I. Az írás előzményei, megjelenése, jelentősége és fajtái 1. Az írás előzményei: Az emberi kommunikáció eszköze az élőbeszéd volt évezredeken keresztül.

A kommunikációnak emellett léteztek más eszközei is pl.: tánc, mimika. Azoknál a népeknél, ahol nem használtak írást, rendkívüli módon kifejlődött az emberi emlékezet, amely az információtárolás eszközévé vált. Mivel az emberi emlékezet térben korlátozott, ezért az információközlésnek kialakultak a tárgyi rendszerei. Különböző tárgyakat alkalmaztak jelölésre, pl.: a tulajdonjegyet (billogot), a rováspálcát (kölcsönadott érték nyilvántartására használták), csomójelek (=kipuk) a kínaiak és az inkák találmánya, amelyet az államigazgatásban a számadatok feljegyzésére használtak. kagylófüzérek: a nyugat-afrikai népek üzenetváltásra használták. barlangrajzok: átmenetet képviseltek a rajz és az írás között. 2. Az írás megjelenése: John Bernal: az írás az emberiség legnagyobb manuális, intellektuális találmánya. Az írás fiatal alkotás az emberiség történetében, amely kb. 5- 6 ezer éves múltra tekint vissza. Kialakulását az ókori folyami kultúrák segítették elő pl. Mezopotámia és Egyiptom. Ezekre a kultúrákra jellemző az öntözéses földművelés, a fejlett kereskedelem és a számrendszerek használata. A technika fejlődése lehetővé tette az íróeszközök és az íróanyagok feltalálását. Az írás fogalma sokféleképpen meghatározható: - Nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere. - Az írás feltalálása forradalmat hozott az információközlésbe. - Az írás információt rögzít. Áttörte a tér- és az idő korlátait, ezáltal lehetővé tette az ismeretek, tapasztalatok átörökítését későbbi nemzedékekre. - Az írás a civilizáció fokmérője. Fokozza a munka és a gondolkodás eredményességét. Írásban a gondolati tartalom magasabb szintű és szebben megformált, mint a hétköznapi beszédben. - Az írás nemcsak közvetítő, hanem alkotó tevékenység is. 3. Az írás fajtái: 1. képírás 2. fogalomírás 3. szó- és szótagírás 4. betűírás 1. Képírás (piktográfia): a tárgyakat valósághűen ábrázolják és ebből tevődik össze az írás eleme. Képszerű írás, ahol a képek szavakat, mondatokat jelölnek. Primitív írásforma, amely bonyolult közlésre nem alkalmas. Nem követi a nyelvfejlődést és a szógyarapodást. Ilyen írásnak tekinthetők, pl.: az egyiptomi hieroglifák, azték írás, magyar rovásírás, a Húsvét szigeteken található fatáblák. 2. Fogalomírás (ideográfia ): egy-egy fogalomnak, mondatrésznek, szónak egy állandósult rajz felel meg. A képírás jeleihez más jelentéstartalom is tapadt. Pl. a Nap jele → a Nap mint égitest + a forróság, hőség A képírás jelei közé szimbolikus értelmező jeleket, azaz ideogrammákat iktattak be. A fogalomjelek nem kapcsolódnak össze szavakká, ezért használatukhoz közmegegyezésre van szükség. 3. Szó-és szótagírás: A szavaknak: - részletesen körülírható jelentésük, - hangalakjuk van. Újabb fejlődési fok: a jelentés és a hangalak szétválasztása. Idővel a kép- vagy fogalomírás jelei már nemcsak a szavak értelméhez kapcsolódtak, hanem azok hangalakjával is szorosan összefonódtak. →A jelek 1-1 hangsort, hangzócsoportot képviseltek →szóírás. Mihelyt a jelek már egyes szavak hangalakjára is utaltak, lehetőség nyílt arra, hogy több szótagból álló hosszabb szavakat egyszótagú szavak jeleinek egymás mellé sorakoztatásával írjanak le →szótagírás, pl.: sí-lány. 4. Betűírás: Az új fogalmak jelölése: 1. külön jelekkel. 2. már ismert szójelek egymás mellé írása és kezdő hangjaik összeolvasása A szóírás jeleinek a kezdőhangok leírására való felhasználását akrofóniának nevezzük. A szavak tartalma közömbös a betűírás számára, amely a beszédhangokat, illetve a szavak hangalakját rögzíti. A görögök és a főníciaiak a betűírás megteremtői. A betűírás legelterjedtebb változata a latin abc. Az írás elterjedése függ a használt íróeszközöktől, például az agyagtábla inspirálta az ékírást, a palatábla pedig a latin betűs írást. Eleinte kőre, fára, csontra írtak. Később papiruszra és pergamenre.

1

II. Az ókori Kelet írásai 1. Ékírás: a mezopotámiai kultúra szülötte Kr. e. 3100-ban Uruk városban jelent meg. A sumérok alkalmazták először, később a hettiták és az óperzsák körében terjedt el. Az ékírás a képírásból fejlődött ki. A sumérok képírást használtak ebből fejlődött ki a fogalomírás. A sumérok fogalomírása fokozatosan szótagírássá változott, amelyben sok értelmező jel is szerepelt. Íróanyagnak használták az agyagot, amelyből agyagtáblákat alakítottak ki. Írószerszámként pedig nádhegyet használtak. Kezdetben a jeleket függőlegesen egymás alá rótták jobbról bal felé haladva. Később megváltozott az írás iránya: az írás vízszintes irányú lett, és balról jobbra tartott. Az agyagtáblákat többnyire kiégetetlenül, napon szárítva küldték el a címzettnek, de a megőrzésre szánt példányokat kiégették. A hosszabb, összefüggő szövegeket tartalmazó agyagtáblákat megszámozták, vagy csontgyűrűkkel kapcsolták össze. Az ékírásos szövegek nagy része kereskedelmi tartalmú, de fontosak a tudományos szövegek, pl.: Gilgames-eposz, csillagászati leírások. Grotefend és Rawlinson fejtették meg az ékírásos táblákat. Az ékírás bonyolult írásrendszer, hosszasan tanulták meg. Az írástudóknak nagy tekintélye volt, az írnok a társadalom legfontosabb tagja egyben. 2. Az egyiptomi hieroglif írás kialakulása: Kr. e. 3000 évvel ezelőtt jött létre egy szilárd államszervezet megjelenésének köszönhetően. Kőbe vésve és papiruszra írva tekintélyes mennyiségű írásos emlék maradt fenn. Írástudók főként a papság köréből kerültek ki. A hieroglifa a szó-kép-hangírás keverékének tekinthető és értelmező jeleket is tartalmaz. Champollion 1822-ben fejtette meg a rosette-i követ. Az egyiptomiak 1000 jelet használtak. 24 jelük nemcsak különböző fogalmak, hanem egy-egy mássalhangzó jelölésére is szolgált. Típusai: a hieroglif írás az egyiptomiak monumentális díszírása volt. Hieroglif jeleket csak emlékműveken, kőbe, fába vésett feliratokon látunk, ritkán papiruszon.  hieratikus kézírás: a hieroglif jeleknek a kézíráshoz alkalmazkodó, egyszerűsített formája. Levelezés, gazdasági feljegyzések, irodalmi szövegek leírása céljából használták.  A démotikus (népi) írás: ez a hieratikus írás leegyszerűsítéséből született, gyorsírás jellegű. Az írásjeleket kezdetben felülről lefelé, és az írás keskeny hasábjait jobbról balra haladva rótták egymás mellé. Később a jeleket vízszintes sorokban és jobbról balra írták. Íróanyag: az egyiptomiak kőbe, fába és elefántcsontba vésték írásukat. Később rájöttek, hogy az íráshoz sokkal megfelelőbb a korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló papirusz, amelyet nílusi sásból készítettek. Írószerszám: a nádtoll. Íróanyag: a papirusz mellett a Kr. e. 2. század közepén feltűnt az írás újabb anyaga: a pergamen. Az ókori Pergamon városáról kapta a nevét. A pergament juh-és kecskebőrből készítették. Eleinte tekercselték, később azt összekötötték. Mindkét oldalára lehetett írni. 3. Hettita írás: fővárosa Hattusas. A hettita birodalom a Kr. e. 17.-12. századig létezett. A hettita hieroglif és ékírás egymás mellett élt, amelyet sikerült megfejteni. A cseh származású Bedrich Hrozny és a német Bossert fejtette meg. 4. Krétai írás: Kréta szigete a Kr. e. 2. évezredben a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelmi központjává lett. Ezt az írást kevésbé tudták megfejteni. Evans háromféle írást különböztetett meg az írásos emlékek között.  Minószi hieroglifák  lineáris A típusú írás  lineáris B típusú írás A hieroglif jelek vonalas írásjegyekké egyszerűsödtek. Egy angol kutató Ventris és Chadwick fejtette meg a lineáris B írás 88 szótagjelét. A lineáris A írás megfejtése, akárcsak a minószi hieroglif jelek és a phaisztoszi korong jeleinek értelmezése, a megoldatlan feladatok közé tartozik. 5. Kínai írás : későn alakult ki a Kr.e. 18. században. A kínai papok jóslással is foglalkoztak. A papok a kérdéseket csontokra karcolták, olykor válaszukat is így adták meg. A kínai írás eredetileg képírás jellegű volt. Az idők során nőtt a tárgyakat ábrázoló és fogalmakat kifejező jelek száma. Bonyolult, sok vonásból összetett írásjegyeik elvesztették képszerűségüket. A kínai írásból nem alakult ki a betűírás. Ennek oka, hogy a kínai nyelv csupa egy szótagú szavakból áll, nincs benne ragozás. Egy-egy szó általában több jelentésű. A szavak hanglejtéséből következik a különféle jelentés. Sokféle nyelvjárás alakult ki Kínában, amelyeket az írás és az olvasás tesz egységessé. A kínai jelek szimbolikussá váltak, viszont igen sok jelben ma is jól megkülönböztethető a két különálló elem:  az egyik elem a kiejtéssel kapcsolatos,  a másik elem a szó értelmét jelzi. A kínai nyelv kb. 44.000 jelből áll. Az olvasáshoz 3.000, 4.000 vagy 5.000 jel használata is elég. A jeleket korábban egymás alá írták, ma már vízszintes sorban jobbról-balra haladva. Íróanyag: állati anyag, bambuszrúd, selyem. A festéket felcserélték tussal. Kr. e. 200 táján elkezdték használni a nyúlszőrecsetet. A papír feltalálása jelentős volt. A papírról szóló legelső híradás egy Kr. e. 105-ben megjelent kínai évkönyvből származik. A koreaiak a Kr. u. 1. században vették át a kínai írást. III. Az ókori betűírások

2

A görögök átvették a föníciai ábécé 16 betűjelét mássalhangzóik számára. A szírek hatására pontokat és vonásokat diakritikus jelekként alkalmaztak az írásukban. 8. századtól a Kr. amely független államként működött a Kr. A mássalhangzók jelölésének hiánya miatt bizonytalanná vált az írott szöveg olvasása. Első emlékei: a Sínai-félszigeten talált feliratokon összesen 150 jelet számláltak össze. század végén áttértek a tibériási gyakorlatra. Fokozatosan felhagytak ezzel a gyakorlattal. A görög ábécé betűinek sorrendje megegyezik a föníciai ábécé betűinek sorrendjével. A görög írás Görögország az európai kultúra bölcsője.e. Ahiram királynak a Kr. Egy héber könyvet balról jobbra kell fellapozni.-8. században történhetett.e.e. Többszáz jelet használtak a perzsák. Szíriában éltek. Írásnyomokat találtak vázákon és cserepeken.e. században a föníciaiaktól vették át a betűírást. évezredben Mezopotámiában. majd pontokkal választották el egymástól a szavakat. A betűk formájának azonossága. II. e. 15. A betűk elnevezésének hasonlósága. Előo írásos emlékük a Kr. Ebben az óhéber írásban föníciai betűket alkalmaztak. században kialakították saját írásukat a protosínai és az ugariti írás hatására. 842-ből való Mésa felirat. Így jött létre a görög ábécé. Büblosz szarkofág. 2.Az egyiptomi képírásból alakult ki a betűírás. arabok. században kialakult ennek az írásmódnak két változata: a palesztinai és a babiloni. amikor a perzsák meghódították oket. századtól kezdodoen egyiptomi. Az ókori görögök a föníciaiaktól vették át az ábécét. Az akrofónia elvét használták. Protosínai írás: Főníciában semiták laktak. 14. A főníciaiak a nyugati semiták közé tartozó népcsoport. 2. 13. Ezeket a jeleket a sínai ósemiták alkották. amelynek lakói a Kr.e. A francia utazók 1868-ban találtak rá a Holt-tengertől keletre. ezt a tényt a mondák is alátámasztják. Megtartották a jobbról balra haladó sorvezetést. de később kiderült. 1413.e. itt a betűk alá és fölé tett pontokkal és vonásokkal jelölték a magánhangzókat. asszír hódítás ellen harcoltak. gezeri naptár.-6. Tehát a görög lakosság írástudó. Kultúrájuk kialakult. Kialakították sajátos betűtípusukat a kvadrátát. A görögök áttértek a busztrofedonnak nevezett írásmódra. amelyek a görög nyelv hangrendszerét tekintve fölöslegesnek minősültek.) A főníciaiak írásában az akrofónia elve érvényesült. 500 után a balról jobbra haladó írás vált általánossá. 598 és 586 között).e. e. később 4 hang maradt fenn benne. Kr. 3. majd áttértek a főníciai íráshoz hasonló betűírásra. a klasszikus ábécé rangjára emelkedett. Az egyiptomi hieratikus írást használták a főníciaiak. A héber írás történetében nagy fordulatot idézett elo a babiloni fogság (Kr. századból származó szarkofágja ún. az iráni népek között. Kezdetben a betűk között nem hagytak ki szóközöket. Héber írás: A héberek írása fokozatosan alakult ki. vagy 10. Palesztinában az ékírást használták. 403-ban a keleti ión írás. században olyan feliratok készültek. 9. A 32 jel közül 24 jelet mássalhangzó jelölésére alkalmaztak. Íróeszközük: papirusztekercs. A betűk magassága egyöntetű. azok első hangzóját betűként önállóan kezdték alkalmazni. században jelenik meg a görög kisbetű. 509-ben bevezették az osztrakiszmoszt. században semmiféle írásos emlékük nem maradt fenn. e. 10. A Kr. ahol a szavak jelentését figyelmen kívül hagyták. hogy a feliratokon mindössze 32 különböző jel ismétlődik. ún. századból származó. később kis vonásokkal. a másikban balról jobbra haladnak. Perzsa betűírás : az ékírás jeleiből alakult ki. és az írás széles körben terjedt el. A Kr. 12. A görög írás föníciai eredetű. Az archaikus görög írásnak két fő változata létezett: a keleti (ión) és a nyugati (dór) változat. A főníciai írás legrégibb emlékei: 1. Ez az átvétel a Kr. amelynek minden betűje kis négyzetet tölt ki. században az arámi írás elterjed a héberek. A 8. 7.e. A Kr. A szögletes betűket lekerekítették így mozgalmassá vált az arámi írás. amelyeknek a betűi az egyik sorban jobbról balra. Az 5. A Kr. A Kr. Tibériás városa volt abban az időben a Biblia tanulmányozásának központja. A Kr. azaz a görög minuszkula.e. e. Elo-Ázsiában az arámi nyelv volt a közigazgatás és a kereskedelem nyelve. Kr. vagy másként „moabita kő”. Később az arab nyelv kiszorította és elfoglalta a helyét. Kr. azaz titkos cserépszavazással döntötték el az athéni polgárok. az ókori görögök nem ismerték a kisbetűt. amely először 26 hangból állt. Az ósemiták megteremtették az első betűírást. Eltérés : a betűk nevének a föníciaiban jelentésük van. A főníciaiak csak a mássalhangzókat jelölték. századig. 9. (Ugarit-ókori kereskedőváros. A görög ábécének a föníciaiból való származtatását számos dolog bizonyítja: 1. hettita. 11. a magánhangzók írására azokat a betűket vették igénybe. 7. A Kr. 3 . azaz a szókezdő hang számára lefoglalták a jelet és a szavak elején lévő első hangot olvasták ki. Arámi és héber írások Az arámiak a Kr. a görögben viszont csak a betűket jelzik. akik a félsziget rézbányáiban dolgoztak.e. amelyből 6-8 méteres csíkokat vágtak. A sorokat jobbról balra haladva írták. Kr. 10. Ábécéjük 22 betűből állt. hogy kit száműzzön a népgyűlés a városból.e. e. elősegítve a görög kultúra egységének kialakulását. A régi perzsa írás összeolvadt az arámi írással. A görög írásos emlékeknél a betűket jobbról balra írták. Az izraeliek ugyanis átvették az arámi ábécét.e. században 30 jelből álló tiszta betűírást használtak. A héber írást mássalhangzóírásnak tekintjük.e.

A betűk vonala felfelé. Kerekded formájú. Ezt az írást könyvekben alkalmazták. 3. 2. A görög írás hivatali változata: hurkokkal díszített. 3.A görög írásnak négy típusa maradt fenn: 1. izolált betűket használt. Ünnepségeknél dokumentumokra ezzel a változattal írtak. azaz a köznyelvi írásmód. A monumentális vagy kapitális írás. századtól kezdve háttérbe szorította a többi változatot. Unciális írás: a Kr. amelyet a mindennapi gyakorlatban használtak. 4 . 4. kissé cikornyás betűk használata.u. illetve lefelé megnövekedett. Kurzív.

harmónikus.D. 1812-ben bronzsisakokat találtak Stájerországban. Csupa nagybetűből álló írás. síremlékeken jelent meg. Fénykora a császárság elso két százada. karcsú betűfajta. Angliában. A viasszal bevont táblára stílussal írtak. Pergamenre is írtak. árnyalt betűk tűntek fel a szobrokon. Az íróeszköz befolyásolja a betuk formáját. az egyiken közülük etruszk betűkkel írt germán szavakat fedeztek fel. amelyet ecsettel lemázoltak. Latin írásmódok 1. Az unciális írás a kapitális írásból fejlődött ki. 600 körül keletkezett. A rúna-ábécé 24 betűből állt. A latin ábécé betűinek mai sorrendje Kr. század végéig. században alakult ki és háttérbe szorította a kvadrátát. hogy az unciális írás általánosan elterjedt könyvírássá legyen.u. században pontszerű szóközjelölések tűntek fel. Írásképe egyenletes. Az írás anyaga megváltozott pergamenre írtak. ugyancsak megszűnik használata a 8. Kissé nyújtott. amely főként épületeken. amely lassan terjedt el.X) vettek át később a görög telepesektől. köveken jelent meg. ahol a rúnaírás 33 betűs változata élt. Unciális írás: Kr. Kialakult a kódex forma. Szemiunciális: néhány betű szárát következetesen meghosszabbították felfelé vagy lefelé. csontból vagy fémből készült írószerszám. Egy finn tudós 1920-ban bebizonyította.e. 5 . a kéttáblás változatot diptychon-nak hívták. Papiruszt használtak íróanyagként. A betűk formája kezdetben merev és szögletes. amelyet az írnokok és másolók használtak. amelyet főként viasztáblákra írtak. Első írásos emlékük: Romulus fekete köve. A pergamenre nád és lúdtollal írtak. 5. Az „i” betűnek kettős hangértéke volt: nemcsak az „i”. Ezt a 16 betűs változatot „futhark”-nak hívjuk. a betűk egyforma magasságúak.O. 2. de kialakult egy 16 betűs. A rúna-írás korán megszűnt német területen (Kr. Tehát a germán írásra nagy hatással volt az etruszk írás. kőtáblákon. A svédek tartottak ki mellette a 13. hivatalos aktákat. hiszen a rúna-ábécé a futhark betűkkel kezdődik. amelynél rendezettebb. Papiruszra és pergamenre írták. Később ízléses. A germán rúnák Az ókori rómaiak és a germánok között szoros kapcsolat jött létre. A rúna-írás főleg fémtárgyakon. azaz külön jele van a mássalhangzónak és a magánhangzónak. A latin írást kőtáblákba vésték.u.IV. hanem a „j” hang jelölésére is szolgált. Rusztika (elnevezése paraszti formájú. leveleket írtak. 2. hogy a rómaiak az etruszkoktól tanulták a betűírást. amelyre csak belül írtak. északi. Az etruszk kultúra hatása nagyon jelentős a latin betű kialakulására. 312-ben alakult ki. ez a gyakorlat fennmaradt a könyvnyomtatás után is. amelyet tekercseltek. Papiruszra is írtak kurzívval. Nagybetűs írás. amely Kr. normann ábécének nevezett változata is. A rúna-írás hasonlít a magyar székely rovásírásra. a másikon lapos. században. 3. 4. században) a latin betűs írás kiszorította azt. Ezek között nem volt jelentős a különbség. A kapitális írás kurzív változata: dőlt. áttekinthetőbb. Az íveket hajtogatták. Kódexnek tekintünk két fatábla közé szorított 15-20 ívfüzetet.e.e. amely nem vaskos paraszti formájú. A kettőbe hajtott íveket egymásba illesztették és így jött létre az ívfüzet.u. domborműveken. amely később terjedt el. 6. sot Pompejiben házak falára is festették. A szavakat nem választották el egymástól kis térközzel. A rómaiak az etruszkokhoz hasonlóan egy magánhangzó hozzákapcsolásával tették kimondhatóvá ábécéjük mássalhangzóit. Kvadráta írás: a könyvírás betűje. Egy svéd tudós 1928-ban a germán rúnákat az etruszk írás alpesi változatából vezette le. durva írást jelent): A Kr. Az egyik végén hegyes. Ez a változás elősegítette. A latin írás az ókorban A latin betűk etruszk közvetítéssel alakultak ki a görög nyugati (dór) változatból. ezért léteztek különféle írásváltozatok. például üzleti szerződéseket. és csupán négy betűt (B. 8. 1. A latin írás fonogratikus írás. 170 táján tűnt fel ez az új betűtípus. 3. A betuk izoláltak és azonos magasságúak. A Kr. a háromtáblás változatot triptychon-nak nevezték. ezért a rúnák betűrendje a futhark nevet kapta. Monumentális vagy kapitális írás: kőbe vésett írás. A betűk szárát lefelé vagy felfelé megnyújtották. Az elkészült viasztáblákat összefűzték (többnyire 2-3 viasztáblát fogtak össze): 1. Az ókori Itália nem volt egységes. könnyedebb írásforma. Viasztáblákra feljegyzéseket. amelynek 4 oldalára írhattak.

e. 1100-ban alapították Assur isten templomában. vagy templomok mellett létrehozott pap-és írnokképző iskolákhoz csatlakozva jöttek létre ilyen gyűjtemények.i levéltár Kr. Ezt a gyűjteményt egy személy kezelte. egyetemes gyűjtemény. amely a korabeli mezopotámiai kultúra megőrzésére törekedett. Az állomány fennmaradt 10%-át pedig az alábbi két csoport alkotja:  Tudományos anyag: az eblai. ezért megsemmisültek. Kiemelkedő alkotásai: Gilgamesz eposz. hogy társadalmi igény merüljön fel ilyen jellegű gyűjtemények kialakítására. hogy nem az eblai könyvtár volt az elso könyvtár. e. hogy azokat elkülönítsék egymástól. Ha több mű került a táblára. Anyagát Babiloniából zsákmányolták.A királynak volt egy külön pecsétje. A levéltári. e. Az irodalmi anyag túlsúlyát az okozza. Jellemzője: gazdag irodalmi anyaggal rendelkezett. A művek címét azonban nem tüntették fel. Létükről nincs bizonyítékunk a Kr. hogy a gazdasági okmányok más anyagra voltak írva.V.  Eblai nyelven írt költői alkotások: versek. . ókori Kelet könyvtárai Létrejöttük előfeltétele.e. hogy az előző tábla sorszámát ráírták a következő tábla tetejére.szíriai Ebla városában jött létre Kr. I. közmondás gyűjtemények. e. könyvtári funkció nem különbözött egymástól. 2500-2250 között. amelyek a korabeli életről szóltak. Ugarit. Kr. és e sorozatok táblákra történő beosztása előre haladt. kulturális és gazdasági szükségletek egyaránt közrejátszottak.000 agyagtáblát találtak benne a régészek. A könyvtáros valószínűleg írnok volt. Rendezett. lexikális szövegek. Tartalmaznak: politikai. Ekkoriban korai dokumentumgyűjtemények jöttek létre a városokban és az uralkodói rezidenciákon. különböző állatok listái. India A világ egyik legmagasabb szintű és legkorábbi kultúrája fejlődött ki a Kr. e. Az eblai királyi palota Kr. A mai könyvtárak elődjének tekinthető.000 agyagtábla volt a ninivei könyvtárban. A könyvtár mérete és rendezettsége arra utal. A legrégebbi agyagtábla könyvtár az észak. A levéltári részt alkották: az adásvételi szerződések. istenekhez szóló himnuszok. Ezeknek a gyűjteményeknek feladata: a rögzített ismeretek hordozóinak összegyűjtése és megőrzése. csillagászati leírásokat. erre az agyagtáblák csoportosításából lehet következtetni. hogy volt katalógusa ennek a gyűjteménynek. Az asszír birodalom könyvtárai: az első asszír király könyvtárat Assur városában Kr. amelyet önálló asszír művekkel és Asszíriában készült másolatokkal egészítettek ki. Ebben vallási. Körülbelül 10. Ez a fejlődés lehetővé tette. 1400-1200 között működött.A táblák fele levéltári anyagnak minősül. ezért sok régészeti lelet maradt fenn a könyvtárakban. vallási szövegeket. Fejlődésük párhuzamosan együtt haladt az ókori keleti államok fejlődésével. istenes kérések. Azonban mód nyílott arra. .Az írnokok másolatokat készítettek a fellelhető művekről és szövegkritikára törekedtek.000 agyagtábla épen megmaradt. mert más írásanyagok nem maradtak fenn a megfejtésükhöz. varázsszövegek. 16. amely az ókori Kelet híres gyűjteményévé vált. . Ezen kívül a korabeli kutatást is elősegítette. lexikális szövegek. szótárak.Az eblai könyvtár anyagának 90%-a gazdasági és adminisztratív dokumentum. Ez a tárolási rendszer tükrözi az agyagtáblákat létrehozó hivatalok elkülönült funkcióit. 4-2. Ennek a gyűjteménynek katalógusa lehetett. Önálló könyvtárak azonban csak lassan alakultak ki. III. A levéltári dokumentumokat a királyi palota termeiben tárolták. A táblákon lévő szavak 80%-a sumér. 20%-a eblai eredetű. így nem rekonstruálható a könyvtár akkori állapota. 6 . . akkor mindegyik írás kezdőszavát felírták a táblára. sumér tudomány termékei.e. A ninivei könyvtárat Kr. Újdonsága: az összetartozó szövegek sorozatba állítása.Lehetséges. A könyvtár rekonstruálásához régészeti anyagot nem lehetett segítségül hívni. e. hogy ezek a könyvtárak kezdetben magánintézményként alakultak ki és később átalakultak állami gyűjteményekké. ezek közül 5. A kalahi magánkönyvtárat Assurpanapli nagyapja Ninivébe szállíttatta. Lehetséges.6. Legrégibb kézirata a Kr. A táblák másik fele irodalmi szöveg. IV. levelek. Királyi levéltár.e. matematikai. aki nagyon művelt uralkodó volt. A nyugati terembe pedig a jogi iratok. hogy a tábla az o tulajdonában áll.  A könyvtár az állami vezetést és a vallási kultuszt szolgálta. Kultúrája sok hasonlóságot mutatott a mezopotámiai kultúrával. Az agyagtáblákat fapolcokon tárolták. orvosi. 1. Agyagtábla könyvtárak Az agyagtábla maradandó íróanyag. 2. e. amely rendkívül sokrétű. . Céljának tekintette. évezredből maradt fenn. évezred között. 650 körül Assurbanapli asszír uralkodó hozta létre. Feltűnő a gazdasági okmányok teljes hiánya. A katalógusra felírták a művek kezdőszavait és a sorok számát.Az agyagtáblák felállítása szakrendi volt. hanem az egy hosszabb fejlődési folyamat csúcsán helyezkedett el. A leletkincshez szakszerűtlenül nyúltak hozzá. politikai és kulturális fejlődés egy bizonyos fokára. Az agyagtáblák cseréppé alakultak át az égés következtében. A könyvtári részhez tartoztak: az eposzok. Először az ókori keleti társadalmakban jöhettek létre könyvtárak önálló intézményként. könyvtár volt. évezred közepe előtti időszakból. hogy az emberiségnek el kellett jutnia a gazdasági. Hattusa-ban könyvtári gyűjtemény működött Kr. A fenti két csoport anyaga korábbi keletű a gazdasági okmányoknál és nehezen értelmezhető. mítoszok. ezért maradhattak meg az utókor számára. amellyel jelezte. . 2250 körül leégett. Az ún. A déli terembe kerültek a gazdasági okmányok. 1400-1200 között. Ilyen értelemben a közkönyvtárak elődje lehetett. hogy ninivei gyűjteményében összegyűjtse és megőrizze az ékírásos hagyományokat. Az agyagtáblák sorrendjét úgy rögzítették. Enumerisnek a világ teremtéséről szóló verse. Kormányzási központokban. II. 885-ben királyi könyvtár jött létre Kalah városában.

Edfui templomi könyvtár: (Felső-Egyiptomban található.Agyagedényekben és agyagkorsókban is tároltak dokumentumokat. amelyek tartalmazták: . vagy a tábla gerincén helyezték el a kolofonokat. templomi és/vagy iskolai könyvtárak 2.: ninivei gyűjtemény. különgyűjtemény a hivatalok. 100 körül feltalált papír. . Ezt követően a Kr. amelyeket még puha állapotban. . A legtöbb helyen tehát témakatalógusok találhatók. hogy megmaradt falba vésett katalógusa. A katalógusban a címek sorrendje a polcon lévő táblák sorrendjét követi. Kolofonok jöttek létre.Kína Magasszintű kultúrával rendelkezett a Kr. Több könyvtártípus alakult ki: 1. A sorozatok jelölésére etiketteket. Az írásmű végén.A faládákat falifülkékben helyezték el. Ebből adódóan az ókori gyűjtemények szűkebb körűek.A könyvtárban lévő azonos témájú műveket sorozatokba csoportosították. állami intézmények számára 4. 1. családfáját. A kosarakra agyagcímkéket erősítettek. nevét. A könyvtáraknak 3 típusa alakult ki: 1. amely múlandó. . A Kr. Az agyagtábla könyvtárak általános jellemzői 1. Ezek szabálytalanul megformált agyagtáblák. amelyek tájékoztattak a kosarak tartalmáról. amelyet főként a fáraók használtak.az írnok elöljárójának nevét. 2.) Jelentősége abban állt. évezredben. a fáraók udvari magánkönyvtára (zárt könyvtár) 2. amely szerint a könyvtár elrendezése szakrendi volt. Ezek a könyvtárak levéltári és könyvtári gyűjteményt egyaránt tartalmaztak.a mű címét. A dokumentumok elrendezése: . Az egyiptomi könyvtárakat írnokok kezelték.e. Ezeket az agyagpadokat bitumennel borították be. .e. hiszen a gyűjteményekkel írnokok foglalkoztak. uralkodói gyűjtemények 3. magángyűjtemények Egyiptomi könyvtárak Egyiptomban a papiruszt használták íróanyagként. E három intézményt együttesen a papság vezette. központi és szisztematikusan felépített gyűjteményt szerveztek függetlenített könyvtáros vezetése alatt. vagyis első sorát.A könyvtáros megnevezés nem indokolt. .  Katalógusok: A művek címek és jelzések szerint vannak rendezve. előkelők magángyűjteményei 3.e. Egyiptomban kulturális komplexumot alkotott a templom. majd pedig a nyomtatás megteremtésével a kínaiak hozzájárulása a könyv-és könyvtárügy fejlődéséhez jelentős. a tábla sorozaton belüli számát és tulajdonjegyét. Az első könyvtárak a templomok melletti papi és írnoki iskolák segédanyagát tartalmazták. 7 . Dokumentumtárolás: Az agyagtáblákat fal menti agyagpadokon tárolták. A polcok és a kosarak közötti eligazodást etikettek szolgálták.A levéltári anyagot dokumentumfajtákon belül kronológiai sorrend szerint rendszerezték. A fontosabb agyagtáblákat bitumennel borított nádkosarakba tették. 2. . Az irodalmi anyagokat téma szerint csoportosították. évezred vége felé a kínai császár megrendelésére már hivatalos. kolofonokat és katalógusokat használtak.az írnok adatait. vagy kötéllel ráerősítettek a kosárra. templomok melletti könyvtár. vagy a polcokat jelölték velük. Az egyiptomi könyvtári kultúra a fáraók óegyiptomi koráig vezethető vissza. pl. az iskolával és a könyvtárral együtt.

2. 6. A katalógus megemlíti a szerző nevét. Saját állományukat is lemásolták. Másolók és tisztviselők dolgoztak mellettük. Elkészítette az egy tudományághoz tartozó könyvek jegyzékét. 260-240 között vezette az alexandriai könyvtárat. 8 . A könyvtárnak egyetemes. Az alexandriai könyvtár élén tudósok álltak. A tudóskönyvtárosok filológiai és kritikai pontossággal szerkesztették meg a szövegeket. Ptolemaios alapította a Museiont (Nagykönyvtárat). Ebben nagy szerepe volt egy görög filozófusnak. A kereszténység térhódításának lett az áldozata. Periklés korában ugyan fejlett könyvkereskedelemről tudunk. Ők maguk is tudósok voltak. annak első sorát és földrajzi helyzetét írták rá.) . század elején. e. A könyvtár állományát a bibliográfia elve alapján rendszerezte. A Museion épülete növénykertet. Kallimachos: Kr. Politikai céljuknak tekintették a könyvtár megteremtését és Egyiptom hellenizálását a Kr. I. kb. században filozófiai iskolákhoz kapcsolódva tudományos gyűjtemények jöttek létre Athénban. 3. A tekercsek gyűjtésénél teljességre törekedtek. A könyvtár sorsa: 1. Arisztotelész magánkönyvtárát a peripatetikus főiskola (peripatos= járkálócsarnok. Héber és latin irodalmat gyűjtöttek. A könyvtár mindenkori vezetőjének a magántulajdona. . . e. Katalógusát fatáblákra írták. enciklopédikus gyűjteménye volt. Kallimachos mindig a mű első sorát idézte és feltüntette. század végén és a 3. Ez egy sajátos fejlődési irány volt. Alexandriai Museion könyvtára: az egész ókor legjelentősebb. azaz a görög irodalom műveit rendszerezte. A tekercs hamar elszakadt és királyi kincsnek számított. Athénból. oszlopcsarnok) rendelkezésére bocsátotta. II. 250 ezer tekercset vett nyilvántartásba vele. Gyarapítás : 1. 47-ben Július Caesar hadjárata folyamán leégett. században orvosi iskola működött Kos szigetén.Az alexandriai könyvtár múzeumgyűjteményéből nem kölcsönözhettek az olvasók. Hellenisztikus könyvtárak Nagy Sándor hódításai során a hellenisztikus kultúrák fellendültek és elterjedt a görög kultúra. A klasszikus görög korszak tehát még nem ismerte a könyvtárakat. pl. állatkertet és csillagvizsgálót foglalt magába. e. A Kr. amelyek a görög értelmiség (tudósok. A tekercs felső végére a mű címét. 4. amelyet a világ első főiskolai könyvtárának tekintünk. Katalógusa a világ egyik legnevezetesebb címjegyzéke. de nem csupán az övé volt a könyvtár. Ptolemaios alapította a Serapis templom melletti könyvtárat (Serapeion = fiókkönyvtár).Az alexandriai könyvtárban a műveket kőszekrényekben tárolták. Saját másolatok készítése eredeti művekről. théké = láda → BIBLIOTHECA latin elnevezés. 5. A könyvtárban dolgozó tudósok fontos szerzők műveinek hiteles és pontos szövegkiadását jelentették meg. majd felsorolja a műveit. A könyvtár elnevezés görög eredetű: biblos = könyv. e. Költő és grammatikus volt. Beszerző ügynökök utaztatása. Az ókori görög könyvtárak és a hellenizmus korának könyvtárai A Kr. Például a Platón által alapított Akadémia nagy tudományos gyűjteménnyel rendelkezett. A Museion-on belül hozták létre a könyvtárat. II. A Nagykönyvtárról Kr. Céljának tekintette az egész görög irodalom összegyűjtését.ig van adatunk. e. ahol a hellenisztikus kor szakkönyvtára működött. könyvtárat állított volna fel. legnagyobb könyvtára. 4. irodalmárok) gyűjteményeként jöttek létre. e. Tulajdonjogi szempontból Arisztotelész könyvtára sajátos átmeneti formát képviselt. e. Egy polcon egy költőnek voltak a művei. Ebből mintegy 200 ezer tekercs gyűlt össze eleinte. Rhodosból hoztak be könyveket. de arról még nem. azaz egy műnek az összes lehetséges kiadását lemásolták. Görögországban először magángyűjtemények alakultak ki és később jelentek meg a közkönyvtárak. Megnövekedett a könyvtárak szerepe és nőtt a tudományok iránti érdeklődés. A tűzvész után megnőtt a Serapeion könyvtár szerepe. A Kr. 4. vagy nem adták vissza a kölcsönkért alapműveket. ami megnövelte a könyvtár állományát és szélesítette a gyűjtőkört.Egy alcsoporton belül szerzői betűrendben van feltüntetve a mű. hogy hány sorból állt a mű.VI. Ő volt a Museion és a könyvtár vezetője. Korabeli tudósok gyűltek itt össze. 40 ezer tekercset tartalmazott. 2. 391. Ptolemaios uralkodása alatt összesen fél millió tekercs. hogy az állam gyűjteményt. akit phalérosi Demetrionnak hívtak. Az állomány anyaga két fő részre oszlott: költő prózaíró vegyesszakok epikusok történetírók elégikusok szónokok szatírikusok filozófusok lírikusok orvosok tragédiaírók természettudósok komédiaírók (Az alábbi felsorolás alcsoportokat tartalmaz a főcsoportokon belül. Mivel a mű címe elmaradt a katalógusból. ismerteti annak önéletrajzát. (Ezeket vagy lemásolták. Katalógusa 120 könyvből állt. u. Az arab uralom idején pusztult el az alexandriai könyvtár. . A Kr. században magángyűjtemények jöttek létre a türanoszok udvaraiban. Ptolemaios uralkodók hozták létre. Euripidésnek számottevő könyvtára volt. amely kb.) Könyvbeszolgáltatásra szólították fel a kikötőben állomásozó kapitányokat. akik tervszerű könyvfelkutatást végeztek. Lefoglalták az alexandriai kikötőbe érkező könyvrakományokat.A Museion (Nagykönyvtár) Kr. I Ptolemaios és II. 5-4 század fordulóján magánkönyvtárak alakultak ki.

4. Pergamoni könyvtár: 100 évvel később keletkezett. Ez volt a világ első nagy szakkönyvtára. Pergamonban új írásanyag a pergamen. II. Hézagosak az ebből a korból származó könyvtártörténeti írások. 200-150 között. u. Templom mellett állt és templomi iskolát látott el segédanyaggal. Eumenés alapította a könyvtárat Kr. (Pergamon városa Kis-Ázsiában található) II. A pergamoni gyűjtemény típusban eltért az alexandriai könyvtártól. Szándéka az alexandriai könyvtár utánzása volt. Maradványait 1878-ban tárta fel K. Ezek a gyűjtemények építészetileg is követték az alexandriai könyvtárat. Kezdetben lifterának. A pergamoni orvosi főiskolát Hadrianus alapította meg a Kr.Hatással volt a római könyvtárakra és a vatikáni könyvtárra. Human. e. A késői ókorban és a középkorban fontos ismerethordozóvá vált. században pergamennek nevezték. azaz bőrnek hívták. három könyvraktára és egy oszlopcsarnoka. a Kr. e. ezért templomi iskolai könyvtárként is működött. A könyvtárnak volt egy díszterme. Másutt is alapítottak az uralkodók könyvtárakat. században. mert az királyi könyvtár és nyilvános tudományos könyvtár volt. mint az alexandriai könyvtár. 9 .

A felszabadított görög rabszolgák szolgaként és írnokként voltak alkalmazva a könyvtárban.VII. 4. II. században Rómában 28 nyilvános könyvtár működött. Róma példáját a többi provincia is követte pl. hogy Róma ne csupán a világ ura legyen. Az ókori nagykönyvtárak a megfelelő irodalom lehető teljes összegyűjtésére törekedtek. 10 . Az első nyilvános könyvtárat így Július Caesar barátja Asinius Pollio alapította Kr. Julius Caesar nyilvános tudományos könyvtárat akart felállítani. A tekercseket faszekrények polcaira helyezték. A főiskolai könyvtárakat a főiskola hallgatói. Könyvállománya: ibériai hadizsákmány volt. hanem annak kulturális központja is. oktatói és a külső érdeklődők használták. A hadizsákmány szerepe jelentős a római könyvtárak állománygyarapításánál. Templomok mellett papok vezették a könyvtárakat. kormányzók. Kr. amely fontos állami tisztségnek számított. Traianus Könyvtár . amelyek megfelelő elrendezés esetén már tárgyszókatalógus jellegűek voltak. amely előfutára a könyv hátsó feliratának. Nagyobb könyvállományok esetén a ládákat. Ezekből kölcsönözni is lehetett. Lucullus – amelyek magánkönyvtárakként működtek. M. században Rómában könyvgyűjtemények jöttek létre. A tudósok mellett könyvtári ügyintézők. Augustus császár két gyűjteményt hozott létre: 1. közigazgatási tisztviselők. Vitruvius Pollio építészeti művének egy fejezete szól a könyvtárépítésről. A könyvtárelmélet kezdete erre az időszakra tehető. görög minta nyomán készült. magán és királyi könyvtárak jöttek létre. írnokok és szolgák dolgoztak. 39-ben Rómában egy templom csarnokában. Tiberius is alapított könyvtárakat. . vagy másolóműhelyben folyt a másolás. pl. Az ókori nagykönyvtárakban külön másolószobában. . azaz a titulust. . papok. Egy nagyobb könyvtár szisztematikus állományjegyzéke átvehette a kallimachosi katalógus bibliográfiai funkcióját. főként templomokkal. A polcokat egymásra helyezték. Állományvédelem : . 109-32 között Atticus könyveket másoltatott. Gyakori dolog a könyvtekercsek cseréje.Néhány hatalmas gyűjtemény alakult ki. A római birodalom könyvtárai és a görög-római könyvtárügy jellemzői Könyvtártörténeti szempontból megállapíthatjuk. Az Octavia tiszteletére emelt oszlopcsarnokban muködött. Állománygyarapítás : A könyvmásolás szerepe jelentős nagyobb gyűjteményeknél. A tekercseket egymásra halmozták és a rájuk függesztett ismertető cédulák alapján azonosították azokat. e. Apolló templomának közelében a Palatinus dombon Kr. így galériás szerkezetet képezve. II. irányították az állományépítést és a kutatást. Az állományt szakcsoportokra osztották. tudósok és a szabad érdeklődő polgárok. Az első könyvtárismereti munka: M. e. védelmi okokból. Atticust Róma első nagy könyvkiadójának tekintjük. Herculaneumi lelet a Vezúv kitörése után magánkönyvtárat találtak itt. A gyűjtemények használói: Az állami tudományos könyvtárak használói közé tartoztak: a hivatalnokok. Szicília. Nem teljesen eredeti írás.-III. Terentius Varro-nak: A könyvtárakról című műve. berendezésről. Nemcsak a tulajdonos használhatta ezeket a nagyméretű gyűjteményeket. Állománya: latin és görög nyelvű osztályra tagolódik. amely tartalmazta a könyvtekercs tartalmára történő utalást.Lassan nőtt a könyvtárak száma is. azaz az állományt görög és latin nyelvű osztályra tagolták. Az állomány feltárása: A feltárás több lépcsőben történt. Szakkönyvtárakban szakirodalmat gyűjtöttek. A helybenhasználat majdnem kizárólagos ezeknél a gyűjteményeknél. században minden nagyobb városban volt könyvtár. fapolcokon vagy faszekrényekben tárolták. Római könyvtárakra jellemző a kettős tagolás. a Kr. hagyatékok és magánajándékok beszerzése. Az állomány szisztematikus felállítása esetén adattáblák (görögül pinakes=táblák) irányították el a használót. azt hogyan állították elő és hány példányban jelent meg. A görög-római könyvtárügy általános jellemzői: A római könyvtárokban a világi állomány túlsúlyban van. Megszületik a szakterminológia. Galícia. A római előkelők körében gyorsan elterjedt a könyvgyűjtés. hogy a római kultúra a hellenisztikus kultúra hatására alakult ki. A római nyilvános könyvtárban létezett kölcsönzés. Állomány elhelyezése: A könyvtekercseket fatáblákban. Könyvtári személyzet: Tudósok vezették a könyvtárt. A Kr.A görög-római kultúrkörben templomi. amely a Traianus bazilikát övezte oldalt. Kr. Feltárásnál megadták az azonosító címkét.: a pergamoni könyvtárat. vagy a polcokat szakcsoportonként különítették el.: az alexandriai Museion könyvtára. u. pl: Sulla. . e.e. u. fürdőkkel és gyűlésteremmel összekapcsolva. 2.legjelentősebb gyűjtemény. Szakkifejezések alakulnak ki a könyvtári munkafolyamatok leírására.Általában tudományos intézethez kapcsolódtak a könyvtárak. Főként hadvezérek alapították ezeket a gyűjteményeket. Görög és latin osztályt alakítottak ki a gyűjteményben. A római gyűjtemények építészetileg a hellenisztikus példát követték. A mai katalógusok előfutárai voltak a leltárak=inventárak. amely nyilvános volt pl. felvette a versenyt az alexandriai műhellyel és filológiai leírásokat készített. Tudósok álltak a római könyvtárak élén procurátori rangban.A belső fal köré egy külső védőfalat húztak. A könyvtárak személyzetét felszabadított görög rabszolgák (libertinusok) alkották. 28-ban.

u) Kettőt ezek közül a betűjegyek fölé húzott jellel. A Korán eredeti szövege ezzel az írással készült. század végén a hiragana egyszerűsödik. Mindent oldalnézetben ábrázoltak. karkötőket. a virágos kúfit azonban csak a Korán másolására használták. valamint épületeket. mint az arámiak. de a nagy földrajzi távolságok miatt minimális volt köztük az érintkezés. a jövevényszavakat. Yucatán első püspöke összeszedette az indián kultúra emlékeit és máglyatűzre dobatta a maja kódexeket. A maja írás minden írásjegye kis négyzetet tölt ki. Ez nem egyszerű. Arab írások A betűírás arámi közvetítéssel jutott el az arabokhoz. A 19. tálcákat. mert a Korán fejezeteit nem tudták helyesen értelmezni. fügefaháncs. Így jött létre a kódex forma. Létrehozták a szögletesebb jelekből álló második szótagírásukat. Az azték írás jobban őrzi a képírás jelleget. arab. agavé-papír. Másfél évtizeden át folyt a háborúskodás. A kúfi korábbi változata a naszkhi. Az arab írás első. Az aztékok vallásos világképét feltáró kódexek szintén jelentősek. A kúfi lett az arab írás díszítő írása. nagy eredménye a 7. A misztékek képírása később ideografikus jelleget öltött. 11 . Japán írás A Kr. Engedélyeztek még 26 vitatott és 600 „megtűrt” jelet. Gyakran díszítenek írással használati tárgyakat. A japán kormány 1942-ben elrendelte. század folyamán a naszkhi teljesen kiszorította a kúfit. A muszlim vallás tiltja az ember-és állatábrázolást.000 fogalomjelölő írásjegyet is. Az arabok jobbról balra haladva írják betűiket. amely hajlékony vonalvezetésű írás. hanem összehajtogatták. 3. hogy az írásnak vízszintesen és balról jobbra kell haladnia. a maja kódexek nagy része elpusztult. 1958-ban írásreformot hajtottak végre: a kandzsik számát 3-4000-rol 1853-ra szállították le. Az aztékok és maják már állandósult hangértékű szójeleket alkalmaztak. japán. Ezeket nem tekercselték. Egyik kéziratában megfejtette a maja írásjegyek közül a hónapok és napok nevét rögzítő kis ábrákat. a kandzsik alkotják. amelyeket főleg földrajzi és családnevek írásánál hagytak meg. amely kőbe vagy fémtárgyakba vésve. Az aztékok apró képecskéket festettek. mert a két nyelv alapvetően különbözik egymástól. hogy elkezdjék hittérítő munkájukat. Katakanaval írják a földrajzi és személyneveket. i. A hiragana olyan írásforma. században: a kínai szójeleknek egy kisebb csoportját használták fel és kialakították a „hiragana” elnevezésű szótagírást. Diego de Landa. Néhány azték kéziratot és nyolc miszték kódexet találtak. Négy maja kódex. A kínai izoláló nyelv. A 7-10. kerámiába égetve fordul elo. Hiraganával írják a japánok a ragokat. A japán viszont agglutináló. egyet pedig a betűk alá tett vonással fejeztek ki ilyen formán: a= u= i= Ez a megoldás sem zárt ki minden bizonytalanságot. Az iszlám térhódításával együtt járt az arab írás széles körű elterjedése. Nyolc miszték kódex: a régi Mexikó történetét tárgyalták 692-tól a spanyol hódítók megérkezéséig. 11. amely elkerülte a könyvégetést. Írásanyag: -szarvasmarhabor. amely alkalmazkodik a nyelvhez és alkalmas a japán nemzeti irodalom kifejezésére. majd a kész rajzot kiszínezték. A fennmaradt kódexek 3 csoportba sorolhatók: 1. Végül a 11. A korábbi hagyomány szerint: felülről lefelé és jobbról balra lehetett írni. a többit az arabok pótolták. A japán nyelv megtartja a kínaiaktól átvett mintegy 25. században a japánok átvették a kínai fogalomírást. A variációk kialakulásának oka. A két szótagírás mellett a harmadik japán írást a kínaiaktól átvett fogalomjelölő írásjelek. A fügefaháncsból és az agavé-papírból tízméteres csíkokat állítottak elő. 4-5. század végére 3-4000 jelet használtak. Könyvégetéseket végeztek. században elterjedt kúfi írás. a névutókat és az igekötőket. 1. A meghódított területekre dominikánus és ferencesrendi szerzetesek érkeztek. 22 mássalhangzó származik az arámi nyelvből. Gazdagon díszített változatát. ragozó nyelv. A misztékek képírást használtak. A középkori írások (azték és maja. 8-9. századból fennmaradt arab kéziratokban a kúfival találkozunk. Előbb fekete színnel meghúzták az ábrázolt dolog körvonalait. a „katakanát”. 700 és 800 között a magánhangzók jelölésére megoldást kerestek. kész munkát fatáblák közé foglalták. hogy az iszlám világban több kulturális központ jött létre. Csupán három alapmagánhangzót jelöltek írásban: (a. Századokon át egymás mellett élt az arab írás két változata.VIII. A hiragana és a katakana 71 jelből áll. Az arab írás elterjedtségét tekintve sokáig versenytársa volt a latin betűnek. ezalatt a maják milliói pusztultak el. amelyet a maják és az aztékok átvettek. Az írás díszítő motívum. 2. a ragozást nem ismeri. A megírt. A kúfi egyházi nyelvben használatos írássá vált. 2. 2. Az arab írás 28 mássalhangzóból áll. Azték kódexek – ezek főként naptárak. A cirill és a latin írás fejlődése a középkorban A Yucatán-félszigeten virágzó kultúra a spanyolok hódításának lett áldozata.u. főként nagy mecsetek vagy dzsámik homlokzatát. A japán írás továbbfejlődött több lépcsőben: 1. székely rovásírás). Mindössze négy maja kézirat maradt fenn. Ötezer pogány templomot és húszezer bálványt romboltak le. Az arab írásnak különböző változatai jöttek létre.

Alkuin tevékenykedett. Két szerzetes Cirill és Metód indult el Morvaországba erre a felkérésre. Az ő érdeme. A morváktól a csehek is átvették a glagolita írást. amely a kereszténység térhódítása miatt megsemmisült. Kerek ívei.Ebből adódóan helyi írástípusok alakultak ki. Husz János a 15. hogy az istentisztelet és a teológiai oktatás nyelve csak a latin lehet. A 9. Útjukra készülve megszerkesztették a szláv ábécét. században Bulgáriából Kijevbe került át a szláv irodalom és írásbeliség központja. Ez az írás technikájában és írásformájában hasonlít a német rúna-íráshoz. Svájci lelet – ún. amelynek ábécéje 43 betűből áll. század végén Metód egyik tanítványa. A törökök a szokdoktól vették át az arámi betűírást. A délszlávok közül a horvátok. olasz kolostorokat alapítottak. Szamarkandban rendezték be az első papírgyártó műhelyt. A hercegi könyvtár Csehországból Svájcba került 1930-ban. a „sziyaqatot” használták.u. hogy elterjesztették Európában a papírt. A karoling minuszkula kevesebb helyet igényelt. érmékre. A 11. A latin írás fejlődése a középkorban A nyugat-római birodalom bukása következtében az írás lehanyatlott az európai kontinensen. papirusz. ahol egy angol szerzetes. A székely írás a pogány magyarságnak általánosan használt írása. ami nem volt jelentéktelen dolog a népvándorlás után beállott pergamenhiány idején. amelyek hiányoztak a görög nyelvből. Sorvezetése jobbról balra haladt. A rovásírás török. A glagolita ábécé 38 betűből állt. A rovásírás a régészeti leletek alapján a honfoglalás előtti időből származik. nikolsburgi ábécé. A 8. A törökök és a perzsák más-más írástípust vezettek be: A perzsák az egyházi és jogi munkák írásához a „naszkhit” használták. amikor Rasztiszláv morva fejedelem püspököket és tanítókat kért a bizánci udvarból a német papság ellensúlyozására 862-ben. Egyes jelei a görög ábécéből származnak. Vándorszerzetesek francia. Az ábécé azonos nagyságú nagybetűkből állt. Más írásváltozatokat csak a hivatásos kalligráfusok tanultak meg. Az araboknak jelentős szerepük volt abban. Kereskedelmi és családi levelezésben a sok szabálytalan betűkapcsolást megengedő „sekasztét” részesítették előnyben. megalkotva a később glagolitának elnevezett írást. a régi cirill. A románok a keleti ortodoxiához csatlakozva a templomi szertartásoknál használatos ószláv nyelvet használták. A cirill ábécé megalkotója 24 betut átvett a görögből. A székely-magyar rovásírás 16 betűje hasonlít a türk betűkre. A magyarokat Urál-vidéki őshazájukban érte ez a türk hatás. A keleti keresztények nem fogadták el azt az elvet. a többi pedig a saját leleménye. liturgiával és a latin nyelvet használták. A cirillben megmaradt a háromféle „i” betű. Az irodalmi művek írásához a „naszta’liq” írásmódot alkalmazták. amelynek eredményeként létrejött a türk írás. 5 betűjelet a glagolitából kölcsönzött. orosz. kőtábla. Magyarországon a török pénzügyigazgatás külön írástípusát. Az oszmán-törökök nem kedvelték a naszkhit. szerbek és a bolgárok körében terjedt el a glagolita írás. Tehát 751-tol használják az arabok a papírt. német. István pápa tiltására 896-ban a csehek felhagytak a szláv írással. de a glagolita íráshoz továbbra is ragaszkodtak a latin betűs írás használata mellett. helyette kifejlesztették kancellári használatra a „dívánit”. és a sémita vésett jelekhez. Marsigli-féle naptár: Marsigli olasz hadmérnök lemásolta egy székely kalendárium szövegét. A székely rovásírás A székelyeknek saját írásuk volt. 9. A horvátok az egyházszakadás után csatlakoztak Rómához. VI. amelynek a rovásírás átvétele köszönhető. században bevezette a lágyítójeles helyesírást. század végén kialakult a karoling minuszkula (kisbetűs írás) Nagy Károly udvarában. hogy meghonosította és elterjesztette a karoling minuszkulát. Kevés székelyrovásírásos emlék maradt fenn: 1. A cirill írás fejlődése a középkorban A bizánci és a római kereszténység között erős ellentét alakult ki a középkorban. Íróanyag: a pergamen ív. Kliment megszerkesztette a cirill írást. türk eredetű írás. Az íráskultúrát az ír és brit szigetek őrizték tovább. ezért maradt fenn náluk ez az írás. Pénzre. 751-ben a talászi csatában a bagdadi kalifa sok kínai hadifoglyot ejtett. A székelyek elkülönülve és önálló szervezetben éltek. hajlásai összhangban voltak az építészetben virágzó román stílussal. az „st” ikerbetű. valamint egy kánonjogi művet lefordítottak óbolgárra. oklevelekre került ez a lendületesebb írásforma. ukrán. A szépirodalmi műveket a perzsáktól kölcsönvett ta’liq betűivel írták. akik elárulták neki a papírgyártás titkát. két jel pedig a glagolita megfelelő jeleire emlékeztet. tevecsont. Kijevből terjedt tovább az óegyházi szláv írás. A cirill írást a görög manisculából (nagybetűből) fejlesztették ki. Fejlett kulturális élet folyt udvarában. ezért kialakult a hétköznapi életben használt „riq’at” írás. és a Biblia egyes részleteit. Ez a sajátos írástechnika a székelyek és a pásztorok körében tovább élt még a múlt század végén is. Ez tulajdonképpen lejtő sorokban történő írás. A cirill írás a Kr. században alakult ki. Ez a glagolitánál egyszerűbb vonalvezetésű írás. 12 . Jelentősek a székely templomok feliratai. Konstantin új betűket is bevezetett azokra a szláv hangokra. szerb területeken a cirill írást vették át teljes mértékben. pálmalevél. A görög minuszkulából (kisbetűből) kiindulva Konstantin megszerkesztette a szláv ábécét. Ebből az írásból további írásváltozatok jöttek létre Európában. Az egyik árverésen találtak egy ősnyomtatványt. A bolgár. 1863-ban tértek át a latin betűs írásra. amelynek végén a székely-magyar rovásírás 46 betus ábécéje szerepelt. 3. A karoling minuszkula után a könyvírás-és másolás gyakorlata megváltozott. Meghonosították az ír szemiunciális (inzuláris) írást. 2.

