EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar

ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT
A történeti és földrajzi határok a mezopotámiai gondolkodásban (A hegy lábánál: Dér, egy határváros a Szargonida korban)

Témavezető: Dr. Niederreiter Zoltán Egyetemi tanársegéd

Készítette: Dér Virág Borbála Ókori nyelvek és kultúrák alapszak Assziriológia szakirány

2010

Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ........................................................................................... 3 I. 1. A dolgozat témája és célkitűzései............................................. 4 I. 2. A témaválasztás indoklása ......................................................... 4 I. 3. A témafeldolgozás forrásai ........................................................ 5 II. A határ mezopotámiai fogalomköre ................................................ 6 II. 1. A határ fogalmai ....................................................................... 6 II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött............................................. 7 II. 3. A természeti határok................................................................. 8 II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök......................................... 9 II. 4. 1. Kárumok ........................................................................... 9 II. 4. 2. gišTUKUL dAššur ............................................................ 11 II. 4. 4. Szikladomborművek és sztélék ...................................... 13 II. 5. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében .............................. 17 II. 5. 1. Fémeszközök .................................................................. 19 II. 5. 2. Madár-hasonlatok ........................................................... 21 II. 5. 3. Az „úttörő‖ ..................................................................... 23 II. 5. 4. A toposzokból kirajzolódó ideológia ............................. 26 III. „Dér egy másik ország határán van…‖......................................... 28 III. 1. Három hatalom határán - Történelmi összefoglaló .............. 28 III. 1. 1. Dér városa ..................................................................... 28 III. 1. 2. Dér szerepe a Szargonidák korában .............................. 30 III. 2. Dér kultusza a szargonida időszakban .................................. 35 III. 3. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen ........................................................................................... 37 III. 4. BAD3.AN.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe ......................................................................................................... 42 III. 4. 1. Sarrukín születési legendája (partitúra) ........................ 42 III. 4. 2. Dér szerepe az akkád királyok korában ........................ 45 III. 4. 3. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban....... 45 III. 4. 4. A „nagy‖ jelző problematikája ..................................... 46 IV. Konklúzió...................................................................................... 48 IV. 1. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése ..................... 48 IV. 2. Egy város és az ideológia ..................................................... 50 Bibliográfia ......................................................................................... 52 Mellékletek .......................................................................................... 66

2

I. Bevezetés
Az idők folyamán a határok funkciói és a hozzájuk kapcsolódó képzetek folyamatosan változnak. A határ elválaszt, és egyben összeköt, előnyöket és hátrányokat is jelenthet a két oldalán élők számára. A határok ambivalens megítélése változik; ahol a határ elválaszt, ott a periférikus jelleg dominál, ahol az összekötő szerep erős, ott az átjárhatóság jellemzően nyomon követhető. A határ megvonása és a tér elválasztása az emberiség legrégibb problémái közül való; fogalma egyaránt vonatkozik egy jelenség kiterjedésének szélére (határvonal, szegély, perem, mezsgye, gyepű), valamint az azon túli és azt körülvevő területre (határsáv, zóna, övezet, vidék). 1 Az ókori Mezopotámiában léteznek természetes határok (hegyvonulatok, folyók, sivatag, tengerpart), amik általában véve a legalapvetőbb állandó határok, és valóban alkalmasak arra, hogy egész kultúrákat és államalakulatokat válasszanak el egymástól, valamint politikai határok, amelyek fizikailag megfoghatóak, vagy absztrakt emberi kreáció eredményei, és folytonosan mozgásban vannak. A természetes és az ember alkotta határok olykor egybeesnek, ami egyszerűbbé teszi a fogalom megértését, de a legtöbb esetben a politikai határok teljesen képzeletbeli vonalak, amik pillanatok alatt megváltozhatnak. A mesterséges politikai határsáv alapvetően egy ütközőterület is lehet, ahol erődöket építenek, ahova katonai egységeket telepítenek, de ugyanakkor érintkeznek a kultúrák, kereskedelem zajlik. A területen adott esetben ütközőállamok is lehetnek, melyek élén helyi hatalmasságok állnak; városurak, vazallus uralkodók.2

1

A határ fogalmát eredetileg a földrajzi tér keretei közt fogalmazták meg, ám a norvég Fredrik Barth és tanítványai antropológiai megfogalmazása után új jelentésekkel gazdagodott. Miután ők megkérdőjelezték állandóságát és változtathatatlanságát, a fogalom már a területiségtől való elvonatkoztatását is magában foglalja (Barth 1969). A konzervatív tudósok a határokat, különösen az államhatárokat ugyanis statikusnak és öröktől adottnak tekintették, míg a Barth utáni elemzések -a körülményektől és az egyes tényezők kiválasztásától függően- a határokat áthatolhatónak, változónak és alakíthatónak vélik (Corvesi 1999). 2 Az ütközőállamok is egyfajta határterületnek tekinthetőek a fenti definíció alapján. Jóllehet politikailag és közigazgatásilag nem képezik a birodalom részét, csak befolyási területét.

3

A város történetének. 2. vagy éppen nem szerepel egy általam vizsgált szövegben. 1. körbejárása a mezopotámiai gondolkodásban. I. a határok kitolásának. Sarrukín születési legendájában. a határokat jelölő tárgyak. A témaválasztás indoklása Valójában témámat éppen Dér városa miatt választottam. Bemutatom a határt kijelölő jelenségeket. tekintve. és értelmeztem az adott településre vonatkozó. főleg Szargonida ideológiában. valamint a Szargonida kori propagandisztikus irodalomban elfoglalt helyének vizsgálatával és értelmezésével is foglalkozom majd. legyenek ezek emberkéz alkotta vagy természeti elemek. egész pontosan három hatalom határán. a Zagrosz hegy lábánál fekvő város. A dolgozat témája és célkitűzései Dolgozatom első részének témája a határ fogalmának meghatározása. új területek elfoglalásának fontosságának elemzése az újasszír. Szargonida időszakra vonatkozó információk közlésére szorítkozom. a kereskedelemben és a politikában betöltött szerepének. sztélék. a hegy vonulata jelenti az északi határát. A város nevének előfordulását vizsgáltam az uralkodók felirataiban. Ebben a dolgozatban az újasszír. Dér szerepét és helyzetét tárgyalom a Szargonida időszakban. Ezen kívül magáról a városról gyűjtöttem össze történelmi és irodalmi forrásokat. Igyekszem bemutatni Dér fontosságát II. E témakör vizsgálatakor tehát meghatározó a kárumok. földrajzi elhelyezkedésének. és a provinciának. Dolgozatom második részében egy „határváros‖. hiszen a határképzet egyik legfontosabb elemét a hegyek alkották a mezopotámiai kultúrkör és népei esetében. Célom a saját világ. szikladomborművek. melynek központja volt. illetve az államapparátus levelezésében. szerettem volna felderíteni. hogy választott városom közel fekszik a Zagrosz lábához. miért szerepelhet. a kakkē Aššur szerepének. Ehhez szükséges volt a határ fogalmának azonosítása az ókori Mezopotámiában. a saját kozmosz határainak elemzése az Asszír Birodalom esetében elsődlegesen.I. városalapítások segítségével. Feldolgozott témám szempontjából is fontos ez az elem. Sarrukín és utódai alatt. 4 . Végül tárgyalom a hegyek megjelenésének bizonyos aspektusait.

nem csupán a Szargonida időszakból) és a belső adminisztráció levelei. szerepelhet-e a város neve a Sarrukín-legendában. 3. valamint itineráriumokat és istenlistákat. és az eredmény ismeretében eldönteni. 5 . Ezek mellett felhasználtam irodalminak tekinthető műveket is – például Sarrukín születési legendáját és Sarrukín földrajzát–. A témafeldolgozás forrásai A választott téma feltárásához felhasznált akkád nyelvű források között vannak történelmi források: asszír királyfeliratok (középasszír és újasszír feliratok egyaránt. Igyekeztem minél szélesebb körűre kiterjeszteni a kutatást. hogy átfogóbb képet nyújthassak a témáról a dolgozat mindkét részében. ami a város szerepét világítja meg az adott időszakban. Az összegyűjtött adatok alapján levonható néhány következtetés. I.vagy onnan származó információkat. ami az egész kutatás kiindulópontjául szolgált. Ennek alapján kíséreltem meg rekonstruálni Dér városának szerepét az adott időintervallumban.

) . de olykor fizikai megjelölésekkel.mişru (CAD M2. stake. region. a másikat sokkal nagyobb értelemben. kisebb földdarabok elhatárolásánál használják. A leggyakrabban a „határ‖ értelemben használt kifejezések két csoportra bonthatók.kudurru (CAD K.maš: border. seal pin. földekről van szó.museum. hogy a határral kapcsolatos szavak jelentésköre széles és nem pontos. border.zag: arm. . bár a kudurrut.region. 56-57. side. 284-5. next to.edu/epsd/nepsd-frame. border of heaven. territory. territory. . vagy egész országokra kiterjesztett értelemben értelmezhető-e a szó. marker to the fixation of the extension of plots. mu-lu-ug: needle. boundary. region.us2-sa-DU: border. A kifejezések felsorolásakor az angol fordításukat közlöm.pattu ( CAD P. country (in political terms). boundary.canal. ezek főleg határviták leírásai.bulug. .taḫumu (CAD T. boundary. 6 . shoulder. 305-10. vagy a határok miatt kitört háborúké) . A) . territory. ADD. amit többször használnak telekhatár. 312-6. Akkád fogalmak a „határra‖: . . boundary. mint országok határvonala értelmében. 113-5. border. hogy telekhatárként. . ha országokról. stake. felleljük királyi címekben is.boundary.kisurra: border. 495-6. marker of boundary.II.pulukku (CAD P. neighborhood. . the right. A királyfeliratokban értelemszerűen az utóbbiakat leljük fel gyakrabban. urudbulug.region. 1.kur-zag: mountain border. area. 3 Forrás: ePSD. A határ fogalmai Minden esetben elmondható. . 433-4.html 2010-04-02. confine. limit.post. . az egyiket főként telekhatároknál. limit. 2. Sumer fogalmak3: (A lenti kifejezések feltűnnek jó néhány korai szövegben. district.pāţu (CAD P.upenn. plan for a building.edge. Absztrakt fogalom.kisurrû (CAD K. right side. . domain. http://psd. . Ebben az esetben kérdéses. .) . ADD.boundary. confine.) . mert utána országokat sorol fel. véleményem szerint ez utóbbi. mivel a magyar nyelvben ugyanazt a szót használjuk esetleg eltérő értelemben.) . 510-11) . territory. . territory. A határ mezopotámiai fogalomköre II. .border.anzag: horizon.) .) .itû (CAD I. 1.

II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött
Szomszédos földek (egy államon belül) könnyen elhatárolhatóak, de az államalakulatok közötti határok problematikája igen széles körű. Nem valószínű, hogy létezne pontosan behatárolt, modern értelemben vett territoriális eszme.4 A politikai határfogalom5 azonban a királyfeliratok és szerződések alapján létezik. Itt aligha vonatkozik azonban fizikailag kijelölt határra; inkább egy kissé bizonytalan körvonalú befolyási övezetet jelöl. Ezeket többnyire városnevek felsorolásával jelölik meg a királyfeliratok pontos földrajzi definíciók nélkül.6 Egy híd is lehetett mesterséges határjelölő eszköz az Eufráteszen, Asszíria és Urartu között. De voltak ennél nagyobb, komolyabb határjelölők is.7 Éppen a királyfeliratok tanúsága alapján létezik az „őrzött határ‖,8 amit őrtornyok, erődök vonala képvisel. Gandulla tanulmánya alapján dicsekvés: politikai propaganda inkább, mint valós helyzet a szorosan őrzött határ. Van a valódi befolyási övezet, és az átmeneti övezet – földadományozások, amik szintén határvonalat jelölnek ki, de nem pontosan, földrajzilag rögzített értelemben.9 A mai értelemben vett „határ‖ fogalmának használata mezopotámiai vonatkozásban nem egészen időszerű, hiszen csak fenntartásokkal alkalmazható, de sajnos nem lehet rá jobb szót találni a magyar nyelvben. Egyfajta elhatárolás azonban létezett, hiszen pontosan észben kellett tartaniuk, melyik terület az övék, melyik az, amely más uralkodó kezében van. Ezért lehet az, hogy bár beszélhetünk határokról, tudomásul kell vennünk, hogy nem illik teljesen a mai fogalmaink közé. Nem egyenes, nem teljesen elválasztó a mezopotámiai határ, és a legtöbbször nem is követi a természeti választóvonalakat.

4

Territoriális eszme: olyan elmélet, ami a területet az államiság nélkülözhetetlen elemének tekinti, igazából csak a XVIII. század óta elterjedt gondolkodásmód, de mára teljesen a köztudatba ivódott; ha államról beszélünk, mindig szorosan egy adott területhez kötjük. Nem lenne helyénvaló itt használni, különösen, mivel az európai vallásháborúk koráig nem is létezik olyan elképzelés az államról, ami ennyire szorosan kapcsolódik a területiséghez. Ebben az időszakban -és még sokáigaz állam fogalma sokkal inkább az uralkodó személyéhez kötődik. Anakronizmus használni egy ilyen korban a territoriális értelemben vett „határvonal‖ kifejezést. 5 Politikai határfogalom alatt értem azt a tudatot, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy mettől meddig tart a felségterülete az egyes államalakulatoknak. 6 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 7 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 8 Gandulla 1999., pl. SAA 1. 31. 9 Gandulla 1999.

7

II. 3. A természeti határok
A természeti határok lehetnek folyók, hegyek, hegységek, csatornák, a sivatag vagy a tenger; minden, amin az átkelés, áthatolás nehézségekkel jár, és eképp korlátozza a kapcsolatokat. Ezek valóban elválaszthatnak egymástól területeket, és nem emberi kreációk; mindig is léteztek. Mezopotámiát délen a Perzsa-öböl, keleten és északon a Zagrosz, a Kurd- és az Örmény-hegyvidék vonulata határolják, nyugaton pedig jórészt a sivatag. A tenger és a sivatag logikus, alapvető határok. A Tigris és az Eufrátesz folyók nem választják el igazán a területeket, hiszen ezek mellett csoportosulnak a települések (és a folyamok medre folyamatosan változott). A belső határokat a folyómedrek, illetve a csatornák jelenthetik. A Dzsezire az Észak-Irakban a Tigrisről nyugatra elterülő sivatagi térség, a Tigris és az Eufrátesz között (gyakorlatilag KözépMezopotámia egésze), ami önmagában egyfajta sziget. Délen a Shatt al-Arab, egy, a Tigris és az Eufrátesz összefolyásánál keletkezett, és a Perzsa-öbölig tartó mocsárvidék, ami a területen belül valamelyest még elkülönülnek. Egy későbbi fejezetben a természetes határok közül a hegyet és a hozzá kapcsolódó toposzokat bővebben fogom tárgyalni.

8

II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök
II. 4. 1. Kárumok10
Kárum: fal, kikötő, rakpart, kereskedőtelep, üzlet, bolt. CDA 150. kāru(m)

Várost alapítottam. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. Elneveztem Kár-Assurnak, és felállítottam Assur, az én uram fegyverét benne…11 III. Tukulti-apil-Esarra,( Ann. 9. 2-3. sor)

A kárumok egy várostípust alkotnak; ezek kikötők, kereskedőtelepek és/vagy adminisztratív központok voltak az Asszír Birodalom határán vagy befolyási övezetében. A kárumok lehettek már régebben is létező települések, melyek a terjeszkedés során kerültek asszír uralom alá, vagy frissen alapított, új városok. Tökéletes volt arra, hogy jelöljék, meddig jutott el az asszír előretörés. Az újasszír periódus frissen alapított vagy beolvasztott városai a határokon gyakran kaptak a meghódoláskor, létrehozáskor olyan nevet, amik az asszír király vagy az asszír istenek erejét, dicsőségét fejezték ki: pl. Kár-X, ahol X egy isten vagy uralkodó neve. Az effajta nevek, amiket adminisztrációs szempontból jelentős városok kaptak, valószínűleg azért születtek, hogy megmutassák, az asszírok készek a helyi gazdaságot, és az elitet is befogadni a birodalmukba. Azonban nem csak a korábban idegen városokra vonatkozott ez a rendszer. Jó néhány asszír várost újjáépítettek/megépítettek a frissen elfoglalt területeken, és ezek a Kár-X/Dúr-X nevet kapták.12 A források tanúsága alapján az asszír királyok törekedtek arra, hogy minél intenzívebben építsenek új városokat a határon – egyfajta terület-kijelölésként; ezeknek az volt a funkciója, hogy megerősítsék az uralmat az új területeken. Asszír alattvalókkal népesítették be őket, és asszír központként szolgáltak egy újjászervezett provinciában, vagy kihelyezett telepként, független helyi

városokkal körbevéve.

10

Yamada 2005. a téma átfogó elemzését adta legutóbb, a fejezet nagyrészt az ő munkája hatására készült. 11 Tadmor 1994. 42. 12 A Kár-X nem új névforma, már a sumer városok között is voltak ilyenek, és az óbabilóni dokumentumokban is szerepeltek, az asszír és babilóni szövegek a második évezred második felétől említenek ilyen városokat.

9

§2 10 . és az alsó részén a Háburnak. Az átnevezett városok egy része továbbra is ismert marad a korábbi nevükön is. aztán lassan kiterjed a Mediterráneum keleti részére. Az asszír dominancia az Eufrátesz középső területétől indul. hogy megerősítsék a rend világának határait.A másik népszerű névminta a Dúr-X. ez már a területi birodalom új ideológiai elemét. Ám annak. 13 14 Olyan név. ami az asszír király vagy az asszír istenek erejét és dicsőségét sugallja. vagy néhány városé a magterületen. 15 Grayson RLA 1957-71. 639-640. Talán a Kár-X városok szándékos elhelyezése is a birodalomszervezés egy tudatos eszköze volt.14 A Kár-X típusú városok másik fontos aspektusa a szerepük az adminisztrációban. mindenesetre ennek megállapítása nem jelen dolgozat tárgya. A kárumok. A kereskedelem nyugatra irányultságával magyarázható talán. az Eufrátesz nagy kanyarulatán túl Szíriáig. Az újasszír korszakban a nyugati terjeszkedés során a Kár-X-ek az asszír hódítás és kereskedelmi ellenőrzés határát jelzik. Egy még biztosabb emlékeztetőre. de minimum a befolyási övezetet mutatja. a határpontok ezen kijelölői mindenesetre érdekes példáját mutatják annak. vagy Harhar (Kár-Sarrukín). Nem jelent egyúttal teljes asszír fennhatóságot is. vagy néhány predikatív13 név. milyen módszerekkel lehetett kiterjeszteni az Asszír Birodalom határait. hogy itt ki az úr. amelyben állítmány szerepel – „beszélő‖ név Ilyen városok például Til-Barszip (új nevén elfoglalójáról Kár-Sulmánu-asarédu). A határ meghatározásához általában városok neveit használják. a befogadó gondolkodást tükrözi. a keleti területeken csak kevesebbet találunk. A kárumok szervezése egybeesik a frissen létrehozott provinciák újjászervezésével a határok mellett. A Dúr-X inkább határerődök és városok neve. de nem adják ezt a típusú nevet adminisztrációs központoknak. másra is szükség volt. a behatárolás eszköze lesz maguknak a városoknak a létrehozása is. Észak-Föníciáig. de általában a hivatalos levelezésben már az újat használják. Legsűrűbb előfordulásuk a birodalom nyugati határszakaszain észlelhető.15 amelyek lényegében a kijelölik egy tartomány vagy birodalom határát.

Leromboltam. 7. .20 III. 4.. Ann. Újraépítettem azokat a városokat. Asszíriához csatoltam. Várost építettem. melyre Assur.. 8-9. 75. 16. Ann. Hozzáadtam Nairi provinciához. és …-nek elneveztem. Assur. sz. sor. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. Assur. sor.16 III. gišTUKUL dAššur Elpusztítottam. 11 . 14. sor. az én uram fegyverét felállítottam benne. Letelepítettem benne az idegen földek népeit. az én uram fegyverét benne…19 III. 14. 2. 18 Tadmor 1994. letörtem. Tukulti-apil-Esarra. Ann. akiket meghódítottam. Assur isten.17 III. 20 Tadmor 1994. 5.. Tukulti-apil-Esarra. melléklet: Asszír káruk a határokon II. Várost alapítottam. 3-4. Elneveztem Kár-Assurnak.. 19 Tadmor 1994. 9. az én uram hatalmas tetteit ráírtam. Ann. 42. Azokban a napokban készítettem egy hegyes vasnyilat. sor Városaikat újjáépíttettem. és felállítottam Assur. az én uram fegyverét felállítottam benne. az ő. az én uram fegyverét felállítottam benne…18 III. 71. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. és felállítottam Bít-Istár forrása előtt. 45. Tukulti-apil-Esarra. Tukulti-apil-Esarra.1. 8-9. és palotát építettem benne királyi székhelyemül. 77. Tadmor 1994. Tukulti-apil-Esarra. Ann. 2-3. sor 16 17 Tadmor 1994. teljesen elpusztítottam és felgyújtottam (a városokat). tűzben elégettem.

egy szövegváltozat szerint azért. az én uram fegyverét elkészítettem. Egy alabástromsztélét készítettem. 210-211. Sarrukín 21 Illubrut helyreállítottam. a főszövegben és az addendumokban szereplő évszám időszámításunk előtt értetné. Luckenbill 1924. amit ott használ (vasnyíl. de lehet. hogy az istenük legyen (méd városról van szó. 21 22 Fuchs. hogy csak mi értékeljük a birodalmi politika megnyilvánulásaként. és felállítottam előtte. hogy (legalábbis itt) a szimbólum valóban egy létező. A többi helyen ez nem ilyen egyértelmű.3. egy lázadás miatt lerombolt. ahhoz szükség volt egy isten segítségére… és ki más lehetett volna erre megfelelőbb.Assur isten. és Assur isten valamilyen szimbólumát jelképezi. nagyszerű összefoglaló tanulmánya alapján 24 A dolgozatban minden. 160-177. mint a birodalom főistene. Assur isten fegyvere. amiket kezeimmel meghódítottam. (Assur vagy Assur fegyvere előtt) Szín-ahhé-eriba22 A határt egyben az is jelentette. old. Assur isten. Assur. 87-91. majd újjáépített és átnevezett városban. majd újjáépített városban helyez el egy ilyet. valószínűleg esetenként változik. oda elhelyeztem… II. amire Assur isten tetteit felírta) egyedi a királyfeliratok korpuszában. A hét esetből hatban a szimbólum felállítása egy-egy provinciális város erőszakos elfoglalása után. Öt a hétből III. népét benne letelepítettem. de ezt kifejezetten egy-egy városban állították fel. az én uram fegyverét elkészítettem. az én uram fegyverét istenségükké tettem. az országoknak. 739-ben egy meghódított városban. körülbelül ötvenévnyi időtartamra korlátozódva (745-696)24. fegyver formájú tárgy volt. IV. Sarrukín Harharban. 63. 23 Holloway 2002. az én uram fegyverét a közepébe lehelyeztem/felállítottam. Assur? Kakkē Aššur23. A szó jelentése mára körülbelül biztos. A kakkē Aššur formájáról csupán feltételezéseink vannak. 62. hogy meddig ér el az igazság és rend világa. 1993. Utalhat arra. oda elhelyeztem…). és lehetséges. az új város felavatásakor. majd egy zagroszi helyi központbanban. Assur. Az a terminológia. Tukulti-apil-Esarráé: 745-ben egy lerombolt. valamiféle szimbóluma az istenség hatalmának. X:6. col. 12 . hogy egy helyi Assur-kultuszt alapozott meg vele. És hogy igazságot és rendet hozzanak. Összesen hét szöveghelyen fordul elő a királyfeliratok korpuszában. Hasonló lehetett a katonai jelvényekhez. Assur. az én uram fegyverét istenségükké tettem.

vagy végeznek-e előtte egyéb rítusokat. ahol számos kárum is található. 4. katonai jelvények példája. vagy az ítélkezés elengedhetetlen kelléke lenne. Két átnevezett város istenekről. Assur fegyverének jelenléte megerősíti a határ kijelölését. vagy határövezetek. hiszen megszilárdítja a kozmikus rendet. kettő királyokról kapta az új nevét. Ahol ezt felállítják. amit az asszír király már adminisztratív eszközökkel megteremtett az új területen. A földrajzi elhelyezkedésük többnyire a tényleges asszír politikai befolyás legszélső határát jelöli. „beléptetése‖ mellé gyakran állítanak fel királyi sztélét is. A két jelenség véleményem szerint összekapcsolható. de a kultuszokra vonatkozóan amúgy is nagyon kevés forrásunk van még a centrumok szentélyeiből is. vö. Nem tudjuk. méd területek. Szikladomborművek és sztélék26 25 26 Bleibtreu 1992. Steven Winford Holloway 2001-es tanulmányában felveti. és a határjelölő funkció megléte. Assur fegyverét rendszerint olyan körzetekben állítják fel. Assur fegyvere fizikailag létezik-e. Nem csoda. Shafer 1998 és Winter 1997 alapján 13 . illetve magukban a kárumokban (pl. Hétből hatnál áttelepítés. Urartu. idegen népesség behozatala is szerepel. oda kiterjesztette az istenek hatalmát. Kilikia. ott valószínűsíthető a határövezet.25 Rövid ideig szerepel a forrásokban. mint határkijelölő pontok szerepének megerősítésére. ott szó szerint kijelölték az asszír hódítás újabb határát. hogy talán a szerződéskötés. Assur isten szimbólumának elhelyezése. Babilónia. II. Nem tudjuk. Assur fegyvere funkcionális tagjává válhatott a vazallusállam vagy provincia pantheonjának. a rendet.Ahol a kakkē Aššurt elhelyezték. 4. de akkor hagyományos a helye és a szerepe a szövegben. Harhar – Kár-Sarrukín). ahol idegenekkel kell szerződni. hogy a perifériákon még kevesebb információt tártak fel eddig. Mindegyik a hódítás-újrahódítás-beolvasztás narratívájába illeszkedik. Alkalmas városok. Ahova Assur isten védnöksége alatt az asszír király belépett. és ezért is van a határon. kap-e rutinszerű áldozatokat. a szervezettséget. ahol a külföldi áruk a birodalomba áramlanak. Dél-Palesztina. valószínűleg igen.

Elkészítettem monumentális felirataimat. ásó (Marduk). a helyre. Funkciója elsősorban a propaganda. i. Asszíria királyainak. ráírtam dicsőségemet és hatalmamat. amin vésett feliratok. i. A sztélé egy kőből faragott nagyméretű tárgy. azaz a sibitti. a lényeg az. hegyoldalban). ameddig a képmás létezik. egy jelentős cselekmény.27 II. és felállítottam a palotájában. esthajnalcsillag (Istár). sziklák oldalába faragott domborművek. holdsarló (Szín). 27 28 II. A sztélék közül jelen munkámban az újasszírokat vizsgálom. II. Felállítottam Eqi hegyére Assur-nászir-apli városában.Azokban a napokban képmásomat (şa-lam bu-na-ni-ia) elkészíttettem. Assur-nászir-apli i. II. istenek. 68-69. illetve gyakran ábrázolások is vannak. Lényegében a királyi képmás a királyt helyettesíti. szárnyas napkorong (Samas). sztélé. ráírtam győzelmeimet és dicsőségemet. jellegzetes kéztartás (az alak „mutat‖. Azokban a napokban képmását királyságomnak (şa-lam MAN (šarru)-ti-a) elkészítettem. isteni szimbólumok szerepelnek rajtuk.0. a patak forrásánál. képmás a mezopotámiai történelmi gondolkodás egyik kulcsfogalma. rajz. és elhelyeztem a kapuinál. az él. Assur-nászir-apli feliratából. . 104-105. vagy „az orrát fogja‖). ahol képmása Tukulti-apil-Esarrának és Tukulti-Ninurtának. hogy képmásukat felállítsák az újonnan meghódított területeken. amik viszont nem csak a határövezetben jelennek meg. Assur-nászir-apli.1. hogy a király ábrázolása szerepeljen rajta. alapján 14 . 68-69. Winter 1997 és Dezső 2009. Grayson RIMA 2. nehezen megközelíthető helyekre. Ez a şalmu lehetett szikladombormű. 97-98. szarvkorona (Assur). jelenlétüket képviselve. 28 A szikladomborművek olyan. és felállítottam velük együtt. A şalmu. Az akkád terminológiában nincs is szoros elkülönítés a műfajokra. Talán ezért vélték a mezopotámiai uralkodók olyan fontosnak. és ráírtam erőm dicséretét. a şalmu-ja megmarad. A.101. és írónád (Nabú). maguk is egyfajta kultusz tárgyai. A relief hagyományos ábrázolásai: uralkodónként változó öltözék. amelyek döntően győzelmi sztélék. a másik kézben a királyi hatalom jelképe (buzogány). hét pont. hanem szinte mindenütt. i. Jellemző pózokban elhelyezkedő figurák. az atyáimnak a szobra áll. 104-105. ahova csak az asszír birodalom elért. amelyek mindig valamiféle végpontokon helyezkednek el. freskó. ha az uralkodó képmásáról van szó. elkészíttettem királyságom képmását. Fontos a felállítás helye (általában vízközelben. A Subnat folyó forrásánál. hadiesemény megörökítése. 97-98. Akinek a képmása. Assur-nászir-apli. „királyi képmás‖. Isteni szimbólumok is szerepelnek rajtuk: villám (Adad)..

Rituális: szertartások. az III. is Szín-ahhé-eríba emlékművek. a propagandának hatékony eszköze.e. diplomáciai témák is megjelennek a rituális témák mellett.). Sarrukín alatt a téma kezd megváltozni. Tukulti-apilEsarra: ő egyértelműen ismeri a korábbi határokat és emlékműveket. A szikladomborművek készítése II. kezdik elveszíteni területjelző funkcióikat. ebből az időszakból alig maradt fenn királyfelirat is. például a Tigris forrásánál. és egy Ciprusról is. „sötét kor‖.30 A saját szikladombormű az adott uralkodó emlékét őrzi meg. mintegy ötven ismert a mai Libanon. ez az elődök emlékének ápolásába illeszkedik. Hadjáratok során készültek. bizonyos szertartások elvégzése. etc. és büszkén hirdeti. Pontosan ebben az időszakban viszont megjelenik egy másik jelenség: vezető asszír hivatalnokok saját sztéléiket állítják fel. illetve az egyik balawati 29 30 Radner 2010 Winter 1992. alapján 15 . Ez az ún. az aktuális világvégén állították fel őket. rituális cselekmények kötődtek hozzájuk (királyfeliratokban szerepelnek erről leírások. átalakulni.29 Szokás volt az elődök emlékműveinek felkeresése. Politikai funkció: az ideológia terjesztésének. velük akár párhuzamosan. rituálisak és szimbolikusak lehetnek. az általuk érintett fontosabb régiókhoz kötődnek. a királyi hatalom meggyengülésére következtetnek. Assur-nászir-apli korától Assur-bán-apli koráig virágzó műfaj (i.32 Összefoglalva tehát a funkciók politikaiak. meddig jutott el. 31 Kneppner 2002. Általában a hadjáratok legfontosabb eseményeihez. Assur-ah-iddina esetén a szikladombormű politikai tárgyalások eszköze közte és szövetségesei között. a sztéléké I. II. szikladomborművei ezek közelebb esetén már a köthetők építkezésekhez fekszenek magterületekhez. Irak és Irán területéről.A legszélső határokon. sokkal inkább a meggyőzés. saját felirataikkal (Bél-harrán-béli-uszur. 97. Aki újra készíttetni kezdi a szikladomborműveket. ahol úgy gondolták: eddig és ne tovább. A történészek ebből egyfajta interregnumra. amely a mezopotámiai királyok kötelessége közé tartozik. Samsi-ilu. 32 Porter 2003. Törökország. Tukulti-apil-Esarrától kezdve a korszak legvégéig. Így ezek többnyire a perifériákon elhelyezkedő emlékművek.31 A szikladomborművek készítésének megszakad a folytonossága az újasszír kor alatt egy hosszabb ideig. században). vagy a hadjáratok útvonalának végén. mintsem az informálás a funkciója.

ami nem hirdette ilyen nyíltan azt. rítusokkal kapcsolatosak. felállítva. Elhelyezkedésük is jellemző: mindig valamely kitüntetett helyen készítik el. hogy már járt itt valaki. 33 Barnett 1973. akár menet közben is elkészítve. hogy ezt kell meghaladni. aki ismerte a helyét.33 Szimbolikus: a hatalom reprezentációja. csak az tudta felkeresni. a hegyek rendíthetetlen. Láthatjuk hát. roppant tömege. csábító és elrettentő volt egyszerre. hadjáratok útvonalán. nem feltétlenül hirdette ország-világ előtt. melyeket ezeknél az emlékműveknél végeztek. és kihívás – üzente. átlépni. jelzés volt.kapupánton látható is egy ilyen dombormű felavatása). Volt azonban. új határokon. fontos utak mentén. csupán a beavatottak számára hordozott így jelentést. az ellenségnek és az eljövendő királyoknak egyaránt. 16 . végpontján. Ezek a helyek részint kozmikus határok: a szikladombormű itt a természeti erőforrások feletti uralom jelképe. hogy így a szikladomborműveket és a sztéléket is besorolhatjuk a határok kijelölésének eszközei közé. ami a királyok előtt magasodott. ha nagyobb akarsz lenni annál. a terület birtoklásának jelképe. Ugyanakkor szimbolikus helyek is. Ez lehet folyók forrása. Gyakran rejtett helyeken találhatók. És erre a kihívásra válaszolni kellett. aki eddig már eljutott.

5. (Curtius Rufus. csak egyetlen keskeny ösvény vezet fel rajta. A határként szereplő hegy átszelésének feladata és a hegy leküzdésének leírása toposzként jelenik meg a királyfeliratokban. megmásztam őket. mely befelé fokozatosan kiszélesedik.[ …]-ot meghódtottam. De utóbb feltámadt lelkében a vágy. vasfejszék. az átkelést a hegyen. 14-18. 197. járhatatlanok. s a legmélyén magas boltozatú búvóhelyek rejtőznek. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében A szikla harminc stádium magasba tornyosul. miként változik. meredek csúcsok. barlang tátong szűk és sötét torkolatával. amint szemügyre vette a nehezen megközelíthető sziklákat. A király. A barlangban csaknem mindenütt források csörgedeznek. Ám a hegy legyőzésének megvannak a maga (már-már kanonizált) eszközei: rézcsákányok. vasszekercék. melyek a király rendelkezésére állnak. fizikai akadály volt. A káosz és a félelem birodalma volt. sor A Nagy Sándor hódításához kapcsolódó leíráshoz hasonlóan az asszír uralkodók királyfelirataiban is megtalálhatjuk a természet legyőzésének egy fontos elemét. először úgy határozott. a szokásos feladatoknak egészen más keretet ad. a tengert háromszor megostromoltam. Valódi. áthatol ezeken a legyőzhetetlen akadályokon. az alacsony hegyeken átugrottam. gyakran már-már nem emberi lényekhez hasonló lakókkal. bővül a hegyek. hogy elvonul alóla. A király. gyakran hasonlítják őket egy tőr hegyéhez. és csekély eltérésekkel ismétlődik. A hőstetteknek. A kozmosz egy külön részeként tekintettek rá. s az egybeömlő vizek zuhataga lezúdul a hegy meredélyén. Az alábbiakban példákat is mutatok rá. mint hérosz. nem emberi. amikor a király hangsúlyozza a feliratában. aminek heroikus tetté vált az áthágása. A hegyek rémisztőek: nehéz ösvények. ahová a madár sem ér fel. hogy meghódíthassa az újabb területet is.)34 …Nehéz hágókon rézcsákánnyal átkeltem a magas hegyeken. Nagy Sándor. a nagy Dért… Az akkád Sarrukín születésének legendája. hegyi utak leírása az asszír királyfeliratokban. Minden oldala meredek és szakadékos. hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia. bronzcsákányok. Rufus 1967. a szikla derekán. természetes határ szerepelt a mezopotámiai gondolkodásmódban. A hegység. elvadult növényzet és más akadályok állják útját a vonuló királynak. hogy a természetet is megtörje. hegylánc. kerülete százötven stádium.II. mint határ. hágói elzártak. 17 . Hasonló ez 34 Nagy Sándor. Feleúton.

Levine 2003 és Dezső 2009 alapján 37 A csaknem szó szerint vagy jelről jelre azonos részeket csak egyszer említem. A forrásgyűjtés célja az volt. 35 36 Horowitz 1998.37 Elsődlegesen az újasszír királyfeliratokat vizsgáltam. hogy legyőzhesse az Anzu madarat. A feliratok szövegének változása. Az általam ismert összes királyfeliratot átolvastam. az asszír uralkodók annaleseiből és egyéb felirataiból válogatva. Minden dátum időszámításunk előtt értendő. Annus 2001. hogy az előzményeit is áttekintsem. valamint a király úttörő szerepe. Az eszközök tehát gazdagodnak és bővülnek. hangsúlyozni a nehézségeket. hogy egyre fontosabbnak vélték hangsúlyozni a feladat nehézségét. Ninurta is a hegy meghódítására indul. az uralkodó akkor is lenyűgöző tetteket hajt végre. hogy legyőzhesse Humbabát… 35 Ugyanakkor. ha nem a mitikus kontextust nézzük. és nem jelölöm a többi előfordulását 18 . Úgy tűnik. bővülése arra utal. hiszen egy katonai hadműveletet borzasztóan megnehezíthet egy nem megfelelő terep. mivel véleményem szerint ez a sajátos toposz megérdemli. Gilgames is a hegy. hogy bizonyos motívumokat kiválogassak. és áttekintsem fejlődésüket. legalábbis egyelőre. hogy olyan területre lépett. hogy a királyfeliratok idővel egyre több irodalmi képet és egyre több természethű leírást készítenek a természeti akadályokról.36 A királyfeliratokban (évszázados hagyománynak megfelelően) a király gyakran említi. aki legyőzte a hegyet. Levine 1981.valamelyik isten vagy legendás hérosz által megvalósított cselekedethez. Méltán dicsekedhet hát el ezzel a tettel bármely király. a cédruserdő felé vette az irányt. amikkel szembe kellett nézniük. és kiemeltem belőle a fontosnak tartott elemeket. Szokásos kiemelni a járhatatlan utak megnyitását. Ezek a toposzok a madár-hasonlatok és a fémeszközök használata. Az alábbi szövegek kronologikus sorrendben következnek. George 2003. de kutatásomba bevontam a középasszír királyfeliratokat is. hősies mivoltát. ahová előtte egyik sem az atyái közül.

89. amiknek ösvényeit egy más király sem ismerte… Átvágtam a hegyeket rézcsákányokkal. göröngyös ösvényeiken. ami nem volt megfelelő a harcikocsik és seregeim átkelésére. bronzbaltákkal mélyítettem utat. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) …szekereimet és katonáimat vezényelve átkeltem a meredek hegyláncon. A.11‘-17‘.2.39-45.Zamri városából elindultam. alapján 39 Grayson RIMA 1. Urumu-fákat vágtam ki...23. távoli vidékeken (vonultam)…. 43 Grayson RIMA 2. Fémeszközök „…Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem…‖38 I.87. vasszekercékkel vágtam. aki előttem élt.78. a dolgozat második részét. A.0. A. 5..39 I. (majd) átszeltem az Eufráteszt…41 Assur-bél-kala (1074-1057):42 Nehéz utakat […] amik szekereim és csapataim átkelésére […] alkalmatlanok voltak.. 19 .0.1. Assur-nászir-apli (883-859) .43 Hat napig Kasiaru erős hegyének belsejében. A. 76-77.ii.. i. feltáratlan.v.95-6. amiknek belsejét még egy király sem ismerte ezelőtt.6-10. nem járt még meg[…] Arra az útra léptem[…] A Hini és Yatkun hegyeit.0.101. majd lejöttem TukultiAssur-aszbat városáig.0. és jó hidakat készítettem seregem átkeléséhez. a hegyek hágcsóin bronzcsákányokkal vájtam egy megfelelő utat a harci kocsiim átkelésére… II. 44 Grayson RIMA 2. 66-71.0. 41 Grayson RIMA 2. Lewis 1980 és Westenholz 1997.0. 1. A. ami nem volt alkalmas harci szekereim és hadaim átkelésére.átvágtam (magam) a sziklás vidéken rézcsákányokkal. és nehéz hegyeibe Lárának.ii. nehéz terepen. és áthoztam szekereimet és csapataimat…44 38 A Sarrukín-legenda 14. kiszélesítettem a járhatatlan ösvényeket. sora.. 40 Grayson RIMA 2. elzárt utakon.1. melyek akadályait az ég szárnyas madarai sem tudják átszelni […] amiket egy király vagy herceg. vasszekercékkel vágtam és bronzfejszékkel vájtam utat.1.II.87.1. A. amik a hegyekben nőnek. 42 Grayson RIMA 2. hogy áthozzam szekereimet és csapataimat.40 … előrenyomultam az egyenetlen ösvényeken és veszélyes hágókon át. ld.101. ii. Tukulti-Ninurta (1244-1208) …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket. nehéz útjaikon. és a nehéz ösvényein rézcsákányokkal az átkeléséhez jó utat készítettem a harci kocsiknak és csapataimnak.

mint egy lándzsa hegye. akik megszabadították tagjaimat. Miliadruni. Sűrű tömegeit Assur seregeinek a meredek emelkedőn biztonsággal felvittem. felmered. Elula. atyáim közül egy sem ment át…45 …fel voltak szerelve vascsákányokkal és… nyilakkal… (átvágtak) a hatalmas hegyeken és távoli hegységeken…46 III. amin nehéz az átkelés. 33-4. átkeltem Búián. ami. hogy felmenjenek. és az Arsiura. mint egy hal gerince.III. tizenhat hatalmas hegyen. A Felső-Zában folyón. és hágói nehezek. katonáimat felvittem. amit Zamua országának is mondanak. aminek a feje magasabb. ami. nincs ösvény egyik oldaláról a másikra. és összezúzták a magas hegy oldalát. beléptem… Nikippa és Úpá hegyei közé. és ahol a terep nehéz volt. A tábor-követőket (munkásokat) és utászokat arra késztettem. esésük 45 46 Grayson RIMA 3. az útja túl nehéz a (harci) szekereknek. 9-27. olyan. Samas és Marduk seregeit átugrattam. aminek a teteje a csúcson eléri az eget. amikbe letekintve félelmet keltenek. aminek a gyökerei elérik az alvilág közepét. mindezek felett. A. és harci kocsiimat. a hegy fáit kivágtak.48 Muszaszir felé vettem az utamat. Urumi-fákat. nagy csúcs. melyre a feljutás. ott bronzcsákányokkal vágtam magamnak utat. 47 Tadmor 1994. Amadana. Kiszra. amik honosak a hegyen. a felső hegyekbe. 20 . utat vágtam magamnak rézcsákányokkal sziklás ösvényeken. a málhás szamarak úgy mászták meg a csúcs ormát. Hágóiba Kullar hegyének. amiknek egészét fák borítják. Grayson RIMA 3. A. Sese hegyeit. Ubera. Sarrukín (721-705): Az alsó Zábon. Hastarae. Sulizani. aminek az oldalain szurdokok és szakadékok és hasadékok ásítanak. Ardiksi. aminek elöl és hátul a megmászása nehéz.17. mint egy tőr hegye. amivel megbízott Éa és Béletiláni. Sahisara.19-21.1.0. hogy átkeljek az Eufráteszen…47 II. 116. jó utat készítve. 48 Thureau-Dangin 1912. 4-7. bennük hatalmas vízesések zuhognak. hogy megerősített hidak (készüljenek) a csapataim számára.102. Tarhuna. Lulumi országbeli magas hegynek. a folyón. mint egy cédruserdőben. Tarhanabe. a hatalmas hegyre. Uláiau és Alluriu hegyek között -magas hegyeket. mint vad sasokat. 26-szor átkeltem… Simirria. Sulmánu-asarédu (858-824) …Elindulva Aridu városából. i. ami elválasztja őket.0. Gyors és buzgó megértésével annak. rossz a lovaknak. ahol az árnyék úgy terül el. átkeltem. ahol a terep kedvező volt. mint a tűre. a területen. hogy kövessék őket. erős bronzcsákányokat vitettem a felszerelésemben. és az utazó nem látja a nap ragyogását. és túl meredek a gyalogos katonáknak. sor. Nubanase. ezek között a gyalogosok vonulásához nincsen út. a nagy hegyekben. és táboromat felállítottam annak a hegynek a tetején. Csapataim élén maradtam. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …Elama. melyet Nairi és Kirhi lakossága Elamuniának nevez. a harcikocsimon.102. hogy lecsapjak az ellenség földjére. amiknek a csúcsai merőlegesen merednek fel az égbe. magasba nyúló hegyvidékek. A tevék. Elhis. és belseje kaotikus. lehetetlen. mint egy csatornán. és amik között a királyok. nehéz úton. miket leírni nem lehet-. Serabeli. mint Bélet-ili hegyeié. Tirkahuli. a hegyek meredek tűi. mint a vad kecskék. mint építőkő-tömböket. lovasságomat és gyalogságomat úgy röptettem át azon. A Seiak.

amikhez a királyok. A.. és én a seregeim előtt mentem lovagló menetben. egyes sorokba rendeztem el. Itt nyilvánvalóan az irodalmi előzményekre is visszautalnak. hagyományosan.. Sargon 50-51. ahova még az ég szárnyas sasmadara sem repül fel…52 II. Az uralkodó a rend. Assur-nászir-apli (883-859) . Mozgósítottam harci kocsiimat és seregeimet. sor 51 Grayson RIMA 2. nehéz utakon.100.0. a káosz birodalmán. amely az ég alatt repül. és összekötik a múltbeli uralkodókkal a jelenlegi hősiességét. amik nem voltak előkészítve harci szekereimnek és csapataimnak az 49 Thureau-Dangin 1912. Lábam harci szekerét hátra vették. sem a szekerek. Nyomon követhető a technikai fejlődés is. akik az én oldalamon mentek.az Isrun hegység hegyeiben. réztárgyakat említenek. 21 .0. agilitását.. 52 Grayson RIMA 2. úgy dübörög. Adad-nérári (911-891) …harci kocsikat és csapatokat mozgósítottam. valamint a lovakat. harcosaimat. atyáim közül egy sem ment közel. ahová még a madár.83. mint Adad. és a valóságnak megfelelően. félelemmel teli hágóinak legyőzésére. 322-333. 24. A. de kultikus jellege is van (votív feliratos leletek). 5. Ezek olyan tárgyak. hogy világosságot vigyen oda. 37-39.zaja 1 béru távolságban. 2. o. nehéz utakon. amelyekben király még sosem vonult át. Tukulti-Ninurta (890-844) . II. és előttem volt uralkodó soha az útjait nem látta. szűk ösvényt. átkeltem a meredek hegyeken. Madár-hasonlatok „…a szárnyas madár nem tudná biztonsággal (befejezni útját)…‖ 50 II. és a csúcsok meredekségét bronzfejszékkel levágattam. seregem átvonulására (a hegyek) között megjavítottam. hogy bronzeszközöket. sem a lovasság… felmásztam utánuk gyalog az Isrun hegység csúcsaira.99. sor. aminek van használati funkciója. meredek vidékre.49 A királyfeliratokban újra és újra felbukkannak azok az eszközök. sem hatol be soha… én (odáig) meneteltem… 51 II. amiket az uralkodó a hegy legyőzéséhez használ. mindenféle kívánatos gyümölcsfa és szőlőtő nádként nő ott. Komoróczy Géza fordítása (Streck 2004 melléklete) 50 Horowitz 1998. A keskeny utat. a vaskorban is gyakori.. 81. hatalmas szálfáit kidöntöttem. de leginkább a toposz újrafelhasználása a jellemző.2. meredek hegyeken. amik alkalmatlanok a harci szekereim és hadaim menetelésére. és így vonultattam át. ahol senki sem tudott átkelni. a civilizáció teremtette eszközöket használva győzedelmeskedik a hegyen. ahol a gyalogság hadrendje csak (egyes) sorban tudott vonulni. 8.5. Babilóni Mappa Mundi rev.

. az erődítményük úgy helyezkedett el a hegyben.59 a madárfészek-szerű erődítmény.103. 55 Grayson RIMA 2.1. 56 A madár-toposz kétfelé osztható: az egyikben a hegy olyan magas. Egy esetben (II. ii. 47-9. Érdemes esetleg figyelembe venni.0. azok közé (a hegyek közé).0. A kutai király legendája tartalmaz olyan sorokat. hogy előfordul. i. A. mint ahogy a fiókák számára szokás a fészkeket. A. és ahová a szárnyas madár sem ér el….53 …elfoglaltak egy magas hegyet. atyáim közül egyik sem hatolt be…. Mint egy sas(keselyű) fészke. és az ég gyönyörű madarai sem értek fel oda.átkelésre ….0. ahova a királyok. ahova a királyok. A király azonban így is győzelmet arat.1. 56 Grayson RIMA 3. amik úgy csüngtek. 300-332. 59 Zaccagnini 1982. Assur-nászir-apli) a király katonáit hasonlítja a madarakhoz. és elfoglaltak egy hegycsúcsot. A. i. ez szorosan véve nem tartozik a toposzhoz. amik az ellenséget madárszerűnek írják le. 22 . Samsi-Adad (823-811) …elfoglalták erősségüket három hegycsúcson. 62-63. ami Nistun városa fölött helyezkedett el. mint egy vastőr hegye. 45-46.101. a menekülésük is ezt erősíti meg. hiszen a nyilvánvaló nehezítő körülmények ellenére is győzedelmeskedik. 54 …azok a férfiak megszöktek.1. tettrekészségének és agilitásának hangsúlyozására szolgál.101.. mert ez egy olyan hegy volt. ami éles vashegyként meredezett. atyáim közül egy sem hatolt fel. katonáim madárként jutottak fel…55 V. akik biztonságos helyre menekülnek. a másik csoportban az ellenfelet hasonlítja madarakhoz. atyáim közül egy sem hatolt el. nem mentem utánuk. Védműveiket úgy helyezték el ott fönt.1. (ahol) a hegy csúcsa úgy helyezkedik el . Ide a királyok. 53 54 Grayson RIMA 2. mint egy égből alácsüngő felhő. hogy a szárnyas madár sem ér el oda. 57 Pongratz-Leisten 2001. 48-50.101. ami roppant meredek volt. a szubhumán ellenség57 madárszerű58 külső jegyekkel rendelkezik.. és ami olyan volt. A. 58 Westenholz 1997. mint felhők az égen.. i. és elfoglalja. és Tumme földjére meneteltem.0. Grayson RIMA 2. meghódítja a hegyet. egy hegyet. A toposz azonban mindkét esetben a király hősiességének. és az ég egyik madara sem jut el odáig.

Az „úttörő” I. amikor az út egyenletes volt. Igy keltem át a hatalmas hegyvidékekekn. (így) a harcikocsikat az emberek nyakára tettem.1. egy vipera dühével győzedelmesen másztam át a veszélyes hegyszirteken… 63 Tukulti-apil-Esarra.15-20. Adad-nérári (911-891) …aki az országok hegyeit felperzseli…67 …aki valóban átvágott egyfolytában a hatalmas hegyeken…68 II.II.0.0. A.1.ii 8-12. Tukulti-Ninurta (890-844) 60 61 Grayson RIMA 1.iii.85-86. 42-27. A. Az Aruma hegységben. Sulmánu-asarédu (1274-1245)60 Amikor a nagy istenek parancsára és uram.iii.87.1. nehéz ösvényeket. 56-60. amikor az út egyenetlen volt. 65 Grayson RIMA 2. amik (szirtjei) olyan élesek. 68 Grayson RIMA 2.0.87. Járhatatlan volt a szekereim számára.87.1..5. 5. és átkeltem a nehéz hegyláncon…66 II.78.0..0. és a seregem élére állva. mint egy tőr éle. A. A. ami harci kocsiimnak járhatatlan volt.2. 62 Grayson RIMA 1. hatalmas hegyeket (áthágtam)… 61 …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket. ahol ember nem járhat…65 … magas hegyekben… hol egy más király sem járt még ezelőtt. 23 .1. melyek ösvényét egyik király sem ismerte… 62 I.2. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) Harci kocsimon utaztam. a hegyek távoli vidékeinek megnyitója… 64 …felmásztam utánuk a magas hegyek csúcsaira.ii. a magas hegyekben. Grayson RIMA 1. az én uraim támogatásával. nehéz vidéken.77. 66 Grayson RIMA 2. harci kocsiimat hátrahagytam. és veszélyes hegyszirtekre. A. gyalog mentem.0. akik előttem járnak.78.0. A. Assur hatalmas erejével Hanigalbat országába meneteltem. Tukulti-Ninurta (1244-1208) Assur isten és a hatalmas istenek.70-77. 33-38. 67 Grayson RIMA 2. I. 3. A. A.99. bizony megnyitottam a legnehezebb ösvényeket és hágókat.0. 31.99..87. 63 Grayson RIMA 2.1.0.17. 64 Grayson RIMA 2. bátor férfi.göröngyös úton vonultam az Etnu és az Aya hegy között.ii. A.

az én uram parancsára. 42-43.102.72 III. a nagy úr..2. láttam távoli és kietlen vidékeit a világ négy égtájának…. A. i. az én uram. A. Sulmánu-asarédu (858-824) …. 8. hatalmas hegyekbe. A. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …a hatalmas hegyeket úgy zúzza össze. és amiket a királyok. ami olyan. behatoltam…69 II. 71 Grayson RIMA 2.… beléptem az Urrubnu és az Isrun hegyeibe. egy hegycsúcsot az Eufrátesz partján. amik feltáratlanok voltak. A.Assur isten.100. mintha a mennyből felhőként érne le.Én.0.78 II. ami előttem jár. i.5. A. atyáim közül egyik sem kelt át […] bejutottam.2.1. megközelítettem Sitamrat hegyét. i. távoli királyok földjeire. Assur. 70-1. és akinek nem volt legyőzője csatában. meredek hegyeken seregeim sokaságával vágtam keresztül…70 Zamru városából elindultam. mint egy törött cserepet… 77 . átkeltem a Lallú folyón. Grayson RIMA 2.0.101. amibe a királyok.. és letiporta a hegycsúcsokat a hegységekben…73 …aki felnyitja az ösvényeket fent és lent…74 …aki folyamatosan halad előre nehéz utakon át a hegyeken… 75 Erődjévé tette Sítamrat hegyét. Assur-nászir-apli (883-859) Assur. 78 Tadmor 1994. 31-34. amik elzártak voltak. The Mila Mergi Rock Relief 14. amiknek belsejét a régi időknek egy királya sem ismerte. és az isteni jelvényével. és olyan tartományokon.0.101. és a hegyeken átkeltem. 73 Grayson RIMA 3. 113.0. 77 Tadmor 1994. 24 .102. atyáim közül egy sem közelített meg még71. 74 Grayson RIMA 3. 76 Grayson RIMA 3. i. A..2.102. ii..aki bizony meglátta a távoli és meredek helyeket. A.0.102. nehéz terepen.2. aki igazságosan uraltam a négy égtájat.1. ösvényeken. ii.0.101. odaküldött engem. A. átkeltem a nehéz utakon és hegyes ösvényeken.1. Sarrukín (721-705) 69 70 Grayson RIMA 2. Átvágtam hatalmas hegyeken. Az Etinu hegyen áttörtem. az én uram erejével kanyargós utakon. ami alkalmatlan volt harci szekereim és seregeim számára. riválisa a harcban. amikben soha az atyáim közül egy sem csatázott. 116. 75 Grayson RIMA 3.8-9. atyáim közül egy sem hatol be… 76 III.0.. Utakon. ahol a királyok. amik a Felső-tenger partján vannak. és eddig nem ismertek alávetést. 62-63 72 Grayson RIMA 2. 22-3. és egy sem […] Átkeltem nehéz terepen. 10. i.

hogy Asszíria határait kiterjesszem. és hideg vizet ittam vízestömlőből. sor 85 Csupán kevés ide illő részletet találtam. 273. meredek és félelmetes hegyek felett. Asszíria királya. Fuchs 1993. ott gyalog kapaszkodtam fel. 37. Ahol túl meredek volt a székemnek. ahol felállítottam táboromat. hatalmas hegyeknél felállítottam táboromat. semmilyen más élőlény nem állt meg. egy hordszéken a harcképzett katonáimmal megtettem fárasztó utat a keskeny ösvényeiken. 15-22. mint a vadbivaly. sor. és én. az én uraim azt parancsolták nekem. sor 87 Borger 1956. szalma vagy forgács. 36. Mint egy fiatal gazella. 156. Az Anara és az Uppa hegyek lábánál. 81 Vízmosásoknál.79 …aki felnyitotta a hatalmas hegyek vidékeit. Col. 14-16. rs. bizakodó szívvel. az urak erejével. 1-9. hogy áthaladjon közöttük. hogy szomjamat oltsam…"82 …Ez előtt a nap előtt egy király sem. ott. aki előttem élt. IV. 83 Luckenbill 1924. akárcsak Assur-bán-aplinál. veszélyes szikláknál hordszékemben vitettem magam. 84 Assur-ah-iddina (680-669)85 …bízott a meredek hegyekben…86 …hogy raboljak. 34-37. leültem a hegy sziklatömbjére. 193-194. Miután Assur és a nagy istenek. amiknek az ösvényei kanyargósak és számtalanok. 98. fáradságos hegyeken és hatalmas homok(sivatag)on keresztül meneteljek. és hatalmaskodott az elérhetetlen ösvények. amik ezekben a csipkézett hegyekben (nyújtóznak). 86 Borger 1956. folyamatos szél nem késlekedik abban. az első idézet pedig egy általános megjelölés. előrenyomultam és lábam alá vetettem a hajlíthatatlan országokat és az ellenszegülő hegyet. sor. a legtöbb tájleírás. nem utazott (ezeken) a feltáratlan ösvényeken és fárasztó utakon. 84 Luckenbill 1924. megmásztam a magas csúcsokat üldözésük közepette. az erős. 49. ott a szekereimet kötélen húzattam fel. biztonsággal mentem. ahol a terep nehéz volt. Col. ahol nincs bőséges élet. megerősítettek engem. és átszelt minden mezőt…80 Szín-ahhé-eriba (704-681) A magas hegyek belsejében lóháton ügettem. ahol pedig túl meredekké vált. ott gyalog nyomultam előre. ami már-már kötelező formula.A nagy istenek. és nagy nehézséggel felmásztam a hegyek legmagasabb csúcsára…83 Szín-ahhé-eriba. §65. 3-11. de ahol hatalmas törzsei nőnek az e’ari-fának.87 79 80 Fuchs 1993. 22. Azok felett (a hegyek felett) én és seregem nehezen. aki kikémlelte útjaikat. Amikor térdeim feladták. hogy zsákmányoljak. sor 25 . küzdelmesen áthaladtunk. a magas hegyekben. 58. 12-14. 23. hogy távoli utakra. 81 Luckenbill 1924. IV. hegyi zuhatagoknál és vízeséseknél. vagy a nehézségek ecsetelése a sivatagra vonatkozik. a többi uralkodónál nem is emeltem ki. 82 Luckenbill 1924. a világ királya.

A témáról alapos. és erősít meg. 90 Ami felkelti a gyanút. illetve újakat választ a megszokott helyett. 5. viszont az újasszír uralkodók és a Szargonidák. amire korábban senki sem. igen gyakran jelenik meg úttörőként. és nem csupán egyes királyoknál. előadták. legyőzi a hegyeket. keresztülvágtak a sűrű erdőkön. átfogó elemzést ad Ponchia 2004 és Ponchia 2006. mint láthatjuk. hogy áttekintse a követett útvonalakat. sor. hogy az istenlevelet valóban felolvasták.88 Az uralkodó.és amurtinnu-fák között. biztosan keresztülmentek.Assur-bán-apli (668-631/29) A Tigrist és az Eufráteszt ők (a seregek) biztonságban átszelték legnagyobb áradásukkor. amiket tüskebozót borít. és azokat az elemeket. Főként arra helyezte a hangsúlyt. és gyakori toposz az. ahol atyái nem jártak még. 4. amiket csupán a héroszok tudtak. messzi utakon meneteltek. Seregével olyan tetteket visz végbe. hatalmas gissu. és ő maga is heroikus alak lesz hőstettei végrehajtásával. olyan utakon keresztül. Halmozza a jelzőket. hogy elődeik szövegeiből egyes elemeket átvesznek. Az asszír uralkodók felirataiban gyakran figyelhető meg. hogy áttöri. megmászták a magas hegyeket. akárcsak az. alaposabban írja le a nehéz utat. A hegyek szerepeltetése egyfajta normatívát jelenít meg. és a birodalmi korszak narratív sémáit. ami az istenekhez és a héroszokhoz közelíti az uralkodót. hogy mindezek ellenére bizonyos fokú folytonosság jellemzi a királyfeliratok fordulatait. amiket a királyi írnokok a hegyek leírásához használtak. már-már sematikus leírást. olyan ösvényekre lép. Látható a váltás a földrajz és a tájképek leírásának különféle aspektusai között. jut el oda. analitikus elemzését korábban Simonetta Ponchia végezte el két tanulmányában. azonban Assur-ah88 89 Borger BIWA 64: 79-85. A toposzokból kirajzolódó ideológia A hegyek útjain vezetett hadjáratok pontos. Sarrukín udvari írásbelisége merőben új fordulatokat alkalmaz. 26 . különösen II.90 Szín-ahhé-eriba is új részletekkel gazdagítja a szokásos. Sokkal részletesebben. II. olyan eszköz. de általánosságban is a királyokról és a királyságról „hivatalos‖ látásmódot hoz létre.89 ezekben elemzi az útvonalakat.

olyan részekkel.91 Amint a fenti szöveghelyekben is megfigyelhető. ahová korábban még egy uralkodó sem lépett. vad tájat mutattak.iddina és Assur-bán-apli már szűkszavúbban beszél a hegyekről. Ugyanakkor itt futnak át a kereskedelmi és hadiutak. Dér városa a Zagrosz hegységnél. mint azt a következő részben – egy választott város. Dér városának esetében – bemutatom. járhatatlan ösvényekkel. További adatok ld. Tehát a hegyek egyszerre eszközei annak. a hegyek lábánál helyezkedik el. és biztosítanak menedéket az ellenfeleknek (hogy aztán az ő legyőzésükkel ismét megerősítsék az uralkodó hősies képét). hogy kifejezhessék a király heroizmusát. 27 .. 91 Az ő legszínesebb. határváros politikai és földrajzi értelemben egyaránt. náluk az újonnan meghódított sivatag jelenik meg hangsúlyosabban a rendelkezésünkre álló királyfeliratok szerint. hegyes csúcsokkal. és innen lehet nyersanyagokat nyerni. kietlen. meredek. Borger 1994. ami azonban ebben a dolgozatban irreleváns. Mindennek kapcsán nagyobb a jelentősége a közvetítésben és a kereskedelemben. Borger 1956. a hegyek valóban különleges. legrészletesebb leírásaik a sivatagról olvashatóak.

98 92 93 Parpola SAA 10. 1. a lelőhelyet biztosan azonosították már. mennyi veszélyt jelent ez a lelőhelyre nézve. ismerjük főistenét. Kisnek. amikor újra asszír fennhatóság alá került. 1. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta (a névanyag alapján legalábbis). 96 És 724/3-ig. 33o 14' k. feltételezhetően az óbabilóni korból. ami vajmi kevéssé teszi vonzóvá régészeti szempontból.94 A mai Tell ‘Aqr (é. Nippurnak vagy Dérnek…‖ Persze. Szükségtelen taglalni.. hogy a lelőhely pusztul. hogy pl. hogy valamilyen út haladjon rajtuk végig. Ld. Azok a helyek. vagy legalábbis babilóni hagyományú városról beszélünk. II. A város az ókori Mezopotámiában Dér városát már a kezdeti időktől említik évnevekben. 1:66-70 „Aplaya népe.97 A babilóni hagyomány másik bizonyítéka. hogy más hatalom alá 28 . Alapvetően egy babilóni. egészen 738-ig. királyfeliratokban. Sarrukín egy levelében együtt említi a babilóni nagyvárosokkal. 97 Postgate-Mattila 2004. ami lehetetlenné teszi az ásatásokat. Három hatalom határán . 6. jelenlegi körülményei Dér városát. és ledózerolták az egyik templom még látható maradványait. 2. és van innen királyfeliratunk is. Földrajzi elhelyezkedése.96 amikor III. határvárosok álljanak ott. 1.. Jelenleg a területen a talajvíz szintje magas. 95 André-Salvini-Salvini 1997. 1. mellékleteken a város földrajzi elhelyezkedését. kényes helyzeténél fogva előfordult. III.ox. vagy határerődök.. legyen az polgára Babilonnak. aki már Gudea felirataiban is szerepel. Borszippának. „Dér egy másik ország határán van…”92 III. ezen a helyen még az irak-iráni háború idején katonai támaszpontot létesítettek.. Dér városa93 III.Történelmi összefoglaló III.95 Ezen felirat alapján is Mezopotámiához tartozónak kell tekintenünk. sz. 1. 94 http://users. amik már az ókorban alkalmasak voltak arra. 4. egy nagyobb olajmező peremén. 1. 349:21-22. 5. 1. egészen pontosan az irak-iráni határ közelében.ac. Badra közelében – Irakban. 8. csak rablóásatásokból való tárgyak állnak rendelkezésre. tudomásom szerint hivatalos ásatásról még nem publikáltak adatokat.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. 1. mint ahogy egészen elhagyásáig (a szeleukida korban) az is maradt. Valószínűleg ma is katonai támaszpont a terület. 45o 58') nevű településsel lehet azonos.III. ma is megfelelőek erre a célra. és helyzetét a korszak politikai nagyhatalmaihoz képest. 7. 98 Parpola SAA 1. Ami még szomorúbbá teszi a helyzetet. sz. h.

népét foglyul ejtette). de csakhamar újra babilóni kézben volt ismét 738-ig. aki a folyók között van. és Maliki Már-bítijét. 814.0. Nanayát. ‖103 „Dérbe‖104 Anu-rabú Dérbe ment‖105 „Ummanigas. Már-bitit. Kardunias számtalan városát. isteneikkel és zsákmányukkal. Elám királya 1226 körül elpusztította. A. Gulát. 101 Millard SAAS 2. Mar-bitit. 168. de szerepel a neve eponymos-listákban is. Lahirut. Bubé városának Szakkudját – az isteneket. Nér e-tagmilt. Adad-nérári 831. 102 Grayson RIMA 3. aztán számos más uralkodó feliratai tudósítanak arról. 103 Grayson 1975. 794 785 720 Eponymos-lista Eponymos-lista Babilóni Krónika 693 Assur-nádinsumi ADD. 21. V. 105 Millard 1994. Anunítut. Újasszír forrásokban elsőként II. 107 Grayson 1975. 148 A. 73. 106 Grayson 1975. és Mé-Turant. hogy elfoglalták. Adad-nérári említi. Burruqut. i. így Sarrukín veresége korántsem vehető bizonyosnak. Sarrat-Dérit. Samsi-Adad Királyfelirat Eponymos-lista Eponymos-lista Királyfelirat Szinkronisztikus Krónika 795. 32. Elám királya. hogy a szerző babiloni. Babilóni Krónika került (Kiten-Hutran. Bít-redútit.2 iii 37-48. akik Dérben lakoznak. 30. Palilt. 29 . 99 Grayson RIMA 2. 128.106 „Anu-rabú Dérből Asszíriába ment‖107 II. Belit-Akkadit. Asszíria királyával Dér provinciában‖ és nagy fölénnyel legyőzte. 33ff. no. 1. Sukaniyát (Simaliyából?).0. együtt a környékükkel. 37. DúrPapszukkalt. aki a ház előtt van. Elvitte Anu-rabút. Sarrat-Dérit. 104 Millard SAAS 2.103. Urkitut. no 15:1.A legtöbb említése a városnak asszír forrásokból ismert. Humhuyát.2:28 100 Millard SAAS 2. Anu-rabú Dérbe megy‖101 „[elvittem onnan] az istenségeket. Gannanátét. Anu-rabút. 35. iv 7-9. Azonban nem szabad elfelejtenünk.999. no. 3. megütközött Sarrukínnal. tulajdonaikkal együtt… ‖ 102 „[Megszerezte] Dért. „Dér városának földjét teljes egészében elfoglaltam‖ 99 „Anu-rabú eljött Dérből‖100 „Hadjárat Dérbe. Simalját.

Az asszír királyfelirat ugyan győzelemről szól. hogy Humban-nikas segítséget nyújtott a babilóni királynak 720-ban. Aki ezt a várost uralta.113 II. 182. és az északkeleti főútvonalhoz. 2. Zyl. Zyl. és elcsendesítette sóhajtozó népét…111 . 101. de maga a város is értékes volt. és Nimid-laguda népét. R. 71.III. hanem katonai szempontból is kulcsfontosságú lehetett. más babilóniai nagyvárosokkal együtt. 710. Sarrukín idejéből azonban nem csak királyfeliratokról tudunk Dérről. Nem csupán kereskedelmi. Dér mezején. 34. sor. mert remek ütközőpontot 108 109 Fuchs 1993. és az asszírok tíz éven keresztül nem jöttek Babilóniába. az elámit. sor Fuchs 1993. 32. annak a kezében volt az út a Zagrosz belsejéhez. Dér szerepe a Szargonidák korában III. Kiszik. 55.. 1. no. 1.) 113 Postgate-Mattila 2004.109 Öröklésemtől számítva uralkodásom tizenötödik évében legyőztem Humban-nikast. 2. 5. 112 Luckenbill ARAB. részint katonai megmozdulások helyszíneként: …Dér lakóinak a fejéről a teherhordó kosarat levettem…108 Békéssé tettem Dér. Uruk. Dér városa II. II. többek között. Eridu. Sarrukín vezetése alatt megütközött az I. 55. de a hadjárat nem folytatódott. 110 …aki visszaállította Dér közmunkáját. 30 . Sarrukín és a vele párhuzamosan uralkodó elámi királyok idején kiemelt fontossággal bírhatott.. Elám és Babilón egyaránt kézben szerette volna tartani. az adminisztratív szövegekben is sokszor szerepel a város neve. R. Ez az alapvető oka. nem csupán az ajándékok motiválták. Ezen két időpont között a város alighanem végig asszír kézen van. sor. 110 Fuchs 1993. The cyprus stele (VS 1. 15-16. Ur.visszaállítottam Dér közmunkáját…112 720: Dér mellett az asszír sereg II. Sarrukín újra hadjáratra indul. és sikeresen elűzi Marduk-apla-iddinát.5-6. Sarrukín idején II. részint egyes „beneficiumokkal‖ kapcsolatban. 17. Larsza. Kullab. 1. Dér városa II. sor 111 Fuchs 1993. Sarrukín királyfelirataiban nem is egy helyen említi a várost. Humban-nikas (743—717) elámi király vezette sereggel. A babilóni seregek lekésték a csatát.

115 II. 113.biztosíthatott volna Asszíriával szemben. hogy állományfeltöltésre egy másik hivatalnoktól 2000 embert követelt. Kémjelentések is befutnak. 115. 121 Fuchs – Parpola SAA 15. Katonáinak száma kérdéses. Babilón és Asszíria egyaránt szerette volna megszerezni. a hírhozóval együtt. Dérből származó helytartó a tárgyalt időszakból nem szerepel benne. ide hozták be. hogy a város ura harcokra számít. 114. 115 Személyének szerepéről bővebben ld. 118. hogy az erőd katonai ereje igencsak nagy volt. 31 . 119. Dér ismert fontos tisztviselői a tárgyalt időszakban: Samas-bélu-uszur (kormányzó) és Nabú-duru-uszur (királyi tisztviselő. 123 Fuchs – Parpola SAA 15. a leveleket nehéz lenne datálni. 118 Fuchs – Parpola SAA 15. aki a kormányzónak jelent). 120 Fuchs – Parpola SAA 15. 117 Fuchs – Parpola SAA 15. 117.. csakhogy Dér ekkor már Asszíriához tartozott. 112.Postgate 2004. hogy a király látni óhajtotta őket.118 megállapítható. Sarrukín kezén maradt.. amire egy ilyen határváros esetén igencsak szükség van.. bár ekkor katonai kíséretet kér más helytartóktól a közelben. e1-5. de tőlük származnak azok a levelek. ami még alaposabb és kiterjedtebb hírszerzői rendszerre utal. amikor a közelben járt). Adózik is. A készletek felhalmozása (széna és árpa)120 is ilyen szükségszerűség.121 Az elámi király egyik levelét is elfogták. A folyamatosan javított városfal 119 komolyabb védelmet biztosított. és valahányszor előfordul. amelyek említik a várost. Nem bizonyított. 122 Fuchs – Parpola SAA 15. és ebben az időszakban végig asszír fennhatóság alatt is maradt. Nabú-dúru-uszur egyenesben idézi az elámi király levelét egy vazallusához!123 Egy másik jelentésben pedig egy bizalmasabb beszélgetésről számol be az elámi király és két 114 Az eponymos-lista ez esetben nem használható. de tekintve. 119 Fuchs – Parpola SAA 15.116 Lakik itt királyi tisztviselő a város kormányzóján kívül is. de valószínűleg nem kormányzó. valamint Il‘yada. hogy ebben a sorrendben voltak hatalmon. még akkor is. és azt a levelet is. Mind határszerepe. akik láthatják a király arcát (egy töredékes levélből117 tudjuk. ha csaták vannak. Sarrukín uralmának időszakában Dér fontos erőd volt. 113. 116 Fuchs – Parpola SAA 15. 142. 129. arra utal.. az elámi csapatmozgásokról beszámolva. r6-14. 10‘-15‘. mind a kereskedelmi utakon és a katonai útvonalakon elfoglalt pozíciója révén Elám. de a tárgyalt időszakban a város végig II.114 Il‘yada is fontos tisztségviselő lehetett. 37. 120. Matilla ..122 Mi több. olyanok.

136.128 Összességében véve megállapíthatjuk a források segítségével. 36-39. Továbbá szerepel egy levélben egy szökőhónap (Adart iktatnak be). 132 Luukko – Buylaere SAA 16.sejk között.132 egy jelentésben. 128 Reynolds SAA 18. Kémjelentések és katonai erő központja. 130. 131 Cole – Machinist SAA 13. ami ügyel a környékre. 4. és szükség esetén menedéket is biztosít a provincia lakosainak. 131. III. Dér városa Assur-ah-iddina uralkodása alatt Assur-ah-iddina az építkezései és kegyes cselekedetei kapcsán említi a várost. 118.130 III. 129 Luckenbill 1924. Dér városa Szín-ahhé-eriba korában Szín-ahhé-eríba királyfeliratai között a várost csupán katonai összefüggésben találtam meg.127 illetve hogy visszavonul. 133 Luukko – Buylaere SAA 16. az elámiak elfoglalta városokból is érkeznek ide menekültek. 140. mint az összes többi. jelenleg elámi befolyási területen lévő város önként feladta volna magát. 136. 127 Reynolds SAA 18. 126 Időközben vannak adataink arról. és a levelezésében sem leltem Dérre vonatkozó szövegrészeket más szempontból. Dér keze alá helyeztem (a visszafoglalt városokat)… 129 692: Hetedik hadjáratán az asszír király Déren keresztül ismét Elám ellen vonul és a határ mentén összesen 34 elámi várost ostromol meg és vesz be. 55-60.125 Egy olyan esetről is tudomásunk van. 2. ha Dér hadserege bevonul. 2. 32 . amikor egy másik. 3. 126 Fuchs – Parpola SAA 15. ahol 15 katonaszökevényt küld Dér kormányzója kikérdezésre. 135. 1. hogy más. hogy ez az erőd is ugyanolyan fontos szerepet játszott az Asszír Birodalom hálózatában. 2.131 egy megérkező karavánról és követről szóló levélben. építési felirat nincs. Fuchs – Parpola SAA 15. sor 130 Luckenbill 1924. 39.133 és egy Elámról szóló 124 125 Fuchs – Parpola SAA 15. és az ellenfél közben felgyújt pár erődöt. 1.124 Samas-bélu-uszur egy levelében megemlíti azt is. hogy Sarrukín felsorakoztat seregeket Dérrel szemben.

a városukba…138 Istarán és Dér istenei Dérbe mentek…139 Anu-rabú és Dér istenei… Humhuya és Simalya… Anu-rabúnak a városában.136 670. Reynolds SAA 18. 4. teljes mértékben helyreállítottam. (Az ez után történtekről kevés forrásunk van. Bubé Sakkutját és Már-bítit Dérbe. Aztán a Samas-sum-ukín vezette felkeléskor továbbra is lojális maradt Assur-bán-aplihoz.134 Továbbá egyszer említik Dér isteneit. 289. a bölcs és okos herceg. és kivittem őket Assurból a templomába. Niraht. akik látogatóba mentek Babilónba. Dérben. Az Assur-bán-apli idejéből származó forrásokban részint a templommal kapcsolatos feljegyzésekban. r19. 1.135 A város kormányzója ebben az évben szerepel az eponymoslistában is. és egy helyi fosztogató törzsfő miatti probléma elsimításáról is tudunk (668. 42-3. 84.. r. 138 Borger 1956. a Bubéi Sakkudot. 140 Borger 1956. no. lentebb). amiket Asszíriába vittek. Nirah-t. aki mindezt megalapítottam. 137 Millard 1994. Sarrat-Dérit. Kurunítumot. a templomi támogatásokat folytattam. 44-5. de úgy tűnik. 84. iii. 82. 122. Sulmu-bél-lasme. 136 Kwasman – Parpola SAA 6. uralma végéig. III. ld. 2. 52. Dér helytartója137 Visszatérítettem Anu-rabút. Edimgalkalammát helyreállítottam. és a (többi) isteneit Dérnek visszaküldtem Dérbe. és ebben a minőségében említik adásvételi szerződések is. én. 1. 87-90. Kurunitut. Dérbe. 140 Elul hónapban a Nagy Anut. 653-ban Dér szolgált kiindulópontjaként az Elám elleni támadáskor Teumann ellen indított hadműveleteknek. apja munkáját befejezendő. 74. r16. Dér Assur-bán-apli idején Assur-bán-apli141 korában úgy tűnik. 18.. 142 Grayson 1975. 74:20-21. 290. Bélét-balaţit. Sarrat-Dérit. Bélet-Balatit. sor 141 Frahm 2009.kémjelentésben. 287.)142 134 135 Luukko – Buylaere SAA 16. 139 Grayson 1975. a város fellázadt Szín-sariskun ellen. és Márbítit visszahoztam városukba. hogy mindörökké benne lakozzon. 138. Samas-sum-ukín babilóniai uralma alatt is a város közvetlen asszír irányítás alatt marad. részint katonai összefüggésben szerepel (Elám megsemmisítése). 33 .. 301. a házát. aki a nagy kultuszhelyeket teljes felszerelésükkel és helyes rítusokkal a helyükre visszavezettem… A Nagy Anut (Istaránt). r15. a nagy istenek ékszereit. aki egy időre visszafoglalta. r1.

Elám királya ellen. hogy Suma-iddin a kormányzó. Anu rabu nagy templomát. 148 Frahm 2009. 61. hogy itt állomásoznak csapatok).) levő várost a töredékes címke alapján Dérként azonosítja.146 AN. Teumann megrémült. az örök fából. 23-24. felállította táborát. 163. Dér városa leginkább stratégiai szempontból fontos a Szargonida uralkodóknak.Foster 2004. ami Dérben van. és befejeztem. 144. 34 . a hatalmas úr. 9.Levelekben is szerepel ekkor a város: egyből megtudjuk. teljes egészében…145 Az Edimgalkalammát. 146 Borger BIWA. a többi az elámi hadjárattal kapcsolatos (egy ízben Dér küldötte figyelmeztet más kormányzókat. Anu rabú. hogy helyreállítsák az Édimgalkalammát.143 A város feltételezett ábrázolása is az ő egyik reliefjén található. a nagy Anu templomát Dérben újra felépítettem teljes egészében. B. és egyenesen feléje indultam. az én atyáim igájába. hogy az elámiak támadnak. 42. Gadd 1936. 57. ezt Arbélára javítja. 145 Borger BIWA. 151 Glassner . és megszállt éjszakára. Nabú-apla-uszur korai éveinek krónikájából való: 624: Dér városa fellázad az asszír király ellen. és… tiszta ezüsttel bevontam… a széket sissu-fából. és a környéke csaták helyszíne több alkalommal is. Prism. illetve tudjuk. mert megépítetted a templomát. és segítségemet kérte…150 A Szargonida korban az utolsó biztos adat. 143 144 Reynolds SAA 18. a nagy úrét. pl. és neki adtad…147 …abban az időben… azt kívántam. örömmel nézzen erre a munkára…148 Teumann. útra keltem. §908. Meghallotta. visszafordult. Fő kiindulópontja és csomópontja az Elám ellen irányuló hadjáratoknak. 149 Borger BIWA 103-104. a Louvre 73-as töredékén (Kuyunjik. 75-76. 82-86. hogy felségességem belép Dérbe. iii 15-17.GAL. és félelem fogta el. 204. Room I. 351. teljes egészében újra felépítettem és befejeztem.144 Az Edimgalkalammát. Szín-sar-iskun asszír király bevonul Nippurba. aki nem hajtotta a fejét a királyok. V. Barnett 1976. elkészítettem az ő úri lakhelyének… ezüst. az Édimgalkalammát. II. az ő (a kirbitiek) törzsfőnökük. Prism T. 69-72. Sarrat-Dérit és Már-bitit bevittem oda. 6. amit vörös arannyal vontak be… benne. Anu rabú templomát Dérben. amit tudunk róla. Előttem Teumann. Anu rabút. 207. ami megöregedett… újjáépítettem Kulla isten segítségével. és hegyként megmagasítottam… Ezért Anu rabú. 147 Bauer 1933. Inscription from the Istar temple. 150 Luckenbill ARAB 2. és Szúzába ment…149 Tandai. Elám királya. az én uramét. veled fog tartani a hadjáratodra. majd váltakozó sikerű harcok után visszatér Ninivébe..151 Összegezve tehát.. aki egyfolytában kifosztotta Iamutbált és elpusztította mezejét – az ő ezen tettei miatt Dér népe eljött hozzám.

mint Mezopotámiában minden nagyobb város. A szargonida időszakban a királyfeliratokban ha megemlítik a város templomát. Sarrukín egyik tisztviselőjétől származik. a birodalom szerves részévé változtatni. 35 . Az istenszobrok visszaküldésével a kultusz nagy részét Assur-ah-iddina állította vissza.III. a királyfeliratokból származó adatokat. Már II. 154 Fuchs – Parpola SAA 15.154 Ez a levél II. a királynak írok: írasson egy feliratot. hogy az uralkodó támogatta és felügyelte az újjáépítési munkákat. elámi támadás miatt pusztult el Enlil-nádin-sumi alatt. 2. Létezéséről a legkorábbi időkből van írásos emlékünk. III.152 Ennek alátámasztására szolgálnak a belső adminisztráció levelei is. akik gyorsan beépülnek a hierarciába. Dér kultusza a szargonida időszakban A város tehát. a föld nagy köteléke”. Dér azonban.153 „Templom. 76. akik szintén esküt tesznek a királyra. „ Samas-bélu-uszur írt nekem Dérből: „Valóban ne tegyünk egyetlen feliratot sem a templom falára?” Most uramnak. Nem csak a városi közigazgatási rendszert kellett beemelni. 1. Dér istenei és kultuszának ápolása az asszír forrásokban is azonosítható is. 4. o18. 2. azzal. A város fő és forrásokból régóta ismert temploma az Edimgalkalamma. helyreállítani a templomot. A belső adminisztráció levelei alapján új asszír beosztottak kerülnek az új területekre. vallási központ is. fejezet királyfeliratai George 1993. mint az előző részben bemutattam. alapot ad a feltevésnek. és tegyék azokat a templom falaira. A történelmi összefoglalóban már kiemeltem forrásaink egy részét. hogy a város (több más babilóni nagyvárossal együtt) kiváltságokat kap. A kultusz őrzése fontos eszköze volt az integrálásnak. Sarrukín királyfelirataiból tudjuk. illetve megmaradnak a helyi tisztviselők. A templomot és a kultuszt a Szargonidák kezdik el helyreállítani. az nyilvánvalóan az asszír uralkodók kegyességének kifejezésére szolgál. és küldje el nekem. az új terület integrálása. hogy már Sarrukín elkezdte újjáépíteni. és hadd írják meg a többit az szerint. főleg stratégiai helyzete miatt kulcsfontosságú. és a birodalmi pantheonba emelte 152 153 Ld. de az építkezést csak Assur-bán-apli fejezte be teljesen. az istenek és a helyiek kegyeinek elnyerésére. Elvégre az asszír hódítás utáni szokásos protokoll az adminisztrációs rendszer kiépítése.

aki testőr. fia Már-bíti vagy Zizánu.159 és a második levélből megtudjuk. és nem igazán haladnak a munkával a tisztviselők huzakodásai miatt. hogy egy. Assurban van egy trónszéke. hogy immár teljesen a birodalmi kultuszba épüljön be a város is.157 A korabeli. 739: 18. Dér városából származó levelek sajnos kevés információval szolgálnak a kultuszról. sajnos nem tudjuk. Minisztere Nirah. Ez a levél abból a szempontból is érdekes.a város isteneit. felesége Sarrat-Déri vagy Dérítum. hogy befejezhessék a munkát. Már-isszár162 leveléből163 megtudjuk. 160 Baker 2001. A város főistene Istarán. egy Adar158 és egy Elul.RA komplexumban.ŠAR2. Asszír tudós a ninivei udvarban. Tudós.156 Istaránnak nem csak helyben van kultusza: E2. sor 157 George 1993. Udvartartásához tartozik még Qudmu nevű vezíre. mindenesetre Marduksakin-sumi160 erről a változtatásról kér döntést. 4. 253. Ezek után küldik vissza őket a városba. főexorcista Assur-bán-apli idején. közelebb hozta a helybeliekhez az asszír identitást. valamint két kísérő istensége. a Bubéi Sakkudot. hogy az elámi koronaherceg kőműveseket küldött oda. Assur-ah-iddina ügynöke Babilónban. 161 Ezzel kapcsolatban kéri. 657: na4kišib. 74.la. Az istencsalád a királyfeliratok és az An=Anum istenlista155 alapján rekonstruálható. 84. Assur-ah-iddina egy királyfeliratában említi még Bélet-Balatit. Egy királyi testőrt és asszír építőmestert kér. 162 Baker 2001. azaz ebben a korban már Anu rabú néven említik legtöbbször. egy kígyóisten. Ellenben egy másik szöveg.sikil. ami az uruki és déri templomfelújításról értekezik. 36 . „tiszta pecsételő‖ 158 Cole – Machinist SAA 13. és Rásu. hogy a király küldje el Marduk-sarru-uszurt. hogy miért. a birodalom 155 156 Litke 1998. 722-725: 2. a szöveg hiányos. Borger 1956. Kurunitut. egyelőre csupán a templom alapjait fektették le a városban. Turma és Itármátissu. 159 Parpola SAA 10. 122. hogy a beiktatott Elul hónap miatt megváltozott időpontú babiloni ünnepségek miatt valószínűleg a Dérben helyet kapó szertartásokat is el kell halasztani. Ezzel kapcsolatban ad hírt arról. és Már-bítit. és tájékoztatja a királyt. a tanácsadója.161 Még ez a hiányos levél is információt ad arról viszont. hogy ez a város a határon helyezkedik el. és az egyik királyfeliratból ítélve Dér istenei tisztelegtek Assur előtt. Assur-ahiddina és Assur-bán-apli nyilván ugyanezen okokból folytatja a helyreállítást. hogy a birodalmi kultusz részeként kezelték a városét is. 349. Két szökőhónap beiktatásáról azonban tudunk. 163 Parpola SAA 10.

és Horowitz 1998. 167 Horowitz 1998. hogy itt hogyan hívják a helyi istent.Sarrukín földrajza (Grayson 1973-76. Urukot dicsérő „zsoltár‖.167 Ezen a babilóni szempontból rajzolt világtérképen Dér önállóan. Ez a tény nyilvánvalóvá teszi. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen166 Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni egy viszonylag késői. Dér. III. ami érdekes kérdéseket vethet fel..164 A város maga ugyan több irodalmi műben is szerepel. tábla 141. a rendezett világ részévé vált. legfeljebb a város főistene szerepel bennük. 68-69: 17. 26-27: 18. (Westenholtz 1997.165 de ezek önmagukban kevés információt nyújtanak a vallási szerep pontosabb értelmezéséhez. a korabeli asszír udvarból származó. külön kiemelve szerepel.A kutai király legendája. hol csupán megemlítve. Asszíriától délre helyezkedik el.) .. mellékletet. A város említése korabeli irodalmi szövegben: . Dért említi még egy.) .Erra-eposz (Foster 1993. a fontosság alapján rajzolják meg 164 165 Livingstone SAA 3. Ezen a térképen. a világ centrumát jelölő körben. a kultusz beemelése végbement. mint a levelek is mutatják. 9. 20-42. 3.központjától igen távol eső tartományban is ekkora gondot fordítottak a templom felépítésére. másoktól eltérően. nem a valódi méreteket és viszonyokat jelölik. III. A város a belső ábrán. 25. Ez alapján merészség lenne még több jelentőséget tulajdonítani a határvárosnak vallási szempontból. 56-60: 17. az ún.Sarrukín-legenda (Lewis 1980. babilóni Mappa Mundit.Anzu-eposz (Annus 2001. (valószínűsíthetően) IX. sz. században keletkezett babilóni forrást.778-803) 166 Lásd a 2-3.) . milyen fontosnak tekintették a helyi kultuszok befogadását az asszír birodalmi kultuszba.. a legfontosabb helyek között. sor) . 25. és Westenholtz 1997 42-46: 18. 250-251: 9. kibővült általa a birodalom kultikus rendszere. alapján 37 . hol pedig egy másik istenséggel azonosítják. Az ideológiai betagolás fontos része.

Az ókorban Dér Asszíria (és Elám és Babilón) szempontjából részint fontos piac volt – a kereskedelmi utak egyik állomása-. „kapu‖-szerepének. luxustextíliák (lila gyapjú is). közvetlen kaput nyert Kalhu és Ninive felől is Elámba. Babilónia. és a környező területekre. hogy haladjanak a városon. hogy ez korábban is így volt. hanem országként fogták fel. aki uralta. igencsak sok és sokfajta áru áramlott át rajta. Stratégiai szerepét korábban kiemeltem már. hogy a területet a Mappa Mundi készítésének időpontjában nem városként. öszvérek. hogy az Asszíriát és Dért jelölő körök csaknem azonos nagyságúak. 168 Cole 1996. Ez betudható kereskedelmi csomópont voltának. Az. vas. hogy a Szargonida időszakban kézben tartja a várost. vagy készítőinek számára komoly jelentőséggel bírt. szarvasmarha. Ez lehetett az egyik tisztán gazdasági oka a 720-as ütközetnek is. Mindenképpen levonható az a következtetés. datolya. lovak. részint pedig olyan erőd. gabona. 21. hogy 738 körül III. adó várta őket. melynek birtoklása stratégiai előnyökhöz juttatta azt. de Asszíria az által. Maga a város is sokat profitálhatott különleges és földrajzilag roppant előnyös helyzetéből. Mint kereskedelmi csomóponton. részint egy provincia közigazgatási központja. éppen olyan területi egységként.168 A sík területeken. Azok a karavánok. közel a hegyekhez. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta. aki csak hozzáfért. mindhárom környező állam szemében fontos szerepet játszott.az arányokat. Mindenesetre a térképeken is látható. az mind részt vett a kereskedelemben. Elám) számára kulcsfontosságú volt. ahol újfajta rendszer. szolgák. Nippurba. keményfa. 38 . A helyi hatalmasságok irányította területeken a kereskedőktől elvárt védelmi díj és a járulékos jövedelmek (vendégházaktól. füstölők. amit így nem kellett mindig szárazföldön megoldani. átstrukturálta a hegyvidéken áthaladó kereskedelmet. mint Asszíria (vagy a még mindig létező provinciát jelölték így). hogy a legtöbb szempontból kedvező helyen fekvő Dér. de földrajzi helyzeténél fogva feltételezhető. akik a nyugati arab területekről érkeztek. Így meglehetősen sokatmondó a tény. illetve értelmezhető akként is. hogy Dér a térkép készítésének időszakában. mindenképpen át kellett. fogadóktól) viszonylag biztosan befolyó összegeket jelentettek. és nagyobb a legtöbb jelölt városnál. vagyonát gyarapította vele – itt ráadásul a Náru-sa-Bít-Déraya nevű folyó is segítette a közlekedést. az Ellipi hegységbe és Arásiba. de összegezve: ez a város mindhárom hatalom (Asszíria.

98-99.Nem csupán a város volt kiemelkedően fontos. 136. 39 . és kereskedelmi csomópont. átkelőhelyet jelentett Elám felé. Annyi bizonyos. 169 170 Cole 1998. 5-6. 167. 3. 117. Dér egyben egy provincia központja is volt. viszont a másik két határvonalról nem tudjuk pontosan megmondani. hol lehettek. hogy Nippurral szoros kapcsolatban állt169 (néhány levélben említi egy ottani kormányzó archívuma).170 A város és a körzet határvonalat. továbbá (mint minden nagyobb város) vallási központ volt. Dér provincia kiterjedését azonban csak megbecsülni tudjuk.. Kézenfekvő északi határvonal maga a hegy. a Zagrosz lánca. pontos adatokkal természetesen nem rendelkezünk róla. a délnyugatinak maga a Dijála folyó felelne meg. Cole 1998.

sz.2. melléklet 40 .

BAD3.AN. sz. Assur 5. melléklet 41 .KI – Dér 3.4.

Sarrukín születési legendája (partitúra) A város fontos szerepét megragadhatjuk abban is. Akkád királya vagyok um-mi e-ni-tu4 a-bi ul i-di ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a um-’mi’ e-ni-tu4 a-bi ul i-di / ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a ] A Sarrukín-legenda legfrissebb magyar fordításához lásd Pálfi 2003. Szerinte „BAD3 AN KI GAL-i‖-ként olvasható. amit ő nagy Dérként értelmez mindkét helyen „the great Dēr‖. 3401 + S. azonban a feloldás eltér.. a harmadik lehetséges olvasattal együtt lent kiemeltem.III. hogy két assziriológus két különböző fordítást ad ugyanarra a sorra. Joan Goodnick Westenholz 1997-es kötete. 43. „The Great Wall of Heaven and Earth‖ fordít.AN. BAD3. 4470) C: CT XIII. 42. amit Ég és Föld nagy falaként. hogy milyen módon jelenik meg az irodalmi szövegekben. 173 Westenholz 1997. A: CT XIII. A problémásnak tekintett helyeket. 1. Pl. és ennek alapján a fordítás is. 171 A Sarrukín-legendáról szóló szakirodalmat tanulmányozva feltűnhet az olvasónak. (K.172 A második monográfia. Pl. Westenholz nem ad pontos feloldást. és a partitúra alatt közlöm a lehetségesnek tartott feloldásokat.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe III. csak a jelek olvasatát közli.2118) B: CT XIII. 26-27: 18. (K. benne a fordítással.. Pl.[de3ki a-][ LUGAL. ami ezzel foglalkozik. Az (időrendben is) első monográfia. A jelek olvasata mindkét esetben megegyezik. Brian Lewis 1980ban írt monográfiája. Ez a szöveg Sarrukín születési legendája. 25. 43. 25. amit már többen is olvastak. Lewis 1980. Ennek bemutatására egy olyan szöveget használok fel. értelmeztek – és éppen ezért figyeltem fel magára a városra.DINGIRKI GAL-i‖ szerepel. 4. ami feldolgozza ugyanezt a szöveget.GIN LUGAL KALAG/ LUGAL A-ka-de3ki Sarrukín. az erős király. A2 B2-3 171 172 LUGAL-GI. 42 .NA LUGAL] dan-nu LUGAL A-ka3.173 Lentebb közlöm az általam készített partitúrát. 4. Lewis átírása és fordítása szerint a szövegben „BAD3.NA LUGAL dan-nu LUGAL A-ka3-de3ki a-na-ku LUGAL-G[I. (47449) A1 B1 C1-2 1. 42-46: 18.

A11 B12 11..MEŠ LUGAL-u2-ta lu-u e-pu-[uš] [X+]5 MU.. A10 B11 10. bizony fiának fogadott.]-ni?/ […] / šak-nu Városom Azupiránu. A4 B5 C9-12 4. A17 B18 17. A13 B14 13. de másik valószínűsíthető az uptaşşid.BAL i-na ti-i[b] [da]-li-[šu2 lu] u2-še-la-an-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. bizony elküldtem [ša-di]-e KALA. A6 B7 6. hogy az ige a šapārum. [GU] 1Aq-qi lúA.DU lu-u a-be-[ ] Fekete fejűek felett uralkodtam. bizony kertésze állásába helyezett engem [ ] lúKIRI6-ti-ia dIš-tar lu-u i-ra-man-ni [ ] i -na lúKIRI6-ti-ia dIš-[ i]-[ra]-man-ni-ma Kertészségemben Istár istennő bizony megszeretett engem [X+]4 MU.DINGIRki GAL-i [?] lu-u […] [ ]ki GAL-i [ ] A nagy Dêrt… bizony… Lehetséges. titokban megszült engem iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-u2-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-ku-na-an-ni/ AŠ ku-up-pu / ša2 šu-u2-šu2 AŠ ESIR / KA2-ia ip-ḫi Nádkosárba helyezett engem. engem Akkihoz. apát nem ismertem : apám fivérei a hegyet járják a-li uruA-zu-pi-ra-a-ni ša2 i-na a-ḫi ídBURANUN (DU.C3-4 2. a vízhordó emberhez.. [ ]BAL u2-bi-la-an-[ni] A folyó elvitt. A18 B19 18 174 AMA e-ni-tum / a-ḫu ab-ia Anyám enitum.BAL a-na lúKIRI6-ti-šu lu-u iš-kun-[ ] [[1] Aq-qi2 lúA. bizony kosarával felemelt engem [1] Aq-qi2 lúA.BAL a-na lúK[IRI6 x x l]u-u iš-kun-an-ni Akki. kátránnyal eltömítette a nyílást id-dan-ni a-na ID2 ša2 la e-le-e-a id-dan-an-ni a-na ID2 [š]a2 la e-le-e-a A folyónak adott. a vízhordó ember. A8 B9 8.MEŠ AŠ ak-kul-la-te ša2 URUDU. amennyiben figyelembe vesszük a lehetséges szövegbeli szófordulatokat.MEŠ AŠ ak-kul-la-te [ ] Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem […] e-tel-li ša2-di-i e-[…] [ ]-li ša2-di-i […] A magas hegyeket megmásztam […] at-ta-tab-lak-ka-ta ša2-di-i šap-lu-[…] [ ]k-ka-ta š[a2…] Az alacsony hegyeket sokszor megjártam […]-ti ti-amat lu-u2 al-ma-a 3-šu2 [NI].. a vízmerítő ember. Tilmunt elfoglaltam […]BÁD. ez az ige Gt alakjában jelent folyamatosan kormányoznit is (šitpurum) 175 Két lehetséges megoldás létezik.KIB. és felnevelt engem [1] Aq-qi2 lúA.BAL a-na ma-ru-[ ] u2-rab-ba-an-ni Akki.]MEŠ SAG. a vízmerítő ember. A15 B16 15. A7 B8 7. 5 évet királyságban uralkodtam [UN.ḪA2 lu-u up/ar2-[…]175 [ ]i KAL.BAL u2-bil-a[n] [ ] ID2 a-na U. partján helyezkedik el az Eufrátesznek i-ra-an-ni um-mu! e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni um-mi e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni/ AMA e-ni-tum / AŠ pu-uz-zu / u2-lid-da-an-ni Mivel anyám. az enitum.GE6.MEŠ LUGAL-u2-ta […] 4 v.BAL i-na ti-ib [ l]u-u u2-še-la-an-ni Akki. A5 B6 C13-16 5. A9 B10 9. A16 B17 16.BAL a-na ma-ru-ti-šu2 [lu] u2-rab-ban-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. ami nem tért vissza iš.GA lu-u a-be-el lu-u aš2-[ta-pur]174 [ ]MEŠ şal-mât SAG. A12 B13 12.NUNki) šak-nu a-li uruA-zu-pi-ra-nu ša2 i-na a-ḫi [íd]BURANUN šak-nu AB la i-lim / KUR [?]-mu /[?. A14 B15 14. elhozott [1]Aq-qi2 lúA. más királyfeliratokban 43 . Lewis átírása alapján ar2-ḫi-is.TUKki lu-u ik-[na-aš] [ ] al-ma-a eš5-šu2 NI [ ] A tengerföldet körbehajóztam háromszor. A3 B4 C5-9 3.ša2-an-ni ID2 a-na U.

GE6.] A fekete fejűek fölött uralkodjon […]..GA li-be-[…] [….]MEŠ SAG. A24 B25 24. és… Ég és alvilág falához menjen el. BAD3 AN KI.MEŠ AN. […]-ni-lu u2-naq-qir-ma […] […-n]aq-qir-ma […] …elpusztítottam és… [man]-nu LUGAL [ša2] i-la-a EGIR-ia […] […] Bármely király emelkedik fel utánam [.DINGIRKI GAL-i: Dēr rabi (Lewis 1980) 2. Ezek a következőek: 1. a BAD3 AN/DINGIR KI GAL-i jelek csoportosítására és átírására három út is létezik. A21 B22 21.] Ostromolja a tengert háromszor [?] BAD.MEŠ AŠ ak-kul-[la] […] Hegyeken…. BAD3.DINGIRki GAL-i li-li-ma ri-tab-bu pi-[…] A nagy Dēr-be menjen el és… az ég és föld nagy falához menjen el. Akade [šu? ma?] is-sum2-ru qa-[du-…] aš-lim ur-sag-[…] il-ur ša2-a-[…] ri-tab-bu-pi ANŠ[E…] il-rid ša2 –a[…] ri-tab-bu-pi ANŠE […] i-ša2-a’ u2[…] ša2-pa-ri-i-la sag-[…] ul i-rid ur-[…] ur-maḫ a ki lu[…] […] la […] […] be?-[ …] […]-a-[…] […]-an-[…] […]-a-[…] […] […] […] Mint láthatjuk.A19 B20 19. BAD3 AN KI GAL-i: dūr šami u erşeti rabi (Westenholz 1997) 3.TA.MEŠ KALA. A20 B21 20. A23 B24 23. és… [ul]-tu URU-ia a-ka[de] U2 maš-da giš [x] Városomból.. A25 B26 25. használva… […]-te-tel-li KUR. A26 B27 26. A27 B28 B29 B30 B31 B32 B33 B34 B35 B36 B37 B38 B39 B40 B41 B42 B43 B44 B45 Ég és föld nagy falát… bizony… Ég és alvilág falát… bizony…. A22 B23 22.GAL-i: dūr šami u kigalli (saját lehetséges olvasat) 44 .MEŠ […] Mássza meg a magas hegyeket [ma]-ti ti-amat lil-ma-a 3-šu2 [….

melyik fordítás lenne helytálló. a Sarrukín-legenda.Surbutól Ibratig Dér országát… Az akkád királyok közül egyedül Rímus feliratai között találunk egy kétes hivatkozást a városra.Bár a szöveg újasszír. 17. vagy annak a vezetője: […]-me176 177 Edzard 1977. 67-69. Col. aki Dér városából származik. sor 183 Westenholz 1997. sor 45 .176 A dinasztia királyaival kapcsolatban hiába kerestem forrásokat. 22. 158. 181 Frayne 1993. Gelb 1961. 1-3. Itt úticélként. 4. 9. majd az újasszír Szargonidák korában. 63-64. 4. ami az akkád Sarrukínhoz kapcsolná a nevét. amit számos alkalommal lemásoltak. illetve különböző áruk és személyek származási helyként szerepel. sor 178 Ugyanezt mondja Westenholz 1991. de ezt is csak Poebel fordítja Dér városának 180. 195. de ott nem is lenne indokolt a „nagy‖ jelző alkalmazása. 179 Horowitz 1998. mint a meghódított területek egyike: ul-tu šur-bu a-di ib-rat KUR BAD3.179 Itt úgy szerepel. 2. a corpus felderítésében a Répertoire géographique des textes cunéiformes 1. I.182 III. 182 Foster 1982. amiben a város előfordul.. kötetét használva. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban A fent említett szövegeken felül nem találtam olyan forrást. 42-43. vizsgálni kezdtem a város szerepét először az Akkád dinasztia. 43. 180 Poebel 1914.KI… . és Sarrukín földrajza177 kivételével nincs szöveghagyomány. nagy földrajzi tudású írnok összeállítása lehet. szintén jelző nélkül. Grayson 1974-77. 3. ami a várost az akkád Sarrukínhoz kapcsolná.181 Ezen kívül a város neve előfordul gazdasági szövegekben.ANKI‖-nak. Scheil 1913.AN. hogy eldönthessem. Frayne meghagyja „KI. 43.. egy későbbi. 250-251. Ellenben a „Nagy felkelés Naram-Szín ellen‖183 című szövegben szerepel egy nem teljesen rekonstruálható nevű személy a felkelők listájában.178 Szigorú értelemben véve maga a Sarrukín földrajza sem tekinthető korabeli forrásnak. III. vélhetően Szargonida kori. Dér szerepe az akkád királyok korában Több szöveget is átolvastam ezt a kérdést elemezve.

vagy közepes város. 4. hogy feltételeznének egy falat ég és föld között. és nem csupán újasszír források kötnék az akkád Sarrukín nevéhez. KI. hogy ég és alvilág között lenne akármilyen fal. hogy a GAL jel még az előző jelhez tartozik. kigallu lenne. nem leltem nyomát annak. a jelző indokolt lenne legalább az irodalmi szövegekben vagy a királyfeliratokban). Nem bírt kiemelt szereppel az Akkád dinasztia számára.KI. A mezopotámiai kultúrától nem idegen a határvonalak ilyesfajta kiterjesztése. Azonban még nem találtam arra utalást. De vajon miért? Kozmikus jelentésű vagy anakronizmus a „GAL-i‖? Mit jelent a sor? Elsőre anakronizmusra gyanakodtam (az újasszír korban a város szerepe vitathatatlan. szintén megfontolásra érdemes lehetőség az az eset. mint bármely vallási központ. de nem fontosabb.e-AN LU2 BAD3. hogy a szövegekben sem Akade. A negyedik. hiszen Akade az óakkád birodalom fővárosa volt.184 Második lehetőség a jelentés kozmikussá terjesztése. bár nem volt szokás mindig kiírni.AN. de átvizsgálva a releváns újasszír szövegeket. a történelmi összefoglalót 46 . hogy az adott korszakban ugyan fontos volt Dér. hogy a király tetteit még inkább heroizálják. A „nagy” jelző problematikája Dér városa maga az általam vizsgált korpuszban (a vitatott szöveg kivételével) nem kapja meg a „nagy‖ jelzőt. mégis megkapja ezt a jelzőt. Ebből levonható a következtetés. ugyanis ebben az esetben az „-i‖ komplementumot az AN jelhez is csatolnia kellett volna az írnoknak. 4. Dérnek ezekhez viszonyítva jóval csekélyebb szerepe volt. különben a várost több korabeli szöveg említené. III. míg Azupiránu Sarrukín szülővárosa. Ezeken kívül az óakkád királyokról szóló szövegekben nem találtam nyomát a városnak. Érdekes lehet. ám helyességével szemben kételyt ébreszt az. hogy ezzel az epithetonnal fordulna elő Dér. Harmadik feltételezés az. hogy ez (amennyiben a BAD3 AN KI jelhármas valóban a városra vonatkozik) valóban 184 Ld. Ez az értelmezést is a kozmikussá terjesztéshez kapcsolhatjuk. holott minden bizonnyal több joguk lenne rá. sem Azupiránu nem kapja meg ezt az epithetont. Ezt a lehetőséget nyelvtani alapon megkérdőjelezhetjük.GAL. hogy arról sem tudunk.

hanem geográfiai vonatkozásban.kiterjeszti az előtte álló jelek értelmét. Az ötödik. Sarrukín földrajza ugyanis erre a területre KUR BAD3. 22. hogy a Sarrukín születési legenda vitatott verziója az újasszír korban keletkezett. tekintve. az irodalmi alkotásokban is. māt Dēri-ként hivatkozik (Dér országa). a Dér körül és (folyóközi szempontból) mögött elterülő földterületre. pontosan megjelölve a kiterjedést is. Az Ur III korban ugyanis előfordul egy variánsa a város nevének. 47 . valószínűleg ebben az esetben is használnák a determinatívumot. ebben az esetben véleményem szerint kevéssé valószínű lehetőség egy egyszerű elírás. 185 Edzard – Farber.GAL. Ez BAD3.185 Amennyiben Lewis fordítását fogadjuk el. igazolva látom azt. de nem kozmikus.ANKIként. Ebben az esetben a „nagy(obb) Dér‖ fordítás többé-kevésbé megállná a helyét. 1974. hogy a város szerepe megjelenik az ideológiában.DINGIRKI .

elfogója minden népnek. Assur. Kahaṭ Amasaku. amiket Assur. ii. a határok és határövezetek kiterjesztője. azokkal az eszközökkel. 30-31. Suduhu. akinek a lábaihoz az istenek Anu. hogy terjesszem ki földje határait…” 189 I. az egészének Kasiierinek Eluhatig. Iuru hordáinak.0. az erős fegyverrel. i. 190 Grayson RIMA 1. Ahlamu. Konklúzió IV.1. akinek papsága kiemelkedő volt a lenyűgöző Ekurban. 0. Adad és Istar minden uralkodót és herceget meghajoltatott. az istenek kiválasztottja.1. a király. az erős királynak. 36. hogy terjesszem ki földjük határát. 78. úr. A. minden uralkodója a hegyeknek és domboknak a Qutuk kiterjedt birtokának. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése I. (aki) az istenek kijelöltje (volt). A.1. old. megparancsolta.a kassuk. A. Irridu városainak. megparancsolták. és jóléte felséguralmának megerősíttetett olyan távolra. összezúzója minden ellenségnek fenn és lenn. . a szentélyközpontok alapítója. leszármazottja Assur-uballit-nak. aki legyőzte a kassuk seregét és felülkerekedett minden egyes ellenségén. együtt földjeikkel.0. qutuk. Nabula. 189 Grayson RIMA 2.”188 „Amilyen hamar csak lehet. alávetője Muszru országának. Szutu. Sarrukín „Aki megnövelte Asszíria határait…”191 186 187 „murapiš mişri u kudurri‖ Grayson RIMA 1. kiterjesztője a határoknak és határövezeteknek…” 187 I. 191 Fuchs 1994. végig.95-100. legyőzője a hősiesnek. Adad-nérári „Adad-nérári.76. Assur helytartója. és az egész szövetségének. lullumuk és szubaruk seregének -. Wassukanu.87. Hurra. az istenek büszkesége. unokája Enlil-nararinak. 9-10. meghódítója Taidu. akik uralmamat megnagyobbítják. ami aláveti a hajthatatlant. Tukulti-apil-Esarra „Assur és a nagy istenek. kiterjesztője a határoknak és határöveknek186. 1. meghódítója Kutmuhu földjének. 188 Grayson RIMA 2. Šuru. Szudu városának erődjének. vitézségemmel. Arik-dín-ili fia. A. 2. a határok és a határövezetek kiterjesztője.IV.46-49. szétporlasztója Subaru kiterjedt országa seregeinek. eltiprója földjeiknek Lubdutól és Rapiqu földjétől Eluhatig.87. a szent herceg. Tukulti-Ninurta „a határok kiterjesztője”190 II. fennkölt papja Enlilnek. az én uram a kezembe adott. (aki szintén) Assur helytartója (volt). Harranu erődjének Karkemisig.0. Turukku országa és Nigimhu országa határai összességének (egész kiterjedésének) meghódítója. sor 48 . akik sok erővel és hatalommal ajándékoztak meg. mint a hegyek. ami az Eufrátesz partján van. Samas.

hogy távoli utakra.”194 Láthatjuk. sötét. 194 Borger 1956. minden az ő parancsára történik. Borger 1956. tengerek veszik körül a birodalmat. mocsárvidékek. hegyvidékek. 98. De miért is olyan fontos most számunkra ez a cím? A határok bővítése. amit az istenek teremtettek. 192 193 Luckenbill ARAB 2. a birodalom. sivatagok. mindent a mezopotámiai istenek teremtettek. az civilizálatlan periféria: mérhetetlen közeg. A határok nem csak természetiek. a sötétség. Ami ezen kívül esik. A kiindulási alap a következő: az egyedüli rendezett. a határok kiterjesztésével. ahol minden mérhető. hogy az embereket letelepítse. hogy ő bízza meg a hódítással. rendezetlen. az istenek atyja. káosz. kijelölt engem. az idegen. §137. terméketlen. Az asszír birodalmi ideológia egyik elsődleges eleme a civilizált és a barbár világ ellentéte. 30-31. 46. Ezért a határok átlépése mindig heroikus tett lesz. megerősítettek engem.” 193 „…hogy raboljak. Assurtól V. bizakodó szívvel. hogy a királyi címekben nagyon sok esetben megjelenik a „határok kiterjesztője‖. az én uraim azt parancsolták nekem. ami a határon kívül van. Samsi-Adadnak. 195 Livingstone SAA 3.195 amiben kijelenti. a mérhetetlen. Ismerünk istenleveleket is. Miután Assur és a nagy istenek. biztonsággal mentem. és békében éljenek. ők hozták létre a rendjét – minden más. rendezett világ. ismert. civilizált hely a világon az Asszír Birodalom. 41. 49 . a folyamatos hódítás így lesz egyszerre isteni parancs és emberi szükséglet. fényes. ami összhangban áll a mezopotámiai világképpel. termékeny.„…aki kiterjesztette Asszíria határait…”192 Assur-ah-iddina „Assur. hanem egyben az ismert világ képzeletbeli határai is. a birodalom megnagyobbításával az istenek bízzák meg az uralkodót. hogy Asszíria határait kiterjesszem. a határok átlépése így heroikus tetté válik. Strukturált. 72. pl. A világ behatároltságának élménye idővel alapvető lesz. hogy kiterjesszem Asszíria határait. fáradságos hegyeken és hatalmas homokon át meneteljek. kaotikus dolgok világa. megszámlálható. A földrajzi határok leírásai is ezt az érzést keltik. Ezeken túl idegen. sor. A civilizált világ a centrum. produktív. hogy zsákmányoljak. sor. 33-35.

hogy a babilóni Mappa Mundin is szerepel. a rend alá kényszerítik. amit azzal. a Zagrosz vonulata is egyfajta határt jelentett. Azzal együtt. különös. amit minden nagyhatalom szeretne magáénak tudni. Az. amit az adott korszakban fontosnak tekintenek. Amennyiben valóban ez a város szerepel Sarrukín születési legendájában. megvédik az ellenségtől. A káosz erőit az istenek uralma. az akkád Sarrukín is bírta.civilizálatlan népek laknak. A szargonida időszakban készült műben nem valószínű. IV. hogy ne játszana legalább valamely csekély szerepet az ideológiai rendszerben. az ellenség gyakran nem emberi. esetleg madárszerű lény. hogy már az első. a Zagrosz vonulata előtt állva még érdekesebb szerepet kap. legalább egy kijelölt pont lehet. Mint már korábban is megállapítottam. vásárokat szerveznek. a saját világukhoz idomítják. Győzelmek és vereségek. a város földrajzi és stratégiai helyzete. a világ közepe. 2. jogosnak látszik a feltételezés. még erősebbé tehette a birodalom képét a műveltebb réteg fejében. arra utalhat. 50 . lehetett olyan ideológiai jelkép. mint az aktuális főváros. a kereskedelmi utak közelsége eleve fontossá teszi Dér provincia központját. mint a civilizálás. Véleményem szerint ez a határváros. hogy a mögötte magasló hegylánc. a hódítás határa. méghozzá ilyen kiemelt helyzetben. A mikrokozmosz szintjén megteremtett strukturált világ megkönnyíti az integrációt. még könnyebben beilleszthetővé tette a területen 196 Zaccagnini 1982. vagy félig állat. és a világukba bevont barbárokat megismertetik a civilizáció vívmányaival. hogy nem véletlenül került bele. Egy város és az ideológia Dér városa a tárgyalt időszakban nem csupán egy asszír tartomány adminisztrációs központja. csaták helyszíne. hogy ez az imprint sikerült. a meghódított területeken utakat építenek.196 Az Asszír Birodalom ideológiája alapján propagált cél a hódítással nem más. szimbolikus szerepet is betölt. A határon. félelmet keltő leírásokat használnak. Cserébe adót és lojalitást várnak el minden területen. ha nem is úgy. olyan város. Mivel természeti határnál és királyságok közötti határterületen fekszik. A kozmosz határait kiterjesztik.

a város további tanulmányozása még több adatot tár fel. ha csak virtuálisan is. amit a legendás királyok. hiszen egy határok találkozásainál fekvő területen a kultúrák keveredését. 51 . Feltárása roppant izgalmas és tanulságos feladat lehetne. összeütközését vagy összeolvadását az anyagi kultúra igazolná. elvégre az uralkodó elfoglalta. Nem csupán az ideológiai szempontok teszik érdekessé a várost. De ez egy későbbi munkának a keretei között lehet csak megvalósítható. és talán segít alaposabban értelmezni a határterületek mibenlétét és funkcióját az ókori Mezopotámiában. magáévá tette ezt a várost. elérte azt. hogy megjelenítse az asszír király hatalmát. Remélem. Ezért lenne további célom tovább kutatni. A város szerepeltetése alkalmas volt arra.propagált ideológiába. feltárni a város történetét.

19-22. N..–SALVINI. A – GREEN. Leipzig. Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia. (1992) Berlin. Assyriologische Bibliothek.C.: 1993. D. M.: Symbolae et Mesopotamicae Francisco Maria Theodoro de Liagre Böhl Dedicatae.). 1997/1. London. Glossary. 347-53. ANNUS. Assyriologische Bibliothek.: 1933. The Neo-Assyrian Texts Corpus Project.: 2001. Hinrichs'sche Buchhandlung. „Standarten auf neuassyrischen Reliefs und bronzetrebarbeiten‖ Baghdader Mitteilungen 23. Score. (ED. C. Gods. Indices and Sign List. I: Keilschrifttexte. (Ed. eds. The Prosopography of the Neo-Assyrian Empire. 2: L-N.. 39-43. in: Beek. in: Altorientalische Forschungen. Helsinki. F: - 52 . T. Helsinki. N. BLEIBTREU. BARTH. F.: 1997. 1933. H.A. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. BARNETT. et al.F.): 1969. J. Transliteration.F.a. A. London. 1973. The Standard Babylonian Epic of Anzu. British Museum Publications Ltd. Introduction. State Archives of Assyria Cuneiform Texts. A. Leipzig. II: Teile Keilschrifttexte und Bearbeitung. Universitetsforlaget. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. R. Sculptures from the North Palace of Ashurbanipal at Niniveh (668627 B. Cuneiform Text. BLACK.b. 24. BAUER. „Ein König von Dér‖. Hinrichs'sche Buchhandlung. The social organization of culture difference. 3.Bibliográfia ANDRÉ-SALVINI. Ethnic Groups and Boundaries. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. 1992.: 1976.1. Oslo..2.): 2001. J. R. BAKER. Leiden. II. B. M. ―More Balawat Gates: A Preliminary Report‖. D.

The World's Classics. (Hrsg. The Babylonian Correspondence of Sargon and Sennacherib. T et al. COLE. D. COLE. State Archives of Assyria. W. T. Helsinki. 91-98. Bethesda. Creation.: 2003.. Archiv für Orientforschung. EAGLETON.: 2009. F. B. Helsinki University Press. R. M. DEZSŐ. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. Die Inschriften Asarhaddons Königs von Assyrien. (Beitrag): 1996.BORGER. Die Prismenklassen A. Letters from Assyrian and Babylonian Priests to Kings Esarhaddon and Assurbanipal.–FUCHS. A. P: 1998. Harrassowitz Verlag. 2009/2. University of Helsinki. Beiheft. S.‖ Ókor. Boundaries. Oxford–New York. 9.: 1999. SAA 13. „Égi és földi propaganda. W. in: Abusch.: 1996. State Archives of Assyria. M. 745–612). DALLEY. DIETRICH. Maryland. C = K. Beiträge zum Inschriftenwerk Assurbanipals. E. Selbstverlag des Herausgebers. BIWA. G. (eds): Historiography in the Cuneiform World.‖ Millennium: Journal of International Studies. Helsinki. S.–WEIDNER. D. G. Part 1.): 1956. Az Asszír Birodalmi expanziós ideológiájának eszköztára (Kr. 17. Myths from Mesopotamia. H. Nippur in Late Assyrian Times c. Graz. 28. – MACHINIST. 53 .: 1991. A. 3. J und T sowie andere Inschriften. e. CORVESI. 755-612 BC. T. „Nationalism. and Violence. 4. 13. SAAS 4. S. SAA 17. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. and others. Wiesbaden.: 2001 „Heroic Dimension and Historical Perspective in the Ancient Near East‖. Gilgamesh. State Archives of Assyria Studies. Oxford University Press. 1999. R. The Flood. BORGER. CAPOMACCHIA. 553-584. E. Helsinki.

II. in: Luukko. An Anthology of Akkadian Literature. M. 2009.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. 21-33. Gudea and his Dynasty. EDZARD. FALES. Classical. 51-64. Studia Orientalia 106. Bethseda. I. D. 2. Toronto–Buffalo–London. 33-55. – Svärd. ―What is ideology?‖ in: Ideology: an introduction London.: 1979. 54 . Kings. – FARBER. FOSTER.- 1991. and Scholars: Neo-Assyrian and Related Studies in Honour of Simo Parpola. R. M.N. Groningen.: 1977. 27-39. „"To speak kindly to him/them" as item of Assyrian political discourse‖. 1-32. Die Orts. I: Archaic. 1997. Répertoire géographique des textes cunéiformes. Trees. D. Reihe B. Die Orts. O. Helsinki: Finnish Oriental Society. (eds.): Of God(s). 7. S. FRAYNE. S. M. E. R. kings. Mature. Helsinki 2009. trees. CDL Press.L. R. F. EDZARD." in: Larsen. EISENSTADT. (Eds). in: M. Wiesbaden : L.und Gewässernamen der präsargonischen und sargonischen Zeit (Répertoire géographique des textes cunéiformes 1) Wiesbaden : L. –GELLER. University of Toronto Press. M.J. Before the Muses.). T. – Mattila. Cuneiform Monographs. Beihefte zum Tübinger Atlas des Vorderen Orients. "Observations and queries about sociological aspects of imperialism in the ancient world. Early Periods. Of god(s). The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Dynastie von Ur. Copenhagen. Reichert. 1997. O.: 2009. „Assurbanipal at Der‖.und Gewässernamen der Zeit der 3. Maryland. G. (ed. 7. Luukko et al. Mature. Late. STYX Publications. (ed. FINKEL. Sumerian Gods and their Representations.. 3/1. FRAHM..: 1977. D. and scholars: Neo-Assyrian and related studies in honour of Simo Parpola (Studia Orientalia 106). 1993. Reichert. B.

–Martino. 2) Toronto -. Illinois: The University of Chicago Press. Oxford. The Correspondence of Sargon II. State Archives of Assyria. (Eds. Göttingen: Cuvillier Verlag. GANDULLA. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Eisenbrauns. 1957. aus Khorsabad. G.Buffalo – - 1992. Helsinki University Press. Sargon srl.: 1999. 39-44. Ur III Period. „The Concept of Frontier in the Historical process of Ancient Mesopotamia‖. A. Old Akkadian Writing and Grammar (Materials for the Assyrian Dictionary 2). 2001. Die Inschriften Sargons II.2113 BC (The Royal Inscriptions of Mesopotamia. S.: 1993. The Early Dynastic List of Geographical Names (American Oriental Series 74) New Haven. 1961. SAA 15. Territories. 5. Connecticut: American Oriental Society.): Landscapes.- 1993. 3/2. History of the Ancient Near East / Monographs . Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. 1952. Sargonic and Gutian Periods .2334 . Glossary of Old Akkadian (Materials for the Assyrian Dictionary 3) Chicago. I.–Lanfranchi.: 2001.R. de–Fales. 2003. The Temples of Ancient Mesopotamia. in: Milano. Winona Lake.—PARPOLA. Helsinki. Introduction. Volume I-II. M. Illinois: The University of Chicago Press. L. J. A. Padova. Mesopotamian Civilizations. The Babylonian Gilgamesh Epic. Chicago. Early Periods London: University of Toronto Press. A.: 1994. University of Toronto Press.2004 BC. Toronto-Buffalo-London. Critical Edition and Cuneiform Texts. (második kiadás). Oxford University Press. 55 . B. House Most High. FUCHS. F. Early Periods. FUCHS. - 1997. Sargonic Texts from the Diyala Region (Materials for the Assyrian Dictionary 1) Chicago. 15. B. GELB. S. III: Letters from Babylonia and the Eastern Provinces.III/1. 2112 . Illinois: The University of Chicago Press. GEORGE.

5. Toronto –Buffalo – London.Buffalo -. in: Archiv für Orientforschung 25 (1974–7). J. 2. 639. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. Mesopotamian Chronicles (Writings from the Ancient World 19) Atlanta: Society of Biblical Literature. 1974-77. The Royal Inscriptions of Mesopotamia.: 1957-71. 1957-71. 1975. „The giš kakki Aššur and Neo-Assyrian Loyality Oaths. GRAYSON. Part 1.): 2004. Locust Valley. B. 1991. Assyrian Periods.London.. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. 1. RIMA 1. University of Toronto Press. II: 858745 BC. Bethesda. To 1115 BC. J-J. Assyrian Periods. 2001. Texts from Cuneiform Sources. Augustin Publisher. 2001.London.—FOSTER. RIMA 3. A. 56 . Toronto -. 1981. „The Empire of Sargon of Akkad‖. in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD – FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 6. ed. W.J. Abusch et al. 56–64. RLA „Grenze‖. 239-266. 1996. New York. W. C.‖ in: Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities II. 1975. W.GLASSNER. S. Early Mesopotamian Royal Titles. 3. Connecticut: American Oriental Society. I: 1114859 BC. University of Toronto Press. Assyrian Rulers of the Third and Second Millenia BC. Assyrian Periods. (Ed.. T.. A Philologic and Historical Analysis. 58-88. R. „Assyria‘s Foreign Policy in Relation to Elam in the Eight and Seventh Centuries B. (American Oriental Series 43) New Haven. HOLLOWAY. Assyrian and Babylonian Chronicles. Maryland. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. Toronto. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale.: 1957. 1987. K. HALLO. Toronto -.Buffalo -. University of Toronto Press.‖ in: Historiography in the Cuneiform World. RIMA 2.

„The ideological and political impact of the Assyrian imperial expansion on the Greek world in the 8th and 7th centuries BC‖. Mesopotamian Civilizations 8. G. „Ideological Implications of the Problem of Royal Responsibility in the Neo-Assyrian Period‖. Mesopotamian Cosmic Geography. Culture and History of the Ancient Near East 10. „Az asszír fővárosok és királyi palotáik‖ – Rubicon 2004/3. 2002. Hayim and Miriam Tadmor Volume.: 1998. S. SAA 6. Helsinki.b. 211. R. 2004. 2. KALLA G. M. Archaeological. 2003/1. State Archives of Assyria. D.. Part I: Tiglath-Pileser III through Esarhaddon. KWASMAN. „Public Space in Nature: the Case of Neo-Assyrian Rock Reliefs‖. LAMBERT. (eds). J. Szín-ahhé-eríba és kora‖ Ókor 3. 57 . W. LEVINE.: 1991.. Leiden–Boston–Köln. F. Legal Transactions of the Royal Court of Nineveh. Eretz-Israel. 367-383. LANFRANCHI. L. S. Historical and Geographical Studies 27. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project.: 2003. KNEPPNER. Eisenbrauns. „Az asszír királyi propaganda II. in: I. (eds. in: Aro. G. in: Altorientische Forschungen 29. 7-34. Jerusalem. Eph‗al et al. (Melammu Symposia 1). – Whiting. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. RLA „Istaran‖ in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD –FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 5. 2002/2. T. 2004. W.a. Winona Lake. 2003.): Heirs of Assyria. Aššur is King! Aššur is King! Religion in the Exercise of Power in the Neo-Assyrian Empire. Brill. 100-110.: 1976-1980. 6. 2000.- 2002. B. – PARPOLA. 2004/4. ―Az asszír főváros és a királyi propaganda – Ninive példája‖ Ókor. HOROWITZ.

Argumentum Kiadó. S. Helsinki. Cambridge. 49-70.: 1998. LIVERANI. Texts from the Babylonian Collection. (Ed. B. 1981. Jerusalem: Israel Exploration Society. Ben-Tor et al. 57–85. Copenhagen. Yale Babylonian Collection. (szerk. 1999–2001.). (eds. The First World Empire .): 1993. (ed. 1986. „A határ fogalma. T. (Ancient Near East Studies 5) Padova. A Study of the Akkadian Text and the Tale of the Hero Who was Exposed at Birth. LIVINGSTONE. Ideology.- 2003. al. in: A. J. Budapest. 1986. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. Texts and the Study of the Neo-Assyrian Royal Inscriptions‖. 58 . M. Oxford. 3. The Sargon Legend. Sargon srl. LOTMAN. Mystical and Mythological Explanatory Works of Assyrian and Babylonian Scholars. (ed. M. Traditions.‖ In: Kultúra és intellektus. 1980. (Eds. 297-317 2001. Hayim and Miriam Tadmor Volume (Eretz-Israel 27). History. AN: dA-NUUM and AN: ANU SA2 AMELI.Structure. Court Poetry and Literary Miscellanea.. A Reconstruction of the Assyro-Babylonian God-Lists. Empires: perspectives from archaeology and history. Akkad. 374-391. State Archives of Assyria Bulletin 13. Clarendon. F.): Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons. State Archives of Assyria. LITKE." in: Alcock. „Observations on 'Sargon's Letter to the Gods''. Rome: Instituto per l‘Oriente.: 1989.: Szitár Katalin). Richard L. A. et. M. 111-119.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. E. "The Ideology of the Assyrian Empire" in: Larsen. 2003.: 2002. 1981. 1979. - LEWIS.. 3. (American Schools of Oriental Research Dissertation Series 4) American Schools of Oriental Research. „The Sargon Geography and the Late Assyrian Mensuration of the Earth‖. New Haven. in: Fales. SAA 3. „Manuscripts.). "The fall of the Assyrian empire: ancient and modern interpretations.

193-202. G.: 1994..): 1999. The University of Chicago Press. 16. Padova. SAA 16. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. History of the Ancient Near East / Monographs . L. MARCUS. M. I: Historical Records of Assyria: From the Earliest Times to Sargon.: 2003. SAAS 2.. Territories.III/2. ―Geography as visual ideology: landscape. Landscapes. Religion. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. (éd.). Territories. Oriental Institute Publications. –VAN BUYLAERE. S. B. Illinois. Padova. Helsinki. MATTHEWS. The University of Chicago Press.III/3. Chicago. London and New York: Routledge. D. Padova. Territories. 1924. knowledge. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East./II. MILANO.a. Mario Liverani (ed. and power in Neo-Assyrian art. The archaeology of Mesopotamia: theories and approaches. F. Landscapes. 10-13 59 . I.–MARTINO. C. Landscapes. Helsinki University Press. M. 146-147. II: Historical Records of Assyria: From Sargon to the End.III/1.‖ in Neo-Assyrian geography. (Eds. The Annals of Sennacherib. DE–FALES. Eponyms of the Assyrian Empire 910-612 BC.): 2004. 2000. LUUKKO.LUCKENBILL. 1995. 2002. History of the Ancient Near East / Monographs . Nomades et sédentaires dans le Proche-Orient ancien.‖ Roma: Sargon srl. A.b.–LANFRANCHI. R. The Political Correspondence of Esarhaddon. G. M. Sargon srl. Compte rendu de la XLVIe Rencontre Assyriologique International (Paris. NICOLLE. State Archives of Assyria Studies 2. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Sargon srl. MILLARD. Chicago. Helsinki. II: Geography and Cultural Landscapes. ARAB I. D. III: Landscape in Ideology.: 1927. History of the Ancient Near East / Monographs . Università di Roma ―La Sapienza. Ancient Records of Assyria and Babylonia. Literature and Art. 2000. Sargon srl. 2. State Archives of Assyria.

Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. State Archives of Assyria. Assyria 1995. ODED. B. PARPOLA. 10. SAA 10. aki a mindenséget uralta‘. PARPOLA. PARKER. in: Cogan.: 1977. Helsinki. 2004.: 2001. 3. The Northern Frontier of Assyria as a Case Study in Imperial Dynamics. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. POEBEL.: 1993.—M. S. Helsinki: Casco Bay Assyriological Institute and Neo-Assyrian Text Corpus Project. The Helsinki atlas of the Near East in the Neo-Assyrian period. WHITING (eds. a mezopotámiai történeti emlékezet és a modern történetírás.‖ Ókor. Letters from Assyrian and Babylonian Scholars.juillet 2000) Amurru. Helsinki University Press. „‘The command of the god‘ as a Reason for Going to War in the Assyrian Royal Inscriptions‖. Israel (Ed. Helsinki University Press: NeoAssyrian Text Corpus Project. 1. State Archives of Assyria. B. SAA 1. A. Helsinki.—R. 1991. The Mechanics of Empire. Helsinki. PARPOLA. S. „‘Sarrukín jósjele.: 1991. Mordechai–Eph‘al. J.: 60 . L. Chicago & London.) 1997. Z: 2003. OPPENHEIM.: The University of Chicago Press.1987. Assyria… Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography presented to Hayim Tadmor. Jerusalem. Ancient Mesopotamia . Paris. 2003/4. The Correspondence of Sargon II.: Ah. . Éditions Recherche sur les Civilisations.Portrait of a Dead Civilization. PÁLFI. Az akkád Sarrukín. S. 2001. A.): 2001. I: Letters from Assyria and the West.s). PORTER (Eds. The Magnes Press.

B. Rivista di storia. Hellas. –R. in: G. „The Stele of Sargon II of Assyria at Kition: A focus for an emerging Cypriot identity?‖ in: Rollinger et alii (Ed. Part I. Vorderasien. Interkulturalität in der Alten Welt. RADNER. POSTGATE. J.. Frame (ed.). : 2003. K. S. PORTER. vol. Early Mesopotamia. Harrassowitz Verlag. Society and Economy at the Dawn of History. M. 2006. Mythology and Mythologies. Melammu Symposia 2. Methodological approaches to intercultural influences. The University Museum.‖ State Archives of Assyria Bulletin. 193-271. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. Whiting (ed. J. Part II. Kings. 195231. Academic Press Fribourg / Paulusverlag Fribourg –Vandenhoeck et Ruprecht Göttingen. Helsinki. Orbis Biblicus et Orientalis 197. 429-451. Trees. N. K: 2010. MATTILA: 2004. POSTGATE. ambienti e culture del Vicino Oriente Antico. A Journal of History. B.- 1914. 235-254. „The Other and the Enemy in the Mesopotamian Conception of the World. Leiden: Nederlands Instituut voor het Nabije Oosten. Ägypten und die vielfältigen Ebenen des Kontakts. XV. Environments. and Politics.: 2004. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. Publications of the Babylonia. Philadelphia: The Museum of The University of Pennsylvania. N. N. From the Upper Sea to the Lower Sea: Studies in the history of Assyria and Babylonia in honour of A. PONCHIA.: 1992.). Grayson. Historical Texts. PONGRATZ-LEISTEN. and Cultures of the Ancient Near East. Routledge. I.‖ KASKAL.: 2001. University of Pennsylvania. 61 . London–New York. 139178.‖ In: R.). Fribourg Switzerland – Göttingen. Helsinki: The Neo-Assyrian Text Corpus Project 2001. Studies in Assyrian Iconography. „Il-yada' and Sargon's southeast frontier‖. Wiesbaden.

–OSWALT.. A. 329-359. S. Copenhagen. Augustin Verlagsbuchhandlung. State Archives of Assyria. – Civil. M.J.: 62 . J. Chicago – Glückstadt. / PARPOLA. E.READE. J. F.: 2003. – Biggs. 2006. Chicago – Glückstadt. The Oriental Institute – J. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 18. Chicago – Glückstadt. An Akkadian Grammar.. 18. RUFUS. The Oriental Institute – J. W. CAD M2. – Farber. 1977.. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 12. illustr. F. transl. contr. E. N. Augustin Verlagsbuchhandlung. SAA 18. 1960. M. W. M. – Brinkman. (CALDWELL. The Babylonian Correspondence of Esarhaddon and Letters to Assurbanipal and Sin-sarru-iskun from Northern and Central Babylonia. T. The Oriental Institute – J.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires.J.K: 1984. Augustin Verlagsbuchhandlung.: 1990. Cultural atlas of Mesopotamia and the ancient Near East. – Stolper. T.. A Translation of Riemschneider's Lehrbuch des Akkadischen. RIEMSCHNEIDER. M. Roth. – Reiner. 1979. K.) ROAF. Q.J. C. 2005. Chicago – Glückstadt. J. M.. CAD K. Helsinki.. CAD T. Augustin Verlagsbuchhandlung.. Helsinki University Press. CAD P. Augustin Verlagsbuchhandlung. (ed. D. A.X. Chicago – Glückstadt.J. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 7. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 10.. Oxford: Equinox..–SHEEHAN. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 8. REYNOLDS. The Oriental Institute – J.J.: CAD I/J. Wisconsin: Marquette University Press. J. R. Milwaukee. J. / READE. 1971. The Oriental Institute – J. "Ideology and Propaganda in Assyrian Art" in: Larsen. T.

–Martino. (Orbis Biblicus et Orientalis 160/3.): Landscapes. THUREAU-DANGIN. W. History of the Ancient Near East / Monographs . Jerusalem: Israel Academy of Sciences and Humanities." in: Fales. A. Épithètes Royales. Zentralantiquariat der DDR. (Eds. SCHEIL. de–Fales.- 1967. Harvard Ph. Oxford University Press. M.–Lanfranchi. R. „World dominion: the expanding horizon of the Assyrian Empire‖ in: Milano. Éditeur. Paris. The Carving of an Empire: Neo-Assyrian Monuments on the Periphery. –Wäfler. (ed. C. „Mesopotamien.: 1957. THOMPSON. F. B.): 1931. M. 1913. 1972.-J. M. 1999.T. A. (ed. 1999. Sargon srl. Roma. 1998. 1999. Found at Niniveh. ―Utazás az ókori Keleten‖ Ókor 3. Akkade-Zeit und Ur III-Zeit”. F.D. The Prisms of Esarhaddon and Ashurbanipal. Budapest. Európa könyvkiadó. S.: 2004. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. G. 63 . Territories. L. F. B. 197. 2004/1. STRECK. Unpublished. M. V. SHAFER. 13-33. ideological and historical analysis. Letouzey et anè. 3) Freiburg – Göttingen: Universitätsverlag Freiburg –Vandenhoeck & Ruprecht. – WESTENHOLZ. Annäherungen. V. TADMOR. P. P. 1981. thesis. H. „Die Sumerischen und Akkadischen Königsinschriften” (Vorderasiatische Bibliothek I/1). Attinger. Padova. SEUX. London. 1927-8. Markus.): Assyrian royal inscriptions: New horizons in literary. Leipzig. Akkadiennes et sumériennes. (Mémoires de la Mission archéologique de Susaine 14) Paris: Ernest Leroux. A makedón Nagy Sándor története. "History and ideology in the Assyrian royal inscriptions. Textes élamites – sémitiques. SALLABERGER.III/1. The Inscriptions of Tiglath-pileser III King of Assyria.: 1994.

in: Nissen. 16:46 a város elhelyezkedése. Libraire Paul Geuthner.- 1912. Whiting.ac. vols. State Archives of Assyria Studies. „Art in Empire: The royal Image and the Visual Dimensions of Assyrian Ideology..-J. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. 9.: 1992. Dietrich Reimer Verlag. 1982. 570-574. Juli 1978).‖ Journal of Ritual Studies 6 (1992). W.‖ in: Assyria 1995. jelenlegi körülményei 64 . I. G. 56-90. Chr. bis. ―‗Idols of the King‘: Royal Images as Recipients of Ritual Action in Ancient Mesopotamia. S. Orient 40.. J. J. Paris. Helsinki. „Karus on the Frontiers of the Neo-Assyrian Empire‖. Irhan‖ in: Weinder–von Soden–Ebeling–Edzard– Frantz-Szabó-Meissner (ed): „Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie” 9. WATERS. 13-42. bis 1. H. Helsinki. Parpola and R. Textes cunéiformes. 7. YAMADA. Berlin. M. eds. 359-81. C. A Survey of Neo-Elamite History. „Nirah. Indiana: Eisenbrauns WIGGERMANN: 1998-2001. The Texts.ox.-C. Internetes források: http://users. (Mesopotamian Civilizations 7) Winona Lake. J.. WINTER. I-II. 1997. ―The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The ‗Ethnographic‘ Description‖.: 2000. Shigeo: 2005. Helsinki University Press. 1997. 3. SAAS 9. Département des Antiquités Orientales. WESTENHOLZ.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11.. – Renger. 409-424. (XXV. Jahrtausend v.) Musée du Louvre. Rencontre Assyriologique Internationale Berlin 3. Mesopotamien und Seine Nachbarn. Une relation de la huitieme campagne de Sargon (714 av. eds. J. M. Legends of the Kings of Akkade. ZACCAGNINI..

museum. Geisteswissenschaften (1972 ff. 65 .).TAVO: Tübinger Atlas des Vorderen Orients (Wiesbaden 1977 ff.html 2010-04-20 Electronical Pennsylvania Sumerian Dictionary.).http://psd.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.ucla. Naturwissenschaften (1977 ff.edu/ 2010-04-20 sumer évnevek Térkép: . Beihefte: Reihe A.). Reihe B. a sumer szavakhoz http://cdli.

Mellékletek 66 .

sz. melléklet: Elám (TAVO B IV 11.Mellékletek listája 1. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. sz. sz.) 6. sz.) 7. sz. 21. 11. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. melléklet: Asszír káruk a határokon (Yamada 2005) 2. 20. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. sz. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. melléklet: Az újasszír birodalom a Szargonidák korában (TAVO B IV 13.) 8.) 3. sz.) 5. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. 16.) 4. sz. melléklete) 67 .