You are on page 1of 21

A Félvér (Half-Breed) Jefferson Scanlon megtörölte verejtékező homlokát, és mély lélegzetet vett.

Reszkető kézzel a kapcsoló felé nyúlt - azután meggondolta magát. Legújabb modellje, három hónapi kemény munkája eredménye szinte az utolsó reménysége volt. Tizenötezer dollárt tudott kölcsönkérni, amelynek nagy részét ebbe fektette. Most mindössze egy kapcsoló kattanása fogja megmutatni, hogy győzött-e vagy vesztett. Scanlon szidta magát gyávaságáért, és elszántan megragadta a kapcsolót. Egyetlen gyors mozdulattal lenyomta, majd újból felrántotta. S nem történt semmi - kimeresztett szeme bármennyire kívánta is, egyetlen villanásnyit sem láthatott. Gyomra szinte megdermedt, és vadul újból megrántotta a fogantyút. Ám most sem történt semmi: a gépezet megint csődőt mondott. Fájó fejét kezébe temetve felnyögött. - Ó, Istenem! Működnie kell - működnie! A számításaim helyesek voltak, és muszáj azt az erőteret produkálnom, amit akarok. A tudomány minden törvénye szerint ennek az erőtérnek szét kell repesztenie az atomot. Felkelt, kinyitotta a hasznavehetetlen kapcsolót, és mély sóhajjal a padlóra tette. Elmélete helyes. Szerkezete pontosan egybevág az egyenleteivel. Ha a teória jó, akkor a szerkezetnek kell rossznak lennie. De a szerkezet is jó, tehát a teóriának kell… - Kimegyek, mielőtt végképp megőrülök - mondta a négy falnak. Lekapta kalapját és kabátját az ajtó mögötti fogasról, és szélsebesen kirohant a házból, dühösen becsapva háta mögött az ajtót. *** Atomenergia. Atomenergia! Atomenergia! Ez a két szó ismétlődött az agyában újra meg újra, monoton hangon, tébolyult dallamként kántálva. Szirénhang! A romlásba csalogatja; álmaiért feladta biztos, kényelmes professzori állását a bostoni Massachussetts Műszaki Tudományok Intézettben. Harmincéves korára élemedett férfivá vált - az ifjúság első pírja elszállt -, és csődöt mondott. Ráadásul hihetetlen gyorsasággal fogyott a pénze. Ha a pénz minden gonosz gyökere, a pénzhiány minden bizonnyal a kétségbeesés gyökere. Scanlon egy kicsit elmosolyodott erre a gondolatra milyen tömör. Természetesen szép kilátások várnának rá, amennyiben áthidalhatná a szakadékot, amelyet elmélet és gyakorlat között talált. Az egész világ az övé lehetne, még a Mars is és a láthatatlan bolygók. Az övéi

lehetnének. Mindössze arra kellene rájönnie, mi volt a hiba matematikai számításaiban - á dehogy, hisz azokat leellenőrizte, inkább a szerkezetben. Habár… - Scanlon újból hangosan felnyögött. Borongós gondolatait hirtelen megtörte a közelében lévő kisfiú kiáltásának zaja. Scanlon összehúzta a szemöldökét. Ki nem állhatta a lármát, kivált akkor, amikor rosszkedvű volt. A zsivaj egyre hangosabb lett, és már egyes szavakat is ki lehetett venni. - Kapd el, Johnny! Nini - nézd, hogy szalad! Vagy féltucat fiú rohant elő egy nagy, favázas épület mögül, nem lehettek messzebb, mint húsz yardnyira, és egyenesen Scanlon irányába futottak. Scanlon önmagát meghazudtolva kíváncsian figyelte a lármás sereget. Egymást, vagy valaki mást kergettek a gyerekek önfeledt vidámságával. Scanlon a félhomályban nem látta pontosan, kit üldöznek. Ernyőt formált a kezéből és odasandított. A tömegből hirtelen kivált egy magányos alak, és eszeveszetten elszaladt. Scanlon majdnem elejtette meglepetésében vigaszt nyújtó pipáját, mert a menekülő egy kis vakarcs volt - egy földi-marsbeli korcs. Egy Félvér. Nem lehetett eltéveszteni drótszerű, halottfehér haját, amely úgy meredt a szélrózsa minden irányába, akár a sündisznó tüskéi. Scanlon csak bámult - ugyan mit csinál egy ilyen izé az elmegyógyintézet falain kívül? A fiúk újból a Vakarcs után vetették magukat, és a menekülő eltűnt Scanlon szeme elől. Az ordibálás egyre hangosabbá vált, és döbbenten látta, amint egy súlyos deszkalap felemelkedik és lecsap. Scanlont elfogta az iszonyú érzés, hogy csak tétlenül ácsorog, miközben egy gyámoltalan teremtést egy rakás csirkefogó üldöz, és még mielőtt észbe kapott volna, már ott is termett, és öklével megfenyegette őket. - Hess, ti elvetemültek! Takarodjatok, mielőtt még… - botja vége veszedelmes közelségbe került a legközelebb álló csirkefogó ülepéhez, miközben karjával még kétszer megfenyegette őket. Az új erő közbelépése jelentékenyen megváltoztatta a helyzetet. A fiúk, még ha számukat illetően fölényben vannak is, valahogyan ösztönösen félnek a felnőttektől - kivált, ha az a felnőtt kiabál és őrjöng, mint Scanlon. Még fel sem ocsúdott, máris eltűntek, és ő egyedül maradt a Vakarccsal, aki félig hason fekve hevert, és szepegve, rettegve pillantott fel megmentőjére. - Megsebesültél? - kérdezte Scanlon mogorván. - Nem, uram. - A Vakarcs bizonytalanul feltápászkodott, hajának magas, ezüst

és hogy sovány arcán szívszorongató kimerültség látszik. mégis iszonyúan keszeg. .mondta Scanlon. zavartan mondta: . Scanlon egyetlen szót sem szólt útközben. . . Beulah. elviszlek a házamba . ha megmosakodsz. amikor derengeni kezdett előtte.Állj! Várj egy kicsit! . Menj. és zárd be magad mögött az ajtót. látod! Gyere. és mutatta az utat.Undorodva bámult a Vakarcsra. amikor a Vakarcs újból felé fordult. és bűntudatos képet vágott. szerencsétlen flótás.Scanlon hangja kissé lágyabb lett.Azzal megfordult.A dajkám volt valaha.bóbitája összevissza lengett. És az sem fog ártani. ahol a szörnyetegeket tartják! .Lássuk csak . és még mindig túl sok figyelmet fordít rám. Siess. . Megyek is. . . mintha belső harcot vívna önmagával. hogy segített. A Vakarcs egészen a fogasig hátrált. .Nos erről majd később beszélünk. holtfáradtan.Hogy hozhatott ilyesmit ebbe a házba! Hát egészen elment az esze? A boldogtalan Vakarcs megpróbált eltűnni a dühkitörés elől. . kövér testének minden pórusából bősz harag áradt. . Aztán halkan. . és alacsony. kiéhezve. és másik ruhát veszel magadra. és maga semmi sajnálatot sem érez iránta! Igazán csalódtam magában. hogy bár a Vakarcs már szinte felnőtt. Ne félj. A házvezetőnő még egy megsemmisítő pillantást vetett rá.Ne is törődj vele. ha először megfürödnél. de tudok járni.Igen… egy kicsit. Ezzel a figyelmeztetéssel elkésett.Azt hiszem.Még hogy csalódott! .Enned kell. Scanlon házvezetőnője odatipegett. és hüvelykujjával magára mutatott. mielőtt Beulah meglát.mondta. . Eredj és fürödj meg. Beulah! Ez nem vall magára. Ott van a fürdőszoba. majd kivonult a szobából. . hogy ruházata mocskos rongyok halmaza. . és beléptek az előszobába. Beulah. pufók orcája lángolt a felháborodástól. nézzen utána valami viseltes holminak a ruháim között. Scanlon hirtelen a lélegzetét is visszafojtva megperdült.Ejnye.mondta Scanlon. jobb lenne. . .Emiatt a botrányos alak miatt! Intézetben lenne a helye. Nagyon köszönöm. . fiam. a fiúk majdnem agyonütötték. ejnye. amikor kinyitotta a bejárati ajtót.Éhes vagy? A Vakarcs képe eltorzult.Jefferson Scanlon! Jefferson! . csak akkor kezdett beszélni.Egy kicsit megrándult a bokám. Beulah. fiam.szipogta a házvezetőnő. Itt van ez a szegény. fiacskám . fürödj meg. de Scanlon a pánik első pillanatai után összeszedte magát. nem fog bántani.Na.

jött a lelkes válasz. . A Vakarcs szeme felcsillant. Olyan fiatal volt és olyan barátságos. mert korcs volt. Barátra és mókázásra volt szüksége. amint állkapcsa munkához látott. és ezt mind én jelentettem neki.Sohasem hívtak másként. egy korcsnak nincs is szüksége másik névre.még a külső világban is jobb. ami az asztalon van.érdeklődött Scanlon.mondta szomorkásan. Most. Scanlon már cseppet sem látta visszataszítónak. de meghalt. mint én. s a lámpafényben egészen különlegesen fénylett. . A haja még mindig egy láb magasan meredezett. mint mások.Akkor vegyél. hogy azt olvassak.Megölték. És ha megetted. Minden jobb annál. Senki más nem állt szóba vele. De a sarokban kellett ülnöm. amikor az étkezés véget ért -. .Nos Max. csak Maxnak már amikor egyáltalán beszéltek velem. Akkor nem kellett volna megszöknöd. Fiatalabb volt nálam . és ők ezt nem értették meg. mintha máris . azt hiszem. ugye? Max felemelte a fejét.Maga tényleg nem akar visszaküldeni? Félig felemelkedett. Nem érzed nagyon rosszul magad. Mr.tizenöt éves -.kiáltotta Scanlon. mintha tanultál volna. Tudod.De rohangálsz céltalanul a világba? Miért nem vagy ott. sovány arca egészen csinosnak volt mondható.A vezetékneved? A Vakarcs vállat vont. Nem tudott volna egyedül megmaradni.kérdezte Scanlon halkan. . nem bírtam tovább. hogy Tom meghalt. amelyet sohasem láttam. az asztal néhány perc múlva üresen állt. . De úgy beszélsz. aki ugyanolyan volt. . . Amikor meghalt. és gyanakodva nézett Scanlonra. amit akarok. teljesen másként nézett ki. hiába nedvesítette be. ahol laksz? . . Max. és ezért nagyon hálás vagyok nekik. válaszolnod kell néhány kérdésre. most itt vagy. szemében düh lobogott. .Felnézett az asztaltól. . . Különösen azok után.Kedvesebbek is lehettek volna veled.Ki volt ez a Tom. vegyél még.Az egyetlen.Ó. Igazán tehettek volna valamit érted.Maxnak szoktak szólítani. . .Nahát akkor . Scanlon. Hangjában semmi keserűség sem volt. Max? .*** Mire a Vakarcs leült az ebédlőasztalhoz. hogy a szenny és mocsok eltűnt. Hogy hívnak? .Szereted a hideg sültcsirkét? . igen! .Jártam iskolába . . Eljöttem. mint egy otthonban lenni . Hagyták. ahogyan én. Vegyél mindenből.Egy otthonban voltam. és magas homloka intellektuális külsőt kölcsönzött neki. távol a többiektől. Azt hiszem. . te nem olyan vagy.

. De talán jobb lenne neked. Scanlon elgondolkodva bement abba a szobába. Talán egy apró alkatrész hiányzik. . Most azonban azt hiszem. *** Scanlon egy hét múlva a műhelyébe ment. Előző éjszaka. Ő sem gondolná másképp. Felkísérte a még mindig gyanakvó Vakarcsot az emeletre. Lelkesen nekiveselkedett a munkának. Jefferson. kiötlött egy olyan megoldást. miután Max jelenléte kirángatta az egykedvűségből. ami felfedné a rejtélyt. nem tartóztatlak. és leült kopott karosszékébe. Becsületszavamra nem fogok elrohanni. de valami eszébe jutott. Mást nem nagyon tehetek.Persze ha vissza akarsz menni. Beulah . Indulni készült. ami egy szép napon majd az egész házat felrobbantja. hogy nem kell éjnek idején elrohannod. Később majd én is feljövök a szobámba. és ne aggódj a mama miatt. Félóra múlva a darabokra szedett . és Beulah toppant be a szobába. és hat év óta első ízben máson járt az esze. gondolta magában.Ez lesz az éjszakai szállásod. . és ha szükséged van valamire.Bizony így van… és a papád is milyen jó lélek volt. .De jusson eszedbe.Azt hiszem. Tíz percig mozdulatlanul üldögélt. és bevitte egy apró hálószobába. Halk kopogás hallatszott. Te épp olyan vagy mint ő.Ó. Először ráköltöd az összes pénzedet valami buta masinára. . Jefferson . most meg felszedsz az utcáról valami rémes alakot… Mondd meg nekem.kiáltotta Max hevesen. Jefferson! Ha elgondolom. .Nos ez rajtad áll. tényleg úgy gondolod. Beulah. ami itt van a tiéd mellett. . igen. legjobb. A legkisebb rész hibája is működésképtelenné teheti az egész szerkezetet. Szemöldökét összehúzta.Ülj le. Meggyújtott egy halvány fényű lámpát.indulni készülne. . ha kialszod magad. mint az atomenergiáról szőtt álmain. Odaállt Scanlon mellé.Nem akarok visszamenni! . amit dolgozószobának nevezett. ajkát összeszorította. mit műveltél! Ha ezt a drága mamád tudná… . Scanlon zavartan köhécselt. ha maradnál.és Beulah rettegve elhallgatott -. Majd reggel beszélgetünk. hogy itt tartod magadnál? Scanlon keserűen elmosolyodott. csak kiabálj át. miért nem működött a szerkezete.intett Scanlon egy másik szék felé -.

hogy az ajtó halkan nyílik.Sejtettem. nem fog érdekelni a legtöbbje. hogy el sem tudom képzelni. Nem is hallotta. Scanlon. A tér torzulása ennyi és ennyi intenzitással fogja ripityára zúzni az atomot. hogy az elmélet tökéletes… annyiszor leellenőriztem.bizonygatta Max. Max óvatosan elvette.De olyan sok könyv van a szobámban… . mi lehet a baj.Akarsz valamit tőlem? . és rámutatott a magával hozott könyvre. Scanlon pedig egy magas széken ücsörgött. és minden alkalommal ugyanaz az eredmény jött ki.Nem. . . ha zavar. de annak az arcán nem látszott egyéb. De semmi . . Mr. ahányszor csak lehetett.Csak szerettem volna.Itt vannak.Az elmúlt hét kevés volt ahhoz. hogy rajta kívül más is van a helyiségben. Mondd meg Beulah-nak. a kézírásom pedig förtelmes. úgyis kihűl. Max. Abban biztos vagyok. Csakhogy nem zúzta. ha nem ér rá. és bánatosan nézegette. . hát kivihetem. Scanlon . Épp azon töprengtem. . Belelapozott a könyvébe.valahol másutt követhettem el a hibát. és egyik lapot a másik után nézte át. hogy vagy a szigeteléssel. csak nem törte szét a szerkezetét? A kérdés visszahozta Scanlont a valóságba. és felkapta a kabátját. .Megnézhetem a számításokat? Scanlon kétkedve bámult Maxra. Itt… mindjárt megmutatom.masina ott hevert a munkapadon.Milyen kár. . Max? . Miért nem működik ez a vacak? Hirtelen felugrott.Járok egyet. . ha megmagyarázza a kvantummechanikát.A Vakarcs gyászosan összehúzta szemöldökét. vagy a kapcsolással lehet valami baj. hogy ne készítsen ebédet. . Van benne néhány olyan integrálszámítás.Várok. Max.A legrosszabb az. Gondolom. Scanlon körülnézett a rendetlen helyiségben. még nem. majd bezárul. mint komoly érdeklődés. . hogy legépeljem. te vagy az. Keserűen mosolygott. . hogy így lesz.Jaj. mert ahhoz túl lusta voltam. és hirtelen elöntötte a harag.Ó. . el tudod-e olvasni.Végre ráismert. Újra és újra átnéztem a matematikai számításokat. de hirtelen megdermedt. és ez zavar. ahogy emlékszem. . kézikönyv. . Mr. ez egy kicsit meghaladja a képességeimet. Csak a belépő kétszeri köhécselése ébresztette rá a gondolataiba merült feltalálót. . Scanlon vállat vont.Azt hiszem. hogy Max szégyellőssége elmúljék. ahogy körülnézett. Megmentője halványan elmosolyodott. Nem tudom.Könyv? Ö. ezek a sárga papírlapok az íróasztalon.Nem olyan nehezek . Egy kicsit még nehezek számodra. Mire visszajövök. amiket nem egészen értek. .

. amikor átnéztem a számításait. de ez semmit sem változtatott a .Mit műveltél? . Egy buta ötlet jutott eszembe.Ezt én is észrevettem . és annyira éhes volt. Amikor elment. hogy kipróbáljam. hogy mire visszatér. Amikor Scanlon újból megszólalt. A bolond fiú nyilván megengedte magának azt a merészséget. Az elébe táruló látványtól szinte földbe gyökerezett a lába.Tudod te egyáltalán. és berohant a laboratóriumba. alig mert hinni a szemének. mintha az egész valami rémálom vagy tréfa lenne. majd újból rákezdte. . mintha el akart volna bújni. nem bírtam ellenállni a kísértésnek. hiszen maga annyival többet tud nálam. ami a laboratóriumából kiszűrődött. Amikor a zümmögés egy pillanatra abbamaradt. Mivel a teret.Max! . de nem mertem elmondani. Habozva Scanlon felé indult. újból szétszedem. mit csináltál? . mivel játszol? Ebben a holmiban épp elég elektromosság van ahhoz. Mr. hogy a szemének először hozzá kellett szoknia. hogy kétszer is agyoncsapjon. Bután bámulva ácsorgott. amennyire értem. annyira. hangja furcsán lágy volt.Nos. mindig állandónak tételezte. rögtön elindult a laboratórium felé. Amúgy sem csináltál semmi rosszat.bólintott Scanlon -.Szóval azt vettem észre a számításaiban vette elő egyik papírlapot a másik után -.ordította Scanlon haragosan. habár sejtettem.Bocsánat.Nem haragszik? . mire Scanlon benyitott a kapun. . azután egy csapásra minden világossá vált. hogy valahányszor előfordul a tértorzulás esete. hogy eleinte meg sem hallotta azt a meghökkentő zümmögést. az mindig az x2 plusz y2 plusz z2 funkciójára utal. . hogy a veszedelmes szerkezettel eljátszadozzon. A hangra Max felemelte sápadt arcát. Úgy képzeltem. amely gyámja láttára mélyen elvörösödött.Ahhoz már egy kicsit túl késő van.kiáltotta dühösen a megzavarodott feltaláló. ám ezúttal számára teljesen idegen módon. . . Lassacskán felfogta érzékei üzenetét. hogy felismerje a különböző alkatrészdarabokat. amikor a szoba másik végében egy ezüst hajcsomó tulajdonosát pillantotta meg a padon. Hosszú ideig csend volt. . Scanlon. Drága atommotorjai újból összerakva álltak. Átszaladt az előszobán. ez adhatta ki a gömbkiegyenlítést. hogy nem jutok túl messzire. aki óvatosan egyik oldalról a másikra hajlongott.*** Késő délután lett.

hanem a mélyrehatóan kutató lélek örvényét. A normálisnál tízszer annyi energiát adok rá. . A feltaláló szája tátva maradt. Eddig soha nem tudatosította magában.Az igazi munkát maga végezte el Mr.jött tűzbe Scanlon. A láng folyamatosan izzott. amire maga holnapra biztosan rájött volna.De működik? A fenébe is. . *** Max lassan megnyomta a kapcsolót. Scanlon gépiesen ernyőt formált kezéből a szeme fölé.Hangja elhalt a feltaláló rászegeződő tekintete hatására. álljon hátrébb. . ekkor a láng vörösre váltott. hogy az már szinte fájdalmas volt. .És működik? . és elöntötte az izgalom. hogy a Vakarcs nem a Földről vagy a Marsról származik. noha fénye mellett a legragyogóbban világító magnéziumfény is halványsárgává fakult volna.Jó. és ebben a pillanatban kék-fehérben villódzó tűzlabda pattant ki a központi kvarckamra belsejéből. és a szoba sötétvörös fénybe borult. mint a Nap . A kimenet mutatója újra a zéróra süllyedt.Ebben nem vagyok teljesen biztos.Nos úgy gondoltam.És egy nem egészen húszéves fiú oldotta meg! Max annyira zavarba jött. félelem.problémán. hogy… . Szerkezetének titokzatos hibája most egyszerre világos fett. hogy jelezni kell az individuális tér szükséges elrendezését. ezért olyan eredményre is juthatunk. Max még egyszer megnyomta a kapcsolót. . A részek még nem illeszkednek egészen össze ebben az elrendezésben. hanem valami egészen más faj gyermeke. Ránézett az izgatott Vakarcsra. majd elhalt. amit csak most kezdett megérteni.és mi több. ezért kikapcsoltam a torzulást. láthatóan nem fejlesztett hőt. és még valami ennél is több.kérdezte. és Scanlon remegő térddel beleroskadt székébe. A mutató egyre feljebb kúszott. teljesen ésszerű. még egy kicsit finomítani kellene. Én csak véletlenül vettem észre egy aprócska részletet. .krákogta rekedten.Atomenergia! . amit nem tudunk kezelni. Scanlon. sok-sok éven át. és újból rákötöttem a gömbre. és a mérőeszközt keresgélte. kapcsold be! . Aztán itt van még az az állandó hiba. . nem a viszonylagosan csekély fizikai eltérést. . . és a legfelső határig meg sem állt. Most már észrevette a különbséget. és ebben a pillantásban elismerés és tisztelet volt.

Először is Scanlonból azóta világhírű. Ezért hát a Világ Hatalmainak Koalíciója. és mi ketten most megtaláltuk. köztiszteletben álló tudós lett. Ebben a pillanatban a Villamosság Korának befellegzett. Már az interplanetáris utazásokat is forradalmasították.. s a korábbi idő egyharmada alatt lehetett megtenni. az atomenergia átalakította a világot. hogy ő egy jellemtelen gazfickó. a kényelmes melegben csak üldögélt. hogy nevét egyáltalán megemlítsék. és Scanlon meglepődve fedezte fel. és magában dúdolva kötögetett. fokozatos gazdasági fejlődést és jólétet biztosított az emberiség számára. ami üröm volt az örömben. Sok minden történt az egy évvel ezelőtti nevezetes nap óta. Scanlonnak minden hatalom újra meg újra megköszönte a felfedezését. amikor időnként valami egészen komplikált minta került sorra. amit csak akkor hagyott abba.Atomenergia… a legnagyobb teljesítmény. hiszen az atomenergia romba döntene minden civilizációt. és ez a gondolat azt az érzést keltette benne. pipázott és magában mosolygott. mert a háborúk legalább kétszáz évre elnapolta. *** Jefferson Scanlon elégedetten pöfékelt pipájából. de csak annyit tehetett. A Marsra és a Vénuszra tett kockázatos expedíciók hétvégi kirándulásokká váltak. valódi áldásnak bizonyult. grandiózus dolgot. Scanlon hátradőlt székében. . Viharosan és erélyesen tiltakozott még az ellen is. ha ez nem töltötte volna el büszkeséggel. Másodszor pedig. amely ellenőrzése alá helyezte az atomenergia erejét. és a levegőt a tél hidege dermesztette. ami nem kevésbé fontos. Ez az igazságtalanság nagyon bosszantotta Scanlont. Odakint nagy pelyhekben hullott a hó. és nem lett volna igazán ember. Az ablak melletti sarokban Max bújta könyvét. A másik sarokban Beulah ugyancsak elégedetten üldögélt. amit az ember valaha véghezvitt. Max minden dicsőséget elhárított magától. Gyám és gyámolított tiszteletteljes tekintettel bámulták a nagyszerű. amelyet ők teremtettek. és a külső bolygókra tett kiruccanások is lehetővé váltak végre. de ő idebent. hogy néha megemlítette "tehetséges asszisztensét". és újból eltöprengett azon az egy mozzanaton. és lassú. hogy az utóbbi időben védence rákapott a könnyű regényekre.

hogy miféle borzalmas nyakkendőt vettél ma fel. de meggondolta magát. és szánakozva nézett a feltalálóra. Mihez tudnék én kezdeni? . Olyan egyszerű. és ráadásul vaknak születtek.A férfiak egytől egyig bolondok. . Az idősebb férfi néma meglepetéssel bámult utána. de egy mukkot sem szólt. felállt. mi jöhet még ezután? Beulah abbahagyta a kötőtű fürge csattogtatását. . .Pedig olyan egyszerű. ahogy gondolod. Hirtelen sarkon fordult.rázta meg a fejét Scanlon. hogy Beulah és én nem egészen felelünk meg ennek. .Azt hiszem. mi baj van? .Nagyon sajnálom.ragyogott fel Scanlon.Magányos vagyok. Aztán alig hallhatóan motyogott valami olyasfélét. A fiú húszéves. és kezét kedvesen nevelőapja vállára tette. Szegény gyerek! .kérdezte Scanlon. mint az. Csak éppen… nos. Egy barát és társ a legjobb dolog. mit akarsz ezzel kezdeni? . és lebiggyesztette az alsó ajkát.Igazán? Te talán tudod. és elpirult.Hát persze. Max felé fordult. Megdörzsölte az orrát.Helló. csakugyan azt hiszed. fiacskám. értem. .Ó . de talán sejted. Max félrelökte a kötetet. de csupán annyi időre. de a helyzet az. Scanlon arca megnyúlt. . ennyi az egész.Ó! . A házvezetőnő félretette kézimunkáját. Társaságra van szüksége. Mint mondod. és becsapta maga mögött az ajtót.Ugyan.Rejtélyes dolgokat mondasz. mintha még valamit akarna mondani.mondta végül halkan. aki erőteljesen becsapta könyvét. mi bántja? . hogy a fiú férfitársaságra célzott? . és lesújtó pillantást vetett az ifjú Vakarcsra. és attól tartok. Vajon. . Max kinyitotta a száját. Beulah . . hogy "de buta is vagyok".Jóságos ég.Nem úgy értem.De hiszen ő is ezt mondta! Ez a te csodálatos éleslátásod? . hogy… Max megenyhült. .Hirtelen éles zaj zökkentette ki álmodozásából. de ez nehéz dió.Nahát. micsoda furcsa dolog.és éretlenül vihogni kezdett. . akik ugyanolyanok. nem is tudom elmagyarázni. Scanlon mérlegelte a dolgot. amikor te voltál húszéves? Azt akarod mondani. és zavartan keresgélte a szavakat. hogy az ember szeretne hasonló korúakkal beszélgetni. . hogy tudom. és elgondolkodva a mennyezetre bámult. amit egy fiatalember kívánhat. . felragyogott. . Jefferson! Hát olyan régen volt az. a legjobb megoldás a saját fajtádbeli barát lenne.Nos. hát semmit. Beulah felnézett. kimasírozott a szobából.Igazad van. mint saját maga. míg kinyilvánította epés megjegyzését. Max .

akár egy elrontott kísérletet. . szeretném tudni.Jefferson! Te vagy a gyámja! Kötelességed! Ez a szó hatott. . pláne a vakarcsnőkről? Különben sem ismerem a gusztusát. szép dolog így beszélni a gyámfiadról. . vagy talál egy megfelelő nemű. korú és megjelenésű Vakarcsot. *** Scanlon feszengve álldogált egyik remegő lábáról a másikra az ecetes képű hivatalnok átható tekintete előtt. hogy ne tudná ezt elintézni. Beulah? Csak nem azt mondod.felelte a nő. mint a pelyva.Foglaljon helyet. Ez . hogy legyen társasága.Komolyan beszélsz. hogy ön örökbe kíván-e fogadni egy korcsot.kérdezte Scanlon mohón.Bocsánat. csakugyan meg kell tennem. és még mindig maradna belőle.ismételte. . .Jaj de jó! Megnézhetném őket? Tudja… Miss Martin hideg pillantása meg se rebbent.Azért jöttem . és rád bízom. ifjú leányzót Vakarcsnak. de akadozó beszédnek -. Már meg sem tudta számlálni. hogy csípj fel számára egy csinoska lányt. . amikor annyi pénzed van. hány árvaházat látogatott végig eddig. . és a szeme rosszalló gyanakvással villogott. és érezte. Scanlon elborzadva meredt a házvezetőnőre. akkor szeretnék kitölteni egy gyámságba vételi papírt. Felsóhajtott.Mondhatom. . főfelügyelő. .Egytől egyig nőneműek . Magában megfogadta. Egy agglegény soha nem lehet annyira öreg és savanyú. A haját kivéve Max pontosan úgy fest. vagy az egészet feladja.vágott közbe élesen a főfelügyelőnő.Ha megfelel. .Három is van . de mielőtt folytatná. . . mint bárki más. Minden bizonnyal valami csúf banyát csípnék fel neki. . . uram . hogy vásároljak egy nőstény vakarcsot Maxnak? Ugyan. sokkal inkább. hogy ez lesz az utolsó alkalom.Azt hiszem.A kötelességem . Jefferson.Igazad van.Ne beszélj butaságokat. ..fohászkodott neki az óvatosan előkészített. A legkönnyebb dolog lenne a világon. amikor pincétől a padlásig megvehetnél akár ötszáz árvaházat. hogy keress egy csinos.mondta savanyúan Miss Martin. van-e az önök árvaházában egy Va… egy Marson született korcs. semmint sejtenéd.Mit óhajt? Scanlon megköszörülte a torkát. mit tudok én a nőkről.Nem! Én aztán nem! Ez az egész rémes ötlet olyan… . akinek nevét nagy betűkkel hirdette a tábla: Miss Martin.És nőneműek? . hogy ez a feladat meghaladja képességeit.

nem lesz semmiféle bürokratikus akadály. Arcára azon nyomban alázatos mosolyt erőltetett. . mint társadalmi vonatkozásban.annyira szokatlan? . hogy ilyen esetben először is alaposan meg kell vizsgálnunk a családi körülményeket úgy pénzügyi. ha tízéves.Azonnal hozd be Madeline-t. és röstellem. Scanlon érdeklődve és megnyugodva vette szemügyre a három korcsot.A nő kiáltása sikolynak is beillett.ezt rajongó arckifejezés kísérte . .Nem tart sokáig.Az bizony . és megfutamodik a sárkány elől. . Amilyen gyorsan csak tudod! . Scanlon. legfeljebb. és az adoptálás nehéz dolog lesz.Jefferson Scanlon! . Mosdasd meg és figyelmeztesd őket.csapott le a riadt cselédlányra. Azt hiszem. hogy fontos személyiség. a harmadik azonban tizennyolc éves lehetett. . Milyen ostoba vagyok! Kérem.Tudom. és ezzel kihúzta a csávából. Biztosra veszem. amit láttam. ezzel nem lesz semmi probléma. kielégítő felvilágosítást adhatok anyagi és társadalmi helyzetemről.Hát persze! Igazán felismerhettem volna magát arról a rengeteg fényképről. Tudom. ne is fárassza magát további referenciával. Dühödten megnyomott az íróasztalán egy csengőt. Mr. most iszonyúan idegesítette ez az erőltetett szívélyeskedés. hogy sarkon fordul. Már épp arra a vad elhatározásra jutott. A kormány álláspontja az. . Újra meg újra megtörölgette izzadó homlokát. hogy meglátogat bennünket. Tizenöt hónappal ezelőtt gyakorlati tapasztalatokat szereztem e tárgyban. habár azonnal láttam. és a másik két kis teremtést. és összefüggéstelen.Meg kell értenie. hogy az ön esetében . egytagú szavakkal válaszolgatott a lelkes kérdések özönére.vágta rá a választ a főfelügyelőnő. Igazán nagy kitüntetés számunkra. . és minden szempontból alkalmasnak tűnt. asszonyom. hogy a lehető legrendesebben viselkedjenek! Ezzel újból Scanlon felé fordult. Ha Scanlont eleinte leverte a főfelügyelőnő durva fennhéjázása. Kettő még egészen gyermek volt. A nevem Jefferson Scanlon… . hogy eleinte olyan szigorú voltam. ha állami felügyelet alatt állnak. hogy ezeknek a teremtéseknek sokkal jobb. Először nem ismertem fel önt. amikor a cselédlány bejelentette a három Vakarcsot.

és kék szeme. és habár mosolyogni próbált.Talán .vágta el a hosszadalmas szóáradatot Scanlon.Éppolyan. . .Ne sírjatok. Miss Martin fölényesen mosolygott. . és sírva fakadt. selyemfehér szálain a napsugár játszadozott.mondta halkan a leány. százszázalékos" agglegény volt is. . Az egyik Vakarcska már nem bírta tovább.Nem lesz vele semmi baj. nem . habár itt nagyon jól bántak velem. Nem állt fel annyira magasan.Mindkettőt megcsókolta.*** Karcsú. akkor ők… ők… Lehajolt.Köszönöm. Természetesen úgy gondolom. különleges elbánásban részesítem. hogy ez az ifjú hölgy megfelel . Még furcsa haja is szép volt. csakis önkéntes alapon vinném el. hogy elsírja magát. Miss Martin. hogy Madeline elsápadt.I-igen. A két kicsi belekapaszkodott a nagyobb társnő szoknyájába. .Hagyja ezt rám.Madeline! . uram! . Ők pedig nem vihetnek el innen. Akkor hát visszajövök . . mint Max sörénye. s ebből korábbi bántalmazásukra lehetett következtetni. csakugyan szívesebben maradna itt? . . és elkerekedett. . Scanlon. gyerekek! Nem megyek el tőletek.mondta Scanlon. mint amilyen az öné. Úgy tűnt.Boldog leszek. ruganyos termetű volt.Azt hiszem. . nagyon tetszett Scanlonnak. hogy Scanlon bármilyen "kiszikkadt.mondta Scanlon . amilyent elképzeltem.mondta a lány komolyan. . .Ugye. ha elmehetek innen . mennyi idő alatt lehet elintézni a gyámsági papírokat? . miközben megsimogatta a kicsiket. egy elégedett pillantást vetett rá. amit Beulah "csinoskának" nevezett. és ha én is elmegyek.és rettegve Miss Martinra nézett -. Csillapítsd le Rose-t és Blanche-ot! Förtelmes ez a bemutató. .kiáltott rá a főfelügyelő a tizennyolc éves lányra. félénk szemmel bámultak a két felnőttre. Az arca éppen olyan volt. és hirtelen erősen átölelte őket. Miss Martin . De tudja… mi lesz ezzel a két aprósággal? Csak én vagyok itt nekik. Az ilyen rendkívüli esetet. amihez hamarosan a másik is csatlakozott. szemmel láthatólag neki sem kellett volna hozzá sok. .az ifjú hölgy nem szeretné elhagyni az intézetet.Nem hagyom el a kicsiket. habár most zavarában a padlóra szegezte.Mondja. és várakozás közben is annyira kecsesen álldogált. Miss Martin . Mr.Holnapra elkészítem önnek. . lányom.erősködött Scanlon.Odafordult a fiatal lányhoz. Scanlon közbelépett. és csillogva fénylett. hallottál már a nagy Jefferson Scanlonról? .Ó. Meg tudná mondani.

Megtehetem. *** Beulah meglepetését nem lehetett szavakkal leírni.Egész komolyan. hogy kifújja az orrát. nedves puszikat nyomtak Beulah ráncos orcájára. Beulah egyvégtében fecsegett-locsogott. Nem akarsz lejönni velem a konyhába? Segíthetnél vacsorát készíteni a férfiaknak.Ha a haja normálisan állna . és a zsebkendője után kotorászott. felhagytak véget nem érő zokogásukkal. amíg a három Vakarcslány minden szégyellőssége elmúlt. és úgy érezték magukat. .súgta vissza Scanlon -. amitől örömében felragyogott. Azután leszállt a téli este. Ám a meglepetés mindent összevéve inkább örömteli volt. aki azt sutyorogta Scanlon fülébe.Későre jár.Akkor mindháromról állítsa ki a gyámsági iratokat . Miss Martin fensőbbséges visszatetszéssel szemlélte. rejtélyt szimatoló Max-szal eltávoztak. hogy úgy látszik. . Beulah nekilátott. utóbbit a teljes elképedés közepette. Így azonban nem . többet ért az efféle ügyekhez.Scanlon furcsán. magam is elvenném feleségül.Hát persze.közölte mogorván Scanlon. mint feltételezte róla. azután megmutatta.Azt hiszem. . előbbit pedig kitörő boldogságban.Ne is törődjön ezekkel az ostoba teremtésekkel. Hatalmas. nehezen nyelt. Scanlon mondta. és faképnél hagyta a sóbálvánnyá vált Madeline-t és Miss Martint. és miközben a mit sem sejtő. holnap délre minden irattal elkészülök. . Madeline azonnal megbabonázta Beulah-t.Micsoda? Mindhármukról? Ezt komolyan mondja? . de… Scanlon nagy sietve távozott. Rose és Blanche ugyanis azon nyomban belopták magukat az öreg házvezetőnő szívét. a szobákat. és pincétől-padlásig mindent végigmutogatott. A két idős ember rettentően izgatott volt. amikor aznap késő délután hazatértek. tréfálkozott és csipkelődött. nem? . . Scanlon hosszú sétára invitálta Maxot a közeli erdőbe. Madeline . és Madeline felé fordult. Még a tízévesek érzelmei is megváltoztak. mintha mindig itt lettek volna. Körülvitte őket a házban. és menten visszacsókolta őket. Mr. hogy a három újonnan érkezettnek mindent előkészítsen. amikor a repülőtéren egy helyett három darab Vakarccsal szembesült. .jelentette ki elégedetten. ha akarom.

és levegő után kapkodott. .Ülj le. mivel úgy érezte. Scanlon gyámolítottainak. Hidd el. gyermekem. hogy . .Azzal sietve az ebédlő felé futott. Ő is egyike Mr.Ó. mint egy csészealj.Max a rokonuk? . sült báránylapocka készül! .fordult az ott ülő lányok felé. úgy érzem. . amikor néhány óra múlva Beulah bement hozzá a dolgozószobájába. *** Később azonban kiderült. és halkan hozzátette. hogy ilyen helyzetben az a legjobb taktika. .Á. azután újból lesütötte. értem . mint rendesen. Max. .Beleszimatolt a levegőbe. és kibújt a hócsizmájából. drágaságom. egy pillantás elég volt ahhoz. Scanlonon kívül? . mintha nem tudná. amikor először megpillantotta Madeline-t. . Ez itt Madeline. nem is értem. Vele még nem találkoztál. hogy találkozhat veled. most hagyta.a gyámfiam.Gyere csak . miféle gondolat száguld át Madeline fejében. ez Rose. aki egész délután kibírhatatlan éhségről panaszkodott. .Ne aggódj. Társaságunk akadt. S csakugyan. és fehér haja tövéig elpirult. aki utána baktatott -. és titokban sokatmondó pillantásokat váltottak egymással. A küszöbön hirtelen megtorpant.Ő pedig .Nem.motyogta Max akkora szemmel. Scanlonnal betrappolt a házba. Boldog lesz. Rose és Blanche kedves üdvözléseket kiabáltak. ltt van még Max is. miért volt neked olyan sürgős őgyelegni valód ebben a dermesztő fagyban! . Max.visszahőkölt. A vacsora pompás volt. ez meg itt Blanche. Madeline azonban épp csak felrebbentette a pilláit.Nahát . mit kell vele csinálni. . és nagy elégedettséggel megállapította. Scanlon és Beulah csendben ettek. nem érdekli.mondta Madeline.kiáltotta oda a félig megfagyott feltalálónak. hogy Vakarcs vagy. .Hogy van? . és kedvtelve nézte Max céklavörössé vált arcát. hogy tányérján kihűljön a sült és a törtkrumpli. . hogy Madeline rózsaszín arccal zavartan a tányérjára mereszti szemét . Scanlon vacsora után kisompolygott az ebédlőből. levette kabátját. .Ó. Scanlon besurrant mellette és leült. mintha fuldokolna. igen.Örvendek a találkozásnak. ha a dolgot egy asszonyra bízza. Madeline meg úgy piszkálgatta az ételt. hogy a "boldog" szó egyáltalán nem illett Max érzelmeire.mondta. Beulah egy pillanat alatt átlátta.A férfiaknak! Hát van itt még valaki Mr.

Léptei már nem voltak ruganyosak. Majd én megteremtem. megteremtem a Vakarcsvárost.Éppen ezen. Épp most dugtam őket ágyba.Ez volt az egyetlen olyan eset. Egy kis világ a nagyvilágban.A világ amúgy is adósa maradt az egyik Vakarcsnak. Eljött a hajnali szürkület. Kis szünet következett. . . de Scanlon csak ült. válla is meghajlott. Beulah? .A legszebb. Scanlon higgadtan bólintott.Szeretném a Föld minden Vakarcsát boldoggá tenni.Megtörtem a jeget . . . és egyre világosabb lett. milyen helyesen cselekedett. amikor neked volt igazad. .Na. Persze még egy kicsit tartanak egymástól. amit ők vezetnek. hanem emberként bánnánk velük. és a szoba ellenkező sarkában ülnek. és én tévedtem. és az esze még mindig vágott sűrű hajkoronája alatt. de egészsége nem hagyta cserben. A kis Rose és Blanche pedig egyszerűen angyalok. és kizárólag az ő boldogulásukat tartanák szem előtt… . és miért nem csinálod meg te? . Egy Vakarcsvároson. aztán Beulah lágyan folytatta. akár a Vakarcsoké. és Scanlon immár negyvenedik éve figyelte . Jefferson. Mármint akkor. majd lassan elhalványultak. és ezt az adósságot még nem egyenlítette ki.Már elmesélték egymásnak az egész élettörténetüket. hogy szörnyszülötteknek tartanák és lenéznék őket. Becsületére válsz a drága mamádnak. . nem moccant. Scanlon komolyan ránézett az öreg házvezetőnőre. . De ez az egyetlen eset mindent megér. és speciálisan az ő számukra épült otthonokban élhetnének. *** Jefferson Scanlon könnyedén viselte nyolcvan évének terhét.belássa. amit valaha láttam. Ha nem bűnözőként.Remek pár ugye.unszolta Beulah. A csillagok megtették nagy körútjukat. és értük van a saját felnőtt kormányzó tisztviselőikkel. és a dolog remekül fejlődik.Pontosan ezen gondolkodom. de ez majd elmúlik méghozzá hamarosan. amely most már éppolyan hófehéren lengett. . Álmodozott és tervezgetett. A pipája után nyúlt. Milyen egyszerű lenne. A boldog élet nem öregít. a saját iskoláikkal és a saját közintézményeikkel. amikor először hoztad ide a házba Maxot.Hangja álmodozó mormogássá halkult. ahol a Vakarcsok embernek tekinthetik magukat ahelyett. és lassan megtömte. . és én tiltakoztam.jelentette Beulah boldogan. Ezen az éjszakán Scanlon nem bírt elaludni.

Jusson eszedbe. Johanson. afféle ártalmatlan különcködésnek tekintették. színházak. Megéri. előrelátó. aki már huszonöt éve halott volt. A város létezése voltaképpen homályban maradt a külső világ számára.Ne sóhajts. Johansonnal. . *** Charles B. Olyan volt. aki hajlott kora ellenére évről évre a maga nemében páratlanul hasznos találmányokat nyújtott be a kormányzatnak. Scanlon szomorúan megrázta a fejét. és ő felismerte a halk lépteket anélkül. és az öreg tudós hobbyjának. akár egy kis ékszerdoboz. ugye? Madeline bólintott és felsóhajtott. A Vakarcsváros minden lakója ezen a néven szólította. és hogy milyen boldog ez a nap. . Max érkezett vissza Mr. széles. Következésképpen nyakig belevetette magát a politikába. akár egy hatalmas. papa .biztatta Madeline. Jefferson Scanlonnál. és ő volt az első számú jelölt az újonnan alapított Műszaki Minisztérium vezetői tisztére. Johansont afféle "agyafúrt" embernek ismerték.Nagyon jó . drágám. Johanson egy logikusan megtervezett. Madeline? . iskolák. tiszta utcák. erős házak. Johanson számára Vakarcsváros nagy meglepetést jelentett. amint a város ott nyújtózott előtte. a termékeny Ohio-síkság háromszáz négyzetmérföldjén népessége alig több ezer főnél.Igen. és ebben megtalálta a boldogságát. .mintaváros. Az ajtó kinyílt Scanlon mögött. amelyhez valamilyen érdeke fűződik. Legelső hivatalos ténykedéseként látogatást tett a világ legnagyobb tudósánál és felfedezőjénél.mondta. ám ugyanakkor olyan ember. hogy a városnak adtuk ezeket az éveinket. parkok. szépséges festmény. Intelligens.Ne gyötörd magad ilyen szomorú gondolatokkal .mondta Scanlon. . Csinos. láthatta. Ha kinézett az ablakán. a tudományokban jártas férfiú volt. . . amikor eszébe jutott az öreg házvezetőnő. de szomorú hangulatú helyre számított. hogy megfordult volna. Bárcsak Beulah is itt lehetne most velünk. boltok . amely évtizedek értelmes erőfeszítéséről és együttműködéséről tanúskodik. . aki képességeit kizárólag olyan cél szolgálatába állítja. jól felépített. és gyöngéden Madeline-re nézett. hogy a ma van a negyvenedik évforduló.Vakarcsváros növekedését.Te vagy az. Nincs min szomorkodni.Itt jön Mr.Milyen régen nézzük már így együtt Vakarcsváros növekedését.

és ehhez a maga segítségét kérem. amit a jövőben szándékozunk csinálni . talán érthetetlen előítéletek velük szemben. ajkába harapott. Tanulmányozta a Vakarcsokat. hogy ők a Naprendszer eljövendő faja.kérdezte széles kézmozdulattal. hogy a Vakarcsok megérdemlik az egyenlő elbánást… . .Max. és majd elmeséli magának.aki lesütötte a szemét Johanson átható tekintete előtt -. és Scanlon folytatta.Visszajött hát. mit beszél.Kérdezze csak meg a stanfordi Whitsun professzort. . amit még a halálom előtt szeretnék megoldani. de egy szót sem szólt. mi mindent tettünk már eddig is. . . Johanson .A népességünk jelenleg 1154 fő. de ez mind semmi ahhoz képest. . .Amikor Johanson kísérőjével.Á.A legkevésbé sem. de látszott rajta. Megvan bennük a marslakók hideg.Kétkedve megcsóválta a fejét. Mit gondol. Max-szal Scanlon szobájába lépett. hatalmas energiája. mint például néhány éve azt a gravitációs mezőt? Gondolja.mosolygott Scanlon. . analitikus képessége. hogy néhány gondolatát eltitkolja. . gazdasági és társadalmi jogokat. akár rajtam.Az. A miniszter elnézően mosolygott. aki eddig csendben az egyik sarokban üldögélt.kiáltotta Scanlon hevesen. hogy voltam képes annyi hasznos szerkentyűt kispekulálni. . és amíg meg tudjuk győzni a Földet arról.Sokkal többet is megérdemelnek.Mintha kissé elragadná a lelkesedés.Maga nem tudja a teljes igazságot a Vakarcsokról.És mi lenne az? . Láthatja. ő majd megmondja.mondta bizonytalanul Johanson. hogy megfeledkezett minden óvatosságról. Bennük a Föld és Mars legjobb tulajdonságai egyesülnek. csak egyenlőséget.Vannak bizonyos.mármint a halálom után. és a földi ember érzelmektől fűtött. hogy tetszik . és tudja. ő csinálta meg az utolsó simításokat az atomenergia-szerkezet felfedezésénél. ők veszik majd .Igazán meglepő . akkor bármelyikük túltesz akár magán. Én semmi mást nem kérek. . kedves Scanlonom. . hogy ezek az oly régóta megvetett Vakarcsok megkaphassák a Földön és a Marson születettekkel egyenlő politikai.Ez nehéz lesz . hogy a Vakarcsok asszisztenciája nélkül megcsinálhattam volna? Itt van például Max . Nagyon is mérsékelt a követelésem. Scanlon annyira izgatott lett.kérdezte Johanson óvatosan. egész magatartása őszinte szívélyességet tükrözött. és napról napra gyarapszik. . . biztosította Johanson. . Mi a véleménye minderről? . . .üdvözölte Scanlon.csodálatos látvány -.Méghogy megérdemlik! . Ha pedig az értelmi képességeiket nézzük. Whitsun a világ legnagyobb pszichológusa. Van azonban valami.Örülök.

mondta kurtán Scanlon. szálas termetű Vakarcs toppant elébük.Komoly arckifejezése szinte ijesztő volt. gyere velem. amely a domb belsejébe vezet. Megmagyarázom.válaszolta Johanson. Scanlon. . és előrement a nyílásban.Kérlek. El akarom érni a két óra tízkor induló sztrato-járatot. magam is így gondolom . .Ez volt az egyedüli eset erre Vakarcsváros rövidke történelmében. ahogy a napra éj következik. csak elbűvölten állt. majd azután hatalmas.Van valami. hogy mindezt a tudtod és engedelmed nélkül csináltuk . és kérdő pillantást vetett Marra.mentegetőzött Max. . .Jó napot. Azonnal. Egyetlen szót sem szólt. hogy egyenlő jogokat érdemelnének? . amely úgy száz láb hosszan szűk volt. mondom. emberkéz által épített barlangba vezetett.Hogy érted ezt? . Mindhárman néma csendben beszálltak az ott várakozó lengőautóba. de az arca szomorú lett. Három óriási méretű űrhajó meredezett előtte ezüstfehéren csillogva.Nos. Ahogy a kocsijuk landolt. amikor Max Scanlonhoz szaladt.Ne haragudj. olyasvalamit. - . . papa. *** Johanson még alig tette ki a lábát. Scanlon meghökkent. Az ajtóban Madeline is csatlakozott hozzájuk. és amennyire látta. és minden előzetes bevezetés nélkül rákezdte. amikor elébe tárult a látvány.Scanlonon látszott. papa . hogy kövesse. Scanlon döbbent meglepődéssel torpant meg. Max intett. Emmanuel . . és Max jeladására rögtön megértette a helyzetet. majd újból lementek a domb sűrű erdőkkel benőtt lábához. és ez olyan biztos. mivel fél óra múlva távozom. és Max folytatta. . Azonnal intézkedem. amiről eddig nem tudtál. Nem gondolja hát. a legmodernebb atomenergiával ellátva. papa. . magas.suttogta tiszteletteljesen. Hirtelen rájött. és Scanlonra bámult. Valami különös fény villant fel a szemében és ajka furcsa mosolyra görbült. . papa.Neked is. hogy egy jól álcázott nyílás előtt állnak. amit meg akarok mutatni neked.át a tisztavérűektől a vezetést. és homloka redői elmélyültek. és sebesen áthajtottak a városon az Erdős-domb felé. hogy mindezt alig hallja. Magasan a Klára-tó felett megtettek egy kört.A dolog rendkívül fontos.

A Johansonhoz intézett szavaid kibillentették a mérleg nyelvét. csak az.Akkor mi is maradunk . ahol háborítatlanul élhetünk az idők végezetéig. hogy bármely percben útra kelhetnek.még ma éjjel. miért nem hozakodsz elő a másik dologgal? Mi azt akarjuk.Ezek a hajók már öt éve így állnak. hogy gyűlöljenek. Voltaképpen azt hittük . saját jogaink lehetnének. amelyet mi már régóta tudunk. te már nem leszel közöttünk. Többé nem fognak eltűrni bennünket. a saját fajtabelijeim között. . és a bal oldalon álló a Madeline. . . és egyszer majd átvesszük az uralmat az ember felett. Az öregember tágra nyitotta szemét ettől az igazságtól. Amíg az emberek és a marslakók pusztán úgy gondoltak egymásra. De én… én itt maradok.De hát mondd már el! . Max . a Jefferson Scanlon. mert nem szerettük volna megzavarni lelki békédet azzal a szerencsétlenséggel.De mi ez az egész.erősködött Max.Az a középső a zászlóshajó. Menjetek. . Így hát nem maradt más alternatívájuk. amikor egészen biztosan kijárom számotokra a teljes egyenlőséget? . A jobb oldali a Jószívű Beulah. A gyéren lakott Vénuszon végre olyan helyre lelhetünk. mert pillantása Scanlon ráncos.Értem. és miért az a titkolózás? . megkínzott arcára esett.Tenyerével homlokára csapott.Ó. Te közölted Johansonnal. vagy eltűrték egymást. . Ott szabadon és akadálytalanul megalapíthatjuk a saját nemzetünket. nem függünk a… Hangja elhalt. és alapítsátok meg a saját nemzeteteket. Öreg.válaszolta gyászos hangon Max.kiáltotta Scanlon.vetette közbe magát könnyek között Madeline -. . Ma éjjel kilőjük a hajókat a dombról. addig vagy lenézték. Eddig nem akartuk elmondani. . Elmegyünk. amelyet Max most feltárt előtte. . erről biztosíthatlak.Pontosan ezért . Érintkezésbe kell lépnem Johansonnal. Mondj el mindent részletesen! Miért akartok épp most elmenni. mint különböző és idegen egyedekre.Nem .Nem! Az én helyem itt van a Földön. . hogy mire ennek eljön az ideje. Én akár tucatszor is rászánom erre az életemet. hogy velünk jőjj.suttogta az öregember. vagy már. papa. Scanlon végre felocsúdott. és valakinek a gondodat kell viselnie. és elindulunk a Vénusz felé . . még mielőtt kitör a vihar. hogy mi.mondta elgondolkodva Max -. Talán majd ketten együtt helyrehozhatjuk ezt a rettentő hibát. gyermekeim. teljes üzemanyagkészlettel és mindennel ellátva úgy. A végén majd az utódaitok átveszik az uralmat a Naprendszer felett. Félvérek felsőbbrendűek vagyunk.

hogy megment és felnevel egy fajt. Álmai összeomlottak. Te vagy a vezérük. Mára pedig kihalt kísértetvárossá változott. vagy bárhová máshová. Astonishing Stories. ő teremtette meg a fajt.mindez elhalványul és elveszti jelentőségét. amely egykor majd az egész Naprendszeren uralkodik. Atomenergia. Oda is elmehetek. S valóban. Tegnap még a város fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelték. 1940.Scanlon elszántan megrázta a fejét. Menjetek! *** Scanlon végigbotorkált Vakarcsváros elhagyatott utcáin.Senkire sincs szükségem. és emiatt majd egy szép napon úgy emlékeznek meg róla. szüksége van a népednek. Nehezen ment. Dayton nincs messze. de egy még ragyogóbb álomnak adtak helyet. Ám furcsa módon valami különös ujjongást érzett. február Kiss Marianne fordítása . hogy fejlődésének csúcspontján áll. hogy így érezhetett Isten a világ teremtésekor. És Scanlon úgy képzelte. mint egy szuperfaj megalapítójáról. Ifjúságában azt az álmot dédelgette. a gravitáció hatálytalanítása . . Megpróbált erőt venni magán. úgy látszott. Rád pedig Max.