Mezővári Gyula - Szabad anagrammák

FEJTÖRÔ

ASZKLEPION

|

G Y Ó G Y Í T Á S - J O G - G A Z D A S Á G - K U LT Ú R A - I R O D A L O M - T Ö R T É N E L E M - K É P Z Õ M Û V É S Z E T. . .

E havi játékunk
Szabad anagrammák
Mezôvári Gyula

E

gy feladványt olyan kérdéssel kezdeni, amelyre a választ maga az írás szerzôje se tudja, alighanem megbocsáthatatlan. Mégis. Ha az interneten található híres szabadkômûvesek listáját böngésszük, összesen öt magyar orvos neve bukkan fel, és a külföldiek között is csak három igazán híres akad. Ki tudja, miért? A szabadkômûvesség világszerte több millió taggal rendelkezô, heterogén, számtalan formában mûködô mozgalom, amely – önértelmezése szerint – az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. A szabadkômûves-program szerint a szervezet tagjai tevékenységük során a magasabb szellemi-erkölcsi értékek közvetítésével, a felvilágosodás és a humanizmus hagyományainak fenntartásával és terjesztésével munkájuk révén tevékenyen alakíthatják a társadalmi folyamatokat, amelyekért felelôsséggel tartoznak.

Talán valamiféle idealizmus tartotta távol a történelem során a természettudományok mûvelôit, talán valami más – nem feladatunk ezt taglalni, de feltûnô, hogy e névsorban jobbára írók, költôk, festôk, zenészek neve olvasható (Ady, Benedek, Csokonai, Csontváry, Kassák, Kazinczy, Kosztolányi, Liszt, Márai), néhány katona (Klapka), több politikus (Andrássy, Kossuth), elvétve tudós (Bánki Donát) és néhány irodalmár (Ignotus vagy Szabó Ervin) mellett. Az öt híres magyar orvos közül talán Kresz Géza, a mentôszolgálat megalapítójának neve a legismertebb. 1887. május 10-én az ô kezdeményezésére alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentôegyesület (BÖME), amelynek elsô igazgatója is ô volt. A mentôegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában. E havi feladványunk a szabadkômûves orvosokhoz kapcsolódik némi nehezítéssel. Az alábbi életrajzelemek elé a magyar szabadkômûves orvosok nevébôl készített anagrammákat írtuk. Az anagramma és a leírás segítségével, kis ügyességgel megalkotható az orvosok neve. Ha ez sikerült, akkor az anagramma mellé írt számokat kell kézbe venni, e sorszámok ugyanis az adott orvos névének egy-egy betûjét jelölik ki. Ezeket összegyûjtve pedig kirakható az alighanem leghíresebb és egyben leghírhedtebb szabadkômûves vezetékneve, keresztneveinek elsô betûivel egyetemben. (A képen a megfejtendô személy szerepel.) Segítségül: az adott korban humánus javaslatát a francia nemzetgyûlés 1792-ben elfogadta, és törvényben is rögzítette.

Tisztelt Olvasó!
Kérjük, a Fejtörô megfejtését faxon (316-9600), levélben (Literatura Medica Kiadó, 1539 Budapest, Pf. 603) vagy vevôszolgálatunk e-mail címére (lam@lam.hu) küldje el, neve és pontos címe feltüntetésével. A beküldés határideje: 2009. október 28. Minden helyes megfejtô 2 belépôjegyet kap a „Láthatatlan kiállításra”. A nyertest értesítjük, a nyereményt postán küldjük el.
640

hitvány patás (7., 12.) – orvos, zoológus, egyetemi tanár, akadémikus. 1885-ben szerzett orvosi oklevelet, de érdeklôdése az állattani tudományok felé fordult. Tôle származik az idegingerület vezetésének úgynevezett kontinuitástana, amely szerint az idegfibrillumok egészen a perifériáig összefüggô rendszert képeznek. simuló ágyi leszidás (2., 7., 8., 16., 18.) – magyar orvos, tüdô- és belgyógyász, röntgenszakorvos, a légmellkezelés kifejlesztôje és elsô alkalmazója. nyákos bója (2. – ékezet nélkül és 6.) – orvos, egyetemi tanár, királyi udvari tanácsos, a modern hazai gyermekgyógyászat megteremtôje. Bevezette hazánkban a diftéria (torokgyík) inkubációs kezelését, majd szérumgyógyítását. hét gaz ács (4., 6.) – idegorvosi munkásságának kiemelkedô alkotása az Egy elmebeteg nô naplója, amely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás nô kórképét írta meg, amelyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis nézôpontjai keverednek.

Elôzô havi játékunk megfejtése – Egy sima, egy fordított
A keresett név: Edward Murphy, aki 2003-ban kapta posztumusz az IgNobel-díjat 1949-es felismeréséért, miszerint: ha két út van, és az egyik katasztrófához vezet, biztosan lesz egyvalaki, aki azon megy végig. Közismertebb megfogalmazással: ami elromolhat, az el is romlik! Az amerikai mérnök egy, a Wright-Patterson légitámaszponton 1948–49-ben végzett, a gyorsulás emberi szervezetre kifejtett hatását vizsgáló kísérletsorozat során bosszankodott ekként, amikor egy rosszul felszerelt mérômûszer miatt egy kísérletet elölrôl kellett kezdenie.

LAM 2009;19(10):640. Mezôvári: Szabad anagrammák

Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful