You are on page 1of 5

2000/4/ Választás öröm és kötelesség között – és a halhatatlanság útja

HÉRAKLÉSZ, AZ ÓKORI GÖRÖG HŐS MA IS ÉPPOLY HÍRES, MINT A MAGA IDEJÉBEN. OROSZLÁNBŐRBE ÖLTÖZVE ÉS OLAJFABUZOGÁNNYAL FELFEGYVERKEZVE FOLYTATJA CSODÁS KALANDJAIT A FILMEKBEN, TELEVÍZIÓBAN ÉS A KÉPESKÖNYVEKBEN. VAJON A RENDKÍVÜLI HELYZETEK TETSZENEK BENNE, MELYEKBE MINDANNYISZOR BELEKERÜL, VAGY PEDIG ÜGYESSÉGE ÉS A SZOKÁSOSON FELÜLI EREJE? Héraklész – a rómaiaknak Herkules – fontos szerepet játszik a görög mitológiában. A föld legerősebb emberének tekintették. Midőn elérte a felnőtt kort, találkozott Örömmel és Kötelességgel, két szép nővel; s egyik is, másik is kérve kérte, tartson vele. Öröm ezt mondja neki: „A nevem Öröm. A legtöbb emberi lény szeret engem. Lásd, milyen széles és könnyű az én utam, és milyen sima a te lábaidnak! Kövesd ezt, és nem fogsz szűkölködni sem ételben, sem italban; sem szép ruhákban, sem puha ágyakban, sem az élet összes örömeiben. Teljességgel mentes leszel a szenvedéstől és védve minden veszélytől. Gyere velem!” Kötelesség pedig így szólt: „A nevem Kötelesség. Kikerülni senki sem mer, de kevés ember szeret. A valóság az, hogy az én utam göröngyös, tövises, és sem kényelmet, sem örömet nem ígérek közben. Sok fáradozással jár, és szenvedéssel sújt, közben azonban a bátorsággal elviselt fájdalom örömmé és büszkeséggé válik. Aki engem követ, dicsőséget és békét nyer ezen a földön, és végül születési jogot is az istenek között.” A VILÁG LEGNAGYOBB EREJE Effajta elképzelések közvetítették az élet ismeretét és egy magasabb tudat eszményét a korabeli emberek számára. Héraklész egy pillanatig sem tétovázott, a kötelesség útját választotta. Abban a pillanatban, hogy elutasítja Örömöt, végleg leszámol lénye alacsony rendű nézeteivel, melyek mindig arra törekszenek, hogy bebörtönözzék és elpusztítsák a magasabb nézeteket. E folyamat „Héraklész tizenkét munkájaként” ismeretes. Úgy mondják, hogy ő a legfelsőbb istennek, Zeusznak egyik fia volt, jóllehet egyszersmind halandó is. Származása folytán olyan erővel rendelkezett, ami túlhaladta minden földi emberét, továbbá olyan intelligenciával, amely hatásos módon, hamar cselekvésre késztette. A halhatatlanság útján végzett tizenkét „munkája” ezen istenfiú növekedésére utal, egészen az isteni állapotig. Mai anyagias korunkban a Héraklész által követett út éppoly időszerű, mint a távoli múltban. A hős születését kísérő szokatlan és izgalmas események magas származására utalnak. Zeusz, az istenek atyja, Alkméné királynőhöz az éppen távol lévő férje alakjában közeledett. Úgy mondják, ez az egyesülés három éjen át tartott. Héraklészt tehát úgy tekinthetjük, mint egy isteni hatás és az anyaföld bensőleg egyesült működésének koronáját. Zeusz büszkén jelenti be, hogy fia végül egész Görögország felett uralkodni fog. Ám Héra, Zeusz hitvese nem fogadja el ezt a helyzetet, megpróbálja már születésekor elfojtani ezt az új elvet. Két kígyó tekeredik az alvó újszülött Héraklész köré, aki azonban felébredvén megragadja és megfojtja azokat.

1

aminek következtében Héraklész áldozati állatoknak nézi gyermekeit. Míg az „öröm” szó itt inkább mindarra utal. Így lesz Héra nagy ellenszenvének és féltékenységének céltáblája. az istenek tartózkodási helyéhez. amelyben az emberiség fejlődik. A cselekményből kitűnik. az állatöv tizenkét körével. Héraklész ezt a fejlődést követi. Ám Héra ravasz. egy sötét helyiségbe zárkózik. Istenek és hősök gyakran egyazon személy különböző nézeteit testesítik meg. Életét az emberiség javának szentelve megkapja a birodalmat. melyeket isteni természetének fokozatosan össze kell törnie. amely már születésétől jelen van benne. a dialektikus élettér hatásköreivel van kapcsolatban. hogy Héraklész meg fog menekülni az ő hatalma elől. A földhöz kötő asztrálhatások legyőzéséhez egy isteni hatalom áll rendelkezésére. hogy azután le lehessen mondani róla. melynek Héraklész az erőteljes isteni tényezőjét testesíti meg. Akkor találkozik Örömmel és Kötelességgel. és kalandjai ennek szakaszait példázzák. miként lesz a kollektív tudatból egyéni tudat. és különféle fortélyokat alkalmaz. A mikrokozmosz felépítésének effajta áttekintése pontosan megmutatja. hogy jobb belátásra jusson. csillagok és csillagzatok sugárzásai irányítják egyénileg és kollektíve is. megnyílik előtte az út az Olümposz felé. Miután öntudata visszatér. és bőrét köpenyként magára ölti. A VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI TERV A görög mitológia képet ad róla. A gondolkodásnak fejlődnie kell. ami a földiséggel kapcsolatos. és megöli őket. Így követi azt a fejlődéstervet. Először egy önálló öntudatot kellett ugyanis kifejleszteni. mint az okos és fortélyos Héraklésznak. Héraklész ennélfogva minden győzelemkor „ad valamit a legyőzöttnek”. Az idő tájt az emberek egy közös mitikus öntudatig jutottak.UGYANAZON SZEMÉLYISÉG KÜLÖNBÖZŐ TÉNYEZŐI Miért ez a féltékenység Héra részéről? A királyság elnyerésében inkább a gyenge és félénk Eurüsztheusznak kedvezett. Őrületet bocsát rá. Feladata. Korunkban e szavaknak talán más az értelmük. hogy tudatára ébredjen a földi láncokból fakadó akadályoknak. Ám vigyázat: mutatja a börtönt. Így Eurüsztheuszt az emberi lény gyenge és halandó nézetének tekinthetjük. addig a régi „kötelesség” fogalma az istenek által az emberek számára kijelölt útra vonatkozott. melyet Héraklész Eurüsztheusz kezéből kap. hogy a görög mitológia két. mint például Héra. HÉRAKLÉSZ TIZENKÉT MUNKÁJA A tizenkét feladat. Miután Héraklész legyőzte és „az őket megillető helyre juttatta vissza” az állatöv erőit. Ez a megszabadító ösvény akkoriban csak keveseknek volt fenntartva. Héra ugyanis érzi. Héraklésznak utat kell törnie az Olümposzhoz. amelybe be 2 . amelyet anyaistennők irányítottak. Eurüsztheusz tizenkét munkát ír elő Héraklész számára – ezek azok a dolgok. A görög mítoszokban néha zavart keltően sok szereplő és név van. amelyeket valamennyi emberi lénynek meg kellene valósítania önmagában. Tizennyolcadik évében megöli a némeai oroszlánt. amikor az elszabadult ereje miatti pusztítást látja. Az Egyetemes Tan alapján az embert a bolygók. Ezek a hatások többek között a horoszkópokban tűnnek fel. egymástól eltérő élettérrel számol. és az intellektusnak a következő szakasz alapjává kell válnia. ami itt annyit jelent: elnyeri a halhatatlanságot. mely hatások jótékonyak vagy zavaróak.

