Közép-Dunavidék Kistérségei

Budapest–

www.itthon.hu

Itthon otthon van

Erdő Etyek-Budai borvidék Kunsági borvidék Nemzeti Park Régióhatár Autópálya Vasút Komp

Tourinform Iroda Kastély Vár Várrom Múzeum Gyógy/termál/wellness fürdő Repülőtér Világörökség

Budapest–Közép-Dunavidék

„Miért éppen Budapest és környéke?”
Az utazások, kirándulások tervezése közben feltehetően felhangzik az idézett kérdés is, amire remélhetőleg ezzel a kiadvánnyal sikerül majd válaszolni. Azért, mert:
• Magyarország földrajzi helyzetéből fakadóan itt alakult ki az ország
Budapest, Hősök tere

kulturális, politikai és közlekedési csomópontja;
• a régión keresztülfolyó európai nagy folyónk, a Duna nem csupán hozza

és viszi a hátán a látogatókat, de meghatározó a táj és a tájkép alakításában;
• a régió közepén terül el Budapest, az ország fővárosa, a „középpont közepén”

a Világörökség részét képező Duna-parti panorámával;
• itt, a Duna két oldalán találkozik egymással a hegyvidék és a síkság, melyek

természeti értékeit két nemzeti parkban és számos természetvédelmi területen őrzik és ápolják;
• ebben a régióban már évszázadok óta megvalósul a „multikulturális Európa”,

hiszen az itt található kétszáznál több falut és várost magyarok, rácok (szerbek), tótok (szlovákok), svábok (németek) népesítik be;
• az elmúlt évezred, sőt két évezred emlékei mellett a közelmúlt, a jelen és talán

a közeljövő alkotásai és művészeti-kulturális értékei is megtalálhatók itt;
• itt mindig történik valami: fesztivál, történelmi játék, hangverseny, színházi

produkció, sportverseny, kiállítás-megnyitó, templombúcsú, borünnep vagy éppen kézműves termékek vására;
• a szellem „gazdagításán” kívül a testet is számtalan módon megmozgathatjuk:

a gyalogtúrától a sziklamászásig, a kerékpározástól a lovaglásig, a futástól a golfozásig, az evezéstől az úszásig, a barlangászástól a repülésig;
• a hagyományos magyar konyha finomságain és a magyar borok, pálinkák

zamatán kívül a világ szinte valamennyi ízét kipróbálhatjuk a régió éttermeiben és vendéglőiben. Jöjjön el hozzánk, mert – ahogy a régi latin mondás tartja – „in medias res” azaz a „dolgok közepében” (az ország közepében!) van a java.
(A látogatók számára legfontosabbnak tartott információkat „kiemeltük”, és – a választás megkönnyítésére – közülük a legfigyelemreméltóbbakat *** jellel láttuk el. Természetesen ez is, mint minden válogatás, szubjektív. Reméljük, vendégeink is megtalálják régiónkban a „saját” csillagos élményeiket!)

Budapest, Széchenyi fürdő

MT ZRT | www.itthon.hu
Visegrádi Palotajátékok

1

Budapest–Közép-Dunavidék

Budapest

Budai vár és a Lánchíd

Budapestre úgy szabad érkezni, hogy először valahol a város közepén nyitjuk ki a szemünket, amikor kitárul előttünk a két városrész, a Duna és a partokat összekötő hidak panorámája. Legyen reggel, dél vagy este, álljunk a Gellérthegy kilátóteraszán, a Halászbástya árkádjai alatt, a pesti Duna-korzón, a Bazilika kupolájában vagy a Margit híd korlátjának dőlve, a kép, amit látunk kitörölhetetlenül bevésődik az emlékezetbe. Körbehordozva a tekintetet megelevenednek előttünk a városépítő korszakok, ha pedig bevesszük magunkat a házak, terek, utcák és parkok, és az azokat benépesítő emberek közé, a közelmúlt, a ma és talán a holnap lüktető életében vehetünk részt. Sok víz folyt le azonban a Dunán, mire 1873-ban, az addig külön életet élő három város – Buda, Óbuda és Pest – egyesülésével kialakult a mai világváros. A történelem előtti korszak embereit valószínűleg még nem a panoráma, hanem a „halat s vadat” és védelmet nyújtó hegyek és a folyó vonzotta ide. A mai Budapest területén kialakuló település írott történelmének kezdeteit a rómaiak korában találjuk meg. Kr. u. 106-ban Aquincum, az akkor már virágzó római tábor és polgárváros először lesz „főváros”, Pannónia Inferior római tartományé. (Különös, de talán nem véletlen, hogy a kelta–illír Aq szótő „vizet” jelent, és talán az első utalás a Duna mentén található forrásokra, melyek később a fürdők és gyógyhelyek létrejöttét tették

2

lehetővé.) A honfoglaló magyar törzseket is a természeti és stratégiai előnyök, és a feltehetően még meglévő római kori épületmaradványok késztetik megállásra. A születő magyar államban Esztergom és Székesfehérvár után a 13. század közepétől jutott egyre nagyobb szerephez a jelenlegi város területén kialakult polgári és királyi település. Kialakult az a „hármas-város”, ami ma is a klasszikus városmagokat képezi. A fallal körülvett Buda a Várhegyen, mellette a királyi palotával, Pest, a síkságon fejlődő, szintén fallal körülvett kereskedő- és kézművestelepülés és Óbuda, a királynék városa palotákkal és templomokkal. E korszak emlékeivel sajnos többnyire csak a múzeumokban, a Várnegyed néhány épületének részleteiben és a Belvárosi Plébániatemplom gótikus szentélyében találkozhatunk. A 16. században, amikor a keresztet Magyarország területén felváltotta egy új szimbólum: a félhold, a városok fejlődése megtört, illetve új irányt vett. A nyugatias, polgáriasodó, tehetős települések keleties, zsibongó, fokozatosan mind elhanyagoltabbá váló „városokká” válnak, ahol több mint 140 évig tart a török uralom, és ez alatt az idő alatt nagyon kevés épül, annál több „omlik”. Ami érték, az ismét a vízhez kötődik – akárcsak a kelták idejében –, és ezek a fürdők, melyek közül a Rudas, Rácz, Király, Lukács mai napig megőrizte törökös jellegét. A törökök kiűzése után (1686) lassan újra megindult az élet, az igazi kibontakozásra azonban a 19. századig kellett várni. A pesti városkép alakulásában (alakításában!) jelentős szerepet játszott a természet is, nevezetesen – ismét csak – a víz. Az 1938-as árvíz elsöpörte a falusias, földszintes, részben még vályogból épült házakat, helyet adva a városképet ma is meghatározó palotáknak és emeletes lakóépületeknek. Az ország részleges politikai önállóságának megszerzése (1867-es kiegyezés) szükségszerűen magával hozta az új főváros létrejöttét és a nagy iramú fejlődést. Az egyesítés évében 300 000 főre tehető lakosság 20 év alatt megkétszereződött, és kialakult a ma is látható városszerkezet a sugárutakkal és a gyűrű formájú körutakkal. A 19–20. század fordulóját és az új század első harmadát többek között a nemzeti öntudat sajátos fejlődése jellemezte, melynek egyik megjelenési formája a művészetekben (az építőművészetben is) megjelenő magyaros szecesszió volt. A II. világháború legalább annyi pusztítást hozott, mint a 150 éves török uralom, és bár hamar megindult az újjáépítés, a háborús sebhelyek egy része még ma is megvan, és sebhelynek kell tekinteni a szocialista korszak jó néhány elhibázott építkezését is. Szerencsére a város máig megőrizte barátságos, emberléptékű, kissé nosztalgikus, a „boldog békeidőkre” emlékeztető vonásait és hangulatát, amit egyformán nagyra értékel az itt élő mintegy 1,7 millió budapesti és az ide érkező sokmilliónyi vendég is.
Vajdahunyad vára Király fürdő Pest-Buda szobor

3

Budapest–Közép-Dunavidék

A magyar fővárosnak számos olyan kincse van, amely a „leg-ek” közé sorolható, legnagyobb értéke azonban vitathatatlanul csodálatos és méltán világhírű fekvése. A budai Várhegy és Pest patinás középületei fogják közre azt a hidaktól átívelt Duna-szakaszt, amely a Magyarországon található egyetemes értékek közül elsőként került fel az UNESCO Világörökség-listájára. Ezt a panorámát számtalan helyről és szögből élvezhetjük: a Várpalota teraszáról, a Sikló kocsiablakából, a Gellért-hegy tetejéről, a Margit híd mellvédjétől vagy a Szent István-bazilika kupolájából. A Világörökséghez tartozik a főváros legszebb útja, az Andrássy út*** is, az Operaházzal, a Régi Zeneakadémiával és a Képzőművészeti Egyetemmel, a szobrokkal díszített Kodály körönddel és a végén a Hősök terével, rajta a
Andrássy út

budapesti szimbólumként is sokszor feltűnő Millenniumi Emlékművel. Várost nézni, felfedezni, együtt élni vele sokféleképp lehet. Felülhetünk valamelyik utazási iroda városnéző autóbuszára vagy hajójára, beülhetünk egy taxiba vagy egy jóbarát kocsijába, nyakunkba vehetjük a várost gyalogosan is, vagy – és ez Budapest egyik ritka jó lehetősége! – felülhetünk egy villamosra. A Világörökség dunai panorámát*** a 2-es villamosról élvezhetjük a legjobban. A Jászai Mari téren, a Margit híd pesti hídfőjénél lévő végállomáson szálljunk fel (lehetőleg ne a reggeli vagy délutáni csúcsforgalomban), és foglaljunk helyet az egyik jobb oldali ablaknál. Hamarosan a Kossuth tér szobrai, emlékművei és a Parlament*** hatalmas neogótikus palotája vonulnak el előttünk. A tér után

Parlament

kikanyarodunk a Duna-partra és megcsodálhatjuk a jobb parti Buda panorámáját, a part közeli Víziváros templomaival és a Várnegyeddel, ahonnan a magasba nyúlik a Mátyás-templom karcsú, csipkés tornya. A történelmi jelentőségű és hangulatú Lánchíd*** és a modern Erzsébet híd között a Várpalota látványa köti le a tekintetet, majd a Gellért-hegy meredek sziklafalát láthatjuk, oldalában a Szent Gellért-emlékművel, tetején a Citadellával. A hegy déli

Mátyás-templom

Borfesztivál a Budai várban

4

Vásárcsarnok

Várnegyed

lábánál egy újabb szép híd, a Szabadság híd köti össze a két partot. Szálljunk le a villamosról és sétáljunk át a patinás Gellért Szállóhoz, ahol fel is üdíthetjük magunkat a téren álló kupolás gyógykút vizével. Szemben, az „elhagyott” oldalon a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának épülete és a színes majolikával fedett Központi Vásárcsarnok*** látszik. Üljünk fel itt egy 19-es villamosra, és induljunk vissza, a Batthyány tér felé. Ismét a jobb oldalon próbáljunk ülőhelyet keríteni, hogy ezúttal a pesti panorámát élvezhessük: a Belvárosi Plébániatemplom*** barokk tornyait, a Duna-parti szállodasort, a Vigadó épületét, előtte a Dunán kikötött számtalan hajóval. Láthatjuk innen a Magyar Tudományos Akadémiát és a szecessziós, luxusszállodává alakított Gresham palotát is. A végállomáson teljes pompájában tárul elénk az Országház valódi, és a folyóban tükröződő képe. Körülnézhetünk a téren is, mielőtt a Metróval átmegyünk a Deák térre, hogy az európai kontinens legrégebbi földalatti vasútjával (1896 óta közlekedik!) folytassuk utunkat a Világörökséghez tartozó Andrássy út és a Hősök tere*** felé. (Igaz, hogy a föld alatt utazva nem látjuk az út értékeit, de ahol látnivaló akad, ott van megálló is, ahol a felszínre jutva körülnézhetünk.) A szintén a Világörökséghez tartozó Várhegy*** meglátogatására ne sajnáljunk legalább egy napot hagyni. Így nem csupán a „nagy” látványosságokat, mint a Mátyás-templomot***, a Halászbástyát***
Halászbástya Hősök tere

