Dr.

Szilágyi Vilmos

Szexuálpszichológia
Tankönyv és dokumentáció

TARTALOM Bevezetés
1. Az alapfogalmak (szexualitás és pszichoszexualitás) meghatározása 2. A szexuálpszichológia fogalma és fejlődése Dokumentáció Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések

1. rész: A szexuális viselkedés filogenetikus alakulása - és kultúrtörténete
1. Legközelebbi állat-rokonaink szexuális viselkedése 2. Az emberré válás utáni szexuális viselkedés 3. A szexuális viselkedés változásai az ismert emberi történelem során 4. Korunk felismerhető trendjei a szexualitás terén Dokumentáció (Szakkönyvek és szakvélemények) Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések

2. rész: A szexuális viselkedés ontogenezise
1. Az egyének szexuális képességeinek eredete 2. A szexuális identitás és a nemi szerep (Gender role) 3. A szexuális orientáció kialakulása Dokumentáció (Szakkönyvek és szakvélemények) Ajánlott olvasmányok: Ellenőrző kérdések 4. Pszichoszexuális fejlődés az első évtizedben 5. Tizenéves kori pszichoszexuális fejlődés - a párválasztási érettség felé 6. Pszichoszexuális fejlődés a felnőttkorban Dokumentáció Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések 7. „Normalitás” és „abnormalitás”. Orientációs és funkciózavarok 8. Szenvedélybetegségek, nemi erőszak és visszaélések 9. Szexuális egészségvédelem és terápia Dokumentáció Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések

Szakirodalom

2

Bevezetés

1. Az alapfogalmak (szexualitás és pszichoszexualitás) meghatározása Minthogy a szexuálpszichológia alapfogalmai: a szexualitás és a szexuális viselkedés, ezeket a fogalmakat indokolt először pontosabban meghatározni. Hagyományos, leegyszerűsítő felfogás szerint szexualitás = a velünk született nemi ösztön működése, amely biztosítja a faj fennmaradását; de veszélyekkel is jár, ezért csak bizonyos feltételekkel, szabályozottan fogadható el (házasságkötés stb.). Ez a felfogás azonban csak az utóbbi 2-300 évben alakult ki; régebben magát a szót, ill. fogalmat sem ismerték (pl. a Bibliában sem szerepel). Az ókorban és a középkorban sokféle szóval jelölték a nemi szerveket és a nemi életet, de nem volt ezekre átfogó, egységesítő fogalmuk, amely csak az újkorban jelent meg az európai nyelvekben. Eleinte a szex (a latin sexus szóból) csak a nemet jelentette, tehát azt, hogy valaki a férfi, vagy a női nemhez tartozik (állatoknál, hogy hím, vagy nőstény). A főnévből alakított melléknév, a szexuális jelentése csak a 18. században terjedt ki a nemzésre, különösen a botanikus Linné „methodus sexualis”-nak nevezett növényosztályozási rendszere nyomán. A biológia és az orvostudomány egyre gyorsabb ütemű fejlődése lehetővé tette az anatómiai sajátosságok és a viselkedés összefüggéseinek megállapítását, azt, hogy a növények és állatok is nemi lények, s nemük erősen befolyásolja viselkedésüket. A szex és a szexualitás fogalma így új dimenziót kapott. A 19. században ezek a fogalmak lassanként egy sor újabb és pontosabb megjelöléssel bővültek (pl. megjelentek a „szexuális vágy”, a „szexuális funkció”, a „szexuális aktus” fogalmai stb.), s már nemcsak a fajfenntartással kapcsolatos viselkedést jelölték, hanem kiterjedtek a szexuális izgalom és élvezet olyan jelenségeire is, mint az önkielégítés, vagy a homoszexuális kapcsolat. A „homoszexuális” kifejezést egy osztrákmagyar író (Benkert (vagy Kertbeny) Károly) használta először a 19. század vége felé, s ennek nyomán tűnt fel a „heteroszexuális” kifejezés és fogalom is. (A homoszexualitással, mint jelenséggel már korábban is foglalkoztak, de sokféleképpen nevezték és bűnnek, vagy betegségnek illetve fogyatékosságnak tartották. Erre később visszatérünk.) A 19. és 20. század fordulója körül a szexualitás fogalma egyes filozófusok (pl. Schopenhauer) és a pszichoanalízis hatására még átfogóbb lett. Már nemcsak a nemzést és az erotikus élvezetet jelölte, hanem a szerelem és a személyes boldogulás igényét is, szinte magát az életkedvet. A szexualitást tehát már a személyiség lényeges részének tekintették, olyan alapvető és átfogó sajátosságnak, amely az érzelmeket és cselekedeteket is áthatja. Az ember nemiségének szélesebb körű értelmezése jelentősen módosította az iparosodással együtt járó társadalmi változásokat is. Új beállítottságok, szokások és erkölcsi felfogások alakultak ki. A feltörekvő polgárság a termelékenység és profit érdekében szigorú fegyelmet követelt alkalmazottaitól (is), a spontán vágyakat pedig alárendelte a profitszerzés érdekeinek. A szexualitás, a szeretkezés értelmét a polgárság „hivatalosan” szinte kizárólag a gyermeknemzésben látta, amiről - egyéb testi funkciókhoz hasonlóan - nem illik beszélni. Az egyre fokozódó prüdéria folytán a szexualitás a 19. században tabuvá vált, kötelezően ügyelni kellett a valláserkölcsi látszatra. Ugyanakkor virágzásnak indult a városokban a prostitúció és terjedt a pornográfia. Ez a kettősség azt is eredményezte, hogy a nemi élettel kapcsolatos „vulgáris” és „trágár” kifejezések helyett szakmai körökben egyre inkább különböző görög
3

vagy latin szavakat kezdtek használni. Ezek közé tartozott a „szexualitás” szó és annak módosított változatai is, amelyek így egy terminológiai vákuumot töltöttek ki. A „szexuális” viszonylag semleges és elfogadott kifejezés lett, s lehetővé tette, hogy a tárgyilagosság látszatával beszéljenek és írjanak a tabutémákról. Michel Foucault (1999) megállapítása szerint a szexualitásról folytatott „diskurzusok” száma már a 19. században egyre növekedett - legalábbis jogi és orvosi vonatkozásban. A szexuális viselkedés pszichológiai tanulmányozása - vagyis a szexuális szerepek, képességek, motivációk és teljesítmények komolyabb vizsgálata - azonban a 19. században épphogy megkezdődött, s csak a 20. században bontakozott ki. Egy mai meghatározás szerint (Lexikon der Erotik, 1996) a szexualitás „minden olyan testi és lelki folyamatot magában foglal, amelyek közvetlenül vagy közvetve a nemiség egyéni és társadalmi vonatkozásaival függenek össze. A szexuális viselkedés az ember alapszükségletei közé tartozik, nemcsak a fajfenntartás miatt, hanem főleg a hozzá kapcsolódó élvezet és kielégülés miatt, ...” E. Borneman (1973) szexológiai lexikona szerint a szexualitás szó „olyan általánosító terminus, amely az érzékiség fejlődése során keletkező, különböző megnyilvánulásokat jelenti”. (386. old.) A szexuális viselkedés képessége az embernél és az állatvilágban egyaránt biológiai alapokon nyugszik, mégis jelentős különbségek vannak az emberek és az állatok között (mint azt látni fogjuk). A különbségek és az emberi szexuális viselkedés sajátosságainak megértéséhez a tudományos vizsgálatok segítenek. Ezek részben biológiai jellegűek, de minthogy az ember szociális lény, szexuális viselkedése is szociális és így tanult jellegű, tehát döntően pszichológiai vizsgálatokra van szükség. A pszichoszexualitás a nemiség pszichés vonatkozásainak összessége az egyénekben. Ide tartoznak többek közt a nemiséggel kapcsolatos ismeretek, beállítottságok (attitűdök), készségek, és képességek, élmények és tapasztalatok. Alfred C. Kinsey (1948) amerikai szexológus szerint az egyén szexuális viselkedését nem csak fiziológiai kapacitása, hanem szociális helyzete és élményei, tapasztalatai is meghatározzák. Szexuális viselkedésen pedig mint láttuk - nem csak a szexuális izgalom és kielégülés „kezelését” és a gyermeknemzést értjük, hanem pl. a férfias vagy nőies viselkedést is, ami sokféle lehet, s az egyén egyik fő jellemzője. 2. A szexuálpszichológia fogalma és fejlődése A szexuálpszichológia a pszichológia tudományának az az ága, amely a szexuális viselkedés nemekre jellemző sajátosságait és a nemek viszonyának tényezőit vizsgálja, különösen a viselkedést meghatározó, testi és lelki szükségleteket, s azok kielégítésének olyan feltételeit, mint a tájékozódás, a választás, a megvalósítás lehetőségei és képességei. A szexuális viselkedés 3 fő területe: a nemi szerep-viselkedés, az erotikus viselkedés és a fajfenntartó viselkedés. Mindhárom viselkedésnek megvan a maga biológiai alapja; legnagyobbrészt azonban tanultak, vagyis pszichoszociális és szociokulturális tényezők által meghatározottak. A nemi szerepviselkedés tanulása már a csecsemőkorban elkezdődik. Az erotikus viselkedés, vagyis a szűkebb értelemben vett szexuális viselkedés tanulása kicsit később, de még a gyermekkorban kezdődik. Fajfenntartó viselkedésre csak a serdülőkortól kezdve kerülhet sor.

4

A szexuális viselkedés pszichológiai vizsgálata a 19. század második felében jelent meg a szakirodalomban, mint a pszichológiának (és később a szexológiának is) egyik tudományága. Meghatározható, mint a szexuális reagálás és viselkedés pszichikus tényezőinek, vagyis általában a pszichoszexualitásnak a vizsgálata, ezen belül elsősorban a szexuális identitás, beállítottság, a nemi szerepviselkedés, valamint az erotikus viselkedés pszichológiája. Előzményei és akadályai A szexuális viselkedés különböző - főleg orvosi-vonatkozásait ugyan már a 19. század előtt is jónéhányan próbálták vizsgálni, elsősorban biológiai, jogi és valláserkölcsi szempontból, de tudományosan megalapozott, pszichológiai vizsgálatokra csak az említett időszaktól kezdve került sor. (Ez érthető, hiszen a pszichológia, mint tudomány is ekkor jelenik meg.) A szexuálpszichológia kialakulásának és fejlődésének fő akadálya a szexualitás egyrészt biológiai, másrészt valláserkölcsi szemlélete volt A viktoriánus kor hipokrízise nem kedvezett a szexuális viselkedés elfogulatlan vizsgálatának; a szexualitás tabu-jellege folytán inkább csak a veszélyesnek és abnormálisnak tűnő szexuális jelenségeket lehetett szóvá tenni. Krafft-Ebing német ideggyógyász 1875-ben „Psychopathia sexualis” címmel adta ki híres könyvét, amelyben a különböző szexuális zavarokat (s ő pl. a maszturbációt is betegségnek tartotta) elmebajok tüneteiként értelmezte, s próbálta gyógyítani. Az orvosi szemlélet mellett a pszichológiai megközelítés nagy akadálya volt a viktoriánus kor társadalmának mereven patriarchális jellege, s a nők ebből következő hátrányos helyzete. Jellemző például, hogy P. Möbius 1900-ban a nők „fiziológiai gyengeelméjűségéről” írt, Otto Weininger pedig „Nem és jellem” (1903) c. könyvében a nők alacsonyabb rendűségét igyekezett kimutatni. A szexuálpszichológia kibontakozása A 19. és 20. század fordulója és a következő évtized azonban ugrásszerű változásokat hozott a szexuális viselkedés, a nemiség vizsgálata terén. (Ebben a nőmozgalomnak, a munkásmozgalomnak és különböző tudományoknak is nagy szerepük volt.) Több jelentős tudós kezdte vizsgálni a szexualitás jelenségkörét ebben az időben. Egyikük, Havelock Ellis (18591939) angol orvos-szexológus 1898 és 1928 között 32 tanulmányt, ill. könyvet közölt ezekről („Psychosexual Studies”). Elsősorban a normális szexuális viselkedés érdekelte; esetleírások, megfigyelések alapján következtetett. Egyik fő megállapítása, hogy mindenki másként éli át a szexualitást, s nincs éles határ a normális és abnormális között. Ellis nagy jelentőségű felismerése, hogy a) már a serdülőkor előtt is vannak szexuális megnyilvánulások, b) a maszturbáció mindkét nemnél, minden életkorban normális dolog, c) a nők „természetes frigiditása” viktoriánus mítosz, d) a női és férfi orgazmus igen hasonló, e) a szexuális kapacitás nemenként, egyénenként és életkoronként is különböző, de idős korban is fennmaradhat stb. A szexualitás szemléletében ez mintegy „kopernikuszi fordulatot” jelentett: nyilvánvalóvá tette, hogy a szexuális igények kielégítése nem erkölcstelenség, nem bűn és nem betegség. Felismeréseiből következnek Ellis szexuálreformeri törekvései: a nemek egyenjogúsítása, a fogamzásgátlás szabadságának biztosítása, a szexuális nevelés bevezetése. A szexuálpszichológia másik nagy megalapozója Sigmund Freud (1856-1939) bécsi ideggyógyász, aki nemcsak a pszichoanalízis, hanem a pszichoszexuális fejlődés első elméletét is kidolgozta. („Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie”, 1905). Freud szerint az emberek szexuális viselkedését az állatokhoz hasonlóan a „nemi ösztön” vezérli, amely már a korai

5

ezen belül a szexuális identifikáció és 6 . Magnus Hirschfeld német orvos öt kötetes könyvet írt „Geschlechtskunde” (Nemiségtan) címmel. de fontosak még a történettudomány és a jogtudomány bizonyos ágai stb. valamint 2. mint önálló tudomány fogalmát 1907-ben egy másik. komolyabb szexológiai folyóiratot (1908). említett kutató Freud pszichoanalízisétől teljesen függetlenül működött. ennek első. 15 szexológiai oktató és/vagy kutató intézet működik és 16 szexológiai folyóirat jelenik meg. A 20. az első Szexológiai Társaságot (1912) és a világ első szexológiai intézetét Berlinben (1919).gyermekkorban megnyilvánul. Egyébként ő rendezte meg 1926-ban. amelynek anatómiai-fiziológiai alapjai vannak. Jung. A pszichológián belül a személyiség. mint diffúz késztetés illetve „rész-ösztönök”.) De ebben az időszakban kezdik meg a szexuálpszichológiát is érintő működésüket Freudot részben követve. könyvét. s a szexuális reagálás 4 szakaszát írta le.) Így kezdődött a szexuálpszichológia évszázados fejlődése. 10 szexológiai oktató és kutató vagy tanácsadó intézménnyel. Interdiszciplináris kapcsolatai. (A három. Az első csoportban találhatók a nemek viszonyának lélektani vonatkozásai a régebbi és mai társadalmi formációkban. aki ekkor publikálta „Das Sexualleben unserer Zeit” (Korunk nemi élete) c. a néprajz és a szociálpszichológia egyes ágai. A Szexológiai Világszervezet (World Association for Sexology) 1974 és 2004 között már 16 világkongresszust szervezett. a kognitív és viselkedéstanulmányi. Néhány évvel később könyvsorozatot indított a „szexológiai tudományokról”. kutató csoportok. amelyben a gyermekek szexuális játékait fejlődésük természetes velejárójának tartja. az ontogenezisben megnyilvánuló szabályszerűségeivel foglalkoznak. s a természeti és társadalmi környezet hatása alatt áll. 1914). közülük a legtöbb Németországból és Spanyolországból. A szexológia. Délamerikában például 15.és társadalomtudományok. század elején több más. intézetek és kongresszusok munkájára támaszkodik. Egy másik német orvos. a szexuális viselkedés filogenetikus és kultúrtörténeti alakulásával. Az ontogenetikai témakör főbb területei: az egyéni pszichoszexuális fejlődés. valamint 12 szexológiai folyóirattal. (Róluk a későbbiekben még bővebben lesz szó. Külön könyvet írt a homoszexualitásról is (Die Homosexualität des Mannes und des Weibes. amely azóta hatalmas szakirodalomra. Alfred Adler és Wilhelm Reich is.és fejlődéslélektan mellett szorosan kapcsolódik az emóciók. s egyaránt igyekszik felhasználni a pszichoanalitikus. elsősorban az orvosi alaptudományok. De ma már minden kontinensen működnek szexológiai szervezetek. aztán az ún. Albert Moll 1909-ben tette közzé „Das Sexualleben des Kindes” (A gyermek nemi élete) c. Berlinben a szexológia első. az antropológia és a szociológia. a tanuláselméleti és egyéb megközelítéseket. „gender studies” (ezen belül a „women strudies” és a „men studies”) stb. A Szexológia Európai Szövetségéhez harmincnál több egyesület illetve társaság tartozik. ezt vizsgálják részben a pszicho-história. nemzetközi kongresszusát. a prostitúcióról szóló kötetét ő maga írta. például a házasság és család szociálpszichológiája. a Szexológiai Kutatások Nemzetközi Akadémiája pedig rendszeres kiadványokkal és konferenciákkal fejleszti e tudományterületet. Szükségképpeni „segédtudományai” ezért a különböző természet. Komplexitása folytán a szexuálpszichológián belül tematikai egységek alakultak ki. Iwan Bloch. Egyikük. tematikai struktúrája és módszerei Az emberi szexuális viselkedés komplex jelenség. könyvét. Ázsiában 7. Európában Németország jár az élen. mint Carl G. Ő hozta létre az első. amelyek aztán különböző fejlődési fokozatokon mennek át. Köztük a legnagyobbak: 1. jelentős szexológus is működött. részben tőle eltérve olyan jelentős pszichológusok. 7 szexológiai társasággal. a motívációk és a csoportdinamika kutatásához. berlini orvos használta először. Az USA-ban például 6 szexológiai társaság.

amely nélkül sem megalapozott önismeret és emberismeret. Szerepe azonban elsősorban a pszichológia különböző ágaiban. pl. feldolgozó és értékelő módszerei között pedig a statisztikai eljárások mellett a minőségi értékelést is megtaláljuk. Averroes. A szexuálpszichológiának ezért méltó helyet kell kapnia nemcsak a tudományok rendszerében. a pedagógiával és az orvostudománnyal. szociális munka és gyógykezelés nem létezhet. degradálásával és túlbecsülésével. a nemi szereptanulás. Metodológiáját illetően semmilyen lényeges vonatkozásban nem tér el a pszichológia más területein alkalmazott módszerektől: a feltáró módszer a megfigyelésen.orientáció kialakulása. munka. munkájuk pedig hatékonyabb legyen. így többek közt az antropológiával. Alkalmazása és felhasználási területei A szexuálpszichológia mint szaktudomány. olyan tudósokat. Leonardo da Vinci az elsők között tanulmányozta a nemi szervek anatómiáját. szociológusok. A 18. Legfőképpen a gyermekek és fiatalok. szolgáltató és gyógyító szakmákban.és néprajztudománnyal. Avicenna. A tudományos ismereteken alapuló szexuális kultúra valójában része a pszichológiai kultúrának. A szexuálpszichológiának (és általában a szexológiának) szerepet kell kapnia a pedagógusok. a szexualitás lebecsülésével. glorifikálásával vagy misztifikálásával szemben is csak a szexuálpszichológia tudománya biztosít védelmet. kiegyensúlyozott és elégedett. valamint az oktató-nevelő és a gyógyító munka szakemberei részéről. Fallopius. a szexuális funkciózavarok mibenléte. Ez természetesen komoly szemléleti változást igényel a társadalmi folyamatok irányítói. valamint a pedagógiai pszichológiában és a pszichoterápiában nélkülözhetetlen. így a személyiségés fejlődéslélektanban. Cooper is. Aristoteles és Galenus. regressziók és a súlyosabb devianciák elkerülését. exploráción és felmérésen kívül teszteket és kísérleteket is alkalmaz. hanem a társadalom és benne az egyének életében is. amelyekben a nemi szerepek figyelmen kívül hagyása alapvető hiányosság lenne. sem hatékony nevelés. században ez a 7 . A reneszánsz korában a nemiség vizsgálata lendületet kapott. okai és kezelése stb. De ugyanezt tette később Vesalius. a szociálpszichológiában. szabályszerűségeinek megértése teszi lehetővé az egyén és a társadalom számára kedvező alakulásának hatékony elősegítését. a szerelmi képesség és a párválasztási érettség alakulása. orvosok. szociális munkások. hogy szemléletük korszerűbb. ami a társadalom továbbélése és fejlődőképessége szempontjából döntő jelentőségű. J. A középkorban ezt a munkát arab és zsidó tudósok folytatták. Bartholinus és W. csak ennek révén lehet ellensúlyozni a nemiséggel kapcsolatos. Áttekintés a szexuálpszichológia előzményeiről és fejlődéséről (E.és szeretetképes személyiségek létrejötte. Maimonides és mások. továbbá a különböző segítő. A szexuális viselkedés motívumainak és alakulása feltételeinek. de a felnőttek (így a leendő és gyakorló szülők) nevelésében is. Dokumentáció 1. Platon. Az emberi szexuális viselkedés csak a szexuálpszichológia vizsgálati eredményei alapján érthető meg. a történet. jogászok és más szakemberek képzésében és továbbképzésében. Két ellentétes tendenciával. interdiszciplináris kapcsolatai révén számos más tudományterülettel működik együtt. Így biztosítható a szexuálisan is egészséges és kreatív. régi mítoszok és előítéletek hatásait és a szexualitás tabu-jellegét. pszichológusok. Haeberle művei nyomán) Az emberi szexualitás jelenségeinek értelmezése már az ókorban is foglalkoztatta az orvoslással és a filozófiával foglalkozó. a fixációk. mint Hippokrates.

Pasquale Penta 1896-tól haláláig (1904) kiadta a „szexuális pszichopátiákkal” foglalkozó folyóiratát Havelock Ellis angol orvos pedig szintén 1896-tól kezdte közölni „Studies in the Psychology of Sex” című tanulmányait (amelyek utolsó kötete 1928-ban jelent meg). Forel voltak. tudományos megállapítást hozott a nemiséggel kapcsolatban. öt kötetes „Geschlechtskunde” (Nemiségtan) című műveiben foglalta össze. Ő adta ki 1908-ban az első szexológiai folyóiratot is (Zeitschrift für Sexualwissenschaft). mint később R. amelyben a „normális” pszichoszexuális fejlődést és a „perverziókat” próbálta (pszichoanalitikus szemlélettel) magyarázni. nagy tanulmányt a prostitúcióról. S. Hirschfeld szexológiai intézetét feldúlták.egy újabb szexológiai kongresszuson . Magnus Hirschfeld berlini orvos 1897-ben megalapította a homoszexuálisok problémáival foglalkozó „Tudományos-humanitárius Bizottság”-ot. s ez közel 200 évig befolyásolta az orvosokat és pedagógusokat. Ugyanebben az évben jelent meg Sigmund Freud „Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie” (Három értekezés a szexualitás elméletéről) című tanulmánya. amelyben Freud elméletét elutasítva próbálja magyarázni a gyermeki szexualitást. Ulrichs 1864 és 1879 között egész sor tanulmányt közölt a „férfiak közötti szerelemről”. tehát nem tehetnek róla. K.létrehozta a „Szexuális reformok Világligáját”. s 1899-től 24 éven át kiadta a homoszexualitással foglalkozó évkönyveit. Egy német jogász. ParentDuchatelet) megírja az első. von Baer felfedezi a petesejtet. August Forel svájci pszichiáter pedig 1905ben „Die sexuelle Frage” (A szexuális kérdés) címmel közölte (később magyarul is megjelent) radikális reformokat javasló könyvét. amelyeket ugyanúgy elmebetegségeknek minősít. Albert Moll 1909-ben adta ki „Das Sexualleben des Kindes” (A gyermek nemi élete) című könyvét. hogy a szexológia tudományának a nemiség biológiai és kulturális tényezőivel egyaránt foglalkoznia kell. nyílt levelében a „homoszexualitás” kifejezést (az „uranizmus” helyett). 1913-ban ő alapította meg a „Nemzetközi Szexológiai Társaságot” is. amit veleszületett tulajdonságnak tartott és „uranizmusnak” nevezett. A Világliga ezt követően még 3 kongresszust tartott.-H. de 1914-ben felújították. 1928-ban pedig . Albert Moll berlini orvos 1897-ben kiadta „Untersuchungen über die Libido sexualis” (Vizsgálatok a szexuális libidóról) című tanulmányát. s ezért nem szabad őket büntetni). 1827-ben K. egy francia orvos. akik azonban ezt nem tartották orvosi problémának. 1907-ben jelent meg Iwan Bloch berlini orvos „Das Sexualleben unserer Zeit” (Korunk nemi élete) című könyve. Ellis és A. amelynek elnökei Hirschfeld. von Krafft-Ebing (1886) hasonló című művében.fejlődés ellentmondásosabbá vált. Tissot nagy hatású könyvet írt a maszturbáció káros voltáról. Tudományos munkáját Hirschfeld az 1926 és 1930 között kiadott. 1843-ban H. mert pl. aki Freud és Marx tanait próbálta 8 . 1869-ben Karl Maria Benkert (Kertbeny Károly) először használta a poroszt igazságügyminiszterhez címzett. Hitler és a nácizmus uralomra jutása 1933-tól véget vetett a szexológia nyugateurópai fejlődésének. 1872 és 1885 között Paolo Mantegazza olasz orvos 3 könyvet publikált („Trilogia dell’amore”) a „szerelem higiéniájáról. 1919-ben ő nyitotta meg a világ első szexológiai intézetét Berlinben. akik „férfi testben női lélekkel” születtek. A 19. később pedig (1926-ban) megszervezte Berlinben a szexológia első nemzetközi kongresszusát. 1837-ben egy francia szerző (J. Egy másik olasz orvos. A miniszter ennek nyomán szakvéleményt kért neves orvosoktól.E. H. nemzetközi konferenciát azonban Magnus Hirschfeld már 1921-ben szervezett. amely ugyan egy év után megszűnt. fiziológiájáról és antropológiájáról”. század azonban sok új. amelyben kifejti. (hordozóit pedig „urningoknak”. a szexológusokat pedig menekülésre késztették. Wilhelm Reich. könyveit elégették. Kaan rutén orvos „Psychopathia sexualis” címmel tanulmányt közöl a szexuális „aberrációkról és perverziókról”.P. Egy hasonló.

Mead. Masters amerikai nőgyógyász és felesége. Megállapításaik tanulságait a szexuális funkciózavarok terápiájában is alkalmazták. amelynek alapja a nemi identitás. 1955: John Money klinikai pszichológus vizsgálatai alapján elsőként különbözteti meg a nemet (Sex) a nemi szereptől (Gender). A zoológus Alfred C. amelynek egy átdolgozott kiadása később „A szexuális forradalom” címmel az USA-ban jelent meg. Vagyis nem valamiféle nemi ösztön határozza meg. s egyúttal felhívta a figyelmet a hüvely elülső talán található erogén zónára. Kaplan. eredetileg 1930-ban írt könyvét. amelyek aztán nagy felháborodást keltettek a konzervatív és vallásos körökben. 1973: John Gagnon és William Simon amerikai szociológusok „Sexual Conduct: The Social Sources of Human Sexuality (Szexuális viselkedés: az emberi szexualitás társadalmi forrásai) című könyvükben a szexuális viselkedésről megállapították. 1947-ben az Indiana Egyetemen megalapította szexológiai intézetét. erről szóló könyvük.) Az amerikai szexológia és szexuálpszichológia további. (Holott a későbbi felmérések és adatgyűjtések túlnyomórészt sorra igazolták Kinsey megállapításait. L. 1974: H.O. Lehfeldt kezdeményezésére ekkor tartották Párizsban a 2. Ford és F. hogy az „interaktívan szerzett.) pedig először éppen 1974-ben hozta létre a meghívott szakemberek által kidolgozott Ajánlásokat a szexuális egészség védelme érdekében. vagyis a biológiai nem elfogadása. Az Egészségügyi Világszervezet (W. 1951: C.összeegyeztetni. H. világháború utáni első szexológiai Világkongresszust.A. személyes interjú alapján összegezte az amerikaiak nemi életével kapcsolatos megállapításait és következtetéseit. jelentősebb eseményei: 1950: Ernst Gräfenberg német nőgyógyász.S. Ezekben több. szkriptezett viselkedés”. 1936-ban csak Dániában tudta kiadni „Die Sexualität im Kulturkampf” (A szexualitás a kultúrák harcában) című. aki a nácik elől New Yorkba menekült.pl. B. Malinowski és mások vizsgálatai. s ezt 1953-ban követte a nők szexuális viselkedéséről szóló kötet. Néhány éven belül meg is vonták Kinsey intézetétől az anyagi támogatásokat. Beach „Patterns of Sexual Behavior” (A szexuális viselkedés mintái) című könyvükben a különböző népcsoportok szexuális viselkedésének összehasonlítása alapján kimutatják a hagyományos. minták és szabályok. hanem az egyéni fejlődés során elsajátított „szkriptek”: előírások.S. (Az Ajánlások 9 .továbbfejlesztettek). 1966: William H. 1948-ban publikálta a gyorsan világhírűvé vált Kinsey-Jelentések első kötetét „Sexual Behavior in the Human Male” (A férfiak szexuális viselkedése) címmel. nyugati szexuáletikai normák viszonylagosságát. Azóta a világ különböző nagyvárosaiban a World Association for Sexology (Szexológiai Világszövetség) már 16 Világkongresszust tartott.H. E könyv mondanivalóját jól kiegészítették és alátámasztották M. „Human Sexual Inadequacy” (Emberi szexuális zavarok) címmel 1970-ben jelent meg. Barbach és mások . Kinsey munkatársaival 1938-ban kezdte meg szexológiai adatgyűjtését. mint 12 ezer férfival és nővel folytatott. amelyek nem ritkán ellentmondásosak és a partnerek közötti egyeztetésre szorulnak. amelyben a fiziológiai és pszichológiai tényezők kölcsönhatását vizsgálják. Az Egyesült Államok az 1930-as évektől kezdve vezető szerepet játszott a szexológia fejlesztésében. Virginia Johnson több száz nő és férfi szexuális viselkedésének laboratóriumi vizsgálata alapján publikálják „Human Sexual Response” (Emberi szexuális reagálás) című könyvüket. amelyet később róla neveztek el (Gspot). egy indiai szexológiai folyóiratban publikálta tanulmányát a női magömlésről. s ez lett a modern szexuálterápia alapvetése (amelyet később többen .

Verviers. Az a három férfi. Szexológiai szakképzés Európában (M. céljával és gyógyításával kapcsolatos előítéletek ugyanis olyan erősek voltak abban az időben. történészek és szociológusok már évtizedek óta hiába töprengtek. Engelstől. éspedig a szexológusoknál. hogy az emberi szexualitással kapcsolatos felismerések is. amiről az etnológusok. H.szexology. Simons szerkesztésében átfogó tájékoztatást ad a szexológia európai intézményeiről. hogy ezek a neves orvosok óvatosságból ellenálltak annak a kísértésnek. mint államilag elismert szexológiai főiskola. Részlet Ernest Borneman egyik könyvének Bevezetőjéből (In: La sexologie. s hatalmas könyv és folyóirat-gyűjteménye mellett létrehozta a világ legnagyobb. Hirschfeld és W. De hasonló tevékenységet folytat a Kinsey Intézet és több egyetem Szexológiai Intézete is. amely azóta „Magnus Hirschfeld Szexológiai Archívum” néven önállósodott. 2000/2. alig írtak e jelenségek következményeiről. Ebből többek közt megtudhatjuk. aki 1903-ban publikálta „A testi szerelem” című könyvét. S joggal! Eretnekek voltak. „Sexology in Europe” (1995) c. például a nők emancipációjával kapcsolatban.. Neisser a gonococcust. McLennontól és Bachofentől származtak. így ez az orvosok számára elképzelhetetlen volt.. amelyek 1861 és 1884 között Morgantól. csak 1890 után találtak visszhangra.net).továbbfejlesztett változata 2001-ben is megjelent. A szexológia tudományának igazi úttörői viszont nem az orvosi világból származtak. hanem. amely a kutató munkán kívül diplomát biztosít a szaktanfolyamait sikeresen elvégzőknek. Freud. Forel. Semmelweiss ugyan felfedezte a gyermekágyi láz kórokozóját. hogy felfedezéseik mélyebb következményeit is levonják. Ezek nagyon megkönnyíthetik a modern szexológiai (köztük szexuálpszichológiai) ismeretek elsajátítását. Dictionnaire encyclopedique.J. 2. akik a legtöbbet tették a nemi betegségek és az anyák halálozásának leküzdésére. Haeberle létrehozott egy Szexológiai Archívumot. Így történhetett meg. Ellis. hogy Európában az 1990-es évek elején már 75 szexológiai 10 . Szexológiai Szemle.J. mint Krafft-Ebing. René Guyon. könyv E. Az 1989-ben létrejött „Szexológia Európai Szövetségéhez” (European Federation of Sexology) több.) A Szexológiai Világszövetségnek azóta a világ legtöbb országában tagszervezetei jöttek létre. Kinsey pedig zoológus. 42-44 old. 1995: A berlini Robert Koch Intézetben E. mint 60 szexológiai társaság és intézet tartozik. internetes szexológiai website-ját (címe: www. hogy azok az orvosok. 441 p. mert a gyógyítás tudományát is gúzsba kötötte a patriarchális világ sötétsége. Nyilván nem lustaságból. a „Szexuáletikai tanulmányok” szerzője jogász volt. amely több nyelven különböző szexológiai dokumentumokat és kurzusokat tesz elérhetővé (néhányat már magyarul is!). Ehrlich a szifilisz hatásos gyógyszerét. akik orvosi képzettséggel rendelkeztek. filozófus volt.cjb. Schaudinn a treponema pallidumot. nem az orvosok közül került ki: Remy de Gourmont. 1973. 1976: San Franciscoban megnyílt az „Institute for Advanced Study of Human Sexuality” (Az emberi szexualitás magas szintű tanulmányozásának intézete).) A berlini Robert Koch Intézet Szexológiai Archívuma által kiadott. Gerard & Co. aki a legnagyobb hatást gyakorolta a szexológia fejlődésére. mert a polgári társadalom patriarchális világában egy forradalmi eszmét hirdettek: a nemek egyenlőségét!” 3. A szexológia azon úttörőit pedig. eretnekeknek tartották. Az ember nemi életének eredetével.) „A szexológia történetére jellemző. Reich. Haeberle és W. amiről újabban a szexológusoktól értesültünk. szervezeteiről és azok képzési programjairól. de közülük senki sem foglalkozott azzal. Alfred C.

s egy állami bizottság előtt vizsgázzanak orvosi és „szociális” szexológiából. demográfusok. s így jóval kevesebb időt kell a képzés helyén eltölteni. s minthogy az Unión belül szabad a mozgás és munkavállalás. hogy egyre bővül az ilyen programok száma. hogy két idegen nyelven tudjanak szakirodalmat olvasni. vagy tanszék és 50 szervezet. történészek. kétszer tartsanak referátumot tudományos üléseken. akkor nagy lépést tehetünk az Európai Unió színvonala felé. Napjainkban elavulttá válik a szexológiai képzés merev szétválasztása orvosi és nem-orvosi szexológiára. szociológusok. vagyis az Unióban egységes követelményeket állítanak a képzésben résztvevők elé. Hasonló a helyzet a képzési programok terén. Egyoldalú képzések helyett átfogó. Ez az aránytalan fejlődés azonban hosszabb távon nem tartható. orvosi szexológia és -terápia. Franciaországban hat egyetem között együttműködés alakult ki a szexológia oktatása terén. Az utóbbi tartalmazza a szexuálpszichológiát. Jelenleg már nemcsak orvosok. Ennek sikere alapján lehet valaki szexológus szakorvos. hogy ezek a programok hosszabb távon standardizálódnak. a szexuálszociológiát. Az Európai Unió bármelyik tagországában megszerzett diplomát ugyanis a többi tagországban is elismerik. még a teológusok szemléletének alakításában is. Itt az orvosok hároméves szakképzésben részesülnek. nemcsak az orvosképzésben. több más országgal együtt. A képzés legalább két éves és az orvosi szexológia minden ágára kiterjed. A második évben heti 4 órában előadásokon és szemináriumokon 11 . A posztgraduális képzésben főleg nőgyógyászok és urológusok. (E téren ugyanis nemcsak Nyugat-Európát. szülésznők és szociális munkások is pályázhatnak a képzésre. szociális munkások. valamint pszichiáterek vehetnek részt. Nyilvánvaló. sőt. A jelenlegi képzések 3 nagyobb csoportba sorolhatók: 1. jogászok. archívuma. szexuális nevelésre képesítő programok. sőt.intézet. a program 16 témakört sorol fel. Elvárják tőlük. s azóta folyik ott szexológiai képzés. tekintettel az európai integráció folyamatára. előbb-utóbb a képzések is integrálódnak. Az első évben az orvosi szexológia alapismereteit sajátítják el (heti 3 órában). a szexuálpedagógiát és a szexuálkriminológiát is. hanem pszichológusok. Ennek folyamatban levő megvalósítása egységes. pszichológusok. Ezt a fejlődést nagyon elősegítheti a computer-technológia gyors terjedése. Az Európai Unióban különösen Franciaország és Spanyolország igen aktív a szexológiai képzés terén. Sajnos.) A prágai Károly Egyetem Szexológiai Intézetét 1921-ben alapították. ami lehetővé teszi a szexológiai képző és továbbképző programok elérhetőségét az interneten vagy CD-ROM-on. ez a magasabb szintű szexológiai képzés itt is csak egyes szakorvosokra terjed ki posztgraduálisan (s közülük is csak kevesekre). s ez meg fogja könnyíteni a szexológiai diplomák és tudományos fokozatok általános elfogadását. hanem a pedagógusok. interdiszciplináris programokra van szükség. Lengyelországban hasonló szexológiai képzés folyik a varsói szexológiai intézetben. társaság működött. hanem a Cseh Köztársaságot is utol kell érnünk. A könyv nyolc ország képzési programját ismerteti. 2. bár hangsúlyozza. s szinte mindegyiknek volt könyvtára. szóbeli vizsgát is kell tenni egy bizottság előtt. a pszichoszexuális fejlődéstől kezdve a szexuális diszfunkciókon és a parafiliákon keresztül egészen a fogamzásgátlásig és a mesterséges megtermékenyítésig. Sőt. a szexuális problémák nem-orvosi pszichoterápiája és 3. míg Németország eléggé lemaradt. Ha az egyetemek felismerik ennek szükségességét és levonják a megfelelő konzekvenciákat. A képzés befejezéseként szexológiai disszertációt kell írni és megvédeni. azaz szexuálterapeuta. újságírók. standardizált szexológiai képzést eredményez.

Azonkívül minimum 3 egyénnel készült és 3 párral készült interjút (anamnézis-felvételt) kell bemutatni. klinikai gyakorlat. Ajánlott irodalom Bullough. E. Berlin. M. egyetemet végzett orvosok számára. Haeberle. higiénia és megelőzés. V. Atlantis K. termékenység. 1985. de több más egyetemen is oktatnak szexológiát. New York. Németországban az orvosi szexológia „akadémiája” Kielben működik. A diploma elnyeréséhez sikeres szigorlatot kell tenni a jelöltnek. 1999. Ezek: szülészet és nőgyógyászat. pszichológia. szociológia. 1974. ugyancsak heti 4 órában.sexology.A History of Sex Research.net) angolul olvasható. urológia és andrológia. Az egyetemi diplomához azonban egy harmadik évnyi tanulás is szükséges. A szexualitás és a pszichoszexualitás fogalmának meghatározása 2. kialakulása és fejlődése 3. amely 4 éves.: A szexualitás története. ugyanennyi egy workshop. diagnosztika és szemiotika. A szexuálpszichológia fogalma. Olaszországban a cataniai egyetem indította be a „klinikai szexológia” kurzust. Diplomás orvos-szexológusokat azonban még nem képeznek.: Science in the bedroom .: Die Sexualität des Menschen.cjb.vesznek részt. de Gruyter (vagy ennek a szerző honlapján (www.J. 60 óra a szexuális problémákkal foglalkozó Bálint csoport. Munkájukat később szupervizor is ellenőrzi. ami egyébként az orvosok továbbképzésének is fontos része. endokrinológia. szexuálterápia. és 6 eset szupervideált terápiáját kell dokumentálni. végül írásbeli vizsgát tesznek. A végén ők többórás (írásbeli és szóbeli) szigorlatot tesznek és „szakdolgozatot” nyújtanak be. Basic Books Foucault. Handbuch und Atlas. A minimum 240 órás képzésből 120 óra az elméleti megalapozás. A résztvevők tíz különböző szakirány közül választhatnak. átdolgozott kiadása) Ellenőrző kérdések 1. századi szexológia pszichológiai szempontból jelentősebb fejleményei 12 . évente 600 óra elmélettel és 200 óra szupervideált gyakorlattal. A 20. s azon már csak orvosok vehetnek részt.

rész: A szexuális viselkedés filogenetikus alakulása . ázsiai emberszabású majmok. mint fajnak eddigi története alapján érthetjük meg mélyebben. többek közt az evolúcióelméletből.és kultúrtörténete Az emberi egyén szexuális viselkedését csak az embernek. amely a legújabb tudományos adatok alapján mutatja be a „szexuális antropogenezist” is. Minden primátafaj közös jellemzője. mert számos emberi vonásuk van. Az emberszabásúak törzsfájának eddig legalább négy modellje alakult ki. főleg az orángután. 1. Nagy segítséget jelenthet számunkra Norbert Kluge: A gyermeklét antropológiája (2004) című könyve. Legközelebbi állat-rokonaink szexuális viselkedése Erre vonatkozó ismereteinket különböző tudományokból. így a gorilla. az emberré válás folyamatának témánkat illető következményeit és a szexuális viselkedés jelentősebb változásait az ismert emberi történelem során.1. Ezért a következőkben áttekintjük a genetikailag legközelebbi állatrokonaink szexuális viselkedését. A primáták mintegy 70 millió évvel ezelőtt kezdtek szétterjedni a Földön és tovább fejlődni. kihaltak. A primáták két alcsoportja közül az egyikbe a nagy. Az emberek és az emberszabású majmok köztudottan a primátákhoz. Kluge professzor szerint a majmokat régóta az ember állat-testvéreinek tarthatjuk. hogy élveszülők. bonobo és az ember tartoznak. A napjainkban leggyakrabban emlegetett modell a következő (1. vagyis az „uralkodó állatokhoz” tartoznak. a másikba az afrikai emberszabású majmok. s utódaikat az anya emlőjéből táplálják. a zoológiából az etológiából és a paleoantropológiából meríthetjük. ábra): 13 . miután a dinoszauruszok eltűntek. csimpánz.

F. hasonlóan a csimpánzéhoz. hogy filogenezise során aligha fordulhatott elő olyan mértékű promiszkuitás. vagyis genetikailag programozott. képtelen volt az önálló életre és a szexuális viselkedésre. a promiszkuitással és a „spermiumok versenyével”. vagyis szexuális szabadosságra. nem gondozta. amelynek első elágazása a gibbonok. sőt. hanem az élvezet kedvéért. 8 millió évvel ezelőtt hagyták el a közös származási vonalat és nem fejlődtek tovább az emberré válás irányába. a kis testű csimpánzé viszont 5-6 cm. Ezen a téren is a bonobók (vagy „törpecsimpánzok”) állnak legközelebb az emberhez. vagy egyéb célok érdekében is szeretkeznek. gondos táplálással felnevelték. Az ember viszonylag kis heréiből az következik. E kísérletek lényege. hogy amikor több hím közösül egy nősténnyel. emberszabású majmok szexuális viselkedése már sokkal kevésbé ösztönös. Párosodási rendszerük „poliginandriának” mondható. Ez szorosan összefügg a gyakori nemi élettel. Az eddigi vizsgálatok egyértelműen azt mutatták. de a maszturbáció. Tartós és kizárólagos párkapcsolatok nincsenek. mint az emberé.: genetikai készletük alig 1. négyszer nagyobb a csimpánzénál. egymásra fekve. Az incesztustabu. Ezzel szemben a nagy testű gorilla és az orángután merev pénisze alig 3-4 cm. s közben figyelték viselkedésüket.6%-ban különbözik az emberétől. Harlow és E. leggyakrabban szemtől-szembe. bár tanulási folyamatok által is befolyásolt. többnyire egy utódot szülnek és 9-10 éves korukra válnak nemileg éretté. hogy a kiválasztott kismajmokat megszületésük után izolálták. tehát nem jött létre a párzás. Suomi (1970) majomkísérletei győzték meg a kutatókat. amelyek kb. vagyis nem csak a fajfenntartás érdekében (ösztrusz). Valamit ugyan javult a helyzet. a heréje pedig jóval nagyobb. Utóbbiak alig 2.J. a spermiumok versengve igyekeznek a petesejt felé. mint a csimpánzoknál és bonobóknál (bár a gyakori partnerváltás az emberre is jellemző). ám a felnőttkori viselkedésük már erősen különbözött a társaik között nevelkedő állatokétól. vagyis a szűkebb rokonsággal való szexuális kapcsolat tilalma náluk is megtalálható. Egyébként viszont szinte gátlástalanul közösülnek egymással. hanem csak a társas környezetben tanult szabályozó rendszer révén alakul ki. Nem működött együtt egyetlen szexuális partnerrel sem. A nőstények nemcsak a peteérés körüli időszakban.5 millió évvel ezelőtt önállósodtak. mint más állatfajoké. Például. A vizsgálatokból kiderült. promiszkuitásra utal. ami azáltal keletkezik. Az ember legközelebbi rokonai a csimpánzok és a bonobók. sem az anyai viselkedés nem ösztönös az emberszabású majmoknál. Az így nevelt nőstény majom mesterséges megtermékenyítés esetén nem tudott anyaként viselkedni a megszült gyermekével: nem táplálta. mert a szexuális viselkedés békítő szerepet játszhat a csoportban támadt konfliktusok esetén. a homoszexuális jellegű kapcsolatok is előfordulnak. hogy azt minden egyed a maga 14 . ha az anyát egy felnőtt majom-alak szőrös anyaggal bevont drótvázának közelében tartották. Buda Béla (1997) szerint „a szexuális viselkedés majmoknál már annyira bonyolult. A testi fejlődésükkel nem is volt semmi baj. Az ember fejlődési vonalához tehát a bonobók állnak a legközelebb. A viselkedés organizációja tehát nem biológiailag programozott. hogy a primáták között az embernek van leghosszabb és legvastagabb pénisze (merevedéskor). A bonobo-nőstények sajátos módon uralkodó helyzetben vannak csoportjukban („matriarchátusban” élnek).Az ábra alsó vonala az emberszabásúak közös származási vonala. de amikor később visszaengedték a többi majom közé. majd a gorillák következnek. mint faj. De a fajfejlődés során fokozatosan bekövetkező ösztönredukcióról leginkább H. elkülönítették az anyjuktól és fajtársaiktól. a második az orángutánok. hogy a nagy.) Az emberszabású majmok nemi élete ösztönvezérelt. így az újszülött hamar elpusztult. Következésképpen sem a szexuális. Terhességük 8-9 hónapig tart. (Ugyanakkor az ember agya kb. hanem bármikor készek párzani.

. a kőszerszámok fejlődése már lehetővé tette a nagyvadak vadászatát.. Darwin a fajok eredetéről szóló műve alapján kezdett kibontakozni a különböző szaktudományok . tehát még nem vadásztak.. ilyenkor ugyanis a hierarchikus szervezetté alakult majomközösségben „presztízsharc” folyik. Az ilyen gyűjtögető csoportokat a „vadászat előtti szakasz prédalesőinek” nevezik. A helyzet lassan változott. Ugyanez érvényes a csapdák építésére és elhelyezésére. Kerschner (Hrsg.az ismert szarvason kívül sok más faj ilyen. például a páviánok között. Ma már elég megbízható. Legközelebbi állatőseink fentebb vázolt életmódja alapján valószínűsíthetjük.” (27-28.) Mindezek alapján könnyebben érthető a szexuális viselkedés organizációja az evolúció következő szakaszán: az embernél. old. Ezt egyrészt az valószínűsíti. sajátítja el. amely kb. Rövid.) Buda (1988) az állati párválasztással kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet. hogy az emberré válás százezer esztendeiben őseink szexuális viselkedése alig különbözött a főemlősökétől. Nagyjából ugyanez mondható később a halászatról. nyilván egyik nem sem uralkodott a másikon. a „revier” határának védelmére. csupán a másik állat legyőzése. hogy ebben az időszakban az emberek többnyire mintegy 30 tagú hordákban (az anyákkal. és az alul maradó állat bizonyos mozdulatai automatikusan megszüntetik. A nomádok kis létszámú hordái akkoriban szinte kizárólag gyűjtögetésből éltek. 2. 1977) című tanulmányában.fejlődési folyamatában tanulja. ezért feltételezzük. Mindhárommal a férfiak foglalkoztak.): Konfliktfeld Sexualität. más majmok tevékenységének megfigyelése is szerepet játszik. Az elsajátításban. hogy az állat választ párt magának. hogy „magasabb rendű állatoknál a hímek küzdelme kelti többnyire ugyancsak az antropomorf gondolkodás számára . Azt sem tudjuk.különösen az antropológia. hogy az ilyen küzdő állatokban .ez csak a szerszámok fejlődésének magasabb fokán vált lehetővé -.-ik évig tartott. Eszerint európai elődeink nemi életének első. A talált leletek alapján úgy tűnik. Emellett a majom játékos próbálkozásai. s származásukat valószínűleg egy ősanyára vezették vissza. köztük sokféle hal és madár is . elsősorban a primátáktól. hogy ki az erősebb. Nem erről van szó.-ik évig) jelenik meg először a férfi és nő közötti munkamegosztás. Miközben a nők továbbra is a növényi élelem és a kisállatok gyűjtésével foglalkoztak. Az emberré válás utáni szexuális viselkedés Az evolúció elmélete Ch. mint 15 . hogy a vadászó férfiak még mindig kevesebb élelmet szereztek. a 100 000. az időszámításunk előtti 800 000-től a 100 000. Minthogy valószínűleg még semmilyen nemek közötti munkamegosztás nem létezett . Az európai közép-paleolitikumban (kb. amikor a majmok között verekedés tör ki egyik vagy másik nőstényért. azt igyekeznek eldönteni. s megállítják a harcot). de frappáns összefoglalót olvashatunk erről Ernest Borneman: Das Patriarchat (in: I. megbízható leletei a korai paleolitikumból származnak. és mintegy ahhoz ragaszkodik.azt a benyomást.. létezett-e homoszexualitás. old. ma úgy tudjuk. s ezen belül a szexuális viselkedések alakulásáról.erős biológiai késztetés van a lakóterület. A leletek szerint a vadászatokban inkább a férfiak vettek részt.” (94. bár hozzávetőleges képpel rendelkezünk az emberré válásról.-től az 50 000. s a területre lépő másik hím váltja ki a küzdő viselkedést (amelyről Konrád Lorenz kimutatta. ugyancsak felfoghatók tanulási ténykedésnek. gyermekekkel és idősebbekkel együtt) éltek. Ugyancsak nem választásról van szó. gátolják a küzdő viselkedést. hogy a speciális vadászati szerszámok létrehozása jórészt a férfiak műve volt. hogy nem az ölési szándék vezérli. a néprajz és a történettudomány segítségével.

minthogy termelés még nem folyt. Ebből nagy intellektuális előnye származott. az többet tanul. hanem anyákat ábrázoltak. hogy az a nem. aminek fő oka vagy az „árucsere”. ha ebből semmilyen genetikai káruk nem származik. anyai rokonságuk tagjai maradtak. akkor ebből az következik. Ha viszont a termékenységet ilyen magasra értékelték. Tudjuk azonban. amelyik csoportjából kivándorolt. vagyis nem egyszerűen nőket. Csakhogy ahol nem ismerik az apa szerepét a nemzésben. s aztán haza vitte. mert a férfiak a vadász. Az emberiség fejlődése viszont kétségtelenül az olyan csoportok közötti tapasztalatcserén alapul. hanem termékenységi szimbólumok voltak. Indokolatlan tehát Freudnak az a feltételezése. Érthető is. hogy az ember az ellentétes nemű szülő iránti incesztusfixációval születik. az időszámításunk előtti 50000 és 10000 évek közötti időszakban). hogy a horda túlélése a gyermekek számától függött. Mindez megváltozott előtörténetünk következő korszakában. Ahol a vér szerinti anyához fixált érzelmi kötődés nem jöhet létre. Ettől kezdve a férfiak maguk választották szexuális partnereiket. hogy egyértelmű bizonyítékai vannak a külön élő hordák közötti kapcsolatnak. hogy az incesztuózusan élő csoportok még akkor is hátrányban vannak az exogám módon élőkkel szemben. s ezáltal gyorsabb és alaposabb intellektuális fejlődésben részesült. s a szülések révén ő biztosította a horda jövőjét. Az ilyen csoportok nem genetikai. A nő magasabb rangja abból adódott. hogy az élelem nagyobbik részét ő szerezte. A pszichoanalitikusok és az előtörténet polgári kutatói az exogámia eredetét az eugenikával hozták kapcsolatba. Ő kereste partnerét a másik hordában.és halászeszközök előállítása terén olyan áttörést értek el. s így különböző termelési technikákat alkalmaztak. Ha viszont a szexuális partnerek cseréjére került sor..a türelmesen gyűjtögető asszonyok. hogy ezzel gazdaságilag és egyben szexuálisan is dominánssá váltak. Az adott régióban és időszakban ez a nő volt.. mert aki egy idegen világban képes tájékozódni. mert hiányzik a tapasztalatok cseréje. ott nem is kell ezt incesztustilalom révén megakadályozni. Fontos azt is leszögezni. s ezek a hordák még az önellátó társadalom gazdasági szintjét sem érték el. mindig több tapasztalatot szerzett. Ez valószínűleg azt jelenti. hogy a párzás és a szülés összefüggését még nem ismerték. az újabb paleolitikumban (kb. 16 . az első feltételezés valószínűtlen. hiszen ahol a lány nem ismeri az apját. hanem szociális okok miatt stagnálnak. mint az otthon maradó. Ám. hogy a nőfigurák nem szexuális bálványok. másrészt az ebből az időből fennmaradt sok női bálvány és a fallikus figurák hiánya. hogy s csoportba kerülő férfiak életük végéig a saját. az apaszimbólumok pedig hiányoztak. Az áru csere megjelenése S az is fontos. betegség és balesetek miatti halandóság olyan magas volt. s a genetikai károsodások elkerülésével próbálták magyarázni.. úgy matrilineáris leszármazás esetén nagy valószínűséggel matrilokális exogámiáról van szó. Az idősebbek és a betegek csak elegendő fiatal esetén juthattak táplálékhoz. hogy más csoportban találjon partnert. ahol a gyermekek minden felnőtt férfit apjuknak. vagy a nemi partnerek cseréje lehetett. hiszen az éhség. ott az incesztustabu nem működhet. Ez a magyarázata a matrilineáris leszármazásnak. s minden felnőtt nőt anyjuknak tekinthetnek. akik eltérő életfeltételek között dolgoztak. ott nem lehet szó eugenikai szándékú incesztustaburól sem. bár a nő rokonságával éltek és azokkal együtt vadásztak. s ez azt jelenti..

A férfi, mint magántulajdonos A mezolitikum (kb. az időszámításunk előtti 6000 és 1000. év között)... a tartalékoló gazdálkodás és a cserekereskedelem kezdete. A vadászat, vagyis a férfimunka révén összegyűjtött élelmiszer-tartalékok ellenére megmaradt a matrilineáris leszármazás rendszere. Másrészt azonban a felhalmozott élelmiszer-tartalékok az európai történelemben először tették lehetővé a magántulajdon és az öröklés egyszerű formáját; az utóbbi pedig az apa nemzésbeli szerepének felismerésétől kezdve a férfi számára biztosított előnyöket. Ha a tulajdont a tulajdonos halála után is számításba kellett venni - ez volt a mezolitikum forradalmi felismerése! -, akkor ebből következett, hogy az apák előbb-utóbb követelni fogják a tulajdon patrilineáris leszármazás szerinti öröklését. A nők helyzete ezzel kritikussá vált. Borneman a továbbiakban kifejti, hogy az addig csak gyűjtögető asszonyok vették észre először az elhullatott magokból kinövő növényeket, s próbáltak először egy kapaszerű szerszámmal kiásott árkokba magokat vetni, s a termést learatni. Bár így ők teremtették meg a mezőgazdaság alapjait, a férfiak hamarosan feltalálták a marhák által húzott ekét, s ez újra megerősítette uralmukat a nők és a gyermekek felett. A vagyonról (háziállatok, vadászzsákmány, gabona stb.) már főleg ők gondoskodtak, s ezt saját tulajdonuknak tekintették; előnyös helyzetüket cserekereskedelemmel és hadviseléssel egyaránt kihasználták. Így alakult ki a patriarchális társadalom, s a nők alárendelt helyzete a magántulajdon alapján. A „szerelem eredetéről” Egy másik, korábban keletkezett, de színes és érdekes, átfogó történeti összefoglalót olvashatunk Norman Hair (szerk.): A szexuális élet enciklopédiája című könyvében, amelyet Décsi Imre magyarra fordított és (1930 körül) kiadott. Ebben - „a szerelem eredetéről” többek közt ezeket olvashatjuk: „Az állatok - még a felsőbbrendűek is - nem keresnek egyebet a puszta megtermékenyítésnél és a fajfenntartásnál, s ettől az ösztöntől indíttatva kívánják a másik nembelit, többnyire minden egyéni megkülönböztetés és választás nélkül. Megesik, hogy több hím harcol egy nőstényért, de itt a nyers erő dönt, nem pedig a párnak szabad választása. Az egyéni választás, ahol... az ész és az érzés is sorompóba lép, az első lépés az ösztönös, állati nemiségtől az emberi szerelem felé. De ez a választás nem volt örök időktől fogva, még az embernél sem. Az ősember csoportokba verődve élt és aszerint gyakorolta (csoportosan) a házasságot is. Később törzsenként. S amikor a hordaszerű csoport törzzsé alakult, még akkor is messze voltak attól, hogy az egyéni szerelmet ismerjék.... Nagyon valószínűnek látszik, hogy az első, egyéni házasságok idegen törzsek asszonyainak elrablásából, a nő feletti tulajdonjog szerzéséből állottak. Úgy látszik, hogy a vadászok nomád életéből a földművesek házhoz kötött életformájába való átmenet és vele a magántulajdon megszületése játszotta a fő szerepet ennél az átalakulásnál... [Itt a szerző ismerteti H. Ellis és H. Spencer szerelem-meghatározását.] ... A Bibliában csak ritkán esik szó a szerelemről Például Ráchel és Jákob történetében, ahol a nemi kérdés mindig felszínen van... Az „Énekek éneké”-ben Bölcs Salamon király a szeretett nő testét, tekintetét, illatát, báját és termetét a legkisebb részletekig leírja úgy, hogy minden érzékünk, a látástól az ízlelésig megkapja a maga adagját. Ellenben szó sem esik a szeretett nő erkölcsi és lelki tulajdonságairól. Viszont látjuk, hogy a szerelem testi eleme is megnemesülhet, és évezredekig élő költeménynek adhat életet, ha gazdag, színes érzékiségű költő testétlelkét hatja át.

17

A szerelemnek ez az egyoldalú nemisége csúcspontjáig jutott a régi, klasszikus Görögországban és Rómában. S itt, bár a lelki elem még hiányos volt (mert kétségbe vonták a nő saját lelki életét), de a szerelmük mégis lelket lehelő kifejezésre jutott e kor halhatatlan, tökéletes szobor-alkotásaiban. Így hát a görögök, bár megnemesítették a nemiséget, mégsem ismerték a szerelmet a mi értelmezésünk szerint. A nő az ő felfogásuk szerint részben szülő gépezet volt, részben a kéj szerszáma. Orfeusz mítoszában már fülünkbe cseng valamely elvontabb érzésnek halk visszhangja, aminek hallatán a lelki szerelemre is gondolhatunk. De ez a példa csaknem egyedül áll a régi Görögországban. Minthogy a görögök nem juttattak lelket a nőnek, a testi-lelki szerelem, amihez a barátság utáni vágyakozás csatlakozott, csak férfiak között volt lehetséges. Ez a magyarázata annak, hogy az ókori görögöknél egy új kultuszt látunk feltámadni, amit nemcsak hogy tűrtek, de egyenesen dicsőítettek és eszményítettek. Ez volt a (mai szóval) homoszexualitás, a férfiak közötti szerelem kultusza. Havelock Ellis megállapította, hogy az igazi szerelemnek a görögök a homoszexuális szerelmet tartották... ... Összefoglalólag elmondhatjuk, hogy az ókor ismerte ugyan a kifinomult érzékiséget, de nem ismerte azt a szerelmet, ahol a szellem ölelkezik a testtel. Ennek a fejlődésnek egyik fordulóját jelzi a kereszténység, amely a lelket és a szellemi értékeket tette az élet és a hit tengelyévé, s ezen az alapon építette fel azt az új világnézetet, amely szerint a lélek uralkodik a testen. Ettől fogva azonban a nemi érintkezés az ellenkező túlzásba esett. A lelki szerelmet az egekig emelték, a testi szerelmet viszont lelökték trónjáról. A papok aszkétasága minden testi érintkezést tisztátalannak, mi több: bűnnek tekintett. A nemi érintkezést a fajfenntartás érdekében szükséges rossznak nyilvánították, amelynek szerepe eddig tart és nem tovább. Szent Ágoston kifejezése: „Inter faeces et urinam nascimur” (ürülék és húgy között születünk), a középkor kedvenc eszméjévé vált és alkalmas lett arra, hogy elvegye a világ kedvét a testi szerelem kárhozatától. A laikus világ is a lelki szerelmet eszményíti és hallgatással mellőzi a testi szerelmet. „Én nem vagyok szerető, én imádó vagyok!” mondja a trubadúr. Így a nő, aki valamikor az embertermelés és a kéj eszköze volt, most az emberfelettiség magas talapzatára kerül. Ha a régi férfiakat csak a nő alsó teste érdekelte, a középkor nőimádóit csak a felső teste vonzotta. S ehhez a „fél” nőhöz itt is, ott is csak fél szerelem juthatott. Stekel szerint „ennek a lelki szerelemnek egy tisztán vallásos árnyalat felelt meg, aminek legmagasabb kifejezője a Madonna-kultusz. Ez a tisztán lelki szerelem ideje, azé a törékeny és sápadt szerelemé, amely nem kíván biztatást. Az alapja törékeny: megveti az érzékiséget... Szakadék támad a nemiség és a szerelem között, amikor megszületik a modern idők legégetőbb problémája: a nemek küzdelme.” Csak ezután, a nemi „reneszánsz” hajnalán kezd összeforrni a kettévágott szerelem két fele Amikor kihozza a feledésből az ókor műveit és bekebelezi őket a jelenbe, az eszményi szerelem hozzá szegődik a nő testéhez, s az égből leszáll a földre. Nem azért, hogy rabszolgája legyen, hanem hogy a teljes emberi lény életét élhesse, úgy testi, mint lelki vonatkozásban; mint aki elfoglalja azt a helyet, ami a nemi életben megilleti. Félezer éve annak, hogy az emberiség megtalálta az égi szerelem mellett a földit is. A szerelmet a gondolat reneszánszában méltó hely illeti meg a 15.-16. század legragyogóbb műemlékei között. Hosszú volt az út a légies Madonnáktól az olasz reneszánsz remek női testéig, mint ahogy minden szerves fejlődés útja lassú és hosszú. A reneszánsz művészete és irodalma új emberek műve, akik ismerték az egyéni szerelmet és visszahozták a vágyat a nő iránt, annyi fájdalmas mellőzés után.”

18

A „természeti népek” párválasztási szokásai Ez a gondolatmenet ugyan messze túlhalad az emberré válás évezredein, de globális vázlatossága ellenére elég reális képet ad a szexuális viselkedés történelmi alakulásáról. Amelynek kezdeteit az ún. „természeti népek” tanulmányozása révén is jobban megérthetjük. Életkörülményeik folytán ugyanis szexuális viselkedésük sok szempontból hasonlított a többtízezer éve élt embercsoportokéra, amíg föl nem fedezték őket (bár szexuális szokásrendszerük nyilván addig is lassú változásokon ment keresztül). Buda Béla (1988) azt írja erről, hogy „a természeti népek kultúráiban megtalálhatjuk a párválasztás minden formáját... a párválasztás minden emberi közösségben szociálisan szabályozott és ez a szabályozás erősebb a biológiai mechanizmusoknál. Talán egyetlen átvezető elem az állatvilág és az ember között..., hogy e társadalmak egy része nem igyekszik kontrollálni a gyermekkori és serdülőkori szexualitást; a fiúk és lányok korlátozás nélkül élhetik ki játékos próbálkozások formájában a bennük feléledő szexuális késztetést... ...Ismeretes néhány kultúra, amelyekben a partnerviszonyok zűrzavarosak, és a házassággal analóg partnerkapcsolat nem található meg. Ilyen például a ceyloni Nayar törzs esete, amelyben az anyaági nagycsalád gondoskodik a gyermekekről, a fiatal férfiak és nők egy közös, nagy házban alszanak, párjaikat alkalmanként váltogatják, szilárd uniót egymással nem képeznek. (Stevens, 1970). Még négy ilyen kultúra ismeretes, de több más kultúra is van, amelyben a gyermekek nevelésének gondja nem, vagy nem kizárólag a szexuális együttélést folytató párra nehezedik, és nem ez a pár a társadalom alapvető, gazdasági egysége sem. Ilyen például a Malinowski (1972) által leírt Trobriand-szigeti társadalom is. Ebből csak az következik, hogy a házasságot nem lehet a kultúra ismérvének tekinteni, habár nagyon elterjedt... Nem egy társadalomban tilos a törzs közösségén belüli házasság (az exogámia szabálya illetve az endogámia tilalma áll fenn).... Számos társadalomban a közösülés és a megtermékenyülés összefüggését nem ismerik; ilyenkor szellemi hatásokkal magyarázzák a megtermékenyülést. Az ilyen társadalmak rendszerint anyajogúak, lévén az anya kapcsolata gyermekével - a szülés eseményén át - kétségtelen. Függetlenül a gyermek nemzésének koncepciójától, minél inkább jelentősége van a közösségben a tulajdonnak, különösen a termelőeszközök tulajdonának, annál világosabban kidolgozottak a rokonsági viszonyok, amelyek az öröklési rendszerek vázát is jelentik... A tulajdonviszonyokkal rendszeresen együtt jár a nők megváltásának, megvételének intézménye. A nő ilyenkor mint munkaerő kap jelentőséget... Jellegzetes gazdasági szabályozottság alatt áll a többnejűség; ennek az intézménynek szinte szükségszerű feltétele a nők munkaerejének kihasználása. Ilyen esetben a nő „választásáról” alig lehet beszélni; kénytelen hozzámenni ahhoz, akinek szülei eladják A férfi választása sem pszichológiai értelmű; személyes kapcsolat a partnerek között alig van... mert kulturális kötöttségek, hagyományok és gazdasági erők ... írják elő a párválasztást.” (37-40. old.) A szexuális viselkedés humanizálódása Az eddigiekben vázolt, általában néhány tízezer évvel ezelőtti, bár a világ elszigeteltebb helyein nyomokban még ma is megtalálható, kezdetleges társadalmak kulturális kötöttségei és hagyományai (pl. a nemzés „szellemi hatásokkal” magyarázása) egyértelműen a vallási hiedelemvilágra utalnak, ami - tudományos ismeretek híján - az adott körülmények között a világban való eligazodás szükségképpeni próbálkozása volt. A szexuális viselkedés különböző korlátozásai, pl. az endogámia tilalma, s ezzel kapcsolatban az incesztustabu megjelenése, az (állat)ősök tisztelete stb., rendszerint animisztikus, vallási elképzelésekkel jártak együtt.

19

Az emberré válás során folytatódott az a folyamat, amely már az emberszabású majmoknál elkezdődött, vagyis a biológiailag mereven programozott, feltétlen reflexes, ösztönös szexuális viselkedés fellazulása, az ösztrusz eltűnése és a csoportnormák szerinti szexuális viselkedés megtanulása. Kivételek és visszaesések persze előfordultak, de a szexuális viselkedés szocializálódása a közösségek gazdasági és strukturális fejlődésével párhuzamosan egyre erőteljesebben érvényesült, s ezzel az ember pszichoszexuális fejlődése új, magasabb szintre emelkedett. Ezzel együtt természetesen a nemek viszonya is változott: a kezdeti matriarchátus a vadászfegyverek, a halászati, s később a mezőgazdasági termelőeszközök fejlődésével kialakuló férfi magántulajdon következtében helyet adott a patriarchátusnak. A csoportházasságés kommunaszerű szexuális együttélésekből fokozatosan kialakult a párok tartósabb együttélése, a férfi nemzésbeli szerepének felismerésével pedig a szülőség és a család megjelenése. A kialakuló családok eleinte poligám párkapcsolatokon (poliginián és poliandrián) alapultak; a magántulajdon és patriarchátus feltételei között pedig a többnejűség vált uralkodóvá. (Lásd: 1., 4. és 5. Dokumentum) 3. A szexuális viselkedés változásai az ismert emberi történelem során E hatalmas és szerteágazó történelmi témakör teljes és részletes bemutatása már csak azért sem indokolt, mert kitűnő könyvek egész sora vállalkozik ennek ismertetésére. A szexuálpszichológia szempontjából ezért elegendő lehet vázlatosan összefoglalni a jellemzőbb fejleményeket, s azokat néhány szemelvénnyel illusztrálni. Az összefoglalás többek közt Lise Vincent Doucet-Bon: Le marriage dans les civilisations anciennes. (1975, Paris, Michel) könyve alapján történik. Doucet-Bon szerint a csere jelentőségét az ember korán felismerte; az istenek kegyét például csak áldozat ellenében vélte biztosíthatónak. A csere-elvet aztán a férfi-nő viszonyra is alkalmazták: a törzs csak akkor engedte át egy nőtagját más törzsbelinek, ha érte kártérítést kapott. Ebből származik a nászajándék szokása, aminek különböző formái voltak: pl. a leendő férj ajándéka a nő családjának; a család ajándéka a férjnek (hozomány); a férj ajándéka a feleségnek a nászéjszakát követő reggelen („Morgengabe”, „don du matin”) stb. Indiában a férfi tehenet ajándékozott a nő családjának, a nő pedig tüzet hozott az apai házból, mint az asszonyi szolgálat szimbólumát. Kínában a házasságkötés előtti, kölcsönös látogatások során sok ajándékot cseréltek: porcelánvázákat, bronztárgyakat stb. Hasonló volt a helyzet a germánoknál, a keltáknál és másutt is. Később egyes országokban a nászajándékot egyedül a nő hozta, míg a férj óvadékot helyezett letétbe a nő számára. Korunkban a nászajándékot inkább a házasságkötéssel kapcsolatos kiadások közös megosztása váltja fel; a cseréből részvétel lesz. Házasodási rítusok és tabuk A nőt a régi társadalmakban főleg a reprodukció szempontjából tartották nélkülözhetetlennek (lásd: a női termékenység kultusza). Kezdetben a nőket gyakran egyszerűen elrabolták, később megvásárolták. Hamarosan kialakultak a házasság körüli rítusok és tabuk. (Exo- és endogámia, incesztustabu stb.) A matriarchátus, vagy annak nyomai sokhelyütt fellelhetők, de a nők a magántulajdonon alapuló társadalmakban a férfiak felügyelete alá (sőt, tulajdonukba) kerültek. Az ókori Rómában a „pater familiae” hatalma korlátlan volt. A tulajdon és az öröklés miatt a férfi szüzességet követelt meg leendő nejétől (fordítva soha). A néhol szokásos, jegyesség alatti nemi kapcsolat elsősorban a női termékenység próbája volt. Babilonban és másutt a szüzességet a termékenység istennőjének áldozták. A tulajdonnal
20

rendelkező férfi a felesége mellett ágyasokkal és rabszolganőkkel hált. A földesuraknak sok helyen joguk volt a férjhez menő lány első éjszakájára (ius primae noctis). E szokás héber eredetére Tobias könyve vet fényt, de Indiában, Afrikában és másutt is szokásban volt. Egyes kultúrákban a feleséget a férj éjszakára átengedhette a vendégnek. A szerelemnek alig volt szerepe az ókori házasságban; legfeljebb elszigetelten fordult elő. A házasságtörés ószövetségi értelmezése szerint a férfi csak akkor követi el, ha más feleségével (vagy jegyesével) közösül; a feleség viszont akkor, ha bárkivel szeretkezik a férjén kívül. A szülésre képtelen nőt el lehetett kergetni. A kereszténység első századaiban még vitatták, hogy van-e a nőnek lelke. Az ókori Kína jogrendje szerint közrendű ember két nővért vehet feleségül. Egy főtiszt két nővért és egy sógornőjüket; egy nagy úrnak 9 felesége lehet, az uralkodónak pedig legfeljebb 36. „Főfelesége” azonban mindenkinek csak egy lehet, ő az „igazi” feleség. (Ezért a kínaiakat sokan monogámnak tartották.) A párválasztás egyik fő szabálya Kínában is az exogámia volt. A nemeket szigorúan elkülönítették: csak ünnepi alkalmakkor találkozhattak. Még a házastársak is ritkán láthatták egymást; néhány kivételtől eltekintve nem étkeztek együtt; az asszonynak tilos volt férje asztalához ülni. A „láb-tabu” folytán a lábat a nőnek el kellett rejteni (sőt, elcsökevényesíteni). A „szex-tabu” folytán csak bizonyos napokon volt szabad házaséletet élni. A meddőség nagy szégyen volt. A feleségeknek nem volt szabad féltékenykedniük egymásra. Egész éjszakát csak a „főfeleség” tölthetett a férjével, a többiek csak perceket. A feleségek csak hívásra, szépen felöltözve léphettek férjük szobájába. A házasságkötést a szülők intézték, hivatásos közvetítő segítségével. Férjéhez csak a házasságkötés után 3 hónappal került, s attól kezdve anyósa irányította életét. Indiában már a Védák keletkezésének korában szigorú patriarchátus uralkodott. A „Manu törvénye” című szent könyv szerint a nő mindig kiskorú és az apa illetve a férj gondnoksága alá tartozik. Rendszerint már csecsemőkorában kijelölték számára jövendőbeli férjét, a házasság így kötelező volt. A válást nem ismerték. Ha a férj fiúgyermek nélkül halt meg, fivére nemzhet az asszonynak egy fiút. De az özvegy választhatja a halált is (abban a hitben, hogy a túlvilágon folytatják a házasságot). A nő számára a férj valóságos isten. A házasságtörő nőt kutyákkal marcangoltatták szét, vagy tüzes vaságyra fektették. A férfi hűtlensége viszont bocsánatos bűn. A nő házasság előtti szüzessége kötelező. Házasodni csak azonos kasztbelivel szabad. A lányt 12 éves kora táján vezették férje házába. A házasélet csak a kijelölt, havonta 16 napon volt szabad. Az ókori Egyiptomban II. Ramszesz idejében még a lányok kezdeményezték a házasságkötést, a gyerekek pedig az anya nevét viselték, ő rendelkezett velük (a matriarchátus maradványaként). A házasság első éve próbaidőnek számított. A férj félrelépései nem zavarták a feleséget. A család itt is a szociális rendszerrel együtt fejlődött. A legrégibb dokumentumok szerint az asszony anyagilag sem függött férjétől, mert nem volt vagyonközösség. A patriarchátus az 5. dinasztia idején alakult ki. Ettől kezdve a nő hűtlenségét szigorúbban büntették (orrlevágás, elzavarás). Ha a fáraónak legálisan csak lányai születtek, ezek házasságot köthettek a fáraó illegális fiaival (= testvérházasság), így az utóbbiakból király lehetett, s felvehették a „Thoutmosis” nevet. Ami Görögországot illeti, Homérosz művei (Iliász, Odysseia) írják le a házasság eredetének mítoszát: a föld (a nő) egyesülését az éggel (a férfival). Az Iliászban az istenek (Zeusz és Héra) házasságát is leírja. A házassági szerződést a leendő férj a nő apjával szokta megkötni. Ez alkalomból ajándékokat cseréltek. A lánynak szűzen kellett a házasságba mennie. A legyőzött ellenség asszonyai és lányai a győztesek rabszolgái és ágyasai lettek. Az athéni városállam korában romlott a „szabad” nő helyzete; úgyszólván ki sem léphetett a házból, nem vehetett részt a közéletben; férfitársaságban csak felszolgáló lehetett (kivéve a hetérákat).
21

A feleséggel alig volt miről beszélni. ha végig tűrte az idegen ölelését és ezzel szolgálta az istennőt. hogy közösüljön vele. Szerinte a germán az egyetlen barbár nép. de nem prostitúciónak nevezhetünk. az ebből származó gyermekek azonban törvénytelenek. akik méltóságukon alulinak tartják a nép közé vegyülést. Arisztotelész a barátságot tartotta a házasság alapjának (de azért a férfié a vezető szerep. Az ókori germánok életét főleg Tacitusz műveiből ismerjük. Már több utalás történt arra. A folyosókon. amikor nehéz különbséget tenni köztük. A lovagkorban a feleség a nászéjszaka után birtokot kapott a gazdag lovagtól. e szavakkal teszi: Vedd Mylitta istennő nevében. gyakran okosak és híresek voltak (pl.. Mert hiszen a különböző vallási ünnepségek. az örökös biztosítása. életben maradhatott). hogy a házasságkötés előtt (ha egyáltalán sor került valami hasonlóra) a fiúkat és lányokat az adott kultúrában kialakult szokás szerint vagy igyekeztek távol tartani egymástól. alatta és utána is. gátlástalan szexuális viselkedés nélkül .. Csak. hanem előtte. Orgiák nincsenek.. mert „az erény elvesztésére nincs kegyelem”. hogy a válogatatlan odaadás nagyon határozatlan fogalom. válogatást nem (vagy alig) ismerően. Szokrátesz már a nemek egyenlőségéről beszélt. Legyen bár ezüst.A feleség fő feladata a gyermekszülés. vagy kegyetlen próbáknak vetették alá (ha kibírta. térhet haza a tűzhelyéhez. Norman Hair egyik legelfogadhatóbbnak tartja. Hasonló a helyzet a felnőttek házasság nélküli (vagy azon kívüli) szexuális viselkedésének megítélése terén. A nő nem tulajdona férjének. ám a szexuális viselkedés nemcsak házasságban fordul elő. Prostitúció: a test áruba bocsátása A különböző népek és korok házasodási szokásait szinte vég nélkül lehetne folytatni. minden babiloni nő tartozik legalább egyszer életében Aphrodite szentélyéhez járulni. Aspasia. a többieket kirakhatták (Tajgetosz). vagyis válogatás nélküli. A házasságtörő nőt leborotválták és pellengérre állították.. A „legális” házasságok mellett a szegényebb szabadok körében elterjedt a ceremóniák és ajándékok nélküli házasságkötés. Mikor az idegen a pénzt odaveti a nőnek.” Hozzáteszi azonban. aki a babiloni vallási prostitúciót így írja le: „.amit legfeljebb promiszkuitásnak. Sok asszony gyűlik össze Aphrodite szentélyénél. megengedték szexuális próbálkozásaikat. Periklész kedvese).) mintájára .. hogy „a prostitúció a test kihasználása. hogy ott nemileg érintkezzen egy idegennel. a kiválasztott nő nem jogosult azt visszautasítani. A nőnek követnie kell az idegent.. amelyek a nőkhöz vezetnek. Az időszámításunk előtti évszázadokban a görög nők helyzete javult. s igazi szerelem inkább csak férfiak között lehetséges. A hetérák szabadabban mozogtak. Ugyancsak Hair idézi a „történetírás apját. egész sor rabszolgától kísért diadalkocsiban érkeznek a templomhoz. amely a házasságban egy nővel megelégszik. mások mennek. Herodotoszt”. pénzkereset céljára. s nem háríthat el senkit sem. tárgyak cseréje. Ehhez egy fiú kellett.. vagy népi mulatságok sohasem múltak el orgiák. amíg egy idegen pénzt nem dobott neki és nem kísérte ki. nem talált férjet. Aphroditét a babiloniak valóban Mylittának nevezik. hogy válasszanak közülük. addig nem térhet haza. sőt. Némelyek jönnek. Erre a nők is rájöttek. mert ez a pénz szent pénz. A házasságkötés alapja: állatok. Ám vannak olyan helyzetek is. ajándékcsere (hozomány stb. Az ókorban a rabszolganők szexuális kizsákmányolása mellett már egyre többen rájöttek. Pláton szerint a nő is nevelhető.a házasságkötési ajándékozás. Mi a prostitúció? Ennek lényegéről sokféle teória és magyarázat született. szalaggal a hajában. a házasságtörés ritka. Sokan. idegenek sétálnak. A lány szüzességét igen szigorúan vették: aki elvesztette. hanem munkatársa. Ha egy nő leült az Aphrodite szentélyben. vagy réz az odadobott pénzdarab. Így jött létre a prostitúció.a szexuális szükségletek összeházasodás nélküli kielégítése is ajándékot érdemel (az árucsere elvének megfelelően). vagy elnézték. hogy .” 22 .

Az athéni köztársaság államférfiai ilyen nőket tartottak barátnőül. Kon: Kultúra .” (344348.. a többiek pedig a közkatonákat szolgálták. aki pénzzel és ékszerrel viszonozta szolgálatukat.. De az ókori Rómában és környékén szintén sok bordélyház volt. karneváli kultúra. még a hatóságok felett is. akik szépségük és finom modoruk által tűntek ki. de a lényege változatlan marad. s szexuálisan is kiszolgálták az idegent. Változatos formákat ölt. A feudális társadalomban azonban a hivatalos aszketizmus mellett teljesen legálisan létezett még a. egyiptomiaknál és a hinduknál is. görögöknél. ami magyarázza a vállalkozóik tekintélyét és hatalmát. Érthetőnek tartja.) c. mivelhogy az szerinte akadályozza a vallási kötelességek teljesítését. stb.. „A prostitúció szervezkedik és letelepszik külön házakban. ünnepségeken. s nemcsak a „paráznaságot” ítélte el.. Sz. a híres törvényhozó alapította az első nyilvánosházat „Dikterion” néven. hanem a szerelmet is. a hercegek. a vallási szervezetek oltalma alatt. Az első osztályba tartoztak a „hetérák”. tehetsége és képzettsége szerint. sőt. Tehát a szexuális magatartást is gondosan szabályozták (tiltották a nemi érintkezést a böjt és számos keresztény ünnep alkalmával..) A középkorban főként a keresztes hadjáratok korában virágzott a prostitúció: a hadsereget csoportosan nyomon követték ezek a nők. old. akik hasznosnak találván a szokást. A papság is minden szégyenkezés nélkül szedte e tisztátalan eredetű jövedelem adóját. a rómaiaknál. a hatóság. Ők elégítették ki a „nép étvágyát”. old. később táncoltak és énekeltek. s ezek valóságos bizalmasaik. Persze nemcsak Athénben voltak hivatásos prostituáltak. orgiasztikus ünnepek hagyományait folytatva megengedte a meztelen test bemutatását. valamint a szexuális érzelmek nyílt kifejezését.000 aranyat szedett be évi adó gyanánt. hogy voltak nők.. az egyházi zsinatok alatt és a vendégfogadók környékén.” (151-152. Nyomait megtaláljuk a föníciaiaknál. minden szégyenérzet nélkül. Szállásuk rendszerint a kikötők körül helyezkedett el. és a szertartásos inverziót (férfiak női ruhába öltözését és fordítva). Ebben háromféle nő szolgált. Még elég rangos. hanem Korinthoszban és Spártában is. A középkori karnevál az ősi. A legalsó szinten voltak a dikteridák. hogy valóságos rituális prostitúcióvá vált.) A szexuális viselkedés története Nagyon jó áttekintést ad a szexuális viselkedés történetéről I.Hair szerint kezdetben az ilyen jelenetek a nagy vallási ceremóniáknak csak mellékes részei voltak. Sixtus idejében 20. (Ezt jól igazolják a Pompeiben feltárt leletek. könyvének 4. A pápai kincstár IV. Békésebb időkben pl. „Másrészről a lebujok gazdái kötelesek voltak az uralkodók és azok meghívott vendégei részére ingyen átengedni a kiválasztott nőket. de másodosztályú „művészek” voltak az aleutridák. a meztelenség tabu lett. de később ez a szokás elterjedt úgy.” A bordélyházak felügyelőinek mindig alkudozniuk kellett a bordélyházak uraival. sőt. Athénben Szolon.. akik közül egyesek a tiszteket és nemeseket. akiket megtanítottak fuvolázni.) 23 . s a mainzi érsek legnagyobb bevétele a nyilvánosház után beszedett adó volt. segítőtársaik lettek.szexológia (1981. császárok is szívesen látogatták a nyilvános házakat. Főbb gondolatait érdemes ismertetni és idézni: „A középkori kultúra viszonya a szexualitáshoz közismerten ambivalens volt.. A hivatalos keresztény erkölcs aszkétikus és antiszexuális volt. „végleges hivatásul választották a paráznaságot”. vásárokon.). a farsang idején. Kossuth K. sőt. Hair szerint lassanként kifejlődött valami céhrendszer-féle is. A nemi élet egyetlen igazolása a fajfenntartás maradt. fejezetében. az egyházi házasság keretein belül. Ezek a telepek nagy bevételi forrásokat jelentettek. mindenütt működtek a prostituáltak. az állam.

amiben a pedagógusok már nem „bocsánatos gyermeki vétket” látnak.tehát valamilyen liberalizálódás is megkezdődött. vagy ellenkezőleg. amelynek fő képviselői a francia libertinusok voltak. egyre inkább meggyökeresedik az a vélemény. feudális elit számára volt hozzáférhető és nem sok köze volt a reális. mint azt a francia filozófus.. ha egy megalázott szexuális objektummal 24 . A század elején azonban a szentimentális és romantikus írók műveiben a szerelem még deszexualizálódik.A szerelem a középkorban a trubadúrok.. a 19. a német romantika teoretikusa írta. század közepe táján kerülnek kereskedelmi forgalomba a tömegesen gyártott gumióvszerek. az antiszexuális repressziók fokozódását. hogy szexuális önérvényesítésében gátolja a nő iránti tisztelete. Az elfojtott és kiszorított szexualitás ugyanakkor sajátos szubkultúrát alkot. ismét üldözni kezdik az élet testi és érzelmi oldalát. században előbb csak nyilvános helyeken tiltják a meztelenséget. M. századi orvosi könyvbe is bekerült).. old. Schleiermacher. A 16. A szexuális viselkedés alakulásának ellentmondásos tendenciáit jellemzi. az érzékiséget „isten felfedezésének” szintjére szeretnék emelni.) A liberalizálódás kezdetei A represszív nemi erkölcs és az antiszexuális agitáció azonban nem akadályozta meg. mint azt az ugyancsak francia történész.-18. Mint Freud írta: a férfi úgy érzi.. (Ennek tanúbizonysága. nagyon előmozdította a női frigiditás elterjedését. Az újkori polgári kultúra lerombolta ezt a bipoláris építményt. akit persze bebörtönöztek és írásait is üldözték.” (153-157. Az önmegtartóztatás . Az irodalomban a nő az angyali tisztaság megtestesítője. Az emberek szégyellni kezdik a testüket. hanem a legszörnyűbb bűnt. A pedagógiai érvek mellett már ál-orvostudományi érveket is felsorakoztatnak. éjszakai öltözetek.. majd az egyedül levő ember számára is „illetlennek” tekintik. hogy az ifjúkori vágyakat nem lehet elfojtani (Fallopius a 16. hétköznapi magatartáshoz. Ennek egyik jeleként fokozatosan megszűnt a szűzlányokat elcsábító férfiak felelősségre vonása. Flandrin állítja?” Az újkor mindenesetre fokozatosan „szekularizálja” (evilágivá teszi) a szexualitást és egyre inkább szétválasztja a nemzést és az élvezetet. és ebben a tekintetben csak akkor tud teljesen kibontakozni. Ezzel párhuzamosan a házasság-kötésekben résztvevő férfiak életkora is növekedett. hogy az onánia veszélyes betegség. Ám amikor a keresztény aszkézist az önkorlátozó.. hogy nehéz eldönteni: „Vajon a polgári korszak beköszöntése egyúttal a nemi erkölcs fokozatos liberalizálódását. század elejére orvosi-biológiai imperatívusszá válik. A megjelenő pornográf írások és ábrázolások e szubkultúra patriarchális jellegéről tanúskodnak.. hogy a rendes nőknek egyáltalán nincsenek szexuális vágyaik (ez egyébként számos 19. századi pedagógia ragaszkodik az elfojtáshoz. hogy jelentősen növekedjen a házasságon kívüli terhességek és szülések száma . polgári morál váltja fel. vagyis az eszményített úrnőjüknek hódoló lovagok dalainak formájában jelenik meg. A szerelem kultuszát misztikus hangulatok hatották át.. században a maszturbációt. amely őrülethez és erkölcsi zülléshez vezet. Ezt főleg a fogamzásgátlás fejlődése teszi lehetővé. valamint a férfiak pszichikai impotenciájának kialakulását. Foucault véli.) Míg a középkori egyház úgy vélte. mint azt F. melynek két ellenpontját az aszkézis és a karnevál képezte.. a kultúra erotizálódását jelentette-e. „Az az elképzelés.18. században megjelennek a különböző hálóruhák. a 19. a nőket egyrészt a szükséglet-kielégítés eszközének tekintik.. „Ez a líra azonban csupán egy szűk. addig a 17. például de Sade márki.. mint a pénisz megnövelésének módját ajánlotta).. Már a reneszánsz korabeli humanisták is megsemmisítő bírálatnak vezették alá a szerzetesi aszkézist és az önmegtartóztatáson alapuló erkölcsöt. másrészt képtelennek tartják a szexuális élvezetre. beleértve a szexualitást is. Ezzel párhuzamosan hirtelen fokozódik a maszturbáció vallásos elítélése.. hogy a 18.

különösen a szexualitás terén. a férfiaktól pedig az erőt.” (164. A polgári renden belüli rétegekben is a belházasság volt az előírás. Megvolt még a kettős morál. században ez még csak a férfiak szempontjából volt szembetűnő. Szerinte ugyanis a férfi szexualitásának „perverz összetevőit” nem képes kielégíteni egy általa tisztelt nővel.. A 19. hogy a szülői döntésnek a gyermekek ellenálltak volna. vagy „férfi sovinizmus” olyan beállítottság. Az uralkodói házakban a házasságot nemegyszer már gyermekkorban létrehozták. Így csak az érvényesülhetett.van dolga. hogy valaki férfinak. old. a nőket pedig alacsonyabb rendűnek tartja. mind a szexizmus kezd háttérbe szorulni.” (46. Még azonos rangszinten belül is elkülönültek vagyoni rétegek. amelyekben a házasság szinte endogám volt. a férfiak „félrelépései” bocsánatos bűnnek számítottak. az értelmet és uralkodást várták el. de azért a közéletben. A munkásmozgalom és a nőmozgalom új erkölcsi elveket kezdett hirdetni.) Később. A patriarchális társadalmakban a nőktől elvárták. Számukra azonban kötelező volt a hűség (a szexuális kizárólagosság értelmében). bár e hivatkozás nyilvánvalóan indokolatlan. hogy passzívak.. amely a férfiakat alapvetően magasabb rendűnek. mert nem tartották őket normálisnak és egészségesnek. (Ennek jó példája az „orleáni szűz”. Az iparosodás és városiasodás a nemek viszonyát is egyre inkább átalakította. hogy „az arisztokrácia és a polgári osztály házasságát vagyoni és hatalmi megfontolások irányították. A nőies férfiak és a férfias nők tehát sikertelenek maradtak. bár e szerződést 25 . akit férfiassága miatt eretnekként megégettek.) A nemek esélyegyenlőségének ellenfelei mindig a „természetes nemi különbségekre” szoktak hivatkozni. bár már a nők is kezdtek önállósodni. A hagyományos nemi szerepek az ipari társadalmakban reformok sorozata révén kiegyenlítődnek. vagy nőnek született. A gyermekeket és fiatalokat is ennek megfelelően nevelték. aki eleget tett az elvárt nemi szerep kívánalmainak.) Érdekházasságok és romantikus szerelem Buda Béla (1988) megállapítja. diplomáciai okokból. az oktatás és a kultúra fejlődésével egyre szélesebb körben elterjedt a romantikus szerelem kultusza. az adott társadalom jellegének és igényeinek megfelelően. hanem elsősorban az. A nők szabadságjogainak fokozatos növekedését sokan ma is a férfiak szabadságcsökkenéseként értékelik (pl. a munka világában és a magánéletben egyaránt fellelhető. Nagyon kevés dokumentált példát ismerünk arra. old. s pusztán a férfiak előjogait igyekszik védeni. Korunkban ugyan mind a kettős erkölcs. A nyilvánvaló testi különbségeket ugyanis különböző szociális szerepekkel kapcsolták össze. A viktoriánus korszakra a népesség gyors szaporodása mellett a prostitúció és pornográfia térhódítása volt jellemző. emberi jogaikat kezdték követelni a homoszexuálisok is. vagy több ember (s nem ritkán azok családjai) között.. Hasonló a helyzet a „kettős erkölcs” és a „szexizmus” viszonylatában. Néhány tanulság A vázlatos történelmi áttekintésből néhány érdekes tanulság adódik. A patriarchális társadalmakban a férfiak és nők viselkedését eltérő erkölcsi normák alapján ítélik meg: ezek a normák a nők számára sokkal szigorúbbak.. A szexizmus. hogy az adott társadalomban mit vártak tőle. s erősödött az egyéni fejlődés igénye. mint férfitől illetve nőtől. a fogamzásgátlás vagy a terhesség-megszakítás terén). engedékenyek és szolgálatkészek legyenek. A szexuális viselkedés alakulását nyilván nem csak az határozta meg. A házasság sajátos szerződés két. s kezdett kibontakozni a szexuális reformokért vívott harc. nagypolitikai.

old. McLaren könyvének alapvető állítása. A házasság és annak társadalmi szerepe sokat változott a történelem során. században (2002. hogy ez is többféle lehet. mert szerinte az elfojtás régi formái helyett az ellenőrzés újabb formái jelentek meg . Osiris K. E.a liberalizálódás: a szexuális kapcsolatok létrehozása egyre könnyebbé válik. két. „aberráltnak” tartott viselkedések miatt.) c.) Ennek megfelelően szociális és kulturális összefüggésekben kell vizsgálni a korszak nyugati szexuális szokásait. században Ez a folyamat természetesen még a fejlett. különböző szakkönyvek ezt szemléletesen mutatják be. Ez utóbbi összefügg a házasság és család válságával. nyugati társadalmakban sem zökkenőmentes. az újszülöttek védelmét. amely már-már minőségi változást eredményez a nemek viszonyában: a patriarchátus helyébe egyre inkább a nemek egyenlő esélyein alapuló társadalmi rendszer lép. hogy az elfojtás viktoriánus korszaka után felszabadult világban élünk. a magányos és „szingli” életformák. és 10. a fogamzásgátlás és a nemi úton terjedő fertőzések elleni védekezés technikailag biztonságosabbá válik. például a maszturbációk és egyéb. században is előfordultak. hanem „valójában társadalmi termék. hiszen pl. amely „azokról a pánikjelenségekről és örömökről szól. teret nyer a premaritális és extramaritális szex. század folyamán a szexualitáshoz kapcsolódtak. a poliandriát (egy nő és több férj). bűnösnek és „deviánsnak”. Az ismert történelem során mindegyik előfordult. Szexualitás a 20. s igyekezett szabályozni a házasságokat. Korunk felismerhető trendjei a szexualitás terén Korunkon szélesebb értelemben véve a 20. a nők. részben ennek és a művi abortuszok elterjedésének következtében a születések száma és a népesedés üteme visszaesik. bár kétségtelen. az alap-tendencia . Dokumentum. (Lásd: 3.” (12. valamint a csoportházasságot (több férfi és több nő).többnyire nem foglalták írásba. nem rokon család kapcsolatát és 2. Az újszülöttek védelméhez pedig szükség van együtt maradó és együttműködő szülőkre. bár inkább a szexuális reformok folyamatának fokozatos erősödéséről van szó. bár ma már sok egyedülálló szülő is képes ezt biztosítani. amit az együttélések kísérleti formáival próbálnak áthidalni. amelyek a 20. Az első cél eszközei az incesztustabu és az endogámia tilalma. s a szexuális viselkedés alakulása terén jelentős változásokat figyelhetünk meg ebben az időszakban. amelyek nélkül nagyobb szociális egységek nem jöhettek volna létre. könyve. A házasság hagyományosan két fő szociális célt szolgál: 1. századot és a legújabb századfordulót értjük. Úgy tűnik. ám éppen ezek a változások tanúsítják életképességét. hogy a férfiak és nők számaránya nagyjából egyenlő). M. a könnyen felbomló és ritkuló házasságok mellett egyre szaporodnak az „illegális” együttélések. Foucault-ra hivatkozva tévedésnek tartja. Elméletileg négy fő házasságformát ismerünk: a monogámiát és a poligámia 3 formáját: a poliginiát (egy férfi és több feleség). hogy a szexuális viselkedés nem biológiailag meghatározott. ugyanakkor az idősek aránya növekszik.főleg a nyugati társadalmakban . amely az egyén és a társadalom stabilizálásában nyilvánul meg. Mindezt sokan már „szexuális forradalomnak” tartják. A társadalom azonban mindig fontosnak tartotta.a status quo 26 . a fiatalok és a szexuális kisebbségek egyre bátrabban követelik és szerzik meg jogaikat . a polgári házasság viszont felbontható és megismételhető stb. a katolikus egyház szentségnek és felbonthatatlannak tartja.) 4. ma azonban világszerte a monogámia a leggyakoribb. Haeberle szerint csak a monogámia jelenthet esélyt a női egyenjogúság megvalósítására (amit egyébként az is alátámaszt. Ilyen többek közt Angus McLaren: Szexualitás a 20.” Ilyen pánikjelenségek persze már a 19.

mint Marie Stopes. Ez alól csak néhány kivétel akadt. Havelock Ellis. A két világháború között fokozódtak a nemzedéki feszültségek. Rámutat. a szexuális problémákról folytatott „diskurzus” része lett az általa leírt valóságnak. Th. Marie Stopes. Az előző századforduló körül különösen sok vita folyt a gyermeki szexualitásról (főleg a maszturbáció kapcsán). Így inkább csak az angolszász nyelvterületen váltott ki nagy visszhangot az a gondolat. s a szüzességre különösen a vagyontalan lánynak kellett vigyáznia. Magnus Hirschfeld. valamint a homoszexualitásról. Premaritális szex és fogamzásgátlás A házasságkötések aránya a két világháború között emelkedett. első művei a szexuális élet különböző problémáiról. Az első világháború aztán kifejezetten pánikot keltett a régi erkölcsöket féltőkben. Maga a házasélet is viszonylag ritkán jelentett még szexuális kielégülést a nő számára. a születésszabályozás legismertebb propagátora szerint a nők 70-80%-a nem jut kielégüléshez. mert ha várandósan cserbenhagyták. kötete. amely azonban a nácizmus uralma alatt elvesztette létalapját. a születési ráta mégis csökkent. partnerének sietsége és figyelmetlensége miatt. Bár a családtervezés szakértőinek üzenetei még az 1930-as években sem jutottak el a tömegekhez. a fiatalok lázadóbbak lettek. Minthogy a férfiak milliói vesztek oda. Dokumentum) 27 . A szexuális felvilágosításokat persze többnyire romantikus és vallásos terminológiába öltöztették. míg a többit a „Szexuális Perverziók Poklának” tartotta. Sok munkáslányt a gazdasági szükségszerűség hajtott a házasságba. Korábban azzal vádolták a fogamzásgátlást alkalmazó nőket. aligha tudott férjhez menni. A párok ugyan csak hónapokig. van de Velde: A tökéletes házasság élettana és megvalósítása c. s bár a megbízható fogamzásgátló eszközök csak nehezen voltak elérhetők. vagy több mint egy évig tartó együttjárás (vagy éppen jegyesség) után mertek csak közösülni. Iwan Bloch és mások nagy vitákat kiváltó. hogy az ideológia és a viselkedés kölcsönhatásban állnak egymással. vagy a szerető illetve prostituált szerepkörébe. hogy a családi boldogságot éppen az veszélyezteti. s ezt követte hamarosan van de Velde: A házastársak elhidegülése c. hogy a házasság sikerének fokmérője a házaspár szexuális életének minősége. ha a nő retteg a nem kívánt terhességtől. hogy a házasság mindkét fél számára szexuálisan kielégítő legyen. de ugyanígy nőtt a házasság előtti szexuális kapcsolatok arányszáma is. mert ezzel lehetett megnyerni a közép. Van de Velde is a szexualitás „normális” (vagyis heteroszexuális) formáit „Szent Földként” írta le. a nőnek pedig passzívnak és odaadónak. könyve különböző nyelveken számos kiadást megért. Ekkoriban indult virágzásnak a szexuális felvilágosító irodalom. tehát pl. Legtöbb könyv azonban nem haladta túl azt a meggyökeresedett előítéletet. hogy a házastársak szexuális harmóniája legalább olyan fontos. amely igyekezett elősegíteni. a prostitúcióról és nemi betegségekről. (Lásd: 7. mint a társas higiénia. a szaporodás létfontosságú lett. a férfinak kell aktívnak és kezdeményezőnek lenni. hogy a nemi szerep biológiailag meghatározott.és felsőbb osztálybeli olvasókat. vagy Margaret Sanger viszont azzal érveltek. Az 1920-as és 1930-as években erősen szaporodó szexuális tanácsadó könyvek van de Velde mintájára igyekeztek ránevelni a férfiakat partnereik kielégítésére. és 8. Ekkoriban jelentek meg Sigmund Freud. bátrabban igyekeztek önállósulni. például Wilhelm Reich könyvei és „szexpol” (szexuálpolitikai) mozgalma.védelmében. A holland nőgyógyász. Az orvosok tehát kezdték elismerni. s már 1928-ban magyarul is megjelent. hogy ők „a család önző ellenségei” A női emancipáció olyan képviselői. kevésbé titkolták szexuális kíváncsiságukat és igényeiket.

A nőkkel kapcsolatban a vaginális (vagyis közösüléses) orgazmus Freud és követői által érettnek és elérendőnek tartott követelményét éppúgy indokolatlannak ítélte. amelynek egyik végén a kizárólag heteroszexuálisok. aki elsőként mérte fel átfogóan és objektíven az USA felnőtt lakosságának szexuális viselkedését. a legtöbb orvos is felforgatással gyanúsította őket. sőt. A Freud által fontosnak tartott. század folyamán egyre inkább befolyásolta a szexológusok (mint kutatók. a konzervatív közvélemény. Ez nem azt jelenti. Alfred C. Kimutatta. nyugati nemi normák a 2. hogy a maszturbációval elért klitorális orgazmus infantilis vagy káros lenne a nők számára. Kinsey kiderítette. Kinsey az 1930-as évek végén kezdett interjúkkal adatokat gyűjteni néhány munkatársával. mint azt. akik többé vagy kevésbé mindkét nemmel képesek szexuális élvezetekhez jutni. hogy a 2. az USA több államában még büntették is. „A pszichológusok a „házasságtörést” az éretlenség jelének tartották. Pedig sokak szemében gyanúsaknak tűntek. a nőknél pedig még ennyi sincs. helyen áll a maszturbáció.A szexológusok hatása A nyugati társadalmak embereinek szexuális beállítottságát és viselkedését a 20. A nácizmus ezt ki is használta. A „nagy népszerűségnek örvendő. sok gyermek született („baby boom”) és viszonylag kevesen váltak el. Épp ellenkezőleg: az orgazmuskészség maszturbálás révén történő kialakítása megkönnyíti a partnerrel történő kielégülés elérését. Kinsey felvázolta a szexuális viselkedés skáláját. Ugyancsak McLaren állapítja meg. mert tabutémákról szóltak. A házasságon kívüli kapcsolatokat McLaren szerint elvileg még az 1950-es években is szigorúan vették. kisiskolás kori „latencia periódus” Kinsey tapasztalatai szerint nem létezik. világháború utáni évtizedeket az egymásnak ellentmondó kulturális áramlatok sokasága jellemezte. s gyakran üldözésben részesültek. hogy ennyi férfi homoszexuális. mert ugyanezek a férfiak többnyire nőkkel is kielégültek. a nőkét 1953-ban). tehát inkább valamennyire biszexuálisok. Kinsey meglepő megállapításai ellenére a hagyományos. hogy adatai szerint a férfiak 37%-ának már volt orgazmusa egy másik férfivel. mint akik későn kezdték. Ez Sigmund Freud műveire éppúgy vonatkozott. hogy a közösülés a férfiak szexuális kielégülése terén csak a 4. a konzervatívok szemében felforgatónak számított Mások viszont ünnepelték és fel is használták a nagyobb szexuális szabadság elérése érdekében. hogy az „egészséges” szexualitást kikezdték a tudósok sajátos megfontolásai. Szakított a „spermatakarékosság” elvével is. évtizedekre visszavetve Európában a szexológia fejlődését. a másik végén a kizárólag homoszexuálisok találhatók. nevelők és gyógyítók) működése. hiába adtak ki tudományos könyveket és folyóiratokat. primitív pszichoanalízis” híveinek alapelve. az egyházak. Hiába alapította meg Magnus Hirschfeld 1919-ben Berlinben a világ első szexológiai intézetét. hogy a házastársak és a gyermekek „tanuljanak 28 .” Kinsey viszont cáfolta azt a feltételezést. rendeztek nemzetközi szexológiai kongresszusokat. hogy a nemi életüket legkorábban kezdők később is sokkal tovább aktívak maradnak és minden szempontból sikeresebbek. mint számos kortársára. Ekkoriban kezdtek szaporodni Amerikában a házassági tanácsadók és a házassági kézikönyvek. s a fiúk szexuális igényei éppen a serdülő. A legnagyobb visszhangot Kinseynek az a megállapítása keltette. s a feldolgozott adatokat két vaskos kötetben publikálta (a férfiakét 1948-ban. világháború utáni években is szilárdnak látszottak: sok házasságot kötöttek. a szexuális viselkedés korán kezdődik.és ifjúkorban a legerősebbek. McLaren szerint közhellyé vált az a zavaros elképzelés. Adatai szerint a kizárólagosan homoszexuálisok aránya a férfiaknál nem több 4-5%-nál. a pollució és a petting mögött. köztük pedig azok. hogy a házasság előtti szexuális kapcsolatok vezetnek több és gyakoribb félrelépésekhez a házasságban. amely szerint az egyszer s mindenkorra adott szexuális energiát nem szabad eltékozolni. Kinsey.

) Reformok a nemek viszonyában . (Maga McLaren is a 20. Angliában azonban az 1957-ben megalakult „Wolfenden Bizottság” felülvizsgálhatta a homoszexualitásra vonatkozó törvényeket. alapvető átalakulása esetén beszélhetnénk. már 14-15 éves korban elkezdődött. Részben ezeknek köszönhetően a nők is bátrabban vállalkoztak a nem legalizált szexuális kapcsolatokra. részben a fogamzásgátló eszközök használatának elterjedése következtében. század egyik legnépszerűbb „kulturális mítoszának” tartja a 60-as években állítólag lezajlott „szexuális forradalmat”. hogy a világ fejletlen országainak gyors népességnövekedésében komoly veszélyt láttak. Ugyanakkor változott a tizenévesek helyzete is: a folytonos akceleráció miatt a pollutarche (első magömlés) és a menarche (első havivérzés) ideje évtizedenként négy hónappal korábbi időpontra tolódott! A randevúzás. old. Ezt az átértékelést aztán az európai országokban is követték.) Ezzel együtt a házasságkötés előtti szexuális kapcsolatok mind gyakoribbá váltak.és a terápiában A reformok viszont kétségtelenül szaporodtak a szexuálpolitikában és a törvényhozásban is. A házasságot kötők életkora az 1970es években emelkedni kezdett. (A világ túlnépesedése azóta is megoldatlan probléma. s vele a pettingelés (simogatás. szexuális forradalomról csak a nemek viszonyának gyors és társadalmi méretű. homoszexualitás A feminista mozgalom erősödésével aztán egyre több nő fölényben érezte magát. hogy a fiatalok érzelmileg függetlenedjenek szüleiktől. „A tizenévesek által tapasztalt zűrzavart csak fokozták a hozzájuk eljutó. s egyben partnerük elkötelezéséhez. s alig egy-két évvel később a koitarche (első közösülés) is megtörtént. Minthogy ugyanakkor a pornográf képeslapok. A házasságot és családot nem eredményező szexuális kapcsolatok így egyre elfogadottabbak lettek. s elérte.) A Kinsey-Jelentések nyomán komoly viták kezdődtek a homoszexualitásról is. Főleg a lányok törekedtek erre. 1952-ben az amerikai Pszichiátriai Társaság diagnosztikai kézikönyvében (DSM-1) még szociopátiás személyiségzavarként értékelték a homoszexualitást. csókolózás stb. Ezzel párhuzamosan az amerikai Pszichiátriai Társaság is módosította kézikönyvében a homoszexualitás megítélését. külön kell választani az erkölcsöt és a bűncselekményt. az így kialakuló szexhullámot sokan „szexuális forradalomnak” tartották. McLaren szerint „a szexuális szórakozás egyik módja volt annak. A nyomtatott és elektronikus médiumok ezt a szemléletet napjainkig is erősítik. Playboy című magazinja a férfiasság hagyományos normáit igyekezett erősíteni. ám ugyanakkor a szexuális kapcsolatok elkezdése egyre 29 . mert féltek a nem kívánt terhességtől és a gyerekkel egyedül maradástól. old. A férfimagazinok. egymásnak ellentmondó üzenetek. így az már nem számított személyiségzavarnak. A szexuális kapcsolatfelvétel azonban gyakran házasságot eredményezett. A lányok szexuális vágyaik és félelmeik között őrlődtek.” (216. holott a kettő nem ugyanaz. hogy modernizálni kell az elavult törvényeket. igyekeztek tapasztalatokat gyűjteni szeretkezési készségeik fejlesztéséhez. no meg a szexualitás nyílt ábrázolását kihasználó reklámok is elárasztották a piacot.) egyre korábban. de egyben jó szerető is és tudjon kielégülni a közösülésben. így Hefner 1953-ban indított. a férfiak domináns helyzete pedig megrendült. mert egyre többen ismerték fel. hogy 1967-ben a megreformált törvény már nem bűntette azt. akceleráció. Hivatalos oldalról ennek fő oka az volt.) Az 1960-as években megjelenő hormonális fogamzásgátló tabletták már akadálytalanul terjedhettek a nyugati világban. Az 1950-es évek második felében a fogamzásgátlás megítélésében is fordulat következett be. filmek és regények. Nőmozgalom.meg alkalmazkodni” természetes (vagyis hagyományos) szerepükhöz A nő legyen jó anya.” (214.

Dokumentum) Talán még nagyobb jelentőségű volt a szexológia fejlődésének az az iránya. Az egyetemisták és a már dolgozó fiatalok közül sokan egyszerűen összeköltöztek (aztán később vagy házasságot kötöttek. Ez az az időszak. Ugyanebben az időszakban a Nyugaton megjelenő szexuális felvilágosító könyvek már nemcsak a maszturbációt. Kinseynek azonban számos más követője is akadt. Köztük az egyik legismertebb Shere Hite amerikai szociológusnő 1976-ban megjelent könyve a nők szexuális életéről. Szexuális pluralizmus és „ellenforradalom” A 80-as években azonban sok szempontból megváltozott a helyzet. Mindenesetre az 1970-es években a nyugati társadalom elfogadta. Közben a feminista nőmozgalom folytatta küzdelmét a nők jogaiért és a művi abortusz legalizálásáért.fiatalabb életkorban következett be. 30 . Az első „Hite-Report” csaknem olyan feltűnést keltett. Az 1968-as diáklázadások során . nemi úton terjedő. 1995-ben pedig (Kínában) a második nemzetközi nőkonferenciát Kevésbé volt hatásos fellépésük a nők elleni nemi erőszak és a pornográfia ellen. ne háborúzz!) jelszavakkal a nagypolgárság erkölcseit bírálták. hogy negatív hatása mindmáig erősebb). moralizáló beállítottság újraéledéséhez. hogy 2004 végén már kb. gyógyíthatatlan járványos betegség. amikor a skandináv államokban már az 50-es években bevezetett iskolai szexuális nevelést 1969-ben Nyugat-Németországban is kötelezően előírták az iskoláknak. amely sok más ország nőszervezetének minta képe lett.és homoszexuális élvezetek illetve ingerlési módok közötti határokat. A 20. hogy a fogamzásgátlás. s ezzel mindjobban elmosták a hetero. megalapozva ezzel a modern szexuálterápiát. a járvány tehát változatlanul terjedt. mint a veszély leküzdésének fontosságára. s 2000-ben magyarul is megjelent. A Redbook magazin adatai szerint 1975-ben már a nők 90%-ának voltak házasság előtti szexuális tapasztalatai. hogy megerősítsék a hagyományos normákat Tény. mert a 60-as években és a 70-es évek elején a nyugati világ rendkívüli gazdasági fellendülést ért meg. az anális szexet is elfogadhatóvá tették. 1971) pedig a szexuális zavarok újszerű. a házasság előtti szex és az élettársi viszony. William H. sok nyelvre lefordították. A 60-as és 70-es években egyre-másra jelentek meg a szexológiai adatgyűjtések feldolgozásai. sőt. A gazdasági fejlődés lelassulása. valamint egy új. 40 millió HIV-fertőzött volt világszerte. 1966-ban megalakult az USA-ban a National Organisation for Women (Nemzeti Nőszövetség). vagy szétváltak). amelyben a szexuális reakcióciklus fiziológiai folyamatának egzakt mérési eredményeit mutatták be. Virginia Johnson 1966-ban publikálták Human Sexual Respons (Emberi szexuális reagálás) című könyvüket. Masters és munkatársa. Az alig 5 év múlva megjelent másik könyvükben (Human Sexual Inadequacy. 1975-ben megrendezték (Mexikóban) az első. majd néhány évvel később a férfiak szexualitásáról. halálos veszély hívta fel a figyelmet a szexuális kultúra terjesztésének. Az „új típusú szexuális történetek” McLaren szerint részben azért váltak elfogadhatóvá. a művi abortusz. hanem az orális szexet.a „Make love. amely a szexuális funkciózavarok gyógykezelésében hozott fordulatot a pszichoanalízishez képest. amely a liberalizmusnak kedvezett. század utolsó két évtizedében a konzervatívok a HIV-járványra hivatkozva mindent megtettek. A „szexuális ellenforradalomnak” így kettős. hogy a nők szeretnek a férfiak áldozataivá válni. az AIDS megjelenése biztos hátteret adott a konzervatív. not war!” (Szeretkezz. mint annakidején a „KinseyReport”. (Lásd: 22. Ám épp ez az új. valamint a homoszexualitás létező és nem büntetendő jelenség.amelyhez a melegek és leszbikusok is csatlakoztak . s az 1970-es évek elején ezt sokhelyütt el is érték. amely sokszor azt közvetítette. ellentmondásos hatása volt (bár kétségtelen. Egy amerikai nőgyógyász. gyors és eredményes párterápiáját ismertették.

akik néha. érzelmileg és/vagy szexuálisan nem kielégítő jellege. hogy itt nem pénzzel megváltott.és kapcsolatigényüket.és izgalomigénye. hogy lehetővé teszi a magányos vagy fogyatékos férfiak szexuális életét.) Vonzóvá teszi a prostituáltak „szexuális szolgáltatásainak” igénybe vételét. a szexuális szenvedélybetegek maximális igényei. vagy a „szexmániások”. hogy a 20. ellensúlyozza a házastársi szexuális kapcsolat hiányosságait. Az illegális együttélések mellett megjelentek a „nyitott házasságok”. s ha a szerelem elmúlik. feszültségek levezetésének ventillációs funkciója”. s így azt elviselhetőbbé teszi. az incesztusról és a pedofiliáról stb. a lófarok. valamennyire kielégíti testi közelség. A félrelépés hagyományosan a férfiak privilégiuma. hogy kiegyenlíti. Általánosságban megállapítható. A szexológiai kutatások fejlesztésének lehetőségeit korlátozták. markáns osztály. Az egyik az ún. könyvben a prostitúció hátrányai mellett tucatnyi érvvel támasztja alá. amelyek résztvevői rugalmasan kezelték a nemi szerepeket és igyekeztek maximális szabadságot adni egymásnak. a szexuális normák liberalizálódásával. A másik. az egyik német szexológiai társaság elnöke a Lexikon der Erotik (1996) c. a „sex appeal”. főleg a fiatalabb korosztályoknál. a fülbevalók és más divathóbortok. az utóbbi évtizedekben azonban a nők többé-kevésbé ezen a téren is utolérték a férfiakat. változatosság. profi „szolgáltató” segítségével.) Az élettempó 31 . méghozzá a szexuális technikához értő.) Kurt Starke. (Részben ide tartoznak a partnercserék és a csoportszex-partik is. Egyre többen igényeltek plasztikai műtéteket és jelentkeztek testépítő programokra (body building). század második felében növekedett a „partnermobilitás”. különös tekintettel a válásra és a gyermekelhelyezésre. A kalandvágy és kíváncsiság mellett fontos szerepet játszhat ebben a házastársi vagy élettársi kapcsolat „elszürkülése”. s a feminista irányzatok mellett (és ellen) jelentkeztek a „férfi-mozgalmak”. de meg is erősíthetik a bázis-kapcsolatot. A külső kapcsolatok előkészületei lehetnek a válásnak. hogy „eltűntek a viktoriánus korra jellemző.” (298 old. hogy a szexuális szükségletek gyors és kényelmes kielégítését anonim módon. A másik a félrelépések tendenciája. diszkréten és felelősségvállalás nélkül teszi lehetővé. alkalmilag. mert a „szépség mítosza” szerint mindkét nem legfontosabb tőkéje a testi vonzerő. amelyben élénk és nyílt viták folytak a homoszexualitásról és biszexualitásról. Így született a „szexuális pluralizmus” korszaka. elsősorban és túlnyomórészt a férfiak részéről. (Ide sorolhatók a különleges szexuális igények is. Jogosan merül fel az a kérdés. vagy állandó jelleggel létesítenek fizetett kapcsolatokat. A harmadik. Negyedik oka a férfiak kalandvágya. Közben a 90-es években a fiatalok közt gyorsan terjedtek a testékszerek. amelyek a férfiak „hátrányos helyzetét” vizsgálták. A harmadik tendencia a „szexuális szolgáltatások”. legalábbis a fejlett. hanem csak a változatos élvezet kedvéért létesített kapcsolatokról van szó. amelyet már aquinói Tamás egyházatya is említett. „sorozatos monogámia”. a „szexuális gerjedelmek. a prostitúcióról és a pornográfiáról.Végeredményben a nyugati világ az előrelépések és a visszaesések bonyolult folyamatának volt tanúja. a tetoválás. ipari társadalmakban. de azzal a romantikus ideállal is. vagyis az igen gyakori szexuális partnerváltás. Az egyik ok. amely a szexet elválaszthatatlannak tartja a szerelemtől. de megjelentek a „gender role studies”. Ez összefügghet a megnövekedett igényességgel és partnerkapcsolati szuverenitással. a szadomazochizmusról és a transszexualitásról. vagyis a szociális nemi szerep tudományos kutatói. Ennek négyféle tendenciája különböztethető meg. a lombikbébikről és abortuszokról. új szerelmi és szexuális partner keresésére motivál. hogy vajon végbementek-e jelentős változások a nyugati társadalmak szexuális szokásaiban? McLaren szerint legjelentősebb változás. miért nem sikerült eddig soha ennek a sok veszélyt rejtő társadalmi jelenségnek a megszüntetése. hogy a kereslet folytán sokan pénzügyileg hasznot húznak belőle.és nemi különbségek. A prostitúció fennmaradásának legfőbb oka azonban az. vagyis a prostitúció igénybevétele. Ez utóbbitól csak annyiban különbözik a negyedik tendenciát jelentő promiszkuitás.

éspedig az „aszexuálisok szerveződő mozgalma”.felgyorsult. mert a régen bűnösnek vagy perverznek tartott szexuális viselkedési formák egyre inkább elfogadottá váltak.nincs szüksége. amelyhez már több ezer olyan férfi csatlakozott. hogy a hímek 8-12%-a nem mutat érdeklődést a nőstények iránt. akik nem önként maradtak egyedül. 11. s a szexuális szolgáltatás. Főleg a nagyvárosokban terjed. Magányosnak sem érzi magát. semmiről sem kell lemondania. akár státusszimbólum is lehet. s egyre korábban kezdték a szexuális kapcsolatokat. Nem történt viszont lényeges változás a prostitúció és a pornográfia megítélése és visszaszorítása terén. a fiatalok egyre korábban lettek nemileg érettek. hanem a körülmények kényszere. mint elismert foglalkozás.) illetve vallási és egyéb okokból (pl. vagy kapcsolatképtelenségük folytán (agglegények és „vénkisasszonyok”. most már az internet segítségével is. „Új szexuális orientációról” azonban aligha beszélhetünk. A korábbiakhoz képest jóval későbbi házasságkötés egyébként is világjelenség. mert kényelmes. A szexuális viselkedés sokszínűbb lett és individualizálódott. sőt. hiszen például a katolikus egyház a papoktól is az aszexualitáshoz hasonló magatartást követel meg.). amely ma főleg a 25 és 50 év közötti. nagyvárosi. a szingli életstílust pedig fiatal felnőttként könnyű megszokni. A szingli életstílus terjedése jól tükrözi a modern társadalom atomizálódását és a család intézményének válságát. bizonyos papok. s így megszabadul mindenfajta (emocionális. családi és financiális) kötöttségtől. A „szingli életstílus” megjelenése Az angol szó (single = egyedülálló. a kommercializálódás irányában hat. A szex. s egyébként is leköti a munkája és a karrierépítés. Képzettsége és szabadsága folytán többnyire magasan jövedelmező munkát végez. Ezek a normák azonban nagyon különbözőek lehetnek. Ezt az életstílust azonban mindenképpen meg kell különböztetnünk azokétól. Megjelent a szexfüggőség. hogy a biztonságossá váló fogamzásgátlás révén megszűnt a szex és a fajfenntartás szoros kapcsolata. társtalan) már utal az utóbbi évtizedekben feltűnt társadalmi jelenség lényegére. Állítólag bizonyos emlősállatokon is megfigyelhető. Ez első pillantásra „betegesnek” tűnik. a század második felére jellemző szexhullám talaján ezek változatlanul terjednek. s egy angol felmérés szerint (N=18000). A szingli-lét a házasság alternatívája. Az egyik legfontosabb fejlemény. nem is törekszik ilyenekre. bár testük képes reagálni a szexuális ingerekre. néhol már az 50%-ot is megközelíti. ám a mozgalom szerint egyszerűen hiányoznak belőlük a szexuális motivációk. apácák stb. (Lásd: 9. a szexuális képességek megfizethető áru-jellegét pedig ezek medikalizálása. néhány premaritális szexuális kapcsolat (és csalódások) után gyakran előnyösnek találják függetlenségük védelmét és a kötöttségek elhalasztását. felelősségtől: csak önmagával kell törődnie.. szerzetesek. mint szenvedélybetegség. A szinglinek nincsenek stabil és tartós szexuális kapcsolatai. a megkérdezettek 1%-a azt vallotta. A fiatalok ugyan nem tervezik előre a „szingliséget”. hogy egy hír szerint legújabban „Új nemi orientáció terjed Amerikában”. A házastárstól és családtól elvárható gondoskodásra fiatal és sikeres lévén . Bár emberre ez egyáltalán nem mérvadó. hogy soha nem érzett szexuális vonzódást senkihez. Ami természetesen tudatos lemondás eredménye is lehet. beleértve a szexuális kielégüléseket. gyógyszeres biztosítása is erősíti. aki nem érez szexuális késztetést. de huszas éveikben. magasan képzett férfiak és nők között terjed. s így bármit megvehet. 32 . tengerészek stb. hiszen az ember szexuális viselkedését társadalmi normák határozzák meg. s hogy a szexuális kisebbségeknek már nem kell rejtőzködniük. mint fogyasztási cikk. és további Dokumentumok) Ehhez képest meglepő. mert vannak barátai és alkalmi partnerei.

Ez a vizsgálat a férfiak szexuális problémáira koncentrált. hogy az évenkénti házasságkötések száma az 1949-es 108 ezerről 2004-ben már 43 ezerre csökkent. (Pedig az intim partner igénye továbbra is csaknem 100%-os. de hasonló arányeltolódások figyelhetők meg az élveszületések csökkenésében (ráadásul közel 40%-uk házasságon kívül születik). de alig néhány százalékuk próbál szaksegítséget keresni problémája megoldásához. Ebből többek közt az derült ki. 1999-ben lefolytatott. mint 9 ezrelék vagyis még százezer gyermek sem születik évente. kérdőíves adatgyűjtés szerint a felnőtt magyar férfiak kb. Ha ehhez hozzávesszük. old. Megállapította például.) Ezek a gondolatok ugyan megkérdőjelezhetők. Ennek fő oka. és a művi abortuszok szaporodásában. Egy 2005 áprilisi újságcikk hírt adott a több minisztérium felkérésére készült „Ifjúság 2004” elnevezésű felmérésről. s az egészségügy felkészületlen ezek megelőzésére. de annál többen élnek élettársi kapcsolatban. hogy hazánkban a születések aránya az utóbbi években már alig több. Dokumentum).) című szöveggyűjtemény 2. hogy nem tudnak olyan intézményről vagy szakrendelésről. Szociológia és társadalom-történet (1998. a bizonytalan hatékonyságú magánrendelések igénybevételére pedig nincs elegendő pénzük.) Elgondolkoztató. 1991-ben és 1996-ban az AIDS-probléma kapcsán az Orvosi Népegészségtani Intézet kérdőíves adatgyűjtéssel igyekezett felmérni a magyar szexuális gyakorlat alakulását. mint a férfiak. Egy másik. Ugyanakkor a gáttalan fogyasztás hódítását némileg fékezi a vallásos beállítottság. A társadalmi nemi szerepekben lezajlott változások következtében a nők szexuális viselkedése egyre inkább hasonlít a férfiakéhoz. nyilván másféle következtetések is lehetségesek. melynek során 8000 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg. 33 . vagy hatékony kezelésére. kötetében ismertette a felmérés eredményeit. s ezek közel 10%-át is 13-18 éves lányanyák szülik. ám többségük ebbe belenyugodott. ahová fordulhatnának. A gyógyszergyárak által finanszírozott.. 40%-a viszonylag gyakran küzd merevedési problémákkal. Kitolódott a házasságkötés és gyermekvállalás időpontja is. akkor valóban komoly okunk lehet az aggodalomra. mint ötszörösére nőtt). Az utóbbiak alig egyharmada számolt be szexuális problémákról.A szexuális viselkedés hazai helyzete Végül vessünk egy pillantást az ezredforduló körüli hazai helyzetre.. ha pl. bár a válaszadók fele nő volt.. hogy átlag 17 évesen vesztik el szüzességüket. „a nők sokkal inkább hajlamosak férfipartnereket „konzumálni”. másrészt a szexualitás fogyasztás-központú szemléletének megerősödése és terjedése. az „elvált” családi állapotúak száma az 1960-as 149 ezerhez viszonyítva 2000-ben 800 ezer volt (vagyis több. a német adatokkal hasonlítjuk össze (ahol a fiatalkorúak szülése és művi abortusza mindössze 1% körül mozog).” (163. Új Mandátum K. A szexuális szabadság egyúttal a nemi élet gyakoriságának csökkenésével és örömforrás jellegének minimális felértékelődésével jár együtt. Ez iszonyúan soknak tűnik.5 ezerről 24 ezerre nőtt (vagyis minden második házasság válással végződik). majdnem 12%-ban fiatalkorúaknál. Ugyanakkor évente 50-60 ezer művi abortusz történik. a válások száma pedig ugyanezen idő alatt 12. hogy az 1990-es rendszerváltás óta lényeges változások következtek be: egyrészt a szexuális szabadság útjában álló korlátok ledőlése. újabb felmérések a szexuális problémák előfordulásának jóval nagyobb arányát állapították meg mindkét nemnél A begyűjtött adatokat fenntartással fogadhatjuk (lásd 9. A kutatásvezető Tóth László: A szex. Sőt. Kevesen kötnek házasságot. ám a szexuális funkciózavarok napjainkban a népbetegség jellegét öltik. 24%-uk pedig „korai magömléssel”.

A megbeszélt határidőre (általában öt évre) kötött házasságok már a régi Japánban és egyes iszlám országokban is szokásban voltak. hanem hajlamosak a kompromisszumokra (bizonyos. Az esetleges külső szerelmi vagy szexuális kapcsolatok itt nem titokban. Már jobban elítélik azt. hiszen a határidő nélkül kötött házasságok is könnyen felbonthatók. (A szociológusok ezt a két típust „konformistának” és „non-konformistának” nevezik. meg kell büntetni. Az ún. A poliginia (többnejűség) már az ókorban eléggé elterjedt. a partnerek ideiglenes együttlakással akarják egymást megismerni és kapcsolatuk teherbírását kipróbálni. tehát el kell ítélni. A nem monogám jellegű. akit „bűnösnek” tartanak vallási szempontból (de feloldozást nyer. A 19. A kölcsönös és többoldalú alkalmazkodás nehézsége miatt ezek ritkán tartósak (lásd „Oneida Community”). tehát másokat károsít. sőt. Ma a skandináv országokon kívül is egyre több országban teszik lehetővé azonosnemű párok legalizált együttélését. A monogám jellegű kapcsolatokon belül megjelentek az illegális együttélések. A nyitott házasságban viszont tudatosan megegyeznek a házastársak egymás szabadságának biztosításában és a nemi szerepek felcserélhetőségében. bár elvétve az ókorban és középkorban is előfordult. kölcsönösen . „bigámiákon” (különböző helyeken kétszer házasodó férfiak) kívül főleg „háromszög-kapcsolatok” fordulnak elő. gyermekvállaló szakaszra. Eszerint a házasulók megállapodnának. tehát az egyén nem képes irányítani. amelyek elfogadását és követését a hatalmon levők mindenkitől elvárják. így jönnek létre a „sorozatos monogámiák”. Negyedik eset a „szexuálisan beteg” egyén. 21. ha kényszer-jellegű. falusi szokást követ. persze inkább csak a férfiak javára. 34 . akkor összeházasodtak. a normakövetőket „normálisnak”. és ha az érintett számára is megterhelő. A szexuális „bűnöző” veszélyezteti a társadalmat. Minthogy minden társadalomban kialakulnak a nemi szerepek és a szexuális viselkedés szabályai. A házasságszerű együttélések új modelljeivel párhuzamosan a családnak is vannak új modelljei (például a már említett kibbucok. 13. ha destruktív.) A „szexuális devianciáknak négy szintjét szokták megkülönböztetni: legenyhébb formája az „ártalmatlan különcség”. Egészen új házasságmodell az azonosneműek házassága.Az együttélés új modelljei (világviszonylatban) Ennek kapcsán érdemes áttekinteni. Ezekben több férfi és több nő él együtt intim.esetleg hallgatólag . s csak e szakasz sikere esetén térnek át a második. az ettől eltérőket pedig abnormálisnak. gyermekvállalását (ami vagy örökbefogadással. Dokumentum). normái. hogy az első szakaszban (X évig) nem lesz gyermekük. A rugalmas monogámia fő jellemzője. A mai próbaházasságok persze egészen más célt szolgálnak. házasságszerű kapcsolatoknak is többféle lehetőségük van. de a társadalmi környezet nyomására abbahagyták. amerikai mormonok is megpróbálkoztak vele. amelyekben a törvényes házastárs mellett egy „harmadik” is helyet kap. Ma az ún. vagy éppen elviselhetetlen (Lásd: 6. próbaházasság. kétszakaszos házasságot eredetileg Margaret Mead javasolta. Ez már az ókorban és középkorban is előfordult. tulajdonképpen egy régi. amelyek szintén többfélék lehetnek. 17. vagy mesterséges megtermékenyítéssel lehetséges). hogy a társak nem ragaszkodnak a végérvényes. vagy a lakóközösségek). ha bűnbánatot tart). hogy a nemek házasságszerű együttélésének milyen új modelljei tűntek fel a legutóbbi évszázadban. aki gyógykezelésre szorul. a kommunák. Másik modell az ún. amely a jövendő feleség fogamzóképességének próbája volt: ha teherbe esett. századi. hogy újra „normális” legyen. Viszonylag objektív kritériumai csak az utóbbi kettőnek vannak: a szexuális viselkedés akkor problematikus. „deviánsnak” tartják.elfogadott feltételekkel). A csoportházasság már az ősidőktől előfordul. 12. szexuális kizárólagossághoz. hanem egymás tudtával és jóváhagyásával történnek. Nálunk ez a modell már elavultnak tekinthető. szexuális közösségben.

mind jogi szempontból problematikus azonban napjainkban is a pornográfia és a prostitúció társadalmi jelenléte és szerepe. de csak az utóbbi évszázadokban kezdték egyházilag és államilag üldözni. De a kereszténységen belül is különböző erkölcsi megítélésekkel találkozhatunk. A telefonszex az önkielégítést teszi élvezetesebbé azok számára.Erkölcsi és jogi megítélések Ezzel szorosan összefügg a szexuális viselkedés erkölcsi megítélése. a szexuális autonómia és magánélet joga. az „escort service” hölgyei bárhová elkísérik a megrendelőt (mert a szexuális szolgáltatáson kívül intelligensen tudnak társalogni). Főleg ez a cél különbözteti meg a hasonló témájú művészeti alkotásoktól. vagy a homoszexuálisok házasságát illetően.). A „call girl”ök telefonhívásra házhoz mennek. video. Tény. A Szexológiai Világszövetség ezeket 11 pontban foglalta össze. így az erkölcsi normák is sokfélék. s végül a szexuális egészség védelmének és ápolásának joga is. hogy mind a női. bár nyilvánvalóan továbbfejlesztésre szorul. amely a cserekereskedelem megjelenése. a szabad és felelős döntés joga a szerelmet. 19. hogy az egészséges szexualitás milyen emberi jogokat feltételez. vagyis évezredek óta különböző mértékben és formában megtalálható minden társadalomban: sem a kereszténységnek. és világszerte hatalmas. Legolcsóbb és leggyorsabb változata az utcai prostitúció. internet stb. a lakásbordélyok. betiltani vagy cenzúrázni. lelki károsodások stb. többek közt „call boys” és „férfi kísérők” formájában. (Lásd: 18.) 35 . A pornográfia a nemiszervek és a szexuális viselkedés különböző változatainak nyílt ábrázolása. magányos hölgyek igényeit szolgálják ki. Ők gazdag. például a nők papi hivatását. vagy áttételesen már garantálja. bár mindkét fajta ábrázolás hatása szubjektív. egyes szex-mozik és a „peep-show”-k. többnyire azonban homoszexuális férfiak rendelkezésére állnak. nyereséges iparággá tette. amíg az emberek közt jelentős gazdasági és hatalmi különbségek és függőségek lesznek. Tény. A legutóbbi évszázadban egyre nyíltabban jelentkezik azonban a férfi prostitúció is. De ide tartozik az átfogó szexuális neveléshez és a tudományosan megalapozott szexuális információkhoz való jog. ezért nagy kihívás a tudomány és az egész társadalom számára. Mind erkölcsi. A reális erkölcsi megítéléshez azonban fontos tisztázni. Az utóbbi évtizedek „szexhulláma” viszont szabad utat nyitott a pornográfiának. A bordélyházak változatai a „masszázs-szalonok”. a gyermekvállalást. hogy közben „szemérmetlen dolgokat” sugdossanak a fülükbe. az „Eros-centrumok”. szexuális izgalomkeltés céljából. iparilag fejlett. A prostitúció (latin szó. vagy egyéb módon jutalmazott szexuális szolgáltatás. jelentése: rendelkezésre állás) kifizetett. sem a kommunizmusnak nem sikerült kiirtani. A „Domina Studiók” szado-mazochisztikus szolgáltatást nyújtanak a megrendelőnek. (S úgy tűnik.) jár a szolgáltatóra és ügyfelére nézve egyaránt.) Az iparilag fejlett országokban a női prostitúciónak számos formája van. mind pedig a férfi prostitúció komoly veszélyekkel (fertőzések. Dok. Az európai jogrendszer ezeket a jogokat részben. vagy éppen a válást illetően. tévé. amely már a legmodernebb tömegkommunikációs eszközöket is uralja (film. a házasságkötést. azaz egyénenként változó. Köztük legfontosabbak: a szexuális szabadság és egyenlőség. hogy évezredek óta előfordul. a fogamzásgátlást. mindaddig nem is sikerülhet. akik igénylik. amelyet az adott társadalomban kialakult és többé-kevésbé érvényes értékrendszerek. A mai. pluralisztikus társadalmakban sokféle értékrendszer és vallási irányzat található. világnézeti és vallási felfogások határoznak meg.

mert „megkerülhetetlenül bizonytalan” abban. „egyenlőtlen befektetésükből” ered. old. hogy „egy adott faj szexualitását a faj biológiájának más tényezői formálják. tudattalan. 153 p. ahol a nősténynek kell kihordania és szoptatnia az utódokat. mert „esélyei így növekednek génjei továbbadására”. Szemle.). J. hogy „emberállatról” beszél. s rámutat. Élvezetes stílusa ellenére a könyv címét adó kérdésre a szerző nem válaszol igazán. ha a többi emlősfajhoz viszonyítjuk.. majd a gyermek gondozásának szenteli magát. elhagyja a nőt és újabb utódnemzési lehetőség után járjon. hogy a biológiai tényezőkön kívül az embernél szociális és kulturális tényezők is vannak. amelyek aztán arra is képesek. old.. a férfiakat azért érdekli jobban a szexuális változatosság (félrelépés. hogy akár a férfi is szoptathasson.) Minthogy becsapni valakit csak szándékosan lehet. aki megtermékenyít egy nőt. Kulturtrade K. míg a hím vagy segít neki ebben.) . s ezek döntőek lehetnek. hogy minden genetikusan meghatározott. s pótolni tudná az olyan anyát.) (M. 1998/2) A szerző az University of California biológia professzora. futó kaland stb. A könyv fő üzenete szerinte abban foglalható össze. s az emberi szexualitást csaknem kizárólag a nemi ösztönnel és egyéb. ha az egyedül nem tudná felnevelni gyermekét. mint az ember.) A szerző szükségszerűnek tartja a „nemek harcát”. (63. Diamond. hogy a „tejtermelő férfi” érzelmileg erősebben kötődne a gyermekéhez. bár valamennyien a „génjeik továbbadását szorgalmazzák.” Félelmetesnek tűnő. Diamond a hím állatnál valamelyes tudatosságot is feltételez. (Ami egyébként az állati viselkedés antropomorfizálásának jellegzetes példája. főleg az emlősöknél. mérhetetlen lehetőségektől esik el ezzel. figyelmen kívül hagyva.Dokumentáció (Szakkönyvek és szakvélemények) 1. de nálunk? Dehogyis akar az ilyen férfi újabb utódokat nemzeni! Sántít az a másik „evolúciós logika” is.: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója (1997. old.).. Ugyanis „az a férfi. azon belül is leginkább a hím állatokat. vagy nem. hogy ő lesz a születendő utód apja. old. Diamond úgy véli.” (33. hogy ez miért lenne „ellenevolúciós”. s a faj továbbélését szolgálja.) Egyes állatfajoknál feltehetőleg így van. Eszerint voltaképpen „hatalmunkban áll ellenevolúciós döntéseket hozni”.) Diamond szerint az utóbbit más állatok jobban megérzik. old. hogy becsapják a nőstényeket! Például egyes madárfajoknál „a másodlagos tojók nem tudatosan vállalják sorsukat. az anya mellett maradást is eredményezheti. Diamond szerint mindenesetre a férfi számára „genetikailag kevésbé kifizetődő a gyermekgondozás”. amely szerinte a fajfenntartásra. A szerző több példát is említ erre. old. Emberré válásunkban a felegyenesedésen és az agy növekedésén kívül szerinte a szexuális viselkedés változása is döntő jelentőségű. 36 . biológiai okokkal magyarázza. „hogy miután teherbe ejti. hanem becsapják őket” (37. miszerint azért áll odább a férfi. Szexol. Egyik jellemző példája szerint az „evolúciós logika” arra készteti a férfit.) Ezt természetesen az emberfajra is érvényesnek tartja. egy marokkói szultán ezernél jóval több gyermekét. Minthogy a nemek közti genetikai különbségek „csekélyek és ingatagok” (46. aki valamiért nem tud szoptatni. old. s az emberi szexualitás evolúciójának is inkább csak az emberré válásig terjedő eseményeit tárgyalja. felmérik. Diamond alapelve.” (29. azaz génjeik tovább-örökítésére irányuló.” (41. némi hormonális ráhatással. aki szerint az emberi szexualitás „kifejezetten bizarr”.) Nem egészen világos ugyan. (34. ösztönös „tudás” jellemzi ezek szerint az egész élővilágot. Talán ezzel is összefügg.lásd pl. és az emlőmirigyek stimulációjával elérhető lenne. Ám ugyanez az evolúciós logika ennek ellenkezőjét.

” (122. mint a férfiak.). a természetes kiválasztódáson keresztül fejlődik” (66. Éspedig egyrészt. mert a párzási időszakban élvezetesnek találták. hanem a nők „poligámok”. (Bár úgy tűnik. csak épp túlzásnak tűnik. Az igazi okot nyilván máshol kell keresni. hogy így „szexuálisan megvesztegesse” és maga mellett tartsa a férfit. hanem a szociális feltételek irányítják a „természetes” kiválasztódást. alapvető ellentétet” (7. Figyelemreméltó. Az a tény ugyanis. bár vitatható megállapítása az is. s ez sok családi tragédiát is okoz.). az állatvilágban inkább a hímek „csapják be” a nőstényeket. hogy érdekükben állt alkalmazkodni a férfiak állandó jellegű szexuális szükségleteihez. hogy a fajfenntartásba való „egyenlőtlen befektetés” folytán a hátrányos helyzetű nők többek közt az ovulációjuk (s így a megtermékenyíthetőségük) elrejtésével. Mint láttuk.. de az embernél nem a biológiai. Hiszen már emberré válásunk is ösztönredukcióval járt.) Van ugyan némi igazság ebben. hogy miért tudja élvezni. old. A nemek genetikai érdekei. s kooperáció nélkül nem biztosítható. Ebben feltehetőleg szerepet játszott. másrészt viszont „az emberi szexualitás hasonló sok más állatfajéhoz”. Legalábbis Diamond „a férfi és nő közötti. old. s rengeteg jó megállapítása van. az egyetlen. gyakran önmagának is ellentmond. az embernél a nő bármikor fogékony tud lenni. s nézőpont kérdése. vagyis a faj továbbélése ugyanis mindkét nemnek egyformán érdeke. Például egyrészt azt írja: az ember „a legelképesztőbb szexuális életű állat”. S ne várjuk tőle. Hiszen. menopauza. Diamond könyvét tehát ajánlatos kritikával olvasni. hogy „mi. hanem a legutóbbi tíz-húszezer év során is folytatódott. hogy „a viselkedés.Következésképpen a férfi állítólagos poligám hajlamának biológiai magyarázata is lehetséges? Ennek ugyan ellentmond. old. mivel szerinte a nemek „genetikai érdekei” ütköznek. és a Diamond által felsorolt változásokra (rejtett ovuláció.) Kétségkívül van sok különbség és sok hasonlóság is. old. vagyis az ösztönöknek. míg a legtöbb emlős nőstény csak az ovuláció időszakában (ösztrusz) fogékony a szexre. Egy magasabb mozgásformát ugyanis nem lehet megérteni egy alacsonyabb mozgásforma törvényszerűségei alapján.) feltételez. mint a szexuális viselkedés szociális (és pszichikus) 37 . az emberre pedig csak erőltetetten alkalmazható. A patriarchális társadalomban ugyan valóban ellentétesek lehetnek a nemi szerepek és érdekek. Bár Diamond szakmai tudása biológiai szinten elismerésre méltó. hogy melyiket tartjuk fontosabbnak. máskor elutasítja azt. vagyis a „rejtett ovuláció evolúciójával” próbálták maguk mellett tartani a férfit. Ám ez az evolúció szerencsére nem korlátozódott az emberré válás időszakára. ám az állatvilágra sem mindig érvényes.) Mindenesetre a nők szexuális fogékonyságának erősödése és időbeni bővülése fontos fejleménye az emberi szexualitás evolúciójának. hogy ezt a szükségletet a nők még ma is könnyebben háttérbe tudják szorítani. hogy a szexnek a rövid párzási időszakokra korlátozása helyett (ami csak a fajfenntartást szolgálta) az ember ovuláció nélkül is fogékony a szexre. így állandó harcban állnak. emberek. A feltételezett oksági viszonyt akár meg is fordíthatnánk: a nők azért váltak ovuláció nélkül is fogékonnyá a szexre. (38. s korunkban a (rejtett) poligámia egyre inkább mindkét nemre jellemző.. egy magasabb síkon. rugalmasabb lett. Jó gondolat. Ezáltal pedig a szexuális élvezet és kielégülés náluk is egyre inkább állandó szükségletté vált. függetlenedve az ovulációtól. De tény. magát racionálisnak nevező állatfaj még mindig mennyire az állatszerű viselkedési program kiszolgáltatottjai vagyunk. hogy megmondja: miért élvezetes a szex. hogy kiszolgáltatottak lennénk az állatszerű programoknak. ez azonban egyáltalán nem tekinthető másutt is szükségszerűnek. s az ösztönmechanizmus lazulásával idegrendszerük képes volt bármely időpontban ugyanúgy reagálni. s a helyébe lépő. még nem magyarázza. az embernél viszont a nő is képes erre. szociális programozottság azóta is sokat változott. hogy bizonyos társadalmakban nem a férfiak. Első pillantásra ez jól hangzik. közös territórium stb.

amelyet meg lehet vásárolni. funkciójának változása. hogy melyik trend lesz az erősebb. Első részében maga Keyserling fejti ki gondolatait a házasság problémájának helyes értelmezéséről. s végül az elavult tabuk időszakos vagy végleges felszámolása. Leo Frobenius az anyajogú társadalmak házasságait. termékenységi rítusok) ötvözése. másrészt a nemek harcából. s akkor a házasságot legtöbb esetben meghosszabbítanák. Nova. az elválás lehetősége mindkét felet arra indítaná. poliandria. A szexuális viselkedés szabályozásának alakulása. Eszerint legtöbb törzsnél csak a más törzsbeliek jöhetnek számításba. hogy olyasmikről van szó. A dajakok parentális házasságaiban viszont a nemek egyenjogúak. A maláj törzseknél a 12-13 éves lányok és a 14-16 éves fiúk családi érdekből házasodnak. Jellemző a korai „eljegyzés” és a csoportházasság (pl. két fivér két nővérrel házasodik). Az emberi szexualitás evolúciójának többféle trendje figyelhető meg. H. Ugyanakkor a két fél szülei tárgyalásokat folytatnak a hozomány felől (amit a leendő férjnek kell fizetnie. tudományos igénnyel összeállított könyv a házasságról. nem örökölhet stb. A második rész a házasságot „térben és időben” vizsgálja. egyébként szigorúan büntetik. 402 p. a lányt rendszerint meg sem kérdezik. Csak a jövő mutatja meg. poliginia. Mindezzel szorosan összefügg a szexualitás szerepének. úgy véli. mint a szexualitás szerepének (és a nemi szerepeknek) változásai. a romantikus házasságról. Rabindranath Tagore a hindu „házassági ideált”.) Az egyik legelső.): Könyv a házasságról. Ezzel ellentétes tendencia a szexualitás kommercializálódása. köztük olyanok. a szex megélhetési és előnyszerzési forrássá válása. mint a szexuális tabuk állítása és vallási rítusokkal (pl. de kölcsönös az ajándékozás). hogy a házasságokat öt évre kössék. a férfi és női szerep sokféle eltérése. (szerk. együttélésének sokféle szabályozása (pl. hatalmi vetélkedéséből kooperációvá szelidül. Beatrice M. hogy a szexuális viselkedés zárt és merev rendszerből nyitottá és rugalmassá válik. A házasság előtti.szabályozásának . hogy a legjobb oldalukról mutatkozzanak. másrészt. Richard Wilhelm a kínai házasságokat. Ezekben Keyserlingen kívül 23 neves szakember ismerteti vizsgálatainak eredményét. Mások a polgári házasságról. vagy azon kívüli nemi élet csupán vallásos ünnepeken fordul elő. A batakoknál viszont patriarchátus van. Az utóbbival foglalkozó Paul Ernst megemlíti. 2. vagyis a szexualitás fokozatos humanizálódása már túlnő a biológiai evolucionizmus szemléletén. Keyserling. hogy Goethe: Wahlverwandtschaften c.W. Itt csak utalok rá. a „szociális kiválasztódásnak” a története. s a házasság előtt szabadon érintkeznek. Carl Gustav Jung. művének egyik szereplője azt javasolja. az individualizálódással párhuzamosan a szerelem megjelenése. a nőt „dolognak” tekintik. árucikké válása. A könyv három részből áll. A fő trend jellemzője. Nieuwenhuis a házasság létrejöttével kapcsolatban egyes primitív népeknél (főleg ausztráliai törzseknél) gyűjtött megfigyeléseit ismerteti. vagy Alfred Adler. a különféle szexuális visszaélések és torzulások (perverziók) kialakulása stb. s más szempontú feldolgozást igényel. aztán a nemek viszonyának. 38 . (1927. A történeti részben a holland A. a harmadik rész pedig „időtlen problémaként” elemzi. monogámia). alcíme: A házasság értelmezése kiváló kortársak felfogása szerint. mint Havelock Ellis. Matriarchátusuk folytán csak az anyától örökölnek a gyermekek. ami a haszonszerzést szolgálja. a „rangházasságról” és a proletarizálódó rétegek házasságairól írnak. kapcsolódása különböző egyéni testi és lelki szükségletekhez.ha úgy tetszik. Hinkle pedig az északamerikai házasságot mutatja be.

annál kevésbé lehet szó szabad választásról. hogy „a homoerotikát joggal nevezhetjük erotikus eszteticizmusnak. hogy a szülők házasságának is mintaszerűnek kell lennie. old. Kretschmer szerint a nagy zsenik egész sora (pl. hogy később a férjük minden vonását bizalmatlanul lesik és félremagyarázzák. ám ez csak fokozatosan alakul ki a „nem tudatos lelki élet mélységeiből”.” (309. alig tudtak valamit a szerelemről. old.” (320. kivéve a legkésőbbieket. old.) Hangsúlyozza. tanulmányának alapgondolata. Márpedig a házasság.) Carl Gustav Jung: A házasság.) Érdekes megjegyzése. old. s rendszerint mindkettőjük motívumai tudattalanok. amelyekre ez áll. hogy milyen temperamentumok vonzzák egymást? Száz házaspárt érintő adatgyűjtésében 6 fő temperamentumot vett alapul: a hipomán. hogy a férfi „elnőiesedésének” és a nő „elférfiasodásának” tétele aligha igaz és praktikus. hogy önmagát és a másikat is hiányosan ismeri. a megszűnésében hinni. Meglepő megállapítása. az érzékenyek. Megállapítása szerint a szélső típusok többnyire „kontrasztházasságot” kötnek Egyforma házastársak elsősorban a kiegyenlített.” (314. írását azzal kezdi.” (217. hogy „a személyes fölülkerekedésre való törekvés.. mint lélektani vonatkozás c. írásában fő kérdésnek tartja. a hidegen energikusak és az autisztikusak (ezek a skizothymek). a nemi tevékenység tehát fejlesztheti az ember testi és lelki képességeit. „Az individuálpszichológia szerint a lelkileg éretleneknek a házasságban meg kell bukniuk. Ezért minél értelmesebben gyakoroljuk „a nemiség játékos funkcióját. annál inkább fejlődik erotikus személyiségünk és annál többre vihetjük a szerelem művészetében.” (220.) A könyv harmadik részében többek között Ernst Kretschmer: A testi-lelki összhang a házasságban c. a társadalom. amit szubjektive észre39 . Havelock Ellis: A szerelem mint művészet c..) A testi érettség mellett legfontosabbnak tartja a lelki érettséget. ami egy mélyenjáró és többnyire föl nem ismert alsóbbrendűségi érzésből ered. írásában abból indul ki.” (309. úgy a házasság is átmeneti állapotban van. A folyamat inkább valami kölcsönös humanizálódás felé halad. többnyire arra bírják a férjet és feleséget. mert a közösségre vonatkozó lelki szervek hiányoznak náluk. (312. észreveszik rajtuk. kölcsönös birtoklására. synton (kényelmesen realisztikus) és a „nehézvérűek” (ezek a ciklothymek). középszerű temperamentumoknál (különösen a syntonoknál) találhatók.. hogy ők a gyengébbek.) Ellis szerint a szexualitás mindjobban összeszövődik a legmagasabb és legfinomabb emberi impulzusokkal és tevékenységekkel. s a felnőtté vált fiatalban is még széles területei vannak a tudattalan lelki életnek. mint feladat. képtelenség volna a végében. „Az apa uralkodási vágya vagy keménysége annyira elijesztheti a lányokat. vagy Bismarck) különösen szélsőséges kontrasztházasságok terméke. hogy „a mélyebb értelemben vett erotikum. Goethe. a foglalkozás és az erotika követelményeihez való alkalmazkodásban áll. Márpedig minél nagyobb a nemtudatos terjedelme.. old.. A házastársak többnyire úgy viselkednek. Kemény anyák fiai kerülik a nőt és nehezebben hozzáférhetők a közösség számára.” (214. hogy hatalmuk látszatát tüntető módon túlfeszítsék.Ugyanebben a részben olvasható Thomas Mann: A házasság átmeneti állapota c. old. hogy „mint manapság minden. mint közösségi feladat c. írásában úgy véli. old. A görög költők.) Alfred Adler: A házasság. hogy a „lélektani vonatkozás” tudatosságot tételez fel. mint a házasság egyik eleméről. old.. Ez gyakorlatilag azt jelenti. vagyis a szerelem képessége csak rendkívül lassan ébredezett az emberi nemnél.” Ám hozzáfűzi: eszerint „a házasság arra való volna. különben gyermekeik átviszik új otthonukba a rossz tradíciót. mintha attól félnének. Álláspontja szerint a szeretkezés csak a zenével és az imádsággal hasonlítható össze.) Hivatkozik Kant meghatározására a házasságról: „Két.és vannak is esetek. különböző nemű személy összeköttetése nemi tulajdonságaik élethossziglan tartó. Az ilyen házasság erkölcsi alapja nem éppen a legszilárdabb. hogy a nemi érintkezést lehetővé tegye .

mint a férfi. hanem tragikus állapot. pozitív gondolataira a téma ontogenetikus tárgyalásánál térünk vissza. hogy már az 1920-as években milyen sokrétűen próbálták megközelíteni a párválasztás. hogy az árucsere mind nagyobb szerepet kapott. éspedig a nő még határozottabban. Később aztán amikor a termelés. s ez megnövelte hatalmát a csoportban.) Hermann Keyserling. amelyet meg kellett fizetni. a férfi gyámsága. részében.) megjelenését. Emiatt követelték meg a feleségtől a házasság előtti szüzességet. rétegbe tartozhatott.” (15. házasság és család. Az elsőt azzal a meglepő megállapítással kezdi. míg később inkább rabszolgasorsra jutottak. amely egy csoportos nőrablás történetét meséli el. a nő helyzete alapvetően megváltozott. hogy kiszolgálták uruk szexuális igényeit. Minthogy a nemek közötti.) A párválasztással kapcsolatos. vagyonuk és kiváltságos helyzetük átörökítését elsőszülött fiúgyermekükre.” (253. (Persze az is előfordult. A nőrablás vagy szöktetés már a civilizáció előtti. A férfi szexuális szabadsága ugyanakkor csorbítatlan maradt. amit aztán a feleségére is kiterjesztett: őt is tulajdonának. hogy „mint erotikus lény. Ezért fontossá vált. vagyonától. vagyis a nemek viszonyának problémáit. nomád.) „Hagyományos ősparancsnak” tartja az egynejűséget és a házasság felbonthatatlanságát. utána pedig a szexuális kizárólagosságot és hűséget. törzsi társadalmakra jellemző. hogy a feleségnek legyen fiúgyermeke. a könyv szerkesztője 2 tanulmányt is közöl a kötetben. 3.” (22-23.vehetővé tesz a szerelem „sorskényszer” jellege. ő rendelkezett fölötte. az örökölhető vagyon (földbirtok. sőt. (Jung további gondolatait lásd e könyv II. 225 p.. hogy egyszerűen elrabolták. Gondolatmenete végén „az emberiség megmentése érdekében” kötelezővé tenné a sterilizálást. De akkoriban az elrabolt nőkből többnyire feleségek lettek. Ettől kezdve a házasság és család is a magántulajdonnal rendelkező férfiak szolgálatában állt. Az osztálytársadalmak íratlan szabálya volt.) További fejtegetései kissé ellentmondásosnak és megalapozatlannak tűnnek. old. 1978. „a rosszul sikerült gyermekek születésének megakadályozását. a csere elvét a férfi-nő viszonyra is alkalmazták: a nő árucikk lett. hatalmától függően még növekedett is.) A rabszolganők egyik fő feladata a munka mellett éppen az volt. az ősmagyar mondák között is van olyan. A magántulajdon kialakította a férfiben a tulajdonosi szemléletet. a technika fejlődése lehetővé tette a magántulajdon kialakulását. mintegy vagyontárgynak tekintette. mert az erotikája nüanszírozottabb. eredeti munkamegosztás folytán a magántulajdont a férfi szerezte. s hogy a gyermekek apja biztosan a férj legyen. minden ember már eredetileg poligám hajlamú. felügyelete alá került. old. tizedrangú tényező volt.: A házasság múltja és jelene (In: A házasság jövője. akárcsak a gyermekei. old. Mindenképpen tanulságos. „a házassági állapot már eleve sem boldog. a házasság létrejöttét a két érdekelt család megegye40 . hogy a házasságot is a vagyongyarapítás. nyájak stb. Szilágyi V. A kölcsönös. hogy a feleség csak azonos. teljesen megoldhatatlan a konfliktus a személyes törekvés és a közösségi követelmények között. Ennek egyik következményeként a nő alárendelt helyzetbe. Azzal párhuzamosan. a hatalomnövelés eszközének tekintik. Egyrészt azáltal. Másrészt a házasság révén is biztosítani kívánják uralmuk folyamatosságát. Szerinte pl. vagy magasabb társadalmi osztályba. személyes vonzalom léte vagy nemléte mellékes.) Kivonatok a könyv történeti részéből: A magántulajdon és a patriarchális házasságformák Az „ősközösségi” társadalomban a nő még többé-kevésbé egyenrangú társa volt a férfinak.. A nem tudatos motívumok főként a szülőktől erednek. Minerva.

s megtiltja a férjnek. ami aztán hamar általánossá vált. nem védekezhetett. A törvényes örökös biztosításához a nő monogámiájára volt szükség. s birtoklása jogcímet adott a trónhoz. A babiloni Hammurabi (i. Lámek már „két feleséget vett. Az Ószövetség a házasságról Ádám és Éva. szabadabb helyzetére csak nyomokban történik utalás az Ószövetségi Bibliában. 41 . hogy nem egyetlen korban. A hárem ugyanis a gazdagság és a hatalom jelképe (vagy ahogy ma mondanánk: státusszimbólum). A nő korábbi. a zsidó nép ősatyjának eleinte egy felesége volt: Sára. Leát és Ráchelt. s a férfi költözik hozzá. másiknak Cilla”. Roboámnak 18 felesége és 60 ágyasa. amikor mindenki annyi feleséget és ágyast szerzett. hanem hosszú évszázadok során keletkeztek. De illegálisan mindenütt megtalálható volt. A házas férfiak ma is szabadon vásárolhatnak maguknak szexuális szolgáltatást: a prostitúció a patriarchális monogámia kiegészítő intézménye. de hatodik ükunokája. vagy az ágyast. akinek meddősége miatt azonban hamarosan rabszolganője. Az eltaszított asszonyt utálatosnak. Hágár szült neki gyermeket. Az ószövetségi Bírák könyve és Királyok könyve a többnejűség virágkorában született. pl. amit aztán a felesége kezébe nyomott. amit a fiatalok feje fölött intéztek: róluk döntöttek. Az Énekek énekében a királynak 60 felesége és 80 ágyasa volt. amely már kifejezetten patriarchális szemléletet tükröz. s mindketten még egy-egy ágyast is adtak neki. magukra nézve azonban nem tartották kötelezőnek. Ez azonban nem egészen igaz. A monogámiát valójában a férfiak találták ki a nők számára. függetlenül a meddőségtől. sőt. Ábrahámnak. vagy foglyul ejtenek. Az ágyasok rendszerint rabszolganők. egyiknek neve Ada. Gedeonnak és Saulnak jónéhány felesége és ágyasa volt. amikor arról van szó. A szerencsétlen nő nem tiltakozhatott. amennyit csak tudott. A válás a férfi számára igen könnyű volt: egyszerűen ki kellett állítania egy válási levelet. Jákob két lánytestvért vett feleségül. különösen a feleség elbocsátásának és újabb házasság(ok) kötésének formájában. Salamon király hatalmas háremében pedig 700 feleség és 300 ágyas lakott. de nélkülük. a feleség viszont sohasem kezdeményezhetett válást. A királyi hárem örökölhető volt. s vele a párosházasság bomlását. Ézsaunak már három. s végül a patriarchális monogámia megszilárdulását. tíz felesége és ugyanannyi ágyasa. Az ószövetségi iratokról tudjuk. tisztátalannak nevezi a törvény (függetlenül attól. Sokak szerint a civilizáció kezdete egyben a monogámia általánossá válását is jelentette. Dávid királynak kb. A testvérgyilkos Káinnak még egy felesége volt. A megegyezést rendszerint hosszas alkudozás előzte meg. A Mózes 5.e. az ilyeneket az ószövetségi időkben inkább megkövezték.zése döntötte el. A nyílt többnejűség mellett a Biblia tanúsága szerint mindig megtalálható volt a rejtett többnejűség is. A házasság így adásvételi ügylet lett. akiket pénzért vásárolnak. könyvében található válási törvény szerint a férj bármikor elbocsáthatta feleségét. Így a házasság története szempontjából is igen tanulságos forrásmunkák. a többnejűség elterjedését. Tévedés lenne azt hinni. hogy kinek a hibájából taszították el). a férfiéra nem. hogy az asszony törzse sátrában marad. egyenlő jogú felesége volt. legtöbbször még kártérítést sem követelhetett. ha az már nem tetszett neki. másutt Ábrahám „mellékfeleségeiről” olvashatunk. hogy visszafogadja őt. Bemutatják a törzsi társadalom. mint az „első emberpár” közismert legendája a keleti teremtésmítoszok egyik változata. 1700 körül) törvénykönyve is a nő meddősége esetén engedélyezte a második feleséget. Így nem volt akadálya a férfi nyílt vagy leplezett poligámiájának. A többnejűséget jó néhány országban egészen a mi korunkig hivatalosan is engedélyezték. hogy csak a „házasságtörő” asszonyt kergették el.

Boccaccio Decameron-ja vagy Ráth-Végh István házasságtörténeti dokumentumgyűjteménye eleven képet fest a középkor szerelmi próbálkozásairól. galantéria: a csiszolt modorú udvarlás. hanem pl.pl. Róla és neki szólnak a lovagregények és pásztorregények. A papság számára tilos volt a házasságkötés. bár későbbi kihatásai jelentősek. a szépirodalom és művészet minden műfaja. Nem sokkal később a kereszténység igyekezett megnehezíteni a válást. A női hűtlenség megelőzésére drasztikus eszközt használtak: az ún.A monogámia időszámításunk kezdete körül vált általánossá a zsidóságnál. Házasság a középkorban A kereszténység államvallássá válása folytán a házasság egy férfi és egy nő közötti. lovagi szerelem formájában (amely csaknem mindig házasságtörő jellegű). felbonthatatlan életközösség lett. a galantéria azonban mégiscsak hatott az erkölcsökre. amely szó szerint lakatra zárta a feleség nemi szervét. a felszínen finomította. A reneszánsz: szerelemkultusz és házasságpiac A reneszánsz nem hozott közvetlen és tömegméretű változást a nemek viszonyában. hogy még a püspököknek és egyes pápáknak is voltak ágyasaik. A házasságkötés valódi és elsődleges célja többnyire a vagyon vagy a tekintély növelése. a szerelmi balladák . az Aucassin és Nicolette . akinek a feleség örök hűséggel és engedelmességgel tartozik. A „házasságtörő” asszonyt ezzel szemben pellengérre állították. A férj ezzel szemben titokban látogathatta a minden középkori városban megtalálható bordélyházakat (vagy. Jogilag inkább romlott a nő helyzete. hogy a legtöbb nő visszariadt tőle. a szülők akarata ellenére megkötött házasság. a feleség helyzete jogilag a gyermekekével egyenlő. haját leborotválták. „házasságtörés” esetén büntetlenül meg is ölhette. Az „eladó lány” értékét a hozomány szabta meg. amelyben a férfi az úr. az egyéni vonzalom aligha jöhetett számításba. fő meghatározói az osztályhelyzet és az anyagiak. A párválasztás változatlanul a szülők joga. bebörtönözték. az ún. a szerelmes versek és levelek. szeretőjével együtt.a szülőkkel és az egész társadalommal szembe szegülő szerelmesek megpróbáltatásait. Mindez azonban egy elég szűk rétegre korlátozódott. de kockázatos vállalkozás volt. A férj tekintélyét és családfői jogait a törvény biztosította. A házasságtörténet szempontjából a középkor legjelentősebb fejleménye az lehet. A szerelemkultusz. bár még elég bizonytalanul. Előfordult ugyan a lányszöktetés. de bőséges adataink vannak arra. (Ennek bizonyítása azonban olyan megalázó eljárással történt. Divatba jött az ún. amit súlyosan büntettek. Annál is inkább. formálisan szabályozta a nemek kapcsolatát. hanem az úrnő. A leendő feleség szüzessége döntő fontosságú volt. a nőtisztelet céltáblája nem általában a nő. A párválasztásba a fiataloknak ritkán volt beleszólásuk. de a férj meg is ölhette őt „jogos felháborodásában”. Válást a nő csak egyetlen esetben kezdeményezhetett: ha a férj impotens volt. A házasság viszont a társadalom egyetlen rétegében sem a spontán szerelmen alapul. erényövet”. Ám a polgárság nem tudott felnőni saját 42 . ha elég gazdag volt. hogy ekkoriban kezd megjelenni a szerelem kultusza. De még évszázadoknak kellett eltelniük ahhoz.) A patriarchátus tehát nem enyhült a reneszánsz után. a polgárság fokozatos uralomra kerülésével. a kastélyok és szalonok előkelő hölgye. hogy a szerelem jogát egyáltalán elismerjék. mert a szerelem jogait egyre többen kezdték komolyan venni. tarthatott magának ágyasokat is). A férj nemcsak verhette a feleségét. A „hajnali dalok” (az „albák”) a lovag és asszony-szeretője hajnali búcsúzkodását örökítették meg. ezt szüleik intézték a családi érdekek alapján. legalábbis a nagy francia forradalomig (1794). Eleinte azonban inkább csak folytatja és felerősíti a lovagkor szerelmi kultuszát. megszilárdítani a patriarchális monogámiát. kibővítve azt az újra felfedezett „pogány” (ógörög és latin) költészet erotikus elemeivel.

Így az egymás iránti bizalmatlanság is csak átmenetileg oldódik. mint amennyit megkötnek. a feleségek 30-40%-ánál. amely korunk társadalmi változásaival szorosan összefügg. mint egy emberpár együttélésének létét. Az utóbbi évszázadokban a házasság önmagában is érték. Ugyanakkor sokak számára elérhetetlennek bizonyult. a törekvés egymás kizárólagos birtoklására. Marad a látszatok őrizgetése és a kettős élet. hanem fejlődési válság. hogy a házasodási kedv ugyan csökken. érett szerelemmel. akkor a házasságszerű együttélések továbbra is népszerűnek és elfogadottnak mondhatók. A nővel együtt a szerelem is árucikké vált. A helyzet hosszabb távon akkor sem sokkal jobb. hogy egyrészt a szerelem elmúltával a házasság elveszíti létjogosultságát.egyre kevesebben kötnek házasságot. s a továbbiakban nem aktusonként fizette.és általában a nyugati világban . Ha tehát nem a jogi oldalt vagy a „papírformát” nézzük. Vagyis nem egzisztenciális. és azok közül is egyre többen válnak el. Úgy tűnik. megkönnyítette az érvényesülést. kissé megbélyegző szóval: vadházasságok) száma. Újabb felmérések adatai szerint az ilyen extramaritális kapcsolatok a 30-50 éveseknél fordulnak elő. Igaz. hanem valójában érdekházasság volt. A nemi élet ezzel párhuzamosan elszürkül. ezek azonban többnyire kudarcot vallottak. másrészt egy új szerelem esetén feltétlenül el kell válni és új házasságot kell kötni. hogy „szereti” (vagyis odaadóan szolgálja) a férjét. vagyis gyermekvállalást is jelent. A házasság és család mai világválsága Minthogy a házasságkötés általában „családalapítást”. (A divatba jött szerelemkultusz folytán az egyéni érdekek a szerelem álruhájába öltöztek. E válság két fő tünete. mint egy utcalányt. vagy a lemondás. s megelégedett a látszat fönntartásával. elérendő cél volt.) Előfordultak ugyan az anyagi és karrierszempontokat figyelmen kívül hagyó szerelmi házasságok is. aminek jelentős szerepe van a válások szaporodásában. s ezek a lényeget illetően alig különböznek a házasságtól. mint intézmény válságának megítélését megnehezíti. S marad a hatalmi vetélkedés. hanem a „háztartási pénznek” nevezett átalánydíjjal és hasonlókkal. most már nemcsak a férfiak. s bármikor teljesíti „házastársi kötelességét” az ágyban is. A tulajdonosi szemlélet ugyanis ellentétes és összeegyeztethetetlen az igazi. Ez természetesen válásra hajlamosít. elhidegüléshez vezet. (Ez volt a „minden szempontból tökéletes” házasság. Az utóbbi évtizedek statisztikai adatai ezt a kettős tendenciát egyértelműen igazolják. de erősen növekszik a házasságkötés nélküli együttélések (régies. Az effajta házaséletnek eléggé prostitúciójellege volt. hogy a tényleges házasságbomlás jócskán felülmúlva a bíróilag kimondott válások számát. A férj a házasságkötéssel mintegy megvette a nőt. éspedig a férjek 60-70%-ánál. funkcióját érinti. s ezért előbb-utóbb kiábránduláshoz. a feleségnek illett kimutatni. A „szerelmi házasság” látszata gyakran a puszta érdekviszony elködösítésére szolgált. a házasság intézményének válsága a család válságát is magával hozza.) A legtöbb házasság persze nem szerelmi. A házasság. ha a házasság szerelemmel (vagy annak illúziójával) kezdődik. Így a válság ma nem a házasságnak. hanem a nők körében is. hogy nálunk . mert a köz43 . hanem inkább annak tartalmát. Ezért aztán a „szerelmi házasságot” is mindinkább összeegyeztették a „jó parti” kívánalmaival. Ezek közé tartozik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok mind nagyobb elterjedése. különösen a „jó parti”. vagy fárasztó kötelességgé válik a szerelem ellobbanása után. majdnem annyi házasság bomlik fel évente. vagyis az anyagilag és társadalmilag előnyös házasság. A házasság fejlődési válsága is járhat azonban nehezen megoldható bonyodalmakkal és negatív következményekkel. mert társadalmi státust jelentett.eszményeihez. A szerelemkultusz és a házasság összekapcsolása nyomán elterjedt az a nézet. Ami azért válságtünet. bár azt csak megbecsülni tudjuk.

jogaik törvénybe iktatása. hogy a házasság komoly fejlődési válságot él át. hiszen fontos emberi szabadságjogról van szó. Filogenetikusan és kultúrtörténetileg ezért elsősorban a legális vagy illegális együttélések funkcióinak változása látszik érdekesnek. ami persze nem megy viták és súrlódások nélkül. A válások azonban a társadalomra is megterhelően hatnak. Szerencsére nem mindenütt. a lakáskérdés megoldását stb. (Köztudott. Új egyensúlyt kell kialakítani. Ráadásul új funkciók is megjelentek. A hagyományos felfogás a házasság fő céljának és értelmének éppen a gyermekvállalást és nevelést tekintette. Ez azt mutatja. Tény. ha a partnerek gyermekvállalási elképzelései erősen különböznek. E válságnak sokféle oka van. Ennek megfelelően a családjogi törvények ezt sok helyütt a válóokok között tartják nyilván. Mindezek a változások másféle beállítottságokat és sok új igényt alakítottak ki.) Ma kétségkívül sokkal könnyebb a válás. ami azonban összefügg a házasságnak.felfogás ma is elítéli és veszélyesnek tartja. amelyekkel a házasság hagyományos formája nem tartott lépést. Svédországban például már 1970 óta. mivel ezekre jóformán senki sincs eléggé felkészülve. A születési arányszámok már olyan alacsonyak (9-10‰). Ám. Elsődlegesen bizonyos gazdasági. hogy egyre kevésbé viselik el a házasság patriarchális jellegét. a gyermeknevelés intézményesítése. Ennek alapja egy olyan felfogás. S ez alapjában jó dolog. másrészt a válás kulturált lebonyolításától függ. 44 . társadalmi és kulturális változások. de a szándékosan gyermektelenek száma is növekszik. miszerint a házasságon kívüli kapcsolat nem feltétlenül veszélyezteti a házasságot. A hagyományos hatalmi struktúra tarthatatlanná vált.) Az egyéni kihatások vizsgálata nem ide tartozik. de egy ideje nálunk sem szerepel az elfogadható válóokok között. holott erre lenne szükség. a biztonságos fogamzásgátlás elérhetővé tétele stb. mivel az már nem felel meg a mai társadalmi viszonyoknak. Ami egyrészt a helyzet helyes értékelésétől. hogy a válások többségét jó ideje a nők kezdeményezik. kezdve a szerelem elmúlásától és a nemi élet elszürkülésétől a szülőkkel való kapcsolat megromlásán és a gyermeknevelési ellentéteken keresztül a szabadidő eltöltése körüli vitákig. s válságtünetekkel reagált. ha a házastársak nem értenek ebben egyet. Válságtünet lehet ezen kívül még sok minden. a háztartások gépesítése. szexuális és gyermeknevelő. különösen a nő „félrelépését”. Ez persze elsődlegesen népesedési válság. Ám rögtön több kérdés is felmerül: Mikor indokolt a válás az egyén és/vagy a társadalom szempontjából? Milyen következményei lehetnek a válásnak (vagy az indokolt válás elmulasztásának). s eddigi történetének valószínűleg legnagyobb fordulópontjához érkezett. A erőviszonyok megváltozását jelzi. Mindegyik funkció terén jelentős változások történtek és vannak folyamatban. Elvileg a válás akkor indokolt. Ugyanez mondható a gyermekvállalási kedv megfogyatkozására.a fajfenntartás elősegítése mellett három fő funkciója volt: gazdasági. (Átalakítani azonban ritkán képesek. ha még nagyobb bajokat lehet vele megelőzni. mint intézménynek a meggyengülésével. Ma viszont egyre több házaspár csak egy (legfeljebb két) gyermeket vállal. Az egyes házasságokban viszont csak akkor okoz válságot. akkor mégis veszélyezteti a házasságot. vagy a hatalmi harcok kiéleződéséig. például a városiasodás és iparosodás. mert negatívan befolyásolják a népegészséget. mint eddig bármikor. hogyan lehetne a káros következményeket megelőzni vagy megszüntetni? E kérdések hatékony megválaszolása gondos elemzést igényel. hogy emiatt népünk összlétszáma is erősen csökken. A válság tehát a patriarchális monogámia válsága. hogy egyik sincs rendben. A hagyományos házasságnak .és vele együtt a családnak . a munkaerő újratermelését. a nők munkába állása és gazdasági önállósulása.

passzív „gyermekszülő gépezet”. lakóközösségek létrehozását.a szexuális kapcsolat véglegesen kizárólagos jellege. merev munkamegosztással: a férj kereste a pénzt.) Végeredményben a házasság szexuális funkciója többféleképpen változott és változik: egyrészt korlátozódik és kikapcsolhatóvá válik utódnemző szerepe. hogy ne csak utódokat kapjon a házasságtól. s keresik a megoldást. a családtagok ellátásának megszervezése maradt. Sajnos. kulturáltabbá válik. társalgójuk van stb. csökken az elszigetelődés veszélye. Az említett társadalmi változások folytán azonban a nő nem maradhatott hátrányos helyzetű. hogy a feleség jó szexuális partner is legyen. merev munkamegosztással történő ellátása. A megoldás legfőbb akadályai pedig rendszerint a szex-ellenes nevelés következtében kialakult gátlásokban.A gazdálkodási funkció A család termelési funkcióját az iparosodás és városiasodás folyamán jórészt elvesztette. Az akadályok másik nagy csoportja a férfipartnerhez. kevésbé szürkül el. Sok adat szerint a nők többsége orgazmus-zavarokkal küzd. Ennek lényege. De a férfi számára is fontossá vált. hanem teljes értékű szexuális partnert is. Egy irányzat az ún. ritkán jut kapcsolatában szexuális kielégüléshez. a „második műszaktól”. hogy a gazdálkodási funkciónak az említett. A szerelmi házasság népszerűségével egyenes arányban nőtt az az igény. önálló háztartás létrehozására törekedett. színesebbé. s előtérbe kerül az örömszerzés és egyéb. változatosabbá.most már a nő számára is . főleg technikai feltételekhez fűződik. lélektani előnyök. akik szabadulni kívánnak a háztartás terhétől.az én váram” szemlélete ma is érvényes lenne. Növekszik a szex tartós szerepe a házasságban. mert ez nagyobb függetlenséget biztosított számukra. a feleség gondoskodott a háztartásról és a gyermekekről. Gazdasági funkciójából a városi családokban inkább csak a fogyasztás. ez még nem vált általánossá. hogy a nő mintegy újra felfedezi önmagát.) Az ilyen korszerű házakban szükségképpen más életstílus alakul ki. mint szexuális lényt. A házasság és család korszerűsítése szempontjából e tendenciák kibontakozása kívánatos lehet. „az én házam . Egyes nyugati országokban a társulási törekvés már a lakások tervezésében is megnyilvánul: az ilyen társasházak kicsit szállodaszerűek. (Hazánkban eddig inkább csak a nyugdíjasoknak építettek néhány hasonlót. hogy ebbe egyre kevésbé nyugodnak bele. A szexuális funkció átértékelése A hagyományos házasságban a szexualitás elsődlegesen a gyermeknemzésnek és a férfi kielégülésének szolgálatában állt. kommunális szolgáltatások kiterjesztését szorgalmazza. (Mindezekkel bővebben e könyv ontogenetikus fejlődéssel foglalkozó része foglalkozik. Biztató fejlemény azonban. A többgenerációs nagycsalád helyett azonban a szülőkből és gyermekeikből álló „magcsalád” („nukleáris” család) terjedt el. Hiszen a feleségek legtöbbször dolgozó nők. 45 . a pénzbeosztás. közös ebédlőjük. a másik pedig a háztartások önkéntes alapon történő társulását. Másrészt megszűnik . S mivel a férjeket még ma is nehéz arányosan (fele-fele alapon) bevonni a háztartási munkába és a gyermekek ellátásába. téves beállítottságokban találhatók. a családcentrikusság. Megindult tehát a nő „reszexualizálása”. a harmadik pedig a külső. újra fogékonnyá válik az örömszerző nemi életre. sokan új és radikális megoldásokat keresnek. A házastársak egyikének szüleivel való együttlakás helyett a legtöbb házaspár saját. többnyire továbbra is ősi minták alapján. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre többen kételkednek abban.

amikor a szülők . magatartásukat irányító és ellenőrző. (ezt elősegítené.amelyek maguk is tovább differenciálhatók . sőt. hogy ez utóbbi válik elsődlegessé. Ebből a változásból sajátos életmódváltási nehézségek adódnak. hogy ennek hosszabb távon veszélyes következményei lehetnek. Ugyanakkor növekszik a gyermeküket egyedül nevelő szülők (lányanyák. akkor minden házasságban legalább két gyermeknek kellene születnie ahhoz. A családanyai hivatás mellett megjelent és erősödik a nő társadalmi hivatástudata. Ez számos problémát vet fel a házasság fajfenntartó és gyermeknevelő funkciójával kapcsolatban. hogy a népesség egyszerű reprodukciója biztosított legyen. mint régebben. ellentétben a régebbi időkkel. Minthogy az átlagéletkor növekszik. A nők előtt csaknem minden pálya megnyílt. Emellett a szülők és gyermekek sokkal kevesebb időt töltenek együtt. hogy társadalmunk egyszerű reprodukciója. Váratlan változások (pl. bár a mai házasok már sokkal kevésbé gyermek-orientáltak. belső feszültséget vagy labilitást idézhetnek elő az egyén- 46 . W. egyre kevesebb azoknak az éveknek a száma. Másrészt koránt sincs minden házasságban két gyermek.különösen az anya .egész életüket a gyermekek felnevelésének szentelték. az öreg családtagok gondozása. hogy ezt részben kiegyenlítheti a házasságon kívül születettek számának növekedése. hogy sok házaspár (vagy együttélő pár) kettőnél több gyermeket vállal. munkahelyi konfliktusok stb. mintha ebben a funkcióban csak annyi változás történt volna. funkciókról írt. lelki szükségletek kielégítésének kölcsönös elősegítése. amikor a házaspár gyermeknevelési feladatokat lát el. a felnövő gyermekek pedig hamarabb kiszakadnak a családból. A gyakorlatban ez a házasság és család olyan feladatait jelenti. Ám a statisztikák szerint nemcsak a gyermeklétszám csökken. határozottan csökken az először házasságot kötők száma. társadalmi helyüket kijelölő stb.) olyan erős. többé-kevésbé háttérbe szorítva az anyai hivatást. vagyis az egyéni.) Egyéb funkciók Az említett alapfunkciókon túl . számszerű állandósága biztosítható legyen? Úgy tűnik. elváltak) aránya. hogy a házastársak ma kevesebb gyermeket vállalnak.A gyermeknevelési funkció Első pillantásra úgy tűnik. mint a rendelkezésre álló javak elosztása. mint a családra háruló munkák megszervezése. s ez megváltoztatta élettervüket és értékrendjüket. A házasság funkcióinak változása során előtérbe kerülnek a házastársi kapcsolat lelki funkciói. Ez csupán a házasság első felére terjed ki. Tény viszont. Sas Judit (1976) a család nyolc funkcióját sorolta fel. Valószínűsíthető. köztük olyanokat. elegendő nő vállalkozik-e a gyermekszülésre ahhoz. vagy az egymás iránti szolidaritás. H.a szociológiában meg szokták különböztetni a házasság (és család) néhány további funkcióját is. A másik kiegyenlítési lehetőség abból adódhat. Közülük sokan akár „főhívatású szülők” lehetnének. mint régen. nagy egyéni eltérésekkel nyilvánulhat meg. ami az utóbbi évtizedekben megfigyelhető. hanem kevesebb lett a gyermeket vállaló házaspárok száma is. Ha minden felnőtt házasságot kötne. A házasságban ez sokféleképpen. a lelki egyensúly fenntartásának szükséglete. 40-50 évi házasságból például mindössze 20-25 évet vesz igénybe egy vagy két gyermek felnevelése. pl. Goode (1967) többek közt a családtagok létfenntartásának és lelki egyensúlyának biztosítását szolgáló. ha az állami politika rangjára emelkedne a szülőség társadalmi presztízsének növelése. Csakhogy nem köt minden felnőtt házasságot. miközben a világ fejletlenebb országaiban tovább tart a nagy arányú népességnövekedés. a családtagok pihenésének és felfrissülésének biztosítása. Ezek közt vannak viszonylag állandóak is. Pl. Gyakran előfordul. nálunk is népességcsökkenéssel kell számolni.

vagyis az ún. a világszemlélet stb. s jellege minden szakaszban különbözik. A feleség társadalmi rangja a férj státusától függött. Az ilyen szerelem rendkívül intenzív és tartós hatással van az egyénre. A házastársi kapcsolat individualizálódása és személyiségfejlesztő funkciója ugyan évszázadokkal ezelőtt kezdődött. A házasság ilyenkor biztosító szelep. de kibontakozása ma is folyamatban van. neves kutató. S. hogy rugalmasabbá és nyitottabbá válik. Keller (1976) öt pontban foglalta össze a házasság jövőjét érintő. Ezzel szorosan összefügg a házasság irányítási és ellenőrzési funkciója. előnyök és hátrányok elosztása egyenlőtlen volt. A nő önálló státusának megjelenésével ez a funkció napjainkban erősen csökken. s ezt főleg házastársától várja el. amelyek nem gazdasági vagy egyéb kényszerre. J. vagy elmúlásától függetlenül is. Mindinkább fontossá válik a „belső magatartás”.) kapcsolódik hozzájuk. klasszikus példája Rómeó és Júlia szerelme. Nagyobb tere lesz az egyéni döntéseknek a kapcsolat jellegét és időtartamát illetően. hogy a házasságtörténet egyik legfontosabb tendenciájával állunk szemben. Az egyéni szerelem egyik legelső. megalapozott előrejelzéseket: • • • • • A szexuális és házassági kapcsolatok formailag és tartalmilag változatosabbak lesznek. individualizálódás a reneszánsz táján kezdődött. bár erősíthette vagy ronthatta is azt. Mégpedig a szerelem meglététől. minden jel arra mutat. Egy másik.ben. hiszen a partnerek többnyire társadalmi (és anyagi) helyzetük megerősítését vagy javítását várják a házasságtól. A személyiségfejlesztő funkció kibontakozása A házastársi kapcsolat mindig hatott valamennyire a partnerek személyiségére. Hozzátehetnénk. a véleményalkotás. vagy menedékhely szerepét töltheti be. nagy teljesítményekre teszi képessé.elég jelentéktelen volt és ritkán vált tudatossá. hogy ugrásszerűen megnő a lelki egyensúly erősítésének igénye. hogy míg a múltban a házastársi jogok és kötelességek. amelyet Shakespeare tragédiája tett halhatatlanná. Az egyéniség tömegesebb arányú kibontakozása. Bizonyos értelemben lelki szükségletet elégít ki a házasság hagyományos helykijelölő. hogy az ókor primitív nemi sóvárgásától minőségileg különböző egyéni szerelem is csak ekkor válhatott számosabbá (bár még korántsem általánossá). Bernard (1973) szerint a jövő a szabadon alakítható kapcsolatoké. irányítása. A külső viselkedés irányítása és ellenőrzése ugyanakkor lazul. státus-meghatározó funkciója is. Érthető. a jövő házassága egyenlőségelvű és nyitott lesz. Megvalósulása várhatóan a következő eredményekkel járhat: kialakul a házasságformák sokfélesége.a műveltek vékony rétegét kivéve . Kevesebb negatív érzelem (féltékenység stb. Új közösségformák jönnek létre a házaspárok önkéntes társulásai révén. az értékválasztás. s ezáltal könnyebb lesz az egyéni igényeknek legjobban megfelelő házasságot megvalósítani. Az életciklus változásainak megfelelően a házasság is többszakaszos lesz. 47 . lényegében azáltal. az önmegvalósítás elősegítésére. A polgári korszak előtt azonban ez a lelki hatás . s mindkét partner számára optimális függetlenséget és fejlődési lehetőséget biztosítanak. Így a házasság egyre alkalmasabb lesz a személyiségfejlődés. hanem érzelmi elkötelezettségre épülnek.

Burgess & L.. az orgazmus. A legnagyobb változás az emberi nőstény szexuális magatartásában ment végbe. veszekednek. D. de ez semmi ahhoz az elemi erejű reakcióhoz képest. hogy itt kezdetben sem volt szerelem. Cottrell. A másikban az érzelmi kötődés hiányzik. amelyben a házastársak szinte állandóan vitatkoznak. J. hanem munka.: Az emberállat. Az egyik a konfliktushoz szokott házasság.. Harmadszor. Az ennek csúcspontját jelentő aktus szintén jóval hosszabb. de aztán a házastársak fokozatosan elhidegültek. Újszerű módon. a nőkön nem látszik a peteérés időpontja. a kapcsolat jellege és a házastársak életstílusa alapján próbálta tipizálni a házasságokat két amerikai kutató. Néhány fajnál megfigyelték ugyan. Az egyikben erős érzelmi kötődés található a házastársak között. Ők öt házasságtípust írtak le. hanem csak józan alku. megegyezés.és harcostársak is. Negyedszer. Londonban kiadott könyv szerzője J. totális típusú házasságban a felek nemcsak jó házastársak. 223 p. Ezt írja: „A páviánok rövid.) Az eredetileg 1994-ben. 48 . intenzív nemi kielégülés. s ez kölcsönös alkalmazkodásra készteti őket.F. A másik a devitalizált (életerejét vesztett) típus. Diamondhoz hasonlóan az emberré válás körüli evolúciós történésekkel próbálja magyarázni a mai ember viselkedését. Személyes vélemény az emberi fajról (1997. Ez azonban keveset mondott a házasság tartalmáról.W. A női nemiség négyféle irányban bővült. vagy hány gyermekkel rendelkezik . hogy a pár gyermektelen. Morris. vagy egyoldalú. ez tehát jellegzetesen érdekházasság. Először is kialakult benne a közösüléssel együtt járó. Könyvklub. A harmadik a passzív-megegyezéses típus csak annyiban különbözik az előzőtől. Végül az ötödik. a nők még viselősen is készek a nemi együttlétre.S.. s öt típusba sorolta a házasságokat: a „nagyon boldog”-tól a „nagyon boldogtalan”-ig. de egészséges párok és kellően intim körülmények között legalább százszor annyi időt áldozunk egy-egy nemi érintkezésre. mint a legtöbb majom és emberszabású. De az sem méri megbízhatóan a házasság minőségét. amely nagy szerelemmel kezdődött. eleven) házasság.B. személytelen és mindössze 8 mp-ig tartó párosodásával ellentétben az emberpár előbb hosszas előjátékba merül. 4. közömbössé váltak.bár kétségtelen. állatias közösülésre. Ez egészen egyedülálló a főemlősök körében. sőt. amely a sikeres alkalmazkodás folytán mindkét fél számára kielégítő. A negyedik típus a vitális (életerős. Ezen kívül természetesen több más „házasságtipológia” is létezik. s inkább csak megszokásból maradnak együtt.” Másodszor: szexuális fogékonysága a teljes menstruációs ciklust felöleli. mint a majmok esetében. amit az orgazmust átélő nők tanusítanak.Mai házasságtípusok Az egyik legkorábban kidolgozott és legegyszerűbb tipológia (F. Cseh-Szombathy László (1977) vizsgálatai alapján a magyar házasságok két alaptípusát különböztette meg. Cuber és P. hogy a nőstény valamiféle „miniorgazmust” él át. a klimaktérium elmúltával. Harroff (1965). hogy sajátos különbség van a gyermekes és gyermektelen házasságok között. A házastársak többsége szerinte valószínűleg ebbe a típusba tartozik. 1938) a házassággal való elégedettséget vette alapul.. Persze mi is képesek vagyunk gyors. M. életük minden ponton összekapcsolódik. de azért alapjában véve jól megvannak egymással. idős korban is.

. az azt hiszi...” (118.leggyötrőbb kínjait is. Ha pedig alakulni kezd egy új kötődés. old.) A továbbiakban már pszichológiai jellegű elemzésekbe bocsátkozik: „Ahogy kezdenek kialakulni az új párok. viszont azoknak a lehető legnagyobb védelmet biztosítják. méghozzá a lehető legnagyobb területen szétszórva.. Ez az információcsere időszaka. mennyi közös vonás van bennük.Eszerint mi vagyunk a legszexközpontúbb főemlős. Megvalósításával időről időre meg is próbálkoznak . akkor óhatatlanul ellentmondásba keveredik a régivel. A röpke félrelépés gyorsan új párkapcsolattá fejlődhet. hogy nemcsak szeretkezni tudnak jól egymással.. Jóval radikálisabb megoldás a prostituáltak szolgálatainak igénybe vétele.. egy ilyen konfliktusból nem könnyű kiutat találni. a csoportkapcsolat pedig egyre lazább lesz.. hogy a lehető legtöbb utódot kell nemzeni.. Ettől kezdve a párok a szabadidejük egyre nagyobb részét töltik együtt. amikor a tagok felmérik. Ezt a női körülmetéléshez hasonló beavatkozást ma is rendszeresen 49 . az emberi páralkotás rítusa mindenütt csaknem teljesen azonos módon zajlik. egy elvégzett felmérés szerint a brit férfiak 60%-a életében legalább egyszer megcsalja partnerét”. Ez pedig „nem afféle kulturális dekadencia. egyneműekből álló. mégsem tudnak ellenállni a csábításnak.. hogy friss élményeiket megosszák a régi közösséggel. A „rideg csábítás” módszere: futó kalandok. és elérkezik a pillanat.. hanem evolúciónk egyik legfőbb irányvonala. miközben közös utódaikat nevelik.legutóbb a hatvanas és hetvenes években fellángolt kommunadivat idején... „. pedig valójában a legkisebb gesztus és pillantás szintjéig pontosan kiszámíthatóan viselkedik. hogy beszámoljanak a történtekről.. a nőkre vonatkozó adat 40%. éveket és évtizedeket is eltölteni egymással. heteket és hónapokat. mert.az ember közösülését nem véletlenül nevezzük szeretkezésnek. hanem képesek nappalokat és éjszakákat.. hogy a nőnek ne lehessen öröme a nemi tevékenységben. old. „törzsi csoportjukba”. ha ez egyik félnek sem állt szándékában.óhatatlanul . old.) A férfiak „kettős stratégiájának” és poligám hajlamának megoldására 3 javaslata van: „. A következő viszont túlzásnak tűnik: „Aki szerelmes. tagjaik ellentmondásos szakaszon mennek át: mindjobban élvezik az egyre intimebb együttléteket...” A férfiak eszerint mindkét stratégiát gyakorolják.) „. old. Ha ezek után továbbra is a kapcsolat fenntartása mellett döntenek. Új. A szerelmi kapcsolat kizárólagossá vált.. Akadnak olyan kultúrák is. ugyanakkor rendszeresen visszatérnek régi.) Ezzel akár egyet is érthetünk. Bármiféle osztozkodás vagy közösködés ezt az elvet gyengíti. Azután a párkapcsolat egyre szorosabb. Ez úgy valósítható meg legjobban. Az egymástól gyökeresen eltérő kultúrkörökben élő. Egy darabig működött a dolog. az alkalmi szexuális kicsapongásokat a fantázia birodalmára kell korlátozni.” (137-139. ha mindkét szülő kizárólag a saját utódainak szenteli magát.. rendre fellángolt a rivalizálás. A közös szexuális aktivitás örömei automatikusan új érzelmi kötődést kezdenek kialakítani. hogy meg kell védelmeznünk a velünk nemi kapcsolatot létesített partner utódait. heteroszexuális kapcsolatukat a legnagyobb műgonddal tervezik és bonyolítják. Gyökerei abból erednek. amikor a férfi „cinikusan és számító módon viszonyul” partneréhez . amelyekben a férfi arról gondoskodik...” (121122.” A féltékenység Morris szerint „biológiai evolúciónk során igen fontos szerepet játszott..„erőszakba torkolló légyottok”. még akkor is. hogy valami egészen egyedi csoda történik vele.. A második stratégia követői csak egészen kevés utódot nemzenek. A nyílt házasság ilyen esetekben ésszerű megoldásnak látszik.” (131.. (142.. de aztán lassanként az összes ilyen közösség felbomlott.) A férfiak gyakori félrelépéseinek szerinte „állati stratégiái” vannak: „Az első stratégia. fiatal párokról készített filmek is meglepő hasonlatosságokat tárnak fel a kapcsolatnak ebben a szakaszában. Ennek köszönhetjük életünk talán legfelemelőbb pillanatait és . akkor meg kell győződniük arról... amikor senkivel sem hajlandók többé megosztani bensőséges élményeiket.

Cs. s ehhez képest a nyugatiak néhány százmilliója elenyésző. old. De hogyan? Cs. Kínában. Minden társadalmi rendszerben kialakultak szaporodási korlátok.) „Paradox módon minél zsúfoltabb egy társadalom. agglegények. Cs. apácák és homoszexuálisok éppen azzal válnak a társadalom értékes tagjává. Cs. nem? Cs. hogy utódokat nemzhessünk magunknak... Hogy mi jogos. hogy a szaporodást nem szabad korlátozni.: Csakhogy például a keresztény egyházaknak is az az álláspontjuk.: Ha a nemzés és szaporodás nem elemi emberi jog. hogy nem járulnak hozzá a fajunk tönkretételével fenyegető népességrobbanáshoz.: Minthogy a bolygónk területe véges.” (145.V.V. annak beláthatatlanok a következményei. mint egymilliárd ember él. Közel-Kelet és Ázsia 25 országában.: Ez igaz. vénkisasszonyok. tehát minél több fogyasztóra van szükség. inkább fogyunk. József Attila azt írta egy versében: „Már kétmilliárd ember. ahol már jóval több. az mindig az adott helyzet függvénye.” (155. Komolyan gondolta ezt? Cs.. Hasonló a helyzet Indiában is. A más körülmények közt élő. sz. Szerk. a mai társadalomban azonban ezek eltűntek. Ha már 15 vagy 20 milliárd ember lesz. akkor megtehetik a keletiek is.. nem pedig a népesség csökkenésére. ám a globalizáció talán segíthet a szaporodás világméretű szabályozásában. s már háromszor annyian vagyunk.. hogy korlátoznunk kell saját szaporodásunkat.. akkor nyilván korlátozni kell. ki mire 50 .: Igen. a szaporodásnak valamiféle korlátja kell. mert a Mindenható így rendelte. hogy a szaporodás szabályozatlansága az emberi faj pusztulásához vezet. mi tehát már nem szaporodunk.” Azóta nem sok idő telt el. Ilyen az élethez való jog. aztán semmi sem történik.: Ebben sok más szempont is szerepet játszik. M.V. 2001/2-3. mondjuk húszezer évvel ezelőtti ember nem tudta volna megérteni és elfogadni a számunkra természetes szabályokat.: Ha a nyugatiak már tudják szabályozni. old. vagy mi nem. hogy „a papok. Csányi Vilmossal. hogy legyen. Szexológiai Szemle.) Szerk. de a Földön már jó hatmilliárd ember él.) 5. mégsem történt semmi.alkalmazzák Afrika. Szerk. Szerk. annál magányosabb lehet benne az egyén. szerzetesek. eunuchok.) Figyelemreméltó elgondolása. A kairói népesedési konferencia is tárgyalt erről. szembe kell néznünk azzal a rendkívüli problémával.: Elemi emberi jog igen kevés van. Csányi Vilmos: A humánetológus nézőpontjából (Interjú dr.V. A statisztikák 74 millió megcsonkított nőről számolnak be. amikor szaporodási engedélyért kell folyamodnunk ahhoz. old.: Ön többek között úgy nyilatkozott. Felvirrad még az a nap.: Csakhogy a nyugati társadalmak már erősen korlátozták a születésszámot. Szerk. Szerk. A globalizálódás a termelés és fogyasztás felfuttatásával jár. de valójában már ezt is átvette az állam.: Ez ábránd! Mindenki reménykedik benne.” (148. A kulturális rend szabályozza. megpróbálkoztak a születések korlátozásával. E pillanatban nem látható semmilyen reális megoldás.V. de az általános felháborodás hatására már lazítottak ezen.V. sőt.: Az emberiség öngyilkossága árán mégsem kívánhatják a népesség korlátlan szaporodását.

ha az utódokat létrehozók közötti kapcsolat elég stabil. Szerk. S ennek lehet valami biológiai alapja. fokozhatja egy hormon hatását. a feniletilaminról? Ez oka. főleg bizonyos túl szapora népcsoportoknál talán kívánatos lenne a korlátozás. és a magyarság kisebbségbe szorul. Kínában átmenetileg eredményes volt a korlátozás. Szerk.A közös akciók és hiedelmek is komoly összetartó erőt jelentenek.V. vagy inkább következménye a szerelemnek? Cs. a párkapcsolatok stabilizálásában is bizonyos hormonoknak. az ellensége a nemzetnek.: Minthogy biológus vagyok. s ez csak akkor sikerülhet. vagy az átlagéletkor nálunk 15 évvel alacsonyabb.: Az együttlétből adódó biztonságérzet nem elegendő jutalom? Cs.” 15 millió magyar van. fajgyűlölethez vezethet.jogosult.nem voltak ugyan. az emberszabású majmok között stabil párkapcsolatok . hogy az emberi társadalom létrejöjjön. Aki erre sajnálja a pénzt.: Világviszonylatban. A romakérdést tehát igen komolyan kell venni. ha egy társadalom olyan ostoba. Szerk. hanem pénzzel. hogy egy „világhatóság” döntse el. de a szerelem általában elég hamar elmúlik. hogy nagyon nehéz az egyes tényezők szerepét felderíteni. hogy amennyiben a jelenlegi trend folytatódik.V. de nem a létszámuk korlátozásával. Minden ember arra születik. hogy nem látja be: a romakérdést nem imádsággal lehet megoldani.: Vannak olyan aggályok. különösen akkor. kultúrával. A hormonszintet legfeljebb csökkenteni. Itt az egyénekről van szó. hogy egy kisebb létszámú nemzet is lehet nagyon értékes. ha tagjai egészségesen és kulturáltan élnek.: Úgy tudom. de nem hozza létre azt. mint máshol. Cs. A különböző társadalmak a problémát különbözőképpen oldhatják meg. A minőség elve azt jelenti. Szerk. rasszizmushoz. Hasonló a helyzet az agresszió esetében is.V. ami azt mutatja: van megoldás. hogy valamilyen csoportképző erők hatása alatt álljon. hogy ennek is van biológiai alapja. A hormonelőállítás képessége biológiai adottság. az etológia az érzelmi kötődésben. de létrehozni nem. Más a párkapcsolat és más a szerelem. amely elősegíti. Elképzelhetetlen.: Minden lehetséges. hogy „ezekből kell. Szerelem híján a kultúra kell. A szerelem pedig olyan állapot.: Az endorfinok jutalmazzák a kötődést. Az ember biológiai örökségében. hogy jól meghatározott szakaszai vannak a nemek kapcsolatának.: Ma már jóval hosszabb időre van szükség az utódok felneveléséhez.V. Veszedelmes szemlélet.V. hogy 30 ezer ember hajléktalan. Cs. oktatással stb. azokból meg nem kell. de nálunk nem vezetne-e a magyarság még gyorsabb fogyásához? Cs. endorfinoknak tulajdonít döntő szerepet. s én fontosabbnak tartom. hogy fogyunk. hogy bekövetkezzen egyfajta összehangolódás. A hormonok és a viselkedés olyan bonyolult rendszert alkotnak. Szerk. hogy összetartsa a családokat.néhány kivételtől eltekintve . akkor néhány évtized múlva hazánk „roma ország” lesz. mert ez nagyon veszélyes dolog. vagy erősíteni lehet. de nem törődik azzal.: Én nem tennék különbséget a népcsoportok között. ha komolyan veszikSzerk. 51 . hogy minőségi magyarok legyenek. A szerelem elősegítheti. amely azon siránkozik. de éppen a párkapcsolat kialakulása az egyik fő feltétele annak. úgy vélem.: Igen.V.: Már korábban is lehetett tudni. Cs.: Mi a véleménye az úgynevezett szerelemhormonról.

de tény. A biológiai korlátok tehát a tanulás esetében is érvényesek. Szerk. Nagyon vitatható dolog. amelyek a körülményektől függően valósulnak meg.. Rengeteg ilyen érzékenység van. amire szüksége van fennmaradásához.V. aminek nem sok köze van a tanuláshoz.Szerk.: Vannak-e az embernek ösztönei.: Hol igen.: Kiváló népszerűsítő könyvnek tartom. Az ember érzékeny bizonyos látványokra és hatásokra. Sokan valami magasabb rendű irányába történő fejlődésre gondolnak. vagy maradnak rejtve. a stresszoldás és a párkapcsolat erősítése. Nem tartom túlzásnak.: Az a kérdés. A szabálykövetés fajspecifikus dolog. Szerk. S ezek más ösztönkésztetések elnyomásához is vezethetnek. hogy a biológiai optimum felismerése előbb-utóbb elősegíti a genetikai és társadalmi tényezők összehangolását. A tanulás tartalmát ugyan nem a gének határozzák meg. hanem realista szemlélet. és csak a stresszoldás érvényesül.: Nem ad pesszimista világképet ez az etológiai szemlélet? Cs. semmi kifogásom nem volt ellene. Szerk. vagy a párkötő funkciót. hogy bizonyos dolgokat könnyebb megtanulni. jómagam viszont egyszerűen változást értek ezen. Csak az a különbség. s aki ezzel visszaél. Az ember például nem tudja megtanulni szaporodásának szabályozását. amikor az evolúció egyszerűsödéssel jár. Jellemző. A szexualitásnak három alapfunkciója van: a fajfenntartás. A genetikus adottságok csak lehetőségek. ez a kiszolgáltatottság. hol nem. s ezeken nehezen tudja túltenni magát. mit értünk evolúción..: Jómagam úgy látom. amelyek a kultúrát teszik lehetővé.V. Szerk. hogy az emberi viselkedés egészében tanult viselkedés.: Mi a véleménye Jared Diamond: Miért élvezet a szex? című könyvéről? Cs. hogy az embernek olyan „ösztönei” vannak.V. Remélhető. Cs. a reprodukciónak. amiben nincs szerepe a párkapcsolatoknak. Ez komplex folyamat. A modern etológia azt mondja.: A tanulás is genetikai adottság.: Az egyszerűbbtől a komplexebbé válás nem fejlődés? Cs. ha így nevezzük az öröklött viselkedésrepertoárt. 52 . hogy ál-ellentétről van szó. Tudomásul kell venni a korlátainkat. Vagyis a szexuális kultúra is változik. mert ezeket az ember. amitől néhány néző mindig rosszul lett.: Szerintem nem pesszimista.5-2 év alatt megtanul. Minden faj azt tanulhatja meg könnyen. de nem feltétlenül valamilyen rosszabb állapotból megyünk egy jobb felé. például nemi ösztöne? Cs. hogy a pusztán logikai szabályok megtanulási aránya csak 20%-os. mint az állatoknál. s az ember is egy állatfaj. akkor akár 90%-os is lehet. például tiltják a stresszoldó. veleszületett szociális tulajdonságainál fogva könnyebben átlátja és megjegyzi.V. egy mesterséges nyelvet viszont nem.V. Szerk. Ettől a biológiai optimumtól távol van a promiszkuitás. más dolgokat pedig nehezebb. Egy emberi típusú nyelvet egy gyermek 1. Ezek a tanulási korlátok sokkal finomabbak.: Miért ne lennének? Minden állatnak van. de ha ugyanazt a szabályt egy szociális miliőbe ágyazzák. hogy egy rendszer komplexebbé válása mindig fejlődést jelent-e. az agresszív lény.V. hogy bizonyos értelemben kiszolgáltatottak vagyunk genetikai programozottságunknak. Van.: Mi a véleménye a szexuális kultúra evolúciójáról? Cs. A Suttogások és sikolyok című Bergman-filmben például volt egy jelenet. de léteznek és kimutathatók. Ezek valamelyikére a különböző társadalmi ideológiák „rátelepednek”.

A harmadik rész az akkori szocialista és kapitalista országok család. A közösségi nevelés előnyei: A gyermek sem gazdaságilag. A patriarchális monogámia (szerintük „monoginia”) kudarcának elemzéséből kiindulva tíz „multilaterális házasság”. de megállapította. s tagjaik baráti kapcsolatba kerüljenek.M. hogy az állam nem képes átvenni a család nevelési funkcióját. hogy ezek szoros kapcsolatban állnak az USA-ban 1965 körül kezdődött kábítószer-mozgalommal (LSD és egyéb „lélektágító” szerek). A serdülőkorig a fiúk és lányok közös hálóteremben alszanak. a szolidaritás egymás iránt. & J. a negyedik részben pedig az 1970 körüli évek nyugati „kommunáiról” és a csoportházasságról olvashatunk. A csoportházasságról egyébként L. amelyekben nincs hagyományos értelemben vett családi élet. Köztük jónéhány a csoportházasság tendenciáját is magában foglalja. Spiro) kétségesnek tartja. fegyelemmel. Történetileg bemutatja. Kanter az amerikai kommunák számát több százra becsülte. hogy általában rövid életűek. mert a többgondozós rendszer nem feltétlenül káros. (1972. Bronfenbrenner az 1960-as években a Szovjetunióban tett látogatásai alapján tanulmányában a szovjet családpolitikát elemzi. Nevelési problémák persze itt is előfordulnak. (Ed. különösen az anarchista kommunák. hiszen a kibbuc átveszi a család gazdálkodási és nevelési funkcióit. S bár hangsúlyozták. közös ideológiával. A kibbuc-nevelés tapasztalata nem igazolja J. Ezek „T-group”-szerű kiscsoportok.M. és szakképzett nevelő foglalkozik velük. új törvényekkel. így szoros érzelmi kapcsolatban maradnak. azaz átlag 4-6 tagból álló csoportházasság példáján keresztül demonstrálják azt. vagyis mezőgazdasági kommunákat. hogy az 1920-as évek anarchiája után sajtókampány indult a szexuális lazaságok és a művi abortuszok ellen.) Az amerikai szociológus által összeállított kötet a „magcsalád” krízisével és alternatívák keresésével foglalkozik. miszerint a szoros anyagyermek kapcsolat nélkülözhetetlen a lelki egészség biztosításához. a gyermekek már csecsemőkoruktól külön épületben (nevelőotthonban) laknak. Bowlby megállapítását. R. Ilyennek tartja például az izraeli kibbucokat. Harper & Row. hogy valaha is sikerülhet a kétgenerációs családot mással helyettesíteni.L. M.E. Az egyik szerző (M. Constantine (egy kutató-pár) közölt tanulmányt a kötetben.6. a felmerülő 53 . 224 p. pl.E. munkamegosztással. a nemek egyenlősége folytán megszűnnek a patriarchális családrendszer ártalmai. de a szakképzett nevelők ezekkel könnyebben boldogulnak. Gordon. Az ilyen kommunák hat típusát írják le. hogy a család négy funkcióját másféle társadalmi egység is biztosíthatja.): The Nuclear Family in Crisis. A könyv első része a család pótlására irányuló próbálkozásokat mutatja be (Plátontól egészen az „oneida közösség”-ig). sem jogilag vagy pedagógiailag nincs kiszolgáltatva szüleinek. Smith és J. tehát „szocialista családra” szükség van (Makarenko szerint a család a szocializmusban „nem magánügy”).L.és szociálpolitikáját hasonlítja össze. Sternfield a „pszichedelikus kommunák”-ról írt cikkükben kifejtik.) A cél a csoport-identifikáció (vagy ahogy Adler mondaná: a közösségi érzület) megalapozása. törekvésük. D. attól függően. A második rész ezt az izraeli kibbucok családpótló gyakorlatának ismertetésével folytatja. Az új tagok belépését szigorú feltételekhez kötik. A „fejlődés-központú kommunák sikeresebbek. hogy nagy családdá váljanak. A családi neveléssel kapcsolatos viták azonban a további évtizedekben is folytatódtak. The Search for an Alternative. Elismeri azonban. U. (Persze azért a szülők rendszeresen látogatják őket. hogy milyen szerepet kapnak a kábítószerek és mennyire csoportházasság-szerű a kommuna. mint a szülők. bölcsődék és óvodák létesítésével igyekeztek erősíteni a kollektív nevelést is. hogy e házasságformának milyen előnyei vannak. s korán kialakul a közösségi érzés.

A szexuális forradalom kiküszöbölné a pornográfiát. A „szexpol” (szexuálpolitikai mozgalom) megalapítója a pszichoanalízist és a marxizmust próbálta összeegyeztetni. neurózisokhoz. A pacifista „reformisták” is megelégednének apró módosításokkal. Ebben a könyvében egy 9 oldalas Bevezető után öt fejezetben foglalkozik a házasság intézményével. Münster V. Szerinte a homoszexualitást. a polgári nemi erkölcs hatásával a szexuális reformtörekvésekre. sőt. a prostitúciót és a trágár beszédet is. Utópikus. Első könyvében (1927) az orgazmus funkciójáról írt. Ennek alapján magát a házasságot és a polgári családot. 184 p. encounter csoporthoz. „nonrepresszív” társadalmában minden intézménynek szexológiailag is képzett vezetői lennének. Az ilyen ellentmondások kiéleződése folytán sok szó esik a szexuális reformokról. a pubertás problémájával és a házassággal. pl. A polgári liberálisok a szexuális reformok révén pusztán egy hiányosságot akarnak orvosolni. a válások növekvő számának csökkentésében. Gondolatmenetének lényegét már a Bevezetésben összefoglalja. a szexuális forradalom megszünteti. hogy az alsóbb néposztályok felszabadítása és a szexuális nyomor megszüntetése szorosan összefügg. Ezért buzdítja a fiatalokat a nemi életre. mert az uralkodó osztály által előírt morál ellentétes az egyének természetes nemi igényeivel. a prostitúció és a nemi betegségek. Ettől kezdve visszavonult a politikától és biofizikai kísérletekbe kezdett. nagyobb biztonságot nyújt a kölcsönös szolidaritás révén stb. Enthaltsamkeit. Reich. 7. 54 . Az ideológiai küzdelmek körébe tartoznak a szexuális reformtörekvések is. mint tartós szexuális kapcsolattal. s erre szélsőségesen reagált.ám Hitler uralomra jutása (1933) folytán menekülnie kellett. de érintetlenül hagyják a társadalmi rendet. Biztosítani kívánja az ehhez szükséges helyeket és fogamzásgátlókat. Reich szerint az évtizedek óta folytatott. Az ifjúságra kényszerített nemi megtartóztatás szerinte bűnözéshez.problémák többoldalú megközelítésével elősegíti a résztvevők személyiségfejlődését és önmegvalósítását. amely egyéb problémákhoz hasonlóan az ifjúkori heteroszexuális impulzusok elnyomásából ered. 1934-ben meghívták az oslói egyetemre karakteranalízist tanítani. aztán pedig a pszichoanalitikus mozgalom is szakított vele. Kiindulópontja. mert a radikális szexuálreform csak ezáltal valósítható meg. hangsúlyozván. hogy a polgári szexuálmorál egyénekre gyakorolt következményeinek megértéséhez nélkülözhetetlen a S. mint nevelési szervezettel. Törekvései így sikertelenek maradtak. W. Freud által feltárt lelki mechanizmusok ismerete. a polgári családdal. szenvedélyekhez és politikai közömbösséghez vezet. Addig azonban türelemmel kell lenni irántuk. Ehemoral (1930. hogy az osztály-társadalomban a gazdasági és ideológiai konfliktusokkal együtt az erkölcsi ellentmondások is szaporodnak.) A könyv alcíme: A polgári szexuális reform kritikája. továbbá a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok visszaszorításában. A szerzők szerint hasonlít az ún. Indokolt kritikai gondolatai ellenére az adott történelmi körülmények folytán nem érhetett célt. megtiltotta műveinek terjesztését. polgári szexuális reformok semmilyen lényeges változást nem értek el a tömegek szexuális nyomorának felszámolásában. Reich ugyanakkor hangsúlyozza. vagy az illegális művi abortuszok terén. a tényleges szexuális reformok legfőbb akadályának tartja. ám semmilyen tényleges haladás nem történik. amelyek mind a szexualitás elnyomásának következményei. az európai baloldal nem vette fel programjába a szexuális forradalmat..: Geschlechtsreife. akik egy központ irányításával ügyelnének a szexuális jogok biztosítására. . illuzórikusan a Szovjetuniót tartotta a szexuális forradalom mintaképének stb. kielégíti változatosságigényüket. amely a tizenéveseket nemi aszkézisre kötelezné. A szexuális forradalomról szóló könyve 1930-ban jelent meg először. amelyeket 1937 után már Amerikában folytatott: kidolgozta az „orgon-energia” elméletét. Reich viszont szociális forradalomra törekszik.

A nő szerinte akkor válik éretté. A könyv második részében bemutatja annak történelmi hátterét. D.. Freud a „pénisz-irigység” alapján arra következtetett. Ugyanakkor Nyugaton is támadás indult a szexuális reformok ellen: egyrészt a nácizmus elsöpörte a virágzásnak indult szexológiát. A nemek viszonyának módosítását célzó szexuális forradalomnak szerinte több szakasza van. a patriarchátus megszüntetése. 393 p. a belpolitikáról. K. ahol nem sikerült a patriarchátus felszámolására irányuló kísérlet. Továbbra is megvalósítandó feladat például: 1. amelynek politikai vonatkozásai is vannak. hogy a marxizmus nem dolgozta ki a szexuális forradalom ideológiáját és alábecsülte a patriarchátus történelmi és pszichológiai erejét. a kettős erkölcs és a prostitúció megszüntetése. jóváhagyták a hagyományos nemi szerepeket és pszichoszexuális különbségeket. pl. még akkor is. vagy a homoszexualitással kapcsolatban stb. Abból indul ki. Millet szerint a kudarc oka . Norman Mailer és Jean Genet) nemek viszonyával kapcsolatos gondolatait ismerteti. A hagyományos szexuális tilalmak és tabuk eltörlése (a házasság előtti és azon kívüli nemi élettel. hogy a női psziché fő jellemzői a passzivitás. Az első (száz éves) szakasz 1830-tól 1930-ig tartott. Hart-Davis. Millet szerint a politika lényege: olyan hatalmi struktúra.8.a gazdasági és politikai problémákon kívül -. 3. ekkor került a közérdeklődés előterébe a „nemi kérdés”. Az 1930 és 1960 közötti évtizedeket Millet a „szexuális ellenforradalom” időszakának tekinti. például a külpolitikáról. Henry Miller. A nemek viszonya hatalmi viszony: a férfiak történelmileg kialakult prioritásuk révén uralkodnak a nőkön. Fejtegetéseivel a patriarchátus elméletéhez kíván hozzájárulni. hogy a szexuális forradalom újabb szakaszaként jelölte volna meg (legalábbis a következő két évtizedet).: A szexuálpolitikáról Sok szó esik a politika alapvető formáiról. amely 1917 és 1927 között már elért bizonyos eredményeket. mint első pillantásra gondolnánk! Hiszen mind az egyéni. hogy nem is nagyon tudnak vele mit kezdeni. amelyek révén egy embercsoport kontrollál egy másik csoportot. közösségi nevelése. s valószínű. a gyermekek szakszerű. harmadik részében pedig néhány neves irodalmár (pl. Lawrence. hogy a nemi élet összeegyeztethetetlen a forradalmi elkötelezettséggel és munkateljesítménnyel stb. Néhány régi tévhit is bekerült a kommunista mentalitásba. bár valószínű. Pedig ilyen is van. 9.H. hogy az ember neme egy státus-kategória. A maszturbáció ugyanis szerinte maszkulin tevékenység. különösen a Szovjetunió vonatkozásában.: Sexual Politics (1971. a mazochizmus és narcisszizmus. a szexuális szabadságjogok biztosítása. De alighanem kevesen találkoztak a szexuálpolitika kifejezéssel. R.) Az amerikai szociológusnő ebben a könyvben elsőként körvonalazza a szexuálpolitika tényezőit és elméletét. ha abbahagyja a „fallikus” autoerotizmust. másrészt Freud és követői „megmagyarázták” a nemek ellenséges viszonyát. 2. viszonyok és intézmények. s megtette első lépéseit a szexuális reformmozgalom és a női emancipáció. újra büntetendővé nyilvánították a homoszexualitást és bevezették a represszív szexuális nevelést. a férfias és nőies fogalmának újraértékelése és 4. S egyáltalán nem olyan jelentéktelen. Az 1930-as években egymás után hoztak konzervatív intézkedéseket: betiltották a művi abortuszokat. mind a társadalmi élet egyik alapvető problémája a férfiak és nők 55 . Szilágyi V. vagy a pártpolitikáról stb. Millett.). ha nem emlegetik. A szexuális egyenjogúság gyakorlására kevesen voltak képesek. Ez az első szakasz azonban csak félmegoldásokat hozott. és akadályozza a nőiesség kibontakozását Az 1960 utáni időszakról Millet nem nyilatkozik.

emlegetik. s vele a pornográfia és a prostitúció. Éppen ez a törekvés a lényege a szexuálpolitikának. Így az legalább hallgatólagosan beépül szinte minden politikai törekvésbe: a szociálpolitikába vagy a kultúrpolitikába éppúgy. A rendszerváltás után az említett folyamat nálunk két. A nőmozgalom egyik amerikai képviselője. Freud tanításából azt a következtetést vonta le. világháború után. a férfias és nőies fogalmának újraértékelése. ez utóbbi pedig visszahat a politikára.pl. amely mindezekkel foglalkozik. A kettős erkölcs és a prostitúció megszüntetése. A kettő közötti kölcsönhatást már sokan felismerték a múltban. az adott párt (vezetésének) értékrendszere és célkitűzései alapján. Ennek megvalósítására jó alkalomnak tűnt az oroszországi „szocialista forradalom” győzelme. A szexuálpolitika történetéről A politika által irányított (vagy követett) társadalmi változások többé-kevésbé mindig befolyásolják a nemek viszonyát. S persze a pártpolitikába is. 56 . A kezdeti eredmények azonban hamar visszájukra fordultak a sztálini önkényuralom bevezetésével. amelyben a „családi életre nevelés” bevezetését is elrendelte az állami oktatás minden szintjén. A hagyományos szexuális tabuk eltörlése (pl. családpolitika. nőpolitika stb. 4. Másrészt a korszerű szexuális nevelés (s benne a családi életre nevelés) intézményesítésére irányuló próbálkozások nem kaptak támogatást a politika részéről. hogy a Kádár-rendszer (főleg az 1970-es évektől) fokozatosan enyhített a szigorú. represszív törekvések kaptak szabad utat. a homoszexualitás. A meghirdetett (szexuál)politikai normák és a társadalmi-politikai gyakorlat ellentmondásosságát szemléletesen demonstrálja például a nemrég tartott „Szex és kommunizmus” című kiállítás is. amelyet valamilyen formában minden társadalom szabályozni és intézményesíteni próbál (mint fennmaradásának és fejlődésének alapfeltételét). A patriarchátus megszüntetése. Az általa indított „Szexpol” (szexuálpolitikai) mozgalomnak a 20.viszonya. hogy a szovjet alkotmány biztosítani kívánta a nemek egyenjogúságát stb.) A munkásmozgalom és a nőmozgalom az előző századforduló körüli években igyekezett pozitív és progresszív szexuálpolitikát kialakítani. a szexuálpolitikát egyszerűen nem lehet kihagyni belőle. bár „illendőségből” (vagyis a szexuáltabu maradványainak következtében) inkább csak részegységeit . inkább a konzervatív. sőt. hogy a társadalom forradalmi átalakítását a szexuális elnyomás és a patriarchalizmus felszámolásával kell kezdeni. hozott egy népesedéspolitikai kormányhatározatot. 2. baloldali puritanizmuson. mint az egészségpolitikába vagy a kisebbségi politikába. . Hasonló volt a helyzet hazánkban is a 2. annak ellenére. Mindez azonban igen kevés volt a nyugati társadalomban megfogalmazott szexuálpolitikai követelményekhez képest. népesedéspolitika. a német Birodalom világuralma érdekében. például engedélyezte szexuális felvilágosító könyvek megjelenését. E követelmények változatlanul időszerűek. aki S. (Az ő „szexuálpolitikájuk” ugyanis kizárólag a „fajvédelmet” és a magasabb rendűnek tartott árják szaporodását célozta. azonkívül lehetővé tette a korszerű fogamzásgátló eszközök árusítását stb. 3. Minthogy azonban a nemek viszonya szerves és alapvető része minden közösségi életnek. Kétségtelen azonban. A szakszerű és széleskörű szexuális nevelés megvalósítása. így például Wilhelm Reich. Kate Millett 1971-ben megjelent könyvében 4 pontban foglalta össze ezeket: 1. század harmadik évtizedében kezdődő kibontakozását csak Hitler és a nácizmus győzelme akadályozta meg. vagy a házasság előtti és azon kívüli nemi élet tekintetében). egymással ellentétes irányban folytatódott Egyrészt elárasztotta hazánkat a szexhullám.

Ez magában foglalja minden szexuális igény és képesség kifejezésének szabadságát. Az érzelmes szexuális megnyilvánulások joga. A szexuális szabadság joga. önállóan szabályozhassuk nemi életünket. Vagyis. 5. 9. Jogilag a polgári törvénykönyvben teljesebbnek látszik az érvényesülése. kizsákmányolást és visszaéléseket. és minden erőszaktól mentesen. A nemi egyenlőség joga: mentesség a diszkrimináció minden formájától. Más kérdés. (A törvényalkotó minden jel szerint a heteroszexuális közösülést tartotta egyedül „természetesnek”. életkorra. integritás és a test biztonságának joga. alapvető. 8. amennyiben ez nem sérti mások jogait. Egy világkongresszusi határozat természetesen nem kötelező érvényű egyetlen államra sem. vagy más jellegű. Vonatkozik ez például a „nemi erkölcs elleni bűncselekmények” büntetőjogi szabályozására. A szabad és felelős gyermekvállalási döntés joga.) 7. érdemes szemügyre venni.Szexuális jogaink chartája Minthogy a férfiak és nők közötti viszony alapját az egyéni szabadságjogok (és ezek korlátai) képezik. mindenféle szexuális zavar vagy fertőzés megelőzésére és kezelésére. hogy hazánkban mennyire érvényesülnek az emberek szexuális jogai és milyen a nemek viszonya az élet különböző területein? Ez legkönnyebben a jogszabályok terén mérhető le. és 15. A szexuális autonómia. 2. kényszermentes homoszexuális kapcsolat büntethetőségének megszüntetése). 4. kivéve természetesen a szexuális erőszakot.) 57 . Szexológiai Világkongresszus: 1. függetlenül attól. mint legfőbb jogszabály természetesen kimondja a férfiak és nők teljes egyenjogúságát. a születésszabályozás eszközeinek teljes hozzáférhetőségét jelenti. társadalmi hovatartozásra vagy fogyatékosságra. A szexuális élvezet joga. hogy erkölcsi elveink alapján. mint a büntetőjogban. 6. A szabad szexuális társulás joga: ez a házasságkötés és a válás. hogy vállalunk-e gyermeket. tekintet nélkül a nemre. emberi jogokat 1999-ben és 2001-ben a 14. ami elvileg ma már vitán felül áll. amely annak eldöntésén kívül. hányat és mikor. hogy a demokratikus kultúrállamok szexuálpolitikája messzemenően figyelembe vegye a szexológia vezető szakembereinek ajánlásait. 3. Az Alkotmány. a szexuális beállítottságra. felelősségteljes szexuális társulások lehetőségét jelenti. vallásra. Ám ugyanakkor elvárható. A szexuális magánélet joga: egyénileg dönthessünk nemi életünk intimitásáról. amelynek reformja megkezdődött ugyan (egyik nagy eredménye például a felnőttek közötti. A nemi kapcsolatok jogi szabályozása A kérdés tehát az. 10. hogy ezt az Egészségügyi Világszervezet is megerősítette. (A szerelem joga. Jog a tudományosan megalapozott szexuális információkhoz és az átfogó szexuális neveléshez. amelyben nincs korszerű meghatározása a „fajtalanság” (vagy éppen a „természet elleni fajtalanság”) fogalmának.Jog a szexuális egészség gondozására. hogyan foglalta össze és határozta meg a nemiséggel kapcsolatos. Az embernek jogában áll szexuális vágyait érzelmek közlésével kifejezni. amely az önkielégítést is beleértve alapvetően fontos a testi-lelki jóllét szempontjából. de további reformokra is szükség lenne. hogy a gyakorlatban mennyiben érvényesül.

amelyben egy önkitöltős kérdőív volt. De lehetne sorolni további problémákat is. Pedig az okok viszonylag könnyen felderíthetők.. A szexuális büntetőjog reformja. a szexológiai képzés teljes hiánya folytán alig akad köztük. Márpedig az erőszakot elszenvedő sértettől aligha várható.. 58 . hanem élni sem tudnak vele: intézményes oktatás és nevelés hiányában nem képesek sikeresen feldolgozni a rájuk zúduló szexuális ingertömeget. Egy multinacionális gyógyszergyár nemrég reprezentatív adatgyűjtést szervezett „a magyarok szexuális szokásairól”. részben korlátozni! -.A legutóbbi idők kitűnő új jogszabálya a házastársak közötti. hogy nem ismerik szexuális jogaikat és lehetőségeiket. Ez a magyarázata az elavult kapcsolati minták továbbélésének. hogy mit tekint a törvény „súlyosan szeméremsértő cselekménynek”. Lehetséges. beleértve az egyéni pszichoszexuális fejlődés kedvező feltételeinek megteremtését. korszerűsítése tehát egyik fő célkitűzése lehetne a mai szexuálpolitikának. például a „megrontás” vagy a „vérfertőzés” kapcsán. „A szexuális problémák gyakorisága és a segítség igénye” című felméréséhez. s azokat elsősorban az egészségügyi. ám mindössze 9%-uk kér segítséget orvostól. hogy milyen szexuáletikai értékrendjük alakul ki (s kialakul-e egyáltalán valamilyen). A szexuális kultúra terjesztése A jogi szabályozás korszerűsítésén túl a szexuálpolitika alapvető feladata a szexuális szabadságjogok megismerésének és a velük való élni tudás feltételeinek biztosítása. Ezt az összes megkérdezett 75%-a adta vissza használhatóan kitöltve. véletlenszerűen kiválasztott háztartásokban. aki érdemben. másrészt a közoktatás és köznevelés intézményeit kellene a szexuális kultúra terjesztésére alkalmassá tenni. az érzelmi és szexuális zavarok rendkívüli megszaporodásának (beleértve a féltékenységet és egyéb párkapcsolati játszmákat éppúgy. és az eddigi „családpolitika” felülvizsgálata is. A válaszadási hajlandóság 60 év felett és a legkevésbé iskolázottak körében volt a legalacsonyabb. hogy „a felnőtt magyar férfiak 47%-a küzd különböző szexuális problémákkal. Ennek során 2000 személyes interjú készült országszerte. A szexuális kultúra terjesztéséhez pedig egyrészt a médiát (főleg az elektronikus médiát) kellene szabályozni . Ez konkrétan azt jelenti. & H. majd mindenkinek átadtak egy borítékot. hogy a szexuálpolitika egyik fő célkitűzése a tudományosan megalapozott szexuális kultúra terjesztése lehet. hogy egy viselkedés „a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál” (a törvény szerint). s nem feltétlenül sérti a „szemérmet” (ami önmagában is bizonytalan és változó tartalmú fogalom). ám csak magánindítvány alapján. heteroszexuális) házassággal egyenértékűkénti kezelése. Mert az a körülmény. Az új adatgyűjtésből is azt tudhattuk meg. A különböző felmérések ugyanis azt mutatják. hatékonyan tudna segíteni. pszichológustól. erőszakos közösülést is büntetni rendeli. először a kérdezőbiztosok olvasták fel a kevésbé kényes kérdéseket. Communications két évvel korábbi. Így aztán nagyon esetleges. Az eredmények hasonlítanak az M. az sokféleképpen értelmezhető. Nemcsak. hogy kiszolgáltatott helyzetében feljelentse az elkövetőt. nem tudnak felkészülten választani a sokféle szexuális viselkedésminta közül. hogy az emberek szexuális kultúrája még ma is igen alacsony szintű.írja az Abbott vizsgálat összefoglalója. hogy hiába fordulnának a szexuális problémával küszködők az orvosokhoz vagy pszichológusokhoz. Problematikus az is. Tekintettel a szexualitás tabu-jellegére. Ezzel függ össze az is.éspedig részben fejleszteni. mint a különböző szexuális funkciózavarokat és szenvedélybetegségeket). hogy valóban ilyen súlyos a helyzet. s ezen belül a szexuális kultúra elmaradottságában és a szexualitás tabu-jellegében lehet megtalálni. A merevedési zavar összesen több mint egymillió férfi és ugyanennyi nő problémája” . illegális együttéléseknek) a hagyományos (monogám. Ám ennek okaira nem tért ki a vizsgálat. vagy akár csak a partnerétől. De ide tartozik célként a hagyományostól eltérő szexuális kapcsolatoknak (pl.

félig kidolgozott és rövid életű próbálkozás történt az elmúlt években. másrészt fél is tőle (és bosszút akar állni az őt „elhagyó” anyán . (Gondoljunk pl. haragot vált ki. Svédországra.a szükséges ismeretek és készségek elsajátítását. amit az anya ambivalensen él át. ahol már az 1950-es években bevezették a kötelező. pl. ingerültséget. Egy harmadik elmélet szerint a nők mazochisták: igényelnek egy kis kínzást a férfi részéről. vagy nem-szexualizált erőszak jellemzi. Ugyanakkor a csecsemő kiszolgáltatottsága felszabadulás helyett korlátokat rak az anyára és belső ellenállást. féltékenységből eredő „lovagias indulatnak” tartott. Az egyik ilyen az évezredes férfiuralom tényére utal. vagy bármi másnak hívjuk ezeket) .) Nyilvánvaló. provokáció-elmélet. vagy éppen projektje sem létezik. de a folyamat még korántsem fejeződött be. hogy elsősorban a hivatásos nevelőket kellene erre felkészíteni.s ha fiú. a háztartási teendők megosztásáról. de koncepciója. így a nő csak megérdemelt büntetését kapja. Schorsch szerint a férfi identitás kialakításának feltétele az anyával való „primer identifi59 . akár „életvezetési ismereteknek”. viszont igen agresszívek tudnak lenni a gyermekekkel szemben (az elhanyagolástól a gyermekgyilkosságig terjedő skálán). Ez azért elsődleges. A férfiak hatalmi fölényéről többek között a parlamenti képviselők nemek szerinti megoszlása tanuskodik szemléletesen.Átgondolt és korszerű szexuálpolitika hiányában a szexuális-párkapcsolati kultúra terjesztésének ma nálunk sem gazdája nincs. A szimbiózis során átélt ambivalencia egyfajta „őstraumát” jelenthet a gyermek számára: egyrészt később is vágyik a szoros. A másik az un. akkor általában a nőkön). Pszichoanalitikus hasonlattal élve a gyermek a nő számára „péniszpótlék” (amely a „péniszirigység” megszűnését és a teljesértékűség elérését jelenti). Hagyományos elképzelés. hogy a munkanélküliség sokkal jobban érinti a nőket. amely szerint mindig a nők provokálják. Az „önfeláldozó anyaszeretet” hangsúlyozása megtévesztően elfedi a gyermekek elleni női erőszak tényeit. hogy ezen is tudott volna változtatni. 1984) tanulmányában megállapítja. Egy német szexológus (Eberhard Schorsch. természetesen tankönyvek és munkafüzetek alapján. Mert bár a nők ritkán agresszívak a férfiakkal szemben. Csupán néhány esetleges. a hagyományos férfiuralmi rendszerből csak az elmúlt száz évben kezdtünk kiemelkedni (a formális egyenjogúsítás deklarálásával). A freudizmus nyomán eléggé elterjedt az a vulgáris ösztönelmélet is. hogy a nő csak a gyermekvállalás révén találja meg és teljesíti ki saját identitását. Schorsch szerint ennek kritikus időszaka a csecsemő és az anya szimbiotikus viszonya. Hasonló a helyzet a bérezés terén (nem is szólva az otthoni „második műszakról”. vagyis a pedagógusképző (és továbbképző) intézményekben teret adni a szexuálpedagógiának. hogy a kielégítetlen ösztönszükségletek nyomán a tudattalanban felhalmozódó feszültség előbb-utóbb robbanásszerűen ki szokott törni. s agresszivitásban nyilvánul meg. bár ezeket a bűntudat rögtön el is fojtja. A nemek erőviszonyának rendezése A szexuálpolitika alapvető célkitűzése ma a férfiak és nők hatalmi viszonyának rendezése lehet. feldühítik a férfit. Holott rendelkezünk nyugati mintákkal. de egyik sem tudott meggyökeresedni és intézményesedni. hogy a nemek viszonyát változatlanul egy szexualizált. vagy a gyermekgondozásról). Az ilyen elméletek azonban nem nyújtanak igazi magyarázatot az erőszak okait illetően. s a munkavállalás terén is eleve hátrányos helyzetben vannak a hasonló képzettségű férfiakkal szemben.s nemcsak az osztályfőnöki órák keretében. Ennek legnyilvánvalóbb formája a nők elleni erőszak. mint a férfiakat. amelyeket könnyen lehetne adaptálni a hazai viszonyokra. iskolai szexuális nevelést. Az iskolák nevelési tervébe és tanmenetébe pedig beiktatni . hanem külön tanórákon (akár „magánélet-tannak”. A nőmozgalom nálunk még nem olyan erős. különböző elméletek is születtek ennek magyarázatára. amelynek lényege. szimbiotikus kapcsolatra. mert a patriarchalizmusból. amit a hagyományos szemlélet „megbocsáthatónak”. Mint ahogy azon sem. Sőt. egyének vagy civil szervezetek részéről.

az obszcenitást és az illetlenséget szabályozó kód sokkal tágabb teret engedett az embernek. Mind a társadalmi térben. és még nem volt bennük feszélyezettség. hogy „két anyja van” (illetve volt egy másik is).. Hiszen a gyermekvállalás.). Kétségtelen. M. hasznot hajtó és 60 . személyiségfejlődése ettől még zavartalan lehet.. s nem feltétlenül okoz identitászavart (vagy éppen az emberi kapcsolatok „cinikus piacosítását”). A nemek közötti erőszak okaira tehát többféle magyarázat lehetséges. hogy a nők is azonos esélyekkel vehetnek részt nemcsak a közéletben (szavazás. akkoriban még elnéző meghittség övezte a tiltott dolgokat. a XII. Foucault. intézményes szexuális nevelés lehet az alapja a prostitúció iránti kereslet csökkenésének is. Ez azonban nem ellentéte a felelősségtudatnak és szolidaritásnak. s ezekkel egy hatékony szexuálpolitikának számolnia kell. A házaspár a modell.káció” feloldása. hogy mindkettő számos jogi. Hogy ki a gyermek valódi anyja. 1999. ez a szexualizált agresszió a törékeny férfi önbizalom erősítését célozza.. nem kellett szégyenlősen takargatni egyet s mást..: A szexualitás története (I-III. A házasság és a családi élet értelmezésének különböző „medrei” lehetnek egy pluralisztikus társadalomban. 2001. s bemutatja a hatalom szexuális stratégiáját. Kisajátítja a család. Gondolatmenete az alábbi idézetekkel illusztrálható: „Azt mondják. Ám egy örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is meg tudja szokni. Az esélyegyenlőség azt jelenti. éspedig egy koordináló központ segítségével. mint alapvető emberi jog gyakran csak ezek révén valósítható meg.) A neves francia filozófus-szexológus új módon közelíti meg a szexuális viselkedés történetét. Erről szóló könyveinek első kötete. amely a médiát és a közoktatást egyaránt befolyásolja. házasság és válás stb. „A tudás akarása” megkerüli a „represszió hipotézisét”. hanem a munkavállalásban. bár tény. jöttek a viktoriánus polgárság egyhangú éjszakái. században. a vallási és a szexuális kisebbségek nemiséggel kapcsolatos szokásainak vagy törekvéseinek kezelésére. hogy elítéljük.) gyakorlásában is. Az egyik ilyen kihívás például a mesterséges megtermékenyítéssel és a béranyasággal kapcsolatos. ám ez még nem ok arra. csupán annak egyik feltételét teremti meg.. nem kellett elhallgatni bizonyos szavakat. Ez a kihívás a szexuálpolitika számára a párkapcsolati kultúra terjesztését írja elő.. A gyerekeknek korán fölnyílott a szemük. erkölcsi és pszichológiai problémát vethet fel. választhatóság stb. mind az otthon. hogy a párkapcsolatok napjainkban egyre informálisabbá és bomlékonyabbá válnak. kötet. A folyamat kibontakozásához szemléletváltásra. a képzésben és továbbképzésben. De a verőfénynek hamar bealkonyult. valamint a magánélet jogainak (párválasztás és együttélés. a norma. az igazság letéteményese. Egyébként csak az átfogó. század elején még megszokott dolog volt az őszinteség.. A szexualitás gyakorlatát nem kellett még rejtegetni. az a béranyaság esetén szemlélet és megítélés kérdése. sokféle előítéletet hordoznak. a jogalkalmazás és a közvélemény tudatos alakítására van szükség. hogy a férfiak nők elleni nemi erőszaka (ami gyakran sikertelen). amelyben érvényesülhet az individuális igények sokfélesége.. Az anyaság fogalma kétségtelenül módosulhat és relativizálódhat a béranyaság következtében. A szexuálpolitikának tehát nagy kihívásokkal kell(ene) szembenéznie nálunk is. 10. Esélyegyenlőség és szexuálpolitika A nők és férfiak jogilag szentesített egyenlősége még nem jelent tényleges esély-egyenlőséget. Ez utóbbiak meglehetősen ellentmondásosak és eltérőek. a négy fal között egyetlen elismert. kizárólag a nemzés funkciójára korlátozódik. mint a XIX. A durvaságot. A szexualitás gondosan bezárkózik. Atlantisz K. az otthon falai közé szorul.. Érdekes gondolata. Ugyanez érvényes az etnikai.

Az első: csakugyan történelmi evidencia-e a nemiség elnyomása? Vajon amit első pillantásra látunk.) Ezzel kapcsolatban azonban „három jelentős kétely is megfogalmazódik.. amely egyszerre tartópillére és eszköze ezeknek a . Vagy ha mégis.. 61 . századtól kezdve elég világosan megfogalmazódik az a gondolat. old. alighanem ez az oka annak. hol és milyen nézőpontból.Végül a harmadik: vajon a represszió bírálata eltorlaszolja-e az utat egy olyan hatalmi mechanizmus előtt. megkérdőjelezi a törvényt. egy új világ és a boldogság ígérete. s ha csak egy csipetnyit is.) Egy magyarázat szerint a szexualitást „azért fojtják el olyan szigorúan. Nem is tűrik meg máshol.” (10-12.ezek a „másféle viktoriánusok”... talán csak Freud jóvoltából. ami ezen kívül van......... ... Már az i. amely eleddig akadálytalanul működött.” A szexualitás ügye a represszió hipotézise folytán „összekapcsolódik a politikai célokat megillető dicsőséggel: a szexualitás is felkerül a jövendő célkitűzéseinek listájára.. hatalmi technikáknak. meg a strici. az a fontos.. hogy „a görögök erkölcsi problémaként értelmezték a szexuális viselkedést.. ahol vissza lehet kapcsolni.termékeny színhelye van csak a szexualitásnak: a szülők hálószobája.. hogy a mi korunkban létezik egy olyan diskurzus. szóval nekünk a szexualitás. amelyet leleplez. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. Ez nem azt jelenti.. hogy a görögök csupán ennek alapján közelítették meg a szexuális gyönyörök problémáját. Persze ez a társadalom azért rákényszerül egy-két engedményre.. old... hogy megátalkodottan csakis a represszióra hivatkozva akarunk beszélni a szexualitásról. hogy feltárjuk a „tudás akarását”. és arra törekedtek. Másutt a modern puritanizmus irgalmatlanul érvényt szerez annak a hármas parancsnak.) Könyvének második kötetében (A gyönyörök gyakorlása) Foucault az ókori görögök szexuális viselkedését elemzi. ott. amelyben szorosan összekapcsolódik egymással a szexualitás. bizonyos dolgok nem léteznek. Hát ilyen volna a mi szemforgató polgári társadalmunk bicegő logikája. Összegzésként megállapítja.” hiszen. A második: csakugyan elnyomó jellegű-e a hatalom mechanizmusa?..... a kuncsaft. De vajon magunk mögött tudhatjuk-e már a két hosszú évszázadot. vagy szerves része ugyanannak a történelmi hálózatnak. A fennmaradt irodalom tanúsága szerint számos más téma és megközelítési mód is jelen volt náluk. illetőleg . csak a bordélyházban.. bennünket az érdekel. ködbe vész. hogy kik beszélnek róla. Az öncélú szexualitásra pedig.. és hogy miféle intézmények ösztönöznek bennünket arra.e.. tény. az igazság kinyilatkoztatása.. meg az elmegyógyintézetben: a prostituált. hogy a hatalom.diszkurzussá való átalakítása a fontos. bizonyos mértékig kivonja magát a hatalom fennhatósága alól. meg a hisztérikus beteg .. IV. hogy a szigorú és gondosan gyakorolt szexuális önmérséklet elvének kialakulása valójában. hát garázdálkodjon másutt. egykettőre rásütik a természetellenesség szégyenbélyegét: ez meg is szabja státusát és azt is..” (7-9.. hogyan terjeszti ki felügyeletét a mindennapi élvezetre.az csakugyan a szexualitás elnyomása-e?. Minden.. de legalább a profit áramkörébe.. amelyben a szexualitás története az egyre növekvő elnyomás történetével azonos? Nem igazán. hangzik a válasz.repressziónak nevezve elleplez?.. hogyan alakítja ki a hatalom polimorf technikáit. Ha már semmiképpen sem lehet megszabadulni az illegális szexuális gyakorlattól.. megelőlegezi az eljövendő szabadságot. amely szerint bizonyos dolgok tilosak. a társasági illemszabályok felrúgása.. hogy milyen büntetés jár érte.” (14-16. ha nem is a termelés... Ennélfogva bennünket az foglalkoztat.. hogy beszéljünk róla. nem a kereszténység korára esik. „aki a szexualitásról beszél.. bizonyos dolgokról pedig nem ildomos beszélni. a pszichiáter.. old. mivel összeegyeztethetetlen az általános és intenzív munka követelményével.. hogy meghatározzák a benne tanúsított önmérséklet formáját..

amerikai szexológus 1974-ben.. hogy sikerül-e néhány ókori filozófust a kereszténység oldalára állítani. amely mindkét házastárstól egyformán megköveteli a tartózkodást mindenfajta házasságon kívüli gyönyörtől. Új és megválaszolandó kérdések többek között: • Milyen új technológiák alakítják leginkább az emberi környezetet.. Az új technológiák szerinte új környezetet teremtenek. s hogyan befolyásolják a párkapcsolatot. amely a keresztény társadalmakban jogi armatúrára és intézményes alapokra tesz majd szert?. Ez idő tájt már megtaláljuk annak a házassági viszonynak a modelljét. amelyek révén az ember megtarthatja a hatalmat önmaga fölött. több szerzővel összeállított könyvében a várható változásokat elsősorban az egyre gyorsabb technikai fejlődésre vezeti vissza. hogy a görögök tényleg így éltek volna. míg a fiúk iránti szerelmet természetellenesként ítéli el? Azt kell-e feltételeznünk. 150 p. s ha igen. Prentice Hall... A tét azonban nem egyszerűen az volt.. & A. hogy viselkedésünket.. (1974.) Az utóbbi évtizedekben több kutató foglalkozott a szexuális viselkedés további alakulásának előre-jelzésével.” (248. Egyúttal rávilágít mindazon technikák és gyakorlatok kifejlesztésének szükségességére. és drágán kell fizetni a gyakorlásáért. Foucault persze hozzáteszi: ezek az elvek nem jelentik.hogy a szexuális tevékenység meglehetősen veszélyes önmagában. illetve sikerül-e a keresztény hitet minden pogány fertőzéstől megoltalmazni. s ez arra kényszerít bennünket. s végül eljuthat önmaga felhőtlen élvezetéig. ezért aggályosan takarékoskodni kell vele.) „Ugyanakkor az előző koroktól örökölt kérdésfeltevések átalakulásán keresztül fölismerhető egy olyan létezésművészet kibontakozása.” (245-246. A XIX.. Az egyik legnevesebb. A harmadik kötet (Törődés önmagunkkal) elemzései szerint „az időszámításunk szerinti első két évszázad folyamán a nemi tevékenységre és a gyönyörökre irányuló erkölcsi gondolkodás jelentős részben az önkorlátozás kívánalmának felerősödéséről tanúskodik.K. old. hogy a férfi mondjon le a fiúkkal való mindenfajta testi kapcsolatról. akkor mi fogja pótolni? • • • 62 . melyben a „törődj magaddal!” elve játssza a meghatározó szerepet.): The Future of Sexual Relations. a keresztény erkölcsiségét. Francoeur. „Ezt vallották „a kereszténységhez közel álló antik erkölcsiség hívei. Azt is el kellett dönteni. de filozófusaik erkölcsi fejtegetéseiből a kereszténység sokat átvehetett. ha egy mód van rá. Vajon az ekképp kirajzolódó sémában egy későbbi erkölcsiség kezdeti kibontakozását kell-e látnunk. hogy a görög-római világban egyesek már megsejtették annak a nemi önmegtartóztatási modellnek a kialakulását. milyen alapokra helyeződjön egy olyan erkölcstan. 11.... század végén kibontakozó vita is ezt a problémakört járja körül.) Körülbelül ezek Foucault három könyvének alapvető gondolatai.” (249-250. mely rossznak tekinti és kizárólag a házasság keretein belül legitimálja a nemi aktust. old. és azt a tételt is. old. értékeinket és intézményeinket hozzájuk igazítsuk. a házasságot és családot? Milyen változásokhoz vezetnek szexuális értékrendünkben és elvárásainkban? Hogyan változnak meg a nemi szerepek hagyományos normái? Kihalófélben van-e a mag-család és a hagyományos szülőség.. amelynek előírásai bizonyos fokig a görög-római filozófiában és a keresztény vallásban egyaránt föllelhetők.. T. (Eds. R.

önmegvalósításuk elősegítésére köteleződnek el. hogy valaki férfinek. kreatív és fejlődőképes. és feleslegessé. a nemi szerepek hagyományos sztereotípiái (vagyis az aktív. Ugyanez jellemzi a hagyományos. ha mindenki. Az „ember-alkotta” (man made) szex példái: a mesterséges megtermékenyítés.bár ma már egyre lazábban. a születendő gyermek nemének meghatározása. a nemek egyenjogúsítását és az elektronikus kommunikációs hálózatok megjelenését. sőt értelmetlenné válik-e a féltékenység. de akár egy spermium nélküli nemzés (klónozás) is lehetséges. az embrió-átültetések. ám kérdéses. Tény. vagyis nyugodt szexuális viselkedés nem sztereotipizált. a sperma-bankok. a transszexuálisok nemének megváltoztatása. a kapcsolat egyenrangúságon. hogy a házasság nyugati modelljéhez a szerelmen kívül a gyermekvállalás is hozzá tartozik . konfliktusmentesebbé válik. Az ilyen alapon kötött házasság nyitott. hogy a rokonsági kapcsolatok egyre inkább háttérbe szorulnak (hiszen megfigyelhető egyfajta szociális atomizálódás). vagy egy-gyermekes családok száma az utóbbi évtizedekben többszörösére növekedett. agresszív férfi és a passzív. mégis többé-kevésbé utópikus jellegűek. a testi serdülés akcelerációja stb. nincs teljesítmény-kényszer. s felforgatják a férfiről és nőről alkotott fogalmainkat. vagy az egyenlőségelvű. hogy mindenkiben vannak férfias és nőies vonások (bár különböző mértékben). Jól hangzik ugyan az egyik szerző. A „hűvös”. egységes erkölcsi normákon és kölcsönös szabadságon alapul. A szexuális kielégülés mindenki számára elérhetőbbé. zárt házasságokat. ezért nem indokolt nagyon eltérő viselkedést és képességeket feltételezni attól függően. a partner birtoklása és a kapcsolat kizárólagossága. nyitott házasság? Hogyan férnek össze a férfiak a szexuálisan felszabadult nőkkel. sajnos nincs mód a tétel gyakorlati kipróbálására. dédelgetést. Utal rá. hanem a szociokulturális minták nyomán alakul ki. a fogamzásgátlás. odaadó nő). A szexuális kapcsolatok alakulásának előrejelzései ugyan a jelen megfigyelhető tendenciáin alapulnak. A szexuális viselkedés különben sem születik velünk. miszerint nem lenne több háború. a szűzen szülés. Francoeur és munkatársai párhuzamba állítják az általuk „forró szexnek” (hot sex) nevezett.” (4. s hogyan kerülhetik el az „új impotenciát”? Jövőnket jelenti-e a „cool sex” androgin kultúrája? • • Az „androginia” fogalmáról magyarázatként megjegyzi. hogy valóban intézményesülnek-e a házasságon kívüli kapcsolatok.• Milyen lesz a párkapcsolat legéletképesebb mintája: a válásra és újraházasodásra épülő. old. hiszen a fiatalok egyre kevesebb gyermekre vállalkoznak. Az egyedül élő felnőttek („szinglik”) és az egyszülős. vagy a szívógéppel. 15 perc alatt létrehozott „mini menstruációk”. a várható élettartamot sikerült többszörösére növelni. s így nyugodtabbá. s a velünk született nemet is meg lehet változtatni. B. a nem-átalakítás és a genetikai programozás új technológiái „betörnek legintimebb emberi valónkba. Gunther tétele. patriarchális monogámia. Mert valószínű ugyan. A gyermeknevelés 63 . hanem spontán és rugalmas. Francoeur szerint a gyermeknemzés.) Három alapvető tényező kölcsönhatását emeli ki: a tudományok gyors fejlődését. érzéki élvezetet. A csökkenő gyermekszámot a nyugati társadalmakban csak a bevándorlók gyermekei ellensúlyozzák valamennyire. Kisajátítás és birtoklás helyett személyiségfejlődésük. a fagyasztott spermiumok bankjai már 1971 óta működnek (s így akár egy rég meghalt férfinek is lehet gyermeke).és orgazmuscentrizmus. a „hűvös szexet” (cool sex) pedig a szabad és egyenlőségelvű nyitott házassággal. hogy egyre több gyermek születik mesterséges megtermékenyítéssel. a csecsemőhalandóságot pedig minimalizálni. szexuális attitűdöt a patriarchális monogámiával. A forró szex lényege a koitusz. mindennap kapna és adna félórányi masszázst. vagy nőnek született.

amely összhangban áll a közéleti demokráciával.. más irányú elköteleződést. a férfiak hagyományos előjogait. amely irányelveket adott ki a szülőségre előkészítő tanfolyamokhoz.bár ez még mindig jobb. Ezért sok szakember szerint a gyermekvállalást szülőségi tanfolyamhoz és vizsgához kellene kötni. pl. ám ez csak akkor igaz. A hagyományos magyarázat erre az volt. Márpedig az autonómia az egészségesen fejlett személyiség egyik fő jellemzője. R. minél intimebb egy kapcsolat. hogy miközben autót vezetni csak jogosítvánnyal szabad. teljes értékű) kapcsolatnak. s így megszüntetheti az autonómiát. amelyben a 64 . így átmenetileg mélyült a nemek közötti. amit nem könnyű létrehozni és fenntartani. Az intimitás átalakulása észrevétlenül befolyást gyakorolhat a modern kor intézményeire. Egyesek ugyan azt állítják. hogy a szexualitás ma „plasztikus”. A. megbízhatóan elválasztható eredeti. s mindkét nem számára biztosítja a szexuális önmegvalósítás szabadságát. ha úgy tekintjük. A szülők nevelési alkalmasságát is csak örökbefogadás esetén nézik (s akkor sem elég komolyan). vagyis kölcsönös függőséget eredményezhet. fajfenntartó funkciójától. London) A neves angol szociológus az intimitás átalakulásáról írt könyvében a nemiség társadalmi szerepének változásait elemzi. az intimitás átalakulásának radikális lehetőségei nagyon reálisak.: The Transformation of Intimacy (1992. Giddens szerint egy tartós intimkapcsolatban az egyik. s létrejött egy Szövetségi Születésszabályozó Ügynökség. addig gyermeket bárki vállalhat és nevelhet. mint a szoros és állandó érzelmi kötődés igényét. amely felszámolja a patriarchátust. mint bármelyik partner egyoldalú dependenciája (ami gyakran tapasztalható a házasságokban). 12. hogy az intimitás hátrányos lehet. s a férfiak is a szerelmet. majd a „tiszta” (igazi. A külső veszélyek főleg a patriarchátus maradványaiból adódnak. mert sokféle külső és belső veszély fenyegeti. Viszont egészen másnak tűnik. aztán a romantikus szerelemnek. amelyek lehetetlenné tesznek minden. A férfiak erre vagy erőszakosabbá válással. A „tiszta” kapcsolatra szexuális és érzelmi egyenlőség és kölcsönösség jellemző (ez talán „érett szerelemnek” is nevezhető). amely aztán a nőmozgalmak hatására lazult tovább. hogy az intimitás „ko-dependenciát”.azonban épp a fejlett társadalmakban több ok miatt problematikussá vált. nem annyira a partnerétől. mert a nők is igénylik a szexet. Ennek más összefüggései is vannak. Továbbá. Ezt a programot azonban nem sikerült széleskörűen realizálni. vagyis rugalmas és alakítható. Az USA-ban egy kongresszusi bizottság 1984-ben kidolgozta a szülővé válás kritériumait. hogy „a nők a szerelmet igénylik. vagy mindkét partner függővé válhat. a belsők pedig például abból. Mi lehet akkor a megoldás? Giddens azt írja: „. annál valószínűbb a partnerek ko-dependenciája . érzelmi szakadék.. mint inkább a kapcsolattól és az abban kialakult szokásoktól. a férfiak a szexet”. Az autonómia és a dependencia közötti egyensúly megteremtése gyakran problematikus. Ugyanakkor a társadalom nyitottabbá válása és demokratizálódása a szexuális kapcsolatokat is nyitottabbá és egyenrangúvá teszi. Egy olyan társadalom. McIntire furcsának tartja. Giddens. Külön fejezeteket szentel a radikálisan gondolkodó Michel Foucault szexológiai elméletének. de csak meglazítani tudta a férfiuralmat. A romantikus szerelem kultusza már előkészítette ezt a változást. Az intimitás az interperszonális viszony teljes demokratizálását jelenti. vagy pedig elbizonytalanodással reagáltak. S arra következtet. Könyvének tíz fejezete sorra veszi az intimitást befolyásoló társadalmi változásokat és azok eddigi értelmezéseit. Giddens szerint azonban ez ma már nem igaz. vizsgatételekkel. században megkezdődött szexuális forradalomnak. Giddens szerint éppen ez a lényege a 20. ha egyenrangú felek közötti egyezkedésnek fogjuk fel. amely Giddens szerint átalakítja a nemek viszonyának korábban uralkodó formáit.

2001/4. Wilhelm Reichhel és más.” (3. hogy valóban reális lehetőségekről van szó.még ma is a férfiak dominancia-törekvése jellemző. bár megvalósulásuk késleltethető .G. A nemi szerepek változásának fő mozgatóereje G. Az egyikben a művi abortuszra jelentkező nők kötelező tanácsadásának intoleráns jellegéről van szó. neves pszichoanalitikusokkal is többször előfordult. a házasságon kívül született és/vagy csak az anya által nevelt gyermekek száma. A könyv további fejezetei közül a legtöbbet nők írták. ő ugyanis szerelmi kapcsolatot létesített egy páciensnőjével (Sabina Spielrein). (Radó és Reich így kötött házasságot is. Gunter Schmidt. 50%-a nő. Psychosozial V. nagyon különbözne a mostanitól. 13.a jelentős változások ellenére . a női emancipáció sikere. Schmidt szerint a nőmozgalom. hogy a férfi is alkalmazkodjon. mert a tanulságokat levonva megtanulhat úrrá lenni a saját viszont-áttételén. Az utóbbi kapcsolódik C.M. amelyet egy amerikai egyetem hallgatói állítottak össze. főleg a kétkeresős családokban. A megmaradó. hogy Freud szigorúan tiltotta a szerelmi kapcsolatot a kezelt páciensekkel. Szexológiai Szemle.) Sokak számára ugyan utópisztikusnak tűnhetnek Giddens gondolatai. Két tanulmány a fiúk pszichoszexuális fejlődésével. ép családokban a hagyományos munkamegosztás fokozatosan átalakul. . A saját jövedelemmel rendelkező. Jung sokáig tagadta ezt a viszonyt. A másik szerző a szexuális visszaélések előfordulását tekinti át a pszichoanalízis történetében. kettő pedig a gyermekkori szexuális visszaélésekkel foglalkozik. Hasonlóképpen Ferenczi Sándorral. de ez nem is baj.) A könyv a Német Szexológiai Társaság (DGS) tudományos tanácskozásának 12 előadását tartalmazza. s amikor végül bevallotta. s így gazdaságilag önálló nők már nem tűrik el a patriarchális viszonyokat. Düring.előzetesen engedélyeztetni kell az egyenrangú partnerrel. Ennek alapelve.vagy elősegíthető. old.gazdasági növekedés erőltetését az érzelmi kielégülés elősegítése helyettesítené. Az egyetemi és főiskolai hallgatóknak már kb. Freud megírta neki. Ebből érdekes dolgok derülnek ki. 177 p.) (M. A tények azonban azt mutatják. Hivatkozott a nemi erkölcs új kódexére. hogy vele is többször „majdnem előfordult” hasonló eset. amit Jung felesége elárult Freudnak. sz.a simogatástól egészen a közösülésig . Hauch (Hrsg. ebből született az indulatáttétel és a csábítás elmélete. 65 . hogy a heteroszexuális kapcsolatokat mint a lehetséges szexuális kapcsolatok egyik fajtáját tárgyalja. hogy a szexuális közeledés minden lépését . Megtudhatjuk például.. Jung esetéhez. Radó Sándorral. szexológiai felmérései szerint. Érdekessége. Ugyanakkor a nemi élet veszít jelentőségéből: egyre ritkábban élnek nemi életet. Ezt a férfiak is egyre inkább elfogadják (bár sokan elbizonytalanodnak tőle). Köztük egyesekből a privilégiumaik elvesztése visszahúzódást. Vezető pozícióban viszont csak 5-10%-uk található. igénylik. A szexualitás mai változásai tehát mélyen forradalmiak. hogy beleszerettek egy-két páciensnőjükbe. vagy agresszivitást vált ki. különös tekintettel a nemek közötti hatalmi viszonyokra. hogy működésének kezdetén maga Freud is túl közeli kapcsolatba került egy-két páciensnővel.) Mindez annak ellenére történt. Drasztikusan nőtt a válások. amelyekre . S. A tanácsadásban és pszichoterápiában előforduló „határsértéseket” vagy épp szexuális visszaéléseket három fejezet elemzi. nem sokkal később pedig a „viszontáttétel” elmélete is. a hamburgi egyetem szexológiai tanszékének professzora „Emancipáció és a heteroszexuális kapcsolatok változása” címmel elemezte a nemek viszonyának alakulását. s egyre több a szexuális funkciózavar az utóbbi évtized nyugati.): Heterosexuelle Verhältnisse (2000.

2000/1. egészen addig. s erősíti az egyén függését a vallási rituáléktól. mint az osztályharc vagy a faji kérdés. gyermeknemzési céllal történik). ekkor kezdték elemezni a vallás funkcióit. de bűnné korcsosult. s bár az nem halt bele. Ez ugyanis számukra sikerélmény. s ez mindenre rányomta bélyegét. Runkel abból indul ki. Minthogy a 66 . A vallás fontos funkciója Runkel szerint a világ jelenségeinek olyan értelmezése. A nőmozgalom a nemek közötti teljes esélyegyenlőség megvalósítására törekszik. nőiesnek és értéktelennek vagy veszélyesnek tartotta (ami a körülmetélés téves értelmezésével is összefügg). Helvetius és mások az integráló. s ezzel mintegy intézményesítette az egyház szexellenes beállítottságát. ha házasságban. amit ugyan a Biblia nem ír elő. Freud szerint pedig a természet félelmetes erőinek megszemélyesítéséről van szó. mert könnyen bűntudatot ébreszt a szigorú viselkedési szabályok megsértése miatt. a lüneburgi egyetem professzora érdekes tanulmányt közölt erről a fontos témáról. Ennek nyomán a pszichoterapeuták szexuális visszaélései is vitatémává lettek. A gyónás csak átmeneti megkönnyebbülést okoz. G.) A J. hogy a nyugati kultúrában a jog és az erkölcs normáit a kereszténység alakította ki. milyen szerepe lehet a feminizmusnak a szexológiában. 14.: A kereszténység nemi erkölcse (M. Problémáik megoldásáért a terapeutához forduló nők bizalmas önfeltárásuk során gyakran hajlamosak testileg is felajánlkozni. Holbein. Ennek hite csökkenti az ember félelmét az ismeretlen erőktől és a kiszolgáltatottságtól. A hagyományos előítélet a zsidókat férfiatlannak. Holbach az elsők között állapította meg a vallás „domesztikáló” (mondhatni: kezes báránnyá tevő) funkcióját. Megállapítja. miszerint a világot Isten teremtette. Hegel pedig a kompenzáló funkcióit hangsúlyozta. Runkel. s az ember életének célt és értelmet adott a megváltás és üdvözülés tana által. hogy Marx Károly a „nép ópiumának” tartotta a vallást. Ezek a szabályok nem kis részben a nemiséggel. Közismert. ami erősíti önbizalmukat. Düring) azt elemzi. Szexológiai Szemle. Ennek elnyeréséhez valósággal aszkétikus életet kell folytatni. a viselkedést egyetemlegesen szabályozó. A szerző véleménye szerint a vallás inkább gerjeszti. mint oldja a szorongást. amíg korlátokba nem ütköznek. vagy elfogadni a terapeuta szexuális közeledését. a szexuális viselkedéssel kapcsolatosak. amelyeket áldozatokkal ki lehet engesztelni. Ahogyan Nietzsche írta: A kereszténység megmérgezte Eroszt. Nagyon érdekes fejezet foglalkozik az antiszemitizmushoz kapcsolódó szexuális sztereotípiákkal. Eszerint a terápiás helyzetben mindkét fél a maga igényeinek kielégítésére akarja rávenni („elcsábítani”) a másikat.Az incesztus sokáig tabutéma volt a pszichoanalízisben. A vallás ugyanis a nemi vágyak kielégítését veszélyes és bűnös dolognak tartja (kivéve. of Sex & Marital Therapy 1998/2. s ebben a szexológia sokat segíthet. A könyv utolsó fejezetében az egyik szerkesztő (S. hiszen a vágyak és a „bűnös testi élvezetek” büntetést vonnak maguk után. vagyis a földi szenvedésekért mennyei kárpótlást ígérő funkciót. A valláskritika csak a felvilágosodás korában kezdődött. a szexualitást a gyermeknemzésre korlátozva és az üdvözülés legnagyobb veszélyeztetőjének tekintve. hogy a nőmozgalom fő célja a nemek hatalmi helyzetének rendezése. de a katolikus egyház a papok számára 1074-ben kötelezővé tette. A vallás egyik fő forrása a szexuális vágyak kényszerű elfojtása és az ebből adódó szorongás. s ez legalább olyan fontos. csak a legutóbbi évtizedekben kezdtek vele újra foglalkozni. Ez utóbbiakról egy másik tanulmányt is olvashatunk a kötetben. sz.” A keresztény aszketizmus jellemző megnyilvánulása a cölibátus (vagyis a papi nőtlenség). számában Gunter Runkel. Ez állandó szorongást és bűntudatot eredményez. A szexológiának tehát szintén alapvető kérdésként kell kezelnie a nemek viszonyát.

férfierényeket. Eszerint a nő engedelmességgel tartozik „férjurának. hogy a szexualitás elfojtásából eredő szorongás a vallás alapja. s ez a körülmény hatalmat ad azok kezébe. vagyis vallási eredetű neurózist.. Ezt felismerve a világi hatalom sokhelyütt szövetkezett az egyházzal. ami erősen neurotizáló hatású.. s ez utóbbit állítja példaképül a lányok elé. G. vallásos szabályainak követése szükségképpen szorongással jár. ami összefügghet szexuális kiéhezettségükkel. A nő. a családfőnek”. század második felében kezdődött pályafutása során a férfiasság eszménye nagyon keveset változott. s mindig az ún. az ártatlanságra és a tisztaságra emlékeztetett. L. ami nyilvánvalóvá teszi. Runkel professzor szerint megfigyelhető. a gyónás és feloldozás révén.) A férfitest alkalmas volt arra. a 18. 15. mint közösségi jelkép. a kommunizmusra és mindenekelőtt az irányadó társadalom eszményeire. Szűzmária-szerű nőkről. nem beszélve a házasság előtti és utáni (vagy azon kívüli) szexuális kapcsolatokról. A kereszténység patriarchális jellegét szemlélteti a „kettős erkölcs” gyakorlata. A szocialista értelmiségieket „általában nem a testi látvány foglalkoztatta. hogy a férfiasság különböző eszményei „meghatározzák a nyugati kultúrát. hogy míg a nem vallásos férfiak 39%-a használ gumióvszert. akik oldani tudják ezt a szorongást. attitűdök és a gyakorlat között. hanem ki kell terjednie a szocializmusra. Így a vallásos emberek még a házasságban is ritkábban élnek nemi életet. addig a protestánsok 20%-a. vagy van ilyen kapcsolata. ebből következett az önkielégítés. a vágyak elfojtásából eredő. A nemi erkölcs merev és szigorú. pl. a katolikusoknak viszont csak 12%-a (német adatok szerint).: Férfiasságnak tüköre. amelyek alkalomadtán kirobbannak. amelynek vizsgálata „nem vonatkozhat az általában „férfias”-nak tekintett nacionalizmus vagy fasizmus vizsgálatára. a homoszexuális kapcsolat és a művi abortusz elítélése és üldözése. old.) A 20. hogy a vallásos embereknél nagy a különbség az elvek. hogy a nagyon vallásosak több vizsgálat szerint hajlamosabbak a nemi erőszak alkalmazására. másrészt kialakít egy idealizált képet a szex nélküli.” (18. A szexuális vágyak elfojtásának kötelezővé tétele együtt járt a nők alárendelt helyzetben tartásával. amely a férfiak számára fölényt és szabadságot biztosít a nők rovására.) A könyv a szerző szerint „egy irányadó sztereotípia fejlődéséről szól. 240 p. A modern férfieszmény kialakulása (2001. de 67%-uknak mégis volt. az akaraterőt. Jellemző az is.) 67 . hogy a témának nagy szakirodalma van. Az irányadó sztereotípia megváltoztatásának kísérlete azonban kudarcot vallott. A kereszténység ambivalens a nők megítélésében: egyrészt veszélyesnek és alantasnak tartja legtöbbjüket. Mosse. Balassi K.szexualitást a hívőknél is csak gyermeknemzési céllal tűrték el. hogy megjelenítse a rend és haladás iránti társadalmi igényt. Viszont ezt követően náluk a legerősebb a bűntudat és az önbüntetési törekvés. hanem a humánus szellem. a múltra.” (7. belső feszültségekkel. Érdekes az is. old.” Bevezetőjében megállapítja. amit az új férfi legfontosabb vonásának tartottak. század második felében felgyorsult ez a változás. Runkel megállapítja. s egyben az önkontroll és fegyelmezettség középosztályi erényeit. „tiszta”. még a vezető szocialisták soraiban is. old.” (8. Runkel szerint igen sok öngyilkossági kísérletnél állapítottak meg „ekkleziogén”. így a vallás a politikai hatalom legfőbb támasza lett. A tanulmányhoz 104 tételből álló irodalomjegyzék csatlakozik. A vallás nagy mértékben befolyásolja a szexuális attitűdöket és szokásokat.. a tisztességet és a bátorságot jelentette. Például a vallásosaknak csak 44%-a tartja elfogadhatónak a házasság előtti nemi életet.

kaput nyit a homoszexualitás előtt (Krafft-Ebing szerint „mesterségesen pederasztákat nevel”). A világháború igazi férfias eszmény volt.. kegyetlen nő. azaz az uralkodás ösztönösen meglevő vágya. század második felében tűntek fel. Krafft-Ebing szerint az egészséges férfi uralkodni tud nemi vágyai felett. A múltban.) A szociológus szerző könyvében a hagyományos férfias szerepviselkedés fokozatos megváltozását elemzi.: A modern férfi születése (2003. old.„A modern férfiasság kialakulása szorosan kötődött az új.. Ebben főleg Norbert Elias civilizációelméletére és Pierre Bourdieu szociológiaelméletére támaszkodik. s többek közt az ógörög pederasztiára hivatkozva próbálták igazolni jogaikat. Az orvosok „degenerációról” beszéltek. de Sade márki szadista női a patriarchális rendet veszélyeztették.. ki az igazi férfi: a párbaj. a „férfiatlan férfiak”. A maszturbációról azt tartották.) Ez kapcsolatra utal a férfiasság. old. megfosztja a férfit a férfiasságától. kifinomult idegrendszert jelentett).” (209-212.” Mosse szerint a férfi sztereotip eszménye még mindig tartja magát. amellyel 70-80 évvel később.. vagyis az „androgynek” vagy a homoszexuálisok a 19. keresztény egyesületek. is találkozunk majd. Ám mégis „a harcos jelenti a férfiasság modern csúcspontját. amely a 19. a „nem nőies nők”. az agresszió és a nacionalizmus között. A melegek a 19. a művészek „dekadenciáról” (ami számukra újfajta érzékenységet. old. (bár) a lovagiasság középkori eszménye vagy a párbaj intézménye egészen a modern időkig fennállt. puritán ligák” révén).” (119-120. hogy az „igazi férfi” eszményének ellenpéldái.. old. az utóbbi évtizedek férfikutatásai szűrőjének közbeiktatása révén.” A társadalmi nemekkel 68 .” (8. „A férfiasság válsága: a dekadencia” című fejezetben Mosse kifejti. A feministák a történelemben először vonták kétségbe a férfiak előjogait és dominanciáját.... a nő viszont kevésbé képes erre.” A századforduló után viszont „megszületett a férfiasság irányadó ideáljának alternatívája.. egyfajta belső kényszerre épülő kötelességtudat. amelyeknek köszönhetően fokozatosan elfojtják magukban az erőszakon alapuló „állatias” és „civilizálatlan” viselkedéselemeket.. bizonyos feltételek megkönnyítették annak eldöntését. old.) Az 1880-as évektől kezdve egyre jobban üldözték a homoszexualitást (törvényekkel és az „erkölcsök védelmére szerveződött. Az önkéntesek férfiasságuk próbájának tekintették a háborút. A „femme fatale”...) A „párbajképesség” egyébként azt jelentette. Helikon K. az elfogadható erkölcsi tartás.” (21. 339 p. tönkreteszi az idegeket. és napjainkban is újratermeli a nemek közötti egyenlőtlenségeket. század végén egyre nyíltabban léptek fel. ettől sok férfi pánikba esett. s a nőmozgalmakkal együtt megkérdőjelezték a két nem közötti merev határvonalat. Hadas M. Megfelelő külső és fellépés bizonyította a hiteles férfiasságot. amivel a férfi „önmagának tartozik”. polgári társadalomhoz. Ma az androgyn külső „divatossá és bizonyos fajta kiáltvánnyá lett a férfiasság és nőiesség irányadó sztereotípiájával szemben.) 16. társadalmi kényszerek olyan önkontroll-mechanizmusokat alakítanak ki a zsidó-keresztény Európában élő emberekben. Ez az intézmény tulajdonképpen évezredek óta fönnáll. a háborúban mutatott bátorság és általában az akaraterő megléte. hogy mindkét fél azonos társadalmi helyzetben van. Elias szerint „a korai középkortól kezdődően a külső. a végzetes. akárcsak.. „bár minden eddiginél válságosabb helyzetben van. Charcot és Freud a hisztériát a férfiaknál is lehetségesnek és gyakorinak tartották. a század végén azonban a bűn és a nemi perverzitás szimbóluma lett. Az „androgyn” (nőies) férfi 1850 előtt „a testvériség és szolidaritás jelképének számított... század végén született meg.) Bourdieu szerint pedig „a férfiuralom keletkezésének alapja a férfiak szocializációja során öntudatlanul elsajátított libido dominandi. amikor a modern férfiasságot végül elérte az erózió.” (104.

hogy a férfiuralom. Ám egy változó. aki már nem harcias tevékenységekkel. hogyan lett a vadászó férfiből futballozó férfi. I. de a kohabitáció még nem volt általánosan elfogadott életstílus. új nemi szerep megtanulása még korántsem zökkenőmentes. s ragaszkodik a hagyományos.”) Vagyis az egyenjogúságon alapuló. Ezután olyan sportokról esik szó. a „gimnasztika” és a „tornászat”. s a felnőtt lakosság jelentős része a házasság helyett választja a kohabitációt.: Cohabiting. hanem másokat is szórakoztató. úgy változnak annak elemei. (Azt azonban egy újságcikkben maga a szerző is elismerte. A 80-as évek során azonban a helyzet drámaian megváltozott. legfőképpen a szabad együttélések jogi elismerése Prinz szerint jobban szolgálhatná a család érdekeit.” (9. Aldershot. Ahogyan a társadalom változik. Married or Single (1995.” (13. Ch. vagy az életmódot vizsgáljuk.I. hogyan lesz a párbajból vívás. Fejtegetéseit Prinz azzal kezdi. köztük a házasság és család is. ha a családi állapotot. amely látványosan érvényesül a futballmérkőzéseken: „a csapatok együttműködő tagjai folyamatosan arra vannak kényszerítve. De vajon következik-e ebből. részben Hadas az atlétika és a kerékpározás szerepét elemzi. Mint írja. közösségi játékkel tölti szabadidejét.) A könyv napjainkban is változatlanul aktuális problémával foglalkozik. A versengő férfiasság intézményesülése c. pluralisztikus társadalomban a politikának és jogrendnek alkalmazkodnia kell a változásokhoz. Számos európai országban gyorsan növekszik az egyedül élők és a nem legálisan együttélők száma. 204 p. Együttélő párok ugyan korábban is léteztek. harcias férfiviselkedést fokozatosan felváltja egy kompromisszumokra és együttműködésre kész. De a 19. hogy esetleg a nőknek is lehetnek szexuális igényeik. számos jel szerint veszélyben van. azért is. a demográfusok nem siettek újraértékelni a házasság hagyományos koncepcióját. század második felében megjelenik a „nőnevelő tornászat” is. A libido dominandi késztetésein alapuló. annak elismeréseként. mert ezekben a polgárság elég gyorsan az arisztokrácia fölé kerekedik. amelyek a versenyszellem kibontakozásának mérföldkövei a férfiak körében.S.A. hogy a házasság és család. mint a társadalom egyik pillére.) A harcos férfiasság civilizálódása című rész Széchenyit és Wesselényit. S amikor a sportversengés az országhatárokat is átlépi (hiszen a 19. Ezt ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni. bemutatja. Ma viszont más a helyzet: sok európai országban a párok már a házasság előtt együtt élnek. különösen a korcsolyázáshoz.) A könyvből tehát megtudhatjuk. hogy „Magyarországon a férfiak jelentős hányada még ma is veri az asszonyt és eszébe sem jut. hogy az úrinőknek is joguk van a sporthoz. old. a vadászatból lóverseny. akkor megjelenik és egyre jobban terjed a kooperatív-közösségi férfiasság. old. partikuláris férfiközösségüket. 17. A házasságpótlékok.A. Régebben az egyének életmódját jól lehetett jellemezni az ún. „családi állapottal”. illetve a férfilét sajátosságai nem egyetemes érvényűek. amelyben szépségüket és ügyességüket csillogtathatják. Végeredményben tehát a férfierőszak férfias tartássá civilizálódik. patriarchális családhoz. mint a „csónakászat”. hogy a család valóban veszélyben van és a családi élet jelentősége csökken? A katolikus egyház feje ugyan hevesen ellenzi a házasság bármilyen pótlékának legalizálását. hanem történelmileg és kulturálisan meghatározottak és a körülmények függvényében folyamatosan változnak. bár versengő beállítódás. Prinz. 69 . század végén megkezdődnek az olimpiai játékok). mint a nemesi férfibeállítódás „archetípusait” ábrázolja.foglalkozó kutatók viszont „azt hangsúlyozzák. hogy mindig más ellenféllel szemben segítsék győzelemhez saját.

Nilson és H. mint az idősebbeknél. A másikat svéd kutatók (A. így gyakrabban és könnyebben kerül sor szakításra náluk. Bizonyosnak tűnik azonban. 70 .) Bizonyos helyzetek az együttélésnek.” A kohabitáció így „alternatív életstílussá” válik. Mégsem lehet általános érvénnyel próbaházasságnak minősíteni. hogy aránya már eléri az akkori német és angol arányokat (28-30%). pl. Leginkább akkor beszélhetünk együttélésről (kohabitációról). hiszen sok együttélő pár másként ítéli meg. ahol a partnerek egyikének máshol (is) van bejelentett lakása. A skandináv országokon kívül különösen szembetűnő ez Franciaországban és Hollandiában. persze korántsem mindenhol). Szaporodása tehát nem fenyegeti a házasságot. Egyértelműen megállapítható viszont. Ebből. 1983) szerint az illegálisan együttélők kevésbé idealizálják partnerüket. az egyedül élő nők aránya pedig 8%-kal nőtt). mert sokan titkolják. még kimaradt az együttélések figyelembe vétele. amikor a szexuális partnerek házasságkötés nélkül. Kiderült. tartósan közös háztartásban élnek. Ez utóbbi természetesen sérülékeny. mint életmódnak az elfogadását tanusítják. S mivel nincs hivatalos papírjuk a házasságról. azok jogilag nem feltétlenül tekinthetők együttélőknek. (Ez a meghatározás általában a homoszexuális partnerekre is érvényes. számuk 1975 óta megduplázódott (miközben a házasságban élő nők aránya 18%-kal csökkent. Lehet. Lewin (1982) ugyanakkor elhanyagolhatónak tartja a különbségeket házasság és együttélés között. Magyarország is szerepel. Eszerint akkor még az épphogy felnőtté vált nők között is csupán 4-8% volt a nem legálisan együttélők száma. Prinz könyvének legérdekesebb fejezete az együttélésekről szól. s mindkettő jellemzője a közös háztartás. Vagyis kevésbé partnerfüggőek. Sellerfors) folytatták. mint a legális házasok között. kevés a megbízható adat.) Az együttélések számáról. Egy kutató szerint „a kohabitáció már nem pusztán előjátéka a házasságnak. Hiszen. illetve csak időnként. A kohabitáció tehát inkább a magányos élet alternatívája. sajnos. ha nélküle kell élniük. hogy sok pár számára az együttélés lényegében próbaházasság. Egy vizsgálat (Wiersma. akik csak néhány hete vagy hónapja.A könyvben leírt vizsgálat főleg két. A függetlenséget sokan magasra értékelik. hogy a kohabitáció sokkal gyakoribb a fiatal korosztályokban. amikor az együttélés feljogosítja a partnereket. tehát autonómabbak és liberálisabbak. hogy Svédországban meglepően sok volt belőlük már 1990 körül. inkább a kölcsönös bizalom köti őket össze. hogy a rendszerváltás óta jócskán megnövekedett a házasságkötés nélküli együttélések száma a fiatal felnőtt korosztályokban. bár elég régi (1985) adatokkal. mint egyetlent és kizárólagost. ugyanakkor félnek a végleges elköteleződéstől. nagyobb felmérésre támaszkodik Az egyiket a gyorsan idősödő országokban szervezték. A tíz európai ország között. hiszen át is alakulhatnak egymásba. sajnos. a terminológiát igyekszik tisztázni. A törvényes elfogadottság szempontjából problémát jelenthet az együttélés időtartama és folyamatossága. pl. Ez különösen ott könnyű. s a házasság alternatívájának tartja. Itt először a fogalmakat. hogy egyikük halála után a másik özvegyi nyugdíjat kapjon (mert már ilyen is van. de a svédekétől (80-90%) még biztosan elmarad. Csak valószínűsíthetjük. aminek a normák és elvárások terén is más tartalma van. hosszabb-rövidebb ideig élnek együtt. ahonnan adatokat gyűjtött a szerző. hogy felmérjék a változó családstruktúrák hatását a társadalombiztosításra. s kevésbé esnek pánikba. amely egyre inkább helyettesíti a házasságot. mi a különbség együttjárás és együttélés között? (A kettő ugyanis nehezen választható el egymástól. hanem a párkapcsolat olyan típusa. s ők már a kohabitációkat is felmérték.

Annál is inkább. vagy elhalálozás esetén). A férfi már nem kizárólagos családfenntartó. Prinz a kohabitáció szabályozásának 9 alternatíváját sorolja fel és értékeli aszerint. csak az nem vette észre. 18. felcserélhetőbbé váltak. Ezért részesítik előnyben a kohabitációt. hanem pozitív és fejlesztő hatású is. a deviáns viselkedések formáit és azok mérését. szükség esetén akár elváljon és függetlenül éljen.Forrai J. mint a házasság? 2. Mindezek közös gyökerét szerinte a nőmozgalom által megváltoztatott nemi szerepek képezik..Prinz felveti a kérdést: miért jelent meg. Nőképviseleti Titkárság.) A Nőképviseleti Titkárság kiadott egy nagyon időszerű tanulmány-gyűjteményt a prostitúcióról. A kohabitáció ugyanolyan jogokat biztosítson-e a párnak. hogy a nem legális együttélés törvényi szabályozása sok európai országban még nem megoldott. s valahogy viszonyulnia kell hozzájuk. Bár tulajdonképpen valamilyen formában szinte mindenki találkozik az érintettekkel. hogy azok mennyiben változtatják meg a házassági és családjogi törvényeket. vagy kezelje mindkettőt egyformán? Az alternatívák egyike szabályozza a vagyonjogi kérdéseket is (főleg szakítás. Ezek közé tartozik dr. Az első hat fejezet bevezető jellegű. s ezen a téren ma Svédország vezet. A közel 300 oldalas könyv 20 fejezetet és 11 mellékletet tartalmaz.” (36.) 71 . patriarchális monogámiából az egyenrangú partnerkapcsolatok felé. Ez ugyan túlzásnak tűnik. hogy ne tűrje el a patriarchális egyenlőtlenséget. Váradi Erika tanulmánya a hazai devianciákról. hogy a társadalmi normáktól eltérő viselkedés érték. Fehér L. (szerk. de más európai országokban (így hazánkban is) 20-30% körül mozog. az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó szakemberek számára. a nő pedig nem pusztán háztartásvezető és gyermekgondozó. Ezzel kapcsolatban 2 kérdést tart eldöntendőnek: 1. emberkereskedelem (1999. A kohabitáció elterjedése pedig az egyik legfőbb jellemzője és mutatója ennek az átalakulási folyamatnak. s miért terjed olyan gyorsan a kohabitáció? Szerinte ez nyilván összefügg a házasság és családi élet válságával. mert a prostitúció évezredek óta létezik. Most már megengedhette magának.): Prostitúció. A házasságot részesítse-e előnyben a törvény. mint a lányanyák gyermekei. amely a korlátozások ellenére egyre agresszívebben árasztja el a piacot. A kohabitációkból származó gyermekek eszerint jogilag éppúgy nincsenek hátrányos helyzetben. A gazdasági függetlenedés mellett a modern fogamzásgátlók használata és a művi abortuszok legalizálása is elősegítette a női nemi szerepek változását. sőt. bár próbálkozások vannak. old. hogy korunkban világszerte globális átmenet tapasztalható a hagyományos. amennyiben elméletileg megalapozza a fő téma elemzését. mert a házasságon kívül született gyermekek aránya pl. s az ilyen „devianciák léte teszi fejlődésképessé a társadalmat. A növekvő egyenjogúság és egyenrangúság folytán a férfi és női nemi szerepek közeledtek egymáshoz és rugalmasabbá. a skandináv országokban már közel 50%-os. hogy a magasabb szintű iskolázottság és a munkába állás folytáni gazdasági függetlenedés radikálisan megváltoztatta a nő helyzetét. a gyermekvállalási kedv csökkenésével. s hiába tiltották és büntették az elmúlt évtizedekben. Ez azért is fontos. Ugyanakkor probléma. a válások számának növekedésével stb. ez a kohabitációt magánjogi szerződésként kezeli. Megnő a párkapcsolat emocionális és minőségi jellemzőinek jelentősége. Ma pedig mintha újabb virágkorát élné nálunk ez az „ősi mesterség”... 296 p. aki nem akarta.és normarendszer nemcsak negatív és veszélyes lehet. de tény. Ebben ismerteti a különböző deviancia-elméleteket. Prinz mindebből azt a következtetést vonja le. Figyelemre méltó gondolata.

hogy nem egészen problémamentes a magyar büntetőjog. megrontás és 6. akár homoszexuális kapcsolatról van szó. mert nem kapcsolódik a kényszerítés. vannak „korán érők” is. s a fenyegetéssel való kényszerítést. 5. a közösülés kivételével „minden. egyrészt a lánykereskedelem. a prostitúcióra kényszerítést és a kizsákmányolást. A szexuális erőszak testi és lelki következményeinek felvázolása viszont mintaszerűnek mondható. súlyosan szeméremsértő cselekményre” vonatkozik. s a kötet mondanivalójának lényegét képezik. Némileg ellentmondásos az is. Ezek közül az első kettővel az a probléma. További öt tanulmányában a prostitúciót világviszonylatban és hazai viszonylatban elemzi. 4. amely a 14 éven aluliakkal (a 12-14 évesekkel) létesített vagy megkísérelt heterovagy homoszexuális kapcsolatokat jelenti. Virág György: Szexuális erőszak és abúzus című írása. hogy ugyanakkor a 14 és 18 év közöttiek homoszexuális kapcsolatát (vagyis „természet elleni fajtalanságát”) nem tartja büntetendőnek. az nem egyszerűen az életkortól.elsősorban a pszichoszexuális .A nők jogainak nemzetközi szabályozását dr. erőszakos fajtalanság. hogy ők a szexualitásra még éretlenek. A módosított jogszabály ugyan már a házasságon belül is büntetendőnek mondja ki az erőszakos közösülést. Az pedig enyhén szólva korszerűtlen. akár heteroszexuális. Erőszakos közösülés. 2. Ám megjegyzendő. hogy a közösülésen kívül minden szexuális viselkedést (így a petting különböző formáit) sommásan „fajtalanságként” bélyegzi meg. amely tiltja és bünteti a prostitúciót. bár a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről csak 1979-ben fogadtak el egyezményt és hoztak létre Bizottságot. Világkonferenciája (1995. amely egy felnőtt férfinek egy 18 éven aluli fiúval. ám ezeket nem határozza meg pontosan. hogy egy 20 éves (vagy még idősebb) is éretlen rá . s ezek már kifejezetten a prostitúcióval és az emberkereskedelemmel foglalkoznak. A prohibicionista rendszert. erőszakmentesen létesített szexuális kapcsolatát jelenti. Weller Mónika mutatja be. Előfordulhat. amely az alábbi. amely csak különböző neműek között. 3. Fehér Lenke írta. „nemi erkölcs elleni” bűncselekményeket ismerteti: 1. Jogrendszerünk azonban e téren konzervatív és diszkriminatív is. rövidebb írásában a nők áldozattá válásának. Ám a nők 4. természet elleni. A jogi szabályozás tehát a „Prokrusztész-ágyra” emlékeztet. Peking) nyilatkozatában kénytelen volt megállapítani. ami nem szerencsés (bár kétségkívül nem könnyű az érettséget elbírálni). 2. Hasonló a helyzet a „természet elleni fajtalanság” esetében. Első. vagy érett a szexre. A „vérfertőzés” ősi tabujának törvénybe iktatása szintén problematikus. betegesnek tekintse.fejlettségtől függ. A tudomány már rég túllépett azon. természet elleni fajtalanság. (Melyik megerőszakolt feleség mer feljelentést tenni?) Problematikus a „fajtalanságra kényszerítés” is. a 72 . amely fontos szerepet játszhatna egyes értelmiségi csoportok szexológiai képzésében. Az erőszak természetesen büntetendő. viktimizációjának formáit ismerteti: a családon belüli erőszakot. A diszkrimináció tilalmát az ENSz alapokmányára (1945) vezeti vissza.és viszont. ám ezek csak magánindítványra büntethetők. vérfertőzés. Ám. hanem inkább a testi-lelki . ha nincs erőszak. Bemutatja a jogi szabályozás három fő modelljét: 1. hogy a homoszexuális kapcsolatot abnormálisnak. másrészt a nők munkafeltételeinek vonatkozásában. Ugyanez érvényes a „megrontás” jogi fogalmára. vagy az éretlenség kérdéséhez. mert káros és sérti az emberi jogokat. Szexológiai szempontból talán a legérdekesebb tanulmány dr. abból kiindulva. hiszen különböző neműek esetében csak a 14 éven aluliakkal létesített szexuális kapcsolatokat tekinti büntetendőnek. A következő hat tanulmányt dr. elsősorban azért. hogy 1997-ig csak „házassági életközösségen kívül” volt elkövethető. hogy lényeges haladás nem történt a nők helyzetének javításában. szemérem elleni erőszak. hogy ki éretlen.

old. de jelenthet sokféle más előnyt. pl.az egyesek által „hivatásos szeretőknek” nevezett prostituáltakra gondolok. ahol szabad). hanem bárkire. Hiába kötöttek jónéhány nemzetközi egyezményt az utóbbi évszázadban. s erről igyekeznek partnerüket (sőt. sőt. mindez nem oldja meg a problémát.-ban 1993 óta már nem szerepel az „üzletszerű kéjelgés”. ma már vannak „válaszok a prostitúció és emberkereskedelem kihívásaira”. Hiába jelöltek ki „védett övezeteket”. Épp ezért új nemzetközi egyezményre lenne szükség . Közös jellemzőjük. hogy a szexnek többnyire nem sok köze van a szerelemhez. hiszen ezt a tilalmat könnyű kijátszani. vagy „szeretkezésnek” nevezik a szexuális viselkedést. az abolicionista rendszert. Fehér Lenke írja. A kereslet pedig az utóbbi évtizedekben egyértelműen növekvő tendenciájú. vagy a nő.) Van egy nagyon „kétélű”. Ha nagyon beleéli magát és fejlett szexuális reakciókészséggel.: A prostitúció jelene és jövője. szenvedélyesen viselkedni. információs kampányokkal és rendszeres oktatási programokkal. Az említett „érdek” nem feltétlenül jelent azonnali. hogy bár tiltják a gyermekprostitúciót és a prostitúcióra kényszerítést. vagyis élvezetet szimulál a szexuális együttlét során. vagy akár a „házastársi kötelesség” teljesítését is. mint bűncselekmény. árucikké válásának eredménye. ha az ENSz közgyűlése által jóváhagyott. amely átalakította a prostitúció jelenségének tradicionális formáit. A legutóbbi évtizedekben pedig több szempontból új helyzet keletkezett. egyik sem képes megszüntetni magát a jelenséget. s csupán a kihasználását (vagyis főleg a prostitutort) bünteti. hiszen hazánkban is több civil szervezet tevékenykedik a nők jogainak védelme érdekében. Ahogyan dr. amelynek inkább az elősegítőjét és/vagy kihasználóját büntetik. de korlátok közé szorítja azt.) és az általános kommercializálódással. 2000/4. ami a szex kommercializálódásának. ezek csak igen töredékesen valósultak meg. többdimenziós megközelítést igényel. aki anyagi. 1949). Ettől a felemás szabályozástól azonban nemhogy nem szorult vissza. Szilágyi V.reglementációt. S nyilván összefügg a szexhullámmal (szexreklámok. Egy vita tanulságai (Belügyi Szemle. s végül 3. vagy anyagi ellenszolgáltatás fejében kerül rá sor. hiába tilos hirdetniük szolgáltatásaikat. amely magánügynek tekinti. még az adott partner is szimpatikus neki. a házasság és család válságával. s a cél érdekében igyekszik a vállalt szerepnek megfelelően. ha puszta létérdekből. néha önmagukat is) meggyőzni.” (143. pénzbeli hasznot. ajándékot. ahol nem szabad működniük (s próbáltak „türelmi zónákat” kijelölni (sikertelenül). különösen pedig akkor nincs. vagy karrierérdekből „megjátssza magát”.) 19. megtévesztő szólásmód a hazai nyelvjárásban: amikor „szerelmi aktusnak”.és gyermekkereskedelem ellen (1920. A magyar Btk. s hiába kell beszerezniük 1 illetve 3 hónapra szóló orvosi igazolást. 1949-es New York-i egyezményt sikerülne megvalósítani. hanem csupán mint szabálysértés. rendelkezik. mert vár tőle valamit. esetleg „szexuális szolgáltatással” igyekszik ezt elérni. a „fehér rabszolgaság” ellen (1904). Pedig könnyen belátható. S itt nem csak . amely eltűri. az eredményes fellépés „összehangolt. sőt.. Ha valaki egy lehetséges partnert le akar kötelezni. akkor 73 . amire szüksége van. Ebből már körvonalazódik a prostitúció iránti kereslet csökkentésének útja is. Mégis vannak. hanem inkább szaporodott és erősödött a prostitúció.és nem is elsősorban . akik úgy próbálják feltüntetni az „üzleti” szexet. Amíg ugyanis kereslet van rá. a szexuális kulturáltság alacsony szintjével és az intézményes szexuális nevelés hiányával. mintha azonos értékű lenne a szerelmi odaadással. függetlenül annak minőségétől. 1933. Ám ez még nem elegendő. pornográfia stb. sz. addig a prostitúció nem szűnik meg..bár az is nagy előrelépés lenne.

autóversenyeken) lehet találkozni. gyakran erőlteti. Eddig inkább az utóbbi dominált. amelyben az egyik ilyen vita azt a sajátos címet kapta: Lehet-e áru a szerelem? A cím arra utal. akik jó pénzért bárkinek megengedik. Most azonban inkább a nagyobb veszélyre. sőt. Szerinte a prostituáltak valójában „hivatásos szeretők”. amióta bizonyos. ahol prostituáltak kínálják szolgáltatásaikat. hogy egy ideig szerethesse őket. eltüntetését. Vagyis az egyik tábor elfogadja. Erről. Azt hiszi ugyanis. s már csak szexuálterápiával lehet rajta változtatni. Gyakran változó és válogatás nélküli. hogy az egyik vitapartner közölte: érdekes tapasztalatokat szerzett a „szerelempiacon”. öntudatlanul. Amióta a prostitúció egyes nyugati példák nyomán nálunk is megszűnt büntetendő cselekmény lenni. A legutóbbi néhány évben azonban megjelent és erősödni látszik egy ellentétes tendencia. és ezzel együtt megjátssza a kielégülést. hogy a prostitúcióval nemcsak az utcán. hogy esetleg nem is tudja. hogy valamennyire élvezi is az együttlétet (s nemcsak azért. hogy mind a szolgáltatók. Több olyan website érhető el. vagy éppen bátorítja. az üzleti szexuális szolgáltatásokkal együtt járó. Amelynek nagyságrendjére jellemző. Amit különösen aktuálissá tesz az a körülmény. amennyiben közelebb visz célja eléréséhez).ott csak megjátszás lehet.előfordulhat. a vendéglátóhelyeken. jogi vagy egészségügyi és egyéb érvekre hivatkozva sokan erélyesen követelték a prostitúció felszámolását. Köztudott. üzletszerű szexuális kapcsolatok esetén azonban ez már nem lehetséges . s egy sajátos ideológiát talált ki hozzá. tudatos megtévesztésre hívnám fel a figyelmet. vagyis a gyönyör és kielégülés színlelésének azonban vannak kevésbé tudatos és nem anyagi haszonszerzésre irányuló formái is. A két pólus között természetesen sok átmenet is lehetséges. száma) is hírt adott. milyen az igazi orgazmus. hanem önmagát is becsapja. a Magyar Szexológiai Szemle (2000/4. hanem a médiában. pl. Amikor például egy fejletlen orgazmuskészségű nő szerelmi partnere kedvéért valódi szexuális vágy nélkül. mind az igénylők igen sokan vannak. vagy a tömeges rendezvényeken (pl. számuk több százezerre tehető. amely valamilyen formában foglalkozik a prostitúcióval. mert a sikerélményt jelent számára. azóta érthetően a közfigyelem előterébe került és érdekes vitákat váltott ki. nem is szólva az esetleges következményekről. amelynek képviselői egészen más módon közelítik meg ezt a társadalmi jelenséget. Ugyanis ő ezt „szerelmi szolgáltatásnak” tartja. szükségesnek és hasznosnak tartja a prostitúciót. köztük egy-két magyar nyelvű is található. s már csak ezért sem elhanyagolható. hisz igyekezett mindent megtenni partnere és a szeretkezés sikere érdekében. lazuló korlátok mellett legálissá és nyilvánossá vált. 74 . bár ennek módszereit illetően korántsem értettek egyet.) Ha ez gyakrabban előfordul. Nézzük meg tehát közelebbről a prostituáltak „emancipálására” és a prostitúció igazolására törekvők álláspontját. rögzülhet az orgazmusképtelenség. a másik viszont elutasítja. hogy helyesen viselkedett. A megjátszásnak. ami egyértelműen a partner megtévesztését célozza. A viták két fő pólusát lényegében pro és kontra attitűddel lehet jellemezni. vagy gátlásokkal küszködve is hajlandó a közösülésre. Ezen konkrétan bizonyos éjszakai mulatóhelyeket értett. Vagyis a szerelem áruvá vált ebben a kapitalista társadalomban. erkölcsi. akkor ezzel nemcsak partnerét téveszti meg. károsnak és kiküszöbölendőnek tartja. hogy Hollandiában nemrég a bordélyházakat is engedélyezték. Néhol vita is folyik a témáról. (Amit megkönnyít. az interneten is.

amit csak kényszeredetten vállal az anyagi haszon érdekében. amely semmilyen felelősséggel vagy elkötelezettséggel nem jár. A fizetett szexuális szolgáltatást pedig különösképpen differenciálnunk kell a szerelemtől. Így hát miért ne hasznosíthatnák szakmaként tudásukat. hogy a „hivatásos szeretők” többnyire nem kényszeredetten végzik munkájukat. hogy valószínűleg a más szakmabeliek többsége is kényszeredetten dolgozik a megélhetés kedvéért.. az további vizsgálatokat érdemelne. amit csinálnak. hiszen erre óriási igény is van. hogy a szexuális élmény megvásárolható testi élvezet. ez azonban csalás és/vagy öncsalás. ha elidegenítik maguktól. hogy milyen az a munka. Mindezeken túl a nemi úton terjedő betegségek veszélyét is fokozza minden érintett számára. de bizonyosnak tűnik. hogy ezért nem becsülik meg őket. 75 . s szeretné mielőbb abbahagyni. Ám ezek a „dolgozó” nők csak úgy élhetik túl a számlálatlan numerákat. A prostituáltak 70%-a a körülmények áldozata. az érintetteket jól ismerő Földi Ágnes: „Manapság több ezer lány és asszony él a testéből. s e hatás alól valószínűleg igen kevesen tudják kivonni magukat. megtévesztés.” (Váláskor. Ebből úgy tűnhet. Eszerint vannak emberek. vállalkozókká válhassanak.) De nem sokkal jobb a helyzet az ügyfelek vonatkozásában sem: kialakítja... mert szeretik a szexet. hogy el is akarja hinni). hogy ez a 70% valójában 80 vagy 90%.. együttélés vagy házasság sem garancia rá). attitűdöt. vagyis kényszeredetten végzi munkáját. hogy ügyfele beéri a szerelem látszatával (előfordulhat. ill. holott a kettő nem ugyanaz. hogy (csak) így maradhatnak fenn a még tisztességes világban. Családbarát magazin. s főleg nem szerelem. elembertelenítő hatással van a prostituáltakra. szám) Lehet ugyan.Nyilvánvalónak tűnik. szerveit. amíg a fizetség biztosított. hogy összekeveri a szerelmet a szexuális viselkedéssel.” (Magyar Narancs. hogy a prostituáltak túlnyomó többsége „a körülmények áldozata”. Külsőleg és látszólag ugyan hasonlíthat rá. azaz mesterségesen paralizálják az örömszerzés szervét.” S hozzáteszi: „Most azért küszködünk.. Forgács Zsuzsa ezt írja erről: „A prostituáltakat szívesen látogató férfiak gyakran szokták áltatni magukat azzal. különösen. hogy. Ha a „szolgáltató” mégis a szerelmest játssza. jan. A vitapartnerek persze azt mondják erre. hanem azért. 2001. A szexuális kapcsolat önmagában nem feltétlenül intimkapcsolat. 4. A szolgáltatónak legtöbbször még testi kielégülést sem jelent. mert a szexuális viselkedést magasabb élményszintre emeli. s csak az a sajnálatos. hogy jó színésznő. ami kívánatos is.) Vagyis ez a munka tragikusan rossz. akik az átlagosnál jobban szeretik az erotikát. amihez semmi köze sincs. s lehet. Nem azért. s nem nagyon válogathat a munka terén. még a legfelső. Összekapcsolódhatnak ugyan. 2000/3. (Hogy hogyan. vagy erősíti bennük azt a szemléletet. Egyesek azonban meggyőződéssel állítják. ami csak addig tart. akkor lehet. ha az egyik (vagy mindkét) fél megjátssza magát. ha öncsonkítják magukat. mintha a prostituáltak önként és szabadon vállalkoznának bizonyos szexuális igények kiszolgálására. nehéz munka. mert erre születtek. mintha kifejezetten erre születtek volna. De mit mond erről a Magyarországi Prostituáltak Érdekképviseleti Egyesületének elnöknője. Nem mindegy azonban. de ez valójában csak egy jól megfizetett szerepjáték.. hogy ezek a „dolgozó” nők élvezik. aminek mesterei. hogyan hat az emberre. viszonylag szabadabb rétegükben is. A körülmények kényszere. hanem kellemetlen kötelesség. de ez viszonylag ritkán történik meg (s persze még az együttjárás.

de társadalmi méretekben ez mitsem változtat a patriarchális rendszereken. hogy az anyagi vagy egyéb. A prostitúció jellemzője. Egyes esetekben ugyan ez is előfordulhat. gondolatoknak és a mindennapi együttélés ezer apró mozzanatának nincs árfolyama. Ám nem a dolog pénzügyi vagy migrációs része fontos. hogy őt adott ideig „szeresse” az ügyfél. aki minden jövedelmét a családjára költi. mintha ezek az emberek mind sérültek.. Ahogy Thun Éva írja: „. Az erről közölt cikkek ugyanis szerinte nem tárják fel az emberi aspektusokat. A szexuálisan kiéhezett ügyfél. ha a testén kívül valami mást is tudna nyújtani. pl. Az emberkereskedelem szerinte a kapitalista társadalom természetes velejárója. Ilyen alapon bevezetik a „fizetett család” fogalmát.Naiv elgondolások Képtelen feltételezés. hogy a „szerelemvásárlás” (vagyis fizetett szexuális szolgáltatás) által a férfi és nő jövedelemkülönbsége kiegyenlítődhet. hogy néhány kedves szó vagy érdeklődés is társul hozzá Erre sem idő nincs. (Ilyen kivételes eset az amerikai surrogate-ok. vagy 76 . hogy testi szolgáltatás. Ritka kivétel. és ha igen. A vitapartnerek szerint viszont az a férfi. Erre még visszatérek. hogy ugyanezt teszik a lányokkal .pénzért vásárol nemi kielégülést. mert megengedi. hiszen a prostituált rendszerint csak több ügyféltől tudja megszerezni a szükséges pénzt. Ez azonban nem jelenti azt.. hogy „sztereotip megfogalmazások. A prostitúcióval kapcsolatos szakirodalomról egyik vitapartneremnek az volt a véleménye.. futballistákat és különböző szakembereket is adnak-vesznek. A csereérték pedig valamilyen szükséglet. 2000/4-5. s akkor nemcsak gazdaságilag. ha a feleség anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe kerül férjétől. A kapcsolatok tartóssága és harmóniája azon múlik. hanem szexuálisan is függetlenek egymástól. Ez egy sokrétű. ha jól megfizetnék őket. komplex és hullámszerűen változó helyzetet jelent. nem szokott beleszeretni a prostituáltba. mert az érzelmeknek. statisztikákkal alátámasztva”.) Naiv elgondolás az is. Érthető. érzelmi vagy szellemi előnyök) ami aztán később többnyire megbosszulja magát. hogy a házastársak minden. még ha tetszik is neki (mert van sex appeal-je). amikor egy szexuális zavar megoldásában segítenek az ügyfélnek.jobb híján . szexuálisan kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet feleségétől.. hogy a szexuális szolgáltatásban résztvevők társadalmi megítélése változzon. de csak akkor. A házassági és családi funkciókat nem lehet pénzzel megváltani.a prostitúció jelensége. szám) Az „erőszak” itt az áruvá degradálást jelenti. hogy a résztvevők hosszabb távon (is) megkapják-e a csereértéket szolgáltatásaikért. hiszen pl. Az viszont tény. amely gyors és alacsony szintű szexuális kielégülést biztosít az ügyfélnek.ami nem is lenne baj. Ez a „fizetett család” persze fából vaskarika. igény kielégítése lehet (tehát nem pénz). vagyis.. csupa negatív megállapítással lehet találkozni. mert nincs pénze máshol (prostituálttól) szexuális kielégülést venni. Pedig kétségkívül jó lenne. mint a lelki.hangoztatják a vitapartnerek.. a patriarchális berendezkedésű társadalom férfidominanciájának kifejeződése a nőkön elkövetett erőszakon keresztül. a betanított pótpartnerek esete. egymástól és másoktól kapott szolgáltatást pénzben számoljanak el. tulajdonává teszi feleségét.” (Belügyi Szemle. aki . hogy a szexuális szolgáltató azért kap pénzt. Ennek a veszélye bizonyos értelemben valóban fennállhat. amit durva egyszerűsítés lenne a jövedelmek egyenlőségére vagy kiegyenlítésére visszavezetni. pozicionális előnyökhöz jutás lehetősége gyakran erősen befolyásolja a párválasztást (erősebben. aki ezáltal szintén prostituálódik . sem lelkiállapota és felkészületlensége nem teszi ezt lehetővé. mert nincs saját jövedelme. ügyfelének bizonyos lelki igényeit is észrevenné és kielégítené. hanem az. Persze hagyományosan egy férj is megveszi („elveszi”). még a családra és szerelemre is. hogy a csereelmélet nem érvényes mindenfajta kapcsolatra. Ez esetben akár terápiás hatása is lehetne.

amit ráadásul még hasznosnak (s így erkölcsösnek) is tart. A holland diplomácia és a civil szervezetek különböző projekteken dolgoznak az emberkereskedelem megakadályozására. A társadalomra szerinte nem a prostitúció veszélyes. A Hollandiában illegálisan tartózkodó prostituáltak. ahonnan az áldozatok várhatóak. engedélyüket is visszavonhatják (átmenetileg vagy végérvényesen). A Btk. Ezenkívül védik a prostituáltak testi és lelki integritását. Két holland minisztérium (a külügyi és az igazságügyi) tájékoztatót adott ki a fenti témáról. s indokolatlan megvetéssel. akire az emberkereskedelem vádja rábizonyul. Ez a prostituáltak érdekét szolgálja. Közülük ismertetjük a legfontosabbakat. A prostitúció legalizálása folytán a kormányzat képes lesz nagyobb ellenőrzést gyakorolni a szexiparon. Ha prostitúció céljából más országból hoznak embereket. A holland példa Az ilyen vélemények eléggé megdöbbentőek. Gondoskodik arról. Ha bármelyikük feljelenti az emberkereskedőt. ha a közrend szenvedett sérelmet. hogy megakadályozza a visszaéléseket. s megtiltják. vagy ha valakit . Amikor a kényszerített személytől elveszik a szolgáltatással szerzett jövedelmet A bordélyokat ugyan 1912-ben betiltották. Az Europol tagországaiban többféle felderítő programot támogat a megelőzés javítása érdekében. A környező országok ugyanígy jártak el.és munkarendjét. ahol nem zavarják a szomszédság élet.kényszerítettek a prostitúcióra. vagy képmutató sajnálattal gondolnak rájuk. A szabályokat figyelmen kívül hagyó bordélyokat különböző adminisztratív szankciókkal büntetik. Így a törvény inkább csak akkor avatkozott közbe. 3 hónap alatt kell 77 . A visszaélések megelőzése érdekében a jogszabály alkalmazkodik a realitásokhoz. ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak a jogi eljárás befejezéséig. akiket aztán szigorú szabályok védenek a kizsákmányolástól. hiszen a vitázó mindenáron igazolni akarja a prostitúciót.perifériára szorultak lennének és csak a gazdasági. Hollandiában a prostitúció 17 éven felülieknél és önkéntesség esetén megengedett. hogy érvényes tartózkodási és munkavállalási engedély nélkülieket is alkalmazzanak. mert ártatlan embereket sodor a bűnözők világába. akik emberkereskedelemnek estek áldozatul. említett cikkelye szerint törvénytelenek viszont a következők: • • • • A kényszerítés következtében létrejött prostitúció. Szerencsére vannak másféle álláspontok is. A hatóság szabályozza a bordélyok működését és rendszeresen ellenőrzi azokat. A cikkely a prostitúciót. sőt. A Btk. 250. Egy kiskorú részvétele a prostitúcióban. valamint kondomokkal ellátottságát. Ebben 16 kérdésre válaszolnak. de a prostitúciót hiába próbálták megakadályozni. De előfordulhat. Szabályozzák a munkahelyek nagyságát. de csak felnőttkorúakat és önként jelentkezőket. Szabad ugyan prostituáltakat alkalmazni. hogy olyan helyen legyenek. kormányzati segítségre jogosultak. A prostituáltak alkalmazása hatósági engedélyhez kötött. Az Európai Unióval együtt felvilágosító kampányokat folytatunk azokban az országokban. hanem annak tiltása. cikkelye szerint viszont büntetendő az emberkereskedelem és bárkinek prostitúcióra kényszerítése. az ügyészséggel és a rendőrséggel közösen dolgozzák ki az ellenőrzési módszereket. Egy új rendelet szerint bordélyházak is működhetnek. hideg és melegvízzel. vagy egyéb kényszer sodorná őket erre a pályára.főleg fiatalkorút . Hat évig terjedő börtönnel büntethető az. hogy büntetőpert is indítanak ellenük. Egy kormányzati vezérfonal alapján a helyi hatóságok a polgármesterrel. mint fizetett szexuális szolgáltatást határozza meg.

s ezt ki kell vizsgálni. E szabályok pl. veszélyes szexet is. A Munkafelügyelet ennek jogosultságát ellenőrizheti. mindenféle erőszak megelőzése érdekében. s a közvetítő által felajánlott munkát (természetesen nem a szexiparban) elvállalni. tegye lehetővé a rendszeres egészségkontrollt és a helyhatóság által kijelölt protektor felkeresését. az „ablak-prostitúciót”. hogy kötelező az alkoholfogyasztás az ügyféllel. hogy a nemi erőszak és a szexuális visszaélések bűncselekményeit tudományos vizsgálatnak kell alávetni. A bordélyok legalizálása döntő lépés e téren. Ide tartozik a fizetett szexuális szolgáltatások.) A hatóság megtilthatja a prostitúció bizonyos formáit. Törvényt hoztak a nők fokozottabb védelmére. 70%-uk önálló keresettel rendelkezik. mert önként vált munkanélkülivé. Hollandia (és több más ország) ugyan nem csatlakozott az 1949-es New York-i egyezményhez. A holland diplomácia és a civil szervezetek különböző projekteken dolgoznak az emberkereskedelem megakadályozására. Svédország már eddig is viszonylag magas fokon biztosította a nemek jogi és esélyegyenlőségét. új törvényük hat évig terjedő börtönnel bünteti azt. Ez ugyanis sértené az egyének jogát a magánélethez. A nem önállóan dolgozó prostituáltak után alkalmazójuk köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. akkor büntető eljárást indítanak az illető ellen. tilthatják. Ugyanis. Így betegség esetén táppénzt kaphatnak. Az Európai Unión kívüli országok állampolgárai számára bordélyok nyitásához nem adnak engedélyt. s a szülői és háztartási feladatokban is arányosan osztoznak a férfiakkal. de a prostitúció szabályozását szolgáló. arról is rendelkezik. (Ahol panaszt tehet alkalmazója ellen. Ezért hoztak törvényt a nők fokozottabb védelmére. a kormányban 50%-os. akire az emberkereskedelem vádja rábizonyul. nem lenne célszerű azt büntetni. Ha mégis előfordul ilyesmi. kötelezhetik a bordély tulajdonosát. A svéd nővédelem Svédországban 1999 január 1. Sőt. bár a prostitúció nem kívánatos jelenség. A többi munkanélkülihez hasonlóan azonban köteles munkát keresni. Sőt. az emberkereskedelem gyanúja merül fel. A nők aránya a parlamentben 40%-os. hogy kössön szerződést a prostituálttal. A rendőrség nem vezet nyilvántartást a prostituáltakról. ahol illegálisan Hollandiában tartózkodó külföldieket foglalkoztatnak. Az a bordélyház pedig. Büntetni tehát ez utóbbiakat kell (ami a pénzbüntetés mellett fogház is lehet). vagyis a prostitúció tilalma is. Csak akkor megengedett az átmeneti nyilvántartás. akár az utcákon. Megfontolandó azonban a nővédelemmel kapcsolatos svéd politika is. ha pl. aki szexuális szolgáltatásra kényszerül. bátrabban felléphetnek feltételeik javításáért. vagy elrendel bizonyos szűrővizsgálatokat stb. de ez esetben nem kap munkanélküli segélyt. Az új törvény szigorúbban bünteti a munkahelyi szexuális zaklatást is. könnyen elveszítheti működési engedélyét. mindenféle erőszak megelőzése érdekében. hogy tisztázni lehessen azok okait és megelőzésük módjait. s közben mindvégig igénybe vehetik az egészségügyi és gazdasági segélyszolgálatokat. Ha egy prostituált nem kíván tovább „sex-worker”-ként dolgozni. mert így a prostituáltak autonómabbá válhatnak. Ilyenkor ugyanis a rendőrségnek jelentést kell tennie a Nyilvántartó Hivatalnak. amit „nem kívánatos jelenségnek” tartanak. óta tilos a prostitúció. Néhány területen azonban még nem kiegyensúlyozottak a nemek közötti erőviszonyok: még az utóbbi években is a nők ezrei szenvedtek a férfiak erőszakosságától (ez többnyire otthoni erőszakot jelent). indítanak-e pert a vádlott ellen. megteheti. a jó munkafeltételeket előíró hatósági szabályozás alapján. s ezt kihasználják és visszaélnek vele a fölényben lévők. De munkát nem vállalhatnak (hacsak nem kapnak végleges letelepedési engedélyt).eldönteniük. akár bordélyokban vagy masszázsszalonokban kerülne sor ezekre. így pl. 78 . de tiltják az ún. hiszen alárendelt helyzetben van.

hogy áruvá tegyük. hogy luxusigények kielégítése. Inkább e gondolkozásmód eredetét kellene analizálni. A tiltás egyébként maga a reklám.. hogy itt minden áru legyen. s látjuk. valamint a terápia lehetőségei. Tény. Fokozottabban kell figyelni azokat a férfiakat. hogy kevés kivételtől eltekintve személyiségük többé-kevésbé sérült. 79 . hogy a gazdasági kényszer gyakran alárendelt jelentőségű az egyéb motívumok mellett.. Hazai dilemmák és utópiák Mindezek ismeretében könnyebb megítélni a prostitúció hazai helyzetét és a helyzet alakításának lehetőségeit. Kiemelten támogatja a nővédelmi szolgálatokat (telefonos krízisközpontok stb. s jelentős részük káros szenvedélyek áldozata. amely „önként és szabadon” adja el szexuális szolgáltatásait. Nem mindegy. az évek során erotikus élvező készségük fokozatosan elsorvad. Anyagilag segíti azokat a társadalmi szervezeteket. Ha pedig így van. amit nevetséges lenne komolyan venni. hogy a szocializmusban az erotikát kedvelők nem helyezkedhettek el államilag fenntartott „öröm-házakban”. hová vezetett a prohibíció az USA-ban. Arról azonban szó sincs. Itt a pénzre megy ki a játék! Méghogy ők „taníthatnának”? Ugyan mire? Arra.). Az emiatt elítélteknél biztosítani kell a szükséges terápiát. különös tekintettel a bevándoroltakra. hogy „az átlagosnál jobban szeretik az erotikát”. s csak kiegészíthetnek más. s miért idealizálja (majdhogynem felmagasztalja) őket. Az áldozatok védelméről szóló rendelkezés a velük foglalkozó szakemberek képzéséről is intézkedik. hatékonyabb intézkedéseket. Először is. akik hajlamosak a nők elleni erőszakra.azon az alapon. Emellett a kriminológiai kutatásokban is fokozottabban kell érvényesíteni a nemek közötti viszony szempontjait. hogy a jogszabályok és büntetések önmagukban nem elegendőek. Sőt.” Ezek szerint nem kellene tiltani semmit.. hogy kiderüljön.. bujkálás. s már nemcsak az ügyfelekkel. S hozzáteszi. jóléti szolgálatok. hogy vajon a tiltás és büntetés jó megoldás-e? Láttuk.Fontosnak tartják továbbá a prostituált segítését abban. hová vezet a drog tiltása: a bűnözéshez vezet. A rendőrségnek pedig nyilvántartást kell vezetnie a nők elleni erőszak eseteiről. a külföldi tapasztalatok alapján. de senkivel sem tudják élvezni a szexet. amelyek a nővédelmet is feladatuknak tartják. lezüllesszük a legbensőbb emberi viszonyt? Ez lenne a „hasznos”? A „hivatásos szeretők” koncepció egyik prókátora szerint elég baj. 1994 óta működik egy állami központ az erőszakot elszenvedett nők segítése céljából. hogy szakítani tudjon ezzel az életformával. Hanem? Tán vissza kéne állítani az illuzórikusnak bizonyult és történelmileg megbukott szocializmust? Vagy annak egy anarchikus változatát? Amelyben „államilag fenntartott örömházakban” (de szép kifejezés a bordélyra!) a „hivatásos szeretők” ingyen osztogatnák szexuális szolgáltatásaikat bárkinek? S tán még drogot is ingyen lehetne kapni? Ezt a fantazmagóriát nyugodtan nevezhetjük őrült utópiának. eltorzult. A kirekesztettséghez vezet. hogy van egy szűk réteg. akkor el kéne azon gondolkozni. A kormányzat ugyanis tudja. A törvény előírja a nőkereskedelem tilalmát és megelőzését. és elektronikusan kell monitorozni a prostitúció előfordulási helyeit (mert ennek elrettentő hatása lehet a férfiakra). miért identifikálódik a vitázó a prostituáltakkal. Nagy szerepet kapnak a szociális. nem indokolt megkérdőjelezni a prostituáltak túlnyomó többségének kényszerítését és kizsákmányolását . hogy „Nem mi akartuk. a nevelés és tanácsadás. vagy a puszta megélhetés miatt szánja rá magát valaki saját nemiségének áruba bocsátására! A prostituáltak pszichológiai vizsgálatának adatai azt mutatják. mert akkor kevesebb lett volna a válás és a hazudozás.

amelynek révén viszonylag könnyen talál hozzáillő partnert. A jelenlegi prostituáltak többsége valószínűleg alkalmatlan erre. ezért túl sok a magányos. szexuális ismereteket (szexológiát). Megalkották saját etikai kódexüket. Ám nem jelenti azt. addig talán valóban jó lenne. például kommunikációt. De amíg a „szexuális szolgáltatásokra” igény mutatkozik. Szerinte a jól kiképzett pótpartner szükség esetén a terapeuta irányítása nélkül is segíteni tud a szexuális zavarban szenvedőnek. vagy érzelmi és szexuális kizárólagosságához. hogy mindenáron ragaszkodni kellene egy házastársi kapcsolat fenntartásához. Hasonlóan ahhoz. Egyrészt jól képzett pszichoterapeutákra és szexuális tanácsadókra lenne szükség. milyen segítséget nyújthatnak nekik az olyan páciensek kezelésében. akiknek éppen nincs (együttműködésre alkalmas) partnere.) Nekik segítségre van szükségük. Ehhez legfőképpen a korszerű és átfogó. ami többféleképpen történhet. (Nem is szólva a testi vagy értelmi fogyatékosokról. Az egészséges. Ezt a prostituáltak érdekvédő egyesülete is elősegíthetné. sőt. hiszen a társadalom szexuális-partnerkapcsolati kultúrája nem fejlődik kellő mértékben. amelynek betartása minden.prostituáltak számára is szükséges lenne. hanem szakemberekkel együttműködve valóban hatékony segítséget kaphatnának a magányosok. De a leendő .Milyen érdekek fűzik a tudományosan megállapított tények figyelmen kívül hagyásához? S a túlzások lefejtése után van-e valamilyen „racionális magva” sajátos gondolatmenetének? A képzés lehetősége A „hivatásos szerető” ugyan elég abszurd gondolat. pótpartnereket vagy partnerpótlékokat (surrogates) készítik fel munkájukra. A velük kapcsolatot tartó szexuálterapeutákkal részletesen megbeszélik. problémája. de mindig együttműködésre törekszik a terapeutával. amire szüksége van. Elsődleges megelőzésként pedig a pedagógusokat kellene felkészíteni az átfogó és korszerű szexuális nevelésre. a Szövetséghez tartozó pótpartner számára kötelező. mert bármikor és bárhol könnyen megveheti. Ha nem is ilyen magas igényű. orvosi pszichológiát és hasonlókat. A partnerkapcsolat hatékony ápolása viszont kölcsönös alkalmazkodási és kompromisszumkészséget (ezzel együtt konfliktus-megoldási készséget) igényel. ugyanúgy. Vena Blanchard. mert a nevelés és önnevelés kialakította benne az un. amelyekben nemcsak címeket. A Szövetség gondosan megvizsgálja az ajánlható pótpartnerek személyiségét és szakmai felkészültségét. s a társadalomnak is érdeke. ahogyan Nyugaton (főleg az USA-ban) az un. a kapcsolatot pedig képes ápolni . a Szövetség elnöke szerint gondoskodnak azoknak a képzéséről. hogy rajtuk segítsen.. A képzésükben részt vevők komoly tanulmányokat folytatnak az erkölcsi és terápiás döntéshozatalban. ami tanulható és fejleszthető. fejlett személyiségű és szexuálisan is kultúrált embernek ugyanis egy kultúrált társadalomban aligha lesz tartós és nehezen megoldható szexuálispartnerkapcsolati.vagy szükség esetén kultúráltan felbontani és új partnert keresni. 80 . hanem. ha a prostituáltak is „elismert szakmaként iskolában tanulhatnának”. még pótpartnerekre sem. hiszen a szerelem.és önként vállalkozó! . A cél természetesen csak az lehet.. elvált vagy szexuális zavartól szenvedő férfi és nő. aligha folytatható hivatásszerűen. Mindenképpen érdemes tájékozódni a pótpartnerek (vagy betanító partnerek) külföldi alkalmazásáról. A képzett pótpartnerekre ugyanis valószínűleg még elég sokáig lesz igény.prostituáltakkal el lehetne kezdeni valamiféle „szakoktatást”. S nem azért. s nem vesz fel akárkit tagjai sorába. s nem is lenne hajlandó rá. intézményes szexuális nevelést kell általánossá tenni.és főleg a holnapi . mint individualizált érzelmi kötődés. partnerközvetítő szolgálatokra. hogy ne legyen szükség prostituáltakra. de valami hasonló képzés a mai . akik hivatásos pótpartnerré kívánnak válni. mint azt a Hivatásos Pótpartnerek Nemzetközi Szövetsége teszi a saját tagjaival. párválasztási érettséget. másrészt olyan társkereső.

jobb lett a kapcsolat a házastársukkal. vagyis az addigi életformájukat. c) nyílt swinging hármasban.20. ebből 280 interjú adott használható adatokat. A férfi számára hatalmas kielégülés. egymást elégítik ki. A nők is összehasonlítják testi adottságaikat és szexuális teljesítményüket a többiekével. A swingerek „avant-garde”-nak. mint titkos hobbi. G. J. Alkohol hatására a féltékenység könnyen kirobban.) Ha a férfi szorong vagy könnyen kifárad. s amikor a férfiak kidőlnek. b) ugyanez kisebb-nagyobb társas összejöveteleken. Maga a veszélytényező is fokozza az izgalmat . hogy a felesége jóváhagyásával (bűnrészességével) léphet félre. A férfiak ezért általában nem is szeretik a nagy csoportot. hogy unják a házasságot. (Persze az igazán féltékenyek nem is vesznek részt benne. A „közös bűn” összekapcsol. Új megvilágításban látják magukat és másokat. Wiley. A szerző megállapítása szerint a „swinging” (házaspárok közötti. vagy féltékenyek lesznek másokra. Az egyik legfőbb. hogy a felesége jól érzi magát mással . a szexuális forradalom előharcosainak érzik magukat.tabuk. időleges partnercsere) iránti érdeklődést 1956-ban egy erről szóló cikk indította el. Közben mindegyikükben él a vágy. amely sok közös elfoglaltságot ad: levelezés. mert azok általában tovább bírják. fényképek készítése stb. önmagukkal kapcsolatos illúzióikhoz. bár az utóbbit a közös megegyezés csökkenti. Ám vannak negatívumok is. c) személyes információk cseréje a párok között és d) személyes toborzás. b) „swinger-bárok” látogatása. a partner elvesztésének lehetősége stb. Közös vonásuk. A férfiak irigykednek a nőkre. Két tanulmány a csoportszexről. A csoportszex partin tapasztalja.) a) Bartell. Valamennyien azt állítják.): Human Sexual Behavior című könyvéből (1971. A másik veszély. hogy utánozhatják a sztárok változatos életét. elmennek valahová és megkísérelnek egy csábítást. s a megfigyelteket kipróbálhatják házastársukkal. Lieberman. rábeszélés. Előfordul. A párok eltérő attitűdjei folytán előfordul.D. abnormálisnak találják. nem tetszik neki. Sem magnót. Több ilyen „rossz tapasztalat” pedig kiábrándítóan hat. az ilyen jelenet zavart kelt a csoportban (többet nem hívják meg őket). A zárt típus jellemzője: partnercsere a párok különvonulásával. sem kérdőívet nem használtak. csábítás. mint a többiek. inkább hármasban vagy négyesben vannak. randevútervek. a nála fiatalabbak) jobban bírják. hogy a csoportszex kiválthatja az erre hajlamosak féltékenységét. B. A nő számára nőiességének nagy megerősítése. megtanulják becsülni egymást. s 1970-ben már több millióra becsülték a résztvevők számát. hogy újra kívánatosnak látják. visszavonulnak. Ha az eredményt gyengének találják. Ettől szorongás fogja el. A swinging folytán újraélik a házasság előtti viszonyukat. 444 p. Ez különösen a férfire nézve kedvezőtlen.és viszont.: Group Sex Among the Mid-Americans A szerző és munkatársai két év alatt 350 informátort kérdeztek ki. hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak. hogy a másiknak bebizonyítsa: ők ketten jobban megértik egymást szexuálisan. vagy törvények megszegése. hogy ez nem így van. (Ed. A swinging három típusa: a) Zárt vagy nyílt swinging négyesben. A többiek megfigyelésével (voyeurizmus?) gazdagíthatják szexuális tapasztalataikat. minden nőt ki tud elégíteni. telefonok. 81 . Sok férfi (még a kamaszkori maszturbációs fantáziák nyomán) azt hiszi. Mindkettejüknek élmény. és hogy egyesek (pl. alapmódszerük a „résztvevő megfigyelés” volt. hogy a swinging nyomán megélénkült. hogy egymás elvárásait visszatetszőnek. hogy a swingerek sokszor nem tudnak felnőni saját vágyaikhoz. Számukra a swinging: életforma. felöltöznek. Az új szexuális élmények növelik a szexuális reagálókészséget és izgalmas beszédtémát jelentenek.. A párkeresés négy módja: a) Hirdetés(re válasz) speciális magazinokban.

(Különösen megegyezés esetén. A válaszolók legnagyobb része értelmiségi. középosztálybeli. de már Kinsey is megállapította. hogy a szexuális kizárólagosság nélkülözhetetlen a jó házassághoz. & L. J. Hiszen Kinsey szerint is a nős férfiak 50%-a. b) Smith. (Hg): Wohngruppe.) A neves német szerkesztő a lakóközösségekről. Nem igaz. J. A féltékenység eleinte nem ritka. Little-Brown) c. s csak 52% vett részt a tulajdonképpeni csoportszexben. közösséggé. hogy a csoportszex szabaddá tétele esetén túlságosan el fog terjedni.) Az sem igaz.hogy az egész csoport nemi betegséggel fertőződik. a lelepleződés állásvesztéssel is járhat. akkor nincs okunk megtiltani. Grossfamilie . 44%-uk volt házas. Érdekes. hogy közös megegyezéssel kettőnél több felnőtt is gyakorolja (megfelelő felelősségtudattal). mint a férfiak. Helmut Kentler annak megállapításával kezdi. A szerzők megcáfolnak néhány mítoszt: Nem igaz. Pedig e szabadság hatókörét nem célszerű a házasságon belüli szexuális játékok variálására szűkíteni. 28%-uk pedig elvált vagy özvegy. A csoportszexszel kapcsolatos problémák Smith szerint nem magából a jelenségből adódnak. amelyekben a szexuális kapcsolatok szabad. A szexuális szabadság anyagi és nevelési feltételei már létrejöttek. s bemutat néhány kommunát. könyvének része. 1700 kérdőívből 536-ot kaptak vissza. A sajttó (mármint az akkori. Felmérésükben 16 szervezett csoportról szereztek be adatokat. Rowohlt. ami a lelepleződés veszélye miatt is kellemetlen. A szexuális szabadság önmagában inkább terápiás hatású. Kommune. de gyakran jobban belejönnek. 56%-uk felekezeten kívüli. hogy a résztvevők apriori perverz vagy patologikus hajlamúak lennének.: Co-Marital Sex and the Sexual Freedom Movement A tanulmány a szerzők „Consenting Adults” (1971. hanem a szexuális szocializáció zavaraiból és a társadalmi környezet negatív reakcióiból. ebből 503 volt használható. a házaspárok alig 15-25%-a fogja igénybe venni. Nem igaz. 136 p. Így viszont az egész túl mechanikussá és személytelenné válik. hogy a résztvevőknek „kijelölnek” vagy rájuk kényszerítenek egy partnert illetve korlátozzák a szabadságukat stb. Bartell szerint a mozgalom akkor lenne életképes. A szerzők szerint nem valószínű. hogy a partik résztvevői közül csak 57% közösült nyilvánosság előtt. A válaszolók 40%-a ugyan volt már pszichológiai tanácsadáson. Az egyik szakember. 36% nem vett részt aktívan semmilyen szexuális tevékenységben (8% csak nézőként). színesítésének igénye. de legtöbben le tudják küzdeni (illetve más formában jelentkezik). Ezért gyakran egymás elől is eltitkolják személyi adataikat. A részvétel motívumai: szorongással vegyes kíváncsiság és a nemi élet kibővítésének. kommunákról és nagycsaládokról. de kultúránk nem tud mit kezdeni velük. ha igazi közösségek jönnének létre. hogy a közvélemény ambivalens a kommunákkal szemben. 21.G. a férjes asszonyok 26%-a 40 éves koráig legalább egyszer félrelépett anélkül.Gegenmodelle zur Kleinfamilie (1972. Feil. Ha a szexuális játék jó és egészséges. ami fontos tényezője lehet későbbi pszichoszexuális fejlődésüknek és szabadságtörekvésüknek. emberi kapcsolatokra épülnének. 92%-nak voltak házasság előtti szexuális kapcsolatai. vagy még magasabb társadalmi státusú. hogy minden jelenlevőnek részt kell vennie a csoportszexben. hogy a legtöbb szexuális zavart a leleplezett tevékenység társadalmi szankcionálása illetve az attól való félelem váltja ki. mint a kiscsalád „ellenmodelljeiről” szóló könyvben szakembereket szólaltat meg a házasság és család válságából kiutat kereső kísérletekről.R. A nők általában vonakodva mennek az első partikra. nyugati sajtó) ugyan sokat foglalkozik 82 . vagyis nem válnak igazi barátokká. hogy ez komolyabb zavart okozott volna.

” (14. Nehéz megfelelő nagy lakást illetve házat találni. új tagok felvétele révén a csoport mindig regenerálódhat. A társadalom kétségkívül saját reprodukcióját biztosítja a családdal: A munkaerő újratermelését. vagy külön hálószobák legyenek stb. Ezzel szemben a csoportos élet mindig különböző karakterek együttléte. c) kommuna. s egyeztetni a véleményeket arról. vagyis nem párokból álló. de ugyanakkor támadásnak érzik szokásaikkal és meggyőződésükkel szemben. hogy igazi közösség helyett „egymás mellett élés” alakul ki.és közélet szétválasztása. hogy a kommunák rövidéletűsége és a nagy fluktuáció fő oka éppen a túlhajtott kollektivizmus. különböző képességek összegződése. old. A hagyományos családot ugyanis nemcsak az alkotmány védi. a hatalmi viszonyok stabilizálását az utódok osztályhelyzet és nemek szerinti elhelyezésével. ezért gondoskodni kell rendszeres összejövetelekről (pl. „A csoportos együttélés az önnevelés iskolája és a kapcsolatok tudatos alakításának begyakorlása.) A család alapelvei: A magán. Közös célokat és szabályokat kell találni. hiszen a család általában „tekintélyhez szokott alattvalókat nevel”.mindenki mindent megcsináljon.vele és sok az érdeklődő. A tudat megváltoztatása nélkül nem lehet ezen a téren új elképzeléseket megvalósítani. hogy a lakóközösségekben is ki kell elégíteni az intimitás és az egyedüllét szükségletét is. Épp a magánélet és a közösségi élet váltakozása adja a lakóközösség dinamikáját.. Így az Ödipusz-konfliktus enyhébb. baráti csoport. legalább hetenként közös megbeszélés stb. hogy kezdetben nehéz a hagyományos nemi szerepeket félretenni.) Nem könnyű megtanulni a csoportos életformát.nemétől függetlenül . A közvélemény tisztelete azonban Kentler szerint nem bizonyítja a család pótolhatatlan értékét. szoros. hogy egy demokratikus társadalom intézménye legyen. old. a nemi szerepkülönbségek és szigorú. A több vonatkoztatási személy nem hospitalizál. elkorcsosulásra hajlamos: a partnerek hasonulnak egymáshoz. „Az izolált párkapcsolat. A szexualitást 83 . a „csoportdinamika” ugyan itt is csökkenhet. A lakóközösségek típusai: a) Családközösség vagy kiscsalád-csoport.) A közösség jó feltételeket biztosít a gyermeknevelő magatartás korrekciójára. hogy a háztartás és gyermeknevelés terhét több személy között lehet megosztani. tanulmányában többek közt a következőket írja: „Gyakran nehézségeket okoz a hagyományos nemi erkölcs normáinak túlhaladása. Az újdonságok izgalma. A csoport szigorúan ügyel arra. hogy a család a társadalom alapsejtje. nemi munkamegosztás. J. Valószínű.végül már alig van mondanivalójuk egymás számára.. a gyermekek korábban lesznek önállóak. ám ez önmagában nem elég a tartós fennmaradáshoz. „A nő helyzete bizonyítja a család alkati képtelenségét arra. b) lakókollektíva. az alkalmazkodást. hanem csak demokratizál (feltéve. de a tagok változása.” (10. Főleg e harmadik funkció miatt bírálható a család intézménye. a gondolatok és társas kapcsolatok megsokszorozódása. A gyermek itt nincs sorsszerűen a szüleire utalva. több házas vagy nem házas párral. A csoportban nincs „női-” vagy „férfimunka”.) Kentler mindenesetre hozzáteszi. A lakóközösség legnagyobb előnye. Már Wilhelm Reich rámutatott. Minden típuson belül többféle variáció lehetséges. hanem az a közfelfogás is.alternatívák nélkül? c.” (8. az utódok nemzését és nevelését. Persze az a veszély is fennáll. hogy a felnőtt csoporttagok nevelési elvei hasonlóak és korszerűek). hogy . könnyebben megtanulnak alkalmazkodni a közösséghez. amelyben a háztartás és gyermeknevelés közös. old. amely a kiscsalád magját képezi. hogy közös hálóterem. az érzelmi és intellektuális feszültségek csökkennek. a gyermekek anyagi függése szüleiktől. egyre nehezebb új élményeket találni vagy a változásokkal szembenézni . különben a túlzott igények csalódáshoz vezetnek. ami egy demokratikus társadalomban nem kívánatos. A csoportok a kölcsönös szimpátia alapján alakulnak ki. naponta egy közös étkezés.. Feil: Család ..

Az elsőben az iránt érdeklődik. A tartós párkapcsolatok számára kétségtelenül bizonyos rizikót jelent bekapcsolódni egy kommunakísérletbe. 19%-uknál kitalálta.) Az eredetileg történész végzettségű. Ennélfogva a válaszokat is inkább az iskolázottabb. többféle kérdőív kipróbálása után. 25%-ának inkább női barátai vannak. Másrészt azonban az intenzív csoportélet erősítheti is a párkapcsolatokat azzal. a szabadosság pedig nem feltétlenül következik be. szokta-e a barátait megölelni (49-72% szokta) vagy megpuszilni (csak 12-36% szokta. minthogy egy ilyen kapcsolat a csoportban könnyen a szexre redukálódik. A negyedik kérdőív 11 részes volt és 168 kérdésből állt. megfogalmazott válaszokat igényeltek.. 57% tagadólag válaszolt.: The Hite Report . Hite. Ezt az is lehetővé tette. a nőnek csak ritkán. 22-54 éves férfiaktól kapta (55%-ban egyetemi végzettségűektől vagy hallgatóktól). Általánosságban elmondható. hogy kapott-e szüleitől szexuális felvilágosítást. a 84 . hogy a szexualitás fokozatosan integrálódik a csoportéletbe. E könyv magyar kiadása „A nők szexuális életéről” címmel 2000ben jelent meg.) 22. A szexualitás szabadabb kezelése különösen a gyermeknevelés szempontjából fontos. 31%-uk pedig mindkét nemmel barátkozik. Ezek 78%-át nem tudta meg a feleség. Sh. A. így bővebb. Legtöbben bizonytalanok a nyitott házasság értékelésében. Egyesek kipróbálták. azonkívül nem annyira statisztikai adatokat közölt (ezek összesítése alig 50 oldalon. A vizsgált minta így természetesen nem reprezentatív. Az első maszturbáció átlag 12 éves korban történt. mennyit engedélyezzen magának. old. második Hite Reportot érdemes ismertetni. vannak-e barátai. A második fejezet a nőkhöz való viszonyt firtatja: mit várnak a nőktől. Ezt részben magazinokban. a könyv végén szerepel). Többnyire csak a férfinek volt külső kapcsolata. A férfiak 28%-a vallotta magát monogámnak. Hite három szakaszban 119 ezer kérdőívet osztott szét 1975-78-ban. ettől még lehet tudományos értékű a kutatás. de hamar abbahagyták. amerikai szociológusnő első. amely a férfiak szexuális élményeiről és attitűdjeiről szól. viszont Hite szerint még sohasem volt szexológiai kutatás tárgya egy tökéletesen reprezentatív minta (Kinseyé sem volt az!). hogy „esszé-jellegű” kérdései nyitott végűek voltak. Arra a kérdésre. milyen a viszonya más férfiakhoz. hogy a neurózisok kialakulása elkerülhető legyen . Összesen 7239 értékelhető válasz érkezett vissza. a Magyar Könyvklub kiadásában. Hite módszere főleg két vonatkozásban tért el Kinseyétől: nem személyes interjúkkal. részben postán küldözgette szét. nagy érdeklődést kiváltó szexológiai felmérését 1976-ban publikálta. különböző civil szervezeteknek. vagy egészen megszűnik.on Male Sexuality (1981. Knopf. Aligha lehet azonban a szexuális viselkedést meghatározott szabályokhoz kötni. A házasságot a válaszolók 43%-a az otthonosság. 1129 p. az első közösülés átlag 17-18 éves korban. s ebben több mint 3000 nőtől begyűjtött adatokat közölt a női szexualitásról. mert nem sikerült. Minthogy így hazánkban bárki számára könnyen hozzáférhető. vagyis a kiküldött kérdőívek alig 6%-a (ami más adatgyűjtésekhez képest elég jónak mondható). az első komolyabb petting 12-13 éves korban. hogy segíti a konfliktusok megoldását a kölcsönös szolidaritás és alkalmazkodás révén. mások szerint hátrányos. ezúttal inkább a fent jelzett. hanem névtelenül kitöltendő kérdőívekkel dolgozott. legkevésbé a katonák).és a gyengédséget nem szabad egymástól elszakítani. egyesek szerint előnyös. A könyv 9 fejezetből áll. A válaszolók 41%-ának inkább férfi. ezért kapcsolatukat a csoport is természetesnek tartja. nyitott házasságban pedig csak 3%-uk élt. hanem sokat idéz a válaszokból. mit csodálnak bennük stb.” (32-33. A két vagy több éve házasok 72%-ának volt már külső szexuális kapcsolata. férfi kutatóknak stb. mit jelent férfinek lenni a kérdezett számára. hiszen minden csoport eldöntheti.

90%-uk szereti és gyakorolja a maszturbációt. bár ez is ritkán jelent kielégülést. 60% magától jött rá. A partner általi kézzel ingerlést 61-74%-uk kedveli. ha egy nőt maszturbálni lát. ám további 43% már nem annyira. Kiderül. hogy szívesen megerőszakolt volna egy nőt. 26% inkább maszturbálna. 70-80%-uk élvezi. A hetedik fejezet témája a homoszexualitás. 36%-uknak már az első magömlés előtt is volt orgazmusa. A fő elégedetlenségük abból ered. 35-43%-nál azonban ez sohasem fordult elő. Az orgazmus elérése után 63. A negyedik fejezet a férfi szexualitás egyéb formáit tárgyalja. 52%-nál ritkán fordul elő. A szexuális együttléteket 26-30% szereti irányítani. 78%-uk hajlandó elfogadni a közösülés helyett a szeretkezés egyéb formáit. hogy 99%-uk szereti a közösülést. a homoszexuálisok 76%-a kedveli. Az anális stimulációt a heteroszexuálisok 53%-a. egyharmaduk felülhelyzetben szeret közösülni. Legtöbb férfi nem biztos abban. 48% szerint viszont ennek fele-fele arányban kell történnie. 25%-uk negatívan értékeli. de hasonló arányban nem részesítenek előnyben egy testhelyzetet. A fellációt 83-97%-uk kedveli. 82%-uk kézi ingerlést alkalmaz. 99%uknak fontos a szex. 35%-uk akkor is élvezni tudja a szexet. 85 . A „szexuális forradalmat” 65%-uk pozitívan. Az előjátékot 45-91% kedveli. 50%-uk elfogadja. 81-90%-uk kedveli partnere orális kielégítését (kunnilingváció). hogy a nő kielégült-e. A harmadik fejezetben a közösüléssel kapcsolatos beállítottságokról van szó. 40% inkább jónak találja. Kb. 14-39%-nál előfordult. s csak 7% kívánná férfivel. Hasonló az arány az élvezőkészség (orgazmuskészség) alakulásának megítélésében. A prostituáltak igénybevétele sem mondható ritkának. az idősebbek véleménye szerint azonban a vágyak csökkenése dominál. 6% pedig bármelyiket elfogadná. az agglegényekről és az illegálisan együtt élőkről. A hatodik fejezet a nemi erőszakról. 40%-uk tud ezáltal orgazmushoz jutni. ha gyakran közösül. hogy nincs kedve hozzá. bár többségüknél előfordulnak időnkénti merevedési zavarok. hogy a nők nem elég gyakran kívánják a szexet. 59%-uk csak nőkkel kívánja a szexet. 34%-nak egy barátja mutatta meg. 38%-uknak vegyes véleménye van ezekről. a rendszeres szex miatt 27%. hogy a nőnek is az aktusban kell kielégülnie. még akkor is.83%-uk kedveli a további intim együttlétet (utójátékot). a szerelem miatt 10%. de 65%-nál előfordul. Sokan a férfiak közt is lehetségesnek tartják a szerelmet és a monogámiát. Az ötödik fejezetben a férfiaknak a nőkről és a szexről alkotott véleményét ismerhetjük meg. bár 59-76%-uk csak a partnere kedvéért csinálja. 78%-uk képes orgazmusát késleltetni a maszturbáció során.biztonság és a családi élet igénye miatt kedveli. Kb. ha a partnere nem elégül ki. A 30-40 évesek 23-52%-a szerint a szexuális vágyak növekednek az életkorral. vagy külön élő férfiakról. 22% rossznak. a prostituáltak és a pornográfia igénybevételéről tájékoztat. 36%-uk rendszeresen néz pornográf képeket vagy filmeket. 75%-uk azonban erekció nélkül is érzett már szexuális élvezetet. 15%-uk hason fekve csinálja. Hite itt a „házasság-portrékon” kívül példákat ismertet az elvált. Orgazmus nélküli szex 28-30%nál soha. A nyolcadik fejezet az idősebb férfiak szexualitásáról szól. A fejezetben öt homoszexuális férfi beszámol életéről. ők maguk pedig ritkán kezdeményeznek. Túl korai orgazmus (és magömlés) 69-84%-uknál fordult elő 83%-uk szerint a közösülésnek legalább 4-5 percig kellene tartani. ha a nő kézzel segíti önmaga kielégülését. 40% képes többszörös orgazmushoz jutni egy szeretkezés során. azt hiszi. bár csak kb. s nem ismeri a csikló szerepét. Hasonló arányban képesek más személy jelenlétében is maszturbálni. gyakran elutasítják a férfi közeledését. Gyakran előfordultak megerőszakolási fantáziák is.

Előterjesztésére a kongresszus 1873-ban törvényt hozott. máskor művésziek. Valójában már az is modern projekció. Befejezésül Hite hangsúlyozza. mert nem voltak obszcén ábrázolások . akik igazi keresztes hadjáratot hirdettek a „szenny” ellen.Részletek (In: Szexológiai dokumentumok.: Pornográfia. hanem csak azért. században következett be. Így például egyesek a templomokban és múzeumokban látott műalkotásokat is erkölcstelennek tartják. annál nyilvánvalóbb lett erkölcsi fensőbbségük. egyszer vonzóak. anélkül. E. Akkoriban ugyanis egyáltalán nem tartották annak. század utolsó ötven évére visszapillantunk.szükségképpen szubjektívek és homályosak. hogy a gyermekeket és fiatalokat távol tartsák a kifejezetten erotikus ábrázolásoktól. főleg. mint a nőknek. (könyve azóta több millió példányban és legalább 20 nyelven megjelent. mint az „erkölcstelen”. 2004. Ámde nem azért. hogy az internet szexuálisan kifogásolható tartalmait a fiatalok számára elérhetetlenné tegyék.. hogy a fogamzásgátlással kapcsolatos minden felvilágosítást megakadályozzon. mert szerinte a különbségek egyéniek és nem csoportfüggők... de mindig magától értetődő részei voltak a társas környezetnek. amit valójában már meg sem érthetünk. ami szexuálisan izgató hatásuknak szól. „obszcén” és „pornográf . jövő . Haeberle. máskor taszítóak.. s bár kisebbségben vannak. Ellenkezőleg. az internet korában nem olyan könnyű.. Al. ha a 20. Magánéleti kult. és méginkább a 19. hogy egyáltalán obszcénnek nevezzük azokat. Az „erkölcstelen” könyvek és képek tilalma csak az élet elpolgáriasodásával. hogy] a pornográfiát sohasem lehet objektíven meghatározni. hanem csak szubjektíven. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt. [A példákból kiderül. a 18. Így hamarosan ütött az erkölcs apostolainak órája. rajzokra. Múlt. filmekre alkalmazzák azokat . színdarabokra. hogy főleg a férfiak érzelmeire volt kíváncsi.A kilencedik fejezet 30 férfi részletesebb vallomását mutatja be szexuális élményeikről.akár olvasmányokra. Indoklásképpen a „szellemileg gyengék és erkölcsileg labilisok védelmére” hivatkoztak. iskoláknak és könyvtáraknak lehetővé teszik. festményekre vagy fényképekre. ám egyik ilyen program sem képes megkülönböztetni a „pornográfiát” a legitim szexuális felvilágosítástól. Ma viszont lényegében arra korlátozódnak. Ám fogalmat alkothatunk az ilyen kultúrtörténeti fordulatokról. Csak az biztos. vidám életszemléletük érzékien élvezetes kifejeződését látták bennük.) „. A művészettörténet sok ilyen esetet ismer. a trágárság számukra nem jelentett veszélyt.) 23. hogy féltek volna erkölcsük megromlásától. amik egyszer nevetségesek. vagy összehasonlítani az egyes társadalmi rétegek adatait. A mi korunkból ugyan nem juthatunk vissza a „pogány ártatlanság” eme állapotába. amely az „obszcén anyagok” postai továbbítását büntetéssel sújtotta. Maguk a cenzorok természetesen mindig a legnagyobb nyugalommal szemügyre vették a legdurvább erkölcstelenségeket is. amelyek a szülőknek. Közülük a legrosszabb az amerikai Anthony Comstock volt. minél több ilyet láttak. hogy mindenki számára izgatóak. Hasonló kampányok azonban Európában is voltak. Bár időközben speciális szűrőprogramokat dolgoztak ki. Célja főleg az volt. a lakásokban és a köztereken -.. az ókorban a pornográfia nem jelentett szociális problémát. hogy helytelenítést fejeznek ki.J. Nem akar normákat felállítani. az adott kultúrától függően. mert senki sem ütközött meg rajtuk. Ez persze ma. Az olyan fogalmak. Minthogy szellemileg és morálisan erősek voltak. jelen.hiszen mindenütt ott voltak. Michelangelo Utolsó ítéletének átfestésétől kezdve Giorgione Vénusz-át ábrázoló képeslapok lefoglalásáig és megsemmisítéséig a drezdai Galériában. mint régen. felfogásukat mégis hivatalból érvényesítik. Sokkal inkább saját. hogy fórumot biztosítson a férfiaknak éppúgy. s így válogatás nélkül 86 . Comstock ezt fanatikus buzgalommal kihasználta.

hogy a felnőttek jogát is korlátozzák a pornográfia fogyasztását illetően. Ez a siker nyilván a női publikum ama vágyán alapul. a pornográfiát forgalmazók minden új fejleményt kihasználnak. s ez néha viszonylag nagy női olvasótábort is elér.. (Határeset az egyetértésen alapuló szadomazochizmus. milyen sikeresek lettek időközben a férfi „sztripperek” (sztriptiztáncosok). internet) folytán egyre nehezebb. Az ilyen formális megkülönböztetések kissé önkényesek. amelyek különben esetleg agresszióhoz vezetnének? 87 . Tény. éspedig a (rossz) „pornográf” és a (jó) „erotikus” filmek megkülönböztetésével. hogy létrejön egy tisztán elektronikus úton gyártott pornográfia. Mindezek alapján hogyan értékeljük azt az időszakonként visszatérő kísérletet. az a másik számára „pornográf” . Közülük sokan elítélik a nő „szextárgy” szerepét. de a terjedés világszerte növekedni fog. minthogy alig törődnek a tartalommal.) Mindenesetre időről-időre jelentkeznek olyan törekvések. férfiaknak. Chippendales) „szexobjektekké tegyék”.leblokkolnak minden szexuális információt. akár számítógépes design. minthogy csak az emberek egy része fogékony erre. vagy virtual reality. De másféle különbségtétel is van: a „puha” filmekben a nemi szervek (főleg a férfiaké) nem láthatóak. ha fogyasztóit és termelőit megbüntetik? Vagy fordítva: jobb lenne-e a pornográfiát szabadon engedni a szociális béke érdekében? Nem csökkent-e a pornográfia-fogyasztás olyan feszültségeket. azokat is. hogy az erotikus hajlamok sokféleségét mindig újabb trend és ízlés szerint szolgálja ki. amelyeket tulajdonképpen minden nevelő igényelne.. CD. Ezért próbálkoznak egy igényesebb különbségtétellel is. a nők inkább az akusztikus és tapintásos ingerekre fogékonyak. A női publikumot is megcélzó kiadónők és rendezőnők ritkák. Leginkább még nők által nőknek írt pornográf irodalom fordul elő. no és az erőszak alkalmazása. a „kemény” filmekben azonban kiemelten szemlélhetőek. Objektív kritériumokat itt sem sikerült teremteni. Ez a fejlődés feltehetőleg az elektronikai forradalommal is folytatódni fog. Mindenesetre feltűnő. hogy a technikai újítások újabb... Az emberi szereplők hiánya aztán sok jogi kérdést is újrafogalmaz és megváltoztatja az egész pornográfia-vitát. hogy a vulva és a pénisz láthatósága erkölcsileg különösen „veszélyes”.. Hiszen a nyugati világon kívüli népek számára még sok minden új és izgató.. Másrészt hatalmas kereskedelmi érdekek igyekeznek a „szexfilmeket” a televízióban is nemzetközileg elérhetővé tenni. Az is előre látható. Ám a meghatározások szubjektívek maradnak: ami az egyik számára „erotikusnak” tűnik. Ennek lehetősége ugyan nem végtelen. Akár CD vagy internet.. Így lett az újkori Európában a nemesség előjogából tömegszórakozás.. Nem véletlen. Az erről folytatott vitákban többnyire megkülönböztetik a „puha” és a „kemény” pornográfiát. (Kivéve a szexuális erőszakot és a gyermekpornográfiát.. Általában a férfiak és a nők is különbözőképpen reagálnak a pornográfiára. s ebben az egész női nem megalázását látják. A felnőttek viszont a nyugat-európai országokban magánhasználatra de facto semmilyen korlátozás alá nem esnek. hogy piacukat kiszélesítsék. „Keménynek” főleg az állatokkal vagy a gyermekekkel folytatott szexuális kapcsolat számít. hogy a pornográfiát be kell tiltani? Humánusabb és barátságosabb lesz-e életünk.és megfordítva. Míg a férfiak könnyen reagálnak a vizuális ingerekre. hogy a férfiakat egyénileg és csoportosan is (pl. szélesebb rétegekhez juttatták el a pornográfiát. Ezzel a pragmatikus különbségtétellel a kereskedők akarva-akaratlan megerősítik. s a fogyasztás náluk is csak alkalmi jellegű. digitális kamerák.) Ilyesmi a széles publikum számára mindig tilos. hogy a képi és film-pornográfiát csaknem kizárólag férfiak csinálják. amely emberi szereplők helyett élethű műfigurákat alkalmaz. ami azonban a gyors technikai haladás (videók.

vagy éppen házasságtöréshez vezethet. Knaur) azt írja a cyberszexről.24. házassághoz. olcsó és biztonságos (amennyiben kizárja a fertőzés és a nem kívánt terhesség veszélyét). passzívvá vált. s . bármikor könnyen hozzáférhető.szexuális élvezethez juttathatják egymást. Bár az „online” ismeretségekből nem ritkán „offline”. S bár a keresztény pártok sikeresen őrizték hatalmi pozíciójukat az 88 . Ide tartoznak a klikkeléssel kiválasztható szexfilmek és egyéb pornográf anyagok. Young könyvének címe arra utal. Ezáltal ugyanis zavartalanul kifejezhetik.): Past and Present of Radical Sexual Politics. akár ezt elősegítő képeket is küldhetnek egymásnak. az olvasást vagy akár a sportot. Erre ma már sokféle lehetőség kínálkozik az interneten. szexuálisan érdektelenné. Young szerint a cybersex használat addikcióként nemcsak az egyéneket. mert unatkoznak.Understanding CYBERSEX from Fantasy to Addiction (2001. amely csendesebb és kontrollálatlanabb. Úgy tűnik. hogy annak lényege az elektronikusan irányított szexuális viselkedés. vagy a gyermekgondozás annyira leköti. 129 p. Legtöbben azért keresik ezeket. kielégíthetik addig titkolt. Young: Tangled in the WEB . 2004. az 1960-as évek „szexuális forradalmának” újabb hullámáról. Vizsgálódásai során megállapította. partnerük (ha van). de ugyanakkor a névtelenség homályában maradva. hallhatják és befolyásolhatják egymás szexuális viselkedését. a „digitális drogok” használóinak tudományos vizsgálatával és gyógykezelésével foglalkozik. hogy a virtuális szexet sokan vonzóbbnak találják. hanem a „csevegő szobákban” (chat rooms) gátlástalanul. s egyelőre beláthatatlan hatással lesz egész szexuális kultúránkra. vagyis az internet révén elérhető szexuális élményeket. amely különböző formákban történhet. hogy egyre többen „belebonyolódnak az elektronikus világhálóba”. A Lexikon der Erotik” (1996. vagy elfojtott szexuális vágyaikat. sem kedve nincs a szexre. Kimberly S. álnéven ismerkedhetnek.a már említett telefonszexhez hasonlóan . hogy a 20. 25. sőt. század kezdete óta ortodox protestáns vagy katolikus pártokból álló koalíciók irányítottak. A szerző első közleményei nyomán rengeteg segítséget kérő levelet és telefonhívást kapott. ezért létrehozta az „Online Addikciók Központját”. hanem közvetve a házasságokat és családokat is veszélyezteti. mint a tévézést. vagy az irányítható „computer-bébik” manipulálása stb. A virtuális szex „előnye”. amely mindenekelőtt az internetes szex-addikciókkal. Megállapította. azaz reális viszony is kialakul. képeket és filmeket kereshetik meg néhány klikkeléssel. szenvedélybetegséggé válhat. Amsterdam) A hatvanas évek „szexuális forradalma” nagy reményeket keltett a liberális és progresszív holland csoportokban. sőt. hiányérzeteiket. Young már „cyberszexuális forradalomról” beszél. Gert Hekma: The decline of sexual radicalism in The Netherlands (A szexuális radikalizmus hanyatlása Hollandiában) (In: Gert Hekma (ed. Sőt.) Az amerikai pszichológusnő az elsők közt figyelt fel az interneten elérhető pornográf oldalak és virtuális kapcsolati lehetőségek kétes hatásaira. 1st Books Library. Hiszen a webkamerák segítségével a „virtuális szeretők” a nyilvánosság kizárásával láthatják. amely aztán időrabló hobbivá. hogy sem ideje. az ország kifejezetten konzervatív szexuálpolitikát folytatott. beszélgethetnek nekik tetsző partnerekkel. Nemcsak a legkülönbözőbb igények szerinti pornográf szövegeket. Olyan nemzet lévén. mint az előző. s szerelemhez. partnereiket pedig akár naponta váltogathatják. peep-show-k. hogy kényelmes. század végén már legalább 200 ezer amerikai kereste és használta rendszeresen a „cybersex”-et. hamarosan az elektronikus világháló lesz a szexuális kapcsolatlétesítések és a „félrelépések” első számú terepe. amelyet a 20. pl.

minden homoszexuális kapcsolatot büntető törvényekhez. szocialisták és feministák egyesült erővel küzdöttek a munkásnőkkel folytatott visszaélések és a férfi privilégiumok ellen. a „beleegyezés” életkorát 12ről 16 évre emelték. A társas élet szigorúan heteroszexuális és a férfiak által dominált maradt. s liberális szellemüket még akkor is követték. A keresztény pártok túlsúlya miatt azonban a szexuális reform erői kevés befolyással rendelkeztek. amikor a francia törvényeket 1886-ban a saját. Nem volt kijelölt „beleegyezési életkor”. a homoszexualitásra és a gyermekekkel folytatott visszaélésekre fordították. A „tilos pornográfia” meghatározása csak bizonyos képek és pamfletek eladására terjedt ki. hogy látogathatták a prostituáltakat. de a bíróságok 12 éves kor alatt a szexet megerőszakolásként értékelték. a beosztottakkal folytatott nemi kapcsolatot pedig büntetendőnek ítélték. A francia büntetőjog csak a prostitúciót és a nyilvános helyen történő szexet tiltotta. A szexuális forradalom előtti időszakban a törvények kissé szigorodtak. A Neo-Malthuziánus Liga (NML) 1886 óta működött a születésszabályozás érdekében. sem hetero-. Ám a szigorodó törvények nem kérdőjelezték meg a felnőttek intimkapcsolatainak szabadságát. a pornográfiára és az abortuszra. A hollandok Napoleon veresége után is megőrizték ezeket a francia törvényeket. ellenállásuk a liberálisabb szexuálpolitikával szemben elvesztette erejét. A hollandok sajátos helyzetben voltak a szexualitással kapcsolatos törvényeket illetően. Eltérően az anglikán Angliától. A franciák 1810-1813ban elfoglalták Hollandiát s ekkor bevezették saját polgári és büntető törvényeiket. A német Wissenschaftlich-humanitäre Komitee (NWHK) holland ágával együtt. (Hekma 1987) A francia forradalom által biztosított szexuális szabadságot számos politikus támadta ugyan. a könyvekre nem. A prostitúció elleni harc győzelme után az említett szervezetek figyelmüket a nőkereskedelemre. század vége felé. a pornográfiához és prostitúcióhoz. de alapjában nem tudta megváltoztatni. század első felében büntetlenné tette a nem reproduktív és házasságtól független szexet. Keresztények. a homoszexuális kapcsolatokat pedig csak 21 éves kor felett tartották elfogadhatónak (önkéntes alapon). ugyanakkor a szexuális jogokért küzdő szervezetek esélyt kaptak a fejlődésre. a művi abortuszhoz. s a nyilvános szemérmetlenkedés körét kiterjesztették olyan helyzetekre is.1990-es évek elejéig. új törvényeikkel váltották fel. a lutheránus Németországtól és Skandináviától. amely a homoszexuálisok egyenlő jogaiért küzdött. század végén a megerősödő keresztény pártok ráerőltették „felsőbbrendű” nemi erkölcsüket a korábban irányító liberálisokra. A kálvinista Hollandia nem tért vissza a más. a 60-as évek óta. Amikor 1886-ban életbe lépett a holland büntető törvénykönyv. A napoleoni törvények bevezetése 1811-ben hatalmas változást jelentett: a korábban bűnnek és törvénysértőnek tartott viselkedések nem voltak tovább büntethetők. amelyek korlátozták a hozzáférést a fogamzásgátláshoz. a kálvinista Hollandia Franciaországot és a felvilágosodást követve már a 19. Ennek eredményeként sok városban betiltották a bordélyokat. e kettő lett a liberalizmus fő szervezete. Az ortodox pártoknak 1911-ben sikerült olyan törvényeket bevezetni. amikor az csak véletlenül derült ki. A férfiak számára megengedett szabadság volt. A 19. sem homoszexuális viszonylatban (Hekma 1987). amikor mindkét vallás vezető körei támogatni kezdték a szexuális forradalom bizonyos céljait (Oosterhuis 1999). A keresztény országok csoportjában szinte csak Hollandiának voltak viszonylag liberális törvényei a szexualitásról (Ausztria kivételével). A prostitúció törvényesítése és orvosi kontrollja viszont Angliához hasonlóan a szexuális liberalizmus elleni támadások fő célja volt a 19. s a katolikus párt 1951-ben újra 89 . Mindazonáltal a holland legális liberalizmus ellenére a nemi kapcsolatok továbbra is rejtettek és ellenőrzöttek maradtak. A törvények változása 1911-ben megnehezítette az erkölcstelenség ellen küzdő szervezetek munkáját. protestáns országokban bevezetett.

mint a környező országokban. mint a házasság eltörlése stb. A szexuális bűnözés elleni harcban már az 1930-as évek óta törvényesen alkalmazták a kasztrációt. A szerelmet a szexuális élvezet előfeltételének tartották. Ez a populáris médiában be is következett. s ők felfogták koruk jelzéseit. amikor a hollandok tolerálni kezdték pl. A popzene. vagyis nincs külön homo. A hollandok nemi életét azonban nem nagyon befolyásolta a szexuális forradalom. a feminizmus második hulláma. a Szexuális Reform Holland Társaságának elnöke fogalmazta meg. Egyes konzervatív kommentátorok a nyíltan erotikus megnyilvánulások tömegessé válásától tartottak. A keresztény pártok által 1911-ben bevezetett. A fejlett individualizmus és az elnyomó családok viszonylagos hiánya feltétlenül hozzájárult a szexuális forradalom sikeréhez Hollandiában. Az elnyomás erősödése azonban a szexuálpolitika kritikáját is erősítette. Az ország konzervatív hátvédből progresszív avantgardá vált szexuális ügyekben.mindez hozzájárult a szexuális „forradalom” őrületéhez és sikeréhez (Schnabel 1990). a pornográfia. A Homofilek Integrációjának Társasága (mint az NWHK utóda) hasonló célokat kezdett támogatni. azokat valójában a legtöbb holland elfogadta. Az 1940 és 1945 közötti náci megszállás idején ez már be is következett. Ezek a szervezetek olyan. Nemi életüket a hollandok néhány partnerre korlátozták és továbbra is hittek a monogámiában. A holland népesség a szexuális reform-mozgalom hatására szemléletet váltott. A heteroszexuális kapcsolatokat és a házasságot támadták.és homoszexuális férfiak számára. A vallási tolerancia nyomán Hollandia 1970 után az erotikus tolerancia országa lett. Ehhez hozzáfűzném. de a legtöbb ilyen műtét a jogi szankciók igénybe vétele nélkül történt. Amszterdam turista célponttá vált a művi abortuszt igénylő nők és a piros lámpás negyedet kereső hetero. de a legtöbb igény már az 1970-es években valóra vált. a szadomazochizmust és az exhibicionizmust is. lévén azok elnyomóak. s megértést igényeltek a házasságkötés előtti és házasságon kívüli szex. A bekövetkező szexuális forradalom fontos motiválója volt azoknak a papoknak és orvosoknak az attitűdje. mert már viszonylag liberális szex-törvényei voltak az angolszász és a németnyelvű országokhoz képest. különösen a nők számára. Egy másik magyarázat. a prostitúció és az abortusz dekriminalizálása. Mindkét szervezet támogatta az erotikus diverzitást. a válás és a nyílt homoszexualitás legalizálása. akik kezdték elfogadni a nemi élet humanista perspektíváját. Tanulmányában az alábbi célokat tűzte ki 2000-re: a homoszexualitás. amit az egyházak és a törvények tiltottak. szigorúbb szexuális törvényeket az 1950-es években még szigorúbban alkalmazták. és nem nyomorodott el a latin országok fojtogató és kontrolláló család-rendszerétől. A nemi életben egyre többen éppen azt tették. beleértve a pedofiliát. A hatvanas évek robbanása sokkal messzebb menő következményekkel járt Hollandiában. Az akkori idők szellemében Zeldenrust-Noordanus megállapította. a demokrácia követelése. hogy Hollandia kivételezett helyzetben volt. a családok. radikálisabb célokat is ajánlottak. az egyetemisták mozgalmai. hogy a hollandok a 60-as években „zöldebbek” voltak. hogy „homoszexualitás nem létezik”. az addig tiltott könnyű drogokat. A szexuális forradalom céljait 1967-ben Mary Zeldenrust-Noordanus.vagy heteroszexuális identitás. az orvosok és papok kérésére. Egy késői demográfiás átmenet következtében a háború után született sok gyerek a 60-as években vált felnőtté. Az NWSH által javasolt törvény-módosítások a prostitúció legalizálásával már 2000-ben megvalósultak. valamint a válás és a homoszexualitás ügyében. Bár ZeldenrustNoordanus követeléseit egy távoli jövő víziójának tartotta. Ők elítélték a múlt szigorú erkölcsét. ha a szexuális forradalom céljai megvalósulnak.javasolta minden homoszexuális kapcsolat törvényen kívül helyezését. az erotika explóziója a művészetekben és az obszcenitás elleni törvények gyors megszüntetése . Az ágyban többnyire 90 .

Negyedik tényező a szexuális ideológia. mégis csupán igen kevés holland próbálkozik az újabban megismert lehetőségekkel. Holott rendkívül nagy a különbség a médiában ábrázolt szabadosság és a mindennapok konkrét helyzetei között. s kapcsolata a szerelemmel még erősebbé vált. A múltban a szigorú erkölcsök és a laza gyakorlat közötti diszkrepancia most átalakult a média által mutatott és a tényleges nemi élet közötti diszkrepanciává. erős antiszexuális mozgalmak. A közönség reagálása nagyon ambivalens. Bár nincsenek a szenvedélyes élvezeteket tabuvá tenni akaró. Ez az ideológia a szexuális forradalmat jelentéktelen változásokkal élte túl. A férfiak és nők közötti szociális és erotikus egyenlőség hiánya a nemi élet általános stagnálásához vezetett. Csökkent azok száma. Harmadik tényező. a toleráns attitűdök és a többnyire titkolt vágyak közötti diszkrepanciává. a szexuális kapcsolatok sokszínűségéért. akkor nyilvánvaló. egy progresszív kisebbség terméke. A melegek felvonulásai már nem vonzanak százezreket. 2002-ben a holland parlament csaknem egyhangúlag hozott határozatával 12-ről 16 éves korra emelte a nemi élet jogának határát. A szexuális reformmozgalomnak tehát még sok eléretlen célja és teendője maradt. hogy ők már elérték az erotikus kultúra lehetőségeinek maximumát. a feminizmus. A büntető és polgári jog terén meglevő diszkriminációkat 1993-ban eltörölte az egyenlő jogok törvénye és az azonos neműek házasságát lehetővé tevő 2001-es törvény. a melegek és leszbikusok emancipációja a hatvanas évek óta elhitették a hollandokkal.és heteroszexualitás megkülönböztetésének el kell tűnnie. A szexualitás továbbra is „természetes”. a 90-es években pedig egyre hangosabbá váltak.. A szexuális reformok. Ez a hollandokat tévesen ábrázolja boldogoknak és erotikus vágyaikat szabadon kiélőknek.. s ezek egy része máshol is létezik. akik prostituáltakkal vagy homoszexuálisokkal igényeltek kapcsolatot. s emlékszünk azokra az igényekre (Zeldenrust nyomán). A konkrét és gyakorlati célok eltűnésével a szexuális radikalizmus helyzete nagyon megnehezült. 91 . férfias magánügy maradt. A 60-as és 70-es években csendes többséget alkottak. legfeljebb az orális szexig (ám ritkán az anális élvezetekig). A radikális szervezetek taglétszáma erősen csökkent és politikai súlyukat is elvesztették. Ám. holott egy szexualizált társadalomban a gyermekeknek szükségük lenne szexuális nevelésre. A második tényező a média szexualizálásával kapcsolatos. s az erotikus variációknak éppoly elfogadottá kell válnia.nem mentek túl a közösülésen. A hollandok joggal lehettek büszkék ezekre az eredményekre. Ők tiltakoztak a szomszédságukban észlelt utcai prostitúció és meleg randevúzás ellen. szerződésszerű házasságokkal szemben a szerelem vált a házasság és a szex legfőbb alapjává. A holland társadalom keveset tesz a szexuális kultúra fejlődéséért. Céljait nem osztotta a külvárosi és vidéki népesség többsége. mint más nyugati országokban. hogy a homo. holott az akceleráció folytán a gyermekek nemi érése és szexuális igényei egyre korábban kezdődnek. hogy ezek teljesülésétől még messze vagyunk. ha figyelembe vesszük a tényleges helyzetet. amely nem változott lényegesen az utóbbi évtizedekben. A legtöbb holland szerint a médiának vissza kellene fogni a szexuális képzeletet. hogy a szexuális forradalom nagyon is városi jelenség volt. Ezek szerintem a következők: Az első. A szexuális radikalizmus hiánya. A gyermekek „ártatlanságának” romantikus ideája megerősödött. hogy Hollandiában már megtörténtek a progresszív törvény-módosítások. mint a heteroszexualitásnak. vagy a meglevő erotikus korlátok megszüntetésének hiányzó igénye több tényezőnek köszönhető Hollandiában. A régebben általánosan elfogadott. A média szexualizálásával a hollandok fő szexuális tevékenysége valószínűleg a maszturbáció lett.

hogy fejezzék is be. az 1980-as években interjúk és hirdetések révén igen sok. erotikára (mondhatnám: az orgazmus hajszolására) szűkíti le.s nem is a legfontosabb vetülete. amit ez a póz szimbolizál. aminek rendezése a nemek általános erőviszonyától. a pusztán érzéki. A nemek erőviszonya. szexuálisan irányító típusú” nők ábrándozásait. amit szerinte a nők közös erővel. orgazmusokat igénylő kapcsolatokra. bár egyáltalán nem egysíkú. hogy híven tükrözik a nők életében bekövetkezett változásokat. Nancy Friday: Nők a csúcson (2004. A kiindulópont a szexuális forradalom koncepciója. Ezek között persze jónéhány kóros. a harmadik pedig a „telhetetlen nők” szinte kielégíthetetlen. Friday azt írja ezekről a fantáziákról.” (76. Ám itt jön mindjárt a probléma: a férfiak nem akarnak lemondani eddigi (félig már elvesztett) hatalmukról. de ez csak egy részterület. az utolsó.) Persze.) Az amerikai szerzőnő. férfiakat kiszolgáló termékeitől. Az első a „hódító. három hatalmas fejezetben (több mint 500 oldalon át). esetenként szadisztikus. aki pedofil. s legtöbbjüket nyilván a „tulajdonosaik” sem akarják megvalósítani.mint a már magyarul is megjelent „Női szexuális ábrándok” (1990) címűben . s képesnek tartja őket a szex és a szerelem szétválasztására. ezek csak fantáziák. s fejlesszék magukat olyan tökéletessé. fiatal nőnemzedék szexuális fantáziáinak már az az igény volt a fő mozgató rúgója.) Nyíltan és egyértelműen közöljék szexuális igényeiket a férfiakkal. a nőmozgalom hullámvölgybe került. inkább csak a ráhangolódás elősegítésére használják. hogy mennyi a realitása ennek az utópikus elképzelésnek. hogy „a nő legyen a szex kezdeményezője és irányítója”. (Pl.26. mert az utóbbi évtized elbizonytalanította. patologikus fantázia is található. sőt. hogy a „férfiúi felsőbbrendűség” tévképzete semmivé foszoljon. Az akkori. Így fest a boldogító nőuralom Nancy Friday-féle utópiája. aminek az erotika csak az egyik . Mivel nagyon egyéniek. összefogással elérhetnek. „nem hajlandók föladni a misszionárius pózt” és mindazt az eszmei tartalmat. 592 old. Konkrét könyvek. Nagyon jellemzőek a csapongó női fantáziákat bemutató fejezetek címei. írott és 92 . s így ők is „igazán boldogító szexuális életet” élhessenek a csodálatos nőkkel. abnormális. hatalom-megosztása ugyan a szexuális viselkedésben is tükröződik. hatásuk is igen különböző az olvasóra.a „valóság tükrében” igyekszik bemutatni az amerikai nők újabb nemzedékének szexuális fantáziáit. Az AIDS-fenyegetés és más tényezők következtében a szexuális forradalom megtorpant. s ezeket sajátosságaik szerint csoportosítva. A könyv közel 90%-át tehát tömény pornográfiának lehet tekinteni. Friday szerint ebből a patthelyzetből fakadnak a nemek közötti sértődöttségek és konfliktusok. Tehát a szexben hatalmi pozíciót vindikál a nőknek. amely megtermékenyítőleg hat és gazdagítja a saját szexuális fantáziavilágot. a nők szexuális emancipációjának radikális képviselője ebben a könyvében is . Azért a valóság tükrében. perverz férfi”. Ma még sok nő hajlamos a meghátrálásra. Holott a szexuális forradalom lényege a nemek viszonyának társadalmi méretű átalakulása. „szexuális forradalom” megkezdődésével (vagy megtörténtével). old. Ez ugyanis tipikusan női pornográfia. Más kérdés azonban. hogy sokan találnak köztük néhányat. a szexuális szabadság. S ezt összefüggésbe hozza a 60-70-es években „hirtelen beköszöntött korlátok nélküliséggel”. Szerencsére Friday ismeri és megmutatja a kiutat: „Ha már egyszer a nők belekezdtek ebbe a szexuális forradalomba. Csak feltételezni lehet. a második a leszbikus „Nők egymás közt” elképzelt játékait. extrém vágyálmait ismerteti. és jelentősen eltér a pornóipar megszokott. fiatal amerikai nőt rávett szexuális fantáziáinak közlésére. leírt fantázia címe: „Egy nő. mert a könyv eredeti kiadása előtt. amennyiben a korlátlan érzékiségre. az ő felelősségük. amit Friday elég sajátságosan értelmez. minden kontroll és szűrés nélkül ismerteti.

holott az előző áll közelebb a valósághoz. Friday azonban csak olyan pszichológusokkal-pszichiáterekkel találkozott. hiszen a fantáziálás képessége független az egyének nemétől. de azért nem szűntek meg.inkább „szexhullámnak” és szexuális liberalizálódásnak nevezhető. s több könyvében fejtette ki a szexuális forradalom szükségességét. Ami persze alaptalan. amelyek több évtized alatt bontakoznak ki. század kezdetén. hanem csupán bizonyos reformokat próbált elérni. Taylor is. már a 20. de magasra értékeli szexuális fantáziáikat. a „nők .valószínűleg egy különleges rétegét alkotjuk a népességnek” . Nyilvánvaló. Valójában persze ezek az egész személyiség „lenyomatai” és jellemzői. hol gyorsabb. Ezt maga Friday is bevallja: „Mi .a közreműködők és jómagam . hogy ez a tipizálás nem általában a nőkre érvényes. ha ezt sok férfi nem képes felfogni . hogy valóban a nők kezdték-e el a szexuális forradalmat. hogy könyve nem tudományos értekezés. mint inkább a harag és a felülkerekedési vágy megnyilvánulásai. mint a nőket (még akkor is. amit szocio-kulturális 93 . ez még amerikai viszonylatban is túlzásnak tűnik.nőkkel” (vagyis leszbikusok) és a „szexuálisan telhetetlen nők” (vagyis a „nimfománok”). Bár Friday szerint a nők minden más területen lényegében kiharcolták már az egyenrangúságot. old.a tablettás fogamzásgátlás megjelenését követően .írja. nemhogy magyar viszonylatban. Az a tény. A szexuális reformokat meghirdetők között is jócskán találunk férfi szexológusokat.) Lehet. hogy „a szexuális forradalom lángját hagyták kialudni”. Forradalom helyett különben is inkább csak reform-folyamatokról lehet szó. hogy az amerikai feministák közül többen (N. Pszichológiai szempontból ez akár személyiségzavarnak is tűnhet. Wilhelm Reich nevéhez fűződik. A szexuális forradalom koncepciója elsősorban egy férfi.és idősebb nemzedéket. (20. (15. amelyek ma már nem annyira a bűntudat-elhárítás eszközei. de semmiképpen sem jelenti a nemek viszonyának társadalmi méretű. A jó egy évszázada indult nőmozgalom ugyanis nem forradalmi célokkal indult. Egy részterület rendezésének erőltetése (méghozzá az eddigi hatalmi viszonyok visszájára fordításával) szűklátókörűségnek tűnik. Egyébként a magyar köztudatban is inkább ez utóbbi terjedt el.) Máshol viszont úgy ír erről a forradalomról. akik szerint törekvése azért zsákutca. Friday könyvének első részében „Jelentés az erotikus benső világról” címmel hiányolja a nők „szexuális elszántságát”. hogy a szexuális forradalom legalább annyira érinti és érdekli a férfiakat. mint ami már megtörtént a 60-as és 70-es években. vagyis „átesnek a ló túlsó oldalára”: alárendelődés helyett dominálni akarnak. A HIV-járvány és a konzervatív irányzatok megerősödésének hatására a szexuális forradalomnak nevezett társadalmi változások valóban meglassúbbodtak. némileg háttérbe szorultak (amit mutat például az intézményes szexuális neveléssel szembeni erős ellenállás). az . azt mutatja. Az erotikus ábrándozásokat „szexuális lelkületünk lenyomatainak” tartja.íratlan szerződéses viszonyától függ. s ez a szexuális fantáziákra is érvényes. hanem legfeljebb a fantáziáikat megosztók szűk csoportjára.bár ugyanez sok nőről is elmondható). mert a nőknek nincsenek szexuális fantáziáik. vagyis forradalmi átalakulását. hogy nem túlzás ezt a réteget „szex-mániásoknak” hívni. De egyébként is nyilvánvaló. Megkérdőjelezhető az is. Ami az említett időszakban történt. old. hol lassúbb ütemben. aki a múlt század húszas éveiben hirdette meg a „szexpol” (szexuálpolitikai) mozgalmat. hogy ezek a feministák csökkentértékűségi komplexusukat túlkompenzálják. De azért az összegyűjtött fantáziák alapján a nőket három típusba sorolja: „irányító nők” (ők a dominánsok). Nancy Friday azzal vádolja a közép. Sok múlik természetesen a motíváción és a gyakorláson. Friday mellett például Patricia H. Friday hangsúlyozza. aki érdekes könyvet írt a nemek „ellentétének” feloldásáról) a férfiuralmat nőuralommal akarják felváltani.

hogy a nők is legyenek pszichoszexuálisan érettek. hogy egy nőnek nem szabad két gyermeknél többet szülnie. 27. családon kívüli területek. Ám a házasság intézménye többnyire nem a szerelmen. akik nem házasodtak meg. De mindenképpen tanulságos az egész könyv. Ma már fontosabbak az olyan. Ebből gyakran keletkeztek problémák. mint a többi 500 oldal. vagyis bárki lehet „férfias” vagy „nőies”. bár ehhez jobban megválogatott. mint az üzlet. R. konvencionálisabb szabályok és a szociális kontroll hiányában a házasság egyre problematikusabb lesz. hogy ti. mert ez nehezen egyeztethető össze a nő karrier-ambícióival. mert a házasság sok egyéni igényt nem elégített ki. szex-reklámok stb. mint kizárólagos tulajdonlást. Whitehurst (1972) szerint a régebbi. amit Friday ír. 2. Ezzel párhuzamosan növekszik az egyedül élők (singles) és az illegálisan hosszabb-rövidebb ideig együttélő párok száma. Ebben segíthet Friday könyve is. Egyre többen érdeklődnek a meghatározott időre. az érzelmeken és az egyéni összeillésen alapult. Kínában történt). 1975. 4. amely gyermekek hiányában nem válik családdá. már alig igényel szociális gondoskodást vagy felügyeletet. A házastársak egyre kevésbé fogják igényelni a kizárólagosságot. 588-591 p. mind azon kívül. Elkerülhetetlen viszont a hagyományos házasság és család jelentős változása.) valószínűleg serkentőleg hat a szexuális fantáziálásra . Számomra a könyv első 80-90 „bevezető” oldala többet ért. öt évre köthető házasságok iránt.bár a telítődés hatásával is számolni kell.: A házasság és a család jövője (Marriage and Family Interaction. J. old. Előfordulhat (ahogy pl. hanem a gyermekvállalás is sokat vesztett korábbi jelentőségéből. A gyermekvállalás csökkenését egyébként a világ túlnépesedésének veszélye is indokolja (bár nem a fejlett. ettől eltérő modell fog megjelenni.. Warner) című könyvében írta: még intakt családokban születtünk. De abban is van igazság. s rendelkezzenek egyéni erotikus memóriával és fantáziával. ideje felszabadítani „a nők szexuális fantáziáit az elfojtás súlya alól. 3. hogy a házasság a szerelmen alapul és ez biztosítja fennmaradását. Ma már senki sem sajnálja vagy nézi le azokat. a tudomány és a művészetek. A múltban feltételezték. A férfiak egyre kevésbé akarnak gazdasági és szociális felelősséget vállalni önmaguk mellett még 2-3 családtagért.) Úgy tűnik. Dorsey Pr. A felnőttek életében csökken a házas94 . a feszültségek és a féltékenység forrását már az igazi barátság akadályának látják. de már nem mindenki akar családot alapítani. a politika. A nők számára a háztartás túl szűknek tűnhet ambícióik és hatalomigényük kielégítésére. Az utóbbi évtizedek szexhulláma (pornóképek. Egyre több nő pedig azért késlelteti a gyermekvállalást. A nemi szerep különbségei változnak és kevésbé lesznek jelentősek. A szexuális élmények sokkal változatosabbak lesznek mind a házasságon belül. hogy a házastársak érzelmileg és szexuálisan egyre engedékenyebbek lesznek. hanem inkább a gazdasági szükségszerűségen. 5. a család szociális jelentősége egyre csökken. hogy 1. nyugati országokban).) A magam részéről maximálisan egyetértek azzal. Ahogyan S. Bernard (1972) szerint viszont a gyermek nélküli házasságok egyre individuálisabbá és sok házaspár számára intimebbé és kielégítőbbé válnak. Bell. Emellett úgy tűnik. Egy olyan házasság pedig. a hagyományos házasságmodell mellett egyre több.tényezők erősen befolyásolnak. A múltban az egyént legnagyobbrészt a család segítette céljainak elérésében. Mégsem indokolt annak feltételezése. Keller: Does the Family Have a Future? (1973. feleannyi fantázia bemutatása is elég lett volna.R. Végeredményben tehát megállapítható. A monogám házasságot egyesek. hogy a házasság és család rendszerét valami egészen más váltja fel. De nemcsak a házasságkötés. S e tanulságokat érdemes lenne széles körben megvitatni. A házasságkötések száma az 1960-as évek óta folyamatosan csökken.” (22. pl.

) Haeberle. I.: Die Sexualität des Menschen. I. & A. (2004. S végül 6.): Hair. (1998. Mi jellemezte az „ősemberek” hordáinak szexuális viselkedését? 3.és milyen alternatívái vannak? 6. (szerk. E. N. (1975.: A szexualitás lélektana.szexológia.K. (1978.): A szexuális élet enciklopédiája (É.) Francoeur. A. helyette többféle. Végeken Al. A szexuális devianciák megítélése hogyan változott a történelemben? 8. de Gruyter) McLaren. M.J. In: Kerschner (Hg. amennyit tényleg akarnak.ság szerepe. (1974. a házasság tehát függetlenedik a szülői szereptől. században (2002. (eds. (1985. N.: Le mariage dans les civilisations anciennes.: Das Patriarchat. időleges kapcsolatuk lesz.: A nők szexuális életéről.: Szexualitás a 20. Hogyan alakult ki történelmileg az ember szerelmi képessége? 7. Hogyan alakult ki a prostitúció? 5. Ajánlott irodalom Kluge. Kossuth K. Újságüzem) Buda B. R. (1981. Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a primáták szexuális viselkedésében .: Kultúra .n.: A gyermeklét antropológiája.) Szilágyi V. W. Michel) Kon. csak akkor vállalnak gyermeket és annyit. MAPET. Animula & Magánéleti kultúra Alapítvány) Borneman.) Doucet-Bon.): The Future of Sexual Relations. A házasság típusai és funkcióváltozásai? 95 .: A házasság jövője. Minerva K. Könyvklub) Ellenőrző kérdések 1. Osiris K.T. (2000.és mivel magyarázhatók ezek? 2. Hogyan alakult ki a patriarchalizmus? 4. E. Sz. Mi jellemzi a patriarchális monogámiát . Sh. Prentice-Hall) Hite. V.. Mit kell tudni a „szexuális forradalomról”? 9.

Az egyik leghíresebb ilyen kísérlet H. s a pszichoanalízis megteremtője. Hamarosan kiderült azonban. Evolúciója során az állati létből örökölt viselkedés-mechanizmusai fellazultak. s különböző feltételek között táplálta őket. feltétlen reflexhez hasonlóan. szerepviselkedését. néhány más. hogy ugyanonnan. mint amennyire természeti lény. aki újszülött majmokat választott el anyjuktól és más fajtársaiktól. Az ösztönös programok szétesése Az átfogó viselkedésprogramok tehát az emberré válás folyamán szétestek. hogy már az emberszabású majmok viselkedése sem teljesen biológiailag programozott. anyaszerepre) nem voltak képesek. tehát ösztönös volt. s aztán fajtársai közé visszaengedve megfigyelik viselkedését. amelyeket belső. hogy az emberi viselkedés általában. sem más.F. hanem a körülményektől függően alakul. az emberszabású majmoknál is megfigyelhető. Ez a folyamat már legközelebbi állatrokonainknál. Bármely egyén mélyebb megismeréséhez és megértéséhez tehát ismernünk szükséges az illető szexuális identitását. 1.az ember születésénél fogva nemi lény. mert . Ilyen reflexek például a lélegzés.2. s ami maradt belőlük. A kezdeti és legegyszerűbb válasz erre az volt. az nem sokkal több. „Kaspar-Hauser-Kísérletek”.és fejlődéspszichológia. s hogyan alakul ez a viselkedés az ontogenezis folyamán? Ezek tisztázása azért fontos. Mindezeket a tényezőket megközelíthetjük többek közt a személyiség. század folyamán az ösztönelméletek. Sigmund Freud is kidolgozta a magáét (mint azt később látni fogjuk). továbbá erotikus és fajfenntartó viselkedését. hogy honnan erednek az ember sokféle szexuális viselkedésében megnyilvánuló képességei. amelyek egyik válfajában egy emlősállatot születésétől kezdve izoláltan nevelnek fel. s ez egész viselkedését messzemenően befolyásolja. s így a szexuális viselkedés sem érthető meg pusztán az embernél is feltételezett ösztönök alapján. a nyelés. s a megmaradt ösztöntöredékek beolvadtak a tanult viselkedésbe. Megjelentek tehát a 19. Ez egyértelműen mutatja. rész: A szexuális viselkedés ontogenezise Az emberi faj szexuális viselkedésének történelmi áttekintése után áttérhetünk az egyének szexualitásának pszichológiai vizsgálatára: milyen külső és belső feltételei vannak az egyéni szexuális viselkedésnek. Az ember ugyanis sokkal inkább kultúrlény. alapvető beállítottságát. orientációs és funkciózavarok szempontjából. Az utóbbi évtizedek szexológiai és szexuálpszichológiai kutatásai ezekről igen sok adatot halmoztak fel. Bizonyítékát jelentik az ún. a szociálpszichológia és párkapcsolati dinamika. mint az állatoknál. vagyis velünk született. Eszerint az ember szexuális viselkedése ugyanúgy ösztönös lenne. vagy a szexuális devianciák. közben megfigyelve viselkedésüket. s még ma is vitatott kérdések közé tartozik. ahonnan az állatoké.mint azt már a Bevezetésben láttuk . ösztönredukció következett be. vagy külső kulcsingerek váltanak ki. Harlow amerikai kutató nevéhez fűződik. a fajtársakra jellemző viselkedésre (pl. A később fajtársaik közé visszaengedett majmok viselkedése azonban feltűnően különbözött a többiektől: sem a náluk szokásos szexuális viselkedésre. Egy szőrös „drót-anya” jelenlétében a kis majmok kapaszkodási reflexe velük születettnek tűnt. biológiai programozásból. Az egyének szexuális képességeinek eredete A legfontosabb. az 96 . mint néhány alapvető reflex és viselkedési készség.

amelyekkel bizonyos szükségleteit jelzi stb. egy éves korára éri el azt a fejlettségi szintet. hogy az újszülött viselkedése még sokkal inkább ösztönös jellegű. amely motiváló tényezőként befolyásolja aktivitását. Éspedig nem egyenletesen. G. akkor is. amit Konrad Lorenz figyelt meg állatkísérletei során. s azt. A viselkedéskutatók szerint az emberben is működik egy „belső óra”. hanem az ontogenezis során változik. mert csak kb. ugyanis a fejlődésnek vannak „érzékeny szakaszai”. amellyel más emlősállatok már születésükkor rendelkeznek. (Ilyen pl. bár nem egyszer s mindenkorra adott. vagy az alvásszükséglet és a megfelelő hőmérsékletű. neves viselkedéskutató.) A belső szükségletek és a kielégítésükre törekvés a gyermeknél (sőt. Kulcsingerek és tanulási készség Egy másik. amelyekre a fejlődő gyermek részben vele született. Ennek mikéntjét azonban jelentősen befolyásolja a tanulás. ha igényét az adott körülmények között nem elégítheti ki. Vele született adottsága. sírása. hogy egy apró kis lényt. minthogy központi idegrendszeri izgalmi állapotból ered. A szociális jelzések (pl. a körülmények alakulása. sőt. hogy az ember fejlődése során megtanulhatja ellensúlyozni. vagy elutasító averzióval reagáljon. A tanulási készség természetesen biológiai.újszülött kapaszkodási reflexe. vagyis alapvető szükségleteinek kielégítésére. ha nem éhes. amelyet bizonyos belső vagy külső impulzusok váltanak ki és koordinált mozgások sorozatában nyilvánul meg. Ez az ún. Tény. Nikolaas Tinbergen (1976) szerint az ösztön olyan hierarchikusan szerveződött idegrendszeri mechanizmus. mind az embernél különböző mértékű. Ennélfogva nem mindig a születéstől fogva jelentkezik. kérlelés vagy köszöntés stb. vagyis az a készségünk. ha arra a szervezet fejlődése. Életben maradása ezért az anyai (jellegű) gondozástól függ. amelyekhez megtanul alkalmazkodni. biztonságos hely igénye. nevetés vagy sírás. Az ösztönös viselkedés részben neurohormonálisan irányított. érése során alkalmassá válik. Hozzáteszi azonban. spontán mimikája és gesztikulációja. hogy mikor. Ennélfogva. alkalmazkodásra és késleltetésre képes. Ilyen kulcsingerek az embernél nem csak az éhség és szomjúság. az összehasonlító viselkedéskutatás egyik megalapítója szerint az appetencián alapuló viselkedés eredetileg ugyan ösztönös. Wallace Craig. amelyekben az akkori tapasztalatok és élmények mélyen bevésődnek és rögzülnek. Egy másik kulcsinger a Konrad Lorenz etológus által az 1940-es években felfedezett „Kindchenschema”. semlegesíteni vagy átalakítani ezeket a vele született viselkedési készségeket. a kisgyermek szopási igényének kielégítése ujjszopással. egy védtelen és esetlen fiókát megsimogassunk és védelemben részesítsünk. részben pedig külső ingerek váltják ki. mire van elemi igénye. pontosabban idegrendszeri alapokon nyugszik. hanem a társkapcsolat alakításának szociális igénye is. de az embernél rugalmas. s valójában minden nevelés ezt célozza. hogy az életfontosságú kulcsingerekre kereső odafordulással (appetenciával). gyakran a felnőttnél is) tudattalanul történik. Az emberi újszülött „fiziológiai koraszülött”. a salakanyagok ürítése. „imprinting” jelensége. Maler-Sieber (1982) szerint az embernél is kimutatható a bizonyos kulcsingerekre előprogramozott módon történő reagálás készsége. részben tanult módon reagál. szimbolikus vagy pótkielégülésekkel is beéri. Az embernél különösen az első életév igen érzékeny szakasza a 97 . de az ösztönös elemek nagyon hamar módosulnak a külső hatások következtében. s mind az állatoknál.) így válnak kulcsingerekké. A velünk született viselkedés-kiváltó mechanizmusok szerinte nem lebecsülendő szerepet játszanak a szexuális viselkedésben és sokféle társas viselkedésben is. vagy biztonságának megóvására törekedjen. ha valaki föléje hajol. akkor nyugtalanná válik és keresni kezdi a belső igény kielégítésének lehetőségét. hanem csak akkor működik. Például már a 2-3 hónapos csecsemő is barátságosan mosolyog.

hanem ez utóbbiak szociális ingerei váltják ki bizonyos hormonok szintjének növekedését. környezeti hatások mobilizálják. Mindegyik esetben viselkedési képességekről van szó. amelynek egyik fő vonala éppen a pszichoszexuális fejlődés. az már a kulcsingerektől és fejlesztő hatásoktól függ). René A. Ilyen alapon már a „szerelem biokémiájáról” beszélnek: a gének működése nyomán az emberi agyban változóan alakul a dopamin és a szerotonin mennyisége. „túlélését” szolgálta. Végeredményben tehát a szexuális képességeink eredetüket tekintve nem különböznek más képességeinktől. amely így a pszichoszexuális fejlődés legfőbb motiválója. A szexuális képességek fejlődése szorosan összefügg más. század középső évtizedeinek az állati viselkedést tanulmányozó kutatásai kulcskérdésnek tekintették az állatok és emberek viselkedésmintáinak hasonlóságát. hogy az említett hormonok intenzív termelődése 30 hónapon belül leáll. hogyan és kivel szabad megvalósítania. a csecsemő tartós elszakítása állandó gondozójától „hospitalizálódáshoz”. így súlyos kihatásai lehetnek annak. Ezek az irányzatok inspirálták az evolúciós pszichológiát. Valójában persze nem a hormonok váltják ki a szerelmet vagy a nemi vágyat. Állatkísérletekből nem indokolt közvetlenül arra következtetni. A szociális „szkriptek” szerepe A kisgyermeknek eleinte fogalma sincs a szexualitásról.pszichikus fejlődésnek. s a gyermekben „ősbizalom” helyett bizalmatlanságot és közömbösséget alakít ki. tehát ma is biológiai alapokon történik. Pléh Cs. különböző ritmusban és irányban. A szerelem elmúlását azzal magyarázzák. hanem a nemek viszonyával kapcsolatos és a fajfenntartási-családtervezési képességeket is. hanem a szexuális vonzalom és a szerelem megjelenése is. de hogy milyen nyelvet és mennyire sajátítunk el. az oxitocin. Szexuális képességeken természetesen nemcsak az erotikus képességeket értjük. hogy az megfeleljen a 98 . A genetikailag adott lehetőségeket többé vagy kevésbé a külső. a személyiségfejlődés súlyos károsodásához vezet. amely szerint (lásd pl. hogy a korai depriváció. Ez természetesen a szexuális kíváncsiságra is érvényes. az egész személyiség fejlődésével. hogy tanult és beidegződött (sztereotip) mechanizmusok. elmúlásuk pedig a csökkenését. azaz ösztönösnek tartották. hasonlóan a beszédképességhez (amelynek szintén csak a lehetősége születik velünk. hacsak meg nem jelenik egy új hormon. pl. így a szerelem véget ér. Csak fokozatosan tudja meg pszichoszexuális fejlődése során -. s ezekből mikor. Eszerint a genetikai szabályozás a viselkedés meghatározója. hogy az emberi élet során szerzett készségek felhasználása „genetikai szabályozás” alatt állna. amit gyakran „boldogsághormonnak” neveznek. Holott a tanulás és így a fejlődés egyik fő motívuma a kíváncsiság. főként szociális képességekkel. 2001) az emberi pszichikumot is evolúciós törvényszerűségek irányítják. amely az új kulcsingerekre. s ezektől nem csak a tesztoszteron nevű androgén (férfihormon) termelődése függne. Hasonló célokat követett később az ún. például a párválasztást az állatok hasonló aktusával tette egyenlővé. A 20. amely pusztán biológiai tényezőkkel próbálta magyarázni az emberi viselkedést. szociobiológia is. Spitz és John Bowlby (1951) vizsgálataiból tudjuk. mert elégedettségérzetet kelt. az utóbbi évtizedekben viszont tisztázódott. A negatív élmény imprintingszerűen bevésődik. ha nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges kulcsingereket. Ezeket Freud nyomán sokáig velünk születettnek. amelyek a központi idegrendszer pszichikus mechanizmusainak irányítása alatt állnak. A szexuális viselkedés képessége mindhárom vonatkozásban a szociális környezettel kölcsönhatásban alakul. előnyös vagy veszélyes helyzetekre irányul. hogy milyen viselkedések számítanak „szexuálisnak”. az egyén számára fontos. mennyit. s jórészt tudattalanul működnek. Így eredetileg a párválasztás is elsődlegesen a faj fennmaradását.

Minthogy a társadalom különböző rétegei kulturálisan és történelmileg is változóak. átvitt értelemben előírt viselkedést. hogy szerep-előírások. vagy „trial and error” (próba . normákat. 3. hogy a megszólításnál hallott név rá vonatkozik. hogy az egyén szexuális viselkedési normái erkölcsösnek. mit mondjanak az adott szerepben. de egy ideig önmagáról is harmadik személyben beszél.akarva-akaratlanul . hogy az elvárt viselkedésmódokat összehasonlítsák és értékeljék . hogy van keze és lába. a média stb. A szexuális identitás és a nemi szerep (Gender role) Az újszülöttek ugyan általában rendelkeznek nemiségük egyértelmű jeleivel. hogy mindenki sokféle szkripttel. Így kezdetben még nem tudnak különbséget tenni önmaguk és a gondozójuk (s általában a külvilág) között.ami kognitív és emocionális teljesítmény. Haeberle (2004) szerint néhány fontos következtetés adódik: 1. Persze nem könyvből. A szexuális szkripteknek ez a sokfélesége különösen a felnőttkor elérése előtt megnehezíti a fiatalok eligazodását. s milyen következményekkel járhat az ettől való eltérés.H. Gagnon és W. ezzel jelezve. viselkedési elvárásaival. J. hanem más tudományokhoz hasonlóan.szerencse) alapon. sőt ellentmondásos viselkedési modelleket nyújtanak: mást mond a szülő. 2. Ennélfogva természetesen a szexuálpszichológia sem tarthat igényt örökérvényű igazságok megállapítására. szabályokat. partnerek) szkriptjeivel. Az emberi szexuális viselkedés kultúránként és korszakonként is változó. írást jelent. Ahogy a színészeknek meg kell tanulniuk. Ez már interperszonális folyamat. Simon. környezeti hatások folytán alakul ki bennük. A „script” latin szó. viszonyítási személyek (szülők. barátok. Ezzel párhuzamosan kialakul az ún. Mindezek vizsgálata (vagyis a szexológia) maga is kulturálisan és történelmileg meghatározott. így a szexuális viselkedésre is érvényes. az iskola. A probléma abból adódik. vagy lánynak születtek. ám természetesen nem tudják magukról. vagyis annak (eleinte homályos) tudata. szerepmintával találkozik. a barátok és partnerek. állandóan továbbfejlődik. 4. ahogyan a nemi szerepviselkedést. Ugyanígy változik annak módja. az erotikus és a fajfenntartó viselkedést egymással összekapcsolják. ugyanúgy mindenki . hogyan kell viselkednie egy adott helyzetben. „testvázlat”.csak később. Csak három éves kor körül jelenik meg 99 . „forgatókönyvek” szerint történik. jogszerűnek és egészségesnek számítanak. Az anya-gyermek kapcsolat az első egy-két életévben szimbiotikus jellegű. Így nem mindig képesek a számukra legmegfelelőbb szkripteket megtalálni és azok szerint viselkedni. Ez ugyanis feltételezi. hogyan viselkedjenek. s ezek gyakran elég eltérő. Egy harmadik szintnek tekinthető az egyéni szkriptek egyeztetése az adott társadalom kulturális szkriptjeivel. s többnyire kevés segítséget kapnak a szkriptek közötti választáshoz. 2. Ezt a folyamatot szexuálszociológusok (pl. amelyektől függ. Ennek megfelelően változik a szexuális viselkedés jelentése és értelmezése is. s ezeket tetszés szerint tudja mozgatni. Csak a beszédtanulás során kezd tudatosodni. hanem mások példája nyomán. hogy fiúnak.megtanulja. A szkriptezés második szintje a kiválasztott és elfogadott szkript összeegyeztetése az egyén számára fontos.az éntudattal együtt . az egyház. 1973) „szkriptezésnek” vagy „szkriptezett viselkedésnek” nevezték.számára kijelölt nemi szerepnek. A nemi azonosságtudat . Ebben az „autista jellegű ősállapotban” tűnnek fel aztán egy éven belül önmaga és a külvilág megkülönböztetésének első élményei. ebből E. vagy ellenkezőleg. Ez mindenfajta viselkedésre.J.

A lányok 14%-a viszont inkább fiú szeretett volna lenni. Dannhauer kísérletei során megkérdezett 8-10 éves gyermekeket (154 fiút és ugyanannyi lányt). meg a nénik ugyanahhoz a nemhez tartoznak). birtokolni akarja. hogy vannak fiúk. mert a fiúszerepet előnyösebbnek tartják különböző okokból (ami egy patriarchális társadalomban érthetőnek tűnik). Amint a gyermek megérti. félig-meddig elfogadott nemi azonosulás és 100 . miért? A fiúk 92%-a saját nemét választotta. s ennek folytán önkénytelenül utánozza őket. hanem a személyiségfejlődés érzelmi megalapozása szempontjából is jelentős.határozottabban az „én” fogalma és az én-tudat élménye. hiszen a nevével együtt a gyermek rendszerint azt is hallja. Dannhauer (1973) szerint a nemi azonosulás összekapcsolódik a nemekre jellemző viselkedési sztereotípiák átvételével is. a másik nemről is hallva ért meg annyit. H. önkénytelenül követni kezdi a számára fontos. s vele együtt az önállóság és birtoklás igénye (valamint a „dackorszak”). csak fokozatosan. hogy a biológiai nem elfogadása nem automatikus és nem mindig teljes. Ez nagyjából az óvodáskorban szokott megtörténni. s csak 6%-uk szeretett volna inkább lány lenni. mint a vele azonos nemű felnőtt. vagy lányok szeretnének lenni. Az időpont attól (is) függ. s ezek közül őt az egyikbe sorolják. a lányok. Ez az. hogy ő nem az anyjával. meg lányok. Ezzel pedig megkezdi saját nemi szerepének tanulását. amit Freud „Ödipusz-konfliktusként” írt le. Az éntudattól szinte elválaszthatatlan a nemi hovatartozás tudata. hogy ő kisfiú.) alapján meg tudja különböztetni a fiúkat és lányokat. hajviselet stb. hanem az apjával azonos nemű. Később pedig a választási lehetőségek szélesedésével az eredetileg kényszeredetten. illetőleg kislány. hogy a gyermek melyik szülővel azonos nemű. Erre jó alkalmat teremtenek például az otthoni fürdőzések. hogy bizonyos külső jelek (ruházkodás. hogy inkább fiúk. ami valóban gyakran előfordul (bár nem törvényszerű!). s így vetélytársa lesz apjának. amikor a nemek testi különbségeit. értékelő viszony a saját és a másik nemhez. Változást idéz elő például a szülőkhöz való viszonyban annak felismerése. vagyis a szexuális identifikáció. hogy felnőve olyan lesz. hogy a lányok azért választanák jóval nagyobb arányban a másik nemet. mikor nyílik lehetősége összehasonlítani a saját. vagy a „doktorjátékok” is. s öntudatlanul utánozni kezdi. ezért egyre inkább vele kezd azonosulni. A nemi azonosságtudat kialakulásával azonban a kisfiú észreveszi. A következő lépés. az apja példáját követve is együtt akar vele aludni. s rendszerint csak az iskolába kerüléssel veszti el jelentőségét. s ha igen. A gyermek tehát nemcsak a saját biológiai nemével. még a kisiskolás korban sem. Eleinte ugyan nem tud mit kezdeni ezzel. hanem a neki szánt nemi szereppel is identifikálódik. Az ilyen adatok mindenesetre azt mutatják. hogy a fiúk. Többek közt utánozni próbálja az apjának az anyjához való viszonyát. (Erre később visszatérünk. azonos nemű felnőtt(ek) példáját. s minthogy számára még mindig létfontosságú az anyja. mindenekelőtt a nemi szerveik eltérő jellegét is megismeri. A nemi azonosság tudata akkor válik teljessé. meztelen testét másokéval (mindkét nemből). A válaszok indoklásából kitűnt. s egyfajta belső szabályozóvá válik: a gyermek könnyebben azonosul a vele azonos neműekkel. A csecsemőkori szimbiózis időszakában ugyanis még mindkét nemű gyermek a vele legszorosabb kapcsolatot tartó gondozóval (rendszerint az anyával) azonosul. illetőleg a bácsikat és néniket (bár eleinte nem világos számára. De eközben megfigyeli a másneműeket is és már kisgyermek korában kialakul benne egy pozitív vagy negatív. A szexuális identitás kialakulása azonban nem csak kognitív folyamat.) A biológiai nem elfogadása Az azonos nemhez tartozás tehát a viselkedést alapvetően befolyásolja. meg a bácsik.

G. ahogyan azt például a színészek teszik. Haeberle (1984) szerint a nemi szerep vizsgálatának két fő szempontja: 1. inkább nő vagy férfi szeretne lenni?”. vagy nőnek érzi magát. E. A szexuális identifikáció során a gyermek először a vele azonos nemű családtagokkal azonosul. Az esetből kétféle következtetés vonható le: 1. hogy sohasem fogadta el a női szerepet. Dannhauer emlékeztet Hofstätter (1951) vizsgálatára. A gyermekkori nemi szerepválasztások indoklása Dannhauer szerint hagyományos sztereotípiákat és előítéleteket tükröz.. Ha konfliktusba kerül a számára fontos azonos neműekkel (pl. hogy munkájával pénzt keressen. 2. A szexuális identifikáció (gender identity) tehát lehet felszínes. hanem valamelyik nem belső elfogadása. Hogyan nyilvánul meg kifelé. a médiából vagy egymástól. Ezért elárulták neki. amit a társadalom egy adott csoport-pozíciót elfoglaló egyéntől elvár. old. biztosítsa családja megélhetését.W. ahol az anya és lánya csak másodrendű szerepet játszhat.J.. ezért az orvosok a szülőkkel egyetértésben lánynak nyilvánították. és 2. és műtétekkel. amely szerint arra a kérdésre: „Ha újra születhetne. amit a gyermek gyakran már az olyan családban észlel. s már öngyilkosságra is gondolt emiatt. Az adott nemhez tartozás azonban konfliktusokhoz is vezethet. Ma már műtétek útján lehetséges a testet a férfias. mint mindaz. akkor ez szexuálpszichológiai szempontból a nemi szerepek átvételét is jelenti. Ha a szocializáció lényege a különböző társadalmi pozíciók. A szakirodalom azonban sokáig vitatott egy érdekes esetet. azonos nemű szülővel). a társas viselkedésben.szerep problematikussá válhat és akár fel is cserélődhet. a fordítottja azonban sokkal kevésbé sikerülhet. vagyis pusztán környezeti hatásokon alapul. Később azonban. mert a férfi vagy női szerepet teljes és tartós azonosulás nélkül is „meg lehet játszani”. azt nem csak a testi tulajdonságok és a rá kényszerített nemi szerep dönti el. s őket utánozza. amelyeket a gyermekek többnyire kritikátlanul átvesznek a felnőttektől. majd ezt fokozatosan más azonos neműekre is kiterjeszti. női hormonokkal is igyekeztek elősegíteni nőies szerepviselkedését. hogy a nyugati társadalomban az apától elvárják. Emiatt úgy tűnt. Ha az identifikációval szociális leértékelést is át kell vennie. Az anya szerepe másféle kötelességeket és feladatokat 101 . A „gender” mint szociális konstrukció Az eddigiek alapján nyilvánvalónak tűnik. s egy új orvosteam műtétek útján péniszpótlékot is kialakított nála. felnőtt nők 25. identitások és a hozzájuk kapcsolódó szerepek elfogadása és gyakorlása. Allport (1980) szerint „a szerep a szociális életben való részvétel egyik strukturált formája.” (201. a megkérdezett. részleges vagy ideiglenes is.) Közkeletű példaként említi. Ezt a kettőt már csak azért is érdemes megkülönböztetnünk. egy utóvizsgálat kiderítette. hogy mindkettő „szociális konstrukció”. Így meg is nősülhetett (bár nemzésre képtelen maradt). hogy valaki a férfi. míg a férfiaknak csupán 3. Ha nem tudja elfogadni azonosulási csoportjának viselkedését. vagy nőies énképhez alakítani.. vagyis a szexuális identitásnak. hogy a nemi azonosulás és a nemi szerep szorosan összefügg. milyen a belső átélése annak. 2. Hogy valaki férfinek. vagy a női nemhez tartozik. hogy miért nem menstruál.3%-a szeretne nő lenni. vagyis a szexuális identifikáció pszichés élménye. hogy fiúnak született. A nemi szerep átvételét főleg 3 körülmény nehezítheti: 1. bár jelentős mértékben az. s ennek megfelelően a nemi szerep (gender role) nem feltétlenül állandó és ambivalencia-mentes. 3. nem más. amelyben az egypetéjű fiúikrek egyikének röviddel a születés után helyrehozhatatlanul megcsonkult (műhiba következtében) a nemi szerve. Ez összefügghet a nemek közti hierarchiával. Az adott nemmel való teljes azonosulás és a nemi szerep-viselkedés nem kizárólag szociális konstrukció.2%-a inkább a férfi létet választaná. támogassa az anyát és törődjön gyermekeivel. bár próbálták elhitetni vele.

ugyanakkor azonban modellek is. Sokan a homoszexuális viselkedést is eltérésnek tartják az elvárt nemi szereptől. ugyanakkor legyen szelídebb. akkor „fetisiszta transzvesztizmusról” illetve „transzvesztofiliáról” van szó (ami a „parafiliák” egyik válfaja). ha ki akarja békíteni e szerepeket. Külön tudomány alakult ki ezek vizsgálatára. devianciák a hagyományos nemi szerepviselkedéstől. hogy „fiúsan viselkedjen. Ha ez szexuális izgalmat is kelt benne. hogy „a férfiak és nők számára megszabott nemi szerepek gyakorlatilag valamennyi kultúrában különösen szigorúak.J. Az eltérések hozzávetőleg 3 szinten jelentkeznek.) Ezek közé tartozik a transzvesztizmus: lényege egy ismétlődő igény a másik nem ruháinak viselésére. A biológiai nem („sex”) szerint elvárt nemi szereptől (gender role) való. sokan nemhogy betegségnek nem tekintik. amelyeket utánozhat. de aránytalanul több a férfi transzvesztita. Elvileg mindkét nemnél előfordulhat. másrészt belső. 3. A fiúgyermektől elvárják. hogy ez csak látszat. old. A különböző szemléletűek azon is vitatkoznak. hanem inkább konstruktív lázadásnak tartják a merev és represszív elvárások ellen. 102 . tartózkodóbb. Ezek: 1. vagy épp ellentétes erkölcsi értékrendszerek között.jelent. hogy visszaüt. különböző mértékű eltéréseket átfogóan „transzgenderizmusnak” nevezik. s tudományos vizsgálatának eredményeit főleg egy szakfolyóiratban (The International Journal of Transgenderism) közlik. Szerepeink gyakran összeütközésbe kerülnek egymással. (Ez a folyóirat az interneten is elérhető.) Fontos azonban a „szerep” négy jelentésének megkülönböztetése is. A legenyhébb szinten a „férfias nőket” és a „nőies férfiakat” találjuk. Eltérések az elvárt nemi szereptől A férfias vagy nőies nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások történelmileg változóak és szociokulturálisan viszonylagosak (ahogyan ezt a történelmi áttekintésben láttuk). 2. hanem inkább a különböző. nem ritkán nehézségekkel találja szemközt magát. szubjektív okai lehetnek.. A második szinten például a transzvesztitákat. Ennek egyrészt külső. A transzvesztita élvezi ezt a látszatot. vagy többé-kevésbé elfogadott nemi szerepnormáktól sokféleképpen lehet eltérni. az anya és a testvérek szerepét is. objektív. ők nemcsak a női ruhákat. ezen belül a „women’s studies” és a „men’s studies”.) Allport hangsúlyozza. old. vagyis legtöbbször heteroszexuális beállítottságúak. ugyanakkor pontosan tudni. s van-e valamilyen biológiai okuk.” (202. Ha a gyermek jól játssza saját szerepét. hanem a nőket is szeretik. tudományosan megalapozott érvek között folyik. amelyet a család szociális rendszerének nevezünk. amely mutatja a szerepvállalások megvalósulásának mértékét. Haeberle és mások szerint nem a különböző. a „gender studies”. hogy tanulja meg a háztartás csínját-bínját. amely az egyénnek saját szerepéről alkotott képe. ezekből áll össze az a rendszer.. a szerepteljesítmény. mint fiútestvére. testdíszeinek és modorának átvételével hozzájuk tartozónak látszani. Ezek saját szerepének megfordítottjai. akit hivatása erősen lefoglal. a harmadikon pedig a transszexuálisokat. közben megtanulja az apa. ha az iskolában egy osztálytársa megtámadja. a szerepfelfogás. A szerepelvárások. amelyeket az adott kultúra a különböző pozíciók képviselői számára előír. hanem bátran vállalják és védelmezik. s ezeket ma már többnyire nem rejtegetik. de aki ugyanakkor kisgyermekeit neveli.” (203. s ugyanígy a gyermeké is. „beleértve azt is. Ez a vita E. hogy melyik és mennyiben tekinthető betegségnek. Az olyan asszony. a szerepelfogadás: az egyén viszonya a szerepével kapcsolatos elvárásokhoz és 4. s a másik nem hajviseletének. A lánygyermektől elvárják. Az adott társadalomban általánosan. Mindenesetre az utóbbi évtizedekben a nyugati világban szinte divatba jöttek az eltérések. A nemi szerepnormáktól eltérők között sincs egyetértés az okokat illetően.

amelyek csak új törvények vagy rendeletek alapján adhatók ki.) A transszexuálisok többnyire ragaszkodnának a biológiai nemük megváltoztatásához. Ennek ellenére az utóbbi fél évszázadban a nyugati világban egyre többen elégedetlenkednek a saját. A felnőttek többsége ugyan nagy mértékben heteroszexuálisan orientált. A kizárólag homoszexuális beállítottságúak aránya pedig egy számmal is kifejezhető (vagyis nem éri el a 10%-ot). mintha a másik nembe születtek volna. Az utóbbi évszázadok nyugati kultúrtársadalmaiban viszont egyházi. A fogalmat elsőként Harry Benjamin (1953) használta. amely már közelíti a testet a választott nemhez.. s testi nemüket végzetes tévedésnek tartják. indokolt megkülönböztetnünk őket a transszexuálisoktól.vagy” kérdésnek tartani. biológiai nemükkel. mert a nem-átalakítás óriási felelősséggel jár. tízezerre becsülték a transszexuálisok számát. s a másik nemre jellemző viselkedést jutalmazzák. A transszexualizmus fogalma azokra a férfiakra és nőkre vonatkozik. hanem egyszerűen úgy élnek. s három típusba sorolta őket. Végül sorra kerülhetnek a nem-átalakító műtétek. Az USA-ban például néhány éve már kb. akiknél épp ez az összhang hiányzik. akkor előfordulhat. A „természeti népek” sámánjai vallási és varázsszertartásaikhoz gyakran öltöztek női ruhába. vagy csak később.megszokta. homoszexuálisok vagy biszexuálisok. Németországban pedig négy-ötezerre.aszerint. A kezelés tehát hosszadalmas és költséges. egy transszexuális férfi szexuális vonzalmat érez egy férfi iránt. irányultságának. akik valamennyire mindkét nemmel képesek szexuális élvezethez és kielégüléshez jutni. Ez után következhet a hormonális kezelés. A szexuális orientáció kialakulása A férfi vagy női test iránti erotikus érdeklődést. holott ő nőnek tartja magát. 103 . fokozatosan alakult ki. Szexuális orientációjuk szerint a transszexuálisok is lehetnek heteroszexuálisok. Okait illetően döntő szerepe lehet a szülői bánásmódnak. hanem az ellenkező nem szerint öltöztetnek és nevelnek (talán. jogi és orvosi szankciókkal üldözték őket. A többféle vizsgálattal megállapított diagnózist követő kezelés rendszerint több szakaszból áll. hogy identifikálódik a másik nemmel. s ez a furcsaság csak növelte tekintélyüket. Viszont közülük egyre többen már nem igényelnek nem-átalakító műtéteket vagy bármilyen orvosi beavatkozást. szinte lehetetlen helyrehozni. Ennek megítélése azonban nem könnyű. már nehéz visszazökkenteni. Később egy másik tipizálás elsődleges és másodlagos transszexualizmust különböztetett meg . 3. mert megváltozásukat és viselkedésüket mágikus erejüknek tulajdonították. hogy kisgyermekkortól kezdve megnyilvánult-e. tehát valójában heteroszexuális. beállítottságának. de köztük is sokan vannak a többé-kevésbé biszexuálisok.az első 5-6 évben . Ezért a velük kapcsolatos fő kérdés. hogy fokozati különbségekről van szó. ha egy gyermeket nem a biológiai neme. a szükséglet intenzitásától függően. pl. (S ha ezt évek során . Hasonló a helyzet a transszexuálisok jogi státusának rendezése terén. hogy sor kerüljön-e nem-átalakító műtétre? Ilyenkor döntően fontos az alapos vizsgálat és a pontos diagnózis. a férfiakkal vagy nőkkel létesítendő szexuális kapcsolat igényét nevezik az egyén szexuális orientációjának. mert olyan nemű gyermeket vártak). a szexológiai vizsgálatok ugyanis megállapították.Minthogy szexuális identifikációjuk összhangban áll biológiai nemükkel. mert ha pl. s ha nem válik be. Az első szakaszban egy-két évig a választott nem ruháját hordva kell az új nemi szerepet gyakorolni. akkor homoszexuálisnak tűnik. akik egyértelmű biológiai nemük ellenére a másik nemhez tartozónak érzik magukat. Tévedés lenne ezt „vagy . hiszen új személyi okmányokra van szükségük. amit a társadalombiztosítás még a gazdag nyugati országokban sem mindenütt tud vállalni. A másik nem ruháiba öltözés nem új jelenség.

C. mint a tényleges homoszexuális viselkedés. Kinsey (1948). s ez megnehezíti annak eldöntését. tehát büntették. különböző arányban. a kivételeket ez alól bűnnek vagy betegségnek tartották. ábra) Minthogy közel kétezer éves zsidó-keresztény kultúránkban mindeddig csak a heteroszexuális beállítottság számított „normálisnak”. hogy sokaknál mindkét orientáció megfér egymás mellett. vagy gyógyítani próbálták. hogy mi legyen a beállítottság kritériuma. s így megjelenése az embernél sem meglepő. hogy a homoszexuális viselkedés az állatvilágban is előfordul. hogy a „homoszexuálisok” helyett inkább csak homoszexuális jellegű 104 . amerikai szexuálterapeuta a Kinsey-féle skálát részletezve néhány újabb dimenzióval egészítette ki. a köztük levő fokozatok (1-5-ig) pedig a különböző mértékben biszexuális viselkedéseket jelzik. Az eredetileg zoológus Kinsey azonban már tudta.Ezt az elmúlt évszázadban számos kutató állapította meg. A homoszexuális fantáziák ugyan gyakoribbak. aki a lehetséges szexuális beállítottságok skáláját összeállítva egyik végére (0) a kizárólag heteroszexuális. köztük a legismertebb A. a másik végére (6) pedig a kizárólag homoszexuális viselkedést tette. s maga a beállítottság is változhat az egyén élete során. (Lásd 3. ábra) Fritz Klein. Kinsey ezért arra a következtetésre jutott. (Lásd 2. A megítélést az is nehezíti.

a szexuálisan ingerelhető testfelületek. Ez különösen fontos a homoszexuális orientáció megítélése szempontjából.viselkedésről beszélhetünk. ami legtöbbször nem zárja ki a heteroszexuális viselkedést sem. aztán orálisan.) tényezőket feltételezni. sőt. a legutóbbi évszázadokban azonban negatív előítéletek terjedtek el róla: bűnnek és betegségnek tartották sajnos. században történt). formális felosztás szerint. egy másneműre. Régebben a nemi érintkezést sokan a közösülésre szűkítették le. inkább csak a 20. párnához stb. s ezek . simogatás stb. de ritkán determinálnak. tehát a végbélnyílás ingerlése útján. orgazmust is előidézhetnek. Kinsey vizsgálatai szerint a férfiak 8%-ánál és a nők 4%ánál. században kezdett elterjedni az orális ingerlés két fő formája: a felláció (a férfi nemiszerv szájjal ingerlése) és a kunnilingváció (a női nemiszerv szájjal ingerlése). Indokolatlan tehát a homoszexuális (vagy biszexuális) viselkedés okaként különleges szomatikus (hormonális. vagyis az erogén zónák szájjal ingerlése révén. vaginálisan. Az alvás során bármikor előfordulhatnak szexuális álmok mindkét nemnél. amelyet W. masszírozásával. A heteroszexuális irányultságú egyének jellemzője. a nemiszervek találkozása. a múltban valószínűleg gyakoribb volt.) A szexuális öningerlés (autoerotika) nemcsak éber. arra. akivel a nemi érintkezés valamilyen formája számukra szexuális izgalmat és élvezetet jelent. egyes ógörög mondák és műalkotások tükrözik. a szexuális izgalom (merevedés. sokan még ma is bűntudattal gyakorolják. vagyis közösülés (koitusz) révén.) előz meg. Hivatkoznak pl. hanem alvó állapotban is előfordulhat. amelyet rendszerint hosszabb-rövidebb előjáték (csókolózás. (A férfiaknál éjszakánként többször előforduló „fiziológiás erekciók” viszont többnyire nem kapcsolódnak szexuális álmokhoz.) A napközben. hogy monozigota ikerpárok több mint 50%-a hasonlóságot mutat a homoszexuális beállítottságot illetően. genetikai stb.) Az ókorban és középkorban természetesnek tartották. s így fogyatékosságnak vagy éppen betegségnek tartani és gyógyítására törekedni (ahogyan az a 20. A gének természetesen sok mindent lehetővé tesznek. s nem járnak orgazmussal. A heteroszexuális viselkedés leggyakoribb formája a vaginális közösülés. bár ezek aránya eltérő lehet. ilyenkor természetesen nem tudatos és rendszerint szexuális tartalmú álmokhoz kapcsolódik.szexuális reagálást. hogy elsődlegesen vagy kizárólagosan a más neműekhez vonzódnak. amely a szexuális beállítottságot történelmi és szociokulturális konstrukcióként fogja fel.intenzitásuktól függően . A nők számára rendkívül fontos a klitorisz 105 . A nemi érintkezés sokféleképpen történhet: már a partner látványa vagy elképzelése is izgalmat válthat ki. latin eredetű nevének megfelelően (maszturbáció. A szexuális orientációt veleszületettnek tartó „esszencialista” irányzat napjainkra már háttérbe szorult a „konstrukcionista” értelmezés mellett. éber állapotban történő szexuális öningerlést. ahogyan azt pl. vagy egy állatra. A szexológiai vizsgálatok szerint az embernél ez a leggyakoribb formája a szexuális aktivitásnak. (Egyébként jónéhány emlősállatnál és minden primátánál is előfordul. (Az utóbbi napjainkban és kultúránkban már ritkán fordul elő. de korábban onániának is nevezték) általában kézzel gyakorolják. az emberi szexuális viselkedés négyféle „objektumra” irányulhat: önmagára az egyénre. hogy bizonyos újabb genetikai tanulmányok még mindig a biológiai determináció mellett érvelnek. míg a nem vér szerinti testvéreknél ez alig 10%-os stb. von Humboldt (1827) óta ismerünk. A szexuális viselkedés lehetséges „tárgyai” Egy némileg leegyszerűsítő.) is. közülük választják ki azt. vagy análisan. de gyakori a nemi szerv hozzádörzsölése valamely tárgyhoz (lepedőhöz. hüvely-nedvesedés) fokozása érdekében. egy azonos neműre. Ugyanakkor tény. erogén zónák simogatásával. a testi érintkezés pedig történhet manuálisan.

Freud biszexualitás-fogalmának változatairól azt írja. mint a férfiak közöttiek. A nők közötti szexuális kapcsolatok rendszerint tartósabbak és inkább járnak emocionális kötődéssel. akkor ez is az. Eszerint fajfejlődésünk kezdetén az emberek biszexuálisak voltak. A közösülés viszonylag ritka változata az anális közösülés. 106 . akik a szexuális beállítottságot biológiai eredetűnek és veleszületettnek tartják. Ezt abból kiindulva tételezte fel. Freud biszexualitás koncepciójának bírálata A biszexualitásokról szóló könyv (E. 3. amit az orgazmus izom-összehúzódásai kipréselnek a húgycsőből. C. ha a férfi ki tudja várni a nő (gyakran többszörös) orgazmusát. amelyeknek alakulását különböző kulturális hatások.sokféleségéből és változékonyságából kiindulva úgy vélik: az ontogenezis során kialakuló konstruktumokról van szó. 4. Ez is puszta fantáziálás. Hermafroditizmusként. interperszonális és interpszichikus szkriptek befolyásolják. Gindorf: Bisexualitäten. hogy az ember eredetileg hermafrodita volt. Borneman S. a közösülésen kívül megvalósítható szeretkezési módot jelent. jórészt a különböző fertőzéseket is. Ez sok férfinek nehéz. s a magzat fejlődésének első két hónapjában a fiú. amit heteroszexuális párok részben a változatosság. mert így sokkal könnyebben eljutnak a kielégülésig. Ezt a tetszetős hipotézist azonban semmivel sem tudja alátámasztani (az ógörög mítoszon kívül).és lánymagzat nemi szervei hasonlítanak. mint pusztán a közösüléstől. vagyis az ellenkező nemi berendezés csökevényes jelenlétét Freud mindenkinél normálisnak tartotta. hogy ez a fogalom Freudnál a következő összefüggésekben merül fel: 1. pl. A könyv egy másik tanulmányában E. Erről Freud többféle értelemben is beszél. előnye. Magömlés (ejakuláció) egyébként a nőknél is előfordulhat.J. Platonra utalva lehetségesnek tartotta. Velük szemben a konstruktivistáknak adnak igazat.a heteroszexualitás és a homoszexualitás. amely minden.(csikló) direkt vagy indirekt ingerlése (kézzel vagy szájjal). Az ősi mítoszokat azonban aligha lehet tudományos érvként komolyan venni. hogy az ontogenezis a fajfejlődést utánozza. Haeberle . mert a hüvely ún. ezért az ókor istenei is gyakran kétneműek. ha az eredeti hipotézis megalapozatlan. R. Az egyszerre történő kielégülés ritkán sikerül. különösen. G-pontjának ingerlése folytán a húgycső melletti „parauretrális mirigyek” váladékot termelnek. Szomatikus biszexualitásként: Bizonyos fokú „anatómiai hermafroditizmust”. Evolúciós biszexualitásként. Embrionális biszexualitásként. vagyis a szexuális beállítottságot .köztük a biszexualitást . ráadásul némi gyakorlattal orgazmust is eredményez. Mindkettő a petting fogalmába tartozik. S. hogy elkerülhetővé teszi a nem kívánt terhességet.R. ha az önkielégítések során megszokták a (magömléssel kísért) gyors kielégülést. de nem is fontos. Gagnon. férfi pároknál emellett az anális közösülés is gyakori. Greenblat és M. Ám. 2. A homoszexuális nemi érintkezés formái a vaginális közösülés kivételével nem különböznek a heteroszexuális érintkezéstől. s ebből polarizálódott később . Kimmel vitatkozik az esszencialistákkal. J.S. Leggyakrabban a kézzel vagy szájjal ingerlés fordul elő. részben a fogamzásgátlás kedvéért gyakorolnak. Az erogén zónák kézzel ingerlése az orális ingerlés mellett az egyik leggyakoribb nemi érintkezési forma.különböző korlátozások folytán . jobb. 1994) egyik tanulmányában három amerikai szociálpszichológus.

Borneman mindezeket a gondolatokat bővebben is kommentálja. A. akik szerint egyáltalán nem ritka.) 7. hogy nemi szervében is együtt van a férfias (klitorisz) és nőies (vagina) elem. kutatási eredmények Egy holland szexuálterapeuta. hogy anatómiai sajátosságokból próbálja levezetni a pszichoszexuális orientációt. vagy homoszexualitás és biszexualitás kategóriáiba. Az énkép férfias vagy nőies jellegéből illetve ennek ingadozásából viszont valóban következhet a szexuális orientáció ingadozása. Minthogy a „férfias és nőies” vonások meghatározása relatív és történetileg változó. (Ennek viszont semmi köze a biszexualitáshoz. Egy másik kutató véleménye. Az utóbbinak lényege az elkötelezettség érzése bizonyos viselkedésminták követésére. A pszichoanalitikus. aligha lehet közük a szexuális beállítottsághoz. mert lehetővé teszi az egyének besorolását a hetero-. hogy olyan partnert keresünk. A szexuális orientációt lehet kognitív folyamatként. hogy egyre nehezebben tudják magukat bármelyik kategóriába besorolni. Biszexuális tárgyválasztásként. Gindorf. Ez a tudományos hagyomány Erikson (1968) könyvének megjelenése óta nagyon népszerű. . Kicsit nevetséges. biszexualitás és a transszexualitás között. azokat értelmezzük és feldolgozzuk. hogy nem önmagukban a korai élmények a döntőek. Freud ezt a hajlamot abból eredeztette.X. Ugyancsak a kisgyermek Ödipusz-komplexusából eredeztette Freud. hogy a kisgyermek tárgyválasztása éppúgy irányulhat az anyára. A von Naerssen által vizsgált fiatal férfiaknak is épp ez okozott gondot. egy identitás elfogadása és fixálása. van Naerssen (in: Haeberle. A folyamat szakaszokra tagolható: szenzibilizálódás. 1994) szerint a szexuális viselkedést három különböző perspektívából lehet elemezni. hogy mindkét nem lelki alkatában vannak férfias és nőies vonások (persze eltérő arányban). ami zavarólag hatott rájuk és megnehezítette az orgazmus elérését.) 9.J. A fentiekből adódóan úgy vélte.R. Pszichikus biszexualitásként.5. a homoszexuálisoknál pedig heteroszexuális fantáziák is felmerülnek. A választott tárgy biszexualitásaként. (Nem nagyon tett különbséget a homoszexualitás. 107 . 6. 8. identitás-zavar. sokak énképe a férfias és nőies identitás között ingadozik. Valójában azonban nincs éles különbség az említett orientációs kategóriák között. amely valamilyen szexuális kapcsolat létesítésében nyilvánul meg. E. a szexuális identitás és orientáció elemzése csupán az egyéni pszichoszexuális fejlődés magyarázatának egyik lehetséges útja. A szerző ezzel kapcsolatban utal W. Más elméletek. A nő biszexualitásaként. hanem ahogyan azokra emlékszünk. hogy heteroszexuális férfiaknak homoszexuális fantáziáik vannak. a behaviorisztikus és az orvostudományi magyarázat egyaránt reális lehet. Biszexuális énképként. ugyanis maszturbációs fantáziáikban gyakran keveredtek a hetero. Freud szerint részben ennek tulajdonítható. A különböző szakembereknek azonban egyezségre kell jutniuk a szexuális jelenségek értelmezésében. Johnsonra (1979). Ugyanígy normálisnak tartotta. A kisgyermek „tárgyválasztása” azonban korántsem határozza meg a későbbi választásait. mint az apára.és homoszexuális jelenetek. vagy az egyén emocionális és szociális készségeként elemezni. s a felnőtté váló fiatalokat ma olyan sokféle szkript és inger éri. Von Naerssen vizsgálatai alapján úgy látja. akiben egyaránt vannak nőies (az anyára hasonlító) és férfias (apára hasonlító) tulajdonságok. Masters és V.

különösen pedig a szexuális viselkedés biológiai-orvosi leleteinek mellőzése. A biológiai tényezők csak az anyagi alapokat jelentik ehhez.Ein Versuch (In: K. amely éppen ebből az állati szintből emelkedett ki! A tudomány számára mindenképpen nagy kihívás az emberré válás e kritikus fázisainak felderítése. amelyben jól érzik magukat (függetlenül a partner nemétől). Tizenéves korukban ugyanis váltakozva volt kapcsolatuk azonos. 314 p. Legfőbb ideje tehát az emberi viselkedés komplexebb megértésének. tagadása lehetetlenné teszi az ember komplex megértését. többek közt éppen a nemiséggel kapcsolatos elméletekben. amikor feltételezik.): Interdisziplinäre Aspekte der Geschlechterverhältnisse. A többi majd kialakul. Hiszen bebizonyosodott. Orientációs bizonytalanságuk szorongásokat váltott ki. Erre jó példának tűnik a szexuális orientáció esszencialista és konstruktivista értelmezése közötti ellentét. amelyet eddig nem sikerült áthidalni.A. A tanulásnak.G. ezért kerestek szaksegítséget.: Geschlechtlichkeit und Sexualität unter dem Aspekt der Biopsychosozialität des Menschen . Ezzel ellentétben a sztálinizmus szélsőségesen hangoztatta.Wessel (Hg.. a „természet vagy kultúra” ellentéte körül.F.A von Naerssen által vizsgált fiatalemberek emiatt nem tudták eldönteni. egyrészt a biológiaiorvosi (természettudományi). vagy homoszexuális beállítottságúak.. hanem az ontogenezis tekintetében is. Bosinski H. A tudományon belül is tartják magukat a megalapozatlan előfeltevések. hogy hetero-. a berlini Humboldt Egyetem tanára ebben a tanulmányában a nemiséget az ember „biopszichoszociális” megnyilvánulásának tartja. hogy az ember a maga társadalmi viszonyainak terméke. Kleine V. Nem tudták elkötelezni magukat egyik szexuális beállítottság mellett sem. de nem befolyásolják tevékenységének tartalmát. b) Az ember szociális környezetének.1992. A vita nem csupán a „kemény” vagy „lágy” adatok körül folyik. Holott az emberi viselkedés. hogy az emberi viselkedés eredetéről és motívumairól szóló viták többé-kevésbé az alábbi két álláspontot tükrözik: a) Az ember viselkedését (filo)genetikus öröksége és biológiai alkata határozza meg. 108 . hanem valójában a „test vagy lélek”. Abból indul ki. Von Naerssen valamelyik szexuális orientáció preferálása. hogy a viselkedés fejlődése a szociokulturális tényezők alapvető hatásának figyelembe vétele nélkül is megérthető. hogy már az emberszabású majmok fejlődését is meghatározó hatása van a bioszociális tényezőknek. Az így megőrzött. vagy a kisgyermekkori traumák elemzése helyett javasolta az orientációs bizonytalanság és a fantáziák sokféleségének elfogadását és olyan szexuális kapcsolatok létesítését. Mennyivel inkább érvényes ez az emberi fajra. kultúrának és nevelésnek csupán módosító szerepe van. s még a maszturbáció sem hozott megnyugvást. A nácizmus bűnei miatt sokak szemében gyanússá vált az emberi viselkedés biológiai (vagyis faji) eredetének állítása. másrészt a szociológiai-pszichológiai (társadalomtudományi) megközelítések áthidalásának. amelyek az ember számára már rég feleslegessé váltak.. kultúrájának és nevelésének terméke. dualisztikus emberkép a biológiai adottságokat „állati maradványoknak” tartja.) A német szerző.és másnemű partnerekkel. Ugyanakkor viszont a biológiai elméletek is tévednek. nemcsak a filogenezis. Dokumentáció (Szakkönyvek és szakvélemények) 1.

ez sem nevezhető „nemtől függőnek”.) A világhírű orosz szexológus ebben a könyvében a személyiség én-tudatának fejlődésével kapcsolatban a nemiség-tudat fejlődésére is kitér. ami arra utal. akkor nemre jellemző különbségek derülnek ki. hogy az ontogenetikus fejlődésben is megvannak a különböző irányú szexuális orientáció biológiai előfeltételei. A „normalitás” megfelelője tehát nem az átlagnak megfelelés. az ember. Ezzel szemben a „nemre jellemző. mint „biopszichoszociális lény”. Kossuth K. különösen a nem-emberi primátáknál. hogy mindkét nembeliek képesek a hagyományosan „normálisnak” tekintett heteroszexuális orientációtól eltérni (bár ez a nemre átlag jellemző viselkedésük). amelyektől az egyén eltérhet. E felfogás fejlődés-ellenességének egyszerű példája a balkezesség értékelése: mivel eltér az átlagtól. I. aki az átlagnak megfelelően viselkedik. univerzális elterjedtségük. vagyis nem találhatók meg minden egyednél az adott nemben. a menstruációt. hanem csak az egyneműek csoportjainál. Ha összehasonlítjuk más nemű csoportokkal. Mindenekelőtt két. hogy egyes állatkísérleti adatok szerint a prenatális szakaszban előforduló androgének mennyisége befolyásolhatja a későbbi szexuális orientációt. Ha ezt az elvet a szexuális orientációra alkalmazzuk. amelyek közvetlenül kapcsolódnak a biológiai reprodukcióhoz. hogy a statisztikai jellegű értelmezés alapján csak az számít „normálisnak”.Előbb azonban nem árt tisztázni néhány terminológiai kérdést Bosinski szerint. A nemekre nézve jellemző megoszlású tulajdonságok. milyen evolúciós értelme vagy értéke lehet a különféle szexuális beállítottságoknak. 352 o. hasonló a helyzet a férfiak és nők szexuális orientációja terén. A biszexuális (és homoszexuális) orientáció esetében meggondolandó a kultúrákat átfogó. hogy evolúciósan is funkcionális. azonos értelműnek vélt fogalmat kell differenciálnunk. Holott nemtől függőnek csak azokat a funkciókat vagy struktúrákat nevezhetjük. tehát pl. tipikus” különbségek statisztikai jellegűek. Ezek azonban csak lehetőségek. A heteroszexuális orientációnál ez egyértelmű. Az alábbiakban néhány jellemző részt ismertetünk a könyvből: 109 . egyes kultúrák abnormálisnak tekintik és erőszakkal át akarják nevelni. vagy átlagosan agresszívebb viselkedése. az előfordulásuk más emlősállatoknál. így a szexuális orientáció filogenezisét illetően érdemes megnézni. hiszen ez teszi lehetővé a faj szaporodását (bár az emberi faj túlnépesedése folytán ma már kevésbé fontos). Így jön létre a „komplex interdependenciák rendszere”. és a nők motivációjának. S ami a legfontosabb. 2. hogy az emberi faj „biszexuális lehetőségének” milyen evolúciós értelme van? Ennek megválaszolásával ugyanis közelíthetjük egymáshoz a biológiai-evolúciós és a szociológiai-történelmi megközelítéseket. hiszen sokszorosan bebizonyosodott. Tény. Sz.. Bosinski mindebből azt a következtetést vonja le. Gyakran akkor is „nemtől függő” (geschlechtsspezifisch) viselkedésről beszélnek. a gyermeknemzést. a szülést és a szoptatást. hanem a funkcionálás. amikor valójában csak „nemre jellemző” (geschlechtstypisch) viselkedésről van szó. Ezek a nemtől függő különbségek genetikailag megalapozottak és bipolárisak. amelyek közül valamelyik erősebb vagy kizárólagos realizálódását már a környezeti faktorok segítik elő. 1989. Ezek tehát az átlagot illető különbségek. Kon: A nemi identitásról (In: Énünk nyomában. mint a jobbkezesség. holott ugyanúgy működhet. Biológiai megalapozottságát mutatja. A nemekre jellemző különbségek közé tartozik például a férfiak átlagosan jobb térbeli tájékozódása. viselkedésének átlagosan erősebb szociális irányultsága stb. akkor felmerülhet a kérdés.

én-képét vagy énkoncepcióját reflexív. mindenekelőtt szülei magatartását utánozza. Már az óvodásoknak is gyakran problémát okoz a férfiasságuk illetve nőiességük mértékének megítélése és nemi szerep-preferenciáik közötti viszony. egy meghatározott társadalom vagy csoport tagjává teszik. A nemi tipizációs elmélet. s az éntudat legszilárdabb. Az önkategorizálási elmélet. a személyes identitás (vagy én-identitás) az önmaga énjének tudatában levő személyiség élettevékenységének. 2. egzisztenciális Énnek vagy ego-nak nevezik. jutalmazzák a fiúkat a „fiús”. Noha a nemi differenciálódásnak és tudati tükröződésének pszichológiája nagy elméleti és gyakorlati. megváltoztathatónak tartja.) „A gyermek kategorizálási képességének fejlődése különösen szemléletesen követhető nyomon nemi hovatartozásának tudatosulásán. 3. e teória szerint a gyermek öntudatlanul a vele azonos nemű felnőttek. ahogy a gyermeket környezete értékeli. Hat-hét éves korában a gyermekben végleg tudatosul a nemi hovatartozás megmásíthatatlansága. a nemi ismérv szerinti társaságképződés előmozdítja a nemi különbségek tudatosulását. ezt azonban gyakran esetleges külső jegyekkel. Az elsődleges nemi identitás. a társadalmi identitás azon tulajdonságok rendszerét jelöli. Az egyén önmagáról alkotott elképzeléseit.. gyermeki önértékelés . A kétéves gyermek tudja. Minden egyes elemnek specifikus folyamatok felelnek meg: az egzisztenciális Énnek az önszabályozás és önkontroll. amely a tanulás (szocializáció) szerepét emeli ki.A. döntő jelentőséget tulajdonít a megerősítés mechanizmusainak: a szülők és más felnőttek megdicsérik. ami egybeesik a viselkedés és a beállítódások nemi differenciálódásának viharos erősödésével: a fiúk és a lányok saját kezdeményezésükre különböző játékokat és játszótársakat választanak. középponti elemét alkotja. különböző lesz az érdeklődésük. az én-élménynek az önészlelés (ön-percepció). cselekvő. másrészt olyan magatartásbeli és karakterológiai sajátosságokon. a kérdést még kevéssé vizsgálták. az önértékelés stb. Ezek az önértékelések . Három-négy éves korára világosan megkülönbözteti a körülötte levő emberek nemét (már 7-8 hónapos csecsemőknél is megfigyelhető. elmarasztalják a „lányos” viselkedésért. hogy eltérően reagálnak férfiakra és nőkre). azonosságának gondolatát Kon szerint legjobban az identitás terminus fejezi ki.abból származnak. fenomenális vagy kategoriális Énnek.Az Én állandóságának. old. Ez a spontán nemi elkülönülés. a pszichofiziológiai identitás a szervezet fiziológiai és pszichikus folyamatainak és struktúrájának egységét és folytonosságát jelöli. A nemi identitás terjedelme és tartalma a növekedéssel változik.mint az összes többi. egzisztenciális fontosságú attitűdjeinek egységét és folytonosságát jelöli. motívumainak. többdimenziósak és gyakran nem egyértelműek.. E folyamatok magyarázatára három alternatív elmélet tart igényt: Az identifikációs elmélet az érzelmek és az utánzás szerepét hangsúlyozza..” (32-33. helyükbe akar lépni. céljának. de tudását még nem tudja megindokolni. amely L. hogy milyen nemű. önmagának a férfi vagy női nemhez sorolása rendszerint már másfél éves korra kialakul. például a ruhával kapcsolja össze és elvileg megmásíthatónak. Kohlberg amerikai pszichológus kognitív fejlődési 110 . Az alanyitevékeny mozzanatot.. hogy mennyire felelnek meg a férfiasság (maszkulin jelleg) és a nőiesség (feminin jelleg) normatív sztereotípiáinak. a lányok pedig dicséretet kapnak a „nőies” és szidást a „férfias” viselkedésért. az egyéni lét szabályozó-szervező elvét aktív. pedagógiai és gyógyászati jelentőségű. melyek értékelhetőek aszerint. A gyermek saját nemi hovatartozásának tudatosulása egyrészt szomatikus ismérveken alapszik. amelyek az egyedet társadalmi egyénné. a kategoriális énnek az önismeret. Az Én fogalmi formákat nem öltő átélésének jelölésére olykor az én-élmény terminust is használják. viselkedési stílusuk stb. amelynek az emberről szóló tudományokban három fő modalitása van: „1. Az Én belső szerkezetének vizsgálata a fogalmak további differenciálódásával jár.

ha egy fiú védekezésből azonosul az apjával.” (184-186. hogy apjuk kerüli a nőket. a tanítástól és ösztönzéstől függetlenül alakul ki. A nemi tipizációs elmélet szerint a gyermek viselkedési motivációjának logikája ilyen: „Dicséretet szeretnék kapni. Meglehet. semmint alanya a szocializációnak.R.J. A konkrét egyén (az apa mint személyiség) viselkedésének utánzását gyakran összekeverik társadalmi szerepének elsajátításával (az apa.elméletére támaszkodik. többszöri interjúkkal. hanem egy másik férfit tekint példaképének. Ez az elmélet azonban nem veszi figyelembe azt a tényt. mert a fiúk azt látják. Azonkívül a nemi öntudat kialakulásának különböző oldalaira irányítják a figyelmet: a kognitív fejlődési elmélet a kategorizálás folyamataira. az egynemű fiúkompániák például nyilván nem azért jönnek létre. mert fél tőle (:a freudi Ödipusz-komplexus). Fischer V. old. Ámde. majd magatartását ahhoz igazítja. akkor dicsérnek.” Bár mindhárom elméletben van némi igazság.Philip Blumstein: Der Erwerb sexueller Identität: Bisexualität (In: E. hogy a gyerekek magatartásának nemi szerep szerinti differenciálódása jóval korábban kezdődik. hanem egymást kiegészítő teóriáknak kellene tekintenünk. amelyek alapján az emberek testalkatukat. Azonkívül a gyermekek viselkedése korántsem mindig a felnőttek viselkedésének utánzásán alapul. annak nem sok köze van a szereteten alapuló utánzáshoz. Az önkategorizálási elmélet bizonyos tekintetben szintetizálja a két előbbi közelítésmódot: feltételezi. amelyek mindegyike állandó szomatikus és viselkedésbeli 111 . A nemi tipizációs elmélet mechanikus: a gyermek inkább tárgya. A maszkulin és a feminin jelleg sztereotípiái. 20-60 éveseket) vizsgáltak félig strukturált. Az is gyakori. Erről az álláspontról kiindulva nemigen magyarázható meg. magatartásukat és jellemüket észlelik és értékelik. 359 p. hogy a gyermeknek a neméhez illő viselkedésről alkotott elképzelései egyaránt függnek a mintájául szolgáló férfiak és nők viselkedésére vonatkozó.) 3. Pepper Schwartz . mint tekintélyi figura). amit az elfogadott magatartással összhangban állónak vél. hogy a fiú valójában nem az apját. hogy a nemi szerep dichotom jellegű. egyikük sem ad magyarázatot valamennyi ismert tényre. az identifikációs elmélet pedig az érzelmi kapcsolatokra és viszonyokra.): Bisexualitäten.. ami fiúhoz illik. szexuális identitásuk és orientációjuk alakulása szempontjából. ami egy fiúhoz illik. mintsem stabil identitásuk kialakulna. valamint az ilyen jellegű cselekedetei által a környezetéből kiváltott helyesléstől vagy rosszallástól. vagyis két lehetséges formája a férfi és a női szerep. amelyek ugyanazt a folyamatot írják le különböző szempontokból: a nemi tipizációs elmélet a nevelők. hogy a nemi sztereotípiákhoz képest miért van annyi. azaz a férfias és a nőies tulajdonságok ideális készletei. 1994. az önkategorizálási elmélet a gyermek szemszögéből. Gindorf (Hg. a nevelés jellegétől független egyéni változat és eltérés.” Az önkategorizálási elmélet szerint: „Fiú vagyok. Abból indultak ki. az a jutalmam. nagyon szilárdak és szorosan összefüggnek a kultúra illetve szubkultúra normáival. Az identifikációs elmélet legfőbb gyengéje alapfogalmának határozatlansága: az identifikáció jelentheti önmagunknak másokkal való összehasonlítását. fiúnak vagy lánynak vallja magát. ha azt teszem. az éntudat vezető szerepét hangsúlyozza: a gyermek először elsajátítja a nemi identitást. Azonkívül számos sztereotip fiús és lányos reakció spontánul.) Az amerikai szerzők 1973-1974-ben 156 véletlenszerűen kiválasztott egyént (76 férfit és 80 nőt. ezért azt akarom tenni.Haeberle . a nemi tipizációs elmélet a tanulásra és a begyakorlásra. ezért fiú akarok lenni. hogy ezeket az elméleteket nem alternatív. saját megfigyeléseitől. hogy még a szakemberek is többnyire kritikátlanul elfogadják. utánzást és másokkal való azonosulást is. és hogy ezt tehetem.

Valójában tehát jóval több a biszexuális beállítottságú nő és férfi. Az is kiderült. Bizonyos viselkedések és élmények pedig felkelthetik a „másság” gyanúját. hogy kipróbálja és tisztázza saját szexuális beállítottságát. vagy homoszexuálisnak tartják magukat. mert a viselkedésnek rendkívül sokféle motívuma lehet. hogy bár a legtöbb amerikaiban csak egyfajta szexuális identitás alakul ki. „A szexuális identitás a nemi lényeg szubjektív megnyilvánulása. Úgy tűnik. 1994.vagy homoszexuálist) tartanak lehetségesnek.) 4. A szexuális orientáció egy absztrakt fogalom. A vizsgálatok eredményei az alábbi.C. Ez pedig a nemi szerepekből következne. (Egyébként tény. ezek a homoszexuális és biszexuális beállítottságúak. 3. mert ők „nem igazi homoszexuálisok”. Ha ennek során gyanúja megerősödik. másrészt abból. hogy az egyén nemi energiája (libidója) milyen tárgyra (milyen nemű személyre) irányul. mint a szexuális viselkedés. ezeket pedig egymást kizárónak. aki a hármas szexet sem utasítja vissza. s vagy hetero-. 222-231. főleg (házas)párok keresnek maguknak olyan partnert. Helyzetük abban különbözik egymástól. old. amely leegyszerűsíti a valóság komplexitását. vagyis egy olyan feltételezést. E sztereotip séma komplikációi egyrészt a nemi energia ambivalens fogalmából adódnak. az általuk megkérdezettek többsége identitásának változásairól számolt be. vagy inkább egy férfi és két nő. Ők csak napjainkban kezdik kialakítani saját szubkultúrájukat és szervezeteiket. 5. alapján) A hirdetési lapok és a szex-magazinok társkereső illetve szexpartner-kereső rovataiban egymást érik a biszexuális partnert kereső hirdetések. Mivel azonban legtöbben csak kétféle beállítottságot (hetero. 112 . A szexualitás kulturális tényezőinek hatása a szexuális identitás alakulására. A szexuális orientációt pedig abból állapítják meg.tényezőkön alapul. bár ez utóbbi könnyebben eltér az elfogadott normáktól. Kinsey is megállapította. hogy a homoszexuálisok már kialakították szubkultúrájukat és szervezeteiket. Ez azt jelenti. A két „lehetséges beállítottság” elfogadott előítélete tehát legalább annyira (vagy még inkább) befolyásolja a szexuális identitás alakulását. egymással összefüggő témák köré csoportosíthatók: 1. s egyszer s mindenkorra adottnak tartják. A szerzők megállapítják. sokáig hadakoznak a biszexuális orientáció ellen. s vele együtt a szexuális identitás és az orientáció is változhat az egyének élete során. A szexuális viselkedés és a szexuális identitás közötti viszony problematikussága. 4. Ilyenkor azonos neműek is foglalkoznának egymás szexuális ingerlésével. a szexuális orientáció pedig annak nyilvános manifesztációja. 2. Egy jelentős kisebbségnek azonban előbb-utóbb problémát okoz. s benne esszencialista elképzelések tükröződnek. s tapasztalja.) A heteroszexuális identitás nyugati kultúránkban a legtöbb ember számára normálisnak tűnik. hogy a nemi szerepviselkedés. hogy ezt már A. amit az egyén felül akar vizsgálni. akkor szexuális orientációja a biszexualitás irányában változik. mint ahányan ezt elismerik magukról. amelyekbe a biszexuálisokat nem fogadják be. s nagyrészt tudattalanul alakul ki.” (217. A férfiak és nők különbségei a szexuális fejlődés és az identitás kialakulása terén. A múltbeli élmények mai értelmezésének és a jövőben elvárt élmények anticipációjának szerepe az identitás alakulásában. hogy képes a homoszexuális viselkedésre is. amelyek kétféle szexuális orientációt feltételeznek. Szilágyi Vilmos: Biszexuálisak vagyunk? (In: Intimkapcsolat kézikönyve. A felnőttek szexuális identitásának változtathatósága. hogy a szexuális viselkedés nem határozza meg döntően az egyén szexuális identitását és orientációját. old. hogy a hirdetők hármasban akarnak szeretkezni: két férfi és egy nő.

Egyik sem születik velünk. Valószínűleg inkább többen. hiszen döntően heteroszexuális kapcsolataik vannak. A szexuális beállítottság eredete Az eddigi vizsgálatok azt mutatják. kevesen tudnának hozzávetőleg jó választ adni. miszerint a heteroszexuálisok közel fele képes a homoszexuális reagálásra is. elutasítanak. hogy az egyik irányultsága erősebb. így semmilyen beszűkülést nem tekinthetünk kedvezőnek. s attól nem tudnak eltérni. és sokféle tényező befolyásolja. persze egyénileg igen eltérő arányban. hogy milyen a különböző szexuális beállítottságok megoszlása és elterjedtsége. (Ami látszólag felment a végiggondolás és tudatos döntés felelőssége alól. kiderülhet. hogyan kell viselkedniük . s csak alkalmanként jelentkezik. mint a heteroszexuális (és önmagában éppúgy nem erkölcstelen. mint ahogy pl. A riadalom azonban indokolatlan. hogy az emberek túlnyomó többsége heteroszexuálisnak vallja magát. akkor már nem egyértelműen homoszexuális. A szexuális beállítottság alapvető lehetőségei közé tartozik a heteroszexualitás és a homoszexualitás. hogy egyféle (hetero-. Ez kezdetben többnyire meglepetés számukra. hogy a csecsemő „polimorf perverz lény”. hogy sokan hajlamosak a bemerevedésre: megszoknak valamit. a különböző szexuális viselkedések lehetősége megtalálható benne. hogy „ösztönösen” járnak el. s pontosan megmondani valakiről. Azonos neműek szexuális kapcsolata valóban homoszexuális jellegű. Nincs tehát eleve adott szexuális beállítottság. s alkalomadtán előbukkanhatnak. Persze valószínű. vagyis a kialakult beállítottság rabjává válnak. de homoszexuálisnak csak az nevezhető. ami számukra betegségnek vagy züllöttségnek tűnik. Kinsey tette.) Megszűnik-e a homofóbia? Arra a kérdésre. vagyis kétféle irányultságú. hogy a 40 év körüli férfiak és nők közel felének volt már homoszexuális élménye. Minthogy az emberi fejlődés alapvető feltétele a körülmények és az élmények változatossága. meglepetést vagy riadalmat okozva. mint amaz). Így aztán nehéz meghúzni a határt. illetve homoszexuális). Kedvezőtlen viszont.Dehát ez már homoszexualitás! . Minden más lehetőséget azonnal elhárítanak. hanem csak a többféle irányú fejlődés lehetősége. mégpedig általában nem kellemes meglepetés. hiszen nem zárják ki egymást. míg a másik meghúzódik a háttérben. A kettő azonban keveredhet is. Pedig Kinsey adataiból következően.mondhatja erre bárki. hanem biszexuális. Ha másneműre is tud. vagy kétféle irányultságú. s félni kezdenek a homoszexuálissá válástól. Többnyire egy beállítottság válik dominánssá. Ezekből szinte mindenkiben van valamennyi. ugyanennyien (vagy még többen) biszexuálisnak nevezhetők. Egyszerűen arról van szó.pedig valójában a kialakult szokásokat követik. Valójában tehát örülnünk kellene az újszerű élménynek és a számunkra szokatlan reagálás képességének. de nem teljesen. De azért ezek sem tűnnek el teljesen. tehát biszexuális. ha alaposabban vizsgáljuk. Részben igaz ez. homályos szexuális késztetés milyen irányba terelődik. 113 . vagy előnyben részesített. Ettől persze ezek még nem homoszexuálisok. s ez a több lehetőséget háttérbe szorítja. de bizonyos feltételek esetén képesek a homoszexuális viselkedésre is. másrészt a homoszexuális viselkedés éppúgy nem betegség. aki kizárólag azonos neműre tud szexuálisan reagálni. vagyis bármilyen „perverzióra” hajlamos. Közben arra hivatkoznak. Ez azonban kétszeresen is tévedés: egyrészt a kialakultan heteroszexuális beállítottságú ember néhány ilyen élménytől sem válik homoszexuálissá. a másik részénél pedig másféle szexuális beállítottság alakul ki. Ám. hogy a szociális körülmények hatására az emberek egy részénél ilyen. Sokan egyenesen megijednek. hogy a kezdeti. Emlékezetes Freudnak az a megállapítása. „megérzik”.

ha gyengéden viselkedik egy másik férfivel. A biszexuális viselkedés képessége nem attól függ elsősorban. mindkét nemre képesek szexuálisan reagálni. A homoszexuálisok arányát a felnőtt népesség 5-10%-ára becsülik. Ez a megállapítás segíthet tisztázni a nálunk eluralkodott fogalomzavart. a felvilágosultság és liberalizmus terjedése kedvez a biszexuális orientáció megnyilvánulásának. . Comfort szerint az ilyen férfinek nem abban kell segíteni. aki heteroszexuális reagálásra is képes. A biszexualitás egyébként szinte sohasem jelenti azt. amely az előnyben részesítés alapján sorol be bárkit a heteroszexuálisok vagy a homoszexuálisok közé. hogy az adott körülmények között valamelyik nemet előnyben részesítjük. Pedig ahogyan Comfort mondja: teljes mértékben lehetséges mindkét irányban tapasztalatokat szerezni. hogy az említett társadalmi nyomás inkább a férfiakat érinti. Nemi szerep és szexuális beállítottság Érdekes. főleg a biszexualitás. A második a 20. hogy . század közepén következett be. Talán ez magyarázza. ha a feltételek kedvezőek. ha mindkét nemmel gyengéd testi kapcsolatokat tartanak fenn. A nők számára ugyanakkor természetesnek tűnik az egymás közötti gyengédség: simogatás. kisebb részben a homoszexualitás irányában. puszi stb. s valójában egyik szexuális beállítottság sem jobb a másiknál. Úgy tűnik. hogy „férfiatlannak” tűnik. s nem szerencsés bármelyiktől teljesen elzárkózni. hogy ne legyen csábító más férfiak számára (hiszen minden normális férfi csábító lehet). Ez azonban ritkán sikerül. „természetes” állapotnak tekinthető. hogy a „normális” (vagyis heteroszexuális) orientációtól való eltéréseket már nem „égbekiáltó bűnnek”. Sokkal nagyobb a valószínűsége a biszexuális beállítottság kialakításának. azzal. Egy amerikai szexológus. A harmadik paradigmaváltás napjainkban zajlik. Eli Coleman (In: „Bisexualitäten”.mindkettőre tudunk szexuálisan reagálni. tehát ezek nem betegségek. mindegyikhez szeretett odabújni 114 . S mind többen ismerik el. Ez a folyamat persze korántsem zökkenőmentes. A férfiak többsége azonban pánikszerűen fél attól. bár azonos neműeket részesít előnyben. s lényege annak felismerése. hogy valaki férfinek vagy nőnek született. Alex Comfort (1974) megállapítja. hogy milyen sokan eltérnek a normálisnak vélt szexuális beállítottságtól. hogy a heteroszexualitást mint „normálist” fogadják el. hanem betegségnek.hiszen ez „nőies”. ám közülük sokan nem kizárólagosan homoszexuálisok. hanem egyéni különlegességek. hanem az egyéni beállítottságtól és lehetőségektől . amikor Kinsey kutatásai nyomán kiderült. Ahogyan a neves szexológus. században történt. amikor a gyermek majdnem egyformán szerette a vele azonos és az ellenkező nemű szülőjét. vagy vele született fogyatékosságnak kezdték tekinteni. ezért mereven kerülnek minden gyengédséget egymás között. annál kevésbé. a nők normális lehetőségeinek játéktere sokkal nagyobb. mint a nőket. s távolról sem olyan veszélyes számukra. hiszen természetes. s minél jobban erőltetik. hanem abban. 1994) tanulmányában három „paradigmaváltásról” számol be ezzel kapcsolatban. Megszűnőben van a „homofóbia” is: a beteges irtózás a homoszexualitástól. A biszexualitás gyökerei a kisgyermekkorig nyúlnak vissza. többek közt a vallásos meggyőződések határozzák meg. Az első még a 19. hogy kapcsolatai legyenek nőkkel is. hogy a szexuális viselkedést és irányultságot minden kultúrában különböző szociális feltételek. hogy bár az egyik nemet előnyben részesítik. ami az eredeti. hanem csupán azt. hogy egyformán reagálunk mindkét nemre.hiszen a homoszexuálisnak tartott férfiak és nők között is sok olyan van. s a felismerés ellenére a hagyományos értékrendszer erős nyomást gyakorol az emberekre. hogy az elsődlegesen homoszexuális beállítottságú férfiak közül sokan szeretnének heteroszexuálissá válni.kölcsönös rokonszenv esetén .

Vagyis nem egyszerűen visszanyúlás egy őseredeti képességhez. Ez azonban fordítva is igaz: a biszexuális beállítottság elősegíti a csoportszex iránti érdeklődést és annak elfogadását. Comfort szerint. Ilyen esetekben a hármas szex könnyen rendszeressé válhat. Aztán vagy belejönnek. A szexuális viselkedés rendszerint egyetlen fő irányban specializálódik: heteroszexuális vagy homoszexuális irányban. 115 . intim viszony. ha a három közül kettő már jól összeszokott. hanem igazi rokonszenv következtében kialakuló biszexuális kapcsolatokban pozitív és fejlesztő hatású élmények jöhetnek létre.. A biszexuális viselkedés ezért önmagában véve semmiképpen sem tekinthető primitívebbnek. Ugyanakkor az is megállapítható. mint akár a homo-. hogy a jövőben a szexuális fejlődés terén is az irányulások kiegyensúlyozottabb. Mindegyik lehet fejletlen vagy fejlett. Ebből a szempontból a hármas szex ígér legtöbbet. Három ember között ugyanis könnyebben kialakul valódi. de ritkán fordul elő. mint ennél több között. újabb elgondolások is. Sokan épp ezért félnek a csoportszextől. hogy férfiak számára izgató látvány. hanem általában a szexuális viselkedésre érvényes. A biszexualitás itt már sajátos. hogy mindkettőben. csoportszex . S egyszer csak csodálkozva veszik észre. vagy sürgősen abbahagyják. Annyival fejlettebb. ha a csoport külön nemű párokból állna. de aztán a szex-játék zűrzavarában könnyen megfeledkeznek arról.és AIDS Ténykérdés. (Lásd Ödipusz és Elektra-komplexus!) A biszexualitás tehát nem valami különleges. A férfiakat általában jobban zavarja ez. Gyakran így is indul a csoportos együttlét. hogy ez „szex-mentes” szeretet volt. Sokan ugyan azt mondják. akár a heteroszexuális.). baráti társaság esetén. hiszen épp az ilyen játékok segítenek felülemelkedni a versengésen és küzdelmen. De sokszor a férfiak is szívesen játszanak egymással erotikus játékokat. akár egyfajta illegális „kibővített házasságba” is átmehet. hogy a gyermek sem szexmentes. aminek több előnye lehet. ha két vagy több nő egymással szeretkezik. mint a nőket. Ez a szint persze igen különböző lehet az egyén általános színvonalától és pillanatnyi állapotától függően. hanem az őseredeti. s főleg annak elemi formája. hanem annak magasabb szintre emelése. Lehet. De hát ez nemcsak a biszexualitásra. s aggódni kezdenek. hogy a csoportszex. a homoszexualitással együtt. a hármas szex egyre elfogadottabbá válik. ha nem lenne meg ez a képességük. hogy melyik testrész kihez tartozik. még nem differenciálódott szexuális reagálókészség bizonyos fokig már fejlettebb megnyilvánulása. amennyivel maga a felnőtt fejlettebb a kisgyermeknél. Ez kicsit hasonlít a szakmai specializálódás túlzásba vitele folytán előállt „szakbarbársághoz”. De ha nem épül is be a harmadik ennyire egy meglevő. „harmadik fajta” beállítottság. S ezért szeretnék.és élvezni a dédelgetésüket. mert elősegíti annak megjelenését és megszokását. új értelmet nyer. különösen. stabil kapcsolatba. Ezért van az. mint veszélye. kevésbé egyoldalú fejlesztésére fogunk törekedni? Erre utalnak például az androgyniával (kétnemű szerepviselkedéssel) kapcsolatos. de Freud óta tudjuk. sosem alakultak volna ki a férfiak társulásai (egyesületek. hogy azonos nemű partnerrel is jól érzik magukat. Feltételezhető. hogy nem válnak-e „meleggé”. s mindkettőnek rokonszenves a harmadik. nem alkohol vagy egyéb narkotikum hatására. hogy a konzervatívok mindkettőt elátkozzák. Bármelyikben fejlett lehet. aminek egyoldalúságát és veszélyeit már felismertük. beleértve a közbeeső fokozatokat. Biszexualitás. akik csak egymással foglalkoznának. Holott összeszokott. klubok stb. Márpedig a csoportszexben elkerülhetetlenül felmerül a biszexualitás (kivéve az azonos neműek csoportjait). a kapcsolat a közösen elfogadott harmadik által szexuálisan is nyitottá válik. hogy a csoportszex a biszexualitás nagy iskolája.

vagy akár egyidejűleg több partner iránt érezzünk szexuális vonzalmat. új. Kizárólagos. könnyen megfertőződhettek. mégis teret engednek a birtoklási vágyuknak.) szexuális kapcsolatba. amelyek aztán sokszor váláshoz vezetnek. A bajok oka különben sem maga a biszexualitás. hogy előbb-utóbb több partnerrel kerülünk valamilyen (egyoldalúan vagy kölcsönösen kielégítő. Ma már egyre kevesebben törekszenek a kizárólagosság látszatának megőrzésére. amikor valamelyikük (rendszerint a férfi) a maga számára igényli és jogosnak tartja a párhuzamos kapcsolatot. hiszen köztük is szép számmal akadnak megbízható. vagy párhuzamos kapcsolatokat? Utoljára hagytam egy ún. A veszélyek sehol sem zárhatók ki. hogy „nem tudnak osztozkodni”. Mint ahogy nem írható egyedül a homoszexualitás számlájára sem. de a párhuzamosságot még nem tudják elfogadni. Nehéz lenne ellenőrizni ezt az állítást. egyrészt. ami bármilyen szexuális irányultság esetén előfordul. hogy ez bizony önzés. gyakorlatilag szinte elkerülhetetlen. Ezt ugyan régen sem vették túl komolyan (főleg a férfiak). Így azok a biszexuális viselkedésűek. hogy van benne igazság. hogy az AIDS terjedését a biszexuális orientáció számlájára írjuk. Ez eleinte mindkét nemre vonatkozik. kényes kérdést. felszínes vagy intim stb. s ahhoz nem steril injekciós tűket használtak stb. Bár inkább csak a múlt időben érvényes. másrészt. járványos fertőzésére. elkerülésén és a felelősségvállaláson kell alapulnia. akik ilyen „melegekkel” kerültek kapcsolatba. mert a hagyományos gondolkozásúak nehezen emésztik meg. hogy egymást követően. Végeredményben tehát nem a szexuális orientáció határozza meg a nemi kapcsolatok értékét. hanem mindinkább a nők is jogot formálnak maguknak a szerelem elmúltával az esetleges újabb („külső”) kapcsolatokra. ezek viszik át ezt a vírust a heteroszexuális nőkre. de ez nem kell. s rajtuk keresztül más férfiakra is. a HIV-re és az AIDS-re. ha biszexuálisak maradunk. amit „ösztönösnek” (tehát befolyásolhatatlannak) tartanak. Erről köztudott. Semmi sem indokolja tehát. házastársától viszont elvárja a kizárólagosságot. Ha eredendően biszexuális adottságokkal rendelkezünk. de valószínűnek látszik. 116 . mivel ők akkoriban gyakran váltogatták partnereiket. Egy orvosi lap azt állította. akik elhatárolják magukat a felelőtlenektől. amelynek éppen a veszélyek felismerésén. hogy korlátozza szabadságunkat. hogy a kizárólagosságot már elvetik. később már lehet. hogy csak az egyikre . s csak életünk során alakul ki valamilyen mértékben a heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottság. Tipikus eset. mert ma már nincs lényeges különbség a különböző szexuális beállítottságú AIDS-esek arányában. akkor ebből adódóan természetes. tartós kapcsolatokat ápoló emberek. Nemcsak a férfiak. Az „ösztönösség” azonban hazug és elfogadhatatlan mentség a viselkedés kulturálatlanságára. mert sokan közülük narkotizáltak. Sokak számára megoldhatatlan dilemma. mert a párhuzamosságot egyik fél sem tudja sokáig elviselni. hogy eredetileg elsősorban a homoszexuálisok között terjedt. Ezt többnyire úgy fogalmazzák. de legalább a kizárólagosság látszatát igyekeztek megőrizni (vagyis lehetőleg titokban léptek félre). A hagyományos erkölcs szerint viszont egyszerre csak eggyel tarthatunk társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatot. hanem a promiszkuitás. hogy a HIV-fertőzés egyik fő forrását a biszexuális férfiak képezik. ami csak azért kényes. s fertőzésüket aztán tovább adták heteroszexuális partnereiknek. De bármelyik irányba állunk is be.A biszexualitással kapcsolatos újabb ellenérvként gyakran és előszeretettel hivatkoznak korunk félelmetes. S hiába tudják. vagy veszélyességét.kivéve.

A nő inkább mondjon le a karrierjéről. Az ötlet. Egy férfiakból és nőkből álló csoportban férfi legyen a vezető. 1979/3. A skálát egyéb tesztekkel 151 felnőttön próbálta ki. Alapjában helyes az az ősi igény. A nő ne akarja túlszárnyalni a férfiakat. mintha az „normális” kaland lenne. A tételek által vizsgált területek: 1. Egy nő számára fontosabb férjének karrierje. Brogan & N. vagy a családjára. 2. 9. 5. Ha egy állásra hasonló képzettségű férfi és nő pályázik. ha csak a házastársak egyike biszexuális. mint a férfi számára.G. A válaszokat 6-fokú skálán lehetett megjelölni. s 20 tételt hagyományosan. a nők politikai státusa. mert neki egy családot kell eltartania. Az. 117 . 2. A családban minden fontosabb döntés a férfi joga és felelőssége. így ezek pontértéke 36-tól („nagyon nem-hagyományos”) 216-ig („nagyon hagyományos”) terjedt. öltözködés. Likert-típusú skálát már Brogan és Kutner 36 tételesre rövidítette (kipróbálás után). 7.A házasságon belüli hagyományos munkamegosztás. munkahelyen és a politikában. 6. 5. 3. 6. ha más városba helyeznék. 4. Krampen ezt vette át. hogy új munkahelyet keressen.Ámde mi köze ennek a biszexualitáshoz? Hiszen ugyanez a probléma heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottság esetén is felmerül! Csak éppen egy heteroszexuális házastárs (vagy élettárs) számára általában még nehezebb elfogadni társának homoszexuális külső kapcsolatát. ha a család erre anyagilag rászorul. 4. Normatív nemiszerep-orientáció méréséről szóló tanulmányában a D. Günter Krampen: Eine Skala zur Messung der normativen GeschlechtsrollenOrientierung (Zeitschrift für Soziologie. A nő számára fontosabb. Az eredetileg 53 tételből álló. mint a sajátja. A nyitottság természetesen sohasem jelenthet korlátlan és feltételek nélküli elfogadást.: 1. Érthető. ne a nemétől függjön. 8. hogy a nők is futballozzanak. a hagyományos hatalommegosztás a családban. amelyben a megélhetésért a férfi és nő egyformán felelős. 11. hanem egyéni vágyaitól és érdeklődésétől. Kutner (1976) által kidolgozott SRO-Skála (Sex. 13. 10. Iskolás gyermekekkel rendelkező feleségek csak akkor járjanak dolgozni. fiúk és lányok szocializációja. A házasság olyan kapcsolat. 16-ot pedig nem-hagyományosan fogalmazott. hogyan kell viselkednie egy nőnek és egy férfinek. hogy a nő dolga a háztartás és a család. 5. 254-266) A szerző az Erlangen-Nürnberg-i egyetem pszichológia tanszékének munkatársa. hiszen mindennek van határa (bár éppen a határok és feltételek közös megállapítása nem könnyű feladat). A nő ne járjon munkába. hogy csinos legyen. a hagyományos nemi sztereotípiák megítélése (pl. hogy valaki mennyi időt és energiát szán a karrierjére. a férfinek kellene azt megkapni. 12. hogy a biszexuális viselkedés különösen akkor okoz problémákat. s ezzel férjét arra kényszerítené. egyszerűen nevetséges. hogy ezt is el tudja fogadni. 3. ha láthatóan gyermeket vár. vagy oly mértékben nyitott. a foglalkozások nemek szerinti megoszlása. erkölcs). (GRO-Skala) A nemi szerep-orientáció az egyén normatív elképzelése arról.Role Orientation) általa kidolgozott német változatát ismerteti.

26. mint a vidékiek. 21. 25. A nők is űzhetnek bármilyen atlétikus sportot. ha a nőknek is lehet politikai tisztségük. a fiatalok kevésbé. 16. 20. tanítónő stb. 17. mint az idősebbek. mint egy férfi. A nőknek jóval több. mint fiaikat. aki inkább a hivatásában akar érvényesülni. emiatt ne érezzen lelkiismeret-furdalást. 22. mint a lányok.L. hagyományosan férfias foglalkozásokat is választhassanak. kőműves vagy pilóta. Egy feleség. fontos politikai tisztséget kell betölteniük. A nők olyan. A szülők és pedagógusok számára a fiúk szakképzése fontosabb legyen. 29. bár Krampen szerint rövidíteni lehetne. hogy tömött buszban egy férfi átadja helyét egy nőnek. ha egy nő lelkész lesz. 15. Jó. A nő munkába állása esetén is a férfi legyen a „fő kereső”. A kisgyermekeket nevelő feleségek ne járjanak dolgozni. Egy nő éppúgy használhat trágár szavakat. Nem lenne kifogásolható. 118 . A fiúk is éppúgy játszhatnak babákkal. amellyel a férfias és nőies egyének mellett az androgynokat is azonosítani lehet. a nő pedig a háztartásért legyen felelős. ha egyszer egy nő lenne az ország elnöke. ha a felesége többet keres. telefonkezelő stb. Nem jó. az FPI és az MMPI tesztekkel. 30. Eredményei összehasonlíthatóak pl. Általában jobb.14. hogy a nők kevésbé hagyományos beállítottságúak. a vallástalanok kevésbé. 18. mint a lányoké. Bem (1974) Sex-Role Inventory-jával. A szülők lányaikat éppúgy neveljék független és önálló viselkedésre. mint a férfiak. 35. A lányok lehetőleg nőies pályát válasszanak (pl. 36. Ha egy diák és egy diáklány ösztöndíjra pályázik. inkább a diák kapja meg. 31. 32. ápolónő. Az általános iskolában a lányok ne hordjanak hosszú nadrágot. A skála különösen a nevelési intézményekben hasznosítható. Nem igazán indokolt. vagy S. ha a család anyagi helyzete miatt szükséges. ha férfi a vezető egy olyan munkahelyen. A férfit ne bosszantsa. ha egy férfi otthon marad és a gyermekeket gondozza. A férfiak nyugodtan elfogadhatnak hagyományosan a nőknek szánt foglalkozásokat is (pl. 33. 24. 34. óvodapedagógus. mint gyermeket vállalni. mint a vallásosak stb.) A GRO-Skála kipróbálása azt mutatta. a nagyvárosiak kevésbé. 19. Nem kifogásolható. kivéve. Nem kifogásolható. A skálát csoportosan is jól lehet alkalmazni. 28. hogy esetleg nem sikerül férjhez menniük. A lányok szakképzésének egyetlen indoka. ahol nők is dolgoznak. mint pl. vagy elválnak. ha egy nő a házasságkötés után is megtartja a lánynevét. mint ő. mert jobbak az elhelyezkedési esélyei.) 23. míg a felesége dolgozni jár. 27.

284-294 p. Ez főleg a nőkre vonatkozik. s így egészen újszerű viselkedést eredményez. Az egyoldalú irányultság így kétoldalú lesz.H. ami többféleképpen értelmezhető: Az additív modell szerint a két nem tulajdonságai.F. hanem integrálja azokat. D. Ezt szemlélteti pl.eltekintve attól. Azt jelentené ez. Mai megjelenése viszont a nemi szerepek említett alakulásához fűződik. Elméletileg egy eszményi. Alferman szerint főleg a nők elégedetlensége fejeződik ki benne az eddigi nemi szerep-normákkal szemben. Tehát lehetővé válik a nemi szerep eddigi határainak átlépése (a „sex role transcendence”). Ugyanakkor a feminin és maszkulin értelmezése már eddig is változott. korlátozó nemi szerep-előírásoktól. mert az androgíniára nevelt nők én-képe és önbizalma sokkal pozitívabban 119 . hanem azzá teszünk”.6. hogy a pozitívan férfias és nőies tulajdonságok egy személyben összekapcsolódjanak. hogy viszonylag többen lesznek majd a feminin nők és a maszkulin férfiak.Wessel . A humanista. hiszen a férfiak éppúgy változ(hat)nak. aki megszabadult a hagyományos.) A nemi szerepek kiegyenlítődéséből következően az utóbbi évtizedekben egyre inkább az androgínia kerül a figyelem előterében. hogy az egyén egyszerre lehet férfias és nőies. mert ők nyíltabb nemi szerep-szocializációban részesültek. egy isteni szeszély választotta őket külön. s csak később. az androgín és a határozatlan (vagy bizonytalan). hanem az androgínek.G.. A lelki egészség vonatkozásában azt vizsgálták: vannak-e szocializációs előnyei az androgíniának? Hipotézisük szerint lelkileg nem a hagyományosan szocializáltak az egészségesebbek. amely szerint az emberiség „aranykorában” mindenki egyszerre volt férfi és nő. s ezáltal megnövekednek az egyén választási és cselekvési lehetőségei. Bosinski: Interdisciplinäre Aspekte. különösen az USA-ban történt sok vizsgálat ezzel kapcsolatban. Az androgín egyén mindkét nem pozitív tulajdonságait egyesíti. Cél az. így különböző. s egymást valahogy kiegészítő szerepeket kellett betölteniük . Alfermann. s a jövőben még inkább változhat. hogy ma már többé-kevésbé a biológiai nem (s így a „sex role”) is megváltoztatható. a feminin. Simone de Beauvoir-nak tulajdonított megállapítás. amely nem egyszerűen összegzi a férfias és nőies vonásokat.legalábbis egy patriarchális társadalomban. A hagyományos elképzelések szerint a férfiasság és a nőiesség ugyanannak a dimenziónak egymást kizáró ellenpólusai. hiszen rugalmasabban tudnak alkalmazkodni. de főleg a nőmozgalom egyre határozottabb törekvése az egyenjogúságra az élet minden területén. ami szocializációs előnyöket jelent az androgín egyének számára. tökéletes embert (egyfajta új „Supermensch”et állít elénk. hanem a negatívakat is). Alfermann és mások négy skála segítségével vizsgálták a tipikusan férfias és tipikusan nőies tulajdonságokat (mindkettőnél nemcsak a pozitívakat. Azóta keresi mindenki „önmaga elvesztett másik felét”. Alfermann szerint lehet ugyan figyelmen kívül hagyni a biológiai nemet. jellemző vonásai összeadódhatnak. s nemcsak férfi vagy női szemmel látják a világot.: Maskulinität/Femininität versus Androgynie (In: K. Ezáltal a nemi szerep-identitás négy típusa válik lehetővé: a maszkulin. mégis valószínű. Felmerül tehát a kérdés. miszerint „nem születünk nőnek. hogy az androgínia a nők ügye? Nyilvánvalóan nem csak.A. egyenlőségelvű társadalom viszont a nemi szerepeket nem tartja egymást kizáróaknak. vagyis az egyén igénye szerint választhatja és összekapcsolhatja bármelyik nem szociálpszichológiai szerepeit (a „gender role”-t) . hogy az androgín ember mennyiben lehet egy humanista társadalom megvalósítandó ideálja.. A kombinációs modell szerint viszont az androgínia a viselkedés olyan sajátos mintája. Ez azt jelenti. A koncepció eredetileg azzal az antik mítosszal függ össze.

Akad.: Férfi és nő. 4. 3. E.. Sas Judit: Nőies nők és férfias férfiak. 1982. 1977. Backman: Szociálpszichológia.W.: Androgyny. Melyek a szexuális orientáció főbb formái? 12. Simon: Sexual Conduct. Szexuálpszichológiai tanulmányok. Akad. 1973. H.: Szexuális viselkedés. Animula K. J. 5.W. Miért és mikor következett be az „ösztönredukció”? Mit bizonyítottak Harlow kísérletei? Milyen szerepe van a kulcsingereknek az embernél? Hogyan jelentkezik az imprinting az embernél? A szkriptek szerepe a szexuális viselkedésben? Mitől függ a szexuális identitás? Mi a „gender” és a „gender role”? Milyen a hagyományos maszkulin és feminin szerep? Mi az androgínia? 10. mint a hagyományosan nevelteké. .: Intimkapcsolat kézikönyve. Melyek a szexuális viselkedés „tárgyai”? 120 . Lloyd: Sex and Gender. 1982. 1984.alakult. az androgín törekvések ma elsősorban a nőknek jelenthetnek előnyöket. Anchor Pr. VEB Deutscher V. Aldine Fromm. Kossuth K. Ajánlott olvasmányok: Allport.W. szerző kiadása Archer.: A személyiség alakulása. . Lexikothek .. Gagnon. K. Szilágyi V. A szerző véleménye ezért az. 8. Buda B. 7.H. J. J. A vizsgálatok minden esetben ezt mutatták.: Verhaltensforschung. 6. Gondolat K. Singer.: Geschlecht und Persönlichkeit. Ellenőrző kérdések 1. 1966. 1994. 2. 1973. P. Penguin Books Maler-Sieber.F. Toward a New Theory of Sexuality. G. Mi a transzvesztizmus és a transszexualizmus? 11. Secord. H.B. 1980. K. 1994. Dannhauer. G. C. hogy bár mindkét nem számára előnyös lehet a másik nem pozitív tulajdonságainak átvétele. 9. 1972.

Fontos felismerés. Ugyanis. Egyes európai és amerikai fejlődéspszichológusok még mindig azt hiszik. legfeljebb ezek mértékét ítélik meg különbözőképpen. hogy az általuk mért viselkedési adatok más kultúrákra is érvényesek. Pszichoszexuális fejlődés az első évtizedben Ma már a szakemberek előtt közismert és elismert. Ebből kettős veszély adódik: egyrészt alábecsülik a pontosan nem mérhető pszichikus folyamatokat. A testileg fejlett gyermekek nem feltétlenül mutatnak hasonló lelki fejlettséget. Fejlődési szakaszok Minthogy a szomatikus érés és a pszichikus fejlődés nagyjából párhuzamosan halad. hogy a pszichikus folyamatok testi szervek funkciói. hiszen például a serdülés testi jeleinek önmagukban semmilyen kimutatható. hogy ezek a genetikai lehetőségek mennyiben realizálódnak! S minthogy testi érésünk szakaszai az emberi faj kialakulása óta alig változtak. ha a pszichikus fejlődés (és így többek közt a szexuális viselkedés) biológiailag meghatározott lenne. életév vége) b) első nemi érés (3-5 éves kor) 121 . hogy mi határozza meg ezt a fejlődést. Az már a körülményektől függ. Kétségtelen ugyan. ott az érés meglassul. bár ez a kettő nehezen összeegyeztethető. Azok az érzékszervek például. és egész élete során folytatódik. Ha viszont nem így alakul. aki tagadna minden társadalmi és kultúrtörténeti befolyást a pszichikus ontogenezisre. s jórészt még tisztázatlan módon eltérnek a testi érés folyamataitól. Ámde a gének csupán az egyén viselkedési lehetőségeit szabják meg. amelyeket egy korai életkorban nem ér (elég) inger. de el is maradhat tőle Természetesen alapvetően fontosak az egyén genetikai adottságai. Elméleteik „gyermekbetegsége”. napig) c) fötogenezis (a 85.4. ám rendkívül bonyolult. amelyekkel az egyén élete során találkozik. hogy számukra a fejlődés minden más formája „primitívnek” vagy „abnormálisnak” tűnt. Prenatális fejlődési szakaszok a) blasztogenezis (a fogamzástól számított első 15 nap) b) embriogenezis (a 16. Borneman az alábbi fejlődési szakaszokkal számol: 1. lefékeződik. Vagyis egyrészt biologizmus. akik egyrészt a pszichikus fejlődés endogén (vagyis genetikus) irányításában hittek. hogy nem tudnak elszakadni a szomatikustól és a mérhetőtől. Korunkban már alig akad olyan szakember. másrészt hajlamosak a pszichikus fejlődést a testi fejlődés következményének tekinteni. Posztnatális fejlődés: a) fölegyenesedés (az 1. hogy maga a testi érés is részben bizonyos külső ingerek által indukált folyamat. Ernest Borneman (1981) szerint a fejlődéspszichológia első kutatói konzervatív emberek voltak. közvetlen hatásuk sincs a pszichoszexuális fejlődésre! Ez utóbbi megelőzheti a testi fejlődést. hogy egyáltalán van-e szomatikus alapja a pszichikus fejlődés szakaszainak. e latens genetikai program megnyilvánulásának módja és mértéke már azoktól a szociális hatásoktól függ. Ahol nincs inger. akkor nyilván (legalább részben) külső hatások irányítják. másrészt annyira a saját kulturális környezetük hatása alatt álltak. Borneman bizonytalannak tartja. Viták inkább arról folynak. naptól a születésig) 2. másrészt eurocentrizmus jellemezte őket. hogy az ember szexuális (és egyben pszichoszexuális) fejlődése a születés körül kezdődik.-tól a 84. funkciókészségük egy részét elvesztik. akkor mindig és mindenhol egyformán kellene alakulnia.

Rendszerint épp ezek képezik az alapját a pszichoszexuális fejlődés zavarainak . szükségleteinek kielégítését és a kellemes ingereket (pl. dörzsölgeti azt. ez összességében plusz-mínusz 20%-os eltéréseket jelenthet az átlagtól. részben pedig a szűkebb és tágabb környezet hatásaiból erednek. életév 7. sokkal kevésbé. Érdekes különbségek derülnek ki a Borneman-féle „szexuálpedológiai” fejlődési fázisok és a Freud nevéhez fűződő pszichoanalitikus elmélet „libidófázisai” között. Ezt persze túlzás lenne szexuális élvezetnek nyilvánítani. az újszülött minden (fiziológiás) feszültséget kellemetlennek érez. életév Szexuálpedológia szerint újszülöttkor korai csecsemőkor későbbi csecsemőkor kisgyermekkor a kis pubertáskezdete a kis pubertás közepe a kis pubertás vége a gyermekkor kezdete a gyermekkor közepe a gyermekkor vége Pszichoanalízis szerint orális fázis orális fázis orális fázis anális fázis anális fázis anális fázis fallikus-ödipális fázis latencia-fázis latencia-fázis latencia-fázis A fejlődési szakaszok kérdésére később még visszatérünk a pszichoszexuális fejlődés vonatkozásában. pollutarche (9-15. De épp ezért fontos. ez már az emberi magzatnál is megfigyelhető: ultrahangos vizsgálattal: fiúmagzatoknál pénisz-merevedést láttak. életév 5.és biz122 . primer szükségletek Ami a fiziológiai jellegű szexuális reagálókészséget illeti. fészkelődéssel stb. a fogamzástól kezdve többféle módon érvényesül. életév 6. év) Borneman hangsúlyozza.-6. s ezt ki is fejezi (sírással. mint amikor a csecsemő vagy a kisgyermek félig-meddig szándékosan nyúl a nemi szervéhez és simogatja. hónap 2. életév 4.). mert az akceleráció.). A szomatikus akceleráció azonban nem jelent pszichikus akcelerációt. annál kisebb a variációk szélessége). hónap 7-12. életév 3. életév) d) a másodlagos nemi jegyek első feltűnése (7-8. ringatást. Szexuális reagálókészség. s vegye figyelembe az egyéni fejlődés különféle variációit. újszülött lányoknál pedig a hüvely időnkénti lubrikációját állapították meg. s így vitatható. hiszen minden felosztás relatív. viszont láthatólag élvezi a feszültség oldódását. s csak vizsgálatának időpontjában (1980) és helyén (Nyugat-Európa) voltak érvényesek. Ezekből adódik a fejlődés megrekedésének (fixáció) vagy egy korábbi szakaszba való visszaesésének (regresszió) lehetősége is. amely pl. év). a nemi érés kezdetének időpontját évtizedenként 3-4 hónappal előbbre tolja. év) f) a másodlagos nemi jegyek érése (14-15. simogatást stb. hanem az érintés. az alábbi táblázatból: Életkor 1. év) e) menarche (8-14.c) első alakváltozás (6. Ahogy Borneman írja. hónap 2. A szopás nemcsak az éhségét szünteti meg. bármely életkorban (bár minél fiatalabb valaki. életév 8. a kettő közötti különbség a „civilizáció haladásával” egyre nagyobb lesz A testi fejlődés tempója különbözik a pszichikus fejlődés tempójától. hogy rugalmas legyen. amelyek részben az átöröklésből. újszülött fiúknál éjszakai merevedéseket. hogy ezek az értékek is változnak.

ami a szájnak. mert szociális környezetének elvárása erősebb és meghatározóbb. hogy az újszülött valódi neme nehezen felismerhető. Ezért a régebbi korokban a nyugtalan gyermekeket gondozójuk is gyakran „maszturbálással”: nemi szervük simogatásával nyugtatta meg és altatta el (s ezt akkor senki sem tartotta „szexuális visszaélésnek”). hogy ez „szexuális élvezet” lenne. ha nem is teljesen kiépülten. a vizelet és széklet szabályozásának öröme. Freudtól függetlenül. (Ez a képessége viszont a beszédtanulással csökken. ami a száj kezdeti. s valamilyen feszültséget. a következő hónapokat pedig a szekunder narcizmus szakaszának nevezte. Az ezt kiváltó kulcsingerek hatására kezdi el automatikusan és tudattalanul. Ez utóbbiak jelentkeznek az ujjszopás esetében. Freud (1995) szerint az ujjszopáshoz gyakran társul „valamely érzékeny testrésznek.) A csecsemő viselkedését az alapvető szükségletei irányítják. s megkezdődhet nővé vagy férfivé válásának nem kevésbé fontos folyamata: a pszichológiai nem (gender) kialakítása. szükségletet csökkent vele. az orális zónának központi szerepet biztosít. s további 1525%-uknál olyan vékony. akkor is. A felnőttnek nem könnyű megtanulni a gyermek „testbeszédét”. hogy a nemi kromoszómák találkozása folytán nemi lénnyé fejlődése melyik irányban indul el. Ezért válik életfontosságúvá számára az őt tápláló anya (vagy anyapótlék) és maga a szopás. (A narcizmust egyébként az autoerotikával is azonosítják. old. Ezek folytán előfordulhat. döntő szerepéből könnyen érthető. a tisztaságra szoktatás során jut fő szerephez az anális zóna. vagy eltorzult.) A csecsemő. Csak jóval később. aki viszont veleszületetten megérti. A lányok kb.” (77. hogy az első életévekben magától szétszakad. Egyrészt azzal. vagyis a kialakuló erogén zónák ingerlése. s könnyen elalszik tőle. az első hónapot kután (bőrrel kapcsolatos) fázisnak nevezte. hónapban a csecsemő és gondozója közötti kommunikáció „testbeszéd” útján. Fontos pszicho-analitikus fogalom az objekt-viszony. A libido. ha épp nem éhes. Az első 8-10. mint a testi neme).) Borneman szerint az ujjszopás és a test különböző részeinek megtapintása a csecsemő autoerotikus játéka. elsősorban a táplálkozás és anyagcsere szükségletei. s mivel ezekben a bőrnek van központi szerepe. A szükségletkielégítés kikövetelése önzésnek. vagyis a csecsemő viszonya azokhoz a személyekhez és egyéb. A gyermek nemisége már a születés előtt megalapozódik. mint szexuális energia fogalmát Albert Moll (1905) használta először. metakommunikative történik. de hasonlít ahhoz. a külső nemi szerveknek dörzsölő érintgetése. 10%-ánál egyébként már a születéskor hiányzik az érintetlen szűzhártya. Fogalma sincs róla. s a feszültség növekedése és csúcspontja (orgazmus) helyett is csak kellemes oldódást. szexuálisan identifikálódik a neki szánt nemi szereppel (akár a valódi genetikai neme ellenére is.tonságigényét is kielégíti. ami ugyan még nem kifejezetten szexuális. hiszen a legtöbb érzéki élvezetet a szopás nyújtja a csecsemőnek. A gyermek rendszerint elfogadja nemi besorolását. Végeredményben a gyermek megszületésével biológiai neme (sex) alapjában véve tisztázódik. simogatása ugyan érzéki élvezet és megnyugtató hatású a kisgyermek számára. Freud a születés utáni első hónapot a primér narcizmus fázisának. megérzi a felnőtt metakommunikációját. Freud ösztönelméletében a libidófejlődés első szakasza az orális fázis. Az újszülöttnél már minden idegközpont megtalálható. éhségének csillapítása. önszeretetnek tűnhet. A csecsemőkori „libidófejlődés” Az erogén zónák differenciálódását a pszichoanalitikusok a libidófejlődés szakaszainak nevezik. megnyugvást érez. másrészt azonban fennáll a különböző genetikai és hormonális zavarok lehetősége is. Az ujjak szopogatása érzéki élvezetet jelent a gyermeknek.és kisgyermekkori maszturbáció. Ezen az úton jut el sok gyermek a szopogatástól a maszturbációhoz. tőle füg123 . a mellbimbóknak. s így tévesen állapíthatják meg.

J. s ez dührohamokat vált ki belőle kezdődik a dackorszak. hónap) újabb feszültségek merülnek fel a gyermek fejlődésében. De arra is kezd rájönni. s együtt jár a gyermek én-tudatának és (az analitikusok által felettes énnek nevezett) lelkiismeretének a megjelenésével. például a fogak megjelenése és a szoptatás közbeni harapások kapcsán. Ha rossz a szülő viszonya saját testéhez. hanem szülőjének vagy gondozójának viszonya a szexualitáshoz. hogy az egyén viszonyát későbbi szexuális partneréhez nem valamilyen ösztön irányítja. Kisgyermekkor: anális fázis A második életév. a szoptatás abbahagyásának üteme és időpontja is. Ha viszont a szülő ezt észreveszi és nemtetszésének ad kifejezést vagy megtiltja az ilyen játékot. de kb. vagy az orális után az anális „részösztön” megnyilvánulásának tartják. A szimbiotikus fixálódás leggyakoribb formája Borneman szerint a már önállósodni kezdő gyermek félelme a „beolvadástól”.különösen a kisfiú . Az anyamell elvesztésétől való félelem később esetleg hajlamossá tehet a félelemre a szexuális partner elvesztésétől. A szenvedélyes ujjszopás mindig a testi közelség és gyengédség igényének kielégítetlenségére utal. ami neki nincs. büntetéssel reagál. a kisgyermekkor viszonylag kiegyensúlyozott időszak. hogy igényei azonnali kielégítésének és önállóságának korlátai vannak. általában az anyja. (ha egyáltalán ott van az apa) kezdi észrevenni az apa szerepét a családban. de ugyanígy félhet az elszakadástól is (Trennunsangst) R. másrészt felkelti az érdeklődését a „tilos” dolog iránt (amit épp ezért titkolni kell a szülő előtt).egyre inkább azonosul vele és utánozni kezdi. amelyekre libidója irányul.getlen dolgokhoz. kedvezőbb 124 . Az anyától (vagy gondozó személytől) való rendkívül erős függőség csak a járás és beszéd tanulásával egyidejűleg kezd oldódni. A „késői csecsemőkorban” (7-12. Ezzel kapcsolatban Freud megfigyelései szerint felmerül a pénisz-irigység és a kasztrációs komplexus problémája: a kislány észreveszi. Sok későbbi problémát okozhat pl. s az anális zónát helyezi a figyelem középpontjába. A szexuális identifikáció fontos lépése ez. amelyekre sok szülő negatívan. A másfél-kétéves gyermek általában jól meg tudja különböztetni a nemeket. de főleg a gyermek számára. akkor nem tart lépést a testi fejlődéssel. Ha ugyanis a pszichoszexuális fejlődés valamilyen külső ok miatt elakad. s az ő szexuális identitását veszi át). később ő is tud szeretni. vagy házastársának és gyermekének testéhez. Ha a gyermek szeretetet kap. Ebben az életkorban az anya mellett megnövekszik az apa szerepe a gyermek életében. Stoller (1976) a transszexualizmust is a szimbiotikus fixálódás következményének tartja (pl. s kezdi irigyelni őket. vagy élvezetesebb a játék saját nemi szervével. bár a járástanulás és a szókincs gyarapodása mellett a szobatisztaságra szoktatás kezdete feszültségek és konfliktusok forrása lehet. hanem a másik nem nagyobb szabadsága. A pszichoanalitikusok ezt a „libidófejlődés anális szakaszának”. hogy a fiúknak olyasmijük van. s . ez nagy veszélyeket jelent mindhármuk. s egyre inkább nemcsak az olyan külsődleges jelek alapján. A gyermek ugyanis tudattalanul átveszi gondozójának szexuális attitűdjeit. mint az öltözködés és hajviselet. a fiú nem tud leválni az anyjáról. Első és legfontosabb „objektuma” természetesen az őt gondozó személy. René Spitz szerint az első életévben konfliktusok keletkezhetnek a szomatikus és a pszichoszexuális fejlődés között. hanem a nemi szervek különbözősége alapján is. Irigységüket azonban Borneman szerint nem annyira a pénisz-hiány okozza. Borneman hangsúlyozza. mint bármely más testrészével. 5 éves korig az ilyen személy elvesztése a hospitalizálódás veszélyével jár. vagyis a túlzott kötődéstől (Verschmelzungsangst). akkor ezzel egyrészt akadályozza a gyermek felfedező kedvét és szexuális gátlásokat ültet bele. A csecsemő számára semmivel sem fontosabb.

A fiúk és lányok testi fejlődésében ekkor még nincs különbség. Az affektív differenciálódást jelzi. amelyhez kapcsolódik a név és a nem. amelynek következményei miatt ezt a fejlődési szakaszt Freud és tanítványai análszadisztikus fázisnak nevezik. Az életkoruknak megfelelően ugyanis ekkor még az anális zóna játékai kötik le a figyelmüket. hogy az emberi fejlődésben is előfordul. vagy konfliktusok nélkül. s az ezzel kapcsolatos hipotézisek. Ha a fiúk látják. hanem a lelki fejlődés következménye. Ezekben a szexuális izgalomnak és élvezetnek még nincs szerepe. ha a péniszével játszó fiút a szülő ezzel fenyegeti). amelyből aztán kifejlődhet a személyiség bonyolult struktúrája. Mindez persze nem megy máról holnapra. Kétéves kor körül jelennek meg az első „papás-mamás” játékok a fiúk és lányok között: fekhelyet csinálnak. ezért próbálkoznak ezzel. Az előbbi aktív. A kisgyermek egyre inkább önmagával is konfliktusba kerül. hanem a bilibe eresztik vizeletüket és székletüket. hogy ők is „elveszthetik”. Ezt állatokon figyelték meg először (Konrad Lorenz. A túl szigorú engedelmességre nevelés gyakran vált ki tartós regressziót. a kialakuló 3-4 millió éretlen petesejt majd a serdülőkortól kezdve egyenként érik és fogyatkozik. csak (büntetésből) levágták vagy eldugták.helyzete. örülnek a kezdeti sikerek jutalmazó megerősítésének. agresszív reagálás. kiabál. A pszichoanalitikusok szótárában szerepelnek még olyan fogalmak is. de minden jel arra mutat. Ez az érzéki élvezet magára a „végtermékre” is kisugárzik: az ilyen korú gyermek többnyire szívesen játszik (vagy játszana. viszont erősíti a szexuális identitásukat. 1970). vagy az anális karakter. az anális maszturbáció. az élvezet és fájdalom összekapcsolódása folytán kialakulhat egy olyan beállítottság. másrészt elősegíti a szülő elvárásainak interiorizációját. hogy nincs mindenkinek. hogy a regresszió mellett fokozatosan működésbe lépnek a különböző. Szerencsésebb esetben a szülőhöz való erős érzelmi kötődés átsegíti a gyermeket a dackorszak veszélyein. mint az análerotika. Úgy tűnik. sír. s azon összebújnak és puszizkodnak. amelyben bizonyos hatások sokkal mélyebben bevésődnek és rögződnek. hogy a szülő örül. mint előtte vagy utána bármikor. tehát vissza kellene szereznie. A gyermek dacos ellenállását főleg a bilihasználat erőltetése váltja ki. Ezek képezik a vonatkoztatási rendszer magvát. amit kialakuló önállósága és szükségletei korlátozásának érez. Az idegrendszeri és pszichikus feltételek kibontakozásával egy sajátos érzékenységi állapot jön létre.) ellesték. a gyermek „akaratoskodik”. vagy másoktól (filmekből stb. vagyis regrediál. Az anyáról kezde125 . bonyolultabb elhárító vagy konfliktusfeldolgozó mechanizmusok. A harmadik életévet Borneman a „kis pubertás kezdetének” nevezi. vagy büntetésből elvehetik tőlük (különösen. A székletürítés időnként erőlködéssel jár és fájdalmat is jelenthet. A kasztrációs komplexus onnan eredhet. Ez a jelenség az imprinting. mert szerinte a „dackorszak” bekövetkezése a szülők és nevelők bánásmódjától függ. Az ilyen kötődés ugyanis az identifikáció révén egyrészt enyhíti a frusztrációs feszültséget. Az utóbbi a passzív belenyugvás látszatát kelti. neki is volt „fütyije”. Észreveszik. pedig a feszültség itt sem tűnik el nyomtalanul: a gyermek viselkedése átmenetileg visszaesik egy alacsonyabb szintre. ha engednék) a székletével. megijednek. amelyben a testvázlatnak is fontos szerepe van. ahogyan azt szüleiktől. s egyre inkább élvezik a szándékos visszatartás és kiengedés képességét. A dacreakcióknak két fő formájuk van: a dühös makacsság és a sértődött visszavonulás. Az egyre önállóbbá váló gyermekek dacossága és megnövekedett agresszivitása nem a testi érés. a nemi szerep „imprinting korszaka” egybeesik a beszéd kialakulásával. hogy a kislány azt hiszi. A testvázlat a saját testről alkotott képzetek összefüggő rendszere. esetleg üt is. A lányoknál befejeződik a petesejtek szaporodása. ha nem a pelenkát piszkítják össze. A második és harmadik életévben a beszéd elsajátításával párhuzamosan kialakul az „én” vonatkoztatási rendszere.

amelyek társas viszonyt feltételeznek. Ilyenkor már a legtöbb gyermek tudja. s ezzel szinte motiválják a gyermeket a magamutogatásra. hogy 1. érdeklődése és tanulási készsége fokozódik. hogy a nemiség tilos és titkolandó. hogy „minél kevésbé erőlteti a szülő. amely később iskolafóbiaként vagy szociális fóbiaként folytatódhat. A gyermekek mozgékonysága. akkor megpróbálják kitalálni születésük módját. a széklet visszatartása még nagyobb élvezetet jelenthet és 4. ennek szabályozásáért dicséretet kaphat. Ekkoriban kezdődik a heteroerotika fejlődése a gyermeknél: olyan megnyilvánulások is jelentkeznek. hogy honnan jöttek. Az anális fázis során a gyermek megtanulja.nek érzelmileg leválni és más. tetszésük sikerélményt jelent a gyermeknek. A szégyenlősséget különösen könnyen megtanulja a gyermek. s ez a 3. amelynek két fő megnyilvánulási formája a magamutogatás vágya és öröme. ennek okai felől érdeklődnek. a „szégyeld magad!”. versikék. Egyik sem vele született. A lehetséges szexuális zavarok közül az egyik a fiúk 4-5%-ánál jelentkezik: a herék ezeknél nem szállnak le időben a herezacskóba. mint a lányok. Ha például egy anya a lányának azt szuggerálja.” Visszaesések e téren főleg akkor fordulnak elő. s ezáltal később a szexuális élvezetképtelenséget. Egyre többet beszélnek. Ödipusz-. Ekkoriban kezdenek feltűnni náluk a „tilos” szavak és mondókák. hanem az „én” és a „te” névmásokat használják. arról is. 2. hogy a szülőt mivel lehet bosszantani. Ennek két fő módja: mások meztelenségének és szexuális viselkedésének megfigyelése vagy megkérdezése. s már nem harmadik személyben szólnak magukról. A szülő persze többnyire haragszik ezért. ha otthon is tilos a meztelenség. valamint a szégyenlősség. hanem tanult viselkedés. életévtől már nem szokott spontán módon megtörténni. jön a szülői felháborodás. 3. szereplési vágyként jelentkezhet. vagy annak félig-tudatos készségét. ami vagy kényszerű elfojtásokat eredményez és annak beidegződését. A magamutogatás kiváltó tényezői közt első helyen említhető. Mindezeknek messzemenő következményei lehetnek a későbbi szexuális zavarokat illetően. a visszatartás (vagy vissza nem tartás) révén negatív indulatokat válthat ki a felnőttekből. ha a szokott környezet. hogy életét a szülei közösülésének köszönheti. Ilyen például a saját meztelenséggel kapcsolatos attitűd. annál gyorsabban és könnyebben tanulja meg a gyermek. Amikor viszont „illetéktelenek” előtt is megpróbál tetszést aratni. hogyan születtek. de nem 126 . a székletürítés élvezetes. egyre több kérdést tesznek fel szüleiknek és más felnőtteknek. Hasonlóképpen alakul a mások meztelenségére és általában a nemiségre irányuló kíváncsiság. A vizelés szabályozása kapcsán ekkoriban tűnik fel. ha a szülei is szégyenlősek. Egyre jobban érdeklődnek a nemek különbségei iránt is. hogy a fiúk másként vizelnek. Egyes vizsgálatok szerint már csecsemőkorban kialakulhat a „shyness baby” szindróma. vagy a szokott gondozó megváltozik. akkor ez könnyen eredményezheti az anális és genitális erogén zóna iránti undort. a tilalom. amelyek a nemiséggel kapcsolatosak. esetleg utánozni is próbálják egymást. Borneman szerint erre is érvényes az a szabály. hogy a szülők és mások is szívesen gyönyörködnek a kisgyermek gusztusos testében és viselkedésében. Kérdéseik főleg a nemiségre és a születésre vonatkoznak. a szégyenlősség pedig gátlásosság. s ha otthon tilos a meztelenség. lámpaláz formáját ölti. ezért sokan „kérdezősködő életkornak” nevezik. nekik tetsző felnőttek iránt érdeklődni. Kérdezősködnek a saját múltjukról. vagy „kiscsalád-komplexus” A negyedik életév is csak viszonylag mondható nyugalmasabb szakasznak a pszichoszexuális fejlődés szempontjából. s ha nem kapnak elegendő választ (csak a „gólyamesét” és hasonlókat). A vizeletszabályozás erőltetése könnyen megronthatja a szülő és gyermek viszonyát. hogy a széklet és a vizelet „piszkos” vagy éppen undorító. A magamutogatás vágya ezért többnyire csak „szublimált” formában. akkor igyekeznek meglesni másokat.

törődésének kizárólagos birtoklásáról. ha a gyermek nem érti és nem kap rá magyarázatot. az apa erőszakoskodik az anyával. apját nem vetélytársként ölte meg. hogy lemondjon a nemi szerep felnőttes kiváltságairól és a másik szülő szeretetének.bár a lányokra ez csak annyiban érvényes. hanem idegenek nevelték fel. primitív kultúrákban (vagy pl. A régi. A szülők nemi életének észrevétele azonban csak akkor kedvezőtlen hatású. ez mégsem hatott rájuk negatívan. akitől meg kellene szabadulni. hanem még inkább a „mellirigység” (a felnőtt nők szép nagy mellének irigylése) jellemző. túlzásba vitt evés. hogy a köldökön keresztül. (Néha nem is téved. vagy elképzelése azért lehet traumatikus a gyermek számára. lányának viszont gyakran továbbadja saját komplexusát és szexuális élvezetképtelenségét. azt hiszik. el kell fogadnia a családon belüli társas együttélés szabályait. vagy hogyan kerül az apa nemiszerve az anya hasába. az extravertált hazudozni vagy lopkodni kezd. közeli személy nem áll rendelkezésére. dulakodnak egymással. s anyjáról nem tudta. hogyan kerültek oda. az apával azonosulóban viszont az agresszív késztetést erősítheti. ám csak találgatják. amely a lányokban csökkentértékűségi komplexust kelthet. A Freud által feltételezett „ősjelenet”. A gyermekek hamar megérzik. ha a szülők valamiért nagyon elégedetlenek velük. vagy akár frigiditáshoz vezethet. Az ilyen helyzet érthetően szexuális izgalmat is kelthet a gyermekben. 127 . az ipari civilizáció előtt a szülők és gyermekek csaknem mindig egy helyiségben aludtak. az izraeli kibbucokban) nem ismerték az Ödipusz-komplexust. Önbizalmuk megrendül. A péniszirigység valójában a férfiak (eddig) kiváltságos helyzetének irigylése. amely korunk polgári családtípusához kötődik. orgazmussal jár Részben ezért nevezte Freud ezt a fejlődési szakaszt fallikus fázisnak . ha fiút szül. hiszen az ógörög mítosz Ödipuszát nem a szülei. Sok nő ebből a helyzetből az anyaságba menekül. Az introvertált gyermek bizalmatlanná és visszahúzódóvá válik. Egyébként kiderült. A női mell egyébként főleg azért hat mindkét nemre szexuálisan ingerlően.) Az ágybavizelés már csak ritkán fordul elő. hiszen csak akkor alakul ki. hogy anyja. hogyan történik ez. hanem szociális jelenség. s az izgalom és vágy többnyire az ellenkező nemű szülőre irányul (hiszen ki másra is irányulhatna?). Bár az elnevezés nem túl szerencsés. hogy a szülei verekednek. péniszirigységét azzal kompenzálja. amit aztán a lányok elég hamar átállítanak az apára (részben éppen a péniszirigység hatására). hogy fiának már van pénisze. hogy az ő fantáziájukat is a „fallosz” (és annak hiánya) foglalkoztatja. kedvező megoldása a további pszichoszexuális fejlődés elengedhetetlen feltétele. ha a gyermeknek a szülein kívül semmilyen más. és kb. hogy a kisbabák az „anyjuk szíve alatt” növekednek. mert a csecsemőkori szoptatás kielégítő élménye imprintingszerűen beléjük ivódott. s később orgazmuszavarokhoz. S természetesen ez is szorosan összefügg az anya iránti szexuális vágyakozással.tudják. s elkerülhetetlenül tanúi voltak szüleik nemi életének. Ebből következően viszont az azonos nemű szülő a gyermek vágyainak útjában áll. Hallották. ám a nemi szervekkel folytatott játék gyakorisága növekszik. s e „szimbolikus kasztráció” miatt könnyen regrediálnak: kényszeres maszturbáció. mert könnyen félreérti az egészet: a hangokból és mozgásokból ítélve azt hiszi. vagy a táplálkozás megtagadása lehet a következmény. ágybavizelés.) Az anyával azonosuló gyermekben ez a szorongást. mint vetélytárs. A gyermeknek meg kell tanulnia. (Sokan pl. amely tehát nem biológiai. így a jelzett helyzetet inkább „kiscsalád-komplexusnak” kellene nevezni. A polgárosodás. Mindenesetre e komplexus feldolgozása. a gyermekek egyharmadánál már. Ezt a helyzetet nevezte Freud Ödipusz-komplexusnak. vagyis szülei közösülésének a gyermek általi megfigyelése. hogy sok négyéves lányra nemcsak a „péniszirigység”. szorongások vagy agresszív indulatok keletkeznek.

s így nem tartja őt vetélytársnak. Viszonyuk a szülőkkel ellentmondásos: igénylik a szeretetüket. Az iskolában a hasonló korúak nemcsak sokat beszélgetnek egymással a nemi életről. hogy a kisiskolás továbbra is élénken érdeklődik a szexualitás iránt.a „latencia-periódus” kezdete. s 128 . Ez azt jelentené. első szerelem Az ötödik életév még kritikusabb periódusnak tűnik. mint a fiúké a vulváról. A koedukált iskolai osztályokban igyekeznek felhívni magukra a másik nem figyelmét. Ennek lényege egyrészt az. Valójában az incesztustabu és a „realitáselv” érvényesítéséről van szó. A fiúknál motorikus nyugtalanság figyelhető meg. Mindkét nemű ötéves gyermekek ismerik már az apa szerepét a nemzésben. s mutatják ki „férfias bátorságukat”. s ezek már kifejezett szexuális izgalmakkal járnak. hanem egy szimpatikus kortársuktól. vagyis a közösülés lényegét. ma pedig még kevésbé. egészséges pszichoszexuális fejlődésnek. másrészt pedig az innen-onnan. Ez megnöveli az ellenkező nemű szülő iránti szexuális feszültséget. A fiúk apró csínytevésekkel bosszantják a lányokat. Minthogy pedig az így elsajátított erkölcsi szabályok társadalmunkban a szexualitást többé-kevésbé még mindig tabunak tartják. de ugyanakkor bizonyos távolságot tartanak velük szemben. ám ennek kielégítését már nem elsősorban a szüleiktől várják. a lányoknál növekszik az érzelmi labilitás és szeretetigény. felvilágosítási igényével. összehasonlítják egymás nemi szervét. mint az Ödipusz-komplexus feldolgozása és túlhaladása. a hozzá való gyermeki és vetélytársi viszony között. másrészt felismeri. hogy szexuális kötődése (szerelme) a másnemű szülőhöz irreális. ezért ambivalensen ingadoznak az anya szeretete és gyűlölete. A pedagógus elkerülhetetlenül találkozik a gyermekek szexuális kíváncsiságával. Mindkét nemre jellemző a gyengédség és a bőrkontaktus igénye. Mindez a szülők számára is komoly gondokat okoz. ezek az ötéves kor körüli élmények nagyrészt elfojtásra kerülnek. hanem azonos nemű barátok zavartalan helyet keresve megtekintik. hogy majd ők is szülők lesznek. a lányok viszont a tanulás terén rivalizálnak a fiúkkal. amely valójában jórészt a szülői és nevelői tekintély. infantilis amnézia azonban hipnózissal vagy pszichoterápiával feloldható. Ezzel valójában saját nemi identitásukat erősítik. A hetedik életév az iskoláskor és . tudattalanul elsajátított szabályok internalizálása. esetleg homoszexuális játékokat is játszanak. s inkább más „objektet” kell keresnie. mert már el tudják képzelni vele a közösülést. Pedig a szexuális vágyak megjelenése ebben az életkorban éppúgy előfeltétele a további. az első szerelmek is. s már sokkal inkább adnak a kortársaik véleményére. bár tartanak is tőlük. titkolóznak előttük. Ezt a szülő néhány felvilágosító mondattal elősegítheti. hogy a gyermek jobban identifikálódik az azonos nemű szülővel. Már Kinsey és mások vizsgálataiból tudjuk. Az ún. vagy inkább jó barátságok. a lányok képzetei a péniszről sokkal pontosabbak. Ekkor jelennek meg a fiúk közt a homoerotikus játékok. Egyes fejlődéspszichológusok ezt az életkort a jellemalakulás évének tartják. a tejfogak helyett megjelennek a végleges fogak. s tudják. Maszturbációiban a gyermek általában a már látott nemi szerveket képzeli maga elé. hogy a gyermekek pszichoszexuális fejlődése lelassul vagy éppen évekig stagnál. Valójában azonban ez már Freud működésének korában és helyén is csak részben felelt meg a tényeknek. S a felejtés kiterjed a korábbi élményekre is. s ezért alig (vagy sehogy sem) emlékszünk rájuk. s csak a serdülőkorban élénkül meg újra. hogy az ötéves lányoknak nehezebb egyeztetni az anya iránti szeretetüket az apa iránti vágyakozásukkal.Incesztustabu. de egyúttal a heteroerotikus érzelmi fellángolások. Szomatikusan ez az első alakváltozás éve: a karok és lábak megnyúlnak. A szülőkhöz való viszony ilyen átalakítása jó esetben az iskoláskor kezdetére megtörténik. Ezek többnyire még „plátói” szerelmek. Borneman megjegyzi. Elősegíti ezt a gyermek megerősödő lelkiismerete (felettes énje).a pszichoanalízis szerint . ám néha ölelkezésre és puszizkodásra is sor kerül.

amelyben segítség nélkül aligha tudnak tájékozódni. Ilyen hatások többek közt • • • • a különböző slágerek szexszel. félelmekből. egy forró kézszorítás vagy a szexuális fantáziálás is a nemi élet fogalomkörébe tartozik. ezért az ilyen csoportokat viszonyítási vagy vonatkoztatási csoportnak. vagy máshol észrevett. Az ember nemi élete főleg vágyakból. különösen a teljesítmények vonatkozásában.) tevődik össze. A 8-10 éves gyermek egyre inkább a hasonló korúak társaságában érzi jól magát. szerelemmel kapcsolatos szövegei. Borneman hangsúlyozza. s egyelőre nem tud vele mit kezdeni. emlékekből és egyéb lelki jelenségekből áll. az otthon. mint a fiúknál. s annál bonyolultabb. nem illik róla beszélni. mert felhívja a figyelmét olyasmire. Sokkal inkább árthat a túl késői felvilágosítás. úszni. különböző szexuális megnyilvánulások stb. hogy nem elegendő a szexuális nevelést a felső tagozaton. de nyilvánvalóvá teszi saját bizonytalanságát. Az iskolai szexuális nevelés feladata. s így ne legyenek kiszolgáltatva a médiának. s ma már a pornográfia is ezek közé tartozik. hogy a felvilágosítás esetleg árthat a fejletlenebb gyermeknek. hogy a szexualitás tabu-téma. Minden tettét. mert a „túl korai” felvilágosítás sohasem árthat. amikor szüksége lehet rá. Mindkét nem mozgásigénye növekszik: könnyen és szívesen tanulnak kerékpározni. A gyermekkorból a serdülőkorba vezető életszakasz jelentősége éppen az előkészületi jellegéből adódik: nagy mértékben befolyásolja a pszichikus serdülés alakulását és az egész. ha elhárítja a szexuális problémák megbeszélését. A gyermekek a pszichoszexuális fejlődés eltérő szintjein kerülnek az iskolába. Tanulmányozását megnehezíti. egynemű referenciacsoportok A nyolcadik életévvel már a prepubertás kezdődik. A lányok növekedése 8-9 éves kortól meggyorsul. Etschenberg (2004) szerint a kisiskolásokat az információk dzsungele veszi körül. Ehhez gyakran kapcsolódik az aggály. A lányokban éppúgy felkelthető a technika iránti érdeklődés. hogy a gyermekek egymás közt ne beszéljenek róla. Prepubertás.valahogy állást kell foglalnia. baráti kapcsolatot alakít ki. vagyis lelki jelenségekből (vágyakból. amit nem értenek (vagy tévesen értelmeznek). hiszen nem is nagyon érti. érzelmekből. s közülük egyesekkel szoros. a megnyúlási szakasz kicsit korábban következik be náluk. fantáziákból stb. felkészületlenségét és gátlásosságát. a filmekben. Téves az az elképzelés. a tévében és a reklámokban látott nemi szerepminták. hogy a nemi életet csak a közösülés vagy a nemi szervek megérintése jelenti. Ezzel persze nem tudja megakadályozni. minél fiatalabb a gyermek. hogy a gyermek nemi élete túlnyomórészt pszichoszexualitás. Ebből következik. a mozgásos cselekvéseknek viszonylag kis részük van benne. hiszen egy vágyakozó pillantás. K. A mesék helyett a kalandos történeteket részesítik előnyben. vagy éppen a serdülőkorban kezdeni. későbbi személyiségfejlődést. hogy rendkívül ellentmondásos. korcsolyázni stb. a pornográf képek és a trágár beszéd. sokszínű és változékony szakasza a pszichikus ontogenezisnek. de eszébe juthat. amely még ma is jellemzője a köznevelésnek. A szexuális érdeklődés erősödése folytán a legkülönbözőbb helyekről igyekeznek információkat gyűjteni. Bizonyos értelemben akkor is „nevel”. teljesítményét a saját csoportjának normáihoz viszonyítja. amire ő még éretlen. s így igényeik is különböznek. Ennek nyomán gyakran irreális képet alakítanak ki a szexuális viselkedésről. hogy segítsen nekik rendet teremteni a nemi élettel és a nemek viszonyával kapcsolatos benyomások dzsungelében. Az aggály indokolatlan. ha olyan helyzetbe kerül. Azonos nemű barátainak csoportja könnyen a szüleinél is fontosabbá válik számára. ezzel nyilvánvalóvá teszi a gyermekek számára. 129 . mint a fiúkban az emberi kapcsolatok iránt.

Esetenként viszont zavarokat. amit a másneműek lekicsinylésével vagy éppen bosszantásával igyekeznek túlkompenzálni. A hormonrendszer működésének fokozódása egyre növekvő fiziológiás nyugtalanságot kelt.) A tizenéves korba lépő fiúk és lányok rendkívül sokféle belső és külső ingerrel kerülnek kapcsolatba. Ez a tanulás lehet véletlenszerű (trial and error jellegű) is.például a lányok fokozottabb féltése. A prepubertás kezdetén a fiúk és lányok számára egyformán fontos a csoportéletben való részvétel. A hagyományos nevelés éppen a 8-10 év körüliekkel szemben vált szigorúbbá. vagy sohasem alakul ki. s ekkor már kb.C. 5. vetélytársnak érzi a másneműeket. Kinsey (1953) adatai szerint a lányok serdülése átlag 12. de csak 16%-uk jutott el az 130 . olvasmányok stb. Kinsey (1953) megállapította: „Az egyén szexuális viselkedése függ az inger jellegétől. Az utóbbi évtizedek szexhullámai. Tizenéves kori pszichoszexuális fejlődés . addig a lányoknál az orgazmuskészség szinte kizárólag csak tanulással sajátítható el. másrészt a táplálkozás révén befolyásolhatják az érési folyamatot. s tiltotta a fiúk és lányok közeledési próbálkozásait. pozitívan vagy negatívan befolyásolják fejlődésüket. a modern élet szexualizálódása következtében a mai fiatalokat sokkal több szexuális inger éri. A nemi érés azoknak a testi változásoknak az összessége. De gyakorlatlanságuk. továbbá a hasonló ingerekkel kapcsolatos. Különböző tényezők hatására . ezáltal nemi érésük is felgyorsult. A csoport. Márpedig. Míg ugyanis a fiúknál az orgazmuskészség serdülőkori megjelenése a spontán bekövetkező pollúciók (éjszakai magömlések) révén mintegy fiziológiailag biztosított. amellyel kapcsolatba kerül. Ilyenkor a fiataloknak meg kell tanulniuk alkalmazkodni a viszonylag gyorsan megváltozó biológiai és szociális létfeltételekhez. válságokat idézhet elő. az egyén fizikai és fiziológiai kapacitásától.” (101. represszív nemi nevelés . ahogyan azt A. ezek átlag 12-13 éves korban következnek be. Ám a koedukáció ellenére a fiúk és lányok külön csoportokra válnak szét. s így a női orgazmuskészség későn.a párválasztási érettség felé A 9-11 éves kor körüli prepubertás a nemi érésre. amely kedvező körülmények esetén ugrásszerűen meggyorsíthatja nemcsak a pszichoszexuális fejlődést. A nemi érés legnyilvánvalóbb jelének fiúknál az első magömlést (pollutarche). Ennek folytán a tizenéves lányok közül jóval kevesebben jutnak el az orgazmusig.zavartalan és eredményes legyen. amelyek eredményeképpen a serdülő gyermek felnőtt jellegű nemi életre és utódok nemzésére alkalmassá válik. Az előbbit akcelerációnak. old.referenciacsoportnak nevezik. hanem szociokulturális hatásokkal magyarázható. lelki fejlődésük azonban sokszor nem tud ezzel lépést tartani. hanem az egész személyiség kibontakozását is.a külső segítség sokáig késhet. amellyel az ingerre reagálni tud. megelőző tapasztalatainak jellegétől és terjedelmétől.) megy végbe. tájékozatlanságuk folytán félnek is a másik nemtől. A kettő egymással dinamikus kölcsönhatásban áll. drive) hatalmas energiaforrás. mint korábban. s ezek különbözőképpen. E téren tele vannak bizonytalansággal. de többnyire külső segítséggel (barátnő. és 16. Az érési folyamat neurohormonális irányítás alatt áll. mint az erotikus izgalomig. amelyhez tartoznak.többek közt a nemi szerepük és szexuális viselkedésük terén is . Ez nem biológiai tényezőkkel. Némileg független ezektől a szexuális reagálókészség alakulása. s mintegy „feszültség alá helyezi” a már kialakult pszichoszexuális struktúrát. év közötti) egyéni szóródással. de elég nagy (a 9. amely a nemek között sajátos eltérést mutat. 30%-uk érzett erotikus izgalmat. Ez a neurohormonális feszültség (stressz. az pedig a felnőtté válásra készíti elő az egyént. lányoknál pedig az első havivérzést (menarche) tartják. az utóbbit relatív decelerációnak nevezhetjük.4 éves korban kezdődik. A külső hatások egyrészt az idegrendszeren keresztül. hogy beilleszkedésük a felnőtt társadalomba minden téren .

131 . ám ez legalábbis a klimax koráig nem mutat csökkenő tendenciát. s ez a maszturbációra is érvényes. 8. a hivatásválasztási és pályaérettség kialakítása. hogy bár a lányok testileg kicsit korábban érnek. a nemi szerepek elsajátítása. Az önkielégítést ezért a serdülőkori pszichoszexuális fejlődés fontos tényezőjének tekinthetjük. Havighurst-re (1948) és másokra (Oerter & Dreher. és nem spontán. nemi élet iránti igényük és képességeik mégis később alakulnak ki. mindkét nembeli kortársakkal. A tizenéves kor tehát bizonyos „fejlődési feladatok” teljesítését teszi szükségessé. de mégis csökken. H. 10. 7. hogy ez biológiailag meghatározott szükségszerűség. egyéni elvárások. 3. mint a fiúk. 15 éves korban kb. orgazmuskészségük kialakítása vagy erősítése érdekében. a testi megjelenés elfogadása. A maszturbáció problémái A szexuális reagálókészség annyiban pszichoszexuális. de csak 23%-uk tapasztalt orgazmust. A nőknél ezzel szemben rendszerint csak 28-30 éves korra alakul ki a szexuális kapacitás maximuma.. a jövőre vonatkozó.és ez a különbség csak 26-28 éves korukra csökken számottevően.. Ezért jelent eleinte komoly problémát a tizenéves partnereknek szexuális igényeik összehangolása. 6. de a lányoknak is jelentős hányada gyakorolja időnként vagy rendszeresen. hanem többnyire a partnerkapcsolatokban. hiszen nekik tulajdonképpen nagyobb szükségük lenne rá. énidentitás (és szexuális identitás) kialakítása. célok kialakítása. hogy a lányok később kezdik és ritkábban gyakorolják. 9. Ez magyarázza ugyanis. 4. Ezt alátámasztja a maszturbáció serdülőkori gyakorisága is. amennyiben a fiziológiai szexuális izgalomnak pszichikus oka vagy vetülete van. a fantázia és a gondolatok síkján.J. mert érthetőbbé teszi a szexuális viselkedés bizonyos különbségeit. Másrészt különbség mutatkozik a szexuális aktivitás és kapacitás terén is. leválás a szülőkről (érzelmi függetlenedés.a fiúk túlnyomó többsége. barátságok létrehozása. saját világkép és értékrendszer kialakítása. s aztán lassan ugyan. 53%-uk érzett szexuális izgalmat. a saját test. mint a fiúk. reális énkép. hiszen a körülményektől függően a lányok is képesek már serdülőkorukban ugyanolyan (vagy még élénkebb) szexuális reagálásokra. 5. Kinsey és más kutatók adatai szerint a férfiak szexuális aktivitása és potenciája 16-20 éves korban a legerősebb. Mindebből itt elsősorban a nemek szexuális reagálókészségének tinédzserkori különbsége jelentős. Tévedés lenne azonban azt hinni. Az ember esetében mindig van ilyen. A különböző országokban és időszakokban végzett vizsgálatok egybehangzóan kimutatták. s ezzel kapcsolatosan a házasságról és családról alkotott elképzelések fejlődése. 1995) hivatkozva ezeket a feladatokat a következő 10 pontban foglalja össze: 1. intim párkapcsolat (szerelmi kapcsolat) létesítése. az emóciók. autonómia). (2004) könyvében R. ami a fentebb vázoltak alapján érthető.orgazmusig. bár nem szerencsés. Tény. Kasten. 20 éves korban mintegy 90%-uk élt át erotikus izgalmat. hogy a serdülés kezdete és a tartós szexuális kapcsolatok létrejötte közötti periódusban . 2. 50%-uk ismeri az orgazmust . mint a fiúknak.tehát gyakorlatilag az egész tizenéves korban . de csak kb.

hogy a serdülők hajlamosak „túlzásba vinni” az önkielégítéseket. szorongásai miatt könnyen bekövetkezik az előre várt kudarc. Az önkielégítést ugyanis nem nagyon lehet egészségügyi szempontból túlzásba vinni. s így adott esetben a naponta többszöri önkielégítés sem jelent egészségügyi szempontból túlzásba vitelt. Ezek az ingerkonstellációk az ismétlődő önkielégítési epizódokban mindig erősebbek és határozottabbak lesznek. A másik nem testformái.) 132 . A férfiaknál viszont lehetővé tehetik az orgazmus és az ejakuláció késleltetésének gyakorlását. a serdülő elmagányosodásának: a bűntudat és önbizalomhiány folytán ugyanis közeledni sem mert a másik nemhez. Valójában a túlzásba vitel állítólagos veszélyeinek hangoztatása teljesen indokolatlan és csak a szorongás felkeltésére alkalmas.„a szexuális tevékenység valamennyi típusa közül a maszturbáció az. hogy semmilyen életkorban és egyik nem számára sem infantilis. ami az egyén számára izgalmas és élvezetes.) A maszturbációs fantáziák tehát a szexuális kapcsolati viselkedés képzeletbeli kipróbálásai. hanem a bűntudatot előidéző nevelési tényezők. de csak akkor. vagy ha mégis megpróbálja. s ez különféle neurotikus és önértékelési zavarokat válthat ki.vagy homoszexuális. mert . Buda Béla (1972) szerint a fantáziák „erősítik a szexuális izgalom és a specifikus nemi ingerek közötti reflexes kapcsolatot.) A maszturbációnak ezt a jelentős funkciója viszont még ma is sokaknak okoz gondot. Világos azonban. A fantázia általában a valóság képeivel dolgozik.” (143. (Más szempontból viszont esetleg valóban kedvezőtlen lehet. főleg a lányok számára. mint örömet. (Az utóbbi persze kétféle lehet: hetero. veszélyes dologként. hogy a probléma alapvető oka nem az önkielégítés. a jellegzetes nemi inger bevésője. old. Így megint csak kénytelen az önkielégítésben keresni „vigasztalást”. az inkább fájdalmat okozna. éspedig bármilyen szituációban. s ez narkománia-szerű szenvedéllyé. maga Freud is úgy vélte. az iskolai teljesítmények romlásának.Már csak azért is. A fantázián át történő tanulásban pozitív visszacsatolásos folyamat zajlik le. A tilalmak és elrettentések nyomán ugyanis a serdülő minden önkielégítési aktusát bűnként. hogy a maszturbáció infantilis. old.” (132. s ugyanez a helyzet a házasság előtti pettingek legnagyobb részében. ami különösen a nők számára előnyös és fontos.) Ez annak köszönhető. nemcsak a fiataloknak. vagyis próbacselekvések. valóságos kapcsolatok kedvező alakítását. Az átlagos nő még a házassági közösülések jelentős részében sem jut el az orgazmusig. A maszturbációs tapasztalatok fejlesztik a szexuális reagálókészséget. Nehézségeket okozhat azonban az önkielégítést esetleg kísérő bűntudat. hanem. ha a serdülő erre tudatosan törekszik. felnőttkorban is csak akkor probléma. Sőt. jellegzetességei szerepelnek benne. hogy a maszturbáció technikája különlegesen alkalmas az orgazmus kiváltására: a csikló közvetlen ingerlést kap. ha tartósan kizárólagossá válik. de maszturbációinak legalább 95%-ában eléri az orgazmust. kényszeres szokássá válhat. felnőttek esetében pedig kifejezetten személyiséghibának tartotta. éretlen tevékenység. Vagyis a homoszexuális fantáziákkal gyakorolt maszturbáció a homoszexuális beállítottságot erősíti. s ha erőltetné. elegendő elképzelni. Szerencsére ma már szakmai szempontból nyilvánvaló. A fantázia tehát az onánia kapcsán tanulási tevékenység. akaratereje csődjeként élheti át. nem kell a partnerhez alkalmazkodni. Tény viszont. amelyek elősegítik a később bekövetkező. amelyben a nők leggyakrabban kielégülnek. Gyakran ez az oka a serdülőkori kríziseknek.s ezt ismét Kinsey (1953) állapította meg először . hogy a fiziológiai kapacitás mértéke egyénenként igen eltérő lehet. s erősítik a már kialakult szexuális identitást és orientációt. amelyek elérésével az egyén átmenetileg képtelenné válik a szexuális reagálásra. öningerlésének lassításával. hiszen a szexuális ingerelhetőségnek fiziológiai határai vannak. Egyesek attól félnek. ami aztán kimerültséget. a szülőknek és nevelőknek is. De éppen ezek a vele járó fantáziák teszik az önkielégítést pszichológiai szempontból jelentőssé. dekoncentráltságot és egyéb bajokat eredményez.

Természetes átnövés a felnőttes viszonyba. saját szülői jogaihoz és tekintélyéhez. Az ilyen „tekintély” azonban a gyermek érzelmi kötődésének megszűnte után nehezen tartható tovább. Kikényszerített önállósodás. hogy elszökik hazulról és kriminális útra terelődik).Lelki önállósodás. amilyet a gyermek fejlődése lehetővé tesz. függetlenedés a szülőktől A tizenéves pszichoszexuális fejlődésének. Ha a szülők nagyon elfoglaltak. inkább csak a szülein akar bosszút állni (akár úgy is. kölcsönös tiszteletben tartást és alkalmazkodást feltételez. amely akár a gyermek más kapcsolatainak is modellül szolgál. Jó.) törődnek keveset gyermekükkel. vagyis a szülő és gyermeke egyenrangúságán alapul. a bűnöző csoport ezeknek szinte családot 133 . a széthulló családi kapcsolatok esetén figyelhető meg. így nem igényli vagy nem képes vállalni az érzelmi kötődést másokhoz (barátokhoz. 4. A fontosabbak a következők: 1. Ennek folytán érzelmi elsivárosodás. Sikertelen önállósodás. 3. minden lépését előírni. felnőtté válásának lelki előfeltételei között kiemelkedő helyet foglal el a gyermekkorra jellemző szülőhöz-kötődés erős szálainak meglazítása. „Ezek a serdülők . aki nem tudja vagy nem akarja gyermekkorára jellemző érzelmi kötődését lazítani. A serdülő szülőképe drasztikusan megváltozhat. Sajátos circulus vitiosus állhat elő: a szülő érzi tehetetlenségét. Emellett persze segítséget és érzelmi támaszt nyújt neki bármikor. megreked a személyiségfejlődés alacsonyabb szintjén. amikor a serdülő kénytelen valósággal kikényszeríteni önállósulását a szülők akaratával szemben. Nyilvánvaló. illetve negatívan viszonyul hozzájuk. Az egyes típusok jellegzetességeit és kihatásait elsősorban Buda (1972) nyomán foglaljuk össze. Nem akarja a serdülő minden percét ellenőrizni. a kapcsolatkészség csökkenése. amelyekre nincs valódi igénye. hanem a családi ügyekben is véleményét kéri. vagy az intim kapcsolatokra való képtelenség következhet be. s viszonyítási pont marad. Az a serdülő. s érzelmileg már serdülőkora előtt elszakad szüleitől. feltétlen engedelmességéhez. A túl korai önállósulás többnyire a rideg családi légkör. 2. A csodálatot vagy félelmet felváltja a tiszteletlen vagy éppen gúnyos kritika. Az elmérgesedő konfliktus szinte belehajszolja a fiatalt olyan szexuális (és egyéb) kapcsolatokba. akkor a magára hagyott gyermek kénytelen korán önállósulni. Az ilyen kapcsolat jellemzője. amikor erre szüksége van. a „csakazértis” magatartás. még merevebben követel engedelmességet. hogy a legszerencsésebb megoldás a fokozatos és viszonylag harmonikus átnövés a felnőttes kapcsolattípusba. éspedig olyan ütemben és mértékben. nem csak személyes dolgaiba. Ez viszont a serdülőből vált ki hevesebb ellenállást és agressziót. de épp ezért még makacsabbul hivatkozik szülői jogaira. ha a szülő kezdettől fogva tudatosan törekszik gyermekének pszichés önállósítására. Túl korai önállósodás. Ez nem történhet meg konfliktusok nélkül. Így mind nagyobb beleszólási lehetőséget biztosít a gyermeknek. legfeljebb időnként szigorúan megbüntetik. a róluk való „érzelmi leválás” és a kapcsolat felnőttes jellegűvé alakítása. barátait helyette kiválasztani stb. gyakoribb az az eset. hogy szimmetrikus.írja Buda . vagy egyéb okból (alkoholizmus stb. A szülő-gyermek kapcsolat így fokozatosan átalakul egyfajta baráti kapcsolattá. Sajnos.a galerik igazi tagjai. A szülő érzelmi komplexusai folytán makacsul ragaszkodhat a gyermek függő helyzetéhez.) A lelki önállósodás folyamatának többféle típusát ismerjük. partnerekhez stb.

A már korábban is jelentkező szexuális információigény a serdülőkor kezdetén ugrásszerűen erősödik. Ilyenkor elképzelik. „a szerelem iskolái”. hogy a barátságok a partnerkapcsolatok.. filmek.visszaélésekre adnak alkalmat. Másrészt növeli a csoport tagjainak önbizalmát. erre már nem nagyon alkalmasak. hogy visszautasításban részesülnek. megpróbálja elképzelni életének következő 5-10 esztendejét. Ilyen gyermekkor és ilyenfajta serdülőkori önállósulás szokott a prostituáltak múltjában lenni. ami eleinte többnyire csoportos formában történik.helyettesít. Infantilis magatartása a serdülőkor elmúltával mind feltűnőbbé és önmaga számára is mind kényelmetlenebbé válik. milyen nagyszerű lenne. a szerelem szükséglete. s ez legalább annyira az iskola feladata. A serdülőt élénken foglalkoztatja a jövő. tüntetően semmibe veszik a másneműeket.) A sikertelen önállósulás nem kevésbé veszélyes. sokkal inkább egy sikeres. Egyrészt ugyanis lehetővé teszik a szexuális információk és tapasztalatok cseréjét. Ezért igyekszik legalább a külsőségekben felnőttesnek tűnni (pl. potenciális szerelmi partnerre irányul. s igyekszik megszabadulni tőle komolyabb partnerkapcsolatok hiányában is. a romantikus kaland. A rajongásnak azonban haszna is lehet. Az életkoruknak megfelelő fejlettségű serdülők viszont már tisztában vannak azzal. hogy a szexuális felvilágosítás fő forrásai nem a szülők. társadalmi és egyéb különbségek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a tényleges és egyenrangú intim kapcsolatot. képzeletük mindinkább a másik nem felé irányul. old. hanem a csoporttársak. Az elkülönülés ugyan nem szükségszerű. hogy az életkori. A futó kalandok azonban nem segítik elő a pszichoszexuális és a személyiségfejlődést. ideálokat keres. Ezzel szemben a vizsgálati adatok azt mutatják. dohányzás. mindenesetre elősegíti az azonos neműek közti barátságok kialakulásának lehetőségét. Valójában azonban érdeklődésük. s ezáltal megkönnyíti a közeledést a másik nemhez. A barátságoktól a partnerkapcsolatokig A prepubertásban és a serdülés kezdetén átmeneti elkülönülés figyelhető meg: a fiúk és lányok külön csoportokat alkotnak. mert az veszélyes lenne. plátói rajongás. ha a rajongás nem egy elérhetetlen ideálra. Ebből nyilvánvaló. Az ideálokért lelkesedéshez természetesen könnyen kapcsolódik érzelmi és szexuális vonzódás.. Ez már 134 . a bizalmas önfeltárást és nyílt kommunikációt. vagy a túl korai. akiktől éppen elszakadóban van.” (186-187. aminek az intimebb partnerkapcsolatokban igen jelentős szerepe lesz. mint a szülőké. Nem minden serdülő tudja reálisan felmérni. Emiatt a maszturbáció könnyen kizárólagossá válik nála. amelyekről több szakértő véleménye. s ehhez mintákat. mint a kikényszerített. többnyire úgy. könyvek. barátok és a média (magazinok. bajusz és szakállnövesztés stb.) A lánynak előbb-utóbb a szüzesség is kényelmetlenné válik. ünnepelt sztár. vagy . hanem egy elérhetőbb. s egyrészt a csodált tulajdonságainak utánzását. egy idősebb jóbarát. hogy álmodozásuk csak távoli. A szülőkről érzelmileg leválni nem tudó serdülőnek nincsenek barátai. mert azonosulást jelent a körülrajongott ideállal.ami még rosszabb! . sőt. A serdülni kezdő tizenévesek egyik jellemzője az álmodozás. másrészt az ő elvárásainak elfogadását és megvalósítását jelentheti. tévé stb. vagy a hivatásos nevelők. vagy egy valamiért szimpatikus tanár/nő. milyen boldogok lennének együtt.). ha sikerülne őt meghódítani. nem képes partnerkapcsolatokat kialakítani. hogy a téves információk és helytelen attitűdök megelőzése céljából a szexuális felvilágosítást és nevelést már az első osztálytól kezdve rendszeresen és tervszerűen kellene folytatni. A mégis megkísérelt közeledési próbálkozások csaknem mindig kudarccal végződnek. Ez az előny akkor is érvényesül. amit nem kell túl komolyan venni. A szülők.

Az érzelmi beleélés (empátia) képessége a serdülőkorban már nem annyira szelektív. s nemcsak az öltözködést és hajviseletet. amit a lány vagy elhitt. Csak néha fordul elő. többnyire csak néhány hét. hogy szerelmük beteljesedjen. amelyekben a petting különböző formái mellett elég gyakran közösülésre is sor kerül. Érthető. vagy egyszerűen kiváncsi volt. Az iskolatársi és sporttársi kapcsolat sokféle együttműködésre teremt alkalmakat. megszilárdul. bár gyakran összetévesztik a szexuális vágyakozással. szenvedélyes vonzódásuk. Bár a flört és a szerelem két különböző dolog. de ha tetszett neki a fiú és meg akarta hódítani. A partnerkapcsolatok sikerességének és tartósságának másik fő tényezője a kölcsönösségen alapuló. ha a partner nem fejlődik ugyanolyan ütemben és irányban. és nem reális elvárásokon. s az így kialakult összehasonlítási alap később tudatosabb párválasztást tesz lehetővé.erotikus közeledéssel próbálkoznak: flörtölnek. A szerelmi képesség ugyanis nem eleve adott. erkölcsi normák ismerete és értékelése. tehát. A flört tehát erotikus kísérletezés. hogy a lelki fejlődés adott fokának megfelelő szerelmet is ki lehet nőni. vagyis kötetlenül. A diszkók és a házibulik látogatása még több alkalmat teremt erre. A koedukáció folytán a serdülő lányok és fiúk rendszeresen együtt lehetnek és barátkozhatnak.vagy a szerelemként induló kapcsolat flörtölésnek bizonyul. ritkán lesz belőlük tartós kapcsolat. de a vágyakozás és érzelmi kötődés valahogyan kifejeződik a szerelmi partner irányában. hogy a flörtölésből szerelem lesz . különbözőképpen alakul (s egyeseknél „csökevényes” marad. holott a személyiségük még kialakulatlan. hanem többnyire véglegesen generali135 . az orgazmuskészség sem azonos a szerelmi képességgel. könnyed erotikus játékokat játszanak. verbális vagy metakommunikáció formájában. komplex képesség. hanem tanult képesség. mert többnyire illúziókon alapulnak. hogy átalakulnak egymásba. vagy ki sem alakul). hogy az első szerelem fokozatosan „megérik”. amely sokkal bonyolultabb. amennyiben felnőttes jellegű nemi kapcsolatra 15-16 éves kor előtt ritkán kerül sor. A szexuális reagálási készségnek még legmagasabb foka. Az első partnerkapcsolat az esetek mintegy 50%-ában nem tart egy évnél tovább. sokat változhat. nem önmaguk és egymás reális ismeretén. A pszichoszexuális fejlődés szempontjából ez azért előnyös. hogy meddig lehet „leégés nélkül elmenni”. amely jó néhány vonatkozásban eltér a hagyományos szemlélettől. sőt.) Az utóbbi időben egyre gyakrabban előfordul. A felnőttes nemi szerep elsajátításának fő tényezői közé tartozik többek közt az adott közösségben a nemek viszonyára érvényes társadalmi szabályok. A bátrabb serdülők . a nem kívánt terhesség (vagy fertőzés) megelőzése érdekében. mint a kisgyermekkorban. annak kipuhatolása. előfordulhat. Egyrészt. A flörtölés tehát a szexuális közeledés gyakorló iskolája. A tizenéves kori diákszerelmek többnyire szalmaláng-jellegűek. amely az egyéni körülményektől függően. mert lehetővé teszi több partner megismerését.nem pusztán rajongás. sőt. A szexuális kapcsolat létesítését a múltban csaknem mindig a fiúk kezdeményezték. s így keretet teremt az egymáshoz való érzelmi és szexuális közeledésre is. ez esetben nagyobb az esélye valamilyen fogamzásgátló módszer alkalmazásának. hogy a lány kezdeményezi a szexuális kapcsolatot. tréfásan udvarolgatnak. hogy mit tud neki nyújtani. hanem az érdeklődési kört és viselkedést is erősen befolyásolja. vagy éppen házasság. Ez utóbbiban nagy szerepe van a helyi (de egyre inkább globális) ifjúsági kultúrának. hogy csak engedett az erőszakosságának.s nem csak a fiúk. akkor lefeküdt vele. vagy nem. egyenrangú. hogyan lehet az illemszabályok korlátait tágítani. szerelmük hangsúlyozásával. (Az is lehet. vagy hónap. hanem ma már a lányok is . különösen. s a futó kalandok mellett megkezdődnek az együttjárások. inkább diákszerelemnek nevezhető. vagyis szimmetrikus kapcsolatokra való képesség. Többé-kevésbé ez is plátói jellegű lehet. Másrészt túl sokat kellene várniuk és túl sok feladatot megoldaniuk ahhoz.

mint a fiúk. Ezzel végső soron a párválasztási érettség kialakulását szolgálja. nehezítheti a további partnerkapcsolatokat.zálódik. a különböző viselkedési sémák kipróbálására és továbbfejlesztésére. Fejlődési hiányosságok esetén viszont átmeneti. s ezáltal fejlesztik a partnerhez való alkalmazkodást is. növeli önbizalmát és fejleszti kapcsolatteremtő készségét. Az azonos nemű baráti kapcsolatok ezt nagyon megkönnyítik. hanem kudarcélményeket is hozhatnak. beleértve egymásnak ilyen módon történő kielégítését is. begyakorlása. Bizonyosra vehető. az önkielégítésekkel és a hozzájuk kapcsolódó. A randevúzás funkciói Partnerkapcsolatról akkor beszélhetünk. De ide tartozik a randevúzásnak a már említett összehasonlítási alap létrehozásában játszott szerepe is (amit tapasztalatszerzésnek is nevezhetünk). Ez teszi lehetővé a szexuális reagálókészség fejlődését mindkét nemnél. s ha a randevú szexuális kapcsolatlétesítést is jelent. s az első csókolózáson is túljutott. hiszen a sikeres partnerkapcsolatok hiánya hosszabb távon károsítja a személyiséget. A randevúzás pszichoszexuális jelentősége elsősorban abból adódik. A randevúzás egyik legfőbb funkciója. Maga az ismerkedés a koedukáció folytán keveseknek okoz komoly problémát. A pettingtől a közösülésig A felnőttes erotikus viselkedés elsajátításának első és legfontosabb lépése nem a közösülés. s nagyrészt még a nemi úton terjedő fertőzésektől is véd. Talán nem túlzás ezt a fajta tudást a szexuális kultúráltság egyik fokmérőjének tekinteni. kiküszöbölhet bizonyos illúziókat. s presztízs-értéke is változó. társadalmi rétegenként is eltérőek. a lányoknál pedig az orgazmuskészség kialakulását is. hogy kiküszöböli a fogamzásgátlásnak ebben az életkorban alapvető. A randevúzási szokások egyébként országonként. s így reálisabbá teheti a partnerideált. Néhány adat szerint a lányok előbb kezdik a randevúzást. Ugyanakkor tény. hanem a különböző „szerelmi játékok”. Ugyanakkor növeli az egyén személyi presztízsét: mások előtt tekintélyt jelent a „férfiasság” illetve a „női vonzerő” bizonyítása a randevúk révén. A 13-14 évesek több mint fele már legalább egyszer randevúzott. Az erotikus viselkedés fejlődése. a közösülések megkezdése előtt megtanulnának pettingelni. A vizsgálati adatok szerint azonban még napjainkban is sok fiatal túl gyorsan áttér a közösülésekre (ami 136 . hanem szándékosan és többé-kevésbé rendszeresen találkozik. mint láttuk. Ezek feldolgozása a serdülő addigi pszichoszexuális és személyiségfejlődésétől függően akár kedvező hatással is lehet a további partnerkapcsolatokra. a felnőttes nemi szerep elsajátításában. közös programok és együttes élmények céljából. Mentálhigiéniai szempontból is lényeges. hogy sikerélményeket biztosít a nemek közti kapcsolatteremtésben. de ezen kívül még sok más motívum is szerepet kaphat benne. Az erotikus viselkedés fejlődése. ha a randevú-partner közkedveltnek és nehezen elérhetőnek számít. sőt. vagy tartós regresszióra is sor kerülhet és erősen gátolhatja. hogy sokkal kevesebb szexuális zavar fordulna elő. ha a fiú és lány már nem véletlenül. ha a fiatalok a hagyományos értelemben vett nemi élet. hogy a randevúk nemcsak sikerélményeket. de sokszor nehezen megoldható gondját. különösen. Ez megerősíti az egyén szexuális identitását és orientációját. de 16 éves korra ez a különbség kiegyenlítődik. Általában nem hiányzik a szexuális motiváció. hogy lehetőséget nyújt a nemi szerepviselkedés gyakorlására. nekik is inkább csak gátlásosságuk következtében. képzeletbeli próbacselekvésekkel indul. nem is említve azt a külön előnyét. vagyis a petting megtanulása.

Rendszerint ma is a fiúk kezdeményezik. Újabb vizsgálatok szerint a megkérdezettek első helyen a szerelemmel. s abban orgazmushoz jusson. mert sokan (Kinsey szerint 24%-uk) így ismerik meg az orgazmust. Egyesek a jogi felnőttkort (18 év). a férfi pedig hozzászokjon saját kielégülésének (és magömlésének) késleltetéséhez. a csókolózástól kezdve a különböző erogén zónák kézzel vagy szájjal történő ingerléséig. vagyis a pettinget kellene megtanulniuk. előjáték formájában. Holott szexuálpszichológiai szempontból nyilvánvaló. a közösülés kivételével az erotikus örömszerzésnek szinte minden formáját felöleli. De a petting. A petting „merészebb” formái természetesen csak lépésről lépésre jelennek meg a tizenévesek viselkedésében. 137 . és milyen veszélyek származnak belőle. Ez utóbbi teszi lehetővé. vagy túl későinek. és egyben az individuális erotika kialakulásának előmozdítója. már kielégülést is hozó formái. amit leginkább a petting során folytatott (meta)kommunikáció tesz lehetővé. gyengédséget. vagy önmagában. aztán a ruha alá nyúlva. Ennek ellenére tizenéves korban a lányok számára nagyobb jelentőségű. hogy a nő magas izgalmi szinten kezdhesse az aktust. hogy mikor „túl korai” a közösülések elkezdése. második helyen a kíváncsisággal indokolták az első közösülést. hogy az erotikus viselkedés fejlődésének második szakaszaként a közösülés nélküli szeretkezést. Pszichológiai szempontból az első közösülés motívumainak és hatásainak vizsgálata lehet jelentős. Ma már nyilvánvaló. Következésképpen szabálynak kellene tekinteni. A petting fő formái: a csókolózás és az erogén zónák ingerlése kézzel vagy szájjal. s igen sokféle formája van. Az elmúlt évtizedekben sok vita volt akörül. mintha az általános iskola valamilyen szintű elvégzése után rögtön érettségizni akarnának). hogy mikor nevezhetünk egy szexuális kapcsolatlétesítést túl korainak. annál valószínűbb. hogy a nő csak akkor kezdje a közösüléseket. Ennek érdekében a partnereknek irányítaniuk kell egymást.ahhoz hasonlítható. A petting tehát szocializáló tényező. ha az orgazmuskészsége (a maszturbációk és/vagy pettingek során) már kialakult. hogy nehézségei lesznek később. Kinsey (1953) adataiból kitűnik. akiknél a petting könnyebben és gyakrabban eredményez orgazmust (amit a szexuális reagálókészség nemenként eltérő serdülőkori fejlődése magyaráz). vagy az ún. hogy a nők 35%-a több mint tíz partnerrel pettingelt házassága előtt. és sokan a petting során alakították ki orgazmuskészségüket. bár az utóbbi lehetőségre igen kevesen gondolnak. s ők azok. hogy a közösülésben is kielégüljenek. hanem az erre való felkészültség foka. Ez pedig megkönnyítette számukra. bár elég nagy szóródással. Pedig minél tovább halogatja valaki a hagyományos értelemben vett nemi élet megkezdését. A tizenévesek eleinte beérik az ölelkezéssel és csókolózással. hogy nem az életkor a fő kritériuma annak. szeretgetést jelent. amikor harmonikus párkapcsolatot szeretne. vagyis a változatos szerelmi játék a felnőttkori szexuális kapcsolatokban is fontos. majd fokozatosan előtérbe kerülnek a petting „merészebb”. az egyén pszichoszexuális fejlettségének szintje. Ennek hatékony módját és az élvezetére való ráhangolódást azonban a partnerrel együtt kell megtanulni. A petting simogatást. Az első közösülésre (koitarche) nálunk ez idő szerint átlag 16-17 éves kor körül kerül sor. A petting jelentősége a pszichoszexuális fejlődés szempontjából abban áll. Tény. az intim viszony létrehozásának megtanulását és a különböző típusú partnerek mélyebb megismerését. hogy elősegíti a partnerhez való alkalmazkodás elsajátítását. hogy a közösülések „túl korai” vagy „túl késői” elkezdése egyaránt veszélyeket rejt magában. bármilyen testhelyzetben. A mellek és a nemi szervek simogatása először ruhán keresztül történik. később már félig-meddig meztelenül. mások a házasságkötést tartották elengedhetetlen előfeltételnek. Az orgazmushoz általában a nemiszerv közvetlen ingerlése szükséges. De sok egyéb motívum is előfordul.

A serdülőkori szerelmi élményre általában a nagy intenzitás és a rövid időtartam jellemző. a szexuálisan absztinensek legnagyobb része erkölcsi okokkal indokolta tartózkodását. leginkább ingerelhető testfelületek.” (68. E. gyakorlással alakítható ki. A szexuális reagálás folyamata azonban mindkét nemnél legalább négy szakaszra osztható. Ilyen szempontból jellemző különbségek figyelhetők meg a serdülő fiúk és lányok között. 138 . Masters és V. Ám a reagálás ilyenkor sem automatikus. Az átélés módja és hatása főként az egyén szexuális beállítottságának és felkészültségének. főleg a szexuálisan legérzékenyebb. „imprintingre alkalmas” állapotba helyezi. vagyis a plato. Az első közösülés élménye jelentős lehet a további szexuális viselkedés szempontjából. hogy a védekezés. Felizgulás. fejlesztő hatása lehet. amely ifjúkorukban a legerősebb. emögött azonban gyakran egyéb okok (félelem. kétharmada már ismeri ezt az érzelmi állapotot. mint láttuk. az életkorral párhuzamosan a szexuális aktivitás ellenére is csökkenő tendenciájú. hanem belülről is érkezhetnek (például az agy emlékező vagy fantáziáló és álmodó működéséből is). Azonkívül. 2. az erogén zónák közvetítik az ingereket az agyba. Haeberle (2004) szerint „azok a nők. Még ma is problémát jelenthet viszont. főleg a férfiaknál. de lassabban is csökken. Johnson (1966) szerint a következők: 1. akik inkább a hallási és tapintási ingerekre reagálnak. a fogamzásgátlás az első közösülések jelentős részében megoldatlan. majd egy csúcspont után viszonylag gyors feszültségcsökkenés. a nemi szervekben vérbőség támad stb. elernyedés.nők részéről például a partner sürgető igénye és félelem a partner elvesztésétől. az orgazmuskészség a serdülő fiúknál spontán módon (többnyire pollúciók. mint a lányok. mint a férfiaké. férfiak részéről a szexuális és birtoklási vágy stb. old. a lányoknál viszont ez rendszerint csak tanulással. A szexuális ingerek nemcsak kívülről. s csak ezt követően történik az elernyedés. A szerelmi élmény igénye a serdülőkorban mindkét nemnél ugrásszerűen megnövekszik. bár szexuális reagálókészségük. Sok nő viszont gyors egymásutánban több orgazmust képes átélni. A felmérések szerint a többség pozitívan értékeli. orgazmus és 4. alkalomhiány stb. A fiúk például vizuális ingerek hatására könnyebben felizgulnak. amely a fiatalt az erotikus ingerekre fokozottan érzékeny. 3. reagáló készségüket késő öregkorukig megőrizhetik. a szexuális reagálókészség kifejlett formája. vagyis éjszakai magömlések formájában) megjelenik.) húzódnak meg. ez fiatal korban alig néhány perc. akik egész életükben szexuálisan aktívak voltak. a vérnyomás emelkedik. Ez sokféle elváltozást hoz létre a szervezetben: a pulzus gyorsul. A szexuális reagálás és a szerelmi képesség fejlődése Minden egészséges serdülő képes a különböző szexuális ingerekre szexuális izgalommal reagálni. ez a nemi nevelés hiányának következménye. Egyes nők a húgycső körüli parauretrális mirigyeknek a hüvely G-pontján keresztül történő ingerlése folytán magömlésre is képesek. az életkor növekedésével aztán egyre hosszabbá válik. J. A nők szexuális reagálókészsége ugyan rendszerint később és lassabban alakul ki. valamint az adott partnerkapcsolat jellegének függvénye. A reagálás alapsémája: lassú feszültségnövekedés. Az utóbbihoz egy refrakter.és orgazmusfázis többször ismétlődhet. Több kutató szerint a 14-15 évesek kb.) Ugyanez persze a férfiak vonatkozásában is igaz. Ezek W. Külső ingerek esetén az érzékszervek. tehát ennek az élménynek még viszonylag kedvezőtlen körülmények között is kedvező. hanem függ a körülményektől és az egyén korábbi tapasztalataitól. vagyis ingerelhetetlenségi illetve szexuális reagálásra képtelen periódus is kapcsolódhat. Hevessége elsősorban a serdüléssel járó neurohormonális feszültségből származik. „plato-fázis”. Az önmegtartóztatók.

az elképzelt helyzetek realizálására. akár törekszik a kielégülésre. E késztetés átélése a szerelmi élmény lényege. a túlértékelő és a degradáló ugyanarra a partnerre vonatkozólag is többször váltakozhat. aminek folytán a partner iránti érzelmei ambivalenssé válnak. hanem a róla alkotott eszményi. De rendszerint a csalódásban. vágyaink. mert az érzelmileg még nem teljesen önállósult serdülő a szülőhöz való érzelmi viszonyát viszi át szerelmi partnerére. A szerelmi anticipációk realizálása természetesen nem mindig sikeres. s minthogy ez egyfajta tükörképe az énideálnak. Vagyis annál nagyobb végül a csalódás. hogy ezek kielégítésére alkalmas.és ifjúkor sajátossága. sőt. hogy a filmélményekből és máshonnan merített szerelmi kapcsolatsémákat képzeletben önmaga bevonásával kipróbálja. hogy minél jobban vágyunk valamire. hogy ez a kétféle projekció. továbbá intimitási és önfeltárási szükséglete. kiábrándulásban is a projekció működik: akit eddig szépnek és tökéletesnek láttak. a presztízs-érdekek és az érvényesülési törekvés stb. Közismert. A partner kiválasztását mélyen befolyásolja az anticipáló jellegű szerelmi képzelődés. önmagára irányuló jellege van.elsősorban H. reményeink. Ettől kezdve a serdülő késztetést érez a szóban forgó partnerhez való közeledésre. 3. Elsősorban az az ismerős válhat képzeletbeli partnerré. félreértésen. érzéki vágy és barátkozási szükséglet) még nem integrálódnak. Az éretlen szerelem aszimmetrikus. Snyder (1969) koncepciója alapján .) Ez az érzelmi ambivalencia azonban csak az egyik lehetséges tünete a szerelmi élmény tizenéves kori éretlenségének. Az éretlen szerelem elsődlegesen a szexuális vonzalomban gyökerezik. ugyanis gyakran projekción. degradálják. hogy megtaláltuk. 2. A szerelmi impulzus különböző komponensei (pl. véletlen asszociáción alapulhat. bizonyos feltételekkel egyidejűleg is fennállhat. akkor konfliktusba kerül önmagával. a frusztráció. A szerelem a projekciók révén vakítja el a fiatalokat. bár ez gyakran nem tudatosodik. fontos szükségletek kielégítését ígéri illetve elképzelhető róla. s így az ő személyéhez tapadnak a félig tudattalan emóciók. utálatosnak vélik. fantáziálás. hogy minél jobban túlértékeljük. egymástól elszigetelődnek. A szerelem éretlensége ugyanis a személyiség éretlenségéből ered. hasonlít a serdülő partnerideáljához és 2. Ilyen és hasonló tényezők motiválják a szerelem-igényt. Lantz és E. minél tökéletesebbnek látjuk a partnert. A fantáziaképekben többnyire valamelyik ismerőse jelenik meg partnerként. amely a serdülőt partnerkeresésre és választásra ösztönzi. azt egyszerre túlságosan is rossznak.C.az alábbiakban vázolhatjuk: 1. Vagyis a serdülő tulajdonképpen a benne élő ideálba szerelmes. Az éretlen szerelem a projekció révén erősen idealizál és „vakká tesz” a partner valódi tulajdonságai iránt. Ugyanennek az összefüggésnek másik oldala. Ilyenkor mindkét fél mereven ragaszkodik a benne kialakult kapcsolatsémához. Vagy ha mégis enged. A serdülő. Az ilyen ambivalencia frusztráló hatású mindkét partnerre. Akire irányul. a serdülő szexuális. („Imádja” és „gyűlöli” egyszerre.Ezt a hatást különböző motívációk is erősítik: maga a kíváncsiság. de torz képet. annál illuzórikusabbak a hozzá fűződő elvárásaink. aki 1. abban gyakran ellenséges érzületet ébreszt. A serdülőnek egyik középponti problémája a szexualitás. hogy milyen lehet a szerelem (amely számára a felnőttség egyik jellemzője). az éretlen szerelemnek gyakran kifejezetten narcisztikus. akár kerüli azt. A (gyakran maszturbációhoz kapcsolódó) nappali álmodozás lehetővé teszi a serdülőnek. annál hajlamosabbak vagyunk felszínes hasonlóság és látszat alapján is elhinni. Nem a partner valódi egyéniségét szeretik. vagy más-más 139 .R. Az éretlen szerelem főbb jellemzőit .

saját véleményüket és értékrendjüket a partnerre kényszerítsék. a szerelmi képesség elvesztése lehet a következmény. bár a testi 140 . 3. vagyis látszólag alkalmazkodni. Az érett személyiség szerelme nem domináns és nem szubmisszív. nem illuzórikus. amelyek a partner „meghódítását” és kihasználását célozzák. 5. „megneveljék”. 2. hanem adni is. ehelyett különböző taktikákat alkalmaznak. Mindkét nemnek megvannak a maga jellegzetes taktikái. Ezért arra törekszenek. A férfihiúság kihasználása (pl. Részvétet ébreszteni. Az éretlen szerelem váltakozva vaskosan érzéki és légiesen finom. Egy elmélet (Hill és Waller „konfliktus-frusztráció” elmélete) szerint a szerelem izzása annál nagyobb. nem akarja a partnert „átnevelni”. Kacérkodás. nem éreznek felelősséget egymásért. pszichés különbségeket. 2. Bagatellizálni a szexuális odaadás jelentőségét. Mindketten sokat akarnak kapni. a serdülő gyakran ügyetlenül és sikertelenül próbálja elnyerni partnere tetszését és együttműködését. Ajándékokkal lekötelezni a lányt. 3. ami nem kis csalódást jelent a partner számára. ami valósággal szárnyakat adhat a személyiség további fejlődéséhez. s magát a szerelmi képességet is érettebbé teszi. A fiú férfiasságának. bizalmatlanság jellemzi. Végeredményben a szerelmet mindkét fél a maga céljaira igyekszik kihasználni. Igyekeznek elkerülni az érzelmi elkötelezettséget. A kívánt cél elérésével a taktikázás feleslegessé válik.stb. Előfordulhat. és állandó félelem a kapcsolat megszakadásától. hálára spekulálni. tartalma és a résztvevők felkészültsége illetve fejlődőképessége. 5. hogy ha mégsem sikerül a célt elérni. minél nagyobb akadályokat és ellenállást kell leküzdenie. hogy a partnert saját partnerideáljuknak megfelelően átformálják. csábító viselkedés. A „szerelmi cél” el nem érése viszont nagyobb erőbedobásra ösztönöz és rendkívüli teljesítményekre is képessé tehet. vagy cinizmus. sokat ígérő. felerősítése divateszközökkel). 4. 4. amit a lány szeretne (főleg házasságot). bátorságának kétségbevonása. hogy még a tizedikben sem. de lehetőleg semmit sem adni. A szerelem „bizonyítékaként” testi odaadást követelni. A viselkedés zavarttá. bizonytalansága és konfliktusai inkongruens magatartást eredményeznek. nemcsak kapni akar. de az is lehet. A „sex appeal” hangsúlyozása az erogén zónák sejtető kiemelésével (vagy pótlása. hogy már az első partnerkapcsolatban kialakul az érett szerelmi képesség. megsajnáltatni magát a lánnyal. komponensei integráltak. Mindent megígérni. 5. a leghatásosabbnak vélt nemi szerep megjátszása a kapcsolat irányítása érdekében. a védelemszükséglet hangoztatásával). Tipikus női taktikák: 1. partnerkapcsolatra van szükség ahhoz. a szerelem degradálása.partnerre irányulnak. 6. a magatartás egy csapásra megváltozhat. Joggal merülhet fel a kérdés: tulajdonképpen hány szerelemre. szögletessé válik. esetleg egyszerre több partnerbe szerelmesek. Anyáskodással. Tipikus férfi taktikák: 1. 6. Az akadályok leküzdése árán beteljesült szerelem viszont nagy kielégülést és boldogságérzést hoz (legalábbis egy ideig). A taktikázás többé-kevésbé tudatos szerepjátszás. hiányzik egymás igazi megbecsülése és méltánylása. akkor súlyos depresszió. hanem a kapcsolat jellege. kényeztetéssel nélkülözhetetlenné válni a partner számára . Az ilyen szerelmet többnyire féltékenység. Az ilyen nagy stressz veszélye. megtagadás esetén otthagyással fenyegetni. Az éretlen szerelemben a partnerek nehezen tudják elfogadni a köztük meglevő. Az éretlen szerelmesek inkongruenciájuk folytán nehezen tudnak spontánul és őszintén viselkedni egymás előtt. Leitatni a lányt stb. A szexuális kapcsolatok ugyanis önmagukban nem biztosítják ezt. hogy az érett szerelem képessége kialakuljon? Valójában azonban nem a partnerek száma a döntő. 4. Az éretlen szerelemben a személyiség integrálatlansága.

és nőideál alakulása A partnerideál. az utódok kedvező fejlődése érdekében. Az „Erosz” a szenvedélyes. a különböző igények kölcsönös kielégítésével elért biztonságot és ragaszkodást tekintette. illuzórikus lehet. a „számító”. 1988) ezek hat típusát vagy stílusát különböztette meg: 1.) .intimitás általában elősegíti az érzelmi intimitást. Mindkettőben fontos szerepe van a partnerideálnak. 2. értékét veszti. A tanulmányból kiderül. amellyel sokáig inkább csak az irodalmárok. Kialakulása a kisgyermekkorban kezdődik. a saját nemi szerepre vonatkozó eszményképtől. nem kitartó szerelem. A reális önismeret ugyanis komoly lelki teljesítmény. 5. Hendrick megállapítása szerint a szerelemben a nemi szerepek hagyományos különbségei is megnyilvánulnak: a férfiak liberálisabbak. Ősmintája rendszerint az ellenkező nemű szülő. Sokan még felnőtt korban sem tudják megmagyarázni.A. A kettő azonban függetlenedhet is egymástól. A partnerideál tehát reális önismeret hiányában irreális. áldozatkész szeretet illetve szerelem.H. az „agape”-nak nevezett. Lee. akivel meg tudjuk beszélni problémáinkat és közösen szabályozni tudjuk a munka. Néhány általánosság kivételével arról is keveset tudnak mondani. bár a tizenévesek sokszor nagy erőfeszítéseket tesznek ebben az irányban. az utóbbi évszázadban egyre inkább a pszichológusok érdeklődésének előterébe került. a nők hajlamosabbak az áldozathozatalra szerelmükért.és ifjúkorig jórészt tudattalan. érdekekre épülő szeretet. önzetlen. A szerelem jelensége. Ebben az is közrejátszik.M. s így 141 . 4. a „játékos”. ugyanakkor igyekeznek kisajátítani partnerüket. amely a pszichoszexuális érettségnek egy magasabb foka. vagyis az (egyén számára) ideális férfiről illetve nőről alkotott. milyen típusú. E meghatározás második fele azonban már a párválasztási érettségre utal. a „baráti” szeretet. Az érett szerelem pszichoszexuális érettséget feltételez. Nem könnyű azonban a többnyire mások segítségével nyert. hogy a szeretetet és szerelmet többnyire együtt vizsgálták. A folyamat a serdülő. játékosabbak. Hendrick (1989) a szerelem vizsgálatáról szóló tanulmányában már öt különböző módszert ismertet (Love Attitudes Scale. A partnerideált ugyanis egy tudattalan lelki mechanizmus (a projekció) rávetíti egy potenciális. A „Milyen ember vagyok?” és „Milyen szeretnék lenni?” kérdések sikeres megválaszolása után kerülhetne csak sor a „Milyen partner illik hozzám?” kérdésre. kevésbé veszik komolyan a szerelmet. amely E. akiben teljesen megbízunk. tulajdonságú partnert szeretnének. a pihenés és a fajfenntartás ciklusait. függőségre törő szeretet. 3. Blau) a csereelmélet alapján a szerelem fő jellemzőjének a kölcsönös előnyök nyújtásával. amihez rendszerint sok élettapasztalat kell. érzéki szerelem. Erikson (1968) szerint magában foglalja az együttes orgazmus képességét egy szeretett partnerrel. & S. mint a valóságos egyéniségnek. s ezzel még kevesen rendelkeznek. Passionate Love Scale stb. a „birtoklásra” és kizárólagosságra. Ez az egyik fő oka sok tizenéves kori (vagy későbbi) szerelmi csalódásnak. művészek és filozófusok foglalkoztak. C. A férfi. Az 1960as években például egy amerikai pszichológus (P. Freuddal kezdődően kialakultak a szerelem szexuálpszichológiai elméletei. 6. hogy a reális egyéni partnerideál önismeretet feltételez. fontos állomása az Ödipusz-konfliktus és minden heterogén barátság vagy szerelem (különösen az első szerelem) alakít rajta. s azután is csak részben tudatosodik. Aki túlságosan „sportszerűen” űzi a szexet. annak a szerelem könnyen devalválódik. miért részesítenek előnyben bizonyos típusú partnereket. s nem is lesz képes rá. Így az egyéni partnerideál is inkább az énideál kritériumainak lesz eszmei megfelelője. s egy kutató (J. vagy éreznének leginkább magukhoz illőnek. hozzávetőleges önismeretet (énképet) elkülöníteni az énideáltól. félig tudatos elképzelés a nemi szerepek megismerése nyomán alakul ki az egyénben. valamiért megtetsző partnerre.

vagyis az ösztönszerű élvezetkereséssel. vagyis a teljesen őszinte. amit a férfiak talán azért nem hangsúlyoznak. hogy vonzódni és érzelmileg kötődni kezd hozzá. Az érett partnerideál tulajdonképpen házastárs-ideál. aztán a vonzó külsőt. tekintély. Ami ebből a tizenéves korban tudatossá válik. vagyis a szépség. A kritériumok tehát csak részben ugyanazok és a sorrendjük is más. hanem a szociálisan értékes egyéni képességek kibontakoztatására törekvést jelenti (aminek sikere persze örömet és kielégülést is hoz) Az egyéni igények szorosan kapcsolódnak az egyén értékrendjéhez. képzettség. milyen tulajdonságokkal rendelkezik az ideális nő és az ideális férfi. Ezek a szükségletek természetesen egyénileg (a körülményektől és a személyiségfejlődés pillanatnyi helyzetétől függően) igen különbözőek lehetnek.). arányos termet. A hagyományosan „jó partinak” tekintett partnerkapcsolat azt 142 . vagyis úgy érzi: szerelmes lesz. az igényekre és a szemléletre vonatkozik. mint inkább a viselkedésre. 5. rámenősség. Hazánkban egy felmérés (Szilágyi. Mindezek értékelése többnyire tudattalanul.az egyén hajlamos azt hinni. 1978) szerint a partnerideál értékkritériumai egy kicsit másfélék. elismertség. a szexuális vonzerő. ez motiválja. bátorság. a jó modor. vagyon. de függ az egyén aktuális fejlettségi szintjétől is. 5. hogy a számára ideális partnerrel találkozott. a megfelelő életkor és 7. 6. az jórészt csak néhány általánosan elfogadott. mint a férfiak. s a személyiség fejlettségi állapotát tükrözi. vagyis a hasonló a hasonlónak örül. a jellem. de azért a hasonlóság az alapvető. vagyis az adott társadalom közvéleménye által elfogadott szkriptek írják elő. a nők pedig a józanságot és szorgalmat. foglalkozás. kiegyensúlyozottság foka és 6. csinosság stb. a gazdasági helyzet. presztízs. és a maga számára is legfontosabbnak és elérendőnek. népszerűség. társadalmi státusz. Ezzel szemben hangsúlyozzák az egészség. A fizikai ügyesség. mint például éppen az intimitás. A partnerideál többé-kevésbé szociálisan meghatározott értékeket hordoz. az intelligencia. a vitalitás követelményét. a társadalmi státusz. s ez nyilván nem annyira a külsőre. a gazdasági helyzet. Sex appeal. valamint az önmegvalósítás szükséglete. 2. hanem elsődlegesen olyan lelki szükségletek. így érthetően szorosan összefügg a házassági elvárásokkal. A férfiideál értéktényezői: 1. tehát ahhoz. bár a fiatal nők lényegesen nagyobb arányban. 4. biológiai. bizalmas önfeltárás és a biztonság igénye. vagyis az önértékeléssel és az önmagunkkal kapcsolatos elvárásokkal.s a szerelmi és házastársi kapcsolatok többé-kevésbé ilyenek elsősorban bizonyos. a jellemesség. 3. Szükség van persze bizonyos. egymást jól kiegészítő különbségekre is. A párválasztás terén szinte ősidők óta érvényesül a „similis simili gaudet”. az érettség. hogy mit várunk a számunkra ideális partnerrel való együttéléstől. A partnerideál ugyanakkor közvetlenül összefügg az énideállal és énképpel. Az ideális nő tulajdonságait Kirkpatrick (1963) szerint Amerikában a következő tényezőkön mérték: 1. hogy milyen emberi értékeket tart általában. 2. A partnerideál tehát társadalmilag is változó. a nőknél viszont a gyermekszeretet. de általában nem testi. vagyis a származás. a megbízhatóság. ritkaság. A megkérdezettek a megbízhatóságot és őszinteséget tartották a legfontosabbnak. A vonzalom aztán a remélt kielégülés mértéke szerint növekszik. Ez utóbbi nem azonos a Freud-féle örömelvvel. Házastárs-ideál. A második legfontosabb tényező a közös érdeklődés és ízlés. az intelligenciát és a hasonló társadalmi helyzetet. közhelyszerű szkript. 4. ezek főleg a megjelenés (magasság. a különlegesség. mert a nőknél ezt magától értetődőnek tartják. a szorgalmat és a kedvező anyagi helyzetet. vagyon. 3. házassági elvárások Egy intim kapcsolattól . spontánul („megérzések” alapján) történik. számunkra fontos szükségletek kielégítését várjuk. vagyis azzal. az iskolázottság és a gazdasági helyzet kritériumaira vonatkoznak.

) Ha figyelembe vesszük. Mindezek az elvárások lehetnek éretlenek vagy érettek. old. s ez után mindjárt a szexuális összhang következett. beleértve a partner elvárásainak számításba vételét. Nagyobb a nemek közötti különbség a többi elvárás terén. ami jóval fontosabb a férfiaknak. intim kapcsolatban. több-kevesebb késéssel (ha egyáltalán kialakul). Érdekes az is. s az utóbbi magasabb fokú érettséget igényel.a legfontosabbak közé sorolják. A házassági elvárások akkor érettek. A már említett felmérésben a preferált házassági elvárások a következőképpen alakultak: Az első helyre mindkét nem a szeretetet és megbecsülést helyezte. E nagyon realista és kispolgári szemlélet persze inkább a szülőket jellemzi. önismereten és a partner illúzióktól mentes ismeretén alapulnak. a kényelmet és a segítséget az érvényesüléshez a férfiak. hogy elfogadható legyen. mint a nőknek (s arra utal. amely eleve és mindig éretlen. (A nők jó kétharmada. ha túl nagy szerepet kap. A kettő nem feltétlenül esik egybe. Erre már a férfiak szavaznak nagyobb arányban. amely mutatja azt az elvárható kielégülést. bár egy kicsit eltérő arányban. hogy a házasság sikerének feltételei közül mindkét nem a kölcsönös szerelmet tartotta legfontosabbnak. A második helyen mindkét nemnél a gyermek szerepel. 1959). Thibaut & Kelley. Az egyik az állandó. legfeljebb néhánynál nagyobb az éretlenség valószínűsége. mennyiségétől és szociális értékétől is függ. Az érettség tehát az elvárások fontossági sorrendjétől. Az érett személyiség a szerelmet is az értelem ellenőrzése alatt tudja tartani! Ugyanis korábbi kapcsolatai alapján már rendelkezik egy számottevő „összehasonlítási alappal” vagy szinttel („comparison levels”. A szerelem kezdeti vagy leglángolóbb szakaszában a párválasztásra érett ember is hajlamos lehet bizonyos illúziókra a partnerével és a tervezett házassággal kapcsolatban. A másik az egyén képessége arra. sem az életkor előrehaladása. amit egy kapcsolatnak az egyén számára nyújtania kell ahhoz. hogy a biztonságot is sokan . hogy anyagilag és/vagy a szociális helyzet szempontjából mindkét fél elégedett lehet a házassággal. mint a fiatalokat. A reális házassági elvárások kialakulása nyilván nem jön magától. A szerelmi és szexuális 143 .különösen a nők . hogy egy hozzá illő partnert megtaláljon (kiválasszon).jelentette. Ez szerencsés esetben nagyjából a nemi éréssel párhuzamosan is kialakulhat. Meghatározásom szerint (Szilágyi. Alig van olyan elvárás.” (76.) Lényege tehát a harmonikus és tartós szexuális és élettársi kapcsolatokra való lelki alkalmasság. Sőt. A párválasztási érettség kialakulása A párválasztás két fő típusa: a szerelmi és a házassági párválasztás. vagyis a párkereső törekvés. Harmadik helyre kerül a rendszeres nemi élet. amely általában megnehezíti egy partnerkapcsolat reális esélyeinek megítélését. Az éretlenség fő oka a kialakulatlan vagy irreális értékrendszer. de a különbség több vizsgálat tanúsága szerint csökkenő tendenciát mutat. élményeket a nők igénylik nagyobb arányban. de általában csak az azt követő években. akik kapcsolatukat többnyire a szerelem-kultusz jegyében idealizálják és a szociális-gazdasági előnyöknél fontosabbnak tartják az érzelmi viszonyukat. Legnagyobb a különbség a szülőktől való függetlenedés igénye terén. ha reálisak. akkor nyilvánvaló az érzelmi igények dominanciája. A negyedik helyen szereplő lelki gazdagodást. a nőknél valamivel nagyobb arányban. Ott is inkább csak akkor. amelynek két fő jellemzője van. még a kölcsönös szerelem sem. s vele mindkét felet kielégítő. de azért nem veszti el józan ítélő képességét. életközösségben éljen. mint például a szülőktől való függetlenedés esetén. hogy a lányok nehezebben szakadnak el a szülői háztól). 1976) „ezen a személyiség olyan fejlettségi állapotát értjük. a férfiaknak is több mint fele. stabil szerelmi partner iránti aktív igény. sem a szexuális partnerek növekvő száma nem biztosítja ezeket.

A párválasztási érettség az élettárs-választás végleges jellegéből adódó felelősség felismerését és vállalását is jelenti. A szerelem persze később elmúlik. a kapcsolati normák (szkriptek) összehangolhatóságát. érdeklődés és munka. A párkereső törekvés azonban ma már nem feltétlenül jelent házasodási törekvést (lásd: szingli életstílus). hogy a szerelem és a szexuális kapcsolat a nyugati kultúrában napjainkig többé-kevésbé házassági elkötelezettséget jelentett. Ez azonban csak annyiban igaz. Természetesen maga a teljességre törekvés is viszonylagos attitűd. hiszen az igények sokfélék és változóak. A párválasztásra érett egyén nem ugrik be elhamarkodottan egy házasságba. amely folyhat tudattalan síkon is. A házastársi kapcsolatok kizárólagosságából viszont nem következik. a teljes önmegmutatás. Kirkpatrick (1963) ezt alkudozási folyamatnak nevezi. Motívuma például az a körülmény. de az aktív párkeresés és a tudatos választás képessége már nem. sok önámítással. s a szerepek mindegyike egy-egy megfelelő szerepet illetve szerepmódosulást vált ki a partnernél. éspedig a legfontosabb igényeket. hanem időt szán egymás alaposabb megismerésére és összeillésük kipróbálására. hogy a szerelmi kapcsolat minden igényt kielégít. Lényege annak feltételezése. Erikson (1968) az „identitások fúziójáról” beszél. amit vár a partnertől. továbbá jó valóságérzéket. előnyöket lehetett szerezni (például a gyermekvállaláshoz stb. teljes azonosulás mehet végbe a partnerek között a szerelem folytán. A szerelem lelkiállapota ezt bizonyos mértékben megnehezíti. hogy a törvényes monogámia nálunk mindenkinek csak egyetlen házastársat engedélyez. hogy a kizárólagosságra törekvés már a tizenéves korban sok gondot. Tény. sőt. old. de az általa létrehozott közös normák és kapcsolati programok továbbra is elősegítik a kapcsolat harmóniáját. hogy a kizárólagosságot inkább csak a nők számára tartják elengedhetetlennek. a közös érdekek.partner igénye ugyan rendszerint megjelenik a tizenéves korban. Történelmi okok magyarázzák. a szokásrendszerek egybeszövődése. Sokan ezért is indokoltnak tartják. az egyén által játszott szerepek kibontakozó sorozata. A párválasztási érettség nemcsak az érett szerelmi képességet foglalja magában. Az individuálpszichológia „Wir-bildung” (mi-képződés) kifejezéssel jelöli ezt a pszichés egybefonódást. a partner-szerepek integrációja csak az őszinteség. Ahogyan aztán a kapcsolat stabilizálódik. hogy a házasfeleknek kizárólag egymással lehet szorosabb kapcsolatuk. hogy jó benyomást keltsen és megkapja mindazt. Bizonyos idejű (legalább fél éves) együttélés ugyanis kimutathatja a kapcsolat teherbíró képességét. Vagyis nem mindent. Ellenmotívuma lehet például 144 .) A kapcsolat tartós beválását biztosító. hanem a tartós együttélésre. E folyamatot erősítik az együttes élmények. Eleinte mindkét fél a legjobb oldalát igyekszik mutatni. „Az udvarlás tehát rejtőzködés és önmegmutatás. konfliktust okozhat. A teljesség és véglegesség igényének realizálása tehát kompromisszumkészséget feltételez. a „mi ketten” kultuszának kialakulása. a házasságra való alkalmasságot is. de ugyanakkor az önkontroll talaján mehet végbe. hogy a partnerek kölcsönösen ki tudják elégíteni egymás kapcsolati igényeinek többségét.” (319. „valódibb” szerepek. a birtoklási vágyat és azt a romantikus illúziót. Ennek okai közt megtalálhatjuk például az egyének bizonytalanságából eredő biztonság-szükségletet. Az utóbbinak sokféle motívuma és ellenmotívuma lehet. és nem véglegesen. Ez a többlet elsősorban a teljességre törekvésben és a véglegesség igényében jelentkezik. önismeretet és emberismeretet. Sokan a kizárólagosságra törekvést is elengedhetetlennek tartják. Valóban. amelyhez hasonlót csak a korai anya-gyermek kapcsolatban találunk. olyan intenzív.). hogy a kapcsolat véglegesítésére és legalizálására csak az együttélés próbaházasság-szerű kipróbálása és értékelése után kerüljön sor. s a házasodással társadalmi státust. úgy kerülnek előtérbe az egyéniségnek megfelelőbb. kölcsönös alkalmazkodás.

145 . Másrészt viszont a nők szexuális reagálókészsége általában lassabban fejlődik. a túl erős kötődés a szülőkhöz stb. vagy túl későn történik. átlagos élettartam ma nálunk a férfiak esetében 66-67 év. Ez kölcsönös alkalmazkodást és a reális kapcsolati igények kölcsönös kielégítését feltételezi. mert a művi abortuszok száma még mindig túl magas épp a fiatal (köztük növekvő mértékben a tizenéves) nőknél. 20-tól 30 éves korig). amelyek konstruktív kezelése szintén a párválasztási érettség jellemzője. Az összehangolódás folyamata ezért nem mentes a feszültségektől és konfliktusoktól. H.) A nemek aránya tehát idős korban kedvezőtlenül alakul. hogy a nő lehetőleg 25-28 éves koráig megszülje az első gyermekét anélkül. és sok szülés is vagy túl korán. családalapításra egyaránt alkalmas. Ez nálunk azért problematikus. 30-tól 50-ig) és késői felnőttkort (50-től kb. hogy a megszilárdulási folyamatok dominálnak benne. s őket a párválasztásban kevésbé befolyásolja a külső megjelenés. A házasodási törekvés a nőknél többnyire korábbi életkorban és intenzívebben jelentkezik. hogy a párválasztás és házasságkötés érett motívumok alapján történjen. hogy a szexuális viszonyt a partnerek mindenféle egyéb társas kapcsolatából adódó sajátosságokkal kössék össze. mint a férfiaknál (legalábbis eddig így volt). Megkülönböztetnek például korai felnőttkort (kb. s ezt a népesedéspolitika eddig nem tudta kivédeni. A fizikai teljesítőképesség szempontjából a korai felnőttkor a legmagasabb szint elérésének és megtartásának időszaka. A párválasztási érettség az ellenmotívumok hiányát. a nők esetében pedig 75-76 év (s ez világviszonylatban nem a legjobbak közé tartozik. A fejlődés mértéke a körülmények alakulásán kívül főleg a tevékenység követelményeitől függ. Wienold. A lelki fejlődőképesség többé-kevésbé független az életkortól (ami elsősorban az emberi idegrendszer plaszticitásának és az elvont gondolkodás kialakulásának köszönhető). középső (kb. Éretlen házasodási motívum például a szexuális megkívánás és kapcsolat önmagában. A felnőttkori személyiségfejlődés sajátossága. S. A gyermekvállalások csökkenése következtében a nemzet létszáma vészesen fogy. 65-70 éves korig. A kölcsönös vonzalom pedig a partnerek interperszonális észleléseinek kongruenciáját eredményezi. Az ifjú felnőtt a munkára és a gyermeknemzésre. az önbizalomhiány. mint korábban . Az életkori. Tehát viszonylag ritkábban jönnek létre teljesen új. Schnabl. s később alakul ki a szexuális igényük és orgazmuskészségük. az özvegyek száma a nők közt jóval magasabb. minőségileg magasabb rendű tulajdonságok. Lehetővé teszi. ezt követően pedig az öregkort. hogy terhességmegszakítása lett volna. (1992) szerint a házasságra való felkészülés művészete annak a képességnek a kifejlesztéséből áll. vagy legalábbis csekély mértékét illetve kompenzáltságát feltételezi. Pszichoszexuális fejlődés a felnőttkorban A felnőtté válással a személyiség fejlődése s ezen belül a pszichoszexuális fejlődés sem szűnik meg. Orvosi vélemény szerint kívánatos. A várható.bár ez is előfordulhat. annál inkább fog vonzódni hozzá. szakaszokra osztani. nemi és foglalkozásbeli szerepek változó követelményeihez az egyénnek alkalmazkodnia kell. A felnőttkort különböző szempontokból szokták periodizálni. 6. hanem nemek szerint is eltérő sajátosságokat mutat. (1972) szerint minél inkább megerősíti az egyén pozitív önértékelését valaki. mint a férfiaké. A párválasztási érettség kialakulásának üteme és módja nemcsak egyénenként.a karrierigény. a változatosságigény.

Ma sokan halogatják a házasságkötést. mint az „igazi”. Így a házastársi szerep begyakorlása nem jár együtt mindjárt a szülői szerepből adódó külön feladatokkal és nehézségekkel. A házasság sikere múlhat azon. Kedvező esetben az első házasság gyermek nélkül kezdődik. Minthogy a házassági szándék kinyilvánítása után a legtöbb pár minden szabadidejét együtt tölti. amelyek kapcsolati válságot jelenthetnek. így a családalapítás könnyen háttérbe szorul. A szerelem. Hagyományosan inkább a nők vállalnak gyermeket. egymás segítésére.) hiánya az oka. Mindez kétségkívül megnehezíti a párválasztási érettség kialakulását és érvényesülését. hiszen sokféle hivatás közül választhat. s inkább anélkül létesítenek intim kapcsolatokat. s többé-kevésbé együtt is él. Ennek egyrészt a sokak számára erősen meghosszabbodott tanulmányi idő. Ami az elsőt illeti. vagyis ideális. Az ezekről kialakított hagyományos kép (az aktív.A felnőttek nemi szerepviselkedése Az eddigiekhez hasonlóan a felnőttkori pszichoszexuális fejlődést is három szempontból: a nemi szerepek. ideális partner megtalálásának reménye (vagy illúziója) ugyan hajlamosít a házasságkötésre. Ettől függetlenül sok fiatal felnőtt számára komoly dilemma a házasságkötéssel kapcsolatos állásfoglalás: törekedjen-e rá. Ezért nem szerencsés. ezt szimbolizálják az esküvői szertartások. különösen akkor. A felnőttek hagyományos nemi szerepéhez mindenesetre hozzá tartozik a házasságkötés és családalapítás. hogy közeledtek egymáshoz és rugalmasabbá. még a lányok is egyre kevésbé sürgetik. de hatása rendszerint nem sokáig tart. hogy a házasságkötések közel egynegyedében az újdonsült feleség már terhes. lehet-e ilyet találni. hogyan? Intézményes felkészítés híján aligha lehet ilyen kérdésekre kielégítő válaszokat adni. másrészt a megnövekedett szabadság. vagy nem? Mitől tegye függővé? A motívumok és ellenmotívumok viaskodásából kiutat jelent-e az „Igazi” megtalálásától tenni függővé a házasságkötést? Hiszen rögtön felmerül a kérdést: egyáltalán van-e „Igazi”. A nemek kapcsolatának hagyományos intézménye. de mindenképpen problematikussá válik. s többnyire a családalapításra is. minden szempontból tökéletes partner? Van-e rá kölcsönösen megalapozott igény. A házasságkötők átlagos életkora már a 30. ha a sikertelen fogamzásgátlás folytán gyermeknemzésre került sor. a férfi és női szerepek a legutóbbi évtizedekben rendkívül sokat változtak. s a nemi szerepek különböző szkriptjei közül szabadon lehet választani. s ha igen. az erotikus viselkedés és a fajfenntartás vonatkozásában vizsgálhatjuk. 146 . A mai nőnek már nem a házasság és az anyaság az egyetlen (vagy legfőbb) perspektívája. de ennek kezelése. A nemek közötti kapcsolatban ezzel új helyzet keletkezik. felcserélhetőbbé váltak. vagy elbizonytalanodik illetve megszűnik. de az alternatívák is gyorsan változnak. amely az emancipált nők jellemzője. amelyek révén szerződést kötnek egymással az együttélésre. ugyanis a házastársak még nem váltak elég éretté a szülői szerepre. a férfiak nehezebben szánják rá magukat. ahol a gyermek túl korán érkezik. életév felé közeledik.és karrierigény. szubmisszív nő) már elavultnak számít. főleg azzal. domináns férfi és a passzív. a házasság és a család korántsem tűnik már olyan vonzónak. ha még nem házasodtak össze. továbbá az anyagi alapok (önálló és biztos jövedelem. lakás stb. bizonyos idő elteltével a házassági szándék vagy megerősödik. Vagyis kölcsönösen elkötelezettséget vállalnak egymás iránt. mint régen. a családtervezés így konfliktusszituációt teremthet. De problematikussá válhatnak azok a házasságok is. hogy mennyire tudják megoldani az ilyenkor felmerülő egyéni és közös feladatokat. Már nehéz elkülöníteni az „igazi férfi” és az „igazi nő” jellemző tulajdonságait. bár a gyakorlatban ezeket nehéz egymástól szétválasztani. rövid lejáratú partnerkapcsolatai ugyan létrehoznak valamilyen összehasonlítási alapot. Az ifjúkor váltakozó. értékelése ismét csak kompetenciát igényel. különösen a „szingli” életstílus esetén.

ösztönös. A sokféle szkripttel találkozó. a pihenés és szórakozás kedvező formáinak elősegítése. alkalmazkodást és szexuális kultúrát igényel. s igyekszik elhárítani az „ösztönök támadását”. a 70 éveseknél pedig már egynél is kevesebb. hogy az ösztönenergia. az elfojtást. végső soron biológiai tényezők határozzák meg. konfliktus-feldolgozó mechanizmusok is: 147 . sokszor kerülő útra kényszerülnek. de ugyanez mondható az egymást követő monogámiákról. és 4. lánya. hogy a nemi életben is döntő szerepet játszanak a különböző kulturális szkriptezések. az illegális együttélésekről. A patriarchális monogámia zártsága minden jel szerint kezd „fellazulni” a nemi szerepek rugalmasabbá válásával. orgazmusaik átlagos gyakorisága csaknem heti öt. mint a férfiaké (a 18-20 évesek átlaga is alig heti egy orgazmus). vagy biológiai okok miatt nem biztosítható.). de ez jóformán változatlanul megmarad a menopauza körüli időszakig. Az „én” elhárító funkcióinak gondolata értékesnek és maradandónak bizonyult. Csak az utóbbi évtizedekben terjedt el például az orális szeretkezés. hiszen ez (illetve a „felettes én”) állít akadályokat az ösztönök útjába. Egyénileg természetesen nagy eltérések lehetnek az átlagtól. Bár Freud itt „ösztönsorsról” beszél. esetlegesebb és távlatibb jellegű feladat a családtervezés és a felkészülés a szülői szerepre. ez azért esetleges. mintegy a divatot követve. a szublimálást. a nő pedig képes legyen őt petting révén kielégíteni stb. Anna Freud kidolgozta a különböző „elhárító mechanizmusok” elméletét. amely neurózishoz vezet. házas férfiak gyakran és intenzíven igénylik a szexet. Közvetlenebb feladat viszont a szexuális kielégülések kölcsönös elősegítése. mert tudatos megegyezéssel kikapcsolható. vagy a szabadidő. aktivitásból passzivitásba. Haeberle.Az egyik legfőbb feladat nyilván a házastársi szerep és az egymáshoz való alkalmazkodás megtanulása. 3. A civilizált embernél azonban ezek a tényezők nem érvényesülhetnek akadálytalanul. Minden azon múlik. Az 50 éveseknél a heti átlag már alig kettő. A pszichológia a 20. valójában mind a négy lehetőség a tudat. egymás egyéni törekvéseinek támogatása. bár ez részben már a házasság előtti együttjárás (vagy éppen jegyesség) során megtörténhet.J. Freud négyféle „ösztönsorsot” különböztetett meg: 1. Szexológiai vizsgálatok szerint (E. A felnőtt nők és férfiak erotikus viselkedése eléggé eltérően alakul. 2004) a 20 év körüli. az ellentétbe átcsapást (pl. A hirdetések tanúsága szerint ez egyre inkább a házaspárokra is érvényes. hogy a férfi ne ragaszkodjon mindig a közösüléshez. (Például azt. Mélylélektani házasságelméletek Sigmund Freud szerint az ember sorsának alakulását tudattalan. az én fontos szerepére utal. század során kezdte intenzívebben tanulmányozni a házastársi kapcsolatokat. Az életkor előre haladtával azonban a férfiak szexuális igénye és teljesítménye fokozatosan csökken. más. fiatal felnőttek időnként a szexuális kapcsolat különböző modelljeit próbálják ki. a „szingli” életstílusról stb.) Tény. Egy másik. elsőként a pszichoanalitikusok. nem szexuális tevékenységben való felhasználását. vagyis a libido eltérítését. de a nőtleneké is több mint három. a közös háztartás megszervezése. az önmaga ellen fordulást (ilyen például a mazochizmus). de a fiatal házastársak közötti szexuális összhang megteremtése rugalmasságot. Ilyen szempontból nincs különbség a legalizált és nem legalizált együttélések között. 2. Ezzel szemben a nők szexuális igénye és teljesítménye eleve alacsonyabb ugyan. De ugyanilyen fontosak az ún. a libido milyen ellenállásra talál kielégülési törekvése során. szerelemből gyűlöletbe stb.

ami egy fel nem ismert csökkentértékűségi érzésből ered. Így aligha lehet szó szabad választásról.az érzékelő és az intuitív . feszültségek keletkeznek. önismeret és élettapasztalat fokozatosan megingat. A másik kettő . Jung hipotézise ugyan kissé romantikusan hangzik. akkor megkezdődik az az átalakulás. s ez belső konfliktusokkal jár. A házasság. de nem feltétlenül jelenti azt. 148 . archetípusok projekcióin alapul. Érdekes Jungnak az a megfigyelése. Ezek közül kettő az ún. az álom (és értelmezése). amelyek egy férfi animáját szimbolizálják. A nem tudatos motívumok Jung szerint személyes vagy személytelen jellegűek lehetnek. Később azonban ez megszűnik. Ha megértik a konfliktusok értelmét. módszere tulajdonképpen az elfojtott és így tudattalanná vált lelki tartalmak elemzése. s a házasságképes korba lépő fiatalokban még széles területei vannak a tudattalan lelki életnek. Jung egyik követője (Plattner. E második szakasz kimenetele attól függ. Mindegyik kombinálódhat az alaptípusokkal (extraverzióval és introverzióval). A házasság úgyszólván sohasem fejlődik válságok nélkül. E szükséglet folytán az extravertált típusú ember éppen az introvertált másfajta és őt kiegészítő lényt keresi . amit az együttélés. az elaboráció különböző formái. Ez a „sorskényszer” jelentkezik a szerelemhez kapcsolódó végzetszerűség érzésében is. ellenállhatatlan vágy él a kiegészülés után. Freud a felnőttkori szexuális és házassági problémákat igyekezett kisgyermekkori lelki traumákra (pl. hogy a fiatal csak hiányosan ismeri önmagát. mint feladat a társadalom. Az igazi közösséggé válást. amit Jung „sorsfordulatnak” nevez. a mélylélektan harmadik nagy klasszikusa is hangsúlyozta. 1961) kidolgozta az ún.G. amelyekkel nincsenek tisztában.. miben látják a házasság lényegét. Jung „A házasság mint lélektani vonatkozás” (1927) című tanulmányában abból indul ki. mindkettejüket olyan motívumok vezérlik. milyenek az elvárásaik. A házasság harmadik szakasza közös fejlődést hozhat. Ez azt jelenti. ami megfelel az egyéniesülés (individualizáció) kritériumainak. Az előbbiek például a szülői befolyásból erednek. hogy a partnerek meg is értik egymást. Az igazi lelki összhang létrejöttének feltétele. a foglalkozás és az erotika követelményeihez való alkalmazkodásból áll. Ödipusz-konfliktus stb. Jung szerint a házasság harmóniája lényegében bizonyos ősképek. C. (A „sorsszerűség” érzése feltehetőleg éppen a tudattalan döntő szerepének következménye. P. s még inkább a partnerét. amely szerint mindenkiben erős. hogy a nem tudatos motívumok tudatosodjanak. tudatosítása. elbizonytalanít. Vannak nőtípusok. kiegészülési elméletet.) visszavezetni. Jung szerint a párválasztásban és házasságban nagy szerepe lehet az általa leírt négy funkciótípusnak is. ha a férfi ilyennel találkozik. Elsősorban a szülőkhöz kötöttség foka befolyásolja nem tudatosan a párválasztást. „A házasság mint közösségi feladat” (1927) című tanulmányában kifejtette. s így a kezdeti (azonosulás révén létrejött) látszatazonosság megszűnjön. amely az indulatokat szociálisan pozitív tevékenységgé alakítja.) A mélylélektan másik klasszikusa. A párkapcsolat első szakaszában a funkciók kiegészítő viszonyban vannak.a játék. Ugyanis minden férfi magában hordja egy nő képét („anima”). mint a házastársi együttélés nagy feladatát Alfred Adler. A lényeg a partnerideál projekciója. hogy a tudatosság fokozatosan alakul ki a nem-tudatos lelki élet mélységeiből. hogy a gyermekek gyakran olyan életirányba kényszerítődnek.az irracionális tengelyen. integrálása. Az ellentétes típusokba tartozás ugyan kiegészítő jellegű. szerelmes lesz bele. hogy a közösséggé váláshoz („Wir-bildung”) a házastársaknak le kell győzniük a személyes felülkerekedésre való törekvésüket. racionális tengelyen van: a gondolkodó és az érző típus. amelyik a szülő életében nem teljesültet kompenzálja. de jól tükrözi a tudattalan partnerideál szerepét. a nők pedig egy férfi képét („animus”). köztük a szublimálás.és viszont.

A kapcsolat hosszú távú változásának előrejelzése. Eszerint pl. Így végeredményben a sors az átöröklött és szabadon választható lehetőségek összessége.A mélylélektan egyik sajátos irányzata Szondi Lipót (1965) „sorsanalízise”. Például úgy. amely a párválasztást a latens. s megzavarja őket. Másrészt azért vonzódunk egy hasonló felfogású és értékrendű partnerhez. Böttcher. ha valamelyikük nem tartja magát az elvárt szerephez. M. hogy egyetértése megerősítse saját szemléletünket. Ha egyik sem megy. 1973 etc.S. 6. A házassági elvárások.) Szociálpszichológiai házasságelméletek A házasságot nyitott rendszerként is felfoghatjuk. aminek döntő szerepe van a házasság sikerében. fontos kérdésben értenek egyet a partnerek. De bárhonnan is közelítjük meg. hogy a társunk valamilyen jelentős attitűdje ellentétes a miénkkel. hogy ő is ugyanúgy gondolja. amely a házasságkötéssel sem zárul le. A házastársi szerepviselkedés területei. s összefüggnek a partnerek közötti érzelmi viszonnyal. (1988) német pszichológus szerint a kutatás fő témái a következők: 1. A szerepelvárások nem mindig tudatok attitűdök. A párválasztás genotropikus partner-szabályának” lényege a hasonló gének hordozóinak kölcsönös vonzódása. A párválasztás „genetikus determinációjának” elvét a modern pszichológia legtöbb képviselője nem fogadja el. mint az interakció. recesszív gének meghatározó befolyásának tulajdonítja. mint folyamat. mert szükségünk van rá. esetleg elhiteti vele. amelyet már említettünk. 3. 5. A házastársak közötti kommunikáció. a státusz (pozíció) és a szerep. szerepkonfliktus jön létre. S végül 9. annál nagyobb az egymás iránti vonzalmuk. el kell döntenünk. 2002. A mélylélektan újabb képviselői az utóbbi évtizedekben több szempontból továbbfejlesztették a párválasztással és házassággal kapcsolatos elméleteket. A férj és feleség egymást kiegészítő. Ebben találunk olyan alapfogalmakat. hogy mit akarunk tisztázni. A vonzalom feltételeire és alakulására vonatkozó elméletek egyik típusa az egyéni sajátosságokat állítja előtérbe. 7. A párválasztás. Korszerűbbnek tűnnek azok 149 . E. vagyis amit a kapcsolattól várnak. 8. 2. Bagdy. A cserére kerülő értékek egyenlege és ennek megítélése. (Lásd pl. Tehát eszerint is a nem tudatos „kényszersors” érvényesül. ez feszültséget hoz létre. minél több. Davis. vagy ráveszi a másikat a változtatásra. ami többféleképpen szüntethető meg. ez a konszenzuális önérvényesítés szükséglete. Ha ezt nem tudják rendezni. Az egyéni sajátosságokon alapuló vonzalom másik teóriája a komplementer szükségletek elmélete.. E témakörök vizsgálatában a szociálpszichológia játssza a legnagyobb szerepet. 4. Ha viszont menet közben kiderül. vagy kiegészítő különbségekkel magyarázzák a vonzalom keletkezését. hogy egyikünk megváltoztatja saját álláspontját. a másik viszont az interakciók folyamatát. bár az érett személyiség képes többé-kevésbé kontrollálni a sorsmeghatározó. H. A házastárs viselkedését jutalmazó vagy büntető reagálások. poláris szerepeket játszanak. A házasság társadalmi meghatározottságának módjai. akkor mérsékli a házastársa iránti vonzalmát. genetikus tényezőket. amelyben nagy szerepe van a visszacsatolásoknak. Az előbbi típusba tartozó elméletek a partnerek közötti hasonlósággal. Szexuális kapcsolatuk. az attitűd. különösen annak őszintesége és színvonala.

minél kisebb ráfordításért. A cél: minél előnyösebb színben mutatkozni a partner előtt. Ilyenkor az egyik fél úgy érzi. K. hogy megsértené a törvényeket. Gergen (1969) szerint a társas viszony „csatatér. Becsületes és értelmes alkudozások során a partnerek igyekeznek kölcsönösen jó üzletet kötni. A problémák „agyonhallgatása. a busás megtérülés reményében. ha az összehasonlítások alapján történő értékelés azt mutatja.és így tovább. C. akinek kisebb érdeke fűződik a kapcsolat folytatásához. kifizetődőnek érezze a kapcsolatot. amelynek értékelését az összehasonlítási szint teszi lehetővé. hogy csak azonos jellegű vagy minőségű értékek cserélhetnek gazdát. Sokak értékskáláján a pénz. A szociálpszichológusok szerint a szépség ellensúlyozhatja a hiányos műveltséget. az anyagiak jelentenek kiemelt értéket. A nyereség és veszteség viszonya adja az egyenleget. feltételezve. s ez veszélyes a házasságra nézve. szőnyeg alá söprése” csak elodázza a konfliktus kirobbanását. Sokszor nem könnyű elérni. Ilyen mindenekelőtt a csereelmélet.) Az alkudozás során eleinte gyakran erős az egyoldalú nyereségre irányuló tendencia. A folyamat akkor gyorsul fel.legalábbis átmenetileg . Backman.persze anélkül.egyensúlyban lehetnek. hogy ezzel a másikat önmaga számára kedvező viselkedésre késztesse. hogy aránytalanul többet áldozott a kapcsolat érdekében. s ez nemcsak az „érdekházasságokra” jellemző. A vonzalom a remélt kielégülés mértékében növekszik. azt próbálják kitalálni. vagy csendben reméli.F. & C. Egy ideig itt is folyhat a legsikeresebbnek vélt szerepek kipróbálása. Ez a fél a kapcsolat megszakításának kilátásba helyezésével zsarolhatja a másikat.J. a partnerek (vagy csak egyikük) „beruháznak”. a testi erő a gyenge intelligenciát . Gyakran valódi áldozatokra is sor kerül ilyenkor. Az értékek (tényleges vagy vélt) egyensúlya természetesen bármikor felborulhat. Vonzalom főleg akkor keletkezik. hogy csak az a kapcsolat lehet tartósan jó. amelyek az interakciók folyamatát elemzik. hogy a partner megfelel az elvárásoknak. vagyis az egyéni partnerideálnak. Felismerik. hogy a nagyobb nyereség nyújtásával viszonzásra késztethetik a másikat. Emiatt vagy szemrehányásokat tesz. 1972) A csereelmélet is a szükségletekből indul ki és a piaci viszonyok mintájára magyarázza az emberek közötti interakciókat. mint a másik fél. Secord. (A házasságra néha már csak azért kerül sor. hogy mindkét fél rentábilisnak. invesztálnak a kapcsolatba. egymás számára a lehető legnagyobb kielégülést biztosítani. és sokféle alkut kötnek. Kirkpatrick (1963) írja. Az ismerkedés fázisában kölcsönös puhatolózás folyik. Ezek a csereelmélet alapfogalmai. mekkora ráfordítás ellenében? Ezek a szubjektív becslések határozzák meg a partnerrel kapcsolatos. Lényege: a partnerek egymás szükségleteinek kielégítésével „csereüzletet” kötnek. amelyben mindkét fél megtalálja a számítását.W. A partnerkapcsolat fejlődésének második fázisára az alkudozás jellemző. hogy az értékcsere egyensúlya helyreálljon. (Lásd pl. az intelligencia a kedvezőtlen külsőt. amelyen mindenki győzni akar”: minél több kielégülést (hasznot) elérni a lehető legkisebb ráfordítással . vagy mindkét fél sokat szeretne kapni. amikor az egyensúly helyreállítása már túl nagy ráfor- 150 . Egyik. P.az elméletek. Rendszerint az a fél van előnyben. további viselkedést. hogy a házasságpiacon sokféle igény találkozik. milyen mértékű nyereségre számíthatnak. Az eltérő értékek . A cserére kerülő értékeknek (kielégüléseknek) tehát hosszabb távon nagyjából egyensúlyban kell lenniük! Ez nem jelenti azt. S természetesen ezek mindegyike megfelelő szerepet illetve szerepmódosulást vált ki a partnernél. s esetleg újabb „beruházásokkal” elősegíti. mert a beruházó „fut a pénze után”. Ez a szakasz áthúzódhat a házasságba is. Mindkét fél úgy viselkedik. Az elmélet szerint a partnerek interakciójának folyamata több fázisra tagolható.

s ennek arányában csökken az egymás iránt érzett vonzalom is. Az egyik csoport a nyereségek és ráfordítások terén bekövetkező változásokból adódik. Az interakciós folyamat harmadik szakasza az elköteleződés. A házasságpiacot az elköteleződés szimbólumai uralják: nagy ajándékok. vagy éppen véglegesnek szánják: „életre szóló csereüzletet” kötnek. attitűdök. A telítődés arányában csökken a kielégülés nyereség-értéke. amelyben az egyik félnek kicsi az önbizalma. hogy a vonzalmat és kötődést nemcsak a pillanatnyi helyzetből nyerhető haszon befolyásolja. hiszen a partnerek és körülményeik is állandóan változnak. A külső szituáció módosulása a partnerek összehasonlítási szintjét is befolyásolhatja. A kapcsolat fejlődése azonban ezzel sem áll meg. s ezek különböző forrásokból eredhetnek. Minél fiatalabbak a partnerek. Ám az elvárások gyakran túlzóak vagy illuzórikusak. kellemetlenné válhat. „minta kicserélték volna”. A magasabb képzettséget szerzett fél rendszerint csekélyebb értékűnek látja partnerét. de egy idő múlva terhessé válhat számára. mivel a gyakorlás révén ügyesebbé válnak a kölcsönös szükséglet-kielégítésben. mások viszont háttérbe szorulhatnak. Az egyenleg romlásának másik példája az olyan házasság. akkor az interakciós folyamat eljut az intézményesedés szakaszába. mert ekkor látják legkedvezőbbnek a kapcsolat „nyereség-ráfordítás” egyenlegét. intenzitása és kielégíthetősége sem egyforma). vagy hosszabb ideig kénytelen külön élni partnerétől. hogy a vonzalom és szeretet nem csökken. Kialakult vonzalmuk rendszerint a házasságkötés körüli időszakban a legerősebb. s ezzel együtt viszonylag nagyobbnak tűnik a szükséges ráfordítás. hanem a kapcsolatban addig előfordult és a jövőben várható nyereségek és ráfordítások összessége. vagy más tényezőkre vezethető vissza. vagyis az egyenleg romlani kezd. amely az adott helyzetben értékesnek és kívánatosnak tűnik. s a partner hovatovább egészen idegennek tűnhet. A házastársak közötti vonzalom megváltozása azonban nemcsak a túlzott vagy illuzórikus elvárások következménye lehet. amely a szükségletek állandóan ismétlődő kielégítésével telítődést hozhat létre (rendszerint nem egyformán és egyszerre mindkettőjükben. Az összehasonlítási szintek pillanatok alatt biztosítják az értékelést. Ilyen helyzet állhat elő. Új nézetek. Természetesen figyelembe kell vennünk. otthonteremtés. Ez lehet magának a kapcsolatnak a következménye is. gyermekvállalás stb. sőt. a helyzet megváltozása esetén értéktelenné. Másrészt ugyanaz a tulajdonság. s elégedetlen lesz vele. annál nagyobb a valószínűsége személyiségfejlődésük szétágazásának. hiszen a szükségletek jellege. emelheti vagy 151 . ami az együttélés során lassanként kiderül. Különösen a szexuális kielégülés tartós hiánya lehet nagy tehertétele az ilyen kapcsolatoknak. ha az egyik fél tovább tanul. Az interakció azonban az egyenleg javulását is eredményezheti. melynek során a partnerek lemondanak a más személyek felé irányuló intimkapcsolati próbálkozásokról és kapcsolatukat tartósnak. Ha minden lényeges vonatkozásban sikerült az értékek egyensúlyán alapuló cseremegállapodást kötni. Ilyen forrás maga a cserefolyamat. A kapcsolati egyenleg változásának harmadik forrása a külső körülmények jelentős módosulása. újfajta szükségletek jelenthetnek meg. hanem még növekszik is a házasságban. s ezért állandó biztatást. „olcsóbb” lehetőséggel összehasonlítva. segítséget igényel. A „deficites állapot” elhúzódása azonban kimerítheti a legnagyobb tartalékokat is. bátorítást.dítást igényelne valamely más. Így előfordulhat. és minél eltérőbb körülmények közé kerülnek a házasság során. magasabb képzettséget és státust szerez. addig lappangó személyiségvonások a házasságban felerősödhetnek. Bizonyos. Az egyenleg megváltozásának másik forrását a partnerek személyiségének módosulása jelenti. A csereelmélet szerint a változás tényezői két nagy csoportra oszthatók. Eleinte a partner ezt szívesen megteszi.

hogy mások házasságát sokkal sikeresebbnek lássa. míg másutt esetleg a durva sértegetés sem számít tűrhetetlennek. bár kétségkívül elősegíti. Ennek előkészítése néhány évet is igénybe vehet. hogy egy kiegyensúlyozott házasságban gyakran egész jelentéktelen súrlódások miatt is elégedetlenkednek. Azért esetlegesebb. a gyermek(ek) felnevelésének időszaka és a gyermek(ek) önállósulása utáni időszak. Egy alkoholista férj elviselése például alacsony igényszintet feltételez. Legtöbben egyebek közt azért is kötnek házasságot. nem egyenlő a családalapítással.elsősorban az anya . amíg elfogadható árért nyújt valamilyen nyereséget. másrészt nem pusztán szándék kérdése. felnevelése. hogy az illető nem jól mérte fel az alternatívákat. Természetesen mindkét értékelési szempont teljesen szubjektív és félrevezető lehet. A házastársi kapcsolat értékelésének két leggyakoribb támpontja. fél minden változtatástól. majd távozása döntő állomásai a házasság történetének (mármint a gyermeket vállaló házasok esetében). mértéke: a házasság nélküli. megnöveli az elvárásokat. életciklusának három fő szakasza van: a gyermek megszületése előtti időszak. s amíg az érdekelt nem lát megvalósíthatónak egy kedvezőbb alternatívát. a helyzet tárgyilagos értékelését tegye lehetővé. vagy mert nincsenek biztosítva a születendő gyermek gondozásának. hogy családot alapítsanak.) 152 . Valószínű. (Persze könnyen lehet. ha a szülők . és nosztalgiát érezzen egy korábban elmulasztott. mint életformának a megszokása. ami együtt jár a házastársi szerep és a partnerhez való alkalmazkodás megtanulásával. kudarcok és a csoportnormák illetve mások teljesítményei erősen befolyásolják. hanem a körülményektől és a biológiai termékenységtől is függ. A házasság beválása emeli az igényeket.süllyesztheti. ezeket sokszor maguk a házastársak sem tudják elfogulatlanul megítélni.és a mások házassága. mert úgy vélik. Ma általában csak akkor születik meg egy gyermek. Mindegyik szakasz eltérő feladatok elé állítja a házastársakat. mert nincs meg a kellő összhang a házastársak családtervezési elképzelései között. hogy a sikerek. megkönnyíti (sőt. hogy nincs jobb lehetőségük.akarják. A családdá váló házasság problémái A házasság történetének. s túl magas igényszintje folytán elégedetlen az alapjában kiegyensúlyozott kapcsolatával. vagy nincs elég önbizalma. partnerkapcsolati alternatíváit. (Sajnos. Szerencsére az utóbbi évtizedekben lehetővé vált a biztonságos családtervezés. Ám az is előfordul. A „kishitűek” hamar föladják a harcot. A gyermekvállalási szándék azonban nem mindig megalapozott. Ezért alapvetően fontos lenne. vagy ma is meglevő alternatíva iránt. kötetlen életforma . A házasság. Vagy azért. Ez magyarázza. nevelésének objektív és szubjektív feltételei. a csalódások pedig csökkentik azokat. hogy főleg a középkorú és idősebb nemzedék soraiban elég sok házasság van ebben a helyzetben. mert kikapcsolható (ha ebben egyeznek meg). és akkor sem lenne jobb. Tulajdonképpen az igényszintről van szó. Lehetne ugyan más szempontok alapján is tagolni a folyamatot. hogy az összehasonlítási szint reális legyen. amiről Kurt Lewin (1972) kutatásaiból tudjuk. s az átmenet az egyik szakaszból a másikba kritikus időszaknak minősül. a helyzet megváltoztatása „túl sokba kerülne”. hogy valaki túlbecsüli saját lehetőségeit. A csereelmélet ezt az alternatívákkal való összehasonlítás mechanizmusával magyarázza: azért tartanak ki. A másik fő feladat már esetlegesebb és távlatibb jellegű: a családtervezés és a felkészülés a szülői szerepre. Sokaknál nyilván a pszichikus bemerevedés vagy elkényelmesedés is szerepet játszik. legalizálja) azt.) Egy kapcsolat tehát kölcsönös vonzalom nélkül is fönnmaradhat mindaddig. Az elégedetlenség könnyen hajlamossá teszi az embert arra. mint láttuk. Az új házasok egyik legfőbb feladata nyilván magának a házasságnak. de a gyermek(ek) megjelenése.

Elsősorban persze az anya személyisége gazdagodik. A szülői szerep jó betöltésére csak a viszonylag kiegyensúlyozott emberek alkalmasak. hogy ki tudják alakítani a mindkét felet kielégítő viselkedés mintáit. érettebbé válik a gyermekvárás. szülés és gyermekgondozás nagy élményei révén. vagy legalábbis megalapozódik. hogy a szülővé válás kedvező feltételek esetén rendkívül fejlesztő hatású a személyiségre. szokásait. a partnerkapcsolat pedig teherbíró. De amilyen mértékben az apa is részt vesz ezekben az élményekben. Valójában „kárpótlást” sem jelent a gyermek egy rossz házasságért. s ezáltal elősegítheti a házastársi kapcsolat stabilizálódását és fejlődését is. A feleség így sokat van egyedül. ma még utópiának tűnő elgondolások szerint a tényleges gyermekvállalás előtt alkalmassági vizsgát kellene tenni a jelölteknek (ugyanúgy. mert szerepfeszültségeket és konfliktusokat szül. annyiban válik ő is emberileg érettebbé.A jó családtervezéshez főleg két kérdést kell tisztázni: Az első. az együttélés mindkét fél számára bizonyítottan bevált és biztos alapokon áll. gyermek nélküli szakaszából a másodikba. még inkább megterhel a gyermek érkezése. A teljes szexuális összhang eléréséhez és stabilizálásához azonban hosszabb idő szükséges. amely a gyermeknevelés feladatával bővül. A gyermek megjelenése még ebben az esetben is próbára teszi a szülőket és a házastársi kapcsolatot. Egy bizonytalan. rosszul működő házasságot nem ment meg. mint maga a házasságkötés. ha a gyermeket nem eszköznek tekintik valamilyen más cél (például lakás) elérésére. A szexuális összehangolódás A pár szexuális összehangolódása kedvező esetben már a házasságkötés vagy összeköltözés előtt megtörténik. ha a házasság. miért és mikorra? A másik: biztosítottak-e a gyermek ellátásának és nevelésének kedvező feltételei? A lakáskörülményeken és az anyagiakon túlmenően itt elsősorban a házastársi viszonyról. hiszen a rendezetlen házasságú szülő képtelen jól nevelni. bonyolult tevékenység esetén). ahogyan például járművezetés. mondhatni határkő a partnerkapcsolat történetében. Másrészt a gyermekgondozás és háztartásvezetés mint fő tevékenység. Az első gyermek megszületése legalább olyan fontos esemény. Ám az is tény.figyelmének középpontjába kerül. Mindez a házasság alakulására nézve kedvezőtlen. Egyes. Az anyák többnyire néhány évig otthon maradnak a gyermekkel. a nő alárendelt helyzetét. Gyakran itt kezdődnek a házasság második. Az 153 . annak állapotáról van szó. viszont áldozattá teszi a gyermeket. hogy mindketten akarják-e a gyermeket. visszaállíthatja és megerősítheti a hagyományos nemi szerepkülönbségeket. Olyan kritikus időszak. A szülői szerep tehát szocializáló funkciót tölt be. vagy más. s ezt nehezen bírja. vagyis megtanulták a szülőséggel járó feladatok megoldását. Ők is csak akkor. Ennek előnyei a gyermek szempontjából nyilvánvalóak. gyermeknevelési szakaszának problémái. aki a szülők . Erről akkor beszélhetünk.főleg az anya . Sokszor ugyanis eléggé eltérő igényeket és attitűdöket kell összhangba hozni. de több hátránya is lehet. ha a vállalás közös. A helyzetből adódóan a feleség könnyen „gyermek-centrikussá” válik. amely átmenetet jelent a házasság első. például a szeretkezések gyakoriságát és módjait illetően. ha fölkészültek. A szülői szerepre való érettség alapja a gyermekvállalási kedv érettsége. Egyrészt a „kettős hivatású” anyák munkahelyi karrierjük szempontjából jelentős hátrányba kerülnek a kiesés miatt. A gyermekvállalás ugyanis csak akkor indokolt. ebben talál pótkielégülést. Ugyanis többé-kevésbé át kell alakítani az egész addigi szerepviselkedést. alkalmazkodva az újszülötthöz. sőt. a férj pedig versenytársat lát saját gyermekében és féltékeny lesz rá.

szexuális „komplexusokkal” kezdi a házaséletét. Ami persze nem reális igény. Viszont. hogy sokan ma is koitusz-centrikusak. másrészt a partner ismerete szükséges. hogyan segíthet. hanem „én-erősítő csúcsélményeket”. a „platófázis”. ha az elhibázott kapcsolatkezdés rögzül. mint a férfiak. A házasságkötésig ugyan kiegyenlítődhet az a hátrány. Aberrációról csak annál beszélhetünk. Az ilyen kapcsolat nem csak az egyéni lelki működésnek. Köztudott. de az egész folyamat a nőknél többnyire lassúbb és megzavarhatóbb. ugyanakkor elvárja tőle. hogy vele rögtön tapasztalt és tüzes szeretőként viselkedjen. hogy a fiatal felnőtt nők átlagban kevesebb szexuális tapasztalattal és fejletlenebb szexuális képességekkel rendelkeznek. de szexuálisan tapasztalatlan partnert. viszonylag gyors egymásutánban. türelmetlen és nem tudja. elernyedés szakaszaira. Ez pedig könnyen unalmat és elégedetlenséget hoz magával. és a hiba huzamosabb ideig fennmarad. annál normálisabb az ember. orgazmuskészségük nem alakul ki úgy magától. 154 . pszichoszexuális fejlődésének különbözőségéből adódnak. egészséges beállítottságot és készségeket jelent. aki rögeszmésen ragaszkodik egyfajta szexuális viselkedéshez. A jó szexuális kommunikáció feltétele a szorongásmentesség. ami aztán a házasélet más területeire is kihat. de megteremthetők és megtanulhatók. 3. Masters & V. az előjátékokra. Ezek a feltételek nem mindig adottak. hangokkal) is. az énhatárok átmeneti oldódásán alapuló intimitást. hogy a szexuális reagálás ciklusa négy szakaszra tagolható (W. Ez akkor jelent komolyabb problémát. ami a nőkre szexuális téren a tizenéves korban jellemző (hogy ti. Pedig a modern vizsgálatokból tudjuk. Ez a szemlélet úgy beleivódott az emberekbe. Még ma is gyakran előfordul. az orgazmus és 4. együttes fejlődést tesz lehetővé. ami önmagában is személyiségfejlesztő hatású tevékenység. az oldódás. De ugyanilyen fontos a pszichoszexuális érettség. ezért nagyobb szükségük van az előkészítésre. ha már belejött. Ebben az irányban hat az a hagyományos felfogás is. az empátia és az érzelmi kötődés a partnerhez.eltérések jórészt a partnerek nevelésének és tapasztalatainak. 2. Sajnos. arcjátékkal. hogy a nő kialakulatlan vagy fejletlen orgazmus-készséggel és kisebb-nagyobb gátlásokkal. a jó közérzet és a zavartalan körülmények biztosítása. az orgazmuskészség. hanem metakommunikative (gesztusokkal. a nemi életet a közösülésre szűkítik és minden mást feleslegesnek vagy abnormálisnak tartanak. A harmonikus szexuális kapcsolat létrehozásának számos pozitív lélektani hatása lehet. a biztonság és bizalom érzése. amely „párkapcsolati koevolúciót”. amely a nemi élet egyetlen „normális” és elfogadható formájának a közösülést tekintette. ha a férfi nem számít rá. A kultúráltság megalapozott ismereteket. Legfőképpen pedig tudni kell őszintén beszélgetni a szexről A „szexuális kommunikáció” persze nem csak verbálisan történhet. az izgalomba jövés. Igazi nehézséget azonban az okoz. hogy a nemi életet sok házasságban a kezdetlegesség és egyhangúság jellemzi. hogy minél változatosabbak a vágyak. Előfordul. ha nem is szűz. sok nő képes a többszörös kielégülésre. de tény. A jó szex ugyanis nem jön magától. A partnerrel együtt elért orgazmusok nem pusztán feszültségoldást jelentenek. A férfiaknál ellenben a kielégülést egy rövidebb-hosszabb ingerelhetetlenségi szakasz (refrakter periódus) követi. mint a férfiaké). hanem ki kell alakítani. hogy előnyben részesít egy. ma is elmondható. a ráhangolódás a várható élvezetekre. 1971): 1. hanem a házasság-jellegű együttélésnek is stabilizáló tényezője. Johnson. Ezek mindkét nemnél nagyjából hasonlóak. Ehhez egyrészt szexuális kultúráltság.

A monotónia elleni védekezés másik. Ezt a képzeletbeli kipróbálást persze legtöbbször nem követi tényleges kipróbálás. s ezek annak elképzelésével járnak. hogy az egyén a szexuális életet jelentéktelennek minősíti és érdeklődését másfelé irányítja. hiszen . 3. Az elmúlt évtizedekben gyűjtött adatok szerint (pl. így ma már nincs lényeges különbség ebből a szempontból. fáradtság. Ma már egyre több házasságban nem tekintik válóoknak az esetleges félrelépéseket. 2. A monotónia elleni védekezés „stratégiáit” három fő típusba sorolhatjuk: 1. Már Kinsey (1953) megállapította. kielégítő nemi élet nem csökkenti. a szexualitás degradálása. J. hajlandóságot érezhet egy „harmadik” iránt. változatosság keresése a házasságon kívül. vagy akár a tartósabb. vagyis „normális” embereknél egyébként is aligha létezik. ami egyénileg igen eltérő fokú lehet. gyakori típusa a házasságon kívüli változatosságkeresés. mennyire teszi lehetővé a változatosságigény kielégítését. hasznos célokra fordítható energiáját. ha a házastárs tudta és beleegyezése nélkül történik (s általában ma is így történik). hogy a 40 éves korú férfiak 50%-ának. vagyis a „félrelépés”. Wolfe. L. A szexuális együttlétek ritkulnak. és egyre jobban elhanyagolják. Bármelyik házastárs vonzalmat. még akkor is.például kielégületlenség. ha teljesen elégedett a házasságával. s minden idejét. ha a házastársak lassanként megunják a nem kielégítő vagy fárasztóan egyhangúvá vált szeretkezéseket.R. században a férfiak és a nők félrelépéseinek aránya egyre inkább kiegyenlítődött. „Abszolút hűség” . Ezek többnyire csak részben tudatosak és sajátos taktikák. Általánosítani azonban nem indokolt. hogy milyen lenne a rokonszenves személy egy intim. mint a férfiak között.Az egyhangúság. hogy az aktív. A változatosságot sokan csak partnerváltoztatás illetve új partnerek bevonása révén tudják elképzelni. A nemi élet degradálása. Ez a módszer azonban veszélyeztetheti a házasság stabilitását. energiáját annak szenteli. vagy szublimálása. változatosság-teremtés a házasságon belül. Az is előfordul. 1974. 1983) a nők között jobban növekedett a „félrelépők” aránya. nem csak 155 . hogy a házasság nem feltétlenül jelent szexuális kizárólagosságot. Ez inkább a házasság későbbi éveire jellemző. ám a 20. a közeledések félbemaradnak. Régebben ezt inkább csak a férfiak tehették. a külső szexuális kapcsolat. hogy a házastársak még gondolatban sem lépnek félre . ha egyikük valamilyen oknál fogva . A társas élet során az összehasonlítások elkerülhetetlenek. Az első típusú védekezés lényegében a probléma megkerülése azáltal. általános emberi sajátosság.értve ezen. Hite. különösen. s ezt különböző okokkal (elfoglaltság. „játszmák” alakját ölthetik.az átlagos. vagy kapcsolati problémák miatt .egyre többször kitér előle. Kezdeti szakaszában inkább akkor ritkul a szex. A házasság tartós beválása azon is múlik.. s mind többen azt vallják. Ez például olyankor fordul elő.a „házasságtörések” jó része rövid ideig tart és olyan tapasztalatokat jelent. hanem inkább növeli az egyén más. vagy egyhangúság okozta elsorvadása tehát végső soron rontja az egyén teljesítőképességét. rossz közérzet stb. Holott ma már nyilvánvaló. mintsem gondolnánk. 1982.) magyarázza. A változatosság igénye mindkét nemre jellemző. szexuális szituációban.ahogyan többek közt Morali Daninos (1963) rámutat . de korlátozott külső kapcsolatot. és a hasonló korú nők 26%-ának volt legalább egy házasságon kívüli szexuális kapcsolata. s többnyire csak hosszabb távon nyilvánul meg. Petersen et al. amelyek többször megerősítenek egy ingatag házasságot. S. a szexuális monotónia ellen különböző védekezési mechanizmusok léphetnek működésbe. a kapcsolat veszélyeztetése nélkül. hogy valaki a szex elől menekül a munkába.

Különösen akkor várhatók ilyenek. 156 . közös szórakozás. (Lásd 10-12. sokszor indokolatlanul eltúlozza a veszélyt és valósággal pánikba esik. jótékonyan hat a szexuális életre is. s ettől megijed. nem okoz különösebb gondot. A szexuális monotónia elleni védekezés harmadik típusa a házasságon belüli változatosságkeresés. hiszen a féltékenységi hajlam és a birtoklási vágy legyőzését is magában foglalja. A kizárólagosságról való tudatos lemondás pszichológiai szempontból nagy teljesítmény. csupán változatosságot keres. Részben az elvei. őszinteségnek. E veszélyek elkerülése azonban nemcsak az lehet. hanem a petting számtalan variációs lehetőségének kipróbálása is. hogy a „félrelépőben” erős érzelmi kötődés. hogy az érintett házastárs gyakran nem képes elfogadni társának egy „harmadikkal” létesített kapcsolatát. ha tudja. hogy házastársa nem akar elválni. mintegy összeesküszik ellene. Dokumentum!) Házassági szerepfeszültségek és konfliktusok Az egymáshoz való alkalmazkodás eleinte. amikor a házasság családdá bővül. Ide tartozik még az a lehetőség is. A szerelmi lángolás azonban elég gyorsan elhamvad az együttélés körülményei között.az ilyen házasság kiüresedik. Ennek tárgyilagos elbírálása viszont kétségkívül nem könnyű az érintettek számára. alternatív életformák. vagy be kell vallani. Ám így is ellentétbe kerül házastársával. neveltetése. mert fontos érdekeit látja veszélyben. vállalva a következményeket: a házasság felbomlását is. s ezzel vége a bizalomnak. s felerősíti a meglevő feszültségeket. ami hosszabb távon túl nagy áldozatnak tűnhet. klubokkal. szerelem alakul ki a külső partnere iránt. kulturális élmények megvitatása stb. s ez szükségessé teszi az addigi szerepviselkedés átalakítását. ami más. életfelfogása miatt nem képes rá. A kényszeredett lemondás ugyanis korlátozza az egyéni szabadságot és a bezártság érzetét kelti. még akkor sem. Az egyik. nem szexuális téren élénkíti. a kényelemszeretet. saját kiadványokkal. nehezen megbocsátható bűnt követett el házastársa ellen. a botránytól vagy a bonyodalmaktól való félelem miatt sem. hogy többnyire maga a külső kapcsolatot létesítő is úgy érzi: hűtlen lett. A házasság hétköznapjai során előbb-utóbb feszültségek és kisebb-nagyobb konfliktusok keletkeznek. Megfelelő szexuális kulturáltság esetén nemcsak a közösülési testhelyzetek változatossá tétele jöhet szóba. amire kevesen képesek. találkozókkal. Ezen túlmenően mindaz. Sőt. új társaság. hogy mindenáron kerülni kell a külső kapcsolatokat. részben a nemi élet kényszerű szüneteltetésének következményei közé sorolhatók. részben. Amit vagy titkolni kell. Serkentő hatású lehet például az átmeneti kikapcsolódás a megszokott környezetből: utazás. hanem az alkalomhiány. színesíti a házastársi kapcsolatot. Mindkettő mozgalomszerű Amerikában.erkölcsi meggondolások folytán. Ez ugyanis szintén veszélyt jelenthet a házasságra nézve. amíg a szerelem tart. intimitásnak . Aki a házasságot fenn akarja tartani. A közösen ápolt baráti kapcsolatok sajátos formái éppen a szexuális monotónia leküzdését szolgálják. Holott a házastársak érdekeit nem feltétlenül sérti egy külső kapcsolat. nyaralás. életmód-változtatás. A házasságon kívüli kapcsolatok főleg két okból veszélyeztethetik a házasság stabilitását. s ez házasságának felszámolására készteti. A másik ok. ami kölcsönös is lehet. az inkább a titkolózást választja. hazudni kényszerül. Ezek részben a szexuális kommunikáció és funkció zavarainak körébe. Ilyenek például a megegyezéses partnercsere (Co-marital sex. Az egyhangúság veszélye mellett azonban jó néhány más akadály is nehezítheti a szexuális összhang kibontakozását és tartósságát. swinging) vagy az ún.

A „diádikus kommunikációt elemezve H. annál kevésbé lehet félreérteni. hogy a partnert okolják minden probléma miatt. Több vizsgálatból kiderült azonban. 2. annál könnyebb alkalmazkodni hozzá. A fiatal házasok gyakran a teljes egyetértés illúziójával kezdik házaséletüket. Ha valamelyikük nyíltan próbálna beszélni a nehézségekről. konkrét probléma miatti konfliktust. mint a partner igényeinek megbeszélésére vagy elfogadására való képességet (vagyis az empátiát). Az együttélés feltételei között azonban ez a „pozitív projekció” nehezen tartható. s általában a személyiség kiforratlansága. interperszonális konfliktust és 3. az egyének közötti.A konfliktusok három fő fajtáját szokták megkülönböztetni: 1. vagy a „racionalizálásban”. hogy házasságukban saját értékrendjüket a partnerre próbálják kényszeríteni. a másik többnyire agresszíven reagálna. csak verbálisan (ezen belül direkt vagy indirekt módon) vagy más téren is jelentkező stb. ha a házastársak már kapcsolatuk kezdetén közösen kidolgoznák házasságuk „működési szabályzatát”. amikor az érzelmi tényezőket figyelmen kívül hagyva javasolnak megoldást. vagy neurotikus fejlődészavara. Tulajdonképpen ez is egy védekező mechanizmus. Holott a problémák „agyonhallgatása” mindenképpen hatástalan struccpolitika. vagy elhidegüléshez vezet. mint saját hibáink vagy értékeink „kihelyezését” a partnerre. Egyéni oka lehet például a párválasztási éretlenség. Ez jórészt házasság előtti eredetű. a dramatizálás és a hízelgés. A kölcsönösen jó alkalmazkodást mindenekelőtt a házastársi szerepek tisztázatlansága. amelyek többféleképpen nyilvánulhatnak meg. Az értékek. A nyílt kommunikáció hiánya mögött rendszerint tudattalan. A házastársi konfliktusokról szóló tudományos megállapítások korszerű összefoglalását magyar nyelven Cseh-Szombathy László könyvében (1985) találjuk. belső ellenállások vannak. az okok helyett csak a tünetekkel való foglalkozásban. intrapszichés konfliktust. s növeli az előbb-utóbb kirobbanó feszültséget. félig-meddig tudatos taktikákról is beszél. A konfliktus lehet nyílt vagy rejtett. Például a probléma létezésének vagy komolyságának kétségbe vonásában. ami akadályozza a felnőttes elvárások kialakítását éppúgy. legfeljebb rejtett marad. hogy nem beszélnek róla. várakozó magatartás Naivul azt remélik. hogy átalakul „negatív projekcióvá”. Ezért kedvező lenne. Lantz és Snyder (1969) szerint még a viszonylag toleránsak is gyakran felfedezik. Az elvárások tisztázásában és egyeztetésében döntő szerepe van a verbális kommunikációnak. Horney (1950) ezt externalizációnak nevezi. amely mindegyikük jogait és kötelességeit pontosan körülírná. Az egyéni különbözőség folytán ilyenek a házasságban is bőven előfordulhatnak. válságnak pedig az egész kapcsolat létét érintő 157 . új szemléletmódok megjelenése és térhódítása. a felelősség elhárításában. vagy eltérő értelmezése nehezíti. Holott minél világosabban megfogalmazott és konkrét egy elvárás. Motívumaik között az eltérő szükségleteket és ellentétes érdekeket találjuk. A személyiségen belüli. Attól. amely a gondolkodás és az érzelmek síkján nyilvánul meg. Cseh-Szombathy (1985) nézeteltérésnek nevezi az egyetlen. összeütközésnek a viselkedési szabályok miatti konfliktust. Ebben a szerepviselkedés alapelveit lehetne tisztázni. hagyományos nézeteket háttérbe szorító. a kommunikáció teljes elhárításában. hogy „majd az idő mindent megold”. a csoportok közötti. a provokálás. amelynek révén a partnerideált egymásra vetítik. mint a titkolózás ill. S előfordulhat. a konfliktus nem szűnik meg. Ebben szerepet játszhat az egymással való azonosulás és a projekció. aminek folytán sokan elbizonytalanodnak. rejtelmeskedés. hogy a fiatal házasok leggyakoribb reagálása az alkalmazkodási nehézségekre a kommunikáció nélküli. Társadalmi ok: a házassággal kapcsolatos. Wienold (1972) olyan. Vagyis rögtön védekező tartásba merevednek és figyelik egymást. igények és elvárások ütközése sokféleképpen nyilvánulhat meg. olyan tendenciává. K. szociális konfliktust. Mindegyiknek különböző fokozatai lehetnek.

a házaspár szülei is beleszólnak. Az emiatt keletkező feszültség negatívan hat az egész házastársi viszonyra. és mi tilos. A házastárs ezt indokolatlan korlátozásnak érezheti. teljes felismerését és konstruktív kezelését. Az ilyenek nemcsak. Az állandóság. mi a funkciójuk a konfliktusoknak? Igaz-e. a helyzettől és lelkiállapottól függően is változó. s időszakonként. Minél nagyobb a különbség az egyes szerep158 . Az alig tudatosult konfliktus hangulatokban. s így a házastársi viselkedés megítélésének mértékévé. főleg. De a legtöbb konfliktus pozitívvá. vagy anyagilag függő viszonyban áll velük. ami megengedhető. hanem empátiára és toleranciára is. unalmassá válását. érzelmekben és indulatokban fejeződik ki. ha a házaspár együtt lakik valamelyikük szüleivel. A szülőkhöz való alkalmazkodás kényszerűsége rendszerint megnehezíti a házastársak alkalmazkodását egymáshoz (ezért ajánlatos biztosítani a szülőktől való függetlenséget). Nem csak jó kifejező és vitakészségre van szükség. hogy nem feleslegesek. Ehhez járul még a státusváltás okozta feszültség. s a kapcsolat ezekből megerősödve. ha egy házasság szilárd alapokon nyugszik. Ehhez természetesen meg kell tanulni a konfliktusok időben történő. továbbfejlődve kerülhet ki. Gyakran eleve ellenszenvesnek találják egymás régi barátait. ami stabilitást és állandóságot feltételez. s vetélytársnak érzi annak házastársát. ha mindkét fél figyelembe tudja venni a másik pillanatnyi igényeit és elősegíti azok realizálását. hol pedig a másik kerül előtérbe. hogy megelőzzék a házastársi kapcsolat elszürkülését.konfliktust. Az „anyós-após problémák” egyik típusa. hogy „őket fontosabbnak érzi”. erősítheti vagy gyengítheti a házasságot. Ám. pl. amelynek megoldása azért nehéz. hogy minden konfliktus negatív. hiszen az összehasonlítások ilyenkor a házastárs javára szólnak. A barátok és ismerősök hatása igen különböző lehet. aminek alapja az érzelmi-indulati érettség és önkontroll. a biztonság igénye általában alapvetőbb. A társas kapcsolatok egyébként is fontos tényezői a házastársi alkalmazkodásnak. Gondot okozhat már az a szándék is. Partnere sérelmezheti. Ez a házasság egyik alapproblémája. A házasság dialektikus folyamatában hol az egyik igény. Kedvező. Ez már a párválasztási érettségnek is tartozéka. A konfliktus tudatosságának foka is különböző lehet. Vita támadhat például arról. bár legalább ilyen fontos a biztonság igénye is. mert riválist látnak bennük. Vannak kifejezetten bomlasztó hatású társas kapcsolatok. mert az ellentétes igények aránya egyénileg rendkívül eltérő lehet. A baráti kör válhat a házaspár fő viszonyítási csoportjává. Joggal merül fel a kérdés: mi a szerepük. Az ilyen vitákba gyakran egyes kívülállók. Ez egyébként szorosan összefügg a változatosság igényével. mi az. Az ilyen pozitív hatású társas kapcsolatokat konjunktív affiliációnak hívják. konstruktívvá tehető. Feszültségek és konfliktusok származhatnak abból is. de kialakításában a házastársak sokat segíthetnek. de ez nem zárja ki a változatosságigény időnkénti erőteljes jelentkezését. káros és kerülendő? Tény. hogy vannak negatív. amikor a házastársak féltékenyek valamelyikük szüleire. mi kötelező és mi kívánatos stb. A másik. Ez közös normákat eredményez.. amelyek aztán megkönnyítik az alkalmazkodást. amikor a szülő féltékeny gyermeke házastársára. destruktív konfliktusok is. amennyiben egyáltalán időt szakít rájuk. hogy a házastárs folytatni kívánja korábbi (baráti vagy rokoni) kapcsolatait. hanem egyenesen szükség van rájuk a kapcsolat fejlődéséhez. akkor a közösen folytatott társas élet sokkal több előnnyel jár. mert még túlzottan kötődik saját gyermekéhez. A társas kapcsolatok azonban nem mindig kedvező hatásúak. ha versengés keletkezik a különböző elvárások között. hogy mit lehet elvárni a férjtől és a feleségtől. Emellett a közös társas élet az egyik legjobb módja annak. ezeket diszjunktív affiliációnak hívják. mint veszéllyel. vagyis az egyik szerepkörből a másikba való átmenet nehézsége.

Célja: kipuhatolni a partner várható reagálását valamely érvényesíteni kívánt elvárásra.legfeljebb másoknál fordul elő ilyesmi. Megoldásukra több lehetőség van. A feszültségcsökkentés másik módja az elvárásoktól. hogy rájuk a taktikázás és győzni. uralkodni akarás lenne jellemző . s ragaszkodnak az 50-50%-hoz. A csereelmélet szerint a konfliktus esetén kialakuló „szerepalkudozás” kimenetelét három tényező dönti el: saját szükségleteink értékelése. Az engedményekre kényszerítés általában nem tartós és csak látszólagos megoldás. modellje. Egyenrangú kapcsolatban ez a konfliktusmegoldás normális módja. s alkalmazójuk teljesen spontán. a vitát felfüggesztik. Az igazi megoldáshoz azonban rendszerint egyik. hogy a házastársi kapcsolat megerősödve kerül ki a konfliktusból.között. De az is megtörténhet. ha. Szociálpszichológusok szerint a szerepkonfliktus megoldása főleg 3 tényezőtől függ: 1. ami már alig nevezhető házasságnak. Ennek oka. hogy aztán ennek alapján lehessen felépíteni a további eljárást. hogy a házassági taktikák általában alacsony tudatossági szinten maradnak.például a foglalkozási és a házastársi szerepek . Az egyszerűbbekre jó példa az ún. hogy . Egy másik elmélet szerint sokan úgy próbálják feloldani a konfliktust. s a kapcsolat fejlődését szolgálhatja.”) 159 . Eszközei: homályos célzások.a konfliktus abbamarad. hogy meggyengül. a helyzetből adódnak. ami könnyen gyanakvássá. Végeredményben előfordulhat.. féltékeny versengéssé fajul. A szankciók lehetnek pozitívak (jutalmak) és negatívak (büntetések). elbizonytalanodik. hasonlatok „virágnyelv”. Sokféle taktika létezik. Az ilyen devitalizálódott házasságok vagy felbomlanak. az elvárások jogosságától (legitimitás). Főleg az utóbbiak ritkán történnek feszültségek és konfliktusok nélkül. a résztvevők beállítottságától. kapcsolati taktikák A házasok rendszerint tagadják. vagy a szülői szerep felvétele. annál nehezebb az átváltás (de egyben annál nagyobb kikapcsolódást is jelent az egyik a másikhoz viszonyítva). A feszültségek egyéni feloldásának több módja van. példálózás („Mi lenne. hogy ki mennyit engedett. vagyis a félig tudatos házastársi taktikákkal (amelyekre visszatérünk). az egészen egyszerűektől és ártalmatlanoktól kezdve a bonyolult és veszélyes taktikákig. és nem belső kényszer eredménye. hogy önkéntes vagy rákényszerített engedményekről van-e szó.rendszerint valamilyen külső ok miatt . például. magától értetődő megnyilvánulásnak érzi azokat. s közben elveszti aktualitását. a partner reagálása és más. Interakciós „játszmák”. ha valódi belátás. Az egyik a helyzet gondolati átstrukturálása. az elvárásokhoz kapcsolódó szankciók intenzitásától és 3. hogy a fő viszonyítási csoportjuk elvárásaihoz alkalmazkodnak. Szorosan összefügg a „játszmákkal”. hogy sok előnnyel is járhat. jelentős személyek véleménye. ha a konfliktusról tudatosítjuk magunkban.elvárások . akkor jogos a kérdés. Ha ez egyoldalú engedmények révén következik be.. vagy mindkét félnek engednie kell a saját elvárásaiból. Ám ez is eltorzulhat. ha elkezdik méricskélni. Az előbbire példa a munkaidő utáni státusváltás. „kísérleti léggömb” módszer. leépült szinten. hosszabb-rövidebb időre elnapolják. az utóbbira maga a házasságkötés. Az önkéntes engedmény akkor nevezhető jónak. mintegy maguktól. A státusváltás két fő formáját szokták megkülönböztetni: a rövid távút és a hosszú távút. ami nem feltétlenül jelent degradálást. kiüresedik. vagy rögzülnek (fixálódnak) egy alacsony. s már a kilátásba helyezésük is hatásos lehet. vagy a házastárstól való függés mérséklése. hogy a legjobb megoldást rendszerint a kölcsönös engedmények (kompromisszumok) jelentik. Előfordul. 2. Mindebből értelemszerűen következik.

E. pontosabban az idő strukturálására. a felnőtt és a gyermek. de közben ürügyet keres egy olyan visszautasításra. Gyakori a „bírósági játszma” is. H. Felnőttkorra rendszerint kialakulnak az egyénileg legjobban bevált. Személyiségük melyik szintje. A gyermek megfigyeli. Ma már jó néhány. mit csináltam miattad!” és az „Ide juttattál!”. Az időstrukturálás életfontosságú. A simogatások és elismerések cseréje képezi a tranzakciók fő tartalmát.) révén elégíthető ki leginkább. magyarul is kiadott könyvében (1984). vagyis interakciók sorozatából állnak. J. Igen veszélyes a „frigid nő játszmája”. Az ingerszükséglet és elismerés-szükséglet egyaránt a testi érintkezés (simogatás stb. Ezek: hasonlíthatnak a szülőkére. aki a bíró szerepét játssza. Az így kielégíthető szükségletek közül kiemelik az elismerésszükségletet.”. „kézben tartását” célozzák Az ehhez szükséges taktikázás készsége már a gyermekkorban kialakulhat. A vádaskodás persze rendszerint kölcsönös (ezért mindkettő saját „bírót” szerez).. Berne egyik. amelyek a partner legyőzését. bár egy-egy tranzakcióban egyszerre két énállapot is részt vehet. 1998) Az elmélet értelmében az emberek társas viszonyai tranzakciók. mintha elfogadná a másik ajánlatát. ennek során a szintén az ingeréhségből kinőtt „struktúraszükséglet”. amelyeket aztán a partnerkapcsolatokban is alkalmaznak. de kora-gyermekkori emlékeken is. jó eltöltésére irányuló szükséglet is kielégíthető. főleg a házasságban a „Látod. A tranzakció-analízis azt igyekszik megállapítani. de jó ürügyet biztosítanak például a szexuális kapcsolat előli kitérésre is. Ezek célja ismét a felelősség áthárítása.. Erikson (1968) az identitásért folytatott harcot tekinti az interakció alapjának. figyelemre méltó elgondolás ismeretes. s aztán utánozza. amely a felelősség áthárítását célozza. Spitz hospitalizáció-elmélete hívta fel a figyelmet). Az ingerszegény környezetben élő gyermekek testi és lelki visszamaradottsága jól mutatja. Jackson „családi homeosztázis” elmélete. A partnerkapcsolatok tudományos elemzésének egyik érdekes irányzata a tranzakció-analízis. amelyben a vádló és vádlott szerepét játszó házastársakon kívül kell egy harmadik személy. A kiindulási helyzet közismert: a férj szexuális közeledési kísérleteit az asszony visszautasítja. és melyik reagál azokra? Három ilyen szintet vagy „én-állapotot” különböztetnek meg. Berne. például D. a szociális és az individuális program. Berne. A keresztező tranzakciók viszont eltérő énállapotok között történnek. a gyermeki énállapot pozitív oldala például a kreativitás. Ez a kiegészítő jellegű tranzakció. alapulhatnak felnőttes. amelyért látszólag csakis a másik felelős. Mindez bőven kifejtésre kerül E. H. A simogatás persze történhet szavakkal is. Egymást kiegészítő taktikák. valamint Lantz és Snyder fejtegetéseit vesszük alapul. Célja. ám amint a férj beleun a kísérletezésbe. az unalom emocionális sorvadáshoz vezet. Richter. terveit. A felnőttek legegyszerűbb tranzakciói a felnőttes énállapotok között mennek végbe. a spontaneitás és a vidámság.E. 1966.A szakirodalomban csak a legutóbbi évtizedekben tűntek fel a kapcsolati taktikák behatóbb elemzései. mindenképpen ez a társas cselekvés alapegysége. Gyakori játszma a „sarokba szorítás” az egyik házastárs úgy tesz. kedvenc játszmák és taktikák. Bármelyik megnyilvánulhat és mindegyik lehet értékes. A legbonyolultabb tranzakciók a hatalmi játszmák. Vagyis mindenkiben együtt él a szülő. Az alábbiakban elsősorban E. (E. hogyan válik be egy taktika másnál. tulajdonképpen abból fejlődik ki. milyen fontos ennek kielégítése (amire R. Házastársak között az egyik leggyakoribb játszma a „Ha nem szeretnélek. Az időtöltési programok három fő típusa: a gazdasági. hogyan hatnak egymásra a partnerek. mert a tétlenség. rendszere fogadja a hatásokat. amely szorosan összefügg az inger-szükséglettel. s ezekben minden résztvevő a lehető legnagyobb kielégülés elérésére törekszik. az 160 . vagy a Palo Alto-i iskola másik képviselőjének. hogy megerősítse a panaszos igazát. Weaklandnak „kettős hurok” („double bind”) hipotézise stb. objektív értékelésen.

Ezért csak az indulatok levezetése. A legdöntőbb kérdés mindenképpen az: hogyan tudják kezelni a konfliktusaikat a partnerek? Egymás legyőzésére törekvő hatalmi vetélkedést folytatnak. a szövetséges szerepében pedig kritikátlanul. az önmagunkról és a partnerről kialakított kép kiigazítását és továbbfejlesztését. A „féltékenységi játszmák”. s megmaradhat annak keretein belül. se nélküle” eset. Az abnormális kapcsolatok jórészt aszimmetrikusak. vagy a megjátszott hidegség a házastárssal. mert nehéz belőle kiutat találni a kapcsolat felbontása nélkül. Az énideál szereppel elvárja. A párválasztásra és házasságra is érett személyiség autonóm. hogy a résztvevők milyen személyes. A 161 . hanem jól kiegészíti azt. s az eddig tárgyalt konfliktusokon kívül is számos nehézséggel jár. vagy birtoklási illetőleg gyámkodási hajlamot találunk. amennyiben magas fokú tudatosság. vagy kolonccá válik. H. a feszültség jelentős csökkenése teszi lehetővé a konfliktus megoldásához szükséges. ami könnyen eluralkodik a személyiségen és pusztító szenvedéllyé válik. A megoldást csak az igazi okok feltárása. akivel a taktikázónak korábban konfliktusa volt. A negatív én szerepében a partner bűnbakká. R. amelyeknek egyik változata a „Most rajta kaptalak!” játszma. önállóság és belső kontroll jellemzi. például arra. esetleg gyermekkori eredetű problémáikat viszik a kapcsolatba. Ennek érdekében különböző szerepeket próbálnak rákényszeríteni a partnerre. A különböző féltékenységi játszmák mögött rendszerint bizonytalanságot. A játszma azért veszélyes. amelynek funkciója. amit bizonyít. ha figyelembe vesszük. Variációik: a kacérkodás. hogy a partner vegye fel annak a személynek a szerepét. Középkorúak és idősebbek házassága / együttélése A házasság második (gyermeknevelési) szakasza elég sokáig szokott tartani. vagyis az egyik fél „kézben tartja” a másikat és rákényszerít egy kompenzációs szerepet. amire ő nem volt képes. Böttcher (1984) szerint a konfliktus által kiváltott indulat torzíthatja az észlelést és megítélést. hogy mindezek a szerepek csírájukban normális alkotórészei a partnerkapcsolatoknak. Az utánzó szereppel megköveteli. flörtölés másokkal. Például már az első. Eszerint a problémákkal való egyéni szembenézés helyett gyakran beleviszik azokat a kapcsolatba és a házastársat pótlékként. De ilyenkor is mindkettőnek szüksége van a másikra. Ugyanez mondható más megközelítésekre is. (Ez a közismert „se vele. De mindkét megközelítés összefér a csereelmélettel is. konstruktív megközelítést. A cél: megszabadulni a belső konfliktus elviselhetetlen nyomásától. hogy ragaszkodnak egymáshoz. félrelépési késztetést. hogy a partner mindenben utánozza őt. csak bizonyos határon túl válnak abnormálissá. de főleg a további gyermekek megjelenése anyagilag kissé hátrányos helyzetbe hozhatja a házaspárt. hogy féltékennyé tegye. Ilyen például a helyettesítő (pótlék) szerep. A féltékenység kiindulópontja gyakran a partner sikereinek vagy más előnyeinek megirigylése.asszony ingerlően és csábítóan kezd viselkedni. abból a célból. Richter hangsúlyozza. Richter (1970) a pszichoanalízis modern irányzatai alapján értelmezi a házassági taktikákat. nem tudnak élni egymás nélkül. ám az utolsó pillanatban ismét visszautasítja.. E. mindenben támogatnia kell házastársát. vagy az egyenrangúság alapján együttműködésre és kölcsönös előnyökre törekszenek? H. szintén gyakoriak a házasságban. a reális helyzet tudatosítása hozhatja meg. vagy saját énjük narcisztikus meghosszabbításaként manipulálják.) A pszichoanalitikus megközelítés nem áll ellentétben a „játszmák” tranzakcionalista elméletével. amely a partnerkapcsolati konfliktusokat értékelési (vagyis szemléleti) különbségekre vezeti vissza. A játszmák ugyanis érthetőbbé válnak. hogy legalább a partner valósítsa meg azt az énideált.

mint a feleségek. ha a feleség jó előre felkészülne rá. azóta erősen csökkentek a nemek szerinti gazdálkodási különbségek. hogy a nőknek többnyire nem volt lehetőségük az igényeik szerinti gazdálkodásra. hogy a nő ért jobban a gazdálkodáshoz. amelyek elfogadása vagy egyeztetése szinte létkérdése a házasságnak. míg a feleségekét inkább a fogyasztásra és kényelemre irányultság jellemzi. Ha a házastárs nem tud ezen változtatni. Sok feleségnek okoz ilyenkor gondot az átállás a gyermeknevelésről. Egyes vizsgálatok szerint tipikus különbségek vannak e téren a férfiak és nők között. gyakran más megoldást keres a maga számára. autóvétel. Sokan úgy találják. hanem inkább a pénzzel elérhető értékek kiválasztása és annak eldöntése. gyermekének önállósulását is akadályozza. Ám attól még messze vagyunk. s ebből következően azzal magyarázzák. A gyermeknevelés pedig 20-25 évnél többet ritkán vesz igénybe. hogy ők általában nem olyan gyermekközpontúak. mint központi feladatról valami másra. A gyermekéhez túlzottan kötődő szülő amellett. A nők munkába állásával a merev szerepmegosztás ugyan némileg fellazult. Ezért a nagyobb összegű kiadásokat (pl. Ez értékrendszerbeli különbségeket rejt. Pedig ez pénzben nehezen kifejezhető hozzájárulás a közös feladatok megoldásához.gazdálkodás persze nemcsak a gyermekvállalással kapcsolatban okozhat problémát a házasságban. hogy eltérő dolgokat tartanak fontosnak. hogy nem tud eléggé kötődni a házastársához. Ugyanakkor a férjeknél sokkal ritkábban okoz megrázkódtatást a gyermekek önállósulása és elszakadása a családtól. Mások ezt a társadalom patriarchális jellegével. Tény. s mi mennyit ér. „játszmákhoz” vezet. Ebből is sok súrlódás. Sokan annyira beállították magukat a gyermek(ek)kel való törődésre. tehát korántsem tölti ki a házasság egész időtartamát. A probléma részben abból adódik. A gyermekekhez való túlzott kötődés lazítását elősegíthetné. hogy ezt nagyjából egyenlő arányban osszák meg. hanem egyébként is. jelentősége fokozatosan háttérbe szorul. A pénz ugyanis sokféle igény kielégítését jelképezheti. A felnőtt gyermekek elindulnak a maguk útján. egyre több férj vesz részt a háztartási munkában. hogy a nők költekezőbbek. az üzleti ügyekhez. hogy amióta a nők munkába álltak és saját jövedelemmel rendelkeznek. nem tudják úgy beosztani a pénzt. Előfordul. hogy mi a fontosabb. s szinte üresnek érzik az életüket a gyermekek nélkül.H. s már a gyermekek kamaszkorától kezdve elősegítené fokozatos önállósodásukat. ami könnyen hatalmi harcokhoz. amikor az anya kényezteti a gyermeket. hiszen a helyzet változásaihoz igazodó munkamegosztás rugalmasságot és toleranciát feltételez. hogy a férjek észre sem veszik. Ami éppúgy jelenthet munkába menekülést. hogyan keressék meg és költsék el a pénzt. s emiatt örökösek a viták. az apa pedig „ellensúlyozásként” túl szigorú hozzá (vagy elhanyagolja). s ezzel a szülők házasságának is új szakasza kezdődik. P. hogy nem tudnak ettől elszakadni. ingatlanvétel) még ma is jórészt a férfi dönti el. Nem csökkentek azonban az értékrendszerből fakadó egyéni különbségek. vagy nehezen ismerik el a feleség produktivitását a háztartás vezetése és a gyermekgondozás terén. de ez feszültségeket okozhat. Az eltérő nevelési attitűdök és szokások is gyakran okoznak házassági konfliktusokat. s ezek nem egyformán fontosak a házastársaknak. amiből nincs mindig elegendő. A gazdálkodással szorosan összefügg a háztartás vezetése. nincs „üzleti érzékük” stb. Ennek oka. hogy a fokozódó gépesítés és a szolgáltatások elterjedése folytán a háztartásvezetés egyre könnyebbé válik. Bár az is tény. A szokások és elvárások különbözőségéből eredően nem ritkák a feszültségek és konfliktusok ezen a téren. Tipikus eset. s még gyakoribb. A házasság beválásának egyik fő kritériuma a pénzügyigazdálkodási együttműködés. vagyis külön utakon kezd járni. amelyben szintén feltűnnek az elvárási és értékkülönbségek. mint 162 . vita. Landis (1975) szerint nemcsak az fontos. A beállítottság hasonló különbségei valószínűleg nálunk is gyakran előfordulnak. Amerikai kutatók megállapítása szerint náluk a férjek beállítottságát a termelésre és haszonra irányuló beállítottság. konfliktus keletkezik.

hogy idősebb korban lassabban alakul ki a szexuális izgalom. hogy ma még kevesen képesek ennek megvalósítására. akik addig tudták élvezni a nemi életet. (Sajnos. amiből nem tudnak kilábalni Még ma is elég elterjedt az az előítélet. hanem maradjanak rugalmasak és aktívak. J. hogy tökéletes összeillés nem létezik. 41 ilyen lehetőséget sorol fel. hogy már nem kell tartaniuk egy nem kívánt terhességtől. vagy régebben előforduló előnyeit. a menopauza után a nő elveszti szexuális képességeit. Az idősebbé válás nem jelentheti a nemi élet háttérbe szorulását vagy éppen elsorvadását.és mozgósítsák erre a partnerüket (akkor is. de már megszokott helyzetbe. vagyis az ijedelem attól. a szerelem és boldogságérzés képessége idős korban is megmaradhat. Erre kevesen gondolnak. vagy a válást. kielégülési nehézségek jelentkeznek. old. s eltúlozzák a veszélyeket.” (27. a „lelki erők” azonban tovább növekedhetnek. akár tartósabb viszonyról van szó . italozást. s egyébként is megnő a petting szerepe. ezért ez megbeszélés és megegyezés tárgyát képezheti. másrészt az. Hasonló a helyzet a férfiaknál. Hátránya a kapcsolat elszürkülése. ha nem megy szaksegítség nélkül).M. amelyekből bárki kedvére válogathat. Ami kétségtelenül nem könnyű. „szkriptje” van az öregkori intimkapcsolatnak és gyengédségnek. hogy könnyen elfelejtik azokat. Az idősebbé válás gyakran lelki bemerevedéssel és elkényelmesedéssel jár. merjenek változtatni az elavult szokásokon . Másrészt erősödhet a beletörődés a kedvezőtlen. hogy ezekről se kelljen lemondani.) 163 . vagyis egy külső szerelmi illetve szexuális partner feltűnésének. Ne mondjanak le eleve semmiről. de a szerelem megvéd az öregedéstől.nem feltétlenül jár tragikus következményekkel a házasságra nézve. mint minden újtól. Nem csoda. így a viszonylag jó házasságban is maradhatnak kielégületlen igények. hogy az öregedés folytán elvész a kedvező változtatás utolsó lehetősége. mit várhatnak egymástól. E. kiüresedése tehát nem szükségszerű. ne vállaljanak elvtelen és hátrányos kompromisszumokat. hogy maguk a házastársak egyéniségükben ne merevedjenek le. A külső kapcsolat teszi lehetővé. Egyrészt jelentkezhet a „kapuzárási pánik”. vagy különböző zavarok. inkább választják a kényszerű lemondást. Ettől aztán a legtöbb házasság végképp elromlik. Haeberle (2004) szerint „az öregedés ugyan nem véd meg a szerelemtől. és azok megerősítésének lehetőségeit.) Eszerint az ember életében a testi erők ugyan csökkennek a korral. vagyis hosszabb előjátékra van szükség. Pedig igen sok házasságban ez történik: lassanként leszoknak róla. Az ilyen kapcsolatokat egyrészt a változatosság igénye vagy egy új szerelem akaratlan jelentkezése magyarázhatja. Két alapgondolata: a házasság főbb területeinek elemzése révén sorra venni a kisebb-nagyobb változtatási lehetőségeket. hiszen elég gyökeres fordulatot igényel a hagyományos szemlélethez képest. kevés modellje. hogy ismerik egymást. elvárások. hogy a klimaktérium. Mindössze azt kell figyelembe venni. Közben azonban telnek az évek és közeleg a nyugdíjkorhatár. J. esetleg unalmassá válása. Thompson (1980) a kiégés (burn out) veszélye kapcsán a házastársi szeretet elhamvadásának megelőzési lehetőségeit is sorra veszi. ám ettől az élvezetképesség még nem csökken. Azok a nők. fennáll a lehetősége a „harmadik”. amit még az a tudat is megkönnyíthet. a szerepcserék lehetőségét is beleértve. Ennek előnye. Ez egyebek közt a szexre is érvényes.akár futó kalandról. Félnek tőle. A házasság elszürkülése. Minthogy a szerelem ilyenkor már rég elmúlt. Maga az orgazmus is nehezebben és ritkábban következik be. pontosan tudják. kalandokat stb. Színességének és tartalmasságának előfeltétele. jó oldalait.hobbikat. holott minden vizsgálat az ellenkezőjét mutatja. a titkolózást. Ennek kétféle hatása lehet. egyhangúvá. a klimaktérium közben és után is képesek erre. mert az előnyök annyira „természetesnek” tűnnek. A megszokotthoz most még jobban ragaszkodnak. A másik: sorra venni a kapcsolat meglevő. Pedig egy külső kapcsolat . vagyis a változás kora. tehát legfőbb ideje kitörni a megszokott mederből. ami aztán a házastársi viszonyra is kihat.

a házastárs iránti szeretet foka és jellege. E. hogy a férj gondoskodjon az anyagiakról.M.W. Cottrel (1939) még részletesebb. Burgess hangsúlyozta. aminek maximális pontszáma 157 volt. Terman (1938). ebből csak annyit tudunk meg. 2. Az értékeléshez mindenekelőtt a házasság beválásának szempontjait. hogy igen sok szempont jöhet számításba. Az elégedettség fokát egy skála teszi összehasonlíthatóvá és számokkal kifejezhetővé. a személyes igények kielégülnek-e. elsősorban bizonyos személyiségvonásokból próbált következtetni a házasság jövőjére. R. az egymás iránti szolidaritás. A kutatók ezért kérdéssorozatokat állítottak össze. hogyan oldják meg a gazdasági problémákat. R. L. mert hipotézise szerint a házasság beválása a személyiség beválásának függvénye. egészséges-e a légkör a gyermekneveléshez. így a válaszok egyezésének foka jellemző volt. amire már történtek úttörő kísérletek. vagyis nem volt túl megbízható. aki a házasság beválásának és előrejelzésének első. Az előrejelzés azonban . Már az első próbálkozásoknál kiderült. A házassággal való általános elégedettség foka azonban önmagában keveset árul el. E. Hill a következőket tartotta legfontosabbnak: 1. 3. a kölcsönösen kielégítő szerepmagatartás. az ezekkel kapcsolatos beválás mértéke szerint házasságprofil vázolható fel. az elváltak csupán 101 pontot szereztek. Hill (1970) pedig a házasság és a többgenerációs család viszonyát. de külön töltötték ki. 164 . amelyek azt vizsgálják. hogy a házasság sikerének kritériumai koronként. 194 tételből álló kérdőívet dolgoztak ki. kritériumait kell tisztázni.A kapcsolat beválásának értékelése és előrejelzése A házasság értékelésének.J. amelyekkel a házasság különböző oldalait vizsgálták. A legegyszerűbb módszer a házastársak kikérdezése afelől. A jó prognózis előfeltétele a megbízható diagnózis. 7. társadalmanként és osztályonként is különbözőek. R.8 éves időszakot véve alapul . jelentős kutatói közé tartozik. hogy a partnerkapcsolat múltjából és pillanatnyi állapotából annak jövőbeli alakulására következtethetünk. milyen fokú az önkifejezés szabadsága. a kapcsolat beválásának minél pontosabb mérése. hogy mennyire elégedettek házasságukkal. 5. de az előrejelzés itt sem bizonyult sokkal megbízhatóbbnak. az egymáshoz való alkalmazkodás. Blood (1967) többek közt a szerelmi és a közvetített házasság struktúrájának. hogy maguk a házastársak mit tartanak a legfontosabbnak házasságuk sikere szempontjából.nem mutatott jelentősebb korrelációt. Burgess & L.S. 6. Ha például egy férj átlagosnak. Burgess nyolc kritériumot különböztetett meg. A boldog házasok átlag 138 pontot. Kérdőívét a vizsgált házaspárok egyidejűleg.O. 4. hogy nincs minden rendben. Az utóbbi évtizedekben főleg a családszociológusok végeztek érdekes házasságdiagnosztikai és összehasonlító vizsgálatokat. 8. A hagyományos polgári felfogás például azt tartja lényegesnek. a feleség pedig a háztartásról és a gyermekekről. H. Locke (1951) 201 elvált és 200 „nagyon boldog” házaspárt hasonlított össze kérdőív segítségével. felesége pedig boldogtalannak minősíti a házasságukat.W. vagyis a házasságdiagnosztikának és az előrejelzés lehetőségeinek (vagyis a házasság-prognosztikának) alapja az a reális feltételezés. dinamikájának és értékelésének eltéréseit vizsgálta. Vannak olyan tesztek.

Ha mégis megpróbáljuk kiemelni a legfontosabbnak tartott elvárásokat. Az objektív kritériumok a házassággal kapcsolatos társadalmi normákat és elvárásokat fejezik ki. A kölcsönös alkalmazkodás lényege egymás kapcsolati igényeinek kölcsönös kielégítése.) Ki ágyaz be reggelenként? (A munkamegosztás vizsgálata. Persze a házastársnak is vannak szelektív szükségletei. A házasság szubjektív beválása a fontosnak érzett egyéni igények.vagy csak részben kielégített . elvárások kielégítésétől függ. 4.C. Ezek igen sokfélék lehetnek.) Mennyire elégedett házasságával szexuálisan? (A szexuális kielégültség vizsgálata. Kirkpatricknél (1963) találjuk. akkor a következőket nevezhetjük meg: 1. Indokoltnak tűnik egyébként a házasságbeválás objektív és szubjektív kritériumainak megkülönböztetése. Mindezeknek csak a stabil és tartós házasságok tudnak eleget tenni. Ennek 3 lehetősége: 165 . ha mindkét fél kielégítheti szükségleteit. Éppen ezért a kutatók a sokoldalú megközelítést részesítik előnyben. Blood (1967) többek közt az alábbi kérdéseket tette fel külön-külön a vizsgált házastársaknak (a teljes kérdőív 87 kérdésből állt): Véleménye szerint milyen a jó férj / feleség? (A kérdés célja a partnerideál vizsgálata. önkifejezési-önmegvalósítási igény. megbecsülési igény. Hill. amelynek kifejtését C. szexuális-erotikus (gyengédségi és örömszerzési) igény. hogy a) segítse elő a partnerek munkaképességének rendszeres megújítását (önfenntartási funkció).) E néhány kiragadott kérdés ugyan nem ad képet a vizsgálat egészéről. R. szolidaritási) igény. amelynek tételeit 1-10-ig terjedő számokkal kell rangsorolni. melyik rádió. Külön-külön és összefüggéseikben vizsgálják például a házasság hatalmi szerkezetét. 3.) Mennyire érti meg a párja az Ön problémáit? (A partnerség. b) váljon családdá és biztosítsa néhány gyermek felnevelését (reproduktív funkció). A szubjektív kritériumok között a három legfontosabb: az elégedettség a házassággal. a pszichés dinamika vizsgálata. ezért közvetve a tartósságot és stabilitást a házasság beválásának objektív kritériumai közé számíthatjuk. c) segítse elő a résztvevők értékes képességeinek kibontakozását (személyiségfejlesztő funkció).vagy tévéprogramot választják? (A hatalmi struktúra vizsgálata. Természetesen egy ilyen teszt is csak hozzávetőleges képet adhat a házastársak tényleges értékrendszeréről és annak hasonlóságáról. Nem árulja el azt sem. és a kölcsönös alkalmazkodás. 1970). Eszerint az egyén a korábbi családi életében létrejött és kielégített . sem éles határ nincs. az egymás iránti pozitív érzelmi viszony (szeretet vagy szerelem). elismerési. pszichikus dinamikáját és a házassággal való elégedettséget. de talán valamennyire érzékelteti a megközelítés sokoldalúságát. 2. Ilyen szempontból a jó házasságtól elvárható. A szubjektív igények jól magyarázhatók a szelektív szükségletek elméletével. ez biztosítja a pozitív érzelmi viszonyt és elégedettséget.szükségleteinek érvényesítésére törekszik. s a harmónia csak akkor teljes.Ilyen például a Farber Marital Consensus Test (lásd R. biztonsági (védettségi. Az objektív és szubjektív kritériumok között sem ellentét. hogy mennyiben valósultak meg ezek az értékek a házasságban.) Ki dönti el. amit leginkább az összeillés és a párválasztási érettség könnyíthet meg.

Évente annyi házasságot bontanak fel a bíróságok. így könnyebben találnak rá ürügyet. Tény. hanem szinte divatba jött. hogy sokaknak nem sikerül. ismertetése a Dokumentumok között található). ha fontosnak érzett szükségletei. Napjainkban nemcsak könnyebb a válás. másrészt azt tükrözi. egyenjogú helyzetéhez és igényeihez. Az irreálisan magas igényszintet mérsékelheti annak figyelembevétele. az egyéniség kibontakozása ebből a szempontból kettős hatású lehet: egyrészt emeli az igényszintet és növeli a konkrét igények számát. előnyben részesített szükségletei általában és legnagyobbrészt kielégülnek. hogy mindent egyetlen partnerben megtaláljunk. s rendkívül bonyolult feladatokat kell megoldania. Például erős változatosságigény az egyik fél részéről. hanem a legtöbb. S ez nemcsak hazánkban van így. hogy a férfiak nehezen alkalmazkodnak a nők megváltozott. Mindkettő nehéz feladat. a másik szinte semmit. éretlenül köt házasságot. Ennek lényege. Aki elhamarkodottan. az egyik megtalál mindent.1. Vagy megfordítva a tételt: a partnerek összeillése és a házasság beválása annál valószínűbb. Az eddig jelzett skálák inkább csak hozzávetőleges diagnózisra és előrejelzésre adnak alkalmat. hogy minél több konkrét igényünk van. A sok válás egyrészt a házasság és család válságát. s köztük megtalálni a legfontosabbakat. A legutóbbi évtized szakirodalmából érdemes megemlíteni J. vagy összehasonlítási szintje. Hiszen a házasság jövőjének előrejelzése szorosan összefügg a partnerek lelki egészségének előrejelzésével. hogy nem alakul ki benne a megfontolt válási döntés és a kulturált válás képessége. hogy a társadalmi fejlődés velejárója a válási szabadság biztosítása. Ez szorosan összefügg a női egyenjogúsággal és emancipációval. minél kevesebb illetve minél rugalmasabb igényeik vannak. Silver házasságdiagnosztikai és -prognosztikai könyvét (magyar kiadása 2000-ben jelent meg. ha a partnerek fontosabb. mindketten csak részben találják meg a kielégülést. Gottman & N.és következményei A házastársi kapcsolat bonyolultsága önmagában is érthetővé teszi. a házastársi viszony profiljának első felvázolására. 3. A motívumokat és „ellenmotívumokat” illetően elég nyilvánvaló. kétharmadát az utóbbi évtizedekben nők indították. Tehát a házasságoknak több mint a fele rosszul funkcionál és könnyen felbomlik. a válóperek kb. iparilag fejlett országban. ám csekély változatosságtűrés a másik fél részéről a házastársi viszony fokozódó romlását valószínűsíti. 166 . hiszen a házasságdiagnosztika csak az utóbbi évtizedekben kezdett kibontakozni. De az is köztudott. hogy az már közel a fele az évente megkötött házasságoknak. hogy jóval több a ténylegesen felbomlott házasság. A prognózist így többnyire csak valószínűsíteni lehet. Az egyén akkor érez késztetést a válásra. mindketten megtalálják minden fontosabb igényük teljesülését. az éretlen lehet a válásra is. mint a házasodás.M. A válási folyamat . A műveltség. jónak mondható a házasság. Minthogy pedig az igények mindenkiben hierarchikus rendszert alkotnak. A beválás szubjektív értékelését azonban (mint láttuk) erősen befolyásolja a partnerek igényszintje. mint régen. 2. hogy a válás végső soron éppúgy bizonyos szükségletekre. mint amennyit bírói ítélettel felbontanak. pontosabban azok kielégítetlenségére vezethető vissza. mert igen sok külső és belső tényezőt kell figyelembe venni. annál kisebb a valószínűsége annak. Ez érthető. másrészt növeli az alkalmazkodóképességet és a megértést a partner iránt.

éspedig szaksegítségre lenne szükség. Ilyen például a (gyakran nem tudatos) érzelmi kötődés a házastárshoz (ami megszokásból és kényelmi szempontokból is adódhat). Ilyen és hasonló motívumokból alakul ki a válási attitűd. ismerőseik is egészen eltérő módon vélekednek a válásról és annak várható következményeiről.elvárásai a házasságban nem elégülnek ki elfogadható mértékben. s aztán propagálni a válás szükségességének alapvető kritériumait és lebonyolításának leghumánusabb formáit. A válástól várható nyereség nagysága és elérhetősége messzemenően befolyásolja a válási motivációt: erősíti. ha nem sok jót lehet várni a válástól. hogy melyik szolgálja jobban az egyéni érvényesülést. vagy a stabilitás és biztonság iránti igény. túl magas áron. 167 . De válásra motiválhat a túl erős szerepfeszültség vagy konfliktus éppúgy. Ilyen például a nyereség-veszteség egyenleg jelentős és tartós megváltozása. hogy ez a késztetés mennyiben érvényesül. Ha bármelyik fél úgy látja. ha erős a változatosság igénye. hogy egyik vagy mindkét fél jobb perspektívát lásson maga előtt.) Szakemberek szerint ki kellene dolgozni. máskor viszont a szülők válása segít elő. legfeljebb elválunk!”) A válási attitűd végeredményben tanulás útján alakul ki. amelynek egyik típusa hagyományos. A karrierigény például egyaránt motiválhat a válás mellett vagy ellen. titokban mindkét fél (vagy legalábbis a férfi) azt csinálhat. aszerint. Az eltérő. ha a nyereség nagynak és könnyen elérhetőnek tűnik. (Nyilvánvaló. hanem rokonaik. Helyesebb a házasságot legalább formailag fenntartani. különösen. hanem csak bizonyos feltételek esetén. konzervatív jellegű. mint a túlzott egyhangúság okozta telítődés vagy monotónia. de gyengíti. Egy másik típust kispolgári attitűdnek nevezhetnénk: eszerint a válás nem bűn. vagy a házastársak életkörülményeinek és lehetőségeinek egyenlőtlen megváltozása a kapcsolati igényekben is változásokat hoz létre. ez azonban változó. hogy ilyenkor külső segítségre. Egyes vizsgálatok szerint azok. akkor az alkut nem érzi rentábilisnak és igyekszik a helyzeten változtatni. Egy harmadik attitűdtípus a válást csaknem szükségszerű. különösen. ami szintén megnehezíti a döntést. S nemcsak a házastársak. amikor a házasság még gyógyítható lett volna. A kapcsolat örömtelenné válása ugyanis önmagában nem feltétlenül vezet váláshoz. amit akar. csak túl költséges és többnyire értelmetlen. Egyébként a válás legtöbb motívuma kettős profilú. Gyakran patthelyzet alakul ki a válási motívumok és ellenmotívumok harcában. szétágazó személyiségfejlődés. ami napjainkban is nehezen hozzáférhető. ha kiegészítjük a motivációelmélet néhány megállapításával. akiknek a szülei elváltak. amikor már nem lehet a rossz házasság nyomasztó terhének személyiségkárosító hatását kivédeni. amit a válás révén realizálhatónak tart. De kettős profilú lehet a gyermek érdeke is. Ma ugyanis sokan túl korán válnak. vagy az összehasonlítási szint (igényszint) ugyancsak jelentős és tartós emelkedése. hogy nem kapja meg. Ehhez az is kell. s amit egyes esetekben a szülők együtt maradása. s a válást a körülményektől függetlenül elítéli és nem tartja megengedhetőnek. amire gyakran hivatkoznak. Mások viszont túl későn. De igen sok más tényező is a válás ellen motiválhatja az egyént. vagy túl keveset kap. Ám. Az utóbbi esetben a válás egyik lehetséges ellenmotívumáról van szó. vagy túl nagy árat kell érte fizetni. ugyanis mindkét fél egy kicsit mást vár a válástól. Mai ismereteink szerint a legjobb. magától értetődő dolognak tartja („ha nem sikerül. maguk is hajlamosabbak a válásra. Másrészt jellegzetes különbség mutatkozik a férfiak és nők válási attitűdjei között. ami sokszor az önbizalomhiányból adódik. Ez a változtatási törekvés azonban nem rögtön és nem feltétlenül motivál a kapcsolat teljes felszámolására. azt a személyiség összállapota és különösen a motívumok és ellenmotívumok „erőviszonya” dönti el. Mindenesetre a házastársak ritkán értenek teljesen egyet a válás kérdésében. amit várt. átfogó magyarázatot erre a csereelmélet adja.

Fölmerülhetnek olyan ellenmotívumok. Ilyenkor sokan felfüggesztik. bár az első szakasz szinte mindig az érzelmi válás. A folyamat fázisai nem ebben a sorrendben követik egymást. elhalasztják a végleges döntést. vagyis az elhidegülés. ha valamelyik házastárs rendszeresen igyekszik kitérni a nemi érintkezés elől illetve a szeretkezések során közönyösen viselkedik. Központi kérdés a válság okainak és alapproblémáinak tisztázása. Ha a „panaszos” és a kiszemelt „bíró” különböző neműek. hogy csökkentse annak rentabilitását a másik fél számára. Waller 1967 stb. W. következménye (és nem oka) a házastársi kapcsolat megromlásának. vagy ilyet eredményez. A véglegesnek hitt döntést azonban sok minden befolyásolhatja. Előbb-utóbb aztán valamelyikük megemlíti a válás lehetőségét. J. vagy a szétköltözés előtt kezdődik. Ilyen lehet a válás esetére kilátásba helyezett szankció. Az elhidegülés első jelei közé tartozhat például. s azon túl is mindaddig tart. Bernard 1956. Ez egyike lehet az interakciós játszmáknak. a gazdasági. a szülőtársi. sőt. Goode 1956. hogy egyikük. a jogi. amely a házastársak érzelmi viszonyát negatívan befolyásolja. Ezzel a válási folyamat belép a tudatosodás szakaszába. (Lásd pl. Előfordul. s ezért előbb-utóbb szóba hozza . Minden olyan tényező. Közben lassanként kialakul a válási attitűd racionalizálása. értékelése. lásd Szemelvények) szerint nagy szerepük lehet a reintegrációs mechanizmusoknak. akkor a panaszkodás és megértés. Ennek lényeges feltétele a házasság válságának őszinte és tárgyilagos elemzése. Elkezdenek foglalkozni a válás gondolatával. A viselkedést már akkor a válási szándék motiválhatja. vagy alábecsülte jelentőségüket.Pszichológiai szempontból a válás bonyolult lelki folyamat. Elemzése során a kutatók igyekeztek bizonyos fázisokat elkülöníteni.) Az egyik kutató (P. A válási folyamat megállítható. Bohannan 1970) szerint a válási folyamatnak hat állomása van: az érzelmi. Például a válni nem akaró fél bejelenti. mintegy megemeli a válás árát. W. A folyamat legtöbbször észrevétlenül kezdődik. néha szinte az összeköltözéssel egyidejűleg. Ilyen például a megemlékező szertartás. Vagy különböző feltételeket állít. a kapcsolat átmeneti „visszaminősítése”. elbizonytalaníthatja.J. vagy mindketten megijednek. s ennek nyomán a lehetséges megoldások felvázolása. Gyakran előforduló. vagyis kikényszerítse a tőle elvárt alkalmazkodást. Davis (1973. Ez a folyamat éveket vehet igénybe. „büntetés”. Az elhidegülés hosszú folyamata az első válási motívumok megjelenésétől a végleges válási döntésig terjed. s megpróbálnak kompromisszumot kötni. vigasztalás esetleg szexuális vonzalmon alapul. a szociális és a pszichés válás. amelyek egy hanyatló kapcsolat újjáélesztését célozzák. Ha tehát főleg ez motiválta a válási folyamatot. hogy ragaszkodni fog a gyerekhez.S.egy-két bizalmas barátja vagy rokona előtt. amely jóval a házasság bírói felbontása. hogy a másikat „jobb belátásra” bírja. amikor az illetőnek még fogalma sincs erről. a házastárs „félrelépése” vagy külső kapcsolata. érvekkel való alátámasztása. következmény. sokkal inkább az. tipikus álprobléma a „harmadik” megjelenése. amely a közös múlt felelevenítése 168 .lehetőleg házastársa tudtán kívül . a lakáshoz stb. Az úgyahogy megfogalmazódott válási attitűd eleinte még bizonytalan. A válási motiváció a legkülönbözőbb tünetek és taktikák formájában jelentkezhet. bizonyos feltételek esetén a válás irányában hat. Ez sokféleképpen nyilvánulhat meg. ha ebből botrányt csinálnak. Az egyén szükségét érzi a megerősítésnek. visszafordítható. s ez kompromisszumokra ösztönöz. amelyekről a válni készülő addig nem tudott. A válási folyamat visszafordításában M. amíg nem rendeződnek a házasságbomlással kapcsolatos lelki problémák. Másrészt önmagában egy külső kapcsolat nem feltétlenül veszélyezteti a házasságot. A konfliktusok előli kitérés egyik módja az érzelmi kötődés lazítása. akkor a „félrelépés” reális értékelésével a folyamat visszafordítható. Waller szerint ez már a folyamat harmadik fázisa. Ez ugyanis többnyire csak tünete.

racionalizálásnak stb. megrendíti biztonságérzetét. szorongást vagy félelmet ébreszt benne. félő.általában néhány hónapig . A válás gyökeresen felforgatja az egyén életét. A gyermek érdeke az lenne. összezavarja szülőképét. játszmák alakját ölthetik. az egyidejű negatív és pozitív érzelem az elveszített házastárs iránt. előbb-utóbb sor kerül a végleges válási döntésre. A gyűlölet és bosszú érzése alkalmas játékteret kap a házastársi vagyonközösség megszüntetése és a gyermekelhelyezés kapcsán. Az elvált nőt régen szabad prédának tekintették a férfiak. mivel legtöbben felkészületlenek rá. s aztán lassanként engedik vissza .) A válási döntés következményeit erősen befolyásolja a társas környezet reagálása. vagy a jövőre vonatkozó. elmagányosodik. s ez a felfogás még napjainkban is kísért. akihez a gyermek kerül. hogy a lelkileg egészségesebb szülőnél maradjon. amiket nem ért. a kapcsolatból és a körülményekből. Ez olyan tapasztalatokat biztosíthat. vagy annak elvetését. közös élményekről. vagyis elfojtják. hiszen a válással a szülőtársi kapcsolat nem szűnik meg. de sorsát a szülők alkuja. Gyakori az ambivalencia. Ráadásul annak a szülőnek. jórészt ettől függ az elsőre adandó válasz is. A gyermeknek egyébként a szülők válása még kedvező esetben is komoly lelki traumát okoz. letörtségben nyilvánulhat meg.így könnyebben boldogulnak vele. döntésre kényszeríti olyan kérdésekben. Ez persze különböző neurotikus tünetekben.révén új lendületet adhat a házastársi kapcsolatnak. általános apátiában. legalábbis a gyermek felnőtt. A trauma jellegétől függően az egyén átmenetileg képtelenné válhat arra. és elsősorban az önbizalmat. Az érzelmi feszültség olyan nagy. Sokan azzal próbálkoznak. az egyén érzelmileg „kiég”. A személyiség persze igyekszik mozgósítani a rendelkezésére álló erőket az egyensúly helyreállítására. A kudarc. De reintegráló lehet a gondoskodás új. Bohannan (1970) írja. hogy előbb-utóbb egyiknek sem fog hinni (vagy megutálja az egyik szülőt). a frusztráció kisebb-nagyobb mértékben mindkét félben megjelenik. Sajnos. hogy a házastársak a végleges döntés előtt meghatározott ideig . Ha ez a folyamat irreverzibilissé válik. önálló életéig. ebből a szempontból nézve is rendkívül alacsony a legtöbb 169 . s ebben nagy szerepük van az említett védekező-elhárító mechanizmusoknak (például a regressziónak. hogy érzelmileg valaki máshoz kötődjön. s néha valóságos sokkállapotot idéz elő. Olyan fokú lelki mozgékonyságot.kipróbálják a különélést. A döntés megvalósításának útjába azonban nagyon sok akadály tornyosulhat. A védekezési mechanizmusok itt sajátos taktikák. A rokonokban. valamint az intim kapcsolatokra való képességet veszélyezteti. rugalmasságot és alkalmazkodó készséget igényel. az elfojtásnak. hogy a cselekvés szokásos módjai nem elegendőek annak csökkentésére. próbaválás lehetőségének felhasználása. Pedig a közös gyermek tulajdonképpen az összekötő kapocs szerepét töltheti be a válás után a szülők között. az egyénből. Csak részben tartozik ide az ún. hatalmi viszonyai és anyagi lehetőségei döntik el. közös tervek készítése is. amelyek megalapozzák a válási döntést. önértékérzetet. hogy kirekesztik a lelki traumát a tudatukból. Lényege. A nehézségek azonban főleg két területen jelentkeznek: a gazdasági és a szülőtársi válásban. ezért sokakra neurotizáló hatású. hogy csak neki van igaza. Ha mindkét szülő vetélkedve igyekszik meggyőzni őt arról. amivel kevesen rendelkeznek. barátokban gyakran fölmerül a kérdés: „Melyikükkel legyek szolidáris?” és „Milyen hasznom (vagy károm) lehet ebből?” Nyilván a második kérdés a lényegesebb. P. A trauma feldolgozása többféle módon és színvonalon történhet. bizonyos esetekben afféle partnerpótlékot is jelenthet. A válási trauma megzavarja a lelki egyensúlyt. Ezek egyaránt származhatnak kívülről és belülről. Ha a válási folyamatot nem sikerül visszafordítani. hogy a válás többnyire traumatikus élmény.

. Gyakori.) A férfiak újraházasodási esélyei lassabban csökkennek. amelyben akár évekig le kell mondaniuk fontos igényeik kielégítéséről. álmokban. főleg. hanem bizonyos értelemben „identitásváltásról” is. hogy egyszerre több partnerrel tartanak kapcsolatot. a válási trauma feldolgozása. mint a nőké. de a közös jövő elvesztése is problémákat okozhat. Az életátrendezés bonyolultságát jelzi. amelynek a rokonok. amely gyakran lelki zavarok kiváltója. hogy a válások többségére személyiséghiba. hanem magával viszi a válást előidéző tényezőket az 170 . akik gyermeket már nem akarnak vállalni. ami nem feltétlenül jelent tényleges együttélést vagy új házasságot. Ennek oka lehet az is. Ha pedig tartós kapcsolataik vannak. A válással kapcsolatos problémák megoldása nagy teljesítmény. hogy nemcsak státus. hogy a második házasságoknak legalább a fele ismét felbomlik. hogy a válási döntés után nem egy új partner megtalálása a legfontosabb. A második a frissen elváltak átmeneti állapota.válás kulturáltsági szintje. s köztük azoké is. Az új partnerre alapozott életátrendezéskor többnyire „házasság-típusú kapcsolat” keletkezik. s az elváltak jelentős része még a válás árán sem tud „kigyógyulni”. az idősebb kor felé haladva ugyanis a nők létszáma egyre inkább meghaladja a férfiakét (mert átlagos életkoruk 6-8 évvel magasabb). Az újabb társkeresést az időhiány és az esetleg meglevő gyermek is megnehezíti (különösen a nők számára). Életátrendezés. nem csökkenti az egyénnek. ha a kulturált válás a partner emberi méltóságának tiszteletben tartásával történt. az illúziók kiküszöbölésére. amely nem fejeződik be a válási döntéssel. hogy aki egyszer már elvált. az könnyebben folyamodik másodszor is ehhez a megoldáshoz. a közös múlt még sokáig tovább él az emlékekben. sokak szemében mintha kifejezetten vonzóbbá tenné. Tény. a baráti kapcsolatokra alapozott átrendezésben pedig kiterjedtebb kapcsolati hálóra lehet támaszkodni. A válás legfőbb pozitív funkciója. A rokoni kapcsolatokra alapozott életátrendezésben többnyire az elvált eredeti családja játssza a fő szerepet. (Sőt. ha az új házasságában problémák jelentkeznek. ritkán vált ki idegenkedést a más családi állapotú partnerekből. A lelki átállás többlépcsős folyamat. A válásnak számos hátránya mellett előnyei is lehetnek. különösen azoknál. A vizsgálatok szerint minél fiatalabb valaki a házasságkötéskor. ezek a házasság főbb funkcióit is betölthetik). hogy lehetővé teszi a hibás párválasztás korrekcióját.S. A legnagyobb segítséget egy új és kedvezőbb partnerkapcsolat jelentheti. Lényegesebb magyarázat. hanem a döntés következményeinek rendezése. hiszen az elváltnak valamennyire más emberré kell válnia. sőt. amelyben meg kell oldaniuk az életük átrendezésének feladatát. Sok szülő a válás után szinte megfeledkezik gyermekéről. Tény. mint potenciális házastársnak az értékét.és szerepváltásról van szó ilyenkor. a döntés körüli időszak. De tény az is. a lelki autonómia helyreállítása. Ahogyan M. Davis (1973) írja. hogy az elváltak újraházasodási kedve a legutóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. még a volt házastárs is része lehet. új módon kell önmagát meghatároznia. Lehetőséget nyújt például a belső konfliktusok tudatosítására és megoldására. annál nagyobb a valószínűsége válásának és újraházasodásának. vagy igyekszik őt szembe fordítani a volt házastárssal. joggal teheti az egyént elégedetté. párválasztási éretlenség folytán kerül sor. Ez ugrásszerű fejlődés lehetőségeit is magával hozza. akik gyakorlatilag lemondtak az újraházasodásról (bár azért nem mindig élnek magányosan. A válás egyáltalán nem rontja egy újabb házasságkötés esélyeit. ez elég megterhelő lehet a lelki egészségre. Mindezekből levonható az a tanulság. A harmadik az esetleges hiányállapot szakasza. hogy hazánkban is növekszik az elváltak száma. az élet átrendezésére. új kapcsolatok A válás a szakirodalom szerint három főbb szakaszra tagolható: Az első a krízis..

A csecsemő. 1996. aki gyermekét magával viszi egy új házasságba. A szexuális visszaélések veszélye a gyermekek tájékozatlanságából és kiszolgáltatottságából adódik. A pszichoszexuális fejlődés első szakaszával kapcsolatban főleg S. hiszen intim kapcsolatra az idősebbeknek is szükségük van. Knaur V. az ún. L. A revitalizált forma annak az özvegynek az esete. Starke: Sexualität im Lebenszyklus (In: Lexikon der Erotik. a testtudat kialakulását. a lánynál pedig akár orgazmust is előidézhet. az idősebb kor. Ami az életkor és az újraházasodás összefüggését illeti. rekonstruált család alakulásának kezdete. Freud kutatásaira hivatkoznak.és kisgyermekkor.. s az alábbi tendenciák figyelhetők meg: 171 . Kombinált forma. 4. Moser (1957) pedig az ismétlési kényszernek több típusát különböztette meg. vagy a válási traumát feldolgozni. viszont növekszik az elözvegyülés valószínűsége.K. személyisége nemhogy érettebbé nem válik. Hangsúlyozzák az orális ingerek (szoptatás) és a testi kontaktus jelentőségét.új házasságba. 3. elvárásai különböznek a régitől. Így a legtöbb újraházasodásra nőknél a 32-37. Az ifjúkori szexualitás nem egyszerűen a biológiai érés eredménye. a lányoknál viszont a fogamzóképesség és a havi vérzések nem jelentik az orgazmuskészség megjelenését. 3. „látogató” szülővel kapcsolatos bonyodalmakról. Aresin. Idősebb korban a válások érthetően megritkulnak. Az ún. A másodlagos nemi jegyek kialakulása. 2. hanem olyannal. a test felnőttessé válása azonban új helyzetet teremt a szociális kapcsolatokban. A kisgyermekek szexuális szerepjátékai ismereteik kibővítését szolgálják. Az újraházasodás egyébként is mindig újfajta alkalmazkodást követel. Az újraházasodás többnyire egy új család. aki jogilag vállalja az apaságot. Mai ismereteink szerint az ismétlési hajlam elsősorban bizonyos intenzív párválasztási motívumok tartós hatására vezethető vissza. Ezeknek négy típusát szokták megkülönböztetni: 1.) Az ismert német szexológusok az emberi életciklust a pszichoszexuális fejlődés szempontjából négy részre osztják: 1. hiszen az új partner igényei. nem is beszélve az elvált. férfiaknál a 35-45 éves korban kerül sor. U. s keletkezésük gyermekkori. hanem neurotikusan eltorzul. családi élményekhez kapcsolódik. az ifjúkor. A nemi szervekkel folytatott játék a fiúcsecsemőnél merevedést. Dokumentáció 1. s ez újabb párválasztás szükségességét eredményezheti. Mintha valamilyen ismétlési kényszer hatása alatt állnának. a középső életkor és 4. Sokszor meglepően nagy a hasonlóság a régi és az új házastárs illetve házasság között. amelyben a házastársak egyikének van egy korábbi házasságból származó gyermeke. Újraegyesült formának nevezik azt a családot. Legnagyobb figyelmet az ifjúkornak szentelnek szócikkükben. törvényesítő formában az anya nem a gyermekének vér szerinti apjával köt házasságot. hiszen a „mostoha-szülővel” kapcsolatos előítéletek önmagukban is nehezítik az ilyen házasság beválását. amelyben mindkét házastársnak van korábbi házasságból származó gyermeke. A serdülő fiúk ugyan az első magömléssel már orgazmushoz jutnak. Ha az egyén nem képes az előző házassága tapasztalatait. 2. Megfigyelések szerint a rekonstruált családokban könnyebben alakulnak ki krízishelyzetek. többnyire az 5-10 éves házasságok bomlanak fel legnagyobb arányban. Freud ezt velünk született „ösztöntendenciának” tartotta. az elváltak újra és újra belebotlanak ugyanazokba a hibákba. az autoerotika szülői tiltása pedig később szexuális gátlásokat eredményez. Ezek a motívumok legtöbbször tudattalanok. A testi akceleráció és a tanulmányi idő hosszabbodása következtében az ifjúkor határai mindkét irányban eltolódnak.

A fogamzásgátlásról valamilyen formában már az első közösülések kb. 8. Az újdonság varázsa azonban csak átmenetileg hat. vagy egy-két hónapon belül . Sokak szerint a romantikus szerelem reneszánsza figyelhető meg. s kb. a tovább tanulóknál kicsit később történik meg. hanem a kölcsönös gyengédséget részesíti előnyben. A monotónia megszüntetése érdekében sokan keresnek alternatívákat a külső kapcsolatokban. 13. s ezt nem is titkolta. A koitarche az esetek túlnyomó részében szerelmi kapcsolat keretében történik. vagyis a partnerideál keresése. esetleges helyeken. 10. mint régebben. A 70-es évek óta egyre több nő rendelkezik orgazmuskészséggel: a 16 éves lányok 75%-a. A partnerkapcsolati szex előnyben részesítése folytán a maszturbációk aránya a korábbi időkhöz képes valamelyest csökkent. 3 évvel korábban kezdődik. A 16 évesek kb. A fiúk és lányok életkora az első közösülésnél nagyjából hasonló: 16-17 év. A 25 és 45 éves kor között még nagy a szexuális teljesítőkészség. A fiúk is tartózkodóbbak.sor kerül szexuális közeledésre. amely nem az orgazmusokat. bár bűntudat már alig kapcsolódik hozzá. A nemi érés napjainkban kb. bár a szex időközben csökken és rutinszerűvé válik. bár a szeretkezések során ez az arány jóval alacsonyabb (annak ellenére. párkapcsolatra törekedett. a szexuális erőszak előfordulása is csökkent. az „Igazi”. A felnőttek túlnyomó többsége 30 -60 éves kora között állandó jellegű partnerkapcsolatban él.1. félnek a csalódásoktól.többnyire heteken. A nő szándékát egyre több férfi tiszteletben tartja. Minthogy a szexuális kapcsolatlétesítés ma sokkal akadálytalanabb. 11. A házastársak vagy élettársak kapcsolatuk kezdetén már szexuális tapasztalatokkal és kipróbált elvárásokkal rendelkeznek. kétharmaduk használ kondomot. A fiatalok szeretkezéseire ma már többnyire nem az otthonuktól távol. 6. Viszont terjedőben van egy új attitűd. helyének és módjának változatosabbá tételével. hanem a szüleik lakásában. A szex azonban még ma sem szorongásmentes. az alsó néprétegekben kicsit korábban. s bár elfogadják. Ugyanebben az életkorban kezdődnek az elkötelezettség nélküli randevúk és együttjárások. A válások magas aránya jórészt a szexuális összhang hiányára vezethető vissza. mint száz évvel ezelőtt. A szerelmi kapcsolatokban gyorsan . 5. Sokat akarnak kapni. sőt. szerelmet és kizárólagosságot várnak egymástól. Ehhez társul némi pszichikus akceleráció is. amennyiben az információk. 80%-ában igyekeznek gondoskodni. éspedig a férfiak és a nők egyaránt. 4. a 18 éveseknek pedig már 90%-a ismeri az orgazmust. ugyanakkor előre félnek egy esetleges kudarctól. A nem kívánt terhességtől jobban félnek. A pettingelés során hamar rátérnek a közösülésekre is. s ezzel együtt a szexuális igények korábban jelentkeznek. hogy mindketten törekszenek rá). azok távollétében kerül sor. 2. ezért célszerűbb a sokéves kapcsolatokban is az unalom megelőzésére törekedni a szeretkezések idejének. 9. 12. várnak egy megbízható „igazira”. de könnyen megsértődnek és szakítanak. 172 . Az orgazmusok gyakorisága a nemi kapcsolatok liberalizálódása ellenére alig változott. ami többnyire csalódással végződik. 3. A fiatalok hajlamosak a szoros érzelmi kötődésre. 7. egyre inkább az anya tudtával és egyetértésével. mint a HIV-fertőzéstől. 90%-a már legalább egyszer volt szerelmes. Legnépszerűbb az antibébi tabletta. de nem nagyon élvezik. A lányok közül sokan nem kívánják a szexet.

A szexológus kutatók. nehezen találhattak olyan nőket. 2001/1. Később azonban vita kezdődött a vaginális orgazmus állítólagos felsőbbrendűségéről. hogy minden orgazmus egyenértékű lehet. A férfi nemzőképessége késő öregkorig megmaradhat. Freud dualisztikus orgazmuselmélete A női orgazmus mibenlétének tisztázásához Sigmund Freud . hogy a nők (legalábbis az „úri nők”) nem tudják és nem is akarják élvezni a szexet. Gräfenberg (1950) nevéhez fűződő elmélet szerint a nőnek is lehet magömlése. mint ahogyan Eulenburg (1914) sem azt a felismerést. 173 . Mindenképpen nehezebben értelmezhető. Ettől kezdve az analitikus terápiában kezelési indikációnak számított. függetlenül az ingerlés helyétől és módjától. vagy súlyosbítják.mint látni fogjuk . empirikusan megalapozatlan. s ezzel együtt a női szexualitás alárendelt jelentőségű. Szerencsére ezek kezelhetők vagy megelőzhetők. akik kezdetben szinte kivétel nélkül férfiak voltak. ha egy nő csak a csikló közvetlen ingerlése révén tudott kielégülni. A különböző vizsgálatokból (Kinsey. teoretikus próbálkozásai során olyan. nem jár együtt olyan könnyyen megfigyelhető. mint a férfi orgazmusa. a funkciózavarok viszont szaporodnak: csökken a férfiak merevedési készsége. Egy patriarchális társadalomban a nő. Havelock Ellis (1897-1930) angol orvos.) Ellentétben a férfi orgazmussal. és . anális. LoPiccolo & Stock 1987). vagyis frigidek. A funkciózavarokat gyakran krónikus betegségek (köztük szenvedély-betegségek és egészségtelen életmód stb. A viktoriánus korszakban a nőket saját szexuális igényeik.) mellett ugyanis ő különböztette meg a klitorális és vaginális orgazmust oly módon. a gyengédség és szeretet képessége pedig nem függ az életkortól.) váltják ki. ellenőrizetlen hipotézisekkel dolgoztak.Az élet második felében a szexuális igények és teljesítmények fokozatosan csökkennek. 1966) kiderült. Ilyen volt Albert Moll (1897. akik alkalmas és készséges alanyai lettek volna az ez irányú kutatásnak. a detumeszcencia (kiürülési szükséglet) és a kontraktációs ösztön (a testi érintkezés szükséglete) alapján. hogy a női és férfi orgazmus nagyon hasonló. hiszen a hüvelyben igen kevés az idegvégződés.egyébként valóban jelentős „Három értekezése” (1905) sem vitt lényegesen közelebb. vagy Masters és Johnson. Elterjedt közhiedelem volt a 19. Freuddal egy időben működött. Másrészt társadalmi és ideológiai okok is nehezítették a női orgazmus tanulmányozását. 2. Egyrészt a női orgazmus nem olyan „látványos”. században. továbbá. Szilágyi V. hogy a nők állítólagos „természetes frigiditása” viktoriánus mítosz. korán felismerte. reagálókészségük elfojtására nevelték. Az első orgazmuselméletek ezért meglehetősen elvont szinten mozogtak. Bizonyítani azonban éppúgy nem tudta ezt a tételt. vagy a csikló direkt ingerlésével átélő nők között (Fischer 1976. 1953. mint a férfinél (bár az E. 1909) német orvos teóriája a férfi és női szexualitás különbségeiről. fiziológiai kísérő jelenségekkel. hogy csak az utóbbit tartotta pszichoszexuálisan érett szexuális kielégülési módnak.: Elméletek a női orgazmusról (In: Magyar Szexológiai Szemle. A közösülés közbeni orgazmus is a csikló közvetett ingerlésének köszönhető. Egyébként pedig semmilyen különbséget nem lehet kimutatni az érettség. a női hüvely szárazabbá válik a megváltozott hormonhatások következtében stb. A „nemi ösztön” érési fázisai (orális. hogy a frigiditás lényegében pszichoszexuális infantilizmus.egyébként is vitatott). téves elképzelést vitt be a köztudatba. amely még ma is számos nehézség forrása. nőiesség vagy a lelki egészség terén az orgazmust közösüléssel. aki nagyjából S. ami azonban sokkal kevésbé feltűnő. fallikus stb. a női orgazmus sokkal bonyolultabb és nem spontán kialakuló képesség. Sőt.

empirikus anyagot szolgáltatott egy ilyen elmélethez. aki elsőként dolgozott ki szenzibilizálási és maszturbációs gyakorlatokat az orgazmuskészség fejlesztésére. Megállapította. Ő az 1940-es években több. amelyek már az első életévekben az orgazmusig terjedhetnek. tudományos szempontból azonban fontosabbnak tűnik Helene Wright (1930) angol nőgyógyász. Maga az orgazmus lényegileg azonos jelenség mindkét nemnél. 1953) munkássága jelent igazi mérföldkövet. Témánk szempontjából még jelentősebb R. hogy már a gyermekeknél is nagy egyéni különbségek vannak a szexuális ingerelhetőség terén. hogy már az újszülött fiziológiai kapacitása lehetővé tesz bizonyos szexuális reagálásokat. az egyén fizikai és fiziológiai kapacitását (adottságát). A Kinsey-Jelentés. Kinsey (1948. Első könyvük (Human Sexual Response. van de Velde (1926). Ezek közül legjelentősebbek W. vagy a szexuális ingerek illetve élmények hiányának következménye. testi és lelki állapotától stb. sőt. 2. Kinsey szerint a nők 24%-a petting során jutott először orgazmushoz. laboratóriumi vizsgálatai. hogy csak évekkel a pubertás után Nehéz azonban eldönteni. Lehetetlenség ezeket itt felsorolni. az azóta híressé lett amerikai kutatópáros modern eszközökkel folytatott. mint hatezer nő szexuális élettörténetének adatait gyűjtötte össze és dolgozta fel (az ún.és adrenalinszinttel is. Erősebb korrelációt csak az androgének és a 17-ketosteroidszint mutat. Az orgazmuskészség kialakításának másik nagy lehetősége a petting. Sok gyermeknél csak a prepubertásban alakul ki a szexuális reagálókészség. Dickinsson (1931) amerikai nőgyógyász. szexuális tapasztalatainak jellegét és terjedelmét és 3. de nem határozzák meg a szexuális reagálókészséget. hogy például a hipofízis. hogy a serdülés előtti orgazmus jellege alig különbözik a felnőttétől. Kinsey adatai bizonyították először egyértelműen. Kinsey vizsgálta különböző hormonok hatását is a szexuális reagálókészségre. 1970). Kinsey állapította meg. Johnson (1966. hogy a szexuális reakciók késői megjelenése a reagálókészség hiányának. lányoknál az is előfordul. Összehasonlító elemzése szerint az orgazmushoz szükséges anatómiai struktúrák mindkét nemnél csaknem azonosak.a női szexuális reagálás fiziológiai folyamatainak tisztázására.és gonadális hormonok szükségesek ugyan a normális szexuális fejlődéshez. Masters és V. mint mérföldkő A női orgazmus kutatásában azonban mégis Alfred C. Az orgazmus létrejöttének három fő feltételét emelte ki: 1. Köztük könyvei révén legismertebb Th.például átlátszó műpénisz felhasználásával .H.L. amit a feszültség hirtelen visszaesése követ. amelyben a nők leggyakrabban kielégülnek. de igen sok. Masters és Johnson orgazmuselmélete A Kinsey-Jelentés nagy lendületet adott az orgazmusra irányuló szexuálfiziológiai vizsgálatoknak. főleg lányoknál. Mindenesetre tény. Azt találta. és fiziológiai szempontból sincs lényeges különbség. de ugyanazon egyén reagálókészsége is változhat korától. amelyek minden fő kérdésben megerősítették Kinsey vizsgálati eredményeit. hasonló a helyzet a thyroid. s hogy a szexuális tevékenység valamennyi típusa közül a maszturbáció az. az aktuális ingerlés jellegét. 1966) nyomán általánosan elfogadottá vált a szexuális reakció- 174 . hogy már az óvodáskorban is előfordul maszturbációs orgazmus. amelynek során a neuromuszkuláris tenzió fokozódik és egy csúcsban kulminál. Ez utóbbit olyan fiziológiai változásként definiálta. csupán néhány fontosabb megállapítását említem. statisztikailag értékelt.A múlt század húszas éveiben egyre többen kezdtek foglalkozni a női orgazmus problémájával. függően. Egységes orgazmus-elméletet ugyan nem dolgozott ki. Kinsey-Jelentés második kötetében). aki már laboratóriumi vizsgálatokat is folytatott .

oldódási. J. hogy a hüvelyösszehúzódások valóban mindig előfordulnak-e a női orgazmusban. az egyéni fejlődés során tanulással kell azt a nőnek kialakítania. folytatva ezzel Kinsey munkáját. hanem az ontogenezis. Képviselői a legutóbbi évtizedekben is megpróbáltak érvelni mellette. A szakaszos légzés. Vágy és izgalomba jövés. számuk 3 és 15 között váltakozik. Azóta azonban egyre több adat 175 . S. közösülés stb. A korábbi dualisztikus (pszichoanalitikus) orgazmuselmélet azonban nehezen adja fel pozícióit. de pszichikus szempontból permanens különbségeket vélnek felfedezni a kettő között: az előbbi intenzívebb és gyorsabb.) váltotta ki azokat. Ezzel létrejöttek az egységes orgazmuselmélet alapjai. hogy az újabb vizsgálati adatok egyértelműen bizonyítják a csikló döntő szerepét és a hüvely körüli izomösszehúzódásokat a női orgazmusban. de mélyrehatóbb stb. Elismerik ugyan. ehelyett a légzés válik szakaszossá és mind erősebb apnoe (lélegzetkihagyás) tapasztalható. a sírás.8 másodpercenként követik egymást. Ez az orgazmustipológia nem látszik túlságosan meggyőzőnek és nincs is kellően dokumentálva. a kevert típusú orgazmusban apnoe és összehúzódások egyaránt előfordulnak. A vulvális (hüvelybejárati) orgazmus. de éppoly kevéssé szükségszerű. A légzés. ezért indokolatlan különböző típusokról beszélni. Ez a fajta orgazmus szerintük csak a közösülésben fordul elő. ami egyes nőknél az intenzív orgazmust kíséri. Végül 3. Raboch (1992) korábban úgy látták. a pulzusszám és a vérnyomás is hasonlóan magas marad illetve tetőzik. A hüvely belső fele az orgazmus során éppolyan kitágult marad. hogy Shere Hite amerikai szociológusnő. Megfigyeléseik szerint háromféle orgazmus létezik: 1. orgazmus és 4. mint a platófázisban („sátorjelenség”). mint 3000 nő szexuális élettörténetének adatait gyűjtötte össze. A Masters-Johnson-féle orgazmuselmélet módosítására a legérdekesebb kísérletet egy amerikai pszichológus házaspár. az uterális (méhhel kapcsolatos) orgazmus. Ők megkérdőjelezték. 2. és A.H. hogy a női orgazmuskészség filogenetikusan késői jelenség és csak az emberre jellemző. Gebhard (1958). Kaplan (1974) is arra a következtetésre jut. bármilyen ingerlés (maszturbáció. hogy a közösüléssel vagy anélkül elért orgazmus lényegében azonos. Az összehúzódások általában 0. Következésképpen ebből a szempontból értelmetlen és indokolatlan a „klitorális” és „vaginális” orgazmus megkülönböztetése. Singer (1972) tette. Masters és Johnson ugyanakkor azt is hangsúlyozták. nem spontán érési folyamat eredménye. mint a férfié. Az orgazmusra jellemző fiziológiai változások nagyjából azonosak. a corpus uteri-ben (méh) és a sphincter ani externus-ban (végbélnyílás záróizma). Kinsey munkatársa és a cseh J. hogy fiziológiailag nem különbözik a klitorális és vaginális orgazmus. petting. A női orgazmusra vonatkozó megállapításaik lényege: az orgazmus reflex-szerű összehúzódásokat vált ki a vagina alsó felének izmaiban (ez az „orgasztikus mandzsetta”). Mindenesetre joggal állapította meg S. elernyedési szakasz. az utóbbi lassúbb. a torokelszorulás és a diafragma feszülése valószínűleg bármilyen ingerlés által kiváltott orgazmus kísérő jelensége lehet. aki 1972 és 1975 között több. fokozatosan csökkenő intenzitással. De H. Schnabl (1972). Kísérletileg megállapították e fázisok fiziológiai jellemzőit mindkét nemnél. hogy a női orgazmus komplikáltabb. s ezt számos szomatikus és pszichikus tényező befolyásolja. szintén úgy találta. amit az orgasztikus mandzsetta akaratlan. hogy az orgazmus szubjektív átélése igen különböző lehet. 2. amelyben nem történnek összehúzódások. 3.ciklus négy szakaszra tagolása: 1. A Hite-Report és újabb vizsgálatok Figyelemre méltó viszont. P. és jórészt a méh elmozdulásai váltják ki. mint pl. platófázis. ritmikus összehúzódásai jellemeznek.

436. vagy csak egyeseknél. hogy léteznének olyan mirigyek a női húgyhólyag alatt. maszturbációs tréninget foglal magába. amely nem azonos a vizelettel. Azonban nem valamiféle mirigyekkel függ össze. Ernst Gräfenberg nevéhez fűződik. hanem megfelelő szexuális felvilágosítással és neveléssel elő kell segíteni. A könyv szakmai körökön kívül is nagy szenzációt és komoly vitákat keltett. aki kétségbe vonta. mi az eredete. aki már 1950-ben cikket közölt a húgycső szerepéről a női orgazmusban. amelyek ingerlés és szexuális izgalom hatására ondószerű váladékot ürítenének a húgycsőbe.szól amellett. Hulbert 1991) szerint szorosan összefügg a szexuális asszertivitással és a maszturbáció elfogadásával. hogy a hüvely elülső falán van egy olyan pont (a szimfizis alatt). amelynek ingerlése egy sajátos. Pontosabban a húgycsőbe torkolló. gyakorlásával. Tény. hogy minden nőnél előfordul-e. Ez persze nem zárja ki. magasabb rendű emlősállatoknál is megtalálható. old. Barbach (1980) amerikai pszichológusnő könyvében leírta. A „G-pont” és a női ejakuláció Megjelent még egy érdekes elmélet a női orgazmussal kapcsolatban. Keletkezésénél a biológiai. s ez az orgazmuskor kilövellhet. A női orgazmus jellegén azonban az ilyen magömlés alig változtat. s nincs kizárva. amelyek arról folytak. Mindenesetre a kérdés nem tekinthető lezártnak. D. 1982) könyve a Gräfenberg nevének kezdőbetűje nyomán „G-pont”-nak (vagy G-foltnak) elnevezett vaginális zónáról. mert a szexológiai vizsgálatok szerint az anorgazmia. LoPiccolo & Stock (1987) adatai szerint a nők 10-15%-a sohasem él át orgazmust. hanem a csiklóval. vagyis az orgazmushiány a nők átlag 20-30%-ánál fordul elő. A húgycsőből eszerint csak vizelet jöhet (amit esetenként maguk az érintett nők is így éreznek). hanem a hüvelyből. a női ejakulációt váltaná ki.) Ugyanez a szerző állapítja meg. hanem a szexuális készenlét nehézségeivel együtt szokott jelentkezni. s ezzel a szexuális izgalom fokozható. Whipple és Perry. eddig nem ismert jelenséget. ezért a kezelésük is legtöbbször összekapcsolódik. tehát semmilyen aggodalomra nem ad okot. amely szexuálisan ingerelhető. utána pedig gyakrabban. hogy sok nőnél mégis előfordulhat a húgycsőből származó magömlés. hogy „a női orgazmuszavar többnyire nem önálló problémaként.. Már csak azért is. ami szexuális izgalom hatására bőven termelődik. hogy a női orgazmuskészség kialakítását a szükséges fiziológiai adottságok ellenére sem szabad a véletlenre bízni. Ez a német származású amerikai nőgyógyász. Az orgazmus-készség sokak (pl. Raboch (1992) újabb megállapítása szerint a koitarche időpontja és körülményei is befolyásolják az orgazmuskészség alakulását. ugyanennyien csak igen ritkán. a saját test tudatos szemlélését és egy irányított. a klimaktérium előtt ritkábban.” (444.) Ez akár csoportosan is történhet. amelyek szexuális izgalom hatására váladékot bocsátanak a húgycsőbe. vagyis azonos a hüvelyváladékkal. ezért. milyen mennyiségű és összetételű a kilövellt váladék? Amely egyesek szerint nem is a húgycsőből jön. Épp ezért egyetérthetünk Schnabllal abban. old. belső elválasztású mirigyekről. csak az 1980-as években. hogy más. 176 . 2000. amely önexplorációt. Végeredményben tehát a modern szexuálterápia sikerei megerősítik és igazolják a Masters és Johnson által kidolgozott orgazmuselméletet. Cikke akkor még nem keltett feltűnést. pszichológiai és szociokulturális tényezőket egyaránt figyelembe kell venni. A G-pont problematikájáról egy magyar patológus szakorvos is írt. Ezen keresztül a csikló makkjába vért lehet préselni.. miután megjelent három amerikai szexológus (Ladas. Erre utal az is. amelynek töve a hüvelyen keresztül tapintható. hogy a nők orgazmuszavarait „olyan speciális módszerrel kezelik. ahonnan az orgasztikus összehúzódásoktól kilövellne. ahogyan azt L. hogy az anatómiai ábrákon és metszeteken eddig nem lehetett látni ilyen mirigyeket.” (Comer. s kb.

) A szerző az izraeli Ben Gurion Egyetem professzora. rész az utóbbit mutatja be. különös tekintettel Freud elméletére. A Bevezetésben felteszi a kérdést: Mitől pattan ki a szikra? A szerelem lángra-lobbanását érzelmileg legintenzívebb élménynek. beleillesztve a második rész bizonyos megállapításait. amit elődeik a vallástól kaptak. Vagy hogy az emocionális érettség (a leválás a szülőkről. de tény. elhanyagolják. Az első rész fejezetei azt vizsgálják. a válogatás. A könyv első.írja -. Ez utóbbi csak egy fejezetből áll. Erosz szeszélyének görög-római mítoszára. önbizalmat ad. Kicsit ugyan túlzott általánosításnak tűnik.” Az utóbbi megmagyarázza. a harmadik címe pedig „Szerelem az életre szóló kapcsolatokban”. M. Pines. A magyar kiadáshoz dr. nagyobbik része az előbbit. hogy a külső és belső hasonlóság pozitív. A könyv első részében kifejtett szociálpszichológiai megállapításokból akár a szerelem komplex elmélete is összeállítható lenne. mint a kibontakozni nem tudóknak. miért az adott személybe.3. először frappáns szépirodalmi idézetekkel. Vagyis a csereelmélet a szerelmi kapcsolatra is érvényes. Fiesta-Saxum K. mert szerinte az emberek a „azt keresik a szerelemben. két lovon ül: az egyik a szociálpszichológiai kutatás. a testi és lelki tulajdonságoknak. típusba lesz szerelmes. Nagyon igaz. A második rész a belső. kapcsolaterősítő tényező. feltöltekezést. Ez a műve 1999-ben jelent meg angolul. a megérintődés. hogy valaki megtalálja azt a személyt. jónéhány szakirodalmi hivatkozással. Az eredeti. Mint pszichológus . a hasonlóságnak és a szexuális vágynak stb. aminek „hatalmas jelentőséget” tulajdonít. old. hogyan érhető el. „misztériumnak”. „mit kell tenni. R. de kevésbé van rá szükségük. Az előbbi megmondja. az autonómia) a jó párválasztás egyik fő kritériuma. s ezért a pszichológiai kutatásban is nagyobb figyelmet érdemel. hogy a sikeres szerelem biztonságot. a 2. milyen szerepe van a térbeli közelségnek és gyakori találkozásnak. s utal Cupido. hogy a szerelem funkciója: a partnerek fontos igényeinek kölcsönös kielégítése. több mint 400 könyvcímből álló irodalomjegyzéket a magyar kiadás „terjedelmi okokból” elhagyta. pszichodinamikai tényezőket elemzi. ill. A könyv 12 fejezete három nagyobb részre tagolódik. Kialakulásában több szakasz különböztethető meg. A. Ám arra a kérdésre. de megmaradtak a fejezetek végén közölt jegyzetek. akibe szerelmes lehet. Hangsúlyozza azonban. hogy a kapcsolati konfliktusok a személyiség gazdagodásának forrásává váljanak. Winch már 1958-ban megállapította. aztán néhány páciensének szavait idézi. „isteni tébolynak” nevezi. hogy életüknek jelentést. Szerinte nem a véletlenen múlik. Az első a tudatos választás tényezőit elemzi. a második a tudattalan hatását a párválasztásra.” (22. pl. A 7. hogy könyvében csak a romantikus szerelem megszületésével foglalkozik. amelyben megállapítja. angol kiadásban található. hogy a személyiségfejlődésben döntő szerepe lehet.tagadólag válaszol. szűrés. vagy nem is képesek rá). célt adjon. hanem a tudatos és tudattalan választáson. majd az értékek egyeztetése és a szerepek összehangolása. Hajduska Marianna írt Előszót. és 3. a téma illusztrációjaként.) Ezért minden fejezet végén tanácsokat is ad az olvasónak. főleg párterápiát folytat és már tíz könyvet írt. hogy „valóban vak-e a szerelem? . klinikai pszichológusnő. s arról szól. hogy „az emberek” életük célját és értelmét keresik a szerelemben (hiszen sokan lebecsülik. Érdekes gondolat például.: A szerelem bűvölete (2001 Budapest. amit a szerző igen fontosnak tart. hogy az önmagukat megvalósító embereket boldogabbá teszi a szerelem. a másik a pszichoterápia (ami nála elsősorban pszichoanalízist jelent). aztán a stimulus. A szerző minden fejezetet idézetekkel kezd. fejezetben a 177 .

akkor tulajdonképpen pszichoszexuális fejlődésről kell beszélnünk. dinamikus mélylélektanra alapozza. 4. szexuális jellegű megnyilvánulásai. E. vagy homoszexuális viselkedést fog folytatni). A 20. ezért integrálni kell azokat. hagyományos elveket. akiknél az orgazmuskészség már óvodáskorban jelentkezik. a lány az „apába” szerelmes. hogy képtelenség azokat pusztán ösztönmechanizmusokkal magyarázni. amely szerint a fejlődés kiindulópontja az identifikálódás a biológiai nemmel és az adott nemi szerepek elsajátítása. pontosabban a nemi szerepek különböző „szkript”-jeinek (előírásainak. míg másoknál a serdülőkor után sem. 2004. Végül arra következtet. anális. Könyve második részében azonban mégis a pszichoanalitikus elképzelésekre helyezi a hangsúlyt. Ma már senki sem vitatja. Ezt részben már Freud is felismerte.J. s ez viszonylagossá teszi nemcsak a régi. Ez azonban nem magyarázza. biológiailag programozott ösztönmechanizmusokból áll. hogy mindegyik elméletben sok igazság van. hogy belőlük nem lehet következtetni a későbbi szexuális viselkedésre (például arra sem. pszichoanalitikus és konstruktivista) segítségével elemzi. hogy a csecsemő mintha „polimorf. de az ember esetében már nem hisznek semmilyen ösztönben.szerző bemutat 15 társkereső hirdetést. majd ezeket különböző elméletek (evolucionista. fejezet címe. Kézenfekvő volt az összehasonlítás az állatok nemi életével. Haeberle. Minthogy sokféle szkript van. század közepe táján azonban bizonyos állatkísérletekből kiderült. hogy valamely szexuális viselkedés miért jelentkezik különböző életkorban és a testi fejlettség különböző fokain.) Értékeléseit főleg K. szabályainak) megismerésén. megfelelő kritikával fogadva elősegítheti az olvasó párválasztási érettségének kialakulását. Már Sigmund Freudnak is feltűnt. Az új modell E. perverz lény” lenne. amely általában veleszületett. akinek lehetnek ugyan különféle. szexuális értékpluralizmusról beszélhetünk. éspedig a tanuláselmélet és szkriptelmélet alapján. Például vannak nők. (Persze csak szimbolikusan. fallikus fázist követő latencia-periódus. a szexuális fejlődés tudományos magyarázatának első próbálkozásait is.. ám ezek annyira eltérőek és változóak. és eleinte ösztönmegnyilvánulásként értelmezték azokat. Mindenképpen érdekes és tanulságos olvasmány. hogy ez az elmélet korrekcióra szorul. hogy a szexuális viselkedés az életkortól függően is változik és fejlődik. A mai szexológusok ugyan elismerik Freudnak és követőinek érdemeit a szexuális fejlődés elméletének megalapozásában. Jellemző a 9. majd a genitális érettség fázisa). értékelésén és elfogadásán. ösztönelméleti modell túlhaladása jellemzi. tehát bizonyos mértékben a testi változásoktól is függ. Haeberle szerint a tanuláselméleten alapul. században kezdték behatóbban tanulmányozni az emberek szexuális reagálásait. Magánéleti kultúra Alapitv. vagyis biológiai alapjai vannak.) A szexuális fejlődés korszerű szemléletét a régi. Ha pedig a szexuális viselkedés nem velünk született és biológiailag meghatározott. Az utóbbi évtizedek vizsgálataiból azonban kiderült. szociálpszichológiai. Az ember szexuális megnyilvánulásai pedig annyira különbözőek. Horney-ra és a továbbfejlesztett. 178 . s a biológiai potenciál mellett inkább az interaktív tanulási folyamatoknak tulajdonítanak döntő jelentőséget. Csak a 20. amely szerint a fiú az „anyába”. amikor kidolgozta elképzelését az egyéni szexuális fejlődés szakaszairól (orális. hogy felnőve hetero-. hogy az ösztönök már az emberhez legközelebb álló főemlősöknél sem működnek megfelelő környezeti hatások nélkül. J: Az ember szexuális fejlődésének régi és új modelljei (In: Szexológiai dokumentumok.

hogy a mai fiatal nemzedékek is hajlamosak a szerelemmel igazolni. 179 .” (24. Holott ez sem erkölcsileg. hiszen nem lehet minden viselkedési modellnek mindig eleget tenni. amelyek kapcsolatuk összhangját elősegítik.) A sokféle szexuális szkript elkerülhetetlenné teszi a választást...) A magyar származású amerikai pszichológiai-professzor könyve a „tökéletes élmény pszichológiájáról” szól. A szexualitás ápolásának egyik formája az erotika. hogy a szexuális és/vagy szerelmi partnerek a köztudatban előforduló szkriptek közül . Persze valamennyire a szülői ház és az iskola is kínál szkripteket. hogy a szerelem felesleges.. hogy jelentősége idősebb korban úgyis csökken. old.. szentesíteni a szexuális kapcsolatokat.idővel könnyen unalmassá válik.. amikor már beépülnek a pszichológiai dimenziók is. Az áramlat.) „Az is elkerülhetetlen.. hogy a szexuális kapcsolatok mindig csak kölcsönös szerelem esetén jöjjenek létre. mi történik a résztvevők tudatában. hiszen a szerelem érzése önmagában még senkit sem tesz éretté és alkalmassá egy felelősségteljes kapcsolatra. bár ez utóbbi is fontos. Fontos tehát. Épp ezért minden kultúra nagy erőfeszítéseket tesz. Tényleg örömteli-e a szex? a válasz attól függ. fejezetében a szexről is. de erősen hat rájuk a média és a mindenkori pop-kultúra is. Ehelyett a gyengédség és a testi közelség válik döntővé. Illúzió lenne azonban elvárni. ugyanakkor próbaköve. mint áramlatról.. modernebb kézikönyvek segítenek az erotikus készségek fejlesztésében..előítéleteiket leküzdve . de ezek jelentősége a serdülőkortól erősen csökken. mint a szexuális aktivitáson. 1997. Csíkszentmihályi M. [A szex] . s könyvének 5. hiszen éppen a kölcsönös szerelem teszi minőségileg értékesebbé a szexuális kapcsolatot. Nem vitás.: A szex. hogy elvonhatja a pszichikai energiát más. a legtöbb tettünk mögött közvetve vagy közvetlenül szexuális szükségletek húzódnak meg. mind a lelki veszélyek elhárítására) nem pótolja a szerelem! Ami természetesen nem jelenti azt. hogy a társadalmi folyamatok (divatok stb.. Tény. A Káma-Szutra és a hasonló. viszonylag biztos csak az. mint áramlat (In: Flow. érdekes megállapításokat tesz.Már a gyermekek is nagyobb bizalommal fogadják a hasonló korúaktól hallott szkripteket. szükséges céloktól. amely a szexet elválaszthatatlanul a szerelemhez és házassághoz tartozónak érzi. hogy tartósan boldog partnerkapcsolatok inkább a kölcsönös tiszteleten. Ez az egyéni pszichoszexuális fejlődés egyik fő célja. bizalmon és tolerancián múlnak. Szerencsére számos mód van arra. amely a fizikai képességek fejlesztésére koncentrál. ez esetben ugyanis a házastársak a szerelem elmúltával (ami elég hamar be szokott következni) már nem élhetnének nemi életet egymással. Akad. Ezek közül különösen figyelemre méltóak az alábbiak: „A szexuális kapcsolat iránti vágy olyan erős. sem pszichológiailag nem indokolt. A szexualitás valódi jelentőségét azonban csak akkor nyeri el.ki tudják választani azokat. tökéletes élményből értelmetlen szertartás vagy függőséghez vezető szokás válik. legalábbis az orgazmushoz jutás konvencionális értelmében.. hogy a szexualitásnak korlátokat szabjon és megfelelő keretek közé terelje. A felkészültséget (mind a testi..” (26. Az eredeti.. hogy a férfiak és nők bizonyos körei életük során kipróbáljanak különböző modelleket.) a legintimebb viselkedést is befolyásolják. Egyébként meggondolandó. Ez érvényes arra a hagyományos szkriptre is. „Még a házastársak nemi életének legegyszerűbb esetében is döntő szerepet játszanak a különböző kulturális szkriptezések. hogy a szexet örömtelivé tegyük. 5. old. de másodlagos szerepet játszik. s ezáltal tulajdonképpen későbbi csalódásokra programoz. K..

.. hogy vajon az ember természeténél fogva monogám. . beleértve a monogám házasságot. hogy partnerünket.” (247-249. hanem valódi szeretetet érzünk partnerünk iránt. Amikor két ember elkezd együtt járni. el kell fogadniuk bizonyos korlátokat.. óhatatlanul beáll az unalom és a frusztráció.. mint pl. poligám vagy promiszkuózus-e. Amikor a pár kiegészül egy gyermekkel.. amelyek nem léteztek számukra addig. amikor már nemcsak testi gyönyört érzünk és a romantikus kapcsolat örömét tapasztaljuk meg.” (149-152. ezek a kérdések csak a házassági kapcsolatok külső tényezőivel foglalkoznak. Különösen nehéz több éven át örömet lelni a szexben ugyanazzal a partnerrel.. A szexualitás harmadik dimenziója akkor tárul fel. s e szempontból nézve a házasságok olyan formát öltenek. A házasságkötés megint csak a figyelmi szokások gyökeres és tartós átrendeződését igényli..[bár] a japánok elképesztően sokoldalú.. hogy jobban tudjanak alkalmazkodni az adott környezethez.. hosszabb távúak is. a szülőknek alkalmazkodniuk kell az újszülött szükségleteihez. külső okok. Ha nem így tesz. amelyre a szülők és a gyermekek pszichikai energiáikat összpontosítják a mindennapi feladatok között is. .. Hogyan tartsuk életben a szerelmet? A válasz ugyanaz. Szükséges. ami az adott kapcsolatban később történik. Az emberi család által felvett forma is környezeti nyomás hatására bekövetkező válaszreakció. 180 . egy bizonyos életstílus megteremtése [de mindig szükség van rövid távú célokra is]. rokonokkal és a tágabb közösséggel való szorosabb kapcsolatot. hogy újabb és újabb tartalmakat fedezzenek fel egymás társaságában. Ha valaki úgy dönt.. Az alapelv a fontos: a szexualitás az élet bármely más területéhez hasonlóan úgy tehető örömtelivé. akkor annak nagy része. A kapcsolatnak komplexebbé kell válnia. megértsük és segítsük céljai elérésében. módosítaniuk kell terveiket. hogy egyre összetettebb tevékenység legyen belőle. ha nem dolgoznak azon. hogy a partnerek ne unják meg egymást. ehhez pedig a partnereknek új lehetőségeket kell felfedezniük önmagukban és egymásban.. hogy örömteli legyen. old.. aminek eredményeképpen megváltozik tudatuk felépítése is.. mint bármely más tevékenységgel kapcsolatban. nyugati fejlemény.. ami leginkább biztosítja a túlélést. és a házastársat béklyónak tekintik. Valószínűleg a többi emlőshöz hasonlóan az ember sem természettől monogám beállítottságú.... A célok lehetnek. s a gyerekekkel. A válások számának növekedését valószínűleg jobban befolyásolja a munkaerőpiac változása . sok csalódással járó feladat. Ha valaki nem hajlandó módosítani személyes céljait egy kapcsolat kezdetén. Lehetetlen. hivatásos szeretőket neveltek. hogy a házasságról úgy gondolkoznak sokan.. zavart fog kelteni az illető tudatában. Ez mind nagyon kemény.melynek következtében a nők munkavállalási esélyei nagyobbak és a háztartási készülékek elterjedése. mint amennyire a szeretet vagy az erkölcsi tartás hiánya. hogyan alakíthatja át a családi életet áramlat-tevékenységgé. old.) „Minden kapcsolat megkívánja a figyelem átcsoportosítását. hogy lassan eltűnnek a házasságokat összetartó.. mert az új interakcióminták összeütközésbe kerülnek a régi elvárásaival. A családok jelenlegi széthullása annak az eredménye... Ekkor megint új feladatok jelennek meg. Még ugyanannak az állatfajnak a tagjai is változtatják kapcsolatmintáikat. hogy elfogadja a család hagyományos formáját. ha hajlandónak mutatkozunk átvenni felette az irányítást és úgy művelni. mint a szabadság végéről.. hogy a családnak legyen olyan pozitív célja. Szinte már közhelyszerű.) Hatalmas viták zajlottak arról.. és vajon a kulturális evolúció folyamatában a monogámia-e a családszerveződés legmagasabb foka.A történészek szerint a szerelem művészete viszonylag új.. akkor jó előre át kell gondolnia. amíg egyedül voltak: egyeztetniük kell időbeosztásukat. és nem sajátítanak el megfelelő készségeket a kapcsolat gazdagítására. a célok átértékelését.

A pubertáskor problémája: .. E kételyeket nagyon alátámasztják azok a megfigyelések. és a kifogások a helyzet tudatos.: Párválasztás. old. s a két személyiség a szerelmi kapcsolat hatására új szinten talál egymásra. milyen körülmények.így tartja a közfelfogás.. Megfelelő kommunikáció nélkül az eltérések és torzulások egészen addig növekszenek. amelyek szerint a fiatalok párkapcsolataiban. majd párválasztásában nagyon kevés a tudatos igény és a tudatos elvárás egymás iránt.akkor a gyermekekben kifejlődhetne egy olyan ambíció. A feltétel nélküli elfogadás különösen fontos a gyerekeknek.. Buda B. 1988.. kognitív strukturálását szolgálják inkább. amivel vissza lehet állítani az áramlatot. ha valakinek a házastársa a legjobb barátja. számos közhelyszerű kijelentést tesznek arról. Szinte törvényszerű.. ha új lehetőségekre figyelünk fel a kapcsolatban. Ha fiatalokat megkérdeznek. új emberekkel barátkozzanak össze. kivonatos ismertetése: Kíséreljük meg összefoglalni. Ezek olyan egyszerű lépések is lehetnek.. hogy bármit megtesznek azért. A csalódás. mintsem a kapcsolat valóságának gondos. Az erős családi kötelékkel nem rendelkező tizenévesek olyan függőségbe kerülhetnek kortárs csoportjuktól. akkor a szabályok értelmetlenné válnak. elmúlnak az izgalmak. old. 181 .. hogy a szerelem új tulajdonságokat tesz kívánatossá és új igényeket termel. Azonban éppen az alkudozás. hogy a kapcsolatnak ne legyenek szabályai. Mindent kipróbáltak már egymáson. hogy új beszédtémákat találjanak. hogy a kapcsolat felbomlása idején a fiatalok védeni igyekeznek a saját álláspontjukat. A szexuális játékból elveszett az újdonság varázsa. amit csak a kölcsönös érdek tart össze.) A könyv IV.: A párválasztást befolyásoló lélektani tényezők (In: Buda B. Vagy próbálkozhatnak azzal. fejezete 6. A szerelem „vak” . hogy mit várnak a partnerüktől. hogy a fiatalok ezt a beavatkozást elutasítják. Éppen ilyen torz és bizonytalan a percepció azonban .. melyeknek megszegése büntetést von maga után..) „A modern házasság ideálja az. hiszen jól ismert.még akkor is. alvási vagy vásárlási szokások megváltoztatása.... hogy elfogadják őket..” (249-259. míg végül a kapcsolat szétesik. az alku és a csere mozzanataira helyezik a hangsúlyt. A szülők hiába figyelmeztetnek olyan tulajdonságokra.. amelyek megítélésük szerint a kapcsolatot később megzavarhatják. Talán helyesebb magyarázat. pontjának némileg rövidített.. hogy csupán az igények és tulajdonságok szerencsés találkozásáról van-e szó. .a párkapcsolat kezdetén. „Rózsaszín szemüvegen” keresztül látják egymást a fiatalok. aktuális érdekeknek megfelelően torzul. amely áttöri énjük pillanatnyi önteltségét. a kapcsolat felbomlása idején már sokkal több kifogás fogalmazódik meg.” (263.) 6. a kommunikatív egyezkedés szerepének fontossága miatt kétséges. tényezők határozzák meg a jó párválasztást. új helyeket keressenek fel. Ezen a ponton a kapcsolatot az a veszély fenyegeti. a házasságot megronthatják. Ilyenkor a percepció és az ítéletalkotás a jelenlegi. utólagos elemzését..Szilágyi V.. Gondolat K. persze nem jelentheti azt. amennyire csak lehet.Itt megintcsak fontos mind a differenciáció. A házasságra vonatkozó (egyes) elméletek.. Ha a szabályok áthágása nem jelent kockázatot. és különösen a szerelem tetőfokán. mint az evési. Ez már a múltra vetül vissza.. amelyekben sok határozott igény tükröződik.... a másik fél reakciói kiszámíthatóak lettek. hogy unalmas rutincselekvések sorozatává válik.. mind az integráció: a közös céloknak annyira kell tükrözniük a családtagok egyéni céljait.ekkor még pozitív irányban . Idővel az ember egyre jobban megismeri a másikat. Ha a szülők többet beszélnének vágyaikról és álmaikról . ha nem váltak valóra . Az egyetlen mód. milyen értelmes erőpróbákat találhatnak maguknak az ilyen korú fiatalok? .

. Négy főbb elméleti álláspont érdekes szempontokra hívja fel a figyelmet. rejtett lélektani szükségletek. s ha ez csak részben is igaz. A szerelem „túlértékelt téveszme” . a házasság felé viszonylag szabadon fejlődővé teszi. Sok más. „halo-effektus”. szokásokban.. . szinte ellentétei egymásnak és ezáltal kiegészítik egymást. E hipotézisnek ellene mond. Eszerint az erős. a partnerkapcsolatok megszilárdulását. minden felmérés. nem bizonyos. igények azok. de önmagában nem kielégítő magyarázat a szexuális társ és az intim partner igényének feltételezése. Egyes pszichológusok. hosszmetszeti törekvéseire vonatkozik. amely a nemiség és az intimitás terén többet adna. ennek az elméletnek bizonyos helytállóságát lehet igazolni. értékelni tudja.. akik valamilyen lényeges lélektani dimenzióban eltérnek egymástól. s ezek csak később. érzelemszegény. Itt is érvényesül a kihűlt. A kiegészítés révén mindkét személyiség erősödik. elromlott kapcsolat utólagos értelmezése önvédelmi torzításokkal. tudattalanok. 1. ha a két személyiség tulajdonságai. Az egymásról alkotott elképzelésekben sok az illúzió. hogy speciális. A szabályozó társadalmi sémák és lélektani erőviszonyok automatikusak. tartós szerelmi kapcsolatokban olyan személyiségek találnak egymásra. A szociológiai hasonlóság tételéből. érdeklődése és beállítódása a leginkább hasonló. Így a szerelmesek minden vonatkozásban hajlamosak túlértékelni egymást. A kiegészítő szükségletek elmélete R. tréfás pszichiátriai diagnózis a szerelmes ember lelkiállapotáról.Ha utólag igazat is adnak nekik. Ennek ellenére nem zárható ki. a vonzó hatást szokták megfogalmazni.. az ún. vagy a legmélyebb lelki kapcsolatot jelentő partner az. Valószínű. amely szerint akkor jut el a kapcsolat a legnagyobb intimitásfokra és a legnagyobb szexuális harmónia állapotába. Winch szerint a személyiségben mindig megvan az a vágy. hogy sokszor viszonylag rossz. akit élettársnak választunk. A kultúra túl kevés szempontot ad a köznapi tudat számára ahhoz. Ez fejeződik ki a lélektani hasonlóság elméletében. szociológusok sajátos szükségletek feltételezésével magyarázzák a párválasztás. amely a személyiségek életpályájára. Az illúziók lelepleződése szokott a csalódás legfőbb kognitív élménye lenni. az értékelést. A partner minden tulajdonsága igen jó és értékes számukra. hogy a lelki rokonságon. Ebben is egy általános társaslélektani tendencia csupán mennyiségileg eltúlzott és nem minőségileg sajátos jelentkezése tükröződik. hogy a helyesléssel a valódi lélektani viszonyokat állapítják meg. Ez azt jelentené.. hogy a partner a belőle hiányzó tulajdonságokkal 182 . Alapvető. Csak a tetszést.. szexuálisan nem kielégítő párkapcsolatok nagyon erősek és ellenállnak minden olyan viszony kialakításának. viszonyaikról. Winch (1958) nevéhez fűződik.. hogy a legjobb szexuális társ.. vizsgálat. a hiba áthárításának tendenciáival. megokolhatatlan késztetéseken át érvényesülnek. Ennek megfelelően a fiatalokban nemigen alakul ki végleges koncepció vonzalmaikról. még ha ezeket tudattalan jellegűnek tekinthetjük is. a párkapcsolat partnereinek kikérdezése alapján aligha kaphatunk képet arról. a „rokonszenv” közfelfogás szerint is lényeges bázisán kívül más lélektani tulajdonságok is szerepet kapnak a párválasztásban. a szerelem csökkenésekor vagy elmúltával derülnek ki.szól az ismert.F. olyan momentum is lehet a párválasztás motivációja. amelyek teljesítése a párkapcsolatot perspektivikussá. Az igények koncepciójából indul ki a párválasztás vizsgálatára vonatkozó. hogy a párkapcsolatokat minősíteni. amelynek szabálya szerint az egy vonatkozásban nagyra értékelt ember értékesebbnek látszik minden más vonatkozásban is. Az illúziók igazi felismerésének korszaka azonban a házasság. hogy milyen tulajdonságok alapján választották egymást. Általában minden emberi viszonyban alig tudatosak a mozgatók és szabályszerűségek.

Az elmélet egyik támpontja. függési igény. ez enyhül vagy megszűnik. vagy éppen mert tartósan kielégítetlen maradt. ezért él később is eleven vágyként. ha a személyiség olyan párt keres. hogy a személyiségfejlődésben nagy jelentősége van az azonos nemű szülővel való azonosulásnak. A pszichoanalitikusok megállapították. Ez esetben is a séma. 3.. Már a pszichoanalitikus gyakorlatban is azt találták.. strukturális problémája.. Így érthető. mert a kultúra a nemi szerepek meghatározásával eleve ellentétesre formálja a különböző nemű embereket. szinte minden esetre ad látszólagos magyarázatot. A nagyfokú önállótlanság. például. ellensúlyozására. életet élvező párjával. becézi egymást „anyunak” és „apunak”. Sok hasonlóság észlelhető az egymást követő szerelmi kapcsolatokban. hogy túl általános és tág. az extravertált az introvertálttal stb. irányíthat. Az így létrejövő párválasztás azután elegendő alap a viszonylag zavartalan együttélésre. A „szülőimágó” keresésének elmélete. uralkodni vágyó személyiség jó házasságban tud élni az irányítást igénylő. 2. félelmeket tart fenn. ezek partnereiben és jellegében is. hiszen a nemek között eleve nagyok és kiegészítő jellegűek a különbségek. mert az ő belső feszültségeit is ez tartja egyensúlyban. magyarázó ereje azonban nem nagy. ellenőrizhet. mind a szülőimágó szerepére vonatkozó nézeteket magában foglalja. ellensúlyozható. a minta azonos. hogy a szülővel való rossz kapcsolat miatt a fiatal a partnerben éppen az ellenkezőt keresi. Hibája.rendelkezzen. vagy remélheti.. az alkotó ember a jelennek élő. hogy az erőszakos. éretlenebb és függőbb. viszonyulása alkalmat ad a belső probléma elfojtására.. A fiatal a maga életében a modellt a párkapcsolatok terén is követi és szülei kapcsolatát ismétli meg. támaszt. A fiatal a partnerben anyját vagy apját keresi. hogy a környezet tökéletesen kielégítette. vagy kevésbé jó érzelmi kapcsolat ismétlődésének igénye motiválja a párválasztást. hogy sok házaspár. A párválasztásban meghatározó az.. hogy a személyiség ennek az alapvető igénynek kielégítését tapasztalja. A kompenzáló személyiségzavar elmélete mind a kiegészítő szükségletek teóriáját. és attól függően képes szerelmes lenni belé és ragaszkodni hozzá. 4. Elsősorban a klinikai tapasztalat. a kölcsönös hiány betöltése nagyon erős összekötő kapocs a partnerek között. identifikációnak illetve az azonos nemű szülő modelljét követő fejlődésnek.. hogy az ellentétes nemű szülő tulajdonságainak és sajátosságainak képe és az azzal való jó. Eszerint a személyiségfejlődés során valamilyen alapvető igény vagy azáltal maradt nagyon erős... hogy az mennyire testesíti meg magatartásában és tulajdonságaiban a megfelelő szülőt illetve mennyiben formálható a kapcsolat során annak képére. és a szülővel való kapcsolat még ebben a kifordított formában is meghatározó erejű. aki még önállótlanabb. ha olyan partnert talál. Az ellentétes személyiségek párkapcsolatában aztán új egyensúlyi állapot jön létre. akit ő istápolhat. vagy a kiegészítő szükségletek elméletével. Az ilyen fajta ismétlés mellett sok megfigyelés szól. hogy sok ember 183 . A korábbi kielégülési forrásokból vagy kielégülési hiányokból származó sajátos igények elmélete. mint amilyen a másnemű szülője volt. éretlenség. Ez a felfogás azt fejezi ki. akinek viselkedése. konfliktusa szorongást. Eszerint a személyiség valamilyen jellegzetes. Ez az elmélet sok ponton összeegyeztethető a hasonlóságot hangsúlyozó felfogással.. Ezt az elméletet sok adat támasztja alá. gondoskodást keres. Az elmélet valószínűleg igaz és érvényes.. hogy az ismétlődő házasságokban a párválasztások meglepően hasonlóan zajlanak le.. Sokszor előfordul. magát alárendelni akaró partnerrel. és Szondi sorsanalízisnek nevezett elmélete is arra a megfigyelésre épül. A szülőimágó keresésének elmélete pszichoanalitikus megfigyelésekből indult ki. Ez a partner esetleg éppen irányítót. mély.

vagyis 184 . Holmes. A biztonságosat. amely ugyan kívánja a szoros érzelmi kapcsolatot. (Berne. Az első a párkapcsolati kötődéseket vizsgálja. Klein és W. így például a „felnőtt kötődés interjút” és ennek olyan változatait. (Ed. BrunnerRoutledge) A kötet a londoni Tavistock Marital Studies Institute fennállásának 50 évfordulójára jelent meg. nemcsak a kóros. amely nem igényli a szorosabb érzelmi kapcsolatokat. a munka kreatív megszervezését és a kötődéselméletből levonható tanulságokat. hogy nem talál viszonzásra. esetleg kifejezetten akarata ellenére történik így a dolog. narcizmusra és feszültségekre. 3. Clulow szerkesztette egybe. A vizsgált párokat külön-külön is kikérdezték a kapcsolattal való elégedettségükről. hosszú lejáratú „játszmákra” (life games) talált. a veszteségélmény közös feldolgozását. és 6. az elköteleződés mértékéről. 4. a neves pszichiáter. a többiek az USA vagy Kanada egyetemein dolgoznak. kifejti. az előforduló feszültségekről és agressziókról stb. akinek elsődlegesen fontos az érzelmi közelség. amelynek jellemzője. Utóbbi az érzelmi kötődés hat területét vizsgálja: 1. Az Előszóban J. Az elmélyedőt.ugyanolyan pszichés betegségben szenvedő. mint a téma egyik legújabb. aztán a rendszerelméletnek és végül a kötődéselméletnek. a „reflektív funkciót és narratív kompetenciát. 4. a „belső munka” modelljének összhangját. lelkiállapotokra. A félénket. s ez az elmélet közvetett bizonyítékának tekinthető. Ez a „kompenzáló” elmélet ezért bizonyos mértékig általános érvényű lehet. anélkül. annak meglétét és minőségét. a párkapcsolatokban sajátos. de aggódik. 3. hogy a párkapcsolat a felnőtt lét alapvető. A szerzők Bartholomew és Horowitz (1991) nyomán négyféle kötődési stílust különböztetnek meg: 1. Tanulmányaikat az intézet vezetője. vagy ugyanolyan személyiségzavarral küzdő párt választ magának második vagy harmadik házasságában is. hogy erről tudna. központi kérdése. amelyek az életvezetést befolyásolják.): Adult Attachment and Couple Psychotherapy (2001. Clulow. de nehezen tud bízni bárkiben és fél a csalódástól. a játékos. mint a „házastársi kötődés interjúja”. Így feltétlenül figyelmet érdemel. A „felnőtt kötődésekről” szóló könyv alcíme szerint „biztonságos alapja” a párterápiás praxisnak és kutatómunkának. 1964) A pszichoanalízis és a dinamikus lélektan elméletei szerint mindenkiben vannak kisebbnagyobb személyiségzavarok. belső problémák. Ch. a tiltakozás. A második rész a kötődéselmélet terápiás alkalmazását mutatja be. 7. amely a két előbbire épít. 2. 17 szerzője közül kilencen az intézet munkatársai. sőt. aki több könyvet publikált a kötődési elméletről. 2. A harmadik részben a terápiás praxis biztos alapokra helyezését elemzi három fejezet: a párkapcsolatok tanulmányozását. vagy bizonytalan és visszaéléseket lehetővé tevő jellegét. fontosabbnak tartja a függetlenséget és önállóságot. neurotikus kapcsolatokra vonatkozólag. önérvényesítés lehetőségét. A „biztonság-élményt”. egyesítve azok előnyeit. örömszerző interakciókat. 5. A házaspár-terápia vagy partnerterápia gyakorlata ennek alapján jó eredményeket ér el. A Bevezetésen kívül a 12 fejezetből négyet ő maga írt. Az elutasítót. de nem zavarja az egyedüllét sem. A kötet három részből áll. vagy a „különös szituációteszt” stb. összefoglaló jellegű szakirodalma. Bion munkásságának). A párkapcsolatok társasjáték (game) elmélete is hasonló tapasztalatokat eredményezett. Ch. Vizsgálataik során a szerzők jó néhány tesztet alkalmaztak. Ezen belül az érzelmi kötődés szilárdságát. különös tekintettel a nehezen érzékelhető és kimutatható hiányokra. amelynek vizsgálatában három irányzatnak van legnagyobb szerepe: a pszichoanalízisnek (különösen M. hogy érzelmileg könnyen kerül közel másokhoz. például a szexuális kapcsolatot.

a megvető hangnem. Gottman gyakorlatai fényes cáfolatát adják ennek a hiedelemnek.írja. Ennek első gyakorlata az „érzelmi bankszámla” vezetése: a segítő odafordulások gyűjtése és nyilvántartása. érdeklődés. hogy a hangos vitatkozás nem feltétlenül káros a házasságra nézve. 185 . Az érzelmileg intelligens házaspárok ugyanis jól ismerik egymás belső világát. régebbi és jelenlegi problémáit. A módszer a kognitív terápia egyik építőköve. amikor egy problémát megvitatnak. A második alapelv: Tápláljuk az egymás iránti szeretet és csodálat érzését!” Ehhez is kitűnő gyakorlatokat találunk a könyvben.) Vagyis nem a szerelmen (bár az érett szerelemnek is a mély barátság a lényege). Kicsit meglepő gondolat. de a racionális magyarázat meggyőző. Külön fejezet szól a házastársi konfliktusok két típusáról: az örökös (krónikus) és a megoldható (átmeneti. old. s úgy tűnik. Ezeket nevezi Gottman az „apokalipszis négy lovasának . fejleszteni.ezzel a szemléletes bibliai képpel jelezve pusztító hatásukat. Az első alapelv. (30. A pszichoterápia ezeken a területeken próbál kedvező változásokat elérni. felszínesebb) problémákról. amikor az ember ismételgeti magában a pozitív gondolatait. érzelmi támasznyújtás. Silver pedig Gottman közeli munkatársa. A könyv ehhez igen sok fogódzót ad. Gottman. mint a jó érzelmi kapcsolat alapja. Gottman itt használja az érzelmi intelligencia fogalmát is. Az adatok elemzésével aztán megállapították.) Harmadik alapelv az egymás felé fordulás.). Ennek mértékét a párokkal folytatott interjúk során videofelvételekkel és műszerek segítségével rögzítették.) Alcíme szerint „Gyakorlati útmutató” ez a könyv. Ennek felmérésére Gottman kérdőívet. miközben kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymást. old. hogy a boldog házasságok mély barátságon alapulnak” .” (84. Másik gyakorlat a „stressz-csökkentő beszélgetések”. ezt az ígéretét maximálisan teljesíti. A szerzők: Gottman a University of Washington pszichológia-professzora és a Seattle-i „Házasság és Család Intézet” igazgatója. hogy a barátság stabilabb és tartósabb a romantikus szenvedélynél és képes hatástalanítani a negatív érzéseket.M. hogy „a barátság táplálja a romantika lángját” (31. Az ugyan megkérdőjelezhető. amelyek erősítik az önismeretet és egymás ismeretét. A bevezetés jellegű elsőben Gottman képet ad a „szeretet-labor” („love-lab”) munkájáról. hogy készítsünk részletes „szeretettérképet” a párunkról. Holmes szerint ez a könyv jól illusztrálja. s folyamatosan törődnek egymással. amelyben egy esetleges válás „átlag 91%-os pontossággal” megjósolható. hogy különböző szakemberek milyen kreatívan tudnak megközelíteni egy bonyolult problémát. Itt megint kérdőív és gyakorlatok segítenek a patriarchális viszonyulás korszerűbbé. élettörténetét. amelyet D. 8. ehelyett meg kell tanulni együtt élni az életstílus és értékrend különbségeivel. A partnerek egymáshoz való viszonyáról ugyanis mérhető fiziológiai tünetek árulkodnak. Negyedik alapelv: Vegyük figyelembe a párunk véleményét is!” Ez a partnerek egyenrangúságát hangsúlyozza. Káros és veszélyes viszont a durva kritika.önmaguk és problémáik átgondolásának és elmondásának képességét. „mekkora erőket szabadít fel az. de tény. „Programom arra az egyszerű igazságra épül. az empatikus egymásra figyelés. old. aki kutató munkáján kívül intenzív hétvégi tanfolyamokat vezet szakembereknek és házaspároknak. egyenlőség-elvűvé alakításában. fejlesztésére pedig gyakorlatokat közöl. A könyv 11 fejezetből áll. Sokan azt hiszik. old. a szemrehányó védekezés és a falat húzó elzárkózás. & Nan Silver: A boldog házasság hét titka (2000. egy szülőknek szóló magazin szerkesztője. hogy „a házastársi konfliktusok többségét nem lehet megoldani” (34.). J. Vince K. Megmutatják. hogy az érzelmeket nem lehet irányítani. Ez első hallásra ugyan túlzásnak tűnhet. Goleman könyvéből ismerünk.

old. vagyis a megküzdés képessége. hogy nem a múltban gyökerezik-e az érzelmi reakciónk egy felmerült problémára. továbbá kérdőívet és gyakorlatokat. Nyugtassuk meg magunkat és a másikat is. 4. Animula) A 25 szerző tanulmányait tartalmazó kötethez írt Bevezetőjében Bagdy Emőke professzorasszony Jürg Willi svájci pszichiáter kollúzió-elméletét ismerteti és bizonyos értelemben továbbfejleszti. vagy viharosan változó. 2002. 3. Fontos konklúzió: „Akár tetszik. amely szerint a különböző hatások és reagálások az alábbi területeken módosítják. De talán a hetedik alapelv a legfontosabb: „Találjuk meg közösen a házasságunk értelmét!” Ehhez ismét kérdőív és gyakorlatok adnak segítséget. tekintettel például az após-anyós és a pénzügyekre. szerepekkel. A kollúzió (összejátszás) modellt főleg azért állítja figyelme középpontjába. Az élő szervezetek önszervező képessége (az „autopoiesis”) az interakcióban levő organizmusoknál fokozódik.) Willi „pszicho-ökológiai modellje” azt a kölcsönhatás-rendszert jelöli. aminek feltétele az egyéni vágyak és remények kölcsönös megismerése. amely a kapcsolat esetleges kríziseit megújulási. eltérő valóságkonstrukcióikat felismerni és elfogadni. akár nem. hogyan kell javítani a helyzeten. a feladatokat és szerepeket. Ez a koncepció felvázolja a személyiség kibontakozásának interakciós modelljét. Ha a kölcsönös szükséglet-kielégítés hagyományos koncepciójában gondolkodunk az együttélésekről. Bagdy Emőke: A tudattalan összejátszástól az együtt fejlődésig (In: Bagdy E. (szerk. Fontosnak tartja Willi koevolúciós. amelyek kompatibilitása alapvető feltétele a koevolúciónak és 4. melyben az együttélési lehetőségek kísérletei folynak. a személyes kompetencia terén. hiszen a társadalmi. no meg a szexre. hogy kompromisszumot kötünk. hogy ha a partnerek képesek a Willi által „konstruktum különbözőségnek” nevezett. Pszichológiai szempontból ez azt jelenti. középpontban a családi rituálékkal. kulturális és szociális viszonyok nagy mértékben befolyásolják az önképet és a társhoz viszonyulást. Az ötödik alapelv: Oldjuk meg a megoldható problémákat! Ennek lépései: 1.amelyek megkülönböztetését újabb gyakorlatok segítik elő (például annak megvizsgálásával.de nem mindegy. az önértékelésben. 2. Ehhez Gottman egy öt-lépéses gyakorlatot ajánl. hogy milyet! Itt külön fejezet foglalkozik a problémamegoldásokkal. amely szerint az intim partnerek csak együttesen tudják megoldani az előttük álló feladatokat. hogy mit becsülünk nagyra a párunkban. a „coping”. célokkal és szimbólumokkal. mert olyan integrációs kísérletnek tartja. Az identitás terén.) . alakítják a személyiségstruktúrát: 1. Szeliden indítsunk.. a házassági problémák egyetlen megoldása. Végül egy listát közöl. amiből kijelölhetjük.” 9. Mindezekre szemléletes példákat találunk a könyvben. beleértve az Utószóban említett „mágikus öt órát” és a „házassági vészjelzőket. vagyis együtt-fejlődési koncepcióját is. Nehéz lenne érdemlegesen méltatni a könyv gazdag anyagát.) A hatodik alapelv szerint „ki kell szabadulni a csapdából”. a kognitív konstrukciók terén.. amelyet az egyén és környezete létrehoz. (Utóbbival szexológiailag kifogástalan módon. hogy a kapcsolatok sokszor akkor is hosszan fennállnak. a férfi-nő kapcsolatot. 3. 186 . Nézzük el egymás hibáit. Tanuljuk meg. old. Nem steril ez a laboratórium. akkor ebből tolerancia és összhang alakulhat ki. Bagdy szerint „minden párkapcsolat egy kvázi laboratórium. s ezáltal koontogenezis” és „koevolúció” jön létre.” (35. ha a személyközi összhang hiányzik. s amelynek a pár koevolúciója is része.” (185. 2.): Párkapcsolatok dinamikája. amely a rendszerszemléletet a kommunikációelmélettel és a pszichoanalízissel kapcsolja össze. akkor nem tudjuk megmagyarázni azt a tényt. ami a kapcsolat fejlődését szolgálja.

fejlődési lehetőségként hasznosítja. A továbbiakban Bagdy a kollúzió-modellt a pszichoanalitikus koncepció keretébe illesztve megállapítja, hogy az is „a párválasztás tudattalan meghatározottságának freudi feltevésén alapul. A két fél vonzalmának korai kötődési tapasztalatokon nyugvó, rejtett motivációit eszerint a kielégítetlen szükségletek feszültsége táplálja... A felek provokáló vagy kiegyenlítő hatással lehetnek egymás pszichikumára. A kapcsolatba „behozott” konfliktus és az együttesen indukált problematika összefonódottan okozhat párkapcsolati krízisállapotot. (37. old.) A kollúzió-elmélet szerint a házasság illetve együttélés változó és kríziseken át továbbfejlődő folyamat, amelyben a partnerek provokáló, vagy tompító és kiegyenlítő viselkedését személyes indítékok motiválják, s kölcsönös alkalmazkodásuk által válhat lehetővé a krízisek megoldása. Természetesen csak akkor, ha a partnerek autonómiája és fejlődőképessége a krízisekkel való hatékony foglalkozást lehetővé teszi. A partnerek számára megoldhatatlannak látszó konfliktus abból adódik, hogy „egyikük patológiás magatartása a másikra kihívóan vagy súlyosbítóan hat, és így egy (tudattalan) összjáték, összejátszás jöhet létre. Ez a kollúzió-reménység arra nézve, hogy konfliktusukat a házassággal és benne megoldják; valójában azonban kioldják egymásból a neurotikus mechanizmusokat... A partnerek közti tudattalan összjátékban ugyanazok a problémák tűnnek ki, mint amelyekkel a „normális”, adaptációképes, azaz jól funkcionáló házasságban is találkozunk, csak fokozottabb formában. A kollúzióban már a párkapcsolati kötelék létrehozása is a bevitt, neurotikus szükségleteken alapul és a szereposztás is tudattalan (szándéktalan)... Mivel a testi-lelki egészség fikció, a valóságban „gyenge pontjaink” mentén születhetnek párkapcsolati kollúziók... úgy színezhetik a párkapcsolatokat, mint Eric Berne játszmaelméletében az egészségesek szokványos (esetleg pozitív kimenetelű) játékai az adaptív együttélést. Mint intimitáspótlék, a játszma is elviselhető egy szintig. Használatos is - csak ne váljon meghatározóvá. Hasonló a helyzet a kollúzióval is.” (38-39. old.) Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a kollúziók tulajdonképpen azonosak a tranzakció-analízisből ismert „game”-ekkel, vagyis játszmákkal. Bagdy a továbbiakban a kollúzió lehetséges „mintázatait” mutatja be a pszichoanalízis szemszögéből; így például narcisztikus, orális, anális, fallikus (ödipális) kollúziókat és ezek különböző változatait feltételezi. (Ezekre itt nem térek ki.) Befejezésül felveti a kérdést, hogy „kollúzió-e minden kapcsolati konfliktus? - s erre tagadólag válaszol. Magyarázatként hozzáfűzi: „Egy-egy párkapcsolat akkor sejtet kollúziót, ha a felek inadekvát módon sztereotip civódási rituálékat folytatnak, amelyek lelki energiáik nagy részét felemésztik és egyik fél sem képes fellelni a konfliktus megoldását, vagy a helyzetből való kilépés módját. A párharc akár éveken át folyhat.” (50. old.) Végső következtetése szerint a kollúzió nem sorsszerű folyamat. „Mindannyiunkban adott a lehetőség, hogy a hibás kötődés- és magatartásmódokat felismerjük, tudatosítsuk, módosítsuk vagy gyökeresen megváltoztassuk.” (50. old.) A könyv egésze a továbbiakban a közös Rorschach módszert, mint a kapcsolatok projektív vizsgálóeszközét igen sokoldalúan mutatja be. 10. Szilágyi V.: A szerelem és együttélés képességének alakulása a házasságban (Részletek az Intimkapcsolat kézikönyve (1994) és a Nyitott házasság (1988) c. könyveiből) „... a szerelem szerencsére nem csak mítosz és kultusz, hanem történelmileg kialakult és egyre fontosabb emberi szükséglet! Történelmi kialakulása azt is jelenti, hogy nem található meg eleve mindenkinél. Akik a szerelmet a szexuális vágyakkal azonosítják, azok azt hiszik, hogy a nemi éréssel együtt a szerelem igénye és képessége is magától kialakul. Ez azonban tévedés.
187

Egyrészt előfordulhat, hogy már jóval a serdülés előtt szerelmes lesz valaki. Másrészt a serdülés után sem mindig jelentkezik a szerelem. Több, különböző korú felnőtt emberrel találkoztam már, aki még sohasem volt szerelmes. Igaz viszont, hogy egészséges személyiségfejlődés esetén a szerelem igénye legkésőbb a tizenéves korban kialakul. A többszáz fiatal, akit erről megkérdeztem, első szerelmét a 10 és 16 éves kor közötti időben élte át. Csakhogy a szerelem távolról sem spontán, „ösztönös” viselkedési forma, hanem valahogyan el kell sajátítani. Azaz meg kell tanulni; vagyis különféle ismereteket, tapasztalatokat kell begyűjteni. Ma már ez könnyebb, mint régen, hiszen akár a szépirodalomban, akár a mindennapi életben sűrűn találkozhatunk a boldog, vagy tragikus szerelmek példáival. Csak persze nem mindegy, hogy milyen példákkal találkozunk, s miket érzünk vonzónak vagy követendőnek illetve kerülendőnek. Mint minden tanulás, ez is a családban kezdődik: a szülő-gyermek viszony és a szülők egymás közötti viszonya erősen befolyásolja. A családias szeretet ugyan más, mint a szerelem, de azért sok közös vonásuk is van (az „ödipális” viszonyon kívül is): a gondoskodás, a védettség, egymás tisztelete és segítése stb. A szerelemben ehhez jönnek még a szexuális igények és sok egyéb (lelki) szükséglet. A szerelem tehát a szeretetnek különleges, szenvedélyesebb, a szexuális vágyat is magában foglaló módja. A szerelmi kapcsolat a szexen kívül sok más igényt is kielégíthet (pl. otthonteremtés, családalapítás). Mindezeknek az igényeknek a kielégítése különböző képességeket tételez fel. Szerelem akkor keletkezik, ha felmerül annak lehetősége, hogy egy partnerrel sikerül kielégíteni a számunkra fontos, kapcsolati igényeket. Beteljesülése azonban elsősorban attól függ, hogy rendelkezünke az igények kielégítéséhez szükséges képességekkel. Tény, hogy minél több és fontosabb szükséglet kielégítését várjuk egy partnertől, annál jobban vonzódunk hozzá. A szerelem egyik fő jellemzője tehát a számunkra fontos szükségletek kielégítésének fellobbanó reménye. Ebből következően, akinek nincsenek egy intim partnerrel kapcsolatos igényei, annak nincs szerelemigénye sem. Bár ez ritkaság, az igények azonban igen sokfélék lehetnek, így a szerelemigény tartalmában és erősségében egyénenként eltérő. A szükségletkielégítés fellobbanó reménye persze csak kezdete a szerelemnek. A folytatás és beteljesedés viszont a külső körülmények, akadályok mellett elsősorban az egyéni képességektől és a kapcsolati igények, elvárások egyeztetésétől függ. Már sokféleképpen próbálták a szerelmet meghatározni, s ez önmagában is sokféleségét, egyéni jellegét tanusítja. De ha nincs is pontos és minden esetre érvényes meghatározás, lényegét azért jól körülírhatjuk. Buda Béla (1988) szerint „sajátos érzelmi állapot, amit az jellemez, hogy a tudat egy másik ember képével, emlékeivel van tele, és a személyiség motivációs rendszere leginkább arra irányul, hogy ennek a másik embernek közelében lehessen, mégpedig szexuális kapcsolat formájában.” Érdemes ezt egybevetni az egyik könyvemben („Nyitott házasság”) olvasható meghatározással: A szerelem eredendően a szexuális vágy humanizált és individualizált változata, amihez többféle igény is kapcsolódik. Az igényeken kívül a szerelem tartozéka az érzelmi kötődés, a beleélőkészség (empátia), az alkalmazkodóés szexuális reagálókészség. Ezeken kívül még jó néhány készség és képesség szerepet játszhat benne. Mindezek fejlettségétől függ a szerelmi képesség fejlettsége. A pszichoszexuális fejlődés áttekintése során láttuk, hogy a szerelmi képességnek vannak gyermekies, éretlen, és felnőttesen érett formái, s ez szorosan összefügg a párválasztási érettség kialakulásával, amely az érett szerelem képességét is magában foglalja. A szerelem kiemelkedően fontos szerepet játszhat a személyiségfejlődés motivációjában; minden szempontból nagy teljesítményekre tehet képessé. Beteljesülése az egyénileg fontos szükségletek rendszeres (és átmenetileg teljes, vagy legalább részleges) kielégülését jelenti, s többnyire
188

hosszabb-rövidebb együttélést, vagy házasságot eredményez. Ennek során a szerelem szenvedélyes jellege fokozatosan megszűnik, szoros barátsággá alakul át, amelyben feszültségek és konfliktusok is jelentkeznek. A konfliktusok kreatív kezelése Nyilvánvaló, hogy minden házasságban előfordulnak nézeteltérések, feszültségek és viták. Ez teljesen természete, hiszen a házastársak egyénisége és felfogásmódja sohasem teljesen egyforma, s az élet is mindig hoz új problémákat, amelyek eltérően érintik a házastársakat. A feszültségek és konfliktusok végső soron mindig szociális tényezőkre vezethetők vissza. Még akkor is, ha valaki amiatt kerül konfliktusokba, mert gátlástalan, erőszakos, vagy épp ellenkezőleg, csökkentértékűségi komplexusa van. Ugyanis a körülmények, a nevelési hatások, főleg a család tették őt ilyenné. Minthogy különböző szerepnormáknak kell megfelelnünk, ezek gyakran ütköznek egymással. A foglalkozási és házastársi vagy a szülői szerepek ütközése könnyen okozhat házassági konfliktusokat, amelyek fő területei a következők: 1. Az anyagiak. Tipikus vitákra ad alkalmat, hogy eltérően ítélik meg az anyagi javak szerepét, vagy a jövedelem felhasználásának, beosztásának módját. 2. A szexualitás. A nemi élet terén az eltérő igények és beállítottság, vagy funkcionális zavarok miatt gyakran adódnak ellentétek 3. A szabadidő eltöltése (eltérő hobbik és pihenési, szórakozási igények). 4. A gyermekvállalás és -nevelés. 5. Családon kívüli kapcsolatok (rokonokkal, barátokkal stb.). Minél erősebb valakinek az egyénisége, annál kevésbé tudja és akarja elviselni az egyenlőtlen kapcsolatot, az alárendelt helyzetet. Az intimkapcsolat funkcionálása érdekében ajánlatos elsajátítani az egyenrangú eszmecsere technikáit. A személyiségfejlesztő vagy pszichoterápiás csoportfoglalkozásokon már több olyan technikát próbáltak ki, amelyek az intimkapcsolatokban is alkalmazhatóak. Ilyen például az ún. fókusz-technika, amelynek lényege, hogy valakit a csoportból mintegy a figyelem fókuszába, gyújtópontjába állítanak. A fókuszszemélynek joga van arra, hogy szabadon kifejtse véleményét valakiről vagy valamiről. Amíg ő beszél, közbeszólni, vagy más módon zavarni nem szabad. Csak miután befejezte, lehet kérdéseket feltenni vagy reagálni az elmondottakra. Hasznos lehet az is, ha előre elképzeljük a partnerrel folytatandó beszélgetést, mintegy gondolatban megírjuk annak szövegét, éspedig két változatban. Az egyik azt tartalmazza, hogy milyen választ szeretnénk kapni. A másik pedig azt, hogy a partner ismeretében milyen választ várhatunk tőle. Persze lehet, hogy a tényleges válasz mindkettőtől különbözni fog. Ami arról tanuskodik, hogy még nem ismerjük eléggé partnerünket. A konstruktív viták alapelvei: 1. Az összefüggések (kontextusok) figyelembevétele. Bármely megnyilatkozás csak összefüggéseinek ismeretében értelmezhető helyesen. Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a helyzetet és annak előzményeit. S azt is, hogy partnerünk milyen értelmet tulajdonít szavainak, hogyan érti, amit mond... Így nem fordulhat elő, hogy egy tréfásnak szánt megjegyzést komolyan veszünk, s a félreértés folytán megsértődünk. 2. A helyes időzítés. Régi igazság, hogy a megfelelő időben történő közlés hatékonyabb, eredményesebb. A helyes időzítés a problémák minél simább megoldását szolgálja. Például elhalasztjuk egy kérdés megbeszélését, ha úgy érezzük, hogy éppen idegesek, ingerlékenyek vagyunk.
189

3. A közlés világossága, egyértelműsége. Sok félreértés a nem világos közlésmód következménye. Gyakran épp a lényeget hagyjuk homályban. A homályos közlésmód többnyire kritikát rejteget, amiből könnyen lesz ugyancsak titkolt sértődés. Ajánlatos tehát kellő tapintattal és időzítéssel, de nyíltan megmondani, amit akarunk. Indulatos állapotban azonban könnyen „túl lövünk a célon”. H- Ginott (1969) azt ajánlja, hogy ilyenkor a másik vádolása helyett inkább az érzelmi állapotunk jellemzésével könnyítsünk magunkon. Tehát mondjuk el, mit érzünk, de ne kritizáljunk! 4. A másik figyelmes meghallgatása. Két ember gyakran úgy „beszélget” egymással, hogy mindegyikük mondja a magáét, oda sem figyelve arra, hogy mit mond a másik. Nyilvánvaló, hogy az ilyen beszélgetés aligha eredményez kölcsönös megértést. Ilyenkor segíthet az említett fókusztechnika. 5. A „visszacsatolás” (feed-back). Minden önszabályozó rendszerben - s az intimkapcsolat is ilyen - a szabályozás a visszacsatolás (vagy visszajelentés) révén történik. Egy kapcsolatot csak akkor tudunk szabályozni, irányítani, ha visszajelzéseket kapunk arról, hogy szavaink vagy tetteink kiváltották-e a várt hatást. Ehhez sokszor elég egy fejbólintás, vagy más, metakommunikatív jelzés. Különösen fontosak a visszajelzések a szexuális összehangolódás szempontjából: egymás irányítása nélkül nincs jó szex! A viták, konfliktusok életet, mozgást, lendületet visznek a házasságba. Az ilyenkor kialakuló agresszió irányítása nemcsak megtanulható, hanem „proszociálisan”, a kapcsolat fejlesztésére is felhasználható. Ez persze kizárja a tettlegességet és az erőszakot. Verbális megnyilvánulásai sem durván támadó jellegűek. Ha nehezen megy a változtatás, s erősíteni kellene a partner változási motivációját, úgy alkalmazhatjuk a „cseremegállapodás”, vagy az „alternatív viselkedés” technikáját. Cseremegállapodás akkor jön létre, ha megegyezünk a partnerünkkel, hogy amennyiben ő teljesíti bizonyos kívánságainkat, úgy mi is teljesítjük az ő kívánságait. Az alternatív viselkedés azt jelenti, hogy a kiküszöbölendő rossz szokás helyett felajánlunk vagy lehetővé teszünk partnerünknek egy másikat ami valamelyest kárpótolja a félretett szokásért, s mindkettőnk számára elfogadható. A konfliktusok kreatív kezelésének van néhány általános szabálya: 1. Őrizzük meg a nyugodt vitastílust! Ha nem megy, tartsunk kisebb szüneteket. 2. Készüljünk fel jól a vitára, s egyszerre csak egyetlen konkrét kérdést vitassunk meg. 3. Ne akarjunk egyoldalúan győzni! Az egyik fél vesztesége egyben a kapcsolat vesztesége. 4. Figyelmesen hallgassuk végig, s próbáljuk megérteni partnerünket! Ajánlatos továbbá egy-egy vitát magnószalagra rögzíteni, hogy később - mintegy kívülállóként - újra végighallgathassuk bármikor az egészet (akár egyedül, akár kettesben). Így nyugodtan és tárgyilagosabban elemezhetjük a saját és partnerünk szavait, viselkedését. Gyakran meglepő felismerésekre juthatunk ezáltal. De nagyon ajánlható módszer a konfliktusok kreatív kezelésére a naplóvezetés. Természetesen csak akkor, ha nem pusztán az események leírását célozza, hanem azok elemzését, értékelését is. Sokat segíthet még az álmok és fantáziák megbeszélése. Próbáljuk önállóan, saját élettörténetünkből kiindulva megérteni az álomszimbólumokat (amelyek gyakran tudattalan vágyainkat és félelmeinket tükrözik), s hallgassuk meg partnerünk véleményét is ugyanerről. Aztán pedig ő is mondja el az álmait, s mi segítsünk neki az értelmezésben. Az ilyen kölcsönös álomértelmezés nem csak szórakoztató, hanem elősegíti egymás mélyebb megismerését, s fejleszti az önismeretet is. Hasonló eredményt

190

várhatunk a nappali álmodozások, a titkos fantáziák megbeszélésétől. Ennek másik haszna, hogy a kibeszélés révén a titkos fantázia elveszti szorongáskeltő hatását. 11. Böszörményi-Nagy I. - G.M. Spark: Invisible Loyalties (2.ed. 1984, Brunner/Mazel, 408 p.) Az USA-ban élő magyar családterapeuta professzor és munkatársa a „láthatatlan lojalitásokról” szóló könyvükben a nemek családon belüli viszonyáról és a család hatásairól sok érdekes megállapítást tesznek. Böszörményi-Nagy Iván 1956 óta foglalkozott családterápiával, s ebben a pszichoanalízisen kívül az egzisztencializmusra és más irányzatokra is támaszkodott. (pl. M. Buber, R. Fairbairn, K. Lorenz és H. Stierlin munkáira). Elvi, szemléleti alapvetésüket a könyv Előszavában világosan kifejtik. Ebben sok szó esik a „generation gap”-ről, vagyis a nemzedékek közötti szakadékról. S arról, hogy „a szorongás, az erőszaktól való félelem és az alapvető értékek megkérdőjelezésének korában élünk... Ilyen körülmények között azt is nehéz mérni, milyen hatással vannak az egyénre a családi viszonyok. A láthatatlan lojalitás, az elkötelezettség a családhoz paradox módon alakul; a mártír, aki nem engedi, hogy más családtagok bűntudata kialakuljon, sokkal nagyobb kontroll-erő, mint a hangoskodó, követelőző családtag... A lázadozó vagy rosszalkodó gyermek akár a család leglojálisabb tagja is lehet... Az ún. „közelség” (intimitás), amitől sokan félnek, a lojális elkötelezettségek eredményeként alakul ki, s az együttélés hosszabb periódusában válik nyilvánvalóvá, akár elismerik, akár tagadják... Bármely kapcsolatot abbahagyhatunk, kivéve a szülőségen alapulókat... (XIII. old.) A nemek viszonya szempontjából különösen a könyv 5. fejezete érdemel figyelmet, amely a házastársi kapcsolat egyensúlyával és annak megbomlásával, a „lojalitás-konfliktusok sémáival” foglalkozik. A szerzők szerint minden egyéni önérvényesítés kihívás a családi lojalitás ellen. „A házasság gyakran provokál konfrontációkat a két, eredeti családi lojalitás-rendszer között, ráadásul mindkét házastárstól elvárja, hogy egyensúlyt teremtsenek saját házassági lojalitásuk és az eredeti családjukhoz való lojalitás között.” (103. old.) A szerzők szerint ezek a házasság legmélyebb, kapcsolati determinánsai. Felsorolják ugyan a „kiegyenlítő tényezőket”, de hozzáfűzik, hogy „még e tényezők optimális és kölcsönös megerősítése esetén is csak részben és időszakosan lehet figyelmen kívül hagyni az eredeti lojalitásból adódó elkötelezettségeket.” (104. old.) Az összebékítés vagy „feldolgozás” valamilyen formája nélkül az eredeti, többnyire tudattalan lojalitási elkötelezettségek alááshatják az új elköteleződéseket. Ide tartozik a partnerek közötti szexuális zavar, mint „titkos, megoldatlan lojalitás-konfliktus”. „Az egymást és a házasságot kölcsönösen elutasító házastársak akaratlanul is az eredeti családjuk iránti, töretlen lojalitásukat bizonyítják. Az impotencia, frigiditás, vagy a korai magömlés a házastárs iránti diszlojalitás titkolt attitűdje lehet, s erősíti az eredeti család iránti, láthatatlan lojalitást.” (116. old.) A könyv második felében főleg a többgenerációs család nemzedéki problémáival foglalkoznak. A 10, fejezet („Gyermekek és a család belső világa”) annak lehetőségét is elemzi, hogy a gyermekek „szexualizált partnerekké” illetve partnerpótlékká válhatnak. „Súlyos zavarokkal küzdő családokban gyakran fordul elő csábítás, vagy nyíltan incesztuózus kapcsolat. Az azonos, vagy más nemű gyermekeket pótpartnerként kezelik... Ha az egyik partner szexuális igényeit házastársa folyton elutasítja, akkor esetleg a gyermekénél keres kielégülést. A családon belüli incesztus jelzi a nemzedéki és személyes hatások hiányát minden családtagnál. Ilyenkor a részt nem vevő felnőtt és a testvérek is összejátszanak... ez az összejátszás lehet tudattalan vagy részben tudatos. Az incesztus miatt a család nem feltétlenül keres segítséget,
191

közös iskola. s ezáltal növelni a választás lehetőségeit.: Intimate Relations (1973. 12. A kapcsolat „szisztoléja és diasztoléja”: ha távol vannak. hogy a gyermek lojalitása csak látszólagos és kierőszakolt. Egy intimkapcsolat létesítésekor szerinte hat feladatot kell megoldani: 1.Davis a pszichodinamika első törvényének nevezi. Hangsúlyozza ugyanis. A kapcsolatfelvétel fő motívumai között az új ingerek iránti vágyat. ezekkel foglalkozik a filémika tudománya.. hogy „minél inkább különbözik a másik számára mutatott én attól az éntől. 5. fejlődését. Szükségesnek tartja kidolgozni a kapcsolatok tudományát. tudatosabbá tenni a várható fejleményeket. találni néhány közös témát. hogy érdemes folytatni a beszélgetést és 6. s egyénileg igen eltérő lehet. vagy taktikai tanácsokat adni. Eldönteni. hogy feltehetőleg a család iránti lojalitásból. hanem csupán informálni az intimkapcsolatokról. amelyek indokolják a kapcsolat felvételét. egyre inkább szükségét érzik a találkozásnak. amely elárulja a partnerkapcsolat intimitásának szintjét. pontosabban az intimkapcsolatok elméletét. és csak a terhesség vagy más veszélyek (gyilkosság. amelyet önmagunk előtt élünk át. hogy létrejöhet-e egyáltalán a kapcsolat. Ahogyan a kapcsolat intimebbé válik. Ehhez adnak a szerzők értékes vezérfonalat a könyv utolsó fejezetében.. a tegeződés. Ennek lényege a jelenségek alkotó elemeinek feltárása.. s fő okát a szeretetkészség gyengülésében látja. a kétféle én (illetve szerep) közeledik egymáshoz. annál több lelki energia kell annak fenntartásához” . M. az ismerkedést elősegítő helyszíneket és körülményeket (pl. az önmegerősítés. A kérdésre természetesen más válaszok is adhatók (pl. hogy nem kíván moralizálni. a szerzők hipotetikus válasza. Ezt a személyes ritmust a körülmények zavarhatják. klub stb. öngyilkosság stb. házassággá válását. „Filéma-típusok” pl. nagyon racionálisan. 3. az anya-gyermek.így az gyakran évekig folytatódik. önigazolás és a valamilyen tevékenység szükségletét említi. tisztázni. találni egy megszólítási alkalmat. munkahely.) Arra a kérdésre. 4. nem intim kapcsolatokat. A kapcsolatok bomlásának mai sűrűsödését eróziónak nevezi. az utolsó kettő pedig a kapcsolat felbomlását elemzi. amely felkelti a másik fél figyelmét. komplexitásának megközelítése. 2. Azt a megállapítást. a keresztnéven szólítás vagy egyéb. meggyőzni a partnert.S. a házastársak és a testvérek közötti intimkapcsolatokat.) A neves amerikai pszichológus könyvének nyolc fejezetéből az első hat az intimkapcsolat kiépülését. 332 p. hogy csak a viszonylag egyenlő státusúak kölcsönös interakcióit vizsgálja. s így kevesebb energiát vesz igénybe. a szeretők.) miatt fordulnak külső segítségért. s mögötte félelmet és/vagy bűntudatot találhatunk. egy idő múlva szükségét érzik a szétválásnak (és egyedüllétnek illetve másféle kapcsolatnak). ám ha a találkozások ciklikus sémája kialakult. The Free Press. mindketten kötelezőnek érzik annak fenntartását. amelyek különböző intim viselkedésekből állnak. bizalmas megszólítás és becézés („angyalom”. Az intimkapcsolatok szerinte lényegében olyan interakciók. vagy a terapeuta és páciens közötti kapcsolatot és a különböző. megbeszélni egy második találkozást. Davis (a fonémák és morfémák mintájára) filémának nevezi a viselkedésnek azt a legkisebb egységét. Ezek négy fajtáját különbözteti meg: a barátok. hogy a gyermek miért működik együtt az incesztuózus szülőkkel. a 192 . amelyek mindkét felet érdeklik. old. hogy az illető rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal.) és a közös ismerősöket. Davis.” (259. ha együtt vannak. kihagyva pl. Már az Előszóban hangsúlyozza. „édesem”). Mindenesetre ilyenkor van legnagyobb szükség a bizalmat helyreállító dialógusokra a család és a terapeuta-team között. Az ismerkedést megkönnyítő tényezők közé sorolja például az előzetes információk beszerzését a megismerni kívánt személyről. vagyis könnyebben fenntartható.

ha a partnerek egymásról alkotott képe hiányos vagy torz. hogy érdemes-e.. képzettség. ha a ez a fő partner továbbadja a titkot másnak. pontosabban. De az önismeret is lehet torz. az első szerelmi vallomás és az első szeretkezés.„mi”-tudat és szóhasználat. például mellébeszélésre vagy eltitkolásra és válaszmegtagadásra. de nem tartalmazza egymás titkainak ismeretét. lakcím. A fokozatossághoz tartozik a jó időzítés is.). vagy alkalmilag maga is visszaélhet a bizalommal. akivel lefeküdt. hibák bevallása. kölcsönös beavatás a személyi titkokba. fő intim partnerének rendszerint elmondja a többiek titkait. Veszélyt ez csak akkor jelent. A kommunikációs folyamat főbb állomásai: az intimitás nyelvi formái (tegeződés). . A kapcsolat „patt-helyzete”: ha valaki nem mer intimitást kezdeményezni. s így ambivalens megnyilvánulásai vannak. jelenti viszont egymás szociális és pszichikus jellemzőinek (életkor. mennyire „modern” a nő. ezzel leszerelhetjük a másik agresszióját. A mozgásos kommunikáció két csoportja: 1. hogy a titkok ismerője elmondja azt másnak is. Komplikációt jelent. Ez nem tartható fenn sokáig. A titkok elmondása előtt általában kipróbálják a másik megbízhatóságát és várható reagálását (pl. ha kölcsönös! A teljes nyíltság „utópikus állapotát” Davis szerint még az intim kapcsolatban is nehéz megvalósítani. kölcsönös megismerése például a rejtett. érdeklődés stb. az érzékszervi modalitások (szem-kontaktus. Ilyenkor szükség lehet defenzív stratégiákra. vagy bizonytalan abban. az aktuális. érintkezés. A titkok bevallása kiszolgáltatottságot jelent. ha egy férfi nem tudja. hogy a másikat meggyőzze az intimkapcsolat előnyeiről.. „Nem is akartam többet. viselkedési szokásoknak és az egyéni élettörténetnek. Visszautasítás elleni stratégiák: Ígéretek. s ez csak úgy védhető ki. vagy védekezés az önérzet és a kapcsolat megmentése céljából (pl. Vagyis mélyebb.). Általában fokozatosan növelik az intimitást. tévesen ítélheti meg kapcsolatuk jövőjét. a lazább fogalmazás. sokat ígérnek. A kapcsolat kritikus szakaszai: az első érintés. vagy érdeke. akkor őszintén el kell mondanunk. „Ezen még gondolkoznom kell”. ruházat és hajviselet hasonlósága stb.) ismeretét. a gyengeségek. egyrészt félreértések. ha bevalljuk gyengeségünket. Téves intimitás: ha valaki feltárja fő titkait anélkül. Félreértés abból adódhat. A csalódások okozta gyanakvás megnehezíti az intimkapcsolat kialakulását.”) Vannak (főleg nők). miben szenvedünk hiányt. másrészt szándékos megtévesztés folytán. A familiáris viszony hosszabb ismeretség eredménye. hogy ugyanazt többféleképpen lehet értelmezni A nemi aktust például egyesek fő titkukként. lényük átadásaként értelmezik. hogy intim viszonyba kívánna kerülni (pl. a drasztikus kifejezések megengedése stb. akik jobban szeretik az intimitás kialakításának folyamatát.) és 2.ezek mind az intimitás kifejezői lehetnek. A csábítás két szakasza: a csábító elképzeli. de semmit sem adnak. alkohol hatása alatt stb. Az intimitás megszűnését sokan felmentésnek érzik a partner titkainak őrzése 193 . fenyegetéssel egybekapcsolva. különösen a korábbi szexuális kapcsolatoknak. A kezdődő intimkapcsolatban a partnerek fő feladata egymás jobb megismerése. ezután megpróbálja eljátszani ezt a szerepet. A defenzíva motívuma a csalódástól való félelem. Visszautasítási stratégiák: Időnyerés (Pl. Így. Megtévesztés például a csábítás: tudatos szerepjátszás annak érdekében. hogy támadja a „harmadikat”. pillanatnyi magányérzésből. milyen viselkedéssel lehetne sikeres intimkapcsolatot létesíteni a kiválasztott partnerrel. a „kísérleti léggömb” módszerrel: mintha más titka lenne stb. a topológiai (egymás melletti vagy szemtől-szembe helyzetek stb. származás. a kölcsönös hallgatás és szembenézés. nem érek rá”). testi és lelki sajátosságoknak. „Sajnos. mint az intimitás állapotát. hiszen a visszautasítás csapás az önérzetre. mások nem. kölcsönös testi közeledés és érintkezés. Az erős érzelmek torzítják a megismerési folyamatot. A titkok feltárásának lehetséges okai: Ha fontos szívességet várunk valakitől. Minthogy az egyénnek több intimkapcsolata lehet (vagy volt). A bizalmas viszony lényege: teljes őszinteség.

Másrészt vannak ellenmotívumok is: például. hogy különben elveszti. vagy a másikat akarja hálára kötelezni . Davis emlékeztet Pláton mítoszára az eredetileg kétnemű ember kettéválásáról.). A viselkedés is hasonul. hogy mennyire fontosak egyénileg. előre tudják. Szeretik. hogyan reagál a másik bármire. s ha a szakítás ellenséges viszonyt eredményez. Foote szerint a szerelem „két ember olyan kapcsolata. szavak nélkül is megértik egymást. fele gond”). hiszen a teljes egybeolvadás sem testi. mint a saját kielégülésünk. hogy bizonyos testrészek (ujjak. ha az egyik azt hiszi.alól. (Ez a veszély megnehezítheti az intimkapcsolat felszámolását. A kapcsolat kezdeti szakaszában igyekeznek a különbségeket bagatellizálni. Az intim társ erősíti a siker jó hatását. akkor is. Az intimtársak összeolvadt énje és új egyénisége rendkívül ingatag.vagy egyszerűen örülni akar a másik örömének. az öltözködés. hogy az adott és kapott szívességek nagyjából kiegyenlítődnek a kapcsolat folyamán.” Az intimitásnak döntő szerepe van az önmegismerésben (egymás értékelése. mert fél. később viszont úgy érzik. mert hálára van kötelezve. ha térben távol vannak. inkább a „mindent adni és mindent kapni” elv alapján állnak. fenntartása elkötelezettséget igényel. ha egy másik személy kielégülése vagy biztonsága éppolyan fontossá. nemiszerv) behatolhatnak a partner testébe. miközben ugyanaz a másiknak szinte semmit sem jelent). kritikája révén). vagy biztonságunk. Sullivan szerint „a szerelem állapotáról akkor beszélhetünk. vagy ha neki magának is szüksége van arra. valamelyest a gondolkodás is. Közösséggé válás Az intimkapcsolatot Freud az „én-határok feloldódásaként” jellemzi. akár passzívan (pl. ha pillanatnyilag kellemetlen. függőség a jelenlegi és jövőbeli szívességektől. amit kérnek tőle (időt. kitérés („Erről majd még beszélünk” stb. sőt. Ugyanakkor azonban egy polarizálódási folyamat is megindul. sokan visszaélnek a gyenge pontok ismeretével. amit a másik szeret. az aktusban fiziológiai összehangolódás történik stb. Az egyesülés testi síkon azt jelentheti. Elkötelezettség a múltbeli szívességek miatt. azáltal. Az intimkapcsolatokban a csereviszony ritkán tudatosodik. más értelemben viszont tudatkitágulás. A szívesség direkt megtagadása helyett gyakran indirekt taktikákat alkalmaznak: halogatás. A szívességekkel kapcsolatban több probléma adódhat: 1. hogy a kért szívesség neki kellemetlen. A kapcsolat kezdetén általában kötelezőnek érzik minden szívesség külön viszonzását. akár aktívan (azáltal. Ez utóbbi az autonómia elvesztésének veszélyével járhat De jelentős eltérések is lehetnek egy adott szívesség értékelése körül (például. pontosabban ez csak megváltozik. és egyhamar nem várhat viszonzást. pénzt stb. sem lelki téren nem lehetséges. vagy még fontosabbá válik. A közös és az ellentétes énkomponensek aránya változó lehet. közösen értékelik addigi életüket stb. Az intimtársak szociális környezete elősegítheti közös identitásukat.” Erikson az „identitások fúziójáról” ír. nyelv. Később azonban ezek a különbségek próbára teszik a kapcsolat teherbírását. testi és lelki szívességek nyújtása. Erősödik az egymás iránti empátiájuk. hogy a legfőbb értékét adta. így a modor. minden más mellékesnek tűnik. N. amely leginkább elősegíti mindkettőjük optimális fejlődését.) Az intimitás lényegéhez tartozik egymás kölcsönös segítése. A szívességnyújtásnak többféle motívuma lehet: például azért adja. de csökkenti a kudarcét („dupla öröm. mentegetőzés. ha úgy látja. Ez viszont úgy megszilárdítja a 194 . közösnek tekintik mindenüket. még akkor is. 2. attól függően. hogy összetartozóként kezeli őket). a beszéd. hogy beszédtémát nyújt). A szerelem egyik fő jellemzője a teljes egymásra irányultság. Ebben az értelemben a szerelem = tudatbeszűkülés. amit a másiktól kap.). Az intimtársak csak részben adják fel individualitásukat.

Még a legjobbnak is sok kis hibája van. Mindez azonban nem garantálja az együttmaradást.lerombolhatja az intimitást. ha vita közben rájönnek. ennek sorsa lesz az ő sorsa is. Az elkötelezettség vállalása lemondást jelent különböző szabadságjogokról. de le is alacsonyíthatják egymást. Ezt elősegíti. Ezért indokolt a kapcsolat próbaidőszaka. az identitás elvesztésétől stb. vagyis a szakítással fenyegetőzés („Vagy megteszed. A kedvezőtlen körülmények növelhetik az integrációt. a helyzet elemzése nyomán megállapodás a rendezésről. A kis törések szaporodása növeli a centrifugális erőt és a feszültséget a kapcsolatban. hogy a szoros intimkapcsolat létrehozásának sok akadálya van: pl. hogy igen nehéz bármelyiküknek kilépni abból. hiszen miattuk nagyobb szükségük van egymás segítségére. vagy elválunk!”). ezért. hogy a harmadikkal való kapcsolata nem veszélyezteti az elsődlegesnek tekintett (bázis)kapcsolatot. magát a kapcsolatot is.ha folyton ki nem javítják . kocsit. dohányzás. Reintegrációs mechanizmusok Mint bármely más. hogy megválasszuk: kivel. Ez feszültségeket teremthet. A második szint az együttélés megteremtése. vagy fel kell számolni azt. Lényegében azt kell eldönteni. Az utóbbi. Ha valaki „objektiválta” önmagát valamiben. hogy meg lehet-e reformálni a kapcsolatot. A veszekedés lehet egy-menetű. őt magát sérti meg. A harmadik szint a házasság. Az elköteleződés első szintje a tartós együttjárás. mint neked. Akadály lehet a félelem a partner bizonyos tulajdonságaitól (pl. hol és milyen életet élünk. hogy. csatározási forma 195 . amit kérek. hogy mi jelent elkötelezettséget (hagyományosan: nőknél a szexuális kapcsolat. A vádlott ilyenkor igyekszik bebizonyítani. teljesítsd a feltételeimet. Így. vagy több-menetű. Az intimtársak megnemesíthetik. alkoholfogyasztás. ha korlátok közt tartják és megegyezéssel zárják. ami azt jelenti: „Nekem nem olyan fontos a kapcsolatunk.. Az intimkapcsolat fenntartása is sok nehézségbe ütközhet. mennyire szükségük van egymásra és megijednek attól..”) Erre néha egy kívülállót kérnek fel. mélyebb okoknak. Aki jó hangulatban van. A partner külső kapcsolatával foglalkozó beszélgetés rendszerint féltékeny vádaskodással kezdődik. Félreérthető. Az intimtárs = identitás-függelék. Ürügyet könnyű találni a vita kirobbantásához. férfiaknál a házassági ígéret). ún. ha a partnere nem becsüli ezt az objektivációt (művet. emberi konstrukció. a kapcsolat belső. A veszekedni kívánó taktikája ezért a jó hangulat elrontására irányul: a másik gyenge pontjainak ismeretében „kihozza a sodrából”. Az első lényege a racionális és békés „komoly beszélgetés” a kapcsolatról. az intimkapcsolat is elromolhat. Az ilyen vitáknak csak akkor lehet integráló hatásuk. hogy elveszíthetik egymást. Ezzel növekednek az együttes élmények alkalmai. Komplikációk többek közt abból adódhatnak. vagyis a közös jövő biztosítása.és ezek hanyatlása. vagyis a kapcsolat kizárólagossá tétele.kapcsolatot. Az integráció fokát 3 fő faktor befolyásolja: a külső környezet. Ez működésbe hozza a reintegrációs mechanizmusokat (preventív vagy korrektív formában). a szerződés újraírásáról. ha folytatni akarod. igyekszik kitérni előle. a probléma-feldolgozás fő mechanizmusai: a metaintim megbeszélés és a vita lépnek működésbe. amely . Gyakori játszma az ultimátum-taktika. A meta-intim megbeszélés egyik formája a „fejmosás” (talking-to).). A külső akadályok növelhetik a szerelem intenzitását. amikor valamelyik fél „beolvas” a másiknak („Az a baj veled. amely elég nagy ahhoz. az összehangolódás lehetőségei. sőt. azok megszűnése viszont csökkentheti azt. összetartó erői .” A veszekedéshez két rossz hangulatnak kell találkoznia. s ez könnyen eszkalálódik. félelem a visszautasítástól illetve kudarctól. így állandó helyesbítésekre van szükség. gyereket stb. erőszakosság). hiszen csak tünete más. arról. hogy legyen idő meggondolni a döntést. Ha az integráló kapcsok megbomlanak. hogy megváltoztassa az egyén helyzetét és értékelését társas környezetében.

szüneteiben a partnerek egymás megbüntetésén fáradoznak, vagy bizonyítékokat gyűjtenek a másik ellen. Ez már a kapcsolat bomlástünete. Az első veszekedések a legkritikusabbak; kimenetelük jórészt a partnerek problémakezelő és kibékülő tapasztalatán múlik. Végződhetnek kompromisszummal, döntetlenül, vagy az egyik fél győzelmével. A győztes fél ragaszkodhat a feltétel nélküli megadáshoz, vagy megenged egy önérzet-kímélő megfogalmazást illetve alternatív nyerést („Múltkor neked volt igazad, most nekem”). A döntetlen jelezhet kölcsönös kompromisszumot, vagy a kérdés kikapcsolását („Ne is beszéljünk róla többet”). A partnerek általában elkerülik a veszekedést mások előtt, mert ez jó hírüket veszélyeztetné. Tehát, ha pl. vendég jön, abbahagyják a veszekedést és fenntartják a harmónia látszatát. (Kivétel a közeli jó barát, ha már úgyis tudja; őt viszont gyakran igyekeznek bíróként bevonni és a maguk oldalára állítani; ha ez nem sikerül, szembe fordulnak vele.) E. Durkheim ismerte fel a szertartások integráló funkcióját. A ceremóniák fő fajtái: az integrációs szertartások (fogadalomtétel, házasságkötés) és a reintegráló szertartások, amelyek a hanyatló kapcsolat újjáélesztését célozzák. Ilyen a megemlékező szertartás: a múlt felelevenítésével revitalizálni a kapcsolatot (évfordulók, születésnapok megünneplése stb.) A szertartások a kapcsolat ápolásának szándékát reprezentálják; „elfelejtésük” ezért az elhidegülés jele. (Freud szerint a közös szenvedés a legerősebb kötelék.) A közös emlékek felidézése szintén revitalizáló hatású. De a jövőre utalás is reintegratív lehet, mert felszínre hozza az elválás latens félelmét. („Mit tennél, ha meghalnék?”) Viszont az olyan szertartások, amelyeket pusztán kötelezettségből csinálnak végig, inkább mérgezik a kapcsolatot, mint gyógyítják. Ugyanígy hat a „látszat fenntartása” is. Felszámolási taktikák Az intimkapcsolat felbomlásának belső vagy külső okai lehetnek. A kapcsolat belsőleg gyengül, ha rájönnek, hogy egyéni életstílusuk túlságosan különböző ahhoz, hogy tartósan összekapcsolható maradjon. Az ebből adódó feszültségek megoldását is eltérően keresik; például az egyik még többet akar együtt lenni, a másik inkább egyedül maradna stb. Kisebb jelentőségű konfliktusok esetén a kapcsolat elég nyereséges maradhat ahhoz, hogy ne törekedjenek a felszámolására. Ám a folytonos kis konfliktusok is nagyon feszültté tehetik a viszonyt. Az eltávolodás (passing away) az intimkapcsolat viszonylag lassú hanyatlása, fokozatos elhidegülése. Ennek 3 külső tényezője: egy új intimtárs megjelenése; térbeli távolkerülés és eltérő fejlődés. A „harmadik” megjelenése lassanként kiszoríthatja a partnert régi pozíciójából; az egyénnek kevesebb ideje jut régi partnerére és kevésbé van szüksége rá. Egyre jobban kötődik új partneréhez, s egyre inkább vele érzi otthon magát. Az új partner társas környezetét nehéz összeegyeztetni a régivel. A kényszerű külön-élés általában gyengíti az intimkapcsolatot. Minthogy megritkulnak és rövidülnek az együttlétek, egyikük sem kapja meg, amire szüksége lenne, s ez arra készteti, hogy új kapcsolatot keressen (vagy fogadjon el). A régi így fokozatosan háttérbe szorul. A külön-élés alatt nem tudják naprakészen nyomon követni a másik változásait, így egymásról alkotott képük inadekvát lesz; azt hiszik, hogy a másik még mindig a régi. De egyébként is, az idősebbé válás során azok a sajátosságok, amelyek összekötötték a partnereket, eltérő irányban és mértékben változhatnak. A változás leggyorsabb az ifjúkorban; ezt az időszakot ritkán éli túl egy intimkapcsolat. A testi szépség, a sex appeal az egyik legváltozékonyabb tényező. Hasonló a helyzet az újszerűséggel, a hasznossággal stb. Az intimkapcsolat idővel fárasztóvá válhat; az egyéni bajok kölcsönös elviselése is erősen terheli a kapcsolatot. A férj szociális és intellektuális fejlődésének esélyei napjainkig lényegesen jobbak voltak; a feleség elmaradt a fejlődésben. (Ma már ennek fordítottja is előfordul.)
196

Ha bármelyik fél úgy látja, hogy nem érdemes tovább ápolni a kapcsolatot, lépéseket tesz annak teljes felszámolására. Felszámolási taktikák: 1. Nem fektet bele több energiát; ez meggyorsítja a felbomlást, 2. kevesebb időt töltenek együtt, 3. a „filémákat” átállítják ismeretségi szintre (hűvös udvariasság, a testi érintkezés kerülése), 4. csökkentik az információcserét, az egymásra figyelést, 5. csökkentik a kért és nyújtott szívességeket, 6. elhanyagolják a közös barátokat és egymás rokonait; új társaságot keresnek stb. A kapcsolat hirtelen halálának (sudden death) több módja lehet. Az egyik, hogy a fokozatos elhidegülés során képessé válnak a maradék kapcsolat gyors felszámolására. Az egyik partner ragaszkodása esetén a másik kénytelen egyoldalúan és erőszakosan megszüntetni azt. Előfordulhat az is, hogy bár egyikük sem akarja felszámolni a kapcsolatot, de külső körülmények folytán az mégis megszűnik. A második eset a legbonyolultabb, mert a ragaszkodó fél úgy érzi, hogy becsapták, hogy ő az áldozat. A bontást kezdeményezőnek ilyenkor kettős szerepe van: egyrészt el kell fogadtatni a másikkal, hogy a kapcsolatuk tarthatatlan; másrészt vigasztalni és segíteni kell az új identitás kialakításában. Erre kevesen képesek. Mindegyik esetben szükség van egy végső beszélgetésre: ez számadás, összegzése a kapcsolat-bomlás okainak és a felszámolás módozatainak. Davis szerint minden intimkapcsolat homeosztatikus rendszer; ez magyarázza, hogy ha egyikük kezdi hanyagolni a másikat, akkor a másik kezdi szorgalmazni a találkozások gyakoriságát, akár a könyörgésig menően. Ilyen megalázkodás mellett azonban nem könnyű a személyes méltóság fenntartása. A kevésbé érdekelt fél kihasználhatja a másik ragaszkodását; növekvő árat kér, csökkenő előnyökért. Ha a másik nem bírja tovább, „kapcsolati öngyilkosságot” (relational suicide) követ el: maga kezdeményezi a szakítást. A kapcsolat-felszámoló beszélgetés (termination talk) a „komoly beszélgetés” egy különleges fajtája. A szakítás okainak felsorolásával kezdődik. A szakítást kezdeményező szelektíven összegzi a kapcsolat történetét, a konfliktusokat hangsúlyozva. Ha a másik egyetért a szakítással, ő is elmondja a konfliktusok saját értelmezését; ha nem, igyekszik cáfolni a másik állításait, kimutatni, hogy a kapcsolat nem is volt olyan rossz stb. Valójában a partnerek folyton újraírják kapcsolatuk történetét: a jó periódusokban csak a jóra emlékeznek - és viszont. A felszámoló beszélgetésben meg kell állapodniuk a kapcsolat befejezésének módozataiban: találkoznak vagy nem találkoznak többet, segítik egymást vagy nem, hogyan különítik el tulajdonukat, barátaikat stb. Ilyenkor szó lehet próbaválásról, ideiglenes lakásmegosztásról, a közös gyermekről stb. A végső beszélgetést néha nehezebb befejezni, mint magát a kapcsolatot. A partnerek bontási szándéka bizonytalan lehet; emiatt állandó „sakkhelyzetben” ingadoznak a „válni vagy nem válni” között (Sem együtt, sem egymás nélkül nem tudnak élni.) Nehézséget jelenthet a közös élet során kialakult szokások átállítása. Sokan azt ajánlják, hogy kerüljék egymást; meneküljenek munkába, vagy egy új kapcsolatba. Az egymás kerülésének azonban anyagi feltételei is vannak (külön lakás stb.) Amíg nem találnak új partnert, minden öröm és fájdalom a régire emlékeztet. Nehézséget okozhat a másikkal való kommunikáció új módjainak gyakorlása, vagy a vele kapcsolatos régi és új információk értelmezése (az idealizálás vagy degradálás elkerülése). Az intimtárs elvesztése Davis szerint hasonlít egy végtag elvesztéséhez; utána gyakran úgy tűnik, mintha még meglenne és funkcionálna. A közös múlt még sokáig tovább él az emlékekben, az álmokban. Stendhal szerint nem kell kerülni az emlékezést; ajánlatosabb kibeszélni magunkból az emlékeket egy új partnerrel. Konklúzióként Davis megállapítja: bármilyen motívumok hozták létre az intimkapcsolatot, annak folyamatai hamarosan a motívumoktól függetlenül strukturálódnak; a kapcsolat önfenntartó rendszerré válik
197

Ajánlott irodalom Buda B. - Szilágyi V.: Párválasztás. A partnerkapcsolatok pszichológiája. (1988, Gondolat K.) Borneman, E.: Reifungsphasen der Kindheit. Sexuelle Elwicklungspsych. Bd.1., 1981, Jugend u.Volk Szilágyi V.: Intimkapcsolat kézikönyve. 1994, Szerző kiadása Szilágyi V.: Nyitott házasság, korszerűbb életstílus. 1988, I.P.V. Szilágyi V.: Szexuális szocializáció. Nemi nevelés a családban. 1997, Medicina K. Haeberle, E.J.: Szexológiai dokumentumok. 2004, Magánéleti kultúra Alapítv. Vikár György: Az ifjúkor válságai. 1980, Gondolat K. Gottman, J. - N. Silver: A boldog házasság hét titka Cseh-Szombathy L.: A házastársi konfliktusok szociológiája. 1985, Gondolat K. Bognár G. - Telkes J.: A válás lélektana Ellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A pszichoszexuális fejlődés szakaszai és jellemzői Ödipusz-komplexus vagy kiscsalád-komplexus? Kisiskolás kori szexuális viselkedés (latencia?) A maszturbáció szerepe a lányok és fiúk fejlődésében A szerelmi képesség és a párválasztási érettség A főbb házasságelméletek megállapításai A szexuális összehangolódás problémái A házassági konfliktusok típusai és kezelésük A válás motívumai és ellenmotívumai

10. Válási trauma és életátrendezés 7. „Normalitás” és „abnormalitás”. Orientációs és funkciózavarok A szexuális viselkedés közmegítélése mindig az adott társadalomban érvényesülő erkölcsi normákhoz igazodik, s nem mentes a végletességtől. Az egyik véglet a „normális szex” határait mereven leszűkíti a gyermeknemzési célú (vagy azt nem kizáró) közösülésre. Kicsit hasonló ehhez az a nézet is, amely szerint „legnormálisabb, ha a közösülő partnerek egyszerre elégülnek ki”. Egy másfajta véglet szerint a szexben minden megengedett, ami az egyénnek örömet szerez. Ha hozzáfűzik, hogy „kivéve az erőszak és kényszer alkalmazását”, akkor már nem korlátlan ez az engedékenység, de nem elegendő a normális viselkedés meghatározására, bár hivatkozást jelent a „nemi erkölcsre”. Az erkölcsi elvek ugyanis változóak, s ez a változás éppen a szexuális viselkedés terén könnyen nyomonkövethető. Hiszen például a maszturbáció, a premaritális szex vagy a homoszexualitás alig száz éve még erkölcstelenségnek számított a közvélekedésben, ma viszont már jóformán senki sem tartja annak.
198

A „normák” vagy statisztikai, vagy erkölcsi jellegűek. Az előbbi egy számszerű átlagot fejez ki; egyfajta viselkedés előfordulásának gyakorisági átlagát, amitől egyénileg valamelyest mindenki eltér, s nagyon viszonylagos, hogy milyen mértékű eltérést tartanak normálisnak. Ha viszont egy más megítélés alapján az adott viselkedés káros az egyénre, vagy másokra nézve, akkor gyakori előfordulása ellenére is nehezen tartható „normálisnak”. Csakhogy mik a viselkedés „károsságának” kritériumai? Ez megint relatív, hiszen ugyanaz a szexuális viselkedés korántsem tűnik mindenki számára károsnak; egyesek ártalmatlannak, mások akár hasznosnak is tarthatják. De ugyanez mondható az „egészséges” vagy „beteges” kritériumáról is, bár itt nagyobb az objektív megítélés lehetősége. Hiszen, ha valamilyen szexuális viselkedés következtében bizonyítottan fertőzés és betegség jön létre, akkor az a viselkedés nyilván káros, mert életveszélyes. Végletek és előítéletek. Mai szkriptek Az ellentétes értékelések mögött gyakran nem logikusan átgondolt érvek, hanem előítéletek és szélsőségesen eltúlzott aggályok vagy tekintélyelvű hivatkozások rejlenek. Az előítéletek leküzdését megnehezíti, hogy rendszerint vannak bennük részigazságok, amelyek látszólag alátámasztják azokat. Például a maszturbációval kapcsolatos, negatív véleményüket sokan azzal indokolják, hogy bűntudattal jár, s így ideges tüneteket, sőt, magányosságot eredményezhet; fiúknál pedig a „korai magömlés” megszokásához vezet, tehát károsan hat a későbbi partnerkapcsolatra. Ezek valóban reális veszélyek lehetnek, de nem magából az önkielégítésből erednek, hanem a kedvezőtlen körülményekből és a tájékozatlanságból. Hiszen egyáltalán nem szükségszerű, hogy a maszturbáció bűntudattal járjon, s a késleltetés gyakorlásával a túl gyors orgazmus és magömlés is könnyen elkerülhető. Annak sem a maszturbáció az oka, ha valaki nem eléggé motivált a partner-keresésre, hanem a személyiségfejlődés szextől független zavara. A maszturbációhoz kapcsolódó fantáziák pedig éppen a szexuális kapcsolatlétesítés képzeletbeli próbacselekvései, tehát erősítik a motivációt. Sigmund Freud ugyan a maga korában jelentősen hozzájárult a szexuálpszichológia fejlődéséhez, de bizonyos tévedései előítéletként éltek tovább a köztudatban. Ilyen például a női szexualitással kapcsolatos ama hipotézise, hogy a klitorális orgazmus „infantilis” jelenség, s a „normális”, felnőtt nőnek képesnek kell lennie a vaginális (tehát a közösülés során bekövetkező) orgazmusra. Ezen az alapon azonban csupán a nők csekély hányada (15-30%) lenne normálisnak nevezhető. Szerencsére azóta számos vizsgálat megerősítette, hogy a klitorális orgazmus legalább olyan normális, mint a vaginális; fiziológiai szinten mindkét esetben ugyanaz történik, a lelki átélés és értékelés pedig mindkettőnél változó és szubjektív. Heiman és LoPiccolo (1988) összegyűjtötték a nyugati társadalom „szexuális mítoszait” (amelyeket akár mai szkripteknek is nevezhetünk) A férfi szexualitással kapcsolatos, jellemző előítélet például, hogy sok férfi azt hiszi: mindenáron erősnek, kezdeményezőnek és kontrollhelyzetben levőnek kell lennie; holott ezek ellentétesek a jó szexhez nélkülözhetetlen gyengédséggel, spontán érzékiséggel és rugalmas alkalmazkodással. A teljesítményközpontúság folytán a célratörő férfiak számára az erekció és az orgazmus a legfontosabb; a szeretkezés így pusztán teljesítménnyé devalválódik. Erős szkript, hogy a szexben nemcsak a kezdeményezés, hanem az irányítás is a férfi dolga; a nő igényeire ezért alig figyelnek. Azt hiszik, hogy mindig készen kell állniuk a szexre, minden alkalmat ki kell használniuk - ez gyakran kudarcokhoz vezet. Koitusz-centrizmusuk lényege, hogy mindig közösülésre törekszenek; a petting számukra csak előjátékot jelent. Többnyire ehhez kapcsolódik az orgazmuscentrizmus, vagyis hogy értéktelennek tartják az orgazmus nélküli szeretkezést. Végül egy makacsul tovább élő mítosz a pénisz-méret szerepének túlbecsülése: azt hiszik, hogy a
199

nagyobb méret jobb szexuális reagálókészséget, nagyobb „állóképességet” jelent, s a partner is jobban élvezi, biztosabban kielégül. Ezért divatosak még ma is a pénisznövelő „varázsszerek”, sőt, sok férfi még műtétekre is vállalkozik, 2-3 cm-es pénisznövekedésért. Holott a vizsgálatok egyértelműen mutatják, hogy a pénisz mérete jelentéktelen. A női szexualitáshoz kapcsolódó „mítoszok” (előítéletek) közül a következőket ismertetik: 1. A szex csak a fiatal nőknek való; holott (mint láttuk) szexuális reagálókészségük korántsem csökken úgy, mint a férfiaké. 2. Minden nőnek többszörös orgazmusa kell legyen; holott a nők alig egynegyede rendelkezik a multiorgazmus képességével. 3. A terhesség és szülés csökkenti a nemi válaszkészséget. Valójában a szülés körüli heteket kivéve nem csökkenti. 4. A nők aktív nemi élete a menopauzával lezárul. A tények ezt sem támasztják alá; inkább felszabadítólag hat, hogy nem kell tartaniuk a terhességtől. 5. Jól nevelt nők nem izgulnak fel a pornográfiától. A vizsgálatok épp az ellenkezőjét mutatják. 6. Az igazi nők nem kezdeményeznek szexet és nem mutatják ki, ha nagyon élvezik. Ez csak a viktoriánus kor elavult normarendszere szerint van így. 7. A fogamzásgátlás mindig a nők dolga. Ez patriarchális szemlélet, amely felmenti a férfit a közös felelősségvállalás alól. Jó néhány szkripttel lehetne még folytatni, hiszen a nők a férfiak előítéletei közül is sokat átvettek; napjainkban ugyan kezdenek ezektől megszabadulni, de mindig feltűnik néhány új, divatos szkript. A szexuális egészség és betegség fogalma A szexuális viselkedés „normális” vagy „abnormális” voltát annak „természetes” vagy „természetellenes” jellegétől is függővé szokták tenni. Régen például minden olyan szexuális viselkedést, amely nem szolgálta, vagy éppen akadályozta a nemzést, a fajfenntartást, „természetellenesnek” s így abnormálisnak tartottak; ez magyarázza többek közt a maszturbáció, a petting vagy a homoszexuális viselkedés elutasítását, megbélyegzését. A szexualitás biológiai funkcióra szűkítésének, korlátozásának ez a hagyománya azonban antihumánusnak és kultúraellenesnek, értékellenesnek bizonyult, hiszen a humanizált szexualitásnak a fajfenntartáson kívül egész sor fontos funkciója van. Tévesnek bizonyult az a hallgatólagos feltételezés is, amely szerint van egy „természettől adott”, egészséges szexualitás, amely csak közbejött akadályok miatt válik betegessé, abnormálissá, deviánssá. Az akadályok eltávolítása után a „természetes szexualitás” helyreáll, s az egyén szexuális viselkedése nem fog különbözni a „normális átlagtól” - vagyis elfogadja a heteroszexuális, patriarchális monogámiát. A „természetesnek” (s így egészségesnek) tartott szexuális viselkedés kritériumai koronként és társadalmanként változnak; ezt tanúsította a téma filogenetikus és kultúrtörténeti áttekintése. A szexuális egészség fogalmát az Egészségügyi Világszervezet (W.H.O.) 2001ben, a szexuális egészség védelmére tett Ajánlásokban így határozta meg: „A szexuális egészség a testi, lelki és szociokulturális jó közérzet tartós élménye a szexualitás vonatkozásában. Ez kifejeződik a szexuális képességek szabad és felelősségteljes megnyilvánulásában, amely erősíti a harmonikus egyéni és szociális jóllétet, s így mindkét szinten gazdagítja az életet. A szexuális egészség tehát nem egyszerűen a funkciózavarok, betegségek vagy
200

ezen belül elsősorban a pszichoszexuális fejlődés fixációjában. Ezeket persze nem lehet mereven elkülöníteni egymástól. A Magyar Szexuális Medicina Munkacsoport.és pszichoterápiát tartják lényegesebbnek. Így valójában szinte mindig pszichoszomatikus (vagy szomatopszichikus) tényezőkkel kell számolnunk.) szerint a potenciazavar 80%-ban szervi problémák tüneteként jelentkezik. abortusz stb. Szomatikus elváltozások.” (E jogokat lásd tankönyvünk 1. A zavarok testi okaira itt csak utalhatunk: ilyenek a vele született. Erőszakkal és viktimizációval kapcsolatos problémák (visszaélések stb. hanem önmagukat is becsapják. klinikai szindrómák. Nemi identitásproblémák (gender diszforia. A szexuális egészség eléréséhez és megtartásához el kell ismerni és biztosítani kell a szexuális jogokat. mert a nők sokszor nem merik szóvá tenni a szeretkezéssel kapcsolatos igényeiket. inkább megjátsszák.és viszont. tiltások és gátlások gyakran lehetetlenné teszik a szexuális igények tisztázását és megbeszélését. részének 4. pszichikus zavarok.fogyatékosságok hiánya. A férfiak gyakran fixálódnak a pszichoszexuális fejlődés autoerotikus szakaszához. Az elavult normák. 2. a fallikus fázishoz. A pszichoszomatikus szemléletű orvosok és pszichológusok szerint viszont ez az arány nagyjából éppen fordított. fejezetében és 9. a tapasztalathiány. Jóval bonyolultabbak a pszichikus megbetegítő tényezők. regressziójában vagy torzulásában találhatjuk. testi fogyatékosságokon kívül a nemi szervek sérülései vagy betegségei. a hormonális és a keringési zavarok. Dokumentumában) Az egészséges és kulturált szexuális viselkedés akadályai természetesen sokfélék lehetnek. hiszen csak ilyenek kezelésére lettek kiképezve. Ez utóbbiak pedig nem mindig derülnek ki. az alkohol. hogy a szexuális viselkedészavarok szomatikus vagy pszichikus okai elsődlegesek és gyakoribbak vagy fontosabbak. Ez főleg kétféle ok miatt nem szokott kiderülni: a hagyományos szemléletű orvosok eleve organikus okokat keresnek. A szexuális zavarok részben okai. hogy kielégültek.és drogfüggőség. amihez az „összehasonlítási alap” hiányosságai. vagyis gyógyszeres kezelést igényel. s a mai diagnosztikus módszerekkel egyre több. részben következményei a „szexuális csökkentértékűségi komplexusnak”. ennek megfelelően ők a gyógyszeres kezelést részesítik előnyben ellentétben a pszichoszomatikus szemléletűekkel. Funkciózavarok. impulzív jellegéhez. Szexuális úton terjedő betegségek és egyéb. A pszichoszomatikus szexuális zavarok eredetét főleg a személyiségfejlődés. Ennek megfelelően alakul a szexuális zavarok terápiája is. A szexuális kapcsolat problémái valójában elsősorban a szexuális kommunikáció zavaraira vezethetők vissza. s ezek három nagyobb csoportba sorolhatók: 1. a szexuális reagálás gyors. Nemzéssel kapcsolatos klinikai szindrómák (meddőség. betegségek. Problematikus viselkedésminták (korábbi megjelöléssel: „perverziók” vagy „parafiliák”) 3.) 6. Az orvosok és pszichológusok között még ma is sok vita van akörül. a cukorbaj és egyes gyógyszerek mellékhatásai. interszex) 4. A zavarok főbb csoportjai a következők: 1. Amivel nem csak a partnerüket. akik a szocio. hiszen minden testi betegségnek pszichikus hatása is van . vagyis az andrológusok egyik közleménye (InforMed. 2004/2. szkriptek. 3. hiszen a tájékozatlanságtól és előítéletektől kezdve a szorongáson és gátlásosságon keresztül a legkülönbözőbb komplexusokig sok minden okozhat zavart. A hagyományos szemléletű orvosok szerint a szexuális zavarok túlnyomó része szomatikus eredetű. 2. apró organikus eltérést tudnak kimutatni. pszicho-szomatikus zavarok. 201 . az előítéletek és kognitív disztorziók is hozzájárulnak.) 5. s orgazmusukat nem tudják a partner igényei szerint időzíteni. ez mintegy létérdekük. másrészt érdekeltek is a „gyógykezelendő organikus tünetek” kimutatásában.

hogy sokak szerint a homoszexuális beállítottság azért veszélyes. A szexuális viselkedésre ugyanis minden társadalom különféle normákat. rendszerint ugyan nem egyenlő arányban. Az sem vitás. Ezt könnyű rámondani bármire. old. Holott a szexuális deviancia éppoly viszonylagos fogalom. Valójában a homoszexualitás okainak orvosi vizsgálata sohasem volt elfogulatlan és semleges. hanem az egyik orientáció dominanciájával. abnormálisnak számított. Egészséges működésről akkor beszélhetünk. Ugyanez érvényes a biszexuális beállítottságúakra is. de J. Ámde épp ezért arra is szükség van. de betegekként is kezelhetik őket. Az említett alapbeállítottságokon túl még igen sok.) Hangsúlyozza ugyanakkor. hibás. nyilvánvaló. Az utóbbi sokkal ritkább. tartják fenn és szüntetik meg.J. mint a heteroszexuálisok. Jóval gyakoribb viszont a kevert. bár hagyományosan perverziónak szokták nevezni. tekintettel az emberiség túlnépesedésére. A deviancia leginkább szociális szerepként értelmezhető. mint törvénysértőket. képes ugyanezt partnerénél is elősegíteni (ha van). akiknek aránya vizsgálati adatok szerint a 40-50%-ot is eléri. E. biszexuális (ambiszexuális) beállítottság. ellentétes. megbüntethetik. hogy minden társadalom újra és újra megvizsgálja saját szexuális értékrendjét. Haeberle (2004) szerint mindhárom esetben hasonló ideológia működése figyelhető meg: az uralkodó szexuális normák megsértőit vissza kell kényszeríteni a „helyes útra”. akik veszélyesek a közösségre.” (33. mint „erkölcsteleneket”.. inkább a kontrolljuk újabb igazolását szolgálta. a törvény bűnözőnek. rendszeresen jelentkezik a nemi vágy. Money (1988) a „parafilia” szakkifejezést honosította meg. „természetellenesnek”. E standardok és ideálok követése az adott társadalom erkölcsi értékének tükrözője.” (37. Közismert. elítélhetik. s ezek megítélése sokkal nehezebb. jelentése kifordult. A vallás. A szexuálisan „deviánsokat” kinevethetik. az orvosok pedig betegeknek tartották őket. 2. mindkettő konkrét jelentése a szociális kontextustól függően változik. a szervezet képes a szexuális izgalom jeleivel reagálni a különböző szexuális ingerekre. ami nem 202 .. Az eltérés (deviancia) különböző szociális reagálásokat válthat ki. szabályokat alakít ki. mint a szexuális konformitás. A „oerversus” latin szó. hogy „egyetlen társadalom sem élhet a szexuális standardok vagy éppen ideálok bizonyos minimuma nélkül. amely egyesíti mindkét alapbeállítottságot. old. Problematikus viselkedésminták („perverziók”. a változó tapasztalatok alapján. ha 1. az egyház bűnösnek. s ezért sokáig furcsának.Orientáció és funkció Kétféle szexuális alapbeállítottságot. tehát vissza kell kényszeríteni őket a konformitásba. különlegesebb beállítottság létezik. „parafiliák”) Nevezhetnénk ezeket „orientációs devianciáknak” is. Megoszlásuk természetesen társadalmanként eltérő. Ennek megfelelően az egyéneket két csoportra osztják: a normákat követőkre (ezek „normálisak”) és a normáktól eltérőkre (ezek „abnormálisak”). s legtöbbször ez a beállítottság sem jelentkezik nyíltan. A deviancia nem személyiségjegy vagy jellemvonás. „Túlzott leegyszerűsítés lenne azt hinni.) Mindenképpen sokkal egyszerűbb a szexuális funkcionálás megítélése. mert nem járul hozzá a fajfenntartáshoz. mint az előbbi. A múltban azonban feltételezték. ráadásul az egyént hátrányos helyzetbe hozza. hogy a deviancia objektíve létezik bizonyos emberekben. Az egyéni hátrányok pedig minimalizálhatók s az utóbbi évtizedekben máris sokat csökkentek. Szociális kapcsolatokban teremtik. orientációt ismerünk: a heteroszexuálist és a homoszexuálist. hogy a homoszexuális beállítottságúak minden téren éppolyan teljesítményekre képesek. 3. Valójában. hogy fajunk fennmaradása gyermeknemző részvételük nélkül is biztosítható. hogy vannak „deviáns személyiségek”. hanem különböző interakciók eredménye. az ingerek folytatódása esetén képes elérni az izgalom csúcspontját (orgazmust) és 4.

Freud szerint a perverziók tulajdonképpen regressziót jelentenek az infantilis „rész-ösztönökre” (mint láttuk a csecsemőt „polimorf perverz” lénynek tartotta). A szexualitás nem örömforrás. Tehát megint csak egy ideologikus normától való eltérés helytelenítését fejezi ki. a fetisizmus. A szexuális identitás. tény. old. addig a perverzió 4 szükségletet teljesít. Comfort (1974) meg is jegyezte. kényszerállapotoknak és viselkedésmódoknak tartja. szexuális izgalmat kiváltó fantáziáknak. hiszen feltételezi egy valódi. genitális szexualitás hiánya.tetszik. a legkülönbözőbb. amely az olvasót mérlegelésre és továbbgondolásra készteti. Stoller érdekes esetelemzésekkel kimutatja. (2004) szerint a „parafilia” eredeti jelentése „szerelemhez hasonló”. R. a másik pedig borderline-szerű parafiliákat foglal magába. E. A könyv első részében a szerző definiálni próbálja a perverziót. hogy a gyermekkori traumákat és konfliktusokat a fantázia képes szexuális izgalommá alakítani.) (Hogy milyeneket. (1986. akik szabadon és a felelősséget vállalva döntenek. makacsul visszatérő. a pedofilia. vagyis a parafiliákat olyan. a bosszú a korábbi traumákért.és beállítottságzavarokat. Megkülönbözteti a devianciákat és „variánsaikat” az igazi perverziótól. „Perverzió .. a közös szexuális viselkedést pedig megértésen alapuló egyetértés vezérli. Haeberle. a transzvesztita fetisizmus és a voyeurizmus. A könyv utolsó fejezetében pedig a perverzió szükségszerű voltára következtet: „Amíg a család képezi a társadalmi rend alapját. destruktív. a kielégülés csökkenése.” (14. amely megfelel Freud leírásának. hanem az agresszív impulzusok kielégítése és ezzel a partner megalázása. szenvedélyesség.írja . Erről pedig csak egyenrangú felek között lehet szó. ami a szerzőnek nem tetszett. Egy másik hipotézise szerint „a perverzió egy megvalósított fantázia. amit viszont még senki nem határozott meg elfogadhatóan. amelyek tárgyakra vagy személyekre irányulhatnak. a frottőrizmus. Ilyenek például az exhibicionizmus. „igazi”. periodikus. eszerint ugyanis magyarul: „Perverzió: a gyűlölet erotikus formája”. A.J. hogy ez csak hipotézis. ha kényszeres jellegű. „természetes” szerelem (filia) létezését. kényszeres nyugtalanság. hogy a szükségletek sokfélék és változóak lehetnek. ha örömélményt nyújt és nem ártalmas. hanem veszélyforrás.” (266. H. old. Későbbi kutatók szerint a perverzió lényege nem az érett.) S ehhez még hozzáteszi: a perverzió legfőbb ismertetőjegye a gyűlölet.s ez nem sikerül. Stoller (1998) könyvének lényegi mondanivalója már a címéből is kitűnik. (2001) szerint a normák tartós megsértéséből alakulnak ki a perverziók. az ártó szándék. O. vagyis „másodosztályú szerelem”.) Mások már „perverz jellemről” vagy perverz indulatáttételről is írnak.” (17. vagyis közelebb áll a pszichózisokhoz. a gyűlölet. figyelembe véve az újabb szexológiai kutatások kihatásait a pszichoanalitikus elméletre. ami nem szerencsés szakkifejezés. Berner. a szadizmus és mazochizmus. Hangsúlyozza azonban. 203 . valójában nem jelent tudományos haladást. hogy úrrá legyenek a saját nemi identitásukat fenyegető veszélyeken. Végkövetkeztetése. az évek során kiépített elhárító rendszer az erotikus élvezet megmentésére.annak megkísérléséből keletkezik. Ez leginkább a szadizmus ismertetőjegye lehet. azt itt nem érdemes részletezni.J. promiszkuitás és anonimitás.1993) kétféle perverziót ismer: egyik a neurotikus. amelyeknek vezető tünetei a következők lehetnek: Értelmetlenség. a gyakoriság növekedése. hogy a szexuális viselkedés akkor egészséges (és „normális”). s ez ötvöződik a szexuális vággyal. alig befolyásolható. old.) . megterhelő és függőségben tart. egymással konkurráló funkciók szolgálatában. hogy az 1970-es évek előtt kiadott szexuális felvilágosító könyvekben a „perverz” egyszerűen minden olyan szexuális viselkedést jelentett. sajátos fantáziák és praktikák. Kernberg. amelynek döntő tényezője szerinte az ellenségesség.. De akárminek is nevezzük.

vagyis az egymás ellentéteinek megfelelő szadizmus és mazochizmus. ahogyan az például a „dominának” nevezett prostituáltak működéséből kiderül. s már szinte várja és élvezi azokat. például bizonyos intim ruhadarabokról. Ha csak átmenetileg hatnak így. amelynek varázserőt tulajdonítottak. Az exhibicionizmus gyökerét sokan abban fedezik fel. Hatása egyrészt a szexuális izgalom fokától függ. Az exhibicionista férfi a merev hímvessző váratlan megmutatásával megdöbbenést keltve fokozza saját izgalmát és élvezetét. s jellemzőjük. A testi fájdalom-okozás egyébként is csak alárendelt szerepet játszik a szadomazochizmusban. A fétis emlékeztethet a kívánt személyre. Mindez megint csak egy bizonyos ponton túl jelent igazi veszélyt. másrészt az egyéni hajlamtól és megszokástól. a dominancia és alávetettség verbális és egyéb megnyilvánulásai mellett. hogy függetlenedik tőle. akit rendszeresen vernek. bár a túl erős fájdalominger vissza is vetheti a szexuális izgalmat. bizonyos tetoválások vagy a piercing-nek nevezett testékszerek is betölthetik az erotikus fétis szerepét. Közben élvezi saját hatalmát és a másik kiszolgáltatottságát. (Persze ők inkább csak megjátsszák a szadistát. a nők a mazochizmusra hajlamosak. mint szexuális izgalmat keltő tárgyakról. hogy a szado-mazochista kapcsolatok önkéntes. Örömet okoz nekik. például fürdés. mint szeretkezés közben a partner meztelenségében gyönyörködni. A gyermekek szeretnek leskelődni is. szívesen mutogatja magát (amíg le nem szoktatják erről). Ebből alakulhat ki később a voyeurizmus. A transzvesztiták többnyire férfiak. Számos kísérletből tudjuk. tovább adja a verést egy kisebbnek. amelyek jellemzője az erőszak és a gyengeség. A szexuális fetisizmus (vagy „erotikus fetisizmus”) szintén ide tartozó jelenség. század elején kezdtek beszélni. vagy éppen szeretkezés közben. társadalmi helyzetüknél fogva. bár . hogy mi válik szexuálisan izgatóvá valaki számára. s egy előre megállapított „biztonsági jelzéssel” leállíthatja szadista partnerének túlzásba vitt erőszakoskodását.pontosan tudják.eltérően a transszexuálisoktól . Sokak szerint a férfiak inkább a szadizmusra. bár szerepe lehet ebben az imprintingnek. így könnyen szadistává válhat. eleinte csak átmenetileg pótolja. a megalázás és megalázkodás élvezete a szexben. akkor nem lépik túl a normalitás határát. hogy hozzászokik a verésekhez. amikor csak mások meztelen testének és szeretkezésének meglesése okoz szexuális élvezetet. hogy élvezik a női ruhákba öltözést és ezzel együtt a nőies viselkedést. a kényszeres hozzájuk kötődés viszont pszichoszexuálisan káros lehet. problematikus szexuális viselkedés a szado-mazochizmus. előzetes megállapodások révén jönnek létre A szadista ebben az erotikus játékban azt élvezi. kínoznak (pl. tehát a szexuális ingerekre nagyon fogékony időszakoknak is. megalázásokhoz. A „fétis” a természeti népeknél egy olyan tárgy volt. Valójában azonban többen vannak a mazochista férfiak. Így lesz mazochista. s szívesen játszik a nemi szervével. „Erotikus fétisekről” csak a 20. Az éppen divatba jött „szexi” ruhadarabok.) Szexuálszociológiai kutatásokból az derült ki. hogy bizonyos fokú fájdalom látványa vagy elszenvedése emelheti a szexuális izgalom és élvezet szintjét. A szadista bűnözőkről szóló híradások azonban a közvéleményben torz képet alakítanak ki erről a problematikus szexuális viselkedésről. A másik lehetőség.A problematikus szexuális viselkedésfajták fixációs vagy regressziós eredetére utalnak a mélylélektani és dinamikus pszichológiai irányzatok megállapításai. hogy a kisgyermek szeret meztelenül lenni. de előfordulhat. s mivel önkénytelenül utánozza őt.) Az egyik leggyakoribb. hogy nem nők. egy szadista hajlamú szülő vagy nevelő). ha titokban megfigyelhetik a meztelen felnőtteket. férfi identitásuk tehát megmarad. esetleg azonosul kínzójával. Tulajdonképpen tehát egy periodikusan komolyan vett 204 . (Ez egészen más. vagy testrészekről és tulajdonságokról. Látszólag teljesen véletlenszerű. így valójában ez utóbbi gyakorolja a kontrollt. A gyermek. A gyermekkori eredet ezeknél is felderíthető. hogy látja a mazochista élvezetét.

vagy a kívánt nemi szerepviselkedés lehető legteljesebb megvalósíthatóvá tétele. vagyis bizonyos állattal történő szexuális kapcsolat kedvelése. s az utóbbi időben nagy publicitást kap. „traveszti-show” művészeinek produkciójától és a női ruhába öltözött férfi prostituáltakétól. 205 . mint a „frigiditás”. csökkent (elfojtott) szexuális vágy. sőt. hogy a szexuális izgalmat nem lehet erőltetni. mint azok a férfi színészek. amelynél szintén a pszichikus átprogramozás vezethet eredményre. az „impotencia” vagy a „korai magömlés” ebben a felsorolásban nem szerepelnek. vagyis a tömegben (pl. vagyis a kényszeres törekvés a serdületlen fiatalokkal való szexuális kapcsolatra legtöbbször férfiaknál fordul elő. vaginizmus. fetisiszta transzvesztizmusról beszélhetünk.) Mindez magával hozza kudarctól való félelem és az erőltetés veszélyét. s így a másik nemhez tartozónak érzik magukat. A transszexuálisok különböző okok miatt nem tudtak azonosulni a biológiai nemükkel. a nemi identitás „pszichikus átprogramozását” még nem dolgozták ki. említett jellemzőjéhez viszonyítva. elhidegülés. 5-6 éves koron túl ez a téves identifikálódás már nehezen fordítható vissza. vagyis a vizelet és a széklet szexuálisan izgató hatásának érzése és keresése. a kifejezetten öregek keresése szexuális kapcsolat céljából. Figyelemre méltó. amely a szerepcsere által újszerű helyzetet teremt és érzelmi kielégülést. telítődés. még ritkább az urolagnia és a koprofilia. Még mindig kevesen tudják ugyanis. 4. 3. ill. Feltehetőleg ez is egy infantilis fixáció (vagy regresszió) következménye. A megoldás vagy a biológiai nem műtétek és gyógykezelés útján történő módosítása. Így sokan megijednek attól. Meghatározásuk. látszólag rokon jelenségtől: az ún.szerepjátékról van szó. lubrikáció) 6. akkor orientációjának kiderülése válságba sodorhatja a házasságot (kivéve. Minthogy a másik nem ruhája ilyenkor erotikus fétis. az egészséges működés négy. 5. csak megjátsszák ezt a szerepet (éppúgy. más irányú érdeklődés stb. tumeszcencia-problémák (hiányzó / gyenge erekció. szexuális averzió. Mindenképpen megkülönböztetendő azonban a transzvesztizmus két. Szexuális funkciózavarok Jóval könnyebb a helyzet a szexuális funkciózavarok esetén. Ha az ilyen férfi nős. Mindkettőre számos sikeres és sikertelen próbálkozás történt. akár szexuális élvezetet is jelent. szexuális élvezetkeltés céljával. ha a feleség ezt elfogadja és „betársul a játékba”). orgazmus-problémák (az orgazmus rossz időzítése vagy hiánya). tömött buszon) máshoz dörgölőzés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001-ben publikált jelentésében a következő szexuális funkciózavarokat sorolja fel: 1. hagyományosan használt szakkifejezések. hogy időnként nem kívánják a szexet (ami pedig teljesen természetes). A freudi terminológia alapján libidónak nevezett szexuális vágyenergia csökkenése vagy megszűnése sokféle okra vezethető vissza (pl. 2. ők ugyanis nem transzvesztiták. Jóval ritkábban előforduló problematikus viselkedés a zoofilia (vagy „bestiofilia”). A pedofilia. Legnagyobbrészt ezek is pszichikus eredetűek. diagnosztizálásuk is könnyebb. De nem sokkal gyakoribb a frottőrizmus. akik női szerepek alakítását is vállalják). interperszonális konfliktusok. hogy az olyan. ami aztán különböző szexuális zavarokhoz vezet. fájdalom a szexuális aktus közben. s elkezdik magukat aggályosan figyelni. Ellentéte a gerontofilia. Az „eredmény” pedig: frusztráció.

E. hanem a partnerében és magában a kapcsolatban találhatjuk meg. hanem csak aktuális szükségleteket próbál kielégíteni. A nő szexuális kielégülésének elmaradása. kielégülési képtelenséget jelentett. megszűnik. vagyis az anorgazmia egy partnerkapcsolatban jórészt a férfin múlik. old. 2. A nemi szerveknek tulajdonított. ami szintén csak néhány percig tart. negatív attitűdöknek. a fejlettségi szinttől és a 206 . nemi erőszak és visszaélések A szexuális viselkedés többnyire nem szenvedélyes jellegű . A nemi szervek tumeszcenciájának. semmilyen ingerléstől nem tud szexuális izgalomba jönni. Az „impotencia” (=tehetetlenség. Haeberle (2004) mindkét nem szexuális reagálását egyaránt háromféleképpen tartja diszfunkcionálisnak: 1. az életkortól. A „frigiditás” (latin szó.) Férfiaknál elég gyakori funkciózavar a merevedés hiánya. s ez kioltja szexuális izgalmát. kielégítése azonban petting révén viszonylag könnyen biztosítható. ami rendszerint a megfelelő ingerlés (és ráhangolódás) hiányának következménye.. és 3. Szenvedélybetegségek. Például. mert összetéveszti az orgazmust a magömléssel.J. s nem egyszerűen az erő hiányzik. jelentése: hidegség) női szexuális elégtelenséget. például az aggályos önfigyelés. Az esetek többségében ennek is pszichikus okai vannak. s ennek megfelelően szexuális funkciózavaraik is hasonlóak. hogy a legtöbb nő egyébként is nehezen jut orgazmushoz a közösülésben. Az orgazmus elégtelen időzítése (túl korai vagy túl késői bekövetkezte) esetén.mert pontatlan és félrevezető kifejezéseknek bizonyultak. túlzott jelentőség. 8. csökkent vagy megbízhatatlan volta és/vagy gyors megszűnése. Haeberle szerint „sok szexuális funkciózavar eltűnik. A valódi probléma a korán történő orgazmus. hogy kivonják magukat a teljesítménykényszer alól. s ezáltal az aktusnak vége szakad. A tartós erekciózavart aztán rendszerint orvosilag (gyógyszerekkel. ha a partnerek rendezik viszonyukat és más attitűdöket fogadnak el. így az aktus nem folytatható. Még ma is kevesen tudják. az erő és hatalom hiánya) az erekció hiányára utal. genitalitás következtében a szexuális kapcsolatok háromféleképpen torzultak: a) A férfi kezdeményezés előírásszerű túlhangsúlyozása (a nő rovására) b) a közösülés túlhangsúlyozása (a petting rovására) és c) az orgazmus túlhangsúlyozása (a nyugodtabb érzéki élvezet rovására). A kudarctól való félelem ugyanis épp ilyenkor kapja el a férfit. a szexellenes nevelésnek. ami után megszűnik az erekció. Az okok között nagy szerepük van a régi. a félelem a kudarctól. vérbőségének hiánya esetén. aki soha. holott frigidnek csak az a nő nevezhető. a kapcsolatban rejlő kiváltó okok azonban ettől aligha változnak. A funkciózavarok okait a lehetséges szomatikus okok kizárhatósága esetén rendszerint nemcsak az egyénben. Tipikus eset. A „korai magömlés” (ejaculatio praecox) azért félrevezető kifejezés. hogy az előjáték során kialakul a merevedés. A kudarcok ismétlődésével ördögi kör alakul ki a félelem és a kudarc között. Ez mindenekelőtt azt jelenti. az orgazmus elmaradása esetén.kivéve az erős szerelmi kötődés útjában álló akadályok esetét -. A szexológiai vizsgálatok megállapításai szerint a férfiak és nők szexuális reagálásai nagyon hasonlóak. holott a kettő nem ugyanaz. pénisz protézissel) próbálják kezelni. S mire a nő kezdene belejönni. a nemtől. mert túl rövid előjáték után siet rátérni a közösülésre.” (105. a többieknél legfeljebb „orgazmuszavarról” beszélhetünk. az információhiánynak és az előítéleteknek. addig már a férfinél megtörténik az orgazmus. ami igen ritkán fordul elő. Ezek a szükségletek persze sokfélék lehetnek. aminek sokféle oka lehet. az ún. sőt. de mire rátérnének a közösülésre. s nem mindig jár együtt. amihez nőknél vaginizmus is társulhat.

a szenvedélyesen szerelmes is többé-kevésbé dependenssé válik szerelmétől illetve erős érzelmi kötődésétől.) és lelkileg (a személyiségfejlődés „blokádja”). Ha például valaki naponta (vagy akár naponta többször) igényli a szexuális kielégülést. amelyek folytán bizonyos fajta szexuális viselkedés. ha a személyi autonómia és a realitásérzék nem működik megfelelően. Okai között a személyiségfejlődés különböző zavarait találhatjuk. vagy a birtoklás. mert csak ez hozza őt szexuális izgalomba. túlkompenzálásra motivál. legsúlyosabb problémáinak megoldása helyett menekülnek valamilyen szexuális szenvedélybe. csupán (kicsit egyoldalú) szenvedély. amelyekből aztán (szaksegítség nélkül) nehezen tudnak kikeveredni. A szex. akkor már kodependenciáról van szó. A szexuális „perverziók” tulajdonképpen szenvedélybetegségek (addikciók). kényszerjellegűvé és kompulzivvá válik. (Ugyanakkor kiemelkedő teljesítményeket. vagy a szexuális kiváncsiskodásra. hogy az addikció az ő titkuk maradjon. amelyben a viselkedést egy minden másnál fontosabbá váló szükséglet döntően befolyásolja. veszélybe sodor testileg (fertőzések stb. 3.bár többnyire tudattalanul . s ettől vált viselkedése promiszkuussá. az még nem szenvedélybetegség. kettős életmódra kényszerülnek. nők esetében pedig nimfomániának hívták és betegségnek tartották. a nagy szerelemben). bármilyen ambivalensen is viszonyulnak hozzá. vagyis károssá válhat. az izoláltság fájdalmát. holott az előbbinél csak az átlagnál erősebb szexuális igényekről volt szó. függésbe hoz. Ami ugyan kompenzálásra. sőt.körülményektől függően. de ez a fixáció miatt infantilis és deviáns módon történik. 2. Mint láttuk. vagyis kölcsönös függőségről. De ugyanez mondható a pornográfia kedvelésére és gyakori nézésére. például az uralom. s eufória helyett inkább bűntudatot és csökkentértékűségi komplexust. túl fontossá. kontrollálhatatlanná válik. A szenvedély olyan lelkiállapot. mint legfontosabb szükséglet 1. akár maszturbáció. amelytől viszont nem tudnak menekülni. A szenvedélybetegek szexuális kapcsolata egyébként az intimitásnak is csak látszatát adja. esetleg a bosszú vágyát stb. akár szeretkezés formájában. együttes játszmák jönnek létre. „monomániássá” tesz. időnként akár extatikus csúcsélményeket is jelenthet.egészen más igényeket. kényszeressé. függőséget eredményez. az utóbbinál pedig inkább arról. Akadályoztatás vagy a személyiségfejlődés valamilyen zavara esetén a szexuális viselkedés túlságosan szenvedélyessé. túl sok időt és energiát köt le. hogy a nő épp kielégületlensége (anorgazmiája) miatt keresett újabb és újabb partnereket. Az ebben résztvevő partner érthetően ko-dependenssé válik. sőt. A szenvedélybeteg ugyanis 207 . ami csak akkor válik „voyeurséggé”.) A legtöbb szexuális addikció azonban patologikus jellegű. s így kollúziók. s mindketten életük valódi. így csak újabb kudarcot jelent. Ennek következtében a partner is szenvedélybeteg lesz (nyilván eleve hajlamos volt rá). ám meggondolandó. s ha ez kölcsönös. ha valaki kényszeresen keresi a leskelődési alkalmakat. s ez dependenciát. mint pótkielégülés. erős önbizalomhiányt eredményez. Ezzel sajátságos. kreatív alkotásokat is eredményezhetnek. Szexuális addikciók és ko-dependencia Nem könnyű azonban megvonni a határt a kettő között. hiszen a látszatot meg kell őrizni. Ezek nyilvánvalóan hajlamosítanak az addikcióra. különösen. ami az igények kölcsönös kielégítése esetén eufórikus lelkiállapotot. hanem . szolgálják. mert az nem pusztán mennyiségi jellegű. hanem szenvedélybetegséggé válik. a szex gyakori igényét férfiak esetében régen szatiriázisnak. Ilyen esetben a szexuális viselkedés nemcsak szenvedélyessé (mint pl. A szexuális addikciók és perverziók tulajdonképpen nem annyira a szexuális kielégülést célozzák. hogy mit tekintünk perverziónak A szenvedélyesnek tűnő szexuális viselkedést. s csak futólagos illúziókkal oldja a magány.

dependens viselkedéssel együtt fordul elő. Ezek az un. Innen a komorbiditás. akkor kevert addikcióról beszélhetünk. elősegíti az addikció más formáinak megjelenését. A súlyos addikciókban tehát ilyen negatív.és fecskendőhasználat. s a köztudatban ezzel kapcsolatban is különböző előítéletekkel találkozhatunk.épp személyiségzavara miatt képtelen az igazi intimitásra és érzelmi kötődésre. pl. az önkontrollt.nyilvánvaló. deszexualizálódás. folyamatosan romlik. de mind az ifjúkori. sőt. sőt. Ismerve a „puha”. ill. ill. így a szexuális funkció. ill. De a szexuális erőszak-cselekmények. hogy addikció-váltás történik: egy újabb addikció fokozatosan kiszorítja a régebbit. LSD és sok más szer ide vonatkozó hatásmódjairól nagyon sok adat gyűlt össze.. a kettős diagnózis. Ha más. A tiltott drogok még markánsabban kapcsolódnak a szexuális viselkedéssel. mások direkt afrodiziákus hatásúak. mind pedig a felnőttkori nemi fertőzések hátterében is. Az alkohol ugyanis csökkenti a gátlásokat. Emiatt a tartós droghasználat egyik fő effektusa Buda szerint az un. „könnyű” drogok nagy mértékű elterjedését és elfogadottságát a fiatalok körében. Figyelemre méltóak a szintetikus drogokkal szerzett tapasztalatok. hogy a drogok hatásai a csoportlégkör folytán jelentősen módosulhatnak. A megelőzés szempontjából nagy jelentőségű lehet a Nemzeti Drogstratégia.” (22. s így felszabadítólag hat a szexuális viselkedésre. A különböző szerek különböző lelki mechanizmusokat aktiválnak. old. ugyanakkor erős biztonságvágya folytán ki akarja sajátítani partnerét . a közös tű. Nem szabad figyelmen kívül hagyni. A marihuana. amelyek már pszichiátriai kórképre utalnak. Vannak szerek. az incesztus is többnyire alkoholos állapotban következik be. dózisok és használati módok. ami a tű.ami természetesen féltékenységre hajlamosít. Minthogy a gátlások még nagyon erősek a szexuális viselkedésben. ezek debilizáló hatása gyakran található meg a súlyos addiktív állapotok hátterében. A gátlások mögött olyan elhárító stratégiák és tüneti mechanizmusok vannak. a szerhasználat néhány rítusa. hogy az alkoholfogyasztás nem „gyógyszer” a szexuális problémákra. Dokumentum).) Az alkoholisták között igen gyakoriak a szexuális diszfunkciók. mint pótcselekvés vagy menekülés nem zárja ki. lecsökkentve az egészségvédő reflexiót. ezeket a nemi úton szerzett fertőzések szempontjából veszélyes rizikófaktorként kell értelmeznünk. amelyek a gátlásokat csökkentik. Minden jel szerint a funkciózavarok és a szexuális devianciák az alkoholizmus kialakulásában is szerepet játszanak. 208 . Ezen túlmenően azonban fejleszteni kell a szexuális nevelést és általában a mentálhigiénés programhátteret (Lásd: 11.. „A rendszeresen fogyasztott alkohol ugyanis végső soron mindkét nemben elkezdi rombolni a szexualitás biopszichológiai és pszichoszexuális alapfolyamatait. erőteljesebben csökken. sok a klinikai tapasztalat is. A drogok hatása a szexuális viselkedésre A szexuális addikció. de az is gyakori. és gyakoribbá teszik az alkalmi szexuális kapcsolatokat. használata pedig veszélyeket rejt magában. fordított módon játszik szerepet a szexualitás. Azon kívül veszélyeztető körülmény a prostituálódás. Ugyanakkor . nem is afrodiziákum.és fecskendőcsere lehetőségei ellenére is megmarad. főleg az alkohol hatására vonatkozólag. A tudati kontroll ezeknél még gyorsabban. party-drogok a társas szórakozás zenei és más ingereffektusaival együtt erotizáló és gátláscsökkentő hatásúak. mint a regresszív közösségélmény eszköze. Buda szerint az alkohol szerepét láthatjuk a nem kívánt terhességekben. A drogfogyasztás mindenképpen befolyásolja a szexuális viselkedést.ahogyan Buda Béla (1996) hangsúlyozza . az önmedikáció ma divatos pszichopatológiai modelljeinek eredete. mint az alkohol fogyasztásánál. kokain.

de találóan utal a „kizárólagos birtoklás” igényére. Az érett. de kiküszöbölni csak a konzervatív morál megváltoztatásával lehet. emiatt gyanakodunk. Kialakulásának folyamata nyilván a kora gyermekkorban kezdődik.” (24.és biszexuális orientáció. hogy a nemek között növekszik a bizalmatlanság és versengés. gyakran végzetes kimenetelű. aki a csökkentértékűségi komplexusra. mint „veszélyes szenvedély (betegség)” Mint láttuk. Rudolf Dreikurs (1969) a „házasságról. mert figyelmen kívül hagyja a szexuális változatosság eredendő igényét. old. A tulajdonosi szemlélet egy patriarchális társadalomban elsősorban a férfiakra jellemző. amely szerinte irreális elvárásokon alapul. sporttársak stb. munkatársak. a hagyományos nemi szerepek megváltoznak és összemosódnak. hogy elveszítheti.A féltékenység.” (140.. tehát infantilis. holott sok másfajta kapcsolatban (szülők és gyermekek.. hogy azért törekszik valaki a partnere kizárólagos birtoklására. minden jel szerint negatív szenvedély. ami mindkét oldalon a féltékenységi hajlam erősödésével járt. regresszív jellegű. mert. a szenvedély és a szenvedélybetegség között nincs éles határ . M. hiszen legtöbbször ők a vagyon és a hatalom birtokosai és őrzői. Beecher (1971) könyvükben úgy határozzák meg a féltékenységet. valamint a külső kapcsolatok. & W. Ernest Borneman (1986) szerint a féltékenység az elmúlt évtizedekben módosult. minden jellemzavar alapja. mint „mély ellenérzést a sikeres rivális ellen. old. Magyarázatában Borneman szerint nem az egyénből vagy a párkapcsolatból kell kiindulni. a hatalmi vetélkedésre és a közösségi érzés hiányára vezette vissza). az folyton a teljes 209 . hogy eléggé szeretik és becsülik.) is megnyilvánul. Hiszen amíg nem kételkedik valaki önmaga képességeiben és vonzerejében. A féltékeny versengés az Ótestamentum „eredendő bűne”. mint kihívásról” szóló könyvében külön fejezetet szánt a féltékenységnek. A pszichológia eddig viszonylag kevés figyelmet szentelt e jelenségnek (kivéve talán Alfred Adlert.. s ezzel még bizonytalanabbá tesszük helyzetünket a kapcsolatban. „tulajdonba vételére és őrzésére”. ami vagy aki akadályozhatja a kiválasztott partner kizárólagos birtoklását és szeretetét. testvérek. újszerűvé vált. s ez abból adódik. alul marad egy (vagy több) lehetséges versenytárssal szemben.) A féltékenység másik két funkciója a figyelem-felkeltés és hatalomszerzés: ez a bizonytalanság és csökkentértékűségi érzés kompenzációja. s könnyen addikcióvá válik. Mindezek következtében a féltékenység „fertőző”: könnyen átragad a partnerre vagy másokra. „Aki bizonytalan abban. Történelmileg nézve az egyik legrégibb szenvedélybetegség. a férfiak egyre jobban szoronganak dominanciájuk elvesztése és szexuális potenciazavaraik miatt stb. A féltékenységet általában a „szerelem jelének” vagy következményének tartják. „Akkor leszünk féltékenyek. Ebben részletesen elemzi a „hűség” problémáját. Sőt. autonóm egyénnek nincs szüksége féltékeny összehasonlításokra és irigykedésre. fél. s mindmáig a legtöbb lelki zavar okozója. A féltékenység lehetséges funkciói közül négyet említ.. hanem a patriarchális társadalmi konvenciókból. versenytársaikká tették a nőket. Viszont nem derül ki belőle. sem a házasság nem hatalmaz fel a partner kisajátítására. türelmetlenséget mindennel szemben. Beecher szerint a féltékenység a pszichés infantilizmus egyik fő tünete. addig nem lesz féltékeny.) Ez a definíció ugyan vitatható. aki el akarja venni „jogos tulajdonát” Ez pedig a csökkent önbizalomra és szorongásra utal. nyíltabbá válik a homo. Sem a szerelem. A legutóbbi évszázad nőmozgalmai azonban megrendítették a férfiak hatalmát és riválisaikká. mint a féltékenység egyik alapvető motívumára. hogy valaki más többet tud nyújtani a partnerünknek. bár „pozitív vagy kreatív szenvedélynek” semmiképpen sem nevezhető. ha attól félünk. amely önmagát táplálja. Az első az önbizalomhiány kompenzációjával függ össze.ez a féltékenységre is érvényes.

ám hogy ez mire irányul és milyen mértékű. Ezek a különböző forrásból származó indulati feszültségek egy idealizált partner köré összpontosulnak. azt hiszik. E. Másrészt a libidó mennyiségi korlátozottságáról szóló . hatalmi célokat szolgáló volt. hogy szeretetük intenzitásának bizonyítéka. tökéletes partnertől elvárható. ami befolyásolhatatlan és irracionális. a belőle fakadó. Illúzió például. A hűség hagyományos felfogása ellentétes azzal a lélektani törvényszerűséggel. hogy egyszerre csak egy partnert szerethetünk igazán. akkor a féltékenység a bosszú funkcióját tölti be A romantikus szerelem-felfogást az illúziók és a túlfűtöttség jellemzi. A kizárólagosság sem érzelmi. erős kapaszkodás. hogy a szeretetet a tárgy és nem a képesség határozza meg. hogy érzelmeket és vágyakat nem lehet kikényszeríteni. állandó korlátozottságot. hiszen a szerelem elmúltával a házasság is a barátság egy formája.és függőségigény stb. hogy a házastársi hűséget sokan összetévesztik a szexuális kapcsolat kizárólagosságával. teljesen elveszti hatékonyságát. Egy olyan norma. Rejtélyes hatalomnak tünteti fel. (Lásd 7. hogy azért nem sikerül festenie. old. Végeredményben a hűség hagyományos felfogása Borneman. Ugyanez érvényes a házastársi hűségre is. sem szexuális vonatkozásban nem szerepel a korszerű elkötelezettség tartalmában.odaadás bizonyítását igényli.) Ha ez sem használ.freudi tétel alátámasztotta azt az előítéletet. hogy mindenféle szeretetet a nemi „ösztönenergia”. Napjainkban új típusú elkötelezettségek jönnek létre. hogy a szerelmi partner az „Igazi”. Például azzal. Dokumentum) 210 . mivel mesterkélt és túlságosan korlátozó. (1986) szerint napjainkra tarthatatlanná vált.” (69. akitől életünk végéig mindent megkaphatunk. ha az érdekeik összeegyeztethetők. feleslegessé téve a féltékenységet.” (142. A legtöbb ember azt hiszi. a pszichoanalízis is hozzájárult bizonyos romantikus illúziók terjedéséhez. A romantikus felfogás tulajdonképpen misztifikálja a szerelmet. parancsszóra létrehozni. Erich Fromm (1959) a szeretet művészetéről írt könyvében megállapítja: „Aki csak egy embert szeret és mindenki más iránt közömbös.) Fromm hozzáfűzi: ez olyan. ha egy „szeretett” személyen kívül senki mást nem szeretnek. elkötelezettség valaki vagy valami iránt. valójában sohasem funkcionált jól. de nem feltétlen velejárója a kizárólagosság. A hűség fogalma ezért átértelmezésre szorul. így azonosította a szerelmet a nemi vággyal. Erre a féltékenység nagyon alkalmas. aki kizárólag egyetlen partnert szeret.” A probléma gyökere abban van. mint kizárólagosság. így a személyiségfejlődés kölcsönös elősegítésére irányulnak. például a bizonytalanságérzés. az nagyon különböző lehet. A hűség. S hűséges csak az lehet. ami egy hozzánk illő. annak a szeretete nem szeretet. megbízhatóságot. mert „még nem találta meg a lefestendő tárgyat. hanem szimbiotikus kötődés. A nő testi odaadását ugyan lehet.azóta megcáfolt . a libidó megnyilvánulásának tartott. Holott a kettő nem feltétlenül esik egybe. Különös módon a freudizmus. s ez többnyire a megelőző magányosság és érzelmi-szexuális kiéhezettség következménye. ha a szenvedélyes szerelem már elmúlt. Hűségre akkor is szükség van a házasságban. Lényege ugyan valamilyen elkötelezettség. tehát viszonylag nagy fokú szabadságot biztosít a partnerek számára. A hűség: egyfajta lelki beállítottság. Emellett a kikényszerített odaadás előbb-utóbb szexuális zavarokat idéz elő. Például hű barátai lehetünk több embernek is. Sőt. s nem feltétlenül jelent teljes kizárólagosságot és merev. amelyek igyekeznek alkalmazkodni az egyéni igényekhez. vagy kiterjesztett egoizmus. Feltételez bizonyos lelki stabilitást. de ez a megerőszakolással vagy a prostitúcióval egyenlő. amelyet az érintettek többsége rendszeresen megsért. Persze más tényezők is hozzájárulhatnak a szerelem szenvedélyességéhez. mintha valaki kijelentené. s kifejezetten ezek kielégítésére. old.

ha azok gyermekekre irányulnak a felnőttek részéről. mint százmillió nőt érint és súlyos károkat okoz az érintetteknek. ahol a serdületlen lányok nemi szervét megcsonkítják (a csikló és a kisajkak kivágásával stb. amely „kiválóan szolgálta őseink érdekeit” és ma is szolgál bennünket. vagy sértő megjegyzések.) Szerintük ugyanis „a féltékenység lényege az elemi védekezés: koevolúciós válasz a társ fenyegető hűtlenségére illetve távozására. hiába tiltakozik ellene a civilizált világ. de mégis szükségesnek és természetesnek tartják. az áldozatok pedig nők. hogy érzékennyé és gyanakvóvá tesz a partner viselkedésével és esetleges vetélytárs(ak) feltűnésével kapcsolatban. A gyermekkor és felnőttkor életkori határát nem egységesen állapítják meg minden társadalomban. bár a szakemberek körében sincs egyetértés a féltékenység funkcióit illetően. hiszen egy ismerős vagy rokon felnőtt a benne megbízó gyermeket elég könnyen befolyásolja. A fejlett. vagy (mindkét nemű) gyermekek. nyugati országokban a prostitúción és a házastársi szexuális erőszakon kívül leggyakoribbak a szexuális zaklatások. éspedig az erogén zónák és egyéb intim testrészek érintésének. incesztus. az erőszaktevők túlnyomórészt férfiak. Pedofilia. De akár házasságról.). hanem lelkileg is súlyosan károsíthatja az áldozatot. s a „fenyegetettséget elhárító viselkedésre” ösztönöz. hogy biztosítsák szüzességét a férjhez menésig. ha a férj megerőszakolja a feleségét (csak éppen alig akad feleség. akinek erről szóló könyve magyarul is megjelent (2002). napjainkban viszont a szexuális érintkezés bármilyen formája (orális. „Nemi erőszaknak” régen inkább csak a kierőszakolt közösülés számított. azt a szerző nem feltételezi.M. old. A gyermek ugyanis nincs abban a helyzetben. A kifejezett fizikai vagy verbális nemi erőszak mellett ugyancsak sok kárt okozhatnak a szexuális visszaélések. pl. Ezek . hogy megfelelően értékelt információk birtokában. A nők elleni nemi erőszak sajátos esete Afrikában és egyes arab országokban szokásos. I. A gyermek „önkéntes beleegyezése” vagy ajánlkozása ritkán számít enyhítő körülménynek. A már említett „evolúciós pszichológia” képviselői. mert nemcsak testileg. például a féltékenység hiányából „a kapcsolat sekélyes voltára”. trágár szexuális utalások formájában. (43. D.különösen ismétlődések esetén . szabadon hozzájáruljon a szexuális tevékenységhez és felismerje annak káros következményeit. gyermeknek pedig a serdülőkor előttiek számítanak. (szerk. Ez még ma is több. mert „rendkívül hasznos módja az intim kapcsolatokat fenyegető veszélyek megközelítésének.Legalábbis elvileg ez tűnik meggyőzőnek. mert változatlanul gyakran előfordulnak.).) Hogy ez a viselkedés aztán tönkreteszi a kapcsolatot. gyermekprostitúció A szexuális erőszak és visszaélések különféle formáiról napjainkban is elég sok szó esik. Ma már az is büntetendő. Johns (In: Szilágyi V. akár prostitúcióról van szó. old. anális vagy manuális) erőszakolás esetén egyaránt büntetendő cselekmény. 211 .traumatikus hatással lehetnek az érintettekre. a féltékenységet ugyan veszélyes szenvedélynek. Buss (2000).) Buss tulajdonképpen a legkonzervatívabb nézeteket próbálja igazolni. különösen. aki emiatt bírósághoz mer fordulni és bizonyítani is tudja). bár felnőttnek többnyire a 18 éves felüliek. Éspedig azzal. 2004) szerint a gyermekek szexuális bántalmazása egy felnőtt kielégítését szolgáló szexuális cselekményekbe vagy pornográf felvételek elkészítésébe való aktív bevonásukat jelenti. A féltékenységet „remekbe szabott adaptációs mechanizmusnak” tartja. A felnőtt ilyenkor kihasználja a gyermek függő helyzetét. és szexualizált formában elégíti ki annak elismerés és gyengédség iránti vágyát. pontosabban a „szerelem hiányára” következtet.” (55.” (60. old.

amely egy szülő és serdületlen gyermeke (többnyire az apa és kislánya) közötti szexuális kapcsolatot jelent. jól ismerik a kiválasztott gyermeket. ez utóbbiak a lányoknál 20-30%. hogy mi történt velük. akivel bizalmas. hanem a feleségükkel megromlott szexuális kapcsolat miatt használják „pótpartnerként” a lányukat. köztük főleg a pedofilek. a legszegényebb néposztályok körében. a fiúkra inkább exhibicionista viselkedés jellemző. aminek tiltott voltáról esetleg fogalma sem volt. bár ez is ritkán terjed a közösülésig. pedofil hajlam. hanem csak olyan. regénye. hogy bármikor átengedje testét egy „tekintélyszemélynek”. (Ilyenkor elsősorban családterápiára lenne szükség. s félnek tőle. vagyis felnőtt partner helyett gyermekkorú partnerek kényszeres kedvelése és keresése. Ha a szülő véletlenül tudomást szerez a visszaélésről. Az ilyen lányok rendszerint később is prostituáltak maradnak és elzüllenek. A szexuális visszaéléseket átélt gyermekek többnyire nem tudnak közvetlenül és spontánul beszélni élményükről. E. Eleinte bűntudatuk van emiatt. Ezek többnyire férfiak. nem nagyon értik. Az előfordulások gyakoriságáról inkább csak becslések vannak. de később ezt elfojtják. a magatartásbeli változásokat és a pszichoszomatikus tüneteket. Általában nem tudják fölmérni. amelyek szerint többször annyi a ki nem derült eset. a fiúknál 8-10% körül vannak. amely egyben tanító-tanítvány viszony is volt. mert neki vagy családjának pénzre van szüksége. A gyermekprostitúció esetén a fejletlen lány közvetlen fizetség fejében bárkinek átengedi a testét. de nehezen 212 . A szexuálisan bántalmazott lányok többnyire visszahúzódnak. gyermekfelügyelők stb. mint a nemi szervek simogatása vagy szájjal ingerlése. de azzá válhat. Az ilyen apák többnyire nem pedofilek. serdülő fiúval folytatott szerelmi viszonyát jelenti. hallgatagok lesznek. amire különlegesen képzett szexuálterapeuta team kellene (a börtönbüntetés ugyanis senkit sem gyógyít meg). petting-szerű játékokból állnak. mert az érintettek igyekeznek azokat titokban tartani.) A pedofilia sajátos formája az ókori görögöknél szokásban volt és elfogadott pederasztia. „szexuális szolgáltatást” teljesít. akkor incesztusról (rossz magyar szóval vérfertőzésről) beszélünk. ám ezek között csak egyik az ún.A szexuális bántalmazások és visszaélések ritkán derülnek ki. Ez ma főleg Keletázsiában és az ún. Ezt megkönnyíti. gyakran nem mer feljelentést tenni. mert a visszaélőnek titoktartást ígértek. Ha a családban. S mint ilyenek. Ügyfeleik a turisták. s gyengéd érzelmeket fejeznek ki. drogfüggőkké és kiszolgáltatottá válnak a nemi úton terjedő fertőzéseknek. A pedofil hajlam csak nehezen. akitől függő helyzetben van. Nabokov: „Lolita” c. akik pszichoszexuális fejlődésükben infantilisek maradtak. felnőttekkel szemben gátlásosak. amelynek férfi főhőse szerelmes a serdületlen lánykába. és gyakran hallgatólagos bűntársukká teszik a családtagokat. Ha nem is ilyen mértékben. s velük kezdenek szexuális játékokat. mint amennyi kiderült. Ha ez mégis megtörténik. J. Ez akár évekig tarthat és komoly lelki traumát okoz a gyermeknek. hosszas egyéni és csoportpszichoterápiával gyógyítható. hogy rendszerint a foglalkozásuk is a gyermekekkel kapcsolatos: nevelők. „baráti” viszonyt ápolnak. Haeberle szerint a jelenség csak a nyomor felszámolásával szüntethető meg. harmadik világ országaiban fordul elő. Az ilyen játékok aztán hosszabb időn keresztül ismétlődhetnek. ha megszokta.) Az incesztusban önként vagy kényszerből résztvevő gyermeklány nem prostituált. A pedofil kapcsolatok többnyire nem jutnak el a közösülésig. akik a botránytól és családbomlástól való félelmükben szintén elfojtással élnek. s ezért tehetetlennek érzik magukat. a sorozatos kihallgatások és megszégyenítések gyakran több kárt okoznak a gyermeknek. amely egy felnőtt férfinek egy tizenéves. (tipikus esetet mutat be V. a bizonyítás hiányától és a botránytól való félelmében. egy családtag részéről történik a visszaélés. mint maga a szexuális visszaélés. a gyermekekkel viszont könnyen szót értenek. A szexuálisan visszaélő felnőtteket a legkülönbözőbb tényezők motiválhatják a visszaélésekre. papok. A szülőnek vagy szakembernek tehát fel kell ismerni a gyermek öntudatlan jelzéseit.

annak nem okoz különösebb nehézséget e fejlődés zavarainak felismerése (vagy legalábbis a zavar fennállásának valószínűsítése és szaksegítség igénybe vétele). Ez teszi nehézzé a védekezést. szeretetteljes gondozója. Pozitíven reagálnak-e a gyermek nemiséggel kapcsolatos kérdéseire. legelső feladat a gyermek biológiai nemének pontos megállapítása. pontosabban az abban való aktív (vagy passzív) részvétel. Döntő szerepe lehet a prevenció. Az egyéni szexuális fejlődés szempontjából döntő hatású. old. mert sokszor nem csak a szülő.14. A kisgyermekkorban megtörténik-e a nemi identitás megalapozása és a nemek különbségeinek tudatosítása. filmeket. J. a születéstől a felnőttkorig tartó fejlődésben. akár a szülők tudtával (pénzkereset céljából). Dokumentumokat) 9. A (pszicho)szexuális fejlődés zavarainak felismerése Aki elég jól ismeri az ember szexuális ontogenezisének az adott társadalmi viszonyok között egészségesnek tekinthető folyamatát. Ezért. amelyek meztelen. majd teret enged önállósági törekvéseinek. iskolakerülés. félelmet és magányt élnek meg. aki testi és lelki szükségleteit időben kielégíti. esetleges maszturbációjára. a (pszicho)szexuális fejlődés zavarainak felismerésében és hatékony gyógykezelésében. A tünetek skálája széles: depresszió. Az óvodáskorban kialakul-e és hogyan oldódik meg az „Ödipusz-konfliktus”.feldolgozható lelki traumával jár a gyermekpornográfia. drogfogyasztás. hogy minden érintett. nem hisznek nekik. maszturbáló vagy egymással szex-játékokat játszó gyermekeket mutatnak. hanem védelmezőnek és barátnak tekintik. A prevenció viszont mindazoké.. vagy anélkül történik. vagyis az átfogó és intézményes szexuális nevelés megalapozásában. többnyire pedofilek veszik A felnőtteknek szánt pornográfia egyébként Eschenbach. ha megpróbálják valakinek bizalmasan feltárni az esetet. Nemcsak a pszichoszexuális. egy tankönyv is csak a fontosabbakra hívhatja fel a figyelmet. sőt. mert az esetleges tévedést később nehéz korrigálni. bűnösnek és tisztátalannak érzik magukat. visszahúzódnak önmagukba. hanem az óvónő is negatívan reagál.... átnéznek fölötte.. 213 . az érintett gyermekek folyamatos tehetetlenséget. vagy pajtása iránti „szerelmére”? Ez utóbbiak különösen fontosak. hogy az első életévekben van-e a gyermeknek állandó. a társadalom számára nélkülözhetetlenül szükséges..) (Lásd az 1. Ezért indokolt. hogy a szexuális egészség védelméért és a szexuális zavarok megszüntetéséért a szexuálpszichológia tehet legtöbbet. Az olyan képeket. (szerk. alvási és étkezési zavarok. valamint a változatosságigény kielégítését szolgálja. Petra Milhoffer (In: Szilágyi V. öngyilkossági kísérletek. szülőt nem tettesnek. s ezzel kárt okoz a gyermeknek. de különösen a terápia természetesen már a szakemberek feladata. elhatárolódnak az érzéseiktől és a testüktől. a gyermek identifikálódása azonos nemű szülőjével. Hiszen a közeli rokonokat. A zavaroknak és azok esetleges veszélyeinek felismerése elég komplex feladat. akik önmaguknál vagy a rájuk bízottaknál találkozhatnak szexuális zavarokkal és megelőzhetik vagy megfelelő kezeléshez segíthetik azokat. hanem az egész személyiségfejlődés alakulására nézve fontos.” (147..) 2004) szerint „ha a családban vagy szorosabb rokoni körben kerül sor a visszaélésekre..15. (1990) vizsgálatai szerint főleg a szexuális izgalom felkeltését és erősítését. legfőképpen pedig a leendő és működő pedagógusok és egészségügyi szakemberek elsajátítsák és alkalmazni tudják a szexuálpszichológia korszerű ismereteit. Szexuális egészségvédelem és terápia Könnyű belátni. A pontos diagnózis.

azok honnan származnak és reálisak-e? Tisztában van-e a gyermeknemzés. 5. . . . . Mennyire tartod magad tájékozottnak. . heteroszexuális. Általában nehezedre esik-e a szexualitással kapcsolatos dolgokról beszélni? Igen. . . . . . továbbá a szexuális visszaélések lehetőségével és az ellene való védekezés módjaival? Résztvett-e hasonló korúakkal különböző szexuális játékokban. . . . . . . . . .: . Milyen problémáid vannak (voltak) a szexualitással kapcsolatban? (Amit szívesen megbeszélnél valakivel): . . . Honnan szerezted ismereteidet a nemi életről? Anyámtól/apámtól . . . szexuális élményeit? A pszichoszexuális fejlettség fontosabb adatai az iskolában is begyűjthetők. . . . . . .iskolai felvilágosító előadásból Orvostól/pszichológustól . . csalódásait. . . felkészültnek a nemi élet terén? Semennyire . mert ez is fontos része az életemnek 2. . . . több száz társaddal együtt. ám ez az akcelerációhoz is társulhat. . . . . . . . . . akinél ezek hiányoznak. milyen a referencia-csoportja. . . . az alábbi kérdések megválaszolásával. . . . a nemzőképesség bekövetkezése és a szexuális fogékonyság hirtelen megnövekedése? Nem törekszik-e (nevelési hatások következtében) szexuális kíváncsiságának és igényeinek elfojtására. . . . s azok hogyan hatottak rá? Mit tud a serdülésről. . nem sieti-e el az öningerlést. ha a szexuális igények kielégítése akadályokba (gátlások. 6. . .) ütközik. . . partnerhiány stb. . . .könyvekből/cikkekből . . annak testi változásairól és veszélyeiről? A serdülőkorba érve nem éri-e meglepetésként a pollució és a menarche. . .A kisiskolás korú gyermek milyen szexuális ismeretekkel rendelkezik. Kihez fordultál (vagy fordulnál) tanácsért ilyen problémák esetén? 214 . 4. ha lány. . 1. Tapasztalatból: . a kiválasztottat húzd alá. annál felmerül valamilyen pszichoszexuális zavar megjelenése. . . . . . . . . olvasmányokból: . megkezdi-e (ill. . . Fontos tisztázni. . . kialakult-e a szerelem. . megtörtént-e a szülőkhöz való viszony baráti jellegűvé alakítása. ki tudta-e alakítani saját orgazmuskészségét? Milyen fantáziái vannak a maszturbációk során: reális. . . . . milyen hatása van a pornográfiának és a prostitúció jelenségének? Hogyan értékeli eddigi szerelmeit. . . . s nincs-e miatta bűntudata.egy kicsit . pl. .közepesen . . a partnerkeresés igénye. A nemi élet milyen formáit ismered? Hallomásból. nem szokja-e meg a túl gyors kielégülést. folytatja-e) a maszturbációt. . . esetleg homoszexuális vagy deviáns jellegűek? Milyen a szexuális beállítottsága. . . a szülőkről való érzelmi leválásban. . hogy kivel és milyen helyzetben Nem.barátomtól/barátnőmtől . . . . . mert erről nem illik beszélni Attól függ. kik a barátai? Van-e elegendő ismerete a fogamzásgátlásról és a nemi úton terjedő fertőzések elkerüléséről? Nem érték-e szexuális traumák? Az ifjúkor a szerelmek és együttjárások időszaka. . . . Névtelenül válaszolhatsz. . milyen szintű a szerelmi képessége? Hol tart az önállósodásban. A testi érés késése (pubertas tarda) pszichoszexuális retardációval is együtt járhat. . . . . válaszaidat bizalmasan kezelem. csak a válaszok összesítése érdekel. Ahol válaszlehetőségek vannak. . ha fiú. . az alábbi kérdőívvel: „A szexuális kultúra szükségességének felméréséhez kérem a segítségedet. . . .ill.teljesen 3. . . a szexuális izgalom és kielégülés fogalmaival. .

mennyire kielégítő (kölcsönösen). Szerinted van-e a szexualitásnak elsajátítható kultúrája? Kell-e tanulni a szexet? 14. részvétel és reagálás a szexuális témájú beszélgetésekben. a nemiséggel kapcsolatos kifejezések és kérdések jellege. a korszerű szexuális nevelés tudománya. A felnőttkort elérteknél természetesen más szempontok is előtérbe kerülnek. s érettnek tartja-e magát a párválasztásra. milyen problémákkal jár és mi a szándéka vele? Tervez-e házasságot vagy együttélést. akar-e gyermeket vállalni (mikor és hányat). a népesség fogyása és egészségromlása. Honnan szereztél róluk tudomást? 9. Hogyan lehet megelőzni az ilyen betegségeket? 13. Ennek 3 fázisa: a megfigyelés előkészítése. a megfigyelés. Átfogó és intézményes szinten hazánkban ez eddig hiányzott. Ezek közül melyiket nem lehet biztonságosan gyógyítani? 12. Elsősorban a születésszám erős csökkenése. szülők iskolai végzettsége) Iskolában a pszichoszexuális neveltségi szint vizsgálatának lényege a szexuális beállítottság és a fiúk-lányok egymás közti viselkedésének tervszerű megfigyelése. valamint a szexuális funkciózavarok terjedése szükségessé tenné az egészségnevelés. 3. vagy a féltékenységi hajlam vonatkozásában stb. milyen elvárásai vannak. elfelejtették felkészíteni a pedagógusokat erre a feladatra. hogy volt-e és van-e szerelmi és szexuális kapcsolata. vagy más egészségügyi szakembert. az adatok rögzítésével és az adatok feldolgozása. Prevenció: átfogó és intézményes szexuális nevelés A szexuálpszichológia egyik fő funkciója a pszichoszexuális fejlődés elősegítése. 215 . milyen tanulságai vannak? A meglevő kapcsolat milyen jellegű. nemi úton terjedő betegségeket ismersz? (Sorold fel őket) 11. hogy tartson egy „felvilágosító órát” a tanulóknak. értékelése. vallásosság. A viselkedés fontosabb mutatói: 1. vagyis a tervszerű szexuális nevelés megalapozása. Milyen fogamzásgátló (családtervezési) módszereket ismersz? (Sorold fel őket) 8. nem. módszertana és gyakorlata van. Szerinted melyik a legjobb fogamzásgátló módszer? 10. Így többnyire csak annyi maradt meg ebből az általános iskolák felső tagozatain. a házasságra és szülőségre? Természetesen sok más szempontból is meg lehet közelíteni a felnőttkori pszichoszexuális fejlettséget és annak esetleges problémáit. amelynek saját elmélete. a művi abortuszok és a válások magas aránya hívta fel a figyelmet a szexuális nevelés hiányából adódó problémákra. hogy időnként meghívtak egy orvost. Milyen intézkedéseket javasolnál a szexuális kultúra terjesztésére? (Alap-adatok: életkor. 1973-ban született egy „népesedéspolitikai kormányhatározat”. Az egyik legfontosabb. s ezen belül a szexuális egészség védelmének intenzívebbé tételét. s főleg a másik nemmel kapcsolatban. miért és hogyan szakadt meg. az alkohol és drogfogyasztás. Milyen. amely előírta a „családi életre nevelés” bevezetését az állami oktatás minden szintjén.7. A társas viselkedés általában. ám sajnos. Ez jó célkitűzés lett volna. Ezt a célt szolgálná a szexuálpedagógia. 2. Ezen kívül napjainkban a biológia-oktatás keretében már szó esik a nemi szervekről és azok higiéniájáról. s az milyen volt és mennyi ideig tartott. de ennél tovább rendszerint nem mennek. s a legutóbbi évszázadban a szexuálpszichológiával és más szaktudományokkal szoros együttműködésben fejlődött. Pedig a gyermekvállalási kedv megdöbbentő csökkenése. például az esetleges szexuális funkciózavarok.

A szexuális nevelésre vállalkozónak mindenekelőtt a saját szexuális alapbeállítottságát kell tisztáznia és szükség esetén módosítania.A szexuális nevelés (vagy nemi nevelés) célja a nemi szerepviselkedés pozitív irányú befolyásolása. (Nem kívánt terhességek. a magárahagyó-közömbös (passzív) nevelést. a terhességet és szülést. 3. s egyre magasabb szinten kell folytatódnia egészen a felnőttkorig. a maszturbációt és szeretkezést. s a szexuális egészség védelmét a megfelelő óvszerek használatával. Értékrendjétől és módszereitől függően a nevelés igen különböző lehet. Ennek megfelelően a szexuális nevelés három alaptípusát ismerjük: 1. Ezek közül az utóbbira készít fel a progresszív nemi nevelés. Ez utóbbinak gyakori változata csupán tárgyilagos információkat nyújt. A szexuális értékrendek és attitűdök megismerésének biztosítása. A nemeket nemcsak egyenjogúnak. a fajfenntartási funkciót. 216 . a házasságot és családi életet.tehát nem tizenéves. a szexuális visszaéléseket és a nemi úton terjedő fertőzéseket stb. Megbízható információk biztosítása a nemiségről. 4. segítése. készségek és szokások alakítása is. hogy szavaik és viselkedésük összhangja folytán magatartásuk kongruens legyen. a távoltartó-elnyomó (represszív) és 3. ha elsajátítanak egy szexuálpszichológiai és -pedagógiai minimumot. affektív és viselkedési vonatkozásban egyaránt. s megértsék felelősségüket önmagukkal és másokkal szemben. s ezzel a nevelői felelősség elhárítását szolgálja. felvilágosítás. Ezáltal előkészíteni a felnőttes nemi szerepek elsajátítását. kognitív. Ez nem könnyű feladat. hanem egyenrangúnak ismeri el. hanem egyben a szexuális attitűdök. de lehetőleg a szülőket is) ki kell képezni. hogy a fiatalok ennek ismeretében alakíthassák ki saját. a párválasztási érettség kialakításával. alapvető beállítottságot fejezik ki. Ez a beállítottság lényegében háromfajta: pozitív. beleértve a kommunikáció. folyamatos és rendszeres nevelő munkát igényel. a fejlesztő-segítő (progresszív). 2. amire a nevelőket (elsősorban a pedagógusokat. ahogyan az Nyugat-Európa legtöbb országában történik! -. A nemi nevelés típusai a nemiséggel kapcsolatos. vagy semleges. meggyőzéstől tartózkodik. a döntéshozatal és önérvényesítés képességeit. s képessé tenni őket a kölcsönösen örömszerző kapcsolatokra. befolyásolástól. a fogamzásgátlást és abortuszt. beleértve a növekedést és fejlődést. nemi úton terjedő fertőzések és szexuális visszaélések elkerülése.) Az ilyen nevelésnek természetesen igen korán kell kezdődnie . s minden téren a nemek esélyegyenlőségére törekszik. Nem csak a szexualitás biológiai. de minden értékeléstől. A felelősségteljes szexuális viselkedés gyakorlatának elősegítése. Az intim kapcsolatlétesítés és fenntartás készségeinek kialakításában és fejlesztésében segíteni a fiatalokat. hanem szociokulturális és pszichológiai dimenzióira is irányul. a modern szexuális kultúra átadása. A progresszív szexuális nevelés négy alapvető feladata: 1. s ezzel a harmonikus párkapcsolatok elősegítése. humánus értékrendjüket. Munkájuk csak akkor lehet eredményes. hanem óvodás és kisiskolás korban. beleértve a tartózkodást az éretlen. negatív. 2. A felnőtté válás két alapfeladata a pályaválasztás és a párválasztás sikeres megoldása. túl korai nemi kapcsolatoktól. a nemi szervek anatómiáját és fiziológiáját. Feladata elsősorban a (pszicho)szexuális egészség biztosítása. A tervszerű nemi nevelés nem pusztán tájékoztatás.

E módszer egyik legjelentősebb továbbfejlesztése H. gátlások és fóbiás félelmek formájában nyilvánulnak meg. amellyel szemléletesen kimutatta. hogy a 19. amikor egy elsődlegesen organikus zavar. században a szexuális zavarok kezelése jórészt orvosi. a partnerek közötti bizalmatlanság vagy neheztelés. Kegel (1948) által javasolt hüvelyizom-gyakorlatok és a Heiman. mindegyikük az azonos nemű pácienst képviseli. A megbeszélések eredményeként mintegy „tükröt tartanak” a párnak. hormonális zavarok.) vezethetők vissza. Ez a módszer egyértelműen párterápiát jelent. Az 1970 körüli években döntő fordulatot hozott a szexuális funkciózavarok terápiájában W. J. Azonban ugyanazt a zavart is többféleképpen értelmezik a különböző szemléletek. A párt egy terapeuta-team (férfi és nő) fogadja. Természetesen ez nem zárja ki az ún. Ezek az irányzatok természetesen eltérő tényezőket tartottak legfontosabbnak. több órában történik. Ezzel szemben a szexuális viselkedés pszichológiai vizsgálata az utóbbi évtizedekben kimutatta. Egy másik amerikai pszichológus. Johnson (1970) laboratóriumi vizsgálatokon alapuló.R. de sok mindenben egyetértettek. ellentétes megközelítést hivatott áthidalni a pszichoszomatikus szemlélet. Például abban. Kaplan (1974) nevéhez fűződik. Az anamnézis-felvétel két alkalommal. Az orvosi kóroktan (medicinális etiológia) szerint a szexuális zavarok túlnyomórészt organikus jellegűek. hogy a 217 . J. aki a pszichoanalízis szemléletét igyekezett összekapcsolni a Masters-Johnson-féle párterápiával. tehát különböző szervi elváltozásokra (fejlődési rendellenességek. tehát magát a kapcsolatot kell vizsgálni és kezelni. & LoPiccolo. szomatopszichikus összefüggéseket. s ezeket „erotikus fókusz” gyakorlatokkal párosítja. a túlzott elvárások stb. újszerű viselkedés gyakorlásának lehetőségeit. E két. vagyis feltárják a zavar okait és a megoldáshoz szükséges. dualista szemléletből adódik. akut vagy krónikus betegségek stb. s ennek során a terapeuták külön is foglalkoznak a pár tagjaival. s kimutatta ezek döntő szerepét a később kialakuló. a félelem a kudarctól. viselkedésterápiás módszere. betegség vagy fogyatékosság hoz létre pszichikus zavart és szexuális problémákat (bár ez a gyakorlatban valószínűleg jóval ritkább). s ez a gyógykezelési próbálkozásokat is egészen különbözővé teszi. s ennek megfelelően kezelendők. A 20. s vele könnyebben szót ért (azonkívül így az indulatáttétel is elkerülhetőbb). Az ilyen terápia nagyon individualizált és flexibilis. Annon (1976) pedig kidolgozta a szexuálterápia PLISSIT modelljét.A főbb szexuálterápiás irányzatok pszichológiája A szexuális zavarok sokfélesége bizonyos fokig érthetővé teszi a terápiás megközelítések sokféleségét. században először S. pszichoszexuális fejlődés-zavarok. a túl sok belső feszültség. hogy szexuális zavart kelthet a teljesítménykényszer. még „pótpartner” („betanító partner”) alkalmazását sem zárja ki. J. Masters és V. a különböző pszichológiai irányzatok kidolgozták a saját módszereiket. A történelmi áttekintésben láttuk. vagy lelkiek. A szexuálterápia eszerint a pszichoterápiás intervenció különböző formáit használja fel. A női szexuális zavarok megoldásában ugrásszerű javulást jelentettek az A. organikus elváltozásokban. amelyek hiányos vagy téves ismeretek és attitűdök. amely egy sor betegségen kívül a legtöbb szexuális zavarnál is elsődlegesen pszichikus oki tényezőket talált. s amelyet némileg továbbfejlesztve és a helyi viszonyokhoz alkalmazva ma is világszerte használnak. amelyeket a pár otthon folytat és időről időre megbeszél a terapeutával. A hagyományos. (1987) könyvében kifejtett „önsegítő programok”. hogy a zavarok és betegségek vagy testiek. Freud és a pszichoanalízis próbált ezen változtatni. s terápiás stratégiáját a tudattalan komplexusok és motívumok figyelembe vételével dolgozta ki. pszichiátriai módszerekkel történt. hogy a szexuális zavarok túlnyomórészt szociokulturális és interperszonális tényezőkből adódó. mivel a szexuális funkciózavarok párkapcsolatban jelentkeznek. S. amelyet a modern szexuálterápia kezdetének tekinthetünk. aztán a behaviorizmus és a tanuláselmélet.

pl. a represszív. A legtöbb szerző egyetért abban. kiszámíthatóbbá tették. Hangsúlyozzák. Egy angol pszichiáter. G. nemi erőszak. gyakran elég a megnyugtatás. hogy a terapeuta nemcsak az adott funkciózavarral foglalkozik. szerinte a „posztmodern szexuális viszonyok” a nemek kapcsolatát kötöttségmentesebbé. Hawton a szexuális zavarok okait három csoportba sorolja: 1. Sem külső kapcsolat. Mindkét szerző pszichológus. hanem egyre inkább felhasználja a kliens meglevő képességeit és lehetőségeit. Sarrel (1979) módszereiből indul ki. Kiváltó tényezők. terjed a „szexuális unalom”. Ez utóbbival egyébként a könyvben főleg G. P. pl. Strauss (1998) az általa szerkesztett könyvben a szexuális zavarok kezelését illetően három új trendről számol be: Az első a szexuális zavarok medikalizálása. behaviorális és analitikus szempontok összekapcsolásával. sem más gyógyszerek nem gyógyítják a párkapcsolati problémákat. A változás másik jellemzője egy szemléletbeli áttérés a „deficit-modellről” a kihasználható erőforrások. Hawton (1990) a szexuálterápiáról írt könyvében a szexuálterápia élvonalába tartozó J. 2. Hajlamosító tényezők. Szerinte ez elegendő ok arra. Az eredményes kezelés előfeltétele a partnerkapcsolat stabilitása és a terapeuta által javasolt. depresszió. szex-ellenes nevelés. tehát párterápia keretében kell kezelni. Wincze és M. másrészt egyre több nőnek és férfinek nincs kedve a szexhez. Schmidt tanulmánya foglalkozik. Ezzel együtt azonban többféle szexuális életstílus szabadabban érvényesül. bűntudat. A terapeuták egyre nyitottabbá válnak az alternatív értelmezési és kezelési módokra. A német B. Az anamnesztikus interjúkat és terápiás üléseket célszerű magnószalagra rögzíteni (az utólagos értékelés és a szupervízió érdekében). hogy a szexuálterápiák különböző irányzatai egyre inkább integrálódnak. A korszerű szexuálterápiáról nagyon jó áttekintést ad J. rendszeres végzése. ennek irányzatairól és problémáiról öt fejezet közöl gyakorlatias áttekintést. valamint a szomatikus és pszichikus megközelítések közötti szakadék. hogy sem a Viagra. előnyök számításba vételére. hogy nem egy irányzat elkötelezettje. Bancroft (1987) és Ph. a korai traumák. krónikus betegségek. irreális elvárások. K. viselkedésmódosító gyakorlatok komolyan vétele. nemi szerep-bizonytalanság stb. Ezt elősegíti. hűtlenség. a negatív szexuális szkripteket és 218 . sem párhuzamos pszichoterápia nem folytatható. a másik pedig a funkciózavarok és szexuális devianciák kezelését tárgyalja. A Strauss által írt egyik fejezet a szexuális zavarokkal kapcsolatos ellátási és továbbképzési problémákat. hogy a terapeuták jobban figyelembe veszik a változó társadalmi keretfeltételeket és azok kihatásait a szexuálterápiára. egyenrangúbbá. elhidegülés. sőt. véletlen kudarcok.legtöbb szexuális probléma esetén nincs szükség intenzív terápiára. és a nemi szerepek is rugalmasabbá. a célzott felvilágosítás is. Carey (2001) könyve. félelem a kudarctól. egyrészt eláraszt bennünket a pornográfia. A B. s nem ragaszkodnak mereven egy választott irányzat szemléletéhez. felcserélhetőbbé váltak. hogy a pszichoszomatikus szemléletű terápiák nagyobb teret nyerjenek. vagyis gyógyszeres kezelése. amelyek erősíthetik önbizalmát és elősegítik szexuális problémájának megoldását.P. teljesítmény-kényszer stb. hanem a kapcsolatban. hanem mindegyikből igyekszik kiemelni a hasznosíthatót (szemlélete azonban lényegében kognitivbehaviorisztikus jellegű). bár hangsúlyozza. Schmidt szerint ellentét alakult ki a „külső szexualizálódás” és a „belső deszexualizálódás” között. Például feltárja és kihasználja a kliens életének olyan tényeit. 3. ami egyébként is általában jellemző a pszichoterápia fejlődésére. szülés. Fenntartó tényezők: pl. hogy a szexuális funkciózavarokat nem egyénileg. Ez azt jelenti. előítéletek. Magáról a pszichoszexuális terápiáról. Strauss által szerkesztett könyv 18 német szexuálterapeuta tanulmányait tartalmazza. így sokféle megközelítés és különböző szemléletek között válogathat az olvasó. De új trendnek tekinthető az is. a hiányzó szexuális felvilágosítás. partnerkapcsolati zavarok.

traumákat, s nem terjesztik a szexuális kultúrát sem. A kezelésnek tehát „biopszichoszociális” jellegűnek kell lennie, az újabb tudományos eredmények figyelembe vételével és felhasználásával. A szexuális zavarokat a DSM-IV., vagyis az amerikai diagnosztikai kézikönyv legújabb változata alapján kategorizálják, s a pszichoszociális és a biomedikális módszerek integrációját javasolják. A könyv magyar kiadását, sajnos, nem sikerült elérni; helyette azonban megjelent „A szexuális egészségvédelem szakkönyvei” sorozatban E.J. Haeberle „Alapismeretek a szexuálterápiáról” (2004) c. könyve, amely minden lényeges ismeretet tartalmaz a témáról. Azonkívül megjelent Mórotz K. és Perczel D. szerkesztésében a „Kognitív viselkedésterápia” (2005) c. könyv, amelynek 7. fejezete a szexuális zavarok kognitív viselkedésterápiájáról szól. Vagy ott van R.J. Comer: „A lélek betegségei. Pszichopatológia” (2000 c. könyve, amely szintén bőségesen tárgyalja a szexuális zavarokat és azok kezelését. (Lásd 16. Dokumentum) A korszerű szexuálterápia elsajátításához tehát elegendő, magyar nyelvű szakirodalom áll rendelkezésre. Dokumentáció 1. Earle, R. - G. Crow: Lonely All the Time (In: Buda B.: Mentálhigiéné. 1994, Animula) A kötet... a mai amerikai pszichiátria jellegzetes terméke. A nagyközönségnek szól, lényegében előkészítés arra, hogy az olvasók ismerjék fel magukon egy új nosológiai egység jeleit, tudják, mit kell tenniük, hova kell fordulniuk. Az új egység a „sex addiction”, amibe minden olyan szexuális viselkedésforma beletartozik, amit az egyén negatívnak, tünetinek értékel, amihez azonban kényszeresen és obszesszív módon ragaszkodik, amit ismételten csinál, miközben számára ez a magatartási megnyilvánulás hátrányos, veszélyes. A szerzők áldozat nélküli és áldozatra irányuló szexuális addikciókat különítenek el; a pornográf anyagok obszesszív használata vagy a kényszeres maszturbáció pl. „victimless” forma, míg az exhibicionizmus, vagy a kényszeres szexuális erőszak áldozatokat is involvál, tehát kriminológiai eset is. A szerzők leírják az ide tartozó, különböző viselkedésformákat, amelyek között megtalálható a szexuálisan izgató telefonszolgálatok kényszeres igénybevételétől az obszcén telefonhívási kényszerig vagy a kényszeres házasságtörésig mindenféle viselkedésforma. Mindenütt eseteket közölnek, rámutatnak, hogy általában traumatizált, személyiségfejlődésben arretzált, kiürült, depresszív dinamikájú személyiségekről van szó, akik számára a jellemző szexuális kielégülési forma egyfajta drog, amivel frusztrált szükségleteiket pótolják. Különösen élénken ábrázolják az esetleírások e magatartásformák egzisztenciális és szociális ártalmait. Minden esetben megtalálják a szerzők az önértékelés zavarát, a jellegzetes kognitív mechanizmusokat, amelyek negatív „self-talk”-ban nyilvánulnak meg. (A szerzők e szerencsés, metaforikus kifejezéssel írják le a jellegzetes önminősítési folyamatokat.) Érdekes az ún. ko-dependenciák leírása: ezek az állapotok nem egyszerűen a személyiség betegségei; ezek a személyközi környezetben és az intim kapcsolatokban jönnek létre, egyrészt a szülők hideg és traumatizáló viszonyulása, rendszerint a látszatot favorizáló, álpuritán nevelése, majd pedig a patológiás személyiségszerkezetnek megfelelően választott partner és a vele folytatott, kollúzív kapcsolat talaján jelenik meg a tünet, amit azután a partner viselkedése súlyosbít, fenntart, néha fázisosan „triggerel” is, vagyis bizonyos feszültségek, krízisek keltésén át kivált. A partner közben szenved és a ko-dependencián át maga is résztvesz az addiktív, obszesszív-kompulzív folyamatban.

219

A terápia a szenvedélybeteg számára komplex, főleg csoportterápiából, majd az AA csoportokhoz hasonlóan (ugyancsak annak 12 alapelve nyomán) működtetett önsegítő csoportok igénybe vételéből áll. Van azonban egy akut pszichoterápiás szakasza, amelyben a szerzők a dinamikus és kognitív pszichoterápia egyfajta fokális módszerét használják, és emellett itt a fő hatásmód a pár- és családterápia. Ebben történik a ko-dependens fél kezelése is, akivel külön is foglalkoznak. A szerzők vállalják a ko-dependens emberek önálló kezelését is, ha a partner nem vállalkozik az együttműködésre. A terápiás részek a könyv legjobb fejezetei. Nagyon sok jó gondolat, megragadó ajánlás található itt... Az egész kötetből a terapeuták igen szimpatikus képpel kerülnek ki: humánusak, gondosak, törődők, módszereikben innovatívak, stílusuk érzelemteli, de a humort sem nélkülözik. A könyv tehát kitűnő „self-help manuel”... amely alkalmas arra, hogy fellendítse a praxist, hiszen a szexualitással kapcsolatban nagyon sok tüneti önminősítés illetve problematikus viselkedésforma létezik. A szerzők még az egy-egy személyhez, mint szerelmi tárgyhoz való ragaszkodást is ide sorolják, így a „love sickness” súlyos esetei is e rendszerbe illőnek tűnnek. Kétségtelen, hogy a terápiás gyakorlatban találkozunk ilyen esetekkel, és valószínű, hogy az addikciók illetve a ko-dependencia modelljében az esetek egy része jól gyógyítható illetve kezelhető (míg ezek az esetek a hagyományos pszichoterápiából kicsúsznak, az obligát antidepresszáns kezelés pedig... eredménytelen). Ugyanakkor kissé riasztó, hogy az ilyen betegségtani kategóriák hogyan „áramvonalasítják” az ilyen eseteket, és egyben hogyan járulnak hozzá az emberi problémák medikalizációjához... Ezzel együtt a könyvet nálunk minden pszichiáternek és klinikai pszichológusnak el kellene olvasni..., hogy példát lásson, hogyan kell a művelt köztudattal párbeszédre lépni, de kissé a terápiás viszonyulás rugalmasságát, a pszichoterápiás módszerek jó eklekticizmusát is tanulmányozandó. 2. Haeberle, E.J.: A szexuáldiagnosztikai interjú (In: Alapismeretek a szexuálterápiáról. 2004, Animula & M.k.Al.) A szexuális problémák megoldásához a terapeutának pontosan tudnia kell, hogy mik ezek a problémák. Általában nem elég a pácienseket kérni, hogy nevezzék vagy határozzák meg a problémáikat. Sok nő és férfi nem ismeri, nem érti testének működését, félreérti és eltorzítja tüneteit, vagy irreális elvárásai vannak. Ezért - kivéve, ha a probléma felvilágosítással vagy néhány egyszerű tanáccsal könnyen megoldható - szükség van részletes diagnózisra A diagnosztizálás rendszerint két lépésben történik: 1. testi vizsgálattal és 2. részletes interjúval (szexuális anamnézis)... Az orvosok hajlamosak túlbecsülni a tisztán organikus okokat, a pszichoterapeuták viszont a pszichoszociális okokat becsülik túl. Valójában legtöbbször mindkét fajta ok hozzájárul a problémához. Mindenesetre érdemes és könnyebb először a lehetséges testi okokkal foglalkozni... sok szexuális problémát az egészség rossz állapota okoz, pl. a nemi szervek fertőzései vagy sérülések, keringési és érrendszeri problémák, degeneratív betegségek, diabetes és sok egyéb baj. Továbbá a betegségek kezelésére használt gyógyszerek, vagy az alkoholfogyasztás, a dohányzás és egyéb drogok károsíthatják a szexuális reagálást. Bármilyen pszichoterápiás kezelés megkezdése előtt ki kell zárni vagy meg kell szüntetni az organikus zavarokat. A standard testi vizsgálat mellett sok terapeuta alkalmazza az ún. szexológiai vizsgálatot, vagyis a kliens szexuális reagálókészségét. Ha a terapeuta nem orvos, úgy rendszerint egy nőgyógyász segítségét kéri, ugyanis ez a vizsgálat a nők esetében fontosabb. Míg a legtöbb férfi jól ismeri saját szexuális reagálókészségét, sok nő viszont tájékozatlan nemi szerveinek
220

működése terén. A szexológiai vizsgálat segíthet nekik és a terapeutának a nő szexuális reagálókészségének megismerésében. Ez jórészt Arnold H. Kegel amerikai nőgyógyász kutatásain alapul. Az 1940-es években kidolgozott néhány könnyű gyakorlatot, hogy segítse a nőket az inkontinencia (akaratlan vizelés) ellenőrzésében. Ám ezekről a gyakorlatokról hamar kiderült, hogy a szexuális reagálást is könnyítik és erősítik. Kegel azonkívül talált néhány módszert a nők szexuális reagálókészségének mérésére is. [Lásd: Alapismeretek a szexuálterápiáról, 111. old.] ... Az egészséges férfiaknál alvás közben, a rendszeresen bekövetkező, ún. REM (Rapid Eye Movement) fázisok során merevedések is vannak. Nyilvánvaló, hogy az akaratlan éjszakai erekciókkal rendelkező férfiaknál az erekciózavar testi oka kizárható. [A szexuális anamnézis felvételének technikáját a 20. század folyamán neves szexológus-kutatók dolgozták ki.] A siker érdekében a „szexuális történet” interjúnak az alábbi szabályokat kell követnie: - Minden vizsgáltat meg kell győzni a vizsgáló teljes megbízhatóságáról. (Ez leginkább a válaszok kódolásával történhet, éspedig Kinsey „feltörhetetlen” kódjának adaptálásával, vagy a terapeuta saját ötletével. Így csak a terapeuta olvashatja a vizsgált szexuális történetét. - Mindenkit külön kell interjúvolni. Még a párok kikérdezésekor is külön kell megtudni mindegyiküktől a szexuális történetüket. Különben ugyanis megpróbálhatnak elrejteni bizonyos tényeket vagy érzéseket a terapeuta és egymás elől. - Semmit sem kell feltételezni a kérdezett személyről. A látszat csalhat. Ne tételezzünk fel egy „normális” szexuális viselkedést egy „normálisnak látszó” egyénről. Ne mellőzzünk kérdéseket, érdeklődjünk mindenről, s lehet, hogy meg fogunk lepődni. - A kérdező attitűdje legyen semleges, de általában támogató jellegű. Ne befolyásolja se az, amit esetleg hallott, se valamilyen erkölcsi ítélet. Ez azt jelenti, hogy kontrollálja saját „testbeszédét” is, s ne mutasson meglepetést, helyeslő vagy helytelenítő véleményt hangsúlyokkal, szándékos vagy akaratlan gesztusokkal. - Az interjú feszültséget nem okozó, általános témákkal kezdődjön. Aztán fokozatosan térjen át az intimebb témákra. Ez megnyugtatólag hat a kérdezettre és segít a bizalmas kapcsolat kiépítésében. - Az interjú semleges, tényközlő hangulatban történjen. Így lehet megbízható adatokhoz jutni. A kérdések sorának megszakítása vagy túlságos lassítása megzavarja a kérdezett koncentrációját, s haszontalan kitérőkre és tagadásokra hangolja. A szexuális anamnézisnek sok területre ki kell térnie a kliens és a terápia érdekében. Részletes információkat kell gyűjteni legalábbis az alábbiakról: 1. Személyes háttér (Nem, életkor, iskolai végzettség, foglalkozás, kapcsolat a szülőkkel, testvérekkel és más rokonokkal, barátai, családi állapota, gyermekei, vallása, erkölcsi felfogása, érdeklődése, hobbijai, sportolása, betegségei vagy fogyatékosságai, gyógyszerés/vagy alkoholfogyasztása, dohányzási szokásai stb.) Szexuális nevelése (Kitől, mikor, milyen szexuális információkat kapott, milyen körülmények között?) Maszturbáció, fantáziálás és álmok (Mikor, miről és milyen gyakran?) Szexuális élmények másokkal (Mikor, kivel, milyenek és milyen gyakran? Hetero- és homoszexuális élmények? Közeli rokonokkal?) Fogamzásgátlók használata (Egyáltalán használ-e, milyet és mikor?)

2. 3. 4. 5.

221

6. 7. 8. 9.

Jelenlegi partnere (Mióta van? Tervei e kapcsolattal? Szexuálisan mennyire kielégítő?) Házasságainak története (Szexuális kielégülései a házasságban?) Házasságon kívüli szex (Kivel, mikor és milyen gyakran?) Csoportszex (Mikor, milyen gyakran és milyen körülmények között?)

10. Prostitúció (Fizetőként vagy fizetettként? Mikor, hol, miért és milyen gyakran?) 11. Erotikus reagálások (Hogyan, mire, mikor?) 12. Nemi erőszak (Áldozat vagy/és elkövető? Milyen gyakran? Mikor, hol, kivel? Körülmények?) 13. Szexuális problémák és funkciózavarok (Milyenek, mikor, hol, kivel és milyen körülmények között?) A szexuális anamnézis felvételének fő célja: pontos képet kapni az egyén szexuális viselkedéséről és problémáiról. A kérdéseket ezért úgy kell fogalmazni, hogy megfeleljenek a kérdezett életkorának, népi hátterének és képzettségi szintjének. Ehhez szükség lehet arra, hogy a kérdező valamilyen szlenget, utcanyelvet vagy egy sajátos zsargont használjon. A tudományos vagy orvosi kifejezéseket mindenképpen kerülni kell, kivéve, ha egy tudóssal vagy szakorvossal beszélünk. A kérdések közérthetőek, pontosak és félreérthetetlenek legyenek. Tehát ne legyenek homályosak, könnyen félreérthetők és ne sugalljanak bizonyos választ. Például bizonyos esetekben szükség lehet a családi háttér tisztázására, ám ez csak akkor sikerül, ha a kérdések pontosak. Lényeges ismerni a házastársak szeretkezéseinek gyakoriságát, de a kérdésnek itt is pontosnak kell lennie. Rossz: Hetente hányszor fekszik le a feleségével? A válasz ugyanis ez lehet: Hetente hétszer (hiszen együtt alusznak). Helyesen: Hetente hányszor szeretkezik a feleségével? A válasz lehet pl.: Háromszor... Fontos lehet tudni egy férfi homoszexuális kapcsolatairól, de nem sok derül ki erről, ha a kérdés sztereotip. Rossz: Homokos Ön? A valószínű válasz: Nem. Helyesen: Volt már szexuális kapcsolata egy másik férfivel? A válasz lehet: Igen. Sok férfinek lehet szexuális kapcsolata más férfivel, különböző körülmények között, bár nem tekintik magukat homoszexuálisnak illetve melegnek. A szexuális történetek összehasonlítása: A pár két szexuális anamnézisének összehasonlítása nem csak a szexuális funkciózavarok lehetséges okaira, hanem a legkedvezőbb terápiára nézve is értékes következtetésekkel szolgálhat. Ez nem jelenti azt, hogy be kell számolni erről a párnak. Ám bizonyos esetekben hasznos lehet arra bátorítani a partnerek egyikét, hogy mondja el társának a korábbi szexuális történetének eddig titkolt részeit, Ez azonban mindig a kliens egyéni döntése legyen. 3. Strauss, B., D. Heim: Standardizált eljárások a szexuálpszichológiában (In: M. Szexológiai Szemle, 2000/3., 41-42. old.) A szerzők a Zeitschrift für Sexualforschung 1999/2. számában megjelent tanulmányukban áttekintik az eddig megjelent és standardizált szexuálpszichológiai vizsgáló eljárásokat. Olyan kérdőívekről van szó, amelyek a szexuális beállítottságot, ismereteket, a viselkedést és fejlődést vizsgálják, beleértve a szexuális funkciókat és azok zavarait, sőt, a szexuális visszaéléseket és traumákat is. Az ismertetett eljárások legnagyobbrészt angol nyelvterületről származnak. Közülük keveset használnak széleskörűen, bár legtöbbjük megfelel a pszichometriai
222

kritériumoknak. Áttekintésük lehetővé teszi a tájékozódást azok számára, akik empirikus szexológiai kutatást terveznek, akár szociálpszichológiai, akár klinikai jellegűt. Az ilyen kérdőíves módszerek megbízhatóságát (reliabilitás) és érvényességét (validitás) már többen megkérdőjelezték (pl. U. Clement 1990, vagy J. Bancroft 1992), hivatkozva az elhárítás, szégyenlősség, felejtés, averzió, valamint a beállítottság és a viselkedés közti különbségek torzító hatására. Bancroft ugyanakkor a kérdőíves módszer előnyének tartja, hogy a szóbeli kikérdezéssel, vagyis az interjú módszerrel szemben kikapcsolhatóvá teszi a kérdezőbiztos befolyásoló hatását, azonkívül sokkal gazdaságosabb, és biztosítja a kérdezett anonimitását. (Viszont nem biztos, hogy a kérdezett jól érti a kérdéseket.) Az áttekintésben felhasználták többek közt Davis, C.M. et al. (eds.): Handbook of SexualityRelated Measures (1998) című könyvét, amely a legkülönbözőbb vizsgáló módszerek gazdag tárháza. Ám ezek közül csak az alkalmazások során bizonyítottan beváltakat vették át, a túl speciális kérdéseket (pl. transzvesztizmus stb.) vizsgálókat kihagyták. Az ismertetésben először röviden leírják a vizsgálat célját, szerzőit és módszereit, mindezt táblázatokban foglalva össze, majd a fejezetek végén egy-két tipikus kérdőívet részletesebben is bemutatnak. A tanulmányban három nagy, több-oldalas és egy kisebb táblázat szerepel. Az első a szexuális beállítottságot, normákat és ismereteket vizsgáló kérdőíveket mutatja be, időrendben, 1967-től 1998-ig, közölve az eljárás nevét, szerzőjét, a kérdések számát és skáláit. A táblázat 38 kérdőívet sorol fel. Közülük három újabbat ismertet részletesebben: 1. A tizenévesek számára készített, hármas kérdőívet (Kirby 1998), 2. a férfi szerepnormák leltárát (Levant és Fischer 1998) és 3. a szexuális attitűdök leltárát (Patton és Mannison 1995). A második táblázat a szexuális viselkedéssel, élményekkel és fejlődéssel kapcsolatos kérdőíveket gyűjti egybe. 33 ilyen vizsgálóeszközt sorol fel, s közülük a következő hármat ismerteti: 1. Kérdőív a szexuális viselkedésről (Arentewitz et al., 1975), 2. a szexuális aktivitás kérdőíve (Byers & Heinlein 1989) és 3. a szexuális élettörténet kérdőíve (Cupitt 1998). Ez utóbbi a pszichoszexuális fejlődést vizsgálja. A harmadik táblázat a szexuális funkcionálás és problémák kérdőíveit sorolja fel, összesen 61 ilyen kérdőívet. Közülük a szerzők már hetet ismertetnek bővebben: 1. A szexuális elégedettség indexét (Hudson et al., 1981), 2. egy impotencia-kérdőívet (Langer & Hartmann 1992), 3. a szexuális interakciók leltárát (LoPiccolo & Steger 1974), 4. a férfi szexuális funkciójának rövid urológiai leltárát (O’Leary et al., 1995), 5. a nemi vágy leltárát (Spector et al., 1996), 6. a férfiak szexuális funkcionálásának kérdőívét (Reynolds et al., 1988) és 7. a nők szexuális működésének indexét (Taylor et al., 1994). A negyedik táblázat témája a szexuális visszaélés és erőszak. Ebben csak hét kérdőív szerepel, s közülük egyet ismertetnek. Ebből megtudjuk, hogy 26 kérdést tartalmaz, amelyekre ötpontos skála révén lehet válaszolni. A kérdőív az erőszakot elszenvedett lányok és felnőtt nők terápiájához nyújt segítséget, a következők tisztázásával: Van-e bűntudatuk; túl tudják-e tenni magukat a sérelmen; nem érzik-e magukat stigmatizáltnak; bíznak-e még önmagukban és másokban; vállalják-e a női szerepeket; nem azonosulnak-e az erőszaktevővel stb. A tanulmányban közölt irodalomjegyzék kb. 150 tételből áll. 4. Mandel, K.H. et al.: Einübung der Liebesfähigkeit (1975, Pfeiffer V.) „A szeretetkészség begyakorlásáról” szóló könyv alcíme szerint a kommunikációs terápia gyakorlatait mutatja be párok számára. Ez a könyv már a második kötete annak a műnek, amely kommunikációs és viselkedésterápia révén próbálja megkönnyíteni a partnerek együttélését. Sikerét mutatja, hogy néhány év alatt hét kiadásban jelent meg. Ennek folytán a szer223

integrálták a pszichoanalitikus neuróziselmélet több megállapítását. Így mindketten megtudhatják egymásról. Ha ez a szükséglet gyermekkorban nem elégül ki (pl. a kényszere elveken lovagol. hogy a partnerek tudatosítsák eltorzult elhárító mechanizmusaikat és hajlandók legyenek feladni azokat. Egy gyermeki vagy szülői beállítottság túlhangsúlyozása (regresszió vagy fixáció következtében). A neurotikus személyiségstruktúra reagálást befolyásoló szerepe: a skizoid sértő hidegséggel. igényeit. amelyek mögött nincs mélyebb konfliktus.). a telítődés folytán mene224 . hogy a konfliktusos pároknál alig kerül sor indulatkifejező. mozgásában akadályozni (álló vagy fekvő testhelyzetben). Párokból álló csoportokban a résztvevők aktívan közreműködnek. pl. miközben az aktívabb szerepet váltakozva játsszák. hanem a partner igényeit is képviselni kell.zők egy intézetet alapítottak (Institut für Forschung und Ausbildung in Kommunikationstherapie). hogyan kellene ezt csinálnom!” A kívánt cselekvésminta pozitív irányú változást motivál. ezt előre megbeszélt módon jelezni kell. a narcisztikus visszahúzódással reagál. A könyv első része a kérdőíven kívül „paradox szerep-játékokat” és „integrációs gyakorlatokat”. Eredeti koncepciójukat a szerzők továbbfejlesztették. ami projekciókra is alkalmat nyújt. hogy a magatartás-javaslat nem reális. érzelmeit. Az izommunkától kimerülnek. a távolabbi következmények elképzeltetésével is igyekeznek elősegíteni. amilyennek látni szeretné (tehát „magatartás-javaslatot” tehet). aztán beszéljék meg. Ezt lazítási gyakorlatokkal. A gyakorlatot először a terápiás ülésen vezetik le nekik. Mindkét félnek úgy kell a másik szerepét játszania. 2. valamint izomkontaktus és bőrkontaktus gyakorlatokat mutat be. tehát empátiára van szükség.. hogy a partnerek ezt külön töltsék ki. Ezért jó. akkor nem tehet szemrehányást a másiknak. ha mégis megtörténik. Gyakran kiderül ugyanis. Az Előszó szerint a leírt gyakorlatokat esetleg szaksegítség nélkül is sikerrel alkalmazhatják a laikusok (a könyv tehát „do it yourself” jellegű). Ha viszont valaki nem tud reális magatartás-javaslatot tenni. amennyiben pl. A második részben terápiás eseteket ismertetnek. A másik (vagy a terapeuta) közbeszólhat. ezt sokféle vizsgálat bizonyította. A „bőrkontaktus gyakorlatok” emlékeztetnek a Masters-Johnson-féle „sensate focus” gyakorlatokra. A terápia első lépése. A paradox szerepjáték lényege: szerepcsere egy konfliktus megvitatása során. ha úgy látja. túl kevés testi érintkezés az anyával stb. Ez ambivalenciát. Különösen az általuk kidolgozott kérdőívet tartják „önkísérletre” alkalmasnak. de figyelembe véve a partner érdekeit. Az „izomkontaktus gyakorlatok” az agresszív viselkedés és a szexuális zavarok kezelésének elemei a szerzők szerint. s ugyanakkor igény az érettebb magatartásra. akkor a simogatás szokatlanná válik. s rendszerüket a pszichoterápiás irányzatok szintézisének tartják. De a túl sok simogatás is zavart okozhat. Paradox az. miért nem tudnak a kívánt módon viselkedni. együttes izomgyakorlatokat végezni 10-15 percen át. amely négyéves tanfolyamokat rendez orvosoknak és pszichológusoknak. a harmadikban pedig a kommunikáció-terápiás elmélet továbbfejlesztésének lehetőségeit tárgyalják. hangsúlyozzák. a depresszív tehetetlenül sopánkodik és vádolja magát. érzelmi távolságtartás esetén akár kellemetlenné is válhat. hogy nemcsak a saját. de szabályozott testi kontaktusra. Fájdalmat nem szabad egymásnak okozni. vagy a rendszerelméletet. A bőrkontaktus az embernél is primer szükséglet. ha gyakorolják a következőket: játékos erőpróbaként különböző. Az „integrációs gyakorlatok” elvi kiindulópontja a kapcsolati zavarok két dimenziója: 1. Persze ez a módszer csak kisebb feszültségek levezetésére alkalmas. Konfliktusok esetén a jelszó: „Hát mondd meg. Ez volt az első hivatalos házassági tanácsadói tanfolyam Európában. egymást lefogni. s azonnal abbahagyni. s a szerzők szerint a szexuális gátlások is oldódnak. de indulatuk levezetődik. a hisztériás mindent kiforgat stb. Sőt. kettős kötést eredményez.

. A magány és egyedüllét érzésének feloldását célozzák az orgiaszerű élmények: a tánc. nem kell tanulni a szerelmet. Alapfeltétel a megfelelő motiváció. holott a romantikus szerelem intenzitása többnyire csak a megelőző magányosság és szexuális kiéhezettség következménye. De van hely a listán nem szereplő gondok leírására is. old. „Két ember tehát akkor szeret egymásba.s itt a felsorolt. 171 p. Fromm szerint a szeretet egzisztenciális probléma.) A szerelembe-esés élménye sokakat megtéveszt: azt hiszik. a szeretet.: Die Kunst des Liebens (1959. „Milyen összefüggést lát saját élettörténete és mai nehézségei között?”). miben látja a problémák okát (pl. E. legmegfelelőbb tárgyat. vagy arc stb. vonzó partner megtalálásának kérdése. A bevezetőben említett.) A neofreudista szerző a könyv (magyarul: A szeretet művészete).akárcsak a telekvásárlásnál -. hogy tanulható-e a szeretet? A legtöbb embernek nem az okoz gondot. a drogok. hogy szeretik-e. amíg nem fejlesztjük személyiségünket kreatívvá. amíg nem tudjuk embertársainkat tisztelni. Fromm. 225 . hogy a szeretet és szerelem nem pusztán érzelem. A kölcsönös szeretet nélküli nemi aktus azonban csak pillanatokra tudja áthidalni a két ember közti szakadékot. aminek csak átengedjük magunkat. ezt a különállást pedig csak a szeretet általi egyesülés oldhatja fel. hogy az emberek közti szeretetkapcsolatok ugyanolyan jellegűek. 5. a következő terápiás ülésen értékelik a válaszok különbségeit és megállapodnak a szükséges változtatásokban. A párkapcsolatban is előfordulhat. s nem lehet eredményes. Aztán az egyik lefekszik. az a divattól függ. aztán a partnerrel kapcsolatos kérdések következnek (mi tetszik benne és mi nem. ha úgy érzik. vagy nem tudják élvezni.külésre késztet. hogy partnerkapcsolatát javítsa?” Ha ugyanezekre a partner is külön válaszolt. milyen mértékben zavaró a probléma. ennél az üzletnél is jelentős szerepet játszanak. legfeljebb kézzel jelezni. A terápiás ülésen ennek megbeszélése után simogatási gyakorlatokra kerülhet sor. Később cserélnek. Az esetleg kényelmetlen szituációt a terapeuta szuggesztív instrukciókkal igyekszik enyhíteni.és szerelmi képesség fejlesztésének szándéka. Hogy mit tartanak „vonzónak”. hogy tud-e szeretni.) Lényeges kérdés: „Mit tudna saját magatartásán változtatni. Ullstein V. A fő kérdés ezzel kapcsolatban. kb. hanem a megfelelő. A szokásos alapadatokon kívül az első nagy témakör: „Jelenleg a következő problémákkal küszködöm:” . a szexorgiák stb. A simogatott behunyt szemmel figyel az érzéseire. a másik mellé ül és simogatja a kezét vagy a fejét.és munkapiacon találunk.” (18. Vagyis a szeretet számukra nem képességprobléma. Ez utóbbi lényegét két dologban látják: a népszerűségben és a sex appeal-ben. hanem az. A kiaknázható rejtett értékek . Kevesen képesek teljesen és igazán szeretni. mint amilyeneket az áru. mert az magától jön. ha valami kellemetlen. hogy kevésnek érzik a simogatást. Beszélgetni nem szabad közben. Olyan kultúrában. figyelembe véve saját csereértékük korlátait. A tanulás két fő szakasza itt is az elmélet elsajátítása és a gyakorlatszerzés. hogy megtalálták a piacon fellelhető. Előgyakorlat: a saját kéz. amelyben a kereskedői szellem uralkodik és amelyben az anyagi siker a legfőbb érték. A gyakorlatokat aztán otthon kell folytatni. simogatása. Ezt követően kérdések szólnak arról. Az egyén különálló létezésének tudata a szorongás forrása. és hogyan lehet „szeretetre méltó”. miért és min kellene változtatnia stb. s a végén megbeszéli velük a tapasztaltakat. két tucatnyi lehetséges problémánál egy öt fokú skálán kell megjelölni. valójában nem csodálkozhatunk azon. külön kitöltendő kérdőív az önismereten kívül a partner és a kapcsolat jobb megértését is szolgálja. Előszavában kifejti.

az önbizalommal és felelősségérzettel. angol kiadása 1973-ban jelent meg. old. Bár a szexuális vonzalom pillanatnyilag az egyesülés illúzióját kelti. hogy ha testileg kívánják egymást. az nem szereti jól önmagát sem. így beleesett a „szabadszájúság. amit szintén valamilyen egyesülési vágy megnyilvánulásának tart. „Minthogy a szexuális vágy a legtöbb ember számára szorosan összefügg a szeretettel. A szeretet: aktív gondoskodás arról. akik épp olyan távol vannak egymástól. amely csak a szeretet és/vagy szerelem révén elégülhet ki. fantáziálás és anekdotizálás csapdájába. E. de azért vannak elgondolkodtató meglátásai. annak a szeretete nem igazi szeretet. Ennek oka szerinte valószínűleg Freud extrém patriarchalizmusa volt. hogy néha meg tudnak egyezni egymással.. mint korábban. hogy nem vette túl komolyan a témát. melynek következtében feltételezte.. vagy kiterjesztett egoizmus.” (16. mint kizárólagos szeretetet félrevezetőnek tartja. amely nem sérti az egyéni integritást és autonómiát. szeretet nélkül eme „egyesülés” után is idegenek maradnak. aktív formája a dominancia vagy szadizmus. Freud nem vette figyelembe a szexualitás pszichikus aspektusát. De rámutat. A szeretet éretlenebb formáit szimbiotikus egyesülésnek nevezhetjük. hogy az okok nem a megfelelő technika hiányos ismeretében. csak az tud mást szeretni. A konformitás azonban nem jelent intenzív egyesülést.) Épp ezért Fromm a szerelmet. úgy szexuális problémái megoldódnak.) S itt a „szülői”. Sőt. Osiris K.) A könyv eredeti. Fromm hangsúlyozza. Megállapítása szerint „a leggyakoribb szexuális problémák tanulmányozása. mint a társunkat).: Szex a szerelemben (1998. a „felnőtti” és a „gyermeki” énállapot ismertetése kö226 . hogy „aki csak egy embert szeret és mindenki más iránt közömbös. hanem szimbiotikus kötődés..) Sokszor inkább csak „szellemeskedik”. a férfi-női polaritást és ennek áthidalására való törekvést az egyesülés által. old.A konformitás-igénynek is az egyesülési törekvés az alapja. az utóbbi pedig be akar olvasztani valakit önmagába. de a „krónikus önzetlenség” is lehet neurotikus tünet. hogy a szeretetet a tárgy és nem a képesség határozza meg. a produktivitással. hogy a bibliai tétel: Szeresd felebarátodat. csoda.. Berne. s nem ismerte fel.meg is fordítható (tehát önmagunkat is úgy kell szeretni.. Ennek passzív formája az alárendelődés vagy mazochizmus. amelyek a szeretetet lehetetlenné teszik. s ezáltal képessé válik a szeretetre. így a női szexualitás létezését jóformán el sem ismerte. A szeretet: aktivitás és adás. 253 p. hogy az egészséges önszeretet nem azonos az önzéssel. akkor a szexuális technika ismerete sem segíthet rajta.” (79-80. úgy gondolják. hogy „minden emberben háromfelé húzó személy lakozik.. Az érett szeretet és/vagy szerelem viszont olyan egyesülés. ez utóbbi az alkotó ember erejének kifejezője (mondhatni a potencia jele). old. A legtöbb ember mégis azt hiszi. old. A szeretetképesség szorosan összefügg a személyiség fejlettségével. akkor szeretik egymást. könnyen arra a téves következtetésre jutnak. amit a „game”-elmélet tranzakcióanalitikus megalapozója akkor leírt. aki önmagát is szereti. amikor a szeretetben kizárólag a „nemi ösztön” szublimált megnyilvánulását látta.” (69. amikor azt írja.) Fromm sokat elmélkedik az „isten-szeretetről”. s ezalatt sok minden elavult. Utal arra. Az előbbi be akar olvadni valakibe.” (120. mint önmagadat! . hogy a nemi vágy éppen a szeretet és egyesülés vágyának egyik kifejeződése. Ha egy szexuálisan gátolt ember meg tud szabadulni szorongásától vagy gyűlöletétől. ha a „szeretett” személyen kívül mást nem szeretnek. hanem azokban a gátlásokban rejlenek.” (93. Például. akit szeretünk! Fromm szerint Freud tévedett. azt mutatja.. hogy szeretetük intenzitásának bizonyítéka. ha viszont nem. old.) 6. Aki önző. Az Előszóból az is kiderül. ami örömet szerez. a magyar kiadás tehát 35 évet késett. hogy a szexualitás maszkulin jellegű. ami az ember legerősebb szükséglete.

„. az „időstrukturálási” igényt és a cselekvési szükségletet. old. az Örökké.” (188.. old.. old.. az embernek szüksége van ölelgetésre és simogatásra. az Előbb még. „Az igazi fetisisztának.P. Egyik legfontosabb megállapítása: „Miután az alkohol és a drogok az emberi kapcsolatokat próbálják pótolni. 147-151 p.vetkezik. Szilágyi V. Egyoldalú intimitásnál. átalakíthatók: „... ismerőssel folytatott. a másik nem.” (128.): A romantikus illúziók közül az egyik legveszélyesebb a féltékenység téves azonosítása a szerelemmel.” (202. hogy az ember nem ösztönlény. 1988. old.) A szexuális kapcsolatok ötféle típusát különbözteti meg: 1.” (124-126. őszinte Gyermek-Gyermek kapcsolat. A házasságnak szerinte még több típusa van.. az ilyen érvek éppen azt bizonyítanák. Ennek az illúziónak „elméleti megalapozása” szerint a féltékenység állítólag velünk született. gúnyosan szellemeskedve. hanem valami állati dolog.. céljainkat mindig a Szőlői programozás alapján dolgozzuk ki.) A szexuális játszmákról szóló fejezetben a szülői programozás jelentőségét hangsúlyozza. a fétis hiányában nem lesz erekciója.) Fontosabbnak tűnő megállapítás..) Szerencsére a verbális elismerés is betöltheti majdnem ugyanazt a szerepet. Ha nem simogatják. Az idő-strukturálás szempontjából a hat legfontosabb változat: a Soha. vagyis a szexuális izgalommal kapcsolatban főleg a fetisizmusról ír. intim szex. ösztönös megnyilvánulás. 4. mert szerinte ezek határozzák meg az emberek élményeit és az egymással szembeni viselkedésüket. hogy a „begerjedéssel”. hogy „a válások elleni egyedüli orvosság a házasságok eltörlése. 5. amit „kora gyermekkorból származó imprintingnek” tart... old. tiszteletből fakadó vagy csodálatra épülő szex. úgy lesz... egyetlen hatásos ellenszerük csakis a szex(uális intimitás) lehet..a szerelemhez is szorosan hozzá tartozik a másik embertől kapott infrasugarak élvezete... keveseknek adatott meg.” (183.” (133..” (167. old. a függetlenség illúziója stb.. A szex és jóllét fejezetben a testi kontaktus jelentőségét hangsúlyozza: „. illetve a szerelem „fokmérőjekénti” értelmezése. old.. alkalmi szex. hogy nyíltak és őszinték legyenek egymással. a Na még egyszer! és az Ahogy lesz.. Szerinte a bőrkontaktust kedveljük legjobban (az érintés élménye. Érdekes tétele. Hatféle „éhséget” (szükségletet) különböztet meg: az ingeréhséget. korszerűbb életstílus. de azért éppúgy lehetnek „egy jó kapcsolat első lépései.V..” (115.): „. Ez különbözteti meg az igazi szerelmet minden más kapcsolattól. aura stb.. Eltekintve attól. A játszmákat olyan emberek játsszák. gyermeki állapotukba. old.) A szexuális kapcsolat nem mindig jelent intim helyzetet. old.” (147. hogy a féltékenységnek semmi köze a szerelemhez és az emberhez. a kapcsolatéhséget..) Ismertet vagy két tucat szexuális játszmát.) Berne szerint minden játszma egy „miniatűr dráma”. csak az egyik partner hajlandó feltárulkozni. 3. old. az elismerés-éhséget.. akik félnek az intimitástól. Ezeket négy oldalon át elemzi.. Érdekes. a Meglesz még a böjtje!. 2.. A hím állatok hatalmi vetélkedése egyébként jól 227 . infravörös sugarak.” (153. hogy saját érdekeinket a szeretett személy érdekei mögé helyezzük. amely sok állatfajnál is megfigyelhető.) Példának hozza a nagyvárosok magányos lányait és a magányos öregeket.: A féltékenységről (In Nyitott házasság.szerelmesnek lenni azt jelenti. munkatársi vagy hivatali szex. I.. a szexuális éhséget. mint az igazi szerelem gátjai. s aztán a játszmák olyan funkcióit elemzi. elsorvad és elhal legbelül. „Az emberi kapcsolatok java része (legalább 51%-a) trükkökön és ravaszkodásokon alapul. Ám a szülőktől kapott forgatókönyvek (szkriptek) szerencsére megtörhetők. baráti szex. mint a védekezés vagy elhárítás.) A forgatókönyv-típusok lehetnek nyertesek vagy vesztesek. A szexuális intimitás mellett legfontosabbnak tartja a szabadságigényt.) 7. hogy „az igazi intimitás játszmáktól és kizsákmányolástól mentes. Egy intim kapcsolatban a felek visszatérnek eredeti. a végső döntéseket pedig a Felnőtt hozza bennünk.

Az érett szerelem ugyanis kölcsönös és kiegyensúlyozott. A féltékenység ugyanis bizalmatlanságot és gyanakvást szül.. A féltékeny személy viszont éppen azt segíti elő. a személyiség megrekedése egy gyermekies szinten. számunkra is kívánatos dologgal. mint kisajátító. mégsem mondhatjuk azt. A szerelem önmagában senkit sem tesz féltékennyé. A magabiztos. Viszont vannak olyan társadalmak. hogy a házasságban az addig csak lappangó féltékenység felerősödik és elviselhetetlenné válik. mert reális veszélyben van. Az utóbbinak fő tünetei az említetteken kívül a túlzott függőség és bizonytalanság. 228 . hanem. A féltékeny nem a másikat félti. Egészen más jelenség ez. Azt rombolja le. a másik kisajátításával próbálja ellensúlyozni. kínzó érzés. a marquezániaknál. s ezt túlzott kapaszkodással. hogy az utóbbi arra irányul. amely a szerzésre. vagyis az önbizalom csökkenése. sokféle indulat kiválthat fiziológiai szempontból hasonló izgalmi állapotot. ha nincs szerelem (csak vetélkedés). lelkileg önálló. egyéb tényezők. hanem a megkívánás. hogy a düh a szerelem jele. hanem különböző társadalmi hatások. a harag és sok egyéb is. amit meg akar védeni. Csak annyi köztük a különbség. Még gyakoribb. mert ez a hagyományos magyarázat kényelmes önigazolást biztosít. Sőt. bizonyos mértéken túl már lelki betegség. vagy a fölötte gyakorolt hatalom. a birtokbavétel vágya. féltékeny természet. aminek teljesedését egy másik személy akadályozza. mint a féltés.rávilágít a féltékenység egyik lényeges vonására: olyan. előjog elvesztésétől való félelem vált ki. s őt féltékenyen őrzött tulajdonná teszi. (Például az eszkimóknál. mert betegesen bizonytalan. még akkor sem.) Ezeknél a népeknél másfajta hagyományok alakultak ki. Nem csoda. Gyakori előfordulásának nem valamilyen „ösztön”. A féltékenységet is csak azért írják a szerelem számlájára. lelki szenvedés. Az előbbi nyilvánvalóan összefügg a magántulajdonnal. agresszióra hajlamosító izgalmi állapot. Gyermekkori hatások folytán így alakul ki az irigy. amennyiben kellemetlen. Motívuma tehát nem az elvesztéstől való félelem. A patriarchális társadalmakban. mint mondjuk a félelemnek vagy a szorongásnak. hanem önmagát! S nem azért. csak az említett. így a miénkben is erős hagyományai vannak a féltékenységnek. a bolíviai szirionóknál vagy az indiai todáknál. gyakran már a házasság előtt. Negatív. vagy az „emberi természet” az oka. Természetesnek tartják például a házasságon kívüli nemi kapcsolatokat. Bizonyos helyzetekben szinte elvárják azt. Ezek viszont akkor is kiváltják a féltékenységet. amitől fél. ahol a féltékenység jóformán ismeretlen. vagy a partner kisajátítására való törekvést. a nyugatafrikai lobiknál. mert rombolólag hat az érintettekre és a köztük levő kapcsolatra. amit egy birtokunkban levő dolog. ha a szerelmes. például a düh. s inkább átmeneti áldozatra kész. ha azt valami reális veszély fenyegeti (bár sokan ezzel is összekeverik). jól leplezi a bizonytalanságot. A féltékenység közeli rokona az irigység. ezek pedig tovább erősítik a féltékenységet.. Mi hát a gyökere a féltékenység elterjedésének a mai civilizált társadalmakban? Az eddigi tudományos vizsgálatok és elemzések alapján leglényegesebbnek látszó két tényező a tulajdonosi szemlélet és egy sajátos személyiségzavar. amely aztán a partnerkapcsolatban is megnyilvánul. autonóm ember nem hajlamos a féltékenységre. éspedig többféle értelemben. hiszen mindkettőben a birtoklásvágy. amit szeretnénk megszerezni. a birtoklásra irányuló beállítottságot a házastársra is kiterjeszti. nevelési hibákra vezethető vissza. és sokszor a gyermekeket is akarva-akaratlanul ránevelik. a hatalmi vetélkedés játssza a döntő szerepet. A féltékenységnek semmivel sincs több köze a szerelemhez. Mindkettő negatív indulat. melynek lényege a csökkentértékűségi komplexus. az aggódás a szeretett személyért. hogy az irigységet és féltékenységet gyakran összekeverik. Igaz. amely eltorzítja a személyiséget. aki rendelkezik valamilyen. Minden esetben környezeti ártalmakra. Negatív továbbá.

így ezekben nem tekinthető egyénileg kórosnak. 2 nő és 1 férfi) szaporodásából. hogy a biszexualitás terjedése folytán nemcsak másnemű. mindenképpen gyanússá válhat. hanem azonos nemű vetélytársak is feltűnnek. negatív indulatok. Az ilyesmi azonban veszélyes játék a tűzzel. 4. („Biztosan mást kíván. Új jellemzői Borneman szerint a következőkből adódnak: 1. nyilvánvaló. az öngyilkosságig. vagy súlyosbíthat különböző pszichoszomatikus betegségeket. Legalábbis az enyhébb.Ilyen értelemben a féltékenység játszmaként. 5.” Könyve végén arra következtet: „Ha a féltékenység egy rosszul működő társadalmi rend szexuális árnyoldala. amelyek a társadalmi nyomás (szokások. joggyakorlat stb. hogy ez utóbbi a leglényegesebb mozzanat. amelyek a házastárs féltékennyé (vagyis bizonytalanná) tételét célozzák. hatalmi taktikaként is felfogható.) Társadalmi jelenség lévén a féltékenység jellege is változik. a gyilkosságig menően. old. 3. hanem társadalmi jelenség: egy rosszul működő társadalmi rend szexuális árnyoldala! Ez azt jelenti. Ezekhez gyakran társul szorongás. A téma egyik legjobb szakértője. hogy elkerülje vagy csökkentse partner féltékenységét.) 229 . Borneman azt írja erről: „A szexuális felszabadítás kísérletének sikere egy világot döntött volna romba. Egy ilyen világban a féltékenység a lelki stabilizátor szerepét tölti be. sőt. düh. Majdnem mindegy. vagy mással elégül ki!” Ez a gondolat bizonytalanságot és gyanakvást szül. átlagosabb formái.) folytán igen gyakoriak és jellemzőek. abból. Egyik leggyakoribb kiváltó ok a szexuális igények különbözősége. egyéb okból meglevő pszichikus hátrányok esetén kiválthat. a férfiak (hatalomvesztés miatti) elbizonytalanodásából és a nők növekvő önbizalmából. Épp ezért nehéz a féltékeny egyén partnerének tanácsot adni: hogyan viselkedjen. a konkurencia.” (207. hiszen átalakulóban van a nemek hagyományos viszonya: a patriarchális berendezkedést napjainkban kezdi felváltani a nemek egyenjogúságán és egyenrangúságán alapuló szisztéma. ha mindent megteszünk. bár az átlagos. a különféle „háromszög-kapcsolatok” (pl. hogy ez a rend megváltozzon. hogy önzés. Könnyen kialakul egy ördögi körforgás is. Borneman (1986) szerint a féltékenység nem betegség. Ez a nagy átalakulás átmenetileg föllobbanthatja a féltékenységet. A hiedelmekkel ellentétben a féltékenység gyakorlatilag független a partner viselkedésétől. az irigység. Vannak olyan játszmák. bosszúvágy és hasonló. a tulajdonfetisizmus világát és a hatalom uralmát a boldogulás felett. amit könnyű félremagyarázni. hogyan viselkedik. E. a nemek kölcsönös bizalmatlanságának növekedéséből. hatalomvágy és tulajdonosi szemlélet nélkül nincs féltékenység. s ez nem csak a kapcsolatot teszi tönkre. 2. Vagyis. A féltékeny egyre kevésbé tud józanul mérlegelni és viselkedését aszerint irányítani. súlyos lelki bajokat idéz elő. de végső soron megszünteti a féltékenység társadalmi alapját. vagy a megjátszott hidegség a házastárssal szemben. például a kacérkodás másokkal. megjavuljon. vagyis a társadalom aktív megváltoztatói leszünk. gyűlölet. Minthogy a féltékenység feltételezi a partner feletti kizárólagos rendelkezés jogát és ennek veszélyeztetettségét egy (vagy több) vetélytárs által. a hagyományos nemi szerepek egybemosódásából. „köznapi” féltékenység még nem kifejezetten betegség. hanem minden érintettet megnyomorít. Meglevő hajlam esetén sok minden kiválthatja a féltékenységet. Valószínű. megélénkíti a hatalmi harcokat. hogy bizonyos fajta társadalmakban a féltékenység előfordulása természetes. akkor féltékenységi hajlamunkat csak úgy tudjuk kézben tartani.

hogy a házastársakkal folytatott párbeszédek mellett. ami ránk is érvényes: a hivatásuk során házassági krízisekkel találkozó (és így azokat befolyásolni képes) pszichológusok. Freeman.) A neves pszichiáter és szexuálterapeuta továbbképzést szolgáló közleményében orvosok és pszichológusok számára foglalja össze az egyik leggyakoribb szexuális funkciózavar kezelésének alapvető terápiás viszonyulásmódjait és elemi technikáit. A könyv közli S. kerülése két fő okra vezethető vissza: Egyik az önértékelés védelme. akik párkapcsolati problémákkal találkoznak. a kisgyermekes időszakot. Helyette esetleg új partnerrel (ami ritkán vezet eredményre). olyan multikauzális állapotot képeznek. hanem a szexuális együttlét ingerületeit erősítik fel. A bemutatott esetek a házasságok négy fő szakaszát fedik le: a kezdeti fázist. mert nagyon gyakoriak.: A merevedési zavarok diagnózisának és terápiájának pszichológiai irányelvei (In: Pszichoterápia. D. vagy nem tartja őt elég vonzónak illetve segítésre alkalmasnak. miért mond vagy kérdez. különböző ürügyekkel kitérnek előle.8. 9. A szerző tehát végigvezet a házasság és család fejlődésének szakaszain. Kiindulópontja. alig 10%-ban fordulnak orvoshoz vagy pszichoterapeutához. A helyzet 230 . A perorális gyógyszerek azonban nem afrodiziákumok. 365-371. Freeman módszere eklektikus. De utal az „ellenjavallatokra” is. Ráadásul könyve igen olvasmányos. vagy esetleges. ami abból adódik. hiszen esetek leírásával van tele. értékeléseit. A merevedési zavarokkal küzdő férfiak azonban ritkán. rendszeres tréning e célból. hogy nem mernek szembe nézni a problémával. A másik a partner bevonásával kapcsolatos szkepszis és gátlás: fél az újabb kudarctól. s szégyellnek erről beszélni (még az orvossal is). Ezért felbecsülhetetlen értékű. Egyrészt. legtöbben az időre bízzák a megoldást. aztán a tizenéveseket nevelő szakaszt. hogy kliensei panaszkodásba. hogy ez a könyv bepillantást enged a terapeuta munkájába. de nem pótolják a pszichoterápiát. megalapozatlan módszerekkel próbálkoznak. mit. rövid és direkt terápia helyett másfajta terápiát lát indokoltnak. amelyekben az általa alkalmazott.) A szerző szociális munkásként kezdett foglalkozni házassági tanácsadással. amikor még nincs gyermek. s megtanítja a konstruktív problémamegoldást. Kratochvil professzornak a szlovák kiadáshoz írt előszavát.: Házassági krízisek (1994. Ehelyett krízisük praktikus megoldása felé vezeti őket. A partner csökkent részvételi kedve vagy kritikai hajlama. így pontosan tudjuk.R. Buda B. 2002 okt. a bal margón ott találjuk a terapeuta gondolatait. jelentősen rontják az életminőséget és a párkapcsolatot. A szakszerű kezelés elutasítása és hárítása. Ebben olyasmit állapít meg. orvosok és más szakemberek számára nincs megfelelő felkészítés. 212 p. a szociokulturális tényezők figyelembe vételét. vagyis az olyan esetekre. a jó kompromisszumok keresését. magyarázatait. amely nagyon hasznos lehet mindazoknak. partnere reagálásától. amelynek hátterében különböző betegségek és/vagy lelki zavarok húzódhatnak meg. vagy erekciójavító szerekkel próbálkozik. Méghozzá olymódon. inkább ritkítják a szeretkezéseket. vagy a múlt terjengős elmondásába merüljenek. komplex és racionális: nem engedi. ennek elmaradása és a ráhangolódás hiánya esetén nem hatnak. türelmetlensége is akadály lehet. Animula. hogy a merevedési zavarokra mind nagyobb figyelem irányul a medicinában. Másrészt az utóbbi években forgalomba kerülő tablettás kezelési módok egyszerű alkalmazásuk folytán nagy jelentőségűek ugyan. miközben megvilágítja a nem tudatos tényezőket. old.. végül a felnőtt gyermekek elbocsátásának kritikus időszakát. s több évtizedes munkássága során kifejlesztett egy rövid-terápiás modellt illetve időkorlátos tanácsadói technikát.

amelyek a szexuális funkcionálást is károsítják. amíg a páciens leküzdi gátlásait. Vannak pl. ami továbbra is zavarólag hat. hanem a vágy csökkenése is. amelyeket az érintettek otthon tölthetnek ki. A közösülések gyakran rutinszerűek. Hasonló a helyzet az olyan gyógyszerekkel. Ez az átlagosnál több időt és óvatos bátorítást igényel. hogy partnere ne tudjon a tablettáiról. az orvosok és pszichológusok könnyebben szerezhetnek szakirányú képzettséget. önkitöltős kérdőívek. Emellett különös figyelmet érdemelnek az olyan háttértényezők. s ha a szexuális együttlétekre mód és kedv van. A gyógyszer kísérő-céduláján felsorolt mellékhatások gyakran fokozzák az önmegfigyelést és felerősítik a kudarcfélelmet. nem elég a rövid anamnézis-felvétel és a gyógyszer felírása. akkor először ezeket kell megvalósítani a kezelés során (s ez már párterápiát igényel). akkor őt is érdemes bevonni a terápiába. A tablettás merevedésterápia csak akkor indokolt. aminek érthető következménye nem csak az erekciózavar. Ha sikerült javulást elérnie. Ilyenkor erőltetetté válik az egész együttlét. sokféle felvilágosító és illusztratív anyag áll rendelkezésre. hogy maga fogalmazza meg problémája lényegét. ám a szorongó beteg önmegfigyelése gyakran pontatlan.pontos felmérése a terapeutától felkészültséget igényel. hogy a feleség kedvetlen és csupán „házastársi kötelességét” teljesíti. hiszen ilyen témák megbeszélésére csak bizalmi viszonyban és négyszemközt kerülhet sor. például a késleltetett maszturbáció gyakorlása. ha a partner segítőkész és jó a kapcsolat. s külön kezelést igényel. a kényes kérdések megbeszélésében. hagyni kell. vagy az imaginációs és relaxációs gyakorlatok (valamint a Masters-Johnson-féle „elszorításos módszer”). Az orvos türelmes figyelme sokat segít a páciens megnyílásában. ezért a zavar mértéke sokszor nem tisztázható rögtön. nem emlékszik rá vagy nem ébredt fel rá stb. hogy a gyógyszerek nem mindig hatnak azonnal. ha a partner is motivált a közösülési képesség helyreállításában. Fontos lehet az időzítés. kedvezőbb mellékhatású szerekkel. A mellékhatásokra egyébként a perorális erekciójavító szerek esetén is ügyelni kell. s a kezelés során a változásokat is ilyenekkel lehet mérni. A fejlett országokban jóval kedvezőbbek a szexuális funkciózavarok kezelésének lehetőségei. Nem jó a téma erőltetése. ám. különösen. így alacsony maradhat az ingerületi szint. de rendszeres fantázia-gyakorlatokkal és a szeretkezések körülményeinek változatosabbá tételével a pornográfia feleslegessé tehető. Lehetőség van ugyan a természetes és mesterséges ingerek kombinációjára. Autonómiaigényét respektálni kell. Ennek azonban gyakran hiányoznak a feltételei. ha az érintett nagyon kötődik a maszturbációnál igénybevett pornográf anyagokhoz vagy segédeszközökhöz. Ha nem ez a helyzet. Nehéz tisztázni a partnerkapcsolati viszonyokat is. A hajnali spontán merevedés például az organikus működőképesség jele lenne. hanem gyakran a partner bevonása is szükséges. megfelelő empátiája és pszichológiai érzéke. Ilyen lehet az orgazmus és a magömlés szabályozatlansága. Komoly akadályt jelenthet. ha a páciens nem szívesen vagy könnyen beszél róla. bár egy sor kockázati tényezőt az erekció javulása sem szüntet meg. Számolni kell azzal. hiszen gyengédsége. Elengedhetetlen az orvos türelme. Ki kell várni. amelyek jóval erősebb ingereket jelentenek a megszokott partnerkapcsolatban elérhetőnél. Felkészítést igényel az is. sok páciens később már nem szívesen beszél a tablettáról. amelyek az erekciót rontják. 231 . előfordul. Ennek több egyszerű módszere van. Szerencsére az interneten már nálunk is sok minden elérhető. mint a mértéktelen italozás és a súlyos nikotinaddikció. de rendszerint helyettesíthetők más. hogy az érintett érzelmi okokból nem tud pontosan fogalmazni. és abban az erotikus stimuláció a férfi számára is biztosítható. A páciens gyakran arra törekszik. erotikus aktivitása serkentőleg hat.

amelyek nagyon megterhelik a család vitalitását. ám ezekből minden család másként szelektál. A konfliktus-elmélet szerint a konfliktusok nem ellentétesek a családi stabilitással. amelyekben látszólag ugyan minden rendben van. figyelembe véve. s bár ezek kapcsolatát végső soron a szociális környezet határozza meg. Ezért a szexuálterápia alapismereteit lehetőleg minden orvos és pszichológus sajátítsa el. A családtagok szerepkészletei nagyon összetettek. A kudarctól való félelem ugyanis mindig a közösüléssel kapcsolatos. hogy a családban több alrendszer hat egymásra. de a rejtett feszültségek előbb-utóbb kirobbannak. akár önerőből. A „zárt családok” patogén hatásai között található például a látszólagos vagy ál-kölcsönösség („pseudomutuality”) és az örökös loyalitás-próbák. s együtt jár vele a konfliktusok elfojtása. 10. A családon belüli megértés alakulása hosszabb távú folyamatokon múlik. szabad szexuális kommunikáció változatos és alkalmazkodó. majd pedig a családrendszerek működését mutatja be. identitás és konformitás feltételezésén alapul. amelyek könnyen eszkalálódnak és romboló hatásúak. hogy a családtagok közötti viszonyok szimmetrikus vagy aszimmetrikus jellegűek. mint a közösülésben. A kapcsolati szemlélet szerint a verbális megnyilatkozások jelentései mindig kölcsönös szándék-tulajdonításokból és azok előlegezéséből fakadnak. ebben a könyvében először a családi kapcsolatok történelmét. s helyette különböző erotikus játékokat (petting) játszanak. ha azokhoz valamelyik házastárs vagy szülő ragaszkodik. hogy a családon belüli. a szerepek merev egyeztetése. Ennek feltételei közé tartoznak az intimitásra és/vagy az önálló magánéletre irányuló motivációk. a konfliktus részletes megbeszélése.) A kölcsönös megértés másik fő feltétele a kompetencia-viszonyok kedvező alakulása. amely a párkapcsolatot és az életminőséget is javítja. A szexuális funkciózavarok nehezebb eseteit szükség lenne megfelelő specialistához továbbküldeni. erre azonban nálunk ma még kevés a lehetőség. hogy ebben főleg a nők könnyebben és biztosabban kielégülnek. (Ettől függ az is. hogy mennyire tűrik az egyes családtagok önálló.. A kapcsolati nézőpont a rendszerelmélet alapján abból indul ki. hogy az eltérő életkori és nemi szerepeket a normák és értékek közössége alapján (vagyis konszenzusok alapján) egyezteti. működőképességét. elsősorban a házastársak közötti megértés folyamatának a konfliktusok is szerves részei.) A szerző. Kétségtelen az is. amelyek egyeztetése sokféleképpen sikerülhet. Somlai P. Ebből a szempontból vannak „túlszervezett családok”. hogy ki és mennyire tudja befolyásolni a család többi tagjait és egész légkörét. no meg anyagi okok miatt sokan nem is vennék igénybe. külső kapcsolatait.: Konfliktus és megértés (1986. aki mintegy 30 éve foglalkozik családszociológiával (és a „családi kapcsolatrendszer elméletéről” írt disszertációt). J. bizonyos ideig mellőzik. A konszenzus-elmélet szerint a stabil család a benne élőket úgy egyesíti. így az egyes tagokra gyakorolt hatás is különböző. de rögtön megszűnik.Az igazi. A modern családok nem annyira funkcióik számában vagy kohéziójuk mértékében különböznek a régebbiektől. A merevedési zavar kezelésének egyik lényeges célja lehet a szexuális kultúra fokozása. ha konstruktív módon fel tudják azokat dolgozni. 359 p. A könyv címe arra utal. hogy vannak destruktív konfliktusok. Ezen múlik ugyanis. a kölcsönösen elfogadott játékszabályok betartásával (ami nem mindig könnyű). így a párbeszédek is tele vannak utalások232 . hanem tagjaik kapcsolatának jellegében. Gondolat K. vagy a szervezett továbbképzés révén. Ehhez a pár összehangolódása és a közösülés-centrizmus mellőzése szükséges. de az érintettek említett ellenállása. Ennek fő feltétele a nyílt kommunikáció. Ez szorosan összefügg a hagyományosan ellentétes nemi szerepekkel is. A családi stabilitásnak új kritériumai vannak. a szakirodalom felhasználásával. Habermas kritikája szerint a családi konszenzus a teljes integráció. ha azt megállapodásszerűen.

amelyek a drogprobléma gyökerét képezik. Szexológiai Szemle. idézi a WHO Ottawa Kartáját. amelyeket a program igen vázlatosan tárgyal. menekülnek a családból. hogy a drogfogyasztás oka és következménye is lehet az említett. A túl erős koalíciók látszólagos stabilitást teremtenek. de lehet egyensúly-teremtő jellegű is.s így csökkenjen az irántuk megnyilvánuló kereslet. A közvetítők lehetnek a koalíciók passzív megbízottai vagy aktív delegátusai. de konkretizálásra szorul.” Tény. 2001). hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására” . kielégítse szükségleteit” (mármint az egészséges vágyakat és szükségleteket). hogy az ország komoly problémájává vált illegális drogfogyasztás és drogfüggőség „összefügg egyéni és közösségi. Az általános utalás az „életminőség javítására” és az életstílus fejlesztésére helyes ugyan. hogy a kínálat csökkentése eddig nem sikerült. az nem derül ki a programból. Az egyik a családtagok közötti (alkalmi vagy tartós) koalíció. 233 . 2002/2 sz.) Néhány éve megjelent a magyar drogstratégia. A „megelőzés szemléleti kerete” ugyan utal az egészségnevelés. hogy a közvetítési megbízás elhárításaként kilépnek. amely „számol a probléma összetettségével és annak kezelésére hivatott szakmák sokszínűségével. Ilyen szerepre természetesen nem mindenki alkalmas.kal más családtagokra. old. Ebből adódóan elsősorban a keresletet kellene csökkenteni. s ezáltal segítsenek a konfliktusok megoldásában. de „jobb későn. hogy amíg van kereslet. lelki és szociális problémákkal”. jó esetben már félszavakból is értik egymást. A házastársak közötti intim kapcsolatokban igen magas a kölcsönös megértés normatív szintje. előfordul. A Bevezetés helyesen állapítja meg. Szerepük. A jelenség értelmezési kereteit tárgyalva a könyv hatféle modellt vázol fel néhány sorban. A családban igen fontosak a különböző közvetítő szerepek is. s ezek közül a multidiszciplináris modellt tekinti legjobbnak. A szülők közötti koalíció hiánya viszont megnehezíti a gyermek(ek) nevelését. hogy feltárja és megvalósítsa vágyait. De hogy melyek ezek egy-egy adott korosztályban. Ezeket a problémákat azonban inkább csak utalásszerűen érinti. de a megelőzés szempontjából elsősorban mégis a kiváltó okokat kell felmérni és lehetőség szerint megszüntetni. amely szerint a teljes egészség érdekében „az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra. Sajnálatos ugyan.: Drogstratégia . ill. így már meg is kezdődött annak megvalósítása. Ezt a stratégiát a kormány és az országgyűlés elfogadta.szexuálpszichológiai szempontból (In: M.és kínálatcsökkentés egyensúlyára építő megközelítést fogadja el. egyéni és közösségi problémáknak (ahogyan a Bevezetés hangsúlyozza). hogy „esélyt kell teremteni arra. amely irányulhat egy harmadik ellen. addig kínálat is létezik. Ugyanez mondható a kockázati tényezők szerepének csökkentésére és a védő tényezők felerősítésére. hogy szexológiával foglalkozó szakemberek nem vettek részt a drogstratégia kidolgozásában.) Ennek megfelelően pedig a „kereslet. pontosabban a „Nemzeti stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítása érdekében” (ISM.” (39.) A keresletcsökkentés elsődlegessége azonban nem derül ki a stratégiai programból. Kétségtelen. (Amit az is alátámaszt. A Bevezetés is célként jelöli meg többek közt. s így instabilitást eredményezhet. Somlai szerint a családi kapcsolatok szerkezetei közötti mélyebb összefüggések megszabják a kölcsönös megértés esélyeit. egészségfejlesztés fontos szerepére. s így kizáró hatású. mint soha” alapon talán nem felesleges a stratégia alapelveit értelmezni és kiegészíteni. nem térképezi fel részletesebben. hátterükben azonban növekvő feszültség keletkezik. hogy közvetítsenek információkat vagy elvárásokat a családtagok között. Szilágyi V. 11.

Holott az érzelmi nevelés feltételezi a személyiség egészséges fejlődését. köztük az érzelmi nevelést. az intimkapcsolat hiányából adódik. Köztudott. amiről azonban egyetlen szó sem esik ebben a drogstratégiában. Az elsőnek jelszava a „szanatórium”. a projekció megfelelője). amire nem lenne szükség. ami valóban hatékonyabb lehetne. mint a negatív információkkal történő elrettentés. hogy milyen családot lehet pszichoterápiában részesíteni és milyen családterapeuta alkalmas erre. szerkezetéről és terápiájáról” szól. Ezt követően a családterápia fogalmát és megszervezését mutatja be. Igen termékenynek tartja D. Megemlíti. bele viszik azokat a kapcsolatukba és a partnert pótlékként. Richter. pszichoszociális. a másodiké az „erőd”. Az intézményes megelőzésnek ezt kellene elősegíteni.H. A házastársak ugyanis ahelyett. Rowohlt. vagy saját énjük narcisztikus meghosszabbításaként manipulálják. A prevenció módszerei között szintén igen vázlatosan említenek öt lehetséges megközelítést. (A könyv francia kiadásának címe: A család pszichoanalízise. hogy vannak pszichológiai. A családi karakterneurózisok három fő típusa Richter szerint: a szorongásos. A klasszikus védekezési mechanizmusok részei a pszichoszociális védekezési formáknak. H. Az előbbiek közé tartozik például az „impotencia .Tény. hogy a szerelemnek. hogy szembenéznének egyéni problémáikkal. Wynne viszont a „disszociációk cseréjét” tartja döntőnek (ami kb. ha a fiatalok megfelelő felkészítés alapján lehetőséget (és biztatást is) kapnak ilyen kapcsolatok létesítésére. Weakland-nek „double bind” hipotézisét. esetelemzés révén is megvilágítja.) Richter a családi neurózisok két fő típusát különbözteti meg: a tüneti és a karakterneurózisokat.E. 12. A droghasználat tehát pótcselekvés. valós igények kielégülnének. aki a „negatív én” vagy a „gyengébb fél” szerepét játssza.kontra frigiditás” jelszóval jellemezhető neurózis.) A családról mint „páciensről” szóló könyv alcíme szerint „a házasság és család konfliktusainak keletkezéséről. s ugyanúgy protektív tényezők is. családi és egyéb kockázati faktorok. hogy épp ezzel lehetne a drogproblémát leggyorsabban és leghatékonyabban megoldani. Ezt azonban egyedül a korszerű és átfogó szexuális nevelés intézményes bevezetésével lehetne biztosítani. s ezen belül főleg az egészséges pszichoszexuális fejlődést. ugyanakkor figyelembe veszi azok összefüggését a társadalmi változásokkal is. a szexuális és párkapcsolati készségek fejlesztése és az intimkapcsolatok gyakorlása. Jackson „családi homeosztázis” elméletét és a Palo Alto-i iskola másik képviselőjének. különös tekintettel arra. A védekező szerepeket Richter az alábbi típusokra tagolja: 234 . a szerelmi és szexuális kapcsolatoknak milyen jelentős személyiségfejlesztő hatásuk lehet. a harmadiké pedig a „színház”. Azonban az érzelmi nevelést a program a döntéshozatali és érdekérvényesítő képesség fejlesztésére szűkíti le. Pedig a WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés folyamatában döntő fontosságú az életkornak megfelelő vágyak és szükségletek kielégítése. 258 p.: Patient Familie (1970. hogy többen az identitásért folytatott harcot (Identity-struggle) tekintik az interakciók alapelvének (Erikson nyomán). A cél: megszabadulni a belső konfliktus elviselhetetlen nyomásától. az érzelmi és szexuális kielégületlenségből. túlkompenzálás folytán feleségül vesz egy frigid nőt. Ebből nem kellene kihagynunk a tizenévesek olyan érzelmi és szexuális szükségleteit. Richter szerint a házastársi szerepek többnyire a védekezést szolgálják. ha az eredeti. Minden jel arra mutat. A német szerző pszichoanalitikus szemlélettel elemzi a családi konfliktusokat. el akarván titkolni önbizalomhiányát. a paranoid és a hisztérikus család. J. Mindezt néhány szemléletes példa. mint a szülőkről való érzelmi leválás. amikor egy férfi. A drogok iránti igény ugyanis a magányosságból.

tehát házasságterápiás célokra csak közvetve és több-kevesebb módosítással használhatók. aztán az eljárásról. Aszimmetrikus kapcsolatban az egyik fél „kézben tartja” a másikat és rákényszerít egy kompenzációs szerepet. 5. különben szorong. Sherman. mint kiscsoport dinamikáját és 235 . sajátos. amilyen ő szeretne lenni. amelyekkel önmagát sújtaná.) De az is lehet. 4. Az én-ideál szerepe: amikor azt várja partnerétől. a továbbiak pedig a fantázia és képzeleti anyag felhasználását. kölcsönösen függnek egymástól (ko-dependencia). hogy a másik annál egészségesebbnek tarthassa magát. hogy saját gyengeségét túlkompenzálja. A klasszikus elhárító mechanizmusok mindig részei a konstellációnak. amelyek közül az első a „technikák fejlődését és alkalmazását” vázolja. a hisztérikus család például „az egész világot színházzá alakítja”. amelyet egy-két példán is bemutatnak. elsősorban mégis a családot alapító házastársak egymáshoz való viszonyának problémái érdekelhetnek. Fredman: Strukturális technikák a pár. A helyettesítő (pótlék) szerep: amikor egyikük tudattalanul arra kényszeríti a másikat.T. kifejezetten párterápiás. a szerzők számára ez nem volt kiemelt szempont. aki mellett a másikuk nagynak. Így kényelmes pótkielégüléshez jut és mentesül a bűntudattól. a szexuálpszichológia szempontjából tehát a családi viszonyok is alapvetően fontosak. Bár tény. neurotizálódik. (A kapcsolat szado-mazochista jellegű. végül pedig az alternatív modelleket. R.1. & N. A könyv 59 érdekes módszert ismertet hét fejezetben. amelyeket a másik helytelenít és elfojt magában.. A karakterneurózis jellemzője. hogy nem a megvetett. hogy olyan legyen.) A modern pár. vagy többgenerációs családban is férfiak és nők viszonyáról és nemi szerepviselkedéséről van szó. Gyakorlatilag csaknem minden bemutatott módszer családterápiás jellegű. erősnek és aktívnak érezheti magát. hogy a család „kollektív énje” egy megoldatlan konfliktus hatására átalakul. ám ezzel együtt meg kell kapnia azokat a büntetéseket is. a szociometrikus technikákat. ők a család. hogy az vegye fel egy olyan személy szerepét.) Mindezek a szerepek kezdetben normális alkotórészei a partnerkapcsolatnak. torz normarendszert épít ki. A fejezetek struktúrája igen logikus: először mindig az elméleti alapokról van szó. hogy a két-. A házasság tüneti neurózisának fő ismertetőjegye: valamelyik tagját megbetegíti. A szövetséges szerepe: amikor az egyik főleg azt várja a másiktól. 2. akivel korábban (gyermekkorában) konfliktusa volt. Úgy tűnik. (Rendszerint paranoid. 3. De ilyenkor is mindkettőnek szüksége van a másikra.és családterápiában (1989. hanem a gyengébb fél szerepét kell a partnernek átvennie. valamint az. majd az alkalmazásról és végül a téma szakirodalmáról. csak valamiért ez neki nem sikerül. hogy az támogassa őt külső konfliktusaiban.és családterápiáról ez a könyv adott először átfogó képet magyar nyelven (köszönhetően a Magyar Pszichiátriai Társaságnak). A negatív én szerepe: ez lehet bűnbak-szerep. de erős kohézióban marad. Ezután narcisztikusan azonosul partnerével és a szerelem által akar tökéletessé válni. agresszív jellem. majd a viselkedési feladatokat és a paradox módszereket. hogy mindenben utánozza őt. s legalább kétgenerációs családot feltételez. ez lehetővé teszi.P. csak bizonyos határon túl válnak abnormálissá. minden egyéb mellékes neki. amikor a partnernek olyan veszélyes törekvéseket kell megvalósítania. A neurotikus karakterű családok elvesztik a kontrollt önmaguk felett. 200 p. hogy a nemiség mennyiben befolyásolja a családtagok viselkedését. M. 13. a strukturális lépéseket. ezért ragaszkodnak egymáshoz. Az utánzó szerep: amikor egyikük tökéletesnek tartja magát és megköveteli a másiktól.

s egy idő múlva mégis dönt. Az Előszóból kiderül. (Ez hasonlít az ún. A „paradox intenció” lényege: arra biztatni a neurotikus pácienst. részben pedig a Függelékben. s végül esettanulmányokat is közöl. 178 p. Számunkra mégis meghökkentőek és ráébresztenek. másika a „figyelő” szerepét játssza egy adott ideig. Megállapításaik tehát már jó 20 évesek. milyen „csereüzletet”.és hosszútávú hatások.hazánkban még az ilyen visszaélések előfordulási arányairól sincsenek megbízható adatok. ami persze nemcsak neurotikus tünetek kezelésére alkalmas. Részben ide tartozik az „átértelmezés” kognitív technikája: az alapjában negatív viselkedés mögötti pozitív tényezők tudatosítása és hangsúlyozása. A csoport 1981 és 1984 között dolgozott ezen a témán. szerződést kötnének. féltékenységi hajlam stb. mint a szexuális visszaélések előfordulására hajlamosító rizikótényezők.ennek módosíthatóságát elemezték. az önsegítő csoportokkal és egyéb segítő hálózatokkal foglalkozik. amelyben a partnerek egyike a „beszélő”. a vizsgálati és terápiás intézmények megszervezését. hogy a kötet írásai a CIBA Alapítvány kutatócsoportjának munkái.. mintegy túlzásba vinni. ezen belül a neveléssel. hogy milyen feltételekkel kötnének újra házasságot. De ilyen paradox technika pl. a felszólítás a tünet színlelésére.) kompenzálására is. egy nagyobb pénzösszeg elköltését stb. megjátszására (mert akkor spontánul már nem megy). a harmadik pedig annak részleteit veszi sorra Ezek a fejezetek vázolják a szakemberek és a családi hálózat viszonyait. De ilyen a strukturált kommunikációs tréning is. vagy a döntésképtelenség előírása: ha úgysem tud dönteni. pozitív választási lehetőségek felkínálásával stb. részben lábjegyzetek formájában.ahogyan erre egy lábjegyzet utal . így korántsem újszerűek. rövid. így ugyanis kontrollt szerezhet fölötte. Bevezetés helyett „a könyv szándékáról és tartalmáról” tájékoztat a névtelen angol szerkesztő. Adler és V. Ez egyfajta viselkedésterápia. Frankl nevéhez fűződik. mennyire tudnak együttműködni és ki a domináns a kapcsolatban. vagy születésnapi ünnepséget. Aminek tanulságait aztán a terapeutával megbeszélik. Leginkább a viselkedési feladatokról és a paradox módszerekről szóló fejezetekben találhatunk figyelemre méltó eljárásokat. sz. mennyire el vagyunk maradva az incesztuózus viszonyok feltárása és leküzdése terén. A „paradox levél” pedig a nem kooperáló kliens számára pozitívumként tünteti fel az ellenállást (amivel elérheti kooperációját). Ugyanis . amelyek három téma köré csoportosulnak: hogyan lehet felismerni. 14. Szemle. aztán szerepet cserélnek. hogy próbálja a tünetét tudatosan és erőteljesen előidézni. 16 angol szakember közreműködésével. mert 236 . Különös hangsúlyt kap a megelőzés. játékszabályok és vitapont kártyák segítségével arról kell alkudozni. Széchey Orsolya (szerk.) A párterápia szempontjából is érdekes a paradoxonok terápiás célú alkalmazása. Az első rész olyan általános problémákkal foglalkozik. ami elsősorban A. amiben döntő szerepet játszhat az iskolai (és otthoni) szexuális nevelés. Egy másik feladatban a párnak közösen kell megterveznie egy vendéglátást. Szerkezetileg a könyv négy részből és 17 rövid fejezetből áll. A magyar olvasók tájékoztatását a hazai nézetek és jogszabályok részletes ismertetése segíti. kezelni és/vagy megelőzni a családon belüli szexuális visszaéléseket.) (In: M. Animula. Szexol. „közös Rorschach” vizsgálatra. ez javítja az önérzetét. Ilyen például a „házassági szerződés-játék”. a tünet új logikai kategóriába helyezése. A negyedik rész a megelőzéssel. s ezzel funkciójának megváltoztatása. a kezelés teendőit és módszereit stb. majd áttekintést ad a könyv lényeges mondanivalóiról. amelyben különböző játékok. A második rész a kezelés általános elveit.) A könyv angol eredetijét a londoni Tavistock klinika adta ki. családi jellegzetességek. ill. 2001/2-3.): Szexuális gyermekbántalmazás a családban (2001. s eközben kiderül. hanem párkapcsolati problémák (pl.

317 p. Schorsch professzor a hamburgi egyetem szexológiai intézetének vezetője volt. amelyeket az egyén nem tud feldolgozni.) elég fogékonyak-e bizonyos testi vagy viselkedésbeli jelekre. hogy az ilyen gyilkosságok a destruktív pszichodinamika következményei. valamint „A szadizmus általános szempontjai” címmel elméleti bevezetőt ad az esettanulmányokhoz. amelyek hajlamosítanak az incesztusra. Bemutatják például a szadizmus különböző megjelenési formáit és a szadomazochizmus pszichodinamikai elméletét. A szexuális visszaélések túlnyomó többsége nem derül ki. A 15.N. hosszú távú kapcsolat” (17. pedagógus. Schorsch. Igen szemléletesen mutatja be azokat a családi jellegzetességeket is. hogy a bűnelkövetők két csoportba sorolhatók: a perverz elhárító mechanizmussal. A legfontosabb tudnivalókat és javaslatokat a kötet végén 34 pontban foglalják össze. old. ha egy barátságos felnőtt szexuális érdeklődést tanusít a gyermek iránt. mert az általuk felismert összefüggéseket az újabb szakirodalom se meg nem cáfolta. rombolás című könyv egyik szerzője. hogy a gyermeknek is joga van a szexhez. fő következtetése. nem empatikus viselkedése következtében.) A Szorongás. segítő és terápiás beavatkozásokat javasol és ezek megszervezését körvonalazza. Ehhez később újabb lelki katasztrófák társulnak. Sok múlik azon. az anyáról való leválás sikertelensége. hogy könyvük új kiadása változatlanul aktuális. Psychosozial V. (12. ha maguk a gyermekek többet tudnának a szexuális visszaélésekről és annak elhárításáról. hanem a destruktív agresszivitás „szexualizálódik”. 237 . a könyv Utószavában azt írja. fejezet a szakemberek (orvos. s ez agresszív feszültségeket halmoz fel benne. E. A szerzők megelőzéssel kapcsolatos. hogy nem a kéjvágy váltja ki a rombolást.. Ezzel kapcsolatban nagyon tanulságosnak tűnik a könyv végén bemutatott négy eset. Zerstörung (2000. nevelési tanácsadó stb. A patologikus személyiségfejlődés oka Becker szerint a 2-3 éves kori szeparációs folyamat. Ennek biztosítására pedig elsősorban a pedagógusokat kellene felkészíteni. hogy nem könnyű különbséget tenni a szerető-gyengéd és a szexuálisan abuziv viselkedésformák között.„hivatalosan nem gyűjtik az ilyen esetek adatait”. 15. szociális munkás. A szerzők 16 „kéjgyilkosságot elemeznek könyvükben. Szadizmus helyett ma már inkább „destruktív szexuális erőszakról” beszélnek. Problémát jelenthet. mert az érintettek gondosan eltitkolják. Végül pedig.) szerepét mutatja be. hogy a szakemberek (orvos. pedagógus stb. s erre meg kell őt tanítani. be akarták bizonyítani. amely súlyos betegségekben. amelyeket a könyv részletesen ismertet. hogy „nem mindenkire hat károsan egy másik generációból származó személlyel való. mondván. s a károsodások arányát hiba lenne alábecsülni. félve a büntetéstől.) A tisztázást nehezíti. de ez viszonylag ritka. vagy öngyilkosságokban is megnyilvánulhat. kéj. és a borderline lelki alkattal rendelkezőkre. Becker: Angst. az anya elutasító. old. amikor a különböző szakmai szervezetek eltérő közbelépése más-más eredményekhez vezetett. Az első két fejezet „A társadalom és a kirekesztettek”. A szerzők figyelme három „komplexumra” irányult: le akarták küzdeni a szexuális színezetű gyilkosságok szociálpszichológiai magyarázatával szembeni ellenállást. A szerző szerint egyértelműen abuzivnak tekinthető. old. a másik szerző pszichoanalitikus. mert felismerték. (15.) Amerikai adatok szerint a nők 19%-a és a férfiak 9%-a számolt be gyermekkorában átélt szexuális traumákról. . hogy bizonyos csoportok nem tartják károsnak. Kétségkívül előfordulhat. E. ha „a szeretetet kifejező viselkedés szexuálisan ingerlő vagy kihasználó viselkedésbe csap át”. se tovább nem fejlesztette. A kötet második és harmadik része a büntető beavatkozások helyett elsődlegesen szociális. hogy az hatékonyabb lenne. Lust.).

old. mint szexuális deviáció. S végül a negyedik: speciális áldozatválasztás. Ezen belül ilyen alcímeket találunk: „A gyermek megölése önmagában”. amely a terápiás rendeléseken a leggyakrabban előfordul”. Az utolsó fejezetben a tettes beszámíthatóságának megítéléséről. például gyermekek. vagy „Menekülés a mágikus fantáziákba” stb. szomatikus beavatkozásokra szűkíti le. vagy csak olyan. forenzikus intézmények. vagy pedig az analitikus terápiákat. Bár a könyv elsősorban nyilván a kriminálpszichológusok érdeklődésére tarthat számot. a gyógyszerhatások között pedig a pszichotrop drogokat és a kábítószereket. tehát viszonylag bőségesen tárgyalja a szexuális viselkedés zavarait.) Comer kiindulópontja szerint a humán szexuális reagálás Masters és Johnson által megállapított négy szakaszából az első háromban jelentkezhet zavar. Első részében (A pszichopatológia a tudományban és a klinikai gyakorlatban) e szaktudomány történetéről és az abnormalitás pszichológiai. valamint a diagnosztikáról van szó.: A szexuális élet és a nemi identitás zavarai (In: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Szexuálpszichológiai szempontból ez a fejezet a legérdekesebb. R. fontos szexológiai vonatkozásai és meglepő esetelemzései miatt a neveléssel.A forenzikus esettörténeteket és magyarázataikat négy szempont szerint csoportosítják. A legelsőt nem a felizgulás. A kezelhetőséget ezért csak egyénenként és a körülményektől függően lehet elbírálni. s az elítélt gyilkosok kezelése a klasszikus modell szerint megoldhatatlan és komoly veszélyekkel jár. amelyek átmeneti kedvező hatása tartós használat esetén negatívba fordul. 238 . 90 oldal terjedelmű. a krónikus betegségeket. mint az operatív kasztráció.) A könyv a harmadik angol nyelvű kiadás (1998) után jelent meg magyarul. „A nőies megölése önmagában”. A Szorongás és hangulatzavarok című rész öt fejezete a fóbiáktól az öngyilkosságig tárgyalja a különböző hangulat-zavarokat. A lélek és a test betegségei című részben egyebek mellett külön fejezet foglalkozik a szexuális élet és a nemi identitás zavaraival. (426. Ez utóbbiaknak komoly akadálya. például a partnerrel kapcsolatos. A szexuálpatológiai fejezet kb. hogy még nincsenek ilyen súlyos esetekre kidolgozott terápiás eljárások. idősebb nők vagy prostituáltak megölése. negatív érzelmekkel. mert „ez az a kontextus. hogy a nemi identitáshoz is kapcsolódhatnak zavarok. így a különböző hormonok szintjét. A pszichoterápiás próbálkozások két irányúak: vagy a viselkedésterápiás módszereket (például averziós technikákat) alkalmazzák. például a transszexualizmus. mint impulzív reakció. Ez utóbbit a szakemberek jelentős része tagadja. A harmadik: elméleti következtetések. De ez már a pszichológiai és szociokulturális okokkal is összefügg. hanem a vágy szakaszának nevezi. Az első a szadizmus.J. De megemlíti. 2000. bár a könyv többi része sem nélkülözi a szexuálpszichológiai vonatkozásokat. 16. A diszfunkciók ismertetése a heteroszexualitásra korlátozódik. a kényszerbetegségekkel vagy az előítéletekkel stb. Osiris K. Comer. parafiliákra. nincsenek ezek kezelésére megfelelő. amelyeket két nagy csoportra oszt: a szexuális diszfunkciókra és az ún. A második csoport: a szadizmus. amihez két diszfunkció kapcsolódhat: a hipoaktív szexuális vágy és/vagy a szexuális averzió. biológiai és szociokulturális modelljeiről. és a terápiás lehetőségekről tájékoztatnak. Az utóbbi csak a nők néhány százalékára jellemző. a sztereotaktikus agyműtétek. a nőknél 20-30%-ban fordul elő. tanácsadással és szexuálterápiával foglalkozók számára is nagyon tanulságos. A zavar lehetséges okaként Comer először a biológiaiakat említi. Az előbbi a férfiaknál 15%-ban. vagy az antiandrogén gyógyszerekkel való kezelés.

Brunner/Masel 239 . Magánéleti kultúra Alapitv. ami szerencsére csak 1-3%-ban fordul elő.A szexuális izgalom második szakaszát nem platófázisnak. E. Alapitv. Előfordulási arányairól csak A. majd egy oldalon bemutatja a szexuális viselkedés életkoronkénti mintázatát. Szilágyi V. s nyolc pontban összegzi ezek szakaszait. de semmiféle terápiás beavatkozást nem tart szükségesnek.: Die neue Eifersucht. kondicionált reagálás. s néhány aktuális hírhez kapcsolódó kérdés felvetésével zárul. s mindegyiket egy-egy eset rövid leírásával illusztrálja. 1974. Gindorf (Hg. . amit megnehezítenek vagy lehetetlenné tesznek. a férfiaknak pedig kb. (Sőt. de inkább a nőkre jellemző (1015%-ban). a szexuálterápia új irányzatairól. amelyről külön melléklet szól. a szexuális tanácsadással és terápiával foglalkozni kívánók számára. Haeberle. amely „áttanulással” megszüntethető. E. elégtelen vagy megkésett orgazmus (és magömlés). 2000. Animula & M. általában a parafiliáról is azt állapítja meg. (szerk.L. Fontos viszont tudni. A férfiak másik orgazmuszavara a gátolt.: A lélek betegségei. az exhibicionizmusra. 1994. 2004.J.: The New Sex Therapy. Pszichopatológia. A könyv ezután a szexuálterápia módszereit tekinti át. amelyeken a nőgyógyász tud változtatni.R. s egy mellékletben a nemi szerepek „mítoszairól” is. s ez egészen az anorgazmiáig. A parafiliák. Haeberle. Ezek a nőknek kb. Ajánlott irodalom Comer. hogy ezek összefonódnak.) A „szexuális fájdalmi zavarként” ismert diszfunkciók: a vaginizmus és a diszpareunia általában a közösüléshez kapcsolódnak. Fischer V. de valószínűleg ma sem több a férfiak 5-6%-ánál és a nők 3-4%-ánál.) A fejezet az ismeretanyag rövid összefoglalásával. old. A nők 20-30%-ánál viszont gyakori az orgazmuszavar.): Szexológiai dokumentumok. akik még nem tanulták meg a késleltetést.J. régebbi nevükön a perverziók (vagy „nemi eltévelyedések”) rövid bemutatása hét formájukra tér ki: a transzvesztizmusra. A korai magömlés elsősorban a fiatal férfiakat érinti. a pedofiliára. Osiris K. 2040%-át. R. Comer itt is megkülönbözteti a lehetséges biológiai és egyéb okokat. hogy „a kizárólag klitorális orgazmusra hagyatkozó nők is teljes mértékben normálisnak és egészségesnek tekinthetők. hanem készenléti szakasznak nevezi. 10%-át érintik szerinte. hogy nem feltétlenül tekintendők betegségeknek. A diszpareunia jelentése: fájdalmas közösülés. s a kizárólag organikus okok elég ritkák. a biszexuálisok ugyanis jóval többen vannak. ami ugyan ma már vitatható. a szadizmusra és mazochizmusra. E. Kinsey 1950 körüli adatait említi.” (436. férfi és női orgazmuszavart. Az orgazmus-fázis zavarai közt felsorolja a korai orgazmust illetve ejakulációt. Hátterében majdnem mindig testi okok állnak. de hangsúlyozza. aztán a fázis zavaraként a vérbőség hiányából adódó nedvesedési illetve erekciózavarokat említi. Külön szól a problémaközpontú módszerekről.k.) Az ilyen beállítottság okait Comer nem tartja teljesen tisztázottnak. (Legalábbis ennyi a kizárólag homoszexuális beállítottságúak aránya.S. Heyne V.: Alapismeretek a szexuálterápiáról. H.): Bisexualitäten. az ún. Jelentkezhet férfiaknál is. Kaplan. A vele járó pszichofiziológiai változásokat néhány rajzos ábra jelzi. Az előbbi többnyire tanult.C. vagyis az orgazmus elmaradásáig terjedhet. a frottőrizmusra. 2004. Borneman. A könyvnek ez a fejezete mindenképpen alapvető olvasmánynak számít. a voyeurizmusra. 1986. Természetesen nem szerepel a parafiliák között a homoszexualitás.

& N. 2. Oxford Univ.ed. Guilford Ellenőrző kérdések 1. 3. 6. The Sexology of Erotic Orientation. 9. Carey: Sexual Dysfunction. 2. 2001. J.P. J. Pr.: Gay. 1988. 7.Money.P. 4. Melyek a szexuálterápia főbb megközelítési módjai és irányai? 240 . 8. Stright and in Between. Milyen összefüggés van a szexuális egészség és a szexuális jogaink között? Milyen tárgyai és irányai lehetnek a szexuális orientációnak? Mitől lehet problematikus egy szexuális viselkedés? Melyek a főbb szexuális funkciózavarok a férfiaknál és a nőknél? Hogyan függnek össze a szexuális és egyéb addikciók? Személyiségzavar-e a féltékenység és milyen okai vannak? Mi a különbség a pedofilia és az incesztus között? Milyen hatása lehet a „szexuális szolgáltatásnak” a prostituáltra és ügyfelére? Hogyan lehet felismerni a pszichoszexuális fejlődés zavarait? 10. Wincze. 5.

P.. 2000.): Sex and Behavior. et al. 1984. 1970. Bell. J. L. Penguin Books.: Szex a szerelemben. Barbach. Dorsey Press. 227 p. Wiley. Sex. 1965.: An Anatomy of Jealousy. (Ed. Barbach. Harper & Row.. 1992.: Marriage and Family Interaction. 1982.. Arch. 2002. Brooks/Cole Baucom.): Partnerwahl und Partnerschaft.M. 253 p. 1991. Barbach. 1980.Y. J. A.): A deviáns viselkedés szociológiája. Gondolat. 1976. F.Buda B. K. How to Fight Fair in Love and Marriage. Bell.: The Psychology of Interpersonal Behavior.: The Sex Game: Communication Between the Sexes. 623 p. I-II.N. 1991. Bertelsman Beecher. . & W. D. The Free Press. Levine: Shared Intimacies. 367 p.: Remarriage: A Study of Marriage. E. R. 599 p. Lloyd: Sex and Gender. 1987 (2.: Women Discover Orgasm.): Feminine Personality and Conflict. Signet Bardwick. Amelang.K. 193 p. M. Behav. Osiris K. Bach. R. Knaur V.): Párkapcsolatok dinamikája. 1980.H.: For yourself. L. J. Longman Groups. 237 p. Routledge. M.. 442 p. M..: Der Kinsey Institut Report über sexuelle Orientierung und Partnerwahl. 265 p. 1990.. G. Bernard. Epstein: Cognitive-Behavioral Marital Therapy. Doubleday. G.: Emberi játszmák. Bagdy E. A therapist Guide 1980. (szerk. Gondolat K. J. Gondolat K. 593 p. 1977. Berne. (ed.H. Annon.: The Future of Marriage. 1972.: The Social Psychology of Everyday Life.. J. 1980. Bereczkei Tamás: A génektől a kultúráig.W.R.Szakirodalom Allport. 312 p.H. J. Russell Bernard. Ahrens .. Sarkin: Premarital Sexual Behavior and Postmarital Adjustment. . . Starke: Lexikon der Erotik. 531 p.B. 1967.: A személyiség alakulása.A. 1974/3.J. The fulfillment of female sexuality. E. Brunner/Mazel Beach. Argyle. 1998. & P. . 1971. 1973.ed. L. Bancroft. Athanasiou. 1971.W. Animula K.. Marrow Bagdy E. 384 p. 1996. N. Bierhoff (Hg. L. Penguin Books Argyle. Aresin. Bernard. (szerk. Tankönyvk. Gondolat K..: Családi szocializáció és személyiségzavarok. (Tanulmánygyűjtemény) Andorka R. M. Wyden: The Intimate Enemy.Cseh-Szombathy L. Harper & Row Archer.). 1974. Berne. 1969.: Human Sexuality and its Problems. 1975. & L. J.: Behavioral Treatment of Sexual Problems. Souvenir Press. 241 . Hogrefe V.

Lippincott Burr. .: Cross-cultural perspectives on human sexuality.: Kinder.L. el al. 240 p. W.L.J. 4. 1989. 1971.. 1969. 359 p. 381 p.. a beleélés lélektana. Böttcher. & J. 358 p. .Szilágyi V. Buda B. 1971.: Reifungsphasen der Kindheit. Brecher. Peters: Macht und Liebe. 1986. Myths and realities.L. Allyn & Bacon Carter. P.B. 422 p.I. Psychosozial V.: The evolution of desire: Strategies of human mating. (eds. I.: Korunk nemi élete.: Science in the bedroom. Buda B. 131 p. D. E. V. 242 . . An Encyclopedia..und Jugendsexualität. Doubleday. Jugend u. 4. Free Press Bognár G.Cseh-Szombathy L. K...R.Telkes J. 144 p. 352 p. Lffont. . és Jogi K. Brauer. Wiley. MAPET. 1986. I. Buda B. 1997.): Sexueller Missbrauch. F.J.A. Sex & Society. 1981.O. 262 p. E. Gondolat.L. Van Nostrand Burgess. kiad. Animula. F. Johns Hopkins Pr. Volk V. Blood. Free Press Buss. .. 1970. 340 p. B. Tanulmányok.: Párválasztás. Borneman. 1993.): Persönliche Beziehungen in Kindheit. & P. 1979. 1979. Sch. Pocket Books. Brunner-Mazel. (Szerk. 370 p. Fischer V.L.. V. 1994.ed. Garland Publ. Dante K. From Traditional to Companionship.): Alkohol és szexualitás. Heyne V. Borneman. A partnerkapcsolatok pszichológiája. et al. 1984.: Empátia. Mental Encyclopedia.: Jugendsexualität und preventiv Medizin. 191 p. 1967. Tank. Buda B. & B.B. Buda B. Basic Books Bullough.. Bullough. Leske V.): Divorce and After.R. Bloch.): Contemporary Theories About the Family. 1988. 1903. O. 1996. C. 1. Közg. 2002. & B. (Eds. Bernard: The Individual.: The Family. 120 p. T. 1994. (Ed. kiad. 1998.G.M. 1994. Brähler.: Szexualitás és párkapcsolat a felnőttkorban. Basic Books Buss. Amherst Burgess.: Sexual attitudes.. 408 p.. Broderick.: Les sexologues. S. (Hg.: Die Neue Eifersucht. Caron. E.. minD Kft. 2.: The Family. 1991. Buda B. 406 p. Cottrell: Predicting Success or Failure in Marriage. Brocher. Végeken Al. Bullough.K.A.Biener... . R. 1973. 1993..: ESZO. 1988. 1970.Szilágyi V.: A válás lélektana.W. D. 406 p.B. Bohannan. 1939. 1971.K. Univ. Spark: Invisible Loyalties. Böszörményi-Nagy.. E. Bruno.: A szexualitás lélektana.: Szexuális viselkedés. Rowohlt Broderick. 7. Ego School Bt. 86 p.): Human Sexuality. V.M. C. E.S. A history of sex research.: Love Match and Arranged Marriage. Overbeck (Hg. H.W.: Psychosexuelle Grundlagen der Entwicklung. Vince K. 1995. 1994. kiad. A. E.: Veszélyes szenvedély. Erwachsenensein und Alter.

273 p.: Folyam az Édenkertből. S. 1990/4. J. Grossfamilie. L.eine Herausforderung. Kulturtrade K. 1974.): More Joy of Sex.): Feminism. 178 p. W. Kulturtrade K. 1974. 1972. Dominian. Macmillan. 1976. 1973.. A. Cole. 1931.): Masculine/Feminine or Human? An Overview of the Sociology of Sex Roles. J. Ullstein.: Marital Breakdown. (ed.: A szociálpszichológia vázlata.: Sexualität und Persönlichkeit. 338 p. 171 p. Gondolat. Simon & Schuster. 2001. Williams & Wilkins Diamond. 1968. 222 p.: A házastársi konfliktusok szociológiája.J. (Ed.. 1978. 200 p. 2-3.E. 1995. 412 p. M. Múzsák K. Dawkins. 457 p. Spectrum Publ Feil. 1989. Csepeli Gy. BPS-Report Fann.. sz. Ellis.. 225 p. 136 p. S. Peacock. 1969.: Studies in the Psychology of Sex. Strober (eds. 172 p.): Hat die Familie noch eine Zukunft? 1971.: A humánetológus nézőpontjából.: Geschlecht und Persönlichkeit. Gondolat K.. (eds. et al. 1983. . J. 1988. Akad.): Adult Attachment and Couple Psychotherapy. Dannhauer. J.. Doucet-Bon. Hesse: Szexológia. Dreikurs.): Wohngruppe. 1985. Guilford Pr. P. 366 p. Desch V. Csikszentmihályi M. 1975.: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója. H. Youth and Crisis. DeMartino. Clulow. E. Grove Pr. 243 . Norton Eschenbach. (Ed. 2000.J. J. Dornbasch.H. K.Chafetz. 2001.): Phenomenology and Treatment of Psychosexual Disorders.. R. K.M. Csányi Vilmos: Evolúciós rendszerek. 1987.: Zu Fragen der Pornographie-Wirkung. 814 p. Osiris K. Klett V. 228 p. Osiris K.G.: Die Gattenwahl beim Menschen.L. H. H.. 1985. Berlin Elliott. 1896-1930 (5 kötet) Erikson. R. Michel. 1906. Comfort. R. Cseh-Szombathy L. VEB Deutscher V. 332 p. Kozmosz K.M. Comer. Children and the New Families. M.S. et al. Rowohlt. M. 1966. 275 p. (Hg. Ch. Dietz. 153 p. 188 p. H.: Fejlődéslélektan.: A Thousand Marriages.Szemle. Davis.: FLOW. 2003.: A változó család. Gondolat.): Sexual Behavior and Personality Characteristics. Cseh-Szombathy L.. 242 p.: A lélek betegségei. Kommune. Csányi V.: Intimate Relations. Csepeli Gy. Eysenck.: Le mariage dans les civilisations anciennes. Ellis. K. Dickinson. 1997. Pszichopatológia.: Vonzalmak és kapcsolatok. 399 p.: Die Ehe .Sz. R.V. Az áramlat.. 1973. M. Penguin Books. 1997.: Identity. Brunner-Routledge.. Würtzburg. Gondolat. (Ed. 453 p. 1975. 1980. (Ed.

H. Osiris K. O’Donohue (eds): Theories of Human Sexuality. J.: Sexuality in America. (1997. Gebhard.: Érzelmi intelligencia.: Férfi és nő.: Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. Sex.W. Gower. 1959. VEB Deutscher V. Füst M. A. 1974. Aufl. (Ed. 446 p. Wirth (Hg. 1996.. 17. 1994. Geréb Gy. Giddens.): Frauen zwischen Autonomie und Gebundenheit. (Hg.. 1994.H.: Gesammelte Werke.K. Foucault. . 390 p. . Giddens. 1968.: The Female Orgasm.Hardy: Love. 1980. Animula. et al. Bd. J. 1998. M. Johnson: The Kinsey Data.. 228 p.Forrai J.T. R. Fromm. Cserépfalvi K. E. 1996. 216 p.. . M.: Pregnancy. 212 p. Filum K. Harper Gebhard. 1995.. A.: Die sexuelle Frage. Szexuálpszichológiai tanulmányok.J. Pantheon.B. Francoeur.. S. 464 p.M. Titk. 1955. Goleman. Basic Books Forel. Plenum Pr. Emberkereskedelem.Y. 452 p. (Ed.H. 642 p. Forrai J. 1987. 1992. Feireman. Continuum Freud. 1928. 159 p. tankönyve... 1986.Fehér L. 171 p.: A szexualitás története. Lyon: Cohabitation Without Marriage. Geer. Aldine Gathorne. & C. P. H. Birth and Abortion. 226 p. & A. S. LittleBrown. Feldman.H. Prentice Hall. Deuticke Freud. Atlantis K. 1973.) Fischer.A. Gagnon. (szerk. et al. Ullstein V. 296 p.: Szexuális felvilágosítás és nevelés.): Pedophilia. Holistic K.. A.: Házassági krízisek. 150 p. 1992. Univ. S. A tudás akarása. T. 1947. 232 p. The Social Sources of Human Sexuality. 140 p.H. Friedrich. W. 1956.T. 1990.: Szociológia. Nőképv. 1958. (eds. Saunders.McCulloch: Human Sexual Behavior. Ferenczi Sándor: Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. 479 p. R. N.): Comparative Perspectives on Marriage and the Family.. 1969. 1997.: Prostitúció. M. S. of Chicago Pr. Tankönyvk.W. Freeman. Marriage and Divorce.. J. P.: The Transformation of Intimacy. Helikon.R. 1-17.R. D.): Pszichológia.. 1905. 1981. H. Goode.: A szexuális élet pszichológiája.): The future of Sexual Relations. 1995. Háttér.. 1983. Cape Ltd. Felder. Understanding our sexual values and behaviors. 1976-1996. Psychosozial V.: Die Kunst des Liebens. Freud.. Simon: Sexual Conduct.: After Divorce.. Francoeur. 144 p.): Handbuch der Jugendforschung. D. Reinhardt. W. Image Freeman.D. 87 p. J. 1999.K. Biosocial dimensions. 244 . Springer V..: Szexuál-lélektani elmélkedések. 1976. 133 p.. 1979. Akad K.J. . Geiger. J.F. AIDS megelőzés. E. Fromm.

95 p. Hendrick. 1962. Tíz monológ. Haeberle. 1985. R. Herdt. 181 p. Green. Psychologist.: The Family.Int. Schenkman 245 .: le Rapport Havas. szerző k.): Nuclear Family in Crisis. Havas. E. No. J.: Kötéltánc. J. Silver: A boldog házasság hét titka. 408 p. Pr.: Family Development in Three Generations. Haraszti L. Heller. Simons (Eds. 1990.E.A. J.F. 161-168..F.S. Hadas Miklós: Szex és forradalom. 1988. 1970. Prentice Hall Heleszta S.): Studies in the Sociology of Sex. Ujságüzem.R.: Féltékenység .. E.S. Grimme. 2001. .. p.: Félrelépők kézikönyve.. Henslin. 384-794. Heidenry. 227 p. Vincze K. 1955. 273 p.): Bisexualitäten. 1985. Harlow. Haeberle. Gould. Hadas Miklós: A modern férfi születése. . & J. G. Helikon K.: Sex Therapy.n. 224 p. Gunner.: The lifestyle. Gottman. Erotics and the study of culture. 1989/5. Picador. Columbia Univ. Grád. A. 2000.: Childhood and Adolescence. G. Norton. J. 1950. 2004. 2002. MTA Szoc. 2. E. Magánéleti kultúra Alapítvány. K. Greer. 2. 359 p.Goode. Soc.Rudas J. Hair. W. Mercure de France Hawton. M.M. (Hg..H.N.Aufl. 446 p.: The Role of Urethra in Female Orgasm.): A szexuális élet enciklopédiája. 1965. Kortárs.T.: Sex and Destiny. Hill. 1971.J.. R.J.): Käufliche Träume.Growth Program for Women. Strasbourg Bt..J. 339 p. of Pers. 2003. Haeberle.J. 262 p. 469 p. J.: Die Sexualität des Menschen. Hankiss Á... E. A. Replika kör. Oxford Univ. 1972.. 1997.: Research on Love: Does it Measure Up? J. Subrosa. M. Á.J. W.J.p. Meredith Co. deGruyter.. 318 p. Firefly Books Gräfenberg. Gindorf (Hg. Himelhoch. 286 p. J. (ed. Fischer V. E. J.R. 356 p.): Sexual Behavior in American Society.W. 294 p. Prentice Hall Gordon.. (ed.J. sz. Suomi: Nature of Love Simplified. J. . 1994. L. of Sexology.Vajda M. 1970. W. T. & S.: Sexual Identity Conflict in Children and Adults. 1974. et al.Psych. É.. LoPiccolo: Becoming Orgasmic.. Erfahrungen mit Pornografie. Politics of Human Fertility. 1970/10. 456 p. Penguin B. 1995/3 Haeberle. A Practical Guide. Rowohlt. . Hadfield. R. 200 p. 2000. Stoller: Intimate communications.: Szexológiai dokumentumok. Am. Harper & Row. RKI-Hefte. Simon & Schuster Heiman.: The Permissive Society.: What wild extasy: The rise and fall of the sexual revolution. A look at erotic rites of swingers.: Családforma és kommunizmus. (ed. 170 p.): Sexology in Europe. 1986. Basic Books. 1984. . In: Les dernier jours de la monogamie. H. C. Int...: Munkásfiatalok és egyetemisták szexualitása. 1978. 1987.betegség? 1995. 1969. Fava (Ed. N. 607 p. Cassel. 1971.

1995. A..: The Hite Report on Male Sexuality. 1981.: Man and Woman. és Jogi K.. Rütten u. 1973. in: Hudolin. Playboy Pr. Sh.: Sex Roles and Social Structure. Kerscher. 1962. Sh. 1977. (Hg.. 1985.: The Hite report on the family. Jahrhundert. K. Kossuth K. 1999. Gondolat K. J. Kon. 330 p. Hite. 1948. Könyvklub Hite. 1928.ed. Höhfeld..heute und morgen. & B.: New directions in sex therapy. 1985. Rascher V. Leske V. Animula. Új Mandátum. 2004. 160 p.: Sexual Behavior in the Human Female. 99-124 p.C.: The New Sex Therapy. 2.S. Pr.: Die Erscheinungsformen des Eros. 1129 p. 1995.): Psychoanalyse der Liebe. Hoehl. 240 p. Y. 1927.: Sexual Behavior in the 1970’s. A. (ed.): Könyv a házasságról.komolyan. Enke V.: „Divorce” .): A szerelemről . 1972. 1973 (2. Routledge Klein Sándor: Az intelligenciától a szerelemig. Kleinplatz.C. Nova. Kirkpatrick. Kegel. Kinsey. Loebing.: Progressive resistance exercise in the functional restoration of the perineal muscle.: Sexual Behavior in Human Male. Psychosozial V.ed. Oslo Univ. 1974. H.G. Kentler. P.: Bevezetés a queer-elméletbe. V. Grove Pr. C. E. 1984.. 1973.. Growing up under patriarchy. SHL Hungary Kft.: Comprehensive evaluation of disorders of sexual desire. Brunner/Masel Kaplan.: Kultúra .Sz. McGrave. Kluge.G. Kaplan. 1998. C. Franklin (Magyarul: A nők szexuális életéről. C. H.): Konfliktfeld Sexualität.. et al. (szerk.. Jung.): A szexuális élet szociológiája. Neue Koncepte der Psychosexualtherapie. 22 Beiträge. (szerk. M.A.: The Family as Process and Institution. Princeton Univ. A. 1974.. Keyserling.. Saunders. I. (Hg.): Social Psychiatry Jacobi. Ch.S. 286 p. Psychosozial V. 330 p. Am.: Gondolatok a szexualitásról és a szerelemről. Hite. 402 p.. H. 116 p. Kaplan. 1981. Gynecol. M. 1997. 1976. 299 p. (Ed. Sh.. . Psych. In: Psychological Reflexions.: Hemmungen der Lust. Kossuth K. Jung..): Liebesvorstellungen im 20. 141 p. 262 p. K. Közg. 2002. 1977. Luchterhand V. Kamarás I.Varga Cs.Holter. Pr. Kaplan.Hill Ishizuka. H. Am. Jagore. A. Eheprobleme.. Umbach. 1968. Schlösser (Hg. 375 p. Brunner. The Ronald Pr.: The Divorce Experience. Obstet.): Texte zur Sozio-Sexualität. Kinsey..): Ehe . Klotter.: A gyermeklét antropológiája. (szerk. (Hg.). M. H. 1948/56 Kemény I. Howells.can and should it be prevented? 1984.szexológia. 494 p. (Hg. 1963. 251 p. N. 367 p.). I. 2000.. Knopf. Blackwell Hunt. 246 . J. 1981. Hunt. 1953.S (Ed.H.. 133 p.. 2000. H. Saunders.: The Hite Report.: Frauenprobleme. et al.): The Psychology of Sexual Diversity. L. 318 p.

. W. A. szenvedély. 204 p. 2002. M. M.: Az ember és társadalmi környezete. 452 p.: Szexuálpszichológia. K.R. 167 p. 271 p. M. (Eds. 240 p. Stock: Sexual Function. Landis. . (ed. a szeretetről. & O’Donohue.L. P. (Eds. 231 p. Wiley. P.: Az AIDS-gondolkozás. 1995. Lauster.: Sexuality. é.: Evolution and Modification of Behavior.). 176 p. 286 p. 1952. Lőcsei P.E. 635 p. Wiley. of Chicago Pr. 1977. In: Gynecology. tények.n.E. assessment. et al. Luhman. 1972. Medicina K. Macmillan Lorenz. & P.. Könyvklub.H. 1987. 243 p. + Afterwords Lux E.: A kreatív válás. 1998. Grune & Stratton. H. 247 . Krantzler. 1951. Luria. B. Z. Hiedelmek.): Human Sexual Behavior. Kozakievicz.): Nők és férfiak. (szerk. 1967. K. 1975. 196 p.: Predicting Adjustment in Marriage. 1981. LongLaws.C. 1987. R. Random House. Linnér.: A szerelemről. et al. 2001.. Deutsche Verlags-Anstalt. Dryden Pr.: Die Familie der Gegenwart.): Sexual deviance: Theory. Kulturtrade K. Könyvklub. Lewin. König. 384 p. 1997.: A testet öltött nem.): Család és házasság a mai magyar társadalomban. J. 2. 1977. R. Jó szöveg k. W. P. Szexológiai olvasókönyv. LoPiccolo.W. 444 p. Lindsay. London. D.-D. 1968. (szerk. Wiley. Lieberman.: The Language of the Body. Közg és Jogi K. 533 p. Lantz. P. 310 p. 461 p. & E. M.J.: Az emberiség eredete. Gondolat. Dysfunction and Counseling. Univ. J. W. Lederer... P. 1965. M. 206 p. Corgi Books Landis..ed. Ladas. G. A. Schwartz: Sexual Scripts. treatment. T-Twins Leslie.: Marriage in a Changing World. 191 p. Snyder: Marriage.: A mezőelmélet a társadalomtudományban. Lauster.. 1971. Osiris. 2000.Koncz K. Locke. 1985. Linczényi A. München. Jackson: Ehe als Lernprozess. Laws. 272 p.): Human Sexuality. Evans: Die Kameradschaftsehe. 1981. Lowen. Th. Gondolat. 400 p. 1972.P. Guilford Leakey. Lux Elvira (szerk.: A társkapcsolat krízisei. Kossuth. 286 p.: Adolescence and Youth.: Making the Most of Marriage. Alexandra. N. 1977.R.: A szexuális élet zavarai.M.: Sex and Society in Sweden.: Szerelem. 1969. B. J. Holt & Co. B. 2000. Az intimitás kódolásáról. 1958. 1997..K. McGraw-Hill. Marriage and the Family. Medicina K. Wiley Laqueur. Kulcsár K.H. 1971. 1974.. Új Mandátum. et al. München Lederer. 1994. Prentice-Hall.: The G-Spot and Other Recent Discoveries. 1983. 543 p.

Molnár E.E.E. J. 1966. Johns Hopkins Univ. M.V. Mead. The Science of Sex. VII. 1970. Lipri: Soziologie der Familie. Gender Difference and PairBonding. Norton. Margolin. Gondolat K. 1961.C.V.V. Little. K. Maslow. Das Paar in Gespräch.: Gyermeklélektan. G. Masters. Mórotz. Maler-Sieber. W. Hart-Davis.H.H. A.U. R. Kossuth K. 1992. Elsevier. 1971.: A csupasz majom.C. 1970. Mérei F. 331 p. 634 p.? 527 p.. E. 393 p. D. Johnson: The Pleasure Bond. K.. Mead. H. Moeller.: Die Wahrheit beginnt zu Zweit. J. K.-V. 1970. M. Oxford Univ. az én és a társadalom.H. A.: Begegnung. 183 p.: Gendermaps. Money.. feminism. 1963.vol.: Towards a Psychology of Being. 1990.H. Johnson . 412 p. W. 1989. Continuum Morali-Daninos. Johnson: Human Sexual Response.B. Continuum Money.J.Binét Á. H. 1995.): Sexual Behavior and Personality Characteristics. Kolodny: Heterosexuality. Brown & Co. 340 p.): Kognitív viselkedésterápia.F. 1966. Gondolat. Stanford. Prentice Hall McGraw. Morris.J. Grove Pr. M. P.Pr.Perczel. Berlin C.F. .E.: Az egydimenziós ember. Reinhardt. 1996.A. Money. 123 p. 1997. 287 p. Pfeiffer Marcuse. .: Sexual Politics. 291 p. Millet.: Geschlechtsleben der Kinder. Press Money. Medicina K. Jacklin: The Psychology of Sex Differences. J.: Principles of Developmental Sexology.: Marriage and Mental Handicap. McDermott (Ed. (ed. P..H.): Culture and Sexuality. et al.: Love and Love Sickness.C. Johnson: Human Sexual Inadequacy.): Handbook of Sexology. 1994. 1999. J. Brown. 1973.Lüschen. 169 p.. 1963. Duckworth. . W. A. J. 1982.: Breaking the Silence. 1909. Little.. Édesvíz. M.H.E. Moll. Westdeutscher V. 248 . Mandel. 1970. Maccoby. 1990. W. Meyerhoff. 286 p. Money. 1994. 50 p. Masters. Európa K. Milsten. Brown & Co.H. sexosophical history. Liebe. 1975. & E..N. Van Nostrand. A két nem viszonya.: Válás helyett. Little. D. Gondolat K. The Sexology of Erotic Orientation.: Histoire des relations sexuelles. Masters. 721 p.: Férfi és nő. 1988. 2002. Hayworth Pr. Harper-Collins Mattison. 1974..: Gay. 231 p.: Einübung der Liebesfähigkeit. W. 280 p. 1971. Stright and in Between. 1975. J. J. 2005. 450 p. & H.: Verhaltensforschung.: A praenatalis élet és a terhesség pszichológiája. 1980.: A pszichikum. . Bindung. Rowohlt. J. 1999. de Martino. . Lexikothek V.R. 535 p. Social constructionism. G. Group Therapy for Childhood Sexual Abuse. (szerk.E. G. Musaph (Eds. Masters. Slowinski: Sexual Male Problems and Solutions.

Ch. W.: Die sexuelle Revolution. Reich.. Ther. 287 p. U. 2000.M.: Sexualität und Klassenkampf.: A féltékenység. Reiche.n.M. R.. Wissen V.G.: Glücklichere Ehen. Balassi K. 232+236 p. Oatley... 1973. Pléh Csaba: Lélek és evolúció. Whitehead (Eds.: Gesclechtsreife. Continuum Preuss. Pines.): Sex. (szerk. J.. 2. K.. 182 p. Prendergast.): Sexual Meanings.: Az emberállat. 266 p. 2002. G. IIASA. 1972. Cambridge Univ. 1972. Aufl.ed. S. Pines. Prinz. 1991. házasság. 675 p.O. 1965.. A. Harper.L.: Sexual Abuse of Children and Adolescents. Morris. 1974. Ortega y Gasset. (ed. Ortner.: Psychologie differentielle des sexes. 4. Könyvklub. 1934.F. 1987. R. 1970. 223 p. 2001. N. 3. Fischer. & G. 1992/3 Ranschburg J. et al. 249 . 1969.): Manual of Child Psychology. 1970. 85 p.: Traditional Marriage. Raboch.E. Fiesta és Saxum. Plattner.: Katasztrófák a szerelmi életben.. Gondolat K.E.. M. Akadémiai K.: Disziplin bei Mädchen und Jungen. Ehemoral. 1961. é.Morris.Huber V.J. H. Prentice-Hall. Rausch. Aesculap.: Bensőséges kötelékek. W.: Infrequent Orgasm in Women. A modern férfieszmény kialakulása. Evans. Huber V.: A szerelem bűvölete. 1963. Aufl. 205 p. 270 p. G. Conflict and Marriage..M.U.: Az emberré vált főemlős. Moser. 349 p. Pope.M.H. 204 p. Passingham.: Férfiasságnak tüköre. 218 p.M.: A szerelemről. W. Neményi M. Enthaltsamkeit. Nemes Nagy Zoltán: Sexuális neurózisok. Gondolat. Gondolat. H.: Communication. D. A. 1988. Mussen. 1981. The Cultural Construction of Gender and Sexuality. Reich. 1965. 518 p. Press Otto. Aldershot. 317 p. Ráth-Végh. Fiesta-Saxum.: Szerelem. Wiley. K. I-II. P. 170 p. Volk u. Jossey-Bass. 2001. Gender and Society. 267 p. 1997. Münster V..): Fejezetek a szexualitás történetéből. 1971. Jessey-Bass. J. Gondolat K. 872 p. P. (szerk. 154 p. Neubeck. I. 1974.B. O. Aesculap K. Kindler V. Oláh T. J. 2003. D. Married or Single? 1995. M. K. et al. 1988. P.: Psychologie der Partnerwahl. Háttér K. Fischer V. H.: Cohabiting. 495 p. Piret. Jenkins: Érzelmeink. (ed. R. Osiris. 407 p.: Ehepaartherapie. In: Normal and Abnormal Human Sexuality..: On Love and Loving. 1986. 250 p. 103 p. 1996. . Nemes Nagy Z. 222 p. A. 1974.): A család.: Open Marriage. 228 p. Oakley. Mosse.L. O’Neill. 2001. Reed..: A nő és a férfi. of Sex & M. 1930. (Ed.): Extramarital Relations.

Prentice-Hall. Sherman.: Partnerschule. Rowohlt. 1989.R. 1987. 148 p. 1993. Schwartz.: Sexual Unfolding. 463 p. B. Sutton-Smith (Eds. 204 p. 1968. 206 p. 338 p.H. Holt. 1983. 1991. Mohr. 1998. 202 p.G.: Die Angst vor Nähe. 273 p. 271 p. 208 p. C.és családterápiában.Reiss.. W. Quintessenz Rosenbaum.B. Rosenberg. Savramis. Fischer V. Open Univ.P. (ed.H.: Familie als Gegenstruktur zur Gesellschaft. Enke V. 1973. (Hg. 1996. 208 p. Richardson. G. G.J. Sas Judit Nőies nők és férfias férfiak. M.): Theorising Heterosexuality. 250 .. 1990.: Die Lust des Liebens. H. 1972. Enke V. Schelsky. R. 1985. 1970. G. List. Sas Judit: A családi szocializáció.. H..: The Sexual Radicals. D. 354 p. Rowohlt. Richardson. & H. Temple Smith Ltd. Pr. Allen & Unwin. Rowohlt. 1970. Sarrel..: Die postmoderne Familie. Schmidt. 1972.. 197 p. Sozialer Wandel. 407 p. 256 p. . Rogers.and After.W. 258 p.N. 1972.M. W. 1955. 1984. Schenk. Akad. 1970.: An end to shame: Shaping our next sexual revolution.B. R.: The Family System in America.: Freie Liebe. C. Sage. Robinson. 1972. H.W. Holt. 1979. Whitehead: Divorce .T. S. H. H. 274 p. 200 p.. P. et al. 1998. H.. 224 p. 424 p. K. M. Ross. Richter. Ph. G.: Family Interaction and Transaction. 1981.: Einführung in die moderne Entwicklungspsychologie. (Hg. H. I. 1986.. 250 p. Sanctuary. Beck V. 188 p. L. Schenk. Ullstein. Schenkman. H. Little. Rinehart & Winston.. Prometheus Books Reuben Hill et al. Sexual Development and Sex Therapies. Rinhart Reiss. Haworth Press Sanctuary. wilde Ehe. Schwägler.): Sexualität und Spät und Spätmoderne. Schnabl. Schraml. Mifflin Co.. & L. Strauss (Hg.: Mann und Frau Intim.: Marriage Under Stress. D.J. et al: Love and Commitment.L. 71 p. 1992. 1969.P. OENI.: Family Development in three Generations.E. Fredman: Strukturális technikák a pár.: Religion und Sexualität.): Jugendsexualität.): Sex and Identity. . Enke V. Penguin B..: Antisexuelle Propaganda. S. 1971. 1970.L. Rowohlt. VEB Verlag Schnabl. Schmidbauer. Rosemeier. 113 p. H. Telling it straight.: The Dynamics of Sex and Gender.: Soziologie der Sexualität. 1972. Frau und Man intim.): Intimität und Sexualität. 1973. 1993. & C. Klett V. I. Brown. G.: Soziologie der Familie. Schwenger. Schmidt. G. 1980.: Homosexuality and Social Sex Roles: A Re-Evaluation. 136 p.: Patient Familie. Rogers. ..

Skolnik: Intimacy. . Smith: Co-Marital Sex and the Sexual Freedom Movement. Stuttgart.. 598 p.avagy a jövő házasságai. M.: Helping Couples Change. A. H. 1974. I. A.: A házasság jövője . 1984. D. 290 p. R. J. Stability and Extramarital Sexual Behavior. 224 p. 1972. 1998.. 1988.V.: Tizenévesek szexualitása. 1979. Huber V. Minerva. 1980. Friedrich: Liebe und Sexualität bis 30.S. 160 p. R.: Psychologie des Sexualverhaltens. Gondolat. V. Singer. Skolnick. Szasz. Selg.: About Love: Reinventing Romance for Our Time. Little. Brown.H. Sternberg. Margolis: Marital Quality. V. Tények és kérdőjelek. 1976. 1978. 1974. 542 p. 1986.Németh E. C. Sky.. Selg.. 190 p.): Family in Transition.. Boston. Anchor Press.: Pszichoszexuális fejlődés . Doubleday Székely A..J. 1971.: Types of Female Orgasm. 1989. Stuart. Gondolat K. Kohlhammer V. (Hg. Medicina K.P.): A női nem. G. E. 1978. & L. Stoll. IASR Conf. T. Eötvös K. 167 p. et al. Spanier.F.párválasztási szocializáció. Szilágyi V. J.J. 2001. Thieme Skolnik. Wiley Solomon.. G.. H. Skolnick.J. G. Simmel. . 225 p.: Sex by Prescription. Smith.C.B. Psychosozial V. A New Theory of Relationships. 442 p.: A kacérság lélektana. & J. avagy az erotika kultúrtörténete. of Sex Res. 1974. 1998. Brown Stoller. W. Pr. R. 1993.G.R.Sigusch. Sviadosh. A családi kapcsolatrendszer elmélete.: Androgyny. 251 .: Sex and Gender. Psychologische Beiträge zur Wirkungsforschung. der Wiss.R. 1998. 1979. Little-Brown.: A nő szexuálpatológiája.: Személyiségelméletek. 1996. Oxford Univ. . Family and Society. 598 p.: A szerelem krónikája. Folkunion. Tankönyvk.. R.): Intimacy.C. (Ed. 355 p.Kulcsár Zs.: Pornographie. 199 p. (eds. 1974. Officina N.: Bevezetés a szexuálpedagógiába.W. & A. Thieme V. 1988.: Love is a Story.. 1972/4 Singer..): Psychotherapie der Sexualstörungen. R. 1980. J. P. (Eds. Touchstone Somlai Péter: Konfliktus és megértés. B. 1983.. Toward a New Theory of Sexuality. Family and Society. 1971. Backman: Szociálpszichológia. 192 p.Co. Secord. Szilágyi V. A. K. Stoller. Social Roles and Social Structures. korszerűbb életstílus. Guilford Pr. 1986.H.H. 1976.W. Szilágyi. A & J.: Nyitott házasság.: Sexual Peace: Beyond the Dominator Virus. (szerk. Szakács F. Starke. Tankönyvk.): Female and Male. Sullerot. 371 p. Strauss.M. J. 186 p. 1988. Socialisation. 1977.: Perversion. Szilágyi V. 359 p. 240 p. Kossuth K.: Sexuelle Störungen und ihre Behandlung.C. 547 p. Szilágyi V. Bear & Publ. V. & J. 411 p. Aronson.

Szociológia és társadalomtörténet. et al. Taylor. Animula Szilágyi V.. Dunod. Schwabe V.H.Szilágyi. Animula. Santa Rosa Tiefer. Új Mandátum.: A szex és az emberi kapcsolatok.Int. 1976-1996.: Geschlecht und Character. 269 p. Szemle.): Iskolai szexuális nevelés . Artists Pr Terman. Tóth M. Aufl. Akad. In: Z. Szexol. V.E. (In: Geréb Gy. Szilágyi V. Southern Illinois Pr. 1994. 2002. 608 p. 2001/1. 324 p.: Bevezetés a szexuálterápiába. N. 1926.: Schicksaalsanalyse. Tanner..: Intimkapcsolat kézikönyve. 1994. Braumüller. 420 p.M. 349 p. Reinhardt.. 1981. Beltz Tinbergen.: A pszichoszexuális fejlődés áttekintése.. 1972. 1996. R.Marián B. 1987 Watzlawick. In: M. 1989. 2002. 211 p. Tóth Miklós: Házasságterápia.Stadinger Zs. Tóth László: A szex.: A tökéletes házasság. Rozsnyai K. 1926. 1991. Th. 1981. 2004. Háttér K. P. 1976. Gynec. 275+280 p. 2000 (M. van Ussel.. Urbán R.: The Enchantment of Opposites. 199 p.: Az ösztön.Németországban. 1967. párkapcsolatról. 1972. 1972.: Pragmatics of Human Communication.: A televízió és a gyermek.. Norton Weininger. Gondolat.Csapó Á.: A szexuálpszichológus válaszol . Szilágyi V.: Die menschliche Sexualität. 244 p. 319 p. Trav.. Gondolat K. 1988.: Psychological Factors in Marital Happiness. Magánéleti kult. 1999. McGraw-Hill Thibault. Nemi nevelés a családban.. Tankönyvkiadó Szilágyi V.: Szexuális életünk dilemmái. (szerk. 1980. szerző k. Szexol. Einstellungen und Verhaltensweisen. I-II. Gondolat K.: The Old Love and the New. Medicina. Szilágyi V. J. 1965.: A szexuális magatartás kutatása. O.Bindung und Freiheit.. P. Vetró Á. 1967. Walter. L. F. 268 p. van de Velde. Szilágyi. V.. N. O. Szondi L.M. L. 1997.: Histoire de la repression sexuelle. M. Hungarovox K. 358 p.szexről. 87 p.: Szexuális szocializáció.. Al.. Waller. Vikár György: Az ifjúkor válságai. How to Create Great Relationships. 10-18 p. 146 p. ELTE van de Velde. 253 p. 166 p.: A házastársak elhidegülése. Th. J. 252 . (szerk. K..: Moderne Ehe . Laffont. Rozsnyai K. V.. 1938. Vargo.: Marriage Burnout. Walker. 351 p. 9. MPT..: Vezérfonal az intézményes szexuális neveléshez. 1907. Thomson. 1997.): Pszichológia. W. f. ELTE Szoc. Szemle különszáma) Szilágyi. 1997. 2004. Melegek a társadalomban.: Psychologische Untersuchung des weiblichen Orgasmus. .: Ők és mi.: Elméletek a női orgazmusról. et al.: A la decouverte de la sexualité. Tóth László: A homoszexualitásról. Marketing Centrum.

P.ed. Rowohlt. Wormser. 314 p.F.Medicina.ed. 1994. Zilbergeld.: Sexual Behavior in Britain. Bantam Books 253 .: The Sex Factor in Marriage.S. J.: Male Sexuality. J.: Die Zweierbeziehung. Politics and Society. 1991. Young.. B. 128 p. Huber V. R. Wincze. H. 226 p. Carey: Sexual Dysfunction. Harper Winch. Fenwick: A nemi öröm. Longman Wellings.: Mate Selection. Penguin Books Wienold. K. K. 2001.E.: Die Pubertät der Mädchen.. 1910.. & M. Kleine V.. M.. 1992.: Kontakt. Bosinski (Hg. Bantam Books. R. 3. 1994. B. Aspekte der Geschlechterverhältnisse. 1972.Wessel. 1972. 318 p. 1989. 411 p. 190 p. London Zulliger.. Winch. 181 p. Mosaik V.P.: Sensitiv Spiele. Einfühlung und Attraktion. 2001 (2.. Park .: Sex. H. 1976.: The Modern Family. 1981. J.: Tangled in the WEB. Wright. Yaffé.F. 1958. et al. Holt-Rinehart Willi. 1st Books.) Guilford B. Zilbergeld. Weeks. 126 p. H.F. 290 p. Enke V. K.): Interdisc. H. R. 1971. 1989.: The new male sexuality.