EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar

ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT
A történeti és földrajzi határok a mezopotámiai gondolkodásban (A hegy lábánál: Dér, egy határváros a Szargonida korban)

Témavezető: Dr. Niederreiter Zoltán Egyetemi tanársegéd

Készítette: Dér Virág Borbála Ókori nyelvek és kultúrák alapszak Assziriológia szakirány

2010

Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ........................................................................................... 3 I. 1. A dolgozat témája és célkitűzései............................................. 4 I. 2. A témaválasztás indoklása ......................................................... 4 I. 3. A témafeldolgozás forrásai ........................................................ 5 II. A határ mezopotámiai fogalomköre ................................................ 6 II. 1. A határ fogalmai ....................................................................... 6 II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött............................................. 7 II. 3. A természeti határok................................................................. 8 II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök......................................... 9 II. 4. 1. Kárumok ........................................................................... 9 II. 4. 2. gišTUKUL dAššur ............................................................ 11 II. 4. 4. Szikladomborművek és sztélék ...................................... 13 II. 5. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében .............................. 17 II. 5. 1. Fémeszközök .................................................................. 19 II. 5. 2. Madár-hasonlatok ........................................................... 21 II. 5. 3. Az „úttörő‖ ..................................................................... 23 II. 5. 4. A toposzokból kirajzolódó ideológia ............................. 26 III. „Dér egy másik ország határán van…‖......................................... 28 III. 1. Három hatalom határán - Történelmi összefoglaló .............. 28 III. 1. 1. Dér városa ..................................................................... 28 III. 1. 2. Dér szerepe a Szargonidák korában .............................. 30 III. 2. Dér kultusza a szargonida időszakban .................................. 35 III. 3. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen ........................................................................................... 37 III. 4. BAD3.AN.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe ......................................................................................................... 42 III. 4. 1. Sarrukín születési legendája (partitúra) ........................ 42 III. 4. 2. Dér szerepe az akkád királyok korában ........................ 45 III. 4. 3. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban....... 45 III. 4. 4. A „nagy‖ jelző problematikája ..................................... 46 IV. Konklúzió...................................................................................... 48 IV. 1. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése ..................... 48 IV. 2. Egy város és az ideológia ..................................................... 50 Bibliográfia ......................................................................................... 52 Mellékletek .......................................................................................... 66

2

I. Bevezetés
Az idők folyamán a határok funkciói és a hozzájuk kapcsolódó képzetek folyamatosan változnak. A határ elválaszt, és egyben összeköt, előnyöket és hátrányokat is jelenthet a két oldalán élők számára. A határok ambivalens megítélése változik; ahol a határ elválaszt, ott a periférikus jelleg dominál, ahol az összekötő szerep erős, ott az átjárhatóság jellemzően nyomon követhető. A határ megvonása és a tér elválasztása az emberiség legrégibb problémái közül való; fogalma egyaránt vonatkozik egy jelenség kiterjedésének szélére (határvonal, szegély, perem, mezsgye, gyepű), valamint az azon túli és azt körülvevő területre (határsáv, zóna, övezet, vidék). 1 Az ókori Mezopotámiában léteznek természetes határok (hegyvonulatok, folyók, sivatag, tengerpart), amik általában véve a legalapvetőbb állandó határok, és valóban alkalmasak arra, hogy egész kultúrákat és államalakulatokat válasszanak el egymástól, valamint politikai határok, amelyek fizikailag megfoghatóak, vagy absztrakt emberi kreáció eredményei, és folytonosan mozgásban vannak. A természetes és az ember alkotta határok olykor egybeesnek, ami egyszerűbbé teszi a fogalom megértését, de a legtöbb esetben a politikai határok teljesen képzeletbeli vonalak, amik pillanatok alatt megváltozhatnak. A mesterséges politikai határsáv alapvetően egy ütközőterület is lehet, ahol erődöket építenek, ahova katonai egységeket telepítenek, de ugyanakkor érintkeznek a kultúrák, kereskedelem zajlik. A területen adott esetben ütközőállamok is lehetnek, melyek élén helyi hatalmasságok állnak; városurak, vazallus uralkodók.2

1

A határ fogalmát eredetileg a földrajzi tér keretei közt fogalmazták meg, ám a norvég Fredrik Barth és tanítványai antropológiai megfogalmazása után új jelentésekkel gazdagodott. Miután ők megkérdőjelezték állandóságát és változtathatatlanságát, a fogalom már a területiségtől való elvonatkoztatását is magában foglalja (Barth 1969). A konzervatív tudósok a határokat, különösen az államhatárokat ugyanis statikusnak és öröktől adottnak tekintették, míg a Barth utáni elemzések -a körülményektől és az egyes tényezők kiválasztásától függően- a határokat áthatolhatónak, változónak és alakíthatónak vélik (Corvesi 1999). 2 Az ütközőállamok is egyfajta határterületnek tekinthetőek a fenti definíció alapján. Jóllehet politikailag és közigazgatásilag nem képezik a birodalom részét, csak befolyási területét.

3

Feldolgozott témám szempontjából is fontos ez az elem. 2. városalapítások segítségével. 4 . illetve az államapparátus levelezésében. A város történetének. körbejárása a mezopotámiai gondolkodásban. a kakkē Aššur szerepének. Ehhez szükséges volt a határ fogalmának azonosítása az ókori Mezopotámiában. miért szerepelhet. Ebben a dolgozatban az újasszír.I. Végül tárgyalom a hegyek megjelenésének bizonyos aspektusait. E témakör vizsgálatakor tehát meghatározó a kárumok. I. a saját kozmosz határainak elemzése az Asszír Birodalom esetében elsődlegesen. földrajzi elhelyezkedésének. Szargonida időszakra vonatkozó információk közlésére szorítkozom. Bemutatom a határt kijelölő jelenségeket. Igyekszem bemutatni Dér fontosságát II. Sarrukín születési legendájában. főleg Szargonida ideológiában. Ezen kívül magáról a városról gyűjtöttem össze történelmi és irodalmi forrásokat. a Zagrosz hegy lábánál fekvő város. Sarrukín és utódai alatt. A dolgozat témája és célkitűzései Dolgozatom első részének témája a határ fogalmának meghatározása. szikladomborművek. melynek központja volt. sztélék. a kereskedelemben és a politikában betöltött szerepének. valamint a Szargonida kori propagandisztikus irodalomban elfoglalt helyének vizsgálatával és értelmezésével is foglalkozom majd. Dolgozatom második részében egy „határváros‖. Célom a saját világ. vagy éppen nem szerepel egy általam vizsgált szövegben. egész pontosan három hatalom határán. szerettem volna felderíteni. a határok kitolásának. új területek elfoglalásának fontosságának elemzése az újasszír. legyenek ezek emberkéz alkotta vagy természeti elemek. hogy választott városom közel fekszik a Zagrosz lábához. hiszen a határképzet egyik legfontosabb elemét a hegyek alkották a mezopotámiai kultúrkör és népei esetében. a határokat jelölő tárgyak. A város nevének előfordulását vizsgáltam az uralkodók felirataiban. A témaválasztás indoklása Valójában témámat éppen Dér városa miatt választottam. Dér szerepét és helyzetét tárgyalom a Szargonida időszakban. 1. és a provinciának. és értelmeztem az adott településre vonatkozó. tekintve. a hegy vonulata jelenti az északi határát.

ami az egész kutatás kiindulópontjául szolgált. nem csupán a Szargonida időszakból) és a belső adminisztráció levelei. Ezek mellett felhasználtam irodalminak tekinthető műveket is – például Sarrukín születési legendáját és Sarrukín földrajzát–. 5 . A témafeldolgozás forrásai A választott téma feltárásához felhasznált akkád nyelvű források között vannak történelmi források: asszír királyfeliratok (középasszír és újasszír feliratok egyaránt. Az összegyűjtött adatok alapján levonható néhány következtetés. ami a város szerepét világítja meg az adott időszakban. 3.vagy onnan származó információkat. szerepelhet-e a város neve a Sarrukín-legendában. Ennek alapján kíséreltem meg rekonstruálni Dér városának szerepét az adott időintervallumban. és az eredmény ismeretében eldönteni. Igyekeztem minél szélesebb körűre kiterjeszteni a kutatást. hogy átfogóbb képet nyújthassak a témáról a dolgozat mindkét részében. valamint itineráriumokat és istenlistákat. I.

ADD. neighborhood.) . véleményem szerint ez utóbbi. amit többször használnak telekhatár. 113-5.border. ha országokról. territory. 2.taḫumu (CAD T. A határ fogalmai Minden esetben elmondható. area.museum.) . boundary. Absztrakt fogalom. 284-5.) . ADD.region. shoulder.) .us2-sa-DU: border. A kifejezések felsorolásakor az angol fordításukat közlöm. plan for a building.canal. country (in political terms). . 1.II. felleljük királyi címekben is. Ebben az esetben kérdéses.anzag: horizon. seal pin. limit. A határ mezopotámiai fogalomköre II.kur-zag: mountain border. bár a kudurrut. 495-6. . . az egyiket főként telekhatároknál. . földekről van szó.pāţu (CAD P. mert utána országokat sorol fel.maš: border. . hogy telekhatárként. next to. 433-4. hogy a határral kapcsolatos szavak jelentésköre széles és nem pontos. A leggyakrabban a „határ‖ értelemben használt kifejezések két csoportra bonthatók. ezek főleg határviták leírásai. 510-11) . marker to the fixation of the extension of plots. confine. 6 . territory. Akkád fogalmak a „határra‖: . .mişru (CAD M2. mint országok határvonala értelmében. de olykor fizikai megjelölésekkel. mu-lu-ug: needle. .upenn. border. confine. . A) . . district. region. territory. stake. side. right side. the right. territory. vagy a határok miatt kitört háborúké) .itû (CAD I.) .edu/epsd/nepsd-frame. . domain. . border of heaven. stake.kisurra: border.html 2010-04-02. Sumer fogalmak3: (A lenti kifejezések feltűnnek jó néhány korai szövegben. A királyfeliratokban értelemszerűen az utóbbiakat leljük fel gyakrabban.pulukku (CAD P.edge. mivel a magyar nyelvben ugyanazt a szót használjuk esetleg eltérő értelemben. . boundary.boundary. 1. boundary. limit. kisebb földdarabok elhatárolásánál használják. marker of boundary.kudurru (CAD K.boundary.zag: arm. border. 3 Forrás: ePSD.kisurrû (CAD K.) .pattu ( CAD P. urudbulug.region. vagy egész országokra kiterjesztett értelemben értelmezhető-e a szó.post. 305-10. 56-57.bulug. region. territory. a másikat sokkal nagyobb értelemben. boundary. . http://psd. 312-6.

II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött
Szomszédos földek (egy államon belül) könnyen elhatárolhatóak, de az államalakulatok közötti határok problematikája igen széles körű. Nem valószínű, hogy létezne pontosan behatárolt, modern értelemben vett territoriális eszme.4 A politikai határfogalom5 azonban a királyfeliratok és szerződések alapján létezik. Itt aligha vonatkozik azonban fizikailag kijelölt határra; inkább egy kissé bizonytalan körvonalú befolyási övezetet jelöl. Ezeket többnyire városnevek felsorolásával jelölik meg a királyfeliratok pontos földrajzi definíciók nélkül.6 Egy híd is lehetett mesterséges határjelölő eszköz az Eufráteszen, Asszíria és Urartu között. De voltak ennél nagyobb, komolyabb határjelölők is.7 Éppen a királyfeliratok tanúsága alapján létezik az „őrzött határ‖,8 amit őrtornyok, erődök vonala képvisel. Gandulla tanulmánya alapján dicsekvés: politikai propaganda inkább, mint valós helyzet a szorosan őrzött határ. Van a valódi befolyási övezet, és az átmeneti övezet – földadományozások, amik szintén határvonalat jelölnek ki, de nem pontosan, földrajzilag rögzített értelemben.9 A mai értelemben vett „határ‖ fogalmának használata mezopotámiai vonatkozásban nem egészen időszerű, hiszen csak fenntartásokkal alkalmazható, de sajnos nem lehet rá jobb szót találni a magyar nyelvben. Egyfajta elhatárolás azonban létezett, hiszen pontosan észben kellett tartaniuk, melyik terület az övék, melyik az, amely más uralkodó kezében van. Ezért lehet az, hogy bár beszélhetünk határokról, tudomásul kell vennünk, hogy nem illik teljesen a mai fogalmaink közé. Nem egyenes, nem teljesen elválasztó a mezopotámiai határ, és a legtöbbször nem is követi a természeti választóvonalakat.

4

Territoriális eszme: olyan elmélet, ami a területet az államiság nélkülözhetetlen elemének tekinti, igazából csak a XVIII. század óta elterjedt gondolkodásmód, de mára teljesen a köztudatba ivódott; ha államról beszélünk, mindig szorosan egy adott területhez kötjük. Nem lenne helyénvaló itt használni, különösen, mivel az európai vallásháborúk koráig nem is létezik olyan elképzelés az államról, ami ennyire szorosan kapcsolódik a területiséghez. Ebben az időszakban -és még sokáigaz állam fogalma sokkal inkább az uralkodó személyéhez kötődik. Anakronizmus használni egy ilyen korban a territoriális értelemben vett „határvonal‖ kifejezést. 5 Politikai határfogalom alatt értem azt a tudatot, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy mettől meddig tart a felségterülete az egyes államalakulatoknak. 6 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 7 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 8 Gandulla 1999., pl. SAA 1. 31. 9 Gandulla 1999.

7

II. 3. A természeti határok
A természeti határok lehetnek folyók, hegyek, hegységek, csatornák, a sivatag vagy a tenger; minden, amin az átkelés, áthatolás nehézségekkel jár, és eképp korlátozza a kapcsolatokat. Ezek valóban elválaszthatnak egymástól területeket, és nem emberi kreációk; mindig is léteztek. Mezopotámiát délen a Perzsa-öböl, keleten és északon a Zagrosz, a Kurd- és az Örmény-hegyvidék vonulata határolják, nyugaton pedig jórészt a sivatag. A tenger és a sivatag logikus, alapvető határok. A Tigris és az Eufrátesz folyók nem választják el igazán a területeket, hiszen ezek mellett csoportosulnak a települések (és a folyamok medre folyamatosan változott). A belső határokat a folyómedrek, illetve a csatornák jelenthetik. A Dzsezire az Észak-Irakban a Tigrisről nyugatra elterülő sivatagi térség, a Tigris és az Eufrátesz között (gyakorlatilag KözépMezopotámia egésze), ami önmagában egyfajta sziget. Délen a Shatt al-Arab, egy, a Tigris és az Eufrátesz összefolyásánál keletkezett, és a Perzsa-öbölig tartó mocsárvidék, ami a területen belül valamelyest még elkülönülnek. Egy későbbi fejezetben a természetes határok közül a hegyet és a hozzá kapcsolódó toposzokat bővebben fogom tárgyalni.

8

II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök
II. 4. 1. Kárumok10
Kárum: fal, kikötő, rakpart, kereskedőtelep, üzlet, bolt. CDA 150. kāru(m)

Várost alapítottam. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. Elneveztem Kár-Assurnak, és felállítottam Assur, az én uram fegyverét benne…11 III. Tukulti-apil-Esarra,( Ann. 9. 2-3. sor)

A kárumok egy várostípust alkotnak; ezek kikötők, kereskedőtelepek és/vagy adminisztratív központok voltak az Asszír Birodalom határán vagy befolyási övezetében. A kárumok lehettek már régebben is létező települések, melyek a terjeszkedés során kerültek asszír uralom alá, vagy frissen alapított, új városok. Tökéletes volt arra, hogy jelöljék, meddig jutott el az asszír előretörés. Az újasszír periódus frissen alapított vagy beolvasztott városai a határokon gyakran kaptak a meghódoláskor, létrehozáskor olyan nevet, amik az asszír király vagy az asszír istenek erejét, dicsőségét fejezték ki: pl. Kár-X, ahol X egy isten vagy uralkodó neve. Az effajta nevek, amiket adminisztrációs szempontból jelentős városok kaptak, valószínűleg azért születtek, hogy megmutassák, az asszírok készek a helyi gazdaságot, és az elitet is befogadni a birodalmukba. Azonban nem csak a korábban idegen városokra vonatkozott ez a rendszer. Jó néhány asszír várost újjáépítettek/megépítettek a frissen elfoglalt területeken, és ezek a Kár-X/Dúr-X nevet kapták.12 A források tanúsága alapján az asszír királyok törekedtek arra, hogy minél intenzívebben építsenek új városokat a határon – egyfajta terület-kijelölésként; ezeknek az volt a funkciója, hogy megerősítsék az uralmat az új területeken. Asszír alattvalókkal népesítették be őket, és asszír központként szolgáltak egy újjászervezett provinciában, vagy kihelyezett telepként, független helyi

városokkal körbevéve.

10

Yamada 2005. a téma átfogó elemzését adta legutóbb, a fejezet nagyrészt az ő munkája hatására készült. 11 Tadmor 1994. 42. 12 A Kár-X nem új névforma, már a sumer városok között is voltak ilyenek, és az óbabilóni dokumentumokban is szerepeltek, az asszír és babilóni szövegek a második évezred második felétől említenek ilyen városokat.

