You are on page 1of 10

MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

A hipermédia a versértelmezési folyamatban


Boda I. Károly, Porkoláb Judit
Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet
bodai@inf.unideb.hu

Bevezetés
A hipertext és hipermédia napjaink informatikájának egyik legdivatosabb – és a
World Wide Web hallatlan népszerűségének köszönhetően az egyik legismertebb –
fogalma. A hipertext népszerűségének fő forrása kétségkívül az, hogy többféle-
képpen és különböző szempontok alapján összekapcsolt szövegrészekből ún.
„nemlineáris szövegek” kialakítását teszi lehetővé, s ezáltal az emberi
gondolkodáshoz közel álló, asszociatív jellegű információ-visszakeresésre ad
lehetőséget. A hipermédia pedig a szövegek verbális lehetőségeit a multimediális
(képek, hangok, mozgóképek) információk sokaságával bővíti ki. Nem véletlen
tehát, hogy a hipertext- (illetve hipermédia-) alapú rendszereket a hipertext rugalmas
információszervezési lehetőségei, a multimédia látványossága és információ-
gazdagsága, valamint az ezeket támogató szoftverek széles választéka miatt rend-
kívül sok helyen használják.
Tanulmányunkban a hipermédia alkalmazási lehetőségeit vizsgáljuk meg a vers-
értelmezési folyamatban. A választott téma fontosságát egyebek között abban látjuk,
hogy a számítógép interaktivitása és a multimédia látványossága együtt olyan
korszerű, és a fiatalok által is széles körben elfogadott eszközt adhat a tanár kezébe,
amely közelebb hozhatja a (jobbára tévén és videón felnőtt) diákok számára a költői
nyelv összetettsége miatt nehezen megközelíthető belső tartalmat, és olyan
mélységeket is feltárhat, amely pusztán verbális szövegértelmezéssel csak nagy
nehézségek árán érhető el. Tanulmányunk alapgondolata az, hogy a kiválasztott vers
megértési folyamata a hipertext (az asszociatív szervezettség és a hipertext lényegét
jelentő interaktivitás) segítségével lépésről lépésre nyomon követhető és a
multimédia segítségével mindez látványosan és élvezetesen valósítható meg.
Az alapprobléma tehát egy kiválasztott vers reprezentálása a versszöveg alap-
ján kialakított hipertext struktúra segítségével, és a vers tartalmához illeszkedő
multimediális elemek beillesztése ebbe a hipertext struktúrába.
Egy így elkészített hipermédia rendszer a versszöveg (valamint a versértelmezési
folyamatban felhasznált „külső” szövegrészletek) egyfajta „térképeként” szolgál,
amelynek a bejárása szinte észrevétlenül a kiválasztott vers egyre mélyebb
megértését eredményezi. A továbbiakban először röviden áttekintjük a hipermédia
(szöveg) nyelvészeti alkalmazásának elméleti hátterét, majd példákon keresztül
szemléltetjük az adott területen a számítógép és a multimédia együttes
alkalmazásában rejlő lehetőségeket.
Egy lehetséges kiindulópont lehet a hipertext fogalmának szövegtani,
pszicholingvisztikai és kognitív nyelvészeti keretbe helyezése. Míg a szövegtani
megközelítés módszertani alapot nyújt a versszöveg hipertext struktúrának
kialakításához, a pszicholingvisztikai és kognitív nyelvészeti nézőpont létjogo-

20
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

sultságát az adja, hogy a hipertext struktúra a mentális lexikon szervezési elveinek


jobb megértésére ad lehetőséget, a hipertext használata pedig az emberi megértési
folyamat elemzését, egyfajta modellezését teszi lehetővé. Másképpen megfo-
galmazva, a hipertext struktúra kialakítása során lényegében a szövegértelmezés
„természetes” útját követhetjük végig, és közvetlenül vizsgálhatjuk azokat a
folyamatokat, amelyek során egy prózai szöveg vagy vers jelentésrétegei az olvasó
személyes tudásába, „mentális lexikonába” integrálódnak.

1. Elméleti háttér
Tanulmányunk elméleti-módszertani hátterét egyrészt a Petőfi S. János által
kidolgozott koreferencia elemzés1 alkotja, amely a szövegek koreferenciális
szerveződésének formális leírása mellett lehetővé teszi például a szövegek aktuális
tagolódásának, a téma-réma kapcsolatoknak2 a feltárását is. Másrészt tanulmá-
nyunkban a kognitív nyelvészet metaforafogalmát3 használjuk, amely szerint a
metaforák tartományok közötti leképezéseknek tekinthetőek. Ezeket a leképezéseket
– általánosítva őket a metaforák mellett a szimbólumok leírására is – használjuk fel a
szövegek hipertextalapú reprezentációjának, a szövegek tematikus struktúrájának a
kialakításakor azért, hogy lehetővé váljon az elsődleges jelentéstartalom mellett a
szövegek további, átvitt jelentésrétegeinek a feltárása is. A vizsgált szövegek
jelentéstartalmának feltárása részint olyan háttérismereteket igényel, amelyek
feldolgozott formában szótárakban és lexikonokban lelhetőek fel, általános esetben
azonban (és többnyire ez a helyzet) csak intertextuális környezetben, egy
megfelelően kialakított korpuszban levő külső szövegek, idézetek4 visszakeresésével
valósítható meg.

2. A hipertext és hipermédia alkalmazása


A kiválasztott versrészlet hipertext reprezentációjának az alapja a szövegmondatok
koreferencia elemzése.5 A továbbiakban egy példán keresztül (és jelentősen
rövidítve) szemléltetjük a versszövegek hipertextalapú elemzésének a lényegét.
Kis réten ülök, vállig ér a fű
s zizegve ring. Egy lepke kószál.
S zizegve bomlik bánatom, a nap
felé az útról könnyü por száll.
(Radnóti Miklós: Koranyár)

A versrészlet kommunikációs egységei, (zárójelek között) kiegészítve őket azokkal a


szavakkal, amelyeknek az explicit előfordulására a további elemzés során szüksé-
günk van:
(k01) = (Én (=i01) egy) kis réten (=i02) ülök.
(k02) = Vállig ér a fű (=i03) (a réten (!i02)).
(k03) = (A fű (!i03)) zizegve ring.
(k04) = Egy lepke (=i04) kószál (a réten (!i02)).
(k05) = (Itt a réten (!i02)) zizegve bomlik bánatom (i01)(=i05).
(k06) = A nap (=i06) felé az útról (!i02)(=i07)6 könnyü por (=i08) száll.

21
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

A kommunikációs egységekben feltüntettük a bennük előforduló kulcsszavak


koreferencia indexeit is (az első előfordulást az = jellel, a kommunikációs egység
alaptémáját pedig a ! jellel jelölve). A versrészletben előforduló kulcsszavak és ezek
koreferencia indexeinek teljes listája a következő:
(i01) a költő („én”)
(i02) egy kis rét (ahol a költő ül)
(i03) (a réten növő) fű
(i04) egy lepke
(i05) (a költő) bánata
(i06) a nap
(i07) a rétre vezető (poros) út
(i08) az út (könnyű) pora

A versrészlet tematikus struktúrájának táblázatos ábrázolása (ha a kódok nehezen


jegyezhetőek meg, gondoljuk arra, hogy egy hipertext struktúrában pont ezek
felelnek meg a csomópontoknak – azaz képzeljük el, hogy „rákattintva”
bármelyikre, azonnal megkapjuk a hozzájuk rendelt szöveget, illetve a kulcs-
szavaknak megfelelő koreferencia indexek esetén az adott kulcsszó-kategóriához
tartozó további kulcsszavakat, sőt hipermédia környezetben például ezek képi
megfelelőit is):
(i01) (i02) (i03) (i04) (i05) (i06) (i07) (i08)
(k01) (k01)
(k02) (k02)
(k03)
(k04) (k04)
(k05) (k05) (k05)
(k06) (k06) (k06) (k06)
1. táblázat

A táblázatból látszik, hogy a versszakot a „rét” kulcsszó (i02) tartja össze – azaz
Shakespeare szavait kölcsönvéve Radnótinál ebben a versben „Rét az egész világ” –,
és külön hangsúlyt kap a (k03) kommunikációs egységben a „fű” kulcsszó, mint
alaptéma (!i03).
A versrészlet átvitt jelentésrétegeinek feltárásához további szövegrészletekre van
szükségünk. Tekintsünk két idézetet:
(Q01) = Most lelkem (i01)(*i04*) fölébred... egy álomból másba: / ... / Jutok zöld
mezőre (*i02*), mely fölött a kék ég / Verőfényes napja (*i06*) fölemelte székét
(=felállította trónját, felkelt7). / Illatoz a pázsit8 (*i02*), madárének hallik, / Könnyű
lépteimtől még a fű (*i03*) se hajlik, / Lepke (*i04*) módon szállok virágról-
virágra: / Kimagyarázhatlan keblem boldogsága! (Arany János: Álom-való)
(*i02*) A RÉT / MEZŐ A BOLDOGSÁG SZIGETE / A VILÁG
(*i03*) A FŰ A MÚLANDÓSÁG / BÁNAT9 (↔ A VIRÁG SZÉPSÉG / BOLDOGSÁG)
(*i04*) A LEPKE LÉLEK
(*i06*) A NAP AZ ÉLET / BOLDOGSÁG FORRÁSA10

22
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

(Q02) = az úton (i07) nehéz napom pora (i01)(*i07*)(*i08*) száll; / lassú szívemben
ilyenkor lágyan / szenderg a folyton készülő halál. (Radnóti Miklós: Alkonyi elégia)
(*i07*) AZ ÚT AZ ÉLET
(*i08*) AZ ÚT PORA AZ ÉLET GONDJA / BAJA
Látható, hogy a fenti idézetek átvitt jelentéssíkon mozognak, és az is, hogy a
kulcsszavak szimbolikus leképezései az idézetekben többnyire magától értetődőek.
Ezenkívül figyeljük meg a „könnyű” jelző összekapcsolódását Arany Jánosnál a
boldogsággal, felszabadultsággal, amelyet hangsúlyosan ellenpontoz a „nehéz” jelző
összekapcsolódása Radnóti Miklósnál az élet gondjaival, nehézségeivel.
Az idézetek egyes kommunikációs egységeit az eredeti versszöveg kommunikációs
egységeivel összekapcsolhatjuk (pl. párhuzamba, illetve szembeállíthatjuk őket), és
egyes esetekben kiegészíthetjük velük a versszöveget:

(q02) = (Én (i01)) Jutok zöld mezőre (k01) = (Én (=i01) egy) kis réten
(*i02*) (=i02) ülök.
(q03) = mely (=a zöld mező (*i02*)) (c50) = (A réten (!i02) süt a nap (i06).)
fölött a kék ég / Verőfényes napja
(*i06*) fölemelte székét (=felállította
trónját, felkelt)
(q06) = (az én (i01)) Könnyű lépteimtől (k02) = Vállig ér a fű (=i03) (a réten
még a fű (*i03*) se hajlik (!i02)).
(k03) = (A fű (!i03)) zizegve ring.
(q07) = (Én (i01)) Lepke (*i04*) (k04) = Egy lepke (=i04) kószál (a
módon szállok virágról-virágra réten (!i02)).
(q08) = (Itt a réten (*i02*)) (k05) = (Itt a réten (!i02)) zizegve
Kimagyarázhatlan (az én (i01)) keblem bomlik bánatom (i01)(=i05).
boldogsága (i50)!
(q09) = az úton (i07) nehéz napom pora (k06) = A nap (=i06) felé az útról
(i01)(*i07*)(*i08*) száll (!i02)(=i07) könnyü por (=i08) száll.
2. táblázat

A versrészlet kiegészítését kommentár egységekkel valósíthatjuk meg, ezért vezet-


tük be a (c50) kommentár egységet, amely egyébként a (k06) kommunikációs
egységből is logikusan következik. A táblázatban az egyes kommunikációs (és
kommentár) egységekben félkövérrel szedtük azokat a lehetséges (kulcs)szavakat,
amelyek köré a mondatszintű egységek, mint egy (hipertext alapon szerveződő)
mentális szótár attribútumai11 elrendezhetőek.
Bővítsük ezután ki a versszöveg tematikus struktúráját a fenti szimbolikus
leképezésekkel és az idézetek figyelembe vett, „a céltartományba átvitt”
kommunikációs egységeivel. Érdemes megfigyelni, hogy az átvitt jelentésrétegeket
23
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

elsősorban nem a „rét”, hanem a „költő” fogalma tartja össze – vagyis a versrészlet
által kifejezett tartalom sokkal személyesebbé vált.

(i01) (i02) (i03) (i04) (i05) (i06) (i07) (i08)


(i50)
(*i02*) (*i03*) (*i04*) (*i06*) (*i07*) (*i08*)
(k01) (k01)
(q02) (q02)
(c50) (c50)
(q03) (q03)
(q06) (k02) (k02)
(k03)
(q06)
(q07) (k04) (k04)
(q07)
(k05) (k05) (k05)
(q08) (q08) (q08)
(q09) (k06) (k06) (k06) (k06)
(q09) (q09)
(q09)
3. táblázat

A táblázat szemléletesen mutatja, hogyan bővíthető ki fokozatosan a kiválasztott


versrészlet jelentésköre a külső forrásokból származó, de jelentés szempontjából a
versrészlettel összekapcsolható idézetek feldolgozásával.12 Mivel a feltárt, átvitt
jelentésréteg nyilvánvalóan a külső szövegrészletek nélkül is „benne volt” a
kiválasztott versszövegben, eljárásunk arra mutat rá, hogy hogyan történik meg egy
vers jelentéstartalmának megértése, kiindulva a vers szó szerinti, „felszíni”
jelentéséből és eljutva a vers átvitt, „mély” jelentéséig. A versértelmezés folyamata
az értelmezést végző személy mentális lexikonának folyamatos bővítésével
valósítható meg.
A táblázatos ábrázolás előnye szemléletessége, hátránya viszont az, hogy segít-
ségével egyszerre csak korlátozott számú csomópont jeleníthető meg. A táblázattal
reprezentált kapcsolatrendszer azonban egy háromrétegű hipertext struktúrával is
megjeleníthető, amely már semmilyen korlátozást nem tartalmaz. A hipertext
struktúra rétegei13
Index réteg (I RÉTEG): a kulcsszavak és kulcsszó-kategóriák, a közöttük levő
szemantikai (és egyéb) kapcsolatok, valamint azok a kommunikációs egységek,
amelyekben a kulcsszavak valamelyike előfordul (a kulcsszavak ún. attribútumai).
Logikai/koncepcionális réteg (LK RÉTEG): azok a (rövid) szövegrészletek és
multimédia objektumok, amelyekben a kommunikációs egységek, ill. az általuk (az

24
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

érzetek szintjén, pl. képi formában, hangokkal) kifejezett relációk előfordulnak, és


amelyek a szövegkörnyezetet biztosítják a kulcsszavaknak és attribútumaiknak.
Lexikális réteg (L RÉTEG): a szövegrészleteket és multimédia-objektumokat
tartalmazó teljes szövegek, illetve multimédia-anyagok; a vers értelmezéséhez
felépített (multimédia) korpusz.
A vizsgált vers esetén az index réteg egy kis szelete a következőképpen ábrázolható:

Kulcsszavak Kommunikációs és kommentár


szimbolikus leképezések egységek
...
(i01) = a költő („én”) (q02) = (Én (i01)) Jutok zöld mezőre
(*i02*)
(k01) = (Én (i01) egy) kis réten (i02)
ülök.

(i02) = egy kis rét (ahol a költő ül) (q02) = (Én (i01)) Jutok zöld mezőre
• szinonima: (zöld) mező (*i02*)
• szinonima: tisztás (k01) = (Én (i01) egy) kis réten (i02)
• szimbólum: A RÉT / MEZŐ A ülök.
BOLDOGSÁG SZIGETE / A …
VILÁG (p03) = Az út (i07) az erdőből (i11) egy
napsütötte tisztásra (i06)(i02) vezet.
(p05) = Színes pillangók (*i04*) lepik el
a mezőn (*i02*) pompázó virágokat
(*i10*).


4. táblázat
I RÉTEG

A táblázatban a kommunikációs egységeket a bennük előforduló minden kulcsszó


„szócikkében” feltüntettük (kivéve azokat az eseteket, amikor egy kulcsszó egy
összetett kifejezésben pl. birtokos jelzőként szerepelt) – bár mint a három pont (…)
is jelzi, ennek a teljes réteg ábrázolásakor van jelentősége, amelyet itt helyhiány
miatt meg sem kíséreltünk.
A logikai / koncepcionális réteg megfelelő részletének az ábrázolása (figyeljük meg,
hogy a képek főbb tartalmi jegyeit verbálisan is megfogalmaztuk):

25
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

Szövegmondatok,
Szövegrészletek
kommunikációs és
multimédia-objektumok
kommentár egységek
...
(P03) = (K01)

(K01) = (p03).

(Q00) = Radnóti Miklós: Koranyár (Q00) = (K01) & (K02)


& (K03)
Kis réten ülök, vállig ér a fű (K01) = (k01) & (c50) &
s zizegve ring. Egy lepke kószál. (k02) & (k03). (K02) =
S zizegve bomlik bánatom, a nap (k04). (K03) = (k05) &
felé az útról könnyü por száll. (k06).
(P05) = (K01)

(K01) = (p05).


(Q01) = Arany János: Álom-való (Q01) = (K01) & (K02)
& (K03) & (K04)
Most lelkem fölébred... egy álomból másba: (K01) = (q01):
...
Jutok zöld mezőre, mely fölött a kék ég (K02) = (q02) & (q03).
Verőfényes napja fölemelte székét.
Illatoz a pázsit, madárének hallik, (K03) = (q04) & (q05) &
Könnyű lépteimtől még a fű se hajlik, (q06) &
Lepke módon szállok virágról-virágra: (q07):
Kimagyarázhatlan keblem boldogsága! (K04) = (q08)!
...
5. táblázat
LK RÉTEG

26
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

A táblázatban szereplő képeket a Google keresőrendszer (http://www.google.com)


képkeresőjével találtuk meg az interneten.
A lexikális réteg az általunk használt korpusszal egyezik meg, ennek ábrázolásától
eltekintünk.

Felhasznált irodalom
[1] Károly I. Boda (2002): Use of Hypertext in Information Science. Concepts, Systems,
Models, and Applications. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
[2] Boda I. Károly – B. Porkoláb Judit (1998): Koreferenciális kifejezések és koreferencia-
relációk. Példaszöveg: Szent János Apostol Jelenéseinek könyve. 21:9–23. Az új Jeruzsálem.
(Részlet) In: Officina Textologica 2. 32–56.
[3] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2000): A koreferencia kérdései a számítógépes szöveg-
feldolgozás szempontjából. In: Officina Textologica 4. 150–180.
[4] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2002a): Co-reference Analysis and the Structure of
Natural Language Texts. In: Szöveg az egész világ. Petőfi Sándor János 70. születésnapjára. –
szerk. Andor J., Benkes Zs., Bókay A. Tinta K. 2002. 81–100.
[5] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2002b): Téma-réma kapcsolatok vizsgálata egy
kiválasztott versszövegben korreferenciaelemzés segítségével. In: Officina Textologica 7. 93–
112.
[6] Boda I. Károly – Bodáné Porkoláb Judit (2003a): A tematikus progresszió vizsgálata
kiválasztott szövegekben korreferencia-elemzés segítségével. In: Officina Textologica
9. 45–58.
[7] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2003b): Hiponim és metaforikus kapcsolatok
reprezentálása hipertext alapú rendszerekben. In: Hoffmann I., Kis T. (szerk.): Köszöntő
könyv Nyirkos István 70. születésnapjára. Magyar Nyelvjárások 41 (2003) 57–68.
[8] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2004a): Hogyan történhet meg egy vers
jelentésrétegeinek az egyén személyes tudásába való integrálása? A hipertext a versértelmezé-
si folyamatban. Előadás a VI. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti,
Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencián (Dunaújváros, 2004. március
19.)
[9] Boda István – Porkoláb Judit (2004b): A hipertext a versértelmezési folyamatban. A
hipertext számítógépes nyelvészeti alkalmazási lehetőségei. In: Természettudományi
Közlemények. Nyíregyházi Főiskola. (megjelenés alatt)
[10] Kabán Annamária (szerk.) (2001): Funkcionális mondatperspektíva és
szövegszerkesztési stratégia. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc
[11] Kövecses Zoltán (1998): A metafora a kognitív nyelvészetben. In: A kognitív szemlélet
és a nyelv kutatása. Pólya K. 50–82.
[12] Magyar Értelmező Kéziszótár 1–2. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest (1992)
[13] Pál József – Újvári Edit (szerk.) (2001): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az
egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó, Budapest
[14] Petőfi S. János (1998): Koreferenciális elemek és koreferenciarelációk. Példaszöveg: Mt.
9,9–13. Máté meghívása. In: Officina Textologica 2. 15–31.

27
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

[15] Porkoláb Judit – Boda I. Károly (2004): Hipertext alapon szervezett mentális lexikon
bővítésének lehetőségei. Előadás a XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti kongresszuson
(Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban) (Nyíregyháza, 2004. április
6.)
[16] Radnóti Miklós művei. Szépirodalmi K. Budapest, 1976. (Magyar remekírók)
[17] Tolcsvai Nagy Gábor (2001): A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest
[18] Verstár CD. Arcanum Databases – Folio VIP Electronic Publishing, 1992–93.

Jegyzetek
1
A koreferencia-elemzés eredeti formalizmusát adja meg Petőfi (1998), általános,
szövegtani megközelítését tárgyalja Tolcsvai (2001). A koreferenciális elemzés
index-reprezentációja és alkalmazása például a szöveg téma-réma kapcsolatainak
leírására a Boda – Porkoláb (1998), Boda – Porkoláb (2000), Boda – Porkoláb
(2002a), Boda – Porkoláb (2002b) és Boda – Porkoláb (2003a) tanulmányokban
található. Utóbbi tanulmányokban kifejeződik a szerzők azon törekvése, hogy a
koreferencia-elemzést egyfajta metanyelvként használják a szövegek bizonyos
tulajdonságainak nyelvfüggetlen leírására.
2
A tematikus progresszió és funkcionális mondatperspektíva kérdéskörének
általános tárgyalását adja Tolcsvai (2001), egyes speciális kérdései (például az
aktuális tagolódás és a koreferenciális szerveződés összefüggése, a téma-réma
viszonyok tárgyalása hipertextuális összefüggésekként) megtalálhatóak a Kabán
(2001) tematikus kötetben, és a Boda – Porkoláb (2002b) és Boda – Porkoláb
(2003a) tanulmányokban.
3
Lásd például Kövecses (1998).
4
A külső szövegek forrásai elsősorban Radnóti (1996) és Verstár (1993), egyes
esetekben Pál – Újvári (2001). Szükség esetén a fogalmak pontos értelmezéséhez a
Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉK 1992) segítségét is igénybe vesszük.
5
Egy versszöveg teljes koreferenciális elemzése terjedelmi korlátok miatt egy
tanulmányban nehezen valósítható meg. A versszöveg tematikus struktúrájának
kialakításakor azonban elsődlegesen a szöveg megfelelően kiegészített
kommunikációs egységeire és az ezekben előforduló kulcsszavakra van szükségünk,
ezért nem minden esetben kell felhasználnunk a koreferencia-elemzés teljes
eszköztárát. Jelen tanulmányunkban is ezt az utat követjük. A szerzők részletesen
tárgyalják a koreferencia-elemzés felhasználását a versértelmezési folyamatban a
Boda – Porkoláb (2004a) előadás írásos változatában, valamint a Boda – Porkoláb
(2004b) tanulmányban.
6
Az (i02)(i07) koreferenciális index-kifejezés a „rétre vezető út” szerkezetet fejezi
ki.
7
vö. „Akkor uj király fog érkezni habomon / S fölemeli székét az előbbi romon”
(Arany János: Daliás idők. Harmadik ének, 50.)

28
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Szeged, 2004. május 27–29.

8
Bár a pázsit jelentése gyep, ritkábban a gyep füve (MÉK 1992: 1094), itt mégis úgy
gondoljuk, Arany János metonimikusan a rétet (a rét füvét, virágait stb.) érti alatta.
9
A fű egyes szövegekben „ciklikus pusztulása miatt az enyészet és múlandóság
kifejezője. ... A fű jelenti még az emberi sorsot, «Az ember napjai a fűhöz hasonlók»
(Zsolt 103,15).” (Pál – Újvári 2001: 162) Egy másik példa: „Gyors enyészettel forog
a jelenlét, / A dicső héroszt örök éj borítja, / Büszke márványán kihal a csudált név, /
S fű lepi sírját.” (Kölcsey Ferenc: Kívánság)
10
A Nap „A fény és melegség égiteste, az élet forrása. Aktív őselem, maszkulin
princípium; a kozmikus értelem és az igazság egyetemes szimbóluma. Látszólagos
Föld körüli útja az élet, a halál és az újjászületés jelképévé avatta.” (Pál – Újvári
2001: 348) A NAP AZ ÉLET FORRÁSA szimbólumhoz a költészetben sok esetben
A NAP A BOLDOGSÁG FORRÁSA szimbólum is társul. Néhány példa:
▪ „Az ég is béborul, fényes nap setétül, / mindennek vége szakad” (Balassi Bálint:
Negyvenhetedik)
▪ „az a nyájasabb nap / Jőjjön valahára, / Melyben süssön a víg nap / Mosolygó
súgára” (Csokonai Vitéz Mihály: Örömversek Prof. Budai Ésaiás úrhoz ...)
▪ „Ne is félj, óh magyar, talám akkorára / Boldogabb nap jön fel reád valahára”
(Csokonai Vitéz Mihály: Magyar! hajnal hasad!)
11
A mentális lexikon lehetséges szervezésének kérdéseit, beleértve a hipertext
struktúrában alkalmazható relációkat is, a Boda – Porkoláb (2003b) tanulmány
részletesen tárgyalja.
12
Nyilvánvalóan további idézetekkel még tovább bővíthettük volna a kiválasztott
versszöveg jelentéstartalmát. Így például feldolgozhattuk volna a fű és bánat
kapcsolatát (pl. amelyben, mint egy tengerben, a költő elmerül a vers kezdetén),
valamint az úton szálló nehéz por és a nap felé szálló könnyű por ellentétét – hogy
csak két olyan témát említsünk, amely további kutatásra ösztönözhet.
13
A hipertext struktúra három rétegét egy negyedik réteg, az ún. hipertextuális réteg
kapcsolja össze. Az ún. MLAIS modell részletes leírását adja Boda (2002).

29