You are on page 1of 63

I

az

cldalso

fal

minlmalis mapassaqa ~hafa

min.

r--.,.--..;;~ .:- :-~/11if~--~ ±
I fJl

vastaqsaq: deszkak

SPORTLOVESZET
2 em

Felvllaqosltas: Deutscher Schutzzenverband sportschule, Wiesbaden-Klarenthal.

e. V., SchieB-? (lJ

,t~l.~:~::-~~,::::~ ~~: )01
lopalya aljzata lfehilet j 10,00

:=-~~::-

~ I i

SPORTLOVESZET
~(IJ A 16mez6 biztositasa: Egy loves teljes 16hosszat a ballisztikus palya kllovesi, vfzszintessel bezart sz6ge hatarozza meg. Ismereteink szerint a leg- es CO2-fegyverek, puskak el6tt a 16allasok iranyaban a vfzszintessel bezart sz6g 200, a kezi 16fegyverek el6tt a buk6 es fix 16allasok lranyaban bezart sz6g pedig 300 amit fels6 goly6fog6kkal biztosftani kell. A szarnszerijloveszetre es az fjaszatra mas 6rtekek ervenyesek, A veszelyeztetett terOleteket rneqhatarozott blztonsaql epltmenyekkel kell ellatni. Ezekhez tartoznak a fels6 goly6fog6k, az oldals6 ved6falak (falak es foldsancok) es a 16palya hatulso oldalanak lezarasa, A 16allasokat ugy kell meqkonstrualni, hogy azok sem befele, tehat a lovesben erdekelt szernelyekre, sem a kOls6 tersegben lev6 szernelyskre sernmitele veszelyt nem jelenthetnek. A nernet sletvedelmi torveny rendeleteinek eleget kell tenni. A bscsult epftesi koltseqek szernpontjabol lenyeqes, hogy a kivalasztando terOlet mennyire alkalmas egy lopalya-letesltmeny klalakltasara. Mindenkeppen kerjuk ki egy, a 16allasokat j61 is mer6 szakember szakvelernenyet, mert ismeretei es tapasztalatai a tervez6 szarnara meqadiak a legfontosabb instrukci6kat. Kil16n6sen figyelembe kell venni a k6vetkez6ket: A mar meglev6 vagy a tervezett epuletektol, a lakohazaktol mert tavolsaqokat, a tervezett lovesiiranyt (eszaki vagy eszak-keletl), a talaj min6seget es a terep adottsaqalt. EI kell, vagy el tudunk-e terni az el6re meghatarozott iranyelvektol? A kul6nb6z6 kozsllatoegysegek jelenlete, a kozlekedesi helyzet, az utcak elhelyezksdese (a j6v6ben tervezett utcake is), a parkol6helyek szarna valamint a k6rzet szabadid6s helyzete is mind rneqhatarozo tenyezok, A szukseqes zajvedelml intezkedeseket is meg kell tervezni. Ezek bsepftendok az egyes epftesi Otemekbe is. Az enqedelyeztetesi eljarasokat orszaqos elofrasok szabalyozzak, A 16palya letesftmenyenek es kornyezetenek elrendezeset ugy kell kivitelezni, hogy a kesobb szukseqes kiegeszfteseket es bovfteseket racionallsan es lehet61eg kis k61tseggel lehessen megval6sftani. A szabadteri 16terek eseten ugyanazok a rendeletek srvenyesek mint a 16palyakra, illetve esetleges tovabbi zajvedelmi intezkedesek valhatnak szukseqssse.

2,00 inimalia t,oek~-*______ 5,3 5 -.-fels6 golyofogo

.L

j
celtabla tavolsaqa

l

I

CD

tevotsapa

Metszet ....

®.
min. 30 em szeles puskatarto

L6ter elhelyezess: lehet61eg erd6ben, egy hasadekban, melynek oldala termeszetss goly6felfog6kent szolqal, tavol nyilvanos utakt61 es letesltmenyektol. Loallasokat mas sportcsarnokokkal es t6bb celra hasznosfthat6 csarnokokkal osszekottetesben levo 16termekben is letesfthetunk, Szokasos reszei : legpuska-l6allas, pisztoly- es kis kalibeni 16allas -? 501. old. CD. - ®. A blztonsaqi kovetelrnenyeket a Nemet Loegyesulet "sport es vadaszati celu lopalyak letesftesenek es hasznalatanak iranyelvei" szerint kell megval6sftani. A 16sport agazatainak szukseqlete a k6vetkez6. 10m xx, kis6bu sportpuska 15 m, kisobfi puska 50 m x, KK standard puska xxx, cell6v6 puska 100 m, nagykaliberu puska 300 m, NK standard puska 300 m.

j

Sportloveszet: legpuska

CD

Agyaggalambl6v6 alias

cp
salak

vezerldhaz

-"' 8.
tartozkcdasi helylaeq IMllas allesok

--i
--oj goly6fog6-

I>
valaezfalak tervalaszto berendezesek

~1Yv~~s-t>fOlke .
tavolsaga 1,001,20

szekrenyek --i telsd gofyofog6 --i --;
--i

Plsztolyloveszet: legpisztoly 10m xx, olimpiai gyorstUzelesu pisztoly 25 m x, sportpisztoly 25 m xxx, standard pisztoly 25 m, szabad pisztoly 50 m x.
Agyaggalambloves: skeetloves x. aqyaqqalambloves vale loveszet: soretes fegyverrel 10m x,

rsanae:
hengerelt

kavlcsterltesen

I> I>

csatorna

m x.

Mozg6 celpontra

futovad-celtabla, nemzetk6zi nemzetk6zi

es 50

®

Leg- as co, fegyverek fedett 16all~sa es a szabadban lev616palyaja

Ijaszat: csarnokra vonatkoz6 xx, szabadteri ijaszat. Szamszerijloveszet: 10 es 30 m. EloltoltetO-fegyver nemzeti loveszet:

feltetelek, feltetelek,

teltetelek teltetelek

®

Agyaggalambl6veszet loallasanak hosszmetszete

nemzeti feltetelek.

Olimpiai jatekok: x = fertiak szarnara, xx = n6k es fertiak szamara, xxx = csak n6k szarnara. Egy loveszeti sportletesltmeny letrehozasahoz a szukseqes epftesOgyi enqedelyek mellett be kell szerezni meg egy 16allasszakerto szakvelemenyst is. A .szomszec" zaj miatti fellebbezesi joqanak a messzemen61eg helyt kell adni. A blztonsaqi berendezeseket, mint pI. a telso goly6fog6kat, az oldals6 biztonsaqi vedotalakat vagy f61dsancokat es a palya hats6 lezarasat a megengedett anyagokb61 kell kivitelezni, es szakemberekkel rneqvlzsqaltatnl.

®

Kis kalibeni fegyverek loallasa 16tablabehtlz6 berendezessel

1-8 skeet-ldallasok menten

korfv

r--------...,
I I I I
oldalsanc fog61el6

®
~
10.70 I. 26,70

/Vlmbinalt IMllas agyaggalambl6veszet es skeenoveszet szamara
fabol keszult goly6fog6k

I

l
66.70 50,00 1,001 13.50\ie3.501. 100.00 '11
I.

@

Metszet .... @,

@

Keresztmetszet .... @.

'f

3,00

K~
.,./l
g g
,~~ ,3 ,2! 0

I

I I
<,

~---- -....
I--

I

I~
0

b~
",co

I

25.00 4.30

1.001,

,-

10.70

j'

1

21.70

t

8,50 4,00

~ ,
I
4.00

I I I I I I I I I
I

I I I : I
I

60.00

I I I I I

k

0

<r 1

50

~

I I

I

I

I I

I I

II IT

-[

I

I I

-.

~ ~ lI

-J
I

__ _.
-·4
-._'

I I

I I

III ITT

~IIII~

-._'

<,

~
17(1

I1

Ig~ I I I~ I

-.....
I I III I 1I I I I I I I

_ .... ~
I I

t-"::::::

~r

T'TT

'/1 / I
/1 /~

/1

II

II II

II II

II I II}L

E?'I
I--

._, I--- ~I

!K
I

/'1 / IT I I I ~~ '1 ~TTT /1 / ~ 'II

s ..

'/1

II

/1 II

'/ I /

I

r IIIIIIII
II

-'-1

'~r=
......
_

I--

lL r-

I I
I I

I I I I I

'"

~
0

~ If-

I~

I

25,00

I I

I I

I I 1111 II

II I

~
/ / /

}'
/

f-

I~

®

Kombiniilt 100 m-es alias minden fegyvernemre es 50 m-es alias kis kalibeni fegyverek szarnara .... @.

®

25 m-es palya kezi 16fegyverek szarnara (pisztolyok, mindentele kallbeni revolverek). Balra atjarattal ellatott oldalfal, [obbra atjarattal ellatott foldsanc (rnindket oldalon lehet fal vagyf61dsanc is).

®

Egy 6 palyas ijl6veszeti palya biztonsaqi 6vezete

500

501

csamoktipus

rneretek rneterben

hasznosithalO sportfelQletm'-ben

tersmlatekok'

gyakori6palyak szarna

versenypalyak

SPORTCSARNOKOK
TORNACSARNOKOK ES JATEKCSARNOKOK

sportag

hasznos nett6 sportteriilet megengedett ertekek hosszusaq m szelesseq m 6.1 13 -15 4.9-6.1 20 15 -25 4 20 18 -22 9 -10 15 12 27 9 -11 136) szabvanyertekek hosszusag szalesseg m 13,4 28 6.1 40 40 4 40 40 10 28 12 52 14 136) m 6.1 15 6.1 20 20 4 20 20 10 15 12 27 11 136,

kiegeszit5. akadalymentes zonak

szama"
A tervezes

akadalymentes brutt6 sportteriilet szabvanyertakei

acsarnok belmagassaga"

SPORTCSARNOKOK
TORNACSARNOKOK ES JATEKCSARNOKOK A tobbfunkclos csarnokok Ozemi helylseqei az el6csarnokon felOI ~ 502, old, @,: 0,1 m2/fer6hely, 1 ruhatarl fogaslfer6hely, Ruhatari foqasonkent 0,05-0,1 m2 (beleertve a 30 ruhatarl fogasra juto 1 m hosszu kladoasztalt is), Egy fer6helyre juto toalettek szama 0,Q1, Ebb61 40% n6i we, 20% ferti we es 40% ferti piszoar, Az asztalok es szekek szamara fenntartott raktarhelyiseq merete: 0,05-0,06 m2/fer6hely, Az ernelvenyek es mas hozzatartozo felszerelesek 1m2 sportterOletre juto terOlete 0,12 m2, Penztar es egyebek: igeny eseten gasztronomiai sllatas. Egy autornatara [uto felOlet: 1,0 x 0,6-0,8 rn, Teazo: 12-15 m2, 6 m2 raktar, Kioszk sontespulttak 8-12 m2, raktar 10-12 m2, Kavezo/etterem: 016helyenkent 1,5-2,7 rn-, Ebb61 a vendeqek szarnara 1-1,5 m2, Konyha es raktarhelyiseqek 0,51,2 m2, Onkiszolqalo sorites: 50 nezohely=1 m sontes. Kiszolqalassal: 100 nez6helyre = 2 m sorites. Kisszfnpad = 100m2, MOveszgardrob, tobbcelu terem mepbeszelesre, oktatasra, e16adasra es mas szabadid6s foglalkozasra. Igeny eseten [atekterem tab Ian [atszhato [atekok szarnara, btllardterern, olvasoterem es tekepalya. Sportcsarnokok es szabadteri sportletesftmenyek technlka]a szarnara uzeml helylseqek szuksegesek, sajat Ozemi epuletekkel nem rendelkez6 letesltrnenyek eseteben a sport- es apoloeszkozok szamara a sportcsarnokon belOI kell erre alkalmas helyiseget tervezni. A szabadid6s sportoknal hasznalt eszkoz6k szamara fenntartott helyiseg terOlete 100 m2-es hasznos sportterOlet esetenO,3 in2, Netto terOlet=15 m2, Keziszerszamok karbantartasara szant helyiseg 100 m2-re juto merete 0,04 m2, brutto terOlet 8 m2, Gepek szamara 100 m2-re 0,06 m2, brutto szabadterOlet 12 m2, Amennyiben a gepek kozponti iIletve hazen kfvOIi szervizzel rendelkeznek es javftasukhoz elszallftjak 6ket, nem szOkseges az utobbi helyiseg epftese,

~ III
alapjaul tollaslabda kosarlabda r6plabda tollaslabda kosariabda teremlabdaniqas terernkezilabda teremhoki r6plabda tollaslabda kosarlabda teremlabdaruqas terernkezllabda teremhoki r6plabda tollaslabda kosartsbda teremlabdaruqas terernkezilabda teremhoki roplabda 4 1 1 12 3 56' 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1

DIN 18003

multinmkclonalls csamokok egypalyas csamok harcmpalyas csamok 15x27x5.5 405

27x45x7'~' harem reszre oszthat6 (15x27)5'

1'215

3 16 4

negypalyas csamok

27x60x7" negyreszre oszthat6 (15x27)5'

1'620

7"'

4 6

adott esetben kett8cszthato csamok

22x44x73)4, ket reszre oszthat6 (22x28+22x16 vagy 22x26+22x18")

968

3

56' 1 1 1 1 1

jatekcsamokok egypalyas csamok 22x44x7',4, 968 tollaslabda kosarlabda teremlaodaniqas teremkezilabda teremhoki r6plabda tollaslabda kosarlabda terernlabdanrqas 20 x 40-es 30 x 60-as teremkezilabda teremhoki roplabda tollaslabda kosarlabda teremlabdanlqas 20x4O-es 40 x so-as teremkszllabda teremhokt r6plabda 6 5 1 1 1 1 1 15 46' 3 1 3 3 3 256) 4 4 1 4 4 4

3 24

a k6vetkez6k szolqalnak: Multifunkcionalis csarnok, jatekcsamok es t6bb celra alkalmas csarnok, A tervezes soran figyelembe kell venni a kOl6nb6z6 sportaqak egyesOieteinek versenyel6frasait, rneqpedlq olyan szempontb61, hogy az egyes sportaqak lehetssqes legjobb lntegraciojat teremtsOk meg a csarnok meqepftesevel -+ CD, A telek szukseqes naqysaqa fOgg a sportfelOlet funkciojatol es a klszolqalohelylseqektcl. Altalaban, ha meg nem all rendelkezesre egy tervszesre vonatkoz6 6sszprogram, akkor a szukseqes teleknaqysaqot a k6vetkez6 gyakorlati szabaly alapjan szarnlthatjuk ki: Szukseqes sportfelOiet x 2 + a szukseqes oldalkertek a k0l6nb6z6 telekhatarok rnenten + szukseqes parkol6helyek, aut6k szamara, A csarnokok rneretel -+ CD, A f61oszthat6 csarnok sokreta kihasznalasi lehetcseqe reven el6nyben reszesttendo az egyfele sportaqra specializalodott t6bb csarnokkal szemben, Klszolqalohelylseqek sportrendezvenyek szarnara. Bejaratl helyiseg penztarral, nezok szarnara gardr6b, esetleg a bejarati helylseqhez csatlakoz6 takarft6eszk6z tarolo -+ @, 0,1 m2/nez6, Nez6k, dlszvendeqek, sajt6, radio es televfzi6 szarnara fenntartott helyek: az 0I6hely szukseqtete szerint, beleertve a k6zvetett k6zlekedesi felOietet: 0,5 x 0,4-0,45 rn, A sajt6 szamara fenntartott egyes helyek, beleertvs a k6zleked6 terOietet: 0,75 x 0,8-0,85 m. Tudosltokablnonkent, beleertve a k6zleked6 felOletet 1,8 x 2,00 m. Kamera platformonkent 2,0 x 2,0 rn. Minden harem nezore jusson egy gardr6bhely, 30 gardr6bhoz kell 1 m szeles kiad6asztal. Az egy f6re jut6 toalettek szarna 0,01, Ebb61 40% n6i we, 20% f9rfi we es 40% f9rfi plszoar, Ol6helyenkent 2,5 m2 eloter, allohelyenkent 1,0 m2 el6terrel. Penztar, kavezo, rendorseq, ttizoltosaq, igazgat6sag, tarolo- es raktarhelylseqek, sajtohelyiseq szukseqlet szerint.
helyiseg kondicionalo as er6fejleszt6 terem fittneszhelyisag meretek rneterben fiigg a felszerelsstol, rnaqassaqa legalabb 3.5 m fiigg a felszerelestol, maqassa ga legalabb 2,5 m 10x10x4-t61 14x 14x4-ig hasznos sportfellliet negyzetmeterben 35-200-ig

a hosszoldaIon m 1.5 1" 0.5 0.5 0.5 3 14, 0.5 2 1 1

arovldebb

oldalon m 2.0 13) 0.5 2 2 3 2 2 2 1 1

m 17.4 30 7.1 44 44 10 44 44 14 30 14 52 18 15 14 40 40 16 36.57 14 12;57 34

m 9.1 17 7.1 21 21 10
22

m 92) 7 4 (7) (5.5) 4

tollaslabda kosarlabda 6kolvivas zsin6rlabda labdarugas sulyemeles kezilabda hoki cselqancs kosarlabda muveszi er6fejlesztes mOveszi torna ker:Kpanaoaa. kerekparos p616. muveszi kerekparoza ritmikus sportgimnasztika birkozas gorhoki gormukorcsolya. g6rtanc tanc tenisz

13.4 24-28 4.9-6.1 40 30 -50 4 40 36 -44 9 -10 28 12 52 12 -14

7")
(5.5) (4) (5.5) (5.5) 8 (4) 82)

21 14 17 14 27 13 15 14 20 20 14 18.27 7 10.74 19

1 1 2

2 1 2

13" 9 -12 34 -40 40 15 -16 23.77 2.74 4.57 18

9 -12 17 -20 20 12 -14 10.97 1.525 2.74 9

12 40 40 16 23.77 2.74 4.57 18

12 20 20 14 10.97 1.525 2.74 9

(4) (4) (4) (4) (7) 4 7 12.52)

harompalyas csamok

44x66x8" harem reszrs oszthat6 (22x44)"

2'904

3.65 5.63 4 5

-

6,4 2.74 4 8

9 32 56)

20-50-ig

asztalitenisz ugr6akrobatika

negypalyas csamok

44x66x9" negyreszre oszthat6 (22x44)"

3'872

gimnasztikaterem

l00-196-ig,

r6plabda

®

A kiegeszit6 sporthelyisegek meretel

12

1. a zar6jelben lev6 szamok a javasolt ertekek. 2. nemzeti rendezveny szarnara 7 m elegend6. 3. a iatekterrel hataros nez6tari letesitmenyeknellehet61eg 2 m. 4. kiegeszit6 helysziikseglet az id6mer6 asztal es a cserepadok szamara (esetleg a sporteszkoztarolo helyisegben 5, amennyiben a nett6 jatekteriilet 3.3 m szeles szeqelyzonaval rendelkezik. megengedett az 5.5 m-re val6 redukalas, 6. nemzeti versenye eseteben 12 m.

') szokasosteremlatekok, figyelmen kiviil hagyva a nemzeti es regionalis szokasokat "a meretek a nemzetkozl sportagi egyesiiletek szabalyai szermt, nemzeti hasznalatna' eseUeg redukalhat6k "a palyat hatarol6 kiils6 peremteriileteken a sporttunkoionalls kovetelmenyek figyelembevetelevel a csamok rnaqassaqa cs6kkenthet6 4,egy tervezesl korzetben lev6 tobb csamok eseten az el6re lathat6 hasznalat alapjan ezen csarnokok bizonyos reszeinek magassagat 5..5m-re cs6kkenthetjiik "az adott elvalaszto berendezes vastagsagat leszamilva 6) maximalis szam. figyelmen kiviil hagyva a levalaszto berendezeseket

G)

Csarnokok meretei

') minimalis helyisegmagassag altalaban 2.5 m "sportol6nkenti helysziikseglet 0.7-1.0 m' (a szarnolas alapja: sportolonksnt 0.4 m padhossz. 0.3 m ul5melyseg. a padok egymast61 val6 minimalis tavolsaga 1.5 m, az egymassal szemben lav6 padok iIIeIVe a pad as a fal k6z6tti ajanlott tavolsaq 1.8 m) "6 sportolora egy zuhanyozo, zuhanyozo-helyiseqenkent legalabb 8 zuhanyoz6 es negy kaz- as labrnoso sziikseges. a zuhanyozo teriilete - beleertve a k6zleked6t - 1,5 m'. a mosd6 terOlete - beleertve a kozleked6t -Iegalabb 1m'. a kozleked5k legalabb 1.2 m szelesek, egyik csarnokreszenek sem lehet 6 m-nel kisebb hosszusagu eszkoztarolo helyisage 4,ket helyisagre osztott. mindkett6 fel teljes felszereltseggel. A helyiseg melysege szabalyos esetben 4,5 m. maximum 6 m. Helyiseg malysege szabalyos esetben 3 m. maximum 5.5 m. Sziiksag esetan. 5)adott esetben ket nagyobb helyiseg. ennek megfelel6en nagyobb szamu zuhanyoz6val esmosd6val.

G)

A kUlonboz6 sportaqak teriileti sziiksegletei versenyszera hasznalat eseten

eszk6z

,

akadalymentes osszsport teriilet. hossz x szelesseq x rnaqassaq (rneterben) 14x14x4.5 4x4x4.5 36')x2x5.5 8x6x5.5 6x9.5x4.5 12x6x7.57) 12x6x5.5 12x6x4.5 18x4x5.5

biztonsagi tavolsag meterben 0ldalr61 elolr61 Mtulr61 egymas felett

talajtoma kaj:iasl6 kapa nelkiili ugr616 gyurak nyugodt allapotban4' korlat

-

45) 6 6

-

-

35) 6 6

4.55)6) 1.5 1.5

4.5

csamok tipusa

bejarati helyiseg m'

6ltoz6min, 20m'

zuhanyoz6 legalabb 15 en'

toalettek o~oz6nkent bejarati helyisag darab legalabb

edz6i helyiseg min. 12m' els5segalynyujt6 helyiseg nalkUl8 m' darab legalabb

eszk6ztarol6 helyisag multifunkcionalis csarnok m'legalabb jatekcsamok

tisztit6eszkoztarol6 helyisag min.S m2

teremfeliigyel5i helyiseg min, 10m'

nylijt6 felemas karlat gerenda

-

1.55)(2)A 1.5 4.55)

. 10.55)(7.5) A 4.5 (4) A 4.55) 4.55)6)

7.55) 4.5 (4) A 4.55) 4.5

1.55) 1.5(0.8)A 7 4.5

m'

darab legalabb

darab

darab legal8bb

m'legalabb

darab legalabb

darab

gyurahinta4' masz6kotelek fejel5inga

-

CD

egypalyas csamok ketpalyas csarnok harompalyas csarnok negypaiyas csamok

15 30 45 60

2 2 3'0) 4'0)

1") 2 3'0) 4'0)

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 2 3

607) 907) 1207) 1507)

20")

1 1 1 1

19) 19) 1 1

-

bordasfalak

608) 608)

-

1. az elsport szamara, 2, az iskolai as tomegsport szamara. (a beepitett eszk6z6k es a falak kozott vagy ket beepitett eszk6z koz6tt) 3. rafutasi hossz 25 m, az eszkoz hosszusaga 2 m. kifutasi hossz 9 m. 4. a kotelek egymast61 val6 tengelytavolsaga 0.5 m. 5.az eszkoz tart6~61vagy magassagat61 iIIelve a kotelekt61 mert tavolsag. 6. lehetseges a falak tavolsaga 4 m-re. a fOggonyok tavolsaga 3.5 m-re val6 redukalasa. 7, nemzeti bajnoksagok szamara elegend6 a 7 m-es belmagassag. A=Ausztria,

A sportcsarnok kiszolgal6 helyisagei

Felvrlagosftas. Budeslnstltut fur Sportwlssenschaft, Sport- und Freizeit-Einrichtungen e. V. K61n

Carl~Dlem-Weg, Koln; IAKS Intern. Arbertskrels

CD

A beepitett sporteszkoz6k akadaiymentes teriiletei es biztonsagi tavolsagai

502

503

SPORTCSARNOKOK

SPORTCSARNOKOK
TORNACSARNOKOK ES JATEKCSARNOKOK

kb. 18-23 mm
t.eporteszkoztaroto helylseg, 2.technikai helyiseg. 3.edz6i helyiseg, 4.oltoz6helyisag. 5.zuhanyoz6 as mosdo, 6.tisztft6eszkoz-taroI6 helyiseg ee takarft6szoba. 7.toalettek.

••::oe10n: •• alapzat :•• " nedveeeeq"" zar6 reteg Izol8.16anyag padl6 (esztrich)

..::::J

1 ~

Felvilagosltas: Bundesinstitut Carl-Diem-Weg, Koln

fOr Sportwissenschaft,

I
(j)1.6
1

..... ----14.50------+-3.50-+-5.00--<
gerendak

kb. 18-23 mm vastagsagu fel56 vastagsagu als6 ruganyos keret ruganyos keret

(2)

l.eng6padlo szerkezete
kb. 16 mm-es 3~/3D-as bevagott rogzftt5lemez kb. 13 mm-es nyomasetosztc kb. 2-5 mm-es

2

®
20
20

Kapaslo

Egy jatekcsamok alaprajza :.: -r-

~
>

%

III ®
habanyagb61 keszult elasztikus reteg

Elasztikus padl6szerkezet

®

Ugr6szekreny

(1)

Korlat

kb. 10-14 mm-es elasztikus Oreges reteg muenveqrecs Plf-spatulyazc massza felst5 rmlanyagburkolat,

~
Egy haromfunkci6jtl sportcsamok alaprajza

:::

1.fut610nge 2.nyujt6 a.telemaskorfat 4.gyQrQallvany s.knemeeatctt nyujt6 e.beeprtett rogzft6fUi f6hoz 7.gyakorl6korlat 8.gerenda s.batertrud 10.tOkor t t.korlat ta.kapas 16 14.biztonsagiszt5nyeg. kipamazott fal ts.emeiven ek edz6k szamara

I
15.00

®

Pontelasztikus padl6szerkezet.

®

Felemaskoriat

CD

Nytljt6

1---9.50---1-- 4.50.-t---9.00----< K=versenybir6 OK=f6 versenybfro ~

felUleti kezeles

'fo"

Versenyp6dium. helyszQkseglet, az egyes p6diumok rneretei, a versenybir6k elhelyezkedese

1
Faburkolattl padlo szerkezeti felepitese

®

f-----------27.oo----------H-------18.oo------l
15><27m-es tomaterem 15x18 m-es talajtomateremmel
3.kis ladak 4.nagy ladak 5.16 6.tornabak 7.korfat 8.tornapad 9.rugalmas ugr6deszka 10.magneziumtart6 t t.kortat 12.12. 13.kis trambulin 14.ugr68l1vany 15.talajtornaszt5nyeg

(2)

Gerenda

®
1----------->

Sz6nyegszallft6 kocsi

@

Tornapad (DIN 7909)

25.00------------...., _",25.00--

t.eeaseztercrc szekreny
2.112.tornaszc5nyegek kocsival

17.a teremkeztlabda kapu

16.a kiegeszft6 eszkozck 18.puha padl6szonyeg tarolaeara alkalmas terOlet

1----1.90---+-----3.20·------< 1-----1.60-----< 50 mm-es alallftas.

II
Iertiak II

:1

refutopatya

0

II II

OJ.

atallft6sfnek

1------------15.00·------------1 15><27m-essportcsamok eszkoztarolo helyisegenek elrendezesi terve nagy eszkozok szarnara

®

f-----s.OO---....,
Eszkoztarolo helyiseg

®

I----s.oo-----Eszkoztarolo helyiseg

...:.: .... :.:.:"".;.:."":.:.d:.:.:;;;.:.:.:;;::.: ••;••:.::;;:.;.:.:;;:: :d.:.:.;.:.:.:;;;.:.:.:;;::.:.;:;;;.:.:;;;.:.:.:;;::.:.~:.:.:;;;.:.:.:;;::.:.:;;;.:.:.~:.:.~:.:.:~.:.:.~:.:.~:.:.:!.:.:.~:.:.:;;,.:.:;;;.:.:.;:;;:.:.:;;;.:.:.:;;::.:.2~:.~t.. ;; •••.;;;..

;,~:,;,:;;;,;,:;;;,:-:,:;;::,:,:;;;,:-::;;:,:,:,;;::,:,:;:;;,:,:,;;;:,:,;;::,:,:~.:.:.~

;.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.Q:.:.:.:.:.:.:

I

I

>----1.20--1
L6ugr6 berendezes n6k szamara

®

foldhoz rogzrtett 16

L6ugr6 berendezes ferfiak szamara

504

505

1---80----1 1--35-+45----1

SPORTCSARNOKOK
TORNACSARNOKOK ES JATEKCSARNOKOK
~(IJ A nezoteret .... (j), -@. r6gzitett vagy kihuzhato tribOn6k alkothatlak. Kisebb letesftmenysk eseten 10 llnearisan emelked6 Olessorral szamoljunk (soremelksdes 0,28-D,32 m). Nagyobb letesitmenyek eseten parabolikus ernelkedes szukseqss (0I6helyek eseteben a szemrnaqassaq 1,25 m, allohelyek eseteben 1,65 m), a latovonal emelkedese 0I6helyek eseten 0,15, allohelyek eseten 0,12 m. Az Ol6helyek sortavolsaqa 0,80-0,85 m .... ®, - @" allohelysk eseteben 0,4-0,45 m. A latovonal vonatkoztatasl pontja a jatekter kOls6 fele felett 0,5 m maqassagban van. A kapuk m6g6tti nezohelyeket mobil vedohalokkal kell vedeni. A fels6 emeleteken es a galeriakon elhelyezked6 nezohelyeket edzesek alkalmavai, ha az labdahasznalattal jar, haloval valasszuk Ie. Ajanlatos az olyan kiegeszit6 helyisegek mint pl. a bejarati resz, az 61t6z6k, a vizesblokkok, az edz6i helyiseq es mas egyeb helyisegek a csarnok egyeb reszeltol val6 elhatarolasa, rneqpedlqolyan szempontb61, hogy mely helyiseqekbe lehet belepni utcai cip6ben es melyekbe nem .... ® -@. A zuhanyoz6kat k6zvetienOI meg lehessen k6zeliteni az 61t6z6helyisegekb61. A zuhanyoz6 mint vizesblokk es az 61t6z6 mint szarazblokk k6z6tt helyezkediek el egy atmenetl, szaritkozasra alkalmas helyiseq, A ket egysegre felosztottzuhanyozohelylseqeknek a meliettOk elhelyezked6 61t6z6kkel olyan 6sszekottetesben kell allniuk, hogy mindegyik 61t6z6b61elerheto legyen a zuhanyozohelylseq egyik vagy rnasik resze .... ®, - @. Az edz6i helyiseqnek az 61t6z6k kozeleben kell elhelyezkednie. Az els6segelynyujt6 helynek a sportterOlettel azonos szinten kell lennie, elkepzelheto az edz6i helyiseq es az elsoseqelynytijto hely inteqracioja is, A tribOn6k alapjaoan veve felOlr61es alulr61 is megk6zelithet6ek, az alulr61 val6 rneqkozelltes azonban gazdasagosabb (igy megsp6rolhat6 a lepcsok es feljaratok epitese). De hatranyokkal is jar, mivel a rendezvsnyek alkalmaval a tribOn6k labanal k6zleked6 nezok zavarjak a sportol6kat es a mar ott lev6 nszoket .... @. A szabad oldalakat a k6zleked6feiOlett61 rnerve ~ 1 m magas ved6palankkal kell ellatni. A valaszt6fOgg6ny f6demmel es oldalfalakkal val6 csatlakozasi reszet ugy kell kikepeznl, hogy a fOgg6ny leengedett allapotaban leghangok ne juthassanak at .... @. - ®,

SPORTCSARNOKOK
kozvetlen bejarat

C>

esetleg

plusz

veszkljaratck ctvone!

f6 meqkozelltesi

ralatasl lehetdseq altematlv meqkozelltesl lehetdseg eqyeb meqkozelttes! lehet6seg
kiegeszit6 helylseqek a tobbtunkcloju csarnokok

eseten
gok

I emelkedes I

0,32m

o

~~r~~~~~~s~~ly~t~r~ :~ottsaes tqenyek atepian

A

Jelmagyarazat ....

®

CD

::: ..::::::

... ::::: ..:::.: ••••... : ::::::

••::: ... : :::: ...r;"."" :

Egy tepcso sematikus metszete
1---1,5---+-0,80--1

f,:;\ Egy lelato metszete a rnoqotte lev6 \£) kozleked6vel

Jelmaqyarazat .... @. A bejarati szint alaprajza 1.sportol6i bejarat 2.bejarat as el6csarnok a nez6k szamara 3.igazgat6sag 4.penztarak 5.gardr6bok 6.ferti WC 7.n6i WC 8.legter, bemelegit6terem 9.informaci610.oktat6i es tartozkodasi helyiseg t l.lejarat a f61dszintre 12.ttalmeres 13.feljarat az ernporahoz 14.rendez6i/igazgat6sagi helyiseg 15.r6gzitett tribiin 16.az 61t6z6i reszleg es a csamok k6z6tt' osszekottetes 17.200 m-es fut6palya 18.sportcsamok 19.nagy kijelz6tabla 20.mobil tribQn 21.eredmenyjelz6 tabla 22.csamok k6riil! folyos6 veszkijaratokkal

O~

T

A

.:::::..::::::: B

FE

T

O! ~--,
/ I

,
\

A varlans: korpalya

B

vartans: szorft6

: ::

::: :::::::: :::::::

..

: : :::: :::: ::::::::::::::::::::::::::::::::::::

.. ..

..

CD

A nez6k elrendazese

rfr=7=1'7::::=9

rfr=7=1'7::::=9

J

CD

~ 28 hely A~tribiin als6 megk6zelitesb61, B~tribiin fels6 megk6zelftesb61

28 hely

I-----

f,:;\ A helyisegek slhelyezkedese\£) nek sernala

CD

1-------4,60-------

f---1,10---l

Kihuzhat6tribiinrendszer

Lehetseges a csarnok flexibilis kihasznalasa ....@' 1. tenisz, 2. kezilabda, 3, konnytiatletika, 4, 6k6Iv[vas, 5. iskolai sport. A homlokzatok feloli toqohaloval ellatott valaszt6fOgg6ny6k a bels6 teret 4egysegre osztjak, melyek egyenkenti nagysaga az iskolai tornacsarnokok naqysaqaval egyezik meg, A tribOn alatt elhelyezke~o edz6teremmel es a mellette talalhat6 bemelegit6-teremmel egyOtt igy a nagy sportcsarnok az iskolaknak es egyesOleteknek 6 gyakorl6helyiseget biztosit. Az elsport versenyteltetelel, valamint az is~o~ lai es egyesOleti sport gyakorlasl es edzesi teltetelei is egyben biztositottak.

®
1---*-----<
t;;\ ~ A valaszt6fiigg6ny ket fi6kgerenda kozatti elhelyezess Abszorpci6s tasakokkal ellatott valaszt6fiigg6ny fi6kgerendan val6 egyoldali elhelyezese

t.pelda

Olt6z6helyisegben leva pad mint faW duplapad

CD

A Kartsruhe-i Eur6pacsamokalaprajza

Epit.:Schmitt, Kasimir, Blanke

metszet .... @.

Jelmaqyarazat .... @., A bejarati emelet alaprajza . .. • 1. bej<'uatiel6ter penztarral, 2. kij<'uatoklveszk'Jaratok, 3. el6csamok, 4. italmeres, 5. telefon, 6.lepcs6 a nez6k szarnara fenntartott toalettekhez, 7. hidszeni k6rfolyos6 a sportteriiletfelett • 8. 200 rn-es korfutopalya, 9. rudugr6 berendezes, 10. magasugr6 berendezes, 11. verseny beren: dezes sprint szamara, 12. tavolugr6 berendezes, 13. sulylok6 palya, 14. feliarat a rendez6V igazgat6sagi helyiseghez

@

2.pelda

Sporttechnikai adatok: .... @' 200 m-es k6rfut6palya (verseny), 130 m + 100 m-es sprintegyenes (edzes), 600 m-es sprintegyenes (edzes), AOO m-es stadion kanya~ (edzes), sulylokes, diszkoszveto es magasugr6 letesnmenyek.

*_ szetesseqe fOgg a helylseq vastaqeaqatol
anyag

maqassaqato!

as

~--I
az

(j)

A valaszt6fiigg6ny egy fi6kgerenda ket oldalan val6 elhelyezess

fo\ Hajtogatott rendszeru valaszt6fiigg6ny \!fV hanqsziqetelessal beepftve egy terracs
tart6szerkezetU, almennyezates fOdembe

@

3.pelda. Harem meqoldasl lehet6seg az 61t6z6k es vizesblokkok slhelyezesere (PVCszdnyeqrosttal burkolt padl6feliilet)

CD

Dortmundi k6nnyuatletikai csamok alaprajza

Terv.: Hochbauamt, Dortmund

metszet .... @

506

507

TOLLASLABDA (BADMINTON)
Birk6zas
Szonyegmeret versenyek szamara 5x5 m, nernet bajnoksaqok es nernzetkozl versenyek szamara ;:: 6x6 m, de jobb ha 8x8 m, nernzetkozi balnoksaqok es olimpiai jatekok szarnara 8x8 m. A szonyeg kozepet egy 10 em szeles gyuru alaku savval kell jelezni melynek atmeroje 1m. A szonyeg vastaqsaqa 10 em, puha bevonatu huzattal, A szonyeget szegelyezo vedosav lehetoleg 2 m szeles legyen mas esetben 45°-os lejtesu hatarperernst kell hasznalni, A vedosav 1,2 m-es szelesseget a szonyegen mas szfnnel kell jelolni. Nemzeti versenyek sseten a vedosav 1m szsles. Emelveny maqassaqa :5 1,1 m, ninesenek sarokoszlopok iIIetve kotelek, Altalanos a parosjatek palyanagysaga, de letesftheto egyes jatekhoz is helyhiany eseten, Ket jatekter kozotti oldaltavolsaq ;::O,3m Jatekter es a helyiseg fala kozi:itti tavolsaq ;:: 1,5 m Ket jatekter hatso oldalai kozotti tavolsag ;:: 1,3m Biztonsaqi zonak 0ldalr61 1,25 m Biztonsagi zonak eli:ilrol es Mtulr61 2,50 m A nszoket a biztonsaqi zonak mi:igott kell elhelyezni. A terem maqassaqa nernzetkozl jatekok eseten 8 m, hatso hatarvonat felett 6 m. A hal6 rnaqassaqa a tartooszlopoknal 1,55 m, kozepen 1,525 m. A hal6 felOletenek rnaqassaga 76 em -+ @. Az aljzat enyhen ruganyos. Megvilagftas: lehetoleg nem ablak, hanem felOlrol erkezo feny (kaprazatmentes) ;:: 300 Ix.

12-14 mm-es ket retegil speclalis vakolat 50x20 mm-es kemenyfa lee

kifut6vonal k6rben RAL3000

FALLABDA (SQUASH)
A fallabda (squash) -palyak szokasos konstrukei6i: masszfv falak, speclajs felOletU vakolattal, keszbetonelernek, eloregyartott lemezbevonatu favazas konstrukei6k, osszeallnhato fallabdapalyak. Terem nagysaga: 9,745x6,40 m. A terem maqassaqa: 6,00 m Elonyos a nezok vedelme Ovegfal beepftesevel, A padl6zat legyen enyhen ruganyos vilaqos fapadl6zat (juhar vagy bukk), j6 tapadasl felOletu. A parkett fut6soros mintalat az oldalvonalakkal parhuzamosan fektessOk. A celnak megfeleloen 25 mm vastag, esaphornyos es enyMn rugalmas fektetesu parkettat alkalmazzunk, feiOIetzar6 bevonattal. Parketta a DIN 280/3, 4, 5 szerint. Falak: sima felOletU, teher, speclalls vakolattal, A [atektabla: feherre festett, 2,5 mm vastagsagu femlemez vagy, badoqbevonatu retegelt falemez -+ G). - @.

teherre lestett jatektabla badogool vagy tab61 szell6z6csatoma szelleSzeSracs. (Iabdabiztos)

12-14 mm-es ketretegil speclalis vakolat

Sulyemeles:
A versenypatya 4x4 m-es, lehetoleg kretaval, nem ruganyos aljzat, biztos emelok szarnara, A legnagyobb tarcsa atmeroje :5 450 A tarcsa sulya egykaros gyakorlasra A tarcsa sulya ketkaros gyakorlasra eros fa aljzattal, [elzssek allast kell biztosftani suty-

G)

Az oromlal reszlete

®

Az oldallal reszlete

f46
T

5.18

hats6 hatarvonal Mts6 adogat6von11 egyes jlitek esetere

461

ASZTALITENISZ
A versenyeket esak termekben lehet rendezni. Az asztal felOlete vfzszintes, szfne matt zold, a jelzesek feherek. Nagysaga 152,5 x 274 em. Az asztal rnaqassaqa 76 em Az asztallap vastapsaqa ;::2,5 em. A szabadban hasznalt asztalok lapja 20 mm vastaqsaqu eementrost lemez. Az asztallap olyan kemenysegu Jegyen, hogy egy normalts asztalitenisz labda 30 em rnaqassaqbol leejtve korOlbelOI 23 em rnagasra pattanjon fel. A hal6 hossza a jatekmezd kozepsn 183 em. A hal6 maqassaqa a hal6 egesz hosszaban 15,25 em. Az asztaliteniszezesre szant [atekter (melyet 60-65 em magas vaszontalak hatarolnak) ;:: 6x12 m, nernzetkozl versenyek eseten 7x14 m. A nezok a vaszontalak mogott helyezkednek el-+ @.

mm. 15 kg. 20 kg.

Cselgancs:
A versenypalya nagysaga 6x6 rn-tol 1Ox10 m-ig terjedhet vagy ;:: 6x12 m-es. Puha, ruganyos szonyeggel borftva. Nemet bajnoksagok es nemzetkozi rendezvenyek eseten ;:: 10x10 m. Parnazott szonyeqek nem megengedettek. Torekedni kell arra, hogy a szonyeget korOlbelOi 15 em-re megemeljOk a talaj sZintjetol. A versenyter es a szegelysav kozotti valasztovonalat vilagosan fel kell tOntetni. -+ G)
1-1.50

r

!!! :S!

Mts6 adogat6vonal paras jatek esetere

t
co

e g; ~Ii
'Iii "'
'0

~:i

._ '"

~:§

~~I
'0
0

~~'*

l!! .~
:~ .",

elOIs6 adogat6vonal

®
tart60szlo k _e.<>-o

A lallabdapalya alapmeretei

-

15...

~98"

-+-------

lOx 10 -----__.

.:~!:::!::::::::::::.:.:.:.:.:.::::::::::::::::::::::;~:~~~~~~::::::::::::::::::::::::::::::::::::;;:::!::::::::;:;1 G) Cselgancs versenypalya egy ernelvenyen
Okolvfvas:
A szorft6 rneretei nemzetkozl szabvanyok alapian: 4,9x4,9 m-tol 6,10x6,10 m-ig, a szokasos rneret 5,5x5,5m. Csak a magasftott szorft6 hasznalata szokasos, mely eseten az emelveny minden oldalon 1m-rel szelesebb mint maga a szorft6. igy az ernelvsny i:isszes felOlete 7,5x7,5-8x8 m.-+ @ keresztmetszet

t•
.J_

t
Ie

~
0-- - - - ---------

tart60szlopok

h8I6

--- - - - -- - - - -

BillARD
fF=;F===e=lii=ls6=a=di~t6=vo=n=a'===;F=n

T
-L~ ~

~ ~ I~L-

®

Ib)f
Punching labda tart60szlop

~~~~

*fT.
®
'" 03-05

~

I
.

@

Az asztalitenisz alapmeretei

a hal6 eJlnezetbOl hatso hatarvonal 6.10

:9E

:il_:l2

~;);

£lot

@

Tollaslabda (badminton)

1l..:
a r6plabdapalya meretei; 5,5x13,0 m es 9,0.18,0 rn, hal6 maqassaqa a tartooszlopoknal t ,70-2,00 m, a hal6 kozepenel1 ,68-1 ,85 m, egyes jatek palyajanak merote: 4,4x1 0 rn, 1--1,85--<

el6lnezet-+

az

T

f
®
Szorit6

r--------------------,
I
50 _~

~

®
I I

~6h~

".>0Jy

~~%: ~~-

A blliardterem alapmsretel es a biliardasztatok egymast61 rnert tavolsaqai

A helyiseg elhelyezkedese: vilagos felso vagy als6 emeletek, rltkan fOldszint. Helyszukseqlst: a kOlonbozo meretu blliardasztalok alapjan -+ ® -@' Privat celokra kovetkezd naqysaqok szokasosak IV.V. VI. Kavez6k, klubok szarnara IV. V. Blllardszalonokban es bhlardakademiakon I. II. III. I.-II. billardasztalok kozotti tavoisag ;:: 1,70 m III.-V. blllardasztalok kozotti tavolsaq ;:: 1,60 m Ezek falt61 val6 tavolsaqa lehetoleg legyen ennel valamivel tobb. Azon az oldalon, ahol kozlekedd van, iIIetve ahol a nezok allnak, ertelernszenien nagyobb tavolsaqot kell hagyni es ehhez hozzaadand6k meg az asztalok, szekek, etel- es italpultok szamara fenntartott helyek (~ ettermek). A falfelOleteken [atekszabaly-kiiras es biliarddako-tarto legyen. A tlzenket dako tartasara alkalmas blliarddako-tarto kOlso merete: 75x150 em. Megvilagftas legyen lehetoleg kis vilagft6testekkel megoldott, a jatekfelOieten teljes es egyenletes fenyeloszlasu. Az asztal folott a fenyforras szokasos tavolsaqa 80 em.

I
J

adogat61erulet ".;i

I

--..1

75

5.50

/1

/ 91-1.22

T

em, anyaggal burkolva, eppugy, mint a t6bbi lemresz 3-4 em szeles vltonavaszon szalagok.

~

H
®

I L_
J

5.50

,'.;

:

r-

I--- adogat6 terulet
50

L __

f-l.0+---------------R6plabdapalya

13.0 ----------------+1.0;

-

~>-,
$.

~:;

tJ<116

I I I I

ill J
T t;;\ Biliardgoly6\!V tart6 szekreny

a szokasos biliardasztalok meretei em-ben belseSmeret Oatel<leliilet) kiilseSmeret 12db biliarddak6 Biliarddak6-tart6 a biliardterem merete suly kg·ban.
A

I 285x142' 310x1S?' 575x432' 800

II 230x115 255x140 520x405 600

III 220x110 245x135 510x400 550

IV 220x1oo 225x125 500x395 500

V 200x100 225x125 490x390 450

VI 190x95 215x120 480x365 350

~;!;

1
\!..J

B

'7'

\!V

I'ij\

A szokasos biliardasztal nagysagok

508

509

I1--f~'-'-'-'-'-!. ·-·-·-3-·-·-·~ J ~l ~

of~~~·===

goly6visszavezet6

~

TEKEPALVAK

-Hll

FEDETT USZODAK

-?UJ
A fedett uszodara vonatkoz6 orlentaclos adatok: Egy lakosra szarnltott vfzfelOlet: 0,025 m2 (vonzaskorzet kis surusegu telepulessel), Egy lakosra szarnttott vfzfelOlet: 0,01 m2 (vonzaskorzet nagy surusegu telepulessel) -4 @. Az egy f6re jut6 vfzfelOlet altalaban a lakossaq, az lskolak es a sportegyesOletek igenye szerint alakul, A telek alapteruletenek nagysaga (gepkocsi parkol6helyek nelkOI): A fedett uszodak eseten a tervezett medence-vfzfelOlet minden egyes negyzetmeterere 6-10m2 terOletet szarnltsunk, nagyobb vfzfelOletek eseten kisebb ertek is elegend6. A kiegeszft6 szabadterl terOletek (teraszok, napoz6k, fOves terOletek) a meghatarozott alapterOlet nagysagat tovabbi 10-20%-kal novelik. Szemelygepkoesi parkol6khoz: 25 m2, 2 kerekpartarolohoz: 5 m2. A fedett uszodaban 5-10 oltozoszekrenyre jusson egy szemelygepkoesi parkol6hely. A kerekpartarolo-helyek szarnat a helyi igenyekhez igazftsuk. Nezoteri letesftrnenyek: tovabbi egy szernelyqepkocsl parkol6 jusson minden 10-15 nezore, Vendeglat6i Ozemek eseten tovabbi egy szemelyqepkocsl parkol6 jusson 4-8 Ol6helyre. A sfk vagy 15°-os lejtesu terepre tervezett fedett uszoda megva16sfthat6 egyszintes epuletben. Ez feltetele is a gazdasagos es funkcionalisan optlrnalls tervezesnek, A nagyobb tereplejtes az epftesi koltseqek novekedesehez es funkcionalls hatranyokhoz vezet. Minden fedett uszoda epftesi tervenek alapjaul szolqalnak a kovetkez6k: Kfnalati anallzls: fOrd6-, sport- es szabadid6s letesltmeny Szukseqleti anahzls: osszes vfzfelOlet, kornbinaclos lehetosegek, az uszoda f6 profilja Vonzaskorzetek: az uszoda elerhet6sege, lakossaqtol, iskolaktol, egyesOIetekt61 val6 tavolsaqa Helyszlnvalasztas: kozponti, j6 fekves, Epftesi telek biztosftasa es rneqkozelftese

!-H~----- I---+--=~t 1
25 J;;:scl+l.00-l

G)

~1.00+1.20-l. ca. 60 ~---__;_--19.50------'1__--6.50---_l

1--5.5O----j

A tekepalya oldalperemmel val6 kivitelezese goly6visszavezet6

Minden egyes tekepalyat a kovetkszo reszekre tagoljunk: 1. a rafutasi terOlet, ahol egy par rafut6 lapes utan a goly6t palyara tovabbitiuk 2. goly6 gurulasi terOiete, amely a goly6 tenyleges palyaja 3. a goly6 becsapodasi terOlete, ahol a tekeallas talalhato as ahol az eld61t tskekst (pin) iIIetve a goly6t (bowling-goly6) felfog6 terOlet van

®

1-------19.50

A tekepalya hibas dobasok szarnara kikepzell oldalbarazdaval val6 kivitelezese

I

_._._.-.t-.-'-'-'-J

gO~Ok!

T /~ ~ ,(]i:@~i
~. o1

s

~'.

. I

\ I 1'1 II I. Sl- 1-1.00 ± 2 mm 1 ..,

\~I

t

2i,0~!
~.

". I '_y;;(-

~1 *. ~~
i

f----5.50----j

6.501------1

I I
L~

1

1

L__

18

+O.Omm 20 mm

I

kUls6szegely
(1) tekeenas ®.zar6resz
@.goly6felf0g6arok

0.25AOs'OAO.25A

~

0

i
J

?7;m7z;777~
g+~~
20mm

@).Ieketart6Iemez@.tekekereszt®.atk6z6Ial CV.zar6pa1l6 ®.zar6sz6nyeg

"'0'

! ! I

I

®
kUls6 szegely
'N
1

Metszet-4

@.

@Metszet-7@.
gofy6emeI6-berendezeshez

Hc;=I:c:::;:;==~--E

~

!szimmetriate7gelY gurulabi palya

~
-

+1

CD

A tekebabuk elhelyezese es megnevezese goly6visszavezet6

A barazda klvltelezesl lehet6segei

li~~====~------ ..
'N
1

,g,50±5

®
I
~

A tekebaouk tersegenek normal kivltelezese

®

'N

1

A tekebabuk

tersege

egy palyaegyseg attekintese es 16bb rneretei

~

_._o_.·_ ...

1.00-1 Q

Az asztahpalya egy specialls sportpalya, amely a futoteluletenek kulonleqes bevonata miatt a legnagyobb kovetelrnenyeket tamasztja a tekezo [atekossal szemben. A palya egy 19,50 m hosszu es 1,50 m (peremszsqellyel val6 hatarolas eseten) iIIetve 1,34 m (teves dobasok szarnara kikepzett barazda altali hatarolas ssetere) szeles gurulasi feiOletb61 all, amelyet aszfalt- illetve muanyagburkolattal keszltenek -4 <D. - @).

termek elrendez8se, kiegeszft6 program

termek elrendezese
(normal program)

h>.c"·
kiegeszft6 terOletek

':1
kozvetlen bejarat asetlages k6zvetlen bejarat

alapprogram

®

Bohle-tekepalya

llif.~-S------O£-+---*~
25 r-t+l.00+--8.50-----i S

goly6visszavezet6

A Bohle-tskepalya eredend6en fabol keszul, de lehetseges a muanyagb61 val6 klvltelezese is -4 @. A Bohle-tekepalya kulonlsgessege, hogy 10 em-t emelkedik a rafutasl terOiet veget61 szamftva a tekeallas els6 babujaig. Egy hornyolt Bohle-palya gurulasi felOlete 23,50 m hosszu es 0.35 m szeles. A Schere-tskepalya szlnten fabOl (vagy muanyagb61) keszult T palya -4 @. A gurulasi palya 9,5 m utan klszelesedik 1,25 m sze~ lessequre.

G)

A

ledell uszoda lunkci6semaja
a medence fajlcija2) tervezesl eqyseqek alapeqyseq meaence nagysaga mill.rn2 vtatennet m' 1. alternatlva medence I~!q~s~~a 4 v(zfelDlet m' 2. alternatfva meoence naqysaqa [Im ill. m') 5 vizfelOlet m' rnuugr6torony berendezesa
a helylseq

vcnaaskerzet (Iakosok szarna)

as

alapterUlet

meretelnek meghataroz6 faktorai alapertak 7 edzeer egyseg a

epftesi telek naqyaaqa parko/6k nalkOI

me


6 lB+3B

1

..

2

3

9

I .1

5OOO·ig 5000 10000 10000 20000 20000 30000

helyi adottsaqok alapjan VB PB VB NSB P8 VB 10.00 x 25.00 250 15 265 250 100 20 370 313 100 25 438 313 100 133 30 576 417 133 147 35 732 12.50 x 25.00 10.00 x 12.50 20~ig 12.50 x 25.00 313 125 20 395 313 133 25 471 313 133 133 30 609 417 133 199 35 784 lB+3P

ca. 60

~ -=~_ _O_,_,_____
18.00 +1 10

:~~I~~~1~Ulete P-S iranyban egyenletesen --

.

5.50-+1.00-1

T ~

P

1 III i::~1
r
2•37 18,30

<.

.--

-::25.55

I

o I.

4.88--1

=+

150

2

2500

10.00 x 25.00 12.50

aoox

aoox

12.50 20·ig

20·ig 12.50 x 25.00 a.oox 12.50

100 20 433 313 100 133 25 571 417 133 147 30 727 lB+3PO.1B+ 3B+1P+3P+5P 1B+1Pkomb.+ 3B+3Pkomb.5P

200

3

3000-t61 3500 -ig

®
f5

12.50 x 25.00 a.oox 12.50 10.60 x 12.50 25·ig 16.66 x 25.00 a.oox 16.66 12.50 x 11.75 30·ig

Schere-tekepalya 16meretel

@
27.50-34.00---------<

Dupla bowling·palya

SPa"
PB

NSB

aoo x 16.66

250

3. ill. 4

3SOO ·t61 4OOO·ig

+-

25·ig

25·ig 12.50 x 25.00 a.oox 16.66 10.60 x 12.50

-+-----

T
nezdk szamara
fenntartott terOlet

s ai
1

j_

~

I

1. k1ubszoba 2. bOle. sontes 3. tekepalya-Ielugyel6 ())

4. ruhatar 5. we . 6. szemelyzeti we peldaia

7. rnosdok es zuhanyozok 8. egyeb helyisegek 9.lillneszterem 10. eszkozl8rol6

1

A bowlinq-palya -7 @' rafutasl felOlete teljes szelessegaben (104,1106,5 em) esiszolt parkettaburkolattal van ellatva, A gurulasi telOlete polirozott vagy lakkozott parkettabol. A teke- vagy bowlinggoly6k 021,8 cm-esek. Sulyuk maximum 7257 g, az ut6bbiakon 3 Iyuk van az ujjak szarnara, Az aszfaltos es Schere-tekepalyak goly6i 016,5 em atmerojuek, sulyuk 2800-2900 g. A Bohle-palyak 016,5 em-es goly6inak suIya 3050-3150 g. A goly6kat rmianyaq rnasszabol keszltik. A kernenyfabol (feherbOkkb61) vagy rrulanyaqbol keszult tekebabuk szabvanyos rneretuek. A pin szinten fab61 (muanyag bevonattal) vagy muanyagb61 keszul, Meretel hasonl6an szabvany szerintiek.

30000 40000

VB NSS SPS04) PB

21.50 x 25.00 s.oo« 12.50 10.60 x 12.50

lB+ lPkomb. + 3B+3Pkomb.5P

4000 ·t61 300 4 45OO·ig

30 ig
M

30'ig 16.66 x 25.00 x 16.66 16.90 x 11.75

40000 50000

VB NSB SP84) P8

16.66 x 25.00 aoox 16.66 12.50 x 11.75 35·ig

a.oo

z x lB.2x3B. lP+3P+5P

400

4

4500

'I

35·ig

50000

felett

az el6bb vazolt tervezesi egysegek szertnti tovabbt fedett uszodak

epuese az adctt vonzaskcrzet naqyeaqanak meqfelelden

Egytekepalya·letesitmeny

®

megjegyzesek: 1. az esetleges lekclal celokra mas medencefajta is szukseqas 2. rovidltesek: PB _ pancsol6, NSB sekety v{zu medence, VB _ atllthatc feneklemezu meoence. ~PB _ uqromedencek 3. rovidftesek: B = ugr6deszka, P platform, 1-10 uqrasl maqassaq meterben 4. meretek a btztcnsagtechnikai intezkedesek figyelembevetelevel, rnedence nagysaga = medence hosszcsana (az uqroberendezes oldalan) x medence ezeressege (az ugras Iranyaban).

=

=

=

A ledell uszodak tervezesi egysegei

510

511

-+------,S,OO f-1 ,50-1-1 ,50-1

1,50-1

FEOETT USZOOAK ~

OJ
~SO-l

FEOETT USZOOAK

-"OJ
A vizesblokkhoz tartoznak a nemek szerint kulonvalasztott zuhanyoz6k es toalettek, Az 61t6z6k es a rnedenceter kozott heIyezkednek el. A toaletteket ugy rendezzuk el, hogy a fUrd6vendeg ezek hasznalata utan csak a zuhanyozohelylseqen keresztUl juthasson el isrnet a msdencehez -> <D - ®, A medence tersegeb61 nem nyflhatnak toalettek, A rnedencstol az oltozohelyisegbe valo visszateres rovid uton ajanlott, Orientaclos ertekek: az alaptelszereltseqhez tartozik a legalabb egy-egy zuhanyozohelyiseq fertiak illetve n6k szarnara, legalabb 10-10 zuhanyoz6val. 100-150 m2 vfzfeluletO fedett uszodak eseten elegend6 egy osztott zuhanyozohetyiseq 5-5 zuhanyoz6val n6k illetve fertiak szamara -> ®, Egy zuhanyoz6ra jut6an n6k szamara 2 WC, fertiak szamara 1 WC es 2 piszoar alljon rendelkezesre -> <D, A k6vetkez6 adatok legkisebb ertekkent szolgalnak:
zuhanyoz6 valaszfal nelkjjl (nyitott, sorban elrendezett zuhanyoz6k) zuhanyoz6 valasztallal (sorban elrendezett zuhanyoz6k 6sszeloly6val) zuhanyoz6 dupla T lormajtl valaszfallal (6sszeloly6val, atlathatalan lallal) ->

G)

Olt6zoegyseg - valtokabinok oltozoszekrenyekkel

®

Csoportos 61t6zo

Szaniter helyisegek: az c5lt6z6egyseg nagysaga (orientaclos ertek az iranyado egyseg -7 511, oldal ®, abra 7,oszlop szerint) rneqhatarozando. Az orientacios ertek nem telthaz eseten a furdesi id6t 1,50 oraban allapltia meg, A nyaral6helyeken szukssqes lehet az c5lt6zoszekrenyek szamanak meqduplazasa, Orientacios ertek: 0,6-0,8 darab oltozoszekreny alapertekenkent. Az 61tQz6i helyek szarna 0,15-0,2 darab alapertekenkent, melyb61 0,06-0,08 darab legyen valtokabin, Csaladi kabinok vagy rnozqasserultek szarnara fenntartott kablnok: az 61t6zokabinok 10%-a, Az 61t6z6helyek 6lt6z6szekrenyekhez viszonyftott aranya: 1:4, Minden nagyobb letesttrneny rendelkezzen legalabb 2 c5lt6z6i blokkal. Szekrsnyek: c5lt6zoi blokkonkent leqalabb 30 oltozoszekreny kell. Olt6z6helyisegek: leqalabb 7,50 m hosszusaqu paddal rendelkezzenek, Az 61t6z6helyek gardr6bszekrenyekhez viszonyftott aranya: 1 :8, Szaniter helyiseqek szarna alapertekenkent: 0,03 hajszarftoval ellatott helylsaq, 0,015 labfert6t1enft6 hely, 0,015 szaroqato hely, 1-2 m2-es takantoszer-tarolo' helylseqst rnindenkeppen kell tervezni az 6ltc5z6k kornyekere, Bslmaqassaq 2,50 m. Labfertotlenfto: 0,75 m szeles, 0,50 m rnely, Az 61t6z6egysegek meretei: a beepitett egysegekre a k6vetkez6 legkisebb ertekek ervenyesek: valtokabin tengelymerete 1m szeles, 1,25 m rnely, 2,00 m magas; csaladok es mozqasserultek szarnara fenntartott kabin: 1,50 m szeles, 1,25 m mely, 2,00 m magas -> <D, Oltozokabin rnozqasserultek szamara: 2,00 m szeles, 1,00 m rnely, 2,00 m magas, ajt6 szabad szelessege 0,8 rn, Oltozoszekrenyek --'> ®, 0,25 illetve 0,33 m szelesek, 0,50 m rnelysegOek, 1,80 m magasak illetve duplaszekrenyek eseten 0,90 m rnaqasak. A rnozqasserultek szarnara az 61t6z6szekrenyek 0,40 m szelesek. Ezek csak szimpla szekrenyek lehetnek,

medenceter

1-90--1

'V'

1-95-f-95--1

CD

Vizesblokk (peldak)

<D -

®,

0,80 m szeles 0,80 m rnely 0,95 m szeles 0,80 m mely 1,45mmagas 0,80 m ill. 0,95szeles 1,40mmely 1,45mmagas 1,10m 0,90 m szeles 1,40mmely 2,00mmagas 0,90 m szeles t.zo rnmely 2,00mmagas 0,50 m szeles 0,60m mely

®

Vizesblokk (megosztott zuhanyozohelylseq)

ket zuhanyoz6sor kozotti tavolsaq WC, belele nyil6

WC, kilele nyil6

vizelde

'-1>0

piszoar szerelesi maqassaq

o.sorn mely
0,70malatt 0,45 m alatt

0,75 m szeles

CD

Csoportos 61t6zo

CD

rnedencehez

vezet6

ut

visszavezetd ut

szerelesl rnaqassaq gyermekek szamara mosd6k szerelesi rnaqassaq legkisebb szabad belmaqassaq ajanlott belmagassag

No! vizesblokk

0,60 m szeles 0,80 m rnely kb.O,80m 2,50m 2,75m

T o

t s + s + ~
.L
f-BO-l-1,10-ll-S0-l

T

T

+

+' " r
Nyitott zuhanysor es zuhanyoz6k valaszfal paravannal szimpla szekreny

t

t"'
0>

1
f-SO-!f-SO-li-1,10--ll-S0-ll-S0-l

visszavezet6

...
zuh.

ut

medencehez

vezetd

lit

CD

Csoportos 61t6zo
1-1,5O-+1,00+1,00t---4,00--+-1,12+-1,5O-I

®

(j)

Sorolt zuhanyoz6k belatasqatlo vataszfalakka'

dupla szekreny

nt-~s
:$

CD

Ferti vizesblokk

z-szekreny

k9d~---l

l_r D~0 0 0

H

-;
'--'

CSTPad
:
.J

mennyezelig era keramtaburkolet vizszig,eteles a mennyezelig

~ ~~

1
®

"' '"

0

!
l

r------·-----,
tolokccs! helye

po

L __________

I

~~
j_
All

T 0

ID
L

D
fog6dzo

lefoly6

I-SO-+-~

1,10-1-80-1

®

Vegyes tipustl csoportos 61t6zo

CD

(vlzazintes, 0,60 m hosszu) maqassaqa 0,90 m

Oltozoszekreny klvitelezesek (peldak)

Vizesblokk mozqasserultek szamara

®

Zuhanyoz6 metszete

(j)

Olt6zok we helyiseggel es penztarautomatakkal

Epit.: Loewer

512

513

FEDETT USZODAK
r.r.,,__I _r,_

ttl E

ttl

E

c, E

a, E

a, E

ttl
C')

Medencek: a rnedencek fajtai es rneretel
Medence
szelesseq hosszusaq

C')

E

"-

E

FEDETT uszODAK

-')o!ll
A mCiugr61etesftmenyeket az iskolai sport es a versenysport soran is hasznallak. A platform egy merev elugr6hely. Magassaga 1, 3, 5, es 10m. Az uqrodsszkak rugal mas dsszkak 1 es 3 m-es maqassaqban. Az elugr6helyek maqassaqat a vfztOk6rt61 rnerik, A rugal mas ugr6deszkakat alumfniumb61, fab61 vagy mCianyagb61keszltik. A platformok sima felOletCiek es csuszasmentesek, Az uqrodeszkakhoz es a platformokhoz meredek lepcs6n lehet feljutnL Nagy versenyek alkalrnavat hasznalatosak felvon6k is. A mCiugr61etesftmenyt mindig a medence egyik oldalanal helyezik el -4 <D - ®, A vfz homerseklete 24-28 "C. A vfz felOletenek jobb fellsmerese erdekeben azt "vfzfeIOlet-hullarnkelto berendezesekkel es porlaszt6fejekkel" latjak el.
••.
1. 2. 3. 4. 5. 6. Feher kapuvonal Piros 2 m-es vanal Sarqa 4 m-es vonal Feher kozepvonal Kapu .Iatekterhatarclo kOlel
~

vizmalyseg/ iII.megjegyzes 0.QO-{).4OI06O 0.6CHJ.80 m-t61 1.35m-ig emelheto aljzatnal: 0.SO-I.8Om melyviznel: 1.80m Ugr6reszlegben: vizmelyseg legalabb 3.80 m kezd6 vfzmagassag: O.OOm haa lepeso max. 0.30 m vegenel: a medence hasznalata as a hullamke~6gep fajtaja szerint

min. bel mag.

J
>-----12.50 16.66 ----~
-----I

Pancsol6 Sekelyvizu rned-e <D. Allithat6 feneklemezu med.-4 ®. 80 ,_,

CD
a: a:
0: 0:

Dsz6medence Sekelyvizumedence

>----------(~~:gg)--t__+_'_i-;-l.n;OO,-------,:oo--I

1.00-

1.00

12.50 (21.00)

®

rnedenceterbe vezet6 f6bejarat lepes6je es az uszoda fala kozott: a startk6vek tersegeben: az ugr6berendezesek tersegeben: 0: (az 1 m-es ugr6berendezes m6gott min. 1.25 m szabad atjar6) 2.00 a panesol6 bejarati reszenel; >---- 9.00 ---I 2.50 ,___ 8.00 ----I a sekely vizu medence lepes6 oldali reszenel; (11.00) 2.00 (1.35) a sekely vizu medence keskenyebb oldatana': az ugr6- es az uszo- iIIetve varialhato es sekely vfzu- vagy egy allithat6 4.00 feneklemezu medence nem uszok szarnara fenntartott resze k6z6tt: az uszomedence iIIetve egy allithat6 tensktemezu medence uszok reszere 3.00 fenntartott resze es a muugr6medence k6z6tt: min.l.25 allithat6 magassagu a feneklemez konstrukci6- 300 m'-nel kisebb vfzfeliilet eseten egyeb szelesseqek: L "" min.l.50 300 m'-nel nagyobb feneklemez jBnakfilggvenyeben A kiszolgal6terek belmagassaga: 2.50m Allithat6 feneklemezu medence Dsz6mesteri helyiseg helysziikseglet: min. 6 m' 2.50m medence hosszanak 1/3-a Mellekhelyiseg helyszukssglet: min. 8 m' 2.50m 2.50m Eszk6ztarol6 450 m'-es vfzfelOletig min 15 m' 1--6.00---1 2.50m 450 m'-es vizfeiOlett61 min. 20 m' 2.50m tartozkodasl helyiseg versenyz6k szamara r--r-f--rt+-: 33.00-50.00 ------tH 6 db usz6palya; 30 m', 8 db; 50 m'. 10 db; 70 m' 2.50m oktat6- es egyesOleti helyiseg: 30--60 m'

,
,,

· · · · · · · · · · · · · · · ·

.1,.

Hullamtard6-4

@.

15-ig 8.00 10.00 8.00 10.00 12.50 16.66 21.00 25.00 16.66 21.00 25.00 12.50 16.66 21.00 bis 25.00

25m' 12.50 16.66 25.00 50.00

2.50m 3.20m

4.00m 4.00m

25.00 50.00
min.

33.00

4.00m

o
::;:

" -n

lL
rn

~ -

o

medence nagysaga: megengedettmeret:11.75 x 16,90m ajanlott meret 12,50x 16,90m medencelepcs6k: 11.75m-esmedencehosszusagnaJaz ugr6berendezl§sselszemoon 12,50m·esmedencehosszusagnaJaz ugr6berendezes egyik oldaJan vfzmelysag: min. 3,80 m

~
I

6 4

I

r.
:.

r-

,

~1

,

2 13

~

__

_

_

_

_

_

_

_

_

-J

·1

I

~ f'
"

fl.O~

n.o16.90 -----------1

Medence k6ri.i1ireszek alapterOiete alapjaban veve megegyezik a vizfelOiet nagysagaval.

szelesseq
(m)

1-------m
E c, E
Q_

~ [,

1-5 m magas. komplett ugr6berendezes B; ugr6deszka. p; platform E

uszocehoz vezet6 f6bejarat k6myeken:

3.00 2.50 3.00 4.50

eo

~

~

E

c, E

Il.

'"

co

E

Il.

E

m
E

m

E

. .~ . .:
·1
~ ••

·1

0

]5
,

r
riC
.: •••••••••••••••••
2.00 11.00-__,f--ll.00--i':::.::::jk,....ooJ~FI

. . ~

&

1

~ •• _1_
30 '::'1

]

~

1--------30.00--~-----,2!:-.0:::!0

""

-

@

50.00

a vizilabda "palya" jatektere

"

J s

1

medence naqysaqa: lehetseqes meret: 22,40 x 16,66 m vagy: 25.00 x 15.00 m vfzmelyseg: mln.: 4,50 m ajenlott melyseg: 5,00 m

o~o
q«tlo1.

Ii

~j ~

~!
g_!

Nez6teri berendezesek

','!:l~

~

:* :i ]l
~! ~.J...,=:::_=-L.-----------_w.II'

L_.l_L

®

Hullamtard6

-_- -_ _-_

'II

--lU

'II

Vendeglat6helyek Kavez6ietterem

@

Hullamtard6 metszete

Tribiinok: 1m' sport vizfeliiletre 0.5 iil6hely helysziikseglet: 0.5 m'/l Ol6hely.beleertve a hozzatartozo k6zleked6 terOleteket ruhatar: 1m' sportolasra alk. vfzfelOletre 0.025 m' toalettek: a bejaraf csamokban (n6k: 1we. fertiak: 1 we as 1 vizelde) 200 naz6re elegend6. Nagyobb szamu neza eseteben minden tovabbl 100 nezore meg plusz 1we ryve illetve vizelde). Ekkor a k6vetend6 arany: 2 n6iWe. 1 ferti we es 2 vizelde. Sajt6 helye j6 ralatas a startra as a celra (magasabb helyen legyen). szukseqes helyek szema: 5-20, 0,75 x 1.20 m I hely TV helye 4-6 hely szOkseges. 1.20 x 1,50 m I hely automatankent helyigeny 0.5-0.8 m' vendegter min. 50 Ol6hely, 1-2 m'/Ol6hely szukseqes ellat6- es kiszolgal6helyisegek: kavez6 eseten az iilohelyek kb. 60%-a. ettermek eseten az QI6helyek kb. 100%-a. ebb61 raktar- es hUt6heIyisegekre 20-50%. konyhai gongy61eg szarnara 15-20%. a maradek teriiletek a talal6. iroda es a szernelyzet szamara,

1
CD
A A A

oldalnezet-varians: 25 m-es msdenceben eseten legalabb 70 cm
fl.O~ fl.D< 22.40------------1

1------------t-f Ornmaqae komplettuqrodeszkak
hcsszu~~2fesseg mer,~6nt61a medence 1alal9 me(66nt61 az als6 platformig mer66nt61 a medence otdalso falaig mer66nl6i mer66nig mer66nt61 az el0ls6 medencetallq

®
1m platform A-I 1.50 3m platform A-3 1.50 5m

vfzilabdakapu a DIN 7936 szerint
7,5m platform 10m platform

®

vfzilabdakapu a DIN 7936 szerint

1m ugr6deszka A-1 1,50 1.80

3m ugr6deszka A-3 1.50 1.80

platform A-5 1.50 1.50 A·A-511 1.25 B,5 4.25 C,5I3B C·S/IB 2.10 2.10

Id. az abrat min. meret ajanl. meret Id. az abral min. rneret
ejanl. Id. meret

A-7,5 1.50 A-A-7.5/3 1.25 B-7.5 4.50 C-7.5JIP 2.45 D-7.5 11.00 E-5 3.00 3,40 E·5 3.00 3.40 E-5 3.00
H·5

A-IO 1.50 A-A-10/51.25 B-IO 5.25 C·IOI7.S 2.75 C·IOIS C,IOI3S 2.75 2.65 D-1O 13.50 E-7.5 3.20 3.40 E-7.5 3.20 3.40 E-7.5 3.20
H-7.5

;_;_-,-_ _._._._-.~w
10.0 m

..

7.5m

C-7.5-1 ~ C-IO/3 "C 1p175 , C-I! C:?sl1 C-lO~-~-~ 1 I : c:b :

5,Om B-1 2.50 3.00 C·I 1.90 2.4013,00 D-I 9.00 B,3 3.50 C,3 C·3I1 1.90 1.90 2.4013.00 2.40/3.00 D-3 10.25 E-3 5.00 F-3 2.50 G-3 5.00 E-3 5.00 E-3 5.00 H-3 3.80 4.00 K-3 3.70 3.90 F-I 2.75 G-I 5.00 B·I 2.30
B-3

B

C

o

az abrat min. rneret ejanl. meret Id. az abrat min. meret ajanl. meret Id. az abrat min. meret
ajanl. meret

2.80

+::
I ' ~

-

®

D-I B.OO E-I 3.00 E-I 3.00 E-1 3.00 H-I 3.40 J-I 5.00 L-I 2.05 .K-1 3.30

D·3 9.50 E-3 3.00

D-5 10.25

Az usz6medence es a hullamtard6 komblnaclojanak metszete

Technikai helyisegek Osszteriilet: (leszarnltva a lefoly6 viz tartalyait, a raktarakat, a traf6helyiseget es a qazszolgaltat6 helyiseget) tervezett vizfeliilet minden 1m'-ere 1m' technikai helyisag. nagyobb fedett uszodak eseten ez az ertek 30 %-al es6kkenthet6.

E mer66nt61 a plafonig F
szabadlari lalesrtmeny eaeten Mlrafela as a mar66nt61 kaloldalra szabadtert latesftmeny eseten mar66nl61 ek5refel6

Id. az abrat min. meret
ajanl. meret

E-I 5.00 F-I 2.50 G-1 5.00 E-I 5.00 E-1 5.00 H-I 3,40 3.60 K-1 3.30 3.70

Id. az abrat min. meret
aianl. meret

F-5 2.75 G,3 5.00 E-3 3.00 H·3 3.40 3.S0 K-3 3.30 3.70 G-5 5.00

F-7.5 2.75 G-7.5O 5.00

F-10 2.75 G-IO 6.00

G

®

AzA-pont lepcsos variansa

®

H vizmelyseg merdonnal

a

rd. az abrat min. meret ajanl. mere Id. az ebrat min. meret
ejanl. rneret

ZOrichi vizelvezet6 foly6ka

@

Ziirichi vfzelvezet6 foly6ka

®

SI. moritzi vizelvezet6 foly6ka

biztonsagi z6na (maximalis vfzmalysegnel) mar66n161 el6refela

rd.

az abrat min. meret
ajanl. meret

6.00
L-I 2.25

J-1

J-3 6.00 L-3 3.25

J-3 6.00 L-3 2.55

J-5 6.00 L-5 3.75

3.BO 4.00 K-5 3,70 3.90

J-7.5 8.00 L-7.5 3.75

4.10 4.50 K-7.5 4.00 4.40

J-IO 12.00 L-10 4.50

E-10 3.40 3.40 EIO 3,40 4.00/5.00 E·IO 3.40 5.00 H-IO 4.50 5.00 K-IO 4.25 4.75

CD

A
platform keresztmetszete
F G

~
7,5m --~, 3.0m ~A-A 5,om=~A-A

12S ..........

===i
--:

~
P
mexlmejs szOg a pad16lehetseges ie.ilasere

.1.Q.m

CD
514

Varialhat6 medenceforma

®

Wiesbadeni vizelvezet6 foly6ka

@

Finn vizelvezeto foly6ka

@

8-pont

®

megjegyzesek: ha a platformokat az el6irt mlnlrnalis ertekeknel szelssebbra epftik. akkor a szelesebb platform felet az ennek megfelel6 tengelyhosszakkal kell megtoldani az ugr6berendezesek meretei-4 IJ). -@.

A

®

platform hosszmetszet e

515

SZABADTERI FUROOK

FEDETT USZODAK ES SZABADTERI FURDOK
ALTALANOS TERVEZESI ALAPFELTETELEK -')

-?Ill
A szabadteri furd6k legf6bb celja, hogy a lakossaq minden retegenek piheneset es aktfv szabaoidd-eltolteset szolqalja. Az egy f6re jut6 vlztelulet erteke az egyes vonzaskorzetekben: Keves telepulesszamrnal rendelkezd vonzaskorzetekben 0,15 m2, magas telepulesszarnmal rendelkezokben pedig 0,05 m2-ig terjed. A lakossaq es a vfzfelulet nagysaga kozotti kapcsolatra utal6 szam figyelmen kfvul hagyja a k6zelben lak6k extra igenyeit es az idegenforgalmat. Alapterulet: a tervezett vfzfelOlet 8-16 m2, Parkol6k: 200-300 m2 alapterOletre 1 szernelyqepkocsi es 2 kerekpar-parkolohely, Bejarati eloter: 1000 m2 vfzfelOletre 200 .m~,ebb61 50 m2 jut a fedett bejarati zonara, beleertve a penztarat es az ellen6rz6 berendezeseket. Szernelyzeti helyiseqek 2000 m2 vfzfeluletig 10 m2, 2000 m2 felett 20m2.

III

pancsol6medende ... ... kozvetlen bejarat esetleg kozvetlen bejarat Megjegyzes: a seme csupan a belsc osszefOggeseket vazolja. A helylseqek rneqkozelltese nines feltOntetve az abran. sekelyvizu medenee:

vizfelOlet 100-400 m'. Vizmelyseg kOl6nb6z6 melysegu medencekke

0,0Q-{),50 m, 200 m'·t61 val6 lelosztasa.

vizfelOlet 500-1200 m', vizmelyseg 0,50/0,60-1 ,35 m, esetJeg t6bb kOl6nb6z6 melysegu medenceve val6 felosztassal

uszornedence:

G)

Helyisegek

es vizfelOletek

elrendezesenek sem'ja

az uszopalyek szama slapjan alaku!. uszopalyak szama medence szelesssqe medence
6 6 8 10 13,66 m 16,66 m 21,00m 25,00 m

VizfelOlet nagysaga

417-1250

m' .. Vizmelyseg

1,80 m, medence hosszilsaga

G)

Oberammergaui

Hullamhegy

Epit.:

P. Seifert

25,00 m 50,00 m 50,oom 50,00 m

A fedett uszodak es a szabadterl fOrd6k kombinacioi lehet6ve teszik a letesltrnenyek egyes reszelnek messzemen6 terbeii, funkclonalls es Ozemtechnikai egyesfteset. EgyidejUieg tobboldalubb klhasznalhatosaqi lehet6segeket klnalnak es fgy ertekuk nagyobb mint a kUlonboz6 egyfunkci6s letesftmenyeke, Az evszakokhoz kotott, kUlonboz6 igenyek kulonboz6 nagysagu bels6 es kOls6 vfzfelOleteket igenyelnek. Az uzerneltetes szempontjab61 meqkulonboztetunk nyarl, tell es atmenetl (eI6- es ut6szezon) id6szakokat. A kovetkezo Ozemeltetesim6dok johetnek sz6ba: - a kOls6 es bels6 vfzfelOletek hasznalata azonos nyitva tartasi id6ben, korlatlan furdesi id6vel es egyseges belep6dfjakkal - a kOls6 es bels6 vfzfelOletek elkulorutett hasznalata kulonboz6 nyitva tartasi id6vel, reszben korlatlan furdesl id6vel (a szabadteri fOrd6ben) es kOIonboz6 belepesi dfjakkal - szezont61 fOgg6 hasznalat, az egyes reszleqek uzernsn kfvOI val6 helyezesevel (fedett uszoda vagy a szabadterl fOrd6 bezarasaval) Az uzerneltetesl m6dok rneqallapltasakor a kovetkezokst kell figyelembe venni: - kOIonboz6 vfzfelOleti igenyek, melyek a fedett uszodak es a szabadteri fOrd6k vonzaskorzetenek nagysaga alapjan alakulnak - az egyik vagy rnindket reszleq kiegeszft6 vfzfelOleti szukseqlete, mely a kozell lakosok extra igenyeinek, illetve az idegenforga10m plhenesi szandekanak kovetkezteben megnovekedhet - az egyik vagy rnindket terOlet p6tl61agos vfzfelOleti igenye, mely a helyi adottsaqoktol (gy6gyfurd6k, stb.) fOgg. Peldak: --> CD. - @'

huliamfOrd6:

.... I--1++---I

~l;:'" :
... n:~~P.i?~,e.kr.enY.~~.;;

nnHnnn
;.:.·::.;.;:;·:.:.: ••

medenee szelssseqe medenee hosszusaqa viz melysage 10gg a medenee kelt6 gep lajtajat61

eredeti

funkciojatol

as a hullarn-

:·.:.:;··;:"H"';;".,J,,1,,1=.,.,J
(ii" ... ... . Vonzaskorzetben lak6k Medence fajta Tervezeti medence nagysaga vagym') 2 SB SPB" NSB PB 3 16,66 x 25,00 12,SOX11,75 500 100 417 147 500 100 1164 833 275 10SO 150 2308 1050 338 1350 200 2936 1050 336 15SO 250 3186 egysegek vizfelulet nagysa ga(m') 4 1B+3B+ 1P+3P+5P 'Ugr6berendezesek A helyiseg as alapteriilet mereteinek meghataroz6 laktora, alapsrtek laktora 5 1000 Alapteriilet nagysaga parkoloheIyek nelkiil

... '16"iile'gk6z'eiii~si"
................
50
::.:::::::::::~:::

CD

r-H ,5O-j-1
0lt6z6i reszleq

,25+1 ,25+1

5050 ,50+++1

,50-1-1 ,25+1 ,25-1

szarna

(m

semaja ,25+1 ,25+1 ,50-t1 ,25+1 ,25+1 ,50+1 ,25-t1 ,251 1 5000-t61 10000-ig

H ,20+1

6 8000 12000

10000-t61 2(J()()(Hg

SB SPS3) NSB PB

16,66 x 50,00 18,35 x 15,00 10SO 1SO

1B+3B+1P+ 3P+5P+7,5P +10P

.
2000 20000 25000

"

..

: ..

20000-t61 3()()()()-jg

SB SPB3} NSB PB

21,00 x 50,00 22,40 x 15,00 1350 200

2x1B+2x3B+ 1P+3P+5P+ 7,5+ 10P .

30000 2500 35000

300Q0.t61 40000-ig

sa

SPBll NSB PB

21,00 x 50,00 22,40 x 15,00 1550 250

z x ,B+2x3B+
1P+3P+5P +7,5P+10P 3000

40000 45000

4000Q-t61 50000-ig

SB SPB3) NSB WBoder 2.NSB PB

21,00 x SO,OO 10SO 22,40 x 15,00 336 1"200 1200 800 300 800 300 3686

2X1B+2x3P+ 1P+3P+5P 7,5P+ 10P

3S00

50000 5SOOO 1. Szauna, tart6zkod6he-: Iyiseg . .' KOlterj szauna LehCit6 medenee Kulterl uszomedence Gyermekpanesol6 Usz6medenee Vizibarlang Oltoz6k EI6fOrd6 azoianum Napoz6teraszok Teehnikai helylseq Heveney-i szabadteri fUrd6

we

I" KD

= hideg = meleg zuhany

Ell" zuhany

"I vfzfelfog6val

A

~ PR = takarltoeezkoz-tarclc
=
lefoly6 jut6 vizesblokkok

2000 m' vizfelOletre semaja

jut6 vizesblokkok

®

1000 m' vfzfelOietre semaja

®

az el6zoekben emlitett, tervezett egysegek lova~bi szabadterl fiire I, lIIelve egy 50000 vonzaskorzetben lev6 tobb letesitmeny, 50000 16 eseten a szabadldos karakter felett hangsulyozasaval R6vidftesek: PB pancsol6, NSB sekelyvizu medenee, S8 uszomedende, SPB muugr6medence, WB hullamfiird6 r6viditesek: B lee, P plattform, 1-10 ugrasi rnaqassaq rneteroen blztonsaqtachnlkal eloirasok figyelembevelelevel megailapitott ertekek, Medenee nagysaga medence szelessepe (az ugr6berendezes oldalan) x medenee hosszusaqa (ugrasi iranyba) szabadteri lurd6k lervezeti "lJl'S"gei_llJ9ldai<)_

=

=

=

=

=

=

=

=

=

szabadteri

fiird6k tervezett

egysegei

CD

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

./
Epit.: Aichele, Fiedler, Heller Epit.: Geller+MOlier

516

517

FEDETT USZOOAK ES SZABADTERI FURDOK
A fedett uszodak es a szabadterl fiirdok kombinacioit ugy is elerhetjOk, ha a mar meglevo egyik letesftmenyhez hozzaepftunk egy fedett uszodat, iIIetve egy szabadtert fOrdot. Az uj epltkezesek essten eloszor a fedett uszoda reszleqet kell tervbe venni. Elerendo a szabadterl fOrdok rnedenceinek a fedett uszoda medsnceivelvalo osszekotese. Jobb a klhasznaltsaq az atmenef ldoszakokban, fontos a kozponti felOgyelet es a kedvezo technikai osszekottetes, A vsndeqlato egysegeket lehetoleq ugy tervezzOk, hogy onnan megfelelo ralatassal bfrjunk mindket medenceegysegre. A szabadteri fOrdo elerese a fedett uszoda bejaraf csarnokan keresztOI tortenik, Csucsuzern eseten a belepes a fedett penztarral es ellenorzesi helyiseqekkel sllatott bejarati zonan at, lehetoleg a masik bejarattal parhuzamosan legyen lehetseqes, . A fedett uszoda es a szabadteri fiirdok eqyrnashoz val6, kozeli elrendezese rneqkonnylti a varialhatosaqot. A ket rnedenceterseg osszskottetese, rnelynel elsobbseqet elvez a szabadteri furdo sekelyvlzu medence]e, osszekotheto csatornaval (belepesi lehetoseq az uszodaban), hosugarz6kkal ellatott fedett bejarat vagy zart rendszenl bejarat altai a fOrdovendeg anelkul, hogy kimenne a kinti, hOvos levegore, elerhetl a fedett uszodabol a kinti fiirdo rnedencejet.

SZAUNA

-?1lJ
A szauna tobb mint a test turdetese, sokak szamara pszichikai tisztulast jelent es rltualis teveksnyseqnek szamlt, A szauna minden egyes spordetesftmeny elengedhetetlen resze kellene, hogy legyen. Finnorszaqban 6 ernberre 1 szauna jut; hetente egyszer ajanlott a hasznalata, A szauna szabvanyok szerint epftendo fel -? Ill, a kOlonbOzo tfpusai j61 bevaltak, a hasznalata csaladon belOI vagy pedig nyllvanos helyeken, a nemek elkOlonftese nelkOI is lshetseqes. A szaunaaas folyamata forr6 es meleg levego valtakozasaval, a forr6, szaraz levegoben val6 izzadas. Az. 5-7 percsnkent 1/4 liter vfz kiontese reven forr6 goz keletkezik. A szarazsaq es a nedves- . seg valtakozasa abort erosen ingerli, az ellenallo erot noveli, a beleqzese egeszseges. A szaunazast ki lehet egeszfteni beiktatott hideg fOrdokkel, rnasszazzsal es pihenessel, italokkal. A szauna elhelyezese: lehetoleg erdo vagy rnezo melletti, tiszta t6 rnenten, ket gozfOrdes kozott legfOrdo lehetosegevel. Az eprtes mOdja: a legtobbszor boronafalas epitesmod vagy tabol val6 epltes: szukseqes a hatarolotalak melegmegtart6 szigetelese, a kOlso ter es a kOlvilag kozotti homersekletkOlonbseg telen gyakran tobb mint 100°C. A fOrdohelyiseg lehetoleg kicsi legyen, ~ 16m2 es s 2,5 m belmaqassaqu, A teton es falakon val6 hosuqarzas es hOveszteseg csokkentese erdeksben sotet faborttast alkalmazzunk, vagy pedig masszfv fagerendafalat puhatabol, a kalyha kozelebe azonban ne kerOljon fafelOlet. A lecekbol keszult padok a kenyelrnes Oles es alias erdekeben kOlonbozo maqassaqoan helyezkedjenek el, a legfelso pad a mennyezet alatt 1 more legyen, hosszusaqa 2 m. A lepcsotokok es a padok falecekbol keszuliensk, alulr61 legyenek szoqelve, hogy fgy ne erintkezzen a test az attorrosocott szoqtejekkel. A padelernek legyenek levehetok a tlsztitas erdekeben, a padl6 csuszasmentes anyagb61 legyen, ne fab61, kilincs tabot, Fustszauna: reteqelt vandorkoveket tatuzelessel erosen at kell izzftani, a fOst a nyitott kalyhaajton keresztOI rsszlnt kicsap. Ha a kovek izzanak mar, eltavolltiuk a tOzet, az utols6 fustot vfz raontesevel ehlzzuk es becsukjuk az ajt6t. Kis ido elteltevel a szauna "megeretf' a hasznalatra, A fustolt tanak j6 az arornaia es a goz rninoseqe biztosftott. A regi, finnszaunak 50%-at ilyen m6don epltettek meg. A szauna kifUstolese: a fOtes vegeztevel a fustelvezetest befeIe kell lranyltanl, amennyiben a kemence kovei kb. 500 °C-osak. Az egesi gazok teljesen tavoznak anelkul, hogy kormolnanak, a kemence szellozoit ekkor be kell zarni akkor is, ha a tuzterben meg lanqok vannak. A homerseklet gyorsan novekszik, tobbszor 10 °C-ot. A fOrdes elott az utols6 gazokat az ajt6 rovld kinyitasa altai klszelloztetiuk es egy merltokanal vizet raontunk a forr6 kovekre. Kemenyes szauna: a kobol keszult kernencet korulveszik egy kobol vagy fab61 keszult burkolattal, mely a gazokat a kernenyhez vezeti, a futest a kemence ajtajan keresztOI a szaunabol vagy az eloterbol vegzik. Ha a kovek forr6k, bezarjuk a kemence aitajat es szukseq szerint a kemence burkolatanak felso legnyflasat kinyitjuk, hogy ezaltal kiengedjOk a forr6 levegot vagy vizet ontunk a kovekre,

Szauna 1. el6ter, 2. 61t6z6, 3. g6zfQrd6, 4. fekv6pad, 5. viztartiily, 6. szaunakemence, H. J. Viheriuuri szerint -? III

®

Szauna el6terrel, az 1. g6zfOrd6 es az 2. tilttiz6 ktiztitt H. J. Viheriuuri szerint -? III

®

Stuttgarti fedettuszoda->

@.

Epft.:J.welz
15. Tartozkodohelyiseq 16. Oealad! kabinok
17. Sekelyvizu medence

CD

F6ldszint->

®.
1. 2, 3. 4. 5. SZ8110g6 Bejarati csarnok Panztar Szemeryzet Szemelyzeti 61t6z6 9. FOrd6mester
10. Usz6medence

Foldszint-e @
1. Fadett bejarat 2. Szelfogo 3. Penztar 4. EI6csarnok

7. Eszkozok 8. Usz6klub
9. Usz6medence 10. Muugr6medence 11. froda

11. Tanuszoda helylseq, sznreberenuezes 13. Tratohaz 14. Fertdtlenltd helyiseg (kI6r) 15. Kiegeszit6 aremtorras
12. Technikai 16. Futes

6. froda

5. Lakas 6. Gardr6bok

12. Usz6oktat6 13. FOrd6mester
14. Vizesblokkok

7.01t6z6

Nagyobb szauna 1. el6terrel, 2. 6lt6z6vel, 3. g6zfOrd6emelvennyel, 4. kemencevel, emellett massziizsszoba, 5. vfztartiillyal, 6. massziizspad, 7. merOl6kiid H. J: Vlherjuuri szerint -? III

1--2,00---11---2.30--1

'H~::~~~l '"'rn<rl:l">.
.:(
.:(

T
2,30

~===-+1
f4'I
\:!.)

I..V

'4"

A zollikoni fedett uszoda es szabadteri fOrd6-> @.

.... .Epit.:

:E. Ulric·h·+ C. Baum

Szauna E. Sukonen terve alapjan 1. g6zfOrd6, 2. rnasszazs as rnosdohelyiseq, 3. 61t6z6, . 4. veranda,S. farakas, 6. szekreny, 7. szaunakemence, 8. vfztartaly, 9. vizes saitar

®

Finn szaunakemence viztartallyal (rnosasra is alkalmas)

(';\

'-V fekv6padok izzaszt6fQrdOk as szaunak
szarnara

.A finn normiik szerint kialakitott

518

519

f

atul tavozo felOl tavozc kinti leveqd

l.veg6

SZAUNA
-till
Fiirdesi id6 harem reszletben 8-12 perc, egy szaunafUrd6 reszere 120 perc, helyiseq a lehiltes celjab61 (zuhanyoz6, ont6z6toml6, medence), valamint legfOrd6 -> <D - ®, de ennel ldealisabb egy t6 vagy pedig egy tengeri obol termeszetes hideg vize. Legfurdo: friss, hideg leveg6 be legzese a forr6 leveg6 ellensulyozasa erdekeben, A test lehiltese. Kfvancsi szemek el61ivedelern -> ®. A szaunat el kell latni Ol6alkalmatossagokkal. Ne terheljOk a testet gimnasztikava I vagy uszassal, Oltoz6k: szarnuk ketszerese a csucsnapokon odalatoqatok szamanak, Nyilvanoaszaunanak kleqsszfteskeppen meg pihen6- es masszazshelyiseggel is kell rendelkeznie-> ®. K6rOIbei0i 30 latoqato szarnara ket masszazshelvlseq alljon rendelkezesre, a pihen6helyiseg a szaunatol tavolabb a vendeqek egy harrnadat legyen kepes befogadni.
30 szernely bebocsatasara alkalmas szauna alaprajza be- as kijarat

egy fore jut6 terOleti szukseqtet 0lt6zo el6fOrd6 szauna ~~~~~66hhe~r~~sejg szabadteri legfOrd6 rnaeszazshetytseq 30 fore szamttott helylseqek meretei 61t6z6 el6fOrd6 szauna lehut6helyisag ~~:~~~;f~:~ciseg el6helyisag, folyos6k legfOrd6. toalettek, 24-30 9-15 15-18 ~:~ m m2 m2 ~~
2

0,8-1,0 m2 0,3-0,5 m2 0,5-0,8 rn-2

teljesttmany (KW) 3 4,5 6 7,5 9 10,5 12 15 18 21 24

a fut6eszkozok meretel (em) 1 sz. 43 43 43 43 69 82 82 108 108
t.

2 m. sz. t. m. 55 55 55 55 62 62 62 62 62 51 51 51 51 51 33 33 33 33 33 62 62 62 62 62

telje sltmany
w

6:g:~:~ ~~
>O,5m2

saga m'

kabin naqy-

SZAUNA
-till
Megengedettek a kOIonbOz6 nagysagu es tormaju szaunak, mint psldaul a kerek, hatsz6g vagy nyolcsz6g alaku szauna .... @. -@. A szaunak tetejet lejt6sre kell epltenl, hogy fgy lehetseqes legyen a kOIonboz6 fedelhajlatok ala val6 beepltese. Mind az el0ls6 falba, mind az ajt6ba beepfthstunk h6szigetel6 Ovegablakokat. A szaunabol kljovet mindenkeppen hideg helyiseqbe lepjOnk be es egy rnedencenek rendelkezesre kell allnla -> @. A meleg labfOrd6 fontos resze egy helyesen kivitelezett szaunafOrd6nek .... @. A labmelegft6 msdenceket 016 atkalmatossaqqal kell ellatni. Ne terheljOk a testet gimnasztikaval vagy uszassal, Egy hidegvizes csatlakozasu ontoz6toml6, valamint er6s vfzsuqaru zuhany nem hlanyozhat a zuhanyozohelyisegbcl -t 305. old. (a). Az ergometer es a bordasfal ideal is kelleke az aktfv felfrissulesnek -> \i) - ®. A szauna individual is igenyeket is kielegithet, tobbfete formaban es msrstben epftheto, A kUlonboz6 helyisegek hornersekletel: 0ltoz6 20-22°C, el6fOrd6 ;:: 24-26 °C, lehut6 (hidegvizes helyiseq) 18-20 °C, plhenohelyiseq 20-22 °C, rnasszazshelylseq 20-22 °C.

43 13 50 26 26 26 26 35 35 35 35 35

3x2,5 5x2,5 5x2,5 5x2,5 5x2,5 5x2,5 5x2,5 5x4 5x6 5x6 5x10

2-3 4-6 6-10 8-12 10 16 12 17 14 18 16-22 18-24 20 28 25-40

9-18 m2 99-144 m2 + 21-35 m2 120-179m2

szabadteri helyiseg

G)

Haziszauna

G)

Maganszaunasemaja

®

TerOleti szOksegletek as a helyisegek nagysaga

®

Szaunaberendezesek technikai adatai

t-

t-

IIIII
f4\
\::!.)

1,10

~

megt61tve 14 kg

®

K6zvetett IUtesu szauna keresztmetszete (Bemberg)

1.016-es fekv6sarok 2.Szauna 3. Zuhanyoz6 4. Medence 5. LabfOrd6 6.WC 7.016pad aszoianum 9. Bordastal 10. Ergometer

1. Zuhanyoz6, 2. G6zfOrd6, "3.Technikai helyiseg, 4.Szauna, 5. Szolarium, 6. Haktar, 7. 016- es pihen6sarok.

o

Medence (merulokad)

®

Fabel keszOlt medence (merulokad)

®

Litbmelegit6 medence

®

Egy 35 m'-es 4-6 f6s padlasten szauna alaprajza

®

30 m'-es 4-6 f6s pincei szauna alaprajza Elektromos ergometer terapeutikus felhasznalasra

®

Elektromos ergometer fitness szarnara

®

Kornblnalt bordasfal

I
'" I!i '" (j)

T
rc

terasz/friss leveqd

1
5,25 x 8 m-es hotelszauna

I
®
5,50 x 8,50 m-es hotelszauna

o

o .,;

@

Szauna: 1 fekv6, 2 016szernely

®

1,60 Szauna: 2 fekv6, 3 Ul6 szernely

@

2,00 Szauna: 3 fekv6, 5 Ul6 szemely

@

Keresztmetszet

@
520

1-1,20-1 Kerti szauna (boronafal szerkezet)

®

Boronafalas szauna

@

Sarok-szauna

@

Negyedk6r alapraizu szauna

@

KUl6nleges alapraizu szauna

@

K6r alapralzu szauna

521

JATEKTERMEK
A nyer6 [atekautomatak felallftasat kOl6nb6z6 rendeletek szaba-

ORVOSI RENDELOK

--7UJ

Iyozzak.
Ezek szerint egy penz- vagy arunyero [atekautornatat jatektermekben vagy hasonl6 helyisegekben szabad felallltani. 15 m--es alapterOletre legfeljebb egy psnz- vagy arunyero automatat lehet felallftanl, Az autornatak osszmennyiseqe azonban nem haladhatja meg a tizet .... ®. Az alapterOlet kiszamltasanal figyelmen kfvOI hagyand6k a raktarok, folyos6k, toalettek, el6terek es lepcsok, Jatektsrmek letrehozasa soran a rendorseqi rendeletek mellett figyelembe kell venni mas jogi nszopontokat is. A jatektermeket mint szorakozasi helyeket forgalmas helyre epftik. Ezek azonban klvetelesen mindenOtt engedelyezhet6k, ahol engedelyezett a nem zavar6 uzerna tevekenysaq. A [atektsrmekben olyan sz6rakoztat6 autornatak is felallfthat6k, melyekkelkO16nb6z6 arukat lehet nyerni. Mas [atekok felallftasa csak akkor lehetseqes, amennyiben ezekkel penzt lehet nyerni. A nem enqedelyezett automatak nem allithatok fel a [atektermekben. Ket szomszedos jatekterern eseten lehet koz6s toalett helyibetegreszleg Egy minirnalkivitelezesf rnaqanorvosl rendeld

o

Flipper

®

Egy normal kivitelezesfi rnaqanorvosi rendel6

seqsket hasznalnl, A japan ban szokasos [atektermek ("pachinkok")

.... @ - @ az NSZK-ban nem enqedelyezettek. A [atek soran nyert goly6kat a kasszanal penzre lehet becserelni.

®

Penznyero automatak

CD

Kartyaforgat6

®

KartonozQ mintzsilip, a betegforgalom iranyftasanak es ellenorzesenek szerve

Az orvosi rendelo minimal is helyszukseglete

- -+."",,_,=

H",!..

~

...... :._

-l~

/1 parkol6hely '\l feloli bejarat

1
CD
Gepjarmuszimuhitor

;;; 8

T

Orvosi maganrendeld A leggyakoribb forma az orvosi maqanrendelo, melyet vagy altalanos orvosok, vagy speclalizalodott szakorvosok nyitnak. Jellemz6i a zsutolt varoterrnek, hosszu varakozasl id6 es gyakran a varohslylseq egyszeru vagy puritan kivitelezese. Az orvosi maganrendel6ket gyakran lak6- iIIetve irodahazak emeletein rendezik be, az epltesz tervezesmellozesevel, Egyre inkabb szukseq van a rnaqanrendelok optirnalizalasara, mivel n6 az ezek utani, valamint a helyi terapias kezelesl lehet6segek iranti kereslet. A fenti okokb61 kifoly61ag egy strukturalis valtozas femjelzi napjainkat: a maqanrsndelesek helyett egyre gyakrabban talalkozunk csoportos rendelesekkel, orvosi kozosseqekksl es .orvosl hazakkal". Ennek az erzekelheto lranyzatnak az ellenere a rnaqanrendeleket szakspecifikusan kell megtervezni, mivel a kis vonzaskorti terOleteken a megel6z6 vlzsqalatokat es az orvosi Ogyelet funkci6jat is 6k vegzik, raadasul a betegek kozvetlen kozeleben talalhat6k .. A legegyszerubb maqanrendeloben az orvosi kezelc5i reszleg es a betegvaro helyileg el van kulonitve egymast61. A varohelyiseget gardr6bbal es WC-vel kell ellatni, az orvosi reszleqet pedig rendel6hellyel vagy -szobaval, kezel6helyiseggel es laborral. Vegszukseqlet eseten egy fgy strukturalt rendelest az orvos egyedOI is kepes vezetni. A teljesftmeny es a frekventaltsaq novekedeset kOIonboz6 faktorok segftsegevel lehet sllensulyoznl. Ezek a kovetkezok: szakmailag j61 kepzett szernelyzst alkalrnazasa, az ismetl6d6 kezelesek szarnara fenntartott vlzsqaloreszlaqek es a rendel6 elkulonftese, valamint a diagnosztikai terseg letrehozasa, Ez a felosztas megfelel az orvosi rnaqanrendelok standard meqoldasanak, Kiegeszfthet6 meg nem gyogyszeres kezelesi reszlegekkel is, mint pI. flzioterapiaval, aminek kovetkezteben a specializalodott szernetyzet es a szukseqes szocialis helylseqek szarnanak novekedese szukseqes, Egyeb, mas fejlesztesi lehet6segekkel 6vatosan kell bannunk, pontos es alapos szarnltasokat kell vegeznOnk, mivel a kihasznaltsaq es az eszkozok arnornzaclos ideje kozott gyakran diszkrepancia lephet fel. A varohelyisegek nagysaga a kezel6helyisegek szarna es frekventaltsaqa szerint alakul, de fOgg az orvos szakspecifikus kepzettseget61 is. A bejarat, a bejelentkezes es a WC kozeleben egy gardr6bsarkot kell tervezni, mely ruhafogasokkal van ellatva. A bejelentkezesi helyiseg nagysaga az autornatizaltsaq fokat61 fOgg, de leqalabb 6 m2 terOietu legyen. Innen a szernelyzetnek ra kell latnla a varohetytssqre, a bejaratra es a kijaratra. A bejelentkez6helyisegnek lehet61eg osszekottetesben kell lenni a titkarsaqqal, a kartonoz6val es az orvosi terseggel, mivel a hfv6es vevoberendezesek, valamint a mechanikus szallftoeszkozok utjai mind itt talalkoznak, A rendelc5 legalabb 6 m2-es, optikailag es akusztikailag zart helyiseg legyen. A helyiseg els6dleges funkci6ja els6sorban az anamnezis es tanacsadas, a leletek tanulrnanyozasa, a teraplal gy6gykezelesek tervezetsnek megbeszelese, valamint a jegyz6konyvek megfrasa. A berendezsshez egy fr6asztal, legalabb ket szek, egy rontqenkepvizsqalo es esetleg egy mosd6 tartozik. A vizsgalohelyisegek naqysaqa vattozo, att61 fOgg, hogy egy 016 vagy egy fekv6 beteget kezelOnk, vagy vlzsqalunk, A vizsqalohelyiseqek alapvet6 berendezesehez tartoznak a beteg szamara fenntartott szekek vagy fekv6helyek, egy forqoszek es egy, az eszkozok tarolasara alkalmas asztal. Figyelembe kell venni az orvos es a betegek megfelel6 nagysagu rnozqasteret. Mas kezel6helyisegek (terapla, r6ntgen, vervetel) nagysaga fOgg a szukseqes szakspecifikus eszkozoktol, berendezesektol, a raktar- es rakod6helyisegekt61, szekektol es a szernelyzet szukseges mozqasterenek suqaratol, Ezeket a helyisegeket gyakran a kezel6helyisegek el6tt elhelyezked6 oltoz6kabinokkal kell ellatni (1,5 m2).

®

Gepjarmuszimulator jatekterem A jatekterem B

®

Afekv6 beteg vizsgalatahoz szukseges minimalis alapteriilet

®

3.30

R6ntgenhelyiseg kapcsol6pulttal

~ ~

~

blliardasztalok

gepjarmuszimulatorok

~

D D p
A\ A vervetelhez szukseqes \!J minimalis alspterulet

(j)

Biliardasztal

®

®

Sorban felallftott rnasszazsaqyak

Penznyer6 automata

@

Jatekterem Japanban ("pachinko")

®

Az EKG minimalls terUieti szukseglete

@

Az ultrahanqos vizsqalatteruleti szukseglete

522

523

~

~1
~

(E!J±][b)

+ ,....,

~(±)~
G)

(iJ~ [;Jrn~

g](;J~
~~

~ ~

+ PI
.w.

.&

AA

(5)[±] [3]J
~§)
~

[±J§J
~ ~

CSOPORTOS ORVOSI RENDELOK -7QJ
Az orvosok szakmai speclalizacioianak terjedese miatt az orvosi es a diagnosztikus centrumok, melyek atfog6 orvosi vizsqalatokat klnalnak, egyre lnkabb gyakoribba valnak, Ezen letesttmenyek el6ny6sebbek a betegek szarnara: r6videbb a varakozasi id6, az orvosok eqyrnas kozotti kontrollalasi lehetoseqe jobb, valamint nagyobb lehet6seg van arra, hogy az orvosokat otthon is elvegezhet6 vizsqalatokra bfrjak ra, De megvannak a hatranyai is: a beteg bizonyos korutmenyek kozott ugy erzl, hogy korlatozva van az orvos szabad kivalasztasaban, fel az intim szterajanak tobbszoros rneqsertesetol, vagy pedig rnaqat .szamtulajdonosnak" erzi, Az orvos szamara is elonyos ez a forma: munkaidejet mag a szabalyozhatja, a tapasztalatcsere altai nagyobb a blztonsaqerzete, Ezzel szemben a szsmelyi szabadsaq korlatozasa, az erdekosszeutkozesek, a szemelyzet folotti korlatozott rendelkezes, valamint a beteghez val6 kontaktus elvesztese allnak, A csoportos rendeles ket vagy tobb orvos egyuttes munkajat jelenti, celjuk az egyuttes munka, koz6s. szemelyzettel es helyiseqekkel rendelkeznek. Ezzel szemben gyakran talalkozunk ugynevezett .orvoshazakkal", melyek csupan a rnaqanrendel6k felhalmozasal, raclonalizalaai lehet6seg nelkul, Hasznuk az, hogy nincsenek sqymaatol messze, fgy hazen belli I tortenlk a betegek egyik rendel6b61 a masikba val6 iranyltasa, A kozos munka egy rnasik praktizalt torrnaja az ugynevezett kozos eszkezhasznalat, melynek soran az orvosok betegeiket ugy kezelik mint a rnaqanpraxisokban, de rnunkajuk soran kozos berendezeseket hasznalnak es megfelel6en kepzett koz6s hatterszernelyzettel rendelkeznek. A raclonalizalasl effektust meg jobban novelhetjuk, ha az orvostechnikai funkci6s egysegek mellett mas funkci6egysegeket is osszekapcsolunk. Az ilyen rendelokozossegek a megnovelt teljesft6kepesseg es magasabb komfort mellett kevesebb helyet igenyelnek, ha pl. a diagnosztikai egysegeket (rontgen, labor), illetve az adrninisztraclos es szernelyzeti helyiseqeket kozosen hasznalhaqak. Ez ugy valik lehetove, hogy az azonos vagy kulonb6z6 szakiranyokat osszekapcsoljuk, de az ut6bbi csak akkor valik lehetove, ha el6tte uzernl analfzist es gazdasagossagi szamftasokat vegzunk, hogy ezaltal az orvosi vizsqalo- es kezel6helyisegeket a tobb milszak eseten is j61 kihasznalhassuk, Figyelembe kell venni az egyes orszaqok uzernl szabalyzatait, melyek bizonyos korulmenyek k6zott ilyen rsndelokozosseqek rmikodeset a nem gyakorolhat6 .szabad orvosvalasztas" miatt korlatozzak,

§)(i)
..

~ffi~

Orvosi rendel6k sematikus abrazolasa

®

m
~

(])[;J

l±J§]

t---107-----i

f--65-70---l

1-25-30-1

A kozos keszutekhasznalani orvosi rendel6k sematikus abrazolasa

G)

Standard tol6kocsi, oldalnezet

®

Elolnezet, 6sszecsukva

®

.~II ~~r:m
1I11m1
Helyileg integralt rendelokozosseq Helyileg es szervezetileg inteqralt rendel6k6z6sseg • Q intenzfv kooperacio gyakori kooperacio alkslmankentl koopsraclo

[]JfI!rn

®

FelQlnezet

@

Mozgaster

A mozqasserultek szarnara alkalmas kornyezetnek alkalmazkodnia kell a szarnukra kialakftott seqedeszkozokhoz es az ezekhez szukseqes mozqasi terhez, A rnozqasserultek szamara a tol6kocsi jelenti a rnozqast -> G) - ® es a mozqasl teret -> ® - @. A tol6kocsi parametsrel meqhatarozzak a helylseqek, ajt6k es folyos6k nagysaqat, szelssseqet. -> @ - @). A tervezesnel pl. figyelembe kell venni a WC-hez vezet6 ut msqtervezeset: hany ajt6t, villanykapcsol6t, stb. kell hasznalni. Hasznaliuk ki a teehnikal ssqedeszkozokstl Az ajt6kat lassuk el maqneses kilinccseL Minden kapcsol6t, fogantyut, keszuloket, ablakot, automata berendezest, telefont, WC-papfrtart6t, liftiranyft6t, stb. ugy kell elheIyezni, hogy azok a kinyujtott vagy enyhen behajlftott karral elerhet6k legyenek -> ® - @' Az epuletekhez vezet6 utaknak 1,20-2,00 m szelesnek kell lennluk. Lehet61eg az utak a legrovidebbek legyenek. A rampak lehet61eg egyenesek, maximum 6% ernelkedesilek es 6 rn-nel hosszabbak ne legyenek -> @' A kapaszkod6k kozottl rarnpaszelesseq 1,20 m (1,64) -7508. old. A folyos6k leqalabb 1,30 m szelasek legyenek, de jobb, ha 2 m szelesek, Az ajt6k tiszta atjar6szelessege legyen ~ 0,90 rn, A villanykapcsol6kat es a konnektorokat 1,0-1,05 m rnaqassagba helyezzuk. Hasznaljunk nagy fslulettel rendelkez6 kapcsol6kat! Ezen kivul a varosspftes soran lehetoseqeket kell biztosftani, hogy egy tol6kocsihoz kotott szernely a varos fontosabb pontjait, mint pl. bevasartokozpontokat, ettermeket, postat, postaladakat, gy6gyszertarakat, orvost, parkol6helyet, villamos- es buszmegallot, stb. elerhesse, [Magyarorszagon lasd az akadalyrnentes kozlekedes OTEK-el6frasaitl 1.
.... I-----l~;; ~ .... 1

AKADALYMENTES KOZLEKEDES -7QJ

o
:>. 'ffl tn ~ 'ffl ,gj 'ffl rn '0 ,gj ,<t! 2 ~ .8' ,8' <t! fj; '0 .8> ~ fj; 1;; -rn E E t, ~ fj; ]_ .c 9 g a; :iij .c ru ~ i!l 12 :g :g 0
,<t!
<J)

<1l

'<1l

'<1l Cl '<1l Cl

.!l!

Cl <1l

<J)

<J)

®

e .8> "
'0 <:

Cl

.8'

,gj

'ffl

<t! -c

·iii
0
<J)

:c rn .<t!
'N

a.

~

®
120 100 80 60 40 20

Tolokocsl lejt6n k6zlekedve

®
200

f--100-105--J Lepcs6n k6zlekedve

Az orvosi szakterQletek kooperaciojanak sematikus abrazolasa

o
b 200 180 160 140

kepemy6s munka k6zben

®

ablaknal

1. kezel6

..

.. a
,/

CLt1

b

180 160 140 120 100 80 60

o

'e
I HlX
III

P:=:,-.}i'

6. EI6keszft6 7.R6ntgen 8. Tltkarsaq/iroca 9. Szocialis helyiseqek 10. aktar R Epft: Wallner, Haber-Parmer var6helyiseg

we
MIWi1_lIszemelyzeti

we

®

I'( IV 60 y J 80 100 100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100120

20 40

~.

:r- "" \
I

l1_

J

Oldalr61

,
r

--...r- b'.
~~
..-'I

a

1-----149-157--i a

r-,,-r-.
I
"'I

,
I).

b

"

V IQ 40 m; ~ 20 Ill:::; 0 100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100120

1-~

d-

n_~

J_

\

120 100 80 60 40 20

r"--J
'\

~
1/
A rneqfordulashoz szukseqes minimalls hely

~ - It
III
Hatulrol

100 80 60 40 20 0 20 4060 80100120

o

FelUinezetben

@

@

bejarat

50 ,,90

T

t

1

r ~w ..::. "r I)~I=J-':
78

T

t

! -_ )

1 '

' ~;, __
188 :.:. ::

~'-::':':':':':':':':': :: . 50

T

"90

o
524

Maganrendel6

Eplt.: Duo Design

®

Foqaszati rendel6

Epft: Kaiser es Wildner

@

Ajt6n val6 keresztalhajtas egy ajt6eseten

@

Ketajtoeseten

@

L-t

1

Harem ajto eseten

@

Negy ajt6 eseten

525

kintl tol6kocsilerak6hely,

postal ada

r
®
f----"=-~ Keresztben elhelyezett bejarati rssz 3,10

LAKAS MOZGASSEROLTEK SZAMARA ~lll
A lakas megkozelftese: A berhazakban lev6 lakasokat leggyakrabban folyos6kon keresztiil k6zelfthetjiik meg. lIyen lakasok eseten keriiljiik a sz6gletek es a sarkok kiepfteset, a legkedvez6bb az egyenes folyos6 epitese. Az egylakasos csaladi hazak eseten a szelfog6 szamara elegend6 helyet alakitsunk ki, a tervezes so ran vegyiik figyelembe a tol6koesi lerakohelyet es a gardr6bot. A DIN 18025 el6irasai ezen rnereteket sztikosre szabtak, a gyakorlatban az igy rneqepltett helyisegek gyakran kiesinek bizonyulnak. A bejaraf folyos6 minimal is teriilete 1,50 x 1,50 m, egy egyszarnyas ajt6val ellatott lakasfolyoso eseten ez 1,70 x 1,60 m. A vakok szarnara kiil6n felszereleskent fontos a lakasbsjarat vagy a haz ajtaja mellett egy teleforiberendezes elhelyezese. A lak6terseg: A lak6helyisegek kialakitasanal figyelmet kell forditani a tolokocslsszemely elegend6 rnozqasterere. Ezenkiviil meg kett6 vagy harorn mozqasserultnek elegend6 helynek kell rendelkezssre allnia, mivel a rnozqasserultek egymassal gyakran szoros kontaktusban allnak. A vakok szarnara szukseqes meg egy plusz helyiseg tervezese, melyben a vakok szarnara irt k6nyveket, a magn6kat es magn6szalagokat taroljak. A vaklrassal keszult k6nyvek es ujsagok halyszukseqlete kb. harornszor nagyobb mint a normals konyveke. EgyedOlall6 mozgasseriiltek esaknem akkora helyet igenyelnek egymaguk mint a tobbszemelyes haztartasban el6 apolol, Az etkez6vel sllatott lakoszobaknak minimum a k6vetkez6 nagysagu teriiletekkel kell rendelkezniiik: egyszemelyes lakasokban 22 m2, 2-4 szemelyss Iakasokban 24 m2, 5 szernelyes lakasokban 26 m2, 6 szernelyes lakasokban 28 m2. A helyiseg minimalis szelesseqe 3,75 m (1-2 szernelyes haztartast Id. ~ @). Meg egy munkater tervezesevel a lakas terulete legalabb 2 m2-rel megnO. Konyha: A konyha tervezese soran nagy tontossaqqal bir a funkeionalls tervezes, hogy ezaltal a toqyatekosok kepessegeiket maxirnallsan kihasznalhassak. A f6 funkei6kat, a raktarozast, az el6keszitest, a f6zest es a rnosoqatast ugy kell szervezni, hogy az kedvez6 legyen. A t(lzhelyet, a f6 munkaterOletet es a vizesblokkot a lehet6 legk6zelebb helyezzOk egymashoz. A tarolasra alkalmas teriileteket elerhet6ve kell tenni a tol6koesis szemelyek szarnara, ne tervezziink magas szekrsnyeket. A vizszintes tevekenyseqi terseg kb. 60 em, a fOgg61eges 40-140 em. A munkara alkalmas optimal is maqassaqot a leend6 hasznaloval egyeztessOk; ez altalaban 75-90 em, de ha lehet, akkor a munkateriilet rnaqassaqa allithat6 legyen. Egylakasos esalad! hazak: A mozqasserultek az egyszintes szabadonallo csaladl hazakat, valamint az egyszintes, kertes sorhazakat reszesmk el6nyben. Az ilyen epiiletekben k6nnyen megval6sithat6ak a mozqasserultek szarnara spftendd hazakkal kapesolatos kovetelmenyek: a lepes6mentes bejarat, az egyes helyiseqsk es a ksrtkllepes szintbeli egyenl6sege, esetleg ajt6k nelkiil egybenyfl6 helyisegek es a helyiseqek tunkclonalis kikepzese. A megfelel6, fOgg61eges szallitoeszkozok (lift, mono lift vagy balance lift) igenybevetelevel a katszlntes csaladi haz is alkalmas tol6koesis szernelyek szarnara, Tarsashazak: Az er6sen foqyatekos szernelyek lakasainak normalis tarsasMzban val6 elhelyezese a leginkabb szoeialis megoldas, mivel igy a fogyatekosok gett6szer(l elkiil6niilese megakadalyozhat6. Normalis lakasok er6sen seriilt fogyatekosok szamara alkalmas lakasokka val6 atalakitasa gazdasagilag es funkcionalisan alig megval6sithat6, a megfelel6 lakasokat mar a tervezes kezdetet61 fogva fogyatekosok szamara tervezziik. A mozgasserOltek lakasainak legkedvez6bb helye a f61dszint, hogy ezaltal megkimeljOk 6ket az emeletre jutas nehezsegeit61.

LAKAS MOZGASSEROLTEK SZAMARA
~[!J
Mivel az uj epitkezesi projektek keyes figyelmet forditanak a mozqasserultek szarnara alkalmas lakasokra, ezert gyakran a mar meglev6 lak6egysegeket szukseqss ateplteni rnozqasserultek altai hasznalhat6 lakasokka, Ennek teltetele a naqyvonalu alapteriilet es a mozgaskorlatozottsagnak megfelel6, egyszer(l atepltesi lehetoseq. A szukseqes atepltes mozzanatai: az eplteszeti beavatkozassal [aro helyisegbeli valtoztatasok, melyeket a statika, az epuletszerkezet es az alapteriilet korlatoz; az epiiletgepeszet atepitese, a takas vizeshalyiseqeinek es haztartasi helyiseqelnek berendezesbeli meqvaltoztatasa; additiv intezkedesek, mint pI. rarnpak, liftek, p6t16lagos elektromos eszk6z6k felszerelese, valamint mas egyeb lntezkedesek a helyiseqbelso kiepiteseben. A valtoztatas rnerteke a lak6 fogyatekossaqanak merteketol, valamint a lakason beliili tevekenyseqetol is fOgg. Ezaltal az atepltesi lntezksdesek gyakran nagyon speeifikusak es eppen ezert rneqbeszelendok a foqyatekos lak6val. Figyelembe kell venni az.utcarol val6 bejarati lehetossqeket, esetleg a rneqvaltoztatand6 burkolatokat, valamint rnozqasserultek szarnara fenntartott atszallasi lehetoseqet biztosit6 szernelyqepkocsi-parkolok letrehozasat, Alkalmas epiiletek: Az atepltesi intezkedesek el6tt alaposan meg kell vizsqalni a mar meglev6 lakas helylsegelt es tart6szerkezeteit. Legalkalmasabbak az elegend6 alapteriilettel rendelkez6, f61dszinti lakasok, A kiegeszit6 rarnpak es a pinceben vezetett gepeszeti szerelvsnyek kiepitese itt sokkal gazdasagosabb. Az atepftesi lntezkedesek merteke: A toqyatekosok harem esoportlat kul6nb6ztetjiik meg, melyek mindegyike bizonyos minimalls kovetelrnenyeket tarnaszt az epitkezesi lntezkedesekkel szemben. - Mozqasserult csaladtaqok (feleseq, ferj, gyermek), akik a hazen kiviil dolgoznak. Az epftesl valtoztatasok ebben az esetben a haz/ takas bejaratara, a lak6- es haloterseq klalakitasara es elegend6 rnozqasszabadsaqot biztosit6 berendezesere, valamint a fOrd6, ill. a we specialis viszoriyaira vonatkoznak. - Mozqasserult szernelyek, akik a haztartasi munka elvegzesere kepesek. Az atepltessk itt a konyha es a lakas p6tl61agos kiegeszitese~ re vonatkoznak, hogy ezek a hazen beliili munkat rneqkonnyltsek. - A sulyosan mozqasserultek, akik esak reszben vagy egyaltalan nem onalloak, es igy allandoan segitsegre szorulnak. KOl6n6sen a tol6koesisok szarnara kell az apolas es a szallftas megkonnyftese erdekeben kulonbozd atepltesekst vegezni. Az 6nm(lk6d6 es az allithat6 tol6koesiknak van a legnagyobb helyszukseqletuk. Lakasnagysag-osszehasonlftas: Mik6zben az id6sek lakasal a norrnallakasokkal szemben semmifele teriiletbeli valtoztatast nem igenyelnek, a tol6koesis szernelyek es a latasukban korlatozott szernelysk lak6tereinek kialakitasaban megfelel6 vattoztatasok szukseqesek. A DIN e lakasok szarnara kiil6n helyisegeket ir e16:a tol6kocsisok szarnara egy mellekhelyiseget, a vakok szarnara pedig egy plusz lakohelyiseget. A lakasok epitesenek iranymertekei; egyszemelyes haztartas 45-50 tn2 lakoterulettel, ketszernelyes haztartas 50-55 m2 lak6terulettel.
takas Egyszemelyes apartman Ketszemelyes lakas Haromszemelyes lakas Negyszemelyes lakas Egyszemelyes lakas Haromszemelyes lakas Negyszemelyes lakas Ketszobas lakas, 54 m' lakas mozqasserultek szamara (m') 49,99 67,69 94,80 95,26 53,70 101,17 103,23 normal takas (m') 40,46 56,47 79,74 80,50 43,93 86,38 88,33

CD

CD

Mely bejarati resz mely gardr6bbal 20
2,00

~®.

Ketiakasos csalaol haz atepites elott

®

Ketiakasos csaladi haz sOlyosan rnozqasserelt szemely szarnara val6 atepites utan

20

1,40 801501401
1

1 1,40 1 80 1 90 I Etkezc5helyelrendszese 2-4 szemely szarnara 4,75

®

Egyszobas es 2 1/2 szobas takas atepftes elott ~ @

Egy- es ketszobas lakas atepites utan (lataskarosult gyermek)

~i-----:~)
I I

L

I I I

§CE
1551

DID

hil16-Q
szoba

4,~5 1,80

~

®

Lak6szoba 1-2 szemely szamara

®

Lak6szoba etkezohellyel4-5 szernely szarnara (23,75 m')

®

Egy~zobas takas, 40 m'

®

Egyszobas lakas, 45 m' .

EgyszoMs lakas tol6kocsis szemely reszere (40--45 m')

®

ketszobas lakas (50-55 m')

o

®

Meglevc5,ketlakasos csalBdi hazhoz epitett mozgasserOltiakas, rampa a szintkOlonbsegek athidalasara

®

MozgasserOltlift beepitese

®

Haromszemelyes mozgasserOitlakas, ketfogatO lepcsohazzal

@

Negyszemelyes mozgasserOltiakas hBromfogatO lepcs6hazzal

®

HaromszoMs

lakas, 95 m'

@

Negyszobas lakas, 110m'

526

527

AKAoALYMENTES

ELETTER

tervezes

aaemeres fazis 5 uzemteteortes

KORHAzAK
~UJ
Ozemi terv: egy korhaz beruhazasi koltseqel rendkivOI magasak, igy az Ozemi es szernelyzef koltsegek csokkentessnek erdekeben egy alaposan kidolgozott Ozemi tervezet es egy gazdasagi program szukseqes. A tervezes korai szakaszaban az Ozemi tervet egyeztetni kell az eplttetovel, az orvosokkal, a rnernokokkel, a szakaql tervezokkel es a korhazi igazgatosaggal, hogy ezzel csokkentsOk az esetleges rossz beruhazasl donteseket es a kedvezotlen Ozemi kladasokat, Fontos mar a kezdet kezdeten a memokok intenziv egyOttmukOdese az igazgat6saggal es a szakmernok6kkel (korhaztervezok, higienikusok). Az Ozemi tervet figyelembe veve az epitesi tervezet a konstrukciokkal es a formakkal, az installacios es epitesi rendszerekkel, az orvosteehnikai k6vetelmenyeknek megfelelo berendezesi tervezettel, valamint a kivltelezessel foglalkozik.

CD

fOrdo I I Mozgaster a zuhanyoz6ban, altemativa: fiird6kli.d

;'1,50

®

Mozgastar a we as a mosd6 el6tt esmeliett

A rnozqasserult emberek szarnara rendkivOI fontos a funkctolban j61 kialakitott takas, mivel ezek a szemelysk sokkal tobb idot toltenek el lakasukban mint masok, Egy 180°-os fordulathoz 150 em-re van szukseqe a tol6koesis szemelynek, Ez a helyszukseglet rneqhatarozza a folyos6kon, helyiseqekben, qarazsokban, stb. kiepitendo mozqasteret -> G) - @. A bejarat kuszob- es lepcsomentes legyen, a forg6ajtok nem megengedettek. Az ajto belso szelesseqe minimum 90 em-es legyen. A rnellekhelyiseqek ajtajai kifele nyfljanak. A folyos6k rnlnlmaiis szelesseqe 1,50 rn, a 15 rn-nel hosszabb folyosok eseten a rnozqasteret azonban n6velni kell (1,80 x 1,80 m). Minden emeleti szintet es berendezest az spuleten belOI es klvul lepcsd nelkul kell megval6sitani, vagy esetleg ezeket felvon6, iIIetve rarnpa segitsegevel elerhetove tenni ---7 @.

rm

O.szakasz

,......

r-r--tI.

-.1
:~
'~

~

H'

helyiseqprcqram

~ w .\'l ~~ ~ E ~2 ~ '"
0> '~

EC w '5 ,~ 2 ~QZemi '-'-

~ -M a

m

nzemmnkeees
eredmenyeH

H azemi koncepclo
penzOgyi keretek

szervezeti es funkci6s terv, a helyisegkri__ terlumck [aqyzeke, kcltseqelernz es

-t

nzem! folyamatok esakczok beszerzesenek terve

as

Ozembe hetyezes el6keszftese k61t6zesi tervezet szemelyzett kepzes

i

uzemkorrekture tarve eredmanyessegi beszapr6baOzem

rnoto.

r-- r-,~
"ON C~

-e

~~

H
~chn.

orvosl technika

]--t

.1.
standardok meqallapltaea igenyek ~ meqallapftasa ko!tsegfelmeres

energia- as medlaszukseqlet helylseqtervezetek koltseqvetes

..1.

palyazatl dokumentaci6 areqyeztetesek, vauetkozasbaadasl keretem

J.

..1.
rendeles, a szattrtas es az osszeszerelesek kontrollja kcnyvvltel

..1.

.\'l

~~

berendezesj--t

i

qaranciafelOgyelet

~1,50

~ 1,90

I 1
® ®

1

,m :l'
sn

~ ,-,-H ~
-e

felazereles

H
H

jg
'5>

~

a

:-Hr
~

l
terv 1:200,

arohltektura

~
epttest enqedelyt 1:100, koltseqveteasel

4j

'-'I'
~ 1.20
~1!50

~ :_HI I

4f

statika

}-t koltseqbecslease!

klvltell terv 1:50-1,1 a vallalkczok kOItSegajanla~ tat

J..

l
a hlanylista alapjan koltseqelszamoras

l
~
garanciafelOgyelet

installaclok

H
I
L

IProjektvezete'l

1eleloss9g

mmoseg

T

l koorotnactc

T.

l penzuqyek I

T

hatartddk

T

lOzemi

T

siker

tol6kocsis szemely Egy agy hosszanti oldalanak megk6zelitesehez szukseqes helysziikseglet tol6kocsis szernely es nem tolokocsls szemely szarnara

CD

A korhazepltes tervezesi szakaszai es a korhazepltes menete

®

Pelda a meliekhelyiseg mozqastereinek attedeseire

A tol6kocsi helyszukseqlete as mozqastere

K6rhazakr61 altalaban:
Korhazi letesftmenyekben az akut es a kronikus beteqseqben szenvedo betegek kezelesevel es a betegek apolasaval foglalkoznak. Az orvosi es apolol celklnlzesek kOl6nb6zoek lehetnek a szakiranyok f~jtaja es szarna, valamint a szakreszleqek es a kezeloi berendezesek kiterjedese szerint: - gy6gyfto orvostudornany szakiranyai szerinti ellatas, - preventlv es rehabtlltacios gyogyaszat altali meqelozes (profilaxis) es utokezeles (rehabilitaclo), - vizsqalat (diagnosztika) es kezeles (terapla), - apolas intenzltasa, elszallasolasi standard - valamint tovabbl kOlonbsegek az ellatasban, a lelki allatasban, a kepzesben es a kutatasban, Mik6zben korabban a korhazakat tudatosan orvosi-sebeszeti letesftmenyeknek terveztek, manapsaq megfigyelheto egy uj lranyzat, mely a letesitmenyek humanlzalasat helyezi eloterbe. A modern korhazaknak inkabb hotel karakterOk van. A betegek korhazban vato tartozkodasa egyre inkabb lerovidOI, valamint az egy-,es ketagyas szobak egyre keresettebbek lesznek (prlvat betegek). A k6rhazak tagol6dasa: Az altalanos korhazak Ozemi reszleqekre taqolodnak: apolas, vizsgalat es kezeles, ellatas es gondozas, adminisztracio es teehnika. Ehhez jonnek meg a lak6egysegek, ill. az oktatasi es kutatasl reszleqek, valamint Ozemi meliekegysegeklmellekOzemek. A megnevezett egysegek az Ozemen belOI egymastol el vannak kOlonftve. Az egyes reszlegek elhelyezeserol meroben kOl6nb6zo nezetek kepviseltetik magukat. Fontos a rovid horizontal is es vertikalis osszek6ttetes megteremtese az egyes reszlegek leheto legnagyobb elkOl6nitese mellett. A korhazak fajtai A korhazak ferohelyOk szerint lehetnek mini (50 agyig), kis (150 agyig), normal (600 agyig) es nagy korhazak. Manapsag mini es nagy korhazakat kevesbe epftenek, a normal korhazak terOleti felosztasa tunik iranyad6nak. Az egeszsegOgyi reformok miatt a mini korhazak szerepenek esokkenese figyelheto meg. A korhazak jogi tulajdonosai lehetnek allami, k6zhasznu vagy magan. jogi szemelyekltarsasagok, de lehetseges ennek a haromnak az 6sszekapesolodasa is. A korhazakat funkei6juk szerint harom esoportra osztjuk: altalanos korhaz, szakkorhaz es egyetemi klinika.

~T
®
Mozgaster egy ket sorban elrendezett konyhaban Mozqaster egy sarokba rendezett konyhaban

1

Egyetemi klinikak
Az egyetemi klinikakat a maximal is ellatottsaquk miatt az orvosi kutatointezetekkel, illetve egyes, nagy altalanos korhazakkal lehet 6sszehasonlitani. RendkivOI sok diagnosztikai es teraplal eszkozzel/berendezessel rendelkeznek, mik6zben szisztematikus kutatassal es oktatassal foglalkoznak. A hallgatoi termeket es a dernonstracios helyiseqeket ugy kell elhelyezni, hogy a hallqatok a korhazi Ozemet munkajaban ne korlatozhassak, A vizitek es az egyetemi hallgat6k miatt nagyobb szobakat kell tervezni. Az egyetemi klinikak feiadatk6rOk es a kOl6n6s kovetelmenyeik miatt gyakran speclalisan 6sszeallitott helyisegprogramot kovetelnek meg.

®

A mosogat6, a tilzhely es a hilt6szekreny k6myeki rneretek

Maretekakonyhaban

Szakk6rhazak
A szakkorhazak bizonyos kezelesl rnodokra vagy betegesoportokra specializalodnak: baleseti korhaz, rehabilitaclos klinika, ortopediai klinika, szuleszetl klinika. Tovabba: tOdoszanat6rium, rakbetegekkel foglalkozo gyogyintezet, ideggyogyintezet es rnentalhlqlenes gondozo, stb. A szakkorhazak gyogyito-, apolo-, nevelo- es id6sgondozo tevekenyseqel atfedik egymast. A kOl6nleges korhazak szarna az orvosi szaklranyok speclalizalodasa miatt egyre inkabb n6vekszik (borgyogyaszati, tOdogondozoi es allergiologiai szakklinikak).

15 150

15

T
90

20

T

1 I~~~~~~~;!I .:Lo ~jjj~j~j~jlljIj~~~~~l~j~l~j~~~I~Il~l~~~l~j~j~jl~j~j~j~j
@
2,6%-os lejti-s 1,10---1 Rampa metszete

60

Agyszukseglet
1000 lakosra jut6 betegek szama evente (1996): Korhazak: akut korhazak osszesen: 183,7 kOlonleges korhazak 1000 lakosra jut6 agyak szama: korhazak: akut korhazak osszesen: 7,5 kOl6nleges k6rhazak 180,1 3,6

@

I----

95-135

---I

Folyos6k es atjar6k meretei

~1,90

6,9 0,6

Egy beteg atlagos korhazi tartozkodasi ideje 1996-ban napokban kifejezve: 11,4 Korhazak: akut korhazak 47,4 kOlonleges korhazak 6sszesen: 12,1

~1,90

A liftfelvon6 belmeretei, a Iifta~6 el6tti mozgaster

Helysziikseglet garazsokban

Nyil6 ajt6k el6tt

Tol6a~6k el6tti mozgaster

528

529

KORHAzAK
EPITESTERVEZES Gazdasagossag
A gepek hasznalatanak lehetssqes meqvalrozasal valamint az elhasznalodasl jelensegek kifejtik hatasukat az epftesi metodikara. Gazdasaq' szempontb61 a rovld tavok, a kedvez6 munkafoIyamatok es a funkclonalis helyiseg-tervezet mellett eekre a szempontokra is oda kell figyelni.

KORHAzAK
TERVEZES ~ [lJ
Telek A tel ken elegend6 hely alljon rendelkezesre az egyes, 6nmagukban zart reszleqeken belOli kortermek es a korhazl reszleqek szarnara. Alapvet6 feltetel: nyugodt k6rnyezet, az esetleges kesobbi zavaro tenyezok helyi szabalyozasok altall klzarasa, A telek olyan helyen helyezkedlek el, ahol az olyan jelenseqek mint kod, szel, por, tust, kOl6nb6z6 szagok es bogarak nem lepnek fel zavaroan, Az epftesi telket nem szabad tUlterhelni. Elegend6 helyet kell hagyni a kesobbl fejlesztesek es b6vftesek szarnara. K6rhaz tajolasa A kezel6 es mas funkcios helyiseqek kedvez6 tajolasa eszaknyugat es eszakkelet k6z6tt van. A beteqszobak szarnara a deli es a dslkeletl fekves kedvez6: kellemes a reggeli napsutes, a meleg kevesbe reked meg a helyiseqben, kevesebb napsutes elleni vedolntezkedes szukseges, es kellemes az esti homerseklet, A keleti, ill. nyugati helyiseqek ezzel szemben sok nyart napsutesbsn rsszesulnek, a tell nap azonban kevesbe sOt be ezekbe a helyisegekbe. Azokban a korhazakban, meIyekben a betegek r6videbb ideig tartozkodnak, a szoba elhelyezkedese nem bfr olyan nagy jelent6seggel. Egyes speclalls el6frasok megk6vetelhetik peldaul a szoba eszakl oldalon vale elhelyezkedeset, hogy a beteget ne erhesse k6zvetlen napsutes. Koncepci6 Ha mar meglev6 korhazat uj epuletekkel egeszftOnk ki, akkor a tervezetet negy epltesl fazlsban valosfthatiuk meg. A korhazi telken belOI szukseq van egy nagy parkra, fgy nyugodtan kinyithatjak az ablakokat anelkul, hogy az utca zaja problernat jelentene a korhazban dolqozok es lakok szamara,

A tervezes szervezesenek megvaitozasa Az Ozemitervezes rnanapsaq kozponti szerepet jatszlk, A tervezes es kivijelezes idabeli lefolyasa egy altalanos k6rMz peldajan

Epftesi koltsegek
Az epltesl koltsegeket a DIN 276 alapjan kell rneqhataroznl, kovetkez6 k61tsegreszek ad6dnak: a

Q)

A tsrvezes szervezsse napjainkban .

1. szerkezetkssz epltrneny
2. befejezes atadasiq 3. bsrendezes es orvosi technika 4. epitesi rneliekletesltmenyak

Epftestervezes
A komplex korhazepftesl szandekhoz szukseqss egy tervezeti sziszternatika, hogy ezaltal az epftesben/epfttetesben erdekelt szernelyeknel kell6 raqaszkodast es ruqalrnassaqot erjOnk el. A korhazepftes szarnos funkci6t olel at: eletter, kutatas (egyetemi klinikakon), oktatas, raktarozas es adrninisztraclo. A kOIonbCiz6 helyisegek tervezssenek es felszerelesenek sokteleseqet egy adskvat tervezesi metodika kepss attekintenl, A tervez6i stab tagjainak (epftsszek, orvosok, noverek, szakrnernokok es igazgatasi" szakertok) az egesz tervezesi es epltesi id6szak alatt szorosan egyOtt kell mukodniOk, mert a tervezesi-, kivitefezesi-id6szak es az azt kovet6 Ozemi folyamat soran a kOIonbCiz6 lnformaclok elavulhatnak es reszben elegtelennek iIletve rossznak bizonyosulhatnak. Egy korhaz (egy 600 agyas normal korhaz eseten) megepftesenek gondolatat61 az Ozembe helyezeseiq eltelik 8-10 ev. Ez az id6szak megfelel az orvostechnikai felszereltssq egy generaci6janak, ami haqyornanyos epftesl terv es metodika eseten a bekoltozhet6ve vato epulet "eloreqedesenek" veszelyet rejtheti rnaqaban. A realls epftesi terv szarnara fontos az iparral es a kereskedelemmel val6 korai egyOttmukodes, mert a szamftoqepes techno16gia teriedesenek kovetkezteben a gepek es eszkozok naqysaga egyre valtozik, ami hatassal lehet a helyisegek rneretelnek rneqtervezesere. Egyes Ozemi egysegek (rontgen, radiol6gia) nagysaganak igenye az ut6bbi id6ben teljesen meqvaltozott, Ennel fogva fontos a helyiseg kesobbl hasznalojaval val6 egyOttmukodes, KOlonosen a jov6ben bekovetkszo egeszsegOgyi reformok lesznek nagy hatassal a korhazak epftesi terveire. Ennek soran egyes szakterOletek elvalnak a kornazaktol, hogy ezaltal onall6 szakreszleqekst hozzanak letre onall6 vezetessel (pI. radiol6giai rendel6k, suqarterapia), A tervezesre egyre nagyobb hatassal vannak a tiizvedelem, a suqarvedelern szabalyai, a DIN altai rneqhatarozott normak es a szakmai szervezetek el6frasai

kb.22% kb.40% kb.20% kb.18%

Az uj epftkezesek soran az egy betegagyra tervezend6 terOlet kb. 70-100m2, a beepftett tertoqat pedig betegagyankent 200280m3 (ebben benne fogialtatik az 6sszes mellekhelyiseg, mint pI. a klimak6zpont ss a raktarteruletek),

Klinika modellje Egy klinika modelljenek tervezete. Terv: Hentrich Petschnigg+tarsa es a Nemet K6rMzi tntezet, Az epOlet bavitese harem lranyban lehetseges, a gyalogos- es a mentes forgalom elkOlonitesre kerOI!. Az ellatas es az elszallttas a korhaz! forgalomt61 elkulonltve zajlik. Klin'ika modellje/elhelyezkedesi tervrajz

Tervezesi szabalyok
A korhazakat gyakran t6bb epftesi Otemben epitik, iIIetve a mar meglev6 epOletekhez epitik hozza, Ezert a tart6szerkezeti es epltsszetl rendszert (kozlekedok, folyos6k) ugy kell rneqhatarozni, hogy az epOlet a kesobbiekbsn tobbfelekeppsn varlalhato, b6vithet6 legyen.

~I

Kapcsolatok
A tervez6i stab tagjainak mar az els6 tervezesi tevekenyseqsk soran tisztaban kell lenniOk az egyes funkcios tersegek kapcsolataival. fgy indokolt az a kovetelmeny, hogy a kOl6nb6zo korhazl reszleqek k6z6tt ne csak a j6 osszekottetes, hanem a kozelseq is biztositva legyen.

I
i

Hasznalati ida
A szerkezet, a kivitelezes es a berendezss kOl6nfele hasznalatl idot61 fOgg6 kriteriumoknak van alarendelve, A szerkezet lehet61eg tartovazszerkezst legyen, hogy az alaprajzi elrendezest rugalmasan lehessen kezelni. A berendezeseket es szerelvenyeket az Ozemi hely es az arnortizacio fOggvenyeoen kb. 5-10 evente klcserellk, ami jelent6s kovstkezrnenyekkel [arhat a helyiseqek strukturajara (pI. linearis reszecskegyorsft6, tomoqrafial berendezessk). Az ilyen gepek beepftesst ugy kell megtervezni, hogy ezek soran ne kelljen valtozast eszkozolnl az epOlet szerkezetebsn.

®

Keresztmetszetsema

intenapotast mOta zfv steriJi- szule- segi reszlaq reszleg osztaly szet enetas

apolasl resz leg mUla reszle 9 intenziv osz taly etertuzacre sztlleazet sQrg6ssegi laborat6rium suqarterapta vizsgalati rontgen nappall kiln ika ra szleg

0 0

aecrc

0 f:::..

0 0 f:::.. f:::..

vlzaqalabora- sugar- lati nappali t6rium terapta reszle rontgen kllnika

c:

f:::.. f:::.. f:::..

0

f:::..

f:::.. 0 0 0 f:::..

Q 0 0 0 f:::..

enatas

o

c:
®
Haztombok a kortal rnenten, vedelem a kozleksdesl zaj ellen, az osszes betegszoba a park fele nez

nagyon j6 osszekottstes szukseges

f:::.. ~ j6 oss_zekottetes
esszeru

O

az osszekottetes klvanatos

®
530

A helyisegek egymassal val6 osszek6ttetese

531

KORHAzAK
EPITESI FORMAK ~

III

Az. epOlet megk6zelftesi lehet6segei es az utak elhelyezkedese meghatarozzak az epOlet formajat. Koran el kell hatarozni, hogy az epOlet mint f6epOIet az abban elrendezett "reszekkel" (az egyes szakreszleqekkel) lesz-e megval6sftva, vagy pedig a f6epOletb61 mint k6zponti magb61 az egyes szakreszleqek suqarszenien k6zelfthet6k meg. Figyelembe kell venni a korhaz egy Iehetseqes b6vfteset, melynek lehet6seget egy hosszan elnyulo f6folyos6 kedvez6ve teszi. Az 6nmagukban zart korhazl utak epfteset lehet61eg kerOljOk, mert a kesobbi b6vftesek ezek eseten csak nagyobb k61tsegekkel es a mar meglev6 Ozemi muk6desbe val6 beavatkozassal val6sfthat6k meg. Egy k6rhaz lepcs6rendszeret ugy kell megval6sftani, hogy a kOl6nb6z6 funkci6k: apolas, kezeles, ellatas es elszallltas, fekv6beteg-szallftas, valamint a funkci6s egysegek: gazdasagi udvar, melyqarazs, raktar, adminisztracio, orvosi szolqalatok egymassal celszenien 6sszekapcsol6djanak es k6nnyen slerhetok legyenek. Egy peldaszeni vertlkalls slosztas a kovetkezokeppen nez ki: legfelOI: 2-3.emelet: 1. emelet: f6ldszint: alagsor:
reszleqek/vertikalis megkozelftes' Epft.: Schuster,

I

I ~

EPITESI

KORHAzAK FORMAK --71ll

Ambulancia

helikopter leszallohely, klfmak6zpont, korhazi apolol kepzes, laborat6rium,
apolasi osztalyok,

mut6reszleg, k6zponti sterlllzaclo, intenziv osztaly, szuleszet, gyermekagyas osztaly, gyermekosztaly el6csarnok, radiol6gia, orvosi szolqalatok, am bulancia, fekv6betegek beszallftasa, sOrg6ssegi betegfelvetel, inforrnaclo, admlnlsztracio, kavez6 raktar, fizloterapla, konyha, klfma- es szell6ztet6k6zpont, suqarterapla, lmearls reszecskegyorsft6 melygarazs, elektromos kapcsol6

RendkfvOI fontos az ambulans kezel6helyisegek elrendezese. Mar a tervezes korai szakaszaban figyelembe kell venni az ambulans betegek es a helyi szernelyzet kOl6n Utjainak rnegtervezeset. A betegek szarna fOggaz egesz kornaz nagysagat61 es a kOl6nb6z6 szakiranyokt61.Az. srnbulans betegek nagy szarna es rendszeres megjelenese eseten egy kOl6n terQletet lehet letrehozni, melya korhaz t6bbi reszetol epfteszetileg elkOl6nOI. Ennek azonban mindenesetre szoros osszekottetesben keillennie a r6ntgen- es a mut6reszleggel. Figyelembe kell venni az ambulans rmitetek egyre nagyobb jelent6seget (nagyobb varakozozonak t6bb ambulans helylseq).

Q)

1.szint
funkci6s

Pechtold-P

pince:

H)
'0

Tervezesi pelda A hatemeletes epOletben a vertikalis struktura ugy van megoldva, hogy az apolasi egysegek az ellatasl, a vizsqalati es a kezel6egysegek felett helyezkednek el. A f61dszinten helyezkedik el a surg6ssegi betegfelvetel, az arnbulancia es a r6ntgenosztaly, az els6 emeleten a mut60sztaly es az intenzfv osztaly. A szerkezeti raszter 7,20 x 7,20 m. Az. epulet a koncepioiabol fakad6an harem epltesi utemben kivitelezhet6 es a mar meglev6 hazhoz csatiakoztathat6. A vertikalis megkozelftes ket liftblokkal tortenik, egyenkent negy lifttel es egy lepcsohazzal. A veszlepcsohazak

.c

t
~ ~ ~ ~ ~

I

..

®

Epft.: prof. Rossmann

as tarsa

®

Epft.: prof. H. Nicki as Chr. Nicki-Weiler

i

'~Q
'" ,~ .c

I

mindig az epOlet sarkaban helyezkednek el. A horlzontalls megk6zelltes egy 3,60 m szeles f6folyos6n keresztOl tortenik, Figyelembe kell venni az emeletek szlntkulonbseqeire vonatkoz6 elolraso-

o

Epit.: Hasek as Unterholzner

®

kat, a kezel6helyisegek szarnara 4,50 m, az apolasl reszleqsk szamara 3,40 m belrnaqassaq szukseges.
Epft.: Thiede, Messthaler, Klosgen

®

Epft.: Heinle, Wischer

as tarsa

o

Epit.: Ondra as Heinzelmann

Epitaszeti

palyazat;

K6rMz

Erfurtban

Q)

A 8erlin-Reinickendorf-i

varosi

Korhaz

foldszintjenek

alaprajza

Epft.: Miilberger,

Schlenzig,

Schneider

532

533

KORHAzAK
::;; IN,

e

"> lemezkonzol
szerkezeti mez6

r; \~
'---12 4

i"'P
10 6 3

rI

H. t=
~
\7 2 6

~

,I~
6 \

\2

I

r
-,

~

\D

(D


an

;§ ~

::I r- "+~ ~ tim: tb ·~-I~_t

~:211

,v""v"o"

!p

iN

"[

I'"

GM:21 3_\' Ua

14

6

-

-

~
llllll

I'"
Il

(~6~~

> kozponti

"-

,

Sil ~

.I,L " Il-I

''''
I"

~~

0,

Q)


I

Meretkoordinacio Hogy a tervezetstrateqlal k6vetelmenyeknek eleget tehessunk, egy modul mertekrend adja meg a kedvez6 kllndulasi pozfci6t. Ez a mertekrend a DIN 18000-ben definialt, Egy spuletresz, elhslyezesenek es rneretelnek rneqhatarozasa a DIN 18000-ben foglaltatik, melyben a vonatkoztatast rendszer, az alapmodul es a multimodul kerult meghatarozasra. A korhazepftes szamara 12 M = 1,20 m alapmodul alanlatos, Ha a rneret-dlszkontlnuitas till nagy lenne, akkor valasszuk a 6 M vagy 3 M modulokat. Ebbe a raszterrendszerbe minden epuletresz elrendezhet6 es egymassal 6sszehangolhat6. A horlzontalls es vertikalis alapraszter elkeszltesevel a tart6szerkezetet fel lehet tOntetni. Az egyezmenyes raszterrneret az epfteskivitelezes szarnara jelent6s konzekvenciakkal jar. A piacon lev6 epftesi rendszereknek a rasztermsrstakhsz kell alkalmazkodniuk. Ezert j6, ha a tervezes soran egy szokvanyos standard meretet alkalmazunk. A baseli Kantonspital sematikus alaprajzan alabb a konstrukci6s raszter, az alatarnasztasl dimenzi6k, a homlokzati kiosztas, a k6zponti zonak es aknak fekvese es meretel fel vannak
tuntetvs,

RASZTERMERETEK -7

UJ

Funkci6s reszleqsk
intenziv apolas specialis apolas normal apolas

KORHAzAK
DIN 1800 -7

UJ

1. funkci6s reszleq - apolas
mut6 megfigyel6 helyiseg rehabilitacio fizioterapia r6ntgendiagnosztika suqardiaqnosztika suqarterapia klinikai kerniai laboratoriurn klinikai fizioloqlai laboratorlurn klinikai neurotiziolcqiai laboratorlurn k6zponti felvetel es kezeles szuleszet dializis anesztezioloqiai osztaly szemeszeti osztaly

j

sebeszetl osztaly
n6gyogyaszati osztaly szuleszeti osztaly fUl-orr-gegeszeti osztaly belgyogyaszati osztaly gyermekgyogyaszati osztaly idegsebeszeti osztaly neuroloqlai osztaly pszlchiatrial osztaly r6ntgenosztaly urologiai osztaly

"
1
~

..

l~
i

~
~,=

~;

I

I

Baseli

Kanton

Korhaz

vazlatalaprajza

Raszterkeszltes A londoni Chelsea- es Westminster K6rhaz Eur6pa legnagyobb k6rhazamoz tartozik, peldaja megmutatja, hogy egy ilyen nagysagu k6rhaz egy raszter segftsegevel milyen egyszerOen tervezhet6. A nagymerenl bels6 udvarrendszer lehetove teszi az 6sszes ernelet legt6bb helyisege szamara a terrneszetes megvilagftas lehetoseqet, A tervezesi raszter kb. 7,20 x 7,20 m nagysagu, melyen minden tovabbi felosztas lehetseqes, Mind a vlzsqalohelylseqek mind a betegszobak (3,60 m szelesek) ezaltal koncepclonalisan felcserelhetok. A szukseges veszlepcsohazak a belso udvarokon vagy az epulet elott

Szerkezeti raszter A szerkezeti raszternek az utak j6 felvazolasat, valamint az Ozemi helyek differencialasanak lehetoseget kell biztosftania a fo funkci6k, a rnellekfunkciok es a kozlskedes zonaloan. Az egyes Ozemi helyek es ezek szukseqes helylseqelnek osszevetese egy szerkezeti raszterhez vezet, mely minden Ozemi hely szamara alkalmas. A gyakorlat a szerkezeti raszter 7,20 m-es, iIIetve 7,80 rn-es rneretet tartja a legidealisabbnak. A kOl6nb6zo Ozemi helyeket a 7,20 vagy 7,80 m-es raszter eseten lehet a legjobban megtervezni. Kisebb konstrukci6s raszterek hasznalata nem kedvezo, mert a naqymeretu termeket (pI. rmitoterem), melyeknek alatamasztas nelkOlieknek kelllenniOk, nehezen lehet a terven elhelyezni. A vasbeton f6demeket bordazatok nelkOI kell klkepeznl, hogy ezaltal a gepeszeti vezetekeket ne akadalyozzuk, Helyisegtervezet Egy konstrukci6s raszter es az alapterv letrehozasahoz szuksegOnk van egy helylseqtervezet kldolqozasara, melyben feltOntetjOk az egesz korhaz taqolodasat es igenyeit. A helylseqtervezetet pontosan meg kell beszelnl a kesobbl hasznaloval, hasznosnak tUnik egy jegyzet osszeallftasa, melyben feltOntetjOk az egyes helyisegekre vonatkoz6 instrukci6kat. Att61 fOggoen, hogy egy korhaz rnukodese soran mit tekint kozponti feladatanak, kihatassal van az egyes uzeml helyek fajtajara es naqysaqara, A tervezo es a kesobbi hasznalo k6z6tti szoros kontaktus segft rneqeloznl a kesobb felrnerulo problemakat, A terOletekre vonatkoz6 lranyertekek segftsegevel nagyobb atteklntest nyerhetOnk az egyes Ozemi helyek nagysagar61. Mindezek mellett ezek az lranyertekek csak ajanlott ertekek, es a mindenkori objektum terOleti szabalyozasatcl es a vezetosegetol fOggnek.

I

2. funkci6s reszleq - vizsqalat/kezeles 3. funkci6s reszleq - kutatas 4. funkci6s reszleq - patol6gia 5. funkci6s reszleq - oktatas/kepzes
k6nyvtar archfvumok

6. funkci6s reszleq - tudornanyos intorrnacio
keszenlt§ti verbank szolqalat

®

7. funkci6s reszlsq - speclahs interdtszcipllnarls egysegek
Keresztmetszet kozponti adminlsztracio betegfelvetel

8. funkci6s reszleq - adminisztraci6/management
.,'szemelyzeti 61t6z6k "szemelyzeti etterern 'boltok mas beteqellato egysegek

Az egesz korhaz teruleti szukseglete, beleertve az ellato es elszalllto reszleqeket is Apolasl reszleq
Intenzfv terapia

4D-80m2/tervezett agy

19-25m2/tervezett

agy

30--40m2/agy 13Q-160m2/mOt6egyseg 19-22m2/kezeI6i hely 68-75m2/kezeloi hely 6Q-70m2/diagnosztikai helyiseq 30Q-250m2/gep 25-30m2/megfigyeloagy 100-150m2/diagnosztikai helyiseq . 8Q-100m2/diagnosztikai helyiseg 78-100m2/diagnosztikai helyiseg hely 85-1 00m2/szul6szobai hely 7D-80m2/dialfzisagy 55-75m2/vizsgaI6/kezeI6 hely
lranyertekek egy normal korhaz szarnara

9. funkci6s reszleq - szocialls feladatok
elelernellatas k6zponti raktar k6zponti steritizalo gyogyszertar mosoda agytisztrtas

MOtoreszleg Rehabilitaci6 Fizlkoterapia R6ntgen Suqarterapla Megfigyel6helyiseg Gy6gyaszati suqardiaqnosztlka Klinikai fiziol6gia Klinikai neurofiziol6gia K6zponti felvetel SzOleszeti reszleq Dialfzis Szakreszlegek

hulladekmeqsemmlsftes
szallltasi szolqalat

10. funkci6s reszleq - ellatas es szallltas
el6csarnoklbejarat tisztitoszolgalat karbantartas

11. funkci6s reszleq - tovabbi funkci6k 1-11 .funkci6s reszleq - helyszOkseglet felkerekftesre es tervezesl mozqasterre (max. 2-3%) helyszukseplet (osszes)

14Q-160m2/vizsgaI6/kezeI6

®
534

j

I
es Westminster Korhaz

i

A londoni Chelsea

3, emelete

,
Epil.: Sheppard Robson

Egy nagymeretu korhaz lehetseges szakreszleq msqtalalhato

helyisegtervezete,

melyben

az 6sszes

®

Hasznos

alapterulet

535

~-

o
FOLYOS6K, AJT6K, LEPCSOK,

KORHAzAK
FELVONOK ~

III

KORHAzAK
MUTORESZLEGEK ~

III

Folyos6k
agyak

~ CD -

<V

G)

Osztalytclyosc/apolasl

reszleg

A folyos6kat a legnagyobb varhato forgalom szerint kell rnereteznl, A mindenki szarnara hasznalhato folyos6knak legalabb 1,50 m szelesnek kell lenniuk. Azoknak a folyos6knak, melyeken fekv6 betegeket szallltanak, lsqalabb 2,25 m hasznosfthat6 szelesseggel kell rendelkezniOk. A mennyezetbel6gas a folyos6kon 2,40 m rnaqassaqiq engedhet6 meg. A fenyforraskent es a szelloztetes szarnara hasznalt ablakok nem helyezkedhetnek el egymast61 25 m-nel nagyobb tavolsapra. A folyos6k hasznosfthat6 szelesseget nem szukfthetjOk kOIonboz6 bespltett szekrenyek, pillerek vagy mas epltett rneqoldasok altal, Az arra vonatkoz6 rendelet (LBO) szerint az osztalyok folyos6ira fOstgatl6 ajt6kat kell beepltenl,
Ajt6k

®

F6folyos6

®

Orvosi

szolqalaf

folyos6

-----.____~

~
I • min. 2,25 betegzsilip

Az ajt6 szerkezetsnel Ogyelni kell a higieniai el6frasokra. Az ajt6 felOleti retegenek hosszu tavon ellen kell allnia a tisztft6 es fert6tlenft6 szerekkel szemben. Az ajt6knak ugyanolyan hanggatlasi kovetelmenyeknek kell eleget tenniOk, mint az azokat korOlvev6 falaknak. Egy ketretegu ajt61apnak minimum 27 dB-es hanggatlassal kell rendelkeznie. Az ajt6k belrnaqassaqa fajtajuk es funkci6juk szerint alakul: Normal ajt6k 2,10-2,20m Szemelygepkoesi-athajt6k, szelesebb atjar6k 2,50m Szallft6jarmu-athajt6k 2,70-2,80m A fekv6betegreszlegbe vezet6 ajt6, ill. a beteqszalhto bejarati ajt6 rnlnlrnaus maqassaqa 3,50m
Lepcsc5k Biztonsaql okokb61 a lepes6ket ugy kell kikepezni, hogy azok szuk-

repel. A kOl5nosen nagy, k5zpontosftott mut6reszlegek lehetseqes hatranyaikent k5nyvelheto el, hogy t5bb id6t kell szanni a rnunkaszervezesre, valamint, hogy az ott megfordul6 szemeIyek sokasaqa altai az infekci6s rizik6 megn5vekedhet. Tovabbi hatranya, hogy a szeptikus es az aszeptikus mutetek egy Ozemi helyiseqen belOI tortennek. Egy szeptikus es aszeptikus mutoi reszleq klalakftasi tervet a tervez6nek sebeszekkel es tisztiorvosokkal kell meqbeszelnle. Manapsaq a nagy korhazakban altalaban elkOl5nftett helyiseqeket terveznek a szeptikus es az aszeptikus operaciok szamara, A kulon elhelyezett mllt6egysegek ezeknek a kovetelrnenyeknek jobban megfelelnek. A mllt6reszleq helyzetenek meqhatarozasanal meg kell vizsqalnl a mas Ozemi helyekkel val6 kapcsolatot. Ezekhez tartoznak: betegfelvetel, sOrg6ssegi szolqalat, baleseti sebeszet, szuleszet, endoszk6pia es a special is vagy kOlonleges/szakosodott klinikak.
Mlitoreszlegek

1 intenzfv apolas 2 mut6reszleg
3 megfigyel6helyiseg

4 betegzsilip
5 tiszta munkafolyos6

6 nem tiszta folyos6 Epit.: Heinle, Wischer es T. Katharine Korhaz mut6reszlege, 2. emelet

G)

A stuttgarti

glpszel6 helyiseg

@

Gazdasaqi

folyoso,

szallftas,

raktaro-

zas

®

~
Mut6s reszleg munkafolyos6ja

seg esetsn az egesz vernkans forgalmat lebonyolfthassak. Ugy kell kikepezni 6ket, hogy ne sztirodhessen be a Iepcsohezakba semmifele zaj, iIIetve szag, valamint ne keletkezhesssk huzat. A lepes6kre vonatkoz6 blztonsaqi es epfteszeti elofrasok orszaqonksnt kulonbozoek, A lepes6knek mindket oldalrol vegkinyulasmentes korlattal kell rendelkezniOk. A huzott fokok nem megengedettek. A lepes6k es a pihen6k hasznos szelesseqe legalabb 1,50 m legyen, de ne haladja meg a 2,50 m szelesseqet. Az ajtoszarnyak a lepcsoplhenok hasznos szelesseqst nem korlatozhatiak. A lepcsd fellep6je legfeljebb 17 em, a lepes6 belepoje legalabb 28 em legyen. Jobb azonban a kovetkezc arany: fellep6/belep6 = 15/30 em. A korhazakra vonatkoz6 epftesi rendelet szerint a Iepcsohazakba nyil6 ajt6knak a msnekulesl lranyba kell nyilni.
Felvon6k ~

klvezet6helylseg

A rmiteti helyiseqekben a betegek el6z61eg dlaqnosztlzalt betegsegeit kezelik, telteve ha ezeket mas gy6gyaszati eszkozokkel nem lehet gy6gyftani. A tsrvezesnel figyelembe kell venni az intenzfv osztalyhoz, a megfigyelohelyiseghez es a k5zponti sterillzalohoz val6 kozelseqet, mivel a mutoreszleg es ezen osztaIyok kozott intenzfv kontaktus van, illetve biztosftani kell ezek gyors elerhetoseqet, A higieniai blztonsaqi intezkedesek megkovetelik a mutos reszleqnek a korhaz tObbi reszleqeitol val6 elkulonlteset. Ezt az elkulonftest egy zsiliprendszerrel erik el. A mutdreszleqek kedvezo helyen es a korhaz j61 elerheto, kozponti reszen fekszenek. A sOrg6ssegi betegfelvetelnek a leheto legjobb osszekottetesben kell allnia a mut6reszleggel, mivel balesetek eseten a rmltoblokkban val6 elzsllipeles szukseqesse valik,

1 .a
~l

~ r---t

kivezel6helyiseg

l~

~::'l
mCilo1

bevezero-

~

muUi3

kivezet6helylseg

A mlitc5reszleg

tagol6dasa

~

n6ver~
szolqalati helyiseg

Minden mut6reszleg talmazza: Mutohelyiseg Bevezeto helyiseg Kivezeto helyiseg Mosd6
Eszkoztarolo helylseq

a k5vetkez6 szukseqes

helylseqeket

tar-

®- ®

40-48m2 15-20m2 15-20m2 12-15m2 10-15m2

®~

Az intenziv osztaly folyos6ja

CD

A felvon6

sloterenek

kozleked6je

.Q

If
"C

terhelaskg falvon6akna szeless&ge c lelvonoakna melysege d felvon6fQlke szelessege a felvon6ftilke melysege b

1600 2400 3000 1400 2400 1300 2300 2100 21

2000 2400 3000 1500 2700 1300 2300 2100 26

2500 2700 3300 1600 2700 1300 2300 2100

11
I--

felvon6ajl6 szelessage felvon6fUlke magassaga felvon6ajt6 magassaga

e

A felvon6knak az a feladatuk, hogy rneqvalosltsak a szemelyek, gy6gyszerek, ruhak, etelek es a korhazl agyak vertikalls szall ltasat, Higieniai es esztetikal okokb61 a felvon6k hasznalatuk alapjan kOlonbozdek. Az olyan epOletekben, ahol az apolasi, vizsqalatl, es a kezel6i reszleqek a fels6 emeleteken helyezkednek el, az agyak szallltasara alkalmas felvon6kat legalabb ketszerezni kell. Az agyak szallltasara hasznalt felvon6kat ugy kell rneretezni, hogyezekben elegend6 hely legyen egy agy, valamint ket klseroszernely szamara, A fOlkek bels6 felOletenek sfknak, moshat6nak es fertotlenitesre alkalmasnak kell lennie, az aljzatnak pedig csuszasrnentesnek. A tevonoaknak anyaga tuzall61egyen (Iasd DIN 4102). SZ8.zagyra egy tobb celra alkalmazhat6 felvon6, de legalabb ket normal felvon6 13.11jon rendelkszesre. Ehhez jon meg legalabb ket kisebb felvon6 a kisebb eszkozok, a szsmelyzet es a latogat6k szamara: Az iJyenfelvon6fOike msrete: 0,90x1 ,20 m Az akna belrnerete: 1,25x1 ,50 m

®

A kozponti

mut6szarny

alapralza

A centrallzalas

elc5nyei es hatranyai

e ----I

engedelyezett szemalyek szama

33

®
536

Agyfelvon6

~

197.old.

®

Az agyfelvon6k

meretei

~

®

A mut6t mint Ozemi egyseget mindeddig a korhazon belOI kozponti helyre es kOl5nb5z6 szakreszlegek szamara hasznosfthat6 vizsgalati es kezel6 egysegkent terveztek. A hely, az eszk5z es a szemelyzet jobb kihasznaltsaga, orvosi indokok, specialistak altai k5zpontosftott funkci6k eredmenyekeppen jobb betegellatas, valamint higieniai okokjatszottak ebben fontos sze-

Az uj epltkezesek eseteben esetleg ket mut6helyiseg is rendelkezhet egy kivezet6 helyiseggel. A mutos osztalyhoz sziqoruan hozzatartoznak a kovetkezo helyiseqek: szernelyzeti zsllip, betegzsilip, tiszta munkafolyos6, anaesthesiol6giai helyiseq, elszallitasi zsilip, ellatasi zsilip, nover szolqalatl hely, tarolo a mutos-talapzat szarnara, k5zelben megfigyel6helyiseg. A betegzsilip (kb. 35m2) funkci6ihoz tartoznak meg a k5vetkez6k: a beteg attektetese, az osztalyosaqyak es a mutoasztatok elokeszftese, rmltoasztal tarolasa. A betegzsiJip tslszerelese; mosd6, gepi betegatfekteto fut6szalag. ~ CDEgy kihelyezett mllt6s reszleq alaprajza, k5zvetlen osszekottetesben a foepOlettel. Az uj epuletek tervezesenel feltetel, hogy az epulet leqalabb egy oldalr61 b6vfthet6legyen. Folyos6rendszer elvalasztando a funkci6s helyiseqekkel 5sszek5ttetesben lev6 szernelyzef folyosova, valamint pre- es posztoperatfv betegfolyos6va. ~ ® A dortmundi Klinikzentrum Nord mllt6szarnyanak alaprajza 5 mutohelyiseggel es kiszolgal6 helyisegekkel. Ebben az epOletben elvalasztjak a preoperatfv betegeket a posztoperatfv betegekt61.A szemelyzet a meg nem narkotizalt betegek oldalan k5zeledik.

537

.plhendszoba

Q

DO

KORHAzAK
MUTaK ~

KORHAzAK
POSZTOPERATfv MEGFIGYELES -7

IlJ

OJ

mOta muto

op

»: ~
~

~.

op

~Q

~

A rmltdhoz meg szarnos szukseqes ellato- es munkahelyiseg kapcsol6dik. Ezek a helyiseqek szoros kapcsolatban allnak a mut6kkel, ezert fontos, hogy kozvetlenul mellette helyezkedjenek el. A mClt6helyiseget a lehetoseqek szerint negyzet alaprajzzal tervezzOk, hogy ezaltallehet6ve tegyOk a mUt6asztai minden iranyba forgatasa mellett is a megfe)el6 munkat, A mOt6helyiseg mereta: 6,50 x 6,50 m. A belrnaqassaqnak 3,00 m-nek keillennie, a klfmaberendezes es a kOl6nboz6 berendezesek szarnara ezen felOI kb. 0,70 m rnacassacct tervezzOnk. A mut6helyisegeket messzemen61eg egysegesen kell berendezni, berendezesOknek funkci6ban rugal masnak kell lennie. Az alapfelszereltseghez tartozik egy varialhato es szaluthato rmitoasztalrendszar, melyet egy alaposan rogzftett alapzatra helyeznek el a mut6helyiseg kozepen, A mOt6helyiseg termes~etes megvilagftasa pszichol6giailag elonyos lenne, de ez a helyisegek elhelyezkedesa miatt sajnos gyakran nem elerheto. A mut6helyisegnek elsotetnhetonek keillennie (pI. a szernrnuteteket nagyon sotet helyiseqekben vegzik). A csatlakoz6k es a technikai vezetsksk nagyobbik resze manapsaq az anaesthesiol6giai, mennyezetr61 fOgg6 vezetekekben erkeznsk. KOlonben az elszfvas, a kej~az es a szukseqaramforras csatlakoz6it a talaj magassagat61 legalabb 1,20 m magasra kell elhelyezni. Fontos a teljesen csfratlanftott, steril berendezesekkel sllatott helyiseg elkOl6nftese. A mut6k szeptikus, iIIetve aszeptikus zonakra val6 felosztasanak bevezetese orvosi k6r6kben meg vitatott, a vedelmi intezksdesek miatt azonban esszerunek tUnik. A padl6zatnak es a falaknak teljesen sima felOletUnek es lemoshat6nak kelllenniOk, kerOljOka bels6epfteszeti es szerkezeti kiuqrasokat, Bevezeto helyiseg (altat6 - elokeszfto) Nagysaga kb. 3,80 x 3,80 m. A mut6helyiseg ellentetes oldalan leva elektromos, 1,40 m szabad szelessequ tol6ajt6knakatlatsz6 Oveggel kell osszekottetesben allnluk a mut6helyiseggel. Bsrendezes: hUtoszekreny, ki6nt6kagyl6, tobb mosogat6, szekrenysk kanOl6k szamara, narkotlzalo gepek csatlakoz6i, valamint szuksegaramtorras, Kivezeto helyiseg (ebredo) Hasonl6 a berendezese mint a bevezeto helyisege. A munkafolyos6hoz vezet6 toloaitotz t ,25 m szabad szelesseggel keil kikepezni, Bemosakod6 A bemosakod6 tiszta es steril reszekre val6 felosztasa lenne idealis, az elegend6en nagyra tervezett mosd6 higieniailag megfelel6. A mOt6helyisegeket harom, labbal muk6dtethet6 mosd6val kell ellatnl, A szoba minimalls szelesseqe 1,80 m. A mOt6helyiseghez vezsto ajt6knak labbal iranyfthato elektromos ajt6knak keillenniOk, es atlatszo Oveggel kell rendelkezniOk. Koltsegtakarekosabb leng6ajt6k alkalrnazasa is megfelel6. Steril anyagokat tarol6 helyiseg Ennek a helyisegnek a nagysaga igen tag hatarok kozott mozog, elegend6 rakodoterrel (polcokkal) kell rendelkeznie. Egy mut6helyiseg szarnara k6rOIbelOl10-15 m2 terOletU helyiseg szukseqes, K6zvetlenOI elerhet6nek keillennie a mUt6helyisegb61. Eszkoztarol6 helyiseg Nem lehet WI messze a mut6helyisegt61, hogy ezaltal rneqakadalyozzuk a hosszu es felesleges utak megtetelet. A mut6h6z vezet6 k6zvetlen beiarat azonban elony6s. Nagysaga kb. 20m2• Sterilizal6 helyiseg, aneszteziol6giai helyiseg K6zvetlen osszekottetesban allhat a steril mut6helyiseggel. A helyisegnek van egy fertozott anyagokkal rendelkez6 sterilizalatlan es egy a tiszta, el6keszftett anyagok szamara fenntartott steril reszlege. Az egyszerre t6bb mut6helyiseggel val6 6sszek6ttetes higienikus megoldas, de lehetnek esetleg hatranyai is. Felszereles: mosogat6, raktarozasi felOlet, munkafelOlet, g6zsterilizatorok. A kizar61agosan a mutohelyiseghez tartoz6 eszk6z6ket es felszereleseket a k6zponti sterilizal6ban kell el6keszfteni, mely a mut6i zoldz6nan kfvOIhelyezkedik el. Gipszelo helyiseg Higieniai okokb61 nem tartozik az operatfv z6ldz6nahoz, hanem az ambulanciahoz. Veszesetekben a beteget a betegzsilipbe kell heIyezni, hogy aztan a mut6helyisegbe juthasson.

CD

1, eszkoztarclo kocsi, pl. az infuzi6 szamara 2, eszkoztarolo kocsi, pI. a leleqeztetd qep, a monitoring es elsziv6 berendezesek stb. szamera

4.

3. kozvetett megvilagftas kOlonbozQ csatomak: erosaram-, qyenqearam-, qazvezetekek

A betegek posztoperatfv feliigyelete A megfigyel6helyisegben tobb mOt6 posztoperatfv betegeit is el kell helyezni. A szukseqes agyak szama a mut6k szamanak mastelszerese legyen. Ehhez a helyiseqhez tartozik meg egy kisebb kiont6helyiseg ki6nt6kagyl6val. SzOkseg van egy n6veri felOgyeleti helyre, ahonnan az osszes agy attekinthet6. A termeszetes feny elonyos a betegek orientalodasa vegett. Mellekfunkci6jLi helyisegek Ezeknek a helylseqeknek nem kell a mut6k k6zvetlen kozelebsn lenniOk. Egy, a betegforgalom el61elzart folyos6val val6 elvalasztasuk tanacsosnak tUnik.

Mennyezeti

ellatorendszer

(Drager-gyartmany)

·~T __

~~~~----------~~--~~=r====~-+--~~~ Ugyeleti szoba Ezen helyiseg nagysaga a mutoosztaly nagysaga szerint alakul. Egy
mates-team (orvosok, mut6s noverek, anaesthesiol6gusok) eseten kb. 8 f6vel szamoljunk, A tobb mint ket mut6vel rendelkez6 mut6egyseg n6verhelyiseget fel kell osztani dohanyzo es nem dohanyzo reszre, A tart6zkod6 - pihen6 helylseqeknek elegend6 Ol6hellyel, szekrsnnyel, valamint egy mosogat6val kell rendelkezniOk. Mutoiroda A f6n6veri helylseqnek k6zponti helyen kell lennie, Oveggel ellatott felOlettel kell rendelkeznie, hogy ezaltal az egesz munkafolyos6 attekinthet6legyen. Az fr6asztal mellett meg alljanak szekrenyek es a falra elhelyezend6 a tervezeti kifras tablaja, mely az orqanizaclos feladatokat tOnteti fel. Leletezo Nem kell nagyobbnak lennie 5 rn--nel, mivel az orvosok ezt a helyiseget csak az operacio utani [elentesek keszltesekor hasznallak, Nem feltetlenul szukseqss ezen helyiseg kialakitasa. Gy6gyszerek szarnara fenntartott helyiseg Ossze lehet vonni ezt a helyiseqet mind az aneszteziol6gia mind a rrnitetek soran hasznalt gy6gyszerek es eszkozok tarolasara, HeIyet takarithatunk meg, ha gurul6 polcrendszert alkalmazunk. A heIyiseg naqysaqa kb. 20 m2• Takarit6helyiseg Az 5 m2-es terOlet elegend6. A mOt6helyiseg kozeleben keillennie, mert minden egyes rrultet utan ki kell takarftani es fert6tleniteni kell a mut6helyiseget. Tiszta agyak raktarhelyisege A betegzsilipek kozeleben elegend6 helyet tartsunk fenn a tiszta es el6keszftett agyak szarnara, Mut6nkent meg egy tiszta agy szukseqss.

-----"""'!'~-----~t"--'"I""-_

........... .....,_...

eltolhat6 forgathat6(45°)

®
.... <D

Alaprajz

-> (j)

A megfigyel6helyisegben kerOlni kell az agyak szoros elrendezeset. Az aqyakat ugy kell elrendezni, hogy azok az aneszteziol6gusok es a gepeik szamara lsqalabb harem oldalrol hozzaterhetok legyenek. Terjedelmes nagysagu kiegeszft6 gepek (mint pI. az lnfuzi6s allvany) elhelyszesere es szauttasara elegend6 helynek kell rendelkezesre allnia, A betegek ellatasa hordozhat6 6sszek6ttet6 bsrendezesek altai tortenik, melyek a vakuurn, a kejgaz, az oxigen, az aram es a vllaqitas csatlakoz6it tartalrnazzak, A fOgg6 eszkoztarol6 kocsikban helyezik el az osszes, rrnitet soran szukseqss eszk6zt. A megfigyel6helyiseghez a mUt6helyisegb61 val6 megk6zelftesi uton csak nehany ajt61egyen k6zbeiktatva. Veszhelyzetben az aneszteziol6gusnak gyorsan es a legr6videbb uton kell eljutnia a beteghez.

we

A WC-Ietesftmenyeknek csak a betegzsilipek tersegeiben szabad elhelyezkedniOk, a mut6k kornyeken higieniai okokb61 a letesitesuk nem megengedett.

Egy elkulonttett matoreszJeg alaprajza, amely fold aJatti atjar6val A megfigyeJoheJyiseg egy emelettel lejjebb talalhato,

kapcsol6dik

a faepOlethez •

CD

®

Mateterem

berendezese

a kiszolqalohelyisegekkel

Epit.:U.+A.

Weicken

Matek

Epft.:KohJer/MOJler

Kozlekedok A csfratlanftott kornyezet kontaktusok altali fert6zesveszelyenek csokkentese erdekeben el kell valasztani egymast61 a kOl6nboz6 munkafolyamatokat. Gazdasagi okokb61 es helyhiany miatt ma meg gyakran olyan folyos6rendszerekkel talalkozunk, melyben pre- es posztoperatfv betegek, pre- es posztoperatfv szemelyzet, valamint a tiszta es szennyes anyagok egyarant megtalalhat6k. Sokkal jobbak a ketfolyos6s rendszerek, melyekben a szemelyzet es a betegek, iIIetve a betegek es a szennyes anyagok egymast61 elkOlonOInek. Pozitfv jelenseg ezen kfvOI a betegek szamara fenntartott folyos6 elvalasztasa a muWs szemelyzet munkaterOIetet61.

A sterll helyiseg legtechnikaja A steril helyiseg legtechnikajaban lenyeges a klimatizalas megfele16alternatfvaja. Jellemz6 erre az egyenletes sebesseggel (0,45 ml sec) mozg6 leveg6 turbulenciamentes, tUlnyomasos biztosftasa. A letrejov6 aramlas minden leveg6ben lev6 csfrat es reszecsket maga el6tt tol es kiuzi a helyisegb61.Idealis esetben nagyobb csfratlanftasi hatasfok erhet6 el mint a hagyomanyos eszk6z6kkel. A mut6i terseg fele araml6 leveg6 altai keletkez6 leg6rvenyek kialakulasat kerOljOk.A tisztatlan leveg6 friss leveg6vel val6 elegyedeset messzemen61eg akadalyozzuk meg. A higieniailag csfratalanftand6 mut6berendezes nagysaga kb. 3,00 x 3,00 m.

Klimaberendezes A szeltdztetesi technika a legszures, a leveg6 ritkltasa es cssre]e reven hozzaseqit a leveg6 csfratlanltasahoz. A szukseqss mennyiseqben megfelel6en slokeszitett leveg6 beararnoltatasat a legtechnikai berendezes vegzi. Ket operacio kozott orankenti 15-20-szoros leveg6csere szukseqes a leveg6 szennyezddeselnek eltavolitasahoz. A mut6helyiseg teljesen csframentes legtere erdekeben nem kerOlhet a mut6helyiseg legterebe a szomszedos helyisegekb61 bearaml6 kontrollalatlan leveg6. Ez csak a mOt6k legmentes lezarasaval (lehet6leg fugamentes epfteszeti megoldassal), €lsi vagy nyomasszabalyozassal (nyomaseses a vedend6 terOletek iranyab61 a kevesbe vedend6 terOletek fele) lehet elerni. A DIN 1946 szabvany 4. resze el6frja a mut6 tersegeben a helyisegek k6z6tti legaramlas iranyat. Emellett a mut6ben uralkodik a legnagyobb legnyomas, hogya narkotizal6 helyisegb61 bearaml61eveg6t tavol tartsa. A legkisebb legnyomasnak a kiegeszft6- es funkcionalis helyisegekben kell lennie. A mut6helyiseg ablakait kulccsal zarhat6 ablakkilincsekkel kell ellatni.

538

539

r

' ,,0 10-1'\
I
~

~

~I!-;i-~ "1 ~Se\~O,'/~
l ----.'

KORHAzAK
1. mennyezeti
2. mctsaszta!

KORHAzAK
ZSILIPEK ~ [lJ

mut61ampa
rogzftett alapzattal

~[lJ

.f \ 1 '\
\

3. 4. 5. 6. 7.

fali vagy mennyezeti inga altat6gep taltart6 fOtessel elektromos elszfvopumpa
tartalmaz6 asztal

\,

rontgengep 8. narkotikumokat

_. __

.

:'':o~''',~",~1

az aneszteziol6gusok 9. eszkoztarolo asztal 10. hulladektaroto vOdor,

szamara eszkozfogo

11. taltarto fates nelkOi
12. varr6anyagtarol6 asztal

I.Jl
L

~

IDl

;2~1;@
ttl,S
11

=ill
~

13. 14. 15. 16.

mUt6emeiveny forg6szek a sebeszek szamara aepanvanyok tnfuzi6s allvany

a...
~

Egy sebeszeti mut6helyisag berendezesenek terve

Ajt6k: a rmitohelylseqet az altato-, ebredo-, bemosakod6- es steril anyaqokattarolo helyisegekkel elektromos rnukodtetesu ajt6kkal kell osszekottetesbe hozni. Az ajt6knak a mut6helyisegb61 kifele kell nyilniuk, hogy ezaltal ne foglaljanak felesleges helyet a mut6helyiseqben, Az ajt6k nyltasl rendszere higieniai okokb61 labkapcsolo rendszerrellegyen megoldva. A funkcionalis helylseqekben elegend6ek az 1 m szabad szelessequ ajt6k.

Azok a helyisegek, melyekben allandoan vagy id6k6z6nkent robbanasveszelyes gazelegyek vagy leveg6vel, oxlqennel vagy kejgazzal vegyftett g6z6k jslenletevel kell szamolnl, anesztezioloqiai f6heIyisegeknek szamltanak, Ide tartoznak a mut6k, az el6keszft6 helyisegek es a gipszel6 helyisegek. A narkotikum-g6z6k szerek leveg6ben val6 lehetssqes felgyOlemlese miatt az elektromos es az elektrogy6gyaszati csatlakoz6kat a talajtolleqalabb 1,20 m magasra helyezzOk. A robbanasvedelmi intezkedesek az elektrosztatikus felt61t6desek elkerulesere is vonatkoznak. A vedelmi intezkedesek a k6vetkez6k az aneszteziol6giai f6helyisegekben: - el kell kerOlni olyan anyagok hasznalatat, melyek egymashoz d6rzsolese es egymast61 val6 elvalasztasa soran elektrosztatikus felt61t6des lephet fel (muanyag zacsk6k) - vezetokepes anyagok hasznalata (pI. vezetokepes gumi) - a felt61t6des kiegyenlftese vezetokspes padl6 altai - a leveg6 paratartalrnanak 60 es 65% kozotti allando fenntartasa A rmltohelylseqeket el kell latnl egy plusz aramtorrassal, hogy aramkirnaradas eseten a mutetet tovabb tolytathassak, iIIetve befejezhessek.

laB a f!0&l&l1®
CD

¢

I ®
Beapftesi pelda egy atfektet6 helyisegben

Atfektet6 helyisag mint a mut6heIyiseg as a bejarati resz kozotti tervalaszto

A zSilipelt helyisegek egy atrneneti zonat kepeznsk az apolasi es a vizsgal6/kezel6 reszleqek kozott, Funkci6 es szakreszleq szerint kOl6nb6z6en kikepzett zsilipelt heIyisegek vannak: betegzsilipek, szemelyzsti zsilipek, kornbinalt szemelyzeti es tatoqatozsllipek, ellato- es etszatlltozsilipek, munkazsilipek, valamint az intenzfv kezel6i reszlsqek el6tti zsilipek. MegkOl6nb6ztetjOk meg a zsilipeket higieniai funkci6juk alapjan is (kontaktus-zsilip, legzsilip), valamint epftesi szempontok alapjan (egykamras es tobbkarnras zsilipek, legtechnikailag aktfv es passzfv zsilipek). A betegzsilipbe (atfektet6 helyiseg) viszik a mOtend6 beteget, akit egy mechanikus athelyez6 keszOlekkel athelyeznek a mOt6asztalra. A Nemet Sz6vetsegi K6zegeszsegOgyi Hivatal rneqkovetell ennek a reszleqnek egy steril es egy nem steril reszleqre val6 felosztasat, A hatart egy kocsival nem athaghat6 kOsz6b jelzi. Veszhelyzet esetere egy k6zvetlen atjar6t kell fenntartani. Nemek szerint elkOl6nftve, a szemelyzeti zsilipen keresztOI jut el az orvosi es apolo szemelyzet a kezel6reszlegekbe. Egy sterilizalatlan kOls6 helyiseqen, majd egy bels6 sterllizalt helyiseqen keresztOI, ahol a szemelyzet at61t6zik es bemosakszik iIIetve ahol felhUzza a mOt6sruhat, jut el a szemslyzet a zsilipelt mOt6helyisegbe. A mOt6helyisegb61 val6 tavozas soran a hasznalt mOt6sruhat a szennyesnek kialakftott helyisegben veszik Ie, a zsilipet pedig a kOls6 helyisegen keresztOI hagyjak el,

®

Tojas formajil mut6helyisag beepltett fanysz6rokkal, melyek tetszes szerint kapcsolhatok be

®

Epit.: Nelson

T6bbek kozott meg a k6vetkez6kre is feltetlenOI szOkseg van: - mut6nkent egy mOt6-vilagft6test leqalabb harem eras id6tartamra - a fontos eletfunkci6k fenntartasahoz szukssqes gepek: lelegeztet6, altat6- es ujraeleszt6 gepek, illetve berendezessk A rontgengeppel felszerelt mut6helyisegekre a DIN 6812 vonatkozik. Meghatarozza az olornreteq vastaqsaqat, mely szukssqes ahhoz, hogy cs6kkentse a suqarzas nagysagat, hogy az ne lephesse tul a megengedett hatarerteket, Az ajt6knak is kell tartalmazniuk olornbeteteket (kb. 1,00 mm). A DIN 6811 megadja a szokasos epft6anyagokra, acelra, betonra vagy teglara vonatkoz6 atszarn ftasi tenyezokst. A DIN 4102 szerint az olyan helyisegeknek, melyekben narkotikumokat raktaroznak, tUzall6nak kelllenniOk es nem szabad osszekottetesben lenniOk mUt6-, szuleszeti es aneszteziol6giai helyisegekkel. Megvilagitas A rmiteti terOlet megvilagftasat ugy kell megoldani, hogy a mutendo testfelOletek kOl6nbOz6 elhelyezksdesenek megfelel6en elter6 01dalakr611ehessen megvilagftani ezeket. A rnutetek soran a leggyakrabban alkalmazott rneqvilaqftas a mennyezetb61 alaereszkedd, mozgathat6 vilagft6test. Ez egy elforgathat6 mennyezeti vilagft6testb61 all, mely gyakran egy kisebb szatellit formaju p6t16lagos vilaqftotesttel van kleqeszltve, A f6 vilaqitotestben kisebb larnpak sokasaqa talalhato, hogy ezaltal rneqakadalyozzak az amyekkepzodest Manapsag rltkabban terveznek tojas forrnalu mut6helyisegeket, melyek mennyezetsbe fenysz6r6kat epftenek be. A DIN 5035 3. resze megadja a k6rhazak megvilagftasanak iranyelveil. A mut6helyisegek megvilagftasara 1000 lux, a mut6i mellekheIyisegek megvilagftasara 500 lux egyseget iranyoz e16. Kozponti sterilizal6 helyiseg .... @ Itt keszftik el6 az egesz k6rhaz eszkozkeszletet. A legnagyobb szamban a mut6reszlegek (40%), az operatfv intenzfv osztaly es a belgy6gyaszati intenzfv osztaly (15-15%) eszk6zeit sterilizaljak itt. Ezert a k6zponti sterilizal6 helyisegnek ezen osztalyok k6zeleben keillennie. Az elenk szemelyzeti es aruforgalom miatt nem javasolt e helyiseg z61dz6nan belOli elhelyezese. A sterilizaci6s helyisegek szama a k6rhaz es a mutoreszleg nagysaga szerint alakul. Nagysaga kb. 40-120 m2.

®

Szemelyzeti

zsilip

o

Szemelyzeti

zsilip

6.30

0 0
2
1

~
It)

®

*
Szemelyzetl zsilip 3.60

~ ~

®

B~I
3.60 Szernelyzeti

Az egyOttes szemelyzeti es latogat6zsilipeket olyan Ozemi egyseqek ele kell tervezni, rnelyeknel nagy a valosztmlseq arra, hogy fert6z6 k6rokoz6k hagyhatjak el a helyiseqeket (elkOl6nft6k, intenzfv osztalyok). lIyen esetekben elegend6 az egykamras zsiliprendszer, mely nem olyan nagy helyigenyu.

as latogat6zsilip

Az ellat6- es elszallit6zsilipeken keresztOI kerOlnek a teljesen sterilizalt anyagok, eszkozok es ruhanermik az Ozemi helyekre. Ezek a helyisegek gyakran raktarhelylseqkent is funkclonalnak, A zsilipeket nem ugy kell klkepezni mint kOl6n helylseqsket, lehetnek ezek a kozlekedesi felOletek levalasztott reszel is. Ebben az esetben az Ozemi helyen elegend6 helynek keillennie a sterilizalt anyagok, illetve a hulladskok szamara, Nem szabad megfeledkezni a elszallftozslllpekrol sem, hiszen az Ozemi egysegen belOItalalhato szemettarolok higieniai veszelyeket rejtenek magukban.

padl6szJnl

o

Szatellites

mennyezeti

mUt61ampa

A kopenyfelvevc5 zsilipek kOl6nb6z6 higieniai k6vetelmenyekkel rendelkez6 reszlegek kozotti terOletek el6tt (pI. az agyak el6keszftese soran a tiszta es hasznalt agyak kozott terbeli elkOI6nftesre), vagy pedig olyan terOletek el6tt talalhatok, melyeket vedenl kell a kOl6nb6z6 fert6zesekt61, illetve melyekb61 fsrtozesek indulhatnak ki (pI. elkOl6nft6 osztalyok), Az intenziv kezelc5i helyisegek elc5tti zsilipek az Ozemi helyek 30%-anal szuksegessk, ezek elhslyezeset meg kell beszelnl a k6rhazl-tiszflorvosokkal. A zsilip egyben egy munkaterOlet is, ahonnan a legsulyosabb betegek allando megfigyeleset vegzik, es ami lehet6ve teszi a beteqapolast es az eszkozok fert6tlenfteset.

o

Szemalyzeti

as latogatozsilip

®

Szemelyzeti

as latogat6zsilip

2.40

3.00

*;=''"'''"6[

I raklarkocslk 1,lerakasl helye

oDo
szemelyzeli helyiseg

00

00

®
540

rn
Korhaz k6zponti sterilizaloja Epit.:

.:8'"'''' ...
~

"=~"'I leszkOz6k

""I

1. szennyesruhagyGjtO 2.0lt6z6szekrenyek 3. eszk6z0k tarotasara alkalmas asztal 4. kezeJ61 kocsl

A hallei St.Elisabeth

U.+A Weicken

®

Ellatozsilip

@

EIszallit6zsilip

@

Kopenyfelvev6

zsilip

Intenziv kezel6helyisagek el6tti zsilip

541

megllgyelO

K6RHAzAK
INTENZiv OSZTALY Intenzlv gy6gykezeles eseten olyan betegeket kezelnek, akiknek [elentos vagy sulyos zavar lepett fel alapveto eletfunkciolkban. Ezeket a betegeket gyakran a sOrgossegi ambulanclarol szallitjak az osztalyra. A fekvobeteg felveteli helyiseqhez, a mutoreszleghez es az orvosi szolqalathoz (anaesthesioI6giai) k6zvetlen es r6vid osszekottetesbsn kell lenniOk. Figyelembe kell venni a betegek allando orvosi es apolol felOgyeletenek rnepvalosfthatosaqat, A special is korhazak kOl6n osztalyokkal rendelkezhetnek egesi serultek, illetve pszichikai betegek szarnara, Az intenziv osztaly organizaci6ja egyes szakaqakhoz kotott diszcipllnak szerint alakul mint pI. ideqsebeszet, sziv-, mellkassebeszet, transzplantacios sebeszet es neurol6gia, vagy pedig tobb agat 6sszefog6 szakaqak szerint, mint pI. sebeszet es belgy6gyaszat. Normal korhazak eseten az intenziv osztalyt orvosi sulypontozas nelkul sebeszeti es belgy6gyaszati reszre szokasos tagolni. Tagol6das. Az intenziv osztalyt helyileg el kell kOl6niteni, megk6zelftess zsiliprendszeren keresztOI t6rtenjek (higienia). Figyelembe kell venni, hogy a korhazakra vonatkoz6 epiteszeti rendelet az intenziv osztalyt tUzvedelmileg kOl6n rendszerkent kezeli. A beteges szemelyzeti zsilipeken kivOi a latoqatoknak is zsilipen (varoheIyiseg) keresztOI kell az osztalyt megk6zeliteniOk. Minden intenzivosztaly kozepen egy (nyitott) noverhelyisegnek kell lennie, ahonnan k6nnyen be lehet lafni az osszes szobat, A mutoreszlegek megfigyelo-lJelyiseget gyakran athelyezlk az intenziv osztalyokra, arnlvel a betegeket azonos szsmelyzet latja el (gazdasagossag!). A betegek szama egysegenkent csupan 6-10 fo kozott mozog, hogy ezzel az orvosi es apoloi szernelyzetek tulterheleset elkerOljek es a betegek legjobb ellatasat biztosfthassak, Egysegenkent (6-1 0 agy) tervezni kell egy noverhelyiseget, tovabba egy steril helylseqet a gy6gyszerek es az infuzi6k elokeszitese szarnara, valamint egy anyag- es eszkoztarolo helyiseget. Az agyak elhelyezese. Az agyak felallithat6k nyitott, zart es kombinalt slrendezesben. A nyitott elrendezes szarnara nagy alapterOletre van szukseq, A k6zpontilag slhelyezkedo noverhelyisegekbol az osszes agy k6nnyen attekintheto, a betegek egymast61 val6 optikai elkOl6nitese felmagas, konnyen mozgathat6 slvalasztofalakkal tortenik, A zart elrendezes eseten a betegek helyileg el vannak valasztva egymast61. Ezeket a szobakat is at kell tudni tekinteni a noverhelyisegekbol. Higieniai es pszichol6giai szempontb61 a zart elrendezesu szobak elonyben reszesftendok, mivel a betegek rendkivOI fogekonyan es erzekenyen reaqalnak mindenre. Egy gyakran alkalmazott kompromisszumos megoldas 2-3 szobas helylseqeket alkalmaz. A legidealisabb a noverhelyiseg koruli, csillaqalakzatban elrendezett szobatelosztas, melynek meqvalosltasa azonban helyhlany miatt gyakran nem lehetseqes. Ezert legt6bbsz6r fesus elrendezest alkalmaznak -7 <D. A mellekfunkci6ju helyisegekhez a kovetkszd reszeket es helyisegeket tervezzOk: kisebb bsavatkozasok szarnara miltohelyiseg (25-30 m2),laborat6riumi helylseq, teakonyha, aneszteziol6giai heIyiseg (10m2), sterilanyaq-tarolo helyiseg, szsnnyesraktar, takarit6helylseq, hozzatartozok szarnaravarakozohelylseq, orvosi Ogyeleti helyiseg, dokumenturntarolo helyiseg, esetleg rendelo, valamint mellekhelyiseqek (rnegbeszelendd a tisztiorvosokkal!). Higieniai feltetelek. Az intenziv osztalynak orvostechnlkal szempontb61 autark Ozemhelyisegnek keillennie. Minden egyes agyat el kell latnl oxlqen-, suritettlevego- es elsziv6-csatlakoz6val. A normal csatlakoz6k mellett rendelkezesre kell allni gyenge- es egy erosararnu csatlakoz6nak a noverhiv6, iIIetve a mozgathat6 r6ntgenkeszulekek szamara (suqarvedelernl). Ozemi egyseg fekvese. Az intenziv sebeszetl osztalynak a mutoreszleq kozeleben es lehetoleg egy szinten kell azzal elhelyezkednie, az intenziv belgy6gyaszati osztalynak pedig a felvetel es a surgossegi osztaly kozeleben, A nem szaklranyhoz k6t6tt intenziv osztalyoknak az ambulancia es a miltok kozeleben kell elhelyezkedniOk. A klinikai laborhoz es a vsrtarolo halyiseqhez val6 k6zeli elhelyezkedes elony6s.

Apolasi reszlegek Az apolasi reszleqsk zart rendszeni egysegek. Az atrneno forgalmat lehetoleg kerOljOk,a tervezesi metodlkaval es az utak megtervezesevel ezt el is lehet ernl (Id. fofolyos6). A beteqszobakat termeszetes fennyel vilaqftsuk meg, a funkci6s helyiseqek (kezelo, noverszoba, gy6gyszertarol6) elhelyezkedhetnek az epulet belso, rnesterseqes megvilagitassal rendelkezo reszleqeben is. Apolasi osztalyok Az apolasi osztalyok szakreszleqekkent rmikodnek es apolol csoportokra vannak felosztva. Minden apolasl reszleqhez 16-24 agynak kell tartoznia, hogy ezaltal ne veszltsek el az attekintest. Az apolol szemslyzet raclonallzalasa vegett gyakran 2 osztalyt osszekapcsolnak es egy nagyobb, k6zpontilag fekvo noverszolqalatl heIyiseggel k6tnek ossze (6sszesen kb. 30-34 beteg).

K6RHAzAK
ApOLAsl RESZLEGEK ~ IlJ A szoba berendezess fOgg az osztalytol, a beteqseq fajtajat61 es sulyossaqatol. MegkOl6nb6ztetjOk a kovetkezo apolasl reszlegeket: normal apolasi reszleq - intenziv apolasi reszleq - kOl6nleges apolasl reszleq, Az intenziv es a kOl6nleges apolasi reszlegben az egy apolol csoportra jut6 agyak szarna kevesebb, az egesz korhaz nagysaga szerint 6-12 agy legyen. A szobakat ugy kellberendezni, hogy elegendo mozqastsr maradjon, es hogy az agyakat harem oldalr61 meg lehessen k6zeliteni. Eleqendd betegek szamara fenntartott szekrenynek keillennie, valamint megfelelo nagysagu helynek kell rendelkezesre allnia a kOl6nb6zo seqedeszkozok (iarokeretek, ejjeli sdenyek) es apolasl kellekek szamara .

...---

_-,-~ ..-----. r
loggia

DD
G)
Intenzrv osztaly 8 aggyal Ep.: W.+A. Weicken
apo!6helylseg

kttilagyas

egyagyas szoba

melle helyl-

se

G)

A Hallei St Elisabeth

Korhaz

normal

apolasl

reszleqe

Epft.: U.+A. Weicken

F''''''lk::",j b:';':!L:'d

1"",,,,,1

k,,:d

kdd

liik:d k:',,1
K6rMz,

I::''''''l
Hannover

®

Intenzfv apoloreszleq 6 ketagyas;12 aggyal; St. Vinzenzstift Ep.: Gruson, Kuschel, Ulbricht, Tschirschwitz

®

Ket reszre osztott egyenkent 7,80m

18 agyas osztaly:

a reszteqeket

kozlskedo

epiiletresz

valasztja

el

Epft.: Caiser/Feigebutz

t~
s

T

bejarat

1__ iiiiii.l __
®

~

~

11

szemelyzef telvete!

gardr6b

12

Intenzfv osztaly apoloreszlepa 8 aggyal, iivegfalakkal elvalasztott betegszobakkal Ep.: Deilmann

Nagy katagyas szoba osszevonasa egy apolasi egysegga, 2 mellakhelyisaggel as n6varmunkahellyel Ep.: Deilmann

13 ~::;i~~a9~~~~~!~~ 14
eszkozok vezeto crvos takarfl6helyiseg

®

90-96

agyas apolasl

osztaty

I

::::::;";",,,, @
szemelyzef tartozkcdasl helyiseg

I~
litkarsag dialfzis

haemodlallzls
filter

oiloz6

szabad mozgaster
tastes dfalfzls dialfzls

k6rtOrtenet, anamneals rontgenkepek

haemodlallzls,

pentcneans

Epft.: Suter es Suter

542

543

KORHAzAK
ApOLAsl EGYSEGEK
-7

UJ

KORHAzAK
ApOLASIEGYSEGEK

~UJ

A normal apolasi egysegekaz altalanos korhazl ellatast (az egesz korhazl letesftmeny sulypontiakent), kUl6n6sen a r6vid ideig betegek, iIIetve a t6bbnyire rovid ideig korhazban tartozkodo akut betegek etlatasat szolgaljak. A normal apolasi egysegek terOleti szOksegleteik es szervezeti felepftesOk szerint csoportosnhatok, a sulyos betegek apolasat az intenzfv apolol csoportok vegzik normal apoloi csoportok helyett. Az intenzfv apolasi csoportok a betegek tartos megfigyeleset szolgaljak, t6bbnyire az adott vlzsqalo- es kezelohelyiseqekhez vannak rendelve. A hslylseqeket nagyobbra kell tervezni mint a normal apoloi reszlegek szobait, mert ezekben t6bb rmlszert es eszk6zt kell elhelyezni. A kUlonleges apolasi reszlegekben fekvobeteqek talalhatok, meIyek apolasa soran kOl6nleges szukseqleteket kell az apoloszemelyzetnek kielegfteni. Ide tartoznak az ujszOl6ttek, a fertozo betegek, a megfigyeles alatt auo betegek, kronikus betegek, rehabllitaclos betegek, a neurotikusok es a hipochonderek. Ezek a betegek gyakran az atlaqosnal hosszabb ideig tartozkodnak az egeszsegOgyi letesftmenyekben.

A betegszoba nagysaga
3000 Intenzlv kezel6helyiseg, egyagyas szoba orvostechnikai ellatosinnel

®

~

Metszet

~

<D

CD

A bsteqaqyakat harem oldalrol megk6zelfthetove kell tenni, az agy mellett lennie kell egy ejjeli szekrenynek, Az ablak melletti oldalon el kell helyezni egy asztalt (90/90 cm) szekekkel (beteqenkent egy szek). A beepitett szekrenyt (altataban a folyos6i oldal falaba epftett) ki lehessen nyitni anelkOI, hogy el kelljen tolni az agyakat vagy az ejjeli szekrenyt, Az uj epftkezesek soran a vizesblokkokat a helyiseg belsd fala (osztaly feloli oldal) melle kell orlentalni, a regi epOletek felujltasa soran gyakran a kOlso falat valasztiak a kibovftes celjara. Egy egyagyas szoba minimalls terOlete 10 m2, ket- es harornaqyas szobak eseteben agyankent 8 m2(k6rhazepftesi rendeletnek megfeleloen). A szoba szelesseqet ugy kell rneqhatarozni, hogy a hatso agyakat az elso agy eltolasa nelkOI el lehessen tavolltani a helyisegbol (minimalis szelssseq 3,20 m). A betegszoba berendezese A szobak falainak az agy, az ejjeli szekreny, illetve a vizitkocsik altaIi meqronqalasa ellen a falakat vedeni kell muanyagb61 vagy fabol keszult, 40-70 cm magasan elhelyezett falved6kkel. Ez az osztaIyok folyos6ira is vonatkozik. A betegszekrenyeknek eleqendoen nagynak kell lenni Ok. ldealls az olyan szekreny, melynek tetejen egy borondtarolo rekesz van, mfg alul egy zarhato resz talalhato. Bevaltak az egyszeruen penzermevel bezarhato szekrenyek, mivel a kulcsokat gyakran elveszftik a betegek. Egy gy6gyszerek tarolasara alkalmas, zarhato szemelyi szekrenyt is kell tervezni. 135°-os nyflasi sz6gu zsanerral kell ellatni az osszes szekrenyajtot, A szobaajt6knak 1,26 x 2,13 m nagysagunak kell lenniOk, Ogyelni kell a zalvedelernre is (Iehetoleg 32 dB). Gyakran szukseqesse valik a zajvedo sfnek beepltess. Elony6sek a felso altozarak (Dictator ceg), mivel a talcaval kozlekedo betegek es a szemelyzet szamara a baqyomanyos vasalatu ajt6 nyitasa nehez, gyakori nyltoqatasa rneqterhelove val hat. Az agyak m6g6tt talalhato egy sin, mely kOl6nb6zo orvostechnikai szolgaltatasokat nyujt. Ebbol a sfnbol spscialls csatlakoz6aljzatok segftsegevel oxiqent, vakuurnot es stirltett levegot nyerhetOnk. EzenkfvOI konnektor, olvasolarnpa, telefon, noverhfv6 es radio van beepitvs a sfnbe.

Az Unnai Katolikus Korhaz rnaqanosztalyanak egy- as ketagyas szobaja

®

Ketagyas

betegszoba

zuhanyozoval

Epil.: Nickl+ Tarsa

Feladat es fell!pftes Egy korhaz kOl6nb6z6 osztalyal az adott orvosi fakultasokhoz (pI. sebeszethez, belgyogyaszathoz, baleseti sebeszethez, stb.) tartoznak. Ezert az osztalyokat fOggetien egysegeknek kell megtervezni. Fokeppen pre- es posztoperatfv beteqekrol van szo, akiknek a megfigyeles es a rehabilitaclo vegett kell a korhazban tartozkodniuk, Az eletfontossagu funkciokat rendszeresen vizsgaljak, nagyobb rnervu vizsqalatokat es kezeleseket a kezelohelyisegekben vegzik. Minden osztalynak rendelkeznie kell egy orvosi helyiseggel, de meg jobb, ha kettovel, melyekben a kisebb vlzsqalatokat lehet elveqeznl. Az orvosi es apclol terOlet hierarchikus korhazl felepiteset a terv szempontiabol figyelembe kell venni (osztalyos orvosi, foorvosi, professzori helylseqek), A helyisegek egymashoz vale kapcsolodasa Az Ovegezessel etlatott noveri szolqalati helyisegbol az osztaly folyosoja k6nnyen atteklntheto leqyen. A gyogyszer- ss ruhatarolo helyiseqek k6zvetienOI innen nyfljanak, hogy ezaltal ezekbe illetektelen szernelyek ne juthassanak be. A beteqellatas logisztikaja anyagi okokbol rendkfvOI fontos, a gyogyszerek, a szennyes, a hulladek es az etelek megfelelo k6zponti ellato- es elszallftohelylseqeit a neverszoba k6re kell csoportosftani. Apol6i csoportok Osztalyonkent (18-24 beteg) egy apolol csoport dolgozik fOggetlenOIes sajat felelosseqere, Mivel a noverszobanak allando szolqalatot kell teljesftenie, ezert fontos egy k6zvetlen bejaratu teakonyha es egy tartozkodasi helyiseg tervezese. A maqanapolas a kiveteles esetek koze szarnft, es gazdasagi okokbol a j6voben valoszfruileq nem meqvaloslthato. Vizesblokkok A szobak egy-, kettoet a penzuqyiszervek WC-vel, zuhanyzoval vltelezesere is. Adott ket kell elhelyezni.

o

Betegek

szarnara

fenntartott

szekreny

oldalnezet

®
1.

Vizesblokk

Epft.: U.+A. Weicken eslvagy

®

A mOncheni

Klinikum

II. egy- es ketagyas

szobaja,

Epil.: Joedicke es zuhanyzo a folyoson

T.

Tevekenyseq

A beteg enyhen

agyhoz

k6t6tt

Szigoruan

fogyatekos

agyhoz k6tott as/vagy sulyosan fogyatekos beteg
2xn,/2 S2

testapotas

2. segitseg az urttesnel 3. agyazas
4. athelyezes

2x naponta/l szemely segitseg a testaoctasna! 4xn./l 52.
2xn.l2 52.

5. mcbilizalas

;;:3,10

1
®

3,90

illetve haromaqyas elosztasanak iranyelvhataroztak meg. Ugyanezek srvenyesek a vagy fOrdokaddal ellatott vizesblokkok kiesetben elkOl6nftett zuhanyozohelylseqe-

6. megel6z6

lntezkedeaek

7. segftseg az etkezesnel etelellatas 8. eletjelek figyelese 9. betegfelOgyelet 10. lnformacio es utasltas 11. beszelqetes az apolovat 12. besz. a hozzatartozokkal 13. apolasi terv 14. apolast dokcmentaclc 15. szaksegftseg tuvase 16. egyeb segftseg

lxn.ll 52. 2xn./l 52. 3xn.ll sz. el6keszrtes 2xn.ll sz. 2xn.ll sz. 2xn.ll sz. 2xn.ll sz. 2xhetente/l sz. 2xn.lmin. 2 sz. 2xn.lmin. 2 sz. 3xn.ll sz.

teljes testapolas 4xn.llsz. 3xn.l252. 3xn.l2 52. 3xn.ll 2 52.
M

4xn.ll sz. etetes 3xn.ll sz. 2xn.llsz. 2xn.llsz. 3xn.ll sz. 2xhetente/l sz. 3xn.lmin. 2 sz. 3xn.lmin. 2 5Z. 6xn.ll sz.

am.rt-z

5Z.

A szobak zuhanyz6helyiseggel val6 ellatottsaqa gyakran a projekt penzOgyi fedezetetol fOgg. Az uj epltkezesek soran a minden szobaban meqtalalhato mosd6 es we rnanapsaq mar standardnak szamft. Figyelembe kell venni a mosd6 es a WC maqassaqalt (a mosd6nak minimum 86 cm magasan keillennie, hogy a tol6kocsis betegek is rneqkozellthessek azt). A tol6kocsis betegek szamara kialakftott WC-helyisegben a WC-OIoke felso peremet kb. 49 cm maqassaqban kell elhelyezni. Minden egyes osztalynak rendelkeznie kell kOl6n a szernelyzet, a latoqatok es a tol6kocsis betegek szamara fenntartott WC-helyisegekkel.

o
544

J--- 3,30
Egyagyas

-----i
Egyagyas szoba eloter nelkUl, szabad betekintessel a folyosorol

szoba eloterrel

®

Apolasi

kategoriak

545

KORHAzAK
ApOLAsl EGYSEGEK
-7

KORHAzAK
KEZELO RESZLEG SZOLESZET ----7 UJ

UJ

Szennyezett

anyagok tarol6helyisege
A vizsgalati A korhazak
.I'1--jar6-

Osztalyonksnt szukseqes egy, a fertozott es szennyezett anyagok tarolasara szolqalo helyiseg. Nagysaganak kb. 10 m2-esnek keillennie. Egy agytalmos6 melle kell beepfteni, A munkalap anyaqakent a rozsdamentes acel valt be. EI6nyos a helyiseg falanak csempeburkolattal val6 ellatasa,
Noverszolgiilati helyiseg

es kezeloreszleg funkclonalis reszlsqel-

balesetes

"r-betegek

betegek

¢

latoqatok

G)

Novarszolgalati

helyiseg

.... CD.

A n6verszolgalati helyiseqnek az osztaly kozponti helyen kell elheIyezkednie, naqysaqa kb. 25-30 m2• A folyos6val hataros falaknak uvegb61kelllennluk, fontos a tuzvedelem betartasa, ajanlatos a tuzoltosaqqal es egy tuzvedelrnl mernokkel val6 korabbi egyeztetes

fekv6betegek

vizsqalati as keze16i
helyiseg

Tart6zkodiisi

helyisegek

- teakonyhiik

a korhazi as ambulana betegek

reszere

Nagysaguk kb. 15 m2,esetlegesen dohanyzo es nem dobanyzo reszre val6 felosztasuk szukseges lehet ....®.
Osztiilyos orvosi helyiseg

ben az utobbl evekben jelent6s valtozasok mentek vegbe. Az apolasl reszleq 70%-roI40%-ra csiikkent, a kezel6reszleg terOieti novekedese ezzel szemben 100%-os volt. Az egeszsegiigyi reform valoszlmlleq az apolasi reszleq tiibb szazalekos leepulesehez fog vezetni. Ez azzal is maqyarazhato, hogy egyre inkabb n6 a kereslet az orvosi kivizsgalas es kezeles irant. Fontos az iisszes orvosi diszciplfna osszetoqasa egy reszleqbs, hogy ezaltal jobb kooperaclot es konzultaclot garantalhassanak. A korhaz kezeloszarnya eszakl tajolasu, lehet61eg kiizponti megkiizelltesil es atmen6 forqalorntol mentes legyen.
Sziileszet

G)

b6vftes Az osztalyok vizsgal6as kezeloreszleqeinek megk6zelrtesi

bevrtee es elrendezesl samaja

b6vftes

®

Foorvosi

helyiseg

- tarsalg6

Az osztalyos orvosnak ebben a helylsegben meg kell teremteni a lehet6seget arra, hogy rneqvizsqalhassa a betegeket. Az fr6asztal mellett meg kell elegend6 helynek lenni a polcok es ugyeleti szolqalat eseten plhenesre alkalmas fekv6hely szamara, Nagysaga kb. 1620m2 .... @.
Steril tiirol6helyiseg

vas
f60r-

orvosok

'"
E

~ ~

1'!

j

2

speclalle helylseq

'iii 9~

"I
<I

A steril munkahelyisegnek kb. 10 m2 nagysagunak keillennie. Berendszese rogzftett polcokb61 (60 cm rnely) vagy modul egysegekb61all6 flexibilis raktarrendszerbol all, melyeket a kozpontl raktarakban toltenek tel.
Furdohelyiseg betegek szamara

A norrnalis szulesek feliigyelete es ellatasa mellett a szulsszetnek meg az is a feladatkorebe tartozik, hogy a terhesseq soran feimer0l6 komplikaclokat kezelje, iIIetve a halva szuletes eseten ellassa a teend6ket. Ezert a "sziiI6szobak" mellett rendkfvOl fontos meg egy kezel6helyiseg klalakltasa is. Fontos a mut6i reszleghez es az intenzfv osztalyhoz valo kozelseq, A szuleszetl reszleq a kismama- es csecsemoosztalytol el van valasztva, melyek lnkabb az apolasl reszleghez tartoznak.
A helyisegek kialakitasa

ezmeeeeu

mU:~-B-" , ,
\

.
sterlllzalo

~abalszu~:~abaFd
\

....._ ..''

/tl' 'B'
I I I \ \ I

"'~:~ba
(\

c:::::::J
mosogat6

\

' ... _,,"

'-

•. /

'H'
I

'-_/

®

Osztalyos

orvosi helyisag,

kb. 16-20m'

A fUrd6helyisegeket gyakran emel6szerkezettel ellatott, harorn 01dalr61megkozelfthet6 fUrd6kadakkallatjak el. Egy kiegeszft6 zuhanyzo kialakltasa a szabad valasztas fUggvenye, de csak akkor, ha rendelkezesre all egy kulonall6, tol6kocsis betegek szamara kialakftott zuhanyz6 is (1,40 x 1,40 m) ....®.
Technikai helyisegek

®

448

agyas Waldbr61i K6rh<i2, a szuloszobaknal Epfl.: Karl Monerjan

kat agyra jut egy furdo as egy mosogat6

!-"
I~

Minden osztalynak rendelkeznie kell egy kisebb technikai helylseqgel, mely helyi elektromos kapcsol6 es eloszt6 funkci6t lat el. Nagysaga: 8 m2•
Tarsalg6helyisegek betegek sziimara

A kiizponti "sziiI6szobakhoz" (betegenkent egy "sziiI6szoba") tartozik meg egy megfigyel6helyiseg (nagy iivegfeliilettel ellatva), valamint a varakozo- es a beteqtelveteli helyiseg a "vajudo helyiseggel". A szuloszobak felszerelesehez tartozik a szukseges polyazoasztal a beepltett kaddal, optimalls esetben a beteg/sz0l6 n6 szarnara fenntartott kaddal is. Tovabba szukseq van meg a kiivetkez6 helylseqekre: - szemslyzetl tartozkodasi helyiseg: 15 m2 - tisztaruha raktar: 12 m2 - szennyesraktar: 12 m2 - kezel6helyiseg: 12 m2 - betegfelveteli helyiseg: 12 m2
- szulesznol szolqalati helyiseq:

speclalts szQI6szoba

\lJI

20 m2 - valamint a szernelyzet es a betegek szarnara fenntartottWC-blokk.

@

Betegf(irdo

®
7,00
rt..

El6lnazet

....

®

Nagysaga kb. 22-25m2, a betegek talalkozasi helyekent funkclonal, Berendezese hasonl6 legyen mas lak6helyisegekhez.
I--3,50 ----l

7,00 I-4,00

~,:::~:rz; ••1-=D=-_ldh_"_h'_t6_"'_rt_"_Ok-l 6
kezelohelyiseg rontgenkepek mosogal6 munkaszoba

---I
polo

DDD
szQ16i
tartozkodasl

IIJ

elejZe,

mosogat6 receptek

I

08 D
Magankerh<i2, Karlsruhe Durlach, 180 agy Epil.: Bohne, Colling, Schneider

[]

®
546

1

kezel6asztal

Az orvosi egysegga

helyisag, a kezelo, a noveri helyisag vale osszekapcsolasa

as a szolqalatl

helyisag egy Epil.: Rosenfield

CD

Furd6szoba

®

+n __ D~~~--Osztalyos

_.--- ..--sZekrenyek~

asCl

o

o

o

helYiS8t)

00
Korhaz szuleszeti osztalya

000

gyegyszertarol6

®

A Hallei Sl. Elisabeth

547

rmlszakl helylseq

KORHAzAK
SUGARTERAplA ~

KORHAzAK
SUGARTERAplA KEZELOEGYSEG ~

OJ

(IJ

laborat6rium

o

:Ql1
varakoz6helyiseg

o

SI. Vinzenstift Korhaz, Hannover Kirschrode, Epfl.: Gruson, Kuschel, Tschirschwitz

430 agy

seqedorvos

dernonetreclos helyiseq

Belgyogyaszati kezeloreszleg Ebben a reszteqben a belgy6gyaszat osszes vizsqalati es kezel6 egysege benne foglaltatik. A korhaz naqysaqatol fOgg6en a kovetkez6 szakreszleqek tartoznak a belgy6gyaszathoz: kardiol6gia, angiol6gia, pulmol6gia, endokrinol6gia es az anyagcsere-betegsegekkel foglalkoz6 tudomanyaq, valamint a gasztroenterologia. Az orvosi szolqalati egyseg rnaqaban foglalja a titkarsaqot (20 m2), mely a f6orvosi (15-20 m2) es az igazgat6 f6orvosi helyiseg (2025 m2) kozott helyezkedik el, tovabba a vizsqalatl helyiseqet (25 m2), irattarat, beteqvarot, Rendelkezesre kell allnia tovabba Ogyeleti helyiseqeknek is (15 m2). Radiologa A radloloqiahoz olyan szakreszleqek tartoznak, melyek lonlzacios sugarakat alkalmaznak diagnosztikus es terapias celokra. Ide tartozik a rontgendiagnosztika, a suqarterapia es a sugargy6gyaszat. SzOkseges az ambulancia es a fekv6beteg-felvetel kozelssqe. Az eszkozok es gepek nagy sulya miatt a radiol6giai osztaly elhelyezese a foldszinten, illetve az alagsorban ajanlatos. Rontgendiagnosztika Az egyes diagnosztikai helylseqeket ugy kell elrendezni, hogy a szemelyzetnek az egyes helyiseqek kozott ne kelljen hosszu utakat megtennie. EI6nyos egy osszekoto-folyoso, melyet a szernelyzet egyidejUieg hasznal raktarhelyiseqnek, irodahelyisegnek es esetleg kapcsolohelyiseqnek, A helylseqek nagysaga a benne lev6 gepek nagysaga szerint alakul, A szonoqrafta, a marnmoqrafla es az allkapocsatvllaqfto helylseqek kb. 15-18 m2-es terOletet igenyelnek, mfg atvilagft6 es rontqentelveteli helyisegek 20-30 rn--t. A betegeknek a helyiseqet ket 0ltoz6n keresztOI kell meqkozelltenluk, a hordaqyak miatt szukseqes a szeles ajt6 (1,25 m). A gyomor- es beltukrozesek atvilagft6 helylseqelnek rendelkeznie kell WC-vel, valamint kontrasztanyaq-taroloval, Az anqloqraflai helyisegeket el kell latni mosoqatasra es a gy6gyszerek hllt6ben val6 elhslyezesere alkalmas szekrenyekkel felszerelt belarati helyiseggel. Rendelkezesre kell allnla orvosi gazoknak is. A komputertomoqraflal helyiseg kb. 35 m2 terOletU legyen. A betegek zsilipeken iIIetve oltozokon keresztOI juthatnak el a CT-helyisegbe. A kapcsolohelylseqet ajt6val es ablakokkal kell ellatni, EI6nyos egy kOlon helyiseg a kapcsoloszekreny (10m2) es a filmelohfvas (kb.10 m2)szamara, A falakat es a fodemeket olornbetetekkel (pI. gipszkarton falakba) kell vedenl, A falakba es fodemekbe bsepitendo olornreteq vastaqsaqa a muszertol es a gyart6t61 is fOgg. A rontgenkeszOlekek gyart6ival val6 egyOttmukodes rendkfvOI fontos.

G)

Fuldai Varosi

Korhaz,

732 agy

Epfl.: Kohler, Kassens

helylseq

A sugarterapia soran a radiol6gia altai diaqnosztizalt betegsegeket (pI. tumorokat) kezelnek. Minden kezel6i helyiseqhez csatlakozzanak betegek szarnara fenntartott oltozokablnok, minden osztaly rendelkezzek egy a bejarati reszlegben talalhato varakozohelyiseqqel, orvosi helyisegekkel (kb. 18 rn"), szernelyzetl tartozkodasl helyiseggel (kb. 12 m2), kapcsol6helyiseggel (15 m2), esetleg lokallzacios helyiseggel (2G-25m2),technikai helyisegekkel (kb. 20 m2),filmel6hfvo helyiseqekkel (kb.10 m2), raktar- es takarftohelylsegekkel. A linearls rsszecskegyorsfto szarnara szukseqes meg egy kiegeszft6 helyiseg (15 m2) es minimum egy fizikusi helyiseg (kb. 15-18 m2). Higieniai okokbol a betepvaro-, a vizsqalo-, a lokalizacios, az el6keszft6- iIIetve a suqarterapias helyiseqeknek [ol szell6ztethet6knek kell lenniOk.A DIN 19464. resze a rontgengepekkel ellatott helyiseqek orankenti otszoros legcserejet frja e16. A biztonsagi elofrasok a suqarterapia eseten rendkfvOI sziqoruak, A kovetkezo rendeletek ervenyesek a suqarterapia szarnara: - Nemet Atomtorveny (1976) - Suqarvedelml Rendelet (1976) - R6ntgenrendelet (1973) - A radioaktfv anyagok hasznalatara vonatkozo baleset-megel6zesi e16trasok (DIN 6811, DIN 6812, DIN 6846, DIN 6847, DIN 6834). A suqarvedelmi eplteszetl eljaras alternatfv formalhoz tartoznak az olombetetek beepltese, iIIetve terjedelmes vastaqsaqu betonfalak (pI. baritbeton) epltese. A suqarkezeloi gepek nagy sulya es a suqarvedelern miatt a suqarterapiai osztalyt a pinceben, illetve a f61dszintenerdemes elhelyezni. A sugarkezel6 helyiseqek belmaqassaqa 3,00 m legyen, a kezel6- es vizsgalohelyisegek betonfalainakvastaqsaqa a gep tlpusatol fOgg6enlegyen az els6dleges suqarzasl terben 3,00 m, a rnasodlaqos suqarzasl terben pedig 1,50 m.
Jelmaqyarazat
A legfontosabb

-> @
helylseqek;

®

MOnchen Perlachi

Korhaz,

687 agy

Epft.: Wichtendahl,

Roenich

2
Stade-i Korhaz, 616 agy Eprl.: Poelzig A kozponti laboratoriumrnal egy szinten vale elhelyezkedss, a cltoszkopiai berendezesekkel felszerelt diagnosztikai helyisegeknek kOlon varakozohelylsegeik vannak, meqkozelltes ket oldalrol 3 4 5-7

; varakozohelyiseq
; vizsqalati helyiseg ; kezel6i helyiseg ; rontgendiagnosztika

21-23 ; orvosi szobak 25 ; iroda
26 ; eszkoztarolo helyiseg

27
28

; steril raktar
; szennyes

Ozemi magasfeszOltseg (kV) atvilagftas rontqenfelvetel felOleti terapia

Minimalis 610m (mm)

vastagsag beton (mm)

®

8-11

; suqarkezelss

29-34 ; kiegeszft6 funkci6k

kozepes besuqarzas
mely besuqarzas mely besuqarzas

rnely besuqarzas
mely bssuqarzas mely besuqarzas

®

75 100 100 150 175 200 225 300 400
ertekek (Rendrich

1,0 1,5 1,5 2,5 3,0 4,0 5,0 9,0 15,0
& Braestrup nyornan)

120 120 120 220 260

A legkisebb

vedelmi

®

~in~aris reszecskeqyorsfto Eplt.: U.+A. Welcken

reszleg

seqedorvos

demonstraclos helyiseg
szemelyzetl tartoakodasl

recrvoe

f6orvos

helyiseg

iroda

A Hallei SI. Elisabeth

K6rhaz rontqsnosztalya

Epfl.: U.+A. Weicken

Bonni Egyetemi Klinika, rontgendiagnosztika M ; 1 :5000

egy un, rontgenkereszt formajaban, Epfl.: Kohler, Kassens

®

Baseli Kantonspital: szolqalati reszleq osszekapcsolasa: suqarterapla, suqarkezsles es a r6ntgendiagnosztika egy szinten 6ssze vannak kapcsolva egymassal, megkozelltesuk kozos . Epfl.: Suter & Suter

548

549

KORHAzAK
LABORAT6RIUM, FUNKCIONALIS DIAGNOSZTIKA ~

2

III

3. Gy6gyfOrd6
4. Zuhanyozo 5. Oltoz6helyisegeklkabinok 6. Gy6gyfOrdcSszolariummal 7.lszapfQrdcS

1. Gimnasztika 2. MozgasfOrdo

KORHAzAK
FIZIOTERAplA -7

III

Epit.: Poelzig/Biermann

Soltaui korhaz, 354 agy: a betegek szarnara jarhato as nem jarhato helyisEigek egymast61 val6 elkOl6nitEise, a rutinlaborat6riumot elvalasztottak a klinikai
kemiatol

citol6gia

speclalis kemla

specteus kemie

Laborat6rium A laborok terseget gyakran kirekesztik a kezel6i es apolasl terseqek kozelebol, az egyes osztalyokkal val6 osszekottetesa speclalls "cs6rendszerrel" val6sul meg. A laborosztaly els6dlegesen a ver-, a vizeletes a szekletmintak elokeszftesevel es vizsqalataval foglalkozik. A labor egy nagymeretCi, beepltett munkafelilletekkel (a1l6 munkahelyekkel) rendelkez6 helyiseg legyen. A killiinleges laborokat a tiibbi labort61 elvalasztott helyisegekben helyezik el, A laborokhoz tartoznak meg: szernelyzeti tartozkodasl helyiseq, mosoqatohelylseq, kiiint6helyiseg, stenllzalo helyiseg, hllt6helyiseg es szernelyzetl we. Az osztaly nagysaga a korhaz igenyeinek megfelel6en alakul, bizonyos esetekben teljesen elkUliinftik a laborokat, es ezek tobb korhazat latnak el. Funkciomilis diagnosztika A funkcionalis diagnosztika a korhazakban egyre nagyobb jelent6seggel bfr. Heszben a szfv- es rneltkasvizsqalatokban elert el6relepesek miatt, illetve a szfv-, a tOd6- es a keringesi beteqseqekben szenved6 betegek niivekv6 szarna miatt. A tervezes soran figyelembe kell venni bizonyos merteku flexibilitasl. Piilanatnyilag pl. a bal es jobb old ali·szlvkamra vizsqalatalt vegz6 rneromtlszereket kuliin reszlegekben helyezik el, A laborokkal val6 kiizvetlen osszekottetes el6nyiis, de nem szukseqszeni, A radiolopiaval, a suqarterapial reszleqqel es a mllt6reszleggel val6 kiizvetlen adatkapcsolat a jiiv6ben elengedhetelen lesz (a rentgenleletek es az eleffunkclo-elernzesek szarnitoqep segftsegevel val6 atvltele), Minden vizsqalati helyiseget a betegek szarnara fenntartott kabinokon keresztOl lehessen megkiizelfteni. A varakozohelylseqoket baratsaqosan rendezzuk be, hiszen itt gyakran szarnos elbizonytalanodott beteg var a klvizsqalasra.

8. LabfOrd6

9. KezfOrd6 10. Suqarmasszazs 11.C02 12. lnhalaclo 13. Izzasztotard6 14. Szaraz terapta 15. FQrd6mester 16. Szemelyzet 17. Mosdo 14

Fiziotenlpia A hldroteraplas fizioterapia mozqastsraplas medencebol, (kb. 4 X 6 m) "negycellas fOrd6b61", "pillang6kadb61", inhalat6riumb61, rnasszazskadakbol, vegtagfOrd6kb61, valamint az ezekhez kapcsol6d6 rnellekhelyiseqekbol all. Az osztalyt egy bejaratl helyisegen (bejelentkez6 helyiseg) keresztul lehessen megk6zelfteni, a fizloterapias osztaly vizes es szaraz bloklqanak egyertelmOen el kell kul6nulni eqymastol (ugyeljunk a csuszasrnentes aljzatra!). Mellekhelyisegekkent a k6vetkez6k szukseqesek: 61t6z6k fertiak es n6k szamara, WC rnozqasserultek szarnara, WC a szernelyzet es a betegek szarnara, tartozkodasl helyiseg, ruharaktar, varakozasl z6na, takarftohetylseq, valamint a mozqasterapias kad szamara technikai helyiseqek. Amennyiben a reszleqet az alagsorban helyezzuk el, a megvilagftas fels6 meqvilaqltassal, felulvilagft6kkal vagy pedig ablakok ele epltett anyagok segftsegeval tortenjek, Gyakran egy gimnasztikatermet (kb. 40-50 m2) is csatolnak a fizloteraplas osztalyhoz. A helyiseq belrnaqassaga 3,00 m legyen, fontos a vilaqltotesteket labda elleni vedoberendezesekkel ellatni, A helyiseqek magas hornersekletet (28-30 °C) eplteszeti szempontb61 figyelembe kell venni.

CD

1:;01
Epfl.: Meckening

SI. Marienw6rth K6rhaz, Bad Kreuznach

1. Takarftohelylseq 2. WC fogyatekosok szamara 3. Betegvaro-helyiseg 4. Plhenokablnok 5. Vfz alatt! masszazs

6. 4x kezfOrd6
7. 6. 9. 10. 11. 12.

Inhalacio CeiJafOrdo Iszapkonyha Eszkozok Leng6asztal Gimnasztikaterem

13. Suqarkezeles

14-15.0116.0 (zuhanyoz6) e w 16. MasszB..zs 17. MozgasfOrd6 18. Szemelyzatl tartozkodasl helyiseg 19. Polyoso

epeclalls kemla

labcra-

t6rium

Kiegeszito

szakdlszclplinak

~
nagy kemiai terem

kis kemiai

Ha'met

szerol6gia

oaztalyfdorvcs

fltkarsag

®

2.MOnchen Perlachi Varosl Korhaz, 687 agy, laboratoriurni reszleq nagyobb korhazak szarnara Epfl.: Wichtendahl as Roemmich

®

Berlin·Neuk6lni korhaz, endoszk6pia as baleseti diagnosztika Epfl.:Kleihues/Konig

\1. OltozcS/pihen6 helyiseg 2. MasszB..zs, pakolasok

4. ReszfOrd6

3. Elektrcterapia

Az urologiai kezelo kapcsolatban all a r6ntgendiagnosztikava I. Az endoszk6pos vizsqalatokra alkalmas vizsqalatl es kezel6asztallal felszerelt kezel6i helyiseg (25-30 m2) legyen k6zel a mutoosztatyhoz. A helyiseqnek tartalmaznia kell: egy mosd6t, egy fOgg6 irriqatort, padl6vfztelenft6t, 46 voltos csatlakoz6t (cisztoszk6pia), 2 61t6z6t, WC-t. Csatlakoznia kell ehhez meg egy kul6nb6z6 eszkozok szamara fenntartott sterilizatorokkal ellatott helyiseqnek (15 m2), mosogat6nak, mosd6nak, valamint varakozohelylseqnek, A szemeszeti kezeles a kezel6i szobaban (25 m2) tortenik, melynek elsotettthetonek kell lennie. A felszereleshez tartoznak: kezeloszek, vizsqalati eszkozok, vizsgalatra szant fekvoalkalmatossaq, mosd6, fr6asztal. A helyiseq el6tt legyen a varohelylseq, A fiil-orr-gegeszeti kezel6 a betegek korhazl ellatasat sajat apolol csoportokban vegzi. Az els6tetfthet6 kezel6helyiseg (25-30 m2) tartalmaz egy a vizsqalatokra szant fekv6alkalmatossaqot, kezetoszeket, sterillzatort, mosogat6t, mosd6t, szallfthat6 eszkozok szarnara helyet, 4-6 voltos csatlakoz6t, sOrftett leveg6t es exhausztort. Csatlakozzek a helyiseqhez egy pihen6- es egy varakozohelylseq, Fogorvosi kezelo szukseqes a belqyoqyaszat (a betegseg g6canak rneqallapltasa vegett) es a sebeszet (allkapocs kornyeke) szarnara, Ezzel a reszleggel f6keppen a special is ful-orr-qeqeszett es reumatol6giai kllnikakat kell ellatni. A kezelohelyiseq (25-30 m2) tartalmaz egy fogorvosi kezeloszeket, fr6asztalt, mosd6t, r6ntgen- es narkotizalo keszulekeket, sterillzatorral ellatott mosogat6t es esetleg egy sotetkamrat.

1. Csarnok 2. Laborat6rium 3. Masszazs

®

4. Gy6gyfQrdOk

5. Keszletek 6. Boncterem 7. Szennyes

KOl6nb6z6 szakrEiszlegek osszekapcsolasa

®

Herdecke Korhaz, Ruhr, laborat6rium - terapias reszleg Epfl.: BockemOhl
1. Funkcionalia diagnosztika 2. Jobb oldali szfvkateterezes 3. Eszk6zok

4

®

Velberli K6rMz, 600 agy

Epit.: Kroger, Rieger

4. EI6keszltes
5. Szcnoqrafla

6. Archfvum 7. Doppler
6. Echckardloqrafla

9. 10. 11. 12.
13.

Steri! munkahelylseq TOdcSszQres .A.ltalanos vizsgal6 FcSorvos
Feqedorvos

t4. EKG

.g>

15. Hosszu tavon reqlsztralt EKG 16. EKG 17. Szemelyzet 16. FcSorvos 19. Tilkarsag

i
~
szemelyzet ~

@

A Hallei St Elisabeth K6rhaz funkcionalis dlaqnosztikaja

Epfl.: Wichtendahl

550

551

szernelyzet

KORHAzAK
NAP PAll KLlNIKAK, AMBULANS MUTeK
proszektara

KORHAzAK
ELLATASIEGYSEGEK

haremagyas azobak

herema9yas szcbak

haremagyas ezobak nappali klinika

G)

Harburgi

sebeszef

Nappali klinikak Az. egeszsegiigyi reform kovetkszteben a korhazak szamos reszlegiiket, (pI. a radioI6giat), melyekben orvosi kozossegek dolgoznak, elkiilonftik vagy pedig a feleslegesse valt epiiletegysegeket nappali klinikcikka alakftjak at. Ezek a specialis klinikak olyan betegek szamara vannak fenntartva, akiket csupan nappal tartanak megfigyeles alatt, fgy nem rendelkeznek korhazl agyakkal sem. Az. ambulans rmiteteket is itt hajtjak vegre. Mivel ezek a betegek a korhaz tobbi iizemi egysegevel nem allnak kapcsolatban, ezsrt fontos egy kiilon bejarat, A bejelentkez6- es varohelyiseqek kialakftasara kiilon figyelmet kell fordftani, kevesbe legyen ezeknek a helyisegeknek korhazi jellegiik. A helyisegek kialakltasl programjtlt meg kell beszelnl a heIyiseg hasznaloiaval, az iIIetekes szervekkel pedig meg kell beszelni, hogy a tUzvedelmi bsrendezesek, illetve a veszkllaratok megfelelnek-e a komazepftesre vonatkoz6 el6frasoknak. Ambulans mutc5k Az arnbulans mUt6k szama a kozeljov6ben novekedni fog. Ezek az osztalyok csatlakozhatnak a mar meglev6 korhaz] epUietekhez vagy pedig autark klinikakent mukodhemek, Mindket rneqoldas elterjed6ben van. A korhazban az arnbulans mut6knek a siirg6ssegi beavatkoz6- es a mut6helyisegek kozeleben kell lenniiik.

-t.[IJ
Ellatoreszlegek A klinikai, apolasl es technikai ellatas vagy kul6n ellato epuletekben vagy pedig a f6epUiet alatt, egy semleges ellato/ elszallftoreszleqben tortenik, Kedvez6 egy kUl6n gazdasagi belarat klalakltasa, mely elkul6nul a f6bejaratt61 es a fekv6beteg-felveteli bejarattol. Az ellato es elszallltohelylseqek legjobb elhelyezese az eszakl oldal. A kuls6- es bels6 uta kat ugy kell klkepeznl, hogy azok az apolasi es kezelesi reszleq utjait lehet61eg ne keresztezzek, A tervezesnel figyelembe kell venni, hogy ennek a korhazi egyseqnek a tevekenyseqe fokozott za]- es szaqkepzodmenyekkel jar (etszalllto kontener, konyhai hulladek), fgy ne helyezzuk el ezt az apolasi reszleq kozeleben, Az ellatoegyseg tervezese a korhaz orvosi uzerni egysegei szerint orlentalodlk. Az ellat6egyseg egyes reszekre val6 taqolodasa csak az apoloi es kezeloi szarny rsszekre val6 taqolodasa utan indulhat meg. Az egyre n6vekv6 autornatizaclo a tervszes tolyaman megk6veteli az egyes szakemberekkel, rnernokokkel, szakrnernokokkel es gazdasagi vezet6kkel val6 egyuttmuk6dest. Egyre inkabb megfigyelhet6 az ellato- es elszallitohelyiseqek novekvo centrallzacloja, hogy ezaltal a beruhazasl koltseqeket cs6kkentsek, valamint a szernelyzetet gazdasagosabban szabalyozhassak, fgy a kisebb klinikak eseten pI. lemondhatunk sajat fokonyha- es a rnosohelylseqrol. Az etelek szatlltasa egy nagy konyha altai tortenlk, a rnosast pedig egy kuls6, erre specializalodott szolqaltatoeqyseq vegzi. Azoknak az eszk6z6knek es berendezeseknek, melyek csak a korhaz meqhatarozott Ozemi egysegeiben hasznalatosak, a decsntralizalt elokeszftes/ellatas az ldealis (mutoeszkozok, elosterllizalok, a rontqenolaqnosznkaban hasznalatos r6ntgenkepelohfvok), Szaliltoeszkozok

mepsemmisnes

sterilizalo

attetanos helyisegek

speclalis apotas

normal apolas

G)

Ellat6 as elszallit6

reszlsp - az utak egymassal

val6 kapcsolata

Szemelyzeti

helyisegek

®

Lippstadti

ssbeszeti

nappali

klinika

Eprt.: U.+A. Weicken

®

A szemelyzeti helylseqeknek mint beteqellato helylseqeknek kozvetlen k6zelben kell lenniOk a szalhtmanyatvevc es -atado helylseqekhez, A szemelyzetl helyiseqekhez tartoznak az 01toz~- es rnosdohelylseqek, a WC-k, a takarltohelyiseqek, a tisztrt6szerek tarolasara alkalmas helylseqek es az esetleg tartozkodasi helyiseqek,
Solingeni operaUv klinika

Sterilizacios

helyisegek

A k6zponti sterlllzalo helyiseqnek a mutoreszleg kozeleben kell lennie, rnlvel f6keppen az ott hasznalt eszk6z6ket kell itt sterillzalni. A gyorsabb sterillzacio erdekeben a mutoreszlegnek elosterilizalo keszulekskkel kellene rendelkeznluk. A k6zponti sterillzalo helylseq kozeleben kell, hogy legyen a k6zponti gy6gyszer- es eszkozraktar, Dispensarium A gy6gyszertar nelkuli letesltrnenyek eseten az enqedelyhez kot6tt gy6gyszerek kladasat az un, dispensarium vegezheti el, Ez munka- es kiad6helyisegb61 (25 m2) all es k6zvetienOI a k6zleked6folyos6b61 nyflik. A berendezese fr6asztalb61, rnosdasra alkalmas berendezesbol, mosogat6b61, mer6helyb61 es zarhato szekrenyekbol all. Ehhez a helylseqhez kapcsol6dik meg egy, a ttizvedelmi el6frasoknak megfelel6en kialakftott szarazraktar, egy special is raktar (15 m2), egy veszelyes anyagok szarnara fenntartott hUt6helyiseg (10m2), valamint egy k6t6z6anyagok tarolasara alkalmas raktar es egy nedvesraktar. Az. uj epftkezesek soran kedvez6bb egy komplett gy6gyszertar kialakftasa.

A besrkezett es az ujrahasznalt javak raktarozasanak organ lzaclo]a mellett meg felvetodik a szalutoeszkozok kerdese is. A tobb celra hasznosfthat6, szallfthato polcok a hasznalol reszleg elosztasl igenyeinek rneqfeleloen gyakran egyidejuleg megorzo sszkozkent is funkcionalnak. A k6zepes es a nagy korhazakban rendelkezesre kell, hogy alllon a kul6nbozo szinteken egy automatikus kidob6- es eloszt6rendszerrel rendelkezo vertlkalls szallitorendszer, valamint a szennyes automatikus visszaszallltasat is meg kell oldani, hogy ezaltal a szernelyzetet teherrnentesftsuk, A kisebb javak (orvossaqok, levelek, uzenetek) elkuldesere allion rendelkezesre egy ugynevezett csoposta, A szalllto bsrendezesek nagysaga az adott letesltmeny naqysaqatol fOgg, az ellatas! es a rneqsernrnlsftendd anyagok egynapi, egy aqyra szarnltott rnennylseqe 30-35 kg. A nagyobb es terjedelmesebb javak szarnara (agyak, leleqezteto gepek, sztves tCld6kezeio eszkozok, iIIetve gepek) szarnara a haqyornanyos agyfelvon6k allnak rendelkezesre, A k6zepes volumerni anyagok, iIIetve eszkozok (etelern, ruhanernu, hulladek, fogyasztasi javak) szalhtasa szarnara nagy korhazak eseten teljesen autornatlzalt eszkozszallfto berendezssek keszulnek, Kozponti ellatas Az 6sszes felhasznalol reszleq klinikai ellatasanak egy ellatoes elszallfto egyseg altali osszefoqasanak szarnos el6nye van: egyseges lranyttas, kozos felso vezetes, k6z6s raktarozas, valamint azonos szallttoeszkozok alkalrnazasa. A kozpontosltas kovetkszteben kozos az ellato- es elszatllto reszleq arutelvetele is. A k6zponti ellatas a javak racionalis elosztasat es raktarozasat iranyitja. Higieniai okokb61 fontos a javak steril es nem steril elvalasztasa, A szallftoeszkozok eseteben ezt feltetlenul szem elott kell tartani.

.......

-.

",

/

(' \

..

,./
RehabilitB.cios

.....
klinika, Konstanz

s.

r

552

553


KORHAZAK
ELLATAsl RESZLEGEK ~

III

Egy 500-600 agyas, k6zepes nagysagu korhaz gy6gyszertara

Gyogyszertar A k6zepes es nagy korhazak gy6gyszertaraiban gy6gyszertari laborat6riumok talalhatok, ahol egy iranyito gy6gyszeresz vezetesevel kiserleteket vegeznek. A tervezes soran a k6vetkez6 helyiseqeket kell figyelembe venni: gy6gyszertari rmihely, anyagok szamara fenntartott helyiseg, gy6gyszertarol6 helylseq es esetleg egy gy6gyszerkiad6i helyiseg. Adott esetben gy6gyn6veny- es kotozoszerraktar, gazok, folyadekok es kiil6nb6z6 savak tarolasara alkalmas tartalyok, valamint az ejszakai szolqalat szamara pihen6. A gy6gyszertari rrnihely es laborat6rium szamara a k6vetkez6 berendezesek szukseqesek: laborat6riumi asztal, dolgoz6asztal, iIIetve csomagol6asztal es rnosoqatasl lehet6seg. A berendezese hasonl6 a gy6gyszerkeszit68hez. A gy6gyszertar elhelyezesenel figyelembe kell venni a liftekhez es csopostahoz val6 kozelseqet, A tUzveszelyes savak, folyadekok, valamint kiil6nb6z6 kabit6szerek miatt megfelel6 blztonsaql elofrasok vonatkoznak a falakra, a mennyezetekre es az ajt6kra, ablakokra. Agyellato kozpont Higieniai es gazdasagi megfontolasb61 minden korhazban lennie kell egy k6zponti agyellat6 helyisegnek, melyben a megfelel6 szemeiyzet az agynernukst lehuzza, tisztitja, fert6tleniti, majd ismetfelhuzza, Teljes agynermicssrst kell vegrehajtani uj betegek felvetele soran, 14 napnal t6bb ideig agyban fekv6 betegek eseten, mutetek es szulesek utan, valamint er6s szennyezettssq eseten, Az agyellat6 kozpont nagysaga egy korhaz betegagyainak szarna alapian alakul, kb. 500 korhazl agy eseten 70 agyat kell tartalmaznia. A funkcionalls taqolas egy tiszta es egy szennyes reszleget kulonft el, melyek k6z6tt az agykerettisztit6 helyiseg, a matracfert6tlenit6 helyiseg es a szernelyzstl zsilip helyezkedik el. A k6zvetlen kozelben kell elhelyezkednie egy kb. 35 rns-es speciaas muhelynek, melyben az esetleges karbantartasl munkakat vegzik, valamint a mosodanak, a tiszta agynemuk, takar6k es matracok, stb. tarolasara alkalmas raktarhelyisegnek. Amennyiben az agykeretek es a matracok tisztltasat geppel vegzik, mar a tervezesnel figyelembe kell venni az eszk6zspecifikus k6vetelmenyeket, mint pI. a talaj lesullyesztsset, iIIetve a helyiseg belmagassagat. Agynemuellatas A naponta agyankent leadott szennyes rnennylseqe 0,8-3,0 kg k6z6tt mozog. A rnosodaban a k6vetkez6 munkamenet kedvez6: atvetel, szortirozas, meres, mesas, centrifugalas, rnanqorlas, vagy szarftas (Tumblerszarft6gep), preseles (lehet6leg maqasnyomasu g6zzel), vasalas, varras, tarolas es kiadas, A mosoda csarnoka a k6vetkez6kb61 all: - szortiroz6- es merohely 15 m2 - az osztalyok szennyesledob6inak fogad6helyisege - vizesblokk 50 m2 - szarazruhakezel6 helyisegek 60m2 - mososzsrtarolo helyiseg 10 m2 - varrohelylseq 10 m2 - ruharaktar 15 m2

1. HUt6helyiseg napi celokra 2. Napi keszlet raktar 3. Konyhaf6nok 4. Hidegkonyha 5. Fdkonyha 6. Talalas 7. Felvon6 8. Belarati terseQ 9. Kocsltarolo 10. Edenyszallit6 targonca 11. Ecenyrnosoaato 12. Rakod6helyiseg, edenyszallit6 targonca
13. Mosogat6konyha

KORHAZAK
ELLATAsl RESZLEGEK -?

III

14. vtsezeeoae

1. Hideqkcnyha/salata 2. Zoldsegel6keszftes 3. Z61dseghat6 helyiseg 4. HushCit6 helylseq 5. Tejtermekek tarolasa 6. Hut6terem 7. Baktar 8. Aruatvetel 9. MelyhUt6helyiseg 10. Haktar 11. Szarazelelemvkonzervraktar 12. Mosogat6szerek taIrcda

®

Alagsor ....

<D

tiszta ?""r szennyes

Elelemellatas A betegek elelernmel val6 ellatasa soran nagy figyelmet kell szentelni az etelek el6keszitesere, mivel a betegeknek gyakran kiil6nb6z6 mennyisegii fehSrjere, zsfrra, szenhldratra, vitaminokra, asvanyl es ballasztanyagokra, valamint arornakra van szuksequk. Olyan elelemellato rendszerek dominalnak, melyek az elelem szokasos elkeszitesenek egyes fazisait (eI6keszites, f6zes, szallitas, szetosztas) val6sitjak meg. Az etelek elkeszitese soran kiil6n kell kesziteni normal es dietas eteleket. Az el6keszites es a f6zes utan az eteleket porci6zzak, majd a talcakon szetadagolt eteleket etelszallit6 kocsin az egyes osztalyokra szallitjak. Az etelek elfogyasztasa utan ugyanazon a kocsin szallitjak a piszkos edenyeket a k6zponti mosogat6- es kocsitisztit6 helyisegbe. A szemelyzet ellatasa a teljes ellatas 40%-at teszi ki. A szemelyzeti etkezdet a k6zponti konyha k6zeleben kell elhelyezni. A nagyobb k6rhazakban meggondoland6 a hazi szemelyzet, a n6verek, az orvosok es alkalmazottak kiil6n-kiil6n helysegekben val6 etkeztetese, de ezeknek ebben az esetben is gazdasagi okok miatt egymas k6zeleben kell elhelyezkedniiik. A kisebb es k6zepes k6rhazak eseten nem ajanlatos az etkezdek egymast61 val6 elvalasztasa.
Epit.: U.+A. Weicken

szell6z6gephaz

®

K61niEgyetemi Klinika ellatasi k6zpontjanak funkcionalis sernaja Epit.: HeinleiWischer

a

D

raktar

D

tisztaruha raktar

M

@

st. Elisabeth KorMz, Halie/Saale, agyellato k6zpont

®

Baseli Kantonspital, szemelyzeti etkezde 150 alkalmazott szamara

K6zponti konyha Korabban a k6zponti konyhakat a fels6 emeleteken helyeztek el, hogy ezzel rneqakadalyozzak a kiil6nb6z6 zajok es szagok kedvez6t1en hatasat, Manapsaq a konyhakat az ellatoi szintre tervezik, hogy ezaltal a szallltas, a raktarozas, az elokeszltes, az elkeszltes es a kiadas z6kken6mentesen tortenhessek. A melyhtltott aruk hasznalata meqvaltoztatja a konyha funkciojat es berendezeset. A konyha tervezesekor fontos az epltesz es a helyiseq kesobbl hasznaloja kozotti szoros eqyuttrnukodes, hogy kedvez6 es helytakarekos rneqoldast hozza~ak letre az etelkeszftes rnodiara es forrnajara. A konyha belmagassaga 4,00 m. A konyha naqysaqa a korhaz igenyei es a betegek szarna alapjan alakul. A f6konyha nagysagat az apolasban reszt vev6 szernelyenkent 1 m2-re kell szamoini. Tovabba tervezni kell meg egy dietas konyhat (min. 60 m2), melynek tartalmaznia kell a konyhaf6n6k Iroasztalat, a zoldseqtisztlto helyiseqet (30 m2) es egy, a hulladek szarnara fenntartott helyiseqet (5 m2). Emellett meg szukseqes a napi keszlet tarolasat szolqalo helyiseg (8 rn"), egy hUt6helyiseg kiil6n reszekkel a hus, a hal es a tejterrnekek szamara (eqyenkent 8 m2), egy el6hUt6 helyiseq (10m2) melyhut6reszleggel es hut6aggregatorral. Az aruatvetelnek az adrnlnlsztraclo kozeleben keillennie, valamint elegend6 teriilettel (1520 m2) kell rendelkeznie. Ehhez kell kapcsol6dnia f6raktarnak, melyben a zoldseq- es gyiim61csraktar (20 m2), a szarazaruraktar (20 m2) es a konzervraktar kap helyet. Kozponti mosogato A k6zponti konyha k6zvetlen kozeleben talalhato k6zponti mosogat6 vegzi a szemelyzet es a betegek szennyes edenyeinek szallitasat es mosogatasat, Az autornatlzaltsaq magas foka miatt mar a tervezes soran figyelembe kell venni az egyes gepek parameterelt, A mosoqatohelyiseq (kb. 30 m2) szamara elegend6 munka- es raktarteliiletet kell tervezni. Technikai etlatas A technikai ellatasert a technikai szolqalat a felel6s, amely az egyre n6vekv6 autornatizacio kovetkezteben egyre nagyobb es fontosabb szerephez jut. Az epiilet karbantartasi munkal, a korhazi technika, az orvosi technika es a szallltastechnika mellett feladatkorehez tartozik meg az admtnisztracio is. A korhazi eszkozoknel figyelembe kell ve~~i a gyors technikai fejl6dest. Kedvez6 a vezetekek elerese szernpontlab61 az emeletsnkentl korvezetekek horizontal is, valamint a felszallo aknaban val6 fiigg61eges elhelyezese, A horlzontallsan elhelyezett vezetekeket alrnennyezetben kell elhelyezni, hogy ezaltal a kesobbl, esetleges modosltasok elveqzeset eqyszenibbe tegyiik. A vizet k6zpontilag keszltik e16, csupan az olyan helyiseqeknek van kiil6n vizel6keszit6 berendezesuk (s6talanit6, vizlagyit6), melyek rmikodesehez rendkiviil fontos a viz megfelel6 min6sege (gy6gyszertar, sterilizato helyiseq). Az egy agyra szamltott napi vlzszukseqletet kb. 400-450 literre teszik, persze ez fiigg a korhaz tfpusatol is. Szennyvfz ~ DIN 19520 A szell6ztet6 berendezesek gephazai kedvez6 m6don a kiils6 helyiseqek kozeleben talalhatok. A horizontalls es vertikalis szell6z6csatornakat tUzvedelmi szempontb61 is feliil kell vlzsqalni. A rrultohelyiseqek, az intenziv osztalyok, valamint a radiol6gia szarnara szukseqes az orvosi gazokkal val6 ellatas. Ezeknek a csatornaknak a megfelel6 ellatasa erdekeben szukseq van ellatohelyiseqekre, melyek a gazok raktarozasat es elosztasat vegzik. Az oxigen, a nitrogen, a vakuurn es a surftett leveg6 purnpait kettesevel kell alkalmazni, hogy az esetleges hibak eseten legyen egy potberendezes, A tovabbi technikai ellatashoz tartozik meg egy sziinetmentes aramforras. ,.. H6k6zpont. A korabbi kazanhazas (~1 00 m2) megoldasoknal nagy pmcehelyisegekre volt szukseq, legt6bbsz6r ket szintre is sziikseg volt. mai fUt6rendszerek kevesbe helyigenyesek, kiil6n6sen kedvez6 a tavolsagi tUtes. Figyelembe kell azonban venni, hogy a mUt6i reszlegek es az intenziv osztalyok ellatasat az ev minden szakaban biztositani kell. Eppen ezert veszhelyzet esetere tervezni kell egy kiegeszit6 h6k6zpontot is. A ki- es bearaml6 leveg6 cs6veinek keresztmetszeti meretei a DIN 4705-ben szabalyozottak. A veszkijaratoknak kifele kell nyflniuk. Be kell tartani a VDI (Nemet Mern6k6k Egyesiilete) es a VDE (Nemet Elektrotechnikusok Sz6vetsege) el6irasait es a fUt6helyisegre vonatkoz6 iranyelveket. A tUt6rendszert, illetve a kiil6nb6z6 csatornakat sziiksegeellat6 berendezeseket ellehet helyezniegyiitt egy nagyobb helyisegben. A tUt6anyagraktar hozzaferhet6 helyen legyen es a hazo~ kiviillehet61eg a f61d felszine alatt helyezkedjek el. Figyelembe kell venm a DIN 4755-ben rendeleteket, melyek el6irjak a fUt6helyisegekre vonatkoz6 iranyelveket.

r:

554

555

KORHAzAK
ELLATAsl RESZLEGEK-71] Elektromos berendezesek
Az ararnenatas a nyllvanos halozaton keresztOI tortenik, normal feszOltseg (220V) es magasfeszOltseg (380V).Az elosztohelyiseqbe epftik be a kisfeszOltsegu ararn kapcsoloberendezeset. SzOkseg van legalabb ket transztorrnatorra kOlonalio aggregatorokkal. Az ajtoknak eleg szelesnek (kb. 1,30 m) kelllenniOk, Ogyelni kell a j6 szelloztetesre. Figyelembe kell venni a VDE es a szakmai egyesOletek el6frasait. A szukseqaram-aqqreqatorok naqysaqa az intezrneny nagysaganak fOggvenye. A szOksegaram-aggregatoroknak a gazdasagi udvar kozeleben kell elhelyezkedniOk, hogy ezaltal msqkonnyftsek az ellatast, A kisebb gepek nem okoznak olyan nagy zajt. Enyhen rugal mas aljzatot kell tervezni az aggregatorok ala. A mut6s reszlsqek szamara kOlon akkurnulatorokat kell beallltanl a vilagrtas es a szukseqararn szarnara, melyeket a klimakozpontban kell elhelyezni.

1. Bejaratl csarnok 2. Arusft6 helyek
3. Admlnlsztraclo

KORHAzAK
IGAZGATASI EGYSEG ~ Admimisztracios helyisegek

4. 5. 6. 7.

Rontgenarchfvum Mosogat6helyiseg Konyha Szemelyzef etkez6

OJ

Az admlnlsztracios helylseqek szilk folyosoval vannak osszekotve a bejarati csarnokkal es a f6 kozlekedesi csornopontokkal. Fontos meg az ellatoreszleqhez valo kozelseq. 100 korhazi agyra a kovetkez6 szernelyzet szukseqeltetik:
100 agyra/1000 belegre juto szernelyzet 198D-1995 100 agyankant
Szernelyzeti sorszarn csoport

1000 beteqenkent 1985 1990 1991 1995
Nyugat D D

1980 1985 1990 1991 '9951'9SO
Nyugat

1. Orvosi szolgalat 2. Apol6i szolgalat 3. Orvostechnikai szolqalat

4. Funkclonallsszolgalat 1-4 Csoportok
5. Klinikai hazl-szolqalat

11,7 13,6 15,7 17,1 44,8 48,8 55,2 58,5 14,1 15,8 17,5 21,9 9,4 11,0 12,9 14,1

20,4 5,4 6,0 5,9 6,8 6,8 70,4 20,6 21,4 20,9 23,4 23,4 25,0 6,5 7,0 6,6 8,8 8,3 16,3 4,3 4,8 4,9 5,7 5,4

SO,1 89,2 101,2 111,5 132,2 36,8 39,2 38,4 44,7 43,9 4,7 8,3 0,6 3,5 0,7 1,6 3,6 7,5 1,0 3,5 0,6 1,5 2,7 6,5 1,3 3,3 0,7 1,5 3,0 6,9 1,8 4,4 0,8 1,4 2,2 5,7 1,5 4,0 0,5 1,3

G)

K61ni Egyetemi

Klinika ellatoi k6zpontja,

konyha, keszetelek

~aktara Epit.: Heinle, Wischer

Gazkozpont
Az oxlqenvezetekek oxiqenellatasa femtartalyokon keresztOI tortenik, automata kapcsolasi berendezesssl valtakoztatva az Ozemi es a pottelepeket, A felesleges utakat msqsporolvan kedvez6 a gazdasagi udvar bejarata melletti ethslyezes (Ores es teli palackok szallitasa). A palackok elhelyszese tortsnhet mas Ozemi purnpakkal (vakuurn, nitrogen, surftett leveg6) egy helyisegben, hogy ezaltal egy esetieges vezerlokozpontot (szamltoqep altai vezerelt) hozhassunk letre, A gazpalackokat manapsaq un, .hidegporlasztoval" helyettesftik. Ezeket az epOleten kfvOI legalabb 5,00 m tavolsaqra kell elhelyezni.

0=
konyha. keszetelkeszlet

6,8 10,2 8,2 7,0 7,6 6. Gazdasaqles ellat6 szolgalat 18,1 17,0 17,1 17,2 17,2 7. Technikai szolgalat 1,3 2,3 3,3 4,4 4,5 8,0 8,8 10,9 12,1 8. Adminisztr8ci6s szolqaltatas 7,5 1,6 1,4 1,5 1,7 2,0 9. KOlan szclqaltatasok 3,9 3,4 3,4 3,9 3,5 10. Egyeb szemelyzet
11. 6sszes szemelyzet egyeb szernelyzet nelkOi (10)
Fomis: Nemet

122,1 129,6 143,0 157,0 178,3 56,2 57,0 54,3 62,9 59,2 118,6 126,2 139,1 153,5 174,4 54,6 55,4 52,8 61,5 57,9
DKG, 1997·e5

K6rhazBk

Egyesulete

klada.sa

c

o

o

c

o

G)

Herdecke/ruhri

K6rMz,

192 agy, bejaratl csamok az adrninisztracios

reszleqgel, Epft.: Bockenmiihl

Muhelyek
A gazdasagi epOlettel osszekottetesben allnak a lakatos- es elektromos rnuhelyek (40 m2) anyaqraktarral, potalkatreszraktarral (20 m2), altalanos raktarral (60 m2) valamint a szallftoeszkozok tarolasara alkalmas helyiseggel (15 m2). Figyelmet kell fordftani egy vfztartalyra (40 m3), melyet esetleg az epulet tetejen helyezhetOnk el. KOlon vlztisznto bsrendezeseket kell letrehozni az intenzfv es a fert6tlenft6 osztaly szamara,

lrattar es raktarhelyiseg
Az irattar es az egyes munkaterseqek kozotti kis tavolsaq kedvez6, de sajnos legtobbszor nehezen realizalhato, Az alagsorban lev6, lepcsovel val6 osszekottetes lehetseqes. MegkOlonboztetOnk aktak, irodalom, filmek, admlnlsztracios es rontgendokumentumok szarnara fenntartott archfvumokat, keszleteket (gyogyszertar, fert6tlenft6helyiseg, konyha), raktarhelyiseqeket (konyha, adrnlmlsztraclo stb.), preparatumokat, gyujtemenyeket es muhelyeket. A polcok es szekrenyek melysege fOgg a taro lando anyagokt61. Aktak, konyvek es filmek eseten 25--40 cm, eszkozok, porcelanok, stb. eseten 40-60 cm. A raktar teruletet redukalhatiuk gordfthet6 polcrendszerekkel. A polcok nagy teherblrasat (1000 kg/m2) vegyOk id6ben figyelembe.

®

Uzenettovabbito berendezesek
K61ni Egyetemi Klinika ellat6i k6zpontja, konyha, keszetelek ~aktara Epit.: Heinle, Wischer

®

Baseli Kantonspital,

polgarvadelmi

raszleg

kat mat6vel .

es '<:kv6helyisegekkel Epit.: Sutter es Sutter

Kozponti ellatas
Az utobbi evekben megfigyelhet6 a modern organizacios modellek atvetele es alkalmazasa. Az egyes ellato- es elszallftohelyisegek kozponti organizacioja az egyre novekv6 szemelyzeti hiany miatt is szOkseges. A kozponti ellatas bels6 utjait a korhaz tobbi, szokasos utvonalaitol elkOlonftik. fgy a zavaro korOlmenyeket kikOszobolik, a szallftorendszerek tulterheleset pedig csokkentik. A tervezes soran a mernokoknek a szimulalt szamftogepes programok gordOlekeny es hibatlan peldakat vazolnak, melyek a tervezes folyaman meg barmikor megvaltoztathatok. A celiranyos kihasznaltsag reven az ellatasi terseg terOletszOkseglete az id6ben valo beavatkozasssal minimalizalhato.

Az informacio tovabbltasara a korhazban a kovetkezo berendezesek allnak rsndelkezesre: telefon, URH radtoteleton, n6verhfvo, n6ver URH radiotelefon, orak, drotnelkuli szernelyi hfv6, kortelefon, zsnekozvetftd bersndezes, televizio, telex es radio. A jobb atlatas erdekeben fontos lenne a rnediak szarnara egy kozpontot letrehozni a bejarati csarnokban vagy a bejarat mellett egy kisebb helyiseqben, A drotnelkuti szemelyl hfvo egyidejUieg hasznalhato a telefonhalozattal, amikor idohlany vagy Ozemi okokbol a telefonhalozat nem hasznalhato, akkor a szernelyi hfv6knak eletment6 szerepe lehet (rmitoreszleq, radioI6gia). A noverek URH radiotelefonokkal lepnek egymassal es a betegszobakkal kapcsolatba. A telefonhal6zaton keresztOl egy Quarz-6ra segftsegevel tobb szaz perc es masodpercmutatot lehet vezerelni. A betegszobakat el kell latni telefonnal, kortelefonnal es televfzi6val. A korMzakban fontos az oktatas es a kutatas szempontjabol egy Ozemi televfzi6 (monitoring) letrehozasa. Minden epOletet el kell latni automatikus t(lzjelz6vel, valamint kezzel kapcsolhato tUzjelz6vel is. Tuz eseten a szell6z6berendezeseket, a szallftoeszkozoket es a lifteket a t(lzjelz6keszOlek iranyftja. Mindenkeppen konzultalni kell szakemberekkel.

Tarsalgohelyisegek
Az etkezoket es a kavezokat a foldszinten vagy a legfels6 erne leten erdemes elhelyezni (kilatas miatt). A kozpontl konyhaval valo osszekottetes teherfelvonok segftsegevel tortenik, mely azonban szernelyi kozlekedesre nem hasznalhato, Szukseqes az etelkiadasi he~iseggel valo kozvetlen kapcsolat. A velernenysk, hogy szukseges-e a latoqatok, a szemelyzet es a betegek kOlonvalasztasa, igen elteroek, Az ettermeket rnanapsaq egyre gyakrabban kOls6 szemelyzet mukodteti. A kiad6pultos (6-8 m hosszu) onkiszolgal6 rendszer latszik manapsag a legelterjedtebbnek. A salataspult kOIon helyeizkedjek el.

Az admlnisztaclos helyiseqek eseten 7-12 m2 terOletet szarnltsunk egy munkaer6re. A beteg- es a latoqatoi forgalom szarnara fenntartott helylseqek a bejarati csarnokhoz, a felvetell es az elszarnolohelylseqhez (25 m2) kapcsolodnak, Fontos a minimum ket felveteli helyiseggel (eqyenkent 5 m2) rendelkez6 fekv6betegbejarattal, - mely a felvetel el6tt zsilipkent miikodik -, a penztarral (12 m2), valamint a konyvelessel (12 m2) valo osszekottetes, A bels6 Ozem szamara a kovetkezo hslyiseqek szukseqesek: az admlniszfracios osztaly igazgat6janak lrodala (20 m2),a titkarsag (10m2), az adminisztracios reszleq irodaja (15 m2), valamint az ellatasl reszlegben esetleg n6veri iroda (20 m2), szemelyzef iroda (25 m2), kozponti archfvum (minimum 40 m2), mely a pinceben helyezkedik el es ahonnan az adrninisztraclot rnelleklepcson lehet megkozelfteni. Igeny szerint: szolqalatl helyisegek a f6n6ver es a gondozon6 szamara, orvosi tartozkodohelylseqek, orvosi konzultacios helyisegek, betegakta-archfvum, szakkonyvtar, betegek szamara konyvtar, fodraszhelylseq (2 hellyel). A konyveles egyre nagyobb rnerteku raclonallzalasat es az elektromos berendezesek es a szarnitoqep hasznalatat mar a tervezss soran figyelembe kell venni: padlokat, esetleg alpadlot kell tervezni, a kozponti irodat pedig el kell latni cs6postarendszerrel.

Fobejarat
Az altalanos beteg- es latoqatoforqalom szarnara szOkseg van egy f6bejaratra, a kOlon bejaratok (fert6z6osztaly, gyermekosztaly) els6sorban higieniai okokbol indokoltak. A bejarati csarnok a nyitott ajt6 elv alapian a koran erkezett latogatok varakozasi helyekent szolgal. A bejarati csarnok kiepftese manapsag egyre inkabb a hotelek bejarati reszlegehez hasonlft. TorekedjOnk ennek az iranyzatnak a kovetesere, kerOljOka korhazi karaktert. Itt valasztodnak el a latogatok, az ambulans betegek, a korhazi apoltak es egyeb mas szemelyek utjai egymastol. A bejarati csarnok nagysaga a k6rhlizi agyak szamatol es az atlagos latogatoszam alapjan alakul. A fogadohelyiseget es a telefonkozpontot (12 m2) pultszerO, zarhato megoldassal kepezzOk ki, hogy innen az egesz csarnokot attekinthessOk. Tovabba legyen a csarnokban egy penzermevel mukOd6 telefonfOlke, valamint kioszkok dOhanyaru, edesseg, viragok es froeszkozok szamara.

Imahelyisegek
ElhelyezkedesOk kozponti helyen, a bels6 es a kOls6 forgalom talalkozasi pont jan, de az apolo-, kezel6- es ellat6reszlegeken kfvOI legyen. Egyarant hasznalhatja a szemelyzet, a latogatok es a k6rMzban tartozkodo betegek (szallftasuk megoldando!). Az imaheIyisegek szama es nagysaga fOgg a felekezeti hovatartozastol, a kOIonboz6 helyi es szemelyi igenyekt61, de legalabb 40 m2 nagysagunak kell lenni Ok. Evangelikus kapolna: sz6szek, vonjuk be az egyMzi felOgyel6seget. Katolikus kapolna: aldozopad, gy6ntatohelyiseg, sekrestye, szOkseges a helyi pOspok beleegyezese. Az egyhazi szemelyzet helyisegei kozvetlen kapcsolatban allnak a kapolnaval es az imahelyiseggel. SzOkseges: szolgalati es besze16szoba, sekrestye, takarfto- es raktarhelyiseg. Az Ol6helyeken kfvOl tervezni kell meg helyeket a betegek agyainak, a keresztel6medencenek, az orgonanaklharm6niumnak valamint az oltarnak.

Legvedelem
TerOletenkent kOIonboz6ek a sugarzas es a leglokes elleni vedelmi epftmenyekre vonatkoz6 kovetelmenyek. Figyelembe kell venni a Nemet EpftesOgyi Miniszterium altai el6frt rendeleteket. Rendelkezni kell szOksegmut6kkel, agyakkal, steril anyagokat tarolo heIyisegekkel es veszhelyzet estere fenntartott technikai egysegekkel (csak Svajcban szOkseges).

Fekvobeteg-bejarat
A fekv6beteg-beszallftas szamara egy fedett behajtora vagy egy zart csarnokra van szOkseg, mely az adminisztracio kozeleben van es ennek latokorebe esik. A fekv6beteg-bejaratot a f6bejaratt61 ne lehessen latni. Egy rovid es az altalanos forgalom el61 elzart ut vezessen az ambulanciahoz,a mUt6s reszleghez es a f6 kozlekedesi csom6ponthoz(betegosztalyokhoz). Ehhez kell kapcsolodniuk meg a kovetkez6knek: felveteli vizsgaloi helyiseg els6segely szamara (15 m2), egy el6ter (10 m2), valamint kozvetlenOI a bejarat mogott minimum ket hordagy- es ruharaktar szamara hely.

556

557

KORHAzAK
OKTATAs ES KUTATAs ~

KORHAzAK
SORGOSSEGI AMBULANCIA
-?

ij]

ij]

03 = epQletgepeszet 02 = raktar, mosoda 01 = konyha, rmlhelyek, kfeerletl altomasok

o = kantinok, csarnokok 1 kavezo. etoadcterrnek 2 konyvtar

= =

3 = laboratoriumok 4 = laboratorluml iskola 5 = technikai helyiseg

Lak6tersegek A lakoterseqek alapvet6en el vannak kulonltve a korhazi tersegt61. MegkozelftesOk a f6epOIet fel61 tortenlk, A terseg lak6otthonokra, lakasokra, kepzo es tovabbkepzo iskolakra tagol6dik. A szolqalatban lev6k gepkocsijai es egyeb jarrmlvei szamara elegend6 parko16helyet kell biztosftani Lak6oHhonok A n6i alkalmazottak szamara fenntartott lak6otthonokban a noverek mellett szukseqss esetben orvosn6k, asszisztensek, segedmunkaer6k es egyetemistak is elszallasolhatok, A lako-haloszobak egysegesen egyagyas szobakent, szekrennyel es furddreszleggel (16 m2) vannak kialakftva. Jobb meqoldas azonban az elkulonitett WC es zuhanyoz6. A szoba rneretel kb.: 4,60-4,7 m x 3,00-3,50 m. Az emeletek belrnaqassaqara a lakasepftkezssek szabalyai vonatkoznak. A konyhai egysegek kialakitasarol elter6 nezetek Ieteznek, Korabban 10-12 lako-haloszoba egy lak6egysegnek szamltott, koz6s talal6val (6 rn"), tartozkodasi helyiseggel (20 m2), esetleg balkonnal es takarft6helyiseggel (10 m2). Ma lnkabb az olyan lako-haloszobak szokasosak, melyekbe be van epftvs egy f6z6sarok es a vizesblokk. A tarsasaql helyisegekhez, melyeket az 6sszes alkalmazott egyarant hasznalhat, a kovetkszok tartoznak: - Tartozkodasi helyiseg (lako-haloszobankent 1 m2, min. 20 m2) - ez el6z6vel osszekottetesbsn egy tobb rendeltetestl szoba 20 m2 -gardr6b -2WC - mosohelyiseq 10m2
- szarftohelylseq 15 m2 - raktarhelylseq 30 m2•

CD

Oktatasi

as Kutatasi K6zpont, Basel

Epft.: Suter & Suter

G)

Epil.: K6hler/MOlier Ambulancia szolqalati helyiseqekkel, osszekottetesben a k6zponti sterflizaloval,
Ambulancia 1. Atveteli, varakozasl helyiseg 2. Kis beavatkoz6 helylseg 4. Tobb celra hasznosfthat6 helyiseg (urol6gia) 5. Orvosi gardr6b 6. Konzultaclos helyiseg orvosok szamara 7. Orvosi szoba 8. Helyiseq tiszta agyak szamara MCit6reszleg 9. Szeptikus mOta (endoszk6pia) 10. Bevezetdhelylseg 11. Eszkoztarol6 helyiseg 12. Aszeptikus mOta 14. Sterllizalt [arat, mosd6 15. Kivezetdhelylseq Intenzfv osztaly 16. Zsilip az intenzfv apolasi reszleqhez 17. Ellatas/munkafclyoso 18.lntenzfv kezelahelyisegek

®

A funkci6s reszlegek alaprajza: A = mUtareszleg, B = ambulancia, C = intenzfv osztaly

A fertiak lak6otthonait is hasonlokeppen kell kialakftani, felteve ha a letesftmeny nagysaga egy kozos lak6otthon letrehozasat teszi szukseqesse, Lakasok A ketszobas lakasok (40 m2) az orvosok, iIIetve orvosn6k szamara a lak6otthonok megfelel6 nernu reszleqehez csatolva talalhatok, Az orvosok, a korhazl adminlsztraclos szemelvzet es a hazrnester szarnara fenntartott 3-4 szobas lakasokat (70-90 m2)a lak6otthonokt61elkOlonftve kell tervezni. Esetleg tervezhet6k az orvosok szamara tarsalkodohelylseqek; konyvtar es olvas6terem (25 m2), klubszoba (35 m2). Az orvosok szamara epltett lakasok szarna egyre
csokken,

®

3. emelet, kutat6i laborat6rium

m~m m~m
olvas6terem

A sOrg6ssegi arnbulanclat a jaro- es fekv6betegek a fekv6betegek reszleqen (az atjar6 rnaqassaqa min. 3,50 m) keresztOI erhetik el. A beteqszalhto kocsik szarnara megfelel6en feltOntetett jelzeseknek eletment6 szerepOk lehet. Az osztaly bejaratanak slhelyezese a f6bejarattal szembeni oldalon kedvez6, mert fgy eikerOlhet6 a latoqatokkal, illetve a tobbi beteggel val6 talalkozas, Az osztaly ambulanciahelyisegekb61 (20-25 m2) all, melyek mllt6asztalokkal, kisebb mut6lampakkal, mosogat6val ellatott szekrenyekkel es esetleg betegkabinokkal vannak ellatva. Tovabba kell lennie egy gipszel6paddal ellatott gipszel6helyisegnek, valamint egy sokk-kezel6 helyiseqnek. Szukseqes a mut6reszleg kozelseqs, akkor is, ha veszesetek szamara rendelkezesre all egy sOrg6ssegi beavatkozohelyiseq. A sebeszetnek es az anesztezioloqianak a kozelben kell csoportosulniuk. Baleseti korhazak A legtobb esetben csak naqyvarosokban talalhatok, egyidejuleg ellatnak rehabilltaclos teend6ket is. Ezeket a j6 baleseti sebeszekkel ellatott kisegft6 korhazakat gyakran regi, renovalas altai b6vftett altalanos korhazepuletsken belOI helyezik el. Kozegeszsegiigyi hivatalok A k6zegeszsegOgyi hivatalok Nemetorszagban [oreszt az ambutans poliklinlkak funkci6it toltlk be: a megel6zessel es az elbocsatott jarobeteqek utokezelesevel foglalkoznak. Korai diagn6zis szamara vizsqalatl es kezel6helyisegekre van szukseg, hataskorukbe az utokezeles, a gy6gyintezeti ellatast megel6z6 kontroll (Tbc-qondozas), a sorozatvizsqalatok es a tanacsadasok tartoznak. Hivatali orvos: orvosi szoba, vlzsqalati helyiseg Segedorvos: esetleg orvosi szoba, vlzsqalati helyiseg, varakozol helyiseqek elkOl6nftve JarvanyOgyi orvosi helyiseqek: orvosi szobak, el6szoba, vizsqalatl helyiseq, elkOl6nftett varakozohelylseq, Nemibeteg-gondoz6 helyiseqek; WC-vel ellatott vlzsqalati helyisegek, el6szoba kartonoz6val, vizsqalati helyiseg. Kismama-tanacsadas: varakozohelylseq, tejkonyha, babakocsi-tarol6 helyiseg (bejaratnal), kartonoz6. Valamint szOkseg van meg orvostechnikai helyisegekre, r6ntgenosztalyokra, ifjusagi osztalyokra, adrnlnisztraclos helylssqekre, szemelyzsti helyiseqekre es archfvumra. Ezen helyisegek riagysagai kOlonboz6ek, a tervez6nek meg kell beszelnle a kesobbl hasznaloval az altala igenyelt rnereteket,

~'tP

~'tP

Kepzo es tovabbkepzo iskolak Az orvostanhallgat6k gyakorlati kikepzese megkoveteli egy specialls szakreszleq, a kepzesl es a kutatasl reszleq kialakltasat, mely a korhazzal szoros kapcsolatban van. Az egyetemistak szamanak novekedesevel n6 az oktatasi intezmenyek utanl keres let is. Rendelkezesre kell allni a kovetkezoknek raktar, rmlhelyek, klserletl hslyiseqek (gy6gyszertar), audlovizualis zonak (a mllt6helyisegekb61kozvetltett felvetelek szarnara), esetleg saiat kavezo, 150-500 f6s el6ad6termek, konyvtar; kutat6- es diaklaboratorlumok, gyakorlohelyiseqek es lrodak, A helylseqek szama es nagysaga az intezmeny nagysagat61 es helyet61 fOgg. Kfserleti helyisegek Ezekben a helyiseqekben tartlak az egesz korhaz teruleten szukseges osszes allatot. A klserletl helyisegeket szernelyl es aruszalIft6 felvon6k k6tik ossze mas laborreszlegekkel. KOl6nosen az egyetemi klinikakon jutnak fontos szerephez ezek a helyisegek. Az allatok tenyssztesere es tartasara nagyobb terOletu helyisegeket is kell meg tervezni. Konyvtar Az orvosi konyvtarakat szabadkonyvtarakkent kell kialakftani, zart raktarak es konyvkladas nelkul, Az orvosi szakirodalom nagy reszet szakulsaqok kepezik, Fontos az elegend6, olvas6 lampakkal felszerelt olvas6asztal, munkahelyek mikrofilmek olvasasahoz, diavetft6k es fr6gepek. A konyvtar kis es k6zepes klinikai szallftoberendezesskhez val6 k6zelsege el6nyos.

®

Prignilzi Korhaz belso helyisageinek megk6zeHtese

Epfl.: 8.+C. Lambart

15

--_j

®

2. emelet, k6nyvtar

@ Sl. Elisabeth

Korhaz, Halle, Epil.: U.+A. Welcken

Tll:fJ1j}

1. Be es kivezet6 helyiseg 2. Szeptikus beavatkozc-helylaeq 3. Eszkozok 4. Varakoz6helyiseg 5.0115zli 6. Archfvum 7. Ambulancia 8. Megsemmisrtes 9. Aszeptikus mOta 10. EszkOzOk 11. Bevezetchelyiseq 12. Mosd6 13. Kivezet6helyiseg 14. Atfektet6helyiseg 15. Eisosegely 16. Bejelentkezes 17. Felvetel 18. Ultrahang 19. Elektromos aleloszt6 20. Vlzsqalaf es kezelai helyiseg
M

558

559

lroda

4 5 6 7 8
10

11

14 15 16

G)

G6ttingeni

Szpasztikai

Kozpont

18 19

Rendet6 Oktatohelylseq Maganoktatas Ovoda Szemelyzeti gardr6b Szemelyzetl fOrdo Fates Kerekparok Konyha Bejarat Gazdasaql udvar Mosogat6mos6h. Petenkazo Eszkoztarol6 helyiseg Magankezeles Gimnasztikaterem Foglalkoztat6 terapia Szemelyzeti tartozkodasl h.

KORHAzAK
Klilonieges korhazak

I

-- - -- - - --- -- - ~-- -- ---- - - - - - - - -- - - - - - - --- -- -- - - - -- --_,

I

-7Q]

I

K6RHAzAK
KOLONLEGES KORHAZAK

as

A kOlonleges korhazak a korhaztlpusok kozOI egyre nagyobb szerephez jutnak. Az egyes szakreszleqek speclalizacioia megkoveteli az alapterOlet kedvez6bb kihasznalasi lehet6segeit, megpedig ugy, hogy sokkal nagyobb figyelmet szentel az alapos tervezesnsk. Fontos az epftesszel, a szakmernokkel es az orvosokkaVn6verekkei val6 allando egyOtlmOkodes. A kOlonleges korhazakhoz tartoznak a sebeszeti klinikak kOl6nleges szakreszlegei, mint pI. terapiai, pszichiatrial, gyermek- es gy6gyk6rhazak. Megnovekedetl az allergiol6giaib6r- es tOd6betegsegekkei foglalkoz6 klinikak szarna.
Felveteli osztaly Krfzis alosztaly FelOgyeleti helyiseg Beteqszobak II. Blztosftott osztalyok 2 osztaly egyenkent 32 beteggel, a fas terapiai csoportok

-7Q]

Bejarati csarnok Portae Tltkarsaq 4 Admlnlsztraclo 5 F6n6ver
Falvetel

16 KUnikai labor 1 Bzeroloqlal labor 18 Bakterol6giai labor 19 Fert6z6beleg-felvelel Fenyes udvar 21 ElkOl6nl16 helyiseg Konyha Nover Apolasi munka Sz0l6k

G)

csarnok Portae Belelentkezes Adminlsztraclo Iroda Orvos 7 Varakozohelylseq 8 Vizsgalati helyiseq 9 EKG
Bejarati

® ® Zsilip/beszallftas CD Zsllip/beazallitas,
®

Fobejarat Felvetell zsiliplbetegszallftas

Szemelyzeti funkci6s jarat
10 Osztalykonyha

III. Elbocsato osztaly Atmeneti osztaly EI6keszftes az lntezet elhaqyasara

lakoszobe]a, lak6konyha, ® ~~~~!f~~~~~~~ec::~:~e'ett, etkezdsarok osztalyckkal: a kOnJtbelsa reeze ® Vizesblokk: WC, zuhanyoz6, <V K5nll nagy szemelyenkent ® Emeleti zsilip @ Takar'tohelyiseq, kamra
16 Egy terapikus lak6k6z6sseg

muhelycsarnokok, tClzolt6sagi bejarat Szervizfolyos6, beszanrtas. aruszetosztas

11 Kozos etkeZ6Si terOlet 1 Csoportszoba 13 Belsa csarnok 14 Teraplahelylseq 15 Betegeszoba

7 FOI-orr-gegeszet 8 Szemeszet 9 EEG 10 Babakocal-tarolo h. 11 Varakczohelylaeq 12 Vlzaqalatl helyiseg 13 Orvos

G)

Varos] Gyermekklinika,

Furth, 200 agy, foldszint

®

Epit.: Amon, Hackl, Kochta 1.emelet

-, ~

-

....
F61dszint Csarnok Gardr6b Tartozkodasl helyiseg Orvosi szoba Elaszoba Megbeszeles Admlnlsztraclo KOzponli felvetel irodak6zpont Telefonk6zpont 0115zo Laborat6rium 13 Vervetel 14 Mosogal6helyiseg 15 Autoanalfzis 16 Biokemia 17 Rutin 18 Fizika, kem'a

®

Wildbadi

Reumatol6giai

Korhaz,

100 agy, foldszint

1 Konyhai keszlet 18 Haktar

(f) @ @

® Archfvum
MGhely

~

(Z)

Csarnok Nappali helyiseg Konyha Etkez6 Televfzi6s h. Konzultaclo, kenyvtar Terasz

® Gazsterllizalo ® K6zponti sterilizaci6
Karbantartas

Vezeta

@ Titkarsag @ Gephaz
@
Programoz6

@ Operator

CD Orvosi szoba ® Vizsgal6 ® Merohely ® Ergo-spirometria ® Ergometria CD Szfnezoanyag-vizsg. ® Patol6gla. mersteren ® Trezorhelylseq ® Dozisadagolaa
@ @
Radioaktrv labor Pr6ba-merohelyiseg

2. emelet

o aezenanaectc

; ;·.I).~~coL..J...d,;-..L~:.L..J
~/

I,
I

19 Vegyszerek

I

Epft.: Braun/Schlockermann/Braun-Krebs

I
1.emelet

Szelloztetokozpont Nlsztaqmoqrat

Orvosi szoba MiograJia Sotetkamra

l
I
I
fi\
\::!) Munchen; Hehabilltacios 72 agy, % emelet Kozpont,

®

Diaqnosztikal

Klinika, Wiesbaden,

foldszint

@1.emelet

®

2.emelet

CD Lak6szoba ® Teazo ® Takarft6h.
(1)
Hal6helyiseg

®

o

Elkez6 Neveld, keszenletl szolqalat

® Kamra ® Orvos,

I

keszenleti szolqalat

'I
-,

I

,

®

MGncheni

Rehabili!aci6s

Kozpont,

72 agy, 4. emelet

®

.- .._, .....

......

Karl-Bonhoeffer-Idegklinika,

Berlin, pszfchiatriai

osztaly

®

Hellner

Klinika,

Bad Sassendorf,

100 agy

560

561

KORHAzAK
PROSZEKTURA,PATOLOGIA,GAZDASAGIUDVAR GYERMEKAGYAS
Proszektura, patologia Egy korhaz proszekturaja a k6vetkez6 helylseqeket foglalja maqaba: meg6rz6helyiseg, boncterem, koporsoraktar, hllt6berendezes, ravataloz6, az elhunytak kopors6ba helyezessnek helyisege, valamint a patol6gusok 6lt6z6je. Mint onallo korhazi egyseget ugy kell megtervezni, hogy a kOl6nb6z6 osztalyokat eler6 felvon6egysegek k6zvetlen kozeleben legyen. Gondolni kell a tervezesnst a helyiseg attekinthet6 megk6zelfthet6segere (a hozzatartozok szarnara), valamint egy lehet61eg minel r6videbb behajt6ra a ternetkezesi vallalatok szamara, A korhaz naqysaqanak megfelel6en az osztelyt lehet b6vfteni laborral, lrattarral, valamint szemelyzeti 61t6z6kkel. Gazdasagi udvar Az egesz korhazi euato k6zpont kozepponti helyen legyen. Egy gazdasaql udvar, mely a legkedvez6bben az als6 ellato- es elszaltltoreszlsqben helyezkedik el, teremti meg ennek a lehet6seget. Az utcaval egy, a f6bejaratt61 es a fekv6beteg-bejar6t61 elk0l6nftett bejarattal all kapcsolatban, amelyen keresztOI zajlik a k6rhaz egesz szuksegletenek, valamint a hasznalati javaknak a teljes forgalma. A tervezesnel Ogyelni kell a teheraut6k rakodasl terensk tervezese mellett a szarnos hulladekfaitara is (konyhai hulladek, kOl6nleges hulladek, Ovegek,papfr, el6hfv6 folyadekok) es ezek tarolasara Ezen kfvOI a gazdasagi udvarba meg lehet tervezni hslylseqeket a szuksegaram-aggregator, a tCizolt6fecskend6-k6zpont, az oxigen es sCirftett leveg6 szamara, valamint mas ellatohelylseqeket is. A sokfele klhasznalhatosaqi lehet6seg es a szarnos kOl6nfele gepjarmCi miatt ennek a tersegnek a nagysagat nem lehet pontosan meqhatarozni. Minel el6bb meg kell beszelnl az igenyeket a kesobbl hasznaloval, Az alagsori elhelyezkedese miatt a gazdasagi udvart csak rarnpan lehet megk6zelfteni (kisebb mint 15% lejtes!). Kisebb korhazi alapterOletek eseten megfontoland6 az egyes reszlegekre val6 raepftes, de ebben az esetben mlndenkeppen figyelembe kell venni a be- es klararnlo leveg6 szabalyozasat.

KORHAzAK
ES UJSZOLOTTOSZTALVOK
Kismama- es ujsziilottapolas A klsmarnak es az ujsz0l6ttek apolasa maqaban foglal rnindentele tevekenyseqet, melya korhazban val6 szuletes utan norrnalls esetben szukseqss: a testi, az orvosi, a pszichol6giai es a szocialis felOgyeletet. A fert6z6 betegsegekben (tffusz, tbc, hepatitis) szenved6 kismarnakat elkOl6nft6 helyiseqekben kell elhelyezni. Az eletfunkci6k zavara eseten az ujszOl6tteket az intenzfv osztalyra kell athelyezni, A fert6z6tt ujszOl6tteket vagy a legzesi zavarokban szenved6 ujszOl6tteket (pI. koraszOl6tteket) a korhaz special is osztaIyain illetve gyermekklinikakon kell apolni, A klsmamak apolasanak tagolodasa A klsmamak apolasa semmiben sem ter el mas osztalyok normal apolasatol: alapapolas, kszeles, betegfelOgyelet, adrninisztracio es ellatas, A k6zpontosftott csecsernoellatas soran az ujszOl6ttek apolasi egyseget a klsmarnareszleq egyik vegen, vagya kismama reszlegen belOI helyezik el. A fertozesek csokkentese vegett a terOletet kisebb helylseqekre vagy boxokra osztjak, A szoptatas alkalrnaval az ujszOl6tteket kocsin toljak a kisrnarnakhoz. Ezaltal a klsrnamak es a csecsem6k k6z6tt gyakoribb es intenzfvebb kapcsolat alakul ki mint a k6zponti szoptat6 helyiseqek eseteben, A kisrnamak es az ujszOl6ttek egy szobaban val6 elhelyezesevel ("Rooming in") eikerOlhet6 a csecsem6k kocsival val6 szallltasa, fgy a szernslyzetnek is kevesebb lesz a dolga,de ez egy gazdasagilag decentralizalt ujszulottellatashoz vezet. A "Rooming in" id6k6zben
sztenderre valt a korhazakban,

~ ~RiiiA

~~keSZi'

flJi
.6..

..."".~=H

{.j\ Soltaui Korhaz, 354 .ogy

'-!..I

Epit.: Poelzig,

Biermann

®

2.St. Joseph Hospital, Wipperfurth, 372 agy, proszektura, Epit.: Kohler, Helfrich

Q)

Kora- as ujszulotlosztaly

27 aggyal,

Fulda

Epit.: Kohler, Kassam

V

~

~kOpors6'

--.JL.:..L._.J'Y

lol~~~--I

®

®

St, Clemens Hospital, Geldern, 480 agy, proszektura Epft.: Poelzig

@

Varosl K6rMz, Velbert, 444 agy, proszektura Epit.: Kruger, Kruger,

f--- 3.50 --+--

Rieger

:~D
II:::]
00 0 1(1

Fert6z6 gyermekosztaly,

szobavarlaciok

Epit.: Deilmann

3,50---l

C]'J
(

o°C] C] ___
~Ir'\

jh

~I(
f--5.0_ Fert6z6 gyermekoszt.oly, szobavarlaciok Epit.: Deilmann

®
esszekottetes, alaqsor, ell8161 as elszallft6i reszleg

Fertpz6 gyermekosztaly, szobavariaciok Epit.: Deilmann

I
hulladek

®

Gyermek.ogyas

szoba levalasztott

csecsem6helyiseggel

Epit.: Mayhew

I

I
,1. H6k6zpont, technika 2. Elektomos arametoszto 3. Vizlgazraktarozas 4. Hakodoter 5. Oxigen 6. Elektromos eJoszt6 7. lntormeclos ceatornak 8. Raldar
9. Ellatas

11. Szennyes 12. Haktar
13. Hczzatartozok

,I
i

'-J IU0 D\J 0 80 Df1 SO 0

Az apolasi egysegek nagysaga Altalaban kisebbek mint mas normal apoloeqyseqsk. A kisebb osztalyok el6nyben reszesttendok, hiszen higieniai szempontb61 k6nnyebben kezelhet6k (kisebb a szernelyzst es a latoqatok fluktuaeio]a). Oelszeni az apolasl egysegek 10-14 agyas korlatozasa, Az osztaly funkci6i a kovetkezokeppen tagol6dnak: zsllipeles, egeszseges klsrnamak apolasa, egeszseges ujszOl6ttek apolasa, kornplikacioval szOletett ujsz0l6ttek (koraszOI6ttek) apolasa es kiszolqalo funkci6k. Hiqieniai okokb61 a kismarnak es az ujszOl6ttek apolasara sokkal nagyobb figyelmet kell fordftani mint mas normalis apolas eseten, Ezert a szokasos zsiliprendszeren kfvOI szukseg van meg egy gardr6bbal ellatott latogat6i zsilipre. Az agyak helyeit ugy kell tervezni mint a normalis apotas eseten, az agyakat azonban tavolabb kell felallftani egymast61, hogy eleg hely jusson az ujszOl6ttek kosarainak szarnara, A mellekhelyiseqekben Ol6kadzuhanyoz6 kornblnaclot, illetve zuhanyoz6t kell felallftani, hiszen a klsmarnak nero vehetnek Ol6fOrd6t.Az ujszOl6ttapoiasi osztalyok a k6vetkez6 funkci6s helylssqeket tartalmazzak: agyhelyek ujszO16ttekszamara, polyazohelytseq; csecsem6fOrdet6, pelenkazo, mer6helyiseg, n6veri tartozkodasl helylseq es esetleg a szallftokocsik lerak6helye. A k6rokoz6kkal fert6z6tt ujszOl6tteket egy kOl6n funkci6s egysegben, az elkOl6nftett ujszOl6ttosztalyon kell elheIyezni. Ennek helylseqei a k6vetkez6k: elkOl6nft6 helyiseqek, apolasi helyiseqek es ellatohelylseqek. A funkci6s kiszolgalohelyisegekhez tartoznak a k6vetkez6 reszek, illetve helylseqek: az osztalyos n6ver szolqalati helyiseqe, noveri tartozkodohelytseq, teakonyha, orvosi szobak, vizsqalo- es kezel6helyisegek, tisztaruhatar, betegfOrd6, nappali helyiseg betegek es latoqatok szamara, raktar, eszkoztarolo, takarftohelyiseq, szernelyzeti es beteg-WC, atacoszekrenyek agynemCiknek, valamint tarsalqo hozzatartozok szarnara, Technikai feltetelek: A leveg6 csfratlanltasanak srdekeben a legtechnikai bsrendezesnek orankenti nyolcszoros legcseret kell biztosftaniuk. A szobakban 24-26°C homersekletnek kell lennie. Az uzemi egyseg elhelyezkedese: a kismarnak es az ujszOl6ttek szules utanl szallftasi utjanak lehet61eg r6vidnek keillennie. Ogyelni kell arra, hogy ez az utvonat ne keresztezzen forgalmas folyos6kat, illetve ne essen ezekkel egy utvonalra, A szuleszetet es a gyermakagyas osztalyt lehet61eg egy szinten helyezzOk el, hogy ne kelljen a liftet hasznalni,

o
0

0

14. 15. 16. 17.

Bavatalozas Kopors6ba helyezes Boncterem Megorzes

0
®

DD~
0
oOn

0 111

18. Archivum

10. Meqsemmisftes

19. Pihen6helyiseg 20. Vfzalatti masszazs proszektura, fizioterap!a .

®

1

{_
( ]

01

o.

~
• Cl

D
r
J
Epit.: Deilmann

D 0

Alagsor

ell.ot6· as elszallit6egysegekkel,

Epft.: U.+A. Welcken

®

1--3.60
osztaly szobakialakltasa

3,60----I

Gazdasagi

udvar/rarnpa

Epit.: U.+A. Weicken

Gysrrnekaqyas

562

563

KORHAzAK
SPECIALIS APOLASI EGYSEGEK ~

--- --- - ------------------Privet

--

---- -------- ---- -- ---.,

IOOSEK OTTHONA

IlJ'

~UJ
Az id6sek gondozasara szolqalo letesftmenyek: 1. Nyugdfjashaz, 2. Id6sek otthona, 3. Id6sek napkozije

G)

Gyermekosztaly

28 aggyal, Varosi K6rMz,

Velbert

Epit.: Kruger, Kruger, Rieger

OBg
o

00

I--- 3.60 ---I---

3.60 ____,

~7.2O~~

®

Kontrollraszleg erosen suqarvedett egyagyas as katagyas szobal Eprt.: Deilmann

®

Hosszu ideig korhazban tart6zkod6 betegek szarnara kialakitott nagyagyas szobak, alapapolas

1

1
@

,___

3.60

--+---

3.60

7.20 ----,--\ Epft.: Deilmann

Szobaeqyseq konnyu pszichikai as apolasra szorul6 betegek szamara

Csecsemc5- es gyermekapohis A kOlon gyermekklinikakon apolt betegeket a kovetkezokeppen osztalyozzuk: csecsem6k 35%, koraszulottek 13%, kis- es iskolaskoru gyermekek 22%, 14 eves korig, valamint kort61 fOggetlenOI, fert6z6betegsegek szerint 22%. Ezen betegcsoportok slhelyezesekor rendkfvOI Ogyelni kell a beteg es beteg iIIetve beteg es szernelyzet kozottl kontaktusra. Az ablakokat biztosftani kell, hogy e gyerekek ezeket ne nyifhassak ki. Az elektromos berendezeseket es fut6testeket ugy kell elhelyezni es kivitelezni, hogy azok ne veszelyeztethessek a gyerekek testi epseget. Tervezni kell tovabba tanuI6-, foglalkoztat6- es [atszoheIyisegeket. A kOIonboz6 fert6z6 beteqseqekben (kanyar6, baranyhiml6, difteria, skarlat, Tbc) szenved6 betegek szarnara biztosftani kell elkulonltett helyiseqeket, A falak 1,50 m rnaqassaqiq lemoshat6ak legyenek. A helyiseqek klalakftasanak hasonl6nak kell lennie, mint egy ovodanak, kerOlni kell a steril atmoszfera hatasat, Sugarkezelt betegek apolasa A suqarteraplas intezrnenyek tervezese soran, melyekben a sugarkezelt betegek vizsqalataval es kezelesevel foglalkoznak, figyelembe kell venni mindenekelott a Sugarvedelmi Rendelet el6frasait. Az apolohelyiseqek naqysaqa feleljen meg a normal apolohelyiseqek naqysaqanak, Ez az Ozemi egyseg a kontroll- es a feIOgyeleti-reszlegre oszthat6 fel, Az er6sen suqarkezelt betegeket fgy ellehet kOlonfteni az enyhebben suqarkezelt betegekt61. A betegeket ezert lehet6seg szerint egyagyas szobakban kell elhelyezni. . Pszichikai betegek apolasa A pszichikai megbeteqedesek sajatossaqabol ad6dik, hogya nyntes zart osztalyok (kOlonosebb apolasra nem szorul6 ill. sulyos betegek) tervezesekor es berendezesekor milyen k6vetelmenyeknek kell eleget tenni. Az ilyen epuleteknsk igen nagy a helylseqszukseqlete: szukseq van tarsalqo-helylseqekrs, etkezohelyiseqekre, foglalkoztat6-helyisegekre valamint csoportteraplas helyiseqekre, mivel a betegek nincsenek agyhoz k6tve. Tovabba kisebb, j61 attekinthet6 apolo egysegekre (25 betegig), valamint lakalyos berendezesre, hogy ezaltal a betegeknek a vsdettseq erzeset biztosltsuk. Egyre inkabb terjed azonban a pszichikai betegek altalanos korhazi reszleqekben val6 elhelyezese, hogy ezaltal msqakadalyozzak ezen betegek lzolaciojat,

Az idc5sek lakasa egy vagy tobb lak60vezetbe integralt lak6hely,
mely az id6s emberek igenyeit figyelembe veszi es ahol lehet61eg onalloan elhetnek az otthonon kfvOI is ... ® - ®. Az id6sek lakasai a lak6telepi lakasok kozott 2-10 %-ban reszesednek, egyszemelyes lakas 25-35 m2, ketszemelyes 45-55 m2, fedett (id6jarast61 vedett) erkely, mely ~ 3 m2-es, minimalls melysege: 1,4 m, az erkelyajt6 kuszob nelkOIi legyen.
...J

Nyltott

resz.

:
I I L

G)

Elrendezasi

vazlat

A nyugdijashSz (id6sek haza gondoz6val) tobb lakasb61 all6 epOlet, kozossegi helylseqekkel, teakonyhaval, lakosqyseqenkent ~ 20 m2 alapterOlettel. El6nyos, ha a kozelben van egy id6sek otthona is, ahol etkezesl, szabadid6-, iIIetve terapias egysegek vannak, plhenesl lehet6seggel. A noveranomas, a flird6k, gondoz6szobak, kozponti mosoda es tlsztitohelylseqek is fontosak. 5-8 szemelyre jusson egy gepkocsiparkol6. Futes 2%-kal az atlag feletti homersekletertekekkel, Arnbulans szernelyzet is szukseqes az id6sek segftesere ... ®. Idc5sek otthona allando lak6- es gondoz6egysegekkel Az otthonokr61 sz616 torvsny szlqoru tervezesi, engedelyezesi es uzernelesl el6frasok szerint alkalmazhat6. A nagy kiszolgal6feiOIetek miatt a gazdasagos rnerst az otthonban lak6 120 f6s letszarnnal kezd6dik. Gondozasi, rsndezveny- es teraplas reszekre szukseq van. A rovld ideig tart6 apolas reszleqsnek lnteqralasara is gondolni kell. Altalanos bels6 kialakltas: lepcs6fokok 16/30 cm rneretuek, az elek szfnben [eloltek, Korlatok ketoldalt, a foly6sokon is! A felvon6k a fekv6betegek reszere is megfelel6ek, lehajthat6 Ol6kekkel. A konyhak butorozva, de az ablakoknal szabadon hagyva! A DIN 18011 es 18022 szerinti rnozqasserultekre vonatkoz6 el6frasokat tartsuk be. (... 525. oldal) Az otthon lehet61eg a varosi vagy falusi infrastruktura kozeleben es a nyilvanos kozlekedesi eszkozok kozeleben legyen. Szabad terOleteken pihen6padokat kell elhelyezni! Idc5sek napkozije: az onalloan lak6 emberek reszere, a mindennapi talalkozas es az arnbulans kezeles celjara. Kb. 1600 id6s szernelyre kell 1 id6sek napkozile. A talalkozohely oszthat6 legyen 120 m2-ig, a szolqalati es tanacsado hely 20 m2. A rnozqas- es foglalkozasterapiakhDz, az atoltozeshez, csoportos termekhezWC, teakonyha es tekepalya is tartozhat.

®

Napk6zi

otthon

- bentlak6kkal

Az idosek kozpontianak

funkclovazlata

T le.

I
®
T
Egyszemelyes,41 m'-es

f

I
37 m'-es lakas

lakas

o

I

Egyszemalyes,

s
OJ

.j_'

f
I
1. technikusok, eszkozok
2. szemelyzetl tartozkcdaal ;3. teakonyha 4. 4 hely (feMr) 5. fel0gyelet 6.2 hely 7.4 hely (sarga) 8. 2 hely veszesetre hely

~t.

l~
o

8_

.I.

""-

®
T
(sarga)

i--3,75---t-3,75 Katszemalyes,

---j

58 m'-es takas

®

9.zsilip 10.orvos 11. vizsgal6helyiseg 12. keszanletl orvos
13. apolohelylseq, sterillzalatlan

~

14. betegoltozQ 15. szemelyzeti 6110z6 16. nover szolqalatl hetylseq,
17. apoJ6helyiseg, sterlllzalatlan 18. betegoltoz6 (feMr) 19. k6zponti eliat6helyiseg

archfvum (feMr)

20. raktar 21. Yare

00
o
Dialfzisosztaly 12 farohellyel

0 0

00

°D°'-~--==~~=-E3""
Epit.:

1--4,OO--+i-4,OO--l

U.+A. Weicken

(j)

Katszemalyes, 9 m'talikert

56 m'-es takas, +

®

+-2,50-4-1,75-!--2.51----1 Katszemalyes

takas, 55,5 m'

®

Foldszintes otthonaoan

lak6egysag az idosek as qondozootthonaban

Epltesz:

TurklRichter/Bordurs

564

565

J1

I
• I

H ,55-11-1 ,80-tH ,80-11-1,55., 0,10 0,24 0,10

IDOSEK OTTHONA ~!lJ
Az id6sek korhaza es gondoz6haza a kr6nikus beteg es gondozasra szorul6 id6s emberek apolasara, gondozasara es kezelesere szolqal, Az aktiv gondozassal az elveszett er6ket orvosi es gondoz6i segitseggel lehet es kell visszaszerezni, iIIetve megtartani vagy rehabllitalnl, A lak6- es uzemeltetesi reszeket tlsztan szet kell valasztani -> @' l.akoresz 50%, egyszoMs 18 m2-es egyedi lakasbol all. A ketszobas = 20 m2-es -> CD - @' KOl6n haloszobaknal: 7 m2, mig a ketaqyas szobaknal 12 m2 szukseqes, Bejarat: 1,25 m x 1,25 m, 1 m gardr6bszakasszal. Vizesblokk wevel, mosd6kagyl6val es zuhanyoz6val.

1. Lako- ee hal6te, 2. Zuhanyoz6/WC 3. Folyos6 4. E,kely 5. EI6csarnok legtere

Lak6egysegek 4

IDOSEK OTTHONA ~!lJ

=

=

1 agyas gondoz6szoba

®

2 agyas gondozoszoba

A lak6egyseg 8-10 lak6 reszere k6z6ssegi tarsalqot, teakonyhat is tartalmaz, mely egyben etkez6 is. 2 lak6egysegre jut 1 gondozasi hely. A folyos6 egyben tarsalqo is, mig a k6z6s helyiseqek a csoportos talalkozas helyei. A noverek szobaja, az atadoter, a we, a gardr6b is itt talalhato, A gondoz6resz tlsztasaqi furdetesre is alkalmas fOrd6vei es savallo kaddal, mosd6val, We-vel, bldevel es zuhanyoz6val is rendelkezik, melyek rozsdamentes anyagb61 ksszulnek, A takarftohelylseq fekallaoblftovel es kiontovel, rnosokonyhaval, valamint a tol6kocsik es keszulekek taroloiaval van ellatva, A rovid ideju gondozashoz kialakitott resz lak6i az otthoni gondozasban lev6k ellatasara szolqal, szabadsaq idejen a hozzatartoz6k behozzak az id6seket, iIIetve a korhaz utani rehabilitacio celjait is szolgalja. A k6zponti berendezeseket az alagsorban vagy a f61dszinten helyezzOk el, vagy elosztva az egyes osztalyokra, Az irodak, latoqatoszobak, rendezveny- es k6ziissegi helyek, a kaveszoba, a foqlalkoztatasterapia helyiseqe, a tornaterem, a labapolo es a fodrasz is itt talalhato,

~S)
...

\
Lak6egysegek Lak6egysegek f61dszintje

®

1-1,63+1,SO-tl--3,SO--l 0,11 0,24
1 agyas gondozoszoba erkellyel

@

G)

Viersen - varos id6sek kozpontianak

®

1. Emeleti alaprajz ->

CD

Epitesz: W. von Lom

2 agyas gondozoszoba

erkellyel

®

Alaprajzi

reszlet-«

G)-@

@
1. Bejarat a csarnokba 2. Kioszk 3. Kavez6 4. Recepci6 5. FOneSver 6. Klubterem 7. Konyvtar 8.0rvas 9. K6z6ssegi terem 10. Higyas egyseg 11. 2·agyas egyseg

Altalanos

gondoz6egyseg

...

@-@

12. Etkez6hely 13. Konyha 14. Szemelyzetl etkez6
15. Szabad ter

®

16. tzUfeti fOrdo 17. Tarsalg6 18. Pavilon ivokuttal 19. Szobor 20. A fOrdo szelloz6gephaza 21. Agyas loggia 22. Etkez6ter - terasz

Egy kivitelezesre

ajanlolt terv reszlota

o

®

Az id6sek olthona

es a gondoz6haz

f61dszintje

Epitesz:

K. H. Muth

®

MOhlheimi

Otthon f61dszintje

®

1. Emelet->

@

Epitesz:

A. Riege

566

567

F6papi helyek Sekrestye

TEMPLOMOK
--?[IJ A templomok az istentisztelet helyei, s igy az epitesi formaik is az istentisztelet es a liturgia modozataibol alakultak ki. Az egyes tartomanyok egyMzai, illetve a puspokseqek kUl6n epitesi lranyelveket adnak ki a k6rzetOkben letesitend6 templomokra es a gyOlekezeti helyekre vonatkozoan, Regebben az egyedOlalio katolikus egyMz volt az Isten haza az .Isten szolqai" reszere, A nep kintmaradt az el6terben, az ugynevezett .paradicsomban". A templom a szakralis epiteszet szimbolikus egysege volt (keresztforma), lranyaval, rnereteivel (pI. korusresz kelet fele) - a rneretek geometrikus arany-elofrasok szerint lettek meqvalasztva. Lasd a 40-54. oldalakat. Minden reszletrol a liturgia rendelkezett. Kes6bb a nep is bekerOI maqaba a templomba, A papsaqnak azonban megmaradt a racsokkal zart oltarresz es a magas oltar (az egyhazi szentek maradvanyainak koporsolval) illetve nagyobb ternplornoknal a kozepdorn, amely maga a .ternplom szive" volt. A helyszukseqlet egy-egy templomi fer6helyre - az evanqelikus templomban terdepld nelkul: 0,4-0,5 m2, a k6zleked6k beszamltasa nelkOI. A katolikus templomokban a terdeplovsl egyOtt ez: 0,430,52 m2 a k6zleked6k nelkOI -7 @ es -7 @. A padok es a szekek elrendezese es alakja fOgg a tert61, a terhatastol, a hallhatosagtol es a jo lathatosag is d6nt6_ A kisebb templomoknal (kapolnaknal) eleg 1 oldalfolyoso, melynek szelesseqe: 1 m, a padok 6-10 (altalaban 8) 016hellyel keszulnek, Lehet egy kozepfolyoso is 1,50 m szelesseggel, ketoldall 016helyekkel a 13. abra szerint. A templomfalak nagy hldeqkisuqarzasa miatt jobb a ketoldall, falmenti folyos6 es a kozeppados elhelyezss -7 @ 12-18 016hellyel, t6bbnyire 15 hellyel. Szelesebbtemplomoknal tobb k6zleked6 is lehet. Az all6helyek helyigenye: 0,63-1,0 m2/f6 . Az all6helyek ossz helyigenye: 0,25-0,35 m2k6z6tt elegend6, ugyanis a falmenti k6zleked6k es a Mtoldali resz is felhasznalhat6 a1l6helykent, A kijarati ajt6k es a lepes6k szelesseqe feleljen meg a terem rneretaranyainak, betoqadokepesseqsnak. (l.asd 459. old.) A k6zepfolyosos elrendezes az oltar tengelye rnenten megfelel az eskOv6knel, Onnepi kormeneteknsl, de hatranyos a papnak, ha a sz6szeknek is kozepsn keillennie mint ahogyan pI. az evangelikus templomoknat ez kovetelmeny -7 @. A templomok mindig kapcsolodnak az egyhazi kozponthoz is. Uj epitmenynel, atalakltasna! es rekonstrukclonal ki kell kernl a papi tanaos velemenyet es a pOsp6ki vlkarlatus engedelye is szukseges. A II. vatlkanl zsinat uj rendelkezeseket adott ki a templomepftesre vonatkoz6an. Az oltar = az Ur asztala, az eukarisztikus Onnepseg k6zpontja. A templomokban az oltarasztal (mensa) helyhez kotott, melynek lapja termeszetes k6, mig a labazat tetsz61eges anyaqu, nemes es tartos, oldalkapolnak oltarai es asztalai hordozhatok is lehetnek, tetsz61eges anyaqokbot, Az asztal rnaqassaqa 95 em, szabadon allo, hogy k6nnyen korbelarhato legyen -7 @. A pap az oltarasztal rnog6tt celebral, hogy arcat lathassak a hiv6k. Az oltarokat a felszenteles el6tt nem hasznaliak, Az asztal oltarlapjaba esak rnarttrok vagy szentek regi relikvialt szabad elhelyezni.
Haranqlab

TEMPLOMOK
--?[IJ Nagyobb templomoknal vagy katedralisoknal (pOsp6ki szekhelyeknel) oldalkapolnak is keszulnek, rnellekoltarokkal. Az oltarhoz tartoznak a gyertyatart6k es egy feszOlet is, melyeket az oltaron vagy amellett helyeznek el. Az oltarter enyhen magasitott, hogy jollathato, az egyeb terekt61megfelel6en levalasztott es azokt61kiemelt legyen. Az oltar mellett talalhato meg egy evanqellumtarto, valamint az edenysk tartoja, a pap es a ministrans 016helye(ne legyen "tron"!). Ez t6bbnyire az oltarter valasztopontiaban van es a gyOlekezetfele fordul. Az igehirdetesre szolqal meg a bsepltett szoszek, mely szinten itt talalhato, A predikaclo es az e16imadkozas a hivek k6z6sseget61 jobbra es6en zajlik. Az aldozashoz szolgalo pad mar nem k6telez6. A katolikus templomokban az oldaloltarok szabadon allnak, vagy egy elkOl6nithet6 reszben vannak, rnelyek z 2 m szelessk es 3,0 m melyek. A ternplomterben 016- es terdeplopadok talalhatok, mig a franeia tipusu elrendezesnel alaesony es magas tamlaju szeksket is elheIyeznek a hiv6k reszere, Amennyiben szukseqss, ugy elektroakusztikus berendezest szerelnek fel mikrofonnal az oltarnal, a felolvasonal es a szoszeknel, Az orgonista kozeleben a k6rus szarnara es a zenekartagok reszere kOl6n hely van ktkepszve, a karzatresz e celra altalaban nem megfelel6. Az orgona helye alapos akusztikai es eplteszeti tervezest igenyel, hasonloan a harangtorony is. Lasd az 571. es 572. oldalakat. A kegytargyak tarolasara kOl6n tabernakulurnot kell kialakitani. Ezt a helyet az orokrnecsss jelzi az oltarteroen vagy az oldalkapolnaban. A tabernakulurn el6tt kell egy kegytargylerak6hely, iIIetve egy terdel6pad imahelynek. Egy 14 allornasbol all6 kerssztutra van szOkseg, melyet rmiveszi alkotasokkal, kepekkel jel610nk, egyenletes elosztasban es 12 apostol-kereszt iIIetve -szobor is szukseqes. A keresztel6kut a ternplomterben vagy az oldalkapolnaban kerOlfelallitasra. A gyontatoszsk specialis, zart 016hely,esetleg kOl6n helyiseg. A katolikus templomokban a gyontatoszekek az 568. oldal9. abraja szerint kepezhetok ki. Elhelyezhet6k az oltar mellett vagy az oldalfolyos6kon, esetleg ket oldalr61 is hasznalhato kivitelben. A sekrestye a ruhak es kellekek tarolasara szolqal, valamint az istentiszteletek el6keszitesere is, ezert az oltar kozeleben kerOI kialakltasra, A szellozes, futes es a mellekhelyiseqek, valamint a hallasserultek helye is fontos, de a megfelel6 parkol6helyek kialakltasara is gondolni kell.

..------,
Kiralyi

U::]

IPahOl1 Ollar
Kereszte16kapolna

Eszak

~

1 CD

A Berlini D6m, Schinkel tervei szerint Evangelikus templom vazlata

\.£I

(7;\

A katolikus templom vazlata

CD

Kiiln-Widdersdorf, kozosseql imahaz liildszintje

-7

®- @

V$V'
.
~

®

Helyisegtenqely

Helyisegtengely

A szoszek es az oltar egyez6 tengelyen

A szoszsk az oltartol oldalt elhelyezve

®

Emelet

Fenycsdtampa fed6buraval

®

F61dszint 180 ler6helyes, tobbceId hasznalattal

(';\ ~

Oltarasztal az evanqelikus templomban, hasonl6 merenlek a katolikus templomok mellek- es 1601tarai:3,0 m x 1,0 m a tabernakulummat egyOtt.

Szoszek hangterel6 tet6vel, ft;\ melynek leladata a hang visszave~ rese a hiv6k lele

I>A:l
j)8:J

\.!./ altaI. meretei
a = 8D-90, * 85 em fer6hely szelesseqe

(';\

Olvas6pult

®

Keresztel6kdt altal, rneretei

®

Gyontatoszek a Katolikus templomban

= 5D-55, * 50 em
kalapfogas

a= 85-95, • 90 em fer6hely szelesseqe = 50~55, * 50 em

90 ---i

a

Ji~ir"w"pr Ili'· ·
.,.: VII
00

Kiiln-Porz. Hoffnungskirche liildszintje

CD

Katolikus kiiziissegi haz Buglengleld-ben

Epitesz: Kiesling

Keresztel6kut

@
fates

@
kulon-

o

en
~ Evangelikus templom padja

\!.V (terdeplo nelkOI)

®

Katolikus templom padja terdepl6vel

@ -@

~~~~~:~0~e6~ir~n~:~:~~:~gek

@

J-;

-.

®

254 16s istentiszteleti hely

-7

@

®

Metszet

-7

@

®

Valtozatok a helyiseqhasznalatra

B.Weber

568

569

ORGONAK~
50

rn

ORGONAK

A sipok elrendezese a szelladan,
Red6nyszekreny

~~~~'~~:il I~ '* §: .a
'll a:

'\.

~

1. Red6nymO 2. FornO 3. MelimO 4. Hatpozitiv 5. Homlokzati sfpok 6. Sipok

7. Jarodeszka 8. Szelcsatornak 9. Fuv6 10. Fujtat6motor 11. Jatszoasztal (beepitatt)

12. Ttaktura 13. Szelladak 14. Allvanyzat 15. Pedalbillentyrlzet 16. Orgonapad

(.;'\ Negymanualos orgona metszeti rajza. f,;\ \..!.) A pedalrmi oldalt all (nem latszlk),

\V

_ _ Redonymu
as ventilator (motortadaval egyOtt)

A fujtat6motor

Beqiszterszam: Hossza em Szelessege em Magassaga em 1 H em Sz em M em 70 50 20

10 85

20 85 75 60 2 3

40 120 110 110 4

80 150 120 135 5

65
60

Fuvo: a rnuvek szama:

110 60 30

160 200 300 80 100 130 30 35 40

Elo, Islegze ezel igenye eseten gyakran epftenek eidllv6kat. A fllv6haz (befoglaI6) meretel: H: 300-400cm 110-150cm M: 130-390cm

sz.
(';\
a a leqmelyebb hang testhossza b = a legmagasabb hang testhossza c = labhossz

A templomok, koneerttermek orqonai nanqszerepjteszen, belsoeplteszef es milszaki mrlalkotasok. Az orqonaknak nines eleve rneqhatarozott alakjuk. Kialakitasukat az orgona teehnikai szempontjai hatarozzak meg. Minden egyes orgona egyedi kivitelil. Az orgona a terem es ezzel egyutt az epfteszeti kialakitas resze, A teret az orqonaval es az orqonat az adott teremmel egyOtt kell tervezni. A tervezes kezdetekor az epitesznek es az orqonaepltonek egyOtt kell muk6dnie. A fellep6 problernak sokoldaluak es nem egyedOI az epltesznek kell megoldani azokat. Az orgona kUls6 megjelenese es bels6 szerkezete legyen egymassal 6sszhangban. Ennek f6bb tenyez6i: a terem tertogata, akusztlkaja, az orgona elhslyezese a terben, az 0I6helyek szarna, zenei kovetelrnenyek (sz616- vagy klserohanqszer), Minel jobb az akusztika a teremben es minel el6ny6sebb az orgona elhelyezess, annal kisebb lehet maga az orgona. Telt haz eseten az optlrnalis visszhangid6: 3--4 masodperc, Az orgona k6rul a ter kedvez6 hanqeloszlasu, iIIetve a mennyezet, az oldal- es hattalak j6 hangzasvisszaver6 tulajdonsaquak legyenek. Az orgona frekveneiatartomanya 16 Hz es 10 000 Hz k6z6tti. EI61r61 jobb hallgatni az orqonat mint hatulrol, Minden terem a hossztengelyben (a f6haj6 tengelyeben) zeng a legjobban.Az orqonak zenei mertekegysege a regiszterek szama, iIIetve az osztonulvek szarna --> @. Az ugynevezett WALKER-keplelnel a terernterfoqatot is figyelembe vesszuk, Regiszterek szamae Teremteriogat m3 + Az ul6helyek szama : 2 190 25 Ez a keplet a Munehen/Freisingi POsp6kseg orqonaszakertdlnek tapasztalati keplete j6 orgonaakusztikai adottsaqnal, Kis termekben 1 regiszter szukseqes 60 m3_re,k6zepes ternel t 00 m3/1 regiszter, mfg nagy termeknel150 m3/1 reqlszterertekksl kell szarnolnl. A rossz orqonaakusztlkanal, ha a vlsszhanqzas 3,5 masooperc alatti, 10%-os erteknoveles szukseges. Az orgona k0l6nfele muvekb61 all, melyek fab61 keszult keretbetetes szerkezetben (orgonaszekreny) foglalnak helyet. Alapvet6 aranyok: az orgona inkabb lapos mint rnely legyen es lehet61eg magas, nem pedig szeles, A kielegft6 terernrnaqassaqra ugyelni kell. Az orqonaszekreny el6re, a homlokzali sfpok fele nyilott. Ezeket esak fejmagassag (kb. 2,00 meter) f616tt lehet felallftanl. Az orgona hattala hatut sok ajt6val nyithat6, hogy a teehnikai karoantartas es a hanqolas lehetssqes legyen. Az 1. abran lathato jarodeszkak 50-80 em szelesek. Az orgona szernbolnezetl feluletet homlokzatnak nevezzuk, Az el61r61lathato, sz616 homlokzati sfpok 6n-610m 6tv6zetb61 keszulnek, A homlokzat lehet61eg tukrozzs az orgona rmivek szerinti bels6 felepfteset. A sfp a hangz6szerv, melynek hanqszlnet az alakja (hengeres, kupos vegil, nyitott, lapozott), a rnenzuraja (szuk-szeles nagysagu) es az anyaga (6n-610m 6tv6zet, illetve fa) hatarozza meg. A szellada teehnol6giai szukseqszeniseqbot mindig negysz6g alaprajzu, Az fves orqonaatapralzoknat a mereteket ugy hatarozzuk meg, hogy a negysz6gletes szelladaknak elegend6 hely legyen.

~Ill
A [atszoasztal az orqonaval szoros osszekottetesbsn all. Csak fgy biztoslthato a r6vid traktura es az optlmalls jatek, A klaviatura tobbnyire a homlokzaton kerul beepltesrs. A mellvedbs epltett orgonaknal a jatszoasztal lehet oldalt is, mfg ritkabban az orgona rnogott kap helyet. A szabadon allo [atszoasztal az orgona el6tt kozponti helyen, maximum 2,0 rneterre all, hogy az orgonista a hangszerre ralasson, A [atszoasztal es a szelladak kozotti kapcsolatot trakturanak nevezzi.ik. A trakturak vezetese egyszeru es rovld legyen. A szelrendszer a fujtatomotorbol, fuvobol es a csatornakbol all. A szelcsatornak a fuvotol a szelladakig vezetnek. A szelrendszer t6bbnyire az orgona also reszeben talalhato, vagy az orgona mogott, ill. mellett. Nagy szelellatasi rendszereket, mindenekel6tt koncerttermek eseten, kul6n fuvokarnraba celszsru epftenl, A fUjtatomotor es a fuvok rneretel az 570. oldalon a 4-5. abran talalhatok. A karzat nem feltetlenul helye az orqonanak, Az orgona elhelyezhet6 az oltar tereben vagy fecskefeszek elrendezesben is. EI kell keri.ilni a toronnya rnaqasodo vagy rnely, fiilkeszenl helyiseqreszbe, ill. nagy ablakok (lehUl6 feluletsk) kozelebe tOrlen6 beepitest, A hang terjedeset ne akadalyozzuk keresztqerendakkal vagy belogo bordakkal, Koneerttermekben az orgona helye a podium kozvetlen kozeleben van.

G)
Tfpus

A rnellved pedaltornyainak alaprajza

Magassag(m) Szelesseg (m) Melyseg (m) (lapos homlokzat) (hangol6jarat nelkal)

®-@
@-@

eD

® ® 0

eD-@

0,62,54 6 6,5-

0,8
3 6 7

1 3 5,54,57 8

-

1,2 2,5 3,5 6,5 7

1,6-

0,7-1,2 0,8-1,6
1,2-1,8 1,2-2 1,5-2,5

Ladaorgona

H

= 0.6

~ 0,8 m

Pozitlv
Kis orgona

II. manuale/HW8'/PED 8' II. manuale/HW8'/PED 16' III. manualeIHW8'-16'/PED 16' IV-V.manuale/HWI6'/PED 16'-32'

9 7,5-10
-13

-12

9

2- -3
2 -4

9

Orgona sulyadatok:
Principal 16' alapnal 600 kg/regiszter Principal 8' alapnal 400 kg/regiszter F6mu: 4' alapnal 250 kg/regiszter Red6nymu: 4' alapnal250 kg/regiszter (red6nyszekrennyel egyi.itt) Mellmu (szinten redonyozheto): teljes hosszusaqu 2' alapnal 160 kg/regiszter (szekrennyel egyutt) Ruckpositiv: Principal 8' alapnal 150 kg/regiszter Principal 4' alapnal 100 kg/regiszter Mellrmi: 2' alapnal 90 kg/regiszter Minden sulyadat tartalmazza az allvanyzatot es szekrenyzetet is. A terheles pontszeruen lep fel, ezert adott esetben teherelosztot kell beepfteni. Szabadonallo [atszoasztal: z-menualoe 250 kg-ig, s-rnenualos 300 kg-ig. A terem klfmaja: a legnedvesseg az egesz evben a lehet6 legallandobb legyen (optimal is: 60%). Hatarertekek: 45-80%. Huzat es gyors hornersekletvaltozas ne forduljon e16. A felfutesnel es lehUlesnel 10 ora szukseqes az orqonanakl Az orgona kozeleben vagy mogott lehet6seg szerint ne legyen ablak. H6szigetelt falak szukssqesek az orgona mog6tt es kori.ilotte is. Fontosak a [ol vlsszhanqzo feli.iletek. A homlokzati sfpokat ne erje a napsuqar, keruljuk a fenyszorokat is. Minden orqonat karban kell tartani. A hanqoloiaratok az orgona mogott 50-80 cm szelesek, A kinyulo orqonat alulrol is meg lehet k6zelfteni. Az orgona el6tt a korus es a zenekar reszere podium szukseqes, Pedal:

Az orqonahaz melysegi adatai tajekoztat6 jellegCiek. Az. eqymas do homlokzat megnovelJ az orgona helyigenyet.

mogott elhelyezett muvek es a ktemelke-

CD

A szekrenyrneretek atfog6 taotazata

. ~
I- 1,6-2,5 --I

T
'" '"
'"
I

HW Ped. HW Ped.

1
SW = RedonymO OW Fels6mu Pad. = Pedal

<D I

...

HW RP BW

= FornO = Hat-pozitfvmrl = MelimO

=

J--

3-3,5

---l

1

=

\::V rneretel

A.:uJtat6motor es a fuvok

Olohelyek

Regiszterek

A rrnlvek szama pedallal egyOtt 1

Legmelyebb princlpalreqlszter a peoaton f6mOv6n 2' 4' 4'-8' 8' 8' 8' 8' 8'-16' 16' 16' 16' 16' 16' 16' 16' nines 8' 8' 8' 16' 16' 16' 16' 16' 16' 16'-32' 16'-32' 32' 32' 32'

Kialakitael forma

®-@ ->®

32] Manual 56 a 1 1000 hanggal bi 38 e-g" Pedal 30 hanggal e-g" b 159 90

16'
I

8' 240 9,5 30 240 38,6 30

4' 119 4,8 18 Minimali rneretek

c 901 a 1000 I 488 c
78 500

488 19 50

100

200 300
400

3-7 8-12 12-20

2
3 3 3-4 4 4 4 4 4-5 4-5 5 6 6 6

20-30
25-35 30-40 35-45 40-50 45-55 50-60 60-70

e kis orgona
D E F

A lada vagy pozitfv B poziUv

500
600 700

Ped.

f'6\ \!!.J

®

M&ffi W tWJ tltlJ
Diatonikus slpelrendezes (C es Cis oldal)

Egy nyitott, 8'-as regiszter sipjainak vonala

(j)

800 A siptestek tablazata
900

HW

Ped.

I
I <D

OW/SW

....

Ped. HW

Ped.

1000 1250 1500 1750
2000 2500

G H I I--5,5-6,5

70-80
75-85 80-90 90-100

9
-----i

1

'" uS '"
I

I-

g
4,5-7

I------i

f----

1

®

Tercelrendezes

@

A reqiszterszam meghatarozasara szolgal6 tablazat H. G. Klais szerint

(j) ->®

®
SW/OW

->®
SW/oW

T
~

I

Ped.

Ped. HW

Ped.

HW

Ped.

I
'" 'i
"l.

ow

SW

E

Pad. HW BW

'" 'i
'"
E

I
E

OW

Ped.

HW

Ped.

1
Ketmanualos jatszoszekreny alaprajza

BW a szelesseg regisztraturaval b melyseg paddal c = magassag kottatart6 nalkOl

....

BW

= =

4

RP I--7m-9m ---l

1
\----8m-12m ----__,

1
r---

~s~,:
8m-12m

l
-

®

Metszet

@

Szabadon all6 jatszoasztal alaprajza

@

metszet~

@

@) ->®
571

570

H<D

f es sutypont lavol/

,,8"

= a fOrgasten~:~?
~

v
Forqastenqely

TEMPLOMOK
HARANGOK, A tervezes elott: TORNVOK ~ CD DIN 4178

ZSINAGOGAK
~((J

\/,_
I \ A harangok rnerataranya a falvastagsag fiiggvenyeben

G=m·g

®

Megnevezesek:

Vfzszintes tol6er6: Hmnx=1,55 x harangsuty

.

I

I-0=2XA 2.5

0

---I

\V

r;::;-..

Figyelembe vehet6 toloero a vizszintes sikban

@

Egyenes jarorn

HmillC

= 0,25 x
haranqsuly

I--D=~

0

®

1.8 a sulypont kozeleben

FelfUggesztes

®

Behajlitott

jarorn acelszerkezetbol

ki kell kernl a haranqkeszfto szakerto tanacsalt a harangok rneretet es hanqzasat iIIet6en, de az akusztikai es sulykerdesek is fontosak. A haranqontd megtervezi a haranqszeket es a helyszfni meretazes alapjan a harangteret es a hanqnyflasokat is. 6 hatarozza meg a statikus reszere a sulyadatokat is, iIIetve a teher eloszlasat. A statikus figyelembe veszi a statikai es a dinamikus terhelesekel. A torony sajat frekvenclaja nem rezonalhat a harangok Irekvenclajaral Harangok: A harangok sulya, palastvastaqsaqa es otvozenik anyaga hatarozza meg a hanqzasl volument. Ma mar elektromos haranqozoqepeket hasznalunk, Az acelharanqok atrneroben kb. 15%kal nagyobbak es kb, 2S%-kal konnyebbek mint a bronzharangok. Az acelharanqokat ma mar szinte nem is gyartjak. ~ <D Harangtorony: Hendelteteset iIIet6en nevezhetluk egy sz616 zenei eszkoznek is, mfg a kozell harangtornyokkal egyutt egy zenekart alkotnak. A klvant hangzasi tavolsaq fUgg a torony harangterenek a toronyban val6 rnaqassaql elhelyezesetol, Ez magasabban legyen mint a szornszedos epuletek. A harangsz6 hangmin6sege fUgg az epft6anyagokt61 es az akusztikai kikepzestol is. A tornyot az epulett61 szigetelt dllatacloval a test-hanqhullarnok atvitelenek megel6zesere el kell valasztani. A szabadon allo tornyoknak ilyen szempontb61 bizonyos el6nyuk van. A harangok beepftesere es cserejere szerelonyilasokat kell kikepeznl. A haranqter megkozelftesere lepcso kell letra helyett es karbantartasa celjab61 gondolni kell a baleset rneqelozesere is. Harangter: A rezonancia es a hangkeveres celjait szolgalja, egyben meqhatarozza a hanqkisuparzes zenei min6seget is. A ter a hanqnyllasok kivetelevel teljesen zart ~ <V - ®. Hangnyflasok: Jobb tobb, kicsi hanqnyflast kepezni a harang lengesi iranyara keresztben rnlntnehany nagyobbat. A hangkisugarzas ne legyen meredekebb 30 -nal a vfzszinteshez kepest, mert ezzel vedjuk a szornszedokat. A harang ut6szege ne suqarozza a hangot. Erre ugyelni kell a hangzsaluk klkepzesenel is. A nyflasok ossz felulete ne lepje WI az 5%-ot a sima falfelUietu es a 1O%-ot a srdes falfeluletu harangterekben. A fal erdesseqen a harangterem falainak bels6 feluleti kikepzeset ertjuk. A beton mennyezetet es padl6zatot fapadl6kkal celszeru beburkolni ....® - ®.
0

A Bibliaban talaliuk az els6 epftesi meqbizast Isten reszer61, ahol az aldozatl sator epltessre es berendezesere szakralls epftesi e16trasokat talalunk specifikus kialakltasl es rrnlszakl reszletekkel, A zsinag6gaban az oltar helyett egykozponti hely van kiemelve a predikatorok reszere, ket ul6hellyel a rabbi es a kantor reszere, akik a torabol olvasnak feL A zsinag6gak tobbnyire Jeruzsalern lranyaba tajolva epulnek. A zsinag6ga homlokfalan talalhato a toratekercsek tarolasara szolqalo frigylada (Aron Hakodesh). Ez egyreszes az ugynevezett askenazl tersegben (heberbol nernetul, Europaban az elnevezese = Diaspora) es harornreszes a sephardi terseqben (heberbol spanyolul, Kls-Azslaban = Palesztina). Az almemor (predikalohely) es a frigylada kozt talalhato az unnepl korrnenetek folyos6ja es a t6ratekercsek bemutat6ja. A zsinag6ga epftese mindig egy megujul6 klsertet egy konfliktus meqoldasara az alaprajzot illet6en, az .annemor szellemi sulypontja (az ortodox kozpontos epulet) es a frigylada terbeli sulypontja kozott (tobbnyire liberalis felfogasu hosszhaj6s epulet), iIIet61eg a geometriai szlntezist illet6en a negyszog es a kor kozott, A Davld-csillaq, a hetkani gyertyatart6 es a m6zesi torvenyk6tablak [elkepel nelkUlozhetetlen elemei a formanyelvnek. A zsinag6ga egyegy kozossegi centrum ima- es gyulekezeti helye. A n6k helye jelkepesen Ie van valasztva, es nem esik a fertiak latoterebe, gyakran a karzaton van. A bejaratnal talalhato egy kut vagy mosd6asztal a kezmosashoz. A ritual is fOrd6t (zsid6fOrd6: .rnlkva") a .berneruleshez" , mely a n6k szamara tobbnyire a pinceben van, terrneszetes foly6vfzzel taplaljak, melyet femcsovekben nem szabad odavezetni.
Liberalis zsinaqoqakban

Q)

Aldozati

sator (aldozati kunyho): a zsidok elso Istenhaza -87m

~
~

~H-t---i'_/ P'
",
OJ

'" -------t--t--~--- Szabad

Ftel

v. eszakl
-

oldal

u

/"

7~ '.,

",

--f--,--f--i--i--'"
IAllatvagasl hel~/ golilmpas / ~

1

J
_

1 "

I

f~

li!

,

"". ,/ aldoze i-l'iiif" ollar lJ..,~.
"

',Fu

~:_~ .~: ~!
=6:

++ _
lOi

.2..

....

E:

~ /

/'

,

Szabad tit

III

-,

1../ III

k"

-, ~ -, :

+-~ £1'7
},

ge

Mels~esponi Del (v. dell oldal)

®

Az aldozatl hely alaprajza ~ G)

vannak orqonak is, de az nem lehet tul latvanyos. A dlszltesben emberi alakok nem szerepelhetek, csak novenyl, geometriai vagy frasos ornarnentikakat talalunk.

0-3.4-6.7

-13.2

-26.6
hosszmetszete ~

-66.6

®

Jeruzsalern,

Salamon-templom

®
1. Bollak 2.6voda 3. Onnepi terem 4. Tejeskonyha 5. Husoskonyha 6.6voda

H,=O,

+

T 0,

~

a
Haranqatmera d (mm)
harang

b onsulya G (kN)

a
Haranqatmera d (mm)

b harang onaulya G (kN)

a
Haranqat-

b
d

-I0.8·0,

H1

t

,,~,~
Hang

mera

(mm)

harang onsulya G (kN)

7. Foyer

8. Klubterem 9. Zsinag6ga

Palast konnyu 2250 2120 2000 1880 1780 1680 1580 1480 1400 1325 1240 1170 1110 1035 980 930 875 830 780 740 690 850 600 575 550 510 480 450 425 390 370 350 C - 0.75 jellemzo adatainak taolazata 58 48 40 34 28 24 20 16 14 11 10 8.0 7.0 5,5 4.6 4.0 3.2 2.8 2.3 2.0 1.6 1.4 1.1 0.90 0.80 0.85 0.55 0.45 0.38 0.32 0.25 0.20 2320 2220 2100 2000 1580 1760 1660 1570 1475 1390 1310 1240 1170 1100 1040 980 925 870 820 730 690 645 610 580 545 510 480 455 430 405 380 kozepea 71 59 SO 41 35 28 24 20 17 14 12 10 8.0 7~ 6.0 5.0 4.3 3.5 3.0 2.5 2.1 1.7 1.5 1.2 1.0 0.80 0.70 0.59 O.SO 0.40 0.35 0.30 nehez

1
Metszet A toronyterem msretezese Min. msretekkel

1.00

+

=01

~

1

Helytelen

-

~- nem Jobb,de
eJegseges tavhatas

®
=

Hangzsaluk

Mez6hosszok: o S3= Leng6k6r atmeroje a 3. harangnell 2,6 x D3 08,= az 1. haranpnal = 2,6 x D1 Az ,,6"~ hanqnyflasok ott keezulnek, ahol nines jatu haranqszartelutkozes

°1~#~I~~:~ '"-:·I·~~'~
I o t?I2'/?~IIZWffi'%i11

n5

~'a/o '"_-

®

Alaprajz ....

(J)

®

es csokkentett kozeli hatas
J6 tavhatas

_

1680 1580 1500 1410 1330 1250 1175 1110 1040 985 930 580 830 780 735 690 850 620 595 550 525 495 465 440 415 C

31 25 21 17 15 13 11 9.0 7.2 6.2 5.3 4.3 3.7 3~ 2.6 2.1 1.7 1.5 1~ 1.0 0.90 0.75 0.65 O.SO 0.43

-0.67

@

Templom

alaprajza

®

Mannheimi

zsinag6ga

a helyiseg

kozpontlaban

1967

Lamellak elore gyartott beton elemekb61

Alak egyOtthat6ja

c = 0.76

= 0.78

Hangzsaluk

®

A harangok

®

Chicagoi

zsinaqoqa

1986. alaprajz; Epitesz: Stanley Tigermann

Darmstadt-i zsinagoga F61dszinti alaprajz

k6zossegi

centrummal,

1988; Epitesz: Alfred Jacoby

572

573

MECSETEK

MUZEUMOK
A rnuzeumi helylseqek a muveszl es tudomanyos alkotasok kiallltasl terei, melyek feladata: 1. Vedelem a serulestol, lopastol, nedvesseqtol, napfenyt61 es szarazsagt61, llletve port61 is. 2. A tarqyak legjobb fenyviszonyok kozotti (es legjobb rneqvllaqltasu) kiallltasa. Ezt celszeni a klallltott anyag megfelel6 reszekre osztasaval biztositani. a.) A rezrnetszetek, kszl rajzok rnappakban tarolandok, melyeket fali szekrenyben, borit6kban tartunk. Ezeknek kb. 80 cm a szelessegOk es 1,60 m a maqassaquk, b.) A koz6nseg reszere szolqalo terem, amely olajtestrnenyek, fali kepek es valtozo klallftasok reszere ad helyet. A kiallrtott tarqyakat a kozonseg taradsaq nelkOi es alaposan kell, hogy megtekinthesse. Ez nagytermes elrendezest igenyel, valtozatos es megfelel6 terelrendezessel. Minden kepcsoportnak saiat terem es minden kepnek onallo falfelOlet szukseqes, Ez kisebb termeket is igenyel. Az alapterOlethez kepest ezek nagyobb falfelOletet jelentenek, mig a nagyobb termek csak nagyobb kepekhez megfelel6ek. A teremnagysag tshat osszefOggesben all a festmenyek, kepek rneretevel. A normal emberi lat6szog 54°, valamint a horizont felett 27°, ami j61 megvilagitott kepeknel 10m latotavotsaqbo' 4,9 m-es szemmaqassaq feletti fOggesztesi rnaqassaqot jelent -7 ®, viszont szemrnapassaq alatt csak 70 cm-rellehet a kep alja. Csak igen nagy kepek erhetnek a labazati mez6be es j6val a szernrnaqassaq tole. A kisebb kepeket a sulypontjukkal (iii. az abrazolt horlzonttal) keli a szemrnaqassaqban elheIyezni -7 ®. Kepenkenti helyigeny: """ ..""."""""""" 3-5 m2 felfOggesztesi felOlet A plasztikak helyigenye: ."""""."".".""" ... "".""" 6-10 m2 alapterOlet 400 errne helyigenye: """" .."""""""".",,,,,.,,,,,,,,. 1 m2-es vitrinfelOlet A rnuzeumok ~ QJ vilagitasszamf!asanal elrneletlleq a feny min6sege a dont6. Err61 az amerikai kfserletek adnak felvilagosftast. Az ut6bbi id6ben egyre gyakoribb a rnesterseqes megvilagitas alkalrnazasa a valtakozo naptenybevilaqltas helyett. Ez abban az esetben is gyakorlat, ha eszaki tetoablakok allnak rendelkezesre, Akkor elonyos a bernutatasi felOlet oldalvilagrtas eseten 6,70 m-es teremmaqassaqnal, ha a felOletet 30°-60° kozotti szoqben eri tenyes az ablak parapetrnaqassaqa kepek eseten 2,13 m, plasztikak eseteben 3,04-3,65 m (a bostoni ktserletek szerint) -7 ®. Az egesz muzeum-eqyseqre vonatkozik, hogy nincs vegtelen kOrfolyos6s rendszer, hanem a bejarattol indul6 sugariranyu szarnyak a celszeniek, Oldalt helyezkednek el a csomagol6 es kuldemenykezeto heIyisegek, lrodak, felujit6termek, fot6termek es el6ad6k a f6iskolasok szarnara. varak, kastelyok, kolostorok tobbnyire alkalmasak rnuzeumi celokra, ha Oresen allnak, KOl6nosen a tortenelmi targyak kiallitasara a megfelel6 keret egy regi epulet, mfg a modern rnuzeurnok ilyen celra altalaban ridegek.

-OJ
f:. mecset egy lmahaa (MASJED vagy JAMIH), egyben kultUrcentum, tarsadalml gyOlekezohely, a bfrosag, iskola es egyetem szerepet is betolti. (A Koran az iszlam vallas kozponti forrasa, egyben az elet szabalyalt, a tanulas, a jogorvoslat, a vallas, stb. szabalvalt is eI6f~a.)
60-80 62.5 120

-OJ

G)

Emberek

ima kozben

Az iszlam orszaqokban a mecset a bazarban (SOUK) az elet kozpontiaban all. Olyan orszaqokban, ahol ezek az egysegek hlanyoznanak, ott a mecsettel egyOtt tervezve kell elhelyezni azokat (fgy a fodraszt, az engedelyezett etelek es elelmiszerek boltjat, a kavez6t, stb. is). A kisebb mecseteknel ritkan(MESCIT), mfg a naqyobbaknal (CAM") mindig all egy minaret (MINARE) is. A rnuzulmanok az lszlam vallasban nem ismerik az orqonat, sem a harangot, ill. a harangtornyokat sem. A minaretben lepcs6k vezetnek a fedett tels6 kOrfolyos6ra, de lehet lift is bespftve. Innen hangzik el naponta s-szor a MUEZZIN irnaja, manapsaq tobbnyirs hanqszorobol, de ez tobb orszaqban nem megengedett.
A rnuzeum bels6 kozlekedssl vaziata

®

A megvilagitast ugy kell elhelyezni. hogy a beesesi szoqe megegyezzen a terrneszetes fenyevel

®

Tortenelmi

mecsetepftesi

m6d

®
",:;.:.

Metszet

Az imater nagysaganal tigyelembe kell venni, hogy 0,85 m2/f6 az 1 szernelyre jut6 terOletigeny. Tobbnylre negyszogletes, de lehet negyzet alaku is, egy kozponti kupolaval, de az imairany min dig Mekka tele mutat. A homlokoldalon (QIBLA) talalhato az imafOlke (MIHRAB), mellette az un, pentekl ima (MIHRAB) emelvenye, melyhez az IMAM (a mecset papja) paratlan szarnu lepcson erhet fel. A n6ket es a ferfiakat gyakran csak szimbolikusan valasztjak el, tobbnyire csak egy karzattal.
A cipok reszere, melyeket a hfvok levesznek, a bejaratnal polcok vannak elhelyezve. Ritualis fOrd6k es zuhanyoz6k allando foly6vfzzel vannak ellatva, a mellekhelyisegekkel Mekka lranyara rneroleqesen, 01dalt kerOlnek kialakftasra. Ezek bejarata n6k es terfiak reszere elkOlonOI, ehhez a noi karzatra vezet6 kOion lepcs6 is csatlakozhat. Sok mecset egy belso udvarral is rendelkezik, mely ugyanakkora, mint az imater, Ezt az udvart Onnepnapokon hasznallak egy dlszkuttal (ez az un. CSESME) a ritualis rnosdasok celjara. A forr6 egovi orszaqokban rnertanilaq elhelyezett takat Oltetnek ide, az arnyekadas celjab61. Iroda, konyvtar, el6ad6- es tantermek, raktarak, ill. legalabb az imam es a mOezzin rsszere kialakftott lakasok is a helyiseqproqramba tartoznak. Dekoraclo celjab61 embereket es allatokat nem szabad abrazolni, Novenyi es geometriai ornarnentalis abrak, az un, arabeszkek, valamint Koran-ldszetek arab kalliqraflaval kedveltek es rmiveszien kivitelezettek.

®

A termeszettudornanyi es tortenetl muzsurnok jellegzetes keresztmetszete.

Egy oldalr61 bevilaqitott galeria, az alacsony belrnaqassaqu resz indirekt, gyengebb megvilagitassal rendelkezik.
Erny6

1-----10.0-----1 t7;'\
\,£) J6r megvilagftott kiallit6terem. a bostoni klserletek alapjan

®

Legjobb bevilagrtasu egyenletes, ketoldaf S. Hurst Seager

terem, bevilagitassal

~40

H

Ful6sln

I

Pc:c:.:.=4J--f;-o:-=l)- ----, ,

---------

-,
1 ,I

L

J:
r-----::

p- tVY1

________

0___J:
J 1

'I

o

L
I-- A ---l

~

f- B _,

I----

C

----I

1-----epitSsz vazlata: igy

0------1 sokrenl

K61ni iszlarn imacentrum

alaprajza

Epftesz: Ruhi Alag6z Foldszlnt~ Alagsor: 1. Kezmosokaqylok sora 2. WC-k
3. Zuhanyoz6 4. Alemelc szerkezet

\!J
1. Ferflak 2. WIFA bejarata

{-;\

Festmenytarolo terem kitolhat6 acelvazas allit6kerettel, tetsz61egesen felakaszthat6k es mindig elerhet6k.

melyre a festmenyek

®

Kiallit6terem billen6falakkal. ter kialakitasa lehetseqes

K. Schneider

",

..

3. Cip6tarol6
4. Iroda/hodzsa

5.lmater/lzs. Ffi.
6. Ferfiinformaci6

_____

_.
®
hodzsa

.1w __

7. Bejarat B.WIFA

a naknek

5. Konyha 6. Etkez6terem
7. Fates

9. N6i informaclc 10. Cipt5lerak6 11. tmeter, noi fe/jsr6

8. Podrasz 9. Fertitanfolyamok
10. K6nyvtar as

12. rkadok A
13. Minaret lifttel

el6ad6terem 11. N6i tanfolyamok 12. Har

c::> CHIIIII

szoszek

70

'-:~'::::::-i~':-:-~}i:':-:-~~~':':':~~:':-:':-:':':':.:-:.:-:.:-:.:.:.:.:.:.:.:.:-:.:-:.:-:-:-:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:-:.:-:.:-:
E°f--200---+-50+50+50+50-l
Lat6mez6 - rnaqassaq, nagysag

®

lszlarn kulturoentern

Franid;;;-tban

Epitesz:

Ruhi Alag6z

®

Alagsori alaprajz

-7

@

CD

Jelmaqyarazat

-7

®

IH"=tg .11 0.5I 0.6I 0.75 0 I H= E·tg27"200 1150 1100' 50 !EO 1

I----

9.75-----1

1--100--1

es tavolsaq szerint

@

Kiallft6terem

oldalvilagitassal

574

575

MUZEUMOK

MUZEUMOK

NEMZETKOZIPELOAK

NEMETORSZAGIPELOAK

-UJ
A rnuzeurnoknak nemcsak kiallftasl szerepOk van, hanem kulturalis kozpontok is egyben. A tobbcslu hasznalatot teremprogramokkallehet biztosftani. Kiallftasi termek: allando es valtozo kiallltasokkal Munka, tanulas: konyvtarak, olvasoszobak, eli5ad6termek Pihenes: kavezok, etterrnek, tarsalqok Kiegeszfti5 funkci6k: tarolas, raktarozas, felujftas (konzervalas), mOheIyek es szervezoirodak
, Ny~gati homlokzat

G)

--.",

-=:-::::

Nyugati Kultllrak Mllzeuma Toki6ban

Epitesz: Le Corbusier

1
<,
Kiailitas

r=
~
Iroda

v-.....,
KialHtas

-r

/'

Fenyvezetes

G)

NRW Makincsgyajtemeny DOssseldorfban

Modern Mavaszetek Mllzeuma M6nchengladbachban; metszet; Epftesz: H. Hollein
Jelmaqyarazat; ....

@

Kii!llItas

M
lroda

1\

J

,
®
Bevilagrtasi reszlet

1. Bejarati terasz 2. Bejaraf csarnok
3. Valtakoz6 klallltasok

®

Guggenheim Mllzeum NewYorkban Alaprajz .... @+@+®

Epftasz: Frank Lloyd Wright

_--

Museo Civico, Torino, metszet es fenybeeses

r~ . . -.
I

4. 5. 6. 7. 8.

szobor-uevar Eldado-terem Etterem Kamara-szlnhaz Zenei F6iskola

as foyer

Raktar

.. . ..

Epftesz: Bassi es Boschelti

-

-

®

Alaprajz

Stuttgarti Allami GalSria bevitase; alaprajz

Epftesz: Stirling es Wilford

Jelmapyarazat

....

('j)

1. Bejarati udvar 2. EI6csarnok
3. Valtoz6 kialiitas

4. Etterem S.lrodak
6. Kilnyvtar

7. Villa Metzler, rokok6 8. Kartes udvar

®

Metszet ....

®

CD

Belso ter .... ®-@

Rio de Janeiro, Modern Muveszetek Mllzeuma Metszet es vilBgrtas

Franfurtl Kezmaves Mllzeum; keleti homlokzat as metszeti rajz

Ep.: R. Meier

Metszet-7

®

'l~>i-/~'l/ I~ I
A-A
metszet

~

®

Metszet .... ®-@

®

Pompidou Kozpont, Parizs

Epitesz: R. Rogers, R. Piano

®

53'-os Ovegezesa normal Shedtete metszete

Jalmagyarazat; -).

®

Metszet

~

J::t

..+ :

1. Kialllt6termek

2. Olvas6terern 3. EI6ad6terem
4.lrodak

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Grafikusok Muzeumutca Galerla Vezeto restauratcr Vizsqalatl termek Fizika Kemia Paplrrestaurator Fot6mUterem Mutermek

®

Grand LOUVRE Parizsban

Epitesz: PeVPartner

@

Gare d'Orsay Mllzeum Parizsban

Epitesz: Aulenti Rota

®

Wallraf Richarlz Mllzeum, Ludwig·Mllzeum K61nben

Ep.: Busmann, Haberer

576

577

Felvilagosftas:

Garten und Friedhofsamt Bessunger Str. 125, Darmstadt
kapuszelesseq

TEMETOK KREMATOIUMOK
--7Cl1
A hamvakat tarolo urnak meretei a temet6i el6frasok miatt tobbnyire behataroltak --'>0). A falfi6k az urnatart6ban 40 em szeles es rnely, 50-60 em mag as. tobbnyire 38-

TEMETOK
Fekvese Erdo kozelsben fekvo terOlet, lehetoleg oreg faallornannyal rendelkezzek, Villamossal, aut6busszal vagy mas kozlekedesi eszkozzel konnyen elerheto legyen a terneto, legfeljebb 3-5 krn-re az utols6 hazaktol. Konnyen ashato agyag vagy homok ill. ehhez hasonl6 talaj jellemezze. Talajvfzszint 2,5-3 m rnely legyen, adott esetben elvezeto arokkal, Ontozeshez normal, eroteljes nyornasu vizvezetek szukseqes. Helyszukseglet 100 ezer lakosra 40 ha-t szamftunk az utakkal es a szabad terOlettel egyOtt. (A meglevo ternetok kisebbek!) Nagy varosokban 4(}-70 ha, ebbol 50-65% a ternetkezesl felOlet. A fennmarad6 resz az utak es kerteszeti egysegek reszere fenntartott terOlet. Altalaban 70% haqyomanyostemetest es 30% harnvasztasost kell szarnolnl, Egy 70 ezer lakosu ipari varosban 42% volt haqyornanyos ternetes, ebbol a 28% felnott, 10% a 10 ev alatti gyerek, mfg 4% a 3 ev alatti kisgyermek volt. A halandosaql arany a fenti sorrendnel a kovetkezo volt: 11:1:9 A slrok nagysaga es hasznalati ideje a ternetoi rendelkezesek szerint igen kOlonbozo. tasd a kovetkezd tablazatot:

30-3~\-

~--R ~':q
ljJ.

T

45-60

-e:

0;

(.;\

Hamvak urnala es a kopors6 haqyornanyos meretei

"'"

~

Hatottszallrtas. t.ovontatasu halottaskocsi rneretei a lovakkal egyiitt. Halottvivok reszere szukseqes utszelesseq, Halottas aut6 kupolas tetovel: 6,3 m hosszu, 1,95 m szeles, 2,35 m magas.

Jo'o"":':':':':':':':':':':':'':':':';.,. ~

1····································1
1 latoqatok

r··············································!
. latogatok I

T

~

A koporsok a halottak mereteihez igazodnak --> 0). A halottak tarolasa a halottashaz cellalban tortenik, melyeket felmagas, konnyO falak (Iemezek vagy novenyek) valasztanak el egymast61--'> ®. Nagyobb egysegeknel a halottviv6k folyos6ja a hozzatartozok folyosolatol elkulonul --> ®. A halottakat legmentesen zarodo Ovegen keresztOI a tsrnetes meqkezdsseiq laml lehet. Az egyes cellak kozott kiugr6 pillerekkel megel6zhet6, hogy a gyaszol6k egymast zavarjak --'> ®. A legujabb epftmenyeknel nines kOion folyos6 a hozzatartozok reszere, tehat a 3. abra szerint oldalfolyos6 nelkOIi. (Essen/Ruhr) A cellak haqyornanyos meretei: 2,2 x 3,5; 2,5 x 3,75 ; 3,0 x 3,5 m

CD

Sirelrendezes t6mbben

egyiranyban,

parcellazva, 200-300 sir egy

+

~ ri + .•••
::;
.J..

+ t
I

A sir fajtaja

1

halottszallltck

L

:.: :j

halcttszallftok

1'-2,5 -

ri
.L

'"

® ®-®

CD
A halon-tarolo esarnok kiil6nb6z6, hagyomanyos elrendezese . latoqatok •

M:1:400

1..·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·...·.·.·.·.·.·.·.·.·.·1

A halottashaz homerseklete z 2 °C ss s 12 °C kozottl legyen. Alaesonyabb nem lehet, mert a fagy hatasara a halott tagul es megrepedne. GyOjtofUtessel es hiltessel ezt a homerseklettartornanyt tartani kell, allando szelloztetes mellett, kulonosen nyaron, A halottashaz padl6zata vfzallo, sima es konnyen tisztfthat6 legyen. A falakat a legegyszerubb meszelni, amit gyakran fel kell ujftani. A nagyobb halottashazaknal szOkseg van az 6rok es halottszallltok reszere egy kOlon, 15-20 m2-es helyiseqre WC-vel es rnosdasi lehetoseggel ellatva, A szallltokocsik helyigenyszOkseglete: 2,20 x 1,08-t61 3,0 x 1,1 m-ig. Nagy varosokban a talalt (ismeretlen) hullak reszere kOlan helyiseg kell, kOlon a ruhaik taro lasara is, valamint bonete rem es orvosi szoba is szukseqes --'> ®. Az egetoter vagy a koporsolesullyesztessel az alagsorban --> @ talalhato, vagy a gyOlekezohely mogott zsilippel levalasztva van elhelyezve a 7. es 8. abraknak rneqfelelden. A vfzszintes szallltast a legegyszerubb kezi csorlokkel megoldani, mfg a liftek meqhaitasa hidraulikus. A zsilipajt6 vagy a padlonyflas lassan zarodion, ahogy a kopors6 a zsilipben vagy a padl6zaton at lesOllyedve tavozik, Az eget6terben a kopors6 a szallitokocsirol a bevezet6 koesira kerOI, mely a ksrnenceben a samott rostelyra helyezi azt. A harnvasztas koksz-, elektromos vagy gazfOtesu kulonleqes kernenceben tortenik, teljesen por- es szagmentesen, 90(}-1000 os szaraz leveg6vel, anelkul, hogy lang erne a halottat, (Egy halott elegetesehez 45 kW ararnfelvetel szukseqes; a gaztOtesnel a ketszintes kemenee maqassaqa 4,3 m.) A kernencet 2-3 cravat korabban felfOtik, a harnvasztas maga 1 1/4-1 1/2 6raig tart. A hamvakat az urnaba toltes el6tt egy vasszekrsnyben gyOjtik es tarollak. A harnvasztas rneqtekintesere nezonyflasok szolqalnak.

Nagysaga: em

K6ztes hely em

es haszn.
20- 25 20 15 40-100 50-100

ElevUlesi

ev

1) Feln6tt sirhelyek 2) Gyermek sirhely 3) 3 eves korig sirhely
Vasarolt Sirok ellentetes lranyban, sovennyel elvalasztva keskeny temet6i helyekkel, melyebb utakkal, sir sovennyel Kripta-helyek Urna-sfrhelyek Disz-sirhelyek

210 x 75-250 x 120 150 x 100 x 60-150 x 75 60

30 30 30

300 x 150-350 x 150 300 x 120-350 x 150 100 x 100-150 x 100 150 x 150 60 100

®

10-100 30-100

A sfrg6dor melysege felnott sfrhelynel: 2,0(}-2,40 m. Gyermekhelynel 10 evesiq: 1,50 m, klsqysreknel 3 evesig: 1,00 m. A sfrok regebben 25-30 crn-es kokerettel kesziiltek, ma inkabb 1520 em magasan vagy egesz laposan, esetleg ferden, a 2. abra szerint.

A temetd
Bejarata fakkal korOlvett terseg legyen, villamos rneqallo es autobusz-meqallo kozvetlen kozeleben. A gyaszol6k gyOlekezesi helye, virag- es koszoru vasarlasl lehetoseggel ellatva, Szocialis letesnmenyek: 1 + 2 ferti WC, 3 noi illemhely. Ravataloz6-terem lasd az 578. oldalon! Elhelyezese a bejaramal vagy a terneto kozepen, j6 rneqkozelftest lehet6seggel, a halottaskoesik es hozzatartozok reszere 3,5-4,0 m szeles utak csanakozasaval, A sfrhelyek felosztasa koresoportok szerint, a 4. oldal tablazata alapjan, az elevOlesi idok es az ujra torteno terulettelosztasok figyelembe vetelevel vegezheto. A temetoi rnezok helyigenye: 30 x 30 - 40 x 40 m Oldallranyu elkerites fakkal vagy rnezocslkokra osztas a slrparokkal a 4. abra szerint ill. 1,50 m magas sovennyel a 3. abra szerint, 1-2 m szeles utakkal atszelve, Az utak menten legyenek elhelyezve padok, vfzesapok az ontozeshez, Iv6vfz csatlakozasok es sarkokban hulladekgyujtok a 7. abra szerint. A hagyomanyos koporsos ternetesek a foutak menten tortennek, a ksrftesek falainal vagy az utak vegen az 5. abra szerint.

eea ace ace aae

®

A gyiilekez6ter alatti eget6kamnis etrendezes sematikus vazlata

Gyiilekez6hely m6g6tti eget6ter, melyet egy zsHip valaszt el.

®

Kett6s sirok (sirparok) sovennyel elvalasztva, 6sszefuggoen megemelve, mint a

® abran.

EgyszerO sorolt sfrok: H. Hartwig javaslata szerint elofrt novenyzettel,

halottas kocsi (fert6tlenft6vel)

ac_

Csalacli sfrhelyek
Nagys<!.ga: z eeemewes a szemelyes 6szemelyes

Ketto eqymas

mogott
b

urnaudvar

mellek~
bejarat

T

A fent emlftett letesltmenyek a ternetekapolna mogott helyezkednek el. Ez szolqal kegyeleti celokra, ezert a ket papi szoba. A gyQlekezohelyek naqysaqa kQlonbozo: :::;100 010- es 100 all6hely, ehhez jon 1-2 helyiseg a hozzatartozok reszere (ezeket adott esetben esatlakoztatni lehet a gyOlekezohelyhez) es egyeb mellekhelyisegek.--'>® A fentiekhez esatlakoznak a kiszolgal6- es irodahelyisegek: 1 vezetoi szoba, 2-3 iroda, 1 kopors6tarol6, 1 alkalmazotti szolgalati lakas, a temetoor, a futo stb. reszere. E magott a kerteszet novenyhazzal, a kerteszek szobaja, vagy a kerttervez6 irodaja, a munkasok tart6zkodasi helye, berendezesek tarol6ja, magtar, WC-k, stb.

®
T

a
2,50 2,50 2,50

a

b

2,40 4,80 7,20

2,50 1,50 2,50 2,50 2,50 3,90 i 85,00
II II

®

Urna temetesi hely sovennyel, bokorral vagy Iakkal k6riilvett teriileteken, az

elrendazes szerint.

®

Hamvasztasos urnak elhelyszese novenyskkel korulvett terOleteken, urnatombokben vagy sovenyekkel elkerftett terOleteken. Urna-edenyeket kobOl vagy agyagb61 a foldbe, vagy kulon labazatra helyezzOk. Sfrkovek~ a bokrok nelkOli mezoben vagy all6 vagy esak fekvo sfrkovek kerOlnek elhelyezesre, nagysag es szfn szerint, lehetoleg egysegesen. Ohlsdorf kozseg szep temetojeben Hamburgnal ezt ugy erik el, hogy tobbnyire vi lagos arnyalatu sfrkoveket allftanak. (A sfrok fejresze es a felirat tetszoleges!) A sfrkovek merete az alabbi:
Sirforma: Magassag: Szelesseg: Vastagsag:

Kut

lepcs6 a galeriahoz

bahaitO, f6bejarat

t

01
1
Egy nagyobb falu temet6je, b6vitesi
~';:';:;'=_:' ~

Hulladek

Egyszeru slrok Duplasfrok novemyzettel

1,0-105 120-125 120

40-45 50-55 150

9-10 10-12 13-15

4--6--8 szemelyes lehet6seggel, szerint.

sirok k6zeleben, ezM

®

Egy nagyobb temet6i k6zpont vazlatos elrendezese halottas teremmel, ill. kremat6riummal es kiszolgal6helyisegekkel

a templom

3 szemelyes sfroknal

itt nines kiil6n kapolna

H. Hartwig javaslata

--71lJ

578

579

Az epftmenyek letesftesenel figyelembe kell venni: az epft6anyagok gyulekonysagat [anyagok eghet6seget], az anyagok tllzall6sagi hatarsrteket, tuzvedelrnl osztalyok szerint [Magyarorszagon az epftmeny vagy tuzszakaszt I-V. tllzall6sagi fokozatnak megfelel6en kell kialakftani.], a nyllasok zartsaqat es t6mftettseget, a mentesl utvonalak klalakftasat ugy, hogy tllz keletkezesekor es a fOst ill. tllz terjedssekor a megel6zes az els6, mfg tllz eseten az emberek es allatok rnentese, ill. a hatekony oltas lehetseqes legyen. A fenti k6vetelmenyek tellesftesehsz aktfv es passzfv eliarasok leteznek, Az aktfv ellarasokhoz tartozik valamennyi olyan rendszer, melyek tfiz eseten 6nmuk6d6en beindulnak. A passzfv eljarasok alatt ertendok azepltmeny szerkezeti rneqoldasal es azok epft6elemei. Aktfv eliarasok pI.: fust- es tllzjelz6 berendezesek, sprinklerek, vlzporlasztasu oltoberendezessk, CD - tuzolto keszulekek, porral olto bersndezesek, habbal olto ke~zOlekek, automatikusan nyit6 fOst- es h6elszfv6 berendezesek. Passzfv ellarasok a DIN 4102 szabvany 4. Reszeben vannak lefrva, pI.: minimalls keresztmetszetek , burkolatok es bevonatok. Ide tartoznak tovabba a ved61etrak elrendezese, tuzvedelmi ajt6k es tuzvedett Ovegek lablakokl beepitese, almennyezstek beepitese, az Oreges acelprofilok /zartszelvenyek/ vfzhutese, a szerkezeti acelprofilok bevonasa es burkolasa, ennek meretezese az UlA profiltenyezo figyelembevetelevel. A DIN 18230 sz. eloszabvany letek tuzvedelrnere, tartalmaz utalasokat az ipari epO-

MEGELOZc5 TOZVEDELEM
3. H6jelz6k: Dlyan helyeken, ahol a munkaval 6sszefOgg6 fOstkepz6des miatt az egyeb korai riaszt6-jelz6k [eleznensk, (pI.: muhelyekben, ahol heqesztes folyik.) Maximum lepesekor - jelz6k: egy megadott rnaxlrnalls jeleznek pI.: 70 °C-nal. hornerseklet tul-

Belmagassaq 20m-ig 12m-ig

FOst-

~a~~as-*

H6jelz6

"e*
3.oszt

Langjelz6
jelz6 I,
I

TOZJELZO
,

BERENDEZESEK
-

1.oszt

2.oszt

KIVONAT A VDS.RL. 2095-BOL
•••
,.

III

Differenci{lI-jelz6k: egy megadott id6 alatt bek6vetkez6 meghatarozott homerseklet-emelkedesrs jeleznek. (pI.: 5°C hdernelkedes 1 perc alatt) berendezesek tervezese es beepitese fOgg a felOgyelt terOlet nagysagat61, a helyiseq befrnaqassaqatol, valamint a mennyezet es a teto alaklatol. (l.asd az 581. oldalon) pl. Biztosft6k elofrasaib61 Tuzfejlodes: Amennyiben egy ttiz keletkezesi tazlsaban olyan tUzzel kell szamolnunk, ahol er6teljes a fustkepzddes, nagy h6kepz6dessel, eros fust- es lanqsuqarzassal kell szarnolni, akkor a fust-, hoes langjelz6ket kombinaltan, kOl6nb6z6 tllzjelz6 m6dok szerint kell alkalmazni. Jelzesi tartomanyok: Kivonat a VdS RL 2095-b61. 1. A teljes felOgyeleti tartornanyt [elzotartornanyokra kell felosztani. A jelz6mez6ket ugy kell meqhatarozni, hogy a ttizfeszak gyors es egyertelmu meqhatarozasa lehetseqes legyen. 2. Egy-egy [elzotartornany mindig csak egy emeletre vonatkozhat. Kivetelt kepsznek a lepcsohazak, a viJagft6 as felvon6aknak ill. a toronyszenl epftrnenyek, melyeket egy [elzornezobe kell 6sszevonnunk. 3. Egy jelz6mez6 nem nagyobb egy tuzszakasznal heti tul az 1600 m--t, 4. Egy-egy [elzotartornanyban bad 6sszefogni, ha: tobb helyiseget Szovetsege Koln, kivonat a VdS RI 2095

4,5m-ig

............ .......... .... ...
I ••••• I ••• I •••••• •••.••• II' II. 1.1 ••••• I I •• ••••••••••••••• ,., •• 1••• ' ••••••••••••••••••• •• 1.1

'" I"

.. ,
I'

I', II.
•• I. It'

...... ...... '" ... ......
. .....
1.11' I. II'

"':'"

,

' •••

••••••••••••••••••••

A tllzjelz6

* **
G)
A
ter

••••••••••• ,•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• I'

.o
§

alkalmas ~~~Imas

KOlenleges epmetekten, mint pl. templomok, kastelyok muzeumok eeeteben a jelz6k csak nagy maqassagokben helyezhet6k el. Az. ldejeben torten6 tUzjelzes fgy nem biztosfthat6. Ezaltal a BMA~ ertek a tuzjelz6 terenoezes [elzese behatarolt. A tOzek nagysaga, melyet egy jelza meg erzekel, nevekva mennyezetmaqassagqal jelent6sen na. Ezert a jelz6k 3 erzekeleal osztalyba vannak beosztva a kOlonboz6 plafonmagassagoknak megfele~ 16en. Az. erzekeny jelz6ket faz 1. osztalyu kapcsol6jelzakl a nagyobb mennyezeti maqassagokhcz hasznalluk. 1. tablazat

KOl6nb6z6 tCizjelzasi m6dok
TClzjelz6
Belma-

lelOgyelt

gassag:

Maximalis felQgyeleti tarulet (A) as a legnagyobb magangedeHvizszintes tavolsaq a tuzjalza as a mennyezet tetszcleqes (0) pontla kozeH iIIetva a hozzatartozo hatarfv (K) 602 abran. 15 O~ig A D
5,8m Tetalerdeseg >15-30° (1)

alapfelOlete ~80m2 >SOm2 ~30m2 FOsljelz6 FOstjelz6 FOstjelzo 1.oszt. 2.oszt. 3.oszt. "t.oszt. 2.oszt. 3.oszt. Ltmgjelz6k

>30 A

0

A K; K, K,

D

D
8.0m 9.9m 5.5m

;:;

12m

80m2 6,7m SOm2 6,7m 30m2 4,4m
6Om'

K, SOm2 7.2m
SOm2 7,2m 100m2 8,Om 30m2 4.9m

K, SOm2
K, 100m2 Kg· 120m2 K, 30m2

Kg K"

~ 6m 6-12m 7,5m-ig 6,Om-ig 4,5m-ig 7,5m-ig 6,Om-ig 4.5m-ig
1.5-20m

s.om KlO K. Ks

>30m2

20m2 3,6m

K,

30m2

4.9m

K,

40m2

6.3m

Ennek meqhatarozaeet

a VdS-sel egyeztetve kell elvegezni.

Lefrasra kerOlnek azok a szarnftasi eliarasok, lenallas id6tartamat es az un. leegesi faktort hataroznl,

melyek a tllzelhivatottak meg-

A = maxlmalle fetOgyeteti mezd jelz6kent D = rnaxlmalls megengedetl vfzszintes tavolsaq a mennyezet egy adott ponqatot a jelzoig Kl - K" Hatarfvek a megengedetl vfzszintes jelzatavolsag eqymas koztl meqhatarozasahoz

=

(l.asd a

6.02 abrat.)

ill. nem lep-

Tuzjelzo berendezesek, kivonat a DIN 14675 sz. szabvanybol [Magyarorszagon tllzjelz6 berendezesek - MSZ 9785/1-9; 1989] Tuzjelzok A tllzjelz6 a tUzjelz6 berendezes reszet kepezi. A tllzjelz6 k6zponton keresztOI egy atviteli berendezessel kivalthatja a tUzolt6sag riasztasat es a helyi tUzjelzest. Leteznek automatikus es nem automata tUzjelz6k is. Nem automatikus tuzjelzok A nem automatikus muk6desu tllzjelz6 berendezes pezi, az ahol a t(lzjelzest kezzel kapcsoljuk be. Automatikus tUzjelzok reszet ke-

csak akkor sza-

CD

') A szcqertek melyet a tetd iIIetve a plafon a vizszintessel bezar. Amennyiben egy tet6-mennyazet tobb ferdeseqgel is rendelkezik, ugy a legkisebb dotes szamit.

a helyisegek szomszedosak as szarnuk nem tobb 5-nel es az 6ssz-fel0letek nem lepik tul a 400 m2-t! szomszedos helyisegeknel a bejaratok k6nnyen atlathat6ak es azok 6sszfei0Iete nem nagyobb 1000 m2-nel, de a bejaratok k6zeleben vagy a tllzjelzesi k6zpontban j61 erzekelhet6 optikai riasztasjelz6 van, melyek adott esetben a tUz keletkezesekor es annak jelzesekor jelzik a tuz altai erintett helyiseget is! Adatfeldolgoz6-berendezesek rendezesei: (szamft6gepek) tUzjelzo beAlmennyezet TeTem Kezpadozat Atmennyazet Terem Kezpadozat

Maximalla fel0gyelt terOtet (A) as maximalis megengedetl vfzszintes tavolsaq a fOstjelz6 as a mennyezet egy tetszdleges O-pontja kozt. 1.meza A
Mlm' 25m' Mlm' Mlm' 25m' Mlm'

0 4,73m
3,75m

Epftasileg elhatarolva 1-2. mez6

2, Mez6 A
80m'

Epltesileg

3. Mazo A Ellenarzes
nem

0
5.81m 4.73m

elhatarolva 3-4. mez6 2::F90-A

:a::F30-A

Mlm' 80m' Mlm'

szOkseges <F90-A 2::Fgo.A Ellenarzessel Ellanarzes
nem

4,73 4,73m
3,75m

5,81m 4,73m
3,75m

<F30-A

25m' Mlm'

szOkseges <F90-A ElIen6rzassei

Az automatikus tllzjelz6 berendezes reszekent, egy alkalmas fizikai vagy vegyi erteket eszlel tuz eseten, a felOgyelt tartomanyban folyamatosan vagy egymast k6vet6 meghatarozott id6szakonkent. Az automatikus tUzjelz6ket es a tergeometrianak megfelel6en kell megfelelo szamban felszerelni,

4,73

4,73m

Az elektronikus adatfeldolgoz6 gepek (EDVA) felOgyelete kO16nleges es p6tl61agos k6vetelmenyeket allft a BMAItCizjelz6 berendezesekl tervezese es kivitelezese ele. A felOgyeleti z6nak: Uwz 1-3 hatarozzak meg az egyes jelz6k felOgyeleti terOletet valamint a felOgyelt tartomanyok nagysagat. 1. mezo: EDV-ter (szamft6gepterem), adathordoz6-tarol6 a terelvalaszt6kkal es az almennyezetekkel egyOtt (hasonl6an ehhez a telefonk6zpont, kapcsol6- es vezet6 terOletek es a vezer16k6zpont). 2. mezo: az 1. mezovel hataros, a szamft6gepteremhez tartoz6 hasznalati helyisegek a terelvalaszt6kkal es a mennyezettel egyOtt, a munka-el6keszft6 es a periferialis egysagek tere is. Amennyiben a fent felsorolt tartomanyok olyan valaszt6falakkal lesznek levalasztva, melyek tllzall6sagi ideje kisebb 30 percnel, ugy az 1. mezot Ie kell valasztani es a tllzjelz6 berendezest az 1. jelzomezo szerint kell kikepezni. 3. mezo: ide tartoznak a 2. mez6vel hataros, de a szamft6gepteremhez nem tartoz6 helyisegek. A felOgyeleti mez6knek 6nall6 jelz6tartomanyt kell kepezni. A termek, ezek reszpadl6zata es almennyezetei kOl6n-kOl6n 6nall6 jelzotartomanyt kell, hogy kepezzenek. A jelzesi tartomanyoknak az egyes felOgyeleti z6naknal mert felOletei nem lehetnek nagyobbak mint az 1. mez6nel: 500 m2, a 2. mez6nel: 800 m2, mig a 3. mez6nel: 1600 m2.

®

A - maxima~s felOgyeleti terOlet jelz6kent o - m~jma1is megengedett vfzszintes tavotsag a mennyezet barmely pontja as a jelza kozt.

ReIOgyeleti terOletek
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

1. Helyisag-belmagassag: Minel nagyobb a tavolsaq a tUzfeszek es a mennyezet k6zt, annal nagyobb lesz az egyenletes fustkoncetracio zonala, A kUlonboz6 tUzjelzesi m6dok es a terem maqassaq k6zti osszefOggest az 1. tablazat mutatja be. Figyelmen kfvUl hagytuk a magasabban elhelyezked6 mennyezetreszeket, ha azok felOlete kisebb mint 10 %-a a teljes felOletnek, es nem nagyobb ez a resz mint egy jelz6 felOgyeleti terUiete. Ett61 elter6 esetben a nagyobb magassagu mennyezeti felOleteket, mint kUl6n tereket kell figyelembe venni. 2. A jelzok felosztasa as a feli.igyelt teri.iletek: A tuzjelz6k szarnat ugy kell rneqvalasztanl, hogy a 2. tablazatban megadott A-max. felOgyeleti terOletet ne lepjOk tul. A jelz6ket ugy helyezzOk el, hogy a mennyezet egyetlen pontja se legyen tavolabb (vlzszintes tavolsaq), mint a 2. tablazat D-oszlopaban megadott ertekek, a jelz6t61. A jelz6k kozti megengedett tavolsaqok a 0 ill. 4. tablazatbol vehet6k ki. Adott hatarok kozt elterhstunk az idealis negyzetes telosztastot a jelz6k k6zt. A megengedett elteresek a jelz6k k6zti tavolsaqoknal a Kjellegg6rbek hatarerteksibol lathatoak. Ezen belOI az a-b tavolsagi ertekek a hatarertekek kozt szabadon valaszthatok meg. (4. tabla) 3. A jelzok elhelyezese tartogerendas rnennyezeteknel: A terem naqysaqatol fOgg6en a tartoqersndakat rneqhatarozott rnaqassaq felett figyelembe kell venni a jelz6k elhelyezesenel, Az osszefuqqeseket a 6. tablazat tartalmazza. A 6. tablazat szerint kell figyelembe venni a tartoqerendakat, az ezek altai kepzett mennyezeti mez6 nem lehet nagyobb, mint 0,6szorosa az A -jelz6 altai ellen6rz6tt terOleteknek. Amennyiben megis nagyobb~x'ugy minden mez6t egy-egy jelz6vel kell ellatni a 2. tablazat szerint. Amennyiben az egyes mez6k kisebbek, mint 0,6 Amax. gy az 5. tabu lazat szerintieket kell figyelembe venni. Amennyiben a mennyezeti mez6k nagyobbak, mint a megengedett A ellenorzesl terOlet, ugy az egyes mennyezeti mez6ket kOl6n h~iYisegeknek kell tekintenOnk. Amennyiben az alsoborda-qerendak rnaqassaqa nagyobb 800 mmnel, ugy minden mez6be egy-egy tuzjelz6t kell terveznOnk. 4. A sed-tetos epi.ileteknel, minden egyes felepftmenyt a 8. tabla szerint egy sor jelz6vel kell ellatni. A jelz6ket az enyhebb lejtesu mennyezetfelOleten Dv-tavolsagra kell elhelyezni. Egy masodik jelz6sor elhelyezesenel a sed ben a 0 v- tavolsagot ugy hatarozzuk meg, mintha a tet6 hajlasszoge < 15° lenne. A h6jelz6ket mindig k6zvetienOI a mennyezeten kell elhelyezni. A fOstjelz6knei a jelz6k szOkseges tavolsaga a mennyezett61, iIIetve a tet6t61 a tet6 es mennyezet formaja es a felOgyelt ter belmagassaga alapjan hatarozhat6 meg. A tavoisagok ertekeit a 7. tablazat tartalmazza. Langjelz6knel a tavolsagokat egyedileg kell meghatarozni.

- --1- IT T

- - TTIT

-

-

h-Tlrr-r

18

19

20

21 20 alC!m !S ~1~~1t felUlet A mennyezet merele rTf-ben >12 8-12 6- • 4- 6 <4 >18 12-18 9-12 6- , <6 >36 24-36 18-24 12-18 <12 >48 32-48 24-32 16-24 <16 e,We~~i~~Zaz adott mez6ben Mez6nkltnt 2mez6nkenl 3mez6nkent 4mezi5nkent 5mez6nkent Mez6nkent 2mez6nkenl 3mez6nkent 4mez6nkenl 5 mez6nk8nl Mez6nkent 2mez6nklmt 3mez6nkent 4mez6nkent 5mez6nkenl Mez6nkent 2mez6nkent 3mez6nkent 4mez6nkent 5mez6nkent
11

J:l12~9
1
17

Kl

a tUzkockazatnak megfelel6en kell kivalasztani es ugy kell felszerelni, hogy az erzekel6 elerje a tuzjelzo egyseget, melyre az ertekelo rea gal. PI. kivonat a 7.1.5000, 1. FOstjelz6: 6.86, Hamb. tUzosztaly

Klo
K9
K8
I

y

+::H+-+
, Lf--H+

10

20m'
H6Jelz6 30m

adat-

1
15

;r:

.- ~:- -; ~~~; fe:OgyelelifelOletjeIZ~ke~~2-~~~ -, a,b = Ajelz6k egymas kozti vlzszinles tavolsagam-ben. Nagyon szalhuzoH fveknal az Y as Z~pontokkozt, ki lehet haszmllni a teljes A-felOgyeletifelOlelet.

~ E
.g' ~

.
9 7 6 5

A tart6kat nem keil flgye!embevennl
1.0$

Af-stelz6khatara ~e~~~~~~: figyelembe e 6k raj -; .~ ~

Az 2. osZWyUhqe126k IKIlara (2) A1.3.oszta 'h6elz6khatara3

E3 ~2 ~~ art6k

iii'

4

;g

adatlapjab61

~
011001200130014001500;60017001

1
13~ Fiistjelzo

6Om~

Dlyan helyeken ahol az anyagok tUz eseten er6teljes fOstkepz6dest okoznak, ajanljuk az alabbiakat: Dptikai fOstjelz6: lathat6 fOstre reagal. ionizaci6s fOstjelz6: kis fOstmennyisegekre reagal, melyek optikailag meg nem eszlelhet6k. Korabban jelez, mint az optikai jelz6k. Lak6hazakhoz, irodakhoz, raktar- es elad6terekhez ajanljuk. 2. Langjelz6: A langb61 kiindul6 sugarzasra reagal. Dlyan helyeken hasznaljuk, ahol a tarolt anyagok fOst nelkOI, vagy csak igen kis fOstkepz6desselegnek.

®

A h6· es iOstjelz6k elosztasa

80nr

CD

H6· as iOstjelz6k alkalmazasa
Teremmagassag m-ben D.-tavolsag mm-ben a fiislerzekel6-elem es a mennyezet iIIelVea tet6 kazatt

.......................

~rH
: :::::: :::::::::::::::

a ssaa

::!

..

..

8elmagassag m-ben

15"-lg

> 15°-31)"

>30°

min. <
6 68-10 10-12 8 30 70 100 160

max.
200 250 300

min.
200 250 300 350

max. 300 400 500 600

min.
300 400 500 600

max.

.:::::::::::::::::::."::::::::::::,;::

500
600 700 600

1
h

"\

350

(j)
580

A fOstjelz6k elrendezese:

®

.::::::::::::::::::

......::::::::::::::

->0
581

T6bbemeletes epuletnel egy jelzoszelep-allomasra csak 2 emelet lehet rakapcsolva, Amennyiben tobbletksnt holttereket es gepi berendszeseket is vedunk, ugy a locsol6fejek szarna 200 is lehet egy-egy szelepallornasnat . A zart fuvokas bsrendezesek 6nmuk6d6 tUzolt6-egysegek, r6gzitett elhelyezesu csovezetekekkel, melyekhez adott tavolsaqban csatolt fuvokak (sprinklerek) kapcsol6dnak. A berendezes indftasakor viz lep ki a locsolo-fuvokakbol, melyek zarait a homerseklet-kioldo teszi szabadda. Szelektiv muk6desu oltoberendezes (DIN 14489 sz. szabvany). A nedves sprinkler berendezessk olyan egysegek, ahol a csovezetek az ugynevezett riaszt6 szelepeqyseq m6g6tt allandoan vizzel van felt6ltve. A tuvoka belndulasakor kesedelem nelkul viz lep ki a spinklerb61. A szaraz sprinkler berendezes olyan egyseg, ahol a cs6vezetek a szaraz riaszt6szelep allornas m6g6tt suntett leveg6vel van felt6ltve, mely a viz befolyasat a fagy altai veszelyeztetett csovezetekben elzarja, Mar az egyik sprinkler nyitasakor a tart6 leveqonyornas meqszilnik, Az olt6viz igy csak a leveg6kiszoritasa utan egy kesleltetesssl lep ki. A normal sprinklerekkel a talaj es a mennyezet fele lranyu16 g6mb alaku eloszt6fejjel rendelkeznek. AII6 vagy fOgg6 kivitelben kerOlnek felszerelesre. Az erny6s sprinklerek a talaj fele iranyftott paraboloid alaku eloszt6fejjel rendelkeznek. Szinten all6 vagy fOgg6 kivitel ben hasznalhatoak.
A csoveeetek lakarva van elhelyezve

SPRINKLER

BERENDEZESEK

KIVONAT A DIN 1988. T. 6 TUZVEDELMI SZABV ANYBOL RI 2092 ALLlANZ SZERVIZ 1.2.1.1. FEJEZET A KOLNI SZAKERTOISZOVETSEGTOL~W A locsol6k megengedett tavolsaqat a sima mennyezett61 es a tetot61 merve a ® tablazat tartalmazza. A tavolsaqok filggnek a porlasztasl m6dt61, a mennyezet eghetoseget61, iIIetve a tetoszerkezet bels6 oldalanak gyulekonysagat61, valamint az el6re gyartott tet6elemek szigeteloreteget61 is. A trapezlernezes tetoknel a sprinklerek minimalls tavolsaqa a mennyezethez a perernszeqely legalacsonyabb pontiatol, mfg a maximalis tavolsaq a perernszeqsly minimum es maximum pontlanak kozepet61 natarozhato meg.

VIZPORLASZTO-VIZES KIVONAT A DIN 1988, TI ES

OLTOBERENDEZESEK
A 14494 VDS R1.2109-BOL

C020LTOBERENDEZESEK
KIVONAT A 3004 SZ. VDS-ELOIRAsBOL -

IlJ

A sprinklerek zetektc5l:

tavolsaga a gerendakt61 vagy epiiletszerke-

Amennyiben gerendak, rnesterqerendak vagy peldaul a mennyezet alatt fut6 klfmacsatornak vannak, ugy a sprinklerek es az emlftett tart6k kozti mlnlmalls tavolsaqot be kell tartani. Klvetelt kepeznek ez al61 az oldalfali locsol6k, melyek beepltese csak sima mennyszetnel megengedett.
A vedelml tartomanyok beosztasa a tdzveszelyessegi osztalyok szerlnt. A sprinkler berendezesek altai vedett epaletek as azok vedelmi tartomanyai a tOzveszelyesseg szerint (BG) a kovetkezdk szerint sorolhat6k be: A BG-3. osztaly vedelml tartomenyt is felosztjuk a tazterhelestol as a gyulakonysagt61 1Oggoen atcsoportokre: BG 31. as BG 33. osztely BG 4. osztely; Anyagok as aruk tarolasara szolgal6 vedelml tartornanyok. Ezt a tartcmanyt is felosztjuk a kQh5nbozo tarolt anyagok trlzveszelyesseganek meqteletden: BG 4.1 as BG 4.4 kozott.

BG1.osztaly: Kis tcaemeies as alacsony gyulekonysaql 10k vedelml tartomanya BG2. osztaly: Kis tCizterheles as kozepea gyulekonysagi 10k vedelmi tartomanya. Ezi a vedelmi tartcmanyt az eghet6seg as a tUzterheles szerint tovabbi alcscpcrtokba is felosztjuk: BG 2.1 es BG 2.3 kozott. BG3. osztaly: Vedelmi tertomanyok olyan termetesl egysegeknel, ahol nagy a gyulekonysagi fok es nagy a tazterhelas is.

A nyitott tuvokas bersndezesek olyan vizeloszt6 egysegek, ahol a vezetekek fixek es rneqhatarozott tavolsaqra nyitott porlasztofuvokak vannak elhelyezve. A csovezetek uzernkesz allapotaban sincs vizzel felt6ltve. A berendezes bekapcsolasakor a viz azonnal a tartalybol teljes nyomassal ararnlik a tuvokak halozatahoz, Az erkezo viz felOtk6zese fOgg a vedendo ter alakjatcl es rneretetol valamint az oltasra kerOl6 aruteleseq rnennyiseget61 is. FOgg tovabba a tarolas rnodlatol es rnaqassaqatol, a szel es huzatviszonyokt61 is, de erteke 5-60 liter/perc lehet m--enkent. Olyan teremben ahol csoportfelosztasban tortenik a vecelem, egy-egy csoport felOletet kis kockazatnal 100 m2 -ben, mig nagy rizik6nal400 m--ben hatarozzuk meg. A porlaszt6vizes oltoberendezeseket hasznaliuk az alabbi helyeken: repuloqep hanqarban, szernet taroloknal es szernet eget6 berendezeseknel, szlnpadoknal es trafoknal, eghet6 anyagokat tarolo egysegeknel es tartalyoknal, kabelcsatornaknat, forqacssiloknal, faforqacslapok gyartasanal, eromuvekben, hidraulikus gepMzakban, 16szer- es robban6anyagraktarakban,
Vedendd letesarneny IIperc

A CO2 oltohatasa lenyegeben abban all, hogy a leveg6 oxigen tartalmat olyan ertekre csokkentluk, melynel az egesi folyamat nem folytat6dik. El6nye, hogy a CO2 - mint gaznemu 0lt6anyag gyorsan es egyenletesen athatol az oltando teren, fgy oltohatasa terszeru A CO2 olt6anyagot az alabbl anyagok egesenel hasznaliuk: - Eghet6 folyadekok es mas anyaqoknal, melyek tUz eseten eg6 folyadekkent viselkednek. Eghet6 gazoknal, ha biztosfthat6, hogy a sikeres oltas utan nem kepzodlk gyulekony gaz-leveg6 keverek, Elektromos es elektronikus berendezeseknel, Eghet6 szilard anyaqoknal, mint pI. a papfr, fa es textil anyagok, de ezeknel a tuzeknel nagy CO2 koncentracio szukseqes es hosszabb behatasi id6 is szukseqes, Peldak olyan esetekre, ahol helyi kotott CO2-s berendezesek gyakran kerillnek alkalrnazasra: Olyan gepeknel, melyek gyulekony folyadekokat tartalmaznak, vagy amelyekben ilyen folyadekokat alkalmaznak. Lakk gyartasnal, lakksz6r6kban, olajfilrdoknel, nyomoqepeknel, henqersoroknal, elektromos kapcsol6terekben, szarnftoqepes terekben. Bsrendezeseknel, ahol egy adott tsr vedelms a feladat es a fuv6kakra jut6 terillet nem lehet nagyobb 30 m2 -nel. Az 5 rn-nel magasabb tereknsl a CO2 elosztasara szolqalo fuvokak nem csak a mennyezeti reszen a ter fels6 felen, hanem kb. 1/3-nyi teremmagassagnal is elhelyezendok, A CO2-vel olt6 berendezesek feladata a tilzek keletkezesekor torten6 oltas es a nagy hatekonysaqu CO2 koncentraclo jelenlete mindaddig, mfg az ujragyulladasi vsszely meqszunt, A CO2-s berendezes lenyegeben egy CO2-tartalyb61 all, melyben az oltoszert taroliuk, megfelel6 szeleppel es egy kotott vezetekksl valamint a vedelrnl tartomanyban cslszenlen elosztott nyitott tuvokakkat, tUzfelismer6 egyseggel, vezerlessel, rlasztassal es kioldassal ellatva,
Vedelml eel Epuletek vagy
eputetreszek s ezek tartalma belsa tOzeknel as a kOlso tUzatvitel eilen vedve Vedett tartomany Kovetelmenyek Elerhet6: EpftBszeti es terbelt

Oltovlzmarmylseq x m2 (min)

Oltasl ido percben FelQletm2

Csoport Darabszam

Szlnpadok 350 m2·1g, magassag 350 m2·ig, magassag ~ 10m

>

10m ~ 10m

Ttizveszelyessegi osztaly

350 m~ felett, Maximalia sprinkler felszem 350 m2 felett,

magassag maqassaq

> 10m

5 7 5 7 7,5 10 12,5 5 7,5 12,5 20 10 15 22,5 30

10 10 10 10 30 30 30 30 30 30 30 30

-

-

1 1 3 3 1 1 1

Forgacs·sll6k
GyorsnyU6ne!kQ! "gy gyorssze!!6z6ne!kQ! Gyorsnyil6val "gy gyorsszell6z6vel toltes1 maqassaqa loltes1 maqassaqa tolles1 mapassaqa S3 m

BG. BG1 BG2 BG3
A sprink!erszivattyU vilianymoto~anak kapcsol6szekrenye sa a sprinklerberen· dezes taplalasahoz

-

>3 >5

m S5 m m

-

125 250 nem
megengedett

250 700 500
Vfzszlntes tavol~g mm·ben a tartokt61

SZemettarol6k
toltesi toltesi loltesi tollesi maqassaqa magassaga mapassapa magassaga tarol6k S2 m S2 m

BG4

>2 >3 >5

m S3 m m S5 m m

-

-

Teljes epOlet vagy a teljes epuletresz

-

A kcrnyezd epuletek gaz-Tomorek legyenek azzel a tuz a szomszedban mege16zheto·

ethatarolas a vedett
tartomanyoknal a mellekletek szerint*

Nyomaskapcsol6 az elektromos riasztashoz es a nedves riasztas szelepe

f:\ \V

A sprinklerek
aliomasonkent

szama jelz6szelep·

®
Maximalis tavolsag a falhoz merve m-

A sprinklerek

tavolsaga a szerkezeti elemektol es tart6kt61

Habszlvacs larolasi larolasi lamlasi larolasi

magassaga magassaga magassaga magassaga

G)

Sprinklerfajtak

Tuzveszalyessagi osztaly

Egy-egy
. spinkler vedelmi terOlete m2-ben

>2 >3 >4

m S3 m m S4 m m S5 m

45
60

-

Egy sprinkler

berendezes

elrendezese

Sprinklerek k6zU maximum tavolsag

.........::::..:..:

: :_ : _.:::

::_ _.: :: :

.. ..

..
Normal sprinkler

m-ben (1) 3,75 3,75 3,75 3,75 4.60 4,25 4,00 3,75 3,75 4,SQ3J4) 3,SI)3J4) 2,5o'~'

ben (5) 1,90 1,90 1.90 1,90 2,30 2,10 2,00 1,90 1.90 0,302) 0.30" 0,30"

Minimalis lavolsag a falhoz marve m-ben

Minimalis lavolsag a mennyezethez,illetve a let6h6z mm·ben (7)

Maximalls lavol· sag a mennyezethaz, illetve a tet6h6z mm-ben (7) eghet6 as nem egheto anyagokmil

60

Q)
Fuv6ka

'Vedend6

latesitmeny

es 0lt6vizmennyiseg

Az adott tar belsejet a tuztal, a kOlso tCiz elterjedeset61 vedeni

Terem

kell
Nevle-

BG1 BG2 BG3 BG4 BGl BG16) BG2 BG3 BG4 BGl BG2 BG3 BG4

9 9 9 9 21 15 12 9 9 15 12 9
nemmegengedett

0,1 0,1 0,3 0,3 0,1 0,1 0,1 0,3 0,3

75 75 75 75 20 20 20 20 20 100 100 100


fak·

Max. vedelmi egy vizsugar

fel0let m2 -ben felOtk6zesnei

Aftiv6kl!k
kozti max. tavotsag m-ben

Max. tavolsag a falig m-ben

300 300 300 300 300 300 300 300 300

450 450 450 450 450 450 450 450 450

fajlaja

ges
nagysaga

lor 80 115 57 80 115 80

Min. tavolsag faligm-

A k6rbefoglal6 terelemek: alap, falak as mennyezet megfeleloen gaztomorek legyenek as a szomszedos terek tOzvBdelmel biztositani kelt

A tuzellenailasi id6tartam min.90 perc legyen a nemzeti szabvanyok szerint a levalaszta· soknal, mfg a szomszedos tereket automatikus tCizolt6 berendezesekkel kelt vedeni*

a

5

7,5

10 9 9 9 9 9 9

12,5 15 9 9 9 9 9 9

17,5

ben 1,90 0,3
Egy terem teret es tartalmat a tuztol vedeni kell melyek a tazaradatba tartoznak Terem A k6rbefoglal6 terele-

Ernyos sprinkler

Normal fuv6kak Ernyos fUv6kak

15 20 10 15 20 15

12 12 9

9

9 9 9 9

9

9

9

3,75 4,00 3,75 3,402)3)

9

-

9

-

A tCizellenallasi

idotar-

(12m2) ( 5m2) 2,00 0,3"

0,3

Oldalfali sprinkler

6,50

300 ",m megen- 300 gedett 300

Oldalfali fuv6kak

-

-

mek: talaj~ oldalfalak, mennyezet megfeleloen gazt6morek legyenek

tam min.30 perc legyen a nemzeti szabvanyok epitve szerint, nem

gytilekony anyagokb61

4.45 A normal sprinkler karakterisztikaja porlasztasi

®

Az erny6s sprinkler ugynevezett
porlasztasi karakterisztikaja

1)

" A tavolsagot vizszintesen merjiik. A 60·nal nagyobb teto· as mennyezet lejtesnel a tavolsagokat a tet6vel,
2) 3)

2)

A fuv6kak porlasztasi iranyaval szemben Egy fuv6kasor max. megengedett tavolsaga

az

oldalfali

fuv6kaknal

kiszamithat6

a fuv6kankenti

max.

iIIetve

a mennyezettel szemben! sprinklereinek minimalis

parhuzamosan minimalis felOletet

kerr merni. megengedett elosztjuk a helyiseg tavolsagat a sprinklersorok ugy szamftjuk k6zti A tablazatban szukseges, ki, megR a
3)

A sprinkler Egy hogy

permetiranyaval oldalfali

sprinklersor

vedelmi felOletst elosztjuk a fuv6kasarok tavolsag felevel ill. egy meglevo fuv6kasornal a teremszelesseg ertekevel tortenik az osztas. A tablazatban megadott ertekeket tulhflpni nem szabad. Olyan helyen ahal a terem nem szelesebb 3 m-nel, csak egy fuv6kasor szOkseges a falhosszal parhuzaegy-egy fuv6kasort kell elhelyezni. p6t16lag a mennyezet alatt is olt6fu-

a sprinklerenkenti

vedelmi

tavolsag

A sprinklerek kiosztasa
A normal es az eltolasos sprinkler-kiosztas kozott valaszthatunk. Az eltolasossprinklereket lehetoleg egyenletesen kell elosztani. A sprinklerek egymas kozti tavoisaga illetve a falakt61 es a mennyezeMI merttavoisagok: A sprinklerek egymast61 mert tavolsaga minimum 1,5 m legyen. A maximalis tavoisagot a vedelmi tartomany nagyseget61, a kiosztast61 es a tUzveszelyessegi osztalyt61 (BG) tesszilk filgg6ve. Ez a szabaly nem ervenyes az allvanyos elhelyezesu sprinklereknel.
4)

felevel, iIIetve egy soras sprinkler-elrendezesnel adott adatokat nem szabad tuUepnil A 3,75 m-neJ nem szalesebb termeknel csak

szalessegevel. oldalfali

egy

sor

sprinklersor

hosszfalakkal parhuzamosan elhelyezve. A 3,75-7,5 m szelessega lermeknel mindkat hossziranyu tal mellett egy-egy sprinklersort kell beepiteni. A sprinklereket letolva kell beszerelni. A 7,5 m-nel nagyobb szelessega termeknel a mennyezet alatt egy p6tl61agos sprinklersort helyezziink el. " A lalak belsa oldala a OIN 4102 sz. szabvany szerint nem agheta anyagb61 kaszOlj6n, ellenke.
zo esetben
6)

CD

mosan az oldalfali fuv6kak eseieben. 3 as 6 m kozotti teremszelessegeknel a hossziranyu falak menten A fuv6k8kat elloltan kell beepiteni. A 6 m-nel szelesebb termeknel v6kakat kell elhelyezni.

A lehatarolt berendezest tOz ellen vedjOk a tCizterjedes f6 utvonalan

Teremberendezes

A lehatarol6 terelemek: Talaj, oldalfalak, mennyezet megfeleloen gaztomorek legyenek

A tOzflll6sagi idotartam min.30 perc legyen a nemzeti szabvanYOk szerint, nem gyu]ekony anyagokb61 epftve

Hidraulikus

meretezes:

nevleges

meret es a K·laktor

Nem lehatarolt egysegO berendezest taz ellen vedjOk a tCizte~edes utvonalan fo

Nem lehatarolt berendezes

Nines

a sortavolsag terekre

1 ,5 mRfe cs6kken. arvenyes, als6 ahol a mennyezet iIIetve a

Csak

olyan

es helyisegekre as a mennyezet

tet6

egheto

anyagok-

b61 kesziil.

®
7)

A porlaszt6tanyer

€lIe kezt merve.

A sprinklerek

elrendezese

®

* A gaztomor

terzarast

a behatas

teljes

idejere

biztosilani

kell!

Tuzvedelmi

technikai

adottsagok

a reszegysegeknel

582

583

PORRAl OlTO BERENDEZESEK KIVONAT A VDS.RI 3038-BOl Az olt6porok homoqen vegyi anyagok, melyek alkalmasak a tuz
oltasara, A f6bb alkot6elemeik:

HABBAlOlTO

BERENDEZESEK

Fust- es hc5elsziv6 berendezesek:

FUST- ES HOELSZIV6

BERENDEZESEK

KIVONAT A VDS.RI2108-BOl~

!lJ
keverekbol habosi-

A hab mint olt6szer egy vfz-olt6szer-leveg6

-

natrium - /katlumhldroqen-karbonat kaliurnszultat kalium - /natriumklorid amrnoniumfoszfat - /szultat,

tassal kenil el6allftasra az oltas helyszlnen. A habanyag folyekony adalek a vfzhez, mellyeknek vegyftesevel

Az olt6por normal k6rulmenyek k6z6tt -20 es +60 DC k6z6tt alkalmazhat6 epuletekbsn, zart terekben es az ipari szabad telepeken egyarant, Az olt6porok hasznalhatok az alabbi anyagok es berendezesek nlzeinel: - A Ttizveszelyesseqi osztaly Gyulekony szilard anyagok mint pI.: fa, papir, textiliak, de az anyagoknak megfelel6 olt6porokat kell hasznalni. - B Ttizveszelyesseql osztaly Eghet6 folyadekok es mas anyagok, melyek tuz eseten mint eghet6 folyadekok viselkednek. - C Ttizveszelyesseql osztaly Eghet6 gazok.
- D Tuzveszelyesseqi osztaly

az olt6hab eloallfthat6. A DIN 14272 szerint (1. resz a tervezetben) a habanyagok vfzben old6d6 feherje-szarmazekok, melyek p6tl61ag fluor tartalmu hat6anyagokkal is dusfthatok, A habanyagok tartomanya nehez-, kozep- es k6nnyu habok el6allltasara szolqal, A protein es fluorprotein habanyagok a nehezhabok el6allftasara szolqalnak, A habosltasi tartornanyokat az alabbiak szerint osztjuk fel: Nehez habok habosltas szarna: s = 20-ig Nehez habok habosftas szarna: s = 20 - 200-ig K6nnyu habok habosltas szarn: s = 200- 1000 kozott, Habositasl szam S:
A habterfoqat es a vlz-habanyaq-keverek

vlszonyszarna,

Eghet6 femek, mint az alumfnium, maqneziurn vagy ezek 6tv6zetei. A D-osztalynal csak kulonleqes olt6porok hasznalhatoak, Nehany pelda, hogy mely iparagakban alkalmazunk helyhez kotott porral olt6 berendezeseket: - vegyi uzsmek es ezek folyamategysegei, olajtarolok, fold alatti tartalyok, surft6allomasok, szlvattyutelepek, az olaj- es gaz ate me16allornasai. [Ezek Magyarorszagon nem elterjedtek.] lS-porok Az olt6porokat ne hasznaliuk az alabbi peldakban felsorolt egysegeknel es bsrendezeseknel illetve helyeken: - Porra erzekeny berendezeseknel, gepeknel es egysegeknel iIIetve alacsony feszUitsegu elektromos egysegeknel pI.: tavbeszelcberendezeseknel, lntormaciokat feldolgoz6 egysegeknel, mere- es szabalyozo-berendezeseknel, eloszt6szekrenyek vedelrnenel es releknel stb. - Olyan helyeken, ahol fen nail a veszely, hogy az olt6porral vegyi 6sszefSrhetetienseg vagy reakci6 alakulhat ki. HALON - (kivonat a DIN 14496 sz. szabvanyb61) A halon egy halogenizalt szenhidrogen, t6bbnyire br6mtrifluormetan. A halon olt6hatasa (halon 1301) abb61all, hogy az eg6 anyag es az oxigen k6z6tti reakci6t megszakftja. A halonnal olt6 keszulekeket csak -20 es +450 DC k6z6tti h6mersekletnel szabad alkalmazni. Az oltasi tartomanyban nem lehetnek olyan targyak, melyek uzemi h6fokra 450 DC feletti. A halon 1301 mint olt6szer alkalmazhat6 az alabbi tUzeknel: - Folyadekok eseteben vagy mas anyagoknal, melyek t(lz eseten ugy viselkednek mint a folyadekok. - Gazoknal, ha az oltas utan biztosfthat6, hogy nem kepz6dik gyulekony gaz-leveg6 keverek. - Elektromos vagy elektronikus uzemi berendezeseknel es egysegeknel. Az alkalmazhat6 oltasi tartomanyok peldai: - Lakkgyartas, festeksz6r6, porsz6r6 berendezesek. - OlajfOrd6k. - Elektromos uzemegysegek. - Szamft6geptermek es adathordoz6-archfvumok. A halon hasznalatakor nem zarhat6 ki a k6rnyezeti karosodas. [Mo.-on beepftett halonnal olt6 berendezesek a 614.844.4 szamu MMG AM muszaki feltetele szerint letesUitek, de a sztratoszferikus 6zonreteg vedelme erdekeben szuletett montreali jegyz6k6nyv alapjan a halon mint olt6anyag nam alkalmazhat6 uj letesftmenyek eseteben, a meglev6 keszletek felhasznalhat6ak 2005-ig.]

A tenyleges tlizoltasi idc5tartam: A tenyleges befolyas id6tartama: t (perc) az az id6tenyez6, amellyel szamolnl kell a k6nnyuhabos berendezeseknel az adott feladathoz m3/percben. A habos olt6berendezeseket az A es B-tuzveszelyessegi osztalyu tuzek oltasanal hasznaliuk a DIN EN2 osztalyba sorolas szerint, epuleteknel, helyissqeknel es szabad tereknel keletkez6 tuzeknel, A folyadekok pI.: alkohol, eszterek, ketonok stb. habbal valo lefedesere is szolqalhatnak megel6z6 lntezkedeskent. lA-habok A haboltoberendezesek jellemz6 ertekel: vegyftesi vlzmennylseqszukseqlst, habanyaqszukseqtst, legkisebb ilzemid6. A habbalolt6 berendezest (SLA) ugy kell mereteznl, hogy tuz eseten elegend6 habanyag kerillj6n a vedelmi mez6be es a felOietet hatekonyan fedje Ie. lntezkedeseket kell tenni, hogy az eghet6 folyadekok kifolyasat a vedelrni tartornanybol rneqelozzuk (pI.: kuszobokkel az aitoknal). A nehez es k6zepes haboknal a habnak a teljes vedendd felOletet be kell fednie, ahhoz, hogy az oltas hatekony legyen, s ek6zben a befolyasi es fecskendezesi tavolsaqok es egyeb akadalyok valamint a targyak tavolsaqa is figyelembe veendo. A konnyil-habos berendezeseknel az epuletet illetve a teret a habnak olt6anyag-telftessel be kell fednie. Amennyiben egymast61 kill6nall6 t6bb egyseget is egyetlen SLAhabolt6egyseggel vedunk, a vfzigenyt a legnagyobb objektumhoz kell igazftani. A vfz-betaplalasnak a nehaz haboknal minimum 120 percig, mfg a k6zepes haboknal minimum 60 percig biztosftottnak keillennie. [Magyarorszagon MSZ 9779/1-4; 1983-84 szerint].

Eghet6 anyagok

Tenyleges tOzolta51 id6tartam percben, ha a habosftasi szam S = 200-1000

A - !uzosztaly

(1):

Alacsony fajsulyu anyagok. pI. habguml, habanyagok. anyagok, krepp-papirok.

p.apir-

4 5 6 6 3 4

Nagy fajsulyu anyagok pI.: papfrhenger, nem kot6tt kemeny papfr, papfrbevonatu anyagok. Gumiabroncsok, omlesztett aruk.

[Maqyarorszaqi szabalyozas: OTSZ, ill. MSZ 595/8; 1994.] A filst- es h6elszfv6 berendezeseket RWA-val jel61juk r6vidftve es olyan berendezesek melyek egy vagy t6bb: - RA-fOstelszfv6b61, - WA-hoelszfv6b61, - MA-gepi fOstelszfv6b61, vagy ezek kombinaclolabol allnak, Ide tartoznak tovaoba a fentiek kezelo elemei, vezerl6egysegei, energia betaplalasai es azok tartozekai is. Az RWA berendezesek feladata tuz eseten a fOst6t es a hot elvezetni. Ezzel segftik, hogy - a rnentesi-oltasl utvonalak fOstmentesek legyenek, -fOstmentes reteg letesftesevel megk6nnyftik a hatekony tuzoltast, - a teljes tuzklalakulasnak megel6zese, iIIetve kesleltetese is feladatuk, ezzel vedlk a berendezeseket is, - az egesi gazok altai keletkez6 tuzkarok es a termikus bornlastermeksk klalakulasat is cs6kkentik, illetve - cs6kkentik az epftesl szerkezetek tUzigenybevetelet is. Az RA"jelu fOstelszfv6k feladata, hogy egy fOstmentes legreteg kialakltasaval a talaj felett megteremtik az emberek es allatok mentesensk elotelteteleit, valamint az ertekrnenteshez es a tllzfeszekhez val6 haladektalan eljutas lehetoseqet is biztosnjak a fust elvezetesevel, Hatasuk egyebkent egyben h6elszfv6 is. A WA-hoelszfv6k feladata, hogy tovabb fejl6d6 tuzeknel a forr6 fOstgazokat elvezesse. Ezaltal a teljes t(lz klalakulasa cs6kkenthet6, ill. kesleltethet6 es az epltesi szerkezeti elemek tuzterhelese is cs6kkenthet6. Muk6desOkkei egyben tustelszjvast is veqeznek, Az RWA-berendezesek rnukodese az egesi gazok termikus felhaitasan alapszik, de fOgg tovaoba az aerodinamikailag hatasos nyflastelulettol, a szel behatasatol, a szellozonyflasok nagysaqatol, a nyitasi id6pontt61 es a beepftesl helyzett61 (pI. az epltmeny mereteltol is!). Az MA-gepi fOstelszfv6k feladata megegyezik a sima fustelszfvokeval. A tustelezivas kenyszerszelldztetessel tortenik (pI. ventilatorokkal) . A WA-hoelsziv6k helyere alapvet6en megfelel6 es j61 me retezett RA vagy MA is alkalmazhat6. A feladatukt61 fOgg6en az RA-t ott kell hasznalni, ahol: - zart epOletekben vagy meretek es nagy felOletek vannak, - oryan epuleteknel, ahol tul hosszuak a mentesi utak es ha eieket mas m6don megfelel6en hosszu ideig nem lehet fOstmentesse tenni, tovabba - olyan epuleteknel, ahol az elofrasok miatt kOl6nleges egyedi anyagvedelem szOkseges, - olyanepftmenyeknel, ahol nagy erteku, fOstre erzekeny anyagok vagy berendezesek vannak es ahol fokozott ertekvedelem szOkseges kOl6nleges okok miatt. A feladatt61 fOggoen alapvet6en celszeru a WA-h6elszfv6kat olyan szamban es meretbe alkalmazni, hogy a min. ertekviszonyok: AV+h:A > 0,02 (lasd DIN 18230 1. resz (tervezet) legyenek. Nagyobb t(lzterhelesnel ez az ertek AV+h:A > 0,05 erhet6 el. Amennyiben ez nem lehetseges ugy RA, ill. MA-berendezeseket kell hasznalni. A h6elszfv6k WA-ertekelesenel felhfvjuk a figyelmet a DIN 18230 sz. szabvany 1. reszenek tervezetere, mely szerint hatarozzuk meg a tUzveszelyessegi osztalyokat. Az ertekelt nyfiasfelOlet a k6vetkezo: AV+h Av+ kf * Ah = Ahol: Ah - A vizszintes nyflasok felOiete negyzetmeterben A - A 1Oggoleges nyflasok felulete negyzetmeterben k: - Ertekelesi tenyezo

DIN 18232T1+ T2VDS R1. 3010 SZABVANYOK KIVONATA

h",

- _;__
-

l:(An.hj)

rAvi

A kOvelkeza osszefOgges szerint: a sulyczott nyllas· maqaesaq m-ben

ahol a fU9961eges nyflas kOIonbOz6 maqassagokban p6tt61ag egy sulyozon tavolsaggal ezemrthato: a.",hm

= ---

f(Avi,sV,hi) :EA.
; OsszefUgges szerlnt.

t.pelda: A,/A,

aJhm

rnervado: k, 2. pelda: A,/A,

= 1.12-n61 k, = 2,75 = 1,35·nel k, = 2,35 = 2,35

~

A tGzszakasz me-ben

kOIs6 falaln leva 1nyflas felOlete

h1

Av.h a,,/hm
(";\ = 1,55·",31 k, = 1,95 = 2,5, ahol k, = 3,2 = 1,95

Fenti 1nyflas maqaseeqe

rn-ben

A fOgg61eges nyJlas kOzepponljanak fOggale· gesen mert tavolsaqa a vlzszintee nyflas elkjat61. ill. kozepvona!at6! max. 45°·ban megdOn· lott nyllasnal (lasd a 2. abrat) Az AhJAv > 2,0 Maknal a k1 = 1,5 Makel kell a!kalmazni. Az AhJAv £ 0,7 as a aV,hihm > 4'm!i1 a k1 '" 4

rnervado: k,

\..!..I

A k, -tenyezo klszamltasanak diagramja (585. old.)

®

Teto- as falnyiholsok (metszet)

Kartonokban tarolt anyagok, mtianyagtartalyok es -szerkezetek. 3. tuzosztaly: Olyan folyadekok, melyek 9yulfada.spontja 55 °C alatt van es amelyek Qyulladaspontja 55 °C talett van** "TCizosztalyokba sorolas a DIN EN 2 szerint A nedv5z[v6 folyadekokat ez az osztaly nem tartalmazza.

A falakban talalhato nyflasok 1-szeresen (A, negyzetmeterben), mfg a tet6ben lev6 nyflasok (Ah m2-ben) a k-ertekkel veend6k figyelembe. A t6bbemeletes epftmenyeknel kialakul6 nizvedelmi szakaszoknal, ill. azok reszteruletei a mennyezetek eseteben szlnten kf tenyezovel kell szarnolnl, Ervenyes ez akkor is, ha egymas felett fekv6 min. ugyanolyan rneretu nyflasok vannak a mennyezetben vagy a tet6n is. A k,-ertekeket az 1 diagramb61 vehetjOk ki. A k,-tenyezo az av,/hm viszonyszamtol, ill. a AiAv aranytol fOgg. Mindig a kisebb ertek a rnervadol A t6bbemeletes tfizvedelml szakaszoknal p6tl61ag az un. ekvivalens tllzid6tartamot is ki kell szarnolnl, minden egyes emeletre vonatkoztatva. Ehhez minden emelethez kOl6n-kill6n ki kell szamolni az adott emelet kOlso nyfiasfelOleteinek a szintalapterulethez viszonyftott aranyat. Az ipari epftmenyek termel6- es raktarhelyisegeire alkalmazhatjuk a DIN 18230IT1 ertekeit az egyes epOleteknel, ill. epOletreszeknel, amelyek az Ozemben gyartasi es raktarozasi funkci6t t61tenek be. Ezek k6zvetlen hasznalata nem lehetseges a magas hazaknal, magas raktaraknal, sil6knal, darabos anyagraktaraknal, ahol nagy a tagulas vagy az energiatermel6 es energiaeloszt6 uzemepOleteknel, ahol igen nagyok a tUzszakaszok es fontosak a tUzvedelmi intezkedesek. A magyarazatok soran a tuzveszelyessegi osztalyok es a tUzal16sagi osztalyok a tuzszakaszok megengedett terOleteivel es mereteivel fOggnek 6ssze. Az RA meretezese fOgg a szamftott tUzszakasz nagysagat61, ill. a meretezesi csoportt61, valamint a fOstmentes reteg tervezett vastagsagat61 es a belmagassagt61 is. A vedend6 ter magassaga h, a vfzszintes tet6knel a k6zepes magassag szamftott erteke a padl6 es a tet6 als6 ele k6z6tt. A tervezett fOstmentes reteg vastagsaga: d, minimum 0,5 h legyen. 2,0 m-nel nem lehet kisebb! Nagyobb csarnokok tet6 alatti terseget fOstterel6kkei fel lehet osztani. A fOstterel6 als6 szelenek meg kell egyeznie a fOstsavok als6 szelevel.

u

G)

A konnyii·habos berendezesek lenyleges tiizoltasi id6tartama

584

585

A FUST- ES HOELSZIV6 ELRENDEZESE:

KESZULEKEK

(RWG)

FUST- ES HOELVEZETO

RENDSZEREK

(RWA)

~llJ
a szerkezet als6 ale a szerkezet kozepe (16 szelirany)

Az RWG-jelzesO fOst- es hoelszfvokat a tetoszakaszokon
lehetoleq egyenletesen kell elhelyezni. KOl6n6sen arra kell Ogyelni, hogy az RWG-k tuz eseten ne n6veljek az epOletrol epuletre terjedes veszelyet, ill. a tOzszakaszokon tovaterjedeset sem fokozhaljakl A tuzfalaknal be kell tartani a min. 5m-es tavolsaqot, Az un, komplex tUzgatl6failenyegeben egy nagy igenybevetelnek kitett tUzfal a DIN 4102-T3 szerint. Celszenibb nagyobb darabszarnu es kisebb nyflasu fOstes hoelsziv6t beiktatni, mint kis szamu, de nagy nyflasu RWG-t alkalmazni, mert igya fOst es az egesi gazok akadalytalanul tavozhatnak a szabadba. Az RWG-k eqyrnas kozti tavolsaqa es a szerkezet als6 13113tol rnert tavolsaq nem lehet 20 m-nel nagyobb es a falakt61 rnert tavolsaq sem lehet 5 m-nel kisebb.
a a szerkezet als6 ele
b

®

Shed-tet6knel

--

a szerkezet

als6

ele

hajlasszog

s 12'

= szamftott

fOstreteg = szamftctt mennyezet-maqassaq

a

A b-jelO szamltott belrnaqassaqot a padl6szint es a mennyezet legalacsonyabb es legmagasabb pontja kozotti magassag kozepertekekent ertjOk (a tetoszerkezetnel is). A kozbenso ertekeket le- ill. felkerekitjOk. A fOstmentes zonat 6 m csarnokmagassagig min. 3 m-ben, 6 m-nel nagyobb szamftott csarnokmaqassaqnal a szarnltott mag as sag felenel nagyobbra allapithatiuk meg. Az a-jelu szarnltott fustreteq erteket a szarnltott mennyezeti rnaqassaq es a fOstmentes z6na kulonbseqe hatarozza meg. A fust- es h6terel6knek olyan melyen kell lenyulnluk, ahogy azt a szarnftott fOstreteg a rneretezesnel megadja. A 6 m feletti szamftott belrnaqassaqu csarnokoknal a fOstes h6terel6k rnaqassaqa min. 25%-a legyen a szarnltott mennyezeti rnaqassaqnak, mig 6 m feletti csarnokoknal min. 2 m legyen ez az ertek. Amennyiben RWA beepltesere Ozemi okokb61 kerOI sor es a tet6szakaszok felosztasa nem lehetseqes, ugy a teljes csarnok nyllasfeluleteit 30%-kal, mig az RWG-k szarnat az 5.3. fejezet szerint 50%-kal meg kell n6velni.
veszeBG-tQzA raktar max. maqassaqa m-ben Meretezesi csoport BMG 1 2 3 7,5 4 5,3 7,6 4,1 5,9 7,5 2,9 4,1 5,2 6,3 7,7 1,6 2,3 3,0 3,6 4,4 3 4 3 4 5 3 4 5 6 7 3 4 5 6 7 7.0 3,50 3,25 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 3,75 3,50 3,25 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 4,00 3,75 3,50 3,25 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 4,25 4,00 3,75 3,50 3,25 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 4,50 4,25 4,00 3,75 3,50 3,25 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 4,75 4,50 4,25 4,00 3,75 3,50 3,25 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 5,75 5,50 5,25 5,00 4,75 4,50 4,25 4,00 3,75 3,50 0,20 0,24 0,27 0,31 0,35 0,40 0,46 0,22 0,25 0,28 0,32 0,37 0,41 0,47 0,53 0,23 0,26 0,30 0,34 0,38 0,42 0,46 0,54 0,61 0,25 0,28 0,31 0,35 0,39 0,44 0,49 0,54 0,61 0,69 0,26 0,29 0,33 0,36 0,40 0,45 0,50 0,55 0,61 0,68 0,85 0,28 0,31 0,34 0,38 0,42 0,46 0,51 0,56 0,62 0,76 0,85 0,95 0,34 0,37 0,40 0,43 0,47 0,57 0,62 0,67 0,73 0,79 0,29 0,33 0,36 0,44 0,50 0,57 0,65 0,31 0,35 0,40 0,46 0,52 0,59 0,66 0,75 0,33 0,37 0,42 0,47 0,53 0,60 0,67 0,76 0,86 0,35 0,39 0,44 0,49 0,55 0,62 0,69 0,77 0,86 0,97 0,37 0,42 0,46 0,51 0,57 0,63 0,70 0,78 0,87 0,97 1,08 0,39 0,44 0,48 0,53 0,59 0,65 0,72 0,79 0,88 0,97 1,08 1,20 0,48 0,52 0,56 0,61 0,67 0,72 0,78 0,85 0,92 1,00 0,87 1,00 1.15 1.31 1,50 1,71 1,96 0,93 1,06 1.21 1,37 1,55 1,76 1,99 2,26 0,99 1,12 1,27 1,42 1,50 1,80 2,02 2,28 2,58 1,05 1,18 1,33 1,46 1,66 1,85 2,06 2,31 2,59 2,91 1,12 1,25 1,39 1,54 1,71 1,90 2,11 2,34 2,60 2,90 3,25 1,18 1,31 1,45 1,60 1,77 1,95 2,15 2,37 2,63 2,91 3,23 3,61 1,43 1,56 1,69 1,64 2,00 2,17 2,35 2,55 2,77 3,00 0,98 1,13 1,30 1,46 1,69 1,94 2,22 1.05 1,20 1,36 1,55 1,75 1,98 2,25 2,56 1,12 1,27 1,13 1,61 1,89 2,04 2,29 2,58 2,92 1,19 1,34 1,50 1,58 1,87 2,09 2,33 2,61 2,92 3,29 1,26 1,41 1,57 1,74 1,93 2,15 2,38 2,64 2,94 3,28 3,67 1,33 1,46 1,64 1,81 2,00 2,20 2,43 2,68 2,97 3,29 3,65 4,07 1,61 1,76 1,91 2,08 2,26 2,45 2,66 2,88 3,13 3,39

FUST- ES HOELVEZETO

RENDSZEREK

(RWA)

-llJ
A csarnokok als6 reszeben gondoskodni kell a megfelel6 leveqo-mennylseqrol, hogy az RWA-egysegek aerodinamikailag teljes hatasu lehessen. A geometriai merstenek ketszer akkoranak kell lennie, mint az RWA-nyflasok rnertani keresztrnetszetee azon a tetoreszen, ahol a legnagyobb a hatasos nyflasfelulet,
Ozemfajta Tuzveazelyesseql fokozat BG. 1 Akkumulatorgyar Alkoholdesztilhici6 Alkohclfeldolqozas Regi papfr feldolgozasa Alumfniumgyartas Alumfniumfeldolaozas Azbesztaruk qyartasa Aut6gyartas 8111Q§l;!i!r§!lg IDQI:!!i!lyels
.)

Ozemfajta Tuzveszelyessegi fokozatBG. 8 Tuzijatekok etemqyartasa Filmarchfvumok Fitmstudlok Palack-elekeszltc uzernek RepOl6gapgyartas ReE!Ul6aeE!han~arok Fot61aborok Fot6anyag gyartasa EIUO~[gy~r!~§ Takarmanygyartas 9 Garazsok Oveggyarak Gumj8rugyarak Kenderel6keszft6 uzemek Fafeldolgoz6 qyarak Fagyapot-gyarak Jutael6keszft6 Ozemek 10 Kabelgyarak Kavefeldolgozas Kakaofaldclqozaa Kartcnqyartas Aruhazak Keramlaqyarto-uzemek Mozik Ragaszt6gyarak B!!hagyijrt¢ Ozemek Szanteldolgoz6 Ozemek Konzervqyarak Koncerttermek Kosargyartas Kozmetikai Ozemek HUt6gepgyarak MOtragyagyarak Mugumigyartas MuanyaggyArtAs Muanyagfeldolgozas (nem habanyagok) 11 Retegelllemez-gyartas Foncdak Muanyag froccs6ntoOzemek Fem-nyomascs ont6dek Mosogat6gepgyarak Acelbutorok gyara Sz6v6uzemek Studi6k Edesseggy8rak Dohanyqyarak Katranyel6kaszitas Tesztagy8rak Sz6nyeg·gyarak (gumi es hab nelkal) Szonyeg·gyarak (gumival es habbal) TextilOzemek 12 Traf6-gyarak Szarazzoldsag gyartas

..

)

3.1 2.3 2.2 2.2
.)

2.2 3.1 3.1

.) .)

2.2 2.1 2.2

.)

2.2 2.2 2.2 3.3 2.1 2.2 2.3 3.1 2.3 3.1 3.1 2.3 2.2 2.2 2.3 2.2 2.1

Iyessegi fokoza! BG2.1 BG2.2 BG2.3 BG3.1 BG3.2 BG3.3 BG4.1 BG4.1 BG4.2 BG4.2 BG4.2 BG4.3 BG4.3 BG4.3 BG4.3 BG4.3 BG4.4 BG4.4 BG4.4 BG4.4 BG4.4

G)

Lapostet6

vilagft6 szalagablakkal

®
FOst- es h6elszfv6 keszulek RWG

2 Sut6ipari Ozemek Gyapotfeldolgoz6 Ozemek Agynemug~ct~§ Bitumenfeldolgozas Lemezaruqyarak Cs6nakkikot6k Sorgyarak Szeszfozdek Kon~k6teszet 3 Oellulold-qyarak Szintetikus rmlszalak g~artasa Hullampaplrqyarak Adatleldolgoz6k Huzalhuzo-uzemek Nyomdak 4 Dragak6-feldolgozas Elektromos keszulekek qyartasa Radi6kaszOlakekgyartasa Elektromos gepek gyartasa Elektronika gyart<isa Ecetg~artas Fest6muhelyek Kerekparqyartas Festak- as lakk2~artas Alu-ablakqyartaa Fa- as rmlanyaq-ablakok gyartasa Felkeszhazak g~artasa ~akkoz6muhelyek Elelmiszergyart6 Ozemek Boraru feldolqozas KonnyUfem Ozemek Lik6rgyarak LinoleumS:lartas Old6szerek desztiJIaci6ja
5 Gepqyartas

2.2 3.1 3.1 2.1
.)

.)

2.1 3.1 2.3 3.3 3.2 2.1 2.1 2.3 2.1
.)

Nyeregteto

s 12'

Leveg6utanp6t1as

®

Lapostet6

mez6 ~ 60 m

komplex trlzfal ~

tuzfal

I

.".z.m_I/

®

Komplex

tuzgatl6terv

CD

Tuzgatl6

lal

Az epftrnenyek tetofeluleten a nyflasok tavolsaqa akkora legyen, hogy az RWG-k muk6deset a szel ne befolyasolia. A lapos-tetok perem reszen elhelyezett RWG-eknel figyelembe kell venni az ott lehetseqes nagyobb szelterhelest, (A maze szelesseqe: b/8) Tetofeluleteknel, ha azok lejtese 12° es 30° kozottl, ugy kell a fOst- es h6elsziv6kat elhelyezni, hogy 400 negyzetmeter alapfelOletre jusson min. 1 RWG/a vetftett tet6fei0Ietet kell figyelembe venni! 30 foknal nagyobb tetolejtesnel speclalisan meg kell vizsqalni a fust- es hoelsziv6k hatekonysaqat, A 12 fok alatti tetolejteseknel min. 1 RWG-t kell szarnftanl 200 negyzetmeterre. A szerkezetileg megosztott tetoknel (alszakaszoknal) minden alszakaszra kell egy-egy RWG-t tervezni es beallftani. Sedtet6knel az Ovegezett felOletre a frontoknal csak akkor szabad RWG-t elhelyezni, ha a megfelel6 oldalszel elleni erzekenyseg biztositott az adott beepitesi m6dnal. A beepitett nyilas egy RWG-nel hosszmeretben, ill. atmer6ben nem lehet nagyobb mint 2,5 m.

Az automatikus csoportbekapcsoloknal 400 m2 alapfelOletre min. 1 fusterzeksld tGzjelz6szerkezetet vagy 2 hoerzekel6 nlzjelz6 szerkezetet kell elhelyezni. A tetoteri szakaszokban 2 fOsterzekel6 vagy 4 hoerzekel6 fOstjelz6 szerkezetet kell elhelyezni. A spinkler- es porlaszt6 oltoberendezesekkel ellatott epuleteknel a nyllasokat csak az oltoberendezesek bekapcsolasa utan kell szabadda tenni, pI. az RWA-k ttlzolto-berendezesekkel. Amennyiben a fOst- es h6erzekelo egysegek aktlvitasa a h6erzekel6 tGzjelz6 szerkezetek altai tortenik, ugy az RWA-k termikus tGzfelismer6 homerssktete ill. a bekapcsolasi h6fok min.18°C-kal magasabb (18 K), mint a spinklerek aktlvalasl hornerseklete, A csarnokokat lehet61egegyforma rneretu tet6szakaszokra kell felosztani. Egy-egy tet6szakasz nem lehet nagyobb 1600 m2 es nem lehet hosszabb 60 m-nel sem. A felosztast maga a tet6szerkezet, vagy a fOst- es h6terel6k altai biztosithatjuk (pI. sedteto, magas tart6). A fOst- es hotereloket annyira kell leengedni, amennyire az Ozemileg lehetseqes, Alkalmazhat6 pI.acellemez vagy gipszkarton. Az 1600 m2-nel nagyobb csarnokoknal a teljes RWA-k nyflasfelOlete a teljes csarnokalapterOlet es a hasznos felOlet %-nak szorzataval hatarozhato meg. Az 1600 m2-nel kisebb csarnokoknal az RWA-k teljes hatasos nyflasfeluletet az 1600 m2 x csarnok hasznos alap % szorzata hatarozza meg. A 800 rn--nel kisebb csarnokoknal a nyllasfeluletet az alabbi keplet szerint csokkentheto: AWA = 1600 x csarnokfelOletx a = 2 x csarnokfelOletx a 800 Ahol: RWG = FOst-es h6elszfv6 keszulek RWA = FOst-es hOelvezet6rendszer AG = Az RWG geometriai nyflasfelulete, a keszulek teto felali oldalan rnerve

2.1

-)

.)

8,0

2.3

2.3
2.3 2.1 22 2.2 3.1 2.2 2.3 2.3 3.1

2.3 3.3 2.1 2.1 2.2 2.2 2.2 3.1 2.3

.)

8,5

.)

CD

A BG-tuzosztalyok es a BMG meretezesi csoportok osszelOggese

2.2 2.2 3.1 3.1 3.1 2.2 2.2 3.2 2.3 2.2 2.3 2.1 2.2
.)

a hatekony nyfiaslelUietek aranyat a csarnok teljes alapteruletenek filggvenyeben, a szamltoll mennyezetmagassagt61 es a szarnltoll l~stretegt61 filggoen 1-7 (BMG) meretezesi csoportban

Az alabbl taolazat tartalmazza

9,0

b-saamncn a-szamnon
mennyezetl

Szazalekerany.t BMG 2 0,43 0,35 0,43 0,30 0,37 0,44 0,54 0,27 0,32 0,38 0,45 0,54 0,25 0,29 0,34 0,40 0,47 0,27 0,31 0,36 0,42 0,48 0,56 BMG 6 1,29 1,05 1,30 0,91 1,10 1,33 1,61 0,82 0,97 1,15 1,36 1,62 0,74 0,88 1,03 1,20 1,40 0,81 0,94 1,09 1,26 1,45 1,66 BMG 7 1,46 1,19 1,47 1,03 1,24 1,50 1,82 0,92 1,10 1,30 1,54 1,83 0,84 0,99 1,16 1,36 1,59 0,91 1,06 1,23 1,42 1,54 1,89

:gassag .(~)Iagsag BMG
1 4,0 4,5 5,0 1,00 1,50 1,25 2,00 1,75 1,50 1,25 2,50 2,25 2,00 1,75 1,50 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 3,25 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 Meretezesi 0,30 0,25 0,31 0,21 0,26 0,31 0,38 0,19 0,23 0,27 0,32 0,38 0,18 0,21 0,24 0,28 0,33 0,19 0,22 0,26 0,30 0,34 0,39

fCistreteg

Gepjarmu-gyartas habszivacs nalkOl Gapjarmu'2lartas habszivaccsal Vasar csarnokok Tejporgyartas ButorS:larlas TejOzemek Motorkerekpargyarak Malmok Liszt·mafmok Takarmany-malmok Olajmalmok /016k! L6szergyartas

2.3 2.3 2.3 2.2 2.1 2.2 2.2 2.3 3.1 2.2 2.2 3.1 2.2 . 2.3 3.1 2.2 2.3 2.3 2.3 2.2 2.3 2.2 2.2 3.1 2.3 2.3 2.3 2.2 2.2 2.3 2.2 2.2 2.2 2.3 3.1 2.1 2.3· 3.1
.)

3.1 3.1 3.1
.)

6 Varrodak

9,5

5,5

Varrokellekek gyartasa Nitr6celtul6zg~artas Paplrgyartas Parkettaqyarak Premfeldolgoza~ Karpltos uzemek /habszivacs nalkall Karpltosuzemek habszlvaccsal Pcrcelanqyarak Postai atrak6helyek

2.2 2.3 2.3 2.3 2.2 2.3 3.2 2.1 2.2 3.1 3.1 2.2 3.2 3.2 2.1 2.1 2.2 2.3 2.3 2.3 3.1 2.1 2.3

.)

6,0

7 Vegytisztft6k Hlzshantclas Hanqlemezqyarak Hab-quml gyartas Habanyaggyartas Yag6hidak Ekszergyartas Csokolcideg~artas Cip6gyarak Selyemfeldolgozas Szappangyartas Szappanf6z6k Sz6dagyarak Fator acs·la ok artasa A BG-Iokozat besorolasa

13 Kotszerqyarak Allattakarmany Dzemek vulkanlzalcuzemek Gyantagyarak Mosedai gepgyarak Mosodak Feqyverqyarak Vagongyarak Aruhazak Mos6gapgyarak Mososzerqyarak Szovodek Pasztagy8rak 14 Teglagyarak Cukorgyarak Gyufagyarak

AWG = Az RWG hatasos nyflasfeliilete a szelhatas figyelembe vetelevel AWA = Az RWA hatasos nyfiasfelOletea szelhatas figyelembe vetelevel a = szamitott fiistreteg b = szamftott mennyezetmagassag

11,5

6,5

•• J

·1 Besorolas a luzvedelmi alapjan Kfilon el6frasok szerint

reszlerfilet

uzemtfpusa

®

tablazat

®

a hasznalall61

fOgg6en

586

587

TUZIVIZ-VEZETEKEK Kivonat a DIN 14462T. 11988.T6. szabvanyb61 A hivatasos tuzolt6sag iranyelvel. A tUzivfz-vezetekek az epiiletekben megfelel6en kiosztva elhelyezett vezetekek zarhato ttizolto-tomlocsatlakozasokkal, a tUzivfz vetelezesi helyeinel. [Maqyarorszaqon lasd OTSZ, MSZ 9771 es ennek megujrtasat MSZ EN 671.] A .nedves" felrnenovezetekek olyan tuzivfzvezetekek, melyek alland6 nyomas alatt allnak. A .szaraz" felrnenovezetskek olyan nizlvfz-vezetekek, melyekbe az olt6vfzet csak szukseq eseten a tuzottosaq taplalja be. A .riedves/szaraz" felrnenovezetekek olyan nizivfz-vezetekek, meIyekbe szukseq eseten a szsrelvenyek taviranyltasaval lehet a vizet az ivoviz-vezetekbol betaplalni, Az alabbi nevleqes rnereteket kell a ttizlvlz-vezetekeknel mm-ben betartani a fali tUzcsapok eseten: - ket egymas utanl vlzvetelezesi helynel min. NA 50 - harem egymast kovet6 vfzvetelezesi helynel min. NA 65 - negy vagy tobb vlzvetelezesi helynel min. NA 80 A nedves tUzivfz vezetekeknel az allando vfz megujulashoz szukseges ivovlz-klvet figyelmen kfviil hagyhat6, amennyiben az iv6vfzszukseqlet nem igenyel nagyobb nevleges mereteket, Az tuzlvtzvezeteksk beepltesenel a tuzoltastechnikailaq el6frt falvastaqsaqokat be kell tartani. A .nsdves" felmen6 vezetekeknel a nlzcsapokat zarhato falfulkekben, beepltett szekrenyekben vagy onall6 szekrenyekben kell elhelyezni. A fali tUzcsap als6 ele a talajt61800-1000 mm-re legyen. A .szaraz" felmen6 vezstekek nevleqes rnerete 80 mm legyen es rendelkeznie kell vfzelvezet6vel.

TUZGATLO

AJTOK ES KAPUK

-'>

aJ

T 90 FELVONOAKNAFALAK
KIVONAT

CSATLAKOzAsAI

Kivonat az acellparl segedletbol27.3 Utalasok: DIN 18082 T1 Acelajt6k T30-1 A. tipusu DIN 18032 T30-1 B-Upusu DIN 18089 T1 A tuzgatl6 ajt6k elhelyezese DIN 18093 T1 A tUzgatl6 ajt6k beepftese masszfv falakba A tlizgatl6 ajt6k es kapuk reszei: - ajt6lap, ill. ajt61apok a hozzatartozo kavava' es riigzft6egyseg-peremekkel - onzaroberendezes egy rug6s szalag forrnajaban vagy altozar hidraulikus csillapltassal - zarasi sorrendszabalyozo ketszarnyas ajtoknal - kOliinleges berendezesek a toI6-, emel6- es giirdOl6 ajtoknal ill. kapuknal
- ajtozar

A DIN 4102IT5 SZABVANYBOL

A T 90-es tUzall6sagi hatarerteku felvonoakna falak csatlakozasait olyan ajtok es mas nyuaszaro szerkezetek lathatiak el, melyek kialakltasukkal a tilz es a fust athatolasat mas emeletekre rneqakadalyozzak, A csatlakozasok hatasossaqa csak akkor biztositott, ha egy megfelel6 aknaszellozes biztositott es a felvono maga az Aosztalynak megfelel6 anyaqokbol keszul, A szell6z6 nyflasok meretei az eplteszen el6irasok fOggvenye. T6bbnyire a liftakna alapteluletenek min. 2,5%-a a szOkseqes szell6z6 keresztmetszet, de min. 0,1 m2

F-iivegezesek hosuqarzascsokkentessel

G-iivegezesek hosuqarzascsokkentes nelkul

1. Ttizterheles az ETK-egyseg h6-id6 fiiggveny szerinti - Az iivegezes nem torhet ossze saiat sulya alatt!

2. A tOz atteriedeset meg kell akadalyozni

I

2. Az iivegezes maradjon terhatarolokent hatasos

- Nincs lang a tOz elleni vsdett oldalon - Az odatartott vattacsom6 nem gyulladhat meg. 3. A tOzt61vedett oldalfeliilet nem melegedhet fel 140 KO-kal (kozepertsk) jobban, ill. 180 KO-kalmint max. ertekkel,

- riigzft6berendezes kioldokesziilekkel olyan zarakhoz, melyeket a hasznalat soran nyitva tartunk es tuz eseten bezarunk.Az ajt6k es a lalak csatlakozasalnal nagy alakvaltozasok lephetnek lei, ezert a tuzvedelrnl ajt6kat a meglelel6 beepltes szernpontiabol ellen6rizni kell az enqedelyeztetes el6tt. (pI. lalazatok vagy kiinnyli szerel! lalak) A tlizall6sagi hatarerteke jelent6sen 10gg: - az ajt6 vagy a nyflas meretetol, - a precfz gyartast61 es a - szakszeni beepitestol, Az egyszarnyu t(izgatl6 acelajtok rnerettartornanyai T30-1 a DIN 18082 sz. szabvany szerint. Meretek mm-ben: Maqassaq: Szelesseq: 1750-2000 A 750-1000· 2000 B 1000lelett 1750 750 alatt C

TUZGATLO OVEGEZESEK
DIN 410212. es 5. resz, ill. DIN 4102 T13 elolrasai szerint

A tilzgatl6 uveqezesek tenyatereszto epuletszerkezetek, melyek egy keretb61, egy vagy tobb fenyatereszt6 elemb61, pI. tuzqatlo Ovegb61, ennek tokjabol, tornftesekbol es r6gzit6elemekb61 allnak es a besorolas szerint 30, 60, 90 vagy 120 percig is ellenallnak a tilznek.
F-i.ivegezesek

2 vezetek legtelenit6

Megjeloles T3().1

sz,
min.-max. csap6ajt6

Hmm

rnm-mex, 815
740-1190 1720-2470 1718-2093 1705-2080 1718-2093

MegjelOlas T60·1 Promat-aitc

sz,
min.-max

Hmm 936

mln.max.
1718-1964-

Az F-tUzaliosagi osztalyba tartozo tilzved6 Ovegek az un, F-Ovegezesek fenyatereszt6 epuletszerkezetek, fOgg6leges, ferde vagy vizszintes elrendezesben, melyek feladata a tuzvedelml id6tartamnak megfelel6en a tilz, a fust es a hosuqarzas atlepesenek meqakadalyozasa, A sztlardsaqi vizsqalat mellett bizonyitani kell az F-Ovegek szilard allokepesseqet a tuzbehatas idejere, Tilz eseten ezek nem atlatszoak es tuzvedelrnl szempontbol falkent viselkednek.
G-iivegezesek

Ablakrendszerl Tipus Typ PT30 Typ PC 30 TypAPC30 Typ PT60 Typ PC 90 Typ PT 90 Typ APT 90

Tuzall6sagi osztaly F30 F30 F30 F60 F90 F90 F90

ktenyezo
W/m'K

Ovegfajta

OV69" vastagsaq mm

Fenyat%-ban 82 87 77 70 84 67 65
eresztes

4,0 3.7 2,3 2.5 2.9 2.4 2,4

Pyrostop Typ 1/30-10D Contraflam Typ 30-18 Contraflam Typ 30-18/1so Pyrostop Typ 1/60-D 10 Contraflam Typ 90-28/28 Pyrostop Typ 1/90-10 D Pyrostop Typ 1/90-20 D

15 30 52 42 72 50 53

ecet

690690-

vraveteu

Hasznalaf bely

.Bzaraz'
felmen6 vezetek TOzcsapok

T30-1 acelajt6 T30-1 acelajt6x T30·1 faajt6 T30-1 faajt6x T3O·2 acelajl6 T3O·2 laajto T3O·2 faajto x T30acetto16ajt6 T30

1190

T60-1 fa;I;;'
reo-a eceene T60 acet tol6kaou
T90·1 eceiceecc T90·1 acelaltc T90-1 Promat-altc 'rso-a eceienc T90·2acelat6 T90 ecet tot6kaou T90GClrdOl6kanu T120 GClrd!l16kau

.Nedves" felmend vezetek

686- 1186 1035 660 686- 1061
14402440

1720-2720

6866861366 2500805640678-

1061 1718-2093 2616 1685-2935 4500 2000-3500 805 930-1180 1140 1695-2445
936 1714-1968 1960-2960

Tuzcsapok

ecer

to16kapu

T30 acel gordOl6 kapu

T304 szamyu acel~pu
T30 Acel.harm6nikaajt6

1435- 2435 1718-2718 1089- 2459 1718-2468 875- 2500 1750-2500 2000- 4500 2000-3500 1500-12000 1200-4500 2700- 5000 2400-4000
56008000 2000-4000

1420- 2545 1900- 2650 2500- 4500 2000-10000 2000-10000
T30-1.1 T30-2:2 T 0-1:1 T90-1:1 T90-2:2

1950-2950 2000-3500 1800-4100 1800-4100

Az x·jetz9s0ek,gipszkarton szereltlalakn<U megengedettekl - esc Is szamyu tlizgaU6 al16 szamy(l tlizgall6 ajt6 szamyu tuzgaU6ajto szamyu tlizall6 ajt6 szamyu tlizall6 ait6

A tenu tablazat az altalencs epites!lgyl halosagi engedelyezes reeze (Hbt 1982)

Megadasra kerOtteka min, es max, meqengedett meretertekek mm-ben (allagos nyflasmeretek)

@

A vizsqalt ttlzvedelml zarak rnerettartornanyai

CD

Vlsszatclyasqatlo

elam

vezetek rendszer

Visszafolyasgatl6

Felmeno vezetek
2 cs61egtelenft6

®

"Szaraz" felmeno vezetek

Biztonsaqi zaro berendezes rogzft6kuplunggal as automatikus t61t6" as leeresztoszerelvenyek, melyek osszekottetesben allnak a tOzolt6tomf6v9zetek be· rendezesevel (tQzcsap)

Off

"Nedvesiszaraz" falmena vezetek

I-~_~~

Elektromos kapcsol6szekreny Bypass-vezetek, biztonsagi korrer, kezi mOk6dtetessel +Ha;;;;sz;;;n;;;alati vfzvezetek

-.
"
bfztosft6retesz

'~::lliI ~,~
~

DIN balos

U I~
I.,

bfztosit6retesz

DIN jobbos

Pelda a T30-2 tipusu ajt6ra. Ajt6zaras a DIN 18263 szerint

A G- tilzallosagi osztaly tilzved6 uveqezeseknel fenyatereszt6 epOletszerkezetek elemek, melyek beepltese fOgg6leges, ferde vagy vizszintes elrendezesu, Ezek tuzveszelyesseqi ellenallokepessequk folytan a tilz es a fOst tovaterjedeset rneqakadalyozzak, de a h6suqarzast nem. Tilz eseten atlatszoak maradnak, tehat tilzvedelmi technikai szernporntol "Ovegkent" viselkednek. A G-Ovegezesek az atlepo hosuqarzas hornersekletet °c_ ban merve kb. a felere cs6kkentik. Leteznek olyan G-30-jelil Ovegek, melyek tilz eseten nem atlatszoak es a hosuqarzast ill. annak homersekletetjelentosen cs6kkentik. Az epitesfelOgyeleti el6irasok miatt a G-Ovegezeseket csak olyan helyeken epithetjOk be, ahol tilzvedelmi okok miatt nines kOl6n6sebb k6vetelmeny, pI.: folyosok nyfl8.sainal, melyek egyben menekOlesi utvonalkent is szolgalnak. Az Oveg also ele itt 1,8 more legyen az alapzattol. A G-Ovegezesek alkalmazasarol a helyi epitesi hatosag d6nt minden egyedi esetben. A tilzgatlo Ovegezeseket a DIN 4102 szerint ket csoportba soroljuk be:

a

®

Az F-osztalyba sorolt pirotermikus ablakok ttlzgatl6 iivegezese

Ablakrendszerl Tipus Bemopyr-ablak Typ PG 90 Typ PIG 90 Typ PIG 90

Tuzall6sagi osztaly G90 G90 G90

ktenyezo
W/m'K

Ovegfajta

Ovegvastagsaq mm

Fenyateresztes %-ban 90 85 85

5,8 3,2 2,5

Pyran = szigetelt iiveg Pyran = szigetelt iiveg Pyran = szigetelt iiveg

6.5 22 22

®

Az un, Bemopyr-ablakok G-tuzall6sagi osztalyba sorolasa Pyran-tipusu iiveggel

T-livegezesek
A T-jelil ajtok tilzallosagi osztalya az Ovegezesnel ugyanazon k6vetelmenyeket jelenti, mint az F-osztalynal. A tilzgatlo Ovegezesek ajtoszarnyainak ajtotokjainak az a feladata, hogy tilz eseten lehet61eg minel nagyobb id6tartamra biztositsak a fenyatereszt6 elemek (Ovegezett ajtok) tilzellenallasat. Az alabbi anyagok es anyagkombinaciok valtak be keretanyagkent: acel zartszelvenyek, melyeket un. Promatekt bevonattal lattnak el, F-gipszkarton es fa, pI. LM-burkolattal; tovabba k6nnyilfemprofilok tilzallo betonmaggal, h6sugarzasgatlo LM-retegprofilok, kombinalt anyagu profilok, melyek kivOI beton-bevonopasztaval belOI LM-b61 keszOlnek, kemenyfaprofilok F30 es G30-tilzallosaggal, valamint h6szigete16 profilok tilzall6 es goly6all6 betonmaggal es parakiszell6z6, k6nnyilfemk6penyes bels6 legressel.

®

"Nedves/szaraz" felmeno vezetek (Pelda: DN 50--150; PN = nevleges nyomas)

A 8-jelu rogzft6kuplungok a betap-szerelvenyeknel 800 + 200 mm magasan legyenek a terepszint folott. Az 1200 + 400 mm-es magassagot nem szabad tUliepni.

Fi.istgatl6 ajt6k, megfelelo legzarasu ajt6k DIN 18095T1 szabvany kivonata A fiistgatl6ajt6k alkalmasak az-epiiletben a keletkezett fiist terjedesenek megakadalyozasara. A fiistgatl6ajt6k azonban nem tUzgatl6 ajt6k a DIN 4102/T5 szerint. A fiistgatl6ajt6k onzar6ak es feladatuk, hogy zart allapotban a fiist atlepeset megakadalyozzak.

Tuzall6sagi hatarertek idotartama: (perc) 2: 30 2: 60 2: 90 2:120

Tuzvedelmi osztalyok F-Ovegezes F 30 F 60 F 90 F120 G- iivegezes G30 G 60 G90 G120

CD

Ttlzvedelmi iivegezesek felosztasa

588

589

A G-tuzallosagi osztaly uvegezese: Jelenlegi lehetoseqek szerint a G-Ovegezesek tartornanya lenyegeben 3 kOl6nb6z6 Ovegfajtab61 all: - Ponthegesztett drothalos Oveg, ahol teres eseten az Ovegdarabokat a dr6tMI6 megtartja. Max. G60/G90-ig. -Specialis ESG-kombinaci6k h6szigeteI6-0vegkent, max. G 60-ig - EI6feszitett bor-szilikat Oveg pI.: Pyran a Mainz-i SchottOveggyart61 Max. G 120-ig egyretegO uveqkent Max. G 90-ig h6szigetelt Ovegkent A G-uvegezesek alkalrnazasl terUletei: A magas epuletek homlokzatainal a G-Ovegezesek aianlottak, mert ezzel meg lehet el6zni a tOz atterjedeset emeletr61 emeletre. Ez specialisan olyan magas hazakra ervenyes, melyek vizszintes tuzvedelml szakaszokra vannak felosztva. Az epuletek negatfv kOls6 sarkaban a tuz tovateriedeset az egyrnashoz k6zeli atellenes ablakok eseten meg lehet akadalyozni a G-Ovegezessel. G-Ovegezest ott szabad alkalmazni, ahol az epltesl el6irasok nem tarnasztanak nagyobb kovetelrnenyeket a bevilagit6 nyflasokkal szemben. PI.: a rnenekulesi utvonalak tartornanyaban az uveqezes als6 ele a padozatt61 minimum 1,8 more legyen.
Beton as teqla falazat mln.pan-as trlzvedelmi osztalyba sorolassal

MEGELOZOrUZVEDELEM
TOZGATLO OVEGEZESEK ~

QJ

00
lib lla Keszlettartaly

II. a es II. b rendszerek

VIZHOrESES
ACELV AZAS

RENDSZEREK
SZERKEZET

~ QJ

EPITESENEL

Schott- Qveg Mainz ill. Tes K K61nb61

Ervenyes:

92. dec. 31Ag

_.

omltes
Acel- es aluprofilkeret

4

15

Az Oveglapok kozottl leveg6t egy szerves vlztartalmu gelanyaggal helyettesitjOk. Tfiz eseten a tanqok fel61i Oveglap megreped, elt6rik es a gel vfzleadasl hoelvonassal kornpenzalia a hoterhelest. Az egesi folyamat hatasara az Oveg a tOzved6 oldalon elszinez6dik es igy visszaveri a h6sugarakat. Az F-Oveg keszulhet 3 vagy 4 szilikat Oveglapb61 is, melyek koze nem szintetikus osszetetehi tuzqatto anyagot tesznek, s ezek kifejtik tOz eseten tOzgatl6 hatasukat. A gelt rnaqat egy polimer kepezl, melyhez egy nagy vlztartalmu sooldat van vegyitve. TOz eseten egy h6szigetel6 reteg kepzodik es az elg6z61g6 viz jelent6s energiamennyiseget emeszt tel. Ez a folyamat addig ismetlodik, mig a gelszeru anyag az Oveglapok kozt teljesen elfogy. A gelreteg vastaqsaqatol fOgg6en igy elerhetok a nizaltosagi hatarertekek; 30, 60, 90 vagy meg t6bb perc is. A gel maga csak -15 es + 60°C k6z6tti h6mersekietU lehet. A megengedett fels6 hatarsrtek vonatkozasaban + 60°C felett az epulet nap fel61i homlokzatanal egyedileg kell d6nteni, hogy a gel hoelnyelese mellett tennall-e ennek a tutlepesi veszelye, Adott esetben a suqarzasi intenzitast reflexi6s Oveggel vagy arnyekolasl m6dszerekkel kell cs6kkenteni. A gyakorlatban ilyen m6dszerekre t6bbnyire nincs szukseq,

1
G)

I

Keszlettartaly

00
6,B7m vazlata

la

Ib

A vizhiltes

6,5
cellemez tavtarto

T6mftes profilkeret

omftes Ovegez61ec,
acelprofllkerettel

Aceltok profilkeret Gipszkarton lapok 1 2 3 4 Vlztartaly Tulfoly6 8efoly6 Bzaraz vezetek
alul felOI

1<:=

115 Falazat

~azat
';;;:110 Beton osztaly

;;::110 Beton G30-as es G60-as ttlzvedelmi

G 90-es tazall6sagi osztaty

5 - Cs6hurok 6 - Cs6hurok 7-plllerek

F-tUzaliosagi osztaly uvegezese: Az un. F-Ovegeknek fOst- es langall6nak es -szigetel6nek kell lenni Ok. Meg kell akadalyozniuk, hogy a tOzfeszekb61 a tOz h6sugarzaskent tovabb terjedjen. Ezt egy kOl6nleges h6ved6 pajzs kepzesevellehet elerni az adott id6tartam so ran (pI.: F60 = 60 perc). Ez azt is jelenti, hogy a tOzelienaliasi id6 alatt a termikus h6szigetelesnek is mOk6dnie kell.
F 60-as tazall6sagi 15 415 Tom;tes Acelbetonkeret Habarcs Fal vagy beton
05Zt.

A felso pillerveqeket a gyujtocsoh6z, az als6 pillerveqeket az elosztocsohoz esatiakoztatjuk, ezzel egy zart rendszeni hutesl-kortolyamot kaptunk. Az epulstek alaprajza es az epltesl hatosaq elofrasai ket kOl6nb6zo csoportelrendezest tesznek lehetove, abban az esetben is, ha pl. robbanas kovetkezteben a plllerrendszer rneqserul, mert ennek akkor is allokepesnek kell maradnia (Lasd az 1. abratl) IIyen szelsoseqes katasztrofa-eseteknel, ha a rnasodlk pillet is kiesne, a pillerek rneretezeset a folyasi hatar 90%-ra ill. ilyen igenybevetelre kell .alapul venni A 4 magas tartalyban 4 x 3 = 12 m3 vfz talalhato, Ez normal ttlznel 90 pereig eleqendo, de ha tuz kiterjed egy rnaslk emeletre is, ugy a blztonsaqi tartalekot a rnubtzonylatban szereplo mennyiseqhez kepest 1/3-dal meg kell n6velni. A hOtovfz befagyasat kaliurnkarbonat 33%-05 oldataval lehet rneqeloznl, hiszen a tarnok az epulet-homlokzata elott a szabadban allnak. fgy a faqyaspont -25 °C-ra csokkentheto. Megjegyzendo, hogy Karlsruheban rnert leghidegebb homerseklet -23°C volt Karlsruhe-ban a Hz emeletes K6rnyezetvedelmi Hivatal epuletenel (12 + 12) x 2 = 48 db acelplllerekben ararnoltatott hOtovfz, ami 12 + 12 pillernel valtakozva vannak a vfzk6rfolyamatokhoz esatlakoztatva. Az epulet hattalanak es utcafrontjanak ket ararnlasl k6re eqymastcl fOggetlen. A plllerek es az aramlovezetekek belsejeben bekovetkezo korr6zi6 natriumnitrit hozzaadasaval csokkentheto. Az acelelerneken mar igen magas homersekleteket is rnertek, 30°C-os meleqedesnel a 33 m hosszu kOiso acelpillerek az epuleten 12 mm-el nyulnanak meg,s ezaltal teltekvesl eltolodasok kovstkezhetnek be a felfekvo f6demeknel es kereszttartoknal. A hUtofolyadek rneleqedesekor a fajsuly-kOl6nbseg miatt nem csak tllz eseten, hanem a napsutes hatasara is mozqasba j6n egy termeszetes k6rfolyam, ezert a napsOt6tte plllereket is lultenl kell. Elony6s azonban, hogy a 4 hiitorendszer mindegyike az epulet D es E-i oldalan is hut6tt plllerekkel rendelkezik, fgy a hokiegyenlftodes biztosftott. A meimyezeti meretezesnel ezert a pillerek hofokat -15 es +50 °C k6ztirtek vettOk alapul. A hutofolyadek hokiegyenlftese nelkOI az all6kepesseg-vizsgalatnal -25 es +80CO-ot kellett volna alapul venni.
NevleIPE-profilok a DIN 1025!5.lap 4 oldalu profilkoveto szerint langoknal zart(szekreny) szelveny 3 oldalu profilkoveto IPEo-profilok langoknal zeirt(szekremy) szelveny 4 oldalu profilkoveto langoknal zart(szekreny) szelveny

Acelszerkezetek tOzaliosaga Az acslszerkezetl elemek tllzall6sagi ldotartama egy megadott tuzterhelesi igenybevetelnel IOgg a rneleqedestol es az adott szerkezet .krltikus hornersekletetol" is (DIN 4102/2.resz). Egy acelelern homerseklete annal gyorsabban emelkedik, rninel nagyobb a tCiznek kitett felOlet es az acel-keresztrnetszet viszonya. A nagy acekeresztrnetszetek ezert azonos bevonat-vastaqsaqnal es azonos lang altai ertntett felOletnel lassabban melegednek fel es fgy nagyobb ttlzallosaql ldotartamuk is, mint a kevesbe masszfv keresztmetszeteknek. A rneleqedest befolyasolo fontos tenyezo az U/A-tenyezo_ Ez a faktor a k6penyfelOlet, tehat a lanqoktol erintett felOiet es a nevleqes keresztmetszet viszonyszama. A msleqedesnel d6nto meg a burkolati anyagjellemzo erteke es a bevon6, ill. burkol6anyag tapadasa az acel Ieluleten. A rneleqedes lefolyasat szamfthatluk vagy a DIN 4102 szerint kfserletileg is rneqallaplthatjuk. Az acelszerkezetek elemei felrnondhatiak a szolqalatot, ha a kritikus homersekletl erteket elerlk a lenyeges keresztmetszetll reszek, Az A37 vagy A52-es aceloknal egyszerCisftve, a 160 N/mm" kihasznalt feszultseqnel a kritikus acelhomersekletet 500 °C-ra vehetluk, A tCizall6sag ldotartamat az az ido adja, melyet a kritikus acelhornerseklet eleresekor merunk. A kulonbozd burkolati m6dok fOggvenyeben vizsqaltuk meg a profiltenyezok, burkolatvastagsaqok es a tuzallosaql ldotartamok erteket az aceltartoknal es plllereknel, A proflltenyezo rneqhatarozasa: A meleqsdes szempomjabol fontos U/A proflltenyezo mertekeqyseqa 11m. A DIN 410214_ rssz 1980 evl kiadasa szerint az alabblaknak meqfeleloen szarnltluk ki: 1_Negy oldalu lanqterheles profilkoveto bevonattaL Altalanosan ervenyes: U/A = 10. 2 U/A-Mnyadosnal az U = kOlso burkolatfelOlet m2/m-ben, mfg A = nevleges keresztmetszet ems-ben.
Minimalis F30-A <90 90-119 120-179 180-300
"Stabllltasi

burkolatvastaqsaqok
F60-A 20" 25 25 35

mm-ben: D
F120-A 40 45 50 55 F180-A 55 65 75 95

F90-A 30 35 40 50

20" 20" 20" 20'
okokb61 szukseqes

min. vastaqsaqck

(';;\

\V

Min_ burkolati vastagsagok ,,5" tOzvedelmi lapokna!

az aceltartokna' GP-asvanygyapotb61

keszult

2. Negyoldalu langterheles, zart szelvenyu burkolatnal U/A = 10 (2h + 2b) A ahol, h es b a keresztmetszeti rneretek (szelesseg es hosszusag) PI. I-profiloknal em-ben_ 3. Haromoldalu langterhelesnel profilk6veto burkolatokkal. Tipikus pelda erre az aeeltarto felhelyezett vasbeton lappal. Altalanosan ervenyes:
IPEv-profilok 3 oldalu profilkoveto langoknal zart(szekreny) SZelVElnY 4 oldalu profilkoveto langoknal z8rt(szekreny) szelveny

-Ket osszekapcsolt Oveglap (pyro-stop 1130)

G)

F60-as tuzall6sagi

osztaly

®

Jill

F90-as tuzall6sagi oszt. Gel-reteg Aozsdamentes acel tavtart6k Lezaras Promatect-cslkOk T6mrtesek AceJ-sz6gvas Asvanyi szaJak
Gipszkarton lapok

®

VizhUteses rendszerii tUzvedelem

ges
magassag

U/A = 10 x U-b/10 A A tart6knal a t(jz fel61i resz melegszik fel a legjobban. Ezert erre a talpreszre egy m6dosftott U/A-erteket kell kiszamftani, mely pI. I-profiloknal egyszerusftve UI Amod 1DOlt ahol = t = a talp vastagsaga em-ben. Amennyiben az U/A vagy az UlAmod ertekei nagyobbak, ugy a nagyobb ertek okozza az acelszerkezet kudarcat. 4. Harom oldalu langterhelesnel zart szelvenyeknel, bevonattal. Az aceltart6t felhelyezett beton~ lapokkal az alabbi pelda 5zerint 5zamoljuk: U/A

3 oldalu iangoknai
profilkoveto zart-

1. Vfztartaly 2. A vfzeloszt6 erkez6 bemen6 vezetek 3. Szaraz vezetek 4. Usz6szelep viz nelkOIi ellenorzo keszOlekkel 5. Zar6szelep leplombalt

8. Olajreteg 9_ Tulfoly6
10. Tulfolyasi riasztas 11. Normal Ozem 12. V[zhiany-riasztas, tulltoltesi ellenorzes mozgathat6 erzekelovel 13. Kontaktmanometer

(szekreny)
szelveny

Acelpiller

13

Ket el6feszitett biztonsagi kfvOlr61. egy float-Oveg

Oveglap (ESG) a gerretegek kozott

F90-es tuzall6sagi osztaly

kerekkel (nyitva) 6_Csillapft6 csovek 7. AII6csa

(;\

\V

Azatfoly6rendszeroldalnezetea magastartalyos tarol6val (nem meretaranyos)

Az F-uvegezesek alkalmazasi tartomanyai: Az F-Ovegezeseket els6sorban belOI alkalmazzuk, de ujabban specialis fejlesztesek iranyulnak kOls6 hasznalatukra. Az F-Ovegek a G-Ovegekt61 lenyegeben abban kOl6nb6znek, hogy a tOzall6sag mellett a h6atvitel es h6vezetes valamint a h6sugarzas ellen is vedelmet nyujtanak. Az F-Ovegek ket el6feszitett Ovegb61 allnak (ESG) egyenkent 6 mm-es vastagsaggal, melyek h6szigetel6 Ovegkent kerOlnek 6sszeepitesre.

Az Ovegezett rendszerek t6bbnyire specialis acelcs6vekb61 allnak, melyek termikusan levalasztottak. A tart6rudak felOletet tetszes szerint aluminiummal lehet burkolni. A max. epitesi magassag: 3,50 m, egyretegO ablakok merete: max_ 1,20 x 2,00 m. Megoldast jelent az egyes Ovegmez6k nem teherhord6 specialis lemezekkel, szendvicselemekkel val6 helyettesitese.

80 100 120") 140-) 160-) 180") 200") 220 240") 270-) 300") 330") 360-) 400") 450") 500") 550 600")

385 351 317') 291 269 254 234 221 205 197 188 175 163 152 143 133 124 115

} Ezeket a profllokat aJanlJuk hasznalatra klemelten (Dstv- profil-lista) 1)Ezeknel as kisebb profiloknal az U/F meghatarozasa 3.a keplenel tortenik.

.-

270 248 230 215 200 189 175 165 153 147 139 131 122 116 110 103 98 91

429 388 360 336 310 292 269 254 236 227 215 200 186 173 162 150 140 129

330 301 279 260 241 227 210 198 184 176 167 157 145 137 130 121 113 105

226 212 199 185 170 162 153 142 135 120 114 107 93

168 158 149 139 127 121 114 107 103 94 89 85 73

260 243 229 213 195 186 175 163 153 138 128 121 104

202 190 179 167 152 145 137 127 122 110 103 99 85

122 110 96 84 79

93 84 75 67 63

139 124 109 95 88

110 99

88 77
72

®

=

U/A profiltenyezo

[11m] tuzvedelmi

szamitasokhoz

10 x 2h + 2b A

590

591

Allal"nos A DIN 4102 szerinl epltesl elemek: a falak, mennyezetek, tarnok, fi6ktart6k, lepcsok, sib. KUliinleges epflesi elemeknek kiiliinleges tUzvadelem-lechnikai kovetelmanyeknek kell elegel tenniuk: Ezek: tUzfalak, nem tart6falak, tUzvadelmi zarak (csappantyuk, rol6k, ajt6k) F 90-es t(jzall6sagi osztalyba Iartoz6 liftaknafalak as zarak, "Vegezesek a G-t(jzellenallasi osztaly szertnt, lagvezetekek as tetofedesek. A lazellemillaslldolartam fogalma: Az apftesi elemek as kUlonleges elemek tazi vlselkedeset az un, t(jzellenallasi id6tartam altai hatarozhafjuk meg, s ez, ill. nem veszhel el az apUielelemek muszakl (pI. statikai, belsoepflaszeIi) adatai mellettl A l(jz ellenallasi id61artamb61 adodoan az epltesi elerneket nlzvedelml osztaIyokba soroljuk be. Tuzellenallasi ldotartam: perc ",30 F W T G L K 30 30 30 30 30 30

AZ EPITOANYAGOK TuzALLOSAGA

ES EPITOELEMEK DIN 4102 ~ QJ

vakolattal

vakolat

nslkOl

EPITOANYAGOK TuzALLOSAGA

ES EPITOELEMEK
DIN 4102 ->

QJ

[Magyarorszagon MSZ 595/2. szabvanylap szerinl.j A tablazat tartalmazza: a DIN 4t02 szerlnf apitoanyagok felsorolasat, melyek kOian rmiblzonylat nalkOi besorolhat6k az osztalyokba (pI. B) azokat az epftoanyagokat, melyeket a szabvanyok szerint megfelel6 osztalyokba sorolunk. Mubizonylat szilkseges. Az A as Bl osztaly anyagai, melyek mubizonylatat eddig a gyartomu adta ki. (Pzchn) Epftoanyagok: Osztaly
Bizonylat: plllerbelsd kltoltese Eghetoseg:

",60 F 60 W60 T SO G 60 L 60 K 60

~90 F 90 WOO T 90 G SO L SO K SO

;l!:120 F W T G L 120 120 120 120 120

~180 F W T G 190 180 180 180

Szerkezeti elemek Nem teherhord6 kOls6 falak Tuzszakaszhatarok szerkezetei Ovegez9sek csevek as legcsatornaidomok 'ruaveceim! csappantyuk a IIflgcsatornakban

-

-

Homok, kavics, asvanyok, fold, Asvanyl szalak Asvanyl szalas

aqyaqkevarek, agyag, termeezetee lavasalak, termeazetes humusz termeezetee adalekok nelkOl lapok, -filcek ee tablak.

kovek,

Az el6re gyartott acel tart6szerkezettel illetve fa szerkezettel tortenc epltesnel a k6vetkez6 tuzvedelmi szerkezetek kiegeszft6 beepltesere lehet szOkseg. Acelpillereknel es aceltartoknal a profilt61 fOggetlenOI dobozszeru burkolatok kerOlnek alkalmazasra, melyek vastaqsaqa a proVanans T90 tuzall6sagil
burkolatra -> @

A szerkezeti elemek tUzelienaliasi osztalyai a DIN 4102 2., 3., 5. es 6. reszek szerint. A l(jzvad6 falakat nem csoportositjuk t(jzellenallasi osztalyokban, Az A-csoport anyagaib61 kaszulnek as teljesfteniiik kell min. az F90 t(jzellenallasi osztaly kovetelmenyeit (adott esetben tovaobl bizonyltasl eljarasoknak is eleget kell tenniiik!) Az apft6elemek teljes megnevezesahez a DIN 4102 szerint, az FW osztaly miigatt meg kell adni az alkalmazott epitoanyagokat is. 1 2 3 enenert4
.Epitoelemek

Paluscl-tuzqatlo

lapok

100

as 210 pala, perlit,

Al Al Al12 Bl B2 A2 Al At A2 Al Al Atl2 Bl B2 Bl Al A2 Bt Bt B2 Al A2 Bl Al A2 B1 Bt Bt B2

nem nem
igen igen igen igen

Acelpillerek, burkolattal

T90 tUzall6sagil

CD
2 3
4

fllrneretektdl es a szukssqes
T90->@

es

Cement, mesa. meszhidrat, eqyeb

salak as koh6salak,

nem nem
igen

Habarcs, beton, vasbeton es el6feszftett beton, epftdelemek as epft61apok asvanyi alapanyaqokbol, sztircpor- as hosztapor-beton (perlites) Tegla, egetett keramla. keramlalapok

nem nem
igen igen igen igen

5 R6vidftett jarales

Oveg, habuveg Ovegszalas szigetel61emez, Poflkarbcnat lemez

paplan,

file, uveggyapot

1S

E !'!

t.tabla
szerinti

6

0 (f)

tOzvesz.
osztaly

DIN 4102 szerinti epft6anyagoszt. az zett epltdelemeknel fontos reszeknel

eqyeb jellegQ reszeknel melyek nem tartoznak a 2. oszlophoz B B A B B A B B A B B A B B A

meqnevezese"

Glpsz falazo- as mennyezeti lapok" Gipszkarton lapok GKF es GKB jelolessel, glpszrost Gipszkarton lapok DIN 18 180 szerlnt" Glpszkarton tobbretegu lemez DIN 18 184 szerint

nem
igen igen igen igen

lemezek

o

1: alveda sin; 2: d", 5mm-es simitott rneszvagy rnsszcement vakolat I-II. osztalyu habarcsb61 DIN 18550 szerint ; 3: rablchalo: 4: d", 35mm vermiculite-cementes vakolat; 5: kotzadr6t. 1-5: vagy 35mm perlitvakolat, ill. 35 mm IVa osztalyu gipszvakolat DIN 18550 szerint. Mindkettat rabichalovat keszitsuk. 6: bordamerevrtett femhal6; 7: lemhuzal es koracel '" 5mm tavtartokent; 8: a pillerbelsot padl6zatt61 legalabb 1 ,5m magassagig lei keli falazni vagy kibetonozni; 9: betonnal toltott acelcso palastjan luratok, a burkolaton nyilasok keszitenddk,

Kettas

acelpillar

1 2 3 4 5 S 7 8 S 10 11 12 13 14 15

F30

B A A B A A B A A B A A B A A

F30 tGzAIJ6sagi oszt. F30 tUzflll6sagi oszt. es a lenyages elemeknel
nem egheto anyagokb61. F30 tUzallosagi oszt. nem egheto anyagokbol F60-as tuzal16sagi osat. a nem lenyeqes elemeknel nem gyulekony anyagokb61 F90-es tuzall6sagi oszt. ee a nem tenyeges elemeknel nem eghet6 anyagokb61 F120-as tuzallosagi oszt. as a nem lenyeqes elemek nem egheto anyaqbol F180-as ttlzellenallasi oszt. SS a nem lenyeqes elemek nem aghet6 anyagokb61 keszulnek

F30-B F30-AB F30-A

Azbesztcement szerves adatekck nelkul Azbesztcement-Iapok feluletkezelessel ee azbesztcement

nem
igen igen

celtulozlapok
Azbesztlemez Femek es -karton DIN 3752 szerint etosztassat mint pI. 6ntottvas, as otvozetek nem tlnom

es

F60

FSO-B F60-AB F60-A FSO-B FSO-AB F90-A Fl20-B Ft20-AB F120-A F180-B F180-AB Ft80-A

acel es aluminium, kiveve az alkali- as foldalkali horganyzott bevonatu

nem
igen Igen igen igen igen

femeket,

acellemez DIN 1101 szerint

50

~m mF I
T90 -> @ A

Aceloszlop -> @

®

Jelrnaqyarazat 2-5 abrakhoz

tazall6sagi osztalytol fOgg. A DIN 4102 sz. szabvany el6frja, hogy az adott tuzall6sagi osztalyhoz szOkseges burkolatvastaqsaqot az UlA (burkolatkerOletiprofilfe100et) viszonyszam alapjan lehet meqhataroznl -> ®. A meghatarozott ertekek csak az adott komplett szerkezetre (acelpiller, ill. acsltarto) ervenyesek es nem alkalmazhat6k mas epulstreszekre. [Maqyarorszagon az MSZ 595/3. szamu szabvanylap szerint.]

Lemez

tfpusa

Promatect-H 10
:$248

d

Az U/A aranyertek mertekegysege vagy rrr" as a kovetkezo egyenlet hatarozhato meg: ~ A 131 cm2 2h+2b A 0,852 m 0,0131 m2 = 65 = 2x220+2x206mm 131 cm2

11m
szerint

Lemezvas-

tagsag (mm) 'c, .!:j
f-

12

15

20 :=300 :5230 :5129

Konnyuszerkezeta Tobbretegu

faforgaeslapok

konnyuszerkezetU

lapok DIN 1104 T1 szerint

1

~b----421

2 41[JJ B

,

1

'

FSO

F120

Fa as szabvanycs eqyeb faanyagok Alt. d > 2mm as p ~ 400 kg/m3 d > 5mm es p ~ 230 kg/m3 vagy d > 2mm es a teljes felOieten telvltt fefurner vagy vagy reteqelt lemezek DIN 16 926 szerint, muanyag bevonatu farost lemezek DIN 68571 szerint p ~ 3mm, muanyag bevonetu fcrqacslapok DIN 68 765 szerint p ;;;: 4mm vastagsaggal. Natur vagy dekorbevonatU forgacslapok, fumerlapck

:tl
C ->

1: 2: h= b= U= F= D=

B2 A1 Bl

Igen 198n igen

Acelpiller Pbv 200 (= HEM 200) PROMATECl'" -burkolat Burkolati proftlrnaqassaq = 220 mm} meretek belOl profilszelesseq = 206 mm merve 2xh+2xb=852mm = burkolati kerulet beliil 131 cm = acelpiller nevleges keresztmetszete (F ~ A) tuzgatl6 burkolat vastagsaga Adatok a szamltasl peldahoz

852 mm =

2_
m

~f ""0
0

F 3O-A F SO-A F SO-A F12O-A Fl80-A
Upusa

:5260 :$288 s tzz :$146 :=180 "'34 s 7t
Bevlzeqalas Promatect-L alatt

Lemez

(j)

P.illerburkolat

kivitalezese

®

F180

Heteqelt lemezek DIN 16 926 szerint. PVC muanyaglemezek DIN 16 927 szerint, cnthetck PMMA-b61 is DIN 16957 szerint, utobblaknal p ~ 2mm Muanyag rorrnaenwenyek. habosftas nE~lkOl Ps-b61 DIN 7741 T1 szerint p ~ 2mm PP-B-M muanyaglemez p ~ 1,4mm, DIN 16774 Tl PE muanyaglemez p ~ l,4mm, DIN 16776 Tl UP muanyaglemez p ~ 1,6mm, DIN 16946 T2 szerint, Egyeb muanyaglemezek Minden fajta muanyaglemez csovek es idomok kemeny PVC-bol, 3,2mm-es Muanyag

®

Ebbal ad6d6an a valasztott acelpuler PROMATECl'" -burkolattal fenti tablazat szerint T90-A tuzall6sagi osztalyba tartozhat mar D = 15 mm vastagsaggal, hiszen a szamftott U/A erteke 65 11m kisebb a tablazatl 71 11m erteknel. A gyakorlati alkalrnazasnal a profllrneretek es az acelkeresztrnetszstek az acel hagyomanyos statikai tablazatai alapjan hatarozandok meg.
Promatect-H as Promatect-L burkolatok legklsebb

Lemezvastag-

sag (mm)

20
::;278

25 s300 ,;300
:$260

30
:=300

40

.!:l
f-

f~ ""0
0

F 3O-A F 8O-A F SO-A F12O-A F18O-A Az

s278
::5198

:s248

,;238
s56

::;300 ,;300 :=300 ::;288 :;;300 ::;108 :$184 ,;300
:5271

®
30 :=300 ,;300 :::300 ,;300 ,;300 ::;300
:5185 ::;215 ,; ,;

acelplllerek burkolatanak vastaqsaqa

B2

lqen

"

A lanyeges elemekhez tartoznak: a) Minden teherhord6 as merevft6 elem a nem teherhord6 reszeknel, melyek utobbi lardsagat befolyasoljak (pI. keretszerkezetek nem tart6 falaknal). b) A teret lezaro epftoelemeknal az epftesi oszt6sfkon athalad6 resz, melyet a szabvany nem serthetOnk meg. ez a reteg min. 50mm legyen, benne Oregek nem fordulhatnak e16. megftelesenal egy tuz eseten a fedoretegeket SS a festsk jellegu befolyasolja. ez nem befolyasolja.

B2 B2 Bl Bt B2 B2 Bl

igen igen Igen igen Igen Igen 1gen

W
f---b'--i

Tuzall6sagi

vastaqsaqa

osztaly F 30-A H L H L H L H L H L

S :$165

8
:=275 :s1n

10 ,;300 ,;290
::;115 ,; 7S ,;

t2 ,;300 :5300
::=;145 :5122

15
:s300

20 s300 :::;300
:::;300

25 ,;300 :s3oo ,;300 s300 ,;225
:5250 ::;139 :=5'145

35
::;300

40 ,;300 ,;300 ,;300 ,;300
::;300

45
==300

50 "'300 ==300 :::;300 ,;300 s300 :;:300 ::;300
::;300

55 s300 ,;300 ,;300 ::5300 ,;300 ::;300 ,;300 ,;300 ,;300 ,;300

,;300
:::;205

,;300 ::5300 ,;300 ,;300 ::;300
::;240

,;300

allosziszerinti

falvastagsaggal, kemeny PVC, pp, kemeny PE, ABS es ASA
Egyeb muanyag csovek Minden fajta muanyag eso szerint PUR-, SR-, SIepft6anyagok koza

ellenorzesnel A mennyezeteknel Az epftoanyagok
2)

felOleti

bevonatokat figyelmen kivOl hagyhatjuk. Ezt csak az epftoelem tuzellenallasi kepessege szembeni hat6sagi

Fugatomft6 anyagok a DIN 52460 vagy akrilat bcizison a 82 osztalyu beepitve Muanyagf6liak tek, muanyag

Az epftoanyagokkal

kovetelmenyeket

B2
es -sz6vetek, muanyagbevonatu homlokzatszfnek, -vakolatok gyapolszove-

igen Igen igen

®
ben. vany valamint

B2 Bl B2 Bl

leI
I--b--l

Mromoldali burkolat

F 6O-A

,;

54

s

87

::;200
:=105

:::;300 :5'160
::;159 ,; ,; ,;

,;300 ::;300 ,;300
:;:;300

F SO-A

61

s
,;

77 57

,;94 s66 ,;55

,;300 ,;290 ,;300
:$145 ::;175

F12O-A

SS S5 50 45

,;290
::5122 :5135

,;300 ,;300
:S:179

F1SO-A

Tuzall6sagi

osztalyok

megnevezese

Epitoanyagok
A DIN 4102 arvanyes szerint a tuzvedelmi valik technikai k6vetelmenyeket szembeni is, allitunk az 6sszek6t6 az epit6anyagokkal (klasszifikaci6) elemekre, is. Fenti szemszabEzzellehet6ve a cs6vekre az epft6anyagokkal is. besorolas

Habosftott muanyagok DIN 18 164 as 18159 szerint, rost hOszigetel6 anyagok DIN 18165 szerint, Parafa termekek

novenyi

Igen igen

@

Aceltart6k

T30-A-

Tl BO-A

®

negyoldaJi burkolat

s

,;66

:s 73

S5 99

::;215

:5215 ::;260

Burkolatvastagsagok

aceltart6khoz

a lap- as lemezszeru as idomokra

apft6anyagokra

ill.

burkolatokra,

Epftoanyag osztalyok Az apit6anyagokat a tUzvedelem

szempontjab61

az alabbi oszlalyokba

soroljuk

PVC muanyagpadlok DIN 16 951 as 16952 szerlnt ragasztott allapotban, vinil-azbesztlapok DIN 16 950 szennt hagyoma.nyos asvanyi aljzatra ragasztva Un6leum-burkolatok DIN 18 171 es 18 173 szerint, textilburkolatok DIN 66090 szerint, aszfalt Tolgyfa parketta DIN 280 Tl-3 szerint

Promalan-papJan

d=40 mm 160 x 200 mm esappal as

Promatect-H

lemez d =10 mm 160 x 200 mm fapadl6k csappal

B2 Bt B2 Bl B2
52

1gen igen 1gen igen Igen

Fagerenda

Fagerenda Gyalult

Gyalult fapadl6k horonnyal

€IS

horonnyal

egyeb padl6burkolalok
Epft6anyag osztaly; EpftesOgyi-hat6sagi Nem aghet6 anyagok megnevezese: Tet6fed6 es -szig8tel6 bitumenes lemezek DIN 18 190,

A Al A2 B Bl B2 B3

121,52128,52130,52131,52140

es 52143"

szerint

B2

1gen

MCibizonylat nelkOI Mubizonylattal Eghet6 anyagok Nehezen gyulakony apft6anyagok Normal m6don gyulakony anyagok Konnyen gyulekony anyagok

CD
592

Az epitaanyag-osztalyok

felosztasa

o

1) a hangelnyelo beteteknek nem aghet6knek kell lenniOk a Iyukaesos gipszkarton lapoknak ugyancsak nehezen aghet6nek kell lenniOk 3) fa- as faforgacs lapok p ~ 400 kg/m3 as d > 2 mm eseten mentesek az aghet6sagi jel61as al61 4) a felsorolt tetofed6 lemezek es szigetel61emezek lIeges kozben lehull6" min6sfMsuek (Iasd ehhez az aghet6 anyagok magasapftesben felhasznalasanak el6frasait: RbBH). 2)

Az epitoanyagok

eghetasege

@

Fagerendas

ladem

T30-B

@

Fagerendas

fodem

F60-B

Fagerendas (haszigeteles

!adem F90-B nelkul)

Fagerendas fadem (haszigetelessel)

F90-B

593

EPITOANYAGOK ES EPITOELEMEK TuzALLOSAGA
DIN 4102 ~ Jelmagyarazat:

MERETEK ES SULYOK
~S.596
Az 1875. majus 20-i Metrikus Konvenei6 szandekai szerint az egyes orszaqokban a hasznalatos mertekegysegrendszert ossze kell egyeztetni a meterkilogramm-rendszerrel, ill. ez ut6bbit be kell vezetni. A rneterkonvencio ervenyes: Nemetorszagban, Ausztriaban, Magyarorszagon, Belgiumban, Hollandiaban, Danlaban, Spanyolorszaqban, Franclaorszaqban, Olaszorszaqban, Portuqallaban, Oroszorszagban, Svedorszagban, Norveqlaban, Svajeban, Torokorszaqoan, az Argentin Kiiztarsasagban, az Amerikai EgyesOit Allamokban, Peruban, Venezuelaban, Bomanlaban, Nagy Brltanniaban, Japanban, Mexik6ban, Bollviaban, Brazfliaban, Chileben, Kolumbiaban, Costaricaban, Eeuadorban, Guaternalaban, Hondurasban, Luxemburgban, Nicaraquaban, Paraguayban, Salvadorban, Uruguayban es Juqoszlavlaban,
Metrikus mertekegysegek es hatvanyaik Nem metrikus mertekegysegek es hatvanyaik 111,3 111,12 7,5 7,42 10k) 1,852 0,22 1,829 0,666 3,766 0,3139 2,615 km km km km km km m m m m cm

fl]

-7(1)

1. fiberszillkat L lap d = 25 mm 2, fiberszillkat L esfk ~ 100 mm 3-4. acellernez L-vezet6sfn 40/20/ 5. L-profiI45/25/5; 6-9. esavarok 10. fem riigzft6dilbel, csavarral

a hasznalatos jel61esek is mepvaltoztak: qm, qdm, qcm, qmm helyett m2, dm2, ern", mm2, iIIelve cbm, cbdm, cbcm, cbmm helyett m'. dm', ern", mm'.

____
Hosszusagmertekegysegek:

-1

--11 Hosszusaq-rnertekeqyseqek: az alapmertekegyseg a meter (m), egy f61di delk6r negyedenek (azaz a legr6videbb ut a Sarok es az Egyenlfta k6z6tt) a tfzmilliomod resze 1 km (kilometer) 1000 m 1 m (meter) 10 dm 1 dm (decimeter) 10 cm 1 cm (centimeter) 10 mm

1 szelesseqi fok 1 hosszusaqi fok 1 nemet rnerfold uj 161drajzi mertold (15 = 1 szelesseqi 1 1 1 1 1 1 1

fok)

CD

-7®
K6nnyu fiberszillkat valaszfal T30-A (rostszalas) Stabil fiberszlllkat valaszfal T90-A Favazas valaszfal T30-B

1. 2. 3. 4. 5.

fiberszllikat H-Iemez, d = 20 mm tiimft6hab acellernez L-vezet6sfn 40/20/1 fem riigzft6dilbel, esavarral gyorsesavar 3,9 x 35A = 250 mm

nemettengeri mertold (60 = 1 hosszusaqi kabel (120 csomo)

csomo
porosz ral porosz merovesszo (12 lab) porosz lab (12 hOvelyk) porosz hOvelyk

.

-7@

1. flberszllikat H-Iemez, d = 8 mm 2. Promalen-szigetel6a, 35 kg/m3, d=50mm 3. tornltes 4. tavaz oszlop ~ 55 x 55 mm 1. flberszilikat H-Iemez, d=15 mm 2. Promalen-szigetel6a, 35 kg/m3, d = 50 mm;

TerOletmertekegysegek:

Hesztet: falcsatlakozas

-7@

1 1 1 1 1 1

km2 (negyzetkilometer) ha (heklar) a(Ar) m2 (negyzetmeter) dm2 (negyzetdecimeter) cm2 (negyzetcentimeter)

100 100 100 100 100 100

ha

a
m dm2 cm2 mm2
2

1 1 1 1 1 1

f61drajzi negyzetmert61d porosz h~ld (180 p.o~osz n~yzet-mer6vessz6) porosz negyzet-merovesszo bajor napi jar6f61d (400 bajor negyzet-meravessza) bajor negyzet-meravessza porosz negyzetlab

. 55,0629 . 0,2533 . 14,0185 0,3407 .. . 8,5175 . 0,0985

km2 ha m2 ha m2 m2

{;\

\V

Stabil fiberszilikat valaszfal C-profil oszlopokkal T90-A

®

Teherhord6 fiberszillkat kel T90-A

acelszerkezetil fal,
burkolattal es rekeszek-

3-4.Szerelt kOlsa fal haszigetelessel, W90

5. praselt hab a = 20 mm 6. C-falvazprofil oszlop tavolsaqaik 62,5 em 7. U-sfn fiidemprofil, 40/50/40

Teriogatmertekegysegek:

1 m3 (kobrneter) 1 dm3 (kobdscirneter vagy liter) 1 cm' (kobcentimeter)

1000 1000 1000

dm' cm3 mm'

1 porosz kob-merovesszo 1 k6bOi (108 k6blab) 1 koblab

:

53,423 3,339 0,031

m' m3 m'

-7@

~

~~1_ . ';~:;:,
lH

;;;: ~E::1'I'
T90-A

I
®
T90-A

~

f---'; 625--1 Beszlet; falcsatlakozas (";\ Stabil fiberszilikat alrnennyezet

Reszlet: falcsatlakozas

>----

.-~
625 ___, betetmennyezet

1. flberszllikat H-Iemez, d = 20 mm 2. H-esfkok b = ~ 110, d = 20 mm 3. IPE100 acelprofilok; 4. tornites 1. fiberszilikat H-Iemez, d = 8 mm 2. Promalen-szigeteI6a. 35 kg/m3 d=50mm 3. preselt hab d = 20 mm 4. C-falvazprofil oszlop tavolsaqaik 62,5 em 5. U-sfn fodemprofil, 40/50/40 6. lemezfuga

Ortartalommertekegysegek

1 m' (kobrneter) 1 hi (hektoliter) 11 (liter)

10 100 0,001

hi

I

m3
q
kg

1 porosz veka 1 bajor veka

..

1 meres
1 haj6tonna

.. .
..

0,54 2,22 1,5 2,21

m3
kg

hi hi hi

-7@

Ttimegmertekegy- segek

H-Iemezek d=mm

1 t (tonna) 1 q (rnazsa) 1 kg (kilogramm) 1 9 (gramm)

10 100 1000 1000

9
mg

1 1 1 1

centner lont (30 lat) regi porosz font lat (10 nehezek)

. 50,00 . 500 0,4677 .. . 16,66 0,2

9
kg

9
9

1 karat Angolszasz Hosszusa.gmertekegysegek: 1 1 1 1 1 1 1 mertekegysegek, ttibbsztirtiseik es reszelk Hiimersekletek: Celsius Reaumur Fahrenheit (OC) = 5/9 (OF - 32) = 5/4 oR (OR) = 4/5 °C = 4/9 (OF - 32) (OF) = 9/5 °C O°C = 273,15 Osszehasonlit6 tabiazat:

Stabil fiberszllikat

\!...J

A reszlet tUzvedelmi ajtok k6nnyu falhoz T90
1. ajt6!ap d '" 45 mm 2. pall6tok, nyflaskitolt6 max. 3000 mm magas 3.takar6lec, kemenyM.b61 4.elved6profil 5.H-csfk 6.lalszerkezel T9D-A, Nr. 450.41 7. falpanelok. szendvlcselemek letsz61egesfelUleltel

tengeri rnerfold (nautical mile) = 6080 lab = 1,8532 km szaraztolc' mert61d = (statue mile) furlong = 8 x 220 yard = 1760 x 3 lab = 1,6093 km altalanos angol rnerfold (Iondoni rnertold) = 5000 lab = 1,5239 km 61 (fathom) = 2 yard = 6 lab = 72 hOvelyk = 1,8287 m yard = 3 lab = 36 hOvelyk = 0,9144 m lab (loot) = 12 hOvelyk = 0,3048 m hOvelyk (inch) = 25,399 mm

+ 32 = 9/4 oR + 32
Kelvin

."
TerOlet-' mertekegysegek: 1 1 1 1 1 1 negyzetmerf61d = 640 acre = 2,59 km2 acre = 160 negyzetpole = 4840 negyzetyard negyzetpole = 25,293 m2 negyzetyard = 9 negyzetlab = 0,8361 m2 negyzetlab = 144 negyzethOvelyk = 0,0929 m2 negyzethOvelyk = 6,4516 ern"

°C
-40 35 30 25 20 17,8 15 10 5

OR
-32 -28 -24 -20 -16 -14,2 -12 8
4

°F
-40
31 22 13
4

Heszlet A; lanqterhetee alulrol

•~ti::=:::::l
K6nnyu fiberszillkat mennyezet T30-AB betet-

1 ~

Hesztet B: falcsatlako-

zas

,
B reszlet tGzg<ltlo aitok falazathoz T60
1.ajl6lap a) T60-1, d =40 mm b) T9D-1-A, d '" 45 mm c) TSD-1-8, d = 50 mm 2.pall6tok 3.takar6lec 4. elveci6 prom

®

Teriogatmertekegysegek:

Stabil fiberszilikat T30-A

almsnnyezet

1 1 1 1

regisztertonna = 100 koblab = 2,832 m' (angol) hajotonna = 40 koblab = 1,1327 m' k6byard = 1728 k6bhOvelyk = 0,0283 m' k6bhOvelyk = 16,387 cm'

poliszt. kemenyhab jemez

Ortartalommertekegysegek

i i
~eszlet: talcsatlakozas es tablaillesztes

s.temnes
afalazat

1 1 1 1 1 1

birodalmi quarter = 8 bushel = 2,90789 hi bushel = 8 gallon = 0,3635 hi birodalmi gallon = 4 quart = 4,5435 I quart =2 pint = 1,141 pint 0,56 I amerikai gallon = 231 k6bhOvelyk = 3,7852 I

+ + + + + + + + + + + + +
+ +

=

5 10 15 20 25 30 35 +40 + 45 + 50 + 55
= 80 x 28 font = 1016.0471 kg

o

8 +12 +16 +20 +24 +28 +32 +36 +40

+4

o

+

+5 +14 + 23 + 32 + 41 + 50 + 59 + 68
+77 + 86 + 95
+104 +113 +122 +131 +140 +149 +158 +167 +176 +185 +194 +203 +212

o

Trapezlernez fedesu teta (fiberszilikat alrnennyezet)

T30-AB

@

Trapezlernez T90-AB

fedesu teta T90-A,

@

Ifl

C reszlet tuzallo ajtok falazathoz aceltokkal T90

Ttimegmertekegysegek

1 1 1 1 1 1 1

nagytonna (longton) = 20 hundred weight = 20 x 4 quarter haj6tonna (kistonna) 2000 font = 907,1853 kg hundred weight = 4 quarter = 50,8 kg quarter = 2 stone = 12,701 kg stone = 14 font = 6,35 kg font = 16 uncia = 0,4536 kg uncia = 0,0284 kg

=

60 65 75 85

+44
+48 +52 +56 +60 +64 +68 +72
+76 +80

70 80

TOzgatio ajtok

90 95 +100

594

595

A NEMET ES ANGOL MERTEKEGYSEGEK

ATVALTAsA

MERETEK ES SUlYOK
Alapegyseg (jrmertekegysegek Szorzotenyezo

ANGOl MERTEKEK ATVAlTAsA
Inch (n) ............... mm .....................

MllLiMETERRE
I

Alapegyseg Hosszusaqmertekegysegek

Szorzotenyezo

1/16 1.59 9/16 14.29
ATVALTAsA

1/12 : 2.12 7/12 14.82

1/8 3.18 5/8 15.87

1/6 4.23 2/3 16.93
1 LAB

!

3/16 4.76 11/16 17.46
mm

1/4 6.35 3/4 I 19.05

5/16 7.94 13/16 20.64

1/3 8.47 5/6 21.17

1 mm 1 cm 1dm 1m 1 dkm 1 hm 1 km

=10 =10 =10 =10 =10 =10

mm cm dm m dkm hm
hiivelyk lab yard szarazfoldl em m m km

0.0394 hiivelyk 0.3937 hiivelyk 3.9370 hiivelyk 1.0936 yard -- 10.9361 yard =109.3614 yard = 0.6214 mert6Id(mile) = = = = 0.3937 3.2808 1.0936 0.6214 2.5400 0.3048 0.9144 1.6093

szaraz
anyagokhoz

cm m m km inch foot yard statute mile
Teriiletmertekegysegek

Liter peck Liter bushel Liter kilderkin m3 barrel m3 quarter peck Liter bushel Liter kilderkinLiter barrel m3 quarter m3 Liter Liter Liter Liter Liter gill (Iiqu) pint (Iiqu) quart (liqu) pottle gallon
em?

i i

3/8 9.52 7/8

5/12 10.58 11/12 23.28

7/16 11.11 15/16 23.81

1/2 12.70 1 25.40

0.1100 0.0275 0.0122 6.1103 3.4370 9.0922 36.3687 81.829 0.1637 0.2909 gill (Iiqu) pint (Iiqu) quart (Iiqu) pottle gallon Liter Liter Liter Liter Liter 7.0390 1.7598 0.8799 0.4399 0.2200 0.1421 0.5683 1.1365 2.2730 4.5461 0.06102 0.03531 1.308 0.3531 16.387 28.317 0.7646 2.8317

Inch (n) ............... mm .....................
ANGOL

I

I 22.22

LAB ES HOVELYK

MILLIMETERRE

(ft) = 304,79973

ft.

in.

0" 0 305 610 914 1 219 1 524 1 829 2134 2 438 2 743 3048 3353 3658 3962 4267 4572 4877 5 182 5 486 5 791 6096 6 401 6 706 7 010 7 315 7 620 7925 8230 8534 8839 9144 9449 9754 10058 10363 10668 10973 11278 11 582 11887 12192 12497 12802 13106 13411 13716 14021 14326 14630 14935 15240 15545 15850 16154 16459 0"

I

1" 25.4 330 635 940 1 245 1 549 1 854 2159 2 464 2 769 3073 3378 3683 3988 4293 4597 4902 5 207 5 512 5 817 6 121 6 426 6 731 7 036 7 341 7 645 7950 8255 8559 8864 9169 9474 9779 10083 10388 10693 10998 11 303 11607 11 912 12217 12522 12827 13132 13437 13741 14046 14351 14656 14961 15265 15570 15875 16180 16485

I

2" 51 356 660 965 1 270 1 575 1 880 2184 2 489 2 794 3099 3 404 3 708 4013 4 318 4623 4928 5 232 5 537 5 842 6147 6452 6 756 7 061 7 366 7 671 7975 8280 8585 8890 9195 9500 9804 10109 10414 10719 11 024 11328 11633 11938 12243 12548 12852 13157 13462 13767 14072 14376 14 681 14986 15291 15596 15900 16205 16510

I

3" 76 381 686 991 1 295 1 600 1 905 2 210 2 515 2 819 3124 3429 3 734 4039 4343 4 648 4953 5 258 5 563 5 867 6172 6477 6 782 7087 7 391 7 696 8001 8306 8610 8915 9220 9525 9830 10134 10439 10744 11049 11 354 11 658 11963 12268 12573 12878 13183 13487 13792 14097 14402 14 707 15011 15316 15621 15926 16231 16535

I

4" 102 406 711 1 016 1 321 1 626 1 930 2 235 2 540 2 845 3150 3454 3 759 4064 4369 4 674 4978 5 283 5 588 5 893 6198 6502 6807 7112 7 417 7 722 8026 8332 8636 8941 9246 9551 9855 10160 10465 10770 11 075 11 379 11684 11989 12294 12598 12903 13208 13513 13818 14122 14427 14732 15037 15342 15646 15951 16256 16561

I

5" 127 432 737 1 041 1 346 1651 1 956 2 261 2 565 2 870 3175 3480 3 785 4089 4394 4699 5004 5 309 5 613 5 918 6 223 6 528 6833 7137 7 442 7747 8052 8357 8661 8966 9271 9576 9881 10185 10490 10795 11100 11405 11 709 12014 12319 12624 12929 13233 13538 13843 14148 14453 14 757 15062 15367 15672 15977 16281 16586

I

6" 152 457 762 1 067 1 372 1 676 1 981 2 286 2 591 2 896 3 200 3505 3 810 4115 4420 4 724 5 029 5 334 5 639 5 944 6 248 6 553 6858 7163 7 467 7772 8077 8382 8686 8991 9296 9601 9906 10210 10515 10820 11125 11430 11 734 12039 12344 12649 12954 13259 13564 13868 14173 14478 14783 15088 15392 15697 16002 16307 16612

I

7" 178 '483 787 1 092 1 397 1 702 2 007 2 311 2 616 2 921 3 226 3 531 3835 4140 4445 4750 5 055 5 359 5664 5969 6 274 6 579 6883 7188 7 493 7798 8102 8408 8712 9017 9322 9627 9931 10236 10541 10846 11 151 11455 11760 12065 12370 12675 12979 13284 13589 13894 14199 14503 14808 15113 15418 15723 16027 16332 16637

I

8" 203 508 813 1118 1 422 1 727 2 032 2 337 2 642 2 946 3 251 3556 3 861 4166 4470 4775 5 080 5 385 5 690 5 994 6 299 6604 6 909 7 214 7 518 7823 8128 8433 8737 9042 9347 9652 9957 10261 10566 10871 11176 11481 11785 12090 12395 12700 13005 13310 13614 13919 14224 14529 14834 15138 15443 15748 16053 16358 16662

I

9" 229 533 838 1143 1 448 1 753 2 057 2 362 2 667 2 972 3 277 3 581 3 886 4191 4496 4 801 5 105 5 410 5 715 6020 6325 6 629 6934 7 239 7 545 7849 8153 8458 8763 9068 9373 9677 9982 10287 10592 10897 11 202 11 506 11 811 12116 12421 12725 13030 13335 13640 13945 14249 14554 14859 15164 15469 15773 16078 16383 16688

I

10" 254 559 864 1168 1473 1 778 2 083 2 388 2692 2 997 3302 3607 3 912 4 216 4 521 4826 5 131 5436 5 740 6045 6 350 6655 6960 7 264 7 569 7874 8179 8484 8788 9093 9398 9703 10008 10312 10617 10922 11 227 11532 11836 12141 12446 12751 13056 13360 13665 13970 14 ~75 14580 14884 15189 15494 15799 16104 16408 16713

I

11" 279 584 889 1194 1499 1 803 2108 2 413 2 718 3023 3327 3632 3937 4 242 4547 4 851 5 156 5 461 5 766 6 071 6375 6 680 6 985 7 290 7 594 7899 8204 8509 8814 9118 9423 9728 10033 10337 10642 10947 11 252 11 557 11 861 12166 12471 12776 13081 13386 13691 13995 14300 14605 14910 15215 15519 15824 16129 16434 16739 11"

12" 305 610 914 1 219 1 524 1 829 2134 2 438 2 743 3048 3 353 3658 3962 4267 4572 4877 5 182 5 486 5 791 6 096 6 401 6 706 7 010 7 315 7 620 7925 8230 8534 8839 9144 9449 9753 10058 10363 10668 10973 11 278 11 582 11887 12192 12497 12802 13106 13411 13716 14021 14326 14630 14935 15240 1554S 15850 16154 16459 16764 12"

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

0 12 24 36 48 60 72 96 108 120 132 144 156 168 180 192 204 216 228 240 252 264 276 288 300 312 324 336 348
84

merfold

(jrmertekegysegek folyadekokhoz

1 mm' 1 em1 dm' 1 m' 1 dkm' 1 hm' 1 km' 1 m' 1a 1 ha 1 km'

= 0.00155 negyzethiivelyk =100 mm' = 0.15499 negyzethiivelyk =100 cm' = 15.499 negyzethiivelyk =100 dm' = 1.19599 negyzetyard =100 m' =119.5993 negyzetyard =100 dkm' = 2.4711 acres =100 hm' =247.11 acres = 0.3861
negyzetmerfold

Terfogatmertekegysegek

=100 m2 =100 a =100 ha

=1.549.9 =119.5993 = 2.4711 =247.11

negyzethiivelyk m'gyzetyard acres acres

= 0.3861

negyzetmerfold

Liter m3 m3 cubic inch cubic foot cubic yard register ton

cubic inch (cu. in) cubic foot (cu. ft) cubic yard (cu. yd) register ton (reg. tn) cm3 Liter m3 m3

cm' m' m' 1000 m' km' square inch square foot square yard acre square mile
Grmertekegysegek

negyzethiivelyk negyzetlab negyzetyard acre negyzetmerfold

ems
m' m' m' km'

0.1~50 10.7639 1.1960 0.2471 0.3861 6.4516 0.0929 0.8361 4046.8 2.5900
kobhiivelyk kobhiivelyk kobhiivelyk koblab kobyard

Torneqmertekegysegek

1 mg 1 cg 1 dg 19 1 dkg 1 hg 1 kg 1t 1 Pfd 1 Ztr. 1 dz g g g kg grain dram ounce pound 200 mg 100 mg 50 mg 20 mg 10 mg 2 mg

1 mm' 1 ern" 1 drn? 1 m3

=0.000061 =1000 mm" =0.061023 =1000cm3 =61.024 =1000dm3 =35.315 = 1.3079

= 0.0154 grain =10 mg = 0.1543 grain =10 cg = 1.543 grains =10 dg =15.432 grains =10 9 =0.353 ounce =0.321 ounce =10 dkg=3.527 ounces =3.215 ounces =10 hg =2.205 pounds =2.679 pounds =1000 kg = 1.102 short tons = 500g ='!« kg =1.1023 pounds 1 Ztr.= 100 Pfd=50 kg =0.9842 hundredweight 100 kg=1.9684 hundredweights grain dram (av.) ounce (av.) pound (av.) long ton (Brit.) g 9 9 kg 1 carat '/, carat '/4 carat = '/,.carat = '/,. carat ='/'00 carat 15.4323 0.5644 0.0353 2.2046 0.9842 0.0648 1.7718 28.3495 0.4536

30 360 31 372 32 .1384 33 ~396 34 ,408 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45
46

420 432 444 456
468

Faipari rnertekegysegek Terfogatmertekegysegek

1 m' 1 ml 1 cI 1 dl 1I 1 dkl 1 hi 1 kl

480 492 504 516 528 540 552 564 576 588 600 612 624 636 648

=1

ster

=423.3
3

negyzetlab

= 1 cm =10 ml =10 cI =10 dl =10 I =10dkl =10 hi

=16.89 = 0.352 = 3.52 = 1.76 = 2.1998 = 2.75 = 3.437

minims uncia uncia pint (folyadekhoz) (folyadekhoz)

47 48 49 50 51 52 53 54

gallon

bushels quarters

=0.5 =0.25 =0.10 =0.05 =0.01

carat carat carat carat carat

I

1"

I

2"

I

3"

I

4"

I

5"

I

6"

I

7"

I

8"

I

9"

I

10"

I

I

596

597

ALLANOO TERHELESEK
EPITMENYEK TERHELESSzAMITAsA; ALAPANYAGOK, EPITOANYAGOK ES EPOLETRESZEK ONSI.JLYAI ES SURLOoAsl SZOGEI OIN 1055, 1. RESZ

ALLANOO TERHELESEK
FELTETELEZETI TERHELES

Sorszarn

Tarqy

Surl6dasi sz6g alapanyagok

80rszarn 17 18 19 20 21 22

Targy

Onsuty kN/m3 12 14 19 12 9 10 10

Surl6dasi sz6g

sorszam 12

Tarqy

Onsuly kNlm'

Surlodasi szag

sorszarn 13

Targy

bnsuly kNlm'

Surl6dasi szog

4.1.1 Gazbston, keszGlt a DIN 4223 szerint SOriisegosztaly (glcm')') 0.5 0.6 0.7 0.8 Onsuly kNlm3 6.2 7;1. 8.4 9,5

sor-I Targy szam. 5.1.3 Atalakult k6zetek 1 2 3 Gnajsz, granulit Pala Kfgy6k6

OnsOly kNlm'

Ipari es mezogazdasagi 1. FUtoanyagok 1

2

3
4

bamaszen szaraz f61dnedves barnaszenbrikett, ornlesztett barnaszenorikett, felhalmozott bitumenes barnaszenkoksz barnaszenpor IOzita faszen leveges legmentes k6sze!n koksz nyersszen, foldnedves

8
10

35·

30· 30·
40· 25· 45"

Sosav, 40 t6meg% Kensav, 30 t6meg% torneny (tostolg6) Katrany, folyekony Terpenlinolaj Viz Bor

o· o· o· o· o· o· o·

8
13 10

4. KUlonfele omtesztett 1 2 3 4 5 6

es raklapra rakott anyagok 6

5
4 4 15 6.5 10 12 7 8 13 8,5 12,5 14

35· 35·

7 8 9

5

k6szem, iszapgodorben porszen darabos brikett, 6mlesztett darabos brikett, felhalmozott tojasszen es a koszen osszes t6bbi fajtaja kohoszen, k6zepes minos9gu koboszen, masott t6zeg (csak fOt6anyagkent, lasd meg a 6.5 fejezetet 21. ponqat) fekete 16z89, szarttott, tomorttett fekete 16ze9, szarftott, lazan felhalmozott t6zeg

30· 35· 35·

10 11 12 13 14 15

5 3 45·

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

2. Elelmiszerek A kozlekedesi utvonalak szarnara mmlrnalis terOletek beszarnitasra kerOltek. Csak az allando falak altai hatarolt kozlekedesi utvonelakat szabad kOlon figyelembe venni 1 Vaj hord6ban csomagolva, kartonban, ladaban Halak hord6ban es ladaban Fagyasztott hus Palackozott italok ladaban rekeszben Kave Kaka6 zsakban Konzervek, minden fajta Margarin ladaban hord6ban Liszt zsakban orntesztve Gyumolcs omlesztstt ladaban Buzadara Cukor omlesztett tomorftett, zsakokban 5,5 8 8 7 8.5

2 3 4

6 8
7 5.5

7 8
9

5 6

7 5.5 5

6
7 3.5 5.5 9.5 16

250
25" 35· 35·

10

32 33

11 12

34

Szokasos lrattarolok as szekrenyek, a tartalmukkal egyOtt Olomrninium, poralaku Olornteher, poralaku Konyvek es iratok, omlesztve Jeg, darabos Vaserc gyepvaserc brazllerc Rostok, cellul6z, balakban, osszepreselve Szerves iszap, max. 30 terfogat% viztartalommal'} 8zerves iszap, 50 tertogat%~nal nagyobb viztartalommal') Nyers- es feldolgozott b6rok, omlesztve vagy balakban Filc, balaban, PVC-reteggel, tekercsben Halliszt Gumi as elasztomer, nyers Farast, lazan ornlesztve Faliszt, zsakban, szaraz omlesztett, szaraz omlesztett, nedves Fagyapot, csornaqoloforqacs, laza tomontett Karbid, darabos Gitt Huhatelek, lazan ornlesztett Huhatelek es szovetek, kotegben vagy balaban Parafa, preselt B6r, ornlesztett Lin61eum a DIN 18171 azerlntl, tekercsben Malata Malatacsira Papfr, 6mlesztett, tekercs 8zurok Porcelan vagy fajansz, felrakva PVC-burkolat, DIN 16951, tekercsben Pirit, ornlesztett, rostalt 8z6da (natriumkarbonat), eqetett, krlstalyos K6s6, tort, 6rolt Katrimy, bitumen Gyapju, gyapot, preselt, leg mentes omlesztett

Magvak a) rnalataarpa b} zab, buza, razs, arpa c) kendermag d) hGvelyesek e) kukorica f) olajos magvak, csavazott g)rizs h) cukorrepa- es fUmag

8 9 5 8.5 8 6.5 8 3

30·

30·
30· 25"

28·

25" 33"

14 15 16 17

30·
18

SO
90 8.5 8.5 14 39 12 12.5 ) ' 11') 9 5 7 8 10 2 3 2.5 5 1.5 4.5 9 12 3 11 3 10 13 5.5 2 11 15 11 11 15 27 14 25 15 22 12 14 13

40· 40·
13

-

-

') Megjegyzes: A 30-50% kozotti ertekek linearis lnterpotalassal hatarozhatok meg. 2) Megjegyzes: 8il6kban torteno tarolas eseten a surtodasl szoqet 20"-kal novelni kell Abraktakarmany a) gabona- es malataorlerneny b) zoldtakarrnany-brikett SO-SO mm c) zoldtakarrnany-poqacsa 015-30 mm d) zoldtakarmany-lisztpehely 4-1l mm ej zold- es burgonyapehely f) korpa es troblako g) clalpoqacsa h) alajdara es abraktakarmanykeverek Sz6jabab Pelyva Szalma, hosszu es laza vagy kornbajnnal balazott 8zalma, kis nyomason balazott vagy rovidre (5 cm-ig) szecskazott Szalma. nagy nyomason balazott, fonallal kotott 8zalma, nagy nyornason balazott, drottal kotott Dohany, kotegelt vagy balazott T6zeg Iazan, levegovel szarltva, lazan osszerakva, tezan osszenyomva, balaban Oukorrepa-aprftek, nedves szaraz

Mesz, nedvesen kato meszek (vfzzel kot6 rnesz, hidraulikusan koto mesz, naqynyornasu hldraulikaval kot6 rnesz) egetett, darabos egetett, 6rolt egetett, oltott Maszk6-orlemeny Pernye Kokszpernye Kavics es hornok, szaraz vagy nedves, ha nedvesen amlesztett (nem viz alatt): az €rIek 2 kNlm'rei nagyobb MOanyagok a) iuo~etilen. polisztirol granulab) pollvinllklorid, poralaku c) poliesztergyanta d) enyvgyanta Magnezit (Iugosan egetett maqnszla), 6roll lszaplava, tort, foldnedves Vuikani tufa, orolt Cement, orolt cementklinker Taglapor, teglatormelek, f61dnedves

30 28
27

13 13 11 13 10 7.5

45· 25" 25" 27" 25" 25"

4.1.2 KonnyObeton, keszOlt az "Iranyelvek a konnyObetonhoz es zart szerkezetu vasalassal ellatatt konnyu vasbetanhoz"1) szerint 1.0 1.2 1.4 1.6 1.8 2.0 10.5 12.5 14,5 16.5 18,5 20.5

6) lasd az 5.1 fejezetet ') Beszereznl: a Beuth-Verlag, Berlin as K61n 8) Megjegyzes: 1 glcm' = 1 kgldm' 9) Megjegyzes: Figyelembe kell venni az apftasi engedaIyek megallapftasait.

18 6.5 6.0 12.0 13.0 12 10 15 16 18 15

35" 30. 40·

4.1.3 KonnyO vasbeton, keszOlt az "Iranyelvek a konnyObetonhoz es zart szerkszetu vasalassal enatott konnyu vasbetonhoz"1) szerint 1.0 1.2 1.4 1.6 1.8 2.0 1(5 13.5 15.5 17,5 19.5 21.5 a DIN

SOrOsegosztaly (glcm')') 5.2 Fal, mesterseges falazoanyagokb61

onsuly kNlm'

4 4.5 6 7.5 1.5 3 10 5.5 7.8 1 0.7 0.8 1.1 2,7 5 1 1 ,5 3 10

45· 50· 45· 45· 45· 45·

5.2.1 A DIN 10534. resze rnesterseges falazoanyagokb61. Falaz6anyag, keszult az alabbl szabvany szerint DIN 105 DIN 105. 2. resz DfN 105, 3_ resz DIN 106 DIN 398 DIN 4165 DIN 18149 DIN 18151 DIN 18152 Falazoteqla, tornor es Greges

19 20 21 22 23 3)


20. ) ' 0. ) '

o o

25· 35" 25"

28"

36" 35"

4.1.4 Normal beton zart szerkezetli vasalassal, keszult 1045 szerint, (k6zetsOriiseg legfeljebb 2.7 glcm')') B 10 (Bn 100)-ig B 15 (Bn 150)-ig 23 24

45· 45"
45·

-

-

14 15 16 17 18 19 20 21

45· 23· 4)

Megjegyzes: Tovabb! adatok a nem kotott k6zetek (kavics, hornok, gorgelek, stb.). kotott as szerves k6zetek (kovafold, rnarqa, lszap, agyag, t6zeg) a DIN 1055 szabvanyban, 2. resz " Epitmenyek feltetelezett ternelesei: alapck meretezese, fajsulyok, surl6dasi szogek, kohezlok, Ial-surlodas szoge" Megjegyzes: Nagy €rIek, rendszerint alarnereteznek

4.1.5 Vasbeton, keszOlt normal betonb61, zart szerkezetO vasalassal, a DIN 1045 szerint B 15 (Bn 150)-t61 25

45· 45"

4.1.6 KonnyObeton faforgacs-adalekkal 0.4 0.5 0.6 0.7

(forgacsbeton)')

DIN 18153

5 6
7

Falaz6tegla, konnyO Falazoteqla, nagyszilardsagu es klinker Falaz6tegla, tomor es Oreges, falaz6blokk Koh6tegla, tomor es Oreges, falaz6blokk Gezbeton falaz6blokk Falaz6blokk kOnnyObetonb61 Oreges falaz6blokk konnyObetonb61 (fejlesztes alatt) Tomor tegla es falaz6blokk konnyObetonb61 Oreges es T-falaz6blokk betonb61, zart szerkezetes vasalassal

30·

sor-I szarn

Targy Femek Alumfnium Alumlnium6tv6zetek Olom Bronz Ontottvas Rez Magnezium Sargarez Nikkel Acal es kovacsoltvas Cink ontott hengerelt Hargany, hengerelt

onsuly kNlm' 27 28 114 85 72,5 89 18,5 85 89 78.5 69 72 74

8
szerkezettel, keszOI a DIN 10 12 15 16 18 20 Onsuly kNlm'

A konnyOhabarccsal kaszGlo falaknal az alabbi ertekek 1 kNlm' -rel csokkentenddk 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 1~ 1.4 1.6 1.8 2.0 2.1 2.2 2.5 5.2.2 Sarnot-teqlak 1.8 2.0 (szilikatteglak) 18 20 7

-

-2

unsans lnterpolalas megengedett
4.1.7 Konnyubeton, tormelektakarekos 4232 szerint 1.0 1.2 1.4 1.6 1.8 2.0

-

20·

22

3
10 8 6 13 16 12 12 11 10 11.5 12 14 13 10 22 es

450
O· 24· 45" 28" 45· 25" 25" 25" 25" 25" 45" 25"

0

0

1 2 3 4 5

8 9
10 11 12 M 15 17 18 20 21 22 25

6
7 8 9 10 11

6 Tragyak 1 2 3 4 .5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Folyekony, hig-, hordalsktraqya Karbamid (hUgyanyag) Islall6tragya, 1,5 m rak. magassagig Kallmaqnezia Kaliumklcrid Kaliumszulfat Komposzt (rakodasi mag. 1 m-ig) Nitroqentraqya Nitroqen-kalium-traqya Nltroqen-foszfor-traqya Nitrogen-kalium-foszfor-tragya Foszfortraqya (Thomas-foszfat nelkGI) Foszfor-kalium-tragyak Erlell tragya Thomas-foszfat

Scrszarn

Targy

30·

45· 45" 45.2)

-

4.2 Falaz6 as vakola habarcsok 1 2 Gipszhabarcs (Az esztricheket I. a 7.9 fej.) Meszhabarcs (falaz6 es vakoI6habarcs); meszes gipszhabarcs, gipszhomokhabares (vakoI6habarcs), anhidridhabares Meszcement-habares es meszes trasszhabarcs Valyoghabares Cementhabarcs cementestrasszhabarcs, vakolat-es falk6toanyagokkaladalekotthabarcsok 12

28"
28·

12

3. Fa es'faanyagok (Az id6jaras as a nedvesseq hatasai ellen veove). Az tartalmezzak a kisebb aceldarabok, kemenyfa-reszek bevanat (mazolas) vagy telites miatti potterheleseket, tart6tago~at, csom6lemezeket, k6t1emezeket, sarukat talpgerendakat kOlan kell figyelembe venni. 1 2 3 4 Puhafa, altalaban Retegelt lemez es enyvezett farostlemez Lombosfa Tengerenluli fa Forgacslemez a DIN 68761 es DIN 68763 szerint Furnfrlemez a DIN 68705, 3. resz szerint Asztallapok a DIN 68705, 4. resz szerint HFH kemenyfa-rostlemez a DIN 68754. 1. resz szerint HFH felkemenyfa-rostlemez a DIN 68754, 1. resz szerint Szigetel61apok a DIN 68750 szerint adatok es Az edzett es 4V66) 4V5 6V8
mln6segbl· zonylatszerint

40·
45·

40·

-

3 4 5

es

18 20 20 21

-

6_ Fodemek (szintek 5. Falazatok A szamitott 6rtekek vakolatlan falra vonatkoznak; a fugaz6habarcs es a normal nedvesseghanyad terheleset az ertekek tartalmazzak. 6.1 Vasbeton f6demek

koz6tti f6demek as tetofOdam)

5. Mezogazdasagi

es raklapra rakott anyagok

3. Folyadekok Esetenkent a meretezesnel figyelembe kell venni, hogy a tartalyok fa[a a gaznyomas miatt megvaltozhat 1 2 Alkohol es eter Anilin Bentin Benzol Sor Olomminium, keneskesz (Iasd a 6.4 fejezet 2. pontjat is) Olomfeher, keneskesz, olajban (Iasd a 6.4 fejezet 3. pontjat is) 8zerves iszap, 50 tertogat% feletti viztartalommal (lasd a 6.4 fejezet 819 pontjat is) glicerin katranyolaj, nehezolaj Tej Novenyi olajok, allali zsirok Petr61eum Higany 8aletromsav, 96 tomeg% 8 10 O· O·

A tarol6helyiseg teljes terheh§senek a szamitasnal minimum 3,5 kN/m2~rel kell szamolni, meg akkor is, ha az alabbi szamitasi adatokb61 kisebb ertek ad6dik.

-Epltoanyagok es az epftkezes osszetevolkent)
1. Alapanyagok')

... epuletreszek

(alapanyagkent

a DIN 1045 szerint

5 8
11 154)

1
2

1 2 3 4 5 6
7 8

3 4
5

8 9
10

0 00

0

6
7 9

60
10


11

10 11 12 13 14 15 16

12.5
11 10 10 8 136 15

O· 0
0

9

00 O· 00

8zaraz 6rlemeny Nedves 6rlemeny (kukoricadara) Len, raklapozott vagy balazott, preselt Zo[dtakarmimy, lazan omlesztett Takarmanygabana-erlemeny,nedves Szena, hosszu es laza, kiss€!osszepreselt balakban vagy hasszura szecskazva (11,5 cm-nel hosszabb) Szena, nagy nyomason preselt balakban, vagy rovidre szecskcizva 8zena mint 7-ne[, drotozva Koml6 zsakban hengeres koml6kotegekben preselve vagy vaszonba varrva Burgonya, takarmany-, fekete- es cukorrepa (Iazan omlesztve) Burgonyaorlemeny

5.5
16 3

00 00

3 4
11 00 4 5 6 7 8 9 10

0.9 1.4 1.7 1.7 4.7 2.9

11 12


10 11

rf

7,6 10

30° 00

Beton it, laza, rostalt Duzzad6agyag, duzzad6pala Barnaszen szureszemcse Gipsz, 6rolt TablaGveg Dr6tOveg AkrilGveg Koh6salak Koh6salak, granulalt kazansalak Koh6habko, foldnedves (koh6salak) Termeszetes habk6 Koh6habk6, szaraz Mesz; lavegen kolo mesz (fehermesz, dolomitmesz, karbidmesz) egetett, darabos egetett, 6rolt egetett, oltott (szaraz meszhidrat) egetett, oltott (meszpep)

400 30· 200
25·

15
15 25 26 12 18 11 9

6 7 8 9 10

5V7.5 4.5 V 8 4.5 V 6.5 9V 11 6V8.5 2.5V4 5.1 Fat termeszetes anyagokb61

(beleertve a vasalatott is. de az esetleges aceltart6k tomege nelkOI) Vasbeton lemez a DIN 1045 szerint, 1972. januari kiadas, 20.1 bekezdes 2 Vasalt tegla-fodem a DIN 1045,1972. kiadas, 20.2 bekezdes szerint, reszben habarcsozhat6 hezaggal keramiabetetek. a DIN 4159 szerint, 1978. aprilisi kiadas, 4 fejezet. 2. tablazat. (betetelem hossza 250 mm). ha a fodem vastagsaga: 1'.5cm 14cm 16.5cm 19cm 21.5cm 24cm 26.5cm 29 cm 0;1.5

Az alabbi ertakek alapja a DIN 52100 "A termeszetes k6zetek vlzsgalata" kozepes gyakorisaggal el6fordul6 ertekeinek fels6 haMra. 5.1.1 Dermedt k6zetek (vulkanikus k6zetek) 1 2 3 4 5 Bazalt, melafir, diorit. gabbro Bazalttava Diabaz Granit, szienit, partir Trachit

40· 30
0

30
24 29 28 26

4_ Beton es habarcs 4.1 Beton A szamftott ertekek a kesz betonelemekre is ervenyesek. Frissbeton esetaben a megadatt ertekeket 1 kNlm2-rel noveln! kel!. A beton es a vasbeton sajat sulyat - amikor az kOlonleges okok miatt elter az alabbiakban megadott61 (pl. nehez vagy nagyon k6nnyu adalekanyagok, kOlonosen er6s vasalas, stb.) pr6batesteken lemerve, ill. a vasalas beszamftasaval kell pontositani, amennyiben ezen akok szamottev6en befalyasolhatjak az epOlet statikai biztonsagat. A zsaluzasra hat6 nyomas valtozasai nincsenek ellentmondasban azen szabvannyal.

A keramiabetet surOsege (glcm') 0.6 1;1.5 1,5 1.9 2.15 2.45 2.75 3.05 3,35 0.8 1.45 1.75 2.15 2.45 2.8 3.1 3.45 3.8 1.0 1.65 2.0 2.4 2.8 3.15 3.5 3,9 4,25 1·;1. 1.85 2;1.5 2.75 3.15 3.55 3,95 4.3 4.7

35·
35"

5.1.2 Oledekes k6zetek 1

13 13 6 13

45" 25" 25" O·

2
3 4

Sziirke kavics (keseIyk6), homokko, kongiomerarumok Tomor (szilardabb) meszk6 es dolomit, valamint kagyl6s meszko es marvany Egyeb meszk6, meszk6tartalmu konglomeratumok, travertin, stb. Vulkani tufa

27 28 26 20

598

599

ALLAN DO TERHELESEK
FELTETELEZETT TERHELES

ALLANOO TERHELESEK
FELTETELEZETT TERHELES

Sorszam 3

Targy Vasalt keramiabetetss beton a DIN 1045, 1972. kladas, 20.2 bekezdes szerint, teljesen habarcsozhato hazaggal kerarniabetetek DIN 4159 szerint, 1978. aprilel kiadas, 4 fejezet, 1. tablazat, (teqlehossz 250 mm), ha a fadem vastaqsaqa: 11.5cm 14cm 16.5cm 19cm 21.5cm 24 em 26.5cm 29 em Vasbetonqarendas fadem a DIN 1045, 1972 januari kladas, 19.7.7 fejezet szerint, statikusan nem hatasos, betonb61 keszGlt koztes reteggel, a DIN 1458 szerint, pl. C vagy D alaku, ha a gerendak tenqelytavolsaga 62,5 em, es a fOdemvastagsag 16em 20 em 24 em ha a balkon tengelytavolsaga 75 em, es a lodemvastagsag 20 em. Egytengelyes feszltesu vasbeton bordasfodem"), a DIN 1045, 1972.januari kiadas 19.7.8 es 21.2.2 fejezet szerint, statikusan nem hatasos, betonb61 keszult koztes reteggel, a DIN 1458 szerint, pl. C vagy D alaku, 5 em vfzszintes vasbeton lemezzel a bordak6z 50 em, a fodem teljes vastaqsaqa 17 em 19cm 21 em 23 em 25 em 27 em 29cm 330m a bordak6z 62,5 em, a lodem teljes vastagsaqa

Onsuly kN/m'

Sorszarn b)

Targy statikailag hatasos, keramiabetetekkel, a DIN 1459,1978 aprilisi kiadas, 5. tablazat szerint, kerarnla fodemekkel a DIN 4159 1978 aprilisl kiadas, 4. taolazat szerint (felbeton nelkGl) a) bordak6z 50 em, f6dem vastaqsaqa 11.5em 14cm 16.5cm 1gem 21.5 em 24 em 26.5 em 29cm 31.5cm 34cm b) bordakoz 62,5 em, fadem vastaqsaqa 11.5em 14cm 16.5cm 19cm 21.5cm 24cm 26.5 em 29cm 31.5em 34 em 0.6 1.19 1.43 1.67 1.92 2,24 2.50 2,81 3.07 3.32 3,58 A 0.6 1.13 1,35 1,58 1,81 2.11 2.35 2.64 2.88 3.13 3.37

I

Onsuly kN/m'

so:-I szam

Targy

Onsuly kN/m'

7. Fallapok gipszoot, DIN 18180 szerint Sorszarn Targy

a DIN 18163 szerint es glpszkarlonbol

a

Sor-

Targy Gipszes meszvakolat vakolattarto elemeken, mint acelhalo, teglaszovet, terpeszracshato, 30 mm-es vakolatvastaqsaq eseten Gipszes rneszvakolat 15 mm vastag fagyapot konnyu apftOelemen, 20 mm-es vakolat esete Gipszes meszvakoiat 25 mm vastag fagyapot konnyu epit6elemen, 20 mm-es vakolat esete Gipszes rneszvakolat 9.5 mm vastag gipszkarton vakolattart6 elemen 8 mm-es vakolat eseten

szarn
Onsuly,l em vastags. kN/m' 0.7 0,9 0,Q7 0.09 0.11 2

Onsuly kN/m'

Sorszarn

Targy

6.3 F6dernek tornor es iireges teglakb61 a DIN 105, DIN 106 es DIN 398 szerlnt vagy k6nnyubeton-elemekbol a DIN 18152') szerint 11,5 em vastag (a tegla rninjrnalls nyomasall6saga 15 Nlmm') tomor teglab61 vagy koh6teglab61, suruseg 1,8 glem' '), klinkerb61, konnyubeton tomor teglab61, sOruseg 1,6 glem' '), Oreges vagy por6zus teglab61, suruseg 1,4 glem"), Oreges vagy por6zus teglab61, suriiseg 1,2 glem"), 6.4 Boltozott lodemak

Onsuly,l em vastags. kNlm'

0.50 0.35 0.45

10. Z8r6-, szlgetelo.. as toltoanyagok 10.1 Laza anyagok 1 2 3 4 5 6 Azbesztrost Habk6kavies, darabos Duzzad6 csillam, darabos Duzzad6 perllt Duzzad6pala es duzzad6agyag, darabos Rostos szigetel6anyagok, a DIN 18165, 1. es 2. resz szerint (pI. Gveg, salak, k6rost) Bitumenes rostos anyagok, tolteskent Gurnlaprltek Kenderrosthulladek, bitumenes Koh6habk6salak, k6szensalak, kokszsalak Koh6salakhomok Kovafold Parafatorrnelek, darabos Magnezia, egetett Muanyaghabok vagy tekeresben 0.12 0.22 0.01 0.001 v 0.002 kN/m2 0.06 0.07 0.015 0.01 0.15

3 4 5

A keramiabetet surusege (g/em') 0,8 1,2 0.6 1.0 1.45 1,8 2,2 2,55 2.9 3.2 3.7 4.05 1.6 1.95 2.4 2,8 3.15 3,55 4.1 4.45 1.85 2.2 2.65 3.05 3.45 3.9 4.45 4,85 2.0 2.45 2.95 3.4 3.65 4.3 4,8 5,25

1 2 3 2.20 2.05

A tegla surusege (glem') 0.8 1.0 1,2 1,79 2.17 2.55 2.92 3.36 3.74 4.17 4,56 4.95 5.33 1.39 1.59 1.68 1.92 1.96 2,25 2,25 '2.58 2.61 2.98 2.91 3.32 3,26 3.71 3.56 4.05 3.85 4,40 4.16 4.74 tegla surusege (glem') 0,8 1.0 1,33 1.60 1,88 2.15 2.49 2.77 3.11 3.39 3.68 3.96 1.54 1.85 2.18 2.50 2.87 3.20 3.58 3.91 4.24 4.57

P6rusos gipsz fallapok Gipsz fallapok Gipszkartonlapok, DIN 18180 szerint

7.4 Fallelesegek 7.4.1 Falak vasalt, g6zben szilardftott 4223 szerint Beton surCisege (glem') " 0.5 0.6 0.7 0.8 7.4.2 Falazas forqacsbeton gazbeton lemezekbOl a DIN Onsuly,l em vastags. kN/m' 0.062 0,072 0.084 0,095 bBleselemmel ") Onsuly kN/m'

0,23

1,90
1.70

') lasd a megJegyzest a 494. oldalon ") Megjegyzes: Az eprtesre vonatkoz6 engedelyek el6irasait figyelembe kell venni. 6 Gipszes rneszvakolat kett6s nadszoveten, beleertve a nadat, lecet, rostlapot, 20 emes vakolatvastaqsaq eseten Gipszvakolat Meszvakolat Mesz-eement vakolat P6rusos vakolat 20 mm vastag Kot6anyagokkal adalekolt vakolatok, DIN 4211 Stukk6-mennyezetvakolat(gipsz)20 mm vastag FOggonyfalak asvanyi vakolattal, 95 mm vastag, a kovetkez6kb61 allnak: 40 mm vastag szigetel6lap, vakolattart6 Z-sinek, 25 mm nemesvakolattal HcSszigetel6 vakolat 50 mm vastag, az alabblakool all: 35 mm szigetel6vakolat es 15 mm poruses vakolat H6szigetel6 burkolat, az alabbiakbol all: 35 mm lagyapot konnyu epit6lemez, 20 mm meszcernentvakolat bsleertve a rablchalot is H6szigetel6 burkolat, az alabbiakb61 all: 35 mm habositott muanyag a DIN 18164 szerint, 10 mm raqaszto/cernentkeverek es muanyag vakolatreteq Cementvakolat 20 mm vastag Targy

4

(tart6igenybevetel nslkul) kolostorlsOvegboltozat, legfeljebb 2 m -es tarnaszkozzal, beleertve a belse vakolast is. Tomer teglakb61 a DIN 105, DIN 106 es DIN 398 szerint, ha a teljes vastaqsaq 11,5em 24 em

7 8 9 1 11

A beton suriisege (glem')') koztes rstag 1.4 2.13 2,28 2.48 2.3 2,85 2,95 3.18

1,2 1.75 2.11 2.48 2,85 3,27 3,64 4.06 4.43 4,81 5.19

2

2.75 5.40

Targy Forgacsbeton 0,6 glem' suriisegi osztallyal ') Tamar beton 2,3 g/cm3 suruseggel Falvastaqsaq 17.5 em 2O.0cm 24.0 em 30.0 em ') jelenleg meg fejlesztes alatt

a

I

7 8

0,40 0.18 0.35 0,40 0,25

'2)

9
10 11 12 13 14 15

0.01 0.02 0.03 0.02 0.14 0.10 0.025 0.02 0.10 0.005

Tomer konnyubeton-elemekb61 a DIN 18152') szerint, Oreges teglab61 a DIN 105 szerint es rneszhornok-elemekbol a DIN 106 szerint, ha a teljes vastagsaq 1.2 11,5em 24 em 1.60 3.60 a DIN 1045, 19721an"8rl

8)

12 13 2,8 3.2 4.0 4.9

0.40 0.30 0,50

10.2 Lernezek, tablaban 1 2 3 4 5

1.4

2.25
4,50 klad8s,

14

0.40

2.13 5

2,85

6.5 F6dernek iivegbatonbol 20.3 lelezat

15

Azbesztkarton Aszfaltlap Rostos szigetel6anyegoka DIN 18165, 1. resz szerint, tabla, tekeres, file vagy lemez kivttelben Karbamid-formaldehidgyanta-hab, a DIN 18159,2. resz szerint Farostlapok a DIN 68750, DIN 68752 es DIN 68754, 1. rasz szerint kemeny telkemeny puha Fagyapot k6nny(i epft6lemezekDIN 1101szerint 15 rnrn-es lapvastaqsaqnal 100 mm-es lapvastaqsaqnal Kovafold-lapok Parafatorrnelek-lapok impreqnalt parafab61, a DIN 18161, 1. resz szerint, bitumenes vagy katranyos Tobbretegu, konnyu epit61emezek a DIN 1104. 2. resz szerint ketretegu lemez haromrategu lemez Parafatormelek-lapok a DIN 18161, 1. resz Perlites lemezek Poliuretan-habok, szerint a DIN 18159, 1 resz

7

Bordasfodern kitolt6 anyagok nelkOI

Az onsuly szamitasi
9rteket a forrnanak megfelel6en kell rneqhataroznl. 2

3
8 Oreges vasbeton pall6, a beton surusege 2,3 glem' ') a DIN 1459, 1972 januari kiadas, 19.3 fejezet szerint, ha a 16demvastagsag: 5cm 6em 7cm 8em gem 10cm 11 em 12cm 0.85 1.00 1.15 1,30 1.50 1.65 1,85 2,00

Tomar elemekbcSl a DIN 4243 szerint (bordaszelesseg 3 em, bordamaqassaq 8 em) Oreges elemekb61a DIN 4243 szerint (bordaszelssseq 3 em, bordamaqassaq 10 em) Tomor, 6 em magas elemekb61 a DIN 4243 szerint (bordaszetesseq 5 em, bordamagassag 12 em)

1.00 1.40

7.4.3 Falazas konnyubeton,

marad6 zsaluelemekkel

"~I

0.55

16

1,95

K6nnyubeton a 1,0 - 1,6 glcm' surusegi osztallyal ') Betonkitoltes 2,3 glem' suriiseggel ') Falvastagsag 17.5 20.0 24.0 30.0 Sorsza Targy em cm em em

0.10 0.08 0.04 0.06 0,04 0.025

6 0.03 0.42 Onsuly, 1 em vastags. kNlm'

1,0 3.2 3.7 4.5 5.5

1.2 3.3 3,8 4,7 5,8

1,4 3,4 4,0 4,8 6.0

1.6 3.6 4.1 5.0 6.2

17 Sorszarn

7 8

0)

A beton surusege (glem') 8) koztes reteg 1,4 2.3 3.58 2.95 3.14 3.75 3.71 4,38 3.79 4.48 4,55 3.87 4.71 4.00 4.11 4,83 6.15 5.D4 A beton surCisege (glem') 8) koztes reteg 1.4 2.3 2.77 2.99 3.42 3.50 3.57 3,67 3.76 4.63 3.36 3.63 4.13 4.16 4.24 4.35 4.47 5.74

0.02

7. Lemezek, szerelt lalak, lalfelesagek, elemekb61

!alak Ovegtegla

9

szarnnon
9rtek kNlm' 9. Padlozates !alburkolatok 0,24 0.18 0,23 0.22 0.24 0.22 0,20 0.23 0,24 0',22 10 11 12

Az 9rtekek vakolatlan falakra vonatkoznak, bsleertve a
hezagokban lev6 habaresot, vazfalakhoz (lasd a DIN 4103 szabvanyl) az egyedi epit6elemek szarmtott 9rtekeib61 kell meqhataroznl 7.1 K6nnyubeton falaz6elernek a DIN 18162 szerlnt as iireges konnyubeton lalaz6elernek 0 DIN 18148 szerlnt A betonelem surusege (glem') ') Onsuly 1 em vastags. kN/m2

7.4.4 Valaszfals« gipszkarton lapokb61 a DIN 18183, 1. resz szerint Oelenleg lejlesztes alatt) Szerelt falak asvanygyapot kitoltessel egyszeres burkolattal kettos burkolattal 0.35 0.50

b)

...

7.4.5 Valaszfalak gipsz epit6elemekb61, asvanygyapot kitoltessel (gips~karton lapok IOgg61eges tem bordakkal) 0,50 0.70 7.4.6 Valaszfalak gipszkarton kozfallapokbol 1 Egyretegu lalak 60 mm vastag 80 mmvastag 100 mm vastag Ketretegu lal 40 mm-es asvanygyapot kitoltessel, 200 mm vastag Ketretegu lal asvanygyapot-kitoltessel, beleertve a 2 x 50 mm fagyapot konnyu epit61emezeket es 20 mm leg rest, falvastagsag 280 mm a DIN 4242 szerint 1.00 1.25 Ovegtegla a DIN 18175 szerint 80 mm vastag 100 mm vastag 7.60szt6leeek 1 2 nelklill livegezes 0,55 0.75 0.90 1.50

2 3

Sorszarn

Targy

Onsuly 1 em vastags. kN/m'

a)

DIN 18148 szerinti falaz6elemek

17cm

19 em
21 em 23 em 25cm 27 em 29cm 33cm statikailag nem hatasos keramiabetetekkel a DIN 4160 szerint as 5 em vizszintes vasbeton lemezzel (bordakoz 50 em) 19cm 21,5em 24cm 26.5 cm 29 em 31.5cm 34 em 36.4 em 39cm

6.2 Fodem gozben szllardrtott gaz- es habbeton pallokbol, a DIN 4223 szerlnt, valamlnt iireges vasalt kiinnyubeton pall6kbol a DIN 1045 szerlnt Tet6elemek Betonsuriiseg (glem')" 0,5 0,6 Fodem- es tet6elemek Betonsuriiseg (glem')') 0,7 0,8 Vasalt Oreges pall6k konnyubetonb61 a DIN 1045 szerint, ha a vastagsag: Scm 6em 7 em 8cm 9cm 10cm 11 em 12cm 14cm 16em

c)

0.062 0.072

A keramiabetet sUrUsege (glem') ') koztes reteg 0.11 2.55 2,80 3.05 3,40 3.65 3.90 4.15 4.65 4.90 0.9 2.95 3.25 3.55 4.00 4.30 4.65 4.95 5.45 5,80 3

0.084 0,095 Onsuly kNlm' 0.55 0.60 0.65 0.72 0.80 0.88 0.95 1,00 1.17 1.35

0.6 0.08 0.7 0.09 0.8 0.10 0.9 0.11 1.0 0.12 1.2 0,14 1.4 0.15 b) DIN 18162 szerinti falaz6elemek 0.8 0.09 0.9 0.10 1.0 0.11 1.2 0.13 1,4 0.15 7.2 Gazbeton - elemek, vasalatlan, Suriisege (glem') ') a DIN 4166 szerlnt Onsuly 1 em vastags. kN/m'

2 3

Aszfaltburkolat aszfaltbeton aszfaltmasztix ontott aszfalt Stempfasphalt Iapforrnaban Muk61apok (terazzo is) Esztriehek anhidritesztrich gipszesztrich ontott aszfalt-esztrich esztrieh kerneny adalekanyaqqe] mugyanta-esztrich Magnezia-esztrich a DIN 272 szerint jar6felOlet-reteg az egy- vagy tobbreteges klvltelazeseknel also reteg a tobbreteges kivltelezeseknel Cementesztrich Oveglapok Ovegfallapok Oveg burkol61ap uvegmozaik Gumi Keramiacsempek (mazas, beleertve a habaresot) keramia padl61apok (mazas es homogen lapok, beleertve a habaresot) Muanyagpadl6k Lin61eum Termeszetes k61apok (beleertve az aljzatot) Sz6nyegpadl6k Sportpadl6k rugalmas padl6k (a fels6 burkolat is) rugalmas kett6s padl6k

0,004 v
0.01 kN/m2

0.012 0,02

13

HabOveg (suriiseg 0,07 glem') <Hi mm vastag. kartonkasfrozassal Habositott 18164,1.

0.D1
0.004

14

es z,

muanyag lemezek a DIN resz

0,22 0.12 0,22 0.25

12)Megjegyzes: 0,1 kN/m'-rel Megjegyzes: ervenyes '4) Megjegyzes:
'3)

A zsaluzas nyersvakolasa rruatt a szamttott ertek n6 a kN/m2-ban megadott ertek minden vastaqsaqra a szamltott ertek minden vastaqsaqra ervenyes

4 1.80 5 6

Sorszam

Targy

Onsuly retegenkent kN/m' anyagok (kotoanyagok nelkOI) 0.03 0.04 0.07 0,04

7.5 Ovegtegla!alak

0.15 0.19

10.3 Vizszigetelo 1 2

valasz- vagy vilagit61alkent 0.27 0.54 7 8

0,5 0.6 0.7 0,8

normal fugalgvastagsag~~~6 0.07 0.08 0.09 vekony ha arcsfugaval 0.055 0.065 0.075 0.085

Ovegidom, egyk6penyu Ovegidom, ketkopenyu

9
10 11

0,22 0.15 0.13 0,30 0.03 0.12'3) 0.30'3)

3 4 5

6

Egytengelyes feszitesu vasbeton bordasfodem, a.DIN 1045, 1972. januari kiadas 19.7.8 as 21.2 fejezet szerint, statikusan kalcsanhat6, betonb61 keszOlt koztes epltoelemekkel, a DIN 1458 szerint, pI. DM alaku

0)

Gyart6i adatok alapjan az 1.2. bekezdes szerint; beesOlt ertekek megallapitasahoz hasznaljuk a 7.6.1. bekezdes 4. ill. 5. tablazatat, mindezek DIN 1045 ill. 4158-ban.

8. Vakolatok Rabicvakolat 30 mm habarcsvastagsaggal gipszhabarccsal mesz-. gipszes mesz- vagy gipszhomokhabareesal cementhabarccsal

0.5 0.6 0.7 0.8

6

I

0,50 0.60 0.80

8 9

') lasd a megjegyzest az 552. oldalon ") megjegyzes: a ketiranyban teherhord6 f6demeknel, a DIN 1045, 1972. januari kiadas, 21.2.3 szerint, az ertekeket a kiegeszit6 bordak ansuly-reszevel kelt n6velni

Bitumenes lemez, mindket oldalan bitumen fed6reteggel, a DIN 52126 szerint Bitumenes tet6szigeteicS lemez, nyersfilc betettel, a DIN 52130, 1. resz szerint Bitumenes hegesztett lemez SzigetelcSlemezek a vizsz. as fOgg. epOlelszigeteleshez, a DIN 18190, 1-5. resz sz. Ovegszal ercSsftesu bitumenes lemez a DIN 52143 szerint homokkal kaviccsal Muanyag szigetel61emezek Csupasz bltumenes lemez a DIN 52129 szerint es katranypapir a DIN 52126 szennt Katranypapir, mindket oldalan homokolt, a DIN 52121 szerint K0I6nleges tet6szigeteles es katranyosbitumenes lemez a DIN 52140 szerint

0.02 0.05 0,02 "'0.02 0.03 0.03

600

601

ALLANOO TERHELESEK
TERHELESSzAMITAs

so:-I

szam

Targy

Onsuly kNlm'

Sor- ITargy szarn 11.3 Fern fedes

Onsuly
kNlm2

Sarszarn

Targy

retegenkent . kN/m' Feloretvedelem
5 em kavies, a fed6reteggel egyQtt

Onsuly

11_Tetaledo any_gok A szamltott ertekek 1 m' teruletGfedelre vonatkoznak, szarutak,
szelemenek es gerendak nelku],

6 0,25 0.30 0,30 0,15 0,30 7 Sorszarn

11,1 Tetaledes esareppel, betoncsereppel, uvegtetaesereppel
Ha mas megjegyzes nines, a szarnftott ertekek ervenyesek a fedoanyagra es lecekre, habares nelkul, A habaresot plusz 0,1 kNfm2-rel kell hozzaszamofnl.

3
4

Alumfnium fedes (aluminium lemez 0,7 mm vastag es 22 mm-es dsszkazat) Dupla allokorcos horganyzott acellsrnez (0,63 mm vastag, alatetlernezzel es 22 rnrn-es deszkazattal) Rez dupla allokorcos fedss (rez lemez, 0,6 mm vastag, 22 rnrn-es deszkazat) Ace! csereplernez fedes (horganyzott badoq csereplernez DIN 59231 szerint) lecezessel egyOtt alatetlernezzel es 22 mm deszkazatAce! idomlemez fedes, trapez alaku, allobordas vagy kettOsall6bordas '" ldommaqassaq Lemezvastaqsaq mm-ben mm-ben

t6bbletstlly minden tovabbl 1 em fedoreteg vedoalatet, ragaszt6anyaggalegyQtt Hoszigetelo reteq, lasd 7.10.2-t a ragaszt6anyag tobbletterhelese vegett Targy
kavicsreteqhez (kavlcsnyornas), kavicsaqyazo reteggel egyOtt

a

1,0 0,19 0,20 0,05 0,08 0,Q15
Onsuly

kN/m'

Sorszam 1

Targy
Betoncserep, tobbszoros bordazattal, magasan fekve hosszu horonnyal

Onsuly kN/m'

tal egyOtt

10 sVm'-ig 10 sVm' felett

0,50 0,55 0,60 0,65

11.5 Palaledes azbeszleement lapokkal - lapostetdn a DIN 274, 1-3. resz szerlnt 0,075 0,10 0,15 0,11 0,145 0,22 0,12 0,16 0,24 Nemet palafedes 22 mm-es deszkazaton, elatetlernezze! es dsszkazattal egyOtt Ketszeres palafedes lecezesen, Iseezes0,4 0,38 0.25

2

10 sVm'-ig 10 sVm' felett 3 Hodlarku cserep a DIN 456 szerint, 1551 375 es 180/380 mm, es h6dfarku cserep
csereptetonel (beleertve kettos fedesnel korona fedesnel Hornyolt cserep, hultamcserep,

Betoncserep, tobbszoros bordazattal, rnelyen fekvo hosszu horonnyal

26:

70: 121:

a zsindelyt) hornyolt

4

0,60 0,75 0,55 tetofajtanal,
ertelemszeruen, 1-4. Azonos

0,75 1,00 1,50 0,75 1,00 1,50 0,75 1,00 1,50

2 3

sel egyOtt

Vfzszintes vonalu palafedes lscezesen, lecezesssl egyOtt

6

5 Uvegtetocserep

h.ullameserep

A k6zbenso ertekek interpolalhatok Aeel hullamlemez fedes (horganyzott acel hullarnlernez DIN 59231 szerint, beleertve
a rogzft6elemeket is) mm~es deszkazatat

11.6 Palafedes azbeszleement hullampalaval, szelemenek nalkOI, a rogzitoelemekkel egyOtt R6vid hullamos azbeszlcement hullampala (lak6Mzhoz, sGrGseg1,6 glem') Azbeszteement hullampala, DIN 274, 1-3.
resz szerint

0,25
0,30 2

Cinkteto, elemkapesolattal, beleertve a 22

0,24 0,20

6 Nagyalaku hullameserep 7 Kisalaku h6dfarku cserep, es kul6nleges alaku (templom, torony, stb.) eserepek a DIN 456 szerint 8 Karim cserep, reges ullamcserep IN456 sz. .. D h D 9 Karimas cserep, ureges hullamcserep fektetobakon 10 Barat-apaea eserep (habareesal) 11 Sajtolt tetoeserep a DIN 456 szerint

0,50 0,95 0,45 0,55 0,90 0,60

11.4 Teto szigetelese es led,;se bltumenes as muanyag
szigetelolemezzel, Sarszam lapostetokon

11.7 Egyeb tetoledesek Onsuly retegenkent
kN/m'

Targy

1

MGanyaghullamlemez-fedes (az idom alakja a DIN 274, 1-3. resz szerint, egyOtt, Ovegszalaspoliesztergyantab61, sGrusege 1,6 glem').
Lemezvastagsag szelemenek nelkOl, a rogzit6elemekkel

Kiegyenlito reteg szigeteloanyag ragaszt6anyaggal egyOtt
Tet6 szigetelese

0,03 0,04 0,17 0,13 0,02 0,15 0,Q2 0,04 0,07 0,Q2 3 4 5 6

11.2 Pal_fedes 1 6nemet palafedes es nemet pikkelyes
palafedes 22 mm-es deszkazaton, beleertve a merevitest as deszkazatot

3 retegGszigeteles, ragaszl6anyaggal egyDtt 2 retegGszigeteles, ragaszt6anyaggal egyOtt
1 retegu muanyag szigetel61emez

mint fent, plexiOveg borit6kuppal (sGruseg 1,2 g/em') ",

1 mm

0,03 0,06 0,08

2

lemezvastagsag 3 mm PVC-bevonatu poJieszterszQvet, tart6szer-

3 4 0,50 0,60 5

Teto fedese 2 retegGtetofedes, ragaszt6anyaggal egyOtt
Paranyomas kiegyenlft6 reteg szigeteloanyag

kezet nelkOI 1. tipus (szakit6szilardsag 3,00 kN/5
em szelesseg)

0,0075 0,0085 0,Q1 0,70 0,25 0,27 0,54 0,03

egyszeres fedesnel ketszeres fedesnel 2 Angol palafedes (teglalap alaku pala)
ketszeres fedes lecezesen, beleertve a leeezest 22 mm-es deszkazaton, beleartve a merevitest es deszkazatat

ragaszt6anyaggal egyOtt ragaszl6anyaggal egyOtt

2. tipus (szakft6szilardsag 4,70 kN/5 em szelesseg) 3. tipus (szakft6szilardsag 6,0 kN/5 em szelesseg)
Zsdp- vagy szalmatet6,

Parazaro rsteg

muanyag szigetel6 lemezzel 0.45 0.55

" lasd: megjegyzes, 494. oldal '" lasd: megjegyzes, 496. oldal

leeezessel egyDtt ZSindelyteto, leeezessel egyOtt Oszt61eenelkOli Ovegteto egyretegu uvegidom ketretegu Ovegidom Ponyva fedes, tart6szerkezet nelkOI

Megjegyzes; A lepcsokre megadott forgalombOl eredii temetesi-ette« csak akkor elegendo az egyes fokok meretezesenez, ha a lepcsok tertoszetxezete allvanya megfelel6 tenermeqosztest bizlosft (pl. az egyes fokokat fokbeles k6fi 6ssze vagya lepcsofokok egy falapzafra temesskoane« vagya tokokat terto talapzatok a lepcsohllz falaba vannak befogva, stb.). Ha a fenti esef nem all fenn, akkor 1. tablazat lepcsofokainal a 4a sorban megadott ettekekhez 150 kp (1,5 kN) -t, a 2. tablazat lepcsofokainal az 5a sorban megadott ertekekhez 200 kp (2,0 kN) -t kell nozzeezemtteni, a legkedvez6tlenebb igenybevetelt alapul veve. Kinyul6 fokoknal a fentieken kfvul azt is figyelembe kell venni, hogya szsmttot: elorejelzett teljes igenybevetel a lepcsohciz falaban vagy a lepcsopofakban vtzszintes eroket is ebreszt. Azokon a helyeken, ahol pl. a lepcsoablakok alatt, a lepcsohiiz-falban a szukseges feszrteshez igenyelt terhelhetoseg hianyzik, ott megfelelo szerkezeti moaosttesoket (pl. tertonid) kell vegezni, hogya kinyul6 Jepcso szukseges befogasa biztosftott legyen. Azon lepcsoknel, amelyeknel kul6n6sen nagy egyedi terhelesekkel kell szemotni (pl. gyarepuletek, sruheze«, stb.) csak a megfelel6 fehermegoszfasLi lepcsok engedelyezettek. 1_1 Tet6k dinamikus mozg6terhelese 1_1.1 Egyedi tart6tagok A tetoknel az egyes szarutak, szelemenek es fedelk6t6k kozepen, valamint a koszonl kozepen, egy, kozvetlenOI a hejazat alatt ebredo 100 kp (lkN) tsrhelest kell ligyelembe venni, a kOls6 h6- es szelterhelesen tul, azon szernelyek sulya miatt, akik a tet6 tlsztltasa es helyreallitasa veqett a teton tart6zkodnak - ha egyebkent a h6- es szetterhetes ezeken a tart6elemeken nem haladja meg a 200 kp (2 kN) -I. 1.1.2 Teto hejazata A hejazatra arvenyes az 1.1.1 lejezet, amennyiben az lelOI vegigjarhat6. Itt a felosztas szelesseqe ket lemezszelesseqhez nem lehet t6bb 1 rn-nel, amennyiben a DIN 1045 szabvanyban mas el6iras nines. Az Oreges vasbetonqerendakhoz tasd a DIN 4028 szabvanyt, Az ontes utan ezeket esak [aropallokon szabad bejarni. 1.1.3 Tetolecek A leeboritasnal ket, eqyenkent 50 kp (0,5 kN) egyedi terhelest kell ligyelembe venni, a tarnaszkoz kOls6 negyedenel. A fabol keszult leeboritas eseten, ha a lecek keresztmetszete a szokasos, kb. 1 m zar6tavolsagig nines szlikseg a szamitasok korrekei6jara. 1.1.4 Konnyil oszt61ecek : A k6nnyu oszt61eeek terheleset a legkedvez6t1enebb alias ban egy 50 kp (0,5 kN) nagysagu kiegeszitessel kell szamolni, ha a tet6t esak pall6 vagy letra segitsegevellehet bejarni. 1.2 Jarmilterhelesil lodemek 1.2.1 Pincetet6k, stb. A pineetet6k, es mas, gepjarmuvel bejarhat6 tet6k eseteben (kivetelek: a 6.1 lejezet 1. tablazataba loglaltak) a terheleseket legalabb a DIN 1072, 1967 novemberi kiadas, 2. tablazat, 6. hidosztaly alapjan kell szamolni. A DIN 1072 szabvanyt61 ellehet terni, ha a lelOlet a lorgalom 16 nyomvonalan kivul van, es megfelel6en megosztott a 16 nyomvonal alapjan szamitott p terheles. Ha nehezebb gepjarmuvekkel, pI. tuzolt6koesival kell szamolni, akkor a DIN 1072, 1967 novemberi kiadas, 2. tablazaf, 12. vagy 30. hidosztaly el6irasai ervenyesek. Ha a terheles nem tekinthet6 nyugalmi igenYbevetelnek, akkor a 8. lejezet szerint szamolt lengesb61 ered6 terhelest is ligyelembe kell venni. 1.2_2 Emel6villas targoncaval bejarhat6 fodemek A gyarakban, Ozemekben, raktarhelyisegekben lev6 16dEimek, udvar alatti 16demek, es hasonl6 helyek, ahol villastargonea hasznalhat6, ki kell merni az igenybevetelt, megpedig a legkedvez611enebb alias es minden leheto terheles ligyelembevetelevel, az 1. tablazat 3. oszlopa Eisaz abra segitsegevel. Ezen kivOi az epOletelemek meretezesenel az 1. tablazat 7. oszlopaban leltOntetett, egyenletes eloszlasu mozgasterhelest (Iengesterhelesertek nelkOl) is ligyelembe kell venni, a lehetseges legkedvez6tlenebb egyOttes hatasok alapjan, a rug6k legnagyobb igenybevetelevel es nyilasonkenti (hidmez6nkenti) terheles-valtozasokkal szamolva , hacsak a lellekv6 leluletekre megallapitott 9rteke nem kedvez6tlenebb. Mindig a kedvez6tlenebb ertek az iranyad6. Emel6villastargonca 1 Megengedett 6sszsuly t 2,5 3,5 7 13 - szabvanyos 2 Nevleges terhelhet6seg t 0,6 1 2,5 5 jarmil 3 Statikai tengelyterheles (pontszeru terhelEis)
p

ALLANOO TERHELESEK
TERHELESSzAMiTAs DIN 1055,3_ RESZ

A 16demnek a villastargonca - megengedett osszsulya meghaladja a 13 tonnat - altali terhelese miatt itt egy kO16nszamltas szOkseges. Ezzel azt kell meghatarozni, hogy - amennyiben a 16demet villastargonca es tehergepkocsi is terheli - melyik a legkedvez6tlenebb igenYbevetel. Az 1. tablazat 3. oszlopanak erteke~ nem nyugv6, lengesterhelessel kiegeszitett Srtekekkel kell helyettesiteni.

1

1. abra: Az emel6villas

aif3

11
meretet

targonca

1.3 Helikopter-leszall6palya a teton A statikai szarnitasokhoz - amennyiben a tet6n helikopter-leszallopalya van - a helikopterek rendelteteset61 IOgg6 legnagyobb felszallasl sulyanak (2 tonna, ill. 6 tonna) meglelel6 9rtekeket a 2. tablazat tartalmazza. A szabvanyos terheles nem tulnyom6reszt egyedi nyugalmi terheles, rgy egy negyzetes alatamasztasi lelOlettel szamolt lengesterhelest is hozza kell szamitani, a sz6ban lorg6 keresztmetszetre, az igEinybevett lelOlet legkedvez6tlenebb helyzetere. Ezen kivOI az EipOletelemek meretezesenel egy egyenletes eloszlasu 500 kp/m' (5 kN/m') mozgasterhelest is ligyelembe kell venni, a lehetseges legkedvez6tlenebb egyOttes hatasok alapjan, a rug6k legnagyobb igenybevEitelevel es nyilasonkenti (hidmez6nkenti) terheles-valtozasokkal szamolva. A kedvez6tlenebb 9rtek az iranyad6. Helikopter szabvany terhelese Helikopter szabvanyos terhelEise 2 (20) 6 (60) Alatamasztasi lelOlet oldalhossza 0,2 0,3

Legnagyobb megengedett repOiesi suly 2 6

1.4 Fiigg61eges leng6 igenYbevetel A himbaknal, leng6karos karusszeleknel es hason16knal lellep6 IOgg61eges terhelest lasd a DIN 4112 szabvanyban; sportszereknel, tornaesarnokban, mint pI. gyuru, k6tel, stb., minden lellOggesztesi pontnal 200 kp (2 kN) (a kiegeszit6 lengesterheles ligyelembevetele nelkOl) plusz terhelessel kell szamolni. 2. Vizszintes mozgasterheles 2.1 Vizszintes terheles mellvedekben es gerendakban, f6tart6magassagban A vizszintes er6k a sikban tetsz61eges iranyban hathatnak. 2,1,1 Az 1. tiblazat 4a samban feltiintetett lepcs6knel, erkelyeknel nyitott paholyokban 50 kplm (0,5 kNlm).

as

4 Nyomtav, atlagos a m 0,8 0,8 1 1,2

5 Teljes szEilesseg
b

6 Teljes hossz I m 2,4 2,8 3,4 3,6

7 Egyenletesen megoszl6 dinamikus terheles kp/rn' (kN/m') 1000(10) 1250 (12,5) 1500(15) 2500 (25)

Mp(kN) 2 ( 20) 3 ( 30) 6,5( 65) 12 (1201

m 1 1 1,2 1,5

2.1.2 GyUlestermekben, templomokban, iskolakban, szfnhazakban, mozikban, sz6rakoz6helyeken, sportletesitmenyekben, tribOn6k6n es lepcsokon, az 1. tablazat 5a. oszlopa szerint 100 kp/m (1 kN/m) 2.2Vizszintes terhelesek, elegend6 hosszanti vagy harant iranyu merevites celjab61 Az el6z6kben leirt sze~erheles mellett es nehany egyeb vizszintesen hat6 er6n kivOI, az elegend6 hossz- vagy harant imnyu merevltesek meghataroz8.s8.hoz figyelembe kell venni az alabbi, tetsz61eges imnyu vizszintes temeleseket; 2.2.1 TribOn6k es hasonl6 alto- es 016berendezesek epltesenel a padl6 kozeleben ebred egy vizszintes igenybevetel, ez mintegy 1/20 rEisze a IOgg61eges rnozqasterhelesnek 2.2.2 Allvanyoknal egy, a zsaluk maqassagaban ebred6 vizszintes igenybevetel, nagysaga kb. 1/100 resze az osszes IOgg61eges ternelesnek. 2.2.3 A d61Eisveszelyes epOletelemeknel, amelyek zart terben vannak beepftve es ninesenek kiteve a szel hatasanak, pI. egy beepltett szabadonallo tarolo (sil6) eseteben a teljes IOgg61eges terheles mintegy 1/100 reszet kitev6 vizszintes terhelest kell ligyelembe venni, a sulypont rnaqassaqaban, 2.3 Fekez6er6k es vizszintes terhetesek a daruknal es a darupalyaknal Adaru es a darupalya vizszintes terheleset DIN 15018 szabvany, 1.lap Uelenleg fejlesztes alatt) es a DIN 4132 Uelenleg fejlesztes alatt) szerint kell szarnolni, 2.4. Vizszintes lokesek tamaszckon es falakon 2,4.1 Vizszintes lokesek a tart6falakon es pillereken 2.4,1.1 Utcaknal Azon epuletek tartofalalnat es tarnaszainal (a tovabblakban: tart6elemek), amelyek zart egysEigei 1 rn-nel kisebb tavolsaqra vannak a jardaszeqelytol es igy kozvelienOI ki vannak teve annak a veszetynsk, hogy az uttesten halad6 jarmuvek nekiOtk6znek, pI. az arkadok, be kell szarnitanl egy vizszintes terhelest 1,2 m magassaqoan, a vedendo epuletresz harant- es hossziranyaban; a kiugr6 epuletsarkokon 50 Mp (500 kN), a t6bbi vedendo epOletelemen 25 Mp (250 kN) naqysaqban: amennyiben nem teljesen biztos, hogy a vedend6 elem kiesese az epOlet t6bbi reszenek a statikai biztonsaga nem veszelyeztetett. Az alap meretezesenel ezt az Otk6zesi terhelest nem szOkseges ligyelembe venni. Azon epOletek tart6elemeire, amelyek zart egysegei 1 m-nel kisebb tavolsagra vannak a jardaszegelyt61 es igy k6zvetienOI ki vannak teve annak a veszelynek, hogy az uttesten halad6 jarmuvek nekiOtk6znek, ervenyes a DIN 1072 szabvany, 1967. novemberi kiadas, 7.2 lejezet. 2,4.1.2 Uzemanyagtolto allomasokon Az Ozemanyagt61t6 allomasok tetejenek tart6elemeinel 10 Mp (100 kN) vizszintes terhelest kell ligyelembe venni, 1,2 m magassagban, a legkedvez6tlenebb iranyban, a k6vetkez6 meglontolasok alapjan: meg ha a tart6elemek nem esnek is a lolyamatos lorgalom iranyaba, ill. ha a jardaszegely vedi is, egy esetleges Otk6zesnek ellen kell allnia, haesak nem teljesen biztos, hogy a tart6elem kiesese meg nem veszelyezteti a t6lt68.lIomas tetejenek statikai biztonsagat. Az alap meretezEisenel ezt az Otk6zesi terhelest nem szOkseges ligyelembe venni. 2.4,1.3 Garazsban, iizemben, raktarhelyisegekben es hasonl6kban A vedend6 epOletelemeknel, olyan egy- vagy t6bbszintes epOletekben, amelyek helyisegeiben a rende~etesszeril hasznalat soran jarmuvek vagy villastargoncak jamak, figyelembe kell venni az esetleges Otk6zEisboi ad6d6 terhelest, 1,2 m magassagban, 10 Mp (100 kN) nagysagban; villastargoncaknal 0,75 m magassagban, a nagysagat a villastargonca megengedett 6sszsulyanak az 6tsz6r6se adja meg; a szamitasokhoz a szOkseges adatokat az 1. tablazat 1. oszlopa tartalmazza. Ezeket terheleseket nem kizar61ag az epOletelemek kell lelvegyek, hanem mersekelhet6k megfelel6 egyeb epitesi megoldasokkal, pI. elegend6en rugalmas acel ved61emezekkel, a vedend6 epOletelemt61 kissEi tavolabb, vagy csak annyira k6zel, hogy a l\3nnmarad6 terhelesnek az epOletelem ellenalljon. Ertelemszeruen altalaban ervenyes a 2.4.2 lejezet es a DIN 1072 szabvany, 1967. novemberi kiadas, kiegeszitesOI a 7.2 lejezethez. 2,4.2 Vizszintes lokesek vazkitolt6, nem teherhord6 epiiletelemekre Az emeletes garazsoknal ligyelembe kell venni annak a lehet6seget, hogy a szemelygepkoesi a kOls6 lalnak, lalnak, vilagit6aknanak, stb., valamint a rampak mellvedjenek, a parkol6hely korlatjanak, stb. Otk6zhet. Emiatt a padl6t61 0,5 m magassagban kilele iranyul6, 0,2" Mp/m (20 kN/m) nagysagu vizszintes 16kesterhelest kell beszamitani. Teheraut6k eseteben a lenti Srtekek nagyobbak, a magassag 1,2 m, az igenybevEitel 0,5 Mp/m (50 kN/m). Ez ervenyes egyeb t6bbszintes epOletekre is, ahol gepjarmuvek el610rdulasaval szamolni kell. Kiegeszit61eg a tehergepkoesik, es kivaltkeppen a villastargoneak lalnak vagy mellvednek Otk6zeset hullamlemezzel, lanekorlattal (min. 0,2 magasan) kell tompitani.

602

603

3. Fugg61eges dinamikus terhelesek 3.1 TeteSk.16demek es lepcseSkegyenletesen megoszl6 fUggeSleges kozlekedesl terhelesei 1. tablazat: TeteSk.16dtlmek tis lepcsok egyenletesen 1 TeteSk vizszintes vagy 1:20 le~esu F6demek megoszlo dlnamlkus 2 A hasznalat m6dja terhell!sei

DINAMIKUS TERHELES
TERHELESszAMITAs
3 4

IRODALOM

DIN 1055 T.3 Az idezett szaklapok roviditeseinek magyarazata A megjelenes helye

FOggeSleges LepeseSk.a dinamikus piheneSkkel es terheles kp/m" erkezeSkkel egyOtt (kN/m') 100
(11

~lb ~ 2b
3a

3b
To
4a

szemslyek id6szakos tartozkodasara

tetok, amelyek esak leltetelesen bejarhatok, a rneretelk miatt keszbeton-tetok, kis teherbfrassal a beepftes ideje alatt, amelyek 100 l-nel kisebb betonszallltoval szallithatok lakohalyiseqek, a terheles elegendeS rnegosztasaval, pI. a DIN 1045 szerint keszbeton-tetok, kis teherbfrassal a beepltes ideje alatt, amelyek 150 I-nel kisebb betonszallltoval szallfthat6k lakohelylseqek, a terheles elegendeS meqosztasa nelkOI; pI. a DIN 1045 szerint es lagerenda alatarnasztassal. Ezen, ~ozgasterheles tovabbftasa eseten a vedend6 elemeknel a terheles cs6kkenthet6 50 ko/m2 0.5 kN/m')-rel. lrodahelyiseqek; kozlekedeShelyisegek 50 m' alapterUietig lakoepuletben: folyos6k es teteSterihelyisegek lak6- es irodaepuletben: k6rMzi betegszobakban es kiszolgal6helyisegekben; klsallat-istallok
1)

AF AJ AR ArK AW AWW B BBauBI Bg Bm

= Architectural
= Architectural

S = oldal, H = fuzet
Form Review Record und Wohnform und Wohnwelt

= Architectural
= Arkitekten

Epitaszeti Forma Epftaszeti Szemle Epftaszeti Jegyzetek Epftaszet Epftaszet as Lakasforma Epftaszet as Lakaskultura Epftas SZQvetsegi Epitasi Lap Epft6cah Epit6mester Epft6vihlg

New York 28. N. Y. West 57th Street Westminster. London SW 1. Queen Anne's New York. N. Y.• 119 West 40th Street Helsinki, Ainogatan 3. Konsthallen , Stuttgart. Hauptstatter Str. 87 Stuttgart. Postiach vorm. saerorucken Walluf. 30 81 4 35

Gate

150 (1,5)

= Architektur
= Architektur = Bau = Baugilde
= Baumeister Bauwelt

= Bundesbaublatt

Am Kingenweg

keszbeton-tstok, kis teherbfrassal a beepltes ideje alatt, amelyek 200 l-nel kisebb betonszalhtoval szallithat6k beiarhato tetok, teraszok, hazak, tetokertek, ha nagvobb terhelesek ninesenek

200 (2)

Bw Bz Cu DA DAB

=

vorm. Berlin Munchen. Streitieldstr. Berlin. Schluterstr. 42

= Das Bauzentrum = Die Kuche (L'ambiente = Der Architekt

Az Epitllkozpont
Cucina) A Konyha

Darmstadt. Postiach 4207 Milano. via fratelli Bressan Bonn. Ippendorfer Allee

2

jarhato teteSk teraszhazakon, tetokertek, ha nem merOlnek lelnagyobb terhelesek 4b

= Deutsches
= Deutsche Deutsche

(BOA)

Az Epftasz
Namet Epftaszeti Lap Namet Epftllk Ujsaga Nernet Epft6k Foly6irata Faipari Informaci6s Szolqalat Bauen Informaci6s Szolgalat az Ovegforma ; Az Egaszseg Mernoke Belsll Terek Modern Epftesi Forrnak Sport+Furd6k+Szabadid6-letesftmanyek K6 - Fa - Vas Technika az Epitesben V.O.l. Foly6irat und stadtecau

14 b

10 m'-nel nagyobb alapterulettl erkelyek es fedett folyosok; haztartasi pinee; eleSad6termek. osztatytermek; kezeldhelyiseqek, konyhak es folyosok a korhazakban

lakoepuletekben

350 (3.5)

db DBZ EGH d-extrakt Gf GI

=

Architektenblatt Bauzeitung Bauzeitschrift Holz fUr neuzeitliches

Stuttgart. Schrempfstr. 8 -1 0 Stuttgart. Postiach 1060 12 Gutersloh, Carl-Bertelsmann-Str. Dusseldorf.

270

= Informationsdienst
= Informationsdienst

Fullenbachstr.

6

OJ

Epuletekr61

= 'Glasform
= Gesundheitsingenieur = Interiors

garazsok es parkolohazak, szemelygepkocsik es legfeljebb 2.5 t osszsutyu tehergepkocslk szarnara, ha a fesztavolsaq 13;' 10; lernezaknel t, = 3 m, gerendaknal 5 m. A kisebb fesztavolsagokra 1= loa 4. oszlopban feltuntetett rnozqasterheles-erteket az 1,(1 tenyezeSvelmeg kell szoroznl, ahol ennek erteke nem haladhatja meg az 1.43-at; e tenyezeSnem hasznalhato a rnozpasterhelesnek lalakra es tartopslerekre val6 elosztasara erkelyek, ledett es nyitott tolyosok, belseShelyisegek lele zart luqasok, kUl6nlele pincek, pI. szenespinee Gyulestermek nyilvanos epUietekben. ternplornok, szlnhaz- es mozitermek. tancterrnek, tornaesarnokok; tribOn6k r6gzitett OleShelyekkel. folyosok eloado- es osztalytermekhez, uzlet- es aruhazak, konyvtarak, irattarak; irodak, amennyiben a DIN 1055 1. lap szerinti Srtekeknel nagyobb ertekek nem ad6dnak; gyarak es Ozemek k6nnyu uzemelesssl: nem beiarnatc udvari pincek tete]e, eleSterek; rnarhalstallok bejarok es rampak a garazsokhoz es parkolokhoz, szemelyqepkocslk es legfeljebb 2.5 t 6sszsulyu tehergepkoesik szamara: a rnozqasterhelesek lalakra es pillerekre t6rteneStovabbitasahoz ez 350 kp/m' (3.5 kNlm') -rei es6kkentheteS Tribunok r6gzitett uleShelyek nelkiil; Ozemek es gyarak. valamint raktarhelyiseqek, ha a tsrhelesek nem nagyobbak a 7a. - 71.sorokban meqadottaknal

Bonn. Argelandstr. 47 Schorndorf. Steinwasenstr. 6-8 Munchen. Rosenheimer Str. 145 New York 11. East 44th Street vorm. Stuttgart Dusseldorf, Postiach 170235 270 84

350 (3.5)

In MB SBF SHE TAB

= Moderne Bauformen = Sport + Bader + Freizeit-Bauten

Sa

5b
Helikopterlsszallo-hely (egyedi terheles, 6.4 lejezet)

nyilvanos epUletek. a 2. oszlop.ab .• 5b. sor szerint

500 (5)

VDI WMB ZB ZI AIT Detail Hauser II Bagno bba (BOA

= V.D.1.

= Stein - Holz - Eisen = Technik am Bau Zeitschrift Monatshefte fur Baukunst der Bauverwaltung fur Industriebau = Wasmuths = Zentralblatt = Zentralblatt

vorm. Munchen Gutersloh, Carl-Bertelsrnann-Str. Dusseldorf. Carl-Recke-Str. vorm. Benin vorm. Berlin Hannover. Am Schiffgraben .. Leinfelden-Echterdingen. Munchen. Franz-Josef-Str.

,. Wasmuth: EpitllmOveszetas Varosepitas Az Epitasigazgatas K6zponti Lapja Az Epft6ipar KOzponti Lapja
Epftaszet. Bels6apftaszet Epftaszet as Epftesi Reszlet Nemzetkozi Lakasmagazin A Furdo Epftes - Ianacsadas - Epfteszet..

43 Fasanenweg 18

50
6 7a

= Architektur Innenarchitektur Techn. Ausbau. bis 1979 .Arehitektur und Wohnwelt" = Architektur = Magazin und Baudetail fur Internationales - Architektur Wohnen

9

750 (7,5) 1000 (10) 1250 (12,5) 1500 (15) 2000 120) 2500 (25) 3000 (30)

= Bau

= Das Bad
- Beratung

Hamburg. Warburgstr. 50 Milano. via fratelli Bressan 2 Leinfelden-Echterdingen. Ernst-Mey-Str.

8

7b

= Nemetorszagi Epfteszek SzOvetsege)

7c
~

7d

r-n
1)

Ozemek es gyarak ereSsterhelessel, pl. villastargonea (lasd az 1.2 lejezetet). A rnozqasterhelest minden egyes esetben kOl6n kell rneqhatarozni, Itt ligyelembe kell venni az egyenletes eloszlasu rnozpasterhelaseket, ehhez ajanlatos a 4. oszlopban feltuntetett lokozatokat valasztani. Lenyegeben ez a mozqasterheles a nagy egyedi terhelesek (pI. nehez gepek) kiegeszitesere szolqal, igy az epiteslelOgyeletet ellato hatosagok jovahaqyasaval tokozatonkent es6kkentheteS ertek a leStart6elemek rneretezesenel, ha az epulet teljes terhelt feluletere szamitott potterheles jelenteSsen nagyobb a tenyleges terhelesnel, meg a gepek be- es kiszerelesekor is.

~
Oldal,
12 -17 19-20

Szerz6
Schneider. Dt. Verein H. J. des Gas- und

elm
Handbuch - Sanltartectmik Techn. Regeln fur Gas-Installation Gas Installationsdetails Sicheres Haus Neufert Architect's Data Behaglichkeit Heft Nr. 104

Kiad6 megjelenasi hely as av/ vagy szaklap
Vogel. Wurzburg, DVGW-TRGI1986 Ruhrgas Vieweg. Collins. Energie 1979

,"

Ezen rnozqasterhelesnel rendszerint nem szukssqes figyelembe venni a szel- es hoterhelest; a szel sziv6 hatasara azonban ugyelni kell. ') A beepfteskori allapot meqhatarozasakor egy 100 kp (1 kN) tulterhelsssel kell szamolni, a leheteSlegkedvezeStlenebb helyzetre. ha a kozlekedesi tarheles nem rosszabb 200 kp/m' (2 kN/m')-nel. Az egyedi terhslesek rneqoszlasanak szelesseqet egyenleSnek kell tekinteni a lemezszelesseqqel, Ha a megoszlas szelesseqe legalabb 0.5 rn, akkor az egyedi terheles kimutatasa esak 2 m-t nem meghalad6 fesztavolsaqok sseteben szukseqes, 2. tablazat: Az epiiletelemek mozgasterhelesenek slosztasa es mlnlmalts ertekei. ha a terhelesek nagyobbak. lelvesz. mindegyik szinten azonos mozgasterheles eseteben, Szintek szarna 1 2 3 4
lsvonas, %-ban a csokkentesl hanyados

Wasserfaches e.V. Eschborn Flotow. P. v .• Leiermann. H. 24 29 33 Hebgen Jones. RWE Frank. W. Etienne V.

AG. Essen. Wiesbaden.

1990 1980

mint arnekkorat harem telies szint

RWE Handbuch Raumklima und thermische Berichte Wohnphysiologie

London. 1980 Vlg .• Heidelberg.

Ernst + Sohn, Dusseldorf, 1975 Architektur-Vlg .• Artemis.

I

1 0 1 0 1

I

2 0 1 0 1

I
!

3 0 1 0 1

5 I6I Lakoepulatek es egyebek. a) szerint

I

4

I

7 80 0,71 40 0,86

I

8 80 0,65 40 0,83

I

9 80 0,6 40 0.8

I

10 40 0,6 20 0,8

I

11 40 0,6 20 0,8

I

12 40 0.6 20 0.8

aus der Bauforschung.

Grandjean. Fuchs.

- Kap. 6 Raumklima

I
..

I
I

!20

0,95 10 0.98

\40160 0,88

0,8

Ozemek es egyebek. b) szerint

I
I

I
I

I

levonas, %-ban a es6kkentesi hanyados

T

I

I

I

20 0,94

I

30 0,9

,.