11-12.a fejezetcímeket nagybetűvel írták. Ausztrália felfedezése után meghonosodott. esztétikus írásforma. .A gótikus kurzív írás megváltozott. . amelyet teológiai. amelynek rövidített változata a gót kurzív írás. A románok 1863-ban tértek át a latin betű használatára.11.15-16.13-14. innen ered a kapitális elnevezés (caput=fejezet). A szöveg olvashatósága romlik és nehezen érthető. században a térbeli elrendezésben teljesedett ki.. amelyekkel összekötik a betűket. A szöveget pedig igen jól olvasható kisbetűkkel tüntették fel. . . a törökök pedig 1928-ban kezdték el használni a latin betűt. Az emberiség nagy része ezt az írást használja. Eltűnik a betűformák kerekdedsége. Az albánok 1908-ban. . ahol a betuk gömbölyű vonalai megtörtek. A függőleges betűtörzsek szorosan egymás mellé kerültek. században a gótikus minuszkula Angliából származik.A könyvnyomdászok ezeket a betűket használták fel a nyomtatott betűk jelölésére. században: a kódexek írástípusa a humanista kurzív minuszkula. Amerika. A latin betű a középkorban Európa-szerte elterjedt. szögletes betűforma. század után Európában elterjedt a karoling minuszkula.Újabb írásforma: a missálé. Megjelennek a fejek és a lábak. akik a latin muveltséget használták.A 8. amely a 14. . Az államalapítás után rögtön átvettük a latin ábécét. Világos. A latin cursiva hatása érződik rajta.14-15. A betűk keskenyebbek. amely összeszorított. . században Európa-szerte elterjedt a gótikus írás. . amelyhez a római kapitális (nagybetűket) betűket és a karoling minuszkulát használták fel. a sortávolság minimálisra csökkent. liturgikus művekben használnak. 13 . században megjelent az olasz minuszkula. a betűk hajszálvonalakra emlékeztetnek. De: megmaradtak a kétjegyű mássalhangzók ábécénkben. keskeny betűforma. Keskeny. században: a gótikus kurzív írás és a textúra (térbeli elrendezés) elemeiből születik meg a basztarda (korcs) írás. . A magyarság csatlakozott azokhoz a népekhez.

amelyeket ritkán használtak. századtól. Európában lassan terjedt el a papír. . . A középkori kódexek és készítésük: . Amikor képeket festettek beléjük „miniatúráról” beszélhetünk. hogy a régi kódexek lapjairól lemosták vagy kivakarták az írást. .A kódexekben sok kép. Európában az arabok 1150-ben hozták létre az első papírmalmot.) után 3 kultúrkör alakult ki: 14 . Magyarországon 1520-ban állították fel az első papírmalmot Lőcsén. hanem másolatok. A kézirat fejlődése a középkorban A nyugat-római birodalom bukása (476.A régi kódexek nem eredeti fogalmazványok. írásra alkalmassá tett juh-. A kínaiak találmánya az arabok a 8. . A könyvkötéshez szükséges anyagot kezdetben a kolostorban állították elő. Ekkor vált szokássá.Új tudományág jött létre a kodikológia. Célja: a kódexek azonosítása. Európában későn jöttek létre bérmásolóműhelyek. A pergamen előnyei: . kiemeltek.Kolofont tartalmaztak. amelyet stílusnak neveztek. . a XIII. díszítéseket (képek. századtól papír is. századtól vették át a papír használatát. mint a papirusz. a bizánciak a 11. címek első betűi nagyobb méretűek. könnyebben kezelhető. díszes kezdőbetűt „iniciálénak” nevezzük. Szigorú munka folyt ezekben a műhelyekben. számbavétele ⇒kódexkatalógusok készültek a segítségével. Az araboknak volt először papírmalomja. miniátor szerepe. később a lapokat összehajtották és két fatábla közé szorították. főleg Pergamon városában (innen a neve). vagy minden levél végére ráírták a következő levél első betűjelét.A könyv végén az „explicit”= kigöngyöltetett kifejezés állt. . azaz a következő füzet kezdőszavát.Címlap helyett az incipit („Hic incipit liber”= itt kezdodik a könyv) írta le a könyv címét. . kb. Új írásanyag: a papír.Az arab és bizánci kultúrában már iparszerű bérmásolóműhelyek létesültek. . A nagyobb.A kódexeket odaláncolták az íróasztalhoz főleg azokat.vagy borjúbőr.tartósabb. ezért fontos az illuminátor. Az egyes fejezetek elején pirossal írva az „incipit” kifejezés állt. amely olcsóbb a pergamennél. . . században jelentek meg Európában a bérmásolóműhelyek=stationariusok. illusztráció található.A pergamenlapokat krétaporral szórták be. amelyeket magánosok hoztak létre. A könyv megírásának és tárolásának helye ugyanott volt. Az ismételten felhasznált pergameníveket palimszesztnek nevezzük. A kéziratos könyv (kódex) a középkorban A középkor jellegzetes íróanyaga a pergamen.Nincs címlapjuk: .mindkét oldalára lehetett írni. Pergamen meghatározása : finoman kidolgozott. amely a kódexeket vizsgálja. . amelyek szorosan összefüggtek az egyetemek kialakulásával. .A könyvek előállítása másolóműhelyekben történt. amely az 5. akik illusztrációkat. Népvándorláskor az állatállomány megfogyatkozott és nehezen lehetett pergamenhez jutni. amelyeket scriptóriumoknak nevezünk. később pedig beléjük másolták a műveket. Az elkeveredés elkerülése miatt a füzetre ráírtak egy custost= őrszót.A könyv végén volt a könyvcím. . A 13. A könyv írója. hogy a tinta jól fogjon rajtuk. . A szerzeteseket scriptoroknak. keretek) készítettek. Először elkészítették a kódexeket. 15-20 papirusztekercs anyagát tudták egy kódexbe bemásolni.A kódex előállításában a rubrikátornak jelentős szerepe volt. ami a könyv végét jelezte. Bekezdések. amely a IV-XVI.  Többen lemásolták a szövegeket és egy könyvet készítettek belőle. századtól kiszorította a papiruszt. A kódex előállításával. .A pergamen felszínét dörzskővel egyenesítették ki. Később papírmalmok és másolómuhelyek létesültek erre a célra.Több muvet tartalmaznak.Az íróvessző egy olyan fémhegyű pálcika. században keletkezett. szerzőjét vagy a tartalmára vonatkozó utalásokat.A könyvírás és a könyvkereskedelem ekkor alakult ki. aminek a jelentése fatörzs). azaz leíróknak hívták.A lemásolt kéziratot a ligátor kötötte össze.IX. Ezt is piros tintával írták.A kódex szövegét füzetekbe írták ⇒ 8-10-12 leveles kis füzetek jöttek létre. fontos szavak pirossal való kihúzása vagy az egész szó piros tintával való írása a feladata. Elő-Ázsiában már időszámításunk előtt írtak rá.A pergamen kódexekben: eleinte 4 hasáb volt 1 oldalon. . Így jött létre a kódex forma („caudex”. A tanuláshoz szükséges kéziratokat az egyetemeken másolták. másolója ugyannak az intézetnek volt tagja. tartalmával és művészeti hatásával foglalkozik. ahová beilllesztették a másolás helyét és idejét. . .A könyvek előállítása kolostori. . Anyaga eleinte pergamen. A kódexek egyéni munkával készültek kétféleképpen:  A scriptor egyedül lemásolta a műveket vagy. Ezek a másolóműhelyek kolostorokban működtek. . késobb 3 hasáb utána 2 hasáb végül 1 hasáb .A fejezetek. . Eleinte a papiruszhoz hasonlóan tekercsalakban használták. fejezetcímek.Ónvesszőt használtak a sortávolság megválasztására. Kódex (kéziratos könyv) fogalma: Olyan kézzel írt könyv. A könyvnyomtatás után ez a folyamat felgyorsult. kecske. királyi könyvtárakban folyt. de a reneszánsz korban virágzott.

A 11-12. aki egyben III.ritka a vallásos témájú művek száma. Richard de Bury angol kancellár. amelyben az egyházi kultúra mellett a lovagi és polgári kultúra egyaránt jelentős. hogy az antik irodalmat is meg kell őrizni.) tevékenysége jelentős: Dél-Itáliában kolostort alapított. A 8. .Cassiodorus (470-562. .lehanyatlik az antik kultúra ⇒ Ezek a változások hatnak a könyvkultúra fejlődésére.A 14-15. de már elkéstek ezzel a törekvéssel. . . század elején megjelent az első pápai index. A városi polgárok körében féltudományos és nemzeti művek voltak elterjedve. Nő a könyvek iránti igény. 2. A tudomány összesen 2000 görög szerző nevét ismeri. században változás következett be. cs. Az írásbeliség széleskörűvé vált. 3. V. században a laikus bibliofília (laikus személyek körében szintén jelentkezik a könyvgyűjtés szenvedélye) válik meghatározóvá főként Franciaorszában. századig. II. A kéziratmásolás és a könyvkereskedés ugrásszerűen megnövekedett. Terjed az írásbeliség és fellendülés tapasztalható a könyvkultúrában. lelkes dicséretéről írt Philobiblion című művében. amelyet Viváriumnak nevezett el 540 körül. Sokan rádöbbennek arra. A feudális urak vagyonának jelentős részét képviselik a könyvek. században a reneszánsz könyvkultúra virágzik. de megszabta. .kialakul a feudalizmus.A 12-13.a humanisták sok antik szerző művét gyűjtötték össze. . A Medicieknek dolgozott főként. Tartalmilag a könyvek egyházi jellege dominált. Fejlődnek a tudományok. század végéig jelentős a németországi fuldai és Szent Galleni kolostor tevékenysége. . .A 11. Nemcsak könyvmásolás. A könyvek tartalmi összetételében jelentős tartalmi változás következett be: . amely összhangban van a képekkel. Könyvei külső megjelenítése esztétikus. A 6. . Tevékenysége átfogta a kultúra egészét.) francia király támogatta a könyvmásolást és illuminált céhek jöttek létre. iskolát alapított. . században könyvmásolóműhelyek jöttek létre kolostorokban. cs. . a Decretum Gelasianum. Az antik örökséghez szelektíven viszonyultak. Könyv szeretetéről. Értelmi érvekkel igyekszik bizonyítani a vallás igazságait. egyházi intézmények fenntartása mellett szorgalmazta a másolóműhelyek létrehozását. hogy mit másoljanak. Fülöp irodalmárokat. Ez egy filozófiai irányzat. 15 . A kereszténység számára az írás nélkülözhetetlen elem. század átmeneti időszaknak tekinthető. Nemzeti nyelvű írásmű több helyen jelentek meg. fordítókat foglalkoztatott. Ez az időszak a kéziratos könyvkultúra csúcsidoszakának tekinthető.1. A kormányzati. Károly a nemzeti kultúra megjelenítésére törekedett. A könyv iránti szükséglet csupán egyházi célokra korlátozódott.: A káros művek csoportja. A keresztények számára megengedhető műveket tartalmazta ez a felsorolás. IX.11-12. A műveket három fő csoportba sorolták: 1.Leghíresebb kéziratkereskedő Itáliában: Vespasiano da Bisticci. A 6. meghatározó elem az antik kultúra felé való fordulás. .A 13-14. A természettudományos műveltség őrzői az arabok.A 8-9.kevés nemzeti mű született (ez alól kivétel Itália). Néhány velencei könyvkereskedő görög kéziratokat vásárol a bizánci birodalom bukása után.A 13. Lefordíttatta Augustinust franciára. Richard de Bury szenvedélyes könyvgyűjtőként vált ismertté. A nyugat-európai kultúrkör: . században új elemekkel gazdagodik a könyvkultúra. kevés a világi irodalom. Jelentős az arab uralkodók kezdeményező szerepe pl. mint a nyugat-európai kódexek. 250-tol maradtak fenn művek. cs. Később a szerzetesek ezt a tevékenységet tovább terjesztették körútjuk során. III. azaz a jegyzetel.A lovagi költészetben a könyv kéziratos formában terjed el.: A vallás számára szükségtelen művek. . amelyek a megismerést szolgálták. században megjelenik a skolasztika. A bizánci kódexek sokkal díszesebbek. Formai változások: . Lajos (1226-1270. bizánci 3. . .: A teológia számára hasznos művek. . Hatása: a kézirat külsőmegjelenése leegyszerűsödött és olcsóbbá vált az előállítása. Terjed az írásbeliség. arab. A könyvkereskedelem központjai: Firenze. amely a cluny reform után jelenik meg. Theodosius császár 418-ban minden keresztényellenes művet elégettetett. Császári könyvtárt.u. Művét könyvtárhasználati útmutatónak szánta. Arab kultúra: a világi elemeknek fontos szerepe van.A könyv luxuscikké válik. hanem az írás és a kéziratok díszítésének művészete (inzuláris stílus) is folyt ezekben a kolostorokban.létrejön a kereszténység. Velence. A világi irodalom és tudományok terjesztése kiemelkedő helyet foglal el az arab kultúrában.: Kammon kalifának célja egy fordítóműhely megszervezése. A szerzetesekkel latin és görög műveket másoltatott. Ez a szelektálás az antik irodalom pusztulását okozta. század végétől az ír és az angolszász kolostorok tevékenysége meghatározó. században felvirágzik a lovagi költészet. .A 6. A műveltség kizárólagos birtokosa az egyház volt a 12. A bizánci kolostorokban jelentős könyvmásolás folyt a nyugat-európai fejlődéstől függetlenül.Finom vonalú antikva betű jelenik meg a könyvekben. de csak Kr. Udvari könyvmásolómuhelyet és könyvkötőműhelyt létesített.Az egyetemek megszervezésével párhuzamosan elkezdődött a tananyag sokszorosítás. Pontos szövegek előállítására törekedett. nyugati keresztény (a nyugat-európai kultúrában fejlődött) 2. Az uralkodók példáját a főnemesek is követték. Edward angol király nevelője volt. században Nagy Károly udvara az európai szellemiség központja. .

Magyar Anjou Legendárium – Károly Róbert készítette. A hazai könyvkultúra megalapozója. Könyves Kálmánnak a könyvekhez való viszonya eltért a többi uralkodóétól. A csatári biblia kétkötetes mű volt. Nekcsei biblia – esztergomi prímásérsek. Béla korában megkezdődött békés fejlődés. amelyet a tatárjárás megrendített. 16 . A karthauziak kolostoraiban és az apáca kolostorokban fellendült és fejlődésnek indult a nemzeti könyvkultúra. ezért a tatárjárás előtti időkből kevés könyv maradt fenn. Bécsi Képes Krónika 1358. Bibliotheca Corviniana: Mátyás király saját könyvgyűjteménye. ezért minél több másolóra van szükség. bíboros bibliája 2. A tatárjárás nagy pusztulást okozott. ezért a kolostort két faluval kárpótolta. A kartauzi szerzetesek körében a könyvmásolás tevékenysége jelentős. A reneszánsz kultúra Itáliában fejlődött. Könyvfestő. a mai románkori kódexkészítés legszebb emléke. A kódexmásolás elkezdődött a székesegyházi iskolákban és a kolostorokban a 11. A 13. 1005-ben a téríto papok hozták el Magyarországra a könyvet. században békésebb. század második felében virágzik a reneszánsz könyvkultúra. Körülbelül 100 iniciálé található a műben. Az első könyvek behozatala Magyarországra a hittérítő papok tevékenységéhez kapcsolódik a 10. A könyv használata főként az egyházi személyek számára volt fontos. Nagy Lajos könyvtárából maradt fenn mindkét mű. 1008-ban a kéziratos könyvek másolása elkezdődött a bencések körében. 3. amely a megrendelő egyéni ízléséhez illeszkedik teljes mértékben. Mátyás Firenzéből vásárolt könyveket. Az apácakolostorokban kialakult a magyar nyelvű irodalom és a magyar nyelvű olvasás.: a pálosok szerepe. Megnövekedett a koldulórendek. olvasott. A magyarság az államalapítás kezdetén ismerte meg a könyvet. pl. 4.és könyvmásolóműhelyt hozott létre Budán. század elején. A 11-12. A könyvmásolás tevékenysége jelentős. században. Magyarországon egészen a reformációig fennmaradt a kéziratos könyvek dominanciája. A honfoglalás előtt a Kárpát-medencében már éltek keresztény lakosok. Világi bérmásolókat is alkalmaznak a könyvek másolására. század elejétől. Nemcsak írt. Saját kezűleg belejavított a kódexekbe. Oka: az apácák kevésbé tudtak latinul. Fáziskésés tapasztalható bizonyos időszakokban a magyarországi könyvkultúrában. ezért anyanyelvű olvasmányra volt szükségük. A magyarság életformája. Az értelmiségi réteg köre szélesedett. Több könyvet állítottak elő. ezért a könyvkultúra fejlődött. amelynek hatása Európában. Király Tükör=Pszeudo-Arisztotelesz: Secretum secretorum (Titkok titka) – az 1360-as évek végén keletkezett. század első négy évtizedében folytatódott a III. nyugodtabb politikai helyzet jött létre Magyarországon. század végén és a 11. A reneszánsz nem hatott nagymértékben Franciaországra és Angliára.A könyvek külső és belső megjelenítése harmóniában van egymással. A világi értelmiség száma egyre növekszik.. Az európai kultúrába való bekapcsolódás okai a következők voltak: 1. kultúrája nem sokban maradt el az akkori nyugat-európai kultúrától. A honfoglaló magyarság kultúrája eltért a nyugat-európai keresztény kultúrától. Vitéz János: humanista főpap. az Anjouk időszakában a királyi hatalom megerősödött. 3. A 14. más jellegű volt. ezért a könyv külső megjelenése leegyszerűsödött. A király udvar szerepe megnövekedett. 2. Itáliából rendelt könyveket. No a kódexek száma. Királyi érdeklődésnek köszönhetően remekművek születtek: 1. A magyar anyanyelvű papok képzéséhez könyvekre volt szükség. 4. A kéziratos könyv a középkori Magyarországon Kevés eredeti emlékanyag maradt fenn ebből az időszakból a nagy pusztítások sorozata miatt. hanem rajongott a könyvekért. A 14. Magyarországon és Németországban érvényesült. Kegyúra 1263-ban elzálogosította a könyvet. Mátyás király nevelője. Az anyanyelvű igehirdetés miatt a legtöbb magyar nyelvű kódexet ezekben a kolostorokban állították elő.

perzsa és latin nyelvű természettudományos műveket arab nyelvre fordították le. azaz a görög-latin kettős tagolást. Udvarában kultúrcentrumot hozott létre. amellyel a könyvtári munkamenetet és a feladatok elosztását szabályozta. Granadában és Toledóban. Bíborban született Konstantin császár egyetemet alapított. hiszen a könyvgyűjtés és a könyv szeretete elterjedt körükben. a megmaradt Keleti császárság ideiglenes központjában új könyvtárat létesítettek. a Sínai-félszigeten. Íróanyagnak a papírt használták. Léteztek állami nyilvános könyvtárak és főiskolai könyvtárak Bizáncban. A XI. 356-ban jött létre. Ettől kezdve kormányzati. a világ legrégibb felsőoktatási intézménye. Szerepük azonban csökkent és helyüket a kolostori könyvtárak vették át. A cordoba-i könyvtár: II.X. század végén tűzvész tört ki Bizáncban. filozófusok és tudósok hagyatékát a császári könyvtárba olvasztotta. A megmaradt művekről Pnotius tudós (897-ben) bibliográfiát állított össze. Bagdadban és az arab birodalom szinte minden nagyobb városában kalifák alapítottak könyvtárakat. amelynek központi könyvtárává vált a császári gyűjtemény. Az arab könyvtárak nagyméretűek. Arab könyvtárak a középkorban Művelődéstörténeti szempontból az iszlám kultúra szerepe jelentős. Az állami egység helyreállítása után az új könyvtár állománya egyesült a császári főkönyvtár maradványaival. azaz ahol elterjedt a bizánci kereszténység. Állományában a római mintát követte. mert létük dinasztiákhoz kötődött. Julianus császár magánszemélyek könyvgyűjteményeit. A 8. Gyorsan fejlődött és a legnagyobb állománnyal rendelkezett. A 11. Bizánci és arab könyvtárak a középkorban A konstantinápolyi Császári Könyvtár keresztény könyvtár. u. 280 művet sorolt fel életrajzi adatokkal együtt. Az 5.  A leigázott népek kultúráját vették át az arabok. Ma is fennálló intézmény. században a Császári Könyvtár feladatköre tovább bővült. században Kairóban megalapították az Al-Azhar főiskolát. században a keresztes hadjáratok során Konstantinápoly a Latin császárság fennhatósága alá került. tudomány és a könyvtárügy legfontosabb központjává. amely jelentőségben elmaradt a bizánci Császári Könyvtártól. pl. így megnövekedett a teológiai állomány a császári könyvtárban. de sikerült pótolni.  Jelentős palotai könyvtárak jöttek létre: Cordobában. sötét korszak volt. Ez a változás negatív fejlődést eredményezett. Magánkönyvtárak alakultak ki az udvari előkelők házában. századtól kezdődően Kairó vált az arab kultúra.  Az iszlám műveltség harmadik jelentős központja a Pireneusi-félsziget.  Bagdad kulturális. Ebben az időszakban a Császári Könyvtár színvonala jelentősen csökkent. Magára vállalta egy filozófiai és egy jogi főiskola irodalom ellátásának feladatát.  Az arab kultúrában az írásnak. század végén bekövetkezett felvirágzását tekintjük. hatósági könyvtár szerepét is betöltötte. századig. Az ókori szépirodalom és tudomány jelentősebb műveit gyűjtötte a könyvtár. amelynek forrása a Császári Könyvtár állománya volt. században sok antik irodalmi értéket elpusztítottak. A fejlett arab könyvkultúra előfeltételének az iszlám kultúra 8.  17 . a mór kultúra virágkorában 70 nyilvános könyvtár működött. Theodosius császár uralkodása alatt a kereszténység ismét államvallássá vált. A 6. században. A 13. Valens császár könyvtári instrukciót adott ki. A 10. A Császári Könyvtár gyűjtőköre tovább bővült az 5.  Az udvari és palotai könyvtárak általában rövid életűek voltak. A bizánci kultúra hatása Velencében és az orosz birodalom területén érződött. Al-Hakim kalifa fejlesztette a könyvtár állományát a 10. matematikában. Kr. 120 ezer könyv elpusztult. ami olcsóbb és könnyebb a pergamennél. (Kallimachos példáját követte). könyvnek és a könyvtáraknak fontos szerepe volt.  Görög.  Spanyolországban. Jelentősebb kolostori gyűjtemények. pl. tudományos vezető szerepe jelentős a XI. században. században Justiánus elkészítette nagy jogkodifikációját. az Athos-félszigeten lévő kolostori könyvtárak. hatalmas veszteség volt. Niceában.

A könyvtár fokozatosan önálló intézménnyé vált. A 3. . században saját másolóműhellyel rendelkezett. Céljuk: a hit terjesztése. A könyvtár két fő részre különült el: Bibliotheca magna: itt a gyakran használt kötetek voltak megtalálhatóak pulthoz láncolva. kolostorok könyvtárakat alapítsanak. hiszen egyfajta átalakulás ment végbe bennük a 14. A világi kultúra szerepe megnőtt és előtérbe került. A 8. századtól kezdődően. János újra megalapította a könyvtárat. A könyvtár az egyház tanainak terjesztésére szolgált. Állománya az egyetem bölcsészeti. 18 .-6.Pogány és keresztény szerzőket másoltatott szerzeteseivel. A könyvkultúra egyházi monopóliummá vált és az egyházi szerep dominált benne. amelyek a 3. Alkuin lett a tours-i kolostor apátja. hanem szétszóródott. Állománya gyorsan gyarapodott és a leggazdagabb európai gyűjteménynek számított. Másoltatott. Az egyetemek kialakulása megy végbe. amely a 9. Nagy Károly elrendelte.-15. Bibliotheca sacra-nak (szent könyvtár-nak) hívták ezeket a kolostori könyvtárakat. Kolostori könyvtárak jöttek létre templomok. 2. . században.  magánkönyvtárak. azonban ott nem alakultak ki egyetemi könyvtárak. 1. ma is fennálló könyvtára. diákokat láttak el könyvvel. A világi könyvtárügy Nyugat-Európában: A 13. Cassiodorus munkássága: . századig tartott. 1254-ben kollégiumot alapított a párizsi egyetemen belül. A városi polgárság felemelkedéséről beszélhetünk. A 14. ajándékokból és duplumpéldányok eladásából származó jövedelemből történt. Itáliai Bobbio kolostora: 11. mégpedig az. A párizsi Sorbonne egyetem könyvtára jelentős egyetemi gyűjtemény. orvosi és jogi fakultásainak megfelelő anyagot tartalmazott. XXII. Kopasz Károly magánkönyvtárat alapított. A karoling reneszánsz után az egyházi könyvtárak egyeduralmának kora kezdődött el. Cassiodorus tevékenységének köszönhetően a nyugat-európai könyvtárügy újjászületett. Támogatta a kolostori könyvtárakat. 789-ben pedig felszólította a kolostorokat és a püspöki központokat a szükséges vallásos művek gyűjtésére. A veronai püspök könyvtár az 5. ezek latin nyelvűek a 13. vásárolt és elbirtoklási joga révén gyarapította az állományt. teológiai. Mellettük püspöki könyvtárak is működtek. századtól kezdődően van adatunk a pápai könyvtárról.Célja az ókori tudományos irodalom megmentése és gyűjtése volt. így kulturális lehanyatlás következett be. skót szerzetesek hittérítőútjaik során másolóműhelyeket és kolostorokat alapítottak Európában. Egyetemi könyvtárak: A művelődés és a könyvgyűjtés központjai a városi oktatási intézményekbe. 6.-14. Az állomány minősége teszi értékessé a gyűjteményt. 4. Ebben az időszakban a kolostori könyvtárak meghatározóak. . Az egyházi gyűjtemények tehát nincsenek monopolhelyzetben.-12. Ezzel széleskörű könyvgyűjtés kezdődött el.-4. Kezdetben ezek a gyűjtemények liturgikus célokat szolgáltak. Gyarapításuk professzorok hagyatékaiból. A 6. Angolszász minta szerint rendezte be az apátság könyvtárát. Új szerzetesrendek jönnek létre. 5. Számos kolostori gyűjtemény jött létre. Gyarapodásának igen egyszerű oka volt. Kialakul a lovagi nemesség sajátos életstílusa. János elbirtoklási joga értelmében a pápai udvarban elhalálozott minden egyházi ember hagyatéka a pápai kamaráé lett. Az ír.Gyűjteménye mintája volt a középkori kolostori könyvtáraknak. domonkosok. Halála után gyűjteménye nem maradt együtt. iskolák mellett.-12. Ez a folyamat egészen a 12. s az egyház vezető szerepe megnövekedett. Az ír. Itália elől járt az egyetemek alapításában. hogy a püspöki székhelyek.  uralkodói könyvtárak.540 körül Dél-Itáliában Vivárium néven kolostort alapított.XI. A világ legősibb. a lateráni palotában kapott helyet. A középkori egyetemi élet alapja a kollégium volt. században Nagy Károly császár törekedett a műveltség növelésére. Az egyes kollégiumok gyűjteményeiből jöttek létre az egyetemi könyvtárak. Hatalmas könyvtárt rendezett be vétel és másolás útján. században új könytártípusok jelennek meg:  egyetemi könyvtárak. Érvényesül az arab kultúra hatása. skót kolostoroknak jelentős szerepük volt ebben. A királyság intézménye megerősödik. a könyvtárak állománya jelentősen gyarapodott. század elején XXII. Észak-Itáliában található. ferencesek. Az ír-angolszász hatás tehát érvényesült a karoling kultúrában. pl. a Notre Dame kanonokja és az egyetem kancellárja volt. amely mintája lett a többi kolostori könyvtárnak.-9. ennek eredményeként kialakult az európai kolostori könyvtárhálózat. századtól végbemegy az egyházi monopólium áttörése. századi kolostori könyvtár Szent Gallen könyvtára: több katalógusa maradt fenn. 3. Sorbonne a király gyóntatója. században keletkeztek. századig tartott. A nyugat-európai könyvtárügy a középkorban Kolostori egyházi könyvtárak Nyugat-Európában: A feudalizmus kialakulása következtében a világi művészetek visszafejlődtek. A 13. azaz az egyetemekbe tolódtak át. hogy rengeteg szerző itt helyezte el művének eredeti kéziratát. 1309-ben az avignoni fogság ideje alatt a könyvtár funkciói megszűntek. A bérmásolóműhelyek tudósokat. Leláncolt könyveivel a helybenhasználat céljait szolgálta.századtól áll fenn. A kereszténység államvallássá válása után a könyvtár az új pápai rezidenciában. amely halála után széthullott. Megszervezésük ókori minták alapján történt.

apácákra. azaz kis leltári jegyzékeket hoztak létre különböző rendszerben. Zálog ellenében kölcsönözni lehetett a könyveket. De! csak 1412-ben veszik használatba a gyűjteményt. Nyugat-Európában a használat szerzetesekre. Kevés az olyan katalógus. Kiskönyvtárakban csak nagyjából a főcsoportokba rendezték a könyveket. 19 . pl. Az egyetemi könyvtárakat tanárok és diákok kezelték. hogy gyűjteményének nyilvánosnak kell lennie. Később az egyetemi könyvtárak kiszélesítették a könyvtárhasználók körét (tanárok. Az erfurti egyetem könyvtára magángyűjteményből jött létre. Ez az elképzelés a reneszánsz könyvkultúrába vezet át. Könyvtárhasználat : A bizánci és az arab könyvtárakat főként a kormányzók és az udvarnép használta.) egy fényűzően berendezett. A könyveket tartalmi csoportok szerint helyezték el szisztematikusan. szobaszerűen sőt szakok szerint elválasztva. Károly. aki egyben a másolóműhely vezetője volt. Az oxfordi könyvtárat 1327-ben egy worcester-i (vuszter) püspök alapította. Pl. A cambrige-i egyetem könyvtára a XV. pl.: III. 3 teremből álló könyvtárhelyiséget hozott létre gyűjteménye számára a Louvre egyik tornyában. Néha kölcsönöztek is a gyűjteményből. A két funkció később szétvált egymástól a nagykönyvtárakban. diákok az olvasói). 1362-ben a velencei Szent Márk székesegyházra hagyományozta gyűjteményét (ide menekült). Nyilvánosság szinte nem létezett.) a könyvmásolás szervezője. Kivéve a karoling korszakot. századtól megjelennek a korabeli magánkönyvtárak. akit Cobham-nek hívtak. a zsidó és az arab filozófiának. Richard de Bury angol diplomata Az egyházi. pl. A 13.): könyvtára közvetítője lett az arisztotelészi. főpapok rendelkeznek magángyűjteménnyel. könyvkötők és írnokok dolgoztak. A prágai egyetem könyvtárát 1348-ban alapította IV. amely teljes és pontos lenne. Ezek főként világi gyűjteménnyel rendelkeztek. vagy címek és szerzők szerint rendezve vezettek. amelyet szakcsoportok szerint tagoltak. Károly (1364-1380. a gyűjteménye részére készíttetett fordítások révén. durva szakcsoportok vagy szerzői betűrend szerint. udvari könyvtárak jöttek létre. Főként arisztokraták. A 13. Jó Fülöp (1419-1467. Könyvtári személyzet: Az európai kolostori könyvtárakban egy-egy szerzetes vezette a könyvtárat. 1254-tol két alkalmazottja volt a könyvtárnak egy könyvtáros és egy másoló. uralkodói könyvtárak mellett az anyanyelvű irodalom gyűjtésében élen jártak a feudális gyűjtők. V. Frigyes német-római császár (1220-1250. A bizánci és az arab könyvtárakban specializáció ment végbe munkarend szerint.Bibliotheca parva: a kevésbé használt könyveket. II. illetve a kölcsönözhető anyagot tartalmazta szekrényekben. Petrarca ókori mintára a nagy nyilvános könyvtár szorgalmazója.: Jean de Berry herceg. század elején kezdett el működni. A Sorbonne-on kívül 50 kollégium működött. a francia királyok bibliofíliáját alapozta meg. A bizánci és arab könyvtárakban a könyvek szekrénycsoportokat alkotnak. Fejedelmi. Azzal az akarattal. aki mellett illusztrálók. 44 kötetes a katalógusa a cordobai udvari könyvtárnak. A könyvtár élére neves tudóst neveztek ki. Franciaországban: IX. a duplumokat. Gyakori a kötet formájú katalógus. Németországban világi könyvárak alakultak ki a közepes és nagyméretű városokban.: a sorbonne-i egyetemi könyvtárból. terve azonban nem valósult meg. csak zárt könyvtárakról beszélhetünk. Az európai kolostori könyvtárakban kis inventáriumokat. Lajos (1226-1270.) célja a világ legszebb és leggazdagabb könyvtárának létrehozása. pl. Könyvfeldolgozás és feltárás: A bizánci és az arab könyvtárakban katalógusokat hoztak létre. századtól Európában elterjed a pultkönyvtár. A könyvtárakban a helybenhasználat terjedt el. 1481-ben új épületet kapott a könyvtár. papokra korlátozódott.

A városokban folytatódott a középkori fellendülés és nyilvános könyvtárak jöttek létre. és összeállított egy Kánonnak nevezett gyűjtőköri tervezetet. 3. míg az egyetemi könyvtárak középkori jellegűek Németországban. értékes műveket tartalmazott. VII. A vatikáni könyvtár újjászervezése és fejlődése elkezdődött Rómában a 15. az ókori római könyvtárak példáját követték. Gazdasági bázisa: az ipar kereskedelem és a hajózás fejlődése. Antik szerzőket olvasott. mint másutt. Nyugat-európai reneszánsz könyvtárak A reneszánsz hatása később érvényesült Nyugat Európában. Megfelelő helyiségeket hoztak létre a nyilvános és a titkos rész számára. Ügynököket küldött szét a klasszikus művek felkutatására. de fennmaradtak a helyi sajátosságok: . A pápa 1475-tól állandó költségvetést rendelt el a könyvtár számára. Miklós Mátyás kortársa volt. Páduában. 20 . Ideológiája: a humanizmus. Egyszerű papként görög kéziratokat gyűjtött. Ez alól mindössze egy kivétel akadt IV. Főként klasszikus szerzők műveit gyűjtötte. Cosimo di Medici építette a könyvtártermet. ellátta a megfelelő berendezéssel is a könyvtárat. A reneszánsz könyvtárak jellemző vonásai: Nyilvános humanista jellegű könyvtárak. a humanista tudósok. 1441-ben megnyílt az első nyilvános könyvtár Firenzében a Szent Márk kolostorhoz épített könyvtárban. Bibliofil. A francia uralkodók Blois településen őrizték gyűjteményüket. Pápaként jelentősen fejlesztette a pápai könyvtárat. gazdag gyűjteményét az oxfordi egyetemi könyvtárnak ajándékozta. ahol 1571-ben Laurenziana néven megnyílt a nyilvános könyvtár. teljességre törekedtek a gyűjtök. Egy firenzei tudós. nem tért el a német skolasztikától. ahol befejezettségre. Kelemen pápa a gyűjteményt visszavitette Firenzébe.Társadalmi bázisa: a polgárság. Gyarapításra megfelelő pénzösszeget biztosított. Munkatársa a kiváló humanista könyvtáros. A 14. Ferrarában és Velencében. Sixtus pápa. Az udvari könyvtárak reneszánsz jellegűek. században Olaszország sok fejedelmi udvarában jöttek létre könyvtárak.) uralkodása alatt.A német humanizmus nem szakított a középkori világnézetttel. Biztosította az anyagi gyarapodást és a szükséges eszközök beszerzését a könyvtár számára. pl. Ezek szerény méretű gyűjtemények. Meghatározó benne az antik műveltség felé történő fordulás. 800 kötetes állománnyal rendelkezett. V. Az itáliai reneszánsz könyvtárak A nyilvános könyvtár eszméje Petrarca nevéhez fűződik. hiszen más társadalmi. Szenvedélyes könyvgyűjtő volt. Franciaországban a középkori jelleg dominált a könyvtárban. Jelentős gyűjtemény. Fejlődésük lelassult a 14. amely mintaként szolgált más könyvtárak berendezéséhez. és a görög művek lefordíttatása latinra és lemásoltatása. Németországra erősebben és tartósabban hatott a reneszánsz szelleme. A 15. Szellemi utódja volt IV. században.XII. A 15. Az avignoni fogság után a könyvgyűjtést újra el kellett kezdeni. században a magánkönyvtárak száma megszaporodott. Cosimo di Medici elvállata az adóságok kifizetését és a nyilvános könyvtár létrehozását. a könyv és a könyvtárügy kiváló ismerője. megtartották középkori jellegűeket. Bartalomeo Platina. francia könyvtárakban a reneszánsznak csak bizonyos jelei vehetők észre. Új vonásuk a nyilvánosságra való törekvés. Célja volt. amelyet a műgondosság jellemzett. A reneszánsz idejében továbbéltek a középkorban kialakult könyvtártípusok. pl. század második felében. században hanyatlás figyelhető meg a kolostori könyvtáraknál. Ferenc (1515-1547. Lorenzo di Medici 10 év alatt 1000 kötettel gyarapította a családi könyvtárat. és a klasszikus szerzők intenzív tanulmányozása. 4. Meghagyta. Károly fia.A polgárságra nagyobb szerep jutott. Gloucester. Az első nyilvános könyvtárat Firenzében nyitják meg 1441-ben. ezért az angol. Michelangelo tervezte meg a könyvtár épületét. . A reneszánsz könyvtárak A reneszánsz szerves folytatása a középkori kultúrának. Sajátosságai : 1. hogy rendezzék az adósságát és egy nyilvános könyvtárat nyissanak gyűjteményéből. Később száműzték őt és a könyveket elkobozták a könyvtártól. A titkos rész csak drága. a klasszikus szerzők műveinek összegyűjtése. aki olasz humanistákkal állt kapcsolatban.: pontosan másolták az ókori szerzőket. mint az olaszok. A heidelbergi humanista könyvtárak jelentősek. ami azonban nem valósult meg. A nyilvános rész ókori minta alapján görög-latin kettős tagolást tartalmazott. Végrendeletében gyűjteményét a Szent Márk kolostor épülő könyvtárára hagyta. Főként nyomtatott műveket tartalmazott. Nápolyban.-16. 2. Megjelent hamarosan a nyomtatott könyv. De az egyetemi könyvtárak nem kapcsolódtak be a fejlődésbe. A német fejedelmek jobban kedvelték a nyomtatott könyvet. A német könyvgyűjteményekben egyre növekvő arányban jelenik meg a nyomtatott könyv. Számottevő könyvkultúra bontakozott ki a királyi udvarban I. I. akit Niccolo Niccoli-nak hívtak végrendeletét egy 16 tagú társaságra hagyta. Ferenc ezt a gyűjteményt átvitette Fontainebleauba. Angliában és Franciaországban sajátos „nemzeti” kultúra alakult ki erős hagyományokkal. Firenze: a humanizmus és a könyvmásolás központja. gazdasági bázisok jöttek létre. .

Csak egy zárt szellemi elit számára jelentett nyilvánosságot a könyvtár használata. Általánossá vált a pultrendszer használata a 15. skolasztikus műveket gyűjtöttek.kis jelentőségű 4. vétel 2. 3. ajándék – adományozás. amely azonban nem volt gyakorlat. A kolostoron vagy a palotán belül különítették el az állományt. A reneszánsz könyvtárügy szervesen kapcsolódik a középkori könyvtárügyhöz. Könyvtárhasználók : Az olvasóközösség köre bővült. A személyzet más munka mellett látta el a könyvtárosi feladatát. pl. Egyben az esztétikai élvezetek helye. olvasni. Gyűjtőkörben az egyetemes jelleg volt meghatározó. Antik szerzők műveit lefordították latinra.az udvari nemesség tagjai is használókká váltak. amely a könyvtár külső megjelenésében is tükröződik. A művelt rétegek és néprétegek kultúrája elkülönült egymástól. Ez abban is tükröződik. Állomány elhelyezése: Nagyobb helységeket igényelne az állomány elhelyezése. század után. A pultrendszerek befogadóképessége korlátozott volt. Háttérbe szorult az egyházi irodalom gyűjtése. legalább 2-3 nyelven beszéljen. A könyveket pulthoz láncolták biztosításul. A könyvtárak állományában az irodalom és a tudomány minden ága képviselve volt. azaz a gondolatok kicserélését biztosító hellyé vált. Külön könyvtár épület létrehozását nem indokolja az állomány nagysága. hogy a kultúra mennyiségi fejlődése figyelhető meg ebben az időszakban. amely a 15. hagyatékozás révén történet. A könyvnyomtatás után a pultok alá polcokat helyeztek el. aki vezeti a könyvtárat és tudós ember. hadizsákmány Az első könyvtári költségvetés bevezetése a vatikáni könyvtárban történt meg. A reneszánsz könyvtárak instrukciói nem zárták ki a kölcsönzést. században jelent meg a könyvtárakban. csere . A kolostori könyvtárakban pedig szerzetesek. A könyvtáros mellett könyvkötő. patrisztikus. Az adott országokban a társadalom szűk rétege állt kapcsolatban a reneszánsz könyvtárakkal. 21 . Az egyetemi könyvtárakban egyetemisták. könyvtári szolgák és könyvtári írnokok dolgoztak. hogy a könyvnyomtatás hatása ekkor még alig érzékelhető a könyvtárak állományán. A könyvtár döntő állományát alkották a kódexek és a kéziratok. Állománygyarapítás módjai: 1.: a leideni könyvtárban.A könyvtár szellemi műhely. Nagy udvari könyvtárakban megjelenik a főhivatású könyvtáros. Általános megjegyzés: A középkorhoz képest előrelépés. mivel egyre többen tudtak írni. Az állomány használata: A helybenhasználat maradt továbbra is. A tulajdonosok nem tartották igazi értéknek a nyomtatott könyvet. Az állomány mérete megtöbbszöröződött a középkori gyűjteményekhez képest. Könyvtári személyzet : profeszorok dolgoztak. Több sor pult előtt voltak az ülőhelyek. A könyvtárostól magasszintű műveltséget vártak el.

Erre vall Nagy Lajos irodalmi műveltsége. Főként vallásos tartalmú művekkel rendelkeztek. amely az első könyvtári gyűjteménnyel rendelkezett.A nemzetiségi monostorok nem épültek újjá. A világi papság is rendelkezett könyvvel.Muthmer szepesi prépost 8 kötetes könyvgyűjteménnyel rendelkezett. de ezek közül nem maradt fenn semmi. A 13. század elejéig némi bizánci hatás is érte hazánkat. Az egyéni olvasásra szánt könyveket fali fülkékben helyezték el a kerengő falában. gyulafehérvári és a csanádi székesegyházak elpusztultak.: . Két könyvfestő 22 .A ferences rend nem sokat tulajdonított a könyveknek. amelyeket szertartásokhoz használtak. amelyek az alábbiak voltak: A rendi szabályokban előírt 1. A fennmaradó 37 könyv 3 csoportba sorolható. amit előtte újjáépítettek. Szent István 2. . Püspökök és papok gondoskodtak a könyvek beszerzéséről.1277-ben László esztergomi prépost 18 könyvgyűjteménnyel rendelkezett. este imádkoznak. de országosan nagy mennyiségű könyvanyagot jelentenek. A püspöki gyűjtemények nem igazán tekinthetők könyvtáraknak. hogy minden tíz falu közösen építsen templomot. néhány művet jelentett.Az ágoston rendieknél sem maradt fenn egyetlenegy gyűjtemény sem. ami nem volt általános abban a korban. A liturgikus könyveket ládákba rakták. pl. hogy nőtt a könyvtárak száma. A tatárjárás következtében azonban sok kolostor. amelyekből csak következtetni lehet. világi könyvek. amelyet iskolai oktatás során használtak. korabeli forrás. Az apátság 5 kódexet kapott egyik testvérkolostorától. Nemzetiségi kolostorokat alapítottak. majd utóbb Budán. A 12.Tudatos jól megválogatott gyűjteménynek tűnik. században a Benedekrendi szerzetesek kolostoraiban keletkeztek. egyházi székhely és templom elpusztult. Külön azonban nem számítottak jelentős gyűjteményeknek. század első négy évtizedében a békés fejlődés folytatódik. Magyarországon nincs királyi könyvtár ebben az időszakban. A női tagok rendszeresen olvastak. 1055-ben megalapították a tihanyi bencés apátságot. hogy melyik gyűjtemény volt az első könyvtárunk. olyat amelyből reggel. Főpapi könyvtárak: Főként azok a papok gyűjtöttek könyveket. hogy a plébánosoknak milyen könyveket kell használniuk. közös és 2. 5 evangélikus könyve volt és 83 más egyéb könyve. Ezek a könyvek könyvtári gyűjteménynek nem tekinthetők. A királyi család női tagjainak is voltak könyvei.: Szent Erzsébetnek. ókori szerzők művei voltak. Szent Margitnak. Államalapítás után a kolostori könyvtárak voltak meghatározók. Ez körülbelül 250 műnek felelt meg. évi budai zsinat rendelete ezt tette kötelezővé. A kódexek fele. amely 80 kötet kódexről számolt be. századra jellemző: A magyarországi fejlődés megkésett a nyugat-európai folyamathoz képest. amelyeket a templomban helyeztek el. hogy volt egy felfelé ívelő tendencia.A domonkos rend kolostoraiban volt könyvtár. 1093 tájáról maradt fennt a pannonhalmi bencés kolostor vagyonleltára. A 14. Károly Róbert uralkodásától kezdve jelent meg a folyamatosan fönnálló független királyi könyvtár előbb Visegrádon. A gyulafehérvári székesegyház 1277-ben leégett. Magyarországi könyvtárak a 12-13. pl. századból egyetlen könyvjegyzék sem maradt fenn annak ellenére. A templomokban egy-két könyv lehetett. a keresztség és az utolsó kenet könyveit. A könyvtárak fejlődése éppen elkezdődött Nagy Lajos idejében. 1086-ban létrejött a bakonybéli bencés kolostor. A kolostorok száma is nőtt ezzel párhuzamosan. Egyházi személyek rendelkeztek már kisebb könyvtárral.XIII. Ezek főként klasszikus. 3. A középkori Magyarország könyvtárai A könyvtár kezdetei Magyarországon: A római kereszténység hatása alatt formálódott Magyarország. Könyvtárak először a 11. A kolostori könyvtárak fejlődésében visszaesés tapasztalható. A gyakran használt könyveket a sekrestyében tárolták. A rendelet meghatározta. században: Ebben az időszakban pusztulások sorozata következett be. így könyvgyűjtemények alakultak ki. . és tovább terjeszkedtek. aki külföldön tanultak. Tehát a templomok létrehozása kötelező volt. törvénykönyvében elrendelte. Az 1279. . Megállapíthatatlan. . azaz 43 liturgikus könyv volt. 1241-42-ben a váci. . Máriának 39 kötetes magánkönyvtára volt. A veszprémi székesegyház könyveivel együtt 1276-ban leégett és 3 ezer aranymárka értékű könyv veszett el benne. egyéni olvasásra szánt könyvek. Alig maradt fenn használható. A 13. . A premontrei és a cisztercita rend meghatározta a szükséges könyvek minimális számát. István lányának. de a könyvekről a püspökök gondoskodjanak. V. felszerelésüket a király vállalja. a breviáriumot. amelyek országosan számottevő könyvgyűjteményt jelentettek. Elszórt adatokból tudjuk.

