P. 1
Sebestyén László - Kézai Simon védelmében

Sebestyén László - Kézai Simon védelmében

|Views: 499|Likes:
Published by tommedli

More info:

Published by: tommedli on Sep 16, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/21/2013

pdf

text

original

Sections

  • Előszó
  • "A még teljesen ki nem irtott hun tu- dat"
  • Kézai Simon: Gesta Hungarorum
  • "A történelem új szemléleti alapkerete: a nemzet"
  • A hun-eredet a tanulmány szerint
  • Hunok
  • Avarok
  • Bolgárok
  • Magyarok
  • A franciák és Sicambria
  • Hun-magyar mondák és a Nibelung- ének
  • "Nem egyéb, mint a Pannóniára való birtokjog érvényesítése"
  • Hunor és Magor
  • A pogánykorszak jogszokásainak to- vábbélése
  • "A társadalomelmélet alfája: az emberi egyenlőtlenség eredete"
  • Történelem és politika a honfoglalás- tól Kézai koráig
  • "A politikai teória új centrális eleme: a Communitas"
  • Néhány megjegyzés Györffy György értelmezéséhez
  • Utószó
  • A SZÖVEGBEN SZÁMOZÁSSAL MEGJELÖLT MŰVEK JEGYZÉKE
  • Névmutató
  • Tartalomjegyzék

Sebestyén László: Kézai Simon védelmében

1

Előszó
Részletek Hegedűs Lóránt Gyászbeszédéből Sebestyén László ravatalánál 1996. augusztus 14.-én A Római levél 11:36 verse alapján [...] Szeretett testvéreim! Sebestyén László testvérünknek egész élete annak a Soli Deo Gloriának: "Egyedül Istené a dicsőség" jelmondatnak él1elmében foglalható össze, amely a világ-, egyház- és üdvtörténelmi jelentőségű Római levél csúcspontján számunkra most is felhangzott. A halhatatlan lángelméjű Dosztojevszkij, aki a XIX. században élt, meggyőződésem szerint, sőt egyetemes kétség nélkül a XXI. század számára mondotta: Elveszett az az élet, mely egy mondatban nem foglalható össze. Nem szétsugárzódik, hanem atom izálódik és széthull igazságtöredék-darabokra. Féligazságokból egész hazugságok lesznek ekkor, s a végeredmény a mondhatatlan mélységű Ady-verssor szerint így hangzik: Minden egész eltörött. Sebestyén László életében minden egésszé változott, éppen a Soli Deo Gloria, az "Egyedül Istené a dicsőség" bibliás csúcs jelmondata szerint,[...] Mindenekelőtt Isten dicsőségének rendjébe illeszkedik az ő életének puszta ténye. Egyetlenszerűsége, háromnegyed évszázados folyamatos ívelése egy olyan században, amikor minden év nemcsak kettőnek, hanem talán tíznek is számíthat, ügy felgyorsult a világtörténelemnek üteme, oly százhúszat verő szívvel tudja csak átélni, eseményeit követni, felelősen tenni, és szenvednivalóit az igaz embernek a szíve, amilyen Sebestyén Lászlóé is volt. Ö ebben az értelemben az 1921-től I 996-ig ívelő életével megérte a második világháborút, forradalmaknak a diktatúráit és a diktatú2

rából szabadító forradalom csodáját, újabb puha diktatúrát, annak mondhatatlan kétségeivel, szenvedéseivel, hátra tételeivel, állandóan újuló újrakezdéseivel, és így halhat meg Jób példája szerint, abban az értelemben "betelve az élettel", hogy eleve elrendelt hivatását, az életben, a halálban, az akciókban és passiókban, az adottságok ban és a csodákban teljesítette. Való igaz. Nézzük, milyen csoda az, hogy élete hordozója volt cserépedényben is az egyetlenszerűség kincsének, a Sebestyén László-i személyiségnek. Egyszerre az él1elem, az érzelem és akarat, olyan csodálatok iniciatíváit, mondhatatlan tehetségkincstárát és örökkévalóságra irányultságát mondhatja magáénak, mely valóban páratlan a XX. század dekadenciá.jának és destrukcióinak rettentő világában. Az, hogy eleven computer, eleven telefonkönyv, eleven lexikon, sokakban manapság, akik csak ötletszerű gondolatokat szeretnek mindig villantani, és azokat az örökkévalóság kijelentéseinek tüntetni fel, sokszor lenézést von csak maga után. Pedig az igazi emlékezet előfeltétele annak, hogy az igazi fantázia és kezdeményezőkészség ne légüres térben munkálkodjék, ne önmagát megelőző koroknak puskaporait fedezze fel még egyszer, hanem tudatában legyen lényegileg mindannak, amit előtte felhalmozott az emberi tudás, civilizáció, kultúra, és ennek az emlékezetben állandóan magával hordott könyvtárnyi ismeretnek és információözönnek birtokában a tények kőszikla fundamentumáról repüljön fel, m int a sas, a fantáziák magasságába, új akarati kezdeményező erőkkel. És őbenne mindez az intellektuális készség nem jelentett soha kísértést, amire pedig az apostol is figyelmeztet bennünket a Korinthusi levélben, hogy: "az ismeret felfuvalkodottá tesz", hanem ennek az egyenes folytatása volt rá jellemző: "a szeretet pedig épít." Mindenkit megértett. Társadalmi állásra, hozzá való közeledésre, emberi különbségekre való tekintet nélkül az egyetlen kivételt csak az jelenthette, hogy ha valaki jobban rászolgált és jobban rá volt szorulva .a segítségre a többségnél, ahhoz mélyebb érzelemmel, szeretettel és felelősséggel hajolt alá, mint bárki máshoz. A legendáris Sebestyén László-i segítőkészség valóban mint hófehér angyal járja be a mi kép3

zeletvilágunkat, ismerőseinek körét. Őhozzá nem lehetett úgy fordulni, hogyha segíthetett, akkor ne segített volna. És ez a János első levele IV. fejezetének tizenkilencedik versében olvasható ige megtestesülését jelentette Sebestyén Lászlóban: "Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal." Az ö lelkét a változó érzelmek, abszolút emlékezeti és fantáziás ismereti alapok mindig eljuttatták a döntésekhez. Ő csakugyan az az ember volt, aki tudta: aki nem dönt, azt ledöntik, de aki dönt, az dönthetetlen lesz, s ezért ahol akarati döntéseket kellett hoznia, nagy ismeretének precizitásos és panorámás látásmódja mindig meghozta, és nem cselekedett a bizonytalanság ködében égve tétován, hanem mindig bátran vállalva a kihívásokat a jövő kockázatával együtt, [...] Ha ebben az értelemben látjuk, nemcsak életét, hanem egész habitusát, beállítottságát, tehetségét, mi is tehetünk-e, mást, mint dicsőséget adunk, az élet, a talentumok osztogatásában kegyelmes Istenének, és áldjuk az Ö nevét. Ezen túl megképzik előttünk Sebestyén László aktív élete, mely ilyen habitusból egyedül származhatott. Amikor 1939-ben, tehát alig tizennyolc évesen csatlakozik a Soli Deo Gloria egyesülethez, innen szárnyal fel, mint sas a kőszikla-fundamentumról, jövőbelátó égi magasságok felé. Tagja lesz a Kabai Márton Körnek. Tudja, hogy ez abban az időben széllel szembefordulást jelent, de az igazság érdekében teszi meg ezt. Akkor, amikor milliók nyomorognak, amikor a háborúknak a rettenete az emberek életének a százezreit követeli és viszi alá a halálba, történelmet formál az ö társaival akkor. amikor az I 942-es öszszejövetelt megszervezi a Soli Deo Gloria egyesületben, és ennek legszebb és legcsodálatosabb gyümölcse az 1943-as Szárszó Konferencia. Az ottani Karácsony Sándor-i és Németh László-i beszédeket Sebestyén Lászlónak is köszönhetjük, hiszen enélkül nincs '43as Szárszó és Szárszónak mindvégig, mindmáig, hiszem, a jövőben is élő és bennünket el nem hagyó szelleme. Hiszen Igéből és Szentlélekböl származó szellem az történelmi hitelességgel, egyháztörténeti szívveréssei, és olyan üdvtörténeti koronával, amelyet a Jelenések könyvé4

halljuk. mikor óriási sortűz-sorozatot hallok. megyünk tovább. hol a mártírtetem magát kiforrja csöndes. de talán számára is legnagyobb pillanatban én tudtam volna az Ő nevét. és rohannak a Parlament felől a Kálmán Imre utcába menekülők. nemzetem! 5 . egyik sem tudja. ott láttam meg. a nagyszalontai parasztfiúból lett költőóriásnak. amíg az akkori Rudas Lászlónak nevezett utca sarkán meg nem soroznak bennünket. Négy tank indul végig a Kiskörúton. és most is ott képzik meg előttem. amelyek nem tüzelnek. Orosz tankokat látok. És anélkül. Arany Jánosnak szavai szerint. Indulnak a tankok. vagy ö az enyémet. jobbról egy melós. szállunk fel rá. látjuk ezt a sorsot. Százával holttestek a Parlament előtt a véres csütörtökön. véget vet ennek a korszaknak. amely azonban a mindenható Isten dicsőségébe torkollik a legnagyobb magyar lángelmének. amely az ő sorsa is!) Támadni kell mindig nagyobb körökben életnek ott. hanem az egyiken valaki áll. Én csak azt tudom. és hirdeti az igazság igéjét. ó. és aki szónokolt. Nem ijedünk meg. amelyböl Isten-perspektívás szabadság egyedüI bomolhat ki. ez a mi eleve elrendelt végzetünk. balról egy diák ölel. A világháború és annak bukása a mi számunkra mindenképpen bukás lett volna akár így. és tíz centivel a tankok előtt zúgnak el a gyilkos golyók mellettünk. a legelső tankon van. A diktatúra eljövetele megszünteti a Soli Deo Gloria egyesületet is. hogy menjünk a Parlament elé. és a csendes életfolytatás vár csupán az olyan igazszívüekre. Ez az én első közös és legközvetlenebb élményem Sebestyén Lászlóval a véres történelemnek a barikádján. akár úgy végződik.földi rögben! Légy hű s Bízzál jövődbe'. Kálvin téri segédlelkészként vonulok végig a Múzeum körúton 1956. hogy akkor a számomra.ben így ír az Úr az övéinek: Légy hű mindhalálig és Néked adom az életnek koronáját. mint két összefolyó és egymást villámlással termékenyítő fellegóriás: (Ó. amilyen ö is volt. akiben Rembrandt és Beethoven lánglelke ölelkezik. hogy az a Kálvin téri kispap. október 25-én az Astoria előtt.

Rádió munkatársának is lennie. az egész ország. amely az Úristen tévedhetetlenségéből származó emberi tévedés gondviselése az Ö dicsőségére – elkerülheti a börtönt. de cselekvéseink és szenvedéseink mind betagolódnak az egyetemes és személyes iste6 ... amelyben az igaz napról napra csak gyötörheti a maga saját lelkét. minden visszatérési kísérlet ellenére a magyar szellemi védegyletnek A Veres Péter Társaságnak megalapítójaként és tagjaként is ezeket az akciókat végzi. de nagyon kevés van belőle! [. Övé az akció és Övé a passió. de nagyon fog hiányozni. szellemet őrizni.. de eggyel több mennyei reménységeink ragyogó csillaga. a Püski. amelyben baleset után kell búcsút venni az ő drága leányától. intellektuális becsületességgel végrehajtott. Ó. A Nemzeti Parasztpárt az a második világháború utáni politikai képződmény. Így Sebestyén László hetvenöt éves élete. Ez az igazak élete. ó. lehetséges mezőgazdasági lapot is szerkesztenie. de mindig mindezt az igazságért teszi. Szenvedéseit nyilván mondhatatlanul tetőzi egy olyan temetés. amíg 91-ben a politikai élettől vissza nem vonult.]. és ezt akarja a diktatúra végleges összeomlása és bukása után. a besúgóknak és a provokátoroknak a hozzá járását.és a Zimányi-perben a tanúként való kihallgatásokat. majd amikor enyhül a diktatúra. de tevékenysége mindig a legőszintébb.] De csillagként fénylik ő Krisztusért az örökkévalóságban.. amelyben a Veres Péter szerinti egyetlen igazán magyar történelmi osztálynak a keretén belül kíván pártpolitikailag országot építeni. mondhatatlan tehetségeinek sora. Lehet-e ebben az órában nekünk is más vigasztalásunk? Egy drága élettel kevesebb földi társaink száma. eggyel kevesebb lett földi társainak száma. jövőt formálni. és mindig újra és újra csak arra lehet gondolnia. de nem kerülheti el a Bibó.ugyan adminisztrációs hiba folytán. Újságkihordó és mindennapi munkás. igaz embersége. az állandó zaklatást.Ezután .és a Déry-perben a terhes meghallgatásokat. nép és nemzet s jövendő oltárán bemutatott áldozatnak a jegyében áll [.

[. Hálát adunk. [. népét.] az értünk Krisztusban emberré levő Isten ajándékaként.. Hálát adunk minden tettéért. ahogy a próbákat ki nem bírva nem engedte soha csapássá változni át. emberségbe vetett megrendült hitünk mindig megújult.. Amikor embertelenségnek és halálnak kötelei vettek körül bennünket. 7 . Övéit. múltba visszataposni akart közösségéből. hogy csináljon jövendő nemzedékeket. ahogyan hátratételeit elszenvedte. és megvallatják velünk hitünket: örökké él az.]. nemzetét. amellyel azt a közösséget szolgálta.] akitől búcsúzunk..] Legyen áldott Sebestyén László emlékezete.. Ámen.. ahogyan csapásaiból próbákat kristályosított ki. az ő élete mindig hitelességforrás. amelybe született.. aki Lélektől született. hogy ily módon emberségét mindig gyakorolhatta az embertelenségben. és hálát adunk azért. sokszor megnyomorított kicsi országunkat. jövendő győzelmes életet..ni dicsőség dinamikus koordináta-rendszerébe. [.. bizodalomforrás és életforrás is volt számunkra [. aki míg átment miközöttünk.

.

9 .KÉZAI SIMON VÉDELMÉBEN Vitairat Dr. Mády Zoltán tanáromnak. aki az igazság és a valóság tiszteletére nevelt.

A különb biztonságérzet miatt. perlekedő hangra szorult írást kap kezébe az olvasó. ez kétségtelenül érinti munkám. főként magyar véleményeknek a szembesítésére.szerényen szólva is .nagyrészt kézikönyv számba menő magyar anyagban fellelhető . mert elébe igyekeztem vágni – legalább időben – a vitára késztető tanulmány külföldi szereplésének. s előbb kételkedésre. hogy anyaggyűjtésem kezdetén még csupáncsak vitacikkre gondoltam. majd végül is arra indítottak. Hogy az általam idézett forráshelyeket nem lapszám szerint adtam meg. e kifelé is szánt jelzői.„Ezen munka csak kévékbe kötözése a böngészett kalászoknak. Mégis be kellett érnem hamari és valójában hevenyészett összeállításával. hogy az ellenbizonyítékul citált . azt szedi szerbe-számba ez a kis írás. Tartozom megmondani. Kézait magát félművelt fantasztának nevezi. Kézai Simon Gesta Hungarorumát fantasztikus koholmánynak.tudományos értékét. azért mégis szívesebben építettem volna a saját kutatásom bizonyítékai ra. Még ha igaza volna is. hogy a szerző e véleményének helytállóságát ellenőrizzem. Kiváltó előzménye: a magyar históriaírás új eredményeit egy idei nemzetközi történész-kongresszuson képviselő hazai tanulmány. utólagos visszakeresésük viszont 10 . s emiatt hagytam el alapszámos hivatkozásokat. ez még hasznos is lett volna. Ezen a hiányosságán az én szememben még az sem enyhíthet kellően. jóllehet eleve sem vállalkoztam többre. Amit vizsgálódásom során tapasztaltam. s ha nem is elfogadható mentség. Engem mindenesetre felzaklattak. de oka az a puszta tény.kiváló kutatói vélemények a megbízható forráselemzést már alapjukban hordozzák.” (Ipolyi Arnold) Népünk eredetét kereső-kutató. Szerzője a magyar régmúlt egyik legbecsesebbnek bizonyult krónikáját. mint az-eddig napvilágot látott. hogy kidolgozottságában saját igényemet sem elégíti ki munkám. meglepően súlyosak. Mivel pedig csak megerősödött bennem a történészmunka iránti tisztelet. Nélkülözi például írásom az önálló forráskutatást és elemzést.

széplelkes díszítmények. inkább – és elsősorban – a magyar olvasók tájékoztatására kellett tekintettel lennem. A fejezetek élére tett . eleve gondolkodásra késztessem. amikor a kíméletlenül megtámadott. Az idézetek tehát nem öncélú. minden olyan esetben. de a nemzeti történetírás sok évszázados hagyományainak a szolgálatában is. valósággal hitelvesztetté tett. 11 . sőt olykor a csípős hangot sem. Mégis. mintegy sűrítetten felhívhassam a figyelmet.időbeli lehetetlenülésből is – már elvégezhetetlen feladattá vált. mert velük még az a határozott célom is volt. vagy magyarázatuk szembeszökően eltérő. Fontos rendeltetésük a hazai magyar őstörténeti felfogások rendkívüli ellentétességének kifejező és kiemelt tükröztetése. és a válaszadásra már képtelen Kézai Simon védelmében.alán szokatlanul is ható . hogy a kapcsolódó résztéma vitaanyagának leginkább kiélezett pontjaira általuk. erre reákényszerültem. A történelmi események és adatok olykor iskolás szintű közlése miatt eleve számolnom kellett a szakemberek várható "ásításával" is. De csak részben ez. hanem az anyagnak uralkodóan szerves részei.sok idézetnek szintén ez a tájékoztató hevület a magyarázata. Írásom vitairat! Műfaji törvényeinek a szellemében sem kerülhettem el benne a szókimondón cáfoló. hogy ezekkel az idézetekkel az olvasót szinte még fel is készítve a fejezetben várható polémiára. Sőt. mivel ennek az anyagnak a nagy része vagy nem lelhető fel a hazai tankönyvekben.

más magyar kar mennyköve villogott Attila véres harcai közt. Bp. 1940."A még teljesen ki nem irtott hun tudat" „Attila kevés esztendeig világ egyik végéről a másikig győzelmesen jára. legújabban sem jutott nyugvópontra.) 12 . midőn A félvilággal szembeszállott Nemzeteket tapadó haragja (Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz) Általad nyert szép hazát Bendeguznak vére: (Kölcsey Ferenc: Himnusz) „… a hun nevet. magának s nemzetének Pannóniában királyságot épite. 1914. hogy a hun-török népek ethnikai vagy politikai közösségébe tartoztak. sok nemzeteket elronta. Bp. aki mai napig is vagyon. Még tudós köreinkben is megvan a szakadás: az egyik része tudni sem akar a hun-magyar kapcsolatról. századig él. A kérdés még . a másik ragaszkodik hozzá”' (Németh Gyula: Attila és hunjai.) „Újabbkori tudósaink egy része szerint a magyarságnak semmi köze sincs a hunokhoz. (Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről) Ó. mindig csak olyan népekre alkalmazzák." (Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai. amely a bizánci történeti irodalomban egészen a XV. amelyekről más források és bizonyítékok alapján tudjuk. a hun-magyar rokonság gondolata tudós kitalálás.

8. 1974. E terület hangneme változatlanul mégis a fölényé.annak két szakaszát.a legutóbbi évtizedek tárták elénk tüzetes vizsgálatra Árpád törzsének feltételezett hun rokonsági fonala komoly állításként a két háború közt hangzott el. Tiszatáj.) 13 . a lefitymálásé. mindmáig komoly cáfolat tudós fényderítés nélkül.” (Illyés Gyula: Gyors jegyzetek...„A magyar honfoglalás nagy adatait . az avarok népi összetételét .

A magyar őstörténetírás százados időkre meg-megszakadó fonalú tudomány. amelyeknek egyenes szándéka a külföld tájékoztatása. politikai. hogy a tudós igaza nem az ellenvélemény elhall14 . értelmezéseinek akár a szembenállásig való ellentétessége miatt is.és néprokonság. vagy ilyen is és olyan is. Az ilyen munka véleményegyezőségre való törekvés is egyben. mint a nyelv. hogy közben nincs még tekintettel sem a másikra. Különösen érvényesnek kell éreznünk ezt a követelményt az olyan történeti munkákkal szemben. Azonos és nem azonos megítélésében ugyanis végezetül nem lehetséges két igazság. Függetlenül az íratlan és írott szabálytól. A téma tudománytörténeti ismeretében az látszik célszerűnek. hogy legalább hasonló. Aligha túlzás azt állítani. amely továbbra is a tarthatatlanul ellentétes valamely egyik irányzat képviseletében kíván megmaradni. vallási korszakokhoz tapadó és világnézetes fogantatású szemléleti torzításokat leválasztjuk. avagy éppen a hiánya. hogy puszta felvázolása is a mindig újrakezdések nagy buzgalmú kísérleteinek számított. hogy a már bizonyosság erejével ható adatok birtokában sem döntöttünk egyértelműen olyan alapvető dolgokban. vagy éppen azonosság. legfeljebb az a kiút. az eligazodás bizony önmagában sem könnyű feladat. Az eltérő forrásadatok. avagy éppen úgy hajszolja túl és tünteti fel véglegesnek képviselt irányzatát. Még a már történelmileg jól belátható Árpád-korra nézve is csak ott tartunk például ma még. Ilyenként erkölcsi igényt is támaszthat minden olyan szándékkal szemben. ha a tárgyinak bizonyuló adatok fényében a különböző történelmi. Egymást kizáró igenek és nemek között kényszerülünk ezért választani. így a magyar honfoglalás és az azt megelőző őstörténeti jellegű korszakok lehetséges valóságát és mibenlétét felszínre segítjük. ha döntés elé kerülünk. a saját. de meg krónikáink hazai magyarázatainak. régmúltban írott anyagaink szűkössége. s a mögöttük legtöbbször rejtve maradt tényanyagot. a más népek íróinak gyakran tendenciózus megítélései.

Magam elé kellett képzelnem azt a tengeren túli történészkongresszust. őstörténeti. és semmiképpen sem egy-egy történészének a magánpassziója. nagy dolgaiban azonban a közösség tudós szolgája lehet csupán. maguk. irodalma nálunk.. az újat mondáshoz is megvan emellett az elemi joga. hogy voltaképpen valamiféle históriai eredetokmányt állít ki népéről . Ez nem jelenti a történész kezének megkötését. éppenséggel ott előadásként is elhangzik. de megcáfolásában és meghaladásában válik bizonyítottá.* A hazai történelem alapvető. de még az önálló kutatástól is elvégre ők mondják.. hogy a külföldi történészek nagy része azt bizonyosan nem tudja. legfeljebb saját kutatásának egy mellékágánál. Szűcs Jenő tanulmányából meg éppen utalásszerűen sem szerezhet róla tudomást. Azt ugyanis nem tekinthetjük a vita eldöntésének: ha – mint korunkban – ugyanazon történésznemzedéken belül. nemzeti "magánügyben felmentve érezheti magát a polemizálástól.. ha munkájában sem népének egyetemes históriai érdeke sem a feladat megkívánta higgadt tudósi hangnem vagy a népe történelméről írás tisztessége nem érződik az elvárható mértékben. a tévedéshez IS. éppenséggel 15 . s e vita végére még senki sem tette le a megnyugtató pontot. s kényszerülhet utánajárni. amelyre írása kimegy. hogy a hun-magyar kapcsolatnak – amelyről e szerző tanulmánya főként szól – igen nagy a vita –. amit állítanak.gatásában. Egészében azonban minden ország történelméből az illető hazai kutatók eredményeit tartja elégségesnek a saját ismeretrendszerébe való beillesztésre: A hazai történelem feltárása és megírása tehát emiatt IS elsőrenden minden ország saját belső közügye. E hangosan gondolkodásnak is felfogható töprengésemet egy Szűcs Jenő nevű történészünk Kézai-tanulmánya (1) váltotta ki belőlem. Mert gyanút is kelt. A külföldi történész ugyanis az ilyen népi. még állításainak hitelességével szemben is. az illető nép tudósai. néptörténeti munkában még az a felelősség is nehezedik bármely nép hazai kutatójára. El kellett gondolkoznom azon. valamely hiányzó vagy ellentétes részletismeret mozaikjánál botolhat bele a szerinte nem helytálló véleménybe.

s egymásra hivatkozva eldöntött kérdésről beszelnek: Arról még kevésbé tudhatnak a külföldiek. hogy a szerző a mai hazai történetírásban nem őstörténész. Erről én – a mi napjaink gondjait illeti . Ilyenként a mai történészek egyike-másika által vallott magyar eredetteóriát ő úgyszólván készen átveszi és a maga eszmetörténészi szemléletével legfeljebb színezi. Az ellentétes nacionalizmusok.katedra-szomszédságban lévő szakemberek. tehát még alapelemeiben sem nyúlik vissza valóságos ősi történeti hagyományra. 1948. (Erre nézve összefoglalóan Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. ennek legfőbb feltétele a "közös nevezők". E tanulmányában pedig ezt az eredetteóriát egyáltalán nem tetsző elvi harsánysággal és a külföldnek finomkodó tudományoskodással "igen olcsón" bocsátja áruba. úgyszólván egymásnak adva a szót.)" A lényegi hozzászólás előtt látnunk kell Szűcs Jenő eszmetörténészi szemléletét. szubjektivista történelemírást tudománnyá kívánja tenni. 16 . hanem a középkor kutatója. lelkiismeretes ember keresi benne az egymás történelmi szomszédságában élő közép-európai népek különféle és különböző történelmeiben a kapcsolódásra és egyetértésre alkalmas. Jól felkészült. az utóbbi ként egy nálunk. s általában a nacionalizmus politikai zavarainak legfőbb hatékony gyógymódját a környezeti viszonyok megjavításában látja. s a politikai gyakorlat segítőtársaként a történetírást kínálja fel kiegészítő gyógymódul.végső soron csak jót mondhatok. A Kézairól szóló írását követően megjelent Nemzet és történelem (2) című gyűjteményes tanulmánykötete kellemes meglepetés volt számomra. Szemlátomást immáron személyesen vállalt programként. a korszerű nemzetfelfogás kialakításán buzgólkodó iskola egyik képviselője. a huntörténet. felelős. A készen kapottságra utal a műhelytanulmány jegyzete: „Hogy az első »könyv« vagy »krónika«. egészében konstrukció. az egységes fogalmi rendszer megteremtése által. Rokonszenves törekvése: a frontvonalas. vagy azzá tehető pontokat. Bp. az irodalomban évtizedek óta eldöntöttnek tekinthető. a 60-as évek eleje óta kibontakozó.

századi nyugat-európai történettudomány. ahogy kijelenti: a tudomány nem ismer kényes kérdéseket. A szerző szemléletét már kiindulásában helytelennek velem. tudattisztító munkáját megkezdeni.E munka vállalása szerintem is korszerű és időszerű lett. már feltalálta és ki is cifrázta őket a XVIII-XIX. században Európa-szerte fuzionált egy társa17 . Is érzem Szűcs Jenő munkásságát. A bennünket főként illető és sújtó részletekben pedig. Innen is kiindulva akarja tehát az ő görcsfeloldó. . rendszerint szabadságharcaink (Rákóczi. torzult történelmi és "nemzettudatunk előzményeire. Mítosztalanítás buzgalmában hidrafejekként nőnek ki tolla alól új mítoszok. hogy a középkori nemzeti öntudat a modern nacionalizmus bázisa. nem ismeretlen számára Bibó Istvánnak e tárgyban írott úttörő munkája. Mindezt a szemléletbeli torzulások és meglevő érzelmi görcsök feloldási szándékával Szűcs míveli is. korszerűtlenek. s vele összefüggésben az úgynevezett magyar őstörténetre. – A természettudományok ezen valóban ezen valóban rég túl vannak. erkölcsi hitelű. a velünk szemben ellenséges Habsburgbarát történészek munkássága. Tényei. Áttérve most már a Kézai-tanulmányra. e téren sajnos már szükségtelenül homályt támasztónak s emiatt időszerűtlennek.Az ilyen elhatározás természetesen akkor példaszerű. Hangütéséből és jelzőiből látszik. – nem utal rá. miért? A XIII század végén gondol reá bukkanni ún. feloldására irányuló törekvésében eszmetársának érezhet Szűcs Jenő. a politikai lojalitás és a politikai közösség kategóriája bizonyos értelemben már a XIIIXIV. Kossuth) leveretése után. bár hivatkozásaiban – amelyek különben igen gazdag anyagúak. ha meghirdetője a maga háza táján kezdi el a rendtevést. Feltétlenül pozitív program. – A nemzetünkkel és a szomszédokkal kapcsolatos históriamagyarázatok úgynevezett kényesként kezelt kérdéseinek. A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című írása. Felismerni véli. „a nemzetiség. Etikus és közéleti bátorságú. Hogyanján persze sok múlik. Lássuk. S milyenek? Lényegük szerint nem is újak.

dalmi csoport társadalmi-politikai öntudatában és emóciójában. de miért program az. de hagyománytalanító hebehurgyaság is. De egy ilyen. s Immáron egy nemzetközi gyülekezet elé is idézve. Nézzük csak: az ún. de egy XX. Aztán: „Mindenekelőtt a nemzeti történetszemlélet régi modelljeivel való szakítással kellene kezdeni az analízist nemzet és historikum viszonylatában. századi koronatanúként. hogy mintegy történész-sebészként visszamenőleg is hatástalanítsuk az elképzeléseink szerint nem tetsző. ami az előbbivel – gondolatai áramlásában – összecseng: "A történelemnek nem szuverén kerete a nemzeti társadalom. bizony felvetődik a kérdés: érdemes-e 18 . századi szemléletüket vetítik vissza. századi történész-ügyész érveivel. a nacionalizmusban fogant eredendő bűnünkben. a mai teoretikusban kívánatos vagy lehetséges. Tudós Jegyzőnk e vétkéért a tanulmányban szánalmas vádlottá válik. ha viszont ez a törekvés. ha valóságos és mai tudatbeli zűrzavarok megszüntetésének a programformulá. önmagát s benne mai magunkat is ostorozza. A szerző egyik legfőbb kifogása a mai hamis nemzettudatúakkal szemben. ez az eleve álláspont sugallta volna Szűcs Jenőnek azt. XIII. miért akarja kiirtani.ja." Elvileg ez a különf'éle történeti fejlődési utak tükrében általában igaz*. a mára károsnak látszható elemeket." Ez a mondat elvileg ugyancsak elfogadható volna. hogy a Kézai Gestáját egy nemzetközi szakfórum számára „fantasztikus koholmány"nak merészelje nevezni. Ezt az anakronisztikus szemléletet viszont maga éppen nem kerüli el. jövőt is vizionáló alapelv érdekében végigtapogatni múltunk közösségi tudattartalmait olyan szándékkal. "találékony ideológusát" pedig Kézaiban látja nálunk. "területi-politikai integritás érzelmi indokainak" felsorolásában ilyen meghökkentő gondolatot találunk: "A még teljesen ki nem irtott hun-tudat" Majd meglátjuk. ez nemcsak anakronisztikus igény." E nemzeti öntudat – nemesi osztálytudat – eszmei magvetőjét. hogy ki kell irtani? Propagandista akarja ezt vagy történész? Vagy. hogy a magyar középkor megítélésében XX.

de nekem nem tetszenek a sűrűn és igen lényeges megjelölésként használt szinkron. hogy e szinkronteóriája bizonyító példájaként. Az Európa strukturális egysége fejezet a legkevésbé kidolgozott rész. kétségen kívül jelentékeny tudós azonban szükségesnek tartotta. hogy ha valamely elmélet. amelyek az e kifejezéseket eredetileg kialakított nyelvben – még ha azok görög szavakból készültek is – ismeretlenek. A Szűcs-tanulmány négy fejezetre tagolódik: A feltételek: Európa strukturális egysége.ily szükségtelenül nagy árat fizetni nemzettudat-formálónak vélt munkásságáért. s bár sohasem tudom meg. A történelem új szemléleti alapkerete: a "nemzet".és aszinkron fogalmak. A középkori szellem elváló útjai. ami azt illeti. A politikai teória új centrális eleme: a communitas. lényegében bevezető lett. feltevés a célszerűsítői és aprópénzre váltói kezén így megmutathatja nemzeti történetírásunkra lesújtó ítéletű fonákját. krónikáinkat elemző könyve bevezetőjében kijelenteni: „az elért eredmények természetesen feltevésjellegűek" Hát. de éppen kötelesség is szembenézni. amolyan mechanikusan 19 . általában olyan hangulati tartalmúak is. Egyrészt. körmös bizonyosság lett a feltevésekből. Nemtetszésemben talán még annak is része lehet. azzal illik. E nagy tárgyi tudású. Nagyon jól tudom. eléggé öklös. szemlátomást csak megfejelte vele – feltehetően belépőként a San Franciscó-i témakeretbe – a hazai történész-programjába vágó és eredetileg is nyilván csak hazai belső használatra írott Kézai-tanulmányt. milyen szájízzel követhette nyomon Szűcs tanulmányában Györffy György a Kézai mester tervezett amerikai követjárásának e betűtövises útjait. azt megkockáztathatom.vagy más értelművé is válhatnak. s esetleg külországi hangulati elemekkel színeződve szintén több. pedig itt módja lett volna a szerzőnek újat alkotni. mert mint meghonosodott idegen szavaink. hogy a hunhagyomány és származástudat elvetése napjainkban Györffy György munkásságához fűződik. Nem akarok a kákán is csomót keresni.

hol megkésve jelennek meg az egyes népek. ennek oka a teória gondolati szegénysége. nyugati népek (aszinkronban vannak). vagy hogy az antik területeken kívül nyugaton is akkor voltak az első városalapítások. a honfoglalás idején. és mindétig lenni akarnak. életteli képnek vagyunk a tanúi. csak felvevők. továbbra is. A szándékos csalás és hamisítás csak fércművet szülhet. ha mégis. politikai. amelynek fórumán egy immanens világterv szerint hol előbb. s ehhez képest aztán értékítéletszerűen "szinkronban" vagy "aszinkronban" levőnek tekinthetők ahhoz az egységhez. hogy a népek. hun. struktúrához képest. ha már lettek. de igazában nyugati eredetű közjogi formák és jogi tények szándékosan elhallgatott. illetve hogy még mindig nem oly európaiak. amelybe így egy külső szemlélő szerint tartozni látszanak. mint az ún. merevsége és erőszakolt alkalmazása. Ilyenszerű kép azonban nem formálható akkori korszakunkról sem.és tunyán telítődő szellemi szivacsnak láttat bennünket a szerző. megismert önmagukhoz képest és korábban kitöltött terük arányaiban. Ezzel szemben sokkal inkább annak a valóságos. amikortól már a kibontakozó Európa felismerhető strukturális egységébe tartozandónak tekinthetők. században a németek körében még javában térítgettek. ezt állítja –. korszakokat ihlető és kifejező szellemiséggé. hitbeli arculatot. hogy a XIII. hogy a népek. hovatovább ideológiává. kialakult. amikor nálunk. vagy mikortól öltik azt a mindenféle társadalmi. hogy például a később kereszténnyé váló és társadalmi tartalmaikban is hasonló középeurópai országok – az új barbárok népei – mikorra. akkor e mű éppen nem lehet bizonyító példa Európa akkori két telének szellemi közeledésére és hasonulására. Arról a kézenfekvő felismerésről pedig már most szólnom kell: ha a Kézai-mű valóban fantasztikus koholmány volna. sokszor véres történelme korántsem valamiféle eszmetörténeti panoptikum. Még megjegyzésként se menjünk most bele abba. Egyebek sem vagyunk.és vezérkorinak állított. tudatos idecsempészése miatt – s Szűcs pőrén szólva. művelődésbeli. Ám azt vessük közbe. egységesülést szolgáló kultúrává nem válhat A szerző e jelzői által azt kívánja érzékeltetni. 20 .

" Készen volt a nem úrbéres jellegű hűbéri maradványok megszüntetésének törvény javaslata is. megszüntették az úrbéri szolgáltatásokat. de az országgyűlési elfogadtatására már nem kerülhetett sor. s aggódva figyelte volna. de nagy szándékairól már a kezdetektől tettekkel bizonyságot tevő. példátlan esetnek kell tekintenünk ezt az igaztalanul számonkérő hangot egy már léte szinte első óráiban fegyveresen megtámadott.. tc.I3. megszüntették az úriszéket (1848:11.J848:. mily sikerrel birkóznak meg a szerző szerint esedékes európai szinkroneszmék a megátalkodott hazai maradiság szellemeivel. úgy látszik.tc.).. mintha az itt érdekeltté vált két európai nagyhatalom hadseregre csak úgy körülötte volna a magyar történelmi tribünt. tc. a kora forradalmi szintjén álló rendszerrel szemben. A kamarilla fegyveres támadására szabadságharcba kényszerített fiatal állam hadműveleti gondjai szorították háttérbe átmenetileg a törvényhozás és alkotmányfejlesztés további demokratizáló munkáját. ha a valóságos történelmet magyarázza (3) a kossuthi szabadságharc sikertelenségét például abban látja.és erdő használatát (1848: I O. eltörölték a papi tizedet (.). Azt hiszem.).1c.). s a mezőgazdasági hitet és a fejlődés gátját jelentő ősiséget. A nem egészen három hetes törvényhozáson „kimondták a közteherviselést (1848:8.( 1848: 15. tc. hogy történetietlen és ismét csak anakronisztikus. s az úrbéri földeket átadták az azokat addig is művelő jobbágyok tulajdonába (1848:9. tc.. Az ilyen ítélkezés. általában sincs hasznára a szerzőnek. hogy „még a magyar jobbágyság tömegét sem avatta a modern nemzet szerves és egyenrangú részévé". A jogalkotás történetiségében reálisan gondolkodó mai jogtudósainknak egészen más a feudális kötöttségeket megszüntetni akaró 48-as törvényhozásról a véleménye (4).).).Az eszmetörténészi magaslat. amellett. A korszak törvényei azonban 21 . konkréte még azt a hamis látszatot is keltheti. az úrbériség felszámolásával biztosították a parasztság legelő.

évtizede: büntető szolgálat a gyűlölt Habsburg-birodalomnak a hazatol távoli pontjain. cseh és angol összefüggésben ezt megtehette volna. e szinkron-teória nem is vezethetett más következtetésekre. Ha jól belegondol az ember. század végén azért kezdünk – többek között – európaibbak lenni – ahogyan ezt Szűcs Jenő láttatja –. a középkori szellem elváló útjai szintén nem igényel elemző hozzászólást. mint a "koholmányt összegyúró" Kézaiból. még a hunokról való elemi elképzeléseinket is egyedül a nyugaton szedegette össze Kézai. Ebből persze nem hozhatott volna ki oly Európa-sznob. a harcban megmaradt vezetőknek kötél járt értük.. hogy a XIII. A tanulmány utolsó fejezete. a hazai társadalmi.„töretlenül a polgári állam teljes felépítése irányába mutatnak". emiatt Jobban ráutalódtunk nyugati szomszédainkra. Emiatt kell ezzel a bevezetőben foglalkoznom. zuhanást avagy éppen megsemmisülést is jelenthet egy-egy ún. Nem nehéz például felismerni. addig szuverén államiságunk gerincét. minthogy őstörténetünket. viszont a benne kifejeződő vallomásszerű szemlélet reá világít arra. közjogi állapotoktól szerinte idegen és hamisított magyar eszmerendszert. 22 . ezek szervesen együtt születtek a független felelős kormányzattal – meg is kellett ám halni a csatatéren. mi ís a sommás ítélete a szerzőnek Kézairól és Gestájáról. hun kapcsolatunkat.. szinkronizálódó nép számára. mert a tatár hadjárat eltörte a nyugattal szemben is korábban még erőteljesebben érvényesülő. hogy a sommásan kicsinyített és még csak meg sem említett e "csekély" vívmányokért – ne feledjük. a fogságba került harcosoknak pedig sok száz kilométeres gyalogmenetben kikényszerített. az ún. . Ami már most a témánkba szorosabban vág. de másrészt sorvadást. szinkronba kerülés általában jelezheti egyrészt az egységesülési folyamat sikerét. századi európai szinkrontünetként? Lengyel. miért nem választotta a szerző például az Aranybullát XIII. – A kritikai szemlélet nem lehet soha azonos a nyegle fölényeskedéssel. Sajnos arra ugyancsak kényszerülünk felhívni a figyelmet. Azt a kérdést ezek után kár is feltenni.

s amelynek teoretikus alaptónusában is minden külföldön felszedett anyagismeret is hic et nunc a magyarországi társadalmi és politikai valóságra vetül ki. de közösségi. mert ez már nem személyi. hogy Szűcs Jenő levéltári nyomozásai. De itt éreztem meg igazán. amely fenntartások nélkül simul be a »szupranacionális« gondolatvilágba. ugyanakkor az elbeszélő mód biblikus hangvételű univerzalizmusával és azzal is összhangban szenvedélyes guelf-pártosságával és ghibellin-gyűlöletéveI. és 1272 körül megírja Anjou Károly hatalomra jutásának történetét. műveik szelleme is elvált." Egészen megható! Hát érdemes ezek után egy élménnyel teli külföldi követ járásról ide hazajönni. de korábbi hazai munkák feltételezése szerint is. Pedig vastagabb részek is vannak e helynél a Szűcs Jenő írásában. így együtt gondolja – bár csupán feltételezésszerűen – egy dél-olasz úton a Magyarországi András mesterrel. mind nyelvileg magasabb színvonalával. Másfelől: András mester Descriptiója.Arról van szó. Lajos fiának. A középkori szellem két elváló útja. és egy évtized multán megírta Budán a Gesta Hungarorumot. Kézai mester több európai követ járásban véli felfedezni. Ez utóbbi XI. a kortörténetforrásokra támaszkodó. Így a szerző: „Nemcsak útjaik. ide szolgálni? Az idézett mondatoknál telt be bennem* a pohár. a Kézai Gesta-szövegének etimologizálása alapján. amely a kereszténység univerzalizmusán belül is már elsődlegesen saját nációja játos helyét keresi. ebbe a nációs szellemű Hunniába? – még kintjártunkban is csak ide gondolni. hogy nem szabad Kézai Simont cserbenhagyni. a maga kétségtelenül mind szerkezetileg. az egyik. Most lássuk a két mű megítélését. Péter Alençon-i grófnak a szolgálatába állt. s a másik. elvi 23 . alapjában megbízható előadásával. Egyfelől Kézai fantasztikus történeti konstrukciója. amelyben még a dél-itáliai emlékek is a hun-magyar dicsőség színezését szolgálják. Kézai vele ellentétben hazatért. követte új urát Franciaországba.

mint a franciaországi Anjouk birodalmi eszméjének szolgálatára udvari írónak szegődött – ma azt mondanánk. Semmiképpen sem alább szállítja. mellettük több helyen is nem átalljuk a szakemberek véleményét. Nézeteket szembesítünk csupán. a mi eleink történelmi emlékezetének a megőrizője és reánk hagyakozója. félművelt fantasztá"-nak. sokszálú történetírás arra. ez őt a mi szemünkben az András mester fölé emeli. és ország-világ előtt hirdeti is. IV. akár megjelölés nélkül is tolmácsolni. még szellemében is disszidált – András mester. Idézőjelet a kiemelkedően fontos mondatok kapnak. mint „fantasztikus koholmányt öszszegyúró. Mert Kézai lehet rosszabb író. vagy Kun László királyunk udvari Jegyzője inkább nevezhető a kora színvonalán álló magyar historikusnak. ahogyan ezt Szűcs Jenő gondolja. 24 . Legyen ezek után tanúnk a sokágú. E bemutatás során nem szándékozunk új történelmet nyújtani. de hogy Kézai a mi históriánk írója.ügy. hogy Kézai Simon mester.

hanem az avar és hun hagyományt szabadon elegyítő hazai mondákból vette át és állította össze.. hogy Kézai Simon mester fantasztikus hun történetében a kor európai színvonalán mozgó teoretikusnak bizonyult. „A monda nélkül a hunhistóriára a magyar krónikában szükség nem lett volna.) (Domanovszky Sándor: Kézai Simon mester krónikája. mint a hun történet epikai képtelenségeinek összehordásában. mert az illető történeti eseményt a monda is feldolgozza?". Bp. 1928." „A szőnyi és budai helyi hagyomány beillesztésénél maga Kézai is elárulja a helyi mondák eredeti körét: itt már ő is Attilát szerepelteti.3. Tulajdonképpen ebben a vonatkozásban is ugyanolyan találékony. hogy a hunok történetét a magyarokéval kapcsolatban megírja." (Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékci. mint összes világtörténeti forrásai. mert ez a forrása? Vagy csak azért. amitől egyfajta zsenialitás mégsem tagadható meg. s bizonyára nem is . hogy a hun história miért egyezik az írott kútfővel.. a tudós átvétel és a monda között a határt sokszor egyáltalán nem lehet megvonni.4. Bp. sz. ötletdús.a helyi hagyományok kézzelfogható emlékeikkel jobban szólottak szívéhez és képzeletéhez.) „Nagy tévedés lenne. Bp." (Eckhardt Sándor: A pannóniai huntörténet keletkezése.Kézai Simon: Gesta Hungarorum „A Pannónia megvételéről szóló hun mondákat nem a krónikás gyártotta.) „A hun történetben az élő monda győzedelmeskdett az írott források felett.. 1906. de kissé félművelt és fantaszta írónak mutatkozik.jutott volna senkinek sem eszébe.) 25 . 1899.." (Szűcs Jenő Kézai-műhelytanulmány Századok 1973." … Ihlete a hunmagyar rokonság tudata volt . azt a következtetést leszűrni. Sokszor még azt is nehéz eldönteni.

Mindkét példánynak csak másolata van ma már. akiknek már előbeszéde első mondatának tanúsága szerint is a krónikaíró szánta: „Minthogy erősen szíveteken fekszik.és Németországban szerteszét vannak szórva. év után végre anyanyelvükön olvashatták azok is. hogy a magyarok tetteit ismerjétek. hogy 577 esztendővel a megírás befejező évének feltételezett 1285. mellyek különb-különbféle irományokban Olasz-. hogy azon nemzet történeteit. A krónika első két kiadása a Kosa-féle kódexből. Címét. Francia. könyveiben sok hamisat ko26 . a Zsámboki könyvtár 1636-ban elhalt őre. illetve még ugyanazon évben Budán. s a ma ismert Kézai csak rossz másolat. Első ízben Kollár Ferenc Ádám. században volt még a krónikának egy hártyára írott kódexe. Simonis de Keza Chronicum Hungaricum elegans opusculum. Neki köszönhetjük tehát. Egyéb munkáinak említését sem nélkülözhetjük a továbbiakban. ki Ottó császár kedvét keresve. A harmadik és az előzőknél szövegében jobb kiadást a Hevenesi által készített másolatból Podhadraczky József rendezte sajtó alá I 833-ban Budán. Hozzá Zsámboki János történetírónk könyvtárával együtt jutott hártya-kódex formájában. s azt én igazán tudom. másik a herceg Eszterházy család kismartoni könyvtárában. közte az utóbbinak kettő. egyik Hevenesi Gábor másolata 1701-ből. nem követve Orosiust. kinek a magyarok különböző csatákban sok zavart okoztak. gondoskodtam. Horányi Elek gondozásában Bécsben jelent meg I 782-ben. A Kézai krónikájának magyar nyelven való első megjelentetője a magyar régmúlt eléggé nem becsülhető és tisztelhető nagy érdemű munkása Szabó Károly volt (5).A krónika vázlatos bemutatásakor szólni kell arról. Tengnagel adta. hogy Kézai egyetlen középkori kézirata sem maradt korunkra. s a múlt században a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban őrizték. a bécsi császári könyvtár igazgatója értekezik róla I 766-ban. egy kötetbe szerkesszem. egyik Kosa Jenő ferencrendi szerzetes birtokában. Ezenkívül a XVIII. a másik 1705-ből való.

vele együtt a huntörténet. hány országot foglaltak. Kikezdte a kritika is.holva azt állította. Kézai Gestájának hamar nagy híre lett. szabadosokról és rabszolgákról szól. Még ha csak epikus mű voltában nem állná a versenyt. a magyar hunhagyomány – mint látni fogjuk – sokkal inkább egy torzult né27 . majd a Második könyv (A magyarok története bejövetelüktől 1282-ig). mint szerencsés harcaikat beiktatom s meg fogom írni az említett nemzet eredetét. évi tatárbetörés viszont már nem. a szerencséseket pedig hallgatással mellőzi. (Megjegyzem: Szabó Károly a Kun Lászlóról és koráról írott könyvében a hódtavi csatát 1280-ban gondolja.. várjobbágyokról. és hogy hol laktak. mégis állja a versenyt. a hol a magyarok harczainak csak szerencsétlen kimeneteleiről látszik emlékezni.. cselédekről. Ennek okát Szűcs az epikus előadásmód felett álló modern történettudomány fölényében látja. história őrzőként is.. mert a hódtavi csata (1282) még említtetik benne. eleje. ezt követi a négy fejezetből álló Első könyv (A hunok történetei eredetüktől Attila haláláig s birodalmuk felbomlásáig). várnépekről. mi nyilván valógyűlöletét világosan mutatja.. úgy szerencsétlen. s benne. A Kézai műve. Az a biblia is. hogy minden krónikáink őse. a 85.) A krónika maga négy főrészre oszlik: így az Előbeszédre. A krónika írásának idejét azért teszik 1282-85 közé. A valóságot akarván tehát követni. Ennek első fejezete a jövevény nemeseket sorolja fel. s hányszor változtatták lakhelyöket. Máshonnan fú a szél. hogy a magyarok lator ördögöktől származtak. második fejezetében az udvarnokokról.) A további sorokból is az világlik ki. végezetül következik a Függelék. hogy lényegében a magyarul érző olvasóknak ír: „Ugyanő ott is eléggé túl ment az igazságon." Szabó Károly fordítása 1862-ben jelent meg Pesten." (Az Orosius személyét illető tévedésre e helyt nem térek ki. Különösen mert azt hitték.

ahol rábukkanhat Kézai a szükséges kódexekre. „A XV. szellemesen. hogy a Kézai hun története "eszmeszinkronban" lehessen a Szűcs nagy szellemeitől akkor már pezsgő Európával. Hanem ez a század. szép mondatokba. főként a finom részletekben. gyarmati szellemű Magyarország tudós nemzedékétől kellett elviselje a leszólást és gúnyt. század végén az egész kereszténység – mondja Galeotto. nem így Györffy. aztán kimért útvonalon (mindkét útról rajzot is közöl) megjáratja vele Franciaországban azokat a helyeket." Szerencsére a protestáns bibliafordításokból fölényesen visszhangzott a cáfolat hamarosan. végigutaztatja vele követ járásban az olasz csizmát. aki ugyan szívós műhelymunkával valóságos bravúros felfedezéseket ér el. mivelhogy a pontozásnak legkisebb változtatása és különbsége megváltoztatja a kifejezés értelmét. Ö különben is olyan történésznek látszik. hogy eszmetörténeti bizonyítása érdekében felnőtt korában végezteti el Kézaival Pádovában az egyetemet (feltehetően azért itt. az előd kiváló krónikaszakértő.zetű. Ki vitatta volna meg? De hol is lett volna egy ilyen vitának latinul tudó széles közvéleménye a hazában. helyi mendemondákra. takarékosan tömör. s benne már a mi világunk is szolgál Kézai-meglepetéssel. versekre. Györffynek van is elődje ebben a vélekedésében.. de igen hitető logikával. Ha nem is oly tündérléptű leleménnyel bizonyít. Abban. Ez azonban – úgy gondolom – ezúttal a Szűcs Jenő mondja is lehet: Györffy György szerint a Kézai Gestát Ákos nembéli Ákos mester írta (6). tudós vélekedésekre. hogy eredetileg nem Kézai írja a hun történetet. ahogyan ezt Szűcs Jenő teszi. de azért a biztosnak gondolt keretekből nem lép ki. mert az e korban Bolognában végzett 36 magyar diák fellelt névsorában nem találta a nevét). A magyarázatot is hozzáfűzi: . máig is valószínű a legjobb 28 . Mondom. amelyek mind-mind elengedhetetlenek ahhoz. Ez a mű – a magyar nagyközönség számára több mint fél évezredig úgyszólván az ismeretlenségben lappangott. mert a magyar nyelv nem könnyen írható.

Igen ám. Amint a magyar históriához ér. A neve Domanovszky Sándor (7). hogy rövidebb mondatszerkezettel fejezze ki azt. egyes helyeket kihagy. Szűcs Jenő találkoztatja is a két kancellistát V. A közös ősforrást mely. István idejében zárult. hogy a hun-magyar krónikában mi az V. sőt Szkítia leírásánál is még szóról szóra ír át.Kézai-ismerő. Egyszerűbb és rövidebb szöveget is ad." Ekkor pedig Ákos mester volt a királyi kancellárián. Néha önállóan bővít. Domanovszky következtetése végül is így hangzik: "az ősforrás közvetlenül Kézai kora előtt. mint az. (Az Anonymusé. mert felfogása szerint lehetetlenséget tartalmaznak. de ha Kézaira a kész huntörténetet testálják rá. mint forrása.úgy lát ja 1200 körül íródott. István-kori író (Ákos mester) 29 .. de inkább 14 év. akkor mi lesz az úgyszólván éves egyezésekre kitapogatott európai eszmeszinkronokkal? A kétféle megírás közti különbség legalább 11.. mind. genezisnél.) Fő szempontja ezért nem is más a két mű egybevetésekor.. mind a bővebb szövegnek forrásául szolgált: Kézai kétségtelenül nagyon megrövidítette. aki a megözvegyült Kun Erzsébet kíséretében van. E vélekedésben szintén van történész-elődje: Otto Lorenz (1871) és Madzsar Imre. Kézainak. (Még korábbról Toldy Ferenc: "Kézai műve csak kivonat”) Domanovszky a következőt mondja: „a hun história eredeti alakját nem Kézai tartotta fenn" Majd: Kézai előtt a krónika egy bővebb szövegezésének kellett lennie. Mi végre hát a Kézai-életút szívós kinyomozása? De nagyobb időbeli egyezési eltérések is vannak. V. néha azért. Györffy abból indul ki. a kivonat még soványabb lesz. de már a hunhistóriánál látszik a tendencia. A prológusnál. át is adatja Ákos mesterrel a maga irományát Kézainak. kivonatolta. István temetésekor Budán. Györffy szerint a hun-magyar krónikát 1272 körül írták.. ami a másik szövegben kissé bővebben van meg. hogy a hun-krónika írója közvetlenül ismerte Anonymus Gesta Hungarorumát.

századi és végi európai átvételének igazolására Szűcs könyvek légióját felhányta. az eltérő ma30 . vagyis mindazok a demokratikus jellegű politikai tények. Szerinte ugyanis az Anonymus-mű 53. A Szűcs Jenő Communitas-fejezetében kielemzett európai eredetű jogtörténeti és jogfelfogási egyezésekhez képest a Györffy-álláspont még kibékíthetetlenebb és időben áthidalhatatlanabb megállapításokat tartalmaz. mint egy elején és végén kibővített Gesta Hungarorum" (Anonymus-krónika). mert ahogyan a hun-magyar kapcsolatról is egyetlen álláspontként nyilatkozik. amelyek XIII. Ami ebből e kis históriai nézet-szembesítésben tanulságos. az Szűcs Jenő igen nagy magabiztossága. Kézainál a hunoknak is tulajdonított rektor – (bíró) és seregvezér-választásimód. Kézai szerzőségére sincs még utalásszerű kételye sem. hogy a hunkrónika Ákos mester művének tulajdonítása Györffynek ugyanabban a könyvében található (Krónikáink és a magyar őstörténet). Mi hát ez. A dolog tudománytörténeti pikantériája. a mai magyar történeti álláspontot külföldön reprezentáló tanulmány a szerző egyfajta tudomány-szabadalma? Valami ilyesmire lehet csak gondolni. megvan hát a módjuk s illetékességük is vitájuk tisztázására. és mi benne a korábbi Gestából való átvétel.egyéni műve. Kézai Gestája közvetlen kivonata az 1272 körül írt hun-magyar krónikának. Tanulmányának – bevallottan – egyetlen célja és értelme éppen e bizonyítékok felsorakoztatása. amelyre Szűcs a hun-magyar kapcsolat elvetésében egyetlen bizonyítékként hivatkozik. Megkönnyíti viszont dolgunkat." A két felfogásban az időbeli eltérés tehát több hun vonatkozású tételnél – ha Anonymus krónikáját 1200 körül datáljuk – ez ideig 80 év. Még továbbmenően kijelenti: „Anonymusnak nincsen olyan Attilára vonatkozó mondata. fejezetéből való egyenes átvétel a Zsolt korabeli magyarok. amely a hun történetben fel ne volna lelhető. hogy e vagy-vagy értelmű felfogásbeli ellentét máig is munkás életű kortárs-szerzők ügye. Következtetése ezek után: „az előbbi nem is más.

némák maradhatunk Kézai és Ákos mesterek „plágiumperében”. Mindenesetre nem kell a gondunkat szaporítani. hogy az Anonymus-műnek ki a valódi szerzője. s hogy e krónikás mű pontosan mikor íródott.gyar értelmezésekre való tekintetnélkülisége. Nem érintjük azt a ma is elevenen zajló. 31 . így minden továbbiakban egyedül Kézai szerzőségében gondolkodunk. immáron másfél száz éves vitát sem.

szögre rakoljuk Egyik szögén ülnek szép öreg emberek.ja. 1898) (Domanovszky „A hámita eredetet valló krónikáink tartották fenn az eredetibb hun-magyar krónika szöveget" Sándor. különösképpen pedig nem történeti hitele révén jelentős.. Bp. 1906) E mű . négy." (Isidorus Hispalensis. mellyet ez időben Persie tartományának neveznek. pogány hagyományban azonban igenis az" (Krausz Sámuel Nemzeti krónikáink bibliai vonatkozásai. Harmadikán ülnek szép ifjú legények.. pogány ének) „A huntörténet írója babiloni pogány mitoszokból merített. és ott nejétől. Kézai Simon mester krónká. Negyedikén ülnek szép hajadon lyányok (Kézai) (Jókai Mór közlése: Bálványosvár. ahová ugyanis az óriás Nemrot a nyelvek összezavarodása után elment volt.. kiktől a hunok vagy magyarok származtak. De Asia XIV 3."A történelem új szemléleti alapkerete: a nemzet" Kézai és a bibliai népgenezis' „Először Perzsiában keletkezett a magikai mesterség. mert a biblia szerint Nemrot nem lehet Jáfet fia. Para32 . Ethnográtia. Hunort tudniillik és Mogort. Másik szögén ülnek szép öreg asszonyok. ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére mene.) „Vissza kell térnünk Menroth óriásra. Enethtől két fiat nemze.nem immanens irodalmi értéke." Tüzét megrakoljukk.

mint leleményes és fantáziadús történeti fikció. ami benne érlek annak éppen nincs semmi históriai hitele: nem egyéb.dox módon. A história az író számára szuverénül formálható keret a teória szolgálatában (Szűcs Jenő): Kézai-tanulmány) 33 .

úgy bontakoznak ki egyre plasztikusabb részleteiben a mű sokrétű forráskapcsolatai és mély beágyazottsága az egykori európai eszmevilágba." „. hogy teljességgel értéktelen. Az meg végképp nem tartozott a jelentős 34 . korántsem az a tény a legfontosabb. A szükséges históriai egybevetések okából az látszott célszerűnek hogy a tanulmány e fejezetbeli őstörténeti vonatkozásai gondolati egységeik szerint s lehetőleg időrendben is témákra bontsuk hogy így szembesíthessük a helyesnek vagy helyesebbnek vélt forrásadatokkal ill. hogy Kézai Simon holmi renitens parlagiságtól vezérelve. hogy egy makacs rögeszmét fejtsen ki a keresztény Európával s a korábbi magyarországi keresztény felfogással szemben. felfogásokkal. aminek éppen nem szól ellene az a különös módszer sem ahogy az író ismeretanyagát egy fantasztikus koholmánnyá gyúrta össze. kecsegtető mondatok gondolati és pszichikai elemzése: a: igyekezet módja: hogyan iparkodik fontossá tenni az eszmetörténészi vesszőparipájául választott művet. ún. – Külön tanulmányt érdemelne a Gesta – ez elsőrendű kútfőnk – értékére súlyos ítéletű megállapítások közé be-beszúrt. történetileg esetleges és alárendelt . Éppen ellenkezőleg.. s ezért kecsegő. miközben azt is be kell bizonyítani. elszigetelt magányában engedte volna szabadjára fantáziáját. az eszmetörténész korszakos felismerései: „Szó sincs arról. európai eszmestruktúrákkal való viszonyítása csak e fejtegetések után lehetséges.jelentőségű saját szerzői felismerések iránt érdeklődést igénylő. ám közbül már ott csillámlik a nemes érc. róla. Íme a szerzői kettős szándékot jól tükröző mondatpélda: eleje és vége a Gestára jellemző salakanyag.Lényegében ebbe a fejezetbe zsúfolta össze szerzőnk a hun-magyar kapcsolatot elvető. ahogy a forráskritikai és filológiai kutatás előrehalad. kijelentésszerű érveit.. hogy kortársai és az utókor számára sikerült bebizonyítani a hun-magyar azonosságot. E szerkesztési megoldás következtében a Gestának a Szűcs felvetette.

fejezet) sikerült hozzákapcsolnia a kánoni érvényű bibliai népgenézishez. hanem az óceán tengerénél. hogy Hunor és Magor." Már ennél a – különben bonyolult tartalmú – népgenézis fejezetnél bizonyítható.teljesítmények közé. mert akkor a magyarok nem Jáfet nemzetségéből származnának. Magortól származnak. hogy a Bécsi Képes Krónika (1358) (8) helyesbítette ezt az eredetet a Hieronymus egyházatyára és Josephus Flaviusra támaszkodó bibliai népgenézissel. mely keleten van. nem koholmány az állítása. A Képes Krónikában olvasható helyesbítés még oktatóan célzatos is: „Nyilvánvaló ebből mindenkinek. mert Domanovszky Sándor szerint a hámita eredetet valló krónikáink tartották fenn az eredetibb hun-magyar krónika szövegét. A vegyesházi királyok. hogy ezáltal a natio megkapja a maga végleges helyét az európai népek ősfáján. aki Kus fia. azért sem. avagy éppen másító szándékból eredő átírást annak lehet nevezni. Itt már megvolt a "szinkron". a bábeli toronyépítéshez. amely kész sémához igazodott. akit Noé megátkozott. hogy nem volt rutinfeladat a hunoknak és magyaroknak a népek ősfáján való kijelölése. ahogy a bizonyítást mindjárt műve elején (4. – Ezt pedig azért fontos leszögeznünk. a magyarok Jáfet fiától. aki Kám fia volt. – Szűcs ezzel ellenkező állítása így egyszerűen érthetetlen. mert Nimród sosem lakott a Tanais folyó környékén. Mindez minden lelemény ellenére alapjában véve rutinfeladat volt. sőt az is. miképpen pedig Szent Jeromos mondja. így az Anjouk és papjaik. hanem a hámita ághoz kapcsolja Kézai a magyarságot.” 35 . ha ezt az értetlenségből. a jafetita ágon. Az viszont tény. hogy a Gestának van történeti hitele. Először is: nem a jafetita. kancellistáik már értetlenül álltak a Kézai eredetteóriájával szemben. a magyarok ősei (nem) Nimród fiai voltak. Miképpen tehát a Szentírás és a szent doktorok mondják.

mert a biblia szerint Nemrot nem lehet Jáfet fia. A Menroth név – mondja Györffy – a magyarok felett is korábban uralkodó kazár kagán neve. Krausz Sámuel (9) lenyűgözően érdekes gondolatmenetét követem. de a pogány forrásokban ez hitelesen fellelhető. s a hun történet írója a régi gesta (ősgesta) Menroth-jához írta mindazt. Thana fia. Többről és másról van szó. hogy nem tekinthetünk el mélyebbre hatoló folytatásától. Bizonyításul egy magyar szerző. Hieronymus egyházatyánál nincs is meg az a részlet. Nemrót a népével Senaár mezejére jött. amit a hasonló nevű Nimródról a Bibliában talált. pogány hagyományban azonban igenis az. a toronyba menekülve a bosszuló ítéletet elkerülhessék. Kámtól és Jáfettől származik: A témánkat érintő bibliai leszármazás fonala: Kám-Kus-Nimród. Hogy a huntörténet írója babiloni pogány mítoszokból merített. témánkban oly nagy horderejű. illetve Jáfet-Magóg. Sémtől. A Nemrot személyéről szóló mondakör görög eredetű. Megállapításai abban összegezhetők.. hogy ha az özönvíz ismét találna jönni.." Györffy György – akire e kérdésben elvben Szűcs támaszkodik – a Menroth név említését Kézai tévedésének tartja. Kézai nem tévedett. ahol kijelölt egy várost és fölötte nagy tornyot alapított a víztől való megmenekülésnek százharmincegyedik esztendejében és uralko36 .) Bármilyen idegenül is hangzik a mai olvasónak ez a fejtegetés. minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni.(Megvilágításul: a bibliai népgenézis szerint az emberiség a vízözönből megmenekült Noé család három fiától. hogy a bábeli toronyépítést Nemrot kezdte volna meg. Mit mond Kézai? (A hun-magyar krónikából vett minden idézetem – az iránta való tiszteletadásból is – kivétel nélkül a Szabó Károly fordításából való.) „.az özönvíz után a kétszázegyedik esztendőben a Jáfet magvából eredt Menroth óriás. Berossus káld történetíró ezt így adja elő: „Midőn Belas. Jupiter fia meghalt.

és Nagy-Eviláth. Abesszíniát és Indiát. aki tovább költözvén a keleti részek felé. hogy az alánok – Egesippus Szkítia lezárásának elbeszélése nyomán. Kosmos Indikopleustes 510-ben beutazta Dél-Arábiát.ja lőn. Hunort tudniillik és Magort. nemcsak mert Nemrotot tünteti fel toronyépítőnek.” Az összefüggés Berossus tudósítása és Kézai Menrothról (a név többféle formában található: Menproth. Baktriának alapító. Az Anonymus említette Góg és Magóg így nem más. 3. hanem azért is." Eviláthról tudnunk kell. bibliai elnevezésben Chavila.) „Először Perzsiában keletkezett a magikai mesterség..) Berossus Nemrottal kapcsolatban sokat beszél a szkítákról is. mellyet ez időben Persie tartományának neveznek." (A könyv 1527-ben." Ugyanezt mondja Isidorus Hispalensis (De Asia XIV.. és a tornyot fölépítette hegyek magasságáig és nagyságáig.dott 56 évig. ahová ugyanis az óriás Nemrót a nyelvek összezavarodása után elment volt. mert pontosan datálja a toronyépítés évét a vízözön után. a Tanais folyónevet szintén említi. s Keresztény topográfia c.Vissza kell térnünk Menroth óriásra. Nemprot stb." Idézzük Kézait: „. Az ókorban ezt az országot Hunniának nevezték. vagyis Eviláth. az ázsiai szkíták – városa Cabalaca. ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth foldére méne.) Krausz arról is tud. mint az alánok. és ott nejétől. 37 . E kapcsolatot Epiphanius egyházatya így világítja meg: „a he!lének ezt a Nemrotot tartják Zoroasternek. jelent meg Baselben. hogya görög-római világban létezett egy Kis. kiktől a hunok vagy magyarok származtak.) szóló mondatai között nyilvánvaló. Enethtől két fiat nemze. (Krausz Sámuel még a meglepően csekély 70 év eltérést is egy logikus számegybevetéssel eltünteti. művében egy helyütt azt írja: „India és Hunnia.

hogyha az özönvíz ismét találna . Szövegtartalmi bizonyíték még a pogány forrásból eredő Nemroth gygas.. így a zsidó hagyomány szerint kezdetben a vízözön utáni emberiség a szelíd Sémnek engedelmeskedett. A biblia szerint a dicsősség és hírnév kedvéért volt. Rekhoboth városát és Kaláht. 10. Akkád és Kálnéh a Sineár földjén. de a vad Nemrot elpártolásra bírta őket. hogy sok elemet tartalmaznak a babiloni őskor nézetvilágából. és építé Ninivét. hogy Kézai egyenes bibliai népgenézist ad.A pogány források tanúsága az tehát.jönni." A tornyot magát Kézai Herodotos szerint írja le. Erre a Biblia is nyújt támpontot: „Az ő birodalmának kezdete volt Bábel. a szkíták királya lett. de felfogásának megfelelően valláserkölcsí magyarázatot ad: Nemrot Istentől távolodott el. hogy Nemrot Baktriába (a mágusvallás központja) ment. Erekh. Ephinus és nyomában Isodorus ezt úgy mondják.. Ellentétben végül Szűcs állításával. Az ó-szövetségről és a hagyományos zsidó irodalomról egyébként tudni kell. s ő a szkíta vidékeknek is az első királya. a talmud és a midrás is tud Nemrot eltávolodásáról. de a város méreteit összekeveri a toronyéval.minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni. vagy 38 . ez olyasmit ír Nemrotról.. a bábeli toronyépítés Gesta-beli indokolására kell felhívnunk a figyelmet. 10..) A hagyományos zsidó irodalom. és az új vallást a mágikus Zoroaster-féle tant tanította. évszáma ismeretlen)." (Gen. Ily módon a Nemrot monda eredetileg sem pusztán bibliai. E földről ment aztán Asszíriába. éppúgy mint Asszíriának.. megalapítá az istentelenség és bálványimádás birodalmát. hogy Nemrot volt a szkíta vallás megalapítója. Pap létére Kézai mégis a pogány hagyományban megőrzött valóságos okot mondja „.. ami a babiloni mondának felel meg. Egybevetésül figyelemre méltó egy szírkeresztény irat (Die Schatzhöhe címen kiadta Bezold. mely ellen Ábrahám lépett fel sikeresen. aki látta.

sőt ezután Attilától Szent Istvánig. mégpedig mindig a görög eredetű szóval. Ez nem ellentmondás. Szólaltassuk meg ez ideig leghitelesebb nem magyar honfoglalás kori kútfőnket. hogy Nemrot rokonsága az említett óriás (gygas) nemzetség. az Etelküzünek nevezett vidékre. S ez nem is magyar állítás.óriás (és nem Nimród. A valószínűen tájékozatlan mai olvasónak mutassuk be előbb a szavárd-magyarokat. hogy Kézai (s nyomában a Pozsonyi és Budai Krónika) mit sem törődve Nemrot hámita voltával. Az elmondottakból érthető meg az. és ezeket mai napig a turkok régi nevén szavartoi aszfaloi-nak nevezik. hanem a monda egészéből merített igazság.. nem tudatlanság. a vadász) megjelölés. Nemrotot állítják a toronyépítés eszmei szerzőjének." Kitűnően egybevág a Kézai őstörténeti magyarázatával a szabir (szavárd) magyarok eredeztetése örmény források alapján. amely a vízözöntől megmenekült. a turkok tábora megveretett és két részre oszlott. Ezek a nyugat felé lakó 39 . Az egyik rész kelet felé. tudniillik Noétól. Levedivel. hogy Nemrotot teszik meg a magyarság ősének. Végső soron tehát a magyar krónikások jó forrásokra támaszkodhattak. Ez ugyanis általános felfogás volt – írja Krausz Sámuel – a középkorban. az emberi nemnek az özönvíz utáni atyáitól Attiláig egyfolytában való sorozatban. emlékeztetve a mondára. még mielőtt magyarok egyáltalán írtak. de abban sem állanak egyedül. mert a monda így alakult. Perzsia vidékére telepedett le.. Ezt bizonyító célzásnak tekinthetjük vajon a Thuróczi Krónika magánbeszédében olvasható sorokat az Anjouk korában még megvolt kötetekről? „Ezekben a kötetek ben többek között – egy csodálatos és emlékezetes genealógia foglaltatott. Bíborbanszületett Konstantin (10) bizánci császárt és történetírót: „Háború támadván a turkok és a besenyők közt. öt a jafetita szkíták ősének teszi meg. illetve történeti szerephez jutottak volna. A másik rész pedig nyugat felé ment lakni vajdájával és fővezérével.

turkok mind a mai napig követeket küldenek a turkoknak imént említett. keleten, Perzsia vidékén lakó népéhez, szemmel tartják őket és gyakran választ is nyernek tőlük," A tudósítás 950-ből való. Értékét csak növeli, hogy B. Konstantin, aki a magyarokat még a türk birodalomhoz tartozás idejéből nevezi turkoknak, igazi nevüket hát nem tudja, a közölt régi elnevezésüket, a nála 949-ben követségben járt Tormástól (Árpád dédunokája) és Bulcsú vezértől hallhatta. Thury József (11) emellett még azt is tudni véli, hogy 940 és 950 között szövetségesei is voltak a szavárd magyarok egy Perzsia elleni hadjáratában. (A görögös írású szavartoi = szavárd, szabar, az aszfaloi pedig e főnév után tett jelző; jelentése: állhatatos, szilárd.) Az elszakadás ideje 830-ban lehetett – Czeglédy Károly szerint már a VIII. században –, tehát legkésőbb is 120 esztendővel Bíborbanszületett Konstantin császár tudósítása előtt. E szavárd magyarokat 854-ben ilyképpen emlegeti az örmény János pátriárka: Udi tartományban, Arménia északi részén, a Kur folyótól délre laknak (a Kaukázus hegység déli oldala). „Udi tartomány lakóinak ősapja volt Kámnak fia Kus, honnan Udi lakói kusoknak, vagy szjevartiknak neveztetnek." János pátriárka szavai: „a szjevartik ősapjuk Szjev nevéről vették nevüket." (A szjevartik örményül fekete fiúk.) Az ugyancsak örmény Agathangelus is lényegében ezzel egyezően ír. Ö a kaukázusi népeket hunoknak nevezi, középázsiai magyaljait azonban kusoknak, s ezeket a parthusokkal azonosítja. E tudósítások többirányú megvilágítást igényelnének, de ezúttal csupán azt kell példázniuk, hogy ez elszakadt magyarokat – lélekszámukat dr. Bendefy László IV. Béla korában azonosnak veszi az akkori Kárpát-medencei magyarokéval (12). Kám után szintén hámita eredetűnek állítják, s ebben egyeznek Kézaival. 40

A hun-eredet a tanulmány szerint
„A x. század 6 évtizede alatt 33 évet töltöttek háborúval Tízszer szenvedtek vereséget, s ezek közül csak három volt jelentékeny, a 933. évi merseburgi. a 944. évi traunvölgyi és a 955. évi augsburgi ...24-szer Német. 7-szer Olasz. 5-ször Görög- és 4-szer Franciaországban tartottak hadjáratot. 900 és 924-ben mindig kétfelé. Német- és Olaszországban háborúskodtak. A lovas hadsereg 5-ször Német- és 1-szer Olaszországban töltötte a telet”'. "Szerződés vagy külön szövetség: 888-ban Leó császárral. 892-ben Arnulf királlyal. 921-ben Berengárral, 924-ben 1. Henrikkcl, 943-ban Konstantin császárral. 953-ban Ludolf alemann hggel. 1. Ottó fiával. 965-ben Péter bolgár fejedelemmel. 970-ben Szvjatoszláv kievi orosz fejedelemmel. a görögök ellen. 973-ban 1. Ottó német császárral."

(Dr. Kerékgyártó Árpád: Amíveltség fejlődése Magyarországon, 1. k.. Bp. 1880. – nem teljes felsorolás)

41

Ebben a fejezetben lényegében együtt találja az olvasó a Kézai-tanulmánynak mindazokat il főbb állításait, amelyekkel e vitairatomban szembe kívánok nézni. Ily csokorba szedésük által teljesebb is lehet az a kép, amelyet a San Franciscóba szánt írás – a mai külföld történész-világának tájékoztatására a hun-magyar kapcsolat tagadásának magyarázatául történettudományunk képviseletében nyújt. „A magyarság hun eredete fikció éppúgy, mint a franciák trójai eredete vagy a többi közel egykorú mesterséges eredetteória. …a magyarságnak nem volt sem genetikus, sem történeti kapcsolata a hunokkal." „A trójai eredet kisajátításáért számos nép verseng (angolok, wells-i brit-kelták. franciák, németek, olasz városok), hogy végül elég egyértelműen a franciák kerüljenek ki győztesen." „A hun-magyar azonosság hiedelme a keresztény Nyugaton keletkezett a X. században... E hiedelem egyik forrása, hogy a Kárpát-medencében az V. század után megjelenő, s egyaránt » isten ostoraiként« a kereszténységre csapó népeket a szemlélet hajlamos volt visszamenően is egyazon népnek tekinteni; innen egyebek között az avar-magyar, sőt olykor a hunavar-magyar azonosság képzete." Másik forrása: . „a magyaroknak Nyugaton elterjedt Ungri (Ungari, Hungari) népnév- formája emlékeztetett az Unni, Hunni névre." „Határozott karaktert ez az azonosítás a Nibelung ének hatására és Viterbói Gottfried műveinek (1185, 1189) tekintélye nyomán nyert, eladdig, hogy 1200 körül a magyarság hun eredete Nyugaton már axiómának számított." „Nem így a magyaroknál. Igaz, az azonosítás bizonyos ideologikus előnyeit már 1200 körül felismerte a Párizsban tanult magyar Anonymus (P. magister). Ö fedezte fel elsőként, hogy ha Pannónia egykor Attila rex földje volt, Ecilburg, a Nibelung-énekbeli Etzelell 42

bürge, azaz Óbuda »Attila városa«, a székelyek pedig »Attila király népei« voltak, akkor már csak meg kell tenni a hunok egykor legendás uralkodóját... az Árpád dinasztia ősének, s a magyar honfoglalás máris, mint a Pannóniára való birtokjog (mai fogalmainkkal: történeti .jog) érvényesítése fogható fel. Ám a hun nevet Ö még csak le sem írta, ő még nem merészkedett odáig, hogy a magyar népet a keresztény Nyugat emlékezete szerint oly gyűlöletes hunoktól származtassa" „A magyar honfoglalás ily módon nem volt egyéb, mint a Pannóniába »visszatérő« hun-magyarok jogának érvényesítése." „Maga a királyi udvar még 1250 körül IV. Béla idején is kereken elutasította az Attilával való bárminő kapcsolat gondolatát." „Tulajdonképpen adva volt az ős is, mert ezt osztotta ki a magyaroknak a keresztény Európa. Minthogy a hun-magyar azonosság Nyugaton sarktételnek számított, más kombináció aligha jöhetett számításba." „...a kereszténység általános konszolidációja .jegyében az európai közvélemény a XIII. században már végérvényesen lezárt ügynek tekintette Attila és a hunok rémségeit." Humbertlus de Ronlanis elaborátuma szerint az 1274-es lyoni zsinaton: „a magyarok misztikus hun származásukkal együtt (Huni qui et Hungari) fogadtattak be Európa népeinek családjába. Ha valaki, akkor Kézai mester jól tudta, hogy immár az európai közvélemény placet.je mellett dolgozhatja ki elméletét." „A Hunor Magor név (valójában az onogur-magyar történeti kapcsolat persznífikált mondai emléke), amely az ómagyar nyelvben valószínűleg Onou. illetve Unor formában hangzott, összecsengvén a hun népnévvel, csábító lehetőséget rejtett. E körülményben Kézai megtalálta a hun-magyar azonosság cáfol43

kis példányszámú. rabszolgaként hányódók a való világ igazi ismerői. kereskedők. aztán egymásra visszahatottak. századi magyar történész tudós megvilágításában. fogolyként. A mozgalmas korokban a katonák. Melyik hát a hagyakozó? Tegyük fel. Hol a Nyugat axiomatikus véleménye a hun-magyar azonosság. milliók vélekedését. a kolostorok mélyeibe rejtező. tolmácsok. ki kicsoda. hogy mindkettő. hogyan beszélt. Első látásra feltűnő viszont az ellentmondás ebben a beállításban. De micsoda naiv elképzelés az. S a katonák kezén forgó asszonyok. mit mondott." „Az ő műve (Kézaié) jelölte ki a magyarság helyét a jelzett paradox módon az európai történeti keretben. lányok. hol meg a Kézai csinálmánya. hogy azért nézi hunoknak az 44 . longobárdokat.szegények –. Einhard. s a királyi udvarokban féltve őrzött. meg tudják mondani. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni. mester első noha még kissé bátortalan kezdeményeiben. ők aztán el tudják sorolni. Nem nézték hunnak az innen Itáliába becsapó." Íme: így: lettünk tehát hunok – egy XX. Mivel pedig egyetlen nyugati kútfő írója sem állítja azt. nálunk például még kizárólag csak latinul írott feljegyzések alakították volna ki százezrek. Nagy Károly történésze is egy veterán katonától értesül a pannóniai avar gyűrűkről.hatatlan nyugati irodalmi tekintéllyel is alátámasztott bizonyítékát. század után megjelenő népeket egyazon népnek tekintették. követek." „Az atmoszféra tehát adva volt. hogy a Kárpát-medencében az V. mindenféle utazók. A hazai előzmények is adva voltak P. a középkor történeti világképében. A rólunk szóló és számunkra egyik legbecsesebb tudósítást is egy saint-galleni féleszű barát elbeszéléséből merítette a korabeli krónikás. vagy például az avarok előcsapataiként Cremonát ostromló szlávokat sem. Emiatt igen gyenge lábú érv az. hogy az általános írásbeliség előtti korokban. betelepülő gótokat.

és X. avarok. bolgárok. Ezt megelőzően azonban elengedhetetlen a hunok. főként európai szereplésének bemutatása. a história. Szűcs Jenő idézett állításaival témacsoportonként külön választott önálló fejezetekben kell foglalkoznom. a IV. az akkori világtörténelem tükrében. század között. mert a Kárpát-medencéből törtek elő.avarokat és a magyarokat. alaptalan dolog ezt a vélekedést tulajdonítani nekik. magyarok. 45 .

nemcsak a történeti folytonosság tudata tartotta vissza ettől. Vakmerőségében maga mérséklő. az Attila és Csaba a székelyeknek. A nyugati tudomány közömbösségével és értetlenségével pörbe szállni csak a magyar történettudománynak van és lehet kedve. széles mellű. testéhez illő erejű. büszke járású. hanem a tényleges strukturális azonosság. fekete és villogó szemű. szomszédját ébresztve a falun Adá tovább a jelszót egymás közt a hun (Arany János: Csaba Trilógia) „A magyarság sohasem tekintette Attilát és népét a Nyugat gyűlölködő szemével... 1940. Bp. alacsony termetű vala. Attilát és hunjait igazában csak a magyar tudomány értheti meg. Ami Tell Vilmos a svájciaknak. Szerk." (Eckhardt Sándor: A magyar Attila – Attila a mondában – Attila és hunjai.jellegű steppenépeket... fegyvere csinos. sátra s öltözete tiszta..jövő törökös . így a magyarokat és a hunokat is összeköti.. És mint kakas.Hunok „Ethele király ugyanis barna színű.. Amennyire kiáltás ereje hallhatő.. A viselet módjában és alakjában mind maga mind nemzete a médok módját tartja vala. akaratjában nagylelkű. nemcsak a vérrokonság hite.: Németh Gyula) 46 . csatákban ravasz és ügyelő. és szerfölött buja is vala. ami a keletről . Magyar Szemle Társaság." (Kézai Simon) Mint hancsik a mzőben áll egy-egy híradó.

hogy a hunok európai hatását felmérje. zsoldosok ellen védik Itáliát. századtól kezdve a X. vérengző vándorlásának" nevezi azt a periódust. de a későbbiek is.némely vonatkozásban a bolgárok – katonai és diplomáciai viszonylataiban a ravennai császári udvarral. 376-ban érkeznek a hunok. Franczia. Kétségtelen. Több magyar szerző is panaszlóan említi. század elejétől negyven éven át a nyugati Róma szövetségesei. E vonulás a római-hun szövetség okozati előzménye. múlt századi francia történész számunkra oly fontos huntörténelmét. Honorius császár döntésére: Ravenna. Azt mindenesetre kijelenthetjük: a magyar történetkutatás. illetve egyáltalán a mindenkori itáliai hatalmakkal szövődött.Témánk célja és szűkre szabott kerete szerint e bemutatás csak arra szorítkozhat. székhelye 404-től II. elámulhat azon az egyenes vonalú folytonosságon. kereső-kutató Kézai. mintha a hun nyomokat „melyek különb-különbféle irományokban Olasz-. E hatalom központja. hogy Priscos követi jelentésén és 47 . illetve antik eredetű átvételeket nyalábolhatott volna fel. E népek szoros staféta váltásának is beillő történelmi tabló egy közös politikai kultúra és örökség bizonyságtevő tükre. ha tüzetesen felderíti. A rákövetkező V. amíg e nép Görögországon. a gótok. hogy eloszlassa azt a hibás feltevést. Az ő idejében 10 ezer hun lovas állomásozik Ravennában. amely a IV. egyedül csupán ez országokbeli. illetve ezúttal bízzuk inkább az olvasóra. jogi. hogy a hivatalos magyar történettudomány nem méltányolja eléggé Thiery Amadé. a különféle germán törzsek. hadmozgatási formák is nyugati hatások képződményei volnának. E feltevéssel akár ellenkező véleményt is alkothatnánk. magyarok. Nem titkolt az a szándéka sem.-ig a hunok. Thierry (13) a vizigótok "hosszú. Továbbá. A hunok legfőbb vezetője ekkor Uptár (Oktár). hogy a hunnak ismert társadalmi. a nem is a teljesség igényével itt felsorolt adatok alapján. Itálián át a déli Galliáig eljut. Hagyjuk azonban a merészebb következtetés jogát a hivatásos történészekre.és Németországban szerteszét vannak szórva". E hun segédcsapatok. avarok.

a rómaiak előtt nem kevésbé félelmetes. a magyar birodalomnak ad helyet. melyek egyesülve egy nagy királyságot alkottak. egy második hun birodalmat alkotnak. Ez a második birodalom." „… Az első hun birodalom s a romjaiból alakult királyság után Ázsia belsejiéből avar. A hun népségek se szét nem szóródtak. század végén vetik meg. sőt barátság ismert tényeinek további felsorolásában Aetius fontos személyként bukkan fel előttünk. folyvást elfoglalva tartották keleti Európát s különösen a Duna völgyét. Csudálatosan felfoghatóvá teszik előttünk azon fajok szellemét. A "keletről" jött hagyományokból azonban igen nagyra becsüli a magyar hunhagyományt. s itt alakulhattak ki jó kapcsolatai így 425-ben 60 ezer hun lovas 48 . melynek alapját a hungarok vagy magyarok a IX.Jordanes Geticá-ján kívül csak latin (Prosper Aquitanus és Idatius krónikája) munkákból merít. melyet a frankok. mely az elsővel kiterjedésére nézve csaknem egyenlő. vagyis előbb várkun név alatt a hunok egy oldalágát látjuk előnyomulni. hanem félelmetes csoportjaikkal. különösen pedig a magyar nép. melyekhez Attila tartozott. egy harmadiknak." „ . A szövetség fő ápolóját ugyanis a későbbiekben benne látják a történészek. se nem futottak Ázsiába. továbbá főként latin legendák a forrásai: így művéből az igen becses több bizánci források hiányzanak. az Európában telepedett hun népségek ez utolsó ága szellemét. kik a Dunától északra egy új uralmat. Vele szembeni mulasztásaink részbeni pótlásaként lássunk néhány mondatot összefoglaló véleményeiből: „A magyar hagyományok eredeti költészetük és gyakran különös felfogásuk szerint a legérdekesebbek. bolgárok és szlávok összességi erőfeszítése rombolt le.. S mely még mai napig is fennáll. Kezdetben kezesként tartózkodott a hun udvarban." A nyugatrómai-hun szövetség. s mely Baján kán személyében Attila méltó versenytársát mutathatja fel..

Rofhoz (Attila nagybátyja) menekült. az. mert az ö idejében megyei egy tekintélyes követség tagjaként Priskos a hun székhelyre. A béke árán küldött adók összegének megállapítása mellett a tárgyalások egyik állandó pontja Attila követelése. Visszatérve a nyugati Rómára. ezek egymást túrják ki a hatalomból. Attila bizánci partnerének. másrészt. többször saját kezükkel fojtják meg riválisukat. de a határmenti súrlódások mindennaposak. hogy a szeptemberben lezajlott nagy csata utáni tava49 . s menekültek a keleti birodalomba. „Össze-vissza rabolták keletet és nyugatot" – mondja róluk. Aetius egy hirtelen elhatározással a vizigótok mellé áll. s az ő hun seregével jutott vissza tisztségébe. hogy a Galliába "szökött" vizigótokat akarja megleckéztetni. hogy "mindazon hunok. 433-ban az elmozdított ravennai katonai parancsnok.segítségét kérhette Johannes usurpátor számára. miniszterelnöke van. Endoxius. kicsinyek vagy nagyok. a catalanaumi csata az első nagy szembefordulás a szövetségesek között. legyen valamiféle jogcíme az óriási összegű évi adónak. hogy megtagadhassa a királyi titulust. nemkülönben a Neckar melletti frank törzs egyik főnöke. Rofnak. A hun birodalom dunai határával szomszédos Bizánccal ugyan nincs nagy háború. Theodosiusnak 25 év alatt 15 kamarása. Asszony. II. Azt már kevésbé. akkori legfőbb hun vezetőhöz. A hunok első átkelése a Rajnán ugyancsak egy hun-római szövetségben viselt háborús vállalkozás ezúttal a burgundok ellen. a Duna-Tisza közére. Az ö személyét azért szükséges említeni.és eunuchuralom van Bizáncban. s később Attilának a ravennai kormányzat adja a magister militum címet. s ez útjának gyümölcse máig felbecsülhetetlen históriai értékű tudósítása a hunokról és Attiláról. adassanak ki. De segítségül hívja őt egy Galliából elmenekült parasztvezér is. ebből kerekedik a nagy háború. hét esztendeig. Az ütközet részleteit kiszínezve ismeri a világ. Ezt két okból is teszi: egyrészt. Attila háborús indoka. Viszonylag még a 443-ban felkerült Chrysaphius tartja magát sokáig. 436-ban. amelyet így fizetésként adhatnak a hunoknak. kik fegyvert viseltek.

s bár hirtelen halála miatt ez számára csupán terv maradt. Azon kell kezdenem.hun módra igen rövidre nyírták a hajukat. Nem sok idő múlva Orestes kibuktatja a trónból a császár. hogy 454-ben (Attila 453-ban halt meg) Valentinianus császár megöli Aetiust. A következő esztendőben (ez egyben e császár haláléve is). Azt viszont már kevesen tudják – Alföldi András említi (14) –. illetve a keleti Bizáncban. hogy egyáltalán nem ő vesztett –. tisztjeik. Ekkor megy elébe a pápa. Nepos – Aetius utódaként – Attila titkárát. sőt 454-ben kezdődik a hosszú hun uralmat megnyitó indiai háborúk sora is. hogy engesztelje. a vandál Geiserich feldúlja és kifosztja Rómát.szon már óriási sereggel Itáliában találjuk Attilát – bizonyságul arra. legendai csupán ez a találkozás. A történelmi köztudat Attila halálával ugyan éppúgy eltünteti a hunokat. A bizánciak elöl. Nem a központokban állomásozó katonaság ra. Orestest hívja maga mellé testőrkapitányának. Ezt tudjuk. "dolmányt és lobogós gatyát" viseltek. Állítólag ő maga fojtja meg. de nagyvonalú és erkölcsi nagyságú Attila. Romulust kiáltatja ki a helyére. valóságos eset. A régi szövetség emlékeként és szellemében úgy látszik. görögül jól beszélő. A hatalom régióiban viszont meghökkentően nagy hatásukról tud a történelem. Különben is. a Ravennához közeli mezőre. már a perzsák elleni háború foglalkoztatja. csak más vallása miatt pogánynak titulált. az elsőt nevében követő Romulus. s a negyven esztendei szövetségre való tekintettel is. nyilvánvalóan egy szabályos tanácskozás és alkudozás alkalma lehetett. a latinul. hogy az új császár. 50 . most mégis azt látjuk. Akár mondai. mint Nagy Károly hadjárata után az avarokat. az üldözőbe fogott ellenség fészkében. parancsnokaik idegen szolgálatba állására s kiemelkedő előmeneteleire gondolok. most ismét szükség van a hunokra. A hun-hatás tényei igen sokfélék Nyugaton. és fiát. akár megtörtént. mert tanultuk a hazai történelemórákon is. Ö hát a híres utolsó római császár. a keleti hunok 454-ben csak megindultak Perzsia ellen. kielégítő ellenszolgáltatást kaphatott a visszavonulásért. ahol még a divatot is "diktálták".

: Odoacer: German or Hun? c. hogy Edekon. Edekon másik fiát. de ízelítő is lehet arra a várható külföldi meglepetésre. hogy a Romulust követő uralkodó germán volt. Edekon további sorsa sem ismeretlen: 468-ban esik el a Bólia folyó menti ütközetben. hogy "de genere Rogus" (germanisták etimologizálása: Rogus – ruggiak – rozsevők – Roggen). Az itáliai királyság megszervezője tehát a gótokkal szemben. Attila unokatestvére római jogszokás alapján. S itt fel kell hívnunk a figyelmet. Priskos e követjárást részletesen leírja. R. fehér párduc/. (Magyar Történelmi Szemle -New York—Buenos Aires. A tisztába tevést Reynolds. a Balkánon átvágja magát testvérnépeivel. előbb még Hunulfust találjuk. A hun törzsszövetségeken az V. A de genere Rogus viszont helyesen Rug (Rof). aki a dobrudzsai (Kis Szkítia) töredékek között bukkan fel. a hun Odoaker lesz. majd Jordanes szerint. igen fontos adatra. Ezt a nyilvánvaló tévedést nem magyar történész számolta fel. Mígnem 493-ban meggyilkoltatja a gót Nagy Theodoriknak. ha továbbmegyünk. mint szövetséges telepíti be népét az Appennin félszigetre. innen a história korábbi állítása. Attila harmadik főemberének. művében olvashatjuk. Odoaker személyéről külön szólnunk kell. előbb Loire környéki gall fejedelem.hogy Edekon. R. a kísérőként mellé adott Orestesszel követségben járt Attila nevében Bizáncban.) Az amerikai szerzőpár műve mindenesetre jelzi a tengerentúli tudományos világ érdeklődését is e témakör iránt. egy a magyar historikusok által kiaknázatlan. Attila nagybátyjának a családfája. hogy az Ö nagyapja Kandak alán fejedelem nótá51 . L. Egy más helyen ismertetjük behatóbban is. germánnak tartották. a gót Valamir elleni csatában. S. majd Romulus trónfosztása után tizennégy esztendőn át Itália királya. Edekon és fia. Valamirnek a fia. Bendegúz) Rof-i ágán tehát. 1/1969.López.. Rof/Ruga/. s fia Odoaker. Edekont (Szabó Károly fordításában Egyek-nek nevezi) Jordanes közlése alapján. amellyel a magyar szerző hun összefüggésekben egyoldalú nézetű írását fogadhatják majd. Ojbars /Ajbars. században uralkodó négy testvérnek (Uptar. Jordanes elbeszéli életrajzában.

. A király rendelete szerint a hunok a tullni mezők városkáiban és falvaiban laktak. Nem örültség volna-e még más háborút is kezdenünk a birodalommal. Baktiria és a Kárpát-medencei hunok között! A hunok európai jelenlétéről az igazi meglepetéssel Fehér Jenő Mátyás könyvének (16) A hunok a bécsi medencében c. mint egyazon nemzeti test tagjait. s egész lelki örömmel vetni magunkat két ilyen ellenség karjai közé. saragurok és a Kaukázus s a Káspi tenger mellett lakó más hun törzsek éppen e pillanatban hadjárattal vannak elfoglalva Perzsia szívében. hogy a hun nemzetek magukat folyvást úgy tekintették." Az ausztriai Tulln (Bécstől kb. hogy Attila uralma alatt sűrű követjárás volt Sogdaja. egymásról tudónak állítja a hunokat. s a velük levő hunokkal. de állítása bizonyságaképpen egy 467-ben.Thelan-nak tulajdonítható. Attila legkisebb fiának. és tőlük keletre. Thierry a "szétszórtságban" is együtt tartónak. Ezt írja: „Írásos adatok még 893-ban is megkülönböztetik»Hunnia« és »Avaria« tartományrészeket. ." Az idézett mondatok után Thierry megjegyzi: „Ernák beszéde azt bizonyítja. sőt a kremsmünsteri apátaág »Urkundenbuch«-ja egész pontosan az Enns és Pielach közére helyezi a hunok lakta területet. hogy Kandak különböző nevű alán népei az Attila utáni korszakban együtt vannak Attila fiaival. E helység a maradék hun törzsek fővárosa. 52 . amint erről Jámbor Lajos (781-840) egyik egyházmegyei beosztása tudósít. valahol Dobrudzsában lezajlott hun tanácskozásról. Nem közli a forrást. Itt húzódott a választóvonal az avarok tartományától. szálláshelyének központja volt. Oklan. 30 km-nyire) város alapítása Odoaker fiának. Ernák-nak (Hernák) ilyen mondatait közli: „Az akatzirok. régi szövetségük egész kiterjedésében”. s egyben közli. Altheim (15) a hunok közri erös kapcsolatról írva említi.riusa volt. fejezete szolgál.

magyarok összehasonlítására. század elején is szerepel a német krónikákban és klastromalapító oklevelekben. avarok. tehát a honfoglalás idején is. s a mai Bécs helyén még egy darabig ezután is csak az őrgrófok vadászkastélya állt. Fredegar a hun és avar etnikumot már teljesen azonosítja. amely még a IX. században. Ez az egyházszervezeti megosztás a két nép együttéléséről is hírt ad a VIII.a bécsi erdők táján már az avar népcsoport helyezkedett el. népcsoportok voltak jelen Európában a IX. század végéről. Az osztrák Vitus krónika szerint is Tulln volt ennek az egész résznek a fővárosa. megkülönböztetésére vagy azonosítására valóságos élőemberek. Az Enns torkolattól Tullnig terült el az akkori Hunnia. egészen a magyarok távozásáig (1042). Mindezeket az adatokat ezúttal egy okból kell fontosnak tartanunk: bizonyítékot szolgáltatnak arra. 53 . hogy hunok.

Sárta/ló emléke.. másnap reggel kilenc óráig.. Up. melyben a frankok .) „A híres népnek hosszú uralkodásából egy kengyelvasnál s két-három agynál egyéb nem maradt ránk. Ne ringj a köden." (Eginhardus. a sáncot bevették és kirabolták. Emlékezz.elvesztek..jobban meggazdagodtak volna. 1899. 1967." (A Nestor Krónikából Safarik nyomán közli Hunfalvy. s ott töltötték az éjt. nyomán Thierry Amadé: Attila történelme. Caput XIII." (Nagy Károly levele feleségéhez) „. Ethn.) . Hórnak lapálya. mint az obrik. Budapest) 54 .Mai napig így szól a közmondás: ." (Lazius XVI.) „Pipin annyi avart ölt meg." (Hunfalvy: Magyarország ethnográfiája. Vita Caroli Magni. hamvuk sem maradt. Magvető. Pest.Emberi emlékezet óta nem volt olyan háború..} „A hun-avarok 903 táján elhagyták a keresztény hitet és a magyarok pogány vallására tértek.. nagy esőket nyelő.Avarok ~ Szólalj. századi osztrák szerző. Csigla-menti táj: kerekedj erdő. mert azt mondhatná az ember. hogy ehhez fogható mészárlást ember nem látott. hogy ezelőtt szegények voltak. emlékező. 1876.. 1865.. Bp.. egy 1000-ben írt kútfő alapján: Sebestyén Gyula közlése: Az avarszékely kapcsolat emlékei. (Sinka István: Mesterek utcája. hírük. bűbáj.

Hunfalvy véleményével (17)." A Kaukázus déli oldalán élő szavárd magyarokkal való intenzív követküldési kapcsolatok. majd még IV. képzet. fogalom. természetesen ugyancsak bizonyos naiv mondai jellegű homállyal. a legalább a VII. úgyszólván kézlegyintéssel végezhetünk. s anyaguk gazdagsága alapot nyújt a kettős honfoglalás tényének bizonyítására is. A megismerési fokozatok: érzet. ez a "naiv mondai jellegű homállyal" jellemzés lekicsinylésnek is beillik. század) nyúlt vissza. Ez a „sőt olykor".a magyarság történeti emlékezete a X. őstörténet-kutatást ma leginkább foglalkoztató avarkérdés ilyen felszínes és megtévesztő kezelése miatt is illik rá leginkább Szűcs munkásságára a "szükségtelenül homályt támasztó. László Gyula új könyve (18) 22 máig feltárt avar régészeti helyet ismertet. de ha nyakon csípjük a „képzet" főnevet. ahogyan ezt már bevezetőmben írtam. század közepén. nem a naiv mondai homályú népemlékezetben. A magyar. idézete kapcsán.. 55 . a "képzete" kifeiezést azonban mi sem hagyhatjuk szó nélkül.. időszerűtlen. és meddig mutatható ki jelenlétük a Kárpátmedencében. „képzete" fogalmazás ugyan az elbagatellizálás kelléktárából való. a kazár kaganátusíg (VII-IX. Az avarokat a keresztény Nyugat hiedelmeiben említi: „. azért megvan ám annak erre az esetre a pozitív jelentése is.. és amint látni fogjuk. Béla idejében is. eszme négyességében ugyanis megelőzi a tapasztalás a képzetet.." Hiedelem ranglI tudásukért pereljenek a nyugatiak.Szűcs Jenő tanulmánya egyetlen alkalommal szól az avarokról. században tőlünk elszakadt Magna Hungaria-iak felkeresésének ismeretében. eredeti értelme szerint. korszerűtlen" meghatározás. E mondatát bevezető sorait sem lehet fejcsóválás nélkül olvasni: „. Az avarok népével két irányban szükséges foglalkoznunk: kik voltak.innen egyebek közt az avar-magyar (sőt olykor a hun-avar-magyar) azonosság képzete.

századtól fogva a XIII. Haimo (Gesta Francorum). mely a 813. de meg annak bizonyságául is. 735-ben). 2. 12. Goderdius Biterbiensis. 14." – Thury jelképesen csak Attila haláláig számítja a jelenlétet. ti. Annales Mettenses. Chronicon ex codice Ms. Chrotlicon Miossiacense: 20. Végkövetkeztetése így hangzik: „Mikor ilyenformán azt tapasztaljuk. Chronicon Romualdi Salernitani. 3. akikből Thury merít. Eginhard. 7. Valafridus Strabó. II. a Historia miscella. 13. 15. „I. Poeta Saxo. Fredegarius. 8. 375-453-ig szerepelt hunok. számláljuk ezért elő a 37 forráshelyet. hogy a VI. 28. 21. 25. a Chronicon Marii episcopi folytató. Sigebel1us Gemlacensis (megh. századig 37 történeti kútfő hunoknak tudja és nevezi az avarokat. 10. Tegyük ezt Bél Mátyás és Pray György munkásságáért is. Theophanes. Bedae (Beda Venerabilis megh. Menander. 9. Theophylactus Simocatta. 6. évig terjed. évre vonatkozólag. 1112). 19. melyek 1280-ig teljedtlek: de ezeken kívül ilyenek még: 26. 27. Calanus. Chronicon Hepidani a 789.23. 29.A hunokkal való azonosítást a méltatlanul feledésbe burkolt Thury József tanulmányával (19) kezdjük. Chronicon Hildesheimense. Chronicon Fuldense. 24. Ado. Dandolo András évkönyvei. 17. Archiepiscopus Vennensis. Annales Nazariani. 5. Gregorius Turonensis. 56 . 16. hogy a magyar történettudomány tudatkihagyásaihoz hasonlatos példáért leginkább talán csak Kipling bender-logh népéhez fordulhatnánk. amely hunoknak tartja az avarokat. 18. El kell bírnia e tanulmány terjedelmének a néhány többletsort. Fragmentium annalium Francorum. mint az Európában előbb. 22. Conversio Bogoariorum et Carantanorum. 4. Paulus diaconus. hogy tehát a történelem szerint az úgynevezett avarok éppenolyan hunok voltak.ja. Annales de gcstís Caroli Magni (névtelentől Arnulf korában). bátran megállapíthatjuk azt az igazságot.

s emlékezve Attila udvarának szoros kapcsolatára Baktriával. Nem érintkeznek a többi hun néppel. de vele pendül egyet a világtörténelem is." Íme a keresztény Nyugat "hiedelmeinek" lehetséges írásos forrásai. Tegyük fel. azaz Baktriából. igaz történet". II. hanem a korozmin nemzetségből vett feleséget". A Magyar Nyelvben megjelent Czeglédy-tanulmányt csak fontosabb pontjaiban érintjük. (20) 1954-beni írását sem méltatja figyelemre. Jegyzetei szerint ezt a könyvét komoly forráskutatások alapján írta. század). Az avarok jellemzésére – többek között – Prokopiust és Szung-jün. Nem nomádok. Fehér hunok ők. 30. század). A rigmusoló sorok fiúgyermekek felavatási 57 . Alcuinus (Epistola ad Caroium Magnum 79-ből). 31. Ravennai Guido geographus. Ptolemaios nyomán: a lovat részesítik kultikus tiszteletben. hogy Szűcs Jenő ezeket nem vette számba. Perzsiától északra laknak. ~6. 35. rendezett monarchikus államuk van. Georgias Pisidas (VII. Kegyes Lajos diplomája 823-ból. Az eltérések magyarázatára nem térek ki. hunok. Theodulforleans-i püspök 796-ból. ide iktatok Jókai Mór közlése (21) alapján egy versikét. 34. hogy történész kortársának Czeglédy Károlynak Heftaliták. de figyelmezve Kézai közlésére. Városlakók. Északkelet Afganisztánban laknak. Heftal a hyon(o)-k királya. Azzal kapcsolatban azonban. hogy a tűz szellemét imádják. Közreadta Bálványosvár című regényében. Eugenius pápa levele 826-ból. Szung-jün: nomád harcosok. nem "vad" életet élnek. Az ég és a tűz szellemét imádják. Heftal a hua nevű uralkodónemzetség neve 558-ban heftalita küldöttség érkezik Kínába. Svidas (X. Buddhisták. – Más kínai forrás: keresztények. a tűzimádó vallás központjával.Annales Sangallonses maiores. a Vita S. azt azonban már kevésbé értjük. onogurok c. Ki is jelenti: "amit leírt. kínai buddhista zarándokot így idézi: Prokopius: fehér testűek. avarok. 33. Virgilii szerzője 798-ból. 32. hogy Csaba "miért is Scythiából nem kapott. Nem értene vele egyet? Viszont c dologban Czeglédy a mérvadó szakember. 37.

Mint ez a tűz oly igaz légy! Az avarok gondolkodására fényt vethet a bizánci háborúk idejéből.szertartásán hangzottak el a pogány korban. Theophilaktos Simokatta szerint a türkök mielőtt uralomra jutottak volna. A vereség után az avarok egy része Észak-Kína vidékére menekült. Nagyobb ember légy apádnál. Guta. Rosz bába ki ne cseréljen. Dobroc. Minden ízed nagyot nőjjen. 460 táján a keleti uar és a nyugati hyon törzscsoport egyesült és a heftal lett a vezértörzs. amely az uár és hunnoi neveket viselte. Gyűjtési helye: Erdély. azután az avarokat és végül az ogorokat győzték le. de azért békében sem maradtok. rossz szem meg ne verjen. Baján követének kifakadása egy tanácskozáson: „Ti tanítottátok meg a barbárokat mindenféle hitványságra: sohasem jutott volna eszünkbe a békeszegés. Csoma rád ne lessen. A Tűz-isten oltalmazzon. Koldusfarkas meg ne marjon Vahor. Ne sírj otthon az anyádnál. A pannóniai avarok hasonló nevű uar és hunnai csoportjai úgy szintén hettalita eredetűek. Mint a vas oly kemény legyen.” (22) Czeglédy további megállapítása: a hua az avarok uar nevével azonos. Hopciher rád ne dobbanjon. Mirigy meg ne lepjen Kék Kelevény ne találjon. Istennyila meg ne sújtson. Európa felé vette útját 58 . először a heftalitákat. az ogorok néhány törzse pedig. a veletek kötött béke szintén csak károkat okoz nekünk. háborúitok igazságtalanok. ha veletek a hazugság mestereivel nem találkoztunk volna. Hadakozni ugyan nem tudtok.

Csak annyit még erről. hogy öltözetük az. ami a hunoké. de lobogó hajfonatot viseltek. Czeglédy tanulmányából még Menandros tudósítása érdemel figyelmet: a türk kagán. egy időben a Kínába küldött heftalita küldöttséggel. két ágban. külön főnökeik voltak. hogy az avar kagán mellett volt még egy másik fejedelmi cím is. hogy a Bizáncba menesztett küldöttséget Sáros (Sarus) (Szabó Károly etimologizálása) nevű alán fejedelem ajánlotta be a császárnak." (Az ujgur vagy jugur cím jogi értelmezésére egy későbbi fejezetben térünk ki. Az európai avarok türk. mivel tolmácsuk e nép rendes tolmácsa volt. így „a várhunok szövetsége hihetően az ugorok és a nyugati hunok vegyületéből alakult. E kettős vezetés – szerinte „a várhunok ugor eredetére emlékeztet bennünket". az avar-uarok küldöttsége. a Duna medencéből odatelepült régi szövetségesüket a longobárdokat segítik. illetve szogd neve uar hon volt. s a Kínába menők útja már hasztalan volt. Thierry Amadé fontos jelentőséget tulajdonít annak.. A kettős honfoglalást érintő népmozgásokról a bolgár fejezetben szólunk. illetve szogd tolmácsa uar honnak nevezi a Bizáncban avarnak hívott népet. mert népük közben nyugatra sodródott. és IX. Menander ugyanis elmondja. hogy 671-ben két hadsereggel Itáliába hívják az avarokat.).) Az itáliai vonatkozások miatt kell említeni. A kétféle megítélésre azért az avarok is szolgáltattak alapot. szalagokkal befonva. az ujgur vagy jugur.Az ujguri méltóság a khán mellé helyezett legfőbb tisztségként maradt fenn..Nem említve Theophilaktos vitatott állításait (az álavarokkal kapcsolatos antik toposzát stb. századi adataival foglalkozunk. s ezt a turkoktól vették át. . 59 . tehát 558-ban megérkezik Bizáncba Az időbeli egybeesés tejesen logikus: a türk támadás idején mindkét hatalmi központba menesztettek küldöttséget. A Duna medencébe 562-ben [568-ban] érkező avarok történelmének csak a VIII. s így külön képviselet által. nyelvük is egy a hunokéval.

is. E szövetséghez csatlakozik Bizánc és Dél. Be kell hódolniuk s fel kell venniük a keresztséget. A császár beosztása szerint a horvátországi rész az aquilejai érsekséghez. amely a kagánt a hunoknál mindig megillette. kérelmét teljesítette és gazdagon megajándékozva hazabocsátotta. Megindul ellenük a nagy támadás. A két utóbbiról 871-ig vannak hiteles emlékek. Visszamenve a frank győzelmet követő nyolcszázas évek eseményeire. megjelent (Aachenben) a császár előtt és kérte. Kis Pipin Itálián át.. Ez időtől fogva egyházszervezeti kimutatásokból és frankrómai politikai események kapcsán tudunk róluk. a Dráva és Rába közti rész. a frankok ellen. Nemsokára elhalálozott. elrendel60 . Ekkor a kagán egyik főemberét küldötte el és kérelmezte általa. két legfőbb vezetőjük. s Theodornak neveztetett –. Nagy Károly a Duna mentén. A császár kegyelmesen fogadta – mert a Capcan keresztény volt. így Itáliában és Bajorországban a frankok szétverik. mivel eddigi földjein a szlávok betöresei miatt Illeg nem maradhat. akiknek királya Attila. hogy "az avarok. adjon neki szállásbirtokot. hogy abban a régi méltóságban sértetlen maradhasson..782-ben Nagy Károly országgyűlésén Padernbornban megjelennek az avar követek.. Kis-Dunának ismert jelenlegi folyamszakasz – pedig a passaui egyházmegyéhez tartozik. a horvátországi töredékről utoljára Bíborbanszületett Konstantin beszél 950 körül. hanem a Csallóközt északról átölelő. Ily módon azt. a Rába és Duna közötti – a Duna főmedre ekkor nem a mai volt. hogy a honfoglalók Pannóniában avarokat találtak. 788-ban azonban mindhárom felvonultatott hadseregüket. a kán és a jugur nevében. az Einhard-i Annalesekben az olvasható a 805. fia.". A császár azt.. a hunok fejedelme népétől kényszerítve. megadta. amit kértek. hogy Sabaria (Szombathely) és Camuntum (Petronell) közt. kétségbe vonni nem lehet. A nyolc esztendeig dúló háborúban megtörik hatalmukat. oly módon. év eseményei között: „Kevéssel ezután a Capcan. 787-ben viszont szerződést kötnek az itáliai longobárdokkal és a bajorokkal. a salzburgi. a Dráva felől támad.

e fejezet talán legjelentő61 . ekkor osztották fel a frank-római birodalmat. de kettős honfoglalási vizsgálódásban e birodalmak esetleg azonos népeinek vagy népcsoportjainak kimutatása végett is. hogy. „903-ban az avarok elhagyták a kereszténységet és a magyarok pogány vallására tértek" – úgy gondolom. A frankoktól meghódoltatott avar fejedelem címe már ezért a "tudun". Ebben az évben Kanizanki [Kanizauki] avar fejedelem a tudun és a Duna melléki szlávok főemberei megjelentek az uralkodó előtt. A nem teljes felsorolásban idekívánkozik még a salzburgi egyházi kancellária feljegyzése 871-ből: „az avarok még mindig bírják a császártól kapott szállásbirtokot. – Külön tanulmányozást érdemelne ez az összefüggés a két – kazár és avar – birodalom közjogi egybevetésére. ebben a korszakban. – 822-ben követeket küldenek az aix-la-chapelle-i országgyűlésre. Száváig osztrák területen. Az ún.te. majd 811-ben ugyanígy megjelentek a frankfurti gyűlésen. hogy 811-ben Nagy Károly seregei egyharmadát a gyűlölködő avarok és szlávok ellen menesztette. A tudun méltóság a kazároknál tartományi főnököt jelentett. nagyon komolyan kell vennie a hazai történettudománynak." A bécsi Naturhistorische Museum őstörténeti osztályán térképek ábrázolják az avarság osztrákföldi szállásterületeit. Sinka Istvánnak a „Csigla menti tájira" emlékező versét rendkívüli históriai fontossága miatt. Verduni szerződés 843-ban." (23) A továbbiakban arról értesülünk. Lilldevitnek a lázadásában. Településeik mintegy 20%-a a Dunától le a Dráváig. Ezek megegyeznek az eddigiekben csupán vázolt települési képpel. Lazius (24) osztrák történetírónak a fejezet elejére illesztett közlését pedig. hogy a kagán a hunok régi szokása szerint gyakorolja az uralmat. szintén említi az avarokat. 819-ben részük volt Alsó-Pannónia kormányzójának. ugyancsak 20%-a a horvát részen volt.

csigla szónak nagy turkológusunk. bor-la (szőlőtermő hely) is. Marcal völgyi Csögle falu helyén véli feltalálni a krónikabeli hunvisszavonulás helyét. Megvilágítását vezesse be Kézai: „Maradt volt még a hunokból háromezer ember. Ha már most azt nézzük. századi Ravellnai Névtelen. kik is félvén a nyugati nemzetektől Árpád idejéig a Csigla (Szabó Károly Sziklá-ra fonetizálja) mezőn maradtak. Einhard (Eginhardus)." A csigle. "s ott magukat nem hunoknak. a jaj-la (nyári szállás) tuz-la (sóbánya). mint az Attila-fiak krimhildi csatájára. vesszőből font kerítést. Nekünk ezúttal ez a híradás a fontos. van-e hiteles tudósításunk az avaroknak a Tiszától keletre való tartózkodásáról. akkor két ilyen forrásunk is van. kik a krimhildi csatából futással menekültek. sáncot" jelent. A Sinka-vers megvilágítása előtt fel kell elevenítenünk Györffy György (26) értelmezését. sövényt. hogy a krónikás – felfogása szerint Ákos nembéli Ákos mester helyismerete lényegében öt dunántúli megyére szorítkozik. Véleménye szerint a helynév avar eredet mellett bizonyít. Thury szerint a csiglá-hoz hasonló képzésű török szavak. s ott magukat nem hunoknak. Számára azért látszhatott kézenfekvőnek ez a magyarázat. töltést. A Veszprém megyei. Tartalmilag az a lényege. hanem székelyeknek nevezték.sebb részeként. az avarkorszak áttekintésének a végére hagytam. Thury József (25) járt utána. hanem székelyeknek nevezték". mert a csig tiszta török szó. Sejkh Szulejman csagatáj és Ahmed Vefik oszmán-török szótára szerint "magas ágakból. aki dáciai avaroktól beszél. gátat. Kézai szavai: "félvén a nyugati nemzetektől” s ennek bizonysága is. mert az tűnt fel neki. az északi frank sereg vezére a Tiszán is átkergette a még harcoló avarokat. A nyugati nemzetektől 62 . inkább vonatkozhat a frank-avar háború nyolcesztendős küzdelmeire. a másik Nagy Károly életrajzírója. Emiatt maradt meg ö is következtetései ben a Dunántúlon. amelyet az avarokról szóló hiteles tudósítások bekerített területeknek neveznek. Az egyik a VII. a -la török helynévképzővel pedig olyan avar gyűrű-féle erődöt. hogy Pipin.

. Bizonyítékunk még Fekete Zsigmond (27) avar gyűrűket feltüntető könyve is: „A negyedik avar györ. Kissé beljebb. Alsó-Meggyes. Hór egy dombnak a neve. hogy Anonymus a bihari részekről csatlakoztatja az Árpád elébe menő székelyeket. Ezt a véleményt egyéb igen lényeges bizonyítékokkal is megtámogathatom. búvónak. elszakadásnak látszhatott a Tiszántúl. A hajdan volt beosztású megye e helyhez közeli déli részén találtam Szék helységet s több változatban. Beszéltessük Sinka Istvánt.. mind a Csigla mente. Eddig az idézetek. mily szomorú volt jégsírjában a Csigla. a megye közepe táján Székelyhíd nevű helység. átmegy a Tisza bal partjára. a Kézai szerinti visszavonulást Sinka István Csigla menti tájára kell tennünk..való meneküléshez azonban alkalmasabb enyhelynek. S a nekünk.. s meglehetős és ép darabokban tűnik 63 . talán törökös hangzású helynév miatt rendkívülibb másik helyen: Mumm mezejétől délre Kint.. mai román részen. Felső-Meggyes. Különösen hogy tudunk Kis Pipin Tisza menti csatározásairól. s ami ennél még perdöntőbb. Ez a hely pedig Bihar megyében van. Az idézetten kívül még két helyen énekli meg a Csigla patakot: Hór alatt a Lsigla-menti pusztán árvának lenni van olyan szomorú. az Ördögárok. Tagadó-Meggyes helységeket. a Medgyes-ágnak az ittlétét. régies. keletebbre található. két. s ezek jelezhetik az évszázadokig fennállt 6 székely nemzetség egyikének. Singa-laposán. mint a frank seregek gyomrában lapulható Marcal völgyi Csögle. A térképen feltüntetett helyek közül Barrnodhoz van legközelebb mind Hór.. az egykor Nagyszalontához tartozó határban. Nem érintve a székely eredet jóval tágabb problémáját.

de feltehetően a székelyek későbbi betelepülését bizonyító "Székelyszáz" nevű "várjobbágy századokról" való elképzelése is. dombhátakat.. hogy a Kézai által Csigla mezőnek. alaposokat." Ez a Korhány vize az egyik legszebb Sinka-versben szintén megtalálható: Egyszer volt szép Az anyám tánca. általában az avarok településére nézve. így találtak Erdélyben Aranyos mellett Csiga vagy Csigolya bereket. Az avarok észak-magyarországi települési nyomait jelző helységnevek is erősítik azt a több magyar történész által képviselt nézetet. Mikor kendőjét gyepre hányta. Mert például Bartal György is említ fent Bereg megyében. Van Közép-Szolnok megyében is egy Csiglény vagy Cseglény nevű helység. de Zemplénből is két Baján nevű falut. hogy avar hadak mentek Árpád magyarjai elébe a honfoglalás segítésére. A Korhány vizénél Pusztapándon. illetve fogadásukra.el Bihar vármegyében a Vörös-Gyűrűs felett Oláh Szentmiklóstól éjszakra Nagyvárad felé.. keresztben metszve az itteni Korhány nevű széles ereket. Versei ismeretében felülvizsgálatra is szorulhat Györffy Györgynek Csöglemagyarázata. patakok mentét. voltak. 64 . A juhászbojtár korában az erek. a Pozsonyi krónikában Sigla mezőnek nevezett helyet már számosan keresték az elmúlt századokban. s ezt a helyet Chikmezünek nevezte el. a Tisza felső völgyében Bajánházát. sőt ugyanitt egy Abara nevű helységet is. De nyomós tanú. hajlatokat be-bejáró Sinka István költészete lehet ma a tanunk a térképeken is valószínű fellelhető táj e múltbeli helyneveire. Tisztában vagyok vele. Verancsics Antal a székelyek letelepedési helyét Erdély legvégső szögletében tételezte fel. de Sáros megyében is található Cigla nevű falu. Az ország ez északi részén is felbukkant ilyen nevű falu igen érdekes következtetésre adhat alkalmat. akik a mai Al-Csik mezejét gondolták a visszavonulás helyének.

hajukat nyírták.. amelyről tudjuk. 958-ból. a hunmagyar rokonság és a hun-magyar monda eredtének problémája is:' (J.A bolgár kérdés helyes beállításával – úgy látom – kielégítő megoldást nyerhet egy sokat vitatott kérdés. XVII." (Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása.) (Liutprand a bizánci bolgár követtől. Miklós pápa (866-ból) nyomán közli Hunfalvy Pál.. Magyar Nyelv.) 65 .Bolgárok „Attila halála után a hunok a Pontus vidékére vonultak vissza. Lipcse. részint törökös. 1921." (I. vászon csalmát viseltek. itt -a talált népeiemeket megszervezve új birodal'mat alapítottak.) (Gombocz Zoltán: A bolgár kérdés és a magyar hunmonda." „Feje magyar módra volt borotválva. 1930." A bolgárok „kardra esküdtek. hogy a bolgárok is a hun törzsek közé tartoztak . 1903.) „A legtöbbet mond az uturgur népnév. Ethn. mi mind részint ó-magyaros. Marquart: Osteuropaische und Ostasiatische Streifzüge. 1-3. kutyát áldoztak szerződéskor. szám) „Úgyszólván minden kutató megegyezik abban. Bp. hogy a bolgár népnek a neve. kötet. mely hun és bolgár néven szerepel a történeti forrásokban.

kazár (kozár) = futamodó. aminthogy az onogur ilyen formában is használatos volt a honfoglalás előtti íróknál. megmagyarázhat maga a történetnek ismerete. Hungarian stb. mégpedig egy király alatt. hogyakazárokat törökül szabiroknak. utur-gur = hatminc ugor. Nézzük ezért a fejezetben felvetődő népnevek és személynevek törökből. (Maszüdi arab író mondja is. bolyongó (perzsául). Az újabb kutatások fényénél komoly létjogosultsága van a hunugarból való eredeztetésnek is. Kovrat (több olvasatban Kurt) = gyűjtsd össze a népet. ilyenformán: „A Maeotis tenger mellékein. sabir = az útról letérő. népnév az onogur-bolgár. Bolgár = keverék. régtől fogva hunok laktak volt." E véleménnyel cseng össze Németh Gyula álláspontja: „a törzsnevek történeti dokumentumok" (29). eltévedő. kutur-gur = kilenc ugor. Hongroise. perzsául kazar-oknak nevezik). Prokopius ír róluk 540 táján. ellenben valamely nevet. mely századokon át szerepelt a történelemben. Mindenekelőtt kövessük nyomon az uturgur és kuturgur népet.. Baján = gazdag. ellenben történeti kérdések megoldásánál csakis históriai módszert lehet és szabad alkalmazni. mert előtagja azonosnak mondható nemzetközi nevünkkel (venger.). türk = erő. bolyongó. és nem a névből csinálni meg a történetet. Valamely ki66 . Számunkra ilyen különös fontosságú törzsnév.Fejtegetésemet Thury József (28) egy megállapításával kezdem: „A filológiai módszernek a filológiában van helye. A történelmi eseményekben folyamatosan felbukkanó népnevek nyelvi jelentésének megfejtése már nem pusztán történelmet reprodukáló filológia. on-ogur = tíz ugor. illetve perzsából való magyarázatát. Egyetlen szónak ilyen vagy olyan megfejtéséből nem szabad egész történetet csinálni valamely népnek. a legkiemelkedőbb törzsfő megjelölése. Vagyis a történelemből kell megfejteni a történeti nevet.. Ezúttal fontos személynévi jelentés: Kuvrat. ebből alakultnak tekinti ugyanis hivatalos történettudományunk. Ungar.

az azonban tény. Bendefy László értelmezését tekinthetjük helytállónak: nem személynév. A Zabergan szó jelentésére egyébként dr. Ne döntsük most el azt.Idő folytával egyszer. nehezen járható helyeken – nádasok. akár neki tüzesedve. miért is neveikről a népnek egyik része uturgur-nak. 1945. Az előbbiek királya ekkor Zabergán kán (= szabir kán). hogy a Duna mentén megjelenő avarok (562) útjukban bekebelezték a kuturgurokat és uturgurokat. (B. (Még senkinek sem tűnt fel az. hogy a két Zabergan azonos személy-e.." (30) Az a különösen fontos ebben a mondában... Ebben is rejlhet a szarvasmondák valóságmagva. hanem méltóságnév. ingoványok s ilyen hely lehetett a Maeotis vidéke is – igen sokszor csak a finom ösztönű és otthonos állatok járnak biztonságosan. de hasonlatos a magyar szarvasmondához is. üldözé. minthogy a heftalita és kuturgur nevek egyaránt hun néprészeket jelölnek". ha igaz a hír.) 67 . a kutrigurokat és utrigurokat. ezért csak az ő nyomukban mer eligazodni az ember. Bp. heftalita Zabergan. Vele kapcsolatban Moravcsik Gyula (31) idézi Mutafciev bolgár történészt: a „perzsa király mellett magas rangban szolgáló. Az előlük futván. zsombékok. a tengerbe ugrék. s ez időben az avar fejedelem neve Zabergan volt. . akár isteni végzettül hajtva. Ugyanez időben Bizánc egymás ellen bujtogatja a két testvérnépet.: Magyarság és Közép-kelet. s az ifjak folyvást követék a tenger túlsó part. s a hun nép azonnal fegyveresen átkelvén a túl lakó gótokra esék. hogy embernek veszélyes. egynehány hun (kimmer) ifjú vadászgatván egy szarvas ünőt. A gepidákat segítik a longobárdok ellen.iáig.. másika kuturgur-nak neveztetik máig. Ezek atyjuk halála után eloszták a birodalmat. Hazatérvén elmondák. ahol az ünő hirtelen eltűnt. hogy a tenger meggázolható.rályuknak két fia vala. L. Uturgur és Kuturgur nevű. mind pedig a kuturgur Zabargan hun volt. hogy azonos Priskos rétornak az Attila hunjairól írt eredetmondájával.) A kutrigurokról az 550-es években hallunk.

s hogy „600-ban a Volga partjairól egy csapat bolgár lovasságot hívtak. E vallásháború is magyarázhatja a perzsákkal szövetségbe lépő avar Baján kán meg-megújuló nagy háborúját Bizánc ellen.) A Kuvrát-monda: „IV. hogy "tízezer kuturgur rontott be Dalmáciába". amit emezek korábban kaptak. Baktria ellen. A két szerző közös forrásból meríthetett. Az első szülött Baján (BatBaján) ott marad. arra bizonyíték. hogy „az avarok a visszamaradt három törzset (tharniákok. a szent tüzek köré terelve őket. leölték a papokat. hogy "A hunok visszaszerezték a régi Hunniát". aki 619-ben a hun előkelő emberekkel együtt a keresztény hitre tért. jogutódként. Kuvrát. Lerombolták a templomokat. (Nagy Géza (33) szerint Kuvrát annak a hun fejedelemnek.Hogy pedig az avarok politikailag mindkét népet képviselték. halálos ágyán öt fiának lelkére kötötte. Az onogur-bolgárnak nevezett nép történetének tömör összefoglalását a legkitűnőbben Gombocz Zoltán (32) írásában olvashatjuk. Tőle tudjuk – mások mellett –. hogy Bizánctól. de a második szülött Kotrag (a 68 . hogy egymástól el ne váljanak. Konstantinos császár idejében (668-685) NagyBulgária fejedelme. hogy azokba beleköpjenek. További adalékként – a most zajló kettős honfoglalás vitához is figyelemre méltó Thierry Amadé közlése. A hatszázas évek első harmadából – feléből egyébként nagy nyugatra áramlást indíthatott meg a bizánciak irtóháborúja (622-23-ban) a tűzimádó vallás központja. s az ősi földet el Ile hagyják. Azzal a hírrel együtt pedig. illetve Menander azt is közli.” A keletről való folyamatos beköltözésre így több megbízható hírünk van. hogy a bolgár történet ősforrása: Theophanes Isauros (+817-18) és Nichephoros patriarcha (+829) legendás elbeszélése Kuvrát kán öt fiáról. zabenderek) követeik útján magukhoz csalogatták". Paulus diaconus. Organának az unokaöccse. a népeket arra kényszerítették. kotzagerek. mindazt az évi adót kérték.

század vége táján új. hogy J.. illetve ugyanezt kiadta latin és eredeti szír nyelven E. a negyedik (neve nincs megemlítve) átkel a Dunán s meghódo! a pannóniai avarok kagánjának. Patriarche Jacobite d' Antíoche címen (1928). nagy tömegű nép költözött keletről a Kárpát medencébe. Ez a "mondai jellegű”. B. E nagyarányú népmozgáson is alapulhat László Gyulának (34) a magyar régészet nevében is elhangzott véleménye: „Új nép betelepedésével kell számolnunk az avarkor második felében. Már Gombocz Zoltán is említi azt. hogy Altheim (35) az avarok. kazárok. A dolog a bolgárok egy száz évvel előbbi. Chronique de Michel le Syrien.. Szíriai Mihály a Peskin kolostor apátjaként halt meg 1199-ben. 580-as évekbeli vonulásával kapcsolatos. E fárasztó bevezetés után az a lényeges. illetve a magyarok részbeni kapcsolatát e szír krónika egy közlésére építi. amelyben Bulgharios és Khazarig testvérpár. bolgár-kazár testvérnemzet őseként szerepel. bolgárok. Többről azonban Gombocz nem szól. Brooks (1935-36ban). A griffes-indások a késői avarkorban jelennek meg." Most pedig egy igen érdekes. Számolnunk kelta VII.kutrigurok képviselője) népével együtt átkel a Tanaison (Don). adat viszont komoly históriai bázissá vált azóta. de közvetlen magyar összefüggése is van. Az ötödik fiú eljut Itáliába. A kritikus szövegrész. hogy Ephesusi János 582 körül egy mondát közöl. század vége táján egy nagyarányú honfoglalással. Asparuch (Isperik) a Pontus és a Duna közé eső szögletbe vonul vissza. Adatainak forrása Ephesusi János hatkötetes egyháztörténete volt. W. Chabot egy Edessában előkerült kézírásos feljegyzés alapján (1900-1910) közreadta Szíriai Mihály pátriárka krónikáját. A VII. s a Ravenna melletti Pentapolisban telepszik le (679-ben)." Az elbeszélés a bolgárok ötfelé szakadását kapcsolatba hozza a kazárok hatalmának felemelkedésével. A harmadik fiú. sőt fontos magyarázatra kell felhívnom a figyelmet.kihagyásos közlésem ben – így hangzik: 69 .

az Etelközbe vonulást). akik (Bersilya városainak) lakóit alkotják. a másik két testvér. kazároknak nevezték őket az idősebb testvér neve után. 10 ezer emberével elvált testvéreitől. s kiterebélyesedett. s ennek fejében népével a rómaiak segédcsapatává lesz. név szerint Bulgarios. idővel keresztényekké váltak. Ez az időpont 582 körül van. s útjából eltérítse." Nem fordítottam le. melynek városait a rómaiak építették. 65 napja voltak úton az Imaón-hegyek (Észak-Irán) hágóitól. A maradék szkíták azonban. e számot "háromszázháromnak" veszi. Maurikioshoz küldött. amely a Maeotisból kilép és a Pontosba ömlik. levonja a 889-es évből (Regino. hogy kedvét nyerje. paleográfiai okból tévesnek tartott olvasását. oly területnek. Ez a nép erőssé vált. Amint az idegen nép ezt az országot (Bersilyát) elfoglalta. prümi apát ebben az évben . Amint elérték a rómaiak határát. 70 . akit Kazarignak hívtak.. s kérte. valamint Daciát.. így az 585-ik évet kapja. Anchialost éppen megszállva tartó avar kagán ajándékot küld a hátában közeledő Bulgariosnak.„Ebben az időben jött ugyanis három testvér belső Szkítiából. s nem idéztem a szír krónikából azt az időbeli egyezéshez szükséges részt... amelyet Bersylianak neveznek. adjon földet néki. átlépte a Tanaist a Duna folyó irányában. vagyis Kazarig és a meg nem nevezett harmadik testvér (ő képviselné a magyarokat) Alániába érkezésének körülbelüli évét. mely ugyancsak a Pontosba folyik. A folyók miatt télnek idején jöttek.jelöli meg a kazároktól való elszakadást. közülük az egyik. azt. harmincezer szkítát vezéreltek. . hogy a magyarok a kazárokkal "három" évig laktak együtt. az alánok földjére mentek.A (Moesiában és Dákiában lakó) Bulgárok és a Puguráyé-k. elérték a Tanaist. ahol laknék. hogy a bizánci fürdőhelyet. A császár adta néki Felső. Hogy jönnek mindehhez a magyarok? Altheim szerint a következőképpen helyesbíti Bíborbanszületett Konstantin közlésének.és Alsó-Moesiát.

Valamelyik csoport érkezése bizonyos.Mindezeket azért is tartottam szükségesnek említeni. s a IX-X. de mindkettőében sem kételkedhetünk. részt vesznek az avar állam felosztásában főségük alá került a Duna-Tisza köze egy része s Erdélyben a Marostól délre elterülő terület. s bolgár kormányzókat rendelnek fölébük. Egészében véve a középkori források a VI." (36) Németh Gyula szerint. 71 . Történeti forrásértékű közlésnek kell tekintenünk tehát. E bolgárok szomszédságában talált rá Julianus barát az elszakadt magyarokra. s így a három testvér eredeti kiindulási helyét Dagesztán vidékére teszi. aki 600-ból tud tízezer bolgár lovas érkezéséről Baján avarjaihoz. Még csak annyit: J. század közepétől már két Bulgáriát ismernek. A magyar nyelvészet és őstörténet egyik alapvető tételét pedig éppen a csuvas nyelv alapján fogalmazta meg 1871-ben Budenz József: "a magyar nyelvben nagy számmal vannak régi török jövevényszavak. A Nagy Károly által megtört avar uralom gyengeségét Krum alatt használják ki 805-ben. ahonnan Taksony vezér idejében. század folyamán beolvadnak nyelvükbe. mivel a mai csuvasok a régi volgai bolgárok maradványai. jelentős bevándorlás volt hazánkba. a csuvassal mutatnak egyező hangtani sajátságokat. A dunai bolgárok Asparuch vezetésével 679-ben Moesiában leigázzák a szlávokat. A Duna menti bolgárokról fontos históriai adat a 680. "ócsuvas" helyett „bolgár-török" jövevényszavakról kell beszélnünk. évi: ekkor telepednek át a Dunától délre. bolgárok érkezését Daciába is. a pontusi vagy dunai és a kaukázusi vagy volgai bolgárokét. Menges. s e bolgár nép utódainak tekinti a tudománya csuvasokat. főnökeiket elűzik. tehát az ócsuvasból valók. már jóval Asparuch bolgárjai előtt. H. mert hazai szakirodalmunkban nem láttam nyomukat. s velük egyetértésben Altheim a kazárok. a mohamedán hit felvétele után. 827-ben a Dráván felhajózó csapataik Pannóniában lakó szlávok ellen harcolnak. Ez utóbbi az Anonymus említette terra Bular. Ezt az adatot erősíti a már idézett Thierry. Marqual1 és K.

Helyesebben. Leventének egy kisebb egységgel való hadi vállalkozása a nem sokkal előbb trónra lépő Simeon cár ellen. évből) a görög szövetségben Árpád fiának. Ez a rendkívül becses históriai értékű dokumentum is beszédes bizonyíték arra. ám érdektelenül. Ez történt ez esetben például Hunfalvyval. Van történészünk. Az 515 éven belüli időről Gombocz Zoltánnak van eligazító magyarázata: (37) 72 . Gosztunt negyedikként Kurt. uralkodási. Az 515 évet felölelő első része. gondolom. ha a történész szemlélete mereven. s Umer zárja 767-tel. Az ötből négy a Duloház tagja. illetve életévét tartalmazza. Geschichte der Bulgaren című művét idézve. hogy hiába bukkan fel bármely perdöntő adat is a múlt homályából. ahogyan én látom. éppen dogmatikusan más irányú. nem füleli le az izgalmas nyomot.A magyarokkal való szövetségükről 836-ban van adatunk. így Avitohol 300. Gosztun a Jermi nemzetségből származik (Nagy Géza közlése). a nemzetségek szerinti uralkodási időt. aki e csatározást már a gondosan megtervezett honfoglaló hadjárat. már szól arról. hogy azonos mai szavunkkal. s úgy kell tekintenem. Hunfalvynak és követőinek a magyar hunhagyomány eredetiségét. a Dunától északra uralkodó fejedelmek nevét. A leginkább ismeretes magyar-bolgár hír (a 894. a második bejövetel egyik sikeres szárnyvállalkozásának tekinti. keletről hozott voltát nullifikáló véleményével szemben századunk tízes-húszas éveiben erős ellenbizonyítékot kaptak történészeink. a hajukat hun módra viselő. A Dunától délre uralkodók névsorát Aszparuch (Isperik) nyitja meg. hogy Hilferding a magyar nyelv segítségével kísérelte meg a szöveg megfejtését. Altheim mindenesetre így idézi. Elképesztően szemnyitó izgalmú az év neve. aki Jireček. ötödikként Bezmer követi. Gosztun 2 stb. A bolgár fejedelemlista két részből áll. Magyar csapatok segítik őket makedón hadifoglyaik lázadásának leverésében. megnevezése: „lét". s ezt figyelmen kívül hagyja. nyelvészeink a Mikkola finn nyelvész által 1913-ban megfejtett óbolgár vagy előbolgár fejedelemlistában. Irnik 150.

valamint a magyar hun-monda Csaba-motívumát." Mintha csak összebeszéltek volna a Kézait "dicsekvéséért" is pellengérre vonó Szűcs Jenövei. amely nem azonos Attiláéval. itt csak azt emeljük ki. Ha e meglepő időrendi egyezéssel még párhuzamba állítjuk Jordanes értesítését. 215-öt kell vennünk. szintén egymás mellett párhuzamosan van meg a tizenkét éves beosztású állat jegyes évjelzés. Rendkívüli módon hasonlatos e feliratokkal a perzsa szasszanida királykönyv (kezdődik Nagy Sándor babilóniai foglalásával és az Ardaser uralkodóház felemelkedésével mint új periódussal). sőt Altheim vele vitázó érvei is). valamint a kalugericai felirat is. kettős időszámítás van. Avitohol neve." Gombocz következtetése már hun-hagyomány fejezetünk bizonyítékaiba vág.. a mágusok időszámítási módja és a már érvénybe lépő keresztény évszámítás.„Irnik például a kígyóév kilencedik hónapjában kezdte meg uralkodását. az ő Dunától délre vonulási éve pedig a 679-680-as év. hogy az 515 évből 453-tól számítva. Kézainál a sugallt ma73 . s Attila halála-éve éppen (453) kígyóévre esik.. így Aszparuch uralkodási évének kezdetét 668-ban kapjuk meg. aki a krónikával dinasztiáját kívánta dicsőíteni. hogy Attila fia »Hernic« népeivel Besszarábiába vagy Dobrudzsába vonult. idézte elő a legtöbb fejtörést (ebben érdekesek Pritsak magyarázata. A két XVI. Ugyanígy kétnyelvű és kettős időszámítású a 907-ből származó catalari. századi. amely eredetileg oszlopra írt görög szövegű volt. (38) A nemzetközi turkológus világot lázba ejtő fejedelem lista fontosságának tudatában furcsán hat egy magyarul is megjelent Bulgária története című könyv (39) szerzőinek e megjegyzése: „Az első kánokról – Avitohol és Irnik kánokról szóló közlések legendás jellegűek". A "kígyóév" még megvilágításra vár. hun-törökös állatjegyes és keresztény. az egyiket (a lista elsö részét) Aszparuch idejében írták. moszkvai és pétervári gyűjtelékes kéziratból előkerült fejedelem listán. alig lehet a Csaba-monda reális történeti magvát kétségbe vonni.

gyarázat a reneszánsz hatás. bár hol van az még ekkor nálunk. 74 . itt még magyarázat sincs. csak a feltételezett emberi esendőségre való célzást kapjuk.

'. VII. mint a táborban kerültek.) „Ebhard gróf kiválogatta magának illetőségét. ékességeiktől megfosztott foglyoktól elvett dolgokról: Szalay László Mg. jó kinézésűek.'. 1050 körül) (Theophylactos Simokatta: Histor.. melyek ruházatjuk alját beszegik. a többi foglyokat vízbe fojtották. és tekintélyesek Ruházatuk színes selyemszövetből készült. Tört.. fényt kedvelők. (Bonfini) „Augsburgnál 955-ben a magyar vezéreket felakasztották. melyet otthon úgy. az arany nyakláncokból.) „933-ban. három font aranyat templomi ékességek készitésére ajándékozott. (Gardezi perzsa író.rendkívüli módon tisztelik a tüzet: a vizet és a levegőt tiszteletben tartják. L.) 75 . C.” (Régi bajor krónikábóI. Merseburgnál a lovak díszítményei terhükre voltak" (Liutprand) „Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra. Melyekkel nyakukat ékesítik s az arany csengetyükből. kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését. ki a mindenséget teremtette és annak áldoznak lovakat. fegyverzetük ezüsttel bevont. (Szalay: Mg Tört. ökröket és juhokat. megégették vagy elevenen temették el”. „A magyarok bátrak.'. 8. a földnek pedig énekeket zengenek: azonban imádják cs Istennek nevezik csakis azt. a Lech-parti vereség után az ebersburgi erősségbe hurcolt.Magyarok „A magyarok .

a vezéri hatalom a bíróitól el volt különítve. Európa gyámsága alá vette.) „Őseink földrajzi elhelyezkedése kizárja. közügyeket nemzeti gyűléseiben a község intézte.) (Szűcs Jenő: Kézai-tanulmány) 76 . sem történeti kapcsolata a hunokkal.„Az Európába conult vad magyarságot. 1890.) „Egy kivétel van az elvándorlás szabálya alól. Szabó Károly: A régi székelység. mert finn-ugor törzs nem lehetett hódító. Zichy István: Magyar őstörténet. a magyar! A többi elhelyezkedése ma is megfelel a nyelvrokonságból kikövetkeztethető kapcsolatnak. hogy a magyar őstörténelem össze ne fonódott volna a hunok történelmével. törvényeket a község hozott." (Nagy Géza: Honfoglaló őseink. 1894." (Dr. Troppau l860." (Dr.) „Honunkba költözésünk előtt alkotmányunk volt. többségben lévő török törzsek között. mű. hogy finnugor. kelet e neveletlen gyermekét. Kolozsvár. Ethnográfia." – A magvar törzs „elfogadhatatlan." (Gr. Magyar Szemle. 1939.. Eduard Rösler: Id. Eduard Rösler: Zur Kritik aelterer ungarischer Geschichte." (Dr." „…a magyarságnak nem volt sem genetikus. mind a történettudomány egyaránt ellene mond” „A régi pogány írás ténye ábránd.) A hun-magyar rokonságnak „mind a nyelv.

az utóbbi a kivert helyzetű mezei hadakét. avar és bolgár fejezetem lényegében ismeretterjesztő jellegű volt. hogy a bennük felsorakoztatott adatok. mert ha másért nem is. az lényegében egy százesztendős bizonyító és vitaanyagnak kellően egységbe nem fogott halmaza. vajon az volna a célom. legalábbis a mereven tagadás alaptalanságának a cáfolatául. akkor persze akár okvetetlenkedőnek is bizonyulhatok. Úgy véltem. mint Szűcs Jenő kételyek nélküli. Ha mondhatni „nemzeti" érzékenységem a mai olvasók számára érthetetlen. Sommásan szólva. hogy a hun-magyar rokonságot bebizonyítsam? Ugyanígy az Árpád-ház Attilával való rokonságát? E két. sőt mondhatni a politikailag is „erdő felől állók" (ez elsősorban a monarchia korára érvényes) táborát jelenthetné. Úgyszintén Szűcs írásának szembesítése a hazai olvasóval. A magyarokról szóló fejezetben – viszont immáron kertelés nélkül – színt kell vallanom. e fejezetekkel tartozom a tájékoztatásra szoruló olvasónak. 77 . Az majd mondanivalóm egészében látszik meg igazán. egymástól függetlenül is lehetséges viszonyt. Az apokrif iratok sorsát szenvedő. a tudományos intézetek sáncain belüliek. Nem érzem azonban. a lehetséges és kívánatos szintézisért. hogy a história lényeges dolgaiban azért mégsem szabadna a nemzetközi szak fórumokat ily egyoldalúan tájékoztatni. históriai elemzéseim és állításaim a szakembereknek semmitmondók és értéktelenek. hogy rossz úton járnék. egy finn-ugor nyelvészeti és egy jobban történeti szempontú turkológus irodalom.Hun. szélsőségesen tagadó álláspontja. amelyeken külön-külön és együttvéve. a mai magyar történettudomány hivatalosnak is tekinthető képviselői legjobb esetben is csak mosolyognának? A mindenáron való bizonyítás természetesen legalább olyan hiba volna. Az előbbi inkább a mindenkori katedra-birtokosok. Amit ma magyar őstörténetnek ismerünk. érdemes a másik. a nyilvános tettenérés lehetősége. sőt – bizonyításaim szerint – a nyomósabb véleményeknek is nyilvánosságot juttatni. ellenbizonyítékú művek felmutatása azonban – úgy gondolom – kellően elégséges eredmény az én számomra. megállapítások valójában a legvitatottabb pontok megvilágítását szándékolják.

kutyára való esküvést a Platón Apologiájához maradt scholionok szerint (22 A) rhadamanthosi eskünek nevezték a görögök. lúdra." (Arany J. kosra. A szerződések kötésekor a kutyára esküvés módja is éppen azt jelentheti – erről szintén Györffynél olvashatunk (41) – . platánra szokott esküdni. nem keverték bele a hadi szerencsével is forgandó sorsú fogadkozásaikba sem. mint katolikusok és protestánsok között. Hasonlóan a régi görögökhöz: „Sokrates is kutyára. emellett fundamentálisan finnugrista. Ámde miért neveznénk mi egykori türkhódoltak Istemiről az Istenünket. Kizárt dolog. Egyegy következtetésében ő esetenként turkológusabbnak bizonyul még a szenvedélyes apostolelődöknél is. hogy egy hódító személy neve istennevünkké válhatott volna. ford. Állítólag a krétai Rhadamanthys az istenek nevével való gyakori visszaélés miatt rendelte volna el. hogy isten szavunkat Istemi türk kagán nevéből magyarázza. a 60-70 esztendős türk uralom visszhangjaként – ahogyan mondjuk a hódoltság kori nyársat jelentő török "lofat" szó is eléggé kifejezően fennmaradt.. Ilyesfélét állít Aristophanes is a Madarakban: „Hajdan nem is esküdtek az emberek csupán a madarakra.) 78 .) A görög esküvési mód magyarázatát tartalmilag talán őseinkre is elfogadhatjuk: „A lúdra.A két álláspontot történelmünk e századi kegyetlen viharai lényegében kifárasztották. a későbbi. hogy ne az istenekre esküdjék" írja Philostratos. hogy igen komolyan vehették a magyarok. A hasonlatnál maradva. törökös kazár uralomban is a főisten neve tengri-kan.. Erre vall például." (Réthey-Prikkel Marian közlése. (40) Káromkodásban még csak el tudnám ezt képzelni. ma amolyan "ökumenikus" viszony van közöttük. a türkök istene türktengriszi volt. amikor a hódoltató népe sem tette ezt. hogy a magánesküben inkább állatneveket használjanak. ennek az "ökumenizmusnak" a képviselőjét napjainkban én Györffy Györgyben látom.

hogy az emberek és az istenek világát egymással összekeverd? Hogy lehetnék én Isten fia. 71-ben. 1930-ban 79 . Az onogurok történetéhez című. Ezek a türkök is azonban hunfajta nép. 55-ben látogatóban volt hun vezetők (san-. amikor embernek születtem? – te esztelen! A te ostoba hízelgésed a legrútabb istenkáromlás.jük) Kül-tegin ősei voltak. ismeretlen volt még az 550-es évek előtt.. amelyik a megállapodást nem tartja meg. Az Istemi és utódai birodalmába 60-70 esztendeig tartoztak bele a történettudományunk által onogur néven számon tartott magyarok. u. Kr. farkasra esküvésnek a szertartáson belül az a jelentése. Az Orkhon folyó mellett 734-ben emelt egyik. Ez volna hát az egyik "törökös" kapcsolatunk? Eleve az viszont az onogur. Istemi-é a nyugati türk birodalom kagán_iai lettek. tehát egyezik a történelem és a régészet bizonyságaival: de ennek ellenére kísérlet sem történt benne Árpád magyarjai finnugor voltának kétségbevonására. Az onogur-múltnak a hazai irodalma elsőrangú.Természetesen kézenfekvő a kettébe hasított kutyára. a Kül-tegin kagán emlékére szentelt felirat négy szövege közül a kínai nyelvűben az áll. mint egy a sok közül." (43) A türk törzs. hogy a kínai udvarnál Kr. Bumin utódai a keleti türk birodalom.. hogy így lakoljon az a fél. Callimachos (42) szerint a padovai amfiteátrumban öt ünnepi versben köszöntő s ebben őt Mars hadisten fiának nevező – Marillusra ilyen szavakkal fakad ki: „Hogy jutott eszedbe. Bumin és Istemi vezetésével megdöntik a zsuan-zsuanok (ázsiai avarok) uralmát. később onogur~bolgár szövetségbe való beletartozásunk. amikor törzsfőik. 552-ből tud róluk először az írásos világ. te szerencsétlen." A finnugor és törökös (turkológus) szemlélet végre valahára való komolyegybevetését László Gyula is hiányolja: „Németh Gyula A honfoglaló magyarság kialakulása című alapvető könyvében úgyszólván minden adat – méghozzá nyelvi adat – a törökség felé mutat. ill. E magyar-hun ügyben vitézkedő írásban szólaltassuk meg Attilát is az "isten-dolgokban". e.

amely az Attila halálát." (45) A hasonlat arra is példa.. melyen egy nyomorult ember alávalósága annyi népre szerencsétlenséget hozott. a tetvek ették meg.volt az oka a szomszédos nép. miután eredeti lakóhelyükről kiszorították őket a szabirok.) A Moravcsiktól idézett mondatban az "unogur-bolgár" (onogur) megnevezésnek van elsőrangú fontossága: a 713. akiket viszont az avarok űztek el. ugyancsak keresztény.. hogy 463 táján a saragurok (fehér ugorok). Szerzőjét az indította a megírására. vagyis a nyugati hun birodalom bukását követő években keleten lezaj80 . gyalázatos halála a mennyei bosszú csapása..írott Moravcsik-tanulmány (44) valóságos tudományos kincs. a másik. hogy Philippikos Sardanes császár (711-713) „. Az onogur-népnévnek a kezdetektől való felbukkanását.. mint halála után Liutprand diaconus. hogy a pogány bolgárok és magyarok végül általánosan fennmaradt gyűlöletes megítélése eredetileg csak az egyházon és a császári.. az unogurbolgárok közvetlenül akkor történt támadásának. Ezzel vág egybe az orosz Nesztor-krónika is: a bolgárokat fehér ugri-knak. évben még kortársként élő Agathon "onogur" néven ismerte a bolgárokat. mely a Thrákiában levő keresztények foglyul ejtésévei és mészárlásával járt. de emezekkel szövetséges csoport bukása vagy elbuktatása utáni ellenvélemény." (Csak közbevetőleg: a bolgárok miatt – már a közvetlen görög utókortól – olyan megítélést és jelzőket kap ez a Bardanes császár. longobárd történetíró írásában a magyarok segítségével 896-ban császárrá lett Arnulf: „Átkozott legyen örökre a nap. az urogok (ogurok) és az onogurok követeket küldtek Bizáncba. a magyaroknak gondolta népet pedig fekete ugri-knak nevezi. stb. éppen csak érintve az eseményeket. hogy reá bukkant a bizánci Agathon diakónus egy teológiai értekezésében a 713-as évből arra a mondatra.. olyan összefüggésben.. Priskos tudósítása arra a népmozgalomra vonatkozik. ilyképpen láthatjuk: Priskos rétor egy töredéke említi őket első ízben.. királyi udvarokon belüli pártos álláspont volt.

a nyestbőrök kereskedése által is ismeretesek. Szkítia földjén telepedtek le. s utolsóként említi az onogurokat. bizánci szövetségben. harmadik pedig ismét Szkítiában volt. Daciában. hogy a hunugur népnek nevezett törzs. hunuvari. uniguri. eltér attól az általánosabb felfogástól. Jordanes 550-ben írt Getica-jában felsorolja a Fekete-tenger északi partvidékén lakó népeket. de velük együtt a szabirokat és avarokat is. s amely talán egyenes következménye volt az európai eseményeknek – írja Moravcsik Gyula. Hunuguri néven. hunu és hunugiri variánsokat is talált. hun(u)gar népnév a gótok révén terjedt el Európában. Priskos e hírét megelőzően egy örmény forrás ugyan már a IV. s az avarokkal vonult be a nyugati köztudatba. hogy a hun(u)gur. írását 569-ig folytatják) szír nyelven írt munkája ismét együtt említi a három népet. nyugatról kelet felé haladva. hogy az onogurok egyes töredékei. Ugyancsak Jordanestől tudjuk.) A következő tudósítás: Zacharios rétor (550 táján halt meg. akiktől sok bátor nép félt már. A három nép közül – saragurok. hogy kétszáz évvel Iszperih bolgárjainak vonulása előtt már 482-ből is találhatók bolgárok a Balkán félszigeten. azok első lakása Szkítiában a Maeotis mellett. s ezt a szkíta földet hun nyelven Vár-nak nevezték. de ez legfeljebb annyit bizonyít. A század közepén az avarok is ott tűnnek fel. A szabirok már 515-ben a Kaukázustól északra tanyáznak. amelyek beletartoztak a hun birodalom kötelékébe. Attila fiai az Azovi tengertől nyugatra. onogurok – a továbbiakban már csak az onogurokról vannak hírek. E kétségtelenül lehetséges magyarázat. hogy a szláv ugri81 . a Fekete-tenger felett.lott. idézzünk Jordanesből: „A hunugarok pedig. második lakásuk Moesiában. már korábban is elsodródtak a Kaukázus vidékére." Ez a lakhelyfelsorolás időrendben is teljességgel megfelel a hun-vonulásoknak. Jordanesre alapozva jut el Fehér Jenő Mátyás arra a következtetésre. Mivel Mommsen a Jordanes szövegében hunuguri. mint tudjuk. (Az Attila-kori hun törzsszövetségbe tartozás magyarázhatja azt is. századból említ egy Honagur nevű hunt. urogok.

A hatalmas. Bár a törzsnevek egyébként nem személynevek. s csak mintegy önálló betétként iktatom ide az új Németh Gyula-i vélemény leglényegét.). mert a krónikák nem említik.-nek Európában. (Területét Németh a Káma és az Ural folyók közötti területen. s e Gyula fejedelem népe tartozott a Gyula törzsbe. A tanulmány szerint a szerző hat vagy hét magyar törzsnevet mutatott ki a baskíroknál. hogy már a 860-as években említenek Nyugaton Hungarus nevű püspököket. mert azok állandó kiindulási és ellenőrző pontoknak. Él a név Jula alakban.ból. ezúttal érintetlenül hagyom a korábbi álláspontokat. hogy sokban közömbösíthetik az e fejezetben sommázott korábbi kutatásokat és feltételezéseket. illetve ezt alátámasztja a frank évkönyveknek az a tudósítása. s bolgártörökben Dzula formában. akár önmagában jelentheti a mai magyar őstörténeti álláspontot a Magna Hungaria és Dentu Magyaria közötti korszakra. északdéli irányban Ufa és Orenburg vonalában hatá82 . A magyar őstörténet-tudománynak még lényegében feldolgozatlan anyaga Németh Gyulának a Baskírföldön a hatvanas években végzett kutatása és az ott talált magyar törzsnevekről 1966-ban közzétett tanulmánya. Az őshazáról: Magna Hungaria valóban a magyarok őshazája. az ö korábbi nagy érdemű munkássága révén is. hogy ez a véleményem. arab és bizánci források adatait természetesen nem tehetik szükségtelenné. Amellett. Németh Gyula e legújabb felfogása. Arab források szerint is a Gyula volt a tulajdonképpeni uralkodó. szlávok közvetítésével nevezik a magyarokat hungamak stb. Egybevág ezzel a felfogással. kritikai bázisoknak maradnak meg továbbra is. Alapvető ez a megállapítás: a magyar Gyula és a bolgár Dulo történelmileg összefügg. A korabeli latin. Ezt a helységelnevezések is bizonyítják (Gyulafehérvár stb. (46) Ebben az írásban oly messzemenő és alapos következtetések vannak. Közülük – e vitairat szándékából is – a Yula-man formában fennmaradt Gyula törzsnév nagy jelentőségű. csaknem önálló Gyula fejedelemnek tehát saját népe volt. a Gyula személynév és méltóságnév is volt egyben.

hogy a magyar névvel itt már találkozunk. A Fekete-tenger melletti korszak fontos adata. Volt olyan idő is.. század végéig állandóan a Kaukázustól északra a Maeotis keleti partjain. "gyűjtsd össze a népet") kiszakította az onogurokat a türk szövetségből és egy nagy onogur-bolgár birodalmat alapított. összefoglalóan fogadjuk el Moravcsik tájékoztatását: az onogurok „az V. században az a nyelvi. hogy Justinianus uralkodásának első évében (527-528) Bosporos városa (a mai Kercs) közelében lakó 83 . egy időre türk fennhatóság alá kerül". század hatvanas éveitől kezdve a VII.. század első harmadáig tartott.. Erős. mely több törzsből áll. mell ekkor a bolgár fejezetben már ismertetett Kovrat (Kurt. Magna Hungaria közvetlen szomszédságban volt a volgai bolgár birodalommal.) Valószínűnek tartja. hatalmas nép. két évtizeddel később. a Lebédián. Ez 576-ban volt. illetve kulturális hatás. Szerinte itt alakult ki a Hétmagyar törzsszövetség: bolgár hatásra bolgár hatalmi körben. Amikor a törökök kipcsák ágához tartozó baskírok a IX. A magyarok az első évezred második felében nem voltak Ázsiában. amikor a magyarok Magna Hungariában a Volga-bolgárok törzsszövetségébe tartoztak. s a kazár fennhatóság alatt viszszamaradó Bat-Baján népében kell látnunk a később 830 táán önállósuló magyarokat. amely a Don-Kaukázus térségben folytatódott. 558 táján az avarok ellen védekezik. A nyugat-szibériai haza Wicklundtól eredő gondolata elvetendő. Malalas és Theophanes bizánci írók jegyezték fel.. Döntőnek látja erre nézve a magyar törzsnevek törökös eredetét. Etelközön át a Kárpámedencét elfoglaló Árpád népét. de csak a VII..) Nem említve minden híradást. a Hét-Magyar már régen Dentü-Mogyer-ben tanyázott. hogy az ősmagyar törzsek körülbelül erre a területre költöztek. ez Baskíria nyugati része. Moravcsik szerint e birodalom a VII század közepén a kazárok nyomására felbomlik.rozza meg. században nyugat-szibériai őshazájukból erre a területre vonultak. s itt kezdődött az V. Legközelebbi szomszédaik a szabirok és az alánok.. (Eddig Németh Gyula. a Kubán folyó vidékén laktak...

Viszont a szabirokat. Ogurda és Mogyeri bizonyára a magyarságon vagy a magyarsággal kapcsolatos. 84 . ejtsd: szármácia: a Don.jelenik meg először a történelemben Muágerisz alakbn. Konstantinápolyba ment és megkeresztelkedett. a kum-. u. A tudósító bizánci író szövegében kétszer is olvasható az. a források rendszerint a hun jelzővel emlegetik. 527-528-ban . Gordast Ogurda-nak olvassa. Ezek alapján Németh Gyula ki is jelenti. Armnia földrajza c." Magyar népnevünknek ezt az említését Chorellei Mózesnél találjuk. hogy „e két magyar nevű király. A magyar népnév már előbb is felbukkant az írott történelemben. Masudi arab író azt írja. mégpedig a kazárok. Hogy a régi vallást el akarta törölni. Ogurda és Mogyeri népének "hun neve e népnek egyik. Hogy a kazárokat törökül szabiroknak. a magyarság vezetése alatt álló törzsszövetségen uralkodott". u. így a kazár a szabir népnek egy másik neve. Gordas szövetkezett a császárral.) A kazár birodalomról külön kell szólani. a bulchok. perzsául kazaroknak nevezik. A kazárok első nyomaira a történelemben a szabirok eltűnése (558) utáni korszakban a Kaukázus északi vidékén bukkanunk – mondja Németh Gyula. munkájában ezt így olvashatjuk: „Északi Szármáciában számos nép lakik. valósággal élő neve". az abkázok. Muagerist tették meg fejedelmükké. hanem Kr. u. fellázadt népe öt megölte és testvérét. a Volga és a Kaukázus közötti dombos-lankás. majd síkságba simuló térség.hunok királya. akiknek törzsszövetségébe a magyarság minden valószínűség szerint beletartozott. Az előző feldolgozásnál egy későbbi munka erről így számol be (48): „A magyar népnév nem Kr. a basilok. a hullok. 460-480 körül) (Sarmatia. 460 körül »magyar« (örmény írásmóddal: makar) formában. hogy "a Bosporos közelében lakó hunok". vagy kuma-magyarok és a massagéták" (Kr. Németh Gyula (47) szerint e név kiejtésben Mogyerinek hangzott.

Történetünk első korszakában a kazárok. mint a kazárok nyelve. de valószínűleg igen kevés türk elem." Mukaddasi geográfus: „Al-Hazar nyelve nagyon homályos". A bizánci forrásokban a magyarok is általában unnoi (hun).(Prokopius. hogy viselték is a hun nevet. Ibn Fadlan: "Nyelvük különbözik a türkökétől és perzsákétól és semmi más népnek a nyelve nem egyezik vele. a türk hódítás idején jött még hozzá némi. Agathias." E két szerző még azt is mondja: „Bulgár nyelve olyan. Avar. Ez utóbbi ezzel a megtoldással: „Az igazi kazárok nyelve különbözik a türkökétől és perzsákétól. De melyik benne a magyar'? A nyelv maga pedig a magyar őstörténelem egyik legállandóbb kérdőjele. Theophilaktos Simokatta. Ennek én csak egy részét ismerem. Zichy István gróf (49). Németh Gyula: „A szabirok esetében biztosra veszem. a türk birodalomhoz tartoznak." A kazárok nyelvéről több tudósításunk is van." Ezt ismétli Istahri és Ibn Haukal. akit Moravcsik igen éles szeműnek nevez. ungroi és turkoi néven találhatók. kik között Ogur. Kozár." A kazár birodalom így lényegében a Kaukázus felett lakó bolgárokból s az ezekre rátelepedett szabirokból alakult. hogy 85 . 1848) imigyen említi: „Nemzetségét a bibliai Togarmától. Később. Hunfalvy írásából. század második felének közepe tájáig – a bizánciaknál és a keleti forrásokban – vegyesen türk és kazár néven említődnek. ahogyan ö azt Selig Cassel Magyarische Alterthümer-jéböl (Berlin. Theophanes). úgy látja. Bolgár és Savir vannak. meg tíz elődtől származtatja. Emiatt a VIII. Jordanes. még 627-ben is. Ehhez járul negyedikként a szavartoi (szabir) népnevük. A kazár birodalom népi összetételére vethet fényt József kazár király levele. A birodalom hát többnyelvű.

a feltételezett keleti őshazában.„a magyarság nyelvének és népi eredetének azonosságát nem lehet egyszerűen magától eredő tényként elfogadni. de általában többször is ne cserélte volna" tétele alapján találja meg a kiutat s arra ... vagy itt. E véleménnyel csak a problémát kívántam példázni. hanem csak egy nyelvcsere feltevésévei lehet elfogadhatóan megoldanunk. – a magyarság egyenes vonalú finnugor származtatásával szemben rég ismert súlyos érveket hozhatnánk fel a magyarokra vonatkozó legkorábbi arab. hogy megtanították a nevezett turkokat (magyarokat) a kazárok nyelvére is. Az onogurok viszont már ismert első vándorútjukra olyan társadalmi és hadi szervezettel indultak. Zichy végül is a nyelvész Meillet „alig van nép.. amilyen egy erdei népnél ki sem tudna fejlődni. valamint a hazai kútfőkben megőrzött nemzeti hagyományból".." Ez azt jelentené. hogy: „a magyarság török műveltsége és finnugor nyelve közti ellentétet nem egy műveltségi behatás. amely nyelvét legalább egyszer. hogy az onogur nép neve mögött mindig feltételezett finn-ugor nyelvű ugor nép helyett egy ugor nyelvűvé vált hun-török népet kellene érteni. a nyílt szteppén való életre nem voltak berendezkedve. De hol és mikor vették fel a bolgár-török magyarok finnugor nyelvüket? Az obi-ugor nyelvű rokon népek. amely a nyelvész Melich János szerint az erdélyi Gyulák udvarában is még megvolt.innen van az. formai tétele is: hol váltak a hun-török népek finn-ugor nyelvűvé. és a mai napig beszélik ezt a nyelvjárást. E kérdésfeltevésnek van egy általános. perzsa és bizánci forrásokból." Ismét a kétnyelvűség. erdei halász-vadász népként az erdőségekben költöztek tovább. a Kárpátok medencéjében? A méltatlanul figyelmen kívül hagyott Marjalaki Kiss Lajos (50) ez utóbbit 86 . Nyelvünkről Bíborbanszületett Konstantin a kabarokról szólva ezt mondja: „.jut. de emellett bírják a turkok elütő nyelvét is.

Úgyszintén az is. hanem foglalkoznunk kell azokkal a bizánci for87 . de külföldön sem. Bors pedig . E magyarul beszélő pórnép nem más. melyet azon nép Borsodnak neveze. hogy „a magyar történet bizánci forrásait nem kezdhetjük a IX. A magyar őstörténeti kutatás fő feladatát Moravcsik éppen a török népek és törzsek történetének felderítésében látta.. Csak a hunok és a gótok előzik meg őket. E hunságtagadásban tudományos következetlenség is kifejeződik napjainkban." Csupán egy nyelvi bizonyítékát idézzük Marjalakinak Anonymus krónikájából: „. Abból indult ki. Anonymlis a krónikájában az itt talált népséget az ország legtöbb vidékén egyszerűen parasztságnak mondja. de egy kicsit hibásan. évezredben szkitha.vallja. Bunger fiát erős haddal kiküldték a lengyelek földje felé. ha a hunkapcsolatot közben kirekeszti." Terjedelmi okokból nem foglalkozhatom a szabir népi és a szumír nyelvi eredeztetéssel. miként fogadhatja el a mai történettudomány a bizonyított törökös jegyeket. Senki sem cáfolta meg például Moravcsik Gyula (52) idevágó ellenbizonyítékú tételeit. Padányi Viktor (51) nagy hatású munkájában ez a kettő egybe is kapcsolódik... nemhogy itthon. Szerinte az ázsiai eredet csakis a hódító török nyelvű hun-avar-magyar törzsekre vonatkozhatik.. A magyar népet a szabirral már jóval Padányi előtt Fehér Géza is azonosnak tartotta. megindula és sok parasztságot összegyűjtvén a Boldua (Bódva) vize mellett. e. várat építe. később szarmata gyűjtőnéven említett néptörzsek maradéka. mondja Marjalaki.és minden lakosok javaslatára Borsut. századtól. amelyek már kétségkívül a magyarságra vonatkoznak. mint a Kr. Attila segédcsapataiban is a tucatnyi vazallus nép közül a harmadik helyen szerepelnek. A szkíták-szarmaták nyelvi azonosságára Herodotos is rávilágít: „A sarmaták szkitául beszélnek. A finn-ugor és török nyelvi kettősség viszont magyarázatra szorul. vagyis azokkal a feljegyzésekkel.

melyben a három különböző név egymás mellett olvasható: unnoi. amelyek ama hun-bolgár-török népekre vonatkoznak. melyek a magyarság kialakulásában feltehetőleg részt vettek. illetve amelyek között kell rejtőzni – ez idő szerint még ismeretlenül – olyan törzseknek és néptöredékeknek. hogy a bizánciaknál e két név (unnoi = hun. hanem annak a tudata. a másik kettő azonban a magyarokon kívül a magyarság feltűnése előtt és után más népek neveként is szerepel. ha a bizánci forrásoknak a magyarságra vonatkozó tudósításaiból indulunk ki." Moravcsik e megállapítását egyenesebb fogalmazásban is olvashatjuk: „. világosan bizonyítja. turkoi = türk) nemcsak a magyarság feltűnése előtt. Az ungroi kizárólag csak a magyarokat jelenti." „Ugyanerre az eredményre jutunk – írja –. melyek a később kialakuló magyarság lényeges alkotó elemeivé váltak. sőt van egy olyan forrás is. politikai vagy kulturális szempontból a hun-török népekhez tartoztak. hogy a magyarság. Az a tény..rásokkal is. illetve azonosság a nyugati népeknek a XII88 .” Az ilyen tudományosan abszolút korrekt elemzés ismeretében egyszerűen érthetetlen Szűcs Jenő állítása. három különbözőnéven szerepel. vajon nem kell-e e népnevek mögött az akkor még csak kialakulás stádiumában lévő magyarság különböző elemeit keresnünk. turkoi. ungroi. melyek vagy török fajúak és nyelvűek. Amikor a magyarság a X. az újabb kutatások aapján felmerülhet az a kérdés. illetve annak egyes alkotó elemei nyelvileg.alapjául nem a geográfiai elhelyezkedés szolgált. hogy e nevek használatának . századi bizánci forrásokban feltűnik. hanem később is mindig csak olyan népeket jelent. hogy a hunmagyar kapcsolat. fajilag.Ami a magyarok három nevének egymásután való előfordulását illeti (az ismeretlen szerzőjű Georgios Kontinuatos szövegére céloz). vagy amelyek a hun-bolgár-török népek politikai és etnikai közösségébe tartoznak.

Elégséges volt a magyarok kétségtelen tekintélye. Ők talán mégsem csak Viterbói Gottfriedtől hallhatták ezt. István és IV. Béla leánya. században véglegessé vált hiedelme. Konrád +Gizella. s az Ennsig. Piroska. illetve bizánci császárné volt Szent László leánya. maga is részben "hun" eredetű. Béla felesége. egyebek mellett. Tehát Gizella apjának. hogy egy püspök a felbujtónk. Arnulf hercegnek a felesége lett. Gizella + István. Ebben a Nyugatban – írása szerint – Bizáncot nem is érti. ezúttal olyan változatban. István leánya. horribile dictu. Ismét a "flancolás" motívuma. Géza.István neje.XIII. megalkotta a hun-magyar azonosság oly sok századon át hitelét megőrző elképzelését". a korábbi avar hatalmi határig terjesztették ki az országhatárt Árpádnak az Ágnes névre keresztelt leánya már a bajor Arnulf császár fiának. IV.. illetve csakis az ő műveiből szerezhették volna ebbeli ismereteiket? A kérdés körüli mai zűrzavart megalázónak és lesújtónak is nevezhetném. Sőt. A magyaroknak a század nagy részében – az uralkodóházi rokoni kapcsolat miatt is – bajor területen nyílt át járásuk volt: 89 . Mánuel császár jegyzője. hogy „a magyar fejedelem Géza és fia. Pedig azok az Árpádházi királyok korában sem szorultak hiedelmekre: a magyar trónon három bizánci hercegnő is ült: I. – Aki nem hiszi. csakhogy a század elején. Margit és V.. Anna. IIII. a honszerző. járjon utána. Igen ám. Gizella. illetve Kinnamos János. István származásának előkelőségét – a bajor hercegleánnyal. E korszakból pedig a bizánci udvarban Theophylaktos érsek (1092) nevezi hunoknak a magyarokat. s nem kellett ehhez a frigyhez kitalált Attilavagy hun-pedigré. Íme a családfa: Ágnes + Arnulf. Az 1971-ben kiadott Képes Krónika jegyzetmagyarázó „történésze" is azt állítja például: Pilgrim passaui püspök. Gizellával tervezett házasság sikere érdekében is – bizonyítsa. hiszen az apa Arnulf is az ő segítségükkel vált császárrá Rómában. miután Árpád halála után (907-ben) nagy sereggel ránk törő bajor és más német hadakat Pozsonynál a magyarok tönkreverték. Judit + Henrik. Konrád burgundi királynak anyai ágon anyai dédapja a "hun" Árpád volt.

az előbb hódoltatott. hadjáratát a mindkét oldali és a legtöbb esetben egyenként 6-8 hadi szövetségest is tömörítő vállalkozásokat az akkori európai politika összefüggéseiben láttatja Vajay. hogy magyar csapatok az írott források szerint első ízben jelentek meg a Bécsi erdő körzetében. illetve különféle közép. hogy valamely meghatározott irányban biztosítsák a békét avégből. E katonai és diplomáciai tények Akár önmagukban jól átgondolt koncepciókra vallanak. hogy e hadjáratok kezdetben stratégiai operációk voltak. E célra egy páratlanul kiváló és tisztességes munka állhat rendelkezésünkre.és északnémet területi hadjárataik állandó útvonala a bajor föld volt. hogyan is alakultak a vezérkori Magyarország nyugati kapcsolatai'. 90 . s az azóta eltelt hét év alatt máig is lefordítatlan munkája (52). hogy másfelé szabad kezük lehessen. Az elemi történelmi ismereteket is riasztóan figyelmen kívül hagyó eme „történész"-állásponttal szemben sokkal fontosabb dolog utánajárni annak. egészen 933-ig feldolgozta a magyarok nyugati hadjáratait. A fölényes hadi jognál különb. S mi szükség is lett volna reá. mert a magyarokról ekkor szerezhették a nyugati népek az első komolyabb ismereteket. E könyv után már csak hamisító szándékkal lehetne leírni a középkori térítők és az osztrákHabsburg történettudomány nyomán évszázadokon át szajkózott megjelölést e hadjáratok idejéről. „rangigénylés" már öntömjénezés számba ment volna.. Pedig a könyv nem dugáru. hadi vállalkozásait. Már előtte is írt olasz és francia munkák alapján bizonyítja. vezető könyvtárainkból ismerem magam is. E korszak 16 nagyobb háborúját. azt ti. Vajay 862-től. A mindenkori szövetségesekkel szembeni politikai irányzatban mindig felismerhető a logikus tervezés.franciaországi. Szerződéseikben a magyarok mindig arra törekedtek. gyakran védekező jellegűek. hogy "kalandozások kora". akikkel az uralkodóházak családi. attól fogva. később viszont európai horderejű katonai vállalkozások. rokoni kapcsolata is már jóval Gizella előtt megvolt. majd szövetségessé tett bajorokkal szemben. Vajay Szabolcsnak 1968-ban Mainzban megjelent.

diplomáciai. A magyar csapatok e kivétel nélkül szövetségesi hadi cselekményekben amit ez a 16 főhadjárat jelentett – nemcsak . Rendkívül kiterjedt volt a kapcsolat. A Gézával és Istvánnal megindult keresztény korszak vallási elfogultságú és évszázadokkal csak izmosodó általánosuló szemlélete hányta reá e korszakra a kárhozatos pogány múltat megtagadó. politikai viszonyok. ugyanígy fegyverszüneti megállapodás a német királlyal (926-933). hadseregek ne . amely a magyarok többszöri szövetségbeli megsegítése nélkül bizonyosan alámerül a többi trónigénylő. ezt követte a kelet-római VI. a főbb kapcsolatok.járták volna a nyugati országokat. gy a burgundokkal szemben. francia és a különféle német hatalmi. szövetségek beszédesen szólnak erről – ezeket csupán 933-ig soroljuk fel – a magyarok első nyugati szövetsége Szvatopluk morva fejedelemmel volt (862-863: 880-889). udvarokkal. végezetül szövetség a Karolingok Franciaországával (917-926). béke. illetve Bajorföld (927) odacsatolásával később birodalmi megállapodássá egészült ki. szövetség a bajor Arnulffal (913-921). Leó császárral kötött megállapodás (894&95). hogy magyar hadtestek.jól szervezettek és jól felszereltek voltak. de kiváló fegyelmezettségűek is.és segítségnyújtási szövetség az itáliai Berengár királlyal (904-924). az emlékezetből is türelmetlenül kigyomláló elítélésnek és feledtetésnek minden keresztény előttit befedő és elborító megvetéses köveit. E folyamatot különben Szűcs Jenő is jól érzékeli. s mindenkor ügyeltek a szerződésbeli kötelezettségek megtartására. Csupán a Karoling-ház uralmát említem. A szövetség Arnulf császárral (892-899). Sohasem pusztították a szövetségesek területeit. katonai korszakunk Európában.Bizonyságul. A vezérkor a magyar történelem egyik legsikeresebb politikai. s ennek nyomán a rólunk alkothatott kép megalapozottsága. Alig volt év. amely a Svábföld (926). hatalmakkal való érintkezése. Bennünket egyedül az érdekelhet ebből a korszakból mily mértékű lehetett a magyaroknak a nyugati népekkel. az említett szövetségi kö91 . A magyarok kétséget kizáróan nagy horderejű európai jelenléte nélkül egészen másként alakulnak az olasz.

Sebestyén Gyula és Nagy Géza idézett munkáiban is megtalálhatók. A Szűcstől axiomatikussá váltnak nevezett nyugati vélekedés a hun eredetről. e korszakbeli nyugati krónikák. Györffy György könyve csaknem kimerítően közli ezeket. e kapcsolatok tapasztalati gyümölcse.telezettségekből. követek. kereskedők. A magyaroknak a hunokkal való azonosítását tartalmazó. sok okból tárgyaló küldöttségek pedig szüntelenül közlekedtek. 92 . de Thury József. s nem egy-egy szerzetes krónikás kézirati állításainak következménye amelyek különben maguk is az érintkezésbeli tapasztalatok lecsapódásai voltak. feljegyzések felsorolásától eltekinthetünk.

.. úgy amazt sem fosztotta meg költeményeitől. amikor Aeneas –Trója lerombolása után – Itáliába érkezett." (Célzás Anonymus Gestájának bevezető soraira: Hunfalvy Pál: M-g. mint a franciák tró." „A trójai eredet kisajátításáért számos nép verseng (angolok.) „E vallomással azt is megmondja nekünk Anonymus. 13000 emberrel a Mare Illirícumon át a régi Magyarországba érkezett. bár akaratlanul is. a nagy Priamusnak Antenor nővérétől való unokája." (Viterbói Gottfried: Memoria Seculorum.) „A magyarság hun eredete fikció. velszi britkelták. két másik trójai fejedelem. mint a trójait. hogy végül elég egyértelműen a franciák kerüljenek ki győztesen. ethn. Sicambriát. éppúgy. 1185. Ez Ázsia és Európa határának környékén. a meótiszi mocsarak közelében terül el: itt pedig nagy várost építettek. Ugyanőket erről a helyről sicambriaiaknak is nevezik. ugyanannak atyai ágról való rokona. franciák. olasz városok)." (Szűcs Jenő: Kézai-tanulmány) 93 . az ifjabb Priamus. németek.jai eredete vagy a többi közel egykorú mesterséges eredetteória.A franciák és Sicambria „Ugyanis abban az időben. s amint ebben szabad volt költenie. hogy ő ollyanfélének nézi vala a magyar történetet.

A középkori franciák Magyarországot őshazájuknak tekintették. hogy a XIII. Igen valószínűtlen. a későbbi végleges hazába. miként tanítóimtul tanultam vala." (Szabó Károly ford. mert a középkori francia történetírás a magyarokat. írása meglétéről és hollétéről én nem tudok adatot. hasonlóan. úgy írnám neked Magyarország királyai és nemesei származását is. A felfogás első ismert műve 727-ben keletkezett. bár krónikájában név szerint csak Phlygiust említi. ahogyan mi a magunkénak Lebédiát vagy Etelközt.) Anonymus e sorai ezúttal azért fontosak. sőt írt is róluk. kéréd tőlem. A kérdés megvilágításában Eckhardt Sándor (54) munkájára támaszkodom.. hogy a Párizsban is tanult Anonymus. század végén írják meg az első nagy francia nemzeti krónikát. mellyet én igen megszeretvén Dares Phrygius és más szerzők könyveiből. Mellőzve a sok érdekes részletet. Erről Szűcs mélységesen hallgat. csak arra térünk ki. Az idevágó forrásokat valószínűen szintén ismerhette.jai históriában. a saint-denis-i Grandes Chroniques de France-ot. sőt Attilát is a trójaiaktól származtatta. s egy neustriai (Ausztria) szerzetes írása: Liber Historiae Francorum. s ez nagy tekintélyével már véglegesíti a sicambriai óbudai eredetteóriát: e helyet a Trójából.. nem élt ezzel a nagyszerű eredet-lehetőséggel? Nagyon is kézenfekvő lehetett volna pedig – egy papi ember számára különösen – a már régebben keresztény franciákkal való viszontrokonítás gondolata. Franciaországba kerülő frankok átmeneti hazájának tekinti. hogy amint a trójai históriát és a görögök hadait megírtam. hogy e művel a trójai históriát is megíró Anonymus Párizsban ne találkozott volna. Ez őshaza fővárosa volt Sicambria (a magyar ÓBuda). egy akarattal olvasgattunk. s a tró. 94 . Hogyan lehet az. egy könyvben összeírtam volt. ha már őt dicsőséges elődöt keresőnek állítják. akire egyebekben – mint kitetszik – igen nagy mértékben épít Szűcs Jenő is. Krónikájának bevezető soraiban így tudósít: „Midőn egykor az iskolában együtt valánk.A trójaiakra már Anonymus is céloz.

A trójai exodust és Sicambriát (ÓBudát) a III. benne Sicambriával. premontreiek) – III. a XIII. hogy a frank származási monda. hogy Anonymushoz hasonlóan a hun-történet írója sem kapott ezen a származtatási lehetőségen. szintén a trójaiak leszármazottai. belekerültünk a franciák mellett a hatalmas tekintélyű és kiterjedésű trójai származási mondába. hogy a XII. Anonymus és Kézai tudósításai között érdekes különbséget látunk az óbudai frank "őshaza" dolgában. A hunok. akiket a magyarokkal azonos népnek tekint. amely Turcustól. a különbség közöttük csupán az. Most pedig emlékezzünk a Szűcs Jenőtől idézett részre. (E felfogás csírái tényanyagként benne kellett legyenek a 727-ben írott krónikában. században írott Grandes Chroniques de France-ban. a testvérnépnek tekintett magyarokat is belefoglalva. említsük pusztán azt a tényt. mint a versengők. század végén. a közvetítő hatások lehetőségeként. könyvben beszéli el. ugyan így a törökök. A különös az. egy nagyszabáú műre ihlette Ronsard-t. a magyarok viszont keresztények. Nagyon valószínűtlen. Az egybevetés oka: Attila ugyanabból a török fajból való. talán inkább. s a franciák testvérnépe. század elején francia szerzetesek (ciszterciták. Igen valószínű pedig. a trójai Troilus fiától származtatja magát. a nagy francia költőt. A magyarok – írja – ugyancsak trójaiak. Béla és utódainak uralkodása idején nagy számban özönlötték el Magyarországot. hogy Kézai megjárta Franciaországot. de még inkább – minden bizonnyal a Szűcs Jenő nagy eszmetörténészi vadászterületének számító XIII. hogy emezek hitetlenek. hogy alkalma – példák és írott források alapján – erre mindkettőjüknek lehetett volna. hogy e teóriának ne lett volna képviselője közöttük. A mi szempontunkból mindezeknél fontosabb.Ezek után 1512-ben Jean Lemaire de Belges Illustrations de Gaule et Singularitez de Troye c. művében a franciák történetét már Trójával kezdi. hogy a trójaiakról is irt Anonymus még a Sicambria helynevet 95 .) További írásos fejlemény. hogy ki mindenki versengett Európában a trójai eredetén. Még csak nem is építve Szűcs Jenő feltételezésére. Mi nem versengtünk. de a Turcus-ok és Sicambria révén.

Ö már "szinkronban” van kora felfogásával. amely Kézai krónikájában a nagy 96 . Erre meggyőzően elsőrangú közvetett bizonyítékunk is van. korábban fontos avar erősség) romjait ő Hungaris Kisch Troia-nak nevezi úti beszámolójában. A magyar összefüggésű trójai eredetteória későbbiekben is továbbélő jelének kell tekintenünk az 1585-ben Konstantinápolyba hazánkon át követségbe utazó Bongars Jakab tudósítását. Említi azt a kajászói emlékkövet is. s a vele összefüggő frank—trójai származási monda a VIII. Egy hazánkban járt olasz utazó. akinek 1308 táján írt műve Anonymi Descriptio néven ismeretes. Sicambriát. az élénkülő olasz hatások következtében a reneszánsz korszak dicső-ős kereső világát is tükrözi. századi Gesta Regum Francorum alapján terjedt el nálunk is. A Duna menti Carnuntum (Petronella. önálló magyar hagyomány. Eckhardt Sándor úgy látja. Kézaitól függetlenül mond el érdekes adatokat a magyar-hun történetről. a Meotisz mellett. de a frank származásmondáról ő sem szól semmit sem. de krónikásunk nem említi egyben a frankokat is. Pannóniában említi a frankokat és városukat. az Anjouk dicsőítése kedvéért már felvette krónikájába a franciák trójai eredetmondáját. hogy a Sicambria-Buda azonosítás helyi. nincs célzása sem a frankok származási mondá.jára. hogy az Árpád-házi királyok korában író krónikásaink – a keresztény világban még oly csábítónak tűnhető trójai eredet-feltevések ellenére is – az Árpád-ház családi hagyományának is számító hun-magyar eredet mellett tartottak ki.sem említi. A Bécsi Képes Krónika írója. A magyar Anjou-kor. Mindezekből azt következtethetjük. Viterbói Gottfried – akinek Anonymus krónikájára feltételezett nagy hatása alapján Györffy még a magyar hunhagyomány eredetiségét is kétségessé teszi – hol a régi Magyarországban. Kézai viszont már igen. Kézai és Anonymus még nem dicsekedett. Kálti Márk. Kézai hun-krónikájában mindenesetre már benne van Sicambria. hol az újban. az ő idejükben nem ez volt még a korszellem. ők még csak a tényeket keresték.

amelyet ugyancsak szívósan megőrzött az emlékezet.keveházi csata emléke. a Sicambria helynév hazai használatát is. igen közel Kézai krónikához. Ez a hagyomány pedig Róma öröksége. Közlése a hely meghatározása miatt is ide kívánkozik: "inter sicambriam et albam regalem" találta ezt a követ. egy néppé formálódott . Elfogadható: róla az a felfogás. példa a mi hun hagyományunkra is. amint jelzi. A trójai eredet sem tekinthető különben puszta tudós kitalálásnak.frankok. hogy a galliai latin és ellatinosodott kelta lakosságtól élő hagyományként örökölték a velük összevegyült. 97 . Akármint van. A kő említése Kézai tudósításának hitelét éppúgy erősíti.

Ma mindnyájunk előtt világos.) „… hihető-e. bármely csekélyke legyen is az." (Arany János: Naiv eposzok.. mint általában a népköltemény.) „Hunfalvy Pál és kortársai még hihették azt. XXVII. Pest 1864. hogy az egész minden előzmény nélkül csak egy pár szerzetes csinálmánya s a magyar nép csak a krónikákból hallotta először Attila hírét'? .) „… a fent idézett nyomokból is kiviláglik már. Semmiféle monda nem terjedhet el ha nem köti magát valamely élő emlékhez. Ezért nem vizsgálható mondatörténetként. 1930. Bp.. Koszorú. hogy ez a vélemény képtelenség. midőn a történetből száműzni akar vala minden regeszerűt." (Gyulai Pál: Budapesti Szemle. hol meghalt.." (Németh Gyula: Attila és hunjai. hogy ez. semmi sem lett volna azon földre nézve.) „Az ősi tudaton alapuló történeti hagyomány nem monda.Hun-magyar mondák és a Nibelungének „Többször hallottam némi hitetlenségi hangnyomattal mondva: lehető volna-e. Hogy a magyaroknak csak a honfoglalás után lehetett alkalmuk hallani Attiláról és a hunokról. költői formában nyilatkozott . 1881. hol csontjai máig is nyugszanak'? Csupán Hunniának ne volnának meg a maga költeményei és legendái Attiláról'?' (Thiery Amadé: Attila-mondák.. a krónikások józansága. Szabó Károly ford... hogy volt nálunk naiv eposz. hogy létezzenek magyar hagyományok Attiláról és a hunokról? Attila. 1925. 1863. Bp. a többi világ hőse. hol uralkodott. a korai kritika dere hagyományos költészetünk virágait fagyasztá el.) 98 .." (Hóman Bálint: A magyar hun-hagyomány és hunmonda.

ha részben is. történészi erényei mellett a nemzeti történetírásra kiábrándító következtetései keltették iránta a nagyobb figyelmet. kiszabadulnunk. Hunfalvy Magyarország ethnográfiája című munkája 1876-ban jelent meg. Egy róla cikkező szerző (56) nem kisebbet. mai szemmel inkább keserű nevetésre ingerlő hatása alól csak az első világháború. Már idézett gyűjteményes munkájában. fára nem mászik" jófiúja. s főként az Ady minden irányban szétsugárzó szellemiségének hatása által sikerült. s kétségtelen írói. műveinek főbb megállapításait Hunfalvy kritikátlanul átültette a magyar történettudományba. S ami a nagyobb baj. hogy Hunfalvy nagy okossága. Első nagy turkológusunk. kritikussága csak azzal a belső önkontrolljával – ha egyáltalán élt benne ilyesmi – érvényesülhetett. hogy a négy hazai munkából vett idézetből kettő miért múlt századbeli. ezek alapján egész Iskolát teremtett. hogy csak ezt a hármat említsem. Roessler Róbert. Ezt természetesen nem a levegőbe lógatott lábbal. Thury József (55) pontról pontra bebizonyította. amelynek zsákutcás. különösen. Nem kerülheti el mai folyóirataink olvasójának figyelmét a Hunfalvy reneszánszára irányuló törekvés. állit. hogy a magyarság akkori nagy ellenségei. adatokkal éppúgy meg is erősítem. mint hogy ő a hazai kritikai szemléletű szakirodalom első megalapozója. hogy ki gondol ma már a Hunfalvy munkássága nyomán támadt felháborodásra? Nehéz századaink ismeretében azonban nem nehéz meglátni. Ludvig Schlözer. század utolsó harmadának vitaanyagából kell merítenem.Magyarázatra szorul. lirizáló ellágyultságban mondom. másrészt a Hunfalvy Pál munkássága nyomán magasra csapó vitahullám. "fűre nem lép. s a nagy elméleti munkásságú Bartók és Kodály is az ő tudósi „köpenyéből" bújt 99 . ostoba Habsburg-német elfogultságú. hogy a magyarok históriai dolgaiban azért elsősorban a szabadságharcot leverő Habsburg-birodalom magyarellenes szellemiségének legyen jól fésült. Az ok egyrészt a szerte Európában és hazánkban is megélénkült mondakutatás. hogy a továbbiakban is jelentékeny mértékben a XIX. Vámbéry Ármin tanítványa.a bátorító önvigasz némi ízével – Szűcs is példálódzik avval. Maximilian Büdinger vagy korábbról A.

Eduard Röslert. évtizedekig zajló. s képtelennek tűnik Magyarország 100 . azt is tőlük. Nem tudom. fejezetében Casselre hivatkozva a következőt mondja: „Anonymus Kézainál és Thuróczinál igen sokkal kevesebbet tud a hun-magyar őstörténetről. azt merem állítani.volna ki. A hunrokonságot merőben megtagadta." Anonymusról: „Előtte a magyar történetről belföldi munka nem létezett. hogy több német szerző szerint a magyaroknak semmi emlékezetük nem lehetett a hunokról és Attiláról. de hogy a Kossuthszimfóniával jelentkező Bartók a turini remete atillájából és nem a Hunfalvy schwarz-gelb színezetű "köpenyéből" bújt ki. ha nagyon vázlatosan is. A kiváltó ok az volt. Gárdonyi Gézának éles szavaival: „A magyar történetírásban Hunfalvynak Batu káni szerepe volt: földúlt és elégetett minden hagyományt. csak külföldi forrásokból merített. s Atilla magyar dicsőségét beledobta az Akadémia szemetesládájába. Tekintsük ezúttal a közvetlen elindítónak e vélekedésben dr." . Hogy a zeneelméletben és pedagógiában is kiváló Bartók és Kodály mily mértékben tanulmányozták a Hunfalvy Ethnográfiáját. Értekezése 8. m időn a nyugati tudományosság és monda azt lehetővé tette." (57) E szükséges kitérő után. amit róluk tudtak. s így írása volt e tárgyban a legelső.." Továbbá: „e rokonságnak mind a nyelv." „A névtelen jegyző a történetet ferdítések és hazugságok által eltorzítja. áldatlan vitát. Mindenesetre – bizonyítható adatok alapján – én inkább rokonszenvezek A láthatatlan ember írójának. mind a történettudomány egyformán ellene mond. a németektől vették át. ahol a magyarokat dicsőséghez segíthette. „koholt és erőszakosan ferdített. lássuk a magyar hunhagyomány megítélése és a benne központi fontosságú Nibelung-ének eredetének értelmezése körüli. ezért e mondák csak akkor keletkeztek..

mesénél nem egyéb. Ludvig Schlözer: „Anonymus műve egy ostoba barát őrült fecsegése. mely a valót a költeménytől nem bírja elválasztani. hozzá egyebet is. ami a burgund-hun mondában nem volt meg." Nem feltétlenül vall azért tudósi higgadtságra. Hunfalvynak szavait: „. Világos ennél fogva. Attilának származását.a magyar krónikák egy mesevilágban élnek. történelmi alap nélkül szűkölködik... amint bírjuk.. mert a nagy magyar nyel101 .. amit a krónikások abbul származtatnak. követésre példás kritikai szellemre – amint ma egyesek állítják – ez a teleszájú nagyképűség." „A magyarság nem a pogány. A "tárgyilagos" tudományos kritika eredményeinek vélt külföldi munkák gátlástalan respektálása mellett. mesénél nem egyéb a székelyek hun eredete is. hol Nimródtul. hozzá tevé a székelyek hun eredetét is. tehát a történet-nyomozók kezéből száműzendő." . Még józan emberi észben is szűkölködő mesemondó... hanem a keresztyén magyar. a szász A. hol Magógtul s Árpádnak származását Attilátul: úgy költötte a székelyek hunságát is.. az hozzá tevé a Hunor és Magor-féle mesét.régibb történetének forrásául szolgálni." Ízlelgessük e vélekedések első hazai keresztapjának. mégpedig keresztyén német papjaitól hallott legelőször valamit Attiláról és a hunokrul. mellyet azután a többiek másolgatának. A hun monda idegen lévén általában. az tehát így. ez a Hunfalvy azért is ily kérlelhetetlen. hogy az is csak mese. keresztyén német papok írták meg a hun-magyar atyafiságot és az úgynevezett hun-magyar históriát." Ez úgynevezett kritikai szemlélet ősapja.. egy teljesen tudatlan ember önkénye és szándékos meséje. s idegen földről jutván a magyar krónikába." Csak még két passzus Hunfalvyból: „Akárki szerkesztette először a hun-magyar krónikát... „Amint a krónika költötte a Hunort és Magort.

hol ezek végződnek. ott megszólal a föld. Petz Gedeon: „A történeti elem Jordanesból. Bleyer Jakab: 102 . Hasonlóképpen. A Budenz által ekkor már abszolút érvényűnek bizonyított finn-magyar nyelvrokonság Hunfalvy szerint is kizárta a hun kapcsolatot. a mondai a városlakó németek közvetítésével. s aki ezt mégis képviselte. ill. azt hiú légvárakat építőnek nevezte. így dr. ott beszélni kezdenek az épületek romjai. Nézzünk meg Hunfalvy iskolájából néhány tudós álláspontot: Riedl Frigyes: „a hun krónika idegen forrásokból kompilált mű. a kézművek hátramaradt példányai s ahol ezek is elhallgatnak. önálló mondai színezetű elemei genealógiai célzattal készült tudákos könyvmondák”." Gondolom. a hunok után itt lakó népektől átvett hagyományból”. sem különbözőségéből nem lehet megoldani a népek származásának nagy és nehéz problémáját: azokból legfeljebb valószínűségeket lehet következtetni. Székely részről kötötték fel először a kardot. míg végre a csillagok viszik feljebb a történelem fonalát”.vésszé vált kölni Budenz József érveit is védi. sőt csillagászok (ma már erre is van példa) örömmel veszik a Hunfalvyval való vitában Nagytól citált Renanvéleményt is: „Ahol az írott történelem világa megszűnik. ott kezdődnek a szájhagyományok. ahogy az egyoldalú nyelvi megítélés helytelenségére legutóbb Sinor Dénest idézte László Gyula – fogalmazásában ugyan nem értve vele teljesen egyet – . az eredetkutatásban szót kérő folkloristák. Nagy János (58). Nagy János Humboldt tekintélyéhez folyamodott: „A nyelvnek sem rokonságából. régészek.'. a hazai német lakosság élőszóbelí közvetítésével jutottak el a magyarokhoz. Heinrich Gusztáv: „E magyar hunmondák a német hun-monda hatása alatt alakulhattak ki..

„Pannónia szláv lakói útján eljutott keleti-gót Attila mondából ered." Moór Elemér: „A német Spielmanno. Azáltal pedig. hogy a legújabb magyar történészi álláspont az avarokat hunoknak tartja. Hunfalvy és követői hatására – egészen a húszas évek elejéig a magyar történettudomány a hun-kérdést kizárta saját kutatási köréből." „Hunfalvy határozottan kétségbe vonta. tárgyi eredményei -mai tudásunkkal mérve – nagyon is problematikus értékűek. Sebestyén a mondai és mondává szövődött Kárpát-medencei hunhagyományt. Nem látták tisztán a hunok. hivatásos énekmondók közvetítése" A történelmi nemzeti hagyomány folytatójaként Sebestyén Gyula (59) – az ő munkássága avar-fejezetünk megirásában is elsőrendű kútfők volt – az idézett germanistákkal ellentétben. A történészek ennek következtében legfeljebb a krónikák egymás közti viszonyának tisztázása végett. Az ősi hagyomány elejtésével egyidőben a hunok és más török népek története iránti érdeklődés is szinte teljesen kiveszett.. A mondai elemek értékeléséről ismertetett sokféle vélemény is jelzi. igazolta őt a jelen. bolgárok etnikumát. ezért ismerjük meg Hunfalvy munkásságát sommázó véleményét: „Hunfalvy nyitotta meg a módszeres kritika érvényesülésének útját. hogy a történettudományi szempontok kikapcsolása után – a nyelvtudomány művelése mellett – csak mondaelemzés volt hazánkban. forráskritikai szempontból vizsgálták: a hun krónikát s annak írott forrásait A székelyeredet is hosszú időre megszűnt a hunkérdés része lenni. E témánál Hóman Bálint összegezésére is támaszkodtam. illetve históriát. nem a német-magyar kultúrviszony (kultúrfölény) szempontjából vizsgálta a hun-magyar kapcsolat mondai hagyományát. avarok. Így Attila és a hunok harcait avar közvetítéssel magyarázta. századi külföldi források tudtak volna hun103 . Az ortodox finnisták tudományos terrorja minden ilyen kezdeményezést elnyomott. hogy a IXXII.

E mondaanyagnak viszont semmi köze az Attiláról szóló germán hősmondákhoz. majd az avarok továbbélése. pepecselő tudóskodásnak Magyarországon is. Véglegesen bebizonyosodott." (60) A XX. hogy a hunhagyománynak nem Kézai az egyedüli forrása. Igen hiányos forrásanyagra támaszkodott.. Igaznak bizonyult például Domanovszky véleménye: „A hun történetben az élő monda győzedelmeskedett az írott források felett.. s ezt kellő alap nélkül állította. Ö csak összegezte a korábbi magyar és külföldi írott forrásokat. Nagy Géza és Sebestyén Gyula által megfogalmazott tételek is. sőt a néprokonság történeti hitelét. jelenléte a Nagy Károllyal való harcaik után is. bár mértéktelenül eltúlozza Szűcs Jenő a magyar-hun azonosság Nyugaton való elterjedé104 . a tudós költő Viterbói Gottfriednek a hatását. s a bennük megőrződött néphagyományt. Új és megvilágító értelmet kaptak a honfoglalás kori kútfők.a tudós átvétel és a monda között a határt sokszor egyáltalán nem lehet megvonni. . de a véleményük miatt mélyen ellenzékbe szorult Thury József. a huntörténetben felidézett csaták valóságos megtörténtét bizonyította Barbarossa Frigyes udvari papjának. mert az illető történeti eseményt a monda is feldolgozta?" (61) Ami pedig a monda fontosságára vall. században fellendült nemzetközi turkológiai kutatás véget vetett a hun-krónika körüli beltenyész. hogy a hun história miért egyezik az írott kútfővel. A nyelvészektől és mondaelemző germanistáktól elnyomott történészek is végre levegőhöz jutottak. nélküle: „a hunhistóriára a magyar krónikában szükség nem lett volna. s bizonyára nem is jutott volna senkinek sem eszébe. mert azok semmit sem szólnak hunmagyar azonosságról Egyfelől a bolgár múlt tisztázása erősítette meg a feketetengeri onogur-bolgár és alán kapcsolat. Sokszor még azt is nehéz eldönteni.magyar azonosságról. mert ez a forrása? Vagy csak azért. hogy a hunok történetét a magyarokéval kapcsolatban megírja".

hogy Viterbói szerint „a besenyőktől kergetett magyarság Pannóniát az avaroktól foglalta el". azt azért nem említi. műve 1185-ben. Annál többet beszélnek a hunok utódairól.. Sebestyén ebbeli fejtegetése alapvető és világos: „Történelmi adatok szerint közvetlenül a magyarok megjelenése előtt a nyugati végeken avarok és a tőlük keletre telepedett szlávok képviselték külön kagánok. majd. amikor azt írja. Ha tehát a honfoglalók tőlük vették el Pannóniát. Kézainak az avarok és frankok pannóniai és ausztriai csatáit hun ütközetekként megírt fejezetei is a hun-avar hagyomány fennmaradásáról tanúskodnak. hogy Liupold osztrák herceg 105 . Bonfini említi. aki történelmi személy. egy Berengárról szóló vers (vele két évtizedig voltak szövetségben a magyarok. Vajon van-e tudomásuk erről a kettős honfoglalás mai képviselőinek? A magyarokat a hunokkal és avarokkal azonosító kútfőkről már másutt szólottunk.." Az avarokat egyébként nálunk elsőként Mátyás és Ulászló olasz történetírója. s legtöbb olaszországi hadjáratuk az ö megsegítésére volt). "Pantheon"-ja 1189-ben íródott. ami igen fontos. 959-968 körüli költeményében. akkor természetszerűleg ennek a két népnek kellett helyet kapnia a honfoglalás kori mondákban is. századi gandersheimi apáca nevezi avaroknak a magyarokat egyik. A szlávokat tényleg képviseli Szvatopluk. de az avarok nevét középkori hazai krónikáink egyetlenegyszer sem említik meg. illetve külön fejedelmek alatt a hegemóniát. majd a Mölki Krónika jegyezte fel 1 174-ben. Az író "Memoria seculorum" c. Sebestyén felsorolásából csak hármat említünk: Hrosuita. X. Nála a Nagy Károly által leigázott avarok már teljesen azonosak a magyarokkal.sében. „A dunántúli csaták leírásánál – s ebben valamennyi kutató megegyezik – igazi mondával van dolgunk" – állapította meg már Domanovszky is. hogy az ö tekintélye tette véglegessé e "hiedelmet". Sőt Thuróczi 1488-ban kinyomtatott krónikája alapján a 744 utáni avar történetet fogadja el magyar történetként.

erről 106 . akkor azokon a krónikásokon sem szabad csodálkoznunk. Szolgálata évei megegyezhetnek Hrosuita apácaidejével. a X. hogy Nagy Károly a Tullnnal azonos római Comagena mellett ütközött meg az avarokkal. században a gandersheimi apácakolostor fejedelemasszonya volt. Kiknek jövetelét amint Ditrik megértette. hogy a hunok.) Hrosuita gandersheimi apáca 959-968 között írt versének a mérvadó voltát.fia feleségül vette "az avarok királyának leányát". hogy embereiben illy nagy öldöklés esett.. Ez csak azt fejezi ki. 1161/ leányáról van szó. Macrinussal Tulna város felé vonula .Megismervén tehát a hunok.. A leszármazás fonala ez: Ágnes—Arnulf házasságából Judit. keresztnevén Gerbega. (II." Történelmi tény. más nap hogy az ütközetet vívta. A minden ágon uralkodói környezetből származó Gerbega – s könnyen hathatott verselő apácájára – értesültsége bizonyosan nem számítható mendemondának. akik az avar és hun kapcsolat alapján azt merték az idegen kútfők bátorítására és a hazai vallomások alapján állítani. 938-ban halt meg.. ami aztán tökéletesen meg is felel a történeti igazságnak. ha mérlegelnénk. mert a nagyanya. „Ha ennyi hiteles tanú bizonyítja – írja Sebestyén –. Judit-Henrik (Madarász Henrik császár fia) frigyéből Gerbega. Egy Falkenstein János nevű szerző múlt századi összeállításából tudjuk.. Géza /mgh. avarok.ja. velök Czezönmaurnál szembe szálla. Árpád leánya. hogy Árpád dédunoká. neki bátorodva seregükkel Tulna felé indulának. hogy a honfoglalók itt szlávokat és avarokat találtak. magyarok neve összefolyt. mennyi és milyen a nyugati nemzet fegyvere és lelke. hogy Ditrikkel és Macrinussal megvívjanak." (62) A Tárnokvölgyi ütközet leírásakor Kézaiban ezt olvashatjuk: „Látván tehát Ditrik. hadd hívjam fel a figyelmet egy szenzációsnak is számítható kis adalékra. hogy a magyarok a szlávoktól a velük rokon hunutódok közvetítésével foglalták el az Attila király örökéből reájuk maradt Pannóniát.

Az összefüggést Eckhardt Sándor is világosan látja: „A kapcsolatot Kézai annál könnyebben megtalálhatta. századi életrajza. Nagy Károly e hadjárat egyik vezére a Theodoricus (Ditricus) nevet viseli. Theodocis név. ahogyan lecsap reá. ennyit ér az ő hun-eredet"fikciója" is.Einhard évkönyve tanúskodik." E mondatával ugyanis Szűcs egy olyan gondolatsorát zárja le. amelyben Kézai hun-magyar azonosítását ismerteti. sőt van olyan forrás is. mely Attilát éppen avar királlyá teszi. hogy érzékeltesse. Tulln körül tehát élt az avar-hun-frank ütközet emléke. hanem az avar és hun hagyományt.. 107 . íme. Sebestyén Gyula végkövetkeztetése a hun-avar hagyománynak csak nálunk való továbbéléséről feltétlenül helytálló ma is: „A Pannónia megvételéről szóló hun-mondákat nem a krónikás gyártotta. mert hiszen a külföldi forrásokban is előfordul az a vélemény." Szűcs Jenő talán egyik leginkább hitelrontó szándékú. A mód.. Semmiképpen sem "gyúrt össze fantasztikus koholmányt" Kézai. szabadon elegyítő hazai mondákból vette át és állította össze. s Ardaricus gepida király is ott van a germánok hadaiban. történelmi előzmény nélküli." Ditrik neve sem. Még a hun-avar-magyar mondai hagyományt nem ismerő külföldi történész számára akár zavarosnak ható Attila-harcok leírásában sem. ahogyan ezt Szűcs Jenő kegyetlen cinizmussal állítja. legkevésbé korrekt mondata Kézai megítélésére a hun fejezettel kapcsolatos: „Hogy csak az író egyik leghajmeresztőbb etimológiai ötletét említsük. e vezér XII. a hun-germán ütközet is megtalálható: Theodocis vezeti a germán hadakat."(63) Bíborbanszületett Konstantin például: „Attila az avarok királya. Ezáltal válik ez az odavetés szinte gonosszá. hogy Nagy Károly avarirtó hadjárata bosszú volt Attila pusztításaiért. Ispania a magyar ispánokról (spani) nyerte nevét.

Ily megyékből állt Arménia és Ibéria is. a mai Grúziáról). Plinis (VI. (Az Iberia Asiatica-ról van szó. 29. Sevillai Izidorus bizonyított történeti forrása is volt Kézainak.Csakhogy Kézai tudományos és jogos eljárásnak tekinthette a Sevillai Izidor óta különösen elterjedt névelemzést is. amikor a magyarok Hungar nevét a Hung (Ung) folyónevéből magyarázta. Nem én mondom ezt. VI. 2.).) ugyanakkor egy megyehatárnak számító hegyszorost Partiában 108 . Bartal György (64) ugyanis alapos bizonyítékok felsorakoztatásával igazat ad Kézainak. ebben Szűcstől ily mégesen ismét felpiszkált ispán-hispán vitában. bár nagyon szerettem volna. s utóbb királyukról avaroknak. A magyarság elődeit a parthusokban kereső Bartal Pliniusra (PI. k. "judices Megales" formában. fejezetében bukkan fel a mai megye fogalmunk egyik középkori fogalmi jelölője. akinek legfénylőbb kutatási eredményeit Szűcs gondolatról gondolatra következetesen felhasználja. s a fogasabb problémák tisztázásának erős vágyától sarkallt fiatal történésznek fel is hívom a figyelmét rá. Anonymus is így járt el egyébként. különösen Sevillai Izidor óta (VII. 29.)." Nem hallgathatom el. Divattá vált népekről városok neveire vagy megfordítva következtetni. Am kérdőjeles feltevéseiből valósággal kijelentő mondatos bunkókat gyárt a huntörténet magyar eredetiségének a széjjelverésére. hogy Kézai esetleg nem is szorul mentségre. ez felsziszszenésemről tanúskodó soraimból is gondolható. E sietős munkámban magam nem tudtam megnyugtatóan utánajárni a dolognak. Na most. amelynél krónikája szerint a honfoglaló seregek hosszabban időztek. ezrével eszelt ki. sz. hanem Eckhardt Sándor. "Mega". A Kézaiéhoz hasonlatos etimológiai mondát a középkor.) hivatkozva elmondja. Kálmán királyunk törvénykönyvének 37. amelyen el lehetne indulni. Ezéli csupán jelzem az utat. Az az Eckhardt Sándor. hogy e nép országa 18 megyére és három kerületre oszlott. Olvashatta tőle azt a megállapítást is: „A hugniakat azelőtt hunoknak hívták. s éppen a Hispánia-etimológiára. amelynek egy részét akkor már Hispániának nevezték (Strabo XI.

így Somogyváron. kikövetkeztethető több krónika-felhasználásból is. Endre (1046-1061) korában írott és elveszett Gesta Ungarorum. ennek szerzője "hytetlen Somogy Hyspan"-nak nevezi Kupát (Koppányt).és országos jelentőségű feljegyzésekkel kiegészítve egykorig folytatták. A lenézett és nevetségesnek kikiáltott dolgok sokszor visszaütöttek már. hogy a hunmagyar azonosság. még Szent László életében (Hóman a Gestát Szent László-korinak tartja) készült egy inkább király-lajstromokra emlékeztető krónikás kivonat."Climax megale"-nak nevez. említ Bartal egy p betű helyett tévesen t-vel írott parthus szót. a "megistan"-t. században több helyütt. Idevágóan.Kézai igaza mellett Humboldt (kettő van) bizonyítékára is hivatkozik az Ibéria-Hispánia összefüggésben. de több részletében fellelhető. De Ipolyi Arnold történészibb fogalmazású intelmével is védhetem magam e kitérőért: „A :történetben a legcsekélyebbnek látszó adat is fontossággal bír. Valamennyi korunkra jutott krónikánknak van ugyanis egy már eddig feltárt ősforrása. rokonság tételesen sem nem állítható. helyi. Bartal a hely és a személy közelebb' megjelölése nélkül. Váradon. az I. A hunhagyomány némely XI. ha szó szerint és teljes tartalmában nem is.az egyházak számára. Ezt a kivonatot a XII-XIII. századi forrásokra visszamenő részleteinek van éppen a legnagyobb értékük. a Zágrábi és Váradi régi krónikák részletei pedig a 109 . A Somogyvári Krónika töredékei Albericus Világkrónikájában (1233) maradtak fenn. sem nem cáfolható önmagában a Kézai Gesta Hungarorumavai." Kihagyhatatlanul szólnunk kell arról is. melyet a magyar megyeispán szóval azonosít. Hóman egyik tanulmánya (65) alapján ez így összegezhető: „A teljes szövegű gestából. Az elveszett Gesta. István ünnepéről írt talán korabeli értekezés. Ebben többek között benne voltak az Árpád-ház nemzetségi hagyományai. Az ispán-hispán analógára még annyit: az Érdy Kódexben található egy Szt. Zágrábban. a helyi folytatás céljaira.

században mindent. mert a XI. László idejében a cseh király megígéri. de a Kézai-féle hun-krónikával bővített gestától független és nála korábbi források közül négyben találjuk meg. így Spalatói Tamásnál (1260 k. aki a magyarok bejöveteléről Anonymusszal és Ricardusszal egyezően a Gesta alapján szól. a királyi jogart és 110 . hogy a magyar királynak visszaadja valamennyi kincsét. századi Gesta csak a dinasztia Attilától való leszármazásáról tanúskodik. századi létezését bizonyítja az 1058-ban hazánkban járt Hersfeldi Lambert feljegyzése Attila kardjáról. Összegezésként Hóman úgy látja. s azonosnak mondja a hun és a magyar népet. (Györffy György ellenvetéseiről külön fejezetben szólunk. A XIII. Váradi (1374) és a Knauz-féle rövid zágrábi krónikák interpolációiban. A magyar-hun hagyomány XI.). hogy IV. ami a pogány múltra emlékeztethetett. melyet nagynénje." A hun-magyar azonosság gondolatát a XI. akármennyire is kárhozatosnak kellett tartania még a XI. A székelyeket Anonymus egyszerűen Attila király népeként említi. a honfoglaláskor. hogy a hun krónikánál két századdal régibb. Attila "dux"-ról is megemlékezik. Anonymus Gestá. Mazovi Anna magával vitt Csehországba: a királyi koronát. ugyancsak az elveszett Gesta Ungarorum felhasználásával készült Lengyel-Magyar Krónika a magyarok első királyaként szól Attiláról és hosszabban foglalkozik tetteivel. század elején.ja is többször szól Attiláról.) Ezt úgy is fogalmazhatnánk. így azt. az új hazában csatlakozott Árpád magyaljaihoz stb. hogy a dinasztia ebben még a papoknak sem engedett.Zágrábi (1334). de a hun népnevet egyszer sem használja. (Eckhardt szerint talán azért. eredetibb írott hun-hagyomány tartalmában benne van: a hun és a magyar azonos nép: Árpád fejedelmünk Attila király egyenes ági leszármazottja: a székely nép: Attila népének egy töredéke.) Eckhardt Sándor más adatot is említ (66). századi Gesta Ungaroruniból merítő.

hogy a bolgárok is a hun törzsek közé tartoztak. művet (67). Paulinus említi is forrásai között a Historia Attilae c. hogy Attila kincse birtokukban van. A magyar udvarnál ily módon úgy tudták. hanem Attila vezeti be a hunokat Pannóniába. Ezt használhatta Paulinus minorita is a XIV. Ez a bolgár uralkodó osztály hozta magával. s tette magyar nemzeti hagyo111 . azt a hagyományt. mint a bolgárok és az avarok. amelyet mindenütt igen finom és csodás szépségű drágakövek díszítenek és sok más aranyékszert. A külföldi írott források Kézainál fellelhető nyomainak elemzése nem célunk. hogy egy hódító nép leszármazási hagyományát a meghódított néptől vegye át. ugyanúgy." Továbbá: „Azt hiszem. Mindenekelőtt kijelenti: „Eleve is lehetetlennek kell tartanunk. illetve.„egy igen drága aranyedényt. hogy a több kéziratban említett és elveszett Velencei őstörténet szintén egy Attila történetéről szóló fejezettel kezdődött. amely a hunokkal való rokonság révén a magyarokat illeti meg. s ennek alapján a Kézaitól is felhasznált részekből abban tér el. század elején írt Világkrónikájában. hogy a honfoglaló magyarság már magával hozta a későbbi hunmonda néhány elemét. a magyarokat pedig egy uralkodó bolgár-török réteg szervezte meg. Csabának az emlékét. visszahódítása annak a földnek." Gombocz e véleményét arra alapítja. melyet Attila magyar király és más utódjainak idejétől fogva mostanáig Magyarországon őriztek". továbbá Attila kedvenc fiának. Az az olasz összefüggés azonban figyelemre méltó. A század elején megfejtett bolgár fejedelmi lajstrom öszszefüggéseiben máig a leginkább kikristályosodott véleménynek kell tartanunk Gombocz Zoltánét (68). így a hun-magyar rokonság hitét. hogy Attila egy Osdrubal nevű magyar király leányának a fia. hogy nem a hét kapitány. mint a Kézai krónikája. hogy a hunok éppúgy törökök voltak. hogy a honfoglalás voltaképpen secundus introitus.

„Pilgrim passaui püspök meg akarta térítési területül szerezni az új Hunniát. Erre utalnak elsősorban az Attila nászára összesereglett népek. A Nibelung-ének már Hunfalvyt is foglalkoztatta. Nagyon valószínű. a Magyarországa helyezett Etzelnpurc. s ami ennél számunkra érdekesebb az. Abban. tehetetlen. mint valóban lehet". perdöntő jelentőségűvé vált a Nibelung-ének keletkezésének helye. Itt Szent István éppoly pipogya. Kiev említésével. a hun-magyar azonosságnak a hitét. A szerző beleviszi a költeménybe a magvar Gestának Szent István-Gizella-ellenes felfogását is. mint a XIII. hogy a költemény Attilát a X. így támadt a híres Nibelung. s versekbe toglalák. e célból még bullaszövegeket is ferdített" írja az Ethnográtiában „Összegyűjteti és latin nyelven leíratá a német mondákat a burgundok és hunok történeteiről. az ármá112 . illetve keletről hozott örökség. amikor a Nibelungének hun udvarának és Attilának a képében a magyar történeti hagyomány. századi Géza képében festi. ez hozta magával a keletre menekülő hun királyfinak s Attila pannóniai hun birodalmának halovány emlékét. században. hogy a hunhagyomány nyugati átvétel-e. Ezeket azután németre fordíták a XII. Alapjában véve Györffy Györgynek a hunhagyomány magyar eredetiségét kirekesztő véleménye is nagyrészt ezen áll vagy bukik. Pedig ez a Cassel inkább rombolni igyekezett a hun-magyar összefüggéseket. századbeli német vagy magyar királyok. a nála "radikálisabb" Hunfalvy azonban még ezt is kevesellette." Megjegyzi még. amelyek így együtt csak a magyar krónikában fordulnak elő. de föként ideje.mánnyá a hunokkal való rokonságnak. vagy XIII. nevezetesen a Szent László-kori Gesta Ungarorum hatását is keresi. hogy Cassel (Magyarische Alterthümer) sokkal többet tulajdonít a nemzeti forrásnak és Anonymusnak. hogy a magyar kutatásnak van igaza. Fontos Eckhardt Sándor véleménye: „Olyan uralkodó ez az Attila.

Györffy Györgynek. Gran és Etzelnburg néven. amelyet még főnökök (praefecti) kormányoztak. 168. 1550 körüli olmützi püspök sorait Adalbertről: Rómából jövet a dalmát partokról ." Szent István "pipogyasága" vagy inkább Gizella erőskezűsége mellett. Mscript. és kik között első és legtekintélyesebb István volt (Historia Bohemica VI. kiket kapitányoknak hívtak. Ez a kép is látszik valószínűbbnek. II. különösen a továbbiak ismeretében. Esztergomot és Budát meg is nevezi Misenburc." Chabani Adamér szerint "Géza is István nevet kapott" (Leibnitz Bibl. ki az egész országot férje kezeivel igazgatta. az uralkodópár e jellemzése még inkább illik a kútfők szerint Gézára. Köztudomású továbbá. illetve feleségére. és a férjéhez tartozó ügyeket is kezelte. Csakis a Nibelungenlied szerzője helyezi a német hősmonda alakjait az általa . ha jól értettem. akár hallomásból is jól ismerte.jól ismert magyar földre. 1.nyosnak feltüntetett Gizella királyné és a németek kezében. az a véleménye. 22. Az utóbbi feltevést erősíti Szent Adalbert második történetírója is (Acta SS.). kinek vezérsége alatt keletkezett a kereszténység" – tegyük ehhez még hozzá Dubravius.).jelentette magát Magyarországban. hiszen a későbbi költésű Nibelung-ének latin nyelvű anyagát Géza idejében íratta Pilgrim püspök. Saroldura. Az idézet önmagáért beszél. de sőt nejéhez is. V. melynek fényes királyi udvarát akár tapasztalásból.ja életére törnek amilyen tehetetlen báb Etzel Krimhild cselszövényei közepette. hogy Budának Attila városaként való német elnevezése (Etzelen bürge) 113 . 46. hogy az ének pontosan a korabeli Magyarországra lokalizálja az eseményeket: Mosont. Apr.) a következő soraival: "Béla (Adalbert) küldött a magyarok fejedelméhez. kik Vazul herceg és család.

akit a németség és kereszténység felé erősen hajló fejedelem esztergomi udvarába hívott a pogány magyarság áttérésének előmunkásául. hogy Anonymus vagy akár a XI. azonban Pilgrim valószínűleg egy példányt Passauba vitt. Mivel Györffy a Nibelung-ének keletkezését a XII. 1931. ha igaznak bizonyul. München. még az ének német megjelentetése előtt. századi német értelmezés. Hanem. a rövid ismertetést pedig egy újságközleményből vettem (69). század végiek. századi Gesta írója már hazai forrásból is tudhatott a Nibelung-énekbeli nevekről és összefüggésekről. Az ének tartalmi elemei ezzel szemben – Eckhardt szerint – XI. hogy X. Und dennoch die Nibelungenfrage gelöst. hogy a Nibelung-éneket Géza fejedelem felszólítására Esztergomban írta egy Pilgrim nevű hittérítő. amely lehetetlennek tartja azt. amit ez a Schröfl állít. mert ez előtt az idő előtt a név még nem volt helyhez rögzítve". Talán kisegíthet bennünket egy XX. századi foganásúak és szemléletűek. s más időbeli összehasonlítási tényt. adatot nem említ a városnév lehetséges "helyhez rögzítésére". a tatárjárás alkalmával. Az eposz eredeti kézirata elpusztult Esztergom vára kiégésekor. Egy korabeli egyházi törvény ugyanis megtiltotta a pogány emlékek költői feldolgozását. század közepén gondolja. München. akkor bizony orra bukhat minden olyan elmélet. (Az újságközlemény tudósítását természetesen nem tekintem még bizonyító erejűnek. Aloys Schröfl (Der Urdichter des Liedes der Nibelungen Not und die Lösung der Nibelungenfrage. Be kell vallanom.) német egyetemi tanár azt állítja. 1929. illetve még valószínűbb. az elnevezés időpontját is a Nibelung-ének megjelenésével egyidejűnek veszi. Schröfl könyveit néhány főbb könyvtárunkban nem találtam: pontos címét is Németh Gyula egyik bibliográfiájából. század második felénél.) 114 . század végén került elő – középnémet átdolgozásban – a nagy német nyilvánosság számára. Az így megmentett hősköltemény csak a XI. és az ottani székesegyház irattárában elrejtett.„semmiképpen sem lehet korábbi a XII.

A lexikális megállapodottságú német tudományos vélemény egyébként ma a következő: a Nibelungenliedet 1200 (1198-1204) körül egy ismeretlen osztrák költő a passaui püspök körzetében a korabeli udvari költészet szellemében a pogány anyagból formálta. A dal szerint Attila városa Esztergom (Gran). Az Etzelburg elnevezésű Attila városa, a hivatalos német tudomány szerint, ily módon, valószínűen Gran (Esztergom). E feltételezés egybevág a magyar állásponttal: Géza (Gyécsa) fejedelmi központja Esztergomban volt. Mindezek ismeretében a következőket szűrhetjük le: a) a mai német tudományos álláspont eltér Györffyétől, mert az ének megjelenését nem a XII. század második felében, hanem a századfordulón gondolja; b) uralkodói tartalmat tulajdonit az énekben a Pilgrimgyűjtötte – közte – pogány magyar anyagnak; c) központi szerepűnek látja Géza Attilát megszemélyesítő alakját és székhelyét Esztergomot (Grant). Mindezekhez tegyük hozzá: Anonymus Budát nevezi meg Attila városaként. Nem valószínű ezért, hogy a Nibelungénekből merített volna. Az Etzelnpurc elnevezést a régi Gestából tudhatta, s hazai tájékozottsága révén nem személyesítette meg – jelképesen sem – Attilát a Pilgrim emberei szerinti "hun" – Gézával.

115

116

"Nem egyéb, mint a Pannóniára való birtokjog érvényesítése"
„A magyarok a 900. évi száguldozások után a magukéba. Pannóniába tértek vissza."

(I:uldai

Évkimyvck 839-901. cvck. Bal1al György ki)zlcse. U.i Magyar Muzeum. 1858.. XIII. füzet)

(Vers a XIII. századi Zágrábi Breviáriumból. Ford.: Muraközy Gyula)

Hajdanában Atillának Hitetlen magyar népe Parancsára zsarnokának Tört másoknak vesztére, Ám később királya, István Erkölcsén szelídített, S beléültette, tanítván Szebb életre, a hitet.

„...a jegyző főiránya a magyarok eredetérő1 egy hamis nézet megalapítására megy ki, hogy ti. a magyarokat Attila népeitől származtassa... Neki elviselhetetlennek látszhatott őseit a német krónikások leírása után rabló csordáknak képzelni. melyek az országra rohannak s az ellenállásra erőtlen számtalan népség legyilkolása után a véráztatta földet megszállották, A jog eszméje erkölcsi nagyságában kelt föl benne, S most már nem lőn elég neki. hogy a magyarok a jelenre jogállapotban éltek, mely rájuk nézve birtokuknak (1 szomszéd népek részéről történt elismeréséből keletkezett, Nem utálva azon képzeletet, hogy valaha önkény és jogtalanság által .jutottak birtokukhoz átvitte jogfogalmait őseinek idejére, s az elkövetett jogtalanságot legalább sok nemzedékkel hátrább. egészen ismeretlen ősapáikra. a hunokra igyekezett hárítani. Most már a magyarok azon hivatásban tűnnek fel, hogy jogukat keresik: ők nem hódítanak, hanem csak visszafoglalják elvesztett sajátjukat." 117

(Dr. Eduard Rösler: Zur Kritik aelterer ungarischer Geschichte, Troppau. 1860., Szabó Károly nyomán.)

„Az azonosítás bizonyos ideologikus előnyeit már 1200 körül felismerte a Párizsban tanult magyar Anonymus (P. Magister). Ö fedezte fel elsőként, hogyha Pannónia egykor Attila földje volt, Ecilbug a Nibelung-énekbeli Etzelen bürge, azaz Óbuda, »Attila városa«, a székelyek pedig »Attila király népei« voltak. akkor már csak meg kell tenni a hunok egykor legendás uralkodóját... az Árpád dinasztia ősének s a magyar honfoglalás máris mint a Pannóniára való birtokjog (mai fogalmainkkal: történeti ,jog) érvényesítése fogható fel, Ám... a hun nevet Ö még csak le sem írta(1 meg nem merészkedett odáig. hogy a magyar népet a keresztény Nyugat emlékezete szerint oly gyűlöletes hunoktól származtassa." „A magyar honfoglalás ily módon nem volt egyéb. mint a Pannóniába »visszatérő« hun-magyarok jogának érvényesítése," „Maga a királyi udvar még 1250 körül. IV. Béla idején is kereken elutasította az Attilával való bárminő kapcsolat gondolatát."
(Szűcs

Jenő: Kézai-tanulmány)

118

nem hihető. Szerinte a magyar hunhagyomány mellett szól krónikánk két helye. a nagy magyar jogtörténész Hartvik püspöknek jóval Anonymus előtti írásában (1\ 08-ban II. hogy az Árpádok születésükre Attilának maradékai (Bartal: Új Magyar Múzeum.Két dolgot kell azonnal leszögeznünk: 1. hogy Pannónia Attila király földje. füzet. IX. amelyben éppen némely osztrák-német oldali uralkodók igyekeztek a pannóniai avarokat korábban hódoltató Nagy Károly örököseiként a hűbérjogot velünk szemben ősi jogon érvényesíteni. s a bolgárokat fehérnek. Henrik császárral jött Magyarországra) ugyancsak talált utalást arra. és arról szól. Mégis említenem kell. 2. Árpád apja mint célzás a magyaroknál meglevő hun hagyományra. hogy a magyarok "szállongó hírből" (fama volante) azt hallották. A Nesztor Krónikának e soraira "Ekkor jöttek a fehér ugrok és örökölték a szlovén földet". elfogadom. akinek az ivadékából Álmos vezér. Bartal György. Nesztor a magyarokat fekete ugrok-nak nevezte. A Fuldai Évkönyvekből idézett sorok szintén Rösler – és Szűcs – ellen szólnak. század jogeszméiben fogant. s ezért nem hivatkozom Nesztorra. T. semmi köze Anonymus korához. századi történészünk tanulmányának a külföld számára is írott véleményei lényegi tartalmukban – meghökkentő módon – a Rösler elképesztően gyűlölködő kritikátlan tévtanait visszhangozzák. Heraklius császár korára (az 500-as évek) értendők. hogy írott nyugati forrásokra hivatkoznék. Nyílt levél P. Rösler a magyar szabadságharc leverése utáni gyilkosan magyarellenes légkörben írt. 1858. Röslemek csupán Anonymust feketére festő érvelése azonban önmagában sem lehetne véglegesen cáfoló bizonyíték a hunokkal valókapcsolat elvetésére. ellenvéleményül mindenekelőtt Németh Gyulára hivatkozom (70). Anonymus védelmére. Az első hely (ez vág e témába) Anonymus ötödik fejezetében van. ez a vélekedés a XIX. Röslerrel szemben. Bartha Antal helytálló elemzését. hogy ezek jóval korábbi időre. mert Barthával ellentétben szerintem az idézet a bolgárokra vonatkozhat. A mi XX. 119 .-hoz).

mivel ezt a históriaíróknak egyetlen könyvében sem találtam. így a korabeli vallásos korszellem. Mégis. mert azért el nem hallgatható magyar hunhagyomány lecsapódásának. igen éktelen és elég illetlen lenne. "azt beszélik"-féle fogalmazás. félénken vállalt. Királyi fővárost a Duna mellett alkotott magának. Ez az. sőt inkább még az ö korában is elevenen élő. német nyelven Etzelburgnak neveznek. amit a mai nap magyar Ilyelven Budavárnak.. Innen a "nem én mondom". hogy csak az írott forrásoknak van igazi hitele. hogy egészen Konstantinápolyig mentek ők." E szemlélet felmérhetetlen kárára utalhatnak a már idézett Arany János-i sorok: „a krónikások józansága.. „S ha az oly igen nemes magyar nemzet eredetének eleit s minden vitézi tetteit a parasztság csalfa meséiből. évében jött be Scythiából. vagy a hegedősök csacska énekeiből mintegy álmodozva hallaná. Magyarázat másrészt az akkori krónikásfelfogás. íme az Attilarésznél éppen: „A leghíresebb és hatalmasabb király. csak papi óvatossággal. s benne a hundolgokról is egy papi embernek ekkor csak igen szőrmentén !ehetett fogalmaznia... Attila Krisztus Urunk születésének 451. sőt Konstantinápoly kapuját is bevágta Botond a bárdjával. Nagy sereggel Pannóniába érkezett. elfoglalta az országot.. Megszalasztván a rómaiakat. a korai kritika dere hagyományos költészetünk virágait fagyasztá el. ezért jelen művembe nem akartam beírni. A pogánykori. Ezért is mondja: . Jól vallanak erről az összekötő mondatok." Nem vette be krónikájába a Botond-mondát sem: „Némelyek azt mondják." Anonymus Attilára emlékező sorait ily módon semmiképpen sem tekinthetjük politikai-birtokjogi érdekű kitalálásnak.. hanem csupán parasztok hamis meséiből hallottam." 120 ...Anonymus e fogalmazásához egyéb megvilágítás is idekívánkozik.

A negatív színezetűnek tekintett pogány reminiszcenciák jegyében így gyakorta pozitív szándékú és tartalmú politikai indulatok is izmosodtak. országnagyot és 121 . tevé királlyá a magyarokon. politikai folyamatok természetes közegellenállásán túl a számos visszaesésnek magyarázata lehet az is. S miután Péter uralkodni kezdett." Nem bizonyul megalapozottnak Szűcs másik ellenérve. Béla felfogásával való példálódzás sem.. hogy a frissen "keresztény" koponyájú magyaroknak is be-benőtt már az új hittől még hibogó fejüklágya. s vele egyben a kereszténységbe. szabadságát vesztve. tekintetes urat. Terjedelmi okokból csak egyetlen példát lássunk Kézai krónikájából a visszaesések okaira. Az ezenközbeni mindenféle társadalmi. s az égre tekintő. hogy kénye kedve szerint teljesíthesse akaratjának gerjedezéseit. a királyi méltóság minden szelídségét levetkezé. buzgó térítők mellett és mögött fel ismerték a zsebükre és szabadságukra menő nyugati hatalmi érdekeket is. mintegy magát is az "illendöségbe" visszazökkentve. földi hívságoktól elfordító. Megelőzően szólva: merőben történetietlen látásmódra vallana. a németek alattvalója legyen. valamennyi bárót.Gizella királyné pedig a gonoszok tanácsából húga fiát." E magatartásra valló.S ez el nem "hallgatható" kitérő után. ha Szent Istvántól töretlenül egyenes vonalú fejlődési folyamatnak látnánk a pogány kortól való elszakadást. várakat és az ország minden méltóságát a magyaroktól elszedvén. és német dühösséggel tombolva az ország nemeseit megveti vala. németeknek és olaszoknak osztja vala. a velenczei Pétert. így folytatja: "De tartsuk magunkat az elbeszélés rendéhez. századost. a IV. Péternek tulajdonított szavak is olvashatók a krónikában: „Ha darab ideig egészségben maradok. . Az erősségeket. az új társadalmi állami rendbe való belenövést. s hogy Magyarország. az ország javait a németekkel és olaszokkal tollhéjázva és telhetetlen szívvel falván. kinek atyja a velenczeiek herczege volt.

Endrét – Béla apját – csaknem egyévi időtartamra kiközösítéssel sújtotta. Endre e szervezetet a Barcaságból és a Szerémségből kemény rendszabályokkal visszaszorította és az országból ki is űzte. Béla és udvara nem azért nem vállalta Attila személyét és a hun-kapcsolatot. Sürgette például a pécsi egyházmegyéhez tartozó dél-dunántúli részeken az ott annyira elterjedt "lombardus" eretnekség elleni inkvizíciós pereket (71). európai összefüggésben a pápai és a világi hatalom szembekerülése és e korszakban meginduló nagy mérkőzése. Főként a jobbágyi sorban elterjedt félpogányság. Bélánk már herceg korában vallási túlbuzgóságáról volt ismeretes. 122 . Bélának a második honalapítás munkájában állandó kísérője. holott korábban II. Vele ellentétben ugyanis – IV. akinek személye témánkban közvetlenebbül érdekel bennünket. s éppen a pápa ajánlására engedett neki szabad teret itteni működéséhez. és Magyarország földjét idegenekkel töltve be. illetőleg IV. Honorius pápával sűrűn levelező IV. István. Az egész Európában kegyetlenségéről hírhedt Theuton János főinkvizítort is a III. László korának tulajdonított krónika e szókimondó fogalmazása IV. az a győri származású Marcellus fráter." Az V. E korszakismétlődés hazai oka elsősorban a tatárjárás és következményei. félkereszténység volt teljesen kiszolgáltatva a nagy inkvizítornak. E kor bennünket érdeklő vonatkozásainál derülhet fény Szűcs Jenő érvelésének cáfolatára. hogy a pápa megbízottjaként 1235ben magát II.méltóságot németekből és olaszokból teszek. s oly nagy hatalmúvá vált. A mi későbbi IV. de tágabb. IV. mert a magyaroknak Attilához és a hunokhoz szerintiik semmi történelmi közük nem volt. hanem. a németeknek adom birodalmul. mert egy a Szent István korának megfelelő vallási türelmetlenség és elfogultság vált ismét uralkodóvá az országban. Mármost. Béla korát megítélő szemléletre is utal. Az ö közreműködésével tudott a német lovagrend újabb stratégiai pontokat szerezni az országban. Így lett ez a János fráter 1231-ben a domonkos rend hazai tartományfőnöke. Béla vette nálunk pártfogásába.

hogy a királyi udvarban lakozó Marcellusnak „a tatárok vadsága által eltorzult lelkületeket az igaz hit védelmében hogy megújíthassa. Ince a legnagyobb. Tény az. ennek a Marcellusnak a keze nyomát kell látnunk IV. illetve magyarnak tartja.. de Totilát is hunnak.. Ince pápa 1252ben kiadott híres "Ad extirpenda" ("Kiirtandó eretnekek") bullája alapján a magyarországi "félkeresztények" "extirpálásával". Pannóniában terül el. Több olasz forrás s nyomában részben az olasz történelmi hagyomány.. 546-ban és 549-ben elfoglalta. Ami a hunhagyományt illeti.tanácsadója és szolgálattevője. ezt a Pannóniát némelyek ÚjMagyarországnak nevezik." indokolással adta meg IV. a domonkos rend új magyar tartományfőnöke. A tatárjárásban és még utána is magára maradt nép e korban a még élő s a betelepülő kunok által is erőre kapott régi hit vigasztalásába menekült. s ő csaknem 12 évig vezető szerepű volt az eretnekség és félpogányság elleni hazai küzdelemben. másik. aki különben nemhogy Rómában nem járt. Ez eltévelyedettekre és a régi hitet fenntartó.. pápáknak fenntartott kiközösítési és feloldozási hatalmat. Bélának – egy újabb tatár betöréstől tartva – 1254-ben a pápához írt segélykérő levelében. A fontos részlet így hangzik: „Például idézzük Totilát. hogy két magyar királyság van.. hogy a nagy tekintélyűnek tartott Viterbói Gottfried.. Meglepő. E Marcellust bízta meg IV. Ezek uralma idején Attila 123 ." Ez a Totila (541-552) ~ Attila halála után száz évvel -a keleti gótok királyaként két ízben is. őt összekeveri és azonosítja Attilával. Memoria seculorum-jában látjuk ezt: „Olvassuk. ki keletről jött a Nyugat leigázására és főleg Magyarország közepére helyezte székét. emellett betegápoló mágusokra csapott le az inkvizíció. de a Pó folyót sem lépte át délre haladtában. bár nem keveri össze a két személyt. kifosztotta és feldúlta Rómát.

(Vagy massagéta volna ez a Totilia?) Eredeti gondolatmenetünkben maradva. IV. Béla és udvara – ellentétben a mai magyar történész véleményével – lényegében állást sem foglalt a hun-magyar ügyben. s innen Afrikába is jutva. Attilát a vérengző zsarnokok közé. Ö már azt a végkövetkeztetést is kimondja. Királyunk az idézett levél tanúsága szerint azért áll oly idegenül szemben Attilával. A Totilával való azonosításra különben később is vannak nyomok Így a Divina Commediában. sok királyságot dúltak fel Itáliában és Galliában. mell "ez volt úgy látszik az Egyház álláspontja". A versben ezt mondja honfitársainak: „arra a hamura építették újra (városukat). Eckhardt e véleményét bizonyító példával is megtoldja: 124 I r l k o n ö s P E [ T K l g e h c á v f o p . Vajon a Kézainál is megírt azokhoz a hun csapatrészekhez tartozhatott TotilIa (későbbi leszármazottként persze). Béla udvara felfogásának okáról. amelyek Spanyolországba húzódtak a catalaunulni ütközet után. másutt hasznosítjuk. hogy IV. Mi rejlhet e Totilia értelmezés mögött? Viterbóinál semmiképpen sem névcsere." A teljes idézetet. a Genzerikh gótjaival. ezt a mérlegelő elkalandozást magam is sokallom. tény. Én is Eckhardt Sándor írásából (72) veszem. e helyt TotilIa miatt feltűnő érdekű és értékű részét adjuk csupán. mint bármely más nyugati uralkodó. vandáljaival együtt tűntek fel Attila után száz esztendővel? Mivel forráselemzést nem nyújtok. igen fontos tartalma miatt. vagy személyével Attila egy névcsere áldozata. egykori fejedelmeik. egész egyszerűen a valószínű korabeli római és olasz szemlélettől szaturált – nyilvánvalóan marcellusi – véleményt tolmácsolta a pápának. Név alteregója a gótok viselt dolgaiért is a történelmi ítélőszék elé állított bűnbank. hogy vagy valóságos hun-személy ez a Totilia. mert Attilát is említi.és Totilia." Ez utóbbi adatokért a mai historikusnak nem is kell külföldi könyvtárakhoz folyamodnia. a pokol hetedik körébe juttatja Dante. azt kell látnunk. mely Attilától visszamaradt. amit e fejezetben Szűcscsel ellentétben magam is hangoztatni kívánok. TotilIa Afrikából tört be Itáliába.

125 . kegyetlen és pogány uralmát az utód Szent Istvánéval. századi zágrábi breviárium versben állítja szembe Attila magyar király zsarnoki." A vers magyar fordításban a fejezet élén olvasható.„A XIII.

Ménrót fa (Arany János: Rege a csodaszarvasról) 126 . kelj fel. s Magyar. Abban legelészik csodatevő szarvas Csodatevő szarvaska. gazda. Két egytestvér. dunántúli regélő ének) Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek Hunor. két dalia.Hunor és Magor Amott kerekedik egy fekete felhő. ezer ága-boga (Kelj fel.

ez azonban puszta kombináció. másikát Mogor vevé nejül. Györffy György szerint a testvérpár-ős (Hunor és Magor) eredetisége mind forráskritikai.A Hunor név. s gyermekeikre bukkanának. a pusztában Belár fiainak nejeire. hogy Kézai e helyét különféle fonásokra és Kézai kitalálásaira vezetik vissza. az alán király neve. csábító lehetőség volt Kézainak – így Szűcs Jenő. az egész lényegében magyar történeti hagyományra megy vissza. mind etnológiai szempontból igazolható. jól ismeri oszét név. erről különben oszét jövevényszavaink is tanúskodnak. 127 . hogy Kézainak ez a helye sajátságosképpen a legbecsesebb magyar őstörténeti emlék összes krónikáinkban (73). összecsengvén a hun népnévvel.terra Bular-nak nevezi. A nőrablás-mondában testvérpár szerepel. Mindez véletlenség műve nem lehet. kiknek egyikét Hunor. Általában az a szokás." Már Szabó Károly szól arról fordítói jegyzetében. kik férjeik nélkül sátraikban tanyázának.népe 921-ben egy Álmos nevű uralkodó alatt tért át a mohamedán hitre. (Anonymus a volgai Bolgáriát. Lássuk krónikásunk idevágó szavait: „Hatod évre tehát kimenvén véletlenül. olbiai feliratban megtalálható szarmata tulajdonnévként is.) Megőrizte az alán-magyar érintkezés emlékét. Dula. megőrizte a bolgár népnevet. és megőrzött egy mai és régi adatokkal is igazolt alán nevet. Történt pedig. s ha Kézai e feljegyzésében van is valahol irodalmi hatás. melynek Belár szabályos magyar fejleménye. a Dulát. Németh Gyulának egyenesen az a véleménye. kiket is vagyonostól sebes nyargal va a Meotis ingoványaiba vivének. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok és magyarok. hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének. Megőrizte a Kaukázus-vidéki őshaza emlékét. hogy e mondai elbeszélés a magyaroknak a bolgárokkal és az alánokkal rokon néppé válásáról tanúskodik. de az ún. Dulának két leányát is elfogták.

-eri rész. Szűcs Jenő (Györffy nyomán) úgy véli. -gur utótagokat. (E név a besenyőknél is Jula. de élő tájszavakban fellelhető. hunu-gar Ju-gor A bulgar-ra ritka szerencsés módon olyan megfejtés is van. mégis a nézetek szembesítésének szándékában maradva. hogya testvérpár nevekben az -ar. egyben az előzőtől eltérő névelemző magyarázatot ide kell iktatnom. A Magyarok fejezetben már hasznosított legújabb Németh Gyulatanulmány az onogur szó továbbélő formáját nem az Onour-ban látja. Potapov szovjet tudós három tájnyelvi formájában bukkant reá: bu-gu. illetve a török Jula. hogy a Hunor név az ómagyar nyelven Onour. -er. hetumoger szavaknak a maguk idejében. amely nem pusztán nyelvészkedő szófejtés. ember jelentésű szó. soba-moger. Hunor és Magyar szavunk – szerinte – összetett. és nem származékszó. éppen olyan ismeri jelentésük volt. s a testvérpár' neve az onogur-magyar kapcsolat perszonifikált mondai emléke. Az elsö változat a rendkívül értékes munkásságú Nagy Gézáé (75). mint a dentu-moger. Mielőtt az egyes szótagok jelentése el nem homályosodott. -gor. világos jelentésű szó. két igen logikus.A Dula nevet nem szabad a bolgár fejedelmi lista Duló nemzetség nevével azonosítani. bur128 . illetve Unor formában hangzott. Messzi távolságban tartva ugyan magam mindenféle nyelvészkedéstől. Németh szerint későbbi jelentése: nándor (74). az alábbiak szerint: magy-eri bul-ar Hun-or Jo-r magy-gar Bol-gar Hun-gar. megfelelője félj szavunkban örzödött meg. bul-gul.) A megelőző sorok mind a Németh Gyula szavai. mert a Duló szabályos megfelelője a magyarban Gyula. Saját felismerése. E szótagokkal szinonim fogalomnak tartja a népnév-jelölő -gar.

Attila legendás neve azoknál a népeknél. Ha Kézai a hunok számára névadó őst alkot. amelynek tehát eredeti alakja Huneri. hiszen ö a Magyor végzetét nem érezhette képzőnek. Van is olyan képzésű népnevünk. majd Media régi lakosai. protomédek vagy medoszkíták. 1875. hogy türkeri (török) vagy rumeri (görög). hosszú századokon át megmaradt. melyek vele vagy utódaival közvetlen kapcsolatban voltak. Az r képző a magyar nyelvben Kézai idejében nem élt. Nagy Gézáéval lényegében egybevágó Németh Gyula szómagyarázata: nem valószínű – írja –. a szumir vagy akkád. hogy a szkíták.) c. hogy Kézai a Mogyor név analógiájára alkotott volna Hunor nevet. s e népcsaládból való a told egyik legrégibb kultúrnépe. Németh Gyula következtetése ezután így hangzik: „A Hunor névnek így különös fontosságot tulajdonítok a hun hagyomány fenntartásában. A szótagok egyenkénti jelentése: szarvat viselő állat. ill. Ilyen név lehet a Hunor is. melyben Attila neve a legfontosabb. hanem egyszerűen Hun-nak nevezi. Ezt hivatkozásaiból pontosan tudjuk. Ami e XIX. művének érvei alapján vitázik. s ennek szabályos fejleménye a Kézainál található Hunor. mint ahogy megmaradt a germánoknál Attilának és főfeleségének. La langue primitive de la Chaldée (Paris. századi nyelvészvitában lényeges érv: „ez a nyelvcsoport közép helyet foglalt el a finnugorság és a török-tatárság között. Arykánnak a neve" (76). mint ahogyan szerintem különös fontossága van a hun-magyar kapcsolat kérdésében az Anonymus-féle hagyománynak. Csak futó pillantásra is.) Szűcs elképzelésével ellentétes. akkor ezt nem Hunarnak. Nagy Géza Lenormant Fr. erdőben lakó állat.ji népcsalád egy kihalt csoportjához tartoztak. talán érdemes felidézni a "magyar" szó jelentéséről a múlt század végén zajló vitát Nagy Géza és Munkácsy Bernát között. Bendefy László közlése. A korabeli mezopotámiai ásatások írásos anyagaira támaszkodó Lenormant-müből meríthette azt az érvét. az ún." "A szumir 129 . szarmaták az urál-alta.gur. (László Gyula egy írása nyomán dr.

szatagur stb. ma Az akkád "mada". mint például az akkád »kbarra« is ember jelentésű" A magyar vagy a hozzá hasonló jelzésű népnév előfordulására kiterjedt nyomozást végzett Padányi Viktor (77). a vogulosztyákoktól és zürjén-votjákoktól elszakadva. 130 .valószínűleg baskíriai maradvány harcolt madsar elnevezésű üzbég törzs neve is. mely legközelebbi rokonaitól. s e név utórésze így lehet nép. Mordvin: moda. mada. -ger.). ember jelentésű. vogul: má. -gur végződésű népnevek (szaragur. permjak: mu. e. mint egy a Duna és a Tisza völgyébe vetődött északi ugor törzset. szlávok.-gar. föld szó utótagját ugyane nyelv "bir". u. ország. mo. nem hipotéziseket nyújt: akkád: mea. -gor. mo. osztják: má. mo. a Sejbán kán seregében. századtól a Kr." Ilyen nyelvhistóriai összefüggésben Nagy szűknek is érzi Munkácsy koncepcióját: „Munkácsy a magyar népben nem lát egyebet. X. XVII. Mint mondja. mongol: modsi – föld. A föld finnugor elnevezése: má. tényeket. züljén-votják: mu. bittugur. ill. hogy „a Kr. évszázadok leforgása alatt idegen elemek.protoméd nyelvcsoport északi ága a szkíta. tartomány. Azt találta. ember jelentésű szavában véli felismerni. század elején is megvolt madsar nevű törzs. törökök. masszagéta. germánok hatása alatt egy külön nyelvet fejlesztett ki." „A protoméd vagy méda-szkíta a médiai akkádféle nyelv. hogy: „a szkíták által lakott területen találhatók a legsűrűbben a . mu vagy moda szó. századig a legkülönfélébb nyelveken és különböző írásrendszerekkel. A kifejlett összetételt adja vissza a közép-ázsiai törökségnél még a XVI. tudósítások vannak egy népről. Elgondolását erősítő összefüggést lát Nagy Géza abban is. amely azonban az idegen elemek levonásával mindenben az északi ugor nyelvcsoporthoz sorakozik. finn: maa. terület. módokon." Nagy Géza a magyar szóban előtagként egy föld jelentésű ősugor szót gondol.

u. XVII. maghiar. maza. mazar. V. médz. dzs. mada. mag torzulásokkal jelenik meg.-tól kezdve a Káspividéki és kaukázusi individuális népnevek felbukkanása során ugyanezek a nevek az -ar. dz. de az egész Eurázsia területén is csak három van. sz. -irra népnév végződéssel ellátva jelennek meg a következő formákban: mad-irra (a madából). musk. Ezzel szemben a délkaukázusi térben és a Káspi környékén ma semmi m hanggal kezdődő nevű nép nem található. t.amelynek neve határozottan és egységesen m hanggal kezdődik.. X. mezorani (többes). matia (többesben matiani). KeletÁzsiában a mandzsuk. mazori (többes). madar. századok közti korban ElőÁzsiában létezett vagy léteztek. médj. e. mogher. sőt az arabok d.-er. madzar. mezori (többes). és a Kr.. amelynek pontos visszaadására a tudósító nyelvek fonetikai rendszere képtelen. végül madzsar írásmódon." Nagy Géza felismeréséhez kapcsolható Padányi következő állítása: „Feltünő. századig mitha (többes számban mittani). E rejtélyes mássalhangzót megpróbálják jelölni d. matsi (többesben matsien). makar. madjyr. és van a belsejében egy lágy mássalhangzó. megari és maghiori (mind a kettő többes). max. e. -or. e. V. amelynek 1100 év alatt magának is voltak Magor. hogy a Kr. az örmények gh hangokkal is. illetőlega különböző írásrendszerekből latin betűs írásra ilyen formában tette át ezeket a neveket az írástudomány. matchar. Megyer torzulásai. -ir. hogy ilyen nevű nép vagy népek a Kr. th. Indiában a mundák és KözépEurópában a magyarok. magior. méd. mandu. E különböző torzulású formákból kiszublimálható fon etikai bázis feltűnően hasonlít a magyar népnévre. Ez a név így a Kr. ts. s. Mogyer." 131 . max-era (a muskból). k sőt x betűjeggyel is." „Mindezek alapján apodiktikus érvénnyel ki lehet mondani. manni. match-ar (a matsi-ból).

(Padányit idéztem.) 132 .

. hanem minden kétségen felül álló oklevelekből ismerkedtem meg azon legrégibb magyar szokásokkal. Ezek a magyar jogtörténet legvilágosabb részei" .Az eképpen egybeszedett hun és magyar szokások eredménye lett a Commentárok..i Magyar Múzeum. Magyar Helikon. sem más eféle iratokból." (Györffy György: István király emlékezete.. melyben Schlőser tana következtében azt Etele népe teljes elhagyásával csupán csak Árpád magyarjaira szorítani majdnem általános szokássá vált.A pogánykorszak jogszokásainak továbbélése „.. szá- 133 . füzet) „A magyar államszervezet közvetlen előzménye magában a magyar társadalomban lelhető fel. és az államszervezéshez az alapot belső fejlődcs teremtette meg. U.nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat. amelyek a nemzet életébe forrva.Én Magyarország történetet literatúránk azon korszakában tanultam.." (Bartal György Nyílt levél Pauler Tivadarhoz... III. ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat. 1973. „Koppány büntetése a pogányság és kereszténység válaszútján levő magyarság jogszokásának felelt meg. 1858. mintegy természetévé váltak és sok századon át virágoztak ." (István király intelmei fiához. nem legendákból.)." „Nem krónikákból. A magyarokkal rokon volgai bolgárok X. Mely görög kormányozta a latinokat görög módon avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módon'? Semelyik. Ford: Kurcz Ágnes) „Ősi szokások néven éltek a régi hun törvények.

" (Györffy György: István király emlékezete) 134 .zadi jogszokása szerint a paráználkodók büntetése felnégyelés és a felnégyelt részek kifüggesztése.

a vérszerződés pontjairól egy szóval sem emlékezik meg. az őstörténeti témába való becsalogatáshoz. mert a törvények – a követelményekben is –élesen. sokkal inkább "szirén"-hangnak szánom nékik. a vezérkornak igenis nagyon sok tudósításban kimutatható jogi aktusairól és tényeiről. markánsan tükrözik az adott korszak gazdasági-társadalmi helyzetét. E hiányosságot talán fel sem említem. Ugyanígy halvány utalása sincs a rendkívül mozgalmas. mert az adott korszak egyes társadalmi átalakulásai e törvények ismerete nélkül nem érthetők meg. ez korántsem azt a szándékomat jelzi. ha nem érezném szemléletbeli okát is. hogy csupán 1001-1949-ig szedje csokorba "sarkalatos honi törvényeinket".. E jogi előzmények feltételezhető közelkeleti és keleti társadalmi. akkor is hiánya. S bár e bevezető sorokban valójában hiányérzetemnek adok hangot egy kitűnő jogtörténeti összefoglaló megemlítésével. A Beér János és Csizmadia Andor által szerkesztett Történelmünk a jogalkotás tükrében c. Nemcsak azért. politikai összefüggéseiről nem is szólva. Nemcsak azért. pontjában olvasottakra célzok: 135 . A korai feudális állam című első fejezet 6. különben rendkívülien hasznos es kiváló értékű műre célzok (78). hanem elsősorban azért. hogy az etelközi "alkotmányról". Célomhoz e könyv bevezetője kezemre is játszik. már az első fejezetben hasznosított. a Duna-medencei államszervezés tulajdonképpeni korszakának. mert egyes történelmi korszakokban igen kevés még az egyéb írott forrás. hogy ujjat kívánnék húzni Illai jogtudósainkkal.Ezt a fejezetet abban az alig titkolható nagy reménységben illesztettem be munkámba. hogy igen vázlatos anyagával is felkelthetem jogtudósaink és jogtörténészeink érdeklődését az őstörténeti problémák tisztázásában reájuk várható nagynagy lehetőségekre." Még ha e munkának az is volt a kifejezett szándéka. mert azt vallja. hogy „a törvények nélkülözhetetlen és pótolhatatlan történelmi források.

A későbbiekben csak a mű jogi magyarázataival egyező véleményeimnek adhatok hangot. kibocsátója a király. köz. mint a IX-X. A legfőbb jogszabály a törvény. bogarakon élő mezítelen. Thuróczi "közönséges törvényt" és "törvényes szkíta szokást" említ. Mert ha ez a fogalom egyaránt kifejezheti például a nemrégiben felfedezett. Amíg jogtörténészeink ennyire hozzáférhetetlennek érzékelik és láttatják a magyar vezérkor és a megelőző korszakok államjogi. tücskökön. szokásjognak.és magánjogi világát. mellyel az állam gyakran a régi ősközösségi időből fennmaradt szokások érvényesülését kényszeríti ki. ausztráliai labu-labu elnevezésű népcsoport társadalmának jellegét. Az 1001 előtti "jogi korszak" ilyen érzékeltetése ebben a fogalmazásban olyan ismerethiányt sejtet. Erre az ismereten túlira vall az ősközösség fogalmának a minden előzőkre illeszthető segédfogalma is. kora legmagasabb hadszervezeti szintjén álló. hogy „egyidejűleg megjelenik a „jog". mintha azt mondanánk. Ebben az időben azonban a törvénynél is nagyobb szerepe van az ún. amelyre most éppen Szűcs Jenő írása nyújt példát. 136 . a másik az István előtti korszaknak az a semmitmondó és sommás jogi jellemzése. addig mindig számítani lehet az ősinek minősíthető régi jogunk magyarázataiban az olyan filologizáló felhőjárásokra. törvényekkel kormányzott magyar társadalmat. Anonymus "szokásos törvényt" és "szokásos jogot". hogy "a régi ősközösségi időből fennmaradt szokások". Az egyik az. akkor bizony semmit sem lehet vele kezdeni. századi. éppen úgy. amelynek forrása." Két dolgot kifogásolok ebben a megállapításban. A megelőző korszakokról Kézai "szkíta-törvényt".„A korai feudális államban az állam alapításával egyidejűleg megjelenik a jog is. Ennyit szántam "szirén"-hangnak. hogy „akkortól pedig lábunkat a világ végén lelógatánk".

hiteles adat. a többi szokásokat. Theophylactos Simokatta például már Heraklius császár idejében. Nagyon szomorítja őket. a paráznaságnak a korabeli bolgároknál is meglevő büntetésneme. Cseles és ravasz politikai ítélet volt különben. ha közülük némelyek a rómaiakhoz pártolnak. hogy "igazságos törvények által kormányoztatnak". Nagyon fontos adat Györffy Györgyé. mert szinte bizonyos. hogy voltak büntetéseik a katonai kihágásokra is: „Ezen nép bűnöseit főnökeik kegyetlen és súlyos büntetésekkel lakoltatják és félelem által fékezik. Bölcs Leó császár a tanú." Őstörténeti vizsgálódásban éppen ezeknek a "jogszokásoknak" a felderítése. melyekkel valamely régi szokásos jogot megváltoztatott vagy megszüntetett. mint általában tudottakat. (Ezt is Györffytől tudjuk: a levirátus. a 137 . a testrészek elriasztó közszemléjével." Ez feljegyzett. hogy az vonatkozott rá. hogy a király „törvényei csak külön jogok gyűjteményei. vagy amelyeket az új keresztény állam érdekében össze nem férő szokások ellenében hozott. nincs most ez a vita sem. az 500-as évek első harmadában úgy jellemzi a magyarokat. itthon a német foglyokat minden ítélet nélkül kivégzik. a négyfelé vágatás. Justinus nyomán Regino írja a 800-as évek végén: "Nálok nincs súlyosabb bűntény a tolvajlásnál. lehet a célunk." E megítélés feltételezi a törvényes szankciókat. még azt is jelzi. hogy a magyar vezérek az előzetes kihallgatás jogának és igényének szellemében gondolkodtak. amelyek eredetileg szintén törvényalkotások." (Ha a császár e tudósításban a hadi vétek büntetésnemét. a Kézai szkítatörvényét is megnevezi. mert a büntetésnem pogány törvény. a vétek és az ítélet indokolása azonban már keresztény vallási jogon alapszik.) Törvény szabta jogi eljárások meglétére vall Lehelnek és Bulcsúnak elfogóikkal szembeni e fenyegetődzése: „Ha őket megölik. egyenként nem vette számba.Endlichernek (Gesatze des Heiligen Stephan) az a véleménye.

) Az ítélet fondorlatossága abban rejlik.paráznaság e bűne Mózes 3. hogy előbb az új korszak törvényeinek nyugati hatásait nézzük. a 800-as évek elején hódoltatták. s Erdélyből való elhozatala is. 21. Vagyis egy frissiben eltörölt pogány jogot keresztény vétekként. hogy a pogány törvény szerint megillette volna Koppányt István anyjának. mint láttuk. írását Zsámboki János adta ki Bécsben. a hódoltatással együtt járó összes köz. de Gyula nagybátyjának elfogatása. ausztriai tartományrészeiket a frank-római egyházi és politikai keretekbe illesztették be. E formai kellékük miatt is Nagy Károly törvényeiben kereste a kutatás az előzményeket. horvátországi. pogány törvénnyel sújtottak. könyve 20. "községének" hatáskörét és közjogi szerepét egy későbbi fejezetben tárgyaljuk. Az avarokat. István és László törvényei a frank capitulárék mintája szerint fejezetekre oszlanak és rubrumokkal vannak ellátva. keresztényekké tették és dunántúli. 138 . illetve II. Ottó császárnak. A pogány jogszokások felderítését úgy próbáljuk megközelíteni. azokat nyomozzuk. 1558-ban) Istvánt csak Kupa (Koppány) legyőzése után választották királlyá. hogy Nagy Károly birodalma a magyar királyság kezdete előtt már 150 esztendővel (a birodalmat felosztó verduni szerződés 843-ban kelt) felbomlott. a megözvegyült Saroldunak a keze. s ami ezek után marad. Az avatottabb szemű kutató viszont azt is számba vette. s a formai és többekben tat1almi hagyaték is közvetített anyag lehet. Pogány-ellenességét jól dokumentálta a besenyő Tonuz-abá-nak és feleségének elevenen való eltemetése. a nemzetgyűlésnek. Kézai communitásának. fejezetében található. például avar örökség. hogy Ranzan Péter krónikája szerint (a krónikás a nápolyi király követe volt Mátyás udvarában.. Itt említem meg. Sylvester pápának a bizalmát. Hihető is.és magánjogi következményekkel együtt. hogy a nagyhatalmú pogány vezér legyőzése után szerezte meg a Gizella nagybátyjaként a koronáért közbenjáró III. A vezérkori parlamentnek.

pontja (81 )." Madzsar Imre is úgy látja. az utolsó szasszanida királynak Intelmeire. a második 21 fejezetet foglal magában (80). A frank capitulárék a német. Györffy sincs azon a véleményen. Az első könyv 35. hogy Szent István korában a legfőbb törvényhozó testület az egyház volt. sőt a fejezet élére illesztett megállapítása szerint. pont még 139 . Az egyes fejezetek eredetét számosan vizsgálták. Vele szemben Bartal György már I 860-ban úgy vélekedett. mert az Intelmeket frank eredetűnek gondolja.Úgy látom. hogy az Intelmek előzményét más irányban kell keresni: az "Xenophón Cyrusának majd csaknem szakasztott mása." Egy egészen friss nyom is idevezet: M. 254 /1966/. egyházira és világira osztja fel. i ly közvetítő hatásokban természetesen szintén eljuthattak hozzánk. Szűcs Jenőnek István király Intelmeiről írott tanulmánya (Nemzet és történelem) az új felfogással szemben visszaesésnek számít a régi álláspontba. s ez szinte szó szerint egyezik Szent Istvánnak fiához szóló Intelmei-vel (79). Grignaschi olasz turkológus (Journal Asiatique. századi Admonti kódex két könyvre. Természetesen ez nem jelenti a hatások. ugyanígy a második fejezet a mainzi zsinat 7. ]-45) az isztambuli könyvtárban – Ms. bajor. Az egyháziak közül a feltalált forrás konkrétsága miatt én csak kettőt említek: „az első törvénykönyv első fejezete a 847. tekintettel arra. Istvánunk törvényeit a XII. keresztény államunk alapját belső fejlődés teremtette meg. hogy az első négy cikkely korábbi fogalmazású egyházjogi intézkedés. különösen a náluk már előbb szövődött egyházi-világi jogkövetkezmények teljes kizárását. Köprülü 1608 – nyomára bukkant Anusirvan-nak. sőt a 3. hogy az új magyar állam kialakítása frank minták alkalmazásával ment volna végbe. Az ő törvényeit vették át a világi uralkodók és szükség szerint újabb szankciókkal látták el. évi mainzi zsinat határozatai között szóról szóra megvan. olasz törvények részbeni jogforrásaiként.

nemzetgyűlés. például az orléans-it. Az ilyen frank zsinatokat rendszerint a király hívta össze. 779 márciusában. illetve királyi vagy birodalmi gyűlés. de hogy melyik kánonjogi gyűjteményből való. hogy Szent István alatt commune concilium (egyetemes gyűlés) és regalis senatus (királyi tanács) volt a törvényalkotó alkalom. mert ezeket az ún. őszi gyűlésen a szeniorok és bizalmas tanácsosok már előkészítették. A Karolingok alatt a májusi gyűléseken a királyi tanács már kész tervekkel állt elő. A legelső ilyet. s mellette ún. Ez magyarázza részben az István halála után és Péter uralkodása elején kirobbant fergeteges tiltakozást. A magyar törvényhozásban. abból kiindulva. Hinkmár reimsi érsek és Jámbor Lajos korában évenként két gyűlést tartottak: évfordulókor az állam állapotát rendezték. Madius. őszi gyűlésre jöttek össze (83). amelyet rendesen márciusban – Campus Martius. de csupán hallgatóként vagy tanácsadóként. kevéssel halála előtt Klodvig tartotta. hasonlóságot láttak. comesek jelennek meg. A zsinatokon világiak csak a VII. A latin fogalmak értelmezése Fessler és mások szerint is nagy államtanács. századtól jelennek meg. Közelebb jöve az ezredfordulóhoz. előkelő férfiak. Marzteld –. azt vitatják (82). nemzetgyűlésre. E sereggyűléseken kívül a püspökök zsinatai is jelentékenyen hatottak a frank birodalmi gyűlés kifejlődésére. Hogy pedig éppen 1041-ből van adatunk – Altaichi Évkönyvek – commune conciliumra. A beköltözettekhez képest az ispánok. A törvényhozó testület alkotó része a frankoknál a Klodvig-féle birodalomban a sereggyűlés (Heeresversammlung) volt. A korábbi frank törvényhozás körülményeire és módjára – a későbbiek megértéséhez is – külön ki kell térnem.500 évvel is korábbi. Hasonló gyűlést említenek Nagy Károly alatt. amelyen püspökök. apátok. majd később májusban – C. törzsfők birtokának az örökösei inkább csak passzíve járultak hozzá a törvények létrejöttéhez. Az egyházi mellett a világi részvételre nálunk még az volt a külön jellemző. va140 . Maifeld tartottak. hogy a püspökök mellett a világiak nagyrészt idegenből jött és itt birtokot nyert lovagok voltak. országgyűlésre.

a történelem és a nyelvészet két pillére között lábát biztosan megvető államjogász helyes arányérzékére vall mindkét irányú felfogása. perzsa vagy latin írók és ezeknek újabb commentátorai megfejteni nem tudnak. A múltak felfejtésére – különösen a múlt században – uralkodóan szolgáló két tudományág..." Történelmileg tehát ebben a keretben gondolkodik. legkeskenyebbre pedig a Jagellóknak már a reneszansszal találkozó kora. Így a történelmi: „ősrégi alkotmányunk első boltozati sokkal szélesebbek voltak. Nem alaptalanul.és jogtörténetével. Kézai-féle communitas átmeneti visszatértét jelenti. Nem is érdekel bennünket a téma egyéb szempontból." Bartalnak a hunokról (szerinte "helyesebben kunok és várkhunok") szóló első könyve – a háromkötetes Commentárok 15 könyvre tagolódik – tartalmazza e nép szokásait.gyis Péter elűzése után. A nyelvészi bizonyítékok szükséges határait is jól látja: „. meri célunk éppen csak a hun-krónika jogi ténybeli állításainak vezérkori és huntársadalmi alapját felderíteni. jogtörténetünk alapját az ő Commentárjai fogják tenni". a későbbi míveltség keskenyebbre vette azokat. s Kézai állítását és a vezérkori államigazgatásban fellelhető e közjogi tény valóságát igazolja. ez az István előtti. úgy viszont nem utasíthatom el tőlünk jelesül azon szókat. hogy "magyar középkori állam.. in141 . magok a szók pedig hangzat. e tudományt Bartal teremtette meg. tárgy és jelentőségöknél fogva önkényt kezem alá simulnak. s bármennyi kútfőt fog még az idő napfényre hozni. szinte kizárólagosan a vezérfonalunk. Ezt a bartali életművet szeretném én csalétkül kivetni. melyeket régi görög.a szóerőltetésnek s az etymológiából sodrott következtetéseknek barátjok nem vagyok. Ehhez a vizsgálódáshoz a hazai szakirodalomban egy páratlanul egyedülálló közjogi életmű lehet. s merőben tapasztalati meggyőződésből. Már Toldy Ferenc úgy látta (85). Bartal György könyvei és tanulmányai (84)..

Pauler Tivadar kitűnő összefoglalásában (86) e felsorolást így adjuk: „A »kun« és magyar rokonságra utalók: népgyűlések voltak még Etele alatt is. Bölcs Leó és Ammianus Marcellinus összevetése alapján szokásaiknak (a ma142 . Memnder szintén "more hungarico jurare"-nak nevezi. így különösen. mint a magyaroknál. a táborozás módja. és így az azok iránti gondoskodás. a határok védelme. (Ez a hun szokás –. és sajátságos eskümintájuk emlékezetét még későbbi pápai levelekben előforduló eme szavak »more hungarico jurare« tartották fenn.. e frázissal említi. a hadifoglyok magánosok általi megtartása. harcmódja. benne van az etelközi pontokban is.Várkunok. minek nyomára még a későbbi századok magyar törvényeiben akadunk (1434: 13. 1458: 15). kalauzok kijelölése idegenek számára. avarok szokásai: fejedelmeik hatalma. akiket így említ: „Justinus.) Bartal a jogi érzékelés és értelmezés valóságos ínyencmestere.) A harc elrendezése. de ezen kívül még négy másik szerző művéből.tézményeit. esküvésük módja. Bámulatos. Alfréd angolszász udvaránál és az Árpádok korában hazánkban is szokásos volt”. hogy a szövetséges vagy meghódított népek kezdték meg a csatározást. jogszolgáltatás körüli buzgóságuk. sáncolási munkálataik utánzatára a magyar várnép foglalkozásaiban akadunk. bűneik. a közügyekben eljárók élelmeztetése és tartása.. . vallási intézményeik. Regino. fejedelmeik a fontosabb tárgyakat a törzsfőnökök tanácsával intézték el. az idegen nyelvek iránti előszeretetük. mi később Nagy Károly frank. mi mindent volt képes kibányászni Priscos követi jelentéséből. a szabadsággal párosított fegyverkötelezettség és adómentesség. azok udvarában a főemberek mindég felváltva őrködtek." (Az átokesküt.Procopius írja – Bizáncia is hatott. vitézségük.

s aztán ehhez keresgélte össze a jogi. civilizációiban igen sok hadtani. az országos főembereket." A részletek érintésekor kitetszik. A lehetséges – s kívánatos – kutatás számára ily módon. A továbbiak. a Nagy úr Bírót. ősi hadtanuk. k 19 és 29." Induljunk is ki a Bartal felvázolta kezdetektől. avagy az összeállt anyag szülte benne az összefüggő néplánc képét. mi a párthus népet kiválólag . hogy Bartal felfogásában a párthus— hun—avar—magyar egyenes folytonosság gondolata volt-e meg előbb.j. megvált.. Trogus Pompeius szerint: „a párthusok tulajdon szkitha nyelvökön száműzötteket jelentenek. közjogi bizonyítékokat.gyarokénak) a pártusokéval és »kunokéval« való hasonlóságát nem lehet tagadni. mily gazdag forrása volt Tacitus Évkönyvei is. társadalmi gyakorlatú közös vonás van.. álljon itt történelmileg legnagyobb ívű meglátása „hunmagyar őseink nemcsak egy-két párthus szokást.): 143 . hadszervezési.jellemzi: . e szó az el-. Nincs rá bizonyíték. a megyének és ispánjának eszméivel. vallásuk és nyelvükkel együtt párthus elődeiktől öröklött nemzeti ereklye gyanánt hozták magukkal Európába. mégis maradjunk meg ez utóbbi feltevésnél. elszegült. Elvi kiindulópontul különben is megvan az a kétségtelen tényanyag. hogy az első évezred mezopotámiai és keleti. elpártolt magyar szóknak rokon fogalma Plinius ezt mondja róluk (VI. fe. A Bartal-anvag részletes bemutatása előtt. a vérszerződést. a párthusoktól.” Bartal úgy látja. az elvi következtetések már a kutatási eredmények nyilvánvaló függvényei maradhatnak. a magyarok által a Duna medencébe magukkal hozott e mindenféle formák és tények a megelőző összefüggések feltárására tárgyszerű vizsgálati bázist kínálnak. messzebben ázsiai lovas társadalmaiban. Már csupán azért is. hogy a mai jogtudósokat az elmélet ne tartsa távol a Bartal által így felkínált anyag tüzetes megvizsgálásától. hanem egyáltaljában mindazt. a királyi fényes kíséretet.

256 – i.„a szkíthákkal. XIX. Íróik (St. Sismondi. kit a hunoknál Attila idejében az Onogeses nevezet. s ők szervezték meg az "elpártolt". Strabon szerint ő a szomszédos Kappadókiába való – a Maeotiszon túlról – jött szkíták. a várkunoknál a "Jogur".. Parthia a Tigris és az Eufrates között terült el. a Római Birodalomtól az Eufrates határolta. A médek után a rövid életű Nagy Sándor-uralom (összesen 13 évig tartott a teljes Nagy Sándor-i hódító korszak) fogta be őket. Guizot stb. Uralkodóházuk. Karthágón kívül a rómaiaknak a párthusok jelentették csaknem ötszáz éven át a legjelentékenyebb szomszédos katonai hatalmat. Bartal: „Montesquieu a párthusokat és hunokat egymás irányában látja" (Consid. mint egyenjogúakkal éltek”. akiktől származtak. "száműzött" szkítákat Uralmuk Partiában i e. az Arszacidák. a később hozzájuk tartozó Nagy-Arméniában 103-250-ig tartott. Croix. Erről írja a Bartalhoz hasonlóan rendkívüli olvasottságú.). Az Arszakok előtt területük méd uralom alatt volt.) 144 . Még Bartal: „régi és újabb írók a hunmagyarokat közvetlen csupán a pártos első telepedők ivadékának tartják" az írókat nem nevezi meg. Arszakok. kiknek egy része együtt vitézkedett a hunokkal. aláhanyatlásuk után az új Perzsa birodalomba kerültek. a meghódolt Babyloniában a parthusok tiszteletétől kísérve halt meg. sz 226-ig. sur les causes de la grandeur des Romains et de leur decadence ch. a magyaroknál a Nagy úr Bíró cím alatt ismerünk. mesés klasszikus műveltségű költő Zrínyi Miklós: „Nagy Sándor." Vegyük sorra a bartali állításokat és bizonyítékokat (a hun korszakon és az Árpádok idején át a Bartal által fellelt és kimutatott folyamatosságot. külön érintjük): a) Nagy úr Bíró: A parthus Surena a király utáni ama legfőbb államtiszt vala. minden egyes pontra utólag. ezt a tisztségformát önálló hatalmuk idején átvették. A frankok..

) bizonysága. amíg a parthusok nem tartoztak bele az új perzsa birodalomba.szerint is a frankok a hun szerkezethez tartották magukat. hogy megválj a a nagyhatalmú férfiakat. a magyar szörnyű szó régenten szörnyű volt. 1970. "hősiség"-et. ki száműzve volt. Úgy is határozott. a Surena sokak jelenlétében és helyeslésével. A parthus Surena szerepe Tacitusnál – Évkönyvei VI. amelyben rövid haladékot kérnek." Bartal nagyon óvatos feltevése a Surena név jelentésére: a mandsu-mongol szőr a majestás eszméjét fejezi ki. Magyar Helikon. Major domus. Pipin személyében e Grande Juge maga lett fejedelemmé. hogy a Crassus által okozott kár kivizsgálására és a kártérítésre a Surenát küldte fegyveres sereggel az uralkodó. és közben Ctesiphonba. valamint a magyarok nagy bírája (Kézai szerint Rector v. Benne 145 . a Mord domus. k. Plutarchos: „Orod királyt is." Perzsiában. k.): „Tiridates a népnek engedi át Seleucia kormányzását. E bírói tisztre nyom Dio Cassius (XV. levelet kap Phraatestől és Hierótól. Grand Juge-jök. a fejedelem főtanácsnoka. Judex) ugyanaz a személy. Mint Etelénél. – (a Tacitus-idézetek nagyobb részét Borzsák István Tacitus összes művei fordításából veszem. De amikor napról napra késlekedtek. válaszainak szerkesztője. a bírói hatalom a mágusok papi rendjének a kezében volt. ehhez közel állhat a latinban megrontott Surena. a birodalom székvárosába indult. A párthusoknál viszont a Surena volt a bíró a király után. a legjelentősebb országrészek elöljáróitól. a Surena helyezte ismét vissza királyi székébe. Ezért a frankok nagy bírája. Majd ezen közben azon tanakodik melyik nap vegye át ünnepélyesen a királyi hatalmat. hazai szokás szerint királyi diadémával övezte Tiridatest. 42. s egyszersmind a "rettenetesség"-et. a frankoknál is egyszersmind fővezér. b) Vérszerződés.

. Ezt az esküt tette: kisujja hegyét nyílrovó késévei megszúrta. 9. Monez nemes férfiúra bízta. egybegyűltek. Tacitus eképpen írja le (XII. (A mongolok titkos története. s elküldte: adjátok fiamnak". az istenek oltára előtt ígérték mg hogy ellenségeik csalárdságát megbosszulják. 47. mely a királyt szokás szerint kíséri. k. amikor a görög császárral szövetkeztek. ezt nyírfakéreg hüvelybe helyezte. mint kölcsönös vérrel pecsételtet." 146 .ellene fordulok. k. „ezüst serlegbe vizet és bort öntöttek.): „és az önkéntes lovas sereget.. hogy tárgyalásain megegyezésül jobbját adta E módra a párthusoknál is találunk példát Tacitusban (XI. c) Királyi fényes kíséret: Tacitus (XV. majd egymás jobbját fogva.) Példák a vérszerződésre keletről jött vagy keleti lovasnépeknél: Herodotos: „Az agathyrsoknál szokásban van a vérrel való szövetségkötés" A besenyők. mikor a vér a végső részek be tolul. az eképpen szőtt frigyet. mondja Bartal.. így ontsák véremet. vérüket bocsátották s az italt megízlelték" Dzsingisz kán iránti hűségeskü.. ha szövetségre lépnek. k. hüvelykeiket összekötni s a csomót erősen meghúzni. amikor öt távollétében egy törzsfő jelképesen fiává fogadja: „ha . 2.): „szokás – a párthus – királyoknál. és mindketten nyelvökkel érintik. és egymással egyezségre lépnek". Etelénél szokásban volt. jobbjaikat egymásba kulcsolni.): „Parthus vezérek.) A magyar vérszerződést illik ismerni. nyomában kibuggyant vére. azt onnan gyenge metszéssel kibocsátják.„a párthusok államtörvényét látjuk itt a maga teljes alapvonalában". szentnek tartják" (A fordítás Bartalé.

mind lovásznokaik. Egök és tájok mindkettőre nézve kedvező.." Dio Cassius római konzul. d) Országos főemberek: Herodotos írja. mind a lovaglásra igen alkalmas. Abdagaeses: a párt oszlopa a kincstárat és a királyi díszjelvényeket adja ált” e) A parthus megyékről és ispánságokról a Hun-mondák és a Nibelung-ének fejezetben szóltunk már. hogy ha kell.Hasonlóan jellemzi Hartvik Szent István kíséretét. sík és mind a lótenyésztésre. hogy nyílvetésre tért csináljanak. mint amazok. de ők is nyilasok. nyíllal és hajító szerekkel és testöknek nagyobb részére nézve fegyveres öltözettel élnek: gyalogok köztük kevesen vannak. amire gyermekségektől fogva taníttatnak. soraikon.. és egyszerre messziről is helyben 147 . vagy színlett futással kelepcét vessenek". de a korabeli Ganfréd is Kálmán királyunk menyegzőjéről írott beszámolójában Kálmán kíséretét. Szíria kormányzója: „A pajzsra mitsem hajtanak. f) Ősi hadtanúk: Tacitus: „űzni. mert a táj legnagyobb része téres. felválthassák lovaikat. s jelesül meghagyta." Plutarchos: „csatarendjük a legrégibb időktől kezdve félhold alakú volt. És azért egész méneseket visznek magukkal hadba. s ezek nem oly erősek. tágítanak. Eufratestől és Tigristől övezett mezőségeknek elöljárója. A római fővezér tanácsa ütközet előtt: „óvatosságot parancsolt. Tacitus tanúsága. hogy a rajtuk ütőkkel mérkőzzenek. magok lovasok. amelyek a Mezopotámia nevet kapták. hogy a királyi szkíták fejedelmeinek „mind pohárnokaik. hátrálni szabály szerint megszokván. mind szakácsnokaik s más ily főember szolgáik és hírnökeik is voltak". a párthusoknak Tárnokjok is volt. Tacitus két főembert így jellemez: „Ornospades: azoknak a híres. de a futamodókat ne kergessék.

finom hasonlítási árnyalatai még csak érzékeltetve sincsenek. nyelvük: e jogászoknak szánt fejezetemben.és birkaáldozatot mutat be. mind nyilazásra gondosan tanították. a híres Taktika Justinuson is alapszik – Bölcs Leó kísértetiesen ugyanezt írja a magyarokról és a bolgárokról. 27. Az esztendő egyéb részeiben. szokás szerint disznó-. A szomjúság ellen több módokat találtak fel. az pedig a folyam megengesztelésére egy lovat díszített fel. nem úgy. kivévén a derék telet s akkor hadba nem is mennek." A római történetíró Vitellius és a parthus Tiridates szertartását írja le a két ország határán. hogy az Antoniusszal szemben álló párthusok ötvenezren voltak. amikor a római. A figyelemfelkeltés céljának azért talán így is elégségesek. az Eufrates partján." Bartal e "szolgákban" a nép sokaságát látja. mint egyéb nemzeteknél szabados felekből. mert hadaik. Miközben írja. a témát nem érintem. k. A lég nálok száraz és semmi nedvet nem tart magában. g) Vallásuk.):' „A szertartás közben. megemlíti: „ezeknek legnagyobb része szolgákból állott. vagy az övékéhez hasonló földön hadakoznak. Bartal számos példája ellenére. A párthusoktól felvázolt e néhány pont a bartali képnek még a váza sem. s meg megint rögtön távol tűnhessenek fel. Egyedül egy vallási jellegű alkalomról idézem Tacitust (VI. Valamit még Trogus Pompeiustól." Tegyük ide mellé mindjárt Regino tudósítását a magyarokról: „A magyarok szolgáikat is mind lovaglásra. ütközetben aligha meggyőzhetők. mert hozzá vannak a nap legnagyobb hőségéhez szokva. ismét a folytonos nyilazási gyakorlat. juh.teremhessenek. hanem nagyrészt szolgákból is állott. Sok hivatkozása. 148 . ha vagy magok körül." Hét évszázaddal később – bár írása. a kancák őnálok a szükség enyhítésére szolgáló állatok.

szaladjunk végig a hun és magyar szokások egybevetésén. hogy. Ezt Szabó Károly derítette ki. hogy ez az Onogeses hun volt. nem is beszél egyébként csak hunul. az adótól és a vele kapcsolatos szolgálattól való mentesség. az ellenséget elsőként fogadták. Attila főemberéről: az e szóban személyesített főember és a magyarok nagyúr." Megnevezésük így is történt: „helybe hagyott országos jó szokások". tekintélyük ugyanaz. Ugyancsak e volt görög: „A hunoknál a háborún kívül az ember baj nélkül él. Szólnom kell róla. illetve 1458-ban (15. még 1439-ben is. Egy hunná vált görög beszéli el Priscosnak: szokás a hunoknál. magyarok közös törvénye: legyőzött vagy szövetséges népek a csatában előre mentek. hogy az Onogeses szó nem személynév. Testvérét ugyanis (neve Szabó fonetizálásában Csát) Priscos barbárnak nevezi. a tulajdon korlátlan élvezése.Most pedig. Nem lehet ily módon e barbár testvére. hogy a vagyonosabb foglyokat Etele után az előkelők maguk számára válasszák ki. csakis hun." E nyilatkozat lényege a személyes szabadság. Hatásuk. ki-ki a magáét élvezve. tehetségük. amikor ez egyszer elébük lovagol. Szabónak arra is volt szeme. az Onogeses-nek elnevezett nagy méltóságú ember sem görög. t. Onogesesről. valósággal tallózásszerűen. Sarkalatos megállapítása: „Ősi szokások néven éltek a régi hun törvények. E felfogás törvénybeli nyoma nálunk is megtalálható. Fordításában a szó honvezér-t. Hunok.vagy nagybírája ősrégi közös nemzeti intézetet képviseltek. Ezek a magyar jogtörténet legvilágosabb részei. Természetesen Bartal alapján (87). és éppen nem. hanem Priskos réthor – az Ő tudósításából ismerjük egyáltalán – görög fogalma az Attila melletti második ember méltóságára. Bartal úgy látja. országos fővezért jelent. magyarnak vagy ma149 . vagy igen keveset háborgatva. cikk).

ezt Freisingeni Ottó is ílja. Ezt a szokást Szent Istvánnál Freisingeni Ottó is. Bartal Lél és Bulcsú már ismert Lech mezei nyilatkozatát idézi. szabadságuk kivívására ezáltal örömest alkalmat is nyújtottak. Anonymustól tudjuk. Ammianus Marcellinus ír Attila szigorú hadi fegyelméről. "szolgák" fegyverviseléséről. A hunoknak Jordanes és Vegetius szerint szekértáboruk volt erősségként. ha futni látszottak. mind pedig az egyházi és világi urak két felekezetre. A párthusoknál ez a forma a Plutarchos megíl1a félhold alak. Hasonlóan volt ez az avaroknál.gyarrá lettnek. A magyar vezérkorban. hogy mind a vár népei. párhuzamos magyar példaként. hogy szekérsánc még Hunyadi Mátyás idejében is volt. Forgách Ferenc). vajdák seregei az előcsapat (Liszti János. fegyverviselőkre és földmívesekre oszlottak. Feltűnő párhu150 . csatlakozottanként a bánok. Azt meg Bonfini írja. hadakozási jogáról már esett szó. Parthus és magyar összefüggésben az ún. Etelét a főemberei felváltva őrzik. Új hazájában az igazság gyors kiszolgálását is dicséri a volt görög. A hadviselés módját a catalaunumi ütközet számos leírása visszaadja. hogy szolgáiktól nem féltették a fegyvert. század kezdetéig megvolt. A hunok szintén különböztek az európai nemzetektől abban. Veszedelmesek voltak. A csatarendben a magyarok is középütt álltak. században is. így nagyjai is. Etele főembereinek élelmezése. Bölcs Leó Taktikája – mint láttuk – határozottan szól a magyar harcosok hadi vétkeinek kemény büntetéséről. Jerney szerint kürt alakban helyezkedtek el. A hunná vált görög erről szintén beszámol Priscosnak. Ez a szokás nálunk hasonlóan létezett már az ősmagyar korban és a descensus (szállásolás és élelmezés) neve alatt a XIV. mind az udvarnokok. ez pedig az előre való kihallgatást is feltételezi. a hódoltak. épp így csorbítatlanul azonos volt az Árpádok alatt a joga. csatlakozottak szarv. Attila középen állt a saját népével. de Szent István idejében is hasonló volt a helyzet nálunk. s ezek rendelésére a bizánci követségnek szolgáltatott élelmezés. Még a XV.

zam a Bizánccal kötött margusi békének az a pontja. Emellett Jakob Rupp írásából tudjuk (Magyarország akkorig ismeretes pénzei. s emellett avar közvetítéssel hagyakozott továbbélései. idomította vagy szüntette meg. 151 . hogy tartsa meg az elődök törvényeit. a monarchiai elvvel vagy a magyar név és ország örökítésével kapcsolatos legfőbb gondjával megegyeztethetők nem voltak – írja Bartal. a szökést tükrözi. amennyire ezek az új hittel. s Leó császár szavai. Buda. vagy anélkül meg volt"Nem reneszánsz kori ügy a zászló sem: „938-ban Steterburg alatt töltik számos ló és néhány zászló elfoglaltatott" (Widukind tudósítása) Szent István az ősrégi szokásokat csak annyiban változtatta. hogy a magyarokat „igen szomorítja. 1841-46. hogy azok részben átvett hun formák "keresztényített”. mely az átvett latin curia helyett egy helyütt az ősrégi udvarhely nevet használja. hogy van Szent István-i törvény. A nemzetségi zászlókra utaló intés egyenes utasítás a hadirendszer fenntartására Szűcs Jenő egy helyütt a Turul címer említését reneszánsz kori jelenség anakronisztikus visszavetítésének magyarázza Ez valószínűtlen Vele szemben kétely nélkül elfogadható az anonymusi közlés Álmos etelközi pajzsra emeléséről.). A legrégibb hun-magyar szokások fennmaradására igen fontosnak látja Bartal Szent Istvánnak azt az intését fiához. Mindkét példa a hadi vétek egy nemét. A régi várszerkezetet például teljességgel avar-magyar képződménynek gondolja I Henrik császárnak a magyarokénál későbbi várszerkezete sem a németeknél sem a frankoknál nem volt ismeretes Érdekes jelenség. hogy Attila visszaköveteli az odaszökött fegyveres hunokat. hogy „a Turul a magyar pénzeken a XV. A frank hatásokat olyan módon látja lényegesnek. Elrettentésül Attila azonnal ki is végezteti a visszaszolgáltatott szökevényeket. ha közülök némelyek a rómaiakhoz pártolnak". századig koronával.

Egy kapitulárénak azt a passzusát például. . Endre korabeli oklevélben (Judex cím) felbukkan. hamisított volta. Ezzel összefüggően pedig az ősi kárkánt vagy rektort. s ezt tette Nagy Károlyéhoz hasonlóan curiájának élére.) előtűnik. azaz jóval szélesebb és egyetemesebb hatáskörét a királyi tanács hatáskörébe utalta. Hatáskörét szintén kisebbítette azáltal. értelmezése körül máig dúl a vita. András törvényeiben. hol jogkiterjesztő módon – csupán példálózva – az Aranybullán. Nálunk is elfogadták. hogy a főrendbéliek ügyét saját legfőbb bíróságának tartotta fenn. tc. e. fejezeteiben ki is mondja A Surena. hogy ez az ősi jogi intézményünk korszakonkénti megjelenésében a központosítás és a népképviselet állandóan egymásnak feszülő küzdelmének mintegy a jelölője. Én nem foglalok ál152 . Nem túlzás azt állítani. hogy Szent István az egyház teokratikus modelljéhez igazodó központosítás elvének érvényesítésekor a korábbi nemzeti közgyűlést (communitas) a királyi tanáccsal váltotta fel. Endre korabelinek vélt magyar imaszöveg egy sorával kívánok pontot tenni ennek a párthus—hun—avar—magyar folytonosságot dokumentálgató "bartalos" fejezetnek a végére. de a nép általi választás nélkül. Egy I. III. hogy.vagy országbírói hivatalt. Nádor-nak a jogi fejleményeivel kell még foglalkoznom (Több irányú kifejtése a communitas hatáskörét tárgyaló fejezettel is összefügg) Ismeretes. 3. Ettől kezdve ez a cím és a vele járó hatáskör.Nagy Károly intézményei már saját népénél is kihaltak ez időben Egyházi közvetítéssel a szellemtik azért hathatott. A Jerney által meglelt imasor valódisága. kit azelőtt a nép választott. „a nagyobbat a kisebb nem ítélhette". Így alkotta meg a magyaroknál azelőtt ismeretlen új hivatalt. Kézai nagy bírája egy I. a többi udvari főhivatalnokokkal együtt maga nevezte ki.Jogur (Jugur) méltóság magyar megfelelőjének a Nagy úr Biró-nak. a Zsigmond alatti nádori cikkelyekben s végül még Bocskai Bécsi békéjének pontjaiban is (1608: k. hol jogmegszorító. a királyi udvar. s Kálmán törvényei III 8.9.az Onogeses.

de ezúttal ősöket tiltó változatban. csak ideírom: "ne wemouggouc Bardous os eulewc ereus zent ieleseit" = ne imádjuk párthus őselők erős szent jeleseit. egy középkori. Bartal "eretnek" tudománya legalábbis erről tanúskodik. úgy látszik. 153 .lást. hatástalan maradt. Az imás önszuggesztió a későbbi nemzedékekre. A Huxley Szép új világának "nem akarok Béta-ember lenni"-féle mondat-ikre ez.

és rabszolganevek: „Kakas. Csókadó. Szekér. (A Képes Krónika. Látomás.) (Váradi regestrum." (István király intelmei fiához) „Ö úgy gondolkodott hogy az uraknak mindenük közös a szolgákkal: megveté a nemeseket s mindig a parasztokkal és nem-nemesekkel fogott össze. Mátka stb. Szombat Árva. Ők neked atyáid. vagyonukat elkobozhatta. . ispánok. Láng lobogó lelkét nagy egekre nyújt” 154 (Arany János: Csaba Trilógia) . vitézek az ország bástyái. K.) „Örömmel a máglyát a Gyula meggyújtá.1041-44. Maradok. 1205-35. Szép." (Bartha Antal: A IX-X.. Bég. Magd. Közülük senkit szolgaságra ne vess. századi magyar társadalom. Tikura. Huldvolt”. 1973. Bp. Akad. családjukat nyilvános árverésen eladhatta. aki Krisztus hitéhez hamarább ragaszkodott.) „A kazár kagánnak mindenekelőtt joga volt a hadjáratok alkalmával gyávának bizonyult főembereit zord büntetéssel sújtani: életüket vehette. Podhadraczky kiadása) „A főemberek. ki Koppány vezérrel tartott és a keresztséget s hitet megvetette. rémek."A társadalomelmélet alfája: az emberi egyenlőtlenség eredete" Szent István idejében sok magyar nemes. csúf szolgaságra vettetett: mert azon dolgok folyásában azt ítélték nemesebbnek. Aba Sámuelről . testvéreid. Szerető." Rab. Nősz. Munka. (Budai Krónika. szolgának ne nevezz. Mázsa.ill. Derága..

„Az idézés hírnökök által a legrégibb eljárás: a pecsét általi az idegen telepítvényesekkel honosult:' (Bartal György: Jogtörténeti Commentárok. Zürich.) 155 .) Egyszersmind a kiáltók kiáltsanak jelet Egész birodalomban. azt a másik keresztül hasítja." (Freisingeni Ottó nyomán /1147/ közli Fischer A. 1847. 1896." (A mongolok titkos története. mint a gyors képzelet Hogy mindenik szabod hun. a másik a sarkát levágja. (Arany János: Csaba Trilógia) „Aki közülünk kihúzza magát a kötelességből. Ford. Pozsony. fő vagy köznép legyen. Károly: Die Hunnen im schweizerischen Eifischthale. 1962. Aki közülünk visszamaradna. úgyszólván egy testté válnak. Legott gyűljön hadastul a rendes gyülhelyen.) „A kiáltók hívására mindannyian ellenkezés nélkül.: Ligeti Lajos Bp.

hogy "megveté a nemeseket. Magyar és magyar közötti ily fokú különbségtételre. Szent Istvánnak nádorispánja és sógora is volt korábban. mert közösek voltak a nemzetségi szállásföldek. Kezdetben I. Péter elűzése után. Ebből számunkra nem politikai állásfoglalása a fontos. hajdani szabad harcosokkal való szövetségét és szolidaritását. s ezért szolgává tett és vált. hogy az uraknak mindenük közös a szolgákkal. Óriási népmozgás dobta fel öt magát is. Az új renddel tusakodók belső küzdelme még az ő elbukása után is igen erőteljes volt. mert ezzel igazolja Kézait. hogy mások azért szolgaságra vethetők. Másfelől kitetszik ez a Képes Krónikának Aba Sámuelről írott – s ugyancsak idézett – soraiból is. Tartalmilag az idézett mondat magában is hordozza azt. semmint hogy a kereszténység késedelmes felvételében is keresse a lefokozás magyarázatát. hogy a nemzetségi kereteket felszámolhassa. hanem a vezérkori magyar társadalom uralkodó szemléletét kifejező magatartása. ti.A Budai Krónika idézett sorainak valósághű voltához kétség nem férhet. Béla is csupán az ellenzéki tömegekre tudott támaszkodni: „A kegyes király (I. Az. hogy minden faluból két-két ékesen szóló vént hívasson a királyi tanácsba. a honfoglaló nemzetségek tagjait egyenlőeknek tartotta. egyenlőtlenségre viszont Kézainál semmi nyomot sem találunk. Szent István Intelmeinek ez a pontja az általa teremtett új vezetőréteg védelmét szolgálja. ennek hallatá156 . Ő ugyanis az új rend vezetőivel és képviselőivel állt szemben." Persze. abban ugyancsak nem kételkedhetünk. papként ezt inkább megtehette. Ha a kereszténység előtti magyarok. illetve a hun ősök egyenlőségéről politikai szándékból példálódzott. Személye így az új hatalomról visszahajló vezér tipikus példája. "Ö úgy gondolkodott. jelentheti a pogánysághoz ragaszkodó. de hogy tudnia kellett róla. s mindig a parasztokkal és nemnemesekkel fogott össze". Béla) Magyarország-szerte kikiáltókat is küldött. mielőtt István az egyéni örökösödést bevezette.

ra nemcsak azok jöttek Fehérvárra a királyhoz. a királyság." Íme néhány paraszti név. A szolgák és parasztok osztálya a legzamatosabb tősgyökeres magyar elnevezéseket használja. (Arról. hogy Kézai nem úgy találta ki a magyar vezérkor. a közgyűlést. "nemzetgyűlést". Dokumentálására Marjalaki Kiss Lajos igen becses írására támaszkodom. Magyarok paraszti sorba jutása tehát nem puszta feltételezés. illetve a törzsi szövetségben levő hunok legfőbb hatalmi fórumát. Sáros. Hölgyes. egyetlen oklevélből. ahonnan az emberek láthatták és hallhatták őket. másutt szólok. 157 . hogy a paraszti sorúak magyar nevei Marjalaki igen figyelemreméltó eredetmagyarázatának bizonyságai. Fok. úgy legyen!" (Képes Krónika). okmányszerűen is bizonyított tény. hogy immár nem a fegyveres szabadok egyenlőinek tagjai. oly értelemben. politikai tudatot és közvéleményt kifejező voltát és nagy erejét.. helyeselte: Úgy legyen. a közösségi. a szolgák és a magyarországi köznép égész sokasága … a köznép azután elöljárókat rendelt magának. de mind a parasztok. 1203-ban Arad megyében az Ér. a nép elöljárói a magas állványokon ültek és gonosz verseket mondtak a hit ellen. Viszont az akkori kereszténység és világi hatalmi szülötte. a Szűcs által communitasnak hívott közösségi fórumról más fejezetben szólunk. Hódos. a népnek ez tetszett. illetve császárság diktatórikus kormányzati formájával szemben az ez időben. itt nálunk spontán felvonult népparlament jelzi. mert ez ebben a politikailag visszaeső helyzetben is dokumentálta korábbi valóban tevőleges és szenvedélyes érdeklődésű. A már a honfoglalást is megelőző nemzetgyűlésről (Etelköz). Az elöljárók azután szószólókat küldtek a királyhoz és a főemberekhez. akik hivatalosak: voltak. ezek számára fából állványt emeltek.) Marjalaki Kiss: „A honfoglaló nemzetségek leszármazottai túlnyomó részben török személyneveket viseltek.. Kengyel és Körös magyar nevű vizek melletti falvakban.

Sonkoly. ez s ez helyen ki-ki fegyverben pontosan megjelenjen. Békés. Kakod. Nánás. Sós. hogyan mondhatnánk egyiket nemesnek. Unoka. francia. Vasad. ha illy esetekért nem lett volna szolgává." A krónika e helyének minden érdemi megállapítását Szűcs Jenő olasz. Tok. Pata stb. Ágos. vizsgálódása uralkodó vezércsillagához. ellenben megfelel annak a háromféle büntetésmódnak. Barcsa. miután minden magyar egy apától s egy anyától származott. Majd. Szölend. Erdős. Mondó. Együd. Egyebes. Som. Az a véleménye. Váró. Hercseg. Népedi. Figed.Ország. helyes okát nem tudva adni. Arad. Némely. Beke. Szatymaz. Aladár. Szónok. Erdő. Zarándi. megvetette. illetve antik római átvételnek minősíti. Negyed. Legény. a kiáltók a táborokban illy szavakkal gyűjték hadba a magyarokat: Isten és a magyar nép szava. hogy a szkíta törvényként ismert háromféle ítéletnem „az egykorú magyar joggyakorlat historizálásából nem keletkezhetett. Éles. Nemfi. Seréd. Tehát az ilyes vétkek és kihágások választották el egyik magyart a másiktól. Lesö. Rados. Sámodi. különben.. Csompos. Tompa. Rigó. Viadal. Hálálos. Marosi. Tétős. Seres. Tárkánd. Várad. Madaras. Rágod. Inos. vagy a köznép szolgaságába taszította. Magos. Tagadó. másikat nem nemesnek. A hadba hívás módjára például – ő hadba hívási elméletnek nevezi – ez a magyarázata: 158 .* E fontos kitérő után adjuk át a szót Kézainak: „Mielőtt ugyanis a magyarok megkeresztelkedtek és keresztyénekké lettek. Uras. Fenyér. Péntek. Kökös. Valaki tehát a parancsot. Verebély. Farkas. Hogy kételye se lehessen. Szemző. Boka. Szopós.. Látomás. a község tanácsát és parancsát meghallani. Bános. Fancsal. amelyek a római jog szerint a közbűntényeket sújtották". Ravaszdi. (88). eltéríthetetlenül a filológiához fordul: "a kulcsot ez esetben is a filológia adja kezünkbe" Ám csupán a kiszemelt forrásterületeken. hogy ez s ez nap. az olyat a scythiai törvény karddal vágatta ketté vagy veszett állapotoknak tétette ki.

az egész közösség csapatosan az illető házára ront. Az oklevelek tanúsága. hogy itt nem valami "hatalmaskodásról" van szó." Sajnos ez nem hagyható válasz nélkül. hogy aki nem vonul hadba. vérével lakol. hanem ősi jogszokásról. magyarok? Miért kell abban kételkedni. mozgatásáról. úgyszólván egy testté válnak" (89). századból is ilyen képet nyújt a székely székgyűlések lefolyásáról: ha a gyűlésen bárki a székely szabadság elleni javaslattal áll elő. hogy a székelyeknél még szokásban volt. A hadba szólítás formája a véres kard körülhordozása. Ebben Oláh Miklós és Verancsics Antal nyomán még a XVI. A kardon a vérnyom egyébként nem a vészt jelezte. Ha az elítélt például kegyelemben részesül. De hadd kérdezzek előbb: hadrendjükről. fölöslegessé teszi a gyötrelmes és öncélú filologizálást. azt földig lerombolja. s ha sikerül elfognia a vétkest. hanem a szkíta törvény szerint azt a fenyegetést. 159 . A hadba és gyűlésbe hívásnak archaikus közösségi kényszerjellege van. vagy pedig a hadba hívó parancsnak nem engedelmeskedik. Fischer Antal Károlynak Freisingeni Ottónál talált idézete: „a kiáltó hívására mindannyian ellenkezés nélkül. hirtelen egybehívásáról stb. Dózsa parasztháborújának ideológiája címmel. hadaik szervezéséről. ami e korban csakis a székelyeknél volt szokásban. házát a közösség építi fel újból. hunok. hogyan intézkedhettek a hadtudományuk nagyszerűségének voltában minden ókori és középkori kútfő szerint igen nagyra tartott szkíták.„Az antik Rómában is hivatásos kikiáltók hívták a hadsereget a cenzúrára. Szűcsnek már idézett gyűjteményes könyvében van egy remekbe sikerült (talán a kötet legjobb) írása a parasztháborúról. mert kiáltó szóval érthető és nyomatékos a hadba hívás. Nyugodtan fogalmazhatott volna úgyis. megölik. ha helytálló. hogy kikiáltók vitték a hírt? A szó azért is találó.

s 1818-ban Aranka György fordította magyarra. pontjában ez olvasható: „ki a fő rovóbán (az eredeti szövegben rabonbán) áldozatára (nemzeti közgyűlés) meg nem jelenik. nem koholmány (90). "aki a hívásra össze nem gyűlt. Módját valóban átvehetik. ketté vágassék.). ilyen Attila Isten-kardja is). az ítéletnem. A Csíki Székely Krónikát általában hamisítványnak tartják. Verancsics a hadijelről is tud: kürttel adják. kardos magyar nép hagyománya nem elégíti ki: „A lex Scitica ötlete nem ugyancsak római Jogi ismeretek hun-szkíta köntösbe való öltöztetése-e? A feltevés nagyon kézenfekvő. De gondolkodjunk egészen hétköznapian: a kivégzést egyik népnek sem kell eltanulnia a másiktól. fejét veszítse". Egy 1695-ben készült másolatból Kilyéni Székely Mihály adta közre. ő pedig azt állítja. De miért vették volna át a "kardosak" a "tőrös" rómaiaktól büntetőeszközként a kardot? Szent Istvánnak is egyik legszigorúbb törvénye a "kardot rántók" ellen szól." Kézainál ez a szkíta törvénykezés módja. Benne van a táborozási kötelezettség. Ott van pedig a hazai példa a Mátyás király által 1463-ban megerősített székely szabályzatban. Irgalmatlan meglepetés lehet itt még egyszer. például perzsa—parthus—méd—szumir—akkád egybevetéseket is tudománnyá kényszerül majd avatni a ma160 . de Kézainak Oláh és Verancsics tudósításához tartalmilag hasonló állításait mégis külföldi átvételnek tekinti Szűcs Jenő. Mármost a Krónika 6. kultikus módon is (hegyével földből kifelé álló kard. A Csíki Székely Krónikát 1533-ban az őrségi székely Sándor család irományaiból szerkesztették. s át is veszik (guillotine stb. Ám Szűcs Jenőt a keleti szteppéről eredő lovas. ha a korban messzebbi. A Krónika 1796-ban került elő. De miért is ne lehetne? A kard különben is egyedülállóan szkíta szimbólum. vagy a dolog érthetetlen." Ezután bizonyít a római liktorok (már említett) kikiáltó szerepével.Vagy én vagyok értetlen. Ez írásom hoz szükséges búvárkodásomban azonban megtanultam tisztelni Szabó Károly véleményeit. hogy görög nyelvű töredékes részletei alapján.

veszett állapot. a Baskíriában még fellelt magyar törzsnevekről írott tanulmányában (93) Pais Dezsőre (P. De ilyenek a tűztiszteleti gyűlésekkel összefügghetően a gyű-lés. szolgaság) francia és olasz hatásait nyomozza. faggyú. ki-. hogy a magyar gyulá-nak megfelelő török yula szó nyelvi jelentése is a „fáklyára. amelyet bizonyos alkalmakkor – írja Padányi – a gyula a kagán előtt meggyújtott és elégetett (91). ál-gyú. A Gyula szó gyökének származékai igen meggyőzően szólnak emellett: gyúl. gyú-lás Vagy megtalálható a nagyobb számú szarvasmarha őrizőjének nevében is: gulyás. hogy ők és összes utódaik szolgaságra vettettek. E 161 . ki az onoguroknál. gyu-fa. Igen valószínűnek tartom. a "gyula-jelvény”. meg-. bolgároknál és kazároknál (besenyőknél is) meglevő gyula méltóságnév "fáklya" nyelvi .jelentését úgy veti egybe a római liktor hasonló jelentésű fogalmával. hanem a gyulakultusz felfogásáról és ismeretéről is. A tudósnak is kiváló Arany János e sorai: „Örömmel a máglyát a Gyula meggyújtá. Később ez úgy módosul tovább a XIII. A tanulmány elsősorban a Kézai hármas ítéletnemének (kettébe vágatás. szám szerint 4700 fegyveres. fel-gyújt. nemcsak stílbravúrjáról tanúskodnak.) hivatkozva írja. hogy ebben Ipolyi Arnold munkásságára is támaszkodhatott (92). Mit szaporítsam? Németh Gyula. az összehengerelt hó nevében: hó-gulya. fényre megy vissza". aki a Gyula nevet papnemzetségi. hogy a gyávák. otthagyta a hadat. s felfigyel például Padányi állítására. Büntetésük az lett.gyar tudósvilág. Íme a költemény sugárzású hasonlítás: „az 1211 után keletkezett Chanson de Gui de Burgoglle szövegében bukkan fel először a példa. hogy midőn Nagy Károly már három évtizede harcolt a mórok ellen. század folyamán. hogy az a rómaiaknál etruszk átvétel. 1931. A Gyula tűztiszteleti papi hivatalt viselhetett. akik megtagadták a hadba vonulást. Ugyanígy a vesszőnyaláb. D. Láng lobogó lelkét nagy egekre nyújtá". embereinek egy része. papcsaládi névnek gondolta.

Sehol sem másolt. hogy „1315-ben X."Minden jel szerint Padovában tanult. akárcsak egy magyar hangú olasz-francia koprodukció. Ismerjük.történet bekerült a francia jogszokás-gyűjtemények legnevezetesebbikébe." No lám... hogy Burgundián végigutazott." Szűcs elegáns könnyedséggel tünteti el a különben áthidalhatatlan különbséget: "Mindazonáltal nem a szövegpárhuzamok a döntőek. megfelel annak a háromféle büntetésmódnak. Lajos biztosokat küldött ki a jobbágyok (serfs) jogállapotainak kivizsgálására." S hogy jön mindehhez Kézai? „Ötletének forrása az a gondolati anyag volt." „A francia parancsot a király adja ki. kézen fekvő abból a természetes következtetésből kiindulni. Kézainál az elméleti alátámasztás az önigazító communitas. jogalkotásnak a hunoknál is kellett lennie. mert ez már valóban az." (Szűcs Jenőt idéztem. amelynek a francia mű is csak kompilációja. Philippe De Beaumo noir (1279-1282 közt írt) művébe. „Beaumonoirnál a teória fókuszában a rois de France áll. amelylyel a római jog szerint a közbűntényeket sújtották"." Figyeljük a szoros "szinkront". Ez a "fantasztikus koholmány-gyúró" szuverén is tudott lenni? Úgy gondolom." „A kiegészítést Itália adta hozzá. Kézai szuverén módon kezelte forrásait. a hun ítéletet a közösség hozza.. Elvégre 162 .) A példa hazai alkalmazásakor egy igen lényeges jogi ténybe azonban ismételten belebotlik a hasonlítás. A háromféle ítélet. A francia eredetű motívum tehát szabályos római jogi keretet nyert. s a rendelet a szolgaság eredetét az elődök büntettében. ott ahol ez az elmélet első irodalmi megfogalmazását érte el a század elején. gaztettében jelölte meg. Erősítésül említi Szűcs Jenő a valósághűség bizonyságául.. hogy valamiféle saját kifejletű ítélkezési fonnának.

" Aladár. Csaba.. Ethele haláláig a katalaunok közt maradt s végre Katalaunia." Nem kétséges. hogy nem a hunok tényleges viszonyait elemzi. Galliába "szökött" vizigótok megbüntetésének szándéka volt. ily nevű népről a külföldiek még csak nem is tudnak. Erre biztos adataink is vannak. hogy féltek hazamenni. hogy Martell Karulu. "Azt én igazán tudom". vagy milyen táborozással foglalkozik. mondja előbeszédében történetükről. ismeretei. kiknek riadószavából a világ négy része megtudhatta. Íme egy ilyen példa: „. A példákat még sorolhatnám. A legkülönb példát azonban maga Kézai szolgáltatja: „A sereg harmadik csapata pedig. A bizánci császárral való alkudozásban. hogy a hun szökevényeket adják ki. úgyszólván szüntelen hadi mozgásban levő népként bizonyára érzékenyek voltak. tényeket. Karulu Magnus nagyapja. lakosaivá lett. amelyeknek külföldi forrásokban semmi nyomuk. A catalanaumi ütközet legfőbb politikai előzménye is az alattvalóinak tartott. úgyszintén a turulos címer. s valóban megőrzött számunkra olyan adatokat. a frank császár. A hadi vétkekre pedig. Németország Colonia (Köln) városáig szokott vala élje I nappal állani. de maga a székely eredet is. Bendegúz neve is csak nálunk ismeretes. nem látok okot arra. melly Miramammona ellen volt rendelve. a késedelem miatt a csatában nem vehetvén részt. a negyedik Jadra dalmatiai városig állomásoz vala.őrszemeit a világ négy része felé szétosztván. hanem Kézai állításainak forrásait. Az esetleges szerzői ellenvetésre. a másik Litváig. hogy Kézainak ne lettek volna a hunokról tényleges hazai hallomásai. házasságon 163 . A francia jogforrás alfájaként említett 4700 katona szolgává taszításával kapcsolatban viszont el kell időznünk Nagy Károly személyénél. mit csinál Ethele..birodalmuk 800 esztendeig állt fenn. Tudomás van róla (94). 443-ban Attila egyik fő követelése. a mennyire egyik kiáltása a másikig elhallhatott. a harmadik a Don folyó partján. Örseinek ugyanis első csapatja Sicrunbriától kezdve sorjában.

hogy ebbe még származási magyarázatok is beleférhetnek. emberi szörnyek". Karulu Magnus személye kapcsán egyedüli hun eljárásra visszavezetni. százötven évvel korábbi. a gyorsaság és a hirtelen támadás szimbólumai. Géza – pontosabb fonetikával Gyécsa – királyunk pogány neve miatt második névként szintén a Magnus nevet kapta. voltak a IV-V." (A püspök feljegyzése I 147-ből való. mert a középkorban divatos Magnus nevet Karulu pogány neve miatt kapta.. Hanem. A ragadozó madarak. Nincs szándékomban Szűcs Jenő francia eredetűként említett példáját az anyai ágon hun vagy avar eredetűnek gondolható Martell Karulu. Királyuk udvarába az országnagyok mindegyike magával viszi székét. Ily sanyarú helyzetük tudásában. s ott gondosan értekeznek országuk ügyeiről. még a szerző nagyszerű padovai és bolognai hatásától érintetlen. A Karulu név tipikusan törökös név. A mi I. az a jelentése: "fekete ölyv". s későbbiekben címer egy fekete ragadozó madár.kívül született. századtól Európában. mell a germán népeknél a totemállat általában négylábú. A Karoling családi totem. hagyjuk meg nekik legalább az értelmességüket. Karulu Magnusnak. s nem jelzőként. a császárnak nevét a német tudomány tévesen fordítja "Nagy Károlynak". illetve unokája. hiszen a hun hatások. ami a fejben van: „Abban a görögök gondosságát követik. Ezt Freisingeni Ottó sem tagadta meg. Pedig ez a püspök azután igen elfogult volt velünk szemben. hogy gyakori és hosszú tanácskozás nélkül semmi nagyobb dologhoz nem fognak. Nincs is szükség ilyen szálú bizonyításra. hanem keresztnévként. Ez maga is feltűnő. különösen a katonai vonatkozásúak oly kiterjedtek. hátha meg is volt. de csak a fizimiskánk nem tetszett neki: "a magyarok torzképűek. a "turáni" népek szokásos totemállatai. tehát "műveletlenebb" vezető értelmiségeinktől sem..) 164 . ezt teszik saját lakjaikban is a télen át. s ismeretlen anyja környezetében nőtt fel.

hogy a natio szót.. Az eddigi legtöbb állítással szemben – úgy gondolom – ezt Kézai mesterünk esetében is sikerült bizonyítanom. ahhoz kétség nem férhet. Elegendő a Baudelaire—Ady. Viszont. mindenesetre az akkori magyar nyelvben is megvolt és használt nemzet szónak átvétel nélküli természetes latin szinonimáját látom a Kézai e szavában. hogy a hazai atmoszféra szülte e költőket.Hungarica natio.. fogalmat tizenháromszor írta le Kézai. 165 .A tanulmány natio-elméletének egyik fő argumentuma. „Kézai és a hun történet előtt egyedül Rogerius (nagyváradi püspök.." Döntsék el a hozzá értőbbek a rogeriusi natio fogalmi egyezését vagy különbözőségét a Kézaiétól. amennyiben nála olvasható ez a szövegrész: .. a tatárjárás megírója) az a kivétel. Beranger—Petőfi párhuzamokra gondolni például. amely »erősíti a szabályt«. Magyar olvasónak különben az irodalmi irányzatok magyarázataiban is ismerősek az utánzó átvételek mellett kardoskodó értelmezők hasonló érvei.

.. Atyáinktól örökölt jó hírünket és nevünket gyermekeinknek is fenn fogjuk tartani. mert azonnal a ti rabjaitokká leszünk. II. fegyvergyártással és nyílköszörüléssel töltik.. Bultzusz kalkhász fia Kálésznak (Ká1). valamint a gu1ász is. következés szerint. Bultzusszal (Bulcsú). Turkia nagy archonának négy fia volt." . a karkhásznak." (Theophylactus Simocatta az 530-as évekből) „Első fejük az Árpádész (Árpád) nemzetségéből származó archon. Konst. és két másik a gülász és a karkhász.) „Mi a nagy Isten bosszúja vagyunk. S van mindenik nemzetségnek archona. V. ki minket ostorul rendelt ti reátok. hanem méltóság. – Liutprand: Antapadosis Lib.. (Bajor krónika a Lech-mezőn elfogott vezérek nyilatkozatáról. mihelyt titeket üldözni megszűnünk. Kálész tulajdonnév. Imp. Turkia harmadik archonával és karkhászával.”. ki minap tért vissza vendégbarátunkkal. kik bírói tisztet viselnek. Gulász és karkhlísz nem tulajdonnév." (így buzdították magukat a brentai ütközet előtt.: Mg.'. Cap.Történelem és politika a honfoglalástól Kézai koráig „Igazságos örvényekkel kormányoztatnak. Tört.) „Az egész telet az ifjaknak fegyverben gyakorlásával. hanem élet. .: Dc Adm. Szalay L.Meghalt Tehelész (Tevel) s van Termatzusz (Tormás) nevű fia. amely nagyobb a karkhásznál. (B. a karkhász pedig méltóságnév. „Férfiasan küzdve elesni nem halál. Árpádésznak.) 166 .

. melyet István király minden joga és hatalmával Szent Péternek adott: te pedig Péter országát a német királytól hűbérül fogadtad: s ezért csak úgy reménylheted jóakaratunkat. ha megtagadja. mert tudhatod. az igazságot sérti. nemzetgyűlést mondanak.) „III.” (Aloldus. Ha a király e követeléseket teljesíti.a pápa kiváltságának nemzetgyűlési tárgyalásáról) „A háborúk zavarai közeledtével. például 1041-ben." (Istvánnak. különösen pedig midőn a polgárháború által szorongattattam és a sümegi vármegye engem királyi székemről letaszítani igyekezett. Gergely levele Salamonhoz -1074." (VII. L.) „Gondatlan viselkedéseddel Szent Pétert igen megbántottad. midőn a németek és magyarok közt nagy lázadás támadt. bírják rá a sokaságot hogy a király koro167 .„A keresztény foglyok szabadon bocsátásába az »egész község« nem adta megegezését. Kézai. és Kálmán korabeli törvények cs zsinati határozatok forrásai. hogy M-g a római szentegyház tulajdona." (Závodszky Levente: A Szt. a pannönhalmi apátságnak 1001-ben adott adományleveléből) „Az Altaichi Évkönyvek is commune conciliumot. Szt. Thuróczi . Bp. jószágaik a nép közt elosztassanak. 1904. ha országodat apostoli adománynak ismered el. Honoriusnak tudtára esett. I.az augsburgi csata után . hogy M-ban közelebb az határoztatott hogy a nép a király jelenlétében évenként kétszer összegyűljön s ott a gyülevész sokaság súlyos és jogtalan dolgokat szokott követelni. hogy a gyűlölt országnagyok és nemesek hivatalaiktól megfosztassanak cs száműzetvén. Péter elűzése után. saját és övéi személyének veszélyétől tart: meghagyja tehát némely főpapoknak.

) „A pápa figyelmeztette IV..) „Kun László a nagybirtokosokkal szemben már többé-kevésbé határozottan a középbirtokosokban és a nemesi megyékben keresett támaszt. Lászlót. k. hogy háromszoros esküt tett. a törvény útja kikerülésével.nája vagy a főemberek személye ellen. Kézainak »közösségi« elmélete ti király és ti kisebb nemesség szövetségét fejezi ki a nagybirtokosok ellen” (Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig. Bp. Bp. 1. 1949. 1286). 1880. Kerékgyártó Árpád: Hazánk évlapjai. 1945. dec. Udvari papjának. jelesen a harmadikat magyar szokás szerint” (Dr. Kerékgyártó Árpád: A műveltség fejl. Dr. melyekre a nemességet is meghívják (1279. Bp. Alatta a székesfehérvári törvénykező papok alakulnak át országgyííléssé. 17-én az Aranybulla határozatai ellen. Szikra.. semmit ne merényeljen." (Pápai tiltakozás 1222. M-on.) 168 .

legelsőként érzékelnünk kell azt a meglepő dinamizmust. hogy hazai írott forrásokra támaszkodott. királyi diktatórikus szemléletét a múltra is visszavetítő Anonymusnál. amellyel a honfoglalók az országot birtokba vették. E nagy 169 . kizárólag a hun-krónika közjogi tartalmú közléseinek az igazolhatósága érdekében igyekszem megközelíteni. Hogy a kancellista Kézainak milyen anyag állt a rendelkezésére. egészen szűk mederben tartva. s róla a képet nekünk. Mert Kézainak éppen hogy érdeme az. szemléletbeli különbözőségek. Ha a vezérkori magyar társadalmat magunk elé képzeljük. ez inkább csak arra vall. hogy egy más korszaknak volt a gyermeke. hogy a magyar régmúltat valóban öncélúan ideologizáló tanulmányszerző éppen azon a Kézain veri el a port. mégis feltűnnek vagy feltűnhetnek nála más krónikásainktól őt megkülönböztető egyéni vonások. aki – ha egyáltalán helyén való ez a jelző – százszor demokratább volt a Szent István kora utáni nyugati hatású egyházias-főuras. szinte fölényes erővel és biztonsággal megtartották. maiaknak is továbbítani. Különös dolog például. hogy tévedek. s ha e valósággal tárgyias nézőpontja ellenére. de társadalomként is egybetartó nagy kohézió szervezeti. egybeforrottságban és mély népi szolidaritásban is látom. s kifelé és befelé egyaránt. A korát megelőző hazai belső viszonyok megismeréséhez azonban szinte bizonyos. közösségi-lelki erőforrását az országhatárig megtett mérhetetlen nagy út során kialakult egymásrautaltságban. Erre vall a hazai évkönyvekre (liber Cronicarum) való többszöri hivatkozása. ha az őket nemcsak katonailag. azt részleteiben sajnos nem tudjuk. hogy képes volt a királyság előtti föderatív törzsi szerkezetű magyar állam igazgatási gépezetét szemléletbeli torzítások nélkül felfogni. Nem valószínű. közlendői vannak.A Duna medencében Kézai koráig eltelt négy évszázad történelmét és politikáját. Krónikásnak látom őt. a későbbi magyar nemesség mítoszának a kifundálásáért. aki valóságot konstruál eszméi hez. akinek úgyszólván személytelenné válva. Szűcs Jenővel ellentétben én ugyanis semmiképpen sem tekintem Kézait találékony ideológusnak.

ekkor ítélték el több renden a megcsonkítva hazaküldött 7 magyart. Istvánt "köztanácskozás végzéséből" a nép uralkodójává emelte. A krónikások szerint ezeket az országos tanácskozásokat vérbe mártott kard körülhordásával "Isten és a nép nevében" hirdették meg. illetve az István legendák szerint. Thuróczi ezt egyenesen úgy fogalmazza. hogy az államot általában illető ügyekben az országközség döntött. s a keresztény foglyok szabadon bocsátásához "az egész község" nem adta megegyezését. Ezekről tudunk. A bíró ítélete egyenlő volt a világi és vallási bűnhődéssel. törvényszabta társadalmi fegyelem szintén benne rejlettek. kár-vallás. Ipolyi Arnold (Papok a pogány magyaroknál) feltétlenül hitelesnek tartja a magyar krónikásoknak (B. s ez döntött. A bizánci császár Árpád és fejedelemmé választott leszármazottai után méltósági sorrendben két bírói tisztet említ. Anonymus felsorolása szerint ilyen alkalom volt (ö a Volgán túlra teszi) Álmos vezérré választásakor. Nemzetgyűlést tartottak az augsburgi vereség után. Árpád halála után. a 34 napig tartott Pusztaszeren. Benedek pápa kívánságát tárgyalták. a gülász-t és a karkhász-t. A szer is világi törvény volt. Konstantin által is megerősített) a bírói tisztről szóló tudósítását. a nemzet nevében közgyűlést hirdettek. A magyar kutatók legáltalánosabb véleménye az előbbiben látja a gyűlést (országközség stb.). de vallási tény és szolgálat is. továbbá Taksony választásakor. 170 . a pap tisztségi gyula méltósággal együtt értve. hogy minden bővebb krónikánk tudósításából kitetszik az "ország-község" legfőbb tekintélye és közjogi szerepe. mert papbírói ítélet is volt egyben. a 13 éves Zsolt vezérré. A bennünket most elsősorban érdeklő kormányzási formáról egyértelműen azt mondhatjuk. Valahányszor az egész országot érintő közügy vetődött fel. midőn Géza fiát. e jellegét őrzi szer-tartás szavunk. a másikban a kárkán (Kézainál a Kádár nevezetű bíró) tisztségét. kár-hozat. Működésük nyoma. s az alája rendelt országbírák.közösségi fegyelemben vallási-világnézeti tartalmak és kiterjedt törvénykezési szokások. emléke több szavunkban is megőrződött: kár. továbbá amikor IV.

Felvetődött már összehasonlításul a török kádi (bíró) rokon hangzású fogalma is. E jogkiterjesztés – úgy véli – vagy már Pusztaszeren. de más források szerint a vezérkorban még igen gyakori száműzetést is. amely csak a fejedelem és a nemzetségfők közötti szerződést foglalta pontokba. hogy a kazároknál a harmadik méltóság a "kundur hákán" volt. s ott is halt meg) a perzsa kad-har (pap) és dawar. vagy a köznép szolgaságába vetette. a korábban egyenjogú. ez a csodálatos nyelvtehetségű ember (ma teljesen elhallgatjuk munkásságát. hogy az országközség hatalmi jogköre is a vezérkorban kristályosodott ki. hogy halálbüntetést szabtak ki az országközség fensége ellen elkövetett bűnökre: „Ha valaki az országközség parancsát megvetette. Ez utóbbit találta általánosabbnak Strabon is a kaukázusi népeknél. Igen valószínű.Ipolyi Kézainak azt az állítását. az olyat a szkíta törvény karddal vágatta ketté. vagy Zsolt idejében mehetett végbe. 171 . s a bírót tisztségéből el is bocsáthatta. több krónikánk sajtó alá rendezője. Podhadraczky József. egy határozottabb és szabadabb nemzeti jogszerkezet kifejletének tekinti. s talán éppen a kiskorú Zsolt idejében. Erre vall az a jogi többlet. helyes okát nem tudván adni. amikor "igazgatókat". kitűnő jogvédő irányzatnak. vagy veszett állapotoknak tette ki. Későbbi fejlemény is lehet – szerinte – az etelközi alaptörvénynél. Jóleső meglepetéssel olvasom Bartha Antal I 973-ban megjelent könyvében. hogy az egész nemzet egyenjogú volt s csupán a szkíta törvény büntetése nyomán válhatott szolgává. Mindenesetre legfőbb közjogi testületi hatásköre és szerepe alapján elfogadhatónak kell tartanunk Kézai állítását. életében se sok jó él1e. jelentése döntőbíró. hogy a bíró törvénytelen ítéletét a "község" megsemmisíthette." A veszett állapotoknak való kitétel jelenthette az ütközetek nehéz pontjain való próbatételt. a császár fogalmazásában "archonokat" neveztek ki kormányzókul. dawer (bíró) szavakkal vetette egybe Ká-dár és Ná-dor szavunkat (Bartal a karchas bíró hivatalában a nádori méltóság csíráját látja). Franciaországba vándorolt ki. a Budai Krónika fordítója.

Jogi érdekesség. kollektív ősemlékezésül. államszervezési és vezetési igényt plántáltak bele a magyar társadalomba. a magyar vezérek nem estek a hatalom kizárólagos megragadásának abba a "hibájába". amelybe a nyugattal érintkezés már első évtizedeiben Attila is és Baján is. ettől fogva a király méltósága és személye ellen vétőkre. helyesebben visszatérését. Próbakő nek látom Kézai igaza mellett a vezérkori közjog és méltóságviselőinek későbbi felbukkanását. balkezes ügyintézésű királykorunkban. Viske. lényegében intervallumos időt. Nem sokkal ezután viszont az idegenből jött Róbert Károly a király elleni vétség megtorlásában a "Lex regia". hogy három évszázad múlva ugyane törvény alapján bánt el az országgyűlés Kaplyon Andrással. fenségét sértőre volt halálbüntetés. a vezérkor hatását tükröző népképviseleti mozgolódásokat. Ha fogalmazhatok így. a király rágalmazója szintén életével lakolt. hogy a Taksony idejebeli "hét magyarkák" elleni országközségi határozatot a Szent István utáni törvényhozás is meghagyta. nemzetgyűlés. Bua 172 . s kegyetlenül bánt el Zách Bódoggal [Felicián] és egész családjával. Bartal Györgynek az a véleménye. Az Altaichi Évkönyvekből vett idézet tanúsítja. hogy a vezérek korában a nemzetgyűlés hatalmát. E politikai gyakorlatokkal egyben olyan közjogi. országközség. aki IV. A királyi tekintély csak István után vált minden jog forrásává az államban. A krónikás ezt a "visszaeső" politikai korszakot 1046ban is így jellemzi: „Magyarország nemesei Csanádra gyűltek és ott országtanácsot tartottak . a római jog elveiből indult ki. megoldási módul. Ezt jelzi.országnagyok.. Ilyen jelenségre két nagy folyamatot látok: a Szent István halála utáni.. minden. amely mintegy előképül.A törzsek föderációja felett legfőbb tekintélyű és irányítóul elfogadott nemzetgyűlésben (országközség) én imponáló politikai önmérsékletet látok. túlzó vagy visszaéléses. Lászlót. és a már az Aranybullával megkezdődő. régen bevált rendező elvként visszahozható volt. hogy 1041-ben volt commune concilium. a koronázott királyt megütötte. de a tatár hadjáratot követően a század utolsó harmadában széles fronton kibontakozó.

. A Szent Istvántól felnégyelt Koppány (Kupa) nemzetségi jogú bírói hatalma ugyancsak ismét erőre kapott volna? Szinte fantasztikus.. Endre oklevele) említi Kupa judexet is. hogy engednie kellett a nemzeti közakaratnak. Egy Vata nevezetű Belus várából ajánlá magát legelsőben a magyarok közül az ördögöknek. hogy a nádori hatáskör visszaállításáért és kiterjesztéséért milyen közjogi erőfeszítések vannak évszázadokon át." Szent László III. szolgáknak) mondanak. az egész magyar nép csoportosan tódult hozzájuk és makacsul kérte. valakit avagy rabszolgákat tart vissza magánál. törvényéből tudjuk. S megengedték. dekrétumának 2. mint a vezérkorban. csak Bocskaiig idéz173 . pontja például a nádort régi hatáskörébe helyezi vissza. s Kossuth forradalmának előestéjéig. mert különben nem harcoltak Volna Péter ellen. melyet Aba király épített. amit a köznemesség elébe tett. akiket »cwnek« (inneknek. hogy I. fejét megnyírván és hajából üstököt eresztvén alá pogány módra. Az Aranybulla 14." A nádori címről is ebben a korszakban. századi reformkorszakig. Albert feléleszti a nádorválasztás jogát. hogy engedjék meg az egész népnek pogány vallás szerint élni. A Zsigmond alatti nádori cikkelyek is arról tanúskodnak. Ö mindenbe belement. 1041-ben (Aba comes palatii). s a leggonoszabb bűnöket mívelni. Endre és Béla herceg idejében a Karchas bírói tiszt szintén feléledt: „Megparancsol.Ezen Vata biztatására az egész nép az ördögöknek áldozta magát és kezdének lóhúst enni." 1047-ből: „Midőn Endre és Levente Új várhoz érkeztek. S hogy ne szaladjunk előre a XIX. avagy azok közül. illetve 1055-ben (Zache comes palatii) tétetik említés.juk azt is… hogy ha valaki András király és Béla herceg ideje és Karchas nevezetű bíró összeírása óta a várkatonák... .és Bukna a csanádi gyűlésből Szár László fiaiért küldenek Oroszországba. hogy szívük kívánsága szerint menjenek és vesszenek el ősapáik tévelygéseiben. Ez utóbbi (I.

hűbérbirtokról szól. ez azonban világpolitikájának rendelte alá a belső érdekeket. Az Aranybullát megelőző évszázadban például. hadd hívjam fel a figyelmét rá. a hunok. hogy minél hívebben »rendezze« el a magyar valóságot az európai modell szerint. hogy Kleopátra – Plutarchos szerint – a héber. az egyházi hierarchia. de ezek is 25 éves kornál fiatalabbak voltak.. Egyébként szó sincs arról. Nem Pallas Athéneként pattant ki fejéből a nemesség fogalma sem. 1114-1205-ig 91 év alatt 9 uralkodó jutott a királyi székbe. négy pedig kiskorú volt. politikai realitásnak lehet tekinteni. szír mellett a parthus és méd követekkel is saját anyanyelvükön tárgyalt). hogy ez a közjogi igény valamely lebegő közszellem koronkénti kísértése lett volna. A királyság intézménye. Nézzen már utána. ahol csak teheti – hogy enyhén fogalmazzak – belecsíp Kézaiba. mindnyájuk 33 éves kora előtt halt meg. avarok második emberéről. Endre alatt az erőltetett keresztes hadjárattal anyagilag és erkölcsileg teljesen alámerítette a királyi tekintélyt és uralmi képességet. nálunk az ennek megfelelő nádori tisztségről. így például II. A bartali politikai víziót. arab. Mire ezt Kézai a szájára.. a gyenge és alkalmatlan uralkodók alatt kiszolgáltatta a nemzetet a legbizonytalanabb helyzeteknek. A kilenc közül kettő bitorló. Béla idejében gyakrabban" használják a hűbér szót. Csak hárman léptek felserdült korban a hatalomba. mai szóval egyszemélyi fensőbbségénél fogva. egy Magyarországon nem létező hűbérviszonyt konstituálva." Bartal "széles háta" mögül visszaszólva. hogy "IV. A nádori hatáskör ily módon folytonossági és biztonságteremtő lehetőségnek ígérkezett. hátha itt sem csak modellkedik ez a Kézai. amely felszámolta a korábbi népképviseletes formát. egy fo174 . S az egy III. Mögötte és mellette egyetlen fix pont volt. a túlságosan erős kezű és a gyenge uralkodókkal szemben egyaránt. Ezt mondja például: „Külön jellemző írónkra. Szűcs Jenő. a pártusok (csak mellékesen jegyzem meg.zünk: ő az 1608-as Bécsi békében kiharcolta a nádorválasztás elrendelését. Bélát kivéve. hogy. a tollára vehette.

" Vagyis Kézai az óhazából jötteket egyetemlegesen nemesnek tartotta." Ez a fogadalom az Aranybulla érvényesítésére célozhat. így jelentett például bárót. az látszik. nagyurat. Az ö századában kezdték a liberi kifejezés helyett a nobiles-t használni: a régi comites és milites címét az urakéval és nemesekével cserélték fel. hogy Vazul nemtelen feleséget vett volna magához. Ám az Ő nemesi felfogása nemcsak korhoz tapadó. évi okmányában így emlékezik meg koronázásáról: „A koronának fejünkre tétele napján esküvel ígértük. Még Szent István idejében seniores néven fordulnak elő. Ez a nemesek címzet azonban inkább még méltóságot jelentett. vagy egyéb értesülésre is. hogy az ő idejében "nagy Attilakultusz volt". főpapok kísérői voltak. A Molnár Erik szerkesztette Magyarország története úgy is jellemzi Kun László korát. az nem derül ki a sorokból. s kevésbé rendet. a királyi vitézlők azonban még csak szolga elnevezésűek. Egy másik krónikásunkéhoz hasonlatos. Közelebb jöve a fogalom kikristályosodásáig. Hogy e megjegyzés csupán a hun-krónikára céloz. István hitvese – akinek Szűcs szerint is Kézai udvari papja volt kezdetben – 1272. nádorispánt (comes magnus). kivéve.lyamatnak a derekán élt a szóval. Az udvari kancellístának ezt kétségkívül képviselnie kellett. évi oklevélben a veszprémi egyház emberei nobiles. ha a szkíta törvény büntetésből lefokozott közülük valakit. A comes-t magát is ötféle értelemben használták. ez "nyilván mendemonda – írja –. hogy a nemeseknek elődeink által elidegenített jogait vissza fogjuk adatni. így az 1231. és Schythiából erednek. aki tiltakozik az ellen. Beér János és Csizmadia Andor már idézett művében (Történelmünk a jogalkotás tükrében) azt olvashatjuk. században a főpapok a német püspökök példájára egyházaik vitézlőit kezdték nemeseknek címezni. V. A comes-ek különben a királyok. Iránya: a király köré tömörülő középrétegek küzdelme a megerősödött világi és egyházi hierarchiával szemben. hogy a XII. hogy a tatár hadjárat után a társadalmi átalakulás meggyorsult. mert a Tátonyok anélkül is nemesek. nemesek. Kun László anyja. 175 .

Ipolyi azon a véleményen van. amelyben valóban csak belső indíttatásokból – és egyáltalán nem padovai tanulmányi ismeretek becsempészése céljából – a hun-krónikának meg kellett születnie. Egyébként a Váradi regestrumból is azt tudjuk.IV. s nem hagyta meg belőle csak az ősi pogány hittől is elfogadott párbajt. Bélának e mongol elnevezésű. Fel kell figyelnünk arra is. de az új rend megnyerhette őket magának: "a régi pogány kori hivatal értelmét veszítette.. Az istenítéletben (tüzesvas próbán) segédkező bilochusok (bilotus. Kun László háborúiban szintén. hogy a pogány korban a tisztító-tűz szertartás papjai lehettek.Németh Gyula kitűnő nyögérek tanulmányából viszont azt tudjuk. hogy már IV. Véleményében szófejtésre is épít: a billyog. valószínű zömében kun katonai kíséret adta meg legfőbb katonai és hatalmi bázisát. végül látnunk kell Szűcs Jenő magyarázatát Kézai közösségi (communitas) "elméletéről". hogy . Ha ennek a nagyrészt pogány elemnek a hatalom szféráiban való térhódítását egybevetjük az országgyűlés hatalmának újbóli felemelkedésével. Mind e sok kortörténeti összefüggés alapján is. László háromszoros esküt tett. A pápa ezért külön figyelmeztette is. pontja is korlátozta. a még nemzetségekre tagolódott kunok a legfőbb katonai erő. Egyetemes országgyűlés volt például 1279-ben. azt a történelmi atmoszférát. Ez a sokat szidott Kun László törölte el például a Szent Istvántól bevezetett istenítéletet. hogy a bilochus előtti megjelenés egyenlő volt a tűzpróbával. 176 . E szabad vizsgáló bírók tevékenységéhez sok viszszaélés tapadhatott. megkaphatjuk azt a táptalajt. a harmadikat magyar szokás szerint". billog közel jár – mondja – a perzsa láng jelentésű billegh szóhoz. s az önkény színét vette fel". biloky) tevékenységét már az Aranybulla 2.

mely részen háború talál kiütni. akik a skytha nép első bejövetelétől fogva ott laknak. s az abban használatos társadalmi megjelölést használja. Kolozsvár) „Vannak nemes kiváltságolt scitulos-ok az erdélyi részeken. s a kiket mi romlott szóval »sciculi«-knak nevezünk. III. Tit. Imp) „A székelység eredetének vita alatt álló kérdése kapcsolatban van a magyar nemzet őstörténetével: a székely nemzet ősi alkotmánya.és magánjogától. Konst: De Adm. (Szabó Károly: A régi székelység. köz.”. miképen intézze leveleit a keleti császárság M-g törzs.” (Verbőczi: Tripartitum. hanem szerződésben vannak. köz. De Adm. Tars. hogy a folyók szerint.és fővezéreihez.) „A magyarok archonaihoz 2 aranyat nyomó pecséttel: Konstantin és Román Krisztust szerető római császárok levele a magyarok archonaihoz" (B Konstantin meghagyása. egymást készséggel segítsék."A politikai teória új centrális eleme: a Communitas" „A magyarok nyolc nemzetsége nem alattvalói saját archonaiknak. század közepén is lényegesen különbözött a Szent István által megalkotott magyar királyság alkotmányától. azt a kort tükrözi vissza. Bp. Imp. mely még a XIV.” (B. 1952. 1890.és magánjoga.) „Az adatot szolgáltató író rendszerint a saját társadalmát tartja szem előtt. midőn a magyar nemzet a kereszténység felvétele s a királyság megalapítása előtt vérségi kormányrendszer alatt élt.) 177 . IV.” (Harmatta János: A hun birodalom felbomlása.

) 178 .„Kézainál a későbbi parlagi szittya-magyar nemesi nacionalizmus első találékony ideológusánál különösen érdekes felfejteni elméletének nagyon is »kozmopolita« gyökereit." (Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Bp 1974.

itt áll ellent." Ezeket írja Szűcs Jenő. Ezzel szemben. Szándékosan jártam el így. s végezetül Szűcs argumentumainak szembesítése. ahol átlép a hatodik világkorszakba. esetleg csekélyebb bázisú. Ez nem Kézai időszemlélete. A hatodik világkorszak: „A középkori időszemléletben ez valami olyasmi. Úgyszintén nem vonultattam végig azokat a szigorúbban politikai. (Külön hangsúlyoznom kell: e fejezetben nem érvényesítettem a pogány korszak jogszokásairól fellelhető ismereteket. mint az őstörténet lezárása és a történelem kezdete. Ezekről az előzőkben függetlenül szóltam. hogy társadalmi fejtegetéseit (mármint Kézai) a hun történet kezdetén helyezte el. Ezek: Kézai tudósítása. Alkalmat kaptam ezáltal egy másik. voltaképpen értetlen felfogása. közjogi formákban és tényekben benne tükröződhetnének a legkifejezőbben a vélt és sugallt átvételek." "Nem valami esetleges véletlen. mint látni fogjuk. a székely. Papi emberként is tartania kellett magát – írott forrásai is ezt tették – a középkorban szo179 . szuverén belső állapotokat. a hun társadalom bemutatása. hogy ebben az időszemléletben gondolkodik. amelyeket az előző részben felvázoltam. hanem szerves. Valóságos társadalmi. Az író félreérthetetlenül elárulja. rúg vissza a legmakacsabbul az Attila kori hun és a vezérkori. politikai. A téma tárgyalását négy szál kézbentartásával kísérlem meg. illetve társadalmi-politikai elképzeléseket és megítéléseket. talán spontánabb. hatodik világkorszak Szűcs szerinti szokatlanul homályos. de ugyanakkor a találékony kiútkeresésnek jobban beillő megközelítési módra.) Mindenekelőtt tisztázandó az ún. illetve kun társadalmi valóság felmutatása e korból. valósággal sejtelmes. adottságokat kínálnak a vizsgálónak.E communitas fejezetben kellene rejlenie a tanulmány sava-borsának. mert ezek nem átvételeket. illetve XIII. századi magyar társadalom saját valósága és érintett közjoga a "nyugatszinkronos" eszmetörténészi kombinációknak.

A hun és a magyar társadalom bemutatásánál az első öt korszakkal semmit sem kezdhetett. amely a "szabad és teljes-jogú nemesek" gyakorlati megkülönböztetésére ezt a szót alkalmazza (98). hogy valaki parancsol hasson a nomád társadalomban anélkül. hadd szolgáljak én is egy "szinkron-hatással". Jézus születéséig. E díszítő nevek képviselői. Dávidig. A babiloni fogságig. Ádámtól Noéig. Mondiakusnak (a magyar hagyomány és Kézai szerint is Bendegúz) volt egy nemzetségjelölő neve is: Balam-ber formában. Szerinte Attila apjának. hogy a hun bori-ból. boru farkast jelentő szavak." A hunokról a leghitelesebb. viselői csak szabad. Az amerikai szerzők Du Cange középkori latin nyelvű szógyűjteményére is hivatkoznak. No most. bori. Aki nem nemes és mégis kitűnik a harcban. Török-mongol nyelven: buri. Az ezután következő idők. Ilyenkor egy ú. a farkasnak a nevére vezethető vissza. mely öröklődik a vérben apáról fiúra. mint hős (bagatur) szerepel Ha nagy hírnévre tesz szert. R. 6. 3. legjobb kútfő Priskos rétor bizánci követ és történész. Ábrahámig. beri-ből alakult szavakból formálódott ki a latinizált "barones". „Kézai szerint már a hun időkben létezett a nemesség" írja Szűcs. 180 . – López. A hunok Európában című írásából (97) idézem Váczy Péter sorait: „A hunok politikai szervezete. de ezúttal s nem dacból – keletrő! nyugatra hatóan. felemelkedhet a nemesi rendbe. S.i nemesi dinasztia alapítója.). A szó eredete a hunok totemállat ősének. a minden adózástól mentes nemesi rangúak osztályának elnevezése. Reynolds. társadalma is hierarchikusan tagozódik EI sem képzelhető. 4. amelyet a hunok hoztak Európába. amerikai szerzők meglátása az. Az uralomra való képesség ugyanis karizma. A valóságban is létezett. nemes rétegből származhattak. hogy nemes ne volna. 2. L. Íme a középkori hatos felosztás: 1.kásos hat korszakos világtörténeti felosztáshoz. A német "Freiherrbáró" cím tehát eredetileg egy ázsiai rangjelzésből ered. R.

181 . az Úr hétszázadik esztendejében egybe gyülekezve maguk között kapitányokat..Priskos rétor nyomán mélyebb vizekre is merészkedhetünk okoskodásunkban. tartalmi példáját sem az ugor." Akinek az apja ismeretes. Budenz szófejtését fogadja el: a nép jelentése név nélküli nőfiak (nejepi. Tőle tudjuk például. sem a török nyelvekben nem találjuk meg. azaz nő-fi." „S állítának magok között egy Kádár nevezetű bírót a Torda nemzetségből. A nemes szó eredeti használata ily módon a nőági és férfiági leszármazottak közti megkülönböztetés idejére vezethető vissza. gunyoros jelzők nélkül magát a forrást.. az már nembelinek számít. neme van. hogy ők már apajogú társadalomban éltek. s emiatt meg is vetették a még anyajogú közösségben élő szkítákat. az nemes. azaz vezéreket vagy fejedelmeket állítának. hogy „A hun nagyfejedelem udvarában a szkíta királyoknak egész raja nyüzsgött". – Mivel pedig a magyar nyelvben a nemesnek a nép az ellentétes fogalma. választott" mondatkezdő Szűcs-szavak helyett lássuk inkább. nemzetség tőszava. Vagy: a hunok 395-beli ázsiai harcairól szólva írja a hun hadak vezetőiről: „a királyi szkíták közül származtak és sok nép felett uralkodtak. A római patrícius is egyenesen olyan embert jelent. Kézai szövegét: "Tehát a világ hatodik korszakában a hunok Scythiában laktokban mint a föveny (Igy megszaporodván. A magyar nemes szó tőszava is a nemzeni. – E nagyszerű gondolatokat Nagy Géza szkítatanulmányából merítettem. Azért is tulajdonítják nekik emezekkel szemben a korabeli források a kijelentést: „csak korbáccsal megyünk ellenük. aki apától származik. vagyis nő és férfi egy szóban)." A királyi szkíták arról nevezetesek. mert nem méltók a fegyvereinkre.. „A hun történet fikciója értelmében a hatodik világkorszakban a communitas tisztségviselőket. Ennek kifejezésbeli.

a viszálkodók pereit igazítsa." E lehetséges hivatkozásokon alapszik hát a nagyfüstű tudomány. tolvajokat.. Isten ostorának neveztette." Ugyane könyvben a 19. Takson fia idejéig sértetlenül fen vala tartva. a gonosztevőket. világ félelmének. a vétkes kapitányt és bírót letehesse.. ki is testvérét Budát a Tiszától a Don vizéig különféle idegen nemzetek fejedelmévé és bírájává tette. mikor akarnia." (Kézai) „A comlllunitas-teória forrását illetően a történeti irodalom meglehetős bizonytalanságban volt. Hazai előzményei nem voltak" 182 . A szerzőnek elsősorban az nem mehetett a fejébe. pont alatt: „A magyarok községe tehát kapitányaival vagy vezéreivel." A Szabó Károly által községnek fordított communitas. pontjában: „Kevés idő múltával osztán a magyarok községe Lél-t és Bulcs-ot Németországba küldi. míg magokat községben kormányozták. hogy maga Attila is elsőbb csak kapitány. kiket időnként szokott vala tellni. az.. letevés. viszszahívás. Gyeics vezér idejéig. Mert azon törvényes szokás a hunok vagy magyarok közt Gyeics vezér. Maga pedig alattvalóival magát hunok királyának. „Miután a sereg elszéledt (a tárnokvölgyi ütközet után). a Második könyv 15." Jóval később. honnan ez a demokratikus ízű közjog. benne a választás.. Lássuk. a hunok római módra Ethelét teszik magok fülé királlyá. miként. hogy ha azon bíró mértékletlen ítéletet hozna. latrokat büntesse. a község megsemmisítve visszavonhassa.ki a köz hadi népet ítélje. halála után pedig ismét a communitas váltja fel átmeneti monarchiáját. közösség fogalom még a következő formában található meg Kézainál: Ethele koronás fejű madarat – magyarul turult – ábrázoló címeres pajzsáról említi: „Mert ezt a czimert hordták volt magokkal a hunok mindig a hadban Gyeics vezér idejéig. úgy azonban.

mindenkinek része legyen abban. és viszályt keltene a vezér és rokonai között. Hogyha valaki az utódok közül a vérszerződést megszegné. század közepén egységes teoretikus keretbe összeálló korporációs tan. Ez ugyanis azt mondja ki: „Ameddig életünk tart.. soha a vezér tanácsából ki ne maradjanak. így a vérszerződés esküpontjaihoz is. ez a példa így igen messziről jött. Az Egész és a Rész jellegzetes kapcsolata a XIII. hogy a citáló magyar történész közelebb is hajolhatott volna példáért." E nagy felismerésre még ráüti a hitelesítés pecsétjét a tekintélyül idézett Otto Gierke: „. első alkotmányunkhoz. amint ezt állítólag Kézai megtette volna. Új törzsszövetség született. Ha valaki az utódok közül a vezér személyéhez hűtelen lenne.írja Szűcs. Azok a fejedelmi személyek. amikor Álmossal vérszerződést kötöttünk. 183 . mai szóval föderáció jött létre. sőt utódaink életének fogytáig mindig Álmos vezér ivadéka lesz a vezérünk. Itt bizony egyenlő felek szerződtek. akik szabad akaratukból Álmost vezérnek választották. Teokratikus modellt ugyan a magyaroknál sohasem kellett széttörni." Íme az eskü. hogy elleshessék az új eszméket. az egyes seregekben is a nagyobb egységgel analóg önigazgató és korporatív elvek érvényesültek. s nálunk nagyon idegenül is érezheti magát Különösen. s a felek jogai beleférnek a Szűcs-fele korporatív tanba. ha a vezérek nem is tanultak jogot Padovában. amely alkalmas volt a korábbi teokratikus modell széttörésére”'. a törzsek fejei. Kézai elképzelése szerint a hun kommunális szervezet kisebb részegységeiben. Nincs már azonban okunk az aggodalomra: „A kulcsot ez esetben is a filológia adja kezünkbe.. Ami jószágot közösen szerzünk. azt örök átok sújtsa. annak úgy hulljon a vére.általa létrejött a társadalom újfajta eszmei modellje. ahogy a mienk hullott.

önálló részek egyesülése révén áll elő. (99). az alsóbb tiszt184 . a nomád (nekem kifejezőbb és rokonszenvesebb Padányi Viktor lovas civilizáció fogalma) birodalom ily módon sok kis államocska. majd törzsek. a nagyfejedelemre." Harmatta János úgy véli. Hasonlót ír őseinkről Bölcs Leó: „. az ilyen alkalom a nemzetségi vagy törzsi tanács ülése lehetett. majd feljebb a népek is a birodalomban megtartják önállóságukat. A méltóságok nem üres címek. s ez utóbbiak egy még nagyobb politikai egységben. melyet éjjel szoktak megkezdeni." A tisztségek örökletesek. hogy egyik törzsfőjüket viharos tülekedéssel vezérré választják. lovaikat télen-nyáron folytonosan legeltetve.. A nomád nagyfejedelem csak a saját törzse. Ez a szabály nemcsak az uralkodó törzsekre. Ez jól szemlélteti. Nem olvadnak fel egymásba. mint a nagybirodalom fejére. csak természetes. Ami pedig témánkban a legfontosabb: a kisebb egységek. megelégszenek azzal. a törzsszövetségben kapcsolódnak össze. népe és a főméltóságok felett gyakorol közvetlen hatalmat. Ammianus Marcellinus feljegyzéséből tudjuk: „Nem vezeti őket a királyi hatalom szigora." Vagy: "A hunok a komolyabb ügyeket lovon ülve közösen tanácskozzák meg. A társadalmi felépítmény legkisebb egysége (6-10 család) az aul. Háború idején a szükséges lovakat török sátraik közelében őrzik a had rendezkedéséig. a tényleges hatalmat jelentik. hogy ugyanazok az elvek érvényesek reá is. Fölöttük vannak az altörzsek. segítik egymást.Az ún.. Jordanes dicsekszik is vele. hogy a nomád állam egészen apró. hogy a hunok uralma alatt élő gótoknak királyaik vannak. rész és egész viszonyának azonban komoly tényei találhatók meg a hajdan volt hun társadalomban. Az egyes részek csak a közös veszély órájában tartanak össze.a csata napjáig nemzetségek és törzsek szerint el vannak széledve. hanem a leigázott népekre is áll. Minthogy pedig a legkisebb altörzs feje is végeredményben kagán a maga birodalmában.

a századok és a tizedek élére. az óriási területen állatokat milliószám legeltető lovas népek társadalmi szervezete és jogrendje csak alulról épülhetett felfele. nem tud e jelzőtől szabadulni) hun társadalom belső szerkezeti princípiuma. "Kár a gőzért". az önigazgató korporatív jelleg. de állandó kis autonómiák révén. De mondja el maga Szűcs Jenő a dilemmáját. mégpedig a tízes számrendszer alapján. Az ázsiai hunok a legfelsőbb méltóságok viselőit "tízezer lovas"-nak hívják.az a fő gyengéje. s bizony csak fügefalevél. császár). sem a fejedelem kori magyarok társadalomszervezési gyakorlatához és elveihez. csak laza. A nép ugyanis hadakra oszlott. hogy kohol. Szűcs Jenő korporációs hasonlatának – eltekintve attól. Kézai épp akkor tévedett volna súlyosan. erős kézben tartható települések könnyen oktrojálható közjogi formáit tulajdonítja nekik.ségeket már nem ő. azt elárulja az ősi fiktív (mintha beszédhibája volna. hanem az alája tartozó méltóságviselők töltik be. E téren elméletének közvetlen forrása aligha lehetett Aquinói Tamás. a kisebb. ha már belekeveredett: „Hogy Kézai politikai teóriája ebben az eszmekörben fogant. s közben még rá is fogni. mondhatnám. hogy átvételként semmi köze sem a hunok. hogy az ö korporációs példájában – mint mondja – „már megjelent a rendi államfelfogás csírája. az uralkodóval szembeni önmagában megálló jogi személység." Ez mentőérv. Ezt az ellentmondást úgy igyekszik áthidalni – szüksége van rá. Hasztalan öt hamisításra uszítani. a communitas a legfőbb autoritás –. ha élő szó döntene közöttünk: nincs mit tenni. hiszen nála a communitas elvileg nem létezhet felsőbb autoritás 185 . ha kis városállamok. hogy a példának felhozható korporációmodellek jogforrása mindenütt eredetileg egy felsőbb autoritás (király. Az ázsiai hun birodalomban a huszonnégy főember maga választja ki a vezéreket az ezredek. mert Kézainál mindenütt a közösség. alkalmi nagyobb szövetségek voltak közöttük lehetségesek.

Attila királlyá választását. csak legalább addig. s a sokkal tapintatosabb fogalmazást. gondolom. a köztársasági Rómába avagy talán a Perikles Athénjébe. Lám. Olimpiodoros és Priskos saját társadalmukból hozható közjogi fogalmait (philarchos.. egy kis népjogért az eszmeátvételekre kényszerített Kézai kedvéért. Központjuk már évtizedek óta itt volt nálunk. Vagyis létezhet a communitas felsőbb autoritás nélkül.. s később is egészen a keresztény monarchia létrejöttéig a hatalom egyedüli birtokosa és gyakorlója.nélkül. s így derített fényt a hun viszonyokra illesztett jelentésükre. az ő mihaszna meglátásai érdekében. századi „padovai" jogi kifejezéseivel. másodlagosan ruházta át az uralkodóra". nem téved el ily mértéktelenül. a nekünk ennél sokkal becsesebb Kézai-krónikát. fogalmaival. Szűcs már visszahátrált jogforrásért a hatodik világkorszakból. amely megelőzi a monarchiát – Attila királlyá választását –. s nem veti oda martalékul egy nemzetközi szaktestület továbbtaposó lábai elé. De kövessük Harmatta Jánost: Olimpiodoros 410-es évekbeli követjárása idején a hunok még törzsi szervezetben éltek. primates stb. míg megnézzük. mert „a XIII. feltehető186 . a communitas? Legyen tanúnk Harmatta János már idézett tanulmánya. Tartóztassuk azonban. megelőzte-e – és hogyan – a valóságos huntársadalomban a monarchiát. tanulmányozást igénylő hun-magyar ügyet. Talán ha Szűcs Jenő is ezt teszi a Kézai XIII. E szerint a jog és hatalom eredeti birtokosa a nép. ezzel szemben Kézai fikciójában (sic) a communitas eleve adott történeti princípium. századi átalakuló politikai teória már belehelyezkedett az antik forrásokból eredő hatalomátruházási elméletbe. A szerző természetes logikával s igen szellemesen a hunokról tudósító Marcellus. amely hatalmát csak utóbb.) elemezte.Ez azért lehetett – folytatja –. és szembesíti ezeket a múltbeli hun és a fellelhető korabeli magyar társadalmi valószínűségekkel. piuda-reiks." . legalább az ötödikbe.

részben pedig. Kézai jelzője.az önkéntes és szabad hatalom-átruházás. illetve úgy érhette el az ismeri fokot. hogy Attilának az ősei is törzsfői hatalmat gyakoroltak. a minden korábbi korszakoknál gazdagabb és jellegében kifejezőbb.' jelentését ismeri fel benne Ez elképesztően naiv feltételezés nézzen csak Szűcs Jenő utána. másrészt . mint azt Szűcs Jenő felfogja Ö részben jólesőn nyugtázza: a jelző nem megbélyegző szándékú. A IV. Uptarral már a hun törzsek legnagyobb része felett uralkodott. Erre Priskos érvelése is bizonyság: a bizánci követeknek azért kellett elutasítaniuk Attilának magasabb rangú követek küldésére vonatkozó követelését. Ö már egy hun állam feje. s hatalma korlátlan. sokkal kifejezőbb és teljesebb . A nagybáty. aki testvérével. század végén megszerezhették a törzsfői hatalmat. de a megelőző császárkorokban is Rómában Az elméletek olvasása sajnos mákonnyá mérgeződhet Mást látok ebben a „római módban". hogy rajtuk kívül más hun törzsfők is voltak. Ebből az derül ki. Attila emelkedésének folyamata úgy mehetett végbe. micsoda politikai dzsiudzsicuval választottak és menesztettek uralkodókat abban a korban Bizáncban. s a XX század tanított meg reá. s a törzsfő nemzetsége a többi törzsfő nemzetsége fölé emelkedett. Az első törzsfő ez időben még nem azonos a törzsszövetség vezetőjével. sem másoknak az uralma alatt nem küldtek a hunokhoz Bizánctól ilyen előkelő követeket. mert sem a saját elődeinek.jelentésű. hogy a hunok "római módra" Ethelét teszik maguk fülé királlyá. egyben gyorsabb hírforrású változataival Nem kerülhette el a hun birodalom a nagy riválisokkal való mérkőzésében az abszolút teljhatalmú uralkodói formát A „harc közben a fegyverek azonosulnak" törvényszerűség érvényesült ebben Bizánc a császári fensőbbség talmi rongyrázá187 . hogy ősei már a IV. Ekkor tehát a hunok még csak laza törzsi szervezetben éltek.. század végén már kialakulhatott állandóbb jellegű szervezetként a törzsszövetség.en a Duna-Tisza-közén. E folyamat Attilával betetőződik. Rof (Ruga) alatt emelkedhettek ki a többi hun törzsfő közül.

hogy ismét visszaáll a communitas szerepe. Kézai igazát bizonyítják.jól bevált rendje. Mígnem az újabb Kárpát-medencei hunok. sőt egyfajta vegyes politia jön létre.sával fitymálta a barbárnak titulált zseniális hunt. a communitas nem semmisül meg. bár Attila monarchikus uralma idején a korábbi kommunális hatáskörök az uralkodóra szállnak át. Irnik. szerény hangú tudósítása már csak az anakronisztikus kitalálás értelmezését kapja: „S csakugyan. hasonló folyamatok és szükségszerűségek – az azonosulás törvénye – következtében Bajáln járja meg ismét az Attiláéhoz mérhető emelkedőjű hatalmi lépcsőket Szűcs Jenő persze ügyet sem vet a magyar történészek által is kiválóan elemzett históriai tényekre: „A mű (Kézai krónikája) merőben anakronisztikusan. törzsi autonómia. mint hasznuk A hatalomban utódok. a nem mondhatok mást nyíltságú." Kézai aszúérett krónikás mondatai. és később is tette – egymásnak ugrasztotta volna a lazább hatalmi keretű törzsi csoportokat Az akatzirokkal meg is kísérelte. vagy megbízható törzsi autonómián nyugvó törzsszövetségek vezetői. pedig az több okkal nézhette le a sűrűn egymást váltó eunuch (szó szerint) főminiszterek és főkardhordozók intrikus. az Attila monarchiáját felváltó. s a hun népeknek végül is több káruk származott Attila dicsőségéből. hogy Attila korai halála miatt az új állami. Kuvrát így már csak legfeljebb első törzsfők. férfiatlan világát Rákényszerült Attila a hatalom törzsszövetség feletti megragadására. Dengizik. de elméletileg annál következetesebben vázolja fel a communitas és a rex történetileg hullámzó viszonyát. hanem a hunoké és az uralko188 . hiszen az uralom nem egyedül Attiláé. de Attila lecsapott és elfojtotta a szeparációs törekvéseket Más dolog. különben a ravasz Bizánc – mint mindig. ereje és tekintélye Az egyetlenül megnyugtató. az avarok törzsfői közül. a demokrácia korábban . a viszálykodókat megbékíteni képes nemzetségi. iszonyú vérveszteséggel járt anarchia után. hatalmi gépezetnek nem alakulhatott ki a fennmaradásához szükséges beidegzettsége.

előbb a tudós Harmatta keze után kapva. ám segítségül. Ez a társadalom Attila korában átmeneti jellegű: az osztálytársadalom és a nemzetségi szervezet közös maradványa. a hun társadalmi valóságról viszont ejtenünk kell még néhány szót. saját nemzetségévei is szembefordult." Akinek ez nem elég. nézzünk szét mi is Kézai századában.) A vegyes politiának jellemzett torma nem Kézai önkényes jogeszmei átvétele.dóé. Szakított viszont ezzel a hagyománnyal. törzsi keretek és intézkedő fórumok. Már nem egyszerű törzsfő. mely intézkedéseit korlátozná. Ez a bolognai iskola. hanem egyéb római és kánonjogi könyvek közt Azo Summája is. s csak a keresztény monarchia jelent újabb változást. van még más bizonyíték is." Rendüljünk meg egy pillanatra e bizonyítékok "könyörtelen súlya" alatt. E tények után olvassuk el az eszmetörténész eligazító sorait: „A következetesen végigvitt történeti fikció azt is mutatja. Ez azonban nem régóta van így. a hatalom központjától távolabb megvannak. „Egyik udvari klerikus kollégája. Bár Priskos követ járása idején (449) Attila a saját nemzetségi "arisztokráciája" fölé is emelkedve. korlátlan hatalommal áll a hun állam élén. a bizánci császárhoz hasonló abszolút uralkodó. hogy a korabeli jogelmélet melyik irányzatát avatta (Kézai) történeti elvvé." (A fejedelemségek korát. Ez is egyik fő okozója lehetett a halála utáni "hunöldöklésnek". Közvetlenül mellette viszont már nem áll semmiféle tanács. Sőt mint már vázoltuk. A hun nemzetségi szervezet tehát még Attila idejében eleven hatóerő volt. László mester könyvtárában (1277) nemcsak a teljes Corpus Juris Civilis könyvei voltak meg. Attila halálától Géza fejedelem ig ismét visszaáll a communitas eredeti alkotmánya. léteznek a nemzetségi. 189 . Uralmát saját családja számára akarhatta birtokolni. Saját maga még testvérével együtt a régi nemzetségi hagyománynak megfelelően nagybátyjai után került hatalomra. a honfoglalástól Gézáig nem itt tárgyaljuk. hanem tényleges hun-társadalmi valóság.

teljességgel helyben vagyunk.. Ha pedig Ákos mester írta a krónikát.. hogy a magyarok Pannóniába másodszor visszajöttek. szintén nem vagyunk bajban..„A vérrokonságon alapuló régi hun nemzetségi és törzsi szervezetet a területi felosztáson alapuló társadalom szervezet váltotta fel. De menjünk csak szép sorjában. Ezen székelyek ugyanis a hunok maradványai." Ez Harmatta elemzése az Attila-korabeli viszonyokról. s ott magokat nem hunoknak. kik a krimhildi csatából futással menekültek. kik is félvén a nyugoti nemzetektől Árpád idejéig a Csigle-mezőn maradtak. Íme Hóman: „A vérségi köteléken nyugvó politikai. A nemzetségi társadalom maradványai azonban még szívósan továbbélnek. Megvan hát a Kézai valódi modellje a hunnak tartott székelyek és a Kun László kunjainak korabeli nemzetségi szervezetében. A megvilágosító felismerés erejével hatott rám ez a megállapítás. társadalmi és gazdasági szervezet a területi fejlődésnél későbbi fejlődés eredménye nem lehet. századi székelyek és kunok társadalmi állapotát jellemző meghatározásával.. a visszatérőknek Ruthenia határszélein eléjök menének. de száz évvel később már kialakul a székelyekéhez hasonló területi szervezetük (kun székek) is anélkül. hogy a kancellista Kézainak hivatali kötelessége.. napi munkájából adódó feladata volt a szervezet megismerése. hanem székelyeknek nevezték." Budai Krónika (1473): 190 . kik midőn megtudták. És valóban megvan. Azt hiszem. amikor egybevetettem a Hunfalvy szellemi örököseivel vitázó Hóman Bálintnak a XIII. mert az ő idejéből is van okleveles bizonyságunk.. Kézai a székelyekről így ír: „Maradt volt még a hunokból háromezer ember. hogy a régi nemzetségi tagoltság megszűnne" (100). Okleveles bizonyítékaink vannak rá. akik 1279-ben még tiszta vérségi szervezetben élnek. A fejlődés (a székelyeké) teljesen analóg a kunokéval.

. hogy a nyugati nemzetek hirtelen megtámadják őket." A "nagymejjű" és nagyokos Hunfaly utolsó mondatával feltétlen egyetértés jegyében s mai szellemi örököse." Ellenvéleményül Ludvig Schlözer: „Erdély Szent István előtt nem a magyar állam része. de mindenesetre az erdélyi szászok beköltözése után. melyet a vad besenyők kényük-kedvük szerint bitangolhattak" A székelyek „." A var fejezetünkben szóltunk már a székely eredetről. s velük szemben az a véleménye: „A székelyek a magyar nyelvnek már teljes históriai fejlettsége után Magyarországból telepíttettek a keleti határra" "Halhatatlanok a mesés hunok. illetve 191 . Erdélybe költöztek" Anonymus: „. a szászok beköltözéséig kétes birtokú föld. Tagányi Károly (102).A Kórógy vize mellett a székelyek mindnyájan békességesen elébe menének (Árpád elé) és fiaikat különféle ajándékokkal önként túszokul adák. mint halhatatlan maga a mese is.. halhatatlanok a mesés skythák. Réthy László (103) s az őket is összefoglaló Hóman Bálint (104) históriai bizonyságú szakértői véleményét.. s válaszaik abban igazítanak el. Schlözer félreérthetetlenül német-centrikus látásmódja ezúttal azért kell nekünk.. mert a krónikák tudósítását "feneketlen mesének" tekinti. Ámde a történelem nem mese. s az első sorban kezdének Ménmarót ellen harcolni. Szűcs Jenő communitas-teóriájának kérlelhetetlen cáfolataként teregessük ki Szabó Károly (101). E szerzők vizsgálódásai a székely eredet körül hullámzó vitát tükrözik. mivel tellek...„A székelyek. és mikor szálltak meg Erdélyben. ősfoglalók vagy királyi telepítvényesek. Kétségtelennek látszik ugyanis a Schlözerével rokon felfogás. mert a nagy tekintélyű nyugati kollégák előtt rendszerint meghajló Hunfalvy álláspontjának egyik előzményét kívántuk érzékeltetni benne. magyarok vagy idegen nemzetiségűek voltak-e a székelyek.a kunok ivadékai 1089 után.

a szászok Szebenben. hogy a közigazgatási és törvénykezési hatalom tulajdonképpeni birtokosa a székely közösség volt. a XIII század óta az erdélyi székelyek legfőbb központi hatósága a székely ispán volt. század óta a székely szék. az erdélyi vajda. 1291. A székely önkormányzat szerve pedig éppen a – nekünk kritikus X Ill.Magyarország területén. később a nemzetségi bírák helyébe lépő székbírót (1381) A székely nemzeti gyűlés maga választotta legfőbb törvényszékének tagjait. Kétségtelenül bizonyított tény. A kialakult szokás szerint a nemesek Tordán. valamint jogi intézményei adják meg a nekünk elsőrangúan fontos válaszokat. 1272. társadalmi és politikai szervezete. secundum legem et statutum omnium Siculorm de Telegd: 1280: comes ac ceteri Siculi viri providi et honesti in dyocesi Thelegd constituti Az összes székely közösségek gyűléseire példa 1300 körül: universitas v communitas Sicolorum: 1344 presentibus universitate Sicolorum A székgyűlés választotta a hadnagyot (1324). A király nevezte ki (hasonlóan a kunok és szászok ispánját). rendszerint az előkelő országnagyok sorából a vajda után ő volt a legelőkelőbb méltóságviselő Legfőbb fellebbezési hatóság is és a székely hadak fővezére a király nevében és megbízásából. a székelyek Udvar192 . Az első kérdésre a székelyek gazdasági. s eljárásokért felelősségre vont. a szász ispán. 1279 universitas Siculorum de Telegd: 1280 diocesis Telegd stb Szűcs helytelen Kézai-értelmezése miatt ill e korbeli gyűlésekről pontosabban is kell szólnunk 1270 universitas Siculorum de Telegd: 1270 körül indistincta sine meta perfrui et uti. Autonóm közigazgatási jogaikat a szék közösségének – figyeljük a dátumot – (1270: a telegdi szék közössége) .:és az összes székelyek közösségének gyűlése (1300-1400 körü1) révén gyakorolták. 1256 Siculi terre Sebus (Sepsi). A Kézai által megtapasztalható communitas szervezet és hatalmi gyakorlat itt tehát kétségtelenül megvolt A vegyes politiának nevezett formára is fellelhetők a tények. 1327 Siculi de Kezd: 1270. A területi szervezkedés és a végleges letelepedés ideje éppen a XIII század: ekkor tűnnek fel egymás után a székely székek: 1224.

helyen, a székely ispán elnöklete alatt külön nemzeti gyűléseket tartottak IV. Béla egyik 1235-ben kelt okleveléből tudjuk, hogy Bogomér a székelyek ispánja és hadnagya. Erdélyben a székelyek birtokjogilag nem birtokosok, csak haszonélvezők, a birtok nem egyeseké, hanem az egész nemzetségé. Ezekhez a királynak semmi köze, ők maguk hódították meg. Árpádnak is éppen olyan ősi szállása volt a honfoglaláskor Fejér és Pest megyében, mint bármilyen más nemzetségnek Az oklevelek csak akkor emlékeznek e nemzetségi birtokokról, amikor a közös birtoklás a civilizáció hatására teljesen megszűnik „Az erdélyi székelység nagyobb zárt tömegben megtelepülő ősfoglaló nép vagy törzs volt Ők voltak Erdély egyedüli honfoglalói az adományos birtokosokkal s a királyi vármegyei szervezethez tartozó népelemekből kiemelkedő erdélyi magyar nemességgel, a telepes szászokkal és földesúri joghatóság alá tartozó oláhokkal szemben." (Tagányi Károly id. mű; Meitzen: Zur Agrargeschichte Ungarns). Ez a magyarázat a székelyek ősi törvényére: a székely hűtlenség esetén fejét igen, de székely örökségét el nem veszthette, nem sérthette meg. A Székelyföldön nem volt királyi jog és eredetileg nem volt magánbirtok sem. A magvaszakadt és vagyont vesztett székely birtoka visszaszállt a székely közösségre, amely nem királyi adományként, hanem nemzetségi közös vagyon formájában birtokolta szállásföldjét. Az erdélyi szászok és szepességi németek velük szemben telepítvényesek, a király földjéért, amelyet adományban kaptak, adót fizetnek. A székelység fegyverrel szolgál, semmi adófizetéssel nem tartozik. „A Hunfalvy által képviselt királyi telepítés elmélete ily módon jogtörténeti és gazdaságtörténeti abszurdum. A területi szervezetet áttörő, s azt szinte elhomályosítva érvényesülő nemzetségi szervezet csupán egy zárt tömegben letelepült nép vagy törzs ősi gazdasági és politikai szervezetének maradványa lehet" (Hóman). 193

Lássuk a Kézai korában – sőt l562-ig (a székely lázadás II. v. János Zsigmond általi leveréséig) csorbítatlanul megmaradt – vérségi, nemzetségi szervezet bizonyságait. A székelység – tekintet nélkül területi hovatartozására – nemekre és ágakra tagozódott és a székek közösségében a nemzetségi tagozódás alapján gyakorolta kötelezettségeit és élt jogaival. Ugyanazok a nemek és ágak vérségi jogon több szék önkormányzatában vettek részt. Maros-, Kézdi-, Csík(Kászon) és Aranyosszék területén kimutathatóan ugyanaz a hat nemzetség a szék önkormányzatának részese. Törvényeink a székelyeket, bármely rendhez tartozzanak (főember, lófő, közszékely) egyaránt nemesnek ismerték el. Ha egy székely bárhova költözött is a magyar korona területén, s székelységét igazolta, a nemesi jogokat minden kiváltság nélkül élvezhette. (Nagy Lajos 1346-ban a Szabolcs vármegyében letelepedett Senyői Pál és rokonai székelységét kivizsgáltatta, s kiváltságlevél nélkül, bárhol szabadon lakhattak.) A székely, ha nem székelyföldhöz tartozó területen lakott is, vele született vérségi jogát el nem vesztette, ott is saját ispánja hatósága alatt állott, annak zászlaja alatt volt köteles katonáskodni, szóval székely jogú maradt. A korábbi koronabirtok pedig, ha székely szállta meg s vette birtokába, székelyfölddé vált. A székelység: Siculitas (1346) egyértelmű volt a teljes szabadsággal és egyértékű a magyar nemességgel. A különbség lényeges: székely nemessé a király nem emelhetett senkit. A Székelyföldön a vérségi szervezet hatalma kizárólagos maradt, s a királyi .iog érvényesülni nem tudott. A székely vérségi szervezetben való részesedésre királyi adomány nem, csak a székely származás képesített, viszont Magyarországon s Erdély királyi földjén is a király a XI, század eleje óta egyéni birtok adományozásával nemessé tehetett bárkit, A Kézai korában a kunoknál és a székelyeknél még javában meglevő nemzetségi, vérségi kötelékek és szemlélet érvényességének ismeretében igen furcsán, sőt anakronisztikusan hatnak Szűcs Jenő, ismét csak bántó és éles szavai:

194

„Ezt a merőben történetietlen, ám logikailag konok következetességgel érvényesített eredetfikciót tévedés lenne valami faji gondolat csírájának értelmezni." E mondat a mentegetésbe burkolt ragadós gyanúsítás iskolapéldája. „Ahhoz, hogy a szemlélet áttörje a merev keresztény történetfelfogás vastag falát, kissé otromba faltörő kosra volt szükség." Nem a fal a vastag itt, hanem a riasztó tájékozatlanság, a már nyomasztóan sok tévedés s a félreismerhetetlen rosszindulat. Végére hagytam az "érv-ászt", ítéljék meg az oklevélismerő történészek, valóban annak számít-e a következő bizonyítékom. V István kedvelt hívei, Lőrincz és Lestár kérelmére megengedte, hogy a telegdi székelyek szomszédságában levő két örökölt falujukat, Szederjest és Szentkeresztet használhassák és bírhassák. Bár IV. László a parancsot 1279-ben átírva és megerősítve ismét kiadta, mégsem fogadta be Udvarhely-szék közössége e két falut és birtokosait soha kebelébe. A királyi parancs úgy szólt, hogy Lőrinczet és fiát, s maradékaikat maguk közé fogadják be. Szederjes maradt, mi volt: vármegyei, Szentkereszt pedig királyi terület. Mi teheti ezt az esetet perdöntő érvvé e bizonyításban? Az, hogy a királyi kancellárián, ahol Ákos mester is és Kézai is dolgozott, V. István. illetve fia, IV. László idejében, ebből az esetből is ismerniük kellett a nemzetiségi, vérségi jogi bázison szerveződött székely (hun) communitas ügyintézési gyakorlatát és elveit. Kiderülhetett ez, ki kellett derülnie más példából is. Ha pedig kiderült – az ellenkezője elképzelhetetlennek látszik –, akkor az ún. commullitas-teória forrásáért fölösleges volt Padovába, Bolognába, az antik Rómába s minden lehetséges egyebüvé elfáradni. IV. László a kunok elleni hódtavi csatában (1280 vagy 82) (105) nyújtott segítségükért és vitézségükért a székely közösséget királyi adományban részesítette. Ez az adományozás nincs ellentétben eddigi fejtegetésünkkel, egyrészt mert az 195

adományozás formája egy egyezséglevél volt, másrészt ez az "adománybirtok” felvette a székely szállásföld jogi természetét. Olybá vált. mintha eredeti foglalásföld lett volna. így sem királyi kiváltságok, sem követelések hordozójává nem válhatott. Az "adományt" a kézdi székelyeknek az Aranyos mentén ősfoglalás jogán megszállt raja (1262-1272 közt: Siculi de Kezd de iuxta Aranias, 1289: Sículi super terra Oronos commorantes) a hódtavi csata után – 1289-ben – kapta IV. Lászlótól a tordai várnak az ö szállásföldjükkel szomszédos Aranyos nevű földjét (Székely Oklevél). Aranyos várföld ezáltal székely földdé lett. Mármost Kézai a hódtavi csata idején még minden bizonnyal kancellista volt, ezért is számítják a krónika megírásának idejét legelőbb 1282-ben, mert e csatát még említi. Az adományozási jogi aktusa ugyan 1289-cel ölt testet, de előkészítését nem sokkal a csata utántól lehet venni. Az ilyen kancelláriai munka pedig az adományozási forma (ez esetben a szállásföld-gyarapítás) tisztázását, megtárgyalását is magában foglalja. Ha ez nem elég érv, ott van a székely szállásterületek egész sorának végleges területi egységekké székekké szerveződésének egymás utáni több példája a század második felében. A kancellárián mindennapos nyilvántartási munkaadózási, katonáskodási stb. ügyekben a székely vérségi, nemzetségi külön jogok ismerete és értelmezése alapján intéződött. Hosszú sora volna felemlegetni a külön székely jogok királyok általi mindenkori megerősítésének tényeit. Elég annyi, hogy ez a Kézai-korabeli eset, a helyi communitas visszautasítása, később is megtörtént. A hazai viszonyokkal ismeretlen s egyébként is akaratát erőszakosan keresztülhajtó Róbert Károly sem tudta háromszori királyi parancs ellenére egy Kászon-székbeli magtalanul elhunyt székely birtokait Apor Sándornak adományozni. A szék azt vérségi jogon megtartotta a közösségnek, Szűcs fogalmával: a communitas-nak. A székelykérdés egyéb vonatkozásaitól ezúttal el kell tekintenünk. Tanulságos példák (kun bírák választása és szerepe stb.) rejlenek a kunok ez időbeni tiszta vérségi szervezetű nemzet196

Vet. akkor őt azon nemzetség bírája ítélje a melyhez a vádló tartozik. Ki mindnyájuk fölölt tartand ítéletet. ha bármelyik peres fél azt így kívánná… A földre pedig csak ennyit IV. hogy ha két kun vérontás miatt perlekednék. őstörténeti hun-magyar kapcsolatbeli fontossága miatt csak a székel: társadalmi. azon főnök vagy bíró közbejöttével.ségi önigazgatásában is. An. kivéve azon esetet. ha pedig ilyen esetben a pörlekedők egyike a mi fölségünkre hivatkoznék. hol a kunok fölényre jutottak. sokkal inkább kun szellem terjengett a kancellista Kézai körül. akkor mi azokat személyesen.) Nenl „Padovai”. kik a foglyokat pogány hitükre térítik. a kereszténység veszélyeztetve van" 197 . hogy „Magyarországban. ki minden nemzetségben választatni fog. Pray közli Dissertatiójában IV. az illető nemzetség bírájának közbenjöttével ítélendjük el" A nemzetségi kötelék micsoda erejéről tanúskodik csak ez az egy bizonyíték is a király maga ül össze a nemzetség bírájával. mint amennyit a székely vonatkozásoknak gondolhatnánk A kun nemzetségi szervezet meglétéről tanúskodó egy törvényt jellemzésül azért lássunk. de a krónikák tudósításaihoz igazodva. hogy a kun hatások talán még erősebbek lehettek Kézaira illetve Ákos mesterre. jogi formákról szóltunk Annak ellenére tettük ezt. Béla e törvényét: „A kunok országunk nádorának bíráskodása alatt állanak. 1273 októberében az olmützi püspök figyelmezteti is a pápát. Béla törvényéből „Az üres földeket a nemesek foglalják el melyeket minden nemzetség maga között eloszt" (Pray Di.

Néhány megjegyzés Györffy György értelmezéséhez „Az első magyar királyok nagy és fényes kísérete hun szokás" „Hartvik Etele maradékainak mondja az Árpádokat. 1899. (Bartal György: Új Magyar Múzeum. 1928." (Eckhardt Sándor: Sicambria. Bp. költeményben azt olvassuk. turkoi. Miskolc. III. csak a krónikások értették meg különféleképpen.) 198 .) (Hartvik püspök. 1897. vajon nem kell-e e népnevek mögött az akkor még csak a kialakulás stádiumában lévő magyarság különböző elemeit keresnünk. 1858. Árpád népe már nem hozhatta magával. Bp. Közl. 1929. ungroi – egymás után való előfordulását illeti. 1934.. 1108 körül)." (Marjalaki Kiss Lajos: Anonymus és a magyarság eredete.) „Ami a magyarok három nevének – unnoi..) A székely rovásírásról: "Ezt az írást a hunok még. Az időszámításban van tévedés." (Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai. századi Gestából ismert az Ecilburg név.'.) „A Klage c. Bp. Bp. az újabb kutatások alapján felmerülhet az a kérdés.) „. tört." (Thury József: Krónikáink és a nemzeti hagyomány.. az események sorrendjében nincs.. A háromszázéves hagyomány a honfoglalás kori és hun-avar kori emlékeket egészen összekeverte.A XI. „A magyar nemzeti hagyomány mindig egyféleképpen beszélt. hogy Pilgrim püspök Magyarországba is elküldte embereit följegyezni a hunokról itt élő mondákat. Irod. füz." (Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei.

) 199 .) Az Arnulf ellen Szvatoplukkal kötött. Bp.” (Györffy György A honfoglalásról. 1973. Ez az utóbb országvételnek magyarázott aktus valójában a nomád szerződéskötés rítusa volt. 1948. hogy Attilától való származtatás nem volt a XI.„A fehérló-monda szerkezete világosan arra mutat." (Györffy György: Krónikáink és a nemzeti hagyomány.. századi Gestában. 7. Valóság.. „nagy horderejű szerződésnek az emléke maradt meg a fehérlómondában.

szembe került a hun-magyar kapcsolat képviselőivel. akár a különb fokú ismeretében is. mert Györffy. Hanem a végső eredménye. Szűcs Jenőnek könnyűszerrel nekiszegezhettem a felsorakoztatott nagy nevek érveit. csak azonos a Hunfalvyéval. Csak szerencsémnek tarthatom. egymással homlokegyenest ellenkező két véleményét. hogy belekerült a monda. amelyek közül a régi álláspontja. érveivel bizonyosan lefegyverez. Végül is a hun-magyar ügyben ő nem elemez. mi lehet a magyarázata annak. hogy a fehér ló200 . nem bizonyít. 1948-ban ugyanis Györffy is úgy tudta még. A hun-magyar kapcsolat múlt századi vitájának ismeretében viszont Györffy valóban szinte kerekre sikerült elméleti építményén már a repedéseket is megláthattam. Németh Gyula stb. hogy legfőbb állításainak cáfoló buzgalmú mérlegelésekor valójában Hunfalvy konok tekintetével nézek farkasszemet. és jóval bővebb anyag feldolgozása után is. Sokszor idézett írása kétségtelenül elsőrangú munka. Nem véletlenül idéztem a fejezet elején a fehérló-mondáról olvasható.és krónikaelemzés bűvös körébe. hogy Györffy valamiben is Hunfalvyt ismételné. A két fogalmazás között eltelt 25 esztendő új adatai alkalmat adhatnak akár az egész elmélet újrafogalmazására is. higgadt és tudósi mondataival számomra is a mérvadó szakember ebben az egész témában. hogy végső soron Györffy György nézeteivel állok szemben. csupán kijelent. mert ha alapjában meg nem is győz. Marquart. Ezzel korántsem azt akarom mondani. Az első meglátásom az. hogy ugyanannak az anyagnak. után írt. hogy csak az eddig idézett művek nagy neveiből említsek. Ez pedig annál meglepőbb. Moravcsik. Nála így azt kellett keresnem elsősorban. egy egyoldalú szemléletet "olcsón áruba bocsát". Vele ellentétben Györffy korrekt. Minden nagyszerűsége ellenére a Krónikáink és a magyar őstörténet ugyanakkor a teljességre törekvés igézetében íródott fiatalkori munka. hogy nem elsőként került a kezembe.Szűcs Jenő érveivel tusakodó fejezeteimben mindvégig éreznem kellett. hun-kapcsolatunkat vele sarkalatosan kirekesztő értelmezése különben a velünk cseppet sem rokonszenvező osztrák-német Dümmlertől ered. ha más úton is. Sőt azt is észre kellett vennem.

monda az országvétel ("rászedéses”) módjának a leírása. hogy az Attila magyarjaira.. ezt a magyar kutatás Györffy könyve óta is megerősítette. illetve Kézaitól is megerősített kettős honfoglalást.. hanem csupán a pogány kori szerződéskötés hun fajta rítusa. csak azt jegyzem 201 . A hun magyar azonosítás kifejtésére a XII." . s fel sem vetődött benne. században: a források egy része a magyarokat hun néven említi. Mivel nem szándékom – avar fejezetem után – ezzel az avarmegítéléssel behatóbban foglalkozni.. egy további csekély hányada pedig burkoltan vagy nyíltan azonosítja a két népet. hogy Györffy általában is igen gyér figyelemre méltatja a Kárpát-medencei avar uralom tartósságának. S bármily rezzenetlen tudósi nyugalommal írja le most korábbi felfogásának az ellenkezőjét.. Ugyanilyen tájékozatlanságra vezethető vissza az avarok hun néven való említése. a pannóniai "jogcímet" – Dümmlerrel egyezően – főként a korábbi magyarázatával vetette el. ebben az állandó kialakulásban levő korban való nagy históriai jelentőségét: az avarokat itt 562-től számíthatjuk. tájékozatlanságból eredő tévedés. Ehelyt azt kell szóvá tennem. A var fejezetem erről részletesen szól. „Nem tudatos azonosítás. század végén került sor. Kellően bizonyított – írott források szerint is 100 éves további itt létüket szintén igen kurtán-furcsán sommázza: „Az avarságát őrző Fertő-vidéki »kapgan« híjával lévén a katonai kíséret biztosította hatalomnak. A magyarok jobb megismerésével ez a névhasználat fokozatosan eltűnik. hogy nem az. s csak a Nagy Károllyal viselt háborúk végéig is (802) uralmuk ideje bizony 250 év. Ez időben élt az avar-magyar és szkíta-magyar azonosság is." (106) Nézzük legelőbb az avar-vonatkozást.. más része a hunokat ungari néven nevezi. csekély népével rövidesen elenyészett" (107)... Györffy nézetének megközelítéséhez induljunk ki általános összefoglalónak is tekinthető soraiból: „A hun kapcsolat háromféle módon nyilvánul meg a nyugati forrásokban.... a X-XII. emlékeztetnem kell arra. Hogy az avaroknak a hun néven való említése nem tájékozatlanságból eredt. hunjaira hivatkozó anonymusi.

közelebbről meg nem határozott népek a Kaukázus. hogy "messziről minden hegy kék" vagy "sötétben minden tehén fekete". b) a magyar honfoglalás után: uzok. hiedelmes vélekedéseken. a korábbi elnevezés véglegesülése alapján. avarok. hunoknak az egységesebb arcúvá vált magyarságban való eltűnése után pedig szükségtelen volt a további azonosítás. ahogyan Mikszáth szokott évődni a bizonytalan. úgy is értelmezhető. kazárnak tartott törzsszövetségekben és birodalmakban. hogy a 250 évi uralom és a további fennmaradás ily elkicsinyítő felfogása cseppet sem tényszerű s egészében tarthatatlan. a hunugarból. utigurok. századi "névhasználat" a magyarok jobb megismerésével fokozatosan eltűnik. s ezenközben a korábbi ugyanilyen és hasonló értelmű. hogy a kezdetekben. tartalmú bizánci. századtól való egyre jobb megismerés alapján azonosíthatták a magyarokat a hunokkal és az avarokkal. Nem azt a látszatot keltik. Maeotis és Duna vidékén. végül bolgárok. s mint zsoldosok a bizánci hadseregben. akatzirok. szabirok. türkök. volt ezekben az elnevezésekben következetesség s így tapasztalat is. Moravcsik úgy látja. valamint latin megítélések elmellőzése érthetetlen. szeldzsukok. Hogy pedig a X-XII. A bizánci írók elnevezéseit igencsak könnyed lekezelés volna a tájékozatlanságukkal magyarázni. onogur-bolgárnak. kidariták és ephtaliták. éppen a IX. kunok. „A magyarokra is vonatkozó »unnoi népnév« a bizánci forrásokban: a) a magyarok kialakulása korában: a tulajdonképpeni hunok. oszmanli-törökök. századi írott forrásokra való lokalizálás. A turkoi népnév: 202 . türk-nek. örmény. onogurok. A hun-magyar azonosításnak csupán a X-XII. hun-szabirnak. onogurból származott név viszont éppen úgy fennmaradt. ha ugyanakkor a honfoglalás előtti magyarságot az onogur elnevezésű népben látjuk a hun-nak. A beköltözés sorrendje miatt is külön avaroknak.meg. kutrigurok.

kazárok. helyenként az Altaichi Évkönyveknél is bővebb forrást használt". bár igen csekély magyar eredetű bázisra szűkítette lehetséges bizonyító anyagát. mégis igen célratörő kirekesztéses módszerrel dolgozott Györffy. hogy szó szerint egyáltalán nem. Lássunk példát az egyben magyarázattal szolgáló elnevezésekből is: Agathias (mh. a Kaukázusfelett lakó hun-török népeket: „Unaghur. Sarurgur. Ez az ily módon labilis alapú. 582 táján): „az Onoguris nevű erőd az onoguroknak nevezett hunok egy régebbi vereségéről nyerte nevét". Abhar. elveszett Gestát. bővebb forrásra is: „ma már ismeretlen. azt mint később. századi.fontos tudósítás: Brooks angol történész fordítása ily neveken közli' a Zacharias rétor (491-518) írásában olvasható. szeldsukok. 203 . Ily következtetései ben való határozottsága annál feltűnőbb. Lél-lel. hogy amit benne nem vélt feltalálni. oszmanli törökök". századi Gestából eredeztette úgy. Azt értem ezen. aki két ízben is említe Schaba (Csaba) vezért. tartalmilag pedig teljességében felfoghatatlanul. írja a bajor Aventinusról (1517-21 közötti műve). Oghor. így a nyugatiaktól kapott irodalmi reminiszcenciákat elvetette. Ephtalita" (108). keleti törökök az arabok szolgálatában. Monda. b) a magyar honfoglalás után: vardarióták. más népektől. töredékei ben is csak következtetéses részleteiben rekonstruálhatta az egyetlen bizonyító anyagként felhasznált. mert lát nyomot korábbi. egykorú XI. hogy minden későbbi krónikánk hun-adatát és ilyennek felfogható mondaanyagát az elveszett XI.és krónikaelemzésében.. Sabhir. S csak még egy igen . Bulcsu-val. Vagyis az unnoi és a turkoi népnév „a magyarokon kívül mindig csak hun-török népekre vonatkozólag fordul elő".a) a magyarság kialakulása korában: tulajdonképpeni türkök (»kök-türkök«). Burgar. Kortrigur. lényegében spekulatív bizonyítás pedig merész következtetésekre ragadta. Merészsége főként abban rejlett.

s ehhez képest vagy jó. hites tanúk ellenére sem. Macartney feltevésére sem. hogy Hunfalvy miként adaptálta habsburgiánus történészeknek azt a véleményét. aki semmiképpen sem fogadja el valakinek a személyazonosságát. Már érzékeltettem. Jobban csak a széttárt karját látom: a felhasznált adatokból' ezt a következtetést tudja kihozni. ahogyan a bolgár fejedelmi lajstrommal igen röviden végez: a magyar krónikák nem tudnak Irnikről. Az egész módszer hasonlatos annak a fórsriftos. Ezzel szemben – más írásaiban – elismeri és vallja a bolgársággal – e szerinte is hunfajta néppel – a történelmi. mert személyi okmányai helyett csak – mondjuk – a könyvtárjegyét tudja felmutatni. Ez a tétel Györffynél is teljes pompázatában megtalálható: 204 . ilyen hagyományunk tehát nincs. és nem egyben a história állításainak ez ügyben a cáfolatát is? Akármint van. az idegen történészek véleményét pedig. Nem épít Györffy C. Anonymus és Kézai krónikáinak hunság-bizonyítékait tehát lényegében az elveszett és általa feltételezett tartalmú XI. nyelvi stb. Az elemzésnek ebben a módszerében látom én a mondaelemzés és krónika-egybevetés bűvös körébe való beleveszést. századból. Vajon mondhatom e kettősség láttán azt. századi Gestának az igenhez elégtelennek talált bázisa alapján cáfolja meg és veti el Györffy.Taksony-nyal együtt a X. Olyannyira. „több közös ősforrással kell számolnunk". hogy eredményéből nem is tudom meg voltaképpen.bár a honfoglalókkal kortárs írók – tájékozatlanságukból eredő tévedésként utasítja el. A. könyvében csupán az általa felhasznált saját forrásanyagunk elégtelenségét dokumentálja. hogy ti. kapcsolatot. elveti-e a szerző a hunkapcsolatot. merev hatósági személynek az eljárásához. sem a többi benne talált névről. a módszer mindig csupán csak eszköz lehet a cél szolgálatában. vagy rossz. Beszédes bizonyság eljárási módjára. hogy a Krónikáink és a magyar őstörténet c. hogy Anonymus csak a Pannóniára való birtokjog igazolására találta ki a magyar Attila-őst.

mint a honfoglalás jogcímét elvetette. Inkább a XX." Közvetett bizonyítéka pedig a már említett fehér lómonda: „A régi Gesta.jogának igazolására van megemlítve. sem a germán mondából. Szűcs sem fogadja el a "koholmányos" Kézait. hogy lenézte a "parasztok csalfa meséit". Mielőtt mélyebben belemennénk a két történész – amint majd látni fogjuk – erősen szembenálló s máig eleven érdekű 205 . Ily módon vált a régi Gesta jelentéktelen Attila-adata Anonymus Gestájának egyik fontos motívumává. hogy a Botond-mondát is kihagyta. Attiláról bizonyíthatóan csak annyit mond. Ahogyan Anonymus is csak a korabeli tudósok állításainak hitt elsősorban. hanem csupán a hun szerződéskötés rítusa. Ha van bűne. Midőn Anonymus ráébredt. mert nem ismertek olyan forrást. hogy Pannónia vezére volt. századi német és francia középkor-kutatók műveiből igyekszik kihüvelyezni a magyar hun-történet vélt forrásait. láttuk. mert a külföldi források még a székelyek nevét sem ismerték" (109). s a kevéssé megfelelő fehér-ló mondát. amelyből ezt megtalálhatták volna. Ö azt mondja: „Az azonosság gondolatát a magyarok nem kölcsönözhették sem a külföldi irodalomból. hogy a Magógtól származtatott Attilát az ugyanettől származó Árpád ősévé is lehet tenni. Valójában Anonymus sem a birtokjogra való alkalmatlansága miatt vetette el.„Az Attilától való származás kizárólag a foglalás . Pannónia hajdani vezéréből jogcímet kovácsolt. századi nyugatsznob Szűcs Jen ö volt. amely a fehér-ló mondával legalizálja a honfoglalást. Ebben egy XII. A hun-magyar azonosság gondolatának eredetét Györffyhez hasonló következetességgel Hóman Bálint tanulmányozta ebben a században." A jogcímül "kevéssé megfelelő fehér ló-monda" az újabb bizonyságok alapján már Györffy számára sem országvételi aktus. mai megítélésünk szerint egyedül az. a "hegedösök csacska énekeit". Ez fokozottan áll a hun-székely azonosság hagyományára.

ami legalábbis annyit bizonyít.álláspontjának az ismertetésébe. hogy már ismerjük Rösler nyers kifakadását Anonymus ellen. mert itt nem külföldi forrás átvételével cáfol . amely." 206 . amelyet a székely rovásírásról nyújt? „Művelődéstörténeti értéke van a székelyek betűiről szóló megjegyzésnek." Figyeljük a vagylagos fogalmazást: "értesülése vagy nézete szerint". hogy a magyarság . A dolog azéll érdekes. mivel pedig más "kiindulópontról" nem tájékoztatja az olvasót. abban a kétségben hagyja. egy következő mondatban már az "értesülést" lényegében kizáró megállapítássá válik: „A székelyeknek Attila népeként való feltüntetése azt jelenti." Magyarán.jogfolytonossága Attila óta meg sem szakadt. igen-igen annak a szelídre hangolt visszhangját gondoltatja velünk Györffy: „Anonymus szemlélete tükröződik vissza a székelyek Attilától származtatásában is.ezt nem is tehetné -. Értesülése vagy nézete szerint a honfoglaló magyarság a székelyeket Pannóniában találta. de lényegében elutasítóan fogalmaz. A mondatba ehelyt még csak belopakodó "nézet". Györffy szerint a Kézai-krónikát az ekkor még élt Ákos nembé1i Ákos mester irta) a székely rovásírás ismeri volt." (Ez ellen hördült fel Rösler a leginkább. inkább valamiféle politikai nézetet sejtet Anonymusnál. Györffy e pontra ugyan kitérően. tehát az esetleg történelmi tényt közlő értesülésnek már a viszonylagosságát sugalló e célzás. hogy 1271 körül (ne felejtsük. Vajon e fundamentálisnak látszó és ható véleményének a következménye az az ösztövér megítélés is. nem fogadja el a krónikák tudósítását.) Betetőzi Györffy véleményét e végső értékítélete: „A székely kérdés eldöntése tekintetében Anonymus és az elgondolását továbbépítő hun-magyar krónika nem szolgálhat kiindulópontul. az idézet székely vonatkozásánál álljunk meg egy pillanatra. hogy a hunszékely rokonság említése a krónikákban valójában csak Anonymus "nézetét" tükrözi.

Nem hagytam ki semmit az idézhető helyekből, e tárgyban valóban csupán ez az egy mondat olvasható, a különben rendkívül gazdag anyagú, s véleményem szerint is egyebekben igen termékeny szempontú műben Valamely írásmód puszta ténye azonban, az írásbetűinek formája, lejegyzésének módja stb., a művelődéstörténeti értékességen túl még igen sok hasznosan kiaknázható vizsgálódást is kínálhat a történésznek. A kormeghatározás lehetőségét például, még ha a szövegtartalmakat éppen nem is, de a jelrendszert magát felkutathatja és megismerheti. Ez okból is idéztem Marjalaki Kiss Lajos kormeghatározó következtetését e fejezet élén. A székely rovásírásról, mint láttuk, ezt mondja: „Ezt az írást a hunok még, Árpád népe már nem hozhatta magával." Régibbnek tartja Altheim is. Az a véleménye, hogy az írás hun eredettű (Mellesleg szólva: Arrán püspöke 550 körül a szentírást is lefordította hun nyelvre.) Az 1959-ben kiadott nagy hun-történet e keletnémet szerzőjének a véleményét onnan tudjuk, hogy könyvében forrásértékű dokumentumként foglalkozik a homoródkarácsonyi templom tornyából 1944ben előkerült rovásírásos szövegtöredékkel. (Németh Gyula közzétételében jutott hozzá.) Altheim végső következtetése az, hogy ez a szöveg Asparuch idejéből való (680 körül), vagy ha későbbről is, így Krum korából, de ideje mindenképpen az előbolgár korszakra tehető. A Déli-Kárpátokban, az egykori avar-bolgár határ mentén fekvő Homoródkarácsony – úgy véli – lelőhelyként földrajzilag is igazolja a feltevését. A töredék panaszos szöveg, egyén vagy egy egész népcsoport bánatát, jaját tükrözi, amiért még az állatnál is sanyarú bb sorsban bolyong, hányódik. Altheim akkurátusan magyarázgatja is, hogy a szöveg földművelő, állattenyésztő néptől eredhet, ezt jelzi szerinte az embersorsot állatéval hasonlító kép. Ha előbb tudok szövegelemzéséről, talán meg is könnyíthettem volna munkáját egy éppen erdélyi népdalnak a felidézésével: „Sej a mindenit / ennek a rongy / világnak, Rosszabb dolgom / van, mint egy rossz / kutyának. 207

Mert a kutya / bebújik a / szalmába, Hej én meg csak úgy / járok e nagy / világban... (A homoródkarácsonyi töredékben a hasonlított állat farkas vagy kutya) (110) Hóman és Györffy látens vitája igen forrón érinti a hunmagyar kapocs problémáját, mert eldöntése egyenes választ adhat arra, hogy nyugati eredetű irodalmias kölcsönzéssel vagy keletről hozott tudattal van-e dolgunk. (Csak az írott források egybevetéséről van szó) Györffy úgy látja: „Hóman Anonymus és Viterbói Gottfried szövegét a régi Gestára vezette vissza, a »hun-hagyomány« magyar eredetének bizonyítása érdekében. Ez anakronizmus volna." Állításának jobb megértéséhez tartozik e véleménye is: „a hun-magyar azonosítás kifejtésére a XII. század végén került sor Viterbói Gottfried az első, aki a hunmagyar, avar-magyar azonosítást történeti keretbe állította be, és Attila alakját összekapcsolja a hunmagyar viszonnyal (1185: Memoria seculorum)." (Györffyt idéztem.) Hóman: „Viterbói Gottfried a hunokra és magyarok ra vonatkozó mondatait szó szerint Freisingeni Ottó krónikájából vette át. Az avar történethez rajta kívül Paulus diakónust használta fel... A hun-magyar azonosságról mit sem tudó forrásait szó szerint követve, mindhárom népet saját nevén nevezi, az avarokat a Paulus diakónustól átvett részben a hunokkal azonosítja: egy ízben azonban, mintegy Ottó szövegét magyarázva, az Avares-hez hozzáfűzi id est Hungari Pannoníi, máskor Paulus Avares, qui et Hunni-ját egészíti ki sive Hungari-val... Kérdés, honnan vette a hun-magyar azonosságnak forrásaitól idegen gondolatát?" (111) Feltett kérdésére Hómannak az a válasza, hogy ezt az ismeretét csak a régi magyar gestából (ő Szent László-korinak tartja) meríthette. 208

Viterbói Gottfried a keleti Magyarországról ís ír, s amit errol tud, saját bevallása szerint is, olvasta: "Olvassuk, hogy két magyar királyság van: egy régi, Meótisz mocsarainak vidékén, Ázsia és Európa határán, és egy másik majdnem új uralma kezdetén, Pannóniában terül el, ezt a Pannóniát némelyek új Magyarországnak nevezik. Ezek uralma idején Attila és Totilia, egykori fejedelmeik, sok királyságot dúltak fel Itáliában és Galliában" (Memoria seculorum). Mivel a Magna Hungáriá-ról szóló Ricardus-jelentés későbbi keletű, e tudósítás forrása is csak Magyarország lehet (Hóman). Eckhardt Sándor is így látja: „Történeti műveinek megírása végett megfordult az egyes országokban, és így valószínűleg Magyarországon is, itt hallhatta az Ungaria vetus létezését, és betette a Hungáriával szinonimának tartott Pannónia helyébe." A tudós szerző, különben Barbarossa Frigyes császár káplánja és jegyzője, járt hazánkban. A III keresztes hadjárat idején (1188-89, a keresztes hadak átvonulásának engedélyezéséről a tárgyalás és a levelezés már 1187 körül is folyt) III. Béla vendége „A közvetlen kapcsolathoz kétség nem fér" írja Györffy. E véleményét azért is hangsúlyozza ily erőteljesen, mert azt kívánja vele bizonyítani, hogy a nála később író Anonymus tőle vette át, az ő írásából "magyar-hun" ismereteit. Azzal tisztában kell lennünk, hogy valamely forrás históriai értékét és használhatóságát nem az dönti el, hogy elsőkézből való ismeret-e: vagy átvétel. Ha az ilyen vitát kiélezzük, a megjelenési dátumok firtatásában elsikkadhat a lényeg. Még az a kézenfekvő gondolat is, ez esetben például, hogy azért III. Béla és környezete csak nem szorulhatott erre a német kancellistára a magyar uralkodóház leszármazásának az eldöntésében Sokkal valószínűbb: ismeretközlők voltak, és nem átvevők. 209

Látnunk kell még Györffy érveit, amelyekkel V. Gottfried ismeretének Anonymuséval szembeni elsőbbségét bizonyítja. Közülük kettőt érintsünk, ezek látszanak perdöntőnek Ahogyan Anonymus Attila városáról beszél, az "XII század végi szemléletet tükröz". Magyarázata: A XII század közepén Ausztriában keletkezett Nibelung-ének Magyarországon képzeli el Attila országát, e földet Hiunenland-nak, Ungerlandnak is nevezi. Ebben az énekben három ízben van szó Attila váráról (Etzelen bürge). Budának Attila városaként való elnevezése németektől származik „Semmiképpen sem lehet korábbi a XII század második telénél, mert ez előtt az idő előtt e név még nem volt helyhez rögzítve" Úgy gondolom, a Hun-magyar mondák és a Nibelungének című fejezetemben kellő bizonyítékot szolgáltathattam arra a feltevésre is, hogy az éneknek Géza fejedelmünk udvarában írt alapanyaga már tartalmazhatta ezt az elnevezést. Ily módon Györffynek az ismeret elsőbbségében ezt a kizáró okát – a magyar forrás hátrányára – ezek után nem tekinthetjük elégséges bizonyítéknak Másik érve: Viterbói Gottfried az ősatyák névelemzésében is hatott Anonymusra. Jegyzőnk az ő művében (Pantheon, 1189) olvashatta saját eredetmagyarázatához ezt a példát: „a góthok Jáfet fia Magóg-tól (Gógról Gót) származnak Gótia és Szkítia népe Magógtól neveztetik. Hazájuk Szkítia." A Magóg-Moger összefüggésre "hatása nyilvánvaló Anonymusra" Hóman úgy látja, hogy Anonymus ettől függetlenül „a bibliai származást az Exordia Scythica néven ismert Justinus-kivonatból vette a scythák őse Japhet fia Magóg volt." Ha Györffy azt felelné erre, hogy az etimológiai ,,ötlet” akkor is a német szerzőé, ez megengedhető vélemény, az én megítélésemben azért is, mert ezt a bizonyítást lényegében érdektelennek tartom Két okból is. Egyrészt, mert a Kézainál olvasható hámita eredetet látom hitelesebbnek, másrészt mert Attilának és Totiliának egyazon nép, a hun-magyar nép veze210

a gétákra (massagéta). hogy az elbeszélésében két hajón északról érkező s a Feketetenger partjáig is lehatoló gótokat keverte össze azzal a hatalmas néppel. amely igen nagy gubancú feladat is lett volna. egyszer s mindenkorra szükségtelenné teszi a Gotttfried kontra Anonymus bizonyítást. bizonyítékokról. Nem szólva a vitairatomban felsorakoztatott történelmi. végezetül abban foglalhatom össze a "Hóman—Györffy-vitát” hogy nem tudom elfogadni Györffynek a hun-magyar kapcsolat tudatának és írott forrásainak magyar eredetiségét cáfoló érveit. s e polémiának még a XVIII. hanem egy hun-szkíta népre. A középkor tudósai e tévedésen sokat vitatkoztak. Ide ekkor több nép is beköltözött. jogi stb. társadalmi. s a legbizalmasabb anyag. 600as évek Itáliájának kavargó népcsoportjaival akartam volna tisztába jönni. de az a gyanúm. E mellékkörülmények csupán felszínes említésén túl. ezért bukkannak fel tudósításában az össze nem illő adatok. hadászati. A nyilvánvalóan névhasonlóság miatti népcsere e következményébe én két nyomon is belebotolhattam: a már említett Totilla személyénél. Bartal György közlése pedig. az István által még életében Székesfehérvárott 211 . Csak jelezhetem itt. hogy Hartviknak a magyarokról szóló tudósításában már találkozott az Árpádoknak Attilátó1 való származtatásával (a Szent István-legendában én ezt nem találtam). Jordanes tévedését abban látom.tőiként való együtt említése azt a gyanút kelti bennem. Hartvik 1108-ban. hogy szerintem ebben a névelemzésben Viterbói Gottfried valójában Jordanes tévedését szövi tovább. de a gót-géta kettősség következtében (Totilla valódi személye?) talán géták is. de nem következetesen. Kálmán királyunk megbízásából foglalkozott Istvánnal és korával. még a germánnak tartott hun-szkíta Odoaker származásának a tisztázásánál is. az említett longobárdokon. Még az ő saját forráselemzése alapján sem. ha például az 500-as. amelyet valójában gétaként ismer a világ. hogy ez a Góg-ról Gót-ra származtatás nem a gótokra értendő. Nem kívántam azonban a szerteágazó témába belemenni. bolgárokon kívül állítólag parthusok is Mezopotámiából. még esetleges helytállósága ellenére is. században is van nyoma.

hogy Hersfeldi Lambert német krónikás az 1071-es év eseményeiben írja le az Attila kardjával történteket. Györffy inkább dodonai „Ebből (a kard történetéből) arra következtettek (például Hóman és Eckhardt S). addig Anonymus művének értelmezéséből nem válhat hivatalos hazai állásponttá. mert 1063-ban segítségére volt Salamonnak a magyar trón visszaszerzésében. hogy a XI. Ez esetben is Hunfalvy a nagy sugalmazó. András orosz származású özvegyétől.letétbe tett királyi feljegyzések alapján tudvalevő. valamint egy magyar sem tartja vala még magát hunnak: csak a németek. hogy Györffy elsősorban az ellenbizonyítékokra épít." Nem kétséges – ez végigvonul könyvének egész menetén –.a kardot melyet Salamon any ja odaajándékozott. Hersfeldi Lambert példájában is. hogy ez a Lambert is járt Magyarországon 1058-ban Hunfalvy csúfolódó célzása egyértelmű. elég az. aki személyesen is megfordult országunkban. Az adat megengedi ezt a feltevést. s azóta nyoma veszett Arra pedig mindezeken felül is kötelességemnek érzem felhívni a figyelmet.. műve megírási idejének pontos meghatározásában a magyar szakemberek nem jutottak megnyugtató egyezőségre s a még napjainkban is zajló vita ezt bizonyítja. senki sem tartja vala itt Attila kardjának. században a magyar uralkodó házban élt az Attilahagyomány. E kardot Nordheimi Ottó bajor herceg kapta I.. az ő művének megírási idejétől is függő elemzések alapján a hun-magyar összefüggések elvetése Szinte fatális ismétlődés. dicsekedének Attila kardjával" (111) Hunfa1vy arra céloz. némely történészeink egy olyan emberrel bizonyítják. hogy ezt az anyagot Róbert Károly kivette az azt őriző egyházmegye kezéből. hogy a magyarok külföldtől független hun-tudatának cáfolatát. értel212 . kik előtt a magyarok hunok valának. A karddal kapcsolatos történeteket mellőznöm kell. hogy amíg Anonymus személyének korának. A magyar kardnak Attilától való tulajdonítása megtörténhetett nyugaton is. „.

" A népdalkutatás ennek elvileg teljességgel ellene mond. Ha ma. Németh Gyula korszakában volt diák. legalább hét ősük nevére. hogy a század turkológiai eredményeitől visszakanyarodott a múlt századi finn-ugor iskola történelmi szempontjaihoz. s a nép ajkáról még ma is lejegyezhető több száz éves szövegeink – ezekről különben a korábbi századokból semminemű feljegyzésünk nincs –. szövegek. tehát a kötött szöveg egész bizonyosan nem csupán az új hit elleni alkalmi rögtönzés volt. az elenyészően csekély. epikus énekekre vezethető vissza. Béla uralkodásának kezdetéről már idézett egy részlete nemcsak arra vet fényt. de érthetően jelzi. az írásbeliség korszakában is lehetnek a hagyományban megőrződött több ezer éves dallamaink. mily messze visszanyúló pogány hagyományok meglétét is. nemcsak elenyészően. a ki tudja.. hanem akár bőséges áradásban is? A hagyományfenntartás olyan bizonyítékát találta például még a múlt században is Vámbéry az üzbégeknél.a nép elöljárói a magas állványokon ültek és gonosz verseket mondtak a hit ellen. és csak olyan korabeli mende-mondákra." A "versek". Fellázadt volna ellenük? A Hunfalvy-iskola hatott volna rá nagyobb mértékben vagy így vezérelte volna tudósi igazságérzete? Tény. ez az értelmezés az akkori történelmet utólag már jól ismerő krónikás célszerű213 . A Képes Krónikának erre a sorára gondolok: „.. Kellő magyarázat nélkül. nagy társadalmi-politikai elevenség s hozzá a népképviselet élésére és gyakorlására kialakult gyűlési-tanácskozási rend és rutin volt meg elődeinknél. hogy minden gyermeket megtanították a szülői. Eckhardt S. miért ne lettek volna az időben hun időkbeli énekek.. amelyek végső forrása Nyugat. A Képes Krónikának I. hogy mily nagyfokú és erőteljes közéleties gondolkodás.mezéseinek szelleme mindig-mindig a hun-magyar kapocs cáfolata felé hajtja. az Árpád-kori hunhagyomány esetleges meglétéről Györffy a következőt állítja: „Ha hun vonatkozású folklorisztikus elem feltehető.

Ligeti Lajos. szerencsére. és ott szükséges régi (politikai-vallási) műveltség-tartalom feltörhetett. Ha meg hájba csavarnák. A fejedelemlistával kapcsolatos álláspontjára ezért szükségesnek látom visszatérni. e műben ámulnivaló bőségben megőrződött ősköltészeti anyag láttán is úgy látja. igrici hivatás társadalmi súlyát. A mongolok titkos történetének kiváló fordítója és értelmezője. Ökör nem fogja lenyelni. ősi bölcsességeket idéző rímes sorait nagy művészettel átültető Képes Géza tolmácsolásából érzékletesen felfoghatjuk az énekmondói. Öreg szókat szólván feddette meg őt mellőző fiait. Ott. de akiknek a hatása alól. mégsem sikerült magát teljesen kivonnia" (113). A hadizsákmányból juttatás elsőbbségéből kihagyott Dzsingisz kán Ősi igéket idézvén. ezen a fehérvári népparlamenten minden lehetséges. A mongol történet históriás énekeit.sítése. Könyvében ezt írja: 214 . vagyis utódaként hátha ily semminek sem kellő fia találna lenni. Hát a kutya is kiköpné. akiket oly határozott formában elutasított magától a magyar Anonymus. fogadkozásokat. a múltakat. hogy „a mongol Anonymus segítségével talán könnyebben megértjük a magyar honfoglalás mesemondóit és igriceit. Györffy 70-es évek beli írásai egyre több összefüggést láttatnak az ősi bolgár hagyatékkal. A trónutódlásnak saját utódjára való kiterjesztését – politikai óvatosságból is. nehogy a hatalom kisajátításának szándékát keltse – ily szavakkal hárítja el Ödödej: Öles fűbe rejthetik. parancsokat. törvényeket. Szerződéseket.

aki egyébként valóban egyedül származtatta tovább Attila magját. Nem szeretnék süppedékes talajra lépni. Lényege az." Bolgár fejezetemben szóltam arról. s folytatta hatalmát. neve felfedésében. személye és neve a múlt századi magyar kutatókat is sokat foglalkoztatta." Sommás következtetése: „El kell vetnünk az eredet keletről hozott tudatát. Attila halála évében vezetővé vált Irnik személyét viszont Gombocz Zoltán Csabáéval látja azonosnak. Pritsak szerint. hogy e fiúban él tovább családja. hanem egy jóval korábbi ősnek a neve. ér. hogy a legkisebb fiú az atyai tulajdonban maradó. Az Irnik. hogy "írmagja sem maradt". A 453-ban.) E komolytalannak tartható érvelést még tovább is fűzhetem. hogy a bolgár őstörténész. A leginkább megállapodott álláspont. hogy a legkisebb fiú beceneve rejlik benne. hogy Attila azért csüggött annyi szeretettel legkisebb fián. A mai szófejtő szótár az ír előtagot az ír-. Hernák névváltozatokban ismeretes legkisebb Attila fiú. Előbb azonban hadd emlékeztessek Priskos rétor leírásából arra. egy közmondásra épített. belőle hajt tovább magja. Ám ezután ezt írja: „Attilát a magyar krónikák nem Avitochol néven ismerték.gyökér jelentésével azonosítja. Priskos ezt a közlést személyesen hallotta Attila udvarában. Nos: Csaba nevének megfejtésére Padányinak van igen hihető magyarázata. Irnikről sem tudnak. mert jósai azt jövendölték néki.„Mai ismereteink alapján magyar hun-hagyomány csak onogur-bolgár közvetítés révén tehető fel. itt "a tűz hercege". arra. Hernic. 215 . Vagyis hát: Irnik magyar hangzásban egyenlő volna Írmag-gal? (Ezt a szópárhuzamot Fischer Antal Károlynak. a jelképes neve. értesüléseik semmi bolgár hagyatékot nem tartalmaznak. de továbbítanom kell két nyelvi feltevést.1896-ban." Ez még a gomboczi tudományos örökség némikénti vállalása. Zürichben megjelent könyvében olvastam. A már idézett mongol történetből is azt látom. Avitochol nem Attilát jelenti.

Nemróth. néprokonságra nemcsak a Kézainál egyedül megmaradt meótiszi nőrablásmonda szolgáltatott alapot a múlt század magyar tudósainak. Annyi értéket mindenesetre az Árpád-ház genealógiájának mi is tulajdoníthatunk. Kádár apjára – Álmos a 43. a viszálykodásokban. Ez azonban önmagában nem teheti alaptalanná. Volna azonban "tudományosabb"-nak tűnhető érvem is. Thana. hogy „Gumari.A bolgár-magyar történelmi kapcsolatra. s fiaitól Bu1gár-tól és Burasz-tól származnak a baskir-ok és a masgar-ok. körüli időbe utalna. Árpád a 44. A Beler névből következtetve.. hogy a krónikások a korabeli nemzetségnevekből állították össze. harminc évekkel való szorzatával. mert nem találna rá nyomot. Bizonyság erre az. Felfigyeltek Árpád családfájának krónikás leírásában a kezdetektől (Jáfet. zászló. s főként a nyomban személyt. tehát törzsek feletti szinten is. A Beler név hangzása és a Kádár nemzetség súlya azonban elgondolkoztató.) adat alapján. aki még emlékezne. továbbá „Levedi dicső nemzetség." A 11. Egészében az Árpád-ház családfájáról ma az a megítélés. hogy ma már ezt a családfát sem tudná senki sem öszszeállítani. Ming testvérévei együtt Bulgár környékén és a guzok földjén ütött tanyát. a bíró személyét adta. Hunor-Magor) 11 ízigleni Beler-re. hiszen a múltat a nemzetségek hagyományai őrizték meg. Ez az első ezredforduló. Nem tudok hozzászólni. Ehhez még arra a török mondára is építettek. hadi eszközök. mint amennyit más népek hasonló sajátjukénak. Beler-t e családfán a következésben 43. s Árpád származásáról hallgat". s ezt a nevet népnévnek gondolták. Álmostól 32 nemzedék választja el. különös tekintettel a nagy társadalmi szerepű Kádár nemzetségre. 216 . szóbeli vagy más (rovásfeljegyzés. e családfán –. a Kádár nemzetséget – Beler-Bulár – a Bolgár népből valónak tartották. emlékek stb. amely Kézai szerint is a törzsek közötti ügyekben. Ez Györffynek a következő megállapításával kapcsolatos: „A vezérré választás ténye ellentétben áll a dinasztikus folytonosságot jelképező Attila-hagyománnyal".

(B. Ezt a közlését – bárkitől is jutott hozzá. E válasziratom teljes tartalmára építve. szakrális kagáni hatalom egy nemzetségben öröklődött. Itt már teljesen függetlenek voltak tőlük a magyarok. a hun-magyar kapcsolat elvetését megalapozó következő tételeit: 217 . hogy „a fő királyi. de adatlejegyző módszere – erre Moravcsik hívta fel a figyelmet – nem értelmező: ahogyan elébe kerülnek. s ha emellett elfogadjuk Moravcsik feltevését (a Magyarok fejezetben található).. az új hatalmi körben valóban csak potenciálisan. amíg mint Etelközben például. magyar eredetű bizonyosan nem lehet – az ennél biztosabb történelmi ismereteink cáfolják.) A kazároknál Bartha Antal azt találta. beleszólása a magyar vezérválasztásba – ahogyan ezt a császár elbeszéli – ebben a korszakban már nem lehetett meg. A bizánci császár "Árpád származásáról való hallgatását" nem kell feltétlenül ellenbizonyítéknak felhasználni. Konstantinnak az etelközi vezérválasztásról szóló tudósítását magyarázza így Györffy. Olyanokra is kiterjedt. A császár nagyon fontos kútfőnk. akik tényleges hatalom s vagyon nélkül szűkölködtek". újra szervezhették népüket. A kazárok hatalmából magát harccal kiszakító kabartöredék is ezért csatlakozhatott hozzájuk. mindaddig. jelentéseket. felülvizsgálatra szorulónak látom Györffy Györgynek. amikor egy megnyíló új helyzetben egyéni tehetségük és dinasztikus kiválasztottságuk révén ismét összeszedhették. Már Marquart-nak is feltűnt az. ez történt a türk Buminnal.. de a mongol Dzsinkisz kánnal is. jellege szerint szakrális hatalmú Álmosban egy régi dinasztia kaphatott erőre. hogy Bat-Bajánnal maradt vissza a magyarnak gondolható nép a kazár uralomban. már hatalmi főséggel is párosulhatott. azon mód illeszti be anyagába a tudósításokat. A dinasztikus folytonosság ily látens meglétére ez a hasonlat példa lehet. de az e fejezetben kifejtettek szerint is. emelkedhetett fel. szakrális tartalmú méltóságként maradhatott meg. híreket. akkor a dinasztikus folytonosság. A Turul-monda tartalma. hogy a kazárok javaslattevő lehetősége.

jogi.a) „. hadszervezési." e) A hun-hagyományra utaló „Anonymus-i szövegrész nyugati eredetű kell legyen". de kellő magyarázat nélkül hagyja a "törökös" társadalom-." h) A bolgár fejedelem-listával kapcsolatosan „el kell vetnünkaz eredet keletről hozott tudatát". í) „A vezérré választás ténye ellentétben áll a dinasztikus folytonossággal. g) „Ha hun vonatkozású folklorisztikus elem feltehető. közjogi.. A több mint negyed évszázada megirt mű felfogása katedraállásponttá merevedett hazánkban.tájékozatlanságra vezethető vissza az avarok hun néven való említése. csak hun származás-elméletről. Felsorolásuk nem szervesen egymás utáni." j) „Magyar-hun hagyományról nem beszélhetünk. Nemcsak az ősi tudattal ellenkezik. melyeknek végső forrása Nyugat." d) „Az Attilától való származás kizárólag a foglalás jogának igazolására van megemlítve. század második felénél. ami legalábbis annyit bizonyít. hogy 1271 körül a székely rovásírás ismert volt. Amíg uralkodik. vallási előzmé218 ." b) „A székely kérdés eldöntése tekintetében Anonymus és az elgondolását továbbépítő hun-magyar krónika nem szolgálhat kiindulópontul. f) Budának Attila városaként való elnevezése „semmiképpen sem lehet korábbi a XII. századi Gestában. nem is teljes. hogy Attilától való származtatás nem volt a XI. mert ez idő előtt e név még nem volt helyhez rögzítve".." E tételeket kiragadottan emeltem ki a Györffy-műből. a bizonytalanban lebeg a magyar származás-elmélet." k) „Művelődéstörténeti értéke van a székelyek betűiről szóló megjegyzéseknek. és csak olyan korabeli mende-mondákra vezethető vissza." c) „A fehérló-monda szerkezete világosan arra mutat. az elenyészően csekély. de a szerző értelmezésének lényegét kifejezően tükrözi.

és zsilipként rekeszti el előlünk. serkentően kell hasson a súlyos ellentétességek tisztázására reákényszerült magyar történettudományra. de a tudományos kutatást is éltethető eredeti forrásmunkák tudósításait.nyeket. korrigálásának lehetősége és ideje alig mérhető fel –. „Hivatalossá". ma élők elől a közgondolkodást. szolid. biztos tudománnyá vált álláspontként emellett eltorlaszolja az utat számos nagyszerű magyar történésznemzedék felbecsülhetetlen értékű munkássága előtt. Olyan riasztó vadhajtása pedig. amely most Szűcs Jenő írásában mered elénk – a Szűcs-tanulmánynak a nemzetközi tudósvilágban számunkra okozható kára. 219 .

s végül "döntötték meg". Ily luxust meg sem engedhetnék magamnak. és csak csupán az általam felkutatott és fellelt tények erejétől hajtva. hogy mai életünkben és éveinkben elsősorban a tényeket tiszteljük. Habsburg-aklos tucatjelenségei azonban egy nekünk ficamodott állami és közélet beteg hajtásai. de be kell bizonyosodnia. Szerszámgépben." Ezek a kívülről ható ösztönök belül is fertőztek. idehaza és külföldön egyaránt uralkodó hun-rokonsági felfogást. hogy a történelemírásban is. Őstörténet-tudományunk szintén sokat köszönhet nekik. de olyan ösztönöktől. atillás-mentés csürhe. Ki merem jelenteni: a magyarságnak a hun népekről való leválasztása öncélú piszkálódás volt a kezdetektől fogva. Nem is ez dolgozik hát bennem. Végső következtetésül a következőket mondhatom: A középkoron és az újkoron át is. előbb Rákóczi. majd Kossuth szabadságharcának leverése után kezdték döntögetni. hogy ne hetvenkedjék már tovább ez a médus öltözetű. Nekem egy Rösler vagy éppen a tiszteletbeli magyar akadémiai tag Dümmler nem mérvadóbb tudósnak a mi dolgainkban. A német tudomány sok régi és új eredménye előtt tisztelettel fejet kell hajtanunk.Utószó Tapasztalatom és hitem szerint olyan országban bocsátom útjára ezt az írást. ehhez az erőt és bátorságot pedig a tény értékű tudósításokból és adatokból merítve. Értük. mint 220 . Mindezt úgy is fogalmazhattam volna. ahol egyre inkább csak a minőségi munkának van hitele. azt legalábbis elgondolkodásra késztetheti egy ilyen múlt század közepi "döntögetőnek" már munkája bevezetőjeként írott e sora is: „Egy egész nép elfogultságának megdöntésére tudományos készületű ágyúkat vonultattam fel. hibridkukoricában már nyilvánvalóan. ahogyan ideírom: a magyar nép és nemzet múltjáért pereltem ebben az írásban. a tényeknek van meg a hitele. Aki ebben kételkednék. "szívlökésektől" indíttatva. Kétségtelenül tudományfejlődési folyamatként is. csizmás. Nem vagyok szenvelgő ember.

s fel is mutatták a világnak Kalevalájukat. hogy nem is mehet. de bévül becsapós ajándékcsomagokhoz. sőt gyűlölettőli hányadékból. ez nem megy magától. akkor az olvasó azt szűrheti le végül írásomból. aki még e névre emlékezik? – szép számú hallgatóság körében. akik az 1802-es Haminai békét követő évszázadban magukra találhattak. Az Ös-Buda várában – éppen ott – megfogalmazódó. amely több száz év alatt ránk freccsent és hányatott. de a mi saját használatunkra hatástalanított argumentumainak a fonákja elő nem bukkan. hogy a mai magyar történettudomány a hun-magyar kapcsolat elvetésére is. ez esetben.amilyen értékű volt katonáinknak az első világháborús. Valósággal végső képletté sűrűsödve. hogy főként ezeknek a nagy tekintélyű mondatoknak ült fel a Nyugat. a 45-tel megnyílt új korszak örvendetes és ígéretes víziójaként. amíg a derék Gottfridus valóban históriai becsű. mostantól fogva mi is kitisztálkodhatunk abból a váladékból. Ha eléggé világosan fogalmaztam. Azt állítja. 1945 őszén én azt hallottam egy Karácsony Sándor nevezetű gondolkodónktól – van-e. a magyar tudomá221 . amelyeket addig kell bontogatni. a mi őstörténeti "Mínusz H(un)-Állando"-nk. mondjunk annak más szavakat. a stratégának csapnivaló Potiorek. Aki pedig az ilyen jelképes mondatokból nem értene. így vált belőle nálunk abszolút tudományos posztulátum. hogy hasonlatosan a finnekhez. ameddig a nagy célzásig el nem jut az ajándékozott. Kétségtelen. embereit ostobán elveszejtő közös vezérkari tábornok. a hunkodókkal szembeni. Viterbói Gottfried német kancellista néhány tétova mondatát szorongatja a tehetetlen markában. könyvtárnyi anyag végső esszenciájaként feltálalt e tudomány hasonlatos azokhoz a kívülről sokat sejtető. Úgy látszik azonban. Még csodálni való is az a fölény és magabiztosság. de a hét-nyolc évszázadon át egész Európában uralkodó "hiedelmének" az okozataként is. s ezeket hazudtuk be mi magunknak utólag országbirtoklási jogcímül és alamuszi indulatú dicsőségvágyból.

akiket szomszédaik finneknek.akik szintén az említett tengerparton élnek. a basilusokkal és másokkal is. hogy írásomnak egyáltalán nem célja a magyar kultúrhistória áldatlan emlékű "finn-török"háborújának a balkezes felmelegítése. hogy én vagyok az utolsó a hun kérdéssel foglalkozók közül. Fray Gregorio García. Okunk is lehet a bizalomra a Szatmári béke és a Világosi fegyverletétel megítélése a mai Magyarországon. akit az ilyenféle ajándékkal még érdemes volt meglepni. elnézően gunyoros mosoly. elég csak lakhelyüket tekinteni. magukat egyébként Piheniennusok-nak hívják.nyos gondolkodás pelenkás korszaknak kijáró. Tartozom megmondani. miért legyen az a magyar régmúlt? A finnekkel példálóztam. akik . s már hunokként foghatjuk fel a .. hogya Jeges-tenger partján élnek. ami ugyananynyit tesz. amelyekhez tartalmában hasonlatosak – tudtommal – magyar nyelven még soha le nem íródtak.. mint a »hunok« szó. Escheferus szerint a hunok nevén ismeretesek. Pyhinia pedig más néven. mint Leponia Moscovitica ismeretes. funok. melynek nyelve Scaligerus szerint egyike a II európai alapnyelvnek. s e feltételezéshez már az is elégséges alapot ad. De bízzuk benne." Az összefüggéseiből kiragadott. a finnekről egyebekben ezt írja: „A fehnusok. melyet azok olyan erős hehezettel ejtenek. amelye tűhegynyi semmin egyensúlyozó. már akkor második kiadásként Madridban megjelent munkából (114) olyan sorokat kívánok közreadni. Ha ezek nem labancos magyarázatúak. sinefinneknek vagy fioel-finneknek hívnak. ilIetve hunok között. miként Hornius mondja. rólunk is meglepően sok ismeretet eláruló művében.. mely föld vala. a hunoké volt. a névhasonlóságon túl. A szerző. s az érintett művekkel nem is dokumentált e közlésnek így szerintem sincs tudomá222 . még új koncepcióként is. de ugyanez a helyzet a sogorokkal vagy mogorokkal. a talpáról a fejére állított elméleti gúlaképviselőiből árad.a hun elnevezés alá tartoznak. Sőt egy 1729-ben.. hogy alig van valami különbség fenok.

s e vakmerőségük ellenére – ez régész tanúság – az élvemaradási statisztikát javították. amint hogy ez a reménység volt – az átlagos tudásomat. 1975. munkásságának részbeni és csupán közvetett felhasználása miatt. nem az eredetiben való közlése miatt. Még a maiak közül is. finnugrosokkal az ádáz másik árokban. hogy éppen csak kazalba raktam. már a honfoglalók lékeltek és foltoztak bezúzott koponyát. hogy korszakok és népek szerint takarosan felosztott tudományágaik egymástól gondosan respektált gyepűin átgázolva. kévékbe mertem kötni. nagyrészt idézetbe is tett mondatok végiggondolása és átélése alkalmával elfogott. érvelésem ben perdöntőnek szánt forrásnak. hogy csupán a kiváló avarkutató Csalllány Dezső nevét említsem. Még az a reménységem is kikezdhetetlen marad. hogy hun-török ügyben nem szükségszerű a tudományos lövészárok-háború. szemész és röntgenes konziliárusok nélkül és ultramodern műtők híján is. régmúltunkba éles fénnyel bevilágító. de arra példa lehet. oly nagy mulasztásaim lehetnek a számba nem vett nevek és művek miatt. akitől. Vajon 67. hanem az istenkísértő vállalkozás láttán. Azt a valósággal ujjongó örömömet azonban. hogy a szakemberek nem emiatt biggyesztenek szájat elsősorban. Budapest. időmet és erőmet fölösen meghaladó – e tűzoltás serénységű vállalkozásom előresegítő vitorlája. sebészi. akit az adat-továbbítók jégre vihetnek. külön elnézést is kérek. több előző magyar történész nemzedék változatlan érvényűnek bizonyult tudós következtetésének és eredményének a köztudatba emelésével. hogy sok olvasómra ugyanez lesz a hatásuk. ennyi mindenfélét. még ha nem is én volnék az első. Sok. Az is meglehet persze. senki és semmi nem törölheti ki belőlem. az én fejem fáj a legjobban. amúgy csak vellaheggyel szedegetve.nyos értéke. amely a művekben fellelt.avagy. július eleje. A témába illő egy hasonlattal mentve magam: ideggyógyászi. a közjogi vita párhuzamaként kitermelhette – célzatos módon – ezt a származáselmélet-beli divide et impera-t is? Amennyi szolgálatot tehettem. 223 .

1934. (A valóságbeli tanulmány – a folyóirat jegyzetszerű tájékoztatása szerint – az 1975. BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTIN: De administrando imperio. Magyar Helikon. 8. A kongresszus egyik témája a társadalmi és politikai struktúrák. Ethnográfia. 1972. ún. szám: az írást megalapozó.A SZÖVEGBEN SZÁMOZÁSSAL MEGJELÖLT MŰVEK JEGYZÉKE 1. Pest. évi 3. 7. THURY JÓZSEF: A székelyek eredete. 1906. 21. . 1959. 19. 1958.. 3. Ehhez kapcsolódik Szűcs Jenő írása. BENDEFY LÁSZLÓ: Kummagyaria. 4.. 18. avarok. FRANZ: Geschichte der Hunnen. Szépirodalmi Könyvkiadó. Erdélyi Múzeum. 1974. 1966. Közl. Magyar Nyelv. c. Valóság. LUKINICHl IMRE: Az avar-görög háborúk történetéhez. 1975. 1. 1898. 1865. THURY JÓZSEF: Szavarti-aszfali. Szabó Károly. Bp. 5. GVÖRFFY GVÖRGY: Krónikáink és a magyar őstörténet.) 2.. SZŰCS JENŐ: Teorétikus elemek Kézai Gesta Hungarorumában (1282-85) (Adalék az eszmei struktúrák „európai szinkronjának" kialakulásához). Bp. évi 8. KRAUSZ SÁMUEL: Nemzeti krónikáink bibliai vonatkozásai. kötetében jelenik meg angol nyelven és részletes jegyzetapparátussal. BEÉR JÁNOS és CSIZMADIA ANDOR: Történelmünk a jogalkotás tükrében – Sarkalatos honi törvényeinkből 1001-1949. 1941. 1898. 10. KEZAI SIMON mester Magyar Krónikája. Ford. ALTHElM. 15. 1876. Bp. 1972.m. Bp. századi Európában. valamint a társadalmi ideológiák kérdése a XIII..: Szabó Károly. Geréb László. i. DOMANOVSZKY SÁNDOR: Kézai Simon mester krónikája. Buenos Aires. Berlin. Gondolat Kiadó. 14. LÁSZLÓ GVULA: A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bp. 1954. Pest.. tört. Cseréptalvi. Bp. Gondolat. Bp. KÉPES KRÓNIKA: Ford. DR. THIERRY AMADÉ: Attila történelme. 12. 22. 1948. Bp. 6. Corvina. 20. Buenos Aires. 16. CZEGLÉDY KÁROLY: Heftaliták. hunok. (Másodközlés). 224 . évf. 1971. 11. HUNFALVY PÁL: Magyarország ethnográtiá. SZŰCS JENÖ: Nemzet és történelem. 1974. SZŰCS JENŐ: Nemzet és tört.. műhelytanulmány: Századok 1973..ia. 4. 13. 17. 1897. sz. Bp. FEHER JENÖ MÁTYÁS: A korai avar kagánok. 1862. évi San Franciscó-i nemzetközi történészkongresszus alkalmára készülő Etudes historiqu hongroises. július. 950-53 körül. 1974.. JÓKAI MÓR: Bálványosvár. 9. ford. Irod. Bp. onogurok. ill. ALFÖLDI ANDRÁS: Magyarország népei és a római birodalom.

ECKHARDT SÁNDOR: Sicambria.: Krónikáink és a nemzeti hagyomány. Gondolat. 45. SEBESTYÉN GYULA: Az Avar-székel kapcsolat emlékei. NÉMETY GYULA: A honfoglaló magyarság kialakulása Bp... GYÖRFFY' GYÖRGY: A honfoglalásról újabb kutatások tükrében. GYÖRFF'Y GYÖRGY: A magyar őstörténet néhány kérdéséről.: id. 97. 46. 30. 35. mű. Valóság. mű. LENGYEL DÉNES: Régi magyar mondák. FRANZ: id. 1929. 'I'HURY JÓZSEF: Krónikáink és a. 1871.. 1921. Ért.. köt. NÉMETH GYULA: Ungarische Stammesnemen bei den Baschkiren.23.. 1897. 31. THURY J. GR. Mainz. Egy középkori monda életrajza.. id. NAGY GÉZA: Honfoglaló őseink.. 1939. id. Miskolc. 1899. 1942. MARJALAKI KISS LAJOS: Anonymus és a magyarság eredete. MORAVCSIK GYULA: Abaris. Bp. FEHÉR. GOMBOCZ Z. (1935-1939). 33. tört. HUNFALVY P. 50..: id. Buenos Aires. Arch. Bp. 1-3. Kőrösi Csoma Arch. I. 24. 1882. 1930. sz.: A székelyek . 47.. THIERRY id. THURY J. Bp. 1934. id. VAJAY SZABOLCS: Der Eintritt des Ungarischen Stammebundes in die Europaische Geschichte (862-933). GYÖRFFY Gy. 1930. FEKETE ZSIGMOND: Magyarország vizei múltjának és vízépítkezésének történelme a magyarok beköltözéséig. MORAVCSIK GYULA: A magyar történet bizánci forrásai. PADÁNYI VIKTOR: Dentumagyaria. kötet. kiö. BUDENZ JÓZSEF: Nyelvtud. 42.J. mű 27. 7. LÁSZLÓ GYULA: A kettős. DIMITÁR KOSZEV-HRISZTO HRISZTOV-DIMITÁR ANGELOV: Bulgária története. 44.. X. Közl. NÉMETH GYULA: A honfoglaló id. mű. 54. MORAVCSIK GYULA: Az onogurok történetéhez. mű.. Acta Linquistica 16. 52. 1963. mű. id. 51. 225 . ALTHEIM. ZICHY ISTVÁN: Magyar őstörténet. 34. 49. id. Priester von Apollon. 1928. első füzet. 53. 38. Bp. 1971. 28. BENDEFY LÁSZLÓ: A magyarság kaukázusi őshazája. 41. 26. Bp. 25. mű. 1962. 55. Könyvkiadó Bp. Bp. GOMBOCZ ZOLTÁN: A bolgár kérdés és a magyar hunmonda. 29. 48.: A korai.. Bp. mű. 1974. Irod. 1906. 1966. Magyar Szemle. mű. 39.: Krónikáink. mű. Bp.. LÁSZLÓ GYULA: A kettős honfoglalásról. mű.id. 1973..THEIR A. Cserépfalvi Bp. 36. Közl. M. 43. Móra F. 1968. 40. 37. 32. Magyar Nyelv XVII. Bp.

GOMBOCZ ZOLTÁN: id. 87. Múzeum. id. mű. id. PADÁNYI VIKTOR: Dentumagyaria id. 1904.. id. Ethnográfia 1890.. HÓMAN BÁLINT: A magyar-hun hagyomány és hun-monda. mű. 1967. 1860. Valóság.. 77. Bp. Bp.. BARTAL GYÖRGY: Nyílt levél P.. M. 86. 60. 1858.56.. NÉMETH GYULA: Attila és hunjai. ZÁVODSZKY L. mű. Új Magyar... Pest. 1858. 58. 1847. id. 62. mű. USA. MARJALAKI KISS LAJOS: id. mű.. 63.: id. mű. 1974. Attila és hunjai. 3. T. symmachusi hamisítvánok.. 88. ZAITI FERENC: Magyar évezredek. mű. III. BEÉR-CSIZMADIA: Történelmünk a jogalkotás. 89. mű.. mű. Bp. István. Bp.. Zürich. FEJÉR JENŐ MÁTYÁS: Képek a magyar sámáninkvizíciók történetéből.. id... – BARTAL GYÖRGY: Nyílt levél Pauler Tivadarhoz. PAULER TIVADAR: Bartal György commentárjai. 1896. sz. 75.. NÉMETH GYULA: Ung. István törvényei és az ún... id. I-II. TOL. 10. 84. – PAULER TIVADAR: Bartal György jogtörténeti commentárjai. 81. 226 . BARTAL GYÖRGY: A párthus és hunmagyar scytháról. DOMANOVSZKY SÁNDOR: Kézai Simon. 1939. mű. füzet. 85. László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. ECKHARDT SÁNDOR: A magyar Attila. Warren. Pest.. 1967. Ohio. 70. 64. id.. 1860. MADZSAR IMRE: Szt. 83. 78. HUNFALVY PÁL: A székelyek. ECKHARDT SÁNDOR: Sicambria.. ZSIGMOND GÁBOR: A magvar társadalom-néprajz önállósodása. 1925. 73 NÉMETY GYULA: Attila és hunjai. 1880.. Bp. Stammesnamen. NÉMETH GYULA: Attila és hunjai.DY FERENC: Előszó Bartal György A párthus és hunmagyar… id. füzet: Második Nyílt levél. 76. 71. mű. M. mű. mű. mű 68. id. SEBESTYÉN GYULA: Az avar-székely. ZÁVODSZKY LEVENTE: A Szt. 67. mű. mű. IV. ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hun történet keletkezése. id. A korai… id. – A párthus és hunnagyar scythákról.. Uj M. második) id. Bp. 1928. FISCHER ANTAL KÁROLY: Die Hunen im schweizerischen Eifischthale..-hoz (első. 79 FEHÉR J. 69. 74. mű. id. 61. 65. 66.: id.. sz. 59. ECKHARDT SÁNDOR: A magyar Attila. 57. POZSONY. NAGY GÉZA: A mgayar név. 1940. GÁRDONYI GÉZA: A láthatatlan ember.. 72. BARTAL G'r'ÖRGY: Commentariorum ad Historiam Status Jurisque Publici Hungariae aevi medii Libri XV. id. 82.. Bp. HÓMAN BÁLINT: A magyar hun-hagyomány. ZÁVODSZKY L.. Szt. mű. füzet. id. műi... SEBESTYÉN GYULA: Az avar-székely. mű 80.. Móra Könyvkiadó.

2. Ethnográfia. mű. RÉTHY LÁSZLÓ: A székelyek és a magyar honfoglalás. TAGÁNYI KÁROLY: A hongoglaás és Erdély. FEHÉR J. 5. 110.. 1962. sz... id.. mű. századi magyar társadalom. SZABÓ KÁROLY: A régi székelység. mű. 1952. Bp... 92. századi leszármazói. 1890. HIUNFALVY PÁL: Magyarország ethnográfiája. HARMATTA JÁNOS: A hun birodalom felbomlása. 1890.: Die Hunnen. 1729. mű. NÉMETH GYULA: Ung. 104. Képes Géza. HÓMAN BÁLINT: A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII-XIII.. Akad.. M. 227 . mű. 111. id.90. id. 1971. 99.. ford. IPOLYI ARNOLD: Papok a pogány magyaroknál. BARTHA ANTAL: A IX-X.. id.. PADÁNYI VIKTOR: Dentumagyaria… id.. 1886.. 1921. mű. 1851-52. id. SZABÓ KÁROLY: Kun László. Stammesnamen. id. mű. 102.. sz. Németh Gyula. SZABÓ KÁROLY: A régi székelység. 93.. HÓMAN BÁLINT: A székelyek. VÁCZY PÉTER: A hunok Európában. PADÁNYI VIKTOR: Dentumagyaria id. 112. Ethnogr.: A korai avar.. 101. FRAY GREGORIO GARCIA: Origen de los Indios del Nuevo Mundo e Indias Occidentales. id. mű. id. mű. 103. MORAVCSIK GYULA: A magyar történet. Bp. K. 1925. HÓMAN BÁLINT: A székelyek eredete. FR. Bp. 1890. első kötet. 97. 95. GVÖRFFY GYÖRGY: Krónikáink. 106. 109. mű. évf... Ligeti Lajos. 5. Bp. id.. Vers-ford.. 105. 91... HÓMAN BÁLINT: A magyar-hun hagyomány.. A MONGOLOK. 100. mű... 114. id.. 113.. mű. id. mű. Attila és hunjai. 94. id.. Kolozsvár. 107.. Bp. 98. ALTHElM. szerk. A MONGOLOK TITKOS TÖRTÉNETE. Bp. mű. Új Magyar Múzeum. GVÖRFFY GYÖRGY: A honfoglalásról. Madrid. 96.. 108.

. 51 Ákos mester28................. 42.... 101.. 40 Agathias..... 179. 203 Avitochol .. 226.69..................... 101... 180 Ado.. 89.. 217 Arykán .. 71.. 168. 155... 96.... 103............. 68..... 96..... 208. 30. 46... 111....... 225 Apor Sándor .. 114 Altheim52. 115.. 149......... 106......... 113. 37.... 118....... 62 Ajbars . 182....... 83....... 133..... 191..... 83....... 98...... 72......... 57.. 173 Ábrahám... 210.. 201... 73........ 62.......... 49.. 205.. 60.... 119....... 209.......... 211..... 107.... 151....... 104. 204. 205.. 190. 119..... 116........ 158 Ahmed Vefik..... 106............. 93............. 94. 214...... 49. 31..... 71.. 216... 89.. 129 Asparuch ....... 188. 65.. 43. 70. 50 Agathangelus. 71. 123. 196 Aquinói Tamás. 38..... 121..... 80. 170... 207 Attila12... 218.... 129... 71. 39. 205..... 100... 58.. 206 Aladár... 62.... 129... 212......... 108.. 187.. 208.. 170. 136. 14. 64. 127.. 77. 163. 95. 191.. 124. 156....... 189. 79............ 185 Arad .. 106.. 165 Aeneas ... 54. 209... 96 Anna ....... 81.... 172. 119.... 80....... 122. 48... 117.... 35. 99. 72..... 114. 62... 77..... 73 B Baján48.... 110..... 199 Árpád13.... 110..... 48... 95........... 154.. 110 Anonymus29....... 215........ 195....... 42. 113 Ádám.. 30.... 112...... 87.. 109.... 167 Aloys Schröfl . 197........... 52... 56. 180 Adalbert. 206.. 64.. 183........ 212.... 110....... 125..Névmutató A Aba Sámuel ..... 142 Álmos118...... 151... 127. 198... 158................... 67..... 85 Agathon diakónus.... 166.. 215 Avitohol ........... 80 Ágnes ....... 63...... 72.... 30....... 184 Anjou Károly. 186... 206........ 119....... 63..... 158 Arany János46.. 120.. 163 Alfréd .. 40..... 118.. 115.... 51. 56 Ady Endre .. 89...... 56..... 190....... 29. 50.. 227 Aventinus . 170... 89... 89... 198......... 216.... 106 Ágos . 43. 175.... 218. 180.. 161 Archiepiscopus Vennensis 56 Arnulf41.... 120. 204..... 154. 93 Aetius .. 118. 24... 66........ 23 Anjouk........ 69....... 144...... 207.... 224. 98..... 150. 91........ 210. 73............ 213. 207 Ammianus Marcellinus142.... 150... 27... 160. 172 228 . 216 Aloldus ..... 78. 87.....

...... 86.162 Beér János. 215 Csizmadia Andor ................... 145........... 129 Bendegúz .................. 175 Békés ........................165 Berengár. 56 Callimachos ............ 180 Dubravius . 107 Domanovszky Sándor25............104........................ 148................. 56 Cassel......................................................... 119................ 139. 37 Berzsenyi Dániel.................... 56 Dávid ............. 150 Bongars Jakab....... 41.36. 143.. 105 Dózsa .............. 172..................... 159 Du Cange........................... 145 Csaba46........................... 69 Bultzusszal............... 166 Bultzusz ................................................. 166 Bulgharios ...... 142.................158 Bartal György64. 57....... 198....... 158 Czeglédy Károly40...... 163.....................................72 Bezold.... 180 Dengizik .............. 163........51. 170................. 135.. 203 Bua.......127 Belas .....96 Brooks....... 177 Bíborbanszületett Konstantinnak....... 59 D Dandolo András............ 147 Ditricus ...216 Bendefy László ..... 35......... 154.................................................. 106............ 133......................6 Bibó István..... 173 Bulár .............69.......... 67. 217 Bartók ................ 173 Bölcs Leó137.. 150.................. 149... 112 Chabani Adamér....... 137................... 209 Barcsa ............... 150......... 40...... 58..... 69 Chrysaphius ....158 Bél Mátyás .....165 Beaumonoir ......... 153........152.... 142. 154.. 203..... 203 Bulcsú........ 60 Caroli Magni................. 155.................... 155................. 166 Bumin ...135...........172 Budenz József... 105........ 6 Dio Cassius........................ 73.......... 79 Capcan .. 182 Bulcsu... 32.......99 Baudelaire ....217 Bleyer Jakab...17 Bíborbanszületett Konstantin 39. 144................................ 107.................. 57.38 Bibó .. 85......................... 216 Bulcs............................ 184 Bonfini .... 107 Ditrik ...... 180 Beranger.91 Berossus....... 166..... 226 Bartha Antal119............................................... 145.... 113 229 ............................................... 141..................... 113 Chabot ..................... 171....... 211.................102 Bocskai ........... 40.................................... 60............... 175 Csompos .......... 111. 49 Crassus ...... 188 Déry..40........................ 29...... 108.. 150. 181 Bukna .........12 Bezmer... 79 C Calanus ..........Barbarossa Frigyes..............173 Belár........75......... 151... 104.........36 Beler.................... 54........... 70....56 Béla herceg ........................

.... Zichy István ...................... 214 Dzsinkisz kán ............. 60............ 56 Góg.. 89..... 100 Geiserich ............ 112..... 200...... 100.................... 128 Dulo.. 96............. 29.....177........... 209....... 119....... 57 Gerbega ................ 50 Georgias Pisidas.. 92.. 140 Fischer A. 198. 215 Gordas.. 214 Gyula fejedelem ......................... 137... 106........... 133......... 82 Gyulai Pál ... 114................. 62.. 98 H Harmatta János.... 54....... 102 Henrik 89..... 56 Eginhardus. 90... 28. 56 Grignaschi .... 38 Györffy György16.. 107... 206........... 19...... 84 Gosztun ...... 184. 108.............. 159.... 113............ 69 Ephinus...... 75 Gárdonyi Géza ............ 63 Fessler ..... 227 Géza fejedelem...............Dula............ 82 Dzsingisz kán .................. 211 Gombocz Zoltán65.......... 72 Gr.... 137 Endre .................. 68.................. 69......... 124...... 46............. 139.... 37 Eginhard .................... 56 Freisingeni Ottó150......... 164 Gyeics ............ 222 Fredegar......... 155.... 85 Gr......................................... 198.. 147.... 134. 155 Fischer Antal Károly ........ Zichy István ......... 76 Gregorius Turonensis...... 209............ 210 Gizella ... 164...115... 106 Géza87................................ 151 Hepidani............. 170.... 78............ 106 Fehér Jenő Mátyás.... 56 230 ..... 37 Ephesusi János ....... 146.... 110....... 138 Goderdius Biterbiensis............ 53 Fredegarius... 26 F Falkenstein János....... 91. 110......................................... 198........37............ 189. 208........... 52 Eszterházy . 112..... 36........ 216 Gyécsa................ 211 Heinrich Gusztáv . 119................ 52........... 112............ 38 Ernák ...... 96. 127........... Károly ..... 62 Egyebes ................ 51 Eduard Rösler76................... 139 Gumari .. 115. 72.... 107 Endlicher ................. 62... 182 gygas ... 205...... 44......... 206 Egesippus .......... 113........................... 121.... 30... 147 Gardezi. 212 Edekon .... 112... 127............. 158 Einhard .. 173 Eneth ... 94...... 214......... 201... 118.... 186 Hartvik118... 81 Fekete Zsigmond .......... 118. 28 Ganfréd .. 150 Fray Gregorio García .. 114.............................................................. 208 G Galeotto ..89............ 215 Forgách Ferenc................ 217 E Eckhardt Sándor25.... 210.......... 199. 111....... 212.....

....................... 152........... 93... 161. 194 Jean Lemaire de Belges ............ 98.. 193. 89............ 79 IV.....56 Hilferding..52.........85 Ibn Haukal .51 Huxley ...........109................... 147. 200.. 40 János Zsigmond ............ 128.. 89. 172.. 81... 216 Hunulfus ...105 Humbertlus de Ronlanis........212 I................................. 204............. 208.......... 184.................... 171 Irnik .. 72... 69... 68 IV..... 137 Hernák .. 118... István ............. 166 Kádár ...... 43.. 102........118.. 150..... 72 Jókai Mór..... 35.............. 212 Hevenesi Gábor .......106 II... 195 J Jáfet ... 101. László110. 205................ 57 Jordanes48......110........ 181......... 167. 146.... 153 János evangélista .....43 Humboldt .. 166 Kálmán108............ 127..... 13 Ipolyi Arnold10... 152 Jézus ......26 Hrosuita .................... 36. 73..... 72 Istahri.... 73........ 216 Kakod ..... Géza.............. 85.....48 II...26 Hildesheimense.. 85 Istemi ... Menander... András.. 32. 89 IV... 211................... 121............ 122... Béla......... 126..... Géza ...................174 II...... 65.. Eugenius pápa ......... 193.... 122..65 Ibn Fadlan ... 190.......... 140 János ........... Sylvester.. 103...... 173 I...... 212.....56 I.............85 Idatius ......................... 209.. Endre ... 109 Hunfalvy Pál54.... Konstantinos..... 150....... 190.... 191............................ 43..... 197 IV.................... 122................. 95 Jerney ... 109.......... 170......... 170... 87....... 38 Isperik....................... 176... 82......167 III.............. 174........................ 120........... 164 I. 32.................73............57 II....... 52................. 51....... 168..138 III.. Endre ........ Ottó . 210..... 213 I.................. 174.............. 78.............. 215 Isidorus Hispalensis........ 152.... 209 III... 212 Horányi Elek............ Béla........................ 211 Judit .........38... 126. 106 Jula ....... 4 János pátriárka ... 147 Hersfeldi Lambert.... 191.............. 215 Hernic ..89............................ 176. Honorius ....... 55.......102................. 103........153 I I............. 119.. 216 Jámbor Lajos ....152 III...... Béla40..... Miklós pápa ............95.....72 Hóman Bálint98....... 99....Heraklius. 188..... 72..... András ........... 85...156... 37 Isodorus ............................. 124.. 55.......... 180 Jireček.... 129.....138 Illyés Gyula .... 213 Hunor35. 128 K Ká1 ...... 112.. 102. 101..... 32................ 158 Kálész ... 215 Herodotos........ 226 231 .....

.... 164 Kerékgyártó Árpád....................................... 106 Madzsar Imre ....83.... 61 Legény.......... 66............... 226 Khazarig ....... 101... 217 Martell Karulu. 37.......................12... 34............ 191 M Macartney .... 10.. 96 Karchas................. 54........... 101....................... 133 Kurt .... 12 Kollár Ferenc Ádám ................................32.............. 36............... 190.................. 139 Krausz Sámuel........163..... 173 Kurcz Ágnes........................ 46........... 158 Lazius ..... 204 Madarász Henrik ................... 131............... 127 Mogyer.................. 41................ 89 Koppány109..... 195 Ludvig Schlözer ............. 139 Magóg ............. 166 López ......... 102. 195 Levente.................Kálti Márk ... 71 Marquart........... 133. 168 Kézai Simon1................ 32................. 214........................... 131 Meillet ........ 83 Margit...............65. 79............. 71 Menproth. 69.......... 105 Liutprand...... 37 Ménrót......................... 173 Köprülü ...... 198 Marosi .51............................... 173 Ligeti Lajos ......... 173 Karulu Magnus............................... 168.......................... 86 Meitzen .. 84 Mogyor................ 175.... 193 Melich János .. 154. 200................................. 150.... 83 Kuvrát... 126 Menroth..... 164 Mátyás király ............... 68..... 43........... 89 Kipling ... 158 Lél ..... 75....................... 203 Lenormant ................... 72................. 216 Moger............. 89 Marillus ................. 126. 224.. 126 Malalas.......... 68 L László Gyula55.. 216 Magyar ........... 79 Kun László24................. 227 Kupa ............ 157.. 26 Konrád.. 227 Liszti János ... 69 Kilyéni Székely Mihály............................................... 160 Kinnamos János .......99........ 101...... 127...65.... 27........ 163........ 63 Kleopátra ..............................29.................................. 32..... 150 Liupold... 11...... 153.............................36........................................... 138.......... 60.......... 37.. 182..........155.. 129 232 ... 86 Menges...... 72 Ming........... 154.. 129 Lestár.. 140 Kölcsey Ferenc.... 158 Marqual1 ................... 189 Látomás ...... 153.......... 25........................... 56 Kis Pipin........ 129 László mester ........................................ 188 Kuvrát kán............ 174 Klodvig.. 80.... 131 Mogyeri............. 79 Marjalaki Kiss Lajos86......................... 113 Kül-tegin .... 36.............. 176... 37 Mikkola .......... 24................. 210 Magor35. 39 Krimhild ............ 160 Megyer .......... 210 Mogor. 72.... 180 Lőrincz . 138...........

. 161.........................................158 Nepos ..67 N Nagy Géza68.............................180 Moór Elemér...... 131...........Molnár Erik...................... 207... 83..... 161 Pallas Athéne .. 105..................... mester ...32................... 50............. 51.... 26............... 61.... 227 Nemprot ....... 98.. 214 Ogurda .............................. 107.............216 Népedi......... 71.. 56......................180 O Odoacer..................... 186 Péter. 114.......36.............. 36...... 138....... 159 Olimpiodoros.............. 115..194 Nagy Sándor ....................... 47 Oláh Miklós.......... 158 Pauler Tivadar . 181 Nagy János.. 39 Nemrót ...... 118........ 149...... 129....... 82... 113......... 174 Pata ....... 173 Péter Alençon .. 130.......... 72... 142............. 29 P P.................................. 217 Mózes................... 106............ 114............... 184 Pais Dezső .... 152 Onou ............. 141...... 112......... 80................................... 27 Osdrubal ................. 67......... 43 Onour................. 152......... 144 Nagy Theodorik ... 23 Petőfi Sándor .. 38.. 200.. 85.............. 128. 104... 76.. 80 Philostratos ... 202.. 66............. 161. 198 Pipin ....... 37 Nemróth . 165 Petz Gedeon........ 208 Péntek .. 81......138 Muágerisz .51 Odoaker ..81 Mondiakus ......... 128 Orestes .... 176.. 212 Otto Gierke ............... 92... 62.............. 213............. 145 233 ... 68 Ornospades ....... 50 Organa .......... 52 Oktár.....50 Nestor Krónika...................... 111 Ottó...... 130 Mutafciev....... 41...37 Nemrot ................. 158 Perikles ................103 Moravcsik Gyula12........... 71...................................... 140.............................................. 175 Mommsen ... 83.......................... 84 Ojbars ..... 163 Nagy Lajos....... 200....... 183 Otto Lorenz........ 87........85 Munkácsy.... 79........................ 127........... 129..............73......129................ 130....... 186 Onogeses .51 Németh Gyula12...... 46.101 Noé ............ 65..... 44 Padányi Viktor87. 26.......................68 Nimród............ 119. 102 Philippikos Sardanes ......... 60...................................102 Nagy Károly44....... 156..84 Mukaddasi geográfus........ 161...........54 Nichephoros patriarcha .............. 51 Oklan ..... 147 Orosius ..... 68 Paulus diakónus ..........168............ 78 Pilgrim89. 144............ 54............. 88.............. 133....... 52.... 142 Paulus diaconus ......................... 211 Ödödej ........ 84........... 198...........................................

.. 158 Sós.. 148 Réthey-Prikkel Marian ..... 50........... 51...... 156. 108 Simeon . 191 Reynolds....... 51 Romualdi Salernitani.... 47...... 158 Spalatói Tamás.... 59. 108 Surena ........ 112. 95.......... 134......... 64 Sarus......... 175. 63.. 77. 93.....144..................... 164... 81.. 150.... 107.... 145.......... 226 Szűcs Jenő15... 62 Sevillai Izidorus . 17. 51..... 198 Sejbán kán..... 110 Strabo ... 197 Priscos .. 160..... 133 Sebestyén Gyula25....... 162.... 189... 128.. 224 234 .................. 137......75........ 33.............. 178.......... 51 Ruga ..... 139....... 64 Sokrates............ 215 Pritsak......... 180 Riedl Frigyes ............................. 142..... 45.......... 185........................ 118..... 127... 85 Prosper Aquitanus .. 208.... 212 Roessler Róbert ..................... 62... 102 Róbert Károly... 55. 6 R Ravaszdi . 149.. 104........ 191....................... 176...109....... 196..... 177........ 80. 142. 20.. 25........... 88.... 121. 105.............. 158 Ravennai Guido............. 166 Szár László.... 54. 172.... 29. 138... 99 Rof. 147........ 91........................ 98....... 107.. 182.......... 176..... 187 Roggen ... 171 Poeta Saxo...... 179..Plinius............. 149.. 227 Szjev...... 94... 51... 16. 56........ 78 Som ... 22... 51....... 122... 191...... 78 Réthy László... 40 Szt....... 138............ 127................. 59....... 130 Sejkh Szulejman.... 167 Sámodi...... 61.......... 57.......... István.. 152. 51 Rug .... 104......... 67............... 181......... 118....... 160. 180........ 112.... 56 Pray György . 59 Schlőser......... 187. 142 Prokopius.. 181.........54..... 169.... 187 S Safarik ....... 224 Szalay László ... 172........................... 174 Podhadraczky József26.......... 188......... 99..... 194...... 28. 27................. 158.... 18. 122.. 85 Sinka István.......... 219... 173. 66. 138 Sáros.... 177... 174. 76.. 152 Szabó Károly26............. 186..... 58......... 192. 136... 169.......................... 92... 70........ 140....... 157...... 76......... 139....................... 30... 173 Szent István39.. 48 Püski..... 211 Szent László89..... 57......... 106....... 147.. 56 Romulus . 108 Plutarchos 145..... 49.. 154...... 57 Regino .......... 151.. 150............ 73....... 103.. 151.................. 51 Rogus .. 187................. 175...... 191............... 36.. 200..... 154...... 51. 94.. 23. 149 Priskos49........ 158 Saroldu .............. 54 Salamon...... 72 Simokatta . 38.. 109.... 215 Procopius.

.... 172...................... 81 Závodszky Levente.................. 98 Thuróczi39................. 104.........................56..... 167...... 209 Totilla.............. 59 Thierry József ......... 141 Tonuz-aba .............. 83.......... 6 VI...... 166 Thierry ....52 Theodocis........ 82 Z Zabargan...36................... 158 V V István ................ 211......... 208.....138 Tormás .......... 104....... 198 Tiridates ... 204 Tehelész . 62...... 172 Zacharias rétor . 148 Toldy Ferenc.........58........................................... 68..124...166 Tétős .......166 Tengnagel .................. 90 Valafridus Strabó................26 Termatzusz..... 216 Thelan ......... 72 Unor........................ 43.... 195 V. 172 Vitellius .. 92......158 Tevel ... 23 Y Yula-man ...... 160 Verbőczi ...............166 Totilia....... 136......... 71 Thierry Amadé..........71................... 195 Váczy Péter.. 210.211 Trogus Pompeius .......... 105..... 124... Leó.... 93...........182 Taksony ............ 159........... 123........................................Szung-jün................. 147 Tagányi Károly . 148 U Umer.................... István29....... 52................... 59................ 85 Theophilaktos ..... 47 Uras .143.................................................107 Theophanes ..107 Theodoricus .57 Szvatopluk ................................ 105.. Lajos.... 167 Viske............191............166 Thana ........143........ 56 Valamir........ 89....................... 146.91........ 173 Verancsics Antal 64...... 175..... 91 VII..... 193 Takson ...................... 85 Theophylactos Simokatta75...... 199 T Tacitus ................. 122................. 121................... 96..................................... 180 Vajay Szabolcs ........... 177 Veres Péter ............ 53 X XI......................... 56.. 170 Thury ........... Gergely......................................54......68 Thiery Amadé ............... 170. 203 Zacharios .......................145......29.. 167 235 .......................................... 145.............................. 66... 128 Uptar.................... 148 Viterbói Gottfried42............... 99.....47..........................56 Thury József40......... 221 Vitus ................ 67 Zách Bódog .......... 67 Zabergan.... 137 Theophylactus Simocatta56........... 187 Uptár..........47.............. 51 Vata . 209..............

... 144 Zsámboki János...... 171 236 .... 138 Zsigmond .... 173 Zsolt ........... 12.................... 170..Zimányi .......... 38 Zrínyi Miklós ..............26......30.... 6 Zoroaster ...........................152...........

.................................................................... 65 MAGYAROK .......................................... 12 KÉZAI SIMON: GESTA HUNGARORUM............................................. 117 HUNOR ÉS MAGOR ...................... 2 "A MÉG TELJESEN KI NEM IRTOTT HUN TUDAT" ............................................................... 25 "A TÖRTÉNELEM ÚJ SZEMLÉLETI ALAPKERETE: A NEMZET"........Tartalomjegyzék ELŐSZÓ ........................... 133 "A TÁRSADALOMELMÉLET ALFÁJA: AZ EMBERI EGYENLŐTLENSÉG EREDETE"................... 93 HUN-MAGYAR MONDÁK ÉS A NIBELUNG-ÉNEK ..................................... MINT A PANNÓNIÁRA VALÓ BIRTOKJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE" .................... 46 AVAROK.......................... 126 A POGÁNYKORSZAK JOGSZOKÁSAINAK TOVÁBBÉLÉSE .... 154 237 .............. 41 HUNOK ............................................................ 75 A FRANCIÁK ÉS SICAMBRIA............................................................................................... 32 A HUN-EREDET A TANULMÁNY SZERINT............................................................................................................................................... 98 "NEM EGYÉB.................................................... 32 KÉZAI ÉS A BIBLIAI NÉPGENEZIS' .. 54 BOLGÁROK .............................

......................................... 166 "A POLITIKAI TEÓRIA ÚJ CENTRÁLIS ELEME: A COMMUNITAS" .............................................................. 177 NÉHÁNY MEGJEGYZÉS GYÖRFFY GYÖRGY ÉRTELMEZÉSÉHEZ ........................................................ 228 TARTALOMJEGYZÉK ...............................................................................TÖRTÉNELEM ÉS POLITIKA A HONFOGLALÁSTÓL KÉZAI KORÁIG . 220 A SZÖVEGBEN SZÁMOZÁSSAL MEGJELÖLT MŰVEK JEGYZÉKE ..................... 237 238 ................................................................................... 198 UTÓSZÓ ............................................ 224 NÉVMUTATÓ..........................................

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->