5

Tabán

Szépművészeti Múzeum

Budai vár

és az egykori Királyi Palotát*** nézhetjük meg, de sétálhatunk a gótikus maradványokat rejtő barokk házak között, benézhetünk a különleges Telefónia Múzeumba, végigjárhatjuk a Labirintust, és ehetünk egy fagylaltot vagy süteményt a patinás Ruszwurm cukrászdában. Ha az érdekes épületek, műemlékek mellett a főváros nyüzsgő életét is meg akarjuk tapasztalni, akkor egy 4–6-os villamoson menjünk végig a 4,2 km hosszú Nagykörúton a Margit hídtól a Petőfi hídig. Aki azonban különlegesebb közlekedési lehetőségeket keres, az választhat a Várhegyre felkapaszkodó Sikló, a Budai-hegyekbe felvivő Fogaskerekű vagy Libegő, vagy a hegygerincen közlekedő Gyermekvasút között. Természetesen hajóra is szállhatunk, és akár vízen is eljuthatunk a Margit-szigetre***, a város egyik legnagyobb parkjába. Budapesten a kultúrát is „nagykanállal ehetjük”: a Szépművészeti Múzeum*** vagy a Magyar Nemzeti Galéria*** állandó és időszaki
Gyermekvasút

6

Budapest–Közép-Dunavidék

kiállításain, az évente megismétlődő fesztiválokon és programokon, mint a Tavaszi Fesztivál, a Budapesti Búcsú, a Sziget fesztivál vagy a Mesterségek Ünnepe, egy előadáson, koncerten az Operában és a Művészetek Palotájában. A „nagyok” mellett számtalan „kicsi” színház, színpad, klub, jazz- és underground-kocsma, helyi rendezvény fogadja be vendégszeretettel az arra vetődőket. (Tippünk: Liszt Ferenc tér és Ráday utca!) Akad ebben a városban néhány olyan különlegesség is, amilyennel máshol nem, vagy csak elvétve találkozhatunk. Budapest a világ egyetlen metropolisza, amelyben nyolcvan hőforrásból feltörő termál- és gyógyvíz táplálja a fürdőket – közel kétezer éve. A Rudas***, Király és Császár gyógyfürdők egyúttal a török építészet kupolákkal ékes emlékei is. Európa legnagyobb fürdőkomplexuma a Széchenyi gyógyfürdő*** neobarokk épületegyüttese a Városligetben***, és szinte kihagyhatatlan egy budapesti látogatásnál a szecessziós Gellért gyógyfürdő***. Az aktív kikapcsolódásnak számos más lehetősége is akad a fővárosban. Látogathatunk cseppkő- és aragonit-barlangot***, akár overállban, sisakban és lámpával a kezünkben, vagy nekivághatunk egy kellemesen fárasztó gyalogtúrának a Budai-hegyekben. A hagyományos vagy „nordic walking” túrázók válogathatnak a számtalan jelzett turistaút és a nagy parkok (Margit-sziget, Városliget, Hajógyári-sziget) között, melyek nem csak gyalogosan, de többek között jól kiépített kerékpárúton is megközelíthetők. A fárasztó városnézés vagy sportosabb kikapcsolódás után következhet a bevásárlóprogram a Váci utcában*** vagy a Westend City Center üzlet-utcáiban, majd végre jöhet a megérdemelt pihenés valamelyik kávéház teraszán, vagy egy hangulatos étterem specialitásokban gazdag asztala mellett.
Operaház, belső

Margit-sziget

Erzsébet-kilátó

7

Budapest–Közép-Dunavidék

A Duna jobb partja

Szentendre, Fő tér

A hegyek és a folyó házasságából született a táj Budapesttől északra a Duna mentén. A hajdani római Limest követő kanyargó kényelmes autóúton, vagy a szintén a Duna partját kísérő, részben már kiépített kerékpárúton érhetők el legkönnyebben a vidék látnivalói. Aki viszont egyszerre akarja élvezni a táj, a folyó és a parti települések látványát, az „hajózzon be” Budapesten, és a Szentendrei-Dunaágon meg se álljon Visegrádig. A Duna-kanyar egyik gyöngyszemének is nevezett Szentendre (C/5)*** a legkényelmesebben a budapesti Batthyány térről induló HÉV járattal közelíthető meg. A jellegzetes zöld színű szerelvények összekötik a fővárost számos kis településsel, melyek mára nagyrészt a fővárosiak divatos lakóhelyévé váltak, végül befutnak a Duna-parti kisvárosban lévő végállomásra. Innen már gyalogosan kell nekivágni a városka felfedezésének, barokk és copf házacskák között, macskaköves utcákon, szűk sikátorokon, girbe-gurba lépcsőkön. Mediterrán hangulatú várossá a török elől menekülő szerbek tették, akik a letelepedésük óta eltelt három évszázad alatt számos templomot emeltek itt. Szentendre a XVII. század óta a magyarországi szerbség egyházi és kulturális központja. Erről tanúskodik a Szerb Ortodox Egyházi Gyűjtemény***, és a szerb püspöki Belgrád székesegyház. Az élő pravoszláv egyházművészettel és a templomok

8

Visegrád, panoráma

világával a barokk-rokokó Blagovesztenszka-templomban ismerkedhetünk meg, ahol még érezni a füstölők illatát, aranyosan csillog az ikonosztáz, és mindezt teljessé teszi a háttérből szűrődő egyházi zene. A dombon álló római katolikus plébániatemplomtól csodálatos kilátás tárul elénk: piros háztetők, fehér falak és sárga templomtornyok kavalkádja. Szentendre több mint 100 éve írók, festők, szobrászok kedvelt lakóhelye. Kéttucat múzeuma, galériája neves magyar képzőművészek, köztük Barcsay Jenő, Kovács Margit***, Kmetty János, Ferenczy Károly munkáinak ad otthont. A város határában, a hegyek lábainál épült Szabadtéri Néprajzi Múzeum*** hatalmas, közel 50 hektáros területen mutatja be Magyarország vidékeinek tárgyi kultúráját, hagyományait. De itt nemcsak szemlélődni lehet, hanem kipróbálni is azokat a „mesterségeket”, például korongozást, kalácssütést, szövés-fonást, amelyek mindennapi részei voltak valamikor a paraszti család életének. Akit viszont más „mesterségek”, mint a zene és színjátszás érdekel, az maradjon a városban, különösen a „Szentendrei Nyár” programsorozat idején. Ha inkább a hegyek világa vonz bennünket, akkor Pomáznál szálljunk le a HÉV-ről, és helyközi „sárga” busszal vagy gyalog induljunk neki a Pilis 700–750 m magasra kiemelkedő csúcsainak. Pomázon (B/5) meg is állhatunk egy rövid időre, hiszen a hajdani szerbek lakta, majd németek és szlovákok által újra betelepített kisváros máig sokat megőrzött az itt élő nemzetiségek világából. Elsősorban azonban nagyszerű kiindulópont a Pilis jellegzetes kis hegyi falvaiba, mint Csobánkára (B/5) a kegykápolSzentendre, Duna-part Szentendre, utca

9

Visegrádi Palotajátékok

Szentendrei skanzen, Felföldi mezőváros

Visegrád, Királyi Palota

nájával, Pilisszentkeresztre (B/5) a XII. századból származó ciszter kolostor romjaival, vagy – „ahol a Dalai láma szerint is a Világ szíve dobog” – a legendás Dobogókőre (B/5)***. A 700 méteres csúcs, a magyar természetjárás egykori és mai központja, számos jelzett turistaút kiinduló- és végpontja, ahol a turistaság emlékeit múzeum őrzi. Az aktív turizmus eldorádója ez a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó vidék: az Oszoly-szikla a sziklamászóké, a Pilis-tető a siklóernyősöké, a Dera-szurdok, Vaskapu-szoros, Holdvilág-árok és a számtalan jelzett hegyi ösvény a gyalogos turistáké és hegyi-kerékpárosoké. A hegyekből meredek sziklás szurdokokon és gerinceken sportosabb, vagy lankásan ereszkedő patakvölgyeken (pl. Apátkúti-völgy, Áprily-völgy) könnyű, családok által is járható útvonalakon ereszkedhetünk le újra a Duna szintjére.
Apátkúti völgy

10

Budapest–Közép-Dunavidék

Szentendrétől északra a 31 km hosszú, 3–4 km széles Szentendreisziget kíséri utunkat, illetve biztosít nagyszerű lehetőséget a kerékpározásra. Átkelni valamelyik komppal lehet, vagy az egyetlen hídon Tahitótfalunál (C/4). A Duna hordalékából keletkezett sziget partjain idős ártéri ligeterdők fűzfái bólogatnak, belső homokos területeit pedig tavasszal „ősz-fehérbe” borítja az árvalányhaj. A folyóparton és az öblökben télen-nyáron százával úsznak a récék, de előfordulnak más vízimadarak is. A sziget a kikapcsolódást keresők paradicsoma is, akik itt a Bodor Majorban a honfoglaló őseink életformájával és őshonos háziállatainkkal találkozhatnak, de űzhetik a golfot, a lovaglást, a tavi vagy folyami horgászást és a vízi sportok számos ágát is. A folyóparton is érdemes meg-megállni. Leányfalun (C/5) májustól októberig a termálstrand várja a vendégeket, Dunabogdány (B/4) geológiai érdekességet kínál a Csódi-hegyi kőbányával. Ahol az összeszűkült folyóvölgy hirtelen kitágul, a Duna-mente egyik legfestőibb történelmi települése, az ország hajdani fővárosa, Visegrád (B/4)*** terül el. Itt áll – nagyszerűen rekonstruált állapotban – a Róbert Károly (XIV. sz.) idején épült, majd Mátyás király által a XV. században reneszánsz stílusban átépített és bővített európai hírű királyi palota***. A Visegrád fölé emelkedő hegy ormán áll a XIII. század közepén épült Fellegvár, ami jelentős szerepet játszott az ország történetében, békében és háborúban egyaránt. A várteraszról a festői Duna-kanyar legszebb panorámája*** fogadja a látogatót. A műemlékegyüttes harmadik tagja a Salamon-torony, egy XIII. században épített lakótorony, mely ma kiállításoknak ad helyet. Hosszabb üdülésre csábít a Sibrik-dombi Kirándulóközpont és a jurtatábor, a téli-nyári bobpálya, a Fun extreme canopy, a minigolf és természetesen a számtalan jelzett turistaút. Télen is érdemes felcsatolni a síléceket – ha van hó –, mert a közeli Nagyvillámon sífelvonó is működik. A környező Pilisi Parkerdő nem csak a pihenőké, de jelentős nagyvadas vadászterület is.
Szentendre, skanzen, szobabelső Visegrád, Salamon-torony

Dobogókő

Visegrád, bobpálya

11

Budapest–Közép-Dunavidék

Esztergom és környéke

Esztergom, bazilika

A magyarországi Duna-szakasz legfestőibb része az Esztergom és Visegrád között elterülő Duna-kanyar. A jégkorszakot követően vájta bele medrét a folyó évek százezrei alatt az itteni vulkáni hegy – ma a Visegrádi- és a bal parti Börzsönyhegység – kőzetébe, és alakította ki kettős S-kanyarú völgyét. A táj – feltehetően nem a szépsége, hanem a letelepedésre alkalmassága által – már az őskor emberét is vonzotta. Nem véletlen, hogy az országot elfoglaló magyarok első fejedelmi székhelye is itt alakult ki, és itt „született” meg a magyar állam, és a „bölcső” pedig az ország egyik legrégebbi városában, 250 éven át első fővárosában, Esztergomban (A/4)*** „ringott”. Ahogy közeledünk a városhoz nem is kell az út menti jelzőtáblákat figyelni, már messziről jelzi ugyanis az érseki főszékesegyház távolból is látható hatalmas kupolája. Itt született, és itt is koronázták meg az államalapító Szent Istvánt. A város egyúttal több mint ezer éve székhelye a magyar római katolikus egyház fejének, a prímás érseknek. A látogatást a Várhegyen kezdjük. Itt áll a klasszicista bazilika***, Magyarország legnagyobb temploma, melynek része az 1511-ben épült, reneszánsz Bakócz-kápolna, és altemplomában középkori és reneszánsz síremlékek láthatók. Itt található Mindszenty József mártír bíboros-hercegprímás (1892–1975) kegyhelyként tisztelt sírja is. Kincstá-

12

Mária Valéria híd

rában*** felbecsülhetetlen értékű egyházi gyűjteménnyel találkozhatunk. A Várhegyen a XIV. századból származó falak ölelésében áll a rekonstruált középkori királyi palota eredeti részletekkel és izgalmas történelmi kiállítással. A Várhegy mellvédjéről, Melocco Miklós Szent István-szobrától nagyszerű kilátás nyílik a Duna völgyére, a szomszédos Párkányra (Sturovó, Szlovákia) és a folyón átívelő, újjáépített Mária Valéria hídra. A hegy lábánál, az érseki palota eklektikus épületében otthonra lelt Keresztény Múzeumban*** középkori magyar táblaképek és szobrok, egyedülálló képző- és iparművészeti gyűjtemény csodálható meg. Ne siessünk innen tovább, sétáljunk egyet a város történelmi hangulatú főterén, nézzünk be a Balassi Bálint Múzeumba, vagy a különleges Duna Múzeumba. Esetleg kapaszkodjunk fel a hegyoldalba egy borpince, vagy a Babits Emlékház kedvéért. A Duna-parti Prímás-sziget a dunai vízi élet egyik központja is, fontos kikötője a Dunán érkező jachtoknak és a Nemzetközi Duna-túrának, az Aquasziget Élményfürdő révén pedig azok is „vízre szállhatnak”, akik nem bízzák magukat a folyóra. Esztergomba két úton is el lehet jutni Budapest felől. A legtöbben a Duna-kanyar mellett kanyargó autóutat választják, de sokan érkeznek sétahajóval vagy gyors szárnyashajóval is. Az autósok egy pihenőre megállhatnak Dömösön (B/4) (a hajóból is ki lehet szállni!) és felsétálhatnak a XII. századi prépostság hitelesen rekonstruált alapfalaihoz és altemplomához. Az edzettebbek számára az innen induló jelzett turistautak jelenthetnek kihívást, mivel a hegység legvadregényesebb vidékeire vezetnek: a Rám-szakadékba*** és a Lukács-árokba, a Dobogókőre, a Vadálló-kövekhez vagy a Prédikálószékre (639 m), ahonnan az egész Duna-kanyart be lehet látni – igaz, meglehetősen fárasztó kapaszkodás után. A másik, a Dorogot (A/4–5) is érintő – vagy éppen megkerülő – országúton lehet a leghamarabb eljutni Esztergomba. Az útról nagyszerű látványt nyújtanak a Pilis sziklás oldalai Kesztölc (B/5) felett, vagy a Gerecséhez tartozó Nagy-Gete csúcsa az országút másik oldalán. A föld alatti világ iránt érdeklődőknek is nyújt élményt ez a vidék, a Legény- és Leánybarlangokkal, vagy a „laikusok” számára is hozzáférhető Strázsa-hegyi barlanggal. Különleges élményben lehet annak része, aki ezt az utat Budapest és Esztergom között a menetrend szerint közlekedő nosztalgiagőzössel teszi meg.
Vármúzeum udvara Bakócz-kápolna Dömös, prépostság

13

Budapest–Közép-Dunavidék

A Duna bal partja

Vác, főtér

„Aki A-t mond, mondjon B-t is” – tartja a mondás, azaz aki a Duna (Duna-kanyar) jobb partját végigjárta, menjen át a másik oldalra is! (Bár a jobb partiak szerint a bal part legnagyobb értéke, hogy … onnan rálátni a jobb partra.) Mint a legtöbb mondásban, ebben is van némi igazság. Ez a Budapesttől északra húzódó táj egy kicsit több és kicsit kevesebb is, mint a híresebb jobb parti szomszéd. Több, mert ide tartoznak részben a Gödöllői dombvidék lankái, a Cserhát-alja és a Galga-völgy, és kevesebb, mert a bal parti látnivalók nem versenyezhetnek Visegráddal és Esztergommal. Igaz, nem is akarnak, hiszen nem „többek” csak „mások”. És ha „a változatosság gyönyörködtet” (Varietas delectat), akkor ennek a vidéknek sincs szégyenkezni valója. Ide szinte mindenből jutott valamennyi: a hajdani vulkánokból (Dél-Börzsöny, Csővár), a szinte egyetlen mészkőbányává változtatott Naszályból, a szőlőjéről elhíresült fóti Somlyó-hegyből, a dunai árterek csodálatos világát őrző holtágakból és a pesti lapály északi kifutásaként még egy darab az Alföldből is.

14

Bár a Duna-kanyarnak ez az oldala kitűnő, részben már gyorsforgalmivá fejlesztett autóúton is elérhető, mégis a Nagy-Dunaágban közlekedő hajót, vagy az ország 1846-ban Budapest és Vác között elsőnek átadott vasútvonalát ajánlhatjuk. Ami a jobb partnak Esztergom, az a balnak Vác (C/4)***. Igaz, talán fiatalabb néhány évvel, és nem érsekség, hanem „csak!” püspökség, de szintén első királyunk, Szent István alapította. Egyike az ország legszebb barokk-klasszicista városainak. Műemléki jelentőségű városmagjának 1760–1785 közötti kiépítése Migazzi Kristóf püspök nevéhez fűződik. Ekkor épült az új székesegyház, a püspöki palota és számos szép épület. A késő barokk–kora klasszicista katedrális kupolájának freskóját a hazai és középeurópai barokk festészet egyik legnagyobb alakja, F. A. Maulbertsch készítette. Érdemes benézni a város többi templomába is, mindenhol a XVIII–XIX. század értékes alkotásaival találkozhatunk. A püspökség kincseit a préposti palotában kialakított Egyházművészeti Múzeumban tekinthetjük meg. Európában is egyedülálló kiállítás a „Memento Mori”*** (Emlékezz a halálra), ahol a Fehérek Templomának elfeledett kriptájából előkerült 2–300 éves temetkezési relikviákat állították ki. A világi emlékek közül a klasszicizáló, késő barokk Diadalív a legkülönlegesebb, amit Mária Terézia látogatásának alkalmából emeltek. A városnézést érdemes egy Duna-parti sétával befejezni, nem csak a szép fasor, vagy a szemközti Szentendrei-sziget és az arra átvivő autós-komp látványáért, esetleg néhány hossz úszásért a nagyszerű uszodában és strandon, de egy tál igazi dunai halászlé kedvéért is az itteni Halászcsárdában, vagy a szigeten lévő Pokol Csárdában. A természet kedvelői nem mulaszthatják el a sétát az Ártéri bemutató területen, ahol a vízimadarak között a kócsagot, szürke gémet és kormoránt is megcsodálhatják. Vác fölött, a Duna vonalát követve először Verőce (B/4) képe tárul elénk. A település a 20. század elején írók, költők, muzsikusok pihenő- és alkotóhelye volt. Jórészt ekkor épültek a folyóra néző villasor házai is. A Verőcével csaknem egybeépült Kismaroson átszállhatunk a keskeny nyomközű Erdei kisvasútra***, amivel a Morgó-patak völgyében, Szokolya és Kóspallag érintésével egészen a Börzsöny egyik legszebb kirándulóközpontjáig, Királyrétig juthatunk. Szokolyán (B/4) a református lelkészi lakban született II. Rákóczi Ferenc és Erős Ágost szász választófejedelem udvari festője, Mányoki Ádám. Életével, munkásságával, és a másik „nagy” szokolyai festőművésszel, Visky Jánossal a helyi emlékmúzeumban ismerkedhetünk meg. Ha azonban a falusi romantika, kézművesség és nem utolsósorban kecskesajt készítése érdekel bennünket, kapaszkodjunk fel a Kaczár-tanyához.
Diadalív Váci székesegyház

15

Nagymaros (B/4) jelképe a gótikus, a második emelettől nyolcszögletű templomtorony. A település lankás hegyoldalait a XV. században betelepített szelídgesztenyések mellett szőlőskertek borították. A XIX. század végi fi loxérajárvány elvitte a szőlőket, de a régi pincék egy része még ma is megtalálható. (Gesztenyésekkel még találkozhatunk.) A pincesor feletti Szív utcából nyílik a legszebb kilátás*** a szemközti Visegrádra, amit számos magyar festőművész is megörökített. A Dunától távolabb eső tájak felfedezésére Vácról indulhatunk – akár vonattal is. Elsősorban a közeli Vácrátóti Botanikus Kertet (C/5)*** kell meglátogatni, ahol a hajdani Vigyázó kastély kertjében az ország egyik legteljesebb növénygyűjteményét találjuk. Innen már csak egy ugrás Őrbottyán (C/5), ahol (előzetes bejelentkezéssel) megtekinthető az ország egyetlen harangöntő műhelye. Ugyancsak Vác felől közelíthetjük meg a Cserhát lankái közt meghúzódó Penc (C/5) falut, kedves – és tartalmas – Falumúzeumával, és a Csővár (D/4) melletti, azonos nevű festői várromot. Akár Budapestről közvetlenül is kilátogathatunk a dombvidék lábánál fekvő Fótra (C/5), ahol a XIX. század második felének neves építőművésze, Ybl Miklós építette a négytornyú, romantikus katolikus templomot***. A templom gyakran
Kismaros, kisvasút

helyszíne színvonalas hangversenyeknek, és a Károlyi család kriptájával együtt vezetéssel megtekinthető. Az aktív kikapcsolódást keresőket szinte minden Duna-parti településen vízisporttelepek, Sződligeten és Gödön (C/5) jachtkikötők és ez utóbbi településen 18 lyukú golfpálya*** várják. A környező hegyekben jelzett turistaösvények és turistaházak segítik a természetjárókat. A különlegesebb sportágak művelői a sportrepüléstől (Dunakeszi) a gyepsípályáig (Szokolya) többféle lehetőség közül választhatnak. A horgászoknak elsősorban a Duna-parton van lehetőségük arra, hogy türelmüket próbára tegyék.

Fóti székesegyház

Vácrátóti Arborétum

16

Budapest–Közép-Dunavidék

Az Ipoly mente

Nagybörzsöny, Szent István templom

A Duna és bal parti mellékfolyója, a Szlovákiával közös Ipoly (Ipel’) szinte átölelik azt a hegyet, ami a túlparti Visegrádi-hegységgel együtt meghatározója a Duna-kanyarnak is: a Börzsönyt. A vulkanikus eredetű, 900 m fölé emelkedő középhegységet a magyar középhegységekre jellemző fafajtákban – tölgy, bükk, cser, gyertyán – gazdag erdők borítják. Változatos flórájára és faunájára – hetven védett növény és több mint száz védett madárfaj – a Duna–Ipoly Nemzeti Park vigyáz. A hajdani vulkáni kúpokon és az általuk közbezárt völgyekben hosszú ideig megmarad a hó, ezért szívesen látogatják a télisportok szerelmesei, míg tavasztól őszig a jelzett ösvényeken túrázó természetjárók és a kitűnő szarvas-, őz- és vaddisznóállományáért ideérkező vadászok tekintik magukénak. A bal parti Duna-kanyar kapujának is tekinthető az egyik leghangulatosabb Duna-parti település, Zebegény (B/4). Magyaros-szecessziós plébániatemplomát*** a kor neves építészei, Kós Károly és Jánszky Béla tervezték 1908-ban. A közelben keresztút vezet a Sziklaszentély érintésével a Kálvária-dombra, az országzászlóhoz és a

17

Hősök emlékéhez (Trianoni emlékmű), ahonnan a kilátóból csodálatos panoráma*** tárul a Duna völgyére. A zebegényi tájat örökítette meg a neves posztimpresszionista festőművész, Szőnyi István, akinek műveit és emlékét egykori házában múzeum őrzi. Különleges élményt nyújt a Hajózástörténeti Gyűjtemény, ami Farkas Vince nyugalmazott hajóskapitány „életműve”. Zebegényből számos jelzett turistaúton közelíthetjük meg a Börzsöny közeli és távolabbi csúcsait. A Duna és az Ipoly összefolyásánál fekszik Szob (B/4), a vasúti határállomás Szlovákia felé. Az itteni Börzsöny Múzeumban a hegység geológiai és természeti értékeit, valamint Szob és a környező falvak történeti emlékeit ismerhetik meg a látogatók. Szobtól egy útelágazáson azoknak a pálos
Kemence, kisvasút

szerzeteseknek a nyomát követhetjük, akik a XIV. században erre indulva, az erdő közepén felépítették ma is álló kolostorukat. A kolostor körül kialakult település, Márianosztra (B/4), ma is az ország egyik legismertebb búcsújáró helye***. A középkori alapokra emelt monumentális barokk templom gótikus szentélyében a híres czestochowai kegykép 18. századi másolata fogadja a zarándoklatra érkezőket és az érdeklődő turistákat. Szobtól északra fekszik az Ipoly-völgy egyik legrégibb települése, a hajdan arany- és ércbányáiról híres Nagybörzsöny (B/3). Egyik legszebb Árpád-kori műemlékünk, az itteni Szent István templom*** a 13. századból maradt ránk. A vizekben gazdag vidék számos vízimalma közül ma már csak az itteni működik, múzeumként. A helység értékes emléke a gótikus stílusban, a XV. században emelt Bányásztemplom is. Hosszú szünet után újra zakatol a Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút***, igaz még csak Nagyirtáspusztáig, de minden remény megvan arra, hogy előbb vagy utóbb ismét elérje Márianosztrát és onnan tovább fusson Szobig. A környező települések (Ipolytölgyes, Vámosmikola [A/3], Bernecebaráti, Perőcsény [B/3]) kedves barokk templomokkal, hangulatos falusi portákkal és bennük vendégszerető palóc néppel várják az ideérkezőket. A környék egykori és mai központja Kemence (B/3). Tájmúzeumában megismerhetjük az itt élő palóc népcsoport hétköznapjait és ünnepeit. A település a börzsönyi vadászatok és a gyalogos túrák egyik kiindulópontja, de itt valóban mindent megtalál a vendég. Nyáron lovagolhat (akárcsak Nagybörzsönyben), utazhat a Kemencei Erdei Múzeumvasúttal, fürödhet a strandon, horgászhat az Ipolyban vagy gombászhat a környező erdőkben, télen pedig sífelvonók segítségével hódíthatja meg a havas hegyoldalakat.

Márianosztra, barokk templom

Nagybörzsöny, vízimalom

18

Budapest–Közép-Dunavidék

Nógrád vidéke

Drégelypalánk

Az Ipoly völgyét elhagyva a Börzsöny hegység keleti csúcsai és a Nógrádi-medencére lefutó hegyoldalak kísérik utunkat. Bár a hegy itt nem mutat olyan zord képet, mint a Duna felől, a legmagasabb csúcsa (Csóványos 939 m***) mégis innen közelíthető meg a legrövidebb turistaúton. A hegység erdői itt is bükkösök, gyertyános-tölgyesek, cserestölgyesek. Különleges élmény kirándulni a drégelypalánki égeresbe vagy a Diósjenő környéki vörösfenyvesbe. A táj nagy- és apróvadakban gazdag, és több mint száz védett madárfaj él itt, melyek többsége rendszeresen költ is. Földrajzi elhelyezkedése és közlekedési kapcsolatai révén Rétság (C/3) remek kiindulópont a környék nevezetességeinek csillagtúraszerű meglátogatásához. A várostól keletre, a Börzsöny lábánál egy meredek oldalú sziklafennsíkon állnak a megyének is nevet adó Nógrád várának (B/3–4)*** részben helyreállított romjai. Az erősséget a 11–12. században emelték, egyike legkorábbi

19

Nógrád vára Bánki-tó

kővárainknak. A 16–17. században ebben a várban is a török volt az úr, de végül nem a várostromok, hanem villámcsapás döntötte romba 1685-ben. A közeli Diósjenő (B/3) nem csak a Keleti-Börzsöny legfontosabb kirándulóközpontja, de a 27 hektáros Jenői-tónak*** köszönhetően a vízi sportok kedvelőinek és természetesen a horgászoknak is kedvelt találkozóhelye. Északon, Drégelypalánk (C/3) közelében egy vulkáni kúpon, a 13. században emelték Drégely várát. A hajdan ezen a területen állt, mintegy kéttucat vár közül a nógrádi volt a legnagyobb, történelmi szerepe miatt azonban mégis ez
Szlovák tájház, Bánk

a legnevezetesebb erősség. A török elleni önfeláldozó hősiesség szimbólumává vált a vár nem csak a magyarok, de a korabeli Európa számára is. 1552-ben tizenkétezres török sereg vette ostrom alá, de a 146 védő Szondi György kapitány vezetésével hat napig hősiesen állta az ostromot, és a várat csak az elestük után tudták bevenni. A nevezetes történelmi eseményre emlékeztet a faluban felállított kőszarkofág is. A Drégelypalánk melletti Hontról (B/3) körülbelül félórás sétával érhető el a Honti-szakadék*** néven ismert, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag szurdokvölgy, ami a tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A Rétságtól keletre található Bánkon (C/3) a környéken élő szlovák nemzetiség régi paraszti viseletét és tárgyait ismerhetjük meg a Szlovák Tájház szabadkéményes épületében. A település fő vonzereje azonban a 7 hektáros tó, melynek partján több száz házból álló üdülőfalu épült. A tó nem csak csónakázásra és fürdésre alkalmas, de vízi színpadán zajlanak hangversenyekkel, népzenei és néptánc programokkal, nemzetiségi találkozóval a „Bánki Nyár” rendezvényei.

Diósjenői-tó

20

Budapest–Közép-Dunavidék

Gödöllő és környéke

Gödöllői Királyi Kastély

Elhagyva a magas hegyeket, a sík területek harmonikus keretbe foglalják a 250–350 m magasságú, változatos felszínű Fót–Mogyoród közötti dombvidéket és a homokbuckákkal, löszdombokkal tarkított Gödöllői-dombságot. Utóbbi természeti értékekben gazdag Tájvédelmi Körzet. Legendás hírű vadászterületen járunk, egykor a király, a kormányzó és a pártelnök és kíséretük vadászott erre, ma már számos jelzett turistaút segít abban, hogy a természeti értékeket – a vadászat és a természetvédelem tiszteletben tartása mellett – a nem „kiváltságosok” is megismerhessék. Megközelíteni az M3-as autópályán, esetleg a kevésbé gyors mellékutakon, vagy a Gödöllői HÉV-vel, illetve a budapesti Keleti pályaudvarról induló vonattal lehet. Amit mindenkinek látnia kell, az Gödöllő (D/5)***, pontosabban a Gödöllői Királyi Kastély***, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legszebb alkotása. Az impozáns épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József császár és

21

Budapest–Közép-Dunavidék

Erzsébet királyné (Sisi) nyári rezidenciájaként szolgált. Ma 26 korhűen rekonstruált termében a királyi pár lakosztályai, az Erzsébet királyné emlékkiállítás és a kastélyt építtető Grassalkovich családot bemutató kiállítás látható. Mintaszerűen helyreállított barokk színházában különleges élmény végignézni egy előadást. A kastély azonban nem egyszerűen csak múzeum, hanem exkluzív fogadások, történelmi divatbemutatók, rendezvények színtere, ahol a kávézótól az élményfotográfuson és ajándékbolton át az egykori pálmaházban berendezett dísznövénykertészetig mindent megtalál a látogató. Nem hagyható ki a védett természeti értékként nyilvántartott 28 hektáros kastélypark sem. A város legrégibb épületében működik a Gödöllői Városi Múzeum, melynek egyik állandó kiállítása a magyar szecesszió legfi gyelemreméltóbb művészcsoportját, a Gödöllői
Pécel, Ráday-kastély

Művésztelepet mutatja be. Múzeumuk van itt azonban a mezőgazdasági eszközöknek és gépeknek, valamint a méhészeknek is. Ha már a múzeumokat járjuk, érdemes megemlíteni, hogy alig van a térségben olyan jelentősebb település, ahol ne találnánk tájházat vagy falumúzeumot, amelyekben a környék történelmét, néprajzát, az ott élők mindennapjait lehet megismerni. Ma már Gödöllőhöz tartozik a környék legrangosabb zarándokhelye, a máriabesnyői kegytemplom***, ahol évente tízezrek járulnak a csodás módon előkerült, Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló 12. századi elefántcsont szobrocska elé. „Zarándokhellyé” vált napjainkban a templomhoz tartozó temető is, a tragikus sorsú gróf Teleki Pál sírjával. Gödöllő mellett Szárítópusztán honfoglalás kori lovas harci játékokon, a közeli Domonyvölgyben (D/5)*** a fogathajtó világbajnok Lázár testvérek lovasbemutatóján nyerhet igazolást, hogy „lóra termett nemzet a magyar”. Aki nem lovakra, hanem „lóerőkre” kíváncsi, annak – különösen augusztus derekán – Mogyoródot ajánljuk. Itt található ugyanis a Hungaroring (C/5), Közép-Európa egyetlen Formula–1-es autóversenypályája. Ha a pályán nem is, a 2100 m2 alapterületű Hungarokart Centerben bárki kipróbálhatja vezető képességeit – gokarton. Az Aquarénában*** már nem kell vezetni, csak csúszni, pörögni, zuhanni, ugrani – és lehetőleg feljönni a víz felszínére. Gödöllő ideális túraközpont, minden égtáj felé el lehet innen indulni, mert minden irányban akad felfedeznivaló. Északnyugatra, a Margita-hegy (344 m) tövében Szadán (C–D/5) rövid időre megállhatunk a XIX. századi magyar történelmi festészet nagy

Máriabesnyői kegytemplom, altemplom

Mogyoród, Aquaréna

22

alakjának, Székely Bertalannak egykori műtermében berendezett Múzeumánál. A szomszédos Veresegyházán (C/5) a szép környezetű tó nyáron egyaránt szolgálja a fürdőzőket és a horgászokat. Mellette a termálfürdő viszont egész évben a vendégek rendelkezésére áll. A város különleges nevezetessége az Európában is egyedülálló Medvemenhely***. A 3,5 hektáros, erős kerítéssel védett telepen több tucat medve és farkas talált menedéket. A Gödöllői-dombvidék délnyugati lábánál szinte belenőtt a dombokba egy történelmi hangulatú kis falu: Isaszeg (D/6). Katolikus temploma mai formájában a 15. századot idézi, míg a közelmúlt emlékeivel a Falumúzeumban találkozhatunk. A falu nevét egyébként minden magyar kisiskolás ismeri, itt zajlott le ugyanis az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik legdicsőségesebb csatája (1849. április 6.). A csata emlékét a honvédszobor emlékmű, a Béke és Szabadság Emléktemploma, valamint az Isaszegi Sorsfordító Történelmi Napok alkalmával megrendezett huszárparádé és csatajáték őrzi. Ebben az irányban a fővárossal összenőtt Pécel (D/6) az utolsó állomás, ahol a könyvtáralapító Ráday grófok kastélya ébredezik „Csipkerózsika-álmából”. Átkelve a dombokon kelet felé sík vidékre, a Galga-folyó völgyébe érünk. A legnépesebb település itt Aszód (D/5), ahol nemzeti költőnkre emlékezteti a látogatót a Petőfi Múzeum épülete illetve kiállítása, és az evangélikus templom***. Galgamácsán (D/5) Vankóné Dudás Juli néni naiv festő képein viszontláthatjuk a vidék jellegzetes népviseletét és különleges ünnepi népszokásait. A napjainkban is megrendezett Zsámboki Lakodalmas (E/6) azonban már csak turistaattrakció, bár minden megtalálható benne, a vőfélytől a menyasszonyszöktetésig és az orjalevestől a rétesig, ami egy igazi lagzi kelléke. Turán (E/5) a különleges szépségű, Ybl tervezte egykori Schossberger kastély várja, hogy rendbe hozzák, és új funkcióval életre keltsék. Délnyugatnak, Budapest felé indulva Kerepest, Kis- és Nagytarcsát, Csömört (C/6) találjuk. Szerencsére ezek a települések nem váltak bolygó- vagy alvóvárosokká, hanem megőrizték saját kultúrájukat, értékeiket. Így itt is megtekinthetünk egy Falumúzeumot (Nagytarcsán), és részt vehetünk a helyi ünnepeken, mint a Kistarcsai Napokon, a messze földön híres Csömöri Úrnapi Körmeneten***, ahol virágszőnyeggel borítják a templomot körbefogó utcákat. Ugyanitt lehetünk részesei a hagyományosan visszatérő Pünkösdi Fesztiválnak és Lakodalmas Találkozónak.
Csömör, úrnapi körmenet Veresegyház, medvemenhely

Aszód, Petőfi Múzeum

23

Budapest–Közép-Dunavidék

Monor vidéke

Gyömrő, Teleki-kastély

A Pesti-síkság pusztai jellegű „lapos” vidékén járunk, ahol a kisebb dombot is „hegynek” nevezi – és látja – a nép. Ezen a vidéken viszonylag nagy foltokban maradtak meg az alföldi erdőségek, melyek ma már többnyire védelem alatt állnak. A térséget Budapesttel és az országgal a 4-es főközlekedési út, és a vele párhuzamosan futó vasútvonal köti össze, de megközelíthető az M5-ös autópálya felől is. Kiépített kerékpárútjai és kis forgalmú mellékútjai, földútjai révén különösen szívesen túráznak errefelé a kerékpárosok. Ahol Budapest végződik, ott kezdődik Vecsés (C/6), melynek neve szerte az országban egyet jelent a hordóban savanyított káposztával***. A török időkben elnéptelenedett falut a XVIII. század második felében betelepített német lakosok építették újjá, és ők honosították meg a zöldség-, legfőképp a káposztatermesztést. A savanyítás titka itt nemzedékről nemzedékre öröklődik még most is – a magyar konyha szerencséjére. A közeli Üllő-Dóramajorban (D/6–7) a jellegzetes magyar háziállatfajtákkal lehet megismerkedni – van állatóvoda is! –, de lovagolni is lehet. Gyömrőn (D/6) viszont az európai klasszicista szobrászművészet egyik legnagyobb alakjának, Antonio Canovának carrarai márványból faragott domborműve*** látható a református templomban. Nagyszerű látvány a Hild József fémjelezte magyar klasszicista építészet egyik remeke, a Teleki-kastély is. A közeli Péterin remek horgászhely a települést dél felől övező hat és fél hektárnyi, nem összefüggő vízfelületű tőzeges tó.

24

A térség központja – földrajzi és közigazgatási értelemben is – Monor (D/7), ahol a lakosság mindennapjaihoz évszázadok óta hozzátartozik a szőlőművelés, borászat. A Strázsa-hegyen (amely a török időkben kapta nevét, amikor a lakosság strázsákat állított az ellenséges török seregek mozgásának folyamatos figyelésére) található, több mint 900 épületet magába foglaló pincefalu*** kiemelkedő értéke a városnak, sőt a régiónak is. A hegy természetesen fontos szerepet kap az évente megrendezett Orbán Napi Mulatságokban. A 4-es főúttól nyugatra, Csévharaszt (D/7) határában terül el az 1939 óta védett Gyöngyvirágos-tölgyes, és 1940 óta országos jelentőségű védett területként az Ősborókás***, nyárfaállományával. Mindkettő szabadon látogatható a jelzett turistautakon. A falu határában álló XV. századi templomromnál kialakított park kellemes kirándulóhely mind a község lakosai, mind az idelátogató vendégek számára. Hajdan a megyének is egyik névadója volt Pilis (D/7), amit sokan az azonos nevű hegységünkkel kevernek össze. A „síkvidéki” Pilisen ered a hazánkban igen ritka alföldi források egyike, a Tiszába torkolló Gerje-patak, amelynek forrásvidékén, a helység határában kilenchektáros összefüggő park terül el, három tóból álló tórendszerrel, gondozott sétánnyal. A tavak közepén létesített mesterséges madárszigeteken vadkacsákat, vadlibákat, gólyákat lehet megfigyelni. Itt kapott helyet a Millecentenáriumi Emlékpark, ahol az ország legnagyobb, nyolc és fél méter magas fakeresztje található. Érdemes meglátogatni a település 18. századi evangélikus templomát is, különleges szószékoltárával.
Monori evangélikus templom

Monor, Strázsa-hegy

Péteri, horgásztó

Gyömrő, Tófürdő

25

Budapest–Közép-Dunavidék

Tápió mente

Tápiószele, Blaskovich Múzeum

Budapestről kelet–délkeletre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál meghúzódó, sajnos még kevesek által ismert vidéken járunk. A táj képét az északnyugat–délkelet irányú, egykor az Ős-Duna által „épített” dombsorok uralják, oldalaikhoz alföldi jellegű völgyek, sík területek simulnak. A tájnak és számos itteni településnek nevet adó, a természetföldrajzi viszonyokat meghatározó patak alsó és felső ága Tápiószentmártonnál egyesül, majd a Zagyvába fut. A Tápió mente a természetbúvárok, kirándulók paradicsoma, 70 védett növényfaj és közel 180 védett állatfaj élőhelye. A környék madárvilága különösen gazdag, a védett állatfajok kétharmada madár. A termékeny völgyben és a Gödöllőidombvidékhez tartozó dombhátakon szinte egymást érik a települések, melyek könnyen elérhetők közúton (elsősorban a 31-es jászberényi országúton), de átszeli a vidéket a Budapest–Nagykáta–Szolnok vasútvonal is. Ha kerékpárral kívánunk nekivágni a környéknek, Sülysápon vagy Nagykátán hagyjuk el a vonatot, és szálljunk nyeregbe. Autóval a leghangulatosabb Monor felől érkezni, és a kanyargós utakon felkapaszkodni a Tápió völgyét nyugatról határoló dombokra. Tavasszal az akácosok illatoznak, nyáron nagy területeket borítanak a mákföldek lila virágai. A Pánd, Káva (E/7) és Bénye falvak határában húzódó, apróvadban gazdag területen a vadászok adózhatnak Diana istennőnek, a Gombai- és Farkasdi-tavon (D/7) pedig „Szent Péter fiai”, a horgászok próbálhatnak szerencsét. Este, a hivatalosan is borvidéknek elismert bényei és gombai szőlőskertek levével öblíthető le a vacsora.

26

Nagykátáról (E/6) indulva, mielőtt ráfordulnánk a bicskei útra, tegyünk egy kört a városban is, a Keglevich-kápolna, a Patrona Hungariae szobor és az 1848–49-es emlékek kedvéért. Az 1849. április 4-ei győztes csata emlékművét, és a harcban nagy szerepet játszó hídnak*** rekonstruált mását Tápióbicske (E/7) előtt néhány kilométerre találjuk. A bicskeiek egy különös szokással is őrzik a szabadságharc emlékét: ezen a napon korhű jelmezekben, népes közönség előtt „játsszák el” a Hídi-csatát, és 1882 óta a gyerekek egy friss zsemlét – manapság egy „hazafias buktát” – kapnak ajándékba. Az Alsó-Tápió hídjánál lekanyarodhatunk Tápióság irányába, hogy láthassuk az irodalmi vonatkozású „Riedesel-keresztet”. Egy rövidebb túra kedvéért továbbmehetünk a fogathajtás egyik hazai fellegvára, Tápiószecső (E/6) felé, ahol természetesen fogat nélkül is megpróbálkozhatunk a „hajtással”. Míg a térség településeinek jellegzetes látnivalói a kisnemesi kúriák, addig a közeli Tóalmáson (E/6) igazi kastély – hajdan az Andrássy családé – található, melynek 54 hektáros védett parkját*** József nádor főkertésze alakította ki. (A park engedéllyel látogatható.) A nyári idényben itt is kellemes enyhülést nyújthat a termálstrand. Maradhatunk Tápióbicskén is, és a barokk katolikus templomnál kerülhetünk egyet a temető felé az egyik legszebb hazai madarunk, a gyurgyalag kedvéért. Mindössze 5 km-re van a következő állomás: Tápiószentmárton (E/7), ami az utóbbi években egyre ismertebb és híresebb lett az Attila-dombnak köszönhetően. A nevezetes dombnál ne felejtsük el meglátogatni a Kincsem lovasparkot*** és a Kincsem Múzeumot. Itt lovas és szállodai szolgáltatásokkal és jó étteremmel várják a kirándulókat és a lósport szerelmeseit. A dimbes-dombos, lankából sík alföldi tájba váltó vidék nagyszerű terep egy hosszabb-rövidebb lovas túrára. A természet szerelmesei viszont guruljanak át a farmosi útra a védett Göbölyjárási-láprét, majd Farmoson a Sziki-tanösvény felé. A patak nevét viselő hét település közül a legnevezetesebb Tápiószele (F/7). Kiemelkedő műemléke a XIX. századi nemesi kúriák világát idéző Blaskovich Múzeum***. A múlt század elején épült kisnemesi udvarház szépen bútorozott szobáiban a Blaskovich család nemzedékeken át felhalmozott értékes fegyver-, vadásztrófea-, festmény-, ötvöstárgy- és pipagyűjteménye talált méltó otthonra. Az egyik helyiségben a Blaskovich-ménesben tenyésztett „csodaló”, Kincsem emlékei*** találhatók, mely 4 év alatt mind az 54 versenyt megnyerte, amelyiken elindították. A Néprajzi háztól a Fehér gólya tanösvényen, majd kényelmesen járható földúton haladhatunk tovább. A „végállomáson”, Tápiógyörgyén (F/7) elsősorban a Györgyei kastély nagyszerű védett parkja*** vár bennünket. (A park a helyszínen szerzett engedéllyel látogatható.) A közelben álló régi tanítói lakban kapott helyet a Falumúzeum. Szinte már megszokhattuk, hogy itt is van termálfürdő, ahol megpihenhetünk, vagy a kedvéért – talán hosszabb időre is – visszatérhetünk.
Tápiógyörgye, Györgyei kastély védett parkja Nagykáta, Szabadságharc emlékmű Tápiószentmárton, Kincsem lovaspark

27

Budapest–Közép-Dunavidék

Dél-Pest megye

Cegléd, klasszicista Református Nagytemplom

A Közép-Dunavidék délkeleti, legtávolabbi „csücskében” (mintegy 100 kilométerre a fővárostól) gazdag flórájú és faunájú, tipikus alföldi tájat talál az utazó. A természetvédelem alatt álló rétek és legelők, kaszálók és gyepek, völgyek és dombok, szikes tavak mellett felfedezheti magának az egyre zsugorodó területen fennmaradt alföldi tanyavilágot, és a jellegzetes alföldi mezővárosok történelmét, életét, kultúráját. Nem nehéz az országnak ezt a zugát megtalálni, hiszen főutak és vasútvonalak is érintik. A mintegy 40 ezer lakosú Cegléd (E/8), a modern idők átalakításai ellenére is megmaradt „Kossuth Lajos városának”. 1848. szeptember 24-én elmondott híres toborzóbeszéde óta itt minden a „Kormányzóról” szól. Itt áll az ország egyik legszebb Kossuth-szobra (Horvay János), amiről a New York-i szobrot is mintázták. A Kossuth Múzeumban***, mely értékes régészeti, történeti és néprajzi anyaggal is rendelkezik, található a leggazdagabb Kossuth-ereklyegyűjtemény. A Református Nagytemplom kertjében állították fel a Pozsonyból elhozott Kossuth-

28

Cegléd, Kossuth Múzeum

erkélyt, és természetesen van a városban Kossuth tér, utca, iskola is. A Hild József tervei alapján 1835 és 1870 között épült klasszicista Református Nagytemplom*** hatvan méter magas kupolájával Közép-Európa legnagyobb református temploma. Különleges látnivalókat kínál még a Sportmúzeum és a Dobmúzeum. Ez utóbbi szerephez jut a Nemzetközi Dobos és Ütős Gálán is. A város legújabb „attrakciója” a Termálfürdő és Szabadidőközpont összesen tíz medencével, közel 1400 m2 vízfelülettel, szabadidős, gyógyászati és wellness programokkal, és az Aqua Centrum***. Ez utóbbiban a vendégek úgy érezhetik, hogy a középkori vár hangulatát idéző építmények között egy különleges, 17 csúszdán bejárható időutazáson vesznek részt. Ha Cegléd „Kossuth Lajosé”, akkor Nagykőrös (E/8–9) – a térség másik nagyvárosa – „Arany Jánosé”. A költő mellszobra egykori lakása közelében, a templomkertben fogadja a látogatót. Róla nevezték el a gimnáziumot, melynek magyaros szecessziós épületét érdemes megtekinteni, és a Múzeumot is, melynek – az irodalomtörténeti kiállítás mellett – néprajzi és történeti gyűjteményei is említésre méltóak. A 19–20. századi iskolák hangulatát és „illatát” adja vissza az Iskolatörténeti Múzeum. A hatalmas, 2500 főt befogadó református templom eredetileg a 15. században épült. Kiváló akusztikáját és nagyszerű hangú orgonáját hangversenyek során lehet megtapasztalni. A mezőváros egykori rangjáról tanúskodnak a ma is látható 150–200 éves kisnemesi kúriák, melyeket érdemes egy városnéző séta keretében felfedezni. Nagykőrösről Arany nyomában, „A vén gulyás”-ra és a „Tetétleni halmon” című versre emlékezve juthatunk el Kőröstetétlenbe (F/8), ahonnan a hagyományok szerint Árpád, a magyarok fejedelme honfoglaló útjára indult. A versben megénekelt halmon ma az 1896-ban felállított Millenniumi Emlékmű emlékeztet a történelmi eseményre.
Abony, Városkapu Nagykőrös, Arany János Múzeum Cegléd, Termálfürdő

29

„Sej Nagyabonyban csak két torony látszik…” éneklik Kodály Zoltán ismert dalművében, a Háry Jánosban Abonyról (F/8). Bár a városban ma is csak két tornyot látni, de néznivaló akad azért több is. Közéjük tartozik a klasszicista berendezést rejtő Szent István templom, a barokk református templom, a klasszicista zsinagóga, az ugyancsak e stílusban emelt Vigyázó-kastély és számos 19. századi kisnemesi kúria. Egy 1750 körül épült magtár ad otthont az Abonyi Lajos Múzeumnak, ahol a városkörnyéki tanyák lakóinak életével, a gazdálkodás eszközeivel ismerkedhet meg a látogató. Az Állat- és Szabadidőpark Magyarországon őshonos állatokkal és lovaglási lehetőséggel várja a kirándulókat. A város határában horgászni és vadászni is lehet, és a termálvizes strandfürdő melletti kemping a hosszabb tartózkodást is lehetővé teszi. A városok mellett érdemes azonban a kisebb településeken is meg-megállni és körülnézni. Albertirsán (E/7) a Faluházban a 18. században betelepített szlovákság életével, valamint a falu nagy szülöttének, a botanikus Tessedik Sámuelnek (1742–1820) emlékeivel találkozhatunk. A település strandfürdőjének gyógyvize egyaránt szolgálja a pihenést és a gyógyulást. Csemő (E/8) volt 1998-ban a „legvirágosabb” magyar falu, és abban az évben Európában is az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Aki ma látogat el a
Jászkarajenő, Nagyboldogasszony templom

faluba meggyőződhet arról, hogy a virágokat annak idején nem csak a verseny kedvéért ültették. Ceglédbercelen (E/7) is meglátogatható a Falumúzeum, a horgászás kedvelői pedig a település határában próbálhatják ki szerencséjüket. A Kunsági borvidék kitűnő borai mellett nagyszerű lovas bázis és a díjugrató versenyek is látogatásra csábítanak, de a lovak és a lovaglás szerelmeseit szívesen látják Jászkarajenőn (F/8) és Kocséron (F/9) is.