9

13 14 Olyan név. ez már a területi birodalom új ideológiai elemét. vagy néhány városé a magterületen. mindenesetre ennek megállapítása nem jelen dolgozat tárgya. milyen módszerekkel lehetett kiterjeszteni az Asszír Birodalom határait. A kárumok. a keleti területeken csak kevesebbet találunk. 639-640. A kereskedelem nyugatra irányultságával magyarázható talán. de általában a hivatalos levelezésben már az újat használják. Legsűrűbb előfordulásuk a birodalom nyugati határszakaszain észlelhető. de minimum a befolyási övezetet mutatja. vagy néhány predikatív13 név. Észak-Föníciáig. Egy még biztosabb emlékeztetőre. vagy Harhar (Kár-Sarrukín). Az asszír dominancia az Eufrátesz középső területétől indul.15 amelyek lényegében a kijelölik egy tartomány vagy birodalom határát. amelyben állítmány szerepel – „beszélő‖ név Ilyen városok például Til-Barszip (új nevén elfoglalójáról Kár-Sulmánu-asarédu). hogy megerősítsék a rend világának határait. Nem jelent egyúttal teljes asszír fennhatóságot is. A kárumok szervezése egybeesik a frissen létrehozott provinciák újjászervezésével a határok mellett.A másik népszerű névminta a Dúr-X. Az újasszír korszakban a nyugati terjeszkedés során a Kár-X-ek az asszír hódítás és kereskedelmi ellenőrzés határát jelzik. aztán lassan kiterjed a Mediterráneum keleti részére. a határpontok ezen kijelölői mindenesetre érdekes példáját mutatják annak. másra is szükség volt. és az alsó részén a Háburnak. a befogadó gondolkodást tükrözi. hogy itt ki az úr. az Eufrátesz nagy kanyarulatán túl Szíriáig. Talán a Kár-X városok szándékos elhelyezése is a birodalomszervezés egy tudatos eszköze volt. A határ meghatározásához általában városok neveit használják. A Dúr-X inkább határerődök és városok neve. Az átnevezett városok egy része továbbra is ismert marad a korábbi nevükön is.14 A Kár-X típusú városok másik fontos aspektusa a szerepük az adminisztrációban. ami az asszír király vagy az asszír istenek erejét és dicsőségét sugallja. de nem adják ezt a típusú nevet adminisztrációs központoknak. a behatárolás eszköze lesz maguknak a városoknak a létrehozása is. 15 Grayson RLA 1957-71. §2 10 . Ám annak.

. Hozzáadtam Nairi provinciához. 16. 18 Tadmor 1994. 9. Azokban a napokban készítettem egy hegyes vasnyilat.16 III. az ő. Tukulti-apil-Esarra. 11 . Tukulti-apil-Esarra. 4. Tukulti-apil-Esarra.. és felállítottam Assur. 14. 45. 75. Ann.1.. 2-3. 8-9. 7. Ann. Assur. és felállítottam Bít-Istár forrása előtt. 3-4. akiket meghódítottam. az én uram fegyverét felállítottam benne. az én uram fegyverét benne…19 III. sor. Újraépítettem azokat a városokat. és palotát építettem benne királyi székhelyemül. Assur. sor. Ann. sz. 20 Tadmor 1994. Várost építettem. 8-9.20 III. 2. tűzben elégettem. az én uram fegyverét felállítottam benne…18 III. 5. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. letörtem. sor Városaikat újjáépíttettem. teljesen elpusztítottam és felgyújtottam (a városokat). Assur isten. Tukulti-apil-Esarra. 14. az én uram fegyverét felállítottam benne. Leromboltam. Asszíriához csatoltam.. melyre Assur. Letelepítettem benne az idegen földek népeit. Ann. Tukulti-apil-Esarra. . 71. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. gišTUKUL dAššur Elpusztítottam. sor 16 17 Tadmor 1994. 19 Tadmor 1994. 42. Várost alapítottam. melléklet: Asszír káruk a határokon II. Elneveztem Kár-Assurnak. és …-nek elneveztem. 77.17 III. Ann. az én uram hatalmas tetteit ráírtam. sor. Tadmor 1994.

Egy alabástromsztélét készítettem. A többi helyen ez nem ilyen egyértelmű. Az a terminológia. valószínűleg esetenként változik. hogy egy helyi Assur-kultuszt alapozott meg vele. (Assur vagy Assur fegyvere előtt) Szín-ahhé-eriba22 A határt egyben az is jelentette. mint a birodalom főistene. hogy az istenük legyen (méd városról van szó. egy lázadás miatt lerombolt. az új város felavatásakor. amire Assur isten tetteit felírta) egyedi a királyfeliratok korpuszában. de lehet. az országoknak. 160-177. amiket kezeimmel meghódítottam. körülbelül ötvenévnyi időtartamra korlátozódva (745-696)24. Luckenbill 1924. És hogy igazságot és rendet hozzanak. 1993. Sarrukín Harharban. 63. hogy meddig ér el az igazság és rend világa. hogy (legalábbis itt) a szimbólum valóban egy létező. amit ott használ (vasnyíl. X:6. ahhoz szükség volt egy isten segítségére… és ki más lehetett volna erre megfelelőbb. 21 22 Fuchs. Assur. 62. és Assur isten valamilyen szimbólumát jelképezi. az én uram fegyverét a közepébe lehelyeztem/felállítottam. oda elhelyeztem… II. Öt a hétből III. a főszövegben és az addendumokban szereplő évszám időszámításunk előtt értetné. A kakkē Aššur formájáról csupán feltételezéseink vannak. A szó jelentése mára körülbelül biztos. és lehetséges. majd egy zagroszi helyi központbanban. Sarrukín 21 Illubrut helyreállítottam.3. az én uram fegyverét elkészítettem. 739-ben egy meghódított városban. valamiféle szimbóluma az istenség hatalmának. az én uram fegyverét elkészítettem. egy szövegváltozat szerint azért. old. col. Hasonló lehetett a katonai jelvényekhez. 210-211. Assur. az én uram fegyverét istenségükké tettem. Assur isten fegyvere. 23 Holloway 2002. IV. hogy csak mi értékeljük a birodalmi politika megnyilvánulásaként. és felállítottam előtte. Assur. 87-91. fegyver formájú tárgy volt. oda elhelyeztem…). Assur? Kakkē Aššur23. majd újjáépített városban helyez el egy ilyet. Összesen hét szöveghelyen fordul elő a királyfeliratok korpuszában. az én uram fegyverét istenségükké tettem. A hét esetből hatban a szimbólum felállítása egy-egy provinciális város erőszakos elfoglalása után. 12 . nagyszerű összefoglaló tanulmánya alapján 24 A dolgozatban minden.Assur isten. majd újjáépített és átnevezett városban. de ezt kifejezetten egy-egy városban állították fel. népét benne letelepítettem. Assur isten. Tukulti-apil-Esarráé: 745-ben egy lerombolt. Utalhat arra.

Két átnevezett város istenekről. vagy határövezetek. ott valószínűsíthető a határövezet.Ahol a kakkē Aššurt elhelyezték. vagy végeznek-e előtte egyéb rítusokat. katonai jelvények példája. Ahova Assur isten védnöksége alatt az asszír király belépett. A földrajzi elhelyezkedésük többnyire a tényleges asszír politikai befolyás legszélső határát jelöli. ahol a külföldi áruk a birodalomba áramlanak. Harhar – Kár-Sarrukín). a szervezettséget. ott szó szerint kijelölték az asszír hódítás újabb határát. de a kultuszokra vonatkozóan amúgy is nagyon kevés forrásunk van még a centrumok szentélyeiből is. Nem tudjuk. illetve magukban a kárumokban (pl. de akkor hagyományos a helye és a szerepe a szövegben. amit az asszír király már adminisztratív eszközökkel megteremtett az új területen. kap-e rutinszerű áldozatokat. ahol idegenekkel kell szerződni.25 Rövid ideig szerepel a forrásokban. Babilónia. Nem csoda. kettő királyokról kapta az új nevét. Steven Winford Holloway 2001-es tanulmányában felveti. A két jelenség véleményem szerint összekapcsolható. „beléptetése‖ mellé gyakran állítanak fel királyi sztélét is. Assur fegyvere fizikailag létezik-e. Kilikia. oda kiterjesztette az istenek hatalmát. Mindegyik a hódítás-újrahódítás-beolvasztás narratívájába illeszkedik. II. valószínűleg igen. Assur fegyverét rendszerint olyan körzetekben állítják fel. és a határjelölő funkció megléte. Dél-Palesztina. Assur fegyvere funkcionális tagjává válhatott a vazallusállam vagy provincia pantheonjának. és ezért is van a határon. Shafer 1998 és Winter 1997 alapján 13 . vagy az ítélkezés elengedhetetlen kelléke lenne. 4. a rendet. mint határkijelölő pontok szerepének megerősítésére. Nem tudjuk. Hétből hatnál áttelepítés. ahol számos kárum is található. Urartu. hiszen megszilárdítja a kozmikus rendet. vö. Szikladomborművek és sztélék26 25 26 Bleibtreu 1992. Assur fegyverének jelenléte megerősíti a határ kijelölését. Assur isten szimbólumának elhelyezése. Alkalmas városok. hogy talán a szerződéskötés. hogy a perifériákon még kevesebb információt tártak fel eddig. Ahol ezt felállítják. méd területek. idegen népesség behozatala is szerepel. 4.

a helyre. esthajnalcsillag (Istár).. szárnyas napkorong (Samas). és elhelyeztem a kapuinál. „királyi képmás‖. és felállítottam a palotájában. Grayson RIMA 2. 68-69. ahova csak az asszír birodalom elért. képmás a mezopotámiai történelmi gondolkodás egyik kulcsfogalma. az atyáimnak a szobra áll. elkészíttettem királyságom képmását. hanem szinte mindenütt. Lényegében a királyi képmás a királyt helyettesíti. Isteni szimbólumok is szerepelnek rajtuk: villám (Adad). ameddig a képmás létezik. istenek. a şalmu-ja megmarad. a másik kézben a királyi hatalom jelképe (buzogány). 104-105. holdsarló (Szín). nehezen megközelíthető helyekre. amelyek döntően győzelmi sztélék. ásó (Marduk). és ráírtam erőm dicséretét. maguk is egyfajta kultusz tárgyai. Felállítottam Eqi hegyére Assur-nászir-apli városában. A Subnat folyó forrásánál. II. és írónád (Nabú). a lényeg az. Assur-nászir-apli feliratából. Winter 1997 és Dezső 2009. A sztélé egy kőből faragott nagyméretű tárgy. rajz. Assur-nászir-apli. . illetve gyakran ábrázolások is vannak. alapján 14 . amik viszont nem csak a határövezetben jelennek meg. isteni szimbólumok szerepelnek rajtuk. a patak forrásánál.Azokban a napokban képmásomat (şa-lam bu-na-ni-ia) elkészíttettem. azaz a sibitti. hadiesemény megörökítése. A sztélék közül jelen munkámban az újasszírokat vizsgálom. Talán ezért vélték a mezopotámiai uralkodók olyan fontosnak. 97-98. i. Az akkád terminológiában nincs is szoros elkülönítés a műfajokra.0. A. 27 28 II. sztélé. i.27 II. jellegzetes kéztartás (az alak „mutat‖. 97-98. ahol képmása Tukulti-apil-Esarrának és Tukulti-Ninurtának. hegyoldalban). egy jelentős cselekmény. ráírtam dicsőségemet és hatalmamat. Asszíria királyainak. Funkciója elsősorban a propaganda. Jellemző pózokban elhelyezkedő figurák. Akinek a képmása. amelyek mindig valamiféle végpontokon helyezkednek el. hét pont. és felállítottam velük együtt. A relief hagyományos ábrázolásai: uralkodónként változó öltözék. II. 28 A szikladomborművek olyan. Fontos a felállítás helye (általában vízközelben. Azokban a napokban képmását királyságomnak (şa-lam MAN (šarru)-ti-a) elkészítettem. 104-105. freskó. amin vésett feliratok. 68-69. Assur-nászir-apli i. vagy „az orrát fogja‖). sziklák oldalába faragott domborművek. A şalmu. jelenlétüket képviselve.1. ráírtam győzelmeimet és dicsőségemet. hogy képmásukat felállítsák az újonnan meghódított területeken. Assur-nászir-apli. az él.101. hogy a király ábrázolása szerepeljen rajta. szarvkorona (Assur). ha az uralkodó képmásáról van szó. Ez a şalmu lehetett szikladombormű. Elkészítettem monumentális felirataimat. i.

32 Porter 2003. az általuk érintett fontosabb régiókhoz kötődnek. az aktuális világvégén állították fel őket. a sztéléké I. Irak és Irán területéről. Rituális: szertartások. kezdik elveszíteni területjelző funkcióikat. etc. diplomáciai témák is megjelennek a rituális témák mellett.29 Szokás volt az elődök emlékműveinek felkeresése. Hadjáratok során készültek. alapján 15 . Assur-ah-iddina esetén a szikladombormű politikai tárgyalások eszköze közte és szövetségesei között. Assur-nászir-apli korától Assur-bán-apli koráig virágzó műfaj (i. és büszkén hirdeti. meddig jutott el. Így ezek többnyire a perifériákon elhelyezkedő emlékművek. „sötét kor‖. is Szín-ahhé-eríba emlékművek. Samsi-ilu. A történészek ebből egyfajta interregnumra. rituális cselekmények kötődtek hozzájuk (királyfeliratokban szerepelnek erről leírások. ebből az időszakból alig maradt fenn királyfelirat is. 97. átalakulni.32 Összefoglalva tehát a funkciók politikaiak. rituálisak és szimbolikusak lehetnek. Tukulti-apil-Esarrától kezdve a korszak legvégéig. mintegy ötven ismert a mai Libanon. Törökország. Aki újra készíttetni kezdi a szikladomborműveket. vagy a hadjáratok útvonalának végén.e. Ez az ún. a propagandának hatékony eszköze. bizonyos szertartások elvégzése. az III.).31 A szikladomborművek készítésének megszakad a folytonossága az újasszír kor alatt egy hosszabb ideig. században). II. amely a mezopotámiai királyok kötelessége közé tartozik. és egy Ciprusról is. Tukulti-apilEsarra: ő egyértelműen ismeri a korábbi határokat és emlékműveket.30 A saját szikladombormű az adott uralkodó emlékét őrzi meg. Sarrukín alatt a téma kezd megváltozni. Pontosan ebben az időszakban viszont megjelenik egy másik jelenség: vezető asszír hivatalnokok saját sztéléiket állítják fel. A szikladomborművek készítése II. például a Tigris forrásánál. sokkal inkább a meggyőzés. illetve az egyik balawati 29 30 Radner 2010 Winter 1992. ahol úgy gondolták: eddig és ne tovább. velük akár párhuzamosan.A legszélső határokon. saját felirataikkal (Bél-harrán-béli-uszur. 31 Kneppner 2002. a királyi hatalom meggyengülésére következtetnek. ez az elődök emlékének ápolásába illeszkedik. mintsem az informálás a funkciója. Politikai funkció: az ideológia terjesztésének. szikladomborművei ezek közelebb esetén már a köthetők építkezésekhez fekszenek magterületekhez. Általában a hadjáratok legfontosabb eseményeihez.

csupán a beavatottak számára hordozott így jelentést. 33 Barnett 1973. az ellenségnek és az eljövendő királyoknak egyaránt. Ezek a helyek részint kozmikus határok: a szikladombormű itt a természeti erőforrások feletti uralom jelképe. csak az tudta felkeresni. felállítva. Elhelyezkedésük is jellemző: mindig valamely kitüntetett helyen készítik el. 16 . Gyakran rejtett helyeken találhatók. ami nem hirdette ilyen nyíltan azt. új határokon. Láthatjuk hát. És erre a kihívásra válaszolni kellett. és kihívás – üzente. a terület birtoklásának jelképe. Ez lehet folyók forrása. átlépni. hogy már járt itt valaki. csábító és elrettentő volt egyszerre. Ugyanakkor szimbolikus helyek is. jelzés volt. aki ismerte a helyét. ami a királyok előtt magasodott. Volt azonban. végpontján. roppant tömege. a hegyek rendíthetetlen.kapupánton látható is egy ilyen dombormű felavatása). nem feltétlenül hirdette ország-világ előtt. hogy ezt kell meghaladni. aki eddig már eljutott. hadjáratok útvonalán. melyeket ezeknél az emlékműveknél végeztek. ha nagyobb akarsz lenni annál. akár menet közben is elkészítve. fontos utak mentén.33 Szimbolikus: a hatalom reprezentációja. hogy így a szikladomborműveket és a sztéléket is besorolhatjuk a határok kijelölésének eszközei közé. rítusokkal kapcsolatosak.

A király. ahová a madár sem ér fel. mint hérosz. A káosz és a félelem birodalma volt. először úgy határozott. vasszekercék. aminek heroikus tetté vált az áthágása. 17 . bővül a hegyek. a szokásos feladatoknak egészen más keretet ad. amikor a király hangsúlyozza a feliratában. hágói elzártak. A kozmosz egy külön részeként tekintettek rá. meredek csúcsok. 14-18. melyek a király rendelkezésére állnak. (Curtius Rufus. mint határ. hogy elvonul alóla. bronzcsákányok. 197. Minden oldala meredek és szakadékos. Hasonló ez 34 Nagy Sándor. A barlangban csaknem mindenütt források csörgedeznek. s az egybeömlő vizek zuhataga lezúdul a hegy meredélyén. hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia. az alacsony hegyeken átugrottam. vasfejszék. Rufus 1967. fizikai akadály volt. a tengert háromszor megostromoltam. A hőstetteknek. sor A Nagy Sándor hódításához kapcsolódó leíráshoz hasonlóan az asszír uralkodók királyfelirataiban is megtalálhatjuk a természet legyőzésének egy fontos elemét. barlang tátong szűk és sötét torkolatával. A hegyek rémisztőek: nehéz ösvények.[ …]-ot meghódtottam. hogy meghódíthassa az újabb területet is. a nagy Dért… Az akkád Sarrukín születésének legendája. Feleúton. elvadult növényzet és más akadályok állják útját a vonuló királynak. mely befelé fokozatosan kiszélesedik. járhatatlanok. áthatol ezeken a legyőzhetetlen akadályokon. miként változik. hogy a természetet is megtörje. hegyi utak leírása az asszír királyfeliratokban. s a legmélyén magas boltozatú búvóhelyek rejtőznek. csak egyetlen keskeny ösvény vezet fel rajta. Az alábbiakban példákat is mutatok rá. az átkelést a hegyen. és csekély eltérésekkel ismétlődik. hegylánc. A határként szereplő hegy átszelésének feladata és a hegy leküzdésének leírása toposzként jelenik meg a királyfeliratokban. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében A szikla harminc stádium magasba tornyosul. 5. nem emberi. kerülete százötven stádium. A király. a szikla derekán. Ám a hegy legyőzésének megvannak a maga (már-már kanonizált) eszközei: rézcsákányok. Valódi.)34 …Nehéz hágókon rézcsákánnyal átkeltem a magas hegyeken. Nagy Sándor. természetes határ szerepelt a mezopotámiai gondolkodásmódban. gyakran már-már nem emberi lényekhez hasonló lakókkal. gyakran hasonlítják őket egy tőr hegyéhez. De utóbb feltámadt lelkében a vágy.II. megmásztam őket. amint szemügyre vette a nehezen megközelíthető sziklákat. A hegység.

hogy egyre fontosabbnak vélték hangsúlyozni a feladat nehézségét.valamelyik isten vagy legendás hérosz által megvalósított cselekedethez. és kiemeltem belőle a fontosnak tartott elemeket. hiszen egy katonai hadműveletet borzasztóan megnehezíthet egy nem megfelelő terep. ahová előtte egyik sem az atyái közül. 35 36 Horowitz 1998. Annus 2001.36 A királyfeliratokban (évszázados hagyománynak megfelelően) a király gyakran említi. Úgy tűnik. hogy bizonyos motívumokat kiválogassak. hogy olyan területre lépett. Levine 2003 és Dezső 2009 alapján 37 A csaknem szó szerint vagy jelről jelre azonos részeket csak egyszer említem. bővülése arra utal. Szokásos kiemelni a járhatatlan utak megnyitását. hogy a királyfeliratok idővel egyre több irodalmi képet és egyre több természethű leírást készítenek a természeti akadályokról. amikkel szembe kellett nézniük. az uralkodó akkor is lenyűgöző tetteket hajt végre. Ezek a toposzok a madár-hasonlatok és a fémeszközök használata. aki legyőzte a hegyet. Levine 1981. Az alábbi szövegek kronologikus sorrendben következnek. Minden dátum időszámításunk előtt értendő. valamint a király úttörő szerepe. és áttekintsem fejlődésüket. A forrásgyűjtés célja az volt. Az eszközök tehát gazdagodnak és bővülnek. de kutatásomba bevontam a középasszír királyfeliratokat is. hogy az előzményeit is áttekintsem. és nem jelölöm a többi előfordulását 18 . a cédruserdő felé vette az irányt. legalábbis egyelőre. hogy legyőzhesse az Anzu madarat. Az általam ismert összes királyfeliratot átolvastam. hangsúlyozni a nehézségeket. hogy legyőzhesse Humbabát… 35 Ugyanakkor. mivel véleményem szerint ez a sajátos toposz megérdemli. George 2003.37 Elsődlegesen az újasszír királyfeliratokat vizsgáltam. Ninurta is a hegy meghódítására indul. az asszír uralkodók annaleseiből és egyéb felirataiból válogatva. Méltán dicsekedhet hát el ezzel a tettel bármely király. ha nem a mitikus kontextust nézzük. Gilgames is a hegy. hősies mivoltát. A feliratok szövegének változása.

aki előttem élt. 19 .1.0. a dolgozat második részét. feltáratlan.40 … előrenyomultam az egyenetlen ösvényeken és veszélyes hágókon át. és a nehéz ösvényein rézcsákányokkal az átkeléséhez jó utat készítettem a harci kocsiknak és csapataimnak. (majd) átszeltem az Eufráteszt…41 Assur-bél-kala (1074-1057):42 Nehéz utakat […] amik szekereim és csapataim átkelésére […] alkalmatlanok voltak. amiknek belsejét még egy király sem ismerte ezelőtt.. majd lejöttem TukultiAssur-aszbat városáig.II. sora. Assur-nászir-apli (883-859) . göröngyös ösvényeiken.78. nehéz terepen.101.0. bronzbaltákkal mélyítettem utat. melyek akadályait az ég szárnyas madarai sem tudják átszelni […] amiket egy király vagy herceg. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) …szekereimet és katonáimat vezényelve átkeltem a meredek hegyláncon. vasszekercékkel vágtam.átvágtam (magam) a sziklás vidéken rézcsákányokkal. 1.. A. 44 Grayson RIMA 2. A..11‘-17‘.0.1. ami nem volt alkalmas harci szekereim és hadaim átkelésére. nem járt még meg[…] Arra az útra léptem[…] A Hini és Yatkun hegyeit. 76-77.43 Hat napig Kasiaru erős hegyének belsejében.101. és nehéz hegyeibe Lárának. 43 Grayson RIMA 2.2.0. Fémeszközök „…Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem…‖38 I.Zamri városából elindultam.89. ii. és áthoztam szekereimet és csapataimat…44 38 A Sarrukín-legenda 14. elzárt utakon. amik a hegyekben nőnek. Lewis 1980 és Westenholz 1997.ii. hogy áthozzam szekereimet és csapataimat.0.23. 5.0. a hegyek hágcsóin bronzcsákányokkal vájtam egy megfelelő utat a harci kocsiim átkelésére… II.ii. vasszekercékkel vágtam és bronzfejszékkel vájtam utat. amiknek ösvényeit egy más király sem ismerte… Átvágtam a hegyeket rézcsákányokkal. i. 40 Grayson RIMA 2. ld. A. nehéz útjaikon. Urumu-fákat vágtam ki.v. ami nem volt megfelelő a harcikocsik és seregeim átkelésére...87. kiszélesítettem a járhatatlan ösvényeket.1. A.87. távoli vidékeken (vonultam)…. A. alapján 39 Grayson RIMA 1. Tukulti-Ninurta (1244-1208) …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket. 42 Grayson RIMA 2.39-45. A. 41 Grayson RIMA 2.1..39 I.6-10. és jó hidakat készítettem seregem átkeléséhez. 66-71.95-6.

A tevék. i. aminek elöl és hátul a megmászása nehéz. melyre a feljutás. mint egy cédruserdőben. Lulumi országbeli magas hegynek. ahol az árnyék úgy terül el.0. nincs ösvény egyik oldaláról a másikra. atyáim közül egy sem ment át…45 …fel voltak szerelve vascsákányokkal és… nyilakkal… (átvágtak) a hatalmas hegyeken és távoli hegységeken…46 III. ami elválasztja őket. bennük hatalmas vízesések zuhognak. katonáimat felvittem. amikbe letekintve félelmet keltenek. Hastarae. Ubera. mint egy csatornán. 48 Thureau-Dangin 1912. a harcikocsimon. hogy felmenjenek. akik megszabadították tagjaimat. amiknek egészét fák borítják. aminek a teteje a csúcson eléri az eget. nehéz úton. A Seiak. és harci kocsiimat. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …Elama. A Felső-Zában folyón. utat vágtam magamnak rézcsákányokkal sziklás ösvényeken. és amik között a királyok. Sulizani. Samas és Marduk seregeit átugrattam. A. tizenhat hatalmas hegyen. és összezúzták a magas hegy oldalát. átkeltem. Elhis. 20 . felmered. mint Bélet-ili hegyeié. amivel megbízott Éa és Béletiláni. mint vad sasokat. amik honosak a hegyen. mindezek felett. Csapataim élén maradtam. nagy csúcs. mint a tűre. magasba nyúló hegyvidékek. a területen. a nagy hegyekben. beléptem… Nikippa és Úpá hegyei közé. és az utazó nem látja a nap ragyogását.48 Muszaszir felé vettem az utamat. amit Zamua országának is mondanak. Sarrukín (721-705): Az alsó Zábon. mint egy hal gerince. amiknek a csúcsai merőlegesen merednek fel az égbe.1. az útja túl nehéz a (harci) szekereknek. mint egy tőr hegye. hogy kövessék őket. és belseje kaotikus. Nubanase. Hágóiba Kullar hegyének. a hatalmas hegyre.0. 47 Tadmor 1994. Tirkahuli. és túl meredek a gyalogos katonáknak. Ardiksi. Tarhanabe. Kiszra. hogy megerősített hidak (készüljenek) a csapataim számára. miket leírni nem lehet-. A tábor-követőket (munkásokat) és utászokat arra késztettem. a folyón. a felső hegyekbe.19-21. és táboromat felállítottam annak a hegynek a tetején. és hágói nehezek. aminek a gyökerei elérik az alvilág közepét. Sulmánu-asarédu (858-824) …Elindulva Aridu városából. esésük 45 46 Grayson RIMA 3. amin nehéz az átkelés. Sese hegyeit. hogy átkeljek az Eufráteszen…47 II. mint a vad kecskék. lovasságomat és gyalogságomat úgy röptettem át azon. a hegyek meredek tűi. Tarhuna. Serabeli. Miliadruni. melyet Nairi és Kirhi lakossága Elamuniának nevez. a hegy fáit kivágtak. lehetetlen. 116. sor. ami. és az Arsiura. olyan. ott bronzcsákányokkal vágtam magamnak utat. ezek között a gyalogosok vonulásához nincsen út. 9-27.102. és ahol a terep nehéz volt. Urumi-fákat.102. 26-szor átkeltem… Simirria. 4-7. erős bronzcsákányokat vitettem a felszerelésemben. mint építőkő-tömböket. aminek az oldalain szurdokok és szakadékok és hasadékok ásítanak. aminek a feje magasabb. Grayson RIMA 3. hogy lecsapjak az ellenség földjére. Uláiau és Alluriu hegyek között -magas hegyeket. A. rossz a lovaknak. a málhás szamarak úgy mászták meg a csúcs ormát. mint egy lándzsa hegye.III. 33-4.17. ahol a terep kedvező volt. jó utat készítve. ami. átkeltem Búián. Elula. Amadana. Sűrű tömegeit Assur seregeinek a meredek emelkedőn biztonsággal felvittem. Gyors és buzgó megértésével annak. Sahisara.

amik alkalmatlanok a harci szekereim és hadaim menetelésére. Lábam harci szekerét hátra vették. hogy világosságot vigyen oda.zaja 1 béru távolságban. 322-333.0. Assur-nászir-apli (883-859) . amik nem voltak előkészítve harci szekereimnek és csapataimnak az 49 Thureau-Dangin 1912. sem hatol be soha… én (odáig) meneteltem… 51 II. ahova még az ég szárnyas sasmadara sem repül fel…52 II. A keskeny utat. hatalmas szálfáit kidöntöttem. seregem átvonulására (a hegyek) között megjavítottam. amelyekben király még sosem vonult át. a vaskorban is gyakori. meredek hegyeken. Babilóni Mappa Mundi rev. II.. ahol a gyalogság hadrendje csak (egyes) sorban tudott vonulni. aminek van használati funkciója. 5. 52 Grayson RIMA 2. a civilizáció teremtette eszközöket használva győzedelmeskedik a hegyen. harcosaimat.. de leginkább a toposz újrafelhasználása a jellemző. és én a seregeim előtt mentem lovagló menetben.100. szűk ösvényt.2. 37-39. félelemmel teli hágóinak legyőzésére. 24.49 A királyfeliratokban újra és újra felbukkannak azok az eszközök. hagyományosan. de kultikus jellege is van (votív feliratos leletek).5. Sargon 50-51. Nyomon követhető a technikai fejlődés is. Ezek olyan tárgyak. ahová még a madár. Az uralkodó a rend. nehéz utakon. akik az én oldalamon mentek.. sor. nehéz utakon. réztárgyakat említenek. o. 8.83. A. mint Adad. Komoróczy Géza fordítása (Streck 2004 melléklete) 50 Horowitz 1998. 21 . meredek vidékre. amely az ég alatt repül. amiket az uralkodó a hegy legyőzéséhez használ. és előttem volt uralkodó soha az útjait nem látta. Itt nyilvánvalóan az irodalmi előzményekre is visszautalnak. valamint a lovakat. 2. sem a szekerek. hogy bronzeszközöket. és a csúcsok meredekségét bronzfejszékkel levágattam. agilitását.0. Tukulti-Ninurta (890-844) . mindenféle kívánatos gyümölcsfa és szőlőtő nádként nő ott.99. 81. A. ahol senki sem tudott átkelni. Madár-hasonlatok „…a szárnyas madár nem tudná biztonsággal (befejezni útját)…‖ 50 II. sor 51 Grayson RIMA 2. és a valóságnak megfelelően. Adad-nérári (911-891) …harci kocsikat és csapatokat mozgósítottam. sem a lovasság… felmásztam utánuk gyalog az Isrun hegység csúcsaira. egyes sorokba rendeztem el. és összekötik a múltbeli uralkodókkal a jelenlegi hősiességét.az Isrun hegység hegyeiben. úgy dübörög. átkeltem a meredek hegyeken. amikhez a királyok. a káosz birodalmán. atyáim közül egy sem ment közel. Mozgósítottam harci kocsiimat és seregeimet.. és így vonultattam át.

az erődítményük úgy helyezkedett el a hegyben. 22 . amik az ellenséget madárszerűnek írják le. 55 Grayson RIMA 2. egy hegyet.1. mint egy égből alácsüngő felhő.1. és az ég egyik madara sem jut el odáig.0. a szubhumán ellenség57 madárszerű58 külső jegyekkel rendelkezik. Samsi-Adad (823-811) …elfoglalták erősségüket három hegycsúcson. A. atyáim közül egy sem hatolt el. amik úgy csüngtek. és elfoglaltak egy hegycsúcsot. 48-50. ami Nistun városa fölött helyezkedett el. 300-332. és ahová a szárnyas madár sem ér el…. atyáim közül egy sem hatolt fel. 58 Westenholz 1997. A. 53 54 Grayson RIMA 2. ahova a királyok. A. (ahol) a hegy csúcsa úgy helyezkedik el .. i. a másik csoportban az ellenfelet hasonlítja madarakhoz. A.0. atyáim közül egyik sem hatolt be….1. hogy a szárnyas madár sem ér el oda. 54 …azok a férfiak megszöktek. 59 Zaccagnini 1982. ii.átkelésre …. és az ég gyönyörű madarai sem értek fel oda.. és Tumme földjére meneteltem. A király azonban így is győzelmet arat. 47-9.101. Assur-nászir-apli) a király katonáit hasonlítja a madarakhoz.0.103. Érdemes esetleg figyelembe venni. mint ahogy a fiókák számára szokás a fészkeket. és elfoglalja. Mint egy sas(keselyű) fészke. Ide a királyok. és ami olyan volt. i. 56 Grayson RIMA 3. ami roppant meredek volt. mert ez egy olyan hegy volt. azok közé (a hegyek közé). 56 A madár-toposz kétfelé osztható: az egyikben a hegy olyan magas. meghódítja a hegyet. Grayson RIMA 2. hiszen a nyilvánvaló nehezítő körülmények ellenére is győzedelmeskedik. a menekülésük is ezt erősíti meg. 57 Pongratz-Leisten 2001.. hogy előfordul. 62-63. nem mentem utánuk. ami éles vashegyként meredezett. i. mint felhők az égen.0. ez szorosan véve nem tartozik a toposzhoz. A kutai király legendája tartalmaz olyan sorokat.101. A toposz azonban mindkét esetben a király hősiességének..1. mint egy vastőr hegye. Egy esetben (II. akik biztonságos helyre menekülnek. tettrekészségének és agilitásának hangsúlyozására szolgál. 45-46.101. katonáim madárként jutottak fel…55 V.53 …elfoglaltak egy magas hegyet. Védműveiket úgy helyezték el ott fönt. ahova a királyok.59 a madárfészek-szerű erődítmény.

Grayson RIMA 1. 66 Grayson RIMA 2.0.göröngyös úton vonultam az Etnu és az Aya hegy között. hatalmas hegyeket (áthágtam)… 61 …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket.2.ii. az én uraim támogatásával.1.II.ii. 67 Grayson RIMA 2.87. 31. amik (szirtjei) olyan élesek.iii. Assur hatalmas erejével Hanigalbat országába meneteltem. 65 Grayson RIMA 2.0. és a seregem élére állva. A.5. 23 . A. A. és átkeltem a nehéz hegyláncon…66 II.15-20. A. a hegyek távoli vidékeinek megnyitója… 64 …felmásztam utánuk a magas hegyek csúcsaira. 64 Grayson RIMA 2. A.87.78. 42-27. A. 3.0.78. egy vipera dühével győzedelmesen másztam át a veszélyes hegyszirteken… 63 Tukulti-apil-Esarra. amikor az út egyenletes volt..1.0. nehéz vidéken. Sulmánu-asarédu (1274-1245)60 Amikor a nagy istenek parancsára és uram. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) Harci kocsimon utaztam.iii.2. Tukulti-Ninurta (890-844) 60 61 Grayson RIMA 1. 63 Grayson RIMA 2. Az „úttörő” I.0. 5. A. a magas hegyekben.17.0.. 56-60. I. akik előttem járnak.1. A.99. (így) a harcikocsikat az emberek nyakára tettem.77.1. Adad-nérári (911-891) …aki az országok hegyeit felperzseli…67 …aki valóban átvágott egyfolytában a hatalmas hegyeken…68 II.70-77.0. gyalog mentem. amikor az út egyenetlen volt.1. Igy keltem át a hatalmas hegyvidékekekn. A. és veszélyes hegyszirtekre. Járhatatlan volt a szekereim számára. ami harci kocsiimnak járhatatlan volt.0. Az Aruma hegységben.87. harci kocsiimat hátrahagytam.1.87. mint egy tőr éle. melyek ösvényét egyik király sem ismerte… 62 I. nehéz ösvényeket.85-86. ahol ember nem járhat…65 … magas hegyekben… hol egy más király sem járt még ezelőtt. 68 Grayson RIMA 2. 33-38..ii 8-12.99.0. bátor férfi. 62 Grayson RIMA 1. Tukulti-Ninurta (1244-1208) Assur isten és a hatalmas istenek. bizony megnyitottam a legnehezebb ösvényeket és hágókat.

atyáim közül egyik sem kelt át […] bejutottam. 116. Az Etinu hegyen áttörtem. ami előttem jár. Assur. a nagy úr.… beléptem az Urrubnu és az Isrun hegyeibe.0. i.0. és letiporta a hegycsúcsokat a hegységekben…73 …aki felnyitja az ösvényeket fent és lent…74 …aki folyamatosan halad előre nehéz utakon át a hegyeken… 75 Erődjévé tette Sítamrat hegyét.101..101. Átvágtam hatalmas hegyeken. 74 Grayson RIMA 3. riválisa a harcban.aki bizony meglátta a távoli és meredek helyeket.100. és olyan tartományokon.101.0. 24 . A. 71 Grayson RIMA 2.. 76 Grayson RIMA 3.0.0. amik a Felső-tenger partján vannak. 75 Grayson RIMA 3. 8. 10. mintha a mennyből felhőként érne le.2. láttam távoli és kietlen vidékeit a világ négy égtájának…. A. i. 77 Tadmor 1994. meredek hegyeken seregeim sokaságával vágtam keresztül…70 Zamru városából elindultam. 73 Grayson RIMA 3. átkeltem a nehéz utakon és hegyes ösvényeken. amiknek belsejét a régi időknek egy királya sem ismerte. atyáim közül egy sem hatol be… 76 III. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …a hatalmas hegyeket úgy zúzza össze.2.8-9. és amiket a királyok. Grayson RIMA 2. A. ii. hatalmas hegyekbe. 113..102. és eddig nem ismertek alávetést. amik elzártak voltak.102. A.102. távoli királyok földjeire.0. és egy sem […] Átkeltem nehéz terepen. az én uram parancsára.78 II. 31-34. A. A. 22-3. nehéz terepen. 70-1. 42-43. amibe a királyok. i.2. 78 Tadmor 1994..1.1. ami alkalmatlan volt harci szekereim és seregeim számára. Sarrukín (721-705) 69 70 Grayson RIMA 2. mint egy törött cserepet… 77 . megközelítettem Sitamrat hegyét.1. atyáim közül egy sem közelített meg még71. átkeltem a Lallú folyón. az én uram.. az én uram erejével kanyargós utakon.72 III. A. i. aki igazságosan uraltam a négy égtájat. ahol a királyok. A. Utakon.0.2.102. odaküldött engem. behatoltam…69 II.Assur isten. The Mila Mergi Rock Relief 14. 62-63 72 Grayson RIMA 2. és a hegyeken átkeltem. ii.5. amik feltáratlanok voltak. Assur-nászir-apli (883-859) Assur. Sulmánu-asarédu (858-824) …. és az isteni jelvényével. és akinek nem volt legyőzője csatában.Én. ami olyan. i. egy hegycsúcsot az Eufrátesz partján. amikben soha az atyáim közül egy sem csatázott. ösvényeken.

273. 14-16. 193-194. Mint egy fiatal gazella. hogy szomjamat oltsam…"82 …Ez előtt a nap előtt egy király sem. 58. a többi uralkodónál nem is emeltem ki. hogy Asszíria határait kiterjesszem. 84 Luckenbill 1924. Az Anara és az Uppa hegyek lábánál. Miután Assur és a nagy istenek. sor. de ahol hatalmas törzsei nőnek az e’ari-fának. ahol pedig túl meredekké vált. fáradságos hegyeken és hatalmas homok(sivatag)on keresztül meneteljek. 98. 37. sor 87 Borger 1956. 3-11. előrenyomultam és lábam alá vetettem a hajlíthatatlan országokat és az ellenszegülő hegyet. 15-22. 49. ahol felállítottam táboromat. 156. hogy távoli utakra. 1-9. 34-37. az én uraim azt parancsolták nekem. veszélyes szikláknál hordszékemben vitettem magam. leültem a hegy sziklatömbjére. egy hordszéken a harcképzett katonáimmal megtettem fárasztó utat a keskeny ösvényeiken. nem utazott (ezeken) a feltáratlan ösvényeken és fárasztó utakon. 36. aki előttem élt. szalma vagy forgács. semmilyen más élőlény nem állt meg. mint a vadbivaly. Ahol túl meredek volt a székemnek. folyamatos szél nem késlekedik abban. 81 Vízmosásoknál. 86 Borger 1956. IV. akárcsak Assur-bán-aplinál. küzdelmesen áthaladtunk. sor 85 Csupán kevés ide illő részletet találtam. ahol nincs bőséges élet. 84 Assur-ah-iddina (680-669)85 …bízott a meredek hegyekben…86 …hogy raboljak. ahol a terep nehéz volt. 81 Luckenbill 1924. a világ királya. megerősítettek engem. 83 Luckenbill 1924. ott gyalog nyomultam előre. az erős. hatalmas hegyeknél felállítottam táboromat. §65. ott a szekereimet kötélen húzattam fel. aki kikémlelte útjaikat. a legtöbb tájleírás. hogy áthaladjon közöttük. sor. IV. Azok felett (a hegyek felett) én és seregem nehezen. az urak erejével. és hatalmaskodott az elérhetetlen ösvények. hegyi zuhatagoknál és vízeséseknél. és nagy nehézséggel felmásztam a hegyek legmagasabb csúcsára…83 Szín-ahhé-eriba.A nagy istenek. vagy a nehézségek ecsetelése a sivatagra vonatkozik. 23. a magas hegyekben. 22. rs. Col. megmásztam a magas csúcsokat üldözésük közepette.79 …aki felnyitotta a hatalmas hegyek vidékeit. 12-14. az első idézet pedig egy általános megjelölés. biztonsággal mentem. meredek és félelmetes hegyek felett. Fuchs 1993. Col. 82 Luckenbill 1924. amik ezekben a csipkézett hegyekben (nyújtóznak). és én. és hideg vizet ittam vízestömlőből. amiknek az ösvényei kanyargósak és számtalanok. ott. Asszíria királya. bizakodó szívvel. és átszelt minden mezőt…80 Szín-ahhé-eriba (704-681) A magas hegyek belsejében lóháton ügettem. ott gyalog kapaszkodtam fel.87 79 80 Fuchs 1993. Amikor térdeim feladták. hogy zsákmányoljak. sor 25 . ami már-már kötelező formula.

amire korábban senki sem. ahol atyái nem jártak még. hogy áttekintse a követett útvonalakat. hogy elődeik szövegeiből egyes elemeket átvesznek. ami az istenekhez és a héroszokhoz közelíti az uralkodót. és ő maga is heroikus alak lesz hőstettei végrehajtásával. A hegyek szerepeltetése egyfajta normatívát jelenít meg. sor. Sokkal részletesebben.Assur-bán-apli (668-631/29) A Tigrist és az Eufráteszt ők (a seregek) biztonságban átszelték legnagyobb áradásukkor. 5. akárcsak az. és erősít meg. hogy áttöri. olyan ösvényekre lép. különösen II. Seregével olyan tetteket visz végbe. Az asszír uralkodók felirataiban gyakran figyelhető meg. A toposzokból kirajzolódó ideológia A hegyek útjain vezetett hadjáratok pontos. alaposabban írja le a nehéz utat. keresztülvágtak a sűrű erdőkön. 26 . és gyakori toposz az. jut el oda.88 Az uralkodó. de általánosságban is a királyokról és a királyságról „hivatalos‖ látásmódot hoz létre. előadták. viszont az újasszír uralkodók és a Szargonidák.és amurtinnu-fák között.90 Szín-ahhé-eriba is új részletekkel gazdagítja a szokásos. A témáról alapos. olyan eszköz. Halmozza a jelzőket. biztosan keresztülmentek. Látható a váltás a földrajz és a tájképek leírásának különféle aspektusai között. Főként arra helyezte a hangsúlyt. és azokat az elemeket. 4. hatalmas gissu. megmászták a magas hegyeket. illetve újakat választ a megszokott helyett. Sarrukín udvari írásbelisége merőben új fordulatokat alkalmaz. azonban Assur-ah88 89 Borger BIWA 64: 79-85. legyőzi a hegyeket. és a birodalmi korszak narratív sémáit. 90 Ami felkelti a gyanút. olyan utakon keresztül. igen gyakran jelenik meg úttörőként. mint láthatjuk. hogy mindezek ellenére bizonyos fokú folytonosság jellemzi a királyfeliratok fordulatait. II. átfogó elemzést ad Ponchia 2004 és Ponchia 2006. amiket csupán a héroszok tudtak. amiket a királyi írnokok a hegyek leírásához használtak.89 ezekben elemzi az útvonalakat. és nem csupán egyes királyoknál. amiket tüskebozót borít. messzi utakon meneteltek. hogy az istenlevelet valóban felolvasták. analitikus elemzését korábban Simonetta Ponchia végezte el két tanulmányában. már-már sematikus leírást.

és biztosítanak menedéket az ellenfeleknek (hogy aztán az ő legyőzésükkel ismét megerősítsék az uralkodó hősies képét). kietlen. 27 . Ugyanakkor itt futnak át a kereskedelmi és hadiutak. ami azonban ebben a dolgozatban irreleváns. járhatatlan ösvényekkel. hogy kifejezhessék a király heroizmusát. olyan részekkel. hegyes csúcsokkal. határváros politikai és földrajzi értelemben egyaránt. és innen lehet nyersanyagokat nyerni. Borger 1956. Mindennek kapcsán nagyobb a jelentősége a közvetítésben és a kereskedelemben. vad tájat mutattak. legrészletesebb leírásaik a sivatagról olvashatóak.. 91 Az ő legszínesebb. a hegyek valóban különleges. náluk az újonnan meghódított sivatag jelenik meg hangsúlyosabban a rendelkezésünkre álló királyfeliratok szerint. a hegyek lábánál helyezkedik el. Borger 1994. meredek. Tehát a hegyek egyszerre eszközei annak. ahová korábban még egy uralkodó sem lépett. mint azt a következő részben – egy választott város. További adatok ld.91 Amint a fenti szöveghelyekben is megfigyelhető. Dér városának esetében – bemutatom.iddina és Assur-bán-apli már szűkszavúbban beszél a hegyekről. Dér városa a Zagrosz hegységnél.

1. határvárosok álljanak ott. hogy más hatalom alá 28 . tudomásom szerint hivatalos ásatásról még nem publikáltak adatokat.. mint ahogy egészen elhagyásáig (a szeleukida korban) az is maradt. 2.. ami lehetetlenné teszi az ásatásokat. 1. 6. 98 Parpola SAA 1. ismerjük főistenét. Ami még szomorúbbá teszi a helyzetet. 1. királyfeliratokban. 1. 1.ox. 8. aki már Gudea felirataiban is szerepel. 1:66-70 „Aplaya népe. ma is megfelelőek erre a célra. egészen pontosan az irak-iráni határ közelében. 94 http://users. „Dér egy másik ország határán van…”92 III. egészen 738-ig. legyen az polgára Babilonnak.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. Földrajzi elhelyezkedése. 7.97 A babilóni hagyomány másik bizonyítéka. mennyi veszélyt jelent ez a lelőhelyre nézve. vagy határerődök. amikor újra asszír fennhatóság alá került. 5. hogy pl.ac.. Alapvetően egy babilóni.95 Ezen felirat alapján is Mezopotámiához tartozónak kell tekintenünk.III. 98 92 93 Parpola SAA 10. kényes helyzeténél fogva előfordult. egy nagyobb olajmező peremén. Dér városa93 III. Ld. 1. sz. 4. és ledózerolták az egyik templom még látható maradványait. 95 André-Salvini-Salvini 1997. Borszippának. Badra közelében – Irakban. 1.Történelmi összefoglaló III. amik már az ókorban alkalmasak voltak arra. hogy a lelőhely pusztul. 97 Postgate-Mattila 2004. és van innen királyfeliratunk is. ami vajmi kevéssé teszi vonzóvá régészeti szempontból. ezen a helyen még az irak-iráni háború idején katonai támaszpontot létesítettek. Azok a helyek.. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta (a névanyag alapján legalábbis). A város az ókori Mezopotámiában Dér városát már a kezdeti időktől említik évnevekben. Szükségtelen taglalni. Sarrukín egy levelében együtt említi a babilóni nagyvárosokkal. III. mellékleteken a város földrajzi elhelyezkedését.94 A mai Tell ‘Aqr (é. II. feltételezhetően az óbabilóni korból. Valószínűleg ma is katonai támaszpont a terület. sz. Kisnek. 96 És 724/3-ig. 349:21-22. Jelenleg a területen a talajvíz szintje magas. csak rablóásatásokból való tárgyak állnak rendelkezésre. a lelőhelyet biztosan azonosították már. 45o 58') nevű településsel lehet azonos. 1. hogy valamilyen út haladjon rajtuk végig. Nippurnak vagy Dérnek…‖ Persze. Három hatalom határán . h. 33o 14' k. vagy legalábbis babilóni hagyományú városról beszélünk.96 amikor III. és helyzetét a korszak politikai nagyhatalmaihoz képest. jelenlegi körülményei Dér városát.

akik Dérben lakoznak. 102 Grayson RIMA 3. 105 Millard 1994. és Mé-Turant. megütközött Sarrukínnal. 128. 21. 168. 37. aki a ház előtt van. 794 785 720 Eponymos-lista Eponymos-lista Babilóni Krónika 693 Assur-nádinsumi ADD. hogy elfoglalták. 106 Grayson 1975. Gulát.A legtöbb említése a városnak asszír forrásokból ismert. aztán számos más uralkodó feliratai tudósítanak arról. Bít-redútit. Elvitte Anu-rabút. Újasszír forrásokban elsőként II. Sukaniyát (Simaliyából?).2 iii 37-48. 104 Millard SAAS 2. Anunítut. Gannanátét. és Maliki Már-bítijét. 3. népét foglyul ejtette). DúrPapszukkalt.0. 148 A. 73. 32. iv 7-9. 814.103. Bubé városának Szakkudját – az isteneket. Adad-nérári említi. Már-bitit. Elám királya. Belit-Akkadit.0. 30. Kardunias számtalan városát. Sarrat-Dérit. aki a folyók között van. 33ff. együtt a környékükkel. Babilóni Krónika került (Kiten-Hutran. de szerepel a neve eponymos-listákban is. Humhuyát. 29 . no. Asszíria királyával Dér provinciában‖ és nagy fölénnyel legyőzte. Azonban nem szabad elfelejtenünk. hogy a szerző babiloni. Anu-rabút.2:28 100 Millard SAAS 2. no 15:1. Elám királya 1226 körül elpusztította. tulajdonaikkal együtt… ‖ 102 „[Megszerezte] Dért. Samsi-Adad Királyfelirat Eponymos-lista Eponymos-lista Királyfelirat Szinkronisztikus Krónika 795. i. Urkitut. 1. 35. Palilt. 107 Grayson 1975. Anu-rabú Dérbe megy‖101 „[elvittem onnan] az istenségeket.106 „Anu-rabú Dérből Asszíriába ment‖107 II. Burruqut. Lahirut. Simalját. Adad-nérári 831.999. 103 Grayson 1975. Mar-bitit. így Sarrukín veresége korántsem vehető bizonyosnak. „Dér városának földjét teljes egészében elfoglaltam‖ 99 „Anu-rabú eljött Dérből‖100 „Hadjárat Dérbe. V. isteneikkel és zsákmányukkal. 99 Grayson RIMA 2. no. de csakhamar újra babilóni kézben volt ismét 738-ig. Nanayát. Nér e-tagmilt. Sarrat-Dérit. 101 Millard SAAS 2. A. ‖103 „Dérbe‖104 Anu-rabú Dérbe ment‖105 „Ummanigas.

32. sor. de a hadjárat nem folytatódott. 5. no. Dér városa II. Kiszik. Sarrukín királyfelirataiban nem is egy helyen említi a várost.. Nem csupán kereskedelmi.. 17. Zyl. Humban-nikas (743—717) elámi király vezette sereggel. annak a kezében volt az út a Zagrosz belsejéhez. hogy Humban-nikas segítséget nyújtott a babilóni királynak 720-ban. 710. 110 Fuchs 1993. Dér városa II. 101. Dér szerepe a Szargonidák korában III. Dér mezején. 55. R. Sarrukín újra hadjáratra indul. II. Larsza. és elcsendesítette sóhajtozó népét…111 . 2. 110 …aki visszaállította Dér közmunkáját. Kullab. 2. sor. Eridu. sor Fuchs 1993. 182. mert remek ütközőpontot 108 109 Fuchs 1993. 1. 71.III. A babilóni seregek lekésték a csatát. 30 . Elám és Babilón egyaránt kézben szerette volna tartani. The cyprus stele (VS 1. Sarrukín idején II. 15-16. sor 111 Fuchs 1993. hanem katonai szempontból is kulcsfontosságú lehetett. Uruk. 1. részint egyes „beneficiumokkal‖ kapcsolatban.113 II.109 Öröklésemtől számítva uralkodásom tizenötödik évében legyőztem Humban-nikast. de maga a város is értékes volt. Ez az alapvető oka. többek között. 34. Sarrukín idejéből azonban nem csak királyfeliratokról tudunk Dérről. Zyl.) 113 Postgate-Mattila 2004. Aki ezt a várost uralta.visszaállítottam Dér közmunkáját…112 720: Dér mellett az asszír sereg II. 55. és az asszírok tíz éven keresztül nem jöttek Babilóniába. Sarrukín és a vele párhuzamosan uralkodó elámi királyok idején kiemelt fontossággal bírhatott. nem csupán az ajándékok motiválták. az elámit. Sarrukín vezetése alatt megütközött az I. az adminisztratív szövegekben is sokszor szerepel a város neve. 112 Luckenbill ARAB. Ezen két időpont között a város alighanem végig asszír kézen van.5-6. és sikeresen elűzi Marduk-apla-iddinát. Az asszír királyfelirat ugyan győzelemről szól. és Nimid-laguda népét. 1. R. és az északkeleti főútvonalhoz. más babilóniai nagyvárosokkal együtt. Ur. részint katonai megmozdulások helyszíneként: …Dér lakóinak a fejéről a teherhordó kosarat levettem…108 Békéssé tettem Dér.

122 Mi több. Kémjelentések is befutnak. ide hozták be. Katonáinak száma kérdéses. 120. és valahányszor előfordul. Mind határszerepe. és azt a levelet is.biztosíthatott volna Asszíriával szemben... az elámi csapatmozgásokról beszámolva. olyanok. 123 Fuchs – Parpola SAA 15. 118 Fuchs – Parpola SAA 15. arra utal. Dér ismert fontos tisztviselői a tárgyalt időszakban: Samas-bélu-uszur (kormányzó) és Nabú-duru-uszur (királyi tisztviselő. Nem bizonyított. r6-14.. ha csaták vannak. 118. Adózik is. e1-5. bár ekkor katonai kíséretet kér más helytartóktól a közelben. hogy a király látni óhajtotta őket. 113. 112. Dérből származó helytartó a tárgyalt időszakból nem szerepel benne. valamint Il‘yada. hogy az erőd katonai ereje igencsak nagy volt..116 Lakik itt királyi tisztviselő a város kormányzóján kívül is. a leveleket nehéz lenne datálni. ami még alaposabb és kiterjedtebb hírszerzői rendszerre utal.. de valószínűleg nem kormányzó. Nabú-dúru-uszur egyenesben idézi az elámi király levelét egy vazallusához!123 Egy másik jelentésben pedig egy bizalmasabb beszélgetésről számol be az elámi király és két 114 Az eponymos-lista ez esetben nem használható.115 II. 115 Személyének szerepéről bővebben ld. A folyamatosan javított városfal 119 komolyabb védelmet biztosított. A készletek felhalmozása (széna és árpa)120 is ilyen szükségszerűség. de tőlük származnak azok a levelek. 116 Fuchs – Parpola SAA 15.114 Il‘yada is fontos tisztségviselő lehetett. mind a kereskedelmi utakon és a katonai útvonalakon elfoglalt pozíciója révén Elám. Sarrukín uralmának időszakában Dér fontos erőd volt. 129. amelyek említik a várost. csakhogy Dér ekkor már Asszíriához tartozott. aki a kormányzónak jelent). Sarrukín kezén maradt.118 megállapítható. hogy ebben a sorrendben voltak hatalmon. de a tárgyalt időszakban a város végig II. 121 Fuchs – Parpola SAA 15. 117. 113. 122 Fuchs – Parpola SAA 15. amire egy ilyen határváros esetén igencsak szükség van. 119 Fuchs – Parpola SAA 15. a hírhozóval együtt. és ebben az időszakban végig asszír fennhatóság alatt is maradt. 119.121 Az elámi király egyik levelét is elfogták. amikor a közelben járt). hogy állományfeltöltésre egy másik hivatalnoktól 2000 embert követelt. 31 . Babilón és Asszíria egyaránt szerette volna megszerezni. Matilla . de tekintve. 142.Postgate 2004. 37. 114. hogy a város ura harcokra számít. még akkor is. 117 Fuchs – Parpola SAA 15. akik láthatják a király arcát (egy töredékes levélből117 tudjuk. 115. 120 Fuchs – Parpola SAA 15. 10‘-15‘.

Dér keze alá helyeztem (a visszafoglalt városokat)… 129 692: Hetedik hadjáratán az asszír király Déren keresztül ismét Elám ellen vonul és a határ mentén összesen 34 elámi várost ostromol meg és vesz be. 128 Reynolds SAA 18. amikor egy másik. 131. ahol 15 katonaszökevényt küld Dér kormányzója kikérdezésre. Fuchs – Parpola SAA 15. 140. hogy Sarrukín felsorakoztat seregeket Dérrel szemben. Továbbá szerepel egy levélben egy szökőhónap (Adart iktatnak be). hogy más. 39.132 egy jelentésben. 130. és a levelezésében sem leltem Dérre vonatkozó szövegrészeket más szempontból.133 és egy Elámról szóló 124 125 Fuchs – Parpola SAA 15. és szükség esetén menedéket is biztosít a provincia lakosainak. 1. 2. 136. Kémjelentések és katonai erő központja. 126 Időközben vannak adataink arról. 2. 55-60. 133 Luukko – Buylaere SAA 16. 126 Fuchs – Parpola SAA 15.131 egy megérkező karavánról és követről szóló levélben. III. 2.127 illetve hogy visszavonul.sejk között. 136.128 Összességében véve megállapíthatjuk a források segítségével. 132 Luukko – Buylaere SAA 16. az elámiak elfoglalta városokból is érkeznek ide menekültek. ami ügyel a környékre. építési felirat nincs. hogy ez az erőd is ugyanolyan fontos szerepet játszott az Asszír Birodalom hálózatában. 36-39. jelenleg elámi befolyási területen lévő város önként feladta volna magát. 4. Dér városa Szín-ahhé-eriba korában Szín-ahhé-eríba királyfeliratai között a várost csupán katonai összefüggésben találtam meg. 131 Cole – Machinist SAA 13. 127 Reynolds SAA 18. 3. Dér városa Assur-ah-iddina uralkodása alatt Assur-ah-iddina az építkezései és kegyes cselekedetei kapcsán említi a várost. ha Dér hadserege bevonul. 32 .125 Egy olyan esetről is tudomásunk van. 129 Luckenbill 1924. mint az összes többi. és az ellenfél közben felgyújt pár erődöt.124 Samas-bélu-uszur egy levelében megemlíti azt is. sor 130 Luckenbill 1924.130 III. 1. 118. 135.

r15. 74:20-21. 287. részint katonai összefüggésben szerepel (Elám megsemmisítése). 84. Bubé Sakkutját és Már-bítit Dérbe. Az Assur-bán-apli idejéből származó forrásokban részint a templommal kapcsolatos feljegyzésekban. Dérben. Aztán a Samas-sum-ukín vezette felkeléskor továbbra is lojális maradt Assur-bán-aplihoz. 2. Niraht. (Az ez után történtekről kevés forrásunk van. 1.135 A város kormányzója ebben az évben szerepel az eponymoslistában is. r16. 140 Elul hónapban a Nagy Anut. 42-3. 84. 140 Borger 1956. Dér helytartója137 Visszatérítettem Anu-rabút. és Márbítit visszahoztam városukba. sor 141 Frahm 2009. a város fellázadt Szín-sariskun ellen. a városukba…138 Istarán és Dér istenei Dérbe mentek…139 Anu-rabú és Dér istenei… Humhuya és Simalya… Anu-rabúnak a városában. Bélét-balaţit. no. hogy mindörökké benne lakozzon. Samas-sum-ukín babilóniai uralma alatt is a város közvetlen asszír irányítás alatt marad. és kivittem őket Assurból a templomába. 18. 138 Borger 1956. uralma végéig. a templomi támogatásokat folytattam. Sulmu-bél-lasme. akik látogatóba mentek Babilónba.kémjelentésben. lentebb). Edimgalkalammát helyreállítottam. Reynolds SAA 18. amiket Asszíriába vittek. aki egy időre visszafoglalta. a házát. 653-ban Dér szolgált kiindulópontjaként az Elám elleni támadáskor Teumann ellen indított hadműveleteknek. 74. 1.. 289. Kurunitut. 290. Bélet-Balatit. Dérbe. én.)142 134 135 Luukko – Buylaere SAA 16. 142 Grayson 1975. Sarrat-Dérit. ld. a nagy istenek ékszereit. a bölcs és okos herceg. 52. 4. 44-5. 139 Grayson 1975.134 Továbbá egyszer említik Dér isteneit. Sarrat-Dérit.. 136 Kwasman – Parpola SAA 6.. III. 137 Millard 1994. Kurunítumot. és a (többi) isteneit Dérnek visszaküldtem Dérbe. 301. apja munkáját befejezendő. 87-90. aki mindezt megalapítottam. de úgy tűnik. Dér Assur-bán-apli idején Assur-bán-apli141 korában úgy tűnik. r1. Nirah-t. és ebben a minőségében említik adásvételi szerződések is. és egy helyi fosztogató törzsfő miatti probléma elsimításáról is tudunk (668. 122. iii.136 670. r. aki a nagy kultuszhelyeket teljes felszerelésükkel és helyes rítusokkal a helyükre visszavezettem… A Nagy Anut (Istaránt). r19. 138. 33 . a Bubéi Sakkudot. 82. teljes mértékben helyreállítottam.

teljes egészében…145 Az Edimgalkalammát. Nabú-apla-uszur korai éveinek krónikájából való: 624: Dér városa fellázad az asszír király ellen. Inscription from the Istar temple. Barnett 1976. felállította táborát. 34 . mert megépítetted a templomát. 163.151 Összegezve tehát. teljes egészében újra felépítettem és befejeztem. Meghallotta. elkészítettem az ő úri lakhelyének… ezüst. a nagy úrét. és… tiszta ezüsttel bevontam… a széket sissu-fából. az Édimgalkalammát. Anu rabú. 146 Borger BIWA.) levő várost a töredékes címke alapján Dérként azonosítja. ami megöregedett… újjáépítettem Kulla isten segítségével. és Szúzába ment…149 Tandai. Anu rabú templomát Dérben. Prism. Prism T. az örök fából. Fő kiindulópontja és csomópontja az Elám ellen irányuló hadjáratoknak. hogy az elámiak támadnak. Gadd 1936..144 Az Edimgalkalammát. és befejeztem. 150 Luckenbill ARAB 2. örömmel nézzen erre a munkára…148 Teumann.Foster 2004. hogy itt állomásoznak csapatok).146 AN. a Louvre 73-as töredékén (Kuyunjik. 148 Frahm 2009. és hegyként megmagasítottam… Ezért Anu rabú. Dér városa leginkább stratégiai szempontból fontos a Szargonida uralkodóknak. 147 Bauer 1933. az ő (a kirbitiek) törzsfőnökük. és a környéke csaták helyszíne több alkalommal is. és félelem fogta el. és neki adtad…147 …abban az időben… azt kívántam. II. az én atyáim igájába. 82-86. 23-24. Anu rabút. 143 144 Reynolds SAA 18. és segítségemet kérte…150 A Szargonida korban az utolsó biztos adat. hogy Suma-iddin a kormányzó. iii 15-17. 57. Teumann megrémült. Sarrat-Dérit és Már-bitit bevittem oda.143 A város feltételezett ábrázolása is az ő egyik reliefjén található. 42. Előttem Teumann. hogy helyreállítsák az Édimgalkalammát. aki nem hajtotta a fejét a királyok. 75-76. Room I. és megszállt éjszakára. majd váltakozó sikerű harcok után visszatér Ninivébe. aki egyfolytában kifosztotta Iamutbált és elpusztította mezejét – az ő ezen tettei miatt Dér népe eljött hozzám. illetve tudjuk. B. hogy felségességem belép Dérbe. az én uramét. Elám királya ellen.GAL. pl. a nagy Anu templomát Dérben újra felépítettem teljes egészében. §908. Elám királya. 145 Borger BIWA. a többi az elámi hadjárattal kapcsolatos (egy ízben Dér küldötte figyelmeztet más kormányzókat. 151 Glassner . 69-72. a hatalmas úr. 149 Borger BIWA 103-104. és egyenesen feléje indultam. ami Dérben van. 204. 144. visszafordult. veled fog tartani a hadjáratodra. 9. útra keltem.. 61. V. 207. Anu rabu nagy templomát. 351. Szín-sar-iskun asszír király bevonul Nippurba. ezt Arbélára javítja. amit tudunk róla. amit vörös arannyal vontak be… benne.Levelekben is szerepel ekkor a város: egyből megtudjuk. 6.

főleg stratégiai helyzete miatt kulcsfontosságú. és küldje el nekem. hogy az uralkodó támogatta és felügyelte az újjáépítési munkákat. alapot ad a feltevésnek. A város fő és forrásokból régóta ismert temploma az Edimgalkalamma. akik szintén esküt tesznek a királyra. fejezet királyfeliratai George 1993.152 Ennek alátámasztására szolgálnak a belső adminisztráció levelei is. 2. Létezéséről a legkorábbi időkből van írásos emlékünk. Már II. a birodalom szerves részévé változtatni. 35 . Dér kultusza a szargonida időszakban A város tehát. az istenek és a helyiek kegyeinek elnyerésére. az nyilvánvalóan az asszír uralkodók kegyességének kifejezésére szolgál. o18. A kultusz őrzése fontos eszköze volt az integrálásnak. mint Mezopotámiában minden nagyobb város. azzal. de az építkezést csak Assur-bán-apli fejezte be teljesen.III. a királynak írok: írasson egy feliratot. 76.153 „Templom. Elvégre az asszír hódítás utáni szokásos protokoll az adminisztrációs rendszer kiépítése. mint az előző részben bemutattam. és hadd írják meg a többit az szerint. „ Samas-bélu-uszur írt nekem Dérből: „Valóban ne tegyünk egyetlen feliratot sem a templom falára?” Most uramnak. Sarrukín egyik tisztviselőjétől származik. és tegyék azokat a templom falaira. elámi támadás miatt pusztult el Enlil-nádin-sumi alatt. a királyfeliratokból származó adatokat. III. Az istenszobrok visszaküldésével a kultusz nagy részét Assur-ah-iddina állította vissza. vallási központ is. hogy már Sarrukín elkezdte újjáépíteni. illetve megmaradnak a helyi tisztviselők. A történelmi összefoglalóban már kiemeltem forrásaink egy részét. 1. 2. A szargonida időszakban a királyfeliratokban ha megemlítik a város templomát. 4. Nem csak a városi közigazgatási rendszert kellett beemelni. hogy a város (több más babilóni nagyvárossal együtt) kiváltságokat kap. és a birodalmi pantheonba emelte 152 153 Ld. Sarrukín királyfelirataiból tudjuk.154 Ez a levél II. az új terület integrálása. a föld nagy köteléke”. A belső adminisztráció levelei alapján új asszír beosztottak kerülnek az új területekre. 154 Fuchs – Parpola SAA 15. A templomot és a kultuszt a Szargonidák kezdik el helyreállítani. helyreállítani a templomot. Dér istenei és kultuszának ápolása az asszír forrásokban is azonosítható is. Dér azonban. akik gyorsan beépülnek a hierarciába.

36 . Tudós. 159 Parpola SAA 10. egyelőre csupán a templom alapjait fektették le a városban. Turma és Itármátissu. Ellenben egy másik szöveg.sikil. 163 Parpola SAA 10. valamint két kísérő istensége. 739: 18. hogy immár teljesen a birodalmi kultuszba épüljön be a város is. Az istencsalád a királyfeliratok és az An=Anum istenlista155 alapján rekonstruálható. Assur-ahiddina és Assur-bán-apli nyilván ugyanezen okokból folytatja a helyreállítást. hogy a király küldje el Marduk-sarru-uszurt.RA komplexumban. aki testőr. 253. hogy a beiktatott Elul hónap miatt megváltozott időpontú babiloni ünnepségek miatt valószínűleg a Dérben helyet kapó szertartásokat is el kell halasztani.157 A korabeli.la. mindenesetre Marduksakin-sumi160 erről a változtatásról kér döntést. a Bubéi Sakkudot. 162 Baker 2001. Borger 1956. azaz ebben a korban már Anu rabú néven említik legtöbbször. Minisztere Nirah. a tanácsadója. 160 Baker 2001. Assur-ah-iddina egy királyfeliratában említi még Bélet-Balatit. és tájékoztatja a királyt. közelebb hozta a helybeliekhez az asszír identitást.ŠAR2. Assurban van egy trónszéke. hogy miért. 349. és Rásu. felesége Sarrat-Déri vagy Dérítum. Asszír tudós a ninivei udvarban. hogy az elámi koronaherceg kőműveseket küldött oda. 4. Egy királyi testőrt és asszír építőmestert kér. 722-725: 2. sajnos nem tudjuk. ami az uruki és déri templomfelújításról értekezik. hogy egy. hogy befejezhessék a munkát. 161 Ezzel kapcsolatban kéri. és nem igazán haladnak a munkával a tisztviselők huzakodásai miatt. sor 157 George 1993. egy kígyóisten. és az egyik királyfeliratból ítélve Dér istenei tisztelegtek Assur előtt. Ezzel kapcsolatban ad hírt arról.161 Még ez a hiányos levél is információt ad arról viszont. Két szökőhónap beiktatásáról azonban tudunk. „tiszta pecsételő‖ 158 Cole – Machinist SAA 13. Dér városából származó levelek sajnos kevés információval szolgálnak a kultuszról.159 és a második levélből megtudjuk. Már-isszár162 leveléből163 megtudjuk. és Már-bítit. egy Adar158 és egy Elul. Assur-ah-iddina ügynöke Babilónban. a birodalom 155 156 Litke 1998. 657: na4kišib. Ezek után küldik vissza őket a városba. A város főistene Istarán. hogy a birodalmi kultusz részeként kezelték a városét is.a város isteneit. főexorcista Assur-bán-apli idején. hogy ez a város a határon helyezkedik el. 122. fia Már-bíti vagy Zizánu. 84. Udvartartásához tartozik még Qudmu nevű vezíre.156 Istaránnak nem csak helyben van kultusza: E2. 74. Ez a levél abból a szempontból is érdekes. a szöveg hiányos. Kurunitut.

nem a valódi méreteket és viszonyokat jelölik. Ez alapján merészség lenne még több jelentőséget tulajdonítani a határvárosnak vallási szempontból. kibővült általa a birodalom kultikus rendszere. Urukot dicsérő „zsoltár‖. és Horowitz 1998. mellékletet. sz. sor) . hogy itt hogyan hívják a helyi istent. Dér. III. a világ centrumát jelölő körben. 250-251: 9.) . hol pedig egy másik istenséggel azonosítják.. mint a levelek is mutatják.Sarrukín földrajza (Grayson 1973-76. (Westenholtz 1997. alapján 37 . az ún. Asszíriától délre helyezkedik el. Az ideológiai betagolás fontos része. III. tábla 141. másoktól eltérően. a korabeli asszír udvarból származó. hol csupán megemlítve. 26-27: 18. 25.Erra-eposz (Foster 1993.) . a fontosság alapján rajzolják meg 164 165 Livingstone SAA 3. 3. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen166 Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni egy viszonylag késői.A kutai király legendája. 20-42. 167 Horowitz 1998. Ezen a térképen. külön kiemelve szerepel. ami érdekes kérdéseket vethet fel.) .167 Ezen a babilóni szempontból rajzolt világtérképen Dér önállóan.165 de ezek önmagukban kevés információt nyújtanak a vallási szerep pontosabb értelmezéséhez. (valószínűsíthetően) IX.Sarrukín-legenda (Lewis 1980.központjától igen távol eső tartományban is ekkora gondot fordítottak a templom felépítésére. A város említése korabeli irodalmi szövegben: . 9. a kultusz beemelése végbement. babilóni Mappa Mundit. században keletkezett babilóni forrást. és Westenholtz 1997 42-46: 18. 56-60: 17. Ez a tény nyilvánvalóvá teszi. Dért említi még egy..Anzu-eposz (Annus 2001.. a legfontosabb helyek között. legfeljebb a város főistene szerepel bennük. milyen fontosnak tekintették a helyi kultuszok befogadását az asszír birodalmi kultuszba. a rendezett világ részévé vált.778-803) 166 Lásd a 2-3. 25.164 A város maga ugyan több irodalmi műben is szerepel. A város a belső ábrán. 68-69: 17.

Babilónia. fogadóktól) viszonylag biztosan befolyó összegeket jelentettek. vagyonát gyarapította vele – itt ráadásul a Náru-sa-Bít-Déraya nevű folyó is segítette a közlekedést. vagy készítőinek számára komoly jelentőséggel bírt. közvetlen kaput nyert Kalhu és Ninive felől is Elámba. hogy a területet a Mappa Mundi készítésének időpontjában nem városként. 38 . akik a nyugati arab területekről érkeztek. füstölők. hogy a legtöbb szempontból kedvező helyen fekvő Dér. gabona. Azok a karavánok. Az ókorban Dér Asszíria (és Elám és Babilón) szempontjából részint fontos piac volt – a kereskedelmi utak egyik állomása-. Így meglehetősen sokatmondó a tény. hogy az Asszíriát és Dért jelölő körök csaknem azonos nagyságúak. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta. Mint kereskedelmi csomóponton. amit így nem kellett mindig szárazföldön megoldani. az mind részt vett a kereskedelemben. átstrukturálta a hegyvidéken áthaladó kereskedelmet. mindenképpen át kellett. aki csak hozzáfért. de földrajzi helyzeténél fogva feltételezhető. és nagyobb a legtöbb jelölt városnál. mint Asszíria (vagy a még mindig létező provinciát jelölték így). Mindenképpen levonható az a következtetés. mindhárom környező állam szemében fontos szerepet játszott.168 A sík területeken. 21. hanem országként fogták fel. lovak. szolgák. szarvasmarha. Nippurba. hogy 738 körül III. részint pedig olyan erőd. de Asszíria az által.az arányokat. közel a hegyekhez. Ez lehetett az egyik tisztán gazdasági oka a 720-as ütközetnek is. illetve értelmezhető akként is. vas. hogy ez korábban is így volt. hogy Dér a térkép készítésének időszakában. Maga a város is sokat profitálhatott különleges és földrajzilag roppant előnyös helyzetéből. luxustextíliák (lila gyapjú is). Ez betudható kereskedelmi csomópont voltának. az Ellipi hegységbe és Arásiba. Mindenesetre a térképeken is látható. Az. Elám) számára kulcsfontosságú volt. öszvérek. aki uralta. éppen olyan területi egységként. A helyi hatalmasságok irányította területeken a kereskedőktől elvárt védelmi díj és a járulékos jövedelmek (vendégházaktól. Stratégiai szerepét korábban kiemeltem már. adó várta őket. datolya. de összegezve: ez a város mindhárom hatalom (Asszíria. hogy a Szargonida időszakban kézben tartja a várost. keményfa. részint egy provincia közigazgatási központja. hogy haladjanak a városon. 168 Cole 1996. igencsak sok és sokfajta áru áramlott át rajta. ahol újfajta rendszer. és a környező területekre. melynek birtoklása stratégiai előnyökhöz juttatta azt. „kapu‖-szerepének.

a délnyugatinak maga a Dijála folyó felelne meg. 39 .. viszont a másik két határvonalról nem tudjuk pontosan megmondani. Cole 1998. 167. Annyi bizonyos. 98-99. továbbá (mint minden nagyobb város) vallási központ volt. 117. 5-6.170 A város és a körzet határvonalat. 169 170 Cole 1998. 3. 136. és kereskedelmi csomópont. hogy Nippurral szoros kapcsolatban állt169 (néhány levélben említi egy ottani kormányzó archívuma).Nem csupán a város volt kiemelkedően fontos. Dér provincia kiterjedését azonban csak megbecsülni tudjuk. átkelőhelyet jelentett Elám felé. a Zagrosz lánca. hol lehettek. Dér egyben egy provincia központja is volt. Kézenfekvő északi határvonal maga a hegy. pontos adatokkal természetesen nem rendelkezünk róla.

sz. melléklet 40 .2.

BAD3. melléklet 41 .KI – Dér 3.4. sz. Assur 5.AN.

25.DINGIRKI GAL-i‖ szerepel. amit Ég és Föld nagy falaként. amit már többen is olvastak. Szerinte „BAD3 AN KI GAL-i‖-ként olvasható. és a partitúra alatt közlöm a lehetségesnek tartott feloldásokat. A: CT XIII..GIN LUGAL KALAG/ LUGAL A-ka-de3ki Sarrukín.AN. A jelek olvasata mindkét esetben megegyezik. a harmadik lehetséges olvasattal együtt lent kiemeltem. Sarrukín születési legendája (partitúra) A város fontos szerepét megragadhatjuk abban is. Joan Goodnick Westenholz 1997-es kötete. és ennek alapján a fordítás is. Akkád királya vagyok um-mi e-ni-tu4 a-bi ul i-di ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a um-’mi’ e-ni-tu4 a-bi ul i-di / ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a ] A Sarrukín-legenda legfrissebb magyar fordításához lásd Pálfi 2003. 25. (K. „The Great Wall of Heaven and Earth‖ fordít.NA LUGAL dan-nu LUGAL A-ka3-de3ki a-na-ku LUGAL-G[I. 3401 + S. 43. (K. csak a jelek olvasatát közli. Ennek bemutatására egy olyan szöveget használok fel. 1. Ez a szöveg Sarrukín születési legendája.2118) B: CT XIII. Lewis átírása és fordítása szerint a szövegben „BAD3. az erős király. 4. ami ezzel foglalkozik. 171 A Sarrukín-legendáról szóló szakirodalmat tanulmányozva feltűnhet az olvasónak. BAD3. Brian Lewis 1980ban írt monográfiája. A2 B2-3 171 172 LUGAL-GI. értelmeztek – és éppen ezért figyeltem fel magára a városra.NA LUGAL] dan-nu LUGAL A-ka3. Pl. azonban a feloldás eltér. hogy milyen módon jelenik meg az irodalmi szövegekben. hogy két assziriológus két különböző fordítást ad ugyanarra a sorra. amit ő nagy Dérként értelmez mindkét helyen „the great Dēr‖. Az (időrendben is) első monográfia. 43. A problémásnak tekintett helyeket. 42 . Westenholz nem ad pontos feloldást.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe III.III. 42. 26-27: 18. 42-46: 18. Pl. 173 Westenholz 1997. (47449) A1 B1 C1-2 1. Lewis 1980. Pl. 4.[de3ki a-][ LUGAL. ami feldolgozza ugyanezt a szöveget.172 A második monográfia.173 Lentebb közlöm az általam készített partitúrát.. 4470) C: CT XIII. benne a fordítással.

BAL a-na lúK[IRI6 x x l]u-u iš-kun-an-ni Akki.GA lu-u a-be-el lu-u aš2-[ta-pur]174 [ ]MEŠ şal-mât SAG. A10 B11 10. A16 B17 16. engem Akkihoz. A7 B8 7. ami nem tért vissza iš. a vízmerítő ember. de másik valószínűsíthető az uptaşşid.BAL u2-bil-a[n] [ ] ID2 a-na U.KIB. [ ]BAL u2-bi-la-an-[ni] A folyó elvitt. A4 B5 C9-12 4. más királyfeliratokban 43 .. A14 B15 14.GE6. A12 B13 12. Lewis átírása alapján ar2-ḫi-is.]MEŠ SAG.. ez az ige Gt alakjában jelent folyamatosan kormányoznit is (šitpurum) 175 Két lehetséges megoldás létezik. elhozott [1]Aq-qi2 lúA. az enitum. a vízhordó emberhez. partján helyezkedik el az Eufrátesznek i-ra-an-ni um-mu! e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni um-mi e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni/ AMA e-ni-tum / AŠ pu-uz-zu / u2-lid-da-an-ni Mivel anyám. kátránnyal eltömítette a nyílást id-dan-ni a-na ID2 ša2 la e-le-e-a id-dan-an-ni a-na ID2 [š]a2 la e-le-e-a A folyónak adott.]-ni?/ […] / šak-nu Városom Azupiránu.MEŠ LUGAL-u2-ta lu-u e-pu-[uš] [X+]5 MU.. A8 B9 8. apát nem ismertem : apám fivérei a hegyet járják a-li uruA-zu-pi-ra-a-ni ša2 i-na a-ḫi ídBURANUN (DU.MEŠ LUGAL-u2-ta […] 4 v. A3 B4 C5-9 3. A17 B18 17. amennyiben figyelembe vesszük a lehetséges szövegbeli szófordulatokat. bizony fiának fogadott. bizony kertésze állásába helyezett engem [ ] lúKIRI6-ti-ia dIš-tar lu-u i-ra-man-ni [ ] i -na lúKIRI6-ti-ia dIš-[ i]-[ra]-man-ni-ma Kertészségemben Istár istennő bizony megszeretett engem [X+]4 MU. Tilmunt elfoglaltam […]BÁD. A18 B19 18 174 AMA e-ni-tum / a-ḫu ab-ia Anyám enitum. a vízmerítő ember.NUNki) šak-nu a-li uruA-zu-pi-ra-nu ša2 i-na a-ḫi [íd]BURANUN šak-nu AB la i-lim / KUR [?]-mu /[?.ḪA2 lu-u up/ar2-[…]175 [ ]i KAL. hogy az ige a šapārum. bizony kosarával felemelt engem [1] Aq-qi2 lúA. A5 B6 C13-16 5.. titokban megszült engem iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-u2-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-ku-na-an-ni/ AŠ ku-up-pu / ša2 šu-u2-šu2 AŠ ESIR / KA2-ia ip-ḫi Nádkosárba helyezett engem. bizony elküldtem [ša-di]-e KALA. A13 B14 13.ša2-an-ni ID2 a-na U. a vízhordó ember.TUKki lu-u ik-[na-aš] [ ] al-ma-a eš5-šu2 NI [ ] A tengerföldet körbehajóztam háromszor.MEŠ AŠ ak-kul-la-te ša2 URUDU. A6 B7 6. [GU] 1Aq-qi lúA. és felnevelt engem [1] Aq-qi2 lúA. A9 B10 9. A11 B12 11.BAL i-na ti-ib [ l]u-u u2-še-la-an-ni Akki.BAL a-na ma-ru-[ ] u2-rab-ba-an-ni Akki. 5 évet királyságban uralkodtam [UN.C3-4 2.BAL a-na ma-ru-ti-šu2 [lu] u2-rab-ban-[ ] [1] Aq-qi2 lúA.DINGIRki GAL-i [?] lu-u […] [ ]ki GAL-i [ ] A nagy Dêrt… bizony… Lehetséges.DU lu-u a-be-[ ] Fekete fejűek felett uralkodtam. A15 B16 15.BAL a-na lúKIRI6-ti-šu lu-u iš-kun-[ ] [[1] Aq-qi2 lúA.BAL i-na ti-i[b] [da]-li-[šu2 lu] u2-še-la-an-[ ] [1] Aq-qi2 lúA.MEŠ AŠ ak-kul-la-te [ ] Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem […] e-tel-li ša2-di-i e-[…] [ ]-li ša2-di-i […] A magas hegyeket megmásztam […] at-ta-tab-lak-ka-ta ša2-di-i šap-lu-[…] [ ]k-ka-ta š[a2…] Az alacsony hegyeket sokszor megjártam […]-ti ti-amat lu-u2 al-ma-a 3-šu2 [NI].

és… [ul]-tu URU-ia a-ka[de] U2 maš-da giš [x] Városomból. Ezek a következőek: 1.A19 B20 19. Akade [šu? ma?] is-sum2-ru qa-[du-…] aš-lim ur-sag-[…] il-ur ša2-a-[…] ri-tab-bu-pi ANŠ[E…] il-rid ša2 –a[…] ri-tab-bu-pi ANŠE […] i-ša2-a’ u2[…] ša2-pa-ri-i-la sag-[…] ul i-rid ur-[…] ur-maḫ a ki lu[…] […] la […] […] be?-[ …] […]-a-[…] […]-an-[…] […]-a-[…] […] […] […] Mint láthatjuk.. BAD3 AN KI GAL-i: dūr šami u erşeti rabi (Westenholz 1997) 3. […]-ni-lu u2-naq-qir-ma […] […-n]aq-qir-ma […] …elpusztítottam és… [man]-nu LUGAL [ša2] i-la-a EGIR-ia […] […] Bármely király emelkedik fel utánam [.] Ostromolja a tengert háromszor [?] BAD.MEŠ […] Mássza meg a magas hegyeket [ma]-ti ti-amat lil-ma-a 3-šu2 […. A26 B27 26. A21 B22 21.TA.GAL-i: dūr šami u kigalli (saját lehetséges olvasat) 44 .MEŠ AŠ ak-kul-[la] […] Hegyeken….]MEŠ SAG.GA li-be-[…] [….. A24 B25 24. a BAD3 AN/DINGIR KI GAL-i jelek csoportosítására és átírására három út is létezik.MEŠ KALA.DINGIRKI GAL-i: Dēr rabi (Lewis 1980) 2.] A fekete fejűek fölött uralkodjon […]. A23 B24 23. A20 B21 20. BAD3 AN KI.GE6.MEŠ AN. A27 B28 B29 B30 B31 B32 B33 B34 B35 B36 B37 B38 B39 B40 B41 B42 B43 B44 B45 Ég és föld nagy falát… bizony… Ég és alvilág falát… bizony…. A25 B26 25. használva… […]-te-tel-li KUR.DINGIRki GAL-i li-li-ma ri-tab-bu pi-[…] A nagy Dēr-be menjen el és… az ég és föld nagy falához menjen el. és… Ég és alvilág falához menjen el. A22 B23 22. BAD3.

182 III.179 Itt úgy szerepel. I. Grayson 1974-77. ami az akkád Sarrukínhoz kapcsolná a nevét. 1-3. 250-251. kötetét használva. 4. de ott nem is lenne indokolt a „nagy‖ jelző alkalmazása. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban A fent említett szövegeken felül nem találtam olyan forrást.. illetve különböző áruk és személyek származási helyként szerepel. egy későbbi.AN. vagy annak a vezetője: […]-me176 177 Edzard 1977. nagy földrajzi tudású írnok összeállítása lehet.ANKI‖-nak. vizsgálni kezdtem a város szerepét először az Akkád dinasztia. ami a várost az akkád Sarrukínhoz kapcsolná. és Sarrukín földrajza177 kivételével nincs szöveghagyomány.178 Szigorú értelemben véve maga a Sarrukín földrajza sem tekinthető korabeli forrásnak.181 Ezen kívül a város neve előfordul gazdasági szövegekben.. amiben a város előfordul. Col. de ezt is csak Poebel fordítja Dér városának 180.KI… . Frayne meghagyja „KI. sor 183 Westenholz 1997. majd az újasszír Szargonidák korában. aki Dér városából származik. 4. 17. 42-43.176 A dinasztia királyaival kapcsolatban hiába kerestem forrásokat. mint a meghódított területek egyike: ul-tu šur-bu a-di ib-rat KUR BAD3. Ellenben a „Nagy felkelés Naram-Szín ellen‖183 című szövegben szerepel egy nem teljesen rekonstruálható nevű személy a felkelők listájában. 43. 179 Horowitz 1998.Surbutól Ibratig Dér országát… Az akkád királyok közül egyedül Rímus feliratai között találunk egy kétes hivatkozást a városra. 2. a corpus felderítésében a Répertoire géographique des textes cunéiformes 1. Gelb 1961. 67-69. vélhetően Szargonida kori. 180 Poebel 1914. sor 45 . Scheil 1913. 22. 181 Frayne 1993. 3. amit számos alkalommal lemásoltak. 158. 63-64. hogy eldönthessem. szintén jelző nélkül. 195. Dér szerepe az akkád királyok korában Több szöveget is átolvastam ezt a kérdést elemezve.Bár a szöveg újasszír. Itt úticélként. 9. 182 Foster 1982. a Sarrukín-legenda. melyik fordítás lenne helytálló. sor 178 Ugyanezt mondja Westenholz 1991. III. 43.

kigallu lenne. a történelmi összefoglalót 46 . Harmadik feltételezés az. Dérnek ezekhez viszonyítva jóval csekélyebb szerepe volt.GAL. hogy az adott korszakban ugyan fontos volt Dér. ám helyességével szemben kételyt ébreszt az. hogy a GAL jel még az előző jelhez tartozik. hogy ég és alvilág között lenne akármilyen fal. hogy ezzel az epithetonnal fordulna elő Dér. mint bármely vallási központ. hogy feltételeznének egy falat ég és föld között. A negyedik. nem leltem nyomát annak.184 Második lehetőség a jelentés kozmikussá terjesztése. és nem csupán újasszír források kötnék az akkád Sarrukín nevéhez.AN. 4. Ezt a lehetőséget nyelvtani alapon megkérdőjelezhetjük. A mezopotámiai kultúrától nem idegen a határvonalak ilyesfajta kiterjesztése. de átvizsgálva a releváns újasszír szövegeket. bár nem volt szokás mindig kiírni. hogy ez (amennyiben a BAD3 AN KI jelhármas valóban a városra vonatkozik) valóban 184 Ld. Nem bírt kiemelt szereppel az Akkád dinasztia számára. Érdekes lehet. sem Azupiránu nem kapja meg ezt az epithetont. holott minden bizonnyal több joguk lenne rá. vagy közepes város. hiszen Akade az óakkád birodalom fővárosa volt. Ebből levonható a következtetés. hogy arról sem tudunk. Ez az értelmezést is a kozmikussá terjesztéshez kapcsolhatjuk. 4. KI. szintén megfontolásra érdemes lehetőség az az eset. III. hogy a szövegekben sem Akade. ugyanis ebben az esetben az „-i‖ komplementumot az AN jelhez is csatolnia kellett volna az írnoknak. hogy a király tetteit még inkább heroizálják. Azonban még nem találtam arra utalást. De vajon miért? Kozmikus jelentésű vagy anakronizmus a „GAL-i‖? Mit jelent a sor? Elsőre anakronizmusra gyanakodtam (az újasszír korban a város szerepe vitathatatlan. A „nagy” jelző problematikája Dér városa maga az általam vizsgált korpuszban (a vitatott szöveg kivételével) nem kapja meg a „nagy‖ jelzőt. mégis megkapja ezt a jelzőt.KI. a jelző indokolt lenne legalább az irodalmi szövegekben vagy a királyfeliratokban). de nem fontosabb. különben a várost több korabeli szöveg említené. míg Azupiránu Sarrukín szülővárosa. Ezeken kívül az óakkád királyokról szóló szövegekben nem találtam nyomát a városnak.e-AN LU2 BAD3.

hogy a város szerepe megjelenik az ideológiában. tekintve. valószínűleg ebben az esetben is használnák a determinatívumot. hogy a Sarrukín születési legenda vitatott verziója az újasszír korban keletkezett.kiterjeszti az előtte álló jelek értelmét.DINGIRKI . ebben az esetben véleményem szerint kevéssé valószínű lehetőség egy egyszerű elírás. Ebben az esetben a „nagy(obb) Dér‖ fordítás többé-kevésbé megállná a helyét. de nem kozmikus. igazolva látom azt.ANKIként.185 Amennyiben Lewis fordítását fogadjuk el. 22.GAL. Az ötödik. māt Dēri-ként hivatkozik (Dér országa). a Dér körül és (folyóközi szempontból) mögött elterülő földterületre. Sarrukín földrajza ugyanis erre a területre KUR BAD3. pontosan megjelölve a kiterjedést is. az irodalmi alkotásokban is. hanem geográfiai vonatkozásban. 185 Edzard – Farber. 47 . Ez BAD3. Az Ur III korban ugyanis előfordul egy variánsa a város nevének. 1974.

0.1. összezúzója minden ellenségnek fenn és lenn. Samas. lullumuk és szubaruk seregének -. .1. 190 Grayson RIMA 1. akik uralmamat megnagyobbítják. Turukku országa és Nigimhu országa határai összességének (egész kiterjedésének) meghódítója.76. (aki szintén) Assur helytartója (volt). leszármazottja Assur-uballit-nak. eltiprója földjeiknek Lubdutól és Rapiqu földjétől Eluhatig. Adad és Istar minden uralkodót és herceget meghajoltatott.0. és az egész szövetségének. legyőzője a hősiesnek. (aki) az istenek kijelöltje (volt). kiterjesztője a határoknak és határövezeteknek…” 187 I. akinek a lábaihoz az istenek Anu. Hurra. A. 191 Fuchs 1994. a határok és a határövezetek kiterjesztője.87. meghódítója Kutmuhu földjének. azokkal az eszközökkel. akinek papsága kiemelkedő volt a lenyűgöző Ekurban. együtt földjeikkel. 1. Assur helytartója. és jóléte felséguralmának megerősíttetett olyan távolra. sor 48 . megparancsolta. 9-10. meghódítója Taidu. hogy terjesszem ki földje határait…” 189 I. 30-31. Harranu erődjének Karkemisig. amiket Assur. az erős fegyverrel. a határok és határövezetek kiterjesztője.a kassuk. ami az Eufrátesz partján van. Tukulti-Ninurta „a határok kiterjesztője”190 II. a király. Ahlamu. A. akik sok erővel és hatalommal ajándékoztak meg. fennkölt papja Enlilnek.87. szétporlasztója Subaru kiterjedt országa seregeinek.IV. Irridu városainak. Iuru hordáinak. elfogója minden népnek.0. minden uralkodója a hegyeknek és domboknak a Qutuk kiterjedt birtokának. vitézségemmel. ami aláveti a hajthatatlant. A. Suduhu. old. Nabula. 2.46-49. aki legyőzte a kassuk seregét és felülkerekedett minden egyes ellenségén. Tukulti-apil-Esarra „Assur és a nagy istenek. Wassukanu. úr. Szudu városának erődjének. Szutu. az én uram a kezembe adott. unokája Enlil-nararinak. Arik-dín-ili fia. kiterjesztője a határoknak és határöveknek186. alávetője Muszru országának. ii. 189 Grayson RIMA 2. 188 Grayson RIMA 2. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése I. i. a szent herceg. Sarrukín „Aki megnövelte Asszíria határait…”191 186 187 „murapiš mişri u kudurri‖ Grayson RIMA 1. az egészének Kasiierinek Eluhatig. A.95-100.”188 „Amilyen hamar csak lehet. Adad-nérári „Adad-nérári. mint a hegyek. az erős királynak. az istenek büszkesége. a szentélyközpontok alapítója. Konklúzió IV. Kahaṭ Amasaku. Assur. végig.1. 0. 36. Šuru. qutuk. 78. megparancsolták. az istenek kiválasztottja. hogy terjesszem ki földjük határát.

hogy távoli utakra. rendezett világ. az istenek atyja. De miért is olyan fontos most számunkra ez a cím? A határok bővítése. minden az ő parancsára történik. hogy ő bízza meg a hódítással. ők hozták létre a rendjét – minden más. fényes. 195 Livingstone SAA 3. Ami ezen kívül esik. megerősítettek engem. mocsárvidékek. az én uraim azt parancsolták nekem. produktív. Strukturált. 46. A határok nem csak természetiek. §137. A világ behatároltságának élménye idővel alapvető lesz. sor. civilizált hely a világon az Asszír Birodalom. 33-35. 41. hogy zsákmányoljak. 72. A kiindulási alap a következő: az egyedüli rendezett. 98. Assurtól V. ismert. mindent a mezopotámiai istenek teremtettek. 49 . a mérhetetlen.195 amiben kijelenti.” 193 „…hogy raboljak. Borger 1956. sivatagok. Ezeken túl idegen. Az asszír birodalmi ideológia egyik elsődleges eleme a civilizált és a barbár világ ellentéte. 194 Borger 1956. az civilizálatlan periféria: mérhetetlen közeg. a birodalom. hanem egyben az ismert világ képzeletbeli határai is. hogy Asszíria határait kiterjesszem. megszámlálható. sötét. pl. fáradságos hegyeken és hatalmas homokon át meneteljek. és békében éljenek.„…aki kiterjesztette Asszíria határait…”192 Assur-ah-iddina „Assur. hogy kiterjesszem Asszíria határait. az idegen. hogy az embereket letelepítse. a határok kiterjesztésével. sor.”194 Láthatjuk. a folyamatos hódítás így lesz egyszerre isteni parancs és emberi szükséglet. rendezetlen. ami összhangban áll a mezopotámiai világképpel. Ezért a határok átlépése mindig heroikus tett lesz. a birodalom megnagyobbításával az istenek bízzák meg az uralkodót. termékeny. amit az istenek teremtettek. tengerek veszik körül a birodalmat. A civilizált világ a centrum. kijelölt engem. bizakodó szívvel. hogy a királyi címekben nagyon sok esetben megjelenik a „határok kiterjesztője‖. a sötétség. terméketlen. A földrajzi határok leírásai is ezt az érzést keltik. káosz. Samsi-Adadnak. kaotikus dolgok világa. ahol minden mérhető. 192 193 Luckenbill ARAB 2. Miután Assur és a nagy istenek. ami a határon kívül van. biztonsággal mentem. 30-31. a határok átlépése így heroikus tetté válik. hegyvidékek. Ismerünk istenleveleket is.

Az. a város földrajzi és stratégiai helyzete. hogy már az első. különös. hogy ez az imprint sikerült. jogosnak látszik a feltételezés. az akkád Sarrukín is bírta. IV. Egy város és az ideológia Dér városa a tárgyalt időszakban nem csupán egy asszír tartomány adminisztrációs központja. amit minden nagyhatalom szeretne magáénak tudni. méghozzá ilyen kiemelt helyzetben. a Zagrosz vonulata is egyfajta határt jelentett. A kozmosz határait kiterjesztik. és a világukba bevont barbárokat megismertetik a civilizáció vívmányaival. ha nem is úgy. olyan város. még erősebbé tehette a birodalom képét a műveltebb réteg fejében. még könnyebben beilleszthetővé tette a területen 196 Zaccagnini 1982. az ellenség gyakran nem emberi. Győzelmek és vereségek. szimbolikus szerepet is betölt. félelmet keltő leírásokat használnak. amit az adott korszakban fontosnak tekintenek. a kereskedelmi utak közelsége eleve fontossá teszi Dér provincia központját. A szargonida időszakban készült műben nem valószínű. hogy ne játszana legalább valamely csekély szerepet az ideológiai rendszerben.civilizálatlan népek laknak. Véleményem szerint ez a határváros. Mint már korábban is megállapítottam. A határon. 50 . mint a civilizálás. hogy nem véletlenül került bele. hogy a mögötte magasló hegylánc. A káosz erőit az istenek uralma. hogy a babilóni Mappa Mundin is szerepel. a világ közepe. arra utalhat. A mikrokozmosz szintjén megteremtett strukturált világ megkönnyíti az integrációt. amit azzal. Azzal együtt. Amennyiben valóban ez a város szerepel Sarrukín születési legendájában. legalább egy kijelölt pont lehet. mint az aktuális főváros. a hódítás határa. lehetett olyan ideológiai jelkép. csaták helyszíne.196 Az Asszír Birodalom ideológiája alapján propagált cél a hódítással nem más. Mivel természeti határnál és királyságok közötti határterületen fekszik. megvédik az ellenségtől. Cserébe adót és lojalitást várnak el minden területen. vásárokat szerveznek. a rend alá kényszerítik. vagy félig állat. 2. a meghódított területeken utakat építenek. esetleg madárszerű lény. a Zagrosz vonulata előtt állva még érdekesebb szerepet kap. a saját világukhoz idomítják.

összeütközését vagy összeolvadását az anyagi kultúra igazolná. hogy megjelenítse az asszír király hatalmát. A város szerepeltetése alkalmas volt arra. hiszen egy határok találkozásainál fekvő területen a kultúrák keveredését.propagált ideológiába. Remélem. amit a legendás királyok. De ez egy későbbi munkának a keretei között lehet csak megvalósítható. feltárni a város történetét. Nem csupán az ideológiai szempontok teszik érdekessé a várost. magáévá tette ezt a várost. elérte azt. Feltárása roppant izgalmas és tanulságos feladat lehetne. és talán segít alaposabban értelmezni a határterületek mibenlétét és funkcióját az ókori Mezopotámiában. a város további tanulmányozása még több adatot tár fel. elvégre az uralkodó elfoglalta. ha csak virtuálisan is. 51 . Ezért lenne további célom tovább kutatni.

): 2001. Helsinki. Universitetsforlaget. ANNUS. British Museum Publications Ltd.: 2001. 3. Oslo. (1992) Berlin. Helsinki. 1973. Score. T. London. Indices and Sign List. II. N.): 1969. Leipzig. in: Altorientalische Forschungen. F: - 52 . A.b.: 1997. et al. Assyriologische Bibliothek. A – GREEN. II: Teile Keilschrifttexte und Bearbeitung. 39-43. 1933. Gods. 1992. Leiden. BLEIBTREU. in: Beek.: 1976. H. Sculptures from the North Palace of Ashurbanipal at Niniveh (668627 B. F. (ED.: 1993. Glossary.–SALVINI. The Standard Babylonian Epic of Anzu. Leipzig. BAUER. The Prosopography of the Neo-Assyrian Empire. Cuneiform Text.. Introduction. BAKER. 1997/1.F..a. (Ed. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. Transliteration. Assyriologische Bibliothek.. J. Hinrichs'sche Buchhandlung. Hinrichs'sche Buchhandlung.: 1933. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. R.1.F.C. C. N. Ethnic Groups and Boundaries. „Standarten auf neuassyrischen Reliefs und bronzetrebarbeiten‖ Baghdader Mitteilungen 23. BARTH.). 347-53. 24. 2: L-N. I: Keilschrifttexte. D. BARNETT. R. eds. The social organization of culture difference. J. „Ein König von Dér‖. BLACK. Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia. D. London. M. M. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. 19-22. State Archives of Assyria Cuneiform Texts. ―More Balawat Gates: A Preliminary Report‖. A. The Neo-Assyrian Texts Corpus Project.: Symbolae et Mesopotamicae Francisco Maria Theodoro de Liagre Böhl Dedicatae. B.Bibliográfia ANDRÉ-SALVINI.2.A.

: 2009. D. S. The Flood. Archiv für Orientforschung.: 1991. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project.‖ Ókor. Harrassowitz Verlag. – MACHINIST. 53 . SAAS 4. Oxford–New York. Helsinki. Graz. Boundaries. DEZSŐ. State Archives of Assyria. Die Prismenklassen A. 4. G. CAPOMACCHIA.–FUCHS. T. 13. SAA 17. R. 2009/2. Beiträge zum Inschriftenwerk Assurbanipals. P: 1998. (Hrsg. T. Beiheft. 91-98. BORGER. W.–WEIDNER. 9. W.‖ Millennium: Journal of International Studies. COLE. University of Helsinki. Myths from Mesopotamia. DALLEY. DIETRICH. 28. CORVESI.: 1999. The World's Classics. 553-584. Az Asszír Birodalmi expanziós ideológiájának eszköztára (Kr. The Babylonian Correspondence of Sargon and Sennacherib. „Nationalism. M. (eds): Historiography in the Cuneiform World. A. and others. Helsinki. BIWA. SAA 13.): 1956. F. Letters from Assyrian and Babylonian Priests to Kings Esarhaddon and Assurbanipal. 1999. Gilgamesh. T et al. (Beitrag): 1996. S. Bethesda. G. 755-612 BC. COLE. Helsinki University Press. M.: 2001 „Heroic Dimension and Historical Perspective in the Ancient Near East‖. D. State Archives of Assyria. J und T sowie andere Inschriften.: 1996. Wiesbaden. S. 17.: 2003. C = K. EAGLETON. Oxford University Press. A. E. 745–612). E. and Violence. H. Maryland. R. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale.BORGER. 3. in: Abusch. Nippur in Late Assyrian Times c. State Archives of Assyria Studies.. „Égi és földi propaganda. Creation. Part 1. Selbstverlag des Herausgebers. B. Helsinki. e. Die Inschriften Asarhaddons Königs von Assyrien.

FRAYNE. FALES. Répertoire géographique des textes cunéiformes. EISENSTADT. (Eds). trees.und Gewässernamen der Zeit der 3. Bethseda. Trees. „Assurbanipal at Der‖.. Late. 1-32. F. University of Toronto Press. Reichert. Classical. FRAHM.L. O. 33-55. I. 21-33. Die Orts. in: M. M.: 1977. EDZARD. 27-39.und Gewässernamen der präsargonischen und sargonischen Zeit (Répertoire géographique des textes cunéiformes 1) Wiesbaden : L. Wiesbaden : L. kings. „"To speak kindly to him/them" as item of Assyrian political discourse‖..): Of God(s). Reichert. Helsinki 2009. I: Archaic. 3/1.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires.N. Dynastie von Ur.). R. 2. and scholars: Neo-Assyrian and related studies in honour of Simo Parpola (Studia Orientalia 106). 51-64. Beihefte zum Tübinger Atlas des Vorderen Orients. S. 1997. Maryland. II.J. Of god(s). "Observations and queries about sociological aspects of imperialism in the ancient world. M.- 1991. M. 1993. R. (ed. Studia Orientalia 106. Gudea and his Dynasty. FINKEL. Mature. D. – Mattila. O. Kings. S. 7. Mature. An Anthology of Akkadian Literature. B. Luukko et al. G. Die Orts. – Svärd. (eds. Early Periods. (ed. Cuneiform Monographs. and Scholars: Neo-Assyrian and Related Studies in Honour of Simo Parpola. Reihe B. R. Before the Muses. STYX Publications. in: Luukko. Sumerian Gods and their Representations. 2009. D. – FARBER. E. 7. FOSTER. Groningen. Copenhagen. M. Helsinki: Finnish Oriental Society. T. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. –GELLER. D. 54 .: 1979. CDL Press.: 1977. EDZARD. ―What is ideology?‖ in: Ideology: an introduction London. 1997." in: Larsen. Toronto–Buffalo–London.: 2009.

de–Fales. Early Periods London: University of Toronto Press. 2) Toronto -. Padova.2004 BC. Sargon srl. A. Toronto-Buffalo-London. G. Helsinki University Press.: 1999. Sargonic Texts from the Diyala Region (Materials for the Assyrian Dictionary 1) Chicago. 3/2. 15. Winona Lake. 55 . Helsinki. A. House Most High. Göttingen: Cuvillier Verlag. aus Khorsabad. in: Milano. 2112 . The Correspondence of Sargon II. Oxford University Press. Mesopotamian Civilizations. (Eds. A. Volume I-II. J. State Archives of Assyria. The Early Dynastic List of Geographical Names (American Oriental Series 74) New Haven.2113 BC (The Royal Inscriptions of Mesopotamia. The Temples of Ancient Mesopotamia. M. Die Inschriften Sargons II. Illinois: The University of Chicago Press.: 2001. History of the Ancient Near East / Monographs . „The Concept of Frontier in the Historical process of Ancient Mesopotamia‖. Illinois: The University of Chicago Press. Eisenbrauns. GANDULLA. III: Letters from Babylonia and the Eastern Provinces. 1961. 2001.–Martino. The Babylonian Gilgamesh Epic.: 1994. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. 5.Buffalo – - 1992. S. SAA 15. FUCHS. Old Akkadian Writing and Grammar (Materials for the Assyrian Dictionary 2). 1952. GEORGE. Connecticut: American Oriental Society.—PARPOLA. (második kiadás).III/1. Chicago. Territories. Critical Edition and Cuneiform Texts. - 1997.2334 .–Lanfranchi. Glossary of Old Akkadian (Materials for the Assyrian Dictionary 3) Chicago. The Royal Inscriptions of Mesopotamia.: 1993. GELB. Introduction. B. I. F. L. 2003. Oxford. University of Toronto Press. S. Ur III Period.): Landscapes.- 1993.R. 39-44. Sargonic and Gutian Periods . 1957. B. FUCHS. Early Periods. Illinois: The University of Chicago Press.

II: 858745 BC. „The giš kakki Aššur and Neo-Assyrian Loyality Oaths. „Assyria‘s Foreign Policy in Relation to Elam in the Eight and Seventh Centuries B.GLASSNER. A. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. W. Abusch et al. RIMA 2.‖ in: Historiography in the Cuneiform World. Toronto -.: 1957-71. RLA „Grenze‖. Mesopotamian Chronicles (Writings from the Ancient World 19) Atlanta: Society of Biblical Literature. Augustin Publisher. 1987. K. 239-266. W. 56 . (Ed. Assyrian Periods. (American Oriental Series 43) New Haven. HALLO. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. To 1115 BC. R. Assyrian Periods. T. 56–64.Buffalo -. Part 1. Texts from Cuneiform Sources. RIMA 1. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. 1957-71. 5. Assyrian Periods. 639.: 1957.J. RIMA 3. 2001..): 2004. 58-88. A Philologic and Historical Analysis. 1975. in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD – FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 6. HOLLOWAY. New York. Early Mesopotamian Royal Titles. GRAYSON. Maryland. Assyrian Rulers of the Third and Second Millenia BC. Bethesda. 1991. J-J. Locust Valley. University of Toronto Press. C. 2001. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Connecticut: American Oriental Society. 1981.London. Toronto. W. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Assyrian and Babylonian Chronicles. Toronto -. Toronto –Buffalo – London. 1974-77. I: 1114859 BC. 1975.Buffalo -. 2. University of Toronto Press. „The Empire of Sargon of Akkad‖. J. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. 1996. in: Archiv für Orientforschung 25 (1974–7). S..‖ in: Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities II.—FOSTER. 1. ed.London.. B. 3. University of Toronto Press.

Eisenbrauns. T. Mesopotamian Cosmic Geography. 100-110. 6.: 2003. (eds). – PARPOLA. in: Aro. S.: 1976-1980. – Whiting. Leiden–Boston–Köln. D. R. Hayim and Miriam Tadmor Volume. SAA 6. LAMBERT.. „The ideological and political impact of the Assyrian imperial expansion on the Greek world in the 8th and 7th centuries BC‖. B. State Archives of Assyria. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. Brill. KALLA G.: 1991. in: Altorientische Forschungen 29. Szín-ahhé-eríba és kora‖ Ókor 3. M. 7-34. Eretz-Israel. Jerusalem. „Ideological Implications of the Problem of Royal Responsibility in the Neo-Assyrian Period‖.): Heirs of Assyria.b. KWASMAN. S. 2002. in: I.a. 2003. 2004/4. G. Legal Transactions of the Royal Court of Nineveh. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. 367-383. Historical and Geographical Studies 27. W. Helsinki. LEVINE. Culture and History of the Ancient Near East 10. W. LANFRANCHI. ―Az asszír főváros és a királyi propaganda – Ninive példája‖ Ókor. (Melammu Symposia 1). Winona Lake. RLA „Istaran‖ in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD –FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 5. 2004. „Public Space in Nature: the Case of Neo-Assyrian Rock Reliefs‖. 57 . G. Mesopotamian Civilizations 8. 2000. HOROWITZ. Archaeological. L. 211.. KNEPPNER. (eds. 2002/2. „Az asszír királyi propaganda II. 2. F. J. 2004.: 1998. Part I: Tiglath-Pileser III through Esarhaddon. Eph‗al et al.- 2002. 2003/1. „Az asszír fővárosok és királyi palotáik‖ – Rubicon 2004/3. Aššur is King! Aššur is King! Religion in the Exercise of Power in the Neo-Assyrian Empire.

al. (szerk. LOTMAN. 57–85. B. Court Poetry and Literary Miscellanea. 1979. SAA 3. LIVERANI. Jerusalem: Israel Exploration Society. Texts and the Study of the Neo-Assyrian Royal Inscriptions‖. 374-391. (eds. A Study of the Akkadian Text and the Tale of the Hero Who was Exposed at Birth. (ed. Rome: Instituto per l‘Oriente.. E.: 1998. LIVINGSTONE. A. 297-317 2001.- 2003. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project.: 2002. Yale Babylonian Collection. Akkad. Sargon srl. J. (ed.): 1993. „The Sargon Geography and the Late Assyrian Mensuration of the Earth‖.: Szitár Katalin). LITKE. 49-70. 3. Richard L. The Sargon Legend. Clarendon. 1980. 1999–2001.‖ In: Kultúra és intellektus. Helsinki. S. 1981. A Reconstruction of the Assyro-Babylonian God-Lists. in: A. Mystical and Mythological Explanatory Works of Assyrian and Babylonian Scholars. Ideology. Cambridge. Traditions.): Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons.). et.Structure. The First World Empire . „Observations on 'Sargon's Letter to the Gods''. State Archives of Assyria. 1986. „Manuscripts." in: Alcock. M..): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. "The Ideology of the Assyrian Empire" in: Larsen. "The fall of the Assyrian empire: ancient and modern interpretations. New Haven. 1981. State Archives of Assyria Bulletin 13. History. 2003. 58 . F. (Eds.). AN: dA-NUUM and AN: ANU SA2 AMELI. (American Schools of Oriental Research Dissertation Series 4) American Schools of Oriental Research. 3. - LEWIS. M. Ben-Tor et al. Budapest. Argumentum Kiadó. „A határ fogalma. Hayim and Miriam Tadmor Volume (Eretz-Israel 27). M. Empires: perspectives from archaeology and history. (Ed. 1986. Oxford. in: Fales. T. Copenhagen. Texts from the Babylonian Collection.: 1989. 111-119. (Ancient Near East Studies 5) Padova.

III/3.–LANFRANCHI. 1995.: 1994. ARAB I. R. Padova. I. G. III: Landscape in Ideology. I: Historical Records of Assyria: From the Earliest Times to Sargon. 146-147. The Annals of Sennacherib. Chicago. II: Geography and Cultural Landscapes.). The University of Chicago Press. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Religion.III/1. II: Historical Records of Assyria: From Sargon to the End. Sargon srl. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East.): 1999. (éd. ―Geography as visual ideology: landscape. Nomades et sédentaires dans le Proche-Orient ancien. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. G. A. Oriental Institute Publications. Illinois. M. (Eds. DE–FALES. M. Eponyms of the Assyrian Empire 910-612 BC. Literature and Art. Mario Liverani (ed. 10-13 59 . 2.): 2004.LUCKENBILL. Università di Roma ―La Sapienza.: 2003. 2000. SAA 16. Landscapes. 2002. C. MATTHEWS.. D. Territories. S. and power in Neo-Assyrian art. Padova. MILLARD.III/2. History of the Ancient Near East / Monographs .–MARTINO. State Archives of Assyria. Chicago. History of the Ancient Near East / Monographs . Territories. Territories. London and New York: Routledge. B. Sargon srl. Ancient Records of Assyria and Babylonia. 16.a. State Archives of Assyria Studies 2. The Political Correspondence of Esarhaddon. Helsinki. –VAN BUYLAERE.: 1927.. L. SAAS 2. 2000.‖ Roma: Sargon srl. 193-202.b. History of the Ancient Near East / Monographs . MILANO. Helsinki. LUUKKO. knowledge. The University of Chicago Press. Compte rendu de la XLVIe Rencontre Assyriologique International (Paris. MARCUS. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. The archaeology of Mesopotamia: theories and approaches. Padova. M. NICOLLE. Landscapes./II. Sargon srl.‖ in Neo-Assyrian geography. Helsinki University Press. D. 1924. F. Landscapes.

. J. State Archives of Assyria. „‘Sarrukín jósjele. S. The Mechanics of Empire. Éditions Recherche sur les Civilisations. The Northern Frontier of Assyria as a Case Study in Imperial Dynamics.‖ Ókor.s). Az akkád Sarrukín. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. PARPOLA. Z: 2003. ODED. A. OPPENHEIM. Mordechai–Eph‘al.: 1993. POEBEL. 1. The Magnes Press. State Archives of Assyria. B.): 2001. aki a mindenséget uralta‘. S. PORTER (Eds. B. PARKER.: 2001.—R. Paris.: 60 . 1991. Ancient Mesopotamia .—M. Helsinki University Press: NeoAssyrian Text Corpus Project.: 1991. SAA 1. PARPOLA. Helsinki. WHITING (eds. „‘The command of the god‘ as a Reason for Going to War in the Assyrian Royal Inscriptions‖. A. L. SAA 10.1987.Portrait of a Dead Civilization. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. Helsinki: Casco Bay Assyriological Institute and Neo-Assyrian Text Corpus Project.) 1997. in: Cogan. 10. Israel (Ed. PÁLFI. S. a mezopotámiai történeti emlékezet és a modern történetírás. Assyria… Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography presented to Hayim Tadmor. 2003/4. 2004.: The University of Chicago Press.: 1977. The Helsinki atlas of the Near East in the Neo-Assyrian period. I: Letters from Assyria and the West. PARPOLA. 3. 2001. Helsinki.: Ah. Assyria 1995. The Correspondence of Sargon II. Helsinki. Chicago & London.juillet 2000) Amurru. Helsinki University Press. Letters from Assyrian and Babylonian Scholars. Jerusalem.

J. The University Museum.).). N. Hellas. Society and Economy at the Dawn of History. Whiting (ed. B. M. Orbis Biblicus et Orientalis 197. Methodological approaches to intercultural influences. A Journal of History. 429-451. K: 2010. University of Pennsylvania. Helsinki. N. Routledge. PONCHIA. in: G. Academic Press Fribourg / Paulusverlag Fribourg –Vandenhoeck et Ruprecht Göttingen. Leiden: Nederlands Instituut voor het Nabije Oosten. Environments. B. and Politics. ambienti e culture del Vicino Oriente Antico.‖ State Archives of Assyria Bulletin. S.- 1914. XV. K. „The Other and the Enemy in the Mesopotamian Conception of the World. –R.). London–New York. 195231. : 2003.‖ In: R. Fribourg Switzerland – Göttingen. Ägypten und die vielfältigen Ebenen des Kontakts.‖ KASKAL. Kings. POSTGATE. PONGRATZ-LEISTEN. Publications of the Babylonia. PORTER. N. „The Stele of Sargon II of Assyria at Kition: A focus for an emerging Cypriot identity?‖ in: Rollinger et alii (Ed. vol. Trees. Vorderasien. RADNER. Studies in Assyrian Iconography. J. Harrassowitz Verlag. From the Upper Sea to the Lower Sea: Studies in the history of Assyria and Babylonia in honour of A. Part I. Wiesbaden. Historical Texts. 235-254. Mythology and Mythologies. Rivista di storia. „Il-yada' and Sargon's southeast frontier‖. POSTGATE. MATTILA: 2004. I. Part II. Frame (ed. Melammu Symposia 2. Interkulturalität in der Alten Welt. Philadelphia: The Museum of The University of Pennsylvania.: 1992. Helsinki: The Neo-Assyrian Text Corpus Project 2001. Grayson. 61 .. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions.: 2001. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. Early Mesopotamia. 139178.: 2004. 193-271. 2006. and Cultures of the Ancient Near East.

(ed..–OSWALT. Augustin Verlagsbuchhandlung.) ROAF. contr. W. 1979.J. Wisconsin: Marquette University Press. 1960. CAD P. Augustin Verlagsbuchhandlung. Cultural atlas of Mesopotamia and the ancient Near East. CAD T. Copenhagen. J. RUFUS. A Translation of Riemschneider's Lehrbuch des Akkadischen. An Akkadian Grammar. Chicago – Glückstadt.X. A. Augustin Verlagsbuchhandlung. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 12.J.: CAD I/J. / READE. R.J. Augustin Verlagsbuchhandlung. The Babylonian Correspondence of Esarhaddon and Letters to Assurbanipal and Sin-sarru-iskun from Northern and Central Babylonia. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 8.J. 1977. Q. State Archives of Assyria.–SHEEHAN. Milwaukee. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 10. J. M. T.. illustr. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 7. E. The Oriental Institute – J. 18. The Oriental Institute – J.READE.. Chicago – Glückstadt. Helsinki University Press. REYNOLDS. RIEMSCHNEIDER. – Reiner. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 18.K: 1984. – Farber.. (CALDWELL. – Biggs. S.: 62 . T.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. Chicago – Glückstadt. transl. / PARPOLA. C. CAD M2. E. M. 2006.. Augustin Verlagsbuchhandlung. M.: 1990..... Helsinki. The Oriental Institute – J. Chicago – Glückstadt. D. – Civil. W. M. – Brinkman. 329-359. Oxford: Equinox. A. SAA 18. CAD K. 1971. N. J. Roth. F.J. F. The Oriental Institute – J. J. – Stolper. Chicago – Glückstadt.: 2003. M. T. J. K. 2005. "Ideology and Propaganda in Assyrian Art" in: Larsen. The Oriental Institute – J.

„World dominion: the expanding horizon of the Assyrian Empire‖ in: Milano. 197.: 2004. Letouzey et anè. F.-J. Európa könyvkiadó. 1999. de–Fales.–Martino. STRECK. M. 1981. Attinger.): 1931. Unpublished. F. The Prisms of Esarhaddon and Ashurbanipal. C. 63 . W. Oxford University Press. 1999. Éditeur. Akkadiennes et sumériennes. S. The Carving of an Empire: Neo-Assyrian Monuments on the Periphery.D. A. Harvard Ph. Leipzig. "History and ideology in the Assyrian royal inscriptions. Markus. „Mesopotamien. F. B. Found at Niniveh. THOMPSON. SHAFER. 1972. L.: 1994. SALLABERGER. Territories. London. Paris. History of the Ancient Near East / Monographs . – WESTENHOLZ. The Inscriptions of Tiglath-pileser III King of Assyria. A makedón Nagy Sándor története. Épithètes Royales. H. Annäherungen. 2004/1. A. P. ―Utazás az ókori Keleten‖ Ókor 3. V. SEUX. (ed. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East.): Landscapes. 1913. 1927-8. 13-33.): Assyrian royal inscriptions: New horizons in literary. M. SCHEIL. 1998. M. Akkade-Zeit und Ur III-Zeit”. thesis. 3) Freiburg – Göttingen: Universitätsverlag Freiburg –Vandenhoeck & Ruprecht. B. Jerusalem: Israel Academy of Sciences and Humanities. V. (Eds. M. Zentralantiquariat der DDR. (Mémoires de la Mission archéologique de Susaine 14) Paris: Ernest Leroux.- 1967.T. (Orbis Biblicus et Orientalis 160/3. Textes élamites – sémitiques. Roma. G. R. –Wäfler.: 1957. P. „Die Sumerischen und Akkadischen Königsinschriften” (Vorderasiatische Bibliothek I/1). THUREAU-DANGIN.III/1. ideological and historical analysis. Budapest. (ed.–Lanfranchi." in: Fales. TADMOR. Padova. 1999. Sargon srl.

Libraire Paul Geuthner.. bis 1. Irhan‖ in: Weinder–von Soden–Ebeling–Edzard– Frantz-Szabó-Meissner (ed): „Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie” 9. Legends of the Kings of Akkade. 7. Dietrich Reimer Verlag. Textes cunéiformes. WATERS. M. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4.: 1992. J. Helsinki. Jahrtausend v. jelenlegi körülményei 64 . S. Une relation de la huitieme campagne de Sargon (714 av. A Survey of Neo-Elamite History. „Art in Empire: The royal Image and the Visual Dimensions of Assyrian Ideology. 1982. SAAS 9. J. vols. 1997. Internetes források: http://users. Paris.-J. eds. Indiana: Eisenbrauns WIGGERMANN: 1998-2001. YAMADA. G. bis. 1997. 359-81. (XXV.-C..‖ in: Assyria 1995. WINTER..- 1912.. M. ZACCAGNINI.: 2000. I-II. 9.. 16:46 a város elhelyezkedése. Berlin. H. „Nirah. (Mesopotamian Civilizations 7) Winona Lake. The Texts. I. J. Département des Antiquités Orientales. 13-42. in: Nissen. State Archives of Assyria Studies. Chr. Helsinki. ―‗Idols of the King‘: Royal Images as Recipients of Ritual Action in Ancient Mesopotamia. Parpola and R. 570-574. 3. „Karus on the Frontiers of the Neo-Assyrian Empire‖. Helsinki University Press. eds.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. Juli 1978). ―The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The ‗Ethnographic‘ Description‖. 56-90. 409-424. Orient 40. Rencontre Assyriologique Internationale Berlin 3. C.ox. W. Whiting. WESTENHOLZ. Mesopotamien und Seine Nachbarn. J. – Renger.‖ Journal of Ritual Studies 6 (1992). Shigeo: 2005.) Musée du Louvre.ac.

upenn. Geisteswissenschaften (1972 ff.html 2010-04-20 Electronical Pennsylvania Sumerian Dictionary. 65 .ucla.edu/epsd/nepsd-frame. Naturwissenschaften (1977 ff. Reihe B.). Beihefte: Reihe A.). a sumer szavakhoz http://cdli.).http://psd.TAVO: Tübinger Atlas des Vorderen Orients (Wiesbaden 1977 ff.museum.edu/ 2010-04-20 sumer évnevek Térkép: .

Mellékletek 66 .

sz. 20. melléklet: Asszír káruk a határokon (Yamada 2005) 2. sz. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. melléklet: Elám (TAVO B IV 11. 16. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. sz. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. 11. melléklete) 67 . melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001.) 7.) 4. 21. sz. sz. melléklet: Az újasszír birodalom a Szargonidák korában (TAVO B IV 13.) 6.) 8. sz. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001.) 3. sz.Mellékletek listája 1.) 5. sz.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful