Fosszilis és

megújuló

energiaforrások
Mindennapi életünk egyik legalapvetőbb szükséglete az energia. Bele sem gondolunk, amikor felkapcsoljuk a villanyt, vagy épp a gázkonvektor mellett melegedünk - és még sorolhatnám- , hogy ezen cselekedeteink megvalósításához jelentős mennyiségű energia szükséges. De honnan is szerezzük az energiát? Ezen fogalmazásom keretében szeretném e kérdésről „lerántani a lepelt“. Egy évszázaddal ezelőtt első számú energiahordozónknak a kőszenet tettük, melyet fűtésre, villamosenergia-temelésére, s üzemanyagként használtunk, melyet nemrégiben a kőolaj váltott le. A kőszén legnagyobb mennyiségét napjainkban az ipar alapanyagként használja fel. Lehetséges, hogy ez másként alakulna, ha hazánk bővelkedne a legjobb minőségű kőszénben, az antracitban, de sajnos nálunk nem bányászható. Leggyakrabban használt erőforrásaink tehát mindennapunkban a kőolaj és a földgáz. Fúrócsöveken át jut mindkettő a felszínre. Nélkülözhetetlen számunkra, hisz a modern vegyipar legfontosabb alapanyagai. A földgáz 1-4 szénatomszámú szénhidrogének keveréke. Nyers állapotban is felhasználható. A metán (CH4) a vezetékes gáz alapvegyülete. A propán (C3H8) és a bután (C4H10) a palackos gáz alkotórésze. A kőolaj 4-nél nagyon szénatomszámú szénhidrogének keveréke. Összetétele változhat. Sűrűsége a víznél kisebb, ezért a tankhajó-balesetek miatt hatalmas területen úszik a víz felszínén, mely óriási természeti katasztrófákat okozhat az adott hely élővilága számára. Feldolgozásával foglalkozó iparágat petrolkémiának nevezzük. Bizonyos eljárás során a nyers kőolaj összetevőire választják szét: Tároló tartályból egy csőkemencébe vezetik, ahol 350 °C körüli hőmérsékletre melegítik, az ezáltal alakult gőzöket frakcionálótoronyba vezetik, melyben a hőmérséklet alulról felfelé csökken. Külökböző magasságokban különböző forráspontú szénhidrogének csapódnak le. Ezek az ún. tányérokon összegyűlnek, elvezethetők. Egyidejűleg más-más termék vezethető el folyamatos üzemben. Ezen folyamat során kaphatjuk meg a három legfontosabb üzemanyagot, elsősorban a benzint, majd a kriptont és a dízelolajat. Mivel egyre nő a benzin iránti kereslet, olyan eljárásokat is kidolgoztak, melyben a benzin mennyiségét növelik. Ez a hőbontással kapcsolt desztilláció. Eddig csak a fosszilis, azaz a nem megújuló energiáról beszéltem, melyek nélkülözhetetlenek számunkra, hosszú távon mégis a megújuló energiaforrások lennének számunkra az ideálisak, hiszen a szénhidrogénkészlet egy idő után elfogy, s muszály lesz új energiákat hasznosítani. Földünk egyetlen megújuló energiaforrása a Nap, mint égitest. A fényenergiát az ember közvetlenül nem tudja felhasználni, de a növényi és állati táplálékok, a szerves tüzelőanyagok, a biogázzal működő eszközök, a napkollektorok, napelemek és naperőművek mind a fény energiát hasznosítják. A fényenergia egy része hővé alakul, vagyis légáramlást

forrásanyagok: Prizma-könyvek: Kémia Google képgaléria . unokáink számára!! ÍVégeÔ A dokumentumot készítette: Tári Péter Pál. Mindenképp be kell látnunk. egészséges környezetet magunk után hagyni a jövő nemzedéke. szélkerekek. gyerekeink. hogy energiapazarló életmódunkon mindenképpen változtatnunk kell. Végső soron minden energiafajta hővé alakul. szeptember 19-én. mely globális felmelegedést okoz. 2011. vízimalmok. Felhasznált dokumentumok. melyet a szélerőművek valamint a vízierőművek használnak. 10/c osztályos tanuló. ha szeretnénk egy szép. A globális felmelegedést gyorsítja a fosszilis energiahordozók égetéséből felszabaduló szén-dioxid-gáz miatt kialakuló üvegházhatás is.indít.