You are on page 1of 107
ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS 2006 előtt és után Előadó: Dr.Tóth Elek DLA egyetemi docens BME. Magasépítési Tanszék BME. MESTERKURZUS Épületauditációs Ismeretek I. BEVEZETÉS ÉPÜLETFIZIKAI HÁTTÉR A hazai épületfizikai gondolkodás fejlődése Épület és gépészet energiafogyasztásának együttes tervezése 2006. (január) szeptember Épület határoló szerkezetek tervezése 1992. július Felület tervezése 1986. március Rétegfelépítés tervezése ALAPFOGALMAK MSZ-04-140-2; 1991 (ismétlés ?) Hővezetés Hővezetés: az anyag jellemzője Értelmezése: legyen az egységnyi élhosszúságú kocka, két szemközti felülete között egységnyi a hőmérsékletkülönbség (t2-t1) A hővezetési tényező ekkor az időegység alatt átjutó hő mennyisége Mértékegysége: Jele: Mitől függ a hővezetési tényező értéke? Általában: – Az anyag testsűrűségétől – A pórusmérettől és póruselrendezéstől – A nedvességtartalomtól – A hőmérséklettől Beépített feltételek között: – Az építési, gyártási nedvességtől – Az anyag ülepedésétől (roskadás, tömörödés) – A használati nedvességtől – Az elem-illesztések módjától – A légáteresztéstől A hővezetési tényező változása (példa) A POLIFOAM hablemez hővezetési tényezőjének változása a testsűrűség, és az alkalmazási hőmérséklet függvényében A hővezetési tényezők használatos fajtái: A gyártó által közölt (deklarált) hővezetési tényező • a hőmérséklet és nedvesség adott referenciafeltételének adataiból lett megállapítva • egy meghatározott szintű megbízhatóság jellemzi • összhangban van a normál körülmények között várható üzemi élettartammal A tervezési hővezetési tényező Az épületelemként felhasznált (beépített) anyag vagy termék speciális külső és belső feltételek mellett mérhető teljesítményjellemzője MSZ EN ISO 10456 Figyelembe veszi például: • a páratartalmat, nedvességet • a hőmérsékleti hatásokat • az anyagok öregedését Hővezetési tényező két megfogalmazás lteve é i = ld klaá r zs e r lt FT x Fm x Fa A különbség többször 1O % is lehet ! x (hőmérséklet – páratartalom – öregedés) A hővezetési tényező korrekciója: Anyagfajta és beépítési mód szerinti korrekció Polisztirol hab – ha rávakolnak vagy rábetonoznak Perlitbeton (ρ≤400 kg/m3) amelyre rábetonoznak Bitumoperlit (ρ≤400 kg/m3) amelyre rábetonoznak Expanzit, amelyre rávakolnak Polisztirol hab két réteg falazat között Ásványgyapot két réteg falazat között Ömlesztett perlit két réteg falazat között Poliuretán (ρ=40 kg/m3) kiszellőztetett légrétegben Izofen kiszellőztetett légrétegben NIKECELL kiszellőztetett légrétegben κ 0,42 0,57 0,51 0,20 0,10 0,10 0,38 0,25 0,25 0,50 Mérési adatok ! A hővezetési tényező korrekciója: Beépítési feltételek szerinti korrekció Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe beépített hőszigetelés Rv < 0,8 109m2sPa/kg Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe beépített hőszigetelés 5 > Rv > 0,8 109m2sPa/kg Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe beépített hőszigetelés Rv > 5 109m2sPa/kg Porózus felületű hőszigetelő réteg, melyre az építés vagy gyártás során habarcsot hordanak fel, vagy betont öntenek Higroszkópikus hőszigetelés vagy könnyűbeton, ha 80% feletti rel. nedv.tartalmú helyiség levegőjével közvetlenül érintkezik Higroszkópikus hőszigetelés vagy könnyűbeton, ha 80% feletti rel. nedv.tartalmú helyiség levegőjétől párafékező, v. beton választja el 400 kg/m3-nél könnyebb hőszigetelés, függőlegesen beépítve 400 kg/m3-nél könnyebb táblás hőszigetelés, függőlegesen beépítve Lapostetőbe épített 1 rtg. hőszigetelő tábla, tompa ütközéssel, natur Lapostetőbe épített 1 rtg. hőszigetelő tábla, tompa ütközéssel, kasírozva κ 0,35 0,25 0,10 0,30 0,25 0,10 0,20 0,15 0,25 0,50 A hővezetési tényező korrekciója: Külső hatásoknak való kitettség szerinti korrekció Testsűrűség kg/m3 κ 0,29 0,31 0,67 0,55 0,52 0,22 0,61 A „kitettség” fogalma: •A csapadék közvetlenül éri (külső oldalán nincs védő, felületkezelő réteg) •A talaj nedvessége közvetlenül éri (a vízszigetelés és a talaj közötti rétegek) Vasbeton Beton Könnyűbeton 2400 2200 900 900-1200 1500-1800 0,41 Tégla (tömör,vagy üreges) Cementvakolat 1000 1600 1900 1000-1600 0,39 Hőmérsékletmező és hőáram A határolószerkezetek többnyire párhuzamos síklapokkal határoltak. E lapok hőmérsékletei különböznek. A hőáram a lapok síkjára merőlegesen, egy irányban áramlik (egydimenziós). A hőmérsékletek időben állandóak, a hőáram stacioner. A hőáram: • egyenesen arányos a hőmérsékletkülönbséggel, • egyenesen arányos a hővezetési tényezővel, és • fordítottan arányos a réteg vastagságával. Egységnyi homlokfelületre A hőáram sűrűséget az ún. rétegtervi hőátbocsátási tényező tükrözi {W/m2} (kiszámítását ld. a következő diákon!) λ q = * (t1 − t 2 ) d Egydimenziós hőmérsékletmező egydimenziós hőáram λ {W/mK) d {m} t {K} homogén rétegek STACIONER ÁLLAPOT ! 1) A hővezetési ellenállás meghatározása: Egydimenziós hőmérsékletmező egydimenziós hőáram A réteg jellemzője a (hő)vezetési ellenállás: homogén rétegek STACIONER ÁLLAPOT ! Több réteg esetén az egyes rétegek ellenállásai összegződnek (az Ohm törvény analógiájára) d R= λ {m2K/ W} SR = S dj λj 2) A hőátadás Nyugalomban lévő levegő nincs hőátadó képesség! A külső térelhatároló szerkezetek felületei mentén mozog a levegő (gravitáció, szélhatás) kialakul a hőátadás. Nagyobb légmozgás nagyobb átadott hőmennyiség Hőátadási tényező: azt mutatja, hogy mennyi hő adódik át a szerkezet és a levegő között – egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására, – egységnyi idő alatt, – a szerkezet egységnyi felületére vonatkoztatva (EU)Jele: Régi jel: α he,i {W/m2K} e ,i Index: • „e” – külső oldal • „i” - belső oldal A hőátadási tényező tervezési értékei A szerkezet megnevezése és térbeli, ill. hőáramhoz viszonyított helyzete W/m2K he hi 24 8 24 12 8 20 8 8 10 10 6 6 Külső fal és nyílászáró Belső fal és nyílászáró Lapostető és felülvilágító Felfelé hülő (padlás) belső födém Lefelé hűlő (pince) belső födém Árkád feletti födém Élek, sarkok, hőhidak, illetve a szerkezet változó tömege esetén ezek az értékek korrigálandók! A szerkezet eredő hőátbocsátási ellenállása: hőátbocsátási ellenállása 1 j = n dj 1 Rö = Ri + ∑ Rj + Re = + ∑ + hi j =1 λj he A szerkezet hőátbocsátási tényezője: tényezője 1 U= Rö {W / m K } A hőátbocsátási tényező ismeretében a hőáram számítható. Az épületből távozó összes hőáram (transzmissziós hőveszteség) a határoló homogén szerkezet felületén keresztül: 2 Q=Aj*U*(ti-te) A hőmérsékleteloszlás vizsgálata hőmérsékleteloszlás A keresztmetszetben kialakuló hőmérsékleteloszlás ismerete állagvédelmi szempontból szükséges (páralecsapódás a belső felületen, a kapillárisokban, a szerkezet belsejében, fagyhatár). A hőmérsékleteloszlás meghatározásának elve: • a hőáram bármely, a homlokfelülettel párhuzamos síkban ugyanakkora, vagyis minden rétegen, továbbá a belső és a külső felületen is ugyanaz az a hőáram halad át • ugyanakkora áram „áthajtásához” annál nagyobb hőmérsékletkülönbség kell, minél nagyobb az áramút adott szakaszának az ellenállása. • az egy szakaszra jutó hőmérsékletkülönbség (Δtj) úgy aránylik a teljes (ti - te) hőmérsékletkülönbséghez, mint ahogyan a szakasz ellenállása (Rj) aránylik a teljes hőátbocsátási ellenálláshoz (Rö) ti Ri SRj te Re egydimenziós hőáram Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál (ti-te) hőáram iránya ti A réteghőmérsékletek meghatározásához első lépésként a (ti-te) hőmérséklet-különbséget fel kell osztani a hővezetési és hőátadási ellenállások arányában te he d1 hi λ1 Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál hőáram iránya Ezt követőleg az ellenállások arányának megfelelően kijelölhető a réteghatárok hőmérséklete ti Ri Rj ΣR te he d1 Re Végül megrajzolható a hőfokesési görbe hi λ1 Egy homogén anyagú rétegben a hőmérsékleteloszlás egyenes mentén változik. A felületek mentén a hőmérséklet a felülettel érintkező igen vékony határ-rétegben változik. Ezt csak egy ívvel jelezzük, ennek a felületet ábrázoló vonal az érintője. Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál hőáram iránya A hőmérsékleti skálán bejelölhető a 0°C hőmérséklethez tartozó szint ti Ri Rj Re ΣR 0 ºC te he d1 h A hőfokesési görbe és a 0ºC hőmérséklet vonala kijelöli azt a pontot a szerkezeten i belül, ameddig átfagyás veszély áll fenn. λ1 Többrétegű szerkezet hőfokesési görbéjének szerkesztése ∆t j (ti − te ) = Rj Rö Többrétegű szerkezetek jellegzetes hőfokesési görbéi A felületeknél a hőmérsékletkülönbség annál kisebb, minél nagyobb a teljes szerkezet hőátbocsátási ellenállása +20ºC (t átlag>+15 ºC) +/-0ºC +20ºC +/-0ºC (t átlag<5ºC) -15ºC -15ºC A valóságban időben változó folyamatok szempontjából fontos, hogy a szerkezet mennyi hőt tárol ez nagyban függ a rétegsorrendtől ! Többdimenziós hőáramok és hőmérsékletmezők • a szerkezetek geometriai formája • a szerkezetek anyagának inhomogén felépítése, és felépítése • a felületi hőátadási tényező változása miatt többdimenziós hőáramok és többdimenziós hőmérsékletmezők alakulnak ki, ennek hatását a méretezés során figyelembe kell venni: MÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ VALÓS ADATOKKAL KÖZELÍTŐ VONALMENTI HŐÁTADÁSI TÉNYEZŐKKEL (példatárak, hőhídkatalógusok) Pl.:szabvány M.1.7. – 10.táblázat (Szabatos számítás: véges differenciákkal, vagy véges elemek módszerén alapuló számítógépes eljárások segítségével lehetséges) Tájékoztató adatok vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre 1. (M.1.7. - 10. táblázat) A szerkezet-csatlakozás fajtája A hőhíd fajtája Nyílászárók kerülete mentén általában Nyílászárók kerülete mentén, ha a tokszerkezet a hőszigetelő réteg síkjában van Falazott szerkezet sarokél Külső oldalán hőszigetelt szerkezet sarokéle Falazott szerkezet külső és belső fal csatl. Külső oldalán hőszigetelt szerkezet külső és belső fal csatlakozása Falazott szerkezet födém és külső fal csatlakozása (hőszigetelt koszorú) Külső oldalán hőszigetelt külső fal és födém csatlakozása Párkány, attika csatlakozás Erkélylemez, loggia, pofafal csatlakozása 1 csatlakozó él (L) 2 csatlakozó él (T) Vonalmenti hőátbocsátási tényező (W/mK) 0,15 0 0,10 0,15 0,06 0,03 0,15 0,03 0,20 0,25 --------0,12 0,06 0,30 0,06 --0,50 Tájékoztató