I
I

I
I

I
T

Gunther

Eisenschink. Alfred Lutz + Jenisch + Klopfe

Kleine Raumklimatologie Falsch geheizt ist halb gestorben

Zurich. 1973 Privatdruck. 1970 Resch ..... Teubner. Bauverlag. Warme. Schall 3. Aufl. 1989 Stuttgart. 1985 1982

+

Lehrbuch

der Bauphysik

Azon epuletelemek meretezesenel, amelyeknek a terhelese nagyobb. mint amekkorat harom teljes szint lelvesz. az erkelyek es ledett folyos6k mozgasterhelesenek elosztasa miatt a mozgasterheles minden szint eseteben 350 kp/m' (3.5 kN/m')-reSl. ill. 500 kp/m' (5 kN/m')-reSlegysegesen - a 3.1 fejezet 1. tablazata szerint - 150 kp/m' (1.5 kN/m2)-re mersekelheteS. 4. A dinamikus te'rhelesek cs6kkentese Azon epuletelemek meretezesenel. amelyeknek a terhelese nagyobb. mint amekkora terhelest harom teljes szint lelvesz. mint pl. dueok. oszlopok. lalpillerek. alaplalak. es hason16k. a megfeleleS talajnyomas kiszamitasa utan. az egyes szintek mozgasterheleseinek 6sszeadasaval szamitott teljes terhelest a k6vetkezeSkben megadott m6don mersekelni lehet. A nehez gepekkel uzemeleSgyaraknal. valamint a taral6 es raktarhelyisegek eseteben egy ilyen es6kkentes megengedhetetlen. A Mrom legnagyobb terhelesO szintnelleveS epuletelem mozgasterheleset hozza kell adni a teljes terheleshez. egyenleStien terhelesek eseten a tobbi szinten leveSugyanilyen elem es6kkeneS sorba rendezett 6sszegeit (mozgasterheles + terheles) egy meghatarozott viszonyszamb61 szarmaz6 ertekkel szabad cs6kkenteni. A viszonyszam: a) lak6epuleteknel. irada- es Ozlethazak eseteben 20 % -t61 a legnagyobb 6sszeg 80%-aig b) gyarak k6nnyO Ozemelessel es aruhazak eseteben. valamint azon epOleteknel. ameIyek reszben gyarkent vagy aruhazkent szolgalnak. 10 %-t61 a legnagyobb 6sszeg 40%-aig. Egy ilyen elemre jut6 mozgasterheles teljes es6kkentese nem haladhatja meg a 40 %-ot az a) pontban megnevezett epOleteknel. ill. a 20 %-ot a b) pontban megnevezetteknel. Ha az egyes szintekre jut6 mozgasterhelesek egyenlok. akkor a 2. tablazat 1. es 3. sorab61 ad6d6 levonasok es a 2. es 4. sorban megadott. a teljes mozgasterhelesre vonatkoz6 es6kkentesi hanyados ervenyes (Az a es6kkentesi Mnyados a szamitasba vett mozgasterheles es az 6sszterheles hanyadosa) 34 35-36

Freymuth + Krampf Krusche + Althaus + Gabriel Arwed, Buss. Tomm Harald

Okologisches Bauen Okologisch Planen und Bauen Aktuelles Tabellenhandbuch Feuchte. Buch der Messungen Baubiologische Standortfaktoren

Wiesbaden.

Vieweg. Wiesbaden. Weka Vlg .• Kissing. Arnheim. DBZ4/80 Dusseldorf 1640 1976 1975 1978

1994 1987

Durer.A. Ottel. R. Beton-Verlag

Wohnen in Betonbauten Luftelektrische Felder in umbauten Raumen Weitere Untersuchungen uber luftelektrische Bonn Machen Luftel. Baustoffe Raumklima krank

und im Freien Felder in Gebauden

Dusseldorf Dusseldorf

Inform. Reiter.

Zentrum R.

Kiiln 1975 Garmisch Partenkirchen Fraunhofer Gesellschaft

604

605

IRODALOM
Kiad6 megjelenesi hely as ev/ vagy szaklap

IRODALOM
Kiad6 megjelenesi hely es evl vagy szaklap
uber Anlagen zur Lagerung, AblOllung und

Oldal

Szerz6

elm

Oldal
107

Szerzo
VbF TRbF

elm
Verordnung

35-36

Lotz, K.E. Palm,H. Endros, R.

Wilist Du gesund wohnen Das gesunde Haus Ober Grundwasserstromungen Das gestorte Stahlungsfeld Lexikon des Baurechts

Biberach Dettingen Eberbach

1975 1975 1970

Beforderung brennbarer FlOssigkeiten VbF Techn. Regeln lOr brennbare Flussigkeiten AG Planungshinweise Wasserbauten aus Beton, S. 331 - 397 Wasserkraftwerke, T. 1 (Niederdruckanlagen), anlagen, Kleinkraftwerke, Pumpspeicheranlagen) (Lexikon) Pelton turbines Ernst & Sohn, Berlin, 1967 VDI-Vlg., Dusseldorf, 1991 WaterPower and Dam Construction 30 (1978) H. 12, S.40-47 WaterPower and Dam Construction 28,1976, H. 8, S.28-35 WaterPower and Dam Construction 29, 1977, H. 12, S.51-56 WaterPower struction und Einheiten im Bauingenieurwesen S.33-42 03.1979 10.1971 04.1986 Bauverlag, Wiesbaden, 1936 BDA, .Der Architekt", 1989 and Dam ConH. 5, Wasserkraftwerke VDI-Handbuch Energietechnik Modern trends in selecting Koln41 Ernst & Sohn, Berlin, 1987 VDI-Vlg., Dusseldorf, 1966

51-58

Werner, Pastor, MOiler Bauer, Walter Lochner Lohmann Methfessel Vygen Winkler, W. Mantscheff Hoffmann, Rosel Kremer

EinlOhrung in das Recht der BRD Das private Baurecht Vertragsrecht, Vertragsrecht Bauvertragsrecht nach VOB und BGB fOr Bauleistungen Bd. 1 + 2 Bd. 2, Verpflichtungsvertriige

C. H. Beck Verlag, MOnchen, 1988 C.H. Beck Verlag, MOnchen, 1987 C. H. Beck Verlag, MOnchen, 1983 Kohlhammer Verlag, StudienbOcher, Stuttgart 1978 Kohlhammer Verlag, Stuttgart, 1977 Bauverlag GmbH, Wiesbadenl

108 109

Rhein. Braunkohlenwerke Blind, H. Mosonyi, E. Press, H. Schaefer, H. Siervo, F. de, Leva, L. de

T. 2 (Hochdruck-

and designing

Siervo, F. de, Leva, L. de

Modem trends in selecting and designing

Francis turbines

Berlin, 1984 VOB Verdingungsordnung EinlOhrung in die Baubetriebslehre, Zahlentafeln fOr den Baubetrieb Stichwort AVA, Bd. 1, Verfahren Handbuch fOr die Baupraxis Unwirksame Bauvertragsklauseln Anwenderhandbuch Daten und Informationsverarbeitung von Bauprojekten in Planung und Steuerung bauwirtschaftlicher Vieweg, Wiesbaden, 1996 Werner Verlag, Dusseldorl, 1985

Siervo, F. de, Leva, L. de

Modern trends in selecting and deSigning Kaplan turbines

Teubner Verlag, Stuttgart, 1986 Bauverlag GmbH, Wiesbadenl Berlin, 1986 Wemer Verlag, Dusseldorf, nach dem AGB-Gesetz Verbiinde der Bauwirtschaft, 1985

Siervo, F. de, Leva, L. de

. Modern trends in selecting pump-turbines

and designing

reversible

Francis

32,1980,

Franke, Portz Glatzel, Hoffmann, Gaeb Schwarz Aita, Veit, Schilchegger Rosel Frommhold, BGB VOB VOB im Bild Frikell

DIN 1080T7 DIN 4320 DIN 19752 Ohlwein, Klaus G. Moenes Marshall, F. Zentralverband Maake-Eckert

Begriffe, Formelzeichen Wasserwesen Wasserturbinen. der Bauweise

Hessen, 1986 Beuth Verlag GmbH, Berlin/Koln, 1985 Emst & Sohn, Berlin, 1988 Springer Springer Verlag, Wien, 1976 Verlag, Wlen 1976 110 111 112 114 -120 121 -128 129 -131 133-136 137 -138 140-148 150-157

Benennungen

nach der Wirkungsweise

und nach

Wasserkraftanlagen. Regeln lOr Planung und Betrieb Das Sonnenhaus von nebenan Das Energieproblem oder die Abrustung im Bauen Raumklima unter Glas Techn. Leitfaden Glas am Bau Sanitiir Heizung Klima Pohlmann Taschenbuch lOr Kiiltetechniker Wiirmeschutzverordnung-WiirmeschutzV DIN 4109 Korperschall, Raumakustik Innerer und iiuBerer Blitzschutz Kunstliche Beleuchtung Glaskatalog Glaskatalog Glassteinarchitektur Glaskatalog Plexiglas Tageslicht Heizen mit Umgebungsenergie Bau- und Wohnforschung, Solarenergie Tageslicht in Innenriiumen Handbuch Passive Nutzung der Techn. Handbuch

Planungs- und Bauablauf - die Steuerung und baubetrieblicher Prozesse Baumanagement, Grundlagen, Wohnungsbau Normen BOrgerliches Gesetzbuch lOr Bauleistungen lOr Bauleistungen

DBZ7/86
Vegla GmbH, Aachen SI. Augustin 1 C. F. Mu"er, Karlsruhe 1994 Berlin Odenthal DBZ8/80 'ASR 7/3,1979 Aachen Schmelz Dusseldorf Gelsenkirchen Darmstadt R. Mu"er, Koln, 1982 DI. Consulting Vlg., Essen, 1980 H. Fuck, Koblenz, 1984 Beuth, Berlin, 1985 K. Hofmann, Stuttgart, 1954

Technik, Praxis

Hasenjiiger

Wemer Verlag, Dusseldorf, 1988 Beck Texte im DTV, MOnchen, 1987 Beuth Verlag GmbH, Berlinl Koln, 1988 im Bild Bauverlag GmbH, Wiesbaden, 1988 Beuth Verlag GmbH, Berlin, 1989 Bauverlag, Wiesbaden, Beuth Verlag, Berlin Teubner, Stuttgart, Teubner, Stuttgart, . . ... 1974

Verdingungsordnung Verdingungsordnung

Trumpet,

G., Overath, D.

StandardleistungsbOcher 62-63 66 67 68-70 90-93 95 96 Neufert, Rosel Kerschkamp, Simmer, K. Wendehorst, Portmann Muth e.V. Bauzeitplanung

lOr das Bauwesen

Fibier, M. Arbeitsstiittenrichtlinien Vereinigte Glaswerke

GmbH

Bauglasindustrie GmbH Gerresheimer Glas AG FachglasAG 159-171 Rohm GmbH Fischer, U. Paulisch, A., Reichel, B. BM f. Raumordnung, Bauwesen und Stiidtebau DI. Norm NormenausschuB Lichttechnik Tonne, F. Becker, D., Epsen Redaktionsteam d. Klaus Esser KG Eckstein, R. Rhein.-Westfiilische Elektrizitiitswerke AG Lutz, P., Jenisch, R., Klopfer, H., Freymuth, Krampf, L. Schild, E., Casselmann, Dahmen,G. Siesin, S., Cliff, S., Rozenstroch, D. Hofmann, H. Schuepp, M., Schirmer, H. C., Klingler, M. H. H., H.,

Erliiuterung zu DIN 18000 "Modulordnung Grundbau Erd- U. Grundbau Driinung erdberOhrter Bauteile Grune Diicher - Gesunde Diicher Bauten des Bundes 1965-1980 Das Stahlbau-Dach - Olympia Beispielhafte Bauten 1972

im Bauwesen"

Muth DI. Dachgiirtnerverband BM f. Raumordnung PreussagAG Chastin, Francois, Norman

Eigenverlag Muth, Karlsruhe, Baden-Baden, 1935 Karlsruhe 1980 Hannover 1972 DVA, Stuttgart, 1987 86 und Vergleich. Quadrato, Braunschweig, Dusseldorf,1984 DAB 2/1983 1977 Wurzburg Bertelsmann GmbH,1983 Fachzeitschriften ...

Forster,

Besser Bauen Tageslicht

Schmitz, H. C. (Hg.) Beratungsstelle fOr Stahlverwendung 97 Mengeringhausen, Ing. Scan Space 98 Mengeringhausen, Ing. 99 Krupp Montal, M., Dr. M., Dr. (Hg.)

Industriearchitektur in Europa, Constructa-Preis Stahl und Form: Acht Sporthallen - Enlwicklung Arch. Behnisch
U.

1986

+ Architektur

Wie hell ist he"? Tageslicht, Enlwurfskriterien und architektonische Ausbau Formgebung

C. F. MO"er, Karlsruhe, 1986 K. Esser KG, Dusseldorf, 1970 Vorlesungsmanuskript, TH Darmstadt, 1988/89 RWE-Essen,

Partner

Bauen mit Stahl MERO-Konstruktions-Atlas Komposition Information im Raum der Fa. Scan Space

RWE Bau-Handbuch Lehrbuch

Technischer

1987/88
1985

Scan Space, Dusseldorf,

der Bauphysik

Teubner, Stuttgart,

MERO-Konstruktionsatlas Kompositionen im Raum Deutsche Bauzeitung Information der Krupp Stahlbau KEBA, Information der Am. Georg AG der Hansen Consult GmbH Sanierung Scan Space, Information Neubau, Modernisierung, Dachgiirtnerrichtlinien Firmeninformation Firmeninformation Gas-Installationsdetails Heizungsanlagenverordnung-HeizanlVO DIN 4701, 4108,4755

MERO-Wurzburg, 1977 Bertelsmann Fachzeitschriften GmbH,1983 db 4/89, Stuttgart Hannover, Neuwied, Dusseldorf, Celie, 1978 Baden-Baden, Habtenbeck 1985 . ... .

Bauphysik, Japanese

Planung und Anwendung Style

3. Aufl., Vieweg, Braunschweig, 1982 Thames + Hudson. London, 1987 Bauwelt, Berlin 20/21/1985 Schweizer. metereol. Zentralanstalt Nr., Zurich 1973 C. Bertelsmann, Dusseldorf. 1974 Werk, Bauen + Wohnen Zurich

Licht im Museum Das Klima Osterreichs, Arbeitsbericht Hochbaukonstruktion Lenken und Spiegeln der BRD, der DDR und der Schweiz

100

Heinze DI. Dachgiirtner-Verband e.V. Leca Deutschland GmbH re-natur GmbH

Schmitt.

Ruhwinkel-Wankendorf Essen Beuth VerI. Berlin

103 -106

Ruhrgas AG Essen

Bartenbach,

12/87,

606

607

IRODALOM
Kiad6 megjelenesi hely es vagy szaklap

IRODALOM
Kiad6 megjelenesi hely es vagy szaklap

Oldal 159-171

SzerzQ Rastorfer, D. Fleig, Karl, Editor Eckhout, M. Eckstein, R. Weber, H. 0

elm 13 Projects by Gunnar Blrkerts Alvar Aalto, Bd. 2, 1963 -1970 Der Schall 1mSaal (Konzertsaal mit TL in der "ALTEN BORSE", Amsterdam) Projekte Arbeitsstlittenverordnung

evl

evl

Oldal 297-305

SzerzQ Schmittmann + Haas + Dlez Anders, G. + Elsner, G. Ottel, R. Schmlttmann + Haas + Dlez

elm Planung und Nutzung eines SchulgroBraums GroBraum 1mSchulbau GroBraum 1mSchulbau Flexlbllitlit im Schulbau Planung und Nutzung eines SchulgroBraums Hochschulen Mensa-Bauten Laboratorium Kindertagesstlitte Splelen Elnrichtung und techno Ausstattung von Blbliotheken Hochschulblbliotheken Gebliudeanalysen zur Funktionskontrolie Gesamtplan filr das wissenschaftliche Bibliothekswesen DIN Fachbericht 13 Bibliotheksbau In Deutschland von 1973-1980 Bilbliotheksbau In der Bundesrepublik Deutschland 1968-1983. Bibliotheken '93. Strukturen - Aufgaben - Posltionen Bibliotheksbau: Kompendlum zum Planungs- und BauprozeB

Architectural Record, 3/87, New York Vgl. f. Archltektur, 1984 2. Aufl., Artemis, Zurich, ... Bauwelt, H. 13. Mal 90, Berlin TH Darmstadt, 1989 C. Heymanns, KOln, Berlin, Bonn, Milnchen, 3. ilberarb. Auflage, 1983 TiN Rheinland, KOln, 1990 R. Oldenbourg, Wien, 1977 Callwey, Milnchen Solentec GmbH, Adelebsen, 1979 K. Krlimer, Stuttgart 1987
DBZ7/87

306-310 312 - 315 316 317 320-325

Palz, W., Kommlsslon der Europliischen Gemeinschaft Recknagel, Sprenger, E. (Hg.) Wachenberger, H. u. M. U. Bossel ??? 177 182 185 -186 188 -189 Inform. Erdgasheizung Essen Meyer-Bohe, W. Tutt, P. + Adler, D. Reitmayer, V. Adarma Hebgen, H. Blelmeyer, Riehle Meyer-Bohe, W. Forschungsgesellschaft Iilr das StraBenverkehrswesen Hawlitzeck, Rhein. StraBenbauamt Prinz. D. Forschungsgesellschaft Iilr das StraBenwesen Prinz, D. Henjes, K. Seymour, J. Brandecker, H. Kreuter, M. L. Kappler, H. P. Arbeitsgemeinschaft RWE Neufert, P. + Neff, L. Kappler, H. P. Firma Miele Prinz, D. Ludes, M. W.+ T. Meyer-Bohe 287-288 289-293 294-296 BM f. Raumordnung und Stlidtebau Rau, 0., Braune, V. Wolff, Arnold Krings + Rott + Hilbner + Kilnzer + Gerhards + Siegmund Kliem,A.

Atlas ilber die Sonneneinstrahlung

Europas, Bd. I

191 194 201-208

Taschenbuch Iilr Heizung und Klimatechnik Mit der Sonne bauen. Anwendung passiver Sonnenenergie Solentec Report, Klimadaten Europas. Planungsunterlagen Iilr die Sonnenenergienutzung Faustwerte Sonnenschutz Verordnung Ober Aufzugsanlagen - AufzV Window Cleaning New Metric Handbook HolztOren und Holztore Gebliude- und Gellindeslcherung Sicheres Haus Planung von Tilren und Toren Treppenarten Transportsysteme im Hochbau StraBen, Radwege Autobahnen Stlidtebau Band 1 + 2 StraBenbahn - Bau- und Betriebsordnung (BOStrab) (RAS-O) Stlidtebau Band 1 + 2 Holzam Bau Selbstversorgung aus dem Garten Gestaltung von BOschungen Der Biogarten Das private Schwimmbad Die mode me KOche e. V. Bauhandbuch technischer Ausbau Gestaltung, Haus Wohnung Garten Das private Schwimmbad Wlischerei/Waschanlagen Stlidtebau Hauser mit GangerschlieBung Terrassenhliuser Bauten Iilr Schulungen Tagungen Kongresse Bautechnische Grundslitze filr Schutzrliume DerAltbau Das stlihlerne Geheimnis des KOlner Doms ,Stahlbauten in KOln und Umgebung' KOln Hauptbahnhof und seine Bahnsteige

LandNRW Schwelgler, P. HOfler + Kandel Banghard, A. Arbeltsgruppe Blbliotheksplan Baden-WOrttemberg Fuhlrott, R. + Jopp, K. Henning, Wolfram

DBZ10179 DBZ2171 DBZ5173 DBZ 1176 DBZ10179 DBZ 1/68, 7172, 6176, 5178 DBZ 10/80 DBZ 5173, 10176 DBZ2176 Dilsseldorf, 1985 Reichert, Wiesbaden, 1977 Sauer, MOnchen, 1984 Berlin, 1986 MOnchen, 1973 Beuth, Berlin, 1988 Giltersloh,1980 Klostermann, Frankfurt/M. 1983 Deutsches Blbliotheksinstitut, Berlin, 1994 Deutsches Blbliotheksinstltut, Berlin, 1994 ALA, Cicago, London, 1985 Berlin, 1982 Berlin. 1982 London/New York. 1977 Bauwelt 6/91 Stuttgart, 1962 Stuttgart, 1980. Baumeister
10/1985

1988 London, 1979 J. Hofmann, Stuttgart, 1979 Miinchen 79, ... Vieweg, Braunschweig, 1980 DAB 4/86 DAB 6/86 DBZ 9/84 KOln. 1985. 1986 Euskirchen Kohlhammer. Stuttgart, 1987 KOln 1965 Kohlhammer, Stuttgart, 1987
DBZ7168

Metcalf, Keyes D. Ramcke, R.

326-348

209 212 214 217 - 218 219 - 224 227 233-243 246 - 251 252-253 255-256 263-266 285 286

Thompson. G. Puell. Richard Joedlcke. JOrgen Sleverts. Emst

Planning Academic and Research Library Buildings. 2nd ed. Die Prlisentatlon der Offentl. Bibliothek 2 ,Die Kinderblbliothek' Die Prlisentatlon der Offentl. Bibliothek 3 ,Archltektur und Ausstattung' Planning and Design of Library Buildings Die Dritte Altematlve? BOrobauten Bilrohaus- und Verwaltungsbau Tendenz heute: Yom GroBraum zum Indlvldualraum Semlnarbericht vorn 21. Apr. 1989, ,BOrosanierung In der Praxis' Verwaltungsbau Iilr die 90er Jahre Probleme der Reversibilitat Neue Kriterien fOr Verwaltungsgebliude Das Kombi-Bilro Acht Prilfungen BOro der Zukunft ORBIT 2-Study on Organizations, Buildings and Information Technology Northwalk Zeltschrift G Gebliudestrukturen des BOrobliiues NatOrlich klimatlsleren Luft- und Lichttechnik Das Bilrogebliude im Wandel Aktueller Stand der Planung von Bilroarbeltspllitzen Psychologie des EDV-Arbeitsplatzes Wolkenkratzer in den USA Aufzugsanlagen Die Entwicklung des Hochhauses und das John Hancock Center Chicago Himmelhoch konstruleren, Werk Egon Eiermann 1904-1970, Bauten und Projekte Entscheidung zur Form Stahl und Form - Egon Eiermann Bilrorliume, BOrohliuser Gestaltungsmerkmale neuer Glaspassagen Passagen ein Bautyp des 19. Jahrhunderts Lichtdlicher und Lichtwlinde Durchsichtige StraBenOberdachungen GlasOberdeckte Atrien Glasdlicher Ober Offentlichem Raum Lagertechnik und Betriebsfiihrung Planungshilfen Planungsbeispiele

Maier, Ravensburg, ... Salzburg, ... BLV, MOnchen Bauverlag, Wiesbaden, 1986 Darmstadt, ... Essen 1995 Vieweg, Wlesbaden, 1995 Bauverlag, Wiesbaden, 1986 Giltersloh, ... Kohlhammer, Stuttgart, 1987 DBZ9178 DBZ2I68 A. Koch, Leinfelden Echterdingen 1985 Bonn, '" A. Koch, Leinfelden, 1985 Deutscher Stahlbauverband KOln Die Bundesbahn 6/87

Henkel,AG Gottschalk, Ottomar Sieverts, Emst Gottschalk, Ottomar Fuchs, Wolfram Puffert, Maren + Steiner, Bernhard Sleverts. Ernst Duffy, Eley, Giffone, Worthington van der Rohe, Ludwig Mies Kahl, Eberhard Ehrke, Rainer Reuter, Fritz Ahrens, GOnther Sieverts. Emst Volpert, Walter Fuhrmann, Peter Palesch, Siegfried Grube, Oswald W. Schirmer, Wolf (Hg.) Cart Gerber GmbH (Hg.) Beratungsstelie f. Stahlverwendung (Hg.) J. Knirsch Kief, H. + Niederwohrmeier, H. Geist, J. F. Rudolph, P. + Idelberger, K. Muller,D. Arch, S. M. + Gllissel, J. W. Krehwlnkel, H. W. Verband fOr Lagertechnik Landesgewerbeamt Baden-WOrttemberg VAG

Baumeister 10/1985 1989
DBZ3/89

Der Archltekt 10/1978 DBZ 12187, 8/85, 3/89 Bauwelt 6/1991 Bauwelt 6/1991 DAB 9/90 Ct.,1986 Berlin, 1923
DBZ3/85 DBZ9/90

Industriebau 4/80
DBZ4/89

DAB 9/90 VFA Profil, Sept. 1990 Baumeister 2/1984
DBZ9/87

Archltektur + Wettbewerbe
11311983

Sanierung der Halle Miinsterland in Milnster Sanierungen Weitgespannte Stahlkonstruktion ilberbrilckt Betriebsgebiiude Terrassenhliuser am Hang Institut fOr Schulbau RWTH Schulen Schulzentren Schulen Beispiele GroBraum im Schulbau GroBraum im Schulbau Flexlbilitlit im Schulbau

297-305

Schmitt + Vogel + Wedekind Bel\semann, K.-H. Maass, J. Heinze GmbH

Bauingenieur 58/83 DBZ 3/89, Archiv DSTV. Baumeister 6/86 Bauingenieur 9/89,Archiv DSTV
DBZ5/75

Bauen + Wohnen 9/87 DVA, Stuttgart, 1984 modulverlag GmbH, 1973 Atelier Kinold. 1974 Leinfelden-Echterdingen, AIT 5/6/1986 Milnchen, 1978 DBZ 10/84 DBZ 10/87
DBZ4/83

1996

352 - 355 356

Aachen Celie
Gf4/79

Anders, G. + Elsner, G. Ottel, R.

Gf4179 DBZ2171 DBZ5173 DBZ 1176

366-368 369-374 375-376

Gf2l89 Hagen Stuttgart, 1981 Wolfsburg

608

609

IRODALOM
Kiad6 megjelenesi hely es ev/ vagy szaklap Karlsruhe, 1982 Schomdorf, 1981 Stuttgart, 1984 Munchen, 1970 Munchen, 1973 Munchen, 1987 Berlin, 1981 Munchen, 1961 Munchen, 1966 Munchen, 1962 Wiesbaden, 1973 DOsseldorf, 1971 Wiesbaden, 1965 Wien, 1989 Stuttgart, 1986 Stuttgart, 1989 Frankfurt, 1989 Gutersloh,1971 DBZ4/88 Baumeister 7176, 2172,10178, 3179 Bauen und Wohnen 9179 DBZ4179 Darmstadt, 1987 Tiinikon, 1987 Darmstadt, 1986 Ulmenverlag 1988 Celie Darmstadt, 1987 Warendorf,1993 Darmstadt, 1982 Darmstadt, 1982 CH-Tiinikon, 1984 Darmstadt, 1981 Darmstadt, 1987 Celie, 1988 Darmstadt, Tetzlav 11/89 DBZ5178 DBZ 10174 DBZ 10174 London, 1985 Keln, 1985 DBZ5/82 DAB 2179 DBZ10174 DBZ4/86 DBZ5/82 Keln, 1985 ICAO, DOC 9184-AN/902, 1987 1. Aufl., Apr. 1987 Pirkelmann + Schiifer + Schulz Marten, J. 6. Ed" 1978 DAB 9/86, DAB 10/86 DBZ9/89 London, 1985 Leinfelden-Echterdingen, London, 1988 DBZ7/83 DBZ8/83 DBZ6/86 DBZ6/86 Leinfelden-Echterdingen, Zeeb, K. + Krautwig, P. + Huskamp, B. + KranzbOhler, W. O. Zeeb, K. + Schnitzer, U. Deyle Skate Park GmbH Bundesinstitut fOr Sportwissenschaften Hofmeister, G, Dt. SchOtzenbund

IRODALOM
Kiado megjelenesi hely es ev/ vagy szaklap Dusseldorf, 1984 American Association of Zoological Parks and Aquariums, Weelin (W.Va), 1982 Intra Consultants Ldt., London, 1972 DBZ5/89 Orell FOssii + Friedrich, CH-Zurich MOnchen/Beriin 1929/1933 Stuttgart, 1971 GOtersloh,1969 MOnchen, 1968 Stuttgart, 1904 Berlin (0),1979 Stuttgart, 1978 Berlin, 1969 MOnchen, 1986 Rowohlt Taschenbuch, Hamburg, 1986 New York, 1977 Bundesliinder DBZ5178 Keln, 1982 Koln, 1987 Hannover, 1981 Wien, 1986 Keln, 1987 Berlin, 1982 DBZ 12168 DBZ12170 DBZ 11173 London DBZ5/88 Bonn, 1973 KTBL-Bauschrift 6/1970, Darmstadt Keln KTBL-Schriften 162, Darmstadt TU Stuttgart

Oldal 3n 378 381-386

Szerzo ROhl, G. + Hantsch, G. + Heitz, F. Dt. Handwerksinst., Munchen Ackermann, Kurt Aggeteleky, Bela Aggeteleky, Bela Aggeteleky, Bela Dolezalek, C. M. + Warnecke, H. J. Henn, Walter Henn, Walter Henn, Walter Neufert, Ernst Schmalor, Rolf Schramm, W. Sommer + Degenhard Weller, Konrad Weller, Konrad Wildemann, Horst (Hg.) Sage, K.

Cim Planung und Einrichtung von Karosseriereparaturbetrieben Planung und Einrichtung von Kraftfahrzeugbetrieben Industriebau Fabrikplanung Systemtechnik in der Fabrikplanung Fabrikplanung Bd. 1 Planung von Fabrikanlagen Industriebau Bd. 1 Industriebau Bd. 3 Industriebau Bd. 4 Industriebauten Industriebauplanung Lager und Speicher Industriebauten gestalten Industrielles Bauen Bd. 1 Industrielles Bauen Bd. 2 Fabrikplanung Handbuch der Haustechnik Umnutzung einer Textilfabrik Umnutzung Umnutzungen Umnutzungen Bauliche Anlagen zur Zucht und Mast von Fleischkaninchen Aufstallungssysteme in der Ziegenhaltung Leitsatz Stallbau fOr Schafe Biiuerliche Huhnerhaltung GeflOgelhaltung Baukosteninformation Mastschweinestiille Orientierungshilfen fOr den Bau und die Planung von Reitanlagen und Reitwegen Pferdehaltung KTBL-Arbeitsblatt Rindviehhaltung KTBL-Arbeitsblatt Bliitter fOr Landtechnik, Entwurfsgrundlagen fOr landwirtschaftliche Betriebsgebiiude Leitsatz: Die Hofanlage KTBL-Arbeitsblatt Abgiinge und Abwiisser aus landwirtschaftlichen Betrieben Handbuch Landwirtschaftliche Betriebsgebiiude Umbau und Neubau Dusseldorf HBF Ornnlbusbahnhote Feuerwehrgeriitehaus Feuerwache 4 Munchen Architects' Data EAE 85 Empfehlung fUr die Anlage von ErschlieBungsstraBen Anordnung von Stellpliitzen in Gruppen Garagen Grundlagen fOr das konstruktive Entwerfen Parkhaus in Munchen Be- u. EntlUftung von Tiefgaragen Vergleich von Stellpliitzen u. Parkbauten Richtlinien fOr die Anlage von Tankstellen an StraBen RAT Airport Planning Manual, Part 1, Master Planning

Oldal 456

Szerz6 Bundesverband der Dt. Zementindustrie Sansman, Karen

Cim Betonatlas Zoological Park and Aquarium Fundamentals

Schomberg, Geoffrey 457 459-468 Kranich, Fr. Schubert, H. Ruhnau, W. Graubner, G. Semper, M. Institut fOr Kulturbauten Cremer, L. + MOiler, H. Unruh, W. Baumgartner, R. Brauneck, M. + Schneilin, G. Izenour, G. 469-470 472 473-479 480-481 '482-483 484-485 486-487 488-490 Idelberger, K. Bundesinstitut fur Sportwissenschaften Bundesinstitut fOr Sportwissenschaften Dt. Tennisbund e.V, - DTB Dt. Bahnen-Golf-Verband e.V. Bundesinstitut fOr Sportwissenschaften Stange, W.

General Principles of Zoo Design Naturwissenschaftliches Museum OsnabrOck BOhnentechnische Rundschau, Ztsch. fOr Technik, BOhnenbau und -gestaltung in Theatem, Film, Fernsehen und Mehrzweckhallen BOhnentechnik der Gegenwart Bd. 1 und 2 Moderner Theaterbau Versammlungsstiitten Theaterbau - Aufgabe und Planung Theater, Handbuch der Architektur, 4. Teil Rekonstruktion von Theatem Die wissenschaftlichen Grundlagen der Raumakustik, Band 1 Theatertechnik Versammlungsstiitten und Geschiiftshiiuser Theaterlexikon Theaterdesign Versammlungsstiittenverordnung TribOnen Sportpliitze

387-390 391 -392

- VStiittVO

394 395 396 397-399 400-401

402 403-404

KTBL Steiner, T. + Leimbacher, K. Marten, J., KTBL Bessen, W. Heinze GmbH KTBL Deutsche Reiterliche Vereinigung e.V. Marten, J. Marten, J. FAT KTBL KTBL Heinze Endmann, K.

Orientierungshilfen zur Planung u. Ausstattung von Konditionsund FitneBriiumen Tennisanlagen Planung, Bau, Unterhaltung Handbuch Planung, Bau, Unterhaltung von Golfpliitzen Sportbauten Jachthiifen Planungsgrundlagen Jachthafen Marinas - Jachthiifen Handbook of Sports and Recreational Buildingdesign Wassersportanlagen Richtlinien fUr Wassersportanlagen an BinnenwasserstraBen Untersuchungen zur Planung von Reitanlagen Der Bau von Reitanlagen, Forschungsauftrag des ehem. Instituts fOr Sportstiittenbau/DSB Reitanlagen-BeispielentwOrfe Reitbahnbeliige

408 415 417 418 420 424 425 426-428 431 432

491-492 493-494

Schreter, B. Heard, J. + H. Haass, H. Bundesminister fUr Verkehr Schnitzler, U. Schnitzler, U. 'Schnitzler, U. Amtl. Forschungs- und MaterialprOlungsanstalt fOr das Bauwesen, Otto-GrafInstitut der TU Stuttgart Deutsche Reiterliche Vereinigung e.V. TVT

Ackermann, K. Neufert Forschungsges. fOr StraBenund Verkehrswesen Spies, K. Temme, F. J.

433 436 - 441

Forschungsges. fUr StraBenund Verkehrswesen

Orientierungshilfen fOr den Bau und die Planung von Reitanlagen und Reitwegen Techn. Vorschriften fOr Tragschichten der Forschungsgesellschaft fOr StraBenwesen Au Ben- und Hallenbeliige von Reithallen Jahresberichte der Dt. Reiterlichen Vereinigung e.V. Datensammlung Plerdehaltung - Dt. Warmblut Plerdestiille und Plerdehaltung Auslaufhaltung - Artgerechte Plerdehaltung Betriebswirtschaftslehre fOr Reitbetriebe Pferde fOr Tumier und Freizeit, Haltung - Markt - Kauf

Warendorf,1993 Keln Bundesinst. f. Sportwissenschaft, Keln 1974 Warendorf KTBL, 2. Autl., MOnster-Hiitrup, 1976 Ulmer, Stuttgart, 1976 KTBL, Darmstadt FN-Vlg., Warendorf DLG-Manuskript, Mai 1982

443 445-447 450 - 451 452 454

Viers, J., Bundesanstalt fOr Flugsicherung, Flugsicherungsschule lATA Montreal Hepperle, H. A. Fuhrmann, P. Neutert Knirsch J. Adler, P, + D.

Flugpliitze

Meyer-Bohe W + T

Airport Terminals Reference Manual Bauten fOr die Gastronomie Bestaurantkuchen Architects'Data Hotels planen u. gestalten New Metric Handbook Parkhotel Gutersloh Hotel Lottental Bochum Sheraton Hotel Oslo Fjord Hotel Spitz Urfahr/A Bauten fOr Schulungen, Tagungen, Kongresse

1993 496 497

Plerdeverhalten und Plerdehaltung, Handbuch fOr Plerde Kombinierte Kunsteisbahnen Champion Ramps Planung und Bau Rolisportaniagen BMX-Motocross mit dem Fahrrad SchieBstandanlagen

Kamlage, Osnabruck DBZ4179 MOnchen Keln, 1980 Schul- und Sportstiittenbau 3/87 Wiesbaden, 1984

1983

499 500-501

610

611

IRODALOM
Kiad6 megjelenesi hely es evl vagy szaklap
Sporthallen KOln, 1988 Sb6l80 Augsburg, 1983 Essen, 1982 Heft 4/87 Heft 2188 Vieweg, Wlesbaden, 1995 DBZ 6/86, 9/87 Der Architekt 1/81

IRODALOM
Kiad6 megjelenesi hely es evl vagy szaklap

Oldal
502 507 510 511 - 516 517 520 525-526 530

Szerzo
Bundeslnstitut fOr Sportwlssenschaften DKB Koordinlerungskreis BAder Archiv des Badewesens Archiv des Badewesens Neufert, P. + Neff, L. D. P. Philippen Kuldschun, H. HCP Dt. Krankenhausgesellschaft Nicki und Partner Bundesmin. fOr Arbeit und Sozlalordnung Knoll, K.H.

elm
Planungsgrundlagen

Oldal

Szerzo

elm

Ober fast aile Bauprodukte, die in Deutschland fabriziert werden, exislieren umfangrelche Handbiicher, Indexe, Produktkarteien und sonslige Flrmenkataloge. Die bekanntesten sind: 1. Die regional ausgelegten .BranchenfernsprechbOcher" der Deutschen TELEKOM. 2. Die Verzeichnlsse der BaubehOrden und der Bauindustrie, Vig. Zippel, Berlin. 3. Der .Bauweltkatalog", Berlin. 4 .• Deutsche Bau-Dokumentation", Verlag Heinze, Celie. 5. Bautellkataloge der Fachgemelnschaft .elementlertes Bauen", Verlag FEB, KOln 1. 6.• Bauteli-Katalog", Verlag Bau 2000, Miinchen. 7. Kartei .pro-bau", Wlesbaden. 8. Tantzen-Marktfiihrer "Objecta", Verlag Tantzen, Diisseldorf. DarOber hinaus geben FachverbAnde TaschenbOcher heraus Ober: Stahl, Aluminium, link, Titanzink, Glas, lement, Kunststoffe usw. Stahlbeton, Beton, Werkstelne, Marmor, liegel, Keramikplatten usw., Holz, Verbundplatten, Innenausbauteile und Inst. Objekte fOr Elt. und SanitAr; dazu kommt die FOlie von Firmenkatalogen der Bauzulieferindustrie.

531

Leichtathletikhalle Dortmund Dt. Keglerbund - Technische Vorschriften Dt. Gesellschaft fOr das Badewesen e.V. Richtlinien fOr den BAderbau Frelzeitbad Heveney Freibad Bad Driburg Gestaltung, Haus Wohnung Garten Bauen fOr Behinderte Bauen fOr Behinderte Planen und Beraten fOr das Gesundheitswesen AG Krankenhausbau u. Gesundheitswesen lahlen, Daten, Fakten Kllnlkum Weiden Forschungsbericht Krankenhausbau Angewandte Krankenhaushygiene bei Krankenhausplanung, -ausstattung und -betrieb Wettbewerb Krankenhaus Erfurt Krankenhausbau Verordnung Ober den Bau und Betrieb von KrankenhAusem KhBaoVo Krankenhaus Krankenhausbau Krankenhaus- und Gesundheitswesen Krankenhaus KrankenhAuser Intemationales Krankenhaussymposium Krankenhaus Handbuch fOr den Krankenhausbau Aligemeinkrankenhaus, Grundlagen Planung medlzinisch-radiologischer Betriebe Krankenhaus Krankenhaus Krankenhaus Speisenverteliung in KrankenhAusem, WArmewagensystem und Tablettsystem Einleltung von KrankenhausabwAssem in Kanalisatlon oder GewAsser Jahrbuch 97 Krankenhaus Krankenhaus Brandschutz Altenwohnungen in Bremen Wohnstift In MOhlheim Altenzentrum in Viersen WolfenbOtteler Programm, Gestaltung des gottesdienstlichen Raumes der Evangelischen Kirchen Der Kirchenbau des 20. Jahrhunderts in Deutschland Katholisches Gemeindezentrum Burglenfeld Standort u. Gestaltung von Orgeln RatschlAge zur Verbesserung der Schallabstrahlung aus Glockentiirmen RatschlAge fiir die Gestaltung von Glockentiirmen Die Architektur der Synagoge Islamisches Kulturzentrum Neue Museumsbauten in KOln FriedhOfe/Friedhofsbauten Friedhofskapelie in BremervOrde-Hesedorf Stahlbaukalender

DOsseldorf, 1987 AIT 11/95 1980
AIT7/8/1987

...,1984 Wettbewerb Aktuell 11/97 Baumeister 10/93 1978 Baumeister 10/93 Medita 4/74 Baumeister 10/93 Bauwelt 5/86 1983 Wettbewerb Aktuell 11/97 1978 Das Krankenhaus 10/68,
2/69,5/69

532 534 536 537 539 540 544 546 547 550 551

Krankenhausbauverordnung

Suter+Suter

Roesmer + Labryga + Wischer Vogler-Hasenpflug Dellmann, H. Betz + Stromberg

552 553 554 556 557 560 561 563-571 565 567 569 Schnell + Steiner 570-571 572 Klais, A. + U. BeratungsausschuB fOr das Dt. Glockenwesen BeratungsausschuB fOr das Dt. Glockenwesen Schwarz, H. P. Elchhom + Stahl + Vanessen Bundesgesundheltsamt Berlin Dt. Krankenhausgesellschaft

Das Krankenhaus 5/94 Das Krankenhaus 4/95 Wettbewerb Aktuell 12/93 ... ,1968 Berlin, 1978 Diisseldorf 1997
DBZ6/96

DBZ 12/96
DBZ9/88 DBZ5/8 DBZ3/87

... ,1989 MiinchenlZOrich,1972
DBZ9/88

Bonn, 1990 ... ,1973 ... ,1964 Dt. Archilekturmuseum, Frankfurt, 1988 KOln, ... TAB 4/87 DBZ 12179
DBZ7/90

573 574 575-577 579 591

Dt. Stahlbauverband

KOln, 1989

612

TARGYMUTATO
A
ablakformak 180 ablaknyflasok 178 ablaktisztitas 182 acelalj 410 acel-bston kombinalt f6dem 101 agy, taborl 231 agyaggalamb-16veszet 500 agyaggalambl6v6 alias 501 agyfelvon6 536 agytfpusok 242 ajt6k 8 akacia 221 akadalyfuto-palya 475 akadalymentes eletter 526 aknak 17 akusztika 470 akvarlurn 457 alacsony enerqiafelhasznalas 75 alak 261 alakos Ovegtablak 150 alaparok 65 alaparok-rezsu 64 alapformaturnok 4 alapozaselokeszftes 66 alapozasok 64 alapszabvanyok 12-17 alapterulet-szukseqlet 333 alapterulet-szukseglet, lrodak 333 aldozati sator 573 allathazak, allatkert 456 allatkorhaz 458 allohetyszektor 473 allomasepulet 415 alloszekes fedelszek 81 allvanyos epftes 261 allvanyos rakodoberendezes 365 allvanyrendszerek 368 allvanyszerkezet 75 antenna 139 anyaqararnlas 381 anyaqsuqarzas 35 apolasi reszleq 543 aranyossaqi alak 43 arnyekszerkesztes 161 aru beszall ltasa 359 aru expedlalasa 413 aru raktar 413 aruszalltto kocsik 413 asztalitenisz 509 asztalok elhelyezese 443 asztalok, kOl6nall6k 336 asztalosmOhely 372 asztalosrrnlhely 369 atalaklto technika 465 athajto 427,470 athajtoszelesseq 206 atriurnhazak 265, 269 attika, lapostet6 88 audio-videoteka 301 audit6rium 308 . aut6busz meretei 416 aut6busztfpusok 422 aut6javft6 muhely 375 aut6javft6 mOhelyek 375 autoklav 313 aut6palya 208 autopalya-elaqazas aut6spihen6 435 azimut sz6g 159 B badoq tetofedes 83 baleseti korhazak 559 balett-terem 467 bank 349-352 bank, Ogyfelter 351 bankautomata, aut6s 351 baromfiboltok 358 bespftes, keretes 282 bsepftesl vonal 65 beepltett szekreny 244 belaratok 47 bekotolstallo 400,401 bels6 ajt6k 183 bsnapozas id6tartama 172 benzinkut felszerelese 434 betegek fOrd6je 546 betegek szekrenye 545 beton, el6re gyartott szerkezet 386 betoresjelzo keszulek 188 betoresjelzo technika 24 bettlsablonok 26 bevasarlokocsik 359 bevasarlokozpont 360 blkahlztalas 403 biliard 509 biliardasztal 522 biztonsaqi Oveg 152 BMX-palya 499 Boardinq-skala 492 bobpalya 496 boronafalas haz 261 borostyan 221 borostyan 221 bowlinqpalya 510 box-ring 508 boxok, loistalloban 401 b61cs6de 316 208 cs6kollektor cs6toll26 113 es6vfz hasznositasa 226 es6vfzhozamok 16 esovlzlefolyas VI 15 esovtzvezetek 15 eszterqalyos mOhely 372 etelbar 235 etelbar, U-alaku 445 etelkiado 301, 448 eteloszto berandezes 448 etkez6240 etkezohelyiseq 240 etkez6kocsi 444 etterml fer6helyek 442 ettermi konyhak 445 evez6scs6nak 491 evszakok 159 F fa colopsorok 258 fa padl6burkolat, t6mer 102 faburkolat 261 fagerendaf6dem 101 fahaz 260 fahaz, boronafalas 260, 261 fahaz, gerendafalas 260, 261 fahazrekonstrukcio 290 fakotesi m6dok 81 fakOsz6b 410 fal, favazas 75 falatoz6 445 falazat 74 talazoteqla-kotes 76 fali beepltett agyak 242 fali csatlakozas 88 falikaros larnpa 143 fallabda 509 falombozat alakja 224 fatablas epftesi m6d 261 tatablas epftesi m6d 75 favazas epOlet 292 favazas haz 261 tavazas hazak 261, 274 tavazas homlokzat 290 favazas szerkezet 261, 290 tavazas szerkezet 75 fedelszek, alloszekes 81 tedelszek, torokqerendas 80 fedelszek, Ores 80, 84 fedett uszoda 252, 253,511, 518 fehernerrni-ellatas 554 fehernernus szekreny 245 fekete (f6z6edeny) -mosogat6 447 fekv6boxok 402 felhajtorarnpa, parkolohazi 428 felh6karcol6 344 felmeres 65 felrakogepek 365 feltetelezett terhelesek 599 felOleti elszfv6k 253 fei0lvilagft6 ablakok 170 fei0lvilagft6k 171 felvon6196 felvon6akna 197 felvon6gephaz 197 felvon6k, homlokzati 182 feny 159 feny terjedesi iranya 145 fenycs6 140, 147 fenyelhajlas 168

TARGYMUTATO
fenyjelek 140 fenykup 174 fenymegosztas 141 fenysOrOseg-eloszlas 146 fenyszfn 145, 159 fenyvisszaveres rnerteke 167 filigran mesterfodem 101 filmvetrtes 469 fltness-edzes 481 fitness-termek 480 tluidizacios tuzeles 108 fodraszszek 245 fog6dz6k 192 fog6dz6k 192 fog6fa 81 fogorvosi rendel6 524 foliasziqeteles 89 folyekony traqya 408 folyos6k 230 folyos6s feltaras 285 folytonos muk6desu szallft6mO 384 foot (ango I lab) 597 fordul6hurok 425 fordulokalapacs 425, 427 forgalmi utak 390 forg6-leng6 daru 384 foyer 459 f6csatorna, szennyvfz 31 f6dem, el6re gyartott 101 fodem, tart6szerkezet 100 f6dempall6k 386 f6dempanelok 101 f6iskola 298 f6iskolai konyvtarak 321 f6iskolai letesltrnenyek 306 f6kulcsos zarberendezesek 187 f61deles 138 f6ldeles, alapozasi 138 f61dmunkak 217 f61dsugarzas 35 f6z6automata 448 f6z6konyha 449 fujtat6motor 570 funkci6diagnosztika 550 furt colop 67 fut6palya 496 futopalyak 478 futopalyarnerss 479 fut6szam6ca 221 fOggesztett tet6k 46 fOrd6, el6re gyartott 248 fOrd6fOlke, kicsi 248 fOrd6kabin 248 fOrd6kad 246, 247 fOrd6kact, bsepltett 246 fOrd6szobak 246-251 fOrd6szobaszekreny 246 fOstgatl6 ajt6k 588 fOstjelz6581 futesi h6igeny 128 fOtesi h6igeny kimutatasa 128 fut60laj-tarolas 105 filt60laj-tarol6 tartalyok 106 gardr6bszekreny 244 gat 488 gatfut6palyak 476 gazbeton 75 gazfut6pajzsok 20 gaz6ra 19 gaztOzeles 103 gazOzemO keszulekek 20 gazszereles 19 gepcsarnok 404 gepeszeti akna 17 gepeszeti fal 248 gephaz 119 gepkocsiparkol6helyek elrendezese 431 gepkocsitarol6 430 gepkocsitarol6 430 gerebtokos ablak 8, 178 gerelyhajft6palya 479 gerendafalas haz 274 gimnazium 298 gipszel6 538 qlobalis napsuqarzas 110, 163 globalis racs 34 golfpalyak 486-487 gondoz6hely, atlagos 543 g6rg6s forqoszek 336 g6rg6s kocsik 372 g6rkorcsolyapalyak 497, 498 gurul6ut, repOl6ter 440 gyalogut 205 gyarepOlet 381 gyartasi rendszerek 382 gyartastechnol6gia 382 gyermekek napk6zi otthona 316 gy6gyfOrd6 551 gy6gyszertar, kirendeltseq 546 gy6gyszertarol6 539 gy6ntat6szek 568 gyorsszerviz 434 H haj6kabin 259 hajoosztalyok 489 hajotarolas 490 hal bolt 358 halhiites 115 halofulke 244 halogen izz6k 140 halos hejszerkezetek 95 halos terv, epltesvezetes 54 haloszoba 244 hang elleni vedelern hatasa 132 hang elleni vedelmi osztalyok 157 hanqelnysles 132 hanqelnyeles rnerteke 136 hangelnyel6 felOlet 134 hanqerosseqskala 129 hanggatlas 130 hangnyflasok 752 hangszint-iranyertekek 157 hangtompft6 119 hangvezetes 136 hangzsilipek 309 harangok 572 harangtorony 572 harmasugr6palya 478 harmatpont 114 Mromfunkci6s szfnhaz 460 hasznos alapterOletek 335 hazformak 265 hazl 6v6hely 288 hazi szauna 521 haztartasl helyiseg 233 hejfedesek 46 helyisegkapcsolatok 229 helyisegk6nyv 59 hetvegi haz 260 hidegtet6 87 hfzosertesek 397 hollandi haz 223 homokoz6317 hotelek 450 hotelkonyhak 453 h6atbocsatas 121 h6atbocsatasi eltenallas 124 h6atbocsatasi tenyez6 121 h6elvezet6 berendezesek 585 h6hidak 123 hornerseklet 595 hornerseklet alakulasa 121 h6szigeteles 121, 125 hoszlqeteles 122 h6szigeteles 87 h6szigetelesre vonatkoz6 rendelet 128 h6szigetel6 Oveg, harornreteqil 150 h6szigetel6 Ovegek 150 h6szigetel6 vegyes rendszer 75 h6vezet6 kepssseq 121 hullarnhossz 159 hullamkelt6 rnedencek 514, 516 hullamlemez-boritas 83 hUsbolt 358 husel6keszft6 445 husfeldolqozo 363, 380 hushutes 114 husuzsrn 364 huzalhorgony 74 hutes paroloqtatassal 118 hOt6kamrak 114 hOt6kamrak 115, 363 hOt6k6zpont 118 hOt61ada 360 hOt6szekreny 237 hOt6tt arutelessqek 115 iroda, bsrendezes 340 iroda, egyf6s 328 iroda, helyisegek 328 iroda, kepernyos munkahely 340 iroda, keresztmetszet 334 iroda, rneretek 327 iroda, munkahely 327 irodaepulet 348 irodai munka 326 irodaszekreny-rendszer 337 fr6mez65 iskola 304 iskolai konyha 301 iskolai konyha 301 iskolak 297 istall6 klfmaja 409 istallo klfmajanak alapadatai 399 istalloepuletek 405 iszalag 221 ltalrneres 453 itat6valyuk 400 iv6kutak 388 izzaszt6 fOrd6k 519

0
darupalyak 384 delikateszreszleq 362 digesztorok 313 dilatacios hezaq 88 dlszkontaruhaz 360 dornbaqyas 222 drenezes 68 drenvezetek 69 drive-in mozi 571 dzsud6508 E ebredo, nark6zisb61 538 edeny 239 edenymosoqato 452 edz6fal482 eget6ter, kremat6rium 578 egyetemi klinkak 529 egyetemi konyvtarak 320, 324 egyiranyusftott forgalom 426 ekfuv6k 570 elad6pult 358 eiaraszto csatorna 253 elektromos fOtes 104 elektromos keszulekek 21 elektromos szerelvenyek 23 elelmiszerkamra 234 elemi iskola 297 elemi iskolak 302 sllatokorzet 553 ellen6rz6 keszulekek 188 el6ad6terem alakja 306 el6ad6terem berendezese 310 el6ad6terem, f6iskolai 306 el6ad6termek 451 el6csarnok 459 el6udvarok 47 emberi testrneretek 29 emeletes epulet 289, 386 emeletes haz tart6szerkezet 100 emeletk6zi f6dem 292 emel6asztal 377 emel6berendezesek 17 emel6kocsi, kezi 372 emel6pad 463 ernelovlllas targonca 365, 603 enerqlafelhasznalas 113 enerqiakoltseqek 339 energiarendszer 274 enerqiatakarekos epltesi m6d 75 epltestechnoloqiai tervezes 54 epitestervszes 382, 530 epOletfelmeres 65 epulettlzlkal mertekeqyseqek 2 epOletgepeszet 339 epOletgepeszeti aknak 314 epOIetlepcs6k 191 ereszmegoldas 84 ergon6miai meretek 29, 30 erkely 257 erkely, k6rben, Ovegtisztftashoz 182 er6mO 108 erzekel6mez6 462

J
jachtkik6t6 490 [arda 216 jardaszegely 258 jarmOjavft6 mOhely 377 jarrmivek 421 jatekautomata 522 jatekok 317 jatektervaltozatok 463 jatszoter 317 jegkorongpalya 497 jegpalya, curling 497 jegtekepalya 497 jegypenztar 415 [slzaloqbank 349 jelzotestekek 9 jelz6 es hfradastechnlkai keszulekek 21 juhtenyesztes 395 K kabat 245 kacsatenyesztes 393 kalapacsveto-palya 479 kalapacsveto-palya 479 kandall6k 77 kandall6s szauna 519 kandallotartozekok 77 kapcsolasl rajz 23 kapusOllyeszt6 berendezes 185 kartokekok 341 katal6gusszekreny 322 kavez6445 kazanter 103 kemeny 20 kemenye~ 78 kemenyelemek, el6re gyartott 78 kemenymagassagok 78 keramia padl61apok 102 kerd6fv 49 kerekes szek 525 kerekes szekkel k6zleked6 szemely 526

C
carport 430 cellul6z sziqeteles 75 cobi golf 485 colopalap 67 colopalapozas 67 curlinq-palya 497 csaladi hazak 263 csaporacsos kapu 186 csarnokepites 385 csarnokrnaqassaq 385 csarnoktfpusok 385 csecsernoosztaly 563 cserepidorrr 82 cslqalepcso 193 csigalepcs6k 193 csillaggolf 485 csiszolt Oveg 154 csomaglerak6-asztal 414 csomagmeg6rz6-boxok 414 csom6pont, csavarr6gzfteses 99 cs6nakhaz 491 cs6naktart6 allvany 491 csoportos eHatas 544 csoportos orvosi rendel6k 524 csoportos 61t6z6 512

G
galambtenyesztes 393 galeria 353 garazshelyek 426 gardr6bszekreny, dupla 244 gardr6b, ruhatarol6 245

id6sek haza 565 id6sek napk6zi otthona 565 id6sek otthona 565 ifjusagi otthonok 318 ifjusagi szallasok 318 fjaszat 500 ikerhazak 265, 268 iktat6337 iktat6, szekrenyek 336 imaterem 574 inches (angol hOvelyk) 597 indas n6venyek 220 intenzfv apolas 542 intenzfv n6venytelepftes 91 ipari 6vezet 381 ipari technol6gia 381 iranyz6kereszt, tajolas 65 irattarol6 polc 336 fr6asztal334

614

615

TARGYMUTATO
kerekpar 206, 421 kerekparparkolo 206 kerekparallvany 207 kerekparforqalom 205, 206 kerekpartarolo 206 kerekparut205, 207 kerekparut 207 kerekparut 207 kerekparut szelesseqe 207 keresztel6hely 568 kertek 215-t61 kerti haz 260 kerti t6 225 kerti t6, toliaval 225 kerti t6medence, el6re gyartott 225 keskeny nyorntavu vasut 411 kezelohelyiseq 523 kik6t6k 490 kik6t6tutaj 488 kfnai kivi 221 kis teherfelvon6k 198 kisfeszultsequ haloqenlarnpak 140 kitolhat6 agy 231 klfrnaberendezes 117, 119 klfmatechnika 120 klubhaz 488 kolleqiurn 318 koliektorfelOlet hajlasszoqe 113 koliektorfelOletek 111, 113 kombinalt iroda 328 koml6221 kompakt fenycs6vek 140 kornposztaqyas 222 kondicionalo terem 481 konvektorok 104 konyha keresztmetszete 235 konyhaqepek 237 konyhai felszerelesek 235 konyhai reszleqek 446 konyhai vilagftas 235 konyhak 235, 237, 448 koordlnacios rendszer 62 kopors6k 578 korhaz, zsilip 541 korhaz, altalanos 535 korhaz, fer6helyszOksegiet 529 korhazepftes 529 korhaztervezes 531 korlatkarfa 190 k6rterem 527 koszturnraktar 466 kovacsrruihely 374 konnyuatletikai csarnok 507 konnyuatletlka-palyak 476-479 konnyuszerkezetes csarnokok 94 konyvallvanyok 310 k6nyvek rnaqassaqa 320 k6nyvek rnelysege 320 k6nyvespolc 320 k6nyvtar284,303,307,539 k6nyvtar, k6rzeti 324 k6zepfolyos6 285 k6zerzet, kellemes 33 k6zetfajtak 71 k6zetkeztetes 448 k6zk6nyvtarak 320 k6zlekedesi zaj elleni vedelem 211 k6zleked6k 230 leptekek 30 leszallopalya S/L 440 letrak 192 leveg6 nedvesseqtartalrna 32 leveqoelhasznalas 33 leveg6molekula 35 leveqoszukseqlet 32 lift 196 liftakna 197 llftqarazs 429 liftgephaz 197 lila akac 221 loistallo 401 loistalloboxok 400 lonc 221 16ugrat6 tereptarqyak 505 Iovaqlopalya 493 lovaqlopalya berendezesei 493 lovak 400 lovarda 494 lcallas 500 lcallas berendezesel 500 16allas, kiskalibeni fegyverekhez 500 lcallas, skeet 501 16ter, tavolra hord6 fegyverekkel496 loveszet, eloltoltos fegyverrel 500 loveszet, pisztollyal 500 ioveszet, puska 500 ludtenyesztes 393 M

TARGYMUTATO
napellenz6k 177 napenergia 111, 113 napenergia-hasznosft6 rendszerek 163 napfenyaram 113 napfenyved6, h6szigetel6 Oveg 151 napfenyvedo Oveg 150-152 naphaz a varosban 112 nappalya 173 napsuqarzas elleni vsdelem 177 napsuqarzas hasznosftasa 113 napsuqarzasho 113 napsutes id6tartama 110, 162 nanir h6szigetel6 falaz6elem75 negycellas fiird6 551 negyesfogat 283 nezoteri Olohelyek 470 nez6ter-kialakftas 470 normal szarnok 59 novenyhaz 223 n6venyOltet6 g6d6r 221 n6verek plhenoszobaia 539 n6verek szolqalati helye 543, 546 n6verek Ogyeleti szobala 546 nyaral6k 260 nyari napfordul6 173 nyelvi labor 299 nyeregkamra 493 nyeregtarol6 493 nyerges vontat6 422 nyersfalazott meretek 60 nyornovezetek 14 nyomtavolsaq 209 nyugagy 257 nyugdfjashaz 565 nyultenyesztes 394

mellekszinpad 464
melyhut6k 363 rnenekulesi utvonalak 443 mennyezetnltes 105 meretrend 59 meretsorozatok 43 MERO-csom6k 98 MERO-vazszerkezet 98 meroszam 6 rnertekeqysepek 595 rnerulokad 520 rnesterfodern 101 rnesterseqss megvilagftas 140 rnezoqazdasaqi telepek 405 rnezoqazdasaqi OzemterOlet 378 minifOrd6szoba 251 minigolf 484 minigolfpalya 485 minikonyha (szekrenykonyha) 238 rnocsar, kerti t6 225 modul43 modulszarnok 60 rnodulszamok 60 m616488 mosd6, kornbinalt 246 rnosdohelyiseqek 387, 443 mosd6k felszerelesei 387 mosd6kagyl6247 mosd61efoly6 388 rnosoberendezes 388 moso-centrifuqalo automata 255 mosoda 256 mosogat6, beepftett 237 mosokapacitas 255 rnotelberendezes 455 motor- es aut6sport berendezesei499 motorcs6nak 492 rnotorkerekpar 421 mozaikpadl6 102 mozqaskorlatozottak 525, 526 rnozqaskorlatozottak lakasa 526 rnozqaskorlatozottak lakasa 526,527 rnozqojarda 197 mozqolepcso 195 mozg6szfnpad 411 rnunkaasztal-maqassaq 235 munkag6d6r65 muzeum 576 muanyagok 158 rruihely 374 mujegpalya 496 rmikorcsolyapalya 497 rmiszaki rajz 6 rmiszaki rajz szabvanyai 5 mut6k 538 mut6reszleg 537 N nadraq 245 nagy konyha 448 nagynyomasu kisOlesi fenycs6vek 140 nagyteru iroda 330 napallas 159 napaHas meghatarozasa 159

p
pacio 269

kozrmicsatlakozas, egyedi 14
kozrmlcsatlakozasok 17 kozrmicsatlakozo helyiseq 17,19 kozrmivezetekek 14 k6zponti antennak 139 k6zponti sterilizalo 540 kozseqkozpont 569 Krainer-fele tarnfal 218 kulisszaraktar 466 kuszo hortenzia 221 kuszo novenyek 221 kuszoracs 216 kutatasi laborat6rium 312 kutsziqet 433 L labrnoso berendezes 388 laborat6rium, gyakorl6 312 laborat6rium, hut6tt terti 313 laborat6rium, keresztmetszet 315 laborat6riumi asztal 313 lada, tarolo - pad 231 lakaselvalaszto falak 131 lakatosrmihely 374 lakkozorrnihely 380 lak6domb 286 lakohaz, harorntoqatu 283 Iakohazak 228, 269 lak6kocsi 259 lak66vezeti utak 205 lakosator 273 lamellas fagerendafal 75 larnpak 140 larnpaklosztas 145 lamparendszer 140 lapolas, ferde 81 lapostet6-lefoly6 89 latovonal-szerkesztes 473 latszo teglafalazat, fuqazott 72 latvanykonyha 362 ledob6akna 232 . legfatyol-berendezesek 185 leg hang 130 leg hang elleni vedelern 130 leghang elleni vM6 intezkedesek 130 leghanggatl6 Oveg 153 legh6merseklet 117 legh6merseklet, kornforterzet 32 legi kozlekedes 436-441 legiutas 439 legmelegftes 118 legnedvesftes 118 legszur6 118 legtechnika 117 lelatoi allohelyek 473 lelatok 473 leletez6 539 leng6kapu 186 lepcs6 emelkedese 191 lepcs6k 190, 443 lepcs6zetes idomok 192 lepesek zajanak csillapftasa 131 lepkefOrd6 551 leptek 6

padlaslepcso 192
padloftites 105, 253 paholyok 461 pajta, csur 405 pall6tokos ablak 8 panceluveq 153 papirt6r6lk6z6-tarto 388 paraklszellozc 235 parazaro 87, 89, 122 parketta 102 parkolohazak 431 parkol6k 426 parkol61ift 429 parkol66ra 429 parti z6na 225 patakduzzasztas 225 pathol6gia 562 pekseg 379 penztar el6tti zonak 362 penztarak 470 penztarfulke 351 psnztarpult 359 penztarszlqet 357 penztarterern 351 pergola 216 peron 411 perspektivaszerkeszt6 MI6 26 pinceboltozat 292 pincertolyos6447 pincerszolqalatl helyiseg 453 pipavlraq 221 plates teherqepkocsi 42~ pneumatikus (hordlevegos) csarnok 94 poggyasztart6 polcok 414 polcrendszer 320 ponthazbeepites 282 poroton 75 pr6baszinpad 468 programterv 48 R

ravataloz6 578 reallskola 298 red6nykapuk 186 redonymu 570 red6ny6s irodai szekreny 341 reflexi6s iiveg 150-152 reqattatav 492 rendel6523 repuloter, fogad6epiilet 440 repiil6terek 436-441 repiil6terek tervezese 438 reteqes falazat 71 rezsu 217 rezsu hajlassz6ge 65 rezsflblztosltas 218 rezsuklalakltas 218 rezsasablon 65 riaszt6 189 riaszt6k, belteri 189 ring 508 r6dlipalya 496 rovarok, allatksrt 457 r6ntgendiagnosztika 548 rovidtavtuto-palya 475 rozsefonat 217 niduqro-berendezes 478 ruhafogas 245 ruhafogasok, f6iskolai - munkahelyi 310, 390 ruhasszekreny 245 ruhatarak 468 ruhatari bsrendezesek 292 ruhatarolas, ferfi 245 ruhatarolas, n6i 245

strang-elem 248 sugargy6gyaszat 562 suqarterapla 548 sulydobopalya 479 sulyerneles 508 siillyeszthet6 kapu 186 sOt6de 453

szabadonallo, kozeprnaqas
bsepltes 282 szabad polcok 324 szabad strand 516-18 szabvanyos forrnaturn 4

szabvanyos nyomtavolsaq 410 szabvanyos nyomtavu vasut
412

szakkorhazak 560 szakmunkaskepzo iskola 297
szalagparketta 102 szalloda, konferenciateremmel 451 szallodai agyak 451 szallcdat konyhak 453 szallodai szoba 452 szallodak 450 szalma, tarolas es felhasznalas 405 szarnartenyesztes 400 szamftoqepasztal 341 szamszerfjloveszet 500 szarazon rakott k6fal216 szarnyastartas 396 szarutak 83 szarutak iIIesztese 84 szarulab (gyam) 84

szarvasrnarha-istallo, boxoskifut6s 402

rnaqanrendelc 523 rnaqansportpalyak 317
maqanuszornedence magas sil6 magas hazak 343 252

S
sajt6termek 451 sarokszauna 520 sarokszekreny 231 sed-vilagit6tet6 171 sejtiroda 328 sekely viz, kerti t6 225 sfksilo, bejarhato 407 silo, magas - bejarhato 407 SI-mertekegysegek 2 sirk6vek 579 sfuqrosancok 495 snackbar445 soksz6gmenet 40 sorbeepltes 282 sorhazak 251 sorhazak peldai 267 sorhaztlpusok 267 sontesek 341 sovenymagassaq 224 speclalls iskolak 297 special is konyvtarak 320 spirairarnpa 428 sportcsarnokok 503-507 sportcsarnokok 522 sportcs6nakok 490 sportpalyak Qatekterek) 474 sportpalyak naqysaqal 474 sportteriiletek 503 sprinkler 582 squash 509 stadion 472, 476 stadion letesitmenyei 472 sterilizal6 553 sterilraktar 538 strand 517

szarvasmarha-tenyesztes szatellit-konyhak 444
szauna 254,519

402

rnaqashaz-rendeletek 343
magasitott agyas 222 magas raktarak 367 magas teni tarolok 365 magasugr6-berendezes 478 maqneses mez6 34 rnajorsaqok 405 rnanqorloqep 255 manzardteto 81 markol6s csarnok 407 masodlaqos szerkezet, akusztika 135 rnaszkkeszftok 467 rnasszazsaqyak 523 mecset 574 medence, gyermekpancsol6 516 medence, melyvizu 225 medence, sekelyvlzu 514, 516 rneqallohelyek 416 rneqallooblok 210 megfigyel6 keszulekek ~88 rneqvilaqitas rnerteke 145 megvilagftas nevleges er6ssege 148 megvilagftas-er6sseg egy pontban 145 melegagy, napenergia-hasznosftassal 223 melegagyak 223 me leg tet6 87 meleg tet6k reszletei 88

o
olaitarolas 106 olajtuzeles 103 oltar 568 oltarter 569 oltovlzvezetekek 588
olvas~helY 310 olvas6k6rzet 320 olvas6pult 568 olvas6terem 324 operahaz 459 optikai jelz6kesziilek 23 orgona 570 ornament-iiveg 156 orvosi kezel6 523 orvosi magcimrendel6 524 orvosi rendel6 523 osztalyterem 302 6k61vivas 508 6lt6zo, korus reszere 467 61t6z6, szollstak 467 61t6zofiilke 512 61t6z6k k6rzete 512 61t6z6szekreny 512 61t6zoszobak 390 6mlesztett aru 384 6nkiszolgal6 etterem, pult 448 6nkiszolgal6 iizletek 360 6nt6tt iiveg 154 6rveny 254 6sszetett sorMzak 265

szaunaberendezesek 520 szaunakalyha 519
szeder 221 szekcionalt kapu 186 szekreny befogad6 kepesseqe 231,244 szekrenyfalak 244

radlohullarnok 139 radioloqla 548 ragasztott biztonsaqi iiveg 152
ragasztott burkolat 258 ragasztott fatart6 101 ragasztott fatart6k 385 rajzi segedeszk6z6k 25 rajzol6gep 25 rajzterem 306 rajzterem 311 raizszekreny 322 raklapok 384 rakod6eszk6z6k 384 rakodoqspek 365 rakodohid 439 rakodorarnpa 424 rakodout 413 raktarak 464 raktarozas 466 raktarozasl m6dok 383 raktartechnika 384 raktartervezes 383 rampak 193, 428, 431, 526 rampak elrendezese 431, 471 rampak radiusza 431 rampas parkolohaz 428

szekrenyfelosztas 344 szekrenysor 341 szelernenalatarnasztas 98 szelerosseq 114 szellozestechnika 117
szell6z6berendezesek szell6z6kiirt6 79 szelterheles 156 szelrozsa 436 szernelyfelvonok 196 117

szemelypalyaudvarok 415 szemetgyujt6 edenyek 232 szemetledobo 232 szernetszalllto jarmu 422
szerninariumtermek 310 szenatarolo 407 szennyvfz ejt6vezetekei 15 szennyvizbek6t6 vezetek 14 szennyvizgyujt6akna 314 szennyvizgyujt6akna szell6ztet6 bersndezes 79 szennyvlzvezetekek 14 szerelt kemeny 78 szethuzhat6 ajto 185 szilard tragya 408 szfnek 39

616

617

TARGYMUTATO
szfnhaz, tobbfunkclos 465 szinhazak tipusai 459 szlnhaztervezes 459 szinjatek 460 szink6r 39 szinpad 460 szinteltolasos parkolohaz 428 szintezo lec 65 szlntezolec 65 szintmagas keret 100 szlnvisszaadasl rnertek 147 szlvattyubox 17 szoclalis otthon 565 szolarenerqla 113 szolqalati kllutopalya, repuloter 436 szorito 508 szoszek 568 sz6glett6mb 65 szokokutak 388 szupermarket 359 szuleszet 578 T takarrnany 407 takarrnanyozasl technologla 397 talajgyakorlat-terem 504 talajviz 68 talpszelemen 84 tanari konyvtar 301 targonca 365,603 tarolasl homerseklet 115 tarolohelyiseq 231, 234 tartalyblokk, olajtarolo 106 tatar iszalag 221 tavho 103 teakonyha 445 teglaformak 72 tehenek, tejelo 402 tehertelvonok 198 teherqepkocsik 422 tehergepkocsi-parkolas 427 tekepalya 510 tekepalya 510 tekepalya 510 tekspalya, szabadterl 510 telek 262 telek vlzmentesltese 12-17 tell napfordulo 173 telikertek 271 ternetokapolna 578 templom bel so tere 569 templomi berendezesek 568 templomi iilohelyek 568 templomok 568 tengelymenti-rasztermezo 11 teniszcsarnokok 385,483 teniszfalak 482 teniszpalya gyermekeknek 482 teraszhazak 286 teraszok 286 terelvalaszto fiigg6ny6k 185 terernakusztika 134 teremvilaqitas 142 terhalos racs 34 terftek, etterrni 442 terftek, otthoni 240 terftek, reggeli 442 terltek, iinnepi 442 terkapcsolatok 47 terkoburkolat, kerek elemmel 258 terlevalasztas, eltolhato 185 terrneskolapok 102 tsrmeszetes fenyMnyad 165 termeszetes fennyel valo ellatas 264 terrneszetes megvilagitas 159 termof61dreteg 91 terracsszerkesztes 97 terracsszerkezet 294 terrarium 457 teriilet alaqcsovezese 70 teruletvedelem 188 tervezesi szirnbolurnok 382 tervezolroda 311 testhang 133 tet6 minimalls lejtese 83 teto, tartoszerkezet 84 teto, vizelvezetes 16, 88 tet6ablak 85 tetoablak, allo 179 tetofelepitmeny 85 tetoforrnak 82 tetogerinc-kialakitasok 81 tetogerinc-kiszelloztetes 89 tetohejazat 87 tetokert 90 tetoszlqeteles feszitett foliaval 86 tetoter, beton szerkezettel 86 tisztitoszeres szskreny 231 tojokosarak 393 tollaslabda 508 toloablak 8, 181 toloajtos szekreny 231 tolokapu 186 torlovlz 70 tornaterem 551 torokqerendas fedelszek 80 tobbfunkclonalts iiveg 151 t6bbszintes epulet 100 t6bbszintes lakohaz 284 toltes rezsuszoqe 383, 405 tornbbeepftes 282 t6megek 595 tomloszarlto torony 418 t6mlotarto 418 traktor 404 trezor 350 tribiinidomok, lelaton 472 tribiin6k befedese 473 tribiin6k, sportcsarnokban 506 trombitatolyondar 221 tulfolyo csatorna 253 tuzallosagi osztalyok 157 tuzallosagi osztalyok 157, 592 tUzgatlo ajtok 186 tuzgatlo iiveg 157 tuzgatlo iivegezes 589 ttizhatar 588 ttizhelyek 103 tuzjelzo keszulek 580 tuzjelzo technika 24 ttizoltosaq 418 tuzoltoszertarak 420 ttizoltouqyelet 420 tyukok 393 varazsvessze 34 varosi hazak 265 varosi strand 518 varosl szlnhaz 468 varosivasut209,211 varrogep 233 vasaloqep 233 vas uti atjaro 411 vasuti talpfa, betonbol410 vedofal zejterheles ellen 213 vedoreteg 87 veqstacios reteg 91 vegyes csatorna 16 vegyes kultura, n6venyi 222 vendeqlato helyek 442 vendegl6i konyhak 445 vendeqszobak 443 versenyuszoda516 vetltovaszon 469, 471 vetltovaszon merete 469 vezetofiilke, kabin (pI. traktoron) 207 videki konyvtarak 320 videki szfnhazak 460 videos ellenorz6rendszer 24 vilagitas 140, 143, 147 vilagitaserosseg 144, 146, 167 vilagito k6zeg 141 vilagitotestek 141 villamhcirito 137 villamos 209 villamvedelern 137 visszhang 135 vltorlashalo-osztalyok 488 vltorlassport letesitrnenyei 488 vizelde 247 vizesblokk 513 vlzfelhasznalas 113 vizgoz diffuzioja 122 vizgozkepzodes 32 vizgozmolekulak 35 vlzllaoda-jatekter 515 vizilabdakapu 515 vfzinovenyek 225 vlztelenltes 12-17 vizsgalo 523 vonaltaltak 11

KIEGESziTO ABRAK A 110. OLDALON SZEREPLO ADATOKHOZ A NAPENERGIA MAGYARORSZAGON VALO HASZNosiTAsARA

U
uqrodeszka, muugras 515 uqrohelyek, k6nnyuatletika 478 ujsziil6ttapolas 563 urna 578 uszoda, medencetipusok 514 uszornedence 228, 254 uszornedence betedese 254 uszornedence, elore gyartott 254 uszornedence, folyoka 253 uszomsdence, kerti 227 uszornedence, k6r alaku 228 uszomedence, padka 253 uszornedence, szabadteri 228 uszornedence, vizmelegites napkollektorral 113 utaslepcso 439 utasszerviz 415 utcai forgalom zaja 213 utcak 201 utkeresztezodesek 204 utozenqesi id6 135 utozenqesl ido 136 utszegelyk6 258 iigyfeltrezor 349 iilohelyek kiosztasa 461 iilohelyek, etteremben 442 iilohelyek, lelaton 473 iilohelyek, nezoteren 470 iinnepi jatekszin 460 iiveg 150, 152-tol iivegajtok 154 iivegezett ajtok 154 iivegezett bovftrnenyek 271 iivegezett felvonok 200 iivegezomuhely 372 iiveghaz, napenergia-hasznositassat zza iivegidom 156 iivegpasszazsok 352 iivegtegla 155, 157 iivegtegla-falak 155 iivegteglafeliiletek 157 uveqvastaqsaqok, ajanlott 150 iizemanyagt61to allornas 107, 432 uzerntervezes 382 iizlet, zsilip 359 iizletpolc 357

NY

~__:~:..._.j.~t.:.-".~v"~N.:,,l----'-I-++i-l-+-f-+-f-++-l-+-'--++H--+ft.t7'!'

l~:~~~H-'i~-~

K

s~ ~~ .... ~
.~

== 2S?
<>

~

~'-...~

.:::-

"

Nappalyadiagram a 47. szelessegi fokra

W

we Z

telszsrelesek 387 Az evi napsugarzas energiajanak 6sszege

V
vaqanyrneretek 419 vaganyok 410 vaganytavoisagok 410 vaqanyzatok 410 vaqohfd 363, 380 vaj hutese 115 vakuurnlaboratorium 312 vakuurntechnika 539 valtok, vas uti 411 valtokezeio epuletek 414

zablatarolo 493 zak6k 245 zarberendezesek 187 z61dsegelokeszito 445 zoldssqesek 358 z61d teto 90 z61d teto, extenziv 91 z61d tete, intenziv 91 zuhanyoz6513 zuhanytalca 247 zsibonqo, iskola 303 zsibonqo, konyvtar 323 zsinaqoqa 573 zsinorpad 65 zsfrhfitokamra 363

,
A napsiites evi

o'sszege;

(hlu)

Az evi nepsuteeee orak szeme Magyarorszagon

618

619

KIEGESZITO ABRAK A 110; OLDALON SZEREPLO ADATOKHOZ A NAPENERGIA MAGYARORSZAGON VALO HASZNOSITAsARA
n=600 13

300

.~~200

.s .c::
:!90~~:t""6±O~L-_""'''3=l:O''''-.L.-..J_O "'

~

W '. m2

I

§/ t9~O"---l.':"':!-:6:1=O--L"'::t"=30J.,,-:::.L...-,! A de/tot voto etfordulas

A deJf6i volo effordulas

Az azimuteJteres ee a kollektor-d6lessz6g betolyasa a sugarzasszintre

r------------.----.
ora
20 18 16 14 12 10 8 6 '4 40 20 5 5 20 40 GLOBAL ATLAG

Eliilu!sziiletben:

Martin Mittag: Epiiletszerkezetlan
(Baukonstruktionslehre)
A14, 586 oldal, 9065 abraval, 840 tablazattal
A legujabb, 18. nernet kladas alapjan keszul a Dial6g Campus Kiad6 uj rmiszakl konyvsnek forditasa, Ahogy a szakemberek csak .Nsutert", "Recknagel", "Feu rich" neven emlegetik az egesz vilagon e konyveket, ugyanugy fogalomrna valt a "Mittag" is. A Neuferthoz hasonl6 feldolqozassal - eppen a Neufert-konyv mintajara - tobb mint 20 eve Irta meg Martin Mittag az alaprnunkat, amit az6ta evrol eyre tovabbfejlesztett. Ennek a konyvnek a fordltasa keszul most kiadonknal, es terveink szerint 2003 april isaban jelenik meg. Kerje reszletes lsmertetonket a Mlttaq-konyvroll

II.
OpHm4lis le~61ranyDk: ttlll el1t1k

III.

v

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

hDnap

Az ev! global napsugarzas megoszlasa a hOnapok ee a napi id6pontok fuggvenyeben

Dialog Campus Kiado
1088 Budapest, Hakoczl ut 9. Tel./Fax: (1) 2661265,2660025

Optimalis lejt6iranyok a deli iranyt61 val6 elteres es a vizszintest61 mert lejtessz6g fOggvenyeben (az als6 nerom abra)

E-mail: dialogk@axelero.hu

Dial6g Campus Kiad6 • Nordex Kft. • 1088 Budapest, Hakoczi Lit 9. Tel.lfax: (1) 266 0025, 2661265; e-mail: dialogk@axelero.hu • 7626 Pees, Hakoczi Lit 73/A. Tel./fax: (72L510 734 • A kiadasert felel: Dr. Bazlnq Zsuzsanna igazgat6 • F6szerkeszt6: Schenk Janos • Muszaki szerkeszt6: K6rosi Laszlo • Olvas6szerkeszt6: Budan Laszlo • Marketing: Balogh M6zes • Tordeles: Cser Vater, Kiraly Zsolt, K6rosi Laszlo, Major Mercedes, Nemes Zsanett, Szakos Roland • Borlto: Szakos Roland • Nyomdai kivitelezes: G&G Kft., Pees • Felel6s vezet6: Dr. Garvan Janos ISBN 963 9123 31 5· ISSN HU 1417-7968

620

A DIALOG"CAMPUS KIADO .. MEGJELENT MUSZAKI SZAKKONYVEI
Recknagel-Sprenger-Schramek: Futes- es klfmatechnika 2000 I-II.
Az epUletgepeszet kezikonyve
8/5, 1978 oldal A "Recknagel-Sprenger" az epuletgepeszek .Neutert'-]e. Nem veletlen, hisz ez a konyv a kozelrnultban volt szaz eves, es az6ta a 69. nemet kiadasa jelent meg. Az alig 80 oldalas konyvecskebol az elrnult szaz ev alatt 1000 oldalas lett, es a vilaqon keves olyan epuletgepesz, epltesz dolgozik, aki leqalabb ne hallott volna a Rechnagel-Sprenger-r61.

,

,

Hugo Feurich: Szanitertechnika I-II.
8/5, 1930 oldal Hugo Feurich hatalmas rnunkaia rneltan kerult a Dial6g Campus Kiad6 mOszaki konyveinek listajara: ezt a konyvet rna a terna legjobbjanak tartiak hasznaloi, A kotet a szanitertechnikat folyarnataban - a tervezestol a rmikodteteslq - kezeli, fgy nem csak az epuletgepeszek forgathatjak haszonnal, hanem alapmunka a tervez6knek, epiteszeknek is.

Othmar Humm: Alacsony energiajo epiiletek
210 x 210, 296 oldal

Nyuqat-Europaban alacsony energia felhasznalasu epuletnek az olyan epuleteket nevezik, amelynek az egy evre vonatkoz6 fUtesi celu energia felhasznalasa az epulet fUtott alapteruletere vonatkoztatva kisebb, mint 70 kWh/m2. Ez a konyv az ilyen epuletek jellemz6it, tervezeset, kivitelezeset, uzerneltetesl es karbantartasi kerdeseit targyalja rnernoki alapossaqqat, kozel ezer abraval, tablazattal, konkret tervezesi tanacsokkal,

Theo B. Jannemann: A gazkondenzacios technika kezikonyve
AlS, 180 oldal A korszen1 fOtestechnikai berendezesekkel egyutt az ut6bbi evekben hazankban is megjelent a kondenzacios gazkazanok szeles valaeztekaamelyek nemcsak a szennyez6anyag kibocsatasaban kedvez6ek, hanem az enerqiatelhasznalas csokkeneset is eredrnenyezik. A konyv tervez6knek, kivitelez6knek, uzemeltet6knek, energetikai tanacsadoknak, keszulekqyartoknak, kernenyekkel foglalkoz6 szakembereknek, tovabba e szakteruletet tanul6 egyetemi es f6iskolai hallgat6knak sz61.

Kiinyveink megrendelhetoek,

ill. eliijegyezhetii1c: kiizvetleniil a Kiado cimen.

A
Neufert-konyv alapjan eptt

az egesz vilag!

Nemet nyelvti kladas

Magyar nyelvu kladas

Spanyol nyelvu kladas

LESELEMENTSDES PROJETSDE CONSTRUCTION
ERNST NEUFERT

(Junod

Cseh nyelvu kiadas

Olasz nyelvu kiadas

Francia nyelvu kladas

Portugal nyelvu kiadas

Szerb-horvat

nyelvu kiadas

Gorog nyelvu kiadas

Angol nyelvu kladas

Torok nyelvu kiadas

Lengyel nyelvu kiadas

Japan nyelvu kladas

Orosz nyelvu kiadas

lndonez nyelv(l kladas