11.

általános tétel

Edike

11. tétel Foglalja össze az osztalékpolitikát befolyásoló főbb tényezőket. Mutassa be az osztalékpolitika és a vállalat piaci értéke között kapcsolatokra vonatkozó főbb elméleteket. Ismertesse a főbb osztalékfizetési stratégiák jellemzőit és az osztalék fizetés leggyakoribb formáit.
Egy vállalat számára az olyan osztalékpolitika tekinthető ideálisnak, mely maximalizálja a piaci értékét, és ezen keresztül a részvényesek vagyonát. Amikor egy vállalat kialakítja az osztalékpolitikáját, a következő tényezőket is figyelembe kell vennie:  az osztalékra vonatkozó törvényi korlátozások  a szerződésben kikötött korlátozások  az osztalék kifizetés hatását a likviditási helyzetre  az adósság-kapacitást és a tőkepiacok elérhetőségét  a jövedelmek stabilitását  a növekedési kilátásokat  a részvényesek preferenciáit Szempontok, korlátok  A törvényi korlátok elsősorban a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálják. Nem lehet osztalékot fizetni jegyzett tőkéből és tőketartalékból, valamint tiltás áll fent fizetés képtelen cégek esetében is.  A szerződésekben kikötött korlátozások áltlaában záradékokban szerepelnek, melyben megtiltják a vállalat számára az osztalékfizetést mindaddig, amíg valamely pézügyi mutatója nem ér el, vagy nem halad meg egy bizonyos előírt szintet.  A likviditási helyzet az osztalék kifizetés készpénzbeli kiáramlását jelent. Ezért minél likvidebb egy cég, annál kevesebb gondot okoz az osztalék kifizetése.  Az adósság kapacitás és a tőkepiacok elérhetősége kapcsán a likviditás számos okból kívánatos a vállalatok számára. Elsősorban védelmet nyújt pénzügyi nehézségek idején, és megfelelő rugalmasságot biztosít a vállalatoknak.  A jövedelmek stabilitásánál azok a vállalatok, melyeknek a múltban stabil volt a jövedelme, általában a pénzügyileg nehezebb években sem csökkentik az

11. általános tétel

Edike

osztalékfizetést, mert nagyobb bizalommal néznek a jövő elé, mint azok a vállaltok, melyek jövedelme a múltban erősen ingadozott.  A növekedési kilátások fontosak, hiszen a gyorsan növekvő vállaltoknak a sok jövedelmező beruházási lehetőség megvalósításához sok tőkére van szükségük. Ezért általában nem, vagy csak alacsony osztalékot fizetnek, mert jövedelmük döntő hányadát visszaforgatják.  Az adózási feltételek főként ott játszanak szerepet, ahol az osztalék formájában kifizetett jövedelem és az árfolyamnyereség adóztatása eltérő adókulcsokkal történik.  A részvénytulajdonosok preferenciái szintén figyelmet érdemelnek, hiszen: a részvényesek egy része főként az osztalékfizetés miatt vásárol részvényt, míg más befektetőket elsősorban az árfolyamok jövőbeni emelkedése, tehát a realizálható árfolyamnyereség motiválja. Amikor egy vállalat részvényeseit viszonylag kevés számú befektető alkotja, akkor a menedzsment az osztalékpolitika kialakításakor tekintettel lehet a részvényesek preferenciáira. Osztalékfizetési stratégiák 1.) Passzív osztalékpolitika: Mindaddig be kell fektetni, amíg a beruházási javaslatok az elvárt hozamnál magasabb kamatot ígérnek. Azt a jövedelmet viszont, ami az új befektetésekhez szükséges saját tőkén felül van, ki kell fizetni a részvényeseknek osztalékként. Az osztalékok nagysága évről évre jelentősen változnak, ezért a legtöbb vállalat megpróbál egy viszonylag stabil részvényenkénti osztalékot fenntartani. 2.) Stabil összegű osztalékpolitika: Részvényesek stabil jövedelemre számítanak, csak abban az esetben változik az osztalék, ha a nyereség is változik. Jó kihatás a cég helyzetéről. Nagy befektetők stabilan számolhatnak vele. 3.) Állandó osztalékfizetési hányad: vannak vállalatok, melyek olyan osztalékpolitikát követnek, melyben az osztalékfizetési hányad állandó. Ilyenkor minden évben a jövedelem egy meghatározott százalékát fizetik ki osztalékként. Ha a vállalat jövedelme egyik évről a másikra jelentősen változik, az osztalék is erősen ingadozni

11. általános tétel

Edike

fog. Ennek mérséklése érdekében sok vállalat egy intervallumban állapítja meg az osztalékfizetési hányadot. Például az: adózott eredmény 10%-a. 4.) Kompromisszumos osztalékpolitika: az előzőekben bemutatott osztalékfizetési stratégiák bizonyos fajta kombinációját követi. Célkitűzése, hogy el kell kerülni azt, hogy pozitív nettó jelenértékű beruházásokat el kelljen utasítani az osztalékfizetés miatt. El kell kerülni az osztalékok csökkentését, továbbá, hogy a szükséges tőkét új részvények kibocsátásával szerezzék meg. Fenn kell tartani egy megcélzott adósság/saját tőke arányt, illetve egy osztalékfizetési hányadot is. Hosszú távon az osztalék növekedése követi a jövedelmek növekedését, de csak bizonyos időbeli késéssel. Osztalékpolitika hatása a cég értékére 1. Modigliani és Miller elmélet Az osztalékpolitikának nincs érdemleges hatása a cég piaci értékére, hiszen azt a cég befektetései határozzák meg. Az elmélet feltételei, hogy nincsenek adók, ezért a befektető számára közömbös, hogy osztalék vagy árfolyam nyereség formájában jut a jövedelemhez. Továbbá nincsenek tranzakciós költségek és az új részvény esetén sincs plusz költség, illetve a befektetési politikát az osztalékpolitika nem befolyásolja. A tulajdonosok egy része az osztalékpolitika változása miatt eladja részvényeit, de mások megveszik, átmenetileg csökkenhet az árfolyam, de pillanatok alatt zajlanak az adás-vételi folyamatok és így kiegyenlítődik az árfolyam. 2. Gordon elmélet Az osztalékpolitika hatással van az árfolyamra. A vállaltoknak általában magasabb osztalékot kellene fizetniük, mert vannak olyan befektetők, akik a ma kapott készpénzt nagyobb arányban értékelik felül a jövőbeliekhez képest. A biztos osztaléknak kisebb a kockázata a bizonytalan árfolyammal szemben. A kisebb kockázat kisebb elvárt hozamot jelent. Továbbá a befektetőknek vannak tranzakciós költségeik is, melyeket csökkenteni szeretnének.

11. általános tétel Osztalék fizetés

Edike

Az osztalék mértékét a részvénytársaság igazgatótanácsa határozza meg. A legtöbb vállalatnál az osztalékfizetésnek kialakult eljárási rendje van. Az eljárás az osztalékfizetés bejelentésével kezdődik, mely tartalmazza azoknak a részvényeseknek a listáját, akik jogosultak a kinyilvánított osztalékra. Normális körülmények között a nyilvántartási napot követően 2-4 hét múlva kerül sor a szokásos osztalék kifizetésére. Ha a vállat nem számít viszonylag stabil jövedelmekre, akkor más módon is fizethet osztalékot. Például egy kisebb szokásos negyedévenkénti osztalékelőleg mellett év végén extra osztalékot állapít meg. Vagy a pénzben fizetett osztalék helyett osztalékrészvényt is adhatnak a vállalatok a részvényeseknek; mikoris a vállalat a visszaforgatott nyereség egy részét a saját tőke más elemévé alakítja át

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful