EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar

ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT
A történeti és földrajzi határok a mezopotámiai gondolkodásban (A hegy lábánál: Dér, egy határváros a Szargonida korban)

Témavezető: Dr. Niederreiter Zoltán Egyetemi tanársegéd

Készítette: Dér Virág Borbála Ókori nyelvek és kultúrák alapszak Assziriológia szakirány

2010

Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ........................................................................................... 3 I. 1. A dolgozat témája és célkitűzései............................................. 4 I. 2. A témaválasztás indoklása ......................................................... 4 I. 3. A témafeldolgozás forrásai ........................................................ 5 II. A határ mezopotámiai fogalomköre ................................................ 6 II. 1. A határ fogalmai ....................................................................... 6 II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött............................................. 7 II. 3. A természeti határok................................................................. 8 II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök......................................... 9 II. 4. 1. Kárumok ........................................................................... 9 II. 4. 2. gišTUKUL dAššur ............................................................ 11 II. 4. 4. Szikladomborművek és sztélék ...................................... 13 II. 5. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében .............................. 17 II. 5. 1. Fémeszközök .................................................................. 19 II. 5. 2. Madár-hasonlatok ........................................................... 21 II. 5. 3. Az „úttörő‖ ..................................................................... 23 II. 5. 4. A toposzokból kirajzolódó ideológia ............................. 26 III. „Dér egy másik ország határán van…‖......................................... 28 III. 1. Három hatalom határán - Történelmi összefoglaló .............. 28 III. 1. 1. Dér városa ..................................................................... 28 III. 1. 2. Dér szerepe a Szargonidák korában .............................. 30 III. 2. Dér kultusza a szargonida időszakban .................................. 35 III. 3. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen ........................................................................................... 37 III. 4. BAD3.AN.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe ......................................................................................................... 42 III. 4. 1. Sarrukín születési legendája (partitúra) ........................ 42 III. 4. 2. Dér szerepe az akkád királyok korában ........................ 45 III. 4. 3. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban....... 45 III. 4. 4. A „nagy‖ jelző problematikája ..................................... 46 IV. Konklúzió...................................................................................... 48 IV. 1. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése ..................... 48 IV. 2. Egy város és az ideológia ..................................................... 50 Bibliográfia ......................................................................................... 52 Mellékletek .......................................................................................... 66

2

I. Bevezetés
Az idők folyamán a határok funkciói és a hozzájuk kapcsolódó képzetek folyamatosan változnak. A határ elválaszt, és egyben összeköt, előnyöket és hátrányokat is jelenthet a két oldalán élők számára. A határok ambivalens megítélése változik; ahol a határ elválaszt, ott a periférikus jelleg dominál, ahol az összekötő szerep erős, ott az átjárhatóság jellemzően nyomon követhető. A határ megvonása és a tér elválasztása az emberiség legrégibb problémái közül való; fogalma egyaránt vonatkozik egy jelenség kiterjedésének szélére (határvonal, szegély, perem, mezsgye, gyepű), valamint az azon túli és azt körülvevő területre (határsáv, zóna, övezet, vidék). 1 Az ókori Mezopotámiában léteznek természetes határok (hegyvonulatok, folyók, sivatag, tengerpart), amik általában véve a legalapvetőbb állandó határok, és valóban alkalmasak arra, hogy egész kultúrákat és államalakulatokat válasszanak el egymástól, valamint politikai határok, amelyek fizikailag megfoghatóak, vagy absztrakt emberi kreáció eredményei, és folytonosan mozgásban vannak. A természetes és az ember alkotta határok olykor egybeesnek, ami egyszerűbbé teszi a fogalom megértését, de a legtöbb esetben a politikai határok teljesen képzeletbeli vonalak, amik pillanatok alatt megváltozhatnak. A mesterséges politikai határsáv alapvetően egy ütközőterület is lehet, ahol erődöket építenek, ahova katonai egységeket telepítenek, de ugyanakkor érintkeznek a kultúrák, kereskedelem zajlik. A területen adott esetben ütközőállamok is lehetnek, melyek élén helyi hatalmasságok állnak; városurak, vazallus uralkodók.2

1

A határ fogalmát eredetileg a földrajzi tér keretei közt fogalmazták meg, ám a norvég Fredrik Barth és tanítványai antropológiai megfogalmazása után új jelentésekkel gazdagodott. Miután ők megkérdőjelezték állandóságát és változtathatatlanságát, a fogalom már a területiségtől való elvonatkoztatását is magában foglalja (Barth 1969). A konzervatív tudósok a határokat, különösen az államhatárokat ugyanis statikusnak és öröktől adottnak tekintették, míg a Barth utáni elemzések -a körülményektől és az egyes tényezők kiválasztásától függően- a határokat áthatolhatónak, változónak és alakíthatónak vélik (Corvesi 1999). 2 Az ütközőállamok is egyfajta határterületnek tekinthetőek a fenti definíció alapján. Jóllehet politikailag és közigazgatásilag nem képezik a birodalom részét, csak befolyási területét.

3

a hegy vonulata jelenti az északi határát. Ehhez szükséges volt a határ fogalmának azonosítása az ókori Mezopotámiában. A város nevének előfordulását vizsgáltam az uralkodók felirataiban. egész pontosan három hatalom határán. E témakör vizsgálatakor tehát meghatározó a kárumok. új területek elfoglalásának fontosságának elemzése az újasszír. Sarrukín születési legendájában. Sarrukín és utódai alatt. a határok kitolásának. tekintve. hiszen a határképzet egyik legfontosabb elemét a hegyek alkották a mezopotámiai kultúrkör és népei esetében. Bemutatom a határt kijelölő jelenségeket. a kakkē Aššur szerepének. hogy választott városom közel fekszik a Zagrosz lábához. 2. 1. Ebben a dolgozatban az újasszír. Végül tárgyalom a hegyek megjelenésének bizonyos aspektusait. és a provinciának. Dolgozatom második részében egy „határváros‖. városalapítások segítségével. vagy éppen nem szerepel egy általam vizsgált szövegben.I. I. illetve az államapparátus levelezésében. Ezen kívül magáról a városról gyűjtöttem össze történelmi és irodalmi forrásokat. 4 . A dolgozat témája és célkitűzései Dolgozatom első részének témája a határ fogalmának meghatározása. miért szerepelhet. a saját kozmosz határainak elemzése az Asszír Birodalom esetében elsődlegesen. a kereskedelemben és a politikában betöltött szerepének. a határokat jelölő tárgyak. melynek központja volt. valamint a Szargonida kori propagandisztikus irodalomban elfoglalt helyének vizsgálatával és értelmezésével is foglalkozom majd. Szargonida időszakra vonatkozó információk közlésére szorítkozom. A témaválasztás indoklása Valójában témámat éppen Dér városa miatt választottam. és értelmeztem az adott településre vonatkozó. legyenek ezek emberkéz alkotta vagy természeti elemek. szikladomborművek. főleg Szargonida ideológiában. Feldolgozott témám szempontjából is fontos ez az elem. földrajzi elhelyezkedésének. körbejárása a mezopotámiai gondolkodásban. Célom a saját világ. Igyekszem bemutatni Dér fontosságát II. A város történetének. a Zagrosz hegy lábánál fekvő város. Dér szerepét és helyzetét tárgyalom a Szargonida időszakban. sztélék. szerettem volna felderíteni.

Ennek alapján kíséreltem meg rekonstruálni Dér városának szerepét az adott időintervallumban. nem csupán a Szargonida időszakból) és a belső adminisztráció levelei. I. Az összegyűjtött adatok alapján levonható néhány következtetés. és az eredmény ismeretében eldönteni. 5 .vagy onnan származó információkat. hogy átfogóbb képet nyújthassak a témáról a dolgozat mindkét részében. valamint itineráriumokat és istenlistákat. ami a város szerepét világítja meg az adott időszakban. Igyekeztem minél szélesebb körűre kiterjeszteni a kutatást. Ezek mellett felhasználtam irodalminak tekinthető műveket is – például Sarrukín születési legendáját és Sarrukín földrajzát–. 3. szerepelhet-e a város neve a Sarrukín-legendában. A témafeldolgozás forrásai A választott téma feltárásához felhasznált akkád nyelvű források között vannak történelmi források: asszír királyfeliratok (középasszír és újasszír feliratok egyaránt. ami az egész kutatás kiindulópontjául szolgált.

) . A) . A királyfeliratokban értelemszerűen az utóbbiakat leljük fel gyakrabban. mint országok határvonala értelmében. .pulukku (CAD P. 3 Forrás: ePSD. 6 . border.post. . kisebb földdarabok elhatárolásánál használják. side. 510-11) . district.bulug. mert utána országokat sorol fel.html 2010-04-02. mu-lu-ug: needle.) . domain. country (in political terms). territory.) .) . 433-4. next to. véleményem szerint ez utóbbi. seal pin. amit többször használnak telekhatár.kisurra: border. . . 1. a másikat sokkal nagyobb értelemben.region.) . felleljük királyi címekben is. Ebben az esetben kérdéses. . right side. hogy telekhatárként. plan for a building.region.anzag: horizon. region.upenn. . . boundary.kur-zag: mountain border.zag: arm. urudbulug.pāţu (CAD P. shoulder. 2. http://psd.kudurru (CAD K. A leggyakrabban a „határ‖ értelemben használt kifejezések két csoportra bonthatók.kisurrû (CAD K. 1. . border. 312-6.itû (CAD I. . 113-5. marker of boundary. ADD.edge.boundary. mivel a magyar nyelvben ugyanazt a szót használjuk esetleg eltérő értelemben. . stake.edu/epsd/nepsd-frame. 495-6. confine. marker to the fixation of the extension of plots. ha országokról.mişru (CAD M2. .taḫumu (CAD T. vagy a határok miatt kitört háborúké) . hogy a határral kapcsolatos szavak jelentésköre széles és nem pontos.boundary. A határ mezopotámiai fogalomköre II. region. ADD. . boundary. limit.maš: border. Absztrakt fogalom. földekről van szó. A kifejezések felsorolásakor az angol fordításukat közlöm. area. territory. . de olykor fizikai megjelölésekkel.pattu ( CAD P. stake. A határ fogalmai Minden esetben elmondható. border of heaven. territory. confine. territory. Sumer fogalmak3: (A lenti kifejezések feltűnnek jó néhány korai szövegben.us2-sa-DU: border. vagy egész országokra kiterjesztett értelemben értelmezhető-e a szó. neighborhood. 284-5.canal. the right.border.II. 305-10. territory. ezek főleg határviták leírásai.museum. 56-57. Akkád fogalmak a „határra‖: . bár a kudurrut.) . limit. az egyiket főként telekhatároknál. boundary. boundary.

II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött
Szomszédos földek (egy államon belül) könnyen elhatárolhatóak, de az államalakulatok közötti határok problematikája igen széles körű. Nem valószínű, hogy létezne pontosan behatárolt, modern értelemben vett territoriális eszme.4 A politikai határfogalom5 azonban a királyfeliratok és szerződések alapján létezik. Itt aligha vonatkozik azonban fizikailag kijelölt határra; inkább egy kissé bizonytalan körvonalú befolyási övezetet jelöl. Ezeket többnyire városnevek felsorolásával jelölik meg a királyfeliratok pontos földrajzi definíciók nélkül.6 Egy híd is lehetett mesterséges határjelölő eszköz az Eufráteszen, Asszíria és Urartu között. De voltak ennél nagyobb, komolyabb határjelölők is.7 Éppen a királyfeliratok tanúsága alapján létezik az „őrzött határ‖,8 amit őrtornyok, erődök vonala képvisel. Gandulla tanulmánya alapján dicsekvés: politikai propaganda inkább, mint valós helyzet a szorosan őrzött határ. Van a valódi befolyási övezet, és az átmeneti övezet – földadományozások, amik szintén határvonalat jelölnek ki, de nem pontosan, földrajzilag rögzített értelemben.9 A mai értelemben vett „határ‖ fogalmának használata mezopotámiai vonatkozásban nem egészen időszerű, hiszen csak fenntartásokkal alkalmazható, de sajnos nem lehet rá jobb szót találni a magyar nyelvben. Egyfajta elhatárolás azonban létezett, hiszen pontosan észben kellett tartaniuk, melyik terület az övék, melyik az, amely más uralkodó kezében van. Ezért lehet az, hogy bár beszélhetünk határokról, tudomásul kell vennünk, hogy nem illik teljesen a mai fogalmaink közé. Nem egyenes, nem teljesen elválasztó a mezopotámiai határ, és a legtöbbször nem is követi a természeti választóvonalakat.

4

Territoriális eszme: olyan elmélet, ami a területet az államiság nélkülözhetetlen elemének tekinti, igazából csak a XVIII. század óta elterjedt gondolkodásmód, de mára teljesen a köztudatba ivódott; ha államról beszélünk, mindig szorosan egy adott területhez kötjük. Nem lenne helyénvaló itt használni, különösen, mivel az európai vallásháborúk koráig nem is létezik olyan elképzelés az államról, ami ennyire szorosan kapcsolódik a területiséghez. Ebben az időszakban -és még sokáigaz állam fogalma sokkal inkább az uralkodó személyéhez kötődik. Anakronizmus használni egy ilyen korban a territoriális értelemben vett „határvonal‖ kifejezést. 5 Politikai határfogalom alatt értem azt a tudatot, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy mettől meddig tart a felségterülete az egyes államalakulatoknak. 6 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 7 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 8 Gandulla 1999., pl. SAA 1. 31. 9 Gandulla 1999.

7

II. 3. A természeti határok
A természeti határok lehetnek folyók, hegyek, hegységek, csatornák, a sivatag vagy a tenger; minden, amin az átkelés, áthatolás nehézségekkel jár, és eképp korlátozza a kapcsolatokat. Ezek valóban elválaszthatnak egymástól területeket, és nem emberi kreációk; mindig is léteztek. Mezopotámiát délen a Perzsa-öböl, keleten és északon a Zagrosz, a Kurd- és az Örmény-hegyvidék vonulata határolják, nyugaton pedig jórészt a sivatag. A tenger és a sivatag logikus, alapvető határok. A Tigris és az Eufrátesz folyók nem választják el igazán a területeket, hiszen ezek mellett csoportosulnak a települések (és a folyamok medre folyamatosan változott). A belső határokat a folyómedrek, illetve a csatornák jelenthetik. A Dzsezire az Észak-Irakban a Tigrisről nyugatra elterülő sivatagi térség, a Tigris és az Eufrátesz között (gyakorlatilag KözépMezopotámia egésze), ami önmagában egyfajta sziget. Délen a Shatt al-Arab, egy, a Tigris és az Eufrátesz összefolyásánál keletkezett, és a Perzsa-öbölig tartó mocsárvidék, ami a területen belül valamelyest még elkülönülnek. Egy későbbi fejezetben a természetes határok közül a hegyet és a hozzá kapcsolódó toposzokat bővebben fogom tárgyalni.

8

II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök
II. 4. 1. Kárumok10
Kárum: fal, kikötő, rakpart, kereskedőtelep, üzlet, bolt. CDA 150. kāru(m)

Várost alapítottam. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. Elneveztem Kár-Assurnak, és felállítottam Assur, az én uram fegyverét benne…11 III. Tukulti-apil-Esarra,( Ann. 9. 2-3. sor)

A kárumok egy várostípust alkotnak; ezek kikötők, kereskedőtelepek és/vagy adminisztratív központok voltak az Asszír Birodalom határán vagy befolyási övezetében. A kárumok lehettek már régebben is létező települések, melyek a terjeszkedés során kerültek asszír uralom alá, vagy frissen alapított, új városok. Tökéletes volt arra, hogy jelöljék, meddig jutott el az asszír előretörés. Az újasszír periódus frissen alapított vagy beolvasztott városai a határokon gyakran kaptak a meghódoláskor, létrehozáskor olyan nevet, amik az asszír király vagy az asszír istenek erejét, dicsőségét fejezték ki: pl. Kár-X, ahol X egy isten vagy uralkodó neve. Az effajta nevek, amiket adminisztrációs szempontból jelentős városok kaptak, valószínűleg azért születtek, hogy megmutassák, az asszírok készek a helyi gazdaságot, és az elitet is befogadni a birodalmukba. Azonban nem csak a korábban idegen városokra vonatkozott ez a rendszer. Jó néhány asszír várost újjáépítettek/megépítettek a frissen elfoglalt területeken, és ezek a Kár-X/Dúr-X nevet kapták.12 A források tanúsága alapján az asszír királyok törekedtek arra, hogy minél intenzívebben építsenek új városokat a határon – egyfajta terület-kijelölésként; ezeknek az volt a funkciója, hogy megerősítsék az uralmat az új területeken. Asszír alattvalókkal népesítették be őket, és asszír központként szolgáltak egy újjászervezett provinciában, vagy kihelyezett telepként, független helyi

városokkal körbevéve.

10

Yamada 2005. a téma átfogó elemzését adta legutóbb, a fejezet nagyrészt az ő munkája hatására készült. 11 Tadmor 1994. 42. 12 A Kár-X nem új névforma, már a sumer városok között is voltak ilyenek, és az óbabilóni dokumentumokban is szerepeltek, az asszír és babilóni szövegek a második évezred második felétől említenek ilyen városokat.

9

Ám annak. ami az asszír király vagy az asszír istenek erejét és dicsőségét sugallja. 639-640. A kárumok szervezése egybeesik a frissen létrehozott provinciák újjászervezésével a határok mellett. Az újasszír korszakban a nyugati terjeszkedés során a Kár-X-ek az asszír hódítás és kereskedelmi ellenőrzés határát jelzik. hogy itt ki az úr. 13 14 Olyan név. A kárumok. ez már a területi birodalom új ideológiai elemét. az Eufrátesz nagy kanyarulatán túl Szíriáig. amelyben állítmány szerepel – „beszélő‖ név Ilyen városok például Til-Barszip (új nevén elfoglalójáról Kár-Sulmánu-asarédu). de minimum a befolyási övezetet mutatja.15 amelyek lényegében a kijelölik egy tartomány vagy birodalom határát. a határpontok ezen kijelölői mindenesetre érdekes példáját mutatják annak. Egy még biztosabb emlékeztetőre. vagy néhány városé a magterületen. §2 10 . másra is szükség volt. Észak-Föníciáig. Nem jelent egyúttal teljes asszír fennhatóságot is. Az átnevezett városok egy része továbbra is ismert marad a korábbi nevükön is. Talán a Kár-X városok szándékos elhelyezése is a birodalomszervezés egy tudatos eszköze volt. a behatárolás eszköze lesz maguknak a városoknak a létrehozása is. de nem adják ezt a típusú nevet adminisztrációs központoknak. a keleti területeken csak kevesebbet találunk. A kereskedelem nyugatra irányultságával magyarázható talán. Legsűrűbb előfordulásuk a birodalom nyugati határszakaszain észlelhető. 15 Grayson RLA 1957-71. A határ meghatározásához általában városok neveit használják. de általában a hivatalos levelezésben már az újat használják.A másik népszerű névminta a Dúr-X. vagy Harhar (Kár-Sarrukín). vagy néhány predikatív13 név. a befogadó gondolkodást tükrözi. milyen módszerekkel lehetett kiterjeszteni az Asszír Birodalom határait. hogy megerősítsék a rend világának határait. Az asszír dominancia az Eufrátesz középső területétől indul. A Dúr-X inkább határerődök és városok neve.14 A Kár-X típusú városok másik fontos aspektusa a szerepük az adminisztrációban. és az alsó részén a Háburnak. mindenesetre ennek megállapítása nem jelen dolgozat tárgya. aztán lassan kiterjed a Mediterráneum keleti részére.

Hozzáadtam Nairi provinciához. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. 19 Tadmor 1994. Tadmor 1994. az én uram fegyverét felállítottam benne. tűzben elégettem. 7.. Letelepítettem benne az idegen földek népeit. melléklet: Asszír káruk a határokon II. Assur. Várost építettem. 3-4. Ann.20 III. Ann. . gišTUKUL dAššur Elpusztítottam. 42. Ann. az én uram hatalmas tetteit ráírtam. teljesen elpusztítottam és felgyújtottam (a városokat). Tukulti-apil-Esarra. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Tukulti-apil-Esarra.17 III. és …-nek elneveztem. Újraépítettem azokat a városokat. 45. sor Városaikat újjáépíttettem. 75.. sz. 8-9. 77. Tukulti-apil-Esarra. 14. Asszíriához csatoltam. 20 Tadmor 1994. és felállítottam Bít-Istár forrása előtt. Tukulti-apil-Esarra. 8-9. és felállítottam Assur. melyre Assur. Ann. akiket meghódítottam. 2-3. Tukulti-apil-Esarra. Leromboltam.16 III. sor.. Elneveztem Kár-Assurnak. sor.1.. Assur isten. 2. 4. az én uram fegyverét benne…19 III. 9. 11 . 71. Azokban a napokban készítettem egy hegyes vasnyilat. és palotát építettem benne királyi székhelyemül. sor 16 17 Tadmor 1994. az én uram fegyverét felállítottam benne…18 III. Ann. 14. Assur. 18 Tadmor 1994. letörtem. sor. az én uram fegyverét felállítottam benne. 5. 16. az ő. Várost alapítottam.

egy szövegváltozat szerint azért. hogy (legalábbis itt) a szimbólum valóban egy létező. hogy egy helyi Assur-kultuszt alapozott meg vele. Hasonló lehetett a katonai jelvényekhez. az én uram fegyverét istenségükké tettem. majd újjáépített városban helyez el egy ilyet. old. Tukulti-apil-Esarráé: 745-ben egy lerombolt. és Assur isten valamilyen szimbólumát jelképezi. majd újjáépített és átnevezett városban. hogy az istenük legyen (méd városról van szó. fegyver formájú tárgy volt. Az a terminológia. (Assur vagy Assur fegyvere előtt) Szín-ahhé-eriba22 A határt egyben az is jelentette. X:6. valószínűleg esetenként változik. az új város felavatásakor. hogy csak mi értékeljük a birodalmi politika megnyilvánulásaként. A szó jelentése mára körülbelül biztos. Összesen hét szöveghelyen fordul elő a királyfeliratok korpuszában. Sarrukín 21 Illubrut helyreállítottam. Assur. egy lázadás miatt lerombolt. oda elhelyeztem… II. valamiféle szimbóluma az istenség hatalmának. az országoknak. az én uram fegyverét elkészítettem. Sarrukín Harharban. 160-177. az én uram fegyverét elkészítettem. oda elhelyeztem…). Luckenbill 1924. majd egy zagroszi helyi központbanban. és lehetséges. 21 22 Fuchs. de lehet. az én uram fegyverét istenségükké tettem.Assur isten. Assur. col. de ezt kifejezetten egy-egy városban állították fel. amit ott használ (vasnyíl. A hét esetből hatban a szimbólum felállítása egy-egy provinciális város erőszakos elfoglalása után. A kakkē Aššur formájáról csupán feltételezéseink vannak. az én uram fegyverét a közepébe lehelyeztem/felállítottam. A többi helyen ez nem ilyen egyértelmű. Egy alabástromsztélét készítettem. körülbelül ötvenévnyi időtartamra korlátozódva (745-696)24. Assur isten fegyvere.3. a főszövegben és az addendumokban szereplő évszám időszámításunk előtt értetné. 23 Holloway 2002. 63. mint a birodalom főistene. nagyszerű összefoglaló tanulmánya alapján 24 A dolgozatban minden. 210-211. 12 . IV. népét benne letelepítettem. és felállítottam előtte. Assur. Assur isten. ahhoz szükség volt egy isten segítségére… és ki más lehetett volna erre megfelelőbb. amire Assur isten tetteit felírta) egyedi a királyfeliratok korpuszában. Öt a hétből III. 62. amiket kezeimmel meghódítottam. És hogy igazságot és rendet hozzanak. 1993. 739-ben egy meghódított városban. hogy meddig ér el az igazság és rend világa. 87-91. Assur? Kakkē Aššur23. Utalhat arra.

Nem tudjuk. méd területek. Két átnevezett város istenekről. de a kultuszokra vonatkozóan amúgy is nagyon kevés forrásunk van még a centrumok szentélyeiből is. idegen népesség behozatala is szerepel. Assur isten szimbólumának elhelyezése. katonai jelvények példája. Nem csoda. Urartu. Szikladomborművek és sztélék26 25 26 Bleibtreu 1992. Assur fegyvere fizikailag létezik-e. hogy talán a szerződéskötés. és ezért is van a határon. és a határjelölő funkció megléte. ott szó szerint kijelölték az asszír hódítás újabb határát. de akkor hagyományos a helye és a szerepe a szövegben. Mindegyik a hódítás-újrahódítás-beolvasztás narratívájába illeszkedik. Assur fegyvere funkcionális tagjává válhatott a vazallusállam vagy provincia pantheonjának. Nem tudjuk. Assur fegyverének jelenléte megerősíti a határ kijelölését. Hétből hatnál áttelepítés. Ahova Assur isten védnöksége alatt az asszír király belépett. Steven Winford Holloway 2001-es tanulmányában felveti. A két jelenség véleményem szerint összekapcsolható. ahol idegenekkel kell szerződni. ott valószínűsíthető a határövezet. vö. 4. valószínűleg igen. Alkalmas városok. hogy a perifériákon még kevesebb információt tártak fel eddig. mint határkijelölő pontok szerepének megerősítésére. ahol a külföldi áruk a birodalomba áramlanak. kettő királyokról kapta az új nevét. amit az asszír király már adminisztratív eszközökkel megteremtett az új területen. vagy határövezetek. „beléptetése‖ mellé gyakran állítanak fel királyi sztélét is.Ahol a kakkē Aššurt elhelyezték. A földrajzi elhelyezkedésük többnyire a tényleges asszír politikai befolyás legszélső határát jelöli. Ahol ezt felállítják. illetve magukban a kárumokban (pl. II. Kilikia. 4. kap-e rutinszerű áldozatokat. Shafer 1998 és Winter 1997 alapján 13 . vagy az ítélkezés elengedhetetlen kelléke lenne. hiszen megszilárdítja a kozmikus rendet.25 Rövid ideig szerepel a forrásokban. Harhar – Kár-Sarrukín). Babilónia. vagy végeznek-e előtte egyéb rítusokat. Assur fegyverét rendszerint olyan körzetekben állítják fel. oda kiterjesztette az istenek hatalmát. a rendet. Dél-Palesztina. a szervezettséget. ahol számos kárum is található.

hét pont. képmás a mezopotámiai történelmi gondolkodás egyik kulcsfogalma. ásó (Marduk).1. Grayson RIMA 2. hogy képmásukat felállítsák az újonnan meghódított területeken.0. hanem szinte mindenütt. 68-69. Talán ezért vélték a mezopotámiai uralkodók olyan fontosnak. A şalmu. amik viszont nem csak a határövezetben jelennek meg. Jellemző pózokban elhelyezkedő figurák. Lényegében a királyi képmás a királyt helyettesíti. Assur-nászir-apli. Assur-nászir-apli feliratából. szarvkorona (Assur). a másik kézben a királyi hatalom jelképe (buzogány). A relief hagyományos ábrázolásai: uralkodónként változó öltözék. a patak forrásánál. 27 28 II. a helyre. és írónád (Nabú). istenek. holdsarló (Szín).101. ha az uralkodó képmásáról van szó. ameddig a képmás létezik. sztélé. hogy a király ábrázolása szerepeljen rajta. rajz. II. Az akkád terminológiában nincs is szoros elkülönítés a műfajokra. alapján 14 . 97-98. és felállítottam a palotájában. Isteni szimbólumok is szerepelnek rajtuk: villám (Adad). a lényeg az. esthajnalcsillag (Istár). Asszíria királyainak. jelenlétüket képviselve. Azokban a napokban képmását királyságomnak (şa-lam MAN (šarru)-ti-a) elkészítettem. 28 A szikladomborművek olyan. 97-98.. jellegzetes kéztartás (az alak „mutat‖. az atyáimnak a szobra áll. Elkészítettem monumentális felirataimat. illetve gyakran ábrázolások is vannak. isteni szimbólumok szerepelnek rajtuk. i.Azokban a napokban képmásomat (şa-lam bu-na-ni-ia) elkészíttettem. egy jelentős cselekmény. azaz a sibitti. sziklák oldalába faragott domborművek. és elhelyeztem a kapuinál. amin vésett feliratok. Fontos a felállítás helye (általában vízközelben. Akinek a képmása. II. ahol képmása Tukulti-apil-Esarrának és Tukulti-Ninurtának. freskó. 104-105. i. A sztélé egy kőből faragott nagyméretű tárgy. maguk is egyfajta kultusz tárgyai. ráírtam dicsőségemet és hatalmamat. „királyi képmás‖. Assur-nászir-apli i. amelyek mindig valamiféle végpontokon helyezkednek el. 68-69. Funkciója elsősorban a propaganda. 104-105. szárnyas napkorong (Samas). Felállítottam Eqi hegyére Assur-nászir-apli városában.27 II. vagy „az orrát fogja‖). amelyek döntően győzelmi sztélék. ráírtam győzelmeimet és dicsőségemet. és ráírtam erőm dicséretét. ahova csak az asszír birodalom elért. nehezen megközelíthető helyekre. és felállítottam velük együtt. az él. Ez a şalmu lehetett szikladombormű. hegyoldalban). i. hadiesemény megörökítése. A Subnat folyó forrásánál. elkészíttettem királyságom képmását. A. . Winter 1997 és Dezső 2009. A sztélék közül jelen munkámban az újasszírokat vizsgálom. a şalmu-ja megmarad. Assur-nászir-apli.

Pontosan ebben az időszakban viszont megjelenik egy másik jelenség: vezető asszír hivatalnokok saját sztéléiket állítják fel. ahol úgy gondolták: eddig és ne tovább. vagy a hadjáratok útvonalának végén. ez az elődök emlékének ápolásába illeszkedik. Sarrukín alatt a téma kezd megváltozni. saját felirataikkal (Bél-harrán-béli-uszur. Samsi-ilu. a propagandának hatékony eszköze. az aktuális világvégén állították fel őket. meddig jutott el. amely a mezopotámiai királyok kötelessége közé tartozik. mintegy ötven ismert a mai Libanon. az általuk érintett fontosabb régiókhoz kötődnek. rituális cselekmények kötődtek hozzájuk (királyfeliratokban szerepelnek erről leírások. etc. és büszkén hirdeti. A szikladomborművek készítése II. 32 Porter 2003. alapján 15 . II. mintsem az informálás a funkciója.e. században). sokkal inkább a meggyőzés. kezdik elveszíteni területjelző funkcióikat. Tukulti-apilEsarra: ő egyértelműen ismeri a korábbi határokat és emlékműveket. Általában a hadjáratok legfontosabb eseményeihez. diplomáciai témák is megjelennek a rituális témák mellett. Hadjáratok során készültek.30 A saját szikladombormű az adott uralkodó emlékét őrzi meg.29 Szokás volt az elődök emlékműveinek felkeresése. Ez az ún.). a sztéléké I. az III. átalakulni. ebből az időszakból alig maradt fenn királyfelirat is. „sötét kor‖. Törökország. 31 Kneppner 2002. illetve az egyik balawati 29 30 Radner 2010 Winter 1992. és egy Ciprusról is. Így ezek többnyire a perifériákon elhelyezkedő emlékművek. Assur-ah-iddina esetén a szikladombormű politikai tárgyalások eszköze közte és szövetségesei között. például a Tigris forrásánál. Aki újra készíttetni kezdi a szikladomborműveket. Assur-nászir-apli korától Assur-bán-apli koráig virágzó műfaj (i. is Szín-ahhé-eríba emlékművek. velük akár párhuzamosan.A legszélső határokon. rituálisak és szimbolikusak lehetnek. Politikai funkció: az ideológia terjesztésének. A történészek ebből egyfajta interregnumra. 97. szikladomborművei ezek közelebb esetén már a köthetők építkezésekhez fekszenek magterületekhez.31 A szikladomborművek készítésének megszakad a folytonossága az újasszír kor alatt egy hosszabb ideig. a királyi hatalom meggyengülésére következtetnek.32 Összefoglalva tehát a funkciók politikaiak. Tukulti-apil-Esarrától kezdve a korszak legvégéig. Irak és Irán területéről. bizonyos szertartások elvégzése. Rituális: szertartások.

Ez lehet folyók forrása. melyeket ezeknél az emlékműveknél végeztek. Láthatjuk hát. ha nagyobb akarsz lenni annál.33 Szimbolikus: a hatalom reprezentációja. Volt azonban. és kihívás – üzente. 33 Barnett 1973. felállítva. átlépni. aki ismerte a helyét. Ezek a helyek részint kozmikus határok: a szikladombormű itt a természeti erőforrások feletti uralom jelképe. Ugyanakkor szimbolikus helyek is. végpontján. csak az tudta felkeresni. nem feltétlenül hirdette ország-világ előtt. rítusokkal kapcsolatosak. fontos utak mentén. akár menet közben is elkészítve. jelzés volt. 16 .kapupánton látható is egy ilyen dombormű felavatása). aki eddig már eljutott. ami a királyok előtt magasodott. hogy már járt itt valaki. hogy ezt kell meghaladni. az ellenségnek és az eljövendő királyoknak egyaránt. És erre a kihívásra válaszolni kellett. hogy így a szikladomborműveket és a sztéléket is besorolhatjuk a határok kijelölésének eszközei közé. a terület birtoklásának jelképe. ami nem hirdette ilyen nyíltan azt. Elhelyezkedésük is jellemző: mindig valamely kitüntetett helyen készítik el. Gyakran rejtett helyeken találhatók. roppant tömege. csupán a beavatottak számára hordozott így jelentést. csábító és elrettentő volt egyszerre. a hegyek rendíthetetlen. hadjáratok útvonalán. új határokon.

A kozmosz egy külön részeként tekintettek rá. ahová a madár sem ér fel. s a legmélyén magas boltozatú búvóhelyek rejtőznek. Minden oldala meredek és szakadékos. barlang tátong szűk és sötét torkolatával. a szokásos feladatoknak egészen más keretet ad. természetes határ szerepelt a mezopotámiai gondolkodásmódban. A hegység. bronzcsákányok. kerülete százötven stádium. a tengert háromszor megostromoltam. miként változik. nem emberi. Ám a hegy legyőzésének megvannak a maga (már-már kanonizált) eszközei: rézcsákányok. gyakran már-már nem emberi lényekhez hasonló lakókkal. hegylánc. A király. meredek csúcsok. Valódi. melyek a király rendelkezésére állnak. amint szemügyre vette a nehezen megközelíthető sziklákat. (Curtius Rufus. A király. s az egybeömlő vizek zuhataga lezúdul a hegy meredélyén. A határként szereplő hegy átszelésének feladata és a hegy leküzdésének leírása toposzként jelenik meg a királyfeliratokban. mint határ. elvadult növényzet és más akadályok állják útját a vonuló királynak. a szikla derekán. az alacsony hegyeken átugrottam. járhatatlanok. Az alábbiakban példákat is mutatok rá. sor A Nagy Sándor hódításához kapcsolódó leíráshoz hasonlóan az asszír uralkodók királyfelirataiban is megtalálhatjuk a természet legyőzésének egy fontos elemét. Nagy Sándor. fizikai akadály volt. De utóbb feltámadt lelkében a vágy. mely befelé fokozatosan kiszélesedik. hogy meghódíthassa az újabb területet is. hogy elvonul alóla. vasfejszék. hegyi utak leírása az asszír királyfeliratokban. Feleúton.)34 …Nehéz hágókon rézcsákánnyal átkeltem a magas hegyeken. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében A szikla harminc stádium magasba tornyosul. hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia. áthatol ezeken a legyőzhetetlen akadályokon. 17 . gyakran hasonlítják őket egy tőr hegyéhez.[ …]-ot meghódtottam. Rufus 1967. amikor a király hangsúlyozza a feliratában. 5. csak egyetlen keskeny ösvény vezet fel rajta. a nagy Dért… Az akkád Sarrukín születésének legendája. A hegyek rémisztőek: nehéz ösvények. 14-18. Hasonló ez 34 Nagy Sándor. A káosz és a félelem birodalma volt. A barlangban csaknem mindenütt források csörgedeznek. először úgy határozott. és csekély eltérésekkel ismétlődik. megmásztam őket. hágói elzártak. aminek heroikus tetté vált az áthágása.II. mint hérosz. vasszekercék. az átkelést a hegyen. 197. hogy a természetet is megtörje. bővül a hegyek. A hőstetteknek.