Ebből az időszakból két adatunk van: 1. Részletes vagyonleltár. Plébánia könyvtárak korábban is léteztek. milyen díszítése. század elején ennek a fenti gyűjteménynek egy korábbi leltárjegyzéke is elkészült. . Főként egyházi műveltségük. A magyarországi papok műveltsége nem maradt el a külföldi papságétól. A művek fele liturgikus kódex. A papok közül sokan jogot tanultak külföldön és haza hozták magukkal könyveiket. amelyben egy szótárt és egy evangéliumi magyarázatot hagyott a templomra. Ebben a században jelenik meg a karthauzi rend. századi gyarapodás nyomait. a többi pedig vallásos tartalmú. század első feléből több adat maradt fenn róluk. A pozsonyi városi jegyző végrendeletében 49 könyvről rendelkezett. A veszprémi székesegyházi gyűjtemény leégett.Nem létezett címleírás. 14 egyházjogi munka. a katalogizálás kezdetleges volt. 2. Különböző jegyzékek tanúskodnak erről. Pl. hogy kinek a tulajdonából került a könyv a gyűjteménybe. Menedékszirti kolostora 1352-ben 8 kötetet ajándékozott a lehnici társkolostorának (Szepesség). hogy milyen műveket tartalmazott a könyv. A káptalan egyházi bíráskodással és helyi feladatokkal foglalkozott. A gyűjteményben magas az egyházjogi és a patrisztikai munkák aránya. században a magyarországi világi értelmiségnek nagyobb méretű könyvtára lehetett. Jelentős gyűjteménynek számított. Néhány plébániai könyvtár bizonyos fokig nyilvános gyűjtemény volt. A magyarországi könyvfestészet elérte a legmagasabb európai színvonalat. A reformáció és a török hódoltság hátráltatja fejlődésüket. Az egyetlen fennmaradt középkori magyarországi könyvtár maradványai tanulmányozhatók rajta.műhely termékei kerültek be a királyi könyvtárba. Petenyeházi Jakab fia Demeter. A liturgikus könyveket sekrestyében helyezték el. 23 . Tartalmazza. A 15. amely 82 tételt sorolt fel. A 15. A könyvek egyházi személyek tulajdonában vannak. jelentéktelen a dogmatikai és a lelkipásztorkodással kapcsolatos anyag. A 15. Összesen 4 kolostort alapítottak. amit újjászerveztek a 14. Egy deák végrendeletet írt. század első felében. Ebből 13 db könyv világi mű volt. A 15. század első felében: Egyházi jelleg dominált a könyvtárakban. A pálosoknak 31 kolostora volt. A káptalani könyvtárakban fontos volt az egyházjogi.Csekély számban vannak már magánkönyvtárak is. . hogy magyar papok külföldi egyetemeken tanultak. Ebből 41 liturgikus könyv volt. A pozsonyi könyvtárban a kódexeket szakcsoportok szerint helyezték el a pultokon. század első felében kialakultak világi magánkönyvtárak. gyorsan egyházi karriert futottak be. azaz leltára 1429-1437 között készült el. századi kolostori könyvtárakról kevés adat maradt fenn. A gyűjteményben magas az egyházjogi és patrisztikai munkák aránya.: Nagyszebenben Bártfán. Lőcsén. kötése van. ritkán kölcsönöztek is az állományukból. Nem valószínű. A veszprémi székesegyházi könyvtárnak inventáriuma. A 14. Ugyanakkor sok olyan művet tartalmazott amely a lelkipásztori munkához szükséges. azonban a világi értelmiség nem számottevő. Nagy részüket egyházi szertartásokhoz használták. A kolostorok és könyvtáraik száma tovább nőtt. A pozsonyi társas káptalan könyvtárnak 1425-ben készült el a leltára. A könyvtár őrzi a 15. hogy elenyésző mennyiségű egyházjogi művet tartalmazott. A 15. A plébánia könyvtárak állománya abban tért el a káptalani könyvtárak állományától. érdeklődésük volt. De! nem írja le. Ez vagyonösszeírás szempontjából nem volt fontos információ. ha mégis.

azok külső megjelenési formája nem. aki művelt ember volt. Könyvei a firenzei Bisticci műhelyből származtak. Állománya: Nagyrészt kódex. A corvina kódexek esztétikai szempontból jelentősek voltak. Mátyás humanista gondolkodó. 1465-ben Mátyás király követként küldte a pápákhoz. A király környezete és udvara hozzáférhetett a gyűjteményhez. amelyek 650 művet tartalmaztak. Kódexeit javítgatta. filológiai. Humanista könyvgyűjteménye volt. amelynek csak a címét ismerjük. amely a Budai várban volt. Az állomány tartalmi értékét növelik a görög kódexek. 1/3-a ókori latin klasszikus szerzőktől származott. hogy könyvgyűjteményét humanisták szerezték meg. Megszállottja a humanista kultúrának és nagy tisztelője az itáliai kultúrának. A művek több mint 1/3-a ókori görög klasszikus szerzőktől és kb. történelmi. Uralkodói magatartása a korabeli reneszánsz eszményt utánozta. Gyűjteménye nem alacsonyabb szintű egyetlenegy itáliai könyvtárnál sem. Mátyás teljességre törekedett a gyűjteménye kialakításánál. Nevelője Vitéz János volt. Janus Pannónius: pécsi püspök volt. Könyvtára Vitéz János könyvtárának volt a mintaképe. 1467 után megszaporodtak az adatok Mátyás könyveiről. hibátlan a szövegük. Olasz humanista és jeles könyvgyűjtő volt. aki Mátyás könyvtárosa volt. Vitéz János könyvtára: az első magyar humanista könyvgyűjtemény. Jogilag a Károly Róbert által létrehozott királyi könyvtár tekinthető elődjének. fordított is klasszikus görög műveket latinra. Hunyadi Jánostól néhány könyvet örökölt. így megszervezte a görögországi könyvbeszerzést. Mátyás feleségül vette Aragóniai Beatrixszot ezáltal udvari kapcsolatai kiterjedtek. Vitéz János Mátyás bizalmasa és esztergomi érsek volt. A művek 60%-a nem jelent meg nyomtatásban 1490-ig. Humanista könyvtárak Magyarországon Az itáliai reneszánsz hatása Magyarországon a 15. Rómában minden könyvet megszerzett. Könyvtára nyilvános volt. hogy lefoglaltatta és beleolvasztotta a Corvinianaba. Filológiai pontosságra törekedett Vitéz János. 24 . amelyek egyetlen példányként elvesztek. 1490 után gyors hanyatlása következett be. Sok humanista kereste fel Mátyás udvarát. Mátyás apjától. A kódex kivitelezése: Az első időszakban a kódexek kevésbé díszesek. Sajnos voltak olyan kódexek. Firenzében és Ferrarában tanult. 200 darab görög kódexről van tudomásunk. A könyvek 5/6-a világi tartalmú. hogy a portól védjék a kódexeket. A kódexek egyedi. század középső harmadában mutatkozott meg. 1476 körül új fejlődési szakasz kezdődött el. De nem volt könyvgyűjtő. A könyvtár elrendezése: A könyvtár helyiségei a budai királyi palota többi részével együtt az 1686-os felszabadító ostromban elpusztultak. Nem maradt fenn a könyvtára. A könyvek tudományszakok szerint voltak csoportosítva és díszes kötésben jelentek meg. Maradtak fenn olyan kódexek. Mátyás halála után a gyűjtemény 20002500 kötetet tartalmazott és szétesett. csillagászati. Nem tudjuk. Lehetséges. sokat közülük latinra is lefordítottak. Taddeo Ugolettó firenzei humanista. A gyűjteményből 36 kódex fennmaradt és 28 mű elveszett. Lehetséges. Jól tudott görögül. Néhány darab bekerült a Corvinianaba. amit csak tudott. Biblotheca Corviniana Jannus Pannónius és Vitéz János szenvedélyes könyvgyűjtése szellemi elődje volt a Biblotheca Corviniananak. amelyet a kortársak csodáltak.XIV. de kevés nyomtatott könyv is található a gyűjteményben. hogy a humanista teljességet is megközelítette volna. A fiatal király gyűjteményéből nőtt ki igazi királyi könyvtárrá. Latin-görög kettős tagolás jellemezte a könyvtárát. külön megtervezett műalkotások. A könyveket polcokon és a polcok alatti szekrényekben fektetve őrizték. Könyvgyűjtőként 500 kötetes könyvtára volt. A könyvtárosok igyekeztek minél jobb szövegekhez jutni és minél több példányban beszerezni a műveket. Főként klasszikusokat gyűjtött. 1490-ben a könyvtár fejlődésének tetőfokán állt mennyiségileg és minőségileg. A gyűjteménynek csak 1/10-e ismeretes: sok filozófiai. A második időszakban díszes kivitelezésű kódexek jelentek meg itáliai hatásra az 1470-es évektől. Csupán a könyvek tartalma érdekelte. Valószínű. Különösen Firenzében érzékelhető ez. A király rendszeresen olvasott klasszikusokat. amelyek növelik a könyvtár gazdagságát. Egy előcsarnokból és két teremből állt. Az egyik terem közepén egy heverő állt. A görög és a latin művek külön voltak elhelyezve a két teremben. Az állványok előtt bársonyfüggönyök voltak. Mátyás könyvtárának létrejötte az egész magyar könyvtári kultúrának a fénypontját jelentette. Tartalmi értékben a vatikáni könyvtárat felülmúlta. hogy mikor alapította a könyvtárat. Pier Paolo Vergerio indította el ezt a folyamatot. szépirodalmi. Az állványokat díszítették. építészeti munkát tartalmazott. Díszes kivitelezésű kötetek. 1464-ben Itáliában emlegetik Mátyás könyvszeretetét. aki Luxemburgi Zsigmond király szolgálatában állt. A magyar művelődés legjelentősebb alkotása volt. Tartalmi szempontból nézve a könyvek nagy része humanista értékekben gazdag volt. A palota Dunára néző keleti oldalának első emeletén volt a Bibliotheca Corviniana. hadtudományi. ahol a király olvashatott. Segített a görög-latin kettős tagolás kialakításában. A királyi könyvtárat Európa leghíresebb könyvtárának tartották. reneszánsz szellem volt. ahol a korvinákat festették. a fennmaradó 1/6 rész pedig vallásos jellegű volt. Mátyás király lehet. Kb. Az olasz reneszánsz művészet meghonosodott Mátyás udvarában. aranyozták. Jól tudott görögül. Nem maradt fenn a könyvtára. Nem filológiai pontosság szerint gyűjtött. amelyek klasszikus szerzők egyetlen példányai voltak. hogy a gyűjtemény csak magától fejlődött ki. humanista szempontból pedig igényesek.

1501-ben készült egy leltári nyilvántartása (inventára) 82 kötetről. Bakócz Tamásnak. A könyvtárat nem fejlesztették tovább. könyvhasználat. hanem egyházi személyek alakították ki. Fejlődésük a 15. váci püspöknek. Magával hurcolta a corvinákat Konstantinápolyba. Ezek a gyűjtemények nagyobb arányban tartalmaztak liturgikus könyveket. . Ma 16 ország 43 városának 47 könyvtárában találhatóak meg a corvina kódexek. nagy számban tartalmazott nyomtatott könyveket. papság kis részét érintette a reneszánsz kultúra. század utolsó évtizedében és a 16. A főpapi könyvtárak nem voltak igazán egyházi könyvtárak. Ezek a gyűjtemények a középkori skolasztikus szintnél megrekedtek. 1541-ben egy újabb hadjárat során Izabella királyné könyvrakományt vitt magával Erdélybe. Ugolettó irányította a könyvbeszerzést Mátyás megbízásából. A humanista kultúrát a főpapi gyűjtemények vitték tovább. Lajos szintén támogatta a kölcsönzést és kódexeket ajándékozott el. Kanonokokra. gyulafehérvári könyvtárakba.Corvin János szerződést kötött. Az egyetemnek 4 fakultása volt. A Budai kápolna könyvtára: A 15. pl. utána fokozatosan megfogyatkozott. Ez alól a magyarországi főpapok sem vonták ki magukat. Halála után a humanizmus főpapi udvarokba koncentrálódott. esztergomi érseknek és bíborosnak. Gyűjteménye gyarapodott Mátyás uralkodása alatt. II. amelyek leégtek. A főpapi könyvtárakról keveset tudunk. 25 .Pozsonyban létezett egy világiakból álló vallásos egyesület „Krisztus legszentebb teste céhe”. 1686-ig megmaradt a gyűjtemény. II. uralkodása alatt a királyi könyvkészítő műhely megszűnt. 300 kötetes gyűjteménye az első nyilvános humanista könyvtár volt hazánkban. hiszen egy-egy személy tulajdonát képezték. . A humanista főpapoknak kivétel nélkül volt könyvgyűjteményük. 1570-tol a nyomtatott könyvek beáramlottak állományukba. ahol nagy részük elpusztult. De a főpapi könyvtárak állománya megnövekedett. A pozsonyi egyetem könyvtára: Mátyás alapította meg és 1467-ben kezdte meg a működését. Fejlődésük azonban megtorpant a reformáció ideje alatt. évtizedében visszás. hogy alig volt benne kódex. hogy főként egyházi műveket tartalmazott és nem volt humanista könyvtár. Formailag abban különbözött a Corvina gyűjteménytől. Állományuk hasonlított a humanista itáliai fejedelmek könyvtáraihoz. A rossz anyagi helyzet miatt a főnemesek érdektelenek maradtak a könyvgyűjtésben. Mára körülbelül 216 hiteles corvina maradt. Ulászló megengedte a kölcsönzést. Humanista főpapi könyvtárak: A magyarországi humanizmust nem világi. amely általános gyűjtőkörrel és ügyrendelettel rendelkezett. de a szerzetesség. Magyarországon mindössze 53 db. . 1526-ban nagy veszteséget okozott Szulejmán hadjárata. Klasszikus szerzőkre hivatkozott a Tripartitumban (Hármaskönyvben). amely szerint a Bibliotheca Corviniana a nemzet tulajdona lett. legnagyobb könyvgyűjtemény Magyarországon. század 2. de erre nincs bizonyíték. Külön könyvtár tartozott az egyetemhez. Mátyás uralkodása alatt némi változás történt a világiak irányába.Werbőczy István művelt humanista jogtudós volt és sok könyvet gyűjtött össze. század végén a Corvina könyvtár után a 2. A Budán maradt anyag szétszóródott. ebből 194 Mátyás király könyve volt.: Báthori Miklósnak. A pozsonyi káptalan gyűjteménye szolgálhatott egyetemi könyvtárul is. Mátyás kortársai voltak főpapi rangban. De összesen körülbelül 650 műről van adatunk. prépostokra is hatott a humanizmus. Nehéz ezeket azonosítani. Világi bibliofilek (könyvgyűjtők): Mátyás halála után országos könyvkultúra nem alakult ki.A világi nők körében is elterjedt a könyvgyűjtés. Így kerültek a corvina kódexek a brassói. Handó György pécsi prépost könyvtáráról Vespazianus írt. Perényi Ferencnek. váradi püspöknek. Tartalmilag abban tért el a Corvina gyűjteménytől. Egyes fakultásoknak külön könyvtáraik is lehettek. hiszen a török háborúk folyamán a középkori püspöki székhelyek elpusztultak könyvtáraikkal együtt. corvina kódex maradt fenn. ezért szétzilálódott. klasszikus és humanista irodalmat.