adatok vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre 2. Egyéb hőhidaknál figyelembe vehető vonalmenti hőátbocsátási tényezők: Ha a külső szerkezet eredeti rétegterve 10 cm-nél keskenyebb sávon szakad meg 10 cm-nél szélesebb sávon szakad meg Ul = 0,25 Ueredeti Ul = 0,50 Ueredeti Tömör határoló szerkezeti egység átlagos felületi hőmérsékletének meghatározásához, a hőhidak hatását is figyelembe vevő, eredő hőátbocsátási tényező számítása: UA = ξ = korrekciós tényező A ∗ ξ ∗U + ∑ l j ∗Ul j j A lj = a vonalmenti hőhidak hossza Ul = a vonalmenti hőhidak hőátbocsátási tényezője UA = eredő hőátbocsátási tényező A = a határoló szerkezet felülete U = a falszerkezet hőátbocsátási tényezője A hőátbocsátási tényező korrekciója a szerkezet felülettömege függvényében: A ξ korrekciós tényező (csak a felületi hőmérsékletek számításához) A szerkezet felülettömege: kg/m2 Külső fal, lapostető, árkád Kéthéjú szellőztetett hidegtető, árnyékolt és átszellőztetett külső fal Padlás alatti födém Fűtetlen helyiséggel, vagy földdel érintkező falak Fűtetlen pincével, vagy földdel érintkező padló <100 100-300 300-500 500-700 >700 1,35 1,20 1,05 0,80 0,70 1,20 1,10 0,95 0,70 0,60 1,00 0,90 0,80 0,60 0,50 0,90 0,85 0,75 0,55 0,45 0,85 0,80 0,70 0,50 0,40 (kA)U = (A*ξ*k+Σlj*kij) )/A Éleknél és sarkoknál figyelembe veendő hőátadási tényezők többdimenziós hőmérsékletmező számításoknál A hőátadási tényezők szabványos tervezési alapértékei az alábbi összefüggések szerint csökkentendők: Vízszintes élek mentén A szerkezet megnevezése és térbeli, ill. hőáramhoz viszonyított helyzete Függőleges élek mentén hl = 0,30 (hi1 W/m2K + hi2 ) hl = 0,35 (hi1 + hi2 ) he hi 8 8 Külső fal és nyílászáró Belső fal és nyílászáró Lapostető és felülvilágító Felfelé hülő (padlás) belső födém Lefelé hűlő (pince) belső födém Árkád feletti födém h1 = az 1. falfelület hőátadási tényezője 24 8 h2 = a 2. falfelület hőátadási tényezője 24 12 10 10 hl = a fenti számított hőátadási tényező A hőátadást akadályozó bútorok, képek, stb. hatásának figyelembe 8 6 vétele további 30-50%-os csökkentő szorzóval lehetséges ! 20 6 Talajjal érintkező padlószerkezetek hőszigetelése Talajjal érintkező padlószerkezetek hőszigetelése MSZ-04-140-2; 1991. - M.2.3. - 28. táblázat > 1,0 0,51 – 1,0 Z (m) 0,21 – 0,50 0,7 (- 0,3) - 0,20 0,4 R (m2K/W) 1,3 1,0 1m TALAJ m1 Z Z (?) Talajon fekvő padló Talajon fekvő padló TALAJ A szabvány megfogalmazása szerint: „Z” a padló alsó szintje és a terepszint magasságkülönbsége. A „padló alsó szintje” annak a padlórétegnek a legalsó síkja, melynek lértéke kisebb, mint a talaj l -ja. A padló körvonal hosszegységére vonatkoztatott kőátbocsátási tényező - Ul {W/mK} ENERGETIKAI EGYSÉGKÉNT VALÓ MÉRETEZÉS AZ MSZ-04-140-2;1991. szerint A Szabvány az épületet energetikai egységnek tekinti. Főbb követelmények: • a külső határolószerkezetek állagvédelmének biztosítása • az épületben élő és dolgozó emberek egészségvédelmének biztosítása • a teljes épület hővédelmi teljesítményének igazolása A) Az állagvédelmi ellenőrzés A szerkezeten belüli, és a felületeken kialakuló nedvességviszonyokat kell vizsgálni, a helyiségek nedvességviszonyok rendeltetésének megfelelő légállapotok (hőmérséklet és relatív páratartalom) figyelembe vételével. A vizsgálatot minden helyiség minden szerkezetére el kell végezni. B) Az egészségvédelem biztosítása A téli és nyári hőérzethez kapcsolódó követelmények kielégítését jelenti. Igazolásuk az emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségek eseten szükséges. C) A hővédelmi teljesítmény igazolása A teljes épületre vonatkozó (annak lehűlő felületeit és fűtött térfogatát figyelembe vevő) energetikai követelmény kielégítését jelenti. Igazolásuk a teljes fűtési idényben rendszeresen fűtött épületek esetében szükséges, ha az elsődleges rendeltetésű helyiségek előírt belső hőmérséklete 18 fok, vagy annál magasabb. ENERGETIKAI EGYSÉGKÉNT VALÓ MÉRETEZÉS AZ MSZ-04-140-2;1991. szerint A hőhidak hatását figyelembe kell venni: Az állagvédelmi ellenőrzés során A legkedvezőtlenebb belső felületi hőmérséklet meghatározásakor Az egészségvédelem biztosítása során A hőérzet ellenőrzésénél a helyiségek átlagos belső felületi hőmérsékletének meghatározásánál A hővédelmi teljesítmény (energetikai követelmény) igazolása Az átlagos hőátbocsátási tényező meghatározásakor A jelenleg érvényes hazai hőtechnikai szabályozás Az egységnyi térfogatra jutó fajlagos hőáram követelménye Egységnyi térfogatra jutó fajlagos hőáram Q m {W/m3K) 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 K ZA S A S ZO S H Á ZN AS L Ú AT ÉP Ü K TE LE Q mf * ,65 =0 /V A) (Σ +0 ,1 F O AT AM LY O NÁ SZ A SH L Ú AT É TE LE PÜ K Q mf ,6 =0 * /V A) (Σ +0 ,1 V ~ 500 m3 V ~ 500 – 2.000 m3 V ~ 2.000 – 10.000 m3 0,1 Az épülethatároló szerkezetek (belső) összfelülete A fűtött épülettérfogat (fűtött levegő térfogata) 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 ΣA V 1,2 (m2) (m3) A 2006-ig érvényes hazai hőtechnikai szabályozás Épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezője 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 Um {W/m2K) Szakaszos használatú épületek Pl: Alapterület: 10x10 m Belmagasság: 3,0 m ΣA = 120+100=220 m2 V = 100x3=300 m3 ΣA/V = 0,733 Umf = 0,65 + 0,1 * (V/ΣA) Folyamatos használatú épületek Umf = 0,60 + 0,1 * (V/ΣA) V ~ 500 m3 Um=0,7 4 V ~ 2.000 – 10.000 m3 V ~ 500 – 2.000 m3 0,65 0,1 Az épülethatároló szerkezetek (belső) összfelülete A fűtött épülettérfogat (fűtött levegő térfogata) 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 ΣA V 1,2 (m2) (m3) A 2006-ig érvényes hazai hőtechnikai szabályozás Épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezője 0,95 Um 0,9 0,85 0,8 0,75 0,65 0,6 0,55 0,5 5% 15% 25% 35% 45% 1 {W/m2K} Pl: Alapterület: 10x10 m Belmagasság: 3,0 tető(0,3) m tető(0,4) = ΣA tető(0,5) 120+100=220 Um=0,7 0,7 4 m2 V = 100x3=300 m3 ΣA/V = 0,733 Utető = 0,4 W/m2K U = 0,7 Homlokzati nyílászáró felület aránya Energetikai méretezés – az épületek energiamérlege MSZ EN 832. Épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigény számítása. Lakóépületek. Összetevői: NÉMETORSZÁGBAN: - Vonalmenti veszteségek a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között DIN EN 832 és DIN 4108-6. Épületek hőtechnikai viselkedéseEnEv – Energia takarékossági rendelet - Szellőzési hőigény a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között - Sugárzási (szoláris) hőnyereség - Transzmissziós hőveszteség a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között AUSZTRIÁBAN: ÖNORM EN hőforrások hasznosítható részének figyelembe vétele - Belső hőnyereségek, a 832 / ÖNORM 8110-1. illetve ÖNORM B 8110-6. Hővédelemmel szemben támasztott követelmények és - Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye épületek/épületrészek hővédelmének deklarálása (a fűtési rendszerbe bevezetett energia, és a hőfejlesztés, hőelosztás, hőleadás, valamint a fűtési rendszer szabályozási veszteségeinek figyelembe vétele) Célja: -A lakóépület (vagy egy része) hőigényének meghatározása -Az érvényben lévő követelmények megítélésének ellenőrzése -A tervezett épületek energetikai optimalizálása -Energiatakarékossági intézkedések hatásának értékelése -A jövőbeli energiaigények előrejelzése Egyéb szabványok Az MSZ EN 832 szerinti energetikai modell (EN 832. Thermal Performance of Buildings – Calculation of Energy Use for Heating – Residental Buildings) Visszanyert energia Technikai veszteségek Egy családiház jellegzetes hőveszteségei Dach 10% Wand 32% Fenster 16% Boden 7% =Lüftungsverluste (35%) =Transmissionsverluste (65%) (10% ) (35% ) (32% ) (16% ) (7%) Egy társasház jellegzetes hőveszteségei 10 32 16 7 Az épületek energiamérlege Összetevői: - Transzmissziós hőveszteség - Vonalmenti veszteségek - Szellőzési hőigény - Sugárzási hőnyereség - Belső hőterhelés -Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye - A tárolt hő változása a hőátbocsátással a határoló szerkezeteken át távozó energiaáramok összege: Qtr = ∑ A *U j * (ti − te ) A = a homlokzati egységek felületei Uj = a (nem vonalmenti) hőhidak hatását is figyelembe vevő hőátbocsátási tényezők ti és te a mértékadó belső és külső léghőmérsékletek Az épületek energiamérlege Összetevői: - Transzmissziós hőveszteség - Vonalmenti veszteségek - Szellőzési hőigény - Sugárzási hőnyereség - Belső hőterhelés -Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye - A tárolt hő változása a csatlakozási élek, hőhidak mentén fellépő többlet veszteségek: Ql = ∑ l * Ψ * (ti − te ) l = a csatlakozó élek, hőhidak hossza ψ = a vonalmenti hőátbocsátási tényezők ti és te a mértékadó belső és külső léghőmérsékletek Infravörös kamerás fényképezés (hőfényképezés) A thermográfia a felületi hőeloszlás optikai megjelenítését jelenti. Az infravörös módszeren alapuló eljárás alapja: • minden anyag hőtartalma következtében az abszolút nulla fok (-273 °C) felett elektromágneses sugárzás formájában energiát bocsát ki. Az infravörös sugárzás a spektrum láthatatlan tartományában van, 0,75 és 100 mikron között. Az infravörös thermográfia a láthatatlan hőenergia látható képként való megjelenítése. A nyers hőképeken a melegebb területek világosabbak, a hidegebbek területek sötétebbek. Infrarot-Kamera Aufnahmeelektronik Lakóház infravörös kamerás hőfényképe CSALÁDI HÁZ Vonalmenti hőhidak 1. Épületsarok Hőfénykép Hőfénykép Hőfényképek Vonalmenti hőhidak 2.Erkélylemezek Fénykép iránya Vonalmenti hőhidak 3.Födémszélek zw ei schal i ge W and B eton deck e Er dr ei ch Fényképfelvétel PASSZÍVHÁZ PASSZÍVHÁZ HŐSZIGETELT PADLÁSFÖDÉM SAROK HŐHÍD A filtráció hőmérsékletcsökkentő hatása Dach 10% Wand 32% Fenster 16% Boden 7% =Lüftungsverluste (35%) =Transmissionsverluste (65%) Jellegzetes filtrációs helyek Tetőlezárás (eresz) Jellegzetes filtrációs helyek Szárny-tok kapcsolat Ablakbeépítés Tok beépítés Korszerű tok- és szárnyhőhíd megszakítású aluminium ablak metszeti hőtérképe, kettős hőszigetelő üvegezéssel Jellegzetes filtrációs helyek Gépész/elektromos áttörések Jellegzetes filtrációs helyek Padló aljzatok Az épületek energiamérlege Összetevői: - Transzmissziós hőveszteség - Vonalmenti veszteségek - Szellőzési hőigény - Sugárzási hőnyereség - Belső hőterhelés -Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye - A tárolt hő változása a szellőző levegő által a helyiségből eltávolított energiaáram: Qszellőz = L * p * c * (ti − te ) L= a szellőző levegő térfogatárama p = a levegő sűrűsége C = a levegő fajhője ti és te a mértékadó belső és külső léghőmérsékletek Az épületek energiamérlege Összetevői: - Transzmissziós hőveszteség - Vonalmenti veszteségek - Szellőzési hőigény - Sugárzási hőnyereség - Belső hőterhelés -Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye - A tárolt hő változása a sugárzást átbocsátó szerkezeteken át a helyiségbe jutó energiaáram : Qsugárzás = ∑ Ai * I * N Ai= a transzparens szerkezetek felülete I = a sugárzás intenzitása N = a naptényező Transzparens test energiamérlege A külső felületre érkező napsugárzás egy része visszaverődik. (rl) Egy másik részt a test átereszt, ez változatlan hullámhosszúságú sugárzás formájában a helyiségbe jut (tl) A külső felületre érkező sugárzás egy része elnyelődik, ettől a szerkezet felmelegszik. Miután többnyire kis tömegű és igen vékony rétegről van szó, a felmelegedés gyors és gyakorlatilag a teljes keresztmetszetben (vastagságban) egyenletes (tl) A felmelegedett szerkezetről annak mindkét oldalán hõátadással hő jut a külső, illetve a belső levegőbe. A felmelegedett szerkezet mindkét felülete bocsát ki hosszúhullámú infrasugárzást is a környezet, illetve a helyiség felé. (hlV) Az üveg áteresztési tényezője a hullámhossz függvényében változik: a hosszúhullámú infrasugárzás az üvegen nem tud áthatolni. A NAPTÉNYEZŐ (N) FOGALMA Egyszerűsített eljárás az áteresztő szerkezetek energiamérlegének számításához. Alapja: két áteresztő szerkezeten át a helyiségbe jutó hőmennyiségek aránya gyakorlatilag állandó, akármilyen szög alatt is esik a napsugárzás a felületükre. A választott etalonszerkezet, a 3 mm vastag, egyrétegű, közönséges ablaküveg. Különböző beesési szögek mellett (ami egyben különböző tájolásokat, naptári és napi időpontokat is jelent!) részletes vizsgálatokkal meghatározták, hogy az etalonszerkezeten át mennyi hő jut a helyiségbe. Ezek az adatok táblázatos formában feldolgozva rendelkezésünkre állnak. (Angol betűszó alapján IS G jelöléssel.) R Egy új transzparens szerkezet esetén, elegendő egyetlen beesési szög mellett megmérni, hogy a rajta keresztül a helyiségbe bejutó hőmennyiség hogyan aránylik az etalonszerkezeten át - azonos feltételek mellett - bejutó hőmennyiséghez. Ez az arányszám a naptényező (N). A naptényező ismeretében az áteresztő szerkezet egységnyi felületén át a helyiségbe jutó energiaáram kiszámítható: q = ISRG *N {W/m2 } ahol N - a naptényező, ISRG - az etalonszerkezeten át bejutó energiaáram. A naptényező nevezetlen szám, értéke 0 és 1 között van. A naptényező tartalmazza: a szerkezet által áteresztett sugárzást, és az elnyelt energiából hőátadás és saját sugárzás révén a helyiségbe jutó energiaáramot is - tehát a hőnyereség minden formájára együttesen - jellemző. A NAPTÉNYEZŐ ALKALMAZÁSA A SZÁMÍTÁSOKBAN Társított szerkezetek és üvegezések naptényezője (N) Függ a társított szerkezet helyétől. A külső árnyékoló naptényezője kisebb (az elnyelt sugárzástól felmelegedett szerkezet a külső levegőt melegíti) A NAPTÉNYEZŐ (N) ÉRTÉKEI Tipus Árnyékolás nélkül Belső velencei redőny/45o Külső velencei vizszintes vagy belső függöny/ redőny /45o vizszintes/ Külső árnyékoló zsalu /17o vizszintes/ Külső ponyvanapernyő világos közép sötét világos közép v. közép sötét sötét világos közép v. sötét Normál üveg Tábla üveg 6 mm vastag 40-48% absz. Abszorbens üveg 48-56% " 56-70% " 1,0 0,94 0,80 0,73 0,62 0,90 0,80 0,52 0,50 0,83 0,69 0,56 0,56 0,56 0,53 0,51 0,54 0,52 0,36 0,36 0,48 0,47 0,65 0,65 0,62 0,59 0,54 0,61 0,59 0,39 0,39 0,56 0,52 0,73 0,74 0,72 0,62 0,56 0,67 0,65 0,43 0,43 0,64 0,57 0,15 0,14 0,12 0,11 0,10 0,14 0,12 0,10 0,10 0,12 0,10 0,13 0,12 0,11 0,10 0,10 0,12 0,11 0,10 0,10 0,11 0,10 0,22 0,21 0,18 0,10 0,14 0,20 0,18 0,11 0,11 0,18 0,15 0,15 0,14 0,12 0,11 0,10 0,14 0,12 0,10 0,10 0,12 0,10 0,20 0,19 0,16 0,15 0,12 0,18 0,16 0,10 0,10 0,16 0,14 0,25 0,24 0,20 0,1 0,16 0,22 0,20 0,13 0,12 0,20 0,17 Kettős üvegezés Normál üveg Tábla üveg 6 mm vastag Kívül 48-56% abszorpciójú, belül normál üveg Kívül 48-56% abszorpciójú, belül tábla üveg Hármas üvegezés Normál üveg Tábla üveg Az épületek energiamérlege Összetevői: - Transzmissziós hőveszteség - Vonalmenti veszteségek - Szellőzési hőigény - Sugárzási hőnyereség - Belső hőterhelés -Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye - A tárolt hő változása a sugárzást átbocsátó szerkezeteken át a helyiségbe jutó energiaáram : Qsugárzás = ∑ Ai * I * N Ai= a transzparens szerkezetek felülete I = a sugárzás intenzitása N = a naptényező Az épületek energiamérlege Összetevői: - Transzmissziós hőveszteség - Vonalmenti veszteségek - Szellőzési hőigény - Sugárzási hőnyereség - Belső hőterhelés -Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye - A tárolt hő változása a nem fűtési célú forrásokból (pl. világítás, háztartási gépek, emberek) származó energiaáram: Qb Az épületek energiamérlege Összetevői: - Transzmissziós hőveszteség - Vonalmenti veszteségek - Szellőzési hőigény - Sugárzási hőnyereség - Belső hőterhelés -Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye - A tárolt hő változása fűtés, légtechnika, stb…: QG Az épületek energiamérlege Összetevői: - Transzmissziós hőveszteség - Vonalmenti veszteségek - Szellőzési hőigény - Sugárzási hőnyereség - Belső hőterhelés -Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye - A tárolt hő változása Az időben változó hatások miatt a határoló szerkezetek által éppen elnyelt, vagy azokból éppen felszabaduló energiaáram: ∆Q j Primer energia – Fűtő energia – Fűtési hőszükséglet QP PRIMER ENERGIA Nyersanyag termelése Nyersanyag szállítása Energia előállítása QE FŰTŐ ENERGIA QH FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET HŐVESZTESÉG Az energiaszükséglet szintjeinek összefüggései: QH = QT + QSZ – η(QS + QR) QT = Qtr + Ql = (ΣUj * Aj + ΣUi * li)*(Δt) Qsz = szellőzési hőveszteség Qs = szoláris hőnyereség QR = belső hőforrásokból nyer hő η = a hőnyereség hatásfoka FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET (hőáteresztés hőhidakkal) Primer energia – Fűtő energia – Fűtési hőszükséglet QP PRIMER ENERGIA Nyersanyag termelése Nyersanyag szállítása Energia előállítása QE FŰTŐ ENERGIA QH FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET HŐVESZTESÉG Az energiaszükséglet szintjeinek összefüggései: QH = QT + QSZ – η(QS + QR) QE = Q H / η a ηa = a fűtési rendszer éves hatásfoka FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET FŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLET Primer energia – Fűtő energia – Fűtési hőszükséglet QP PRIMER ENERGIA Nyersanyag termelése Nyersanyag szállítása Energia előállítása QE FŰTŐ ENERGIA QH FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET HŐVESZTESÉG Az energiaszükséglet szintjeinek összefüggései: QH = QT + QSZ – η*(QS + QR) QE = Q H / η a QP = (QE + QW )*eP W FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET FŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLET PRIMER ENERGIA SZÜKSÉGLET QW = a melegvíz ellátáshoz szükséges energia W eP = a teljes létesítményre vonatkozó ráfordítási szám 7/2006.(V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelvének hazai alkalmazásához A rendelet célja: • az épületek energiateljesítményének javítása – Költséghatékonyság szem előtt tartása – Az épületekkel szemben meghatározható energiateljesítmény betarttatása • e teljesítmények megfelelő tanúsításának szabályozása – Németországban: „ENERGIEPASS” – Magyarországon „Energia Tanúsítvány” (ET) A rendelet hatálya kiterjed: • Új, illetve nagyobb mértékű felújításra kerülő épületekre, ha az építési engedély iránti kérelmet (2006. január 1. után adják be) • Mindazon épületekre, melyeket (2007. január 1-jét követően) építenek, eladnak, bérbeadnak • A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épület(rész)re, illetve annak tervezésére, amelyben az előírt légállapot biztosítására energiát használnak. • Alkalmazandó: a 2006.09.01. után induló engedélyezési eljárásoknál! eljárásoknál Vannak-e kivételek? • Műemléki, városképi védettség • Istentisztelet, vallásos tevékenység épületei (hitéleti célra használt épületek) • 150 légm3-nél kisebb fűtött épület térfogat (50 m2-nél kevesebb hasznos alapterület, ill. évente 4 hónapnál rövidebb használat) • Ideiglenes (max. 3 év) használatú épületek (felvonulási épületek, és a max. 2 évi használatra tervezett épületek) • Sátorszerű építmények • • Földalatti létesítmények (felület 70%-a 1 m földdel takart) Üvegházak (télikertek nem!!) – szaporítás, termesztés, árusítás • Állattartási, és egyéb nem lakás célú mezőgazdasági épület • Ipari épület – ha a technológiai hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint 20-szoros légcsere szükséges, vagy alakul ki. • • Bármilyen épület, ha X.15. és IV.15. között kevesebb, mint 20-szoros légcsere szükséges Ha az épületben telepített fűtőberendezés nem üzemel • A sajátos építményfajtákra Általános követelmények: • • • Az épületek összesített energetikai jellemzője Az épületek fajlagos hőveszteség tényezője, valamint A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője együttesen, és külön-külön sem haladhatják meg a külön rendeletben meghatározott mértéket A számítás a tervező döntése szerint: • • • • • Részletes, vagy egyszerűsített módszerrel végezhető E módszerekkel egyenértékű, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációval végezhető A számítást az épület egészére kell elvégezni A számítás az egyes zónákra vagy helyiségekre vonatkozó számítások összegzésével is elvégezhető Toldaléképületnél a tervező dönt, hogy csak a toldalékra, vagy az egész épületre igazolja a teljesülést - kimaradt Az összesített energetikai jellemző: Az épület rendeltetés-szerű használatának feltételeit biztosító épületgépészeti rendszerek primer energiahordozóban kifejezett éves fogyasztása egységnyi fűtött alapterületre vonatkoztatva. A fajlagos hőveszteség tényező: hasznosított hányadának összege – egységnyi külső-belső hőmérsékletkülönbségre, és – egységnyi fűtött térfogatra vetítve – a transzmissziós hőáramok és – a (fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló) sugárzási hőnyereség Az épületek energiateljesítményére vonatkozó számításának a következőket kell figyelembe vennie: • • • • • • • • • • • • • • • Az épület hőtani jellemzőit A fűtés, melegvízellátás jellemzőit, a berendezések hőszigetelési jellemzőivel együtt A légkondícionáló berendezés jellemzőit A szellőztetés jellemzőit A beépített világítóberendezéseket Az épületek elhelyezését, tájolását, az éghajlati körülményeket A napsütés elleni védelmet A passzív napenergia hasznosító rendszereket A természetes szellőzést A beltéri klimatikus körülményeket, belső klíma működtetését Az aktív napenergia-rendszereket A megújuló (alternatív) energiaforrásokon alapuló fűtési és villamosenergia rendszereket Az épület által termelt elektromos áramot (nap, szél, stb…) A táv- vagy tömbfűtési és hűtési rendszerek jellemzőit A természetes világítást 1. A határoló szerkezetek egyes elemeire vonatkozó rétegtervi hőátbocsátási tényezők nem haladhatják meg az alábbi értékeket: Határoló-szerkezet Külső fal Fűtött és fűtetlen terek közötti fal Talajjal érintkező fal 0 és –1 m között Lapostető Padlásfödém Fűtött tetőtér határolása Alsó zárófödém árkád felett Alsó zárófödém fűtetlen pince felett Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett hőszigeteléssel helyettesíthető) azonos ellenállású Követelmények és méretezési adatok (tervezet) Rétegtervi hőátbocsátási tényező nehéz W/m2K könnyű 0,45 (0,5) (0,7) 0,5 (0,7) 0,45 (0,5) 0,25 (0,4) 0,30 0,25 (0,4) 0,25 0,5 (1,0) 0,5 (0,35) (0,40) (0,45) (0,20) (0,25) (0,20) (0,25) (0,50) (0,50) Szomszédos fűtött épületek falai között követelmények teljesítése csak kisebb bővítések esetén 1,5 (1,50) Megjegyzés: a táblázati minimum elegendő, Ajtók, kapuk minden más esetben a fajlagos hőveszteség tényezőre és az összesített Ld. külön táblázatban energetikai jellemzőre vonatkozó követelményeket is ki kell elégíteni! 1. b A határoló szerkezetek egyes nyílászáróira vonatkozó rétegtervi hőátbocsátási tényezők nem haladhatják meg az alábbi értékeket: Határoló-szerkezet (ajtó-ablak) Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és PVC) Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium) Homlokzati üvegezett nyílászáró 0,5 m2-ig Tetősík ablak Homlokzati üvegezetlen kapu Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek közötti üvegezetlen ajtó Tetőfelülvilágító Rétegtervi hőátbocsátási tényező W/m2K 1,60 2,00 2,50 1,70 3,00 1,80 2,50 Követelmények és méretezési adatok (tervezet) A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak…), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói, stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. 2) Az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozó követelmény: A transzmissziós hőáramok és a sugárzási hőnyereség hasznosított q W/m3K hányadának összege q = 0,086 + 0,38 * (∑ A / V ) egységnyi külső-belső hőmérsékletkülönbségre, és egységnyi fűtött térfogatra vetítve q = 0,58 ∑ AU + ∑ lkl q= = V ∑ AU V m A = az épülethatároló szerkezetek összfelülete q = 0,2 V = a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3 A/V Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékei A fajlagos hőveszteség-tényező számítása egyszerűsített módszerrel 1. 1) Az épület határoló felületei hőveszteségtényezőjének számítása: A*UR ahol UR = U * (1+κ) 2) Fűtetlen, kevéssé fűtött (tx) terek felőli falaknál az AU értékek módosítandók: szorzó: (ti-tx)/(ti-te) - t= fűtési idényre vonatkozó átlagértékek arányszám: pincefödém: 0,5, padlásfödém: 0,9 3) Az épület egyes határoló felületei (talajjal érintkezés, lábazat) többdimenziós hőáramainak figyelembe vétele vonalmenti hőveszteségtényezők-kel: Lψ 4) A határoló szerkezetek csomópontjai (hőhidak) többdimenziós hőramainak figyelembe vétele vonalmenti hőveszteségtényezők-kel: Lψ A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászárókerületek, a csatlakozó födémek, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján (a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászárókerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve 5) Az egyszerűsített eljárás eredményeként kiszámítandó a fajlagos hőveszteségtényező a következő összefüggés szerint: A) Sugárzási hőnyereség elhanyagolásával A fajlagos hőveszteség-tényező számítása egyszerűsített módszerrel 2. ∑ AU + ∑ lΨ q= = V ∑ AU + ∑ A V kfal ∆U B) Sugárzási hőnyereség figyelembe vételével Qsd + Qsid 1 q = (∑ AU + ∑ lΨ − ) V 72 A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 1. 1) A sugárzási hőnyereség számítása: Egyszerűsített eljárásban: QSUGNYÁR = 150∑ AÜ g (a sugárzási nyereségtényező számértékében az esetleges mobil árnyékoló szerkezet is figyelembe vehető) Részletes számítási eljárásban: •Tájolásonként ellenőrizendő az üvegezett felületek benapozása •Ha a direkt sugárzás júniusban < napi 4 óra - az északi tájolásra megadott értékkel kell számolni •Ha a direkt sugárzás júniusban > napi 4 SUGNYÁR óra - akkor Q = IAű g A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 2. 2) Számítandó a belső és külső hőmérséklet napi átlagos különbsége a következők szerint: QSUGNYÁR + Qb ∆tbn = ∑ AU + ∑ lkl + 0,35nnyárV A belső forrásokból származó hőáramok Qb fajlagos értékének figyelembe vétele táblázati adatokkal történhet: A légcsereszám nnyár értéke gépi szellőzésnél a tervezési érték, természetes szellőzésnél táblázati értékkel vehető figyelembe: Légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes szellőztetéssel Éjszakai szellőztetés nem lehetséges lehetséges Nyitható nyílások egy homlokzaton 5 7 több homlokzaton 8 10 pl: lakó- és szállás jellegű épületeknél a szabvány szerinti normatív belső hőnyereség: 5 W/m2 3) A nyári túlmelegedés kockázatának szempontjából az épület gépi hűtés nélkül elfogadható, ha ∆ tbn ≤ 3 K nehéz épületszerkezeteknél ∆ tbn ≤ 2 K könnyű épületszerkezeteknél 3) Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó követelmény (2006. január végi aktuális állapot): EP (kWh/m2a) Az épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött alapterületre vonatkoztatott, primer energiahordozóban kifejezett éves fogyasztása EP = 230 A E P = 74 + 120 V EP = 110 A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3 A/V Lakó- és szállás jellegű épületek követelményei (nem tartalmaz világítási energiaigényt) 3) Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó követelmény (2006. január végi aktuális állapot): EP Az épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött (kWh/m2a) alapterületre vonatkoztatott, primer energiahordozóban kifejezett éves fogyasztása EP = 260 A E P = 93,6 + 128 V EP = 132 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3 94 A/V ≤ 0,3 A/V IRODA épületek követelményei (világítási energiaigényt is beleértve) 3) Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó követelmény (2006. január végi aktuális állapot): EP Az épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött (kWh/m2a) alapterületre vonatkoztatott, primer energiahordozóban kifejezett éves fogyasztása EP = 254 A EP = 40,8 + 164 V EP = 90 A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3 A/V OKTATÁSI épületek követelményei (világítási energiaigényt is beleértve) Az összesített energetikai jellemző meghatározása 1. A NETTÓ FŰTÉSI ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA Egyszerűsített módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztás meghatározására: 1) A sugárzási hőnyereség számítása QSUG = 50∑ AÜ g 2) A fűtés nettó energiafogyasztásának számítása QF = VH{ q + 0,35n(1-ηr)}δ – ZFANqb (kWh/a) ahol: H = az éves hőfokhíd (72 000 hK/a) q = a fajlagos hőveszteség tényező (W/m3K) n = légcsereszám ηr = a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka σ = a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező ZF = a fűtési idény hossza (4 400 h/a); AN = nettó fűtött szintterület qb = a belső hőterhelés fajlagos értéke (W/m2) (A belső hőnyereséget táblázati adatokkal kell figyelembe venni) Az összesített energetikai jellemző meghatározása 2. A NETTÓ FŰTÉSI ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA Részletes módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztás meghatározására: 1) A sugárzási hőnyereség számítása Ha a direkt sugárzás az üvegezést XI. és III. hónapban legalább 4 órán át éri, akkor: Egyébként az északi tájolásra megadott sugárzással kell számolni 2) Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számítása QSD = ∑ IAÜ g Qsd + Qsid + AN qb ∆t b = +2 ∑ AU + ∑ lΨ + (1 − η r )0,35nV A belső hőterhelés fajlagos értékét és a sugárzási nyereséget táblázati adatokkal kell figyelembe venni Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség ismeretében táblázatból meghatározható a fűtési idény hossza és az (órafokban kifejezett) fűtési hőfokhíd. A fűtési hőfokhíd pontosabb értéke számítással: DH = 72000 − 2912(∆t b − 8) − 162(∆t b − 8) 2 Az összesített energetikai jellemző meghatározása 3. A NETTÓ FŰTÉSI ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA Részletes módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztás meghatározására: 3) A fűtés nettó energiafogyasztásának számítása QF = VH{q+0,35n(1-ηr)}σ -ZFANqb ahol: H = az éves hőfokhíd (72 000 hK/a) q = a fajlagos hőveszteség tényező (W/m3K) n = légcsereszám ηr = a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka σ = a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező ZF = a fűtési idény hossza (4 400 h/a); AN = nettó fűtött szintterület qb = a belső hőterhelés fajlagos értéke (W/m2) Az összesített energetikai jellemző meghatározása 4. A PRIMER ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA 4) A fűtés primer energiafogyasztásának számítása E fütés = QF ( Ef ηf + E g Pgf ) ahol Ef – a fűtési rendszer energiahordozójának primer energiatartalma, η f – a fűtési rendszer összhatásfoka (mellékletben megadott tervezési adat), Pgf – a fűtési rendszer átlagos villamos teljesítményigénye, Eg – a villamos energia primer energiatartalma. ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 300 250 200 150 100 Ep (kWh/m2a) 260 254 230 132 110 90 lakóház iroda oktatási 50 0 0 0,3 A/V 1,3 1,5