Csemő, a virágos falu

Cegléd, dobmúzeum

Jászkarajenői Lovasnapok

30

Budapest–Közép-Dunavidék

A „középpont” és környéke

Ócsai református templom

A Duna–Tisza közét, így annak főváros közeli tájait is a hegyek szorításából kilépő Ős-Duna formálta. A szerteágazó medrei mentén létrejött, homokkal, lösszel borított kavicszátonyok, hordalékkúpok alakították ki a mai hullámzó, sokban a Nagy Magyar Alföldre hasonlító felszínt. A hajdani folyómedrek maradványai azok a tőzeges, lápos területek – turjánosok – Alsónémedi és Ócsa környékén, melyek ma természetvédelmünk becses értékei. Budapest felől több vasútvonalon, országos főközlekedési úton és az M5-ös autópályán is elérhető ez a vidék, de nagyszerű terep a „drótszamár” számára is. A térség legjelentősebb vonzereje az egyedülálló természeti és építészeti ritkaságokat őrző Ócsai Tájvédelmi Körzet. Ócsa református temploma (C/7)*** az ország egyik legjelentősebb román kori műemléke. A 13. század elején épült, két homlokzati tornyos, háromhajós, kereszthajós bazilika szentélyét középkori freskók díszítik. Az ősi falak közt nagyszerű hangversenyeket rendeznek az Ócsai Kulturális Napok keretében. Az Öreg-hegyen közel száz különleges építészeti megoldású, náddal fedett pince sorakozik. Nem hagyható ki a község református temetőjében a félezer faragott kopjafa megtekintése sem. A terület természeti kincsei közül a legértékesebb a turjános. Ez a lápos vidék rendkívül gazdag ritka növény- és állatfajokban (és szúnyogban is!). A természeti értékekkel érdemes először a

31

Ócsai Tájvédelmi Körzet

Tájvédelmi Körzet nádfedeles Fogadóházában (a református templom mellett) megismerkedni. A fogadóház, és a mellette álló 100–150 éves parasztházak segítségével képet alkothatunk az itt élők hétköznapjairól, ünnepségeiről. Egyes népi kismesterségek, mint például a vessző- és gyékényfonás, akár meg is tanulhatók a tájház foglalkozásain. A madarak
Ócsa, skanzen

életéről, viselkedéséről, vonulásáról pedig a madárvártán és az új madármegfigyelő toronyban szerezhetünk ismereteket. A közeli Alsónémedi (C/7) mocsaras területe növénytani ritkaságai miatt szintén a természetbúvárok kedvelt helye. A Kiskunság északi szélén érhető el Bugyi (C/7). Határában számtalan hajdani kavicsbánya-tó várja a gazdag zsákmányra éhes horgászokat, míg a vadászok az apróvadban gazdag határban hódolhatnak szenvedélyüknek. Ócsától délre, az 5-ös főút mellett érhető el a térség legnagyobb települése Dabas (C/8), a „kúriák városa”. A 18–19. század fordulóján számos kisnemesi udvarház és kúria épült itt. Legtöbbjükre – mint például a Halász Jenő- vagy a Halász Móricz-kúriára – jellemző az oszlopos tornác, illetve oszlopos timpanonos előcsarnok. Az egyik kétszáz éves házban élt haláláig Kossuth Lajos édesapja. A Dabasi turjános az Alföld ősi láperdeinek világát idézi. Ritka növények sokasága, a légy- és pókbangó, a vitézkosbor, a szibériai nőszirom, a mocsári kardvirág él a lápréteken, mocsárréteken és nedves kaszálókon, ahol előfordul a veszélyeztetett parlagi vipera is. Az itt virító különleges kosbor- (orchidea) félék közül a szarvasbangó*** a város címerébe is bekerült. A fokozottan védett terület csak engedéllyel látogatható.

Pusztavacs, az ország földrajzi közepe

Dabas nagyszerű kirándulóközpont is. Indulhatunk innen tovább délre Örkény (D/8) felé, ahol a Falumúzeumban a táj történeti, régészeti emlékeivel és néprajzával lehet megismerkedni, majd mehetünk tovább az ország földrajzi középpontja*** felé. Alig egy óra járásra Budapesttől, Pusztavacs (D/8) határában egy alföldi, cseres-akácos-nyíres erdővel körülvett tisztáson, 11 méter magas, nyolcszögű gúla jelöli a nevezetes pontot (északi szélesség 47º11’; keleti hosszúság 19º30’). Ha Dabasról kelet felé indulunk, az élő néprajzzal is találkozhatunk: Újhartyánban (D/7) a német nemzetiségi rendezvényeken, Kakucson (D/7) a Borvirág együttes előadásain, Inárcson (D/7) a szüreti mulatságok, vagy a Mária-napi búcsúk idején. A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően számos településen, illetve a határukban lehet horgászni, lovagolni és vadászni.

Dabas, Halász Móricz-kúria

32

Budapest–Közép-Dunavidék

A Ráckevei-Duna mentén

Ráckeve, Savoyai-kastély

A vidéket itt is a Duna alakította ki, és formálja ma is. A folyó nem csak a tájat határozza meg, de az itt lakó emberek sorsát, hétköznapjait és ünnepeit is. Ezen a vidéken „Duna” alatt mindenki a mintegy félszáz kilométer hosszú, északon és délen zsilipekkel szabályozott Soroksári- vagy Ráckevei-Dunát érti, nyugati (jobb) partján a Csepel-szigettel, keleten (a bal parton) a Kiskunság idáig terjedő területeivel. A szigetet a kompjáratok mellett ma már számos híd köti össze a „szárazfölddel”: a budapesti hidakon kívül az MO-ás autópálya hídjai, a taksonyi és a ráckevei híd. A sziget települései Budapestről legkényelmesebben a Ráckevéig közlekedő HÉV-vel érhetők el, míg a parti települések HÉV-vel, vonattal, illetve közúton közelíthetők meg. Halban gazdag vizek, ritka vízi szárnyasokat bújtató nádasok, vízinövényekben gazdag mellékágak találhatók a környéken. A vidék ideális a kerékpárosok számára is. A szigeten

33

Ráckeve

Dömsöd, Duna-part

nagyon szép, biztonságos és kényelmes kerékpár körtúrát lehet tenni, a gátakon és a kiépített kerékpárutakon. A zsilipek miatt szinte állóvíznek tekinthető Ráckevei-Duna pedig a horgászok és az evezősök paradicsoma, de kellemesen felmelegedő vize nyáron a strandolók tízezreit is fogadja. A 247 négyzetkilométeres Csepel-sziget – középkori nevén „Magna Insula” (Nagy-sziget) – jelentős szerepet játszott történelmünkben. Már a honfoglaláskor fejedelmi szálláshely volt, és a sziget neve Csepel ispántól, Árpád fejedelem főlovászmesterétől származik, aki a hagyomány szerint itt telepedett le. Később, évszázadokon át királynéi birtok volt. Látnivalókban leggazdagabb települése a törökök elől menekülő szerbek által a 15. században virágzó várossá tett Ráckeve (B/8)***. Kiemelkedő kincse a késő gótikus, 1487-ben emelt Boldogasszony templom***, Magyarország egyetlen bizánci stílusú falképekkel díszített, középkori, görögkeleti szerb temploma. A város kora barokk kastélya a törökverő herceg Savoyai Jenő számára épült 1702 és 1718 között a híres osztrák építész, Johann Lucas Hildebrandt tervei alapján. Az épület ma konferenciáknak, rendezvényeknek ad otthont. A legenda szerint a honfoglaláskor ezen a vidéken Árpád törzse telepedett meg. Erre emlékeztet a millenniumi Árpád-szobor, de a honfoglaló vezér nevét viseli a múzeum és a több mint 100 éves híd is. A város legendás polgára volt Nepomuki Horváth János, akiről Petőfi Sándor legismertebb hősét, János vitézt mintázta. Alakja megjelenik a római katolikus templom Pataky László festette secco-ján, és az iskola előtt felállított díszkúton is.
Ráckeve, Boldogasszony templom

34

Budapest–Közép-Dunavidék

A fővárosból útban Ráckeve felé álljunk meg Halásztelek (B/7) különleges formájú római katolikus templománál, amely a modern magyar organikus építészet egyik jelentős alkotása. Szigethalmon (B/7) a festői, és kitűnő horgászhelyeket biztosító Duna-partot érdemes felkeresni. A közelben található a sziget legszebb sétaerdeje, a Tökölierdő. A szigetcsépi 18. századi görögkeleti szerb templom érdekessége a templombelső vakolt faszerkezetű teknőboltozata. Szigetszentmiklóson (B/7) Ádám Jenő zeneszerző Emlékháza és a Városi Helytörténeti Gyűjtemény után igazi „csemege” a Citeragyűjtemény. A Ráckevétől délre fekvő Szigetbecse legfőbb nevezetessége az André Kertész Emlékház***, amely az Amerikában élt neves fotóművész 120 képét és néhány személyes emlékét tárja a látogatók elé. A Soroksári-Dunától keletre, az alföldi oldalon található Dunaharasztit (C/7) a török pusztítások után – más Buda és Pest környéki településekhez hasonlóan – sváb és bajor telepesek építették újjá, és mintegy 200 évig német falu volt. A 20. század elejétől a fővárosiak egyik kedvelt üdülőterületévé vált, és ma is az. A vendégeket a Holt-Dunánál sportkikötő és kemping; a közeli kavicsbányatavon kötélpályás vízisí fogadja. A víz közeli életmódot kedvelők körében nagyon népszerű Dunavarsánytól délre, a Délegyházához tartozó 200 hektáros tórendszer is. Az üdülőterület hat tava közül az 5-ös számún a naturistáknak alakítottak ki strandot. Kiskunlacháza (B/8) és környéke igazi lovasparadicsom, ahol fedett lovardával, nagyszerű lóállománnyal várják a vendégeket. A település határában kialakított motocross pálya nemzetközi versenyei a látogatók ezreit vonzzák, de sokan érkeznek ide a Kiskun Kulturális Napok rendezvényeire és a Peregi búcsúra is. Dömsödön (B/8) írta néhány ismert versét Petőfi Sándor, amikor 1846 tavaszán a faluban élő szüleit meglátogatta. A nádfedeles parasztházban, amelyet akkor bérelt, napjainkban kiállítás idézi fel az itt töltött napok emlékeit. A költőre is emlékeznek a minden évben megrendezett Dömsödi Napok keretében, ahol az ünnepségeket színes népművészeti programok és kézműves vásár kísérik. A Duna-holtág és a Ráckevei-Duna által körülzárt Dömsödi-szigeten található a legtisztább vizű dunai strand, de számos lehetőséget találnak itt a vízi és egyéb sportok kedvelői is. Az alföldi puszták világát idéző Apaj (C/8) környéki puszták legnagyobb eseménye a Kiskunsági Pásztor és Lovas Napok, amikor felidézik a régi pásztor- és csikósélet hagyományait, de a fedett és nyitott lovarda, egy kiadós pusztai séta vagy kerékpártúra kedvéért máskor is érdemes ide látogatni.
Apajpuszta Dömsöd, Petőfi -kiállítás Szigetbecse, André Kertész Emlékház

35

Budapest–Közép-Dunavidék

Dél-Buda

Biatorbágy, viadukt

A mai Budapest délnyugati határvidékén kétszázmillió évvel ezelőtt hatalmas tenger hullámzott. A tengeri üledékből keletkezett több száz méter vastag mészkő- és dolomitrétegeket a fiatalabb korok kéregmozgásai összetörték, egy részüket a magasba emelték, másokat a mélybe zökkentettek. Így jöttek létre azok a jellegzetes felszíni formák, melyek nem csak a vidék festői panorámáját jellemzik, de fontos szerepet játszottak az itt lakók életében is. A középkorban itt kialakult kis falvak helyén – melyeket a törökkor pusztításai után a 18. században többnyire német telepesek keltettek újra életre –, a főváros közelében, hatalmas alvóvárosok, ipari és kereskedelmi központok jöttek létre. A múltra is odafigyelő utódoknak azonban szinte mindenhol sikerült a régi értékeket is megőrizni. A települések egy része budapesti „kék” autóbusszal is elérhető, de távolsági buszjáratok és elővárosi vonatok is könnyű és gyors megközelítést tesznek lehetővé, nem is említve a térséget érintő három autópályát (M0, M1, M7).

36

A főváros határán kétnyelvű, Budaörs/Wudersch (B/6) feliratú tábla jelzi, hogy egy ma is élő német hagyományokkal rendelkező városkába érkeztünk. Az egymással keveredő modern lakótömböknek, villáknak és a falusias régi házaknak festői hátteret biztosítanak a Budai-hegyekhez tartozó Csíki-hegyek*** többnyire kopár sziklás, néhol fenyvesekkel borított vonulatai. Nagyszerű kirándulóterület ez, ahol a védett dolomit-oldalakon és fennsíkokon tavasszal törpe íriszek, kökörcsinek és kankalinok tarka virágszőnyege mellett sétálhatunk. A Kálvária-hegy a hatalmas vaskereszttel és a golgota-szoborcsoporttal húsvétkor a felújított passiójátékok színhelye. A helyi németség történelmével, hagyományaival az enteriőrszerűen berendezett Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény ismerteti meg a látogatót. Budaörs neve összeforrt a magyar polgári repülés történetével is. Az 1937-ben megnyitott repülőtér ma a világ minden részéről érkező kisgépeket fogadja. A völgy déli oldalán Törökbálint (B/6) már a Tétényi-fennsíkra visz bennünket, amit 2005 óta egy mintaszerűen kiépített, 10 információs táblával ellátott Tanösvényen is végigjárhatunk. A települést körülölelő védett erdőség egyaránt vonzza a kirándulókat és a gombászokat, az Anna-hegyi kilátóból pedig a budai hegyek és Budaörs nagyszerű panorámája tárul a szemünk elé. Párhuzamos völgyekkel szabdalt fennsíkon terül el a régió Budapest után második legnagyobb települése, az 1979-ig „Európa legnagyobb falujaként” nyilvántartott Érd (B/6). A Duna közelébe települt Ófalut övezetesen keretezi a modern városközpont és a kertes villanegyed. Az ófalui városrészben a hajdani török minaret*** helyreállított tornyából szép kilátás nyílik a környékre. A közelében, a nátrium-hidrogén karbonátos, kloridos, fluorid tartalmú termálvízkincsre alapozva fürdő és termálhotel létesült. A városközpontban egy 150 éves kúria ad helyet a Magyar Földrajzi Múzeumnak, ahol olyan világhíres felfedezőkkel „találkozhatunk”, mint Kőrösi Csoma Sándor, Teleki Pál vagy Cholnoky Jenő. A szomszédos Diósdon (B/6) a nem mindennapi Rádió és Televízió Múzeumot érdemes megtekinteni. Érdtől északra a Benta-patak völgyét mészkő és homokkő sziklák kísérik. Sóskút (B/6) bányáinak köveiből építették a legjelentősebb budapesti középületeket (Parlament, Operaház, stb.). A felhagyott kőbányák hatalmas méreteikkel nyűgözik le a látogatót. A Lovassport Club a környékbeli lovasok „mekkája” és lovasversenyek helyszíne. Az ugyancsak egy patakvölgyben fekvő Pusztazámor (A/6) látványossága a román kori templom maradványainak felhasználásával 1758-ban emelt zámorhegyi remetekápolna.
Érd, minaret Érd, Magyar Földrajzi Múzeum

37

„Csak egy ugrás” innen Biatorbágy (B/6), melynek legismertebb látnivalója a ma már használaton kívüli, műemlék vasúti viadukt***. A nagyközséget délről határoló Iharos-hegy a természetjáróknak nyújt maradandó élményt a Kőhegy sziklaszirtjeivel, vagy a Benta-patak völgyére letekintő Nyakas-kővel. A hegyoldalban megbúvó 100–150 éves borpincék némelyikében még ma is kitűnő fehérborokat tárolnak. A 83 hektáros Biai-halastó a profi halászok birodalma, a pecásoknak „be kell érniük” a sóskúti út melletti jóval kisebb, de halban szintén gazdag horgásztóval. Érdtől délre, a Dunára meredeken leszakadó löszfal természetes határként választja el egymástól Százhalombattát (B/6) és Érdet. A Dunamenti Erőmű már messziről látható füstölgő óriáskéményei és a Kőolajfinomító tartályai, vezetékei, égő gázfáklyája igazából nem tűnnek turistacsalogatónak, mégis
Kilátás a Csíki-hegyekről

megbánja az, aki emiatt kihagyja útitervéből a „száz halom” városát. A Hallstattkultúra idejéből származó őskori halomsírokról elnevezett város történelméről átfogó képet nyújt a település római kori nevét viselő Matrica Múzeum. A Régészeti Parkban***, eredeti helyén feltárt és rekonstruált, bronz- és vaskori házak láthatók, ahol a kézműves foglalkozásokon a látogatók is belekóstolhatnak a korabeli falu életébe. Edényeket, ékszereket készíthetnek, szőhetnek, fonhatnak, őskori ételeket főzhetnek-süthetnek. Az egyik helyreállított, 2700 éves halomsírban hang- és fényjátékkal kísért multimédia-show*** mutatja be a korszak temetkezési szertartását. Értékes műemlék az Óváros 1750-ben épült görögkeleti szerb temploma is, de nem szabad kihagyni a hazai organikus építészet legrangosabb képviselője, Makovecz Imre által tervezett katolikus templomot sem a városközpontban. A vendégek és a helybéliek programját tovább gazdagítják a város rendezvényei, különösen az egyre ismertebb „Summerfest” Nemzetközi Néptánc Fesztivál augusztusban; és a Nemzetközi Fúvósfesztivál.

Százhalombatta, Makovecz-templom

Százhalombatta, Régészeti Park

Gombazsákmány

38

Budapest–Közép-Dunavidék

Zsámbéki medence

Zsámbék

A tektonikus eredetű Pilisvörösvári-ároktól délre húzódó táj a Budai-hegység fővároson kívül eső hegycsoportjait és a velük határos Zsámbéki- és Nagykovácsi-medencét öleli magába. A természetbarátok gazdag növény- és állatvilágú területeket járhatnak be itt, melyeket a Duna–Ipoly Nemzeti Park két tájvédelmi körzete is védi: a pilisi és a budai. Az itt lévő települések többsége közúton, Budapestről induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg, de a Pilis környéki települések a Budapest–Esztergom vasútvonalon is elérhetők. Bár a róla elnevezett medence, és egyúttal a térség peremén helyezkedik el, mégis központi szerepe van Zsámbéknak (A/6) mind kulturális, mind turisztikai szempontból. A hajdani Via Imperialis, az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő királyi út mentén elterülő települést a dombtetőn messzire látszó templomrom*** tette országos hírűvé. A premontrei szerzetesrend által a 13. században emelt, 38 m hosszú, 24 m széles, háromhajós építészeti remek homlokzata és két tornya késő román, belseje gótikus stílusú. A törökkor pusztításai után újjáépített templomot

39

Budapest–Közép-Dunavidék

1763-ban földrengés döntötte romba. A majd húszéves múltra viszszatekintő „Zsámbéki Szombatok” rendezvénysorozaton (júniustól augusztus végéig) a festői romok is szerephez jutnak, újabban kiegészülve az egykori rakétabázison létrehozott Zsámbéki Színházi Bázis előadásaival. A település nevezetességei közül említésre méltó még a 16. századi törökkút, és a francia származású Aynard lovag kora középkori várának, a jelentős törökkori végvárnak köveiből a 18. században épített barokk várkastély,
Zsámbék, templomrom részlet

mely jelenleg a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek tulajdonában van, és iskolai célokat szolgál. Sok érdeklődőt vonz a Lámpamúzeum*** is, a világítás történetét a kezdetektől a petróleumlámpáig bemutató egyedülálló gyűjteményével. Zsámbékon, akárcsak a szomszédos Tökön a sportkedvelők lovagolhatnak is, sőt ez utóbbi településen a turisták színvonalas lovas programot is megtekinthetnek a Szőlő-hegy védett pincesorában való borozgatás előtt – vagy után. A Zsámbéki-medence déli peremén lévő Páty (B/6) leghangulatosabb része a 19. századból származó pincék és présházak sora. Itt rendezik meg május végén a hagyományos Pincenapokat is. A lovasokat két lovarda is várja a faluban.

Zsámbék, Lámpamúzeum

A szomszédos Budakeszit (Wudigess) (B/6) körülölelő erdőségek már a budai hegyekhez tartozást hirdetik. Nem véletlen tehát, hogy a Budapestről városi (22-es) autóbusszal is elérhető kisváros leglátogatottabb látványossága a 390 hektáros Vadaspark***, ahol természetes környezetükben figyelhetők meg a hazai erdők vadjai (szarvasok, őzek, vaddisznók). A hajdani sváb falu a múlt században a fővárosiak egyik kedvelt üdülőterülete volt. Az egyik leghíresebb nyaralótulajdonos, a zeneköltő Erkel Ferenc tiszteletére rendezik meg kétévente az Erkel Zenei Napokat. Erkelre is emlékezve állították fel a város és a főváros határán a Himnusz emlékművet. Az erdő szélén álló makkosmáriai kegytemplom a búcsújárók és a csendes áhítatot keresők kedvelt helye. Budakesziről, vagy a közeli Telkiből és Budajenőről számos jelzett turistaút vezet a Budai-hegység csúcsaira, köztük a legmagasabbra, a Nagy-Kopaszra (559 m), ahol az új Csergezán Pál kilátóból*** nagyszerű körpanorámában gyönyörködhetnek. A hegytetőkről leereszkedve jutunk Nagykovácsiba, ahonnan a Budai Tájvédelmi Körzet további változatos szépségű túracélpontjai a Nagy-Szénás, Remete-hegy, Zsíros-hegy érhetők el. A Budai-hegység lankás oldalára felfutó Solymár (B/5) házai már a pilisvörösvári árok széles völgyére és a Pilis hegység közeli vonulataira néznek. A település „megér egy misét” akár a XV. századi Szarkavár

Nagy-Kopasz, Csergezán Pál kilátó

40

romjai, az értékes berendezésű barokk kegytemplom vagy a gazdag Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény miatt is. A romantikus – és sportos – barlangtúrák kedvelői előzetes jelentkezés alapján, megfelelő felszerelésben és barlangászok vezetésével bejárhatják a solymári Ördöglyuk-barlang*** 3 kilométeres járatainak egy részét. A Pilis hegység közelségét jelzik az itteni települések nevének előtagjai is. A fővároshoz legközelebb eső Pilisborosjenő (B/5) felől közelíthető meg a Kevélyek hegycsoportjának helyenként kopár sziklás, többnyire fenyvesekkel és bükkösökkel borított vidéke. Pilisvörösvár (B/5) a 18. században betelepített németség központja ma is. Kétnyelvű feliratok, a sváb konyha remekeit felvonultató éttermek és a helyi rendezvények (Sváb bál) jelzik az itteni német kultúra mély gyökereit. A település déli határában lévő tavakat szívesen keresik fel a fővárosi horgászok is. Pilisszentiván (B/5) közelében a sziklamászók kedvelt gyakorlóterepe a Budai-hegységhez tartozó, 31 m magas Ördögtorony. Piliscsabán (B/5) keresztülvisz az ország leghosszabb és legismertebb gyalogtúra-útvonala, az Országos Kék jelzés. A település mai hírét a rendszerváltás (1989) után létrehozott Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapozta meg. Az egyetem épületei a Makovecz Imre és műhelye által világhírre vitt organikus építészet szép példái. A hatalmas belső terű, egységes barokk stílusú római katolikus templom Piliscsaba központjában az Egyházzenei Napok rendezvénysorozat egyik színtere.
Solymár, kegytemplom