Annus 2001. hogy bizonyos motívumokat kiválogassak.36 A királyfeliratokban (évszázados hagyománynak megfelelően) a király gyakran említi. 35 36 Horowitz 1998. Minden dátum időszámításunk előtt értendő. Méltán dicsekedhet hát el ezzel a tettel bármely király. Ninurta is a hegy meghódítására indul. legalábbis egyelőre. hiszen egy katonai hadműveletet borzasztóan megnehezíthet egy nem megfelelő terep. amikkel szembe kellett nézniük. hogy az előzményeit is áttekintsem. hangsúlyozni a nehézségeket. Ezek a toposzok a madár-hasonlatok és a fémeszközök használata. a cédruserdő felé vette az irányt. Szokásos kiemelni a járhatatlan utak megnyitását. ha nem a mitikus kontextust nézzük. bővülése arra utal. aki legyőzte a hegyet. hogy olyan területre lépett.valamelyik isten vagy legendás hérosz által megvalósított cselekedethez. Az általam ismert összes királyfeliratot átolvastam. hősies mivoltát. Levine 2003 és Dezső 2009 alapján 37 A csaknem szó szerint vagy jelről jelre azonos részeket csak egyszer említem. mivel véleményem szerint ez a sajátos toposz megérdemli. A feliratok szövegének változása. A forrásgyűjtés célja az volt. és nem jelölöm a többi előfordulását 18 . de kutatásomba bevontam a középasszír királyfeliratokat is. ahová előtte egyik sem az atyái közül. az uralkodó akkor is lenyűgöző tetteket hajt végre. hogy egyre fontosabbnak vélték hangsúlyozni a feladat nehézségét. George 2003. hogy legyőzhesse az Anzu madarat. Az eszközök tehát gazdagodnak és bővülnek. valamint a király úttörő szerepe. az asszír uralkodók annaleseiből és egyéb felirataiból válogatva. és áttekintsem fejlődésüket. Levine 1981. Gilgames is a hegy. Az alábbi szövegek kronologikus sorrendben következnek. és kiemeltem belőle a fontosnak tartott elemeket.37 Elsődlegesen az újasszír királyfeliratokat vizsgáltam. Úgy tűnik. hogy legyőzhesse Humbabát… 35 Ugyanakkor. hogy a királyfeliratok idővel egyre több irodalmi képet és egyre több természethű leírást készítenek a természeti akadályokról.

2. 66-71. feltáratlan. amiknek ösvényeit egy más király sem ismerte… Átvágtam a hegyeket rézcsákányokkal.v.0. A. Urumu-fákat vágtam ki. majd lejöttem TukultiAssur-aszbat városáig. és nehéz hegyeibe Lárának. Fémeszközök „…Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem…‖38 I. ii.6-10. bronzbaltákkal mélyítettem utat..0. A. ld.0. Tukulti-Ninurta (1244-1208) …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket. 43 Grayson RIMA 2. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) …szekereimet és katonáimat vezényelve átkeltem a meredek hegyláncon.87.43 Hat napig Kasiaru erős hegyének belsejében.11‘-17‘. kiszélesítettem a járhatatlan ösvényeket.. amik a hegyekben nőnek.40 … előrenyomultam az egyenetlen ösvényeken és veszélyes hágókon át. ami nem volt alkalmas harci szekereim és hadaim átkelésére. 19 .II.101. 76-77.. ami nem volt megfelelő a harcikocsik és seregeim átkelésére. a hegyek hágcsóin bronzcsákányokkal vájtam egy megfelelő utat a harci kocsiim átkelésére… II. alapján 39 Grayson RIMA 1. Assur-nászir-apli (883-859) . A. 41 Grayson RIMA 2. és áthoztam szekereimet és csapataimat…44 38 A Sarrukín-legenda 14. 44 Grayson RIMA 2.1..101.1. i.ii.0..átvágtam (magam) a sziklás vidéken rézcsákányokkal. elzárt utakon. 5.0. A. és jó hidakat készítettem seregem átkeléséhez. a dolgozat második részét. nehéz terepen.Zamri városából elindultam. vasszekercékkel vágtam és bronzfejszékkel vájtam utat.39-45.87. távoli vidékeken (vonultam)….ii. amiknek belsejét még egy király sem ismerte ezelőtt. vasszekercékkel vágtam. aki előttem élt. melyek akadályait az ég szárnyas madarai sem tudják átszelni […] amiket egy király vagy herceg.39 I. hogy áthozzam szekereimet és csapataimat. göröngyös ösvényeiken.1. nem járt még meg[…] Arra az útra léptem[…] A Hini és Yatkun hegyeit. 42 Grayson RIMA 2.78. és a nehéz ösvényein rézcsákányokkal az átkeléséhez jó utat készítettem a harci kocsiknak és csapataimnak.95-6. A.. nehéz útjaikon.23.0. 40 Grayson RIMA 2.1. Lewis 1980 és Westenholz 1997. sora.89. A. 1. (majd) átszeltem az Eufráteszt…41 Assur-bél-kala (1074-1057):42 Nehéz utakat […] amik szekereim és csapataim átkelésére […] alkalmatlanok voltak.

17. mint egy hal gerince. hogy átkeljek az Eufráteszen…47 II. és túl meredek a gyalogos katonáknak. amit Zamua országának is mondanak. sor. A tevék. Tarhuna. Ardiksi. Hágóiba Kullar hegyének. Amadana. Miliadruni. aminek a gyökerei elérik az alvilág közepét. és összezúzták a magas hegy oldalát. mint vad sasokat. átkeltem. Sűrű tömegeit Assur seregeinek a meredek emelkedőn biztonsággal felvittem. nagy csúcs. katonáimat felvittem. a hegyek meredek tűi. és hágói nehezek. atyáim közül egy sem ment át…45 …fel voltak szerelve vascsákányokkal és… nyilakkal… (átvágtak) a hatalmas hegyeken és távoli hegységeken…46 III. Sese hegyeit. mint a tűre. mindezek felett. ahol a terep kedvező volt. beléptem… Nikippa és Úpá hegyei közé. 116. A tábor-követőket (munkásokat) és utászokat arra késztettem.102. melyet Nairi és Kirhi lakossága Elamuniának nevez. hogy lecsapjak az ellenség földjére. és amik között a királyok. Csapataim élén maradtam. a nagy hegyekben. 26-szor átkeltem… Simirria. mint egy csatornán. ahol az árnyék úgy terül el. Tirkahuli. magasba nyúló hegyvidékek. utat vágtam magamnak rézcsákányokkal sziklás ösvényeken. ami. A Seiak.0. 33-4. 20 . ami. Grayson RIMA 3. mint Bélet-ili hegyeié. az útja túl nehéz a (harci) szekereknek. Sulizani. 48 Thureau-Dangin 1912. hogy felmenjenek. Lulumi országbeli magas hegynek. a területen. a harcikocsimon.48 Muszaszir felé vettem az utamat. és ahol a terep nehéz volt. i. Tarhanabe. és az Arsiura. amikbe letekintve félelmet keltenek. 4-7. és harci kocsiimat.0. ami elválasztja őket. miket leírni nem lehet-. Kiszra. Samas és Marduk seregeit átugrattam. mint a vad kecskék. és táboromat felállítottam annak a hegynek a tetején. a folyón. felmered. mint építőkő-tömböket. mint egy cédruserdőben. A. Elhis. esésük 45 46 Grayson RIMA 3. akik megszabadították tagjaimat. amiknek a csúcsai merőlegesen merednek fel az égbe. Ubera. Urumi-fákat. a felső hegyekbe. aminek a feje magasabb.102. lovasságomat és gyalogságomat úgy röptettem át azon. erős bronzcsákányokat vitettem a felszerelésemben. hogy megerősített hidak (készüljenek) a csapataim számára. amik honosak a hegyen. Elula. A Felső-Zában folyón.19-21. ezek között a gyalogosok vonulásához nincsen út. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …Elama. Sahisara. jó utat készítve. 9-27. melyre a feljutás. a hegy fáit kivágtak. lehetetlen. és belseje kaotikus. Uláiau és Alluriu hegyek között -magas hegyeket. aminek az oldalain szurdokok és szakadékok és hasadékok ásítanak. amivel megbízott Éa és Béletiláni. mint egy lándzsa hegye. amiknek egészét fák borítják. hogy kövessék őket. aminek elöl és hátul a megmászása nehéz. Hastarae. 47 Tadmor 1994. átkeltem Búián. nehéz úton. ott bronzcsákányokkal vágtam magamnak utat. amin nehéz az átkelés. és az utazó nem látja a nap ragyogását.1. Serabeli. a hatalmas hegyre.III. Sulmánu-asarédu (858-824) …Elindulva Aridu városából. nincs ösvény egyik oldaláról a másikra. Sarrukín (721-705): Az alsó Zábon. Nubanase. mint egy tőr hegye. a málhás szamarak úgy mászták meg a csúcs ormát. A. rossz a lovaknak. tizenhat hatalmas hegyen. bennük hatalmas vízesések zuhognak. olyan. aminek a teteje a csúcson eléri az eget. Gyors és buzgó megértésével annak.

meredek hegyeken. A. amelyekben király még sosem vonult át. Babilóni Mappa Mundi rev. sor 51 Grayson RIMA 2.99. a civilizáció teremtette eszközöket használva győzedelmeskedik a hegyen. a vaskorban is gyakori. 52 Grayson RIMA 2. 24.0. Adad-nérári (911-891) …harci kocsikat és csapatokat mozgósítottam. amely az ég alatt repül. sem a lovasság… felmásztam utánuk gyalog az Isrun hegység csúcsaira. II. o. A keskeny utat.49 A királyfeliratokban újra és újra felbukkannak azok az eszközök. Madár-hasonlatok „…a szárnyas madár nem tudná biztonsággal (befejezni útját)…‖ 50 II. 37-39. Az uralkodó a rend. de kultikus jellege is van (votív feliratos leletek). valamint a lovakat. meredek vidékre. seregem átvonulására (a hegyek) között megjavítottam. hogy világosságot vigyen oda. hatalmas szálfáit kidöntöttem. atyáim közül egy sem ment közel. sem a szekerek.. ahol a gyalogság hadrendje csak (egyes) sorban tudott vonulni. Komoróczy Géza fordítása (Streck 2004 melléklete) 50 Horowitz 1998.5. ahova még az ég szárnyas sasmadara sem repül fel…52 II. A.az Isrun hegység hegyeiben.. nehéz utakon. de leginkább a toposz újrafelhasználása a jellemző.0. egyes sorokba rendeztem el. és így vonultattam át.2. 322-333. Mozgósítottam harci kocsiimat és seregeimet. Ezek olyan tárgyak. úgy dübörög. hagyományosan. átkeltem a meredek hegyeken. amik alkalmatlanok a harci szekereim és hadaim menetelésére.100. 5. akik az én oldalamon mentek.83. amikhez a királyok. sem hatol be soha… én (odáig) meneteltem… 51 II. ahol senki sem tudott átkelni. aminek van használati funkciója. és én a seregeim előtt mentem lovagló menetben. Lábam harci szekerét hátra vették. sor. Assur-nászir-apli (883-859) . szűk ösvényt.zaja 1 béru távolságban. és a csúcsok meredekségét bronzfejszékkel levágattam. félelemmel teli hágóinak legyőzésére. és összekötik a múltbeli uralkodókkal a jelenlegi hősiességét. 21 . Nyomon követhető a technikai fejlődés is.. amik nem voltak előkészítve harci szekereimnek és csapataimnak az 49 Thureau-Dangin 1912. harcosaimat. 2. mindenféle kívánatos gyümölcsfa és szőlőtő nádként nő ott. és a valóságnak megfelelően. a káosz birodalmán. Tukulti-Ninurta (890-844) . 8. mint Adad. ahová még a madár. amiket az uralkodó a hegy legyőzéséhez használ. réztárgyakat említenek. Sargon 50-51.. 81. agilitását. hogy bronzeszközöket. nehéz utakon. Itt nyilvánvalóan az irodalmi előzményekre is visszautalnak. és előttem volt uralkodó soha az útjait nem látta.

A.0. A. atyáim közül egy sem hatolt el. 55 Grayson RIMA 2. mint felhők az égen. hiszen a nyilvánvaló nehezítő körülmények ellenére is győzedelmeskedik. a másik csoportban az ellenfelet hasonlítja madarakhoz. Assur-nászir-apli) a király katonáit hasonlítja a madarakhoz. tettrekészségének és agilitásának hangsúlyozására szolgál. 53 54 Grayson RIMA 2. A kutai király legendája tartalmaz olyan sorokat.59 a madárfészek-szerű erődítmény. Védműveiket úgy helyezték el ott fönt. Egy esetben (II. Érdemes esetleg figyelembe venni. 62-63.0. ami Nistun városa fölött helyezkedett el. 45-46. 300-332. ami éles vashegyként meredezett. mint egy égből alácsüngő felhő.1. mert ez egy olyan hegy volt. és Tumme földjére meneteltem. ez szorosan véve nem tartozik a toposzhoz. Ide a királyok. katonáim madárként jutottak fel…55 V. hogy a szárnyas madár sem ér el oda. Samsi-Adad (823-811) …elfoglalták erősségüket három hegycsúcson. és az ég gyönyörű madarai sem értek fel oda.101. 56 Grayson RIMA 3.101. 56 A madár-toposz kétfelé osztható: az egyikben a hegy olyan magas. i. Grayson RIMA 2. akik biztonságos helyre menekülnek. (ahol) a hegy csúcsa úgy helyezkedik el . i. 57 Pongratz-Leisten 2001. A. hogy előfordul. A. ii. az erődítményük úgy helyezkedett el a hegyben. 22 . 59 Zaccagnini 1982. a szubhumán ellenség57 madárszerű58 külső jegyekkel rendelkezik.. amik úgy csüngtek. 54 …azok a férfiak megszöktek.. 47-9.1.. atyáim közül egy sem hatolt fel. 58 Westenholz 1997. ahova a királyok. mint ahogy a fiókák számára szokás a fészkeket. i.0. és ami olyan volt. azok közé (a hegyek közé).0. a menekülésük is ezt erősíti meg. A toposz azonban mindkét esetben a király hősiességének. és elfoglaltak egy hegycsúcsot. meghódítja a hegyet. atyáim közül egyik sem hatolt be…. és ahová a szárnyas madár sem ér el…. ami roppant meredek volt. nem mentem utánuk. amik az ellenséget madárszerűnek írják le. mint egy vastőr hegye.átkelésre ….101.1.53 …elfoglaltak egy magas hegyet.103.. 48-50. ahova a királyok. és az ég egyik madara sem jut el odáig. és elfoglalja.1. A király azonban így is győzelmet arat. egy hegyet. Mint egy sas(keselyű) fészke.

iii.1.1.1.0.70-77. Grayson RIMA 1.15-20.0. A. és a seregem élére állva.0.2.1.0. nehéz vidéken. 63 Grayson RIMA 2.87. 67 Grayson RIMA 2. 31.17. 68 Grayson RIMA 2. és átkeltem a nehéz hegyláncon…66 II. akik előttem járnak. 65 Grayson RIMA 2.87.II.. harci kocsiimat hátrahagytam. Adad-nérári (911-891) …aki az országok hegyeit felperzseli…67 …aki valóban átvágott egyfolytában a hatalmas hegyeken…68 II.ii. Assur hatalmas erejével Hanigalbat országába meneteltem. Sulmánu-asarédu (1274-1245)60 Amikor a nagy istenek parancsára és uram. 42-27. 64 Grayson RIMA 2. bátor férfi.1.87. hatalmas hegyeket (áthágtam)… 61 …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket..ii 8-12. Tukulti-Ninurta (890-844) 60 61 Grayson RIMA 1. gyalog mentem. A. (így) a harcikocsikat az emberek nyakára tettem. nehéz ösvényeket. I.85-86. 33-38. 66 Grayson RIMA 2. Az „úttörő” I.iii. 5. a magas hegyekben. a hegyek távoli vidékeinek megnyitója… 64 …felmásztam utánuk a magas hegyek csúcsaira. amikor az út egyenletes volt. az én uraim támogatásával. ami harci kocsiimnak járhatatlan volt. A. és veszélyes hegyszirtekre.99.göröngyös úton vonultam az Etnu és az Aya hegy között.0. amik (szirtjei) olyan élesek. amikor az út egyenetlen volt. Járhatatlan volt a szekereim számára.0.1. A.0. 62 Grayson RIMA 1. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) Harci kocsimon utaztam.ii.. egy vipera dühével győzedelmesen másztam át a veszélyes hegyszirteken… 63 Tukulti-apil-Esarra. A. 56-60.99. melyek ösvényét egyik király sem ismerte… 62 I. A. Tukulti-Ninurta (1244-1208) Assur isten és a hatalmas istenek.0. 23 . A. Az Aruma hegységben. bizony megnyitottam a legnehezebb ösvényeket és hágókat.2.78.78. 3. ahol ember nem járhat…65 … magas hegyekben… hol egy más király sem járt még ezelőtt.87.77.5.0. A. Igy keltem át a hatalmas hegyvidékekekn. mint egy tőr éle. A.

76 Grayson RIMA 3.0. i.Assur isten. i.. 10. 116.78 II. 22-3.102.aki bizony meglátta a távoli és meredek helyeket. 75 Grayson RIMA 3.1. i. 24 . aki igazságosan uraltam a négy égtájat. amikben soha az atyáim közül egy sem csatázott.102. 78 Tadmor 1994. és olyan tartományokon.72 III. ami alkalmatlan volt harci szekereim és seregeim számára.2. távoli királyok földjeire. és eddig nem ismertek alávetést. 113. egy hegycsúcsot az Eufrátesz partján. Sulmánu-asarédu (858-824) …. ii. átkeltem a nehéz utakon és hegyes ösvényeken. A. Assur. 73 Grayson RIMA 3. Átvágtam hatalmas hegyeken. amiknek belsejét a régi időknek egy királya sem ismerte. és amiket a királyok.1. Sarrukín (721-705) 69 70 Grayson RIMA 2. i. 77 Tadmor 1994. amibe a királyok. i.100. ii.0. riválisa a harcban. amik a Felső-tenger partján vannak. odaküldött engem.102. láttam távoli és kietlen vidékeit a világ négy égtájának….101. nehéz terepen. A. és az isteni jelvényével. atyáim közül egy sem közelített meg még71. 70-1.2.101. 74 Grayson RIMA 3.0.… beléptem az Urrubnu és az Isrun hegyeibe. amik feltáratlanok voltak. ösvényeken.2. és letiporta a hegycsúcsokat a hegységekben…73 …aki felnyitja az ösvényeket fent és lent…74 …aki folyamatosan halad előre nehéz utakon át a hegyeken… 75 Erődjévé tette Sítamrat hegyét. ami előttem jár.102.0. Grayson RIMA 2. az én uram parancsára. hatalmas hegyekbe. atyáim közül egyik sem kelt át […] bejutottam.. az én uram.101. behatoltam…69 II. A.. A.Én.0. ami olyan. atyáim közül egy sem hatol be… 76 III. A. az én uram erejével kanyargós utakon. és egy sem […] Átkeltem nehéz terepen. Az Etinu hegyen áttörtem. a nagy úr. és a hegyeken átkeltem.. átkeltem a Lallú folyón. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …a hatalmas hegyeket úgy zúzza össze. A. 31-34. mint egy törött cserepet… 77 . amik elzártak voltak. megközelítettem Sitamrat hegyét.0.. A. Utakon. Assur-nászir-apli (883-859) Assur.2. meredek hegyeken seregeim sokaságával vágtam keresztül…70 Zamru városából elindultam. 42-43.5.0. 62-63 72 Grayson RIMA 2. ahol a királyok. A.1. The Mila Mergi Rock Relief 14. 8. 71 Grayson RIMA 2. mintha a mennyből felhőként érne le.8-9. és akinek nem volt legyőzője csatában.

megerősítettek engem. biztonsággal mentem. akárcsak Assur-bán-aplinál. az első idézet pedig egy általános megjelölés. folyamatos szél nem késlekedik abban. nem utazott (ezeken) a feltáratlan ösvényeken és fárasztó utakon. Az Anara és az Uppa hegyek lábánál. a többi uralkodónál nem is emeltem ki. 86 Borger 1956. semmilyen más élőlény nem állt meg. 193-194. 23. 58. Mint egy fiatal gazella. leültem a hegy sziklatömbjére. hatalmas hegyeknél felállítottam táboromat. sor. 273. 84 Luckenbill 1924. az erős. Col. Fuchs 1993. Azok felett (a hegyek felett) én és seregem nehezen. veszélyes szikláknál hordszékemben vitettem magam.87 79 80 Fuchs 1993. és hatalmaskodott az elérhetetlen ösvények. hegyi zuhatagoknál és vízeséseknél. 81 Luckenbill 1924. aki kikémlelte útjaikat. a magas hegyekben. 156. 37. 98. 22. ahol a terep nehéz volt. 15-22. meredek és félelmetes hegyek felett. ott a szekereimet kötélen húzattam fel. Miután Assur és a nagy istenek.A nagy istenek. fáradságos hegyeken és hatalmas homok(sivatag)on keresztül meneteljek. hogy zsákmányoljak. egy hordszéken a harcképzett katonáimmal megtettem fárasztó utat a keskeny ösvényeiken. bizakodó szívvel. Ahol túl meredek volt a székemnek. megmásztam a magas csúcsokat üldözésük közepette. előrenyomultam és lábam alá vetettem a hajlíthatatlan országokat és az ellenszegülő hegyet. 12-14. 14-16. IV. ahol pedig túl meredekké vált. és átszelt minden mezőt…80 Szín-ahhé-eriba (704-681) A magas hegyek belsejében lóháton ügettem. 36. az én uraim azt parancsolták nekem. Amikor térdeim feladták. ahol nincs bőséges élet. IV. ott gyalog kapaszkodtam fel. a legtöbb tájleírás. ami már-már kötelező formula. 84 Assur-ah-iddina (680-669)85 …bízott a meredek hegyekben…86 …hogy raboljak. sor 87 Borger 1956. aki előttem élt. ott. sor. sor 25 . és én. de ahol hatalmas törzsei nőnek az e’ari-fának. 1-9. rs. és hideg vizet ittam vízestömlőből. ott gyalog nyomultam előre. 83 Luckenbill 1924. vagy a nehézségek ecsetelése a sivatagra vonatkozik. 81 Vízmosásoknál. 82 Luckenbill 1924. 49. amik ezekben a csipkézett hegyekben (nyújtóznak). hogy szomjamat oltsam…"82 …Ez előtt a nap előtt egy király sem. ahol felállítottam táboromat. 3-11. hogy távoli utakra. hogy Asszíria határait kiterjesszem. amiknek az ösvényei kanyargósak és számtalanok. §65. Col. sor 85 Csupán kevés ide illő részletet találtam. a világ királya. és nagy nehézséggel felmásztam a hegyek legmagasabb csúcsára…83 Szín-ahhé-eriba. Asszíria királya. az urak erejével. szalma vagy forgács.79 …aki felnyitotta a hatalmas hegyek vidékeit. mint a vadbivaly. 34-37. hogy áthaladjon közöttük. küzdelmesen áthaladtunk.

amire korábban senki sem. és nem csupán egyes királyoknál.88 Az uralkodó. hatalmas gissu. igen gyakran jelenik meg úttörőként. már-már sematikus leírást. 4. hogy áttekintse a követett útvonalakat.és amurtinnu-fák között. és a birodalmi korszak narratív sémáit. viszont az újasszír uralkodók és a Szargonidák. akárcsak az. Látható a váltás a földrajz és a tájképek leírásának különféle aspektusai között. alaposabban írja le a nehéz utat. analitikus elemzését korábban Simonetta Ponchia végezte el két tanulmányában. messzi utakon meneteltek. és gyakori toposz az. A toposzokból kirajzolódó ideológia A hegyek útjain vezetett hadjáratok pontos.89 ezekben elemzi az útvonalakat.90 Szín-ahhé-eriba is új részletekkel gazdagítja a szokásos. Sarrukín udvari írásbelisége merőben új fordulatokat alkalmaz. de általánosságban is a királyokról és a királyságról „hivatalos‖ látásmódot hoz létre. hogy az istenlevelet valóban felolvasták. olyan eszköz. azonban Assur-ah88 89 Borger BIWA 64: 79-85. illetve újakat választ a megszokott helyett. Sokkal részletesebben. hogy áttöri. hogy elődeik szövegeiből egyes elemeket átvesznek. II. ahol atyái nem jártak még. keresztülvágtak a sűrű erdőkön. A hegyek szerepeltetése egyfajta normatívát jelenít meg. 26 . 5. hogy mindezek ellenére bizonyos fokú folytonosság jellemzi a királyfeliratok fordulatait. különösen II. biztosan keresztülmentek. amiket a királyi írnokok a hegyek leírásához használtak. átfogó elemzést ad Ponchia 2004 és Ponchia 2006. megmászták a magas hegyeket. Főként arra helyezte a hangsúlyt. és azokat az elemeket. Halmozza a jelzőket. amiket csupán a héroszok tudtak. olyan ösvényekre lép. A témáról alapos. legyőzi a hegyeket. előadták.Assur-bán-apli (668-631/29) A Tigrist és az Eufráteszt ők (a seregek) biztonságban átszelték legnagyobb áradásukkor. 90 Ami felkelti a gyanút. jut el oda. amiket tüskebozót borít. Seregével olyan tetteket visz végbe. sor. és erősít meg. és ő maga is heroikus alak lesz hőstettei végrehajtásával. Az asszír uralkodók felirataiban gyakran figyelhető meg. mint láthatjuk. olyan utakon keresztül. ami az istenekhez és a héroszokhoz közelíti az uralkodót.

91 Amint a fenti szöveghelyekben is megfigyelhető.. a hegyek valóban különleges. Borger 1956. Dér városának esetében – bemutatom. járhatatlan ösvényekkel. 91 Az ő legszínesebb. További adatok ld. a hegyek lábánál helyezkedik el. Ugyanakkor itt futnak át a kereskedelmi és hadiutak. vad tájat mutattak. Dér városa a Zagrosz hegységnél. kietlen. legrészletesebb leírásaik a sivatagról olvashatóak. náluk az újonnan meghódított sivatag jelenik meg hangsúlyosabban a rendelkezésünkre álló királyfeliratok szerint. határváros politikai és földrajzi értelemben egyaránt. hegyes csúcsokkal. és innen lehet nyersanyagokat nyerni. Mindennek kapcsán nagyobb a jelentősége a közvetítésben és a kereskedelemben. 27 . és biztosítanak menedéket az ellenfeleknek (hogy aztán az ő legyőzésükkel ismét megerősítsék az uralkodó hősies képét). ahová korábban még egy uralkodó sem lépett. olyan részekkel. Borger 1994.iddina és Assur-bán-apli már szűkszavúbban beszél a hegyekről. ami azonban ebben a dolgozatban irreleváns. mint azt a következő részben – egy választott város. hogy kifejezhessék a király heroizmusát. meredek. Tehát a hegyek egyszerre eszközei annak.

aki már Gudea felirataiban is szerepel. jelenlegi körülményei Dér városát. 2.. feltételezhetően az óbabilóni korból.III.96 amikor III. Borszippának. hogy más hatalom alá 28 . Dér városa93 III. 98 Parpola SAA 1. vagy legalábbis babilóni hagyományú városról beszélünk. Ami még szomorúbbá teszi a helyzetet. 6.Történelmi összefoglaló III. Valószínűleg ma is katonai támaszpont a terület. 45o 58') nevű településsel lehet azonos. hogy a lelőhely pusztul. mint ahogy egészen elhagyásáig (a szeleukida korban) az is maradt. III. 1. 349:21-22. A város az ókori Mezopotámiában Dér városát már a kezdeti időktől említik évnevekben. 1. amikor újra asszír fennhatóság alá került. ami lehetetlenné teszi az ásatásokat. Nippurnak vagy Dérnek…‖ Persze. Alapvetően egy babilóni.ac.. ma is megfelelőek erre a célra.95 Ezen felirat alapján is Mezopotámiához tartozónak kell tekintenünk. egészen 738-ig. hogy valamilyen út haladjon rajtuk végig. csak rablóásatásokból való tárgyak állnak rendelkezésre. 1. 7. és ledózerolták az egyik templom még látható maradványait. Jelenleg a területen a talajvíz szintje magas. amik már az ókorban alkalmasak voltak arra. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta (a névanyag alapján legalábbis). ezen a helyen még az irak-iráni háború idején katonai támaszpontot létesítettek. 33o 14' k. és helyzetét a korszak politikai nagyhatalmaihoz képest. ismerjük főistenét. a lelőhelyet biztosan azonosították már.97 A babilóni hagyomány másik bizonyítéka. egy nagyobb olajmező peremén. Ld. hogy pl. mellékleteken a város földrajzi elhelyezkedését. Azok a helyek. 94 http://users. 1. legyen az polgára Babilonnak. 95 André-Salvini-Salvini 1997. 1. 97 Postgate-Mattila 2004. sz. 1. 8. egészen pontosan az irak-iráni határ közelében.ox. kényes helyzeténél fogva előfordult. vagy határerődök. 4. határvárosok álljanak ott. 98 92 93 Parpola SAA 10. tudomásom szerint hivatalos ásatásról még nem publikáltak adatokat. Sarrukín egy levelében együtt említi a babilóni nagyvárosokkal. 5. Földrajzi elhelyezkedése. 1. 1:66-70 „Aplaya népe. Három hatalom határán . királyfeliratokban. h. „Dér egy másik ország határán van…”92 III.. Szükségtelen taglalni. II. 96 És 724/3-ig.. és van innen királyfeliratunk is.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. Badra közelében – Irakban. ami vajmi kevéssé teszi vonzóvá régészeti szempontból. sz.94 A mai Tell ‘Aqr (é. Kisnek. mennyi veszélyt jelent ez a lelőhelyre nézve. 1.

A. Anu-rabút. Palilt. 107 Grayson 1975. „Dér városának földjét teljes egészében elfoglaltam‖ 99 „Anu-rabú eljött Dérből‖100 „Hadjárat Dérbe. 21. 33ff. DúrPapszukkalt. 73. de csakhamar újra babilóni kézben volt ismét 738-ig. Humhuyát.2 iii 37-48. i. 148 A. Azonban nem szabad elfelejtenünk.0. 29 . Simalját. 105 Millard 1994. népét foglyul ejtette). no. így Sarrukín veresége korántsem vehető bizonyosnak. 814. Belit-Akkadit. Már-bitit. Adad-nérári 831. 99 Grayson RIMA 2. 3. de szerepel a neve eponymos-listákban is. 32. 37. 1. Nanayát.103. Újasszír forrásokban elsőként II. megütközött Sarrukínnal. 101 Millard SAAS 2. hogy elfoglalták. no. és Mé-Turant.2:28 100 Millard SAAS 2. iv 7-9. aztán számos más uralkodó feliratai tudósítanak arról. Samsi-Adad Királyfelirat Eponymos-lista Eponymos-lista Királyfelirat Szinkronisztikus Krónika 795. Gulát. Sukaniyát (Simaliyából?). no 15:1. 168. aki a folyók között van. 102 Grayson RIMA 3. 103 Grayson 1975. 104 Millard SAAS 2. Adad-nérári említi. Bít-redútit. Mar-bitit. Bubé városának Szakkudját – az isteneket. 106 Grayson 1975. Elvitte Anu-rabút. együtt a környékükkel. Nér e-tagmilt. Elám királya. Anu-rabú Dérbe megy‖101 „[elvittem onnan] az istenségeket. akik Dérben lakoznak. Lahirut. tulajdonaikkal együtt… ‖ 102 „[Megszerezte] Dért. ‖103 „Dérbe‖104 Anu-rabú Dérbe ment‖105 „Ummanigas. 128. Sarrat-Dérit. Asszíria királyával Dér provinciában‖ és nagy fölénnyel legyőzte. Urkitut.A legtöbb említése a városnak asszír forrásokból ismert. 30.0. Gannanátét. Babilóni Krónika került (Kiten-Hutran. Burruqut. Sarrat-Dérit. és Maliki Már-bítijét.999.106 „Anu-rabú Dérből Asszíriába ment‖107 II. aki a ház előtt van. hogy a szerző babiloni. 35. Kardunias számtalan városát. Anunítut. V. 794 785 720 Eponymos-lista Eponymos-lista Babilóni Krónika 693 Assur-nádinsumi ADD. isteneikkel és zsákmányukkal. Elám királya 1226 körül elpusztította.

többek között. 110 Fuchs 1993. Ezen két időpont között a város alighanem végig asszír kézen van. sor Fuchs 1993. Sarrukín idejéből azonban nem csak királyfeliratokról tudunk Dérről. 101. hogy Humban-nikas segítséget nyújtott a babilóni királynak 720-ban. 55.. Uruk. 15-16. Zyl. Zyl. Elám és Babilón egyaránt kézben szerette volna tartani. Sarrukín vezetése alatt megütközött az I. Sarrukín újra hadjáratra indul. 71. és sikeresen elűzi Marduk-apla-iddinát. Aki ezt a várost uralta. Ur. más babilóniai nagyvárosokkal együtt. 112 Luckenbill ARAB. 30 . 2. Dér szerepe a Szargonidák korában III.III. Ez az alapvető oka. II. no. és az északkeleti főútvonalhoz.109 Öröklésemtől számítva uralkodásom tizenötödik évében legyőztem Humban-nikast.visszaállítottam Dér közmunkáját…112 720: Dér mellett az asszír sereg II. sor 111 Fuchs 1993. 34. 710. mert remek ütközőpontot 108 109 Fuchs 1993. Dér városa II. Sarrukín királyfelirataiban nem is egy helyen említi a várost. 1. részint katonai megmozdulások helyszíneként: …Dér lakóinak a fejéről a teherhordó kosarat levettem…108 Békéssé tettem Dér. Kiszik. az adminisztratív szövegekben is sokszor szerepel a város neve. 182.113 II. Az asszír királyfelirat ugyan győzelemről szól. The cyprus stele (VS 1..) 113 Postgate-Mattila 2004. részint egyes „beneficiumokkal‖ kapcsolatban. R. Dér mezején. Larsza. Kullab. és elcsendesítette sóhajtozó népét…111 . Humban-nikas (743—717) elámi király vezette sereggel. sor. 110 …aki visszaállította Dér közmunkáját. 1. 17. 55.5-6. R. A babilóni seregek lekésték a csatát. de maga a város is értékes volt. hanem katonai szempontból is kulcsfontosságú lehetett. és Nimid-laguda népét. és az asszírok tíz éven keresztül nem jöttek Babilóniába. de a hadjárat nem folytatódott. Sarrukín idején II. sor. nem csupán az ajándékok motiválták. Eridu. 5. Dér városa II. 2. az elámit. 1. Nem csupán kereskedelmi. Sarrukín és a vele párhuzamosan uralkodó elámi királyok idején kiemelt fontossággal bírhatott. annak a kezében volt az út a Zagrosz belsejéhez. 32.

Matilla . Sarrukín uralmának időszakában Dér fontos erőd volt. akik láthatják a király arcát (egy töredékes levélből117 tudjuk. hogy ebben a sorrendben voltak hatalmon. e1-5. r6-14. mind a kereskedelmi utakon és a katonai útvonalakon elfoglalt pozíciója révén Elám. 113. aki a kormányzónak jelent).121 Az elámi király egyik levelét is elfogták.. de tekintve.. 117 Fuchs – Parpola SAA 15.118 megállapítható. 115 Személyének szerepéről bővebben ld.122 Mi több. még akkor is. ha csaták vannak. 117. 119. 119 Fuchs – Parpola SAA 15. 118. amire egy ilyen határváros esetén igencsak szükség van. ide hozták be. Nabú-dúru-uszur egyenesben idézi az elámi király levelét egy vazallusához!123 Egy másik jelentésben pedig egy bizalmasabb beszélgetésről számol be az elámi király és két 114 Az eponymos-lista ez esetben nem használható. 118 Fuchs – Parpola SAA 15. hogy a király látni óhajtotta őket. A készletek felhalmozása (széna és árpa)120 is ilyen szükségszerűség.Postgate 2004. 122 Fuchs – Parpola SAA 15. de tőlük származnak azok a levelek. Mind határszerepe. és azt a levelet is. Babilón és Asszíria egyaránt szerette volna megszerezni. Katonáinak száma kérdéses. Sarrukín kezén maradt. 113. hogy állományfeltöltésre egy másik hivatalnoktól 2000 embert követelt. 115.. olyanok. 123 Fuchs – Parpola SAA 15. arra utal. a hírhozóval együtt. ami még alaposabb és kiterjedtebb hírszerzői rendszerre utal. de a tárgyalt időszakban a város végig II.114 Il‘yada is fontos tisztségviselő lehetett. 31 .115 II. 112. 121 Fuchs – Parpola SAA 15. 120 Fuchs – Parpola SAA 15. 116 Fuchs – Parpola SAA 15. Dér ismert fontos tisztviselői a tárgyalt időszakban: Samas-bélu-uszur (kormányzó) és Nabú-duru-uszur (királyi tisztviselő. és ebben az időszakban végig asszír fennhatóság alatt is maradt. 120.116 Lakik itt királyi tisztviselő a város kormányzóján kívül is. 37.. hogy a város ura harcokra számít. 142. amelyek említik a várost. valamint Il‘yada. hogy az erőd katonai ereje igencsak nagy volt. de valószínűleg nem kormányzó. csakhogy Dér ekkor már Asszíriához tartozott. a leveleket nehéz lenne datálni. Nem bizonyított. Kémjelentések is befutnak.biztosíthatott volna Asszíriával szemben. és valahányszor előfordul. Dérből származó helytartó a tárgyalt időszakból nem szerepel benne. bár ekkor katonai kíséretet kér más helytartóktól a közelben. amikor a közelben járt). az elámi csapatmozgásokról beszámolva. 114. A folyamatosan javított városfal 119 komolyabb védelmet biztosított. 129. Adózik is.. 10‘-15‘.

és a levelezésében sem leltem Dérre vonatkozó szövegrészeket más szempontból. építési felirat nincs. és szükség esetén menedéket is biztosít a provincia lakosainak. Dér városa Szín-ahhé-eriba korában Szín-ahhé-eríba királyfeliratai között a várost csupán katonai összefüggésben találtam meg. 126 Fuchs – Parpola SAA 15. hogy más. 132 Luukko – Buylaere SAA 16.124 Samas-bélu-uszur egy levelében megemlíti azt is.sejk között. 1. 2. mint az összes többi. 2.132 egy jelentésben. Dér városa Assur-ah-iddina uralkodása alatt Assur-ah-iddina az építkezései és kegyes cselekedetei kapcsán említi a várost.127 illetve hogy visszavonul. 140.130 III. Kémjelentések és katonai erő központja. 3. 2. hogy Sarrukín felsorakoztat seregeket Dérrel szemben. 131. 136. és az ellenfél közben felgyújt pár erődöt. 127 Reynolds SAA 18. Dér keze alá helyeztem (a visszafoglalt városokat)… 129 692: Hetedik hadjáratán az asszír király Déren keresztül ismét Elám ellen vonul és a határ mentén összesen 34 elámi várost ostromol meg és vesz be. 55-60. ha Dér hadserege bevonul. 135. amikor egy másik.128 Összességében véve megállapíthatjuk a források segítségével. 36-39. 32 . 133 Luukko – Buylaere SAA 16. 118. 131 Cole – Machinist SAA 13.131 egy megérkező karavánról és követről szóló levélben. Továbbá szerepel egy levélben egy szökőhónap (Adart iktatnak be).125 Egy olyan esetről is tudomásunk van. III. ahol 15 katonaszökevényt küld Dér kormányzója kikérdezésre. 128 Reynolds SAA 18. hogy ez az erőd is ugyanolyan fontos szerepet játszott az Asszír Birodalom hálózatában. 1. sor 130 Luckenbill 1924. az elámiak elfoglalta városokból is érkeznek ide menekültek. 136. 39.133 és egy Elámról szóló 124 125 Fuchs – Parpola SAA 15. 4. jelenleg elámi befolyási területen lévő város önként feladta volna magát. 126 Időközben vannak adataink arról. ami ügyel a környékre. Fuchs – Parpola SAA 15. 130. 129 Luckenbill 1924.

74. 18. r19. és Márbítit visszahoztam városukba. a Bubéi Sakkudot.135 A város kormányzója ebben az évben szerepel az eponymoslistában is. akik látogatóba mentek Babilónba. aki mindezt megalapítottam.136 670. a bölcs és okos herceg. Sulmu-bél-lasme. és ebben a minőségében említik adásvételi szerződések is.kémjelentésben. ld. 1. 289. Dér helytartója137 Visszatérítettem Anu-rabút. részint katonai összefüggésben szerepel (Elám megsemmisítése). teljes mértékben helyreállítottam. amiket Asszíriába vittek. r15. a nagy istenek ékszereit. hogy mindörökké benne lakozzon. Reynolds SAA 18. 1. Az Assur-bán-apli idejéből származó forrásokban részint a templommal kapcsolatos feljegyzésekban. Edimgalkalammát helyreállítottam. Nirah-t. 136 Kwasman – Parpola SAA 6. Aztán a Samas-sum-ukín vezette felkeléskor továbbra is lojális maradt Assur-bán-aplihoz. r16. r1. uralma végéig. 122. Bélet-Balatit.134 Továbbá egyszer említik Dér isteneit. 4. a házát. és kivittem őket Assurból a templomába. 84. 140 Borger 1956. 44-5. 137 Millard 1994. apja munkáját befejezendő. 138 Borger 1956. 74:20-21. 290. 2. Bubé Sakkutját és Már-bítit Dérbe. 42-3. 82. a templomi támogatásokat folytattam. a város fellázadt Szín-sariskun ellen. lentebb). 139 Grayson 1975. Sarrat-Dérit. Dérben. Sarrat-Dérit. Samas-sum-ukín babilóniai uralma alatt is a város közvetlen asszír irányítás alatt marad. r. Dér Assur-bán-apli idején Assur-bán-apli141 korában úgy tűnik.. és egy helyi fosztogató törzsfő miatti probléma elsimításáról is tudunk (668. Kurunitut. 33 . de úgy tűnik. iii.. (Az ez után történtekről kevés forrásunk van. Niraht. Dérbe.. 84. III. 142 Grayson 1975. aki a nagy kultuszhelyeket teljes felszerelésükkel és helyes rítusokkal a helyükre visszavezettem… A Nagy Anut (Istaránt). 653-ban Dér szolgált kiindulópontjaként az Elám elleni támadáskor Teumann ellen indított hadműveleteknek. no. 52. és a (többi) isteneit Dérnek visszaküldtem Dérbe. sor 141 Frahm 2009. 287. 138.)142 134 135 Luukko – Buylaere SAA 16. a városukba…138 Istarán és Dér istenei Dérbe mentek…139 Anu-rabú és Dér istenei… Humhuya és Simalya… Anu-rabúnak a városában. aki egy időre visszafoglalta. 301. Kurunítumot. Bélét-balaţit. 140 Elul hónapban a Nagy Anut. én. 87-90.

ami Dérben van. hogy az elámiak támadnak. 143 144 Reynolds SAA 18. 34 . 69-72.. és segítségemet kérte…150 A Szargonida korban az utolsó biztos adat.Levelekben is szerepel ekkor a város: egyből megtudjuk.143 A város feltételezett ábrázolása is az ő egyik reliefjén található. hogy itt állomásoznak csapatok). elkészítettem az ő úri lakhelyének… ezüst. 61. aki egyfolytában kifosztotta Iamutbált és elpusztította mezejét – az ő ezen tettei miatt Dér népe eljött hozzám. az ő (a kirbitiek) törzsfőnökük. a nagy úrét. Teumann megrémült.Foster 2004. Sarrat-Dérit és Már-bitit bevittem oda. Meghallotta. aki nem hajtotta a fejét a királyok. és neki adtad…147 …abban az időben… azt kívántam. Gadd 1936. a hatalmas úr. Elám királya ellen. pl. 42. az én atyáim igájába. 149 Borger BIWA 103-104. 150 Luckenbill ARAB 2. útra keltem. hogy felségességem belép Dérbe. 6. felállította táborát.. visszafordult. B.146 AN. és hegyként megmagasítottam… Ezért Anu rabú. Anu rabu nagy templomát. Anu rabút. V. és… tiszta ezüsttel bevontam… a széket sissu-fából. 207. ezt Arbélára javítja. veled fog tartani a hadjáratodra. teljes egészében újra felépítettem és befejeztem. majd váltakozó sikerű harcok után visszatér Ninivébe. Szín-sar-iskun asszír király bevonul Nippurba. 145 Borger BIWA.144 Az Edimgalkalammát. 75-76. Előttem Teumann. ami megöregedett… újjáépítettem Kulla isten segítségével. a nagy Anu templomát Dérben újra felépítettem teljes egészében. 146 Borger BIWA. II. örömmel nézzen erre a munkára…148 Teumann.) levő várost a töredékes címke alapján Dérként azonosítja. 57. a Louvre 73-as töredékén (Kuyunjik. és a környéke csaták helyszíne több alkalommal is.151 Összegezve tehát. Prism T. iii 15-17. és megszállt éjszakára. Elám királya. 204. Anu rabú. Inscription from the Istar temple. 23-24. az Édimgalkalammát. §908. Room I. az én uramét. amit tudunk róla. 9. 147 Bauer 1933. és félelem fogta el.GAL. és befejeztem. Anu rabú templomát Dérben. 151 Glassner . 148 Frahm 2009. Prism. teljes egészében…145 Az Edimgalkalammát. hogy Suma-iddin a kormányzó. Dér városa leginkább stratégiai szempontból fontos a Szargonida uralkodóknak. illetve tudjuk. amit vörös arannyal vontak be… benne. 82-86. és egyenesen feléje indultam. Barnett 1976. mert megépítetted a templomát. 163. Nabú-apla-uszur korai éveinek krónikájából való: 624: Dér városa fellázad az asszír király ellen. 351. hogy helyreállítsák az Édimgalkalammát. és Szúzába ment…149 Tandai. az örök fából. a többi az elámi hadjárattal kapcsolatos (egy ízben Dér küldötte figyelmeztet más kormányzókat. 144. Fő kiindulópontja és csomópontja az Elám ellen irányuló hadjáratoknak.

hogy az uralkodó támogatta és felügyelte az újjáépítési munkákat. 2. A történelmi összefoglalóban már kiemeltem forrásaink egy részét. A belső adminisztráció levelei alapján új asszír beosztottak kerülnek az új területekre. Sarrukín egyik tisztviselőjétől származik. mint Mezopotámiában minden nagyobb város. Sarrukín királyfelirataiból tudjuk.154 Ez a levél II. Nem csak a városi közigazgatási rendszert kellett beemelni.III. A templomot és a kultuszt a Szargonidák kezdik el helyreállítani. Dér kultusza a szargonida időszakban A város tehát. alapot ad a feltevésnek. Dér azonban. 35 . 1. „ Samas-bélu-uszur írt nekem Dérből: „Valóban ne tegyünk egyetlen feliratot sem a templom falára?” Most uramnak. A szargonida időszakban a királyfeliratokban ha megemlítik a város templomát. és hadd írják meg a többit az szerint. akik szintén esküt tesznek a királyra. Az istenszobrok visszaküldésével a kultusz nagy részét Assur-ah-iddina állította vissza. főleg stratégiai helyzete miatt kulcsfontosságú. o18. és küldje el nekem. 4. 76. az új terület integrálása. az istenek és a helyiek kegyeinek elnyerésére. mint az előző részben bemutattam.152 Ennek alátámasztására szolgálnak a belső adminisztráció levelei is. hogy már Sarrukín elkezdte újjáépíteni. az nyilvánvalóan az asszír uralkodók kegyességének kifejezésére szolgál. hogy a város (több más babilóni nagyvárossal együtt) kiváltságokat kap.153 „Templom. a királynak írok: írasson egy feliratot. 154 Fuchs – Parpola SAA 15. fejezet királyfeliratai George 1993. helyreállítani a templomot. illetve megmaradnak a helyi tisztviselők. A kultusz őrzése fontos eszköze volt az integrálásnak. vallási központ is. A város fő és forrásokból régóta ismert temploma az Edimgalkalamma. a föld nagy köteléke”. Már II. a királyfeliratokból származó adatokat. akik gyorsan beépülnek a hierarciába. Létezéséről a legkorábbi időkből van írásos emlékünk. és tegyék azokat a templom falaira. Dér istenei és kultuszának ápolása az asszír forrásokban is azonosítható is. elámi támadás miatt pusztult el Enlil-nádin-sumi alatt. azzal. a birodalom szerves részévé változtatni. de az építkezést csak Assur-bán-apli fejezte be teljesen. III. és a birodalmi pantheonba emelte 152 153 Ld. 2. Elvégre az asszír hódítás utáni szokásos protokoll az adminisztrációs rendszer kiépítése.

722-725: 2. 349. 36 . mindenesetre Marduksakin-sumi160 erről a változtatásról kér döntést. a tanácsadója. hogy miért. hogy a birodalmi kultusz részeként kezelték a városét is. fia Már-bíti vagy Zizánu. és nem igazán haladnak a munkával a tisztviselők huzakodásai miatt. Ezek után küldik vissza őket a városba.156 Istaránnak nem csak helyben van kultusza: E2. Assurban van egy trónszéke. 657: na4kišib. 122. Az istencsalád a királyfeliratok és az An=Anum istenlista155 alapján rekonstruálható. egy Adar158 és egy Elul. Ez a levél abból a szempontból is érdekes. Udvartartásához tartozik még Qudmu nevű vezíre. 4. 162 Baker 2001.159 és a második levélből megtudjuk. a Bubéi Sakkudot. Minisztere Nirah. a birodalom 155 156 Litke 1998. hogy ez a város a határon helyezkedik el. Dér városából származó levelek sajnos kevés információval szolgálnak a kultuszról. főexorcista Assur-bán-apli idején. 253.la.161 Még ez a hiányos levél is információt ad arról viszont. „tiszta pecsételő‖ 158 Cole – Machinist SAA 13. és tájékoztatja a királyt.a város isteneit. Egy királyi testőrt és asszír építőmestert kér.sikil. sor 157 George 1993. hogy egy. Assur-ahiddina és Assur-bán-apli nyilván ugyanezen okokból folytatja a helyreállítást. ami az uruki és déri templomfelújításról értekezik. hogy az elámi koronaherceg kőműveseket küldött oda. 739: 18. 84.ŠAR2. A város főistene Istarán. hogy immár teljesen a birodalmi kultuszba épüljön be a város is. Kurunitut. Már-isszár162 leveléből163 megtudjuk. 159 Parpola SAA 10. hogy a király küldje el Marduk-sarru-uszurt. aki testőr. 163 Parpola SAA 10. Assur-ah-iddina egy királyfeliratában említi még Bélet-Balatit. Turma és Itármátissu. hogy befejezhessék a munkát. Két szökőhónap beiktatásáról azonban tudunk. Tudós. Asszír tudós a ninivei udvarban. és Rásu. egy kígyóisten. és az egyik királyfeliratból ítélve Dér istenei tisztelegtek Assur előtt. Ezzel kapcsolatban ad hírt arról.RA komplexumban. azaz ebben a korban már Anu rabú néven említik legtöbbször.157 A korabeli. a szöveg hiányos. Assur-ah-iddina ügynöke Babilónban. közelebb hozta a helybeliekhez az asszír identitást. 160 Baker 2001. hogy a beiktatott Elul hónap miatt megváltozott időpontú babiloni ünnepségek miatt valószínűleg a Dérben helyet kapó szertartásokat is el kell halasztani. 161 Ezzel kapcsolatban kéri. felesége Sarrat-Déri vagy Dérítum. egyelőre csupán a templom alapjait fektették le a városban. valamint két kísérő istensége. Ellenben egy másik szöveg. 74. Borger 1956. és Már-bítit. sajnos nem tudjuk.

központjától igen távol eső tartományban is ekkora gondot fordítottak a templom felépítésére. Urukot dicsérő „zsoltár‖.167 Ezen a babilóni szempontból rajzolt világtérképen Dér önállóan. a világ centrumát jelölő körben. 56-60: 17. III. III. 68-69: 17. Ezen a térképen.. és Westenholtz 1997 42-46: 18. nem a valódi méreteket és viszonyokat jelölik. másoktól eltérően. (valószínűsíthetően) IX. A város említése korabeli irodalmi szövegben: . legfeljebb a város főistene szerepel bennük. Dért említi még egy.) . mellékletet.Erra-eposz (Foster 1993..) . 20-42. az ún.Sarrukín-legenda (Lewis 1980. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen166 Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni egy viszonylag késői. külön kiemelve szerepel.Sarrukín földrajza (Grayson 1973-76.Anzu-eposz (Annus 2001.164 A város maga ugyan több irodalmi műben is szerepel. sz. a legfontosabb helyek között. 3.165 de ezek önmagukban kevés információt nyújtanak a vallási szerep pontosabb értelmezéséhez. sor) . Asszíriától délre helyezkedik el.) . 25. és Horowitz 1998. Dér. babilóni Mappa Mundit. hol csupán megemlítve. alapján 37 . kibővült általa a birodalom kultikus rendszere. mint a levelek is mutatják. Az ideológiai betagolás fontos része. 9. ami érdekes kérdéseket vethet fel. Ez alapján merészség lenne még több jelentőséget tulajdonítani a határvárosnak vallási szempontból. (Westenholtz 1997. Ez a tény nyilvánvalóvá teszi. 250-251: 9. a rendezett világ részévé vált. hol pedig egy másik istenséggel azonosítják.. milyen fontosnak tekintették a helyi kultuszok befogadását az asszír birodalmi kultuszba. 26-27: 18. A város a belső ábrán. a kultusz beemelése végbement.778-803) 166 Lásd a 2-3. a fontosság alapján rajzolják meg 164 165 Livingstone SAA 3.A kutai király legendája. hogy itt hogyan hívják a helyi istent. században keletkezett babilóni forrást. a korabeli asszír udvarból származó. 167 Horowitz 1998. 25. tábla 141.

mint Asszíria (vagy a még mindig létező provinciát jelölték így). hogy az Asszíriát és Dért jelölő körök csaknem azonos nagyságúak. öszvérek. Ez betudható kereskedelmi csomópont voltának. közel a hegyekhez. az Ellipi hegységbe és Arásiba. részint egy provincia közigazgatási központja. hogy a területet a Mappa Mundi készítésének időpontjában nem városként. 21. hogy Dér a térkép készítésének időszakában. luxustextíliák (lila gyapjú is). éppen olyan területi egységként. szarvasmarha. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta. és nagyobb a legtöbb jelölt városnál. keményfa. fogadóktól) viszonylag biztosan befolyó összegeket jelentettek. akik a nyugati arab területekről érkeztek. részint pedig olyan erőd. lovak. szolgák. Maga a város is sokat profitálhatott különleges és földrajzilag roppant előnyös helyzetéből. amit így nem kellett mindig szárazföldön megoldani. vagyonát gyarapította vele – itt ráadásul a Náru-sa-Bít-Déraya nevű folyó is segítette a közlekedést. adó várta őket. aki csak hozzáfért. de földrajzi helyzeténél fogva feltételezhető. 38 . hogy a legtöbb szempontból kedvező helyen fekvő Dér. de Asszíria az által. vagy készítőinek számára komoly jelentőséggel bírt. Mindenesetre a térképeken is látható. gabona. Így meglehetősen sokatmondó a tény. Elám) számára kulcsfontosságú volt.az arányokat. Az ókorban Dér Asszíria (és Elám és Babilón) szempontjából részint fontos piac volt – a kereskedelmi utak egyik állomása-. Babilónia. „kapu‖-szerepének. de összegezve: ez a város mindhárom hatalom (Asszíria. Mint kereskedelmi csomóponton. Mindenképpen levonható az a következtetés.168 A sík területeken. Nippurba. hogy a Szargonida időszakban kézben tartja a várost. és a környező területekre. mindhárom környező állam szemében fontos szerepet játszott. hogy 738 körül III. vas. 168 Cole 1996. ahol újfajta rendszer. átstrukturálta a hegyvidéken áthaladó kereskedelmet. Stratégiai szerepét korábban kiemeltem már. hogy haladjanak a városon. hogy ez korábban is így volt. közvetlen kaput nyert Kalhu és Ninive felől is Elámba. mindenképpen át kellett. hanem országként fogták fel. illetve értelmezhető akként is. Az. datolya. Ez lehetett az egyik tisztán gazdasági oka a 720-as ütközetnek is. melynek birtoklása stratégiai előnyökhöz juttatta azt. aki uralta. A helyi hatalmasságok irányította területeken a kereskedőktől elvárt védelmi díj és a járulékos jövedelmek (vendégházaktól. igencsak sok és sokfajta áru áramlott át rajta. füstölők. az mind részt vett a kereskedelemben. Azok a karavánok.

Annyi bizonyos. hogy Nippurral szoros kapcsolatban állt169 (néhány levélben említi egy ottani kormányzó archívuma). 98-99. 39 ..Nem csupán a város volt kiemelkedően fontos. Dér provincia kiterjedését azonban csak megbecsülni tudjuk.170 A város és a körzet határvonalat. viszont a másik két határvonalról nem tudjuk pontosan megmondani. 117. Dér egyben egy provincia központja is volt. pontos adatokkal természetesen nem rendelkezünk róla. 169 170 Cole 1998. 5-6. a délnyugatinak maga a Dijála folyó felelne meg. 167. hol lehettek. Cole 1998. Kézenfekvő északi határvonal maga a hegy. 3. a Zagrosz lánca. átkelőhelyet jelentett Elám felé. továbbá (mint minden nagyobb város) vallási központ volt. 136. és kereskedelmi csomópont.

melléklet 40 . sz.2.

KI – Dér 3. melléklet 41 .4. BAD3.AN. Assur 5. sz.

3401 + S. és a partitúra alatt közlöm a lehetségesnek tartott feloldásokat. és ennek alapján a fordítás is. 4. Brian Lewis 1980ban írt monográfiája. 42. csak a jelek olvasatát közli. amit ő nagy Dérként értelmez mindkét helyen „the great Dēr‖.NA LUGAL dan-nu LUGAL A-ka3-de3ki a-na-ku LUGAL-G[I. (47449) A1 B1 C1-2 1. értelmeztek – és éppen ezért figyeltem fel magára a városra. 42 . Sarrukín születési legendája (partitúra) A város fontos szerepét megragadhatjuk abban is. Pl. 171 A Sarrukín-legendáról szóló szakirodalmat tanulmányozva feltűnhet az olvasónak. Pl. amit Ég és Föld nagy falaként. ami ezzel foglalkozik. (K.2118) B: CT XIII. Westenholz nem ad pontos feloldást. ami feldolgozza ugyanezt a szöveget. a harmadik lehetséges olvasattal együtt lent kiemeltem.[de3ki a-][ LUGAL. BAD3. azonban a feloldás eltér.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe III. Az (időrendben is) első monográfia. 25. Akkád királya vagyok um-mi e-ni-tu4 a-bi ul i-di ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a um-’mi’ e-ni-tu4 a-bi ul i-di / ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a ] A Sarrukín-legenda legfrissebb magyar fordításához lásd Pálfi 2003.GIN LUGAL KALAG/ LUGAL A-ka-de3ki Sarrukín. Lewis 1980. Szerinte „BAD3 AN KI GAL-i‖-ként olvasható.DINGIRKI GAL-i‖ szerepel. 26-27: 18. A jelek olvasata mindkét esetben megegyezik.AN.. 43. Ez a szöveg Sarrukín születési legendája. amit már többen is olvastak. Pl. Ennek bemutatására egy olyan szöveget használok fel.173 Lentebb közlöm az általam készített partitúrát. hogy milyen módon jelenik meg az irodalmi szövegekben. benne a fordítással. „The Great Wall of Heaven and Earth‖ fordít. Lewis átírása és fordítása szerint a szövegben „BAD3. 25. 42-46: 18. 43. az erős király.NA LUGAL] dan-nu LUGAL A-ka3. 4. Joan Goodnick Westenholz 1997-es kötete. 1. A problémásnak tekintett helyeket. A: CT XIII..172 A második monográfia. 173 Westenholz 1997.III. (K. A2 B2-3 171 172 LUGAL-GI. 4470) C: CT XIII. hogy két assziriológus két különböző fordítást ad ugyanarra a sorra.

partján helyezkedik el az Eufrátesznek i-ra-an-ni um-mu! e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni um-mi e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni/ AMA e-ni-tum / AŠ pu-uz-zu / u2-lid-da-an-ni Mivel anyám. a vízmerítő ember.C3-4 2.]MEŠ SAG.MEŠ AŠ ak-kul-la-te ša2 URUDU. A17 B18 17.KIB. apát nem ismertem : apám fivérei a hegyet járják a-li uruA-zu-pi-ra-a-ni ša2 i-na a-ḫi ídBURANUN (DU. bizony kosarával felemelt engem [1] Aq-qi2 lúA.TUKki lu-u ik-[na-aš] [ ] al-ma-a eš5-šu2 NI [ ] A tengerföldet körbehajóztam háromszor. a vízmerítő ember. Lewis átírása alapján ar2-ḫi-is. kátránnyal eltömítette a nyílást id-dan-ni a-na ID2 ša2 la e-le-e-a id-dan-an-ni a-na ID2 [š]a2 la e-le-e-a A folyónak adott.BAL i-na ti-i[b] [da]-li-[šu2 lu] u2-še-la-an-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. A6 B7 6. de másik valószínűsíthető az uptaşşid. titokban megszült engem iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-u2-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-ku-na-an-ni/ AŠ ku-up-pu / ša2 šu-u2-šu2 AŠ ESIR / KA2-ia ip-ḫi Nádkosárba helyezett engem.MEŠ LUGAL-u2-ta lu-u e-pu-[uš] [X+]5 MU. [GU] 1Aq-qi lúA. engem Akkihoz. elhozott [1]Aq-qi2 lúA. A7 B8 7. A11 B12 11.ša2-an-ni ID2 a-na U.BAL a-na ma-ru-[ ] u2-rab-ba-an-ni Akki. ez az ige Gt alakjában jelent folyamatosan kormányoznit is (šitpurum) 175 Két lehetséges megoldás létezik. és felnevelt engem [1] Aq-qi2 lúA.BAL a-na ma-ru-ti-šu2 [lu] u2-rab-ban-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. bizony fiának fogadott. A16 B17 16. hogy az ige a šapārum. A14 B15 14. bizony kertésze állásába helyezett engem [ ] lúKIRI6-ti-ia dIš-tar lu-u i-ra-man-ni [ ] i -na lúKIRI6-ti-ia dIš-[ i]-[ra]-man-ni-ma Kertészségemben Istár istennő bizony megszeretett engem [X+]4 MU. A4 B5 C9-12 4. a vízhordó emberhez..DU lu-u a-be-[ ] Fekete fejűek felett uralkodtam. 5 évet királyságban uralkodtam [UN. A5 B6 C13-16 5. a vízhordó ember.GE6.. bizony elküldtem [ša-di]-e KALA. A13 B14 13. az enitum.NUNki) šak-nu a-li uruA-zu-pi-ra-nu ša2 i-na a-ḫi [íd]BURANUN šak-nu AB la i-lim / KUR [?]-mu /[?.MEŠ AŠ ak-kul-la-te [ ] Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem […] e-tel-li ša2-di-i e-[…] [ ]-li ša2-di-i […] A magas hegyeket megmásztam […] at-ta-tab-lak-ka-ta ša2-di-i šap-lu-[…] [ ]k-ka-ta š[a2…] Az alacsony hegyeket sokszor megjártam […]-ti ti-amat lu-u2 al-ma-a 3-šu2 [NI].MEŠ LUGAL-u2-ta […] 4 v. A3 B4 C5-9 3..BAL u2-bil-a[n] [ ] ID2 a-na U.DINGIRki GAL-i [?] lu-u […] [ ]ki GAL-i [ ] A nagy Dêrt… bizony… Lehetséges. Tilmunt elfoglaltam […]BÁD. más királyfeliratokban 43 .BAL a-na lúKIRI6-ti-šu lu-u iš-kun-[ ] [[1] Aq-qi2 lúA.ḪA2 lu-u up/ar2-[…]175 [ ]i KAL. A12 B13 12. [ ]BAL u2-bi-la-an-[ni] A folyó elvitt.]-ni?/ […] / šak-nu Városom Azupiránu. A8 B9 8. A18 B19 18 174 AMA e-ni-tum / a-ḫu ab-ia Anyám enitum. A15 B16 15. ami nem tért vissza iš.BAL a-na lúK[IRI6 x x l]u-u iš-kun-an-ni Akki. amennyiben figyelembe vesszük a lehetséges szövegbeli szófordulatokat.BAL i-na ti-ib [ l]u-u u2-še-la-an-ni Akki.GA lu-u a-be-el lu-u aš2-[ta-pur]174 [ ]MEŠ şal-mât SAG. A10 B11 10. A9 B10 9..

MEŠ AN. BAD3. és… [ul]-tu URU-ia a-ka[de] U2 maš-da giš [x] Városomból. A27 B28 B29 B30 B31 B32 B33 B34 B35 B36 B37 B38 B39 B40 B41 B42 B43 B44 B45 Ég és föld nagy falát… bizony… Ég és alvilág falát… bizony…. A20 B21 20. A26 B27 26. A25 B26 25. BAD3 AN KI GAL-i: dūr šami u erşeti rabi (Westenholz 1997) 3. használva… […]-te-tel-li KUR.DINGIRki GAL-i li-li-ma ri-tab-bu pi-[…] A nagy Dēr-be menjen el és… az ég és föld nagy falához menjen el. BAD3 AN KI. A24 B25 24. és… Ég és alvilág falához menjen el. A21 B22 21.TA.A19 B20 19.]MEŠ SAG.MEŠ […] Mássza meg a magas hegyeket [ma]-ti ti-amat lil-ma-a 3-šu2 […. Akade [šu? ma?] is-sum2-ru qa-[du-…] aš-lim ur-sag-[…] il-ur ša2-a-[…] ri-tab-bu-pi ANŠ[E…] il-rid ša2 –a[…] ri-tab-bu-pi ANŠE […] i-ša2-a’ u2[…] ša2-pa-ri-i-la sag-[…] ul i-rid ur-[…] ur-maḫ a ki lu[…] […] la […] […] be?-[ …] […]-a-[…] […]-an-[…] […]-a-[…] […] […] […] Mint láthatjuk.MEŠ KALA.GA li-be-[…] [….] A fekete fejűek fölött uralkodjon […]. Ezek a következőek: 1.GE6. A23 B24 23. a BAD3 AN/DINGIR KI GAL-i jelek csoportosítására és átírására három út is létezik. […]-ni-lu u2-naq-qir-ma […] […-n]aq-qir-ma […] …elpusztítottam és… [man]-nu LUGAL [ša2] i-la-a EGIR-ia […] […] Bármely király emelkedik fel utánam [.GAL-i: dūr šami u kigalli (saját lehetséges olvasat) 44 .] Ostromolja a tengert háromszor [?] BAD..MEŠ AŠ ak-kul-[la] […] Hegyeken….DINGIRKI GAL-i: Dēr rabi (Lewis 1980) 2. A22 B23 22..

179 Itt úgy szerepel. sor 183 Westenholz 1997. 158. 42-43. sor 45 . de ezt is csak Poebel fordítja Dér városának 180. 63-64. 195. ami a várost az akkád Sarrukínhoz kapcsolná. 181 Frayne 1993. a corpus felderítésében a Répertoire géographique des textes cunéiformes 1. 179 Horowitz 1998. Itt úticélként. 3. 9.178 Szigorú értelemben véve maga a Sarrukín földrajza sem tekinthető korabeli forrásnak. I. vizsgálni kezdtem a város szerepét először az Akkád dinasztia. majd az újasszír Szargonidák korában. vagy annak a vezetője: […]-me176 177 Edzard 1977. aki Dér városából származik. kötetét használva.ANKI‖-nak. szintén jelző nélkül.176 A dinasztia királyaival kapcsolatban hiába kerestem forrásokat. ami az akkád Sarrukínhoz kapcsolná a nevét. és Sarrukín földrajza177 kivételével nincs szöveghagyomány. Dér szerepe az akkád királyok korában Több szöveget is átolvastam ezt a kérdést elemezve. Gelb 1961. 67-69. 17. Scheil 1913. 182 Foster 1982. vélhetően Szargonida kori. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban A fent említett szövegeken felül nem találtam olyan forrást. 22.182 III. mint a meghódított területek egyike: ul-tu šur-bu a-di ib-rat KUR BAD3. 4. 43. illetve különböző áruk és személyek származási helyként szerepel.Bár a szöveg újasszír. egy későbbi.. Grayson 1974-77. 1-3. melyik fordítás lenne helytálló. amiben a város előfordul.Surbutól Ibratig Dér országát… Az akkád királyok közül egyedül Rímus feliratai között találunk egy kétes hivatkozást a városra.KI… . de ott nem is lenne indokolt a „nagy‖ jelző alkalmazása. a Sarrukín-legenda. 43. Col. sor 178 Ugyanezt mondja Westenholz 1991.181 Ezen kívül a város neve előfordul gazdasági szövegekben. 2. Ellenben a „Nagy felkelés Naram-Szín ellen‖183 című szövegben szerepel egy nem teljesen rekonstruálható nevű személy a felkelők listájában. hogy eldönthessem. III. 180 Poebel 1914. 4. 250-251..AN. amit számos alkalommal lemásoltak. Frayne meghagyja „KI. nagy földrajzi tudású írnok összeállítása lehet.

nem leltem nyomát annak. ám helyességével szemben kételyt ébreszt az. mint bármely vallási központ. vagy közepes város. hogy ez (amennyiben a BAD3 AN KI jelhármas valóban a városra vonatkozik) valóban 184 Ld. De vajon miért? Kozmikus jelentésű vagy anakronizmus a „GAL-i‖? Mit jelent a sor? Elsőre anakronizmusra gyanakodtam (az újasszír korban a város szerepe vitathatatlan. 4. KI. A negyedik. III. sem Azupiránu nem kapja meg ezt az epithetont. A mezopotámiai kultúrától nem idegen a határvonalak ilyesfajta kiterjesztése. bár nem volt szokás mindig kiírni. különben a várost több korabeli szöveg említené. hogy ég és alvilág között lenne akármilyen fal. holott minden bizonnyal több joguk lenne rá. hogy a GAL jel még az előző jelhez tartozik. Ebből levonható a következtetés. míg Azupiránu Sarrukín szülővárosa. ugyanis ebben az esetben az „-i‖ komplementumot az AN jelhez is csatolnia kellett volna az írnoknak.AN. hogy feltételeznének egy falat ég és föld között. Azonban még nem találtam arra utalást.e-AN LU2 BAD3. Ezt a lehetőséget nyelvtani alapon megkérdőjelezhetjük. de átvizsgálva a releváns újasszír szövegeket. hogy a király tetteit még inkább heroizálják. de nem fontosabb. Harmadik feltételezés az. hiszen Akade az óakkád birodalom fővárosa volt. szintén megfontolásra érdemes lehetőség az az eset. Ez az értelmezést is a kozmikussá terjesztéshez kapcsolhatjuk.184 Második lehetőség a jelentés kozmikussá terjesztése. Dérnek ezekhez viszonyítva jóval csekélyebb szerepe volt. és nem csupán újasszír források kötnék az akkád Sarrukín nevéhez. hogy arról sem tudunk. Érdekes lehet. a történelmi összefoglalót 46 . mégis megkapja ezt a jelzőt. hogy ezzel az epithetonnal fordulna elő Dér.KI. Nem bírt kiemelt szereppel az Akkád dinasztia számára.GAL. Ezeken kívül az óakkád királyokról szóló szövegekben nem találtam nyomát a városnak. A „nagy” jelző problematikája Dér városa maga az általam vizsgált korpuszban (a vitatott szöveg kivételével) nem kapja meg a „nagy‖ jelzőt. hogy a szövegekben sem Akade. hogy az adott korszakban ugyan fontos volt Dér. 4. kigallu lenne. a jelző indokolt lenne legalább az irodalmi szövegekben vagy a királyfeliratokban).

GAL. māt Dēri-ként hivatkozik (Dér országa). hogy a város szerepe megjelenik az ideológiában. hanem geográfiai vonatkozásban. Ez BAD3. de nem kozmikus.ANKIként.kiterjeszti az előtte álló jelek értelmét. Sarrukín földrajza ugyanis erre a területre KUR BAD3. Az Ur III korban ugyanis előfordul egy variánsa a város nevének.DINGIRKI . tekintve. ebben az esetben véleményem szerint kevéssé valószínű lehetőség egy egyszerű elírás. 1974. Az ötödik.185 Amennyiben Lewis fordítását fogadjuk el. igazolva látom azt. pontosan megjelölve a kiterjedést is. a Dér körül és (folyóközi szempontból) mögött elterülő földterületre. az irodalmi alkotásokban is. 22. 185 Edzard – Farber. hogy a Sarrukín születési legenda vitatott verziója az újasszír korban keletkezett. 47 . Ebben az esetben a „nagy(obb) Dér‖ fordítás többé-kevésbé megállná a helyét. valószínűleg ebben az esetben is használnák a determinatívumot.

és jóléte felséguralmának megerősíttetett olyan távolra.”188 „Amilyen hamar csak lehet. qutuk. ami aláveti a hajthatatlant. A. 9-10. végig. Szudu városának erődjének. megparancsolta. a király.1. minden uralkodója a hegyeknek és domboknak a Qutuk kiterjedt birtokának. A. alávetője Muszru országának. Assur.1. összezúzója minden ellenségnek fenn és lenn. hogy terjesszem ki földjük határát. leszármazottja Assur-uballit-nak. 0. akinek papsága kiemelkedő volt a lenyűgöző Ekurban. a szent herceg.95-100. Samas.76. ami az Eufrátesz partján van. az én uram a kezembe adott. az erős királynak. A. a határok és határövezetek kiterjesztője. (aki szintén) Assur helytartója (volt). Wassukanu. Tukulti-Ninurta „a határok kiterjesztője”190 II. 36. együtt földjeikkel. megparancsolták. kiterjesztője a határoknak és határöveknek186. 30-31. 2.0. azokkal az eszközökkel. unokája Enlil-nararinak. és az egész szövetségének. i. a határok és a határövezetek kiterjesztője.IV.87. 188 Grayson RIMA 2. Assur helytartója. lullumuk és szubaruk seregének -. Arik-dín-ili fia. szétporlasztója Subaru kiterjedt országa seregeinek. Konklúzió IV. Adad és Istar minden uralkodót és herceget meghajoltatott. akinek a lábaihoz az istenek Anu. az erős fegyverrel. fennkölt papja Enlilnek. Harranu erődjének Karkemisig. 190 Grayson RIMA 1. sor 48 . elfogója minden népnek. (aki) az istenek kijelöltje (volt). 1. mint a hegyek. eltiprója földjeiknek Lubdutól és Rapiqu földjétől Eluhatig. amiket Assur. A. Kahaṭ Amasaku. 189 Grayson RIMA 2. Szutu.0. az istenek büszkesége. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése I. az egészének Kasiierinek Eluhatig. Hurra. Iuru hordáinak. Irridu városainak. Turukku országa és Nigimhu országa határai összességének (egész kiterjedésének) meghódítója. Sarrukín „Aki megnövelte Asszíria határait…”191 186 187 „murapiš mişri u kudurri‖ Grayson RIMA 1.46-49. akik sok erővel és hatalommal ajándékoztak meg.a kassuk. Suduhu. Ahlamu. ii. Šuru. Adad-nérári „Adad-nérári. a szentélyközpontok alapítója. az istenek kiválasztottja. kiterjesztője a határoknak és határövezeteknek…” 187 I. meghódítója Kutmuhu földjének.1.87. . old. hogy terjesszem ki földje határait…” 189 I. 191 Fuchs 1994. 78. meghódítója Taidu. aki legyőzte a kassuk seregét és felülkerekedett minden egyes ellenségén. vitézségemmel.0. Tukulti-apil-Esarra „Assur és a nagy istenek. Nabula. úr. akik uralmamat megnagyobbítják. legyőzője a hősiesnek.

és békében éljenek.195 amiben kijelenti. Ezeken túl idegen. hogy ő bízza meg a hódítással. 49 . rendezett világ. sor. Borger 1956. ismert. rendezetlen. minden az ő parancsára történik. bizakodó szívvel. Samsi-Adadnak. Az asszír birodalmi ideológia egyik elsődleges eleme a civilizált és a barbár világ ellentéte. az én uraim azt parancsolták nekem. a folyamatos hódítás így lesz egyszerre isteni parancs és emberi szükséglet. káosz. A határok nem csak természetiek. pl. sor. 192 193 Luckenbill ARAB 2. kaotikus dolgok világa. a mérhetetlen. A világ behatároltságának élménye idővel alapvető lesz. sivatagok. 98. sötét. Ami ezen kívül esik. mocsárvidékek. megszámlálható. 30-31. A földrajzi határok leírásai is ezt az érzést keltik. amit az istenek teremtettek.„…aki kiterjesztette Asszíria határait…”192 Assur-ah-iddina „Assur. terméketlen. a határok átlépése így heroikus tetté válik. hogy zsákmányoljak. fáradságos hegyeken és hatalmas homokon át meneteljek. §137. a birodalom.”194 Láthatjuk. A civilizált világ a centrum. a sötétség. 194 Borger 1956. civilizált hely a világon az Asszír Birodalom. az idegen. hogy a királyi címekben nagyon sok esetben megjelenik a „határok kiterjesztője‖. hogy az embereket letelepítse. 33-35. Miután Assur és a nagy istenek. termékeny. a birodalom megnagyobbításával az istenek bízzák meg az uralkodót. ők hozták létre a rendjét – minden más. ami összhangban áll a mezopotámiai világképpel. hanem egyben az ismert világ képzeletbeli határai is. ahol minden mérhető. kijelölt engem. 41. Ezért a határok átlépése mindig heroikus tett lesz. A kiindulási alap a következő: az egyedüli rendezett. biztonsággal mentem. Strukturált. mindent a mezopotámiai istenek teremtettek. hogy kiterjesszem Asszíria határait. De miért is olyan fontos most számunkra ez a cím? A határok bővítése. az istenek atyja. az civilizálatlan periféria: mérhetetlen közeg. 195 Livingstone SAA 3. megerősítettek engem. fényes. hegyvidékek. hogy Asszíria határait kiterjesszem. tengerek veszik körül a birodalmat. 72. Assurtól V. Ismerünk istenleveleket is. 46. hogy távoli utakra. produktív.” 193 „…hogy raboljak. a határok kiterjesztésével. ami a határon kívül van.

amit minden nagyhatalom szeretne magáénak tudni. félelmet keltő leírásokat használnak. mint a civilizálás. Mint már korábban is megállapítottam. hogy ne játszana legalább valamely csekély szerepet az ideológiai rendszerben.civilizálatlan népek laknak. Egy város és az ideológia Dér városa a tárgyalt időszakban nem csupán egy asszír tartomány adminisztrációs központja. Győzelmek és vereségek. a Zagrosz vonulata is egyfajta határt jelentett. legalább egy kijelölt pont lehet. ha nem is úgy. arra utalhat. csaták helyszíne. szimbolikus szerepet is betölt. a világ közepe. Mivel természeti határnál és királyságok közötti határterületen fekszik. méghozzá ilyen kiemelt helyzetben. hogy ez az imprint sikerült. vagy félig állat. IV. jogosnak látszik a feltételezés. hogy nem véletlenül került bele. amit azzal. a rend alá kényszerítik. megvédik az ellenségtől. az ellenség gyakran nem emberi. esetleg madárszerű lény.196 Az Asszír Birodalom ideológiája alapján propagált cél a hódítással nem más. A kozmosz határait kiterjesztik. még könnyebben beilleszthetővé tette a területen 196 Zaccagnini 1982. még erősebbé tehette a birodalom képét a műveltebb réteg fejében. 50 . Véleményem szerint ez a határváros. a hódítás határa. 2. a meghódított területeken utakat építenek. Cserébe adót és lojalitást várnak el minden területen. hogy a babilóni Mappa Mundin is szerepel. hogy a mögötte magasló hegylánc. Azzal együtt. mint az aktuális főváros. hogy már az első. és a világukba bevont barbárokat megismertetik a civilizáció vívmányaival. Az. A mikrokozmosz szintjén megteremtett strukturált világ megkönnyíti az integrációt. a város földrajzi és stratégiai helyzete. a Zagrosz vonulata előtt állva még érdekesebb szerepet kap. amit az adott korszakban fontosnak tekintenek. Amennyiben valóban ez a város szerepel Sarrukín születési legendájában. olyan város. A szargonida időszakban készült műben nem valószínű. A káosz erőit az istenek uralma. különös. a saját világukhoz idomítják. lehetett olyan ideológiai jelkép. A határon. vásárokat szerveznek. a kereskedelmi utak közelsége eleve fontossá teszi Dér provincia központját. az akkád Sarrukín is bírta.

hiszen egy határok találkozásainál fekvő területen a kultúrák keveredését. Feltárása roppant izgalmas és tanulságos feladat lehetne. De ez egy későbbi munkának a keretei között lehet csak megvalósítható. 51 . elérte azt. amit a legendás királyok. elvégre az uralkodó elfoglalta. A város szerepeltetése alkalmas volt arra. Ezért lenne további célom tovább kutatni. összeütközését vagy összeolvadását az anyagi kultúra igazolná. magáévá tette ezt a várost.propagált ideológiába. feltárni a város történetét. Nem csupán az ideológiai szempontok teszik érdekessé a várost. a város további tanulmányozása még több adatot tár fel. hogy megjelenítse az asszír király hatalmát. ha csak virtuálisan is. Remélem. és talán segít alaposabban értelmezni a határterületek mibenlétét és funkcióját az ókori Mezopotámiában.

F. F: - 52 . R. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. 1992.A. M. BARTH.: 1976. Gods. Glossary.C. H. Leipzig. State Archives of Assyria Cuneiform Texts. BAKER.–SALVINI. Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia. eds.: 1997. 39-43. 1997/1. 3. 2: L-N. D. R. Score.. (Ed. ―More Balawat Gates: A Preliminary Report‖. Helsinki. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. (ED. 24.: 2001. British Museum Publications Ltd. Cuneiform Text. Universitetsforlaget. 19-22. 1973. (1992) Berlin. I: Keilschrifttexte. A. Oslo. et al. Introduction. Assyriologische Bibliothek. D. N. BLACK. C. BARNETT. in: Altorientalische Forschungen. J. Leipzig.: 1933. London. A – GREEN.. London. The Neo-Assyrian Texts Corpus Project.): 1969.: 1993. BAUER. II: Teile Keilschrifttexte und Bearbeitung.2. Indices and Sign List.): 2001. B. Leiden.). ANNUS. Sculptures from the North Palace of Ashurbanipal at Niniveh (668627 B. 1933. 347-53. Hinrichs'sche Buchhandlung. M. T. F. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. BLEIBTREU.Bibliográfia ANDRÉ-SALVINI. Ethnic Groups and Boundaries.: Symbolae et Mesopotamicae Francisco Maria Theodoro de Liagre Böhl Dedicatae.b.. The social organization of culture difference. II. Helsinki.a. Hinrichs'sche Buchhandlung. Transliteration. A. The Standard Babylonian Epic of Anzu. J. „Standarten auf neuassyrischen Reliefs und bronzetrebarbeiten‖ Baghdader Mitteilungen 23. The Prosopography of the Neo-Assyrian Empire. „Ein König von Dér‖. Assyriologische Bibliothek.1. N.F. in: Beek.

Archiv für Orientforschung. Maryland. G. DEZSŐ. Beiheft. Oxford–New York. W. COLE. S. „Égi és földi propaganda. Helsinki University Press.BORGER. 553-584. Beiträge zum Inschriftenwerk Assurbanipals. Nippur in Late Assyrian Times c. – MACHINIST. (Beitrag): 1996. H. SAA 17. Part 1. DIETRICH. Graz. BORGER. and Violence. in: Abusch. 3.: 2003. 1999. Helsinki. A.: 2009. Die Inschriften Asarhaddons Königs von Assyrien. Selbstverlag des Herausgebers. T. Oxford University Press. Gilgamesh. B. 91-98.‖ Ókor. J und T sowie andere Inschriften. D. Helsinki.: 1999. 28. Creation. D. BIWA. P: 1998. M. G. F. COLE. The Babylonian Correspondence of Sargon and Sennacherib. 2009/2. S.: 2001 „Heroic Dimension and Historical Perspective in the Ancient Near East‖. and others. E. Bethesda. State Archives of Assyria. State Archives of Assyria Studies. C = K. Az Asszír Birodalmi expanziós ideológiájának eszköztára (Kr. University of Helsinki. (eds): Historiography in the Cuneiform World. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. The World's Classics.‖ Millennium: Journal of International Studies. SAA 13. (Hrsg. A. E. „Nationalism. Myths from Mesopotamia. W. 745–612). Die Prismenklassen A.: 1991. The Flood. Boundaries. 53 .–FUCHS. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. SAAS 4. Letters from Assyrian and Babylonian Priests to Kings Esarhaddon and Assurbanipal. 9. T. 755-612 BC. e.–WEIDNER. 17. M. S. 13.. CAPOMACCHIA. CORVESI. DALLEY. Wiesbaden. R. 4. R. State Archives of Assyria. EAGLETON. Harrassowitz Verlag. Helsinki.: 1996.): 1956. T et al.

: 1977.: 2009. „Assurbanipal at Der‖. 21-33.). "Observations and queries about sociological aspects of imperialism in the ancient world. R. F.. I. Die Orts. Beihefte zum Tübinger Atlas des Vorderen Orients.): Of God(s). Reichert. – FARBER. 1997. Toronto–Buffalo–London. FRAHM. G. 3/1. O. (Eds). M. 33-55. Maryland. EDZARD.und Gewässernamen der präsargonischen und sargonischen Zeit (Répertoire géographique des textes cunéiformes 1) Wiesbaden : L. Die Orts. and Scholars: Neo-Assyrian and Related Studies in Honour of Simo Parpola. Reichert. An Anthology of Akkadian Literature.und Gewässernamen der Zeit der 3. –GELLER. I: Archaic. II. S." in: Larsen. Mature. Helsinki: Finnish Oriental Society. in: M. R. Studia Orientalia 106.: 1979. D.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. E. M.- 1991. 27-39. Early Periods. M. Cuneiform Monographs. 1993. trees. B.J. ―What is ideology?‖ in: Ideology: an introduction London. Bethseda. (ed. (eds. Groningen. Mature. EDZARD. M. CDL Press. Wiesbaden : L.: 1977. in: Luukko. FOSTER.N. 54 . 51-64. T. 7. „"To speak kindly to him/them" as item of Assyrian political discourse‖. D. Copenhagen. – Svärd. O. Trees. STYX Publications. R. kings.. 2009. Helsinki 2009. 7. University of Toronto Press. 1-32. Gudea and his Dynasty. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. EISENSTADT. Classical. 2. Before the Muses. S. FRAYNE. Sumerian Gods and their Representations. Luukko et al. – Mattila. FINKEL. Dynastie von Ur. FALES. Reihe B. Répertoire géographique des textes cunéiformes. Of god(s). 1997. D. and scholars: Neo-Assyrian and related studies in honour of Simo Parpola (Studia Orientalia 106). Kings. (ed.L. Late.

Early Periods London: University of Toronto Press. Illinois: The University of Chicago Press. J. Helsinki University Press. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. 55 . III: Letters from Babylonia and the Eastern Provinces. Connecticut: American Oriental Society. Sargon srl. Die Inschriften Sargons II.: 1999. Ur III Period.—PARPOLA. Göttingen: Cuvillier Verlag. Oxford University Press. FUCHS. 2112 .: 1993. Padova. 1952.2113 BC (The Royal Inscriptions of Mesopotamia.: 2001. Introduction. The Early Dynastic List of Geographical Names (American Oriental Series 74) New Haven. Eisenbrauns. B. The Babylonian Gilgamesh Epic. 2001. SAA 15. GEORGE. Oxford. Glossary of Old Akkadian (Materials for the Assyrian Dictionary 3) Chicago. History of the Ancient Near East / Monographs . „The Concept of Frontier in the Historical process of Ancient Mesopotamia‖. Illinois: The University of Chicago Press. I. F.2334 . 2) Toronto -. Sargonic Texts from the Diyala Region (Materials for the Assyrian Dictionary 1) Chicago. - 1997. Winona Lake. M. Toronto-Buffalo-London.III/1. The Temples of Ancient Mesopotamia. Old Akkadian Writing and Grammar (Materials for the Assyrian Dictionary 2).2004 BC. Mesopotamian Civilizations. State Archives of Assyria. 39-44. Sargonic and Gutian Periods . House Most High. B. 1961. 15. Early Periods. Territories. S. 3/2. (második kiadás).–Lanfranchi. University of Toronto Press. in: Milano. 5.–Martino. A. de–Fales.): Landscapes.- 1993. (Eds. S. G. GELB. Helsinki. L. Volume I-II. aus Khorsabad. GANDULLA. 1957. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Critical Edition and Cuneiform Texts.: 1994. A. 2003. Illinois: The University of Chicago Press.Buffalo – - 1992.R. FUCHS. The Correspondence of Sargon II. A. Chicago.

Locust Valley. S. Abusch et al. RLA „Grenze‖. Toronto –Buffalo – London. Connecticut: American Oriental Society. Assyrian Periods. 2001. Mesopotamian Chronicles (Writings from the Ancient World 19) Atlanta: Society of Biblical Literature. K.. 3. ed. Early Mesopotamian Royal Titles. A. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. J-J. Texts from Cuneiform Sources. 1957-71. C. Assyrian Rulers of the Third and Second Millenia BC. HOLLOWAY. Assyrian and Babylonian Chronicles.GLASSNER. GRAYSON. (American Oriental Series 43) New Haven.‖ in: Historiography in the Cuneiform World. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. Assyrian Periods. T. Toronto -.: 1957. 1991. RIMA 2. RIMA 3. „The Empire of Sargon of Akkad‖. 1975. 5. To 1115 BC. 1975. Assyrian Periods. II: 858745 BC. 1996. R. 1987. 239-266.Buffalo -. University of Toronto Press. (Ed.London.London. W.. Augustin Publisher. 1974-77. W. Part 1. in: Archiv für Orientforschung 25 (1974–7). I: 1114859 BC. „The giš kakki Aššur and Neo-Assyrian Loyality Oaths. 1981.Buffalo -. J.: 1957-71. W. 58-88..—FOSTER. Toronto -. University of Toronto Press.J. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. New York.‖ in: Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities II. „Assyria‘s Foreign Policy in Relation to Elam in the Eight and Seventh Centuries B. 56 . The Royal Inscriptions of Mesopotamia. B. 1. University of Toronto Press. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. HALLO. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Bethesda. Maryland. A Philologic and Historical Analysis. Toronto. 2. 2001. in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD – FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 6.): 2004. RIMA 1. 56–64. 639.

W. 2003. 100-110. (eds). Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project.a. State Archives of Assyria. Eisenbrauns. 367-383. J.. Winona Lake. Part I: Tiglath-Pileser III through Esarhaddon. B.: 1976-1980. Mesopotamian Cosmic Geography. 2003/1. Legal Transactions of the Royal Court of Nineveh.. 2004. 211. in: I. S. „Az asszír királyi propaganda II. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. (eds. Archaeological. LEVINE.): Heirs of Assyria. Aššur is King! Aššur is King! Religion in the Exercise of Power in the Neo-Assyrian Empire. 2004/4. Jerusalem. (Melammu Symposia 1). F. LANFRANCHI. in: Aro. Leiden–Boston–Köln. 2002. 2004. Eretz-Israel. – Whiting. SAA 6. S. R. HOROWITZ. in: Altorientische Forschungen 29. M. 57 . Eph‗al et al. „Public Space in Nature: the Case of Neo-Assyrian Rock Reliefs‖. D. 7-34. Culture and History of the Ancient Near East 10. RLA „Istaran‖ in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD –FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 5. Szín-ahhé-eríba és kora‖ Ókor 3. KALLA G. „Ideological Implications of the Problem of Royal Responsibility in the Neo-Assyrian Period‖. KNEPPNER. ―Az asszír főváros és a királyi propaganda – Ninive példája‖ Ókor.: 1991.: 2003. Historical and Geographical Studies 27. G. T. Helsinki. 2. 6. 2002/2. KWASMAN. „The ideological and political impact of the Assyrian imperial expansion on the Greek world in the 8th and 7th centuries BC‖. G.: 1998. – PARPOLA. Hayim and Miriam Tadmor Volume. W. Brill. 2000. LAMBERT.- 2002. Mesopotamian Civilizations 8. „Az asszír fővárosok és királyi palotáik‖ – Rubicon 2004/3.b. L.

al. 1999–2001. The First World Empire . Hayim and Miriam Tadmor Volume (Eretz-Israel 27). A Study of the Akkadian Text and the Tale of the Hero Who was Exposed at Birth. Mystical and Mythological Explanatory Works of Assyrian and Babylonian Scholars. 374-391. 111-119. 297-317 2001. New Haven. (szerk. J. 2003. LIVERANI.: 1989. S. Texts from the Babylonian Collection. 57–85. Oxford. (Ancient Near East Studies 5) Padova. (Ed. Copenhagen. T. M.Structure. 1981. Helsinki. (ed.: 1998. Clarendon. A. „Manuscripts." in: Alcock. (ed. „A határ fogalma. Yale Babylonian Collection. in: Fales.- 2003. Sargon srl. Richard L.: 2002. LOTMAN.). "The Ideology of the Assyrian Empire" in: Larsen. Rome: Instituto per l‘Oriente. 1986. Akkad. 3.).. Budapest. et.: Szitár Katalin). 1979. State Archives of Assyria Bulletin 13. Ben-Tor et al. - LEWIS. 49-70. Court Poetry and Literary Miscellanea. LITKE. (American Schools of Oriental Research Dissertation Series 4) American Schools of Oriental Research. 58 . F. M. 1980. Ideology. Texts and the Study of the Neo-Assyrian Royal Inscriptions‖. 3.. AN: dA-NUUM and AN: ANU SA2 AMELI. (eds. SAA 3. B.): Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. in: A. Jerusalem: Israel Exploration Society.): 1993. Argumentum Kiadó. (Eds. History. State Archives of Assyria. A Reconstruction of the Assyro-Babylonian God-Lists. 1981.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. Empires: perspectives from archaeology and history. "The fall of the Assyrian empire: ancient and modern interpretations. 1986. „The Sargon Geography and the Late Assyrian Mensuration of the Earth‖. E. Traditions.‖ In: Kultúra és intellektus. LIVINGSTONE. Cambridge. „Observations on 'Sargon's Letter to the Gods''. The Sargon Legend. M.

Eponyms of the Assyrian Empire 910-612 BC. III: Landscape in Ideology. 1995. (Eds. D. Helsinki University Press. State Archives of Assyria Studies 2. Padova. knowledge. S. (éd.: 1994. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. F. 1924. I.III/1. State Archives of Assyria. 193-202. M. The Annals of Sennacherib.: 1927. Università di Roma ―La Sapienza. Sargon srl. SAA 16. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. Mario Liverani (ed. Oriental Institute Publications. Nomades et sédentaires dans le Proche-Orient ancien. Sargon srl.. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. II: Historical Records of Assyria: From Sargon to the End. The University of Chicago Press. 2002. MARCUS.–MARTINO. MILANO. L.): 1999. Sargon srl. M. The Political Correspondence of Esarhaddon. Landscapes. R.: 2003.b.LUCKENBILL. LUUKKO. A. SAAS 2.III/2.‖ Roma: Sargon srl. Territories. Landscapes.): 2004. London and New York: Routledge. Chicago. 146-147. Territories. Literature and Art. Padova.‖ in Neo-Assyrian geography. 10-13 59 . C. and power in Neo-Assyrian art. 2. G. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. MILLARD. The archaeology of Mesopotamia: theories and approaches./II. Compte rendu de la XLVIe Rencontre Assyriologique International (Paris. I: Historical Records of Assyria: From the Earliest Times to Sargon. DE–FALES. 16.a. Padova. Chicago. Landscapes. D. Ancient Records of Assyria and Babylonia. ―Geography as visual ideology: landscape. 2000. MATTHEWS. G. History of the Ancient Near East / Monographs . NICOLLE. Illinois. 2000. Religion. Territories. ARAB I. M. –VAN BUYLAERE. History of the Ancient Near East / Monographs . History of the Ancient Near East / Monographs ..III/3. Helsinki. B. II: Geography and Cultural Landscapes. The University of Chicago Press.–LANFRANCHI.). Helsinki.

Helsinki University Press: NeoAssyrian Text Corpus Project. Chicago & London. . 10.: The University of Chicago Press. Az akkád Sarrukín. 2001. PARPOLA. 2004. a mezopotámiai történeti emlékezet és a modern történetírás. 1. A. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. PORTER (Eds. S. 2003/4. Assyria… Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography presented to Hayim Tadmor. POEBEL. 3. „‘Sarrukín jósjele.: 1977. „‘The command of the god‘ as a Reason for Going to War in the Assyrian Royal Inscriptions‖. PARKER. in: Cogan. Jerusalem.—R. S. Israel (Ed. Helsinki University Press. aki a mindenséget uralta‘. B. WHITING (eds.: 1993. PÁLFI.: 2001. Assyria 1995. Letters from Assyrian and Babylonian Scholars.Portrait of a Dead Civilization. Helsinki. Z: 2003. B. SAA 10. Helsinki. The Helsinki atlas of the Near East in the Neo-Assyrian period. Ancient Mesopotamia . OPPENHEIM. PARPOLA. 1991. Helsinki. Éditions Recherche sur les Civilisations. The Northern Frontier of Assyria as a Case Study in Imperial Dynamics.: 60 . Mordechai–Eph‘al. ODED. A. J. Paris. L. The Correspondence of Sargon II. S.): 2001. Helsinki: Casco Bay Assyriological Institute and Neo-Assyrian Text Corpus Project.1987. The Magnes Press. State Archives of Assyria.—M. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project.s).) 1997.juillet 2000) Amurru.: Ah.‖ Ókor. State Archives of Assyria. I: Letters from Assyria and the West. The Mechanics of Empire.: 1991. PARPOLA. SAA 1.

S. N. Rivista di storia. vol.). M. From the Upper Sea to the Lower Sea: Studies in the history of Assyria and Babylonia in honour of A. Vorderasien. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. 139178. Whiting (ed. 61 . N. Publications of the Babylonia. N. Interkulturalität in der Alten Welt. in: G. Academic Press Fribourg / Paulusverlag Fribourg –Vandenhoeck et Ruprecht Göttingen. B. Frame (ed. Part I. B. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. Leiden: Nederlands Instituut voor het Nabije Oosten. and Politics. Fribourg Switzerland – Göttingen. MATTILA: 2004. POSTGATE. Routledge. 235-254. Methodological approaches to intercultural influences. Helsinki: The Neo-Assyrian Text Corpus Project 2001. Harrassowitz Verlag.. Society and Economy at the Dawn of History. London–New York. Melammu Symposia 2. Orbis Biblicus et Orientalis 197. and Cultures of the Ancient Near East. „The Other and the Enemy in the Mesopotamian Conception of the World. Trees. Ägypten und die vielfältigen Ebenen des Kontakts. RADNER. „Il-yada' and Sargon's southeast frontier‖.: 1992. K: 2010. Wiesbaden. POSTGATE. 193-271.‖ State Archives of Assyria Bulletin. A Journal of History. Helsinki. „The Stele of Sargon II of Assyria at Kition: A focus for an emerging Cypriot identity?‖ in: Rollinger et alii (Ed. The University Museum. 429-451.: 2004.‖ KASKAL. Historical Texts. Mythology and Mythologies. XV. PONGRATZ-LEISTEN. 195231. University of Pennsylvania. Kings.: 2001. 2006. Philadelphia: The Museum of The University of Pennsylvania. PORTER. PONCHIA. Hellas. ambienti e culture del Vicino Oriente Antico.). Studies in Assyrian Iconography.).‖ In: R. K. Grayson. Environments. J. Early Mesopotamia. J. I. Part II. –R.- 1914. : 2003.

Augustin Verlagsbuchhandlung. E. Augustin Verlagsbuchhandlung. – Reiner. illustr. (CALDWELL... REYNOLDS. RUFUS. – Stolper.X. (ed. Augustin Verlagsbuchhandlung. J. – Brinkman.. The Oriental Institute – J. State Archives of Assyria. T. Wisconsin: Marquette University Press. 1977. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 18. CAD P. M. Chicago – Glückstadt..J.: 1990. The Oriental Institute – J. Milwaukee.J. A. 329-359. 1979.. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 12. Oxford: Equinox. J. E. T. CAD T.J.K: 1984. K. W..J. The Oriental Institute – J.READE. A. M. SAA 18.: 2003. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 10.) ROAF. M. transl. – Civil. – Farber. F. Chicago – Glückstadt. M.J. An Akkadian Grammar.–SHEEHAN. / READE. / PARPOLA. N. M. – Biggs. Cultural atlas of Mesopotamia and the ancient Near East. R. contr. C. F. RIEMSCHNEIDER. 18. The Oriental Institute – J. The Babylonian Correspondence of Esarhaddon and Letters to Assurbanipal and Sin-sarru-iskun from Northern and Central Babylonia.–OSWALT. 2005. Helsinki University Press. The Oriental Institute – J. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 8. CAD K. D. A Translation of Riemschneider's Lehrbuch des Akkadischen.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. J. Chicago – Glückstadt. T. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 7. 1971.: CAD I/J. Q. Augustin Verlagsbuchhandlung. "Ideology and Propaganda in Assyrian Art" in: Larsen. Chicago – Glückstadt. Augustin Verlagsbuchhandlung. W. Helsinki. J. 1960.. CAD M2. J.. 2006..: 62 . Copenhagen. Roth. S. Chicago – Glückstadt.

III/1. SALLABERGER. 197. „World dominion: the expanding horizon of the Assyrian Empire‖ in: Milano. 2004/1. ―Utazás az ókori Keleten‖ Ókor 3. Padova. Markus. (Orbis Biblicus et Orientalis 160/3. 1981. F. Európa könyvkiadó. (ed. Roma.): 1931. H. V. M. Annäherungen. Unpublished. The Prisms of Esarhaddon and Ashurbanipal. THUREAU-DANGIN. STRECK. A. „Die Sumerischen und Akkadischen Königsinschriften” (Vorderasiatische Bibliothek I/1).D. F. "History and ideology in the Assyrian royal inscriptions. 1999. B. 1998. SHAFER. 63 . TADMOR. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. P. R. Sargon srl. SCHEIL. M. Zentralantiquariat der DDR.-J. Textes élamites – sémitiques. A. 13-33. (Mémoires de la Mission archéologique de Susaine 14) Paris: Ernest Leroux. Jerusalem: Israel Academy of Sciences and Humanities. History of the Ancient Near East / Monographs . thesis. M. A makedón Nagy Sándor története." in: Fales.T. „Mesopotamien. 3) Freiburg – Göttingen: Universitätsverlag Freiburg –Vandenhoeck & Ruprecht. 1999.: 1994. The Inscriptions of Tiglath-pileser III King of Assyria. Éditeur. Budapest. Territories. (ed. 1927-8. –Wäfler. 1999. M. Leipzig.–Lanfranchi. 1972.): Landscapes. G.: 1957. London.): Assyrian royal inscriptions: New horizons in literary.: 2004. Akkade-Zeit und Ur III-Zeit”. The Carving of an Empire: Neo-Assyrian Monuments on the Periphery. W. Found at Niniveh. ideological and historical analysis. Épithètes Royales.- 1967. SEUX. C. THOMPSON. B. Akkadiennes et sumériennes. – WESTENHOLZ. 1913. (Eds. S. Paris. V. Attinger. P. Harvard Ph.–Martino. Oxford University Press. Letouzey et anè. L. de–Fales. F.

‖ in: Assyria 1995. WESTENHOLZ. Orient 40. 13-42. Parpola and R. Juli 1978). Paris. M. 570-574.. Jahrtausend v. 359-81. 409-424. bis 1. ―The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The ‗Ethnographic‘ Description‖. 16:46 a város elhelyezkedése.ox.- 1912. in: Nissen. Internetes források: http://users. Département des Antiquités Orientales. „Nirah. SAAS 9.‖ Journal of Ritual Studies 6 (1992). vols. ―‗Idols of the King‘: Royal Images as Recipients of Ritual Action in Ancient Mesopotamia. I-II. Helsinki. J. W. 9. G. Indiana: Eisenbrauns WIGGERMANN: 1998-2001. Legends of the Kings of Akkade. Whiting. M. J. J. ZACCAGNINI. Textes cunéiformes.. Dietrich Reimer Verlag.-J. A Survey of Neo-Elamite History. 7.. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. I. Helsinki University Press. WINTER. (Mesopotamian Civilizations 7) Winona Lake. – Renger. 1997. jelenlegi körülményei 64 .: 1992. „Karus on the Frontiers of the Neo-Assyrian Empire‖.ac. Berlin. bis. Libraire Paul Geuthner. (XXV. 3.-C. WATERS.. YAMADA. Chr. Irhan‖ in: Weinder–von Soden–Ebeling–Edzard– Frantz-Szabó-Meissner (ed): „Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie” 9. Mesopotamien und Seine Nachbarn. H. S.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11.: 2000. eds. Une relation de la huitieme campagne de Sargon (714 av. Helsinki. Shigeo: 2005. C. Rencontre Assyriologique Internationale Berlin 3. J. 1997.) Musée du Louvre. The Texts.. „Art in Empire: The royal Image and the Visual Dimensions of Assyrian Ideology. State Archives of Assyria Studies. eds. 56-90. 1982.

edu/ 2010-04-20 sumer évnevek Térkép: .museum. Reihe B.html 2010-04-20 Electronical Pennsylvania Sumerian Dictionary. Naturwissenschaften (1977 ff. 65 .edu/epsd/nepsd-frame.http://psd.).TAVO: Tübinger Atlas des Vorderen Orients (Wiesbaden 1977 ff. Beihefte: Reihe A.).ucla. a sumer szavakhoz http://cdli.).upenn. Geisteswissenschaften (1972 ff.

Mellékletek 66 .

) 5. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. 16.) 4. sz. sz.) 7. sz. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. 11. sz. 21. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. sz. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. sz.) 3. 20.Mellékletek listája 1. melléklete) 67 .) 6. melléklet: Asszír káruk a határokon (Yamada 2005) 2. melléklet: Elám (TAVO B IV 11.) 8. sz. sz. melléklet: Az újasszír birodalom a Szargonidák korában (TAVO B IV 13.