You are on page 1of 37

Egzotikus OIlnk·

buvarzsebkOnyvek
Mora

JANISCH-K6NIG

Egzotikus hullok

BuvAR MORA FERENC

ZSEBKONYVEK KONYVKIADO

IRTA

JANISCH

MIKL6s FRIOYES ERIKA TERVEZTE

RAJZOLTA A BORfT6T

KONIG URAl

© ©

JANISCH KONIG

MIKL6s, FRIGYES,

1987 1987

Konyvecskenk cimeben az "egzotikus" jelzo sz6 szerint idegent, kulfoldit jelent. A Buvar Zsebkonyvek egyre novekvo sorozataban eddig csak a hazai es a komyez6 orszagok htrlloirdl olvashattunk, es nehany egzotikus fajrol a Kiilonos allatok c. konyvben, Most olyan csuszomaszokkal ismerkedhetunk meg a szines kepeket es a szoveget tanulmanyozva, ameiyck tavoli tajakat, idegen foldreszeket nepesitenek be. Ugyanis a szlnben es formaban oly gazdag hUI16k egesz Foldunkon megtalalhatok, kiveve a fagyos, eszaki es deli foldreszek zonait. Nagy elterjedesi koruket tal eppen a konnyen valtozo s 19y j61 alkalmazkodo testhomersekletiik teszi lehetove. Valtozo testhomersekletuknek harem oka is van: egyreszt torzsfejlddesilk folyaman naluk meg nem fejlodott ki a hoszabalyozasi kozpont. Masreszt keringesi rendszeruk motorja - meg a 4 rekeszes szivu krokodiloknal is - az oxigen ben dus arterias es a szendioxidban gazdag, elhasznalt venas vert keverten keringteti, Ezert a hulldk oxidacios anyagcsere-folyamatai lassubbak. Vegezetlil a hiilloknek nincsenek hoszigeteld berendezeseik: hianyoznak a b6r alatti zsirparnak retegei, es koztakarojukon hiaba keresiink olyan jol szigetelo, laza szerkezetfi Iuggelekeket, mint a madarak tollai vagy az emlosok szdrbundajat, Szinruhajuk es szinfoLtozatuk tarkasaga reven sokszor bamulatosan beleolvadnak kornyezetiikbe .. olyannyira, hogy a gyanutIan kirandulo csak az utolso pillanatban vagy mar kesdn veszi eszre az eL6tte rejtozkodo htilldt. A merges kigy6k ilyen esetekben nemegyszer halalt vagy legalabbis sulyos tiinctekkel parosulo rnarasokat osztogatnak. A hulldk osztalyanak 4 rendjebol valtozatos csokorra vaL6t mutatunk be: a felernas gylkot, a karneleonokat, a vegtag nelkiili klgy6kat, a robusztus krokodilokat es a tekndsoket.

an

3

I. tabla
1. Felemas- v. h.idasgyik (Sphenodon punctatus), Ma rnar csak UjZeland kisebb szigetein el, A maorik tuataranak - tuskeshatunak - hlvjak a fesfis hati taraja miatt. Egyediili fennmaradt fajkent kepviseli a felemasgyikok rendjet (Rhynchocephalia), melt rokonsaga mar evrnilliokkal el6bb kipusztultvElo kovuletkent emlegetik. Anatorniai felepitese hidkent koti ossze a keteltfiekkel es az 6shullokkel. s6t meg a madarakkal is. Bordai, mint a madarake: Y alakit horognyulvanyokkal kapcsolodnak egymashoz, Hasi bordai is kialakultak, akarcsak a krokodiloknak. Dobhartyaja nines. viszont nagy, melegbarna szemen klvilI fejtetoi szerne is van. Himje 65 cm-re is rnegno, de igen lassan, mert meg 50 eves kora utan is novekedik. Nostenye kisebb, es tiisketaraja hianyzik, Csak 20 eves korban valik ivarerette, Decemberben maga asta kolt&uregebe rakja Je 9-12 Feher heju tojasat, Ezekbol esak 12-14 honap mulva bujnak ki a kicsinyei, Nappal alszik, es napnyugta utan, 10--15 DC-on a legaktivabb, Rovarokat, gilisztakat, csigakat fogyaszt, de rnadarfiokakat is zsakmanyol, A hidasgyikot a bennszulottek es a betelepltett sertesek igen megritkitottak. Ezert keriilt a kiernelten vedett fajok listajara. 2. Tengeri gyik v. tengeri leguan (Amblyrhynchus cristatus), Ezer km-re Ecuador partjaitol, a vulkanikus Galapagos-szigeteken el ez az eros, zomok, gyikszabasu tengeri hiill6, nemzetsegenek egyetlen kepviseloje, Hossza a 140 crn-t, sulya a 12 kg-or is eleri. A sotet parti Iavakoveken kisebb-nagyobb csoportokban napozik. Mindig a viz kozeleben tartozkodik, mert legfobb taplaleka a tenger aljzatat elborito novenyzet, Megijesztve rnegsem a vizbe rnenekul, hanern a parti sziklakon iparkodik haborgatojatol minel tavolabbra keriilni. Szaporodasa meg nem teljesen kikutatott. Tekinteteboles egesz megjelenesebdl az oshullok vilaga tukrozodik. Acelos, szurkeszold szine az eletkoraval es a vedleseitol ftigg6en valtozik, meg a bibircspikkelyzetere telepilld zold. kek es barna tengeri at-

gaktol,
4

II. tabla
1. Csedagekkd (Teratoscincus scincus), A gekkok labujjain - az elohelyuktol fuggoen - kulonfele borftlggelekek: lernezkek, leo benykek alakultak lei a kannuk mellett. A 20 crn-re megnovd csodagekkonal, minthogy az azsiai hornoksivatagok lak6ja, "homoki uszohartyak", vagyis apro, tarajszerfi pikkelyszegelyek fejl6dtek:. ki. Igy a laza homokon is konnyen utoleri az ejszaka mozgo furge rovarokat, Nagy segitsegere van meg ebben fuggolegesen metszett szernbogara, rnely kitagulva a gyenge fenyben is jo latast tesz lehetove, Erdekes, hogy csalogato cirpel6 hangot is tud adni izmos farka rnegnagyobbodott pikkelyeivel, Ha varatlan Iatogato lepi meg, kobaltkek, barna saves hatat felpupositja, hogy nagyobbat mutasson: igy szeretne elijeszteni haborgatojat, 2. Madagaszksri pavaszemes gekk6 (Phelsuma quadriocellata). Alig 12 em hosszu ez a karcsu, Ude lombzold gekkocska. Ujjhegyei tapadoleces korongban vegzodnek, Ezeknek meg hegyes karmainak segitsegevel pillanatok alatt agrol agra szokellve, a szornszedos fara atugorva eltfinik, ha valamely szemfules lomblako siklo a fogat feni ra, Rovarelelrnet a melegen tfiza napfenyben nyuzsgo izeltlabuak kozul valogatja. Zold villanaskent Yeti magat a kiszernelt aldozatara, mely nagyra tatott szajaban hamar eltiinik. Nostenye feher, borsoszernnyi tojasait kettesevel ragasztja a farepedesek zugaiba. 3. Tokee (Gekko gecko). Delkelet-azsiai elterjedesfi ez az eros gekk6faj. 35 cm-es izmos teste vaskos karrnokkal felfegyverzett tapadolernezes ujjaival a sima falakon, akar a terrarium iivegfalan is ugyesen mozog fel- vagy lefele. Ejszakai faj es igen bator joszag. Ha valaki feleje kozeledik, nem ijed meg, hanern hatalmas szajat nagyra tatja, s ha kell, akar harapassal is vedekezik. Fogsagban konnyen es j61 szaporithato. Meretenek megfeleloen a nagyobb rovarokat, tucskoket, saska kat is konnytiszerrel Jenycli.

6

m. tibia
(Phyllurus cornutus). 30 cm-es hosszaval Ausztralia legterrnetesebb gekkoja, A delvideki 6serd6k lakoja Fan elo faj, Legszernbettinobb rajta a level vagy neha gitar alaku farokkikepzddese, Ez egyreszt tartalek zslranyagok taroloja, masreszt megtevesztesre is szolgal, Gyakorlatlan tamadoja az els6 pillanatban nem is veszi eszre, hogy melyik vegen hordja leend6 zsakmanya a fejet, S ez a tetovazo pillanatnyi keslekedes mar eleg arra, bogy a levelfarku a fakereg repedesei vagy az odu szajadekAn at elrnenekulhessen, Mert ha szorongatott helyzetebol csak egy farokhossznyi utat nyer, nehez dolga van a siklonak, ha el akarja kapni, 2. Ekszergekk6 (Diplodactylus eideri). Ausztralia oriasi kiterjede-

1. LeveIfarku gekk6

5£1 pusztasagain gyakran elburjanzik egy ttiskes noveny, a Triodia,
amelyet "siindiszno".nak beceznek, Nagy. bokornyi csomoi alkalmas buvohelyei az ekszergekkonak is. De szarnos rovarfaj is ezek arnyeka ali menekul, s ezzel egyszersmind a gekkonak is igen valtozatos etrendet biztosit. Persze az ekszergekkonak az elete sern olyan tulzottan nyugodt, mert szamos klgy6 is azoknak a "sfrndisznoknak" az arnyekaban talal menedeket a tiiz6 napsuga-

rak elol,
3. ZslrfarkIi fagekk6 (Oedura robusta), Del-Ausztralia lankas, fakkal borltott videkein el, Testhossza mindossze 18 em. Ha rnozdulatlanul lapul a Iakereg repedeseiben, j6 szem kell ahhoz, hogy eszrevegyuk. A fakergek zugaiban rejt6z6 rovarokra vadaszik, es folos tapanyagait a "zsirfarkaban" raktarozza a sztikebb hetekrehonapokra, Zsirparnaktol erosen feldagad6 farka sokszor a testenek ketharmadat is rneghaladja, de furgesegeben mindez nern akadalyozza, Escs, sziikos iddszakok alatt ez a farki "eltskamraja" alaposan kiurul, es karcsura lefogy. Alakoskodo, csendes eletuk csak a parvalasztas idejen valik elenkebbe, amikor a himek egyegy nosteny megszerzeseert alaposan megkergetik egymast.

8

IV. tabla
1. Lepkeagsma (Leiolepis belliana), Hatso-India deli tajain 61 ez a pornpas szlnezetu, 50 ern-es nagy gyikszabasu hulldfaj, Fiigg6leges jarattal indu16 rejteket mag a assa, es ezekben a lyukakban el a parjaval egyutt. Ha sikerulne ilyen ragyog6 szinekben ttindokl6 himet foglyul ejterriink, bordait szetfeszitve kiszelesitcne tester, hogy ttizpiros oldalaival riogasson, Fak6bb es kisebb nostenye ilyesrnire kevesse mozgekony bordai miatt nem kepes. Minden izeltlabu, meg a nagyobb terrnetti rovar es bogar is kedvenc csernegeje. Nem veti meg a himporos szarnyu lepkeket sem, 10-12 feher heju tojasat laza talajba asott kolt6liregebe rakja Ie, es a napfeny rnelegere bizza. 2. Kurtafarku gylk (Trachysaurus rugosus), Az eszaki partvidekej; kivetelevel egesz Ausztralia bozotos-fuves tertiletein rabukkanhn tunk erre a kopcos gyiidajra. Elso pillantasra kisse zavarba ejt megjelenesevel, rnert mindket testveget vaskos fejnek velhetjilk. Szokatlanullomha, allandoan almosnak tetszd allatunk csak a [61hornalyban, vadaszat kozben valik nernikeppen mozgekonyabhs De meg mintha taplalkozni is Justa lenne. Pedig szeles, kurta farka a f516s tapanyagok tartalekolasarol tanuskodik, Elevensziilo, es a klgyokhoz hasonloan, beret csaknern egeszben vedli le, Fogsagban konnyen tarthat6. 3. Tiiskesfarkli gyik (Uromastyx acanthinurus). Eszak-Afrika es Delnyugat-Azsia nagy hornokkosivatagjainak lak6ja. A bennszlilottek roviden csak "dabb"-nak hivjak. Termete a 60 cm-t is meghaladhatja. Eles' es kemeny faroktuskei konnyen felverzik a svakorlatlan gyujt6 kezet, rnert elfogasakor eroteljes farokcsapisokkal vedekezik, Harapasa is fajdalmas, es amit egyszer megfogotj nemigen engedi el. Elsosorban novenyevo, de kulonosen a novendek koruak szivesen elfogjak a sivatagban el6 rovarokat is. Fogsagban csak keyes terraristanak sikeriil hosszabb ideig tartani. Akadnak fotes szlnu peldanyai is. Tojasainak szarna 20 is lehet.

to

1. King gallerosgyikja (Chlarnydosaurus kingii). Pacsoporrokkat. bokrokkal tarkitott fuves tersegeken el Eszakkelet-Ausztraliaban es Uj-Guineaban. Teljes hossza a 80 crn-t is elerheti, ebbol 55 em karcsu farkara esik. Nyaka ket oldalan j6i fejlett gallerjat a toroktajrol sugaras elrendezesu porcos lecek tamasztjak, es ezeket izgalmi allapotban ernyckent szetfesziti, Nemcsak riasztasra j6 ez a hatalmas galler, hanern "eli:> radarkent" osszegyfijti es felerositi veIe a tavolabbi hangokat is. Leginkabb fakon tanyazik, de taplalkozni gyakran Iejar a fiives talajra, Ha kozben ember vagy allat meglepi, korgallerjat szetnyitva nagy szajat kitatja, es fogait a kozeledore vicsorltja. Majd ket labra allva sebesen eliramodik, hogy a legkozelebbi fa Iombkoronajaban elrejtozhessen. 2. Tobzosfarku gyik (Cordylus cataphractus), 18 em hosszu ez a del-afrikai gyikfaj, Tester es kulcnosen a far kat igen eros, durva hegyes pikkelysorok boritjak, ezert "erett" feny6tobozra ernlekeztet. SziklafUves lejtokon el, Szereti a szaraz meleget, vaskos pikkelypancelzata ugyanis joi vedi a parologtatassal jar6 kiszaradas161. Esok utan persze hosszasan iszik, igy b6ven p6tolja a hianyzo nedvesseget. F61di lyukakban, sziklarepedesekben el, ahonnet nagyon bajos elocibalni. Legfeljebb csak erdes farka marad a keziinkben. 3. GUa (Heloderma suspectum). Nagyobb rokonaval, a mexikoi viperagyikkal (H. horridum) Foldiink egyetlen mergesgyik-nemzetseget kepviseli az USA delnyugati allamaiban, 60 ern hosszu, vaskos tester rnintha rozsaszln es indigokek gyongyokkel hlrneztek volna ki, Erdekes. hogy rneregmirigyei az also allkapocsban helyezkednek el, es a toxin a rneregfogak 5 oldalso barazdajan jut az apr6 zsakrnanyallatokba, Marasa emberre is veszelyes, de nem halalos. Augusztusban homokba asott uregbe tojja 3--4 tojasat, Ejszakai allat, Vadaszata kozben elfog minden rovart, gilisztat, bekat, es megdezsmalja a foldon feszkelo madarotthonokat is.

12

1. Homloklebenyes baziliszkusz (Basiliscus plumifrons). KozepAmerika vizparti galeriaerdeiben el, a Iak lombkoronai kozott Bar 70 em hosszu, karcsu hullo, eszrevenni megsern konnytl, mert a tester fin om, lombzold, apro pikkelyek fedik, es meg kobaltkek foltok is tarkazzak, Igy aztan a lombozat ablakain betuzo napfenyfoltok kozott nagyszeriien belevesz a kornyezetebe. Nostenyenek nines hornloklebenye, tarkosisakja es taraja is csokevenyes, Kedvenc csernegei a lornbszocskek es kabocak, de minden mas egyeb lzeltlabut is bekebelez, Ha rejtett helyrdl sikerul megfigyelniink va-daszatat, megbamulhatjuk, arnint a kiszernelt hegediil6 szocskeiet - akar tobbmeteres ugrassal - nagyra tatott szajjal elkapja, 2. Tiiskes bekagyfk (Phrynosoma cornutum). OHkelet-VSA es Mcxik6 magasfelf'oldi napsiitotte, homokos tijain 61 ez a testfeleplteseben a varangyokra es gyikokra emlekezteto, zomok kis hill16. Ha megfogjuk, nem ellenkezik, csak amint kezbe vettuk, ijesztesiil orrin es szernen vereseppeket hullat. Ha vigasztalon nagy feji tllskekoszorujat simogatjuk , t6bb centire vert lovell ki, Nyelve a szajpadhoz fekszik , es nem tudia kiolteni. Csakis Iassu rnozgasu rovaro ka t kepes elfogni. Elevenszulo: 10-12 fiat hoz egy-egy nyar elejen a vilagra, Nappali allat, napszalltakor hornokba asva aluszsza at az ejszakat, Veszely kozeledtekor pillanatok alatt a homokba assa be rnagat. Rovarokon eJ. 3. Moloch v. bogancsh3t6 gyik (Moloch horridus). Megjelenese meg furcsabb, mint az elebbi tavoli rokonae, Delnyugat-Ausztralia nagy kiterjedesfi homoksivatagjainak a lakoja, 6 is hangyakon es rovarokon el, de neha novenyi taplalekot is fogyaszt, Lornha, de ha kell, futni is tud. Nagyon erdekesen assa koltogodrocskejet a tojasai szamara: egyszerre hasznalja egyoldali labait, Hossza csupan 22 cm. Olyan artalmatlan joszag, hogy meg a tuskesen fejlodott pikkelypajzsai sem szurnak, ha Ilgyesen vesszuk a kezunkbe, 14

VII. tabla
1. Pusztai varanusz (Varanus griseus). l,S m-es hosszaval mar a nagy varanuszok egyike. Marokk6t61 egeszen Pakisztanig nyiilik az elterjedesi tertilete. Igazi eletterei a szaraz es meleg fuves-homokos es kayes pusztasagok, Ha varatlanul rneglepik, izmos farka segitsegevel akar az ember rnellere vagy arcaba ugrik, Hatalmas, durva karmaival nehezen gy6gyul6 sebeket ejthet. A rovarokt61 kezdve a skorpiokig j61 tagulo torka reven elnyel minden kisernlost es fald6n Ieszkelo madarat, madartojast, Husat a pusztai beduinok Izletesnek tartjak, Cheves koraban valik ivarerette, Viszonylag kis meretu 15~20 toiasat a homokba rejti, es a nap rnelegere bizza. 2. Szalagos varfmusz (Varanus salvator). 2,8 more is megnd, igy a komod6i sarkflnygyik utan ho szmeretben ez a raj a "masodik heIyezett". Az Indokinai-felsziget es a hatso-indiai szigetek oriasgylkja, Terrnetenel fogva nagyobb allato ka I is legyur es bekebelez, A kisemlosoket, gyikokat, madarakat, de a rovarokat sem veti meg. Mindig a viz kozeleben, nagyobb fak agai kozt tolti a nappall. Itt lesi a zsakrnanyat, es ha megzavarjak, vtzbe veti rnagat, hi zen kivalo U zo is. A bennszulottek nem kedvelik, mert a barornfiakat Iosztogatja. Sikeriilt mar fogsagban is szaporltani. A szingalok "kabaragoy;i"-nak hivjak. 2 3. Komod6i sarkanygyik v. pincelos varanus.z (Varanus komodoensis). Foldunk legtermetesebb rna ellS gylkszabasu pikkelyes hiiU6je. A him hossza eleri a 3 m-t, es a sulya 100 kg koruli. A ncstenye egyharrnadaval kisebb. A Kis-Szunda-szigeteken: Komod6n,Rintjan, Ploresen es Padaron (:1. Ezt a hatalmas hilllot a herpetologia csak 1912-ben fedezte fel, Hallasa gyenge, de szaglasi kozpontja, az un, Jacobson-szerve fejlett. Ennek reven az elpusztult szarvast vagy vaddisznot mar tobb szaz rneterrol rnegerzi es felkeresi, Mohon tepi szet nagy cafatokra, melyek nagyra tagu16 torkan keresztUi konnyen lejutnak azerdsen tagulekony gyomraba. Elete meg nern tokeletesen kikutatott. Kiemelten vedett.

16

VIII. tibla
1. Fischer kameleonja (Charnaeleo fiseheri). Kelet-afrikai elterjedesil fa], 50 cm-re is rnegno, igy a nagy termeni kameleonok egyike. Orran vaskos, durva bibircspikkelyekkel fedett es eloreallo orrnyulvanyt visel, amelyet belul egy csontlernez merevlt. Tojasrako faj. Erdos videkeken 61, hiszen falak6. Hegyvideken akar 3000 m tengerszint fol6 is felhatol, Egesz nap akttv, mert nagy terrnetehez kepest sok tdplalekra van szuksege. A hoingadozast viszonylag jol ttiri: igy a homerseklet 28 °C_r61 ejjelre lehillhet akar 10 °C_ra is. Eros, 20 em-re is kioltheto nyelvevel nerncsak nagyobb terrnetu .szocske-, saska-, tucsok- es kabocafaiokat kaphat el, hanem megragad vele kisebb rnereni gyikokat is. Tobb alfaja ismeretes. Fogsagban viszonylag j61 tarthato. 2. Szalagos kameleon (Charnaeleo lateralis). Az elozd fajnak csupan a felere no meg ez a rnadagaszkari kamelecn, Szarazabb erdok, facsoportok a kedvene tartozkodasi helyei, Nevet az oldalan futo barnaval szegett feher szalagcsikrol kapta. A szajszelet borito pajzsok is ragyog6 feherek, ugy tetszik, rnintha nevetteben a fogsorat mntogatna. Nyugodt, zavartalan allapotban iide lombzold, igy aztan jo szem kelt ahhoz, hogy a lombozatban eszrevegyuk. Ponder farka soteten gytiruzott. A lombkoronak kozt mozgo rovarvilag nyujt szamara teritett asztalt, (Chamaeleo parsoni). 50 crn-t is elero, nagy termetu karneleon. Madagaszkar keleti feieben, nedveserd6kben 61. Melegkedvelo, rovarev6 faj, de a nagyrneretf izeltlabuakon kivul az ujszulott kisemlosoket is elfogja, es vatoszinti, hogy a madarfeszkekbol a frissen kikelt fiokakat is zsakrnanyul ejti, Konnyuszerrel megteheti, mert bunk6san megvastagodott nyelvvege nemcsak tapados, hanem ket ujjszeru nyulvannyal is rendelkezik, Fogsagban k6nnyen tarthato faj, mert nem valogatos joszag,

2

3. Parson nagy kameleonja

3
18

IX. tabla
1. Zold leguan (Iguana iguana). Idehaza is tartjak es sokan szeretnek nevelni ezt a szep nagy gyikszabasu hiillot. Oreg peldanyai a ket rnetert is rnegkozelltik. Kozep- es Del-Arnerika, az Antillak es

Trinidad az elterjedesi terulete, Kuba szigeten gyakori. Kedveli a vizparti erdosegeket. Melegkedvelo: 24 es 30°C kozott erzi j61 mao gat. Mintegy SO%-ban novenyevo, de kulonosen a novendek koruak sok rovart, madarfiokat, s6t egereket is esznek. Megdezsrnaljak a tojasos madarfeszket is. Jot kuszik, uszik, es egyik farol a rnasikra nagyokat ugrik, Eppen ezert nero is olyan konnyii elfogni kifejlodott peldanyait, Fogsagba ejtve eles karmaival veresre karmolja a rabul ejt6jet, es farkaval cslpos ostorcsapasokat mer tamadojara, vedett faj!
(Sauromalus obesus). Csukkvallanak v. kukkvallanak is ejtik, Mintegy 45 em hosszu, Kelet-Kalifomiaban, Del-Nevadaban es Utah allamokban honos. Otthona a meleg, szaraz homokkosivatag. J6t birja a 35-38 °c.ot is. Novenyeket es gyurnolcsfeleket fogyaszt. A bekoszonto telet kotoreka melyen, sziklarepedesekben veszeli at, eletmukodeseit a minimalisra csokkentve. Ember kozeledtevel is ilyen sziklaresekbe, lyukakba menekul, es annyira felfujja laza pikkelyes beret, hogy alig lehet a rejtekebol 2. Chuckwalla elocibalni, Tojasrako faj.

2

3. Sivatagi tuskesleguan (Seeloporus magister). Az Amerikai Egyeslilt Allamok delnyugati feleben honos. 30 em hosszura no meg. Sivataglako faj, a talajba maga asta kotorekban el, A kiszaradastol vastag, tuskes pikkelyruhaja vedi meg. Ha esoviztocsahoz jut, mohon es hosszan iszik, igy p6tolja tobbhetes kenyszeru szornjazasat, Toiasrako faj, de egy-egy alkalommal csupan 2-3 toiast rak, A himet mar rnesszirol felismerhetjuk elenksarga oldalfoltjairol es kekes hatpikkelyeirdl, A nostenye kisebb, es fak6bb pikkelyruhat 20 visel,

1. Voriisfarku boa (Boa constrictor ortoni), A torzsalaknak ez a feltfinoen dlszes alfaja Del-Amerika nyugati reszebea: Peru, Bolivia es Chile harrnas hatartalalkozoja korlili teriileten honos, Noha a foly6k menti oserd6k lak6ja, vizhez csak inni kuszik le, Ftirdeni legfeljebb a vedles eldtti napokban szokott, hogy elszarusodott "inget" felpuhltsa, Az oriaskigyokra jellemz6en mila is megtalalhatok a hatso vegtagok csokevenyes csontjai, melyek a kloaka ket oldalan egy-egy arpaszemnyi karornban vegzodnek, Elevenszuld, Az ujszlilott kis kigyok 40-50 cm-esek, es aproemlosoket, kisebb madarakat zsakmanyolnak, A feln6tt peldanyok - meiyek a 4-5 rn-t is elerhetik - mar nyulmeretfi aranynyulat (agutit), pakat, galambot es lakott helyek komi estefele a fakra felgalylyazott barornfi k6ziil is el-elfognak parat, Ez utobbi miatt nem kedvelik a bennszillottek, A husat megeszik. 2. Anakonda (Eunectes rnurinus). A brazilok sucurijunak (ejtsd: szukurizsu v. szukurihu) hivjak, Elterjedese az Amazonas oriasi vizrendszerevel esik egybe. Foldimk rna e16 leghosszabbra megnovo arias vlzi ktgyofaja, A leghosszabb megrnert peldanya 11,28 ill volt! Bar az ilyen hatalmas - tobb mint 50 eves - egyedei rna mar egyre ritkabban kerillnek rnen?szalag ala. Leggyakrabban a vizben tartozkodik, es ott vadaszik. Pihenni, napozni a parti sasosban a homokos partra vagy sziklara, esetleg a viz fOle hajlo oreg fa agvillajara kuszik fel. Itt emeszt, vagy lesben fekszik a vizhez inni jaro vizidisznokra, majmokra, Csak kiveteles esetekben tamad emberre vagy vizparton jatsw gyerekre. 3. Sirga v, kls anakonda (Eunectes notaeus), Joval kisebb ket rnazsas rokonanal, hiszen alig n6 meg 3,5 m-re, Del-Amerika deli allamaiban: Bollviaban es Argentinaban honos. Vedett faj, Igazi vi· zikigyo, legkedvesebb taplaleka a hal. Halakon kivU} a patkanyokat, tengerirnalacot fogyasztjik sztvesen, Fogsagban igen szeliden viselkednek, Jol tenyeszthetok, 22

Xl. tabla
I. Kockas v. reces piton (Python reticulatus), A rna el6legtennete.

sebb szarazfoldi orias kigy6faj, rnertek mar 10,06 m-es peldanyat is. Tobb eset bizonyitja, hogy ember is aldozataul esett, Elterjedesi tertilete a Malaj-felsziget es a hatso-indiai szigetvilag. Nern csupan rneretevel, de femesen csillogo fekete-sarga recezettel dlszitett pikkelyruhajaval is lenyfigoza ez az ekivigyazatot parancsolo hatalmas kigy6faj. Egyarant elfog terrnetesebb emldsoket es madarakat, de talaltak mar gyomraban 2 es fel m-es szalagos varanuszt is, amely vele egy eletterben el, Tojasrako, mint ahogy altalaban a pitonfajok, Erdekes, hogy tojasain "kotlik", mint a madarak. Egyszerre 70-nel is tobbet rakhat, A tojasok halmat korulgyfirflzi es 6rzi azokat. a Malaj-felszigeten at a Hatso-Indiai-ocean nagy szigetein honos. Az elo-indiai torzsalakjatol abban kiilonbozik, hogy vilagosabb pikkelyzeten a szabalytalan barna foltjait fekete szalag keretezi, inner ered az elnevezese. Hossza elerheti a 6 mot is. Nyulrneretti emlosokon el, Fogsagban tartott peldanyai kozott sok a harapos, ezert pl. cirkuszi mutatvanyokra a szelldebb elo-indiai rokonat hasznaljak. Tojasain eppen ugy kotlik, mint el6bbi hatalmas rokona. A serult vagy bepeneszesedett roiasokat az alombol orraval elkulonlti: felton igy vigyaz a tobbire, 3. Asszala v. sziklapiton (Python sebae), A Szaharatol delre, a tropusi Afrika oriasklgyoja - 7,62 m-eset is fogtak mar. Persze az iJyen hosszu, oreg egyedei egyre ritkabban kertilnek kezre. .Balvanykigyo"-nak is tartjak a guineai parrokon, ahol egy szekta papjai imadjak es gondozzak apro templornaikban. Ma mar - barrnennyire nagy elterjedesfi ez a szep rajzolatu pitonfaj - csak ritkan akad osszevele az afrikai kutat6. Ha kernenyen vedekezo asszalaval hoz ossze a jo szerencsenk, befogasanak maradando fognyomait egesz eletunkon at viselhetjiik a borunkon, Toiasrako faj, 24
2. Szalagos tigriskigyo (Python molurus bivittatus), Dei-Kinatol

1. Szivarvanyos boa (Epicrates cenchris), A simaajku karcsuboak nemzetsegenek a legragyog6bb kepviseloje, Az oriaskigyokra

XU. tabla

altalaban jellernzo rnarkans ajakgodrocskek, amelyek a zsakmany testhojenek erzekelesere szolgalnak, e fajnal alig kivehetoek. 2 m-es
csillogo rezvoros tester diszitO kekesfekete karikafoltjai a nap-

fenyben pornpas szivarvanyszlnekben tundokolnek. Hazaja: DelAmerika, Costa Ricatol Eszakkelet-Argentinaig es Paraguay. Taplaleka a patkany meretli kisernlosok koztil keriil ki. Mivel szivesen . es sokat tartozkodik a fak agai kozott, a faodvakbol nernegyszer

a denevereket is zsakmanyul ejti.
caninus). Peru, Bolivia, Guayana es eszakra eso erdos tajain honos ez a Iombzold. 2 m hosszu es csaknern mindig sovanynak tuno kigy6fa]. U gyanis ket oldalr61 kisse lapitott torzsebol a feher csillagfol tos gerincel elesen elotunik. Hasi oldala, mely ajakgodrokkel szabdalt arcorra es ajakpajzsai szep sarga szlnfiek, Pondi:irod6 farkaval ku2. Kutyafejii boa (Corallus Brazilianak az Amazonastol

szas kozben j61 tud kapaszkodni az agakon, ahonnet csak ritkanjon
Ie a talajra, Ilyenkor szomjat oltani vagy furdes vegett keresi fel a vizet, Fokeppen madarakra es ernlosokre vadaszik, Ezeket sokszor a farol logva kapja el, es az agak kozott nyeli Le.Keves szamu kicsinyet elevenen hozza a vilagra, rnelyek azonnal megkezdik onallo eletuket, Rokonsagat egyetlen fajkent kepviseli Europaban a Balkan-felszigeten, Gorogorszagban. Megtalalhato meg Kis- es Delnyugat-Azsia meg Eszakkelet-Afrika hornoksivatagjaiban. Ez az oriasklgyok torpeje alig no meg 80 em-reo Hatso labcsontjai nala is megtalalhatoak, mint orias rokonainal, A homokpusztak es sivatagok Lak6ja. Napkelte ulan felelenkul, es elfogja az aprobb ragcsalokat, kisebb termed] gyikokat, de a csigakat is elfogyasztja. Veszely eseten tompa arcorraval homokba assa rnagat, A hOseg ei61 is a homok ala menekGI. Majusban parosodik.

3. Homoki boa (Eryx jaculus).

.. 3

26

A valodi siklok egyik elegans kepviseloje. Kozep- es Del-Kina rneleg tajain honos, mind a lomb-, mind a bambuszerdokben megtalalhato. Ket m hosszu karcsu testevel egyarant furgen rnozog a talajon es a lombkorona szintjeben, Taplaleka is eppen ezert igen valtozaros, mert fenn az agak kozott kifosztogatja a madarfeszkeket, odukat, legyen azokban tojas vagy fi6ka. A talajon pedig a karos ragcsalok utan meg azok kotorekaiba is bebujik. Egy evesre akar 6-8 egeret is legyfir, s elkapja a ftirge, gyors gylkokat is. Toiasait a humusz es az avarlevelek koze tojja, es a Nap dajkalo rnelegere blzza, hogy ket honap mulva kikelhessenek a kicsinyei, 2. Sarga amursikl6 (Elaphe schrencki), A tavol-keleti nagy hatarfolyamnak , az Amurnak mind a Szovjetunio, mind a Kina teruletere eso nagy vlzrendszerenek erd6s videkein e!. Ket meterre megno, es hasonlit a nalunk is honos erdei siklonkra, csak nata az olajsarga pikkelyruhajat meg a hati old alan sorakozo fekete gytirtik is tarkitjak. Otthonosan siklik a cserjeken es a fakon eppugy, ahogy a valtozatos erdei talajokon, Taplaleka is ezert olyan hasonl6 az elozo fajehoz, vagyis: kisernlosok, madarak, fi6kak es

1. Viragos sikh) (Elaphe moellendorffi).

XIII. tibia

toiasok.
3. VorosfoJtos gabonasikl6 (Elaphe guttata). Az Amerikai Egyesillt AUamok delkeleti allamaiban el, sik es dornbvideken, fenyoes tolgyerdokben, megmfivelt gabonafoldeken, akar a telepulesek kozeleben is. Otthonra tala! a kisemlosok, ureginyulak kotorekaiban vagy a faodvakban egyarant, Legfobb taplaleka a rnezei egerek es pockok fajai koziil kerul ki leginkabb. Tojasrako, mint altalaban az igazi siklok. Az ujszulottek par napes egerfiokakat, az oregek mar kamasz patkanyokat is elnyelnek, Ritkan no meg 1,5 more, Ez az igen csinos siklo fogsagban is konnyen tarthato es szaporlthato,

28

Delnyugat-Klnaban hotarkasaga felttinoen csinossa varazsolja. S rnegis az erdos-bokros terepen az arnyekfoltok es a napfeny ablakreseinek a valtakozasa rniatt sokszor esak akkor vessziik eszre, ha megmozdul. De akkor mar e\ is tunik a lombok satra rnogott. Kisebb terrnetenel fogva az aproemlosok koztll is esak a kisebb merettieket es a fiatalokat kepes

1. Mandarinsikl6

(Elaphe

mandarina).

XIV. tibia

nos. Idos peldanyai elerhetik az 1 ru-t. Fekete-sarga

elnyelni, Erdemes lenne terrariurni rartasat rnegkiserelni,
2. Mexikoi kiralysikl0 (Lampropeitis triangulum). Az USA del-

nyugati allarnaitol Ie Mexikon at egeszen Yukatanig terul el az e16Iordulasi korzete, Ez a siklofa] is esak egy rneterig no meg. Nem merges, de a szinezete es a rnintazata miatt sokan osszetevesztik a hasonlo, de veszelyes korallklgyokkal. (1. a XVIII. tablat). Mexiko teruleten ugyanis azokbol is tobb faj el. Ezert a turistaknak azt tanacsolhatjuk, hogy minden korallpiros tarka kigyot elovigyazatossagbol merges kigyonak tekintsenek. 3. Tojasevo kigyo (Dasypeltis sea bra). Arabia, Kozep-Kelet- es Del-Afrika bozotos es erd6s videkein el ez a 75 em hosszu taplalekspecialista kigyofaj, Ormes pikkelyek alkotta ruhaia vagy egyszinii sargas, vagy szep barna foltsorokt61 diszes, Szembogara hasltek
alaku, ezert a kirandulok merges kigyonak velik, Pedig teljesen artalmatlan.es kizarolag madartojasokon el, Csakis a tiszta, meg nem embrionalodott tojasokat nyeli el. A nyeles soran elobb a tojas be2

jat a nyelocsovet attoro csigolyanyulvanyokkal, un, garatfogaival bereszeli, majd osszeroppantja. Ezutan kiissza a nagy rapertekfi feherjet es a sargajat, aztan a tojashejat visszakopi, Egy evesre akar 4-5 galamb- vagy gyongytyuktojast is kepes elfogyasztani, Terrariurnban is j61 tarthato kigy6faj.

30

XV. tabla

1. R3tfarku sikh) (Gonyosorna oxycepnala). A Malaj-felsziget es az indoausztral szigetvilag mangrove- es bambuszerdeiben el. 2 m-re is rnegnohet. Eles haspajzsai es kerneny pikkelyzete a kuszasban igen j61 segltik, Taplaleka nagyon valtozatos, mert bekak, gylkok es aproemlosok fajai kozul valogathat, de nem Yeti meg a madartojast sem. Mint altalaban sok siklofaj, 19y ez is frissen befogva timad6an harapasokkal vedekezik, de nem merges faj. Kesobb felenkseget elvesziti es gondozojat a terrariuma tisztogatasa kozben sern tarnadja meg. 2. Hamis korallslklo (Erythrolamprus mimus), Hondurastol es Nicaraguatol egeszen Eszak-Peruig nyulik az elterjedesi kore, A tropusi erd6k lak6ja. Mind6ssze 80 em hosszu, Szintonusa es gyfirus rajzolata rniatt igen hasonllt a valodi korallkigy6kra (lasd a XVIII. tablat '). Eppen ezert, ha ratalalnak vagy agyonverik, vagy meszszire elkerulik. Apro ernldsoket, fiatalabb siklokat es kisebb gyikokat zsakmanyoi, Nem merges sikl6faj. 3. Brazil hamiskobra (Cyclagras gigas). Brazilia, Kelet-Bolivia es Eszak-Argentina a hazaja ennek az eros, 2 monel is hosszabbra novo hamissiklonak, Csillog6 olajsarga es fekete rajzolatos pikkelyruhaja szinte negativja a monoklis kobranak, Never is ezert kapta, rnert else 8 bordaparjat kobra m6dra kepes szetfeszlteni, "pajzsot" kepezve, s ilyenkor tarkoja mogott a sargas alapon a rnonoklis kobrara emlekezteto korrajzolat, a "monoklija" - feketen j61 eldttinik, Legyur minden elibe kertilo kisemlost, rnadarat, bekit, s6t meg halaszik is! Nem merges siklo, Fogsagban teljesen megszelldul, es j61 tarthato, de a napoztatas es a valtozatos taplalas letfeltetele, Vedett faj.

32

XVI. tibia
I. Mangrovesikl6 (Boiga dendrophila), A Malaj-felsziget es az irr-

doauszrral szigetvilag un, hatulrneregfogas, 2,5 m-es alsikloja, A rnalajok ularburongnak hivjak, Elete legnagyobb reszet a faagak kozott tolti: ott vadaszik es napozik, sot ott is vedlik. Aproemkist, madarat, siklot es gyikokat ejt zsakmanyul, Ezeket e16bb hatso helyzetti barazdas rrreregfogaval lernarja, s csak miutan a zsakmanyallat elpusztult, nyeli Ie. Ember kozeledtere is tarnadolag. S aLakban begorbiti a nyakat, es zavaroja fele kap. Marasa emberre csak kivetelesen valhat halalossa - peldaul egyedi erzekenyseg eseten -, ha nagyobb venat er. 2. Hagymazold ostorkigy6 (Ahaetulla prasina). 1,5 m hosszu, igen karcsu, hatulrneregfogas lornblako alsiklofaj, Kelet-Hirnalajatol az Indokinai-felszigetig es az indoausztral szigetvilag a hazaja, Karcsu rnegjeleneset vekony nyakatoljol elkuloniild feje, megnyult arcorra es fekvo tegla alaku szembogara meg csak fokozza. Kisebb gyikokat, gekkokar, ritkan madarfiokakat is eszik. Mergevel el6bb

megoli zsakmanyat, aztan kenyelmesen elnyeli, A bokrok, cseriek agait csak kivetelesen hagyja el, mert meg vizivas celjabol is megelegszik a levellernezek berre nem halalos, 3. Macskakigy6 ooleiben osszegytilt esovtzzel, Marasa ern-

(Telescopus

fallax). Jugoszlaviatol

le Gorogor-

szagon es a gorog szigeteken at Malian, Kis-Azsiaban es a Kaukazusban honos. Idos peldanyai 1 meteresek, Never a macskaszerii, metszett szembogara rniatt kapta, Erdos-bokros teriiletek, bozotos suruk, romtanyak, rei tanyajat. Fokeppen rnaganyos hazak es korakasok zugaiban uti a reggeli es esti orakban vadaszik gylkokra,

kisebb rneretu gekkokra es egerekre, gyakran a haztetokon es az ereszek aljan. Egyesek szerint eppen ezert erdernelte ki a "macska" jelzot, Hatulrneregfogas klgy6, de ernberre csak kivetelesen - eppen a barazdas 34 rneregfog

Mtso

helyzete miatt - valhat

halalossa.

Terrariumban jo! tarthato,

XVII. tabla
1. Zold mamba (Dendroaspis angusticeps), A tropusi Kelet-Afrika az elterjedesi terulete ennek a szep lombzold, igen karcsu es nagyon veszelyes mambafajnak. A rnambak mind elolrneregfogas, "eleven rugo't-szerden gyors kigyofajok, A cserjek es fak lornbozata kozott nehez eszrevenni a rnimikrizo, rejto szlne miatt. A talajra esak ritkan jon le, mert meg vizet is gyakran a levelek es agak vizgyujta obleibol, uregeibol fogyaszt, A faagak kozott eli rejtett eletet, ahol madarakra es kisemlosokre vadaszik, Meg szerencse, hogy a zold mamba nem olyan tamado termeszeni, mint alabbi rokonai. Tojasrako faj, 2. Jameson mambilja

2

(Dendroaspis jamesoni). A Kongo folyotol keletre, Uganda, Kenya es Tanzania egyenlitoi tertileteire esik az elterjedesi hire. Mint e1aza rokona, ez is meghaladja a 2 mot. Barazdas meregfogai a felsd allcsont elulsd reszen

3

helyezkednek el, Bozotos, fas szavanna az elohelye. Leginkabb a cserjek es fik agai kozt bukkanhatunk ra, mert csak aproemlosok utan jon Ie a lombkoronabol, vagy arnikor furdeni es inni 6hajt. Terrneszetesen a tojasait is az avarral boritott laza taiajra rakja. Marasa villanasszeruen gyors, es ha ellenszerum nincsen a kozelben, legtobbszor halalos kimeneteHi. A rnambak toxinjai kozott a nyultagyi mozgato kozpontokra hato neurotoxin van tulsulyban, mely rovid id6n belui legzes- es szivbenulast idez elo, 3. Fekete mamba (Dendroaspis polylepis). Az Egyenlltotol delre, Afrika delkeleti orszagaiban el egeszen Namibia es Botswana esza-

ki tajainak bokros-fas, szavannas tersegeig, Never nern a pikkelyzete szinerdl kapta, hanem arrol, hogy asitasa kozben jol lathato fustosen feketes nyalkahartyaja, 3,4 more is megn6. Villamloan gyors a rnozgasa es szinte nyilallo a tarnadasa, A fak agai koziil

eleven rugokent yeti rnagat a haborgatoja nyakaba, mar, es mar el is tunik, Talalkozni vele es befogni tudni: a legferfiasabb elmenyek egyike. Marasa halalos.

36

kora1Jkigy6 (Micrurus frontalis). Delkelet-Brazilia, Uruguay, Paraguay es Eszak-Argentina erdds tertileteinek a lakeja. Mint valami csillogo szines kis korongokbol fGzo_tt nyaklanc, ugy pornpazik ez a 80 em hosszu, veszelyes mergesklgyo, Barazdas rneregfogai elulsd helyzetfiek, Marasanak aldozatai, ha fajspecifikus ellenszerumhoz nem juthatnak idejeben, mintegy 10 %-bao meghalnak, Kisebb meretfi gyikokon es ujsziilott siklokon el, Ejszaka vadaszik, Tojasrako fai. Napkelte utan rovid ideig napozik, s aztan mohaparna vagy az avarszonyeg ala huzodik pihenesre, Ilyenkor lephet ra az erdot jaro ember, de marasat a csizma vagy az erosebb labbeli kivedi, 2. Vorosfejii krait (Bungarus flaviceps). Hatso-Indiaban es a nagyobb indoausztral szigeteken hones. Fokent az erdos videkeket kedveli. Piros vagy narancssarga feje es indigokek teste elbuvol6 megjelenest kolcsonoz ennek ·a 2 rn-es, elolmeregfogas kigyonak. Aproemlosoket, gyikokat es siklokat zsakrnanyol, Fogsagba ejtve sokaig nem fogad el taplalekot, ezert kezdetben ovatosan kell rnestersegesen taplalnunk, Testenek keresztrnetszete nem olyan harornszogletes, mint az alabbi rokonae, Tojasrako faj ez is. 3. Pama v. gyiiriiszalagos krait (Bungarus fasciatus). Del-Kinat61 az Indokinai-felszigeten at az indoausztral szigetvilagig honos ez a 2 ru-es, veszelyes rnergeskigyo. Gyilrtiszalagjainak tonusa az olajbarnatol a kekesfeketeig valtozhat, Kiallo gerincvonala miatt mindig sovanynak tetszik. Az estszurkulettel kezd siklckra, gyikokra vadaszni, Zsakmanyallatai a krait marasatol elpusztulva drotkernenyre merevednek, igy nyeles kozben konnyebben es gyorsabban tudja a pama az aldozatara mintegy "rihfuni" magat, Ernberre nezve is veszelyes lehet a rnarasa, ezert az ellenszerum beadasa miel6bb szukseges. Tojasokkal szaporodik a is, mint nemzetsegenek valamennyi faja.

1. Sokgyfiriis

XVIII. tabla

38
3

XIX. tabla
1. Ureuszklgyd v. Kleopiltra Idgyoja (Naja haje). Kapf6ld kivetelevel Kelet-Afrika es az Arab-felsziget szaraz.szavannas teruletein, de leginkabb a foiy6kat Idser6 erdos bozotosok kozeleben talalkozhatunk ezzel az 1,8 m hosszu kobrafajjal. Akadnak olajsarga alapon szeles diobarna orvgyflrus alakjai is. Never onnet nyerte, hogy Kleopatra, o-egyiptomi kiralynd ezzel a kobrafajjai vegeztette ki a szarnara nem kivanatos politikusokat es koveteket, es a Iegenda szerint sajat eletenek is egy ilyen kobraval vetett veget. Kairo terein a kigyotancoltatok kedvenc rnergeskigyoja. Marasa halalos, az ellenszerurn mieldbbi beadasa feltetlenul indokolt! 2. Papaszemes kobra (Naja naja). Del-Azsiaban, fokent Eld-Indiaban honos, 2 m-es, igen veszelyes kobrafaj, A kobrak kepesek az elso 8 bordaparjukat szetfeszlteni, igy a fejiik mogott egy kiszelesedo "pajzsot" kepeznek, melynek sotet pikkelyzeten vilagos sargas "papaszem", vagy alfajanal (Naja naja kaouthia) "monokli" korrajzolat valik lathatova. Igy a testelejet felemelve szamos allatfajt es a felenk embert er6s sziszeges kozben elriasztja. Fokeppen apr6em16s6k6n el. Lerakott tojasain 6rk6dve .,kotlik". Az indiai kigyotancoltatok rnegcsodalt "kenyerkeresoje". De gazdaja hiaba tori ki elUls6 helyzetu barazdas meregfogait, mert ujra kinott "p6tfogaival" konnyen halalra marhatja 6t vagy a segedkezo fiat, rokonait. Vedett faj. 3. Kinilykobra (Ophiophagus hannah). Del-Azsiaban es az indoausztral nagy szigeteken el egeszen Bali szigeteig, 5.5 rn-es testevel F6ldtink leghosszabb merges kigyoja, A tropusi erdok es a hegyi es6erd6k az igazi hazaja, Lehetoleg a vizek kozeleben 61, es ott vadaszik siklokra. Tudomanyos neve is ezt fejezi ki: kigyoevo. Ha nem talal artalmatlan fajokat, hat megeszi kisebb fajbeli tarsait is, vagyis kannibal. 40 tojasat avar ala rakja, es orkOdve kotlik folottiik. Egyetlen meregelvonaskor lefejtek tole 5,6 ml merger is! jgy elhiheto, hogy az indiai elefantot is kepes elpusztitani. Vedett, 40

3

XX. tabla
1. Taipan (Oxyuranus scu tell atus). Eszakkelet-Auaztralia legveszedelmesebb elolmeregfogas kigy6ja. Bokros, fas bozotosokkal tarkitott, nagy kiterjedesu flives tersegek az elettere, Hossza meghaladja a 3 mot. Marasa ellen sokaig nem volt ellenszerum, minden megmart ember es allat, elpusztult, Ma mar kivalo hatasu elIenszerumat gyartjak, Kiserhlosokkel es madarakkal taplalkozik, Tojasrako faj, Erdekessege, hogy evenkent - mint sok ausztraliai kigyofaj - ket izben, januar es marcius h6napokban rakja Ie a tojasait, akar huszat is. A tamadekony kicsinyek kikeleset a nap melegere blzza, porphyriacus), Elterjedesi kore Nyugat-Ausztralia terilletere esik, igy tavoli hazaja miatt sern teveszthetjiik ossze a hazai keresztes viperank fekete szinvaltozataval, Igazi otthona min dig a mocsarak es vizek kozeleben taIalhato. Mint a tobbi es nagyszarnu ausztraliai merges kigyofaj, ez is barazdas elolmeregfogas, Marasa, ha az ellenszerumos segitseg keslekedik, gyakran halalos kimenetelu, Taplaleka igen valtozatos, mert egyarant zsakrnanyol a kisemlosok, madarak, hiill6k es a ketelttiek kozul, Elevenszillo, a fiainak szama 8-t61 akar 40 is lehet, s az lijszillottek az oregekhez hasonloan eletveszelyes man isokat osztogatnak, 3. Halalklgy6 (Acanthophis antarcticus), Ausztralia deli felen, a vegtelenbe nyulo szavannak fuves tersegein honos. Hossza mindossze 80 em. Kisemlosoket, foldon feszkeld madarakat es gyikokat zsakmanyol. A nappal legnagyobb reszet fUcsom6k kozotti melyedesben napozassal, pihenessel tolti, S ha kozben valamilyen megfelelo zsakrnanyallat kozeledik, villamgyors marassal elejti, es rnohon bekebelezi, Elevenszulo, mint az europai viperaink, s egyegy tavaszon akar 20 kicsit is fialhat. Ezek az elsa vedlesiik utan maris onallo eletet elnek, Marasuk legtobbszor halalos, ha ellenszerurn nincsen keznel, 42 1

2. Voroshasu .fekete vipera" (Pseudechis

XXI. tabla 1. Feketegyiiriis tengerikigyo (Laticauda eolubrina). Ausztralia es az indoausztral szigetvilag tropusi oeeanjanak parti, litoralis ovezeteiben el, Csak elvetve talalhato Ausztralia deli partjainal, Szerencse, hogy eros es gyors hatasu merget elsdsorban a ftirge tengeri halak zsakmanyul eitesere hasznalja, Erre a gyors hatasu meregre azert van szuksege, hogy a rnegrnart halzsakmanyukat a tenger hullamzasa ne segithesse elmenekiilni. Legtobb esetben elkapjak es tobbe eI sem engedik a kivalasztott zsakmanyhalat. A furd6z6 emberek es halaszok irant nem viselkedik tarnadoan, Meg begyfijtoje Iele se harap. Csupan naszidoben agresszlv, Szarazfoldre csak a szaporitas idejen jon ki. Elevensziil6. 2. EvezOsfarku tengerikigy6 (Latieauda laticauda). A Fiilop-szigeteket, Uj-Guineat es Ausztraliat ovezo tropusi Ocean vizeiben el, E16szeretettel keresi fel a partokat szego, mocsarasodo mangroveerdoket es a korallzatonyokat, Tudomanyos neve is utal a lapos es szeles evezofarka kikepzodesere, amellyel az eros tengeri hullamok kozott is kivaloan boldogul. Elevenszuld. Gyorsan 510 merge igen draga, es a gyogyszerpiacon keresett rnereganyag. 3. Barna tengerikfgy6 (Hydrophis elegans), Az Indiai-oceantol egeszen az indoausztral szigetvilagon at Ausztraliaig nyulik oriasi elterjedesi teri.ilete. Szlvesen feluszik a folyovizek torkolatainak kevert, un, brakkvizein at az edesvizi szakaszba, es gyakran tartozkodik a korallzatonyok meg a mangroveerd6k langyos, rnocsaras es halakban gazdag, de nehezen megkozelithetd vizeiben is. Itt kulonfele halfajok rajaibol terltett asztala van, es a vedelme is biztosltott, Mint minden valodi tengeri merges klgyo, ez is elillso barazdas rneregfogu es elevenszulo. Vagyis az ivadekok az anyameh szarvaiban fejlodnek ki, es atlatszo amnion rnagzatburokban, vagy ha ez felreped, elevenen preselodnek a kloakan at a napvilagra.

3

44

XXII. tabla
1. I!.:rdes boz6tvipera (Atheris squarniger). A tropusi Nyugat- es Kozep-Afrika bokros, fas bozotosaiban hones. 75 crn-re no meg.

Pikkelyeinek gerince - ormozata

- igen erdes-durva, es

ettol

annyira felmerednek a pikkelyek, mint valami kiszaradt fenyotoboze, Nevet is ezert kapta. Bokrok, fak, cserjek agai kozott 61. Kapaszkodo farkaval j61 biztositja rnagat meg er6sebb szelben is. A talajra ritkan ereszkedik Ie, legfeljebb vizivas vegett es naszidoben. Fan ela bekak, gyikck es kisebb termetii emlosok jelentik a taplalekat, Esos evszakonkent 20 kicsit is fialhat. Ratalalni, az agak szovevenye kozott meglatni nem konnyd, Ezert keyes kigyoparkban lathato, Marasa veszelyes, 2. Orrszarvu vipera (Bitis nasicornis). Kozep-Afrika tropusi erdos es szavannas videkein el ez a rendklvill tarka, nagy viperafaj. Karvastag teste 1,3 m-re is megno, Kedveli a folyok es allovizek nyirkos, me1eg kozelseget, Patkanymeretfi kisernlosokre es foldon feszkelo madarakra vadaszik.-15-20, szdnyegrnintas kicsinyet mint par kivetellel minden viperafaj - elevenen hozza a vilagra, (Latinul: Fivo = elek ; paro = szulok.) Ezek vedlesuk utan szetszelednek, es rnegkezdik amlllo eleruket, Valtozatos tarkasaguk miatt a sok lehullott level es gizgaz kozott nehez eszrevenni oket. Az orrszarvu vipera rnarasa halalos kirnenetelu, ha nines keznel az ellenszeruma, 3. Gabooi vipera (Bitis gabonica), Kozep- es Kelet-Afrika szavan-

I

nas es kisebb erd6foltokkal
hOSSZll

boritott teriiLetein el, Teste 1,8 m

es eombvastag. Ezzel a hatalmas rneretevel Foldunk legtermetesebb viperafaja. 4 em hosszu, csoves rneregfogaival, erosen kidornborodo meregmirigyeivel ovatossagra inti begyiijtojet, Szerencsere viszonylag lornha termeszetti. 1 kg-os emlosoket is kepes elnyelni, s alkalornadtan zsakmanyul ejti a foldon feszkelo madarakat is. Blevenszulo, egy-egy alkalornrnal 15-20 kicsit is vilagra hoz, ezek rnindossze 40-45 cm-esek.

46

XXIII. tiibJa
1. Land7Sakigyo (Bothrops atrox). Mexikotol delre, a Kis-Antillakon at egesz Del-Amerika tropusi tajain hones. Torzse karvastag es 1,8 m hosszu, Esoerdokben es a pampak flives tersegein egyarant rabukkanhatunk, Egesz nemzetsegevel az un, godorkesarcu kigy6k koze tartozik. Ebben az arctaji godrocskeben membranes hoerzekelo helyezkedik eL Ennek segitsegevel, amikor beszagol egy kisernlos kotorekjarataba, rnegerzi, hcgy otthon van-e a "hazigazda", es erdemes-e bebujnia erte. Egyebkent igen szapora kigyofaj, egyszerre akar 40-50 kicsit is fialhat. Marasa igen veszelyes: Del-Arnerikaban legnagyobb rnertekben a landzsakigyo felei os a kigyornarasok aldozataiert, 2_ Urutu v. felholdas Jand7Sakigyo (Bothrops alternatus). Brazllia deli feletol Eszak-Argentina erdos-bozotos tajaiig eldfordul. Tejcsokoladebarna pikkelykontoset igen mutates sarga szinu ornamentika disziti, Ketrneteres hosszaval mar a tekintelyes godorkesarcu kigy6k koze tartozik, Marasa eppen ugy, mint elozo rokonae, sok halalos aldozatot kovetelt abban az iddben, amikor meg nem volt ellenszerurna. Ma mar kivalo hatasu ellenszerumok es kristaIyos ellenanyagok keszulnek valarnennyi fajuk ellen. Elevensziild, a csinos ujsztilott kis kigy6k sok terraristanak szerezhetnenek oromet. 3. Nema csorgokigyo (Lachesis mula). Nicaraguatol Trinidadon at Del-Amerika eszaki tajain 61. A hfivosebb regiok, hegyvideki es vlzparti es6erd6k a kedvenc tartozkodasi tertiletei. 3,75 m-es hoszszaval es combvastag torzsevel Foldiink ma el6 legnagyobb csovesrneregfogas merges kigy6ja. Never onnet kapta, hogy nines csorgoje, farka csupan szarutuskeben vegzodik, s ha vibralva razza, nern sok hangot ad vele. 4 crn-es rneregfoga a csizmat is atuti, Felnek is tole: ha ratalalnak, inkabb elkeriilik, vagy agyonl6vik. Klgyofarmokon eppen ezert ritka. A Vital Brazil alapitotta Butantan Intezetben 1906-1945 kozott 488, 489 merges kigyo koziil csupan 42 peldany volt nema csorgokjgyo, a "bozot mestere".

1

48

XXIV. tibia
1. Texaszi csorg6kigy6 (Crotalus atrox), Az Amerikai Egyestilt Allamok delnyugati teruletein honos egeszen Mexikoig. Tobb mint 2 m-re is megnd, A hornokkosivatagok es kaktuszokkal benott pusztasagok lakoja, Nemzetsegenek 87 faja es alfaja kozill termetenel fogva ez a rnasodik legnagyobb csorgokigyofaj. Tarnadekonysaga miatt felnek tole, mert az 6 szarnlajara frhat6 a halaLosmarasok legtobbje. Viszonylag eleg szapora, mert egy fialasra akar 30 kis "csorgot" is a vilagra hozhat. Marasaval bejuttatott toxinjait a kristalyos ellenanyagok vizes oldataval jol lehet kozomboslteni, de a bejuttatott erneszto enzirnek hatasat sokszor csak rmitet reven lehet meggy6gyitani. 2. Feketefarku erdei csorgokigy6 (Crotalus horridus atricaudatus), Elterjedese az USA keleti felere esik. Fokent erdokkel boritott kozephegyek az igazi hazaja, Izmos, sotet farka vegen fekete "csorgohaz" helyezkedik el, amely allandoan szarugytiszilket hoz letre. Ezek a gyfiszfik egyrnasba kapcsolodva sorakoznak, es a farok razasakor - masodpercenkent 114-szer verddve ossze - 50 more elhallatszo, riaszto csorgo hangot adnak. Ettol a kozeleben legelo szarvas vagy boleny is elugrik: igy mindketten megmenekulnek=az eltiprastol az egyik, az agyonmarastol a masik, 3. Floridai gyemant-csorg3kfgy6 (Crotalus adamanteus). Az USA delkeleti allamaiban honos, Tobb mint 2,8 m-es hosszaval es combvastag torzsevel igazan imponalo. Mereteinel fogva a leghatalmasabb rattler. azaz csorgo, ahogy ott kint hlvjak, Ha farokcstirgoje 7-8 harangocskabol all, akkor a Leghangosabb a csorgese, ilyenkor 60 rn-re is elhallatszik, Ezzel ijeszti el haborgatojat. legyen az felenk kirandulo vagy nagyobb termetti emlosallat, A hfivosebb ida bealltaval lyukakba huzodik, ahonnet benzingdzt befujva fizik ki, es borhurkos bottal csipik nyakon. Kisnyulat, horcsogot, urget es foldon mozgo madarat is el kap , es lemarva elnyeli oket,

\

1

50

1. Cserepesteknds (Eretmochelys imbricata). A meleg tengerek la-

k6ja. Hatpancelianak hossza elerheti a 85 cm-t is, sulya pedig 300 kg koruli, Szarupajzsai a hatso szelukkel cserepzsindelykent egymasra borulnak. Kizarolag allati taplalekkal 161: elfogja a balakat, rakokat es a puhatestfieket. Eppen ezert a husat csak szegenyebb partmenti lak6k fogyasztjak, Elhagyatott szaraz, homokos talaju parti szakaszokat keres fel, hogy pingponglabdanyi tojasait - akar szazat is - lerakhassa, A hat- es haspajzsaib61 kulonfele dlsztargyakat keszitenek, 2. Levesteknds (Chelonia mydas), A ferro egov tengereiben 161. N agyobb az el6z6 fajnal, mert paneelja a Ito cm-t is tulhaladhatja, es sulya a 450-500 kg-ot is eleri, Az Adria vizet csak eltevedt peldanyai keresik eel. Tengeri novenyekkel - mint a tengerffl (Zostera marina) - 161 elsosorban, de neha elkapja a halat es rakot is. A husabol keszult leves az inyencek kedvenc etele, De nemcsak a husat eszik, hanem rneglesik a homokszigeteken a tojaslerakasat is, es a tojasokkal tell koltogodreit ezerszarnra kifosztjak, Ezert szarnuk az utobbi idoben erosen megcsappant, 3. Borte.lul6s (Dermocheiys coriacea), A Rak- es a Bakteritok koz6tti tengerekben el. A 2 ru-t is joval meghalado pancelhosszaval es 600-800 kg-mil is nagyobb sulyaval a rna 616 teknosfajok leghatalmasabbja, A British Museumban 6rzik egy 3,4 m hosszu peldanyat! Pancelia mozaikszenlen elhelyezkedo borcsontokbolall, szarulernezei nincsenek, A csigolyai es bordai nem kapcsol6dnak szorosan a pancelzatahoz. 6t hosszanti varratbordazata a hatpalzsat gerezdesse teszi. Nostenyei evente rejtett homokos partszakaszokat keresnek fel tojaslerakas vegett, A rnaga asta godorbe szaznal is tobb toiast rak le egy-egy nosteny, mig a him a partkozelben OrkOdik. Volt ra eset, hogy 12 ferfit, akik a tengerbe viszszatero teknost rabul akartak ej teni , majdnem a vlzbe huzott, Mindharom tengeri tekn6sfaj kiernelten vedett, 52

I
r

XXV. tibla

I

1

XXVI. tabla
1. Csillagos tekni)s (Geochelone eJegans). Elo-India keleti fele es Sri Lanka a hazaja. 25 em hosszu, A tropusi erd6k Iakoja, Bar-

mennyire feltfin6en szep is a csonkakupos, esil1agdiszes hatpajzsa, ha rnozdulatlan, alig vehet6 eszre, annyira beleolvad elohelyenek novenyzetebe, Jobban kedveli a vi zet , mint a rokon tekn6sfajok. Kulonosen megelenkul az esos evszakban, ekkorra esik ugyanis a parzasa es a tojaslerakas ideje, A tojasokbol kikeld feldionyi kicsinyek igen kedves kis [oszagok, Szetszeledve rnaris onalloan elnek, mint a szuleik,
2. Dobozhatu tekniis (Terrapene carolina). A Mississippi folyamt61 az Egyesult Allamok keleti teleben terul el az elterjedesi kore. 16 em hosszu, A gerince folort tompa el fut vegig a hatpanceljan, A hirnek szeme korallpiros, a nostenyeke barnasszurke, Igen gyakori faj, A novenyi taplalekon kivul felttinoen sok allati eredetii feherjet is fogyaszt, igy csigakat, gilisztakat, de meg a partra vetett halakat is j6izilen rnegeszi. Keruli az eros napfenyt. Az estsziirkiilettel igen felelenkul: ha megzavarjak - mint a legt6bb teknosfaj -, fejet es vegtagjait teljesen behuzza a panceljai koze, es harapassal is vedekezik, 60 evig is elel,

3. Elefl'mttekniis (Cheionoidis elephantopus). Galapagos-oriastekn6snek is hlvjak, mert a Galapagos-szigeteken el, es szinte szigetenkent ismeretes egy-egy alfaja. Panceljanak hossza 110 em. a sulya pedig 500 kg-nal is tobb. A sziget lavakoves boz6tosai kozt'mindenfele zoldet elfogyaszt, legyen az akar szuros kaktusz is. Ndstenye oktoberben rakja Ie csaknem teniszlabdanyi feher tojasait, meiyekb6L a kiesinyek 6-7 honap mulva kelnek ki, az idojarastol ftigg6en. Kiemelten vedett teknosfaj, A British Museum parkjaban tit egy Matuzsalem-koru elefantteknds, melyet ei6 muzeumi leltari "targykent" igazgat6 igazgatotol vett at.

3

54

xxvn.tiibla
I, Vorosfiilii

scripta elegans) .. Az USA keleti feleben es Del-Arnerika allamaiban honos ez az edesvizekben el6 es 45 em-re is megnovd ragadozo ekszerteknos. Hazankeksz.erteknijs (Chrysemys

ban t6bb ezren is tartjak, de sajnos sokan helytelen m6don: csak hussal, lisztkukaccal, hangyatojassal taplMjak, s erect angolkorban sok elpusztul kozulilk mar tenyernyi korban, Helyes tartasi moojuk: a 28°C-os viz rnagassaga a tekn6s hosszaval legyen egyezo, A vizbol kiemelked6 szikIa felett 25 Woos ego 7-19 craig egjen, 15 em hosszusagig 2 naponkent, 20 ern-tel hetente 2 lzben, a 30 em hosszuakat hetenkent csak egyszer etessilk. Diszno- es marhahussal sohasem, hanem 10 crn-es csontos, hazai kishalakkal.i nyu-

1

zott kecskebekaval, egerrel es verebbel. Ezeket vekonyra szeleteljuk, es dobozban melyhfitoben tarolhatjuk, Eteteskor vizben felpuhitva a esontos reszeket tdrjtik ilt6getve ossze, es finom szeletkekre vagva etessuk vele kedvenceinket rruianyag taiban, majustol napfeny alatt, hogy a D.~-vitamin kepz6deset biztositsuk igy. Ritkan vlzicsigakkal es vizinovenyekkel is kinatjuk meg oketo A hlmeknek 6 tv utan a rnellso vegtagjukon a karmok hosszura ndnek, es a farokrepajuk vastag, rnegnyult lesz, A 12 eves nostenyek 6--11 tojast tojnak, beldliik nyirkos, 28°C-os homokban 2 honap mulva kikelhetnek az 50 filleresnyi kis teknosok, 2. Harapos alilgitorteknos (Chelydra serpentina), Del-Kanadatol

egesz Ecuador allarnig nyulik Ie az elterjedesi tertilete. Edesvizi
ragadozo ez a teknosfaj is. Pancelja 50 crn-ig is megno, ha nagyobb medenceben elhet. Szarupajzsai zsindelyszerfien egyrnasra borulo-

ak. Hasi pajzsa kicsiny, kereszt alaku, Halakat, csigakat, vizirnadarakat es emlosoket is zsakmanyol,
3. Lagybeju harapOstekn6s (Trionyx spiniferus), Del-Kanadatol egeszen Eszak-Mexikoig bonos. 45 cm-re is rnegndhet, Hatpanceljilt lagy bor fedi, Nyaka hosszura kinyulik, es gondozojat sulyosan megharaphatja, 56

XXVIII, tabla

t. Mississippi alligator (Alligator mississi ppiens is). Az USA delkeleti allamaiban el, Valamikor 6 m-es oriasi peldanyai is voltak, de rna atlagos hossza csak 3-4 m, mert az oregeket kipusztttottak. Csukaorru kajrnannak is hivjak, arcorranak szeles kikepzodese miatt. Karteteleiert er6sen uldoztek, emiatt szarnuk annyira megfogyott, hogy a vedett fajok lisrajara kerult. Allatkertek, iatezmenyek tartjak ; toiasait 33 °C-os keltet6kben keltetik ki 2 honap alatt. A kicsinyek szurkesfeketek es citrornsargan harantcslkozottak, s maris harap6sak.
2. P6:paszernes kajrnim (Caiman crocodylus). Eszak-Amerikatol Del-Arnerika szubtropusi tersegeig nyulik a tenyeszteriilete, Hoszsza 2-3 m koze esik, Mult szazadi nagy egyedszama rna mar csak adatokbol ismert. Sokat k02Ultik elve is befognak intezetek es terraristak reszere, tobb helyen pedig a b6ripar celjaira farmokon tenyesztik. 1,5-2 rn-es peldanyait taskak, leveltarcak, cipok keszitesere hasznaliak fel. Nevet a ket szerne kozott Ivelo, "papaszemnyereg"-re ernlekezteto szarulecrol kapta. 3. Nilusi krokodil (Crocodylus niloticus), Afrikai elterjedese a Niius vizrendszeretol a Fokfoldig nyulik, de Afrika egyeb vizeiben is megtalalhato. Oreg peldanyainak hossza 6-7 m. Madagaszkari aIfaja robusztusabb, hossza a 10 m-t is meghaladhatja. A Niluson haj6val utazok a partok csendesebb szakaszain mindenfele ott lathattak a napozo hatalmas htilloket. Kitatotr szaiukban ott szorgoskodtak a "krokodilmadarak" (Vanellus spinosus ; Pluvianus aegyptius). Csorukkel a krokodil nyelvere, Inyere tapadt piocakat szedtek begyre, Ma mar az ilyen idillikus allatkepek egyre ritkabbak, Ludtojasnyi toiasait a parti bozotosban sas- es avarlevel halma koze rakja, es a kicsinyei kelesen szokatlan gondossaggal 6rkOdik. A kikelt 40-50 cm-es ivadekat ovatosan a fogai koze veve, valamilyen biztonsagosabb kis obolbe hordja at, hogy rnegvedje a rokonsagazsakmanyra.Ieso rnohosagdtol, 58

2

XXIX.tibla
1. Bordils krokodil (Crocodi!us porosus), Eszakkelet-Ausztralia edesvizeiben es a folyotorkolatok un, brakkvizeiben el. Hatalmas krokodilfaj, 7 es 10 m-es p61danyai is kezre kerilltek. Legfobb taplaleka a hal, de elkapja a vlzimadarakat es a vfzre inni jar6 emlosoket, koztiik a iegel6n tartott haziallatokat is, mint peldaul a juhokat es a borjakat, Az Igy megkarosltott farrnerek ezert erosen uldozik a kro kodilo kat. Szarnuk termeszetesen mindenfele egyre csdkkenoben van. 2. Mocsari krokodil (Crocodylus palustris). E16- es Hatso-India, valamint a Szunda-szigetek edesvizeiben el, Mertek mar 5,8 m-es peldanyat is. Minden vizben el6 allat a zsakmanyava valik, de meg a vizre jar6 asszonyok es a parton jatszo gyerekek sincsenek t6le biztonsagban, Kisebb zsakmanyait azonnal elnyeli, mig a nagyobbakat a vlz alatt, parti gyokerek koze rejtve erleli, Az esthomalyban azutan valamely csendesebb szigetre, partszakaszra huzza, es ott darabokra tepve szet elfogyasztja, Mint altalaban a krokodi10k, ez is elnyel kisebb-nagyobb or16koveket is emesztes celiabol, 3. Gangeszi gavial (Gavialis gangeticus). Blo-India nagy es rnelyvizli folyamaiban, a Gangeszben, az Indusban es a Brahmaputraban el, A him 7, a ndstenye 5 more no meg. Ebb61 1 m a megnyult orrnanyu fejreesik. Blsosorban halakkal taphUkozik, ezert a halaszok annyira illd6ztek es irtottak, hogy ma mar szinte csak megszarnlalt peldanyai ismertek, Bzert Indiaban, Pakisztanban, Nepalban es Bangladesben egyarant kiemelt vedelem alatt all. Ludtojasnyi tojasait a ndsteny avar koze, tobb szintben rakja Ie, s be10Iuk ket es honap mulva kelnek ki a kicsinyek, Tfihegyes fogacskakkal felfegyverzett allkapcsukkal ket nap rnulva mar apr6 halakat zsakmanyolnak, 6k meg terrneszetesen az emesztesuk e16segiteseceljab61 csak aprobb kavicsokat nyelnek el.

2

1

rei

60 3

XXIX.

tabla

1. Bordas krokodll (Crocodilus porosus). Eszakkelet-Ausztralia edesvizeiben es a foly6torkolatok un. brakkvizeiben el. Hatalmas krokodilfaj,7 es 10 m-es p61danyai is kezre kertiltek. Legfdbb taplaleka a hal, de elkapja a vizirnadarakat es a vlzre inni jar6 emldsoket, koztiik a legel6n tartott haziallatoket is, mint peldaul a juhokat es a borjakat, Az igy megkarositott farmerek ezerterosen uldozik a krokodilokat. Szamuk termeszetesen rnindenfele egyre csokkendben van.
2. Mocsari krokodil (Crocodylus palustris), Elo- es Hatsc-India, valamint a Szunda-szigetek edesvizeiben el, Mertek mar 5,8 rn-es peldanyat is. Minden vlzben 1616llat a zsakrnanyava valik, de meg a a vizre jAr6 asszonyok es a parton jatszo gyerekek sincsenek tole biztonsagban, Kisebb zsakmanyait azonnal elnyeli, mig a nagyobbakat a viz alatt, parti gyokerek koze rejtve erleli, Az esthomalyban azutan valamely csendesebb szigetre, partszakaszra huzza, es ott darabokra tepve szet elfogyasztja, Mint altalaban a krokodi10k, ez is elnyel kisebb-nagyobb 6rlok6veket is emesztes clljab61.

2

3. Gangeszi gavild (Gavialis gangeticus), EM-India nagy es mely-

viztl folyamaiban, a Gangeszben, az Indusban es a Brahmaputraban el, A him 7, a nostenye 5 more no meg. Ebbol 1 m a megnyult orrnanyu fejre esik, Elscsorban halakkal taplalkozik, ezert a halaszok annyira uldoztek es irtottak, hogy ma mar szinte csak megszamlalt peldanyai ismertek, Ezert Indiaban, Pakisztanban, Nepalban es Bangladesben egyarant kiemelt vedelem aIatt ill. Ludtojasnyi tojasait a nosteny avar koze, tobb szintben rakja le, s belolilk ket es fel honap mulva kelnek ki a kicsinyek, Tuhegyes fogacskakkal felfegyverzett allkapcsukkal ket nap mulva mar apr6 halakat zsakmanyolnak, 6k meg termeszetesen az emesztestik e16segiteseceljabol csak aprobb kavicsokat nyelnek el.

60 3

NEVMUTAT6
(A romai szdm a szines tabku, az arab szam a kepeket szovegoldalt jeW/i.) alligator, mississippi XXVIH., 58 anakonda X., 22 - sarga v. kis X., 22 baziliszkusz, ismertet/i

- I/orosfejii XVIII., 38 krokodil, bordas XXIX., 60 - mocsari XXlX., 60 - nilusi XXVIH., 58 leguan, sivata gi tuskes fX., 20 - tengeri I., 4 - zold lX., 20 lepkeagama IV., 10 mamba, fekete XVI!., 36 - Jameson Xvf l., 36 - zold XVTL., 36 moloch v. bogancshatu gyik VI., 14 pama v . gyuruszalagos krait XVIII., 38 piton, asszala v : szikla- XL, 24 - kockas v. reces Xl., 24 sikl6, hamis korall- XV" 32 - mandarin- XlV., 30 - mangrove- XV!., 34 - rnexikoi kiraly- XJV., 30

-

rotfarku XV., 32 sarga arnur- XIII., 28 viragos XfII., 28 vorosfoltos gabona- XiII., 28

vr.,

homloklebenyes

14

- kornodoi sarkany- v. pancelos varanusz VII., 16 - kurtafarku IV., \0 - tengeri v, tengeri leguan C, 4 - tobzosfarku V., 12 - rilskes beka- vr., 14 - tilskesfarku IV., 10 kajman, papaszemes xxvnr., 58 karneleon, Fischer VIII., 18 - Parson nagy VIle 18 - szalagos vnr., 18 kigyo, barna tengeri XXI., 44 - evezosfarku tengeri XX!., 44 - feketegyfmis tengeri XXL, 44 - hagymazold ostor- XVI., 34 - halal- :XX., 42 - landzsa- XXITI., 4g - macska- XVI., 34 - sokgyurtls korall- XVIII., 38 - sza lagos tigris- XL, 24 ' - toiasevo XIV., 30 - Ureusz v. Kleopatra XIX., 40 - uruni v, felholdas landzsaXXIII., 4~ kobra, brazil hamis- XV., 32 - kiraly- XIX., 40 - papaszemes XIX., 40 krait, gyfirtiszalagos v. pama xvrrr., 3R

boa, hornoki XII., 26 - kutyafejti xrr., 26 - szivarvanyos XII., 26 - vorosfarku x., 22 chuckwalla rx., 20 csorgdkigyo, feketefarku erdei XXIV., 50 - Iloridai gyemant- xxrv., 50 - nema XXIU., 48 - texaszi XXIV., 50 gavial, gangeszi xxrx., 60 gekko, csoda- rr., 6 ekszer- rrr., 8 - levelfarku rI1., 8 - madagaszkari pavaszemes H., 6 . - zslrfarku fa- H!., 8
gila V., [2

xx., 42 teknos, b6r- XXV., 52 - cserepes- XXV., 52 - csillagos XXVI., 54 dobozhatu XXVI., 54 - elefant- XXVI., 54 - harapos alligator- XXVII., 56 - lagyheju harapos- XXVII., S6 - leves- XXV., 52 - vorosfiilii ekszer- XXVII., 56 tokee If., 6
taipan

varanusz, pancelos v. komod6i sarkanygyik VII., 16 - pusztai VU., 16 - szalagos VIl., 16 vipera, erdes bozot- XXII., 46 - orrszarvu XXII., 46 - gaboni XXII., 46 - voroshasu fekete Xx., 42

gyik, bogancshatu v . moloch VI., 14 - felemas v. hidas- L, 4 - King galleros V., 12 62

NEVMUTAT6
(A romai szdm a szines tabldt, az arab szam a kepeket szovegoldalt jeW/i.) alligator, mississippi XXvnr., 58 anakonda X., 22 - sarga v, kis X., 22 baziliszkusz, homloklebenyes Vf., 14 boa, homoki XII., 26 - szivarvanyos xn., 26 - vorosfarku X, 22 chuckwalla IX., 20 csorgdkigyo, feketefarku erdei XXIV., 50 - Iloridai gyemant- XXIV., 50 - nerna XXIn., 48 - texaszi XXIV., 50 gavial, gangeszi XXIX., 60 gekk6, csoda- Il., 6 - ekszer- ur., 8 - levelfarku 111., 8 - rnadagaszkari pavaszemes - zslrfarku fa- rrr., 8 gila V., 12 gyik, bogancshatu v . moloch Vf., 14 - felemas v. hidas- L, 4 - King galleros V., 12 62
- kutyafeju

ismertet/i

- vorosfeiu XVII!., 38 krokodil, bor das XXIX, 60 - rnocsari XX[X, 60 - nilusi XXVIII'., 58 leguan, sivatagi tuskes IX,; 20 - tengeri I., 4 - zold lX., 20 lepkeagama IV., 10 mamba, fekete XVI!., 36 - Jameson xvn., 36 - zold xvn., 36 moloch v. bogancshatu gyik VI., '14
parna v . gytirfiszalagos XVIII., 38 krait

-

r6tfarkli XV., 32 sarga arnur- XIlL, 28 viragos XIf!., 28 vorosfoltos gabona- XIIl., 28

- komod6i sarkany- v. pancelos varanusz VIJ., 16 - kurtafarku IV., 10 - tengeri v. tengeri leguan C, 4 - tobzosfarku V., 12 - tuskes beka- Vf., 14 - tuskesfarku IV., to kajrnan, papaszernes XXVfU.,
58

taipan XX., 42

XtI., 26

rr..«

kameleon, Fischer VIII., 18 - Parson nagy YIH., 18 - szalagos VIIr., 18 kigy6, barna tengeri XXI., 44 - evezosfarku tengeri XXI., 44 - feketegyfirfis tengeri XXL, 44 - bagymazold ostor- XVI., 34 - halal- XX., 42 - landzsa- xxrn., 4S - macska- XVL, 34 - sokgyurtis korall- XVlIr., 38 - szalagos tigris- XL, 24 ' - toiasevo XIV., 30 - Ureusz v. Kleopatra xrx., 40 - uruni v. Ielholdas landzsa-

tekn6s, bor- :XXV., 52 - cserepes- XXV., 52 - csillagos XXVr., 54 - dobozhatu XXVI., 54 - elefant- XXVI., 54 - harapos alligator- XXVII., 56 - lagyheju harapos- XXVJI., 56 - leves- XXV., 52 - v6rosflilii ekszer- XXVH., 56 tokee U., 6 varanusz, pancelos v, kornodoi sarkanygyik 16 - pusztai VU., 16 - szalagos VII., 16 vipera, erdes bozot- XXII., 46 - orrszarvu xxn., 46 - gaboni XXn., 46 - voroshasu fekete XX., 42

piton, asszala v, szikla- XI., 24 - kockas v. reces XI., 24 sikl6, hamis korall- XV., 32 - mandarin- XIV., 30 - mangrove" XV!., 34 - rnexikoi kiraly- XIV., 30

vn..

xxrrr.,

48

kobra, brazil hamis- XV., 32 - kiraly- XIX., 40 - papaszemes XIX., 40 krait, gyuruszalagos v. pama

xvrrr.,

3M

HU ISSN ISBN

0324-3168

963 11 5436 X

Mora Ferenc Ifj6.agi Konyvkiado Feidfu kiado: SzilEidi 1 anos igazgat6 Kossuth Nyomda (87.0136), Budapest, 191>7 Fel.,J6. vezeti5: Bede Ist van vez6rigazga 16 Felelos szerkesztd; Kartdi Ilona Szakmailag ellenorizte: Dr. Kon6. Zoillin A szlivcget gondozta: Makai Judi! Mllszaki vezet6: Szakalos Mihaly Kepszerkesztd: Arva Ilona Mfi .. aki .zorke,zt<'l: Deak Ferencne 111 700 peJdany. Terjedelem: 2,16 (AI5) Iv. IF 5943

'32,- A
A Buvar Zsebkonyvek eddig megjelent kotetei:
Madarak 1. (4. kladas) Vadviragok 1. (4. kladas) Gombak (4. kladas) Halak (3. kladas) Lspkek (4. ktadas) Disznovenyek (3. kladas) Csigak, kagylok (2. kiadas) Fak, bokrok (3. kladas) Legyek, hangyak, rnahek, darazsak (3. kiadas) Vadak (3. kladas) Asvanyok (2. kladas) Mohak, zuzm6k, harasztok (2. kladas) Bogarak (3. kladas) KovUletek Kutyak (3. kladas) Kigy6k, bekcik (2. kladas) Diszmadarak (3. kladas) Vadviragok 2. (3. kladas) Kulturnovimyek 1. (2. kiadas) P6kok, skorpi6k (3. kladas) Hazlatlatok (3. kladas) Gyumolcsok (3. kiadas) Osallatok (3. kladas) Kulturnovenyek 2. Felhok (2. kladas) Allatkerti emlosok (2. kladas) Gy6gynovenyek Tengeri allatek 1. (2. kladas) Tengeri allatok 2. (2. kladae) Emberek (2. kladas) Kaktuszok, pozsgasok (2. kladas) Fuszernovenyek (2. kladas) Klilonos novenye~ . Kiseml6sok (2. kladas) Emberelodok Trepust pillang6k f Kab6cak, bodobacsok i Osnovenyek Havasi viragok Hagymasok, gumosok Szitakotok, kereszek, hangyales6k Madarak 2. Klilonos allatok Egyszervolt allatok Tropusl orchldeak Lovak Kina kerti viragai Macskak Vizinovenyek Gombak 2. Gyomnovenyek Egzotikus hlillok