EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar

ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT
A történeti és földrajzi határok a mezopotámiai gondolkodásban (A hegy lábánál: Dér, egy határváros a Szargonida korban)

Témavezető: Dr. Niederreiter Zoltán Egyetemi tanársegéd

Készítette: Dér Virág Borbála Ókori nyelvek és kultúrák alapszak Assziriológia szakirány

2010

Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ........................................................................................... 3 I. 1. A dolgozat témája és célkitűzései............................................. 4 I. 2. A témaválasztás indoklása ......................................................... 4 I. 3. A témafeldolgozás forrásai ........................................................ 5 II. A határ mezopotámiai fogalomköre ................................................ 6 II. 1. A határ fogalmai ....................................................................... 6 II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött............................................. 7 II. 3. A természeti határok................................................................. 8 II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök......................................... 9 II. 4. 1. Kárumok ........................................................................... 9 II. 4. 2. gišTUKUL dAššur ............................................................ 11 II. 4. 4. Szikladomborművek és sztélék ...................................... 13 II. 5. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében .............................. 17 II. 5. 1. Fémeszközök .................................................................. 19 II. 5. 2. Madár-hasonlatok ........................................................... 21 II. 5. 3. Az „úttörő‖ ..................................................................... 23 II. 5. 4. A toposzokból kirajzolódó ideológia ............................. 26 III. „Dér egy másik ország határán van…‖......................................... 28 III. 1. Három hatalom határán - Történelmi összefoglaló .............. 28 III. 1. 1. Dér városa ..................................................................... 28 III. 1. 2. Dér szerepe a Szargonidák korában .............................. 30 III. 2. Dér kultusza a szargonida időszakban .................................. 35 III. 3. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen ........................................................................................... 37 III. 4. BAD3.AN.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe ......................................................................................................... 42 III. 4. 1. Sarrukín születési legendája (partitúra) ........................ 42 III. 4. 2. Dér szerepe az akkád királyok korában ........................ 45 III. 4. 3. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban....... 45 III. 4. 4. A „nagy‖ jelző problematikája ..................................... 46 IV. Konklúzió...................................................................................... 48 IV. 1. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése ..................... 48 IV. 2. Egy város és az ideológia ..................................................... 50 Bibliográfia ......................................................................................... 52 Mellékletek .......................................................................................... 66

2

I. Bevezetés
Az idők folyamán a határok funkciói és a hozzájuk kapcsolódó képzetek folyamatosan változnak. A határ elválaszt, és egyben összeköt, előnyöket és hátrányokat is jelenthet a két oldalán élők számára. A határok ambivalens megítélése változik; ahol a határ elválaszt, ott a periférikus jelleg dominál, ahol az összekötő szerep erős, ott az átjárhatóság jellemzően nyomon követhető. A határ megvonása és a tér elválasztása az emberiség legrégibb problémái közül való; fogalma egyaránt vonatkozik egy jelenség kiterjedésének szélére (határvonal, szegély, perem, mezsgye, gyepű), valamint az azon túli és azt körülvevő területre (határsáv, zóna, övezet, vidék). 1 Az ókori Mezopotámiában léteznek természetes határok (hegyvonulatok, folyók, sivatag, tengerpart), amik általában véve a legalapvetőbb állandó határok, és valóban alkalmasak arra, hogy egész kultúrákat és államalakulatokat válasszanak el egymástól, valamint politikai határok, amelyek fizikailag megfoghatóak, vagy absztrakt emberi kreáció eredményei, és folytonosan mozgásban vannak. A természetes és az ember alkotta határok olykor egybeesnek, ami egyszerűbbé teszi a fogalom megértését, de a legtöbb esetben a politikai határok teljesen képzeletbeli vonalak, amik pillanatok alatt megváltozhatnak. A mesterséges politikai határsáv alapvetően egy ütközőterület is lehet, ahol erődöket építenek, ahova katonai egységeket telepítenek, de ugyanakkor érintkeznek a kultúrák, kereskedelem zajlik. A területen adott esetben ütközőállamok is lehetnek, melyek élén helyi hatalmasságok állnak; városurak, vazallus uralkodók.2

1

A határ fogalmát eredetileg a földrajzi tér keretei közt fogalmazták meg, ám a norvég Fredrik Barth és tanítványai antropológiai megfogalmazása után új jelentésekkel gazdagodott. Miután ők megkérdőjelezték állandóságát és változtathatatlanságát, a fogalom már a területiségtől való elvonatkoztatását is magában foglalja (Barth 1969). A konzervatív tudósok a határokat, különösen az államhatárokat ugyanis statikusnak és öröktől adottnak tekintették, míg a Barth utáni elemzések -a körülményektől és az egyes tényezők kiválasztásától függően- a határokat áthatolhatónak, változónak és alakíthatónak vélik (Corvesi 1999). 2 Az ütközőállamok is egyfajta határterületnek tekinthetőek a fenti definíció alapján. Jóllehet politikailag és közigazgatásilag nem képezik a birodalom részét, csak befolyási területét.

3

Ezen kívül magáról a városról gyűjtöttem össze történelmi és irodalmi forrásokat. a határokat jelölő tárgyak. és a provinciának. Sarrukín és utódai alatt. Szargonida időszakra vonatkozó információk közlésére szorítkozom. E témakör vizsgálatakor tehát meghatározó a kárumok. főleg Szargonida ideológiában. a kakkē Aššur szerepének. a saját kozmosz határainak elemzése az Asszír Birodalom esetében elsődlegesen. 1. A város nevének előfordulását vizsgáltam az uralkodók felirataiban. a határok kitolásának. hiszen a határképzet egyik legfontosabb elemét a hegyek alkották a mezopotámiai kultúrkör és népei esetében. Végül tárgyalom a hegyek megjelenésének bizonyos aspektusait. A dolgozat témája és célkitűzései Dolgozatom első részének témája a határ fogalmának meghatározása. Feldolgozott témám szempontjából is fontos ez az elem. Bemutatom a határt kijelölő jelenségeket. szikladomborművek. 2. vagy éppen nem szerepel egy általam vizsgált szövegben. hogy választott városom közel fekszik a Zagrosz lábához. egész pontosan három hatalom határán.I. a Zagrosz hegy lábánál fekvő város. Dér szerepét és helyzetét tárgyalom a Szargonida időszakban. szerettem volna felderíteni. földrajzi elhelyezkedésének. sztélék. 4 . tekintve. legyenek ezek emberkéz alkotta vagy természeti elemek. Dolgozatom második részében egy „határváros‖. új területek elfoglalásának fontosságának elemzése az újasszír. I. A témaválasztás indoklása Valójában témámat éppen Dér városa miatt választottam. A város történetének. városalapítások segítségével. illetve az államapparátus levelezésében. Célom a saját világ. körbejárása a mezopotámiai gondolkodásban. a kereskedelemben és a politikában betöltött szerepének. valamint a Szargonida kori propagandisztikus irodalomban elfoglalt helyének vizsgálatával és értelmezésével is foglalkozom majd. és értelmeztem az adott településre vonatkozó. a hegy vonulata jelenti az északi határát. melynek központja volt. Igyekszem bemutatni Dér fontosságát II. miért szerepelhet. Ehhez szükséges volt a határ fogalmának azonosítása az ókori Mezopotámiában. Sarrukín születési legendájában. Ebben a dolgozatban az újasszír.

hogy átfogóbb képet nyújthassak a témáról a dolgozat mindkét részében. és az eredmény ismeretében eldönteni. A témafeldolgozás forrásai A választott téma feltárásához felhasznált akkád nyelvű források között vannak történelmi források: asszír királyfeliratok (középasszír és újasszír feliratok egyaránt. 5 . I. valamint itineráriumokat és istenlistákat. Ennek alapján kíséreltem meg rekonstruálni Dér városának szerepét az adott időintervallumban. szerepelhet-e a város neve a Sarrukín-legendában. nem csupán a Szargonida időszakból) és a belső adminisztráció levelei.vagy onnan származó információkat. Igyekeztem minél szélesebb körűre kiterjeszteni a kutatást. Ezek mellett felhasználtam irodalminak tekinthető műveket is – például Sarrukín születési legendáját és Sarrukín földrajzát–. ami az egész kutatás kiindulópontjául szolgált. ami a város szerepét világítja meg az adott időszakban. Az összegyűjtött adatok alapján levonható néhány következtetés. 3.

pulukku (CAD P. stake. . 3 Forrás: ePSD. 433-4. territory. . marker of boundary.pāţu (CAD P. hogy telekhatárként. amit többször használnak telekhatár. 56-57. boundary. véleményem szerint ez utóbbi. A határ mezopotámiai fogalomköre II. 284-5. .boundary.anzag: horizon. az egyiket főként telekhatároknál. .upenn. 1. limit. border. side. kisebb földdarabok elhatárolásánál használják. plan for a building.kisurrû (CAD K. mert utána országokat sorol fel. area. 305-10. 510-11) . . border of heaven. de olykor fizikai megjelölésekkel.II. territory. A leggyakrabban a „határ‖ értelemben használt kifejezések két csoportra bonthatók. . A) . . confine. country (in political terms). mu-lu-ug: needle.edge. territory.) . .boundary. domain. limit. Akkád fogalmak a „határra‖: . ezek főleg határviták leírásai. a másikat sokkal nagyobb értelemben.bulug. ADD.edu/epsd/nepsd-frame. felleljük királyi címekben is.us2-sa-DU: border. Ebben az esetben kérdéses.kisurra: border.itû (CAD I. vagy a határok miatt kitört háborúké) .canal. boundary. földekről van szó. border. .) .region. 312-6. urudbulug. shoulder. hogy a határral kapcsolatos szavak jelentésköre széles és nem pontos. vagy egész országokra kiterjesztett értelemben értelmezhető-e a szó.kudurru (CAD K. . 2.museum. territory. ha országokról. boundary. neighborhood. 495-6. 1.) . http://psd.mişru (CAD M2.) .html 2010-04-02. confine.taḫumu (CAD T. A királyfeliratokban értelemszerűen az utóbbiakat leljük fel gyakrabban.) . 113-5. A kifejezések felsorolásakor az angol fordításukat közlöm. . the right. region. next to.kur-zag: mountain border. territory. bár a kudurrut.) . mivel a magyar nyelvben ugyanazt a szót használjuk esetleg eltérő értelemben. . district. ADD.maš: border.zag: arm. .pattu ( CAD P. Absztrakt fogalom. region. stake.border. right side. marker to the fixation of the extension of plots. boundary. mint országok határvonala értelmében. seal pin.post. Sumer fogalmak3: (A lenti kifejezések feltűnnek jó néhány korai szövegben.region. 6 . A határ fogalmai Minden esetben elmondható.

II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött
Szomszédos földek (egy államon belül) könnyen elhatárolhatóak, de az államalakulatok közötti határok problematikája igen széles körű. Nem valószínű, hogy létezne pontosan behatárolt, modern értelemben vett territoriális eszme.4 A politikai határfogalom5 azonban a királyfeliratok és szerződések alapján létezik. Itt aligha vonatkozik azonban fizikailag kijelölt határra; inkább egy kissé bizonytalan körvonalú befolyási övezetet jelöl. Ezeket többnyire városnevek felsorolásával jelölik meg a királyfeliratok pontos földrajzi definíciók nélkül.6 Egy híd is lehetett mesterséges határjelölő eszköz az Eufráteszen, Asszíria és Urartu között. De voltak ennél nagyobb, komolyabb határjelölők is.7 Éppen a királyfeliratok tanúsága alapján létezik az „őrzött határ‖,8 amit őrtornyok, erődök vonala képvisel. Gandulla tanulmánya alapján dicsekvés: politikai propaganda inkább, mint valós helyzet a szorosan őrzött határ. Van a valódi befolyási övezet, és az átmeneti övezet – földadományozások, amik szintén határvonalat jelölnek ki, de nem pontosan, földrajzilag rögzített értelemben.9 A mai értelemben vett „határ‖ fogalmának használata mezopotámiai vonatkozásban nem egészen időszerű, hiszen csak fenntartásokkal alkalmazható, de sajnos nem lehet rá jobb szót találni a magyar nyelvben. Egyfajta elhatárolás azonban létezett, hiszen pontosan észben kellett tartaniuk, melyik terület az övék, melyik az, amely más uralkodó kezében van. Ezért lehet az, hogy bár beszélhetünk határokról, tudomásul kell vennünk, hogy nem illik teljesen a mai fogalmaink közé. Nem egyenes, nem teljesen elválasztó a mezopotámiai határ, és a legtöbbször nem is követi a természeti választóvonalakat.

4

Territoriális eszme: olyan elmélet, ami a területet az államiság nélkülözhetetlen elemének tekinti, igazából csak a XVIII. század óta elterjedt gondolkodásmód, de mára teljesen a köztudatba ivódott; ha államról beszélünk, mindig szorosan egy adott területhez kötjük. Nem lenne helyénvaló itt használni, különösen, mivel az európai vallásháborúk koráig nem is létezik olyan elképzelés az államról, ami ennyire szorosan kapcsolódik a területiséghez. Ebben az időszakban -és még sokáigaz állam fogalma sokkal inkább az uralkodó személyéhez kötődik. Anakronizmus használni egy ilyen korban a territoriális értelemben vett „határvonal‖ kifejezést. 5 Politikai határfogalom alatt értem azt a tudatot, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy mettől meddig tart a felségterülete az egyes államalakulatoknak. 6 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 7 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 8 Gandulla 1999., pl. SAA 1. 31. 9 Gandulla 1999.

7

II. 3. A természeti határok
A természeti határok lehetnek folyók, hegyek, hegységek, csatornák, a sivatag vagy a tenger; minden, amin az átkelés, áthatolás nehézségekkel jár, és eképp korlátozza a kapcsolatokat. Ezek valóban elválaszthatnak egymástól területeket, és nem emberi kreációk; mindig is léteztek. Mezopotámiát délen a Perzsa-öböl, keleten és északon a Zagrosz, a Kurd- és az Örmény-hegyvidék vonulata határolják, nyugaton pedig jórészt a sivatag. A tenger és a sivatag logikus, alapvető határok. A Tigris és az Eufrátesz folyók nem választják el igazán a területeket, hiszen ezek mellett csoportosulnak a települések (és a folyamok medre folyamatosan változott). A belső határokat a folyómedrek, illetve a csatornák jelenthetik. A Dzsezire az Észak-Irakban a Tigrisről nyugatra elterülő sivatagi térség, a Tigris és az Eufrátesz között (gyakorlatilag KözépMezopotámia egésze), ami önmagában egyfajta sziget. Délen a Shatt al-Arab, egy, a Tigris és az Eufrátesz összefolyásánál keletkezett, és a Perzsa-öbölig tartó mocsárvidék, ami a területen belül valamelyest még elkülönülnek. Egy későbbi fejezetben a természetes határok közül a hegyet és a hozzá kapcsolódó toposzokat bővebben fogom tárgyalni.

8

II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök
II. 4. 1. Kárumok10
Kárum: fal, kikötő, rakpart, kereskedőtelep, üzlet, bolt. CDA 150. kāru(m)

Várost alapítottam. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. Elneveztem Kár-Assurnak, és felállítottam Assur, az én uram fegyverét benne…11 III. Tukulti-apil-Esarra,( Ann. 9. 2-3. sor)

A kárumok egy várostípust alkotnak; ezek kikötők, kereskedőtelepek és/vagy adminisztratív központok voltak az Asszír Birodalom határán vagy befolyási övezetében. A kárumok lehettek már régebben is létező települések, melyek a terjeszkedés során kerültek asszír uralom alá, vagy frissen alapított, új városok. Tökéletes volt arra, hogy jelöljék, meddig jutott el az asszír előretörés. Az újasszír periódus frissen alapított vagy beolvasztott városai a határokon gyakran kaptak a meghódoláskor, létrehozáskor olyan nevet, amik az asszír király vagy az asszír istenek erejét, dicsőségét fejezték ki: pl. Kár-X, ahol X egy isten vagy uralkodó neve. Az effajta nevek, amiket adminisztrációs szempontból jelentős városok kaptak, valószínűleg azért születtek, hogy megmutassák, az asszírok készek a helyi gazdaságot, és az elitet is befogadni a birodalmukba. Azonban nem csak a korábban idegen városokra vonatkozott ez a rendszer. Jó néhány asszír várost újjáépítettek/megépítettek a frissen elfoglalt területeken, és ezek a Kár-X/Dúr-X nevet kapták.12 A források tanúsága alapján az asszír királyok törekedtek arra, hogy minél intenzívebben építsenek új városokat a határon – egyfajta terület-kijelölésként; ezeknek az volt a funkciója, hogy megerősítsék az uralmat az új területeken. Asszír alattvalókkal népesítették be őket, és asszír központként szolgáltak egy újjászervezett provinciában, vagy kihelyezett telepként, független helyi

városokkal körbevéve.

10

Yamada 2005. a téma átfogó elemzését adta legutóbb, a fejezet nagyrészt az ő munkája hatására készült. 11 Tadmor 1994. 42. 12 A Kár-X nem új névforma, már a sumer városok között is voltak ilyenek, és az óbabilóni dokumentumokban is szerepeltek, az asszír és babilóni szövegek a második évezred második felétől említenek ilyen városokat.

9

mindenesetre ennek megállapítása nem jelen dolgozat tárgya. az Eufrátesz nagy kanyarulatán túl Szíriáig. 13 14 Olyan név. Az asszír dominancia az Eufrátesz középső területétől indul. de nem adják ezt a típusú nevet adminisztrációs központoknak.A másik népszerű névminta a Dúr-X. vagy Harhar (Kár-Sarrukín). a határpontok ezen kijelölői mindenesetre érdekes példáját mutatják annak. Az újasszír korszakban a nyugati terjeszkedés során a Kár-X-ek az asszír hódítás és kereskedelmi ellenőrzés határát jelzik. 639-640. és az alsó részén a Háburnak. aztán lassan kiterjed a Mediterráneum keleti részére. A kárumok szervezése egybeesik a frissen létrehozott provinciák újjászervezésével a határok mellett. ami az asszír király vagy az asszír istenek erejét és dicsőségét sugallja. 15 Grayson RLA 1957-71. hogy megerősítsék a rend világának határait. amelyben állítmány szerepel – „beszélő‖ név Ilyen városok például Til-Barszip (új nevén elfoglalójáról Kár-Sulmánu-asarédu). vagy néhány predikatív13 név. Az átnevezett városok egy része továbbra is ismert marad a korábbi nevükön is. ez már a területi birodalom új ideológiai elemét.15 amelyek lényegében a kijelölik egy tartomány vagy birodalom határát. A kárumok. Legsűrűbb előfordulásuk a birodalom nyugati határszakaszain észlelhető. A határ meghatározásához általában városok neveit használják. a keleti területeken csak kevesebbet találunk. Ám annak. de általában a hivatalos levelezésben már az újat használják. vagy néhány városé a magterületen. §2 10 . a behatárolás eszköze lesz maguknak a városoknak a létrehozása is.14 A Kár-X típusú városok másik fontos aspektusa a szerepük az adminisztrációban. hogy itt ki az úr. A kereskedelem nyugatra irányultságával magyarázható talán. Talán a Kár-X városok szándékos elhelyezése is a birodalomszervezés egy tudatos eszköze volt. de minimum a befolyási övezetet mutatja. Nem jelent egyúttal teljes asszír fennhatóságot is. Észak-Föníciáig. milyen módszerekkel lehetett kiterjeszteni az Asszír Birodalom határait. másra is szükség volt. Egy még biztosabb emlékeztetőre. A Dúr-X inkább határerődök és városok neve. a befogadó gondolkodást tükrözi.

Letelepítettem benne az idegen földek népeit. 2-3. 19 Tadmor 1994. Ann. teljesen elpusztítottam és felgyújtottam (a városokat). akiket meghódítottam. sz.16 III. 3-4. 45. Tukulti-apil-Esarra. sor 16 17 Tadmor 1994. az én uram fegyverét benne…19 III. . és felállítottam Assur. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. melyre Assur. az én uram fegyverét felállítottam benne…18 III. Assur. az ő. sor. 11 .. Asszíriához csatoltam. Ann. 8-9. 16. Elneveztem Kár-Assurnak. Assur. Tukulti-apil-Esarra. 14. gišTUKUL dAššur Elpusztítottam. sor. letörtem.. 8-9. 9. Ann. Ann. 20 Tadmor 1994. 14. és felállítottam Bít-Istár forrása előtt.1. Assur isten. sor. 75. az én uram fegyverét felállítottam benne. 7. tűzben elégettem. 18 Tadmor 1994. Tukulti-apil-Esarra. Várost alapítottam. 42. és palotát építettem benne királyi székhelyemül. 71. Újraépítettem azokat a városokat. Tukulti-apil-Esarra. 5. Várost építettem. 77. az én uram hatalmas tetteit ráírtam. Ann.17 III. 4. Azokban a napokban készítettem egy hegyes vasnyilat. az én uram fegyverét felállítottam benne. Leromboltam. és …-nek elneveztem. Tukulti-apil-Esarra.20 III. Tadmor 1994. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. 2. Hozzáadtam Nairi provinciához. sor Városaikat újjáépíttettem. melléklet: Asszír káruk a határokon II...

az én uram fegyverét elkészítettem. az új város felavatásakor. Assur isten fegyvere. amiket kezeimmel meghódítottam. az én uram fegyverét istenségükké tettem. A kakkē Aššur formájáról csupán feltételezéseink vannak. az én uram fegyverét a közepébe lehelyeztem/felállítottam. X:6. fegyver formájú tárgy volt.3. A többi helyen ez nem ilyen egyértelmű. Assur? Kakkē Aššur23. Assur isten. Utalhat arra. nagyszerű összefoglaló tanulmánya alapján 24 A dolgozatban minden.Assur isten. az én uram fegyverét istenségükké tettem. Összesen hét szöveghelyen fordul elő a királyfeliratok korpuszában. az országoknak. és felállítottam előtte. 739-ben egy meghódított városban. majd újjáépített városban helyez el egy ilyet. hogy csak mi értékeljük a birodalmi politika megnyilvánulásaként. (Assur vagy Assur fegyvere előtt) Szín-ahhé-eriba22 A határt egyben az is jelentette. de lehet. oda elhelyeztem… II. Hasonló lehetett a katonai jelvényekhez. IV. 62. Assur. 23 Holloway 2002. oda elhelyeztem…). Luckenbill 1924. A szó jelentése mára körülbelül biztos. a főszövegben és az addendumokban szereplő évszám időszámításunk előtt értetné. hogy az istenük legyen (méd városról van szó. hogy (legalábbis itt) a szimbólum valóban egy létező. valamiféle szimbóluma az istenség hatalmának. A hét esetből hatban a szimbólum felállítása egy-egy provinciális város erőszakos elfoglalása után. egy lázadás miatt lerombolt. Sarrukín Harharban. amire Assur isten tetteit felírta) egyedi a királyfeliratok korpuszában. 160-177. az én uram fegyverét elkészítettem. col. ahhoz szükség volt egy isten segítségére… és ki más lehetett volna erre megfelelőbb. 63. 21 22 Fuchs. Assur. amit ott használ (vasnyíl. hogy egy helyi Assur-kultuszt alapozott meg vele. de ezt kifejezetten egy-egy városban állították fel. egy szövegváltozat szerint azért. Öt a hétből III. Sarrukín 21 Illubrut helyreállítottam. Egy alabástromsztélét készítettem. old. majd egy zagroszi helyi központbanban. mint a birodalom főistene. Az a terminológia. 210-211. körülbelül ötvenévnyi időtartamra korlátozódva (745-696)24. hogy meddig ér el az igazság és rend világa. Tukulti-apil-Esarráé: 745-ben egy lerombolt. valószínűleg esetenként változik. és lehetséges. és Assur isten valamilyen szimbólumát jelképezi. népét benne letelepítettem. 1993. Assur. 12 . majd újjáépített és átnevezett városban. 87-91. És hogy igazságot és rendet hozzanak.

ahol számos kárum is található. mint határkijelölő pontok szerepének megerősítésére. kettő királyokról kapta az új nevét. illetve magukban a kárumokban (pl. Nem tudjuk. vagy végeznek-e előtte egyéb rítusokat. idegen népesség behozatala is szerepel. és ezért is van a határon. katonai jelvények példája. ahol idegenekkel kell szerződni. Assur fegyverét rendszerint olyan körzetekben állítják fel. Dél-Palesztina. valószínűleg igen. Steven Winford Holloway 2001-es tanulmányában felveti. ahol a külföldi áruk a birodalomba áramlanak. de a kultuszokra vonatkozóan amúgy is nagyon kevés forrásunk van még a centrumok szentélyeiből is. ott valószínűsíthető a határövezet. és a határjelölő funkció megléte. amit az asszír király már adminisztratív eszközökkel megteremtett az új területen. Assur fegyvere fizikailag létezik-e. de akkor hagyományos a helye és a szerepe a szövegben. Shafer 1998 és Winter 1997 alapján 13 . Szikladomborművek és sztélék26 25 26 Bleibtreu 1992. vagy határövezetek. Nem tudjuk. kap-e rutinszerű áldozatokat. a szervezettséget. Alkalmas városok. vagy az ítélkezés elengedhetetlen kelléke lenne. A földrajzi elhelyezkedésük többnyire a tényleges asszír politikai befolyás legszélső határát jelöli. méd területek. a rendet. hiszen megszilárdítja a kozmikus rendet. oda kiterjesztette az istenek hatalmát. 4. Két átnevezett város istenekről. Assur fegyvere funkcionális tagjává válhatott a vazallusállam vagy provincia pantheonjának. vö. A két jelenség véleményem szerint összekapcsolható.Ahol a kakkē Aššurt elhelyezték. Ahol ezt felállítják. Babilónia. Harhar – Kár-Sarrukín).25 Rövid ideig szerepel a forrásokban. Ahova Assur isten védnöksége alatt az asszír király belépett. Mindegyik a hódítás-újrahódítás-beolvasztás narratívájába illeszkedik. Assur isten szimbólumának elhelyezése. Nem csoda. Urartu. hogy a perifériákon még kevesebb információt tártak fel eddig. Hétből hatnál áttelepítés. hogy talán a szerződéskötés. Kilikia. II. 4. Assur fegyverének jelenléte megerősíti a határ kijelölését. ott szó szerint kijelölték az asszír hódítás újabb határát. „beléptetése‖ mellé gyakran állítanak fel királyi sztélét is.

. Az akkád terminológiában nincs is szoros elkülönítés a műfajokra. Fontos a felállítás helye (általában vízközelben. A Subnat folyó forrásánál. maguk is egyfajta kultusz tárgyai. ráírtam dicsőségemet és hatalmamat. a patak forrásánál. „királyi képmás‖. Felállítottam Eqi hegyére Assur-nászir-apli városában. jellegzetes kéztartás (az alak „mutat‖. Assur-nászir-apli. A şalmu. hadiesemény megörökítése. amik viszont nem csak a határövezetben jelennek meg. ameddig a képmás létezik. Akinek a képmása. A relief hagyományos ábrázolásai: uralkodónként változó öltözék. isteni szimbólumok szerepelnek rajtuk. Grayson RIMA 2. ahova csak az asszír birodalom elért. Lényegében a királyi képmás a királyt helyettesíti. sztélé. szarvkorona (Assur). Isteni szimbólumok is szerepelnek rajtuk: villám (Adad). a helyre. vagy „az orrát fogja‖). A sztélé egy kőből faragott nagyméretű tárgy. jelenlétüket képviselve. 104-105. amelyek döntően győzelmi sztélék. A sztélék közül jelen munkámban az újasszírokat vizsgálom. elkészíttettem királyságom képmását. Assur-nászir-apli i. a lényeg az. amin vésett feliratok. Jellemző pózokban elhelyezkedő figurák. amelyek mindig valamiféle végpontokon helyezkednek el.101. Winter 1997 és Dezső 2009. i. ráírtam győzelmeimet és dicsőségemet. hogy képmásukat felállítsák az újonnan meghódított területeken. ásó (Marduk). illetve gyakran ábrázolások is vannak. az él. Ez a şalmu lehetett szikladombormű. freskó. az atyáimnak a szobra áll. nehezen megközelíthető helyekre.0. 27 28 II. azaz a sibitti. és írónád (Nabú). 97-98. A. Talán ezért vélték a mezopotámiai uralkodók olyan fontosnak. ahol képmása Tukulti-apil-Esarrának és Tukulti-Ninurtának. Asszíria királyainak. hogy a király ábrázolása szerepeljen rajta. Assur-nászir-apli feliratából.Azokban a napokban képmásomat (şa-lam bu-na-ni-ia) elkészíttettem.1. és felállítottam velük együtt. és ráírtam erőm dicséretét. 97-98. rajz. II. szárnyas napkorong (Samas). Elkészítettem monumentális felirataimat. hanem szinte mindenütt. ha az uralkodó képmásáról van szó. i. egy jelentős cselekmény. .27 II. alapján 14 . holdsarló (Szín). Azokban a napokban képmását királyságomnak (şa-lam MAN (šarru)-ti-a) elkészítettem. a şalmu-ja megmarad. esthajnalcsillag (Istár). és felállítottam a palotájában. istenek. hegyoldalban). hét pont. sziklák oldalába faragott domborművek. és elhelyeztem a kapuinál. Assur-nászir-apli. II. 68-69. i. Funkciója elsősorban a propaganda. a másik kézben a királyi hatalom jelképe (buzogány). képmás a mezopotámiai történelmi gondolkodás egyik kulcsfogalma. 28 A szikladomborművek olyan. 68-69. 104-105.

97. rituális cselekmények kötődtek hozzájuk (királyfeliratokban szerepelnek erről leírások. a királyi hatalom meggyengülésére következtetnek. például a Tigris forrásánál. bizonyos szertartások elvégzése.A legszélső határokon. diplomáciai témák is megjelennek a rituális témák mellett. amely a mezopotámiai királyok kötelessége közé tartozik. Hadjáratok során készültek. illetve az egyik balawati 29 30 Radner 2010 Winter 1992. „sötét kor‖. meddig jutott el. mintsem az informálás a funkciója. 32 Porter 2003. Irak és Irán területéről. szikladomborművei ezek közelebb esetén már a köthetők építkezésekhez fekszenek magterületekhez. században). az III. Samsi-ilu. Tukulti-apil-Esarrától kezdve a korszak legvégéig. Rituális: szertartások. 31 Kneppner 2002. mintegy ötven ismert a mai Libanon. saját felirataikkal (Bél-harrán-béli-uszur. a propagandának hatékony eszköze. kezdik elveszíteni területjelző funkcióikat. etc. Aki újra készíttetni kezdi a szikladomborműveket. Ez az ún.31 A szikladomborművek készítésének megszakad a folytonossága az újasszír kor alatt egy hosszabb ideig. Így ezek többnyire a perifériákon elhelyezkedő emlékművek. A szikladomborművek készítése II. rituálisak és szimbolikusak lehetnek. A történészek ebből egyfajta interregnumra. ez az elődök emlékének ápolásába illeszkedik. alapján 15 . Törökország. vagy a hadjáratok útvonalának végén. Assur-nászir-apli korától Assur-bán-apli koráig virágzó műfaj (i. Assur-ah-iddina esetén a szikladombormű politikai tárgyalások eszköze közte és szövetségesei között.). sokkal inkább a meggyőzés.e. II. Politikai funkció: az ideológia terjesztésének. és büszkén hirdeti. átalakulni.30 A saját szikladombormű az adott uralkodó emlékét őrzi meg.29 Szokás volt az elődök emlékműveinek felkeresése. ahol úgy gondolták: eddig és ne tovább. Sarrukín alatt a téma kezd megváltozni. az általuk érintett fontosabb régiókhoz kötődnek. a sztéléké I. Általában a hadjáratok legfontosabb eseményeihez. az aktuális világvégén állították fel őket. Tukulti-apilEsarra: ő egyértelműen ismeri a korábbi határokat és emlékműveket. Pontosan ebben az időszakban viszont megjelenik egy másik jelenség: vezető asszír hivatalnokok saját sztéléiket állítják fel. velük akár párhuzamosan. is Szín-ahhé-eríba emlékművek.32 Összefoglalva tehát a funkciók politikaiak. ebből az időszakból alig maradt fenn királyfelirat is. és egy Ciprusról is.

rítusokkal kapcsolatosak. Ugyanakkor szimbolikus helyek is. ha nagyobb akarsz lenni annál. ami a királyok előtt magasodott. jelzés volt. roppant tömege. És erre a kihívásra válaszolni kellett. hogy így a szikladomborműveket és a sztéléket is besorolhatjuk a határok kijelölésének eszközei közé. akár menet közben is elkészítve. ami nem hirdette ilyen nyíltan azt. és kihívás – üzente. átlépni.kapupánton látható is egy ilyen dombormű felavatása). Volt azonban. aki ismerte a helyét. új határokon. végpontján. Láthatjuk hát. fontos utak mentén. 16 . a terület birtoklásának jelképe. az ellenségnek és az eljövendő királyoknak egyaránt. hogy ezt kell meghaladni. Ezek a helyek részint kozmikus határok: a szikladombormű itt a természeti erőforrások feletti uralom jelképe. a hegyek rendíthetetlen. aki eddig már eljutott. melyeket ezeknél az emlékműveknél végeztek.33 Szimbolikus: a hatalom reprezentációja. csábító és elrettentő volt egyszerre. Elhelyezkedésük is jellemző: mindig valamely kitüntetett helyen készítik el. Gyakran rejtett helyeken találhatók. csak az tudta felkeresni. hadjáratok útvonalán. 33 Barnett 1973. felállítva. csupán a beavatottak számára hordozott így jelentést. hogy már járt itt valaki. nem feltétlenül hirdette ország-világ előtt. Ez lehet folyók forrása.

amint szemügyre vette a nehezen megközelíthető sziklákat. Valódi. A király. Minden oldala meredek és szakadékos. melyek a király rendelkezésére állnak. aminek heroikus tetté vált az áthágása. A hegyek rémisztőek: nehéz ösvények. nem emberi. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében A szikla harminc stádium magasba tornyosul. hegylánc. A király. A határként szereplő hegy átszelésének feladata és a hegy leküzdésének leírása toposzként jelenik meg a királyfeliratokban. A káosz és a félelem birodalma volt. 14-18. Rufus 1967. elvadult növényzet és más akadályok állják útját a vonuló királynak. bronzcsákányok. (Curtius Rufus. sor A Nagy Sándor hódításához kapcsolódó leíráshoz hasonlóan az asszír uralkodók királyfelirataiban is megtalálhatjuk a természet legyőzésének egy fontos elemét. A barlangban csaknem mindenütt források csörgedeznek. A kozmosz egy külön részeként tekintettek rá.II.)34 …Nehéz hágókon rézcsákánnyal átkeltem a magas hegyeken. a szikla derekán. miként változik. A hőstetteknek. De utóbb feltámadt lelkében a vágy. és csekély eltérésekkel ismétlődik. 5. megmásztam őket. gyakran hasonlítják őket egy tőr hegyéhez. ahová a madár sem ér fel. Hasonló ez 34 Nagy Sándor. amikor a király hangsúlyozza a feliratában. bővül a hegyek. vasfejszék. Nagy Sándor. az átkelést a hegyen. A hegység. vasszekercék. 17 . kerülete százötven stádium. hágói elzártak. Ám a hegy legyőzésének megvannak a maga (már-már kanonizált) eszközei: rézcsákányok. csak egyetlen keskeny ösvény vezet fel rajta. először úgy határozott. hogy a természetet is megtörje. hogy meghódíthassa az újabb területet is. a szokásos feladatoknak egészen más keretet ad. hegyi utak leírása az asszír királyfeliratokban. meredek csúcsok. s a legmélyén magas boltozatú búvóhelyek rejtőznek. a nagy Dért… Az akkád Sarrukín születésének legendája. az alacsony hegyeken átugrottam. mely befelé fokozatosan kiszélesedik.[ …]-ot meghódtottam. barlang tátong szűk és sötét torkolatával. mint hérosz. a tengert háromszor megostromoltam. járhatatlanok. fizikai akadály volt. Feleúton. hogy elvonul alóla. mint határ. áthatol ezeken a legyőzhetetlen akadályokon. természetes határ szerepelt a mezopotámiai gondolkodásmódban. gyakran már-már nem emberi lényekhez hasonló lakókkal. hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia. s az egybeömlő vizek zuhataga lezúdul a hegy meredélyén. Az alábbiakban példákat is mutatok rá. 197.

bővülése arra utal. Levine 2003 és Dezső 2009 alapján 37 A csaknem szó szerint vagy jelről jelre azonos részeket csak egyszer említem. ahová előtte egyik sem az atyái közül. hogy a királyfeliratok idővel egyre több irodalmi képet és egyre több természethű leírást készítenek a természeti akadályokról. Az általam ismert összes királyfeliratot átolvastam. az uralkodó akkor is lenyűgöző tetteket hajt végre. de kutatásomba bevontam a középasszír királyfeliratokat is. legalábbis egyelőre. Szokásos kiemelni a járhatatlan utak megnyitását. 35 36 Horowitz 1998. Levine 1981. a cédruserdő felé vette az irányt. Annus 2001. Az eszközök tehát gazdagodnak és bővülnek. ha nem a mitikus kontextust nézzük.valamelyik isten vagy legendás hérosz által megvalósított cselekedethez. mivel véleményem szerint ez a sajátos toposz megérdemli. hogy legyőzhesse az Anzu madarat. Ninurta is a hegy meghódítására indul.36 A királyfeliratokban (évszázados hagyománynak megfelelően) a király gyakran említi. Úgy tűnik. és kiemeltem belőle a fontosnak tartott elemeket. és áttekintsem fejlődésüket. hogy bizonyos motívumokat kiválogassak. Gilgames is a hegy. aki legyőzte a hegyet. hiszen egy katonai hadműveletet borzasztóan megnehezíthet egy nem megfelelő terep. Minden dátum időszámításunk előtt értendő. hogy az előzményeit is áttekintsem. A forrásgyűjtés célja az volt. George 2003. Az alábbi szövegek kronologikus sorrendben következnek. hogy egyre fontosabbnak vélték hangsúlyozni a feladat nehézségét. hogy legyőzhesse Humbabát… 35 Ugyanakkor. amikkel szembe kellett nézniük. Ezek a toposzok a madár-hasonlatok és a fémeszközök használata. hogy olyan területre lépett. Méltán dicsekedhet hát el ezzel a tettel bármely király. és nem jelölöm a többi előfordulását 18 . hősies mivoltát. valamint a király úttörő szerepe. hangsúlyozni a nehézségeket. A feliratok szövegének változása.37 Elsődlegesen az újasszír királyfeliratokat vizsgáltam. az asszír uralkodók annaleseiből és egyéb felirataiból válogatva.

A. vasszekercékkel vágtam és bronzfejszékkel vájtam utat. alapján 39 Grayson RIMA 1.Zamri városából elindultam.0. A. 5. majd lejöttem TukultiAssur-aszbat városáig.95-6. 19 .2. A..78. 40 Grayson RIMA 2. bronzbaltákkal mélyítettem utat. A. vasszekercékkel vágtam. sora. 41 Grayson RIMA 2. feltáratlan. és a nehéz ösvényein rézcsákányokkal az átkeléséhez jó utat készítettem a harci kocsiknak és csapataimnak. elzárt utakon.39 I. és nehéz hegyeibe Lárának.1. 76-77. kiszélesítettem a járhatatlan ösvényeket.átvágtam (magam) a sziklás vidéken rézcsákányokkal..40 … előrenyomultam az egyenetlen ösvényeken és veszélyes hágókon át. Lewis 1980 és Westenholz 1997.1. a hegyek hágcsóin bronzcsákányokkal vájtam egy megfelelő utat a harci kocsiim átkelésére… II.1. 44 Grayson RIMA 2. nem járt még meg[…] Arra az útra léptem[…] A Hini és Yatkun hegyeit.87.0. göröngyös ösvényeiken. 42 Grayson RIMA 2.II. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) …szekereimet és katonáimat vezényelve átkeltem a meredek hegyláncon. ami nem volt alkalmas harci szekereim és hadaim átkelésére. nehéz terepen. amik a hegyekben nőnek. A.11‘-17‘. (majd) átszeltem az Eufráteszt…41 Assur-bél-kala (1074-1057):42 Nehéz utakat […] amik szekereim és csapataim átkelésére […] alkalmatlanok voltak.87..ii.. ld. 43 Grayson RIMA 2. Assur-nászir-apli (883-859) .v. amiknek belsejét még egy király sem ismerte ezelőtt.0. 1. ami nem volt megfelelő a harcikocsik és seregeim átkelésére. hogy áthozzam szekereimet és csapataimat.101. és áthoztam szekereimet és csapataimat…44 38 A Sarrukín-legenda 14. Tukulti-Ninurta (1244-1208) …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket. Urumu-fákat vágtam ki.0. Fémeszközök „…Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem…‖38 I.43 Hat napig Kasiaru erős hegyének belsejében.0.101. távoli vidékeken (vonultam)…. 66-71. és jó hidakat készítettem seregem átkeléséhez. ii.ii. nehéz útjaikon.1. a dolgozat második részét. melyek akadályait az ég szárnyas madarai sem tudják átszelni […] amiket egy király vagy herceg.. aki előttem élt. amiknek ösvényeit egy más király sem ismerte… Átvágtam a hegyeket rézcsákányokkal. A.0.23.89.39-45. i.6-10..

erős bronzcsákányokat vitettem a felszerelésemben. mint egy tőr hegye. a nagy hegyekben.1. a hegyek meredek tűi. mint vad sasokat. mindezek felett. olyan. és amik között a királyok. felmered. A tábor-követőket (munkásokat) és utászokat arra késztettem.102. és túl meredek a gyalogos katonáknak. Sarrukín (721-705): Az alsó Zábon. Serabeli. amikbe letekintve félelmet keltenek. amin nehéz az átkelés.48 Muszaszir felé vettem az utamat. aminek elöl és hátul a megmászása nehéz. A tevék. ami. Hastarae. Tarhanabe. az útja túl nehéz a (harci) szekereknek. Lulumi országbeli magas hegynek. jó utat készítve. sor. Sese hegyeit. Hágóiba Kullar hegyének. mint a vad kecskék. Tarhuna. Grayson RIMA 3.0. a felső hegyekbe.17. ami. Amadana. 48 Thureau-Dangin 1912. Nubanase. mint építőkő-tömböket. beléptem… Nikippa és Úpá hegyei közé. Sulmánu-asarédu (858-824) …Elindulva Aridu városából.19-21. Kiszra. a folyón. Urumi-fákat. Sűrű tömegeit Assur seregeinek a meredek emelkedőn biztonsággal felvittem. hogy lecsapjak az ellenség földjére. átkeltem. ott bronzcsákányokkal vágtam magamnak utat. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …Elama. 20 . A Seiak. melyre a feljutás. hogy kövessék őket. bennük hatalmas vízesések zuhognak. és belseje kaotikus. hogy megerősített hidak (készüljenek) a csapataim számára. 47 Tadmor 1994. ami elválasztja őket. Sulizani. a területen. atyáim közül egy sem ment át…45 …fel voltak szerelve vascsákányokkal és… nyilakkal… (átvágtak) a hatalmas hegyeken és távoli hegységeken…46 III. a hegy fáit kivágtak. A Felső-Zában folyón. miket leírni nem lehet-. tizenhat hatalmas hegyen. Samas és Marduk seregeit átugrattam. amiknek egészét fák borítják. aminek a teteje a csúcson eléri az eget. Miliadruni. átkeltem Búián. i. Gyors és buzgó megértésével annak. és táboromat felállítottam annak a hegynek a tetején. aminek a gyökerei elérik az alvilág közepét. akik megszabadították tagjaimat. melyet Nairi és Kirhi lakossága Elamuniának nevez. Elula. Tirkahuli. amik honosak a hegyen. és harci kocsiimat. Elhis. aminek az oldalain szurdokok és szakadékok és hasadékok ásítanak. ezek között a gyalogosok vonulásához nincsen út. A. mint a tűre. lovasságomat és gyalogságomat úgy röptettem át azon.0. mint egy csatornán. amit Zamua országának is mondanak. A. mint egy lándzsa hegye. katonáimat felvittem. Csapataim élén maradtam. a hatalmas hegyre. magasba nyúló hegyvidékek. és összezúzták a magas hegy oldalát. 4-7. hogy átkeljek az Eufráteszen…47 II. aminek a feje magasabb.III.102. a málhás szamarak úgy mászták meg a csúcs ormát. Ubera. és az Arsiura. nehéz úton. amivel megbízott Éa és Béletiláni. a harcikocsimon. és hágói nehezek. utat vágtam magamnak rézcsákányokkal sziklás ösvényeken. ahol az árnyék úgy terül el. rossz a lovaknak. 116. Ardiksi. lehetetlen. Sahisara. Uláiau és Alluriu hegyek között -magas hegyeket. mint egy hal gerince. esésük 45 46 Grayson RIMA 3. mint egy cédruserdőben. amiknek a csúcsai merőlegesen merednek fel az égbe. 9-27. és ahol a terep nehéz volt. és az utazó nem látja a nap ragyogását. mint Bélet-ili hegyeié. ahol a terep kedvező volt. nagy csúcs. hogy felmenjenek. 26-szor átkeltem… Simirria. nincs ösvény egyik oldaláról a másikra. 33-4.

harcosaimat. Adad-nérári (911-891) …harci kocsikat és csapatokat mozgósítottam. amikhez a királyok. 8. a káosz birodalmán. 322-333. II. nehéz utakon.. Lábam harci szekerét hátra vették. atyáim közül egy sem ment közel. hogy bronzeszközöket. és előttem volt uralkodó soha az útjait nem látta. valamint a lovakat. ahová még a madár. Az uralkodó a rend. és a valóságnak megfelelően. réztárgyakat említenek. sor. úgy dübörög. és a csúcsok meredekségét bronzfejszékkel levágattam. meredek vidékre.. ahova még az ég szárnyas sasmadara sem repül fel…52 II. Tukulti-Ninurta (890-844) .az Isrun hegység hegyeiben. és én a seregeim előtt mentem lovagló menetben. sor 51 Grayson RIMA 2. Babilóni Mappa Mundi rev. meredek hegyeken. 52 Grayson RIMA 2. a vaskorban is gyakori. hatalmas szálfáit kidöntöttem.. 2. ahol a gyalogság hadrendje csak (egyes) sorban tudott vonulni.zaja 1 béru távolságban.0. félelemmel teli hágóinak legyőzésére.83. A keskeny utat. amiket az uralkodó a hegy legyőzéséhez használ. Itt nyilvánvalóan az irodalmi előzményekre is visszautalnak. aminek van használati funkciója. és összekötik a múltbeli uralkodókkal a jelenlegi hősiességét. Ezek olyan tárgyak. amik alkalmatlanok a harci szekereim és hadaim menetelésére. amelyekben király még sosem vonult át. hogy világosságot vigyen oda. o. de kultikus jellege is van (votív feliratos leletek). és így vonultattam át. ahol senki sem tudott átkelni. 81. hagyományosan. Sargon 50-51. 21 . 37-39. Assur-nászir-apli (883-859) .. nehéz utakon. agilitását. sem a szekerek. mint Adad. A. A.99. 5. sem hatol be soha… én (odáig) meneteltem… 51 II. de leginkább a toposz újrafelhasználása a jellemző. sem a lovasság… felmásztam utánuk gyalog az Isrun hegység csúcsaira. Komoróczy Géza fordítása (Streck 2004 melléklete) 50 Horowitz 1998. amik nem voltak előkészítve harci szekereimnek és csapataimnak az 49 Thureau-Dangin 1912. seregem átvonulására (a hegyek) között megjavítottam. Nyomon követhető a technikai fejlődés is. amely az ég alatt repül. átkeltem a meredek hegyeken.2.49 A királyfeliratokban újra és újra felbukkannak azok az eszközök. Mozgósítottam harci kocsiimat és seregeimet.100. Madár-hasonlatok „…a szárnyas madár nem tudná biztonsággal (befejezni útját)…‖ 50 II. mindenféle kívánatos gyümölcsfa és szőlőtő nádként nő ott.5. szűk ösvényt. 24. egyes sorokba rendeztem el.0. a civilizáció teremtette eszközöket használva győzedelmeskedik a hegyen. akik az én oldalamon mentek.

A. atyáim közül egyik sem hatolt be…. Védműveiket úgy helyezték el ott fönt.1. Ide a királyok. és elfoglaltak egy hegycsúcsot. 22 . 53 54 Grayson RIMA 2. A. A toposz azonban mindkét esetben a király hősiességének. 56 Grayson RIMA 3. ez szorosan véve nem tartozik a toposzhoz. azok közé (a hegyek közé). hiszen a nyilvánvaló nehezítő körülmények ellenére is győzedelmeskedik. A. ami éles vashegyként meredezett. a szubhumán ellenség57 madárszerű58 külső jegyekkel rendelkezik. a másik csoportban az ellenfelet hasonlítja madarakhoz. atyáim közül egy sem hatolt el. 54 …azok a férfiak megszöktek.101. Mint egy sas(keselyű) fészke.101. és az ég gyönyörű madarai sem értek fel oda. 62-63. hogy előfordul. ahova a királyok. A király azonban így is győzelmet arat. és elfoglalja. hogy a szárnyas madár sem ér el oda. amik úgy csüngtek. ami roppant meredek volt. amik az ellenséget madárszerűnek írják le.0. és az ég egyik madara sem jut el odáig. atyáim közül egy sem hatolt fel. A.. és ahová a szárnyas madár sem ér el…. Samsi-Adad (823-811) …elfoglalták erősségüket három hegycsúcson.103. Érdemes esetleg figyelembe venni. és ami olyan volt..átkelésre …. i.1. i.. 47-9. mint egy vastőr hegye. 58 Westenholz 1997. tettrekészségének és agilitásának hangsúlyozására szolgál. A kutai király legendája tartalmaz olyan sorokat. (ahol) a hegy csúcsa úgy helyezkedik el . 55 Grayson RIMA 2. katonáim madárként jutottak fel…55 V. akik biztonságos helyre menekülnek. mint egy égből alácsüngő felhő. Grayson RIMA 2. ami Nistun városa fölött helyezkedett el. ii. meghódítja a hegyet. egy hegyet. és Tumme földjére meneteltem. 57 Pongratz-Leisten 2001. 45-46.. ahova a királyok. 59 Zaccagnini 1982. mint ahogy a fiókák számára szokás a fészkeket.101. mint felhők az égen. Assur-nászir-apli) a király katonáit hasonlítja a madarakhoz. 56 A madár-toposz kétfelé osztható: az egyikben a hegy olyan magas.0. 48-50. i.1. a menekülésük is ezt erősíti meg. az erődítményük úgy helyezkedett el a hegyben.53 …elfoglaltak egy magas hegyet.59 a madárfészek-szerű erődítmény. mert ez egy olyan hegy volt. nem mentem utánuk.0. 300-332.1.0. Egy esetben (II.

85-86.15-20. 56-60. 63 Grayson RIMA 2.17.1. A. Az „úttörő” I.0.0.87. akik előttem járnak. Az Aruma hegységben. ahol ember nem járhat…65 … magas hegyekben… hol egy más király sem járt még ezelőtt.5..87. melyek ösvényét egyik király sem ismerte… 62 I.ii. nehéz vidéken.1.1. amik (szirtjei) olyan élesek. Járhatatlan volt a szekereim számára. A. Assur hatalmas erejével Hanigalbat országába meneteltem.II.1. A. Sulmánu-asarédu (1274-1245)60 Amikor a nagy istenek parancsára és uram.ii. A.78. A. 65 Grayson RIMA 2. A. (így) a harcikocsikat az emberek nyakára tettem. egy vipera dühével győzedelmesen másztam át a veszélyes hegyszirteken… 63 Tukulti-apil-Esarra.0. amikor az út egyenetlen volt. hatalmas hegyeket (áthágtam)… 61 …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket.0. Grayson RIMA 1.1.ii 8-12. 3.2. I. bátor férfi. A. a hegyek távoli vidékeinek megnyitója… 64 …felmásztam utánuk a magas hegyek csúcsaira.. nehéz ösvényeket.0. 23 . A. bizony megnyitottam a legnehezebb ösvényeket és hágókat.. ami harci kocsiimnak járhatatlan volt. A.99. 62 Grayson RIMA 1. 67 Grayson RIMA 2.78.77.2.87.iii.70-77. mint egy tőr éle.iii.göröngyös úton vonultam az Etnu és az Aya hegy között. 5. a magas hegyekben. 33-38.0. Igy keltem át a hatalmas hegyvidékekekn.99. 64 Grayson RIMA 2. harci kocsiimat hátrahagytam. és veszélyes hegyszirtekre. és átkeltem a nehéz hegyláncon…66 II. amikor az út egyenletes volt. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) Harci kocsimon utaztam. 31. Tukulti-Ninurta (1244-1208) Assur isten és a hatalmas istenek. Adad-nérári (911-891) …aki az országok hegyeit felperzseli…67 …aki valóban átvágott egyfolytában a hatalmas hegyeken…68 II. 42-27.0.0. és a seregem élére állva. 68 Grayson RIMA 2.1. Tukulti-Ninurta (890-844) 60 61 Grayson RIMA 1. gyalog mentem. az én uraim támogatásával.87.0. 66 Grayson RIMA 2.

100. 116. az én uram erejével kanyargós utakon. ami előttem jár. az én uram. és egy sem […] Átkeltem nehéz terepen. 62-63 72 Grayson RIMA 2. 74 Grayson RIMA 3. ii. és a hegyeken átkeltem. meredek hegyeken seregeim sokaságával vágtam keresztül…70 Zamru városából elindultam. ami olyan.1. 24 .2.102. riválisa a harcban. Assur-nászir-apli (883-859) Assur. 71 Grayson RIMA 2. i. i. 77 Tadmor 1994. atyáim közül egy sem hatol be… 76 III. átkeltem a nehéz utakon és hegyes ösvényeken.0. távoli királyok földjeire. odaküldött engem. atyáim közül egy sem közelített meg még71. a nagy úr.102.5.101. 22-3.0. láttam távoli és kietlen vidékeit a világ négy égtájának…. 42-43. A. 113. amik feltáratlanok voltak. hatalmas hegyekbe. amik elzártak voltak.0. és eddig nem ismertek alávetést. és letiporta a hegycsúcsokat a hegységekben…73 …aki felnyitja az ösvényeket fent és lent…74 …aki folyamatosan halad előre nehéz utakon át a hegyeken… 75 Erődjévé tette Sítamrat hegyét. Sulmánu-asarédu (858-824) …. Átvágtam hatalmas hegyeken.0. amik a Felső-tenger partján vannak. A. 31-34.2. A.2. és az isteni jelvényével. mintha a mennyből felhőként érne le.102. nehéz terepen. atyáim közül egyik sem kelt át […] bejutottam. 73 Grayson RIMA 3. A.. amibe a királyok.2.Assur isten. és akinek nem volt legyőzője csatában. i.1. amiknek belsejét a régi időknek egy királya sem ismerte.0.aki bizony meglátta a távoli és meredek helyeket. és olyan tartományokon. A. megközelítettem Sitamrat hegyét.1. amikben soha az atyáim közül egy sem csatázott. Utakon.. ami alkalmatlan volt harci szekereim és seregeim számára.0.101. 70-1. aki igazságosan uraltam a négy égtájat.… beléptem az Urrubnu és az Isrun hegyeibe.. 10.. ahol a királyok. átkeltem a Lallú folyón. egy hegycsúcsot az Eufrátesz partján. mint egy törött cserepet… 77 . ösvényeken..101. Sarrukín (721-705) 69 70 Grayson RIMA 2. ii. i. 78 Tadmor 1994.Én. A. és amiket a királyok.0. A. A. Az Etinu hegyen áttörtem. az én uram parancsára. i. Grayson RIMA 2. 75 Grayson RIMA 3. The Mila Mergi Rock Relief 14.78 II.102. Assur. behatoltam…69 II. 8.8-9. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …a hatalmas hegyeket úgy zúzza össze. 76 Grayson RIMA 3.72 III.

hatalmas hegyeknél felállítottam táboromat. biztonsággal mentem. 273.87 79 80 Fuchs 1993. 156. ott a szekereimet kötélen húzattam fel. veszélyes szikláknál hordszékemben vitettem magam. és nagy nehézséggel felmásztam a hegyek legmagasabb csúcsára…83 Szín-ahhé-eriba. rs. 84 Assur-ah-iddina (680-669)85 …bízott a meredek hegyekben…86 …hogy raboljak. de ahol hatalmas törzsei nőnek az e’ari-fának. ahol a terep nehéz volt. 58. és hideg vizet ittam vízestömlőből. Fuchs 1993. hogy szomjamat oltsam…"82 …Ez előtt a nap előtt egy király sem. leültem a hegy sziklatömbjére. hegyi zuhatagoknál és vízeséseknél. amiknek az ösvényei kanyargósak és számtalanok. 23. előrenyomultam és lábam alá vetettem a hajlíthatatlan országokat és az ellenszegülő hegyet. sor 85 Csupán kevés ide illő részletet találtam. sor 25 . Mint egy fiatal gazella. 36. Ahol túl meredek volt a székemnek. a magas hegyekben. és én. szalma vagy forgács. ott gyalog nyomultam előre. aki kikémlelte útjaikat. 1-9. 83 Luckenbill 1924. Azok felett (a hegyek felett) én és seregem nehezen. sor. 14-16. 37. hogy zsákmányoljak. 98. vagy a nehézségek ecsetelése a sivatagra vonatkozik. és átszelt minden mezőt…80 Szín-ahhé-eriba (704-681) A magas hegyek belsejében lóháton ügettem. a világ királya.79 …aki felnyitotta a hatalmas hegyek vidékeit. bizakodó szívvel. Amikor térdeim feladták. 15-22. 3-11. 12-14. az urak erejével. semmilyen más élőlény nem állt meg. megerősítettek engem. ahol nincs bőséges élet. aki előttem élt. 81 Vízmosásoknál. nem utazott (ezeken) a feltáratlan ösvényeken és fárasztó utakon. az én uraim azt parancsolták nekem. mint a vadbivaly. hogy távoli utakra. megmásztam a magas csúcsokat üldözésük közepette. IV. ott. 22. Col. 34-37. IV. egy hordszéken a harcképzett katonáimmal megtettem fárasztó utat a keskeny ösvényeiken. fáradságos hegyeken és hatalmas homok(sivatag)on keresztül meneteljek. ott gyalog kapaszkodtam fel. 84 Luckenbill 1924. Az Anara és az Uppa hegyek lábánál. meredek és félelmetes hegyek felett. ahol pedig túl meredekké vált. hogy áthaladjon közöttük. Col. amik ezekben a csipkézett hegyekben (nyújtóznak). hogy Asszíria határait kiterjesszem. küzdelmesen áthaladtunk. §65. az első idézet pedig egy általános megjelölés. 193-194. az erős. ahol felállítottam táboromat. és hatalmaskodott az elérhetetlen ösvények. a többi uralkodónál nem is emeltem ki. 49. folyamatos szél nem késlekedik abban. sor. akárcsak Assur-bán-aplinál. 81 Luckenbill 1924. 82 Luckenbill 1924. ami már-már kötelező formula. Miután Assur és a nagy istenek.A nagy istenek. 86 Borger 1956. a legtöbb tájleírás. Asszíria királya. sor 87 Borger 1956.

hogy áttöri. Sokkal részletesebben. különösen II.Assur-bán-apli (668-631/29) A Tigrist és az Eufráteszt ők (a seregek) biztonságban átszelték legnagyobb áradásukkor. átfogó elemzést ad Ponchia 2004 és Ponchia 2006. jut el oda. legyőzi a hegyeket. amiket a királyi írnokok a hegyek leírásához használtak. 90 Ami felkelti a gyanút. A toposzokból kirajzolódó ideológia A hegyek útjain vezetett hadjáratok pontos. és gyakori toposz az. A hegyek szerepeltetése egyfajta normatívát jelenít meg. analitikus elemzését korábban Simonetta Ponchia végezte el két tanulmányában. Seregével olyan tetteket visz végbe. és a birodalmi korszak narratív sémáit. sor. előadták. ami az istenekhez és a héroszokhoz közelíti az uralkodót.89 ezekben elemzi az útvonalakat. amire korábban senki sem. amiket csupán a héroszok tudtak. már-már sematikus leírást. hogy áttekintse a követett útvonalakat. mint láthatjuk. A témáról alapos. keresztülvágtak a sűrű erdőkön. és azokat az elemeket. 26 . de általánosságban is a királyokról és a királyságról „hivatalos‖ látásmódot hoz létre. olyan ösvényekre lép.90 Szín-ahhé-eriba is új részletekkel gazdagítja a szokásos. 4. azonban Assur-ah88 89 Borger BIWA 64: 79-85.88 Az uralkodó. II. biztosan keresztülmentek. ahol atyái nem jártak még. illetve újakat választ a megszokott helyett. hogy mindezek ellenére bizonyos fokú folytonosság jellemzi a királyfeliratok fordulatait. Az asszír uralkodók felirataiban gyakran figyelhető meg. akárcsak az. igen gyakran jelenik meg úttörőként. és erősít meg. és ő maga is heroikus alak lesz hőstettei végrehajtásával. alaposabban írja le a nehéz utat. Sarrukín udvari írásbelisége merőben új fordulatokat alkalmaz. Főként arra helyezte a hangsúlyt. hogy az istenlevelet valóban felolvasták. és nem csupán egyes királyoknál. hogy elődeik szövegeiből egyes elemeket átvesznek. messzi utakon meneteltek. hatalmas gissu.és amurtinnu-fák között. megmászták a magas hegyeket. olyan utakon keresztül. viszont az újasszír uralkodók és a Szargonidák. olyan eszköz. amiket tüskebozót borít. Látható a váltás a földrajz és a tájképek leírásának különféle aspektusai között. 5. Halmozza a jelzőket.

Dér városa a Zagrosz hegységnél. olyan részekkel. mint azt a következő részben – egy választott város. a hegyek lábánál helyezkedik el. Borger 1956. legrészletesebb leírásaik a sivatagról olvashatóak. náluk az újonnan meghódított sivatag jelenik meg hangsúlyosabban a rendelkezésünkre álló királyfeliratok szerint. További adatok ld.iddina és Assur-bán-apli már szűkszavúbban beszél a hegyekről. kietlen.. ahová korábban még egy uralkodó sem lépett.91 Amint a fenti szöveghelyekben is megfigyelhető. meredek. vad tájat mutattak. és biztosítanak menedéket az ellenfeleknek (hogy aztán az ő legyőzésükkel ismét megerősítsék az uralkodó hősies képét). a hegyek valóban különleges. Tehát a hegyek egyszerre eszközei annak. ami azonban ebben a dolgozatban irreleváns. és innen lehet nyersanyagokat nyerni. 91 Az ő legszínesebb. 27 . hegyes csúcsokkal. hogy kifejezhessék a király heroizmusát. határváros politikai és földrajzi értelemben egyaránt. Mindennek kapcsán nagyobb a jelentősége a közvetítésben és a kereskedelemben. Ugyanakkor itt futnak át a kereskedelmi és hadiutak. Dér városának esetében – bemutatom. Borger 1994. járhatatlan ösvényekkel.

amik már az ókorban alkalmasak voltak arra. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta (a névanyag alapján legalábbis). 1. Azok a helyek. csak rablóásatásokból való tárgyak állnak rendelkezésre. hogy valamilyen út haladjon rajtuk végig. 98 92 93 Parpola SAA 10.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. Badra közelében – Irakban. mellékleteken a város földrajzi elhelyezkedését. 6. sz.95 Ezen felirat alapján is Mezopotámiához tartozónak kell tekintenünk.96 amikor III. h. 5.. egészen pontosan az irak-iráni határ közelében. és ledózerolták az egyik templom még látható maradványait. 96 És 724/3-ig. hogy a lelőhely pusztul. mint ahogy egészen elhagyásáig (a szeleukida korban) az is maradt. 98 Parpola SAA 1. 33o 14' k.Történelmi összefoglaló III. aki már Gudea felirataiban is szerepel. ma is megfelelőek erre a célra. 2.. feltételezhetően az óbabilóni korból. királyfeliratokban. 45o 58') nevű településsel lehet azonos. 7. Kisnek. és van innen királyfeliratunk is. 94 http://users. mennyi veszélyt jelent ez a lelőhelyre nézve. Ld. Jelenleg a területen a talajvíz szintje magas. Szükségtelen taglalni. 8. 97 Postgate-Mattila 2004. 1. határvárosok álljanak ott. tudomásom szerint hivatalos ásatásról még nem publikáltak adatokat. a lelőhelyet biztosan azonosították már. Sarrukín egy levelében együtt említi a babilóni nagyvárosokkal.ac. 1. és helyzetét a korszak politikai nagyhatalmaihoz képest.. ezen a helyen még az irak-iráni háború idején katonai támaszpontot létesítettek.ox. ismerjük főistenét. 1. ami lehetetlenné teszi az ásatásokat. Földrajzi elhelyezkedése. Három hatalom határán . 95 André-Salvini-Salvini 1997. Nippurnak vagy Dérnek…‖ Persze.94 A mai Tell ‘Aqr (é. amikor újra asszír fennhatóság alá került. II. legyen az polgára Babilonnak.III. Borszippának. 1. 1. Ami még szomorúbbá teszi a helyzetet. A város az ókori Mezopotámiában Dér városát már a kezdeti időktől említik évnevekben. III. kényes helyzeténél fogva előfordult. sz.. 1. 1:66-70 „Aplaya népe. vagy legalábbis babilóni hagyományú városról beszélünk. jelenlegi körülményei Dér városát. hogy más hatalom alá 28 . hogy pl.97 A babilóni hagyomány másik bizonyítéka. egészen 738-ig. Valószínűleg ma is katonai támaszpont a terület. Alapvetően egy babilóni. vagy határerődök. egy nagyobb olajmező peremén. ami vajmi kevéssé teszi vonzóvá régészeti szempontból. „Dér egy másik ország határán van…”92 III. 349:21-22. Dér városa93 III. 1. 4.

Kardunias számtalan városát. Elám királya. 794 785 720 Eponymos-lista Eponymos-lista Babilóni Krónika 693 Assur-nádinsumi ADD. Már-bitit. Asszíria királyával Dér provinciában‖ és nagy fölénnyel legyőzte. Azonban nem szabad elfelejtenünk. 814. hogy a szerző babiloni. Belit-Akkadit. 32. Mar-bitit.A legtöbb említése a városnak asszír forrásokból ismert. iv 7-9. Sarrat-Dérit. Bít-redútit. Anunítut. Babilóni Krónika került (Kiten-Hutran. 35. Humhuyát. 104 Millard SAAS 2. Burruqut. így Sarrukín veresége korántsem vehető bizonyosnak. Sarrat-Dérit. aki a folyók között van. V. és Mé-Turant. ‖103 „Dérbe‖104 Anu-rabú Dérbe ment‖105 „Ummanigas. Újasszír forrásokban elsőként II. 1. megütközött Sarrukínnal. 148 A. 33ff. Gannanátét. de csakhamar újra babilóni kézben volt ismét 738-ig. Gulát. 128. aki a ház előtt van. A.999.2:28 100 Millard SAAS 2. 30. DúrPapszukkalt. 168. 73. Bubé városának Szakkudját – az isteneket. de szerepel a neve eponymos-listákban is. 101 Millard SAAS 2. Nanayát. Sukaniyát (Simaliyából?).106 „Anu-rabú Dérből Asszíriába ment‖107 II. no. i.2 iii 37-48.0. Adad-nérári 831.103. „Dér városának földjét teljes egészében elfoglaltam‖ 99 „Anu-rabú eljött Dérből‖100 „Hadjárat Dérbe. népét foglyul ejtette). Lahirut. Urkitut. együtt a környékükkel. Palilt. Anu-rabút. 106 Grayson 1975. 102 Grayson RIMA 3. akik Dérben lakoznak. 99 Grayson RIMA 2. 107 Grayson 1975.0. tulajdonaikkal együtt… ‖ 102 „[Megszerezte] Dért. Adad-nérári említi. no. 3. isteneikkel és zsákmányukkal. hogy elfoglalták. 103 Grayson 1975. 29 . Nér e-tagmilt. 21. Elvitte Anu-rabút. és Maliki Már-bítijét. Simalját. aztán számos más uralkodó feliratai tudósítanak arról. Anu-rabú Dérbe megy‖101 „[elvittem onnan] az istenségeket. Samsi-Adad Királyfelirat Eponymos-lista Eponymos-lista Királyfelirat Szinkronisztikus Krónika 795. 105 Millard 1994. 37. no 15:1. Elám királya 1226 körül elpusztította.

5. 34. Zyl.III. Sarrukín idejéből azonban nem csak királyfeliratokról tudunk Dérről. részint katonai megmozdulások helyszíneként: …Dér lakóinak a fejéről a teherhordó kosarat levettem…108 Békéssé tettem Dér. Humban-nikas (743—717) elámi király vezette sereggel. de maga a város is értékes volt. mert remek ütközőpontot 108 109 Fuchs 1993. hanem katonai szempontból is kulcsfontosságú lehetett. hogy Humban-nikas segítséget nyújtott a babilóni királynak 720-ban. Elám és Babilón egyaránt kézben szerette volna tartani. és az asszírok tíz éven keresztül nem jöttek Babilóniába. 182. 101. Sarrukín vezetése alatt megütközött az I.109 Öröklésemtől számítva uralkodásom tizenötödik évében legyőztem Humban-nikast. Sarrukín királyfelirataiban nem is egy helyen említi a várost.) 113 Postgate-Mattila 2004. Ur. 17. Sarrukín újra hadjáratra indul. Ezen két időpont között a város alighanem végig asszír kézen van. 110 …aki visszaállította Dér közmunkáját. Kiszik. Dér városa II. az adminisztratív szövegekben is sokszor szerepel a város neve. Uruk. sor. 32. 1. no. és elcsendesítette sóhajtozó népét…111 . Dér szerepe a Szargonidák korában III. és sikeresen elűzi Marduk-apla-iddinát.5-6.. sor Fuchs 1993. 2. R. 30 . R. Zyl. Dér mezején. és Nimid-laguda népét. más babilóniai nagyvárosokkal együtt. Ez az alapvető oka. 1. Sarrukín és a vele párhuzamosan uralkodó elámi királyok idején kiemelt fontossággal bírhatott. és az északkeleti főútvonalhoz. sor. Aki ezt a várost uralta.. nem csupán az ajándékok motiválták. többek között. 1. részint egyes „beneficiumokkal‖ kapcsolatban. 110 Fuchs 1993. annak a kezében volt az út a Zagrosz belsejéhez.visszaállítottam Dér közmunkáját…112 720: Dér mellett az asszír sereg II. de a hadjárat nem folytatódott. 112 Luckenbill ARAB. The cyprus stele (VS 1. 71. Eridu. Dér városa II. 2.113 II. A babilóni seregek lekésték a csatát. 15-16. Az asszír királyfelirat ugyan győzelemről szól. az elámit. 55. Sarrukín idején II. Kullab. Nem csupán kereskedelmi. Larsza. II. 55. sor 111 Fuchs 1993. 710.

Sarrukín uralmának időszakában Dér fontos erőd volt. de tekintve. de tőlük származnak azok a levelek.116 Lakik itt királyi tisztviselő a város kormányzóján kívül is.biztosíthatott volna Asszíriával szemben. hogy a város ura harcokra számít. 115 Személyének szerepéről bővebben ld. hogy az erőd katonai ereje igencsak nagy volt.. Matilla . Katonáinak száma kérdéses. A készletek felhalmozása (széna és árpa)120 is ilyen szükségszerűség. 142. még akkor is.114 Il‘yada is fontos tisztségviselő lehetett. 120. és valahányszor előfordul. amire egy ilyen határváros esetén igencsak szükség van. A folyamatosan javított városfal 119 komolyabb védelmet biztosított. mind a kereskedelmi utakon és a katonai útvonalakon elfoglalt pozíciója révén Elám. Dér ismert fontos tisztviselői a tárgyalt időszakban: Samas-bélu-uszur (kormányzó) és Nabú-duru-uszur (királyi tisztviselő. amikor a közelben járt). Sarrukín kezén maradt.115 II.Postgate 2004. 121 Fuchs – Parpola SAA 15. 123 Fuchs – Parpola SAA 15. de a tárgyalt időszakban a város végig II. csakhogy Dér ekkor már Asszíriához tartozott. 118 Fuchs – Parpola SAA 15. 120 Fuchs – Parpola SAA 15. ami még alaposabb és kiterjedtebb hírszerzői rendszerre utal. ide hozták be. Mind határszerepe. ha csaták vannak. Babilón és Asszíria egyaránt szerette volna megszerezni.121 Az elámi király egyik levelét is elfogták. hogy ebben a sorrendben voltak hatalmon. 10‘-15‘. 129. 119. olyanok. Nem bizonyított. Dérből származó helytartó a tárgyalt időszakból nem szerepel benne. 37. Kémjelentések is befutnak. 119 Fuchs – Parpola SAA 15. 31 .118 megállapítható. amelyek említik a várost. aki a kormányzónak jelent).. és ebben az időszakban végig asszír fennhatóság alatt is maradt.. de valószínűleg nem kormányzó. és azt a levelet is. 113. 113. bár ekkor katonai kíséretet kér más helytartóktól a közelben. 122 Fuchs – Parpola SAA 15. 112. Nabú-dúru-uszur egyenesben idézi az elámi király levelét egy vazallusához!123 Egy másik jelentésben pedig egy bizalmasabb beszélgetésről számol be az elámi király és két 114 Az eponymos-lista ez esetben nem használható. hogy a király látni óhajtotta őket. Adózik is.. hogy állományfeltöltésre egy másik hivatalnoktól 2000 embert követelt. akik láthatják a király arcát (egy töredékes levélből117 tudjuk. a hírhozóval együtt. 114. valamint Il‘yada.122 Mi több.. 117 Fuchs – Parpola SAA 15. arra utal. 118. r6-14. a leveleket nehéz lenne datálni. 116 Fuchs – Parpola SAA 15. 117. az elámi csapatmozgásokról beszámolva. 115. e1-5.

