E G E L Y G Y

, f

R G Y

TERTEGHNOLOGIA
ENERGETIKA

KORNETAS KIADO BUDAPEST

O Egely Gyorgy, KornetdsKiad6, 1998 a A Bevezetes tdrtechnologi(ha.I. r6sz: Energetika cimri tanulm 6ny iltdolgozott, b6vitett kiad6sa. a Minden jog fenntartva,beleerWe sokszorosit6s, a nyilv6nosel6ad6s,arhdi! es televizi6adds, valamint a fordit6sjog6t, illet6en is. az egyesfejezeteket

ELOSZO

,t

s66 rsBN9637843

KORNETAS KIADO Kiad6s6rtfelel: PusztayS6ndori.igyvezetoigazgat6 Koves Istvdn Felelosszerkeszt6: SzlSvik Andr6s Mriszaki szerkesztci: Nyomtatta6skototte a Kaposv6riNyomda Kft. - 180845 Felelos v ezeto'.PogSny Zoltiln igazgat6

E most megjelen6tanulmdny t€mitjaaz energetika,amelyhagyomAnyosan a g6peszmernoki gyakorlat6s feladatkorresze.A folytat6sak6nt k6s6bbiekben megielen6kotetben szeretneka gravit6ci6 6s antigravitdci6 miiszaki megold6saival foglalkozni,valamint nehdny fontos biol6giaikerdest 6s ano miilttrt is megvizsgdlni.ltt,az energetikai rdszbenleirt e!6r6sok 6s berendezesek mind elveikben,mind szerkezettikben radik6lisan ktilonboznek az eddig megismertenergiatermel6 6talakit6 szerkezetekt A hipert1riener6s 61. getika cdlja a tdrbenmindentitt jelenlev6,nagtmennyistig{i, szennyezetlen, korIdtIanuI haszndIhatd energiaforrti s megcs oItisa, fe Ihas ntiIdsa. ap z Drasztikusszeml6letv6lt6st igenyela hipertdri technol6giafizik6j6nak 6s miiszaki gondolkod6s6nakelsajdtitdsa,s ez kiilonosen keserii pirula a g6p6szmernokok r6szere.A gdpeszet ugyanisszemleleteben ritka kivdteltcil eltekintvedeterminisztikusfolyamatokathaszn6l,s igy matematikai nyelvezete is a kozonsdges vagy parci6lisdifferenci6legyenlet rendszerekrekorldtoz6dik. A hipertdri technol6gia(hogy miert ezt az elnevezdst haszndljuk, arra csak k6scjbb tdrtink ki) alapjai nem determinisztikusak a kvantum6s mechanikaalapproblemdihoz k6t6dnek,de annak szok6sos 6rtelmezeset6l is l6nyeges m6don eltdrnek,igy szemldletv6ltdst kivannaka kvantummechanika ndhiny probl6m6j6nak lrteknezeseiben is. Fontosaklesznekolyan, csak eldgsziik korben ismert nemline6ris effektusok is, melyek az elektrodinamikadeterminisztikus,m6r ismertnek v6lt r9szdhezkapcsol6dnak,azoknak szervesfolytat6sa,kiterjesztdse.(Ezek a nemline6ris folyamatok persze nemcsakaz elektrodinamikdbanfontosak, hanem a term6szettudom6nyok m6s tertletein is.) Ezeketa hat6sokat el6 szor Nikola Tesla,Henry Moray, Hans coler, Hubbard 6s napjainkban id. 6s ifi. B6day kped haszn6ltafel energiatermel6folyamatokr;. M6r most el6re kell bocsdtani,hogy a hiperteri technologiaalapelveinek fizlkai leirrisa nem teljes, egyestertleteken sajnos csirdibansem lelezk, mis tertiletekenpedigcsak korvonalail6that6ak. F,z6rt szirmos nyitott k6rd6ssel fog taldlkozni az olvas6,s ezekmind egy-egy doccen6t, akad|,lytjelentenek

TERTECHNOLOGIA

ELOSZO

is a tdrtechnol6giamegertes6hez, elsajatit6sah vezetoegy6bkent meredek oz ifion. Ez a tanulm6ny sok szempontb6lelso a maga nem6ben,s ezzel sok gond is j6r. Remeljiik, a kes6bbi kiad6sokban ezeketa doccen6ketki lehet kiiszobolni. A hi6nyoss6gok, fehdr foltok egy rdsze nem a szerzokismeresajnosipari titok, igy nyilvdnossdgra teinek hi6ny6b6lfakad,hanem egyel6re ebben a tanulm6nyban.A feher foltok, hi6nyoss6nem hozhat6, legaldbbis gok m6sik reszepusztdnanyagi okok kovetkezmenye. Sok effektust,jelenismertetni, de ez a terjedelmet,s igy a segetkellett volna reszletesebben votna.fgy az olvasonakmindenk6ppen ondllo konyv 6r6t nagyonmegemelte mrikodesenekfiz*itjflt reszletemunk6t is kell vegeznie, a szerkezetek ha sebben meg akarjaerteni. Mint majd 16tnifogj6k, az osszeskdsziileka v6kuumenergiiravagy nullponti energiaraalapozza minden szerkezeti mrikod6set,ez az energiaforras energi6nak a megold6sn6l.Ennek a kaotikus, fluktu616elektromagneses fluktu6ci6j6t er6siti fel az osszes szerkezet,valamilyen m6don elvezeti, terhasznosform6v6 alakitja. Ezert a v6kuumfluktuitcio, a v6kuumenergia erdem6szetenekmegismerdsevel kezd6dik a tanulm6ny. Hatteranyagkent meselolvasnipdld6ulA. RuedaSurveyand Examination of Electromagnetic Review,Vol VacuumAccelerationEffects cimii tanulm6ny6t(SpaceScience 53,pp 223-345,1990). A vakuumfluktudci6thatekonyanfelhaszn6lo kesnildkeknagyrdszenemlinedris elvekenmrikodik, ezert ezek6tfog6ismerete nagyonhasznos.Sok Ajfnlom cikk, konyv jelent meg e tdmaban az utobbi evekben- szerencsere. az olvas6k figyelmebe p6ld6ul Gaponov, Grekhov, Rabinovics konyv6t, melynek cime: Nonlinearities in Action (Springer Verlag, 1992). a Tobbfele megkdzelitestis felhaszndlhatn6nk tanulm6ny felepit6s6nel. Hakizdrolag kutatok szitmdra ir6dna, ak,koraz alapvet6 fuikai effektusok sztiks6gess6g6rol szolr'a ismertet6sevel fiztkai modell- 6s paradigmavdlt6s a az irdnt drdekl6dd miiszacsak.De ezatanttlmirnykotetelscisorban energetika a kiaknak kdsziilt,ezert m6s utat kell kovetniink.Ez6rt elsosorban mtikodes megertes6hezsziiksegesalapelvekkel,modellekkel foglalkozunk, s csak AzI. rlszben egy oszolyan m6lys6gben, ami elengedhetetleniil sziiksdges. kovetkezik jelensegek a fizrkaialapjakol, arr6l, hogymi a hipertdri szefoglal6 energia,vagy nullponti energia frztkai termeszete,6s melyek az alapvetb tulajdonsdgai.Ezutin, az eI6z5 fejezetreepitve, ennek az energiinak a kiayeresdreszolg6lom6dszereket,fizikai effektusokat mutatunk be, ezek

el6nyeit, htlitrdnyaitis leirva. Minden r6szben rovid attekintest adunk a t6rtechnol6gia eddig m6r ismeretesse v61t szabadalmaztatott elj6r6sair6l, hogy ldssuka szobajohet6 eszkozoket m6dszereket. 6s v6gtil az ttoszoban nagyon roviden a tdrtechnol6giaalkalmaz6silehet6segeit elemezziik. Alapvet6 feladatannak abizonyitina es ismertetese, hogy az itt ismertetendo tertechnol6giaiszerkezetek nem az energiamegmaraddsi torvdnymegszegesdvel, hanem ellenkezrileg, annak betarttisdvalmiikridnek. Azt is be kiv6njuk mutatni, hogy milyen lehet6segek adodnakegyrejobb energiakonverterek keszites6hez. tanulm6ny n6hdny esetbenrovid h6tt6ranyagot, A ,,boxot" tafialmaz, amely m6s behitipussal van szedvees saj6t 6br6i is vannak. Ezeketazert ktam, hogy segitsdk anyag az meg6rt6set. Ugyanilyen c6llal kesziilta fiiggelekis. Sajnosezeknekahi$teranyagoknak terjedelmet a a tervezetthez kdpester6sencsokkenteni kellett anyagiokokb6l.A megadott irodalom viszont segitseget nyijt az egy6nimunk6hoz, tifiekozodlshoz. Nem veletlen, hogy eddig nem terjedtek el ezek a konverterek annak ellenere,hogy m6r a 20-asevekvegenmeg6pitettekaz elsrimrikodo modelleket. Negy feltetelnekkell egyszere teljesiilnie ahhoz,hogy elterjedjenek ezek a kesztildkek. a ndgyfeltetel a kovetkez6: Ez 1. Legyenekmiikodo modellek, amelyekbizonyitjirk, hogy a vdkuumfluktu6ciob6l az energiakicsatolhato.Ez a munka megindult,m6r vannak kis teljesitmenyrimrikod6 modellek. 2. Ismerni es ismertetnikell az alapelveket, hogy ne kelljen mindig ujra es elolr6l kezdenia kutat6st, fejlesztest. a tanulmilny ezt a celt szolgttlja, Ez remelve,hogy az 6rdekl6dcjk szdmameghaladjamajd a ,,kritikus tomeget", s igy a terjedesifolyamat visszafordithatatlann6 v6lik. A fizikai alapelvekismerete a leend6 konstruktorok szftm|ra is fontos, hogy tudj6k, milyen ir6nyba erdemeshaladniuk. Az els6 konstrukt6rdk 6ri6si tapasztalatitud6ssales intuici6val is rendelkeztek, amikor k6snil6keiket megalkott6k.Ez csak kevesember szaman adatik meg, s cjk sem tudt6k 6ttorni a hallgatds,az ellenerdekfalitt.Ezta falatkonnyebb6ttorni, ha tiszt6n l6tjuk, a mai fiztku tuddsunkis elegend6ahhoz,hogy elfogadjuk a vdkuumflukturlci6thasznositokesziil6kekmegval6sitds6nak leheto seget. 3. Sziiks6gvan a kornyezetvedSk segits6g6re, t6mogatasara 6k m6r felismertek a jelenlegi drdga es kornyezetszennyezo ,,fekete" technol6gia veszelyeit.

TERTECHNOLOGIA

I. RESZ

4. V6giil, de nem utols6 sorban,sziiks6g van olyan v611a1koz6 h6ttdrre, ipari amely gyarthsba viszi ezeketa kdsztlekeket. Ugy tiinik, hogy mara mind a negy felt6tel beteljesilt. Vannak miikod6 mo dellek, nagyj6b6ltiszta a fizkai h6tter, a kornyezetvedok egyreer6sebipar is. Az bek 6s c6ltudatosabbak, sziiletobenvan a kornyezetvedelmi 6s 6tt6res ideje elerkezett. A t6rtechnol6gia - a v6kuum vagy az eter - uj, eddig ismeretlen 6s hasznositatlan tulajdonsdgaitalkalmazo technika. Mindeddig nehany elszdnt, szivos 6s szerencses feltalalo ,,tenyereltbele" veletlenil azokba az effektusokba,melyekuj, eddig lehetetlennek v6lt effektusokateredmenyeztek. Tobbfele uton, szdmosuj effektust lehet tal6lni, melyb6l az [. kdtet a nullponti energia fogalm6val, flzlkal- alapjaival ismerteti meg az drdekl6d6 is olvas6t, s benne nehdny szabadalmileir6st 6s tal6lmSnytored6ket lehet taldlni. Amikor a Bevezetds tdrtechnol6gidba cknii konyvem k€sziilt, a a v6kuumenergiameg a fuikusok tobbsegeszamdraismeretlenvagy bizonytalan fogalom volt, a mdrndkok pedig egy6ltal6n nem ismert6k. Azota kisdrletileg egydrtelmiien sikeriilt bizonyitani a nullponti energia 16tdt, s az sorozatban gy6rtjdk azokat a koriilbeltil 170%os fiit6berendezf,seket USA-ban,melyek ezt a hatdst haszn6lj6k. Sokat, de nem elegetfej16d6ttez a teriilet, s ma m6g messzenem kap eleg tdmogatilst: egy maroknyi elszAntemberen kiviil nem foglalkozik vele senki.Rem6lem,ez a kotet mdg t6bb emberkezfhe keriil, s igy a tuddsunkbolhiinyzo sok ,,feherfoltot" id6vel fel tudjuk sz6molni, s a gyakorlatban mfkod6 g6pek meghozzirk t6mdnaka megdrdemeltt6mogat6st. a Budakeszi, 1998.6prilis 30. Dr Egely Gyorgy

ATERTECHNOL6GN
FIZJKAI AI.APJAI
Miel6tt a frzkai alapok ismertetesdbe belekezdenenk, fontos megjegyegy z€st kell tenni: mindazok, akik tertechnol6giaiszerkezeteket, szabadenergia konvertereket, antigravitdcioseszkozdket stb. felfedeztek, nem ismert6kj6l a kvantumelmeletet. Mindazok akikjol ismerik a kvantummechanik6t, foleg annak ortodox felfogas6t, nem tudtak ilyen szerkezeteket kdsziteni. s hogy mi6rt, a fejezetveg6rerem6lhet6leg vil6goss6v6lik.

A NULLPONTI ENERGIAES TUIAJDONSAGAI
Ha feltessztika k6rd6st egy mfszaki szakembernek, hogy milyen a t6rido szerkezete, viiaszolja, hogy csak az anyagnakvan szerkezete, t6rnek azI a nincs, annak csakkiterjed6se,dimenzioivannak 6s ez pedig hiirom. val6j6ban a t6rnek is van szerkezete, m6ghozz6egeszen drdekes kiilonleges,es 6s az sem biztos, hogy a t6rnek csakh6rom, egym6sra mer6legeskiterjed6se, dimenzi6ja van. De nezzik most csak a kerddsels6 r6szdt,vizsgdljuk meg, hogy milyen a ter szerkezete. Ha a t6rb6l elt6volitjuk az anyagot, akkor a mriszakiszakembersz6m6ra megjelenika v6kuum, bdr a miiszakiterminol6gi6bana l6gmentes leztrr en t6rben levci,alacsonynyomAsughz jelenti a v6kuumot.Ha tov6bb tokdletesitjiik a szivattyuz6st tort6netesen 6s milden anyagottokeletesenel tudunk t6volitani egylezhrt tlrreszbll, akkor m6r csak elektromdgneses sug6rz6s marad ott. De ett6l is megszabadulhatunk, abszoftitnulla fokra hiitjiik ha ezt alezintreret. (A gyakorlatbanezt az iiTapotota t6voli vildgrir anyagmentes helyein elegj6l megkozelitjiik.) Termikus sugarzdLsmentes anyagmenres es izolitlt regi6kat kis6rletilegis el6lehet iilitani, teh6t a fizikai v6kuum el6g j6l megkozelithet6,ha jelenlegi gyakorlati szerkezeteinkkel nem is tudjuk tok6letesenmegval6sitani. vakuumr6l alkotott felfog6sunka technika 6s A a frzika rlll6sdt6l ftigg6enmindig vriltozott. (Egy j6 osszefoglalast tal6lhatunk Timothy Boyer cikkeben,a Scientific American cimti folyoiratban.)

10

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAI ALAPJAI

11

A XVIL szinadbanugy gondoltitk, ha teljesenkiszivattyizzak a levegot v6kuumhoz. Kes6bbieksor6n akkorjutunk a tok6letes egy adott t6rr6szb61, vdlt, hogy alezixt terreszmegh6m6rsekleti a XD( szinadbannyilvdnval6v6 is termikus sug6rz6st tartalmaz,6s az ugyanugyosszenyomhato, sug6rz6st, a drteke nagyonalacsony, igy es mint a gdzok.Termeszetesen sug6rnyom6s mfszaki szempontbolnem ldnyegesa szok6sosparamdtertartomAnyokon sug6rbeltil. Az6ta azonbanr6jottiink, hogy egybizonyos elektromagneses zdrs akkor is megmarada terben, ha a rendszertabszolutnulla fokra hiitjiik, kikiisz6a es ez az ugynevezettnullponti sugdrzds, vdkuum szerkezetenek lesz nullponti sugdrzds a kdsdbbiek bolhetetlen resze.Ez az elektromdgneses sordn a vizsgdlatunktdrg,ta. es Azt mdr reg6ta tudt6k tapasztalatbol,hogy a testek hcimerseklete a jellege nagymertekbenbefolydsolja a hosug6rzdst. Ennek feliilet arryaga, pontos kis6rleti es matematikai leirAsdtcsak a mult szinad vdgen tudt6k a megadni. Egy nemet fizikus, Wilhelm Wien adta meg 1893-ban hcimersdkleti sug6rz6snak pontos matematikaialakjdt. a A nullponti energialet6t el6szor elmeleti uton j6soltdk meg, m{ghozzit a kvantumelmelet ki6piil6s6nek kezdeti szakaszin [ 2 ] . Amikor Planck kidolgoztaa h6sug6rz6sra l9lO-ben,az a kovetvonatkozom6sodikosszelugg6s6t : kez6 form6t oltotte az energiasiirrisegre

osszefiiggesb6l sz6mithat azaz9 = ,Irl,, T1) o,

da fi = Planckalland6,1,0545 10-34 {Joule.secl (gyakran hasznaljuk = hl2n alakban, ah aholh:6,625. 10-34 [Joule. secl) = c = fenysebess€g, 2,997 . 108fm/secl T: abszolut h6mdrsdklet['K]

Az ( I ) osszefiigg6s h6m6rseklett6lfiigg6 (termikus) 6s egy att6l nem egy fiigg6 (nullponti) tagot tartalmaz. p(ro, 7) = pr(c,r, + pzpp(a),azaz T)

p(ot,r)=#(+-J.#

(r.b)

p(at.r)= G"lg-* 4\ 4= \ e , - 1 - - T ) nc

(l)

ahol: p,: termikustag,hom6rsdkletfiigg6, "K-n6l eltiinik, azazp,(a,0) = 0. Ez 0 a tag volt Planckeredeti,1900-ban kidolgozottformuldja,melyettizev mulva javitott, modositott;es pTpp:zerc pont, vagyis nullponti energiasug6rz6s tagja (nem fiigg a h6m6rs6klett6l).sfiriisdgfiiggvdnye lineAris,ltsdaz (l) kifejezdszinojelben lev6 mdsodiktagidt. gorbe egym6shoz A k6t eloszl6si viszonyitott alakjaaz L iJ:lr6nl6that6. Ha nem a korfrekvenci6t, hanem a frekvencidt haszn6ljuk, atkor az a = 2nv 6s h: hl2n osszefiigg6ssel m6dusonk6ntienergiasiirfsdgelosza l6sa a szintenismert:

(A z6rojelben1ev6 a sririisdgfiiggveny. a mdsodik tagnal linedrisl) tag Ez ahol: ro : a korfrekvencia,m€rt6kegysdee Illsecl k =Boltzmann alland6,1,38' 10-23 lJoulel"Il p : a sugtirzds m1dusonkdnt,lJoule'sec/m3l dtlagosenergiasiirisdge (ahhoz, hogy t6rfogati energiasiiriiseget kapjunk, integr6lni kell a teljes frekvencia,vagy korfrekvencia,vagy hull6mhossztartomanyra.Az energiasiinisdg az

#=oQ,q:eyG-.+)

(rc)

alaku lesz. Ugyanezaz osszefliggds hulldmhosszfiiggvenydben, )u= clv a a felhaszn6l6s6val kovetke alaki lesz: a z6

E:
J

I

r p(a1r)da

#=p(t,ry=ryQ#-.k)

(l.d)

@-0

Az (l) osszefiigg6sbenjobb oldalon zirojelben tal6lhat6 az I l2ha tag, a ami a m6dusonkenti jelenti, mig a m6sik nullponti sugarz6s energiasfriiseg6t

12

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIAFIZII(A|ALAPJAI

13

L6tjuk, hogy a z6r6jelenbeliil csak osszefitggese. tag a h6sugarzfusnakazismert nem, azaz a a a az els6 tagban szerepel homers6klet, nullponti energidban nullponti energiaa h6m6rs6klettolfiiggetlen,nem tiinik el mrlla fokon sem.Az (1.b) osszefiiggfsben differenci{lis form6banmar jol lftszik a nullponti energikis es az asiiriis6grrek alakia, meglehet6sen 6rt6knek ttinik, hiszena nevezoben 6s kobe a fenysebessdg szerepel, magaa Planckalland6is nagyonkicsi, 10-34 frekvenciak fele haladva a h [Joule/sec] nagysfgrendii.Azonban a magasabb es a nevez6benlev6 c3 €rtekemar kompenziihato 6s a magasfrekvenci6k fele is a teljesitmenysiiriiseg mar a vegtelenfel6 kozelit. (Ez divergenciatokoz, s mondvan,hogy kihagyt6ka nullponti energrifiaszhmit6sokb6l, emiatt 61ta16ban a Aiacsonyfrekvenciaknal te|esitmenyhiszendivergens.) nincsval6sjelentese, minden siiniseg nem nagy, de ha integrd[uk ezt a kis teuesitmenystiriiseget egyesir6nyra, es minden egyes frekvenciara, akkor nagyon magas erteket kapgnk. Attolfiigg6en, hogy hol v6gjuk el a frekvenci6t,mi leszaz a Kisz$berfrekvenci{ja,m6s es m6s sug6rz6s tek, ami fo16nem nohetaz elektrom6gneses erteket kaphatunk. Tobbfdlebecsl6sis ismert, de ezek mind energiasugdrz6s 6rt6ket adnak. abban,hory rendkivtil magasenergiasiinis6g megegyeznek becsl6seattol fiigg, hogy az l]a itbrin l6that6 kobos Az energiasririiseg nullponti fajlagos energiasiiriis6geloszlasgorbdje alatti teriiletet meddig integrfljuk, mikor, melyik korfrekvenciitnil fejeznlkbe az tntegrii{st. Ha a maxim{lis korfrekvencia6rt6ketugy becsiiljtikmeg, hogy a nukleonok m6reakkor hulldmhossza, sug6rz6s t6n6l nem lehet nagyobbaz elektromfgneses koriilbeltil 10-aasec cm l, * 10-33 erteketkapunk. Ehhez a f6nysebess6gb6l id6tartam tartozik. Igy a kdrfrekvenciaertdke karakterisztikus nagys6grendri Ekkor a mozog, itt kell az rntegriiirst abbahagyni. Hz 1044 nagysAgrendben g/cm3 tomegegyenert6kii enerkobos spektrum alatti terii,letkoriilbeftil 1ge+ Ha felhaszn6l6s6va1). alacsonyabb giastiriis6get (az E: mc2 osszefiigg6s ad frekvenci6nfl ,,vfgjuk el" a spektrumot,akkor kisebb 6rt6ketkapunk' MAs adnak.(Osszehasonlitdsk6nt: 1gz0 becslesek,,csak" g/cm3 energiasiiriiseget koriilbeliil l0la g/cm3). az atommagsiirtis6ge azt Ez a megfontolAs mutatja, hogy val6j6bannem a ,,sfrii" anyagmozog az iires v6kuurnban,hanem a sririi, de surl6d{smenteselektrom6gneses mozog a kis siilis6gii anyag.Ezen modell szerint a rezgesek,,tengerdben" v6kuum val6j6bannagyon siirii, es magasa fajlagos energiatartalma.Pontosan ez6rt a magasenergiasiiniseg{rterdekesszdmunkraa nullponti enerennek tulajdons6gait' gia vagyvdkuumenergia. N€zztik meg reszletesen

Planck 1910-ben kvantummechanikaimegfontol6sokb6l jutott el a nullponti energiithoz, ezzel az effektussal de nem sokat tor6dtek. ugy v6lt6k, hogy ez az elektrom6gneses spektrumhoz tafiozna, de nem j6r megfigyelhet6, m6rhet6hat6ssal. a nullponti energiakdntsz6montartottjelenseg igy az ortodox kvantummechanik6ban csak egy ritkdn megemlitett, ink6bb zayaro6s felejteni jelent meg ([3]). valo effektuskent Ez afoleg nagyfrekvenci6knal jelentkezomagasenergiasiinis6g val6ban meglep6 - azonnalfelvet6dik a kerdes,hogy miert nem tapasztaljuk ezt,

I o

.5 r.00r-16

F a

\

F

3 t ?50t-tr
A H

I t/

a E

.E o.mprc
J

B

! r.mr-rc
G00r.lo 10"

E

l0r bclrveuc{a

re

u
//,

\
I

\ 'j
l0r

A gorbealatti teruletadjaaz energiatartalom ert6ket. nullponti A energia gorbejenemfrigga hom6rs6klettol, ldtszolag v6gtelenbe Valoj66s a tart. bana frekrrencidnak egyfelsokorldtja, ennekert6ke van de m6gketseges. Egyes sze,'cik velik,hogya regkisebb, rigy megszamitasba vehetom?ret .10-33 cm, igya maximdlis jOaaHz. frekvencia kor0lbelui
1./AABM: A TERMIKUS NULLPONTI ES SPEKTRUM LOGARITMIKUS KOO RDINATAR DSZER EN EN B

r.36t-16

A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI

t.mt-t6 E t
k

t zlor-rc
A
I I

.I

a
D

E o.oor-r

lralrrucla

ecv r.16ASRA: ATERMTKUS SpEKTRUM nEszr urueARts
R KOORDI NATAR DSZE BEl.r EN

l.as-16

l.oot-16

5
!

{ ?.!or-rr

s
c

3 c

Rumr-ra = t

trckvscaa

|.OI+1t 3A,'

LINEARIS T.ucABnn:A NULLPoNTI SPEKTRUM RESZE EGY NATAREN DSZERBEN KOORDI

miert nem jelenik meg iszonyatos rombol6sk6nrez ahatalmasenergiasiiniseg?A viiasz egyszeriies nyilvdnvalo:az6,rt,merr ez a sugirzftshomog6n es izotrop. A gyakorlatis ezttfimasztjaali, hosszu ideigeilrtnem lehetett kiserleti bizonyitekot tahlni letezes6re, mert valoban: a v6kuumenergia eloszldsa homogdnes izotrop. Homogenitasalatt azt ertjik, hogy nincs a t€rnek jelenleg olyan ktilonlegesenkiv6lasztotthelye, ahol ez a nullponti sug6rzis ertdie dsebb vagy nagyobblenne,mint a kornyezet6es az6rt izotrop, mert nincs a tdrnek , egy olyan speci6lisan kijelolt tr6nya,ahol m6sk6nt viselkedneez a sugarzAs. A nullponti energiailyen szempontb6lm6skent viselkedik,mint a Lornyrr.ttinkben tapasztalhato homersekletisug6rz6s. utobbi homog6n, hiszen Ez peld6ul a Napb6l erkezosug6rz6st (az elnyelohatdsokkiv6tel6vel) mindeniitt ugyanolyannaktalaljuk, de nem izotrop. (Mert peld6ul a Nap fe16 fordulva a sugdrzdser6ssege joval nagyobb, mint ha kezdtink a Napt6l elfordulni, vegillis taldlhatunk olyan helyet, olyan hanyt, ahonnan a Nap sug6rziisa egyiiltaliln nem 6r minket. Ezert tehtfi pelddul a Nap sug6rz6si homog6n, de nem izotrop 6s igy van ez a szrlindtistek h6sugirzitsinii.) A nullponti energia azert nem gyakorol detekt6lhat6 traiast szok6sos eszkozeinkre, mert homog6n es izotrop. Minden irdnyb6l eri hat6s a resrcket, igy eredohatdsnemjon letre, legaldbbismakroszkopikus mdretekben. Hasonl6 a helyzet a statisztikusmechanik6ban,ahol a makroszkopikus testek azert nem mozduLnakel, mert az 6ket ,,bomb6zo,'gdzmolekul6k egymashatasdtkiegyenlitik. Ha viszont avizsgirlt t6rgy merete elegend6en kicsiny, a molekul6k kolcsdnhatdsa m6r 6rz6kelhetoGsz (Brown mozg6s). Termikus sug6rz6ssal el lehet 6rni homogen es izotr6p eloszl6st egy is behatiirolt kis t6rr6szben, pdldriLul olvaszt6kemenc6ben. Mierf nem olvadnak el akkor atdrgyaka nullponti energiaelnyelese miatt? Azlrt,mert a tirgyak 6s kornyezettikegyensulytalakitottak ki a modusonk6ntikob6s energiasii_ Az csakilyen koboseloszl6ssal alakul lisdsri nullponti energidval. egyensuly ki, de hrimersdkletJiiggetlen m6don.A termikus sug6rz6s, mint neve is mutat_ ja' h6m6rs6kletfiigg6. ilyen jellegrieloszldsegyensulya Az bonyolult, fuggaz abszorpci6s,emisszi6s, transzmisszi6s geomettiaitlnyezdttot lr. A nulles ponti energiaezeklola parameterekt6l nem fiigg. A nullponti energiahomogenitdsa izotr6p jellege azt jerenti,hogya es rcr b6rmely rdszebenezt a tulajdons6gottapasztaljuk,p6ld6ul a Fold vaw a csillagok belsejdben, a tdvoli vil6grirbenis ez a tulajdonsdgmegmarad, de

TERTECHNOLOGIA

speci{lis azaz mindemitt ugyanolyanm6rtekri, esugyanolyantulajdons6gu, miatt Lorentz kitthtetett irdnyt teh6t nem tal6lunk. Az izotrop tulajdonsAg ahol ez invaritinmak is kell lennie, mivel nincs kitiintetett inerciarendszer, a jelens6gm6skentviselkedne.igy minden megfigyel6,aki egy kiv6lasztott kepest mozog, 6s egym6shoz sebess6ggel t6vo1iponthoz k6pestegyenletes nem gyorsul, ezt a jelens6getugyanolyannakfogja tal6lni' Ez nem 6ll a vagy valamelytest 6ltal kibocsatottelektrom6gneh6mers6kletisug6rz6sra, ott ses sug6rz6sra, ugyanis a Doppler eltolod6s miatt az inerci6lis rendfrekvenci{ja es intenzithsamds 6s m6s lesz, ha szerbenmozgo sugarforr6s felenk kdzeledik,vagyt6ltink tdvolodik a sugdrforrds'(L6sd 2- itbta.) A l4l is irodalomban Boyer reszletesen megindokolja,hogy mi6rt kell homogenA nek 6s izotropnak lennie ennek a sug6rzdsnak. Lorentz invariancia levezet6s6ta 2. box tartalmazza. azert lehet kiztrni az inho' A v6letlenszerrieloszl6skovetkezmenyekent megsztinmogenit6st,mert id6vel ezekaz inhomogenit6sokmindenk6ppen terben 1ev6dipolus oszcillator azonnenek. Egy ilyen inhomogdn sugarzasi nal m6s frekvencifn kezdene sugdrozni6s ez az inhomogenit6steltiinteti. Hasonlo lenne a helyzet,ha ez a veletlenszeriinullponti energiasugfrz{sa term6szetbennem lenne izotr6p. Ebben az esetben ta16ln6nkegy olyan ir6nyt, ahol peld6ul sugfrzasi nyom6stlehetnekimutatni. A nullponti enernem lehet egy ilyen kiv6laszlott tinyt tali1/'' gi{nil viszont a term6szetben A ni, csak a homers6kletisugarz6snal. toltott dip6lusokon egy ilyen kittinteljesenv{letlentetett irinnyal rendelkez6sug6rz6sazonnalsz6tszorodna, szertivdv6lna. Ha viszont nincs kittntetett ir6ny, akkor bdrmilyen toltott dipolus oszcillftor azizotrop v6letlenszeriisug6rz6stnem fogja iira ifialakitani, hanem hasonl6formaban fogja elnyelni,majd ujra kisug6rozniv6letlenszerri ir6nyba. (Erre a levezetdstBoyer a [4] irodalom B fiiggelek6ben adja meg.) Belathat6, ha a nullponti energiahomogdn, izotrop, es Lorentz transzkflriilmenyek termeszetes invari{ns, akkor a szokSsos form6ci6val szemben kozott nem tapasztalhatjukhatds6t.A helyzet analog althoz, amikor egy lezitrt terbenhomog6nh6m{rsekleteloszlfsmellett vizsgfljuk ginnak a nyo' fognakmozogvdletlenszertien iranydt.A g6zmolekuldk m6s6t,6ram16s6nak ni, nincs kitiintetett ir6ny, es alezint terreszbennem tal61unkolyan reszt, ta16lhat6nyom6st6l' ahol a nyomds elterne a tobbi t6rreszben

Spektrum intenzit6s eloszldso p(")
k6zeled6 renszer v>0,v= dllondd

6116 endszer r

?^
v dr d s t 6 v _ o l o d 6e n d s z e r r k€k v<0,v=6llond6 ar It/sec]

Fekete test spektrumdnakv6tttoz6sa attor ftiggoen,hogy az dil6 rendszerhezk6pestkozeledik vagytiivolodik. Ez a spektrumnem Loren?-invaridns, spetctrum a vitttozik.A kozered6 rendszer sugiiadsdnak intenzitasa 6s a frelarencia eltolodik. sugdao no is A test f homerseklete mindh6rom esetben azonos.
S p e k t r u mi n t e n z i t o s eloszl6so
kdzeled6 renszer v)0,v=6llond6

6 1 1 6e n d s z r r e

rL

A nullpontienergia spektrumanem v6ttozikattolfugg6en, hogyaz egyen_ letessebesseggel mozg6tirrgykozeredik vagytdvotooit. ooippter n Jltote dds ugyan bekovetkezik azeltolodott spekirumr6szheryere'ugyanoryan , de r6szkerril,minteredetileg volt.Viiltozilst csak akkorlehetne eszrevenni, ha egxveges6rt6ken v6ge lennea spektrumnak, azta magas s frekvencidt meg is tudndkfigyelni.Az intenzitiis vdltoz6sok nem ldtszanak, komprimillodnak.
z. ABRA: ATERMTKUSNULLpoNTt FS sucARzAs vsEtKEDEsE rNeRcAus
RENDSZEREKBEN

A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI

generdtor 6s, h6szigetel benne szivottyrl Tkornyezet

19

kondenz6tor

intenzit6s cs6 kkenCs vd r6 seltol6dds kisebb sugdrnyomds

inten it6s z n 6 veked€s k6keltol 6d6s nogyobb sug6rmyomds forg6 h6sugdrz6 kerdk

forg6rdsz

hogYa kozeA 2./a 6brdn ldrthato, a ledo tdrgyakmelegebbnek, t6vo lodoak hidegebbnek lAtszanak,s ezzel a hom6 rs6klet-k0lonbs6 g gel elvileghoerog6petis lehet hajtani.

Ha a nullponti energia sug6rz6sa nem homogen es izotrop lenne, mar r6gen ismern6nk es haszn6ln6nk.Ezen tulajdonsdgai azonbin rendkivtili m6don megnehezitettdk ennek az energiinaka megtal6l6s6t. Ezt aLorentz invarianci6t lnzilrolag az (l) osszefiiggesben leirt, a frekvencidbankobos energiaeloszl6s spektrum tudja biztositani, amint az a 2.6br6b6l is l6tszik. Ilyenkor hi6ba tortenik Doppler eltol6d6s,egy m6sik frekvenci6b6llecsokken6 frekvenciakitolti az eloz(5 hely6t,teh6t nem vessziik6szreinerciarend_ szerekndla sebessdgkrilonbs6get. szempontb6lteh6t a nullponti ener_ Ilyen gia eterkdnt nem johetne sz6mit6sba, nem lehet kimutatni a megfigyel6 mozg6s6nak sebesseget. izotrop tulajdonsdgmiatt nem lehet sug6rnyo Az m6st sem kimutatni (ez az ugynevezett Einstein-Hopfsug6rnyom6s), ez es is kifejezettencsak a kobos eloszl6su je[emz6. energiaspektrumra Teliesen mdsleszaz eset,ha nem 6lland6 sebessegti ineicia rendszerekbol hanem gyorsulo rendszerekbcil hgyeljiik 2 nuilponti energia spektrumdt. Ekkor, azaz gyorsulorendszerekndl m6r megfigyelhetci v6ltoz6i j6n letre, de errol kes6bbr6szletesebben irunk. N6zziik most meg azt, htgy mi is is ennek a nullponti energianaka forr6sa. A FORRAS A nullponti energiaforr6s6t r6szletesen vizsgdlja Harold puthoff [5]-ben. Elvileg kdtfelemodonj6het letreeza sug6rz6s: vagyugy,hogya vildgegyetem keletkez6sekor a stg6rz6s l6trejottpeld6ultgy, mint : r roko, iozmikus ez is hiitt6rsug6rz{s,vagy pedig a nuilponti erektomtigneses sugdrzrisaz univerzumbantaldlhatf rdszecskdk dinamikusmozgtisdnak kdvetkezmdnye. t5l a Az irodalom ez ut6bbi hipotezist tilmasztjaal6, es ez aztbizonyitja, hogy egy konzisztens, 6lland6anregeneral6do sug6rz6sr6l van szo,u-lry a teljes uni_ verzumbanmindentitt ugyanolyan. annak a kovetkezmenye, Ez trogy a nullponti energiasugarzds elnyeldsesujra kisugarz6sa dipolusaltal helyi egyenegy sflyon alapul,azazha egy dip6lusilyen inhomogen,veletlenszerti sug6rz6st nyel el, azt ugyanolyan form6banveletlenszenien yissza.Ez a susug6rozza girzds tehii:i.dnmagdt regenerdlja nagym6retekbenis. Ez azzal j6r, hogy egy adott toltestltal erz6keltilyen hiittersugbrztsaz egdsz univerzumdltalkeltett nullponti energiasug6rzdsnakkovetkezm6nye.Ezamondat azt is ttikrozi, a hogy ha valamilyen m6don sikeriil eztaz eneigidtmegcsapolni, egyhelyen es ak6r helyi inhomogenitds 6riin ifiaray,ttani,akkor ez ai energia-az eg6sz univerzumb6l ut6na p6tl6dna 6s korl6tlan mennyisegben ujri p6tolhato.

a lesz, h6m6rs6kleten az 6llohocser6lok aTy kornyezeti 86r a forgor6sz ez Term6szetesen lesznek. hom6rsekleten miattelt6ro Dopplereltolodas ad,igy kis rendkivul h6m6rs6klet-kulonbs6get a gyakorlat azelvielrendezes nemmegfelelo. szdmAra munkabefektet6st. csak l6tszolagnem igenyelfolyamatos Az elrendezes a szfurmazo,kondenzdtorhoz homers6kletebol magasabb a kazdn Valojdban Ha a sugdrnyom6sa forgo kereketlassitja. a folyamatot k6pest magasabb A a kell tartani,munkat v6gezni ker6ken. nullponti fennakarjuk dllandoan nemjon l6tre,igyezta spektrumot a sz6mdra spektrumeltolodds spektrum felhaszniilni. nem lehetilyenerog6p-konstrukciohoz
rLvr rpirErr H6eRoGrp A z./c AaRa: SpEKTRUMElroLnsnn

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI

21

dll6, megiiuki energiafornisrdl van Ezdrt korldtlan mdrtdkbenrendelkezdsre haszenergetikaifolyamatot lejdtsz6d6 dsszes sz6,amely a teljesuniverzumban azaz a t6voli es kozeli csillagokbelsej6benlej6tndlja fol energiafondskdnt, korlatlanenergiasririisegu szam6ra a sz6d6folyamatoksegits6gevel gyakorlat nem szenyes intenzit6su forrast ad, ami abszohitmegiliul66s a kornyezetet na ld" nyezf,,zd energiaforrds k tekinthetd. toltott reszecsket levo, ery Ha ery ilyen sugarmezobe nyugalomban elektromosan jon, mozgasba de hatasara sugarzas elektrom6greses tesztinh akkoraz a kornyezo halir6r' alacsony hanemery elegge a nem n<jr vegtelensegig, a mozg6samplitud6ja ahhoz,mint amikor egyenstrlpa keriil. Hasonloan tekn6lmegall6sa kornyezetevel a egy termodinamikaban pont mozgasa kornyezetevel sztochasztikus a klasszikus folyamato hory egytoltott reszecske keriil.Nincs arrateh6tlehetoseg, egyenstrlyba (hacsak nem f6maszkiilonlegesfeltdteleket san energiatnyerjena komyezetet6l frekvenciai tnnk). Kimutathatotov6bbd(lasd t5l), hogyaz eryesenergiam6dusok kozott alakulki, teh6t nem ldpnekfol a kiilonboz6frekvenciak kozottis eryensuly naryon rovid idore.Ez ail.ielentt hogybdrmelyfrekvenci6t tranzienseklegfetebb a eryik frekvencicsoportb6l masikba. energiatadas is vizsgaljuknem leszdtlagosan helyi hat6 nullponti energiasugarzas eryensrlytid6z elo, es toltesre Ezert a szabad dnregenenil6. a nullpontienergiasuginas frekstenciagorbdie

Ha nem lenne a nullponti energia,a csillapitotI, rezgo rendszer teles nyugalombakertilne egy id6 ut6n. A nullponti energiahomog6n 6s izotr6p elektrom6gneses sug6rz6sa kovetkezteben azonbanez a rendszer nem csillapul, 6s az ( I ) osszefiiggesben megadottdtlagenergidval mindig rendelfog kezni. Ekozben termeszetesen elnyel es ki is sugdrozenergi6t az adott oszcilliitorra jellemzofrekvencidn. Gyakorlatilaga ,,rug6ra" fiiggesztettoszcilldtor mint rendszer megvalo sithatatlan, hiszen ahhoz, hogy sz6mottev6 energiiija lehessen a rendszernek,nagyonnagy frekvencidvalkellenegerjeszteni, m6g ekkor is az de elnyelt es a kisugdrzottenergiamennyisege margin6lis,gyakorlatilagmerhetetlen. Az elektrontomegees meretepedig termeszetesen olyan kicsi, hogy ma meg nem rendelkeziinkelegendoen finom eszkdzokkel, amelyek ezt a mozg6st frgyelemmel kiserhetn6k. A SPEKTRUM,,KOMPRTMALASA" A kovetkez6elm6letilehet6segrnegint egyszeriinek tfnik, m6gpedig egylezirt terreszben (dugattyuban) 1ev6elektrom6gneses sugarz6s komprimaldsa a 4. 6bran l6that6 m6don. Ha egytechnikaiv6kuumban(g6zmentgs kozegben)lev6 dugattyuban a termikus kornyezet6velegyensulybanlev6 elektromdgneses sugarzdst komprim6ljuk,akkor azszinte givklntviselkedik, komprimal6dik, es nem lehet teliesenbenyomni az rlyendugattyut, mert a termikus elektrom6gneses sug6rz6sellenall a komprim6l6snak, megvaltozik a spektruma, es a sugarnyom6s drteke egyre emelkedik.(Technikailag perszeezt sosem tudjuk megval6sitani, surl6d6smindig el fogjatakarni eztazeffekitst.) A sz6mitasok a azonbanegy6rtelmrien igazoljtrk,hogy a termikus elektromagneses sug6rz6s a maga torvdnyszenis6gei miatt megvaltoztatjaspektrum6t.Normal, egyensulyi 6llapotban a dugattyuramindket oldalr6l ivonos mert6kii sugarnyomdshat, mind a termikus,mind a nullponti energiasugarz6s6b6l. osszenyom6s, Az ha "K 0 fokon tortenik (ahol nincs a homers6kletih6tt6rsugirz6s),elvileg - ugy tiinik - kimutathatnda nullponti energia 1et6t. azottbannem Ez igaz.A nullponti spektrumot nem lehet komprimalni. Egyediil ez a kobos spektrum, ami nem mutat v6ltoz6sta komprim6l6sra,6s ez6rt ez a kis6rlet alkalmatlan arra, hogy kisdrletileg is bizonyithassaa nullponti energia l6tet. Ennek a m6r elozoleg rirgyalt r-orcntz invariancia M oka, vagyrsaz a flrlajdons6g,hogy a spektrum nem v6ltozik inercidlis rendszerben. henger komprim6ldsaut6n pedig a A dugattyri ujra egy inerciiilis rendszeren beliil lesz.

xiSEnIeTI TAPASZTALATOK
HARMONIKUS OSZCILLATOR megfontoldsokonalapult, most Amit idaig olvastunk, az V,tzirolag e1m61eti LegnlzziJkmeg, hogy milyen kiserleti bizonyit6kokallnak rendelkez6siinkre. egy egyszeriibblenneterm6szetesen kistomegiielektromostlltdst (azaz cdlszeriien egy elektront) egy k6pzeletbeli rugora tenni 6s megn6ni, hogy ez az "K-re 0 kell Term6szetesen sugarzdsban. oszcillitor mit fog teruri az 5t gerJeszt6 (amely nem sziiks6gszeriien hiiteni a rendszert,hogy a h6m6rs6kletisugarzds homogen 6s izotrop) ne zavarlaa rendszert.Egy ilyen harmonikus oszcill6tornem kap, mivel nak elvilegrdvid ido multan le kelleneallni, ha kii{s6 gerjeszt6st teh6t csillapitodik. Ebben az esetben a toltes mozg6samiatt energi6t sug6roz, a toltds energiakisugitrzisamiatt a rendszernemsolcira teljesennyugalomba viszonylag oszcill6tor mozg6sa kertilne(l6sd 3. 6bra).Aharmonikus, sug6rzo egyszeriienszitmithato6s konnyen kezelhet6rendszer.

kulsogerjeszrendszer harmonikus a rezgo A legegyszerLibb mechanikus oszcill6tor, amelyegy rugonfuggotomeg,melynek t6s nelkrilicsillapitott csi mozgdsdt surlodds llapitja.

1 .A termikus sugaadselvileg csapddba zarhato, tok6letesen hoszigetelo

(A 6s reflektdrlo falakkal. gyakorlatban nemvalosithato ez meg.)

Kis negyzet6vel ardnyos. tomeg(6s kis A rezg6senergidja amplitudo az teljesen, kornyezettiben a rug6drlland6) eset6na rezg6snem csillapodik gerjesztik, rezgetik rendszert. a dllandoan l6vogdzmolekuldk melyk6t rezgorendszer: toltottr6szecske, egy A legegyszenibb elektromos hat, taszitoero a A itt kozottrezeg. toft6sre elektromos lemez(vagykettoftes) be. leaddsmiattkovetkezik energia a kisug6aott elektromdgneses csillapitdrs
kinogltott r6sz

A bez6rt termikus sugarzds dtlagenergiAjdnak eloszldsa.
p(u,T2)

'\-fl--F-ilr-ih" lffttr*\fFtAf* ,ffi
+| ' | r-1 r-1 n

ql5ssl

I t

t - l
R

F' )

iI sec] id0
o nullpontj energio

.,,o {e
TZzZZZZZZZ7Z Q
elvi elrendez6s

g y o k o r l o t ie l r e n d e z d s LCR rezg6kdr

otlogos €rt6ke oz odottC)vol rezg6
oszcilldtornol

2. A komprimdlt termikus sugiirzds spektruma magasabb homersekletnek felelmeg,mintaz osszenyomds Allapote. nullponti elotti A energia spektrumanem komprimalhato, a gondolatkis6rlet nemvezetnyomdsez ott kulonbs6gre.

a energiasugdzds Ez a rezgokor sem kerrilteljesnyugalomba, nullponti (energia) gerjeszti rendszert. azdtlagos nullponti sugdrz6s kit6r6s e mindig a miatt: ^ -- - h'rrr c 2 a. ABRA: ATERMTKUS sucnnzAsxovpntvAr,csn

EGySzERU oszctLLAToRoK ES s. AeRA:MECHANTKUS ELEKTRoMoS

TERTECHNOLOGIA

A CASIiIIR EFFEKTUS Van azonban egy ujabb lehet6s6g,ami hasonl6 a most tirgyalthoz, amely viszont mar alkalmasn lullponti energialetenek kis6rletibizonyititshra.Ezt a kis6rletet Hendrik Casimir, a Phillips gyar kutat6ja javasoltaa negyvenes 6vekben,s melyet az otvenes dvekbenSparnaaykiserletilegis bizonyitott (t61, t71). A kis6rlet maga elvileg nagyon egyszerti,az 5. ttbrhn lifiszlk, hogyan kell a kis6rleti eszkoztelrendezni.Az eszkozmagaegy sikkondenzifior, ezt azonbannem toltjiik lol elektromosan,igy gyakorlatilagnincs a ket elektr6d kozott elektromosvonzo vagytaszito ero. Homogenes izotr6p elektromdgnesestermikus sug6rzastfolt6telezve kapunk egy viszonylag gyenge er6t a ket lemez kozott az6rt, mert az elektrddok kriztjn csak egdsz hulldmhosszil mfidusokalakulhatnak ki, mie az elektrodokonkivtil tetsz6legeshulldmhosszuak. a kilso feliiletrehato nyom6semiattnagyobb,mint igy a bels6 feltiLletre hat6, 6s ez ki is m6rhet6.Az 5. trl:irtnlev6 rajzb6l l6tszik, hogy az elektr6dok kozott kevesebbsz6mu m6dus alakulhat ki, mint az elektrodokon kivtil, es min6l kisebb az elektr6dok kozti d t6vols6g,ann6l kevesebbmodus alakulhat ki beltil, mint kivtil. Ez6rt bent a sug6rnyom6s 6rt6ke kisebb lesz, mint az elektr6don kivtil. Emiatt a ket lemez osszefog nyomodni, 6s a sug6rnyom6sok ktilonbsegea d elektrod-tdvols6g csokkentes6velegyrenagyobblesz.A hat6s levezetdset Milonni 6st6rsai ([8] irodalom) adt6k meg, 6s ndh6nyr6szlet6t6rdemes felid6zni.A (2.a) osszefiigitt ges szerint egy tdkdletesenvezet6 femelektr6drahat6 sugarnyomds kora nyezetfajlagos energiatartalmdt6l fligg, es a sugiirziisbees6si szdg6t61.

\_-!_)-

A legnagyobb sugdrnyomds a rovid hullAmhosszakndl lep fel, mert azoknak nagyobb az energiatartalma. Az ilbrAncsak a lemezekre tsefet.hot6 ,.uroe.nuo_0, meroleges komponenseket trlntettrlkfel, a valosagban bArmilyenbeesesi szog dG fordulhat.A lemezek kozott atatr/\AAb

'

viszont csak a lemezekre meroleges komponensek a fontosak.

A casimireffektus feltoltetlen elektroddk kozottkeletkezik, a lemezekre s hatosugdrnyom6s krilonbs6gen alapul. elektrodak Az kozott csak bizonyos egeszszdmu f6lhulldmhossz alakulhat mert csak azokrefleKdlodnax. ki, Az elektrodokon tetszoleges kivril hullamhosszu elektromdgneses sug6z6s alakulhat Ezaz effektus ki. akkoris kialakul, abszoltt ha zerusfok kozel6ben, h6mers6kleti sug6zdsnelkul folytatjuk a kis6rletet. le B Pout
Az elektroddkat egymdshoz kozeliVe, egyre tobb hullamhosszkialakuldsiit zarjuk ki, mig a kulso sugdrzds 6s a miatta kialakulonyomoerovaltozaflan marad. A Casimirer6 er6sen frigg az eleldrod6k geometri6jiltol, s az elektrodiik anyagdtol.Ha p6lddul az egyik elektroda magas permeabilitas0 anyag, mig a mdsik jo dielektrikum, akkorta- szitoerolepfelsik elektr6ddk eset6n is.

P:+

= 2Ecos'@

(2.a)

ahol P: a sug6rz6s nyomds6rtlke IN/m2l @: az elektromdgneses sugarz6s beesdsi szoge E: az elektromdgneses sugarz6stdrfogategysegre fajlagosenergiatares5 talma lJ/m3l A 2c-es tenyezo afeltftelezett tokdletesvisszavereskovetkezmenye. A cos @ tenyezS 6rtek6tk6tszeris figyelembe kell venni: egyszer linedris a pedig az A felisugirnyomdsnorm6lis fuanyukomponensek6nt, mdsodszor letelem novekedesek6nt, mert a ferddnbees6sugarz6sl/cos @val nagyobb feltiletrejut, mint a normdlis ininyil beesdsndL

A casimirhatdskimutatiisanak az alapla,hogy egy terreszben az inhomo. genn6tesszrik nullponti a energia spelftumdt.

5. ABM: A CASIMIR EFFEKTUS

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAIALAPJAI

eskizinolag nulla fokndl mertink, Ha eltekintiink a termikus sug6rzdstol (2.b) osszeftiggessel irhato le, ahol E helydre erteke a akkor a sugdrnyom6s (l)-ben levezetettertdkekeriil. az a nullponti energiasfriis6gnek

Elvileg mindket nyomas6rtekvegtelen,azonbannekiink csak a ket nyo m6sdrtek eltdrese, kiilonbsdge fontos,es azt a (2.e) osszefiigges meg: a adja

,:,(+)ry'P:##
ahol V: Ad, k = a l c , k r = n n l o '

(2.b)

P;#lZ-[ "ch -[-a,,' h,I
Lwt

dx
lX + 2a-12
r' !

(2.e)

Mivel szamunkracsak a k6t nyom6sert6kkiildnbsegeerdekes, ezert a (2.e) formul6t Mclaurin sorba fejtve a (2.f) osszeftiggeshez jutunk, ahol egy egyszeriialakbanldtszik a Casimir effektusmertdke.

Itt F az az ero lesz, melyet egy ro frekvenci6ju modus a kondenzatorlemezekre gyakorol.Az ll2-es tlnyezot azdrt kellett figyelembevenni, mert energiajaegyenl6enoszlik meg a a nullponti energiam6dusonk6ntihrolrl2 hull6mok kozott. lemezekrebeeso6s visszaver6d6 Nagy kiterjed6sri lemezekn6laz elektr6dokonkiviil k' 6sk, ertekeb6rmely vdltozhat,mig a lemezekkoz6tt (2 ir6nyban) csak ert6k lehet, folyamatosan sz6mutdbbszdrosealakulhatki. a nld eg6,sz az A beltilr6l kifele hat6 er6ket ugy kapjuk meg, hogy osszegezziik osszes (2.c) dsszefiigges. m6dus (hull6mhossz) iital kifejtett erot, es ezt rjale a

p-D--nhc rin

480d0

(2.f)

Qc) P-'=#,:, [, t, [ tc.#r,:),iarl,"
polarizaci6miatt' Itt is egykettest6nyez6tkellett bevezetniak6tfi.iggetlen kialakul6 frekvencidkat.A gyakorlatbanez nem Elvileg co-igosszegeznJka igaz, mefi egy bizonyos frekvencia felett m6r nem verodnek vissza az hulldmok a f6melektrodon,hanem dthaladnakraita an6lelektrom6gneses Ez kiil, hogy impulzusuknagybancsokkenne. viszont mindket oldalon igaz, igy az ercdmenytnem befolydsolja. elhagyjuk 6s A kivtk6l befeldhat6 er6t ugy kapjuk, hogy a szumm6zdst an helyettesitjiik a folyamatos viitozo hull6mhosszmiatt: integrdl6ssal

Lirtszk,hogy az ero a t6vols6gnegyedikhatv6ny6val forditottan ar6nyos, viszont nagyonkis egytitthat6ivannak,teh6t nagy tdvolsdgon (millim6teres nagys6grendben) az effektus teljesenelhanyagolhato, ez csak a mikronok nagys6grendjeben kezd szdmottev6 lenni. Nagyon fontos 6rdekess6ge ennek az osszefiigg6snek hogy egy teljesenklasszikuskiserletbenjelenik meg az, a Planck f6leh hllando.Ennek fontoss6g6ra kes6bbiek a sordnmeg tobbszor visszafogunk terni. Term6szetes ez az osszeftigges en csakplanparallel p6rhuzamoselektr6d6kraervenyes. Amennyiben gombszeriiszfdrikuselektro da-pin esetet n6zztik, akkor az eredmdnytasz{t6 ercj lesz Boyer sz6mitdsai szerint (hsd [9]). Ez fontos a gyakorlatszfimdra. Fontos, hogy a Casimir effektus l/da tipusu nyomdseloszlfs6tcsak a v6kuumenergiaadja, mivel ott az energiaspektrumeloszl6sakob6s. M6s spektrum nem ad ilyen er6eloszldst. 6. thrdn l6that6 a Casimir hat6s, a A termikus sug6rzdssal osszevetve. Casimirrol elnevezett A hatis ugy trinik, sokkal fontosabb,6s mag6n az effektusonis tulmutat. Ldt6t iitalihan nem vonjdk kdtsegbe, mert kis6rletilegmeger6sitett, a kis6rletekpontoss6g6t bdr illetolegm6g vannakkerddsek (hsd [0]). A LAMB.ETTOLODAS tJjabb bizonyiteka a vfkuumenergia let6nek a Lambeltolds, amely ugyan ogy rendkivtil gyengeeffektus,de Otto Lamb kisdrleti fizikusnak sikeriilt a iclens6getkimutatni, 6s ez6rt Nobeldijat is kapott. A Lamb-eltolils azt rnutatja meg,hogy a v6kuumenergia hat6s6raaz elektron6tmenetekndl m6rhet6 spektrum kism6rt6kbenmegvaltozik.

,,,=#[{_, [=, l l
f -

dk,l dkyl dkr + l ' ' = o It4+tc?,4l) _l -l

K;

t

l

(2.d)

A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI

A Casimir erot reszben a termikus, nlszben a ,fejtetf' nullpontisugAr- zdts A spektruma okozza. termikus sugdrnyomAs *--vel ardnyos,mfg a nullponti energia spektrumdbgladodo Casimirero nem fugg a hom6rs6klettol,6s jrelardnyos. gyakorlati korldtok van6s Ennek az eronek a szdmitAsAnhl kialakuldsdnAl nak, egy bizonyosfrekvencia felett a sugdrzds mAr nem verodik vissza, beko hanem dthaladaz eleKroddkon. Ez mdr a ldgy Rontgensugdtzdsndl mAr nem vesznek reszta hatAskialavetkezik. Ennel nagyobbfrekvencidtk kitdsdban. Pu AbrAnl6thato,hogy a rejtett, nullpontispektrum a hom6rs6klettolnem adodo ero A fugg, abszolutnullafokon is megmarad. termikusspektrumbol viszont nulla fokon eltr-inik.

6

UJ

B .75. il o .5.
E

z

o ,25. 0: .1 .2 .3 .4 .s .6 .7

(MICFOMETERS) DETANCEBETWEEN PI.ATES

ER6 KoMPONENSEI 6. AaRn:A oASIMIR

SPONTAN EMISSZI6 Egy m6sik erdekeseffektus is bizonyitja a nullponti, vagy vakuumenergia letdt, es ez is kiserletilegbizonyitott. Ez az effektus a casimir kiserletnek egym6dositottvitltozata,itt ugyanisnem hagyjuktiresena ket elektr6d kozti teret, hanem behelyeziinkoda egy polarizitlt 6s gerjesztettatomot (l6sd 7. abra). Altaldban az anezel terjedt el a fzikusok koreben,hogy egy gerjesztett atom spontdnemisszior6vdnmindenkeppenleadjaenergiatobbletdt yiszes szatdr az alapallapot6ba azdrt, hogy kornyezetdveltermikus egyensulyban legyen.Ez a jelensega spontdn emisszi6. Hosszuideig ugy gondoltdk, hogy ez az anyagalapvet6 tulajdons6ga.Gondoljuk csak el, hogy ha nem igy lenne, akkor peld6ul felhevitett anyaghosszuideig nem adn6 le energi6j6t, forr6 maradnam6g akkor is, ha a kornyezeteben levo hritokozeget,girzokat elt6volitan6nk. Kis6rleti tapasztalatmutatja azonban,hogy a gerjesztett atomok termikussug6rz6s rdv6nnagyongyorsanvisszarernekaz anyagstabil alap6llapot6ba. A casimir effektushozhasonl6 elrendez6s eset6nez a spont6n emisszi6 nagymert6kben meggatolhato vagyerrisithet6.Ez azertkovetkezhet mert be, a spont6n emisszionem egy nolitlt atom alapvetotulajdonsaga,hanemaz atomnak a kdrnyezdvdkuummsl val6 krilcsrinhatdsdb1l krjvetkezik.Ez a ktjlcsrjnhatris mindigegyirdnyil,irreverzibilis.A folyamatforditva nem j6tsz6dik le, teh6t a kiirnyez,6 vdkuum onmag6t6lnem fogja gerjeszteniaz anyagot, nem fognak magasabb energia6llapotba kertilni az atommagkortil mozgo elektronok. Ez annak a kovetkezmenye, hogy a fotonok szamarav6gtelen v6kuumdllapot rendelkezesre kornyezetben, nem fogjek emiatt spon6ll a 6s t6n m6don gerjeszteni atomokat. az A vdkuumnakezt a teljes szabad6llapot6t m6dositjuk ugy,hogy vezet6k, tiikok koze tessztikegy iiregben. Ekkor ez a vl,gtelensz6mu 6llapot megvirltozlk,lecsokken egdszen es erdekes effektusokl6pnekbe. Err6l a nemr6g jelensdgrcil felfedezett egy osszefoglalo cikket irt Harothe 6s Kleppner (ld. t11l). A kisdrlet lenyegeaz, hogy ha olyan kis t6vols6gotvdlasztunk az elektroddk kozott, amely kisebb,mint a kisug6rzand6foton hulliimhossza, akkor ez az dtmenetnem ttirtdnik meg, az atom gerjesztettmarad, 6s nem tudja kisug6roznia fotont (lasd 7. ibra). Ezt a jelensegetelm6letileg m6r regebbenmegjosolt6k,most lehetett azonbankiserletilegis megval6sitani. Mikrohull6mu tartom6nyban ma m6r viszonylag konnyri a jelens6get elo-

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAIALAPJAI

31

a Az kolcsonhatdrsa.emisszio sugdrzas 6s emisszio" a nullponti ,spontdn letrejon m6g 0 "K sugdzds hatdsdrra kornyezo gerjesztett elektrones a hat. spektrum mdr is, kortrl aholgyakorlatilag csaka rejtett

l" a gerjesztett atomsugdrzdsiinak hullAmhossza. Az atom polarizAcio sikja megegyezikaz elektrod sikjAval.

g e r j es z t e t t olom

<-2d....->

1 6l t d t t

gerjesztett, metasnem Hal, > 2d, a gerjesztettatom tud fotontkisugdrrozni, tartom6ny6s infravoros r6diofrekvencidrs A kfs6rletet marad. tabil6llapotban banel lehetv6gezni. kozt mertazelektroddk rezonancia letrejon, azonnal Hal" = 2d, azemisszio 'K korulis visszasugfafsat.Az effektus0 alakulki, amisiettetiaz elektron Az 6z6kelheto. hatasa spektrum nullponti aholm6rcsaka rejtett kialakul, 6s is spektrumot megbontsuk hogya nullponti arra elektroddk is kellenek, rezondlhasson. hulldrmhossz egy,a l-nak megfelelo

atom kisug6rz6sdtmegm6rni, s6t most mdr az optrkai idezni, es egy-egy az hulldmhossztartom6nyban infravoros sug6rz6sokn6l ktmfrhet6 ez az is effektus. Azdrt marad meg a gerjesztes, mert a ket elektr6dak6zott nem jon l6tre az elektromdgneses vdkuumspektrumban olyan hulldmhosszu sug6rz6s,amely ki tudn6 lokni err6l a gerjesztett, de stabil pitlyirol az elektront. Itt ugyanisaz elektronpdlya mozg6s6tmindig a kiilso elektromdgnesessug6rzas befolydsolja, m6r emlitett lokdosod6,gerjeszt6 a hatis miatt. ez Termeszetesen az effektus csak akkor jon letre, ha a gerjesztett atom p6rhuzamos az elektroditk sikjdval. Ha ezt elforgatjuk, akkor a spontdn emisszi6mar megfortdnhet,hiszenaz elektrodok menten,azokkalparhuzamo a sankialakulhatnak v6kuumbanolyangerjeszt6si modusoh amelyek gerjesza (16sd[11]). Ez tett atomot destabiliza[jdk. a hatdsis bizonyitott kiserletileg hat6snemcsaka spont6nemissziogitllitsira,inhibicioj6ra, Ez a gerjeszt6si is hanem el6segitesere felhaszn6lhat6,ha rezondnsilreget epittink, azaz pontosan akkora lesz a ket elektrodakozti tavols6g,mint a kisug6rzando foton hull6mhossza. Ldthattuk, hogy a hullSmhossz6s az az iiregrezondtor m6rete fontos kapcsolatbanvan 6s a sug6rz6atom helyzeteaz iJrreg falathozk6pest,mert ez hatinozza meg, hogy a kortilotte levo v6kuum rezgeseinek hatdsdra a gerjesztettatom sug6rzik-e, vagynem.A Casimir effektusr6ltovdbbi erdekes 6szefoglal6cikk a [12] irodalomban tal6lhato, mert ez a hat6s kds6bbiek tovdbb 6ltal6nosithato, sordnmajd 16tjuk, nemcsakegymechanikaier6tid6,z el6, vagy atomok emisszi6j6tbefoly6solja, hanem Van der Waals er6k egyfelfogasdhoz vezethet (hsd [12]). fajta altaldnositott is

vAKUUMPOLARIZACIo
Az eddigi t6rgyal6sb6ltigy tiinik, mintha az iires t6rben ktzirolag elektro mdgnesessugaridslenne, anyagnem. Ez azonbannem igy yan, az,,iires" vikuum val6j6bannagytdmeguanyagot tartalmaz, ezekazonban is virtu6lis r6szecskdkform6jiban igen rovid eletriek es nem maradnak meg stabil formdban. A Heisenberg-fdle hatarozatlansdgi rel6ci6 ugyanismegengedi, hogy legaldbbisrovid id6re ilyen kv6zir6szecsk6k alakuljanak Ha LE egy ki. rendszer energi6jdnak fluktuici6ja, akkor a hatinozatlansdgi relacio egy Lt id6re felirva kovetkez6k6ppen ki: n6z A^ELI>fi

vALo EMlsszlo- vtm vAxuvtvtRl SPoNTAN z. ABRn: EREDMENYE KOLCSONHATAS

TERTECHNoLoGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAI ALAPJAI

Ebb6l az egyenl6tlensdgbllaz kovetkezik,hogy nagyon rovid id6re nagy alakulhatnakki, ennek kovetkezteben energiafluktuSci6k sponten p6rkeltes formdjdban az energia anyaggitalakulhat ii, de az is kovetkezik termeszetesen, hogy ez csak rovid ideig all fent. Az egyenlotlensegb6l kisz6mithatjuk azt is, hogy milyen t6vols6gokratdrt6nhetnekmeg ezek a kolcsonhat6sok. Elektromagneses kolcsonhat6sokeseten(ami a v6kuumenergia hordozoja) a feny sebesseg6vel sz6molvaaz r:cLt tdvolsagadja meg a r€szecskdk mozg6si sugar6t.Ha ebbe ahatixozatlans6girel6ci6bol behelyettesitjiik Ar ertek6t, akor az energiabizonltalanshgaa nevez6bekeriil, 6s igy hc AE felekisrdszecskenek Ha a kolcsonhat6sert nulla a nyugalmi tomege, akkor 6,s v6gtelena hatot6volsirya, ez igaz is a fotonok eset6n.Ez annak a kovetkezm6nye, hogy az E: mc26sszeftiggesbol foton nyugalmitomegerenullat a kapunk. iey LE = 0, 6s az el6bbi kifejezesnevez6jebe a nulla keriil. Ilyen ez fotonok felelosek elektromdgneses az kolcsonhatas ,,sz6llitisaert"esa k6s6bbiek sor6n 16tnifogiuk, hogy a gravit6cioert is val6szintilegez a reszecske, a foton a fele16s. A tobbi reszecskek, melyek m6r nyugalmi tomeggelis rendelkeznek, termdszetesen rovidebb tiiwa hatnak. A pion peldAul, amelyift a nukloenok kozti kolcsonhat6s hordozoja,koriilbeltil 150 Megaelektronvolt(milli6 eV) nyugalmitomegri, 6s ebbenaz esetbena kolcsonhat6s tdvolsagakortilbeliil l0-r3 cm nagysdgrendii.Ez a nagysAgrend koriilbeltil megfelel a tapasztalatnak, ami azt mutatja, hogy az atommag mdretdneknagys6grendjevel megegyezik. Avdkuum teh6t virtu6lis reszecsk6ket tartalmaz,amelyek rovid eletiiek, is keletkeznekes eltiinnek, nagyon k6zelrol nezve olyan, mint egy fortyogo leves,ahol 6lland6an csoppekreptilnek ki es zuhannakvissza a felszinre. Tudjuk,hogy az energiaaramldsok, energiafluktuaci6k t6rgorbtilete okozt nak es ez igaz mikrom6retekbenis. Ez viszont azt jelenti, hogy a helyi tergorbtilet miatt a t6r valoj6ban nem h6rom terdimenzios lesz, hanem jsllsgs van,azaz legal6bbnlgy.Ezert mondhatjuk azt,hogy a tdrnekhipertdri gyakorlatbanaltalabannincs tdbbmint hdrom tdrdimenzifkja le helyesen. A sztiks6g arra, hogy tudomdst vegytink a plusz terdimenzi6k l6t6r6l, csakaz

"k

i'r:'l

energiailyen nagyon kis meretekbenlejdtsz6d6 nagy energiavdltoz6sok, jellegdt.Ezekben az esetekben tal6lko fluktu6ci6k mutatjak a ter hiperteri jelleggel. is zunk makrom6retekben hipert6ri anyagotis lehet ,,teremteni", segitsegevel A v6kuumb6l energiabefektetes Ezt a jelensegetkis6rtetileg is s ez is mutatja, hogy a vakuum nem tires. ugy l6sd tl3l, ll4l irodalom.A v6kuum energiatenger6b6l meger6sitettek, hogy felgyorsitreszecskeket, tenni a virtudlis lehet kiemelni esvalos6gossA juk oket, energi6tadunk nekik. Term6szetesen csak toltdtt r6szecskek igy p6rkelt6sselpoziliv es negativ tolt6sii keletkeznek, es minden esetben egyiitt. keletkeznek r6szecskek modja, ha nagyelektromosterer6tgener6lunk. A gyorsit6slegegyszertibb nem tudunk eleg nagy fesziiltsfgkiiTechnikai okok miatt mestersdgesen ahhoz,hogyez a spontfn p6rkeltesletrejojjonv6kuumlonbsdgete166l1itani megfosztunkaz elektronh6jtol, atommagokat ban, de ha nagytdmegszdmu keletkezik.Ez a t6rer6sseg nagy elektromosterer6ss6g mdr e16g SortiLlottiik ktiszob6rteket hogy a sztikseges azonban meg mindig nem e16gahhoz, p6rkelt6stkiserletilegis megfigyeljtik.A sz6mit6sok el6rjiik, 6s a spontan protont kellene taftalmazni szerint legaldbb 170-180 tflltott r6szecsk6t, jon terer6ss6g letre megfeleloerossdgii amely koriil annak az atommagnak, Ilyen nagyprotonszemu felgyorsitsa. a ahhoz,hogyezeket kv6zirdszecskeket stabil atomok a termeszetbennincsenek. Rovid idore viszont el6 lehet {llapotot, amikor p6ld6ul k6t, elektronjait6lmegfosz6llitani az ehhezkozefi Ekkor rovid fel6lovtink gyorsit6 segitsegevel. tott neh6z atommagotegymds atomot vagy molekul6t alkotnak ezeka idore elerhetoaz, hory egy,,fuit27" r6szecsk6k,6s koriilotttik kialakul az az igen er6s elektromosterer6ss6g, es a ami m6r felgyorsithatj a kvttzi r6szecskeket kiemeli 6ket a vSkuum (L6sd 8. 6bra.) A v6kuum polaizitcio segits6energia 6s anyagtenger6b6l. gevel egyszerre tobb elektron-pozitronp6r kelt6s is megfigyelhetf- Akvirzi mag kortil ilyenkor kialakul egy polaizirlt elektronokbol es pozitronokb6l 6116kopeny, ami tok6letesen ugy viselkedik, mintha egy dielektrikumot m6r a 3Gas 6vekben polaiziina elektromoster. (Ezeket az eredm6nyeket bizonyitdsuk csak a mostani technikai szint el6revetitett{k, de kiserleti mellett lehetseges.) Ldttuk teh6t, hogy a vdkuum valojdbannem ires, es nagyonfigyelemremdlt6 tulajdonsfgai vannak. A v6kuumon sz6r6dhat foton (Delbrick szo miatt a hiperteri jelleg is megf,tgyelhet6. r6dds) 6s a kvdzi-r6szecsk6k

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAIALAPJAI

\
--------'|-

\

\

I l t ,

t/ / /

F

I'
I
( + l
V € +

<-

{

I

Nem kiz6rt, hogy a v6kuum fluktu6cio miatt tortenik neha a kiserletilegis megfigyelt alagritcffektus, hiszen egyer6tdr4rtdkesem dlland6 a fluktudci6k miatt 6,s r6szecsk6knek a adhat tdbblet energi6ta v6kuumbanmegfigyelhet6 fluktu6ci6. A rovid 6ttekintdsbenmegismertiikteh6t a v6kuumenergia f6bb f:zlkai tulajdons6gait,l6thattuk milyen neh6zhat6sait makroszkopikus kis6rletekn6l dszrevenni. Mdlt6n nevezhetjiiktehat eloszl6sii rejtettspektrumnak, s mdr csak azert is helyes ez az elnevezds, mert val6ban kevesenismerik tulajdons6gait.

t6r neh6z atommagokkorul eros elektromdgneses alakul Teljesenionizdrlt miattkeletkezokvdzireszecsenergiafluktuacio a ki, amifelgyorsitja nullponti neh6z atommagokelektromostere azonban k6ket.Aterm6szetbentaldlhato nem elegendo ahhoz, hogy olyan sebessegre gyorsitsaa kv6zir6szecsktiket, mely mdr elegendo ahhoz, hogy a r6szecskesajdttomegenek megfemiatt kapjon, s igy stabil maradhasson.A toltesmegmaradds lelo energidrt nem egy, hanem ket niszecske,elektron-pozitronpAr k6pzod6s6hezele" gendcienergidtkell adni.

KUS ELEKTRODI SZTOCHASZTI NAMI KA
Az el6z6ekben m6r azt litttuk, hogy ldtezik a term6szetben olyan flukegy tudl6 elektromdgneses amelynekenergiasiirris6ge ter, rendkivtil magas.Ez a ter toltott reszecskekkel kapcsolatbais tud l6pni, ezeketrezgesbetudja hozni 6s ezerl azokujra elektrom6gneses sug6rz6sokat emittdlnak. Ha ez a sug6rzds fizkarlag re6lisan16tez6 dolog,akkor termdszetesen minden olyan esetben, ahol elmozdithatotdltesekvannak,figyelembekellenevenni ennek a ternek a hat6s6takezdeti es peremfeltetelekn6l is. Mint ismeretes,a klasszikus elektrodinamikdbanegy toltott reszecske mozgitsitt h6rom torvdny segitsdgdvel irjuk le: 1. a klasszikusmozgdstorvenyeivel,melyek az anyagitomegpontravonatkoznak. 2. az elektrom6gneses kdlcsonhat6sokra vonatkozo Maxwell differencidlegyenletekkel, 3. az l. es 2. torvenyeknekmegfelel6kezdeti 6s peremfeltetelekkel. Furcsa m6don azonban a 3. pontban megadott kezdeti6s peremfeltdtelekkel iitalthan nem tdr6dtek, es b6rmely tankonyvet keziinkbe vessztik, nem foglalkoznaka klasszikuselektrodinamikakeretena beliil a kezdeti 6s peremfeltdtelekkel. bizonyos szempontb6l 6rthet6, hiszen elegend6en Ez nagy tomegekes nagytoltesek eset6ben nullponti energia, a amely vdletlenszerii, homogen 6s izotrop, nem befolydsoljaa folyamatoklefolydsdt. Bdr jelensdgekre ez a kijelentescsaka makroszkopikus igaz mindenfdlefenntart6s n6lktil, mikroszk6pikus szinten lej6tsz6d6 folyamatokra azonban mir

\ , r +

"
+ \

*

\

i

\

,

i1,.,,
/ /
X X

-+ = /-]\ a) -+ \:/ Iy
te/

, z +

-*--\\

+-

x

x

/ *

. + {
I

I

\

X

+

X

\

Ha k6t neh6z akxrrrnagot sikertil egymAs kiizolebe loni, akkor o1611 or6s t6r keletkezik ahltor, ltogy fela kvazir6szer;skr'rkot gyorsitsa, 6s orok v;tlos elektron-pozlltott ftrlhG k6nt nte(ljnkrnlotroka mag ktlriil lgy rt v/tktttn polarizAlddtttl, ttltltozltitsonloan, ttlltll n tlrtkr<> szkopikttttlrrlnttruir ;ukrrril tapaszlrrllrrrlr rrrh

KISERLEII MEGFI(IYII I it I R E. NSRR: VAXUVPOLRRIZACIO

ii

TERTECHNOLOGIA

ALAPJAI A TERTECHNOLOGIA FIZIKAI

W. nem. Errehiltafel a l-igyehnet'1'. Marshall([15], [16] irodalom)es az nyoman pedigT. H. lloyer a [4] alapvetocikkben. o munkassaga olyanok,hogynem a A hagyom6nyos elektrodinamikhban hatarfeltetelek A a hatds6t. klaszennek a nullponti,,hattersugarzAsnak" veszikfigyelembe akkor peremfelteteleket vizsgaljuk, is es szerint, ha a kezdeti szikusszemlelet jutnank, amelyben anyagugyan van, de az ido egy olyan univerzumhoz A kezdetdn nincs m6g sugdrzds. H. Lorenlz iital kidolgozott klasszikus elektronelmeletgyakorlatlag ezt az iilTapotoIirja le. Ez a ndzet teljesen elterjedt a fizikusok es mernokok koreben, es fel sem vetodik a legtobb hogy a termdszetnem ilyen. esetben, Ezt a hagyomdnyoselektrodinamik6tforditva is haszn6lhatjuk,ugy' hogy v6gtelenido mulva az univerzum csak hogy valamikor kesobb, felt6telezziik, elnyel6dik majd. Ezt az anyagotfog tartalmazni, mert az osszessugarzds (Wheeler-Feynmangyakorlati celokranem haszn6lhatjuk elektrodinamik6t modell). sugArzast az A Wheeler-Feynman elektrodinamikdban elektrom6gneses toltdtt testek sokasdga,6s egy adott id6ben bocs6tja ki az elektromosan k6s6bbieksordnvalamely vegesid6ben el is nyeli. Ebben a rendszerbenaz sugdrz6sid6benel6re es h6tra is haladhat. Ebben az elektelektromagneses rodinamikdbanegy fotonokat kisug6rzoelektron ugyanugyviselkedik,mint pozitron. Ez az elekttoegy id6ben h6trafel6 mozgofotonokat abszorbealo gyakorlati szempontbolazonb nem haszndlatos. an dinamika elektrodinamikakidolgoz6ja es legfobb A veletlen,vagy sztochasztikus T. H. Boyer olyan kepet ad meg, amely a realit6shoz minden k6pvisel6je, a €s eddigi kephezkepest sokkal kozelebb 611, a Maxwell-/iileegyenletekndl is hat6 nullponti energiasugdrzdst figltelembe veszi, hdttdrsugdrzds-szerrien melynek spektruma a mar el6zolegis ismertetett Lorentz-invaridnskob6s megegyezik analog a spektrum. Ennek a sug6rz6snak veletlenszeriisege a klasszikus statisztikai mechanika vdletlenszerii eloszl6s6val,es m6don szeml6letettekintve teljesendeterminisztikus.A random elektrodinamika olyan jelensegeketis pontosanle tud irni, amelyekroleddig ugy velekedtek, hogy kizfrrilag kvantummechanikai t6rgyal6sm6dbanlehet 6rtelmezni, klasszikusm6don nem. a Sz6munkraazefi erdekes random elektrodinamikamint elmelet,mert val6s,ldtezrienergia,amely sztochasztikunullponti energia egy teljesen itt a van fontos gyakorlatijelens6gekertelmeviselkedik,6s jelent6s szerepe san

zes6ben.A kvantum elektrodinamikaugyanisvirturilisenergiakentrjale a nem ad kiilonosebbjelent6sdgetennekazenergi6nak,es nullponti energidt, szempontj6bolnagyon fontos forr6sr6l nem ad igy az energiakitermeles szdmot,nem ir6nyitja ide a kutat6k figyelmet. Random elektrodinamikina iitalilban nincs sziiksega makroszk6pikus jelensegekleirdsara,csak kiilonlegeskoriilm6nyek kozott elektrodinamikus fontoss6ga, minket ponde telenik meg a hatdrfeltdtelekmegvalaszlitsdnak jelensegek erdekelnek. mdretekndl- ahol az elemi toltesek Kis tosan ezeka a kis tomegeeskis tolteseerosenkolcsonhata ,,hdttersuginzinsal", nullponti - m6r nem szabadhgyelmenkivril hagyni ezI a sugarz6st, mert energi6val jelensegeket fekete Peld6ul a lehet igy megmagyarazni. alapvet6 fontossdgu test sug6rz6sifi,az anyag stabilit6sdt, a Casimir er6k 6ltal6nosit6sakent kapott Van der Waals er6k interpretfciojat - ami az anyagszerkezet6nek jelentosszerepet jdtszik -, de megold6st adhat leir6s6ban esviselkedesenek graitttcio problem6irais, ha a nullponti sugdrzdst vessziik. ltgyelembe a A PLANCK KONSTANS (DI SZEREPE Az el6zSekbenm6r 16ttuk, hogy akkor alakul ki egy Lorentz invarians nullponti energiaspektrum,ha annak ertekehal2 modtsonk6nt. Emlekezztink ra, hogy ez ah 6rtdk a Casimir kisdrletbenis feltrint, s itt egy tisztan jelent meg a Planck 6llando ert6ke.Az energia ,,h6tklasszikuskiserletben tdrsug6rz6s"erteke tehdt mag6banhordozza ah 6rtdkeI,es valoj6ban ez fluktudcioj6nakmerteket. Ez elvihatdrozzameg a bejov6 ,,h6ttdrsugarzds" leg is fontos dolog,mert ha lenneegyolyanvildgegyetemtink, mds ennek ahol a az energiafluktudci6nak mdrtdke,akkor ott a h vagya bekilekonstansszoris elektrodinamikdban z6valkaponh drtdke mds lenne.Ebbena sztochasztikus jelenti.Ilyen szempontb6lteh6t az mdrtdkdt tehdt a h drtdke energiafluktudci1 a kisdrletekb6l meghat6rozott,de alapvet6enfontos h &Ieke osszefligga kiterjed6sevel nem t'rzdrolagaz anyag vil6gegyetemkor6val,m6ret6ve1, 6s a szerkezet6nek kovetkezmenye. Amennyiben tehdt a lt (vagya h) ertlke tart a 0-hozhat6rert6kben, akkor e1m61etet kapjuk vissza,ilyenkoraz univerzum a klasszikuselektrom6gneses veletlenszerii hdttdrsug6rzdsa null6v6 v61ik. Pontosan ezt a hatarfeltetelt Maxwell egyenletekndl. haszn6ljuka klasszikus Amennyiben a h azonosan egyenl6null6val,a random elektrodinamikaa klasszikusLorentz-fdleelektronelmdlethezvezet. random elektrodinamikanagyhtfirinya, hogy mateA

TERTECHNOLOGIA

FIZIKAI ALAPJAI A TERTECHNOLOGIA

matikailagrendkiviil komplikilt, ezert csak kevesfeladatotlehet vele egzakt m6don megoldani.Nagy el6nyeviszont, hogy betekint6st nyujthat fundamentdlis probl6m6kba, mint p6ld6ul az anyagstabilitds6nakoka, vagy a gravitdci6 eredete 6s sz6mosolyan uj technikai lehet6s6getvil6git meg, nelkiili energiatermel6shezelengedamelyeka tiszta,kornyezetszennyezds hetetlenek. Matematikai formdjlt tekintve a vizsg6lt terr6sz perem6n a t6rerdsseg vektort a (3.a) formula, mig az indukcio vektort, azaz a nullponti elektroadja meg. A t6rer6ssegm6gnesesindukcio vektordt a (3.b) 6sszefiiggds vektor:

dG, l") .0(f, l,) = 611,valamintk|,(k,l.) = 0, mertek6t adja meg a kovetkez6 H(k, ?',)szitma nullponti energiaeloszlds modon: n' H(k, f): +, valamint

eloszlds firzisitt adjameg. @ (k, l,) a v6letlenszerti (Reszletesebben a fiiggel6ket.) l6sd A KLASSZIKUS ES I MXDO]UI ELEKTRODTNAMIKA K6ZTI ELTERES haszn6lt klasszikus elektrodinamika a 6s Foglaljuk a ossze ma 6ltal6nosan 6ltaljavasoltrandomelektrodinamika Marshall,de fblegBoyer6s kovet6i legfontosabb t6bl6zatosan: ismerveit
Klasszikuselektrodinamika Homogen hatdrfeltetelek, azaz Random elektrodinamika A peremenvaltozik a tflrerSssdg, azaz l. Eio= 0, Bin: 0 l.Ein 6s B;, sztochasztikusan,(3.a) a nem v6ltozik a peremen 6s (3.b) osszeftigges szerint fluktual irjdk le mindket tipusu elektrodi2. A folyamatokata Maxwell egyenletek namikdban 3. Az 1. felt6telmiatt az,,tires" 3. Az l. felt6telmiatt az,,{lres"t6rben t6rben, a v6kuumbancsak termikus nem csak termikus sug6rz6s van, hanem egy random m6don viitozo, sug6rz6s van. magasenergiasririisegii spektrum, melynek 6tlag energiaeloszl6sisiiriisdgfiiggv6nye frekvenciam6dusonk6nt t, = ll2ha, es Lorentz invari6ns A mark6nseltdres teh6t itt ezena szintenjelentkezik,melynekm6lyrehato kovetkezmenyei vannak, de ezek els6sorban mikroszkopikus,atomi szina Ennek azonbanmakroszkopikus ten l6nyegesek. szintenis megfelel6kovetkezm6nyei vannak, lehetnek. A v6.kuum,vagy nullponti (vagy rejtett) spektrum manipuldl6saval atomi szinten lezajlo v6ltozisokb6l energiavaltozdsi gravitdcios 6s hat6sokatlehet e16rni,de fontos biol6giai kovetkezmenyei lehetnek.A rejtett spektrum is tulajdonsdgainak figyelembev6tele egy sor olyan anomith|ra adhat kezen-

L

+. t+ cos H(E,X)x [Er-co @(k,]u))d'k (3.a) E,,(4t): la1E,X1.
I - l

Most m6r tehdt ismert, hogy milyen a peremen az elektrom6gneses r6szbenegy 6s eloszldsa, azt is tudjuk, hogy ennek meghat6roz6sa sug6rz6s kiserletbol vett 6rtekt6l fiigg, ez az energiafluktu6ci6m€rtdkdt tiikrozi, es ez aPlanck-f9le h szitm. (A fizikusok ma ugy erzik, hogy ha egy sugdrz6sfluktu61, akkor alapvetermeszetfnekkell lennie.Ahogy Boyermegjegyt6en kvantummechanikai zi, a mflt szinadbanezmlgnem igy volt, 6s Planck6s Einstein is klasszikus Hasona sugdrzdst, h6sug6rz6st. m6don kozelitettemegaz elektrom6gneses mint a mechanikus sug6rz6sr6l, l6k6ppen v6lekedtekaz elektrom6gneses energiarol.Pdlddul a gbzoktulajdons6gaitklasszikusmechanik6valj61 le newtoni mechanikival. Makroszlehetett irni mikroszkopikusana szok6sos kedveert k6pikus meretekbencsak a kenyelem€s gyakorlatihaszn6lhatosdg de es kellett dtterni a v6letlenszeriieloszldsokra annakkovetkezm6nyeire, a nyom6s6sh6m6rs€kletj6l leirhat6 a mikroszkopikushat6sok segitsdgevel.) Az indukci6vektor a vizsg6lttfrresz peremen:
1

BnF, t)
l.=t

ahol: e (f, l") apolaizitcios egys6gvektor, E a hullAmvektor, ?"a polaizircio,

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIT<AI ALAPJAI

fekv6 magyafitzatot, melyek ma eleve nem szerepetneka ftzka| technikai kutat6sok koreben,mint peld6ul a hdromndl tdbb tdrdimenvizsgdlod6sok, 6s elektromos mdgneses szildrdtestfizikai, zi6s hipert\ri ffiktusok, killdnteges anomdlidk.Ezekre most nem tertink ki. Ha figyelembevessziik azt a t6nyt, hogy az anyaga,,rejtett" nullponti spektrummal leirt tulajdons6gu elektromagnesessug6rz6sban,,furdik", klasszikus abbanmeriil el, sztimosotyanfizikai ffiktusra taldlunk egyszerii, appartitussal amelyetma kyantummechanikai le{rhat6magtardzatot, fizikdval lehetcsak drtelmeznidsgondolkoddsmddban A random elektrodinamikaalapvet6el6nyeegy olyan logikus szemlelett6volinak alapon t{rgyal eddigegym6stol m6d, mely erthet6v6tesz,egys{ges is, tetszojelensdgeket mint pdlddul az elekttiin6, $sszekapcsolhatatlannak csak kes6bbleszsz6). es romagnesesseg a gravit6ci6(melyek kapcsolatdr6l 6s a targyalasa ftrggelekben az A random elektrodinamikar6szletesebb felsorolt cikkekben tal6lhatok meg, a termikus spektirodalomjegyzdkben azI. titblivat tafialmazza. rum es a rejtett spektrum osszehasonlitits|t a A random elektrodinamikabankulcsfontoss6gu vakuumenergiaspektruma es ennek tulajdonsdgai,s a tulajdonsdgokkovetkezmdnyeisugdrnullpontielektromdgneses kell, hogy ez a vdletlenszerii Hangsulyozni is zds nem termikus,mds a spektrumads nulla fok abszohithdmdrsdkleten megmarad,mint ahogyan ezt m6r ismertettiik. Kimutathato, hogy ez a homogen es izotrop, valasug6rz6sispektrum,ami egy€bkent veletlenszerii rendemint Lorentz invari6ns, a maxim6lis entr6pi6t, 6s igy a legnagyobb mutatja. Enn6l stabilabb6llapotot teh6t m6r nem lehet elerni, zetlens6get egy igy b{rmilyen testet, azaz p6ldit-gJ. sug6rz6dip6lust helyeziink a szabad es kertil ezzel a h6ttersugarz6ssal, ugyanannyi t6rbe, akkor az egyensulyba nem rendel' energi6tfog elnyelni,mint amennyitkisugdroz.Mris spektrumok keznekhasonlf tulaidonsdggal.

I. OSSZEHASONLITO TABLAZAT
A termikus spekhum tulajdonsfgai h6mdrseklet-6s frekvenciafiiggo, abszolutnulla fokon messzrfuiik a sug6rz6s, A nullponfi energia spektrum tulajdons6gai

j
l

csak a frekvenci6t6lflugg, emiatt abszolutnulla fokon is letezik, ugyanugymint bdrmely mds h6mersekieten, 'K 'K ezert peldinl egy 0 homersek- ez6rt peldinl egy 0 h6mersekletii letii oszcill6tor megall oszcilldtor is sugdroz6s elnyel energi6t 6ltal6baninhomogen,anizotr6p, 6ltal6banhomogenes izotr6p, ez6rt technikailagjol kezelhet6, ez6rt technikailagnehezenkezelheto, konnyen detekt6lhato nem detekt6lhato kijelol egyvonatkoztatdsi rendszert nem jelol ki vonatkoztat6si rendszert nem Lorentz invariAns. Lorcntz invaridns, a Doppler eltol6d6smiatt a Doppler eltolod6su = rfl/ sebesseggel mozg6 inerciarendszern{l a spektrumj6l ldthat6anv6ltozik nem m6rhet6 ki
\ dE _ | -a;, " *=h a ' ( in \z;AAa;nOt ) : r', dEro, - h.at dw 2ctn'

elvileg komprimdlhat6 sugdrnyomdst ki tingyakra fejt v = dll eseten az inhomogenitds6s anizotropia segitsdgdvel forr6sak6nnyen a azonosithat6 a Casimir-tipusu kiserletnel a termikus spektrumbolad6d6 6sszenyom6er5 Tld3jellegii, h6mers6kletliiggo

nem komprim6lhat6 lehet benne ,,surl6ddsmentesen" thrgyakat mozgatni v: dll esetdn nincs egydrtelmrien azonosithat6forr6sa, a teljes univerzumbanlej6tsz6d6 r6sztvesz energidj6nak dsszessug6rzds ,,megtermel6seben" a Casimir-tipusu kiserletn6l a nullponti (rejtett) spektrumb6lad6do ero blil jellegii.nem fiigg a h6m6rsdklett6l

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZII<AI ALAPJAI

43

sucARznrsz uEn6xEsz[i lExexKErA NuLLpoNn
sok-sokhat6sdt 6,rezzik,6s szdmosolyan Nem. A termikus sugarzdsnak a amelynek segitsegevel termikus sugArz6s kesziil6ketlehet szerkeszteni, Ha hat6saitkozvetleniileszlelhetjiik. tudn6nk olyan kesziileketszerkeszteni, kozvetleniil erzekeh,akkor a nullponti sugdrzds ami a nullponti sugdrzdst Lorentz invaizotrop tulajdons6ga, mdr tobbszormegvitatotthomogenit6sa, tarthatatlann6 eddigi 6llit6ssorozat rienci6jamegkdrdojelezldne6saz egesz valna. Mivel ilyet nem lehetett kimutatni, ezertfel semmertilt egy ilyen rejtett azt A spektrum ldtenek kerdese. m6resek,tapasztalatok mutattitk,hogy az azaza homogen nem fluktudlo elektrom6gne' Ei, = 0, Bi, = 0 peremfeltetel, es sesterek megfelel6eka szamit6sokhoz a fizikai valos6gleir6s6hozis. Ezt a sug6rzo rejtett energidt olyan detektorokkal lehetne megm6rni, anyagb6ldpiilnek fel, ezek viszont sztikkimutatni, amelyektermeszetesen tulajdons6guak. Csakhogy ahogykds6bbmajd makroszk6pikus segszerrien - velhet6enez a sugirzitsfelel6saz anyag stabilitdsd6rtis, ezdrt l6tni fogjuk lev6 mechanikusdetektorok,amelyeka benniik az inercidlisrendszerekben 1ev6elektronok koherens mozgdsdnalapulnak (p61ddulelektromos vagy nem fogjdk kimutatni mdgneses terer6ss6get mutatnak ki), termeszetesen mert nem tudnak vdletlenszeni az inkoherensnullponti energiafluktudciot, jelensegeketkimutatni. A szok6sosdip6lus oszcill6tor rendszerekpedig mint amit a szok6ugyanannyienergidtvesznekfel a nullponti sug6rz6sb6l, sos kvantum fluktudci6kn6l ki lehet mutatni. is Termeszetesen leteznek inkoherenssug6rz6sok (mint pdld6ul a h6sugArzts),de a m6resiikre szerkesztett kesziil6kekez|rt csak it veletlenszerri a kimutatdsdraalkalmasak.A gyakorlatban hdtttdrsekletisug6rsug6rz6sok gradiensktilonbseg van, zis anizotrop, azazket pont kozottintenzitdselter6s, a random Az lndrhct6 igy s ezh6m6rs6kletfiigg6, merhet6. cnergiakiilonbsCg is, homdrsdkleti sug6rz6sndl igy kimtrtitt{sanem jelent gotttkrt.Azonbana emiatt hijmdr(ivelvtgy h6mers6knullponti sug6rz6s homogen6s izolrr'rp, a k0sziildkkcl v6kuumkimutaldsirrl kil'ejlesztett leti, inkoherenssugdrzds spektrumotnem tudjuk kozvetlcniilkinlutittni, miiszcrcinkerre nem alkalkiiliirrlcges spcktrurnu utttia szokdsos uz, masak. Eppena nullpontisugirrziis u t technik6ban fizikabanelterjcd rndllicszkdz(lkct l kul rrurl lutt nf tesziarra, es teh6t A kittrrrlrtt6s6ra detekti'ilirik vilkuumspcktruttt hogyezeket kozvetleniil l(ssziikezt az ttrtitilnryryut htt csakakkor sz6mithatunk, cliihltirtlrttrnrtgctnntt,

KOZVETLENUL MEGFIGYELHETO-E

eloszldst.Ilyen pelddul a casimir kisdrlet, vaw a spontdn emissziog6tl6 kisdrlet is. A kes6bbiek.sor6n nektink azlesz a c6lunk, hogy megkeressiik azokat a helyzeteket elrendezesket, 6s ahol ez a nullponti energiakimutathat6, kimerhet6 es hasznosithatf. Miel6tt megkozvetlentilrat6rn6nkarra,hogy hogyanhasznosithat6energiatermelesreez a furcsa,szokatlaneloszldsri energia,roviden meg kell ismerkedri azzaL, hogy hogyan alakulhat h a planck-felefeketetest sug6rz6sispektrum a nullponti sugarzdshat6s6ra,es k6s6bbb rdviden megismerkedtink azzaT,hogy mit6rt6nik, ha nem inerci6lisrendszerb6lfrgyeftik ezt a sugarzdst. A PLANCK SPEKTRUM Azt mir klttuk, hogy a Boyer-felefelfogdsban,amelyet Marshall munk6i alapjankezdett(l6sd [15], t16l), a h konstansa nullponti energiafluktudci6j6nak mert6ketmutatja meg. De felt6tlenrilvisszakell kanyarodnunk es meg kell ndzniink,hogy annak idejenhogyanis alakult ki a kvantummechanika els6 eredm6nye, feketetestsug6rz6sieloszl6sleir6sa,milyen elvek, a alapok alapjdndllt elci a kvantumelmdlete1s6eredm6nye, hogyan jelent s meg a h 6rtdke,s mikdnt drtelmeztek.Ez az osszehasonlitds lesz az els6 pdlda arra, hogy a viikuumspektrumfigyelembev6teldvel olyan jelens6geket is megerthetiinka klasszikusfizikdban,melyeketeddig nem lehetett annak fogalomrendszerdbe illeszteni. Ezekneka jelens6geknek- mint p6lddul a feketetestsug6rz6s, vagy kiils6 fotoelektromoseffektus- alapvet6izerepiik lett a kvantummechanika kialakulds6ban, mely mercibenelter6 fogalmakat es szeml6letmodot haszn6l,mint a klasszikusftzika. (Ezt a visszatekint6st a legegyszeriibb,ha simonyi Kdroly I 17] konyve alapjiln vlgezzik el.) A diszkretenergia adagok,energiakvantumok fogalmavalamint az ateny, hogy ezek az energiakvantumok ar6nyosaka frekvenci6val, m6s szovalaz plancknaka feketesug6rz6ssal E = hv,vagy E -- z.ro6sszefiiggds kapcsolatos vizsg{.lataiban l6p fel el6szor. El<itte m6r Kirchoffnak lg59-1g60-ban a termodinamikaIL f6tdtelet felhaszn6lva sikertilt egy egyszerf6s nagy horderejii osszefiiggdst fel6llitania a testek emisszi6kdpessege abszorpci6k6es pessdge kozott. Ha egy test egy meghatinozotth6mers6kleten meghat66s rozott frekvencidn idciegys6g az alatt e energi6tbocsdtki sug6rz6s alakj6ban, 6s ugyanaza test ugyanezenhbml,rsekleten frekvencidna r6es6 energia 6s 0 < a <l hinyadifi abszorbedlia, elnyeli, akkoraz e/ahinyados fiiggetlen az anyagi test min6sdg6t6l,m6s sz6valminden testreugyanaz.Ha t6bb ilyen

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIt<AI ALAPJAI

rendreet, ez ... stb.,abszorp6s testetvizsgalunk, azok emisszi6kepessege ertelmeben pedig rendreat, a2, ..., akkor az elozoek ci6kepessdge
e1 a1 e2 a2

segeesaz iiregenvagott nyil6sbolkilepo sugdrzas intenzit6sakoz6tt: a ketto egymdssal ardnyoses igen egyszeriien bel6that6,hogy az ar6nyoss6gi tenyezoben az energia terjed6si sebessege hogy szerepeljen: kell,

{ d t
I I

B.

=frL4

(4)

Egyszeriiszavakkalugy fejezhetnenkki eztazegy6bk6ntis igen egyszerii torvenyszer[isfget,ha egy test egy adott h6mersekleten6s frekvenci6na tobbi testhez kepest igen erosen sugdroz, a?,koraz a test ugyancsaka tobbiekhez k6pest igen erosen abszorbedljais ezt a sug6rzdst.Ehhez a torvenyhezKirchoff ugy jutott, hogy megmutatta,ha nem igy lenne,akkor h6t amelynek segitsegevel tudnank atvinni tal6ln6nk egy olyan elrendez6st, ellentetbena termodinamika IL f6t6egy hidegebbtestrol egy melegebbre, televel.(Ilyen pr6b6lkoz6sokma is tortennek, peldaul tiikrok segits6gevel.) Abszolut feketeegyedtilall6fontossaga. Itt lep be az abszolutfeketetest teljes energiat testnekaz olyantestetnevezziik,amely minden r6eso_sugdrzo egyenletet tehifi: a = l. Igy az el'5zo mertekbenelnyel,abszorpci6kepessege irhato: a kovetkez6keppen
g r gz

I I
t,

ahol az ll4n t€nyezoa geometriaimegfontol6sokeredmenye. fenti oszA szefiigg6sben = U(o,7) azireg belsejenek {/" tdrfogategysdgdben tal6lhato egysegnyi frekvencia intervallumravonatkoztatott energia,rntgBr: Br.(aJ) azitegfal6n vagottnyil6sfehiletegysegdn id6egys6g az alatt a teriiletegysegre mer6legesen egysegnyi az kupszogben kiaramlo sug6rz6energi6tjelenti. jelentos el6rel6pesa fekete sug6rz6s A kovetkez6 torv6nyszeriis6gdnek megismereseben stefan-Boltzmanntorv6ny fel6llit6savolt. stefan lg79a ben TSmdall m6reseit analtzalvaa kovetkez6kre jott 16.A m6r6sek szerint egy probatesr147 K foknal ll,7-szer annyi energi6tsugdrzottki, mint 79g 3 K fokn6l. Stefanigy a kovetkez6kapcsolatotvette 6szre:

*(ry]\4 n.7

at

:

a..:

-=

9r"k"t"

I

= €rou""'

(7e8J

(3)

pessegenek hanyaes segenek abszorpcioke azazbinmely test emisszi6kepes az emissziokepesseg ez az emisszi6k6pessegevel; dosaegyenl6a feketetest a torveny univerz6lis alapj{n nemfilgg az anyagidilanddktdl,6s ez elSzoek jelleg adjamegeppen a feketetest sugarny. termeszettoive Ez azttniverziths is ez az univerzflis zdsi torvenydnekalapvetofontossdg6t.Planckotmag6t jelleg vonzotta. Mint mondja, arra is hamarosanrdjottek a fizikusok' hogy ugy ez a feketesugdrrzds valosithatomeg, hogy egyf6mbol (peldaul platinairidiumbol) zdrtireget keszitettiinkiha az iireg falait meghatirozott homdra kialakul az egyensulyisug6rzds, s6kletentartjuk, akkor az iireg belsejdben kis nyil6st v6gunk, feketetestsug6rz6s.Ha most az ii'reg faldn egy olyan amely nem zavarja meg a termikus egyensulyt,akkor a nyil6son kilep6 azonosnakvehet6 egy feketetestaltal kibocs6igen j6 kozelitessel sugarz6s (l/:1ra).Igen (16sd9. egyszerii,szintegeometriailagmeg6llatott sug6rz6ssal es pithato kapcsolat6ll fenn aziteg belsejdbenlevo srtghtzits energiastirti-

Ebb6l arra kovetkeztetert, hogy a feketetest trltal suginzottosszteljesitm6ny a hcimers6klet hafilnyi..al ar6nyos,vagyis: 4.

E=at'

(s)

ad6dik, ahol o a stefan-Boltzmann6lland6. A Tyndall mereseben szerepl6 test megkozelit6leg sem volt feketetest a kescjbbiekben ll,7-es faktor is es a hib6snak mutatkozott, a valodi ert6k 18,6.A hib6s meres azonban ekkor mar megtettejo szolg6latait:stefant a helyestorveny felismerds6re vezerre, Boltzmann pedig megadtaa torvdny szigoru termodinamikai igazol6s6tis. A klasszikusftzlka alapjin wiennek 1894-ben m6g egyhasonlo, ellen6rzesreis alkalmas6s val6ban fel is haszndltt6rvenyszeniseget sikeriilt meg6llapitani. wien egy gondolatkiserletet vdgzett feketetestsug6rz6ssal megtoltott teret egy titroz6, mozgathatodugattyuval z6rtle, -ija u dugattyu adiabatikusmozgas6val vitltoztattuka t6rfogatot. (Az el6zoekben mar talal-

KollrmotoroK

prizrno,vogy 6s f6nld16 eszkdz m
, mogosobb frekvencio

-] __\--_J
[[
t,.. -l kiils6

*.-^ \_\9

(tel)

intenzit6sm6r6 termoelem

olocsonyobbfrkvencio (vords) f0 t6sz6l s o f o l t e k i n t h e t 6l i n e 6 r i s , t d l t d t to s z c i l l d t o r o k o r 6 n o k ' elnyelhetnek€s kibocsdthotnok melyek e l e k t r o m d g n e s es u 9 6 r z 6 s t . s

Ahhoz, hogy ezt a mer6st elvegezhesstik,inhomog6neloszldstkell l6trehozni l6s1s5> > Tki1"6felt6tellel. Forditva nem lehet elvegezni a m6r6st eset6n sem, hiszen a m6ro ernyo b6rmely pontjdnazonos Tbets1: I16y55 merhetunk ilyenkor,nem alakul ki spektrum. intenzitdst A nullponti,rejtettspektrumezzel a modszerrelaz6rt nem merheto,mert a rendkozott (inercidlis fuggetlen,azazrendes korulm6nyek hom6rseklettol szerben)a spektrum a kamrdbanis, kivul is azonos,a Loren? invariancia, a homogenitds6s az izotropeloszldsmiatt. Csak olyan rendszerben levo kamra rejtett spektruma veheto fel (elvileg)' amelyiknem inercidlisrendszerbenvan, p6lddulgyorsul.

Minel alacsonyabb homerstikleten vizsg6ljuk spektrumot, intenzitds a az eloszlds maximuma anniilalacsonyabb s igy a gorbealattitertiletis, lesz, ami a teljeskisugdaott energidnak meg. A spektrum ferer maximumdnak ertekeegyremagasabb huildmhosszak (aracionyabb frervencidk) torG fer6 dik el, ez a Wien-f6le eltolodiisi torveny. A nullponti energia speKrumdndr jeilegzetesstig, nemfrigg nirics iryen miver a homerseklettol, a gorbemonoton, es nincsmaximuma.

g. ASRA:FEKETE MERESE TESTSUGARZASANAK

10.ABM: A WIEN-FELE EITOIOOASI TORVENY ERTELMEZESE

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAIALAPJAI

hullamok koztunk ezzel a probl6m6val.)A mozgo dugattlun visszaver6d6 mikozben szenvedtek, a Dopplercffektusnak megfelel6frekvenciavaltoz6st es abezirtterresz energiatartalma igy hom6rsfkletea dugattyu mozgatdsamegn6tt.A gondolat kvantitavivkierkor vegzettmunka eredmenyekeppen Wiennek sikerilt kapcsolatottaliinia kiilonb6zo homersekleten tekelesevel kozott. Vizsgflatainak legfontosabberedmemerhet6 spectr6liseloszl6sok vissziik ha megfogalmazhato'. a hullfmhossz firggyenyeben nye egyszeriien fel a kibocs6tott sug6rz6sintenzitfsdt, akkor a 10. 6br6n lfthato gorbet kapjuk, amely meghatarozotthullamhossznalmaximumot mutat. Ha most el egy masik h6mersdkletenvegeznJk ugyanezta mer6st, egy m6sik gorbdt egy kapunk, amelyiknek term6szetesen masik hulldmhosszn6lvan a maxim61isert6ke. A wien-f61eeltol6d6si torveny kimondja, hogy a maximalis z intenzit6sho taftozo )u^o,6s a 7"homersetJelszorzataalland6: L^o,T-- dtlandd (6)

mert a klasszikusftzika a nullponti sugdrz6s hgyelembev6te16ve1 tudja le planck milyen m6don irni a feketetest sug6rz6st De n6zztk tov6bbiakban is.) jutott a r6la elnevezett spektrumhoz.wien 1896-ban megkiserelte torv6nya ben szerepl6 JPli fiiggv6nyt konkretan meghatilrozni.Ehhez m6r mikro fizlkaielkepzelesekethaszniit,6s 6rthet<i, eredmenye igy ha csak korl6tozott 6rv6nnyel birt. Felt6telezteugyanis,hogy a sug6rz6sitorvdny valamilyen modon a Maxwell-f6lesebess€g eloszldsifiiggv6nnyel6llithat6 kapcsolatba; ugy k6pzelte,hogy a sebessdg helyebe egy L,tzirolaga frekvencidt6l fiigg6 mennyiseget behelyettesiteni; kell frgyelembe vette tovabb6,hogy a t6rv6nynek olyan alakunakkell lennie, aminLazt a (7) egyenlet mutatja, igy eljutott v6grilis a Wien-fdle sug6rz6sitorveny explicit alakjtthoz:
U,, = a03eB@ -T

(8)

hogy a g6rbemaximalis6rt6kenovekvoh6merEztitgy is fogalmazhatjuk, a seklettelegyre kisebb hullfmhosszak fele tolodik el, innen az elnevezds'. Wien-fdleeltol6d6si tdrv6ny. jutott, wien ezen megfontolasaib6lahhoz a l6nyegesmegallapit6shoz a hogy az eloszl6sifiiggvdnynek kovetkezoalakunakkell lennie:

: U-(a,T),T (+)

(7)

Wien nem tudta meghat6explicit kifejez6set Mag6nakazf fuggvenynek alapj6n.A formula megisigen rozni pusztantermodinamikaimegfontol6sok egyszertidifferenci6lfssegitebbollehet levezetni egyreszt nagyjelentosegti, az segevel eltol6d6si torv6nyt, m6sr6szta kes6bbikutatok szemee16tt,igy lebegettvegcelk6nt' Planck szemee15ttis egy ilyen alahi torv6ny megtal6l6sa PLANGK: A MEGOTDASHOZ AZ ENTROPdN KERESZTUL VEZET AZ UT Ma - mint lattuk - ugy tartj6k iitalthan, hogy a wien-fdle eltol6d6sitorveny a elmeletikijelent6s,amelyet klasszikusfizika a fekete volt azutols6 6rv6nyes l6tni fogjuk' hogy ez nem igy van, iigyeben tett. (A kesobbiekben sug6rz6s

Planck maga ugy v6lte, hogy ez a Wien-fdle torv6ny helyes. Ugy tiint, hogy a m6r6sekis ezt igazoljak.isy Planck 1897-l899cs dvekben vlgzett er6feszit6sei arra ir6nyultak, hogy a wien-f6le sugarzdsi t6rv6nynek komo lyabb megalapozdst adjon, mint ahogy azt magawien tette. planck ert azzal a lehet6sdggel, hogy az ireg faldnak anyagi min1sdgdtdl fiiggetlentil az ireg belsejdbenmindenk6ppen fekete sug6rzilslep fel, igy tehrit az ireg fal6t alkoto anyag szitmitraaz ekdpzelhet6 legegyszerribb modellt vdlasztotta: 6lljon a fal co frekvencirlju oszcilldtorokb6l, m6s szoval rugalmas er6vel egymdshoz kotott pozitiv 6s negativelektromostoltesii r6szecsk6kbcil, amelyek sug6rzds6t, i1let6lega sug6rzotdrrel val6 kolcs6nhat6s6t elektrodiaz namika torvdnyeiirj6k le. Itt mar fel kell figyelntink arra a tdnyre,hogy ha planck ezen gondolata m6g nem is volt forradalmian tl, de az akkori id6k regmodernebb eredm6nydt, az elektromAgneses hulldmok Hertz-feleelm6letet alkaimaztateljesen uj helyzetre.Ezekb6la megfontoldsokb6l Planck a sug6rz6s energiasiiriis6ge es a falat alkot6 oszcillitorok kozepes energi6jakozott az altbbikapcsolatot dllitotta fel: Snvt--. (e) Ur= U(v,D cl vagy korfrekvencidval felirva

Ur==? U(a,7')

I (t\'

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIAFIZII(AIALAPJAI

51

keriil6 kolcsonhat6sba EzL ;gy kell ertelmezni,hogy az oszclTTatorokkal oszcill6torokiilonbozokeppengerjesztiaz egyes elektromos tere sug6rz6s 6llapotkat: az egyiknek ragy, a m6siknakkisebb amplitud6t ad egyensulyi Ha az idotSl fiiggetlen e1oszl6sban. most az ban eg6szenmeghathrozott, sz6m6es 6sszes oszcill6tor energidjdtosszeadjuk elosztjukaz oszclTlatorok 6tlagosenergidhoz. val, efjutunk az U(a,T) statisztikaigen 6ltal6nos Itt meg kell 6llnunk egypillanatra. A klasszikus - az energia ekvipartici6 elve - szinte kiiit az alkalmazdsert. torv6nye fokhoz kTl2 kozepesenergia Ugyanis ezen elv szerint minden szabadsdgi foka v6ve,hogy egy oszcilldtornakket szabads6gi tartozk; igy figyelembe van, teh6t

LI(u,T) : kT
,, ud0)t n2c3 ,-L]

(l0) (11)

dsszefiiggest, valamint azireg energiasiirris6gere az oszctllittorok 6s kozOpes energidjakozti, a (9) alatt megadottwien torvenyt, akkor azonnaT adodik a (8) alatt megadottwien-f6le sug6rz6si torv6ny. planck az entr6pia kifejez6st minden valoszintis6g szerintugy kapta, hogy azutat a fenti modon, de visszafele tette meg,vagyrsa levezetend6 eredm6nyismereteben v6lasztotta meg - val6sziniileg tobbszori pr6b6lkoz6s ut6n - a celszenikiinduldsi fiiggv€nyt. Ez az indokldsterm6szetesen Planckot nem elegitetteki, es az egd,sz elj6r6snakegyelcire teljesenformAlisjelleget tulajdonitott. planck szfumira fontos volt az entr6pia energiaszerintimdsodik deriv6ltj6nakismerete.Az egyensulyi6llapotbanugyanis entr6pia maximumot kell eszletni,es ennek eldonteseben a mennyis6g ez j6tszik. A (12) egyenletbcil fontos szerepet azonnal meghatdrozhat6, hogy az entropiau szerinti masodik derivaltia a ( I4) alakotolti, tehrit aT const.

Planck nem kdvette ezt az utat. Rayleigh 6s Jeans 1900 juniusdban Rayleugyanehhez torv6nyhezjutott, 6s eppen ezdrt a (ll) osszefiiggest a torv6nynek hivjak. A ktilonbseg csak az, hogy Rayleighnem a igh-Jeans klasszikus elektrodinamika torvenyeinek alkalmazdsixaljutott ehhez az hanem egyszeriienlesz6moltaaz co frekvencia kozvetlen osszefiigg6shez, hulldmok lehetsegesszbmdt az iiregben. es6 frekvenci6ju 6116 kozelebe Rogton hozzir kell tenni, hogy ez a tdrveny is helytelenvolt. -De terjtink vissza Planck egy ewel kordbbi munk6ihoz. O meg akart a termodinamik6nal,es ezerl vizsgdlatait tov6bmaradni a makroszk6pikus el. vegezte Planck az enlropia,mint kozponti fogalom segitsegevel biakban megadott Wien ekkor m6g mindig azt hitte, hogy a (8) osszefiiggessel a helyes, 6s ahhoz kereste a termodinamikai igazolAst.Minden tdrveny entropi6jara,rendezetlensegere kiilonosebbindoklds nelktil az oszciTlatorok irta osszeftiggest fel: az alitbbi J:

eO:- u-

(14)

^

U
o.

ln-"Fa

U

(r2)

Valoban,ha felhaszn6luk a termodinamik6banm6r ismert

do:T

a^9

I

Kozben a kiserletifizikusok sempihentek,esegyrepontosabban, egyre es szelesebb frekvenciatartomdnyban mertek meg a sug6rz6si torvdnyt. Ezekb6l a m6resekb6l egydrtelmrien kideriilt, hogy a wien torvdny,vaw ink6bb a wien-Planck torv€ny nem j6: a kisdrretiadatokhoz uak nagy frekvencia tartom6nybansimuLnak. Ekkor kideriilt a Rayleight-Jeans torvdny korl6to zotthaszniihat6sdgais, s l6tszott, hogy csak kis frekvencifk esetenirja le helyesen ajelens6geket. (L6sd ll.6bra.) 1900oszenteh6t a kovetkez6kdp pen lehetett osszefoglalni feketesug6rz6ssal a kapcsolatos helyzetet: van k6t elm6leti uton nyert torv6ny, az egyk a wien torvdny, ennek elmdleti h6ttere bizonytalan, viszont a nagyfrekvencids tartom6nyban j6l kja le a kis6rletijelensegeket, frekvencidkndlrossz eredm6nytad, vagy kis az akkori id6k szohaszndlatdval infravoros katasztrofatszenved. dlve A Rayleigh-Jeans torvdny elmdletileg tokeletesen megalapozott: klaszA szikus statisztikaigen altal6nosfeltevesek mellett is igaz elv6re,az ekvipartici6 (kiegyenlitciddsi) elvre t6maszkodik,de ismdt csak a jelens6geksziik kordt irja le helyesen, magasabbfrekvencidkrahely.telen eiedmdnlrt adott. (Latni fogjuk, hogy a nullponti elektrom6gneses sug6rz6selhanyagol6sa miatt.)

(13)

A TERTECHNOLOGIA FIZII<AI ALAPJAI

Planck tudomdsulvette az uj helyzetet6s ennek megfelel6enmegkonstru6lta a Rayleigh-Jeans-torvenyhez tarlozo entr6pi6t is. Szdmunkra pillanatnyilag csakaz a fontos, hogy ezenentr6pia mdsodikderiv6ltja az energia negyzetevel forditva ar6nyos.Az alirlbi s6m6t 6llithatjuk ossze:
Wien torv6ny 4 U. : 61n1tg-

Rayleigh-Jeans torvdny

u-:#u'
6U:-TVaT const.

6V:

AtS

const.

u

interpoldcioval!
frckvmcia

A Planckfele interpol6ci6:

frekvenciakon jo kozelit6st, ad A RayleighJeans torv6nycsakaz alacsony sug6adsa elhanyagolhato, azaz ott, aholaz oszcilldtorok elektromdgneses okozzAk sugdrzdst. a nagytomegri,lassanmozgooszcilldtorok magas frekvencidkra jo kozelft6st a felt6telezestvr5ve ad azt AWien-eloszl6s sugdrzds. hogytolt6seken szorodik elektromdgneses az alapul, interpoldrcioval Plancka termikussugAaAsi torv6nyelso alakjdt egyszen-i formuldjdt ahol a nullponti fizikaimegfontoldsok n6lkul.Mdsodik nyerte, kapta. megfontoldsok alapj6n spektrum megjelenik m6rfizikai is

6F:@6

AT

(l5)

De hogyan kombin6ljuk ossze a ket megoldist ugy, hogy az a teljes frekvenciatartom6nyban kiserletekkelegyezS a kifejezest adjon?planck egy gondolattalaz entropiakmdsodikderivdltjaitkombin6lta osszea szerencses lehet6 legegyszerfbb m6don. A fenti sem6banezt a kombindciot is feltiintetttik. L6tjuk, hogy ez U kis 6rt6kern6laz egyik, nagy ertdkeinel pedig a m6sik kifejezdstszolgriltatja.Hangsulyoznikell, hogy ez eW matematikai trtikk, interpolAciovolt. Planck nem tudta megindokolniezt a lepdst frzlkai alapokon. Vannak akik Planck ezen l6pes6t a fizikatortenet legnagyobb hat6suinterpoldci6jinaknevezik, m6sok ett6l a kombinaci6tolsz6moli6ka kvantumelmeletsztiletesdt. ( 16) osszefiiggessel A megadott:

eu

AS _ n, t^ U+b -* "'

tl

( 16)

kapcsolatb6lmostmar a szok6sos 17) osszefiiggds jon: (

T: au'
ronvrNvrr sucARzAst rr. ABRA: wIEN-FELE A RAYLE|GH-JEANSFELE A ES tRntovAruvntx envFNvESsEGl osszruRsoNt-irAsR,

1

A,S

(r7)

A ( 17)termodinamikai dsszefiigg6s segits6gevel oszcillittorokkozepes az kinetikus energifjara a (18) osszefiigg6st kapjuk:

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZII<AI ALAPJAI

u = --i€7r-l

h

(18)

alapjin az Ha meg figyelembevesziik,hogy az (l) es (9) osszefiigg6sek U-nak a (19) torvenybenleirt (co) (1 e ) U=oOl-l

lT,
alakunakkell lennie,vagyisb: cr.o, valamtnt lla': c'to, akkor a feketetest energiasrirfsegdre kovetkezo(20) formuldt kapjuk: a

Ut:A+
e r - l

(20)

Planckkonzultalt a kisdrletifizikusokkal is. Meg6llapitott6k,hogy a torveny Hasonlitsuk helyesen le a jelensdgeket teljes frekvenciatartom6nyban. irja a 1900.oktober l94n a kovetkez6 a helyzet: volt mostossze egyes az torvenyeket. Wien
^ Uo-aA- € Bo> T

Planck U,,,= Ao'3 ,9atT-t

Rayleigh-Jeans

U,=i-

r12

*r

( 21)

JE'r

nem kielegit6 elmeleti megalapozits magasfrekvencidkra ervenyes

elmeleti megalapozirs jo elm6leti nincs megalapoz6s a teljes spektrumra csak alacsony frekvenci6kraervenyes ervenyes

AZ ENERGIAI(I'ANTUM MEGJELEN I K Mind a kisdrleti,mind azelmlletifizikusok, akik ertesiiltekerr6l a helyzetr6l (es termdszetesen maga Planck is), a legkevesbe sem talirJtttkkielegit6nek Planck ekkor saj6t emlekezeteszerint a torv6ny_elmeletimegalapozttsitt. rij eleteneklegfdraszt6bbid6szak6t61ve, utat valasztott.Megmaradtugyan termodinamik6t.A az entropiafogalm6n6l,de elhagytaa fenomenologikus 6s Boltzman nyom6n kiindult termodinamikai val6szinriseg az entr6pi6nak m6r ismert (22) S N =k l n W osszefiigges6b6l.

Az N index itt 6s a kds6bbiekbenis azt fejezi ki, hogy a sz6banforgo mennyis6gaz N sz6muoszcill6torravonatkozik. Ebben az osszefiiggdsben, mint tudjuk, W egy makroallapot termodinamikai val6sziniisege; azt is 6s tudjuk,hogy ezavalosziniis6g ardnyosazezeniiTapototmegval6sit6 kiil6nboz6 lehetos6gekszdm6val. Azt kell tehttt megvasg6lnunk,hogy az Up = N . U osszenergidth6nfdlekdppen tudjuk szdtviiasztani N sz6mu osszcill6tor kozott. Azonnal l6tjuk, hogy ha az UN energi6tP szdmu,e nagysdguteszre osztjuk, vagyts Un= P'e ak,koraz e-t egyre kisebbre viilasztva,P tetszes szerint novelhet6,6,s ezzel egytitt a sz6toszt6s lehetos6ge minden hat6ron is tul n6ni fog. Ahhoz, hogy a lesz6ml6l6shoz sziikseges kombinatorikus elj6rds, vagyisa lehetosegek megszdml6ldsa vdgrehajthat6 legyen,a teljes energi6t vdgesszdmureszrekell osztani;ennekmegfelel1en egyes az oszcilltitorok egy vdgesnag,tsdgrtenergiaadagegdssztimu tribbszrirrisdvel rendelkezhetnek. Ez{rt egyoszcilldtorenergi6jaaz e : ha = Zv formuldvalirhat6 le. Ekkor es ebbena formdban jelent meg a fizlka torteneteben eloszoraz energiaadag, vagy az energiakvantum fogalma. Planck szavait idezzik az 1900. december l44n bemutatott munkdj6b6l: ,,esmost meg kell vizsg6lnunk az Uy energiaeloszldsdtaz N darab rezonatorra,amelyekmindegyik€nek rezg€,sszdma Ha U11tkorldtlanul oszthato mennyisdgnek co. tekintenfnk, az eloszlds vegtelensokfdlekeppen lenne lehetseges. azonban ugy Mi tekintjtik - 6s ez azegeszszdmit6ssarkalatospontja -, hogy az (Jy egdszen meghatirozott sz6muv6ges6s egyformardszekb6lvan dsszeteve ehhez es a h = 6,55 . 10-27 secl termdszeti6lland6t hasznaljukfel. Ez az {ilando Ierg a rezonatorok kozos v frekvencidjfval megadja az E energiaelemet, ha 6s Upet elosztjuke-nal,megkapjuk az energraelemek szdmittamelyet az N P oszcill6tor kozott sz6t kell osztani". A lehetseges eloszlisok szdmtfia (23) osszefiiggds adja meg,

r ry w ( N rp - l ) _ ( ( N -,t!) P _ l ) ! ' tp'.
\ /

(23)

az N sz6murezondtorokhoztarrozo entr6pia ertdket felhaszndlva fakto a ri61is fiiggveny kozelit6 6rteket ado stirling formula egy logaritmusokat tartalmazo osszefligg6st melyet |talatitva es egyetlenoszcilldtorra alkalad, jutunk: maz-va (24) dsszefiigdshez a

s: +: - *Jl; 1,f r-t^t rn * l,'

(24)

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI

Az abszolut h6mdrseklet 6s az entropia energia szerinti differencialh6nyadosdnak kapcsolatdb6leljuthatunk a (25) osszefiiggeshez:
u -(rtkr't - l r E

(2s)

ezpedig amir levezetett = ha es a (9) U,o- tnrzlc3U kifejezesekkel: € lrat ': vagyrrekvencidkkar :::'' nb3 I tt'L 1 e"-

(27)

Ur(v,T)=ry
.

(27la)
1

(hvtkD _

ez pediga Planck-f6lehosugdrzds formula vegs6alakj6t feketetestsug6rz6s adja.Tiz ewel kds6bb (bar mds jelolesekkel)Planck, a min kozolt (l) formul6hoz jutott, ami m 6r tartalmazta a nullponti energia fogalm6tis, mivel ez oszcill6torokn6lkikertilhetetlen. A Planck-fdle sugarz6si igenmeggy6z6erejfi,ugyanis formula 6nmag6ban kozvetlentil,illetve egyszerri sorbafejt6s alapjanbeldthato,hogy kis frekvenpediga Wien-torv€nytadja.Ha cidkra a Rayleigh-Jeans, nagyfrekvenciAkra a teljes frekvenciatartomfnyba kisug6rzott teljesitm6nyt vizsgdljuk,akkor megkapjuk a Stefan Boltzmann torvdnyt. Ugyancsak egyszerii deriv6l6s segits6gdvel megmutathatoa Wien-feleeltoloddservdnyessdge is. Az egyenletsegits6gdvel sikeriilt Plancknak a mikrofizika alapdlland6inak egykoherensnumerikus 6rtdkrendszeret igy meghatAroznia. a StefanBoltzman tdrvdny iilandojinak, valamint a Wien-fdle eltol6d6si t6rveny 6l1and6jdnak ismeret6bensikeriilt a Planck-f61e 6lland6t 6s a Boltzman 6llandot meghatdroznia:
o) h:6.55.l0"lerg.set

x^-, I

k : | . 3 4t6 , [ # ] "

(28)

ez ut6bbib6l a gdziilandon keresztiil a Lochsmidt-f6lesz6m, ebb6l 6s a Faradayallandob6l pedigaz elenktron tolt6sead6dik. Termdszetesen Planck-flle wgdrzttsi torveny eleget tett annak a kovea telmenynek,amelynek kieldgit6sere kdsztilt: a kis6rletekkelteljes megegye-

zesben irta le az egeszfrekvenciatartomdnyt,beleertvea feketesugdrzds energi6j6nak spektrdliseloszldsat. Mindezek vt6n aztgondolhatn6nk,hogy pillanatdban teljes gyozelmetaratott. De nem ez az elm|let szriletesdnek volt a helyzet.Jeanspdlddul, a nagy riv6lis, 1904-ben k6nyv6benm6g irt nem emliti a Planck-f6le dsszefiigg6st.Lorcntz 1909-ben megszemrehdny6st tesz Plancknak, hogy tulajdonkeppen nem ad magyarirzatota kiindul6 feltevdsekjogoss6g6ravonatkoz6an.A legmeglepobb azonban az, hogy maga Planck semtekintette lez6rtnaka kerdest,es evekenkeresztiilkereste a klasszikusfizika kereteibebeilleszthet6megalapozAst. N6zztik, mit is mond err61 maga Planck ,,ezert rovidesen elkezdtem pr6bdlkozni, hogy a h hat6skvantumot valamikdppenbeillesszema klasszikus elmdletkereteibe, a hat6skvantum de minden ilyen kiserletnekmakacsul ellenszegii{t.Mindaddig, amig vegtelen kicsinek lehetett tekinteni, teh6t nagyobb energi6kn6les nagyobbhull6mhosszakndlminden a legnagyobb rendben volt. Altaldnos esetben azonbanvalahol olyan res t6madt, amely ann6l feltrin6bbvolt, minel nagyobb frekvencidkra tertem 6t. Miut6n minden kis€rlet meghiusultennek a szakaddknak ttthidaldsdra, az nem volt k6ts6g t6bbd az ir6nt, hogy a hat6skvantumalapvet6 szerepet j6tszik az atomfizik6ban 6s hogy felldpeseveluj korszak kezd6dik a fiziktban. Magdban a hatdskvantumban ugyanisvalami eddig soha nem hallott jelentkezik, amely arra van hivatva,hogy alapj6n 6talakitsaaz eg€,szftztkaigondolkod6sunkat, amely azota, how Leibnitz 6s Nefion megalapoztaaz infinitizemialis alapokat, minden kauzdlisosszefiigg6s folytonoss6gdnak feltetelezdsdn alapult. Hidbavalf kfsdrleteim, hogy a hatdskvantumot valamikdppen belehelyezzem a klasszikuselm,lletbe, tribb dvendt hrtz1dtak6s igen sok munktimba kert)ltek. N6hany kollegim valami tragikusatldtott ebben.Nekem m6s a velem6nyem. szdmomra ugyanisa nyeres6g, amelyetez az alaposfelt6ras hozott, ann6l drtekesebb volt. Most teh6t pontosantudtam, hogy a hat6skvantuma fizij6tszik, mint ahogya kezdetben k6banjelent6sebb szerepet hajlamosvoltam felt6telezni es teljesenmegdreztem,mennyire sztikseges, hogy teljesenuj szeml6letet szamit6sim6dszertvezessiink az atomi problemdk t6rgyaes be l6s6ndl.Ilyen modszerkialakit6stua szolgtitak Niels Bohr 6s Ervin SchrG dinger munkdl amelyekndlazonbanen min nem tudtam kozremrikodni". De nemcsaka diszkr6t energiakvantum bevezetesenek ujdonsdgamiatt idegenkedtek elmelet elfogad6sdt6l. az Mint azt Einstein 1906-ban r6mutatott, a levezet6s heterog6nelemekettartaknazott.igy u kozepesenergiaes

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAIALAPJAI

elektrodinamikaegyenlea tdrenergiak6zti kapcsolatotPlanck a klasszikus feltetelezvevezette le. teit felhaszn6lva6s folytonos energiav6ltozdsokat Ugyanakkor a kozepes energia kifejez6sdbenaz energi6t kvantumosnak is t6teleztefel. M6g egy m6sik kovetkezetlenseg volt Planck gondolatmenet6ben. Boltzman az egyensulyidllapotokhoz ugy jutott, hogy megvizsg6lta amely a termodinamikai valosziniiseg maximum6t eredmeazt az eloszldst, Planckn6la leszfmol6sm6dja is mdsvolt esnem a maximumkereses nyezlejutott a v6gsoformulitjithoz. segitsdg6vel A )OC szhzadels6 ket etizede az ellentmond6sokat feloldotta, a hom6lyos r6szeket tisztinta. Ezenmunk6k nyom6na Planck-fdle sug6rzdsi formula levezetese egyszeriibben6s m6s megfontol6sokbolkiindulva szerepela is tankonyvekben.A kvantumelmdlet a 20-as6vektdl kezdve a fizika egyik legjelent6sebbtertilete lett a relativitdselmdletmellett. Alkalmaz6s6n6l numerikusanhelyeseredmenytkapunk egysorjelensdgre, nehav6gtelen b6r elekt6rt6kekis megjelennek,de ezt elhagyj6k.A Boyer-f61e sztochasztikus 6s kozti rodiramika viszont mdsholhizzameg a klasszikus kvantumelmelet hanem - mint 15tnifogjuk hat6rokat,s ez nem csupdnelmeleti erdekesseg, - konkr6t gyakorlati kovetkezmenyei vannak. A kovetkez6kbena feketetestsugarzdsPlanchfele levezeteseutin nlznJk jutunkugyanehhezaz meg,hogyan eredmenyhez klasszikus uton.Azert fontos enneka levezet6snek megismerese, a mert betekinthettinkatomi szintenazokba a folyamatokba,ahol a nullponti spektrum mar fontos szerepetj6tszik.

A FEKETETESTSUGARZASATIX KLASSZTKUS, BOYER.FEU ENTELMEZESE
Ma csaknagyon kevesfizikus gondolja ugy; hogy a feketetestsug6rz6st be lehet vezetni a Planck-f6le kvantumfeltdtelnelktil. Marshall es Boyer ([3] irodalom) azonbantobb olyan formul6t levezetett,melyek a feketetestsugarzisnak teljesenklasszikusertelmezeset adja. Mint m6r t6bbsz6r emlitettiik, m6don vezesstik a feketetest le ahhoz,hogy a Planckfeltetelnelktil klasszikus pusztdn aztkefl.feltenni, hogy a klasszikusnak sug6rz6sdt, sz6mit6nullponti eloszlAsa kobos,ez viszont aLorentz invariancidb6lkovetenergiasugdrzds kez1k,ami kiserleti tdny. A Lorentz invariancia kovetelm6nyepusztdn csak azt a feltltelt szabja meg, hogy az energiaeloszl6ssrirtis6gftiggv6nyenek

kobosnek kell lennie, de egy konstanstszabadonhagy.Kiserletekbol azonban - mint p6ld6ula Casimir kis6rlet - kimutathato,hogy ez a konstans I l2h-val egyenlci,ez a fr konstansadja meg gyakorlatilaga nullponti energiafluktudcio j6nak mertek6t. tehat megkapjuka teljesspektrumenergiatartalmat, ez igy es a tetjes spektrum egyreszt termikus spektrumbol,mdsreszta nehezen deteka t6lhato, de nagyonnagyenergiastinisdgri nullponti energiaspektrumb6l ad6dik. Ahhoz, hogy megertsi.ik, hogyan lehet levezetni teljesenklasszikus m6don a feketetest sugdrzds6t termeszetesen kisedetieredmenyekkel es a megegyezSen Planck spektrumra jutni, meg kell n€zni elcjszor, a hogy milyen erok hatnak egy reszecskere. levezetest A Boyer ([3] irodalom) cikkenek alapjhnvdgezzik.6 el6szor aztvusgiitameg, hogy milyen er6k hatnak egy rdszecskere, az csaka termikus spektrummalvan kolcsonhatdsban. ha Boyer Einstein ds Hopf levdzetes€t veszi alapul.L6nyegdben is klasszikusmegez yezet. fontoldsokonalapulomodell 6s a Rayleigh-Jeans osszefiigg6shez Egy M tomegu, nem relatiyisztikus elektrom6gneses dip6loszcllTfitorra hat6 er6t vizsgaltak, amely coo frekvenciinrezgett. Az egyszerris€g kedv€drt felteteleztek,hogy oszcilldtor csakazx ir6nybanmozogu : ursebesseggel az 6s dipolusa a z tengely fele mutat. Olyan rendszert viiasztottak, hogy a klasszikusstatisztikai mechanikam6dszereitlehet alkalmazniszabadtranszl6ci6s mozg6sra,ugyanakkor az oszcill6tor elektromdgneses sug6rzdssal kolcsonhatdsba ldphet. Feketetest sug6rz6sa eset6n,ha termikus egyensuly alakul ki egy h6mersekleten, akkor elvdrhatjuk, hogy az oszcllTittorsebessdgenek negyzetes koz6pert6keazonoslegyen azzal az 6rtekkel, amit a klasszikusstatisztikai mechanika ad meg egy szabad reszecsk6re, pelddul egy ide6lis gin egy atomjdra. Ilyenkor egy t intervallum alatt a r6szecsk6re er6 hat az k6t elektromiigneses sugdrzds miatt. a)Egyreszt az oszcilTirtorft egy v6letlenszerriktils6 er6 fog hatni, term6szetesen dlland6anviitozo, fluktudlo impulzussala t idritartam alatt:

F = * = + =, - o r - * = o !

(2e)

azaz A, adja meg a fluktu6l6 impulzus mennyiseg6t, es B €rt6keivel: E

^-,w,-:"#),, r:

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZII<AI ALAPJAI

61

b) Az oszciJatorraF,nagys6gu6tlagosero is fog hatni, amely fiigg a reszecske sebessegetSl6s lelassitja. azt Amennyibenfeltessztik,hogy a reszecske sebessege sokkal kisebb,mint a feny sebessege, akkor F": h, es ez6ltal felteteleztiik,hogy u" szeint line6ris az erb €rtdke. AP az az ar6nyoss6gi tdnyezo,amely ezt az er6t megadja (ez bonyolult osszefiiggds, amit itt nem vezetiink le, de a [3] fiiggeldk6ben megtaliihato, p : cn,9r I oo .t"t- utdp@,D) -'' . 5- 1r'*"' 3dto I'

A (30) osszefiiggesben A es P drtekem6r emlitett modon a bonyolult a osszefiigges a [3] irodalom fiiggelekeben es tal6lhato meg.Egyensulyeseten, amennyibenmindenreszecsk6re iilagoljuk az energiAkat, iilagos, vinhato az impulzusnegyzet id6ben 6lland6, azaza (31) osszeftiggest kapjuk: < (*u,)2 ) : 1 (mup)2 > = < (mu, + L - Pu,r)2 ) vary a negyzetre emelest elv5,gezve (32) kifejezestkapjuk: a 0 = < a2 ) + 2m (uL) -2mh < u2> - 2h < uL) + P4 < u2 > (32) jeloleseb6lm6r kihagtuk a t indexet.Most Itt az egyenletb6l er, a sebesseg a /, sebessdg adott t id6pontban fix ert6k, amig a A impulzus t 6s I + r egy k6zti id6pontban pozitiv es negativ is lehet azonos valosziniis6ggel. Ez6rt irhatjuk, hogy a I uA,) vArhato6,rt6ke azonos0-valesigy a (32) egyenletnek ujabb k6t tagjat vehetjtik 0-val egyenl6nek. Mivel a F^c2< u2 > tagot elhanyagolhatjuka - 2mPr < u2 >-hezkepest,igy az elozo (31) egyenletiinkegy sokkal egyszeriibb alakraredukdlodik,ez azBinstein Hopf egyenlet, amelyet a (33) osszefiigges meg: ad < 4 2 >= 2 m k < u 2 ) ||

(31 )

ahol

) oZ I az elektromiigneses sug6rz6s csillapit6si6llandoja,ert6ke f = ;-" r 5mcp(a,D pedig a termikus spektrum 6tlagosenergiasrinisdg eloszldsdt adja meg.J Ha a r intervallum rovid es emiatt a vizsgdltreszecske impulzusv6ltoz6sa kicsi, akkor az impulzust p = -Pur alakban irhatjuk fel. Ez a P kjzlnolag a sug6rz6stermikus rfszdt1l ftigg es egyilJtalln nem ftrgg a nullponti sugtnz6soktol. Mivel 16ttuk, hogy a nullponti spektrum Lorentz invarians, ezdrt tudjuk, hogy a nullponti sugdrz6shoz kepestegyenletes sebessdgu mozgits nem mutathat6 ki kiserletileg.A Lorentz invariancia megl6tenektov6bbi kovetkezmenye hogy nem alakul ki a reszecsk6kre az, hato, a sebessdgt6l fiigg6 er6, melyet a nullponti spektrum okozna. jelens6geksztochasztikus jellegemiatt ezut6n nem egyszeniA sug6rz6si en a reszecskekre hato pillanatnyi er6kkel fogunk szdmotni, hanem egy t intervallum alatti impulzusvAltoz6st fogunkvizsgdlni,ahogy ez a statisztikus mechanikAban szok6sos. Ehheza v6rhat6 sebess6gertekek dtlag6rtekek vagy ismereteis sziiks6ges. N6zztik most meg, hogyan szitmithato ki a rdszecskdkre hat6 impulzusnegyzet torveny66tlag6rtekeaz impulzusmegmarad6s gdzmolekula, b6l. Ismert, hogy bdrmely reszecske, amelynek egyt id6pontban a momentuma mut, eW bizonyos t intervallum ut6n a kornyez6molekul6kkal val6 kolcsonhatds miatt az impulzusifi az eISbb tdrgyalt a) 6s b) er6k miatt meg fogja vlitoztatni a (30) 6sszefiigg6s szerint:
f / 1 U 6= m u t + L - P U , ' r 1

(33)

Amennyiben felt9telezzik, hogy a klasszikus ekviparticiostlteligaz, azaz sz6mit6sokb6l zkT : I I zm ( u2 >, es a klasszikuseletrom6gneses behelyettesitjtik a P ardnyossitgi tenyezlt es ( 42 ) impulzusdtaddsi 6rteket, akkor az el6bbi (33) egyenletkozvetleniil a Rayleigh-Jeanssug6rz6si t6rv6nyhez vezet. A FAL HATASA Az elektromdgneses nullponti sug6rz6s bevezet6se megkoveteli, hogy ujra vizsg6ljuka r6szecsk6k az oket kortilvevoelektrom6gneses 6s sug6rz6s kozti statisztikai egyensuly helyzetet.A klasszikuselmdletbena reszecskek6s a r6szecsk6ket korbezdrofalak kozti kolcsonhat6stnem vizsgdlj6k. Altalaban legfeljebbazt emlitik meg, hogy a falak tokdletesen rugalmasak, a girzmo es lekul6kat visszalokik.Tal6n pontosabblenne az az enftopiamegfontol6sok szerinti gondolkodds, hogy a molekul6katugy kell felfogni,mintha a falak

(30)

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIT<AI ALAPJAI

azokal elnyelnek, es ugyanolyansebess6geloszl6ssal visszaloknek,visszaemitteh6k, mivel feltetelezzik, hogy a falak h6mersekletemegegyezlk gdz a homersekletevel. Rayleigh-Jeans A sug6rz6s tdrgyal6sakor Einstein es Hopf is elhanyagolta falak hatdsat. a reszecskek a sug6rz6s a igy 6s kozti egyensuly Einsteindktdrgyal6sm6dj6ban kjzirolag az a) es b) pont alatt emlitett er6k egyensuly6n nyugszik. Az oszcilldtorbanelektromiigneses hatasdra keletkezett sug6rzas v6letlenszerii fluktuilo ero azonbana) energiitt von ki a sugdrz6sbol,es kinetikus energi6v6, reszecske a kinetikus energiitjilit alakitjaat. Ekkor a b) pont alatt rf,szletezeltsebessegfiigg6 lelassitja a molekuldt, es az igy energi6j6t er6 visszasughrozza. klasszikus A egyensfily ennek a k6t energi6naka kiegyensulyozdsara alapul, 6s ez vezel a Rayleigh-Jeansfele termikus sugdrzas eloszl6shoz. Abszolut nulla fokon azonbana klasszikuselmelet szerint nincs elektromdgneses sug6rz6s az ideilis 96z molekuldi, atomjai sem mozognak.De es ha figtelembevessztik elektromdgneses az nullpontienergiahatdsdt,az egdsz gydkeresen helyzet megvdltozik. Ebben az esetben nulla fokon is lesz fluktuitcio. Ezdrt a rdszecskdre a) pontban emlitett fluktu6l6 er6 fog hatni 6s az ez a sugarzasb6l energidtvon el. Azonban a m6r emlitett Lorentz invariancia,amely az elektromiigneses nullponti sug6rz6sra vonatkozik, azzal jir, hogy nem l|tezhet olyan ero, amely fiigg a sebess6gt6l, hiszen - mint tudjuk - nincs abszolutkitiintetett sebessegertek. Emiatt a reszecsk6k egyremagasabb sebesseget vehetnekfel, 6s szabadterben elhelyezked6 r6szecskek esetena sebessegeloszlis hamarosan Lorentz invari6ns karaktert fog felvenni.Olyan lesz az eg6,sz, mintha t6gulna az egdsz vil6gegyetem.Azonban, ha a gdzmolekul6k egy lezhrt terbenvannak, akkor azok afalat megtitik es igy 6tadj6k kinetikus energi6jukat dip6lsug6rz6ssal mechanikus energia 6taddssalmeg az abszolut es nulla fokon is. igy a mechanikusenergiavegiil is ujra visszajut a sug6rz6si terbe. A sug6rz6smiatti energiavesztes6g kovetkezm6nyekent, amikor a g6zmolekulaujb6l lepattan a fa1r6l, al<koralscsonyabb sebessdggel ez fog Iezajlani, mint a becsapodaskor.igy molekultikenergidtnyelnekel a sugdra zdsi tdrbdl ds nd a sebessdgilk addig, am{g a falat el nem 6rik. Lifihatjuk, hogy abszolutnulla fokon a ztrofalak (idedlis gdz eset6n) fontos szerepet jtfiszanak,es a falak hat6sdtis figyelembe kell venni, amennyibena (30) egyenletnek megfelel6alap egyensulyihelyzetett6rgyalni akarjuk. Ennek a

rdszletezese kovetkezik most roviden,szint6n Boyer cikke ([3] irodalom) alapjdn. Vizsg6ljunk egy anyagi tomegpontot,amelynek az impulzusa mu, egyt id6pontban, amely egy 7= 0 'C h6mersekletf dobozba van bez6rva. A r6szecske momentuma t id6pont mulva a (35) osszefiigges alapjfin trhato le, ahol J a fal altal adott impulzus lesz.
ft11)7+1: ut+ L+ J m

(35)

Itt A jeloli azt az tmpulzust,amelyeta tdmegpont a fluktu6l6 sug6rz6st6l kap, es J azI az impulzust, amelyeta reszecske b6rmely falnak lead. Abban az esetbenha egy adott rdszecske vizsg6lt id6 alatt nem titkozik fatnak, a akkor ./ = 0. Az elozoekhez hasonlatos modon vizsgaljukaz itrlagosv6rhat6 impulzusok erteket.Amennyiben a reszecskesebess6gek eloszldsaegyensulyt reprezental,abban az esetbenaz iltragosr6szecske impulzusndgyzete nem fog vdltozni ar idotartam alatt, a (36) osszefiiggest kapjuk: < (*u,)z ) = I (mu7+)2 = < (mu, + L + J)2 > >

(36)

Ha vdgrehajtjuka negyzetreemeleseket, (37) osszefiigg6shez jutunk: a 0 = 2 m l u t L ) + 2 m 1 u , J ) + < J 2> + 2 < N > + < A > 2 G7)

Amennyiben a A impulzus cseretag x ktnyban pozltiv vagy negativ is az lehet a t id6tartam alatt, es igy az ifilagokra< u,A,>= 0, valamint < A,/> :0. M6srdszt amennyibena r6szecske falba titkozik, akkor r, pontosan ellenkezljere viitozk az ilrtnydt tekintve es igy ( uJ> +0, de negativ lesz. A < P > a <.L2)-hez k6pest elhanyagolhat6, abszolut0 fobn a (3g) igy osszefiiggest kapjuk:

0=2m<uJ>+<42>

(38)

Az&thanyagolhatjuk el < J2 > 6rt6k6t,mert az mu,momenrrsm6ltal6ban sokkal nagyobb,mint a A nagys6gu fluktu6l6 impulzus,amelyet a rovid t intervallumbankap a r6szecske. Ezert, hogy a (37) egyenlet teljesiiljon, a J 6rtek6nek sokkal kisebbnek kell lenni, mint a A ert6knek es rgy a <.p > elhanyagolharo < L2 > frtlagihoz k6pest.Az el(5zo a (38) egyenletteh/i' azt

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAIALAPJAI

energi6t nyelnekel a fejezteki, hogy a t id6intervallum alatt a reszecskdk ezt nullponti surg6rzdsbol kinetikus sug6rzdskent a falaknak ifiadjdk. es vizsgdljukmeg Miutdn abszolutnulla fokra megkaptukezt az eredmenyt, lesz,de a nullponti sugdrzds jelen is homdrsdklet azt az esetet, amikor vdges kell venni a falaknakatadott impulzust, van. Ebben az esetbenis figyelembe helyett. es ekkor a (39) egyenletetkapjuk a (30) egyenlet
tttUpl=mut+L-PU,r'+J

< 6smegint elhanyagolhatjuk P ) 6rteket.K6vetkez6skeppenv6gs6impula zusnegyzet 6tlagegyenleta (43) egyenletlesz: <42> -a62)ys=2mh,4u2)

(43)

(3e)

Felteve,hogy egyensulyiallapotok uralkodnak,azaz > < (mu)2 = 1 (mu,*,)z s a n6gyzetreemeleseketelvegezzik, akkor a (32) egyenlet analoglithoz fogunkjutni es igy kapjuk meg a (40) egyenletet: 0=2m<uL,>+2m(uJ>+<f>+2<N>+<L2> (40)

- 2mpr< u2> * P* < rr, - 2ry< uL>- 2h < uJ>
Termeszetesen Itt a I indexetugyanugyelhagytuk,mint a (32) egyenletndl. vegyik sorra ezeket. Mivel A jellege itt is kin6lkoznak egyszenisitesek, hogy <uL>=0, veletlenszerii, valamint <N> =0, ebbol az kovetkezik, azaz a fluktudcio kidtlagol6dik. Ism6t megtehetjiikaz elozo megfontoldsom kat, igy -2pr 1uJ><< 2m <uJ), mivel a reszecske tomeg5tes a r nagys6gulehet. id6intervallum hosszdt mi v6lasztjuk meg es tetszcileges Hasonlo megfontol6sokmiatt (41) P { < u 2 > < < - 2 m P r4 u 2 ) 6tlagos ha m-etes t-t megfelel6envalasztjuk.Most a < uJ > tag a rdszecske kapcsolatos,amikor a falat megtiti. Azonban kinetikus energiavesztesevel l6ttuk, hogy ez az energiatisztdn termikus megfontoldsokb6lugyanolyan gyakran pozitiv, mint negativ,ds ezert a klasszikuse1m61et szerint ki lehet hagyni a sz6mit6sokbol. amelyeta Mondhatjuk, hogy ez a nullponti energiahatdsaa < A,2>-b61, fallal tort6n6 iitkoz6sek eset6n nem szabadfigyelembevenni, ugyanugy, jutunk, mint a (38) egyenletn6l. a (42) egyenlethez igy 2m 1 yJ>7= 2m I uJ>p

az 6s ez az egyenlet Einstein Hopf egyenlett6l,amely (33) szfmri volt, csak a nullponti energia tagjdbanter el, amely< 42 )z=0.L6tjuk, hogy a nullponti energiavdgiilisnem befoly6soljaaz 6tadott impulzus mennyiseg6t. Erre az osszefiiggesre azbrtvolt sztikseg, hogy l6ssuk, a nullponti energianem vdltoztatja meg afalakon dsa gdzok impulzus-6s energiaeloszltisdban viszonyu a kat.Ez is azt mutatja,6s azt 6rteti meg,hogy mi6rt nem vessziiksz6mit6sba iitalthan a nullponti energidt 6s mi€rt nem trint fel a gyakorlati 6letben a nullponti energiahatilsa. Ezekutdn figyelmiinket a feketetestspektrum levezetesere fordithatjuk, amely fontos lep6sahhoz, hogy megdrthessiik, milyen elveken miikddnek a nullponti energi6t, vagy hipertdri energi6thasznositoszerkezetek.

szAnirAsl

FEKETETEST SUGANZASSPEKTRUMANAK

(ami a falakklzfbez|rt rdszecskdkre A (43) egyenletb6l vonatkoz6 egyenlet) levezethet6 feketetestsurg6rzasa nullponti energiabevezet6s6vel. a a A bal oldalon szerepl6I u2 ) vinhat6 6rt6k a @$ egyenletsegitsdg6vel fejezhet6 ki, ami az energiaekvipartici6j6nakt6tele es ez a statisztikusmechanik6b6l ismert

l * r r ' ,= | m

(44)

(mivel csak egy szabadsagi fokot vesziinkfigyelembe). Ha elegend6ennagyra v6lasztjuk ismet m 6rt6ket, akkor a nullponti hat6saa 1u2 )-re elhanyagolhato sug6rz6s 7=0 eset6n,amikor a (43) egyenletetvizsgaljuk.Az elektrom6gneses sug6rz6saltal 6tadott impulzus ugyanis nem fiigg a tomegt6l. A helyettesit6seketelvegezve kapjuk, hogy

(42)

< L2 > - < L2>7=s:zhkr

(4s)

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIT<AI ALAPJAI

jutunk, ahol a baloldalon a A.az impul Igy a (45) kiindul6 egyenlethez jelenti a t intervallum alatt, ahol a A es P ertekeit a klasszikus zusv6ltoz6st elektromAgneses elm6letbol kell meg6llapitani,mely az oszcllTittor az €,s elektrom6gneses sug6rzds kolcsonhat6s6tirja le, a nullponti sug6rz6stis figyelembeveve. Most azon a ponton vag;yrnk,ahol annak idejen Einstein es Hopf is allt, a levezet6s innen kezdvekezd elt6rni. A < A2 ) es P ertek6neklevezetese a fiiggeldkeben tal6lhat6 meg. [3] Emlekeztetveafia, hogy a rdszecsk6nek id6 alatt atadott A impulzusa t x ir6nyban a kovetkez6kdppen irhato le:
/ t ' ' \

de ennek erteket mhr az el(5zlekbol ismeros(49) egyenlet adja meg, mivel tudjuk, hogy a Lorentzinvariancidbolmegkapjuka nullponti energiasiiriiseg kobds eloszliis6t:

p(at,T):#

(4e)

Ezt a min ismert osszeftiggest behelyettesitve (48) differenci6legyenleta be, kapjuk az (50) differencidlegyenletet, amely a feketetestsug6rz6s6nak 6ltal6nosdifferenci6legyenlete:

If*l,o', J Kt.t,
)

^= | n il= | [?r-!snlllat c dt
,=o rJgl dt

' \ a , r ) - / z tta'\'1 l ':c) l:e termikus nullponti spektrum spektrum

,r,r)-e!d o pst,r) t,. ,-, 3

(50)

azi$adott impulzus n€gyzete kovetkez6osszefiigg6s a lesz:

* =!tt&

p2@, r)

(46)

Ennek a differencidlegyenletnekmegold6sa feketetest a a (amesug6rz6sa lyet mar l6ttunk az ( I ) k6pletben),melyet Planck vezetettle 1910-ben mar a ismertett megfontol6saival. Most egyteljesenm6smodonjutottunk el hozz6:

A P line6rissebessegfiiggt€nyezoert6ket pedigaz al6bbi formula adjameg: 5

p(0'.r) =ryf+..+'l
n-c"(eu!-l t)

(sl)

P -cn'!rlnr,r,n-*#],
ahol f az elektrom6gneses sugarz6s csillapitAsiallandoja, 6rteke| =

(47)
2e'

Tma

p(a,T) pediga termikusspektrum6flagosenergiasrinisdg eloszldsat meg. adja Ha behelyettesitjtik< A2 > 6sP 6rt6ket a (45) egyenletbe, melyeketa (46) jutunk: 6s (47) osszefiigges le, akkor a (a8) egyenlethez ir

L6tjuk teh6t, hogy a feketetestenergiaspektrumdt kaptuk meg 6s most nagyon j6l ldtszik a nullponti sug6rz6sszerepe.Ha ugyanis kihagyjuk a nullponti sugdrz6st k6pvisel6tagotaz (50) differenci6legyenlet oldal6n, bal jutunk, amib6l a Rayleigh-Jeans akkor ahhoz a differenci6l egyenlethez eloszl6stkapjuk.

+#

- p,(r,t)) : p(a.T a / ob.r) @,@,D 3 da'
p(ro): p(co,Z= 0)

+#

=p(a,l) p'@,7) -? * ru,,n:t

(s2)

(4s)

ahol a nullponti energiasiiriisdg eloszl6s6ta kovetkezomodon jeloljiik:

Ebb6l az osszefligg6s sorb6l vil6gosan kltjuk, hogy mi a nullponti energia szerepea feketetest sugarz6sn6l, l6tjuk, hogy ha figyelembevessztik a szerep6t, akkor visszakapjuka fizrkatlagmegtapasztalt va16s6got, feketetest a sugdrzdst. elhanyagoljuka szerep6t, Ha akkor ugyanegysziik tartomdnyban 6rv6nyeskozelit6shezjutunk,de az csakkis frekvenciSknal le a val6s6got. irja

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZII(AIALAPJAI

69

Az (52) differenci6legyenlet megold6saa mdr ismert Rayleigh-Jeans eloszlas:

h

2*
ahol m az elektronok tomege, akkor olyan mozg6st kapunk, amelyet a nemrelativisztikus kvantumelmeletir le. Ezek szerint a klasszikusrandom mechanika 6s a kvantummechanika kozt a kapcsolatszoros,6s nem egymdstktziro a ket elmelet.A nullponti energia kiserletekkel megerositettletebol kiindulva teh6t el lehet jutni a is nemrelativisztikus(alacsony sebess6gekn6l drtelmezett) kvantumelmelethez.Igy a ket elmelet kdzti szemleletielterds is tal6n feloldhato. Az igazi el6ny viszont abbol szinmazlk, hogy a klasszikus random elektrodinamika dlland1anrdirdny{tja aJigyelmet rejtettspektrumra, annakalkalmazdsaira. a s Ezefi ez az elmelettobb, teljesebblehet, mint a kvantumelmdlet. A kvantumelmeletalapvet6 feltdtelezese hogy az energia kvant6lt, az, egys€ge e:ha. A random elektrodinamikaalapvetrifeltetele(vagy dogm6ja), hogy a Lorentz invariancia miatt minden normdl modushoz ll2ha energia tartozlk

kTat' pkD.n:---r-;
L 'L

(s3)

Ebbol a megfontol6sb6lm6r lehet l6tni, hogy a nullponti sug6rzasnak fontos szerepevan a fizikitban 6s elhagyilsakomoly komplik6ciokat okoz. Az itt bemutatott feketetest sug6rz6s levezetds m6s, mint amit a kvantummechanikdban ismernek,mert ott el6szor azthatinozz6k meg, hogy milyen egy a kornyezet€vel egyensulyban levo oszcill6tor 6tlagosenergidja.Itt forditott sorrendet kell kovetni, 6s most a feketetestsug6rz6seredmenyeb6l kiindulva megkaphatjuka klasszikuselektrodinamikafelhaszn6las6val nem relativisztikusoszcilldtor eset6rea fluktualo elkektrom6sneses 6tlaeos ter energi6j6t, amelyet az (54) dsszefiigg6s le: ir

--e),.,ffe<rr,n

(54)

Innen pedig a fenti eredmenytbehelyettesitve (51) Planck sugiirzds az energiasuriiseg eloszlds6val megkapjuk az (55) osszeftiggdst, amely a feketetestsug6rzdsba meriiLl6 oszcill6tor dtlagosenergi6j6tadja: <e>ha ei-l fia *2

A FEKETETESTSUGARZIS TOVABBIKLASSZIKUSLEVEZETESE
Term6szetesenfeketetest a sugdrzdst nem csaka Brown-mozg6s vizsg6latdval lehet klasszikus m6don levezetni,hanementr6pia megfontolasokb6l ( [ 19] is irodalom), ahol felt6teleznlk,hogy az entropiamaximumdtugy drjtik el, ha figyelembe vesztik a h6tt6rben lev6 nullponti elektrom6gneses sug6rz6st. Egy ujabb lehet6s6g, a Planck sug6rziisiformuldt a dia- 6s paramdgneha sess6gkozti 6tmenetb6l vezetjiik le ([20] irodalom). Itt is interpoldcios formulak6nt haszndlhatjuka feketetest sug6rzdst. Tovdbbilehet6s6ga feketetest sugdrz6s klasszikuslevezet6sdre, az ekvivalenciatorv6nyt vesztik ha alapul ([21] irodalom), ez is megadjaa klasszikusfeltdtelekkela feketetest surg6rz6st.

(s5)

Az (55) 6sszefiigg6sb6l adodik,hogy az oszcilldtorenergidjavdgtelen, ha a frekvencia tart a v6gtelenbe, akkor m6r nem lehet a nemrelativisztikus is de kozelitdsthasznSlni. (amely a nullponti A feketetest klasszikuslevezet6se sugirz6s Boyer-f61e sugdrzas n6lkiiLlnem lehetseges) felveti annak lehet6s6g6t,hogy a kvantumelmelet6s a klasszikus fizika kozti, eddigrogzitettnektiint hatdrvonalat valaholmdshol kell meghilzni.Af7uktl6l6 nullponti, ,,rejtett" spektrummiatt az elektronok is fluktu6l6 mozg6st vegeznek.Mint ahogy Nelson is kimutatta (l6sd [3/al irodalom), ha egy nemrelativisztikus,klasszikusmozgasraegy olyan Brown-tipusumozgdst szuperponilunk, melynek diffuzios egyiitthat6ja

II. RESZ

VAKUUMENERGETIKAAZ ENERGIAKICSATOLAS ALAPELVEI

71

VAKUUMENERGETII(A
AZ ENERGIAKICSATOL/AS AI-^APELVEI
megismdtldset spektrumok levezetesdnek A kiil6nboz6 feketetestsugdrz6s itt most melTozzik, az erdetJldSk a megadott irodalomban megtaliiiik a Most a reszleteket, kesobbieksordnezeketviszont majd m6g felhaszndljuk. forditsuk figyelmiinket a tanulm6ny legfontosabbtdmifiina, az energiatermefelt6teleies alapelvei. lesre.Arra, hogy melyek az energiatermeles Miel6tt r€szletesenbelemertitndnk ebbe a temitba, nezzik meg, hogy hagyom6nyosm6don milyen m6dszerrel lehet energi6t termelni, vagy meginkdbbdtirdnyitani egyik helyr6l a m6sikra, hiszen energidt - az energiaismerve- nem tudunk termelni. Energia tdrveny tapasztalatait megmarad6si nem semmisithet6 meg 6s nem is teremthet6. A gyakorlati, hetkoznapi nyelvbenhaszn6ljukcsak ezt a kifejezdst,szigoruanv6ve azonbanminden utj6t egy magasabbpotenci6lon esetbencsak ,,tere|iik" az energia6ramlds potenci6lon lev6 helyre. A 12. ibra mutatja l6v6 helyr6l egy alacsonyabb Minden elvi sem6jdt. folyamat egyszerii minden energiair6nyitdsi,,,terelesi" esetbensziiksegiink van arra ilyenkor, hogy egy energiahordozokozeget lehet az inhomog6nne6s anizotr6pp6tegytink, mert csakebbenaz esetben hdtkozenergidtterelni, ir6nyitani egyikhelyr6l a mdsikra.A legegyszeriibb dll{tunk eld kiilonbsdget napi esetben erre ugy nyilik m6d, hogy htimdrsdklet - iitalihanvan egy magasabb egy alacsonyabb 16v6 veges h6mersdkleten es nagysdguterr6sziink - es azok kozott kozeget 6ramoltatunk, ami ilyen modon is anizotr6ppd tehet6. Az osszes hagyomdnyosenergiatermel6 eset visszavezethet6erre a modellre,meg akkor is, ha ldtszolagnagyon messzeesnek egymdst6ltechPdldiul egy vaierbmi eset6n- amilnzinolag gravinikai megval6sit6sban. kiakn6z6sraalapul - a napenergiaalapvet6en tdci6s potencidlkiilonbsegek gravit6ci6spotencialon16vo fontos,hiszen azviszifelavizet egy magasabb is helyre.A nukle6ris energiaeseteben ez ahelyzet, hiszen azt is h6termel6sre haszndluk, de a napfdnycelaknal is ezt az effektust haszndljukfel, hom6rhiszen az energiaforrdsa (valamilyen feny- es h6forr6s) magasabb A fotocella h6m6rseklete. kiils6- esbels66gesii van, mint az elnyelS s6kleten

motorokn6l es er6miivi folyamatokn6lis ugyanezta hom6rsekletktilonbs6gen alapul6 cildust hasznaljukfel. Sz6munkraadott egy megujulo,tiszta energiaforr6s, vdkuumenergia, ami vagy nullponti energia.Eztermdszetet tekintve elektromdgneses rezg6mozg6s.Err6l viszontazltudjuk, hogy szdles spektrumu(0 es= l}aa Hz koz6tti), random eloszldsu, homog6n, izolrop 6s Lorentz invari6nsis. Az a feladat tehdt, hogy: inhomogdnn4, anizotr1ppti nem Lorentz invarianssd 6s tegyilk a tdrnek legaldbb egt rdszdt,ds egy kr)zeget dtkildve rajta osszekdssilk tdrnek a eg,t mdsik, az el6zcitdl elhatdrolt rdszdve|ahol a nullponti energia a mdr eddigiek sordn is tdrgyalt mddon homogdnds izotr1p maradt. (A kozegitt szelesebb ertelembenertend6,mint azt iitalihan a mernoki gyakorlatbanmegszokt6k,azaz elektronokat,fotonokat is energiahordoz6 kozegkentkezeliink,s ezek fontosaklesznek.) Puszt6n ez tehat a feladat, semmi mdst nem kell megoldanunk ahhoz, hogy ,,megcsapoljuk" nullponti energi6t.De milyen m6dszerekkellehet a inhomogennees anizotr6ppd tenni a nullponti energi6t? AZ ALAPVET6 ELVEK Elvileg k6t elt6ro m6dszer kin6lkozik arra, hogy a homogen 6s izotrop nullponti energidnak spektrum6tmegv6ltoztassuk igy a megvdltoztatott a 6s spektrumu resz es a pertub6latlan kozott azt6n technikailagis megval6sithat6 kapcsolatot,korfolyamatot hozzunk l6tre. L Az els6m6dszer az,ha olyankozeget talalunk,amelyika terbenperturbalja, sz6rja a spektrumot, igy helyileg anzotrop lesz a nullponti sugarzas.Ez a Casimir hat6saltal6nositott formdja, csakhogya mriszakigyakorlatbannem azac6l, hogya k6t hatarolofeliiletvonzza, hanemaz,hogytaszftsa egym6st. Ilyen hat6ssal mar tal6lkoztunk, de nem sik, hanem gorbtilt feliileteknel. Ezt a taszito hat6sta feliiLletpar anyagainak megfelelomegvalaszt6s6val, elektro mos 6s miigneses akalmazds6valmeg fokozni is lehet, amint az T. H. t& Boyer munk{ib6l is kideriil. Mivel ezek a hatdsok csak kis mereteknel jelent6sek, a feltiletparokat az atomok 6s mo1ekul6kvil6g6ban 6rdemes keresni 6s nem a makroszkopikus m6retii, finomra csiszolt kondenz6torlemezek m6rettartominyitban. Ebben az esetbenmeg gondoskodnunkkell egy energiahordozok6zegr(51, amelyik a zavaratlanes a ,,megzavart" r6,sz kozott kodekedik. A legcdlszenibbkozeg a viz, ennek atomjait 6rdemesa Casimir-tipusueffektussegitsegevel,v6kuumenergia a felhasznalas6val ,,szet-

a Az energiahordoz6 kozegeta korfolyamat egyesszakaszain tobbi szaegy kaszhoz k6pestinhomog6nn6 anizotroppa 6s tesszuk, 6ltaldban hoforrds segitsegevel. energidt lgy irdnyithatunk az egyik helyr6la mdsikra. dt (ElektEnergidt termelunk, energiamegmarad6s torv6nye 6rv6nyes. nem az romosgenerdtorndl termeltink tolt6seket, hanema toltesekmozgdsat sem genardlunk. ir6nyitjuk, 6ramldst )

A 12./a abrAn ldthato energianyeresi folyamat jatszodik le minden mds berendez6snel, p6lddul atomeromrin6l,vizieromtinel, drapdlyeromtinel, szeleromrin6lis.

forrds

J

l

P

gyakorlati A korfolyamatok kivitelez6se lAtszolagjelent6sen elt6regymdstol, val6jdban azonos elvi vissza meleglt€s okokravezethetok ali jellemzojuk, mind.Kozos --> n^ hogy hom6rsekletfriggo Utn -folyamatokat haszndlnak, Se h 0 t € sT 6s inercidlisrendszereket, ez6rt nem alkalmasak a rejtett nullponti nyel6 a talajtjobban melegiti spektrum folyamatainak ,a napsugdads mint a tengert felhaszn6ldsdra.
-

T

t' O *fl',"**

gdnokat, gozoketlehet energiakoryetito Nemcsakfolyad6kokat, kozegk6nt haszndlni, is, hanem elektronokat Ezaz un. Seebeck effektus, amelyakkor l6p fel, ha k6telt6r6 minosegti anyagbol olyankortalkotunk, melytartalmaz egy hokozl6si egy hoelvondsi 6s helyet. Az ttbr{n ldthatorez-kons. tattdn 6ramkorben40A-t is el6rhetaz 6ramerosseg.Ezafolyamat nagyon rossztermikus hatasfokn, f6lvezetok eset6na hat6sfok jelentosenjavithato, de nem emelheto 1OO% fo16.

rz
Tkornyezet

Qb"

w

N
KI

Hoelvonds n6lkril korfolyamat alakul nem ki. a Idedl energ is korfolyamat m ramja. korA iatermelo entropia-ho6rs6kletdiag folyamat vagyhosszivaftyi korfolyamat irdnya megfordithato, ekkorhtitogep alakul ki.
ELESI, g EIYESEBBEN ERGIANATYTASI, EN 12,/A ABRA: ENERGIATERM VNCYEI.I ERC NATRLAKITAS LYAMAT I FO ALTALAN ELVE OS

A Seebeck effektuson alapulo dramtermel6shez kellmozgoalkatresz, nem de dllandosult, Loren?invaridns folyamat, amelya homerseklet-kirlonbs6gekre,s igya Planck spektumra tdmaszkodik.

12./BABRA

TERTECHNOLOGIA

IAKIOSATo ALAPELVEI vAxu u v Truenc ETI - Az ENERG IG LAS

75

ztazatnl".A szdtv6lt hidrogen es oxigen an;/.in szepariilhato, elvezethet6, tarolhato ds tetszes szerint ujraegyesithetl. Ez nemlinedris effektus,de lep csakmegfelel6koriilmenyekbiztositdsaesetdn fel. (TovSbbitechnikai reszleteket most meg nem kozolhettink.) ha 2. A mdsik lehetosdga spektrummegv6ltoztatdsira, egy inercidlisrendmozgatunk egy Iirgyat, hanem szerhez kepest nem 6lland6 sebesseggel gyorsul6 mozgtissal(nem sziiksdgk6ppen allando gyorsul6ssal,hanem a ennek kovetkezmenyekent helyi viltozo, egyre novekvo gyorsul6ssal), spektrummeg fog v6ltozni esfelborul az egyensu$ispektrum.A gyorsulo rendszerben ugyanism6r nem leszLorenlz invaridnsa spektrumesminel mdrtekbengyorsitjukaz adotttdrgyat,ann6l er6sebbleszelter6se erosebb hat6ssal terben,a gyorsit6 a a Lorentzinvarianci6tol.Mig a Casimir-tipusu spektrum6tmegbontipusuvalaz idoben lehet a nullponti energiaeloszl6s tani. igy lehet inhomog6nneesanizotr6pp6tenni ezt a rejtett spektrumot, s technikai celokra felhaszn6lni.Az energiaeltereles,kicsatol6ssokf6le szerint line6risesnemm6don megoldhatotechnikailag. Fizikai alapelvei is bdr line6ris elvekennyugvom6dszereket felhaszndlhatunk, ha nagyon szigoruanvessziika definici6kat, akkor csaknemline6riskicsatol6sokrol 6s megold6selm6leti uton is alil/tlmaszthat6, a k6t beszdlhettink.Mindkdt kevdsbe haszn6lhat6k rendszertkombindlni is lehet.A line6ris rendszerek a gyakorlatban,de mrikodesiiketkonnyebbmeg6rteni. Azok a szerzdk,akik elmdleti iton vizsgdljdk ezt a tdmd4 azt hangsillyozztik, hogygyakorlatiilton nem oldhat6meg az energiakicsatoldsi folyamat, hiszen ezperpeetum mobilelenne.(Megkell emliteni, hogymagaa nullponti energia ismeretlen, 6ltal6bancsakzavar6 16te legtobbfizikus szitminagyakorlatilag a vagyrandom Az megkozelites, t6nyez6kdnt tartj6k sz6mon. a neoklasszikus elektrodinamika, amit Boyer 6s kdvet6i javasolnak cikkeikben, csak egy egyik meglehetcisen szrik csoportravonatkozik.)Azt a gyakorlati lehetdsdget Jizikus semjavasolta mdg, hogt inhomogdnnd ds anizotr6ppri tdvea tdr egy rdszdt, energiaeltereldsi folyamatokathozhatunkldtre. Ez kizdrolag a szerz6 Azok a konstruktorok, feltal6l6k,akik a miik6d6 energiamag6nvdlemdnye. kicsatolo modelleket kdszitettdk,nem ilyen m6don, vagy egydltalAnnem miikodeset,viszont mtikod6 k6sziilehelyezt6kelvi alapokra a szerkezetek a keketkdszitettek, melyekmind visszavezethetok fent emlitett, e tanulm6ny tr6ja iiltaljavasolt l. 6s 2. elvre.

LINEARIS RENDSZEREK ENERGETIKAJA haszn6lhaVizsg6ljuk el6szora konnyebbenkovethetoes leg6ltaldnosabban P. t6 II. elvet, azaza gyorsuldshat6s6ta nullponti energiaspektrumdrra. C. hogy ha gyorsulo Davies ds W. G. Unruh a 70-es6vekkozep6neszrevettek, rendszerbenvizsg6ljdka nullponti energia spektrumdt, akkor a gyorsitott h6mdrtirgy szitmitraolyan hat6st okoza gyorsit6stenye,mintha magasabb (1221,I23D. Ez a munka Hawking kezsdkletrekertilne,mint a kr)rnyezete dem6nyezdsdre fekete lyukak kortil kialakult eros gravitaci6sgyorsul6s a hatdsdt vizsg6lta.(Elvileg dvtizedekkelezelott megtehettekvolna ezeket a felfedez6seket, csak a 70cs 6vekre6rtek be a feltetelek.)Davies es Unruh de a kvantumelmelet szempontjdbol tingyaltirk ezt az effektust, de Boyer is jutott a klasszikussztochasztikus hasonl6 eredmenyekre elektrodinamika ([24] es [25] irodalom). egyenleteit felhaszndlva Az elso cikkben Boyer egy anyagipont gyorsuldsanak hat6s6t vizsgdlja, n6,zxe. Davies es Unruh a Lorentz invaridnsnullponti energiasurg6rz6sra kertil6 osszefiiggest, levezetteugyana kesobbismertetesre mely a gyorsul6s termikus hat6s6tirja le, afizikaiinterpretdcioval azonbanad6sakmaradtak. 6rtelmez6sbSlnehlzis lenne megadni, Ezt a kvantummechanikaiszokdsos azonbanez vildgos 6s 6rthet6 a random elektrodinamika drtelmezdseben lesz. a A newtoni klasszikusmechanikAban gyorsul6 rendszerben 16v6megfigyelo termdszetesen nem 6rzdkelia h6m6rs6kletmegnovekedesdt, idegen ez fogalom a klasszikus mechanikaban. kvantummechanikdban ott beveA az zetett kvantumvdkuumfogalm6valis nehezezt a jelenseget megmagyarinni. A kvantumv6kuumugyan fluktudlo, de virtudlis 6s nem re6hskvantumokat t le. Az irodalomb6l az dertil ki, hogy a gyorsitdsa virtuAlis kvantumokat valamilyen modon re61iss6 virltoztatja.Boyer velemenyeszerint a jelenseg sokkal egyszeriibben€rtelmezhet6 a klasszikus random elektrodinamika fogalom koreben,term6szetesen csak akkor, ha amint eddig is t6rgyaltuk, bevezetjiik a nullponti energiafogalm6t,es hat6s6t figyelembevessziik.Ez a veletlenszenisug6rz6s, mint mir tobbszdr emlitettiik, nem h6mdrsekletfngg6,6s az abszolft nulla fokon is letezik,ezertnevezikklasszikus nullponti sug6rz6snak. Ugyanolyanreiirsl|tezojelens6gnek tekintjiik, mint a klasszikus hosugdrztst. Anullponti sugdrzasn6l spektrum alakjaazonbanterm6a szetesenradikdlisan elter a megszokott 6s ismert termikus Planck f6le spektrumt6l. A nullponti energiasugdrzds Lorentz invarianciajamiatt min-

TERTECHNOLOGIA

VAKU MENERGETI - M ENERGIAKICSATO ALAPE U KA LAS LVEI

77

valo tartozkod6 megfigyel6,sebessegere tekintet den inercidlisrendszerben 6szleli. Minden inercialis nelkril, uryanazt a klasszikusrandom sugdrzast ekvivalens,nincs kitiintetett vonatkoztatisi egymdssal koordin6tarendszer rendszer.Ez azdrt fontos, mert minden m6s tipusu veletlenszenirandom van valamilyenkitiintetett inerci6lis rendszerhez kotve.A termikus sug6rz6s, sugdrz6sa nullponti spektrumra szuperponalodik16 es veges nagysdgu rendszert. energidttartalmaz, es kijelol egy adott vonatkoztat6si se A vf kuumfluktu6ci6k Lor entzinvariansviselkede alapvet6fontoss6gu. amelyet laboratoriumnak Egy adott referencia koordin6ta-rendszerben, neveziinkki, ez a teljesenveletlenszeriiklasszikussug6rz6sfelirhato mint amely krildnbozo a frekvenciAkat6s /c hull6mvektosikhulldmok osszege, Egy masik megni ek let rokat tartalmaz, melyekn vd lensze a ftniseloszlasuk. halad, kepest6lland6 sebessdggel figyel6,amely a mi laborrendszeriinkhoz ugy fogja fel, hogy ezek sikhull6mok,de mds rrr frekvencidkkal a sug6rz6st lehet esft hull6mvektorokkal, amelyekkozott egyLorentz transzformdcioval kapcsolatotteremteni. Altal6nos esetbenegymozgomegfigyel6m6s spektrumot fog l6tni, mint a laboratoriumbantartozkodo megfigyel6.Azonban egy Lorentz invari6ns spektrumndla sikhull6mok pontosan ugy transzformdl6dnak,hogy azonos spektrumotfogunk tal6lni a laborat6riumi 6s a mozg6 rendszern6lis. 86r minden egyes Doppler minden egyes sikhulldm Doppler eltol6d6stszenved, eltolod6s uj frekvencierteketvesz fel, mdghozzitugy, hogy az eltol6dott vttltozatlanma.r:ad Ez frekvenciahelyereegy mdsik kertl, 6s igy az dsszkdp a tesziilyenjellegzetesse nullponti energiaspektrumdt,mint m6r emlitettiik. (L6sd 2. 6bra.) minket azonban most a gyorsul6s Ez az esetigaz az 6lland6 sebessdgre, amikor egy gyorsulodetektor figyeli a laborat6erdekel.Ebben az esetben, riumban l6v6 sikhulldmokat, azt tapasztalia, hogy a frek:tencidk dlland6an sfkhulldm A vdltoznak. laboratdriumbanegy adott dllandd ao frelcvencidiri ezdrt a gyorsulf detektor szdmdra egy szdlesds vdltozd spektrumotielent. A gyorsul6 rendszerbentartozkodo detektor szitmdraaz inerci6lis rendszer tobb6 el5bb emlitett finom, 6lland6anvisszater6,regeneral6d6egyensulya nem igaz, 6s felborul ez az egyensilly.Ez okozza a gyorsul6s termikus effektusdta nullponti energiaspektrum6n6l. erteke 6lland6, azaza helyvektor id6 vagy hely Amennyiben a gyorsulas szerinti mdsodik derivdltja nem nulla, de a harmadik derivdlt m6r nulla,

abban az esetbena klasszikusnullponti sug6rz6s stacion6rius, 6lland6 fluktudci6jn spektrumot talii, de ez mdr nem a vdkuumnak a spektruma,mint azt a 13.6bran is l6tjuk. A gyorsul6rendszerbenelhelyezettdetektor vagy megfigyeloviszont a kornyezet6ben mindenhol ezt a megv6ltozottspektrumot fogja latni es nincs kitiintetett inerci6lis rendszer,vagy kittintetett id6 a gyorsulo ido szirmdra. Mindentitt ez a ,,termikus flird6" fog megjelenni. A nullponti energiaspektrum6nakl6tsz6lagos,vagy virtu6lis h6mers6klet-novekedeset (56) osszeftigges meg: az adja
AT __

ha

2nck

(56)

ahol A7jeldli a h6mersekletnovekeddst, az a &Ldka gyorsuldst, ft pedig es a a Boltzman 6llando.Ezekb6l az ertekekb6ll6tjuk, hogy ha a gyorsulas6rteke meglehet6sen alacsony, akkora h6mers6klet-novekedes nemleszjelent6s erteke a szokAsos esetekben, n6hdnymilliomod 'Celsius.Meg kelljegyezni,hogy csak eza levezetds kizdr1lagdllandi gyorsuldsra igaz. (Az (56) osszefiigges egytitthat6ja 10-15 nagys6grendti. egyelektron koriilbehil 10-7secalatt gyorsul Ha fel a fenysebesseg nagys6grendjdre, akkor merhet6 koriilbeltil 'K h6m6rsdklet-novekedds kornyezetdben nullponti spektrumnal.) a a Ha a gyorsulds id6ben viitozo es egyrenovekv6,akkor ez az osszefiigg6s m6s alakot esm6s,nagyobbertdketfog kapni, de ezt az 61tal6nos esetetmeg iddig nem vezett€kle. Fontos megjegyezni, hogy itt csak a skal6rmez6re kaptunk egy 6rteket, a mi esetiinkben azonban az is 6rdekes, hogy az elektrom6gneses terek hogyan viselkednek gyorsul6 rendszeresetdben. Boyer ezeketa szamit6sokat elvegezte is 6lland6 gyorsul6s esetere,6s az eredm6nyek (51)-(59) osszefiiggeseken az l6that6k.A termikus spektrum siirrisegfiiggv6nyet (57) 6sszefiigg6s le, s ezen htjuk, hogy az a m6r az irja ismert Plank fele formula:

n'Ir : u, . #-) i (a) G

- t o, ""tn (r)

(s7)

A gyorsul6 rendszerspektrumapedig vektorter esetenaz (58) dsszefiiggessel irhat6 le:

+(eu)' nHj(a):+ul, *]*,n er)

(s ) 8

VAKUU ENERGETI - AZ ENERG M KA IAKICSRTO ALAPE TRS LVEI

A
) ) - \ L6thatjuk, hogy ez a spektrum m6s lesz, mint a m6r ismert kobos elosz16s. Amennyiben magasfrekvenciaert6kekre vizsg6ljuka spektrumokat,azaz ha )) kT, ak,koraz (57) es (58) spektrum 6rt6ke megegyezik.Abban az esetben,amikor alacsonyfrekvenci6kat, vagy magash6m6rs6kleteket, nagy gyorsuldsokat vizsg6lunk azazkT t) Z"ro, akkor az (59) osszefiiggds , csoporthoz jutunk:

=("#

vagy v : ril/. sebesseggel Az iLll6, oszcilldtor mozgo frekvencidju oo ho. sebess6gtol E energidja=;,

n'Hi(at "' (]!!-)'-'(+-,) (#), n(-o)l rsrr +[
Latjuk, hogy itt a stinisegfiiggveny ertekemegn6,mert a 7f.olztaghozmeg egy egynel nagyobb szorzo j6rul. Fontos tanuls6g,hogy itt az energiayiegyenlitodes,az ewipartrcio nem jon letre, amig tart a gyorsulas, m6s lesz 6s az alakja, mint a termikus spektrumnak,ami a kovetkez6sorban tal61hat6:

A gyorsulo (nem szuksegszerii, hogy a = const legyen) rendszer rezgesiamplit[doja megno, az oszugy cilldrtor viselkedik,minthatermikusan melegebb helyen lenne, mint Ugyan- a mellettelevo nem gyorsulooszcilfuggetlen0l. 6s gyorsuldstol fogja ert az e dtlagenergidrt mutatni l6tor. A ket rendszer kozotl inhome genitds i6n l6tre. rendszer. mds bdrrmely inerciAlis

* kT n:11;(ot) +O(H

(60)

vt
k6npzerpdlyo x k6n)€zorp6ly

vx2!ll

ox -O

akkoris vAlenergidja nem energi6ja vdltozik Az oszcill6tor Azoszcilldtor att6l,ha rezg6siirAnyiramerolege- tozik,ha rezgesiirinyfua merdlege' de rendszer- sengyorsitjuk, csakkozvetetten, inercidlis sen mozgatjuk miatt. ekviparticio az energia ben. (megdllithatatlan) rezg6si nyugalom energi6ja sajdt elvehetetlen E rendszer kovetkezvalo rejtett spektrummal kolcsonhatds eset6n, ez a nullponti, s m6nye.

A m6rndki gyakorlatszamhra fenti osszefiigg6sekbol ldnyeges, a aza hogy gyorsulo rendszerekben m6s nullponti energiaspektrum alakul ki, mint az eredeti allo inercidlis rendszerben6s a k6t energiasiirisdg-etoszltis spektrum jdhet l6tre,ha megfelel6feltetelekettudunk teremteni. ktizrjtt energiadtadds Tovdbb lehet javitani az energiadtad6st, az tilo rendszerspektrum6t is ha befolyasolni tudjuk, ez azonbannem sziikseges feltetleniil. Az egyik legegyszeriibb fe1t6tel, a kornyezo, azaznem gyorsulo rendha szerben egy nem Planck-feleegyensulyi eloszldsthozunk l6tre, mert ekkor a gyorsitott rendszeres a nemegyensulyi kornyezetirendszerkozdtt energiaaraml6s indul meg. Azzal a felt6telrendszerrel, amit idriig megmutattunk, m6r lehet nullponti, vagy hipert6ri energidt kicsatolni, azazgrorsfttis segftsdgdvel Lorentz invaridns spektrumoteltorzftjuk a kornyezethezk6pest, s a akkor a ket spektrum kozti kril6nbs6gmiatt energia6raml6s indul meg. AZ OPTIM^I.IS MUIKAKOZEG MEGVALASZTASANAK FELTETETEI N6zztink meg most n6h6ny olyan fontos rdszletetamelyetaz irodalomban nem tal6lunk meg kidolgozva r6szletesen, viszont az energiahasznosit6s, kinyer6s szempontjdb6lfontosak.

KOLCSONHATO, SPEKTRUMMAL UNTASN NULLPONTI A IS. ASRA:CYORSUTRS RENDSZEREKBEN ES IruTRCNUS NEMINERCIAUS UV6 OSZCITNTONRR NYUGALoMBAN

TERTECHNOLOGIA

VAKUUM ERGETI - M ENERGIAKICSATO ALAPELVEI EN KA LAS

81

Kikellvalasztani,hogymilegyenazakiizeg'amit6rdemesgyorsitani' keresni ahhoz, es meg kell hatdrozni, rriiiyen tulajdonsaeukozegeterdemes a leheto leggazdasagohogy iz energiakinyeres, azaz kinyrtirs,6tir6nyit6s jellegii, vilagos, hogy ,ub-bl.gy.n. Mivel a nullponti en.tgiu elektrom6gneses kinyerni. Erre t'tzfirolag elektromosan energiatkell ezt az elektromagneses terek alkalmasak.Ez azonban meges toltott r6szecskek elektromdgneses ossztoltese0, kivtk6l tehat semleges,de oldhat6 ugy is, hogy egy rendszir fajlagostolt6sii r6szecsk6t beltil dipolusokattartimaz. A lehet6 legnagyobb hat6sok minel random elektrom6gneses 6rdemes kivalasztani, hogy a egyertelmii, hogy Ezekb6l a feltetelekb6l nagyobbgyorsul6sokatokiizanau. felg'Jisitotiiendszereknel elsosorbanelektronokaterdemes es celszeni eset6n az elektronok azonos terer6ss6gek ilasznalni erre a feladatra,mert erre a gyorsUasalesz a legnagyobb.Elvileg meg protonok is alkalmasak toltott ionok egyre nehezkesionok, kev6ss6 ftludutru, azonbannaeyt6megii, alland6juk a kiiLls6rezg6 terhez tosszfub' hiszen a"csatolalsi rosszabbak, mjntazelektronoke.Akes6bbieksor6nl6tnifogjuk,hogy6ltal6banelektAz a t€ny, ronokat, vagy protonokat haszn6lnakfel energiakinyer6sicellal. t6rben 6s idoben v6ltozo elektro' hogy az eneigiaticsatol6sifolyamatokat ki*aln.r., *"i6kk"l, terekkel oldhatjuk meg, indokolja a ttlrtechnol1gia haszniiatii. A hagyomanyosenergetikah6m6rs6kletgradiensekre feje-zes tudjuk a kivant hataterek manipulalaseval epit, itt viszont elektrom6gneses h6m6rs6kletenem valtozik sokatelerni,akarugy is, h6gy azrlyenkesztiLl6kek sz6mottev6en. Nezziik,mit6rtenik,haalegegyszerribbrendszert,szabadelektronok az amplitudo felhoj6t gyorsitjuk. A'14. abrai latszik, hogy milyen lesz gyorsitas elott 6s kozvetleniil gyorsit6s ut6n' elosziasai etet<tronfelh6ben nullponti Ebb6l az is l6tszik, hogy mi u-Gg.gyrr.riibb m6dszerea random termdszeenergia kinyerds6nek.f megnOvikedettrez€6sienergiakinyer6set att6l fiiggoen' hogy mire tesei tOttfele m6don el leh-etvdgezni,els6sorban becsap6dik szeretnenkfelhasznalni. A tegegyizeriibb,ha a gyorsftottrtiszecske kineimpulzust6s megncivekedett egy tdrg/ba ds akkor annak"mJgnAvekedett lehet mozgat6sraes h6termelesre tiius iier,i6t ad dt. igy eroki*fejt6sre, . felhaszn6lni Az a teny, hogy gyorsitjuk a en legcelszenibb ezt a fliyamatoi keresztiilelektronokat,toltott reszeket engediink rendszert,6s a rendszeren kinyeresenek felteteleit, teljesitia nullponti energia egyszeriien 6t, viszonylag mar gyakorlati feladatokis megoldhatok' igy ennei segitsegevet

A SPE KTRU MVALTOZAS ES GYORS1TAS KIiVETKEZM E NYEI A F|Z|KAI FOLYAMATOKNAL ES ,,alLAnOOXttAl" Az elobb emlitett esetben,amikor szabadelektronok,,felh6j6t" gyorsitjuk, korfolyamatotnehdzkialakitani, ezt a folyamatotinkdbbcsakimpulzusszerf iizemm6dban lehet haszn6lni.Az alapveto feladat ilyenkor mindig az,hogy hogy lehet a megnovekedett energi6juelektronok energi6jdt vesztesegekkis kel elvenni, lassitani.(Ami a termikus korfolyamatokbana hiit6si 6s nyo m6snoveked6si f6zisnakfelel meg.) Az a teny onmag6ban, hogy - legal6bbis egy rovid id6re - egy elhat6rolt reszen beltil inhomogenne, anizotroppit lehet tenni a nullponti energia j6r. eloszldsdt, fontos kovetkezm6nnyel Az inhomog6nndtett t6rreszbenmirs lesz a fluktdcio mertdke, kovetkezeskeppen fr 4rtdkeis megvtiltozik,sdt a ininyfi)ggd is lehet,mrnt azt az elozokbenlAthattuk. Mivel ldthattakaz eloz6ben, hogy a h &tflke gyakorlatilaga rendezetlenseg m6rtekerevolt jellemzo esannak az &tekdt adta meg,igy logikusankdvetkezik, hogyh, azaza Planck szdm drtdke nem leszdlland6, a gyorsltdsmdrtdk,inekdsm6djdnakfuggtdnye lesz.Ez azt jelenti viszont, hogy az osszes olyan hzikai folyamat,amely fiigg fr 6rt1kdt6l - es nagyonsok ilyen van - meg fog v6ltozni a szokdsos m6don lezajlo folyamatokt6l,mert ah 6rt6kenagyobb (esetlegbizonyos felt6telek esetdnkisebb) is lehet. Ez szokatlan6sfurcsafizikai jelensdgek formdjdban nyilvdnulhat meg, mint pdlddul anyagszerkezeti anomdlidk, Van der Waals erdk megvdltozdsa, mdgneses anomdlitik stb. Ezekte a k6s6bbieksor6n m6g kiteriink. A megzavart, nem a szok6sosegyensulyifluktudci6 allapotdban levo vakuumban nemcsaka h efieknez€seviitoztk, hanem a tobbi allando is, ertelemszeriien.igy peld6ul a Joule-fdlekonverzioskonstans,a munka-h6 egyen6rt6k 6rtelme is, 6s az alapesetre6rtelmetlenne,haszniilhatatlannir v6lik. Ezekn6l a folyamatokn6l ugyanis egysegnyimunka bevitele liltszolag jdr. nagyobbmennyis6gri munka megjelenes6vel, kinyer6s6vel Ldtsz1lags6rill a termodinamikae1s6fiit6tele, de a nyereseg v6kuumenergia a rovAsdra tort6nik. Ezt sajnoskis6rletilegelvi okokb6l nem lehet alifiirmasztani, mert a v6kuumenergiAt nem tudjuk egyterfogatbabezinnidsott megmerni.Nincs okunk k6telkedni az elektromigneses6s termodinamikai kolcsonhat6sokban lejdtsz6d6 folyamatoknii az energiamegmarad6s,,megmarad6s6ban". A termodinamika mdsodik f6tetelenek egyesmegfogalmaz6sai viszont a vdkuumenergetikaikorfolyamatoknal m6dosit6st igenyelnek,de nagyon

VAKU ENERGEIIKA - AZ ENERG CSATO ALAPELVEI UM IAKI LAS

q a? i

,
'

,l_u Prtr
' 2

A Ha pelddul elektromos erot6rbe helyezzuk oket, a ter irdnYdba ariinyos kezdenek gYorsulni, es igY 6tamplitudoja Randomoszcilldrcio a r6szecske dtlagos energidtjAval lagenergidrjuknaka gYorsulds menti komPonense megno, a tobbi komponens eloszor nem Kesobb ez kiegyenlitodvdrltozik. de akkor is nagYobb lesz az het, irtlagsebess6gukegyfajtaenergimiatt' aekviParticio

? &
) t4*

t l'--l

.{+ F

Gyorsitds el6tt az elektromosan toltott r6szecsk6k Lorentz invariAns inerci6lis rendszerben mozognak. (Csak h6romterdimenziobanfelrajzolva, de a hiPert6r ir6nYafel6 is 6rv6nyesez.)

\.+ J+ ?+f+t
e =r(o)ri!

fi"

B Toroidpdrly6n mozgo toltott 16is szecske ket irdrnYban gYorsul, igy az energia novekedese nagyobblehet (azonosgYorsulas gyorsueset6n),mint a line6risan . lo rr5szecske6 Ha az oszcilldtort gerjesztjuk (csillapitott vagy csillapitatlan) a rendszer gyorsul. Ezekbenaz esetekben az eredeti szuPerPon6lodik amplit[dora egy e energia6rt6k,melYa maxilesz a legnamdlis gyorsuldsnAl gyobb. Csak olyan toltott 16szecskekn6l jelenik meg ez a hatds, amelYekkolcsonhatnak a nullpontisPektrummal.

'r

1q
(
RESZEoSKEKRE TOLTOTT cvonsirAs HATAsA r+. ABRn:

vigytnni kell az egyesfogalmak ertelmezesevel. P6ld6ula ,,b6rmely korfo lyamat hat6sfoka kisebb 100%-nii" megfogalmazds nem lesz igaz, ha a vdkuumbol kicsatolunk, 6tir6nyitunk energidt lokdlisan. Ha az energiaforr6skent sz6bajov6 t6vo1icsillagokatis a rendszerreszenek tekintjtik, akkor a fenti megfogalmazisvalosziniileg ervenyes marad.A m6sodikf6tetel tobbi (entr6pianoveked6s, hotartitlyos h6m6rsekletnovekemegfogalmazdsa egy dds) tovdbbrais megmarad.A harmadik fot6tel vitltozarlanmarad 6rtelemszeriien. Erteknet veszti viszont a k, a Boltzmann dllando szokiisosertelmez6seis a v6kuumenergetikai korfolyamatokban.Az kerdeses, hogy az e elemi tolt6s 6s a c f6nysebess6g ert€keviitozatlan marade a m6r t6rgyalt es vizsg6land6folyamatokban. ittataban vdrhat6,hogy sokfogalom Lrtelmeki t6rtechnol6giaifolyamatokban p6ld6ul fog b6viilni. wiltoznifogezen specialis a tdr ds iddfogalma is.Az a teny, hogy a k ertdkeftiggheta kicsatoldsmerteket6l, felvetiannaklehet6seget, hogya Davies-Unruh effektusnemlinedris lesz m6r Allandogyorsul6sokesetdnis. Egy m6sik erdekeslehet6s6gis megnyilik a nemlinedrisrendszerekndl. Amennyiben ugyanisnemlinedris rendszereken energiafluxust pump6lunk 6t, es a rendszer t6vol van az egyensflyt6l, akkor rinszenezd, dnrendezd folyamatok indulhatnak be, amelyeknek megint drdekeskdvetkezm€nyei lehetnek. Ezeketa rendszereketIlia Prigoginekezdte tanulmdnyozni (l6sd p6lddul a [26] dsszefoglal6 konyvet) 6s Moray B. King hivta fel a hgyelmet arra (1271 irodalom), hogy ezeknek a folyamatoknak szerepiik lehet a nullponti energiakiakn6z6s6ban. Ugyan nem tartozik most szorosana ldnyeghez,de erdemeselgondolkodni azon, hogy milyen kovetkezmdnyei lesznek az energiakicsatol6snak, a vdkuumtfu megzavaritsinak.Boyer rdmutatott arra [4], hogy az anyag stabilit6sais magyarinhat6a v6kuummalval6 kolcsonhat6ssal. Ez6rt nagy fajlagos energiakivdtelnel vdrhat6, hogy az anyagiszerkezet stabilit6samds m6don m6don alakul ki, mint a kicsatol6sn6lkiili esetben. a megv6ltozott igy anyagszerkezet mir emlitett artyagszerkezeti a anom6li6kat okozza, azaz az anyagokszil6rds6ga, elektromos6smdgneses tulajdonsdga viltoznifog, ugy, ahogy ezt a gombvill6m 6s a parajelens6gek eset6nmeg lehet tapasztalni. Mivel a gravitici6 6s a v6kuum kapcsolata is er6sen valosziniisithetci (Szaharov6s Puthoff modelljei), ezertvirhat6, hogy gravit6ci6sanom61i6kat, p6ld6ul gravit6ci6s orv6nyeket, prulzitlo gravit6ciot fogunk taldlni a kicsatol6 szerkezetek koriil.

TERTECHNOLOGIA

VAKU MENERGETIKA AZ ENERG U IAKICSATOLAS ALAPE LVEI

85

az Egyeselmeletekszerint nemcsakaz atomok elektronburkaval,hanem a vAkuum. Ez1rt majd erdemes is atorimagok alkot6reszeivel kolcsonhat lesz mejilzsg6lni p6ld6ul a radioaktiv bomlasok felezesiidej6nek esetleges vagy belsejeben' vitltozitsitta k6sziil6kekkozeleben RANDOM ELEKTRODINAMI KA VERZUS I$'ANTUMELMELET Mar most viilaszt tudunk adni a bevezet6benfeltett k6rd6sre,hogy miert nem szerkesztett, hasznosit6k6sziilekeket var az,hogy aki v6kuumenergia nem a kvantummechanikat, 6s ismertea kvantummechanikat akik ismertek random elektrodinamikaa klaszA tudtak ilyen kesztlekeketszerkeszteni. es szikus fu,tkithoztartozlk,ezenbeliil a linedrris nemlinearisrendszerekkel volt. Ezert alakulhatott ki, hogy valo foglalkozasa m'rnokok szakteriilete s elmeleti lett a feltalalok,fejleszt6k,,vadaszteri.ilete" az energiakicsatol6s,az hanem egyertelmiienki is fizika nemhogy nem tor6dott ezzela teriilettel, ezena Littsztk, hogy a kvantumelmdlet lehetoseg6t. zirta megvalositas6nak bonyolult matematikai k6pet ad r61a, nagyon tdrenelfeii a Jizikai val1sdgot, ami egy6ltal6nnem egyszirii es nem konnyen erthet6, ,,elfedi" a nullponti akik nem ismertek a kvanrn.tgiu letet. igy csak azokjottek 16 letezesere, kozel iilltak, azaza de az ,,anyaghoz" tumJlmeletet6i gondolkod6sm6dj6t, Foleg azokjfuttaksikerrel,akik elektrogyakorlati,kisertetez6szakemberek. kis6rleteztek.Ez6rtjohetett 16Nikola Tesla, rezg(\mozgirsokkal iiLossaggal, jeleniegre. 86r a pontos ok6t, magyartnattfi nem tudtak uugy Mo.uy is a az meiadni a felfedezetthat6snak,de elegj6 erzekkelbesz6moltak ennek Miel6tt r6t6riink a gyakorlati t6szre,roviden eneigianaka tulajdons6gair6l. azoknak -"g t"tt emliteni az a) pontbanemlitett nemlinearisrendszereket, a hatas6t. NEMUNEARIS DIP6LUS RENDSZEREK kev6s,6s nem teljesenegy6rtelmtiaz irodalomban tal6lhat6 Meglehet6sen Ez a cittet allasfoglal6sa nemlinearisdip6lus oszcill6torokhat6s6ttekintve' vizsg6lata rendszerekviselkedes6nek nem is csoda, hiszen a nemlinearis es egzaktm6dszerekkelrendkiviil nehez folyamat. Boyer ([28] irodalom) ezzel.Boyet sz6mit6sai i Blun.o 6starsai [29] foglalkoznakr€szletesebben azt mutatt6k, hogy a nemline6ris oszcill6tor megzavathatiaa spektrumot' mivel egybizonyos frekvenciafelett elnyel, alatta pedig kisugarozenergi6t,

igy megbontjaa nullponti energiasulypontjdt.Termeszetesen is tudat6ban 6 volt, hogy ennek segitsdg6vel mechanikairendszeren egy kereszttil 6ramoltathat energi6t es igy munkav6gzesre haszn6lhatjuk a rendszert. A [281 irodalom 2844. oldalitnkonkretanki is jelenti, hogy az eddigitapasztalatok szerint ilyen m6sodfajuorokmozg6knem l6tezneka termeszetben, feltees szi a kdrdest,hogy vajon hogyan lehetnekiktiszob6lni ezeknekajelenletet. Az a v6lem6nye, hogy nemlinedrisdipolus rendszerekanalizisdndl,6s ahol jon, nullponti energiasuginzits valamilyenmodon szdmit6sba mindenk6ppen relativisztikus hat6sokat figyelembe kell venni 6s akkor ezek a gondok elkertiLlhetcik. hivatkozik, hogytudjuk, a line6risoszcilldci6kktilonboz6 Arra frekvenci6k kozott nem ,,terelhetnek"energi6t, ott ilyen effektusok nem jdnnek letre. Nemlinedris oszcill6torn6lelvileg ez ldtrejohet,es csak akkor lehet kik{iszobolni, ha teljesen relativisztikus kezelesmodotalkaimazunk. Vdlemdnyeszerinta nullponti energiaa legrendezetlenebb, ezert maxim6lis entr6pi6val rendelkezoelosz16s, amelynekaz entropi|ja tov6bb nem novelhetci, tehAt nem lehet energi6t bel6le kivonni. A t21l cikkben ujra visszateraz drokmozgo problemdjdraBoyer expiicit alakban.Itt gravitAcios mezcieseten vizsgflja a spektrumokmozg6s6t,elvaltozttsitt. Az 1097.oldalon a kovetkez6ketirja: ,Altallhan a mechanikai rendszerekolyanok, hogy termikus egyensrily esetdnnem tortenik energiadtaddsaz egyrkrendszerbola m6sikrendszerbe. Amennyibenenergiaadodna 6t egyik mechanikus rendszerbrila m6sikba, akkor a sug6rz6ssal valo kolcsonhatds6lland6anujra- 6s ujra potoln6 ezt az energiavesztesdget abba a rendszerbe,amelyik elvesztetteaz energiitt 6s igy egy orokmozgohoz jutn6nk, ame$ik mechanikusenergi6tsz611it 6llandoanazegyikrendszerr6l a m6sikra. Amennyiben a termodinamikat6rv6nyei,amelyekmegttltjttk az orokmozg6 ldtezesdt,lok6lisan is igazak a gravit6ciosmezoben, al&or az ekvivalencia torv6ny miatt azt vdrjuk, hogy gyorsul6 vonatkoztatasirendszerbenis igaz legyen ez. Ebbril az kovetkezik,hogy a fenti energia6tadfs gyorsul6 rendszerben tilos 6s azt is mondja, hogy az ilyen rendszereknek is ugy kell viselkednitik,mintha termikus egyensulyban lenn6nek." Boyer azonban furcsa m6don elfelejti,hogy a termodinamikaszokdsos itt 6s altala id€zett torv6ny6t a Planck spektrumraes mds hasonl6nem kittintetett spektrumravezett6k le, a Lorentz invaridns nullponti energia spektrumdra ez a torveny igy nem igaz.

LAS vAxu uv True RGETIKA AZ ENERGIAKICSATO ALAPELVEI

Ahoszivattytielvi|ega12./abbr6n|6rthatokorfo|yamatirdrnyAnakmegforditdrsdvaljonl6tre:munKabefet<tet6sevelalacsonyabbhomersekletenlevo r.o'"g*"gu*bbhom6rsek|etrevihetoat'Akorfo|yamatakkorigazAngazegymdshoz. kozelvan hom6rs6klete 6s J*aso", ia a hoforr6s a hoelnyelo = Trysrc/Ttords 1,1'akkoreqysegnyi na eset6n, pelOaut korfolyamat Carnot oevittmunra-natdsiirat<orutnetuttizenketszerannyihomennyisegetkapunk, mintamennyimunkdtvegeztunkarendszeren.Termeszetesenezakorfotorv6nyet'csak gazdasdgosan lyamatsem s6rti az enJrgiamegmarad6s tereliaz energia6ramldst.

ny"roffi o r'i

ru f

roros

is elektronokkal a 12'/b dbranl6thato megvalosithato A fentikorfoVamat effektus' Ez megforditiissdval' a Peltier Seebecketfet<tus

A mi esetiinkbenval6j6ban nem perpeetum mobiler6l beszelink, mint m6r emlitettiik, hanem csakaz energiair6nyit6sir6l egyikhelyrol a m6sikra. Anal6giakdnt a h6szivattyu esetethozhatn6nk fel (15. 6bra), mert a h6szitorvenynek,de kis vgyanaz energiamegmarad6si vattyu is engedelmeskedik segitsegdvel nagy homennyisegetlehet vele nyerni ugy, munkabefektet6s a munka hdegyen4rtdkdnek.Perpeehogy a kinyert hd tobbszrirdse befektetett akkor keletkezne,hanem kellenemunkdt befektetni tum mobile val6j6ban mindig ds kivdtel egy korfolyamalba.Az dltalunk tdrgyalt berendezdsekben munkdt kell befektetni,ds tigy nyertink plusz munkdt, hogy ezt a ndlkill befektetettmunk6t felhaszndljuk.Itt tehat nem keletkezlkenergiaa semmib6l, hanem csak egy korfolyamat utjin dtirdnyftjuk ahhozhasonloan,mint es ahogyana hoszivattyuis dolgozik. Ezt az ellerrtmonddst ezt a f6lreertest irodalom mindm6ig nem tisztirzta,6ppen\ezertnem adhatott lokest az az karokat ilyen irdnyu kutatasnak6s alkalmazasnak, ezhftalkomoly gazdas6gi is okozott. Termdszetesen nemline6risspektrumtor zitdsrahasznaltrendszerekhaszkolcsono es n6lhatok a gyorsitosrendszerekkel ezekegymdshatekonysag6t N6zztink most neh6ny gyakorlati sen er6sithetik az energia kinyeresben. pelddt az alkaknazdsokra. a Ezek csakillusztr6ci6kdnt szolgdlnak, kidolgo eljdr6sokat egy kiilon fejezetben,a III. rdszben zott, szabadalmaztatott ismertetjtik majd. Miel6tt azonbanr6t€rnenk az egyesenergiakiv6telilehehogy milyen tapaszroviden drdemesosszefoglalni, t6segek ismertetesere, talati k6pet lehet kialakitani a vdkuumenergia6s a gyorsit6skozti kapcso latrol. I. BOX: AZ ENERGA ,,KICSATOI-,{5A", W{KUUMMAL VALO A KOLCSONHATAS MI AZ, AMIT TUDUNK ES MI AZ, AMIT NEM A vdkuumfluktudcif energidja- mint mdr eddigis ldttuk - csak tdrmanipuldldssal szabad{that6 Kdt alapvetdffiktus haszndlhat6 fel: az eg,tik az fel dltaldnosftottCasimirffiktus, azaza nullponti spektrumtdrbelimegbontdsa, torzftdsa, a mdsik a gyorsittis,azaz a nullponti spektrum idribeli megbontdsa, manipuldldsa.A gyakorlatban a taszltderritfelhaszndlfCasimirffiktus is csak fgy szerepe alapvetd akkor ,,indithat6be",ha gtorsltdsthaszndlunk, a gyors[tds minden energiakics ldsi fo lyamat dl. ato n

eged€s tont6n

az Aramhatdsdra egYikcsatlakolehitl. a pontmelegszik,mdsik zAsi a tolyamatrevezibilis,nem Ez tgy, mint a Joule ho, melYaz vesztes6ge. s0rlodAsi drramlhs

H6szivatty[tnemcsakafentiketmodon|ehetmegva|ositani,hanemp6|ddu| is. hatdsokkal mdgneses xonrolYnvRt H6szvRrrvU rs.ABRR:

TERTECHNOLOGIA

pdlddul: m6donoldhat| meg a gyors[ttis, sokJdte Tbchnikailag gyorsftdsa elektr^ddk kdzott,pdlddul villdm, szikrakistilds, a) tdttdtt reizecsiek (egydram dramoltatdsa elektromos b) fors6 (ds emiatt gyorsul6)rendszeren pdlustigenerritor), val6 c)'hultdmjetensdgekben peri1dikusgyorsfttis JbleTnemlinedriskozegekplazmacsovei)' ben (pdlddulTbsladsMoray nagyfrekvencias - a vtikuum krjzben - ds ez techntkaitagis haszndlhqt' ffiktus Gyors{tris mert a Davies-unruhffiktus szerinta gyora kolcsrjnhat gtorsftott tdrggyal, Az ,,tapasztal". ffiktus - mint mis hSm,rsdkletivdkuumfluktudci6t sul6k6zeg szemldlekiindulvadrtelmezhetri - i sztochasztikus elektrodinamikdb6l tdttuk is 1rtdkdtnumerikusan ismeriiik. gtorsupisesetdn illand1 tesen. szerepdttdtti be' A [ukn(9-i6k intenzitdsa' A gyorsittis fgt a ,,zaierds{t6" Ugy tiinik, ez az sti. a gtors{ttisfisgvdnydben megndvelhetri. ampliiud1ja alipeffekius,amire minden kicsatol, kdsziltdk6pit.Ezdrtalapvetda gyorsuldsok manipuldldsaglorsan vdltoz| terek segitsdgdvel' utdna kell afolyamatotirreverzibilissd tenni az elejdn, el1rdsdhez A kicsatoldsnagy Az ^cednidba. elegendSen a az mdr visszamehet energia nullponti energia (Mechanikdb6lvett hasznos[that1. randommoigis mdr befoghat6, amplitud1jri afluktudci' amplitud'ia rendszerben pefdaval itvetha egy,,racinis",fogasl^ces 'nagyobb, munkdt lehet mint k6t fos kr;zti ,,1"ttivolstig,akkor a rendszerb1l kivenni.Ldsd az I./a dbrdt.) mechanizmusdr'lkdt ok Sajnosma mdg nem tudunk elegeta kicsatolds derivdltjaindl miatt. Egyr^sztnem tudni, hogy a gyorsultismagasabbrendii milyenliiz a LT =f({D)fu*Cvdny dltaldnosatakia ezpediglehetnemlinedris is is (mint ahogyaz iz 1./btibiin ttitszik),6sezeka tagokfontosabbak lehetnek, tag. mint az dltind, gtorsultisos A gyorsut6tdrgysztimdra4rzdkeltspektrum spektrumlesz,hanemvalami mds,aminekaz pedigmdr nem az eredetikdbds 'aUiiat mdg nem hatdroztdkmeg,ez mdgfehdrfolt' (Ldsd l'/c dbra) Tovdbbinyiton kdrd6s, hogy mi tdrtdnik lassultis eset6n,hogyan vdltozik LT negatfv drtdk tartozik(1./b ekkora spektrum.Vaionnegifv gyorsuldsokhoz hogy vona.la),rigy ot abszohit drtdketkell kdpezni?Valdszinii, dbra szaggaton a nem a az idribelimegforditds, lassultis jelent elvivdltoztist folyamatban,ezdrt az abszohithitdket kett kdpeznia LT:f({n)) osszefuggdsekndl' kdmenemutat' Az a kev6stapasztalat,ami az eddigi m'rdsekbSldsszegy{ilt, az ja a magasabbiendiiderivtittakfontosstigtit, 6s termdszetesen ffiktus l6tdt.

.ku)g

Ha egy fogaslecv6letlenszenjamplittidojakisebb, mint a fogak kozotti a ,,f" hossz, akkor nem vegezhet munkdrt fogasl6cenegy random fluk tudcio. Ha viszonta fluktudciomiattbekovetkezo elmozdulds meghaladja a kritikus,,f" hosszat, a fluktudloero energiaforrask6nt felhaszn6lhato, munkdtvegezheta fogasl6cen. A nullponti spektrumldtszolagos hom6rs6klet-noveked6senek a gyores sul6snaka kapcsolata.Ha x = 6tll.,akkor a gorbe lineiiris(felteve,hogy a k es h'vdltozdsdt elhanyagoljuk). Magasabbrend(deriviiltak eset6n mdr valoszintileg nem lesz linedrisaz osszefugges. A nullpontienergia spektrumdnak valtozdsa,ha lxl > 0.

1. BOXABRq: NULLPONTIENERGIAFLU KTUACIOKOLCSO HNTASR U

TERTECHNOLOGIA

IAKI LAS VAKUU ENERGEIIKA - AZ ENERG CSATO AIAPELVEI M

miikodds'ndl alapvettitehdt - d,emdg messze A gyorsitdsminden k6szl.tl6k el6fordult mdr tr)bbszr)r is att6l,hogya rdszleteket 6rts{ik.Ez a helyzet valsyunk az ffiktus ismert,haszndljdkis, dm a pontos azaz a ichnika tdrtdnetdben, magyardzatm6gvdratmagara.Azohmldrvdnyegy|vszdzaddalelciztemegaz dramldsfettdrdsdt.Turbulens ebtrtronokds kristrilyrdcsik kolcsAnhatdsdnak g6pek,de a turbulenciasok rdszletemdig sem ban mdr r6g6ta repiilnek fizikai A-mdgneieket nigyon rdg6ta haszndljdk,dm fel1pitdsilket, tisztdzott. ma sem ismerik' pontosanmdg mtikr)ddsiiket mint ugyanilgy' kinyeriink,hasznosfthatd A,,zaj",o^it o nullpontienergidb6l sem a gtizok nyomdsa'A gdzok tanulmdnyozdsa a .forro, kaotikus,,,zaios" fenomenologiiezdddott,hanem a jdval egyszerfibb sntisztikusmechanikdvat kus szinten. qz, leegyszeriis[tve haszndlhatnak, amit a konstruktcirdk Ezdrta tapasztalat, lesz tobbenergidja a gtorsfttisv6gdn, hogl a ^,g1,tul,;,n glorsftottrendszernek van. (Megintcsak szdcskdn a a hangsrtfu megfeletd mfit etdtti.A mondatban hogy nem a szimmetrikushulldmok a tapasztalat, krjzvetettm6don az a kdzeIlyen hulldmokat nemlinedris hanem az aizimmetrikusak. megfetet1ek, lehetkelteni') kdnnyen gekbenviszonylag a Hosszriid6 fos eltelni, mire alaposanmegismerii)k kicsatoldsmechanizkdppelkell bedrnilnk,hogt a nullponti energia egyszerti musdt.Most azzal az (A mozgdsteraz ,,zaj"formdjtiban szupirponat1dik eredetimozgdsformdra' lehet,hanemrot(ici6sis,erre is ldtunk majd transzfuici6s ^irritrrr, ,emcsak pdlddt.) ' dffizi6s a A tanulmdny vdg6nmdg roviden visszatdri)nk sztochasztikus, teirtisdnakalapjaihoz,de tdtni fogiuk, hogv egltelcire protteiAk ^oir*itikot a nem tudunk megbfrk6zni feladanal.

ALKALMAZASI PEMAX Line6risnaktekinthet6 rendszerek
A vlLLAM jelenseg,ahol Az els6 kdrd6s,ami felvetodik,hogy llteztk-e olyan termeszeti teljesiilnek azok a krit6riumok, amelyekenergiakinyerest, ,,elterel6st"hozp6lda erre a villdm, nak l6tre? Kdzvetlenkornyezetiinkbena legegyszeriibb mert ott egy elektronfelh6gyorsulrovid ido alatt, es a gyorsitott elektronok kozvetlen kornyezete, az ionaiit leveg6molekul6k sincsenek termikus messzirevannak att6l, igy teh6t egytitt 6llnak a sztikseges egyensulyban, felt€telek ahhoz,hogy energidthasznositsunk v6kuumb6l. Nikola Tesla volt az elso, aki felfigyelt erre a hatdsra, azonban ezt a termdszetbenrendkivtil nehez szabatosan pontosan kimutatni, hiszen 6s nem merhetjrik meg a felhok es talaj tolteseloszldsdt kisiiles elott, igy a pontos sz6mit6sranincs lehet6sdgiink. nagyon sok Tesla,aki gyakorlatban kis6rletetv lgzett kistildsekkel, es sejtette, becslesek sz6mit6soksegits6g6vel, hogy energia,,termel6dik"ezekbena folyamatokban,s valosziniilegez adla nek.jaz otletet az :]yen irdnyu munk6ihoz.Nyilvdnvalo, hogy itt a felgyorsitott elektronfelhokben kialakult hatdstvalamilyenformdbanelektroncs6vekben is lehet hasznositani.A 16. ihrhn l6that6 a vill6mcsatorn6banmozgo ionok es elektronokk6pe. L6tjuk, hogy a gyorsanmozgoelektronok hogyan mozognak az ionokhoz k6pest, 6s ezek energi6t csatolnakki a nullponti l6v6 6s veliik iitkoz6 ionoknak, spektrumb6l es ezt tfiadjirk a kornyezetben majd ezek visszasugdrozzirk az energiitta nullponti spektrumba,iW a ezt korfolyamat lezinil. Sajnos ez a folyamatnagyon nehezenkovethet6 figyelemmel a term6szetben, igy a villfmok kialakul6s6val 6s foglalkozomunkdk egyiitalin nem emlitik ezt az effektust.

A GIIMBvILLAM
Gyorsul6 elektronfelh6 mozgdsakoralakul ki a term6szetegyik leg6rdekesebbjelensege, gdmbvilldm, de akkor6scsakakkor,amikora vill|mpilJyifia a nagyjab6l90"-ban megtorik, mint ahogyazI a 16.lb6br6nl6tjuk. Az a felt6tel sziiksdges gombvill6m es a hozzirtartoz6hipert6ri effektusokkialakit6s6a hoz, hogy egym6sramer6legeslegyenaz iramlo elektronok sebessege, az dltaluk keltett elektromos 6s m6gnesest6rero is. Az, hogy itt hiperteri j6val tdbb toltes 6s effektus alakul ki, abb6l tudhato, hogy a gombvil16mb6l

VAKU MENERG KA - Az ENERGIAKICSATO ALAPELVEI U EII LAS

vI,!l t,l t' r
\f/

/.\

I

ioniz6lt otomok

A
I

rn \.y

\9 l e 6 l ,

/1\

'f o

vill6mcsotorno

)e

@ It

energio megcsopolds nullponti spektrumb6l

lezajlofolyamatok A termeszetben a legnakozula villdmcsatornAban nanosec n6hdnY gyobb gyorsulds, a nagysdgrendalatta f6nysebess6g Ez j6re gyorsulnak elektronok' az energiakolcsonhaeros nullponti j6r. tdrs.sal A gyorsulo elektronok vehetnek jelentosenergiatobbletet mintamitaz elektromos fel, tobbet, indot6rben tort6no gyorsuldsssal kolhatunk. szokdtkialakuldrsiinak Gombvilldm linedrisvilldmfoldelt sos l6nyege: ott vezetobecsap, s irdnYa megtonagy rik. A tor6si helyenrendkivul fel, l6Pnek de ez helyigyorsuldsok Ezen irAnyara. a meroleges haladdrs gyorsulo szakaszon a tor6si,er6sen ami ki alakul agombvilldm, makroszfogkopikushipert6rietfektusk6nt hiperteri hato fel. Makroszk6pikus effektusokmindig olYanesetkben koF l6onekfel, amikorjelent6keny 6bredneka nullPonti csonhatdsok spektrummal.

energiajon ki, mint amennyit t6rolni lehet az 6ltal6bann6h6ny centimeter 6tmdr6jii gombben,6s a jelens6gsz6mostulajdons6gacsak ugy magyardzhat6 egyszeriien logikusan,ha feltetelezziik,hogy egyn6gy tdrdimenzios 6s ([29] irodalom). t6ltesgyiini idezi elo a jelensdget A gombvill6m a legegyszeriibbentanulm6nyozhato makroszkopikus hiperteri effektus.Term6szetesen megjelendse bizonytalan6s v6ratlan, kozvetlen mriszeresmeghgyeldsreez€rt nincs mod. A hiperteri effektusok tanulm6nyozisa mdg el sem kezd6dott, l6ttiknek mig az elfogad6sasem t6rt6nt meg. Hasonl6 effektusokcsak a parajelensegeknel lepnek el5, ezek az igynevezett teleport6ci6s esemenyek. Gombvill6mokndl t6bb esetben megfigyeltek,hogymag6b6la gombbolt6rgyakzuhannakki, p61d6ul homok, viz, k6 stb. De mindkdt iilnyra igaz a jelens6g,van amikor a g6mbvillam ttintet el t6rgyakat.(L6sd a [30] irodalomban megadottgyiijtem6nyt.) Nem csak a term6szetbenlehet megfigyelni nagymertekbengyorsitott t6lt6seket, hanem a laborat6riumokban is el6 lehet idezni (ha nem is a villdmokkal megegyezl param6teru kisiil6seket) jelent6s energi6val jar6 gyorsuldsokat. elektronmozg6sokat, Most n6h6ny ilyen m6r6st, anom6li6t ismertetiink.

LI\BORAT6NIUMIANOMALdK
EGVPOLUSU GEilERATON A legegyszenibb k6sz{il6k,amelyeta fent leirt elvek alapj6nel66llithatunk, az igynevezett egypolusugenerdtor.Ezen m6r kim6rhet6drtekeketadhat a nullponti energiamegcsapolds hatds6rakeletkez6energiatobblet. N6zziik, hogyan epithet6 fel a 1ehet6legegyszeriibb szerkezet, amelyaz eddig ismertetett elveket hasznositja:Egyr6szt gyorsitani kell egy kozeget, m6sr6szt valamilyen m6don 6t kell adni a keletkezett energiatobbletet nemegyenegy sulyban l6v6 rendszernek.Ez a felt6telea folyamatostermeldsnek.(Impulzus iizemm6dban perszeegyszertibb feltetelek is elegend6k, nem kell a ott kornyezetnemegyensulyi allapot6rolgondoskodni.)A gyorsitisra a legalkalmasabb, legegyszerribb mozg6s a harmonikus rezgomozg6s, vagy a forgo mozg6s. A harmonikus rezgomozgdssal mechanikai rendszereknel nem lehet nagy gyorsul6sokat el6rni, igy marad aforg6mozgtis,azonban anyagszerkezeti okok miatt itt is er6sen korl6tozott a maximdlis gyorsulds.Az

fdldelt elektromos vezet6

6s szam6rt6ke, igy a t6rfluktuiiciok a ilyeneset,amikor h Planck A villdm igy iranydban' elegendo t6rdimenzio jelentosen minden meino, m6rt6ke hogy fel6 dimenziok is. Valoszinf, ebied a hipert6ri 6s energia impulzus szuks6kil6p6shez tort6no ir6nydrba dimenziok a hipert6ri ilyen-esetekben Ez szintj6tel6ri a folyamat. csak egysztikseg!; Xilepe"i munkaminimdrtis magaelinditdtsdhoz testek makroszkopikus felt6tel el6gs6ges les, de'nem fel. sabbdimenziok

rnlRxuuqsmon ES MozGAsAVILLAM GoMBVlLutrl ToLTESEK ro. AaRA:

TERTECHNOLOGIA

- az elektron m6r zo energiahordo kozegre- mint az elSz6ekben t6rgyaltuk megfelela celnak, amelybenaz a legilkalmasabb,ezert egyforg6 f6mt6rcsa tartalelektronok szabadonmozoghatnak,mert az sok gyorsulo elektront tobbfdlekeppen a kozegcserdt, Az mazhat. elektronok rendezett mozghstrt, modon peldaul ugy, hogy 6ramforrassegitis biztosithatjuk,legegyszeflibb amikor energi6tszeret.ng"dtittk tfitaita.A mi esetilnkben, aram-ot s6g6vel is bels6 ellen61l6s6t le nenk kinyerni, ez rossz modszer,mert az 6ramforr6s kifejezetten rossz akkumul6tor megvalasztasa kellene ktizdeni. (P61d6u1 miatt') lenne alacsonyhatfrsfokaes nagy ellen6ll6sa er6 A legegyszlnibb, ha mechanikai energia bevitelevel6s a Lorentz egyazaza Faraday-fdle iranyitjuk az elektronok mozg6s6t, felhasznahsaval jutLnk. Egy tengely kortil megforgatjuka vezetcit6rcs6t p1lustigenerdtorhoz t6rbe magneses 6s ezt ;ngelyiranw homogen (bir ez nem sziiksegszerii) mozg6sabiztositott, csak egy helyezziik.BbUen az esetbin az elektronok erinteni, 6smaris egyzirt kell csusz6kef6t a kiilso peremhezes a tengelyhez biztositott az elektronok tobb6aramkort kapunk. e nito csuszokef6n lesz (m6s lesz az mozgdsa, tehifi nemegtensilyirendszer rendezett kev6sbb6 es m6s lesz, amikor iramot vezeaz elektronfelh6eloszl6saegyensulyban rendszertkapunk).A I7. iltr,rinl6tszik tiink 6t rajta, ekkor egynemegyensulyi folyamal"vaz|ata. pedigaz,,energiakinyeresi'' a a rendszer, |7la,t aurarcn tengelyir6nyumozg6s6t mttatja az A 11.ibraegy nem gyorsitotf elektron id6 fiiggv6ny€ben. c6lszerii ez auratuot l6tszik, hogy csak sug6rir6nyuelektronmozgAssal A forg6reszegyfajtaszepar6torenergianyereseget. kicsatolni a lStszolagos a a ahol a legnagyobb gyorsul6s, vakuumzaj k6nt miikodik. Ktilso pal6stjan, megnS,saradi6lisanurcr.tlrirryihamutatozajkomponenseksuperpona(a tengelyek A 16dnakaz elektronok sebessegere. kedvez6tleniranyu zaj viszont nem keriil 6t az iilo kef6kre'Sajnos ir6nyabamutato komponensek) m6rtekeis kicsi, a csuszokef6s ur"i6rh"t6gyorsulds, s i gy azal,,erosii6senek" igy ez a megold6s ink6bb elvi' mint megold6speOig erOsenveszteseges' egyszeriis6ge gyakorlatiiehetoseg.A rendszerelk6szit6seezertlirtszolagos ugyanis magas fordulatsz6motkell nehez technikailag, .il.nrr. is e16gg6 el6rniahhoz,hogynagygyorsul6sokkeletkezzenek,aholm6rsz6mottevoa nullponti energiahutiuaciO. Ugyanakkor nagyon kis belso ellen6ll6sunak nagy legyen' Eue azettvan hogy az irametosseg kell lennie a rendszernek, ardrnyos' merteke az arammalegyenesen sziikseg,mert azenergiakicsatol6s

A forgo rendszerbenaz elektronokgyorsulnak,kulG nosen a forgoresz szelen.A gyorsulds miatta nullponti spektrum eltolodik,nagyobb fluktudrciok alakulnak ki a forgoreszben,mint a mellette levo, inercialisrendszerben levo allo r6szben.A ket rendszerkozott inho, ' mogenitAsalakulki, egy gradienskepzodika fluktudrcio mertekeben.Ha a ket rendszerkozottcelszerrien eleKronokat drramoltatunk, nullponti spektrumbol a folyamatosankivehetjukaz energidt,s a mozgo eleKronoknak energiatobbletuk lesz. A fluktuAcio merteke (a gyorsuldsfr"rggvenyekent) a forgoreszben nagyobb lesz, mint az Alloreszben ez inhomogenit6st es hoz letre, amely energiatermelesre haszndlhato.
lorgoreszben levo elektronok

A folyamat hoszivatbnr a
fOlyamatanalogiiijakent iS

aflasos nullponti enersiaja

/al rl-)
\ Y iE

tv I (ny"r6)W

felfoghato hoforras A a (,o'0.) I \,[onn,/L],+,il*^,,,[h,h* r,".., nullponti "---l energiafluktudV V v
cio, az elekhonokkerirr i[se"] get6simunkd{a komp a
6116r6sben levo elektronok atlagos nullponti energiaja

resszornakfelel meg, s megemelt fluktudciojri, energidju elektronok kijutnak a kornyezetbe, ahhoz kepestmagasabbaz energidjuk.igy az energias tobbletet munkavegz6sre lehet haszndlni. Ez a ciklus termeszetesen nem a Carnot-f6le korfolyamat. Az egypolusri generatortechnikailag gyenge megoldds,mert csak igen kis gyorsuldsokat lehet vele elerni, s kis belso elllenall6surendszed kell epiteni, hogy az drameross6g(analogjapeld6ultomegfluxus) magas lehessen. Az egypolus0generdtorbansem egyenletesa gyorsulas,hanem a sugar fuggveny6ben vdltozik,kifele haladvano, befel6 haladvacsokken. Emiatt a vdzolt modellszerint - nem mindegy,merre halad az eleKron. A tengely felol kifele haladoesetben teljesitmeny nyeresegk6nt tapasztaljuk vakuma mal valo kolcsonhatdst, ellenkezo esetben teljesitm6ny veszteseget okoz. A v6zolt modell szerint, ha rendszerenkereszttl nem folyik iiram (pelddul nincs ktlso mdgnesest6r), akkor is kell feszultsegkulonbsegnek ebrednie az iillor6sz 6s a forgoresz kozott, mert a forgor6szben magasabb lesz a fluktuacio m6rt6ke, mint az drlloreszben.

rz. ABRn:EGypoLUSU cEnrRAron Es NULLpoNTt ENERGTA KOLCsONHATASA

TERTECHNOLOGIABA vezet6 sin

teret l6tesitsiink,hiszen l-2 V-os Az is fontos,hogy rendkivtil er6sm6gneses miatt a mert a kefeken kontaktellenall6s gener6l6sa nem elegendo, fesziilts6g jon m6gneses teret fesziiltsegeses l6tre. Olyan szuperer6s I V nagysdgrendii kelet' kell a gyakorlatbanletesiteniink,hogy legal6bb 100 V kortili fesziiLltsdg minimAlis. fesziiLltseges6se ellenall6sa, kezzen.mert emellett lesz a csusz6kefe Mindezek a param6terekarramutatnak16,hogy egyszeriihdzi eszkozokJo kel nem val6sithat6 megez a szerkezet. kontaktushozpeld6ul folyekony es f6mre lenne sztikseg (igen nagy 6tmer5, nagy keriileti sebess6g nagy gyorsulfsmellett), ez pedigtechnikailagrendkiviil nehdzfeladat Mindemelaz lett ebbenaz ekendezesben effektus m6r megjelenhet.

v'o

6romforr6s

A kapcsolo lezArAsakor sineken a 6s a loved6ken keresztul dramlo Aram drltal keltett elektromos es m6gneses terek a Loren? ero segfts6g6vel gyorsitjdk a lovedeket. Az dramlAs irAnya merolegesa gyorsuldsra,igy a nullpontifluktudciok nem segitik a gyorsul6st. A loved6kbenviszontnagyobblesz a fluktuAcio,de ez csak a becsape ddskor erv6nyesiil.

TEST GYORSiTOTT A siNAGYO rrlrrr LINEARISAN

gyorsul6solehet a legnagyobb A technikdbantalln a sin6gyuksegitsegevel meretii testek kordben.A 18.6br6n l6tszik egy kat elerni a makroszk6pikus amelynagyonegyszerii.ALotentz ero segitseg6vel sindgyuelvi elrendezese, gyorsitjuk a l6ved6ket,vagy a gyorsitando t6tgyat, aminek termeszetesen cdlszeriienf6mbol kell lennie. Ket sin kozott anyagbol, elektromosanvezeto halad a l6veddk, 6s rajta kereszttilnagyon er6s elektromos 6ram halad 6t, indukci6. Ebben az esetbena Lotentz erre mer6legesegy kii1s6magneses tud elerni. er6 rendkivtil nagy gyorsulast sajnoskev6sa nyitott irodalom, ahozz|f'rheto anyagebbena t6m6ban, mivel ezt az effektust f6leg haditechnikai celra haszn6|ak [31]' Ha egy pillantastvettink Deis 6s tarsai [31] cikk6re 16tjuk,hogy a sin6gyuksokkal loporos mint a koz6nseges gyorsitj6kfel a loved6keiket, nagyobbsebess{gre 6C),rik.Azadatok szerint egy300 gramm tomegii t6rgyat 3000 m/sec sebesmaxim6lis6rteke1,5mil1i6 gyorsitottakfel 4 m6terhosszan,a gyorsit6s s6gre m/s2 volt. Ezzel a technikai megold6ssalazonbannem lehet a nullponti es energiahat6s6tkimutatni, mivel a sebesseg gyorsul6sszimmetrikusa ki6s bel{pdsnel.Abban az esetbensem lehetne iparilag hasznositania nullspektrumokkozti energiaponti enelgiafluktu6ci6t,azaza gyorsitott es 6116 kiilonbseghatds6t,ha a 18./b6br6n bemutatott ktilonlegesalaku gyorsitott megn6 az A testethaszn61n6nk. gyorsitis hat6s6raa loved6kh6m6rs6k1ete fluktu6ci6 miatt, ez azonbanmfresekkelnehezenigazolhat6,nincs er6sebb amely a gyorsulfst kibirn6. A gyorsitott lovedekben olyan mer6szerkezet, es ugyan a v6kuummmal valo kolcsonhatasmiatt fluktuaciondvekedds igy hasznosithat6. keletkezik,gyakorlatilagazonbanez nem energiakicsatol6s

szigetel6

Ha a 18./b dbranldthatomodon alakitandnk a gyorsitott ki tdrgyat,a nullpontifluktudrciok segiten6ka gyorsul6s gyorsitdrst. 6ramlds Az irdnya ugyan megegyezne gyorsulds a ir6nydval vezet6 (legaldbbis szakaszon). be. egy A 6s kil6p6sn6l viszont szimmetrikus az elrendez{s, a slnhez k6pest m6rt6ke, azonos fluktudcio a Ezen a szakaszon Lorenk erok nem a gyorsitandk.

A Lenztorvenyen alapulokoaxdlis gyorsitondl viszontaz dram 6s a gyorsuldsirdnyaelvi okokb6l mindig meroleges egymdsra, ez6rt itt nemv6rhato nullponti a spektrumbol eredoenergiaiitv6tel.

r8. ABRI: siruAcw. MINT LEGNAGyoBB A GyoRSiTAsu MEcHANtKAt RENDSZER

TERTECHNOLOGIA

VAKUUM ERGETI - AZ ENERGIAKICSATO ALAPE EN KA LAS LVEI

jobb Ha aLentz-f'Ie indukci6storvenyt vessziikalapul, a sin6gyukn6lis sem ebbenaz esetben lehet elerni([32] irodalom),azonban hatekonys6got ezt az asszimetrikus6s mozgasi sebesege lesz az elektronok gyorsulasa, m6g elvileg semlehet ce[ainknak megfelelom6don 6talakitani. elrendezest FOLYADEKOKBAN T6NTEX6 ELEKTRODINAMI KUS ROBBANTASOK hat6s6tmar a Ahhoz, hogy valahol megtalauuk nullponti energialehetseges a kim6rt laboratoriumikoriilmdnyekkozott, 6rdemes kisiil6sekt6j6n kutatni' megkeresni, a gyors,impulzusszeriiszikrakistileseket Erre a legcelszeflibb tapasztalathalmozodott fel, amit publik6ltak is. Nem mert ott lelentos tortenik hat6s6tkeresni,ahol a leveg6ben azonbanolyan kistilesek erdemes lehetoseg nem sok 6s ez, hiszen ott impulzusmer6sre teljesitm6nymeresle nehezmegad6dik, melyekpontos sz6mertek6t vesztesegforras van, sz6mos vizsg6lunk,ahol viz hatirozni. Egyszerribbdolgunkvan, ha olyan eseteket alatt tort6nik a robban6r, hisr.tt aviznek 6tadott impulzuserteketsokkal ellenorizni.Most ilyen p6ld6katfogunk konnyebbmegmerni es sz6mit6ssal vizsgilni. jelentkeznek, Eizrevettekkis6rleteksor6n,hogy nagyonnagyimpulzusok (1331, kisiilesek elektromos t34l irodalom).Az e1m6haviz alatttort6nnek leti vizsgflat ok azt mutattdk, hogy legal{bb t[zezerszerakkora impulzus elektrodinamikuserok meg tudnak magyamint amit a szokasos keletkezik, felmeriil fitzni, amltki lehet szSmolni(t351, t36l irodalom). Termeszetesen amelyek hogy olyan er6k is fellepneka termeszetben, annak a lehetosege, 6ket:t$bbekkozott nem irjdk le ugyan,de a Maxwell egyenletek klasszikusak p6rrlyenaz,tmpJre er6 ([37]-[39] irodalom), amely avezetekir6ny6val esetekben Ezek az erokstacion6rius iep huzamosan f"1 azgzlongit'uldrn6lis. plusz impulzusok,energi6k megnovekedett is felldpnek,di a mi esetiinkben esetbenlephetnek fel, igy tehat kiserletileg,elvileg ktziroiag gyorsuldrsos Ezamainapig semtort6nt konnyuGnne elkiiloniteni a k6t hat6st egym6stol. - ahol az tfiadott impulzus meg. Mindenesetreavu alatti szikrakisiil6sek viszonylag konnyen merhet6 - rendkivtl nagy impulzusnovekedestmutates nak. Ezekben az estekbenigen gyorsan fut fel az inam erossege, 1gy mint a vill6vinhato,ha valahol, itt megjelennekilyen hat6sokugyanugy' mokn6l, csak itt viszonylagkonnyen merhetok. A l9.la 6br6n latszik egy ahol gytiriis elektrod6thaszn6lolvan vizalatti szikrarobbant{selrendez6se,

tak. A k6s6bbieksoriin ezt tov6bbfejlesztettek ugy, hogy kizar6lag az aram trhnytxal pdrhuzamossebess6gkomponensek keletkeznek. 19./b 6bra azt A is mutatja, hogy milyen egyszeriimodon lehet m6rni a keletkez6impulzus gondosaniigyeltek ana,hogy figyelembevegyekaz csucsot.A kiserletekn6l esetlegesLorentz er6k, Lorentz kontrakcio 6s g6zkepzodes hat6s6t, de egyertelmiienki lehetett mutatni, hogy az impulzusnr)vekedds g1zrobbanem nds krivetkezmdnye. Min6l er6sebbdramot haszn6ltak,min6l gyorsabb felfut6sndl, a hat6s anndl erosebbvolt es ennek a hatdsnaka jos6gi tenyezoje meghaladta a min ismertetett sindgyukjos6gi tenyezSjil is, azaz sokkal nagyobb impulzusok dbredtek azonos6ramerci,ssegek hatiis6ra.A jelenseg a v6kuummal valo gyors,impulzusszeriikolcsonhat6sk6nt ertelmezhet6.Itt ?'tzinolag elektronok gyorsulnak nagy sebess6gre, a nullponti energia igy megcsapoldsa lehet6 legegyszeriibb a m6don megoldhat6.Meg pontosabb, nagyobb leptekii meresekrelenne sztiksdg, mert ez a jelensegkulcsfontoss6gulehet a nullponti energiakutatasa szempontjdb6l. Fontoslenne tov6bb6 szepardlnia nullponti energia6s az Ampere erok hatdsdnakszerepdtis. PLAZMAFIZI KAI ANOMALdK Aplazmafizik6ban nagyon sok kiserleti tapasztalat gyult ossze.ltt azokat a teriileteket vizsg6lj6k,amelyek sz6munkra6rdekesek lehetnek,mivel elektgyorsitanaknagy sebesslgekre, hirtelen, ronokat, tdltdtt reszecskeket es nagyonnagygyorsuldsokkal. V6rhatotehdt,hogy ezenateriileten taldlkoztri jelenfogunk olyan anom61i6kkal, amelyeka v6kuumenergia kicsatolds6nak segdre utalnak.M6r a TGesevekben eszrevett6k ezeketazanomiititkat, mivel gyorsit6 Marx gener6ekkor kezdtek elterjedni a relativisztikussebessegre torok. Ezek rovid, impulzusszenimtikodessel viszonylagnagyt6megiielektront tudnak hirtelen felgyorsitaniugy,hogy p6rhuzamosan kapcsolt kapacit6sokat hirtelen sorosrakapcsolnak,igy hirtelen rendkiviil nagy fesztiltseg keletkezik,es eza fesziiltsdgelegendci elektronokjelent6sgyorsit6sdhoz. az J. D. Sethianes t6rsai ([40] irodalom) mdr besz6molnak ilyen gyorsi az t6kkal vegzettkiserletekrol6saz itt tapasztalhat6 anom6liakr6l.Ha hirtelen nagytomegii elektront felgyorsitunk, akkor v6rhat6, hogy az elektronok kicsatolnak energidt a vdkuumbol, es azt a k6rnyezS ionoknak tftadjitk. Ekkor az ionok hirtelen magas hrjm6rs6kletrehevtilnek, 6s ez az, am| kim6rhet6 Sethian6kkis6rlet6benis. Ezt a jelenseget6k elektron-ion elektronatad6sanomiliakent 6rtelmezik.Nem mertek energiatartalmakat, mert

VAKUUMENERGETIMAz ENERGIAKICSATOLAS ALAPELVEI

impulzusjol merheto' egy Viz alattim6resekn6l a kistilesalatt keletkezett ismert tomegLitrirgy gyorsitds6n6s impulzus6n'

A

7"-

_1 ._-

e le k t r 6 d o

tizezerszer s egyszerLibb'itt korulbelul elrendezes A 19./b abrAnldrthato vdrnilehetett' alapjdrn a szdmitasok ""su,;bo*iltzus xereuelett,tint "iiit 6s elektronok a v6kuumenergta a nrifieie" oka valoszintileg felgyorsitott koztikolcsonhatAs'

B

gyorsltott tdrgY

a gyors tranziensfolyamatn6l ez kortilmdnyes,mdsrdszt nem is ilyen szempontb6l vizsgdltdka folyamatokat.Az jelenti az energiamerleg m6res6ndla problem6t,hogy a kismennyisdgu legnagyobb elektron 6ltal6tadott kicsatolt energia mdrteke nem tul nagy, ha azt a teljes rendszerrenezzik, azaz a felmelegitettionok es az ionok altal felmelegitettkis6rletiberendezds tomeget vLsgaljuk. Az anomdlia akkor feltrinci,amikor az ahtrtelen felgyorsitott elektronfelhSdppen taldlkozik a kornyezettikben lev6 ionokkal. Ekkor szembetiin6 a h6merseklet-noveked6s. Sajnostobb parameteris befoly6soljaezt az energiatadast, tobb elvi lehet6seg mutatkozik arra,hogy ilyen effek6s is tust el6idezztink.A kisdrleti vizsgdlatokterm6szetesen nem feltetelezik ezt az energiakicsatol6st, ennek vasgiiatbra nem is t6rnek ki. igy A hirtelen, k6riilbeliil I milliomod m6sodpercalatt lej6tszod6folyamatndl h6rom olyan lehet6sdgetis megneveztek, amelyekelvileg okozhatnak ilyen hirtelen energianovekeddst, ezeketnehez egym6st6l de elvdlasztani6s a lehet6segeket ktilon-kiilon vdgigjdrni,vegigmerni. Egy ujabb lehet6s6g, a turbulensplazma dllapotdtvizsg6lj6k,amikor ha tdltott r6szecsk6k turbulens mozgAssal cserdlnekenergi6t.Az, hogy a turbulencia 6s az azzal kapcsolatosgyorsulds6s lassuldsanomiilidkat okoz, szint6nismeretes m6r a 70cs 6vekt6lkezdve(I4ll,I42l irodalom), rengeteg merdsi eredmenysztiletett ezena teren.Itt nem kiviinjuk felsorolni az osszes ilyen anom6li6t,hiszen ezekn6l nem affa lett kihegyezve m6r6s, hogy a a vdkuumenergia-kicsatolfstkimutassdk. Azonban a plazmafrzika fontos vad6sztertilet 6s 6rdemesfigyelemmel kiserni. Mig p6ld6ul az egyp6lusu gener6tor egyertelmiienkimutathatja az energiakicsatol6st, megfelelci ha m6don elkdszitjiika berendezdst, igy kozvetlenbizonyitdkotszolgdltat,a es plazmafrzlkai anom6li6k tulajdonk6ppen,,oldals6", kozvetett bej6ratk6nt szolg6lhatnaka vdkuumenergiakicsatoldsmegismeresdre, CSERNETZKIJ KiSERLETEI Alexander v. csernetzkij, a moszkvaiGregorij Plehanovlntlzetkutat6ja 6s munkatdrsai egy olyan plazmafiziku kdsziildket tudtak eld6llitani, ahol vil6gosanlatszik,hogy egltndlnagyobb hatdsfokaa k6sziil6knek, valamilyen a 6s eddig m6g nem kozolt elektromos m6dszerrel ki is tudt6k csatolni ezt a plusz energi6t. csernetzkij, aki 40 even keresztiil dolgozott a plazmafizki* ban 6s husz megadottszabadalma van, a 70-esevekben kezdettfoglalkozni ezzel az effektussal.Kutat6tarsdval,Jurij A. Galkin mernokkel egy alap

elektronok' fluktu6cioiuk .az A kisill6si csatorn6banerosen gyorsulnak 6s tiltt " tobbletmomentumot energi6t ;;;i, megnoa kornyezeth". a gyorsuldsmerteket5l foV"JLin"X Az eredm6nynek a dtadjdk k6rnyezo nem' kozegtol a kell az aramtOl fuggenie, kisul6stkorulvevo Es
ELFENDEzESEI rg. AgRn: vZ ALATflKsOLESESRoBBANTAs

102

TERTECHNOLOGIA

- AZ VAKUUMENERGETIIG ENERGIAKICSNTOLRS RI-RPCIVEI

keszitett,amely a mdr vetoenuj tipusu nagyfrekvenc\itjf plazmagenerdtort kisiil6sneknevezAz k6pes. effektustongerjeszt6 emlitett enegiakicsatol6sra hogy a befektetettenergianak tdk el. A m6iesekegy6rtelmiienazI m:utatj6k, A koriilbeliil az otszordsdtlehet kinyerni a szerkezettikkel. m6r6seiksor6n er6sitesmert6ke I ami utan az el kellett 6rni egy kritikus 6ramerosseget, hivatkoznak,vdlemenytik fole emelkedett.-6kis Nikola Teslamunk6ssag6ra 6' jelenseget tal6ltak,mint annakidejen Szerintiik az effektust szerintazonos a vdkuumban lezailo sponten parkeltes okozza,ami a vakuumfluktu6cionak a egyik m6r targyaliie[igzetessege.Az egyrkszerkezetiikben bemenet700 'g,rvolt, es a gener6tor 3 kW-osteljesitmenytadott le. Itt a tiszta nyeres6g ezt koriitbeliil $tszoros volt. Kesobbiek sor6n meg tov6bbfejlesztettek a irott publikdcio de kdsziileket, konkret leirdst nem adtak kdzre. igy sajnos nem maradt fenn, hogy milyen m6dszerrelmiikodott a kesztil6k.Informfts

modon azt lehetettmegtudni,hogy nagyfrekvencids, nagyfesziilts6gri szikrag kisiildsekkel. Technikaila ez nem igaztnjo megold6s, mert ert€kesvillamos energidt kell befektetni, 6s hcfenergi6tkapunk vissza.Az ilyen kisiildses folyamatokn6l nem oldhat6 meg a befektetettvillamosenergia visszacsato l6sos kinyerese, ujrahasznosit6sa egy-egy ciklus sor6n. CASIMIR EFFEKTUSON AU\PULO KICSATOLAS A 20. ibrhn l6that6 m6don elkeszitettrendkiviil vekonyfolia kondenzdtor segits6gevel elvilegenergi6t lehet a vdkuumb6l kivenni, ha a Casimir effektust haszn6ljukalapkent ([44] irodalom). R. Forward olyan javaslatot tett, miszerint ezt a vdkonyspir6lis kondenz6tortelektromosanfel kell tdlteni, s mivel a Casimir effektus rovid tdvolsdgokoner6sebblehet, mint az elektrosztatikus taszitds,igy elektromosmunk6t lehet kinyerni, mivel a Casimir er6 nagyobb mrnl az elektrosztatikus taszitds. feltdltdtt kondenzdtor6ssze A , fog nyom6dni, es az osszenyom6dott kondenz6tor elektromospotencidlja nagymdrtekben megn6.Ennek a m6dszernekaz a rendkivtli nagyhdtrdnya, hogy igy csak egyszer haszndlatos foliakbol nyerhetnenkki energi6t,hiszen ha ujra kit6gitan6nk, rijra sz6thrizndnka spir6lt, akkor megint le kellene gySznia Casimirer(5t,igy nem kapn6nknett6 energianyereseget. m6dszer A joval tobbe tov6bbi hiirinyaaz,hogy azegyszerhaszn6latos elkeszit6se folia kertilne, mint a kinyerhet6 elektromosenergia 6ra, tovitbbirnagyon nagy fesztiltsdgetnem tudndnk felhaszn6lnipontosan azdrI, merLa vdkony eles foliaspir6lon a csucshatds miatt a tolt6seknagyon gyorsansemlegesit6dnenek. Ha pedig gdzmentesv6kuumban vdgezndnka kiserletet, az tov6bb driryitanh az eg6,sz folyamatot. Mindenesetre elvi okok miatt erdekes a kis6rlet, de gyakorlatilaga fenti nehezsegek miatt nem jon szitmititsba.A gyakorlatban- mint mar emlitettiik - nem az osszenyom6, hanem ataszito hatdst6rdemes kiaknazni. TESLA.BEDINI KONVERTER A 21. ill:,rin l6tszik a Tesla, Bedini 6s Miiller 6ltal kifejlesztettktilonleges (Ez a kapcsol6si kapcsol6s. megoldds szamizdatirodalombanterjed, a forrds nem megbizhalo.) Az alapelv az, hogyfeszilltsdgktildnbsdggel gyorsitsukfet a vezetdben ldvri elektronokat, mefi az a piciny terfogat is, amiben az eleklronok gyorsulnak,b6ven elegend6ahhoz,hogy energi6tadjanak 6t, 6s igy jelenik meg a vezetdkvegdn.Ha ezt a fesztiltsegtobbletet fesziiltsdgtobblet

B
Crdrirot5

Crslaf ot5

potencidlon elektromos alacsony f6mspiralra k6szult lemezbol A A vekony fel. viszunk elektronokat igy ero a lemezeit Casimir osszenyomja, a utdrn spirdrl B Egykis rdsegit6s nyertunk. energiAt igyavdrkuumbol tolt6s, kertila rdvitt ribu" potencialra elektnyerhetunk koaretlenul a vdkuumbol ero A casimir alkalmazasdval nem. de kivitelezheto, gyakorlatilag elvileg Az energi6t. elj6r6s romos
A zo. ASRA: cAStMtREROALKALMAZASA

VAKU ENERGETI . AZ ENERG UM KA IAKICSETO NLNPETVCI US

-40UHz valamilyen modon kicsatoljuk, peld6ul transzformiitor segits6g6vel, akkor ezt a feszriltsegtobbletet kdzvetleniilfelhasznalhatjuk. Leteznek olyan megoldiisokis, ahol akkumuldtorokatkapcsorgatnak egymdshoz, mdghozztt kovetkez6m6don: negy akkumul6toresetdnaz egytk a p6r akkumuldtort sorosankacsoljuk,a m6sik p6rtpinhuzamosan,6s ezeket a p6rokat egym6ssal mindig osszekapcsoljuk. a sorosankapcsolt p6r igy fesziiltsdge mindig nagyobb,mint a pdrhuzamosan kapcsoltp6r6. A kapcso l6sok kozbenfell6p6fesztiltsegktlonbseg 6ramimpulzusteredmenye a vezez tekekben. Fontos ebbenaz esetbena kapcsolokmiikdd€se.A legjobb erre a c6rra a kozonseges mechanikus kapcsol6 lenne, hiszen azzal nagyon gyors es meredek6ramimpulzust lehet elerniabbana pillanatban,amikor a kapcsolds letrejon, dsigy nagyonnagygyorsul6ssal elkezdenek mozogniaz elektronok. Hi$rinya a mechanikuskapcsolonak hogy miikodtet6se az, energi6tig€nyel, kiilonosen, ha relekkel miikodtetjiik. Tov6bbi h6tr6ny, hogy nagyon nagy fesziiltsdgeket nem hasznrllhatunk, mert hamar 6tiitnek. Tehii 20,30 vos fesztilts6gfol6 nem igen lehet novelni azizemi fesziltseget,mert akkor a kapcsol6k beegnek. Elvileg lehet6seg lenne elektronik6valhelyettesiteniezt a kapcsolot, de akkor az elektronikuskapcsol6kon athalad6 6ram esetleg jelent6s fesztilts6gcsokken6st szenvedhet, m6sr6szt a f6lvezet6sdi6d6k 6s tranzisztorok nem viselik a hirtelen keletkez6nagy dramlok6seket, esetleg tonkremennek. Ennek a kapcsol6snak tovAbbihitrrtnya az, hogy akkumuliitorokkal dolgoznak,melyektdltesenem 100%os hatdsfoku.Ez azt jelenti,hogy mind a tdltdsndl, mind a kisiilesndljelent6s energiaveszteseg keletkezik,ami fiigg az akkumuldtor eletkordtol.Teljesenuj olom akkumuldtorokn6l,vagy nikkel-kadmium akkumul6toroknal ez a veszteseg kevesebb, mint egy regota haszndlt akkumul6torn6l.Egyik esetben sem lesz azonbanvesztes6gmentes a tdltes-kistilesi folyamat, 6s ez az egesz effektushat6sfok6tnagym6rtekben lecsokkenti. Alapvet6 probl6ma, hogy a kicsatol6shoz magasfrekvencia kellene,hiszensokszormegism€telt gyorsitds nagyobbenergianyeresdget ad. Ekkor viszont az akkumul6torokhatdsfoka rohamosancsokken, mert egyen6ram esetentolthet6k csakj6l. A fesziiltsdg ert6keenn6la rendszernelcsak n6hdny V tgy a gyorsulAs,s ezerl a kicsatolt energiamennyiseg alacsony. Ezeft ezek az egyszedirendszereknem gazdasdgosak, er6sen k6ts6gesa miikod6k6pessdgr.ik. Erdemeslenneazakkumuldtorokathelyettesitenielekt-

kicsotol6s

gyorsulnaka tolt6sek A legegyszertibb Tesla kapcsol6s:a vezet6kben tulajdonsdgaitol kikapcsoldrs A gyorsulds m6rt6ke kapcsolo a minden utdrn. fugg. 6s a feszrilts6gk0lonbs6gtol lepnek mert alacsony hat6konysdg0, csakkisgyorsuldsok Ezazelrendez6s pedig hatdsfoka miatt,az akkumuldtortolt6s fel a kis fesz0lts6gkulonbs6g nagyok vesztes6gek. a szint6n alacsony, hanem elektronikus is meglehet uton A kapcsoldrst nemcsak mechanikus, megjelenazonnal L6nyeges, hogya bekapcsolds a feszults6g ut6n oldani. jen d;sne lassl felfutAssal. s kicsatoldst is lehet hagyni, a feltolt6sgyorsasdgdn ki A transzformdtoros m6rt6k6t. lehet a leszultsegviszonyokon m6rnia kolcsonhatds

t[sec]

tIsec]

gorbe, a lass0feszultlefutdsi A megkovetelt fesz0lts6gfelfut6sHelytelen okoz,igya v6kis a a eredm6nye nagy gyorsul6s s6gfelfutds gyorsuldrst pillanatAban. kism6d6kti. kuummal kolcsonhatdrs valo kapcsoldrs

vALTozATAI zr. ABRR: TESLA A t<ApcsoLAS

106

TERTECHNOLOGIA

VAKUUM ERG EN ETIKA- AZ ENERGIAKI CSATO ALAPELVEI LAS

eloid6zhet6,hogy a nyom6ses6s megfordul6s nem a folyadekaraml6s ellen dolgozik, hanem segiti a folyadek mozgtrsirt. Schauberger A elven alapul6 spirdlis csovekbena feljegyz6sekszerint ezt sikeriilt e16rni,Schauberger energi6t vett ki. IJgy vegeztea kiserletdt, hogy a gyorsan araml6 folyad6k m6gnesesmez6ben mozgott, igy magnetohidrodinamikaielveket lehetett haszn6tni. Sajnosez az elv tobbe-kev6sbe miiszaki legend6khomaly6ba a tartozk, na- gyon kevds adatunk maradt meg rola (lAsd [45] irodalom). Az6rt is erdekes a rendszer,mert mechanikusuton erjrik el a kicsatoldst ez 6s tisztiln mechanikusrendszerrel eziditig nem tal{lkoztwk. Ez sem az, mert a vaben lev6 polaros molekuldk alkalmasakarra, hogy - legaldbbis kism6rt6kii - kolcsonhatdsba lepjenek a v6kuummal, es ioniz6lt esetben protonok, esetlegelektronok is lehetnek az iramltsban. A keresztmetszet folyamatos csrikkentesenekmegvalaszt6seval el6rhet6, hogy folyamatos gyorsuldsalakuljonkt az firamlitsikeresztmetszetben. kialakul6kiilonleges A turbulencia meg segitheti is a helyi gyorsuldst. Mindezek ellendre az elv meglehet6sen kevesse ismert 6s egy6ltal6n nem bizonyitott,hogy val6ban energi6t tudunk nagymdretekben kicsatolni.

ArralAnos rApAszrALAToK
rEszUut<Rl.lp.lR A zz. ABRn: sCHAUBERGTR

elegnagy,j6va1nagyobb hiszenazok kapacitdsa rolitikus kondenzatorokkal, dolgoznak' A kisebb vesztes6gekkel is feszi.irltseget elbirnak, es viszonylag lehet tartani, esigy a kinyerhet6energia nagy fesziiltsegen kondenz6torokat j6saga szab6elvileg nagyobb lehetne. Itt kizar6lag a kapcsoloberendezes prob6lt6k ki, taldn 6rdemeslenne kiserfigamatot.Eztmegnem wiua letileg is ellen6rizni ezt a lehetoseget. A SCHAUBERGER ELV feltalal6k viktor schaubergerketsegtelentila legintuitivabb 6s legerdekesebb halt meg' nagyon erdekes aki 1957-ben koz| tartozk. Az oszttiti m6rn6k, jelens6get vett 6szre: art, hogy sziikirl6 csovekben alamlo folyad6koknal minimaris legyen,s6t olyan kritikus helyzet is hogy a nyomdsesds e1erhet6,

Az eddigi rendszerekben l6ttuk, hogy mindenritt valamifelegyorsultis, azt illtalthlJ;an toltdsgyorsitds 6llt a tapasztalt effektus mogott. Ezeknek a rendszereknek azonban mindegyikiiknek volt valami technikai, technologiai probldmdjuk, ezertsem terjedhettekel. A IlL rdszben- az iitalitnos g6ptan r6szben - azonban ismertetni fogjuk azokat a technikai megolddsokat, joval 6rettebbek amelyeketszabadaknaztattak, amelyek 6s mtiszakilag.Ahol esetleges meresieredm6nyek rendelkez6sre is 6llnak, ott kozlik, hogy milyen hat6sfokkalmiikodnek ezeka szerkezetek.

III. RESZ

SZABADAWAZTATOTT UNEARIS MEGOLDASoK

109

KAI TARGYKoRBEN ENERGETI
SZABADALMAZTATOTT

LINEARISMEGOLDASOK
adtak koriilbeliil 200 olyan szabadalmat A t6m6tj6l ismer6 szerzSkszerint v6kuumenergetikaimegold6st hasznalt a meg, ahol nagy val6sziniis€ggel feltal6l6. Ennek csak kis tored6ket tudjuk itt bemutatni, s azt is foleg Val6szintilegenneltobben kdszitettekilyen szernyelvteriiLletr6l. angolsz6sz vagy - kisfrletekb6l kiindulva - tervezhettekvdkuumenergetikai kezeteket, megoldasokat. a A szabadalmaknal feltal6l6 nem koteleskiterni a felhasznaltelvekre,csak a gep felepit6s6tkoteleskozolni ugy, hogy elvilega dokumentumok alapj6n a m6s is meg6pithesse talflmanyt. Perszeminden felta16l6igyekszikannyi fontos technol6giai 6s iizemeltetesiparamdtert elhallgatni, amennyit csak legyen. lehet, hogy a tal6lmanyhozkapcsolod6know-howmin61ertekesebb nem tudja iizemeltetni. Ekkor hi6ba 6piti meg az erdeklod6 a ta161m6nyt, vettiik be, Ebbe a leirdsba elsosorbanazokataz elerhetoszabadalmakat amelyekn6ll6tszanak a vakuumenergetikaielvek, s van esely arra, hogy Ahhoz, hogy egy tal6lm6ny szabadalmat mrikod6kepeseka szerkezetek. 6s kapjon, nem feltetel, hogy a kesziilek hasznalatagazdasagos piackdpes piackepes. itt legyen.Ezert nem biztos, hogy az osszes ismertetettszerkezet Minket most els6sorbanaz elvek erdeketnek,a technol6giai reszleteket ezert lehet m6g csiszolni,javitani. Ilyen reszletkerdesekkel egy€gy e1vn61 nem foglalkozunk,c6lunk az alapdtletismertetdse. Jelent6selter6seklehetnek egyesorszhgok szabadalmielj6r6saisor6n' hogy a benyrijtott dokument{lt szerkezeteket Nem kovetelikmeg 61ta16ban, ugy velik a dolog e16gha a vizsg616k miikodes kozben is megmutass6k, szerinttik miikodik. Ez percze eros szubjektivitast jelent, elcifordul igy e nem kapott szavitatott t6makorben t$bbszor is, hogy miikod6 ta161m6ny badalmat,de a forditottja is. A feltal6lok ritk6n emlitik, hogy a kesztil6knek milyen mrikod6siparamdtereivannak, s azt m6g ritkdbban, hogy az energiis, mekkora - ez v6dekez6s mert nem minden akonverzi6hatekonysaga ahol a hatfsfok irasban egy6rtelmiien vizsg6l6ad meg olyan szabadalmat, kozolt ertdke 100%folott van.

A kovetkezrireszben tehdt csak a legfontosabbelveket ismertetjrik, a szabadalom nehany (nem osszes)6br6j6nak felhaszn6l6s6val, azzal a s megjegyzessel kiegeszitve, hogy hol l6p(het) be a vdkuummalvalo kolcsonhat6s. A felsoroland6taldlm6nyokj6 resze a gyorsul6sos spektrumeltol6st haszn6lja,j6l lehet, egyik sem mondja ki ezt, valosziniilegaz6rt, merr nem ismerik az effektusletet, sot a feltal6l6k zome meg a v6kuumenergiafogalm6t sem ismeri, b6r a gyakorlatbanl6thattitk, tapasztalhattdk hatrlsdt. A gyorsitdssegits6g6vel v6kuumbol kicsatolt energiarandom jellegri, a ezert koherensse tenni az eredetileg kell inkoherens mozgitst, hogy hasznositani tudjuk. Mig a gyorsit6stegysegesen megtal6ljukvalamilyenformdban, a koherenciatechnikai megval6sitdsa m6s 6s mas az egyesfeltal6l6kn6l, s ezek elemzl,se igen tanulsdgos. A felsoroland6megold6sokban latszolagos a energiatobbletet elektromos fesztiltsdg, impulzus,h6, vagy ezekkombiniitformlfiitban iihtjirkelo. Egyes taldlmAnyokban tobbszorosenergiakonverzi6 megfigyelhet Ezek az avais 6. tatlankonsrrukt6rsz6maraostobasdgnak drthetetlennek ds tiinnek, de konyvem I. es IL reszeismeretdbenmdr nem lesznekerthetetlenek. Az ismertetesv6gen majd az elvi miikod6sek alapjdn rendszerezzik a k6sztldkeketegytitbltnatban.A bemutatottmegold6sok nem sziiksdgszenien 100%feletti hatekonys6guak. Ennek lehetnek elvi 6s gyakorlati okai is. Ahol ismert, megemlitjiik a hat6konysdgi adatokat. olyan megolddsok is erdekesek lehetnek,ahol a mtikod6 peld6nyokhatdkonysdga nem 6rte el a 100%-ot.(Hatekonysdgalatt a kinyert, hasznosithato munka/befektetett munka h6nyados6t ertjiik. ) A gyakorlatbanpeldaul a termikus fogamatokat is hasznill6 eljar6sokndl kortilbeliiLl200%oshat6konys6gfelett van gazdasiryTjelent6s6ge ery€ry megold6snak mert ha a befektetettmunkap6ld6ulvillamos munka,a kinyert pedig ho, akkor gondolni kell arra, hogy a befektetett munka val6j6ban 20-40%os hat6sfoku termikus kdrfolyamatbol szilrmaztk.Ha abefektet6soldal6n ezt is figyelembevessziik,akkor a valodi hat6konys6g konnyen 100%alii esik. Krilon kerd6sa konverterek 6r6nak,s a berendezds tizemeltet6sikoltsegeinek megteriiLl6se. Ezekkel a gazdasiryikdrd6sekkel m6g nem tudunk most foglalkozni, hiszentizemszeriienm6g egyik k6sziil6ksem miikodik. Az ismertetend6eliirdsoknii az 6br6k sz6moz6sa mindig az adott lalal many eredeti thriinak szhmozisara 6ptil, igy az eredetiszabadalomelolvas6sa,meg6rtese m6g egyszeriibblesz.

110

TERTECHNOLOGIA U . S .P a t e n t S e p . 2 0 , 1 9 8 8 e e to t5 4 , 7 7 2 . 8 1 6 Sh 3 U . S .P a t e n t S e p . 2 0 , 1 9 8 8 e e to f5 4 ] 7 2 8 1 6 Sh 1

A SPENCEENERGIAKONVERTER
(4,772,816 szdm alatt) az kapott szabadalmat Geoffrey Spence 1988-ban USA-banenergiakonverterere. Spencealapotlete a kovetkez6:gyorsitsunkfel toltest (celszertienelektenergi{ju elektront lassites ront) vdkuumkamrdban, az igy megnovekedett le potencidlonl6vo elektr6dnakadjasuk le fgy, hogy energiirjifi egymagas leheto legkisebb legyen. Igy ugy, hogy mozgdsi energidja a lead6skor a egyendranhozjutunk, 6s a negativ elektrodon h6energi6nagyfesziiltsdgri hoz is. Az l. ibrinlitthatoraizonfeliilaezetben l6that6egyfelgyorsitottreszecske pirlyhja.A6os hengerbez6rt, teljesenlegritkitott terben az itbrinameroleges van.Az elektron a l2-essz6mu pozitiv €s lGes sz6mu terer6ss6g m6gneses A ter negativelektr6dAkkozdtt fog mozogni a mdgneses hat6s6ra. mdgneses k6pest,hogy a sebessdghez ugy kell meghatdrozni a belepo terer6ss6get null6hoz kozelitsen. radi6lis es tangenci6lissebess6ge sebesseg permanensm6gnesekkel lehet megvalositateret c6lszerfen A m6gneses feltiintetve az oldalnezeti, metszeti ni. s a 2. d./lrrina 24-esszitmmalvannak rajzon. Ezen a metszetenj61 l6tszik a kdt gytirti alaku 10, l2cs elektroda rajza,melyekkoztila belso 10cslesz a negativelektr6da,ahov6becsap6dnak a lassitottelektronok. nlgy er5 hat: a centrifug6liser6 kifel6 hajtja, a A felgyorsultr6szecskere ered6 er6 kifel6, Lorentz er6 befel6, az elektromosfesziiltsdgkiilflnbsegb6l okozo tag (L) is. vesztes6get 6s lesz egy sug6rz6si ')
ffiel-

+ Lorentz er6

L(a2)

centrifug6lis er6

adod6 elektromos a gyorsul6sb6l veszteseg sugdrz6si er6

Az m, 6s e- adott 6rt6kek,,B a gyakorlati konstrukcio iital behatArolt indukci6, v azadottgyorsitdsimodt6l fiigg,igy a maxim6li elerhet6 m6gneses elektr6dsugares a fesziiltkisz6mithat6.Az r be1s6 E fesziiltsegkiilonbs6g kozotti kapcsolatotis mutatja a fenti osszeftiggds. sdgktilonbseg

SzABADALMAZTAToTT vecomAsox uNEARts
2 ol Patent 20, Sep. 1988Sheet 5 4,772,816 U.S.

/64nn4 : I I

%4

A 3. 6bran lifihato m6don a 10csbels6elektr6dkore Spenceegy spir6lis rendszeralakri (nem szhmozott)elektr6dottesz,feltehet6leg tangencidiis a sebess6gkomponens csokkentdsere. valojdban enneka spiralhill6naka kiils6 szelelesz az rbelso,ezzel aberendez6ssel elerhetci, hogy a bels6elektr6d6ra becsap6d6 elektronsebesseg legyen. kicsi Ezhatirozza megugyanisa szerkezet hat6konys6g6t. A 4. ttbrin bemutatott modon tobb gyorsit6 is haszndlhato, hogy magasabb 6ramer6ss6get lehessene16rni. A keletkezettfesziiltsegktilonbseggel emitter frit6kat6dmrik6dtethet6, az de c€lszeriibbb emitter radioaktiv forrasokathaszndlni.A rendszer pozitiv tolt€sii r6szecskdket emitt6l6 radioaktiv anyagokra is haszndlhat6, csak kisebb hatekonysdggal. 5. irf:lra Az mutat egyjavasolt gyakorlatifeldpitest,a pedig egytoroid alakri elrendezdst. utobbi gazdasigoss6ga 7. ibrJora (Ez eleve megkdrd6jelezheto, mert a t6ruszbanelektrom6gnessel kellenea m6gneses terer6sseget elodllitani. ) Spencenem ad meg parametereket kesziilekdre, a nem lehet tudni, hogy k6szitettc prototipust vagy,,deszkamodellt".

A BROWN.FELE RADIOAKTiVBOMIASI ENERGIAATAUTiT6
PaulM. Brown 1989-ben kapott (4,835,433 szdmonlistdzott)szabadalmat az USA-banelektromosenergiadtalakrtojdra.Ez szabadalom a egyeselemeiben haszn6ltaa fennmaradt Moray iratokb6l haszn6lhat6 informaci6kat. Brown konverterekifejezettenradioaktiv,c6lszeriienB emitter (elektron emitt6l6) radioaktiv anyagokathaszn6lforr6sk6nt.Itt is megtortenik teh6t az elektron gtorsitdsa, v6kuumenergi6val s torten6 kolcsonhat6s. Ez;trtanaz a feladat, hogy a nagysebess6gu toltes mozgdsi es elektromos energidjdt hogyan alakitsuk6t elektromos energi6v6. Brown a mozgo t6lt6s m6gnesesterdnek induktiv hat6s6t haszntija fel az energia kicsatoldsara. talalmdny alapvet6enegy rezg6kor,ahol a primer A tekercsen inhalado tolt6sek 6ltal keltett m6gneses ter energiitjitt indukci6 segitsdg6vel fesztilts6gg6 alakitjuk, majd azt (egy transzform6torral) magasabb fesztiltsegre transzform6fuk. A nagyobbhat6konys6g kedvdert afeltalii:Jor ezonins 6ramk6rok haszniialifi j avaso a. I

SZABADALMAZIAToTT UNEARIS MEGoLDASoK 1ol U.S. Patent 30, May 1989Sheet 4 4,835,433 U.S. Patent 30, May 1989Sheet 4 4,835,433 2 0f

115

L

t\

F
F

r''

9o

c - l

t

V

Fig. L

9f4

35

r1
lr> r

l \

r

Fig. 2 .
Patent 30, May 1989Sheet3 o f 4 4,835,433 U.S.
- a - 45

F i g .4 .

Az l. t$rin ldtszik a rezgokor elvi rajza.A becsapodo gyorsitott toltdtt reszecsk6k 7-seljelzettforr6sb6lindulnak, sigy az 5-osszekundertekercsa ben feszriltsdget induk6lnak. Ebben a megolddsbannincs igazi primertekercs, a primer md.gneses itt a mozgo rdszecske tere 6ltal keltett m6gneses t6r. Az 5-6sszekundertekercsbena becsapodas, azaza reszecske mozgilsa 6ltal generaltm6gneses osszeoml6sa, t6r eltfnese ut6n keletkezikfesziiltsde indukci6 utjdn. Enndl a megold6snii a Lentz torveny 6ltal keltett ellenindukci6ugyanis fekezi ugyan a rdszecsket, nem hatekonyan,jelent6s mozg6si energia de marad mdg a becsap6ddskor. Brown megold6sdndl teh6t mindenkeppenkeletkezikh6, nem tudja elektromos energi6v6alakitani a rendszermozgdsi energi6j6t.Mivel radioaktiv anyagothaszndlBrown forr6skent,ezertiilandoan hriteni kell a rendszert. Ha csak egy€gytoltott reszecske csap6dnabe, akkor a mer6legesbecsap6das kivdteldvelmindig indukdlodna inam a primer rezgcikorben. Nagy r6szecskesiiriisegek esetdnazonbana keletkezom6gneses terek ki is olthatjdk egym6shat6s6t,de Brown ezt nem emliti h6tr6nykent. A random jellegu emisszi6 miatt a primerkor frekvencidj6tsem lehet stabil 6rt6kentartani, nagyon magaslehet az 6rteke. Az l. ibrinlifihato 9-estekercsegyval6di transzform6torprimer tekercse, s ez a l3-as szekundertekercsbenm6g magasabbfesztilts6get induk6l. A I l-es jelii el1en6ll6s rezgokiir ohmikus tagjft jelkdpezi. A l7-esellen6ll6s a jelkepezi a hasznosohmikus kiils6 terheldst. 42. itbrdn ldthat6 a tekercselesek 6ltal6noselrendezese keresztmetszerben. Kdz6pen van a 7-esforrds tobbfelehasad6anyaggal elk6szitve. hasaA d6s sor6n keletkezett2-seljelolt reszecskek 5os tekercsben az fesztiltseget indukdlnak. Az 5os tekercs sorosanvan kotve a 3-askondenzifio:.:l:al, hogy a rezg6k6r miikod6kepeslegyen.L6tszik, hogy t6bb transzform6tort is el lehet helyezni a forriis kortil. A l3-asszekundertekercssorozatot Brown a 2les tekerccselm6g sorba koti a jobb fluxus hasznosit6s rem6nyeben. A 4. i,ft.rinlilthato m6don van elrendezve darab l5-osszdmritranszfor8 mator, s ldtszik a 7cs radioaktiv forrds osszet6tele Beliil egy rildiumb6l is. kesziilt tii van, 39cs, ezt a 3lcs szdmut6riumgyiirii veszikortil, melyekben a 33-assz6muurdngyiiriiket helyezikel. Az 5. irbrin a kdsztil6khosszmetszete l6that6, a tekercseldsekkel vas6s magokkal egyiitt.

116

TERTECHNOLOGIA Patent U.S. Feb.17,1e76 3,939,366

Ezt a rendszert Brown megepitette,miikodik, es 6llit6sa szerint nagy teljesitmenyeket le. ad A szabadalom szerint egymilliCurie intenzit6sur6dium, 200 g ur6nium ixal23 Amperes dramotkap 400 V fesztiltsegen es 100g t6rium felhaszn6l6s es 86 kHzcs frekvenci6n.Ezenkivtl jelent6s mennyis6giih6t is termel az magasabb hat6sfokua hogy 100%-ndl egyseg. Ezen adatok alapjan 61htjirk, az nem rendszer. Tekintve,hogy a hovesztesegek ismeretesek, adatokalapjdn nem lehet kiszdmitani a hatdsfokot. Vdlhet6,hogy Brown sem emlit a szabadalom irott resz6benegy fontos araml6s6tolyann6,hogy tandolgot: hogyan teszi a kisug6rzottr6szecskek genci6lissebess6gkomponense a legyen.A 4. itbraki5zepen, sug6rz6testbe v6gva mutat egy, a Spencef6le megold6sbanis szerepl6 spirdlis alaku bev6g6st erre a leir6sbanviszont nem hivatkozik. elmondhat6,hogy Brown taliimfinya b6r miikod6k6pes, Osszegzesk6nt nem igaz6nv6kuumenergetikaieszkoz,s a radioaktiv forrds miatt nem is kornyezetbar6t. Elterjeddseez6rt nem vhrhat6. Moray tal6lm6ny6nakuto nyujthat, mivel radioaktiv forr6st es lagos megdrt6sehez viszont segitseget rezondnsdramkorokethasznal.

F i g .1 .

Fig.2.

l

!
I

l+++TlTTTf-

FELvEzET6S
ELEKTROMOS ERGIAKONVERTER EN
YasuroAto 6s Soji Miyagawa l976ban kapott (3,939,366 sz6m alatt lajstromozott) szabadalmataz USA-ban egy radioaktiv energidrtkozvetleniil elektromosenergi6v6konvert6l6eszkozre.A tal6lm6ny mint viikuumenergetikai eszkoz mert nem jelent6s,pusztdn azdrtkeril ebbea gyiijtemdnybe, jelent6s mdgneses egy elvet haszn61, ami Moray tal6lm6ny6n6lis szerepel. A kesztildknek csakezaresze erdekessz6munkra,ezertrciden ismertetjiik ezt a taliilminyt. Az alapeffektus 6s elrendezesaz l. itbrhn l6that6: ha egy radioaktiv forr6sb6l €rkez5 toltdtt r6szecsk6kfdlvezetobecsap6dnak, akkor ott az atomokat ionizilJvaelektron-lyukp6rokat hoznak l6tre. Germ6nium, szilicium, vagy InSb, GaSb, InAs, PbSc felvezet6ketc6lszerti haszn6lni, mig A forr6sk6ntcr sug6rz6izotopokat, mint pelddul Po2l0, An241,Pn238. tdlm6gneses terrel v6gezaz az t6sszepar6ciot l. irft:.riln abra sikj6ra meroleges

Fig.3.

F i g .4 .

13 t7 l1v 11
15

t4

r6 r8

r8

15 6 15

118

TERTECHNOLOGIA U.S. PatentMay 21,1991 l of38 5,018,180 Sheet

ziik, a Lorentz er6 hatisira. Az elektronok a 2-eskat6don, a pozitiv lyukak j6 a 3-asan6donJelennekmeg.Ahhoz, hogy a szeparfucio hatdsfokulegyen, jelolt semleges, mindket elektr6dn6lkell egy l-gyel besug6rz6s ndlktili zon6t hagyni. A A 2. ihrin 16that6a konverter egyszeriielrendez6se. 4cs felvezet6a 7-esmtianyagtdmasztdkra helyezve, s ezt a 6-osmdgnesfogtrakozre. van Az 5-osforr6s a m6gnes felett van, s a 8-asszdmu r|zdobozba van zLrva az egyseg. ilramot a 9, 10-es Az elektr6ddkviszik ki. Egy 10 mCi (milliCurier) intenzit6suPol6nium forras felhaszntlitsinal,4800 Gaussterer6ss6gri m6gp6lust6vols6gnal kivett te[esitmeny3 ' 10-6W nessel, mmes elektromos 5 a azaza konverzi6hat6konys6ga kori.ilbeltil 1,4%. A forr6sok 6s fdlvezet6kc6lszeriibb elrendezdset mutatja a 3. itbra, igy nagyobb6ramok 6s teljesitm6nyek erhet6k el. A 4. 6br6n egy szegmens sor polusai.A 14-es konvertertest,a 16-os l6tszik,ahol 11, 12 a mAgneses a 6s a lTcs yillamos szigetel6reteg. 15osjelii anyagban a radioaktivforr6s, A van mely egyszerre mindkdt oldaldn lev6 konvertertis besugdroz.Ilyen elrendezessel hat6sfoknovelhet6,de 1,8%lo16nem emelkedett,6s a teUesitmdny a semhaladtameg a 3' 10-sW erteket.

t

6

t

4

-

^

Fig.2.
i roMM i

F i g .1 .

U.S. PatentMay 21,1991 2 ol38 5,018,180 sheet

MAGAS r6rrEssrin6sEcU
ENERGIAKONVERTER
(az KennethR. Shoulders l99l-benkapott szabadalmat 5,018,180 sz6malatt listdzott) energiakonverterere. ataliimttny m6r kifejezettenv6kuumenerEz getikaikonverter, afeltaliio hivatkozik is Boyer6s Puthoffcikkeire, a v6kuumb6l tort6n6 energiakicsatolds lehet6s6g6re, avil16mokesa gombvill6mok megfigyeles6b6l nyert tapasztalatokra.SajnosezLa szabadalmat csak igen lehet ismertetni,mert a leir6s h6rom konyv terjedelmii,majdnem hi6nyosan 100 6br6t 6s 1300 feletti alkatreszrajzottarlalmaz. Kifejezettenelektronok nagymertekii gyorsitds6n alapul, a kozolt adatok gyorsitj6kaz elektronokat szerintkoriilbeltil l0-la secalatt 2 kV fesziiltsdggel kdriilbeliil 0,1 c sebessegre. fesztiltsdgimpulzus e1ej6ntehdt l0l8 - 1020 A m/s2 nagysdgrendben mozoga gyorsul6s,ami mar jelent6s spektrumeltolo ddst okoz m6g akkor is,haaz 6lland6 gyorsul6s osszefiigg6sdvel szamolunk. Ekkor a spektrumeltol6d6sbol szAtmazoldtszolagos h6mers€kletemelkedds

40

42

44

48

SZABADALMAZ|ATOTT UNEARIS MEGoLDASoK U.S. Patent May21, Sheet 1991 17or38 5,018,180
564 554 562 556 5a2 572

tro

..

566

Fig.5O.

624

602\

6t6

628 604 614

626

634

6J6

Fis.52.
U.S. PatentMay 1991Sheet 38 5,018,180 21, 3 or
76

F i g .5 3 .

to\

")

-!.ill-"
b z u

ril

-^oi "$t@
8 6 F F i g .9 .

'i

Fig.10.

a II. r6sz (56) osszefiiggese szerintr 103- 105'C nagysdgrendet el. Ez 6r jelent6s elterds az inerci6lis es a gyorsulospektrum k6z6tt, mar rendkivtil de shoulderstal6lm6nyameg egyparamdterdben kiilonleges: rendkiviil nagy tolt€ssfiriis6geket hasznal.A tal61m6ny az6rtis figyelemremelt6, mert nagy kis6rleti tapasztalat van mogotte, s a megfigyel6sek, mer6sekeredm6ny6ta feltal6l6 kozli is. A nagytolt6sstiriiseget l. ibrinlitthat6 csucsos az katoddaleri el, melynek oldalnezetea2. itbrdnlifihato. Az effektusmegval6sithato 3.6br6n kozolt a konfigurdci6val is. Az effektust megval6sit6szerkezetkismeretri, n6h6ny millimeteres nagys6grendii, technikai nagy vdkuumbanmiikodik igaztn es j6l. A tal6lm6"ny hasznositjaazt ajelenseget, hogy a kistil6sek ala,pirlyilja von koveti a dielektrikumokat, s ak6r bonyolult pitlyikat is le tudnak trni. A2. itbrin a 16 sz6mu ker6miaszigetel6t keriiLlimeg az elektronok csoportja, hogy a l8-asjelz6foli6t 6tiitve a l4-esgyiijt6elektrodra,anodrajussanak. Shoulderskiserletei sor6n elvilegis fontos felfedez6st tetl 6szrevette, hogy nagy tolt6ssiiriisegesetdnaz eleltronok telesen szokatlanm6don csom6kat, llasztereket (cluster) alkotnak, s ezek egy darabig megmaradnak,a kozti.ik felldpo taszitoer,S nem loki szet 6ket. A feltalal6 ezeketacsom6kat Electrum validum-nak,er6s,egyesti{t elektronoknaknevezle s EV-veljelolte. el, Av6kuumenergetikaeffektusainakismeretenelktil aligha lehetne ertelmezni ezt a megftgyel6st, ugyanis elektronok kozott nem 16p fel er6s kolcsonhat6s, csak a protonok esneutronokkozott. A megfigyel6sek szerintaz EV csom6k 6tm6r6je I pm, azaz ezredmillim6ter koriil van, de egy nagysdgrenddel kisebb is lehet. Altaldban = 10I I darabelektron van egyklaszterben, minimum I 08darabnak de kell lennie. Ezertnevezta feltalal6 ezt mikrogombvillamnak,bar a hasonlosdg tobb ponton is feltiletes.Ezeka csom6k,klasztereknem eryedriljelennek meg, hanem csoportosan,a feltalal6 megfigyeldsei szerint egy kor ment6n, mintha lennenek rcndene. Haladaskozben ezek a gyunik eyurii ataku gyongysorba kovetik egym6st,s igy nagy toltdssiiriisdget lehet e16rni. val6szintisithetci- bar a feltalalonem mondja ki -, hogy a casimir er6lehet a felel6sa klaszterek kialakitas6ban, hiszenkis tavolsagoknal ertdkenaryobbleheta sztatikus taszitasnal, mivel az elobbicl/,mteazut6bbi clP-telarinyos.A feltalaloszerinta v6kuumtdrben marad6keves pozitiv ion nem sokatsegita klaszterek stabilizaci6jiban. Ez a jelensegcsak hegyescsucsokkortil alakul L,t, ez6rt fontos, hogy a csfcs ne melegedjen, vagy ha elpdrolgott,akkor uj csuccsal helyettesitstik. Shouldersezt a technikai feladatotugy oldotta meg, hogy folyekony f6met

TERTECHNOLOGIA

SZABADALMAZTATOTT UNEARIS MEGOLDASoK

123

vitt a csucsra(4. ihra,42es bevonat).A folyamatosfoly6konyfem ut6np6tl6st az 5., 6. itbrdn bemutatott m6don oldotta meg. igy pelddul higannyal lehet bevonni eztistot vagy molibdent, de bevonatk6nt6n, 6lom vagy gallium-indium keverekis megfelel6.Magasabbh6m6rsdkletn6l,900 'C kortil wolfram csucsrab6r-oxidkenhet6.Ezek miatt perszepozitiv ionok is keletkeznek,de ezek szepar6torelektr6dokkal elt6volithatok. jol AziW el66llitott EV klaszterek ir6nyithatoakszigetel6kment6n,ez6rt tobbf6le celra felhaszn6lhat6k,p6ld6ul becsap6d6suk f6mt6rgyba er6sen lokahzitlt rdntgensugarakat kelt. (Ezzel itt most nem foglalkozunk.) probl6majais az, hogy a felgyorsitott,a kornyez6v6kuumflukShoulders tu6ciok miatt m6g 6ssze is nyomott klaszterek energidjdt hogyan lehet kicsatolni,elektromos energi6v6 alakitani. Az egyk megold6s,amit javasol,az 50. ihrdnlt.|,hat6, a Brown szabadalombol m6r ismert elv.Az 56Gaselektr6dbol kiindulo klaszterekaz 564-es szolenoidbelsejdben haladnak,s a tekercsben fesziiltseget indukdlnak,majd becsap6dnak 562+skat6dba.B6rmelyformdbanis tortdnik a hasznositAs, az az 566osvagy 570cs munkaellen6ll6sokon keresztiilmunk6t vegezatolt6s. Igy a tekercsb6ln6hdny kV nagysigrendri es neh6ny kHz-es frekvenci6ju dramot kapunk, mig a becsap6d6elektrodon egyenfesztiltseget, es - a h6t fdkez6si sugarzds miatt - rontgensugarz6st. Shoulders m6g ket m6sikeljar6st is kidolgozott a visszanyeresre, azok semjobbak. de Az 51.i$rinlilt,hat6 megold6sn6laz 588 sz6mutekercs segits6gevel 6ri ezt el, az 53. dbrrin l6thato megold6sn6l viszont szigeteloreszereltkoncent(624, 622). rikus elektrodokkal Shouldersnem adta megaz egys6genk6nt kinyerhet6 energiam6rt6ket. L6ttuk, hogy Spence6s Brown megold6s6n6l kicsatol6sjobb, nagyobb a hatdkonys6gu volt, kisebb gondot forditottak viszont a toltesgyorsitisra. L6tszik, hogy Shouldersez utobbit oldotta meg j61, igy a felsorolt h6rom tal6lm6nykombindci6ja egyiparilag is haszn6lhat6megold6steredmdnyezhetne, de ebben meg sok fejlesztes kellene. H. Puthoff magdninform6ci6iszerint a Shoulders tal6lmdnyhatdkonys6ga 40-szeres, az izemeltet6ssel(p6ld6ul a csucsokformdj6nak megtartAsa, de a kicsatolds biztons6ga)m6gvannak gondok. Viszont a kdsziil6km6gjelentosen fejleszthet6.

PULZAUT KAPAcITASKIsUT6 VILLANYMOTOR
Edwin Gray 1975-ben kapott szabadalmat (3,890,548 szam alatt) plulz(tlt kapacitdskisiit6rendszerere.Gray a v6kuumb61torten6 teljesitm6nykicsatoldst ugy oldotta meg, hogy nagyfesziilts6gre feltoltott kapacitdsokategy l6grdsenkeresztiil kisiitott, s a teljesitmenytobbletet rdszbenvillanymotor hajt6s6ra,rdszbenakkumul6tortoltesre haszniita. A rendszerneknem ismeretesa kicsatoldsihat6sfoka,az ebb6l a szempontb6l l6nyeges reszegys6gek feldpitese nem ta16lhato meg a leirdsban. Ez az a know-how,amit Gray nem akart nyilv6noss6gra hozni. Ezert nem is 6rdemesvele reszletesebben foglalkozni,hiszen pont ez lenne a taliimdny ldnyege. A leirds aprolekosan foglalkozik a motor feldpit6sevel, az 6rdektelen, de mert nem ter el alapvetoenaz ismert villanymotoroktol. Az l. itbrdna kondenzitortolto 6s-kisiit6 rendszersematikus kapcsol6sa l6tszik. Gray ugy tolti fel a kondenzdtorokat, hogy egyegyendramu forr6sb6l vett fesziiLlts6get bekapcsolgal,s az igy keletkez6 virltoinamot feltranszkiform6lja. 18 darab 3500 V fesztiltsegii kondenz6torthaszndl,kapacitasukat nem kozli. A 2. irllrrin ldthato a teljes szerkezet kapcsoldsidiagrammja.A minket erdekl6 szikrakistilesirendszer a 17.ihrinlifihato, de olyan elnagyolt rajzon, 6s olyan rovid magyafinattal, hogy abb6l nem lehet rekonstru6lni a k6sztileket.Az el5z6 tal6lmanyok ismeret6benviszont ak6rjobbat is lehet tervezni.

rELJEsiruErv el6Allinis

ELEKTROSZTATIKUS TENNCIr6NrEN6

William W Hyde 1990-benkapott szabadalmat(4,897,592 szhm alatt) javitott sztatikus generittorina. ataliimany lenyegdben Teslakapcsolds Ez a vitltozata. A munkakozegltt is elektronokbol 6il, de itt nem v6kuumban, hanem szilard testben,vezet6benmozognak. A Tesla kapcsoldseset6n is vezetobengyorsitunkelektronokat,de a vezetoktekapcsoltakkumul6torok rosszhatdsfoka rendszergazdasdgoss6g6t a er6senrontja. l

PatentedLun. 1975 Sheet of38 3,890,548 17, 17

Patentedun. 1975Sheet of 38 J 17, 17

3,890,548

Jho'. -t

J6t

/7.-r,, --{fun: t3

{,,i /rf.J__1

-fikot 2

-rt/ta fi'

RorpR *ttthta6 AtrcL (.9reaxArs)

Elve a kovetkezo: az 1-es nagyfeszults6gLi elektrodokkozott forog a 2-es forgoresz, melyet az M motor hajt meg. A forgoresz tobb lamelldravan osztua, itt csak egyet rajzolunk be, a sematikus rajz a 2. AbrAnl6tszik. A 3-as 6lloresz szegmensekre van oszfua, igy a forgoresz neha eltakarja.llyenkoraz semleges lesz, mert mintegyFaraday-kalitkdba kerul. Ha tulhalad rajtaa 2-es forgoresz, akkor az 1-es elektrodok kozottifesztllts6g miatt0jra polarizalodik 3-as dlloresz,es igytdltesek a mozognak,oszcillAlnak. az E egyenirdEzt nyitovalki lehet csatolni. A taldlmanynalsok szegmens van, mindegyikhez tartozik egy egyeniriinyito aramkor.

U.S.Patent Jan.30, 1990Sheetof3 4.897.593 1

F i g .1 .

Fig.6.

semLnes

Lcnqe\

t 6L+6+t

A Hyde 6ltal javasolt param6terek a kovetkezok: - a 2-es forgor6szszegmenseinekszdma 240 - a 3-as dllor6sz szegmenseinek szdma480 - fordulatszdm 6000/min - kulso feszrilts6g 3OOOV - kimeno fesztilts6g602 V - kimenoteljesftmeny 22,9l{IV - bemeno teljesitm6ny 2,4 K.IV - kimeno teljesitmeny 20,5 KW

24

.{lid 4-l'li tlri F ,z/ ' l^

\'i

',/'
I

I 3€B

3eA

/e6 { /

I

iW iq"

Az egyeniranyitonak a feladata,hogy a tranziens, az nagyfeszrilts6gri csucsokat egyenir6nyitsa, kisebbhiszterezissel, min6l vesztes6ggel. A keszulek teljesitm6nye linearisan frigg a szegmensek feluletetol a es fordulatsz6mtol, valamint kulsofeszultsegtol. a Fontos szerepe a l6gr6sek van m6retenek, ezekm6retez6se a leveg6 fugg nedvessegetol is.

Patent 30, Jan. 1990Sheet 3 4,897,592 3 ol U.S.

U.S. Patent Fig.2.

F i g .5 . a

ctttc ot- tlc a tl€^c6

146 )

Fig.3.

Fig.4.

F i s .5 . b
7Z

r6 68 72 46

130

TERTECHNOLOGIA

SZABADALMAZTATOTI UNEARIS MEGOLDASOK

131

Hyde ugy segit ezen a problem6n,hogy elhagyjaaz akkumulatorokates egy vezet6benoda-vissza mozgatjaaz elektronokatugy, hogy a vezetoket v€gdnviiIoz6, nagyfesztiltsegf elektrosztatikusteret hoz letre. A vdkuummal val6 kolcs6nhat6s,a gyorsul6sciklusonkentkdtszer tdrtenik meg, s a teljesitmenykicsatol6stegyenir6nyitokkal kapacit6sokkaloldja meg. igy 6s nagyfesziiltsegiiviitakozo dramhozjut, amelytetszds szerint felhaszndlhat6. A szabadalmi1eir6s5. hasdbjanak28-32. sordban a kovetkez6ketirja a jelen teljesitmenyt6nyezoft5l:,,.A, tal6lmanymiikodo p6ld6nyinaazt tal6ltuk, hogy a rendszer kimen6 elektromos energiajdnak l}%-inii is kevesebb bemen6mechanikusteljesitmenlt igdnyel."A szabadalmiirat szerintteh6t a talahany teljesitmenytenyez6je (kinyert hasznosteljesitmeny/befektetett hasznos teljesitmeny)meghaladja ezerszdzallkot.Ez6fi a megszokottn6l az kicsit reszletesebben foglalkozunkezzel ataliimitnnyal, s kozoljiik az eredeti tal6lm6nyileir6s egyr6sz€tis, s6t a p6tlolagosan beszerzett,atalitlmitnyban nem r6szletezett inform6ciokat is. El6sz6r ndznJk roviden a mrikdddsi elvet. A Hyde motor elektronok oszcill616sdn forr6sa , rezg€slnalapul. Az energ[a a rezgbelektronok 6s a hipertdr kolcs6nhat6s6bol ad6do rezond"ns energia. A Hyde gener6tor mtiszakilagelektrosztatikusgener6tor,amelyneklegkenyesebb rdszea nagyfesziilts6gti, nagyfrekvencids egyenir6nyit6. Lehetseges, hogy a rendszer valamelyfrekvencidnrezonanciiibahozhato. Nezziik Hyde eredeti szabadalmi leir6s6naklenyegir6szet: TELJ ESiTM ETTYXITTYE RES ELEKTROSZTATI KUS ENERGIAMEZ6AC'I KIVONAT Egy elektrosztatikusgener6torkiviik6l feltoltott elektroddi elektromost6r segits6g6vel ellent6tesel6jelii tolteseket induk6lnak a veliik szembenlev6 6ll6reszpdrok szegmensein. elektromosmez6benforgatott forg6r6sz Az p6r a tdrer6 vonalakra mer6leges sikban kifejtett 6rnyekol6hat6s 6ltal megv6ltozratjaaz egym6ssal szemben lev6 forg6 es61l6r6sz kozotti tdltest megkot6 erovonalkapcsolatrendszert. A forgor6sz mozg6sa kovetkeztebenaz iiTorlszekben kialakul6 nagy fesztiltsegktilonbsdget kimeneti 6ramkor ugy alakitja 6t, hogy nagyobb egy aramot szolgfltassonkisebbegyenfeszriltseg mellett.

A TALAIMANY HATTPNTNFORMACIOI A talalmdny targyaelektrosztatikusmez6 energiitjdnakatalakitdsa villamos energiakinyerescelj6b6l. M6r kordbbr6l is ismertek a sztatikus elektromos teret konvert6l6 es hasznosit6 generdtorok (U.S. szabadalom 2522106; 3013201; 4127804, 4151409 4595852). es A hivatkozottszabadalmak 6ltal6banazinput mechanikai energiajelent6s mert6kti konverzioj6vaI v iiasztjdk szet a tolte seket. Ezen taliim6ny lenyeges gener6toralkalmaelemeolyan elektrosztatikus z6sa,mely minim6lis mechanikusenergiabet6pl6l6sa aran nyer ki villamos teljesitmdnytelektrosztatikus terbol. A TALALMANY OSSZTEOCLALASA Ktilso forrdsbol tdpldlt elektr6d6ka ellentetesel6jehi toltesek felvitelevel elektrosztatikusteret hozunk letre. Egy dielektrikumt6tartokkal elv6lasztott szegmensektel elldtott itlloresz korongp6rt helyezvea fenti t6rbe megkotjik az elektromos mezo iital induk6lt tdlteseket. folytonos elektromostdrben az erovonalakra A meroleges sikban nregforgatunk forg6reszpbrt, igy azokhelyileg meg:rttltoztatjitk egy az elektroditk6s az tiToreszkorongok kozott kialakult tolt6skapcsolatokat. Ezt a hattst a forgor6szenkialakitott, egym6shozk6pest eltolt vezet6 szegmensek hozzitk letre aziital, hogy az ii7or6,sz korongokatr6szlegesen le6rnydkoljak az elektromos tert61.A rotorthrcsdkon1ev6 toltott fehiletri szegmensek az elektrodttk6s az induk6lt tolt6sekethordozo dlloreszekkozott kialakulo elektromosmez6ben az osszfehilet mintegy fel6t arnydkolj6k le. A rotortengelyreszerelt6sszekotri elemkiegyenliti a tolt6seketaz iillorcsz 6s a forg6reszkdzott.Az iilorlszen kialakulo nagyfesziiltseget kimeneti egy 6ramkor lereduk6lja6s alkalmassd teszi arra, hogy nagyobbdramfelvetelii, de kisebb fesziiltsegen miikodo fogyasztotmegt6pl6ljon. AZ ABRAK ROVID ISMERTETESE Az althbi - sz6mos ndzeti k6pet tartalmazc: - itbritk, az azokon szerepl6 tdtelszamok,valamint a javasolt kialakitdsr6szletesleirdsasegitjelen tal6lm6ny meg6rteseben. L itbra:A tal6lm6nyenergiakonverziojhnakleegyszerusitett villamos kap csol6sirajza.

132

TERTECHNOLOGIA

SZABADAWAZTATOTT LINEARIS MEGOLDASOK

2. trbra:Egy, az l. 6braszerint mrikodo elektrosztatikusgeneratorkialakit6s metszeti rajza. 3. es 4. 6bra: A 2. itbrin jelzett 3-3, illetve 4-4 metszetirajzok. 5.A es 5.8 6bra:A2-4.6brinvinolt k6sztilek sematikus tolteseloszl6si viszonyaitmutatja meg feliiln6zetbolaz 6116, illetve mtikodo kdsziilekn6l. 6. tbra: A 2. itbrhn v6zolt generdtorkimeneti aramkori rajza. A JAVASOLTKESZULEK KIALAKITIS RESZLETEZESE Az L ihlJordn hivatkozasiszbmmaljelolve ldthatjuk a taliiminy energilOes ahtalakttorendszerdnekv6zlatos rajzitt. Kiilso energiaforrdsbolellentetes polarit6sutolteseket felvive a 16 6s 18 elektrodalemezekrea rendszerben kialakul egy elektrosztatikus12, 14 mezo pir. Azaz a 16 elektr6daes a 20 iil7or6,sz kozott a 12 mezo, illetve a 18 elektr6da6s a 22 6lloresz kozott a 14 mez6jon letre. Az|lToreszek es az elektr6ddk kozott kialakult 12, 14 mezbt a kozos tengelyreszerelt - a tererovonalakra, valamint a forg6stengelyremer6leges- 24,26 rotorok forgat6sdval periodikusanfluktudltatjuk. Az l. ibravttzlatinakmegfelelcien rotorok kozotti mechanikuskapcsolatot a a veltik azonostengelfli 28-asvillanymotor biztositja. A 12 es l4+s t6rb6l a 3Gashivatkoz6si szdmukimeneti 6ramkoron kereszttl energianyerhet6 ki, amint a 28-asvillanymotor meghajtja a 24 6s 26os forgoreszeket. Az l.6brdn l6that6 30 leegyszeriisitett kimeneti 6ramkorben ket di6dap6rt talalunk,a 32A, 328-t,valamnt a 34A,34B-t.Mindket di6dap6rban a parhuzamosan diod6k elentetes polarit6suak6s egymdssal kapcsol6dnaka 20, illetve 22 itlToreszek egyik6hez. A di6dapdrokatkeresztirilnyban kiilso fogyaszt6katszimbolizdl636,{, a illetve 36B el1en61l6sok kotik 6ssze,egym6shozpedig a 38A, illetve 38B kondenz6tortelepenkeresztriLl kapcsol6dnak. ut6bbiak segitseg6vel Ez reduk6l6dik a 20 6s 22 itllorcszekkozdtti fesztiltsdgugy, hogy lehet6v6teszi n agyobb dramfelvetehi kiils 6 fogyaszto titplitlitsttt. 42.,3. es 4. lbrak az l. ihrin vdzolt energiakonverzi6s rendszermegvalo sit6s6t reszletezk.A 16es l8 elektrodakorongokfemesvezet6b6lkdsziilnek. Ezek a 40, illetve 42 tetelszitmufeltiletekenkeresztiil kapcsol6dnakegy kordbbanm6r emlitett - kiilscjfesziilts€gforr6shoz. 16 elektr6da46 belso A feliiletenlevo dielektrikumbanstabiliz6lt negativion toltesek halmozodnak fel. Ezzel a 18 elektroda 44 feltilet6n kialakulo pozitiv tolt6sek tartanak egyensullt.

Az energia |talaktto rendszerta 48 kiils6 hftzfogSaossze. Ehhez rogzitlk a 16 es 18 elektroddkat.A 2. ibrdnak megfeleloena 4Shhzban talafuk a 16 es l8 elektr6ddkhoz k6pest axi6lisan rlgzitett 20, illetve 22 6l7ordszI, melyekben az 50 es 52 csapilgyakhozzdkl6tre a kordbbanemlitett kozos forgdstengelyt. meghajtott tengelyrecsapolt6ka 24, t17etve forgoreszek A 26 54, illetve 56 tetelsz6muf6mes vezetocsonkjait. A2. ihra szerinti megvaiositdsn6l a 28 motorb6l kijovo nem vezet6 anyagbolkesziilt tengely az 54 es 56 csonkokonkeresztirlhajtja meg azonosirdnyban es szogsebesseggel a kozds forgdstengelyre pinhtzamos - 24 merolegesen szerelt - egym6ssal es 26 forgordszeket, melyek koncentrikusakazelektr6daesalloreszt6rcsdkkal. A rotorok 60, illetve 62 agytrhoz b6rmilyen alkalmasmodon rdgzitetl - 54, illetve 56 elektromosanvezeto csonkokon taldljuk az 6ll6reszekkel szembenezo azokkal erintkez6 kefeszenien es kialakitott 64, 66 karim6kat. Ezek feladata a 12 es 14 elektrosztatikuster tital a 20 6s 22 itlTorcszeken induk6lt ellentetespolaritdsszintkiegyenlitese. Amint az a 2. es 3. 6br6bol vildgosankitrinik, a 24-es rotor 6O-as reszeb<il agy n sug6riranyba |gaznak eI az egym6shozkepesteltolt terero kapcsolatszabiiyzo szegmensek. Mindegyik (68 jelti) szegmens fdmesenvezet6 anyagbolk6sziil, s ezek 70-neljelzett feltileteahozza kozeleso 16elektrod6valszemben helyezkedik el. A 16-oselektrod6nlev6 46 dielektrikum, valamint a 20 irlToresz kozott kialakulo l2 elektromost6r pozitivan tolti fel a 16elektrodixalszembenl,zo 70-esfeliiletet. A 68-asrotorszegmensek 20-as61lot6rcsaegy rcszelledra ny6kolj6k az elektromostertcil, ugyanakkora szegmensek kozotti 72 felld,leten a terercir vonalak akad6lytalanulhatolnak 6t. Hasonl6keppena 26-os rotor sugdrir6nyu 74cs szegmenseit 76os l6gr6sek a v6lasztj6k egymast6l. el jelzettpozitiv toltesri Ez utobbiak koz6tt jon l6tre a l8-aselektr6da 44-gyel felriletevalamint a22 ii7orl,szkozott a 14 mezo. A2. ihra szerint a26 rotor 74 szegmenseinek 18 elektr6da t6ltesselrendelkezo44 oldala fele n6zo a feltiletdn egy dielektrikummal bevont 78 reteg ta161hat6. fent ismertetett A 68 rotorszegmensekkel anal6g m6don a 14 mezo 6ltal negativanfelt6ltott 74 szegmensek le6rny6ko1j6k 22 illorlsztdrcs6k el6l az elektromosrerer. is a A 16elektroddkrafelvitt 46 jelii dielektrikumvalamint a26ns rotorra felvitt 78 jelri dielektrikum reteg stabilizitlo szerepetj6tszik - megakaddlyozva ezzellrvenydramok kialakuldsdtes a negativ tdlt6sek szok6set. ir11o Az 6s forg6reszek kozott kialakitott elektromos kapcsolat miatt minden egyes forg6r6sztoltesekiegyenlitetta vele kapcsol6d66ll6r6szt6rcs6val.

134

TERTECHNOLOGIA

UNEARIS MEGOLDASOK SZABADALMAZIATOTT

135

Amint az a 2. 6s 4. 6brdb6l l6thato, a 2}-jelii itlloresz tarcsa tolteseket hordoz6 82 szegmenskoszonibol, valamint a szegmenseket elv6laszto80 dielektrikum tavtartokbol eptil fel. A 82 szegmensek a 68 rotor szegmen6s sek kozotti elektromos osszekotest forgoresz54 jelzesti elemebiztositja. a Hasonl6keppen 22 irlToresz szegmensei 56 osszekotoelemenkeresza 84 az ti.il erintkezneka forg6resz74 szegmenseivel. Kovetkez6skdppen 82 es 84 a iilor€sz szegmensek elektromosanvezeto f6mb6lkesziilnek.A 20-as alloresz minden egyes82cs szegmenset 30 kimeneti dramkor koti osszeelektro a mosan a 84 irlloreszszegmensekkel. 48 hdzban rdgzitett 6llordszekkozA pontositj6k az 50 es 52 csapdgyat, melyekenkereszti.il- ahogy azt a megvalositott taldlmany 2. ihrija mutatja - az elektromosanszigetel6anyagbol kdszi.ilttengely kapcsolodik az 54, illetve 56 elemhez.Mindegyik Alloresz korong toltott feliilete nagyobb,mint a vele kapcsolatbanlevo 24 vagy 26 rotorokon 1ev670 vagy 72 osszszegmens feliiLlet. hivatkozott modellnel a A toltott alToresz fehilet kdtszereset adja ki a rotoron lev6 feliiletnek. A tal61miny 6. ibrila szerint a 38A 6s 38B kondenz6tor rendszer alkotta 30 kimeneti aramkor a 32A es 34A ellentetespolaritasu dioddkon keresztiil koti ossze 20 6s 22es allordszek 6s 84 egymdssal a 82 azonospozici6ban elhelyezked6 szegmenseit. Mindegyik kondenz6tor6ramkor tartalmaz egy olyan 86 kondenzdtort,melynek fegyverzeteirol 88 6s 90 ellentetespolaa ritdssalbekotott diodek vezetikel az alkalmasszintre hozott fesziiltseget 6s Iirplitljitk a 92 es 94 termtnirka kotott kiils6 fogyasztot.A 88 diod6t a 106 kondenzdtoregyik oldala es a 104 dioda kozotti forrasztdsi pontra kotottek be. A 88 dioda m6sik p6lusaa 100 kondenzhtoregyik fegyverzete valamint a 324 di6da koze csatlakozik.Ugyanakkora 90-esdi6dat a l0Gas kondenzhtor egytkfeglruerzete valamint a 108 dioda 96-osforrasztdsi pontj6hoz, rnig a m6sik p6lusdt a l06os kondenz6tor es a 34A di6da koze kdtik be. Ezzel,6sa hasonl6keppen kialakitott 38B kondenzdtorAramkorrele1erhet6, hogy az egym6ssalazonos pozicioban lev6 82 es 84 szegmensekrol levett fesziiltsegetalacsonyabbertdkre reduk6luk, s megt6pldljtk a 92 6s 94 termin6lra kotott magasabb 6ramfelvdteliifogyasztot. Az 5A 6bra egy olyan statikus 6llapotban irllrrhzoflaa tolteseloszl6st, amikoris a 68 6s 74 rotor szegmensek 6ppen azonos pozicioban vannak a 82 6s 84-esszegmensek valamelyikdvel- le6rny6kolva eziital azoktol az elektromosteret. A kozbiils6(vagyisnem le6rnydkolt)Slloreszekenazelektromos mezSiiJtalkialakitott tolt6seketes a rotornak az elektrodttkkalszem-

benezo 6rny6kolo elemein keletkez6toltdseket a min emlitett - rotor 6s illloresz kozotti - osszekot€s kiegyenliti.Az 5B 6brdn levo vinlat szerint, megszakitj6k amint a rotorokat forgdsbahozntk a 68 vagy 74 szegmensek a kialakult er6vonalrendszert az eleklroditk es az addig le nem 6rny6kolt kdzott. A fenti folyamat sor6n a kor6bban 82 6s 84 iilorlsz szegmensek hogy helyre6llits6keziital az elektrodrnydkolt szegmensek felszabadulnak, mos energiamez6kapcsolatrendszert.iw u 82 es 84 rlllor6sz szegmensek kozott elektromospotenci6l keletkezik. A fenti leirdsbolnyilvdnval6anlatszik, hogy az 5A 6bra szerinti statikus polarit6su 12, 14elektrosztatikus koriilmenyeketfigyelembeveveellentetes ter alakul ki es all fenn a kiils6 forrdsbolt6p16lt 16, l8 elektr6d6kvalamint kdzott. Az 59 6bra szerint forgdsba a beliilrol feltolt6ddtt 20, 22 6ll6reszek hozott rendszernela 24, 26 rotorok - folyamatosandtrendezvea 12, 14 energiamezSt- hat6st gyakorolnak a r6juk meroleges,az elektr6d6k es 6ll6reszekkozotti energiakapcsolatokat reprezent6l6er6vonalakra meghol szakitva,hol ujra kialakitva azokataz alloreszszegmensek kiilonboz6 szehelyilegv6ltozik esaz elektroddkvalamint letein. Ez afajla energiakapcsolat az iiTor6szeken beliili tolt6s megkotesek azok megsziinese 6ll6reszek es az keresztiil kozott potenci6l kiil6nbseget,illetve - a 30 kimeneti kapcsol6son - dramot hoz letre. igy a rotorok forgatas6valeloidezetttoltes kapcsolat r6v6n a kimeneti 6ramkor terhel6sekora 12 es kialakul6saes megszrin6se 14elektromosterb6l energiacsatolhat6ki. A 68 6s74forgo rotor szegmensekkellearnyekolt82 6s 84 tilor1sz szegmenseken fe116p6 fesziiltsegpolarit6sa - a tdrer6 kapcsolattoltes megsziindse okozta hat6smiatt - ellentetes (l6sd 58 6bra).A korabban6rnyekolt a 16, 18k{i1s6 elektr6d6kpolaritds6val iilloresz szegmensek rotor forgatdskovetkezt6ben a bekertlnek az elektromos terbe es ekkor a terer6 kapcsolat toltds kialakulAsfolyt6n a ki.ils6 elektr6ddkkalazonospolaritdsu potencidlt vesznekfel. A 12, 14 ellentetes polarit6suterek61tal benntik forg6 rotorokra gyakorolt- atererSvonalakra a meroleges - mechanikai er6k a kozos forgasi tengelyenkeresztiiLl hatnak egymdsras eziital egymdstsemlegesitik. ldnyegdben elektromos ter igy az irammh konvert6l6sa sordn kivtilr6l csaka csap6gysurl6ddsnak, motorl6gel1en6116snak megfelel6, valamint a 30 kimeneti framkorben lev6 ellen6ll6sokon 6s egy6bhelyekenjelentkez6 veszteseget kell p6to1ni.Az ismertetett mrikodesijellemz6k alapj6n a jelen talalmdny szerint meghajtott rotorok mivel a kapacit6stnem v6.ltoztatj6kmeg - nem vegeznekmunkat a 12 es

TERTECHNOLOGIA

SzABADALMAZTAToTT veooroAsox LlrueARrs

137

14elektromosterben, eziltalalkalmass6 v6lik a rendszercsekely mechanikai energiabet6pl6l6smelletti nagy hat6konysdgu energia6talakit6sra.Ezt bizonyitjaaz is, hogy az elektroddkon toltdsveszteseg a minimdlis. Atal6lmany szerint megval6sitott miikod6 modellnel a betdpl6lt mechanikai energia igeny nem erte el a kimenetenkapott yillamos energia l0%-6t.Tov6bb6a talillmdny prototipus6n6l viszonylag nagy - mintegy 300 kV-ot ertek el az 6ll6reszek kimenetdn.Az ismertetett 30 hivatkozitsisz6mufesztilts6g csokkentci es dramsokszorozokapcsol5steszi alkalmass6a rendszert sokf6le gyakorlati alkaknazdsr a. A fenti leir6s csak a taliiminy elveinek illusztr6l6s6ra szolgdl. Nem sziikseges azonbanszigoruan csakaz ismertetettkonstrukci6ra6smtikodesj6rtasak sz6mos re szoritkozni.A szakm6ban m6s - a tal6lm6nyt6rgykorebe tartozo - alternativdt6s egyenertekiimegoldasttaldlhatnak.

I

l

Elektrolizisselis lehet vizet bontani (vagy vanek sosoldat6t), de itt nem lehet jelentosenjavitani a folyamathatdsfokat.Eztkwhnja javitani a Meyerf€le rezonins elj6r6s,s az annhl is jobb Puharich elj6ras.

rrir<icAz-elciAldrAsr MoDszE R
StanleyMeyer 1990-ben kapott (4,936,961sz6m alatt) szabadalmat filoghz fejlesztdsielj6r6sra.Meyer nem egyszeriien egyendramot alkalmaz vizbont6sra,hanem egyrenovekvoamplitud6juegyenirramot, hogy a vizmolekul6kat rezg6sbe hozhassa. Megold6san|l a vizbont6s ket hengeren,koncentrikus kondenzdtorlemez kozott tortenik, s a kondenz6torlemezeket LCR egy kor kondenz6torakent haszn|ljitk. Ezt a kort ugy hangoljAkki, hogy azon a frekvenci6njojjon onrezgdsbe, amely a vizmolekuldk sajdtfrekvenci6ja. A korbe egy egyenirdnlt6t kell meg helyezni(16sd1. 6bra),nehogy a molekuldk ir6nyults 6gamegvitltozzon. A 3. 6br6n l6tszik a v2molekul6k viselked6se6s a gerjesztofesziiltseg id6beli lefutasa f6zisonkdnt. A kovetkez6fokozatonkent tortenik Mever szerint a vizmolekul6k szdtbomldsa: Vizmolekulfk illapota: gimpulzusok Fesziilts6 : meg nincs impulzus 2. impulzus 3. impulzus 4. impulzus 5. impulzus elso impulzus

vizeoNrAsos ELJARAsoK
Az eddigiek sordn technikai vdkuumban vagy szildrd testekbengyorsitott tolt6sek es a v6kuumenergiakolcsonhatfsaival foglalkozo tanurm6nyokat ismertettiink.Arra is van azonbanlehet6seg, hogy g6z6kbenhozzunk letre ilyen folyamatokat, scjt technikailag egyesanyagok (p6ldAul a viz) gozei kiv6l6an alkalmasak erre - alapvet6 krit6rium az adott anyag polarizilhato sttga. Aviz kivdl6an polaiz|lhato, eztmagasdielektromosdllandojamutatja (kortilbeliil 80, kornyezeti h6mdrsekleten).Ez a jo polaizitrhatositg goz form6banis megmaradt. A vdkuumenergia segitsdg6vel letrehozhatjuka vizmolekula (esetleg m6s molekula) disszoci6ciojdt, a keletkezettdurran6g6ztsokfelec6lrafel lehet s haszn6lni.igy a v6kuumenergatikai kolcsonhat6ssal kemiai potencidltlehet letrehozni. Az iparban szeleskorrien haszn6lnakvizbontdsostechnol6gi6kat.A legegyszenibb, legelterjedtebb s m6dszer a magash6m6rs6kletenval6 disszo ci6ci6svizbont6s.Ennek alacsonya hat6sfoka,mert m6g z6rt ciklus eseten is - ha a gin nem 6rintkezika fiit6kdzeggel- a fiitog6zok magash6mers6kleten tdvoznak,ami vesztesesforrds.

3A 3B 3C 3D 3E 3F

rendezetlen avizpolaizel6dik a rezgdskezdete a leszakad6s elkezdod6se a kovalenskotes felboml6sa uj ciklus kezdete

Meyer nem ad meg meresi adatokat, nem lehet tudni, hogy m6dszere mennyiveljobb hatekonysdgu, mint a hagyom6nyos bontdsi elj6r6s.Mindenesetre a kondenzdtorlemezek kozti intenziv buborekkdpzod6s rezgbkor a elhangol6s6t okozhatja,s a rezonancia ekkor megsziinik,vagyromlik. Err6l nem ir Meyer, igy felteheto, hogy elrendezesdt nem val6sitotta meg, vagy nem sikeriilt elerniea kiv6nt hatdst. Tovdbbi zavarotdnyezolehet a felmelegedds hat6sa,mert az is befoly6solja a dielektromos6llando ertdkdt,s arra is szab6lyozni kell a rezg6kort. Meyer nem emliti, hogy e a frekvenciafiiggvdnye s az el6bbi szempontok is, mind el6gg6bonyolult szabiiyzdsl igenyelnek.

3 1990 Patent Jun.26, sheet0l3 4,936,961 U.S.

Patent sheet U.S. Jun.26,1990 2 or3 4,936,961

STATE WATERMOLECULE

CHARGESTATE

FIG. A

B NoNE

UT) A 38tr. G:G:c:: n lrfl
U llll

3Aa G

=,'E3 : s i
ltt>v

lEE
\..-i

5
) c-. = = v

9
nue

a

n IVoLTAGELG

E
6c Eg
o

BEGINS STEP CHAhGING

i6
atl lt E

-d
r
o o

3ca r]p \re

f.fll

.EE! 22 1
l\
I

I

6
5 9 = > = < :ro

o z
i I

88
<34

EH-*
32 )

; xro -(

3DaA-@ \h a 3 E A'74rre
COVALENT BREAI(UP

nffl

HE
3 \

*l]dg

LL

\4-o

nfu
BEPET]TIVE TRAIN PULSE

E:i
6-/
; th,'

5a $

E

3F

FUELCELLGASES ON DEMANO

nrtffil_
RESONANCE

Patent 19, 2 or U.S. Jur 1983Sheet 11 4,394,230

PatentJur. 1983 U.S. 19, sheer 1l 4.394.230 1 0r
F?-/ -E CO/VPONENT S/G/UAL GE/YERATAR ELOCK O/A6R'M

j
J L I - e -

HfF/SPHERIC

aO.rrPA.YENf -ZZ
fHERtvTOOYIU4.+f /C

DorvE coutR

DEV/CE _Zf cottaONENf (61495 TUaE/ wATER)
r//READS

/50147/AA/ TRAlVSFORHEft /, EVTT L

Hzo cEt t CAptnZ

sfz.Ec/

I
TO OSC/IZATOR FEEDSACX nESO|UAtf€ .J,FNS/N6
-.-,
b r

c
L' \
eLECTAAOES: dfr{lEnElEoR f x/'!6att7a

J-

aJ--/-

-

h

r€Ar
,dso,4a/ilG

OuTEr? CYI /NDR/C'4L €IECTROOE /,YPA7

/v./7REOUs c:RA/v'/c ////
t4HP1172t27 PaDLqArEp 90'C4'?R/EE .'/NE Wl ./E

ELECIROOE C€N.E.< /NPUT

/y/taF-

wA vf

vFartF/cAT/oN

oF /raoyE 9/6.y41

TERTECHNOLOGIA

TV, RESZ

u6oszER vizMoLEKuLABonr6 Es eeneNDEzEs
kapott (4,394,230sz6m alatt) szabadalmat Henry K Puharich 1983-ban A vizbont6 kesztil6k6re. szabadalommegval6sitottkdsziilekenes folyamaa ton alapul,s a mdresekszerint- melyek eredmenydt 15.oszlop 30.sor6ban - a folyamat hat6konys6ga ket 114,92%, laborat6riumbanis megism6kozli telve. Hangsulyozni kell, hogy Puharich talalm6nya sem v6kuumenergetikai kolcsonhat6sonalapszik,hanem normdl hoszivattyuk6ntmiikodik. Meyer teret kell kelteni, megold6s6hozhasonl6an, itt is olyan elektrom6gneses hozza a vizmolekulakat 6s igy hasitja' A folyamat amely rezonancittba kozbena kornyezetb6lh6t lehet felvenni a viz pdrologtatisit'hoz,de ennek koriilbelil 120%.Ezert nem alkalmasnett6 maximflis elvi hatekonysaga emlitett t 200%os hat6termelesre,mert a bevezetoben hasznosenergia folyamat nem haladja meg. A folyamat l6nyege az, hogy a konys6gota melyben a H atomok vizmolekul6knakegy olyan 6llapot6t kell e1661litani, mikozcsucsainlesznek, azaztetradder zirnakbe egymdssal, 109'os szoget O atom a tetra6der kozeppontjabanvan. Az 7. itbrdn ltfiszlk az ben az A a, elektronikablokkdiagrammj az 5. 6brdn pedig a fesziiltsegimpulzusokA a p6rologtatobont6fej hosszmetszete. fej kozep6n helyezkednek 2. ihra el a h6felvetel cfljara szolg6l6bord6k. A szepariiits a fej felso reszeben durranogin es vugoz elegyetkapjuk. tdrtdnik. A folyamat eredmenyekent A vizbontdsi folyamat alacsonyfesziilts6gen(2-10 V) 6s n6hany kHz-es frekvencidn(7960 Hz es alharmonikusai)tortenik. levo H* Ez nem elegend6ahhoz,hogy er6sengyorsitsuka m6g kot6sben atomokat, s igy energidt kapjanak a v6kuumtol, azaz vdkuumenergiakolszlt" amolekul6kat.Ahhoz nagyfesziiltsdg segitseg6vel csonhat6s ,,r6zassuk s sztiks6ges, akkor a folyamat es hirtelen, meredek fesziiltsegemelked6s javithat6. (Ezen alapula JekkelI-esciklus, mely 200% nagyban hatekonysdga feletti hat6sfokottud el6rni.)

NEMLINEARISRENDSZEREK

Az eddigiekb6lkideriilt, hogy line6ris,vagyline6risnaktekinthet6kicsatol6si modszerekkela vizbontitsoselj6r6skivetelevelnemigenlehet gazdas6gos, konnyen megvalosithat6 energiakicsatol6 k6sziileketszerkeszteni. tov6bA biakban azokkal az effektusokkales technikai m6dszerekkel foglalkozunk, melyek legalkalmasabbak energiakicsatoldsra. az Az afeladat teh6t, hogy egy inkoherens,izotr6p, terbenes id6ben szimmetrikus ,,feh6r"zajt, egyvegtelen szabads6gfoku elektromdrgneses sug6rz6st megv6ltoztassunk ugy,hogy anizotr6p es alacsonyszabadsdgfoku legyen.A hasznosit6s,a kicsatol6s alapeffektusatovabbra is a gyorsit6son,azaz a Lorentz-invariancidn szimmetrias6rt6sen 6s alapul6 Davies-Unruh effektus, mert igy meg tudjuk valtoztatni az eredetileghomogenesizotr6p nullponti spektrumot. A tov6bbiakban azonban nem line6ris effektusokat fogunk keresni,hanemnemline6risakat. Erre azertvan saiks6g,mert - amint 16ttuk - a linedris effektusokn6la kicsatoldshoz nagym6rtekrigyorsitdsoksztiksegesek,ezek,hezpedig nagyterercissegek. igen Emiatt a gyorsit6s ut6ni lassit6s technikailag nehezenoldhat6 meg, es ez igen nagy fesztilts6geket, esetleg v6kuumokat,valamint nagy k6sztil6kmereteketig6nyel.Ezekbena kesziildkekben iitalitban csakkis tomegfluxust,elektrondramotlehetmegval6sitani, a vizbont6si elj6r6sokkiv6tel6vel.A line6ris effektusokatfelhaszndlo eljinir sokn6l a szerkezetnek gondoskodnia gyorsit6sr6lesaz ut6na kovetkezrj kell a lassit6sr6lis. Ez rendkiviil nehezkess6 tesziaz ilyen elj6ri{sokat, nagymdretii, drhga, rossz hat6konys6gu kinyer6seket tesz csak 1ehet6v6 a vizbontds kiveteldvel. NEIUILINEARIS KICSATOLA$ ELVEK Az energiakicsatolds legkezenfekv6bb modja tov6bbrais a nullponti spektrum gyorsulilsonalapul6 szimmetriasert6se,a szimmetriamegbont6sa,de nemlineilris rendszereksegits6g6vel. jelensdgeket, olyan energiakicsatoldsi effektusokat kell keresniink, ahol a nullponti spektrum vegtelen szabads6gfokaer6senredukdlhat6akar egy-k6t szabads6gi fokra is. Ilyen effektust

TERTECHNOLOGIA

NEMLINEARIS ENDSZEREK R

145

szabadismeriink,p6ld6ul a line6ristermodinamikdbanis, ahol egyvegfelen s6gfoku96z molekul6inak energiitiftngy tudjuk kinyerni, hogy dugattyuban expanddltatjuk es a rendezetlenmozg6st a dugattyu es a hozzit tartozo er6senreduk6ljuk.Pdld6ul gbzmozdony segitsegevel mechanikusszerkezet rendszert kapunk. Hasonlo esetfordul el6 egy eset6ben egy szabads6gfoku v6ginkoherens, sugdrz6s a lezereknelis, ahol a gerjesztoelektromdgneses rendezetlen zai, mig a kijov6 sug6rzaskoherens es telen szabadsagfoku, anizotrop, mivel a kijov6 lezerf6ny csak egy ir6nyban terjed. Olyan rendes celszeniteh6t keresniink,ahol a gyorsit6s lassitasautomatikusan szereket hogy ezt a feladatotvegrehajtja. megoldodik,a rendszerfizikai saj6toss6ga, kell rendszereket keresniink,ezeketpedigaz egyenGyakorlatilagonszervezf tal61jukmeg. sulytol t6vol levo, nemline6risrendszereknel

tal6lhat6.Mivel hull6mterjekokban, a ferri- es ferromdgneses anyagokban keresiink, ezdrt rugalmas kozegekjonnek sz6mit6sba. d6si lehetosegeket Ezekbenkialakulhatnaklongitudindlis,transzverz6tsesrot6cios,nyiro hullamok is, es terjedhetnemlinearishull6m.

szoltroN HULLAMOK,
MINT AZ ENERGIAKICSATOLAS ESZKOZEI hulldmoknak,vagy A nemline6rishull6mok egynagycsoportjat,,magdnyos" szolitonoknak nevezziik. Ezeknek szdmunkra rendkivtil fontos, hasznos tulajdonsdgaivannak. A legfontosabbaz, hogy a szolitonok - legalabbis bizonyos hatArokkozott - nem vesztik el energi6jukat,nem csillapodnak, nem leszidovel egyrekisebb.Tov6bbi fontos ezdrt a hulldmfront gyorsuldsa kolcsonhatas n6lkiil atmetulajdonsag, hogytobb szoliton hulldm egymdson hat6s6t,s6t szoliton rezonancia segithet, teh6t nem rombolj6k le egymas seg6vel bizonyostipusu szolitonok meg egym6ster6sithetikis. (A technikdban kicsit lazitbbankezeljtik a szoliton foga1m6t,mint a matemadkaban. Minden olyan hullamot szolitonnakfogunk nevezni,ahol a maganyoshull6m nem laposodik,szor6dik bizonyoshat6rokon beliil.) REZOXANS RENDSZEREK Mivel alapvetcjfeladat, hogy nagy gyorsul6sokaterjiink el, ezert minel mellett. A nagy nagyobbamplitudokatkell elerni minel kisebb hull6mhossz amplitud6kat rczonanciaesetenlehet el6rni, ezert mindenkeppennemlineenergiakicsatol6rend6ris rezon6nsrendszereknelerdemesa gazdasdgos szereketkeresni.

rtrxT A GyoRsirAs Es LAssiTAs HULLAMoK,
ESZKOZEI legyen ciklustechnikailagegyszerii Tov6bbifeltetel, hogy a gyorsit6s-1assit6s gyakorisaggal ismetelheto,azaza rendszerilyen szempontb6l es tetszoleges ciklus hulldmmozgdsndl reverzibilisenviselkedjen.Mivel a gyorsitds-lassit6s fordul elo, igy a nemline6rishullammozg6soktertilet6n erdemesa kicsato l6sra alkalmaseffektusokatkeresni. NEMLINEARIS HULLAMOK ES RUCIIUAS K6ZEGEK nem alakulhatnakki technikai v6kuumban,ott csak Nemlinedris hu116mok hul16mokterjednek.Nyugalmi tomeggelrendela line6ris elektromdgneses kezSt'ozegekkellenek,az ottlevo rugalmaskozegbenkialakulhat nemlineioniis 6ris hull6m is. Ez tobbfdlehalmaz6llapotban megtort€nhet.P61d6ul zitlt plazmiban, gdzban,folyaddkban es szilard haknaziilapotban is. a Az eddigiekb6l kitrint, hogy nagy gyorsul6soksziiksegesek kicsatol6sjohetnek technikatTagszitmitirsba, melyekben hoz, ezert csak olyan kozegek lehet tal6lni, hiszen ezekkel6rhet6 el a elektromosantoltott rdszecskeket gyorsit6s.Ilyen alkalmas kozeg az ionizdlt plazma, az ionokat tartalmazo folyad6kes a szil6rd testek.Semlegesgdztvagyfolyad6kotcsakmechanikude sanlehet gyorsitani 6s ez legfeljebbturbulensesetbenlehet eldgseges, ez tdvoli rendszer,melybennemis rendkiviil bizorytalan. Olyan egyensulyt6l line6ris jelensegeketlehet tal6tni, a plazmi*San, az ionokkal teli folyad6-

n szAuirAsBA JtiHET6 RENDSZEREK, EFFEKTUSOK
kihangolt,nemlinedris, igy a kor lesnikiilt: a kicsatokiscsak rezonancidra val6sulhatmeg. Ilyen peldhril az eg,tensillyt6l trivoli, rugalmas kdzegekben ionizitltplazma, azionizitlt folyaddk,ferro-esferrimdgneses szil6rd anyagok. Ezek dnszervezci rendszereklesznek,ahol a nullponti spektrum szimmetrifok 6ja megbomlik esa v6gtelenszabadsdgi er6senreduk6l6dik,szimmetria jon s6rt6s es igy energiakicsatol6s letre. Technikailag ezek a rendszerek megvalosithat6k,es tobb egym6stoleltero konstrukci6bangazdas6gosan elo6llithatok.

146

TERTECHNOLOGIA

Nem veletlen, hogy a 20-as, 30-as evekben m6r tobb ilyen rendszer mflkodott is, 6s ha nem is tudjuk pontosan tisztdznia priorit6sokat,val6sziniileg a szerb Nikola Tesla alkotta meg az els6 olyan kesziileket,amely nagym6rt6kii energiakicsatoldsra volt k6pesrezgo,ronizilJt plazma segitsegevel.Hasonl6 rendszert alkotott meg az amerikai Moray is, akinek eredm6nyeit t6bbszitz ember lfithatta. Ez a rendszeris tobb kilowatt energia kicsatolds6ra volt k6pes.Fe|egyzesekmaradtak fenn az amerikai Hubbard m6gneses transzformdtorSroles a nemet Hans elven miikodo teUesitmeny Coler azonoselvekenmrikod6 m6gneses transzform6tor6r6lis. tefiesitmeny igy a 20-asevek veg6n,a 3Gas 6vek elejen mtr n6gy feltaldlo oldotta meg mega kicsatol6sprob1em6j6t. Moray- 6s Hubbard-f6le Ezek koztil a Tesla-, old6s kereskedetmileg alkalmazhat6 lett volna. A Moray-fdlemegold6s is gyakorlatilagis kierlelt konstrukci6 volt, hiszen a kozepesmeretii kesziilek n6lktil. Mintobb ezer watt teljesitmenytadott ki folyamatosan, melegedes degyrk kdsziildkrol tudjuk, hogy teljesitmdnytranszformdtorvolt, teh6t valamilyen beadott teljesitm6nyttranszform6lt, es mindegyik feltalal6 hangsulyozta arezonanciafontoss6g6t, mert csakrezonmrciaizemmodbanmiikodj6rt. tek a kesziilekek.B6rmilyen elhangol6sa kicsatol6smegsziin6sevel 86r a 2Gas 6vekv6gencsirdiban m6r minden megvolt, ami az energiakicsatoldsmeg6rt6sdhez sziikseges pdlddul a nullponti spektrum ismerete, szolitonok ismerete,nemline6risjelens6gekhezagosismerete,ferromdgnejellegzetess6geinek sesanyagok ismerete-, azonbanezekegym6stol alapveto m6g nagyon t6vot, izolitlt, alig-aligkutatott tudomdnltertiletek voltak. Nem rendelkeztek6tfogo ismeretekkela nemline6risjelens6gekrol,hiszen ezek csakaz utobbi evtizedekben k6zpontj6ba.Ezdrt nem kertiltek az erdekJSdls csoda,hogy a tudom6ny gyakorlatilagcsak az utobbi 6vtizedekbenjutottel puszannak kiiszobere, hogy a mar felhalmozott tud6sanyagot osszerakva, az tdn a szorgalom es nem az intuici6 segitsegevel ujra megalkossa ilyen k6sziilekeket.Oriasi veszteseg, hogy nem figyeltek kello m6rtekbenoda a rendkiWl intuitiv feltal616kra, eloztek meg minket 6solyan akik 6vtizedekkel gyakorlati tud6sratettek szert,amit majd csakintenziv munkdvallehet ujra vizsgdljukmeg azokat a osszerakni. tovdbbiaksor6n most reszletesebben A megert6fizlkai effektusokat6s a sztikseges ami a jelensegek tud6shatteret, effeks6hez, hatekonykicsatol6s a megvaf6sititsithoz sztikseges nemlinedris a tusoknal.

valo nagysagdtol fugg. A nemlinearitds m6rt6keaz6rintoegyenestcil elt6r6s ltabbfuggv6nyek elofordulnak. is Komplex rendszerekn6l sokkalbonyolu fuggveny6ben. A Az elektromos vdltozdsa feszults6g a ellendillds fuggvenyeben ldgy nyildrs vdrltozdsa mechanikai feszults6g B Rugalmas a (1) 6s rideg(2) anyagra anyagdtol h6m6rs6klet6tol, 6s C Az 6tlagsebess6g 6rt6keftigg a folyad6k is turbulens) de a kialakult dramk6ptol (lamindris, (6s viselked6se kulsot6rben. D LAgymdgneses piezo) anyagok minosegtol, hom6rA m6gneses 6rt6ke figg az anyagi a szuszceptibilitds is. seklettol6s a kulsot6r eross6g6tol
XUI-S6CCruESZT6 TTRET ZZ. ABFp:ANYAGOK ruEVUruTARS VISELKEDESE FUGGVENYEBEN

TERTECHNOLOGIA

NEMLINEARISRENDSZEREK

AL/APJAI JELENSEGEK NEMLINEANIS
fizik6jat, tiszt6bankell lenni legal6bb Ahhoz, hogy megdrtstika kicsatol6sok jelensegek sajdtoss6gaival. Gyakorlatilag nagyvonalakbana nemline6ris jelensdgek,minden jelenseg elmondhatjuk,hogy nincsenekigazdnline6ris valojdbannemline6ris,legfelebb csak gyengennemline6ris.Az oktat6sban haszn6lunktermeszetesen 6s a kutat6sban,a miiszaki eletbenelcirszeretettel linevagy linefris flsszefuggeseket, a ki nem keriilheto helyeken1ineariz6lt, konnyu matematikailaglehiszen ezeket drisnaktekintett osszefiiggeseket, tudjuk konnyen,eleganirni. A line6ris algebraies differencidlegyenleteket 6ltal6ban nincs san megoldani. A nemline6ris differencidlegyenleteknek sem egyszerti'A szdmitG numerikus megoldasuk zdrt, analitikus megolddsuk, azonbanaz g6pekelterjedes6vel, numerikusm6dszerektokdletesedesevel a jelent6s fejlod6s indult meg a nemline6risjelens€gek ut6bbi ket evtizedben is. leir6s6ban6s megertes6ben (Kilon problema,hogy a majd kesobbt6rgyalt kaotikus folyamatokrasemmilyenanalitikus megold6snem letezik.) A gyakorlatbannagyon sokszor el6fordul, hogy egy term6szetijelens6g nemlire6ris vondsokatmutat, ahogy ez a 22.6br6n is l6tszik' A legegyszeamely f6mesvezet6k rribb pelda effe az ohmikus elektromos el1en61l6s, (olvad6s,fagy6s) messzelev6 helyeken6ltal6bancsak esetenf6zisvdlt6st6l ,egy A a h6mers6kletftiggyenye. fesztiltsdgfluggv6nyeben adott vezet6daraline6ris fiiggvennyelirhat6 le, ahol a bon 6thalado 6ram lrtlke egyszerii fiigg - csak egy konstans kimen6 jel a bemen6 jeltol nagyon egyszertien meg. (Ez a konstans parameter az paramdterrelval6 szorzdssal kapjuk vagy az el7eniillitl attol ftigg6en,hogy az Ohm elektromosvezet6kepesseg nagyon torveny melyik alakj6t haszn6ljuk.)Mivel a termeszettudom6nyban es az iskoldkban f61egezeket haszndlunk sok ilyen egyszerii osszefiiggdst oktatjdk - ki nem mondottan ugyan, de -, elterjedt az a tdvhit,hogy a Ez termeszetaltaldban linearisjelensdgekb6litlJ'. nem igaz, s6t pontosan a jelens€gek61tal6ban nemlinefrisak, csakkisebbforditottja igaz'.aterm|szeti A 22lb trbrdn liiszik pelddul a nagyobb tartomdnyokban ltneaizirlhat6k. Rugalmasanyagokn6la es mechanikaifeszi.iltsdg megnyul6sosszeftiggdse. beliil line6ris osszefiiggest fesziiltsdges megnyrilfs bizonyos tartomhnyon akkor a mutat, ha azonban tov6bb noveljtik a mechanikus fesztilts6get, - anyagi tulajdons6gaiktolfiigg5en - elkezdenekfolyni, majd a tiugyak megfolydsut6n eltdrnek. (Vannak persze olyan rideg anyagokis, melyek

nem mutatnak foly6st, hanem azonnal tdrnek.) A line6ris tartominyt az ugynevezettHooke torveny irja le, de az azon kivtili tartomdnyok,ahol a megfoly6s es a rideg tor6s a jellemzoek,mhr nem irhat6k le a Hooke torvennyel: ezek erosennemliaedris osszefiiggesek. Ez6,rtpeld6ul a keplekenyalakit6s nagyonbonyolultak es foleg csak numerikusankezelhet6k. dsszefiiggesei Tal6n legregebben ismert a folyadekmechanik6banaz orvenyes6raml6s mint tipikus nemline6risje1ens6g. Termdszetesen nem kell a turbulens mozg6sigeljutni ahhoz,hogy a folyadekmechanik6ban jelensegeket nemline6ris tapasztaljunk, hiszen a folyaddkok nagy r6sze nem irhat6 le a newtoni egyszerri*osszeftigg6sekkel, a nyom6skiilonbseges az eLmozdulds, ahol a sebesseg kozott egyszerii, line6ris osszefliggesek ervenyesek. vizre j6 A kdzelit€sseligaz ez a line6ris megkozelites bizonyos tartomdnyon beltil, de pelddul amdzre vagy a paradicsomllremir nemigaz. Ezek er6s nemlinearit6st mutatnak. Ujabb kozismert pelda az er<jsnemline6ris viselkedesre mhgneses, a ferrielektromoses piezo anyagok,melyek kis ktls6 gerjesztds esetenlinedrisan kozelithet6ek, azonbanegykiszobertek meghaladasa ut6n ez a line6ris kozelitesm6r semmikdppensem igaz.Ezek az anyagok hiszterdzistmutatnak, ami tipikusan nemline6risjelenseg.Valojdban minden olyan esetben, amikor surl6d6ssaltalalkozunk, hiszterezis gorbet kapunk €s ez mar a nemlinearitdsnak fontos jele. Termeszetesen egyensulyt6l az t6vol levS plazm6ban is elofordulnak telitesi 6s hiszterezisjelensegek,ez6,rta plazma is er6s nemlinearit6sokatmutat. Nezziink meg egy nagyon egyszeriiesetet, melyet a [46] kozol, hogy milyen jelensegeket okozhat a nemlinearitdsmegjelenese. legegyszeriibb A line6ris alapesethehhtaz, amikor a kimeno 6rtdk az x, bemen6 erteknek konstanssalvalo szorzatakdntad6dik:
xo,4= Kxir(t)

(61)

Nemlinedris esetbentegyiik fel, hogy a kimen6 jel, xouu mar nemcsakegy konstanssal valo szorzatkentad6dik,hanem a bemen6jeln6gyzet6t6lisfiigg, de megintcsak egy e konstanssalva16 szorz6ssalad6dik a nemlinearitds hatasa.Eztaz egyszerii osszefiiggest rjale a (62) k6plet:
xor,r: Klx;n(t) + tx'in(t)l

(62)

150

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

'r51

Term6szetesen nem kotelez6,hogy ilyen form6ju legyena nemlinearit6s, mds form6ban,j6val bonyolultabbalakbanis elodllhat.Ha most szdmtalan egy ilyen tulajdons6ggal rendelkez6anyagon,peld6ul elektromosellen6116vagy rugalmas anyagonperi6dikus, harmonikus fesziiLltseghulldmot son, koszinusz{iiggveny, akkor kimenetkormar bocsatunk6t, amely egyegyszerii matematikailagnagyon egyszeriien bonyolultabb fiiggvenyt fogunk kapni. Ez bel6thato ugy, hogy a bemen6 jel helyebebehelyettesitjik az xin: cosol osszefliggest, melyet a (63) k6pletir le: = + xo,,, K(cosco/ e cos2ol)

Ebben az esetbenco16s crr2 nincs egym6ssal harmonikus kapcsolatban, azaz nem egyikb6l szilrmazlk a masik. Ekkor a kimeneten a line6ris tagon kiviil, amely a bemenetK-szorosa, megjelenikegym6siktag is, melyet a (67) ad dsszefliggds meg: = + Ker2,n=Ke(A cos{D1t B cosr,rzr)2 = Ke(A2 cos2ro1 + 82 cos2 + 2AB cos{D/ cos{D2l) $2t / 1

(67) (68)

(63)

hogy felhaszndluk a (64) oszA behelyettesitest c6lszeniugy elv€gezni, szeluggest:
-u: COS

I - cos20
2

(6+1

ad6dik: Ekkor a kimen6 jelre a kovetkezoosszelugges

A (68) osszefiiggesen ldtszik, hogy a nemline6ristulajdonsdgokuj tagot hoztak be. Az osszefugges zdrojel6benlev6 els6 ket tag ismeros, ezek okozzirk a m6sodik harmonikus megjelenesdt, azaz a 2rur1 a 2rul2tag es megjelends6t, valamint ezek felel6sekaz iri'lagdrtdk eltol6sa1rt is. A 2AB coso 1/coSO2l vegyes uj tagot ketfdlekdppen ertelmezhetjiik.Eloszoris, ha is p6lddul {D1 nagyonkiilonbdznek egym6stol, crrl6s co2 sol:lialnagyobb,mint 0rll2, akkor ugy tekinthetjiik, hogy a vegyestagvitltozo amplitud6ju koszinur szosrezgest le. Ezt a (69) osszefiiggessel adhatjukmeg: = AB cosap cos{D2t c(r) cosorlr Itt a c(t) osszefiiggest (70) kepletadja meg: a c(t) = AB cosrD2t

*; x"",= K(cosat -.efl

(6s)

(6e)

Itt m6r 16tszik,hogy a kimeneten nemcsakaz eredeti ro alapfrekvencidt kaptuk, hanem megjelent egy 2ruo-t tartaknazo mdsodik harmonikus is. A felharmonikuson kivtiLlmegjelenika kimeneten egy konstans tag is, Kel2, amiazdtlagdrtdkeltoldsdnakfelel meg. Ezt a folyamatot,amelya koz6pdrt6k jar, megvitltoztat6saval kiegyenesit6snek, rektifik6ci6nak nevezik.Ha olyan nemline6risjelensegetvizsg6lunk,ahol nemcsaka m6sodrendii, hanem a bemen6jel harmadrendii, negyedrendristb. hatvAnyaittartalmaz6 tagjai is leteznek, akkor m6g magasabbrendii felharmonikusok is beldphetnek. Tovdbbbonyol6dik ahelyzet, ha egyszerrenem egy, hanem ket vagy tobb fiiggetlenfrekvenci6val egym6st6l rendelkez6 bemen6jelet bocsdtunk6t egy nemlinedrisjellegzetess6geket mutat6 objektumon.Ebben az esetben bel6p az igynevezett modul6ci6 hat6sa, amely kovetkezt6bentov6bbi 6rdekes jelensegek l6pnek fel. Ha a bemen6 jelflnk puszt6n k6t eltero frekvenciSju harmonikus fiiggvdny,akkor ennek alakjitt egyszenienmegadhatjuka (66) osszefiiggds segitsegdvel: xin= Acos{D + B cosroz/ 1/ (66)

(70)

Ebben az esetbenl6tszik, hogy a coSColt amplitudoju rezgestaz oJ2ftekvencia moduldlja,vitltoztatja. Ekkor az co1frekvencidjurezgesamplitud6ja az a2 figg:renyekent vagy cs6kken,azaz modul6l6dik. no A vegyestagot felirhatjuk a (71) osszefiiggessel is: : AB cosa;,tcoSort $ utr)t rcoriiti.,+ * cos(ro, a),)tl (71)

Azt mondhatjuk teh6t, hogy k6t uj komponens keletkezett,az egylk a (orr + roz)-velrezeg, a m6sik pedig a frekvencidk frekvenciAk dsszegdvel, (ror - ro2)-vel. kiilonbs6g6vel, L6thattuk teh6t, hogy a nemlin6riskolcsonhatdsok, reakci6k a legegyszeriibb esetbenis modul6ci6t okozhatnak,rektifikdci6t, azaz kiegyenesitdst, harmonikusokatkeltenek,osszeges ktilonbseg

152

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

frekvenciAvalrezg6 komponenseket 6llitanak el6. Mindezek a hat6soknemcsak az e nemlinearitdsi tdnyez6vel ardnyosak,hanem a ket amplitud6 AB-velis, ez6rt eros hat6sokeseten szorzatilalis, azazAz-teles B?-telvagy az amplitud6k nagys6ga nagyonfontos, hat6sukjelentosebb,mint a gyenge, kis amplitud6jujeleknel. NEMLINEARIS RENDSZEREK rendelAz eddigiekbenazt ndztiik, hogy egy nemline6ristulajdons6gokkal kezo anyagdarabon milyen torzul6sok, v6ltoz6sok 6ltnak el5 az 6thalad6 jelben. A kovetkez6kbenazt ndzziJ'k meg, hogy mi tortdnik akkor, ha a nemlinedristulajdons6gurendszereketgerjesztjiik6s azok az egyensulytol t6vol kertilnek. (Sajnos itt csak roviden tudunk foglalkozni a nemlinedris dtfogobb rendszerektulajdonsdgaival.A megadott irodalom segitsegevel rendszerektulajdonsdgakepetkaphat az erdetJ6d6olvaso.)A nemlineAris irol ad 6ttekint6st a kovetkez6 tirblitzat.

min6segi v6ltoz6st idezheznek el5 a rendszer6llapot6ban. (L6sd turbulencia,k6osz.) 6. Harmonikus gerjeszt6sre rend- 6. Harmonikus gerjeszt6sre rendszer a a szer vi{aszaharmonikus, viiasza iitalitban nem harmonikus, a bemeno es kimen6 frekvencia a bemen6 es kimen6 frekvencia kozti kapcsolategyszerii. kozti kapcsolatbonyolult, nem irja le harmonikus fiiggv6ny. 7. A rendszerakkor hozhato rezo- 7.A rendszernemcsakakkor hozhato nanciitba,ha a kils6 gerjesztds rezonanci6ba,haa kiils6 gerjesztes frekvenciajamegegyezik frekvenciAja megegyezik rendszer a a rendszeronrezgesszirmixal. onrezgessz6mdval. 8. Atalaban az egyensulyipara8. Altaldban az egyensulyi 6rtekektol meterekhezkozeli ertekeken t6voli rendszerek nemline6risak miikodo rendszereklinedrisak. A NEMLINEARIS RENDSZEREK EGYIK TULAJDONSACA: A PERIODUS KETT6ZES N6zziik meg a23ll. itbrinltfiszo nagyonegyszeriirendszert, ami a gyakorlati eletben is elcjfordul.Ket sik kiizti girz-vagy folyadekreteg mozgitsittvizsg6ljuk. (Ez a meteorologidbanmegfelela levego mozg6sdnak, hiszen a Fold felszinen a bearaml6 napsug6rzds hat6s6raa leveg6felmelegszik, nagyobb magass6gokban sztratoszferihanpedig lehiil 6s ilyenkor lefel6 6ramlik.) a Ha a homers6kletkiilonbseg a ket sik kozott kicsi, akkor csak h6vezetds tortdnik, egyebkenta leveg6 molekul6i tefesen rendezetlen, vdletlenszerii Brown mozgdssal mozognak,ritkoznekegymdssal. azonbana h6m6rsekHa let ktilonbseg,vagym6g pontosabban Rayleighszdmmeghalad kritikus a egy erteket,valami nagyon furcsa dolog tortenik rendezett6raml6sikdp alakul ki, a levegd (vagy folyaddk) hurkaszerri6raml6si kdpberendezodik, egyes r6szei felfele emelkednek,mds r6szeipedig lefele mozognak.Ez az onszervez6 rendszerekegy egyszerii esete.Ekkor a teljesen rendezetlen, rendparam6ter, h6m6rs6klet szerteleniilmozgo levegomolekulik egyetlenegy a ktil6nbs6g (Rayleighsz6m) hat6s6ra koordindlt,szervezett mozgasbafognak. Val6j6ban nemcsakilyen hurkaszerii firamTits alakulhatki, hanem hatszogletes ,,cell6k" is kialakulhatnak.Ezt homokos felszinen,p6ld6ul sivatagban rneg is lehet figyelni a val6s6gbanis. Annak a bonyolult rendszernek a

o ssznnasoNlf r twAztt To
Linefris rendszerek tulajdonsigai L Egyszenirendszerekegyszeni viselkedest mutatnak. 2. Bonyolult rendszerekbonyolult viselkedest mutatnak. Nemlinedrisrendszerektulajdonsigai l. Egyszenirendszerekbonyolult mutatnak. viselked6st 2. Bonyolult rendszereknem sziiksegszenienmutatnak komplexviselkedest. 3. A rendszerekszuperpon6lhatok. 3. A rendszereknem szuperpon6lhat6k. 4" A kiss6gerjesztett,perturb6lt 4. A rendszerkis perturbhcio, zavar hatas6rais drasztikusanmegrendszerekkis v6lasztadnak, a gerjesztes hat6s6rakicsi virltoztathatjaa viselkeddset. aviitozirs. 5. Altaldban le lehet irni a rendszer 5. A rendszert1eir6differenci6legyennincs analitikus viselkedes6t matematikailag, leteknek iitalirfi:.an megold6sa. rendszernagyon A s gyakrananalitikus megolddst kapunk.A kezdeti 6s peremfelerzlkeny a kezdeti feltdtelekre. leirj6k Kis eltereseka kezdeti feltetelektetelek egydrtelmrien jelent6s a rendszertbdrmely id6pontban ben bizonyosid6 elteltevel

154

TERTECHNOLOGIA

lenneleirhaamely a sok milliard leveg6molekula k6vet6sevel viselkedeset, paramdter ahom6rrendszerreladjuk meg a rend to, egysokkal egyszertibb Ennek mdrtekevelvezerelni tudjuk a levego seklet kiil6nbs6g segitsdgevel. (a folyadek) mozgitsirt. Amint eppen megindul az instabilit6s (amit Rayleinstabitt6snak neveztink),a levegohomers6kleteminden egyes igh-Benard pontban v6ltozni fog. A 23lL itbrdn lAtszik a b reszben,hogy az egyel6re egyenes alaku hurka egy kiv6lasztottpontj6nak homersekleteperiodikusan szinteszinuszhulldmalakbanv|ltoztk, mert amikor a Fold felszindnIart6zlecsokken, a s kodik, akkorfelmelegszik, miut6n felemelkedett, h6merseklete peri6dikusan ism6tl6dik. A rendszert a (72) lehtit. Ez a jelensdgsorozat irja nemlinedrisdifferenci6legyenlet le: x=o(y-x) j,:-xz+rx-l Z:xy-bz rendszeren,hogy az6rt nemlinedris, Ldtjuk ezen a differenci6legyenlet mert a fiiggetlen viitozok, az x, z, y szorzatifi is tartalmazza. A rendszer a o, r 6s b panmlterek ftiggvdnyekent viselkedik, b6r a Rayleigh szam, a hdmersekletktilonbseg hatdsa mindossze egyetlenparamdterrel, az r-rel leirhat6. Ez a nagyon egyszerii,mindossze harom nemlinedris els6rendii kaotikus viselked6st id{zhet m6r igen furcsa, szokatlan, differenci6legyenlet lehet. Az energiakicsaegyik saj6tossfga e16, ami az onszewez6rendszerek rrem az a ugyan nem keresstika kaotikus 61lapotokat, to16rendszerekben gyakranmegjelenik cel, hogy kaotikus dllapotot 6llitsunk elS, gzonbanigen a ez az iiTapot, nemigen lehet elkertitni. Eppen ezert sz0kseges k6osz, a legal6bb rovid ismertet6se.Ha az 6ram7o kaotikus dinamika szab6lyainak szeretn6nk leveg<l dinamikus mozg6s6tgeometriai modon is szeml6letesse tenni, ezt h6rom m6don tehetjiik: L Az idl fiiggv6ny6ben leirhatjuk egy bizonyos pont hom6rs6klet6t ugy, v6lasztunk,de term6hogy a ponttal egytitt mozgo koordindtarendszert hogy egy fix pontotjeloltink ki 6s ott nezzika szetesen is lehetsdges, az h6m6rsdkletlefutdsdt.A mi esetiinkben celszeriibb a mozg6 leveg6vel vizsgdlnia h6m6rs6kletet. egyritthalado koordindtarendszerben

A rendszer nemlinedrisa surlodds es a vlzszintessebess6gkomponens miatt A egy kritikush6m6rseklet(Rayleigh-szdm) meghaladdsa utdn a rendszer viilik, dramldsokindulnakmeg onszervezclv6 B a hom6rs6klet tovAbbi emelked6s6vel a lariizisztatikus dramldrsk6ptorzulni kezd, s egy kiviilasztott, folyad6kkalegyutt mozgo pont hom6ra seklete oszcill6lni kezd C az Araml{s f6zisk6pe 6s frekvencidrja B) esetben a

zglt. AgRA: ALULRoL RENDSZER vTSELKEDESE HEViTETT ONSZERVEZO

156

TERTECHNOLOGIA

a) mag{ra hagyotts[rloddsos inga

b) ingaora

ha a 2.IJjabb lehet6s6g dinamikusrendszerleir6s6ra, felrajzoljuk a rendszer jellernzoterbeli 6s sebesseg koordinat6kat adjuk meg. f6zisteret.Ekkor a a A f6zist6rben valo 1eir6s n6ha egyszeriisitheti rendszert,konnyebbenel lehet igazodni mozg6sdn. Olyan dolgokat is eszrelehet igy venni, amiket p6ld6ul a homdrs6kletid6beli lefut6s6t vizsgdlvanagyon neh1z.Ha feleloszl6sdt, az rajzoljtkaz x ir6nyu helyzetftiggvdny6ben x uinyb sebesseg kapunk. Eztrjale a akkor egy celldban nagyjdbolkor alaku zdrtgorbet vizszintes,x iranyu araml6sfirzisitt,ez adjameg a helyzet es a sebesseg juthatn6nk, ha a fiigg6leges kozti egyszeriiosszefiiggest. Hasonl6 6brdhoz fiigg6legeskomponenset, helyzetfiiggv6ny6ben rajzoln6nkfel a sebesseg y kdnyi komponens firzisdiagviszont drtelmetlen a mi esettinkbenaz rammj6t felrajzolni, hiszenz trinyban egyelorenincs elmozdul6ses igy sebesseg sem. 3. Tov6bbi hasznos informdci6kat kaphatunk, ha a mozgits amplitudojdt Ezt rajzoljuk fel a frekvenciafluggv6nydben. 16tjuk a c 6br6n. Ebben az megindlultaz 6raml6s, egyetlen egyszertiesetben, amikor eppen csak frekvencia,az iramlin korfrekvenci6jaalakul ki. (A f6zist6rfogalmdta2.box mutatja reszletesebben.) 2. BOX:TLI-IIPOTTER, N{NSTEN lev6, Az dllapottdr olyan matematikai,absztrakt tdr ahol egy vdltozrisban bemutathatf. A rendszer rendszersok sajdtossdga szeml4letesen dinamikus koordindttii a rendszermozgtisdnakszabadsdgi fokai. A mechanikai rendafesztilt pdlddul a tdr 6ssebessdg rendszerndl elektromos szerndl koordindtdk, idri szerinti derivdltjai. Az dllapottdrben egl pont a rendszer sdgek ds azok visela mindenkoridllapotdt adja meg,a koordindtdkonleolvashatd rendszer paramdter - a tart6zkoddshelykoordindtdi, sebessdgek, osszes keddsdtle{r6 stb. hdmdrsdkletek, fesziiltsdgek,vagy tdrercissdgek lefr6 pont pdlydjdnak idribeli mozgdsaeg,tfolytonos vonalat, A rendszert mutatia a trajektdidt ad. Egszeni esetben a pdlya, trajektdria,szeml4letesen ez is viselkeddsdt. mdr nemtril bonyolultesetekben aJiizistdr rendszer idbbeli Azonban tobb mint 3 dimenzi1s lehet,amit nem egyszerii Jigrtelemmelk[' sdrni.Szerendltaldban nem szdr6dnakszdttefesen,hanem egy zdrt tdrcsdrea trajekt6idk rdszbentart6zkodnak, mert a minket drdeklf rendszereknemlinedrisak,ezdrt tartalmaznak(tdsd I. dbra). igt szemldletessd valamilyen stirl1ddst,disszipticiht

pttrakto/' a/ pont ,Attraktor'' b) hatdrciklus ldovela nyugalmi dllapotot leiro Bdrhonnan inditjuka rendszert pontbafut az osszestrajektoria. ugyanolyan lesz a viselkedese: nem csillapodik, oszcillScio, az a periodikus. mozgds stabilan

c) Wdzipenodikus rezgeseketleiro toruszalakl attraktor

Ekkor egeszens[irti ,Bzovesri" lesz a torusz.

pontossdggal A rendszereket trajektoriiik leiro tetszoleges kiszdmithatok, a rendszerek teljesen determinisztikusak, nemline6risak lehetnek. de is Ha kicsitbonyolultabb nemlinearis rendszereketvizsgiilunk, akkorfurcsa alak0, 0gynevezett attraktorokat kapunk,p6lddrul Loren? RosslerDuf,kulonos" fing, Shawstb. attraktorokat.
Au-nporrrR Box:ELORE leuzuEr6 vSELKEDEST LEiRoEGyszERU .errnnrcroRot<'

158

TERTECHNOLOGIA

lehet rjket tenni. N,lha - kijk)nrjsentrjbb mint hdrom dimenzi1stajekt6ria sereg esetdn - elegenddesetlegcsak eg,t sikkal val6 metszettiketvizsgdlni viselinformdcifkat tudiunk meg a rendszer (Poincard hogyhasznos metszet), keddsdrdl. disszipat[vrendszerekndla taiektdridk tdmoriildse egy stabil Vesztesdges, alakzat, ,,attraktor" kdrnydkdneldg g,takori.Az attraktor alakja a rendszer attrak' is irja viselkeddsdt te. Ettdrdfizikai rendszerekhez tartozhatnakazonos A nemlinedris,dinamikus rendtorok, eztlrt drdemesezekettanulmdnyozni. jellegzetessdgeinil Magyar Tudomdny cimi foly6irat a szerek viselkedds,lnjl, 1993/4.szrimaad dnekintdst. Abban az esetben,ha a homersekletetelkezdjiik tov6bb emelni, az ereelkezd bonyolodni,hull6tengelfli, hurka alaku 6raml6skep detilegegyenes ibr|nlifiszlk, hogy a h6mersekletid6beli mossirv6lik a tengely. A23lII. lefut6sa meg fog vdltozni. Az eredetileg folytonos vonallal jelzett es ls periodusu gorbe meg fog v6ltozni egy kicsit 6s most m6r nem /6 lesz a peri6dusa, hanem ennek dupl6ja, 2ts, amint noveljiik a hom6rsfkletet. L6tj;ak az |britbol, hogy az e16bbmegadott h6rom nemline6ris differenci6legyenlet6ltal leirt megold6smost olyan lesz, hogy az elso ls peri6dusbana hom6rsekletkicsit alatta lesz az eredeti 6rt6knek,majd a m6sodik /s periG dusban kicsit folotte lesz, es 2ts id6 eltelt6vel fog a rendszer visszaterni ennek a Ha eredetihomers6klet61lapot6ba. felrajzoljuk a f6zisdiagrammj6t a b ihrin hthat6, messzir6lmdg mindig korkent felfogakkor mozgdsnak, hat6, kozelr6l azonban m6r inkdbb pereck6nt6rtelmezhet6,onmagatmetsz6 gdrbet kapunk. Ha a frekvencia diagrammjatis felrajzoljuk, akkor azt l6tjuk, hogy az uj, dupla periodusnak(f6l frekvencidnak)megfelelokisebb amplitudo is megjelent,ami szuperpon6lodikaz eredeti mozgima, amplitud6ra. Ha a h6mdrsdkletettov6bb noveljtik, akkor ujabb peri6duskettozds, azaz blfirkhcio kovetkezikbe, a f6zisdiagrammmost m6r negy darabra k6t, hasadszet,6sa spektrumeloszl6sn6lujabb m6gkisebbamplitud6jelenik tovAbbi 6s ujabb, most m6r egyre kisebb mertdkii meg. A h6m6rs6klet akkor ez emelked6s6vel afolyamatfolytathat6 esha nincs zaj a rendszerben, amplitud6 csucsokjelennek meg, de ezek egytekisebbek. ujabb es ujabb tolfidik a rendszer Yalojdbana kdoszakkorjelenik meg,amikor a vdgtelenbe periodicitdsa, amikor vdgtelenid6nek kell eltelnie ahhoz,hogy ujra a kezdeti a 6llapotbajusson a rendszerirnk.Az az eg6szben szokatlan,hogy egy nagyon egyszeri| determinisztikusnaktiin6 rendszerkezd kaotikusanviselkedni.

A rendszer nemlinedrisa surlodds es a vizszintessebessegkomponens miatt A a hom6rseklet(a kontroll parameter)noveles6velrij nemlineAris jellegu periodus jelenik meg, most mdr csak 2fo mrjlva lesz teljes a folyamat ciklusa, peri6dusa - ez a perioduskettozesvagy bifurkiicio B a hom6rseklettovdbbi novekedesevel elodllt2to periodusti mozgasfazis. tereben felhasad a f6zisk6p, a frekvencia spektrumban megjelenik a dupla periodusnak(f6l frelarenci6nak) megfelelo rlj, kisebb amplitrldoj0 frekvencia C a homers6klettovAbbiemelesevela periodus megn6gyszerez6dik, 6s ez a folyamata vegtelensegigism6tlodik

23,ZII. ABRA: ALULROL NEViTTTT ONSZERVTZ6 RENDSZER VISELKEDESE

NEMLINEARISRENDSZEREK

161

Ezt a szaktrodalomdeterminisztikus kdosznaknevezi.Ez az egyszerri6nszervez6 rendszertehat kaotikusan is tud viselkedni.A krils6 rend pa"rameter mennyire periodiert6kebefolyasola,hogy viselkedese mennyire szabdlyos, kus. A kiilso rend paramdter,gerjeszt6param6terertekebefoly6solja,hogy h6nyf6le frekvenciaes milyen amplitud6valjelenik meg a rendszerben.Ha tovabb noveljtik a rend paramdter, azaz a h6merseklet, Rayleigh sz6m 6rtdk6t, akkor ujabb, mdg kisebb amplitudoju frekvencidkjelennek meg a rendszerben,es igy megy ez addig, amig el nem eriink a tetjes kaotikus viselkedesig. a folyamatot mutatja a 23lIlI. il}:.ra. Ezt mert a h6merA gyakorlatban a kiserletetazertnem tudjuk elvdgezni, ezt sekletetnagyonnehezpontosanbedllitani,mindig van egykis zaj,fluktudci6, bifurk6ciot jelent6sen ami mdrra harmadik, negyedik spektrumfelhasaddst, lesz. Erdebefolydsolja6s a zajmiatt a spektrumelmosodik,ertekelhetetlen mes konkret kiserlet helyett egyszerrioszcill6toron, rezgokoron (vagy mechanikusrendszeren) numerikuskiserletetelvegezni. (73) osszeegy A fiigges irja le egy ilyen egyszerii,nemlinedris rezgo rendszerdifferencidlegyenlet6t: (73) X+k*-x+4x3=,4cosrrrr Mechanikusrendszeresetdna kiilso gerjesztoero, melyetA amplitrid6val es o.rfrekvenci6valmrikodtettink, 6llandoan hat a rendszerre.A rendszer surl6d6sdta k surloddsiegyiitthat6hatarozzameg.Ez a disszip6ci6tirja le. is A24.la 6branldtszikarendszer fazisgorbeje. Barhonnan inditjuk a rendszert, jutunk, mert a rendszerattraktora (16sdbox) ugyanahhoza viselked6shez mindig urgyanaz marad.Ha p6ld6ulk= 0,1546s ro : 1,219977, akkor az amp litud6 noveleseveljutunk egyreujabbesujabbbifurk6ciokhoz,azazperi6dus jutunk az elso kett6zeshez. kezdetbenA: 0,1,akkor0,1l-es amplitud6ndl Ha egy bifirk6ci6hoz,0,ll4-n6l egy ujabbhoz, majd 0.11437-nel ujabb biturkaci6, periodus kett6z6d6s6ll be. Ekkor a rendszerfazistereben mindig felhasad (Ldsd 24.1bitbra.) a rendszertleiro trajektoria, fjabb esujabbvonal keletkezik. Ha nagyobb nagyitas alatt megnlzziik a felhasadt firzister trajekt6ri6it, akkor azt 16tjuk,hogy az elso esetben, m6sodikban,a harmadikban stb. a nem egym6smellett haladnakel a trajekt6ri6k,haneml6tsz6lag vdletlenszertien, random eloszl6sban. azokat a pontokat osszekotnenk, melyek a Ha majdnem egyenest kapn6nk. kozel azonosdllapotokat fijilk le a fazisterben, (Ez kozehtolegmegfelela Poincaremetszetnek. )

A rendszer nemlinedrisa sirrlodds 6s a vizszintessebess6gkomponens miatt A fjabb bifurk6cio, perioduskettoztis utdn a fdzist6rben levo trajektoridk spektrum alakja6s az amplit0dofrekvencia B ha nem lenne k0lso kornyezetizat, akAosz fel6 haladva egyre [jabb, jelennek meg. A kdoszesekisebb amplitridoj0harmonikusfrekvencidrk vdlik ten a spektrum folyamatossA vISELKEDESE RENDSZER HEvffrrr oNSZERVEZo zslrrr.ABM: ALULRoL

TERTECHNOLOGIA

Most egy nagyon fontos es erdekestulajdonsdg megertesdnek ki.iszob6re jutottunk ha egy koordin6tarendszerbena vizszintestengelyrefelvissztika rend param6ter 6rteket,jelen esetbena surlod6s\tenyezSertekdt,a fiigg6 legestengelyrepedig tetsz6leges leptekbenaz elobb emlitett Poincaremetszetental6lhat6 trajektoridk egymdshoz kepestlem6rhet6 t6volsdg6t, akkor egybifurkdcidsdiagrammhozjutunk. (A 24.1b6br6n ennek kiss6torzitott vitltozatal6tszik.) L6tjuk, hogy amint a vizszintestengelyena rend parameter 6rteketnoveljrik, egyrekisebb 6s kisebblepesekkellenek ahhoz,hogy a bifurkdci6 megtortdnjenes csakhamareljutunk a k6oszig.Ket nagyonerdekes dltaldnostulajdons6g,hogy megj6solhatoegy univerz6lisszdm segits6gevel- melyet itt 6-valjeloltink - az, hogy mikor fog bekovetkezni ujabb egy bifurk6cio. Ennek a &nak az erteke koriilbehil 4,66. Ldthato, hogy egyre kisebbeskisebbvdltozastkell a rend paramdterben elerni ahhoz,hogyujabb bifurk6cioj6jjon elcj.Emiatt a k6osz igen gyorsanelerhet6. Ugyancsak univerzdlissz6m,az cr (melynekertdkekoriilbeliil 2,5029) egy irja le, hogy milyen t6vols6gra lesznek egymristola trajektori6k a f6zisdiagrammban. Ennek az {rtfke m6r kevesb6k6,zze1foghat6, mutatja, hogy a de sz6rod6s egyrekisebbeskisebblesz.Ez azdrl erdekes, mert ha m6r nagyon sokszor felhasadt a finisdiagramm, teh6t sokadik bifurk6cion6l tartunk, akkor l6tszik, hogy egyfraktdlszerkezetalakult ki, azaz bdrmennyire is nagyitjuk a trajekt6ri6k finom szerkezetdt, mindig onmagukhoz hasonlo eloszlashoz fogunk jutni. A frakt6lszerkezet nemlinedrisrendszerek a ujabb fontos tulajdonsdga.Az el6bb megadott k6t univerz6lis sz6m,a 6 6s az cr tehdt alapvetoenlenyeges nemlinedris rendszermegert6s6ben. 6 sz6m a A hatinozzameg, hogy a rend param6ter mely ertekendlfog ujabb peri6dus, kett6z6ddsbekovetkezni, azaz a ffnisdiagrammonmikor fog egy ujabb trajekt6ria keletkezni.Ez a szirmazt is mutatja, hogy egy ujabb fazistrajekt6ria keletkezdsehez rend paramdter 6rt6ket az el,6zo a novekmenydurv6n egyotod6velkell novetni, hogy ujabb bifurkdci6hozjussunk. Tehdt ha az el5z6 peri6dus kettozeshezp6ld6u1l-gyel kellett megnovelni a rend parameter 6rteket, akkor a kovetkez6 l6pesben m6r csak durv6n 0,2-vel,az ijabb lepesben mir ennek is csakaz otoddvel.A24.ld 6brdn kisse tonitvarajzoltuk fel ezeket az frtekeket, hogy egydltal6n le lehessen rajzolni. Az a param6terpedig a fLzisI|r trajektori6inak egym6st6lvalo tdvolshgtrtadja meg,gyakorlatilagez az egym6st kdveto alharmonikusokrelativ magassiig6t halarozza meg.

A az attraktor kepe a fdzisdiagrammon B az attraktor az elso 6s mdsodik bifurkiicio utiin

c

az attraktorkepe a harmadik bifurkdcio utAn, trajektoriakk6pe kinagyitva param6ternovelve- ami lehet p6lddul hom6rs6klet, A k nemlinearitiisi feszultseg, t6rerosseg - haladunka kiiosz fele

D bifurkdcios diagramm (nem aranyosanrajzolva)

24. ABRA

164

TERTECHNOLOGIA

RENDSZEREK NEMUNEARIS

Azt gondolhatndnk, hogy miut6n el6rkeztiink a kaotikus dllapothoz, akkor a rendszer m6r csakiskaotikus modon fog viselkedni. Ez azonban nem igy van, mert a bifurk6ci6 forditottja is kialakul - ezt nevezlkreverz bifurkdci1nak. Ilyen esetekben mintegy ,,ablakok" alakulnak ki a bifurk6ci6s diagrammonesbizonyosrend paramdterertekeknelrijra szab6lyos periodusok alakulnak ki. Ez nagyon fontos 6s sz6munkral6nyegestulajdonsdgaa nemlinedrisrendszereknek.Aztjelenti, hogy amikor a rend parameteriink ert6ket noveljiik, eg6szen magasrend parameter6rt6keknel is tal6lhatunk peri6dikusanviselkedik.A legelso stabil,,ablakokat", ahol a rendszerszdpen, peld6nkravisszat6rve tehdt,ha a homers6kletet noveljiik, elerkezikegypont, amikor kialakul a determinisztikusk6osz.A hom6rsekletkiildnbseget(Rayleigh sz6mot) tov6bb novelvea k6osz meg marad. Ha m6g tovdbbnoveljiik a h6m6rsekiet kiilonbs6get, a k6osz mertlke nem lesz sziiks6gszertien nagyobb,taldlunk nyugodt ,,ablakokat",ahol a rendszer ujra periodikusan viselkedik,azaztaliilha1nnk olyan elektromos,m6gneses terer6ssegeket mint rend parametert,melyek eleggenagyok, de a rendszer abban a szrik tarto periodikusanviselkedik. m6nybanmegis regul6risan, Termeszetesen eddigiekcsak minimAlis ismeretanyagotadtak a nemaz linedrisrendszerekrol, determinisztikuskAoszrol. a B6vebbenpelddulal4Tl irodalomban lehet olvasni,a k6osszalkapcsolatos legfontosabbalapcikkek jelenlegi tdnyzatarl, a legujabberedmenyeket ott tal6lhat6k meg. A fejl6des pedigpeld6ula [48] irodalombantaldljuk meg.(Erdemesmeg elolvasnia Magyar Thdomdnycimii folyoirat 199314. tematikus sz6m6tis.) Erdekes,hogy ezeketa viszonylagegyszerii6s fontos eredmenyeket csak az utobbi dvekben 6rtek el, pedig kiserleti es elmdleti munk6ra mar a kor6bbiakbanis nagyobb figyelmet lehetett volna forditani ezen a tdren. Tortdntek ugyan uttor6 kezdemenyezesek nemline6ris dinamikus renda szerekleir6s6ndl6s megertes6n6l, ezek azonbanjobb6raelszigetelt erofeszitesek maradtak. A tortdneti kronologia miatt, hogy megerthessiik,miert nem terjedtek el ezekaz energiakicsatolo berendezesek, midrt nem ertett6k meg miikod6siiket,drdemesa nemlinedrisjelens6gekkel foglalkozo nehdny kutato nevet 6s eredmenyeitp6r sz6ban megemliteni.Mdr emlitettiik Rayleigh b6r6 nevet ( 1842-1919),aki a matematika 6s frzika tobb 6g6banis jelent6setalkotott. Kiilonosen fontosak voltak az akkusztik6banel6rt eredmenyei.6 foglalkozott elSszora nemline6risoszcill6ci6k elmdlet6vel. Tal6n a legnagyobb e1m61eti munk6t afrancia Henri Poincardv€gezte(1854-1912).

A matematikatobb fontos teriileten alkotott maradand6t,de a fizik6ban is Az Albert Einsteinmunk6ss6g6t. oroszAlekszander neh6nyhelyenmegelozte 6rt Mihajlovics Ljapunov (1857-1918)nagyon fontos eredm6nyeket el a Kort6rsuk, vizsgdlataban. linedris 6s nemlinedrisrendszerekstabilit6s6nak George Duffing mechanikus nemline6ris eszkozoketvizsgalt, igy tanulnemlinearis rendszereket.Erdekes,hogy a 2Gas, mbnyozta az oszc:J.lirlo szerkezetek megjelentek,szinte 30-as6vekben,amikor az energiakicsatol6 sem a nullsenki nem dolgozott aktivan sem a nemline6ris rendszereken, ponti energi6n.A konstrukt6rok gyakorlatilag,,tudominyos vdkuumba" kvantummechanikeriiltek. A kutatok az akkor divatosrelativit6selmelettel, megemliteniazonelscisorban. Erdemes foglatkoztak kdval es magfizik6val ban David Birkhoff nevet (1884-1944).O folytatta Poincaremunkbji$,az foglalkozott.Megsejtettbizonyosdolgokat a k6osz oszcilldciok elmeletevel dinamikus modelljevel kapcsolatosan.A holland Baltazar van der Pol (1889-1959) volt az elso kutatomernok,aki elektronikusszerkezeteken, Erdemes nemline6risrezgokoroket. r6di6ad6npr6b6ltaki a nagyfrekvencids nevdt ( 1899-1972).6 volt az m6g megemliteniaz orosz Nikolas Rasevszki elsci,aki az alkalmazottdinamikdt nem a frz;ka, hanem a biologia es tdrsadalom tudom6nyokteriiletdn haszndltafel. a Forditsuk most frgyeLmiinket nemline6ris rendszerekegy m6sik, szdmunkra ugyancsaknagyon fontos tulajdons6gafel6, ami az onszervezo, kapcsolatos. tobb kis alrendszer Ha egyiittmrikod6rendszerekkel egym6ssal v6lik, akkor ezekneka rendszereknekaz ,,dolgozik" egytitt, onszervez6v6 egytittmiikod6,szinkronfelfoghatjukkooperativjelensegkdnt, energetik6j6t ban dolgozo energetikairendszerkent(p61d6ulhulldmok vagy dom6nek). Ebb6l a megfontoldsb6l alkotta a ndmet Hans Haken a szinergetikakifejez6st, aki ennek a teriiletnek egyik uttoroje. 6 kezdte el az aktiv kutato felt6rendszerektulajdonsagainak a tevekenyseget nemlinedris,6nszervez6 azonos r6sa teren, 6 vette eszre,hogy teljesenm6s fizikai rendszerekben Rajta kivtil erdemes megemliteni elvek szerint zallanakleezek a jelens6gek. a belga Ilja Prigoginenevdt, aki Nobel-dijat is kapott az egyensulyt6lt6vol kdmiai rendszerek)tanulm6nyozitsil|rt. 1ev6, nemlinedrisrendszerek(f61eg Sajnossenki nem foglalkozott meg a ,,hivatalos"tudomanyonbeltil a nullponti zaj 6s fluktu6cio, valamint a nemline6risonszervez6 rendszerekkap csolat6val. Ez kisdrletileg a mernokokre maradt. A tudom|nyban ez a gyakorlatilagfontos ,,nagyegyesit6s" meg nem tort6nt meg, rem6ljiik nem

TERTECHNOLOGIA

NEMLINEARIS RENDSZEREK

sok6ig v6rat magira. Nezziik most meg a l49l6s [50] irodalom alapjin, melyeketHans Haken a szinergetika megalkot6jairt, hogy milyen 6ltal6nos matematikaisaj6toss6gai vannak egy-egyonszervezo rendszernek.

AZ ONSZERVEZ6RENDSZEREK TULAJDONSAGAI
A linedris energiakicsatol6 berendezesekn6l httuk, hogy komoly probl6ma (a Jekkel-fdle vaszeparifior kiv6tel6vel)az, hogy a felgyorsitott rendszerekb6l nagyon nehezgazdas6gosan kinyerni a tdbblet energiAt.Eppen ezertaz emlitett vizszepailfioron kivtil nemigen van es6ly arra, hogy mds line6ris energiakicsatol6 berendezesgazdas6gosan mtikodtethetcilegyen. Ezeknll ugyanisktilon kell gondoskodnia lassit6srol.Technikailagnehezenoldhat6 meg a lassitdsugy, hogy a vesztes6gek muljfk feliil a kicsatolt energi6t, ne azaznett6nyeresegiink legyen. Nemlinedris rendszerekndl kooperativeffektusok haszniiatinal azonbangazdas6gosan megoldhato ez a problema.A szinergetika alapvet6 feladata az, hogy tanulmilnyozza az erySzerii,nemline6risalrendszerek egyiittmiikdd6sdt, azt, hogymilyen v6ltozdsokmennek s vdgbe egy zaj iiltal befolyasoltrendszerben.(A zaj kdrdese persze most sz6munkraa nullponti energiamiatt fontos, egy6bkenta szinergetik6nak nem ff feladataa zajosrendszerektanulmanyozdsa.) Az egytittmiikod6 szinergetikai rendszereknel ktilonlegest€rbeli, idobeli johetnek l€tre. Olyanok, energia-es anyageloszl6sok, diffuzios eloszl6sok melyek line6ris rendszerekben magukt6l semmik6ppensem jonnek l6tre. Val6szinii, hogy az elet meg6rtdsdhez alapvetoenfontos a biologi6ban is lezajlonemlinedriskooperativjelensdgek megert6se. Ezekaz onszervez'ldesek letrejohetnek a plazmitban,folyad6kokban(l6sd biol6gia), de szilArd testekben Az alap effektusoksz6lest6rgykorrealkaTmazhat6k, is. azaz elektronokra, molekuldkra, fotonokra, kvdzir6szecskekre (fononok, magnonok, plazmonok, ekszcitonok stb.), biologiai sejtekre,6llatokra, emberekre,s6t embercsoportokrais. Ebben a vonatkozitsban szinergetikafelhaszndl6sa a elter a tudomdny szok6sosm6dszereit6l, hiszen ma altal6ban egym6ssal nehezen6rintkez6,vagy egytital6nnem 6intkez6 apro reszteriileteken dolgoznak a kutat6k, mig a szinergetik6ban kifejezettent6vo1itudomanyteriiletek is talttkoznak, aztvizsgitljhk, hogy melyek a kooperativ, energetikailag

uj Ez egytittmrik6d6rendszerekkozostulajdons6gai. amegkozelites a tudo. m6nybanesfeltetleniilel6remutat6 (Eztazinterdiszciplin6rismegkozelitest mdg egy alkalommal fel fogjuk haszn6lni,amikor a szolitonokrol lesz szo, mert ezek a nemlinedrisjelensegekis megtal6lhatoktobb, egym6st6ltdvol es6 tudomanytertileten.)Az egyiittmiikod6energetikairendszerekkiilonohoznak letre 6s sen drdekest6rbeli es idobeli sebess6g- energiaeloszldsokat mdr l6ttunk egy Az kiil6nboz6 frzikai,biologiai rendszerekben. el6zoekben sebesseg onszervez6rendszerrepdldat, amikor a h6merseklet kiiLlonbs6g gradienst induk6lt es az egy onszervezci rendszert inditott be. Igy hurkds kaptunk,melyekegym6ssal alrendszereket vagyhexagon6lis t6rbeli eloszl6su voltak. Hasonlo egytittmtik6do rendszereketfigyelheszoros kapcsolatban koherens hultiink meg a lezerekbenis, amikor az inkoherenssugdrzasbol egy l6mok keletkezhetnek 6tmenetiallapotut6n, majd ultrarovid impulzusok kaotikus 6llapot keletkeznek,k6s6bbpedig a rend paramdter novelesevel 611hat elo. Hasonlo oszcilldci6k allhatnak el6 elektronikuseszkozokbenis. terbeli eloszldsokalakulhatnak ki is A felvezetokben ismert, hogy erdekes a lyukak es toltesekv6ndorl6s5nirl.Aplazmafizika kiilonosengazdagalkalmazAsiteriileteket mutat. A k6mi6banis megtal6lhatoka makroszk6pikus reakidribeli oszcilldciok.Jo pelda erreaz ismert Bjelouszov-Zsabotyinszkij idoben v6ltakoz:ra, oszcill6lvaalakulnak6t egymasba anyagok ci6, ahol egyes 6s igy a kdmcs6ben(reaktorban) periodikus szin es minosegi valtozdsok jdtsz6dnak le. Ugyancsakerdekesmorfogenetikai,terbeli eloszldsijelen-segek alakulhatnakigy ki, melyek a biol6gi6banis fontosaklehetnek. A gyab6r a berendezesek legfontosabbak, korlatban azonbanaz energiakicsatol6 a tudom6nyosirodalom ennek a teriiletnek eddig nem szenteltfigyel-met. H6rom szinten kell tanulm6nyozni minden jelenseget,amely szdmunkra fontos: 1.A legalso,mikroszk6pikusszilten a nullponti energia,a nullponti fluktukozti kolcsonhat6stkell vizsg6lni. 6ci6 es a kicsatolo szerkezet anyaga (Ezt roviden az L Box-banm6r megtettiik.) (ferro, ferri2.Kozdy vary mezoszintena kicsatol6 szerkezetanyaganak egyiittmtikdferroelektromosanyag,plazma),kis egysegeinek, mdgneses, do rdszeinekviselked6s6tkell tanulm6nyozni. Pdldaul m6gnesesvagy szolitonhull6m kolvagy egy-egy ferroelektromosdomenek viselkedesdt, a csdnhat6s6t plazmix al.

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

169

3. Mig az el5z6 ket szinten statisztikus egyenleteket fenomenologikus, es tapasztalatiegyenleteket lehet haszntini, a harmadik, makroszk6pikus szinten m6r nemline6ris egyenletrendszerek irj6k le az anyag,az egyes szerkezetek elkedeset. p61d6ul plazmaviselkedesdt homerseklet vis igy a a es a plazmdban uralkodo gerjesztri terek fiiggv6nyekentkapjuk meg, folyadekokban a Navier-Stokesegyenleteket hasznaljuk (ha egy6lta16n haszn6lhat6ak), pedik a hiszterdzisgdrbe m6gneseknel segits6gevel a kell munkapont mozgds6tkovetni. Matematikailaga rendszer6llapotat a finistlr leir6s6n6lm6r megismert A.llapotvitltoz6kkal irhatjuk le. A f6zisterbenvagy allapotterben,amely sokdimenzi6s is lehet, a rendszer allapotdt egyetlen pont irja le. Ennek a pontnak azid6beltvitltozttsittegy6llapotvektoradjameg, ami termeszetesen a ternek6saz id6nek is fiiggvenye. parameterek, Melyek is a szokdsos melyek 6llapotvektorokbanszerepelnek? Folyaddkokndl,k6miai reakciokn6l 6ltal6ban az atomok es molekul6k szitmifi,vagy siinisegdt szoktuk 6llapotvektorokkalleirni. A plazmakban, l6ngokban,a sebess6geloszldsokat jellemezni.Az szok6s6llapotvektorokkal elektromos,elektronikuseszkozokben elektrom6gneses az mez6kethaszndlilk az 6llapotvektor elemeikent.Szil6rd testekbenaz elektronok eloszldsa, mozgasahaszn6lhato fel az iilapotvektor elemekdnt,neuronh6lozatokn6l pedig a neuronok kisiildsi siirtisege.A morfogendzisn6l kiitonboz6 tipusu a sejtek sz6ma a jelJemz6az iilapotterre. A gazdas6g 6llapotterdtp6ld6ul a p6nz aran'itrs fluxusaival lehet leirni stb. Ezek a folyamatok term6szetesen tobbf6leterbeli geometri6ban leirhais t6k. Vizsg6lhatjuk a fenti jelensegeketa fizlkihan egyt6l h6rom terdimenzioig, de pelddul gombfehiletenis, ezdrt szdmosalkalmazdsilehet6segkinAlkozikitt is. N6zziik meg most, hogy melyek azok az alapvet6szempontok, melyeket ismerni es vizsgdlni kell, melyek leirj6k a nemlinedris, dinamikus onszervez6rendszerekviselkedeset.Haken a kovetkezofelosztdst javasolja: (evolution equations) a) rendszercgyenletek Ezek a makroszkopikusegyenletekirj6k le a rendszerink rendszerparametereinekt€rbeli es idobeli dllapot6t. Atahban nemlinedris koz6ns6ges differenciAlegyenletek, n6ha parciAlisak. b6r

b) instabilitas A rendszeregyenletek stabilitds vizsgiiata azert fontos, mert ez mutatja meg, hogy a rendszerhosszutavon stabil marad-e,azaz eryesparamdterei nem futnak-eel a vegtelenbe. minket erdekl6 rendszerekkivdtel ndlktil A stabilak, irm ez a stabilitas nem azt jelenti, hogy statikusanstabilak, azaz allnak. Sz6munkraa dinamikusanoszcill6lo,periodikus vagyktritzi-peri6dikus rendszerek 6rdekesek, ezekndla nemline6risrendszerekndl az s gyakran fejl6dik ki a k6osz.Ez az6rt erdekes sz6munkra,merl ez az iilTapot mindenkdppen elkenilend6.Az energiakicsatolo szerkezeteket reverzibilis k6osz a (reverz k6osz) periodikus ,,ablakaiban"kell rizemeltetniink, vagy m6g a kdoszt megelSzd 6llapotban. c) alhendeles ( slaving) Kiilonosen erdekesnemline6risjelens6g,amely a line6ris vildgban nem fordul el6. Durv6n azt a jelensegetvagy dllapotot ertjrik alatta, amikor egy gyorsanlej6tszodofolyamatot al6rendeltinkegy lassabban lej6tsz6dofolyamatnak, es a lassanlejifiszodo folyamat rend parameterehathrozza meg a gyorsan lej6tszodofolyamat relaxdci6jat,tortdnetdt, fejl6d€s6t.A m6r t6rgyalt Rayleigh-Benardfele termikus instabilitdsn6l,amikor a hurkas vagy hexagondlis orvenyleseka h6merseklet kiilonbs€g hatas6ra kialakulnak, letrejon azalfirendelesjelensege, mert a kezdeti 6llapotbanvdgtelenszabadsigfoku rendszera hevitds hatAsdra rendezett6v6lik es egy vagy k6t rend paramdter valamint mindossze h6rom nemlinedris els6rendii kozonsdges differenci6legyenlet segitsdg6vel lehet irni a rendszerviselkedes6t. le Nem kell a mikroszk6pikusparameterekhez nyutni ahhoz, hogy a rendszert le tudjuk irni, igy ez joval egyszenibb. Az energiakicsatolo jelenseget berendezdsekn6l slavingvagyalarendel6s a a nullponti energi6naka kicsatol6 berendezessel valo kolcsdnhat6saadja meg. A vdkuumfluktuttcio, vagy nullponti energia fluktuacio egy vdgtelen szabads6gfokf rendszertad.Ez azonbankolcsdnhat szerkezetekkel, a melyeket onszervezo m6don is meg lehet epiteni es az dnszervezd rendszerekben kialakul6 rezgesekazok, amelyek szabiiyozztrk ezeketa rendszereket.A rezgdsek periodus idejehatirozzamega kicsatolds ciklusideje, gyakorisdgrlt 6smodj6t. Ezena szinten6s ennekaz alixendel6snek segitsdgdvel a t6rt6nik a sz6munkranagyonfontos szimmetriasert6sis, ez6rt az al6rendel6s, vagy slaving tdbbszoris a l6t6teriinkbe keriil majd.

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

d) rend parameterek(order parameters) Azert fontosak, mert azeredeti,nagyon bonyolult rendszerekj6val egyszeriibb es kevesebbgonddal leirhat6 rendszerekreredukdlhatok a rend param6tereksegits6g6vel. Ilyenkor esetlegegy tobb t6rdimenzios parci6lis helyettesitenilehet egy algebraivagydifferendifferenciAlegyenlet-rendszert ds cia egyenletrendszerrel, a rend paramdterekert6kehatirozza meg ebben a az egyszerfsitettrendszerben jelensegekterbeli es id6beli lefoly6s6t. e) struktur6k kialakuldsa Ilyenek Ez alapvet6enfontos a nemlinedris onszervez6rendszerekben. a pelddul a hexagon6lisvagyhurka alaku sebessegeloszl6sokkezdeti pdldankban, de ilyenek a turbulencia orvdnyei is. A kicsatol6shoza szolitonszerti a megismerese legfontosabb, hulldmok kialakul6sa,azok kolcsonhat6sainak nemline6riskicsatolo rendszerben. mert ezekmegtal6lhatokaz onszervez6, /) instabilitdsi hierarchi6k A kicsatol6 rendszerekkiv6tel n6lkiil csak egycgy paramdtertartom6nyban mrikodokepesek,nem lehet tetsz6legesparameterekentizemeltetni lket. Ezert nagyon fontos megismerni,hogy mi hatinozza meg a stabilitds es instabilit6sfelt6teleit. ut6n most terjiink rd a kicsatolo A legfontosabbszempontokmegismerese fizlkai tulajdonsdgaira. szerkezetek

A KICSATOL6SZERKEZETEKFIZIKAJANAK

ndvro xdnvonllazAsl

A PLAZMA El6re kell bocsdtani, hogy a kicsatol6 rendszereketleiro matematikai 6s fizlkai egyenletekmeg nagyon messzevannak att6l, hogy minden r6szletkerdesre viiaszt adjanak,sot gyakorlatilagcsakcsir6iban,elviekbenl6teznek A leir6 osszeftigg6sek. kovetkez6 neh6ny oldal a teljes jelens6grendszert c6lja puszt6n csak az, hogy megismerkedjiinka legfontosabbrendszerek matematikai m6dszees alapelveivel a leirfsukhoz sziikseges miikoddsenek rekkel, egyenletekkel.

A25.la ihrinlifisztk a Tesla,Moray 6ltal valosziniileghaszn6ltszerkezet alapelve,ami egyolyan kistilesivagyritkitott girzokaltartalmazocso, amely egy rezgokdrresze. Ennek a plazm6thasznal6rendszernek alapveto,lenyeges tulajdonsdga, hogy nagytomegupozltiv iont es kistomegumozgdkonyelektront tafialmaz. A nagy tomegktilonbs6gekmiatt, ha a plazmira elektromos terrel hatunk kivtik6l, akkor hulldmok alahrlnak ki. Arra kell torekedntrnk,hogy a 25.1bibrinl6that6 jojjenekl6tre az elektronoksebessegeloszlilsfuil. hulldm alakok Azaceltehifi, hogy rovid id6 alatt felgyorsitsukaz elektronokat, majd a lassit6sukhosszabb idci alatt menjen vdgbe,azaz LtuolAt6r, kozelitsen nulldhoz. Termdszetesen ezeket a majdnem f[ireszfoghoz hasonl6, nagy amplitud6ju rezgeseketilyen pontos haromszog alakbannem tudjuk e16611itani, el6g,ha ert meg lehet de kozeliteni.Ez a rendszerazertonszervez5, mert a gyorsitds lassabb es lassitds egyenlotlen id6kozii ciklus6ta rendszer mag6tol,bels6elrendezese, fel6pitese miatt val6sitja meg, nem kell ki.ilon gondoskodni a gyorsit6srol6s lassit6sr6l. Az egyensulytol tdvol levo plazma nemline6ristulajdonsdgai miatt alakulhatnak ki ezek az asszimetrikus hulldmok az elektronok sebessegenek id6beli lefut6jellegea25.lc 6branl6thato. s6ban. gyorsul6s A idobeli eloszldsanak A plazmatulajdonsdgair6l, szdmunkra legfontosabb viselkedesi m6djair6l az l5ll irodalom nyujt dtfogo 6ttekintest.A Tesla-Morayszerkezetek alap gondolata, hogy az egydbkent elektromosan semlegesplazmaban olyan hulldmokat hozunk 16tre,melyek rezonanci6ban nagyonnagy amphtidojttak,ez€rt igen nagyhelyi gyorsul6sokat lehet elerni. A nagyhelyi gyorsuldsok eredmenyezikaz erciskicsatoldst.Ezdrt hangsilyozta Tesla6s Moray is a rezonancia alapveto fontossdg6t az energia kinyereseben. Ma m6r nem tudjuk, hogy az aplazma,amivel TeslavagyMoray dolgozottmilyen h6m6rsekletii,milyen siiriis6giilehetett. Csak sejteni lehet, hogy nem tril sz61s6s6gesenmagash6mers6kletiiplazmindolgoztak, hiszenaz alkalmazottcsovek h6tkoznapiiivegbolkdsztltek, 6s tudom6sunkszerint egyikiik sem haszndlt (Ezert sejthet6, hogy alacsonyh6mdrsekletti6s kis sririis6gri hoszigeteldst. plazmifi hasznaltak.)Els6sorbanaz ebbenlejatsz6dofolyamatok6rdekesek sz6munkra.Moray eset6benmeg azt is lehet tudni, hogy radioaktiv anyagokat alkalmazott a plazma cs6ben. Val6sziniileg az6rt, hogy egy minimdlis mennyisdgtiplazma az indul6shoz mindig legyen, elkezd6dhessen folyaa mat. Teslak6sziil6k6r6lsemmilyenk6zelebbiinform6ci6 nem maradt fenn. (A technikai megolddsokategy6bk6nt kovetkez6fejezetben a ismertetjtik.)

NEMUNEARIS RENDSZEREK

-Or

'A=-_l=:+<O " e-Cl

-5rt
^i

--1-r--;e

A PLAZMA LEGFONTOSABB TULAJDONSAGAI Mivel a plazmirbaneredetileg semlegesgitzt ionozillank, azaz elektronokat szakitunk le az elektronhdjrol, aplazma osszess6geben elektromosansemjon leges marad. Ha b6rmilyen toltes sz6tvdlasztodds letre, amelynek oka egy elektroncsoportionokhoz viszonyitott elmozdul6sa,akkor elektromos eroterekkeletkeznek. Ezek igyekeznek kompenziini a letrehozott gerjeszteseket.Ezek az er6tereknagyon nagy 6rtdket erhetnek el a reszecsk6k konplazma esetdn. centr6ci6j6naknoveked6s6vel, ki.ilonosen sriLrri Az [51] irodalombanArcimovics es Szaggyejev egyszerii becslestad az ilymodon keletkezo elektromost6rer6ssegertekere.Tegiuk fel, hogy egy kis terfogatban sikertilt teljesenszdtviiasztania pozitiv es negativ tolt6sri reszecskdket. A tolt6smegmaradas egyenlet€t (74) osszefiigg6s le, ami a Poissonegyena irja let: divE= 4np (74)
tlte"1

Itt p-val jel6ljrik az elektromos tolt6ssririisegerteket egy-egyszepariit tartom6nyban. Ha a tartom6ny line6ris m6reteinek nagys6grendjetx-szel je161jiik,a plazmitbanpedig n darab toltes van, akkor a (75) osszefiigg6s szerint a tolt6s forr6sa,azaz a toltes mennyisege divergenci6val a irhato le:

divE-L-4n,-->E-4nnex x
gyorsabban mozognak, kistil6sicsoben az elektronok A kvdzineutrdlis ernek el, mint a nagyobbtomegtl 6s emiatt nagyobbgyorsuldsokat gyorsulopozitiv lassabban ionok c6lszenvdltozdsa i enerB elektroncsoport, elektronhu sebesseg6nek llam (szimmetrikus giakicsatolds nemalkalmasak kicsato. hull6mok a eset6n l6s megvalosit6s6ra) Ugyanazona reszecsktindtfuto 0jabb 6s 0jabb hulldm hatdsaraa no. reszecske is sebess6ge, igy energidja mindig s idobeli lefutdsa C A gyorsul6s kell. Jol liitszik aszimmetria, az energiakicsatoldshoz az ami

(7 s)

Igy kiszdmithat6,hogy a toltesszepar6l6dds miatt kortilbehil mekkora jon terer6sseg letre a line6ris m6ret 6sa toltessiiriisdg fiiggv6nydben. L6tjuk, hogy minel nagyobb t6vols6gra tudtuk szepar6lni toltdseket, a ann6l nagyobb jon terer6ss6g letre.Atolt6s szepar{l6d6s tartom6ny6banaplazmarppotencitrJja (76) osszefiiggdssel a irhat6 le: <p-Ex-4nnex2

(76)

25. ABRA

Ha az ionizitlt plazmifi hidrogenb6l dllitjuk elo, amely mindossze egy higanymillimdter nyom6sonvolt hideg allapotban, akkor egy kobcentimeterben 7 .106 ion 6s elektron lesz. Ha valamilyen m6don ezt a semleges plazmifi sikeriil megbontani ugy, hogy 1 mm-es tartomdnybanszepar6ljuk az elektronokat 6s a protonokat, akkor a gerjesztettelektromost6r 6rteke koriilbeliil 1010 pedig 10eV. Vlcmlesz, apotencidlktilonbseg nagys6grendje

174

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

175

Ez a toltes szetviiasztodis az I milliard V-os potenci6llal irre6lis, a gyakorlatban nem lehet megvalositani.A keletkezettt6rer6ssegtermeszetesen igyekszikaplazma kezdetineutraht6s6t, semlegesseget visszadllitani. Abban a tartom6nyban,ahol ez a toltds dekompenzdcio megtortlnt, at6r taszitja az egyezS el6jelf toltdseket,6s vonzza az ellenkezoel6jehieket. Sokkal kisebb meretekben, az atomok mereteinek nagysdgrendj6ben azonbannem feltetleniil maradmeg a semlegessdg, minthogy a tobblettolt6s 6ltal letrehozott t6,rkeveslehet ahhoz, hogy befoly6soljaa r6szecskek mozg6s6t. Egy fontos fogalmat kell bevezetni, az igynevezett Debye hossz fogalmdt, ami egy fels6 korldtot ad meg. Ha a mozgits tartom6nya sokkal kisebb,mint ez dz tp, ?z?z Debye sug6r,akkor egy x linedris meretii t6rfi> gaton beliil a t6lt6sek sz6tv6l6sa lenyegeben nem befoly6soljaa r6szecskek mozgirsirt,mig ha az x lrtdke sokkal nagyobb,mint ez a Debye sug6r,akkor az ellent6tes elSjelii toltesekkoncentrScioja szobanforg6 a terfogatban majdnem azonos. Ahhoz, hogy megbecsrilhessiik ennek a szeparircios Debye potencidlisenergi6j6tkell ismerhossznakaz ertflk|t, el6szorisa r6szecsk6k niink. Ugyanis az rp line6rismeretri tartom6nybana toltott rdszecske potenci6lis energi6jateles t61t6s sz6tv6l6s eset6negyenloa rdszecsk6k h6mozg6s6nakZeneryi{jixal. Ebben az esetbena potenci6lisenergia6rtek6ta (77) potenci6lisenergi6j6t: osszefiigges adja meg,ahol U-valjeloljiik a reszecskdk U : eg - 4nne'rto- T

nagyon gyorsan, exponencidlisan cseng le, mert polaiz|lja a plazmifi. A Debyesug6r, amelya tolt6s dekompenzacios tartom6nyterbelimeretetjeloli, lehetos6get annak az idonek a becsl6s6re amig ezeka tartom6nyok ad is, fenndllhatnak a fluktu6ci6k miatt. EzI a jellegzeteskaraklerisztikus idot ugy kapjuk,hogyaz rptartom6nyt elosztjuka gyorsabb reszec sk6k,azelektronok sebessdgevel.Eztirlale (79) egyenlet, a id6t: ahol rjeloli a karakterrsztikus

'-+-ffi:(-t'-^^,J

(7e)

(77)

Itt x helyere irtuk be rp ertfkdt. Az U potencidlisenergiaazonosertekri lesz a h6mozgits T energi6j6val.Innen kapjuk meg a kordbbi x, most 12 6rt6keta (78) osszefiiggdssel:

,"_(_:_o;

(78)

Ez az rp €rtektja le az elektromos t6r ,,6rny6kol6s6t" plazmitban.Ha a ugyanis egy q probatoltestbevisztink a plazmirba,e t61t6stolr t6volsdgraa potenci6l q/r Iesz.Azonban a 4 pr6bat6ltestere a plazmii polarizalja 6s a tolt6st6l nagyobb t6vols6gokramar megv6ltozlka potenci6lgorbemenete. Ha iires v6kuumban vizsgaljuk egy pr6bat6lt6s terdt, az elvileg vegtelen t6vols6gb6lis 6szlelhet66s 6rt6ke lassancsengle. Plazma esetdn azonban

L6tjuk, hogy min6l tobb toltes van egy adott tartomdnyban,melyet az n ert6k ad meg azazmin6l nagyobbaplazmasiiriisege, annalkisebbeka toltes dekompenzdcio terbeli 6s id6beli dimenzi6i. Az rp ertekeann6l nagyobb, min6l nagyobba h6mdrsekletes minel kisebb a plazmasririisege.Ezdrt a kv6zineutralit6s srini 6s hideg plazmilal toltott terben csak kis t6rfogatokban sertlhet meg, viszont ritka es forr6 plazmihan a Debye hossz nagyobblehet a plazmixal toltott ter meretenel.Ekkor az elektronok es az ionok egym6stolfiiggetleniil mozognak es hidnyztk az elTer..kezS el6jelii toltdsek koncentr6ci6j6nak kiegyenlit6desi mechanizmu Ezert tehht azt sa. az ionailt g6zt neveznik plazmdnak,amelynel a Debye hossz kicsi a gdz 6ltal elfoglalt t6r mereteihezkepest.(Ez a Langevin fele definicio.) Fontos megjegyezni, hogy az elektron es ion koncentrdci6nem sztiksegszerfen egyenl6egym6ssal, hiszen a plazmitbantobbszorose ioniziit aton mok is megjelenhetnek, elvileg teljesencsupaszatommagokis letezhetnek. A Z mennyis6gnek mint plazma hcimersekletnek bevezet€se csak akkor a indokolhato,ha azonosaz elektronok6saz ionok 6tlagos kinetikus energi6ja. A plazmitban azonban 6ltal6nos esetbenlegal6bb k6t h6m6rs6kJet,a T, elektron 6s a Tl ion hSmersekletl6tezik. A kisdrleti berendez6sekben az elektron h6merseklet rendszerintsokkalnagyobb,mint az ion h6mers6klet. Ezt az elter6st - mint m6r emlitettiik - az elektron 6s az ion t6meg6nek tobb ezerszeres ktilonbsdge okozza. Azok a kii1s6 aramforr4sok, melyek segitsdg6vel aplazmdtletrehozzirk(p6lddulg6zkisiil6s vagyohrnikus hevites segits6g6vel), plazmaelektronjainakadnak 6t energi6t,mert az elektronok a hordozzdk az inamot. Az ionok ugy kapj6k meg az energidt,hogy iitkoznek az elektronokkal.Egycgy{itkoz6ssor6naz ionnak irtadhatorclativkinetikus energianem lehet tobb, mint 4 . mr/mi. Az dtlagosanfitadottenergia drt6ke

176

TERTECHNOLOGIA

RENDSZEREK NEMUNEARIS

m6g ennel is kisebb, mivel az elektron tomegesokkal kisebb, mint az ion t6mege,igy az elektroncsakneh6ny ezer titkozessor6n kepesatadni teljes Altalaban nem is egyenlitodikki az ionok es elektronok energiafeleslegdt. miatt kozti energiaktilonbseg,mert a kiilonbozo h6atad6simechanizmusok adjak le, mig a plazmitbolallandoan t6vozik energia es ezt f6leg az ionok mechanizmusok f6leg az elektronokat gyorsitj6k, az energiabet6p1616si az azoknak adnak 6t energiat.gy rendszerintfennmarad a nagy killdnbseg ez plazma stirtiseg6t, krjzdtt.Ha noveljiik a elektronok6s ionok hcimdrsdklete kozti iitkozesek a kiilonbseg csokkenthet6,mivel az elektronok 6s ionok no. ar6nyosan szitmaadott plazma tdrfogatbana koncentrdcion€gyzetdvel plazmttbanaz ionok amikor az er6senioniz6lt Olyan eset is elkepzelhetci, nagyobb,mintazelektronoke.Ezeka gyorsimpulzuskisiilesek h6mersdklete esetenlephetnek fel, amikor a plazmitbanlokeshull6mokgerjednek' A PLAiZMABAN KELETKE7Iii REZGESEK esetetvizsg{ltuk, amikor lok6lisanalakulAz eddigieksordn azt az egyszer'| tak ki koncentr6ci6 elterdsekaz ionok es elektronok kozott, ezert helyi nemcsakilyen helyi elektromoster gradiensekkeletkeztek.Term6szetesen is. gradiensekkeletkeznek,hanem a plazmdn vdgigfutdrezgdsek Ezek a YaWa szil6rd rezg6sek, lehetnek a hanghozhasonl6 longitudindlis rezgesek rczhasonl6 transztrerzalts testekben6s a v6kuumbanterjedo rezgesekhez rezgesek gdsekis. Minket itt most csak a hanghoz hasonlo longitudin{lis erdekelnek.A tovaterjed6rezgeseklegegyszelibb esete,amikor a plazma valamelytartom6ny6bant6lt6s tdbbletet hozunk letre - p6ldaul kiils6 gerjesztessegits6g6vel. vizsgaluk meg, hogy mi kovetkezik eztfian.Sik plazma - amelyeta legegyszelibbvizsgalni- a visszateritoer6 hat6sara retegeseten az elektronok mozg6s6ta (80) egyenletirja le: m"Li-eE,-4nnezA,x

Az azigynevezett Langmuir rezgesek. ionok nagy t6meAz ao rezgesek gtik miatt iitalitban nem vesznekr6szt a rezgesekben, tulshgosanlassuak. ghzban,ahangrezgesekn6l visszaterit6 er6 a a nem ionizitlt A kozons6ges rugalmas ero, azaz a nyomds gradiens.A plazmitban az elektromoserSk j6tssz6k a ff szerepet, melyek a toltds kompenzaci6miatt keletkeznek.A hull6mok alakj6banterjednek aplazaz Langmuir rezgesek rollofrehenciaju nem fiigg a hull6mesetben 6ltal6banegyszeriisitett m6ban,esfrekvenciajuk ge hossztol.Az ilyen longitudin6lishulldmok f6zissebessd a v = A,rlk keplettel irhato le, ahol k = 2plX, ahol k a hull6msz6m es i"a hulldmhossz. Kis hang hat6s6t is figyelembekell venni, hull6mhosszakesetena kozonseges plazmabelinyom6skiildnbs6gekkel Ezt aket rugalmas kapcsolatos. amely a negyzetdt (82) osszea a kell. Ebben az esetben sebesseg erot osszegezni fiiggesirja le:
.t
l f - - - - ! -

a2
K'

4nne2
ffinK'

Apo
OQ,

(82)

szarmazo erok Itt az elektromosterek 6s a rugalmas osszenyomasbol jelentik a visszat6rito, A plazma frekvenci6jaigy a (83) visszarendez6 erot. osszeftigg6ssel szamolhat6ki: , 4nne2 ,, 0P, o----+K'me oP"

(83)

(80)

jelenti. Egyszelien a Newtontdvols6g6t Itt Ax ert6ke a toltes szepardcio gyorsulfs es tomeg kozdtt 6ll fenn. fele osszefiigg{stirtuk fel, amely az ero, rezg6sekkiserik, melyek frekvenciajdta (81) A toltesfeleslegsz6toszl6s6t egyenletadja meg a (80) egyenletkdvetkezm6nyek6nt:

,,-(YLJ

( 8 1)

(p, a p"azelektrong6z siiriisdge : nmr), prpedig Ebbenaz dsszefiiggesben plazmdbana hulldm terjedesdre Alacsony homdrs6kletri aplazma nyom6sa. Az hatnak az elektron-ionritkoz6sek. ilyen iitkozesek soran az l6nyegesen elektronok rendezettmozgds6nakenergi6ja,azaz a hull6m energi6jacsokmind a Langmuir ken esa hull6m csillapodik.Ezadiszperzi6smechanizmus kapcsolatoslongitudindlis hulldmoknal, mind a tipusu elektronrezgessel hulldmok terjed6sesordnmegjelenika plazelektrom6gneses transzverziths m6ban. Tdbbfdlecsillapod6simechanizmusis fontos a plazm6kban. Erre most he$hi6ny miatt nem tudunk kiterni, de fontos, hogy a rezgdsekakkor fiiggy6nydnek maxitudnakjol kifejl6dni,ha az elektronoksebess6geloszlasi nem lapos. fiiggvdnye muma van egytartom6nyban,azaza sebess6geloszlds Ezekben az esetekbenazok a hul16mokgerjednek,melyek f6zissebessege fiiggvenymaximumdnakmegfelel. valamivel kisebb,mint ami az eloszlSs

178

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

179

STACIONARIUS NEMTINEARIS HULLAMOK T6rjiink most 16 azokraa hullamokra, melyek minket erdekelnek, ame6s lyekrol m6r n6h6ny dolgot megemlitettiink. Olyan hull6mokra van teh6t sztiksdgtink, melyekhosszabb ideig lfteznek, ezdrtstaciondriusnak nevezzrik 6ket. Ezek gyakorlatilaglongitudin6lis hull6mok, melyek a kicsatol6sics6 ben vegigszdguldanak. Nemlinedris hulldmok pedig azert erdekelnekbenntinket, mert a nemlineririsdiszperzi6ji hulldmok eseteben iilhal elo az, hogy az elso hulldmfront, a felfuto hulldmhosszmeredekebb lesz, mint a lefut6 hull6mhossz,6smindez stabilanmegmaradhat, tobb ilyen hull6m sot ak6r egym6son is AthaladhatanelkiiLl,hogy egymdst zavarndk. igy nagy gyorsul6sok6rhet6k el a hullAmfrontn6l.Min az egyszerii,linearis diszperzioji gitzokn6lis letrejohet olyan lokdshull6m,amelynek meredeksege, felfutdsav6ltoz6, egyre meredekebb lesz es utdna cisszeomlik. a folyamat Ez addig erdekel benniinket, mig az eliilso front meredekkd valik, de olyan mechanizmustkell keresniink,ami lehet6leghosszabbideig megis 6rzi ezt a hull6mfront alakot. A26.la 6br6n ldtszik ez a nemlilearis hulldmprofil deform6cio.Amikor letrejon a hull6m szakad6s a profrl deform6cio,az es m6r a kdoszaak,a kaotikus jelensdgeknekfelel meg. Ez abban nyilvdnul meg, hogy azok a profrl szakaszok,melyek nagyobb sebessdgnek felelnek meg,igyekeznekmegelcizni kisebb sebessegii a szakaszokat, vdgtilkialakul s a szakadds, ahogy Arcimovics 6s Szaggyejev az [51] irodalomban.A trja gdzdinamikdban frontok meredeks6g6nek a novekedes6t disszipativeffeka tusok korl6tozzitk, aplazmitbanviszont a diszperzi6s effektusokjdtszhatj6k a f6szerepet, vagyis a f6zissebess6g ftiggesea hulldmhosszt6l.A diszperzio szerepet, amely korlifiozza a hullSmprofil meredekebb6 v6l6s6nak nemline6ris folyamatdt, a kovetkez6kkel lehet megvildgitani: Az ehils<ifront meredekseg6nek noveked6se magasabbharmonikus sztijelenti a hull6mban a nemlinearitds leteset hatdsdra. t6ma bevezet6 A resz6nel mdr l6ttuk, hogy a nemlinearitds hatasarahogyan sztiletik magasabb harmonikus modul6ci6 6s a hulldm kiegyenesitese, rektifik6ci6 hogyan a keletkezik.Az amplitudo szerinti e1s6, meg line6ris kozelit6sben b6rmilyen hu116m e-rcDt+ik( harmonikus hullam marad. Mdsodik kozelitesben egy ahku tgyanaz a mechanizmus egyszerrienmasodik harmonikus sziiletes6hez vezet,mint m6r lattuk. (Itt most a line6ris diszperzi6s torvenyt6l va16 elt6r6s j6tsszaa foszerepet, amit ott az e tenyezovel vetttink figyelembe.)A mdsodik harmonikus akkor gerjedhethat6sosan,haez a k6nyszerer6 rezonancidban

van az oszcilldtor saj6t frekvenciitjixal,vagyis a 2a kdtszeres alapfrekvenci6jdnak (a diszperzios torvenyben) 2k hullfimszdm felel meg. (Ilyen eset majd el6fordul a ferrom6gneses nemlinedrisrendszereknel is!) v6lttHogy 16ssuk meg a diszperzioa profil meredekebbe hogyan 611itja s6nak nemline6risfolyamatifi, ndzzikmeg azt az esetet,amikor a f6zissebessdgcsokkena hull6msz6mnovekedesevel. Ekkor a f6zissebess6g nemlij6ru1ek,amely a profil meredekebbd ne6risjdruleka es a diszperzios v616sakor jelenik meg, ellenteteselojehi, ezert kompenziihatja egym6st.Ez az a mechanizmustehdt, amely 6l1and6v6, staciondriussd teheti ezeket a hull6mokat. Ilyen diszperzios torvenyiik van a Langmuir hull6moknak 6s a rovidhull6mu ion hangrezgeseknek. Ezeknel nemlinedris stacion6rius hulldmok, szolitonok megjelenesere kell sz6mitani.Lehet, hogy a rovidhull6mu ion hangrezg6sek azok,amelyeka Tesla6s Moray konverternelis az energiakicsatoldstelvegeztek. osszesmennyiseg € = x - ul kombrn6ci6 fiiggvea Az nye lesz, ahol uyahulldm terjedesisebessege. Ezeketa hulldmokat ugy lehet tekinteni, mtnt az eredeti hullhmcsomagaszimptotikus6llapot6t egy el6g hosszu id6 eltelteut6n, amikor a nemline6rismeredekebbd v616s a diszes perzio m6r stabilizdljakegym6st. A nemlinedrisLangmuir hull6mokat a hidrodinamika egyenleteisegits6gevellehet tanulm6nyozni,ha kieg6szitlik a m6r felhaszn6ltPoissonegyenlettel. Eredmenykenta (84) 6s (85) egyenleteket kapjuk:

= Lt 1)./-(rr.#Y
n= -nsu1(u u7)

(84) (85)

Az tntegrircios6lland6kat abb6l a feltetelb6l hatdrozhatjuk meg, hogy perturbdlatlan,zavarinmentes q 6llapotban = 0, u = 0 6sn : n0.A megolddst itt most r6szletesen nem ismertetjtik,de be lehet l6tni, hogy kis amplitudok esetena q (€) harmonikus fiiggv6ny. Nagy amplitudok esetdnazonban,bitr 6s $^i, kozott vttltozo peri6dikus fiiggv6ny marad, a hul16m profilja 0ro" eltorzul, mint ezt a 26./b 6bran l6tjuk. Ha e < 0, akkor a potenci6lgodorben -U(q) negativer6 6rteke nagy.A <p-nek az 6rtdkaz oszcTlTittonahato ezt gyorsabban, tartom6ny6t az oszcllTittor el6gg6gyorsanelhagyja,l6nyegesen mint g pozitiv ertektartomdnydt.Ennek eredm6nyek6ppen kapjuk a poten-

NEMUNFARIS RENDSZEREK

181

ciitka azugynevezett knoidtilis hullamot.Az ennek megfelel6e€elektromos terhull6m eliils6 frontja elegg6meredek,mig a h6ts6 nem annyira. A hulnemlinedris novekeddseta vizsg6lt esetben a l6mprofil meredeks6gdnek pedig a valo energiacser6t diszperzio dllitja meg, a rezon6nsreszecskdkkel rdszecskdk fdziskever6se teljesenkikapcsofa. A potencifl amplitud6 hat6rertdke ebben a hulldmban gno,- -mull2e, amint ez a potencial gddor effektusok a nem alakj6b6l kovetkezik.A plazmahull6mbana diszperzios tulzottan nagy I gmin | {muf l2e amplitudo eset€nkepesekmegdllitani a folyamat6t. v6l6s6nak osszeomldsdnak 6s hull6mprofil meredekebbe a A m6sik hatdresetben, nemline6rision hanghulldmokndlis elofordull6nyehulldmok. Ezek fdzissebessege hatnak kiilonboz6 profil meredeksegii gesennagyobb,mint az ionok termikus sebess6ge, ezdrLaz ionokat a hidekkor a m6r rodinamikai egyenletekkel lehet vizsgalni.Az ionok sebesseg6t meg, de az elektron hely6re bemutatott (84) es (85) egyenletekhatitrozz6k lenyesebess6ge Az aziontomeget kell helyettesiteni. elektronokhomozgdsi gesennagyobba hull6m fdzissebessegenel. Szdmukraa hu1l6mtere gyakores Egy ilyen hull6m sebessege amplitud6ja kozti latilag kv6zistaciondrius. osszefliggest (86) egyenletadja meg: a
,U,:

7ll2m,fexp(eg-^lT" l)l' exp(eg-*l T") - 1 - e9.",/\

(86)

Ugyanugy, mint a Langmuir hulldrnban, a nemlinedris hanghulldmban is letezik a potenci6l amplitud6jdnak olyan hat6rertdke,melyet tullepve az vezet. ionok kezdenekvisszaverodni.Ez a hull6mprofil osszeomlasithoz Ekkor az ion hanghull6mban a potenci6l amplitud6 hatfrerteke a (87) osszeftiggdssel irhat6 le, ahol M ahelyr Mach-sz6m6rteke:

'r*,*'{
folyamata kozeg a meredekebb6 v6l6sdnak hulldmprofil A szimmetrikus miatt nemlinearit6sa B knoid6lis hulldmok orofilia

(87)

26. ABRA

Ekkor ism6t ugynevezett maginyos hull6mok vagy szolitonok alakulhatnak ki. Ezeket sok nemlinedris jelens6gn6lmegtalaljuk.(Kes6bb m6g rG viden visszateriink r6juk.) A szoliton szitmina ez az amphtld6 koriilbeltil 1,6 kritikus Mach-sz6mnakfelelmeg. Stacion6riusion hang szoliton csak az M < M po1 lltezhet. Enn6l nagyobbMach-sz6mok hat6r Mach-szdmokndl

142

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

183

eseten hull6mprofil egyremeredekebb6 a vdl6s6tes osszeoml6sdt diszpera zio mdr nem k6pesmegallitani. Ilyen hanghull6m akkor letezhet,ha semmifele disszip6ci6sfolyamat nem miikodik, amikor a hulldmfront mogdtti feltdteleka front el6ttieketismetlik, vagyisa megold6sszigoruanreverzibilis. Nemline6ris plazmirban azonban letezik disszip6cio es ez a disszip6ci6 megsertia szimmetriti. Ez olyan lokdshull6mkeletkezdsehez vezet,ahol a frontok nem lesznek szimmetrikusak.Ket kiilonboz6 plazmaiilapotot kot ossze ilyen hull6m, a front e16ttegy zavartalan, egy nem perturbdlt 6llapotot gdzdinaes a front mogott intenziv rezgesekkel modulaltat. A kozons6ges mikdtol elter6en a gerjesztettallapot a lokes hull6mfrontja mogdtt nem jelent termodinamikai egyensulyt,mivel nilcsenek val6sdgosiitkozesek, melyekezt beiillitanak. Nagy Mach-sz6mokeseten,amikor sokfluxusu ionmozgdsjelenik meg, 6sa hull6mfront osszeomhk, azitkdz6smenteslok6shull6mlamindriselm6lete nem haszn6lhato.Ekkor olyan instabilitds alakulhat ki, amit sugaras instabilitdsnakneveznek.Az ilyen tipusu instabilit6s a rendezettmozg6s energiitjht kaotikus, turbulenspllzitciok energi6j6ba viszi 6t. Ebben a jelensegben teh6t a rend parametera Mach-sz6m,egy bizonyos ertek meghaladdsautdn itt is kialakul a kaotikus 6llapot. Nagyon durv6n, nagyonetnagyoltanldthattuk, hogy hogyan alakulhat ki ionban, plazmirban tobbfele hu1l6mmozg6s,amely elvileg alkalmas lehet az energiakicsatol6sra. Nezztik meg most, hogy milyen mds lehet6s6g kin6lko zik kicsatol6sra. Mivel folyad6kokban szok6sostechnikai kortilmenyek kozott nagy ion gyorsuldsok, nagy elektron koncentrdci6k 6s nagy gyorsulasok nemjohetnek l6tre, ezert technikailag a folyad6kok erre a celra nem (Val6szimi azonban, alkalmasak. hogy a biologi6banilyen tipusu energiakicsatol6simechanizmusok - ma m6g teljesen tisztivatlan m6don, de ldtrejohetnek.) Forditsuk most frgyelmtinket a szrltrd testek fele, ahol a plazmirhozhasonloaner6selektromoses m6gneses terek, 6s igy nagy gyorsul6sokjohetnek letre a testekbelsejdbenes a testek kortil. FERROELEKTROMOS KICSATOLASI MODSZEREK Nem tudjuk, hogy valahais megval6sultakepiezoelektromos,vagy ferroelektromos anyagokatfelhaszn6l6energiakicsatolo rendszerek.Inform6ci6k csak a m6gnesesenergiakicsatol6 k6sztil6kekr61 maradtak fenn, de a ket rendszer alapelvei megegyeznek. ferroelektromos anyagok viselkeddse A

valamivel egyszeriibb,ezert az ilyen anyagokon keresztiil mutatjuk be a megval6sitaniaz A nem erdemes kicsatol6selvi lehet6segeit. gyakorlatban ilyen rendszereket, tanulsdgokkalazonban szolgAlhatnak. elvi N6h6ny krist6lyos anyagbanspontdn elektromos polaizitcio jon letre, (Hasonpolarizdcidaferroelektromos cillapotrendparamdtere. ahol a spontdn anyagokn6la spont6n, a krist6lyok belsejeben lokeppen a ferrom6gneses a 6nmag6tol kialakulo m6gnesezettseg rend parameter.)A spont6n elektromos polarizacio, azaz dipolus momentum kialakulasa mdr rdgota ismert p6ld6ul a Seignette soban vagy Rochelles6ban, de m6s,jobb ferroelektromos anyagokis leteznek.A spontdnpolariz6cio egy€gykrist6ly belsejeben az azefi jon letre, mert a nem polaizitlt struktura kicsiny elv6ltoz6sa, ionok tereket.Ez a spont6npolanzdcio hozzaletre a belsoelektromos elmozduldsa okokbol a term6szetesen nagyobbkrist6lyokonnem latszik, mert energetikai alakul ki. A domenekpolarizacia polaizitcio csakkism6retri domenekben ugyhogya krist6ly ered6 erotere altalaban ellentetese16je1ii, 6ja egym6ssal nulla, vagy nagyonkicsi. A 27.la 6brdnldtszik egy ferroelektromoskrist6ly vannakbonyolultabbdomenszerkezetii dom6nszerkezete, termdszetesen de kristdlyok is: ket Ha megvizsgalunk domen kozti dtmenetet, akkor l6tjuk, hogy a fal nem atomi meretti,hanem jonehdny atomracsonkeresztiiltarl az 6tmenet, trinya megfordul. Ha ktils6 elektromosterbe arng az elektromostdrer6sseg semleges akkora tdr ininydba helyeznlkaz eredetileg krist6l1't, elektromosan mig ir6nybamutato domemutat6 domdnek megvastagszanak, az elfenkezS Mikozlesznek,ekdzben dom6nfalakvdndorolnak. a nek egyrevdkonyabbak hiszen egyik ben a domenfal vandorol, a benne lev6 toltesek g,torsulnak, a ir6nybol 6t6llnak a m6sik irdnyba, 6s ez tolt6s elmozdulassal, toltesek jir. gyorsul6sdval Ezt az effektust hasznalhatjuk fel elvilegenergiakicsatogondoskodik a gyorsit6srol,majd az l6sra. A kristdlyrfcs bels6 szerkezete strukttira alakulhat ki. A ut6na k6vetkez6lassit6sr6l is, tehat onszervez1 piezo-es ferroelektromoskrist6lyok is term€szetesen nemlinedrisakes hiszterdzist mutatnak,amikor id6ben vifitozo elektromos terbehelyezz{ikoket. (Ez ahiszter6zismegfelel a m6gneses anyagok6nak,apolarailcio a m6gne' pedig a ktils6 gerjeszt6mdgneses sesindukci6nak,az elektromost6rerosseg gorbe alakjatermeszetesen anyag az tulajdonsdgaitol, t6rnek.) A hiszterezis v6ltoz6s6nakgyorsas6gdt6l Van fiigg. valamint a kiilso elektromosterer6sseg olyan ferroelektromos anyag, melyben a polaizdciot a millisecundum tort-

NEMUNEARISRENDSZEREK

185

"*r,il'
4

,l

IE-l

ve
@

ffiffiffiffiffi

piezokristdrly domenszerkezetkLilso elektromos t6r nelkul, mellette a domenfalban a tereross6g eloszldsa, alattaa r6cs atomjainak egyszertisitett rajza a majd ,Blengedjuk" B elektr6tekkoztielektromos terbe helyezziik kristAlyt, a rendszert c 1. kiinduldsipont, 2. elengedesipont (a rendszertnem szabada telitesig elvinni),3. a dom6nek terei eppen kioltjakegymdst, 4. ,ltlloves" maximuma, 5. nyugalmihellzet mechanikus vibrdciotfelhaszn6lorendszerelvi felepitese

(PI ANYAGOKELVIFELHASZNALASA ZZ ABRA:FERRIELEKTROMOS EZOKRISTALYOS) . ENERGIAKICSATOLASBA

reszealatt teljesenmeg lehet forditani, m6s anyagokn6lez lassabbanmegy. A ferroelektromosanyagokn6legeszen nagy tolt6ssiiriisegeket lehet elerni. P61d6ul b6riumtitan6tn6l(BaTiO:) az elerhetS a feltileti tdlt6ssrinisdg l0-5 a Coulomb/cm2 nagys6grendben van. M6s anyagoknil ez iitalilf;,an egy-ket nagys6grenddel kisebb. A 27.|b 6brdn l6tszik az energiakicsatol6s megval6sitdsdnak elve. Ha k6t elektret koze helyeziink egy krist611.t, ugy kell megv6lasztaniaz elektret tdrerossdget, hogy ne polariz6lja 6t teljesena krist6ll't. (Az elektr6ten permanensmodon hozhatunk l6tre polaizitciot es igy annakkiiLls6 elektromos tere van. Az elektret gyakorlatilaga permanens megnesnekfelel meg az elektromos-mdgneses anal6gi6tfigyelembe veve.)A krist6lyket vdgereelektroddt tesztink, majd az elektrdt 6ltal ldtrehozott ter irany6val ellenkez6 fesztilts6get adunk 16.Ezrtthn,,elengedjtik" rendszert,hagyjuk, hogy visza szarendez6djon, ezalatt kapjuk az energianyeres6get. 27.I c ihrhn lifiszlk s A az elektromos fesziiltsdgid6beli lefut6sa ezen a rendszeren.Elvileg nem az rdadni a rendszerre, lenne kotelez,S elofeszit6st elektr6teksegitsegevel az gyorsuldstfog nagyobbterer6sseg-kiildnbseg nagyobb de a a domenfalakban eredm6nyezni igy nagyobbhatekonysdgu es energiakicsatol6s v61ik1ehet6v6. A 27.lc 6br6n latszik a feszii'ltseg-lefut6skrist6ly lapjain az ido fiiggvdny6a ben. Hi6ba leszjelentekeny,,fesziiltseg" nyeresdgiink, nem tudjuk ,,6rte1ezt mesen" kihaszndlni,hiszen a ferroelektromoskrist6lyok 6ltal6ban szigetel6k. igy a 27.1b6br6n bemutatott rendszeren ttfolyo 6ram €rtdke csak Elk6pzelhet6, margin6lis,gyakorlatiszempontbolnem nagyonhaszn6lhat6. valamilyenkisebb6ramot 6t lehetvinni a rendszeren, hogy felvezet6k eseten azonban ez semjelent6s mert6kii. Az l52l foglakozik a szolitonok terjed6sevelpiezoelektromosfelvezet6kristdlyokban. A piezoelektromos anyagokegyr6szenel mechanikusnyirdsvagy nyom6s hathsina elektromosfesztltsdgjelenik meg a kristaly lapjain. Elvileg ezt a jelensegetis fel lehetne haszn6lnia kicsatolSsraml,ghozzitugy, hogy egy kisebb piezokristdllyalrezgetiink egy nagyobbat,6s ha a rezgesmegfelel6 jel alakri,akkor a m6sodikkrist6ly feltilet6n- amelymer6leges mechanikai a jelenhet meg. nyom6svagynyir6fesziiltseg hat6s6ra- elektromosfesziiltseg Elvileg ezt a rendszertelektromosfesziiltsdger6sitesre lehetnefelhaszndlni. Tekintsiik most 6t a 28. itbra segits6g6ve1, hogyanis mrikodik a ferrohogy rendszer. elektromos energiakicsatol6

TERTECHNOLOGIA

szerepdt kell tiszt6zni. Ez koriilbelil azt a El6szor is az ,,el6feszitds" szerepett6lti be, mint a rugokndl. Ha az a celunk, hogy minel nagyobb frekvenci6ja, akkor 6rdemes a rug6t, a hurt legyen egy rugo rezg6senek az megfesziteni,mert :ugyanaz anyagdarabmagasabbfrekvencidkkalfog rezegni,azaz nagyobbgyorsul6sokerhet6k el. Amennyib en az analogiaigaz anyagokrais, ak'kor az el6feszites a ferroelektromos 6s a ferromdgneses ezekn6l is haszndlhato.Ezt cdlszenien egy elektrdttel lehet elerni, b6r a A technikdbanszinte nem is hasznalj6kaz elektreteket. feltdtelezettelektgdrbej6nekkell lennie, lehetolegnagy permanens rdtnek sz6leshiszterezis polaizitcioval, hogy nagy terer6sseget kell 6llithassunkelo vele. Sz6lesnek egyensulyidllapotba lennie, hogy a koercivit6samagaslegyen,ne lehessen visszanyomni.Mig az elektr6tn6l kovetelmenya szeleshiszterezisgorbe, igaz, elvi kovetelmdny a addig a kicsatol6stvegz6krist6lyn6l az ellenkez6je min6l kisebbeklegyenek. hogy a vesztesegek mindl keskenyebb hiszterezis, domenfal mozgdsategy kicsaA 28.1ai,ftllrdn irbrdzoltukk6t szomsz6dos pontb6l indul a folyamatugy, hogy egyelektromos ciklus sor6n.Az l. to16si Ezertafelfel6 6slefelemutat6 domenek ter el6feszitlstadunk a rendszernek. vastags6ga nem egyenl6 a kiindulasndl, hanem tulsulyban vannak azok a domenek, melyek az elofeszit€sirdnyiba mutatnak. A munkakozegmost nem szabadonmozgo elektronokbolvagyionokb6l hanemrdcsba amikor plazmavolt a munkak6zeg, 6ll, mint az el5z5 esetben, gyorsuldsanem nagyon nagy, ez6rt a zint, tlltott ionokb6l. Sajnos ezek ferroelektromosrendszereknem hatekonyakaz energiakicsatol6sra. Folytassuk most a rendszer miikodesenek vizsgAlatdt.A 28.1a tlftl.rtn felrajzoltuk a domenfalak helyzet6t a ktilonboz6 gerjeszt6sihelyzetekben. felel meg. Ezut6n A folyamat tehifi az L pontbdl indul, ami elofeszit6snek ellen6bendolgozunk,majdnemvisszavisza segddelektr6ddval elSfeszitds az sztik a rendszert az egyensu$i6llapotrlba.Ekkor erkeztink el a 2. munkapontba.Itt elengedjtika rendszert,maginahagyjuk,hogy min6l gyorsabban igyekezzen visszat6rniaz egyensulyihelyzetefel6, amit a 3. pont jelentene. A rendszerben lev6 ionok azonbangyorsulni fognak mig a 2. pontbol a 2la es 6llapotonkeresztiil eljutnak a 3. pontba. Ha nem lenne energiakicsatol6s harmonikus,nem csillapod6rezgenem lenne disszip6ci6svesztesdg, akkor sek 6lln6nakbe 6s az 1-3 pont kori.il lengenea rendszer.Mivel van disszipdcio a rendszerben,a sebessegeloszl6s es igy a gyorsul6seloszl6s a ciklus lesz teljesen szimmetrikus, a gyorsulds-lassul6s domdnfalbannem

kristaly ferroeleKromos domenfalainak mozgdsa gerjesztesi egy ciklus sordn. dom6neg6szen A koz6pso keskeny lesz,amikor 4-espontbaker0la a rendszer. levo dom6nfalban toltesek sebess6geloszldsa a ciklus sordn. Az 1,2,4 munkapont eseten laposa gorbe,a kinetikus energia 6s sebesseg 6rt6kenulla. a fdzist6rben rendszert a leirotrajektoria. P erteket fel kellhaszndlni, rendszer is a viselked6se a polarizdcio fugg sebess6g6tdl. mds oldalrolnezve. fazist6r, trajektoria

28. ABRA

TERTECHNOLOGIA

RENDSZEREK NEMUNEARIS

189

amit nagyjab6lmegfelel annak a sebessegeloszldsnak, m6r l6ttunk a plaz' mutatja ket domenfaln6l a makicsatol6 rendszereknelis. A 28.1b ttbra kvalitativ kepet a ktilonboz6 6llapotokban. A sebess6gesebessegeloszlds loszldsbanlev6 asszimetriasegit minket a kicsatol6sban.Ez Ieszi ezt a A rendszertis onszervez6v6. rendszer tehdt 6tjut az l. vagy 3. holtponton 6s ekozbenenergidt csatol ki a nullponti spektrumb6l. Ennek segitsegdvel noni fog. Ha nem lenne energiakicsaamplitud6ja6s a domdnfal sebessege jutna el az 1-3 vonalt6l,mint tol6s,akkor a domenfalugyanolyantdvolsdgra pontvan az I -3 alapvonaltol.Az energiakicsatol6s amilyent6volsdgraa 2. le miatt azonbantullendiil6skovetkezikbe escsaka 4. helyen 611 a dom6nfal itt most az 5. ponttal amit mozgasa.Onnan visszateraz alaphelyzetbe, jelztink, de amely Lrryanaz,mint az l. vagy 3. pont. Itt most vAlaszt6si van, hogy ujragerjesztjiikea rendszert vagy maginahagyjuk, lehet6segiink s akkor a disszip6ciokmiatt a lengdseegyrekisebb lesz, csillapodik.Ha a kondenzifiornak tekintjiik es ezt egy rezg6kor reszeve seg6delektr6d6kat lehet bedllitani, tessziik,akkor elvileg ezt a rendszertolyan parameterekkel gerjeszt6sre es igy nagy amplitud6kat, nagy elektberezon6ljon hogy ktilsri erjiink el. romos tereket 6s emiatt nagy gyorsuldsokat csak ionok tudnak gyorsulni, mar emlitettiik, Mivel ebben a rendszerben nemigenlehet felhasznalni.A rendszert hogy gyakorlatilagenergiakicsatol6sra hogy amikor a 4. ponttal jellemzett helyre 6r a ugy kelleneviszont meretemi, ne dom6nfal,akkor a k6t fal meg eppenne eden 6ssze, zava4aegyrnfsmozgdsdt,ne legyen Y,tzilrolag egylranp dom6nekb6l a rendszer,mert akkor teliTermeszetesen hatdkonys6gu. nemlennemaxim6lis kertilneesa kicsatolds t6sbe fesztiltseglefutasdt,hogy amig az a segddelektr6da ugy kellenemegvalasztani l. pontrol a 2. pontra drkeziink,csakminim6lis mennyisegiienergidtfeklessiink drjttnk el a 2. pontba, es igy a be, azaz igen meredek fesztilts6gimpulzussal m6rt6ket Az mennyisege minimalis legyen. energiakicsatolAs befektetettmunka van, mint hogy a 4. pont mennyivel nagyobbpotencialerteken azmtfiatja meg, az l. 6s 2. pont egymdst6lvalo ktildnbsdge,azaz az l-2-3 gorbe alatti tertilet mennyivelkisebb,mint a 345 gorbe alatti teriilet. ferrom6gneses anyagokkallehet hasznosithat6energiakiA gyakorlatban mert a m6gneseseffektusokataz elektronok spincsatol6stmegvalositani, a effektusoknalemiatt nem elscisorban momentumaokozza es a m6gneses az elektronh6jban,az elektronburokbanlej6tsz6dofolyamagban,hanem matok a fontosak.

fogA ferromdgneses anyagokn6lazoknaka folyamatoknakaz analogtrdt juk felhaszndlni,amelyeketa piezo-6s ferroelektromoskristdlyoknalmegisazazpiezokrist6lyok mertiink. Miel6ttvegleg elhagyn6nka ferroelektromos, megemliteni,hogy mire hasznalhatfkaz illTapott9t vrlitgitt,roviden drdemes ilbriklft. Egy piezokrist6lyn6la hiszterezisgorbe maga az iiTapotter gorbe, hiszen a hiszterezisgorbe bdrmely pontja egy 6llapotot jelol ki. Ez a hiszterezis gorbe tulajdonk6ppenegy attraktornak tekinthet6. Egyensulyi,kvAzisztatikus 6llapotokbanmindig a gorbevalamelypontja kjale a rendszert, Esetiinkbena rend param6tera polaizitcio, ez azaz a kristaly viselked6sdt. a a mennyis6gmutatja meg, hogy az anyag, krist6ly mennyirerendezett' A Curie-pontalatt az benni.inket erdekl6dllapotok minden esetben ugynevezett ahol akbr a piezo, akar a ferrom6gzajlanak, azaz olyan h6mersekleteken, struktur6valrendelkezik' nesesanyagrendezettelektromos vagym6gneses Amikor a Curie-pontala erkeztrnk,az anyaghirtelen rcndezetteviillk, azaz a kristalyokn6l a domenekenbeliil spontdnpolariz6ci6jon letre, a m6gneEzen a h6merseknel pedig a domenekenbeliil spont6n m6gnesezettseg. s6klet hataron a Curie-pontn6l nem tortenik halmaziilapol vitltozas, az anyag szil6rd marad itt is. Ennek ellenere ezt a folyamatot is egy'fajta vdltozdsk6nt irjuk le, de itt - mivel az anyaghalmaz|lTapota nem valtozik - csak m6sodrendfnek nevezziik a finisifialakul6st. (Emlekeztet6iil: els6rendrinek neveznJka f6zisdtalakulSst,amikor halmaziilapot v61toz6stort6jon, vagy a g6ze nik, pdld6ul egy szilard test megolvad,az olvadekforr6sba nagyon fdzis6tmenetek ioniz6l6dik stb.) A mdsodrendii f6zisatalakul6sok, illetve eltiin6s6megielenes6vel, fontos tulajdonsagok erdekes6s szdmunkra jelenEkkor, a h6mers6kletCurie-pontal6 csokkendsevel vel kapcsolatosak. A bizonyosszil6rd anyagokban. mAsodrenszerkezetek nek meg a szab6lyos lehetne definialni.Ha a Curiedii 6tmenet analogiitjiratov6bbi atmeneteket h6mers6klet feletti 6llapotot, amikor az anyagm6g szil6rd,elsorendii 6llavagy potnak nevezztik, akkor tudjuk, hogy ott azaryagmdrgneses elektromos szempontb6l rendezetlen,dom6nek nem alakutnak ki 6s nincs ktilso elekt6s ter romos vagy magneses a szdmunkraerdekesferrom6gneses ferroelektromos anyagokk6rii1.Ekkor az anyagstatikusnyugalombanis van. Az anyag m6sodik allapota (ami fontos sz6munkra) az, amikor ismet szil6rd, de a Curie-pont al6 keriiltink, es rendezett domenekalakulnak ki' Ekkor az anyagm6g mindig statikusan nyugalomban van, id6ben nem

TERTECHNOLOGIA

NEMLINEARISRENDSZEREK

191

je11emz6 aviitozits. Krilso elektromoster vagymdgneses indukciojelenik rd egycgy domdn t6rfogatdnkiviil. meg a rendezettseg kovetkezmenyekent A sz6munkraval6banfontos es erdekes, tal6n harmadrendiinekis nevezheto allapotbanaz anyagszil6rd marad, a domenekrendezettek.Az ujdons6g 6s az elt6res az, hogy vizsgdljuk a domenek csoportjainak egytittes mozghsitt, dinamikus viselkeddset. Ebben az esetbener6sen viiltozo, nagy A intenzit6suktils6 elektromos6s m6gneses hat az anyagra. domenek t6r koherens, dinamikus mozgrissal v6laszolnaka krils6 gerjesztoterekre,peria dikusanv6ltoznak. Nezztik a 28.1c 6br6t, ahol egy ilyen dinamikusan mozgo domdnsereg 6llapotteretprob6ltuk meg felrajzolni. Ebben az esetben,amikor a polaizircio, azaz a rend paramdter6rt6ke id6ben allandoan viitozk, mdr drdekes sz6munkraa rend parameterid6szerinti deriv6ltjais, amit Trtal jeloliink. A 28.1cirbrbnldtszik az el6bbiekben vizsg6lt ciklus.L6tjuk, hogy a hiszter6zis gdrbe, ami tulajdonkeppenegy attraktor, nem irja le pontosan a rendszer miatt a rendszer,,lem6szik"a hiszviselkedesdt, hiszen az energiakicsatol6s ter6zisgorbdrol,az attaktorr6l. A rend param6ter(apolaizirci6) periodikus miatt val6sziniilega telitdsi gorbdhez kozel itt is megltgyelhet6 vdltoztat6sa lenne a bifurk6ci6 jelensege.Termdszetesen kicsatol6s m6rteke nagyon a kicsi a m6r emlitett ok miatt. Tov5bbi kicsatoldstgittlo tenyezS,hogy a piezoigy 6s ferroelektromoskristalyok nagyonj6 szigetelok. jelent6s mennyis6gii 6ram nem folyik 6t rajtuk, teh6t teljesitm6nytnem lehet merhet6 mennyis6gben kivenni ilyen rendszerekb6l.A28.ld 6br6nugyanezta gorbdtrajzoln6me. A rendszer dinamikai viselked6s6t tuk fel, de egy miisik o1da1r6l alapvet6en befolyasol6p (a polaiz6cio id6beli virltozdsa)6rt6kenagym6rfiiggveny6ben tdkbenbefolyasola a kicsatol6sm6rt6k6t. A kiils6 gerjesztes a rendszer vagyperi6dikuslesz6s 6lland6anegygorben fut vegiga rendszert 1eir6pont a f6zisterben, vagypedig kv6ziperiodikuslesz attol fiiggoen,hogy a rend param6terertekdbenmeddig megyiink el6s milyen gyorsan.Sajnos (a ilyen rendszereken szerzotudomdsa szerint) m6g nem vdgeztek bifurk6ci6s m6r6seket kis6rletivizsgalatuksem tortdnt meg, a piezokristalyokn6l 6s a k6oszjelenl6te kiserletilegmeg nem igazolt. Ha az eddigleirtakat nem ferroelektromoskristalyokra,hanem ferrom6gneses anyagokra alkalmazzuk, akkor egyszerii anal6gia segits6g6vel egy jutunk, ahol a kicsatol6sm6r gyakorlatilag olyan ferrom6gneses rendszerhez is megval6sithato.A ferrom6gnesesrendszerekn€lugyanis az alapvetd

krilonbseg az, hogy a m6gnesesseg hordoz6i lenyegeben atomok kiilso az pdlydin keringcielektronok,ezert otljoval nagyobbgyorsul6sok 6rhet6k el. Az elektronok mozgdsa is korl6tozott,tehet egy-egy itt kristdlyr6csba vannak bezarvaaz atomok 6snem a szabadon mozgoelektronokatgyorsitjuk. Er6s m6gnesestulajdonsdgainemcsak ferrom6gneses, hanem az igynevezett ferrim6gneses anyagoknak vannak,melyekelektromosan is szigetel6k Ezek . a rendszerekmeg egy fokkal bonyolultabbak,mint a piezo-6s ferroelektromos kristdlyok, hiszen iIt a polaiz6ci6nak megfelel6 analogmennyis6g,a m6gnesezettseg, bonyolultabbm6don jon l6tre. Mindazondltaltobb6-kev6sbe durva anal6gi6k segitsegevel piezo rendszerekndlmegtanult dolgok a atvihet5k a ferromdgneses rendszerekre A sz6munkradrdekes is. ferro- vagy ferrim6gneses rendszerekndl leteznekdom6nfalak,vagy Bloch falak, itt is viszont az egyk mdgnesezettsegi iranybol a m6sikba val6 dtmenetet nem linedris eltoldssal,hanem elcsavaroddssal erji.ik el. Az elfordul6 mdgnesezettsdgivektor nagysdga megmarad,csakir6nya valtozik folyamatosan180'ot mig az egyik dom6n tartom6nyb6l a falon kereszttila mdsikba6riink. A ket tartom6ny kozti 6tmenet a domenfal vagy Bloch-falaz, ahol a szdmunkra erdekesv6ltozasoklezajlanak, ahol az energiakicsatol6s megtortenik. Mig a plazma es piezo rendszerekbentranszl6ci6sgyorsitas 6s lassit6s tette lehet6vea kicsatoldst, forgomozgdsniikovetkezhet ugyanez jelenseg, itt be a s b6r reszleteiben sokkal bonyolultabbjelenseg,alapvet6en is a gyorez itt sulds-lassulds ciklus segil az energiakicsatol6sban. Nezztik meg teh6t, hogy elvileg milyen rendszerekkel lehet az energiittkicsatolni.

FERROMACNCSCS RENDSZEREK
Mint mdr emlitetttik, a ferrom6gneses renszereknelaz elektronok kozvetitesevelzajlanaklea m6gnesesjelens6gek, nagyobbgyorsul6sok ezert 6rhet6k el, kovetkezeskeppen nagyobbenergiakicsatolds. Tov6bbielonye ezeknek a rendszereknek, hogy nagyon nagy mdgneses tdrerdssdgek iilrthatok elo, es a gyors t6rer6ss6gvdltoz6s, fluxus v6ltoz6s nagy 6ramokat, fesztilts6geket induk6lhat vezetotekercsekben. Apiezo rendszerekben csakelektromost6r segitsegevel 6rhettiik volna el az egyebkent kis mennyisegii is kicsatoldst,6s a gyakorlatbanaz elektromosterek 6rteke, energiastinislgekorltttozott az

192

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

193

6tritesjelensdgemiatt. Ilyen gondok nem lepnek fel a magnesestereket rendszerekben. hasznalo anyagokkalis megtortenhet, Elvileg a kicsatol6sferro- es ferrim6gneses tulajdons6gokatmutatoJdmekkeles keruimiaanyagokkalis. azaz mirgneses nem anyagokelektromosvezet6k6pessege jdtszik reszWevci A kicsatol6sban Els6sorbana Bloch falak mozgdsasor6n lezailo fontos, alapvet6 szerepet. jelensdgek a m6gneses terek valtozdsateszi lehet6v6a kicsatoldst.A kis 6s azonbana kerdmia anyagokfonmiatt mtiszak"llag vesztesegek clrvenydram tos elonyoketkindlhatnak. Nezziik meg, hogy elvileghogyan lehet vegrehajtania kicsatolAsta legrendszeren:ezt mutatja a 29.1aabra.A patk6 alaku permanens egyszeriibb m6gneskdzott egy lehet6legkeskeny hiszterezishurkul6gym6gneshas6b e van elhelyezve, kore pedig egy gerjesztotekercs.Azt vdrnank, hogy ha aramot engediink a gerjesztotekercsre €s a 29.1b 6br6n lathato modon anyagban a vagy felgerjesztjiik tekercset,akkor a l6gym6gneses legerjesztjtik jonnek. Ugyanazl az esemenysort v6rjuk a domenfalakhirtelen mozgdrsba tanulmdnyoztunk, el, amit m6r a ferroelektromoskristalyndl reszletesebben azaz a 29.1bi$rhn 16that6iram vagy fesziiltseglefut6sra sz6mitunk ugy, is hogy nyereseg ad6djon. Azt vdrn6nk, hogy az l-2-3 gorbe alatti teriilet kisebb lesz, mint a 3-4-5gorbe alatti teriilet. (Ez egy kicsit pongyolanvan megfogalmama,de a gorbe alatti teriilet tisztdn ohmikus ellen6ll6sesetdn ardnyosa befektetett,illetve kinyert munk6val.) Ez az effektttsazonbannem jon l6tre tdbb ok miatt sem. El6szor is egy hogy maximalismennyisegtiteljesitm6nyt l6grestkell nyitnunk a rendszeren, ebben az esetben,a A vehesstinkLi a szerkezetbol. l6grds lete sztikseges permanensmegnest taftalmazo m6gneskorn6l.Ennek r6szleteit az I53l tartalmazza. (Kiilon felhivjuk a figyelmet az otI megtaldlhat6 2.8 itbrhra, ami a B6day Arphd iital rt dolgozatban is szerepel.Ott a kioblosdddsi tdnyezb6s a PH-o* jelentosegeds hatarai cimii reszben taldlhato meg a jelent6s6ge, most nem foglalkozunk ezzel.) A sz6r6d6siveszteseitt 16gres geketelvilegtovdbb csokkenthetn6nk, a 29lc 6bran alkalmazottelrendeha ahogy a 29ld zest 6llitan6nk ossze.Ez a rendszertov6bb egyszeriisithet6, 6br6n l6tjuk, amely csak kdt permanens mdgnesbol es ket l6gym6gnes Ha darabbol6ll megfelel6legressel. ezt a rendszertgerjesztjiik,akkor is az 6llandomdgnesmunkapontjamozogni foga29le 6brdn lathat6 modon a gerjesztes okoz, mert a permae15ttes utdn.Ez mindenkeppenveszteseget

mint a l6gym6gnes6. nens m6gnes hiszterezisgorb6je sokkal sz6lesebb, anyagban dom6na a Hi6ba tortdnik megazenergiakicsatolas lagymdgneses munkapontj6a falakban torten6 gyorsul6sokhat6sara, permanensm6gnes rendszertveszokoz, amely az egdsz nak elmozdulAsa akkoravesztesegeket tesegesse teszi. AZ,,tiVCSAT" ELRENDEZES munkapontia Ugy kell teh6t feldpiteni a rendszert,hogy az dttanddmdgnes vesztes6ge legyen. Ez az ne ne es ne vdndoroljon, mozogtron igy hiszterezis mdgnesthaszn6l amelypermanens alapkoncepci6ja olyan szerkezetnek, sok A ezt energiakicsatol6sra. legegyszenibb, a feltetelt kozelit6 elrendez6sa 30la irbrdn latszik, amikor a kozepen levci permanensm6gnes fluxusdt hogy ezen legalabbket ir6nybaelvezetjtikes igy megvanannak lehet6sege, a mdgnesenmajdnem mindig ugyanaza fluxus haladjon tfi, tehtfi munkapontja ne nagyon mozogjon. (Ha a m6gnesreluktanciajav6gtelen lenne, nem is lenne veszteseg.) Ugyanakkor megmarad az a lehet6seg,hogy a a l6gym6gneses anyagban, melynek keskeny hiszterezise, fluxus nagymera tdkben 6s gyorsan valtozzon, igy a domenfalakbanaz energiaticsatol6s megtortenhessen. teh6t a feladat,hogy a fluxus pitlyitiirlir6nltsuk, egy Az idopillanatban els6sorbana jobboldali vagy a baloldali hurokban haladjon a mdgnesesfluxus, id6ben dllandoan viitakozva. gy elerhetjtik azt idedts esetben,hogy a permanensm6gnesfluxusa viitozatlan, de a kiils6 hurkok(Elvileg ugyamegval6sithat6. ban idoben virltozika fluxus. igy a kicsatolds nezt a kapcsol6stel6rhetnenk ferroelektromoskristalyokn6l is megfelel6 elektr6da elhelyezdsekkel, - mint mdr emlitettiik - gyakorlati okokb6l de nem erdemesilyen krist6lyokbangondolkozni. ) A fluxus iranyitds6ta 30. 6br6n l6thato P jel'ii, primernek nevezetttekercsekkel,,,szelepekkel" 6rhetjiik el. Ezek a tekercsekaktiv elemkentszerepelnek es megfelel6sorrendben 6s idoben gerjesztve6ket elerhetjiik, hogy a fluxus f6leg a jobboldali vagy f6leg a baloldali 6gbanhaladjon: ezekbenaz dram indukal6dik, mdg6gakbanaz SI es 52 jelii szekundertekercsekben forditunk, hozzit tobb, mint amennyit a primer tekercsek gerjesztesdre feltdve,hogy a rendszermegfeleloenvan m6retezvees a primer tekercseket gerjesztjiik.A 30/b idolefutdsu fesztilts6ggel megfe1e16 modon, megfe1el6 6br6n l6tszik az az eset,amikor foleg a baloldali 6gban fut a fluxus, mig a Mindk6t esetben szekunder a 30| c illlrin az, amlkorf6lega jobboldah tryban.

NEMUNEARIS RENDSZEREK

195

permanens ter6ben A ldgyvas, mdgnes elorendezo ,feszito", az elvi B a gerjesdotekercsben iram 6s feszults6g lefutdsa idoftiggv6az ny6ben lAnc,mAgcsokkent6s6nek lehetos6ge: elvi C a szoroddsi vesztes6gek neskork6szit6se D jobb mdgneskor elrendez6s. mdgneseken kereszGyakorlati c6lraez nemfelelmeg,merta permanens k tuldram fluxusvitltozi lo gorbe dllando mdgnes eseten. E lemdrgnesezesi a munkaponttal vAlasztjuk, gerjesztesvaltoztatasa a Ha a D) dbr6n ldthatoelrendez6st hurokment6n mozog eset6n munkapont a-b hiszter6zis a az
KICSATOLAS ELRENDEZESEI ELVI Zg. ABRA: FERROMAGNESES A

tekercsekbeniram induk6l6dik. Nagyon fontos, hogy a primer tekercseket hirtelen gerjessztk, azaz meredekfelfut6su 6s meredeklefut6su fesztilts6g impulzusok menjenek6t rajtuk. Ez azert kell, hogy a fluxus v6ltoz6s nagy legyen, emiatt a domenfalakbannagygyorsukisokl6phessenek 6s igy a fel kicsatol6smaximAlislegyen.Sajnosez az eryszerii elrendezds m6g mindig nem j6 a gyakorlatban, hiszen a m6gnesreluktanciajanem vdgtelen.Ezdrt (6s meg mindig el6gnagyfluxusv6ltozds igy disszip6ci6)lep fel a m6gnesben. Az ,,ovcsatntil"a lfigyvasbancsak egy helyen ilgazhatel a fluxus, ez6rt a permanens m6gnesben meg mindig jelent6s lesz a fluxus vitltozisa. Ezt a prob16m6tcsak ugy lehet megoldani,ha bonyolultabb elrendez6st haszn6lunk, ahol [\bf legaldbbk6t helyen] tryazhatel a fluxus a ldgyvasban. L6sd peld6ul a kes6bbiekben leirt ,,kocka",Subieta,de-Rivas-f6le vary az itt nem (US patent 4,0077001,1978 ismertetettRichardson-fele elrendezest Feb. 1). Ha a szekundertekercsekben nyert aram 6s fesziiltseg, azaz teljesitmdny nyereseget felhaszndlhatjuk visszairdnyithatjuk tekercsekbe, 6s a akkor pozitiv visszacsatol6st lehet megval6sitani. a primer 6s szekunder Ha tekercseket egy rezgokor reszeivetessztik, a?,koraz egeszrendszet - a szabtiyozott primer 6s szekunder tekercsekrendszere ket nemlinedrisrezg6korr6vdlik. (A nemlinearitdsa ferrom6gneses gorbe 6sa csatoltnemline6ris hiszter6zis rezg6korok miatt adodik.) Elerhet6,hogy rezonanci6ba keriiljon a kdt kor. Ilyen rezonanciinakell torekedntink az fizem sor6n. Di6h6jban tehifi ez a m6gneses kicsatolok6sziilekekalapelve, hangsulyozva, hogy nagyon fontos a vez6rl6s, a primer gerjeszt6 tekercsek,szelepekgerjesztds6nek, id6beli alakjanakhelyesmeg:rirJasztitsa. a pontt6l kezdveIenneigazdndrdekes Ett6l a rendszermiikod6senek te[iesmegismer6se, azonbanez megjelenleg nem publikus. A 30. 6bran l6tott ,,civcsat"alaku elrendezdsnek van m6g egy jelent6s probl6m6ja.Normdl tizemmenetben permanensmdgnes a fluxus6naktobbsdgemegy 6t a ktils6 keret egyikvagym6sik 6g6n.Ebbenaz esetbenviszont alapvet6problema,hogy amikor alacsony fluxus, akkor a ,,16gy" a ferritben, vagy ,,Iitgy" ferrom6gneses anyagbanrendezetlen a dom6nek szerkezete, mint ahogy az a 3lla 6br6n is l6tszik.A kiils6 tdrer6ss6g fluxus megjelees n6s6vel ezeka dom6nfalakjobb6ra eltrinnek,majdnem egynagy domdnn6 vilik a teljes lagy ferrom6gneses anyag,mint ahogy azt a 3llb 6bran l6tjuk. Ekkor tehifi az dtmenet mindig az a itbritbol a b-bevagy forditva tdrtdnik, ami azert nem teljesenide6lis, mert a rendezetlen 6s a rendezett illapot

NEMUNEARIS RENDSZEREK

gerjesztes nelkuli allapot, a fluxus idG ben iillando.

B Legyen a primer tekercsekben folyo, idoben vdltozo gerjesztes maximalis 6rteke: Qg,max. Ekkor a bal oldali (left) dgban a fluxus
' ll7ha

+ a1 : e/2 + Og,max O. (f), ahol O* (t) a kicsatoltfluxusmennyiseg

C A kovetkezo ciklusban megfordiguka gerjesztest, O- 6rteke fugg a gerjesztes 6s a m6gnesezetts6g vdltozdrsanak sebessegetol: (D* = f(M(l(t)\)

q
.Lqht

(legressel) A permanens magnest koz6pen helyezzuk es a l6glvaskeretet el gerjesztjtlk. a permanens Ha (reluktanciiija) mdgnes magneses ellendrlldsa v6gtelenlenne, akkor a rendszer disszipiicios vesztes6ge nulla lenne. (Valojdban nincsigy,eza rendszer veszteseges, jobb, minta 29lD ez is de 6braszerinti elrendez6s.) fentiAbr6kidedlis, A vesztes6gmenfes esefben mutatj6k fluxusokviiltozdsdt. a
go.AaRA: OvcsnrnLn O ELRENDEZES

(4 illetve b ttbra) kozott a domenfalakjelentos m6rtekben mozognak. Ez jdr, mindenkeppen disszip6ci6val ha az anyagbanszennyez6d6sek vannak. Ezt vesztes6gk6nt elkonyvelniink,mert az anyagotmelegiti, kell amire nincs sziiks6giink. Celszerfbb lenne teh6t olyan valtoz6st elerni, amiben a milggyorsanvtitozlk ifi az egdsz nesezettsdg rendszerben6s egyszerre,teh6t a 3llb itbrill:,ola 3llc ihrithozjutunk anelkiil, hogy kozbena telies rendezetlenseg dllapot6t kellenefelvenni. A fizikdban j6l ismerjtik, hogy a teljesenrendezetlen6llapotb6l hogyan alakul ki a rendezett6llapot. A kiilsci tdr rLnytba es6 m6gneses dom6nek elkezdenekgyarapodni,ndvekednia m6s irdnyba be6llo dom6nek kfrtra, meghozzitugy,hogya m6gnesezettseg3l I d itbfinldthato m6don egyrovid a szakaszon a dom6nfalon, vagy Bloch-falon beltil itfordul 180"-kal, mint ahogy azt a 3lle 6bra mutatja. Mint emlitettiik, a dom6nfalak mozg6sa, gyorsul6sahiszterdzis jdr vesztes6ggel egytitt.Ha azonbana mdgnesezettsdg rdnyi$ forditjuk el, az vesztesegmentes. Ezlrt celszer.(t torekedni, hogy arra min6l kevesebb domenfalunk v6ndoro[jon,ds minel nagyobblegyen azon tartom6nyok tdmege,amelybena m6gnesezettseg egyikir6nybol 6tfordul az a m6sikba. (Termeszetesen 6tfordul6s alatt is ugyanugygyorsulnak a az jelensegetokozo elektronok,szoggyorsul6s fel, ugyanugyletm6gneses lep gyorsuldses onszervez6lassulds jelens6ge,mtnt az eddig t6rgyalt rejon a rendszerekben, csakitt transzl6ci6s mozg6shelyett szogelfordulds tort6nik.) A teljesenrendezetlen6llapotbol a rendezettallapotbaval6 dtmenetet a perkol6ci6 elmelet segitsdgdvel lehet szabatosan leirni (bsd [5a]). Ez azL izsgiija, hogy kritikus rendszerekndl hogyan kapcsolddnakegymAshozaz esem6nyek, milyen terbeli eloszldsok alakulnak ki. Mas a jelensdg dinamiki$a a szubkritikusrendszerekndl, amikor a kiils6 gerjesztes ir6ny6ban levri dom6nek 6ppen novekedni kezdenek,vagy amikor ezeka novekvcj rendszerek 6ppenelerik egym6st,6s megint m6s, amikor szuperkritikussd v61ik, mintegy domin6szeriien vagylavinaszeriien hirtelen osszefiigg6 tartom6nyokat alkotnak 6skezda rendszera telitesallapotibajutni. (Hasonl6 dinamika irja le p61d6u1 erdotizek esetdtis.) Ezekbena perkol6ci6s az rendszerekben - a noveked6,gyarapod6domenekis ide tartoznak - arra kellene torekedntiLnk,hogy a dom6nfalakbana gyorsulds6rt6ke maxim6lis legyen, csak rendezett 6llapotok kozti ir6nyvdlt6stortdnjen, ne legyen nagym6rtdkri a rendezetlen dllapot a ligymdgneses anyag tlrfogatithoz k6pest,inkdbb csak a k6t v6g6llapotkozti oszcilldcioforduljon e16. c6l v6gtilisaz, hogy a m6r A

NEMUNEARIS RENDSZEREK

A Lagyvas dom6nszerkezete ktils6 gerjeszt6s nelkul.(A korok felfele,a pontok jelolnek.) lefel6mutato m6gneses irdnyokat B Ktilsogerjeszt6s eset6n- ha a telites kozel6ben vagyunk- majdnem gerjesztesirdnydba teljesena iillnak be a mdgnesezettsegi irdnyok. A telft6skornyekenmdr nem erdemes r.izemeltetni rendszert,mert a a marad6k domenekben atomokmdgnesezetts6ge levo nehezen be. dll C Ha gyorsanmeg tudjukforditania kulso gerjesdoteret, 6s a lirgyvas hiszter6zise hanyagol el hato,akkora mdg nesezettseg dtford l. u D Ket, ellentetes irdnyi miignesezetts6ggel rendelkezodom6n kozti Bloch-falban mdgnesezettsegi a vektor irdnyiinak vdltozdsa. Lathatoa vektor,psavaroddsa". E A miignesezetts6g irdrny6nak vdltozrisa z tengely a felol n6zve.
31. ABRA

kor6bban defini6lt ,,harmadrendii"filzisifimenettortenjen meg, tehat egyik kozelitoleg rendezett 6llapotb6l a m6sik rendezett kozelit6leg allapotba menjen 6t a teljest€rfogat. A dom6nfalak,ahol megtort6nik az ifimenetaz egytkm6gnesez6si ir6nybol a m6sikba, ferrom6gneses anyagokban nagyon vdkonyak,koriilbeliil I milliomod centimdtera vastags6guk. Tekintve,hogy kozbenelcsavarodika jelent a rendszerben. mdgnesezettseg ir6ny, ez egyfajtafesziiltseget Ennek energiatartalma van, n6gyzetcentimeterenk6nt is kortilbeliil I erg,tehat nem jelentos mennyis6g. domdnfalakmozgdsuk A kozbenugy viselkednek, mintha Winreszecskek lennenek,teh6t mintha tomegiik, tehetelens6gtik lenne. Mozgassukkal,dinamik6jukkal viszonylagkev6sirodalom foglalkozik 6tfogoan. Ezek kdztil erdemesmegemliteni O'Dell munk6jdt [55]. Sajnos ez sem hasznirlhat6kozvetlenriLl celjainkra,mert nagy t€rer6ss€gekre, nemline6ris esetekrenincs kidolgozva elmelet es a szfmunkra fontos anyagokra ekvdgzettmereseksincsenek. kis intenzit6suterekndlvegzett A merdsekazt mutatjak, hogy az anyagvastags6g hat6s6ra dom6nfalaksebessege a csokken, gerjesztesnoveli a domenek falinak sebessdgdt. mig a ktils6 t€rer6sseg, Ujabb kutatdsokszerint [56] a domdnfalakr ezonanciirbajdhetnek, azonez ban csak igen nagy gerjeszt6frekvenci6kesetdnjelentkezik. (Ez az eset a ferritekn6l erdekes.) Ndzztik meg most, hogy milyen konstrukci6vallehetnemegval6sitani a teljesirdnyvirltitst,azt,hogy rninim6lismennyis6gu rendezetlen dom6n keletkezzen.Ez a gondolkod6s m6r tulmutat a szok6sos fluxusv6ltoz6son alapul6 m6rnoki gyakorlaton. Itt ugyanis nagyon fontos, hogy atomi szinten, a dom6nek szintjdn (mezoszinten)mi tort6nik. A m6gneses energiakicsatolo kdsztil6kekmiikod6senem 6rthet6 meg a mezoszintenval6 gondolkodis nelkiil. A konstrukt6roknek oda kell figyetni arra, hogy mi tort6nik itt, milyen gyorsul6sok geometri6val lephetnek fel. Viszonylagegyszerii megvalosithat6, hogy egyl6gyvasban teljesenmegforduljona flrxus 6sigy ne csak esetleg90'os, hanem l80"os szogtartom6nyban mozogjon a miignesezetts6gvektora. A 32. itbrin 16that6az a megold6s, amit ismertetni fogunk.

TERTECHNOLOGIA

A,,KOCKA"ALAKUKTCSATOLO SZenXeZer
El6re kell bocs6tani,hogy a,,kocka" elrendezesnek csak akkor van igazdn 6rte1me, hogyha kihasznafuk a benne rejl6 lehet6s6geket, tehat a teljes fluxusfordit6st. Ezt azonbancsak nagyon nagy frekvenci6kndl lehet igazin kihaszn6tni,ezert ez az ekendez'lsels6sorban l6gferrites anyagokn6l lehet erdekes. szok6sostranszform6torvasakn6lvagy ,,hiperszil" anyagokn6l, A azaz 500 Hz-ig nem 6rdemesezt a konfigurAci6thaszn6tni. Fontos azt is hangsulyozni, hogy nem csak a geometriaialaknak, hanem az elektronikai kapcsoldsoknak, ajelalakoknak,avisszacsatol6snak, anyagmegv6laszt6saz nak es a meretezesnek fontos a szerepe.Mindig az a l6nyeg,hogy a is kicsatol6st maxim6lis hat6konysdggalvdgezzik el, azaz min6l nagyobb legyena gyorsul6ses lassul6s kozti elteresa m6gnesezettsegi vektor szogygyorsul6s6n6l, a disszipdci6minel kisebb legyen.A kocka elrendezesndl 6s m6r ket helyen is el6gazhat fluxus a l6gyvasban, a permanensm6gnesa igy ben a fluktu6cio (es emiatt a disszip6ci6) kisebblesz, mint az ,,6vcsatn6l". Mds elrendezdssel mdg tov6bb lehet csokkentenia permanensmdgnesen 6thalad6fluktu6l6 fluxust. A 32la 6brdn l6tjuk a konfigur6ciot nyugalmi helyzetben,amikor a zaro primer tekercseketes a kicsatol6 S-seljelolt szekunder tekercseketnem haszndljuk, azaz nem folyik rajtuk 6ram. Ket fiigg6leges elen ellentetes polaizitcioval celszerrielhelyeznia permanensm6gneseket a m6sik k6t es elbena kicsatolo szekunder tekercseket, I 6s S2-t.Alapallapotban$ fluxus S aramlik a permanensmdgnesekben, vagyis egy€gy 6gban csak {/2, mivel ket egyenlordszre oszlik a fluxus a m6gnespolusaindl. Ebben az alapiilTapotban az Sl 6s 52 tekercsekben1ev6l6gym6gneses anyagbanaz eredo fluxus ertekenulla. Hangsulyoznikell, hogy mdsk€ntis meg lehetv6lasztani a fluxus paramdtereit,elvileglehet e1t6rofluxusokathaszndlnia permanens magneseknel, lenyegazonbanezzelaz egyszenip6ld6val 6rzekeltethet6 a a legiobban. Nagyon fontos meretez6sielv, hogy nem szabada telftds kozeldbe vinni a l6gy ferro (vagyferri-)mdgneses anyagokataz€rt,hogy ha megtort6nlk az energiakicsatolils, igy keletkezett fluxus tobbletet el lehessen az vezelni.Ismet hangsulyoznikell, hogy a primer gerjeszt6tekercsek haszn6latixal, gerjesztds6vel, fluxus utj6nak ir6nyitgat6sdval6nmag6bannem a tudunk energi6t kicsatolni, azktfejezetten a gyors fluxusvaltozdsokkovetkezmenyek6nt e16.Ezert tehffi, ha peld6ul 50 Hz-esharmonikus fesziilt611 s6ghull6mokat haszn6lunk, akkor csak egyfurcsa6s rosszhat6sfokutransz-

Ennela topologidnal k6t eltryazAmAr si hely van a ldgyvasban, ezert az dllandomagnesen iithalado fluxus fluktuiicioja kisebb. gerjesztes A FluxuseloszlAs nelkril. Az Sr, Sz szekunder tekercseken nemhalad fluxus. dt B Fluxus'dram elso utemben. az Ha geraz ibrAn felttintetett iranyban jesztjrlk fluxusokat, permanens a a mdgnesen halad6t a gerjesznem t6sboladodo{luxustobblet igy 6s nemleszdisszipacio. C Fluxusarammdsodik a ritemben. primertekercsek D Egymils melletti 6ram6nak idobeli lefutdsa.
32lI. ABRA: KOCKA A ALAKU ELRENDEZES

Qx, ^u

TERTECHNOLOGIA

form6tort kapunk, energiakicsatol6s nem val6sulhatmeg. Dont6en befoly6sofjaa rendszerviselkedeset, energiakinyeresm6rtdket az, hogy milyen az meredeksegu fluxushullamokat tudunk e16rni,azaz milyen a gerjesztesek id6beli lefutdsa.Ez itll,az egym6sutdni kapcsoldsoksorrendjdnekmegv6lasztds6ra Technikailagsokfelegeometriaes tdbbfele tekercseles megis. is va16sithat6, melyek nem egyen6rtekriek egym6ssal. 32lb 6br6n ldtszik a A miikodessor6nel66ll6 egyikkapcsol6si mod. Ebbenmegfelelogerjesztdssel, azaza P3 6s P4, valamint a veliik szembenlev6 P5 es P6 primer gerjeszt6 tekercsekkel utj6t, mig a fluxus a m6sikiranyban ,,lezfujuk"a fluxus6raml6s tov6bb haladhat. Az Sl es 52 szekunder tekercsekbena fluxus athalad, Sl-ben lefeld, S2-benfelfel6.Term6szetesen primer tekercseket a megfelel6 modon sorba vagy p6rhuzamosanlehet kapcsolni, azaz eryszerrelehet miikodtetni. Ezen az 6brdn $*-gal jeloljtik azt a fluxus tobbletet, ami az energiakicsatolAs kdvetkezm6nyekdnt keletkezik.Ennek is 6t kell haladnia a permanens- feszito - mdgneseken. mdretezesn6l konstruktor egyik A a alapvet6feladata az, hogy rigy id6zitse ezeketa fluxusokat, hogy a permanensm6gnesben id6ben illando 6rteketdrjenekel, ktilonben a liiktetesmiatt gorb6n v6ndorolni fog a munkapont, azaz disszipitcios a lem6gnesez6si veszteseg fel. Ezt az egyenletes l6p terhelest csak nagy frekvencidnlehet biztositani,vagy esetlegennelbonyolultabb ,,sokkaru" geometriaielrendezessel. A 32lc 6brdn l6tszik a fluxus araml6sok elleniiteme, amikor szimmetrikusan felcserel6dneka fluxus p6ly6k. Most az S1 es 52 szekundertekercsekben[\bf megv6ltozk a fluxus iranyal. Ez volt eredetilega celunk. A 32ld ihrin l6tszik a primer tekercsekbenfolyo ellenritemii gerjeszt6firam lefut6saaz optimdts esetben. Ekkor az egyrkds mdsik ritem 6ltal felhasznalt gerjeszt6si 6ram egymitstkiegdsziti,igy elerhet6 - persze csak ide6lis eset-, ben, nagyon nagy frekvenciAn hogy mindig azonos fluxus haladjon 6t a permanensm6gneseken hiszterdzisveszteseg nelkiil. A szok6sos konstruk(peld6ul transzformdtorvas)ezt nem drhetjiik el, ci6s anyagokatalkaknazva csak akkor, ha nagyon sz6lesndgyszog impulzusokat haszn6lunk. Ezek viszont rendkiviil energiaig6nyesek lenn6nek,mert sokkal szelesebb lenne egy€gy impulzus 6s az impulzus alatt disszipdlt energia egy-egyprimer tekercsen,mint amennyi nyeresdgetel tudndnk 6rni egycgy ciklus alatt. Val6jdbanarra kell tdrekedniink,hogy minel meredekebblegyenaz iddbeli lefut6s.Dirac A-szeriiimpulzusokatkelleneel6rni.A szok6sos konstrukci6s

ltt A Egy mdsikkockaalak0elrendez6s. is k6tszer dgazik a lAgyvas. el primer6s szekunder gerjesztesi tekercsek felcser6lhetok egyes sorrendekn6l. l6gr6s A nincsfeltuntetve. ldsd a nem A Hans-Coler-f6le elrendezes valoszinLi alakja.(Leirdsdt szabadalmaztatott taldlmdnyok kozott.) primer-es a szekunderkoroket A fel, rajzoltuk meg,de ezekhArom helyezhetok csak egy oldalon oldalra A A 6s ahol nincsmdgnes. l6gr6snincsfeltuntetue. primer szekunder felcser6lhetok. gerjeszt6sek kocka6s az ovcsal A a tekercsek egym6ssal mintajdra A egymdson lehetnek. is tort6nhetnek. tekercsek

ELRENDEZESEK 32lll. ABM: KOLONBOZO GEOMETRIAI

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

anyagokn6l azonban nagy sziinetek maradndnak az egyes impulzusok anyagokban domen struktura. A a kozott, amikor vissza6lla l6gym6gneses 32ld itbritbol is l6tszik, hogy ez a konstrukcio csak tobb kHz vagy MHz Ebben az esetbenazonban m6r l6gyferriteket, eset6n lehet gazdasAgos. garnet anyagokat kell haszn6tni ahhoz, hogy orvdnydram vesztesegek ne l6pjenek fel. Ezert a konstrukt6r feladata nemcsaka megfelelokapcsoldsi hanem az is, hogy ehhez a megfelel6 anyagot elektronika megtervezese, kiv6lassza.Kiilon konstrukcios probl6ma, hogy a primerkori tekercseket minimdlis 6nindukcioval val6sitsuk meg, mefi ez teszi lehet6vd a gyors Valoj6banezekimpulzus lefut6sokat a gerjeszt6primerkori tekercsekben. geometriaialakja,meretezese a geometriai es nek a tekercseknek megfelel6 a id6zit6sejelenti azt a tud6st,amivel hatdkonyenerimpulzusokm6retez6se, giakicsatol6k6sziil6keket lehet kdsziteni. Az ut6bbi gondolatb6l l6tszik, hogy nem sztks6gszeriienazonostekerMig a primerkdi ,,ziro" csekethaszn6lunka primer-6s a szekunderkdrben. tekercseket, szelepeket vez6retnikell, addig a szekunderoldali tekercseket nem. L6tszik, hogy a primerkdri 6s szekunderkorielektronika kiilonbozo lesz. Ezdrt v6rhato, hogy ha a primerkori vezerlest rezg6kone alakitjuk, annak m6s lesz az lmezgesszdma,mint annak a rezg6kornek, amely a tartalmazza. primerkorokbeenergi6t A szekunderk6rikicsatolo tekercseket kell befektetni, a szekunderkorokb6lpedig kinyerjtik az energiirt.Ezert primer 6s szekunderkifejez6hagytukmeg a transzformirtorokn6lszokdsos seket.Ebben az esetbenazonban az energianyereseg€rdekel minket. Az eredetileg befektetett energidt,amit mint transzformdtora szekunderoldapozitiv lon visszakapunk, visszavihetjiik primer oldalra.Ezzelgyakorlatilag a visszacsatoldst lehet megval6sitani,m1ghozzir ugy, hogy maxim6lis amplitud6kat kapjunk mind a primer, mind a szekunderoldalon. igy a kicsatolds miatt megnShet.A maximdlis6ram hat6konys6ga gyors fluxusvdltoz6sok a es fesziiltsdgamplitudokat rezonanciitbahangol6ssal 6rhetjiik el. (Ez az az alapvet6m6dszer, amire m6r Tesla 6s Moray is nyomat6kosanfelhita a figyelmet.) L6tjuk teh6t, hogy az energiakivetelhez is kell fektetni enerbe gi6t, s csak a hasznotvezetjiik el. Ez6rt nem orokmozgo az ilyen szerkezet.

MAGNESES KIcsAToI.ox iizrml TUHJDoT{sAGAI
jelennek meg a Az eddigiekbSl min ldthattuk, hogy nemlinedris rezg6sek szdmunkradrdekeskicsatol6 rendszerekben mind a plazma,mind a ferrom6gneses elemeket felhaszn6l6 kesziilekekben. (A visszacsatolt rendgerjedo szerekben rezgesekrol 6ltal6nos 6ttekintest azl57l irodalom.) ad Mig egy dltalunk m6r jol ismert ,,kozdnseges", dllando parameterekkel rendelkezotranszform6torminden frekvencidnmiikodik, ha a vesztes6gekt6l el tudunk tekinteni, addig a kicsatol6keszi.ilekekr6l nem mondhato ez el. Atabnos jellemz6jiik, hogy parametereikvdltoznak 6s a kicsatolt $* fluxus fiigg az idotol, a bemenrijelalakt6l, az amplitud6ktol, az indukci6t6l stb. Mig a szokdsos fluxuskapcsolttranszform6torn6lsz6les param6tersk6lan miikodik a keszi.ilek ahogy ez a linearis elvekenalapul6kesziilekekndl elvarhat6 -, addiga kicsatol6 szerkezetek csakszrikparameter tartomdnyokban. Csak akkor,ha megfelel6en geometri6j6t, m6retezik mdgneses fluxusait, anyagalt6saz elektronikaviselkedeset. valaki csakugytal6lomra v6lasztHa ja meg ezeketa parametereket, nagy val6sziniis6ggel nem lesz szerencs6je, a k6sziil6k egyiiltalfln nem fog mrikodni. Eztaltn az egyik"oka annak, hogy jottek ra tiszt6nvdletleniil a kicsatol6s kevesen lehet6s6gere. valaki eszre Ha is vett egy ilyet, nem biztos, hogy amikor meg akarta ismetelni, sikeriilt megtal6lnia ugyanazokat a rendszer param6tereket, melyek eloideztdk a kicsatol6sjelenseg6t.Ez a nemline6risrendszerekjellemzoje, alapvet6en neheziti a kicsatol6k6sztil6kekm[ikodesenek 1eir6s6t, megert6set, reprodukal6sat. A v61toz6 parameterti, nemlinedris elemeket tartalmazo rendszereket p aram etr ikus rends ereknek szok6snevezni.Tulajdonk6ppen az iizemeltet6s z szempontjdbolparametrikusteljesitmeny erosit6nekkelTene osszes az kicsatolo kdsztileketnevezni.A parametrikuseszkozokfi5lega r6diofrekvencids tartom6nybaner6sit6k6nthaszndlatosak, az ut6bbi evekben esitm6ny de tef transzformdtorkent (L6sd az [58]-[60] irodalom.) is. Parametrikustranszform6torokatpelddul az€rt hasznitlnak,mert tulfesztilts6g6strilterhelds v6delmet,frekvenciastabilit6st,a bemenetes kimenet kozdtt 90"-osfdziselterdst es frekvenciasokszorozasra felhaszn6lhat6 ad is an6lkiil, hogy b6rmilyen bonyolult elektronikus kort alkalmaznfink. Parametrikus transzform6toron61tal6ban olyan rendszertertiink, ahol a primerkor 6s szekunderkor frekvenci6jaelter.A szekunderkori frekvenciaiitali$an dupl6ja a primerkorinek.Termdszetesen elvileg m6s lehet6segek nyilnak, is

TERTECHNOLOG|/C

NEMUNEARIS RENDSZEREK

de ez a legelterjedtebb megval6sit6si forma. Az energiakicsatol6 rendszerek azonban nem tekinthet6k teliesenparametrikustranszform6tornak, esen telj egyedirendszerk6ntkell kezelni 6ket. Rokon vonds az, hogy a kicsatol6k parametereiis v6ltoznak az id5 fiiggvenyeben. Az alacsony frekvenci6s kicsatol6k alapvet6 probl6m6ja,hogy a bemen6jelfiiggvdny semmikeppen sem harmonikus alaku. Csak tobb MHz-es,nagyfrekvenci6s kicsatolokndl lehetnea parametrikustranszform6torokndlkifejlesztett matematikai,fizikai appar6tusthasznflni kisebb-nagyobb dtalakit6sokkal.Hogy mdgis egy kis bepillant6stnyerjiink a parametrikus rendszerek viselkedesebe, [58] az alapjandrdemesnehdnydolgot megemliteni. Amennyiben elhanyagolhatoegy rendszer bels6energiavesztesege es nincs ktils6 gerjeszt6er6, akkor egy rezgSrendszerviselkeddset amplikis tud6kn6l (1ine6ris kozelitessel) harmonikus mozg6sraj ellemz6differencia 6legyenlettel adhatjuk meg a (88) osszefiigges szerint:

#.

ot"'x: 0,

x(t): Asinar./

(88)

Ennek megold6sais l6thato a (88) osszefiigg6sben, egy szinuszos ami ftiggv6ny. rendszeradott frekvenciilal rezeg, A legyenaz akdrmechanikus, akiir elektronikus stb. Ez termdszetesena legegyszenibbeset, amikor a rendszerA amplitudovalindul 6s a kezdeti fazisszog6rt6kenulla. A rezg6s alo korfrekvenciirjitta rendszerenergiatdroloparamdtereihatirozzitk meg, elektromoskorok esetdnp6ld6ul az l, induktivitds es a C kapacit6s, mechapedig a rendszerm |omege6s a k rug66lland6.A (88) nikus rendszereknel egyenletben megadott coo2 mindig ket ilyen paramdter fiiggv6nye.A (89) dsszefiigg6s adjameg elektromos es mechanikusrendszerekeset6n: ezt
tJ).:-';-F L

Az ao az a frekvencia,amivel a magarahagyott rendszerrezeg 6s amivel rezonanci6balehet hozni. Termeszetesen akkor is fellephet a rezonancia, ha csillapitds van a rendszerben,azaz az elektromos 6ramkorbe egy R e1len61l6s, mechanikus 6ramkorbe pedig egy sebessdgfiiggo csillapitds a gerjesztik, akkor keriil. Ha a rendszertkivtih6l egy bizonyos frekvenciAval felveszia gerjesztrifrekvenciaerteket,bdr a rezgdsamplitud6ja fiiggeni fog a gerjesztes frekvenci6j6t6l. Az energiakicsatol6s eseteben kozvetveenergi6tjuttatunk a rezg6 rendszerbe. A kicsatolt energia peri6dikusan itt az energiat6rol6 elemekbe. Ert€ke tobb parametertol is ftigg, mint mdr az el6z6ekbenemlitettiik, de fSlegaz amplitudot6l es a fluxusvilltozitsid6beli derivaltjdtol.Ezt neveztiik parametrikus gerjesztesnek. Ebben az esetben {Do2 nem marad 6l1and6, hiszen v6ltoztatjuk - elektromos esetben- a rendszerinduktivitds6t. Az induktivit6s nem a tekercsekmenetsz6m6nak megv6ltoztatasa miatt v6lto zik, hanem a kicsatolt m6gneses fluxus miatt. (igy a {* fluxusnyeresdghez hozzirendelhetiink egyl6tszolagos induktivitdsv6ltoz6stis.) A technikdban gerjesztett ma hasznaltparametrikusan rendszerekn6liiltali$ana kapacitdst szokt6k vitltoztatni valamilyen nemline6rism6don. Ha v6ltozik az energiatArol6 tagok tdrol6 kdpess6ge, akkor a (88) differencidlegyenletben lev<i m6sodik tag is vdltozik. Ezt ttgyvesszrik figyelembe,hogy altal6nosesetben egy harmonikus fiiggvenyszerintv6ltoztatjuk roo2 erteketa (90) (Mathieu) differencidlegyenlet szerint:

= cor)xo 5i * rr(l +Kcos

(e0)

,

l

;

L

u.:-

.

k
M

(8e)

Az rol,oz bdrmely linedrisrendszerrealland6 drteketveszfel. Mivel a teljes energia nem valtozik, a rezg1s elvileg a vdgtelens6gig folytatodhatcsillapitds hiany6bana kezdeti,4 amplitud6val. Elektromos esetbenaz energiaelektromiignesesvagy elektrosztatikus form6ban taliihato meg, mechanikus rezgSrendszern6lpedigvagy potenciAlis,vagykinetikus energiaalakj6ban.

Ismdteltenhangsulyoznikell, hogy az 6)o2 harmonikus v6ltoztat6saa mi esettinkbencsaknagyonnagy frekvenci6keseteben kepzelhetoel, alacsony frekvenci6s,nehiny sz6zHz kortili kicsatol6k6sziilekekn6l nem harmonikus fiiggvenyszerintv6ltozik a kicsatol6s m6rt6kees ezzelaz energiatinol6tagok erteke. (A (90) egyenletetMathieu egyenletneknevezziik,amely nagyon sokfele fizlkai probl6m6banelofordul.) Az rui,o2 ertekenekharmonikus v6ltoztatina miatt, a rendszerelvesztilinearit6s6t,specidlisnemline6ris egyenlett6 alakul. 86r a Mathieu egyenletbizonyos form6i megoldhat6k, nincs teljesen 6ltal6nosanakaknazhat6 analitikus megold6sa, sok esetbenneh6z megoldani. Az alkalmazdsok nagy rdsze - mint m6r emlitettiik - arra az

TERTECHNOLOGIA

RENDSZEREK NEMUNEARIS

209

esetre koncentrdl6dik, amikor a rendszer korfrekvenci6ja koriilbeliil az azaza x2rcro. k6tszerese, onrezg6sszdm A Mathieu egyenletetiitalitban a (91) egyenlettelszoktdk megadni:

#.

2z)x: O; z - 0)t, @- 2q cos

(el)

ahol a es q az adott rendszert6l fiigg6 param6terek,z pedig a rendszer Ennek a rendszernekvannakstabil frekvenciajdnak az idonek a szorzata. 6s is, 6s instabil gerjed6 megoldasai b6r gyakorlatiesetekbenaz instabil meghiszen mindig van valamilyenbe6old6soknem gerjedneka v6gtelens6gig, pitett csillapit6s.Matematikailaga parametrikusgerjesztes instabil megaz paramdEzeket az instabil, gerjed6megold6sokat, olddsokkovetkezmdnye. ter tartomdnyokat szokt6k a technik6ban kihaszn6lni. A matematikusok elkeszitett6kazokat a stabilit6sit6rk6peket,melyekenl6tszik, hogy az a 6s q paramdterck ftrggveny6ben tal6lunk stabileshol instabil megold6sokat. hol jelent6s segits6get nyujthat. A kicsatol6 szerkezeteket Ez a meretezeshez elvileg az instabil r6szekrekellene m6retezni, mert azokban a parameter tartom6nyokban v6rhato, hogy az amplitud6 egyre novekszik. A stabil r6szekre m6retezetttartom6nyokbana kimen6 amplitud6 ertekekisebblesz, mint a bemeno, ezert nem fog bekovetkeznia kicsatolfs, csak egy rossz hatdsfokutranszform6torhozjutunk. Az instabil regiokban az x amplitud6 a (92) osszefiigg6s szerint novekszik:

rezonancidnalapulo kesziilekek. A parametrikustranszformdtorok iitalir ) ban egy elektromosanviitoztathatoinduktivit6sb6l 6llnak,melyet egy kapakotnek, hogy parametrikus rezglkorhoz jussanak. cit6ssal p6rhuzamosan koriil v6ltozik, az elektromosrezgokor Amikor az induktanciaegy6tlagert6k akkor lep fel a parametrikusrezoketszeresdn, coo rezon6nsfrekvenci6j6nak nancia es oner6sitooszcill6ciok keletkeznekaz aramkorben,melyek energi6ja abbol a forrasboljon, amely ezt az induktivitds vdltozdstokozza.A mi esetiinkbneis ez a lenyeg,hiszen az induktivit6svdltozasta nullponti spektfluxus okozza.igy a parametrikus rumbol kozvetettenkicsatolt mdgneses esztranszform6toregy statikus es passzivelektromosteljesitmeny6talakit6 kapcsoltinduktivitasbol es koz is. Alapvetoenket nemline6risan mdgnesesen adja a 6ll. Koztiik a kapcsolatot (93) egyenletrendszer meg:
d . . , . . . e,:TLLt\tt,t2) ttl ",: . i,)

*lL,(ibi,)

(e3)

r= r.e,'sin(, o); , =In

sin2o

(e2)

firgg, a kezdetiamplitudo 6rtek6tadjameg. ahol xo a kezdeti paramdterektol 6rtdke Ez sziikseges ahhoz, hogy a rendszergerjednikezdjen.A o fazisszog befoly6soljaa p exponens6rtekdt. A p ert6k6nekgrafikus rneghatdrozirsitt kedveert mega megadottirodalomban megtal6ljuk.(Fusztdnaz erdekesseg jegyezzik, hogy a magyarNeumann J6nosis foglalkozott ilyen parametrikus az dramkorokkel,6s szabadalmat kapott egy ilyen talitkninyina 1957-ben is EgyesiiLlt Alamokban. A szabadalom sz6ma2,815,488.) (M6s hasonl6 parametrikus eszkozok is ldteznek. Ilyenek pdIdilI az 6l1and6fesziiltsegbiztosit6s6rakeszitett ferrorezon6ns,vagy nemline6ris

latszik, hogy az L1 es L2 induktivit6s erteke fiigg a Az osszefiiggesb6l rendszeren 6thalado iramtol, ez mutatja a rendszer nemlinearitds6t.A nem lehet rh iital6fiiggdsmodja minden egyesrendszerneka saj6toss6ga, nos formulAt megadni.Az Iq induktivit6s€s i2, valamtntL2 6s \ kapcsolata Egyszerrelephet fel kozti kapcsolatotmeghathrozza. a ketfele tekercseles parametrikus es kozos fluxus kapcsolat is egy adott mdgnesesrendszer an tekercseikozott. A gyakorlatb alkalmazottparametrikustranszform6torokn6l azonbanarra torekszenek,hogy a koz6s fluxus kapcsolatminim6lis vagy tuldramot.A mi eseti.inka legyenes igy elkeriilhess6k tulfeszi.iltseget, jelent problem6t,sot nektink kifejezetten kell a kozos ben azonbanez nem fluxus. Egyszerreletezhet mindket tipusu kapcsolat, azaz a fluxus es a vitltozo induktivitds is a tobblet energia miatt. Ahhoz persze, hogy ket nem' induktivitas kozott ilyen parametrikuskapcsolatlegyen,mindenkdppen jelenletesziiks6ges. az irodalomban Nehany egyszeriiesetben linetiriskozeg megtal6lhatoa parametrikus6s ferrorezondnstranszform6torokviselkedeb6r is senekleir6sa.A megfelel6differencialegyenleteket megadjak, ezeknek jelleget A iitalill:lan nincs analitikus megoldasuk. rendszerviselked6sdnek lehet meggrafikus szerkesztesi vagynumerikus m6dszerekkel eljdr6sokkal,

210

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

2' t1

adni. Val6s esetekben, amikor a disszip6ciotis frgyelembekell venni, tobbpontoss6ggal lehet sz6molni, hogy mekkora amplitud6 varhat6 kevesebb ki a rezg6rendszerben. M6g egy fontos elteresjelentkezhet a kicsatolo es parametrikustranszformatorok kozott, megpedigaz, hogy a kicsatoloszerkezeteknel altal6ban nem toreksztink arra, hogy a rendszer egyesrdszeit telitesbe vigytik, a parametrikustranszformdtoroknalviszont a fesztiltsegvedelemmiatt telitesbekell vinni a ferromd.gneses elemeket. parametrikustranszform6torok A tartaknazhatnak permanensmAgneseket, legreseket,azonban ezeknek a hat6sfoka altal6ban alacsony.Elmondhatjuk, hogy a parametrikus rendszerekirodalmat erdemestanulm6nyozni, mert a kicsatolo szerkezetek is ilyen alapelvekenmrikodnek,mind a ferrom6gneses, mind a plazma rendszerek. parametrikuser6sites A eseteugyanisplazmarendszereknel fell6p, is ott is a Mathieu tipusu differenci6legyenleteket lehet felhaszndlnia rendszer (16sd[51] irodalom, 90. oldal). viselked6senek tanulm6nyozitsina A parametrikusangerjesztett rezoniitatotl rendszereksegitseget 6s nyrijthatnak a kes6bbiekben, hogy megismerjiik a kicsatolo rendszerekviselked6s6tesm6retezeset. Mivel61tal6nos, analitikusmegolddst nem tudunkadni, juthatunk a nemline6nezzik meg, hogy milyen kvalitativ megfontol6sokra ris csatolt rezgo rendszerektanulm inyozttsibol.

xtinlerEpEzEsEK cslrorr REzcEsEK Es
Az el6z6 reszben 16ttuk,hogy a rendszernekmeg a differencidlegyenletet semtudjuk felirni. Ilyenkor az ateendo,hogy keresnikell egymdsik,hasonld nemline6risrendszert ds annak viselkedes6t kell vizsgdlni. Az altal6nosan jellemzo tulajdons6gokatkell kiemelni, 6ltalanositani. Ez nem egyszerti feladat, hiszen mig a line6ris rendszereknelkonnyii megtal6lni azokat a lehet6segeket, amivel viselkedesiiket egyszeriien leirhatjuk, pelddul dimenziotlan hasonlosdgi sz6mok bevezetesevel,addig a nemlinedris rendszereknelez nehezebb,de nem megoldhatatlanfeladat. Szdmunkraazdrt fontos, hogy a nemlinedris csatolt rendszerekneklegal6bb egy kvalitativ leir6s6tmegkapjuk,hogy erezzik, a param6terekhogyan befoly6solj6k egymds viselkeddset, hogy tudjuk, hogy a m6retez6snel mire sz6mithatunk,a menetsz6"mok, vasmagkeresztmetszetek, g6znyom6sok, legresek, h6m6rs6kletek megv6laszt6s6n6l milyen ir6nyba vissziik el a rendszer mtikod6set. Mindenk6ppen arra kell tdrekedntink,hogy a kaotikus dllapotot kikeriiljiik,

mert ekkor az eredetilegrezonancidbanlevo nagy amplitud6ju rendszer olyan 6llapotbamegy 5t, ahol kisebb amplitud6k lesznek,vinatlan frekvenlecsdkmertekedrasztikusan ci6kkal.A kisebbamplitudokmiatt a kicsatol6s ken, ezert a rendszergyakorlatilagle6ll, nem ad, hanem fogyasztenergi6t. fontos tudni, hogy a rendszermikor fog peri6dikusanvagy Ezdrt alapvetoen kv6ziperiodikusanviselkedni,mikor leszneka csatolt rendszerekegymdsra Szerencs6re ezeket hangolva6smikor megy6t a rendszerakilosz6l1apot6ba. az iitalinos jellemzoket mhra mir elegj6l ismerjrik, hozzdfdrhet1ka nemlinearis rendszerekkaotikus viselkedeset leiro cikkek, konyvek.(Lasd pelez daul t6ll-t671.) (A tanulmdnynak a rdszekiilonosenrovid lesz a feladathoz kepest,, ezert ktilon k6rem az olvas6t, hogy a megadott irodalmat haszn6ljafel. Erdemes elolvasnikiilon peld6ula [61] 6s [62] konyveketes a [63]-[67]-ben megadottcikkeket.Sajnosmagyarulnem jelent meg meg 6tfogo konyv vagy cikk a temdb6l.) melyet mdr korvonalaztunk. Adott tehdt egy fizkai rendszerszdmunkra, Ennek differenciflegyenletetnem tudjuk felirni, mert ez nagyon neh6,z feladat, yiszont van lehetoseg arra, hogy egy ugynevezett,,ketdimenzi6s lekepez6st"haszn6ljunka rendszerdinamikai viselkediszkret visszateresi Ezt a ketdimenzi6svisszat6resi lekdpezest egyszeis des6nekjellemzesere. amely univerriisiteni lehet egyugynevezett korlekepezesse", ,,egydimenzios Elvileg ilyen zdhsa nemlinearisdisszipativrendszerek legnagyobbreszdre. is rendszereketegyszertimatematikai lekepezesek, iterdciok sz6mit6s6n61 Viselked6siik azonosaz egyebk6nt is bonyolult nemline6ris megtalalhatunk. differencidlegyenletekkel leirhato fnlkai rendszerekevel. Azt a tenyt, hogy lengo, rczg0ltnedrises nemlinedrisrendszerekkapcsolatba lepnek egymdssal, csakegykicsi k6lcs6nhat6s fellephetkozottiik, ha is mdr a XVIL szfzadbanfelismertdk.C. Huyghensvette el6szor6szre,hogy j6het kozhik ha 6r6kat egymas melle helyezugy,hogymechanikaikapcsolat l6tre, akkor a leng6siikszinkroniz6l6dikkis ido elteltevel.Altaldnosshgban is elmondhatjuk,hogy csatolt csillapitott oszcill6torokolyan mozg6sbakezdenek, ,,zixodnak",melybenfrekvencidjuk hdnyadosa racion6lisszam.Ezeket az eseteketnevezziik kommenzurabilisnekvagy fitzisra zar6snak is. Kiilonboz6 frekvenci6juveszteseges, disszipativ dinamikus rendszerekn6l mindig megtal6lhatoez a jelenseg.Kiilondsen fontos szdmunkra,hogy a fdzisterben t6bbdimenzi6s, nagyon sok szabads6gfoku rendszereknel az irreverzibilis disszipaci6 miatt a rendszer leegyszeriisodik6ltal6ban ket,

2'12

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

213

egym6ssal vetelkedofrekvenci6jurendszerreesigy ket csatolt oszcill6torunk keletkezik.Ha a rendszervalamely parameteret valtoztatjuk, akkor reszben olyan parameter tartom6nyokon megy 6t, melyek fitzisra z6rtak,reszben olyanokon,melyek nem. Ha a k6t rendszerkozotti kapcsolatgyenge, akkor a fdzisrazSrt intervallunok mdrtdke a tobbihezkdpestkicsiny lesz.Ilyenkor a rendszerek viselkedese csakkev6sb6 val6sziniileg lesz periodikus,nagyobb val6sziniiseggel kvAziperi6dikus, azaz a ket jellemzo frekvenciahdnyadosa, atlaz drteke irracionflis lesz. Ez nyilv6nvalo,hiszen sokkal nagyobbvalG szimis6ggel talAlunk irracion6lis frekvencidkat,mint racion6lis frekvenci6kat. Ahogy a rendszerekk6zti kolcsdnhat6ses annak nemlinedrisjellege novekszik,ugy n6nek a finisra zart szakaszok sajnos a kaotikusmozg6s es is megjelenika periodikus es kv6zi periodikus inkommenzur6bilismozg6s mellett. A k6osz alapvet6enazert kovetkezikbe, mert a filzisra z6rt intervallumok egym6sba 6rnek es ezekena teriileteken,,vetekszenek" egymdssal a frekvenci6k. j6l Ez az iitalitnos kvalitativ k6p e16g kovethetbaz egydimenzios korlekepezes viselkedeset vizsg6lva.(Hozzit kell tenni, hogy a korlekepez6snek val6jabancsak 6Mtt 6rtelembenvan koze korokhoz.) A korlekepezeseknek ez az {rtalinos tulajdonsdganagyon sok dinamikus rendszer viselkeddset leirja esezert erdekes szdmunkra. pelddula nagfrekvencidju elektromos igy mezokbena toltdssririiseg hull6mok viselkedeset leirhatja, vagy dinamikus, mechanikusing6k viselkeddsdt, a sz6munkradrdekescsatolt elektromos de rezgesek viselked6sdt kvalitativ modon jellemzi. Az egyszeriibb, is egy szabads6gfokurendszereknelpontosan meg tudjuk mondani, hol van az a kritikus hatir, amifolott elkezd6dika kaotikusallapot, a tobb szabads6gfoku rendszereknel viszont csakndh6ny speci6lisesetben. tobb szabads6gfoku, A nem disszipativ, konzervativ rendszereketaz agynevezett KolmogorovArnold-Moser (KAM) elmdlet irja le, az erdeklod6olvasok tobb helyen is tal6lkozhatnak ezzel a kifejez6ssel.Itt most nem tudunk kiterni ennek elemz6s6re, sz6munkra mindig a veszteseges rendszerek az erdekeseka technikaban. Ezeknll a vesztesdgmiatt a fazist6rfogat lecsokken,s egy feliiletbe ilgyazodlkbe a rendszert leiro fazisgorbekserege.

rAzrsm zAnAs
jelenseg€I A f6zisraz6r6s,egyiittrezges azert kell ismertetni,mert ez minden nemlinedris kicsatol6 kesztildkbenfellep, 6s az izemeltet6segyik ldnyeges sajats6ga. A fazisrazdrds(bovebben lasda [61], 1661, alapvet6en 167lirodalmakat) rezonanciahatas,ami ket oszcilldtor kozott l6p fel. Ez nem azonos azzal i,z esettel,amikor egyrezg6korsajdtfrekvencidja kozeleben kulso gerjesztest kap es emiatt az amplitudoja megnovekszlk. a rezonanciaugy foghato Ez fel, hogy a kiilso gerjesztes ellenerea rendszer - legal6bbis egy darabig megtartja az eredetifrekvenciajat,nem tud kimozdulni dllapotdbol.Nemcsak akkor fordul elo a finisra zdrix, ha ket magdra hagyott oszcill6tort osszekapcsolunk valamilyennemlinearishatassegitsegevel, hanem akkor is, ha egyetlenoszcillftort kidhol gerjeszttinkvalamilyen v|ltozlathat6 perturb6ci6val. Ez is egfajta parametrikusgerjesztdsnek tekintheto, hiszen a gerjeszto forrrds frekvenci6jat is parameterkentvdltoztathatjuk. Ennek a pdlddula (94) osszenagyon egyszerri rendszerneka differencidlegyenletet fiiggesadja meg:

a6 : p0 +y sin0=l + B coscrt

(e4)

Ez a dlfferencialegyenlet egy periodikusan gerjesztett,csillapitott inga mozg6s6ttrja le, melynek tomege c, a csillapit6si (surl6d6si)egytitthat6ja B 6s a gravit6ci6smezot a y egyritthatoadja meg Ez az egyenletirja le pdldaul a Josephsondi6d6k es a toltesslinis€ghull6mok (charge density waves,CDW) viselkedeset elektromosmezoben. Atov6bbiakbannem l6nyegessem a leirt frzikai rendszer,sema (94) egyenletpontosalakja,mert m6s alaku egyenletek hasonl6anviselkednek, is mint amit majd t6rgyalunk.Azok az 6ltal6nostulajdons6gok,melyek a nemline6ris csatolt rendszereketleirj6k, fi.iggetlenek attol, hogy pelddul sin0 szerepel-e (94) egyenlet3. tagj6a ban, vagy valami m6s peri6dikus fiiggv6ny.A 33la 6br6n l6tszik az az egyszeriimechanikusinga, melynekviselkedeset (94) egyenletadja meg. a Itt a gerjesztoet6 az F = A +,8 cosrotes az tngatomege,vagytehetetlensdgi nyomat6ka az a egyitthat6val irhat6 le. A e itt a kiteres szoge, de a Josephsondi6ddndl p6lddul a fdzisszogadja az 6rteket.A tolt6ssiirtis6g hull6moknal az u, B 6sy egyiitthat6ka tomeget,a csillapitdstesa periodikus potencidl drteket kjirlr^le. A B az oszcillalo r6di6frekvenciaselektromos

NEMLINEARISRENDSZEREK

215

mezo amphludoja.Ezekndl a rendszereknela fdzisra z6rasjelensdge az 6tlagos szogsebesseg, 0 erteket a kiilso gerjeszt6 frekvencia racion6lis a tdbbszoroseinek ertdkdnzirjabe. (Ldsd a (95) osszefiiggdst.)

P < 0 > =- ( D

o

(e5)

F

?

A fizikaiinga B rdcslekepezes
torusz lekepez6s D iterdciosftiggvenymeredeksege:('1 monotonnovekvo,szabiilyos peri) odikus, (2) kdosz kezdete,(3) kifejlettkdosz, inflqxioazf(@\ gorb6ben E a korlekepezes iterdcios s6mdja F aliyisra zdrds gorbeserege n6hdny esetre G a fdzisrazards diagrammja

c

33. ABRA

korfrekvencitrjdnak Ez 6rdekesjelenseg.Ezek szerint a kiilso gerjesztes fiiggv6nyebena 0 athga nem vehet fel bdrmilyen ert6ket, hanem csak Miert fordul elo ez a fdzisra zirin? Ha az tngill" racion6lis sz6merteket. esetdna toltdssiin€znik, akkor kis A nyomatekeseten(vagy kis fesziiltseg rriseg hullamn|l) az inga a rajzon megjelolt pozicioja kornyezetebenfog ingadozni. Amikor az A nyomatek meghalad egy kritikus erteket, akkor melynek erteke kortilbeliil hirtelen elkezd forogni egy 6tlagossebesseggel, AlF, amennyiben y es a,B nem tul nagy. a melyet0 es I ir le, azert Mivel y sin 0 6s-Bcos crrlperi6dikusa f6zisterben, a folyamatot ttbrinolhatjrtkegyperi6dikusr6cson,melyeta 33lb 6bra mutat. periodikus. Ha hiszen a mozg6s Fiiggetlenvdltozokentttt a t/T szerepelhet, nem peri6dikus vonal irja le a fdzisterkv6ziperiodikus,akkor a vekonyabb, rajzoltuk fel a szogelben. A ftiggoleges koordin6t6n aQl2n fiiggvenydben forduldst. Ezt a peiodikus mozgdst nemcsak a sikban lehet dbrdzolni, hanem egy kdtdimenzi6s felilletii tfruszon is, mint ahogy azt a 33lc trf:.ra mutatja. Ha a mozgdsteljesen peri6dikus, azaz a frekvenci6ta ktilso gerjesztes frekvenci6j6nakegy racion6lis szdmmal szorzotl erteke adja meg, akkor - ha a torusz feltileten ilbrhzol}ukeztamozgasl - zinl gorbet kapunk. Attol fiigg6en,hogy hdnyszor,,tekeredik" ez a gorbe,azazhiny ,,menet" ra lesz a t6rusz feliileten, a k6t racion6lis sz6m h6nyadosaadja meg ezt a A kifejezesmaradt megazirodalomban bizonyos menetsz6mot. menetszam Aztjelenti, hogy 1eir6egyenleteknel. a ket peri6dikusrendszerviselkedeset a kdt frekvencianakmilyen a hanyadosa.Mint m6r mondtuk, racion6lis h6nyadosok esetenv€ges sz6mu menet lesz. Ilyenkor a trajekt6ria nem boritja be a torusz felszinet. Ha inkommenzurdbilisa menetsz6m,azaz a kdt frekvencia h6nyadosairracionalis sz6m, akkor kv6ziperiodikus, csak peri6dikusnaklittszo a mozgits.Id6ve1 rendszermozg6s6t a leir6 f6zisgorbe teljesenbeboritja a torusz feliiletet.Ha a 33lb itbrdnlilthato r6cson nezzik megadott frekvenci6t, akkor 16tjuk, az kracioniths szdmok h6nyadosdval

216

TERTECHNOLOGIA

NEMLINEARIS RENDSZEREK

217

hogy azokatnem illeszthetjiikbe periodikusanismetl6d6 kis celldkba. Mindl jelentosebba nemlinearitdstkifejezoy es B egyiitthatoert6ke,anndljobban beleferegy-egy cell6baa nemline6risrendszermozgdsdtleiro pont trajekto ri6ja. Ekkor talalhatunk olyanM esly'egeszsz6mot,melyek kielegitik a (96) egyenletben leirt felteteleket:

ert6k. Grafikusan ezt egy Poincare metszetenlehet tbrhzolni, melyet ugy a kapunk, hogy a 33lc itbrin l6thato fdzistertoruszt metssztik t: const(mod a 2nlro) sikkal. Matematikallag ezt az R visszaterolekepezdst (99) osszefiigges adja meg:

0(ro+MT=Q(t")+2nN

( e6)

8[:l:11"')=r:t,i-'^,]l t0,l [0",] [r;.10,.0")l
szerint: es ahol a szogelfordulas deriv6ltjaertekea (100) osszefiigges = (e",e : (e1t nL'1, : nr1) 6Q )

rqgr
( 100)

Innen megkaphatjuka 6 ittlag€rteket egy egyszeriikifejezessel, melyet a (97) egyenletir le es amely a 33lb ibrdrol egyszenien leolvashat6:

<0>=

N.2n

(e7)

MT A kifejezesben7 ertekea kii1s6gerjesztci periodusa.Ha elertiik ezt ero az |lTapotoI egy bizonyosA parameterndl,akkor mindig felirhato a (97) jellemzett eset,azaz a rendszerjellemzii paramdter6nek- itt egyenlettel peld6ul a szogsebessdgenek6tlagos erteke mindig azonos marad, teh6t azonosM 6sN erteklre megtortent a finisra z6r6s.Abban az esetben, cr ha = 0, azaznulla a tomeg vagy nagyon eros a csillapit6s,akkor egy egyszeni modellt kapunk. Ez linearisMathieu egyenletlesz.Ezert mondhatjuk,hogy @a rendszer nemlinearit6sdnak mdrteketis magadja. toltessriniseg A hullAm (CDW) esetena rendszerAramdta 0 6thga adja meg a (98) osszefiiggds szerint: Icow-<6>

masodrendri,a 0, 6s 0, ket v6ltoz6 a rendMivel a differencidlegyenlet ketdimenzi6s. G1 A lekepezes le szertteuesen tudja kni, ezert a visszateresi periodikusaknakkell lenniiik 2n es Gz fiiggvenyekneka 0 fiiggvenyeben periodussal.Ez az B lek6pezds felfoghatougy is, mint egy siknak vagy egy torusznak onmagdba va16lek6pezdse. Mivel a 0, 6s 0, pontok egy differeng6rb6jen szerepelnek, invert6lennek a lekepezesnek ci6legyenletmegold6s hatonak kell lennie 6s az orientdci6jdt meg kell oriznie. Ez azt jelenti, hogy kell mindig nullandl nagyobbnak lennie, a rendszerJacobidetermin6nsanak is ahogyezt a (l0l) osszeftigges mutatja:
l"n

lo"

J:J(e,,0,):drtl:ti,
l a r" . L

AA ouz

( l0l)

(e8)

ae"

igy a 0 6rteke, ami itt az ilramotjelenti, a ktilso terer6ssegnek sima ftiggvdnye lesz. A VISSZATENT' IEXEPEZES A fazisra z6rds tanulmdnyozitsinak legjobb modszere,ha pdld6ul a (94) differencidlegyenlet viselkeddset visszateresi a terkepenvizsg6ljukkvahtativ m6don. Ilyenkor a 0 6s 0 v6ltoz6katrajzoliuk fel minden perioduskezdeten esvegen. azn+dikperiodusesetdn, igy ahol a peri6dusid6 hossza 2nlruo, T: l6tni fogiuk, hogy mi volt a Kindul6 es a periodusveg6njelentkez6 0 es 6

A determinans 6rt6ke, J, a drfferenciflegyenletegyiitthat6it6l fiigg a viszonylagegyszertien (102) osszefiigges szerint:
J : (zxt|lt(Pi1) e

( 102)

szerint, akkor leteznie kell Ha a mozgitsfazisrazhrt a (95) osszefiigg6s a (0", 6"; periodikusfxpontoknak, melyekre:

^,lfi]:[;:].tt,

( 103)

214

TERTECHNOLOGIA

RENDSZEREK NEMUNEARIS

219

Ha a rendszer nemlinearit6sanem tul eros, azaz a k6osz meg nem jelentkezett,akkor mindenkeppenvagy fitzisrazhrt, vagy kv6ziperi6dikusa rendszer,es ebben az esetbena menetsz6mairracionalis szfm, melynek adja ert6keta ( 104) osszefligges meg:

w:)*(*)

( 104)

leiras6ban,a Ez az kracion6lis szdm fontos a rendszerviselked6sdnek kes6bbiek sor6nmdg tobbszortaldlkozunkvele.A rendszerkezdeti6llapot6t hamarosan,,elfelejti",mivel a mozgdscsillapitott. Ez a lekepezes nem 6rzi meg a teniLletet, akezdeti felt6telekinformdci6i elvesznek,ezdrt aszimpto tikusan sima invariins 0(l) g6rbebe zinodlk a t6ruszon. Ezert 0 aszimpto tikusan 0 fiiggv€nyelesz az B lek6pez6sen, teh6t elmondhatjuk, hogy elodll egy olyan sima invariansgcirbe, melynek alakjitta ( 105) osszefiigges adjameg:

e"- s(0,)

( 10s)

Ezen a gdrben letrejon ez az aszimptotikusviselked6s. a ( 105) osszeHa ftiggdstvisszahelyettesitjiik (99)-be, akkor a (106) osszefiigg6s a adodik:

0-.,: fl9-): G, (0",s@"\\

( 106)

Itt az f fiiggv6ny egy ,,korlekdpezds", mivel O,-ben peri6dikus. EzI az egydimenzi6s lekepez6st redukalt,vagy visszat6resi lek6pezesnek nevezziik. Egy ilyen lek6pezds rajza l|tszlk a 33I d 6br6n.Az l-gyel jelolt gorbeadodik akkor,ha a nemline6risrendszermozg6saperiodikus vagy kvitziperi6dikus. Ilyenkor a gorbe derivdltja mindig nagyobbnull6n61.Ha a rendszerelkezd kaotikusanviselkedni,akkor legal6bbegy pontban nulla a g6rbe deriv6ltja, azaz nflenoja van. Amikor ercisen kaotikuss6kezd vdlni a rendszer,akkor ez az inflei6 nyi1v6nval6v6 v6lik. Ilyen, viszonylag egyszertiosszefiigg6s segitsegdvel min6segi kovetkeztetdseket is lehet levonni a rendszerviselkedes6revonatkoz6lag,es ezeketfel is haszndljik az analizisekben.Hangsulyozni kell, hogy a 33ld ir/c.rinl6that6 gorb6k nem folytonosak, hanem egym6shozkdzel iilo pontok halmazai. Ez az6rt k6vetkezik be, mert a Poincaremetszetmindig a trajekt6ria vonalak metsz6spontjainak halrnaza,

halmazt transzformirltukgyakorlatilagegy egydimenes ezt a metszespont gy megkaptuk zios alakba,s eztvizsgttljuk. az eredetidifferencidlegyenletb6l segitseg6vel kdtdimenzi6slekdpezest, a amit tov6bb a fenti 6sszefiiggesek Addig tehbt, amig ez a egyszeriisitetttinkegy egydimenzioslekepez6ss6. gorbemonoton no, nincs kaotikusviselked6s, amint azonbana monotonit6s megszrinik,be6llhata kaotikus dllapot. lekepezdsim6dMost l6tszik a jelent6segeezeknekaz egyszer|hasonl6sdgi hiszenm6gha ismernenkis a fzikai rendszerdifferencialegyenleteit, szereknek, akkor sem tudnank analitikusan megoldani.A kaotikusfolyamatokat ugyanis nem frja le anslitikus megoldtis,ezeketcsak numerikusanlehetnemegoldani. modszerek,az egyszenisitett lekdpezesi modszerek,az Teh6t a hasonl6s6gi haszniiata felteflentil sztiksdgesahhoz, hogy legaldbb iter6cios lek6pezesek kvalitativ betekint6stkapjunk a nemline6risrendszerekdinamikajaba,legal6bb elvi fogalmunk legyenarrol, hogy milyen koriilmdnyek kozott kezd a rendszer turbulenss6, kaotikussdvalni. Neh6ny esetben azonban nemcsak kvalitativ kepet tudunk kapni, hanem bizonyos frekvencia hanyadosokesetdn (mar itt kvantitativ hasonmegemlitjrik,hogy ezaz aranymetszes frekvenciah6nyadosa) is l6s6gi osszefiiggdsekhez juthahmk. Nagyj6b6lugy, mint a hidrodinamik6ban ahol nemline6risfolyamatokrahasonlosdgi esa h66taddsban, 6ssszefiiggdseket meg lehet kim6rni esennekismeretebenegyeglszenm6s rendszerviselkeddset (A lehet josolni pusztdna hasonlosAgi felhasznal6sdval. [661 osszefiiggdsek foglalkozikbovebben ezzela jelenseggel. a r6szletekben el akar merii{ni, Aki is annak felt6tleniil el kell olvasnia ezt a cikket.) Minden olyan dinamikus rendszer, ahol a fdztsra zinhs, a fivts rezonancia el6fordul, tvonos hasonl6s6gi torvenyszerrisegeknek engedelmeskedik. Mint mar emlitetttik, a firnsra zirds olyan tipusu rezonacia,ami csatolt oszcill6torokn6l fordul el6, vagy olyan vannak kitdve. Altal6oszcillatoroknal,melyek peri6dikus kii1s6gerjesztdsnek ban akkor fordul el6 ez a kiilso gerjesztdsi rezonancia,amikor egy rezgSkor Itol frekvenci6jamegkozeliti egy m6sik rezgSkilr Qa2frehenci6j6t. Ebben a rezondns tartomdnybana ket oszcilldtor - ha nemline6risanvannak csatolva - nem sajdt frekvencittjtwalfog rezegni,hanem egytitt rezegnek egy raciond,,lis P/ Av al jellemzettfrekvenciix al. a Mint mar emlitetttrk,ezekbena rendszerekben turbulencia,a k6osz kialarezg6korok kozti csatolasi t6nyez6 kul6s6hoz az vezet, hogy a kriLl6nbdz6 novekeddsdvel kolcsonhatds alakulki, ha ez a csatol6sitdnyezbel6r6smeghalad egybizonyos kritikus 6rt6ket.Ahogy tehdt egyrend a csatoltisitdnyez6drtdke,

220

TERTECHNOLOGIA

R NEMLINEARIS ENDSZEREK

221

azok a tartomdnyok,melyekbena belsri rezonancia, azaz a fazisra zdrds megt(irtdnik, egymdssalijsszedrnek,kritikus drtdk felen pedig egymdstle is tulajdonk6ppenbizongalan lesz fedik. Ezekenaz egymis altal lefedettreszeken a sorsaa csatoltrendszernek, nem tudja eldonteni, hogy melyik frekvenci6val rezegjen. Mivel meghatixozhatatlan,eldonthetetlena helyzet, ezert mindegyik frekvenci6val rezegni6s kozepesertekekkel de teUesen fog is, meghat6rozhatatlan, indeterminisztikusm6don. Magyardn kaotikus allapot alakul ki, amelyben a rendszerdselkedese hosszabbt6von megj6solhatatlan, amplitud6 az ossze-vissza viitozhat. A kicsatoloszerkezeteknllertakaotikusdllapototaz6rt kell elkeriilni - mint m6r emlitetti.ik-, mert ilyenkor a kis amplitudoju rezgesek hat6sara kicsatol6s a m6rt6kedrasztikusan leesik, igy nem kertil ujra energia 6s a visszacsatolds a segitsegevel rendszerbe,ezert leiil7 az energiatermeldse. (Elvileg ilyenkor ujra kelleneinditani m6s parameterekkel.) Az egydimenzioskorlekepezes iitalitnos matematikai formdj6t a (107) osszefligges meg: adja 0,*1:/e(0,) = 0, + f) +g(0,)

( 107)

ahol: g(0,)=C(e,+ 1) (mod l) Ezen a korlekepezesen egyszenimatematikai iter6cio segitsegevel lehet tanulmdnyozni a periodikus, kv6ziperiodikuses kaotikus viselkedest, nem kell a nemline6risdifferenci6legyenletek numerikusintegr6las6val foglalkozni. Az osszefiiggdsben jelenti az oszcll6l6 teles rendszer fhzisitt, amit 0n = stroboszkopilusan meriink minden egyes//? 2nnla2 id<ipontban. ,,6rakent" haszndlhatjukmind a kiilso gerjesztSero, mtnd az oszcill6l6rendszer frekvenci6jdt.Egy teljes fordulatot a f6zisbanakkor eriink el, ha 0n 6rteke l-gyel megnovekszik,ez6rt peri6dikus a g fiiggveny,mint ahogy azt mar a 33lb itbrin is l6thattuk. A lekepezdsnek van egy linedris tagja, a 0,, es egy ,elt6rit6" tagja, amit O jel6l. Ez a rendszerfrekvenciitjii adja, ha nincs nemline6riscsatol6s,melyet a g fiiggveny ad meg. Ha a 33le itbrifi megnlz^ik, btjuk, hogy hogyan nez ki nagyon sematikusanegy iter6ci6, hogyan kapjuk az,tjabb 0 ertekeketaziterhcio sor6n.Ezt ugy lehet elkepzelni, hogy a t6rusz Poincaremetszeten(lasd 33/c 6bra)a sikon kiilonb6zo 0 szogalatt jelennekmeg azok a pontok, melyeketa rendszer trajekt6ridja a sikb6lmetsz jelent6s problema, hogy a g tt;..Ez igy tal6n egyszeriinek l6tszik, csakhogy fiiggv6nyerteket flltalirbanm6resesetdnnem ismerjiik 6s kdrd6ses hogy az,

nemline6risviselkedestleiro g firggv6nyreigaze a hasonl6s6g, tetsz6leges ugyanigyviselkednekca rendszerek. tagotel6szeretettel a . Aital6ban a gyakorlatban g(0,) nemlinedriscsatolhsi mert igy viszonylag Iag irj 6k fel egyK konstans s egyszinuszos szorzatakdnt, e hogy ilyen egyNem kotelezo azonban, egyszerrivizsgdlnia korlekepezest. m6s fiiggv6nyt is szeni 6s ilyen periodikus formdja legyen a csatol6snak, felhasznalhatunk. ugyanazokaz elvi hasonl6sagitulajdons6gokalakulDe nak ki, legaldbbisa fiiggvenyeknagy csoportjenel. Teh6t a g fiiggveny a parametere ( 107)osszefiiggesben, f) a gerjeszt6 mig a csatolAs erclssegenek ha frekvencidj6nak h6nyadosa, a nemlinedriscsatol6s esgerjesztettrendszer menetsz6mnevet kapta, erteke nulla. Az f) ebben az esetbena ,,csupasz" mert ekkor a nemlinearitashatdsameg nem erz6dlk, ezert a gerjeszt6 es gerjesztettrendszerfrekvenci6j6nakhdnyadosdtadja meg. Erteke 0 es I hogy a magakozott vitltozlk, teh6t mindig ugy allitjuk fel ezt a h6nyadost, erteke (ami a Ha sabb frekvenciakeriil a nevezobe. a nemline6ris csatol6s g fiiggveny) 0, akkor elkepzelhet6ugyan,hogy a kdt frekvenciah6nyadosa racion6lis sz6mlesz,pelddul l/1,0 vagy 112,ll3, ll4, ll5 stb.,azonban nagyon kicsi. Sokkal valoszintibb, hogy ez esetben ennek valoszinrisege 6s valamely irracion6lis sz6m lesz a ket frekvencia h6nyadosa, ilyenkor a Teh6t, ha lesz rendszersokkalnagyobbval6szimiseggel inkommenzurabilis. a fazisteren,azaza torusz feltilet6n nezzik a trajektoria vonalakat, akkor azok idovel be fogidk boritani az eg6szfeliiletet, mivel irracion6lis a ket kapunk,azaz nincs Ekkor kv6ziperiodikus viselkedest frekvenciah6nyadosa. null6r61indulva nagyonnagyval6sziniiseggel. a csatol6s Ha kozosfrekvencia kezd veszfel, akkor egyrenagyobbvalosziniiseggel egyrenagyobbertekeket megjelenni a fdzisra zar6s jelensege,azaz a kdt rendszer (gerjeszto es gerjesztett)frekvenci6jaraciondlis lesz.A 33lf ibrfin latszik nagyonvhzlatosan ez az eset. Ha eleriink egy kritikus erteket (itt K= l), akkor m6r letezhetnek, ktzlrolag csakfrekvenci6ra zhrt, tehdt egytittmozg6rendszerek tal6lunk irracion6iis O erteket.L6thatjuk, hogy csak kicsi val6szinriseggel tengely) csak azok az Q ertekek,melyeknulla csatol6siertekndl (vizszintes egyre inkdbb a raciondrlissz6mokn6l llteztek, a csatolas ndvekedesevel kiszelesednek nyelvszeriitartom6nyokattoltenek be. Ezeket a tartom6es jdn nyokat Arnold-nyelveknek nevezziik,belsejukben l6treafiizis rezonancia, peld6ula kiils6 gerjesztci a gerjesztett 6s a azaz egyitt rezegnek rendszerek, rendszer.Az O tengelyminden egyes raciondlis pontj6r6l kiindul egy ilyen

222

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

nyelv, de az osszesracion6lis erteket nem lehetett felrajzolni a 33lf diaeramnff4 csak n6hdny kitiintetett erteket. ({5- 1) Krilon kittintetett szerepevar az aranymetsz6s 6rtek6nek, amely a formul6valkozelithetoes erteke0,6180339. Ez a szam arrol is nevezeles, .. hogyha ket frekvenciah6nyadosa megegye az aranymetsz6s zik ertekevel, akkor csaknagyoner6s perturbdciotudja szetszakitani, megzavarni, kaotikuss6 tenni ert az egyittmozgitst. 1'33le 6br6n ldtszik a kritikus rend parameterfiiggveny6bena frekvencidk hdnyadosa. haladunk a rend paramdterrela kritikus Ha 6rtek fele (a teljes rendezetlens6g, teljes k6oszbekovetkez6sdig), a akkorart l6tjuk, hogy eloszor az {x1l{n2 frekvenciahanyadosallandoan viitozk, azaz vegig irraciondlis sz6mok halmaztn keresztiil haladunk. Ekkor elertink egy ktiszob6rtdkhez, amjkor a ket frekvencia hdnyadosaraciondlis szim, P/Q. Ezutitn hi6ba noveljtik a rend paramdter 6rt6k€t,a rendszer mindig ebben a kozos fdzisban fog mozogni. Ez az, amit fdzisra zint iilapotnak nevezriLnk. Ebben az lillapotban meg is marad a rendszermindaddig, amig el nem erjtik a kritikus erteket (R"). Ekkor a rend parameter6rt6keugyan tov6bbnovelhet6 mdg egy kicsit, de m6r teljesenturbulens, kaotikus allapotok uralkodnak. A 33lg thrfu l6thato fiiggvdny platojanakhossza vizszintes szakaszdnak, persze attol fiigg, hogy mennyire er6sa nemlinedriscsatol6s6rt6ke,azaza g fiiggv6ny ert6ke mekkora. Ha nulla, akkor a plato hosszalegfeUebb pont lehet, ha egy azonbaner6sitjiik a nemline6riscsatol6stattol fligg6en,hogy melyik raciondlis szdmhanyadosara talalunk,aplato szdless6ge esmaslesz.Te[esen mds kifejlett esetben az igynevezett,,6rdogldpcs6nek", esetekben ezt m6s l6pcs6j6,,s6t6n nek" nevezzrik, tdbb fzikai jelensdg is magyar6zhatoezzel az effektussal. Kiilondsen akkor, amikor a rovidt6vu es hosszut6vu rend egymdssal vetekzik (l6sd [63], [64] ds t65l). A 16pcs6 sz6lesseget parameterhatinozzameg: ket el6szoris f) 6rteke,ami a ket rendszersaj6tfrekvenciitjinakh6nyadosa.Min6l kisebba nevezo,annal szelesebb l6pcs6,teh6t ha l, 2, 3 van a nevezoben, a akkor szelesebb 1epcs6, a mintha peld6ul 37, 38 stb. A lepcs6 szeless6g6t a nemlinedris csatol6s m6rtdke is befog6solja er6sen. Min6l nagyobb ennek erteke,annal sz6lesebb l6pcs6. a Ha a csatol6s6rt6kenem nulla, akkor a W ,,felolt6ztetett"menetsz6mot szokas haszndlni, melyeta (108) osszefiigges definial:

Ez a ,,fel6koztetett"menetszdmaztfejeziki, hogy W bezdr6dik racionSlis frekvenciah6nyadosokba. Amikor nincs nemline6riscsatol6s, azaz g:0, akkor a W= O.Osszefoglalva, ugynevezett az menetszitmart a ,,fel6ltortetett" frekvencia hanyadostadja, me$be a rendszerbezinodott az eryre t6gu1o Arnold-nyelvekben.Ez titali$an raciondlis sz6m, melyetp/q hdnyadossal irhatunk fel. Van azonban egy kivetel, meghozzit az aranymetszds6rteke. Ez a legmesszebb van a racion6lis sz6mokt6l,megis ennel is el6fordulhat fdzisra zhrds furcsa m6don. Ezert az aranymetszes ertdkenekkittintetett szerepeyan az irracion6lis sz6moknal.Mivel a term6szetben altal6banirracio n6lis szamok fordulnak elo, ezert vdrhato, hogy ez a kittintetett irracion6lis szam, az araqrmetsz6s,nagyon sok helyen el6fordul. Val6ban igy van. A peld6ul a falebiologi6banis nagyonsok helyenmegtal6Uuk ahdnyadost, ert velekalakj6ban, geometriai (hsd [68]). kagylohdjak, ekilenyek egyes aranyaiban

ERCisNEM NEARIS LI csAToLAs
Ami minket els6sorban6rdekel, az az erds nemlinedriscsatoltis,hiszen a primer- es szekunderkorkozdtt er6s nemline6ris csatol6stkell ldtrehozni, hogy a kesziileka gyakorlatbanhaszn6lhat6 legyen.Ez azt jelenti,hogy nem lehet rendkiviil ritka plazm6t haszndlni,ahol csatol6sszintenincs az elektronok 6s ionok mozgisa kozott, mert akkor kev6senergidtlehet kivenni a rendszerb6l,hiszenalig van munk6rafoghatotoltdtt reszecske. mdgneses A pedig a gyengekicsatolds azt jelenten6, hogy a kicsatolo szerkezetekn6l vasmagraa primer 6s szekunderoldalon alig egy-k6tmenet keriil, igy a kdt rezgokor kozti kapcsolat nagyon gyengees egym6st6lszinte fiiggetlentil mrikodhetnek. Termeszetesen ennel er6sebb, szorosabbkapcsolatra van sziiksdg,teh6t tobb menetet kell tekerni mind a primer, mind a szekunder oldalra, amivel a csatol6si6rteketnoveljrik.Igen6m,csakhogy nem mindegy, hogy meddig jut el ez a csatolitsi6rtdk, mert ha egy kritikus ertek lo16n6, akkor mar ktzinolag kaotikus, rendezetlen iiTapothozjutunk, teh6t nem mrikddik a rendszer,a szerkezethaszndlhatatlan. 34. i,ftrin l6tszik egy A szinuszos korlek6pez6s fdzisdiagrammja. Nem sziiksegszerii, hogy a szitgyakorlatiesetben munkra 6rdekes ugyanilyenf6zisdiagrammot kapjunk, de nagyj6bolhasonl6k6pet vdrhatunk.A 34la itbrinliltszo f6zisdiagrammugy jon letre, hogy a (109) osszefiiggest 6br6zoljuk: Ln*t:0,+Q . * sin(ZnL,\

tv:timlt"-l] "+-L n

)

( 108)

( lOe)

NEMUNEARIS RENDSZEREK

225

.///,//

"l

4)o

A Szinuszos nemlinearitAs eseten csatolt a rezgesek tartomdrnyainak kepe (Arnold nyelvek). Ahola nyelvek egymdst lefedik, kAosz a elkezdodik. B Az elobbiabra egy reszenek nagyitdsa. ferd6nvonalkazott A reszek a kaotikus regiok. c A teljesitm6ny frigg6se gerjeszto a frelarencidtol. 1-esr6gioban Az nem elegerosa nemlinedris csatolAs ahhoz,hogyaz energiakicsatolds nyeresegeslegyen.A 2-es regio a kaotikus taftomdny.Eredm6nyk6nt (ebben esetben) az csaka koz6pso, kdoszmentes regiolegfelso csucsk6benuzemelhet nyeres6gesen kicsatolo a szerkezet. meretezett Jol param6tertartom6ny szerkezetekn6l nyeres6ges 2-3 is lehetseges. Ha az uzemeltetesi klvul oarameterek esnekezeken szukr6oiokon. a akkor nincsteljesitm6ny nyeres6g. s+.ABRn: rurvuueAnrs n csnroL,qs RxRoszKApcSoLATA es

l6tszik,hogy Kerteke hatfrozzameg egyszenien Ebb61az dsszeftiggesbol A dsszefiigg6s' a nemlinearit6smerteket,tehdt a g fiiggvenymost szinuszos racion6lis sz6m16that6 diagrammonnincs feltiintewe az osszes 34la d:/:rritn bol kiindul6 Arnold-nyelv, ez6rt ugy l6tszik, mintha valahol a K=1,25 azazakkorkezdendkezeka nyelvekegymdst erteknel 6rn6k el a telitettsdget, racion6lis szAmbol azonbanha felrajzoljuk az osszes lefedni. A valosdgban kiindulo nyelvet, azokK : l-nel fedik le egyrn6st,ez az 6ttek szitmit kritikus mdr csak afhztsra zirt erteknek.Ekkor a frekvencianehdnypont kiv6televel meg a turbulens,kaotikus 6llapotartomdnybanlehet,elolott kezdodhetnek tok, mert elolott fedik le egymdstaz Arnold-nyelvek,azaz a finisra zint hogy vajon melyik frekvencia vetelkedni, el 6llapotok itt kezdenek egymdssal uralkodjon a masikon.Vil6gos, hogy ahol lefedik egymasta nyelvek, azaz mrikodtetni.De mindenkdppen kialakul a k6osz,ott nem lehet szerkezeteket aholK,lrtdke maximdlis,azaz kell azokata paramdtertartomtinyokat keresni, a csatolds nagyon ercis,de mdg dppennincs kdosz. Ilyen tartom6nyokat tal6lhatunk a 34lb 6bra szerint, ahol a m6g le nem fedett tartom6nyok a K : I fbl6 nyfinak, de meg eppennem turbulensek.Ha felrajzoljuk6ket kiil6n a 34lc itbrhra, atkor az ott 16that6kvalitativ kep mutatja,hogy - legal6bbis szinuszosesetben- az Q: ll2 lrteknel erhetjiik el a maximdlis K 6rtdket anelkiil, hogy lefednd m6s racion6lis sz6mb6l kiindulo nyelv ezt a tartotartom6nybankeresnia maxim6nyt. Erdemesebbena frekvenciahdnyados m6lis zavartalancsatol6sit|nyezoertekdt,azazitt fog kialakulni a kicsatol6s maxim6lis erteke. Ez volt sz6munkraa korlek6pezes. Ez tehitt a lenyeg,ami miatt erdekes lehet elkepzelniegyaltaldn mutatja meg, hogy milyen sztik tartom6nyokban nem egyszerii a kicsatolo kesztilekek mtikodeset,itt 16tjuk,hogy egyaltal6n nem paramdterekmegvdlaszttisa megv6lasztania menetszfimot.Az iizemi meg"a kdsztlldk. hdnyadosokon lehetesetleges, bizonyosfrekvencia csak ,,sz6lal Ha valaki csak ugy vakt6ban v6g neki a kesztildk 6pitesenek,akkor nem parametereket. Talan lesz val6szinii, hogy szerencs6je eseltaldljaa megfelel6 azt, hogy miert jottek rd viszonylag ez a furcsa tulajdonsig is magyarhzza nem el€g megEzekn6l a kdsztilekeknel kevesena kicsatol6slehet6segere. ismerete geometriajat,nagyonfontos azizemi paramdterek adni a kesztilek paramtitertartomdnybanlehet a rendszerl is, hiszen csak egy nagyon sziik val6jdbanhaszndlni.

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS RENDSZEREK

227

Ma m6g nagyon messzevan attol a mriszaki-es egy6ltalan a termeszettudom6ny, hogy hatinozott viilaszt tudjon adni a megfelelciparameterekre es a helyes m6retezesre, tiirelemmel, szorgalommal,szerencsdvel de es az eddig dsszegyiilttapasztalattalvalamivel kozelebblehet m6r jutni a keszril6kek tizemelesiszab6lyainak megismer6sehez.

A KAoszLEKtizDEsEtex LEHET6sEcE
Nagyon fontos lenne olyan e!6r6sokat talalni, melyek segitsegevel kfoszt a meg lehet ,,szeliditeni",sziintetni. Ez nem puszt6n 61om.A gyakorlatban m6r sikeriilt megerteni a k6osz bekovetkezesenek felteteleit neh6ny rendszernel es itt megfelel6 visszacsatoldssal lehetett erni, hogy a kaotikus el dllapotok megsziinjenek.Ezekre az eljdrasokraitt most nem terrink ki, a megadottirodalomban viszont meg lehet taldlni a megfelelSeljdrasokat. Ez a tudom6nyteriiletjelenlegis fejl6dik, ugyhogyremelhetolegnagyonfontos jut szerephez majd a kicsatolokeszi.ilekek (16sd169l-1741). tizemelteteseben Fontos megdrteni,hogy a k6oszkontrollja nelkril csak bizonyos frekvencia hdnyadosok eset6n remelhetrink kicsatolAst, tehatugykell megepiteni kis6rleti a berendez6seket, hogy mindl tobb parametert tudjunk vitltoztatni rajta. A ZAJ HATASA MIKRO. ES UATROUENETEXBEN Az eddigiekbol mar l6ttuk, hogymakromdretekben k6oszkialakulasa a kdros es elkeriilendo,de azt is 16ttuk, hogy mikromeretekbena v6kuumenergiazaj form6j6bancsatolhatoki. Ujra hangsulyoznikell, hogy a nullponti energiafluktuacio zajkentviselkedik, megpedigfeher zajkdnt, azaztefiesen vdletlenjelensdg.Emogott nem tal6lunk semmilyendetermiszerri,sztochasztikus nisztikusfolyamatot,a kaotikusjelensdgeknel megismertszabdlyszeriisegek - a rend a k6oszban- itt nem tal6lhat6k meg.A kicsatolo k6sziilekek teh6t a zajbola k6oszigviszlk az energidt arra igyitzxa, hogy a k6oszmeg 6ppen ne alakuljon ki. (Lehet, hogy a megfelel6 csatoldsiparameterekcsak egy szrik,reverzbifurk6ci6s ,,ablak"param6tertartomdny6banalakulnakki.) A zaj Iehifi ,,bar6t",hiszen a gyorsul6shulldmokkal manipuldlva,befogvaenergiaforr6stjelent. A hull6mok periodicitdsdval,,befogott"(slaving) zaj tehirt sztikseges, k6osz viszont elkeriilend6. A zaj es a gyorsul6shull6mok a kolcsonhatdsa nem kell6en tisztitzott. Sajnosezt a rcszt matematikailagazert nem tudjuk leirni, mert a Davies-Unruh effektusaltal6nosformdja m6g nincs levezetve, csakfelteteleze-

seink vannak arr61,hogy 6ltal6nosform6ban m6r nem linearis ez az osszekvalitativ megfogalmaz6sokat lehet es fiiggds.Ennek ellendretermdszetesen hogy milyen hatdsa kell is tenni. Nezziik meg most kisse dltal6nosabban, engedellatszolagdeterminisztikusszabalyoknak van a zajnak az egydbkent Tudjuk persze,hogy ez csak a l6Iszat,hiszen mikmeskedokesziilekekben. Mezoszinten roszinten kifejezettena nullponti zaj az, amit felhaszndlunk. sem mindig determiniszanyagviselkedese a plazma vagy a ferromirgneses tikus, n6ha kaotikus,makroszinten pedig a nemline6risaramkorok, rezgcEzek kozul az eredm6nyezhet. kaotikus jelensegeket korok kolcsonhatirsa boven foglalkozik a mezz> es makroszinttel, 6m irodalom tobbe-kevesbe mikroszinten a feladatm6g t6volrol sem megoldott. Az Altahban a miiszakiaknakgondot okoz a zaj kezelese. esetek nagy a tobbsdgeben zaj elkeriilend6jelenseg,ak6osz csakgondotjelent. N6h6ny javit6sa - j6, ha es esetbenpersze- mint peld6ul a kevered6s a h66tad6s kaotikus folyamatokathasznalunk,iitalihan azonbankdroseskikeriilendo. Szinte a teljes mtiszaki tudom6ny determinisztikuskapcsolatokra,formuA l6kra 6piil, meg akkor is, ha ezek neha nemline6risak. mdrnokok, miiszamint pelddul kiak elott kevesbe ismert, hogy m6r olyan egyszeriirendszerek, rugalmas falak koz€ zirt ket korong, nem viselkednek determinisztikus m6don. Bdrmilyen pontosan is adjuk meg a kezdeti 6l1apotokat,kis id6 kisz6mithaeltelt6vel az ebbenelkovetetthiba miatt a k6t korong mozgasa tatlan, nem determinisztikus,kaotikus lesz. pedig egy Viszonylagkis figyelmet szenteltekiddig a kiils6 zaj hat6sdnak, v6ltoz6sokat okozrendszerrehat6 kiilso zaj olyan kiilonlegesdtmeneteket, hat, amelyek meglep6ek, meghokkent6ekes kiilonosen akkor fontosak, megy 6t. Sajnosebben a rovid tanulamikor a rendszerf6zis6talakuldson m6nyban nem terhetiink ki rdszletesena zajifimenet tulajdons6gaira, de 6ttanulmAnyozni, mert szdmos erdemes [75] es [76] irodalmatreszletesen a pelddt hoznak a zaj hatbsina. Amint a [76] irodalom bevezet6jeben W. 6tmenetekolyan jelenHorsthemke irja: ,,,\ kiilso zaj hat6s6rabekovetkezo s6gekkelj6rnak, melyek teljesen felforgatj6kklasszikuselk6pzeleseinketa kapcsolatban. ilyen gonAz determinisztikuses v6letlenszeriiviselkedessel helyezik. Bar a dolatok a fluktudcio szerepetteljesenm6s megvil6git6sba zaj iital indukalt iilapoffilltoz6sok nincsenek annyira letisztdzva, mint a klasszikus egyensulyi6s nemegyensulyif6zisatalakul6sok,semmikeppen nelkiiliek. Azokataz eIk€pzele6s sem megjosolhatatlanok torv6nyszeriiseg

TERTECHNOLOGIA

RENDSZEREK NEMUNEARIS

seket es modelleket, melyeketa klasszikusdtmenetijelensdgekrevezettek be a term6szetdeterminisztikus leir6s6n6l,kiterjeszthetjtikes adapt6lhatjuk jdtsztk. gy az elmdleti vizsgdlatok olyan esetekre, ahol a zaj fontos szerepet lehetsegess6 vdlnak. Meg fontosabb, hogy kiserleti vizsg6latokat tudunk ilymodon v6,gezni. kiils6 zaj illtalindukalt 6tmenetekmegfigyelhet6 fulkal A 6s k6miai folyamatokat hoznak letre. Ezek teh6t tobbek, mint puszt6n teoretikusfeltev6sek l6tezestiknek 6s fontos kovetkezmenyei vannak a makroszkopikus rendszerek onszervezod6s€nek megismerdseben. Mint m6r hangsnlyoztuk, zajindukdlitmenetek megismerdse a arra kenyszeritminket, hogy a veletlenszeriis6g szerep6t dtdrtdkeljiik a term6szetijelens6geknel". Amikor a vdkuumenergiivalkolcsdnhat6sba kertilnek p6ld6ul a gyorsul6 elektronok,akkor olyan modellbengondolkodhatunk,mintha az elektrono kat egy,,melegebb" tdrr6szben helyezn6nkel, ahol egyfajtaBrown-mozgdssal vdletlenszerfen kezdenek mozogni,s ez szuperpon6l6dik eredetigyorsul6 az mozg6sukraEzt a szuperpondl6dott . v€letlenszeriiBrown-mozg6st egyfajta diffuzios egyenletsegitseg6vel lehet irni, de ez gondokkaljdr. Elvileg egy le piiyitjhnak val6sziniiseget (110) osszefiigg6ssel r6szecske a lehet megadni (16sd [75]): ap@,t) : - ot = L (- l)' d -;ls: ox tK, (x, t) p (x. t)l

folyamatos a azonbancsak akkor haszn6lhato,ha id<iben Ez az egyenlet diffuzi6, azaz itgy tekinthetn6nk a modelltinkben,hogy a szuperpon6l6dott hogy ilyen6s Ketsdges k6rd6ses, random fluktuicio mdrteke nem v61tozik. kor hdny tagot kell figyelembe venni, hogy a gyakorlat szitmina megfelel6 kapjunk. A legfobb oka annak, hogy itt nem bocs6tkozunka eredmenyeket nelkiil nem a r6szletekbeaz, hogy ezeknek a k6rd6seknek megvdlaszol6sa sok 6rtelme lenne a mikroszinten IezaJlorandom fluktudci6k szerep6vel var6 kdrdesmarad. foglalkozni. Eztehtfi egy nyitott, megolddsra Forditsuk most figyelmiinket azoka a konstrukciosmegoldisokra,melyejelent6s rdsze elveket eddig megval6sitottak.Sajnosaz eddigi megold6sok szett,vagy csak t6red6kiikben maradtakfenn.

( lr 0)

s=l

aholK, (x,t) :l:^o, noU:!4,
L t

esM,(x',/) = < (x - x')' >.

Ez vegtelen szilmu tagot tartalmaz. Elvileg minden tagot figyelembe kellenevenni abban az esetben, amozgits nem folytonos, hanemugrdszha szeriivitltozitsokatszenved. Sajnosa mi esetiinkben nagyj6b6l ez ahelyzet, hiszen a gyorsul6snem 6llando,a sebessdgvitltozits gyorszinte ugr6sszerii, sul6s 6s lassulis koveti egym6st.Ez azt jelenti, hogy a szuperpon6lodott Brown-mozg6s hirtelen megjelenik,majd abbamarad.Ez komoly neh6zsdgekkelj6r. A diffuzi6s mozgdsraaz igynevezett Fokker-Planck egyenletet lehet haszn6lni:

t)p(x,*+{Ur*rr.., t)t DDp@, fio<., *tKt(x, il

(uI)

V, RESZ

NEM SZABADALMAZTATOTT N EMLI N EARIS KICSATOLASI

MEGOLDASOK
felhasznal6eljar6Nagyon kevesinformdci6 maradt fenn a plazmarezgeseket A megold6sr6lp6ld6u1 szintesemmitsem tudunk. Mindossze sokr61. Tesla-fele annyit, hogy Tesla nagyonbehat6anfoglalkozott a nagfrekvencids oszcilldto (6 rokkal es a plazmacsovekkel. feOezte peld6ula neoncsovek fel 6sdt es az ionmikroszk6pot Fennmaradt is.) rolaaz is, hogysokatfoglalkozottarezoranci6val, es tudjuk, hogy a Colorado Springs-ilaborat6rium6bannagyon nagy ar6nyu szikrakisiileseskiserleteketis vdgzett.A fennmaradt toredekesiratok alapjtn azt is tudjuk, hogy v6lemenyeszerint a vill6mokb6l tobb energiajon ki, mint amennyit egy€gyfelh6b6l eleklromos uton ki lehet nyerni. Technikai kicsatoldsieljardsb6l. megold6sazonban nem maradt fenn a Tesla-fele A MORAY.FELE BERENDEZES Valamivel tobb inform6cio maradt fenn a Henry Moray-f61e kesziilekrol, amelyneka legfontosabbalkatrdsze,aplazma kisiil6si cs6 keresztmetszete a 35. itbrin 16tszik. Tal6ntechnikailagm6g ad valami ert6kelhet6eredmenyt az ugyancsak 35. irl:rrdntaliihatokapcsol6si a diagramm,amelya kiil6nboz6 alkatreszek funkciondlis kapcsolat6tmutatja. A Moray-f61e alakjavalo cso sziniileg nem v61et1en. Olyan hull6mokat tudott benne kelteni, amelynek segitseg6vel szolitonok amplitudoja nagymdrtekbenmeg tudott n6ni az a elektrodakozel6benesigy nagykicsatoldsokat lehetettelerni. Erdekes, hogy tiszta germ6nium kristdlyokathaszndlt,val6sziniilegegyenir6nyitds c6lj6ra. Annyit tudunk m6g, hogy radioaktiv anyagokatis berakott a cs6be. Valosziniileg azdrt, hogy egy kism6rtekii ionizitcio mindig legyen ott, eztital a plazmavezet6k6pess6ge A novekedjen. Moray-fdlekesziildkmtikodteteser6l annyit tudunk, hogybarhol miik6d6tt, pinceben,repiilogdpenstb.,de mindig sztikseg volt egy antenn6ra.Ez az antenna val6sziniilegnagy fesziiltseget, de igen kis aramot adott, ami a primer bemenetienergiaforrdsa lehetett a rendszernek.A blokkdiagrammb6l lirtszrk, hogy tobb fokozatot kapcsolt egym6shoz, teh6t legal6bbharom nemlinedris,sorosankapcsolt rezg6kore volt, mindegyik korben egy€gy plazma rezonancia csovet alkalmazott.

szakaszcsove6s erositok; 4) 1) deteKor dramkore;2'l rel6; 3) elozetes es 5) harmonikus nagyfrekvencids csatlakozo; zArtcsatlakozds a mdsodik oszcilldtor erosito;8) kapa7) szakszcsove;6) kondenzdtor; szab6lyozott 11) 6s 9) citiv harmonikus csatlakozo; rezondtor konverter; csovek 6s 14), rezondrtor; 15), 16) konverter: oszcilldtor 12) erosito;13)csatlakozo 17) teljesitm6ny,kimeneti erosites 6s transzformdtorok; visszacsatolds hdromlepcs6ben erosit6s 6s
CSOVENEK KERESZTMETSZETE KICSATOLO ss. ASRA.A MORAY KESZULEK BLOKKDIAGRAMMJA ES A KAPCSOLAS

TERTECHNOLOGIA

N N EM SZABADALMAZTATOTT E M LIN EARIS KICSATOLASIM EGO LDASOK

Fiainak, akik ma is elnek Utah dllamban,birtok6ban van Moray jegyzeteinek nagy rdsze. Ezekbll tal6n ut6lag rekonstrudlni lehetne a kesztilek n6h6ny reszletdt, a m6shonnan beszerzett tapasztalat segitsegevel pedig id6vel talin a teljes k6sziileket. Moray h6trahagyottugyan egy kis konyvet, melynekcime ,,The Seaof Energy", ott azonbantechnikai reszletekr6l nem sokat ir, gyakorlatilagaz itbrin l6that6 cs6 es a blokkdiagramm az egyetlen haszndlhat6 informdcio. Azonban a szdvegben nagyonhangsulyozt a rezc a nancia fontoss6g6t, azt,hogy ez az energiaa ter minden pontjan megtaes l6lhat6 azonos intenzitdssal,a mennyisegenem flgg az idoj6rdstol yary a napszaktol.Hangsulyozta,hogy k{ilonlegescsoveksegitsdgevel vilasztja el egymAstola fokozatokat, amelyeknem engedik,hogy az egyik fokozatb6l az energia vissza6ramoljon m6sikba,igy a teljesenergia6tmegya kovetkez6 a fokozatba.Ezek valoszinrileg valamilyen egyeniranyitocsoveklehettek,de az semkizint, hogy a majdnemfdlgomb alakurezon6torcsovekalj |nlitthato germanium kristdlyok szolg6lt6kaz egyenkirnyitast. Fontos volt, hogy az egyesfokozatokat szinkronban miikodtessek, a szinkroniz6l6s6r6lktildn gondoskodnia kellett. Lehet6sdg volt arra, hogy a rezonanciittvtrltoztathato kondenz6torokkal be6llitsa.Szemtanfk sz6molnak arr6l, hogy azantenna be bemenetoldal6n igen nagyfesztlts6geket lehetettm6rni, kortilbeltil 200 ezer V fesztiltsegnekmegfelel6 szikr6k ugrottak 6t. Kiilon kiemelik, hogy a szerkezetben nem volt mozgo alkatr€sz,csendesen miikodott, es miikod6s kozben ozonszagotlehetett erezni a nagy fesztilts6gjelenldte miatt. Az egysega szemtanuk szerint 10-50 kW teljesitm6ny k6zott tudott leadni 6ramot, a sflya koriilbeltil 30 kg volt. Nem fejlesztettjelent6s bels6 hot a mfkodese sor6n.Moray 1943-ban hagyott fel az aktiv kutatdssala foll'tonos fenyegetesek hat6s6ra,de csak 6vtizedekkelkesobbhalt meg anelkiil, hogy valaha is elmondta votna valakinek pontosan a kdsziildk mrikodesenek aiapelveit. A COLER.FELE BERENDEZES Hans Coler,n6met mdrnok 1926es 1945kozott dolgozott egyolyan 6lland6 6sl6gym6gneses alkatreszeket tartalmazo k6sztil6ken, melynek vtnlata a 36. 6br6n l6tszik. Munk6j6r6l csak a szamizdatirodalomban maradt meg informhcio, az viszont idovel a m6sol6sok miatt torzulhatott. A megmaradt feljegyz6sek szerint Colert a n6met hadsereg b:ztameg kesztil6kenek fejleszt6sdvel.Tobb kilowattnyi teljesitmdnyt 6rt el a k6sziil6k. A II. vil6gh6boru

vegefe16 bombatal6laterte a laboratoriumifi €s az eredetikesziilekmegsemkerult, mint minden nemet misrilt. A h6boruut6n a brit hirszerz6s.l6toterdbe hadi kutat6si project. Egy angol hirszerzSijelentdskeszrilta t€mhrol 1946brit technikai nyilvdnoss6grahoztitk.Am az 6l1it6lagos ban, ezt 1962-ben mert a 36. irl:.rdn rendkiviil hdzagos vinlatot k6szitett, htrszerzovaloszintileg rajz nem alkalmasarra ismereteink szerint,hogy annak lathat6 kapcsoldsi megalkothassunk. irbra szerint a Coler-f61e Az alapjin mrikod6 kesztileket old6s lenyegehat sorosankapcsolt permanensm6gnes,melyekre rdz gerjeszt6 tekercsekkeriiltek. (Nem biztos, hogy mindegyik henger alakf rud permanensmdgnes volt. Elkepzelhet6, hogy csakminden mdsodik.) Ldtjuk, hogy egy bels6 primer- es egy kils6 szekunderkorbolallt a szerkezetes kondenzdtorokatis tartalmazott. Technikailagnem sok haszndlhatoinforcsakazt, hogy itt m6ci6t lehet kisnirni a fennmaradlvinlatbol. L6nyeg6ben is permanens mdgnest,talan ldgyvasates rezondns koroket hasznAltak. adni a k6sztil6k Maga Coler es t6rsa nem tudott elfogadhat6magyarazalot miikdd6s6re,ami nem csoda a kor technikai szintj6t tekintve.A szamudat irodalomban emlitesttesznek egy masik kesziildkr6l is, aminel tobb rezg6jojj6n. Ez6rt fole helyezni,hogy a kdsziildk miikodesbe kort kellett egymas az val6szinii,hogycsakrendkivtil toredekes azinformhci6, ami itt megjelent, es lehet, hogy dezinform6ciot is tartalmaz. Azt letrjiilr.,hogy a m6gnesek vdltoztathatonakkellett lennie 6s csak egybizonyosoptimdkozti legresnek lis l6gresn6lindult be a rczonanciaes az energiatermel6s.Enn6l a megolkellett ahhoz, aminek a bekapcsol6sa ddsn6lis volt egybemeneti6ramforrds, hogy a jelensegelinduljon. Egyesleirasok szerint 3 rezondnskorb6l 61lta rendszer6s kirlon alrezg6koroketis tartalmazott. A HUBBARD'FELE TELJ ESiTMENY TRANSZFORMATOR A Hubbard-f61e teljesitmenytranszform6torr6lis nagyon kevesinform6cio inaradtmeg.Az1928.szeptember27-iSeattlePostlntelligencecimiiujsdgban kepe,miszerint egyolyan telesitmeny transzform6tort megjelenta k6sztilek alkotott Hubbard, ami a bemen6 elektromos teljesitmeny h6romszoros6t nagyj6b6laz ,,ovcsat"elrendezdshez adja ki. A 37. itbrdnl6thato elrendezes hasonlo, 6m a permanensmdgneshez8 szekundertekercskapcsol6dik 6s nem 2, mint az ovcsat tipusu megold6sn6l.A fennmaradt rajz szerint a valtodramm6konverbemenetetegyen6ram adja, majd ezt nagyfrekvencids juttatj6k. tttli6k, aztin ezt egytranszformhtoronkereszttila primer tekercsre

,t6 '-

.

'- < 16* .,.

.t l00nq,.
nr r.*r1..&

H

r{AfN

lr.x!4Hti

rD$...r

{{t

.|Frr

h.a

h.

6ound

f,?'

Tttl AttlPLlfYtNG IAANSTOiMEn fha illw.l tugg.rl.d mrgn.tlc r.ro^et! rrronanct l.aqu.clct lraqu.nct: 1.8 GHr. to. tha t.r.rtda..:

I

n! -<u//rk+

21.162 Hr - 2.i 6Hrr2" - l{6 mm lor dtltl. l.qrh lhr H..l mch.^lc.t hd.oll o, coih: 1.73' ccl dirm.r.. to th l.norh Rrl,r ot rh. c.nl.t tt3 lln rtr. !.rt hdrll which .qu.lr . dl.n.r.. ot tha c.nl., col cl 14613 - a9 ffi,

! . 3 { 0} t r - 2 . ec x r r z l l l o . t l l H r - 2 . 8G H r r 2 i i

w(teft)

(lef) n

fil

3.

ot tht dltmrl.r ot lhr.!al.r lha ld..l..tlo aoil lo ih. 0 rm.lltr .oil! ol th. .mrt cdlr hutr b. ftrl ba lHa GOLO€N SECIION, i... rh. dirdt.r 30 nd, dlrm.t.r, hrv. b..n o.r?d: O.25, O.5 hd 0.t5 aa. Th. lqdowi^O wl. Maaiuaamaatt th. t..t dd.l: Slill 3 tlF tqwlt r ldtyl . ot Fof mlldlayrr aah: Mraru.am.ntt:

if a9 ^6J

Fi7. 4.

l l - i "

F=- l t ro I .

Li-J r

37

ldcruesesreszUux RA.JZA HlRszrRz6t BRtr so.AsRA: comR-rEu pERMANENS R
vAzLATMAMDT MEG JELENTES Rl.cp.JANt. vRl6szir.rulEc ToREDEKES

rrru rO rrszUur SznM ZDATOKBAN UVRRNOTREDEKES AenR. HU R BBARD-FELE emeruoezrsu, NyoLcKORos xrszuGrnol rEvEs vAzlqrnAzovcsAT
FE TECH IKAI N LAGERTEKELH Iru nvACIO MARADT NN ETo TO

I trH t trt t-1t\uLU\rtr\

N EM SZABADALMAZIATOTTN EM LIN EARIS KICSATOLASIM EGO LDASOK

237

tekercsismetcsakegyrezg6k6rr6sze6skifejezettenaztkjitk, A 8 szekunder hogy a primerkort 6s a szekunderkort is rezonanciara kell hangotni' A kompozit strukreteges, szerintegynagyon6rdekes fennmaradtfeljegyzesek Hubbard. A belso vas tur6t haszn6lta belso, nagyobb6tm6r6jii hengerben egy rdteg rezdrot, majd ezt permanensm6gnes zonira volt r6tekercselve (Val6sziniileg fiiggolegesenegymdslo16 helyezett permanens vette kdrtil. mdgnesgytinikbol itllt ez a reteg.) F;zt egyujabb tekercsvette koriil, amelynem maradt fenn.Eztatdteget pedigmdgneses nek kapcsol6sa, csatlakoz6sa anyag" vette koriil, ami val6sziniilegnagy permeabilit6sul6gyvas ,,szigetel6 hogy anyag lehetett. A Hubbard-f6lemegold6snaler6sen hangsulyozz6k, Nagyon geometri6valalakitjdk ki a szerkezetet. nem mindegy,hogy milyen szabdlyaitbetartsuk.Ezt nemcsaka be6llitanfontos,hogy az aranymetsz6s geometriaimeretezdsere primer-es szekunderkor hanema d6 frekvenci6kra, hasznosinformdci6 nem is fontosnak tartotta Hubbard. M6s drdemleges, maradt fenn errol a szerkezetr6lsem. Itt is hangsulyoztitk a rezonancia anyagokat,permanensm6gnest 6s l6gymAg6s fontossagdt ferromdgneses nem lehet a Termeszetesen haszn6ltak. nest,valamint gerjesztotekercseket sem. a k6sztiLleket Viszonyalapjdnrekonstru6lniezt fennmaradtfeljegyzdsek lag ujabb keletri a nemet alfa-theta k6sztil6kleir6sa,arri az ovcsatelrendeSajnos err6l sem maradt zesenalapul, csak ,,fazlk" ligyvas elrendezessel. teljesitm6nysem ismert' 6s fenn technikailaghasznalhat61eir6s, a kinyert Sajnosaz eddig fennmaradtleirdsok nem elegend6ekahhoz, hogy ponilyen kdsztileket.Ezert nagyon sok szabad, tosan rekonstru6ljunk egy-egy b6rhifinyzo param6terrelkell elindulnia annak, aki rekonstru6lni szeretne jobb a helyzet a megadott szabadalmakkal sem. melyik megoldast.Nem nincs kifejePontosan azert. mefi a nemline6riskicsatolAsiszerkezetekn6l Van ugyan h6rom olyan zetten ebben a tem6ban megadott szabadalom. megadott szabadalom,amely val6sziniileg ilyen megolddsttakar, azonban 6ket. Az els6 ket szaezek sem alkalmasakarra, hogy b6rki megdpithesse de ezekb6l is l6that6, badalmat k6z6ljiik csak nagyj6b6l teljes fordit6ssal, hidnyzik az anyaghogy az elektronika es az iizemi paramdterekmegadasa rekonstru6lni.A feltal6l6k megbizhat6an bol, ezlrtnem lehet a kesztil6keket egyik esetben sem Sllitottak'nagyon hatdrozottan, hogy energiatobbletet lehet a k6sziil6kkel elerni, viszont ebben az esetben nemigen lett volna remenyiik, hogy megkapjitkaszabadalmat. A leir6s alapjin puszt6n a fluxus jutni, mint nem lehet tobblet energidhoz term6szetesen utak vdltoztatas6val

ahogy aztmar azeloz6ekben tisztdztuk.Eztaket szabadalmat Ast Lirszlo az ii:Jtalkt kieg6szitesekkel zinlak, amib6l kidertil, hogy a leirt modon semmik6ppen sem lehet energiatobbletet Nem kjzdrt kinyerni ebb6l a rendszerb6l. azonban,hogy megfelel6 elektronikai kapcsol6ssal, megfelel6impulzusok 6srezonanciafrekvenci6kbe6llit6s6val, kisebbmodositdsokkal a rendszer ez energiakicsatol6sra haszn61hat6. Vdgezetiil remelhet6 az, hogy az eddig kozolt anyagbetekintestnyujt a nullponti energia,a vdkuum fluktu6ci6 hasznositds6nak lehetos6g6be6s jon6h6ny mtiszakiszakember, akinekvan kedveeslehet6sege kiserletezdsa re, sikeresenvesziaz akaddlyokat.

VI. RESZ

SZABADALMAZTATOTT NEVUruTARIS ITITCOTOASOX

239

SZABADALMAZTATOTT MEGOLDASOX NEMLINEARIS
c. SuB|ETA-GARRON US PATENT3,368,141
intenzivebb6.Olyan modA talflrnany az elektromosframot teszi er6sebbe, egy szert es appar6tustir le, amelyvalto6ram segitsegevel permanensmagnes fluxus6t szelektivmodon vtitoztatsa egy magaspermeabilitasuanyagban. ar6nyaa tekercsek a hogy a transzform6torokban feszriltsegek Ismeretes, lesz6mitva menetsz6m{val ardnyos. igy a transzformhtor-vesztesegeket : N212, tekercs €s aholNq a primer tekercsmenetszdma N2a szekunder NIt erteke.A folyo effektiv 6ram valamint \ es 12a tekercsekben menetszama, j6 transzform6torokbana fesztiltsdgek h{nyadosakozel N1lN2.A vesztes6' gek h6 form6j6banjelentkeznekes ezt el kell vezetni.A maxim6listeljesitugyanakvan hiszterezishurokra sziikseg. min6l keskenyebb meny6tad6shoz jellemz6 impedankor mind a primer, mind a szekundertekercseka r6juk ci6n iizemetnek.Mig ide6lis esetben egy virltoinamu gener6torszinuszhules l6mot 6llit el6, ahol a fesztiLltseg az 6ram azonos fazisban vannak, a gyakorlatban nem ez tortenik, az iram es a fesz0lts6g 6rteket gyakran torzitjitkfelharmonikusok es m6s faktorok. Ha egy 6ramkor a karakteriszvalamint az |tamgorbek alakja tikus impedanci6jdnmiikodik es a fesziiltseg ert6ket. kozeliti az egys{gnyi akkor az6ramkorteljesitmenytenyezoie ide61is, negyzetdvel a Mivel a te|esitmenyfltvitelhatekonys6ga teljesitm|nytenyezo ar6nyos,c6lszerii egys{gnyiteljesitm6nyt|nyezSvelmiikodtetni az iramko roket. Mivel a legtobb elektromos terheles induktiv es az {tviteli hfilozat kapacitivjellegii tagokat Iartalmaz,az aramvagykesik, vagy siet a terheleshez k6pest.Ez6rt szinkronmotorokat es statikus kapacit6sokatszoktak a enyezlI javits6k. hiilozatbaepiteni, hogy a teUesitmenyt es Ez6rt a tal6lmdny egyik c6lja, hogy javitsa a teljesitmenytenyezot a 6s fesztiltsdg 6ram hulldm form6j6t. Tovdbbi c6lja, hogy er6sitseaz inamot ugy, hogy szelektiv m6don egy igy permanens m6gnesfluxusAtv6ltoztatjuk egytranszformatorban, atanszform6tor inama intenzivebblesz.

A tal6lm6ny tov6bbi e16nye, hogy a fenti transzform6tor6ltal szolg6ltatott 6ram 6rt6ke intenzivebblesz, mint amit a szekunderkor menetszfimaalap j6n v6rhatn6nk. Ez kiilonosen el6nyost6voli vid6keken,ahol drhgaaz elektromos 6ram.

Iz AeRAx LEiRASA
Az l. hbrin ldtszik a berendezds, amikor nem halad 6rama primer tekercsen. A 2. ibrdn l6tszik, amint a primer koron 6ram halad 6t 6s m6gneses fluxust indukal a keszrilekmagjdban. A 3. itbra a 2. ilbrhhoz hasonl6, de az 6ram ellenkezoir6nyban halad 6s ezdrt a magban a mdgneses fluxus rtnya ellenkez6rev6lt. A 4. ihrdn egy m6dositott szerkezet l6tszik, ahol az 6ram nem halad 6t a primerkoron. Az 5. ibrlordn 4. itbrithoz hasonl6an azlittszlk, amint az 6ram a primera koron egy iranyba folyik. A 6. irflrrin az inam i-rinya a primerkoron az ellenkez6jdre fordul. A JAVASOLT SZERKEzET IEiNASI jelent, ahol N az 6szaki,S a ddli Az ibrirkon azlbetii permanensm6gnest polust jeloli. Az 1 mdgnes eszaki p6lus6tol Al armatura vezet, melynek magasa permeabilit6sa, igy a m6gneses s fluxust kis veszteseggel vezeti. Egy hasonlo A2 armatira nyulik ki az| m6gnesdeli p6lusdbolis. Az Al 6s .{2 armatfrdk a Pl 6s P2 p6lus sapk6khozcsatlakoznakes a l0essel jelzett transzform6torhoz. A lGes transzform6tor primer tekercseiBl 6s B3 jehiek, RC jeloli azt a m6gneses fluxus hid tagot, ami kdr6 a Bl es 83 tekercseket elhelyezt6k.A szekunderkorjele B2, ez is korbefogjaaz RC fluxus hidat. Az l. irfl.rinnem folyik 6ram aBl,B2 6s 83 tekercsekben, I mdgnes az fluxusaa 11,12,13,14, 15 6s 16 fluxuspaly6t koveti. A ll fluxus szetdgazlk 12 es 13 fluxusra, amelyek6thaladnakaz RC a z6natag (mag) X vegein, tov6bbhaladnaka 14 es 15 p6ly6n, majd ujra egyestilnek 16szakaszon igy zinulam6gnesesk6r. Fontosmegjegyezni, a es hogy a 11 fluxus koriilbeli.il egyenl6mdrtdkben oszhk szet a l2-X-14 felso es a l3-X-15also flrxuspiiyakozott. Az Al es ,{2 armatur6k, Pl es P2 a p6lussapk6k6sa m6gneses Xv6gpontjainakmignesesorient6ci6irdny6t hid a m6Lgneses fluxus kbnya szabjameg.

240

TERTECHNOLOGIA

MEGOLDASOK NEMUNEARIS SZABADALMAZTATOTT

241

ugy, hogy az RC Amikor 6ram halad 6t a Bl 6s 83 primer tekercsekben rnagbanm6gnesesfluxus indukal6dik, akkor Nl eszaki 6s Sl deli polus hid keletkezik.Ekkor a Pl 6s P2 polussapk6k6s a mdgneses X r6sz6bena fluxus a 116s 16 szakasz mignesesorient6cio rigy alakul, hogy a m6gneses pirlyin halad a 2. irftl.ra szerint. Mivel az F es H kozott a 13-X-RC-X-14 iitkozik, ez€rt a l3-X-RC-Xfluxus vezetese akadalyba helyekena m6gneses 14 pirlyin az I m6gnesbolerkezSfluxus (l6sd 2. 6bra) vonalainak szima mely ket reszreoszlott, egyenl6lesz az l. ttbrhnbemutatott fluxusp6ly6val, azonnalbeall es a mag e I a l2-X-14-r 6s a 13-X- 5-re.Ez a hat6s gyakorlalrTag tulajdonsdgat6l, valamint anyag6nakhiszterezis anyaginakesa p6lussapk6k fiigg. 6tmeno 6ram id6beli eloszl6s6t6l a Bl 6s 83 primer tekercseken a szarmazofluxus kolcsonhatasa magbana Az I permanensm6gnesbSl szerint megy B 1 es 83 primer tekercsekkel j61 ismert torvenyszeriisdgek a vegbe,az ilymodon keletkezettfluxus hozzdadodk a permanensmdgnes kortilbeli.ilmegegye6lta1keltett fluxus sririisege fluxus6hoz.Ha a tekercsek fluxussal,akkor a fluxus megkettoz6dik zik az RC magbandramlomdgneses a az RC tagban.A kdlcsonhat6s primerkorbena fesziilts6gesaz |ramfdzisitt es mind az RC tagban a primerkorindukosszehangofa, a szekunderkorben cioja, mind a permanensm6gnes fluxusa 6lta1l6trehozott fluxusv6ltoz6s 6ramot indukal. Amikor a B 1 es B3 primer tekercsekbena fluxus megfordul, az RC a orient6ci6jais megvaltozik magnakesa P I 6s P2 polussapkhnak mhgneses p6lydnfog haladni fluxus a I2-X-RC-X-15 ugy,hogy a 11es 16koztimdgneses a3.trbra szerint, aholaz I m6gnesb6lsz{rmazoteljesfluxus az el6bbi pitlyhn az fog haladni.Az RC zonadet p6lusamost az S2-ben, RC mag fels6rlszdn fluxus 6thaladasa Hl-nel lesz,az eszakipolus pedigN2-nel, igy a m6gneses 6s F1-n6laz azonospolusok kialakul6samiatt akad6lyokbaiitkozik 6s nem valosul meg. Megjegyzendo, hogy az Al 6s A2 armatir6k, a Pl 6s P2 p6lussapk6k 6s nemcsakkeskenyhiszter6zishurokkal rendelkezkell az RC mag anyagitnak nie, hanem ugy kell m6retezni,hogy a maxim6lis permeabilit6saelegendo legyenazlpermanens m6gneses a Bl, B2 primer tekercsek6ltal keltett (azazne menjenektelitesbeekkor sem). fluxusok elvezetes6hez A 4., 5., 6. irl:.rir*^ olyan modszert mutatnak, amikor a rendszeronindukci6ja jelent6sencsokkenthet6.

Az I m6gnesfluxusdt most az Al es A2 armatur6k vezetik a Pl es P2 polussapkdkhoz. RC mag ugyanolyananyagu,mint az 1-3 6br6kon es Az Az vegeihezvan elhelyezve. RC magravan feltekera P1 es P2 p6lussapk6k cselvea 822 pimer tekercs,melyet a v6lt66ramriforrdsrakottink. A P I 6s a P2 p6lussapk6kv{geirehelyezzik a szekundertekercset, 818-ates 820-at sorosan tekercseket a Pl-re. a Blgct es B2lct aP2-re.Ezeketa szekunder korhoz kapcsolhatjuk. 6s p6rhuzamosanis kothetjirk, vagy tetszesszerinti A 4. ihrim az littszk, amikor nem folyik aram a F22 pnmer tekercsen' Feltetelezziik,hogy 100 ezer fluxusvonalatvezetiink az I m6gnesb6laz Al ahol az 50 ezer fluxusvonalattartalarmatur6n 6t a Pl polussapka6ga1ba, mazo iryakrabomlik sz6t.A fluxusp6lyaaz RC mag X vegeinhalad ifi aP2 A az sapkdra, ahol visszamegy I m6gnesre. Bl8, Bl9, B20 esB21 szekunder tekercseket50 ezer fltxusvonal metszi. Ha viszont a fluxus nem vdltozik id6ben, nem induk6lodik 6ram a szekundertekercsekben. ugy, hogy Az 5. d./rrrin elektromos6ram folyik aB22 ptwter tekercsben ezer fluxusvonal tfi}1aladionaz felm{gnesezzeazRC magot es a teljes 100 RC magon Nl eszakies Sl deli p6lusokatalkotva.Amint az inam el6szor dtmegy a 822 primer tekercsen, az F 6s H helyeken nem haladhat 6t m6gnesesfluxus, ezek szerint az az 50 ezer fluxusvonal,amely ezeken a elterel6dikugy' hogy helyekenmegy at es 6thalad a B 186s B2l tekercseken, 6t. haladjon aB20 es B19 tekercseken mely a 818 6sB21 tekercsekben ezenelterelese, A mfgneseser6vonalak Ugyanakkora m6gnea tekercsekben. megy vegbe,6ramotinduk6l ezekben a intenzitdsnovekedeseB 19esB20 tekercsekvagy seserovonalakeltereldse, az ben hasonl6 6ramindukciotokoz. Ahogy aB22 pirner tekercsben aram fluxusvonalmegy6t az RC magon, ahogy eleri a maximdlis 6rt6ket 200 ezer az 5. itbra is mutatja. Mivel az I mfgnes telitett, csak 100ezer fluxusvonal megy 6t az Al 6s A2 armatlrdkon. A m6sik 100 ezervonal szdtv6lik a Pl pontos vonalakmutatj6k, igy ahogy ezt a szaggatott es P2 polussapk6kndl, Ennek megfelePl, mind a P2 polussapkdhoz. 50 ezer vonal megymind a okoz,tov6bbi 50 ezer amit a fluxus elterel6se kiviil, l6en a fluxusv6ltoz6son induk6lt 6ram keletkezika B22 pimerkdri tekercsben fluxusvonalnovekedes tekercsen. a B18, B19, 820 6s B21 szekunder hatdsara, a fluxus6thalad es allapot pimer tekercsben visszafordul,a magneses Amikor az irarl aB22 ugyanolyan modon. A rendszer a 4. i,};1rtnlifihat6 szinteazonnalvisszafordul tipusu v6ltoz6sonmegy 6t, csak a fluxus 6raml6smost a Hl 6s Fl helyen

:l
a 9 o

1l 3l
l!l

:l
il

; :

o \\

Il
fl

I

244

TERTECHNOLOGIA

MEGOLDASOK NEMUNEARIS SZABADALMAZTATOTI

blokkol6dik, mert az RC mag eszafip6lusaN2-re viit itt, a d6li polusapedig s2-re. 100ezres igy fluxusvonalnoveked6s tort6nika 818 esB21tekercseken keresztiilaz I m6gnesb6lszhrmaz6fluxus megvdltoz6sa miatt, valamint a B22 prrner tekercsbenbekovetkez6mdgneses indukci6 miatt. igy a Bl8, Bl9, B20 6s B2l tekercsbeninduk6lt 6ram ellenkezb kiny6 6s azonos nagys6gu lesz, mint a 4. itbrin ldtott esetben. permeabilit6s6t kell meretezni,hogyelegendo A P I esP2 p6lussapkdk ugy legyen a maxim6lisan indukdlt fluxus 6tvitelere an6lktil, hogy telitesbe menneifi. Az€rt, hogy a szerkezet gyiiriim6gneskent ne viselkedjen, kis egy l6grest kell hagyni a mag es a p6lussapk6k kozott. Az armatir6k es a permanens m6gneshelyettegymeggorbitett,vagyU alaku m6gnestis haszn6lhatunk,melynek p6lusai a p6lussapkdkhoz ernek.

all, melyek a m6gnes6szaki 6s d61ipolusa kozt vannak, 6s mindegyikben lehet6s6gvan a fluxuskdrok zininbta es nyit6sdra egyzonatagsegitsegevel' fluxus ir6ny6nakgyors v6ltozad Ez lehet6seget a magban 1ev6m6gneses tathsdra, igy a zona (mag) tekercseibenviitoinam indukAlodik. A fentieken tril tov6bbi c6l, hogy a taliimhny olyan fluxus kapcsol6 fluxus pdly6viszi a mdgneses zzen, amelytelitesbe rendelke mechanizmussal fluxusj6t, s amely mer6leges permanensm6gnesb6lszfirmazo mdgneses a p6lya i6nytra, igy szelektivenblokkolhatja vagy megnyithatjaa m6gneses fluxus 6raml6sdt. A fentieket pontosabban i1lusztr6lj6k a rajzok'. Az L i$rin a jelen tal6lm6ny 6ltal leirt gener6tor perspektivikustaiza l6tszik. gener6toroldalir6nyu rajza lifiszlk az l. az A 2. ihl/rlrin elektromdgneses 6br6n kijelolt 2-2 metszetszerint. generdtor elolnezeti A 3. 6br6n az L itbthn mutatott elektromdgneses 6ramkokontroUeleketvezerlS kis rajzalittsztk a nagyfrekvencids, nagysdgu m6gnesb6l sziLrrokkel egytitt, melynek az a feladata,hogy a permanenes gyorsanvdltoztassaa zonitban(magban), fluxus 6ram16s6t mazo miryneses v6lt6aramot induk6ljon a zona tekercseiben. hogy nagyfesziiltseg[i f6l A 4a 6s 4b irfrirtua gener6tor elol- 6s oldaln6zetel6tszikaz e1s6 ciklus a alatt, hogy a szabiiyz6jelek, impulzusok segitseg6vel permanensmdgnes fluxusa a zonbn az egyik iranyba 6ramoljon. Az 5a 6s 5b 6bran az elol- 6s oldalndzet ldtszik a 4a es 4b ilbrir}'oz hasonloan.A gener6torta ciklus mdsodikfeldbenmutatjak,amikor a zonir fluxus trinya megfordul az el6z5 cikiushozkepestban a m6gneses altal leirt elektromignesesgener6toregy l0 jelti Altal6ban a ta1a1m6ny melynek 12 az €szakip6lusaes 14a ddli p6lusa' A er6s mdrgnesttartalmaz, fluxusp6lya kdti pennanens m6gnes €szaki 6s deli p6lusdt ket mdgneses ossze, a 16 6s a 18. A 16 fluxusp6lya tartalmazza az els6 6s masodik melyek a 16fltxusp6lyat nyitjdk fluxusp6lyakapcsol6t2Oes 22 sorsz6mmal, 6s zilrjitk, mig a 18 fluxusp61y6na24 6s 26 fluxuspalyakapcsolok vannak hasonlofeladattal.A 166s 18 fluxusp6lyakozott 6s a 20, 22,24 elhelyezve es 26 fluxuskapcsol6k kdzdtt van a 28 magas permeabilitasf anyagb6l amelyena 30 6s 32 elektromosvezet6b6lk6sziilt tekercsek kdsziilt zonatag, vannak kotve. vannak, amelyekktils6 terheleshez

vf LLASENORDE RTVAS US PATENT4,()06,401
A taldlm6nym6gneses energiasegitsegevel el6 elektromosenergidtegy dllit olyan alacsonykoltsegiigener6torban, ahol egypermanensm6gnesb6l sz6rmaz6 fluxust gyorsan vdltoztatunk, hogy v6lt66ramot gener6ljunka mag tekercseiben. Permanens m6gnestrdgotahaszndlnakmdgneses fluxus forr6sak6nt mind onmag6ban, mind elektromdgnesekkel kombindlva,hogy az inamot er6sits6k. Ilyen esetekben,mivel az elektromdgnesvez6rl6 jeldnek frekvenci6ja megn6, az elektromdgneses tekercsekinduktanci6ja is n6, 6s a mAgneses fluxus pitlyirjhnakellendll6sa, reduktancidjais n6, ami korldtozzaageneritrt 6ram 6rt6kdt. A tal6lm6ny celja, hogy olyan elektromdgneses generiitort alkossunk, amely egy permanensm6gnesttartalmaz fluxusforrdsk6nt,ahol a generdlt 6ram a szabiiyzo frekvencia fiiggvdnyekent novekszik, es a szab6lyz6frekvencia a m6gnes fluxusdnak tinyifi vitltoztatja. A taldlmany m6sik celja,hogy olcs6 elektrom6gneses generdtortk6szithesstink,mely permanensm6.gnesb6l egy magb6l (z6n6b6l) iill, ahol a 6s permanensmdgnesb6lszinmazofluxust gyorsanvaltoztatjuk kapcsol6solc kal, s igy a mag tekercseinv6lto6ram keletkezzen. Tov6bbic61,hogy olyan elektromdgneses generdtortkapjunk, amely egy permanensm6gnesb6l,valamint k6t kokillboz6 m6gnesesfluxusp6ly6b6l

SZABADALMAZIATOTTNEMLINFARIS MEGOLDASOK

247

Fra.4a.
t6

tka,4b. 22 iz 54

1-JA,

</,

z0
ilr?B

H

5E 32

p6lus6bol szirmazo fluxus szetoszlik Altalaban a 10 m{gnes 12 €szaks. 6s egyszerre6ramlik a 16 6s 18 fluxusp6lyfina 14 p61usig. az A talalm6ny miikoddsesor6n a 34 elektronikuskapcsoloszerkezetnek a feladata,hogy a 20 es 26, valamint a 22 €s 24 fluxuskapukat,kapcsolokat nyissaes z6rja igy, miikodtesse,hogy a 16 es 18 fluxusp6lyakszegmenseit a hogy a 10 permanensm6gnesfluxusa a 28 zonatagban, 30 es 32 tekercsekbenvaltakoz6dramot gener6ljon,melyet egy kiilso terhelesrekotnek. egy kis erossegrinagyfrekvenci|jt szabilyzo, A kapcsolorendszernek vezerlo jelet kell adnia, hogy a zonatagbana fluxus trinya valtozzon es A egiivitltoinamothozzon 16tre: v6lt66ramnagysdga viszonylagnagyfesztilts ftrggvenye. idobefi lefutasanak aramlo fluxus v6ltoz6s6nak, a zonatagban de Jelen taldlm6nyillusztralt form6j6bana 10 magnesegy darabb6l 611, anygagb6l a 16 6s 18 fluxusp6lyak magas permeabilitasul6gymagneses kesztilnek 6s tobb darabb6l. Alacsony A talaknanynaltobbf6le kapcsolasiform6t lehet felhasznatni. frekvenci6ni/-a 16 es 18 fluxuspirlyikat mechanikusanvagy manu6lisan is szelektivmodon mozgatjuk.Nagyfreklehet kapcsolni,Ey a szegmenseket a venciirs miikodteteshez kapcsol6sugy tortenhet, hogy egy magas permeabilit6su anyagot telit{sbe visziink kereszt ir6nyu terrel (a fluxuspAly6ra merolegesiranw t6rrel). A telites azonnalmegnoveli a fluxuspalya reluktanciitjitt (ellenall{sdt) 6s megnyitja a mdsik m6gnesespitly|t a kijelolt mechanizmusaz 6br6n is Egy ilyen kereszt-telitesi kapcsol6 t6rresz6ben. es l6tszik, 6s egyU alaku magaspermeabilitfsuanyaguzonihol611 alacsony induktivit6su tekercsbol. pontoka 36, 38, 40 es42 U alakumagokhoz A20, 22,24 es26 kapcsol6si tartoznak 6s ezekena 44, 46,48 es 50 alacsony induktivitfsu tekercsek azonos a felepitesees a miikodese. vannak. Mindegyik fluxuskapcsolonak P{ldful a 20 fluxuspflya kapcsolotugylehetmtikodtetni,hogya 44 tekercsre aramot kapcsolunk.Ez az iram a 36 U alaku magbanm6gnesesfluxust gerjeszt, ami mer6legesa 16 fluxusp6lya kinyina 6s telitesbe viszi a 16 a fluxusp6lya megfelel6 szakaszat 36 mag p6lusai kozott, ami mer6legesa eied6 fluxus kinyina. igy megnyilik a 16palya azon szakasza, 10mAgnesb6l melyei a 20 fluxuskapcsoloz6r. Amint az 6ram nem fogik tobb6 a 44 tekercsben,a 36 u atakf zonihan a fluxus megsziinik 6s a 16 fluxusp6lya ujra zirodlk...

TERTECHNOLOGIA

MEGOLDASOK NEMUNEARIS SZABADALMAZTAToTT

...4 34 dramkori rendszer, amely a fluxuskapcsol6katszabiiyozzaes igy a 28 zonardszben m6gneses a fluxus kinyitt vezerha 3. i./crrirn l6thato 6s a 64 nagyfrekvenciils v6lto6ramuforrdsb6l 6ll, amelyetndgy korhdz kapcso lunk parhuzamosan, 44, 46,48 6s 50 korokh6z,melyek a 20, 22, 24 6s a 26 fluxuskapcsol6khoz tartoznak.Mlndegyik pdrhuzamos korhdz egydi6da tartozik (vagymds egyenirinyit6 eszkoz),amely a 66, 68, 70 vagy72 jellel van elldtva6s a 20, 22,24 6s 26 fluxuskapcsolokhoz tattozlk. A 66 6s 68 diodek, melyek a 20 6s 22 kapcsolokhoztartoznak,ellenkezo kinyba vannak kapcsolva, mint a 70 6s72 di6dek, melyeka 24 es26 kapcsol6elemekhez tafioznak.A 66 6s T2,valamtnta 68 6s 70 diod6kvannak azonoskapcsoldsi irtnyba 611itva. igy a vezdrlljel els6 vagy pozitiv fdlciklusa sordn a 64 nagyfrekvencids forrdsbolaz iram a 66 es 72 diodikon irt a 44 es 50 tekercsekbe folyik, mig a 68 6s 70 diod6k nem engedikaz ilramot a 46 es 48 tekercsekbe. 44 6s A 50 tekercsekben foly6 arama 36 6s 42 U alaku z6natagokban olyan dramot induk6l, mely telitdsbeviszi a 166s 18 fluxuspAlyaegy€gy szakasz6t, igy 6s hatdsosan megg6toljaa m6gnesb6l fluxus 6raml6sdta 20 6s 26 fluxuskap a csol6n tul. Ott egy nagy mdgneses ellen6ll6suresz alakul ki, es a l0 m6gnesb6l kiindulo fluxus a kisebbellen6ll6sutj6t kovetvea 12 lszal<tpolusbol a 18 fluxuspitlyin i$ 6s a 24 kapcsol6n irt a 28 z6natagon6t halad. Ezt az 6llapotot mutatja a 4a es a 4b ibra. A 20 6s 26 kapcsolokndllev6 kereszt azt thrhzolja, hogy gyakorlatilag nyitott allapotban vannak. A 4b itbra szerint a l8 fluxuspdlya €s a 28 zonatagtal6lkoz6s6n6l lev6 helyen a fluxus kett6v6lik, az 52 6s 54 elemeken6t lefele halad es a 28 zonatages a 16 fluxusp6lya taldlkozdsi helyen6l egyestilujra, hogy a 16 pirlyin keresztiilhaladvaa 14deli polushoz 6rjen.Ilyen fluxusaramlilsa 28 zonatagban 6ramot induk6l a 30 6s 32 tekercsekben. A m6sodikvagy negativ fdlciklusba a 64 kontrolljel forrdsbol csak a 68 6s 70 di6d6kon6t folyik aruma 46 6s 48 tekercsekbe. Ezaz6ram a 16 6s 18 fluxusp6lyakutjdban keresztir6nyutelit6st hozlltre a 22 6s 24 fluxuskapcsol6kkornyezet6ben. Az 5a 6s 5b rajzok szerint ekkor a l0 permanensmdgnesb6l szinmazo fluxus a 16 fluxusp6lyanfelfel6halad, majd a 20 fluxuskapcsol6nkereszttil meg6rkezika28 zonatageliryazisihely6be. a m6gneses ott fluxus kett6v6lik 6s lefel6 halad az 52 es 54 elemekenkereszttil,hogy a 18 szakaszon ujra taliikozzanak.Ezut6n a fluxus tov6bb halad a l0 m6gnes14d6li p6lus6hoz.

6ramotinduk6l, amelyellenkezf kinyu, Ez a fluxus a 30 es 32 tekercsekben anyagokat felhasznalva mint a megeloz6fel ciklusban.Magaspermeabilit6su a el6rhet6, hogy es alacsonyinduktivitdsu tekercseket fluxuskapcsol6kban a keresztir6nyuteliteskis aramokkalletrehozhat6es igy kis jelszintii vezdrl6jeleket kell haszn6lni.Ennek ellen6reer6s permanensm6gnesfelhaszndlas6vala 28 (gprii alaku) tagban indukdlt v6lt66ram viszonylagnagy lesz. Mindl magasabb frekvenci6ju a kontroll jel, annal nagyobbfrekvencidju 6s nagysdgu induk6lt arama 30 es 32 tekercsekben. az befolyasola a 4 darab,,fluxus A ta161m6ny mrikod6kepess6g6t alapvetoen A akkor mrikod6s szelep" energiaigdnye miikod6kepessege. n6gy ,,szelep" kevesebb energiakell, het j6l, ha a ket 6ppenzino,,szelep" miikddtet6sehez indukdlodlk.Ezert fgy kell a fluxuspdly6t mint ami a 30 es 32 tekercsekben meretezni, hogy nagyon k6zel legyen a telitesi frtelrhez, mert akkor kis 6ramerossdggel keresztir6nyutelitesbelehet vinni a p61yat. valoszinrilegel lehet 6rni, de k6rd6ses,hogy Ezt gondos meretezdssel teljesen le lehete blokkolni a kersztir6nyu telit6ssel a fluxus terjedds6t. zdr6ciklusaut6n Tov6bbikerdes,hogy lehete hasznositania fluxusszelepek induk6lt 6ramot. a zinotekercsekben

ES A CARLOSSUBIETA-GARRON. A VILTASENOR RIVAS-FELETALALMANYOKKRITIKAJA DE
(ASTLASZLO TANULMANYA) VILLAMOSM ERNOK A KRITIKA M6DSZERE Termeszetesen neh6zfeladat csup6na leir6s alapjln taliilmdnyokmtikod6s16nyege, k6ptelensdg€nek bizonyitdsa, hiszen sok esetbenaz a felfedezds hogy egy eszkozzelsikeriil egy addig ismeretlen effektust el66llitani vagy felhaszn6tni.A kritika rgy csak az elmeleti sikra vonatkozhat:ha valamit csin6l is a szabadalmaztatott szerkezet,semmikepp sem ugy, ahogy az a magyarinatban szerepel.Erre az alkalmazott ismeretek inkonzisztenci6ja nem erorcszdmottart6 fejtegetds szolgaltathatalapot,hiszen egymagyaritzo tartaknazhat sulyos logikai ellentmond6sokat. Ezt az elvet a gyakorlatban is ha ketfelekdppen kamatoztathatjtk: egyreszt, tapasztalt,a hagyom6nyos inkonzisztensenpr6baljuk elmeleti keretekbenem illo megfigyelestinket

250

TERTECHNOLOGIA

SZABADALMAZIATOTI NEMUNEARIS MEGOLDASOK

leirni (ami el6bbut6bb kideri.il), akkor a magyarinafitnk,esetleg elmeletileg probldma megfogalmaz6s6t segito kisdrleteink szorutnak reviziora.Mdsa fel6l, ha teoretikus ir6nyb6l indulunk, akkor eppen azdrt feltdtelezziikegy szerkezet miikodeset,mert az Altalunk elfogadottelmemegkonstrudlando torvenyeivel leti rendszeramagadefini6ltobjektumaivalesosszefiigg6seivel, (amelyekre magunk is tamaszkodunk)nem zhrjakt (termdszetesen logimi kai alapon) az 6ltalunkj6solt viselked6st. Ezlrt a kovetkezomodon fogok elj6rni: Mindkdt leir6s esetenmeghatdrozomazt a teoretikus keretet, amelyen keriilt. Ezen a szintenfogalmazommeg a kritikdt, beliil az otlet kidolgozdsra melynek c6lja: kimutatni, hogy a megadott m6don (!) egyik tal6lmdnysem miikodhet. Teh6t csak a f6 gondolatok kiemelesettartom szem el6tt, melkiz6r6lagempirikus koriilm6nyeket. Ett6l elter6 elemz6st l6zvea lenyegtelen feldolgoz6sa kivdnna,ami jelen esetbennem 6ll fenn. eredm6nyek A SZABADALMAK KRITIKAJAHOZ FELHASZNALASRA KERI'L6 ALAPISMERETEK elemz6sehez eleg lenne a divB: 0 Maxwell egyenlet B6r a Subieta-leirds t6rgyalni. (A sziikseges osszeismerete,drdemesa k6rd6st6ltal6nosabban pdlddul Feynman Mai Fizikdj6nak l. koteteben.) fugg6sekmegtaldlhat6k El6szor ndznJk meg, hogy a ma haszndlatosfizikai keretek kozott milyen korokben,majd vegezhettink szamitdsokat m6gneses elvekfelhasznal6s6val kdrdesdt! vizsgaljukmeg a ,,fluxusmegmaradasanak" 6liink: A kovetkez6egyszenisit6feltevesekkel feldpitesemegengedi,a m6gnesesindukciot, B-t, a l. Ahol a szerkezetek t6rer6ssdget, H-t, a keresztmetszetet,A-t, 6s a hosszat,lct, m6gneses kezeljiik. skalir mennyis6gkent 2. Elhanyagoljuka sz6rt tereket,mivel ezek az elm6letbennem jifiszanak szerepet. 3. Nem foglalkozunk tranziensjelens6gekkel,ugy tekintjtik a problemit, mintha stacion6rius6llapotok pillanatszeriienvaltan6k egymfst a miikG des sor6n,ezzel igyrs csak a feltal6lok malm6ra hajtjuk a izet. frekvencidjit, nem gyani4. Nem vizsg6ljuk a folyamatok ism6tl6des6nek jelensdgeket sem, mivel ezekre nem hivatkozik egyik tunk rezonancia szabadalom sem.

5. Minden felhaszn{lt anyagot a cel szempontjAbolide6liskent vesziink tekintetbe. energia6. Zitrt rendszertt6teleztink fel, azazsemmifdlekiils6 er6hat6ssal, 6rammal stb. nem szdmolunk, szinten azzal az indokkal, hogy nem tortenik ezekrevalo hivatkozds. esetenm6s hogymrikod6 (!) szerkezetek Ismdt fontosnaktartom leszogezni, megkozeliteslenne kivdnatos, most viszont elm6letilegj6solt effektusok logikai vizsgalataa cel. es egyenleteket nemileg idealtzitll Nezztik tehttLazokal az egyszeriisitett amelyekkela tovdbbiakbandolgozni fogunk: elemeket, Maxwell egyenletek:

= d i v B 0 - + J 4 d- : 0 + ) ' . B A i = 0 | o-4 A es b6rmelyzart feluletre
rotH=J--> | HdL=N1-+F Jo-I

f

-

Hil,=I,iJ

a

bdrmely zirt gorbere,ahol NI a kiilso gerjesztes. megengedheto, Az eltoldsi 6ramokatelhanyagoljuk(ez kis frekvencidkon s l6sd p6lddul Simonyi:Elm,!leti viIlamosdgtan, 32. oldal) Az iilando m6gnes hiszter6zis gorbej6r6l l6sd az l.l itbrifi. Ebbol a sz6munkra erdekes lem6gnesezesiszakasz modellez6s6re16sd pelddul kdrdk szdmitdsacimii konyv6b6laz 5'3 fejezetet' Benk6: Ittand| mdgneses g6rbdt az 1.2 ttbramutatja. A lemdgnesezesi gorb6j6taz 1.3 itbra mutatja, Az idealis ldgyvassaru telitesi m6gnesez6si 6s az idedlis telitesessaru 6br6jdt az 1.4 irbra.Ezt a sarut kapcsolo celjdra haszn6ljuk. Vezessiik meg be a kovetkez6jeloleseket:Nnotinr(H) es N6no^i1r,'r(H), melyekre

Nyotit : 4P, rr(A

= N4iro*i1rur(Il) ry

lERTECHNOLOGIA

Ndzziink egy p6ld6t az eddigiismeretek felhaszn6las6ra (16sd1.5 6bra). Most a kovetkez6egyenletek irhat6k fel:

I
j

Hili=0

(nincs ktils6 gerjesztes) H^l^+ HrJnr+Hurlnr+ H/t=0 jelolt ut) (a zhrt gorbe a szaggatottan

L By''=o
i

rrt*l

(figyelembe veve a feltiletek iranyitdsit is) BrA^= BurAnr= BrzArz= BtAt IL
H

(Azirt feliileteket a ktilonboz6 anyagokatelvilaszto feltiletek koriil vetttik fel.) Vezesstik a mdgneses be fluxus fogalmdt Qi = BAi.Ebb6l azt a kovetkeztet6stvonhatjuk le, hogy a fluxus 611and6 kor ment6n. Ha az egyes a keresztmetszeteketegyenl6nek vessztik, akkor II. igy egyszertisithet6: B: dll. a kor mentdn. Felhasznalva B, = pIlu 6sszefiigg6st ide6lisnak a az feltetelezettsaru 6s a &= F&t egyenl6s6get l6gr6sesetdn,az I. dsszefiiga g6st a kovetkezcik6ppen alakithatjuk 6t:

x& |(
o.il{''l' " ln'A fr*r-,.rnt 'q*io)

**ts.#
|'rr

tr.
! ffi I l T W a

r.1.

H ^ 6 + t t , , , * % 4 -. * ! t r = o
l-r tr lro

L'

l l t t # I l I I I

t I

g"Qr+p,.tp+y)*t l

I

t

n

I

I

0..$.p.rrr.f
O,'f*P+f

Vegytikfigyelembe,hogy jo saru esetdnF )) Fo, igy a kovetkezlkozeli t6sse1 6lhettink:

/fU.J

I I t -t f I I
L t - l
LI,

I

> H ^ l ^ + * , , * o - -8 1 - -H ^ +
lto

II.'

254

TERTECHNOLOGIA

Mivel,8, = Bt -+ B^ - - Hr+

.t

B, esH.kapcsolat6ra egymasik van

osszefligesiink, amit grafikusanadunk meg, igy a ketto egybevetesevel megkapjuk az aktualis munkapontot, amit az 1.6 thrln dLbr6zoltunk. Felrajzolhatjuk a kovetkez6helyettesit6k6pet is, amely az 1.7 irl:rin ldtszik (l6sd a Benk6 konyv 5.4 fejezetlt, bdr ott eltero el6jelek szerepetnek). Megjegyzendci, hogy ez a kozeht6scsak az A ponthoz tartozo H6nii nagyobbllertdkekre erv6nyes, ez esetiinkbennem okozhat gondot.Az de juthatunk: eddigiek alapjhnaz althbi fontos felismeresekre l. Afluxus abbanaz ertelemben maradmeg,ahogyanazaramaz elektromos aramkorokben(l6sd Kirchofitorvenyek), vagyisnincsenekforr6sokvagy nyel6k a korben. igy, ha megvirltoznak er6vonalakutjdban lev6 m6gaz nesesellen6lldsok(reluktanci6k),akkor ugyanazaz iiland6 m6gnesm6s fluxustfog eredmenyezni. 2. Az elSbbimeg6llapitdsunkb6l k6vetkezik az is, hogy a fluxust csak z6rt folyamkentvan ertelme felrajzolni, kiilonben nem teljesiilne a divB: 0 osszefiigges. Ujabb illusztrdciokent nezzinkmeg egy esetet,mely az 1.86br6nl6tszik. Az egyszeriis6g kedveert tftelezzik fel, hogy p, )) Ft, Fz) >> Vo, iW a j6l kovetkez6 haszn61hat6 helyettesit6kdphezjuthatunk, amely az 1.9irflrrin lifihato. Az eredmdnyekb6l vil6gosanl6tszik, hogy @ = Or + 02 birmilyen anyagok mellett, de a konkr6t 6rt6kek ugyanazon(!) gerjeszt6s(ND mellett is vdltoznak,pr 6s pz esetleges vitltoztatbsilal. igy, ha p6ldaul pyt valamilyen m6don jelent6senlecsokkentjiik,akkor sz6 sincsarr6l, hogy az ebb6lkiszo rulo er6vonalak ,,irtkinyitodnanak" a m6sik 6gba,hanem egyszerfenlecs6kken az osszfluxus.Ez6rt csalokaaz erovonalaksz6m6valbriveszkedni. (az Most pedig nezziik a C. Subieta-Garron-fele szabadalmat egyszeriisitett rajz a 2.1 ifurin l6tszik). El6szor rajzolunk egy helyettesit6k6pet (2.2 itbra), ami egyenertekiia probl6ma szempontj6bola szerkezet szimmetrizirlt vttltozattwal(a mdsikra is alkalmazhat6).A feltal6l6 sz6nd6kanakmegfelel6enfeltdtelezztik,hogy nem kovetkezkbe egyetlenszakaszon sem telit6s.Az idedlisatmegkozelit<i

t {.

&7-

d'. RI"3a .

a..*

.Ll..

rt qlr nd&8,lr.rt.!'Ir

r

o r i r t ( a .[ ' - l r

llrt

I

i

256

TERTECHNOLOGIA

NEMUNEARIS MEGOLDASOK SZABADALMAZIATOTT

viszonyok eset6nelhanyagolhatoR11,Rp, R6, Ro2,R4, Rpz,a hid pedig kiegyenlitett akir az allando m6gnes, akin az elektromdgnesfe161 nezve. M6g Rya6s R 6rt6ke sem fogia ldnyegesen befolydsohi a kialakul6 fluxust, igy ezeket r6vidzdrral helyettesithetjtik. is A kapcsol6s egyszeriisdge szimmetridjalehetoveteszi, hogy a kdrben es kialakulo fluxusokat ne peld6ul a csomoponti potenci6lok modszerevel oldjuk meg, hanem fin€zlsre. Val6sziniileg a feltal6l6 is igy j6rt el. (L6sd 2.3 trbra.) Ldthato, hogy a ,,fluxusmegmarad6sa" b6rmely csomopontbantefesiil: a befolyo es kifolyo fluxusok megegyeznek.(Ez ftzlkatlag ekvivalens |eBM= Gval.) Nezztik meg mi tortenik, ha I O | = | 6. l. A abszolut lrt€kre azert van sztikseg, mert I viiltakozo6ram, es igy fli'vdltakozo gerjesztes viitakozo O* fluxust fog eredmenyezni, amelynek 6* a csucserteke, ahogy az a 2.5 es 2.6 6brdkonl6tszik. Lathat6 teh6t, hogy hi6ba ,,szorul ki a fluxus" hol innen, hol onnan, ez a rdsz nem terelodik dt sehov6! fe1tal616 A elkepzel6seben a hiba, hogy ott a gerjesztettflrxust nem zinodo folyamk6nt veszi figyelembe,hanem ugy, mintha forr6sa6s nyelojelennea vasmagegyik,illetve mdsik vegevel. Ekkor azonbanfelvet6dik az a k6rdesis, hogy ugyan miert titkdzne akadalyokba egyesszakaszokon fluxus vezet6se tekercsgerjeszteset6l. a Mdsik oldalr6l a is megfoghatjuka kerddst:ha a hid kiegyenlitett afeltltelezes szerint,akkor az iilando m6gnesfluxusdnaksemekkorareszesem fog 6thaladni a tekercselt tagon,amiga p6lusokreluktanci6janem vdltozik, mdrpediga telitest6l tilol eznemkovetkezikbe. fgy akirhovd is helyezztika szekundertekercset, idedhs esetbenis csak annyi energidt nyerhetiink vissza a berendezesbol, amennyitbefektetttink a vitkakozofluxus gerjesztes6be. A V de Rivas-fele szabadalom Az alapgondolatitt is az, hogy a m6gneskorben kialakul6 fluxusfolyamok induk6funk fesziiltsdgetugy, hogy a befektetett energia ,,terelgetes6vel" elhanyagolhat6 legyen a kinyerhet6hdzkdpest.Maga a tal6lm6ny ndmileg pontosanalizise,az optim6lis bonyolultabbazel6bbthrgyaltnii. A szerkezet miikodesi viszonyoknakmegfelel6tervezese6s a peri6dikusan zaj16folyamatok korrekt energetikaivizsgdlatameglehet6sen osszetettmeggondol6sokhozvezetne,amelyekremost nem t6rek ki, ehelyett a fluxus kapcsol6s

igy erre kerddsettdrgyalom ttzinolag, ugyanis a felta1616 epiti elkepzeleset. most m6g sziikebbnek tiinhet a kritika kore, hiszen annak nem adom energia6ramnagym6gneses ctfolatifi, hogy egykis energi6valkapcsolgatott l6s, 6s ennek kovetkeztebenlo0%-ndl nagyobbhatdsfokkalmfkod6 szerkezet elSttlhthat6lenne, de az ismertetesrekeriil6 elvi kifog6sokkerdesessd Atal6lm6ny szerint teszik a tov6bbi,melyebbmegfontoldsoksziiks6gess6g6t. m6gnes 6ltal keltett fluxus halad 6t nyolcas alakban k6t ktilonegy 611ando boz6 uton annak megfeleloen, hogy hogyan 6llnak kapcsol6ink. Ezek a rendelkezol6gym6gneses ,,szelepek"olyan szakaszaia telitesi szakasszal anyagnak,amelyekreluktanciAjatugytudjuk megnovehi,hogykeresztirinyu az elo6ll6 tereross6g telitest ideziink el6.Yigydzat, ek'kor ter bekapcsolds6val vektoridlisered6je\?Felt6ve a fofluxushoz tartozo es a kapcsolt terer6sseg a haszniit anyagokhomogenitasdt es izotr6piitiitt, ez nem neheziti meg a sz6mitasokates a tovdbbi gondolatmeneteketsem,hiszenmost a kapcsol6 szakaszB-H grafrkonj6tennek az ered6nekaz abszolitt6rtekdrevonatkoztatjuk. A leirdsbanaz iil, hogy a szelep akkor mtikodik jol, ha a f6fluxus min a m6r telit6s kozelebevitte a vasat, mert ekkor kis seg6dgerjesztessel a kozel vizszintes, nagy reluktanci6ju szakaszrakeriilhettink. (Hangsulyozrtam, hogy ez csak a dinamikus reluktanciSra iil.) IJW €rzem,hogy a legegyszerribben a kovetkezokeppen mutathalokt az elgondol6shib6ja egy kvalitativ k6p alapj6n: mintha itt az indukcio kedve6rttekintsiik ugya kapcsoldst, Az egyszeriiseg vonalak kozel homog6n eloszldssal egymAsramer6legesenkereszteznek de van az igazsdgtol, a jelenlegi egym6st(16sd 6bra).Perszeez messze 3.1 t6rgyal6sszempontj6b6llenyegtelen.Tetelezzik fol, hogy a f6fluxus min a az a teliteshatdr6ravitte a vasat.Ekkor a kapcsol6ban terer6sseges indukci6 vektor is a f6fluxus khnydba mutat. Ezt a fluxust kizinolag ugy tudjuk a telites fenntart6samellett csokkenteni,ha az indukcio vektort ,,kiforgatjuk" mint ahogy ez a 3.2 az eddlgi ir6nyb6l egy keresztir6nyu t6r segits6g6vel, itbrin liii(;szik.A terer6ssegvektor a zonhban az osszetev6kvektori6lis ereviszonyitva. d6je lesz, teh6t megnovekszikes elfordul a kiindul6 helyzethez Ezt az ir6nyt veszi fel az indukci6 vektora is, azonbana telitds miatt m6r kozel 6llando marad az abszolttt ert6ke. Mivel a kiilonboz6 szakaszok hat6rol6 feltiletein az indukci6 norm6lis komponensefolytonosanmegy 6t, egy kapcsol6 ezSrt azt kapjuk eredmenyiil, hogy a fffluxus csokkenes6t

tlr ,
258
TERTECHNOLOGL\

t1

:it ,i

VII. RESZ

fluxus megjelen6se, majd n6vekedese kisdri. A szelep teljes ,,lez6ritsa" ugy val6sithat6 meg kozelitoleg, ha a m6.gneses terer6ssegered6 vektora a kapcsolosaruinak trdnyiha esik, a f6ir6nyba es6 terer6ssegviszont ekkor lesz a legnagyobb,mivel a lezdrt szakasza celnak megfelel6enl6gr6shez hasonl6anfog viselkedni. szo sincs teh6t arrol, hogy tigyes megvalosit6s esetena fluxus terelgeteselhanyagolhatoan gerjesztesekkel kis megoldhat6 lenne, scitkerddses, hogy egy6ltalin gazdasilgos lehet-ea kapcsolomtikodtetdsevalamilyenenergia ifialattto szerkezetben.

PARADIGMAVALTAS

*o--6m \M
r.t. Htnt!& rcjr, +tfdr.\cts..\
& o Llcrol,l

A l:*toti ;"4sktii{romto a

t.l AUrJr"ti" o. Jifkrurlnr {adorii, so.,*r(A.lg)

(p(. sonri'rak 96) tcrcrlcriaclit I

A fizika tortenetebenm6r tobbszor tapasztaltuk,hogy a szok6sos ,,hetkoznapi" parameterekt6lercisenelterc!viszonyok kozott mindig megismerke(szupravezetes, egy-egyujoldal6val.Magashomers6kleten di.inka termeszet nagy tomegek eset6n(fekete lyuk, gravitdcioskollap szuperfolyekonysdg), (relativisztikusid6lassul6s), m6retekndl(atomkis szus),nagy sebessegeken (kvantumelmelet) mindig olyan hat6fizka, magftzrkal kis energiaszinteken haladds6ban. sokat tal6ltunk, melyek segitetteka termeszettudomany Ha a megszokott,es mag6tol ertet6d6en h6rom tdrdimenzi6snakv6lt jelennekmeg. A 2 es I vil6gunkb6l kileptink, az anyagujabb tulajdonsdgai terdimenzi6s jelensegek(kvantum-Hall effektus) megint uj ismeretekhez ta16lunk,ha negyvagy m6g tobb vezettek.Meg gazdagabb ,,vaddszmezore" t6rdimenzi6ban vizsgal6dunk (gombvill6m, teleport6ci6, anyagszerkezeti anom6li6kstb.). A sz6ls6s6gesen nagy gyorsulfsok hat6s6tid6ig nem vizsgdltaafizka, a gyorsit6kugyanis hoznak hanemnagysebess6geket nem nagygyorsul6sokat, foglalkozunk, letre. Matematikailagmindosszei helyett I magas6rt6keivel azaz formiiltsan csak egy pont az eltercs,de megis milyen fontos ez a pont! klasszikusfizika bosszuja,hogy az energiahasznosit6sA ,,f6lbehagyott" nak ezt a fontos tertiletet idaig a ,,hivatalos"tudomdny nem ismerte. A Boyer-Marshall-fdle sztochasztikuselektrodinamika6s a nemlinedris rendfiztklja szerek dinamikdja az a k€t piller, amelyena kicsatolo szerkezetek nyugszik. A ketto koziil a nemline6ris rendszerek ftztkiia az erosebb es is fiatalabb. P6r 6vea kvantummechanikdban elkezdtekvizsgdlnia kaotikus jelens6geket, az ontorv6nyti fejl6des nehdny fvtued mulva val6sziniileg s mag6t61is elvezetnea random elektrodinamikdhoz.Csakhogym6r nincs annyi vesztegetnival6 idonk, hiszen kdrnyezettink dllapota drasztikusan romlik. A gyakorlatm6r a 20-as,30-as 6vekben bizonyitotta,hogy az energiajelent Komoly presztizsveszteseget kicsatol6stechnikailag megval6sithato. is a szirmhraazelvesztett 60-70 6v,az atomenergia, fuzi6s a term6szettudomany kutatdsok zs6kutc6ja. az az eset,amikor elmeleti fizikusok miiszaki fejleszEz

TERTECHNOLOGIA

pRRnorcn,nvArrAs

261

t6sbe fognak. A klasszikusfizika lehet6sdgeinek lebecstil6se nagyon megbosszultamag6t.Az is sokat 6rtott, hogy a ,,hivatalos"term6szettudomany nagy igyekezettelnyomja el, gdto$a azoknak az anomthitknak a vizsg6latdt (parajelensdgek g6mbvill6m), melyekszintdnelvezettekvolna megold6shoz. a A tudomdnytdrt6netben nagy igyekezettel pr6b6lj6k Teslanevdt ,,kireis tusdlni", Moray, Hubbard, Coler 6s t6rsaik pedig be sem keriilhettek oda. Nemcsaka kelet-eur6pai tortenelembenszokdsos kiretus6l6s,hallgat6s6s a eleve kirekeszt6s, a tudomdnyban ugyanugy megtal6lhat6, ugyanolyan katasztrofdlis kovetkezmenyekkel. De sop6nkod6shelyett nezziik, hogy mil.yenlehet6segeink vannakrovid- 6s koz6pt6von. juthatunk, Osszefoglal6sk6nt ndzziik meg, milyen vegkovetkeztet6sekre ami a tudom6ny es technologiafejl6ddsdnekudnytfi befolyisolja. Az eddigiek alapj6nl6thato, hogy paradigmavalt6s sziikseges tudomdnyban6s a a technol6gidban.A fzik6ban els6sorbana nullponti energia megismeres6nek, kutatds6nakszerepe,fontoss6gafog megndni. Ujra kell definidlni a klasszikushzika 6s kvantummechanikakapcsolat6t,valosziniileg m6shol kell meghuzni majd a hatdrokat. Alapvet6 vitllozits kovetkezik be majd frzikai gondolkoddsunkban, hiszen l6tszik, hogy mai k6ptink - miszerint a nehez anyagsz6guld a legiirest6rben - hibas. Valojdban rendkiviil siirii, surlod6smentes energiavagy anyagaz, ami korbevesz minket. Az 6ltalunk anyagval6jdbancsak egy konnyu buborek ebben a sfrii, ,,megtapogatott" surlod6smentes kozegben. v6kuum (amit jobb lenne extr6m siiriisegnek A nevezni)tanulm6nyozisaafulka kdzponti feladatalesz 6sktilon szeretndnk kiemelni a vdkuum es a graviticio kapcsolatdnak fontossdg6t. Termeszetesen nagyon fontos lesz a nemline6risdinamikus rendszerek tanulmdnyozdsa, zajtndukdltftmenetek jobb megertdse, dom6nfaldinaa a mika, a kaotikus rendszerek, nemline6ris csatolt rendszerek6svisszacsaa tol6sok minel tok6letesebb megert6se. Az anyagtechnol6gi6bana ferro es ferrim6gneses anyagok tanulmfnyozilsa,javit6saktildnosenfontos lesz.A plazmafrzkihan a hangsulya rendkivi.il magas h6mers6kletii,esetleg nagy siiriis6g(i plazmi*t6l el fog tolodni az alacsonyabb h6m6rsekletri, ritk6bb plazmdkbanlejdtsz6d6, nemlinedris hull6mokat tartalmazo folyamatok tanulmdnyoz6sara.

TECHNOLOGIAIRENDSZEREK
technol6giai rendszerelterjed6se A kozeljovoben harom energiakicsatolo v6rhat6: rendszerek alapul1 vfzbont1 L A kvdzilinedriselveken lehet haszn{lni. Jellemfiitesre es hidrogentermelesre Ezeket els6sorban z6jik a viszonylag szeles, stabil tefesitmeny tartom6ny. A hidrogent is elvileg gitzhitlozatokba be lehet juttani, hiszen a varosi 96z egyik komez ponense r6gebbenis a hidrog6n volt. A legkisebbneh6zs6ggel atendszer adapt6lhat6,elvileg a regi h6eromrivekis dtdliithat6k erre a technol6gi6ra. gd s ato 2. Plazmarez se ki cs ltis Moray) kesziialapulo (Tesla, nemlinedriskicsatol6son A plazmarczgeses l6kekre jellemzb a nagy teljesitmenystirtiseg, azaz a teljesitmenyisuly afiny magas.Nem tizart, hogy ha elkesziilnekujra ezek a k6sziilekek, is akar repiil6g6peken lehet haszn6lni.Sajnosma nincs bel6ltik miikodo p6ld6ny. Moray kutatasai, jegyzeteiazonbanfennmaradtak,elvileg hozziflrhetbk. Ez a rendszerintenziv kutatist igdnyelmeg. alapulf szerkezetek 3. Ferromdgneses nemlinedriskicsatokison Ezekbol ma is van miikodo p6ld6ny.Ket csoportot kiilonbdztethettink Ma szerkezeteket. miikddo p6ld6ny 6s meg,az alacsony- a nagyfrekvenci6s azonban van, elvi lehetosege csak az alacsonyfrekvencidskesziil6kekb6l megvan annak is, hogy jobb teljesitmeny/srilyaranyu nagyfrekvenci6s kesziildkeketfejlessziinkki. Term6szetesen nemcsak elektromos-vagy h6energi6t,hanem mechanikai munk6t is lehet nyerni a fenti alapelvekb6l kiindulva. Ezek a motorok is teljesitmeny transzformdtork6ntmiikodnek esjelentos (l6tsz6lagos)energiatobbletet adhatnak.Kisebb gyakorlatijelent6s6gtik6shelyhi6nymiatt nem esett sz6 roluk. A fentieken kivtil olyan kiilonleges kdsztildkek is megvalosithat6k majd, melyeknek a mai mtiszaki gyakorlatbannincs megfelel6jiik.A kicsatolis fizikai hatdsainak,,mell6kterm6ke"folyt6n val6szinrilegolyan effektusok

262

TERTECHNOLOGIA

PARADIGMAVALTAS

sora lep majd fel, melyek fontosaklehetnek a technikdban.Itt a gravit6ci6s esanyagszerkezet-virltozitsi,,anom6li6k" johet sz6ba gyakorlatifelhaszn6ldsa juthat majd. els6kdnt, a biologia, a mesterseges de bioenergetika szerephez is V6rhat6,hogy a fejlesztomunka elejen nagyonsok konstrukcio fog megjelenni, eg5rfajta,,infl6ci6" kovetkezikbe.Ez term6szetesen nem baj, hiszen a fejl6desnekezvelejiroja.Altalaban elmondhat6minden ilyen szerkezetr6l, hogy nagyon hosszu elettartamu,nincsenekbenne srir1od6,elhaszn6lod6, elkopo alkatrdszek.EzerI ezekaz alkatr€,szek jobb konstrukciok megjelea nesekor elvileg ujra felhaszn6lhatok,reciklalhatok. A nagyobb egysegteljesitmenyii rendszerekelterjeddse el6tt fontos lesz biol6giai hat6suk tisztitz6sais.

PARADIGMAVALTAS AZ ENERGIAGAZDALKODASBAN
Ajelenlegi energiagazddlkoddsban ajdrmtivekmotorjainakteljesftmdnye nem hasznosul, amikor a jdrmri dll. Senktneksemjut eszebe, hogy ha p6lddul egy teherautotnem haszndl,akkor motorjdt j6rassaes vele 6ramot generdljon, esaz igy nyert 6ramot az orszdgos irlozattacsatlakoztassa, h hiszeneznagyon gazdasdgtalan szennyezo es megoldds.igy teh6t a szem6ly-6s teheraut6k, az autobuszok, a tankok, a traktorok, a dizel mozdonyok teljesitm6nye gyakorlatilag nem hasznosulaz orsz6gosh6l6zatban.Ha a jdrmiivek hajto egysdg6t, amit ma a bels6eg6sii motorok alkotnak,lecser6ljiik p6lddul plazmarezgeses vagy m6gneses teljesitm6nytranszform6torokra,akkor ezek is johetnek az orsz6goshttlozatok t6pl6l6sdndl.Egy ilyen rendsz6mit6sba szerbena hasznd"laton kiviili j6rmrivek (pdldaul az ejszakaa csalddi h6z garilzsirbanparkolo aut6) teljesitmenye felhasznalhat6, is r6csatlakoztathato az orszdgosh|lozafta. igy pelddul a nagyteljesitmenyri teherautok, aut6j6rmiivei is, amikor 6ppennem haszn6lji*, az buszok,vagy akdr a hadsereg orszdgos hirlozatra rddolgozhatndnak. Ehhez term6szetesen sokkal fejlettebb,jobban kieptilt hitlozatralesz egy majd sziikseg, amib6l nemcsak levenni lehet teljesitmenyt,hanem16is lehet adnt.Ez ifialakjrtand elektromoselosztorendszerek az szerep6tis, hiszenma csak az a feladatuk, hogy az er6miivekbenmegtermelt teljesitm6nyt szetossz6k.Az uj koncepci6bansokkal 6tfog6bb lenne a feladatuk, a nagyon

elosztva szinte egyenletesen sok helyen, nagyon sok teljesitm6nyszinten, Vdrhato,hogy foleg 6jszamegtermeltteljesitm6nytkelleneujra elosztaniuk. jelenik rneg,ezertaz ipar ebbenaz ka nagy mennyisegiiteljesitmenyfelesleg id6szakban olcs6n juthatna elektromosenergifhoz. Fiitesre is fel lehetne a haszn6lni eztaz olcs6energift. Egy ilyen rendszerben kozponti eromtivek, osszekotogerinchalozatokszerepe a nagyon magasfesziiltseg[i,orszagokat csokken,a lok6lis, helyben megtermeltenergiaszerepeno. Az ujraelosztfs abb6l 6lhetnek szerepefelertekel6dik,ahtiozatokat iizemelteto tarsasAgok 6ron adj6k el az elektromos 6ron veszik,magasabb meg, hogy alacsonyabb energi6t, amit most kozponti er6miivekbenkell megtermehi' ennek kovetkeztebenaz energiapolitikais 6talakul. A Term6szetesen a a szenerSmtiveknek kozeljov6benmdr nem lesz letjogosults6ga, szdnfritesnek sem. Ezaltal a szen-dioxid,kendioxid es nitrogen-oxidkibocs6t6s jawl6minosegenek jelentosen csokkenni fog. Ez a talai, az erd,5itl7om6ny j6rmrivek savaljdrhat egytitt.Nem kell kiilon hangsulyozniaz elektromos tetszoleges es szegeny gazdag, elonyeit es azt sem,hogy igy minden orszag, mennyisegii energiirhozjuthathozzit,nem lesznekenergiamonop6liumok. befofontoss6gftt Hosszabbti1on ez az olajtermeloorszfgokmai strategiai az olaiat lyasotni fogja, szerepiik cs6kken, de nem szrinik meg, hiszen festekiparban,gyogytovabbra is fel kell haszndlni a miianyaggydrt6sban, szeriparbanstb.

BIOL6G|A
nagy resze elekta Ebben azilfajta energiagazdalkod6sbanteljesitmenyek jelenik meg, hiszen ezert nevezzik tdrtereken keresztiil romos, mdgneses technol6gi6nak.igy a biologidra kett6s szerephdrul: - Egyreszt nagyon pontosan meg kell ismerni, hogy az elo szervezetek 6s kornyezetszennyezdsre, ezt a hogyan reagalnakaz elektromagneses hogyanlehet a minimalisra csokkenteni. fajta kornyezetszennyezest szerkezetek - M6sr6szt teljesenuj feladat lesz, hogy az enetgqal,tcsatol6 - parajelens6geket- tanul6ltal keltett kiilonleges fizlkal effektusokat minyozzuk. Nagyon fontos, hogy megismerjiik ezek biol6giai hatasait, 6ppen ez6rt enn6l a ma m6g teljesentiltott tudomanytertiletneljelent6s szerkezetek hiszen az eddigt6rgyaltenergiakicsatol6 halad6stkell e16rni,

TERTECHNOLOGIA

pnRnoreuevArrAs
hiszen csillaeddig nem lehetett volna el6terernteni a sziiks6gesfedezetet, gidszati osszeglett volna az energia felhasznalds miatt. K6tsegtelen,hogy eszkozok piaca visszaesik,pdld6ul az energiabizonyos energiamegtakarito gazdasigosizzok nem lesznek annyira fontosak, mint eddig. Az olcs6bb energiaviszont azt jelenti, hogy az emberek fizet6s6nek egyr{sze megtakarithato, kulturara, jobb hinakra, lak6sokra, jobb oktatdsra,jobb egdszsegtigyrefordithato, tobb szolgiltatas vehetS igdnybe - ami megintcsak munkaer6 igdnyt gener6l. Az uj energiastruktura tehAt mindenk6ppen az javit6s6hoz,egy sokkal jobb kornyezetelerds6hez nyujthat 6let min6sdgenek 1ehet6s6get. Csak rajtunk mulik, hogy eliinke vele.

szdmosel6nyt nyujtanak. Term6szetesen nincs ingyen vacsoraa term6szetben. valahol, valamilyen|ratfizetru kell. A legnagyobb val6szinrisdggel a biol6gi6banjelenthetnekprobl6m6t ezekazujfajtaszerkezetek. Meg kell tudnunk, hogy mik az,,egytitt6l6s"feltetelei. Mint mfr emlitettiik, ezekaz energiakicsatoldsi elvek valoszinrileg megjelenneka biol6gi6banis. Nem mindegy teh6t,hogy a kicsatol6 szerkezetek €s az elSl9nyek zavarjitke, egymds mrikodesdt. Az eddigi elsz6rt tapasztalatok nem elegend6ekahhoz,hogy ezt a k6rd6stmegnyugtat6an megv6laszoljuk. Annl.r val6sziniisithet6,hogy csak az egdszen nagy, rlbbszitz kilowatt feletti teljesitm6nykicsatoldsini.i_vilrhatokesetleg h6tr6nyosbiolo giai kovetkezmfnyek.Az ilyen nagyteljesitm€nyiirendszereketiszont az elett6rt6l kivril, akdr elhagyottb6ny6kban is el lehet helyezni ugy, hogy a bioszfer6tne zavarjitk.

TIUNKAEN6PNC
Mindezek, de fbleg az ipar uj paradigmiravalo 6t6llit6sa 6ri6si feladatot jelent. De meg kell tenniink, mert a jelenlegi technol6giival a fejl6d6sm6r nem tarthat6 fenn, a kdrnyezetszennyez6s klimav6ltozilstokoz. annak m6r pedig csak k6ros kovetkezmlnyeivannak nemcsakaz emberekre,hanem a teljes el6vil6grais. Az 6t6ll6s hatalmas feladatdt csak rengetegmunk6val lehet elv6gezni, ez6ft 6riasi feladat el6tt all a tefiestechnol6giai struktura. Le kell cser6lni az osszesjhrmrivet, jelent6sen meg kell villtoztatni az energetjka szerkezet't,a fiitds,az energsaelosztiis ujraelosztas 6s szerkezetet. Le kell bontani hosszut6von a kis szintktilonbsdgekre epitett vizier6mriveket, hiszen energetikaihasznukteljesen elhanyagolhato, kornyezetikdraik jelent6sek. azonban Mindezek a feladatok nagyon nagy mennyis6gii munkdt igenyelnek. Eppen ez6rt nincs okunk att6l felni, ttogy u bilnyabezilritsok az olajfeles dolgoz6 ipar mdret6nek csOkkendse miatt felszabadul6 munkaer6neknem lesz dolga:hatalmasmennyisdgri munkdval lehet majd csak felszdmolniaz eddigi kornyezetszennyez6 technol6gia nyomait. Tal6n most el6szora tort6nelemben lehet6vd v61ik,hogy a fakiv6g6sok es az ezt kovet6 talajer6zio miatt lepusztulthegyoldalakatujrafttsitsdk, ujra iiltessdk.Ennek koltsdgeire

VIII. RESZ

KITORES LABORBOL, A AVAGY VIHETUNKA MtT PADIASRA?

267

KITORES A LABORBOL, AVAGY MIT VIHETUNK A PADLASRA?
Az embereknagy tobbseg6tmindig is 6rdekelte,hogy mit hoz a jovo. Egy r6gi vicc szerint Kelet-Europitbana mult mindig bizonytalan, csak a jov6 amikor a mult is, a biztos. Fejl6desiinkbeneljutottunk egy olyan szakaszba, jelen is es ajov6 is bizonytalan.

mond pdnzhi6ny miatt. Ezek hianya n6h6ny 6v mrilva m6r 6get6 lesz, s gyakorlatilagorokos szolgasorsra kenyszerit benniinket, csakkiszolg6l6k es rabszolg6klesztink,mdshol megfogantgondolatok v6sar16i.

INFORMACI6CSERe r6Io6u xivUIIEKKEL
A kesergdst felret6ve, nfzzikmeg, hogyangondolkodnakazAmerikai Egyesiilt Allamokban a jov6r61,ahol tdnylegvan jov6, ahol tdnylegfejl6dik a technika. A tengerentulonmegjelent egy konyv,melyet az informatikara szakosodott Wred magazin szerkeszt6iallitottak 6ssze.Mivel ok foleg az informatik6ban, josldsok szarna a telekommunikdci6ban6rdekeltek,ezdrt az ezzel kapcsolatos vanhrlsulltan, term€szetesen telekommunik6ci6sz6munkra nagyonfontos. a is 6k is felvetik annak lehet6sdget,hogy a nem hrl t6voli jov6ben felvessziik a kapcsolatot mds bolyg6kon 6lo drtelmesldnyekkel,es kepeseklesztlrk informdciot cser6lrriveliik. A konyvbenm6sjellegu talalm6nyokismertet6s6re sor is kerti{, de en csak a szdmomralegdrdekesebb dolgokat valogatomki. A konyvbeli v6logat6sugy kesziilt, hogy az Amerikai EgyesiiltAflamok kozel szitz szakert6jetfe1k6rt6k,mondjanak vdlem€nyt, mikorra v6rhat6 egy€gy tal6lm6ny,elj6r6smegvalosuldsa, elterjedese. szak6rt6k6ltal6ban A kutat6k, fejlesztok,egyetemi tan6rok, tudom6nyos ujs6gir6kvoltak. Nem mindenki nyilv6nitott v6lemenyt minden kerddsben.Az idobeli j6sl6sok, el6rejelz6sekbizony itt is sz6rtak. A szerkeszt6kazt az egyszeriielj6r6st v6lasztott6k, hogy 6tlagolt6k a joslatokat, nem m6rlegeltek,hogy melyik szakdrt6nek mekkora a sulya az adott t6m6ban, mennyire 6rt ahhoz a probl6mdhoz. Emiatt azt6n lehet, hogy az egyik szak6rt6harminc ewel k6s6bbreteszi valamelyiktalalm6ny megielendset, ez is csak aztmttatja, de hogy mennyire bizonytalanok az ilyen jellegu elorejelz6sek. Termeszetesen lvszamok nem Magyarorszdgra, az hanem az Amerikai Egyestilt Aflamokra vonatkoznak, hiszen onnan - ha egyiital6n dtkeriilnek - j6 n6h6ny 6v kds6ssel jutnak el ezekataliilminyokhozzitnk. N6h6ny dolog - v6lem6nyemszerint - soha nem fog eljutni hazinkba, hiszen ndlunk az infrastruktura, a telefonvonalak fejlesztese, fejl6dese alig tart el6bbre a romfniai, yary a bulg6riai 6llapotokn6l,csakaz 6rak tekintetdben6rtiik utol a Nyugatot. Marpedig rossz min6s6gues rendkiviil drdgatelekommunik6ci6s h6l6zattal nem fogunk eljutni az tnformirci6st6rsadalmakklze.

MEGJ6SOLTJ6V6
A mult szinad v6g6n,amikor Europ6ban6sAmerikdban hihetetlen mert6kegymds ben felgyorsult a miiszaki civiliz6cio, a kommunik6ci6 fejlcidese, ut6n l6ttak napvil6gotj6slatok. Neh6ny ember,p6ld6ul VerneGyulafeltiin6 enj6l tudta megj6solnia technikanehdnyv6rhat6vivmdnydt.Termdszetesen nagy mell6fog6sokr6l tudunk. Altaldban a jov6 bizonytalan,eskiildnosen is akkor,ha megel6re nem ldthato tdnyez6ksor6tkell figyelembevenni.Eppen ez6rt mindenki j61 tudja, hogy mennyi buktato, mennyi bizonytalansdg van ezekben j6slatokban.Ennek ellen6rej6 p6r dolgot lehet sejteni.Azert nem a 6rdektelenaz el6retekintes,mert az emberek,csalddok,kozossegek sorsa Ha fiigghet egyestaldlmdnyok elterjed6s6t6l. ujabb technikai tal6lm6nyok, j6v6j6rol gondolkodunk,akkor elkeriilhetetlen, hogy saj6tgyermeelj6r6sok keink es majdani unokdink sors6r6lis gondolkodjunk. gondolunk, solcsokkeseSajnos,ez a gondolkodds,ha Magyarorszagra van teli, hiszen ndlunk nem a technika feldptilese, riis6ggel,szomonisdggal hanem inkdbb drasztikus ledpiilese tortenik. Ma Magyarorsz6gonegyetlenegy kutatGfejleszt6 sem dolgozik,,csucstechnol6gi6ban". Gondoljuk csak el, hogy p6ldAul a sved Ericsson ceg, melynek 12 ezer alkalmazottja koriilbeliil hinomezer kutat6-fejleszdolgozik csak a telekommunikdci6ban, Ndlunk egyetlen ember sem t6t foglalkoztat a mobiltelef6nia tertiLlet6n. 6s dolgozik a kutatdsfejlesztdsben, kizartnak tartom, hogy ebben az evezvag;1unk, redbena helyzetjott6nyit is jawUon. Mi most abbana peri6dusban amikor 6vtizedek ota jtno folyoiratok trinnek el konyvt6raink polcar6l, ugy-

TERTECHNOLOGIA

KITORES LABoRBoL, AVAGY A MrTVIHETUNK PADLASRA? A

BIOLOGIAI BOMBAK
N6zziik az egyes tal6lm6nyokravonatkozo j6slatokat. E16re kell bocs6tanom, hoW 1994 6s 1995volt az abdzisfv, amikor a k6rdeseket feltett6k. A konyv l996banjelent meg, 6s erre az 6vreegyetlenujdons6gotj6soltak: a genetikusan manipulalt biologiai feg;yvereket. A biotechnol6giafejl6desevel az emberi g6nekfelt6rkdpez6sdvel es elvileg megval6sulhat, hogy uj tipusri, sokkal jobb gy6gyszereket alkothassunk, 6s gy6gyitani.A fejl6d6stermdszetes orokl6d6 betegsegeket lehessen velej6rG ja, hogy eloszor a hadiiparbanprob6lj6k meg haszn6lni az eredmenyeket. Eppen ezert josoltdk, hogy el6sz6r genetikailagmanipul6lt olyan virustorzset vagy baktdriumokat fognak el6611itani, melyek ellen egyszenien nincs v€dekezes. Sokan az AIDS virusdt is egy ilyen ,,eredmenynek" min6sitik, mely katonai laboratoriumokb6l szabadultkj, ez6rt nem taldlkoztunkvele a termeszetben el6tte soha,sehol.Az Amerikai EgyesiiltAlamok 1969-ben rta al6 a k6miai es biol6giai fegyverekbetiltds6ravonatkozo egyezmdnyt. Ennek ellendre 1987-ben hadtigyminisztdriuma beismerte,hory 127laborat6riumban kisdrleteznek ilyen tipusu vegyi esbiologiai feg;yver el6dllitds6val. (Ez csak egy kis adal6k a nemzetkozi szerzoddsek komolysdgdnakes a kormdnyokszavahihet6segenek bemutat6sara. ) Ma az USA kormdnyaszerint6vi 1,4milli6rd doll6rt kolt a hadser arra, eg hogy idej6ben eszre tudj6k venni a biol6giai es kdmiai feg;yvereket, teh6t idriben detektdlhass6k ezekethdborf eset6n.M6g csak elkdpzelnisem tudjuk, hogy micsoda katasztr6falenne, ha ilyen sunyi fegyrerek a terrorist6k kezthe keriiln6nek. Gyakorlatilageg6szvdrosokat,orsz6gokatirthatn6nak ki figyelmeztetes a vddekezes es legkisebbes61ye n6lktil. Ezen a t6ren teh6t teljes a kiszolgdltatottsdgunk, ez az 1,4 mil1i6rddoll6ros kutat6stenyleg 6s indokolhat6,val6ban sztiksegszerii. Nem tudom, hogy tavaly megsziilettek+ a megj6solt,genetikusan manipulaltbiol6giai fegyverek. viszont tudom, Azt hogy a m6r eddig kifejlesztettfegyverekis f6le1metesek, 611it6lag m6g 6s ma mindig a bakt6riumok 6ltal term6szetes modon el66llitott toxinok a leghatisosabb m6rgek. Ezekb6l n6mely anyag egeszen mennyisdge halalos kis is lehet.

OLCS6 CD.REKORDEREK
K6pzeljiik el, hogy lenne egy olyan magn6nk, ami ugyanolyant6k6letes hangmin6seggel tudna hangot, esetlegkepet rogziteni, mint ahogy azt ma a CD-lemezj6tszo lej6tssza nektink. A technikaelvilegmegvan, mini CD-k 6s form6j6ban 1997-benval6ban megjelentek hordozhat6 magnetofonok,diktafonok. Ez az eljhrhspotenci6lisaneltorolheti a kazettitsmagnetofonokat ugyanugy, mint ahogy azok kiszoritott6k a behemot ors6s magn6kat a mindennapi eletbol. Egy tov6bbi lepessela CD-rdgzit6k kiszorithatnitk a videokat is, 6s a padl6sonporosodndnaka mai videomagn6kkazett6inkkal egyiitt. Technikailagminden felt6tel adott, kifejezettena hdttdrbenmeghuzodo szerzSijogi vit6k akadiiyozzitk egyeloreaz rlyen kesziildkek elterjed6sdt.Ndh6ny ewel ezel6tthasonl6vit6k akadalyoztirkmeg digit6lis magn6k a elterjeddsdt. Att6l feltek, hogy azok segitsegevel tok€leteshangmin6segben lehet terjesztenia zenei felvdteleket, akkor a mriveszek s tobbe nem kapnak pdnzt a lemezeikdrt. Valoj6bana nagylemezkiad6cegekakadalyo ztitk megenneka tal6lm6nynak az elterjeddset, j6l p€ldivza, hogy megl6v6 az elterjedtekn6l ami sokkal , jobb m6dszerek,eljardsokmegbukhatnakazert,mert egy-egy erdekcsoport utj6t 6llja terjed6siiknek. Erdekes,hogy 6ltal6bana szak6rt6k'966s '97 koze teszik ennek az olcso hangrogzitS elj6r6snaka tdmegeselterjeddsdt,6m peld6ul a Dolby-laboratoriummiiszaki igazgatojaugy gondolja,hogy megtorpedozhato ez a taliilmdny is, 6s sohasem elterjedni. fog A sz6mit6gdptulajdonosokpiaci igenyei 6s elv6r6sai,valamint a dupla stinisegri CD-k varhat6 gyors terjedesemiatt azonban nem ktzhrt, hogy hamarosanbucsut mondhatunk a kazettdsmagn6knak,esmagunknak rogzithetjiik a radiob6l kedvencfelv6teleinket, kdsobba tdvdb6la hlmeket.

MOZIFILil AZ INTERNETR6L
1997-rej6solt6ka szakert6kaz internetenhozztferhet6 mozifrlmek elterjed6s6t.Arr6l van szo, hogy ha valaki meg akar nezni egy filmet, atkor az interneten bekerheti,letoltheti 6s saj6tmonitorj6n v6gign6zheti. Ma, term6szetesen, videokolcsonz6b6ltobb sz6zfilmet meg lehet kapni, m6gis mis az, ha nem kell 6rte elmenni, hanem csak letilni a gdp ele es a h6l6zatbol

270

TERTECHNOLOGIA

KITORES LABORBOL, A AVAGY MII VIHEIUNKAPNOTASRNT

271

lehivni a kiv6nt ftlmet, ak6r h6tfo hajnalban is. Ehhez azonbanaz internet hiiozat rendkivtih lassusag6tkellene legy6zni, azaz so?,kalnagyobb savj6val tobb inform6ciot kellene tov6bbitani. Ez mdg legalibb sz6lessegben, neh6ny evetig6nybe veszaz Amerikai EgyesiiltAilamokban, Magyarorszdgon pedig nem hiszem,hogy ebben az'ivezredbenmegoldhat6lesz,hiszen ndlunk azlesz az oriitsieredmdny, minden falub6l lehet majd telefondlni. ha Ma m6g a h6zimonitorok felbont6k6pessege felel meg erre a ceka, sem valaminta miiholdascsatornak komoly kihiviistjelentenek.Agy erzem. is itt a szakertoknagyot t6vedtekaz idSt illet6en. Elobb kellene elterjedniea digit6lis televuiozisnak, a jo minosegii kepeknek,s csak a rendkiviil nagy adatsririis6ggel dolgozo hdlozatok megjelenese ut6n van letjogosults6ga a tetszoleges mozilek6resnek. a tal6lmdny a videok6lcsonzoket Ez fogjatonkretenni, de nem kizirt, hogy a mozik szitzfves letenekvegetis jelenti majd. Eztazorban sokszor,sokanmegjosoltAkmfu.Ez id6ig azonbansemmisem p6tola a szelesviiszon j6 kdpmin6s6get6s terhat6s6t.A szakertokterm6szetesen is megj6soltdka virtu6lis realitds6rzetet itt ado terhat6suszemtivegekelterjeddset, azt n9hhny6wel m6g kesobbreteszik. de

TITKARN6NNO6
Az intelligens programok elterjedese szerintem drdmai hat6ssallesz a foglalkoztat6sra.Nem nagyon ismert, hogy annak idejen az trog€p 6s az els6 vil6gh6boru viLltoztattamegigazdn foglalkoztatdsi a ardnyokat, hiszen addig a titk6ri munk6t is csak ferfiak vegezhettek, nok inkdbb csak post6sok a vagytanit6 kisasszonyok jelentosen lehettek.A nok tomegesmunkdba6ll6sa megvirltoztattapolitikai rendszeriinket,a csal6di strukturdt, es eg6szenuj piaci igenyeketteremtett. olyan hatalmaskeresletnovekedest jelentett ez -, mintha egyhatalmas, gazdag, a termeldkenyseg megnovekeddsdvel egytitt uj kontinensrebukkantunk volna. Az intelligens programokviszont a gepiron6k milli6it fosztj6k meg munkalehet6segiikt6l. Nagyon valosziniinektartom, hogy ha nem is 97-ben, 6t-tiz dven beliil de - legaldbbisangolnyelvteriileten- tcimegesen elterjedneka besz6dfelismer6 programok. Ezek peld6ul az indit6kulcsot 6s mds biztonsdgiszerkezeteket is drasztikusanmegvAltoztatjitk,a biztonsdgi ipar is feje tetejere fog 6llni. Tovdbbrasemvdrom viszont, hogy igenjo fordit6programokjelenjenekmeg. Az mdg mindig a tdvoli jov6ben valosulhatcsak meg. Mindenesetre azon tinil6nyoknak, akik titk6rn6s6gb6l akarnak dlettik v6geigmeg6lni, ez azt jelenti, hogy mast is kell tanulniuk, ha nem akarnak ehen hahi.

I NTELLIGEI{S PROGRAMOK
Az, hogy mit neveziinkintelligensprogramnak,mindig az adott kortol fiigg. Ma intelligensneknevezztikpdld6ul azokata programokat,melyekfelismerik beszedhangunkat kezir6sunkat.Azt hiszem,ez esetbenbejott a szak6s 6rt6k becslese, mert 97-benvaloban l6trejottek mdr olyan programok,melyek kepesekkis ,,tanul6s"ut6ni beszddfelismerdsre, ennek eredmdnyees kent nyomtatott szoveget tesz el6nk a gep.Angol nyelvii virltozatbanmir l|tezlk ilyen program, 6s elkepzelhet6,hogy id6vel m6s nyelvekenis kifejlesztik. Am olyan nyelveken, mint p6ld6ul a kinai vary a vietnami, ahol a hang- sulynak, a kiejt6snekrendkiviil nagy a szerepe,a fejl6d6s biztosan lassulesz.

ELEKTRONIKUS PENZ
Az elektronikusvagy digitalis p6nz ugyanugyhasznalhato, mint a jelenlegi kfszpenz, de tdrolhato, etkii{dheto 6shamisithatatlan.Val6ban,az ui, inform6ci6kozpontukorszakunknakfontos kiser6jelehet a digitflis p6nz. Ennek a technik6nak az elterjedds6hez nagyon fontos a teuesbiztons6g,azaz az 6tutal6st csak az teljesithesse,ak,te plnz.Igaz, a mostani papirpdnzeket a sim6n lehet - es szokt6k is - hamisitani, a digit6lis p6nz is csak addig haszn6lhat6,amig nem hamisithat6. Ez a k6rd6sfelveti a post6n 6s bankokban dolgoz6k tizezreinek foglakoztatitsft, akik az elektronikusp6nz elterjed6s6velvilldmgyorsanmunkan6lktilivev6lhatnak. Primitiv form6j6banmar megjelentez a technol6gia,az Amerikai Egyestilt Alamokban jo nehiny szolgaltat6st meg lehet v6s6rolniaz interneten. T6megeselterjeddseset6n a postai szolgrlltatiis,a csomagktild6szolgdlat

TERTECHNOLOGIA

AVAGY MIT VIHETUNK PADLASM? A KITORESA LABORBOL,

irAnti keresletn6het meg. Ugyanakkor a biindz6k nagyban prolttAlhatnak az elektronikuspdnz elterjed6sevel, mert a n6ytelenseg, anonimit6ssz6az mukra lesz a legkedvezobb. Nem kell pdncdlautokbankdszpenzt hordozni 6snem kell a bankoknakm6rv6nypalot6t6piteni,ahovf azigffelhozza-iszi postai bankrabl6kis munak{szp€nzt. (Ugyanakkora szokdsos simaszkos kandlkiiliv6 v6lnak, hacsaknem akarjfk a digit6lis penzhamisitdsiszakm6t kitanulni.)

annyira olcs6 lesz az informici6tovdbbit6s, hogy a telefontarsas6goknak Az mindegy lesz, hogy ki hov6 telefonal. elektronikusiizenettovdbbit6sban kevesb6 va16 szinti. ez mLr majdnem igaz,a telefonn6l,a hangtovdbbit6sdn6l Magyarorszagon2005-ig,amig a Mat6v monopotumatart, egeszenbiz6ra tos, hogy az inform6ci6tov6bbit6s nem fog csokkenni.Optimilis esetben is csak a mai, rendkiviil magasdrakonstabilizel6dik. Csokkenesrecsak a elejet6l lehet majd szdmitani. kovetkez6 evezred

URTUALISKoZEPISKOLA
V6lemenyem szerint a szakert6kteljes mertekbenmell€tal6ltak,amikor azt j6so1t6k, hogy 1998-ban m6r virtudlis osztdlyokindulhatnak meg, azaznem kell eljarni az iskoldba,otthonr6l, szdmit6gephitlozatok is segitsegevel tanulhatnak mdr - legal6bbkozepiskolds fokon - az emberek. Szerntem ez az inform6ciostechnika tullihegese abszolutmellefogds. Nem arragondolok, es hogy nyelveket nem lehetigy rendesen megtanulni,vagy tornaoratnem lehet digit6lisan v6gigvinni, hanem egyszenien a tanul6s 6s a szocializitlodtrs folyamatdhozszorosanhozzhtartozik az iskol6baj6r6s, nem lehet minden feladatotir6sban megoldani.A verbdlis, sz6belikdzlds tovdbbrais nagyon fontos, elengedhetetlen reszemarad a tanulSsnak. szamit6g6phasznos, A de tov6bbra is margindlis kiegdszit6jemarad a tanuldsnak. Szerepenem tobb, mint egyj6 tankonyvnek. Ezertaztin a tanfroknak - szerintem- nem kell felniiik att6l, hogy az elektronika elterjed6sevel elveszitik6ll6sukat. S6t, egyre tobb 6s tobb ember fog arra k6nyszeriilni, hogy min6l magasabb szintentanuljon.

FERFFFOGAMzASCATl.lS
Foles A demogrAfiai helyzet, a tritnepesedes egy6ltal6na csal6dtervez6s dtink kozponti tem6ja. Ma j6reszt csak olyan tablettdk vannak, melyeket n6k szedhetnek.Elvileg pedig olyanbiol6giai modszerekis rendelkezesre Ez 6llnak, melyeketf6rfiak is haszndlhatndnak. kiil6n6sen a fejl6d6 orsz6gokban, ahol a nepessegnovekedds rendkiviil komoly probl6ma,sok segitseget jelenthetne.A harmadik vildgban tudatugyanisa n6k iskol6zatlans6ga, Am a fdrfiak csalddtervezest. lans6gamiatt nehez megoldani a-_megfelel6 Okettal6n konnyebblenner6besz6lniezen tudasszintjevalamivelmagasabb. szerek hasznilJatdra. 6s 6s A lakoss6gszaporod6sa, emiatt a novekvo elelmiszer- p6nzigeny kell miatt hatahnasteriiLletekr6l kipusztitaniaz erd6ket.Ez jelent6sen befoly6solja Foldtink kfimejdt, az idqitrils 6vezredek6ta kialakult peri6dusait. lehet6s6g6nek 6s A nepsiirrisegcsdkkent6se peld6ula fdrfi-fogamz6sg6tlds bevezetese eppenezert nagyon fontoslenne.

ELEKTRONIKUS SZABASZAT EGYSEGES TELEFONDiJ
Az Amerikai Egyesiilt Ailamokban regota emlegetik, hogy joval nagyobb profit lenne a telefonbol,ha a t6volsdgibeszelget6sek olyan olcs6k1enn6is nek, mint a helyiek. Az egys6gnyi inform6ci6 ott egyreolcsobb.Semmim6s nem veszit a vil6gon annyit az ertekeb6l, iritbol, mint az informici6tovdbbit6s es -feldolgozds.Ez azt jelenti, hogy egyre olcs6bban kapjuk meg tgyanazt azinformitci6t. A szak6rt6kszerintelk6pzelhet6, hogy 98-banmar Kozismert, hogy nincs k6t pontosanegyformaalkatu ember.M6gis, a keszmeghatinozott mdretcsoportba illik bekeriilniink. Az ruh6kn61n6h6ny e16re esetek mintegy fel6ben ez meg is szokott felelni, a m6sik feleben azonban kisebb-nagyobb igazit6sra van sziikseg. a munkdt elektronikusanel lehet Ezt vegeznimind a cipok, mind a ruhak eset6ben.Eza technikacsiraiban mdr ma is letezik. Mindosszeannyi kellhozzit,hogy egyhdromdimenzi6sszkennerrel lekdpezztik a fogyasztom6reteit.Ut6na a szitmitogdpautomatikusan

I

E

TERTECHNOLOGIA

R AVAGYMIT VIHTTUUT PADLASRA? KITORESA LABORBOL,

elkeszitia szabdsmint6t a kiv6lasztottanyagbol 6s nagyongyorsanel is tudja keszitenia ruhdt olyan min6segben,ahogy egy angol uri szab6csinalnd. Ezek a ruh6k es cip6k valamiveldrag6bbaklenn6neka jelenlegsorozatgydrt6sbankaphat6 termekeknel,viszont egyedisegiik jobban ttikrozne v6s6rlo juk izl6set,s mivel jobban r6illenek, tal6n tetszet6sebbek lennenek. is Ktilonosena cipoiparbanjelenteneigazi 6ttorestez a technologia, hiszen a cip6k jelentos reszenem pontosan illik az emberek litbira, ez6rt azrana jdr6shib6s,kovetkezesk6ppen ludtalpas, gerinchibasemberek6llapotanemjawlna, ellenkezclleg, hogy tov6bb romlik. Ma m6r tobb ceg is riltilt az Amerikai Egyestilt Aflamokban ennek a technologi6naka ki]ejleszt6s6re. Lehet, hogy az ezredforduloraez a technologiamegvalosul.Mindenesetre Ingrid Johnson,a Textilfejleszto Marketing rntezetprofesszora elnoke es 6s val6szinritlennektartja ezt az 6tt6rest,am a fejlesztdssel foglalkozocegek embereiszerint ennek a technik6nakminden elemem6r ma is megvan. Ez a technol6giaval6szintilega kis butikok sz6m6nakcsokkenesevel j6r, hiszenlegfeljebbkesztyrit, ovet6s sapkdtvennenkk6szen,a ruh6kat elozoleg a szitmitogepen virtu6lisan felpr6b6lhatn6nkmagunkra.A gep termdszetesen leveszi a m€retiinket, arcunkat is, es teljesen val6s6ghii kepet mutat arrol, hogy hogyan 611 rajtunk a ruha. A cipo eset6nez ew kicsit nehezkesebb,de megoldhat6.A h6zilagosvarr6snakaz olcso t6megtermekek eddig is gdtat szabtak, a divarhtnak, divatdiktdtorok viszont uj, komoly riv6list kapnak a fogyaszt6 es egyben divattervez6 szemely6ben Ez az az eset, . amikor a szdmitdstechnika nem az uniformiz6lts6got, hanem az egyediseget segiti el6.

elleni kiizdelemnek ez TJgyerzemazonban,hogy a daganatos betegsegek m6dja. Hiszen a nyomelemekmegfelel6adagol6sa, egyik lehetseges csak az a szelid frzlkoteriryiils elj6r6sok, mint p61d6ula hipertermia, mdr ma is sikeresekes rendelkezfsre6llnak, csak a ,,ri*ipar" nem adja fel a pozicioit a kemoterdpia 6s sug6rterhpiateilileten, mivel ez mdr ma is igazi iparitg, hatalmas tizlet a gy6rt6knak.

NAPHAJTASUAUT6
hogy napenergidval,a M6r etizedek 6ta cikkeznek anol a szakemberek, energi6j6telektromos energi6v6konvert6lvamilyen jo lenne napsug6rzds is autozni. Leteznek m6r ilyen aut6k, hosszut6vu versenyeket rendeznek, ugyhogy a technol6gia m6r itt van a ,,sarkon". Ezeknek az aut6knak a es azonbanm6g er6senkerdeses korlfto teljesitmenyees hasznhlhatosdga h6vihar idejdnpelddulnemigenlehetnehasznflni 6ket, zott. Egy svedorszfgi ahdzak drnyekaban a de ejszakdnkent Szahar6bansem.A nagyvdrosokban csakreszmegint nemigazin jo eza m6dszer.Eppen ezdrta napenergi6t Egydbkentcsak a konnyii, l-2 legesen lehetne haszn6lni az autozitsban. hajt6saraneheTeheraut6k vfrosi j{rmtiveknel jdhet sz6mit6sba. szemdlyes zen kepzelhetoel ez a modszer. A legnagyobb gond azoknak a felvezeto cellAknak a tomeggy6rtdsa, melyek alkalmasaklenndnek a napenergidtolcson elektromos energi6v6 alakitani. Azt pedig,barmennyire is olcsonkapjuk, egyideig tarotni kellene. A Ehhez viszont akkumul6torok sziiksegesek. technol6gi6nakez a r6szeis csakkuri6zumszdmba megoldatlan,igy ma meg ez a modszerk6tsegteleniil szerint nem val6szinii,hogy valahais elterjed a napaut6' megy.Vdlemenyem

CEnrenApn A RAKESETEN
A szakert6kjo reszekortilbeltil 2000-revinjaazongenterapi6kmegjelen6s6t, amelyek a sejtoszt6ddsimechanizmus k6ros, k6ros folyamatait kepesek megallitaniesvis:zaforditani.Magyaran ez azt jelenti,hogy a tumorsejteket szelidmodszerekkel, biol6giai uton lehet befolydsolni.Mivel csak az Amerikai Egyesrilt Aflamokban dventekoriibeltil f6rmfli6an halnak megr6kban, ennek a m6dszerneka kutatds6rahatalmaspenzeketkoltenek, t6bb taezer kutat6 dolgozik ezen a feladaton.Sokfdle kilnyzattorekszik enneka celnak az eldresdre. Biztosan el fognak 6rni rdszleges sikert 200Gre.

VIRTUALIS MAMMUTVATLALAT
A virtudlis vdllalattal kapcsolatos elkdpzelesekr6lmdr evek ota hallani. Olyan cegekr6l lenne sz6, me$eknek n;ncsenekfelhokarcol6ik, k6zponti marvanypalotdik,hanem - f6leg a penzijgyi szflritbanmaradva- mindenki kommuotthon dolgozna, ott vegeznemunkahelyi feladatait.A sziikseges nik6ci6t telefonon vagy videofonon lehetne lebonyolitani. Kis c6gek m6r

276

TERTECHNOLOGIA

A MII AVAGY VIHETUNK PADLASM? TTORESA LABORBOL,

most is miikodnek ezzel a m6dszerrel, am az aligha valoszinri,hogy regi, patin6sv6llalatok ugy dtalakuljanak,hogy ne legyensziiks6giika regi, megszokottkozponti 6ptileteikre,felh6karcol6ikra.Kets6gtelenazonban,hogy hosszabb t6von a kommunik6ci6drasztikus,,olcsobboddsa" sztiksegtelennd reszia belv6rosi m6rvdnypalotttkat, ezert egyrekisebb es kisebb st6b fogja vinni a cegekkozponti vezeteset. A legnagyobb cdgeknek m6r ma is bels6 kommunik6ci6srendszertik van. Ezek a hat6konys6got nagybanjavitjdk. Ha a virtu6tis mamutv6llalatkoncepcio val6ban elterjed, akkor a belv6rosi ingatlan6rak drasztikus esese v inhato,hiszen senki sem akara zajos,vesz6lyes, szennyezett belvdro sokban lakni. Ha pedig dolgozni sem kell ott, akkor mdr csak a bev6s6rl6s a 6s szorakozds szinhelye lenne a belvdros. A virtudlis mamutc6g dtlete nem teljesenlegb6l kapott. valamilyen m6don 6s mert6kben val6szinrileg csokkentenifogja a vrlllalatoridsokdzfejdt ez a kommunikdciosm6dszer.

AZ AIDS VAKCINAJAELERHET6 LESZ
R6g6ta cikkeznekarrol, hogy milyen modszerrel lehetne az AIDSet meg6llitani 6s gy6gyitani. Az utobbi evben jelent6s 6ttor6s sztiletett ezen a fronton. Az elj6r6sok kombin6cioi azonban mdg annyira dragdk' hogy a A megfizethetetlenek. szak6rtokitt teh6t n{hdny 6vet legtobb betegszdmara t6vedtek. De elkepzelhet6,hogy 2002-re a mostanin6l jobb 6s olcsobb Azt majd a betegek rendelkez6sdre. biztosan megj6solhatjuk, m6dszer 611 Ami hogy akkor is fognak m€g tizezrevelmeghalni ebben a betegsegben. Sokkal biztos, az az, hogyMagyarorszitg szitm|ra nem ez az igaziprob16ma. Ezekre semtobb gondot okoznak a daganatos6s 6rrendszeribetegsegek. mifele 6ttorest nem j6solnak a szakert6ka koze|ov6ben.Marad a di€ta, a sok mozg6s,sok zoldseg.

GLOBALISTELEFON
vajon milyen lenne, ha hordozhat6 telefonunk segits6g6vel Fold b6rmely a pontj6ra lehetne telefondlni?Az otleg felig mar ma is miikodik, hiszen a cellulAristelefonok rdszbenmegvalositortirkezt az 6tletet. A tov6bbl6p6s att6l v6rhat6,hogy most kezdikfell6ni azt a nehilnysz6zmesters6ges holdat, amelyeknem a korzeti-antenn6k segits6gdvel, hanem az egi csatorndkon6t viszik az inform6ciot. igy ak6r a sarkkorr6l vagya sivatagkell6s kozep6r6l is lehet majd telefondlni,ahol a GSM telefonoknakjelenleg nincs reldrendszeriik.Nehezkeskatonai ad6vev6kkelperszemost is megoldhatoez, d,ea sok-sokkommunikdci6s miihold segitsdgdvel gyakorlatilag az egeszFold lefedhet6,6s val6szinrilegolcs6bb kommunik6ci6sm6dszerhezjutunk. Ez kdrdesesse teszi a vezet6kes telefonok j6v6j6t, ami az elmult sz6z evben megingathatatlannak lAtszott.Mindenesetreval6sziniilegkem6nydrverseny alakul ki, amib6l rem6lhet6lega fogyaszt6prohtril.

szAuir6cEpes xEz1nAs-FELISMERES
Ha egy6ltal6n vitatkoznak arr61,hogy a keziris digltahziihatoe, akkor nem az ak1rd6s,hogy megoldhat6c a probl6ma,hanem az' hogy van-e16igeny' ma Reszlegesen is megoldott mdr ez a k6rd6s.A latin betiis ir6sokra mdr ma is vannak algoritmusok,sot az Amerikai EgyesiiltAllamokban sorozatban kaphat6 a Newton nevezetrikis k6zi sztmitog'p, ami kepes a k'zytn felismer6sere.sokkal nagyobb gondnak ttinik a iapin, a kinai es m6s, K6ts6ges,hogy a dolognak lesz-e hasonlo, hieroglif{s ir6sok felismerese. hogy ak6r egyaltal6npiacijelent6s6ge.Sokkalfontosabba beszedfelismeres, 6s irni se kel[en. A beszedfelismer6programok megjelendse elterjedese viszont drasztikusv6ltozasokathoz majd a munkaeropiacon.

ZSIRROMBOL6 TABLETTA
Vdrhat6, hogy a kovetkez6 evszinadelej6n a fitnessklubokl{togatottsaga csdkkenni fog, ha elterjedneka zsirlebont6tablettAk.Mdr ma is v6ny n6lktil kaphat6 egy olyan gy6gyszer,amit termotropikusnak neveziink, azaz maga' sabb h6m6rs6kletn6llebontja a zskt. A metabolikus reakcio a magasabb 6getjiik el a zsirokat:ezert kaptfk ezek h6m6rs6lriettelnS,ezertgyorsabban

TERTECHNOLOGIA

A AVAGYMIT VIHETUNK PADLASRA? KITORESA LABORBOL,

a tablettaka zsiregetobecenevet. szakertdkazonbanemldkeztetnek A arra, hogy a rendszerestestmozg6sra mindenkdppensziiks6glesz, hiszen izmaink, csontrendszeriink,keringdsirendszertink nem fog jawlni a tablett6k hatishra, a mozg6snaktovdbbrasem lesz alternativffa.

mr.irErrAvlnAnvirAsslL
Hosszabbtdvon elkepzelhetci, hogy azok a specialist6k, sebeszek, akik egyegy ktilonleges mrit6tre szakosodtak, k6peseklesznekezt a t6volbol is elvegezni. Ez akkor lesz 6rdekes,ha nem gyakran el6fordulo rutineli6rAsrol - pelddul vakb6lmtit6ft6l - van sz6,hanemritka, ktilonleges beavatkozdsrol. Nem mindig celszerii 6s olcs6 a betegetutaztatti, az orvost meg annyira sem lehet, ezert fontos lenne, hogy egy€gy ritka eset specialist6jaa vil6g t6bb pontjdn is elvegezhesse abeavatkozast. amerikai hadsereg Az kezdte kifejleszteniezeket a m6dszereket,afia gondolva,hogy a konfliktusok szinhelyerenem cdlszerii magasan kepzett orvosokat es apol6kat vinni, egyszenibblenne egykibernetikus operalogepetadni minden egyescsapattesthez, a serilt katondkatcsak 6s befektetnekebbe a szerkezetbe, a g6p triviranyitdssalelvlgeznea sziikseges 6s beavatkoz6st. azonban meg csakfantazmagoria. Ez ma viszont az igenyvalos, esma mar gondolkodnaka megoldason.A sziikseges miiveletek -itrd*n .gyes r6szeleme technikailagmegoldhat6,azonbantokeletes kep es hangmin6s6gre, valamint igen preca, j61 iranyithat6 robotokra van sztiksegahhoz, hogy az eljar6sa gyakorlatbanis hasznosithat6legyen.

M6r most is letezik olyan megoldas,koriilbeliil 200 dollaros 6ron, mely v6ltozik a k6p. mozgokepet ad, teh6t nehanym{sodpercenk6nt reszlegesen adhatn6A k{sobbiek sordnazonban teljes etethiis{gri,\gazi mozgokepeket sziikseg'Egyesek Kerd6s,hogyvan-eerre egyaltalan nak ezek a szerkezetek. mint a azt vetik fel, hogy a videotelefon ketsegteleniilversenykepesebb, mostani szextelefones lerombolhatja a peep-showiizletet is. M6sok attol f6lnek, hogy a videotelefon sokkal vaskosabbtrefakat engedmeg, mint a zer mostani telefonrends ek.

LAKAS ES UUNXIHELY
harmadik evebenaz Amerikai EgyesiiltAlamok dolA harmadik evezred gozotnakmintegy otode varhatoan a lak6s6nvegzi munk6j6t, es telekomm6r nagyon munikdci6valtartja a kapcsolatota kiilvilfggal.Ezaz elkepzeles r6gi, de a valosagmesszenem olyan, mint ahogy azI nehhnyeve hittek' Ma .neg u dolgozok nagy rdszeaz Amerikai Egyesiilt Ailamokban is bej6r a es nagy kornyezetszennyezest forgalmi munkahelyere,esez sziiksdgszertien dug6kat okoz. Ketsegtelen,hogy a munkav6llal6k egy kis r6sze,kortilbeliil m6r I szdzaLeka ma is otthonr6i dolgozik, 6m a szociol6giaifelmerdsekazt mutattdk, hogy ez sem igaz6njo megoldas,neha-nehaazettbe kell menni Erre az emberkell a munkahelyre,es szemelyesen talalkozni a koll6g6kkal. persze,meg itt sem tartunk. nek tdrsadalmi ig6nyevan. Magyarorszdgon, hogyvalakinekak6r 4-5orinkeresztul hibarnentes Ma meg elk6pzelhetetlen, adjon a Matav, nem beszdlvea dolog irdrol: ma meg telefonszolgaltat6st j6va1 olcs6bb bejarni, mint a telefonsz6mliltfizetni.

ORSZAGoK K6Z6TTI KEPTELEFoNoK
Bin az AT&T ceg min 1964-ben bemutatta a New York-i vildgki6lritason az els6 keptelefonjtfi,a kesztilekma sem terjedt el. M6r l9l4-ben sci-fi regenyekbenszerepelta technikaimegoldds,6sa TGes dvekrev6rt6k elterjedeset, 6m ekkor besziintette az AT&T a k6ptelefonkutato-fejleszt6munk6j6t, s csak 1992-re vettdk elci ujra az ofletet. A kis sorozatugy6rt6s miatt ma az 6ra meglehet6sen borsos, 1500 do116r. szemdlyiszamit6g6pek, gyors A a modemek 6s videokamer6k megjelen6seazonban olcs6bb6 teheti ezt a modszert,es a sz6mit6gepek egyik jo kiegeszit6je lehetne a videotelefon.

NANOTECHNOL6Gn TOMEGMENCTI.I
gondolata regota Az igen piciny, ak6r n6h6ny atomnyi meretii alkatreszek . Ez foglalkoztatjaa kutatokat, kiilon6sen az anyagtechnol6gusokat va|oban forradalmi v6ltozastjelentene iparunkban 6s miiszaki fejlod6siinkben,gonHa dolkodasunkban. igazhnuralhatn6nk a kis mdretektartomanyat, akkor olcso memoriakfrty6k terabyte mennyisegiimemorifval rendelkeznenek, nagyonolcson.Mikroszkopigombostrifejnyisz6mit6g6pek kdsziilhetnenek

TERTECHNOLOGIA

R AVAGYMrTVIHTTUNT PADLASRA? KITORES LABORBOL. A

241

kus m6retii robotok semlegesithetn6nek pdld6ulr6kos sejteket,vagy rozsdiit tisztithatndnak.M6r ma is kdsztilnek olyan piciny fogaskerekek nanotechnol6gia segits6gevel, melyekszabadszemmelegy6ltal6nnem 16thatok, csak egy jobb fenymikroszkoppal. Azonban kismdretii fogaskerekekrenem nagyonvan sziiksdg. olyan megolddsokatmin lirttam, ahol igen apr6 lemezkdkferemeldsevel a felrilet drdessege megvtrltoztathat6, peld6ul a reprilcig6piparban ami erdekes lehet, de az optik6banis haszndlhat6lenne a sok millidrdnyi vdltoztathat6 d<il6sszogii apr6 tiikok sokasaga. Hihetetlen precizit6st kell el6rni a nanotechnol6giaelterjed6s6hez. Nem v6letlen, hogy a legnagyobbcegek (mint p6ld6ul a Xerox) foglalkoznakezzel a modszerrel. 1993-ban sztiLletett megaz 6ttor6s,amikor az Aizonai Egyetemegyikdi6kja egyolyan specidlis mikroszk6pot fejlesztettki, amellyel sz6natomokat lehetett egyenkent tolo gatni. Szak6rt6k szerint elkepzelhet6,hogy nem a biol6gi6ban, hanem az elektronikdbanfogj6k el6szorhaszndlniezt a lehet6seget, megpedig molea kuldris szdmit6gepmem6ridhoz, amit lehet, hogy a termeszetm6r valamilyen modon haszn6l.

tobb tervezik, ami nagys6grenddel orosz-amerikai iir6llom6s meg6piteset nem jelent se kutatot 6s kutat6si programot tudna befogadni.Ez azonbart minos6gi dttorest,sem igazdn nagy,jelent6s ugr6st,ugyhogya 2004es 6vet v6sni. fogiuk az en'iekezetiinkbe nem biztos, hogy ett6l az esem6nyt6l

DIAGN6ZIS HOLOGRAFIKUS
ketdimenziosk6petkaphatunkbizonyosszerveink6llaMai m6dszereinkkel pot6r6l. Elvileg azonbansok-sokketdimenzi6skdpet egymdslole helyezve ki a maga teljes h6romdimenzi6s val6s6g6ban lehetne raizolni szerveink nemcsak a csontokdt, kepdt, meghozza az ujabb modszereksegitseg6vel tomogr6fia (CT) 6s a m6gneses hanem a l6gy szervek6tis. A sz6mitogepes rezonancia (MRI) m6dszere m6r most is lehet6ve teszi a kdtdimenzi6s kepalkotast.Nincs elvi akadiiya annak,hogy valakir6l egy teljes hdromdimenzi6s kepet epitsink fel igy, es ezj6val tobb inform6ci6t adhatna 611apottnol az orvosoknak. A szkeptikusszakert6k erre ugy v6laszolnak,hogy a mostani, olcs6bb informdci6t adnaka kezel6orvosokeljir6sok is m6r megfelelomennyis6gri m6dszerekre,ami drdg6bbdiagnosztikai nagys6grenddel nak, nincs sztiks6g Kutat6si, m6rt6kbenmegemeln6' a mostani kezelesiilrakatm6r csillag6szati el hogy m6giscsak fog terjedni ez a oktat6si celokra azonbanelkepzelhet6, m6dszer, es ha olcsobb6v6tk a kesobbieksor6n, akkor a kutat6ssalfoglalkoz6 klinik6k biztosan haszn6ln6k.

NAPENERGIA ATIAGEMBERNEK IZ
2004-rej6so!6k a szak6rt6kaz olcs6, h6zi napcelldk elterjedeset, amikor minden csalddi hin tetejdn egy ilyen elektromos6ram-termel6 cella adn6az 6ramot kilowattdrdnkdnt ot centes iiron. Ekkor elvileg a h6ztart6sok n6ha lekapcsol6dhatnak kozponti elektromos hitlozatrol es olcs6bbantermela hetnek maguknak az 6ramot.Van azonban ennek a modszernekegy nagy htfirdnya: legaldbbis a mi dgoviinkdn az elektromos energiiira telen, a regnagyobb hidegben 6s sdt€tsegben yan a legnagyobbsztiksdg, 6ppen ezert ndlunk nem igazin virhato 2004-reennek a m6dszernekaz elterjedese.

GENETIKUSANMANIPULALTELELMISZEREK
Mdr ma is v6s6rolhato genetikusanmanipulilt szoja,buza, kukorica 6s paradicsom,nem kiz6rt, hogy a modszertov6bb terjed.Az elSnyeaz,hogy jobban eltarthat6 biologiai termekekkeriilhetndnek jobb termelekenys6gu, a piacra. azt En szem6lyesen rem6lem, hogy nem fognak elterjedni ezek a modugyanis,hogy a mostani hibridek is egyre kev6sb6 szerek.Az a tapasztalat iztik. M6r 6vek6ta nem ettem epedz(i van ehet6k,egyrekevesb6 termeszetes tapasztalatom epret, 6s a genetikailagkezelt paradicsomzamataszemelyes

Aluxo6nn nUx6D6 URALLoMAS
Nem nagyon 6rtem, hogy mi6rt 2004-re teszik a szak6rt6k az rir6llom6s beindulisdt,hiszenkisebbnagyobb doccen6kkela Mir iir6llom6s mar r6g6ta miikddik - igaz, hogy kicsiben.K6tsdgtelen, hogy egyjoval nagyobb,kozos

282

TERTECHNOLOGIA

MrI VIHETUNK PADLASRA? A AVAGY KITORES LABORBOL, A

szerint alig hasonlit az igazi paradicsom6ra.Er6sen k6tseges, hogy az igy keletkezett term6kektartalmazni fogj6k-eaz osszes sztiks6ges mikroelemet. Tartok t6le, hogy nem. MindenesetreMagyarorszagon leszmajd azigazi az 6ttcires, senkineksem kell d6gkutakbol ennie. ha

A SzAuiT6cEp MEGvERI sAKKMEsTERT A
Nagyotmosolyogtam, amikora fenti cimet olvastam, hiszenezmar l99l-ben megtortent, nyolc ewel a megj6solt ido elott. Erdekes,hogy legkordbbra l999cttette ezt az elso szakerto, m6sik 2000-re, voltak, akik 2010-re egy de id6zitettek ezt a nagy esemenyt.Mindenesetre 2005-t6l az 6vtol kezdve elvilegelkepzelhet6, hogy egykozepestehetsegri sakkoz6b6rmelyik partnerdt megveri,ha tigyesenpuskdzikegy nagy szirmitogdp segitsegevel innen kezdvea sakkiizlet tovdbbm6r nem erdekes.

n6h6ny orszitgnehany gazdag6llampolg6raengedhetimeg majd mag6nak. Ma a donorprobldmdtsokszor ugy kertilik ki, hogy a harmadik vil6gban e16 melyeketfellegdlisan szerveiket, emberekt6lv6s6rolj6kmeg mdg egdszseges vagy illeg6lisan kicsempesznekaz adott orszdgbol.A kereslettehat ma is megvan, itm ezeka vitathato etik6ju elj6r6sokbiztos nem jelentenek szeles is korf 6s hosszut6vu megold6st.Marad teh6t ebbenaz esetben a genetikai kezel6s.

TAKARiT6 NOEOT
h6zimunszerint a legut6latosabb A robotika es a szoftvertechnikafejlod6se viszonylagintelligens roboelvegeztethetjiik k6kat koriilbeltil tiz even beliiLl a tokkal. Kdtfajta tttnyzat letezik most a tervezoasztalokon: egyik a ftlmekh6ztart6sirobotok emberszabdsu vagykev6sbe b6l jol ismert, emberszabSsf rovarszerii, apro robotok ezrei, vonulata, a mdsik a kisebb, csot6nyszerii, a melyek bejdrn6ka lak6s legkisebbzug6tis 6s osszeszednek porszemeket, ezekneka tisztito robotoknak sokkal fejlettebb morzs6kat. Termeszetesen kell navigaci6ses kommunik6cioskdpessegiiknek lennihelyzetfelismeresi, tik, hogy az emberekhaszn6lni is tudjdk oket. Mindenesetrenem lenne j6 erzesehomlott minirobotok r6ngat6zotetemein ghzolnia szob6ban.

UNIVERZALIS DONOR
Ma ndlunk is ezrek halnak meg eventep6ld6ul sziv-6s 6rrendszeribetegsegekben,akiken tal6n lehetne segiteni,ha megfelel6szervdttiltetessel eg6szseges szivvagym6j 6llna rendelkez6sre. Embereksokas6ga megavildgon hal az{rt,merta szerv6tiiltet6sre p€nz,vagynincsmegfelel6 vagynincs elegend6 min6sdgridtiiltetend6 szerv.Ezen elvileg lehetne segiteni,ha n6h6ny 6llat szerveit 6t lehetne tiltetni emberekbe.Mar ma is rutinszeriien 6tiiltetik emberekbep61d6ula diszn6 szivbillentyiijet. Mds szerveknel azonban a szervezet immunreakci6jamiatt erre nincs lehet6seg. az emberiimmunMa reakci6katolyan m6rtdkbenel kell nyomni, ami mellett m6r egy megfinils, egykisebbvirusfert6z6sis halaloslehet. Eppen ezdrtlenne fontos eserdekes kitenyeszteniolyan genetikailagkezelt 6llatokat, melyek az emberi antigenekkel rendelkeznek.Tdbb szak6rt6szerint koriilbeliil tiz 6venbeliil olyan 6llatok, els6sorbansert6seklesznek erre alkalmasak,melyek a sztiks6ges genetikaiv6ltozason6tmemek. Ugy tiinik, hogy nagy elvi akadalyaennek nincs, 6m ann6l tobb morAts k6rddstvet fel. M6s szakertokazt mondj6k, hogy ezek a mtitetek annyira drilgitk 6s olyan kevesentudj6k megcsin6lni,hogy a tovdbbiakbanis csak

SZUPERELOSZTAS PROGRAM, AnU n A7ZAX,
egy de Manaps6g6ltalabanlopni szoktdka szoftvereket, elkepzelheto m6sik elj6r6sis: az, hogy magtfi a szoftvertingyen megkapjuk,de csak akkor lehet haszniiatert fizetiink. Valahogy ugy hasznalni a szhmitogepben,ha egy-egy kepzelik el ezI a rendszert, mint ahogymost fizettink a viz6rt, az inam9rt fizetni, hanem kell Nem egyszer tehat a megvds6rl6sert vagya telefonaldsert. alkalmankent.Ez6rt viszont mindig a legjobb, a legutols6verziot haszn6lhatn6nk. Ez a k6rd6sakkor lesz majd fontos es eget6,amikor m6r tenyleg a nem lehet robottechnikanelkil elni, es peld6ul a vacsor6n6l marinirozott halszeletekethtntartisi robot k6sziti, melynek programjdt nem kell megvenni, hanem csak egyszeri haszn6lat66rtkellene fizetni. Persze, a megfog v6s6rolhatoszoftveris versenyben maradni, 6m val6szintilegmindenki

I

TERTECHNOLOGIA

n KITORES LABoRBOL, A AVAGY VIHTTUruT PADLASRA? MtT

2||!\

szivesebbenfizet egy kisebb osszeget egy program hasznilalilert, mintha p6lddulegyszerre kelleneelore megvennik6t6vielektromosenergia-sziiksdglettinket. Van olyan elkdpzeles hogy az ezredfordulora tulkin6lat miatt egyszeis, a rtien cisszeomlanak szoftver6rak, a legal6bbis leggyakrabban a haszn6ltprogramok eseteben, mint peld6ula konyvel6vagyadatkezelo programok.Ebben az esetben viszont m6r elkepzelhet6, hogy n6h6nyforint6rt hozzdjuthatunk a program alkalmankentifelhaszn6l itsithoz.

UvecszALnnNDEN orrHoNBA
Ma meg rez-vagy koaxdlis k6belenkeresztiil er elhozzink az informltciti, 6m ennek tomege novekedni fog mindenkdppen.Akdr a telefonra, akitr it gondo' szamit6gdpes halozatravagy a digit6lis,jo min6segtit6vek€perny6re lunk, minden val6sziniis6gszerint a mostani kdbeleknem lesznekkepesck sem min6segbenkielegiteni ezeketaz ig6nyeket.Vitit sem mennyisdgben, s lecser6lnia mai rendszereket, ha igcn, van azonbanarrol, hogy 6rdemes-e akkor meddig, csak az egyesteleptilesekkozpontjfig, vagy a lak6sokig. liz jar, jelent6s beruh6zdsigennyel s nem zirhato ki, hogy az 6gi csatorndktttt jut elhozzink, ami feleslegesse teszi az optikiti kereszttil annyi inform6cio kdbeleket.

HATE NYKoPAszo Ko DAscArIAs
Ugy tiinik, a szakertokminden piack6pesotletre f,rgyelnek. Ketsegteleniil nagytizlet van a kopaszsdg elleni szerekben. probl6ma csakaz, hogy szitz A €vefolyton allttjak, hogy a dolog nyitjdra rdjottek, m6gis egyretobb es tobb a kopasz f6rfr. Az orvosok szerint, ha sikenilne ezt a dolgot megoldani, akkor kis m6dosit6ssalhifinyzo fogainkat is ki tudn6nk noveszteni.Ez, persze,a legjobbanjovedelmezoorvosi gyakorlatottenne t6nkre. (Magyarp€ld6ul Sopronl6tv6nyoselszeg6nyeddsdt orszdgon okozhatn6.)A dolognak megint csak a g6nmanipulacio lenne a nyitja, ami elvileg nem tiinik lehetetlennek, 6m a gyakorlati megold6smeg nagyonmesszevan. Itt egyikgenetikus6sbiol6gussemjelezte,hogy elvileglehetetlena dolog, 6m 2003 6s 2010 kozott szornak a szak6rt6kterminusai.

OKOSSZoVETEK
v6ltoznaka kornyezel Az fgynevezettokos szovetek,melyekautomatikusan hatdsara, sokf6le alakot es tulajdonsigot feldltenek. Elk6pzelhet6k olyan peldAul okos szovetek,melyek reag6lnak kiilonboz6 szennyezoddsekre, porra, esetlegkulonboz6 m6rgekre,p6ld6ul a szdnmonovirdg- vagy utcai xidra. De elkepzelhet6 olyan szovet is, mely elektronikus alkatreszeket hangszd tafiaLmaz,peld6ulpiciny be6pitettmikrofont vagy kondenz6toros azert,hogy ha valakinekhalaszthatatlan miniatrir billentyiizetet, r6t, esetleg sz6mit6si gerjedelmelenne, akkor p6ld6ul a zakojaalkarjdn elvegezhesse. lenne, csak nehany Aligha hiszem,hogy ennek b6rmi gyakorlatilehet6sege gondolkodhatigy. Tobb drtelmevan az olyan szovetulbuzg6 informatikus vagy a kijlsii teknek, melyekreagdlnakpelddul a sportol6k h6mersekletere nagyon er6s szel eset6n szorosabbrahuzzhk a h6m6rsekletekre.Peldaul adnak, magash6mdrs6klet6s paratartaszdlakat,6s igy jobb h6szigetelest hogy jobb szell6z6st lom eset6nviszont felpuhulnak, biztositsanak. ilyen A szak6rt6k szerint valosziniileg a sportolok a legigenyesebbek alapvetoenfontos lehet a ruhdzatuk viselketekintetben, hiszen sz6mukra nagybanbefolydsolja. h6mersekleterze A dese,mert ez a terhelhet6s6giiket persze,egy teUes 6vet is lehuzhatnhnk, keny szovetekbol k6sziilt ruh6kban, hiszen vgyanaza szovetalkalmaslehetnet6li 6s nydri viseletreis. De a divat term6szetemiatt val6sziniitlen, hogy valaki tdlikab6tbanmegy el nyaralni.

MONOL6GA CSAPNAK
Az ,,okos"lakfs gondolala az elektronik6val egyidos. Gyakorlatilagarr6l van sz6, hogy az osszeskapcsolot, csapot €s ablakzinat elektroniushangfelismer6rendszerekir6nyitan6k. Eleg lenne csak azt mondani a csapnak, hogy kevdslangyos vizet kerek es szdrit6st, vary azt mondani, hogy friss leveg6tkerek,vagy hritest6s fiitest. Technikai akadiiyamar nincs is ennek, de valahogy m6g mindig ragaszkodunka villanykapcsol6hoz.Nem l6tok kiiiondsebb fanttniifi az elektronikus ablaknyit6sban. Az inhoz kepest a szolgdltat6s ert6ke itt meglehet6sen alacsony,ugyhogy k6tes,hogy n6lunk egy gener6cionbeltil elterjedneez a lehetoseg.

il
#
286 TERTECHNOLOGIA
KTORTS A LABORBOL,AVAGY MII VIHETUNKA PADLASM? 247

Olyan mestersdges szovetek elkdpzelhetok, melyektartosabbak,mint ajelenleg elterjedt er6s farmeranyagok vagy borok, de ezt ink6bb csak motorkerekp6r-versenyz6knek mas durva, kemenysportot iizoknek lehet erdevagy kes,a hdtkoznapi6letbennem. En azI tartanamhelyesnek6s piackepesnek, ha a termeszetesb6r tulajdonsdgait lehetne ut6nozni. igy nem kellene krokodilok, citpirkvagy ak6r bdr6nyok es borjuk ezreit lem6szdrolniahhoz, hogy olyan cip6khoz jussunk,amibe nem rohad bele az ember ldba. A folyad6kkrist6lyokhaszndlat6valpeldaul elterjedhetneneka viiltozo mintdju, kameleonszeniszovetek,6m kerdeses, hogy a drdga iral a piac elismernec,lennec igenyilyen ruhakra. A szakertoknagy tdbbsege veli, ugy hogy elsrisorbana termdszetes anyagoknakvan jovoje, a szintetikus,okos anyagok tov6bbrais a piacnakegykis, korldtozottreszdtfogj6k megh6ditani.

hitlozaton cikkeket, csempet,etkeszletet es televizi6t lehet szdmitogepes Az keresztiilis vas6rolni,6lelrniszert,ruhanemiit ahgha. elektronikus taw6s6rl6sazonbanmers6kelheti,megAllithatjaa kiilv6rosi bevds6rl6kozpontok terjedeset,es igy egy icipicit a konzervativiranyba hatva segiti a belvflrosi szerint az Amerikai Egyesiilt A[a6t. butikok megmaradas Az elorejelzesek mokban kolilbeliil 2000 kornyekenaz online h6lozatokonmintegy hdtmilazonbannem sok, liard doll{rnyi vfsarlas tortenhet. Ez a hetmilliArd do116r evi van amikor kiskereskedelemrol sz6. (Az USA-ban most a kiskereskedes forgalma ottrillio dollar.) A katalogusokonkeresztriltort6no eladasok 6vi erteke 53 millidrd doll6r, azaz sokszorosaannak, amit ma a htiozatok eladnak. segits6gdvel

KENDEREAZISUUZCMAIYAG ONLINE BOLTHAI.6ZNTOT
Az Amerikai Egyesilt Alamokban hatalmas druhdzlancok etegitik ki a kiskereskedelmi forgalomjelentcisresz6t.Ilyen p6ld6ul a Sears6ruhtvl6nc, amelynektagiai minden naglv6rosbanmegtal6lhatok.Ahiiozaton keresztiil tortencivfsarl6s azonbanmegkerdojelezia kiilv6rosokbatelepitett bev6s6rlocentrumokl6gjogosults6g6t, melyekn6lunk most kezdenekelterjedni.Elvileg elkepzelheto,hogy valaki otthon a keperny6 elott iilve kivdlasszaa szhmira legmegfelel6bbmin6segii, mintdjri, anyagri ruhdkat vagy m6s fogyasztdsi cikkeket es elektronikusuton frzessen 6rttik, majd postankapja meg.Ez az 6tlet a katal6gus6rthhzak6s az elektronikuslehetrisegek osszekapcsol6s6b61 ad6dik, technikailag semmi akad6lya sincs m6r ma sem. Sokkal nagyobb azonbana v6sdrl6i szokasoktehetetlens6ge: emberek az szeretnekbevds6rlokozpontokba menni, megfogni az dnfi, nezegetni,pro b6lgatni,kozben mozizri. Van egy t6rsadalmi ritu6leja a v6sdrl6snak. Nem biztos, hogy ez az emberi tdnyezomiatt konnyenmegv6ltoztathato. K6rd6ses,hogy a szirmitog6p hasznalata nagybancsokkentend-e ixakat.K6rd6az ses,hogy a reklam6ci6k sz6man6nec, hiszen a szttmitogepen megtekintett 6ru nem biztos, hogy ugyanugyfog festeni a val6sdgbanis. Ketsdgtelen, hogy vfsdrl6si szokdsainka mobitzitcio, az autozdsterjedes6veldrasztikusanmegvdltoznak6s a belvdrosb6l6ttelepiitnek az olcs6bb berii, nagyobb, kiils6 raktfirilruhitzakba,bevds6rlocentrumokba. Mig ipark6szitesere N6h6nyanismerik,hogy a kendertnemcsakzs6k,durva szovetek vagy vadkenderformdj6ban kabitoszerel6allitasarahaszn6lhatjuk,hanem ipari alkoholt is elo lehet 6llitani belo: fermentaci6sfolyamatok segitsdgevel megnyitja azrttal az olcs6 szintetikusalkohol elo6lle. Ennek a lehetosege igenytelen lit6s6hoz, ami aut6k hajtoanyagalehet. A kender meglehet6sen noveny, 6s olcson termelhet6 rossz min6segii talajokon is' Gepesithet6 a 6llithato el6. Kerdes,hogy az olajarak, igy termesztese, nagymennyisegben a napauto yagyaz uj technol6giSknem veszike el a talajt a kenderbazisu, szintetikus,alkoholosiizemanyagokelol.

uRTUALIS VAL6SAC - NAPSZEMiIVEGEN
R6g6ta haszndljukmin a virtuflis valos{g kifejezdstmindenfele szimulatorok eseten.Haj6kapitanyokat,pilot6kat, harckocsizokat,de aut6vezetoket ahol az eletben is k6peznekugynevezettvirtu6lis rendszereksegitsegevel, neheeseteketszimul6ljdk.Mindeddig az aLkaknaz6st el6fordul6 veszelyes Ma zitette a kivetito kesziildkek nehezkessege. iitalilban fejre szerelheto, haszn{lnak.Tobbek kozott maryar fejleszt6sis nagy tomegti szerkezeteket eloalszerkezetek szerelheto irfnyul olyan kis tomegti, konnyii, szemiivegre meg, s nem akamozgdst engednek lit6s6ra, melyek sokkal termeszetesebb

TERTECHNOLOGIA

A MtT AVAGY VIHEIUNK PADLASM? rcTORES LABORBOL, A

249

ditlyozzitk, hogy belekepzeljrik magunkata vfutu6lis va16s6gba. gy6rSzdmos t6si eljardsndl,oktatdsi, tanul6si folyamatnrll 6s a sz6rakoztat6iparban is felhaszndlhatolenne ilyen szemiiveg.A technoloeiaja elvileg m6r ma is kidolgozott. Elcinye a t6vek6perny6h6z kepestaz, hogy alifioszog sokkal nagyobb,ezertkdzelebb6ll a val6s6ghoz, mint a k6perny6.Kerd6ses, hogy szinbenes a kepfelbontdsmin6seg6ben tudjac majd venni a versenyra fel mar terjed6benlev6 nagyfelbontdsudigitdlistelevizi6val,ami a mozi komoly versenyt6rsa lehet a jo kdpmin6seg miatt. Laborat6riumi szintenm6r k6szrilnek a h6romdimenziosteleviziokis, tobb evefoglalkoznakmar ilyen fejlesztessel.Elkdpzeihet6, hogy 5-10 6v mulva ujabb fordulat kovetkezikbe a tev6iparban,mert a hdromdimenzios telewzi6gydrt6s megint csakjelentos hardvervdltozast igdnyelne, ujabb tev€generaciokat kellenJ kifejlesztenies a regieketlecser6lni.Ma mdg neh6z lenne megitdlni,hogy a hdromdimenzi6s t6ve vagy a videoszemiiveglesz a nyerb, mindenesetremindkett6nek j6 eselyei vannak.

t

w

tr 't

hogy a tesztek 6s a vizsg6k mennyire tiJrktozk az 6m megk6rdojelezheto, intelligencia 6ltal6nosabb 6rtelemben vett javit6sdt. K6rd6s, hogy ezen es peld6ul a kreativit6st vagy a zenei tehets6get m6s mentilis gyogyszerek mennyire tudj6k javitani. k6pessegeinket fontos virltozitsthozhatn6nak Ezek a szerekvagy gy6gyszerekvaloban szedn6k 6ket. F6lek Yiszont att6l, ha p6lddul a politikusok rendszeresen hogy kizdr6lag az alvil6gi, elhiilyiilt nehdzfiuk fogidk szedni, s ezzel csak ujabb trilkkoket eszelnekV.taz ifilagpolgarkizsebeles6re.

I SEBESZETIIUIKROROBOT
Amennyiben valakinek az art€riitit tul sok zstrlerakoditsziqa el, s ezdrt el, keringesi zavaraivannak, allando infarktusveszelyben igen j6 lenne egy lerakoddsokt6l'Ugyana kis csotisztit6 robot, mely megszabaditan6 felesleges eseten betegs6g ha olyan hasznoslenne a kis szerkezet, valakinek daganatos a daganatterjed6seegy fontos ideget vagy eret nyom el, 6s igy ldnyeges 6s 6letfunkciokatvesz|lyeztet.A nanotechnologia a robotika kombin6ci6jda b61elvilegsziilethetolyan robot, amelykepesarra,hogylegaldbbis nagyobb mint a technikdbanegydbkent ereket ugyanugyvegigj6rja 6s vdgigtisztitsa, lehetVal6sziniilegel6szora bdlrendszerkarbantartds6ra ismert cs6gor6ny. ne ezeketa mikrorobotokat haszn6lni,azigazi c6l azonbana ver- es nyirokrendszerjavitdsalenne. Technikailagigazi remdnyiink lehet arra, hogy ez nem csakte6ria marad, hogy hogyan oldhato meg egy€gy ilyen minirobot folyamatos 6m kerddses, hiszentobb szinmlteres j6r6rutat kellenemegtennie.Kiilon energiaell6t6sa, gond az, hogy j6val kisebbnek kellenelennie, mint az art6ri6knak, hiszen t6r nem zinhatja le a v6rdram utjdt. Kii1s6elektrom6gneses viszont hasznalhato lehetne energiaforrask6nt.A mikrorobotika mai eredm6nyeiis remenyt adnak arra, hogy ez afeladat 2010 korny6keremegoldhatolenne. K6rd6s vagya lerak6dott zsiror6kgyogyszerek azonban,hogy addigra az esetleges az kat k6miai uton elt6volito eljar{sok nem teszik-eelevefeleslegess6 ilyen miniatiir robotok fejlesztesdt.

GY6GYSZERNEHEZFIU KNAK
A 8Gas6vekv6gdn6s a 90cs evekelejenaz ejszakaiklubokban ugynevezett jelentek meg, melyek eredeti feladataaz volt, hogy az agytapszerek ,,agylo vesen" 6tment pdciensekagymtikodeset valahogyanfeliavitsdii, azaz afia hasznilltitkoket,hogy a mdsnapossdgot elmulassz6k, lassanforgokerekeket a fjra beinditsdk.Regprobdlkoznakolyan szerekkel, melyek az agymiikod6s6t fokozottanserkentik,de nemcsakrovidt6von,mint p6ld6ut a rcirein, hanem tart6san is. Fontos, hogy az olyan idtilt betegs6geket, mint a parkinson-k6r es a mem6riazavarok, gyogyitanilehessen, a karosod6si valahogyan es folyamatot meg lehessenforditani. Koriilbeliil 2010-re v6rjak a szak6rt6kennek a folyamatnaka bedres6t. 86r Parkinson-k6r-ellenes gy6gyszereket m6r ma is lehet viis6rolni, ezek hat6konys6ga er6senmegk6rd6jelezhet6: csak 6ruk van, hat6suknincs. Az iti sy6wszerekviszont a klinikai pr6b6kon sikeresnek bizonyulnak,s a szok6sosenged6lyeztetesi eljdrasok ut6n valosziniileg 2010 kornyekere terjednek el. Termeszetesen is vannak a fiatalabb gener6ci6 szlmira ma olyan gy6gyszerek(az amfetaminok),melyekideiglenesen megemelikaz Ie 6rt6k6t,esez6rtvizsgikon,tesztekenjobberedmenyeket 6rnekel, akik szedik.

290

TERTECHNOLOGIA

AVAGY MHFIUNKA PADLASRA? MTT A KITORES IABORBOL,

291

CD HELYETTMIKROCHIP
Ugy trinik, hogy a szakert6k2010 kornydkeresok-sokviitozirstigernek, de szamomraez inkabb csak a j6sl6sok bizonltalanslryifi jelzi. Kets6gtelen, hogy a mai egyeduralkod6 cD szinte teljesenkiszoritotta a hagyomanyos feketelemezeket,es nagyoner6senszoritja az analogaudiokazett6kat A is. cD ujabb viitozatai 2010 kornyekdrea mai cD-t is kiszoritj6k, 6m k€t rij versenl'tdrs megjelentm6r a lathatinon. Az egyikmaga ahirlozat,dsnem is kizdrt, hogy digit6tis formdban lehivhato lesz bdrmely zene, s6t film is a k6s6bbiekben. term6szetesen Ez nemcsakkepi es hanginform6ci6kraerv6nyes,hanem b6rmilyen informdciokat el lehet igy erni. Egyesekmeg remenykedneka digitdlis audiokazettAkujb6li felt6madas6banis, azonbanugy trinik, hogy itt mdr veglegesen elment a vonat - a fejloddsnekezt a stadiumdt ki fogiuk hagyni. valoszimibb, hogy a mozgo alkatresz n6lkti1ichipekjo esdllyelpiiyinnakak6r a hi-fr hangminbsegri zene rogzitds6re igy meg kisebblejdtsz6egysegeket is. lehet majd?piteni, esj6val kisebblesz ezekneka hordozhat6 szerkezeteknek energiaigenye Ami az is. biztos, az abizonyralans6g,azaz nawon val6szinii, trogy ujaut generdcio vdltdstort6nik az inform6ciohordoz6kter6n a 200Ges evekels6etizeddben.

MEGBOLYGATOTTNFORMACI6STRU I KTU RA
Regotamondogatj6k,hogy digitdlis konyveketkellenekdsziteni.Ilyen k6nyv val6jdban mir lltezlk is, s6t egyesenciklopedidkdigit6lis formaban, cDRoMon ma is hozzitferhet6k, s a konyvt6rakban megtaldlhat6k. Nagyon val6szinri,hogy az igen dr6ga6s nagy tdrfogatuenciktofediak, kclnyvsorozatok, melyek r6addsul gyakran viitozo inform6ci6kat tartalmaznui. co-r" keriilnek, es kis hordozhato szilmitogdpen olvashatoklesznek.Ennek elvi, technikai akadtiya m6r ma sincs,kizar6lag a fogyasztoiszok6sok jelentik a nagyobbelterjed6sakad6ly6t.K6ts6gtelen, hogy a mai sz6mit6g6fekmin6 segilegmeg messzenem nyujtjdk art az elmenyt,amit egy ujsAgvagy konyv kezbevdtele adhat, nem beszelvearr6l, hogy a keresdssokkafgyorsabb,a konlv j6val 6ttekinthet6bb es sokkal konnyebbenkezelhet6. Hi-a kezi szhmit6g6pekm6retetovdbbcsokken, a k6perny<ik 6s jelent6sen jawl, min6s6ge elk6pzelhet6, hogy a konyvek6sfoly6iratok szeplassandrgftallziilhatova valnak.

Olyan el6nyoket ksnii ez, amit a konyv nem nyujthat. P61d6ulhangos inform6ci6k vagy mozgok6pi informdciok jutnak el hozzank, az ujs6gok mozg6kdpeketis zenei rovat6ban zenetlehetne hallgatni, ds termeszetesen Ilyen CD-ROM ujs6gok mar ma is meg lehetne ndzni a filmrovatban. kdtve ldteznek, de meg mindig asztalnii tilve, nagymeretti sz6mit6gdphez viszonylag rossz minosegii keperny6n, merev lehet csak megnezni oket, testtart6sban.Strandon hanyatt fekve m6g nem lehet ugy informackiokat elerni, mint konyvet vagy ujs6got olvasva.A nagyobbteljesitm6nyii akkua viszont megadhatj6k kegyelemdof6st uj mulatorok, esetleg energiaforr6sok papirnak, s egy6ltal6nnem lehet ktzdrn| hogy lG20 evenbeliil a papii, a mint informaciohordoz6, sz6p lassaneltiinik. Ez azzalj6r, hogy kevesebb paptrgydr' eleggekornyezetszennyezo erd6t kell elpusztitani,s az egyebkent jelent6sen zsugorodhat,valamint vdgso soron olcsobbak lesznek a tds is konyv nyomat6sikoltsegekortilbeliil az osszkoltseg konyvek. (Ma egy-egy 6s fele pedig a forgalmazitsbol raktdroz6sb6ladodik' felet teszi ki, a misik szokott lenni.) ezekhezkepestelenydszo A szerz,Sijogdij strukturdtval6sziniilegfel fogjaboritani a nagy Ezt az inform6ci6eloszt6si 6s CD-ROM vagy m6s memoriahordoz6megjelendse, inform6ci6siinisegri kesziilekben,mely lehet, hogy nem billentyiivel, hanem egy konyvmeretti mtikodik, egy k6nnyen Iapozhato, konyvhoz hasonl6an hangfelismeressel dologhozjutunk, ami 6rz6seben centzavalfrk61hat6, jegyzetelhet6 digitdlis megkozelitia konyvetvagyfolyoiratot. Ez azi4sitg, arddio 6s t6v6 kozti m6r is hatarvonalakat el fogjamosni, 6segyfajtagenenlszoszm6di6t ma m6g 61es jelent majd. Valodi ldnyegesv|llozitst fog ez hozni eletiinkben,6s milden okunk megvan16,hogy ezt avirltozdst elore prognosztiz6ljuk.

I REPULES ToMEGEK SZUPERSZONIKUS

szAuAna

Ma New York 6s London kdzott kortilbeliil het6r6s reptil6ut vdr r6nk, de repiilogdpeToki6ba m6r csak tiz ora lehet eljutni a szok6sossug6rhajt6sri repiil6s ezt kortilbeliil a felerecsokkenti.Kereskedelken. A szuperszonikus mi forgalombanm6r ma is lehet - igaz,m6regdr6g6n jegyetvenni szuperrepiil6sre. Itt azonban mdg az utasok nagyobbpoggydsz6tsem szonikus lehet feltenni a g6pre, a mintegy szitz utas csak minim6lis kezipoggydszt

TERTECHNOLOGIA

A MIT AVAGY VIHETUNK PADLASM? xTOnES A LABORBOL,

vihet mag6val.A mai concorde koriilbeliil huszeves technol6gidn alapul. Nehdny szakerto ugy latja, hogy 2014 kornyek6re,m6sok szerint inkdbb 2020 uttn el6rhet6 lesz az olcs6bb szuperszonikus repiiles. Ez is tipikus plldiia annak az esetnek, amikor a technika m6r letezlk, keresletis van, de nem akkora,ami a tomegeselterjeddstlehet6vetenn6. v6lem6nyem szerint nem lesz jovoje a mostani technol6gidn alapul6 szuperszonikus repiilesnek,hiszen az a nlhiny ora, amit meg lehet takaritani a reptildsiid6ben, majdnemtizszeres jelentene.A repiil€s drkiilonbs6get idcltartamft sokkaljelent6sebben csokkentene, gyorsabban ha lehetneel6rni a repiil6teret, 6s ott gyorsabbanlehetne be- 6s kiszdllni a gepb6l. Ezert valoszinfbb, hogy a nagyobbutaskapacitdsu reptil6g6pekfognak elterjedni, es tovabb automatizalhatjtk a repterekenaz utasok azonositdsdtes a v6mkezeldst. vizummentesseg az ezzelj6ro gyorsabbbe- es kisz6ll6stobbA es 6r6s v6rakoz6st takarithat meg, ami megfelel a szuperszonikusrepiil6k id6nyeres6genek. A szuperszonikus polg6ri repriles,amely a strat6giaibomb6z6k techno l6ei6j6b61 n6tt ki, val6jdbannem 6letk6pes. R6szbenaz6rt, mert rendkivtil zajos,r6szbenaz€rt, mert igen alacsonyenergiahatekonys6ggal szitllttjaaz utasokat.val6szinri, hogy az informatika fejl6d6se tovdbb csokkentia sziiks6gestizleti utaz6sok szhmttt,6s igy a jov<ibenmindink6bb a turizmus kedv66rtfognak .utazni.Ez a szektor azonbannem fizeti meg a jelentcisen magasabbjegyirakat, ezert magfnvelem6nyemszerint a szuperszonikus reptileseletk6ptelenmarad.

6rtekbenhirdetnek Eleketronikusanma is koriilbeliil6vi 37 milli6 do116r az interneten, azonbancsak az Amerikai EgyesiiltAflamokban 12 m]lhtnd Ha do116rtkoltenek tdvehirdetesekre. a tdve es a sz6mit6g6peggyeolvad, perszeolcs6bb6 ami akkor digit{lisan lehet el66llitani a hirdeteseket, reszben vagy erdekesebbek is teszi oket, de nem jelenti azt, hogy szellemesebbek, ezena t6ren, tehdt nem vdrhatunkel Re6lisv6ltoz6st normdlisabbaklesznek. minden bizonnyal csak a kozeg fog v61tozni,a tartalom, a ,,manir" nem'

AOUAKUITuNAVAL JUTUNK A HALHOZ
Magyarorszagonugyan nem sok halat fogyasztunk,viszont a vil6g t6bbi orsiigiban ez fontos taplAlekforr6s.Eljutottunk arra a pontra, amikor ontani kincseikb6l' tovabb a tengerekm6r nem tudnak ingyenesb6segesen - tflbbek kozott a ciryikbizonyos vdlfajait bizonyoshalakat N{hAny esetben hogy a legnagyobbragadoz6 fenyegeti.Ketsegtelen, is - a kihalas veszelye az ember,es eppen ezert,ha elni akar,gondoskodniakell a tovabbi elelemforr6srol. tengerektelepitdseis folyamathanem tengerihalas Nemcsak halastavak, etetik a halakat' hiszen nem terem ban van. Ezekena helyekenmestersegesen annyi vizinov6nyvagyapr6 halacska,amithplitl|kkdnt eleglenne. A kereslet mint nem lanyhul a tengeri hus irant, hiszenaz sokkal egeszsegesebb, pelkiz6rolag tap d6ul a marhahrises tal6n iobb iz6 is, mint a ma mar szinte hogy a t6pszerekentartott szerekentartott baromfi. Eppen ezert k6rdeses, halak husa milyen iz6Iesz. Egyesritka, nagyon keresetthalak m6r ma is jutn ak elhozzink. Bizonyoshalfajokn6l,peld6ul nevelve csakmestersegesen 6letter,ez6rta mestersdges jelent6sensziikiilt a termdszetes a pisztr6ngokn6l itt halnevel6sbevezetese elkeriilheteflen.Altal{ban is elmondhatjuk, hogy lesz, hiszen sziiks6gszerii elterjedese sostavak halastavakvagy a mesterseges nelmegoldhat6ujabb loldteriiletek felhasznal6sa igy az €lelttiszer-termel6s el6g' k{il, azaz nem kell erd6ket kiirtani, tengerekb6lm6g van 6pp Az a nagyk6rdes,hogy hogyanlehetnetechnikailagmegoldani a.tengerhdlokkal, ziltogittakkalez minden bizonyMesterseges r6szek elktiLlonitdset. nyal megoldhat6lesz. Ahogy egyrejobban odafigyeliinka kornyezetszenynyez{sre,vilagosanl6tszik, hogy azfllattartfs a magahigttiryyi$i;al6s igen Valosziniileg hdnyadosivaldr6ga6letmiszerforr6s' rossznovenyhasznositSsi

AZ ONLINEHIRDETESEK EINE TdNESC
Amikor szdrnytilkodtink a hirdetdsek l6tt6n, nem gondolunk arra, hogy val6j6bantobb eszkozt,pelddul a kereskedelmit6v6ket 6s az rijs6goknagy reszet a hirdetesek tartjitk el, ezekjuttatjak el a felhaszniiothoz, az olvas6khoz,a nez6k'hoz. hirkozlesben A bekdvetke vitltozirsokteh6t term6szez,b tesen6rinteni fogjek a hirk6zl6sipiacot is, s ez meghat6roz6 lehet sz6munkra, gondolkoddsunkra. Abban az esetbenugyanis, kital6ljuk, hogyhogyan ha lehet digitdlisan automatikusanatugrani a hirdetdseket,onnant6l kezdve jelent6sen megdrrlgulhat az inform6ci6, hiszen a hirdet6k nem fizetnek annak a mediumnak, amely nem juttatja er az izeneteket a fogyaszt6khoz.

TERTECHNOLOGIA

A MII AVAGY VIHETUNK PADLASRA? XTONTSA LABORBOL,

olcsobb, ege ege szs sebb,kdrnyezetkim6l6bbmodon juthatunk feherj 6khez a mestersdges haltartassal. olyan dszakivizek is hasznosithat6k igy pdlddul kis rakocsk6k tenydsztesere, melyek egyebkent teljesenert6ktelenek. ketr.gtelen, hogy eg6szsegrigyi eletkil6tdsainkis ja'vuln6nak,ha a sert6s- mar_ es hahus helyett feherjesziiksegletiinket inkabb halb6l elegitenenkr.i. gpp"" ezert a mestersdges jelent6s eletformav6lt6st haltenyesztes hozhatna.

VlRTUAlls x6nwrARAK NAG! NYTLVANOS,
valahais lehuzzaka rolot, de az igen, Nem val6szinri,hogy a kozkonyvtarak a adatbazisokreszarinya mostanihozkepest 2016'ban a sz6mitogepes hogy Gutenberg-project, jelentos lehet. M6r ma is ldtezik azigynevez-ett egeszen Igy konyvek ezreitdigitaltz6ljak. elvilegbSrki otthon beltil klasszikus melyen aazokal,nem kell {rttik jelentosjogdijat fizetni.Valoszimi,hogy olvasgathatj konyt6rai lesznek az kutatointezetek, egyetemek,nemzetkozioriSscegek igazdn elektronikus adatt6rak,hiszen ezeket anap24 ordjhbana Fold elso bfrmely pontjfn hasznalhatjak.Ezek els6sorbantechnikailagspecializ{lt, egy-egy temdra szakosodott konyvtarak lesznek, melyek megengedhetik maguknak, hogy foly6iratok rdgebbisz6maitis teljesendieltahzaliitk' szepiroverset,gyermekkonyvet, Nem val6szinii azonban,hogy az osszes mtivet digitdlis form6ban el lehetmajd erni. Enneknincs sok realit6sa dalmi egy-ketgeneraci6alatt. A kozsegikonpt6r, f6leg N1'ugaaz elkovetkezend6 ahol m6g sokat olvasnak, sok ember szirmaratal6lkozasi hely is, a ton, szintere,formaja. A novekvo szhmu tflrsadalmi erintkezesegyik lehetseges viszont val6szimilegolcs6bbanjuthat elektronikusformaban szakirodalom az olvasohoz.A kutatasbanbizonyossztik temdkbanm6ris kezdik kiszoritani a papirbazisufolyoiratokat.A nagy gondaz, amit most meg nehez elore ujabb es ujabb adathordozokjelennek l6tni, hogy a technika fejl6desevel v6lnak. Mig hogy a regebbiformatumok olvashatatlanna meg, es lehetseges, ma nyugodtan el tudjuk olvasni a szazewel ezelotti folyoiratokat, a 1G15 ewel ezel6tt megirt ALGOL nevriprogramokatm6r nem tudjuk olvasni. A forma. terjed6s egyik felteteletehat a biztos, 6llando, szabvanyositott

Elelu IsZER-TABLETTAK I rAuvERuNKoN?
Elvileg mar ma is megoldhat6,hogy a napi ko^ilbeltil 2000 kalorias energiaszriksegletiinket mesters6ges, szintetikus elelmiszerrelfedezzik.A babatapszerekvagy a sportoloknak,katonaknak sz6nt energiatdpokfelutonj6rnak m6r ehhez. Ez az elgondolds azonban,amit netrany szakertci csak hegym6sz6knak vagy elfoglaltpolitikusoknak, iizletemberelnek aj6nl, nem lesz nepszerii az ifilagemberekkoreben. A tobb szabadid6, a magasabb dletszinvonal minden esetben jelenti,hogy azemberekdlvezniis akarjAk azt az etkezesr, ezdrt min6segietelekbril maguk fbzik a t6pl6l6kukatvagyvendegl6bemennek. A vil6g kisebbik r6sze tult6pl6lts6ggalktiszkodik, mig a Fold lakoinakjelentos r6szeeppen az elTenkezogonddat kiizd. Nem biztos, hogy a szintetikus elelmiszerekolcsobbak lennenek majd a termdszetes t6pl6leknal,ezert szeintem legfeljebbkiegeszit6kent nem folyamatos, ds fii t6pldlekkentj 6hetnek sz6mitdsba.

HOLOGRAMOS TELEFON
Mindenki l6tta a csillagok h6boruj6banLeila hercegn6hologramon kiildott s. o. s. rizenetet.A dologbanaz az €rdekes, hogyiechnikaiag ez ma sem lehetetlen.H6romdimenzi6slezereshologramot reg6ta elci tudunk allitani. Elvi akaddlyanincs annak, hogy ezt mozgokeppealakitsuk. A nagy kerd6s szdmomra az,hogy vanc re6lissziikseglet erre,hiszena televiziostilefonok, melyekr6lm6r sz6ltunk, ma is mtikod6kepesek, ilyen irdnyu informdcio es sziiksegleteinket kieldgithetik.Nincs olyan valos gyakorlatiigeny,ami indo koln6 enneka rendszernekaz elterjed6set, kutaiishoz, fejliszieshez a sziik_ seges hatalmas osszeg befektet6set.

AUTOMATIKUSUTNAI6ZIT
szinte minden egyes science fiction Iartalmaz olyan r6szleteket,ahol a a gepkocsibaniilve csak be kell potyogni az lJ;ti celt, es a leggyorsabban, Ehhez el6rhetoutvonalonodaviszminket az a.uto. zsrifolts6ggal legkevesebb kell. El6szor is biztos inform6cioval azonban tobb feltetelnek is teUesiilnie 6tbocsato keresztezodesek kell rendelkezni az egyes utvonalszakaszok, Ma k6pessegeir6l. ezt m6g primitiv modon a helyi radiok oldjak meg. 86r csokkennifog az elkovetkezoevekben, rem6lem, hogy az a\toz6s sririisege

TERTECHNOLOGIA

Mfln KrrOREs LReoneOLAVAGY vlHFruNKA PADLASBA?

az automatikus utvonalrendszerekre sziiks6glesz, legal6bbis a nagyv6rosokban. Ma az Amerikai EgyestiLlt Alhmokban eventekortilbeliil k6tmilli6rd doll6rt koltenek ennek a tem6naka kutat6s6ra,mert igy kisebb zsufolts6ggal, kevesebbkornyezetszennyez6ssel kevesebbbalesettel lehetne a viirosi es kodeked6stmegoldani. Eg6szen biztos, hogy a tdmegkozleked6s sohasem leszolyan fejlett, hogy minden igdnyiinketkielegitse, egy€nikozleked6sre az a v6rosokbantovdbbra is saiksdg lesz. Ezek az intelligens utak kepesek lesznekmegszfmotni,megmdrnia rajtuk dtzuduloforgalom mennyiseg6t 6s ir:inyifi, kdpeseklesznekmegkiilonboztetni p6ld6ul a siet6smentciketvagy rend6raut6kat,6s nekik els6bbseget biztositanak. Elvileg megoldhat6,hogy egy-egy aut6 a beprogramozottutvonal szerint tobbs6vos uttest esetengyorsabban haladhasson, igy minden aut6t egyede dileg kellenenyilv6ntartani. Ez, persze,megnehezitiaz autotolvajok6let6t, ugyanakkor autokmozg6sdval iilampolgdrok mozgdsais jobban figyeaz az lemmel kiserhet6, amit nem mindenki tidvozolne egydrtelmrien. a felaEz datsor elvileg kdt modon is megoldhato: vagy a min lltezett ugynevezett globdlishelyzetjelentdsi rendszersegitsdgdvel magyaritn,ahol lehetseges, holdak figyelik a jdrmrivek mozgirsttt -, vaw pedig az rittestbe epitett k6dleolvasorendszerrel.Mig most csak nagy 6s siirg6s, dr6ga fuvait szitlhto kamionosokniil 6ri meg a mestersdges hold haszniilata, elkepzelhet6, hogy k6s6bbkisteheraut6knal, taxiknal is drdemesleszezta rendvert bevezetni. Ebben az esetbenez ak6r egy eg6szkontinenst is dtfoghat. olcs6bb 6s biztons6gosabb lenne a jelenlegindl,bizonyos terheket biztosan levenne is avezet6r5l,6sigy a stresszhelyzeteket az idegesked6st 6s csokkenteni lehet_ ne, 6m m6g mindig nem tok6letesmegoldds:a jdrmrivek, intelligensutrendszerekkifejlesztdse nem lenne olcs6 dolog.

Ugyanakkoremelkedika kibitoszerm6rt6ke nem szorul visszal6tvdrnyosan. fogyaszt6sszinte mindentitt a vil6gon. Ez igazi kihivdstjelent sz6munkra' Meg kell kiilonboztetniink a kem6ny6sl6gy drogokat.Elkepzelheto,hogy a holland peld6hoz hasonl6an bizonyos lSgynak nevezettkibitoszereket k6bit6szerek' a vil6gszerteinged{lyezni fognak.Ilyenekp61ddu1 marihu6n6s Ezek enyhe szirek, 6s elleniik a legfobbvdd az, hogy konnyenelvezethetnek drogokhoz.Elternek a velem6a kemdnyebb,drasztikusanegdszsegkarosit6 nyek arr6l, hogy a szintetikus szereknemelyike,melyeknelnem alakul ki 1ist6j6ra. fiigg6seg,vajon felkeriilhet-evalahaaz engedelyezettek K6ts6gte1"n,hogy a tobb szabadid6velrendelkez6, gazdagabb t6rsadalmakban a k6bitoszert6rsadalmim6retii problem6v6v6lik, de a szegeny orszagokban is regota elfogadott bizonyos k6bit6szerekhaszniiata. Ez, p.rrri, nem jelenti azt, hory azoka t6rsadalmakjobbak lenn6nek. Sz6mos petOathttunk mtr arra,hogy az 6pium yary az alkohol a teljes tarsadalom izoved6k6t szettudja verni, csal6dokmillioit tudja szetziliini' Ezert akitbital6n kihrizhatnd a az t6szerek megoszt6sa, enyh€bbszerekengedelyezese Ezen a t6ren,ami nem pusztan drogoka161. kemenyebb talajt a veszelyesebb, technikai, biologiai, biokemiai k6rdes,meg igen sok vita v6rhat6, hiszen itt mint a biok6mi6val es t6bb a tdrsadalmi berendezkeddssel felel6sseggel, kapcsolatoskerdes.

vEzEr6 nExU ll .lAnutivEK
Az elSz6ekbenemlitett okos utak f6lig-meddig csokkentik a gepj6rmiivezet6re jut6 terhelest,az okos robotsof6rokviszont elvilegteljesenmentesiteni tudndk a sofbroket ett6l a munk6tol. Ez a kerdes technikailag ma meg teszneklegalabb 6ta megoldatlan ,bhr evtlzedek igenkomoly er6feszit6seket jelenlegi elektronikus a rJszlegesmegoldflsra.Az alapprobl|ma az, hogy a Arra tal6n meg lehet tanirendszeiek sem igazdnkepesekalakfelismer6sre. de t6bl6kat,j6rmiiveket felismerjenek, az, hogy tani 6ket, hogy kozlekedesi a hitzak fal6ia firk6lt graffiti, a f6k vagy a gyalogosok mozg6sa ne zavarja Jelentoshalad6stkellene e16rni meg a rendszert,ma m6g elk6pzelhetetlen. ahhoz, alaffelismer6sben inlslligenci6banes adatkezelesben, a niesters6gss egy lovar Ma meg hogy ezt a k6rd6st megnyugtatoanrendezni lehessen. idJgrendszereis fejlettebb,mint amit ezen a t6ren a legjobb katonai rend-

Btzot{yosxAair6szeneKENGEDEIVezEse
Nagy vdltozdsok elott iil az llvezetcikkipar. ugy trinik, hogy a cigarettAra egyrenagyobbmdrtdkbenr6j6r ar6d, egyretobbenismerik fel nagyonsulyos egdszsdgkilrosit6 hatrisdt,6s a nem doh6nyz6kegyrehangosabban kovetelik az.-eg6,szs5ges leveg6hozval6 jogukat - legaldbbisaz Amerikai EgyesiiLlt Allamokban. A cigarettavisszaszoruldsdval azonbanaz alkoholfogyasztas

I EN J tr(,TII\ULLJbIA

A AVAGY UHETUNK PADLASRA? MrI A KITORES LABORBOL,

szerektudnak. (A rovarok r6ad6sulj6val kisebb energiafelhasznaldssal 6s j6val kisebbtomeggeltudjdk megoldani ezt a k6rd6st.;1tt tenat a szakert6k 6ltal josolt 2019es 6v er6senmegk6rd6jelezheto. Lehet l6tni, hogy a vdlemenyek nagym6rtekbensz6rtak. van, aki mdr 2005-re varia ezlknek a rendszereknek elterjedeset, van, aki 40 ewel kes6bbre az de ieszi.Velemenyem szerint drasztikus es jelent6s elvi 6ttor6s nelktil ez a kerdesa mai tudom6ny szintjen megoldhatatlan.

A MARSRA SZAIIAS EVC
El6szorwerner von Braun,a n6metrak6taiparmegalapitojaszentelt komoly figyelmet a Mars-utaz6sk6rd6s6nek.Szakert6k azt v6r16k,hogy 202ura erjrik el azt a technikai fejlettsdget, amely mellett a, eibe, biztons6gosan visszahozhat6a Mars felszinerol.A szak€rt6k 2044-re vbrjik az iillando marsi telepiileskialakit6s6t,de ezt is termdszetesen csak tudomdnyosszem_ pontb6l. Ebben a kerd6sben azonban nem kizarolag mtiszaki tenyezok dontenek.Nagyon fontos a pillanatnyi hozziritlli.sis,hogy egyes kormanyok mennyire tdmogatj6k,mennyire tartjtrkfontosnak a feladatot. A jelenlegi tendencia az, hogy olcs6, celszeriirobotokkal gyrijtsiink elegend6inform6ci6t, hiszenma sem az €lettersziikossege miatieroett6diink a Naprendszer mds bolyg6i ir6nt. Technikailag .lrril"g m6r ma is meg tudniink oldani a Mars-utaz6st,annak koltsegeviszoni meg csillagdszati lenne. v6lhet6en az elkovetkez(ihisz 6vben a technika fejl6d6sesok mindenbenbiztonsdgosabb6 olcs6bb6 teszi ezt az atazast,es akkor a t6rsaes dalom szamdra elfogadhat6, indokolhat6 c|llir vitltoztk Elkepzelhet6, hogy ha a b6ke stabil marad, akkor az eddig hdborus cdlokra sz6nt osszegek rdszbenilyen c6lokra fordit6dnak, hiszen a hacriiparjelent6s rdszet nem lehet rltdllitani civil termelesre.

A nemet rendszer - ami tal6n a legkozelebbvan a megval6sitashoz a Mindket m6gnesesvonzast hasznaUaki, mig a iapin a taszitdsra6pit. orszdgbankoriilbeliil egymilli6rd dollArt koltfittek a kutat6sra.Az elerhet6 mind a kerekes,mind koriilbeliil 500 km/ora. A szuperexpresszek, sebesseg a versenykepesekkoz6pt6vuutazdsketsegtelentil lebegtetestiek, a m6gneses 6s n6L 50G1000 km t6von. Ezek gyorsabbak olcs6bbak,mint az aut6s es 6s K$rnyezetkimel6bbek helykirendszerek. repiil6g6pestomegkozleked$si mdloek is. lebegtetesiirendszereknekazonban oriasi hi6nyoss6ga6s A mdrgneses gondja, hogy a m6r meglevovasuti sineketnem lehet haszn6lni,6s n6h6ny orsz6gban a csillagdszatiingatlandrak miatt nagyon sok p6nzbe kertil a p6lya6pites.86r annak idej€n a jap6n gyorsvasutmintegy 18 honap alatt visszafizettea befektetdst6s azotacsak a hasznot hozza,Jap6n kiilonleges pelda a nagy nepsiirtis6gmiatt. A ritk6bban lakott Amerikai Egyesiilt Allakozti k6zlekedesEuropabancsak a nag;ruarosok mokban es a szegenyebb ben erdemesezt a rendszert haszndlni'

ESELY A TALALKOZASRA
A szakert6k abban ertenek egyet,hogy teljesen bizonytalanbarmely evet kijel$lni ennek a tortfnelmi jelent6s6grikdtoldalu kapcsolatfelv{telnek,de gener6ciG6s gondolkougy gondolj6k, hogy addigra a Fdldon a szilkseges d6sv6lt6sbe fog kovetkezni,amielemi felteteleannak,hogy a foldonkiviiliek szoba Alljanak veltink. Erdekes m6don ma a fold$nkivtiliekkel l6tesitett biin. Az 1969.julius kapcsolataz Amerikai EgyestiltAflamokban szovets6gi Szab6lyokGyiijtemenyebenazl2ll. szakaszl4.bekez18-6nkelt Szovetsdgi dese azt irja, hogy ,/.2 EgyesiiltAllamok polgdrainaktilos kapcsolatbal6pni fttddnkivi)ti egydnekkelvagyjdrmtiveikkel. Azok, akik ebbenvdtkesnektaldl' valamint r)tezer tatnak, karanttinba zdrand6k ds egtdvesbdrtdnbiintetdsre, itdlhetcik". dolldr pdnzbiintetdsre nem fogja rdmutattak, ez a toweny termeszetesen Ahogyan az el1enz,5i elhallgattatni' fogia csaka szemtanukat a megakad6lyozni kapcsolatfelv{telt, Szak6rt6k mindenesetreazt mondjSk,hogy bdrmilyen id6pont kijelent6se hogy ez az nem m6s, mint hitbdli nyilatkozat. Te[esen megjosolhatatlan, esem6nvmikor kovetkezikbe.

MACruCSES VASUTAK
M{ j6 n6hdny 6ve probap6ly6konfutnak m6gneses lebegtetesiivasutak, melyekel6nye a kerekesversenytdrsaikhoz k6pestaz,hogy gyorsabbak, kenyelmesebbek, viszont nem olcs6bbak.Id6ig ketfelerendsiert alakitottakki.

TERTECHNOLOGIA

A AVAGY VIHETUNK PADLASM? MtT TTORESA LABORBOL,

301

Szerintemket l6pesbenfog megtortenni. val6szinuleg egyoldalukapcso mint ahogy mi nezziik a hangyabolyt.Technikalat ma is letezik ugyanugy, ilag et kell jutnunk arra a szintre, hogy a fejlettebb civiliz{ciok kommunik6biztosan nem a mai' Altalunk Ez eg€,szen bekapcsol6dhassunk' crOjaftftortenhet' Ha azt a technikdt 6s tech' haszn6ltradi6huilamok segits6g6vel peld6ul a telepatia mrikodik' nol6gi6t megismerjtik, melynek segitsegevel akkoi nagy iselytink Iesz arra, hogy megtalaljuk azt a t6vkozlesimodot, mellyel soictat fejlettebb civiliz6ci6k kommunikdtnak, s amely nincs kotve A ertekehez. tankonwi n6zvealacsony kozmikusmeretekben a f6nysebessdg terjed6 elektromagneses flzika viszont ma meg csak a v€ges sebesseggel azt pedig a tapaszteilat mutatja, hogy ismeri. Ennek segitseg6vel sug6rz6st fajokkal' nem tudunk kapcsolatotteremteni m6s intelligens A 2030 utAnra vonatkoz6j6slatok m6r mind bizonytalanok, meglehetG sen elnagyoltak, de ez termeszetesen6rthet6. Az a tapasztalat,hogy a azonbana kereszttechnikiban koriilbeliil tizevesel6rel6tfs m6glehetseges, megy.Ez alatt azt kell erteni, korrel6ci6kmiatt hosszabbtiyon ezm6r nem hogy ha b6rmi vadonatuj dolog megjelenik, akkor annak nemcsaka sajSt teriiletre is kell szfmolni, hanem ez sz6mosmds, kisebb-nagyobb hatasdval okoz, melyet-mar nem kiterjed, v6giil annyira alapvet6 vdltoztat6sokat sem minosegilegel6re megiosolni. Igy ezut6n tudunk sern mennyisegileg, mdr csak igen roviden fogom ismertetni a szakert6kjoslatait'

AUTOK ELEKTROMOS
Erre az id6pontra j6solj6k azt a halinhelyzetet,amikor az autok fele m6r haszn6ltgdpj6rmiivekelektromoslesz.Els6sorbana belv6rosikozlekeddsre akkumuldtorosaut6kndl v6rhat6 ez.Igen kis meretti,nagyfordul6konysdgu, a ban gondolkodnak.A jelenlegi technol6gi6val, jelenlegifizik6val azonban ezt a kerdesten megoldatlannakl6tom, mert az akkumulftorok tarol6kapacitasa v6ges, 6s az eldob6l6sukjelentSs kornyezeti problem6kat okozna, pedig igen drdgilittenne az eg6sztechnologi6t. ujrafelhaszn6l6suk

KRIONIKUS UJRAEIESZTES
vagyegylehiitott allapotban 2043-radat6ljdkaz els6 krionikus ujraeleszt6st, az, Ennek celjatermeszetesen hogyt6bb 6vtizede levo 6l6lenyujraelesztes6t. nincsenek meg Ennek azonbanmessze lehritott embereketujraelesszenek. a technikai, biol6giai felt6telei, s kerdes,hogy egyaltal6nmegoldhatGe a alkalmas a konzer' hogy a fagyasztds feladat. Evileg megkerd6jelezhet6, vdlasra a legiobban,vagy valamilyen mds tipusu technika, olyan, amilyet pdld6ul a hindu j6gik haszniinak az ugynevezett6lve eltemettetessor6n. Rendkivtil bizonytalannaktiinik szdmomr4 hogy ezt a technikai kerddst a kovetkez6 sz6z evbenmeg lehet-eoldani.

SEJTTECHNOL6G|A
jutunk, A nanotechnol6gia fejl6d6s6vel olyan apr6 kis szerkezetekhez majd vegrehajtani.Nem feltdtleniil melyekelvilegegyedifeladatokattudnak kell gondolni, inkebb olyan speciflis virusokra, mechanikusszerkezetekre melyek az elore meghatarozottsejtekhezoda tudnak ferni, es a sejteken Uem ataUkit6sokattudnak v6gezni.Ennek a technol6gianaknehezenifilitthat6 kovetkezmenyei vannak, hiszen ha ilyen melyen jutunk el a felig biologiai mikrorobotokhoz, akkor neh6zel6re l6tni a robot meghib6sod{s{nak, azaz a robot mut6cioj6nak kovetkezm6nyeit'

noeor OnnepnoDuKAl6
Ez 2044-re v6rj6k az elso onreproduk6lo robot megielenesdt. a feladat is hogy az onrepro titkozik, es kerdes, nagyon komoly technikai akad6lyokba dukdl6 robot egy6ltaltn haszniihatoe valamire. Nem kell arra gondolni, l6tre:ugy 6rzem, hogy hogy peld6ul onreproduk6l6hegeszt6robotokjonnek a mechanikus megkozelit6seleverem6nytelen.Egyiltalin, ebb6l a k6rd6skorb6l otletet csak a biologi6b6l erdemesmeriteni, csakazt 6rdemesut6nozni. Ahhoz pedig, hogy biol6giai szinten 6rtsiik es ut6nozni tudjuk a feltdve,hogy term6szetet, nemhogyszitz,hanemtalitnezer6v seme1egend6, folyamatos a tudominy fejl6dese.

TERTECHNOLOGIA

A AVAGY MITVIHETUNK PADLASM? KIORES A LABORBOL,

INTELLIGENS ROBOTOK
A csillagok hdboruja cimii filmben l6thato intelligens robotok legaldbbis Golem form6jiban r6g6ta foglalkoztatjitk az embereket.Azonban mindeddig csak 6lom es ohaj maradt az intelligens,kommunik6ciokepes robot. Termdszetesen nagybannovekednek majd a robotok,,szellemi k6pess6gei", 6m a mai fizkin alapulvanem lehet interligensrobotokat 6piteni,iegalabbis ahogy az intelligenci6t mi, emberi oldalr6l 6rtjiik. Az intelligencia legjobb mdroje,ha a robot ki tudja mutatni, hogy egymiisik intelligensleny robot-e, vagy ember. Sz6momra az intelligencia kriteriuma az alkotokeszseg a es humorerzek.E kett6 nelkiil nem kepzelhet6el intelligens robot sem.

(?I LEHETETLEN
A szakertokhosszansoro!6k, hogy szerintrik mi az, ami lehetetlen. Ilyen p61d6ul szerintiikazAmerikai EgyesiiltAllamokban a ketp6rtirendszervege vagy a hdtra szerelhet6,egydni raketahajtomii. Ilyen m6r miikodik egyebk6nt, de l-2 perces haszniiata rendkiviil dr6ga, nem lehet vele messzire nemigen alkalrepiilni 6s nagyonzajos,ugyhogy a noi napozo felderitesere mas. Akkor meg minek az eg6sz? a A Fold koriil kering6 naperomti otlete sem fog megval6sutni szakertok szerint,s ezzelmelyenegyettudok erteni. Sokkal olcs6bblennea sivatagokat is felhaszndlnierre a cdlra,nincs 6rtelmea m6r egy6bkent zsufolt Fold koriili p6lydkat hasznalni.Hasonl6keppen nem v6rhatjuk 32 inlslligens televizi6 sem.Sokakszerint az intelligencia6sa televizioegymistkizino megjeleneset fogalmak. Tovabbdnem val6szinii a teljesen papirmenteshivatal Yagyaz sem. A virtu6lis h6boruban sem emberi klonok (m6solatok) megielenese szimuldlnak, bizhatunk, vagyisolyan hdboruban,melyet csak sz6mit6gepen vivnak. B6r a szimul6ci6 olcsobb lenne, az ,,embei 6s nem fegyverekkel tenyezS"miatt aligha hagyjuk abba a h6boruskoddst,legfeljebba formaja vdltozik.

HIDROKULTURA
A )ofl. szinad kozepdig teszlk az Amerikai Egyesiilt Ailamokban azt a hatdrt, amikor a legtdbb zoldseget hidrokulturds uton alitjek el6. M6r ma is tartunk disznovenyeketkiz6rolag vizes oldatu kultur6ban. Nincs elvi akadtilyaannak, hogy ezt a m6dszert szdlesebb korben haszn6ljuk.A gyakorlatban azonbanjelenleg nem - 6s hosszabbt6von sem - l6tizik gazdasdgosnak, ffizet6d6nek. Egyszeriibbnek trinik kivinni a foldre a ncjrvenveket es v6rni,hogyjojjon azeso.

V|RTUALISSZEX
Hogy valami vigaszt is nyujtsak a ferfiaknak, 2055-re igerik a virtudlis szexu6lisrabszolg6kat,vagyis olyan robotokat, melyek a ferliak korldtlan szexudrlis ftvitgyitt a tdkeletesseglittszatilal elegitik ki. Felfujhat6 gumibabdval, importdlt ukr6n 6s rom6n ldnyokkal m6r id6ig is feitalfltak ezt a m6dszert - mindegyiknekmegvana maga h6tr6nya.Tekintve,hogy intelligensrobot lenne az alapjaenneka szerkezetnek, nem valoszinii, hogyrovid id6n bellil e[utunk ide. De ha eljutndnk, akkor semlenne sok orom benne. hiszen pont a h6ditds az, ami az egl,szben erdekes.

IRODALOM

IRODALOM

of l 1 6 T. W. Marshalt StatisticalElectrodynamicsProceedings the l Cambridge Philosophical Society. Vol 61,pp 537, 1965.

tll T. H. Boyer: The ClassicalVacuum, Scientific American Inc., New l2l M.Planck Theory of Heat RadiationDover Publications (Uj kiad6s) York, 1959. I3l T. H. Boyer: Derivation of Blackbody Radiation Spectrumwithout Quantum Assumption. Physical Review,Vol. 182,No5, pp 1374-1383.1969. t4l T. H. Boyer: Random Electrodynamics:The Theory of Classical zero point Electrodynamicswith classicalelectromagnetic 5 Vol. I 1,No4, pp 970- 808, 197 . radiation. PhysicalReviewD, Vacuum electromagneticzero point t5l H. E. Puthoff: Sourceof energy. PhysicalReviewA. Vol. 40, No9, pp 4857-4862, 1989. Vol. 73, pp 360, 1948. t6l M. Casimir,D. Polder,PhysicalReview, Chim. Phys.Vol. 47, p 407, 1949. vagy: H. Casimir, J. Physica YoL24, pp 751,1958. I7l M.J. Sparnay: from R. J. Cook, M. E. Goggin:Radiation Pressure [8] P. W. Milonni, Interpretation of Casimir Force PhysicalReview Vacuum: Physical 1988. A, Vol. 38,No3,pp 162l-1623, Boyer, PhysicalReview,Yol 174,pp 1729, 1969. l9l T. H. t10l P. W. Milonni: Different Ways of Looking at the Electromagnetic 1988. Vol T21, pp 102-109, Vacuum.PhysicaScripta, Physics Haroche,D. Keppler:Cavity QuantumElectrodynamics. tlll S. Jan. 1989,pp 24-30. Today, Today,Oct. 1990, t12l D. Keppler:With Apologiesto Casimir.Physics pp lGll. l13l W. Greiner, J. Hamilton: Is the Vacuum Really Empty? American Vol Scientist, 68, pp 154-164,1980. Greenberg,W Greiner: Searchfor the Sparking of the tl4l J. S. Todag Aug. 1982,pp 24-32. Vacuum.Physics W. Marshalt Random ElectrodynamicsProceedingsof the Royal l15l T. Vol. A 276,p 475, 1963. Society.

lr7l Simonyi K6roly: A fizka kulturt6rtenete, Gondolat, 1978. t l 8 l E. Nelson,Phys.Rev.Vol. i50, pp 1079, 1966. t 1 e lT. H. Boyer,Phys.Rev.Vol. 186,pp 1309, 1969. l20l T. H. Boyer:Derivation of Planck radiation spectrumas an
interpolation formula il classicalelectromagnetic zero point radiation.Phys.ReviewD. Vol 27,Nol2, pp 2906-2911, 1983. l2rl T. H. Boyer:Derivation of Blackbodyradiation Spectrumfrom the principle in classicalPhysicswith classical equivalence electromagnetic zero point radiation. Phys. Rev.D. Vol. 29, No6, pp 1096-1098, 1984. and I22l P. C. Davies:ScalarParticle Production in Schwarzschild Rindler metrics.J. Physics Math. Gen. Vol. 8, No4, 1975,pp A: 609-615. t23l W. G. Unruh:Notes on Black-holeevaporationPhys.Rev. D. Vol 14,No4,pp 870-892,1976. l24l T. H. Boyer:Thermal effectsof accelerationthrough Random classical radiation.Phys.Rev.D. Vol. 21,No8, pp 2137-2148, 1980. l25l T. H. Boyer:Thermal effectsof accelerationfor a classicaldipole oscilator in classicalelectromagneticzerc point oscillations.Phys. Rev.D. YoI29, No6, pp 1089-1095, 1984. I. Order out of Chaos.BantamBooks, 126l I. Prigogine, Stengers: Toronto,New York, 1984. l27l Moroy B. King: Thpping The Zero Point EnergyParaciete Publishing,Provo, Utah, 1989. t28l T. H. Boyer:Equilibrium of random classicalelectromagnctic radiation in the presenceof nonrelativisticnonlinear electric dipole oscillator. Phys.Rev.D. Vol 13,No10,pp 2832-2844,1976. [29] R. Blancoet al., PhysRev.D. YoI27, pp 1254,1983 of t30l G. Egely:EnergyTransferProblems Ball Lightning(i. lrscly: HungarianBall Lightning Observations Vol. L, KFKI l9lt / lO/D Vol. Il., Unpublished Launcher t31l D. W. Deiset. al EMACK Electromagnetic Comissionine. IEEE Transactions Magnetics, MA( i 20, pp on VoI 245-247.1984.

TERTECHNOLOGIA

IRODALOM

l32l H. Kolm, P. Mongeau:Basic Principles of Coaxial Launch TechnologyIEEE Transactionson Magnetics,Vol MAG 20, No2, pp 227-230, 1984. P. Graneau,N. Grenau: Electrod-vnamic Explosions in Liquids. t33l Applied Phys.Letters,Vol 46, No5, pp 468-470, 1985. [34] R. Azevedo, P. Graneau,C. Millet: PowerfulWater-Plasma Explosions Physics Letters Vol l17,No2,pp l0l-105, 1986. A, H. Aspden:Electrodynamic Anomaliesin arc discharge l35l phenomenaIEEE Trans.on PlasmaScience, PS-5,No3, pp Vol 159-163,t977. t36l H. Aspden: Anomalous ElectrodynamicalExplosions in Liquids IEEE Trans.on PlasmaScience, Vol PS-14, No3, pp 282-285,1986. P. Graneau: Longitudinal Magnet Forces? Appl. Physics, J. Vol 55, I37l No6"pp 2598-2600, 1984. t38l P. Graneau: First indication of Ampere Tensionsin Solid Electric Conductors.Physics Letters,Vol 97A, No6, pp 253-255,1983. P. Graneau: ElectromagneticJet Propulsionin the Dkection of t3el Currentflow Nature,Yol295,pp 311-312, 1982. Jan. J. D. Sethian,D. A. Hammer, C. B. Wharton:Anomalous t40l Electron-Ion Energy Transfer in a RelativisticElectron Beam Heated Plasma PhysicalReview Letters,Vol 40, No4, pp 451-454, 1978. Y. Kawai, M. Guyot Observation of Anomalous Resistivity Caused t41l by Ion Acoustic TurbulencePhysicalReviewLetters, Vol 39, Nol8, pp ll41-1144,1977. S. Iintka, H. Tanaca:Nonlinear Evolution of double layersand l42l electron vortices in an unstable plasmadiode Journal of Plasma Physics, 33, part l, pp 29-41,1985. Vol Andrei Samokhin:Vakuum Energy - a breakthrough?Speculations [43] in Scienceand Technology, Vol 13,No4, p 273. Novosti Press Release O3NTO-8907 CMO4 17 t44l R. L. Forward: Extracting electrical energyfrom the vacuumby cohesion of chargedfoliated conductors PhysicalReview B, Vol 30, No4, pp 1700-1702, 1984. t45l O. Anderson: Living Water. Gateway Books,Bath, UK. 1990.

: M.Sands Mai fizika.MiiszakiKiad6, R. 146l R. Feynman, Leighton, 1969. Adam HilgerLtd., Bristol, in Universality Chaos. P. Cvitanovic: I47l
1984. G. Rowlands:Nonlinear Phenomenain Scienceand Engineering [48] Ellis Horwood, New York, 1990. Verlag,1978.(Szinergetika. Springer H. Haken:Synergetics. [49] MiiszakiKiad6, 1984.) Nonequilibrium CooperativePhenomenain [50] H. Haken: Synergetics. Physicsand Related Fields. Ed. by M. G. Velarde.NATO A.S.I. Vol 116. B: Series Physics, Fizika Plazmii dlja fizikov L. A. Arcimovics, R. C. Szaggyejev: t5ll 9. Atomizdat, Moszkva, 197 (Plazmafizka fizikusoknak,Akad6miai Kiad6, 1985.) M. Pawlik, G. Rowlands:The propagationof solitary wavesin l52l piezoelectricsemiconductors Journal of Phys,C. Solid State Phys. Vol 8, pp 1189-1204,1975. Miiszaki kdrdk sz6mitasa. [53] Dr. Benk6 S6ndor:Afland6mdgneses Budapesr,1983. Konyvkiad6, [54] PercolationTheory and Ergodic Theory of Infinite Particle Ed. Systems. by Harry Kesten Springer Lecture Notes from the LM.A. Vol 8. 1983. MacMillan PressLtd., l55l T. M. ODell: Ferromagnetodynamics. London,1981. of 156l J. M. Ramesh,P. E. Wigen: Ferromagnetodynamics Paralell Stripe Domains J. of Magnetismand Magnetic Materials. Yol74, p p 1 2 3 - 1 3 3 ,9 8 8 . 1 AkaddmiaiKiado, Budapest,1985. V. Bir6:Nonlinear Oscillations. [57] E. S. Tez, I. R. Smith: The ParametricTransformerIEEE [58] Transactions Education.YolE-27,No2, pp 56-65, 1984. on E. S. Tez, I. R. Smith: EnergyTransfer Mechanismand Current l59l IEE Proc. Vol 130, Pt B, Waveformof ParametricTransducers 1 N o 3 ,p p 1 8 1 - 1 8 5 , 9 8 3 . [60] W. Z. Fam,R.P. Verma: Theory and Performanceof Parametric Vol 91,No6, pp 2494-2504, 1972. Proc. IEEE. Pas. Transformers DeterministicChaos.PhysicVerlag,1984. H. G. Schuster: 161l

TERTECHNOLOGIA

TARTALOM

Fractals,Chaos,PowerLaws. W. H. Freeman, [62] Manfred Schroeder: 1991. t63l S. J. Shenker:Scalingbehaviour in a map of a circle onto itself: 5D, pp 405-411,1982. empiricalresultsPhysica [64] Per Bak One Dimensional Ising Model and the Complete Devils Phys.Rev.Letters,Vol 49, No4, pp 249-251,1982. Staircase Fractal Per Bak, T. Bohr: CompleteDevils Staircase, t65l M. H. Jensen, of Mode Locking Structure in a Dimensions and Universality Circle Map Phys.Tev.Letters,Vol 50, No2l, pp 1637-1643,1983. 166l M. H. Jensen,P. Bak, T. Bohr: Transition to Chaos by Interaction in of Resonances DissipativeSystems.Part I. Circle Maps Phys. Rev.A. Vol 30, No4,pp 1960-1969,1984. Transitionto Chaosby Interaction 167l T. Bohr, P. Bak, M. H. Jensen: Systems.Part IL Phys. Rev.A. Vol in of Resonances Dissipative 1984. 30,No4,pp 1970-1981, 1981. [68] Gv. Doczi: The Powerof Limits. Shambala, A. Yorke: Controlling Chaos Phys.Rev. t69l E. OtL C. Grebogi, J. Vol 64, Noll, pp 1196-1199,1990. Letters. t70l E. R. Hunt: StabilizingHigh-Period Orbits in a Chaotic System: Phys.Rev. Letters.Vol 67, Nol5, pp The Diode Resonator 1,9 9 1 . 1953-1955 tTll J. Singer,Y. Wang, H. Bau: Controlling a Chaotic SystemPhys. Rev.Letters.Vol 66, No9, pp 1123-1125,1991. t72l R. Simonyi, A. Wolf, H. Swinney: Onedimensional Dynamicsin a Multicomponent Chemical Reaction Phys.Rev. Letters, Vol49, No4, pp 245-248,1982. R. Roy et. al.: Dynamic Control of Chaotic Laser Phys.Rev. t73] Letters.Vol 68, No9, pp 1259-1262,1992. Yol257, l74l A. Garfinkel et al.: Controlling CardiacChaos.Science, pp 1230-1235,1992. Vol l75l A. S. Mihajlov, A. Yu. Loskutov: Foundationsof Synergetics, Vol IL SpringerSeries Synergetics, 52, 1991. in t76l W. Horsthemke, R. Lefever:Noise Induced Transitions Springer Vol 15. Seriesin Synergetics,

EL6SZO
A I. T6SZ: TERTECHNOLoGIA FIZIKAI ALAPJAI 9 ............ es A nullponti energia tulajdonshgai l9 A forr6s 20 Kiserleti tapasztalatok 20 Harmonikus oszcill6tor 2l ............ A spektrum,,komprimdl6sa" 24 A Casimir effektus 2'l A Lamb-eltol6d6s........... 29 emisszio Spont6n 3l ....,....... Vdkuumpolariz6cio 35 elektrodinamika Sztochasztikus 37 A Planck konstans(h) szereqe 39 A klasszikus6s a random elektrodinamikakozti elt6r6s a Megfigyelhet6ckozvetlentl merokesziildkekkel nullponti 42 sug6rz6s? 43 A Planck spektrum az'0t ..'.---....'.. 4 8 keresztiilvezet az Planck a megoldSshoz entropi6n 54 megjelenik Az energiakvantum 58 Boyer-f6le6rtelmezese klasszikus, A feketetestsugdrzds6nak 6l A fal hat6sa 65 spektrum6naksz6mit6sa Feketetestsugarzds 69 levezet6se tovibbi klasszikus A feketetestsugdrz6s

310

TERTECHNOLOGIA

TARTALOM

311

VAKUUMENERGETIKA - AZ ENERGIAKIC SATOLAS II. T6SZ: AIAPELVEI 1l Az alapvelo elvek .......... '75 Line6ris rendszerekenergetikdja 79 Az optim6lis munkakdzeg megv6lasztitsilnak feltdtelei a A spektrumvaltoz6s gyorsit6skovetkezmenyei lzikai 6s 81 folyamatoknal6s,,6lland6knal" 84 verzuskvantumelmelet............ Randomelektrodinamika 84 Nemline6ris dip6lus rendszerek 9l Alkalmaz6sipeldak. Linedrisnaktekinthet6 rendszerek 9l A villdm 9l A gombvi116m ............... 93 ................. Laboratoriumi anomd1i6k Egypolusugenerdtor 93 gyorsitotttest ............. A sindgyu mint line6risan 96 robbant6sok .................... 8 9 Folyad6kokban torten6 elektrodinamikus Plazmafizkai anom61i6k 99 l0l Csernetzkijkis6rletei 103 Casimir effektusonalapulo kicsatolds 103 Tesla-Bedini konverter

A Schauberger .......... elv Altaldnos tapasztalatok ................. III. T6sz: ENERGETIKAITARGYKORBEN SZABADALMAZTATOTT LINEARIS MEGOLDASOK
A Spence energiakonverter ............. A Brown-fdleradioaktiv boml6si energiaifialakit6............ ............. Fdlvezetos elektromosenergiakonverter ........... Magastoltessiiriis6gii energiakonverter Pulz6ltkapacit6skistt6 villanymotor ............ Elektrosztatikusterrel t6rt€no teljesitm6ny el66llit6s elektroszatatikus energiamezob6l Teljesitmenykinyeres Vizbontdsoselj6rdsok FiitSgitz elci6llit6si modszer Vizmolekulabont6 m6dszeresberendezes ............

106 t07

I i

l0 l3 t6 18
ZJ z3

lV. r6sz:NEMLINEARIS RENDSZEREK '.-.--..'.I43 elvek........... kicsatol6si Nemline6ris ..'--'-....144 eszkozei es mint a gyorsit6s lassit6s Hu1l6mok, 144 ....-'..----..... kozegek 6s Nemline6rishul16mok rugalmas "'.'....'...-.....'145 eszkozei Szolitonhull6mok,mint az energiakicsatol6s -'.'.'..'....145 rendszerek Rezondns 145 johet6 rendszerek, .--.--'......--.. effektusok A sz6mitasba .' 148 jelensdgek alapjai Nemline6ris '....-.-. 152 Nemlinearisrendszerek A nemlinedrisrendszerekegyik tulajdonsdga: "'.."..'.- 153 kettozes a periodus ........'.'.'166 .............. tulajdons6gai rendszerek Az onszervez6 I70 ."...........'.....' rovid korvonalazasa ftzlkitiilnak A kicsatoloszerkezetek 170 .-..".-..-.. Aplazma 113 .....-'-.. ..............'... tulajdons6gai Aplazmalegfontosabb 176 ...".....'..rezgdsek Aplazmt$ankeletkez6 ..."'..." 178 hullAmok nemlinedris Stacion6rius .'.'..... 182 ............... m6dszerek kicsatoldsi Ferroelektromos l9l .....'.'..".. ............... rendszerek Ferromdgneses '.'."'... 193 elrendezes Az ..ovcsat" 200 .................. A ,,kocka"alakukicsatolos2erke2et 205 .................' kicsatol6ktizemi tulajdons6gai M6gneses 210 6s Korlekepezesek csatolt rezgesek zlJ Ftnisra zhris ........... 2t6 A visszaterolekepezes 223 .................. csatol6s Eros nemlinedris 226 lehetosege A k6oszlekiizd6senek

mikro 6smakromeretekben A zaihatisa

226 .'...........--'-..'.

30 36 37 42

NEMLINEARIS V. T6sz: NEM SZABADALMAZTATOTT KICSATOLASIMEGOLDASOK .""-.-..230 .................. berendez6s A Moray-fdle ...".--232 berendez6s A Coler-f61e ..-. 233 ............. transzformStor teljesitm6ny A Hubbard-fdle

312

TERTECHNOLOGIA

TARTALOM

313

W. r6sz: SZABADALMAZTATOTT NEMLINEARIS MEGOLDASOK (US C. Subieta-Garron patent3,368,141) Az irl.rilk leirdsa A javasolt szerkezet leir6sa Villasenorde Rivas (US Patent4,006,401) A Carlos Subieta-Garron- a Villasenor de Rivas-f€le 6s talllm6nyok kritikdja (Ast Ldszlf tanulmrinya ) A kritika modszere A szabadalmak kritik6jdhoz felhasznitl6sra kertl6 alapismeretek... VII. resz:PARADIGMAVALTAS Technol6giairendszerek Paradigmav6ltils az energiagazditlkodd an sb Biol6gia Munkaer6piac ...............

238 239 239 244 249 249 250 261 262 263 264

VII]. TCSZ: KITORES A LABORSOL. AVAGY MIT VIHETI-NK A PADLASRA? jovo ........... Megjosolt ................. 266 Informdci6csere f6lddnkivtitekkel ................. 267 Biol6giaibomb6k ... 268 '269 OlcsoCD-rekorderek ................. Mozifilmaz internetr6l ................ ...-....".......... 269 programok Intelligens ................ 210 Titk6rn6riad6 ................ .............. 271 p€nz ........... Elektronikus ............ 271 Virtudlis kozdpiskola .................. 272 Egyseges telefondij ..................... 272 F6rfr-fogamz6sgitlis ................... 273 Elektronikusszabfszat ............... 273 G6nterdpia riik eseten a ............. 274 Naphajt6su aut6 ............ .............. 275 Virtu6lismamutvAllalat ............... .................... 275 Globdlistelefon ...... 276 Az AIDS vakctnhja lesz ............. el6rheto ......277

kezir6s-felismer6s Szamit6gepes tabletta Zsirrombol6 ................ Mtit6t tdvir6nyitassal Orsz6gokkozdtti k6ptelefonok Lak6ses munkahely nanotechnologia Tomegm6retii ......".. az Napenergia i$lagembernek Afiandoan mrikod6 rirdllomds diagnozis Holograhkus manipulAltelelmiszerek Genetikusan ...."....'.".. a megveri sakkmestert A sz6mitogep Univerz6tsdonor ......... robot .......... Takarit6 .....""'.'..'. szupereloszt6s Program,furuhivak, ............ Hat6konykopaszoddsg6tl6s Monolog a csapnak mindenotthonba Uvegszal """""""' okos szovetek ................. Onlinebolthal6zatok ................. iizemanyac Kenderb6zisu ....'..'..' Virtu6lis va16s6g napszemtivegen ................. nehezfiuknak Gyogyszer mikrorobot Sebeszeti CD helyettmikrochip informdci6struktura Megbolygatott repiil6sa tomegekszhmdta Szuperszonikus dlre Az onlinehirdetesek tor6se jutunk ahalhoz Aquakulturdval .............'. a tanyerunkon? F,lelmiszer-tablettdk telefon Hologramos virtu6liskonyvtdrak Nagy, nyilvanos, uth616zat Automatikus '...'......'... engeddlyezese k6bitoszerek Bizonyos j6rmrivek Yezet6nelki.ili eve ............. A Marsrasz6ll6s Magnesesvasutak

'...'...'.---....------271 278 ....'.....-'..."' .' 278 '. 278 279 -........'......." 279 ........"".......'. ........""" 280 .'. 280 .........""'281 '.'."...... 281 282 ..-.............. 282 ........'--..' 283 ................... 283 ....'.......'.-""" 284 ...'."..-....'. '...........'."""284 "'...-. 285 """"""" 285 .' 286 287 ...'-.....'..' .". 287 288 ......."'..-..289 ...'-'-.......'.' 29O ...'--.-...'..'. 290 "..'....---.-291 '.........'-'.-.----.292 ...'.".-....'..'..' 293 ."'..----.......--.294 .........--..'...'.. 294 .........------.--.295 ...-..---.-. 295 .--.----'.....' 296 ....'...-.....'.. ..-..-.'..'.297 ..'.. 298 -- 298

314

TERTECHNOLOGIA

Es6ly a tal6lkozdsra Sejttechnol6gia .............. Elektromosaut6k ......... Krionikus ujra6lesztds Onreprodukdlorobot Intelligensrobotok Hidrokultura ................. Virtudlisszex............ Lehetetlen ............. (?)

299 300 301 301 301 302 302 302 303 304

IRODALOM