„ATYÁM. s mindez egyetlen összefüggő rendszert képez. Így születik meg az egység száma a szellemből. például asztrológiai tanulmányokkal és ezek alkalmazásával. az tudja. de sokrétű jelenség az emberek tévelygő gondolatai miatt. Ugyanis ez a tíz erő eszközli ki a lélek megszületését. Ez elengedhetetlen lesz Tát kérdése miatt: „A tizenkét erénytelenséget. mert a kozmoszból most bevonulunk a makrokozmoszba. s ez az állapot meghatározza a személyiségünket. hanem ugyanakkor a Zodiákusból. E büntetések között – fiam – vannak csoportosan fellépők. akiket Isten erre kiválasztott. hogy a jelenleg általunk lakott személyiség. fiam: erről nem lehet háromdimenziós elképzelést alkotni. a tizenkét rossz tulajdonságot hogyan űzi ki tíz erő?” Hermész erre közli. hogy naprendszerünk. irányítja életünket. földi. az állatövből is. Az ember önmaga nem képes megkülönböztetni őket. és önmagamat is!” Hermész pedig összegez: „Ez tehát az újjászületés. Ezt te most az újjászületésről szóló beszéd miatt ismered és tapasztalod. de nem mutatja a kivezető ajtót! Valóban. Ha alaposan meggondolja az olvasó. Éppígy érthető. A sátorház – ez a személyiség. Például az elhamarkodás és a meggondolatlanság elválaszthatatlan a haragtól. hanem csakis azok kapják meg. Aki folytatott már asztrológiai tanulmányokat. akkor belátja és világosan tudja. Triszmegisztosz?” A válasz így hangzik: „A sátorház. hogy az 3 . Az állatövi erők igája fölött aratott tizenkétszeres győzelem képezi a Héraklész-mítosz központi témáját.” E magyarázatok után Tát hozzáteszi: „Atyám. amelyet kizárólag a te számodra jegyeztem fel. amelyben lakunk – az állatöv tizenkét hatásának kegyelméből él. hogy együtt menekülnek a tíz erő elől. Érthető és logikus. a tizenkét elemből álló állatövből készült: egyetlen természet. hogy az egység tartalmazza a tízséget és a tízség az egységet. az aurikus lény csillagainak. a bolygóknak a születés pillanatában fennálló rendje megfelel a mikrokozmikus égboltnak.” E titkos közlemény meggondolásához gondolatainknak az eddigieknél magasabbra kell szállniuk. minden bolygójával és holdjával az állatöv tizenkét jegyén belül mozog. a szellemlélekben látom az egész mindenséget.vagyunk zárva. hogy ne hagyjuk a tömeg kezébe kerülni. Az élet és a világosság egyesült. a tizenkétszeres büntetést tíz erő? Hogyan történik ez. LÁTOM A SZELLEMLÉLEKBEN AZ EGÉSZ VILÁGEGYETEMET ÉS ÖNMAGAM!” Tát ezt kérdi Hermésztől: „Azt mondd meg még nekem: hogyan űzi ki a sötétség tizenkét ostorát. nemcsak a földtől való. ha tüzetesen megvizsgálta. rendszerünket ez a tizenkét erő fogja körül. amely most mi magunk vagyunk. melyet elhagytunk. Ez az állatövrendszer mozgatja.

Ez a kép azt juttatja eszünkbe.egész állatövképződmény egyetlen asztrális rendszert képez. Egységük együttműködik az ember csábításán. s emiatt súlyos karmát alakíthatnak ki. száz fejű sárkány 4 . de megjelenésében sokrétű. A tizenkét rossz tulajdonság tehát nagyon is alapvetően le van rögzítve bennünk. de az asztronómia segítségével is kétségtelenül megállapíthatják. Ezért beszélnek kétféle születésről. az állatöv mibenléte és hatása ismeretes volt. Héraklész két folyó vizét vezeti be. Ez a kert Héráé és a Heszperidáké: Atlasz lányaié. azt a tökéletlenség képes magának megtartani. hogy a tizenkét rossz tulajdonság közvetlenül az állatövi hatásokból magyarázható. ha megfigyelik az ebben a haláltermészetben szabványt képező kikelet. (Jan van Rijckenborgh: Az Egyiptomi ős-Gnózis. Haarlem. kötet. a természetben születésről és a szellemi születésről: valamint lélekszületésről és szellemszületésről. és itt korlátlanok. Olyan fantasztikus mértékű a piszok.” Ez azt jelenti. a jó és a gonosz szempontokkal. nem sztatikussal azonos. számunkra világosan észlelhető. s az istállók igen hamar ismét csodálatosan tiszták lettek. hogy az ebben alakot öltött gonosz ne terjedjen szét az egész világmindenségre”. a nem-állandóval. bármelyik bolygón tartózkodjék is. hogy önnön erejével senki nem képes végrehajtani ezt a feladatot. E hatások és eredményeik ismerete mindig is az emberiség tudásához tartozott. XXII. tehát kétszer-születésről. Egyetlen természet. a pozitív és negatív nézetekkel. Hermész szó szerint azt mondja. az élő vizet használta fel feladata teljesítéséhez. Egy soha nem alvó. Valóban. E két folyót a gerincoszlop mentén haladó két idegpályának vehetjük. Rozekruis Pers. csakis egy ilyen erő segítségével lehet semlegesíteni és eltávolítani a felgyülemlett szennyet. amelyből élnie és léteznie kell minden ebben lakó lénynek. Egy másik változat csak egy folyóról beszél. hogy valamelyik állatövi jegy. fejezet. Egy napon Héraklésznak Aigeiasz istállóját kell megtisztítania. Emiatt ez a rendszer – minden benne lévővel és tartozékával együtt – az úgynevezett haláltermészettel. Bármilyen messze pillantanak vissza az emberiség történelmére. a Zodiákus valamely hatása alatt születünk. IV. az a tökéletlenség rabja marad. amelybe – mint Jakob Böhme mondja – „Isten az emberiséget bezárta. amelyben az egymást folyamatosan megszüntető ellentétek erői lépnek fel. Abszolút egységet képeznek. Ami még nem tökéletes. Az állatövbe való bezártság. Ennek bizonyítékát persze asztrológia nélkül is. 1985. a többi áramlat pedig ehhez csatlakozik.) TELJES MEGTISZTULÁS Az egyik legnevezetesebb erőpróba a teljes mikrokozmikus rendszer megtisztításának próbája. Egy másik feladat a Heszperidák kertjének három aranyalmájával kapcsolatos. hogy Héraklész az isteni energiaáramlást. életterületünk zártsága. ahol évek alatt gyűlt fel a szenny. „Az állatöv tizenkét elemből áll. virulás és hanyatlás folyamatát. A tizenkét rossz tulajdonság bennünk van mindkét nézetével. Egyik nézete tehát alapvetően benne áll az életünkben. úgyhogy az embert a saját természetének bűnterhe görnyeszti.

Athéné. melyre önként lép fel. és láncra verve odadobni Eurüsztheusz lábai elé. hogy nem fogja tudni végrehajtani ezt az utolsó feladatot. és égeti tagjait. az a bőréhez ragad. végül elvezeti őt Hádészhoz. ha semmilyen fegyvert nem használ! A hős arra gondol. Amint Héraklész magára ölti azt. Perszephonét fenyegeti. legyen segítségére. hogy elfogja Kerberoszt – de azzal a feltétellel. Ily módon megszabadulva a világ visszahúzó terhétől. Héraklész. Alsóbbrendű énje – Eurüsztheusz – ekkor beismeri vereségét.őrzi a kincset. hogy vegye vissza terhét. Földi élete vége: tűz általi halál. majd megkéri Atlaszt. most megszabadult a haláltól. veszélyes. Rövidesen köszöntöm őt ezen az áldott helyen. Héraklész rábírja Atlaszt. az Olümposzra vezető útján maga mögött hagyhatja a világot. Az Olümposzon Zeusz így kiált örömében: „Ami halhatatlan volt Héraklészben. és megszerzi az almákat. az aranyalmák által örökre megfiatalodva. és Kerberoszra. Féltékeny felesége. és a rab lelket. a védelmezője azonban megvigasztalja és megerősíti Héraklészt. Emberfölötti erejével azonban sikerül kiparancsolnia a szörnyeteget odújából. a révész. Ebben a halálos csatában egy máglya épül. mely fiatal értelmének gyümölcse. a háromfejű kutyára vonatkozik. Kharon pedig. Hirtelen nyert szabadsága mámorában el is akarja vinni az almákat Eurüsztheusznak. Déianeira egy méregbe mártott inget adott neki abbéli hitében. hogy ezzel a varázserejű mesterkedéssel visszanyeri szerelmét. amit „Nesszosz ingeként” ismerünk. Ő az alvilágon uralkodik. a halottak birodalmának uralkodójához. hogy földi külsejétől megszabaduljon. Tűzben ég el oroszlánbőrével és buzogányával együtt.” 5 . Héraklész egy nyílvesszővel leteríti a sárkányt. Athéné és Hermész kíséretében Héraklész leszáll az alvilágba. A BEBÖRTÖNZÖTTSÉG VÉGE A legnehezebb feladat az utolsó. Hatalmának megtöréséhez fel kell hozni a fényre. győzött az alacsonyrendű természeten. és Héraklész végre megszabadul. Az megengedi Héraklésznak. ugyanis nem tudja leszedni az aranyalmákat. aki a halottakat viszi át a Styx-en. kimerítő és reménytelenségbe hajló. Az utazás hosszú. Egy fortély segítségével. miután tizenkét próbáját sikerrel kiállta. Ekkor Atlasz átteszi a világot Héraklész vállára.