Színpadon a tudomány – a természettudományok oktatásának érdekesebbé tétele

1958-ban a Magyar Televízió korszakalkotó ötlettel állt elő – elindított egy tudomány-népszerűsítő sorozatot, amelyben egy pohár zenélni kezdett, a ruhacsipeszek táncoltak, szikrázott a szék és űrrakétává vált a kávéfőző… Ki ne emlékezne a sokak által ismert Öveges Józsefre és kísérleteire, arra az ismeretterjesztő műsorra, ami 12 éven át szórakoztatóvá, élményszerűvé varázsolta a fizikát, és hatása megannyi felnövő generáción túl is érezhető. Öveges professzornak, a kísérletező tanárnak, lelkesítő munkásságának ma is sok követője van, hozzáállása számos elhivatott, természettudományt oktató tanárnak példa. Az azóta eltelt több mint 50 év alatt rengeteg változás történt a természeti törvényszerűségek megfigyelésében, vizsgálatában – a mai, XXI. századi technika és a tudomány legújabb eredményei, eszközei, a multimédiás alkalmazások a természettudományokat oktató tanároknak is új kihívásokat jelentenek, az egyes természeti jelenségeket bemutató kísérletekhez pedig sok új lehetőséget kínálnak. A természettudományok iskolai tanításának válsága világméretű probléma, amelyre már jó néhány éve ráébredtek azok az intézmények, amelyekben a műszaki-tudományos szakemberek utánpótlása miatt aggódnak. Először a fizikusok léptek. A fizika tanításának érdekesebbé tétele, a legjobb módszerek minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében rendezték meg 2000-ben az első Physics on Stage fesztivált a svájci–francia határon fekvő CERN kutatóintézet területén. Az első ilyen fesztivál után továbbiak jöttek, majd néhány évvel később kiterjesztették a többi természettudományra is: létrejöttek a Science on Stage fesztiválok. A fesztiválokra előkészítő válogatókat a magyar csapat részére a budapesti Eötvös Lóránd Fizikai Társulat szervezte meg. Fizika- és kémiaórán igenis lehet csodákat, pontosabban csodálatos dolgokat látni és tanulni. Ezeket a tantárgyakat lehet látványosan, érdekesen és még szórakoztatóan is tanítani – ezt bizonyították azok a pedagógusok, akik a budapesti Csodák Palotájában 2010. október 2-án mérték össze tanítási módszereiket a Színpadon a természettudomány című rendezvény keretében. A 2010. október 2-án a budapesti Csodák Palotájában sorra kerülő tanítási fesztiválra július 15-ig várták azon tanárok jelentkezését, akik egyedi tanítási módszerrel, saját kísérletekkel,

1

interdiszciplináris szemléltető technikákkal és újító ötleteikkel élményszerűen mutatnak be egy-egy természeti jelenséget, törvényszerűséget. A huszonhét indulóból kilencen utazhattak idén Koppenhágába, a természettudományokat oktató tanárok európai versenyére. Az európai kezdeményezéssel létrejött Színpadon a természettudomány elnevezésű program a különböző tanítási módszerek, technikák, kísérletek kölcsönös megosztását, tapasztalatcseréjét célozta meg ezen a területen oktató tanárok között.

1. kép: Bolyaisok a magyar csapat tagjaiként

A kilenctagú magyar csapat tagjaként a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium kémiatanára, Szórád Endre és két végzős diákja, Mátéffy Kornél és Anitics Tamás is részt vehetett az európai rendezvényen. A zentai csapat a gyors égést befolyásoló gyulladási hőmérséklet hatását szemléltette bemutató kísérletekkel. Néhány egyszerűen, gyorsan elvégezhető bemutató kísérlettel szemléltethető, hogy a gyulladási hőmérséklet mint a gyors égés egyik alapvető feltételének hiányában nincs gyors égés.

A kétévente megrendezésre kerülő eseményen résztvevő pedagógusok workshopok, előadások, kísérletek bemutatásán keresztül, műhelymunkák során ismerhették meg egymás eredményeit, ötleteit, melyekkel hazatérve saját diákjaik természettudományok iránti érdeklődését erősíthetik. Az őszi fesztivál fővédnöke dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az egyik szervezője pedig dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technika Tanszék vezetője volt. A tanárok minden szava, minden mozdulata nevel azon a színpadon, amelyet katedrának neveznek. A pedagógusoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy felkeltsék a diákok érdeklődését, amivel sokszorosára
2

növelhetik az ismeretek befogadásának hatékonyságát. A feladat nem könnyű, a pedagógusoknak manapság számtalan vetélytársuk is akad. A tanítás feltételeinek módosítása is egyre nagyobb kihívás elé állítja a pedagógusokat. A természettudományos tárgyak nem tanulhatók meg pusztán könyvekből, a kísérletekre van szükség az órákon, sőt maga a természettudományos oktatás is ezek segítségével újítható meg. A természettudományok segítségével izgalmasan is bemutatható a középiskolás korosztálynak a körülöttünk lévő világ, ehhez viszont jó módszerekre, fantáziadús előadásokra és kísérletekre van szükség. A versenyen nem a gazdasági és technikai háttér a döntő. Sokkal fontosabb egy-egy jó ötlet vagy egyedi megközelítés. A fesztivál célja éppen az, hogy a pedagógusok új tapasztalatokkal gazdagodjanak, ellessék egymás tanítási módszereit és megismerjék a legújabb kutatási eredményeket.

2.

kép: az Orested Gimnázium épülete Koppenhágában

A Science on Stage fesztivál európai döntőjét április 16. és 19. között rendezték meg a dán fővárosban, a koppenhágai Orested Gimnáziumban. A rendezvény fővédnöke a dán oktatási minisztérium volt és a fesztivált T. L. Poulsen, Dánia oktatási minisztere nyitotta meg. A rangos rendezvényen 28 ország körülbelül 350 tanára mutatta be, hogy milyen eszközökkel próbálja izgalmasabbá és érthetőbbé tenni a diákok számára a természettudományokat. A résztvevők négy kategóriában – kiállítás, bemutató óra, színpadi bemutató és műhely – mérték össze tudásukat.

3

A rendezvény teljes ideje alatt látogatható kiállításon mindenki megismerkedhetett a résztvevőkkel és produkcióikkal, a bemutató órán pedig a módszereket leshették el egymástól. A színpadon látványos előadás keretében mutathatták meg a pedagógusok, hogy mivel tudják érdekessé tenni előadásaikat. A műhelyfoglalkozásokon pedig már mindenki bekapcsolódhatott az „órába” és kicserélhette a többiekkel véleményét, tapasztalatát. A rendezvény ideje alatt a zsűri, egy 15-20 főből álló nemzetközi testület inkognitóban járta végig a különböző helyszíneket. Egy-egy produkciót legalább két fő bírált el és értékelésük alapján osztották ki a helyezéseket. A Budapesten díjazott és megmérettetésre érdemes prezentációkon csak néhány apróbb igazítást kellett elvégezni, ugyanis Koppenhágában nagyobb volt a színpad, más időkeretekhez kellett a versenyzőknek alkalmazkodniuk, angol nyelven kellett előadni a produkciót, valamint – a nemzetközi zsűri javaslatai alapján – néhány magyar projektet más kategóriában kellett bemutatni. A dániai verseny tapasztalatait nem csupán a kiutazó tanárok, hanem itthon maradt kollégáik is hasznosíthatják. A pedagógusok ugyanis Koppenhágából hazatérve szaklapokban számolnak majd be a versenyen ellesett módszerekről. Kísérletekből ezúttal sem volt hiány, a résztvevők mind bizonyítékát adták annak, hogy tárgyuk oktatása akár egyedi vagy saját készítésű eszközökkel és ötletekkel is történhet. Hangszóró előállítható söröspoharakból is, egy mágnes és egy saját készítésű tekercs felhasználásával. Az alkoholba áztatott textilzsebkendő vagy akár egy bankjegy nem gyullad meg, ha az áztatóoldatba felerészt vizet is keverünk. A résztvevők saját szemükkel láthatták, hogy még víz alatt is lehet tüzet gyújtani, ha megvan hozzá a kellő hőmérséklet. 3. kép: Bolyaisok kísérlet közben Az Alice Kémiaországban című darabban folyékony nitrogén segítségével készítettek fagylaltot és teából limonádét „varázsoltak”. A hanghullámok fénnyé alakíthatók, azután ezekből azonban ismét hanghullámok állíthatók elő – ismerhették meg a jelenséget az érdeklődők.

4

A dán szervezők jó házigazda módjára a kísérő rendezvényekről sem feledkeztek meg. Így alkalom nyílt Koppenhága nevezetességeit egy hajókiránduláson megtekinteni. Koppenhága jelképe a tengerben, a parttól 2-3 méterre elhelyezkedő A kis hableány szobra. Erről a szoborról mintázta Andersen A kis hableány című meséjének főhősét. Carl Jacobsen, a Carlsberg sörgyár alapítójának fia 1909-ben adományozta a csupán 1,25 méter magas szobrot a városnak. Néhány lépésre a parttól, a sekély vízben, egymásra rakott nagy sziklatömbökön ül a megtestesült szelídséget és az emberi nem iránti vágyakozást sugárzó kis bronzsellő. A dán főváros igazi ékessége az impozáns Radhaus, a városháza. Az épületet 1905-ben adták át rendeltetésének. A Radhaus előtt, a róla elnevezett sugárút torkolatában áll a nagy dán mesemondó, Hans Christian Andersen szobra. A világon sok nagyvárosban szórakoztatja vidámpark a kikapcsolódni vágyókat. A koppenhágai Tivoli azonban különleges hely, s oly híres, hogy az élményért, sajátos hangulatért a világ sok tájáról idezarándokolnak a turisták. A Tivoli emellett csodálatos botanikus park is: amerre az ember néz, mindenfelé virágokat lát, s este, amikor kigyulladnak a reflektorok, 110 ezer fényforrás villódzik itt a szivárvány minden színében. Háromszor egy héten: szerdán, pénteken és szombaton negyedórával éjfél előtt pazar tűzijátékkal búcsúzik látogatóitól a koppenhágai vidámpark. A csapat látogatást tett Bohr Intézetben is, amelyet az a híres dán elméleti fizikus, a Nobel-díjas Niels Bohr alapított, aki 1913-ban azt feltételezte, hogy az elektron tartósan keringhet a pályáján energiaveszteség nélkül, pályája azonban szigorúan meghatározott.

4. kép: A magyar csapat a Bohr Intézet épülete előtt

5

Útban visszafelé, Berlinben, a diákokkal közösen megismételtük Eratosztenész híres mérését is, azaz árnyékok segítségével megmértük a Föld méreteit. Mint ismeretes, egy rúd árnyékának mérésével kiszámítható a Nap által vetett árnyékok hajlásszöge és abból a Föld átmérője. A fizikusok szerint ez a történelem hetedik legelegánsabb kísérlete. A fizika, a kémia mindenütt körülvesz minket, az élet sava-borsát jelentik – vallják a természettudományi tanítási fesztiválon részt vevő pedagógusok. A természettudományok nemcsak az emberiség fejlődését viszik előbbre, jelen vannak a szerelemben, érdekességeire rácsodálkozhatunk az embereket körülvevő élővilágban, még a mozifilmekben is jól megfigyelhető egy-egy fizikai jelenség. Ezek segítségével a tanórák is látványossá varázsolhatók – összegezhető a rendezvényen részt vevő tanárok álláspontja arról, hogyan lehet serkenteni a fogyatkozó lelkesedést a természettudományos tantárgyak iránt. A tanórán sokszor azt látjuk, hogy a gyermekek érdeklődnek a technikai újítások iránt, de azok valódi működését nem látják át. A diákoknak ugyanakkor felnőttként döntéseket kell majd hozniuk, és az iskolának kell elérnie, hogy ezek ne az áltudományos hiteken alapuljanak. A tanárok alapvetőnek tartják a kísérleteket, bemutatókat, amelyek nélkül nem tartják oktathatónak sem fizikát, sem a kémiát. A legszemléletesebbnek azt tekintik, ha ehhez az eszközöket maguk a diákok készítik el. Mindezekből is látszik, hogy a verseny résztvevőinek mindegyike elhivatottan tesz azért, hogy a természettudományokat közelebb hozza a diákokhoz, és egyre több fiatallal szerettesse meg a fizikát vagy a kémiát, módszereik azonban különbözőek. A résztvevők abban is egyetértenek: az érdeklődést nem lehet elég korán felkelteni. Az európai kezdeményezéssel létrejött Színpadon a természettudomány elnevezésű program a különböző tanítási módszerek, technikák, kísérletek kölcsönös megosztását, az ezen a területen oktató tanárok tapasztalatcseréjét célozza meg. A kétévente megrendezésre kerülő esemény következő színhelye Berlinben lesz, ahol újból megismerhetjük egymás eredményeit, ötleteit, melyekkel hazatérve saját diákjaink természettudományok iránti érdeklődését serkenthetjük.

6

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful