P. 1
EU ismeretek

EU ismeretek

|Views: 64|Likes:
Published by Obie0203

More info:

Published by: Obie0203 on Jul 19, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/19/2011

pdf

text

original

I.

S z e m i n á r i u m - Bevezetés Az Európai integráció rövid története

Az "európai gondolat" mindaddig csak a filozófusok és látnokok számára létezett, amíg politikai koncepcióként formát nem öltött és az Európai Közösség tagállamainak hosszú távú céljává nem vált. Az "Európai Egyesült Államok" gondolata egy humanista-pacifista álom része volt, amelyet az európai kontinensen a század első felében oly sok pusztítást okozó konfliktusok meghiúsítottak. A II. világháború totalitarizmus elleni harcra szerveződő ellenállási mozgalmai és az általuk életre hívott eszmék voltak azok, amelyek végül a kontinens újjászervezését, a nemzetek közötti ellenségeskedéseken való túllépést ösztönözték. Altiero Spinelli olasz föderalista és Jean Monnet, - aki annak a Schuman-tervnek adott ösztönzést, amely 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösség megteremtéséhez vezetett -, két fontos irányvonalat képviseltek, a föderalistát és a funkcionalistát. Mindkettő az európai integráció megvalósítását tűzte ki célul. A föderalista megközelítés lényege, hogy a helyi, regionális, nemzeti és európai hatóságoknak együtt kell működniük és ki kell egymást egészíteniük. A funkcionalista megközelítés azonban a szuverenitásnak a nemzetitől a közösségi szintre való fokozatos átadását támogatja. Mára a két irányvonal egy meggyőződéssé vált, amely szerint a nemzeti és a regionális hatóságok mellett szükség van független, demokratikus, európai intézményekre azokon a területeken, ahol a közös fellépések hatékonyabbak, mint az egyes államok önállóan tett lépései: az egységes piac, a monetáris politika, a gazdasági és társadalmi kohézió, foglalkoztatáspolitika, környezetvédelem, kül- és biztonságpolitika, a szabadság és biztonság területének megteremtése. Napjainkban az Európai Unió azon erőfeszítések összességét jelképezi, melyeket a közös Európa létrehozásának támogatói már 1950 óta folyamatosan tesznek. Az Unió olyan, számos szektort felölelő magas fokú integrációs képződmény, amely a tizenöt tagállam gazdasági, szociális és politikai területein, valamint az állampolgári jogok és a külkapcsolatok vonatkozásában fejti ki tevékenységét. Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó Párizsi Szerződést (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződést (1957) később az Egységes Európai Okmánnyal (1986), az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződéssel (1992) és végül az Amszterdami Szerződéssel (1997) módosították. Ezek a szerződések képezik az Unió alkotmányos alapját, amelyek szorosabb köteléket

1

jelentenek a tagállamok között, mint bármilyen, szuverén országok közötti hagyományos szerződéses viszony. Az Európai Unió állampolgárai számára közvetlenül alkalmazandó jogszabályokat hoz, továbbá meghatározott jogokat biztosít. A Közösség tevékenysége a kezdetekben a hat alapító tag (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) közös szén- és acélpiacának megteremtésére korlátozódott. Akkor, a háború utáni időszakban a Közösség elsődlegesen a béke garanciájaként jelent meg, mivel sikerült a II. világháború győzteseit és legyőzötteit olyan intézményes keretbe összehozni, ahol egyenlő felekként tudtak együttműködni. 1957-ben, három évvel azután, hogy a Francia Nemzetgyűlés visszautasította az Európai Védelmi Közösség gondolatát, a Hatok egy gazdasági közösség létrehozásáról döntöttek, melynek központi gondolata a munkavállalók, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának megteremtése volt. A késztermékek vámját ennek megfelelően 1968. július 1-jén eltörölték, és a közös politikák, nevezetesen a mezőgazdasági politika és a kereskedelempolitika az évtized végére kialakultak. A Hatok sikere arra ösztönözte Dániát, Írországot és az Egyesült Királyságot, hogy csatlakozási kérelmeiket benyújtsák. Nehéz tárgyalásokat követően, melyek során Franciaország - De Gaulle tábornok elnöksége alatt - kétszer élt vétójogával (1961-ben majd 1967-ben), a három ország 1972-ben felvételt nyert az Európai Közösségbe. A tagállamok számát hatról kilencre növelő első bővítés 1973-ban együtt járt a Közösség feladatainak elmélyítésével, amely új közös politikák - szociális, regionális és környezetvédelem bevezetését foglalta magában. A gazdasági összefogás és a monetáris unió szükségessége az 1970-es évek elején vált nyilvánvalóvá, amikor az Amerikai Egyesült Államok felfüggesztette a dollár aranyra való átválthatóságát. Ez a világméretű monetáris instabilitás kezdetét jelezte, melyet 1973-ban és 1979-ben két olajválság is súlyosbított. Az 1979-ben létrehozott Európai Monetáris Rendszer stabilizálta az árfolyamokat és bátorította a tagállamokat egy szigorú gazdaságpolitika kidolgozására, így téve lehetővé a tagállamok együttműködésének fenntartását és egy nyitott gazdasági térség által megkövetelt fegyelem betartását. A Közösség déli irányú bővítése Görögország 1981-es, Spanyolország és Portugália 1986-os felvételével valósult meg. A bővítés még inkább szükségessé tette, hogy a Tizenkettek között tapasztalható gazdasági fejlettségbeli különbségek csökkentésére strukturális programokat hozzanak létre. A Közösség ettől kezdve tölt be nemzetközileg is fontos szerepet; új egyezményeket ír alá a déli Mediterrán országokkal, valamint az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni országokkal, melyeket a négy (1975-ben, 1979-ben, 1984ben és 1989-ben aláírt) egymást követő Lomé-i Egyezmény köt a Közösséghez. A világkereskedelem fejlődésének új szakaszába lépett, amikor 1994. április 15-én a GATT minden tagja megállapodást írt alá Marrakesh-ben. Az Európai Unió egy tömbként tárgyalva igyekezett a tárgyalások menetét megszabni és saját érdekeit érvényesíteni.

Az Unió, mint a legnagyobb kereskedelmi hatalom, ma már olyan eszközök kialakításán

2

dolgozik, amelyek markáns megjelenést biztosítanak számára a nemzetközi porondon. Ilyen célkitűzés a közös kül- és biztonsági politika megvalósítása is. Az 1980-as évek elején eluralkodott az "euro-pesszimizmus", amely a világméretű gazdasági válság és az uniós tagállamok között, a pénzügyi terhek megosztása körüli belső viaskodás következtében alakult ki. 1985-től kezdődően azonban a Közösség "újjáélesztésének" lehetősége egyre reménykeltőbbnek tűnt. A Jacques Delors vezette Bizottság által 1985-ben elkészített Fehér Könyv alapján a Közösség az egységes piac kialakításának befejezését 1993. január 1-jére tűzte ki. Ennek a nagyra törő célnak a megvalósítását segítette elő a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések létrehozásával az 1986 februárjában aláírt és 1987. július 1-jén hatályba lépett Egységes Európai Okmány. A berlini fal leomlása, a német egyesítés 1990. október 3-án, a közép- és kelet-európai országok szovjet ellenőrzés alóli felszabadulása és demokratizálódása, valamint Szovjetunió felbomlása 1991 decemberében, lényegesen átalakították Európa politikai szerkezetét. A tagállamok kapcsolataik elmélyítéséről döntöttek és egy új szerződést tárgyaltak meg, melynek fő vonalairól az Európai Tanács 1991. december 9-én és 10-én megtartott maastrichti ülésén állapodtak meg. Az Európai Unióról szóló Szerződés (Maastrichti Szerződés), amely 1993. november 1-jén lépett életbe, egy nagyra törő programot szabott a tagállamok számára: monetáris unió 1999re, új közös politikák, európai állampolgárság, közös kül- és biztonságpolitika, valamint a belső biztonság megteremtése. A Maastrichti Szerződés felülvizsgálati záradéka értelmében a tagállamok 1997. október 2-án aláírták az Amszterdami Szerződést, amely átalakította és megerősítette az Unió politikáit és jogköreit, elsősorban a bírósági együttműködés, a személyek szabad mozgása, a külpolitika és a közegészségügy terén. Az Európai Parlament, az Unió közvetlen demokratikus szószólója, új hatáskört kapott így erősítve meg törvényhozói szerepét. 1995. január 1-jén három újabb ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ausztria, Finnország és Svédország egyéni vonásaikkal gazdagították az Uniót, és új lehetőségeket teremtettek Közép- és Észak-Európa szívében. A Tizenötök Uniója most két jelentős kihívással néz szembe: sikeres bővítés 10 közép- és keleteurópai ország, valamint Ciprus felvételével, amelyekkel az 1997. december 13-án, Luxemburgban tartott Európai Tanács ülésen hozott döntés értelmében 1998 tavaszán kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat; az 1998. május 2-án létrehozott euróra támaszkodva, a monetáris unió dinamikáját kihasználva elő kell segíteni a tagállamok gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzését és a munkahelyteremtést ösztönző fenntartható növekedés biztosítását. Jelentős erőfeszítések nélkül a kihívásokkal lehetetlen megbirkózni. Hogyan is működhetne

3

melyre az európaiaknak a jövőben nagyobb szükségük lesz. 1950. Ezt a módszert az államok közötti kapcsolatokat oly nagyon jellemző mélyen gyökerező ellenségeskedés. A majdnem félévszázados európai integráció lényeges nyomot hagyott a kontinens történelmében. A közösségi módszer. politikai hovatartozástól függetlenül felismeri. ha összefognak és ezen túl egy "közösen megosztott sors" érdekében munkálkodnak. mely képes a döntéshozatalra és a cselekvésre.és 4 . mint 25 tagból álló Unió megerősített döntéshozó mechanizmus nélkül. a nemzeti hagyományok sokaságának tiszteletét és egy sajátos. Ettől kezdve az Uniónak nincs más választása. hogy Európa demokratikus nemzetei egységesen a szabadság mellett kötelezték el magukat a hidegháború idején. 1949. Zürichi beszédében Winston Churchill felveti az Európai Egyesült Államok létrehozását 1948. Európa régi nemzetei csak akkor részesülhetnek továbbra is a gazdasági és társadalmi fejlődésből és őrizhetik meg befolyásukat a világban. ha úgy épül fel. a felsőbbrendűségi érzés és a háborúskodásra való hajlam legyőzésére teremtették. vagy megbénul. Határozataiban a Kongresszus egy egyesült demokratikus Európa és az Európa Tanács létrehozására hív fel. ma is ugyanúgy érvényes. a kontinens politikai és gazdasági újraegyesítése az európai szellem győzelmét jelenti. mint valaha. hogy egységesen tud megszólalni és cselekedni. ha nem képes megerősíteni és ésszerűsíteni döntéshozatalát. május 9. dokumentum csomagot. május 8-10. amely alapján a kormányok a strukturális politikák és a közös agrárpolitika átfogó felülvizsgálatába kezdtek. Ma már minden kormány. amely a nemzeti és közösségi érdekek egyensúlyba hozását. A kelet-nyugati szembenállás felszámolása. lakosai mentalitásában és megváltoztatta a hatalmi egyensúlyt. mint valaha. tovább kell haladnia az úton egy olyan hatékony és demokratikus szervezet kialakítása felé.egy több. hogyan lehet az európaiak által kitűzött főbb célkitűzések és az elérésükhöz szükséges eszközök esetében a tagállamok konszenzusát fenntartani? A Jacques Santer vezette Európai Bizottság 1997 júliusában terjesztette elő az Agenda 2000 c. május 5. Londonban létrejön az Európa Tanács. Az ESZAK Szerződést idézve. de megőrzi az őt alkotó államok identitását. Az európai egység koordinációs bizottsága megszervezi a Hágai Kongresszust. Az Unió felhígul. szeptember 19. Az európai integráció kronológiája 1946-1989 [1990. miközben a bővítés fokozni fogja az Unión belüli érdekek és elképzelések heterogén jellegét. és így elérték. strasbourgi székhellyel.] 1946. Robert Schuman francia külügyminiszter az Európai Szén. hogy az abszolút nemzeti szuverenitás időszaka véget ért. európai uniós identitás kialakítását jelenti. és anélkül. hogy eredményesen és igazságosan finanszíroznák a szolidaritás és a közös fellépések politikáit? Általánosabban megfogalmazva. Egy születőben lévő "nagyobb Európa" csak akkor alakul szervezett hatalommá.

1953. 1954. január 1. március 10-én terjesztenek be. október 24. A politikai unióról szóló tárgyalások megszakadnak. Belgium. Létrejön az acél közös piaca. 1961. vasérc és ócskavas közös piaca. Hatályba lép a Római Szerződés. szeptember 10. 1961. az Euratom Bizottság első elnöke Louis Armand. 1962. Christian Fouchet vezetésével bizottság jön létre ennek kidolgozására. Ausztria. 1953. január 1. március 25. április 18. május 1. 1952. Dánia. január 1. Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) hét tagállama. Portugália. A szerződés 1960. 1959. 1961. Svédország. Norvégia felvételét kéri az EGK-ba. A Hatok Messinában ülésező külügyminiszterei megállapodnak az integráció továbbfejlesztéséről. Létrejön a szén. amelyet 1953. 1951. augusztus 10. január 14. 1961. Norvégia. augusztus 30. Dánia felvételét kéri az EGK-ba. április 17. május 3-án lép hatályba. február 10. A francia nemzetgyűlés azonban 1954-ben megtagadja ratifikálását. június 1. Írország felvételét kéri az EGK-ba. Létrejön a kormányközi bizottság PaulHenri Spaak elnökletével. A Hatok aláírják az Európai Védelmi Közösséget (EDC) létrehozó szerződést. mivel nincs egyetértés a Fouchet-bizottság javaslatairól. Az EGK Bizottság első elnöke Walter Hallstein.és Acélközösséget megalapító szerződést (Párizsi Szerződés). 1950. 1962.Acélközösség (ESZAK) megalapítására tesz javaslatot. Svájc és az Egyesült Királyság megállapodnak az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) létrehozásáról. Az állam. 1957. november 8. A Tanács elfogadja a mezőgazdasági közös piac első négy rendeletét. 1955. 1958. augusztus 9. A Hatok külügyminiszterei felkérik az ESZAK Közgyűlését az Európai Politikai Közösséget (EPC) létrehozó Szerződés tervezetének elkészítésére. február 10. Az EGK államok nemzeti vámjainak első részleges összehangolása. 1962. augusztus 10. illetve kormányfők megállapodnak a szorosabb politikai együttműködésről. és 2. július 21. Cél az egységes külső vámtarifa. a Németország Szövetségi Köztársaság. 1961. Jean Monnet elnökletével megkezdi munkáját az ESZAK végrehajtó intézménye. 5 . 1952. július 9. 1959. Franciaország. A Hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Euratomot létrehozó Szerződéseket (Római Szerződések). az első pénzügyi rendeletet és a versenyt szabályozó rendeletet. július 31. Olasország. Az Egyesült Királyság felvételét kéri az EGK-ba. április 30. René Pleven francia miniszterelnök egy integrált európai hadsereg létrehozására irányuló tervet terjeszt elő. A francia nemzetgyűlés elutasítja az EDC-t és így az EPC-t létrehozó szerződést. 1961. május 27. Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal. Luxemburg és Hollandia ("a Hatok") aláírják az Európai Szén. a Főhatóság. 1962. EGK-Görögország társulási szerződés aláírása. EGK-n belül a vámok 10%-os csökkentése. 1952.

és Állam. január 14. Yaoundéban aláírják az EGK és 17 afrikai állam. július 28. A luxemburgi miniszterelnökről elnevezett. valamint Madagaszkár között a társulási egyezményt (Yaoundéi Egyezmény). 1968. felgyorsítják az integrációt és a politikai együttműködést. hogy tárgyalásokat kezdenek Dániával. december 1. egységes piac kiteljesítését. 1963. 1967. A külkereskedelem-politika felelőssége a tagállamokról átszáll az EK-ra. 1969. április 8-án aláírt Egyesülési Szerződés hatályba lép. Norvégiával és az Egyesült Királysággal. Euratom) első Bizottságának. 1969. december 19. Aláírják a második Yaoundéi Egyezményt. Írország szintén. Az EK társulási szerződést ír alá Tunéziával és Marokkóval. október 8. De Gaulle francia elnök megvétózza a brit tagságot.1963. 1963. 1967. Malfatti az Európai Bizottság elnöke. április 21. az integráció fokozását és az EK bővítését. 1969. Jean Rey az első elnöke mindhárom Közösség (ESZAK. Az Egyesült Királyság másodszor is benyújtja EGK csatlakozási kérelmét.és kormányfőknek. Franciaország és a Németország Szövetségi Köztársaság Párizsban aláírja a barátsági és együttműködési szerződést (Elysée Szerződés). január 1-én lép hatályba. Luxemburgban megkezdődik a Dániával. EGK. Aláírják a három Európai Közösség (ESZAK. hogy 1975-től az EK saját forrásokat kap. 1963. Az Egyesült Királysággal megszakadnak a csatlakozási tárgyalások. A Közösségen belül garantálják a dolgozók szabad mozgását a közös munkaerőpiac kialakítása érdekében. április 8. Euratam) végrehajtó szerveit egyesítő szerződést. Norvégia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét. január 29. Dánia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét. 1970. 1968. 1968. július 29. Arról is döntenek. a gazdasági és monetáris unió szakaszos eléréséről szóló Werner-tervet benyújtják a Tanácsnak és a Bizottságnak. május 10. A Tanács úgy dönt. 1970. január 22. 1970. Írországgal. 1967. június 30.A Tanács megállapodik a mezőgazdaság pénzügyi konstrukciójáról. Franco M. hogy megvitassák az 2. Az 1965. 1970. 1963. július 20. 1970. az 22.illetve kormányfők találkoznak Hágában. július 24. 1965. október 27. Létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa. EGK. július 29. hogy a gazdasági és monetáris uniót (EMU) 1980-ra ütemezik. Aláírják az EGK-Törökország társulási szerződést. július 1. Megállapodnak. Norvégiával és az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások második fordulója. 1967. 6 . szeptember 12. Írországgal. 1970. 1971. A Luxemburgban találkozó külügyminiszterek benyújtják az európai politikai együttműködésről (EPC) szóló Davignon-jelentést az állam. július 1. december 18. január 1.július 2. EK számára saját források biztosításáról és az Európa Parlament költségvetési hatáskörének megerősítéséről. május 11. március 4. 1969. A Bizottság beterjeszti a Tanácsnak a Közösség mezőgazdaságának reformjáról szóló "Mansholt-tervet". Svédország benyújtja csatlakozási kérelmét. 1967.

március 22. december 19. 7 . 1974. október 5. és 12. EK-Málta társulási szerződés aláírása. Olaszország és az Egyesült Királyság kilép a valutakígyóból. január 1. Párizsban az állam-. akik nem kérték felvételüket az EK-ba (Ausztria.1970. Az EK és Izrael együttműködési megállapodást köt. július 13. Bevezetik a "valutakígyót": a tagállamok kormányai és a Tanács megállapodnak. csatlakozik az EK-hoz. 1973. Az Alsóház jóváhagyja Nagy-Britannia csatlakozását. A foglalkoztatási és szociális ügyek miniszterei elfogadják a Közösség szociális cselekvési programját. július 23. 1972. 1972. Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozási szerződéseit az EGK-hoz. július 26-27. Az EK és 46 ACP állam aláírja a pénzügyi és technikai segítséget és kereskedelmi engedményeket nyújtó első Loméi Megállapodást. 1973. 1972. hogy Európai Tanács formájában rendszeresen fognak találkozni. Aláírják a Dánia. Dublinban az állam. október 19. A külügyminiszterek benyújtják a második jelentést az EPC-ről (koppenhágai jelentés). Írország. december 9. Kizárólagos felelősséget kap a közös kereskedelempolitika alakítására. karibi és csendes-óceáni ország (ACP országok) részvételével a kapcsolatok alakításáról. 1973. október 2. EK-Ciprus társulási szerződés aláírása. 1972. május 10. 1973. hagy a tagállamok valutáinak árfolyama 2. 1975. 1975. Írország népszavazással úgy dönt: csatlakozik az EK-hoz. illetve kormányfői megállapodnak az EK Európai Unióvá alakításáról és elfogadják az EMU új ütemtervét. amellyel az EK három területen vállal aktív szerepet: foglalkoztatási kérdések. január 21. A Miniszterek Tanácsa megállapodik az Európai Területfejlesztési Alap létrehozásáról. július 22. A Közösség 91 fejlődő országgal folytatott kereskedelmében "általános preferenciarendszerről" állapodik meg. illetve kormányfők megállapodnak. Izland.és munkakörülmények harmonizációja.illetve kormányfők először találkoznak Európai Tanácsként. Norvégia népszavazással elutasítja az EK tagságot. 1973. 1972. Norvégia szabadkereskedelmi megállapodást köt az EK-val. május 11. január 22. és 20. 1971. Svédország és Svájc). Sicco Mansholt az Európai Bizottság elnöke. Az EK formálisan is kilenctagúra bővül. december 5. A pénzügyminiszterek fix árfolyam mellett a dollárral szembeni közös lebegtetés mellett döntenek. március 21. március 10-11. 1973. 1972. Finnország szabadkereskedelmi megállapodást köt az EK-val. A kibővített Közösség állam-. február 28. 1972. 1974. és 10. 1972. március 18. Szabadkereskedelmi megállapodásokat írnak alá az EFTA azon államaival.25%-nál nagyobb mértékben nem lebeghet. július 1. Portugália. Miniszteri konferenciát tartanak Brüsszelben az EK és 46 afrikai. március 11. Írország. élet. szeptember 25. 1972. 1975. 1975. május 14. 1972. és az ipar mindkét oldalának részvétele az EK szociálés gazdaságpolitikai döntéseiben. Dánia népszavazással úgy dönt.

Az EMS 1979. 1980. 1981. június 7. Portugália kéri felvételét az EK-ba. 1979. június 12. szeptember 5. július 17. 1982. és 10. 1976. október 17. Görögország csatlakozásához kapcsolódó jogszabályokat írnak alá Athénben. október 31. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai és az EK közötti megállapodásra tesz javaslatot. január 6. október 6. július 1. általános választása 9 tagországban.1975. május 28. és 13. 1980. március 7. 1980. július 28. március 28. 1976. 1979. A német és az olasz külügyminiszter az EPC megerősítését javasolja (Colombo-Genscher kezdeményezés). A külügyminiszterek a lengyelországi helyzetről szóló különleges értekezleten elítélik a hadiállapot bevezetését. 1980. és 8. 1979. 1979. 1981. Az EK és 58 ACP állam Loméban aláírja a második Loméi Megállapodást. Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Portugáliával. 1982. A Bizottság válság sújtotta ágazatnak nyilvánítja az acélipart és a Tanács jóváhagyósát kéri a termelési kvóták bevezetéséhez. 1975. Az Európai Parlament első közvetlen. Gaston Thorn az Európai Bizottság elnöke. és 20. 1979. június 5. Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Spanyolországgal. 1979. július 6. február 5. 1977. 1978. A Közösség együttműködési megállapodást köt Jugoszláviával. Pieter Dankertet választják a Parlament második elnökévé az európai választások bevezetése óta. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal életbe lép. április 2. 1976. A közvetlenül választott Parlament első ülése Strasbourgban. A londoni Európai Tanács-ülésen a külügyminiszterek jóváhagyják az EPC eljárásainak javításáról szóló londoni jelentést. Kilenc EK-tag között teljesen megszűnnek a vámok. Az EK tagállamok tárgyalást kezdenek a közös halászati politikáról. 8 . szeptember 16. A velencei Európai Tanács nyilatkozatot ad ki a közel-keleti konfliktusról. és 2. Görögország kéri felvételét az EK-ba. február 16. január 4. december 1. 1980. január 1. július 27. Az EK együttműködési megállapodást köt Romániával. Az Egyesült Királyság népszavazással az EK-ban maradás mellett dönt. október 13. A brémai Európai Tanács jóváhagyja az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az európai valutaegység (ecu) létrehozására irányuló tervet. 1981. Roy Jenkins az Európai Bizottság elnöke. december 20. Görögország a 10. és 20. július 28. 1977. 1981. február 19. március 13. Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Görögországgal. 1975. 1977. 1978. tagállammá válik. 1975. 1978. január 6. Első elnökévé Simone Veilt választják. A római Európai Tanács megállapodik az európai útlevél bevezetéséről és az észak-dél párbeszédben való részvételről. június 12. A Közösség együttműködési megállapodást köt az ASEAN államokkal. Spanyolország kéri felvételét az EK-ba. Az EK és Kína között hivatalos kapcsolatfelvételre kerül sor. és 7.

december 2. A szerződésmódosításokat az Egységes Európai Okmányban összegzik. január 1. 1985. és 3. 1984. 1985. A fontainebleau-i Európai Tanácsülés fontos területeken lép előre: megállapodik az intézményi ügyekre vonatkozóan a Dooge bizottság. március 29. Hatévi tárgyalás után a tagállamok megállapodnak a közös halászati politikáról. és 28. Aláírják Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányait. 1986. június 12. Létrejön Brüsszelben az EPC titkárság. és 29. július 1. január 7. 1985. 1984. A milánói Európai Tanács-ülés többségi döntést hoz a Római Szerződést módosító kormányközi konferencia összehívásáról. június 28. 1983. június 14. február 23. szeptember 26. 1985. A luxemburgi Európai Tanács-ülés megállapodik az intézményi reformról. Az Európai Tanácsülés Stuttgartban aláírja az Európai Unióról szóló Ünnepélyes Nyilatkozatot. az EGK Szerződés 236. A 12 tagállam kormányai aláírják az Egységes Európai Okmányt. ami eltávolítja a fennmaradó akadályokat a spanyol és a portugál csatlakozás elől. január 20. Az EK és 65 ACP állam aláírja a harmadik Loméi Megállapodást.1982. február 17. 1988. 1985. Spanyolország és Portugália belép a Közösségbe. 1988. Az Egységes Európai Okmány hatálybalépése. február 14. június 14-17. Pierre Pflimlint választják a Parlament harmadik elnökévé. Jacques Delors az EK Bizottság elnöke. 1983. valamint az EK Strukturális Alapját megkétszerező "Delors I" csomagról. június 25. Az Európa Parlament második közvetlen választása. az európai választósok bevezetése óta. 1986. a "polgárok Európájáról" pedig az Adonnino bizottság felállításáról. 12-re emelve tagjainak számát. ha nincs Grönland népszavazással az EK-ból való kilépés mellett dönt. a Közösség felelősségeinek kiterjesztéséről és a külpolitikai együttműködés jogi kereteiről. január 25. február 11. június 17-19. A Parlament jóváhagyja az Alitero Spinelli vezette Intézményi Ügyek Bizottsága által kidolgozott Európai Uniós Szerződés tervezetét. 1982. A brüsszeli Európai Tanács-ülés megállapodik az integrált mediterrán programról. 1987. 1984. 1987. 1984. 1984. Kína és az EK szignálja a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást. 1985. Törökország kéri felvételét az EK-ba. és A brüsszeli Európai Tanács-ülés megállapodik a pénzügyi rendszert és a 12. 9 . cikke szerint. április 14. december 8. március 29. és 26. Az európai választások bevezetése óta Sir Henry Plumbot választják a Parlament negyedik elnökévé. 1987. július 21. A Bizottság beterjeszti a Cecchini-jelentést ("Mibe kerül. a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a költségvetési eljárásokat javító intézkedésekről. 1984. június 30. január 1. A Bizottság beterjeszti az egységes piac kiteljesítéséről szóló Fehér Könyvet. 1987. A Parlament. közös mezőgazdasági politikát megreformáló. és 30.

az ú. Euró. 1989. június 26. az EMU három szakaszos létrehozásáról szóló "Delors-terv"-nek megfelelően a kormányközi konferencia összehívásáról. "Schuman Nap". és A madridi Európai Tanács-ülés megállapodik a Delors bizottsági elnök 27. Az Európa Parlament harmadik közvetlen választása. december 15. január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. szeptember 19. az egységes valuta . 1989. Az euró bankjegyek és érmék 2002. július 17. 1989. 1989. december 19. Európai himnusz .Ludwig van Beethoven IX. A kék alapszín a nemzetközi együttműködést jelképezi (az ENSZ zászlója is kék. 1989. az Örömódát választották az Európai Unió hivatalos himnuszának. 1989. július 26. Magyarország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást.Az Európai Unió hivatalos ünnepe május 9-e. szimfóniájának kórustételét. A köralakban elhelyezett csillagok az európai egyesülési cél teljességére utalnak.Európa?").amely számszerűsíti az egységes piac előnyeit. Az EK és 68 ACP állam aláírja a negyedik Loméi Megállapodást. Az EK és EFTA országai között tárgyalások kezdődnek az együttműködés megerősítéséről és az Európai Gazdasági Térség (EEA) megalakításáról. himnusza és van hivatalos Európai zászló . 1989. Lengyelország és az EK aláírja a kereskedelmi is gazdasági együttműködési megállapodást. szeptember 26. 1989. június 29. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi. Van zászlója. 1988. Az euró logót a görög epszilon (ez a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. Spanyolország belép az EMS-be. június 15-18. Európai ünnepnap . Az Európai Unió jelképei Az Európai Unió is rendelkezik az önálló államiság jelképeivel. Az európai választások bevezetése óta ötödik parlamenti elnökké Enrico Barón Crespót választják. Ausztria kéri felvételét az EK-ba.n. január 1-jétől kerülnek forgalomba. Ezen a napon hirdette ki a francia külügyminiszter a mai Európai Unió előfutárának tekinthető 10 .A 12 aranycsillagos kék színű lobogó hazánkban is jól ismert.az ENSZ békefenntartó katonái a "kéksisakosok").1999. felügyelete alatt a központi bankok vezetői által kidolgozott.

Jóllehet a közép-európai országok közös öröksége a fél évszázados politikai és gazdasági központosítás. az átalakulás előrehaladtával azonban a piacgazdaság megteremtésének jogi és szabályozói intézkedéseit helyezte előtérbe. A szükségletekhez igazodó és a politikai döntést igénylő Phare alkalmazkodott az egyes országokra jellemző reformok változó üteméhez és súlypontjaihoz. hogy a 1993. az átalakulás kiinduló pontja országonként eltéréseket mutatott. decemberi esseni Európai Tanács ülés fordulópontot jelentett a Phare számára. igazodott azok változó gazdasági és szociális igényeihez az átalakulás folyamatában. és ehhez a Phare-t határozta meg legfontosabb pénzügyi eszközként. és a német-francia együttműködés megkezdésének tervét. A program 1989-ben jött létre. hivatal sem reagált olyan hatékonyan. amely a több évet átfogó. Egyetlen más. hiszen megerősítette a közép-európai államok tagságának perspektíváját és elfogadta a csatlakozás előkészítésének stratégiáját. amely tovább építette az esseni csatlakozás előtti stratégiát azáltal.Európai Szén.és Acélközösség megalakításának. később. Kezdetben az intézményi reform kritikai segítését és támogatását hangsúlyozta. akár kétoldalú. amelyet az átalakulóban lévő közép-európai országok számára dolgoztak ki. amelyek meghatározzák a Phare támogatás prioritásait az 1999-ig szóló indikatív költségvetési csomagtervekkel. végén a program keretében lekötött vissza nem térítendő segély teljes összeg 6. 1997. mint a Phare a rendkívül széles skálán mozgó. 11 . A Phare figyelemre méltó rugalmasságot mutatott a partner országok szükségleteire való reagálásban. segély formájában biztosított technikai segítségnek köszönhetően. Az 1994. nevezetesen az intézmények létrehozására és a "vívmányokba" történő befektetésre. 1996. Mi a Phare? A Phare Program olyan pénzügyi eszköz. illetve a fejlődés és a befektetések előmozdítását szorgalmazta.6369 milliárd ECU-t tett ki. júniusában a Koppenhágai Tanács által létrehozott fontosabb infrastruktúra projektek társfinanszírozásának maximális mértékét 15 %-ról 25 %-ra emelte. amit különböző jellegű és ütemezésű reformigények jellemeztek. Ebben az értelemben Essen megnövelte a Phare befektetési spektrumát azáltal. akár multilaterális. Ezen túlmenően Essen több éves keretet biztosított a Phare számára. hogy a Phare-t elsődlegesen a csatlakozást támogató segélyre összpontosítja. mind a költségvetést illetően. Lengyelországban és Magyarországon indult. márciusában a Bizottság új irányvonalakat dolgozott ki a Phare Program számára. azonban gyorsan bővült mind a résztvevő országokat. a közép-európai országokkal megállapodott indikatív programokhoz vezetett.

1992. a diplomáciai kiváltságok és mentességek kölcsönös megadásáról szóló megállapodást. Diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európai Közösségek és Magyarország között. június 8. s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK tagországainak. december 31-ig.Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak kronológiája (1988-2000. 1992. Brüsszelben aláírják az EGK és Magyarország közötti. augusztus 8. valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást. Londonban sor kerül az EK Elnöksége. illetve Lengyelország és Csehszlovákia közötti Európa-Megállapodást társulás létesítéséről. Az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz.) 1988. hogy azok a közép. június 21-22. december l6. az Európai Unió tagjai lehetnek. szeptember 24. a kereskedelemről. Hatályba lép az Ideiglenes Megállapodás. 1993. mely az EurópaMegállapodás kereskedelmet érintő részeit helyezi hatályba 1992. Brüsszelben aláírják az Európai Közösségek Bizottsága budapesti képviseletének megnyitásáról. 1992. 1990. Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást (társulási szerződést). szeptember 26. június 22-23. az EK Bizottsága és a Visegrádi Országok első csúcstalálkozójára. 1991. szeptember 16. 1988. március 1. melyen magyar részről Antall József miniszterelnök vesz részt. melyek ezt kívánják. Brüsszelben megtartja elso ülését az Ideiglenes Megállapodás hatálya alatt a kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó EK-Magyar Vegyes Bizottság. Brüsszelben aláírják az EK és tagállamai és Magyarország. 1992. Megalakul a Magyar Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek Bizottsága.és kelet-európai társult országok. A társult országoknak az Európa Megállapodások bilaterális struktúráival párhuzamosan megero 12 . 1991. október 28.

Mind a konferencia összehívásának. A keleti kibővülés lehetőségeinek mind kedvezőbb megítélése emellett előtérbe állította az Unió intézményeinek működőképességével kapcsolatos kérdéseket. az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket és bizonyos kapcsolódó okmányokat. és a tagállamok meghatalmazott képviselői 1997. S z e m i n á r i u m . mind az újabb szerződés létrehozásának az oka az volt. A kormányközi konferenciát komoly előkészületek előzték meg.az Unió külpolitikai mozgásterének szélesítésére és képességének erősítésére. hogy a Maastrichti Szerződés nem tudott minden továbbfejlesztésre előirányzott kérdésben eljutni a valamennyi tagállam részéről kívánatosnak tartott megoldáshoz. amely módosítja az Európai Unióról szóló szerződést.és kormányfők 1997.a demokratikus legitimáció növelésére.a rugalmas integrációs lépések lehetőségének megteremtésére. az állam. október 2-án írták alá. az "A" és "B" cikkekben megjelölt uniós feladatok és célok megvalósítását jobban elősegítő. a közösségi "acquis" szerepének egyidejű fenntartása mellett. május 1-én lépett életbe. hogy egy nagyobb létszámú Európai Unió csak az intézményrendszer megújításával maradhat működőképes. Az Unió legfontosabb szervei: a Bizottság. Ezen belül a konferencia kiemelt figyelmet fordított: . június 16-17-i.II. Ezért már e szerződés "N" cikke előirányozta egy kormányközi konferencia összehívását 1996-ra.a belső biztonság erősítésére a bel.és igazságügy terén teendő újabb intézkedésekkel. . Firenzében tartott csúcsértekezlettel megnyitott és az 1997 júniusában. szintén Amszterdamban. hiszen nyilvánvaló. Amszterdamban befejezett kormányközi konferencia eredményeit foglalja magában. . az intézmények továbbfejlesztésének módjait. A kormányközi konferencián egyik súlyponti feladatként a Maastrichti Szerződés által bevezetett politikák és együttműködési formák felülvizsgálatával foglalkoztak. a Tanács és az Európai Parlament is külön-külön stratégiai jellegű 13 . amszterdami ülése hagyta jóvá. június 21-22-én.a transzparencia. a Maastrichti Szerződést az integráció mélyítésének irányában továbbfejlesztő intézkedések kidolgozására. . eszközeit.Az Európai Unió kívülről Az Európai Uniót létrehozó szerződések Az Amszterdami Szerződés Az Amszterdami Szerződést.) Előzmények Az Amszterdami Szerződés az 1996. a polgárközeliség továbbfejlesztésére. . (A szerződés 1999.

anyagokat készítettek a tagállamok képviselőiből álló. valamint jegyzőkönyvekből és nyilatkozatokból áll. öt cikkben és több mint száz bekezdésben.és biztonságpolitika terén az Unió cselekvőképességének növelése érdekében. mind az Európai Unióról szóló szerződések megújulnak. az említett szerződések több mint száz cikkét és számos jegyzőkönyvét. valamint mellékleteit érintően. 14 . valamint a szabadság. figyelemmel az EU kibővülésére. b) a polgár és az Unió kapcsolata. június 2-án Messinában kezdte meg. október 2-án aláírt szerződés három részből (15 cikkből). E csoport a munkáját . c) a közös kül. Az Amszterdami Szerződés az alábbi témakörökben fejlesztette tovább az Európai Közösség elsődleges jogát: a) az alapvető jogok terén. A szerződés tartalma Az 1997. és a kormányközi konferenciát megnyitó firenzei csúcstalálkozó anyagainak az előterjesztésével fejezte be. mind a holland elnökség igen intenzív tevékenységet fejtett ki a konferencia kezdetben lassan kibontakozó munkájának eredményessé tételéért. nemcsak tartalmilag. A harmadik rész a záró rendelkezéseket tartalmazza. a polgárközeliség erősítése terén. Köztük olyanok. Az Amszterdami Szerződéshez 13 jegyzőkönyv tartozik. és mind az ír. a gazdasági és monetáris unió politikai dimenziókban való továbbfejlesztéseként).az Európai Tanács madridi értekezletének megbízása alapján . a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról.1995. A második rész az Európai Közösségeket létrehozó szerződések szövegének egyszerűsítéséről és egységes rendbe való foglalásáról rendelkezik hat cikkben. A kormányközi konferencia közel egyéves időtartama alatt két rendkívüli csúcsot is tartottak. valamint rendelkezik az Európai Unióról szóló szerződés cikkeinek átszámozásáról és egységes szerkezetbe foglalásáról. szűk körű ún. Mindezek eredményeképpen az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követően mind az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról. Az első rész tartalmazza az alapszerződések kiegészítéseit és módosításait. reflection group ("gondolkodó csoport") részére. a biztonság és a jog érvényesülésének elősegítésére a tagállamok alkotta térségben (az egységes belső piac. amelyet tudomásul vett. az európai intézményekről. hanem szerkezetileg és a cikkek számozását illetően is. amelyek pl. d) az Unió intézményei és eljárásai terén. amelyet a konferencia elfogadott. A szerződéshez kapcsolódik továbbá 51 olyan nyilatkozat. a menedékjogról. és 11 olyan nyilatkozat. rendelkeznek a "schengeni acquis"-nak (Schengeni Egyezmény) az Európai Unió kereteibe való integrálásáról.

Bár ezek a lépések még nem járnak harmonizációs kötelezettségekkel vagy pótlólagos költségvetési kiadásokkal. a bevándorlás. (Ez az ún. pillérét érintő rendelkezéseknek az 1. a vámszervek és az igazságügyi szervek. azaz rugalmassági elv alkalmazása. ezek megelőzése. a Tanács minősített többséggel. Ezek célja: harc a terrorizmus. előirányozza a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket (2. mint a vízumpolitika. a kábítószer-kereskedelem. részben a Maastrichti Szerződés 3. cikk 15. Az öt év elteltét követően viszont egyhangúlag határozatot hozhat arról. a menekültügy és menedékjog. de bármikor dönthet úgy. A foglalkoztatási fejezet előirányozza egy foglalkoztatási bizottság létrehozását. ill. flexibilitási. cikk 22. együttműködés a polgári jogi kérdésekben. hogy ha ezeket az elveket egy tagállam komolyan és tartósan megsérti. demokrácia. Ezek betartását a tagság előfeltételévé teszi (1.) Részletesebben: a) Az Amszterdami Szerződés újólag megerősíti azokat az alapelveket.a Bizottság javaslatára és az Európai Parlament meghallgatásával . a csalás és más bűncselekmények ellen. másrészről elfogadja és a szerződés szövegében rögzíti az Európai Szociális Chartában és a Munkások Alapvető Szociális Jogainak Közösségi Chartájában lefektetett célokat. az érintett tagállam kötelezettségeinek a változatlanul hagyása mellett. a rendőrség. cikk 19. Ami "a szabadság. cikk 11. valamint összehasonlító elemzések és "kísérleti projektumok" útján elősegítse a foglalkoztatás magas szintjének elérését. ezen a területen is megtörténtek a kezdeti 15 . továbbá felhatalmazást ad arra. b) Az Unió polgárait érintő változtatások és újítások közül a két legjelentősebb az. pont). az EU külső határainak ellenőrzése. Dánia esetében eltérő a helyzet: 1996ban aláírta a Schengeni Egyezményhez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet. amelyeken az Európai Unió nyugszik (szabadság. pont). pont). hogy a közös döntéshozatali (kodecíziós) eljárásra tér át. itt részben a Schengeni Egyezmény tartalmának az EU-szerződésbe való beépítéséről. Ezek a rendelkezések olyan területeken hoznak létre közösségi politikát. Az 1998 áprilisában megalakult brit munkáspárti kormány ugyanis bejelentette készségét a szociálpolitikai együttműködésben való részvételre.e) megteremti a kereteket szorosabb integrációs lépések bevezetésére a tagállamok egy-egy csoportjának ebben való érdekeltsége esetén. valamint az Europol révén. hogy csatlakozik valamely határozathoz.egyhangúan dönt. E két tagállam nem tagja a Schengeni Egyezménynek. biztonság és jog térségének" a fokozatos kiépítését illeti. Nagy-Britannia és Írország derogációval rendelkezik (azaz kívül marad) a fenti rendelkezéseket illetően. önálló foglalkoztatási fejezetet (2. pillérhez való átcsoportosításáról van szó. a bel. Ezeken a területeken a szerződés hatálybalépését követő első öt évben a Tanács . amelyeket az Amszterdami Szerződés cikkei alapján hoznak. amelynek az a feladata. hogy a tagállamok közötti információcsere és együttműködés. s csak azoknak az intézkedéseknek a tekintetében élvez derogációt. A harmadik pillér. emberi jogok és jogállamiság). pontja szerint). az Európai Parlament meghallgatását követően határozzon az érintett tagállam szavazati jogának és egyéb jogainak a felfüggesztéséről.és igazságügyi együttműködés fennmaradó részeit "A rendőrségről és a bűnügyekben való igazságügyi együttműködésről szóló rendelkezések" című fejezet tartalmazza (1. hogy az Amszterdami Szerződés szövege tartalmaz egy új.

csalás elleni küzdelem) a határozatokat a jövőben minősített többségi szavazással és az EP-vel közös döntéshozatali eljárással hozzák (2.és biztonságpolitika elveinek. általános irányelveinek és közös stratégiáinak meghatározása az Európai Tanács szintjén. cikk 10.és munkafeltételek javítása (társadalombiztosítás és szociális védelem.tárgykörtől függően többségi döntéshozatallal vagy egyhangúsággal. csak a foglalkoztatásnak szentelt értekezletén részletes akcióprogramot fogadott el e feladatok megoldására. egészségügyi politika. közös akciókat kell jóváhagyni. egyhangúsággal történik.jegyzőkönyvet csatoltak az Amszterdami Szerződéshez. A szociálpolitika területén a fő célok: az élet. a konstruktív tartózkodás intézményének bevezetése lehetővé teszi ennek megkerülését.csak e kérdéssel foglalkozó . hogy az Uniónak közös kül. Jól mutatja e kérdésnek az Unión belüli politikai jelentőségét. ahol a döntéshozatal egyhangúsággal történik. hogy az európai állampolgárokat közvetlenül érintő egyes politikákat illetően (környezetvédelem. minimális feltételek előírásával történik .integrációs lépések. c) Az Amszterdami Szerződés (1. amely viszonylag széles körben hozzáférhetővé teszi a közösségi dokumentumokat (2. a nők és férfiak esélyegyenlőségének biztosítására a munkaerőpiacon. A közös akciókat. fogyasztóvédelmi-fogyasztói politika. a dolgozók egészségének és biztonságának védelme a munkahelyi környezetben). harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatására). A polgárközeliséget javító változtatások körébe sorolható az a rendelkezés is. a szerződésben rögzített célokkal. A közös kül. hogy bármelyik állam lényeges nemzeti politikai megfontolásokra hivatkozva megakadályozhatja ezt. dönteni kell a közös stratégiákról (ez új elem). és ekkor az ügyet az Európai Tanács elé kell terjeszteni. Ezt azonban ellensúlyozza az. Ebbe a témakörbe sorolhatók a transzparencia javítására és a szubszidiaritás alkalmazásának elősegítésére tett lépések is.és biztonságpolitika elveit és általános irányelveit. 16 .és biztonságpolitika valamennyi területét érintően. pont) kimondja. koordinálja tevékenységüket. a kül. cikk 45. pont). Bár a második pillért illetően továbbra is uralkodó marad az egyhangúságon alapuló döntéshozatal. ami jelentős előrelépésnek tűnik. másrészt előmozdítja a tagállamok együttműködését. közös állásfoglalásokat kell elfogadni. amelyek áttekinthetőbbé és hatékonyabbá tehetik a második pillér működését.és biztonságpolitikát kell kialakítania és megvalósítania. A célok megvalósításához meg kell határozni a közös kül. A tagállamok kormányközi alapon folyó együttműködése tehát lényegében nem változott meg. valamint a foglalkoztatottság növelését elősegítő különféle feltételek létrehozása-javítása (különös tekintettel a munkaerőpiacról kirekesztett személyek integrálására. A szubszidiaritásról pedig külön . A Közösség akciója kétféle: egyrészt szabályoz. A szabályozás irányelvek megállapításával. cikk 26-34. Az előbbit szolgálja az a rendelkezés. és meg kell erősíteni a tagállamok közötti rendszeres együttműködést a politika végrehajtásában. hogy az Európai Tanács már 1997 novemberében (vagyis a szerződés hatályba lépte előtt) egy rendkívüli. mindazonáltal több olyan módosítást fogadtak el. közös pozíciókat és az azok végrehajtására szolgáló lépéseket minősített többséggel lehet meghozni. pont).

hogy megerősítették a Bizottság elnökének a szerepét (részt vesz a biztosok kiválasztásában. Az első bővítési kör során a nagy tagállamok lemondanak a két bizottsági helyük egyikéről. beleértve a béketeremtő intézkedéseket). A bizottsági tagok számát 20 főben korlátozták. A jegyzőkönyvben rögzített megoldás nem kielégítő és vitatott voltára utal. a Bizottság. de a legjelentősebb problémákat nem sikerült megoldani. E képviselők munkáját egy stratégiai tervező és figyelemfelhívó (early warning) egység fogja támogatni. békefenntartó feladatok. kitekintéssel az Európai Unió bővítésére). konfliktusmegelőzés. de az utóbbit nem integrálják az Európai Unióba. hogy a kormányközi konferencia alapján az Amszterdami Szerződés nem teljesíti azokat a követelményeket. mint a közös kül. cikk 1. pénzügyi támogatás leszerelési intézkedésekhez. és ezzel egyértelműbbé válik az EU külpolitikájának arculata és folyamatossága. EU-különmegbízottak. béke. hogy áttekintsék a szerződéseknek az intézmények összetételéről és működéséről szóló rendelkezéseit (Jegyzőkönyv az intézményekről. amelynek segítségével az EU a korábbinál határozottabb szerepet vállalhat a nemzetközi rendszerben. Ezzel létrejött egy átfogó cselekvési eszközrendszer. Erősödik a demokratikus legitimációja azáltal. a működő és a soron következő elnökség külügyminisztere) a jövőben a működő elnökség külügyminisztere. a Főtitkárság és a Nyugat-európai Unió (WEU) szakértőiből áll majd. (A finanszírozandó tételek: választási megfigyelők. Az EU igénybe veheti majd a WEU operatív kapacitásait. mint válságmegoldó harci bevetések.A közös kül. össze kell hívni a tagállamok kormányképviselőinek a konferenciáját. ha előzőleg sikerül megállapodni a szavazatok súlyozásának újraszabályozásában. petersbergi feladatok megoldására (humanitárius feladatok. d) Az intézményrendszer továbbfejlesztése terén csupán kisebb lépések történtek.) Az ezt szabályozó intézményközi egyezményt elfogadták.és biztonságpolitikát a jövőben a közösségi költségvetésből finanszírozzák. és a Tanács főtitkárának alárendelve dolgozik. Legalább egy évvel azelőtt. A változások közül kiemelendő. és 2. hogy az EU tagjainak száma meghaladja a 20-at. Ez a nyilatkozat megállapítja. Erősödik az EU és a WEU közötti kapcsolat. amelyet végül a szerződés szövegének szerkesztői a konferencia által csupán tudomásul vett és nem elfogadott nyilatkozatok keretében csatoltak a szerződés szövegéhez.külön belga-francia-olasz nyilatkozat. Az egység a tagállamok. Megváltozik az EU külső képviselete. hatáskört kap az Unió politikai irányvonalának kidolgozásában. a szerződésben újonnan rögzített ún.és biztonságteremtő intézkedések. Ezek az országok fontosnak 17 . és ennek a megoldását az említett országok elengedhetetlen feltételnek tartják az első csatlakozási tárgyalások lezárásához. jóváhagyása az Európai Parlamenten keresztül történik (3. hogy noha erre a posztra a Tanács tesz személyi javaslatot.és biztonságpolitika fő képviselője (High Representative) lép. trojka helyébe (az előző. a Bizottság képviselője és a Tanács főtitkára. és növekszik mozgástere a Bizottságon belül a feladatok szétosztásában). mentőegységek. hogy a tárgyalások legutolsó "pillanataiban" létrejött erről a kérdésről egy . amelyeket az Európai Tanács madridi értekezlete az intézmények működésének lényegi továbbfejlesztése szempontjából szükségesnek minősített. hozzájárulás nemzetközi konferenciákhoz stb. pont). de csak akkor.a fentiekkel nem teljesen összhangban lévő . Az eddigi ún.

Egyéb területeken többségi határozattal hoznak döntést a szorosabb együttműködés megkezdéséről. Az ún. azaz a közös külés biztonságpolitika terén nem hoztak létre külön záradékot. Az Európai Parlament tagjainak a számát 700-ban maximálták (3. A kormányközi konferenciák egy-egy évet tartottak. júniusi dublini értekezletén döntöttek. azaz a tagállamok átfogóan integrált és cselekvőképes szövetségévé váljon. a 18 . In: Európa Kislexikon. pont). Az aláírást követő tagállami ratifikáció több országban referendumot igényelt. Forrás: Hargita Árpádné: Az Amszterdami Szerződés. Az előbbit az ún. Az EP jogai a korábbiakban említett két területen kívül (az Európai Bizottság elnökének jóváhagyása. A második pillér. Budapest. A szerződést 1992. azzal a céllal. 1999. hogy a közös döntéshozatali eljárás alkalmazását 23 területre növelték. december 14-15-én nyitották meg őket Rómában. más néven "flexibilitási" fejezet. november 1-jén lépett hatályba. a másodikat Kohl és Mitterrand 1990 áprilisában tett közös kezdeményezésére hívták össze.tartják a minősített többségi szavazáson alapuló döntéshozatal lényeges kiterjesztését is. ha nemzeti érdekei ellentétesek a tervezett intézkedéssel. mint az Európai Bíróság. Ezért létrehoztak egy általános klauzulát. a másik a politika unió kialakításának mikéntjét járta körül. egy-egy területen az integráció előrehaladásában érdekelt országok lépéseit az integrációra alkalmatlan (vagy abban az időszakban alkalmatlan). BKE Vezetőképző Intézet. hogy egy-egy kérdésben. amely meghatározza a szűkebb együttműködés alapvető feltételeit. azt nem kívánó tagállamok ne blokkolhassák. Delors-jelentés alapján. és 1993. hogy a 12 tagállamból álló Közösség fokozatosan unióvá. Az ír referendum nagy. amelyek az első és a harmadik pillér tekintetében pótlólagos előfeltételeket rögzítenek ilyen szűkebb együttműködés létrehozásához. Ebből 16 terület esetében a tanácsi döntéshozatali eljárás is változott: átkerültek a minősített többségi szavazással történő döntéshozatali eljárás körébe. A WEU keretében a konstruktív tartózkodás és az intenzívebb együttműködés lehetőségein keresztül szintén megvannak a rugalmassági lehetőségek. A Maastrichti Szerződés és az 1996-97.és a korábbiakhoz képest új integrációs elemet jelent "A szorosabb együttműködésről szóló rendelkezések" című. Minden tagállam rendelkezik azonban egyfajta vétójoggal. cikk 3. A többi közösségi intézmény. e) A szerződés külön fejezetét képezi . amely azt kívánja elősegíteni. hogy valamely tagállam tartósan megsértette az alapvető jogokat) elsősorban azzal szélesedtek. és két külön záradékot. évi kormányközi konferencia Az Európai Unióról szóló szerződést két kormányközi konferencia készítette elő: az egyik a gazdasági és monetáris unió (GMU) létrehozásával foglalkozott. Mindkét konferenciáról az Európai Tanács 1990. február 7-én írták alá. egymással párhuzamosan folytak. a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága hatáskörét is bizonyos tekintetben bővítették. és 1990. együttműködési eljárás alá tartozó területek a közös döntéshozatal (kodecízió) körébe kerültek. valamint annak megállapítása.

döntéshozatali elveinek az egységesítésére irányulnak.megbukott. Az ezen az alapon elindított tárgyalássorozat vezetett el .és igazságügy területén folytatandó együttműködésre. majd másodszor . kultúra. dokumentumokban. valamint a német és francia érdekek és felfogások közötti koncepcionális ellentétek miatt .francia kisebb többséggel fogadta el. az 1973-74. a gazdasági és monetáris unió irányában történő egyidejű előrelépéssel való összekötését.) b) Az EU közös kül. közös érdekű ügyben és témakörben (többek között: a menekültügyi és bevándorlási 19 . Az Európai Tanács az 1988. A szerződés tartalma A szerződés három pillérre állította az Európai Uniót.további kompromisszumok elfogadásával .a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása. Németországban alkotmánymódosítás volt szükséges a szerződés elfogadásához. A terv . kutatás és technológiafejlesztés.a Werner-terv alapján .az Európai Unióról szóló szerződés 1991. november 1-jei hatálybalépéséhez. valamint egy új integrációs elemmel. uniós állampolgárság intézményével. ifjúsági politika. ill. az EK ebből eredő azon félelmei. transz-európai hálózatok. fogyasztóvédelem.és Kelet-Európában történő alapvető fordulatok. . az ún. Az Európai Tanács 1989 júniusában Madridban a jelentést stratégiaként fogadta el. 1987. előtérbe helyezte az integráció mélyítését. iparpolitika.a szerződés 1993. évi olajválság. (Módosításra került az Európai Közösséget alkotó másik két közösség.és kormányfői megnyilatkozásokban. Előzmények Az Európai Unió mint cél többször szerepelt közösségi állam. ezekben való integrációs lépésekkel. valamint az Atomenergia Közösség alapító szerződése is. az Európai Parlamentnek az Európai Unió létrehozásáról szóló. A gondolat ismét megjelent az Európai Unióról szóló 1983. hogy ez az integráció mélyülésének rovására történik). de e módosítások alapvetően a szerződések intézményi. amely a szerződésben megjelölt célokat szolgáló közösségi akciókra irányul.kompromisszumos megoldásként . A dán referendumon a szerződés először megbukott. további közösségi politikákkal vagy már meglévők megerősítésével (szociálpolitika. decemberi aláírásához. évi hannoveri ülésén bizottságot hozott létre a gazdasági és monetáris unió lehetséges menetrendjének megvizsgálására. gazdasági és szociális kohézió. szakképzés. az alábbiak szerint: a) A korábbi EGK-t létrehozó szerződésre. c) A bel.közbenső kompromisszumos megoldások keresése alapján és az ennek szentelt edinburgh-i csúcstalálkozó eredményeinek figyelembevételével . július 1-jén hatályba lépett Egységes Európai Okmányban.nyert elfogadást. a Szén. amely kibővült a gazdasági és monetáris unió létrehozásával. 1984.és Acélközösség. egy sor konkrétan megjelölt.és biztonságpolitikájára. környezetvédelem ). egészségügy. ezeknek az országoknak a növekvő érdeklődése az EK-beli tagság iránt. 1971 elején hozzá is kezdtek . majd az egységes belső piac létrehozásának befejezését az Európai Közösség elé feladatként állító. június 19-i "ünnepélyes nyilatkozatban". amelynek tevékenységére nagymértékben hatottak az Európában eközben végbemenő nemzetközi politikai események (német újraegyesítés.a gazdasági és monetáris unió létrehozásához. ill. február 14-i szerződéstervezetében. a Közép. A kérdés megvitatására 1990 decemberében Rómában összehívott kormányközi konferencia.

hogy a nemzeti központi bankok 1997. az EU-nak az emberi jogok és alapszabadságok iránti elkötelezettségét. a közösségi tevékenység. 20 .az állampolgárok szabad mozgása. hogy javaslatot dolgozzon ki az Európai Központi Bankok Rendszerének a GMU harmadik szakaszában való működésére. amelynek feladata volt. hattagú igazgatóságát nyolc évre választják. Ennek legfőbb elemei: A GMU második szakasza 1994. . melyek: . E rendelkezések kifejezetten hangsúlyozzák a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartását. . hogy az Európai Központi Bank politikailag . .az uniós állampolgárság létrehozása. . hogy a rájuk bízott feladatokat egységes szervezeti keretben jobban meg tudják oldani. cím: Közös rendelkezések A közös rendelkezések kiterjednek a jövendő Unió stratégiájára.az integrációs szervek munkájában a hatékonyság és a demokrácia erősítése. cím: Rendelkezések az EGK-t létrehozó szerződés módosításáról E rész behatóan foglalkozik a gazdasági és monetáris unió második és harmadik szakaszának jellemzőivel és feltételeivel. valamint a kohézió és a környezetvédelem erősítésének keretében a tagállamok gazdasági és szociális előrehaladásának elősegítése (és olyan politikák követése.és biztonságpolitika létrehozása (ehhez hosszabb távon közös védelmi politika tartozik. egységes intézményi kereteire. és terjessze ezt elő határozathozatalra az Európai Központi Bank felállításakor. január 1-jéig a kormányoktól függetlenné válnak.a következő érdeklődésre számot tartó elemek emelendők ki: A preambulum megjelöli a célokat.független. azzal a céllal.) A szerződés előirányozta. biztonságuk egyidejű garantálásával.legterjedelmesebb része. I. amely később közös védelemhez is vezethet). a kábítószerek együttműködésben). január 1-jén lépett hatályba. . Ez a témakör az uniós egyezmény talán legkidolgozottabb és a jegyzőkönyveket és nyilatkozatokat is figyelembe véve . A valuták árfolyamát visszafordíthatatlanul az ECU-kosár szerint határozzák meg. a döntéshozatal koherenciájára.a belső piac megvalósítása.közös kül. az egységes stabil valutát is magában foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozása. amelyek biztosítják. a szubszidiaritás elvének a közösségi döntéshozatalban történő alkalmazását. Létrejött az Európai Monetáris Intézet.a szöveg szerinti sorrendben .politikában. A cél a döntéshozatal demokratikus elemeinek erősítése. az Európai Tanácsnak mint politikai irányító szervnek a helyére és feladataira. hogy a gazdasági integráció során elért eredményekkel párhuzamosan egyéb területeken is előrehaladás következzék be).a nemzetgazdaságok erősítése és konvergenciájának elérése. (A szerződés rögzíti.kormányoktól és társadalmi szervezetektől .az európai integráció új fokra emelése. II. és a terrorizmus elleni harcban való rendőrségi A szerződést szövegszerűen áttekintve . .

Írország és Görögország részesedik. az államadósság pedig a GDP 60%-át.országnak az inflációs rátáját.Árstabilitásnak kell érvényesülnie olyan módon.A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át.vagy annak a legfeljebb három . A Közösség tevékenysége bővül az általános és szakmai képzés. és pozitív döntés esetén .tagállamnak a mutatóját. megőrzi a korábbi közösségi politikáit. az egészségüggyel. hogy a vizsgálatot megelőző évben az adott ország inflációs rátája legfeljebb 1. ún. . cikke jelöli meg. .) A Közösség szerveit és döntéshozatali eljárását illetően a szerződés . Az Európai Gazdasági Közösség.az 1987-ben hatálybalépett Egységes Európai Okmányhoz képest . jegyzőkönyve konkretizálja. ha a tagországok nem teljesítik az elfogadott előirányzatot a költségvetési hiány csökkentésére. A Tanácsnak ellenőriznie kell a kritériumok teljesítését. amely a környezetvédelem. .Az adott országban az árfolyam-ingadozás az Európai Monetáris Rendszer (EMS) által előírt sávok között maradjon a vizsgálatot megelőző legalább két évben.paritáson számítva).vagy annak a legfeljebb három . és az Európai Tanácsnak megfelelő összetételű tanácsnak kell 1998. a szerződés 104.az adott ország mutatója kevesebb legyen.a tagállam csatlakozik a GMU harmadik szakaszához. Kohéziós Alapot hozott létre. . mint a közösségi átlagos egy főre jutó GNP 90%a (vásárlóerő. bár a változások összességükben nem elégítették ki a 21 . pontos konvergenciakritériumokat határozva meg: . a kutatás és a technológiai fejlesztés terén való belső együttműködéssel. A szerződés szélesítette a gazdasági és szociális összetartás feladatait. hogy mely tagállamok vesznek ebben részt. a transz-európai hálózatok projektumainak létrehozásához járul hozzá. a transz-európai hálózatok létrehozásával és fejlesztésével és az iparpolitikával). (A Kohéziós Alapból az 1999 végéig tartó pénzügyi időszakban Spanyolország. akkor ez 1999. és 5. a fogyasztóvédelemmel. július 1. bilaterális árfolyamát pedig nem értékelhetik le az említett időszakban.A hosszú lejáratú hitelek átlagos kamatlába nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a vizsgálatot megelőző egy évben annak . sőt ezek ki is bővülnek (kulturális politikával. amely vagy amelyek az árstabilitás tekintetében a legjobbak (fogyasztói árindexek alapján mérve az inflációt). A szerződés részletesen előírta a felkészülés teendőit a Közösség intézményei és a tagállamok részére egyaránt. amelyek az árstabilitásban a legjobb eredményt érték el. január 1-jén megkezdődik. Az alapból való részesedést két feltételhez kötötte: .5 százalékponttal haladhatja meg annak . Egy új.további előrelépéseket tesz a demokratizálás irányában. A szerződés előirányozta. Portugália.A GMU harmadik szakaszára való áttérés feltételeit a szerződés 109/j. A kimaradó tagállamokra kivételes szabályozás érvényesül. átvéve az addigi acquis communautaire-t.rendelkezzék a gazdasági konvergencia teljesítését eredményező programmal. hogy ha 1997 végéig nem döntenek a harmadik szakaszra való áttérés időpontjáról. amelynek elnevezését az Európai Unióról szóló szerződés Európai Közösségre módosította. az ifjúságpolitika. valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. és 6.c cikkének megfelelően. Legalább kétévente. de egy derogációval (kivételes szabályozással) rendelkező tagállam kérésére a Tanács ennél gyakrabban is felülvizsgálja a kritériumok teljesülését. A felkészüléshez az országok konvergenciaterveket terjesztenek a Tanács elé.jéig döntenie arról. A szerződés lehetőséget ad a szankcionálásra.

ha azt a szerződés a meghatározott rendelkezésekben kimondja. azaz "ha a Közösség tevékenysége szükséges annak érdekében. Az EP-nek a szerződés sokféle feladatot szánt: a) A Római Szerződésben az EP szerepe a döntéshozatalban az ún. Bevezette az Európai Parlament és a Tanács közös döntéshozatali eljárását (pl. az EK Tanácsa.általános felhatalmazás alapján (a 235. a Parlament tagjainak abszolút többséggel hozott egyetértő véleménye alapján (238.a társulás létrehozására a Tanács egyhangú határozatával. (Jogi státuszát tekintve ez a szerv az Európai Bizottság ugyanolyan tanácsadó segédszervezete. amely minden üléséről jelentést tesz az Európai Parlamentnek. amely regionális és helyi kollektívák képviselőiből áll.a döntéshozatali eljárási formákat. mint a korábbiakban létrejött Gazdasági és Szociális Bizottság. a Tanács minősített többséggel dönt).új eljárásként meghatározott esetekben a Tanács döntésének előfeltételeként előírta az EP egyetértését.a végső fázisban. a dolgozók szabad áramlása. hogy az Európai Közösséggel szerződések: . (A Parlament véleményét a Tanács meghallgatja. A korábbiakban is meglévő szervek. A szerződés közös rendelkezéseinek D cikkében az Európai Unió fejlődéséhez szükséges impulzusokat adó és e fejlődés általános politikai célkitűzéseit meghatározó szervként jelenik meg. kooperációs eljárást (a Parlament meghatározott időtartamon belül javasolhat módosítást . jogi értelemben továbbra sincs besorolva a döntéshozatali struktúrába.a fentiek megtartása mellett . demokráciadeficit. . Az Európai Parlament (EP) szerepe a Közösség döntéshozatali folyamatában a Maastrichti Szerződéssel erősödött. a nem gazdasági természetű új politikák körében). mindemellett a vélemények többsége szerint továbbra is fennmaradt az ún. Az Egységes Okmány .) Az Európai Tanács az Európai Unió állam. az Európai Bíróság kiegészülnek . azaz az EP szerepének nem kielégítő volta. és erre a 22 . konzultációs mechanizmuson keresztül érvényesült. Konzultációs joga azokban az esetekben van.és kormányfőinek. az EK Bizottsága.várakozásokat. valamint a Bizottság elnökének az 1960-as évek vége óta rendszeresen ülésező csúcsértekezlete. Jogilag így változatlanul a Tanács a legfőbb döntéshozó szerv. c) Az Európai Unióról szóló szerződés tovább bővítette . amely teljességgel a Parlament hatáskörébe tartozott.a Közösség ötödik szerveként az Európai Számvevőszékkel. b) Az Egységes Európai Okmány bevezette az ún. Emellett a közösségi döntéshozatali eljárás demokratizálása céljából új intézmény alakul. valamint az ún. de a döntésében nem köteles figyelembe venni. cikkek szerint). információs döntéshozatali mechanizmust (meghatározott esetekben a tanácsi döntés előtt a Parlamentet tájékoztatni kell).) Eredetileg egy kivétel volt: a Közösségek zárszámadásának jóváhagyása. azaz az Európai Parlament. cikk szerint.a közös kereskedelempolitikát érintően a Tanács minősített többségű döntésével (113. a letelepedési jog és a szolgáltatások legfontosabb kérdései. hogy a Közös Piac keretében egyik célja megvalósuljon. . s noha alapvető fontosságú aktuális és stratégiai kérdéseket érintően politikailag és gyakorlatilag az Unió legfőbb döntéshozó szervének minősíthető. cikk szerint) köthetők. az esetek többségében. A harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel létrehozandó nemzetközi szerződések kötésének rendje oly módon szabályozott. és 228. valamint évente írásos jelentést ad az Unió előrehaladásáról. a Régiók Bizottsága.

a harmadik szakaszra való áttérés feltételeinek részletezésével. A nyilatkozatok körében különösen fontosak az 1992. a szerződéskötéshez egyhangú döntés szükséges.és Acélközösséget létrehozó szerződés módosításáról IV. svéd és osztrák csatlakozás előtti Unióról van szó!) alkotmányjogi előírásainak megfelelően 23 . A Parlament egyetértésére. valamint az Európai Tanács 1992. További jegyzőkönyv rendelkezik az EU 11 tagállama között a szociálpolitika egyeztetéséről.az Európai Unióról szóló szerződéssel bevezetett . egy-egy tagállam esetében felmerülő specifikus szabályozást igénylő kérdésekkel (pl. Több jegyzőkönyv foglalkozik a GMU második és harmadik szakaszában mutatkozó feladatok.és igazságügyi együttműködésről VII. az egyeztetett intézkedések végrehajtásában való együttműködésről kötött megállapodásnak a közösségi intézményrendszer igénybevételével való működtetéséről. Az "O" cikk foglalkozik az új tagok felvételének szabályozásával. hogy az Európai Unióról szóló szerződés csak mind a 12 tagállam (a finn. Ezekben az Európai Tanács emlékeztet arra. jóváhagyására olyan megállapodások megkötéséhez van szükség. cím: Záró rendelkezések Az "N" cikk foglalkozik a módosítási eljárás feltételeivel. valamint előirányozta 1996-ra a szerződés meghatározott céljaival összefüggésben kijelölt "revíziós" konferencia összehívását. amely . december 11-12-i ülésén.ún. jelentős pénzügyi hatással járnak a Közösségre nézve. olyan jogi dokumentum megváltoztatását igénylik. hogy a Tanácsot notifikáció útján értesítsék arról. december 11-12-i edinburgh-i csúcstalálkozón Dánia és az Európai Unióról szóló szerződés tárgyában elfogadott elnöki konklúziók. A Közösséget érintő nemzetközi szerződések megkötéséről tehát minden esetben a Tanács dönt. cím: Rendelkezések az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés módosításáról V. A jegyzőkönyvek közül egy-egy biztosítja a lehetőséget Dániának. Jegyzőkönyvek és nyilatkozatok Az Európai Unióról szóló szerződéshez 17 jegyzőkönyv. ill. 33 nyilatkozat. valamint az Egyesült Királyságnak. hogy részt kívánnak-e venni a GMU harmadik szakaszában. és tudomásul veszi. Dánia esetében a második ingatlan . cím: Rendelkezések a bel.gyakorlatilag üdülő . hogy a megállapodásban és az ezzel kapcsolatos tevékenységben az Egyesült Királyság nem vesz részt.megszerzésére vonatkozó korlátozó rendelkezések fenntarthatóságával).és biztonságpolitikáról VI. cím: Rendelkezések az Európai Szén. közös döntéshozatali eljárással jött létre.hatáskör a jelen szerződésben nincs meg" szövegezéssel definiált esetben) történő nemzetközi kötelezettségvállalásról a Parlamenttel való konzultáció után a Tanács rendelkezik. Edinburgh-ban elfogadott részletes elnöki konklúziók tartoznak. cím: Rendelkezések a közös kül. amelyek külön intézményi keretet hoznak létre. III.

bármely pillanatban közölheti a többi tagállammal. amely addig hatályba lépett. Ugyanakkor a GMU második szakaszában teljes mértékben részt vesz.a Nyugat. hogy belépjen a Nyugat-európai Unióba.európai Unió felkérésére . d) Az igazságügyet és belügyet érintő együttműködésben Dánia korlátlanul részt vesz. e) A záró rendelkezések szerint Dánia . címében szereplő rendelkezések az uniós állampolgárságról kiegészítő jogokat biztosítanak. hogy mindenki követheti a saját jövedelemelosztási politikáját. A Dánia által a "Dánia Európában" címmel a tagállamok elé terjesztett dokumentum alapján az Európai Tanács határozatot hozott. a létrejött megállapodás kizárólag Dániára érvényes. amelyek a GMU harmadik szakaszában lévő országokra érvényesek. és az Európai Monetáris Rendszer (EMS) keretében folyó együttműködésnek is résztvevője. ezennel kijelenti. Azt is tudomásul vették. élve a szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben számára biztosított döntési lehetőséggel. Semmi esetre sem lépnek tehát a nemzeti állampolgárságról szóló rendelkezések helyébe. és az ott specifikált kiegészítő védelmet nyújtják. hogy e területen szorosabb együttműködést építsenek ki.végrehajtott ratifikációt követően léphet hatályba. ill. a szerződés "R" cikke értelmében. hogy a meghozott határozat. Azt. E notifikáció a határozat hatálybalépésével egyidejűleg érvénybe lép. Ebből következően Dánia nem vesz részt az egységes valutaövezetben. hogy nem kíván részt venni a GMU harmadik szakaszában. fogyasztói és környezetvédelmi politikáról. Dánia ezért nem vesz részt az Unió azon határozatainak és intézkedéseinek a kidolgozásában és végrehajtásában. és nem alkalmazható más jelenlegi vagy jövőbeli tagállamra. A Tanács leszögezte.és kormányfők tudomásul vették. és fennálló hatáskörét a monetáris politikájában a belső rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja. valamint a jövedelemelosztásról szóló nyilatkozata garantálja a magasabb igényű normák alkalmazhatóságát. teljes mértékben alkalmazni fogja. kizárólag az adott tagállam belső joga határozza meg.saját alkotmányos követelményeivel összhangban . a meglévő szöveg újratárgyalása nélkül. megerősíti a minél korábbi hatálybalépés jelentőségét. hogy Dánia . nem kapcsolódik a gazdaságpolitika azon szabályaihoz. b) A gazdasági és monetáris unió tekintetében: Dánia. 24 . Az Európai Tanácsnak a szociális. de nem is akadályozza meg a tagállamokat abban. hogy egy személy rendelkezike egy tagállam állampolgárságával. hogy ezzel a határozattal vagy ennek egyes részeivel nem kíván élni. összehangolva az ott kifejtett kérdéseket az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltakkal. amelyeknek védelempolitikai vonatkozásai vannak. A Dániát érintő konklúziók a következők: a) Az uniós állampolgárságra vonatkozóan: a szerződés II. hogy az Európai Unióról szóló szerződés semmiképpen sem kötelezi Dániát arra. Ebben az esetben Dánia valamennyi.ennél a szervezetnél megfigyelői státuszt foglal el. az EU keretében hozott rendelkezést. c) A védelmi politikát illetően: az állam. valamint azt.

Az Európai Unió minden esetben a szubszidiaritás elvét tartja szem előtt: csak akkor avatkozik be. melynek esetében a döntés a közösségi intézmények kezében van (ilyen például a közös agrárpolitika). melyekben a tagországok megőrzik szuverenitásukat. Az első pillért az Európai Közösségek alkotják (Európai Gazdasági Közösség. de kompetenciája kiterjed a kultúrára.Az Európai Unió három pillére Az Európai Unió ma számos területen él a tagországok által ráruházott hatalommal. A harmadik pillér a bel. melyek a közösségi intézmények hatáskörébe tartoznak.és biztonságpolitika terén az Európai Parlamentnek konzultációs joga van. Ezért beszélhettünk erősen integrált politikáról. közlekedés. Mindenekelőtt a közös piacon és az agrárpolitikában. Európai Szénés Acélközösség. szakképzés. transz-európai hálózatok. A Közösségnek 17 területen van eljárási joga: az áruk szabad áramlása.és biztonságpolitikai akciók alkotják. adóügy és jogharmonizáció. A fenti politikák mindegyikében különbözőek a döntési módok: a közös kül. környezetvédelem és fejlesztés terén. Az első pillér: az európai közösségek Az első pillérhez tartozik minden. Ilyen a közös kül. melyhez az Európai Bizottság is hozzájárul. amikor a közös fellépés vitathatatlanul hatékonyabbnak bizonyul. A második pillért a közös kül. Euratom). ami ugyancsak kormányközi együttműködés eredménye. fogyasztóvédelem.) és végül beszélhetünk kormányközi politikáról. melynek esetében a tagországok nem ruházták át minden jogosultságukat (közegészségügy. mint egy vagy kél tagország egyéni akciója.és biztonságpolitika valamint a bel. A nemzeti hatáskör átruházásának mértéke közösségi hatáskörre a közösséggé válás vagy integráció fokmérője. ez 17 területet ölel fel. ami területenként változó. ipar. kohézió. míg az áruk szabad mozgásának ügyében elég a többségi szavazat. az oktatásra.és igazságügyi együttműködés.és igazságügy. közös kereskedelempolitika. jogvita esetén ez Európai Bíróság illetékes. piaci verseny. technológiai kutatás és fejlesztés. A Maastrichti Szerződés az Európai Uniót három pillérre helyezte a különböző döntési folyamatok és a "közösséggé válás" különböző fokai szerint. az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntést hoz. a szolgáltatásuk és a tőke szabad áramlása. közegészségügy. mezőgazdaság. szociális politika. míg az uniós költségvetést elvetheti. és kis mértékben integrált politikáról. Ez alapvetően kormányközi együttműködés. közösségi intézménynek és eljárásnak alárendelt politika: az Európai Bizottság javaslatot tesz. a személyek. 25 . gazdasági és pénzügyi politika. transz-európai hálózatok stb. kultúra.és igazságügyi kérdésekben az Európai Unió Tanácsának egyhangú szavazata szükséges. a bel. oktatás. az Európai Parlamenttel pedig egyeztetni kell. Erősen integrált politika: Közös agrárpolitika (CAP): a közösségi költségvetés közel 44%-át teszi ki. a környezetvédelemre stb. fiatalok helyzete.

Kevésbé integrált politikák: A gazdasági és társadalmi kohéziós politika. a szakképzés. Pénzügyi politika: 1999. piaci verseny. humanitárius segélyszállítmány Bosznia-Hercegovinának.és biztonságpolitika 1992-ben a Maastrichti Szerződés létrehozza az Európai Unió második pillérét jelentő közös kül. Munkaügy terén az Amszterdami Szerződés új fejezetet írt. Például a rövid lejáratú kamatlábakat ezentúl az ECR határozza meg és nem a tagországok központi bankjai. stb. Ennek célja a béke fenntartása és a nemzetközi biztonság megerősítése a tagországok közötti rendszeres kormányközi együttműködés bevezetésével. széleskörű együttműködés keretében zajlik a tagországok és az Európai Unió között. Közös fellépést foganatosít (pl. A célkitűzéseket közösségi szinten rögzítik. az egészségügy. Közös közlekedéspolitika: technikai és szociális harmonizáció. hogy tanulmányaik egy részét egy másik országban végezzék. Mostar város közigazgatása. amelyik úgy véli. melyek a fiatalok számára lehetővé teszik. Harmadik pillér: bel. közszolgálat. a kiegészítő akciók ügyében minősített többséggel döntenek. Az Amszterdami Szerződés ezen felül közös akciókat és stratégiákat irányoz elő. január 1-től az Európai Központ Bank (ECB) vezette egységes pénzügyi politika a nemzeti politikák helyébe lépett. hogy szigorúbb normákat alkalmaznak-e. melynek lényege. a kultúra. A nemzeti munkaügyi tervezetet azonban minden tagország maga dolgozza ki.és igazságügyek 26 . A nemzeti oktatási programok tartalmába azonban nem szól bele. közép-európai stabilitási egyezmény). melyek ügyében a Tanács minősített többséggel dönt (vétójoga vagy tartózkodási lehetősége van annak a tagországnak. amely csökkenti az Európai Unió küli7nbüzb területei közötti egyenlőtlenségeket. Második pillér: a közös kül. Az oktatás terén az Európai Unió arra biztatja az iskolákat és az egyetemeket. Ezeken a területeken az Európai Unió minimális követelményeket támaszt. népszerűsíti a fejlesztést és az eszmecserét. a kutatás.hangolják össze munkaügyi politikáikat.. hogy olyan programokat hozzanak létre. hogy alapvető érdekeit sérti a döntés). a társadalombiztosítás és a munkaügy terén minden ország megőrzi autonómiáját.Közös kereskedelempolitika: amikor az Európai Bizottság a kereskedelmi világszervezettel (WTO) tárgyal. A döntéseket az Európai Unió Tanácsában ülésező külügyminiszterek egyhangúan hozzák. hogy a tagországok -hatékonyságuk növelése érdekében . Az EU ösztönzi a nemzetek közötti együttműködést.és biztonságpolitikát. Az oktatás. a tagországok eldönthetik. akkor az Európai Unió Tanácsának megbízásából az Európai Unió nevében tárgyal.

Az EK a Római Szerződés 210. A nemzetközi közjogi kapcsolatok alanya azonban változatlanul az Európai Közösség. Az utóbbi két politika eredetileg nem tartozott kizárólagosan közösségi hatáskörbe.. sem az Amszterdami Szerződés nem változtatott. A külkapcsolatok fő pillérét a közös kereskedelempolitika (common trade policy). A tagországok azonban fontos nemzeti érdekből szembehelyezkedhetnek másokkal való együttműködéssel. cikke szerint jogi személy.és vámügyekben. Európai Megállapodások). Az EU-ról szóló szerződés első pillérébe tartozó másik két közösség: az ESZAK és az Euratom is tart fenn külkapcsolatokat.A Maastrichti Szerződés által létrehozott és az Amszterdami Szerződés által módosított harmadik pillér (bel. az EK létrejöttekor külpolitikai kérdésekben a nemzeti szuverenitást sértetlenül kívánták fenntartani. Az Európai Unió külkapcsolati rendszere Külkapcsolati rendszer Az Európai Unióról szóló szerződés (a Maastrichti Szerződés) létrejötte óta csatlakozni csak az Európai Unióhoz lehet. előrehaladottabb intézkedéseket hozzanak. büntető. hogy ma e politikák jelentősége 27 . hogy azok az országok. Loméi Konvenciók. E szervezetek külkapcsolatai azonban az EK-éhoz viszonyítva csekély jelentőségűek. a társulási politika (association policy) és a "fejlesztési politika" (development policy). amelyek kívánják. menedékjog. Az Amszterdami Szerződés bevezeti a megerősített együttműködés fogalmát. A közös piac célul kitűzésével viszont elengedhetetlenné vált. amelyek képviselete. ill. Az 1999. A második pillérhez hasonlóan ez is lényegében kormányközi együttműködésen alapul. A megerősített együttműködés . Eredetileg. szabályozza a Közösség alapvetően kereskedelmi és gazdasági jellegű kapcsolatait az EU-n kívüli országokkal és nemzetközi szervezetekkel.és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése érdekében. stb.a pillérek saját eljárásaihoz alkalmazkodva lehetővé teszi. az Európai Közösséghez már nem. hogy közös politikákat dolgozzanak ki. mit kell teljesíteniük a tagországoknak az elkövetkezendő években a bel. de az elmúlt évtizedekben olyan előrelépések történtek (pl. és köt nemzetközi szerződéseket. küzdelem a nemzetközi bűnözés ellen: drogkereskedelem. s ezen sem a Maastrichti. Az EK önmagában vagy a tagállamokkal együttesen . melyben felsorolja. terrorizmus. vízumok. nem pedig az Európai Unió. bírósági együttműködés polgári-.és igazságügyek) a közös érdekű területeken kormányközi együttműködést vezet be az Európai Unió tagországai között: • • • a személyek ellenőrzése az Unió külső határain: bevándorlás. október 15-én tartott rendkívüli Tamperei Csúcson az Európai Tanács felkérte a Bizottságot egy munkaterv kidolgozására.autonóm módon vagy különféle típusú szerződéses kapcsolatok keretében alakítja. végrehajtása közösségi hatáskört igényelt. azaz a fejlődő országok támogatásával foglalkozó EU-politika képezi.

a nemzetközi áruegyezmények. A gyarmatok függetlenné válása. amelyek száma. A szerződésekkel átfogott területek mind tárgyi-tartalmi értelemben. dömpingellenes és szubvencióellenes szabályozás. karib-tengeri és csendesóceáni országokkal létrejött Loméi Konvenciók.az alapító tagokhoz tartozó tengerentúli országokra és felségterületekre alkalmazták. A Római Szerződés aláírásakor a társulás fogalmát . a török. ami egyrészt összefügg a kapcsolatrendszer egyre átfogóbb jellegűvé válásával. amely kölcsönös jogok és kötelezettségek. a Közösségen kívüli mediterrán országokkal létrejött korábbi megállapodások és az ezek továbbfejlődéseként létrejövő ún. A nemzetközi jog nem ad egyértelmű definíciót a társulási politika mibenlétére.és textilruházati import rendszere. (A Magyarországgal megkötött Európai Megállapodás is ún. a más külső országokkal kiépítendő speciális kapcsolatok iránti igény később szükségessé tette e fogalom tartalmának kibővítését.és importrendszer. szerepe növekvő. Az egyes megállapodásokban szereplő kérdésektől függően a szerződő fél. másrészt segít áthidalni vagy elkerülni az esetleg felmerülő kompetencia-vitákat. beleértve a közös vámtarifát. A Közösség más területeken (halászat. vegyes hatáskörű szerződések.egyre inkább felzárkózik a közös kereskedelempolitikáéhoz. többségi tanácsi döntéssel kerülhet sor. az általános és speciális export. Az autonóm módon alkalmazott eszközök közül különleges érdeklődésre tartanak számot a különféle védelmi jellegű intézkedések. vegyes hatáskörű szerződés. amelynek különleges eleme a textil. amelyekre a 228. vagy csak annak tagállamai. a legnagyobb kedvezményes és preferenciális vámtételeket. Ez utóbbiak az ún. valamint a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO-val) való megállapodások. a fejlődő országok tekintetében működtetett GSP (általános vámkedvezményes) rendszert. EuroMediterrán Megállapodások. mint pl. felek vagy az EK. közös akciók és eljárások együttes rögzítésében jut kifejezésre. harmadik országokkal kötött megállapodások.) is köthet megállapodásokat harmadik országokkal. az Európai 28 . műszaki-tudományos együttműködés stb. Ezek között is külön kategória a külpolitikailag motivált kereskedelmi és egyéb akciók köre.) A szerződések vagy multilaterálisak (azaz több partnerrel vagy nemzetközi szervezetekkel írták alá őket). vagy a Közösség és a tagállamok együttesen. A felsorolt eszközök alkalmazhatók autonóm módon és szerződéses alapon. ill. Társulási politika. Mire terjednek ki a külkapcsolatok? Az EK külkapcsolatainak leglényegesebb tárgykörei a következők: Közös kereskedelempolitika. a piacvédelmi. megújulnak. de egyik értelemben sem alkotnak komplex rendszert.francia kezdeményezésre . Így ma a társulás kategóriájába tartoznak az egykori Yaounde-i Egyezmények bázisán az afrikai. az Irak. ill. megállapodásokon alapuló külső kapcsolatokban. Ide tartozik a közös vámpolitika. exporthitel-biztosítás. ill. a máltai társulási megállapodások. a Bosznia elleni kereskedelmi embargó. a szerződések szövege szerint a társulás egy különösen privilegizált forma az EK és a harmadik országok közötti. Az EK gyakorlatában. vagy bilaterálisak (azaz egyes kívülálló országgal vagy azok csoportjával kötötték őket). a ciprusi. mind földrajzi megközelítésben folyamatosan bővülnek. továbbfejlődnek. cikk alapján.

Tunézia. Libanon) 1978-ban kereskedelmi és együttműködési. vita esetén a felek ad hoc döntőbírósághoz fordulnak. Jordánia. Az EK-nak a nem társult fejlődő országok irányában gyakorolt külgazdasági jellegű . környezetvédelmi politika. ill. Az EU legátfogóbb. a kölcsönös kötelezettségek és jogok többnyire nem teljesen kiegyensúlyozottak. amelynek keretében az EU az Európai Beruházási Bank révén kedvezményes kölcsönöket. Ennek keretében az akkori EFTA-államokkal szabadkereskedelmi megállapodások.és többoldalú szerződéseiben . de a kapcsolatrendszer erőteljesen fejlődik.az autonóm GSP-rendszerén túlmenően . amely nemcsak egyes államokra. noha esetenként a kétfajta szerződés tartalma közel áll egymáshoz. az Öböl Menti Kooperációs Iroda. Loméi Konvenció 2000-ig érvényes (de már folynak az előkészületek az V. az ASEAN. agrárpolitika. és kiterjed a többi földrészre is. az 1970-es évek elején erősödött meg. az Európai Fejlesztési Alap révén pedig kockázati tőkét és főként segélyt nyújt a konvencióban részt vevő országoknak. valamint a közép.Gazdasági Térséget létrehozó megállapodás. Korlátlan időre szólnak vagy megújíthatók. néhány Földközi-tengeri országgal (Algéria. állat-egészségügyi és növényvédelmi politika. Kooperációs politika. fejlesztési együttműködése a mintegy 70 afrikai. kutatási-fejlesztési politika. Görögországgal (1961) és Törökországgal (1963). A IV. Mercosur. Ez egyre szélesedő hálót képez. tendenciák a következők: Az EK külkapcsolatai az európai kontinens államaival a leggazdagabbak. ACP-) államokkal aláírt Loméi Konvenció keretében valósul meg. E megállapodások kifejezetten preferenciális jellegűek. Szíria.kereskedelmi preferenciákat nyújt. döntően segélyelemeket tartalmazó ún. Egyiptom. egyes szállítási szolgáltatások nyújtása). versenypolitika. Az EK a fejlődő országokkal kötött két.és kelet-európai országokkal megkötött Európai Megállapodások. A konvenció egyik eszköze a pénzügyi támogatás.segély-. továbbá támogatást ad az utóbbiak gazdaságfejlesztő programjaihoz és projektumaihoz. az Arab Gazdasági Egység Tanácsa). hanem regionális államcsoportokra is kiterjed (mint pl. Az EK-nak a határain kívül is ható közös szektorális politikái (pl. valamint Ciprussal (1971) és Máltával (1973) társulási megállapodások. Európában a külkapcsolati rendszer az 1960-as évek végén. az Andesi Paktum. a szerződés végrehajtásán közös bilaterális és paritásos szervezetek őrködnek. A társulási szerződések és a szabadkereskedelmi megállapodások megkötése és jóváhagyása eltérő eljárás keretében történik. csendes-óceáni és karib-tengeri (ún. a Rió-csoport. A IV. Marokkó. segítségnyújtási politikája. 29 . elősegítik a tagságra való felkészülést (ha fennáll a csatlakozás iránti igény). de önmagukban nem vezetnek el a tagsághoz. A legújabb fejlemények Az EK nemzetközi kapcsolatrendszerében a legfrissebb fejlemények. konvenció megkötésére). halászati politika. konvenció időszakára a pénzügyi jegyzőkönyv a fenti célokra 15 Mrd ECU-t irányzott elő.

a térség fennmaradt.fejlesztés.az Európai Megállapodások létrejöttét követően is . vegyes hatáskörű szerződésekként).európai országokkal új típusú társulási megállapodások jöttek létre (a Római Szerződés 113. Az Európában végbemenő politikai fordulat kihatott az EU külkapcsolati rendszerére is. 235.) Oroszországgal. csak átrendeződött az EU-tagok és a kívülállók aránya. Az Európai Megállapodások. lehetőséget adnak az ebben az irányban való fejlesztésre.tagok kívánnak lenni. cikkeinek a bázisán. gazdagodó cél. (Jellemzőik megismerhetők a magyar-EK Társulási Megállapodást ismertető fejezetből. területén) kívánják kedvezőbbé tenni a kapcsolataikat az EU-val. az EU-n kívül maradt Norvégia egy sor szektorális megállapodással (mezőgazdaság. noha aszimmetrikus jellegűek (azaz az EK egyoldalú kedvezményeket is ad). ill. azonkívül Romániával. hogy az EGT-n kívül maradt Svájc. Eközben Európa más részeit érintően is fejlődött az EK szerződéses külkapcsolati rendszere. Figyelemre méltó.külön nemzetközi szerződések szabályozták. A szerződések alaptípusa azonos. Ezt követően több KGST-országgal bilaterális kereskedelmi. Ukrajnával és több szovjet utódállammal ún. munkaerő szabad áramlása. halászat. ill. Svájc esetében közúti és légi szállítási szolgáltatások. viszonylag kevesebb segítséget ígérnek a partnereknek. de nem annak nevezett együttműködési megállapodások jöttek létre. január 1-jével .de nem szabadkereskedelem megteremtésére irányuló rendelkezésekre és a beruházások. társulási típusú. Az Európai Megállapodások sorában az első kört a Magyarországgal. Az EFTAországokkal (Svájc kivételével) 1994. valamint kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásokat kötöttek.és biztonságpolitikát közösségi céljai közé felvevő nyugat-európai integráció szélesedő tematikájához. Lengyelországgal és Csehszlovákiával 1991. a kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó . Európai Megállapodások egyrészről alkalmazkodtak az egységes piacon kialakuló EK és a külpolitikai együttműködést. Bulgáriával. Azóta létrejöttek ezek a megállapodások a különvált Cseh Köztársasággal és Szlovákiával. 1995. A PHARE program ezeket a megállapodásokat megelőzően jött létre.. Ezek az ún.és kelet. másrészről a közös kül. kutatás. január 1-jén hatályba lépett az Európai Gazdasági Térséget létrehozó szerződés. közületi beszerzések stb.egyenrangúságot tükröző szabadkereskedelmi megállapodás jött létre.köztük pénzügyi segítségnyújtási kérdéseket is átfogó. Számos olyan elem is megjelent bennük. és részben a 228. de e program működését . 1988-ban elsőként éppen Magyarországgal. ún. és céljai közvetetten összefüggtek az Európai Megállapodásokkal. Izraellel 1975-ben . a három balti állammal és Szlovéniával. ill. A közép. A pénzügyi támogatást a Közösség a TACIS segélyprogram keretében biztosítja. A társult országok valamennyien kifejezésre juttatták a szerződés szövegében azt a szándékukat.Finnország.kapcsolatfelvételt jelentő . december 16-án aláírt szerződések képezték. amelyek a mélyebb integráció irányába mutatnak. cikke alapján.közös nyilatkozat aláírására.és eszköztárához. Svédország és Ausztria taggá válásával .bizonyos külön kedvezmények mellett . Ezek vegyes hatáskörű szerződések a Római Szerződés 113. E megállapodások három fő súlyponti elemre épülnek: a politikai dialógusra. és 238. A politikai rendszerváltást megelőzően került sor 1988-ban az EK és a KGST között egy . valamint a gazdasági tevékenység fejlesztésére. Törökország a társulási szerződésében foglalt rendelkezésekre hivatkozva vámunió 30 . hogy EU. partnerségi és együttműködési megállapodások jöttek létre. mint a nem tag mediterrán országokkal kötött korábbi szerződések.

Újszerű elem. hogy törekvés mutatkozik a környezetvédelem fontosságának nemzetközi elismertetésében való együttműködésre. az Euro-Mediterrán Partnerséget az új feltételeknek megfelelően 1995-ben a Barcelonai Nyilatkozat határozta meg. ill. mint Algériával. versenyszabályok egyeztetett alkalmazásáról. mint pl. e tényezőnek az egymás közötti kapcsolatokban való érvényre juttatására. Rendszeresek a magas szintű. Az EU komolyan mérlegeli.a korábbiakban alapvetően a szektorális jellegű megállapodások voltak a fontosak. ezen belül a közbeszerzési szabályok. Több országgal. Mexikóval és Dél-Afrikával pedig már folynak is a szabadkereskedelmi tárgyalások. Szíriával még folynak a tárgyalások. a kis. az ún. Az európai külkapcsolati rendszer fejlesztésében mutatkozó "keleti" és "déli" érdekek közötti egyensúly fenntartása céljából igyekeztek erősíteni a kapcsolatokat a mediterrán országokkal is. Az EK kapcsolatai Európán kívül is fejlődnek. az állat-egészségügyi bizonyítványok kölcsönös elismeréséről.létrehozására irányuló tárgyalásokat kezdeményezett az EU-val. Ilyen az áruk és szolgáltatások kereskedelmében való akadályok leépítése. Az utóbbi időszakban azonban erősödtek és rendszeresebbé váltak az Amerikai Egyesült Államokkal való. GATT-fordulók (legutóbb az uruguay-i 31 . és egyre inkább fejlődnek Kínával is. az érintett mediterrán országok. a Nemzetközi Textilegyezményhez kapcsolódó bilaterális megállapodások a textil. Ez a politika kiterjed a térség biztonsága megteremtésének.és középvállalati szféra kölcsönös kapcsolatainak elősegítése. Marokkóval és Izraellel jött létre. és ezzel megkezdődött az EU és Törökország közötti vámunió létrehozása. a szellemi tulajdonjog védelme. gazdasági célú konzultatív kapcsolatok Kanadával. amelyeken a két "nagyhatalomnak" együttműködést kell kialakítania. Erről. fenntartásának elősegítésére. korszerűsítették a velük korábban kialakított szerződéses rendszert. Euro-Mediterrán . január 1-jén lépett hatályba. decemberi esseni ülése döntött. a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről. Az új típusú kapcsolati rendszer fontos elemét képezik az ún. a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére irányuló csúcstalálkozók. Az eredményes tárgyalások alapján létrejött megállapodás 1996. a régió egésze fejlődésének a pénzügyi támogatására. E körben . amelyek közül eddig ilyen szerződés csak Tunéziával. ipari termékek megfelelőségtanúsítási bizonyítványának elfogadásáról.a korábbiaknál korszerűbb. amelynek továbbbfejlesztéseként 1998 májusában az EU-USA londoni csúcstalálkozón megállapodás született a "Transzatlanti Gazdasági Partnerség"-ről. Tárgyalásokat folytatnak továbbá pl. bővülnek. A külgazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében az EU bilaterális törekvésein kívül az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet töltenek be az ún. valamint az említett országok részére nyújtható pénzügyi segítségnyújtási eszközökről és alapokról az Európai Tanács 1994.Megállapodások.az említett Loméi Konvenciókon kívül . új Transzatlanti Napirendet.7 milliárd ECU. 1995 és 1999 között ennek értéke 4. hogy szabadkereskedelmi megállapodásokat köt a latin-amerikai Mercosur-együttműködés országaival. Ez utóbbi dokumentum megjelöli azokat a területeket. Japánnal. de szintén társulási típusú . E célok bilaterális vagy globális keretekben való elérésének ösztönzésére munkaprogramokat dolgoztak ki. Egyiptommal.és textilruházati termékek forgalmáról. 1995-ben fogadták el pl. ill. Az EU mediterrán politikáját. a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.

majd 1999-ben felújította azt.) Az EU külkapcsolati rendszere a fejlődő országokkal 32 . valamint Ciprussal megkezdi tárgyalásait az ún. Írország és Dánia.1973-ban az Egyesült Királyság. sőt Magyarországgal. január 1-jei hatállyal Finnország. A kibővülések A külkapcsolati rendszer fejlődése szempontjából külön kategóriát képeznek az EK bővülései. decemberi döntés a Ciprussal való csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséről. Szlovéniával és Észtországgal. 1981-ben Görögország.és kelet-európai társult országokat megelőzően adták be a csatlakozási kérelmüket. hogy 1998 első felében ezekkel az országokkal. valamint Ciprussal megkezdi egyidejűleg a kétoldalú csatlakozási tárgyalásokat is. decemberi luxemburgi értekezlete . Lengyelországgal.támaszkodva az Európai Bizottság támogató véleményére . majd 1995.és kelet-európai országokat érinti majd.forduló). amelyek eddig négy ütemben mentek végbe. Az itt kialakított multilaterális megállapodásokat át kell ültetni az EU bilaterális szerződéseinek rendszerébe. Csehországgal.döntött arról. 1986-ban Spanyolország és Portugália. a tárgyalások velük való megkezdéséről elviekben már az Európai Tanács 1994. Ciprus és Málta a közép. Az Európai Tanács 1997. decemberi értekezlete döntött. ami részben új szerződések megkötését. részben meglévő szerződések kiigazítását igényli. A következő bővítési hullám a közép. Svédország és Ausztria felvételére került sor. Ennek figyelembevételével született meg az 1997. (Málta időközben a csatlakozási kérelmét visszavonta. csatlakozási folyamatról.

Az Amszterdami Szerződés ezt az eljárást mintegy negyven területre terjesztette ki és kétszeri olvasatra korlátozta. együttes döntés: ha a Tanács álláspontjának kialakításában nem vette figyelembe a Parlament álláspontját.III. Kezdeményezéseivel jelentős politikai hatást gyakorol. 33 . Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa mellett alapvetően hozzájárul az európai törvénykezés kialakításához és az Európai Unió vezetéséhez. ez utóbbi megakadályozhatja a törvényjavaslat elfogadását. Ezt a jogot az Európai Unió Tanácsával megosztva gyakorolja. Az adott törvényjavaslat természetétől függően a Parlament törvényhozói jogát négy különböző módon gyakorolhatja: • • • • egyszerű konzultáció: konzultációs véleményt mond. S z e m i n á r i u m . Mint minden parlament. Jóváhagyás: harmadik országgal kötendő csatlakozási megállapodás alkalmával és új tagországok csatlakozásakor tiszteletben kell tartani a Parlament véleményét. együttműködés: ha a Parlament első olvasat utáni véleményét a Tanács álláspontja nem vette figyelembe. amelyet a polgárok közvetlenül választanak meg. akkor a Parlament a törvényjavaslatot második olvasatra utasíthatja. Érvénytelen az a közösségi törvény. az Európai Parlament is három alapvető jogkörrel rendelkezik. Törvényhozó hatalom Az Európai Parlament elfogadja a közösségi törvényeket. Az Amszterdami Szerződés életbe lépésétől ezt az eljárást csak ritkán alkalmazzák. Ez az Európai Unió egyetlen olyan intézménye. Segít megtalálni a megoldást számos társadalmi probléma esetében. Ebben az esetben a Tanács csak egyhangú szavazattal vetheti fel a Parlament álláspontját.Az Európai Unió belülről Az Európai Parlament Feladatai Az Európai Parlament az Európai Unió tagországainak 374 millió lakosát képviseli. például a mezőgazdasági árak rögzítéséről. amelynek meghozatalában nem kérték ki a Parlament véleményét.

de el is vetheti az egészet (ez már kétszer előfordult). és jelentősen egyszerűsödik. 34 . aki a tagországok polgárainak az Európai Unió intézményei és szervei elleni panaszait vizsgálja meg. bizalmatlansági indítvány megszavazása után menesztheti az Európai Bizottság elnökét (a szavazatok kétharmados többségével). hogy terjesszen javaslatot a Tanács elé (kezdeményezési jog). a külügyminiszterek tanácsához. hivatalba iktatja ez Európai Bizottságot és a Bizottság elnökét. a tagországok polgáraitól petíciót vethet át az őket közvetlenül érintő európai uniós ügyekben. kiadások elosztását és összegét. Működés és felépítés Az Európai Parlament havi egy hetes plenáris ülést tart Strasbourgban. írásos vagy szóbeli kérdést intézhet a Bizottsághoz. kérheti a Bizottságot. tagjai negyedének a kérésére időszaki vizsgálóbizottságot hozhat létre.Költségvetési jogkör Az Európai Parlament bizonyos határok között módosíthatja a . Az európai intézmények politikai ellenőrzése A Parlament: • • • • • • • • • határozati szavazással végződő vitát rendezhet. beleértve a jövőbeli bővítést is. melyek munkája megoszlik a képviselők között. iparpolitikai célokra adott hitelei. ez esetben azonban az Európai Unió Tanácsáé a végső szó. Az 1999. Ilyenek az intézmények működésére szánt kiadások és az Európai Unió pénzügyi műveleteinek költségei. a Tanácshoz.nem kötelező . amely kivizsgálja a közösségi jog esetleges megsértését vagy helytelen alkalmazásának eseteit. 5 évre megválasztja az ombudsmant. Ilyen időszaki bizottság vizsgálta meg az Unió kergemarhakórral kapcsolatos intézkedésének késését. például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) és az Európai Szociális Alap (ESF) kutatása. május 1-jén életbe lépett Amszterdami Szerződés megesősíti az Európai Parlament hatalmát: • • • a közös döntési folyamatot jóval több esetben fogják alkalmazni. a Parlament kidolgozza az egységes választási eljárás tervét a tagországokban az európai képviselők megválasztásakor. A havi ülések közötti időszakban két hétig állandó szakbizottságok dolgoznak. a közős agrárpolitikával kapcsolatban). fellebbezhet az Európai Közösségek Bíróságához. majd egy hétig politikai csoportok üléseznek Brüsszelben. a képviselők számét 700-ban maximalizálják. A Parlament javasolhatja a kötelező kiadások módosítását is (amelyeket az Alapszerződések határoznak meg. pl. A Parlament hagyja jóvá az Európai Unió végleges költségvetését (általában minden év decemberében).

kultúra. A Parlamentet minden tagországban parlamenti irodák képviselik. Görögország és Portugália 25. Anglia. Az elnökök konferenciája (a Parlament elnöke és a politikai csoportok elnökei) határozza meg az ülésszakok napirendjét. ahol az évi 12 ülésszakot tartják. A főtitkárság Luxemburgban rendezkedett be. Dánia. politikai szabadságjogok és belügyek stb. A nagy országok több képviselői hellyel rendelkeznek. Hollandia 31. Spanyolország 64. szállítás és turizmus. Finnország 16. munkaügy és szociális ügyek. mint a kisebbek: Németország 99. fiatalok. A képviselők nem nemzeti delegációkba tömörülnek. Ausztria 21. A Parlament összetétele Az Európai Parlamentnek jelenleg 626 képvisel5je van. amelybe tartoznak. Luxemburg pedig 6 képviselői helyet mondhat magáénak. június 13-án tartották). A kiegészítő ülésszakoknak Brüsszel ad otthont. Az Európai Unió minden polgára szavazhat és indulhat az európai parlamenti választásokon abban az országban. Az 1999. A bizottságok szakterületei: jog és polgárjog. Svédország 22. közegészségügy és fogyasztóvédelem. fejlesztés és együttműködés. Belgium. ha nem állampolgára az adott országnak. Olaszország és Franciaország 87. A Parlament elnöke jelenleg Nicole Fontaine. regionális politika. április 12-ei plenáris ülésen hozott döntés nyomán a bizottságok száma 20-ról 17-re csökkent. A Parlament politikai csoportok szerint szerveződik. Semmilyen rendelkezés nem szól még közös választási eljárásról az Európai Unió tagországai számára. Belső felépítés A két és fél évre választott elnökből és 14 alelnökből álló Parlamenti Iroda irányítja az intézményt. Egyedül a képviselők megbízatása (5 év). Állandó bizottságok készítik elő a plenáris ülésszakokat. környezetvédelem. A Parlament székhelye Strasbourg. az Európai Néppárt (PPE) francia képviselője. amelyek speciális problémákkal foglalkoznak. A Parlament létrehozhat vizsgálóbizottságokat és időszaki bizottságokat. hanem azoknak a nemzeti pártoknak a politikai beállítottsága szerint csoportosulnak. akiket közvetlenül a saját országaik polgárai választanak meg általános választás keretében. tagországonkénti száma és a választások ideje biztos (a legutóbbit 1999. Írország 15. oktatás és média. amelyben lakik.Választások Az első közvetlen általános választásokat 1979 júniusában tartották. Európai Tanács 35 . még akkor is.

kultúrával és az emberi jogok védelmével foglalkozik. ha előbb átesnek a szokásos közösségi jogi procedúrán: az Európai Bizottság javaslatot tesz. Dönt a szerződések és intézmények reformjáról. Politikai döntés Az európai integrációval kapcsolatos minden lényeges döntést a Tanács hoz. amely az Európai Unión kívüli nemzetközi szervezet. és amely az Európai Parlamenttel együtt elfogadja a törvények szövegeit. melyen a tagállamok miniszterei üléseznek. A döntések többfélék lehetnek: • • Az irányelvek és iránymutatások a legfontosabb okiratok. Bíráskodik az Európai Unió intézményei között.és kormányfők találkozója Az 1974-ben megalakult és 1986-ban az Egységes Európai Okmányban intézményes keretet kapott Európai Tanácson (vagy Európai Csúcson) az Európai Unió tagállamainak állam-és kormányfői évente legalább kétszer üléseznek. az európai költségvetés finanszírozásáról. Európa nemzetközi téren elfoglalt álláspontjáról. oktatással. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság számára az irányelvek jelzik az Európai Tanács által meghatározott fontossági sorrendet az Európai Unió és közösségi politikáinak irányításában. általában nemzetközi problémával kapcsolatban. A nyilatkozatok ünnepélyesen fejezik ki több államfő állásfoglalását egy konkrét kérdéssel. Nem azonos az Európa Tanáccsal sem. megoldást dolgoz ki a tagállamok közötti nézetkülönbség esetén. melyek közül 36 . jogi értékük azonban nincsen. Ezeknek a döntéseknek úgy lehet érvényt szerezni. az egységes valutára való áttérésről stb. mivel a tagországok akaratát fejezik ki.Az állam.és kormányfők együttesen határozzák meg az európai integráció fontossági sorrendjét és ütemezését. szociális és külpolitikai iránymutatás és ösztönzés terén. Összefogás és érdekegyeztetés Válsághelyzetben lép közbe. Az európai integráció politikai hajtóereje Az állam. Az Európai Tanács nem azonos az Európai Unió Tanácsával. gazdasági. Az Európai Tanács döntéseinek jelentős politikai súlya van. az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt szavaz. Az Európai Tanács a kormányközi politikából adódó kérdésekkel is foglalkozik: a közös külés biztonságpolitika terén számos diplomáciai nyilatkozatot fogadott el. az Európai Unió bővítéséről. Iránymutatás és ösztönzés Az Európai Tanács főszerepet játszik a politikai.

A döntések a tagállamok közötti konszenzus alapján születnek. valamint az Európai Bizottság egy tagja. júniusban és decemberben ülésezik annak az országnak a meghívására és területén. Az elnökség minden ülés végén közzéteszi az "Európai Csúcs konklúziói" című kiadványt. valamint az Európai Bizottság elnöke. Az állam. Az Európai Tanács elnöki tisztsége körbejár a tagországok között. Az Európai Tanács főtitkára. Kapcsolat az Európai Unió Tanácsával Az Európai Unió (minisztereinek) Tanácsa készíti elő az Európai Tanács üléseit.és kormányfője. Az ülés általában két napos. leggyakrabban a külügyekért felelős főbiztos. Az Európai Tanács ülésein részt vesz az Európai Unió tagállamainak minden állam. A gazdasági és pénzügyminiszterek az egységes valutával kapcsolatos ütéseken vesznek részt. Az Európai Tanács nem egy meghatározott tanácskozóhellyel rendelkező állandó szervezet.és igazságügyek terén jóváhagyta az EUROPOL megállapodást és az Európai Unió tagállamai közötti kiadatási eljárást. Tevékenységi körök és működés Kapcsolat az Európai Parlamenttel Minden csúcstalálkozó az Európai Parlament elnökének nyilatkozatával kezdődik.néhánynak jelentős hutása volt (a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban. Évente kétszer. Szükség esetén rendkívüli ülést lehet tartani. amely jóval a csúcstalálkozó előtt megkezdett tárgyalások eredményeként jön létre. Minden elnökségi időszak elején az elnöklő ország közzéteszi saját prioritásait. törvénytervezeteket fogad el. vagy például a volt Jugoszlávia területén kialakult konfliktus megszüntetésében). amelyek az államfők iránymutatásait konkrét cselekvésekként fogalmazzák meg. Európai Bizottság 37 . amelyik a 6 hónapos soros elnökségét befejezi. A csúcstalálkozók végén az Európai Tanács összegzést készít az Európai Bizottság számára. Az Európai Tanács elnöke beszámol a parlamenti képviselőknek hat hónapos elnöki tevékenységéről és vitát kezdeményez a képviselőkkel. a Bizottság főtitkára és néhány tisztviselő szintén jelen van. Kapcsolat az Európai Bizottsággal Az Európai Tanács ülésein részt vesz az Európai Bizottság elnöke. a bel.és kormányfők munkáját a külügyminiszterek segítik.

A szerződések őre A Bizottság ügyel az uniós szerződések rendelkezéseinek alkalmazására. közös kül. Feladatai A Bizottság feladatai az Európai Unió hatáskörének területei szerint változnak: közösségi politikák (áruk. A Bizottság feladata az Európai Unió jogkörének bővülésével aranyosan nő. A politikák végrehajtása A közösségi politikák megvalósításának terén a Bizottság a Tanács által ráruházott jogköre szerint betartatja a közösségi szabályokat. Kezdeményezési jog A közösségi politikák keretében a Bizottság részt vesz az Európai Tanács és a Parlament határozatainak kialakításában. megindokolt felszólítást adhat ki. hogy egy tagország nem tett eleget szerződésekben foglalt kötelezettségeinek. a vízum-. A közös kül. melyek az első fokú bíróságnál fellebbezhetnek. hogy terjesszen elő megoldási javaslatokat. pénzügyi és gazdaságpolitika. valamint a közös kül.Az Európai Bizottság az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő és hajtja végre. a menedékjogi és a bevándorlás-politikát. a szerződésekben meghatározott különböző eljárásoknak megfelelően. Az Amszterdami Szerződés például közösségi jogkörbe vonta a munkaügyet.és biztonságpolitika (CFSP). Ajánlás és véleményalkotás A közösségi politikák.és biztonságpolitika kérdéseiben a Bizottság ajánlást készíthet és véleményt alkothat. az Európai Tanács által rögzített fő irányvonalak mentén. 38 . szolgáltatások. munkaügy. és ha az adott ország nem tesz eleget a felszólításnak. szociális politika).és biztonságpolitika (CFSP) terén a Tanács kérheti a Bizottságtól. akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Ha a Bizottság úgy véli. A Bizottság törvényjavaslatot terjeszt a Tanács és a Parlament elé. A Bizottság felügyeli a piaci versenyszabályok betartását és az állami segélyek odaítélését. Büntetőügyekben. mezőgazdaság. tőke szabad áramlása. A szabálysértő vállalatokra pénzbüntetést is kiszabhat. valamint rendőrségi és bírói együttműködés büntetőügyekben. a rendőrségi és bírósági együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések terén a Bizottság megosztja kezdeményező jogát a tagországokkal. személyek.

Költségvetés készítése A Bizottság az engedélyezett hitelkereten belül és az optimális gazdálkodás alapelvének megfelelően saját felelősségére költségvetést készít. Ezt a jelölést az Európai Parlament 1999. a tárgyaló szerep gyakorlatilag a Bizottságé. A Bizottság az elnök politikai iránymutatásának megfelelően végzi feladatait. Nemzetközi tárgyalások Az Európai Unión kívüli országokkal történő kereskedelmi tárgyalások esetén a Tanács engedélyezi a Bizottságnak. A korábbi Bizottság együttes lemondása után a Berlinben ülésező állam. feltéve. és az Európai Unió általános érdekében járnak el.bizalmatlansági indítvánnyal is élhet. március 10-én kollektívan lemondott. A Bizottságnak tagországonként legalább egy.nevezetesen a csatlakozási megállapodásokat . Kinevezésük 5 évre szól. A Bizottság mandátuma 2005.illeti. az EU-n kívüli országokban pedig delegációi vannak. amit az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia.azon kívül. A Bizottság dolgozói létszámát tekintve (15 000 fő) az Unió legnagyobb intézménye: a személyzet 20 százaléka a fordító.és tolmácsszolgálatnál dolgozik. A "Bölcsek tanácsának" nevezett független szakértői csoport jelentése után a Bizottság történetében először 1999. A Bizottság ezt a Tanács irányelvei szerint végzi. 39 . 80 százalékuk pedig a Főigazgatóságokon vagy a helyi szolgálatoknál.és biztonságpolitika keretében a Bizottság részt vesz a döntéshozatalban. Végül az Európai Parlament bizalmat szavaz a Bizottság tagjainak. hogy ekkorra a Tanácsban módosul a szavazatok súlyozása. A biztosokat általános szakmai képességük alapján választják ki. Ezután a kijelölt elnökkel egyetértésben kijelölik a Bizottság többi tagját. 2/3-os szavazati többséggel és az összes tagja szavazatának többségével. A testület tagjai tevékenységük során teljesen függetlenek. Ha a bizalmatlansági indítványt elfogadják.és kormányfők az olasz Romano Prodit kérték fel az új Bizottság kialakítására az Amszterdami Szerződés által meghatározott új eljárás szerint. legfeljebb két tagja lehet. szeptember 15-én jóváhagyta. akiket európai biztosoknak neveznek. hogy bizalmat szavaz a Bizottságnak .A közös kül. Ami a többi megállapodást . a Bizottságnak együttesen le kell mondania. A tagországok közös megegyezéssel jelölik ki a Bizottság elnökét. január 22én jár le. Működés és felépítés A Bizottság 20 tagból áll. A tervek szerint az Európai Unió következő bővítésekor minden tagország egységesen egy főt delegál majd a Bizottságba. Az európai bizottság ellenőrzése Politikai ellenőrzés Az Európai parlament . hogy megkezdje a szükséges tárgyalásokat. A Bizottságnak a tagországokban képviseletei.

a Számvevőszék éves jelentését és a biztosító nyilatkozatot. semmítő kérelem az Elsőfokú Bíróság határozatai ellen.Pénzügyi ellenőrzés Egyrészt a Számvevőszék megvizsgálja a Közösség összes kiadási és bevételi számláját és nyilatkozatban biztosítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a számlák megbízhatóságáról. Az Európai Közösségek Bírósága és az Elsőfokú Bíróság Feladatai Az Európai Közösségek Bíróságát az 1952-es Párizsi Szerződés hozta létre. amely nem tartotta tiszteletben a közösségi jogot. nemzeti bíróság tárgyalás előtt kérdést intéz az Európai Bírósághoz a közösségi jog értelmezése vagy egy közösségi eljárás érvényessége ügyében. mulasztási panasz a közösségi intézmények tétlensége ellen (az Európai Bizottság javaslatának hiánya. Ez az eljárás lehetővé teszi az Unió polgárai számára. Az Európai Bíróság jogköre az Amszterdami Szerződés 1999. a Miniszteri Tanács döntésének hiánya). megadott határidőre nem ültetett át egy közösségi irányelvet a saját jogrendszerébe. vagy nem megfelelően ültette át.a Tanács ajánlása alapján .) 40 . amely közvetlenül alkalmazható a tagországokban és elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Ez a luxemburgi székhelyű jogi intézmény ügyel a közösségi jog betartására. május 1-jei hatályba lépésével kitágult: az Európai Bíróság illetékes azokon az új területeken. melyeket a tagországok az Unió hatáskörébe utaltak. semmítő kérelem egy közösségi intézmény törvénytelen eljárásával szemben. nevezetesen a személyek szabad áramlása és biztonsága terén (menedékjog. vagy egy nemzeti bíróság tárgyalás előtt fordul hozzá. E célbál megvizsgálja a számlákat és a pénzügyi mérleget.. határátlépés. jogorvoslati kérelem közösségi intézmények vagy alkalmazottak által okozott kár esetén. nem hajtott végre egy ítéletet. hogy a panaszos felek közvetlenül fellebbeznek a Bírósághoz. hogy pontos értelmezést kapjanak a rájuk vonatkozó szabályokról.. A nemzeti bírósághoz hasonlóan ehhez az intézményhez is írásban kell fordulni. A beadványok típusai: • • • • • • mulasztási panasz olyan tagállam ellen. bevándorlás. Másrészt az Európai Parlament . Vagy úgy.elfogadja a Bizottság által készített költségvetést.

vállalatok joga. az Európai Bírósághoz 485 új ügyben fordultak. környezetvédelem. Minden bíró javasolhat módosításokat. A tárgyalás előtti ügyeken kívül minden ügyet át lehet irányítani ehhez a bírósághoz. vezeti a tárgyalásokat és a tanácskozásokat. Európai Központi Bank). A Bíróságot feladatainak ellátásában a főügyészek segítik azzal. A bírák maguk közül választott elnökének megbízatása 3 évre szól és megújítható. Nyilvános tárgyaláson hirdetik ki a végleges ítéletet.Működés és összetétel Az Európai Bíróság . Az Elsőfokú Bírósághoz 288. közlekedés stb. regionális politika. mulasztási panaszok vagy jogorvoslati kérelmek. fogyasztók. Az európai joggyakorlat számokban 1954 óta 9000 ügyet tártak a Bíróság elé. a tagállamok és a közösségi intézmények (Európai Bizottság. Európai Számvevőszék. 1998-ban a közösségi joggyakorlat 773 döntéssel gyarapodott. A panaszt egy főügyész és egy előadóbíró tanulmányozza. Európai Parlament. jogharmonizáció. valamint természetes és jogi személyek (semmítő kérelem. majd az Európai Unió Bírósága és az Elsőfokú Bíróság kiadványában teszik közzé. hogy teljesen pártatlan és független nyilvános véleményt mondanak a Bíróság elé terjesztett ügyekben. melynek 15 tagját a tagországok nevezik ki hat évre. Az ügyész előadja végkövetkeztetését. mulasztási panasz és fellebbezés). áruk és személyek szabad mozgása. Miniszterek Tanácsa. adóügy. szociális politika. ami megújítható. a nemzeti bíráságok (tárgyalás előtti kérdés). külkapcsolatok. kereskedelempolitika. Az Európai Bíróság munkáját 1989 óta az Elsőfokú Bíróság segíti. majd a bírák az előadóbíró határozattervezete alapján tárgyalnak. Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság tarthat plenáris ülést (nagyon fontos ügyben minden bíró részt vesz) vagy tanácsülést. 41 . állami segélyek. Megbízatásuk 6 évre szól és megújítható.melynek tagjait a tagországok közös megegyezéssel nevezik ki . valamint az Európai Unió és tisztviselői.15 bíróból (tagországonként egy) és 9 főügyészből áll. amely közel 5000 ítéletet hozott az Európai Unió illetékességének minden területén: mezőgazdaság. Az elnök irányítja a Bíróság munkáját. dolgozói közötti jogviták. Az Elsőfokú Bíróság jogkörébe tartoznak a természetes vagy jogi személyek által benyújtott semmítő kérelmek. A panasztól az ítéletig A panaszt írásban nyújtják be a törvényszéki irodán: • • • a tagállamok és az Európai Bizottság (mulasztási panasz). az Európai Bizottság ellen benyújtott vállalati panaszok. halászat. intézményi jog.

Számos ügy a közös piacok szabályozásával és az állampolgárok Európai Unión belüli szabad mozgásával kapcsolatos (társadalombiztosítás. Ez a segítségnyújtás elsősorban a költségvetés elfogadási eljárásából áll. július 22-én. hogy az Európai Parlament felmentvényt adjon a Bizottságnak a költségvetés elkészítésére. ami alapvető fontosságú a Bizottság felmentvényének engedélyezésével kapcsolatos parlamenti döntésben. A Számvevőszék az Európai Uniónak olyan külső ellenőrző szerve. Európai Parlament. és ezáltal lehetővé teszi. hogy pénzüket megfelelő módon használták fel. Európai Unió Tanácsa). intézetek. 42 . és a Maastrichti Szerződés életbe lépésével. Tevékenységi körök Az Európai Számvevőszék ellenőrzi az Unió pénzügyeit és jelzi azokat a területeket. A Számvevőszék elnöke minden év novemberében felolvassa jelentését az Európai Parlamentnek. A Számvevőszék megvizsgálja a bevételi és kiadási számlák törvényességét és szabályosságát. amelyek azután ennek megfelelően járnak el. tartózkodási feltételek). megfigyelők) és az európai segélyekből részesülők pénzügyeit. november 1-jén európai intézményi rangra emelkedett. szabálytalanságot és potenciális csalást észlel. 1977 októberében kezdte meg működését. amelyeken az ügyvezetés javítása érdekében kényes intézkedéseket kell hozni. Ez a független intézmény ellenőrzi az Európai Unió és intézményei (Európai Bizottság. alapítványok. mivel általánosan biztosítja az európai adófizetőket arról. kiderítéséért és felkutatásért. hogy az Európai Számvevőszék segítse az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a költségvetés elkészítését ellenőrző munkáját. valamint a mögöttük lévő pénzügyi műveletek törvényességéről és szabályosságáról. Ha a Számvevőszék hiányt. Továbbá jelzi a sérülékeny rendszerek és eljárások elégtelenségeit. Az Európai Közösségek Számvevőszéke Feladatai Az Európai Számvevőszéket a Brüsszeli Szerződés hozta létre 1975. 1993. A Számvevőszék jelentései nyomást gyakorolhatnak az intézményekre és az adminisztratív szervekre a pénzügyi alapok megfelelő kezelése érdekében. amely különbözik az intézményeken belüli pénzügyi felelősöktől. melyek egy adott probléma okozói voltak. azt az illetékes hatóságnak vagy szervnek tudomására hozza. megbizonyosodik a pénzügyek megfelelő intézéséről. Az európai programok irányításával és végrehajtásával megbízott személyzet elsődlegesen felel a szabálytalanságok megelőzéséért. A garancianyilatkozat az elfogadási eljárás fontos eleme. A szerződés előírja. Az Európai Számvevösz6k továbbá nyilatkozatban biztosítja az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet a számlák megbízhatósága felől. munkaügy. szervei (ügynökségek.

Az összes alkalmazott (állandó és időszakos) száma az összes szakmai kategóriát figyelembe véve körülbelül 500 fő. Három elvárásnak kell megfelelniük: hozzáértés. Önrendelkező szerveződés lévén az Európai Számvevőszéknek saját belső szabályzata van. hogy a Számvevőszék döntsön arról. hogy a Számvevőszék tagjainak száma újabb országok európai uniós csatlakozásának megfelelően nőni fog. Az 1993. hogy egyes kérdésekben külön jelentésben tegye közzé észrevételeit.ügyel a Számvevőszék szolgálatainak megfelelő működésére és tevékenységének zavartalanságára. volt dolgozói. Az Európai Számvevőszék székhelye Luxemburgban van. és akiknek elsődleges feladata a Számvevőszék tanácskozásainak előkészítése. és fogadja el az éves jelentéseket. különös tekintettel a pénzügyi szabályokra és saját pénzügyi források felhasználására. vagy akik erre a feladatra megfelelő képesítéssel rendelkeznek. képviseli a Számvevőszéket más európai intézmények és a nemzeti számvevőszékek felé. fizetett vagy ingyenes szakmai tevékenységet.A Számvevőszéknek joga van ahhoz. A tagokat 6 éves (megújítható) időszakra nevezi ki az Európai Unió Tanácsa. akik hazájukban is külső ellenőrző intézmény dolgozói.akit kollégái választanak meg három éves (megújítható) időtartamra . A Számvevőszék végleges észrevételének kialakítása előtt figyelembe veszi ezeket a válaszokat. Az Európai Közösségek Számvevőszéke 43 . december 10-11-ei brüsszeli Európai Tanács-ülés megerősítette ezt az elvet és úgy határozott. Olyan személyeket választanak ki. január 18. Működés Az Európai Unió Számvevőszéke tagországonként egy. miután egyhangú döntést hozott és konzultált az Európai Parlamenttel. Ezen kívül más intézmények saját kérdéseikben kikérhetik az Európai Számvevőszék véleményét. Kötelező kikérni az Európai Számvevőszék véleményét pénzügyi jellegű törvényi rendelkezések elfogadása előtt. A kollegiális jelleg megőrzése megköveteli. a különleges jelentéseket vagy a véleményeket. melyek tagjai felosztották egymás között a szakterületeket. Az Európai Számvevőszék elnöke (1999. függetlenség minden kormánytól vagy szervezettől. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében könyvvizsgáló csoportok alakultak. melyben eljárását indokolja. összesen 15 tagból áll. teljes munkaidős tevékenység. mi legyen a folytatása az ellenőrzésekből származó észrevételeknek. Megbízatásuk ideje alatt az Európai Számvevőszék tagjai nem folytathatnak más. Karlsson) . óta Jan O. Az Európai Számvevőszék éves vagy rendkívüli jelentésében szereplő észrevételeire a Bizottság vagy más érintett intézmény ad választ.

valamint a mögöttük lévő pénzügyi műveletek törvényességéről és szabályosságáról. Ezen kívül más intézmények saját kérdéseikben kikérhetik az Európai Számvevőszék véleményét. Ez a segítségnyújtás elsősorban a költségvetés elfogadási eljárásából áll. hogy egyes kérdésekben külön jelentésben tegye közzé észrevételeit. A Számvevőszék elnöke minden év novemberében felolvassa jelentését az Európai Parlamentnek. hogy pénzüket megfelelő módon használták fel. november 1-jén európai intézményi rangra emelkedett. 44 . 1977 októberében kezdte meg működését. Európai Parlament. és ezáltal lehetővé teszi. alapítványok. mivel általánosan biztosítja az európai adófizetőket arról. megfigyelők) és az európai segélyekből részesülők pénzügyeit. hogy az Európai Számvevőszék segítse az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a költségvetés elkészítését ellenőrző munkáját. Ez a független intézmény ellenőrzi az Európai Unió és intézményei (Európai Bizottság. azt az illetékes hatóságnak vagy szervnek tudomására hozza. Ha a Számvevőszék hiányt. szervei (ügynökségek. intézetek. szabálytalanságot és potenciális csalást észlel. amelyeken az ügyvezetés javítása érdekében kényes intézkedéseket kell hozni. A Számvevőszék az Európai Uniónak olyan külső ellenőrző szerve. ami alapvető fontosságú a Bizottság felmentvényének engedélyezésével kapcsolatos parlamenti döntésben. hogy az Európai Parlament felmentvényt adjon a Bizottságnak a költségvetés elkészítésére. melyek egy adott probléma okozói voltak. Európai Unió Tanácsa). amelyek azután ennek megfelelően járnak el. A Számvevőszék megvizsgálja a bevételi és kiadási számlák törvényességét és szabályosságát.Feladatai Az Európai Számvevőszéket a Brüsszeli Szerződés hozta létre 1975. Az Európai Számvevösz6k továbbá nyilatkozatban biztosítja az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet a számlák megbízhatósága felől. és a Maastrichti Szerződés életbe lépésével. kiderítéséért és felkutatásért. A Számvevőszék jelentései nyomást gyakorolhatnak az intézményekre és az adminisztratív szervekre a pénzügyi alapok megfelelő kezelése érdekében. Az európai programok irányításával és végrehajtásával megbízott személyzet elsődlegesen felel a szabálytalanságok megelőzéséért. Tevékenységi körök Az Európai Számvevőszék ellenőrzi az Unió pénzügyeit és jelzi azokat a területeket. 1993. A garancianyilatkozat az elfogadási eljárás fontos eleme. A Számvevőszéknek joga van ahhoz. Továbbá jelzi a sérülékeny rendszerek és eljárások elégtelenségeit. július 22-én. amely különbözik az intézményeken belüli pénzügyi felelősöktől. A szerződés előírja. megbizonyosodik a pénzügyek megfelelő intézéséről.

vagy akik erre a feladatra megfelelő képesítéssel rendelkeznek. teljes munkaidős tevékenység. melyben eljárását indokolja. Az Európai Számvevőszék székhelye Luxemburgban van. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében könyvvizsgáló csoportok alakultak. Három elvárásnak kell megfelelniük: hozzáértés. Az összes alkalmazott (állandó és időszakos) száma az összes szakmai kategóriát figyelembe véve körülbelül 500 fő. Működés Az Európai Unió Számvevőszéke tagországonként egy. Önrendelkező szerveződés lévén az Európai Számvevőszéknek saját belső szabályzata van. A tagokat 6 éves (megújítható) időszakra nevezi ki az Európai Unió Tanácsa. függetlenség minden kormánytól vagy szervezettől. Megbízatásuk ideje alatt az Európai Számvevőszék tagjai nem folytathatnak más. óta Jan O. Az Európai Számvevőszék elnöke (1999. hogy a Számvevőszék döntsön arról. melyek tagjai felosztották egymás között a szakterületeket. hogy a Számvevőszék tagjainak száma újabb országok európai uniós csatlakozásának megfelelően nőni fog. mi legyen a folytatása az ellenőrzésekből származó észrevételeknek. különös tekintettel a pénzügyi szabályokra és saját pénzügyi források felhasználására.ügyel a Számvevőszék szolgálatainak megfelelő működésére és tevékenységének zavartalanságára. Az Európai Számvevőszék éves vagy rendkívüli jelentésében szereplő észrevételeire a Bizottság vagy más érintett intézmény ad választ. 45 . december 10-11-ei brüsszeli Európai Tanács-ülés megerősítette ezt az elvet és úgy határozott. és akiknek elsődleges feladata a Számvevőszék tanácskozásainak előkészítése. miután egyhangú döntést hozott és konzultált az Európai Parlamenttel. volt dolgozói. január 18. A Számvevőszék végleges észrevételének kialakítása előtt figyelembe veszi ezeket a válaszokat. összesen 15 tagból áll. képviseli a Számvevőszéket más európai intézmények és a nemzeti számvevőszékek felé. Olyan személyeket választanak ki.akit kollégái választanak meg három éves (megújítható) időtartamra . A kollegiális jelleg megőrzése megköveteli. Karlsson) .Kötelező kikérni az Európai Számvevőszék véleményét pénzügyi jellegű törvényi rendelkezések elfogadása előtt. akik hazájukban is külső ellenőrző intézmény dolgozói. fizetett vagy ingyenes szakmai tevékenységet. és fogadja el az éves jelentéseket. a különleges jelentéseket vagy a véleményeket. Az 1993.

és vasútépítést. május 1. Az Európai Uniónak önrendelkezési joga van a mezőgazdaság. a szülési szabadságra és a munkahely biztonságára vonatkozóan. Ezen a három területen a közösségi intézmények hozzák a közös. mint egy-két ország elszigetelt akciója. a szakképzés. Ezt nevezik a szubszidiaritás elvének. Kutatás terén a tagországok új termékek kifejlesztését célzó laboratóriumi programjait finanszírozza. Például: Szociális téren az Unió minimális garanciákat követel a nyugdíjak összegére. Az Európai Unió megszervezi a tagországok közötti együttműködést Az oktatás. melyben a tagországok képviselőik szavazatával vesznek részt a mezőgazdaság a legrégebbi és a legnagyobb költségvetésű közösségi politika (az Unió költségvetésének közel 44 százaléka) az egységes belső piacon a dolgozók. Kiegészítésképpen az Európai Unió bevezeti az egységes valutát az utazás megkönnyítése érdekében az Unió támogatja a transzeurópai autópálya. az áruk. hogy kevésbé szigorú szociális követelményeket támasztó területre települjenek át. kereskedelem és a szállítás területén. a kutatás.Az Európai jog Az EU jogköre. európai szintű döntést. az egészségügy. Az 1999. ami arra késztetné a vállalatokat. amikor a közös fellépés vitathatatlanul hatékonyabb. mint például a TGV Párizs-Brüsszel-Amszterdam-London vonalának megépítését. a társadalombiztosítás és a vidékfejlesztés terén minden tagország megőrzi teljes autonómiáját és nemzeti jellegét. S z e m i n á r i u m . 46 . óta hatályban lévő Amszterdami Szerződés nagyon pontosan leírja ezt a jogkört. Az Európai Unió ezeken a területeken akkor avatkozik be. a szolgáltatások és a tőke szabadon mozognak. hogy megóvja polgárait a szociális dömping"-től. a kultúra. a szubszidiaritás elve Az Európai Unió a tagországok által ráruházott jogkörének megfelelően jár el.IV.

amely lehetővé teszi. május 1-jén lépett életbe. a gazdasági és társadalmi kohéziót a tagországok között.. A szubszidiaritás olyan jogi alapelv. Ezért ezek az országok azt kérték. szállítás. amikor a közösségi szintű eljárás hatékonyabb. nevezetesen a munkaügy és a bevándorlás terén. Az együttműködés kormányközi keretek között zajlik. Kulturális téren történelmi jelentőségű műemlékek helyreállítását finanszírozza... a gazdasági tevékenységek magas szintű konvergenciáját.. hogy olyan oktatási programot dolgozzanak ki. hogy az Európai Unió további bővítése előtt reformálják meg a közösségi intézményeket. amelyre az Európai Közösségek Bírósága hivatkozhat. Ezeken az érzékeny területeken a tagországok megőrizték teljes szuverenitásukat. hogy az Európai Unió hatásköre bizonyos esetekben kitágítható. október 2-án aláírt Amszterdami Szerződés 1999. Ez az új szerződés tovább tágítja az Európai Unió hatáskörét." Az egységes piac megvalósulása négy alapvető jog korlátozásmentes.Oktatás terén arra biztatja a 15 tagország iskoláit és az egyetemeit. védelmi politika és belpolitika terén az unió jogköre szűkebb. közös politikák és tevékenységek végrehajtásával előmozdítani. Közösségi célok és közösségi politikák A Római szerződés 2. szabad gyakorlását hozta magával. Ezek: az áruk szabad mozgása a személyek szabad mozgása és a letelepedés szabadsága a szolgáltatások szabad mozgása a tőkemozgás és a fizetési forgalom szabadsága 47 .. kereskedelem). A szubszidiaritás elve Az Amszterdami Szerződés külön határozatban erősíti meg a szubszidiaritás elvét. ösztönzi az európai audiovizuális műalkotások terjesztését. A környezetvédelem terén a környezetszennyezés elleni normák betartására és biztonsági rendszereik megerősítésére kényszeríti az autógyárakat és a vegyi üzemeket.. hogy a fiatalok tanulmányaik egy részét egy másik európai országban végezzék.. A döntési folyamattal kapcsolatban bevezetett módosításait néhány tagország elégtelennek tartja. A jövő Az Európai Unió 15 tagországának jóváhagyása után az 1997. mint a nemzeti. bizonyos esetekben korlátozott. A kizárólagos közösségi hatáskörökön kívül (mezőgazdaság. az Európai Unió csak akkor cselekszik. cikkelye alapelvként rögzíti: "A közösség feladata a közös piac és a gazdasági és pénzügyi unió létrehozásával. regionális vagy helyi szintű cselekvés. Külpolitika. Ebből az alapelvből az következik.

A belső piac megteremtését célozzák a közösségi politikák is: a közös agrárpolitika (KAP, angolul CAP) a közös közlekedéspolitika a közös kereskedelempolitika a versenyre vonatkozó közös szabályok a szociális politika, az oktatásra, a szakképzésre és az ifjúságra az adózásra a fogyasztóvédelemre a környezetvédelemre az európai szabványokra és a termékmegfelelésre a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó közös szabályok

Közösségi jog a célkitűzések megvalósításának szolgálatában Az Európai Közösség célkitűzéseinek megvalósítását autonóm jog-rendszer szolgálja, amelynek sajátos jogalkotási folyamata, jogforrásai és hierarchiája van. A jogalkotási folyamatban az egyes kérdésekben döntéshozatalra jogosult intézményeket a Szerződések külön rögzítik. A Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament jogosítványai eltérőek. A Bizottság nem jogalkotó, felelőssége a jogszabályok kezdeményezése és azok végrehajtása. A tulajdonképpeni jogalkotó a Tanács, amely a Bizottság javaslatait elfogadja vagy elutasítja. A Parlament szerepe korábban a szerződés által előírt esetekben a konzultáció volt, az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés életbelépését követően jogosítványai azonban kibővültek: hozzájárul és együtt dönt mindazokban az esetekben, amikor vétójoga van. Ily módon a nemzeti érdekek fóruma (a Tanács) mellett szerepet kapnak a döntéshozatali folyamatban a közösségi (a nemzetek feletti) érdekek megjelenítői (a Bizottság és az Európai Parlament). A jogforrások hierarchiájában a legmeghatározóbbak értelemszerűen az alapító szerződések, az egyes csatlakozási jegyzőkönyvek (és azok módosításai), valamint a tagállamok közötti nemzetközi egyezmények. Ezek alkotják az ún. elsődleges joganyagot. A másodlagos joganyagot a Közösség alkotta szabályok képezik: a rendeletek, az irányelvek, a határozatok, mellettük az ajánlások és a vélemények. Ezeken belül is felállítható a fontossági sorrend: - a rendeletek - elfogadásuk után - kötelező erejűvé válnak vala-mennyi tagországban (legerősebb jogforrás), anélkül, hogy azokat az egyes tagországoknak külön át kellene ültetniük a nemzeti jogrendbe. Életbeléptetésükhöz az egyes tagállamok belső jogi aktusa nem szükséges, közvetlenül alkalmazandó jogszabályok - az irányelvek azokat a közös célkitűzéseket rögzítik általános jelleggel, amelyeket az egyes tagországoknak külön át kell ültetniük nem-zeti jogrendjükbe. Életbeléptetésükhöz nemzeti jogi aktusok szüksé-gesek. Az irányelvek a jogharmonizáció legfontosabb eszközei - határozatok államigazgatás jellegű intézkedések, nem általános hatályúak, csak meghatározott címzettekhez szólnak, s csak azokra nézve bírnak kötelező erővel.

48

A kötelező erejű jogforrások közé sorolandók a Közösség harmadik országokkal kötött nemzetközi egyezményei, a közösségi jog általános elvei, valamint a bírói jogalkalmazás teremtette jogértelmezések. A közösségi vívmányok (acquis communautaire) a vázolt közösségi jogforrásoknál szélesebb körben ölelik fel a Közösség által kibocsátott rengeteg szabályzatot és intézkedést. A kötelező erejű jogforrások mel-lett részét képezik a különféle vélemények, ajánlások és célkitűzések, amelyek kötelező erővel nem rendelkeznek ugyan, de figyelembevételük ajánlatos, s mellettük a Bizottság biztosainak körlevelei (letters of the Commissioner), a különféle közlemények (Communication), a kö-zösségi programok (actions plans) stb. Az egyes jogforrások alkalmazásánál kialakultak azok a játékszabályok, amelyek az egységes piac működésének törvényszerűségeit alapvetően meghatározzák. Ezek közül első helyen említendő a közösségi jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben még akkor is, ha a kettő ütközne. Erre vonatkozóan ugyan az elsődleges joganyag (az alapító szerződések) kifejezetten nem rendelkezik, de az Európai Bíróság - az említett három mellett a negyedik legfontosabb intézmény - gyakorla-ta e vonatkozásban meghatározó jelentőségű. A szupremácia (primatus) elve visszamenőleg is érvényesül: a közösségi jog mind a korábbi, mind a később keletkezett nemzeti jogszabállyal szemben elsődlegesen alkalmazandó. A szupremácia elve nemcsak a tagállamok belső jogá-val szemben, hanem a tagállamok közötti nemzetközi szerződésekkel szemben is érvényesül. A közösségi jog természetéből fakad annak közvetlen hatálya is (direct effect). Ez azt jelenti, hogy a nemzeti bíróságok előtt is közvetlenül hivatkozni lehet a közösségi jogra, s nem hozható olyan nemzeti átültető jogi intézkedés, amely a közösségi szabályozást korlátozná. A közvetlen hatályú jogforrásokat (alapszerződés előírásai, rendeletek) azok egyértelműsége és precizitása okán a nemzeti bíróságok közvetlenül is alkalmazni tudják minden olyan ügyben, amikor egy természetes vagy jogi személyiségű vállalkozás ezeken alapuló jogosultságát kívánja érvényesíteni. Kiemelendő a szubszidiaritás elvének érvényesülése is. Ez azt jelenti, hogy mindazokon a területeken, amelyek nem esnek a Közösség kizá-rólagos hatáskörébe, a Közösség csak akkor és ott hoz intézkedéseket, ahol azok a közösségi célok megvalósulását jobban segítik, mint a tagállamok intézkedései. Utalni kell az ún. negatív jogalkotásra is, amelynek keretében az egyes tagállamok hatályon kívülre helyezni kényszerülnek azon nemzeti jog-szabályaikat, amelyek ütköznek a közösségi joggal. Ez a deregulációs folyamat volt az előzménye annak, hogy az egyes szabadságjogok kor-látozások nélkül érvényesülhessenek. A dereguláció mellett természetesen az ún. pozitív szabályoknak, az egységes szabályoknak a megalkotása hasonlóan nagy jelentőségű. A re-reguláció, a jogharmonizáció az Egységes Európai Okmány ered-ményeként gyorsult fel: az okmány melléklete mintegy háromszáz irányelv - többségi szavazással megvalósuló - elfogadását írta elő 1992-es határidővel. Az uniformizáló jellegű, részletes szabályozás he-lyett megelégedett az ún. minimum harmonizációval: az általános elvek rögzítésével, a minimálisan szükséges egységes szabályozóssal, s a részletek kimunkálását a tagállamokra bízta (lehetetlenné téve ezzel, hogy a tagállamok egyes kérdésekben a közösséginél szigorúbb nem-zeti szabályokat tartsanak fenn, illetve vezessenek be).

49

A közösségi jog szükség esetén segíti a jogot alkalmazó bíróságot és a jogvédelmet is biztosítja a jogot alkalmazó bírósággal szemben. A jog-anyag elsődleges alkalmazói az egyes nemzeti bíróságok, így fennáll-hat a veszélye annak, hogy azok elérő jogalkalmazási gyakorlatot va-lósítanak meg. Ennek elkerülése érdekében a jogalkalmazó nemzeti bí-róságok ún. előzetes határozat keretében kérhetik az Európai Bíróság értelmező állásfoglalását. Ez egyúttal iránymutató a nemzeti bíróságok részére a közösségi jogértelmezést illetően. (Jelenleg egy ilyen eljárás általában 17 hónapig tart.) Az előzetes határozathozatali eljárások igen gyakoriak, az Európai Bíróság döntéseinek mintegy felét ilyen előzetes határozatok alkotják. Értelmező állásfoglalást valamennyi tagállam valamennyi bírósága kérhet. Ilyen eljárás indítására kötelezett minden olyan bíróság, amely egy konkrét kérdésben a nemzeti jog alapján nem tud állást foglalni. Az értelmező állásfoglalás kötelező és visszamenőleges hatályú. A közösségi jog lehetőséget nyújt semmisségi eljárás megindítására és minden érintett számára. Ezzel egy sérelmesnek ítélt közösségi döntés jogszerűségét lehet felülbíráltatni (annak nyilvánosságra hozatalától számítva két hónapon belül).

50

Ettől az időponttól kezdve az EU tagállamainak állampolgárai. a politika által vezérelt integrációban gondolkodtak. mégpedig két fő tartalma szerint.Munkavállalás az Európai Unióban Személyek szabad mozgása 1987-ben az Egységes Európai Okmánnyal a tagállamok megalkották a belső piac alapjait. Először ezért értelmezni kell a "személvek szabad mozgása" fogalmat. 1993 januárjára a belső piac létre is jött. illetve Liechtenstein polgárai számára 1995-től az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban EGT.szociális háló biztosítása.és 51 . mégpedig közös szervek és szabályok irányítása alatt. amelyen belül . közös külpolitikai fellépés. Az Unió polgárának minősülnek a tagállamok állampolgárai. S z e m i n á r i u m . Minden uniós polgárnak joga van szabadon mozogni és letelepedni a tagállamok területén... Konszenzus azonban csak akkor vált elérhetővé. hogy az EU területén szabadon utazzanak. amikor a tagállamok beletörődtek abba. és időben sokkal korábbra tehető konkrét eredményei is vannak.többek között. (Minden egyéb szakpolitikai aspektus . A munkavállalók szabad mozgásának szükségessége Két fő okot említhetünk: az egyik az összgazdasági szempont. jelenleg Norvégia. az. a másik pedig a lehető legteljesebb egyéni jólét elérése1. bel.a személyek szabad mozgása alapelv megvalósulását tűzték ki célul. hogy kik a "személy" fogalomba tartozók. Izland és Liechtenstein) országainak állampolgárai is jogosultak arra. a Szerződés rendelkezéseinek és azok végrehajtási szabályainak a figyelembevételével. Az EU nem más. hogy nekik joguk van "szabadon mozogni". mint egy újabb integrációs kísérlet Európában a fejlettségi szintjükben és kultúrájukban különböző európai államok közös értékrend alapján történő összefogására. az Amszterdami Szerződéssel módosított Római Szerződés kimondja: "Ezennel megalapítjuk az uniós polgárságot." A "személyek szabad áramlása" azonban ennél sokkal többet jelent. Meg kell határoznunk.Ahogyan az EUpolgár fogalmával és jogaival foglalkozó.V. mindennemű határátlépési formalitás betartásának kötelezettsége nélkül. alapító atyák . Kezdetben egy politikai integráció létrehozása volt a cél. hogy a gazdasági integráción keresztül fogják megvalósítani az európai egységet. továbbá mit jelent a gyakorlatban. majd 1994-től.

és beáramló munkavállalók száma és képzettsége kiegyenlítődött.ugyanakkora volt.beleértve a határövezeteket is .munkavállalók és vállalkozók . hogy lehetőséget biztosít számukra a képzettségüknek és igényeiknek megfelelő legjobb munkahely megtalálására egy. hogy egyre szélesebb körű ismeretekre van szükség a munkakörök többségének ellátásához. Ennek legfőbb oka az volt. hogy az életkörülmények és a bérek minden újabb állam csatlakozása után sokat közeledtek egymáshoz a Közösség tagállamaiban. de a kevésbé jó helyzetben lévő tagállamokban is annyit javult a helyzet.1984-ben a migráns munkavállalók száma . mozgó gazdasági faktort testesítenek meg. Számukra a .az Európai Közösség által biztosított jogosultságok tehát gazdasági célkitűzésekhez kapcsolódnak.és bevándorlásokat. Ez nem jelenti azt. . a külföldi pénzszerzés szerepe. Sokan azonban nem tudnak megfelelni a fokozatosan növekvő elvárásoknak. hogy ugyanolyan lett az életszínvonal. családtagokkal együtt 5 millió ember vándorolt csak az EU- 52 . hogy meglévő képzettségükkel egymás után különböző állásokat keressenek az EU különböző tagállamaiban. az új feladatok keresése. Van azonban a munkaerő szabad áramlása biztosításának egy másik oldala is. a munkaerő szabad áramlásának emberi oldala. Általánosan elmondható. A különböző gazdaságilag aktív csoportoknak . mint az a vízió. gazdasági migráció. tehát a globális európai munkaerőpiacon uralkodó keresleti és kínálati viszonyok által vándorlásra motiválhatóak. Ez azt jelentette. A szabad munkaerő-áramlás következtében gyakorolható szabad munkahely-változtatás egyik ösztönző ereje ezért a munkában is a megújulás. Európa jóléti államaiban egyre inkább előtérbe kerül az a felfogás. hogy csökkent a kivándorlásra ösztönző legfőbb indok. nem elég rugalmasak a folyamatos alkalmazkodáshoz. A tapasztalatok azt mutatták. az állampolgárságuk szerinti országétól eltérő. Azért van tehát szükség egyrészt a munkaerő szabad áramlására. hogy egy egységes nemzetközi munkaerőpiacon a munkaerő-kínálat és -kereslet a lehetőségekhez képest legoptimálisabban találkozzon. sokkal nagyobb munkaerőpiacon. hiszen pl. a továbbképzésekhez.) A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályok eredeti jelentését is eme gazdasági integrációs kísérlet részeként kell értelmezni. ez pedig az egyéni jóléthez kapcsolódik. Az érem másik oldala is fontos azonban.igazságügyi együttműködés stb. az egyéni jólét egyik fontos biztosítéka. a tőke és természetesen a munkaerő. hogy a 80-as évek elején 2 millió. hanem az egyének jóléti érdekeit is szolgálja azáltal. hogy a munka nem csupán az anyagi források biztosítását szolgálja. A munkaerő szabad áramlása tehát nem csak össz-nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő. 2. lényege épp az a lehetőség. csak ezután jöhetett. a szolgáltatások. Ezek a félelmek nem reálisak. hogy Európa államainak gazdasági erejét egy egységes piac létrehozásával kell növelni. hogy a munkaerő szabad áramlása egyetlen európai munkaerőpiacon sem eredményezett zavart. ahol szabadon áramolhatnak a nemzetgazdaságok működtetéséhez elengedhetetlen faktorok: az áruk. Ez pedig nem volt más. hanem az önkifejezés és önmegvalósítás formáját is jelenti. a ki. A munkaerő szabad áramlása megteremtésének másik fontos indoka tehát az állampolgárokhoz kötődik.szabad mozgás . mégpedig a gazdasági körülmények által kikényszerített ún. Gyakran misztifikálják a munkavállalás szabadságával meginduló tömeges ki. amelynek szemszögéből a személyek munkaerőt. mint 1958-ban.

mint a német fél maga. de ezeknek csak 40%-a (tehát 3-4 millió ember) EU-tagállambeli. és csak akkor adják ki az engedélyt. mégpedig a harmadik országokból érkező munkavállalókkal szemben fenntartott megszorító intézkedésekkel. egy német állampolgár afrikai házastársa ugyanúgy munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát Franciaországban. Elmondható tehát. de Németországban továbbra is a rendes idegenrendészeti és munkavállalási előírások vonatkoznának rá. A munkaerő szabad áramlása egyébként most sem kimagasló az EU-ban.országok vonatkozásában akkor. Másrészt viszont csak így biztosítható. Az EU. 53 . Más tagállamban történő munkavállalás feltételei A válasz erre a kérdésre nagyon egyszerű. hogy egységes munkaerőpiacról van szó. és egyre szigorúbbá válik a tagállamok szabályozása a munkavállalási engedély rendszerének fenntartására a nem EU. tehát szüksége lehet munkavállalási engedélyre).és EGT-államok munkavállalói valóban a számukra legkedvezőbb állást válasszák. hogy a közép-európai országok csatlakozásával sem ugranak meg ezek a számok.. Értelemszerűen megszűnik azonban az államok központi ellenőrzésének lehetősége a más EU-tagállamok és az EGT. Azt várjuk. a jelzett szakma iránti keresletet stb. tehát megvizsgálják a saját állambeli munkanélküliek helyzetét.vagy EGT-országok polgárai tekintetében eltörölt munkavállalási engedély bizonyítja a legdöntőbben. hogy az EU. Természetesen a más EU.ban. Megmarad ugyanis. illetve alapíthat vállalkozást.és az EGT-országokban minden más tagállambeli polgár a célország állampolgáraival egyenlő feltételek mellett vállalhat munkát. A külföldiekre kötelező munkavállalási engedély kiadásának eljárása ugyanis lehetővé teszi az államoknak. A kedvezmény továbbá vonatkozik a közösségi munkavállaló. ha a polgároknak nincs szükségük munkavállalási engedélyre. Értelemszerűen a liberális megközelítés együtt értelmezendő egy másik megközelítéssel. hogy noha fontos a munkaerő szabad áramlása. azonban nem sikerült igazán nagy munkaerőmozgást indukálnia. ha nincs saját állampolgáruk a munkára.miként ez volt a tapasztalat az új tagállamok eddigi csatlakozásakor is.5-1%-a csupán (ez egy 200 millió fős munkaerőpiacon 3-4 millió EU-tagállami állampolgárt jelent). az hosszú távon kiegyenlítődik . a belső mozgás az EU 380 milliós összlakosságának 0. és az Európai Közösség (a továbbiakban EK) több lépésben is megpróbálta előmozdítani a munkaerő mobilitását.vagy EGT-országok állampolgáraival szemben. mégpedig függetlenül attól. Nyilvántartottan összesen több mint 7 millió külföldi dolgozik a különböző EUtagállamokban. tehát nem kell munkavállalási engedélyt igényelnie. hogy központi ellenőrzés alatt tartsák a nemzeti munkaerőpiacot. hogy milyen állampolgárok (pl. illetve vállalkozó tagállambeli polgár egyes családtagjaira is. illetve a munkaerőpiacon nem fog zavart kelteni a külföldiek megjelenése. és ha lesz is némi változás.

akik ugyan szintén harmadik állambeli polgárok. Egy EK-állásfoglalás előírja. másrészt szigorított vizsgálatot kell elvégeznie a magyar munkaerőpiacról. de az állami közhatalmi beleszólás a mozgásokba sokkal korlátozottabb. Természetesen vannak bizonyos beépített biztosítékok. hogy a magas munkanélküliséggel küzdő EU-ban a lehető legmagasabb belső foglalkoztatást érjék el. másrészt hogy az EU fokozatos kibővítése hogyan érintheti a környező országokat. és valóban csak akkor adjanak ki munkavállalási engedélyt harmadik állambeli polgárnak. hogy ezekhez a szabályokhoz képest kivételeket fogalmazzon meg egy tagállam. aki még sosem dolgozott Magyarországon. Ez azt jelentheti. A közösségi munkavállalóknak ehhez a munkaszerződésüket kell bemutatniuk.Történik ez azért. a vállalkozóknak pedig igazolniuk kell. hogy a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozóan nincsenek nemzeti korlátozások. ha harmadik állambeli munkavállalók jelentkeznek munkára. amelynek értelmében a szabad mozgás alapvetően az egyén döntésétől függ. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni. hogy egy ideiglenes tartózkodási engedéllyel már itt-tartózkodó előnyt élvezne egy olyan harmadik állambeli polgárral szemben. hogy más tagállamban szerzett diplomát és szakképesítést is elismerjenek. mint a Maastrichti Szerződést megelőző rendszerben.a korlátozásokról szóló részben említett közrendi. de már jogszerűen letelepedtek az adott államban. ha 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak egy másik tagállam területén. Természetesen ez a tény önmagában nagy 54 . tehát ők az adott tevékenységet elláthatják. hogy jelenlegi külföldi munkavállalóink 60%-a Magyarországgal szomszédos államból érkezik. A közösségi munkavállalóknak és vállalkozóknak mindenesetre tartózkodási engedélyt kell igényelniük abban az esetben. Egyrészt el kell törölnie a munkavállalási engedély szükségességét az EUés EGT-tagállamok állampolgáraival és meghatározott családtagjaikkal szemben. hogy a harmadik állambeli állampolgárokkal szemben még azokat is előnyben kell részesíteni. Itt különösen azokra az országokra vagy harmadik állampolgárokra vonatkozóan van lehetőség kedvező szabályok megfogalmazására. Más tagállamban szerzett szakképesítés Nem sokkal ezelőtt a tagállamok számára még nem volt kötelező. közbiztonsági és közegészségügyi tilalmak kivételével. Egy másik EK-állásfoglalás azonban lehetővé teszi. ha egyetlen EU-vagy EGT-polgár sem tudja vagy hajlandó ellátni az adott munkát. amelyek védik a tagállamok érdekeit is. hogy a tartózkodási engedélyt mind a közösségi munkavállalók. amelyek erősen kötődnek Magyarországhoz vagy a magyar munkaerőpiachoz. mind a vállalkozók automatikusan megkapják . ha azt történelmi indokok támasztják alá. A tartózkodási engedély 5 évre szól. Mindezeket az előírásokat érvényesíteni kell majd a magyar munkavállalási engedély kiadási rendszerben is. szem előtt tartva egyrészt. és a tagállami hatóságok automatikusan meghosszabbítják Automatizmusról van tehát szó. Magyarországnak is ennek megfelelően kell majd kialakítania a munkavállalási engedély kiadási rendszerét.

ha az oktatási tartalom némileg különbözik. Az alábbiakban az ezekben az esetekben érvényes szabályokat mutatjuk be. Az egyenértékűség kimondása tekintetében a szabályozás két csoportra bontható. ápolónők. A magyar diplomák sok tekintetben megfelelnek az EU előírásainak. Azért a rendszer teret enged kiegyenlítő mechanizmusoknak is. 55 . Az irányelvek pedig úgy próbálnak meg általánosan alkalmazható követelményeket felállítani. szülésznők.korlátot szabott a munkaerő szabad mozgásának. és ennek érdekében több irányelvet is elfogadott. Most azonban összefoglalva. aki a közösségi munkavállaló vagy diák családtagot elkíséri egy másik EU. Az első csoportba tartoznak az ágazati irányelvek. mert alapelvek előírásával lehetővé teszik az adott tagállamban megszerzett képesítés és gyakorlati idő globális EU-szintű alkalmazhatóságát. illetve bizonyos gyakorlati idő letöltését kívánjanak meg tudása bizonyítékául. Az idő gyakran a munkavégzés helyett a képesítés megszerzésével telt. Működik a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK). Hasonló koordináló és kiegyenlítő szabályok léteznek a szakképzés. Először is le kell szögeznünk. mint azt az eddigiekben elmondtuk. állatorvosok. Magyarország nagyon jó úton halad a diplomák és szakképesítések elismerése útján. gyógyszerészek. hiszen a szabályok már nagyon sok szakmát lefednek.indokolt esetben alkalmassági tesztnek vessék alá a jelöltet. egységesen és jól érthetően kívánjuk ismertetni. hogy szakmai minimum követelmények és képzési tárgyak meglétét írják elő az egyenértékűség kimondásához. tehát családtagi státuszára nem kell hivatkoznia. Az EK természetesen változtatni akart ezen a helyzeten. mert így a munkavállalóknak a célállam szabályai szerint újra képesítést kellett szerezniük. hogy . de a lényegi követelményeket az oktatási intézmény teljesíti. néhol még jobb képzést is fel tudunk mutatni. Összességében elmondható. hogy a legalább hároméves képzésben megszerzett felsőoktatási képesítést el kell ismerni . amelyekre ágazati szabályt nem fogadtak el). Mindenképpen hangsúlyozandó azonban. az erdészet stb.és EGT-államban a saját állami képesítéssel és gyakorlattal egyenértékűnek kell elfogadni az irányelvekben foglaltaknak megfelelő képesítést. A családtagi státusz akkor jelent speciális jogosultságokat. Ezek az irányelvek azért nagyon jelentősek.amennyiben az nem ágazati szabállyal érintett szakmára vonatkozik . amelyek szakmák szerint biztosítják a diplomák elismerését. ha a családtag harmadik állam polgára. hogy minden más EU. hogy sokat javult a helyzet a kiindulási állapothoz képest. az építőipar. Az egyik szabály például előírja. fogorvosok. amely a szakképesítések elismerésének feltételeiről nyújt információt a következő címen: Kísérő családtagok jogosultságai Többször említettük már az eddigiekben a családtagok szerepét és jogosultságait. de a vendéglátóipar. vonatkozásában is. építészek.akkor is. A másik csoportba tartozó szabályok a horizontális megközelítés jegyében általános elvek szerint a koordináció eszközét alkalmazták (olyan szakmákra. hiszen lehetőséget ad a tagállamoknak. hogy valójában mire is jogosult az a családtag.vagy EGT-állampolgár. és egy újabb tagállam esetén a procedúra újra kezdődött. Az irányelvek meghatározzák.vagy EGT-tagállamba. hogy a diplomák és szakképesítések elismertetése más tagállamokban azért még mindig nem automatikus. hogy amennyiben a családtag EU. Ez a szabályozási technika érvényesül az orvosok. akkor neki ugyanazok a jogosultságai. középiskolai képzés és az egy évnél rövidebb felsőfokú képzést adó tanfolyamok tekintetében is.

1999. hogy a házastárs saját eltartott gyermeke is családtagnak minősül a vállalkozók esetében. amennyiben eltartottnak minősülnek. diákok gyermekét a célországban általános és szakmai. amennyiben eltartottnak minősülnek. Ezenkívül a családtagok tartózkodásért folyamodhatnak a célállamban. szakasza) • ennek legfontosabb eleme. vállalkozók.esetén. tehát még a vízumköteles országokból jövők beengedését is támogatni kell. A különbség tehát abban rejlik. részükre tartózkodási engedélyt kell kiadni. illetve (ii) a közösségi munkavállaló vagy házastársa felmenői. március 25. A diákok családtagjának pedig a házastárs és az eltartott közös gyermek minősül. A közösségi munkavállalók. és a családtagok közül kik mire jogosultak. Ehhez képest a vállalkozó családtagjainak minősülnek egyrészt (i) házastársa. illetve (ii) a közösségi vállalkozó és házastársa felmenői és lemenői.tagállamokba. valamint a 21 év alatti vagy eltartott közös gyermek. míg a közösségi munkavállalók esetén nem. január 1-én lépett életbe az EMU (a gazdasági és pénzügyi unió 3. Jelentős különbség mutatkozik azonban a családtagok által végezhető gazdasági tevékenységek körében. vállalkozás . hogy minden családtag beutazását meg kell könnyíteni az EU. A közösségi munkavállaló családtagjai közül konkrétan a házastárs és a 21 év alatti vagy a szülei által eltartott gyermek vállalhat munkát. Ezekről a szabályokról a Belügyminisztérium ad felvilágosítást EU ismeretek Gazdasági és monetáris unió I. Hasznos azonban a konkrét idegenrendészeti szabályok tekintetében némi vizsgálatot lefolytatni. hogy kiket tekinthetünk családtagoknak. A felmenők pedig egyáltalán nem végezhetnek gazdasági tevékenységet. Egyrészt nem ugyanazokat a személyeket fedi le a különböző jogosultságok munkavállalás. – Európai Gazdasági Közösség EGK • római szerződés célja – egy közös piac létrehozása 56 . A közösségi munkavállaló családtagjainak tekintendők egyrészt (i) házastársa.A családtag fogalma nem egységesen használt fogalom az európai közösségi jogban. másrészt nem is kötődik a nemzeti jogban használatos családtag fogalmához. A családtagok jogosultságai között megegyezik. mielőtt valaki az ország elhagyására szánja el magát. hova fejlődött Európa pénzügyi integrációja? 1957. ugyanis az idegenrendészeti szabályok részletes harmonizálására még nem került sor. A diákok esetében a házastárs és az eltartott gyermekek is munkát vállalhatnak. de ők ezen kívül önálló vállalkozói tevékenységet is folytathatnak. gyakorlati képzésben kell részesíteni. valamint a 21 év alatti közös gyermek. hogy bevezették a közös európai valutát az EURO-t De hogyan jutottunk el idáig? Honnan indult. Minden egyes esetre külön meg kell határozni. de önálló vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

amelynek értéke az őt alkotó valuták értékétől függ. akkor már tényleg csak technikai kérdés.az Európa Tanács párizsi ülésén a kormányfők megegyeztek az úgynevezett valutakígyózásban. Ez azt eredményezte. hogy a tagállamok újra nekirugaszkodjanak a pénzügyi uniónak. Jean Ray 1970 – Verner terv megszületése. Az egységes pénznek nevet adtak és meg is tervezték. melyek országai vállalták ezt a gazdaságpolitikai fegyelmet. részben: 1970 – gazdasági válság miatt bekövetkezett – világgazdasági átrendeződés miatt. melyen a Verner – terv alapult. hogy egy valutáról van szó vagy többről. Ez az ambiciózus Verner – terv gyorsan megbukott. 1972 .1969 – a hágai Európai Tanács ülésén született az első európai gazdasági és pénzügyi Unióról való megállapodás. E terv szerint a gazdasági unió megvalósítható a következő feltételek mellett: • • • ha a tagállamok vállalják. Ha az árfolyamok nem ingadoznak. meghatározása: egy olyan közös mesterséges valuta. 1970-es évek végére megérett a helyzet. A két 1978-as Európai Tanács ülésén az európai közösség tagállamai megállapodtak: • • európai monetáris rendszer IMS európai valutaegység ECU létrehozásában. mely meghatározza az európai gazdasági és pénzügyi unió létrehozásának tervét és menetét. Ez azt jelenti. hogy a tagországok valutaárfolyamai továbbra is egy szűk sávban mozognak egymáshoz képest. Három fő eleme: • • • ECU sajátos árfolyamrendszer ERM különböző hitel mechanizmusok Az ECU az európai monetáris rendszer valutája. Értékmeghatározás: 57 . ellentétben más valutákkal elsősorban az USD-val ami szabadon ingadozhatott. tekergőztek a dollár körül. mely végül is a maximum árfolyamérték ingadozási rendszerének eltörlését eredményezte. az európai monetáris rendszer létrehozásáról. kígyóként keringtek. hogy azok az európai valuták. 1978 – az Európai Tanács – az európai közösség további integrációja érdekében megállapodott az IMS . hogy valutájuk konvertibilitásságát megtartják pénznemeik árfolyamának ingadozását az 1940-ben meghatározott maximum érték alatt tartják majd az ingadozást 0-ra csökkentik.

Ez a speciális hitelrendszer volt tehát az IMS 3. Ezek a beavatkozások időnként magas beruházásokkal járhattak a tagországok jegybankjai számára és időnként egyes nemzeti bankoknak nehezére esett eleget tenni kötelezettségüknek. Az IMS-nek köszönhetően az európai közösség tagállamain belül az árak és a termelési költségek is közelítettek egymáshoz.10 paradicsom • • • 2 uborka 3 saláta x egységár. ha az Európai Bizottság és az IRM-ben résztvevő összes tagállam jegybankja elfogadta. melyek hiteleket tudtak adni a bajba jutott jegybankoknak. tehát alapok létrehozása volt. a közösségi tagállamok gazdaságai összefonódtak.15% . vagy eladni az adott valutát. A probléma megoldása a különböző hitelmechanizmusok. De az IMS okozta: • a gazdasági növekedés lelassulását 58 . vagy felé emelkedett akkor a rendszerben résztvevő többi banknak el kellett kezdeni felvásárolni. eleme. Ha az egyik valuta a megengedett árfolyam alá csökkent.ban térhettek el. mennyiség = totál összeg 1 karalábé zöldségek = nemzeti valuta darabszám = a mennyiséget amit a közösbe tesznek 1978-ban az Európai Tanács – az európai közösség további integrációja érdekében megállapodott az IMS. melyeket csak akkor lehetett megváltoztatni. az európai monetáris rendszer létrehozásáról. hogy azt stabilizálják.kosár . A rendszerben résztvevő valuták a meghatározott árfolyamtól + / . Az IMS-t sikeresnek titulálták a szakemberek. Három fő eleme: • • • ECU sajátos árfolyamrendszer különböző hitelmechanizmusok Az árfolyamrendszer ERM alapját az európai monetáris rendszer által meghatározott központi árfolyamok képezték.

ingadozásukat csökkenteni kell az árfolyamot teljesen rögzíteni kell a nemzetközi tőkeáramlásokat is fel kell szabadítani A Delors-terv legfontosabb eleme. mely automatikusan eredményezte a gazdasági és pénzügyi közeledésüket is. Lényegében a Verner-terv egy modernizált változata volt. miszerint: • • • a nemzeti valutát konvertibilissé kell tenni. Az EMU-ba való belépés feltételei 5 feltétel – konvergencia kritériumok Ez az öt feltétel az inflációval. Az ő vezetése alatt írják alá az egységes európai okmányt. ellenőrzi a gazdasági unióban résztvevő tagországok jegybankjainak együttműködését és a tagállamok pénzügyi politikájának koordinálását. tőkeforgalmi korlátozások megszüntetése (1990 – 1994. megvalósították a tagállamok) 2. melyben az aláíró tagállamok elhatározzák: • • az egységes belső piac létrehozását szándékkifejezés egy monetáris unió kialakításához. 1999. január 1. ugyanazokat a célokat tűzte ki. az államháztartás hiányával. az európai monetáris intézet.• a magas munkanélküliséget A gazdasági és monetáris unió következő fontos lépése: Jaques Delors megválasztása az Európai Bizottság elnökévé 1985-ben 1986. május 17. 59 . – Euro: Európai Központi Bank ISB. a hosszútávú kamatlábakkal és a valutaingadozással foglalkozik. EMI létrehozása 1994. melyben: • • • a közösségen belül még létező vámok és más kereskedelmi korlátozások eltörlése tőkeáramlás felszabadítása és azon közösségi jogszabályok meghozatalával melyek egységes szabályozást írnak elő a tagok és pénzintézeteik működése Ezt a tervet Jaques Delors 1989-ben a róla elnevezett Delors-tervben dolgozta ki. Következő lépés egy gazdasági és monetáris unió létrehozása.január 1.: segíti. ettől függetlenül legfőbb tevékenysége a stabilitás fenntartása. Felügyeli az európai monetáris unió működését továbbá az EMI készíti elő az egyeztetett pénzügyi politika további fejlődésének tervét az EMU-ban meghatározott kereteken belül. Technikailag a Delors-terv az EMU létrehozását 3 lépésben dolgozta ki: 1. szervezi. felváltotta az európai monetáris intézetet tevékenységeinek ellátásában. az árstabilitással. Mind nagyon fontos. hogy a tagállamoktól egy gazdaságpolitikai fegyelmet kényszerítsen ki. hogy az európai monetáris rendszer működőképes legyen. A gazdasági és pénzügyi unió többi része számszerű előírás volt. 3.

hogy normális körülmények között a költségvetésnek egyensúlyban kell lenni és ettől csak akkor térhet el. hogy egy ország túlzott deficittel rendelkezik úgynevezett túlzott deficites eljárás. hogy az országban a hosszútávú 10 éves kamatlábak nem haladhatják meg több. hogy tegyen lépéseket a helyzet megváltoztatására. amely azt jelenti. ha nincs változás. Ahhoz. hogy ennek a közösségnek közös valutája legyen mert minden nagyfokú tőkemozgás befolyásolja az árfolyamot. Tehát szükség volt.kal azon három tagország inflációjának számtani átlagát. váratlan sokk éri a gazdaságot. vagy ha meghaladja. mert egy valutához már egy közös monetáris politika is járul. Államháztartás hiánya: nem haladhatja meg a GDP. itt a feltétel az.1. Árstabilitás: az inflációs ráták minél jobban kövessék a tagországokat. Egyszer viszont amikor az áruk és a tőke szabadon tud mozogni egy országban. Államadósság: nem haladhatja meg a nemzeti össztermék 60% -át. hogy ezt a pénzt elvonják az országtól és szétosztják a többi tagország között. ami viszont a hatékonyságot csökkentheti. Kimondja. Egy ország eltérhet ettől a referencia költségvetéstől. ha egy recesszió van a világgazdaságban vagy valamilyen külső kiszámíthatatlan. Ha két év után sem tett kiigazító lépést akkor ez a pénz büntetéssé válik. 4. inflációt gerjeszt a monetáris unión belül. Ez egy természetes lépés volt az EU építésében. akkor bekérik a pénzügyi betétet. illetve államháztartási hiánytól. kamatok emelkedése.5 % . hogy megalakítsák a monetáris uniót egy központi bankkal. 60 . 3. akkor először figyelmeztetik az országot. akkor tartósan csökkennie kell. Csak adónöveléssel lehet megoldani. Ez hivatott biztosítani azt. ahol a kamatlábak a legalacsonyabbak.át ahol a költségvetési hiány nagyobb. Pénzbüntetés. tagok legyünk az inflációnk nem haladhatja meg több. Miért született meg az EMU és miért van szükség a közös valutára? Az első törekvés a gazdaság hatékonyságának növelése volt azáltal. vagy egy területen akkor már érdeke. mint 1. hogy az áru tőke és munkaerő-piaci korlátozásokat leépítik. Ezen elveket fenn is kell tartani! Mivel problémákat okozott ezen feltételek fenntartása az EU létrehozott egy stabilitási és növekedési egyezményt. Az egyéb kamatkiadásokat lefaragják. 5. hogy 2. amit az Európai Központi Bankban kell elhelyezni és nem jár utána kamat. Amely ország ezt nem tartja be pénzügyi szankciókkal lesz terhelve. azaz a nemzeti össztermék 3%. Szankciók: Ha megállapítják. mint 2 % . A piacokról többet kell fölvenni. A hosszútávú kamatlábak az inflációs várakozásokat tükrözik. ezzel fölnyomja a kamatlábat az egész európai unión belül. ha a GDP-je 2% . hogy kialakítsák a monetáris uniót. hogy a költségvetési hiány fenntartható lesz az EMU-ba való életbelépés után is.kal csökken. Megbünteti a többi tagállamot. Ahol nagy a költségvetési hiány – nagyobb lesz a finanszírozási igény. ahol az infláció a legalacsonyabb Hosszútávú kamatlábak: konvergálni kell. és az árfolyamok elkezdenek fluktuálni. Ez meg is történt 1958 és ’92 között. 10 hónap várakozási idő után.kal azon három ország kamatlábának számtani átlagát. mint 3% inflációs nyomás jelentkezik és nő az infláció. Valutaingadozás: 2 évvel az EMU tagság előtt az adott ország valutájának árfolyama nem ingadozhatott a többi valutához képest → az ország árfolyamait rögzíteni kell.

hogy azokban az országokban alacsonyabb az infláció. ahol törvényileg (de facto) nincs a függetlenség biztosítva ott a kormányok néha nyomást gyakorolnak a jegybankra. Az MNB elnöke tagja lesz az EKB kormányzó tanácsának. Másrészről viszont nő az MNB felelőssége. sem a parlament) nem utasíthatja a jegybankot 3. azt kell jól megérteni ahhoz. mivel nem lesz önálló monetáris politikája. Ez két lépésben fog megtörténni: 1. mint a politikai ciklus (EKB esetében ez 8 év) és nem megújítható 2. hogy azokban az országokban. A jegybank rendelkezik azzal a monopóliummal. Ott nem arról kell dönteni. s akkor ez bizony inflációhoz vezet. A tapasztalat azt mutatja. hiszen csak Magyarország gazdaságát kell elemeznie és a magyar gazdaságra ható döntéseket kell hoznia. hogy finanszírozza a költségvetés kiadását vagy egyéb publikus intézmények kiadását. csatlakozunk az Európai Unióhoz 2. mert ezek közösségi szinten lesznek meghatározva az EKB által. melyekben a jegybank nagyobb függetlenséget élvez.Gazdasági és monetáris unió II. mert előfordul az. Ez nagy mértékben megváltoztatta a jelenlegi és jövőbeni EMU tagállamok jegybankjainak helyzetét. feladatkörét és hatáskörét. hogy az EKB finanszírozhassa az államot Az Európai Központi Bank rendszerében a tagállamok jegybankjai az EKB fiókjaivá válnak. intézményi: kívülálló intézmény (sem a kormány. veszteségeit. amely a legfőbb döntést hozó testület. ezáltal inflációt tud gerjeszteni vagy az árstabilitást tudja biztosítani. Ennek a közösségnek a gazdaságát kell elemezni. A konvergenciós feltételeken kívül vagy ehhez kapcsolódva szükséges a jegybank függetlensége. hogy Magyarországon milyen gazdaságpolitika legyen. személyi: a jegybank vezetői hosszabb időszakra vannak kinevezve. Csatlakozásunkkor még nem kerül automatikusan bevezetésre az EURO. nem fogja tudni önállóan meghatározni a magyarországi kamatlábakat. Hatáskör: csökkenteni fogja az MNB felelősségét. hogy pénzt tud kibocsátani. hanem az egész közösség gazdaságpolitikájáról kell véleményt mondani. pénzügyi: a jegybank pénzügyi helyzete ne függjön a kormánytól és nincs megengedve. hogy a döntésben. csatlakozunk az EMU-hoz 61 . A függetlenség 3 típusa: 1. mint egyenrangú szereplő részt vehessen.

mely az EMU-hoz csatlakozik.ra kell csökkentenünk.át nem haladhatja meg – talán ezt is teljesíteni tudjuk. Államháztartási adósság – a GDP 60 % .3 % . A költségvetési hiány kritériumát 2-3 év alatt lehet teljesíteni: 1998 – kb.a GDP-nek 2000 – kb. január 1-én vette kezdetét: 11 tagállamban bevezetésre került az EURO. Gazdasági és monetáris unió gazdasági monetáris ↓↓ koordinált gazdaságpolitika közös valuta az EMU tagországaiban Pénzügyi szféra: • • • fiskális politika árfolyam politika monetáris politika Azért szeretik a monetáris szót használni. 3 % . Mi is a monetáris unió? Gazdasági unió – gazdasági politikák együtt vitelét. hogy pénzügyileg közös ez a 15 tagállam. Görögország nem tudta teljesíteni a belépési feltételeket – a konvergencia szintjük nem volt megfelelő. mert ez fejezi ki jobban. 62 . 4. koordinációját jelenti. megszűnik az ECU 1:1 arányban átváltják euróra. A gazdasági és monetáris unió utolsó leglátványosabb lépése 1999.a GDP-nek 2004 – kb.Csatlakozásunk után csak pár év elteltével tudja Magyarország a konvergencia feltételeket biztosítani. 4 % . Az inflációs ráta kritériumának (64-65 %) a teljesítése Magyarország számára a legnehezebb. Monetáris (valutáris) – közös pénz jelenik meg abban az államban. 8-9 % fokozatosan csökkenteni kell. 4 ország nem tagja a monetáris uniónak – EMU-nak: • • • • EK Görögország Svédország Dánia A Mastrichti szerződésben kimaradási jogot kaptak.

EMU csatlakozási kritériumok összetevői: • • • • • lejáratú árstabilitás infláció hosszútávú kamatláb államháztartási hiány valutaingadozás 63 . 2002. hogy senkit sem kényszerítenek az euro használatára. hosszútávú kamatlábakra vonatkozik. 1999. január 1 – 2001.nak kell lennie 2. A közös devizanem előnye. Gyakorlati oldal Magyarország csatlakozási szándékával készülni kell a monetáris unióba való belépéshez is a nominális feltételekkel. a nemzeti bankjegyek és érmék egy rövid időszakon belül kivonásra kerülnek. 2002. tehát a készpénz forgalomban még nem jelent meg.Gazdasági és monetáris unió III. 1998. ami 1999. Két problémás terület lesz ami hosszútávon jelentős intézkedéseket. január 1-től megjelenik a készpénzforgalomban az Euro bankjegy és érme. 1. májusában megállapították az ECU 1:1Eurora való átváltását 1999. Átmeneti időszak került megállapításra az Unió részéről. tart. december 31-én az akkori piaci árfolyamoknak megfelelően meghatározódik az összes tagdevizának. kiigazításokat igényel a magyar gazdaságpolitikát illetően. hogy belépjen az Euroövezetbe. ugyanakkor nem is tiltják az euro használatát. Csak számlapénz formájában vezették be az új közös devizát. – végső lépés – ettől kezdve a monetáris unión belül megszűnik a tagdevizák használatának lehetősége. Gazdaságunkat fel kell készíteni arra. Az is megállapításra került. infláció – a monetáris unióhoz való csatlakozáskor 2 % . január 1-től. hogy a monetáris unió 11 tag devizájának az egymással szembeni keresztárfolyama mennyi lesz január 1-től. amit általában a 10 éves állampapírokhoz határoztak meg. az EMU-s tagdevizának is a leendő közös valutának az Euronak az egymáshoz viszonyított átváltási kulcsa. hogy az unión belül az árak összevethetők lesznek. Ebben az időszakban az az elv érvényesül. 12. csak és kizárólag az Euro lesz a fizető eszköz. 31. január 1. Euro 1998. Készpénzforgalomban megmaradt az egyes országok nemzeti valutája.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->