Piliscsaba, Katolikus Egyetem

Budakeszi, Himnusz szobor

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény

41

Budapest–Közép-Dunavidék

Műemlékek
• Cegléd Református Nagytemplom 2700 Cegléd, Iskola u. 1. | Tel.: +36 53/311-340 Szent Kereszt Katolikus Templom 2700 Cegléd, Kossuth tér 3. | Tel.: +36 53/311-144 • Érd Minaret 2030 Érd, Mecset u. • Esztergom Érseki palota 2500 Esztergom, Berényi Zsigmond u. 2. | Tel.: +36 33/313-878 Esztergomi Bazilika, Kincstár 2500 Esztergom, Szent István tér 2. | Tel.: +36 33/411-895 Vár 2500 Esztergom, Szent István tér 1. Szent Tamás hegyi kálvária és kápolna 2500 Esztergom, Szent Tamás hegy • Fót Szeplőtelen Fogantatás Plébániatemplom 2151 Fót, Vörösmarty tér 2. | Tel.: +36 27/358-083 • Gödöllő Gödöllői Királyi Kastély – Grassalkovich-kastély 2100 Gödöllő, Királyi Kastély | Tel.: +36 28/410-124 • Márianosztra Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom 2629 Márianosztra, Rákóczi tér 1. | Tel.: +36 27/370-315 • Nógrád Várrom 2642 Nógrád, Hunyadi János út • Ócsa XIII. századi Műemlékbazilika 2364 Ócsa, Békési Panyik Andor utca 2. | Tel.: +36 30/247-5465 • Ráckeve Görögkeleti Szerb Templom 2300 Ráckeve, Viola u. 1. Savoyai-kastély 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 95. • Szentendre Blagovesztenszka-templom 2000 Szentendre, Fő tér | Tel.: +36 26/312-399 Főszékesegyház – Belgrád Templom 2000 Szentendre, Alkotmány u. – Pátriárka u. | Tel.: +36 26/312-399 Pozsarevacska Templom 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 1. | Tel.: +36 26/310-554 Preobazsenszka Templom 2000 Szentendre, Bogdányi u. 42. Városközpont 2000 Szentendre, Duna korzó Dumtsa ház 2000 Szentendre, Péteri Pál u. 6. Ráby Mátyás ház 2000 Szentendre, Rab Ráby tér 1. • Vác Fehérek Temploma – Felsővárosi Római Katolikus Templom 2600 Vác, Március 15. tér 22. | Tel.: +36 27/311-275 Hétkápolna 2600 Václiget, 2 sz. főút kivezető szakasz Budapest felé Derecske dűlő 2. Kőkapu (diadalív) 2600 Vác, Köztársaság u. 69. Püspöki Palota 2600 Vác, Migazzi tér 1. | Tel.: +36 27/315-124 Római Katolikus Kápolna – volt Irgalmasrendi Zárda 2500 Vác, Március 15. tér 7–9. Római Katolikus Templom – volt Ferences Templom 2600 Vác, Géza király tér Római Katolikus Templom – volt Piarista Templom 2600 Vác, Szentháromság tér Székesegyház 2600 Vác, Konstantin tér Városmag műemléki területe 2600 Vác, Március 15. tér – Géza király tér Zsinagóga 2600 Vác, Eötvös utca • Visegrád Alsóvár – Salamon-torony 2025 Visegrád | Tel.: +36 26/398-233 Fellegvár 2025 Visegrád, Várhegy | Tel.: +36 26/398-025 Kerekbástya 2025 Visegrád, Fő u. 9–13. Királyi Palota romjai 2025 Visegrád, Fő u. 27–29. • Zsámbék Volt Premontrei Prépostság – Templom és Kolostorrom 2072 Zsámbék, Régi Templom u. Volt Várkastély 2072 Zsámbék, Zichy Miklós tér

42

Múzeumok
• Bánk Szlovák Nemzetiségi Tájház 2653 Bánk, Petőfi u. 98. | Tel.: +36 35/342-314 • Cegléd Kossuth Múzeum 2700 Cegléd, Múzeum út 5. | Tel.: +36 53/310-637 Dobmúzeum 2700 Cegléd, Szabadság tér 5. | Tel.: +36 53/321-068 • Érd Magyar Földrajzi Múzeum 2030 Érd, Budai út 4. | Tel.: +36 23/356-132 • Esztergom Esztergomi Vármúzeum 2500 Esztergom, Szent István tér 1. | Tel.: +36 33/415-986 Főszékesegyházi Kincstár 2500 Esztergom, Szent István tér 1. | Tel.: +36 33/402-354 Keresztény Múzeum 2500 Esztergom, Mindszenty Hercegprímás tér 2. Tel.: +36 33/413-880 Királyok Panoptikuma 2500 Esztergom, Szent István tér 1. | Tel.: +36 33/400-103 • Gödöllő Gödöllői Királyi Kastély – Grassalkovich-kastély 2100 Gödöllő, Királyi Kastély | Tel.: +36 28/410-124 Gödöllői Művészeti Galéria 2100 Gödöllő, Szabadság tér 8. | Tel.: +36 28/418-691 Városi Múzeum 2100 Gödöllő, Szabadság tér 5. | Tel.: +36 28/422-003 • Kemence Kemencei Erdei Múzeum Vasút Kemence, Csarnavölgyi út 45. | Tel.: +36 20/388-5743 • Nagybörzsöny Vízimalom 2634 Nagybörzsöny, Hunyadi tér 10. | Tel.: +36 20/572-3771 • Nógrád Tájház 2642 Nógrád, Sallai u. 26. | Tel.: +36 35/362-210 • Ócsa Tájház és Néprajzi Gyűjtemény 2364 Ócsa, Békési Panyik Andor utca 4–6. | Tel.: +36 30/948-9150 • Ráckeve Városi Képtár 2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 26. • Százhalombatta Matrica Múzeum 2440 Százhalombatta, Gesztenyés u. 1–3. Tel.: +36 23/354-591; +36 23/359-848 Régészeti Park 2440 Százhalombatta, István király út | Tel.: +36 23/354-591 • Szentendre Babamúzeum 2000 Szentendre, Sas u. 18. | Tel.: +36 26/316-468 Barcsay Gyűjtemény 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10. Czóbel Múzeum 2000 Szentendre, Templom tér 1. | Tel.: +36 26/312-721 Dobos Édesség Múzeum 2000 Szentendre, Bogdányi u. 2. | Tel.: +36 26/311-660 Ferenczy Múzeum 2000 Szentendre, Fő tér 6. | Tel.: +36 26/310-244 Kovács Margit Múzeum 2000 Szentendre, Vastagh György u. 1. | Tel.: +36 26/310-244 Művészetmalom 2000 Szentendre, Bogdányi út 32. | Tel.: +36 26/319-128 Népművészetek Háza 2000 Szentendre, Rákóczi u. 1. | Tel.: +36 26/310-244 Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) 2000 Szentendre, Sztaravodai út | Tel.: +36 26/502-500 Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény 2000 Szentendre, Pátriárka u. 5. | Tel.: +36 26/312-399 • Szob Börzsöny Múzeum 2628 Szob, Szent László u. 14. | Tel.: +36 27/370-037 • Tápiószele Blaskovich Múzeum 2766 Tápiószele, Múzeum u. 13. | Tel.: +36 53/380-061 • Tura Falumúzeum 2194 Tura, Rákóczi út 28. | Tel.: +36 28/467-885 • Vác Középkori Pince 2600 Vác, Széchenyi u. 3–7. | Tel.: +36 27/500-750 Memento Mori/Kriptaleletek a Fehérek Templomából 2600 Vác, Március 15. tér 19. | Tel.: +36 27/500-750 Hincz Gyűjtemény 2600 Vác, Káptalan u. 16. | Tel.: +36 27/313-463 • Visegrád Fellegvár 2050 Visegrád, Várhegy | Tel.: +36 26/398-101 Királyi Palota Romterülete – Mátyás Király Múzeum Tel.: +36 26/398-026 Salamon Torony 2025 Visegrád | Tel.: +36 26/398-233 • Zebegény Szőnyi István Emlékmúzeum 2627 Zebegény, Bartóky út 7. | Tel.: +36 27/370-104 • Zsámbék Lámpamúzeum 2072 Zsámbék, Magyar u. 18. Hadtörténeti Múzeum 2072 Zsámbék, Szomori út, Régi rakétabázis Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház (Sváb tájház) 2072 Zsámbék, Bicskei u.

43

Budapest–Közép-Dunavidék

Tourinform irodák (Budapest és környéke)
Budapest V., Sütő utca 2. (Deák tér) (08.00–20.00) Tel.: +36-1-438-8080 (0–24) Hot-line: (06 80) 630-800, (+36 30) 30-30-600 Levelezési cím: Budapest H-1548 Fax: +36-1-488-8661 E-mail: hungary@tourinform.hu Internet: www.hungarytourism.hu Budapest 1185 Ferihegyi repülőtér 1; 2A és 2B terminál Budapest 1066 Teréz krt. 2–4. Tel.: +36-1-322-4098 | Fax: +36-1-342-9390 Budapest 1014 Szentháromság tér, (Budai Vár) Tel.: +36-1-488-0475 | Fax: +36-1-488-0474 Budapest 1062 Nyugati pályaudvar Tel./fax: +36-1-302-8580 Budapest (Pest m.-i iroda) Tel.: +36-1-428-0377, +36-1-428-0375 | Fax: +36-1-353-2956 pest-m@tourinform.hu Cegléd 2700 Kossuth tér 1. Tel.: +36-53-500-285 | Fax: +36-53-500-286 cegled@tourinform.hu Ócsa 2364 Bajcsy-Zsilinszky utca 2. Tel.: +36-29-578-750 | Tel./fax: +36-29-578-751 ocsa@tourinform.hu Gödöllő 2100 Királyi Kastély Tel.: +36-28-415-402 | Tel./fax: +36-28-419-231 godollo@tourinform.hu Ráckeve 2300 Kossuth L. u. 51. Tel./fax: +36-24-429-747 rackeve@tourinform.hu Rétság 2651 Rákóczi út 26. Tel.: +36-35-550-155 | Fax: +36-35-550-156 retsag@tourinform.hu Szentendre 2000 Dumtsa Jenő u. 22. Tel./fax: +36-26-317-965, +36-26-317-966 szentendre@tourinform.hu Vác 2600 Március 15. tér 17. Tel.: +36-27-316-160 | Fax: +36-27-316-464 vac@tourinform.hu Zsámbék 2072 Etyeki út 2. Tel./fax: +36-23-342-318 zsambek@tourinform.hu Budapesti hasznos információk: www.budapest-regio.hu, www.budapestinfo.hu Kiadja:

Közlekedés:
BKV www.bkv.hu Ferihegyi repülőtér Tel.: +36-1-296-7000 Fax.: +36-1-296-6000 Malév Tel.: +36-1-235-3888 www.malev.hu Airport minibus Tel.: +36-1-296-8555 Mahart 1056 Budapest, Belgrád rakpart Tel.: +36-1-484-4000 Fax: +36-1-484-4013 www.mahartpassnave.hu MÁV www.mav.hu, www.elvira.hu Budapest, Déli pályaudvar 1120 Budapest, Krisztina krt. 37/A Tel.: +36-1-375-6593 Budapest, Keleti pályaudvar 1077 Budapest, Baross tér Budapest, Nyugati pályaudvar 1060 Budapest, Nyugati tér Tel.: +36-1-349-8503 Volánbusz www.volan.hu Buszpályaudvarok: Népliget, 1091 Budapest, Üllői út 131. Tel.: +36-1-219-8080 Népstadion, 1143 Hungária krt. 46/48. Tel.: +36-1-251-0125 Árpád híd, 1130 Budapest Tel.: +36-1-329-1450

Magyar Turizmus Zrt. Budapest–Közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság 2006
www.hungarytourism.hu Fotó: MT Zrt. Archívum Tourinform-Pest Megye, Tourinform-Cegléd, Rigó Tibor, Tumbász András, Varjú Zoltán, BTH Kht. Design: Lézerpont Stúdió Kft. Nyomás: Komáromi Nyomda

44

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful