P. 1
Nemzetközi jog

Nemzetközi jog

|Views: 93|Likes:
Published by Kóródi Sándor

More info:

Published by: Kóródi Sándor on Aug 18, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/22/2015

pdf

text

original

1.

óra Európa jogrendszere
Államok közötti kapcsolat joga. Megerősödött a jogi kapcsolatok szerepe. Európa jogrendszere: -államok saját joga(belső) -nemzetközi jog -nemzetek feletti jogrend: szupranocinális jog Nemzetközi jogbelső jog Monizmus, dualizmus Ratifikál(=jóváhagy Magyar Jogdualista Alapok/szereplők a nemzetközi jognak: -államok -nem szervezetek -egyén -NGO(pl.Green Peace) -multi cégek(majdnem) Strasburgi bíróság: egyének fordulhatnak az államok ellen. Ált. hosszú előzetes elhúzódások miattkártérítés Forrásai: -nemzetközi szerződések (statutum) -nemzetközi szervezetek dokumentumai -nemzetközi bíróságok ítéletei -jogtudósok véleménye -elvek(alapelvek) -(szokásjog)eltünőben van Állam szerepe a nemzetközi jogban: Def.:az állam egy 3 összetevőjű fogalom az állam egy adott területen élő népesség feletti főhatalma. -területi -népesség -főhatalom Területi:-szárazföldi -vízi -légi Szuverenitásterület védelme Állam joga, hogy megszabja ki mehet a területére, döntését nem kell megindokolni. Szárazföldi: területi határ Szerződések, politikai alkuk rögzítik

1

Légtér: szárazföld felett légtér és világűr Légtér felett szuverenitás az államoknak, Világűr mindnekié Hatéra: 80-110 km között, hol van 1. kozmikus sebesség (ritka levegő) Világűregyezmények: békés célok, égitesteken, Holdon nem szerezhető tulajdon. Államok szuverenitása korlátozható: -nemzetközi szolgalmi joga. Más területét használhatom, hogy én ott éljek, gazdasági folyamatot folytathassak. -nemzetközi szomszédi jog: pl. használhatjuk a Dunát, de nem vehetjük el az összeset, nem lehet ezzel a másik országot ellehetleníteni. -parti tengerek, nemzetközi folyók Parti tengerek: diplomáciai képviselet zavartalan, a fogadó állam hatóságai sem léphetnek be a követségekbe(nagykövet ha engedi max) nemzetközi folyók: pl Duna szabadon használható

Víziterületek: folyók,tengerek, tavak Folyók: egy vagy több államon keresztül Európa legnagyobb folyói:nemzetközi egyezmény 1948: Belgrádi egyezmény -hajózás -szabályozás -energiagazdálkodás -környezetvédelem -biztonsági kérdések Rajna, Duna nagy szabályozásokat kapott Tavak:Fertő-tó Tengerek: tengerjogi viták Kincsek feltárása, régi hajók Környezetvédelem tankerek tisztítása Parttól 12 mérföldparti állam területére vonatkozik, parti tengeren nem vethet horgonyt ( nincs menekültek) állam ellenőrzi +12 mérföld  gazdasági terület itt még csak az állam (parti) Kontinentális alapzat: ahol ez létezik, geológiai képzet folytatódik a tenger alatt a partról (pl szikla a víz alatt is) 250 mérföld csak parti állam bányászhat ott Nyílt tengeren ha ezek a privilégiumok véget érnek: Szabadságai: -hajózás -átrepülés -kutatás -kábelvezetékek -ásványkincsek bányászata -mesterséges szigeteke létesítése -üldözés joga (másik parti tengerig)

2

Térségek melyeknek nincs szuverenitás joguk:

-világűr -égitestek Mindenki által szabadon használható, emberiség öröksége: Déli-sark (moratórium 50 év) Északi-sark: államok alatta-szektorokállamok felügyelik

Államok népessége
Nemzetközi jog szerint: 3 féle lehet -állampolgárok -más állam állampolgára -hontalan Minden állam dönti el, ki lehet állampolgár. Történeti, biztonsági, szociológiai, etnikai szempontok. Szabályok az állampolgárságért: -status: elméleti jog -kontraktuális: (szerződéses)elmélet Status: Magyarország modern ország Egyéneknek vannak jogi statusai (útlevél, szociális jog, személyi) Születéssel, honosítással, visszahonosítással Születéssel: 2 módjus sanguinis: vérségi elv jus soli A; vérségi elv: szülők állampolgárságát folytatja; öröklik az állampolgárságot B; területi elv: adott állam területén született a gyermek

3

2.óra Az állam és egyén viszonya (Emberi jogok problémái)
Jogállam: az állam működése joghoz kötött Zsidó-keresztény értékrend, francia felvilágosodás (ateista jelleg) Liberális jogállam: az emberi jogok anatómiája megvalósul Sajtószabadság,Vallásszabadság stb. 12 pont 1848.március 15. Egy része nem más, mint a liberális jogállam követelése.  I.modell Első generációs jogok védelme ENSZ 1966. polgári és politikai jogok nemzetközi egyességokmánya. Az egyezményhez csatlakozó államok jogainak védelme: Európa 1950 Római egyezmény Az emberi jogok európai egyezménye Strasbourg Emberi jogok bírósága Ezen jogok közös vonása, az államtól távolságtartó magatartás-> ezek gyakorlásába az állam nem szól bele. Az államoknak jogalkotó feladata van. II.generációs jogcsoport Gazdasági, szociális, kulturális jogok Az államtól várják a hátterét a biztosításukhoz. Az állam kőkemény közreműködése. XIX. század végén bontakoznak ki. Gazdasági fejlődés kellett hozzá.--> vállalatokat kevertek hogyan teremthetnek egyenlőbb helyzetet. Városba özönlött falusiak. Gyárak Munkásmozgalmak Szakszervezetek Római katolikus egyház: 1891. Enciklika (pápa adta ki) Rerum Novarum Üzenete: Társadalmi Egyenlőség megteremtése Szociális mozgalom Esélyegyenlőség megteremtése a munka világában. 1966. ENSZ gazdasági, szociális, kulturális jogok Nemzetközi Egyességokmánya 1961.Szociális Charta II.Generációs jogok világába lépett be. Az államokra bízta, hogy ezek közül melyiket valósítja meg. Az államok különböző fejlettségűek. A XX.század végére ezeknek van egy magja. Pl. az egészségügy bizonyos szintje 4

Általános iskola Tb Szabadság Várandós anyák jogai III.generációs jogok: -Környezethez való jog egészséges, kiépített védelmi környezet -Biztonsághoz való jog -Szociális biztonsághoz való jog -Hajlékhoz való jog -Békéhez való jog Közös vonásuk: egy országban egyidejűleg hatékonyan nem valósítható meg. IV.generációs jogok: -bíretikai jogok Arról van szó, hogy mi az ember önazonossága? -sorskérdések: génbeavatkozások, szervek átültetése, mesterséges megtermékenyítés, abortusz, eutanázia

II.modell:
Emberi jogok hierarchiája: Az emberi jogoknak van egy belső hierarchiája. Melyek a legfontosabb jogok, amelyek zárt rendszert alkotnak, és érintethetetlenek. Emberi lét:Emberi méltósághoz és Élethez való jog A méltóság adja az értelmet az életnek, ezért előzi meg. A kettő korlátozhatatlan, és elválaszthatatlan, az embert születésétől fogva illeti meg. Méltóság: az embernek van önrendelkezési joga. Van az embernek ez cselekvési autonómiája. Civilizációs értékek. Minden ember méltóság azonos értékű. Nincs értékesebb és kevésbé értékesebb ember. A jog ezt nagyon komolyan gondolja. Mindenkinek van egy méltóságmagja! Vallásszabadság: Az emberi életről, az emberi élet tetteinek megítélése, tanítások, gondolatok, világhoz való viszony, transzcendens lények. Névjog:név megőrzése Három tilalom: 1.embertelen bánásmód, a kínzás tilalma 2.rabszolgaság és szolgasorba vetés tilalma 3.adósrabszolgaság tilalma Nizzai Charta 53 jog Nyelvi Charta 95 jog Nizzai Charta közszolgáltatáshoz való jog

5

Individuális természeti jogként előírni bátor dolog. Inkább ez állami feladat. Van egy abszolút zárt kör.

Következő kör: Alapvető jogok törvény szerint sem korlátozhatja a lényeges hatalmát. Nemzetközi egyezmények rögzítik őket. Az alkotmánnyal lehet csak szabályozni. Az alapvető jogoknak van egy lényeges tartalma: az, ami nélkül a jog nem az ami Van egy mag(német jogKern) Sérti, veszélyezteti, kiüresíti egy jog lényeges tartalmát jogszerűen nem lehet maximum ha gyakorlását ellehetetleníti. Alapvető jognak nem minősülő emberi jogok: A korlátozás ne valósítson meg diszkriminációt. Széles körben lehet korlátozni. Alapjog: közlekedés joga(mozgásszabadsága) korlátozható Egy jogszabály a dömper vezetéséhez Speciális feltételek szükségesek: itt már egy korlátozás lép fel Tiltott diszkriminációt nem valósíthat meg!

III.modell:
Egyéni vagy kollektív jogokról van-e szó? Emberi jogok kollektív jellege politikai autonómia. Klasszikus autonómia:(Svédország) (Dél-Tirol) Erdély kérdése? IV.csoportosítás Bíróság előtti érvényesítés joga?

IV.modell:
Az az igazi jog , amely a bíróság előtt kikényszeríthető. Egyre inkább kikényszeríthetővé válnak ezek a jogszabályok. Következő csoportosítási módszer Emberi jogok csoportosíthatóak-e? csoportjogok: -speciális védelmet érintő kérdések Betegjogok Nők jogai Gyermekjogok Csoportjogokegyéni jogok Betegjogok gyógyintézetben részesülnek ápolásban Pozitív diszkrimináció Minden ember szabadnak született. Nemzetközi fórumok előtt kikényszeríthető-e vagy sem. Strasbourg Luxemburgmunkaerő, tőke, szolgáltatások, áru szabad áramlása (EU vezérkar)

6

Korlátozható jogok arányosnak kell lennie szükségszerű kell, hogy legyen. Nem lehet önkényes. Véleményszabadság: Gyűlöletbeszéd: Hatespeech A véleményt értéktartalmára tekintet nélkül védeni kell. Nem minősíthetem a vélemény értékét. Egy korlátja van a tevékeny erőszakra való felhívás.

3.óra Vallásszabadság
(Strassburgi eset: szík népcsoport Angliábanturbánt kell viselniük, egy férfi motorozni szeretett volna, kérte hogy bukósisakot ne kelljen viselni(turbán miatt) Kötelezték, hogy vagy ne motorozzon vagy viselnie kell a turbánt) Vallásszabadság: -alkotmányos jog, legféltettebb jog, ami az emberi méltósághoz közel van -korlátozhatatlan Foulard(kendő)-nikháb(arcot takar)-csador(egész testet takar) Belgium és Franciaorszég területén nagy viták a viseletük miatt. Világi intézményekben tilos a viseletük. Házasságtörő asszonyfelakasztják, megkövezik Egyházalapítás szabadsága: A vallást a jog nem definiálja. Hitek rendszeres összessége, nem lehet kötelezni demokratikus államban, hogy ki milyen vallású legyen. Vallásos megnyilvánulás önkéntes. A vallás egy szenzitív adat.(különösen érzékeny, különös védelmet élvez) A vallás kinyilvánításaönkéntes, vagy törvény rendeli el a szenzitív adat megadását.8nemzetbiztonság kérvény) Aktív és passzív módja a vallásszabadságnak: Passzív mód: saját maga gyakorolja, nem kultuszok között közösségekben (szemlélődő szerzetes rendek) Aktív mód: egyházalapítás, ellehetetleníteni ezt a jogot nem lehet. 1990. Magyarország : liberális(=min korlátokat tart 100 ember már egyházat alapíthat Magyarországon Hittételek benyújtásának kötelezettsége nincs Magyarországon bizonytalanságot okoz Az egyház és állam elkülönítve működik:szekularizáció -állam az egyház felügyeletére nem hozhat létre szervezetet -nem dönthet hittételi kérdésekben -nem döntheti el az egyházon belüli vitákat -személyi és jogvitában sem hozhat döntéstállami szervek nem felülvizsgálati szervei az egyháznak -együttműködnek 1.az állam nem hozhat létre világnézetileg elkötelezett iskolát, de ha ilyen létrejött, köteles támogatni ugyanúgy, mint az állami iskolát Támogatás mércéje az egyház általi közfeladat 7

2.állam ismerje el az egyházi intézmények által kiadott bizonyítványokat( diploma, fokozat, oklevelek)kompetenciát igazol 3.egyházak oktatási, tudományos közintézményeket alapíthatnak, intézményalapítási szabadság 4.adókedvezmény az egyházaknak 1% 5.Magyarországon termőföld tulajdonjog az egyházaknak 6.közforgalmú gyógyszertárt is alapíthat 7.vállalkozásokat hozhatnak létre 8.adómentesek az egyházi bevételek

Az államokra vonatkozó szabályozás
Egyén-állam viszonyakisebbségek jogai Régi kérdés, hogy kell a kisebbségeket kezelni. II.Világháború után ENSZ: felmerült a kisebbség problémája Olasz jogtudóst kértek fel, hogy definiálja a kisebbség fogalmát. Kisebbség: az a népcsoport, amely az adott állam népességéhez képest kisebb arányban vannak, tagjait összekötheti a közös nyelv, közös múlt, hagyományok, vallás, kulturális értékek és az értékek megőrzésének szándéka. Az állam vállalta, hogy a kisebbség ugyanazokat a jogokat kapja, mint a többség.(egyenlő elbírálás) Kisebbség ugyanazt kapja, amit a másik országban a saját kisebbsége( viszonyosság) Regionális kisebbségi nyelvek európai chartája Európai Keretegyezmény (kisebbségvédelem)állami kötelezettség Magyarországon azok számítanak kisebbségnek, akik legalább 1000-ren vannak és 100 éve itt élnek legalább.

Államok közötti konfliktus
1975: ENSZ. Helsinki záróokmánybékés együttélés 35 ország diplomáciai gyűlése Enyhülés(detente) Az államok természetes állapota a béke. Az államok politikájával foglalkozik. Az államok ha konfliktusba kerülnek, azt vizsgálja, hogy miért. Mit kell tenni? 1.tárgyalásokat folytassanak csúcstalálkozók: államfők,kormányfők,egyházi vezetők 2.vizsgáló egyeztető bizottságok, tekintélye van 3.bons offices(=jószolgálat , megteremteni a tárgyalások lehetőségét 4.mediáció (konfliktus kezelés közvetítés) Állam vezeti a tárgyalásokat (mediátor pl: Német-római császár, orosz cár,pápa, Napóleon) 5.nemzetközi bíróságok -választott bíróság -állandó bíróság Választott: lista (Holland külügyminisztérium vezeti) Államok által javasolt személyek a megnevezettek közül az állam egyet nevezhet állami jelöltjeiből, négy ember választja a negyediket, aki az elnök lesz.

8

4. óra Államok közötti kapcsolatok
Mitől állam az állam? -az állam akkor igazi állam, ha magát így definiálja -államok gyakorlatán alapuló állam=amikor a többi állam elismeri -ráutaló magatartás: állam a másikkal nagykövetet cserélviszonosság alapon történik -állam elismerésén alapulnak az államok közötti kapcsolatok -effektív=képesnek kell lennie a nemzetközi kapcsolatok fenntartására vagyis a hatalom jegyeit mutatja -békeszeretőnek kell lennie egy államnak -hatalom gyakorlásának képessége -szociális ellátórendszer működtetésére -jogalkotás, jogalkalmazás, közigazgatás működőképessége Diplomácia: -államok közötti kapcsolatok fenntartásának eszköze -elkülönült szervezet kell, ami a kapcsolatot fenntartja -az államok közötti kapcsolat 2 síkja: -1.politikai kapcsolat -2.gazdasági kapcsolat Eltérő szaktudást és munkát kíván. 1.diplomácia az eszköz rendszere 2.konzulátus az eszköz rendszere 1. van egy architektúrája= szervezésrendszere és működési rendszere A konzulátusnál ugyanígy. 1-2. Az államok érdekeinek megjelenítése Megengedett módon nyújt adatokat, ebbe a szervezés nem tartozik bele. Diplomácia fontos alapelve, hogy a megengedett módon tájékozódhat -az államon belüli -az államon kívüli Államfő: diplomáciai kapcs. legfőbb személy, hisz konfliktusokat old meg és nagykövetet nevezi ki, fogadja és akkreditálja a nagykövetet.

9

(külpolitikája a kormányzatnak van) Az igazságügyi és rendészeti és külügy miniszter is végez diplomáciát/külpolitikát. A legfőbb irányító a Kormány ezen belül a miniszterelnök a külpolitika kialakításában. A diplomácia oporatív irányítója a külügyminiszter. A külügyminisztérium irányítja a Diplomáciát és a Konzulátust.

Külső Diplomácia: -nagykövetnek van nagy szerepe Közügyi szereplő, aki képviseli a külső államot a fogadó államba, olyan személynek kell lennie aki minden területen alkalmas rá. Karrier diplomata: -ismeri az országot -az ország nyelvét stb. Politikai diplomata: Különleges jó viszonyt ápol az államfőjével. agrément-Beleegyező nyilatkozat a nagykövet kinevezéséhez -megkérése fontos diplomáciai lépés lettre de créance- megbízó levél -a nagykövet megnyilvánulásai az állam megnyilvánulásait jelenti doyem-dikán(rangidős nagykövet) -joga van az államfőt üdvözölni, ha a nagyköveteket összehívják -képviseli a nagykövetet -ha a diplomatákat sérelem éri Hierarchia: -nagykövet -követ -miniszterek -tanácsos -titkár -atasé: rendőrséget, hadsereget képviseli Konzuli védelem: Köteles védelmet nyújtania a saját állam állampolgárainak. Diplomáciai védelem: -ennek nyújtása egy lehetőség -nincs írott mechanizmusa Tiszteletbeli konzul Intézménye: -akkor létesíti egy állam -fogadó állam állampolgára

10

presztizs kérdése Mentesség: -mentességet élveznek a vizsgálatok alól -a diplomata a mentességről nem mondhat le, csak az állama -nem kívánatos személynek lehet nyilvánítani, ha saját állama nem hívja haza és ebben az esetben a fogadó államban folytathatják a tárgyalást

Konzulátus: -feladata: gazdasági, kereskedelmi, kapcsolatok ápolása -a külső állam állampolgárait és azok vállalkozásait képviseli. -exequatur: fogadó államtól származik -konzuli pátens-uralkodó által kiállított jogszabály -működési területe van -több konzulátust fent lehet tartani -kapitulációs jog -2 ország jogrendje között intézkedik -kölcsönt adazonnal vissza kell adni -anyakönyvez -sebesülteket látogat -meglátogatja a börtönbe kerülteket -haza szállítja a holtakat -ismernie kell az országot -okiratok kiállítása -hierarchia:főkonzulkonzulalkonzulkonzuli ügyvivő

11

5.óra Nemzetközi büntetőjog
A büntetőjog az a jogterület, amelyet minden ország igyekszik saját szuverenitása alatt tartani. A büntetőjog kis részben érinti a nemzetközi jogot. Nemzetközi bűncselekmények: -pénzmosás -szervkereskedelem -prostitúció -drogkereskedelem -(terrorizmus)-külön kategória nem egyéni haszonszerzés a célja Európában vannak közjogi kérdések. A jogrendszer értékeit a zsidó kultúra és a francia felvilágosodás forrásai adják. A jog védi az értékeket. A jog miért, kit és mivel büntet? -Miért büntetünk? Azt a kérdést kell feltennünk, hogy milyen kriminál politikát használnak az államok. (a keleti államok az európai jogrendet akarják adoptálni) Kulturális imperializmus Európa kiterjeszti a jogrendjét, átadja a tapasztalatait. Európában 4 féle büntetőpolitika fogalmazódott meg. 1. megtorlás minden európai államban jelen van (mai is) 2. prevenció (megelőzés) -speciál prevenció -generál prevenció 3. viktimológia (áldozattan) (zsidó-keresztény hagyományokból ered) 4. restoratív (helyreállító) 1.Megtorlás Több 100 éves hagyományokra nyúlik vissza. Tettes-központú. A tettes, elkövetőt büntetik meg. Ki kell szabni a büntetést. megsérült a jogrend és ezt vissza kell állítani. Nem egy konkrét dolgot reparál.

12

A cél: a tettes megbüntetése és elkülönítése a társadalomtól. Nem célja a kegyetlen büntetés. Európa nem ismeri a kegyetlenséget és a kínzást. A tettest az emberi méltóságától nem foszthatja meg. Tettarányosság. 2.Prevenció -speciál prevenció: Az elkövető megjavítása és visszavezetése a társadalomba. Súlyos bűncselekménykor nem alkalmazandó (gyilkosság). Büntetés: tényleges életfogytiglan -életfogytiglan -bíróság 15-20.. év múlva felülbíráljaa börtönben töltött időszak alatt megvizsgálják az elítélt magatartását rezsimszabályok: fegyházban őr nélkül sehova nem lehet menni. Engedmények: pl.3 hónap jó magaviselet : főzhet egyszer 6 hónap jó magaviselet: internethasználat 1 órában Mechanizmusok: 1.Tanulás(oktatás) 2.börtönposztoráció börtön lelki szolgálat, önkéntes 3.munkavégzésnem kötelező Speciális prevenciót börtönbüntetéskor használják. Egy egyéni program, célja a visszavezetés. -generál preenció: A társadalomra irányul, a társadalom tagjait vissza tartják a büntetéstől. Megelőzi a bűncselekmények elkövetését. 3.Viktimológia: Megelőzi az áldozattá válást és könnyít az áldozatok helyzetén Bűncselekmény: Tettes-áldozatsegítsen a viktimológia az áldozatok helyzetén. Speciális felelősségvállalás az állam részéről. 4.Restoratív bünetőpolitika: Magyarországon 2007.január 1-től lépett hatályba. A konkrét jogsérelmet preparálja. A tettes bocsánatot kér az áldozattól és visszafizeti a kárát. (enyhe bűncselekmény esetén )(3 éves szabadságvesztésig és ….ig) -enyhe vagyoni -enyhe személyi (sérelem esetén) -enyhe közlekedési Az ilyen alku kiváltja a büntetőeljárást. Mediátorok: segítik a feleket. Bűncselekmény fogalma: Az a tevékenység vagy mulasztás, amely olyan fokban veszélyes a társadalomra, hogy megvalósítóját a törvény büntetőjogi büntetéssel fenyegeti. Büntetőtörvénykönyvet a Parlament készíti. Tényállás: A BTK-ban szerepelnek a tényállások Bűncselekmény : 1.hipotézis 2.diszpozíció 13

3.szankció 1.megvalósításakor bekövetkezik a bűncselekmény 2.különös körülményeket jegyez fel 3.joghátrány

6.óra
Anyagjog: BV Eljárásjog:BE Büntetőjog:BTK Nemzetiesedik az anyagjog. Európa Tanács 50 tagja közzéteszi a tényállásokkal kapcsolatos büntetéseket. Veszélyes büncselekmények: -nemzetközi csalások: OLAF -drogkereskedelem -gyerek-,és nőkereskedelemszervkereskedelem( orvosi diplomával rendelkező bűnözők) -bűnszervezet létrehozásaembercsempészet Anyagjogi együttműködés: ugyanazon tényállások mind az 50 országban (államok hagyományai, értékei stb.) Látencia: /= nem válik ismertté a bűncselekmény, titokba marad Pl.:családon belüli erőszak, adócsalás, korrupciós bűncselekménynek Korrupció: legveszélyesebb. Az a gyakorlat, vki(k) gazdasági, állami, politikai döntéseket nem a hivatalos eljárás útján hoznak meg, hanem anyagi alapon Két fajta: A;aktív B;passzív Aktív:klasszikus tényállás, hivatalos döntésért előnyt kér, köt ki, vagy fogad el. Fogadó és adó is bűnt követ el. Évente 4000 milliárd Ft van a korrupcióban.(közbeszerzések terén főleg) Együttműködés a büntetőeljárásban: Kiadatás ( két eset): -A; ha a büntetőeljáráshoz kell az eljáráson a büntetés gyanúsítottjának lennie, büntetés alá kell vonni (azért mert külföldre mehet, h megússza ezt) -B; nem adják ki, cselekmény, amiért a kiadatást kérik az országban, nem bűncselekmény, vagy nem ismeri a bűncselekményt, nem alkalmazható az a büntetés, ami az adott országban adnának érte Büntetőeljárás: (két mód) 14

-hivatal -v. feljelentés alapján Hivatal:a nyomozóhatóság eljárást indít Feljelentés: feljelentés a nyomozóhatósághoz: rendőrségi, nyomozati jogkörrel rendelkezik (APeh,VPOP), ügyészség Nyomozás célja: feltárja a tényállást, kiterjedt eljáráskör, tényállás eljárás vizsgálata,bűncselekményeket kell feltárni, elkövető javára és terhére is, összefüggést kell feltárni h ez nincs, nem lehet vádat emelni Vádindítványlezárják a nyomozást Senki nem köteles védője nélkül még az adatait se bemondani. Alkotmányos alapjog a védőügyvéd és az anyanyelv.(anyanyelvén folytassák a tárgyalástolmács) Felügyelőség: bizonyítékok szabad mérlegelése, nincs kategorizálás (bíró szabadon mérlegeli a bizonyítékokat) pl ha nem veszi figyelembe a bizonyítékot ,meg kell indokolnia 2 fokú büntetőeljárás: Helybírság Megyei bíróság Ítélőtábla 1997. igazságügyi reform 13 törvény, igazságügy rendszerét átalakítják spanyol módszer politikától függetleníteni akarták, meggyorsítani az igazságszolgáltatást Perújítás: legfelsőbb bíróság kéri, legalsóra küldik, új tény-naum derül ki (pl az ellopott autó előkerül)felülvizsgálati kérelem, ami a jogszabálysértésére hivatkozik Erről az eljárásról a legfelsőbb bíróság dönt. Jogegységi döntés: precedens Különböző bíróságokon különböző tartalmak születnek(jogbizonytalanság) Parlament módosítja a törvényt. Jogi monitoring Precedens: ezentúl azt a jogszabályt úgy kell értelmezni, ahogy a jogegység előírja Beleértett hatáskör: Aktivizmus: saját hatáskörét kiszélesíti(bíróság) Láthatatlan alkotmány: alkotmánybíróság alkotmányelemzése (kötelező) -kontinentális -angolszász(bírósági döntéseket vesz figyelembe) Bíróság joghézag kitöltés: precedens döntést hoz, normatartalma van Vádmonopólium: (ügyész) képviseli a vádat, felfedi a törvényességét a végrehajtásnak, általános törvényességi felügyelet Ügyvéd: polgár:képviselet büntető: védelem Szabad ügyvéd és ügyfélválasztás! Ügyvédkényszer: fiatalkorúaknak kötelező Közjegyző: hallottakat írja le Korlátközjegyzőkerület:420 közjegyző ma Miniszter nevezi ki őket Közhitelesség a feladata, konzul is ilyen Digitális irattárral rendelkeznek 15

Végrehajtó:végrehajtja a bírósági döntéseket Igazságügyi szakértő: szaktudás A szakértőket a miniszter nevezi ki, kamarába tömörülnek. Büntetés végrehajtás: börtönök személyzete (katona ill. civil) Magyarországon a katonák rendfokozatot viselnek.

7.óra Normák világa Normatan
A nemzetközi jog a normák szabálya. A jogrétegek egymásra illeszkednek. A kontinentális jogban a jogszabályoknak egymásra kell illeszkedni. A sarian(univerzális) rendszere eljut a konkrét élethelyzetig. A modern szekuláris jogrendszerek sincsenek messze attól, hogy általános normarendszerre építkezzen. Oka: olyan társadalmi problémák vannak, amire az állam jogszabályokat alkot. Kínában más. A problémákat a családban, a munkahelyen kell megoldani. Vannak megkerülhetetlen normák( hierarchikus modell). Jogi rizikóval jár ha megkerülik mégis. Jogi rétegződés: általánosan elfogadott jogelvek, amelyekre a jog épít. (római-germán jogrendszer) 1. ekvitasz /=méltányosság szabad mérlegelés alapján dönt, méltányosan kell döntenie pl.köztársasági elnökkegyelmezés, egy dolog vezérli, az ekvitasz , nem köteles megindokolnia a döntését és politika felelősséggel nem rendelkezik 2. arányosság: egy jogkorlátozás során a korlátozás mértéke az arányosság. Ha korlátozok egy jogot, arányosság mértékével tehetem, amihez vizsgálat kell. 3. monafides /= jóhiszeműség döntés megalkotásakor a morális jóból kell kiindulni 4. igazságosság: erkölcsi parancs (Aquinói Szt. Tamás, Rolls: Az igazságosság elmélete) emberi méltósághoz való jog szempontjából egyenlő helyzetet teremt. Az egyenlőség megteremtése érdekében az államnak intézkednie kell. Egyenlőség vanigazságosság. Államoknak intézkedéseket kell tennie. A pozitív diszkrimináció alkalmazása engedett, egyenlő méltóság szétterjesztése érdekében. A negatív diszkrimináció azonban tilos. Szokásjog: Általánosan alkalmazott gyakorlat. A társadalmi igazságosság jóváhagyott egy joggyakorlatot. Nem lehet kiírtani. Állami célok: raison’d eta Minden államnak vannak deklarált céljai. Ezek nem alapelvek. Az állami célok, olyan elvek, mint a béke, a biztonság, a környezetvédelem. Például: -állami célnak minősül az állami szervek háborítatlan működése -államok közötti kapcsolatok zavartalanok legyenek 16

-kulturális örökség élvezete -közérdekű üzemek zavartalan működése Állami kötelezettségek: kulturális intézmények fenntartása, alkotmányos alapjogból fakadnak (nincs mértéke)

Alkotmány: -emberi jogok -állam szervezete Emberi jogok: azokban az országokban, amelyekben az utóbbi 10 éven belül változtattak alkotmányt, az emberi jogok kerültek az első részbe. Újabb emberi jogok keletkeznek.1989.pl. médiajog,névjog,internet. Állam szervezet: ha a hatalmi szervez egymáshoz való viszonya megváltozik. Minden jogszabálynak az alkotmánynak kell megfelelnie. Ha ez nem érvényesül, belép az alkotmánybíróság és meg is szüntetheti az adott jogszabályt. Európai országok: vannak olyan országok, ahol az alkotmányt -csak egymástkövető 2 parlament fogadhatja el -népszavazás az elfogadásáról -4/5-ös többség -nálunk nagy 2/3-os többség Láthatatlan alkotmány: (Sólyom László nevéhez fűződik) Alkotmánybíróság alkotmány értelmezése. A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam. 4 jogállamszakasz: -liberális -szociális -alkotmányos -posztmodern Liberális: biztosított az egyén autonómiája, politikai szabadságjog, egyén megkülönbözteti magát a jogállamtól. Szociális: esélyegyenlőtlenséget felszámolja, társadalmi jólét a cél, egyénnek az államban Alkotmányos: II.v.h. utáni korszak. Állam minden mozdulatát joghoz kell kötni. Posztmodern: (globális állam) világproblémák, amiket nem tud megoldani az állam, más állam szövetsége kell a megoldáshoz. Pl terrorizmus, migráció,járvány,katasztrófa Aktivizmus /=saját hatáskörét kiterjeszti -megszorítja -kiterjeszti Megszorítja:legszűkebb értelmezési tartományt fogadja el. Pl. Luxembourg nem állapít meg új szabadságot a meglévő 4 mellé Kiterjeszti: törvényen túl is terjeszkedik Pl. hozzátesz egyetluganói egyezmény bírósági ítéletek szabad forgalma

17

Törvények: 2/3-os egyszerű többséggel elfogadott tv-t csak 2/3-ossal szabad módosítani -kormányrendelet(Jegybank elnök rendelete)azonos szinten van A kormány tagjai is alkotnak rendeletet. Önkormányzatok rendeletei: helyi közügyekben alkotnak rendeleteket. Jogrétegek között átjárhatóság van -nemzetközi jog -uniós jog -jogegységi döntés Egy óra hiányzik:állítólag szünet utáni első hét anyaga a következő:

Államelmélet problémái Államelmélet a nemzetközi jogban
Államok keletkezhetnek egyesüléssel és szétválással. Pl. Belgium, PaDánia(Észak-Olasz) Államegyesüléssel: -personalunio-2 vagy több államnak ugyanaz az uralkodója -realunis:-közös politikákat jelent -földeráció:-szoros államszövetség tagállamok szuverenitása elvért pl.Svájc, egyállamról beszélünk -konföderáció:-több állam szövetsége,lazább Egyesülésre példa: Tanzánia Államutódlás: 3 dologba jelentkezik -nemzetközi szerződésekben -nemzetközi szervezetekben való tagság -archívumoklevéltárakban való jogutódlás pl.Csehszlovákia Jogutódlásra példa: Szovjetunió, Jugoszlávia Állam felelőssége: -személyhez tapadó rész -felelőssége annak lehet aki gondolkodik és mérlegel -az államot mindig képviselikvan e felelőssége? -felelősségformák a jogban: Polgárjogi felelősség: aki másnak jogellenesen(felsőhatóságvétkesség) kárt okoz, köteles azt megtéríteni Kiesőkár(damum energence)megtudjuk mondani mennyi Elmaradt haszonbonyolultabb, becsülni tudjuk mennyi erkölcsi kár Bünetőjogi felelősség:megsértek egy anyagi jogi szabályt, megvalósítok egy tényállásttörvényben meghatározott büntetést kap aki ilyet tesz Büntetőjogi szankcióbüntetőjogi törvénykönyv megsértése esetén Államigazgatási felelősség-közigazgatási jellegű szankció Objektív felelősség-pl gyorshajtás Sportjogi felelősség-sport eseményekkel összefüggő magatartások esetén lép fel Médiajogi felelősség Alkotmányjogi felelősség- köztársasági elnöknek van, alkotmány megsértése esetén Államok nemzetközi felelőssége: -az állam a saját szűk körében más államoknak, személyeknek, szervezeteknek okozhat kárt

18

-az állam a nevében cselekvő helyett átveszi a felelősséget Az állam máshogy viselkedik, mint egy szervezet, gazdasági társaság, a nevében cselekvő helyett felvállalja a felelősséget. Pl.:engedélyez egy állam a saját jogutódjában egy erőmű építését, amely egy másik államnak kárt okoz. Pl. szennyezi Környezetvédelmi felelősség: óceánok szennyezése, felelősség nehezen tisztázható és érvényesíthető

9.óra Nemzetközi bíróságok hatása az államok jogrendjére
1.Hágai nemzetközi Bíróság 2.Strassbourgi Bíróság 3.Luxemburgi Bíróság 1.ítéletek jogalakító jelentőségű az államok számára megállapít egy kötelezettséget, nincs példa rá, hogy gondoskodik a végrehajtásról A;fakultatív konzula B;alávetési nyilatkozat A;B;:az államok kötelességet vállalnak, végrehajtják a bíróság ítéletét A;záradék: a felek megállapodnak abban, hogy a jogviták eldöntését a Hágai Bíróságra bízzák -eldönthetik, hogy kötnek-e ilyet vagy sem -egy állam úgy köt nemzetközi szerződést, hogy arról is rendelkezik mi lesz, ha jogvita áll fel B; -akkor születik ha nincs fakultatív konzula -önálló életet élő akaratnyilvánítás a felek között Megköthető: -állami szerődéssel -szóbeli jegyzék, amit írásban az egyik állam átad a másiknak -az államnak a megszületett ítéletet kötelesek végrehajtani -jogorvoslat nincs, fellebbezni nem lehet az ítélet ellen, de kérhetik az ítélet magyarázatát (Hágai nemzetközi Bíróság) 2.Strassbourgi Bíróság -jogalkotó hatása van -pert indíthat a természetes személy a saját állama ellen, ha minden jogorvoslatot kimerített Jogorvoslat:volt, de már kimerítette vagy kizárja valami a jogorvoslatot, akkor nincs -kormány az alperes, egyén a felperes, Eu-i egyezménye -emberi jogok sérelmére lehet hivatkozni Római Egyezménypolitikai jogokat tartalmaz -Hearts ügy -3.cikk és 6. cikket sérelmező ügy -adott állam ellen jár el az egyén panasza alapján -kormány elmarasztalása, ha az egyén nyer -át kell alakítania a jogrendszert -kártérítést kell fizetni 19

-szabadságkorlátozó intézkedés esetén, amelyet a Bíróság vagy valamely Bíróság jellegű intézmény (pl. Verseny Bíróságnem bíróság)hoz a Strassbourgi Bíróság megköveteli a felügyeletet Pereljárás követelménye: -eljárások elhúzódása -igazságos ítélet alkotása -pl. M.o.-nak sok ilyene van

Védelemhez való jog: -Szabad ügyvédválasztáshoz való jog -Méltósághoz való jog megelőzi a véleményhez való jogok Alapjogok: -korlátozhatósági ok -közerkölcs -közérték -közbiztonsg védelméről Van szó a korlátozásnak szükségszerűnek kell lenni és az elérendő céllal arányosnak Közérdek körébe tartozó eseteket vizsgálja.

20

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->