EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar

ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT
A történeti és földrajzi határok a mezopotámiai gondolkodásban (A hegy lábánál: Dér, egy határváros a Szargonida korban)

Témavezető: Dr. Niederreiter Zoltán Egyetemi tanársegéd

Készítette: Dér Virág Borbála Ókori nyelvek és kultúrák alapszak Assziriológia szakirány

2010

Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ........................................................................................... 3 I. 1. A dolgozat témája és célkitűzései............................................. 4 I. 2. A témaválasztás indoklása ......................................................... 4 I. 3. A témafeldolgozás forrásai ........................................................ 5 II. A határ mezopotámiai fogalomköre ................................................ 6 II. 1. A határ fogalmai ....................................................................... 6 II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött............................................. 7 II. 3. A természeti határok................................................................. 8 II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök......................................... 9 II. 4. 1. Kárumok ........................................................................... 9 II. 4. 2. gišTUKUL dAššur ............................................................ 11 II. 4. 4. Szikladomborművek és sztélék ...................................... 13 II. 5. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében .............................. 17 II. 5. 1. Fémeszközök .................................................................. 19 II. 5. 2. Madár-hasonlatok ........................................................... 21 II. 5. 3. Az „úttörő‖ ..................................................................... 23 II. 5. 4. A toposzokból kirajzolódó ideológia ............................. 26 III. „Dér egy másik ország határán van…‖......................................... 28 III. 1. Három hatalom határán - Történelmi összefoglaló .............. 28 III. 1. 1. Dér városa ..................................................................... 28 III. 1. 2. Dér szerepe a Szargonidák korában .............................. 30 III. 2. Dér kultusza a szargonida időszakban .................................. 35 III. 3. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen ........................................................................................... 37 III. 4. BAD3.AN.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe ......................................................................................................... 42 III. 4. 1. Sarrukín születési legendája (partitúra) ........................ 42 III. 4. 2. Dér szerepe az akkád királyok korában ........................ 45 III. 4. 3. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban....... 45 III. 4. 4. A „nagy‖ jelző problematikája ..................................... 46 IV. Konklúzió...................................................................................... 48 IV. 1. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése ..................... 48 IV. 2. Egy város és az ideológia ..................................................... 50 Bibliográfia ......................................................................................... 52 Mellékletek .......................................................................................... 66

2

I. Bevezetés
Az idők folyamán a határok funkciói és a hozzájuk kapcsolódó képzetek folyamatosan változnak. A határ elválaszt, és egyben összeköt, előnyöket és hátrányokat is jelenthet a két oldalán élők számára. A határok ambivalens megítélése változik; ahol a határ elválaszt, ott a periférikus jelleg dominál, ahol az összekötő szerep erős, ott az átjárhatóság jellemzően nyomon követhető. A határ megvonása és a tér elválasztása az emberiség legrégibb problémái közül való; fogalma egyaránt vonatkozik egy jelenség kiterjedésének szélére (határvonal, szegély, perem, mezsgye, gyepű), valamint az azon túli és azt körülvevő területre (határsáv, zóna, övezet, vidék). 1 Az ókori Mezopotámiában léteznek természetes határok (hegyvonulatok, folyók, sivatag, tengerpart), amik általában véve a legalapvetőbb állandó határok, és valóban alkalmasak arra, hogy egész kultúrákat és államalakulatokat válasszanak el egymástól, valamint politikai határok, amelyek fizikailag megfoghatóak, vagy absztrakt emberi kreáció eredményei, és folytonosan mozgásban vannak. A természetes és az ember alkotta határok olykor egybeesnek, ami egyszerűbbé teszi a fogalom megértését, de a legtöbb esetben a politikai határok teljesen képzeletbeli vonalak, amik pillanatok alatt megváltozhatnak. A mesterséges politikai határsáv alapvetően egy ütközőterület is lehet, ahol erődöket építenek, ahova katonai egységeket telepítenek, de ugyanakkor érintkeznek a kultúrák, kereskedelem zajlik. A területen adott esetben ütközőállamok is lehetnek, melyek élén helyi hatalmasságok állnak; városurak, vazallus uralkodók.2

1

A határ fogalmát eredetileg a földrajzi tér keretei közt fogalmazták meg, ám a norvég Fredrik Barth és tanítványai antropológiai megfogalmazása után új jelentésekkel gazdagodott. Miután ők megkérdőjelezték állandóságát és változtathatatlanságát, a fogalom már a területiségtől való elvonatkoztatását is magában foglalja (Barth 1969). A konzervatív tudósok a határokat, különösen az államhatárokat ugyanis statikusnak és öröktől adottnak tekintették, míg a Barth utáni elemzések -a körülményektől és az egyes tényezők kiválasztásától függően- a határokat áthatolhatónak, változónak és alakíthatónak vélik (Corvesi 1999). 2 Az ütközőállamok is egyfajta határterületnek tekinthetőek a fenti definíció alapján. Jóllehet politikailag és közigazgatásilag nem képezik a birodalom részét, csak befolyási területét.

3

hiszen a határképzet egyik legfontosabb elemét a hegyek alkották a mezopotámiai kultúrkör és népei esetében. a Zagrosz hegy lábánál fekvő város. földrajzi elhelyezkedésének. városalapítások segítségével. Szargonida időszakra vonatkozó információk közlésére szorítkozom. és értelmeztem az adott településre vonatkozó. legyenek ezek emberkéz alkotta vagy természeti elemek. Ebben a dolgozatban az újasszír. Dér szerepét és helyzetét tárgyalom a Szargonida időszakban. a kakkē Aššur szerepének. a saját kozmosz határainak elemzése az Asszír Birodalom esetében elsődlegesen. vagy éppen nem szerepel egy általam vizsgált szövegben. a kereskedelemben és a politikában betöltött szerepének. Ezen kívül magáról a városról gyűjtöttem össze történelmi és irodalmi forrásokat. a határokat jelölő tárgyak. valamint a Szargonida kori propagandisztikus irodalomban elfoglalt helyének vizsgálatával és értelmezésével is foglalkozom majd. miért szerepelhet. a határok kitolásának. Célom a saját világ.I. hogy választott városom közel fekszik a Zagrosz lábához. 4 . sztélék. körbejárása a mezopotámiai gondolkodásban. E témakör vizsgálatakor tehát meghatározó a kárumok. A dolgozat témája és célkitűzései Dolgozatom első részének témája a határ fogalmának meghatározása. A város történetének. illetve az államapparátus levelezésében. és a provinciának. Igyekszem bemutatni Dér fontosságát II. szikladomborművek. A témaválasztás indoklása Valójában témámat éppen Dér városa miatt választottam. Sarrukín és utódai alatt. I. Dolgozatom második részében egy „határváros‖. Végül tárgyalom a hegyek megjelenésének bizonyos aspektusait. Feldolgozott témám szempontjából is fontos ez az elem. A város nevének előfordulását vizsgáltam az uralkodók felirataiban. Bemutatom a határt kijelölő jelenségeket. a hegy vonulata jelenti az északi határát. 2. Ehhez szükséges volt a határ fogalmának azonosítása az ókori Mezopotámiában. tekintve. Sarrukín születési legendájában. új területek elfoglalásának fontosságának elemzése az újasszír. melynek központja volt. főleg Szargonida ideológiában. szerettem volna felderíteni. egész pontosan három hatalom határán. 1.

ami az egész kutatás kiindulópontjául szolgált. A témafeldolgozás forrásai A választott téma feltárásához felhasznált akkád nyelvű források között vannak történelmi források: asszír királyfeliratok (középasszír és újasszír feliratok egyaránt.vagy onnan származó információkat. I. 3. és az eredmény ismeretében eldönteni. szerepelhet-e a város neve a Sarrukín-legendában. hogy átfogóbb képet nyújthassak a témáról a dolgozat mindkét részében. Igyekeztem minél szélesebb körűre kiterjeszteni a kutatást. 5 . Az összegyűjtött adatok alapján levonható néhány következtetés. Ennek alapján kíséreltem meg rekonstruálni Dér városának szerepét az adott időintervallumban. valamint itineráriumokat és istenlistákat. Ezek mellett felhasználtam irodalminak tekinthető műveket is – például Sarrukín születési legendáját és Sarrukín földrajzát–. nem csupán a Szargonida időszakból) és a belső adminisztráció levelei. ami a város szerepét világítja meg az adott időszakban.

. hogy a határral kapcsolatos szavak jelentésköre széles és nem pontos. . A kifejezések felsorolásakor az angol fordításukat közlöm. . territory. limit. mint országok határvonala értelmében. . confine.maš: border. territory.html 2010-04-02.mişru (CAD M2.edge. de olykor fizikai megjelölésekkel. border of heaven. marker of boundary.post.pattu ( CAD P. A leggyakrabban a „határ‖ értelemben használt kifejezések két csoportra bonthatók. territory. . plan for a building. stake. neighborhood. Ebben az esetben kérdéses. a másikat sokkal nagyobb értelemben. boundary.) .boundary.region.region. seal pin. véleményem szerint ez utóbbi. 3 Forrás: ePSD. Sumer fogalmak3: (A lenti kifejezések feltűnnek jó néhány korai szövegben. country (in political terms). amit többször használnak telekhatár. district.) . domain.II. marker to the fixation of the extension of plots. ADD. . border. 495-6. next to. ha országokról. 1.museum. .kur-zag: mountain border.pulukku (CAD P.) .upenn.edu/epsd/nepsd-frame. 312-6. 56-57. side. A határ fogalmai Minden esetben elmondható.kisurrû (CAD K. boundary.us2-sa-DU: border.boundary.anzag: horizon.border. földekről van szó. kisebb földdarabok elhatárolásánál használják.canal. shoulder. . region. area. 433-4. boundary. 6 .taḫumu (CAD T. limit.pāţu (CAD P.itû (CAD I.bulug.) . . 1. right side. confine. . Akkád fogalmak a „határra‖: . .) . http://psd. Absztrakt fogalom. territory. A határ mezopotámiai fogalomköre II.kudurru (CAD K. A) . 510-11) . az egyiket főként telekhatároknál. stake. urudbulug. 284-5. boundary. hogy telekhatárként. 305-10. vagy egész országokra kiterjesztett értelemben értelmezhető-e a szó. mivel a magyar nyelvben ugyanazt a szót használjuk esetleg eltérő értelemben. bár a kudurrut. territory. A királyfeliratokban értelemszerűen az utóbbiakat leljük fel gyakrabban. region. 113-5. felleljük királyi címekben is. border. vagy a határok miatt kitört háborúké) . 2. ADD. ezek főleg határviták leírásai.kisurra: border.) . . mu-lu-ug: needle. . mert utána országokat sorol fel. the right.zag: arm.

II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött
Szomszédos földek (egy államon belül) könnyen elhatárolhatóak, de az államalakulatok közötti határok problematikája igen széles körű. Nem valószínű, hogy létezne pontosan behatárolt, modern értelemben vett territoriális eszme.4 A politikai határfogalom5 azonban a királyfeliratok és szerződések alapján létezik. Itt aligha vonatkozik azonban fizikailag kijelölt határra; inkább egy kissé bizonytalan körvonalú befolyási övezetet jelöl. Ezeket többnyire városnevek felsorolásával jelölik meg a királyfeliratok pontos földrajzi definíciók nélkül.6 Egy híd is lehetett mesterséges határjelölő eszköz az Eufráteszen, Asszíria és Urartu között. De voltak ennél nagyobb, komolyabb határjelölők is.7 Éppen a királyfeliratok tanúsága alapján létezik az „őrzött határ‖,8 amit őrtornyok, erődök vonala képvisel. Gandulla tanulmánya alapján dicsekvés: politikai propaganda inkább, mint valós helyzet a szorosan őrzött határ. Van a valódi befolyási övezet, és az átmeneti övezet – földadományozások, amik szintén határvonalat jelölnek ki, de nem pontosan, földrajzilag rögzített értelemben.9 A mai értelemben vett „határ‖ fogalmának használata mezopotámiai vonatkozásban nem egészen időszerű, hiszen csak fenntartásokkal alkalmazható, de sajnos nem lehet rá jobb szót találni a magyar nyelvben. Egyfajta elhatárolás azonban létezett, hiszen pontosan észben kellett tartaniuk, melyik terület az övék, melyik az, amely más uralkodó kezében van. Ezért lehet az, hogy bár beszélhetünk határokról, tudomásul kell vennünk, hogy nem illik teljesen a mai fogalmaink közé. Nem egyenes, nem teljesen elválasztó a mezopotámiai határ, és a legtöbbször nem is követi a természeti választóvonalakat.

4

Territoriális eszme: olyan elmélet, ami a területet az államiság nélkülözhetetlen elemének tekinti, igazából csak a XVIII. század óta elterjedt gondolkodásmód, de mára teljesen a köztudatba ivódott; ha államról beszélünk, mindig szorosan egy adott területhez kötjük. Nem lenne helyénvaló itt használni, különösen, mivel az európai vallásháborúk koráig nem is létezik olyan elképzelés az államról, ami ennyire szorosan kapcsolódik a területiséghez. Ebben az időszakban -és még sokáigaz állam fogalma sokkal inkább az uralkodó személyéhez kötődik. Anakronizmus használni egy ilyen korban a territoriális értelemben vett „határvonal‖ kifejezést. 5 Politikai határfogalom alatt értem azt a tudatot, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy mettől meddig tart a felségterülete az egyes államalakulatoknak. 6 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 7 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 8 Gandulla 1999., pl. SAA 1. 31. 9 Gandulla 1999.

7

II. 3. A természeti határok
A természeti határok lehetnek folyók, hegyek, hegységek, csatornák, a sivatag vagy a tenger; minden, amin az átkelés, áthatolás nehézségekkel jár, és eképp korlátozza a kapcsolatokat. Ezek valóban elválaszthatnak egymástól területeket, és nem emberi kreációk; mindig is léteztek. Mezopotámiát délen a Perzsa-öböl, keleten és északon a Zagrosz, a Kurd- és az Örmény-hegyvidék vonulata határolják, nyugaton pedig jórészt a sivatag. A tenger és a sivatag logikus, alapvető határok. A Tigris és az Eufrátesz folyók nem választják el igazán a területeket, hiszen ezek mellett csoportosulnak a települések (és a folyamok medre folyamatosan változott). A belső határokat a folyómedrek, illetve a csatornák jelenthetik. A Dzsezire az Észak-Irakban a Tigrisről nyugatra elterülő sivatagi térség, a Tigris és az Eufrátesz között (gyakorlatilag KözépMezopotámia egésze), ami önmagában egyfajta sziget. Délen a Shatt al-Arab, egy, a Tigris és az Eufrátesz összefolyásánál keletkezett, és a Perzsa-öbölig tartó mocsárvidék, ami a területen belül valamelyest még elkülönülnek. Egy későbbi fejezetben a természetes határok közül a hegyet és a hozzá kapcsolódó toposzokat bővebben fogom tárgyalni.

8

II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök
II. 4. 1. Kárumok10
Kárum: fal, kikötő, rakpart, kereskedőtelep, üzlet, bolt. CDA 150. kāru(m)

Várost alapítottam. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. Elneveztem Kár-Assurnak, és felállítottam Assur, az én uram fegyverét benne…11 III. Tukulti-apil-Esarra,( Ann. 9. 2-3. sor)

A kárumok egy várostípust alkotnak; ezek kikötők, kereskedőtelepek és/vagy adminisztratív központok voltak az Asszír Birodalom határán vagy befolyási övezetében. A kárumok lehettek már régebben is létező települések, melyek a terjeszkedés során kerültek asszír uralom alá, vagy frissen alapított, új városok. Tökéletes volt arra, hogy jelöljék, meddig jutott el az asszír előretörés. Az újasszír periódus frissen alapított vagy beolvasztott városai a határokon gyakran kaptak a meghódoláskor, létrehozáskor olyan nevet, amik az asszír király vagy az asszír istenek erejét, dicsőségét fejezték ki: pl. Kár-X, ahol X egy isten vagy uralkodó neve. Az effajta nevek, amiket adminisztrációs szempontból jelentős városok kaptak, valószínűleg azért születtek, hogy megmutassák, az asszírok készek a helyi gazdaságot, és az elitet is befogadni a birodalmukba. Azonban nem csak a korábban idegen városokra vonatkozott ez a rendszer. Jó néhány asszír várost újjáépítettek/megépítettek a frissen elfoglalt területeken, és ezek a Kár-X/Dúr-X nevet kapták.12 A források tanúsága alapján az asszír királyok törekedtek arra, hogy minél intenzívebben építsenek új városokat a határon – egyfajta terület-kijelölésként; ezeknek az volt a funkciója, hogy megerősítsék az uralmat az új területeken. Asszír alattvalókkal népesítették be őket, és asszír központként szolgáltak egy újjászervezett provinciában, vagy kihelyezett telepként, független helyi

városokkal körbevéve.

10

Yamada 2005. a téma átfogó elemzését adta legutóbb, a fejezet nagyrészt az ő munkája hatására készült. 11 Tadmor 1994. 42. 12 A Kár-X nem új névforma, már a sumer városok között is voltak ilyenek, és az óbabilóni dokumentumokban is szerepeltek, az asszír és babilóni szövegek a második évezred második felétől említenek ilyen városokat.

9

Az asszír dominancia az Eufrátesz középső területétől indul. hogy megerősítsék a rend világának határait. aztán lassan kiterjed a Mediterráneum keleti részére. A Dúr-X inkább határerődök és városok neve. milyen módszerekkel lehetett kiterjeszteni az Asszír Birodalom határait. A kereskedelem nyugatra irányultságával magyarázható talán. mindenesetre ennek megállapítása nem jelen dolgozat tárgya.14 A Kár-X típusú városok másik fontos aspektusa a szerepük az adminisztrációban. A kárumok. de általában a hivatalos levelezésben már az újat használják. de nem adják ezt a típusú nevet adminisztrációs központoknak. hogy itt ki az úr. §2 10 . 639-640. másra is szükség volt.15 amelyek lényegében a kijelölik egy tartomány vagy birodalom határát. ez már a területi birodalom új ideológiai elemét. az Eufrátesz nagy kanyarulatán túl Szíriáig. de minimum a befolyási övezetet mutatja. a keleti területeken csak kevesebbet találunk. A határ meghatározásához általában városok neveit használják. Talán a Kár-X városok szándékos elhelyezése is a birodalomszervezés egy tudatos eszköze volt.A másik népszerű névminta a Dúr-X. és az alsó részén a Háburnak. Ám annak. Nem jelent egyúttal teljes asszír fennhatóságot is. vagy néhány predikatív13 név. Észak-Föníciáig. vagy Harhar (Kár-Sarrukín). Az újasszír korszakban a nyugati terjeszkedés során a Kár-X-ek az asszír hódítás és kereskedelmi ellenőrzés határát jelzik. A kárumok szervezése egybeesik a frissen létrehozott provinciák újjászervezésével a határok mellett. a határpontok ezen kijelölői mindenesetre érdekes példáját mutatják annak. Egy még biztosabb emlékeztetőre. 15 Grayson RLA 1957-71. amelyben állítmány szerepel – „beszélő‖ név Ilyen városok például Til-Barszip (új nevén elfoglalójáról Kár-Sulmánu-asarédu). a behatárolás eszköze lesz maguknak a városoknak a létrehozása is. 13 14 Olyan név. a befogadó gondolkodást tükrözi. ami az asszír király vagy az asszír istenek erejét és dicsőségét sugallja. vagy néhány városé a magterületen. Az átnevezett városok egy része továbbra is ismert marad a korábbi nevükön is. Legsűrűbb előfordulásuk a birodalom nyugati határszakaszain észlelhető.

. az én uram fegyverét felállítottam benne. az én uram fegyverét benne…19 III. Ann. sor Városaikat újjáépíttettem. Hozzáadtam Nairi provinciához. Asszíriához csatoltam. 2. Újraépítettem azokat a városokat. 16.. akiket meghódítottam.. tűzben elégettem. Tukulti-apil-Esarra. sor. 77. 42. Elneveztem Kár-Assurnak. melléklet: Asszír káruk a határokon II. az én uram fegyverét felállítottam benne…18 III. és felállítottam Bít-Istár forrása előtt. Tukulti-apil-Esarra. 7. 11 . Letelepítettem benne az idegen földek népeit. és felállítottam Assur. 75. teljesen elpusztítottam és felgyújtottam (a városokat).. 8-9. 8-9. sor. 19 Tadmor 1994. és palotát építettem benne királyi székhelyemül. 9.20 III. Ann. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Azokban a napokban készítettem egy hegyes vasnyilat. Assur. 20 Tadmor 1994. Tukulti-apil-Esarra. 14. Várost alapítottam. Tadmor 1994. sor 16 17 Tadmor 1994. az én uram fegyverét felállítottam benne. Ann. 2-3. sz. 5. Leromboltam. Assur. 18 Tadmor 1994.17 III. és …-nek elneveztem. letörtem.1. Ann. Tukulti-apil-Esarra. 4. Ann. Assur isten. sor. . Tukulti-apil-Esarra. 71. 3-4. az én uram hatalmas tetteit ráírtam. Várost építettem. 45. 14. gišTUKUL dAššur Elpusztítottam. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. melyre Assur.16 III. az ő.

Assur. 62. old. de lehet. X:6. egy lázadás miatt lerombolt. a főszövegben és az addendumokban szereplő évszám időszámításunk előtt értetné. majd egy zagroszi helyi központbanban. 210-211. az én uram fegyverét elkészítettem. col. oda elhelyeztem…). 21 22 Fuchs. 87-91. Luckenbill 1924. Assur. amit ott használ (vasnyíl. hogy egy helyi Assur-kultuszt alapozott meg vele. Az a terminológia. nagyszerű összefoglaló tanulmánya alapján 24 A dolgozatban minden. Egy alabástromsztélét készítettem. hogy (legalábbis itt) a szimbólum valóban egy létező. az én uram fegyverét elkészítettem. valószínűleg esetenként változik. és lehetséges. IV. Sarrukín 21 Illubrut helyreállítottam. Assur. mint a birodalom főistene. A kakkē Aššur formájáról csupán feltételezéseink vannak. Assur isten. de ezt kifejezetten egy-egy városban állították fel. Assur isten fegyvere. hogy meddig ér el az igazság és rend világa. valamiféle szimbóluma az istenség hatalmának. az országoknak. (Assur vagy Assur fegyvere előtt) Szín-ahhé-eriba22 A határt egyben az is jelentette. ahhoz szükség volt egy isten segítségére… és ki más lehetett volna erre megfelelőbb. és Assur isten valamilyen szimbólumát jelképezi. az új város felavatásakor. Tukulti-apil-Esarráé: 745-ben egy lerombolt. fegyver formájú tárgy volt. Hasonló lehetett a katonai jelvényekhez. A szó jelentése mára körülbelül biztos. Összesen hét szöveghelyen fordul elő a királyfeliratok korpuszában. 63. az én uram fegyverét a közepébe lehelyeztem/felállítottam. és felállítottam előtte.3. 739-ben egy meghódított városban. körülbelül ötvenévnyi időtartamra korlátozódva (745-696)24. az én uram fegyverét istenségükké tettem. És hogy igazságot és rendet hozzanak. A hét esetből hatban a szimbólum felállítása egy-egy provinciális város erőszakos elfoglalása után. Utalhat arra. oda elhelyeztem… II. népét benne letelepítettem. amire Assur isten tetteit felírta) egyedi a királyfeliratok korpuszában. Sarrukín Harharban. 23 Holloway 2002. Öt a hétből III. hogy az istenük legyen (méd városról van szó. 1993. Assur? Kakkē Aššur23. egy szövegváltozat szerint azért. amiket kezeimmel meghódítottam. majd újjáépített és átnevezett városban. A többi helyen ez nem ilyen egyértelmű. majd újjáépített városban helyez el egy ilyet. hogy csak mi értékeljük a birodalmi politika megnyilvánulásaként. az én uram fegyverét istenségükké tettem. 12 . 160-177.Assur isten.

a szervezettséget. Nem csoda. a rendet. ott valószínűsíthető a határövezet. kap-e rutinszerű áldozatokat. kettő királyokról kapta az új nevét. vagy az ítélkezés elengedhetetlen kelléke lenne. Szikladomborművek és sztélék26 25 26 Bleibtreu 1992.Ahol a kakkē Aššurt elhelyezték. ahol számos kárum is található. Steven Winford Holloway 2001-es tanulmányában felveti. és ezért is van a határon. mint határkijelölő pontok szerepének megerősítésére. Kilikia. hiszen megszilárdítja a kozmikus rendet. Hétből hatnál áttelepítés. de a kultuszokra vonatkozóan amúgy is nagyon kevés forrásunk van még a centrumok szentélyeiből is. Shafer 1998 és Winter 1997 alapján 13 . A földrajzi elhelyezkedésük többnyire a tényleges asszír politikai befolyás legszélső határát jelöli. Nem tudjuk. és a határjelölő funkció megléte. 4. Babilónia. Mindegyik a hódítás-újrahódítás-beolvasztás narratívájába illeszkedik. de akkor hagyományos a helye és a szerepe a szövegben. amit az asszír király már adminisztratív eszközökkel megteremtett az új területen. Alkalmas városok. Harhar – Kár-Sarrukín). Assur fegyverének jelenléte megerősíti a határ kijelölését. II. méd területek. A két jelenség véleményem szerint összekapcsolható. valószínűleg igen. ahol a külföldi áruk a birodalomba áramlanak. Ahol ezt felállítják.25 Rövid ideig szerepel a forrásokban. ott szó szerint kijelölték az asszír hódítás újabb határát. vagy határövezetek. Assur fegyverét rendszerint olyan körzetekben állítják fel. Assur isten szimbólumának elhelyezése. oda kiterjesztette az istenek hatalmát. illetve magukban a kárumokban (pl. vö. idegen népesség behozatala is szerepel. Urartu. ahol idegenekkel kell szerződni. Ahova Assur isten védnöksége alatt az asszír király belépett. Dél-Palesztina. Assur fegyvere fizikailag létezik-e. Nem tudjuk. „beléptetése‖ mellé gyakran állítanak fel királyi sztélét is. Assur fegyvere funkcionális tagjává válhatott a vazallusállam vagy provincia pantheonjának. 4. hogy a perifériákon még kevesebb információt tártak fel eddig. vagy végeznek-e előtte egyéb rítusokat. katonai jelvények példája. Két átnevezett város istenekről. hogy talán a szerződéskötés.

illetve gyakran ábrázolások is vannak. 68-69. A sztélék közül jelen munkámban az újasszírokat vizsgálom. elkészíttettem királyságom képmását. Felállítottam Eqi hegyére Assur-nászir-apli városában. II. Azokban a napokban képmását királyságomnak (şa-lam MAN (šarru)-ti-a) elkészítettem. vagy „az orrát fogja‖). maguk is egyfajta kultusz tárgyai. a patak forrásánál. 97-98.101. jellegzetes kéztartás (az alak „mutat‖. . II.Azokban a napokban képmásomat (şa-lam bu-na-ni-ia) elkészíttettem. amelyek döntően győzelmi sztélék. és felállítottam a palotájában. 68-69. holdsarló (Szín). ahova csak az asszír birodalom elért. esthajnalcsillag (Istár). i. 28 A szikladomborművek olyan. A Subnat folyó forrásánál. az atyáimnak a szobra áll. a lényeg az.1. azaz a sibitti. i. amik viszont nem csak a határövezetben jelennek meg. sziklák oldalába faragott domborművek. Elkészítettem monumentális felirataimat. ahol képmása Tukulti-apil-Esarrának és Tukulti-Ninurtának. amelyek mindig valamiféle végpontokon helyezkednek el. Grayson RIMA 2. A sztélé egy kőből faragott nagyméretű tárgy. alapján 14 . és ráírtam erőm dicséretét. A. ha az uralkodó képmásáról van szó. ameddig a képmás létezik. i. amin vésett feliratok. jelenlétüket képviselve. nehezen megközelíthető helyekre. a helyre. és írónád (Nabú). Assur-nászir-apli. hét pont. Az akkád terminológiában nincs is szoros elkülönítés a műfajokra.0. hogy a király ábrázolása szerepeljen rajta. Lényegében a királyi képmás a királyt helyettesíti. szárnyas napkorong (Samas). hadiesemény megörökítése. sztélé. ráírtam dicsőségemet és hatalmamat. képmás a mezopotámiai történelmi gondolkodás egyik kulcsfogalma. Funkciója elsősorban a propaganda. a şalmu-ja megmarad. a másik kézben a királyi hatalom jelképe (buzogány). freskó. „királyi képmás‖. Talán ezért vélték a mezopotámiai uralkodók olyan fontosnak. szarvkorona (Assur). Winter 1997 és Dezső 2009. 104-105. Asszíria királyainak. Assur-nászir-apli feliratából. A relief hagyományos ábrázolásai: uralkodónként változó öltözék. A şalmu. Isteni szimbólumok is szerepelnek rajtuk: villám (Adad). rajz. ásó (Marduk). ráírtam győzelmeimet és dicsőségemet. hanem szinte mindenütt. Fontos a felállítás helye (általában vízközelben. és felállítottam velük együtt. 27 28 II. és elhelyeztem a kapuinál. 104-105. Assur-nászir-apli. hogy képmásukat felállítsák az újonnan meghódított területeken. hegyoldalban). Jellemző pózokban elhelyezkedő figurák. Akinek a képmása. isteni szimbólumok szerepelnek rajtuk. Ez a şalmu lehetett szikladombormű. az él. 97-98. egy jelentős cselekmény.27 II. istenek.. Assur-nászir-apli i.

században). saját felirataikkal (Bél-harrán-béli-uszur. Aki újra készíttetni kezdi a szikladomborműveket. „sötét kor‖. 31 Kneppner 2002. Politikai funkció: az ideológia terjesztésének.). Hadjáratok során készültek. Törökország.30 A saját szikladombormű az adott uralkodó emlékét őrzi meg. kezdik elveszíteni területjelző funkcióikat. sokkal inkább a meggyőzés. mintegy ötven ismert a mai Libanon. II. diplomáciai témák is megjelennek a rituális témák mellett. Ez az ún. Pontosan ebben az időszakban viszont megjelenik egy másik jelenség: vezető asszír hivatalnokok saját sztéléiket állítják fel. A szikladomborművek készítése II. szikladomborművei ezek közelebb esetén már a köthetők építkezésekhez fekszenek magterületekhez. és büszkén hirdeti. Samsi-ilu. Általában a hadjáratok legfontosabb eseményeihez.31 A szikladomborművek készítésének megszakad a folytonossága az újasszír kor alatt egy hosszabb ideig. például a Tigris forrásánál. etc. rituálisak és szimbolikusak lehetnek. rituális cselekmények kötődtek hozzájuk (királyfeliratokban szerepelnek erről leírások. ez az elődök emlékének ápolásába illeszkedik. illetve az egyik balawati 29 30 Radner 2010 Winter 1992. Így ezek többnyire a perifériákon elhelyezkedő emlékművek.29 Szokás volt az elődök emlékműveinek felkeresése. Assur-nászir-apli korától Assur-bán-apli koráig virágzó műfaj (i. A történészek ebből egyfajta interregnumra. alapján 15 . az III. Assur-ah-iddina esetén a szikladombormű politikai tárgyalások eszköze közte és szövetségesei között. Tukulti-apilEsarra: ő egyértelműen ismeri a korábbi határokat és emlékműveket. és egy Ciprusról is. bizonyos szertartások elvégzése. ahol úgy gondolták: eddig és ne tovább. a királyi hatalom meggyengülésére következtetnek. mintsem az informálás a funkciója. Sarrukín alatt a téma kezd megváltozni. az általuk érintett fontosabb régiókhoz kötődnek. az aktuális világvégén állították fel őket.e. amely a mezopotámiai királyok kötelessége közé tartozik. ebből az időszakból alig maradt fenn királyfelirat is. 32 Porter 2003.A legszélső határokon. 97. a sztéléké I. Rituális: szertartások.32 Összefoglalva tehát a funkciók politikaiak. Irak és Irán területéről. Tukulti-apil-Esarrától kezdve a korszak legvégéig. is Szín-ahhé-eríba emlékművek. a propagandának hatékony eszköze. vagy a hadjáratok útvonalának végén. velük akár párhuzamosan. átalakulni. meddig jutott el.

felállítva. 33 Barnett 1973. és kihívás – üzente. melyeket ezeknél az emlékműveknél végeztek. Ugyanakkor szimbolikus helyek is. végpontján. az ellenségnek és az eljövendő királyoknak egyaránt. jelzés volt. Ezek a helyek részint kozmikus határok: a szikladombormű itt a természeti erőforrások feletti uralom jelképe. 16 . új határokon. ha nagyobb akarsz lenni annál. akár menet közben is elkészítve. roppant tömege. Volt azonban. hadjáratok útvonalán. ami a királyok előtt magasodott. hogy már járt itt valaki. a hegyek rendíthetetlen.kapupánton látható is egy ilyen dombormű felavatása). a terület birtoklásának jelképe. Láthatjuk hát. hogy így a szikladomborműveket és a sztéléket is besorolhatjuk a határok kijelölésének eszközei közé. fontos utak mentén. csak az tudta felkeresni. Elhelyezkedésük is jellemző: mindig valamely kitüntetett helyen készítik el. aki eddig már eljutott. Ez lehet folyók forrása. csábító és elrettentő volt egyszerre. átlépni. És erre a kihívásra válaszolni kellett. csupán a beavatottak számára hordozott így jelentést. hogy ezt kell meghaladni. Gyakran rejtett helyeken találhatók.33 Szimbolikus: a hatalom reprezentációja. ami nem hirdette ilyen nyíltan azt. rítusokkal kapcsolatosak. aki ismerte a helyét. nem feltétlenül hirdette ország-világ előtt.

megmásztam őket. 197. barlang tátong szűk és sötét torkolatával. a szokásos feladatoknak egészen más keretet ad. hágói elzártak. elvadult növényzet és más akadályok állják útját a vonuló királynak. A hőstetteknek. kerülete százötven stádium. amint szemügyre vette a nehezen megközelíthető sziklákat. A király. Minden oldala meredek és szakadékos. gyakran hasonlítják őket egy tőr hegyéhez. ahová a madár sem ér fel. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében A szikla harminc stádium magasba tornyosul. A hegyek rémisztőek: nehéz ösvények. fizikai akadály volt. miként változik. 17 . A határként szereplő hegy átszelésének feladata és a hegy leküzdésének leírása toposzként jelenik meg a királyfeliratokban. 14-18. hegylánc.II. s az egybeömlő vizek zuhataga lezúdul a hegy meredélyén. Valódi. Hasonló ez 34 Nagy Sándor. Nagy Sándor. mint határ. gyakran már-már nem emberi lényekhez hasonló lakókkal. A király. hogy elvonul alóla. A hegység. a szikla derekán. (Curtius Rufus. csak egyetlen keskeny ösvény vezet fel rajta. bronzcsákányok. s a legmélyén magas boltozatú búvóhelyek rejtőznek. természetes határ szerepelt a mezopotámiai gondolkodásmódban. hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia. hogy a természetet is megtörje. aminek heroikus tetté vált az áthágása. áthatol ezeken a legyőzhetetlen akadályokon. Ám a hegy legyőzésének megvannak a maga (már-már kanonizált) eszközei: rézcsákányok. hogy meghódíthassa az újabb területet is. bővül a hegyek. vasszekercék. a tengert háromszor megostromoltam. hegyi utak leírása az asszír királyfeliratokban. az átkelést a hegyen. mely befelé fokozatosan kiszélesedik. Az alábbiakban példákat is mutatok rá. Rufus 1967. A káosz és a félelem birodalma volt. melyek a király rendelkezésére állnak. A barlangban csaknem mindenütt források csörgedeznek.[ …]-ot meghódtottam. a nagy Dért… Az akkád Sarrukín születésének legendája. De utóbb feltámadt lelkében a vágy. 5. az alacsony hegyeken átugrottam. először úgy határozott. sor A Nagy Sándor hódításához kapcsolódó leíráshoz hasonlóan az asszír uralkodók királyfelirataiban is megtalálhatjuk a természet legyőzésének egy fontos elemét.)34 …Nehéz hágókon rézcsákánnyal átkeltem a magas hegyeken. és csekély eltérésekkel ismétlődik. nem emberi. amikor a király hangsúlyozza a feliratában. mint hérosz. meredek csúcsok. vasfejszék. A kozmosz egy külön részeként tekintettek rá. járhatatlanok. Feleúton.

hogy az előzményeit is áttekintsem. hogy egyre fontosabbnak vélték hangsúlyozni a feladat nehézségét. Az eszközök tehát gazdagodnak és bővülnek. hogy legyőzhesse Humbabát… 35 Ugyanakkor.36 A királyfeliratokban (évszázados hagyománynak megfelelően) a király gyakran említi. Úgy tűnik. hogy bizonyos motívumokat kiválogassak. Méltán dicsekedhet hát el ezzel a tettel bármely király. Gilgames is a hegy. ha nem a mitikus kontextust nézzük.valamelyik isten vagy legendás hérosz által megvalósított cselekedethez. hogy olyan területre lépett. és kiemeltem belőle a fontosnak tartott elemeket. hősies mivoltát. és nem jelölöm a többi előfordulását 18 . Levine 2003 és Dezső 2009 alapján 37 A csaknem szó szerint vagy jelről jelre azonos részeket csak egyszer említem. Az alábbi szövegek kronologikus sorrendben következnek. hogy legyőzhesse az Anzu madarat. valamint a király úttörő szerepe.37 Elsődlegesen az újasszír királyfeliratokat vizsgáltam. a cédruserdő felé vette az irányt. 35 36 Horowitz 1998. de kutatásomba bevontam a középasszír királyfeliratokat is. ahová előtte egyik sem az atyái közül. hiszen egy katonai hadműveletet borzasztóan megnehezíthet egy nem megfelelő terep. A forrásgyűjtés célja az volt. hogy a királyfeliratok idővel egyre több irodalmi képet és egyre több természethű leírást készítenek a természeti akadályokról. George 2003. és áttekintsem fejlődésüket. mivel véleményem szerint ez a sajátos toposz megérdemli. az asszír uralkodók annaleseiből és egyéb felirataiból válogatva. hangsúlyozni a nehézségeket. A feliratok szövegének változása. az uralkodó akkor is lenyűgöző tetteket hajt végre. Az általam ismert összes királyfeliratot átolvastam. Levine 1981. Minden dátum időszámításunk előtt értendő. Annus 2001. bővülése arra utal. Szokásos kiemelni a járhatatlan utak megnyitását. Ezek a toposzok a madár-hasonlatok és a fémeszközök használata. Ninurta is a hegy meghódítására indul. aki legyőzte a hegyet. amikkel szembe kellett nézniük. legalábbis egyelőre.

Fémeszközök „…Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem…‖38 I. A.39 I.2.78. 42 Grayson RIMA 2.101. A.1. 41 Grayson RIMA 2. A.87. i. 5. ami nem volt alkalmas harci szekereim és hadaim átkelésére.40 … előrenyomultam az egyenetlen ösvényeken és veszélyes hágókon át. a dolgozat második részét..0. 40 Grayson RIMA 2. vasszekercékkel vágtam és bronzfejszékkel vájtam utat.89.II.6-10. hogy áthozzam szekereimet és csapataimat. alapján 39 Grayson RIMA 1. Lewis 1980 és Westenholz 1997. és jó hidakat készítettem seregem átkeléséhez. göröngyös ösvényeiken. 43 Grayson RIMA 2. bronzbaltákkal mélyítettem utat.1. melyek akadályait az ég szárnyas madarai sem tudják átszelni […] amiket egy király vagy herceg. 76-77.1. Urumu-fákat vágtam ki.39-45.ii.v. majd lejöttem TukultiAssur-aszbat városáig.0.0.átvágtam (magam) a sziklás vidéken rézcsákányokkal. és a nehéz ösvényein rézcsákányokkal az átkeléséhez jó utat készítettem a harci kocsiknak és csapataimnak. vasszekercékkel vágtam. sora.ii.. A. A. Tukulti-Ninurta (1244-1208) …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket. és áthoztam szekereimet és csapataimat…44 38 A Sarrukín-legenda 14. aki előttem élt.Zamri városából elindultam. Assur-nászir-apli (883-859) . amik a hegyekben nőnek. ii. feltáratlan.101. ami nem volt megfelelő a harcikocsik és seregeim átkelésére. és nehéz hegyeibe Lárának. amiknek belsejét még egy király sem ismerte ezelőtt.. (majd) átszeltem az Eufráteszt…41 Assur-bél-kala (1074-1057):42 Nehéz utakat […] amik szekereim és csapataim átkelésére […] alkalmatlanok voltak.. 66-71. A. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) …szekereimet és katonáimat vezényelve átkeltem a meredek hegyláncon.95-6. elzárt utakon.0.0..43 Hat napig Kasiaru erős hegyének belsejében. távoli vidékeken (vonultam)….. 44 Grayson RIMA 2. nem járt még meg[…] Arra az útra léptem[…] A Hini és Yatkun hegyeit. nehéz terepen.23. ld.0.11‘-17‘. kiszélesítettem a járhatatlan ösvényeket. a hegyek hágcsóin bronzcsákányokkal vájtam egy megfelelő utat a harci kocsiim átkelésére… II. 1. amiknek ösvényeit egy más király sem ismerte… Átvágtam a hegyeket rézcsákányokkal.87.1. nehéz útjaikon. 19 .

Miliadruni. amin nehéz az átkelés. a hegyek meredek tűi. jó utat készítve. mint Bélet-ili hegyeié. erős bronzcsákányokat vitettem a felszerelésemben. mint vad sasokat. Sarrukín (721-705): Az alsó Zábon. A Seiak.III. Tirkahuli. mint egy hal gerince. amivel megbízott Éa és Béletiláni. ott bronzcsákányokkal vágtam magamnak utat. hogy átkeljek az Eufráteszen…47 II. Csapataim élén maradtam. ezek között a gyalogosok vonulásához nincsen út. A Felső-Zában folyón. A tevék. Samas és Marduk seregeit átugrattam. és az utazó nem látja a nap ragyogását. és ahol a terep nehéz volt. ami. felmered. és az Arsiura. mint egy csatornán. i. Tarhanabe. atyáim közül egy sem ment át…45 …fel voltak szerelve vascsákányokkal és… nyilakkal… (átvágtak) a hatalmas hegyeken és távoli hegységeken…46 III. Nubanase.102. mint a tűre. a folyón. a harcikocsimon. bennük hatalmas vízesések zuhognak. Amadana. ami. a felső hegyekbe. lovasságomat és gyalogságomat úgy röptettem át azon. Kiszra. hogy kövessék őket. utat vágtam magamnak rézcsákányokkal sziklás ösvényeken. rossz a lovaknak. Sulmánu-asarédu (858-824) …Elindulva Aridu városából. esésük 45 46 Grayson RIMA 3. amit Zamua országának is mondanak. 20 . katonáimat felvittem. Sulizani. Hágóiba Kullar hegyének. és amik között a királyok. melyet Nairi és Kirhi lakossága Elamuniának nevez. amikbe letekintve félelmet keltenek.19-21. Ubera. melyre a feljutás. 47 Tadmor 1994.0. Urumi-fákat. átkeltem Búián. A tábor-követőket (munkásokat) és utászokat arra késztettem. aminek a feje magasabb. akik megszabadították tagjaimat. 33-4.17. olyan. Tarhuna.1. Grayson RIMA 3. Elhis. és táboromat felállítottam annak a hegynek a tetején. és hágói nehezek. amiknek a csúcsai merőlegesen merednek fel az égbe. nincs ösvény egyik oldaláról a másikra.0. lehetetlen. ahol a terep kedvező volt. mint egy cédruserdőben. mint a vad kecskék. átkeltem. mint egy tőr hegye. amiknek egészét fák borítják. 116. 26-szor átkeltem… Simirria. A. és összezúzták a magas hegy oldalát. 4-7. mindezek felett. nagy csúcs. Sahisara. 9-27. ami elválasztja őket. és túl meredek a gyalogos katonáknak. a hegy fáit kivágtak. hogy lecsapjak az ellenség földjére. A. hogy megerősített hidak (készüljenek) a csapataim számára. Uláiau és Alluriu hegyek között -magas hegyeket. Lulumi országbeli magas hegynek. és belseje kaotikus.102. Serabeli. 48 Thureau-Dangin 1912. az útja túl nehéz a (harci) szekereknek. a hatalmas hegyre. a málhás szamarak úgy mászták meg a csúcs ormát. tizenhat hatalmas hegyen. sor. beléptem… Nikippa és Úpá hegyei közé. a területen. Sese hegyeit. aminek elöl és hátul a megmászása nehéz. amik honosak a hegyen. aminek a gyökerei elérik az alvilág közepét. ahol az árnyék úgy terül el. és harci kocsiimat. Sűrű tömegeit Assur seregeinek a meredek emelkedőn biztonsággal felvittem.48 Muszaszir felé vettem az utamat. a nagy hegyekben. miket leírni nem lehet-. Gyors és buzgó megértésével annak. Ardiksi. aminek az oldalain szurdokok és szakadékok és hasadékok ásítanak. magasba nyúló hegyvidékek. Elula. nehéz úton. aminek a teteje a csúcson eléri az eget. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …Elama. hogy felmenjenek. mint egy lándzsa hegye. mint építőkő-tömböket. Hastarae.

81. sor 51 Grayson RIMA 2. sem a lovasság… felmásztam utánuk gyalog az Isrun hegység csúcsaira. a vaskorban is gyakori.az Isrun hegység hegyeiben. de kultikus jellege is van (votív feliratos leletek). Babilóni Mappa Mundi rev. meredek hegyeken. Mozgósítottam harci kocsiimat és seregeimet. 24. Ezek olyan tárgyak. amelyekben király még sosem vonult át. sem hatol be soha… én (odáig) meneteltem… 51 II.2. ahova még az ég szárnyas sasmadara sem repül fel…52 II. A. aminek van használati funkciója.. és én a seregeim előtt mentem lovagló menetben. Madár-hasonlatok „…a szárnyas madár nem tudná biztonsággal (befejezni útját)…‖ 50 II.100. seregem átvonulására (a hegyek) között megjavítottam.49 A királyfeliratokban újra és újra felbukkannak azok az eszközök. és összekötik a múltbeli uralkodókkal a jelenlegi hősiességét. 21 .0. és a csúcsok meredekségét bronzfejszékkel levágattam. úgy dübörög. a civilizáció teremtette eszközöket használva győzedelmeskedik a hegyen. amik alkalmatlanok a harci szekereim és hadaim menetelésére. Itt nyilvánvalóan az irodalmi előzményekre is visszautalnak. II. sem a szekerek. 52 Grayson RIMA 2. és így vonultattam át. ahová még a madár. 322-333.99. mint Adad.. akik az én oldalamon mentek. amely az ég alatt repül. szűk ösvényt. félelemmel teli hágóinak legyőzésére. amik nem voltak előkészítve harci szekereimnek és csapataimnak az 49 Thureau-Dangin 1912. Tukulti-Ninurta (890-844) .. valamint a lovakat. hatalmas szálfáit kidöntöttem.0. sor. amikhez a királyok. Lábam harci szekerét hátra vették. ahol a gyalogság hadrendje csak (egyes) sorban tudott vonulni. 8. hogy bronzeszközöket. Sargon 50-51. o. réztárgyakat említenek. ahol senki sem tudott átkelni. meredek vidékre. A. és a valóságnak megfelelően. hagyományosan. de leginkább a toposz újrafelhasználása a jellemző.5. Adad-nérári (911-891) …harci kocsikat és csapatokat mozgósítottam. Az uralkodó a rend. Komoróczy Géza fordítása (Streck 2004 melléklete) 50 Horowitz 1998. harcosaimat. 37-39. amiket az uralkodó a hegy legyőzéséhez használ. 5.83. Nyomon követhető a technikai fejlődés is.. nehéz utakon. Assur-nászir-apli (883-859) . atyáim közül egy sem ment közel. hogy világosságot vigyen oda. és előttem volt uralkodó soha az útjait nem látta. mindenféle kívánatos gyümölcsfa és szőlőtő nádként nő ott. 2. a káosz birodalmán. egyes sorokba rendeztem el.zaja 1 béru távolságban. agilitását. A keskeny utat. átkeltem a meredek hegyeken. nehéz utakon.

53 …elfoglaltak egy magas hegyet. Érdemes esetleg figyelembe venni. ii. atyáim közül egy sem hatolt el. A. atyáim közül egyik sem hatolt be…. Mint egy sas(keselyű) fészke.103.0.. A. és ami olyan volt.1. 47-9. ahova a királyok. ami éles vashegyként meredezett. Grayson RIMA 2. Assur-nászir-apli) a király katonáit hasonlítja a madarakhoz.101. atyáim közül egy sem hatolt fel. amik az ellenséget madárszerűnek írják le. amik úgy csüngtek.1. a menekülésük is ezt erősíti meg. ahova a királyok. Egy esetben (II. és az ég egyik madara sem jut el odáig. i. mint egy vastőr hegye. Samsi-Adad (823-811) …elfoglalták erősségüket három hegycsúcson. 22 . ami roppant meredek volt. hiszen a nyilvánvaló nehezítő körülmények ellenére is győzedelmeskedik.0. ami Nistun városa fölött helyezkedett el. és Tumme földjére meneteltem.átkelésre ….1. és az ég gyönyörű madarai sem értek fel oda. egy hegyet. ez szorosan véve nem tartozik a toposzhoz..101.101. a másik csoportban az ellenfelet hasonlítja madarakhoz. és elfoglalja. mint ahogy a fiókák számára szokás a fészkeket. 54 …azok a férfiak megszöktek. tettrekészségének és agilitásának hangsúlyozására szolgál. mint felhők az égen. az erődítményük úgy helyezkedett el a hegyben. azok közé (a hegyek közé). 57 Pongratz-Leisten 2001. mint egy égből alácsüngő felhő. katonáim madárként jutottak fel…55 V.. 56 Grayson RIMA 3. A. hogy előfordul. Ide a királyok. (ahol) a hegy csúcsa úgy helyezkedik el .59 a madárfészek-szerű erődítmény. i. és ahová a szárnyas madár sem ér el…. A király azonban így is győzelmet arat. meghódítja a hegyet. a szubhumán ellenség57 madárszerű58 külső jegyekkel rendelkezik. 45-46. hogy a szárnyas madár sem ér el oda. Védműveiket úgy helyezték el ott fönt. 300-332. 53 54 Grayson RIMA 2. A. és elfoglaltak egy hegycsúcsot. 58 Westenholz 1997. akik biztonságos helyre menekülnek. 62-63. 56 A madár-toposz kétfelé osztható: az egyikben a hegy olyan magas. A kutai király legendája tartalmaz olyan sorokat. A toposz azonban mindkét esetben a király hősiességének. i.1. mert ez egy olyan hegy volt. 55 Grayson RIMA 2. nem mentem utánuk. 59 Zaccagnini 1982.0. 48-50.0..

99. nehéz ösvényeket. A. Az „úttörő” I.ii 8-12.1.0.78.2.77.0.17.ii.0.2. harci kocsiimat hátrahagytam. ahol ember nem járhat…65 … magas hegyekben… hol egy más király sem járt még ezelőtt. 23 .0. Tukulti-Ninurta (1244-1208) Assur isten és a hatalmas istenek.. 68 Grayson RIMA 2.1.1.78. Tukulti-Ninurta (890-844) 60 61 Grayson RIMA 1. Az Aruma hegységben.iii..0.15-20. Adad-nérári (911-891) …aki az országok hegyeit felperzseli…67 …aki valóban átvágott egyfolytában a hatalmas hegyeken…68 II. ami harci kocsiimnak járhatatlan volt. 3. 65 Grayson RIMA 2. hatalmas hegyeket (áthágtam)… 61 …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket. Grayson RIMA 1. A. a magas hegyekben.1. A.70-77. 31. nehéz vidéken. az én uraim támogatásával.87. 62 Grayson RIMA 1. A. és veszélyes hegyszirtekre. A. melyek ösvényét egyik király sem ismerte… 62 I.0. akik előttem járnak. amikor az út egyenetlen volt. 56-60. A.0. amik (szirtjei) olyan élesek. gyalog mentem. egy vipera dühével győzedelmesen másztam át a veszélyes hegyszirteken… 63 Tukulti-apil-Esarra.0.iii. Igy keltem át a hatalmas hegyvidékekekn. Járhatatlan volt a szekereim számára. 67 Grayson RIMA 2. 42-27. 63 Grayson RIMA 2.II.5. és a seregem élére állva. és átkeltem a nehéz hegyláncon…66 II.85-86.87.ii. A.1. 5.99. bátor férfi. Assur hatalmas erejével Hanigalbat országába meneteltem.0.1. 33-38. amikor az út egyenletes volt.. 64 Grayson RIMA 2. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) Harci kocsimon utaztam. 66 Grayson RIMA 2.87. mint egy tőr éle. Sulmánu-asarédu (1274-1245)60 Amikor a nagy istenek parancsára és uram. A. (így) a harcikocsikat az emberek nyakára tettem. A.87.göröngyös úton vonultam az Etnu és az Aya hegy között. I. a hegyek távoli vidékeinek megnyitója… 64 …felmásztam utánuk a magas hegyek csúcsaira. bizony megnyitottam a legnehezebb ösvényeket és hágókat.

0. amik feltáratlanok voltak. A. Assur. Assur-nászir-apli (883-859) Assur.0. 8. i.… beléptem az Urrubnu és az Isrun hegyeibe. és az isteni jelvényével. 76 Grayson RIMA 3. 78 Tadmor 1994. átkeltem a Lallú folyón.0. i. i. nehéz terepen. atyáim közül egyik sem kelt át […] bejutottam. és amiket a királyok.2.0. átkeltem a nehéz utakon és hegyes ösvényeken. Átvágtam hatalmas hegyeken. ami olyan. távoli királyok földjeire. atyáim közül egy sem hatol be… 76 III. láttam távoli és kietlen vidékeit a világ négy égtájának…. amiknek belsejét a régi időknek egy királya sem ismerte. és eddig nem ismertek alávetést. A. az én uram erejével kanyargós utakon.1. Az Etinu hegyen áttörtem. A.0.. mint egy törött cserepet… 77 . 22-3. Grayson RIMA 2. és a hegyeken átkeltem. 73 Grayson RIMA 3.5.. i. amik a Felső-tenger partján vannak. amik elzártak voltak. Sarrukín (721-705) 69 70 Grayson RIMA 2.0. i. 31-34. az én uram parancsára.Én.101. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …a hatalmas hegyeket úgy zúzza össze. aki igazságosan uraltam a négy égtájat.8-9.100.2. 74 Grayson RIMA 3. ii. A. 77 Tadmor 1994. A. 71 Grayson RIMA 2. 75 Grayson RIMA 3.101. 116. Sulmánu-asarédu (858-824) …. és letiporta a hegycsúcsokat a hegységekben…73 …aki felnyitja az ösvényeket fent és lent…74 …aki folyamatosan halad előre nehéz utakon át a hegyeken… 75 Erődjévé tette Sítamrat hegyét. megközelítettem Sitamrat hegyét.Assur isten. ahol a királyok. 62-63 72 Grayson RIMA 2. A. amibe a királyok. ii. 24 .. 10.78 II. és egy sem […] Átkeltem nehéz terepen. meredek hegyeken seregeim sokaságával vágtam keresztül…70 Zamru városából elindultam.2.102. ösvényeken. atyáim közül egy sem közelített meg még71.1. az én uram. 42-43.aki bizony meglátta a távoli és meredek helyeket.102.0. ami alkalmatlan volt harci szekereim és seregeim számára.101. A. odaküldött engem.102. és olyan tartományokon. 113. amikben soha az atyáim közül egy sem csatázott.. és akinek nem volt legyőzője csatában.72 III. A.2. 70-1. hatalmas hegyekbe. mintha a mennyből felhőként érne le. a nagy úr. riválisa a harcban. Utakon.1.102. egy hegycsúcsot az Eufrátesz partján.. The Mila Mergi Rock Relief 14. ami előttem jár. behatoltam…69 II.

82 Luckenbill 1924. ott gyalog kapaszkodtam fel. veszélyes szikláknál hordszékemben vitettem magam. az urak erejével. folyamatos szél nem késlekedik abban. sor. 86 Borger 1956. aki kikémlelte útjaikat. küzdelmesen áthaladtunk. 83 Luckenbill 1924. 22. az én uraim azt parancsolták nekem.A nagy istenek. 81 Luckenbill 1924. IV. IV. mint a vadbivaly. 49. és átszelt minden mezőt…80 Szín-ahhé-eriba (704-681) A magas hegyek belsejében lóháton ügettem. 58. 3-11. ahol pedig túl meredekké vált. ott. leültem a hegy sziklatömbjére. egy hordszéken a harcképzett katonáimmal megtettem fárasztó utat a keskeny ösvényeiken. de ahol hatalmas törzsei nőnek az e’ari-fának. 37. 12-14. ott gyalog nyomultam előre. szalma vagy forgács. meredek és félelmetes hegyek felett. az első idézet pedig egy általános megjelölés. 36. 15-22. Fuchs 1993. nem utazott (ezeken) a feltáratlan ösvényeken és fárasztó utakon. hogy áthaladjon közöttük. 156. Col. 14-16. biztonsággal mentem. Mint egy fiatal gazella. hogy Asszíria határait kiterjesszem. az erős. §65. és hideg vizet ittam vízestömlőből.87 79 80 Fuchs 1993. Azok felett (a hegyek felett) én és seregem nehezen. 84 Assur-ah-iddina (680-669)85 …bízott a meredek hegyekben…86 …hogy raboljak. ami már-már kötelező formula. a legtöbb tájleírás. 81 Vízmosásoknál. sor 87 Borger 1956. vagy a nehézségek ecsetelése a sivatagra vonatkozik. ahol felállítottam táboromat. hegyi zuhatagoknál és vízeséseknél. amiknek az ösvényei kanyargósak és számtalanok. 98. 84 Luckenbill 1924. semmilyen más élőlény nem állt meg. bizakodó szívvel. sor 85 Csupán kevés ide illő részletet találtam. 193-194. Col. előrenyomultam és lábam alá vetettem a hajlíthatatlan országokat és az ellenszegülő hegyet. akárcsak Assur-bán-aplinál. sor. hogy szomjamat oltsam…"82 …Ez előtt a nap előtt egy király sem. a magas hegyekben. ahol nincs bőséges élet. hatalmas hegyeknél felállítottam táboromat. 1-9. a világ királya. megmásztam a magas csúcsokat üldözésük közepette. hogy zsákmányoljak. fáradságos hegyeken és hatalmas homok(sivatag)on keresztül meneteljek. 34-37. Az Anara és az Uppa hegyek lábánál. ott a szekereimet kötélen húzattam fel.79 …aki felnyitotta a hatalmas hegyek vidékeit. és nagy nehézséggel felmásztam a hegyek legmagasabb csúcsára…83 Szín-ahhé-eriba. és hatalmaskodott az elérhetetlen ösvények. aki előttem élt. Ahol túl meredek volt a székemnek. Amikor térdeim feladták. ahol a terep nehéz volt. amik ezekben a csipkézett hegyekben (nyújtóznak). hogy távoli utakra. és én. megerősítettek engem. sor 25 . Miután Assur és a nagy istenek. rs. 273. a többi uralkodónál nem is emeltem ki. Asszíria királya. 23.

90 Szín-ahhé-eriba is új részletekkel gazdagítja a szokásos. A hegyek szerepeltetése egyfajta normatívát jelenít meg.88 Az uralkodó. sor. illetve újakat választ a megszokott helyett. átfogó elemzést ad Ponchia 2004 és Ponchia 2006. ami az istenekhez és a héroszokhoz közelíti az uralkodót. azonban Assur-ah88 89 Borger BIWA 64: 79-85. 5.89 ezekben elemzi az útvonalakat. II. már-már sematikus leírást. A toposzokból kirajzolódó ideológia A hegyek útjain vezetett hadjáratok pontos. igen gyakran jelenik meg úttörőként. és ő maga is heroikus alak lesz hőstettei végrehajtásával. A témáról alapos. akárcsak az. biztosan keresztülmentek. de általánosságban is a királyokról és a királyságról „hivatalos‖ látásmódot hoz létre. mint láthatjuk. és nem csupán egyes királyoknál.Assur-bán-apli (668-631/29) A Tigrist és az Eufráteszt ők (a seregek) biztonságban átszelték legnagyobb áradásukkor. 4. hatalmas gissu. jut el oda. és erősít meg. amiket csupán a héroszok tudtak. Látható a váltás a földrajz és a tájképek leírásának különféle aspektusai között. 90 Ami felkelti a gyanút. legyőzi a hegyeket. Főként arra helyezte a hangsúlyt. amire korábban senki sem. hogy áttöri. Sokkal részletesebben. Sarrukín udvari írásbelisége merőben új fordulatokat alkalmaz. különösen II. és gyakori toposz az. analitikus elemzését korábban Simonetta Ponchia végezte el két tanulmányában. keresztülvágtak a sűrű erdőkön. megmászták a magas hegyeket. olyan eszköz.és amurtinnu-fák között. Seregével olyan tetteket visz végbe. Halmozza a jelzőket. Az asszír uralkodók felirataiban gyakran figyelhető meg. amiket tüskebozót borít. és azokat az elemeket. amiket a királyi írnokok a hegyek leírásához használtak. hogy áttekintse a követett útvonalakat. hogy elődeik szövegeiből egyes elemeket átvesznek. hogy mindezek ellenére bizonyos fokú folytonosság jellemzi a királyfeliratok fordulatait. viszont az újasszír uralkodók és a Szargonidák. és a birodalmi korszak narratív sémáit. előadták. ahol atyái nem jártak még. hogy az istenlevelet valóban felolvasták. 26 . messzi utakon meneteltek. alaposabban írja le a nehéz utat. olyan utakon keresztül. olyan ösvényekre lép.

. náluk az újonnan meghódított sivatag jelenik meg hangsúlyosabban a rendelkezésünkre álló királyfeliratok szerint. mint azt a következő részben – egy választott város. a hegyek lábánál helyezkedik el.91 Amint a fenti szöveghelyekben is megfigyelhető. ahová korábban még egy uralkodó sem lépett. legrészletesebb leírásaik a sivatagról olvashatóak. 27 . kietlen. Dér városának esetében – bemutatom. meredek. olyan részekkel. járhatatlan ösvényekkel. További adatok ld. a hegyek valóban különleges. Borger 1956. hegyes csúcsokkal. Tehát a hegyek egyszerre eszközei annak. határváros politikai és földrajzi értelemben egyaránt. Ugyanakkor itt futnak át a kereskedelmi és hadiutak.iddina és Assur-bán-apli már szűkszavúbban beszél a hegyekről. 91 Az ő legszínesebb. ami azonban ebben a dolgozatban irreleváns. hogy kifejezhessék a király heroizmusát. vad tájat mutattak. Dér városa a Zagrosz hegységnél. és biztosítanak menedéket az ellenfeleknek (hogy aztán az ő legyőzésükkel ismét megerősítsék az uralkodó hősies képét). Borger 1994. Mindennek kapcsán nagyobb a jelentősége a közvetítésben és a kereskedelemben. és innen lehet nyersanyagokat nyerni.

1.ac. hogy pl. Földrajzi elhelyezkedése. 98 92 93 Parpola SAA 10. 2. 97 Postgate-Mattila 2004. „Dér egy másik ország határán van…”92 III. Azok a helyek. mennyi veszélyt jelent ez a lelőhelyre nézve.. hogy más hatalom alá 28 . és van innen királyfeliratunk is. jelenlegi körülményei Dér városát. Valószínűleg ma is katonai támaszpont a terület. vagy határerődök. 33o 14' k.. Kisnek. 5. 95 André-Salvini-Salvini 1997. mellékleteken a város földrajzi elhelyezkedését. és ledózerolták az egyik templom még látható maradványait. 7. határvárosok álljanak ott. ezen a helyen még az irak-iráni háború idején katonai támaszpontot létesítettek.Történelmi összefoglaló III. Badra közelében – Irakban. hogy a lelőhely pusztul. sz. egészen 738-ig.97 A babilóni hagyomány másik bizonyítéka. ismerjük főistenét. 94 http://users. csak rablóásatásokból való tárgyak állnak rendelkezésre. sz. aki már Gudea felirataiban is szerepel.. Ami még szomorúbbá teszi a helyzetet. 349:21-22.ox. Három hatalom határán . 1. a lelőhelyet biztosan azonosították már. egészen pontosan az irak-iráni határ közelében. amikor újra asszír fennhatóság alá került. tudomásom szerint hivatalos ásatásról még nem publikáltak adatokat. Ld.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. 1. 45o 58') nevű településsel lehet azonos. ami vajmi kevéssé teszi vonzóvá régészeti szempontból. mint ahogy egészen elhagyásáig (a szeleukida korban) az is maradt. III.. Dér városa93 III. 1. Sarrukín egy levelében együtt említi a babilóni nagyvárosokkal. 96 És 724/3-ig. ma is megfelelőek erre a célra. feltételezhetően az óbabilóni korból. 6. A város az ókori Mezopotámiában Dér városát már a kezdeti időktől említik évnevekben. II.95 Ezen felirat alapján is Mezopotámiához tartozónak kell tekintenünk. Borszippának. 1:66-70 „Aplaya népe. ami lehetetlenné teszi az ásatásokat. 98 Parpola SAA 1. Alapvetően egy babilóni. amik már az ókorban alkalmasak voltak arra. legyen az polgára Babilonnak. királyfeliratokban. hogy valamilyen út haladjon rajtuk végig. kényes helyzeténél fogva előfordult. 1. Szükségtelen taglalni.94 A mai Tell ‘Aqr (é. 1.96 amikor III. 4. vagy legalábbis babilóni hagyományú városról beszélünk. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta (a névanyag alapján legalábbis). egy nagyobb olajmező peremén. Jelenleg a területen a talajvíz szintje magas. h. és helyzetét a korszak politikai nagyhatalmaihoz képest. 8. Nippurnak vagy Dérnek…‖ Persze. 1. 1.III.

A legtöbb említése a városnak asszír forrásokból ismert. hogy a szerző babiloni.0. népét foglyul ejtette). így Sarrukín veresége korántsem vehető bizonyosnak. aki a ház előtt van. 33ff. Asszíria királyával Dér provinciában‖ és nagy fölénnyel legyőzte. 102 Grayson RIMA 3. aki a folyók között van. de szerepel a neve eponymos-listákban is. 794 785 720 Eponymos-lista Eponymos-lista Babilóni Krónika 693 Assur-nádinsumi ADD. 3. „Dér városának földjét teljes egészében elfoglaltam‖ 99 „Anu-rabú eljött Dérből‖100 „Hadjárat Dérbe. Elám királya. Babilóni Krónika került (Kiten-Hutran. 29 . Humhuyát. 32. tulajdonaikkal együtt… ‖ 102 „[Megszerezte] Dért. V. 1. Simalját. Bubé városának Szakkudját – az isteneket. Mar-bitit. 148 A. hogy elfoglalták. és Maliki Már-bítijét. no. Sarrat-Dérit. 21. Urkitut. Samsi-Adad Királyfelirat Eponymos-lista Eponymos-lista Királyfelirat Szinkronisztikus Krónika 795. Gulát. Adad-nérári 831. 106 Grayson 1975. Elám királya 1226 körül elpusztította.999. Belit-Akkadit. Elvitte Anu-rabút.2 iii 37-48. no. akik Dérben lakoznak. Anunítut. 168. Nanayát. Palilt. 128. DúrPapszukkalt. Újasszír forrásokban elsőként II. 73. Sukaniyát (Simaliyából?). 30. 99 Grayson RIMA 2. Lahirut. Már-bitit. A. Azonban nem szabad elfelejtenünk. iv 7-9. és Mé-Turant. Bít-redútit. megütközött Sarrukínnal. 101 Millard SAAS 2.2:28 100 Millard SAAS 2.0. 105 Millard 1994. 814. 107 Grayson 1975. Burruqut. isteneikkel és zsákmányukkal. Kardunias számtalan városát. Adad-nérári említi. 37.106 „Anu-rabú Dérből Asszíriába ment‖107 II. 104 Millard SAAS 2. Anu-rabú Dérbe megy‖101 „[elvittem onnan] az istenségeket. i. együtt a környékükkel. Nér e-tagmilt. Sarrat-Dérit. 103 Grayson 1975. aztán számos más uralkodó feliratai tudósítanak arról. Gannanátét. 35.103. Anu-rabút. de csakhamar újra babilóni kézben volt ismét 738-ig. no 15:1. ‖103 „Dérbe‖104 Anu-rabú Dérbe ment‖105 „Ummanigas.

109 Öröklésemtől számítva uralkodásom tizenötödik évében legyőztem Humban-nikast. Elám és Babilón egyaránt kézben szerette volna tartani. Sarrukín idejéből azonban nem csak királyfeliratokról tudunk Dérről. 32. Nem csupán kereskedelmi. Az asszír királyfelirat ugyan győzelemről szól. Zyl. The cyprus stele (VS 1. többek között. 2.5-6. Sarrukín vezetése alatt megütközött az I. Ez az alapvető oka. Aki ezt a várost uralta. és Nimid-laguda népét. mert remek ütközőpontot 108 109 Fuchs 1993. 5. R. 71. az elámit. és elcsendesítette sóhajtozó népét…111 . Larsza. Dér városa II. Sarrukín újra hadjáratra indul. 17. 112 Luckenbill ARAB.III. Uruk. részint katonai megmozdulások helyszíneként: …Dér lakóinak a fejéről a teherhordó kosarat levettem…108 Békéssé tettem Dér. és sikeresen elűzi Marduk-apla-iddinát.. Kullab. R.visszaállítottam Dér közmunkáját…112 720: Dér mellett az asszír sereg II. 110 …aki visszaállította Dér közmunkáját. Dér mezején. 2.. Dér szerepe a Szargonidák korában III. hanem katonai szempontból is kulcsfontosságú lehetett. 15-16. sor. Ezen két időpont között a város alighanem végig asszír kézen van. Humban-nikas (743—717) elámi király vezette sereggel. részint egyes „beneficiumokkal‖ kapcsolatban. de maga a város is értékes volt. sor 111 Fuchs 1993. nem csupán az ajándékok motiválták. no. de a hadjárat nem folytatódott. és az asszírok tíz éven keresztül nem jöttek Babilóniába. 710. 1. 34. hogy Humban-nikas segítséget nyújtott a babilóni királynak 720-ban. Sarrukín királyfelirataiban nem is egy helyen említi a várost.113 II. más babilóniai nagyvárosokkal együtt. 1. Zyl. Ur. az adminisztratív szövegekben is sokszor szerepel a város neve. 55. 55. Kiszik. Dér városa II. sor. A babilóni seregek lekésték a csatát. sor Fuchs 1993.) 113 Postgate-Mattila 2004. 30 . Sarrukín és a vele párhuzamosan uralkodó elámi királyok idején kiemelt fontossággal bírhatott. és az északkeleti főútvonalhoz. Eridu. 101. 182. annak a kezében volt az út a Zagrosz belsejéhez. II. Sarrukín idején II. 1. 110 Fuchs 1993.

r6-14.. ha csaták vannak. Kémjelentések is befutnak.biztosíthatott volna Asszíriával szemben. 118 Fuchs – Parpola SAA 15. hogy a király látni óhajtotta őket. Babilón és Asszíria egyaránt szerette volna megszerezni.118 megállapítható.. csakhogy Dér ekkor már Asszíriához tartozott. ide hozták be. 112. aki a kormányzónak jelent). Matilla . Katonáinak száma kérdéses. 142. 113. 120 Fuchs – Parpola SAA 15. hogy az erőd katonai ereje igencsak nagy volt.. 120. Mind határszerepe. 115 Személyének szerepéről bővebben ld. hogy állományfeltöltésre egy másik hivatalnoktól 2000 embert követelt. arra utal. de tekintve. de a tárgyalt időszakban a város végig II. de tőlük származnak azok a levelek. mind a kereskedelmi utakon és a katonai útvonalakon elfoglalt pozíciója révén Elám. 115.121 Az elámi király egyik levelét is elfogták. A folyamatosan javított városfal 119 komolyabb védelmet biztosított. Nem bizonyított. valamint Il‘yada.115 II. még akkor is. az elámi csapatmozgásokról beszámolva. 31 . Dérből származó helytartó a tárgyalt időszakból nem szerepel benne. Sarrukín kezén maradt. 118. amikor a közelben járt). a hírhozóval együtt. Dér ismert fontos tisztviselői a tárgyalt időszakban: Samas-bélu-uszur (kormányzó) és Nabú-duru-uszur (királyi tisztviselő. és azt a levelet is. e1-5. 117. Adózik is. és valahányszor előfordul. 119. akik láthatják a király arcát (egy töredékes levélből117 tudjuk.122 Mi több. 10‘-15‘. és ebben az időszakban végig asszír fennhatóság alatt is maradt. 121 Fuchs – Parpola SAA 15. A készletek felhalmozása (széna és árpa)120 is ilyen szükségszerűség. Sarrukín uralmának időszakában Dér fontos erőd volt. de valószínűleg nem kormányzó. 116 Fuchs – Parpola SAA 15. amire egy ilyen határváros esetén igencsak szükség van. 129. hogy a város ura harcokra számít. a leveleket nehéz lenne datálni. bár ekkor katonai kíséretet kér más helytartóktól a közelben. 113. hogy ebben a sorrendben voltak hatalmon. 37. amelyek említik a várost. 114.. Nabú-dúru-uszur egyenesben idézi az elámi király levelét egy vazallusához!123 Egy másik jelentésben pedig egy bizalmasabb beszélgetésről számol be az elámi király és két 114 Az eponymos-lista ez esetben nem használható. olyanok. 117 Fuchs – Parpola SAA 15. 123 Fuchs – Parpola SAA 15.. 119 Fuchs – Parpola SAA 15.Postgate 2004.116 Lakik itt királyi tisztviselő a város kormányzóján kívül is. 122 Fuchs – Parpola SAA 15.114 Il‘yada is fontos tisztségviselő lehetett. ami még alaposabb és kiterjedtebb hírszerzői rendszerre utal.

136. 133 Luukko – Buylaere SAA 16. 2. ami ügyel a környékre. III.125 Egy olyan esetről is tudomásunk van. ha Dér hadserege bevonul. jelenleg elámi befolyási területen lévő város önként feladta volna magát.124 Samas-bélu-uszur egy levelében megemlíti azt is. 4. 128 Reynolds SAA 18. 2. 118. Fuchs – Parpola SAA 15. hogy ez az erőd is ugyanolyan fontos szerepet játszott az Asszír Birodalom hálózatában. hogy más. 1. 136. 127 Reynolds SAA 18. Továbbá szerepel egy levélben egy szökőhónap (Adart iktatnak be). 126 Időközben vannak adataink arról. 126 Fuchs – Parpola SAA 15. 3.133 és egy Elámról szóló 124 125 Fuchs – Parpola SAA 15. 55-60.131 egy megérkező karavánról és követről szóló levélben. 130.128 Összességében véve megállapíthatjuk a források segítségével. 131. 39. Dér városa Assur-ah-iddina uralkodása alatt Assur-ah-iddina az építkezései és kegyes cselekedetei kapcsán említi a várost. Dér keze alá helyeztem (a visszafoglalt városokat)… 129 692: Hetedik hadjáratán az asszír király Déren keresztül ismét Elám ellen vonul és a határ mentén összesen 34 elámi várost ostromol meg és vesz be. ahol 15 katonaszökevényt küld Dér kormányzója kikérdezésre.sejk között. építési felirat nincs. és szükség esetén menedéket is biztosít a provincia lakosainak. 32 . 129 Luckenbill 1924. 132 Luukko – Buylaere SAA 16. az elámiak elfoglalta városokból is érkeznek ide menekültek. és az ellenfél közben felgyújt pár erődöt. 140. 131 Cole – Machinist SAA 13. Dér városa Szín-ahhé-eriba korában Szín-ahhé-eríba királyfeliratai között a várost csupán katonai összefüggésben találtam meg. 135.132 egy jelentésben. mint az összes többi.130 III. hogy Sarrukín felsorakoztat seregeket Dérrel szemben. amikor egy másik. 1.127 illetve hogy visszavonul. és a levelezésében sem leltem Dérre vonatkozó szövegrészeket más szempontból. 2. Kémjelentések és katonai erő központja. 36-39. sor 130 Luckenbill 1924.

136 670. Sarrat-Dérit. 74:20-21. 1. 142 Grayson 1975. 137 Millard 1994. 140 Borger 1956. Az Assur-bán-apli idejéből származó forrásokban részint a templommal kapcsolatos feljegyzésekban. a házát.. 138 Borger 1956. sor 141 Frahm 2009. III. Dér helytartója137 Visszatérítettem Anu-rabút. amiket Asszíriába vittek. Kurunitut.. Dérben. lentebb). Aztán a Samas-sum-ukín vezette felkeléskor továbbra is lojális maradt Assur-bán-aplihoz. Nirah-t. r15. Edimgalkalammát helyreállítottam. Bubé Sakkutját és Már-bítit Dérbe. részint katonai összefüggésben szerepel (Elám megsemmisítése).. 653-ban Dér szolgált kiindulópontjaként az Elám elleni támadáskor Teumann ellen indított hadműveleteknek. 290. Reynolds SAA 18. és a (többi) isteneit Dérnek visszaküldtem Dérbe. iii. Sarrat-Dérit. a városukba…138 Istarán és Dér istenei Dérbe mentek…139 Anu-rabú és Dér istenei… Humhuya és Simalya… Anu-rabúnak a városában. Samas-sum-ukín babilóniai uralma alatt is a város közvetlen asszír irányítás alatt marad. de úgy tűnik. 301. 42-3. 140 Elul hónapban a Nagy Anut. 82. hogy mindörökké benne lakozzon. 139 Grayson 1975. 87-90.)142 134 135 Luukko – Buylaere SAA 16. r.134 Továbbá egyszer említik Dér isteneit. és Márbítit visszahoztam városukba. (Az ez után történtekről kevés forrásunk van. Bélet-Balatit. 52. akik látogatóba mentek Babilónba. no. 33 . 2. 18. a város fellázadt Szín-sariskun ellen.kémjelentésben. és kivittem őket Assurból a templomába. én. r16. Niraht. 1. 84. 287. r1. 4. teljes mértékben helyreállítottam. Bélét-balaţit. 44-5. a Bubéi Sakkudot. apja munkáját befejezendő. uralma végéig. 122. aki egy időre visszafoglalta. aki a nagy kultuszhelyeket teljes felszerelésükkel és helyes rítusokkal a helyükre visszavezettem… A Nagy Anut (Istaránt). Sulmu-bél-lasme. 289. 84. a bölcs és okos herceg. r19. ld. 136 Kwasman – Parpola SAA 6. aki mindezt megalapítottam. Dérbe.135 A város kormányzója ebben az évben szerepel az eponymoslistában is. Dér Assur-bán-apli idején Assur-bán-apli141 korában úgy tűnik. Kurunítumot. a nagy istenek ékszereit. és ebben a minőségében említik adásvételi szerződések is. és egy helyi fosztogató törzsfő miatti probléma elsimításáról is tudunk (668. a templomi támogatásokat folytattam. 138. 74.

az Édimgalkalammát. B. Dér városa leginkább stratégiai szempontból fontos a Szargonida uralkodóknak. Prism T. 207.. 23-24. 82-86. a Louvre 73-as töredékén (Kuyunjik. aki egyfolytában kifosztotta Iamutbált és elpusztította mezejét – az ő ezen tettei miatt Dér népe eljött hozzám. 69-72. hogy helyreállítsák az Édimgalkalammát. és egyenesen feléje indultam. Elám királya. ami megöregedett… újjáépítettem Kulla isten segítségével. 351. Sarrat-Dérit és Már-bitit bevittem oda. és befejeztem. 150 Luckenbill ARAB 2. 204. Anu rabút. mert megépítetted a templomát. 146 Borger BIWA. amit vörös arannyal vontak be… benne. 9. az én uramét. örömmel nézzen erre a munkára…148 Teumann.GAL.. teljes egészében újra felépítettem és befejeztem. a többi az elámi hadjárattal kapcsolatos (egy ízben Dér küldötte figyelmeztet más kormányzókat. §908. 75-76. II. Szín-sar-iskun asszír király bevonul Nippurba. Teumann megrémült. hogy itt állomásoznak csapatok). Meghallotta. 143 144 Reynolds SAA 18. ami Dérben van. hogy felségességem belép Dérbe.146 AN. az én atyáim igájába. a nagy úrét. pl. Barnett 1976. és megszállt éjszakára. a hatalmas úr. V. Room I. és hegyként megmagasítottam… Ezért Anu rabú.) levő várost a töredékes címke alapján Dérként azonosítja. illetve tudjuk.151 Összegezve tehát. és a környéke csaták helyszíne több alkalommal is. Gadd 1936. 42. 144. Anu rabú templomát Dérben. 151 Glassner . teljes egészében…145 Az Edimgalkalammát. és… tiszta ezüsttel bevontam… a széket sissu-fából. Nabú-apla-uszur korai éveinek krónikájából való: 624: Dér városa fellázad az asszír király ellen.144 Az Edimgalkalammát. Elám királya ellen. az ő (a kirbitiek) törzsfőnökük. 61. és félelem fogta el. hogy az elámiak támadnak. 6. Előttem Teumann.Levelekben is szerepel ekkor a város: egyből megtudjuk. 147 Bauer 1933. Prism. veled fog tartani a hadjáratodra. 57. iii 15-17. visszafordult. majd váltakozó sikerű harcok után visszatér Ninivébe.143 A város feltételezett ábrázolása is az ő egyik reliefjén található. 34 . amit tudunk róla. elkészítettem az ő úri lakhelyének… ezüst. Fő kiindulópontja és csomópontja az Elám ellen irányuló hadjáratoknak. Anu rabú. 145 Borger BIWA. és neki adtad…147 …abban az időben… azt kívántam. az örök fából. Inscription from the Istar temple. 149 Borger BIWA 103-104. 148 Frahm 2009. a nagy Anu templomát Dérben újra felépítettem teljes egészében. Anu rabu nagy templomát. felállította táborát. aki nem hajtotta a fejét a királyok. útra keltem.Foster 2004. hogy Suma-iddin a kormányzó. és Szúzába ment…149 Tandai. és segítségemet kérte…150 A Szargonida korban az utolsó biztos adat. ezt Arbélára javítja. 163.

„ Samas-bélu-uszur írt nekem Dérből: „Valóban ne tegyünk egyetlen feliratot sem a templom falára?” Most uramnak. Az istenszobrok visszaküldésével a kultusz nagy részét Assur-ah-iddina állította vissza. mint Mezopotámiában minden nagyobb város. a föld nagy köteléke”. és hadd írják meg a többit az szerint. A szargonida időszakban a királyfeliratokban ha megemlítik a város templomát. azzal. Sarrukín királyfelirataiból tudjuk. vallási központ is. a birodalom szerves részévé változtatni. Dér istenei és kultuszának ápolása az asszír forrásokban is azonosítható is. A kultusz őrzése fontos eszköze volt az integrálásnak.153 „Templom. A történelmi összefoglalóban már kiemeltem forrásaink egy részét. az nyilvánvalóan az asszír uralkodók kegyességének kifejezésére szolgál. mint az előző részben bemutattam. 76. hogy már Sarrukín elkezdte újjáépíteni. 4. az istenek és a helyiek kegyeinek elnyerésére. o18. A város fő és forrásokból régóta ismert temploma az Edimgalkalamma. helyreállítani a templomot.III. Dér azonban. 35 . fejezet királyfeliratai George 1993. Létezéséről a legkorábbi időkből van írásos emlékünk. hogy az uralkodó támogatta és felügyelte az újjáépítési munkákat. akik szintén esküt tesznek a királyra. 1. és a birodalmi pantheonba emelte 152 153 Ld. főleg stratégiai helyzete miatt kulcsfontosságú. hogy a város (több más babilóni nagyvárossal együtt) kiváltságokat kap. elámi támadás miatt pusztult el Enlil-nádin-sumi alatt. az új terület integrálása. és tegyék azokat a templom falaira.154 Ez a levél II. A templomot és a kultuszt a Szargonidák kezdik el helyreállítani. a királynak írok: írasson egy feliratot. A belső adminisztráció levelei alapján új asszír beosztottak kerülnek az új területekre. és küldje el nekem. Már II. a királyfeliratokból származó adatokat. 2. illetve megmaradnak a helyi tisztviselők. 154 Fuchs – Parpola SAA 15. Nem csak a városi közigazgatási rendszert kellett beemelni.152 Ennek alátámasztására szolgálnak a belső adminisztráció levelei is. de az építkezést csak Assur-bán-apli fejezte be teljesen. 2. Dér kultusza a szargonida időszakban A város tehát. III. Elvégre az asszír hódítás utáni szokásos protokoll az adminisztrációs rendszer kiépítése. Sarrukín egyik tisztviselőjétől származik. alapot ad a feltevésnek. akik gyorsan beépülnek a hierarciába.

egy kígyóisten. Assur-ah-iddina ügynöke Babilónban. hogy a birodalmi kultusz részeként kezelték a városét is. és Már-bítit. Ellenben egy másik szöveg.ŠAR2. Minisztere Nirah. sor 157 George 1993. aki testőr. a szöveg hiányos. 160 Baker 2001. sajnos nem tudjuk. és nem igazán haladnak a munkával a tisztviselők huzakodásai miatt. egyelőre csupán a templom alapjait fektették le a városban. fia Már-bíti vagy Zizánu. 36 . a Bubéi Sakkudot. 74.156 Istaránnak nem csak helyben van kultusza: E2. hogy a király küldje el Marduk-sarru-uszurt. Az istencsalád a királyfeliratok és az An=Anum istenlista155 alapján rekonstruálható. Tudós.sikil. Ez a levél abból a szempontból is érdekes. hogy a beiktatott Elul hónap miatt megváltozott időpontú babiloni ünnepségek miatt valószínűleg a Dérben helyet kapó szertartásokat is el kell halasztani. valamint két kísérő istensége. Turma és Itármátissu. és Rásu. hogy egy. 722-725: 2. Dér városából származó levelek sajnos kevés információval szolgálnak a kultuszról. felesége Sarrat-Déri vagy Dérítum. 253. a birodalom 155 156 Litke 1998.RA komplexumban.a város isteneit. közelebb hozta a helybeliekhez az asszír identitást. 84. mindenesetre Marduksakin-sumi160 erről a változtatásról kér döntést. egy Adar158 és egy Elul. Már-isszár162 leveléből163 megtudjuk. hogy immár teljesen a birodalmi kultuszba épüljön be a város is. a tanácsadója. hogy ez a város a határon helyezkedik el. 657: na4kišib. Assur-ahiddina és Assur-bán-apli nyilván ugyanezen okokból folytatja a helyreállítást. Borger 1956. 349. 161 Ezzel kapcsolatban kéri. 4. hogy befejezhessék a munkát. hogy miért. és az egyik királyfeliratból ítélve Dér istenei tisztelegtek Assur előtt. 122.159 és a második levélből megtudjuk. 739: 18. Kurunitut. „tiszta pecsételő‖ 158 Cole – Machinist SAA 13.157 A korabeli. Assurban van egy trónszéke.la. A város főistene Istarán. Ezzel kapcsolatban ad hírt arról. Assur-ah-iddina egy királyfeliratában említi még Bélet-Balatit. Asszír tudós a ninivei udvarban. 159 Parpola SAA 10.161 Még ez a hiányos levél is információt ad arról viszont. Ezek után küldik vissza őket a városba. és tájékoztatja a királyt. ami az uruki és déri templomfelújításról értekezik. hogy az elámi koronaherceg kőműveseket küldött oda. Udvartartásához tartozik még Qudmu nevű vezíre. Két szökőhónap beiktatásáról azonban tudunk. főexorcista Assur-bán-apli idején. Egy királyi testőrt és asszír építőmestert kér. 163 Parpola SAA 10. azaz ebben a korban már Anu rabú néven említik legtöbbször. 162 Baker 2001.

25. tábla 141. hol csupán megemlítve. külön kiemelve szerepel.A kutai király legendája. 25.) .. az ún.164 A város maga ugyan több irodalmi műben is szerepel. 68-69: 17. kibővült általa a birodalom kultikus rendszere. A város említése korabeli irodalmi szövegben: . Ez alapján merészség lenne még több jelentőséget tulajdonítani a határvárosnak vallási szempontból.Anzu-eposz (Annus 2001. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen166 Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni egy viszonylag késői. 56-60: 17.) . sor) . sz. Dért említi még egy. mellékletet. III. mint a levelek is mutatják. 20-42. és Westenholtz 1997 42-46: 18.778-803) 166 Lásd a 2-3. alapján 37 . 26-27: 18.Sarrukín földrajza (Grayson 1973-76.167 Ezen a babilóni szempontból rajzolt világtérképen Dér önállóan. (Westenholtz 1997. (valószínűsíthetően) IX. hol pedig egy másik istenséggel azonosítják. a rendezett világ részévé vált.Erra-eposz (Foster 1993.. a fontosság alapján rajzolják meg 164 165 Livingstone SAA 3. a korabeli asszír udvarból származó. ami érdekes kérdéseket vethet fel. 3. a kultusz beemelése végbement. babilóni Mappa Mundit. a világ centrumát jelölő körben. és Horowitz 1998. Az ideológiai betagolás fontos része. A város a belső ábrán. hogy itt hogyan hívják a helyi istent. III. legfeljebb a város főistene szerepel bennük. a legfontosabb helyek között. 250-251: 9.. Urukot dicsérő „zsoltár‖. században keletkezett babilóni forrást. Dér. másoktól eltérően.központjától igen távol eső tartományban is ekkora gondot fordítottak a templom felépítésére. Ez a tény nyilvánvalóvá teszi. nem a valódi méreteket és viszonyokat jelölik.Sarrukín-legenda (Lewis 1980.165 de ezek önmagukban kevés információt nyújtanak a vallási szerep pontosabb értelmezéséhez. Ezen a térképen. Asszíriától délre helyezkedik el. 9. milyen fontosnak tekintették a helyi kultuszok befogadását az asszír birodalmi kultuszba.) . 167 Horowitz 1998.

az arányokat. hogy a legtöbb szempontból kedvező helyen fekvő Dér. hogy ez korábban is így volt. Elám) számára kulcsfontosságú volt. hogy haladjanak a városon. hanem országként fogták fel. Így meglehetősen sokatmondó a tény. de Asszíria az által. részint pedig olyan erőd. hogy Dér a térkép készítésének időszakában. szolgák. fogadóktól) viszonylag biztosan befolyó összegeket jelentettek. 168 Cole 1996. közel a hegyekhez. Azok a karavánok. mint Asszíria (vagy a még mindig létező provinciát jelölték így). hogy a területet a Mappa Mundi készítésének időpontjában nem városként. szarvasmarha. vagy készítőinek számára komoly jelentőséggel bírt. amit így nem kellett mindig szárazföldön megoldani. Mint kereskedelmi csomóponton. Mindenesetre a térképeken is látható. és nagyobb a legtöbb jelölt városnál. részint egy provincia közigazgatási központja. hogy 738 körül III. gabona. hogy a Szargonida időszakban kézben tartja a várost. 38 . de összegezve: ez a város mindhárom hatalom (Asszíria. „kapu‖-szerepének. ahol újfajta rendszer. Ez betudható kereskedelmi csomópont voltának. mindhárom környező állam szemében fontos szerepet játszott. Babilónia. öszvérek. igencsak sok és sokfajta áru áramlott át rajta. Mindenképpen levonható az a következtetés. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta. datolya. de földrajzi helyzeténél fogva feltételezhető. átstrukturálta a hegyvidéken áthaladó kereskedelmet. melynek birtoklása stratégiai előnyökhöz juttatta azt. közvetlen kaput nyert Kalhu és Ninive felől is Elámba. füstölők. illetve értelmezhető akként is. luxustextíliák (lila gyapjú is). Az. Maga a város is sokat profitálhatott különleges és földrajzilag roppant előnyös helyzetéből. lovak. A helyi hatalmasságok irányította területeken a kereskedőktől elvárt védelmi díj és a járulékos jövedelmek (vendégházaktól. aki uralta. aki csak hozzáfért. mindenképpen át kellett. Stratégiai szerepét korábban kiemeltem már.168 A sík területeken. vagyonát gyarapította vele – itt ráadásul a Náru-sa-Bít-Déraya nevű folyó is segítette a közlekedést. hogy az Asszíriát és Dért jelölő körök csaknem azonos nagyságúak. éppen olyan területi egységként. és a környező területekre. Ez lehetett az egyik tisztán gazdasági oka a 720-as ütközetnek is. 21. adó várta őket. akik a nyugati arab területekről érkeztek. keményfa. az Ellipi hegységbe és Arásiba. az mind részt vett a kereskedelemben. Nippurba. Az ókorban Dér Asszíria (és Elám és Babilón) szempontjából részint fontos piac volt – a kereskedelmi utak egyik állomása-. vas.

5-6. Cole 1998. viszont a másik két határvonalról nem tudjuk pontosan megmondani. Dér egyben egy provincia központja is volt. 169 170 Cole 1998. a délnyugatinak maga a Dijála folyó felelne meg. 3. továbbá (mint minden nagyobb város) vallási központ volt. hogy Nippurral szoros kapcsolatban állt169 (néhány levélben említi egy ottani kormányzó archívuma)..170 A város és a körzet határvonalat. hol lehettek. a Zagrosz lánca. Annyi bizonyos. Kézenfekvő északi határvonal maga a hegy. pontos adatokkal természetesen nem rendelkezünk róla. átkelőhelyet jelentett Elám felé. 167. 136. és kereskedelmi csomópont.Nem csupán a város volt kiemelkedően fontos. 117. 39 . Dér provincia kiterjedését azonban csak megbecsülni tudjuk. 98-99.

sz.2. melléklet 40 .

Assur 5. sz. melléklet 41 . BAD3.AN.4.KI – Dér 3.

A2 B2-3 171 172 LUGAL-GI. és ennek alapján a fordítás is.DINGIRKI GAL-i‖ szerepel. 171 A Sarrukín-legendáról szóló szakirodalmat tanulmányozva feltűnhet az olvasónak. Pl. BAD3. 42.173 Lentebb közlöm az általam készített partitúrát. Westenholz nem ad pontos feloldást. Ennek bemutatására egy olyan szöveget használok fel. Az (időrendben is) első monográfia. 25.AN. 25. 4.GIN LUGAL KALAG/ LUGAL A-ka-de3ki Sarrukín. hogy két assziriológus két különböző fordítást ad ugyanarra a sorra. hogy milyen módon jelenik meg az irodalmi szövegekben. értelmeztek – és éppen ezért figyeltem fel magára a városra.. Sarrukín születési legendája (partitúra) A város fontos szerepét megragadhatjuk abban is. amit ő nagy Dérként értelmez mindkét helyen „the great Dēr‖. (47449) A1 B1 C1-2 1. ami ezzel foglalkozik. 43. az erős király. Szerinte „BAD3 AN KI GAL-i‖-ként olvasható. Pl. Brian Lewis 1980ban írt monográfiája. azonban a feloldás eltér.NA LUGAL] dan-nu LUGAL A-ka3. ami feldolgozza ugyanezt a szöveget. 173 Westenholz 1997.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe III.. csak a jelek olvasatát közli. Lewis 1980. Pl. a harmadik lehetséges olvasattal együtt lent kiemeltem. 3401 + S.172 A második monográfia. amit már többen is olvastak. és a partitúra alatt közlöm a lehetségesnek tartott feloldásokat. benne a fordítással.NA LUGAL dan-nu LUGAL A-ka3-de3ki a-na-ku LUGAL-G[I. A: CT XIII. Joan Goodnick Westenholz 1997-es kötete. 42-46: 18. 4. 42 . (K. A jelek olvasata mindkét esetben megegyezik. (K. Ez a szöveg Sarrukín születési legendája. 26-27: 18. A problémásnak tekintett helyeket. amit Ég és Föld nagy falaként.2118) B: CT XIII. „The Great Wall of Heaven and Earth‖ fordít. Akkád királya vagyok um-mi e-ni-tu4 a-bi ul i-di ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a um-’mi’ e-ni-tu4 a-bi ul i-di / ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a ] A Sarrukín-legenda legfrissebb magyar fordításához lásd Pálfi 2003. 43. 1. Lewis átírása és fordítása szerint a szövegben „BAD3.[de3ki a-][ LUGAL.III. 4470) C: CT XIII.

ami nem tért vissza iš. de másik valószínűsíthető az uptaşşid. A5 B6 C13-16 5. a vízhordó emberhez.TUKki lu-u ik-[na-aš] [ ] al-ma-a eš5-šu2 NI [ ] A tengerföldet körbehajóztam háromszor. A14 B15 14.]-ni?/ […] / šak-nu Városom Azupiránu. A8 B9 8. A6 B7 6.C3-4 2.BAL a-na ma-ru-[ ] u2-rab-ba-an-ni Akki. A4 B5 C9-12 4. bizony elküldtem [ša-di]-e KALA.. A13 B14 13. bizony kosarával felemelt engem [1] Aq-qi2 lúA.BAL i-na ti-i[b] [da]-li-[šu2 lu] u2-še-la-an-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. a vízmerítő ember.BAL a-na lúK[IRI6 x x l]u-u iš-kun-an-ni Akki. elhozott [1]Aq-qi2 lúA.. A17 B18 17. titokban megszült engem iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-u2-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-ku-na-an-ni/ AŠ ku-up-pu / ša2 šu-u2-šu2 AŠ ESIR / KA2-ia ip-ḫi Nádkosárba helyezett engem. A11 B12 11.ša2-an-ni ID2 a-na U.DINGIRki GAL-i [?] lu-u […] [ ]ki GAL-i [ ] A nagy Dêrt… bizony… Lehetséges.MEŠ LUGAL-u2-ta lu-u e-pu-[uš] [X+]5 MU. engem Akkihoz.BAL a-na lúKIRI6-ti-šu lu-u iš-kun-[ ] [[1] Aq-qi2 lúA.GE6.MEŠ AŠ ak-kul-la-te ša2 URUDU.ḪA2 lu-u up/ar2-[…]175 [ ]i KAL. 5 évet királyságban uralkodtam [UN. bizony fiának fogadott.DU lu-u a-be-[ ] Fekete fejűek felett uralkodtam.BAL a-na ma-ru-ti-šu2 [lu] u2-rab-ban-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. kátránnyal eltömítette a nyílást id-dan-ni a-na ID2 ša2 la e-le-e-a id-dan-an-ni a-na ID2 [š]a2 la e-le-e-a A folyónak adott. A9 B10 9.MEŠ LUGAL-u2-ta […] 4 v. más királyfeliratokban 43 . Tilmunt elfoglaltam […]BÁD. amennyiben figyelembe vesszük a lehetséges szövegbeli szófordulatokat. bizony kertésze állásába helyezett engem [ ] lúKIRI6-ti-ia dIš-tar lu-u i-ra-man-ni [ ] i -na lúKIRI6-ti-ia dIš-[ i]-[ra]-man-ni-ma Kertészségemben Istár istennő bizony megszeretett engem [X+]4 MU. A16 B17 16. apát nem ismertem : apám fivérei a hegyet járják a-li uruA-zu-pi-ra-a-ni ša2 i-na a-ḫi ídBURANUN (DU.GA lu-u a-be-el lu-u aš2-[ta-pur]174 [ ]MEŠ şal-mât SAG. A3 B4 C5-9 3.MEŠ AŠ ak-kul-la-te [ ] Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem […] e-tel-li ša2-di-i e-[…] [ ]-li ša2-di-i […] A magas hegyeket megmásztam […] at-ta-tab-lak-ka-ta ša2-di-i šap-lu-[…] [ ]k-ka-ta š[a2…] Az alacsony hegyeket sokszor megjártam […]-ti ti-amat lu-u2 al-ma-a 3-šu2 [NI].BAL i-na ti-ib [ l]u-u u2-še-la-an-ni Akki.NUNki) šak-nu a-li uruA-zu-pi-ra-nu ša2 i-na a-ḫi [íd]BURANUN šak-nu AB la i-lim / KUR [?]-mu /[?. az enitum. A18 B19 18 174 AMA e-ni-tum / a-ḫu ab-ia Anyám enitum. A15 B16 15. [ ]BAL u2-bi-la-an-[ni] A folyó elvitt. hogy az ige a šapārum. ez az ige Gt alakjában jelent folyamatosan kormányoznit is (šitpurum) 175 Két lehetséges megoldás létezik.KIB. [GU] 1Aq-qi lúA. és felnevelt engem [1] Aq-qi2 lúA...]MEŠ SAG. a vízmerítő ember. a vízhordó ember. Lewis átírása alapján ar2-ḫi-is. A10 B11 10. A12 B13 12.BAL u2-bil-a[n] [ ] ID2 a-na U. A7 B8 7. partján helyezkedik el az Eufrátesznek i-ra-an-ni um-mu! e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni um-mi e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni/ AMA e-ni-tum / AŠ pu-uz-zu / u2-lid-da-an-ni Mivel anyám.

a BAD3 AN/DINGIR KI GAL-i jelek csoportosítására és átírására három út is létezik. Ezek a következőek: 1. A22 B23 22. Akade [šu? ma?] is-sum2-ru qa-[du-…] aš-lim ur-sag-[…] il-ur ša2-a-[…] ri-tab-bu-pi ANŠ[E…] il-rid ša2 –a[…] ri-tab-bu-pi ANŠE […] i-ša2-a’ u2[…] ša2-pa-ri-i-la sag-[…] ul i-rid ur-[…] ur-maḫ a ki lu[…] […] la […] […] be?-[ …] […]-a-[…] […]-an-[…] […]-a-[…] […] […] […] Mint láthatjuk. A24 B25 24. használva… […]-te-tel-li KUR. BAD3 AN KI GAL-i: dūr šami u erşeti rabi (Westenholz 1997) 3.TA. […]-ni-lu u2-naq-qir-ma […] […-n]aq-qir-ma […] …elpusztítottam és… [man]-nu LUGAL [ša2] i-la-a EGIR-ia […] […] Bármely király emelkedik fel utánam [.MEŠ AN.. és… Ég és alvilág falához menjen el. és… [ul]-tu URU-ia a-ka[de] U2 maš-da giš [x] Városomból.DINGIRki GAL-i li-li-ma ri-tab-bu pi-[…] A nagy Dēr-be menjen el és… az ég és föld nagy falához menjen el.]MEŠ SAG.] Ostromolja a tengert háromszor [?] BAD.GA li-be-[…] [….MEŠ […] Mássza meg a magas hegyeket [ma]-ti ti-amat lil-ma-a 3-šu2 […. A25 B26 25. A23 B24 23.DINGIRKI GAL-i: Dēr rabi (Lewis 1980) 2. BAD3 AN KI.. A26 B27 26.] A fekete fejűek fölött uralkodjon […].A19 B20 19. BAD3. A21 B22 21.MEŠ KALA.GE6.MEŠ AŠ ak-kul-[la] […] Hegyeken…. A27 B28 B29 B30 B31 B32 B33 B34 B35 B36 B37 B38 B39 B40 B41 B42 B43 B44 B45 Ég és föld nagy falát… bizony… Ég és alvilág falát… bizony….GAL-i: dūr šami u kigalli (saját lehetséges olvasat) 44 . A20 B21 20.

vagy annak a vezetője: […]-me176 177 Edzard 1977. 179 Horowitz 1998. de ott nem is lenne indokolt a „nagy‖ jelző alkalmazása. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban A fent említett szövegeken felül nem találtam olyan forrást. vizsgálni kezdtem a város szerepét először az Akkád dinasztia. a Sarrukín-legenda. 181 Frayne 1993. Frayne meghagyja „KI. 4. a corpus felderítésében a Répertoire géographique des textes cunéiformes 1. Dér szerepe az akkád királyok korában Több szöveget is átolvastam ezt a kérdést elemezve.179 Itt úgy szerepel. Grayson 1974-77. sor 183 Westenholz 1997.. vélhetően Szargonida kori. 42-43. amit számos alkalommal lemásoltak. Col. amiben a város előfordul. 63-64. kötetét használva. illetve különböző áruk és személyek származási helyként szerepel. I. Scheil 1913.KI… . 250-251. 182 Foster 1982. majd az újasszír Szargonidák korában. 4. 158.178 Szigorú értelemben véve maga a Sarrukín földrajza sem tekinthető korabeli forrásnak. 22.181 Ezen kívül a város neve előfordul gazdasági szövegekben.ANKI‖-nak. ami a várost az akkád Sarrukínhoz kapcsolná. 43. nagy földrajzi tudású írnok összeállítása lehet. mint a meghódított területek egyike: ul-tu šur-bu a-di ib-rat KUR BAD3. hogy eldönthessem. 67-69. de ezt is csak Poebel fordítja Dér városának 180. 195. 17. sor 178 Ugyanezt mondja Westenholz 1991. Itt úticélként. szintén jelző nélkül. és Sarrukín földrajza177 kivételével nincs szöveghagyomány. aki Dér városából származik.Bár a szöveg újasszír.. 180 Poebel 1914. 43.176 A dinasztia királyaival kapcsolatban hiába kerestem forrásokat. ami az akkád Sarrukínhoz kapcsolná a nevét. Ellenben a „Nagy felkelés Naram-Szín ellen‖183 című szövegben szerepel egy nem teljesen rekonstruálható nevű személy a felkelők listájában. 2. melyik fordítás lenne helytálló. III. egy későbbi. sor 45 . 9.AN. 1-3. Gelb 1961.182 III. 3.Surbutól Ibratig Dér országát… Az akkád királyok közül egyedül Rímus feliratai között találunk egy kétes hivatkozást a városra.

Érdekes lehet. hogy ezzel az epithetonnal fordulna elő Dér.e-AN LU2 BAD3. A negyedik. de átvizsgálva a releváns újasszír szövegeket. 4. III. Ezt a lehetőséget nyelvtani alapon megkérdőjelezhetjük.KI. KI. a történelmi összefoglalót 46 . kigallu lenne. hogy arról sem tudunk. nem leltem nyomát annak. Nem bírt kiemelt szereppel az Akkád dinasztia számára. sem Azupiránu nem kapja meg ezt az epithetont. hogy a szövegekben sem Akade. holott minden bizonnyal több joguk lenne rá. különben a várost több korabeli szöveg említené. de nem fontosabb. hogy feltételeznének egy falat ég és föld között. szintén megfontolásra érdemes lehetőség az az eset. mégis megkapja ezt a jelzőt. hogy ég és alvilág között lenne akármilyen fal. A mezopotámiai kultúrától nem idegen a határvonalak ilyesfajta kiterjesztése. Dérnek ezekhez viszonyítva jóval csekélyebb szerepe volt. hogy ez (amennyiben a BAD3 AN KI jelhármas valóban a városra vonatkozik) valóban 184 Ld. hogy a GAL jel még az előző jelhez tartozik. Ebből levonható a következtetés. Ez az értelmezést is a kozmikussá terjesztéshez kapcsolhatjuk. bár nem volt szokás mindig kiírni. a jelző indokolt lenne legalább az irodalmi szövegekben vagy a királyfeliratokban). vagy közepes város. míg Azupiránu Sarrukín szülővárosa. Ezeken kívül az óakkád királyokról szóló szövegekben nem találtam nyomát a városnak.184 Második lehetőség a jelentés kozmikussá terjesztése. hogy az adott korszakban ugyan fontos volt Dér. Azonban még nem találtam arra utalást. hogy a király tetteit még inkább heroizálják. 4. hiszen Akade az óakkád birodalom fővárosa volt. Harmadik feltételezés az. De vajon miért? Kozmikus jelentésű vagy anakronizmus a „GAL-i‖? Mit jelent a sor? Elsőre anakronizmusra gyanakodtam (az újasszír korban a város szerepe vitathatatlan. ám helyességével szemben kételyt ébreszt az. A „nagy” jelző problematikája Dér városa maga az általam vizsgált korpuszban (a vitatott szöveg kivételével) nem kapja meg a „nagy‖ jelzőt. és nem csupán újasszír források kötnék az akkád Sarrukín nevéhez.GAL. ugyanis ebben az esetben az „-i‖ komplementumot az AN jelhez is csatolnia kellett volna az írnoknak. mint bármely vallási központ.AN.

hogy a város szerepe megjelenik az ideológiában. igazolva látom azt. a Dér körül és (folyóközi szempontból) mögött elterülő földterületre. ebben az esetben véleményem szerint kevéssé valószínű lehetőség egy egyszerű elírás.kiterjeszti az előtte álló jelek értelmét.DINGIRKI .GAL. pontosan megjelölve a kiterjedést is. 47 . 22.185 Amennyiben Lewis fordítását fogadjuk el. māt Dēri-ként hivatkozik (Dér országa). hogy a Sarrukín születési legenda vitatott verziója az újasszír korban keletkezett. Ez BAD3. 1974. de nem kozmikus.ANKIként. Az ötödik. hanem geográfiai vonatkozásban. Ebben az esetben a „nagy(obb) Dér‖ fordítás többé-kevésbé megállná a helyét. valószínűleg ebben az esetben is használnák a determinatívumot. 185 Edzard – Farber. Sarrukín földrajza ugyanis erre a területre KUR BAD3. tekintve. az irodalmi alkotásokban is. Az Ur III korban ugyanis előfordul egy variánsa a város nevének.

ami az Eufrátesz partján van. 190 Grayson RIMA 1. Tukulti-Ninurta „a határok kiterjesztője”190 II. elfogója minden népnek. 36. aki legyőzte a kassuk seregét és felülkerekedett minden egyes ellenségén. minden uralkodója a hegyeknek és domboknak a Qutuk kiterjedt birtokának. (aki) az istenek kijelöltje (volt). Samas. legyőzője a hősiesnek. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése I. kiterjesztője a határoknak és határövezeteknek…” 187 I. lullumuk és szubaruk seregének -.”188 „Amilyen hamar csak lehet. sor 48 . azokkal az eszközökkel. Szutu.0. 9-10. 0.IV. a határok és határövezetek kiterjesztője.95-100. a szent herceg. leszármazottja Assur-uballit-nak. Kahaṭ Amasaku. Szudu városának erődjének. a határok és a határövezetek kiterjesztője. és jóléte felséguralmának megerősíttetett olyan távolra. qutuk. unokája Enlil-nararinak. és az egész szövetségének. megparancsolta. . a király. 191 Fuchs 1994. összezúzója minden ellenségnek fenn és lenn.87. az istenek büszkesége. Adad-nérári „Adad-nérári. amiket Assur.1.46-49. Suduhu.a kassuk. 1. végig. akinek a lábaihoz az istenek Anu. az erős fegyverrel.1. Turukku országa és Nigimhu országa határai összességének (egész kiterjedésének) meghódítója. az én uram a kezembe adott. vitézségemmel. 188 Grayson RIMA 2. i. alávetője Muszru országának. az erős királynak. meghódítója Kutmuhu földjének. kiterjesztője a határoknak és határöveknek186. Nabula. Tukulti-apil-Esarra „Assur és a nagy istenek. együtt földjeikkel. ami aláveti a hajthatatlant.87. A. A. úr. Konklúzió IV. szétporlasztója Subaru kiterjedt országa seregeinek.1. mint a hegyek. hogy terjesszem ki földjük határát. hogy terjesszem ki földje határait…” 189 I. akik uralmamat megnagyobbítják. Wassukanu. Adad és Istar minden uralkodót és herceget meghajoltatott. 2. akinek papsága kiemelkedő volt a lenyűgöző Ekurban. Šuru. Arik-dín-ili fia. 189 Grayson RIMA 2.0. akik sok erővel és hatalommal ajándékoztak meg. 30-31. A. az egészének Kasiierinek Eluhatig. (aki szintén) Assur helytartója (volt). Ahlamu. Assur. a szentélyközpontok alapítója. Iuru hordáinak. old. Assur helytartója.0. Sarrukín „Aki megnövelte Asszíria határait…”191 186 187 „murapiš mişri u kudurri‖ Grayson RIMA 1. megparancsolták. 78. Hurra. az istenek kiválasztottja. A.76. eltiprója földjeiknek Lubdutól és Rapiqu földjétől Eluhatig. meghódítója Taidu. fennkölt papja Enlilnek. ii. Irridu városainak. Harranu erődjének Karkemisig.

a határok kiterjesztésével. rendezett világ. 98. Strukturált. De miért is olyan fontos most számunkra ez a cím? A határok bővítése. ismert. megerősítettek engem. §137. 46. Ami ezen kívül esik. a határok átlépése így heroikus tetté válik. ami a határon kívül van. a birodalom megnagyobbításával az istenek bízzák meg az uralkodót. Ismerünk istenleveleket is.” 193 „…hogy raboljak. A földrajzi határok leírásai is ezt az érzést keltik. rendezetlen. mocsárvidékek. ők hozták létre a rendjét – minden más. hogy zsákmányoljak. ahol minden mérhető. Assurtól V. fáradságos hegyeken és hatalmas homokon át meneteljek. hogy ő bízza meg a hódítással. A civilizált világ a centrum. mindent a mezopotámiai istenek teremtettek. hogy az embereket letelepítse. a sötétség. káosz. hogy távoli utakra. 72. kijelölt engem. és békében éljenek. megszámlálható. ami összhangban áll a mezopotámiai világképpel. Ezért a határok átlépése mindig heroikus tett lesz. a mérhetetlen. az idegen. biztonsággal mentem. A kiindulási alap a következő: az egyedüli rendezett. hogy a királyi címekben nagyon sok esetben megjelenik a „határok kiterjesztője‖. sor. Az asszír birodalmi ideológia egyik elsődleges eleme a civilizált és a barbár világ ellentéte. 192 193 Luckenbill ARAB 2. 30-31. A világ behatároltságának élménye idővel alapvető lesz. tengerek veszik körül a birodalmat.195 amiben kijelenti. Miután Assur és a nagy istenek. hogy Asszíria határait kiterjesszem. 33-35. civilizált hely a világon az Asszír Birodalom. produktív. sivatagok. sötét. pl. az én uraim azt parancsolták nekem. fényes. hogy kiterjesszem Asszíria határait. amit az istenek teremtettek. a folyamatos hódítás így lesz egyszerre isteni parancs és emberi szükséglet. Ezeken túl idegen. 194 Borger 1956. bizakodó szívvel. termékeny. sor. Borger 1956.„…aki kiterjesztette Asszíria határait…”192 Assur-ah-iddina „Assur.”194 Láthatjuk. Samsi-Adadnak. terméketlen. az civilizálatlan periféria: mérhetetlen közeg. az istenek atyja. 41. a birodalom. A határok nem csak természetiek. kaotikus dolgok világa. hegyvidékek. hanem egyben az ismert világ képzeletbeli határai is. minden az ő parancsára történik. 49 . 195 Livingstone SAA 3.

lehetett olyan ideológiai jelkép. különös. hogy már az első. 50 . a saját világukhoz idomítják. hogy nem véletlenül került bele. a hódítás határa. A kozmosz határait kiterjesztik. A mikrokozmosz szintjén megteremtett strukturált világ megkönnyíti az integrációt. A káosz erőit az istenek uralma. amit azzal. a Zagrosz vonulata is egyfajta határt jelentett.civilizálatlan népek laknak. amit minden nagyhatalom szeretne magáénak tudni. hogy ez az imprint sikerült. Véleményem szerint ez a határváros. IV. Az. a világ közepe. a Zagrosz vonulata előtt állva még érdekesebb szerepet kap. Cserébe adót és lojalitást várnak el minden területen. hogy a babilóni Mappa Mundin is szerepel. megvédik az ellenségtől. mint az aktuális főváros. arra utalhat. Mint már korábban is megállapítottam. vagy félig állat. amit az adott korszakban fontosnak tekintenek. az akkád Sarrukín is bírta. hogy a mögötte magasló hegylánc. a meghódított területeken utakat építenek. Amennyiben valóban ez a város szerepel Sarrukín születési legendájában. Győzelmek és vereségek. ha nem is úgy. A szargonida időszakban készült műben nem valószínű. mint a civilizálás. Egy város és az ideológia Dér városa a tárgyalt időszakban nem csupán egy asszír tartomány adminisztrációs központja. olyan város. az ellenség gyakran nem emberi. félelmet keltő leírásokat használnak. még erősebbé tehette a birodalom képét a műveltebb réteg fejében. hogy ne játszana legalább valamely csekély szerepet az ideológiai rendszerben. esetleg madárszerű lény. méghozzá ilyen kiemelt helyzetben.196 Az Asszír Birodalom ideológiája alapján propagált cél a hódítással nem más. és a világukba bevont barbárokat megismertetik a civilizáció vívmányaival. legalább egy kijelölt pont lehet. A határon. még könnyebben beilleszthetővé tette a területen 196 Zaccagnini 1982. Azzal együtt. jogosnak látszik a feltételezés. a rend alá kényszerítik. Mivel természeti határnál és királyságok közötti határterületen fekszik. a város földrajzi és stratégiai helyzete. vásárokat szerveznek. szimbolikus szerepet is betölt. 2. a kereskedelmi utak közelsége eleve fontossá teszi Dér provincia központját. csaták helyszíne.

51 . összeütközését vagy összeolvadását az anyagi kultúra igazolná. magáévá tette ezt a várost.propagált ideológiába. elérte azt. a város további tanulmányozása még több adatot tár fel. feltárni a város történetét. De ez egy későbbi munkának a keretei között lehet csak megvalósítható. elvégre az uralkodó elfoglalta. ha csak virtuálisan is. Feltárása roppant izgalmas és tanulságos feladat lehetne. és talán segít alaposabban értelmezni a határterületek mibenlétét és funkcióját az ókori Mezopotámiában. hogy megjelenítse az asszír király hatalmát. A város szerepeltetése alkalmas volt arra. amit a legendás királyok. hiszen egy határok találkozásainál fekvő területen a kultúrák keveredését. Remélem. Ezért lenne további célom tovább kutatni. Nem csupán az ideológiai szempontok teszik érdekessé a várost.

): 1969. „Ein König von Dér‖. The Prosopography of the Neo-Assyrian Empire.: Symbolae et Mesopotamicae Francisco Maria Theodoro de Liagre Böhl Dedicatae. II. Hinrichs'sche Buchhandlung.F. Introduction. B. D. et al. Universitetsforlaget. A – GREEN. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. R. (1992) Berlin. 2: L-N. in: Altorientalische Forschungen. D. Assyriologische Bibliothek. Leipzig. H. 1973. The Standard Babylonian Epic of Anzu. British Museum Publications Ltd. London.. 19-22. BAKER.). Indices and Sign List. Oslo.2. Transliteration.1. 24. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. eds. M. Ethnic Groups and Boundaries. Glossary.): 2001. J. Assyriologische Bibliothek. Hinrichs'sche Buchhandlung. R.a. BLEIBTREU. 3. The social organization of culture difference.: 1997. The Neo-Assyrian Texts Corpus Project.. I: Keilschrifttexte. ANNUS. Sculptures from the North Palace of Ashurbanipal at Niniveh (668627 B. Score. J. BAUER.: 1993. Gods. Helsinki. N.: 1933.: 1976. 1997/1.A. (Ed. ―More Balawat Gates: A Preliminary Report‖. N. M.: 2001. F. 39-43. 347-53. Leiden. C. 1933. Leipzig. Cuneiform Text.–SALVINI. (ED. „Standarten auf neuassyrischen Reliefs und bronzetrebarbeiten‖ Baghdader Mitteilungen 23.C. London. BARNETT. State Archives of Assyria Cuneiform Texts. T. F: - 52 . A. BARTH. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia. II: Teile Keilschrifttexte und Bearbeitung. in: Beek.F..b.Bibliográfia ANDRÉ-SALVINI. BLACK. Helsinki. 1992. A.

CAPOMACCHIA. 755-612 BC. SAAS 4. G. „Nationalism. and Violence. S. Beiheft. H.: 1999. Part 1. D. 1999. Harrassowitz Verlag. Bethesda. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. „Égi és földi propaganda. in: Abusch. J und T sowie andere Inschriften. 17. T. E.–FUCHS. Selbstverlag des Herausgebers.‖ Ókor. G. 91-98. A. Maryland. 3. Helsinki. P: 1998. Gilgamesh. W. COLE. SAA 17. The World's Classics. DEZSŐ. Helsinki. E. Helsinki. 13. – MACHINIST.BORGER. Boundaries. B. Letters from Assyrian and Babylonian Priests to Kings Esarhaddon and Assurbanipal. COLE. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. R.: 2003. Archiv für Orientforschung. F. Oxford–New York. 28.–WEIDNER. Die Inschriften Asarhaddons Königs von Assyrien. Helsinki University Press. T et al. The Babylonian Correspondence of Sargon and Sennacherib. The Flood. 2009/2. 745–612). State Archives of Assyria Studies. A. 4. CORVESI. Beiträge zum Inschriftenwerk Assurbanipals. S. BIWA. M. Graz. and others. DALLEY. (eds): Historiography in the Cuneiform World. SAA 13.‖ Millennium: Journal of International Studies. S. Creation. 553-584. Nippur in Late Assyrian Times c.. DIETRICH. University of Helsinki. 53 .): 1956. e.: 2001 „Heroic Dimension and Historical Perspective in the Ancient Near East‖. Myths from Mesopotamia. R. M. EAGLETON. Az Asszír Birodalmi expanziós ideológiájának eszköztára (Kr. T. BORGER. (Hrsg. Die Prismenklassen A.: 1991.: 1996. C = K. 9. (Beitrag): 1996.: 2009. W. D. Wiesbaden. Oxford University Press. State Archives of Assyria. State Archives of Assyria.

CDL Press. Mature. 1-32. kings. 21-33. – Mattila. Copenhagen. Late. 27-39. I. Groningen. Répertoire géographique des textes cunéiformes. STYX Publications. Trees. 2009. 33-55. An Anthology of Akkadian Literature. S. and scholars: Neo-Assyrian and related studies in honour of Simo Parpola (Studia Orientalia 106). O." in: Larsen. Studia Orientalia 106. B..- 1991.: 1977. "Observations and queries about sociological aspects of imperialism in the ancient world. FRAYNE. Toronto–Buffalo–London. (ed. –GELLER. Helsinki 2009. R. FOSTER. Reihe B. EDZARD. Helsinki: Finnish Oriental Society. Cuneiform Monographs.J. – Svärd. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. M. trees. Gudea and his Dynasty.und Gewässernamen der Zeit der 3. Reichert. I: Archaic. „"To speak kindly to him/them" as item of Assyrian political discourse‖. Kings. D.N. (Eds). 7. M. Before the Muses. F.: 2009. Die Orts.: 1977. 1997. 1997. 7. Bethseda. ―What is ideology?‖ in: Ideology: an introduction London. in: M. EISENSTADT. FRAHM.). FALES. Early Periods. FINKEL. Of god(s). D. Maryland. S. in: Luukko. D. 1993. (eds. T. 3/1. G. Mature. (ed. R. Wiesbaden : L.: 1979. 51-64. Dynastie von Ur. M. „Assurbanipal at Der‖. Beihefte zum Tübinger Atlas des Vorderen Orients. Reichert.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. Sumerian Gods and their Representations.. Classical. and Scholars: Neo-Assyrian and Related Studies in Honour of Simo Parpola. E. Luukko et al. – FARBER. II. 54 . O.): Of God(s). Die Orts. 2. University of Toronto Press. EDZARD. M.und Gewässernamen der präsargonischen und sargonischen Zeit (Répertoire géographique des textes cunéiformes 1) Wiesbaden : L. R.L.

Buffalo – - 1992.): Landscapes. 1957. Illinois: The University of Chicago Press. 39-44. de–Fales. 2003. The Early Dynastic List of Geographical Names (American Oriental Series 74) New Haven. I. Illinois: The University of Chicago Press. B. III: Letters from Babylonia and the Eastern Provinces. Helsinki. B. GELB. Introduction. A. - 1997.–Martino. FUCHS. Helsinki University Press. S.: 1994.: 1999. Sargon srl. Sargonic and Gutian Periods .: 2001. A. 2112 . 1961. GANDULLA.—PARPOLA. SAA 15. Volume I-II. Oxford University Press. F. S.2004 BC. 2) Toronto -. Eisenbrauns. Illinois: The University of Chicago Press. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. G. History of the Ancient Near East / Monographs .2113 BC (The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Padova. Early Periods London: University of Toronto Press.–Lanfranchi. aus Khorsabad. 1952. 2001. House Most High.2334 . „The Concept of Frontier in the Historical process of Ancient Mesopotamia‖. J. State Archives of Assyria. Ur III Period. The Royal Inscriptions of Mesopotamia.: 1993. Oxford. FUCHS. L. University of Toronto Press. (második kiadás). GEORGE.R. Early Periods. Old Akkadian Writing and Grammar (Materials for the Assyrian Dictionary 2). Toronto-Buffalo-London. Göttingen: Cuvillier Verlag. Critical Edition and Cuneiform Texts.- 1993. M. A. The Babylonian Gilgamesh Epic. in: Milano. Die Inschriften Sargons II. The Correspondence of Sargon II. 55 .III/1. 15. Glossary of Old Akkadian (Materials for the Assyrian Dictionary 3) Chicago. The Temples of Ancient Mesopotamia. Winona Lake. (Eds. Mesopotamian Civilizations. 3/2. 5. Chicago. Territories. Connecticut: American Oriental Society. Sargonic Texts from the Diyala Region (Materials for the Assyrian Dictionary 1) Chicago.

in: Archiv für Orientforschung 25 (1974–7). New York. 1957-71. B. RIMA 3. W. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. „The giš kakki Aššur and Neo-Assyrian Loyality Oaths. Toronto –Buffalo – London. W. Part 1.J. To 1115 BC.. C. 2.London. RLA „Grenze‖. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. 1987. T. Assyrian and Babylonian Chronicles. Mesopotamian Chronicles (Writings from the Ancient World 19) Atlanta: Society of Biblical Literature. GRAYSON. S. Toronto -. HALLO. Early Mesopotamian Royal Titles.London. Toronto -. Bethesda. RIMA 1. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. University of Toronto Press. 1991.Buffalo -. The Royal Inscriptions of Mesopotamia.. Assyrian Periods. University of Toronto Press.: 1957.—FOSTER. Abusch et al. Locust Valley. K. 2001.: 1957-71. ed. I: 1114859 BC. „The Empire of Sargon of Akkad‖. R. (American Oriental Series 43) New Haven.. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. A Philologic and Historical Analysis. Texts from Cuneiform Sources. Assyrian Periods. Connecticut: American Oriental Society. HOLLOWAY. (Ed. 1981. 2001. J-J. 56–64. in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD – FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 6.GLASSNER. Assyrian Periods. 58-88. Augustin Publisher. W. II: 858745 BC. J. 639. 56 . 1.‖ in: Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities II. 3. 1996. RIMA 2. 239-266. 1975. „Assyria‘s Foreign Policy in Relation to Elam in the Eight and Seventh Centuries B. 1974-77. 1975.‖ in: Historiography in the Cuneiform World. Assyrian Rulers of the Third and Second Millenia BC. University of Toronto Press. 5. Toronto.Buffalo -. Maryland. A.): 2004. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC.

S. 2004. KWASMAN. Eisenbrauns.a. 57 . 2004. State Archives of Assyria. ―Az asszír főváros és a királyi propaganda – Ninive példája‖ Ókor. „Az asszír királyi propaganda II. Winona Lake. Legal Transactions of the Royal Court of Nineveh.. in: I. Aššur is King! Aššur is King! Religion in the Exercise of Power in the Neo-Assyrian Empire. SAA 6. 2. G.: 1998. (Melammu Symposia 1). M.: 2003. 2002. HOROWITZ. Hayim and Miriam Tadmor Volume. G. Leiden–Boston–Köln. Historical and Geographical Studies 27. (eds. KALLA G. 2003. J. 6. in: Aro. Mesopotamian Civilizations 8. in: Altorientische Forschungen 29. Brill. D. RLA „Istaran‖ in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD –FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 5. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. 367-383.. „Public Space in Nature: the Case of Neo-Assyrian Rock Reliefs‖.- 2002. F. 2002/2. T. W. „Az asszír fővárosok és királyi palotáik‖ – Rubicon 2004/3.: 1991. 2004/4.: 1976-1980. 211. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. Eretz-Israel. 2003/1. 7-34.b. 2000. – Whiting. L. Part I: Tiglath-Pileser III through Esarhaddon. LANFRANCHI. Mesopotamian Cosmic Geography. S. Helsinki. LAMBERT. B. (eds). „Ideological Implications of the Problem of Royal Responsibility in the Neo-Assyrian Period‖. R. 100-110.): Heirs of Assyria. Jerusalem. Archaeological. Culture and History of the Ancient Near East 10. „The ideological and political impact of the Assyrian imperial expansion on the Greek world in the 8th and 7th centuries BC‖. LEVINE. Eph‗al et al. W. – PARPOLA. KNEPPNER. Szín-ahhé-eríba és kora‖ Ókor 3.

297-317 2001. A Study of the Akkadian Text and the Tale of the Hero Who was Exposed at Birth. M.. 1999–2001.. Budapest." in: Alcock. New Haven. History.: 1989.). 3. Rome: Instituto per l‘Oriente. in: A. LITKE. (American Schools of Oriental Research Dissertation Series 4) American Schools of Oriental Research. A Reconstruction of the Assyro-Babylonian God-Lists. 2003. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. 1980. et. E. (Ed. 111-119. Ideology. Texts and the Study of the Neo-Assyrian Royal Inscriptions‖. „The Sargon Geography and the Late Assyrian Mensuration of the Earth‖. (ed. „A határ fogalma. Traditions. 1979. in: Fales.: 1998. F. "The Ideology of the Assyrian Empire" in: Larsen. The First World Empire . 1981. (ed. Argumentum Kiadó. Sargon srl. B. Ben-Tor et al. 1986. M.).: Szitár Katalin). Court Poetry and Literary Miscellanea. "The fall of the Assyrian empire: ancient and modern interpretations. Copenhagen. (Ancient Near East Studies 5) Padova. 57–85. al. 1981. Jerusalem: Israel Exploration Society. AN: dA-NUUM and AN: ANU SA2 AMELI. J. - LEWIS.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. M. State Archives of Assyria.): Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons. The Sargon Legend.Structure. S.‖ In: Kultúra és intellektus. 49-70. Richard L. SAA 3. LOTMAN. Cambridge. LIVERANI. Clarendon. Texts from the Babylonian Collection. A. 58 . Akkad. (Eds. Yale Babylonian Collection. LIVINGSTONE.: 2002. 1986. T. Mystical and Mythological Explanatory Works of Assyrian and Babylonian Scholars. State Archives of Assyria Bulletin 13. „Manuscripts. „Observations on 'Sargon's Letter to the Gods''. 374-391. Empires: perspectives from archaeology and history. Helsinki. Hayim and Miriam Tadmor Volume (Eretz-Israel 27). (eds. Oxford.): 1993. (szerk.- 2003. 3.

. A. II: Historical Records of Assyria: From Sargon to the End. The University of Chicago Press. Landscapes. M. (éd. I: Historical Records of Assyria: From the Earliest Times to Sargon. Landscapes. Territories. Mario Liverani (ed. knowledge. History of the Ancient Near East / Monographs . Frontiers and Horizons in the Ancient Near East.III/1. Literature and Art. II: Geography and Cultural Landscapes. The Annals of Sennacherib. D. ARAB I.: 1994. Padova. –VAN BUYLAERE.): 1999.‖ Roma: Sargon srl. 1995. 193-202.): 2004. 2000.–MARTINO. III: Landscape in Ideology.: 2003. 146-147.).‖ in Neo-Assyrian geography. M. London and New York: Routledge. F. Sargon srl. Ancient Records of Assyria and Babylonia.. Sargon srl. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. G.LUCKENBILL. Chicago. History of the Ancient Near East / Monographs . 2000. The University of Chicago Press. MARCUS.III/2. Helsinki University Press. Oriental Institute Publications. SAA 16. D. Territories. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Helsinki./II. Chicago. L. R. 10-13 59 . The Political Correspondence of Esarhaddon. M. Religion.b. Nomades et sédentaires dans le Proche-Orient ancien. Compte rendu de la XLVIe Rencontre Assyriologique International (Paris. LUUKKO. MILLARD.: 1927. C. ―Geography as visual ideology: landscape. 2002.–LANFRANCHI. Illinois. MATTHEWS. 16. State Archives of Assyria Studies 2. Padova. Università di Roma ―La Sapienza. Padova. G. Landscapes. MILANO. Eponyms of the Assyrian Empire 910-612 BC. NICOLLE.III/3. DE–FALES. State Archives of Assyria. 2. S. Helsinki. I. Territories.a. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. SAAS 2. and power in Neo-Assyrian art. (Eds. 1924. The archaeology of Mesopotamia: theories and approaches. History of the Ancient Near East / Monographs . Sargon srl. B.

a mezopotámiai történeti emlékezet és a modern történetírás. PARPOLA. Helsinki: Casco Bay Assyriological Institute and Neo-Assyrian Text Corpus Project. 1991. Z: 2003. 1. ODED. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. 10. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. PORTER (Eds.: Ah. The Magnes Press. S.: 2001. The Helsinki atlas of the Near East in the Neo-Assyrian period.: The University of Chicago Press. Helsinki University Press.): 2001. PARPOLA. State Archives of Assyria.: 1991. „‘The command of the god‘ as a Reason for Going to War in the Assyrian Royal Inscriptions‖. The Correspondence of Sargon II. POEBEL. Chicago & London.—M. The Mechanics of Empire.Portrait of a Dead Civilization.: 60 . Israel (Ed. The Northern Frontier of Assyria as a Case Study in Imperial Dynamics.—R.: 1977. „‘Sarrukín jósjele. 2001. 2004. WHITING (eds. Mordechai–Eph‘al.: 1993. State Archives of Assyria. SAA 10. Letters from Assyrian and Babylonian Scholars. B. Helsinki University Press: NeoAssyrian Text Corpus Project. aki a mindenséget uralta‘. Paris. A.juillet 2000) Amurru. Éditions Recherche sur les Civilisations. 2003/4.s). PARPOLA. Assyria… Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography presented to Hayim Tadmor. J. SAA 1. Helsinki. PÁLFI. in: Cogan.‖ Ókor. OPPENHEIM. B. S. 3. L. Helsinki. Az akkád Sarrukín. Assyria 1995. PARKER.1987. A. S. Helsinki. Jerusalem. Ancient Mesopotamia . I: Letters from Assyria and the West.) 1997. .

in: G. K: 2010.). Society and Economy at the Dawn of History. S. Studies in Assyrian Iconography. „The Other and the Enemy in the Mesopotamian Conception of the World.: 2001. Whiting (ed. Grayson. London–New York. 429-451. Environments. Hellas. MATTILA: 2004. Harrassowitz Verlag. 195231. A Journal of History.‖ KASKAL.). From the Upper Sea to the Lower Sea: Studies in the history of Assyria and Babylonia in honour of A. Part II.: 2004. Orbis Biblicus et Orientalis 197. Part I. Fribourg Switzerland – Göttingen. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. and Cultures of the Ancient Near East. POSTGATE. „The Stele of Sargon II of Assyria at Kition: A focus for an emerging Cypriot identity?‖ in: Rollinger et alii (Ed. PORTER. Frame (ed. Methodological approaches to intercultural influences. N. PONCHIA. Philadelphia: The Museum of The University of Pennsylvania. Vorderasien. N. ambienti e culture del Vicino Oriente Antico. Kings. vol.- 1914. 193-271. B. Routledge. N. The University Museum. „Il-yada' and Sargon's southeast frontier‖. and Politics.). 61 . Mythology and Mythologies. –R. XV. Melammu Symposia 2. PONGRATZ-LEISTEN.‖ In: R. I. Ägypten und die vielfältigen Ebenen des Kontakts. RADNER. 2006. B. Historical Texts. Leiden: Nederlands Instituut voor het Nabije Oosten.: 1992. Helsinki: The Neo-Assyrian Text Corpus Project 2001. POSTGATE. K..‖ State Archives of Assyria Bulletin. : 2003. Rivista di storia. Publications of the Babylonia. 235-254. Helsinki. Trees. Interkulturalität in der Alten Welt. M. Early Mesopotamia. J. University of Pennsylvania. Academic Press Fribourg / Paulusverlag Fribourg –Vandenhoeck et Ruprecht Göttingen. 139178. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. J. Wiesbaden.

T.: CAD I/J. The Oriental Institute – J. 1960.–SHEEHAN. 1971. Oxford: Equinox. Chicago – Glückstadt. C. Wisconsin: Marquette University Press. (ed..: 2003. Cultural atlas of Mesopotamia and the ancient Near East. RIEMSCHNEIDER.. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 8..J.. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 10. F.. D. M. The Oriental Institute – J. A. K. S. Augustin Verlagsbuchhandlung. Chicago – Glückstadt. Copenhagen. REYNOLDS. 329-359.–OSWALT. CAD T. – Stolper. T. illustr. An Akkadian Grammar. J. The Oriental Institute – J. E. R. Chicago – Glückstadt. The Oriental Institute – J. 2005. Augustin Verlagsbuchhandlung. – Biggs.X. 18. Q. CAD M2. The Oriental Institute – J. M. – Civil. CAD P. J. / READE. T. State Archives of Assyria. A Translation of Riemschneider's Lehrbuch des Akkadischen.J. contr. SAA 18.. E. Augustin Verlagsbuchhandlung. N. 1979. Helsinki. – Reiner. Augustin Verlagsbuchhandlung. M.READE.: 62 . Roth. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 18. transl.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. – Farber. Helsinki University Press.) ROAF. A. W. "Ideology and Propaganda in Assyrian Art" in: Larsen. F.J. Chicago – Glückstadt.: 1990.. M. 2006. J. (CALDWELL. The Babylonian Correspondence of Esarhaddon and Letters to Assurbanipal and Sin-sarru-iskun from Northern and Central Babylonia. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 12. J. J.. – Brinkman.. / PARPOLA.J.K: 1984. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 7. CAD K. Augustin Verlagsbuchhandlung. Milwaukee.J. Chicago – Glückstadt. 1977. M. W. RUFUS.

A.: 1957.–Lanfranchi. A.- 1967. 1913. A makedón Nagy Sándor története. Letouzey et anè.-J. M. London. G. (Mémoires de la Mission archéologique de Susaine 14) Paris: Ernest Leroux. B. 1999. Padova. Akkadiennes et sumériennes. M. Unpublished. 2004/1.III/1. 1927-8. P. THUREAU-DANGIN. „Mesopotamien. Budapest. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Zentralantiquariat der DDR.): Landscapes. Éditeur. The Prisms of Esarhaddon and Ashurbanipal. L. Paris. The Carving of an Empire: Neo-Assyrian Monuments on the Periphery. Roma. 3) Freiburg – Göttingen: Universitätsverlag Freiburg –Vandenhoeck & Ruprecht.: 1994. de–Fales. 63 .T. H. Found at Niniveh.D. (Orbis Biblicus et Orientalis 160/3. F. Európa könyvkiadó. (ed. ideological and historical analysis. Sargon srl. SCHEIL. F. 1998. thesis.): 1931. Harvard Ph. Leipzig. M." in: Fales. – WESTENHOLZ. 1999.–Martino. Oxford University Press. (Eds. 1999. –Wäfler. 1972. ―Utazás az ókori Keleten‖ Ókor 3. (ed.: 2004.): Assyrian royal inscriptions: New horizons in literary. SEUX. TADMOR. Akkade-Zeit und Ur III-Zeit”. "History and ideology in the Assyrian royal inscriptions. P. R. 1981. SALLABERGER. Annäherungen. STRECK. B. The Inscriptions of Tiglath-pileser III King of Assyria. Markus. History of the Ancient Near East / Monographs . Épithètes Royales. F. M. Territories. 13-33. W. C. „World dominion: the expanding horizon of the Assyrian Empire‖ in: Milano. Textes élamites – sémitiques. SHAFER. V. 197. S. Attinger. Jerusalem: Israel Academy of Sciences and Humanities. V. THOMPSON. „Die Sumerischen und Akkadischen Königsinschriften” (Vorderasiatische Bibliothek I/1).

Jahrtausend v.: 2000. 1997. Département des Antiquités Orientales. 56-90. (Mesopotamian Civilizations 7) Winona Lake. M. Whiting. WESTENHOLZ. bis. W. Chr.) Musée du Louvre. J. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. Mesopotamien und Seine Nachbarn. eds. Juli 1978). eds. G. Irhan‖ in: Weinder–von Soden–Ebeling–Edzard– Frantz-Szabó-Meissner (ed): „Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie” 9.. – Renger.. Shigeo: 2005. ZACCAGNINI. jelenlegi körülményei 64 .-C.‖ Journal of Ritual Studies 6 (1992). A Survey of Neo-Elamite History. H.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11.-J.. 9.. YAMADA.ox. Orient 40. State Archives of Assyria Studies. 13-42. Berlin. Legends of the Kings of Akkade. Paris. J.ac. Helsinki.. Textes cunéiformes. Une relation de la huitieme campagne de Sargon (714 av. J. SAAS 9.- 1912. 16:46 a város elhelyezkedése. 1997. ―The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The ‗Ethnographic‘ Description‖. „Karus on the Frontiers of the Neo-Assyrian Empire‖. „Art in Empire: The royal Image and the Visual Dimensions of Assyrian Ideology.‖ in: Assyria 1995. Dietrich Reimer Verlag. Rencontre Assyriologique Internationale Berlin 3. The Texts. (XXV. Helsinki. J. Helsinki University Press. 409-424. Libraire Paul Geuthner.: 1992. Parpola and R. Indiana: Eisenbrauns WIGGERMANN: 1998-2001. vols. WINTER. 570-574. „Nirah. C. S. 7. in: Nissen. I-II. I. 359-81. 3. WATERS. M. ―‗Idols of the King‘: Royal Images as Recipients of Ritual Action in Ancient Mesopotamia. Internetes források: http://users. bis 1. 1982.

http://psd. Beihefte: Reihe A.).edu/ 2010-04-20 sumer évnevek Térkép: .museum.edu/epsd/nepsd-frame.upenn.ucla. a sumer szavakhoz http://cdli.).). 65 . Geisteswissenschaften (1972 ff.html 2010-04-20 Electronical Pennsylvania Sumerian Dictionary. Reihe B.TAVO: Tübinger Atlas des Vorderen Orients (Wiesbaden 1977 ff. Naturwissenschaften (1977 ff.

Mellékletek 66 .

melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. sz. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998.) 8. melléklet: Az újasszír birodalom a Szargonidák korában (TAVO B IV 13. sz.) 4.) 7. melléklete) 67 . 20.) 3. melléklet: Asszír káruk a határokon (Yamada 2005) 2. sz.) 6. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. sz. melléklet: Elám (TAVO B IV 11.) 5. 11.Mellékletek listája 1. sz. sz. sz. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. 21. 16. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. sz.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful