az istennőt víz. mert hiszen ő is a Napisten — az itáliai szamniták is nemzeti istenségükként tisztelték és Szam-nak nevezték. szemareus avagy szamarita törzseké. kál. Azon tény. De ugyanezt bizonyítja Erdélyben egy.) Kagyló szavunk régen kalán alakban is megvolt. a természetes sziklába vájt fürdőmedence Kalánfürdő neve is. amely szó a mi szed igénkkel egyezik betűszerint. hogy ugyanezen Napisten.

de amelyeket letöröltek. aki tehát nem is volt más. mint az. Tény. hogy nővérét ama királynak feleségül elhozza.avagy Szamosnak nevezték. Csodálatos ősiségeket megőrző népmesénk a „Leányszínű Bálint és Gyöngyszínű Ilona” című. a följegyzés szerint még a középkori kunok is Kám-nak nevezték. hogy Mag (vagy Kam) és Szem ugyanúgy ikertestvérek mint Magor és Hunor. illetve Samas azaz Szemes. majd szemei újból való visszanyerése indítéka. mert arca olyan volt. amikor az illető égitest nem volt látható. képet festtetett magának róla.) A királyfi nagyon szerette hugát és mindig vele akart lenni. de amely kettéválasztás célja itt nem más. vagyis. illetve kiszedtek azon idő alatt. Senki sem tudott többé Ilonáról ily hű képet festeni. de itt is két személlyé választva. amely nőistenség bálványa arcát őseink a kerek tengeri gyöngyházkagylóból is képezték volt. amelynek tartalma röviden ez: Ketten egy király gyermekei voltak (amely király alatt a Nagy Égisten értendő). szívesen egyezik bele e király felesége lennie. Sok viszontagság után a házasság megtörténik. de megígéri. hogy Ilona könnyei igazgyöngyszemekké változnak. mert arca olyan volt. Leányszínű Bálint és a másik. mai népmeséinkben a mesehős.magyar törzsek a mag szóból képezték és Magarnak nevezték. megvan a képkészítés indítéka. Hugát azért hívták így. a képet fognák ki. hogy egy ünnepségén Leányszínű Bálint is ott van. Úgy talál rá. kéri vissza. annak nevét a nőelvű és gabonatermelő szemere törzsek a szem szóból képezve Szem-nek. vagypedig e célra vájt üregekbe ékkövekből készülteket raktak be. arcára szemeket is festettek. Közben elmondva. aki szintén gyönyörűszép arcú. Föltételezhetjük azt is. megvakíttatása. illetve visszahelyezték az égitest újbóli megjelenésekor. de hiába. mint a gyöngy és a gyöngyház. majd újból fölfestették. később keletkezett törzsek megszemélyesítője). Viszont Gyöngyszínű Ilona (vagyis Tündér Ilona) és versenytársa (aki magát az if jú királlyal el akarja . A királyfi küldé a halászokat. mert már azelőtt egy másik király halászai azt kifogták volt és királyuknak elvitték. szintén szép ifjú király. E mesében is tehát. saját képét is megfestteti s ezt Ilona meglátván. mint a bibliai Kám. hogy a szóban volt tükörarcú bálványok. a képre ismer. Egyszer e kép a tengerbe esett. mint a legszebb leányé (Apollon). s hogy ez nem volt mindig lehetséges. (Artemisz. aki a képről beleszeretvén. A fiút így hívták. akit a vízből rendesen öreg halász ment ki s amely leányról szintén mondva. Magyar ikertestvérek. vagyis a Napisten. mint a szóban volt kínaiban. Innen származhat tehát az illető istenség. vagyis a kunok és hunok nemzeti istensége és regebeli ősapja: Hunor. aki Ilonát feleségül veszi: tulajdonképen egy és ugyanazon személy. hogy gyöngykönnyeket sír. amelyekhez azután később Jáfet csak utóbb tétetett hozzá (az állattenyésztő. Szerintem Gyöngyszínű Ilona azonos a más meséinkben előforduló megvakított és tengerbe vagy folyóvízbe vetett királykisasszonnyal avagy szegény szép leánnyal. amidőn már mindinkább emberszerűsítve lettek. őt keresteti. A király. hogy nemzeti istenségünket. amelyet mindig magánál viselt. hogy a testvérek közötti házasság ne kerülhessen sorra.

hol nővérének mondva. de azért itt is még igazi fivér és nővérről van szó. Mivel azonban e változat (a hazugsággal) egyedülálló. azaz testvérek közötti házasság gondolata elkerülhető legyen. gondvisel. Amihez tehető még. Sárát feleségül veszi és Ábrahámot. becéz és gyöngéden simogat (a német: liebkosen) és csókol értelme volt. hogy a vérfertőzés. hogy Leányszínű Bálint azonos a Napistennel.és Éva-szerű első emberpárról szóló mythosszal van dolgunk. Ami pedig igénk -on képzős alakját illeti. Vagyis Leányszínű Bálintban és Gyöngyszínű Ilonában is egy. megértvén. mert hiszen teremtőjük. ezekben fölismerjük a zsidók Ábrahám-mondája eredetét is. de férj és feleség is. hol pedig férj és feleségnek mondatik. Ezen mesénkben is tehát a férj és fivér személye azért van kettéválasztva. Ábrahám ugyanis a zsidók mondai ősapja. illetve Magyarral. amit a fáraó elhivén. habár a mese szerint Leányszínű Bálint nővére iránti nagy szerelme még megvan. Sára. Az olasz „Belraggio e Bianchina” mesében is a miénknek egy már nagyon megromlott változatára ismerünk. holott a miénknek (az igazi fivér és nővérrel) különböző mythoszokban párhuzamai vannak. gazdagon megajándékozza. sőt az egyiptomi fáraóban előkerül még „a másik király is”. a görögök által a szkitháktól átvett e napistenséggel. Ádám. Emlékezünk pedig. (E mesetípus változataival e művem végén részletesebben foglalkozom. Ezen Apolló vagy Apollon név a mi ápol. Mert míg a mi mesénkben Leányszínű Bálint és Gyöngyszínű Ilona egymásnak még tényleg testvére (aminthogy Magor és Ilona is. hogy vogul rokonnépünknél is a fém-. természetesen. amely pár egymásnak tehát egyúttal testvére is. azaz tehát gondviselő Napisten e nevére ismerünk vogul rokonaink Napistenének „Világügyelő” és „Népetgondozó” nevében. átdolgozott változata. aki Sárát — itt csak egy ideig — feleségül veszi. azaz „atyjuk”. de ennek két különböző megnyilvánulásaként. az Égisten: közös). Világszép Úrfijával és Szép Palkójával. Régi nyelvünkben ez igénknek: gondoz. hanem nővére. vagyis ápoló. Szép neje. Ezen ősi Apolló vagy Apollon. apol igénk régi -on képzős alakjából származott. míg a Miklós név a Magor vagy Makar névvel egyező. vagyis a megszemélyesített nőiesség. de annak még a mai mesénknél is romlottabb alakja. valamint azt. ennélfogva nem kétséges. ennek több . valamint Apollonnak még a görögöknél is használatban volt „Kourotrophosz” = „ifjakat gondozó” nevében. illetve a magyarok azaz az emberek ősatyjával. Mindezeket.vétetni) is Ilonával egyazon személy. azaz a szintén leányosan szép arccal és hosszú hajjal ábrázolt Apollonnal. hogy Sára neki nem felesége. aki utóbbit aztán a „másik király” feleségül veszi.) A szép Leányszínű Bálint kétségtelenül azonos tehát népmeséink Szép Miklósával. de a bibliai elbeszélés szerint Ábrahám már csak azt hazudja. apoló jelentésű volt. sőt még Bálint név is egymással azonosuló. vagyis Ádámmal. illetve tükörarcú bálványpár is hol egymás testvérének. hogy Apollon és Palkó. szintén hol nejének. eredetileg. hogy miénk az eredetibb és a bibliai a megváltoztatott alak. hogy ezen bibliai monda. bár szintén a mi regénk ősalakjából származik. Mindebből világosan kitűnik.

amely testüket palásként borította. illetve nemi részei a két nemnek külsőleg még nem különböztek annyira mint ma. illetve a Napisten leányszerű megjelenése elképzelése visszavezet bennünket az emberiség azon őskorába (hagyományunk szerint a Napisten az emberiség ősapja. Tamazig nevei helyébe népmeséinkben a „Tamás kocsis” név került. ilyesmi a szellemi fejlődést még nem gátolta. külső. de nem sohasem durva erőszakkal avagy öldökléssel. Ruházatot alig viseltek. Ugyanúgy mintahogy a Napisten tavaszi megnyilvánulása régi Tavasz. az Ugron régi családnévben. Farbe értelmében veendő. Tavuz. amely mesehős nevek csak már kereszténységünk korában kerülhettek. Amely utóbbi mesehősünk a tavaszi „Virágvasárnap” ünnepén a fölvirágozott szekerén rohanó hősként szerepel. bár jelentett a szó régen is már color-t is. Azon őskorban az embernek gonosz indulatai még nem lévén. gyilkossággal. arcszínűt. hogy „leány kinézésű” vagy leányszerű. öldöklést még nem ismert. amelyben férfi és nő külső megjelenésében. vagyis a boldog. De ismételem: ráismerünk Napistenünk Apollon nevére (amely név értelmét a görögök sem ismerték már és ez ma is megfejtetlen) népmeséink „Palkó”. Ugyanúgy mintahogy a Magor vagy Magyar név helyébe a Miklós. valóban alig volt még különbség. okosabb és erősebb egyéneknek volt több utóda. amelyet ma a felszín. felület. mert hiszen véres harcot. mindkettejüknek nagy és egészen világos szőke hajzata volt. Például ugron = ugró.nyomára is akadhatunk. ahol az erősebbé lett férfi rabjává lett. épen hasonló voltuk miatt. a gyermek pedig a szülőkre szokott hasonlítani!). nem volt elpuhulva mint később. Eszerint tehát „leányszínű” annyit jelentett. Ezen szerelmi kiválasztódás volt tehát az. az ilyenek könnyebben bírtak maguknak más nembelit hódítani. egészségesebb. gyümölccsel. ügyesebb. de nem megölni igyekezett. A férfi még nem volt harcias. és kötény. Ez ősidőben az ember még majdnem hermafrodita is volt. ártatlan Aranykor világába. Ugyanígy a másodrendű nemi jellegek sem voltak még teljesen szétkülönbözve. Tamuz. különösen ott. miként a kétéltűek (az emlősök ősei). ragadozó állatok támadásainak ott még ki nem téve. illetve . A testileg erősebb is vetélytársát csak erőben fölülmúlni. De megjegyzem: e szó. amely kiválasztódás szerint mindig a szebb. amidőn az ősember még harcot. azaz kötön. örök enyhe éghajlat alatt. Ugyanígy a gyöngyszínű szó meg gyöngyhöz hasonló bőrszínűt. küzdelmet. ami ősrégi időkben a gyönyörű ősmagyar fajt és ennek magas szellemi műveltségét létre hozta. húsevést nem ismerve. Damasek. mint későbbi eldurvuló fajoknál. Továbbá. vagyis kötő szavunkban. viszont a nő a szabad természet ölén élve. illetve „Bálint” mesehősei nevében is. tejjel és mézzel táplálkozva élt és a természetes szerelmi kiválasztódás révén fejlődött. mivel a szerelmi versengésekben kiválva. a Csallóköz szigetebeli boldog élet idejébe. szavakkal fejezünk ki. magvakkal. a régi név helyébe. a versenytársat leütve. sem durva. A „Leányszínű” és „Gyöngyszínű” jelzőkben a szín szó nem annak mai color. néha a Mihály név került. hanem a szó régi nyelvünkbeli jelentésével. öldöklést.

hogy Ilona képe. Említettük azt is. Tündér Ilonáé pedig az északi fényt. illetve még az ősi kétéltű (békafélék) állatok szőrtelensége is ezen igazi ősemberfajnál még részben megmaradott volt. de kivéve a fejbőr hajzatát. mint egy mai szűzlánynak. de amelyek akkor még csak a vízben voltak. mivel sóját a Máramaros vidéke sórétegeiből kapta. Őseink szimbolikájában csésze nőiségi jelkép volt. Mi több. sárkány által elrabolt kedvese keresésére száll le az Alvilágba. Mint a görög rege szerint Orpheosz Euridike keresésére. amely sós is lehetett. amikor ezek még a Duna deltáját képezték. Ez időben a mai Magyar Alföldön még tenger volt. holott a Hold talán akkor is naponta. de valamivel erősebben mint a mai férfinak. kedvesét keresni szállana alá a tengerbe avagy az Alvilágba. vagyis kevésbbé mint a mai nőnek. A tengerre vonatkozólag pedig meg kell említenünk. amelyek szerint a Nap egy aranycsésze keresésére száll le az Alvilágba. hogy a bőr bizonyos tápláló. de aztán veszekedtek és az asszony elhagyta az embert. hogy itt élet. mintha a Nap. végtelen víz. színes bogyókkal ékesítve. eleintén természetesen vízben. fűből. másodrendű nemi jellegként. Gyönyörű költői regeindíték az. sőt egy fajtánál (az amerikai pipobékánál) ezt kizárólag a hím végezi. Lehetséges egyébként. Minderre népmeséink még vissza is emlékeznek. emlői a nőnek és férfinak majdnem egyenlő mértékben lehettek kifejlődve. Vannak olyan regeindítékok is. Például. aminthogy kétéltűeknél ma is előfordul. ma Vaskapunak nevezett hasadékon át e tenger lefolyt. azaz körülbelül annyira. Az is kétségtelen. készítettek. teste szőrössége. hogy a Magyar Alföld helyén valamikor valóban tenger volt. Más mesék szerint a mesehős. tejszerű nedvet termelő mirigyeivel porontyaikat közösen táplálják. vagyis: sárkányok is valószínűleg éltek. őseink szimbolikájában a Nap sugarait jelentette. mivel a hőmérséklet itt hült le legelőször annyira. sőt egy regénk szerint valamikor réges-régen Tenger Asszony szerelmeskedett Kárpát Emberrel. keletkezhetett. magukat virágokkal.és mocsárvilág vette volt körül. szakála. hogy valamikor a Hold is fél évig volt látható és félévig tűnt le. ahol a sárkányt. a sötétség megszemélyesítését legyőzve. amelyben őshüllők. De a férfi bajusza. hogy ősműveltségünk keletkezésekor az Északi Sark még hazánk területén volt. hogy Földünkön az élet csakis Sarkon kezdődhetett. kedvesét megszabadítja. A regeemlítette „veszekedés” pedig a kataklizmát jelenti. A Napisten aranyhaja. sem volt még kifejlődve. azaz dinoszauruszok. a gyöngyházkagyló-kép (mert hiszen közönséges festmény a vízben tönkremenne) a tengerbe esik (a mesében ezt a királyfi a tengerbe ejti). holott másutt a még túlmagas forróság miatt ez nem volt lehetséges. amint említettük. . Ami különböző költői regeindítékok keletkezését okozhatta. A geológusok pedig manapság megállapították. hogy ősidőkben a Csallóköz szigeteit. de hogy egy nagy kataklizma következtében a Déli-Kárpátokon támadott. Ugyanis: ma holott a Nap és a Hold egyaránt járnak le a tengerbe. de ősidőkben a Nap — amikor a Sark még Magyarország területén volt — egy esztendőben csak egyszer.ilyet csak falevelekből. azaz régen a Napisten. Ivadékukat esetleg még a férfi is szoptathatta.

koboz. Az Aranytükör én magam vagyok. kisdedkénti visszatérésekor. Hogy ti az új esztendőben ezeket követve. édesapátoké: a Napé. vagyis a megöregedett Toldi Miklós. hogy tőletek elbúcsúzzak. E hangszert így azért nevezték.vagy kobak-tökből készült (kabak.) Mindez régen természetesen versbe foglalva. de örökségül az Aranytükröt hagyom reátok. Én ma elmegyek. boldogabbak legyetek. A koboz. vagyis az elöregedett Napisten távozása vagy halálakor éjfél előtt és az újjászületett Napisten éjfélutáni.) az asztalon álló tükörre vonatkozólag ilyenféleképen beszél : — Eljöttem hozzátok. kobak szintén kabar szócsoportunkbeli szavak). búcsúzó Napisten (Toldi estéje. újramegjelenésekor. énekben mondatott el. Ez tanítson titeket igaz életre. jobbak. Hogy tanításaim. mert ő a Lelkiismeret és a Lelkiismeret én vagyok. Vajnämöjnen. A Lelkiismeret szava az én szavam. mindig a Lelkiismeret szavát kövessétek. azt soha el ne hallgattassátok. . tanácsaim reátok hagyjam. igazabbak.Fontos szerepe volt az Aranytükörnek őseinknél a téli napforduló. dob vagy más hangszer kísérete mellett. (Saját helyreállításom. Édes gyermekeim. Éjfél előtt az öreg. mert szárított és kivájt kabak. Mikulás. hogy közületek minden rosszat elvigyek. koboc szó régi nyelvünkben (kabar kultusz-szócsoportunkban) tököt jelentett. Ez vezessen titeket. azaz Karácsony ünnepe szertartásaiban.

Az év végén az öreg Napisten (az énekes Vörös Koldus. akik tanácsokra. ábra) és ezt mondja : . szófogadatlanok ellen. velük zörögtek.Az öregnek. különösen az énekek refrénjeinél. mert ruháján vörös díszek voltak és ő a lemenő Napot jelképezte. Egynek vagy kettőnek láncos botja is volt (11. odamegy az oltár előtt kerek asztalkán álló mosdótál és korsóhoz és törölköző állványon lévő törölközőhöz (12. vagyis összesen heten voltak. örökségként tanításait és tanácsait. amelyeket. valamint búcsúztató. gonosszá vállott népeknél kezdett szükség lenni. Az öreg a lelkiismeretre. az Aranytükörre. istenházban a pap. Ilyesmire csak később. ábra). Ez után családban a házigazda. versbefoglalt. De ezek még nem voltak „parancsolatok” és nem jártak rettentő büntetéssel való fenyegetésekkel a nem követők. tanításokra különben nem hallgatnának. megjegyzendő: ősnyelvünkben a koldus szó tulajdonképeni értelme még csak vándor volt) tehát szebbnél-szebb énekek alakjában hagyta gyermekei számára. Ezen évvégi és halál előtti tanítás volt Mózes második és utolsó törvényadása gondolatának eredete. igaz életre és a múlhatatlan isteni igazságra vonatkozó. szomorú énekeket is. rázva. jelképes meséket is énekelt. akit Vörös Koldusnak is neveztek. hat regős társa volt.

önti kezére. A kisebb gyermekek csak ennyit mondanak : — Áldott Nap. fényes Nap ! Hibáim látom. mint a bivalyé. ugyanúgy mint pézsma szavunk. A mosakodás után mindenki a tükörbe is néz. aki fekete vagy sötétbarna álarcot visel. Ez utóbbinak volt. Népi regöseinknél még fekete gubát. bozon. balind. bozont. vagyis a „bűnökkel”. habár szarvai meg valamivel kisebbek voltak. Ennek messzire elhallatszó. azaz mindenféle ócska vacakkal (elhasznált ruhadarabok. megtöröli és a tükörbe nézeti. subát. mert hiszen még öntudatlanok és így bűneik sem lehetnek. bulun. önti. Az igazi bölény. De az egészen kicsi gyermekek természetesen semmit sem mondanak. itt nem fejtegethetem). bözönd. bulund. vidd el ! A Bözön Bika a hét regős egyike. A mosakodások után az apa valamelyik sarokból előhozza a kosarat a „rosszal”. ábra. csak ennél még nagyobb volt. néha rossz is voltam .. Ez már szennyes: bűnöket mosott le. bűneim bánom. mondva : — Ez is egy bűnöm ! Ez is egy bűnöm ! Ez is ! Ez is ! Nesze. holott a bözön vagy bözönd hangja csak röfögésszerű volt. Ezután jönnek a gyermekek. törölgeti. amely szavak. a tükörbe néz és ezt mondja : — Áldott Nap. besenyő őstörzseink kultusz-szócsoportjából származnak (de hogy mik voltak őseink kultusz-szócsoportjai. szőrével kifelé fordított ködmönt viselt. megtörölközik. kezét. de rövidszőrű. amelyet ma teljesen tévesen nevezünk „bölény”-nek. a gyermekek törött játékai stb. a másikban a láncos bot.— Az új esztendőbe megtisztulva akarok átmenni. Vizet önt a tálba. nagytermetű fehér magyar szarvasmarhához hasonlított.) A Bözön Bika egyik kezében van a zsák. avagy csak fekete. mert a tálban levő vízbe kezét már senki sem teszi. míg a kisebb gyermekeket ő mossa. latin neve pedig bison. vagyis a fehér őstulok. a régi. korszerint sorban (esetleg a más házbeliek is). „bődületesen bömbölő” hangja volt. hosszabb szarvú őstulok. nem pézsmaszagú. Ennek német neve Ur. arcát megmossa. Az álarcnak kilógó piros nyelve is volt. erősen pézsmaszagú állat neve. amelynek szarvai és bozontos haja. vagyis férje. őspalóc (pelazg) törzsünk kultusz-szócsoportjából származó neve : bölény. Ugyanezt teszi utána a háziasszony is. az oltár jobb oldalán állva. szakálla van. Balfelől áll az asszony és nyújtja a törölközőt. Bözön.) és ezek közül mindenki a maga darabjait egyenként a Bözön Bika odatartott zsákjába dobálja. elromlott szerszámok. (13. Ezeket édesanyjuk csak megmosdatja. büzönd volt azon fekete-barna. bozontos hosszúszőrű. Ezen tehát helyesen bözön-nek nevezhető állatnál sokkal nagyobb termetű a fehér. Kezükre a vizet a házigazda. de a vizet most már a házigazda.. . amelynek azonban német neve is Wisent.

De most az öreg Magor végkép búcsúzik már. Közületek minden rosszat elviszünk. mint ezelőtt. Csak hozzáteszem még: Németországban a Mikulást Ruprechtnek is nevezik. — Édes gyermekeim. nem. az oltárra pedig odahelyeznek két korsót avagy virágedényt és két tálat. csak az Aranytükör marad ott középütt. . a földbe ássa. társai is vele. Mondják neki : — Jöjjön vissza ! Jöjjön vissza ! . hogy ezt is zsákjába dugja a „rossz” közé. miszerint a Bözön Bika volt őse a mai „krampusz”-nak avagy „ördög”-nek. a szülők tiltakoznak : — Nem. lágyult l-es kiejtéssel tulok. de amely szó ősnyelvünkben még turuk. édes gyermekeim. ugyanúgy mint a bika különböző nyelveken meglévő tur. Ezzel a múlt bűnei eltemetvék. úgyhogy ez meg a legközvetlenebbül bizonyítja a mi Vörös Koldusunkbóli származást. édes Arankám. türök. taur nevei. mert hiszen úgy a krampusz. mintha egyik-másik gyermeket el akarná fogni. hogy a régi magyar és mai török gara. mint az öreg Mikulás is az év végén szerepel. Bá a bácsi. mire ő a családtagokat biztatja : — Visszajövök majd. latin neve urus. A Bözön Bika szokta volt a gyermekeket ijesztgetni is. mint az év végéni öreg Napisten. amely név meg a latin ruber = vörös szóból származik. Az oltár elől most elviszik az asztalkát. mennem kell. törölközőt. miután távozott. bátya szó rövidítése) boldogan állapítja meg : — Oh. a bözön hangját utánozva : — Bözz ! Bözz ! Buss ! És úgy is tesz. de megszépült ! És így a többiek is egymásnak. De itt hagyom örökségül az Aranytükröt. tor. tülök alakban is megvolt. Szomorúan búcsúztatják. sőt ezen krampusz szó is mutatja. vagyis a Vörös Koldus (Toldi Miklós estéje. de ugyanúgy mint ahogy a „Mikulás” meg nem más. kara = fekete szóból. feledvék.. A gyermekek sivalkodva menekülnek.. amikor föltámadok. E mókázások után az öreg Magyar (vagy Miklós bá. édes uram. mert éjfél van. de megszépültél ! — Jaj. valamint a garaboncos szóból származott. A családtagok is mondogatják egymásnak : — Jaj. azaz: öregsége). amely nevek viszont őstörök törzseink kultusz-szócsoportjából származnak. milyen szépek lettetek ! Százszor szebbek vagytok. neki kezet is csókolnak. A zsákba kapott rossz holmit a Bözön Bika. hogy mindig ilyen szépek maradjatok. Ezzel elmegy. de mind üreset. török. tálat.Auerochs. azaz öreg Magor avagy Makar. eltüntetik az üres kosarat. nem volt olyan rossz ! Egészen világossá válik. Hallgassatok szavára.

.

.

.

hogy szarvait leszedje. . nyakáról pedig zsinóron kerek tükör függ mellére s ez a Hold. az égő gyertyákkal együtt. ábra. de megemlíthető. égő gyertyákkal földíszíteni. A szarvak hegyein a Csillagokat jelképező gyertyák égnek. és 15. bölcsőjében ringó Napistenkét jelképezi. mint háziállatoknak ma. hogy a szarvasok minden télen. szarvaikat elvetik.) s jön az újesztendő. az Aranytükör pedig az Oltáriszentségét. amit mai csillag és csilingel szavaink azonossága is mutatja még. amelyek nekik tavaszra újranőlnek. ebben a mai karácsonyfák eredetét is láthatjuk. úgyszintén agancsa is. karácsonytájt. az Aranytükör mellett kétoldalt levő korsókba állítják. avagy esetleg fémből való csillagok borították. Csak megemlítem. a Napisten születésére. a mai naptár szerint azonban december 21. szintén fekete vagy sötétkék. hogy avar őstörzseinknél fenyőfát szoktak volt karácsonykor Barisa (másként Borisa. almák csüngenek a gyermekek számára. fekete vagy sötétkék köppenye vagy fekete subája volt. piros hólyaglámpa (lampion) függ és ez ring az ember minden mozdulatára. amelynek csak hegyei fehérek. amely ma is csillogás értelmű.) Való igaz pedig. Ezután társai segítik a Csodaszarvast. amikor a szarvas háziállat is volt. amelyeket azután. az óesztendőnek vége (ez a téli napfordulókor volt. illetve a csodaszarvasnak öltözött ember. E köppeny vagy palást alatti ruhája azonban fehér. A szarvasálarcos ember minden mozdulatánál a csengők csilingelnek.) az Ég jelképe volt és ezért a csodaszarvasálarcos regösnek nagy. ábra. Ez a pirosan fölkelő Napot. Varisa. Ezek képezik a mai oltárgyertyák őseit. hogy régen.) Szarvairól diók. újjászületésére vonatkozó énekeket mondanak. hogy a csengettyűkkel a Csillagokat is jelképezték volt. ami onnan származik. amelyben az ember feje egészen benne. Őseinknél a Csodaszarvas (14. de csüngenek azon még csöngettyűk is. Megjegyezhető még. illetve az újjászületett. vagyis megjelenik kiséretével (három zenész-énekes és egy kakasnak öltözött gyermek. hogy karácsonykor. de itt nem magyarázhatom. a karácsonyfa díszítésekor ma is szokás csengőkkel csilingelni. Homlokán is fényes (tükörre festett) csillag van és az a Hajnalcsillag. A szarvak között égő. de ugyanúgy a német schillern (sillern) ige is. nem csupán nyakára. ábra. csöngőt agancsára is szokás volt akasztani. Barata) Napisten születése ünnepére. (16. magukat hangszereikkel kísérve. (17.Éjfél van. amely fölületét hímzett avagy fölvarrott. A Csodaszarvas-regös és társai. de a fején viselt álarc. avagy legalábbis közülük a legfiatalabb) a Csodaszarvas. Mivel pedig az álarc agancsai többnyire csak fából való utánzatok.

Eskütételkor is. az öreg Magyar és a Bözön Bika minden rosszat elvisz. az újesztendőbeli kedves ajándékokat és mindenféle édességeket. részben az oltáron álló két tálba teszik. akik meg csak ennyit mondanak : — Áldott Nap. amelyeket részben a jelenlevők között osztanak szét. . megteszi az új esztendőre szóló ígéretet : — Áldott Nap. igaz leszek. úgy most. Ezután a háziasszony lép az Aranytükör elé és ugyanezeket mondja. az Újesztendő kezdetén a Csodaszarvas és a kisded Napisten hozza a jót. Mindezt pedig zsákjából a Csodaszarvas szedi elő. ígérem. majd utána a gyermekek. templomban a főpap. ez esztendőben jó leszek. ma is szokás gyertyákat gyújtani. hogy jó leszek. az év végén.Most a házigazda. szorgalmas és törvénytisztelő. Aminthogy éjfél előtt. fényes Nap ! Ígérem. fényes Nap. ismét az Aranytükörbe nézve. ami eredetét szintén az Aranytükör mellett égő gyertyák képezték.

is ellési ideje volt. a nemi ösztön csakis ezidőben jelentkezik. mintahogy némely kezdetleges. ami tehát a világosság és az új tavasz. de amely szigetekre ugyanez időben. aki. és így a szarvasoknál is. a nappalok hosszabbak. A jövőbe vetett reménységet jelenti napjainkig is : a gyermek. Hogypedig az ősi Karácsony mennyire magán a Természeten alapult. Újév kezdetén. a szarvasnak. De emellet e gondolat alapját őseinknél főkép az képezte. amit a Csodaszarvas még ezen énekkel fejez be : Halljátok. jelentik Újesztendő napját. Tenger kékségében el kell nékem tűnnöm . mint a szarvasünő terhessége ideje is pontosan kilenc hónap. máig is teszik. például az ausztráliai bennszülötteknél. vagyis a Nászünnep. hogy a téli napforduló pillanatától kezdve lesznek az éjszakák rövidebbek. jelenik tehát meg az újjászületett. volt azon idő. vagyis: Karácsony mindenképen a születés és az új reménység és öröm ünnepe volt. aranyhajú Napistenke. amely után a kialakult párok férj és feleség voltak. párosodásuk végett a szarvasok is gyülekezni szoktak volt. a természet rendje szerint folyhat. Márpedig úgy a nő. halljátok a kakasok szavát : Jelentik. megérthetjük még a következőkből is : A tavaszi napéjegyenlőség és gyöngyvirágnyílás ünnepe. nyár és élet boldog visszatérése reménységét is jelenti. amelyet a kereszténység törölni meg sem kísérelhetvén. amint említők. de magyar törzsbeli őseink legfőbb háziállatának. rendesen fiú. Rekonstruáltam e szertartást népmeséink és más néprajzi adatok. ideje indulnom. A kisded és az Aranytükör előtt tett ígéret jelentette őseinknél a jövőbe vetett reménységet. amelyeken a Nászünnepet tartották meg. amelyben az ember szerelemvágya ma is a legélénkebb. természeti népnél. ahol életük még zavartalanul. . a gyermekszületés. ami a hajnal megérkezését és a Napisten születésének szentelt szertartás végét jelenti. Újesztendő napja. a Szent Ígéret Napja.. két karjával teste két oldalát megcsapkodva. És őseink ifjai és leányai csakis ezidőben szoktak volt házasságot kötni. vagyis Karácsonyig : az elsőszülött gyermek születéséig. Végül : Miután 24 óráig böjtöltek avagy igen keveset ettek.Ekkor. illetve szoktak volt a Szent Szigetekre gyülekezni. amelyről már szólottunk. Vagyis: Karácsony ünnepe a Napisten újjászületése napja. most víg lakoma következik és ez fejezi be az ünnepséget. A tavaszi napéjegyenlőségtől pedig a téli napfordulóig pontosan kilenc hónap telik el. valamint följegyzések alapján. ahogy ezt a szarvasok. ami karácsonykor ma is így szokott lenni.. Az ajándékok szétosztása után a kakasnak öltözött regös. Immár el kell mennem. de számos állatfajnál. — ahogy ezt a kakasok hajnalban tenni szokták szárnyaikkal — háromszor hangos „Kukuríkú!”-t kiált.

Amibe az egyházi atyák természetesen nem nyugodhattak bele. merthogy azelőtt a Karácsony: pogány napfordulati szokások melegágya maradott a már kereszténységre tért népeknél is. . hogy Jézus születését tette ez időre.azáltal hódított magának. főkép a Gergely pápa általi naptárújítással. amikoris Karácsony napját bevallottan azért helyezték át nehány nappal. aminthogy a téli napforduló. vagyis január elseje volt a keresztény Karácsony napja a régi kereszténységnél is és az eltolódások csak az újabb naptárváltozásokkal keletkeztek.

gyönyörködött benne. gyönyörűek voltak ezek mind a ketten s a fiút Leányszínű Bálintnak nevezték. bárhol jár. mert arca olyan volt. — azt gazdagon megajándékozza. hol nem volt. halászát. de a királyfinak itt is eszébe jutott kedves nővére. örült most a királyfi. a Kék Tenger túlsó partjára. Nem is találhatták. FÜGGELÉK BÁLINT ÉS GYÖNGYSZÍNŰ ILONA* Egyszer volt. meg is csókolta.—az öreg festő pedig eltünt volt. festettek is a királyleányról sok szép képet. halászai. ahol az szempillantás alatt eltünt a kék mélységben. mert apjuk már öreg lévén. mindig magánál viselhesse. sem éjjel. sehogysem találták. hogy aki festő Ilonáról a legszebb képet megfesti — hogy ő azt. Kerestette. akit a kép ábrázol. száját korállból rakta be és így a kép igazán olyan lett. Nagyon szerette egymást a két testvér. Fújt a szél erősen. mint a legszebb leányé. de hiába. Jöttek is festőművészek. No. Az ifjú király . Ez pedig. mint Ilona. magas sziklaparton s nézte a hullámzó tengert. hanem kerestette az egész világon. talán már meg is halt azóta. mindig magánál hordozta s elő-elővette néha. szemöldökét aranyból. ezüsttel. senki az egész országban nem tudta megmondani. mint Ilona élő valóságában. az ország dolgait Bálint intézte. Végre érkezett egyszer öreg festőművész és ez igazi gyöngyházkagylóba véste és festette meg Ilona képét. a gyönyörű képet elővette és szerelmesen nézegette. Bárhol járt. búvárát. mert hosszú aranyhaja s arca olyan volt. viharzott a tenger. Küldötte a fiatal király az ország minden hajósát. kihírdette hát az egész országban. különösen Bálint a hugát. Nagy volt a királyfi bánata. a gyöngyházkagyló-képet hálójukkal véletlenül kifogták és csodálatosan szép valamiként. Mindig vele akart lenni s hogy ez mégsem volt mindig lehetséges. a napnyugati király. ki képe az és hol található az a leány. nagyot villámlott és a mennykő nagy csattanással közeli sziklába csapott. Szépek. hogy a vihar lecsöndesedett. de hiába. a képet pedig kebelébe tette s ezután magától soha el nem hagyta. a leányt pedig Gyöngyszínű Ilonának. mert senki sem tudott többet Ilonáról oly szép és hű képet készíteni . de a királyfi egyikkel sem volt megelégedve s azt mondotta :—egyik kép sem olyan szép. sem nappal. elvitték messzire. arra jártak egy más király. de úgy hogy szemeit igazi kék drágakőből. megajándékozta az öreg festőt királyi módra arannyal. Napnyugat Országába. volt egyszer valahol Napkelet Országában öreg király és ennek szép aranyhajú fia és leánya. a képet a tengerből halásznák ki.LEÁNYSZÍNŰ Magyar népmesék és más néprajzi adatok alapján rekonstruálva. királyuknak ajándékul. Egyszer valahol a tenger partján járt a királyfi. Nem is volt nyugta többé. mint a gyöngy és a gyöngyház. A királyfi összerezzent és a képet a lent tajtékzó hullámok közé ejtette. mert még aznap. Épen amikor meg akarta csókolni. csodálta. a csodálattól szava is elállott. ahogy a képet meglátta.

pedig majd elepedett bánatában és szerelmében az ismeretlen szép leány után. Haza érve. hogy szeme könnybe lábadott ?—Talán bizony ismeri a leányt !?—Bálint pedig felelé :—Hogyne ismerné. mi oka. Megijedett erre Gyöngyszínű Ilona s azt mondotta :—Jaj. hogy boldog leszek és holtomig szeretendem őt . És egymás nyakába borulva. Azt mondotta ez :—Szívesen visszaadja. elhagylak. de megfestteti a saját képét is. adná azt vissza neki. boldogan mutatta meg Bálint Ilonának a megkerült gyöngyházkagyló-képet és elmondotta. elhozza őt neki feleségül. Örült is Leányszínű Bálint.. elmegyek hozzá feleségül. elhagylak érette téged. rút-e ? Elővette erre Bálint a király aranytükör-képét és megmutatta Ilonának. úgy elhozza őt Napnyugat Országába. Ilonát. édes testvérem !—Hiszen épen olyan gyönyörűségesen szép az arca. Szép volt pedig Napnyugat királya is. mert tudom. nem tudott egy szót sem szólani.—úgy hogy őt magát. hiszen ez a te képed. megfesttette a király legügyesebb művészével a képet. meg búsult is. Oh. Észre vette ezt mindjárt a napnyugati király és megkérdezte. hogy így ezentúl majd kevesebbet fogja láthatni. valamelyik nem tudná-e megmondani kicsoda s hol van ez a szép leány ?—Bálint is ott volt a vendégek között s ahogy a képet meglátta. hogy ha Ilona is akarja. mint a tiéd !—Oh. No. ha elhozza neki Gyöngyszínű Ilonát magát. édes bátyám. hogy nagy ünnepség volt a király országában és nagy lakoma a királyi palotában. kedves fivérét. de azért a királynak megígérte. . milyen az a napnyugati király: szép-e. mikép kapta vissza . mikor hiszen még azt sem tudja. elmegyek. színaranyfémből való fényes tükörre róva és festve. hogy Napnyugat királya venné feleségül a nővérét. sok szép. Meg voltak híva mind a messzi országokból jött királyok és királyfiak. hogy a napnyugati király visszaadja Bálintnak Ilona képét. hogy feleségül vehesse. de csak úgy. hogy ezt Bálint szintén haza vigye s Ilonának megmutassa s ha megtetszik neki Napnyugat királya. kellett érte Napnyugat királyának feleségül igérnie. hisz az ő édes testvére az és a képet ő veszítette el. csak a két szeme könnybe lábadott. Megnézte Ilona s aztán csak a nyakába borult kedves fivérének és azt mondotta : — Oh. örültek is mind a ketten. akár csak Leányszínű Bálint . meg mikép hagyhassa el amazért őt. hogy olyan volt az. mint maga az Áldott Nap s elvitte azt magával Leányszínű Bálint Napkelet Országába s vele utazott még a napnyugati király leánykérő követsége is. Ilonának szóló ajándékkal. hogyan mehessen ő ismeretlen emberhez feleségül.—épen olyan gyönyörűséges nagy aranyhaja is volt. sírtak is. ő ejtette volt a tengerbe s kérte a napnyugati királyt. Megegyeztek hát. Elkészült a kép. akik az ünnepségre megjelentek volt. Történt azonban egyszer. a királynak feleségül.. A lakomán megmutatta a király vendégeinek is a gyönyörű gyöngyházképet és kérdezgette őket is.

És hát mi történt vajon Gyöngyszínű Ilonával ?—Bizony az történt vele.—azok hálójába keveredett. várta aztán. No. jöjjön elébük a Kék Tenger partjára. Volt aztán nagy szörnyülködés. akit nagyon szeretett. ezüstös. addig amíg mindenki el is hitte. Ment.—a feketeképű leány pedig odafeküdött Ilona aranyos nyoszolyájára. hogy ők bizony Gyöngyszínű Ilonát hozták. micsoda gyönyörűszép halat fogtak. hogy naphosszat elüldögélt az üvegmedence mellett és néha alig tudott a szép halacska mellől elmenni. mit főztek ki maguk között ?—Azt. Úgy is tettek. esküdözött az is. majd megfehéredik ismét és épen olyan szép lesz. aki meg az ő szolgálója volt. Végre hát haza vitte a leányt a napnyugati király és elvette feleségül. mi lett a szófogadatlanság következménye. Előállott pedig a vén boszorkány is. mi történhetett vele. Leányszínű Bálint.. hanem csúfot űzöl velem ! De megesküdött Bálint az Áldott Nap színe előtt és a napnyugati király egész fényes leánykérő követsége is. jaj. megcsaltál engem !—Odaadtam neked Ilona képét. meg is fehéredett a királynői életben. Ilona pedig magával vitte öreg dajkáját is. kifogták és ezek amikor meglátták. királyuknak ajándékba. Leányszínű Bálint is majd halálra rémült. beszélt a vén gonosz. utazott a hajó s amikor sötét éjszaka volt egyszer. amit beszél. úgy nézegette s valahogy annyira megszerette. hogy Ilonát a Kék Tengerbe vetik s hogy a feketeképű leány ül a helyére. amilyen Gyöngyszínű Ilona volt . szívesörömest jött velük és nem tudják. amikor a szép aranyveretes gálya kikötött Napnyugat Országában és a feketeképű leány szállott ki belőle. de te nem őt hoztad el. Tetszett a hal a királynak nagyon. mint a kereplő : — Eleget mondottam neki. aztán a halat üvegmedencébe tétette.. merthogy leég. hogy Gyöngyszínű Ilona az !—Nem tudta a király. mert jönnek aranyos gályán Gyöngyszínű Ilonával. a napnyugati király pedig nagy haragra gerjedve. egyszer arra jártak a napnyugati király halászai . csak ne engedjék sokat a napra.Még aznap aranypecsétes levelet küldtek Napnyugat királyának. egész zacskó aranyat adott érette a halászoknak. hogy igaz. Nem hallgatott reám és íme. Pedig nem tudta. de megsejtette az a vén szipirtyó !—Azt mondotta hát a leányának : . hogy a Kék Tengerbe esett. járt a szája. Hogy-hogy nem. Várta. ne süttesse magát az Áldott Nappal. Egy kicsit talán meg is szépült. meg ennek feketeképű leányát. aki az aranytükör-képet meglátván. Senki eleven lélek nem látta meg .. de ottan csodaszép. de azért ne búsuljanak. megszépüljön neje. elvitték élve. hogy ilyenné változott. égre-földre. gyöngyszínű halacska lett belőle. kiáltotta : — Kit hoztatok nekem !?—Ez nem Gyöngyszínű Ilona !—Megállj. megfeketedik az arca. Ezek pedig.. hogy megfehéredjen. de csak nem lett olyan. ne nézne mindig ki az ablakon. Beszélt. az alvó Gyöngyszínű Ilonát csöndesen megfogták és nagyhírtelen a tengerbe vetették. mint azelőtt.

— Tedd magad betegnek . oda teríttetett magának a fa árnyékába. Hogy megörült a király. de a halacskát a medencéből kifogatta s megparancsolta. A vén boszorkány maga ölte meg. gyöngyszínű virágszálat mindjárt le is szakította. a szobájába fölvitte. De még nagyobb csoda történt éjféltájban :—Egyszer csak megrezdült az a gyöngyszínű . gyöngyszínű halacskát meg nem eheted. És valahogy eközben mindig a gyöngyházképen látott Gyöngyszínű Ilonára kellett gondolnia. Naphosszat elhallgatta az ezüstnyírfa rezgő levelei susogását és néha elálmodozva. az a gyöngyvirágszál elkezdett csodálatosan fényleni. mondjad. ellopja s elégeti a gyönyörű gyöngyvirágszálat. a királynénak készítsék meg. Mégis hiába volt minden gonosz okoskodása. A könny is kiszökött a király szeméből. mert csak attól gyógyulhat meg. De megsejtette ismét a banya. Annyira megkedvelte a szép fát. El is tüzelték és a hamvát a boszorkány maga szórta ki a szélbe. Pedig nem tudta a király. Fájt a szíve a királynak a szép halacskáért.—mondjad: meghalsz. a vízben. Ámde a király estére bezárkózott szobájába a gyöngyvirággal. amelyben mosta. de tudta a vén boszorkány és hogy nem tudott mást mit tenni :—álomport szórt a király esti ételébe. világítani. úgy tetszett neki. Mikor pedig a király már elaludott volt. nehogy föltámadhasson Gyöngyszínű Ilona. gyöngyszínű nyírfát kivágatta !—A vén boszorkány pedig összeszedette minden levelét. hogy Gyöngyszínű Ilona az a szép virágszál. rezgő. Nem tudta a király. A leányának azt mondotta : — Tedd magad betegnek.. hogy tőle betellett a szoba ezüstös világossággal. mintha a fa szerelmesen suttogott volna valamit . hogy az vigye szét és föl ne támadhasson Gyöngyszínű Ilona. Jaj.. De akárhogyan vigyázott. még az ételét is odavitette ki. meg kell halnod. Meglátta a király és nagyon megörült neki. gyöngyszínű Hold. ha ételed nem ama nyírfa tüzénél sütik-főzik. mint a valóságos igazgyöngy. hogy olykor egész nap elüldögélt alatta. egy kis pikkely mégis megmaradott és azt a vízzel együtt a szolgáló kiöntötte a király kertjébe. még a tövét. forgácsát. mert a szél a hamu egy-egy szemecskéjét a király kertjében el-elejtegette s abból másnapra mindenfelé gyönyörűséges szép gyöngyvirág nőlt s olyan volt ezek minden egyes virággyöngye.. hogy a konyhán minden részét elégethesse. akár az ezüstös. hagy fájt a szíve a királynak. hogy egy kis porcikája se maradjon meg. gyökerét is a földből kiszedette. hogy Gyöngyszínű Ilona az a nyírfa. amikor kertjében a sok szép gyöngyvirágot meglátta !—A legszebb. Csodálta ezüstösen fehér kérgét. szép aranycsuporban vízbe tette és úgy nézegette nagy gyönyörűséggel.. mikor a szép ezüstszínű. még minden pikkelyét is tűzben égette el. Másnap csodaszép ezüstös nyírfa állott azon a helyen. hogy amíg az majd aluszik. maga tisztította a halacskát és vigyázott nagyon. de feleségét halni nem hagyhatta. amely a napfényben néha úgy fénylett mint a gyöngyház. ha az ezüstszínű. mert gyanakodni kezdett már a vénasszonyra meg a feleségére .

az ágyára. de mindhiába. jaj. hogy nagyon el ne aludjon. Hiába csókolgatta az arcát. de ez csak nem ébredett föl. Nem volt nyugtuk. kezdte őt költögetni.. ébredj.. hanem bezárkózott ismét és úgy feküdött le. megértette Ilona szavait. csókolták egymást kimondhatatlan nagy . aztán elhervad a gyöngyvirág és nekem meg kell halnom újból . aranyhajú.... Hozták volna estére megint a király vacsoráját. Pedig még csak egyszer jöhetek el téged költögetni. nem ébredett az föl. Eszébe jutott. Amikor pedig a király reggelre mégis fölébredett. de ő elkergette a szolgákat. Azt mondotta neki Ilona : — Oh. hogy enyém ne lehessél. világítani. de éjfélkor. ha nem bírt is fölébredni.. szépséges vőlegényem. Gyöngyszínű Ilona. aztán ismét szobájába zárkózott. amikor Ilona kijött a gyöngyvirágból és kezdte szólongatni. hogy az lehet Gyöngyszínű Ilona . szobájába sem engedte őket. íme. a te igazi menyasszonyod.gyöngyvirágszál és szépséges. ha igazán ismét eljön Gyöngyszínű Ilona. bizony fölébredett mostan és egymás nyakába borulva. mert gyanították. hiába rázogatta a vállát. Egész nap nem bírt elmozdulni mellőle. meg is csókolta. miért nem tudsz fölébredni ?—Biztosan álomport hintettek ételedbe ama gonoszok. Pedig éjszaka megint elkezdett a gyöngyvirágszál fényleni. Meg is vacsorázott a király. ölelték.—sohasem lehetünk egymáséi. könnyei gyöngyszemekké változtak és a király ágyába hullottak.. hogy ha huga sír. Hiába szólongatta őt Ilona : — Ébredj. Olyan volt igazán.. Áldott Napom. odament a királyhoz. édes királyom. én vagyok itt. Gyöngyszínű Ilonáról álmodott az éjszaka .. de ő nem tudott fölébredni . Odaült nagy szívfájdalommal ismét a gyöngyvirág mellé. hogy most nem fog mélyen aludni s fölébred bizonyosan. hogy Gyöngyszínű Ilona van a szép gyöngyvirágszálban és álmában valahogy mégis meghallotta. Aztán Ilona fájdalmas sóhajtással visszament a gyöngyvirágba. le is dűlt.. amilyennek a gyöngyházképen látta s odajött ágyához. És ahogy Ilona sírt. A vén boszorkány meg a leánya féltek. de hiába. aki nem volt mást.. hullottak a könnyei s a király reggelre ismét ott találta ágyában a gyöngyszemeket. megölelte. hiába sírt. és ő meg. aranyhajú leány jött ki belőle. mert sejteni kezdette már. érezte már most egészen világosan. szerelmes királyom. édes. szólongatta. mert a portól az álom mégjobban elnyomta. mint Gyöngyszínű Ilona maga. mint azelőtt.. a király nem ébredett föl. aztán megrezdült és kijött belőle Gyöngyszínű Ilona. aludott még mélyebben mint azelőtt való éjszakán. Sírt Ilona keservesen. reszkettek egész nap. csodálkozva látta ágyában a gyöngyszemeket. Odament a király ágyához. étlen-szomjan és tudta. hogy Leányszínű Bálinttól hallotta volt. De tudta. sírt keservesen. megcsókolta. költögette. Elszenderedett. de csak úgy félig. hogy baj lesz még ebből . csókolgatni. könnyei igazgyöngyökké változnak . nézegette. Még nagyobb adag álomport tettek hát a király esti ételébe.

boldogságukban.. hogy idejük lejárt és elbujdostak hát a szégyen és büntetés elől még a király országából is. ______________________________ * E mese ugyane címmel megvan Benedek Elek magyar mesegyűjteményében is.. Tudták már úgyis. . Nem is állott többé igaz boldogságuk útjában semmi. bár kissé romlottan. mert reggelre a vénasszony és feketeképű leánya nem voltak sehol a palotában .

szintén mókásan. a leány idősebb fivére a családfő. illetve a gyöngyházkagyló-kép megfordíttatott. hogy nálunk e mesénk is. az Alvilágba járó Nap is fiatalként tüntetve föl. és változatai csak utóbb kerültek el más népekhez is.MAGYARÁZATOK Leányszínű Bálint és Gyöngyszínű Ilona című meséhez „Bálint” itt az ősmagyar mythologia Napistene. még ma. hanem szintén fiatalként tüntetve föl. ma már. akkor az oltáron az Aranytükör. nem volt látható. hogy népmesénkben mindkét király szép és fiatal. illetve mythosz. „menyegzői király”-nak avagy „napkeleti” vagy „napnyugati király”-nak. vagyis a Nőiségistennővel.és Holdistennőként is megnyílvánul. de mint a fölkelő és lemenő Nap megszemélyesítése. Víz. de a fényt. nálunk kellett keletkezzen. nagyon öreg avagy beteg volta miatt. tudákos okoskodásnál. hogy ezen „Leányszínű Bálint és Gyöngyszínű Ilona” mesénk Benedek Elek által közölt változatában az Ilonát megkérő „napnyugati király” helyett már „ánglius király” áll. A „napkeleti király” és a „napnyugati király” egy és ugyanazon személy. Azzal pedig. 800-900 éves kereszténység után is. be is kormozni. ami kétségtelen bizonyítéka annak. hogy a családapa elholt. de itt a nő rossz tulajdonságait jelképezi. mert ugyanis amikor a Nap. Megjegyezhető még. vagyis „a visszáját”. először valamilyen más leányt vezetnek elő. vagyis hogy a napnyugati király nem öreg. vezetik végre elő. Előfordul még az is. hogy Orpheosz. például kedvese keresésére vagy alvilági sárkány avagy vízi szörnyetegektől való megszabadítása és visszahozása céljából. élő népszokással van szoros kapcsolatban. ami a mesébeni napnyugati és halászokkal rendelkező királyból „ánglius” királyt csinált. A tükör visszája pedig nem volt fényes. lehetőleg kevésbé szépet. Népünk leánykérési és lakodalmi szokásai között ma is előfordul némely vidéken. hanem csak az Alvilágba vagy a tenger fenekére való ideiglenes alászállásként. Mi több. ami nem egyéb újabbkori. egyezik a görög mythologiában az. mint annyi más. míg az igazi menyasszonyt csak huzavona után és a vőlegény és társai nagy tiltakozása után. azaz a lemenő. de már értelmeveszetten. aki Föld-. természetesen az értelem feledésbe menése után. Vagyis :—őseink még szabad regealkotása korában képeztetett olyan rege is. ez esetben a Hold. vagypedig „aranyvári” avagy mókásan „deszkavári” királynak nevezi és ugyanígy a leány apját is. hogy a leányért jövő vőlegénynek. világosságot adó megnyilvánulásában (Apollon). előfordul némely vidéken még az is. sőt szokás volt az illető leány arcát. lévén az angol a Nyugat hatalmas hajós népe. amikoris a leánykérő követség kérelmével őhozzá fordul. Mindebből pedig azt látjuk. hogy ősidőkben a mese. De a „feketeképű leány” is azonos Gyöngyszínű Ilonával. amelyben a Nap lemente nem ennek öregsége és halálaként volt fölfogva. míg „Ilona” a nőiség és anyag istensége. úgyszintén a . hogy fölismerhető se legyen. hogy a vőlegény „leánykérő követsége” a vőlegényt „király”-nak. akinél megjelenik :—„napnyugati” vagy „napkeleti” (vagy más) „király”nak.

amelyeket Ilona sír. ismét az Égen volt. e bálványképek haladó emberszerűsítésével. hogy a gyöngyöt a gyöngyházkagyló termi. Ami azt jelenti. feketés.és vízistennői megnyilvánulása bálványképét őseink gyöngyházkagylóarccal is szokták volt képezni. elsüllyed értelme is van. ha csak költőileg is. hogy „megvakult”. eredetileg :—a Napisten. hogy az ékkövekből képezett szemek kiszedhetők és berakhatók voltak. hogy utóbbit hehezettel ejtjük. halni igénknek a régi magyarban és erdélyi tájszólásokban ma is. Úgyszintén összefüggést sejthetünk ezekkel. örök hallgatással is azonos. illetve a Hold nincsen az Égen. a népünknél szokásos ezen mondásokban: „Vigyázz. Úgyhogy Alvilág szavunkat akár . nem kiabál. de amelyet feltámadáskor levesznek. mert csak a magyarban azonosak egymással a bal. A gyöngyházkép és az aranytükörkép hátsó oldalára természetesen akkor sem voltak szemek ábrázolva. hogy őseink gondolkodásában a meghalás és mélységbe süllyedés egymással. A gyöngykönnyeknek pedig. mert a halál az örök csönddel. amely szerint valamely bálványistenség ékkövekből képezett szemeit valaki kilopja. hallgat és halál szavak. mivel a halnak tüdeje nem lévén. előbbit meg nem. természetes költői gondolat. És valóban :—al. értelme az. úgyhogy a mesehős megvakulása és szemevilága visszanyerése indítéka azzal is összefüggésbe hozatott. Mivel pedig népünk a fényét veszített tükörre ma is azt mondja. tehát föltétlen ősrégi.”— Mivel a hal valóban mindig hallgat. amikor a Nap. Mi több : hal. mert az ottan olyan tolvaj. ha most már tudjuk. ami viszont azon gyakori indítékot is eszünkbe kell juttassa. Hogypedig e jelképezés valóban magyar őseinktől származott. elülső oldalára már odaábrázoltak. eredetét senki sem tudja. nem szól. de egyébként másutt is. de azonosuló fogalmak voltak. hogy a mesehős vagy mesehősnő népmeséinkben megvakíttatik.gyöngyházkagyló külső oldala is sötét színű. illetve a Hold. Például Erdélyben magam is hallottam :—„Lábam a hóba halt” = lábam a hóba süllyedett. hangja sincsen és örökké hallgat. hogy a gyöngyöt valóban a gyöngyházkagyló termi. ez meg azzal van összefüggésben. nem gyöngyházfényű. ha tudjuk. még süllyed. mikor ilyeneket. aminthogy azt csakis úgy vagyunk képesek megfejteni. alsó és hal szavaink egymástól csak abban különböznek. de jelképe volt náluk a hal a halálnak is. ennek ismét a magyar nyelv maga a teljes bizonyítéka. hogy ezen bálványképeket megfordították. hogy a templomban Jézus halála napján a feszületet fekete szövettel takarják be. helyre fordíttattak. az egész világon elterjedve. úgyhogy eszerint halál szavunknak mélység értelme is kellett legyen. de hogy amikor a Nap. hogy Gyöngyszínű Ilona vagy Tündér Ilona hold. hogy még a szemed is kilopja!” avagy : „Az embernek még a szemét is kilopná!” Őseinknél a hal a csönd és az örök hallgatás jelképe volt. regéinkben. bár összefüggésben lehetett ez még azzal is. E szokás emlékezete a kereszténységben abban maradott fönn. illetve a Holdistennő. A gyöngyökké változó könnyek indítéka népmeséinkben. A gyöngyházkagylóarc könnyeinek gyöngyszemekkénti fölfogása ugyanis egészen magától értetődő. Ma is magyar közmondás: „Hallgat mint a hal. ha bármi történik is vele. csakhogy ennek értelmét. mint más állat.

ugyanúgy tehát mint Gyöngyszínű Ilona a napnyugati királyé. Manuali Hoepli. azaz együgyűek. Az illat. (Az oromo vagy galla nevű nép Kelet-belső-Afrikában él. E fajnak úgy arca mint testbőre egyenletesen fehér. Itt. amikor ezen mythoszokat is költötték volt. Ma is élő. Mindezek is tehát őseink tudásának költői alakba öltöztetett. A kellemes illat a jókat. a . aki tehát meg-halt. Őseink gondolkodása szerint azonban minden. de gyöngébb szagot számunkra eltüntetheti. ősi hitregéink. amelynek jelentése :—tenger és mélység. abisso = tenger. néha a szürkés felé is hajló. mint az erőny. Ilona átalakulásai itt az anyag folytonos átalakulásait jelképezik. a szellem jelképe volt. egyúttal isteni is. nyelve azonban ragozó és úgy nyelvszerkezetileg mint szótárilag is. ahogy eddig véltük. illetve hogy költői és jelképes fátyoluk alatt mély tudomány és természetismeret rejlett. ott a halak eszik meg. a mélységbe. csak átalakul. ott büdösség. költőileg szólva. Ez oromo-olasz szótár a hallaia szót mare. amely fajnak tudvalevőleg nincsen meg más fajok orcapirossága. a tengerbe esett. halleia szava. Észre vehetjük tehát. hogy a tömjén kellemes illata „elűzi az ördögöt”. ha föl is oszlik. hogy inkább mi voltunk „naivak”. mélység szavakkal fordítja. Megtudván mi minde dolgokat. sőt Halál Országának is. babonás hit. erős kénkőszag érzik. Él pedig azon babonás hit is. mindinkább be kell látnunk. mindenkor az erőny szerelmese marad. vagyis a testét képezett anyag a halakba megy át. Az anyag minden átalakulásában. de ma szánalmas babonává hanyatlott maradványai. amit őseink egy ősrégi. ma népmeséink. azaz a halálba sülylyedett) leányt. Mivel szaglásunk nem képes egyszerre két szagot érezni. Az anyag is örök. mert mindezt nem tudtuk !—Mert a rosszindulatúan kitalált „ázsiai nomádságunk” tana által félre voltunk vezetve. Az oly kellemes illatú gyöngyvirágból kiszálló leány tehát annak lelkét is jelenthette. avagy Halak Országának.Halvilág-nak is vehetjük. Gyöngyszínű Ilona gyöngyházarca a legközvetlenebbül emlékeztet minket az úgynevezett „keletbalti” faj arcszínére. mennyire nem voltak „naivak”. hogy ahol az ördög megjelenik. ennélfogva erősebb tömjénillat valamely kellemetlen. hanem csak átalakul. mind már igen jól tudtak. Milano. Egy meghaló lény anyaga tehát nem vesz el. a kellemetlen a gonosz szellemeket jelentette. vagyis soha el nem veszhet. ő tehát hallá változik.)—Egyébként a görögben is halsz = tenger. Meglepően igazolja pedig a halál és mélység fogalmak azonosulását a már említett oromo nyelv hallaia. Ma fajilag meglehetősen el van szerecsenedve. vagyis a tengerbe halt (a tengerbe süllyedett. vagyis az illatos virág őseinknél a lélek. igen magas szellemi műveltségünk idején. ahová saját hagyományai szerint a Vöröstengeren át Dél-Arábiából költözött be. ami örökkévaló. a töröknél közelebb áll : a magyarhoz. Lássad :—Ettore Viterbo: Grammatica e dizionario della lingua oromonica o galla.

is azt állítja. az embertantudósok egyik legnagyobbika. A keletbalti faj szakála. mint a szem hossza. míg a szemöldök. sötétté és kegyetlen kifejezésűvé teszi. amelynek hajszíne tulajdonképen sohasem szőke. bajusza csak 20 éves korban avagy még későbben serked és akkor is kevés. épen ellenkezőleg mint az „északi faj”-nál. A szemrés keskeny volta az arcnak álmodozó kifejezést is ad. ami mind együttvéve a tekintetet szúróssá. amely igen fejlett. Szemnyílása bár igen hosszúkás és keskeny. (Lássad: Prof.—sokkal szőkébb az úgynevezett „északi fajnál”. Továbbá. a szemöldök pedig ívelt. Vagyis a nők fehér arca a gyöngyházkagylóval és az Ezüsttükörrel. de igen vékony és színtelen volta miatt alig látható.)—Ezen „keletbalti”-nak elnevezett faj a mongol faj számos jellegével bír ugyan. de teljesen szőke és fehérbőrű. néha még több is. barátságos kifejezést ad és ebben is ellentétét képezi az északi fajnak. hogy a szemek belső sarka kissé lejjebb van a külsőnél. amelynek szemrései majdnem kerekek és a két szem közötti távolság kisebb. ami a bőr felületének valóban a gyöngyházhoz hasonló színt ad és ami annak igazán végtelenül gyöngéd. sőt gyakran barna is. sőt a szakál csak az arc szélére . szinte elbűvölő jelleget is kölcsönöz. a homlokkal majdnem egyszintben vannak. elmosódottan átlátszik. mivel a színeződés (pigmentatio) minden fajnál későbbi fejlemény. Stuttgart. de mongolredője nincsen. A két szem közötti távolság nagy vagyis e távolság ugyanannyi. valamint a kerek naptükörhöz. férfiaknál inkább sárgásba menő. vagyis a szemek egymástól távol állanak. amiben a feketehajú és sötétbőrű mongol fajtól erősen különbözik. sőt a világ legszőkébb faja. az igen finom és áttetsző bőrön a hajszálvékony (capillaris) erek piros és kékes színe haloványan. vagyis a szemek egymáshoz igen közel vannak. hogy a keletbalti faj. A keletbalti faj szemei. mint amilyen hosszú a szemrés. miként a mongol faj szemei. vagyis a szemüregben nem ülnek mélyen. a Holdhoz avagy a Naphoz. tehát alacsonyabbrendű). hogy a szemek belső sarka van a külsőnél kissé magasabban. Egon Eickstedt: Rassenkunde und Rassengeschichte. a férfiak sárgába hajló színe pedig az Aranytükörrel volt összehasonlítható. habár a szemnek mongol redője nincsen. Ezenkívül e teljesen gömbölyű koponyájú faj arca is valóban kerek avagy csak igen keveset ovális és határozottan mongolos jellegű. vagyis hogy a szemek a mongolosnál épen ellenkezően ferdék. vagyis hogy a szemek kissé mongolosan ferdék. Vagyis az arc e tekintetben is hasonlít a kerek tengeri gyöngyházkagylóhoz. mindami az arcnak világos. E faj szemei is kékek vagy szürke színűek. de nem a mongol faj a keletbalti őse. habár a szemnyílás néha kissé mongolosan ferde is. ennélfogva csakis a keletbalti faj lehet a mongol faj őse. közvetlen a szem fölött van. amely az árja népek őseleme (hosszúkoponyájú. Egyébként Eickstedt. amelyet ő „keleteurópai”-nak is nevez:—az emberiség ősfaja. amelynek szemei a szemüregben mélyen ülnek. a szemek fölött pedig magasan van. hanem vörös. nyílt. De különösen a fiatalabbaknál.nőknél fehérebb. a kiálló szemöldökcsont által beárnyékoltak. Mongolszerű arca ellenére is azonban e faj teljesen szőke. 1934. különösen nőknél. Ezzel ellenkezően az északi fajnál meg az fordul elő. Ezenkívül a keletbalti fajnál előfordul.

mint némelyek vélték. vagyis olyan. hogy ahol ilyen népek között szőkeség maradványait vesszük észre. mert rendkívül kitartó és munkaképes. Tündér Ilona és Magyar Napisten. színe pedig sohasem a vörös felé hajló szőkeségű. számos törzse vándorolt szét a világba. Megjegyzendő még. miszerint habár ma túlnyomóan árja nyelveken beszél. folyton terjed és szaporodik.—műveltsége és nyelve nyomai azonban ma is sokfelé fölismerhetők. de amikor a mai Szahara is még valószínűleg tenger volt. viszont a hajzat rendkívül dús és hosszú. ennélfogva még bármely éghajlathoz és bárminő életviszonyokhoz alkalmazkodni képes.szorítkozik. cseremiszek és vojtyákok szinte kizárólag e fajból állanak. a „Földi Paradicsomban”. majdnem fehér vagypedig szinte szürke színű. valamint azért is. amelyből nemcsak az összes mai emberfajok.” Ez volt tehát azon faj. igen vékonyszálú. vagyis „örök tavasz” volt. amely sok-sok ezredévvel ezelőtt az emberiség műveltsége alapjait megvetette. Sőt Eickstedt még azt is állítja. lágy és fényes. de utóbb más népek közé elvegyülve. azon ősrégi időkben. de az összes emberfajnak őseleme is. a Boldogok Szigetén. hogy keleteurópai eredetű. és ez volt a magyarság őseleme is. de a kihalt neandertaloid fajok is mind származtak. mindenütt gyarmatokat alapítva s műveltséget terjesztve. hogy ezek hajszíne teljesen fekete. hogy ezek hajszálai egyenesek. a legmesszebb tájakra is. tündéri Aranykertjében. hogy faji nyomait is még az óceáni népek között is észre vehetjük. hanem ellenkezőleg. vagyis a magyarságban meglévő más fajok ennek kevesebb mint a felét teszik csak. holott eredethelye Közép-Európa. sőt az észtek. gyöngén hullámos. különösen pedig az északiéra. de :—„eredeti nyelve semmi esetre sem volt árja. Ugyanez áll európai finnugor rokonnépeinkre nézve is. eltekintve attól. amikor az Alföld helyén még tenger volt. ennélfogva joggal nevezhetjük magyar fajnak. hogy Eickstedt is kimondja. mint a „Kossuth szakál”. vagyis a Boldog Istenpár. Ez ősfaj. mert régebben azt hitték. amikor az Északi Sark még Magyarország területén volt. hanem a keletbaltitól. a regékbeli „Aranykorban”. . úgy a nőnél mint a férfinál. mert a szellemi képességekben felsőbbrendű :—más fajok rovására. egykori nagy műveltsége idején. ez nem származik az északi fajtól. „keleteurópai”-nak azért nevezték el. hanem abban is. vastagok és kemények. E fajt „keletbalti”-nak. E faj azért mert a legkevésbbé specializálódott. betegségekre más fajoknál kevésbbé hajlamos és a legmostohább életviszonyok között is — amilyenek között más fajú elveszne — megél és szaporodik. Eickstedt állítása szerint e faj nemcsak ősrégi. A testszőrösség is majdnem semmi vagyis alig van meg a hónalatt és a fan is igen kevés. amikor Európa és Afrika egymással még összefüggöttek. hogy ma hol és milyen nyelven beszél. a mongol fajok hajzatával pedig nem csak annyiban képez ellentétet. vagyis a „Magyarok Szigetén”:—a Csallóközben. A magyar nép nagy többségét (60-70%) e faj képezi. vagyis a Kárpát-medence vagy Magyar-medence. Mivel tehát eredethelye Magyarország és mivel a magyarság nagyobb részét és őselemét képezi. de amikor itt még melegebb volt az éghajlat.

hogy a gömb a legkisebb fölület és térfogat mellett a legtöbbet tartalmazhat. magyarok. eszerint kétségtelen. helyesen. a pápuák. mint a busmanok. a gömbölyűkoponya elnevezést használhatjuk. Amely helytelen elnevezés helyett azonban. mivel az ősárja északi faj is hosszúkoponyájú. ami tehát a hosszúval szemben. A legalacsonyabbrendű emberfajok. földközi és sémita fajokkal. mind hosszúkás koponyájúak. az ausztrál-bennszülöttek.Magyar népünk 98 százaléka gömbölyűfejű. hogy a gömbalakú koponya fejlettebb. . tökéletesebb a hosszúkásnál. felsőbbrendűséget fejez ki. némelyek még ma is ezt és a hosszúkoponyát tartják felsőbbrendűnek !—Ezért is nevezték ezt el dolichocephal-nak (hosszúkoponya). Miután pedig tény. ellentétben a hosszúfejű északi. míg a gömbölyűt lealacsonyítólag brachicephal-nak. Mégis. ami rövidkoponya jelentésű szó. valamint a barlanglakó neandertaloid fajok és így a majmok és az állatok is. legalább mi.

Mikor már közeledtek a kikötőhöz. ő meg a közeli kikötőbe ment reá várni. Ezek úszkáltak a vízben. amelyet Belraggio nem győzött eleget csodálni. amiértis elhatározták. kölcsönkaptam egy rossz állapotban levő meséskönyvet. A herceg azonban azt mondotta. Belraggio írt Bianchinának. hogy a Nap le ne süsse ! A hajóban volt még egy leány. hogy ha nővére csakugyan olyan szép. Terranerán. A könyvben levő képek stílusa legalább is az 1820-1850-es évekből való volt. képcsarnokába küldte. hogy a Nap sütötte le. Tomasi Emmától. akik csúnyák voltak mind a ketten. nem hiheti ezt. rosszabb munkát adott neki. nyakukat színes szallagokkal ékesítette. Olaszországban. ez útrakelt. mivel nagyon meg volt vele elégedve. hogy a képeket tisztogassa. kro !—A tengerből jövünk. Ezüstöt. de ilyet nem volt lehetséges találni. miért időzik annyit a kép előtt ?—Belraggio azt felelte. Bianchina pedig a tengerből előjőve. hogy a libák fürödhessenek is. Mikor a hajó már közel volt. ez a leány Bianchinát a tengerbe lökte. Belraggio nővérkéje oly szép ! Csillagként ragyog a tengerben ! Szép mint a Nap. kiabálni kezdett a tengerészekhez : — Hé !—Tengerészek !—Ügyeljetek Bianchinára. mert a külső címlapján levő kép stílusa meg az 1900. Ludakat kellett ezentúl legeltetnie. amelynek külső címlapján „Racconti delle fate” (Tündérmesék) állott. hozassa el ide. aki a falvacska temploma közelében lakott.BELRAGGIO ÉS BIANCHINA 1945-ben. A képek között volt egy női arckép. Némi idő múlva a herceg. Hazatérvén a libák így dalolgattak : Kro. Ám hozzátette. A herceg ily csúnya leány láttára Belraggiora megharagudott és más. E könyv tartalmazta többek között a fönti cím alatti mesét is. a csúnya leány pedig azt állította. az Abruzzo hegység egy kis falvában. Belraggio nem ismert nővérére. Egyik nap a herceg megkérdezte. de a könyv újabb kiadásbeli kellett legyen. Most hát ezekkel járt mindennap legelőre meg a tenger mellé. Mikor aztán partra szállottak. A könyv belső címlapja hiányzott és így kiadási helyét és évét nem lehetett megállapítani. Bárcsak a herceg felesége volna ! . amelyet itt pontos magyar fordításban adok : Egy asszonynak két gyermeke volt. de balsors folytán szegénységre jutottak. Azelőtt igen gazdagok voltak. hogy Belraggio elmegy szolgálatot keresni. azért lett ilyenné. mert ő feleségül venné. év körüli időből való volt. mert hiszen ő már mindenfelé kerestetett a képhez hasonló nőt. Egy hercegnél kapott is szolgálatot. mint a rózsa. hogy a kép nagyon hasonlít távollevő nővérére. az anyjával. gyöngyöt ettünk. A fiú neve Belraggio (Belraddzso). akit szeretne viszontlátni. a leányé Bianchina (Biankina) volt. aranyat.

a két gonosz nőt máglyán a téren elégették. Ezekkel a tengerhez mentek. mivel a tengerbe lökték volt. mint száz és egy ló. mind a hárman a lóra ültek. Belraggio a választ a hercegnek megvitte. Bianchina ott várt rájuk. amely úgy vágna. aki vízalatti palotájában megláncolva tartja. kérdezte Belraggiot. vissza a herceg palotájába. az pedig addig kerestetett. hogy a libák ilyesmit dalolnak ?—A fiú pedig elmondotta. . mint a szél. a karddal a láncot elvágták. kérdezzed meg. megszabadítására mit tehetnénk ? Másnap Belraggio Bianchinát meg is kérdezte s ez így felelt : — Lehetetlen engem innen megszabadítani. hogyhát nővére. amely úgy vágott. hogy ő a tenger széléig kijöhet. őket a palotába vezette. Megtartották a lakodalmat.Mikor a herceg ezt meghallotta. ott egy tengeri szörny fogságába került. ők pedig éltek boldogan és megelégedetten. amely úgy futott. mint száz és egy lovat. ez szélként elfutott. amely úgy futna. mi oka. de a lánc oly hosszú. mint a szél. mert ahhoz egy kard kellene. Így szólott erre a herceg : — Ha ez igaz. míg egy jó tündér segítségével szerezett egy kardot.

azon lényegtelennek látszó. hogy a lóra hárman ültek. hogy Belraggio már nem királyként és a másik királlyal („herceggel”) egyenrangúként szerepel. valamint bizonyos az is. hogy a lány naponta mégis a tenger széléig bírt kijönni. amiről alább leend szó. de tulajdonképen fontos nehány szóban maradott fönn (a mese elején). így Bianchinát ez megláncolva. aminthogy a királyhoz szolgálatba szegődés gyakori meseindíték is. aminthogy a kereszténység a régi istenségeket többnyire gonosz lényekké változtatta. mint a görögök avagy rómaiak átvették. Mesékben. mert hiszen a kép tengerbeesése épúgy a Hold tengerbeni alászállását jelentette mint a leány tengerbeesése. holott a láncot a tenger szélénél is elvághatták volna. amelyek a közvetlen átvételt kizárják. esetleg el sem süllyedne. amelyet leány nem vonszolhatna naponta ide-oda !—Más képtelenség. hanem hogy mindkettő közös eredete ősidőkben keresendő. mint e mese némely magyar változatában. Közönséges. sem az olaszoktól hozzánk. kitűnik abból is. hogy feledésbe ment. holott ilyen hosszú lánc sok mázsányi súlyú volna. amikor ősnépeinktől más népek. . Ezért a tengerbeesése el is lett hagyva s a kép már a másik király palotájában valónak mondva. Például a mi fönti meseváltozatunkban még csak egy ilyen. hogy Belraggio is király kellene legyen.MAGYARÁZATOK a Belraggio és Bianchina című meséhez E mese is kétségtelenül ősrégi. mivel pedig egy tengeri szörnyet természetesen gonosznak kell képzelni. természetesen szabad „meseszerűségeknek” lenniök. miután megszűnt mythosz lenni. hanem „tengeri szörny” (mostro marino). hogy ezt sem mi nem vettük újabb időkben az olaszoktól. festett kép a tengerben tönkre menne. habár némi romlás történhetett már akkor is. hogy a lánc olyan hosszú. hogy az olasz változat súlyos romlásokat szenvedett. sem az olaszok tőlünk. Ez is súlyos romlás pedig. amiszerint valamikor „gazdagok voltak”. hogy habár alapjuk egyező. Ez természetes következménye annak. A legsúlyosabb romlás az. ami kétségtelenül azután történt. de nem bántóan és kellemetlenül ható képtelenségeknek és ha ilyenek mégis vannak :—ez a mese nagyfokú romlottsága bizonyítéka. a több mázsányi lánccal és hogy ez így is szélsebesen vágtatott velük a király palotájáig. Ez pedig azon képtelenséget hozta létre. mert itt is. Amit bizonyít az is. hanem annak szolgája. illetve régen mythosz volt és csak a keresztény korban válott mesévé. hogy mindezen mesék a Nap aranytükre és a Hold ezüsttükre. További képtelenség. de mégis olyan különbségeket is tartalmaznak. Amely dolog arra is mutat. fogságban tartja. ott is képmásról van szó. bár kellemetlen. illetve gyöngykagyló képe ősrégi kultuszából származnak. ezért Belraggio oda már szolgaként került. hogy a lánc elvágásáért a szörny tengerfenéki palotájáig kellett menni. hogy a kínai mesével is összefüggésben van. Miután pedig a kép már a másik király palotájában levőnek mondva. Hogy e mese nem lehet újabbkori átvétel tőlünk az olaszokhoz. hogy a Tengeristen (azaz Neptunus) már nem „öreg halász” lett. miszerint a tengerbeesett kép gyöngyházból avagy ezüstből való volt. Mégis annak emléke. Világos. A harmadik súlyos romlás az.

a két gonosz nő tettét mégsem veszi észre. hogy a lány szemeit visszakapja s őt utóbb jegyesének is szívesen adja át. sőt a kiszállás után sem veszi észre. hogy habár Bálint a hajón együtt utazik Ilonával. A „Nep-tun-usz” név értelme nem is más mint „a víz Isten. azaz Neptunus tengeristent. mert ő az említve volt Szép-Isten (Apollon). Ott látjuk a képen az „öreg halászt”. kezében a szigonnyal. amelyekben Ilonát előbb megvakítják és ezután a tengerbe. Mivel az etruszkok régibb eleme őstörök eredetű volt. alig észrevehető képtelenség van: az. Ide tettem ezen kerek etruszk bronztükör hátsó lapja rajzát. vagy folyóvízbe vetik. ahonnan őt az „öreg halász” menti ki. de ezen Belraggio (Szép-sugár) név. amely ábrázolatot 1944-ben találtam az „Illustrazione Vaticana” című lap 1936.”—Ősnyelvünkben ugyanis. — nyelvük bármennyire el is változott — vagyis tehát rokonunk volt. hogy az olasz változat a magyarnál sokkal romlottabb. hogy hiszen leánycsere történt és hogy nem Ilona változott csúnyává. sőt Erdélyben ősvallásunk titkosan még vagy 200 évvel ezelőtt is élt. illetve a gyöngyházkagylóval. és ez a Belraggio név. még az is. és sugárzó. Annak oka. május 1-16. amelyben még mythosz volt.)—E tükör hátlapján mesénket azon korából látjuk ábrázolva. ezért nem is csodálkozhatunk azon. hogy e tükrön állításaim oly meglepő igazolását találjuk. Romlásai dacára azonban az olasz mese is megőrzött egy. a tudomány szempontjából igen értékes elemet. illetve az olasz mese „tengeri szörnyét” (mostro marino). e mesehőst a Nappal. ami mai névelőnk. számában. (18. aminek nyoma több árja nyelvben is . feketévé ! Ez olasz mese egész második része azon magyar meséinkkel azonosul. mert hiszen ő a Nap. holott nálunk még 1000 éves sem. aki azonban jóságos és módot talál arra is. ábra.de nem föltűnő. a legközvetlenebbül azonosítja. A Bianchina (Fehérke) is azonosítható ugyan Gyöngyszínű Ilona nevével. mivel az tisztán ragozó (utóvető) volt. ezüsttükörrel és a Holddal. az hogy a kereszténység Olaszország területén már majdnem 2000 éves. azaz Apollonnal. még a szó végén állott. amely régebben bizonyára Belloraggiante (Szép-sugárzó) volt. aki tehát azért szép.

hagyja tanításait. amivé a késői etruszk nyelvben a Neptunus név kopott. mint . ami eredetileg szintén névelő értékű volt. másként Ré vagy Ra a déli. ezt nem kisebb tekintély.—láttuk pedig. vagyis az Égistennel tulajdonképen azonos. mielőtt meghal. míg viszont a Horusz vagy Har név meg a német Herr = úr szónak felel meg. akit az etruszk fölirat USZILnak (de etruszk betűkkel és jobbról balra olvasandóan) nevez. bár egymásnak testvérei. szóvégzés is. (Holott Har. azaz eredetileg nef. De hogy ezen egyiptomi istenség. dal és zene istensége is. de amely kettőről mondva. hogy ezen Ra vagy Re név azonos a latin és olasz rex. hogy a tenger. hogy őseinknél a lemenő Nap: énekes Aranymadár. ennélfogva ők. hogy egymásra nagyon hasonlítanak !—És íme: az egyiptomi mythologiában is Ozirisz és Izisz egymásnak testvére is. nappali. hogy őseinknél is a Napisten. mivel ők első emberpárként is szerepeltek (de csak költői megszemélyesítések voltak!). illetve a mi mesénk „napnyugati király”-ával. a mi őseink mythologiájából származott. Emlékezzünk pedig. vagyis a földművelés istenségének. A képen Neptunus feje mellett etruszk betűkkel ezen föliratot látjuk :—NETUNZ. (Világos. de megvan az említett oromo nyelvben is. az emberekre. mert az egyiptomiaknál Ozirisz a lemenő. Viszont ezen tengeristen pedig nem más mint az Égnek tükröződése. albán). mivel ez az erkölcsi érzésre mégis sértő :—a mi mesénkben (egykori mythoszunkban) az egy személy kettéválasztva :—a napkeleti és napnyugati királyba. de ők férj és feleség is.)—Oziriszt tekintették az egyiptomiak az eke föltalálójának. A képen középen áll a Napisten vagyis Apollon alakja. úgy ezen Uszil névben az egyiptomiak Oszir vagy Ozir (görögösen Ozirisz) Napistene nevére ismerhetünk. re = király szóval. dengiz szó a turáni nyelvekben hol Isten. folyadék értelmű volt. -usz stb. (A görögöknél: Apollon és a vele azonos Orfeosz). valamint a magyar úr szót is adja. görögösen Horusz. Vörös Koldus képében az ének. tengiz. neft szó ősnyelvünkben ned. bolgár. amely német szó pedig az úr és er szavaknak csak hehezetes kiejtése. valamint ez a magyarázata annak is. de amelynek megfordítása a régi magyar és mai török er = hím. hol pedig tenger értelemmel szerepel. diadalmas Napisten.—ami aztán magyarázatát adja annak is. aki náluk azonos volt Apollonnal és Orfeosszal. nedű (romlottan nedv) vagyis víz. például a szumerek Samás Napistenüket. Kimutattuk továbbá. aminthogy a Napistent más népek is törvényadóként tisztelték. De amit. az Alvilágban járó. hogy a mi Napistenünk és Tündér Ilona. férfi. éjjeli Nap megszemélyesítője volt. Magor avagy Szem Napistenünkkel is azonosítja. Így keletkezett a görög és latin -osz. azaz törvényeit. hol Ég. Mivel pedig a nyelvészetben az r és l egymássali könnyű váltakozása közismert. épúgy mint a görögök Apollonja. de a szó végén állott ragként. azaz mielőtt az Alvilágba alászáll. de egyúttal házastársak is. hogy a görögök és rómaiak is Zeusz-Jupitert és PoseidonNeptunust egymáshoz teljesen hasonlóvá szokták volt ábrázolni. Márpedig Oziriszt az egyiptomiak is a zene istenségeként is tisztelték. ami pedig őt a mi Mag.fönnmaradott (például: oláh.)—De Ozirisz az egyiptomiaknál még a törvényeket adó istenség is. A nep.

ez is eléggé világos. más szláv nyelvekben guszka = liba. Egy példa :— Némely szláv nyelvben a hegy és város neve hora. hogy ezen etruszk tükrön ábrázolt középső férfialak csakis a Napisten lehet. ami dél-olasz tájszólásokban ma is megvan. vagyis a Föld. grad. Ezen etruszk Venus-Thezan istennő azonban náluk Momsen Teodor (Storia di Roma. Más példa :—ugyancsak szláv nyelvekben huszka. ami tökéletesen összevág azzal. annyira. más szláv nyelvekben ugyanezek neve gora. Világos tehát. eléggé ismeretes. Leveleit a készülő hordó dongái közé szokták tenni. Hogy a h hang a g hanggal mily könnyen cserélődik föl. hogy Apollont a szkíták Ojt-Ozir. E rogosz szavunk ment át a szlávba is. Itt. és tehát — amint látjuk — úgy Venussal mint Diana-Artemisszal is azonos. lakás szó a csángó-magyarok nyelvében lok. elmondván. ahol meg a Napisten helyébe tett Buddhát ábrázolják ugyanilyen aureolával. jelképezvén a nyilak — amint említők — a napsugarakat. hogy a szkíták a Palus Meotis (Azovi-tenger) környékén virágzó földmívelést folytattak (tehát nem voltak nomádok!) és hogy e vidékről Nagy Sándor korában is nagy gabonakivitel volt. A szóban levő alak kezében levő ij is őt egyenesen Apollonnal azonosítja. hogy az egyiptomiaknál is az eke föltalálójaként és a földművelés istenségeként Oziriszt tisztelték. 207. 1820.) szerint még Turan néven is neveztetett. vagyis a nőiség megszemélyesítése is. I. Berlin. mert hiszen feje mögött ott van a napkorong (ami a kereszténység Jézusa és szentjei feje aureolája eredetét is képezi. Ez istenséget Ritter Károly (Die Vorhalle europäischer Völkergeschichten. amely nőalak pedig senki más mint Gyöngyszínű Ilona. ismeretes. Más példa :—Egy bizonyos ragadós levelű fűféle magyar neve rogosz. ragadni igénknek régen rogod. a hajtás föltalálója is volt. megvan a buddhizmusban is.— . hogy az biztosan folyásmentes legyen (tömítés-ként).Herodotosz bizonyítja.avagy Gojt-Ozir istenség e neve tulajdonképen Hajt-Ozir azaz Hajtó-Ozir értelmű volt. de ami. azaz Tündér Ilona-Izisz-Bianchina. De eléggé ismeretes az is. az úgynevezett Kimmeri Boszporosznál fekvő Szindike vagy Indike tartományban egy monda élt. rogodni kiejtése is volt. Következtethető. oldal. amely szerint ezen Ozir istenség itt fogta először igába az ökröket (vagyis őt a szántás föltalálójaként is tisztelték). Abban pedig. néven nevezték. kötete. igénkkel azonos. Az ábrázolaton látható nőalak mellé ez írva — THEZAN (de természetesen etruszk betűkkel és szintén jobbról balra olvasandóan). Példa :—a magyar lak. ahol annak rogozsina felel meg. Hogy viszont ragadni igénk a megfogás másik azaz megragadás = erősen megfogás. hogy például a Gyímesi Szorosban lévő Gyímeslak falú a hivatalos magyarban is Gyimeslok maradott. 136. A nyelvészek jól ismerik az r mássalhangzónak némely nyelvben z avagy zs mássalhangzóvá változása jelenségét. hogy ragad. vagyis :— aki az ökröket ekébe fogva. hogy a mély magyar a hang mily könnyen váltakozik az o hanggal. hogy az Ojt. lokás-nak hangzik. nem kételkedhetünk. oldal. hrad.) is azonosítja az egyiptomi Ozirisz Napistennel és ezzel kapcsolatban elmondja. más változat szerint Gojt-Ozir. Hold és víz istennője. mivel őt a görög-római mythologiában is kezében ijjal szokták volt ábrázolni.

raz neve után következő enna végzést az illető törzs nőelvű volta bizonyítékának tekinthetjük. Szalai-Szalainé). de fölismerhetjük e szavakban a latin terra. utóbbiakban például tengir helyett tengiz. Terenna volt. ha e nép ma nyelvileg el is szlávosodva. hogy asszír ékiratok is emlegetnek az asszírok által legyőzött rutennu nevű népet. stb. sőt ezen belül is a Csallóköz szigetei. És valóban őstörök törzseinknél a Földistennő. ezért én is használom. vagyis Ilona neve Turán. terrenum = föld szavak ősetruszk eredetét is. tirenna. mivel ez csak török őstörzseink nőelvű ágaira volna helyesen alkalmazható. hogy fajunk őshazája nem a Turáni fennsík. Miután pedig az őstörökök nőelvű törzsei magukat nem Turuk vagy Török Napistenük után.például pádre (padre) helyett pádzse. Csak megemlítem. illetve fennsík e nevét fajunk összefoglaló neveként tulajdonképen helytelenül használjuk.—terra helyett tezzsa. Terán. hanem Magyarország. . hogy az ázsiai Turán föld és hegység. így tehát az etruszkok türén. Emlékeznünk kell itt a magyar né végzésre (Balog-Balogné. retenna és razenna nevét is ezáltal látjuk megfejtve. ezért a Türenna. hanem Földistennőjük neve után nevezték. Razenna és Turán neveknek a rutén népnévveli azonos voltát is el fogjuk fogadhatni. de mivel ez elnevezés fajunk neveként már meglehetősen általánosan elfogadott. vagyis tehát az etruszkok rét avagy rát. Látjuk tehát. Terén. vagy az első szótag megfordításával rét. Mivel pedig a t hang z-vé változhatása is jól ismert jelenség. habár igen jól tudom. kvattro (quattro) helyett kvattzso. Ugyane jelenség megvan a csehben és több török nyelvjárásban. Momsen szerint az etruszkok nyelvében a nevek után tett enna végzés mindig nőiséget avagy nőtőli leszármazást jelentett. amely valamely név után téve szintén nőiséget jelent és nő szavunkkal azonos.

VILÁGSZÉP ILONKA (Magyar népmese.) Volt egyszer egy szegény ember és annak gyönyörűszép leánya. Olyan csodálatosan szép volt a leány, hogy elnevezték Világszép Ilonkának. Szépségéről az emberek annyit beszéltek, hogy híre eljutott a királyhoz is. Ez, mivel még nem volt házas, azt gondolta magában, hogy ilyen világhíres szépségű leány jó volna neki feleségül és az ország királynéjául. Elküldött hát egy ügyes festőművészt, a leány képét festené meg, hogy lássa valóban olyan szép-e. Elment a festő, a képet megfestette s a királynak elhozta. Ez pedig a képet meglátva, a leány annyira megtetszett neki, hogy nem gondolkozott többé, hanem aranyos királyi hintót küldött, a leányt hozzák el és vele édesapját is. Örültek ezek mindketten a nagy szerencsének. Ilonka mindjárt a hintóba ült, apja pedig a bakra a kocsis mellé és elindultak a király városa felé. Útközben azonban találkoztak egy vén cigányasszonnyal és ennek feketeképű leányával. A cigányasszony az út közepére állva kiabálni kezdett a kocsinak, állana meg és őket venné fel. A kocsis ezt nem akarta és a cigányasszonyra kiáltott, hogy álljanak félre, merthogy ez királyi hintó s nekik nem való. De Ilonka az ablakon kiszólott a kocsisnak, hogy csak vegyék föl őket, mert azt kívánja, hogy a mai nap másoknak is örömnap legyen. Így hát a két csúnya nőt is fölvették és ezek beültek Ilonka mellé a hintóba. Amint egyszer egy nagy folyóvíz mellett haladtak, a két cigánynő Ilonkát nagyhírtelen megragadta, mindkét szemét kivájta, őt meg a folyóba vetette. De a vénasszony a szegény leányka szemeit megtartotta varázsszernek. Mindezt pedig úgy sikerült elkövetniök, hogy sem a kocsis, sem Ilonka apja nem vett észre semmit. Mikor a királyi palotához megérkeztek, a király kijött elébük, de majd kővé válott, mikor a két csúf, feketeképű nőt meglátta. A kocsis és Ilonka apja sem tudtak hová lenni ijedtükben. Hiába akarták a királynak megmagyarázni, hogy semmit sem tudnak és nem tudják, hová lehetett Világszép Ilonka s hogy e két nőt Ilonka kívánságára vették csak föl. A király nem hitt nekik, mert a banya a száját jobban tudta járatni és esküdözött, hogy hiszen ez Ilonka, csakhogy az arcát a Nap lesütötte, de hogy hamarosan épen olyan szép lesz, mint azelőtt, csak óvni kell a napsütéstől. A király ezt elhitte, a leányt elvette feleségül, Ilonka apját pedig börtönbe vetette, amiért leányára nem tudott jobban vigyázni. Szegény Ilonkát pedig a nagy folyóvíz vitte, vitte lefelé, míg egyszer éjszaka egy fövényre kivetette, de még élve, egy öreg halász kunyhója közelében, aki a leány sírdogálását meghallotta, kunyhójából kijött és őt ott találta a parton, ázottan és a hidegtől reszketegen. Karjára vette szegénykét, kunyhójába vitte, ahol aztán fájdalommal vette észre, hogy vak és meglepetve látta, hogy könnyei igazgyöngy szemekké változnak.

Szeretettel gondjaiba vette, ápolta, mintha tulajdon édes leánya volna, Ilonka pedig neki elmondotta szomorú sorsát. Mivel pedig a leány, szerencsétlenségében, gyakran sírt, a halásznak nemsokára egész zacskó igazgyöngy gyűlött össze. Egyszer aztán fogta a zacskót és elment a városba a gyöngyöket eladnia. Sokan szerették volna megvenni, de ő azt mondotta, semmi pénzért, aranyért oda nem adja, csak két szemért. Csakhogy bizony, a gyöngyök bármily szépek is voltak, de érettük szemeit senki sem akarta odaadni !—Egyszer aztán eljutott a király palotájához is és ott a királyné is hírét vette a halász szép gyöngyeinek. Hivatta s a gyöngyöket meglátva, minden áron meg akarta venni. Eszébe jutottak Ilonka szemei s titokban, anyja tudta nélkül, a dobozkát elcsente, amelyben a szemek voltak, és érettük a gyöngyöket meg is kapta. Az öreg pedig boldogan sietett haza, a szemeket helyükre visszarakta, hajnali harmattal megáztatta, mire, íme :—Ilonka szemei helyrejöttek és ő ismét látott, sőt talán még szebbé is lett, mint amilyen azelőtt volt. Éltek mármost békében, mintha apa és leánya volnának. Valamely nap arra járt egy fiatal vadász, aki nem volt más, mint maga a király. Mikor Ilonkát meglátta, ennek szépségén annyira elcsodálkozott, hogy szólani is alig tudott s mert mindjárt észrevette, hogy a festő által hozott képre hasonlít. Megkérdezte Ilonkát : — Ki vagy te és hogy hívnak ? — Amíg odahaza voltam — felelé ez — Világszép Ilonkának hívtak... Így aztán megtudott a király mindent és Ilonkát elvette feleségül, mert ama két gonosz nő, mikor őket az ablakból meglátta, hogy jönnek, nagy sietséggel elmenekült, mivel gondolták már, hogy a király mindent megtudott és őket megbüntetné. A király és Ilonka pedig éltek boldogan. Meg akarta a király gazdagon ajándékozni az öreg halászt is, de ő inkább visszatért folyóvizéhez. Így élnek ők ma is békében és boldogan, ha meg nem haltak.

MAGYARÁZATOK
a „Világszép Ilonka” meséhez

Ezen magyar népmesénkben nagyobb mérvű eltérés, romlás az, hogy benne Ilona fivére (Bálint-Belraggio-Apollon) helyett apja szerepel. Míg az, hogy tenger helyett folyóvízről van szó, talán nem is romlás. Ha romlás, akkor ez annak következménye, hogy a mai Magyarországtól a tenger távol lévén, ez a nép eszmevilágában már háttérbe szorul. Magyarázhatjuk azonban ez eltérést másképen is :—A régi mythologiákban ugyanis a Világtenger, amely a szárazföldet körülveszi, tulajdonképen ezt körülfogó folyóvízként van fölfogva. Így van ez a régi görögöknél is, akik szerint az Okeanosz, bár végtelennek, túlpartnélkülinek, de önmagába visszatérőnek, vagyis örökké körben folyónak képzeltetett. Ez bennünket pedig arra emlékeztet, hogy a mi mythologiánk szerint a Csallóköz volt az első föld, amely a Végtelenség Tengeréből kiemelkedett és hogy ezen éltek az első emberek. De tudjuk azt is, hogy a Csallóközt egykor körülvett nagy víz- és mocsárvilág tulajdonképen azonos a Dunával, merthogy ősidőkben a mai Duna helyén még valóban nagy vízvilág volt, amely tehát csak idővel válott a mai folyóvízzé, éspedig úgy, hogy eleintén csak a Bécs körüli és a mai Morvaföldi, a Csallóköz körüli tengernyi víz apadott mindinkább el, amikoris eleintén a mai Csallóköz a Duna deltája lett. De a Nagy Alföldről a tenger, amint már említettük, még sokkal későbben tűnt csak el. Ez volna tehát a folyóvíz és a tenger egymássali azonosulása egyik magyarázata. A másik viszont az volna, hogy őseink valamikor már tudtak a Golf-Áramlatról is, amely hiszen valóban egy örök körben folyó óriási folyamot képez, sőt hiszen a tengerek más nagy áramlatai is tulajdonképen örök körben haladó folyamokként foghatók föl. Amiszerint ez az Okeanosznak tenger, de egyúttal folyókénti fölfogását tulajdonképen helyesként igazolja. Ilona holdistennői megnyílvánulásának ezen őstenger-folyóvízzeli kapcsolata pedig e szerint onnan származhat, hogy a Csallóközben lakó ősök a Holdat (és természetesen a Napot is), ezen tengerfolyóvízbe látták lemenni, majd abból ismét följönni. Ez elmondottakkal kapcsolatban kell megemlítenem a ma a Louvreban látható régi római

Ami azonban. Lássad ezt például a szumer Naramszin oszlopon és a Samás Napisten domborművön (20. és tehát nő ! Eszerint is azért tekint az egyik fölfelé. amiértis ezt ma is Esthajnal Csillagnak nevezi. A „lementét” és „fölkeltét” a szóban lévő oltáron mindenesetre igen világosan fejezi ki az. a és b). a másik lefelé. Alatta ott van Neptun-Okeanosz-„tengeri szörny”. Csakhogy itt a mai magyarázók szerint e két fej a Hajnalcsillagot és az Esti Csillagot jelképezné. azaz Gyöngyszínű Ilona holdistennői megnyílvánulását. Ma ugyanis tudjuk. a másik mellett lefelé álló fáklya. Holott hiszen ez a Venus.márványoltárat. hogy őseink a sugárzó Napot csillagszerűen is szokták volt ábrázolni. Itt ugyanis az ékek a Napból áradó erőny ható hatalmát jelképezik. ha így van. Bizonyíték: a szóban volt etruszk tükör. csakis az idegen népek általi átvétel és megnemértés következménye lehet. valamint a mi székelykapuinkon (a rajzon c és d). Amit hiszen még mai népünk is tud. hogy az egyik ifjú-fő kissé lefelé. és ezt a nagy csillagászati ismeretekkel bíró őseink is okvetlen tudták. félreértés pedig onnan származhatott. A megnemértés. Ez pedig a Venus. azaz a mi népmesénk jóságos „öreg halász”-a. Rajta láthatjuk Selene-Luna-Bianchina-Diana holdistennőt. hogy a Hajnalcsillag és az Esti Csillag :—ugyanaz. hogy így a hajnal és az este jelképeztessen. Kétoldalt pedig ott van a „napkeleti király” és a „napnyugati király”. és aminthogy népünk a Hajnalcsillagot avagy Esthajnalcsillagot ma is leányként személyesíti meg. vagyis két egymáshoz teljesen hasonló ifjú arca. valamint azért van az egyik mellett fölfelé. ábra. vagyis tehát :—nőiség. Szerintem azonban őseredetileg ez a Nap keltét és lementét kellett jelképezze. a másik .

hogy Ilonka vele utazó apja és kocsisa. hogy szemei kivétetve. a másik előtt pedig fölfelé fordított.kissé fölfelé néz és hogy az egyik előtt lefelé fordított fáklya van. . nem veszi észre a két gonosz nő tettét. Ezen egész dolog az eredeti mythoszban még bizonyára egészen másképen állott. Ami bizonyára csak a még „pogány” mythosznak a kereszténységbe való beilleszthetése és mesévé átalakítása következménye. miként a másik mesében Gyöngyszínű Ilona fivére. amelyeknek szemei berakható-kiszedhető ékkövekből képezettek voltak. ezek hosszabb idő múlva helyükre visszatehetők volnának és hogy az illető ezekkel ismét látóvá legyen. E népmesénkben is ott van azon bántó képtelenség. ameddig a tudatban még megvolt a gyöngyházkagyló arcú bálvány. Ami kétségtelenül csak romlás. De nem volt ez képtelenség. Embernél az is teljes képtelenség.

Anya és leánya őt válaszra sem méltatta. visszanézett és azt mondotta : — Testvérem. hogy beleszeretett. hogy ezt szobájába akasztva. Mikor feleútan jártak. Hallott a kocsisa szobájában levő szép arcképről és látni akarta.A FEHÉR ÉS FEKETE MENYASSZONY (Német népmese) Egy asszonynak volt egy édes. A leány pedig. De volt az árvalánynak fivére is. lássa milyenek az emberek. sőt számára lelkiüdvösséget is biztosított. A szegényke szót fogadott. jól takarjad be magad. nővérét pedig félig süketté tette. hogy meg ne fázzál. mire a lány szépsége annyira elbűvölte. hogy meg ne fázzál. E jóságáért Isten a leánykát csodálatosan széppé tette. mivel boszorkány is volt. míg ama máskettőt fekete arcúvá tette. hogy Reginer nővérét kísérjék. A szegényke most is szót fogadott. így nővérét minden nap láthassa. de az árvalány a helyes utat neki szívélyesen megmutatta. aki azért öltött ily alakot. Reginert félig vakká. hogy róla arcképet festtetett. a másik kettőt kérdezte. Reginer nagy örömmel el is hajtott. hogy nővéreddel főkötőt is cserélned kell.és egy mostohalánya. Királyi hintóba a leány számára aranyos ruhát tétetett. Reginer megint hátranézett és azt mondotta : — Testvérkém. aki a király kocsisa volt. Ő meg a máskettőt ismét kérdé : — Mit mondott ? A boszorkány felelé : — Azt mondotta. magad jól takarjad be. aki hajtott. A boszorkány felelé : — Azt mondotta: nővéreddel ruhát kell cseréljél. az a gonosz hátulról oly erősen meglökte. Egy idő múlva Reginer ismét hátrafordult és mondotta : — Testvérkém. hogy szegényke a folyóba . De az asszony. mialatt épen egy hídon haladtak. jól takarjad be magad. Reginer a nővérét nagyon szerette. hajtson el és nővérét hozza el. aki azonban maga az Isten volt. hogy mit mondott. A képet elhozatta. de mialatt az ablakon kihajolt. Reginernek pedig azt monddotta. hogy meg ne fázzál. mivel feleségül akarja venni. A király özvegyember volt. annyira. Szegényke szót fogadott. Ő meg kérdezte : — Mit mondott ? A boszorkány felelé : — Azt mondotta:—nézzél ki az ablakon. most pedig ezeknél kért útbaigazítást. Valamely nap arra járt egy koldus. de otthon természetesen az asszony és leánya is a hintóba szállott. Reginer nevű. Egy idő múlva. mivel most nem jól hallott. Reginer.

csak egy mosogató legényke. Reggel a legényke bement a királyhoz és elmondotta neki. hogy tollam szárogathassam. De a következő este a kacsa megint eljött és mondotta : — Élesszél tüzet. a szép leányt pedig feleségül vette. ugyanilyen. Mondá a kacsa : — Isten irgalmazzon. E mese okszerűtlenségei és némely része erőltetettsége különösen feltűnő. A király a két gonosz nőt kivégeztette. Azon pillanatban a kacsa szép leánnyá visszaváltozott és a királynak mindent elmondott. hogy a szép kacsának fejét minden ok és bevezetés nélkül lecsapja. Mikor aztán megérkeztek. mert azt hitte. hanem nagyon szép kacsa lett belőle. Egy este a király konyhájába egy igen szép fehér kacsa jött be. hogy sikerült csúf lányát a királlyal elvétetnie. Reginer pedig. Mondá a kacsa : — Isten irgalmazzon. hogy ez őt megcsalta. egyenesen bántó. A kacsa így szólott hozzá : — Gyújtsál tüzet. Ámde a leányka nem fulladott a vízbe. Az pedig. amiért börtönbe vetette.esett. Ezen a király nagyon gondolkodóba esett és este ő maga is a konyhába ment. hogy a csúnya leányt minden ésszerűség ellenére a király feleségül veszi. aki most rosszul látott. mit beszél a kacsa. de a király kardot rántott és a fejét lecsapta. A konyhában már senki más nem volt. Ezzel elment. ezt nem vette észre. milyen különös dolog történik a konyhában minden este. Ilyen a „félig süketté” és „félig vakká tevés” is. Különösen értékesek benne a . kérdezte : — Mit csinál fivérem Reginer ? A legényke felelé : — Börtönben van. hogy tollam szárogathassam. — Mit csinál a fekete lány ? — A király karjában van. Ez meg is jött. — Mit csinál a fekete lány ? — A király karjaiban van. kérdezte a legénykét : — Mit csinál fivérem Reginer ? — Börtönben van. Ezzel elment. És mialatt szárítgatta a tollát. a király a csúnya lány láttára nagyon megharagudott Reginerre. Mialatt szárítkozott. hallaná. A boszorkány pedig oly ravasz volt.

fönnmaradott indítékok azonban :—A képmás készítés.netfirms.com/magyar_a/lelki_01. a leány vízbevetése. — VÉGE — http://yamaguchy.html . valamint a leány fekete volta.