2. 3. építési felirat nincs. 126 Időközben vannak adataink arról. ahol 15 katonaszökevényt küld Dér kormányzója kikérdezésre. 131 Cole – Machinist SAA 13. 1. 131. mint az összes többi. 55-60.125 Egy olyan esetről is tudomásunk van. Dér városa Szín-ahhé-eriba korában Szín-ahhé-eríba királyfeliratai között a várost csupán katonai összefüggésben találtam meg. 126 Fuchs – Parpola SAA 15. az elámiak elfoglalta városokból is érkeznek ide menekültek. 4. Kémjelentések és katonai erő központja. Dér keze alá helyeztem (a visszafoglalt városokat)… 129 692: Hetedik hadjáratán az asszír király Déren keresztül ismét Elám ellen vonul és a határ mentén összesen 34 elámi várost ostromol meg és vesz be. és az ellenfél közben felgyújt pár erődöt.133 és egy Elámról szóló 124 125 Fuchs – Parpola SAA 15. és a levelezésében sem leltem Dérre vonatkozó szövegrészeket más szempontból. 136. Dér városa Assur-ah-iddina uralkodása alatt Assur-ah-iddina az építkezései és kegyes cselekedetei kapcsán említi a várost. hogy ez az erőd is ugyanolyan fontos szerepet játszott az Asszír Birodalom hálózatában. 132 Luukko – Buylaere SAA 16. 135. 32 . 39.130 III. Továbbá szerepel egy levélben egy szökőhónap (Adart iktatnak be). III.131 egy megérkező karavánról és követről szóló levélben. 2. 127 Reynolds SAA 18. hogy Sarrukín felsorakoztat seregeket Dérrel szemben. 128 Reynolds SAA 18.sejk között. amikor egy másik. 129 Luckenbill 1924.127 illetve hogy visszavonul. hogy más. 118. ami ügyel a környékre. és szükség esetén menedéket is biztosít a provincia lakosainak. 2. sor 130 Luckenbill 1924. 136. 1.128 Összességében véve megállapíthatjuk a források segítségével. jelenleg elámi befolyási területen lévő város önként feladta volna magát. 130. Fuchs – Parpola SAA 15. 133 Luukko – Buylaere SAA 16.124 Samas-bélu-uszur egy levelében megemlíti azt is.132 egy jelentésben. 140. ha Dér hadserege bevonul. 36-39.

136 Kwasman – Parpola SAA 6. Bélét-balaţit. Bélet-Balatit. 87-90. 42-3. no. sor 141 Frahm 2009. és egy helyi fosztogató törzsfő miatti probléma elsimításáról is tudunk (668. (Az ez után történtekről kevés forrásunk van. Samas-sum-ukín babilóniai uralma alatt is a város közvetlen asszír irányítás alatt marad. a nagy istenek ékszereit. 653-ban Dér szolgált kiindulópontjaként az Elám elleni támadáskor Teumann ellen indított hadműveleteknek. és Márbítit visszahoztam városukba. a városukba…138 Istarán és Dér istenei Dérbe mentek…139 Anu-rabú és Dér istenei… Humhuya és Simalya… Anu-rabúnak a városában. Niraht.134 Továbbá egyszer említik Dér isteneit. 289. Kurunitut. Sulmu-bél-lasme. 52. aki egy időre visszafoglalta. amiket Asszíriába vittek. én. akik látogatóba mentek Babilónba. Az Assur-bán-apli idejéből származó forrásokban részint a templommal kapcsolatos feljegyzésekban. aki mindezt megalapítottam.kémjelentésben. a bölcs és okos herceg.. 18. iii. Aztán a Samas-sum-ukín vezette felkeléskor továbbra is lojális maradt Assur-bán-aplihoz. 140 Borger 1956. és a (többi) isteneit Dérnek visszaküldtem Dérbe. 2. 74. Kurunítumot. 4. Dérben. részint katonai összefüggésben szerepel (Elám megsemmisítése). Dérbe. a templomi támogatásokat folytattam. III. 287. 33 . Sarrat-Dérit. r1. r19.135 A város kormányzója ebben az évben szerepel az eponymoslistában is. Sarrat-Dérit. a város fellázadt Szín-sariskun ellen. Nirah-t. aki a nagy kultuszhelyeket teljes felszerelésükkel és helyes rítusokkal a helyükre visszavezettem… A Nagy Anut (Istaránt). Edimgalkalammát helyreállítottam. 139 Grayson 1975. 82. és ebben a minőségében említik adásvételi szerződések is. 138. 74:20-21. Bubé Sakkutját és Már-bítit Dérbe. ld. 301. Dér Assur-bán-apli idején Assur-bán-apli141 korában úgy tűnik. 122. r. r16. 290. r15. 137 Millard 1994. a Bubéi Sakkudot. lentebb). 1. és kivittem őket Assurból a templomába. hogy mindörökké benne lakozzon. teljes mértékben helyreállítottam. 84.136 670. Reynolds SAA 18. 44-5. 142 Grayson 1975. uralma végéig. a házát.. 84. Dér helytartója137 Visszatérítettem Anu-rabút. apja munkáját befejezendő.)142 134 135 Luukko – Buylaere SAA 16. 138 Borger 1956. de úgy tűnik.. 140 Elul hónapban a Nagy Anut. 1.

a Louvre 73-as töredékén (Kuyunjik. 146 Borger BIWA. illetve tudjuk. Fő kiindulópontja és csomópontja az Elám ellen irányuló hadjáratoknak. teljes egészében újra felépítettem és befejeztem. amit tudunk róla. iii 15-17. Előttem Teumann. II. 61. és neki adtad…147 …abban az időben… azt kívántam. B. pl. visszafordult. Room I. majd váltakozó sikerű harcok után visszatér Ninivébe. §908.144 Az Edimgalkalammát. 150 Luckenbill ARAB 2. és egyenesen feléje indultam. Teumann megrémült. felállította táborát.. 151 Glassner . ami Dérben van. 42. Elám királya ellen.Levelekben is szerepel ekkor a város: egyből megtudjuk. hogy Suma-iddin a kormányzó. 57. az ő (a kirbitiek) törzsfőnökük. Anu rabú. 9. 147 Bauer 1933. 163. a nagy Anu templomát Dérben újra felépítettem teljes egészében.GAL. Prism.151 Összegezve tehát. Dér városa leginkább stratégiai szempontból fontos a Szargonida uralkodóknak. útra keltem. a többi az elámi hadjárattal kapcsolatos (egy ízben Dér küldötte figyelmeztet más kormányzókat. és hegyként megmagasítottam… Ezért Anu rabú. Anu rabú templomát Dérben. Gadd 1936. és… tiszta ezüsttel bevontam… a széket sissu-fából.) levő várost a töredékes címke alapján Dérként azonosítja. V. 75-76. Sarrat-Dérit és Már-bitit bevittem oda. hogy az elámiak támadnak. 144. 82-86. a hatalmas úr.Foster 2004. hogy helyreállítsák az Édimgalkalammát. a nagy úrét. és megszállt éjszakára. 351. hogy itt állomásoznak csapatok). aki egyfolytában kifosztotta Iamutbált és elpusztította mezejét – az ő ezen tettei miatt Dér népe eljött hozzám. Inscription from the Istar temple. és segítségemet kérte…150 A Szargonida korban az utolsó biztos adat. Nabú-apla-uszur korai éveinek krónikájából való: 624: Dér városa fellázad az asszír király ellen. 34 . az örök fából. és félelem fogta el. Anu rabút. ami megöregedett… újjáépítettem Kulla isten segítségével. teljes egészében…145 Az Edimgalkalammát. és a környéke csaták helyszíne több alkalommal is. az Édimgalkalammát. 149 Borger BIWA 103-104. Szín-sar-iskun asszír király bevonul Nippurba. az én atyáim igájába. Barnett 1976. az én uramét. 145 Borger BIWA. aki nem hajtotta a fejét a királyok. mert megépítetted a templomát.146 AN. 23-24. elkészítettem az ő úri lakhelyének… ezüst. és befejeztem. 69-72. 207. veled fog tartani a hadjáratodra. 204. 6. 148 Frahm 2009.143 A város feltételezett ábrázolása is az ő egyik reliefjén található. Elám királya. Meghallotta.. hogy felségességem belép Dérbe. amit vörös arannyal vontak be… benne. Anu rabu nagy templomát. Prism T. örömmel nézzen erre a munkára…148 Teumann. 143 144 Reynolds SAA 18. ezt Arbélára javítja. és Szúzába ment…149 Tandai.

A belső adminisztráció levelei alapján új asszír beosztottak kerülnek az új területekre. Létezéséről a legkorábbi időkből van írásos emlékünk. akik szintén esküt tesznek a királyra. Dér kultusza a szargonida időszakban A város tehát. és a birodalmi pantheonba emelte 152 153 Ld. a föld nagy köteléke”. 2. és tegyék azokat a templom falaira. 4. 154 Fuchs – Parpola SAA 15. Elvégre az asszír hódítás utáni szokásos protokoll az adminisztrációs rendszer kiépítése. elámi támadás miatt pusztult el Enlil-nádin-sumi alatt. A történelmi összefoglalóban már kiemeltem forrásaink egy részét. de az építkezést csak Assur-bán-apli fejezte be teljesen. Dér istenei és kultuszának ápolása az asszír forrásokban is azonosítható is. A szargonida időszakban a királyfeliratokban ha megemlítik a város templomát. Az istenszobrok visszaküldésével a kultusz nagy részét Assur-ah-iddina állította vissza. azzal. hogy az uralkodó támogatta és felügyelte az újjáépítési munkákat. és küldje el nekem. helyreállítani a templomot. Sarrukín egyik tisztviselőjétől származik. mint Mezopotámiában minden nagyobb város. alapot ad a feltevésnek. akik gyorsan beépülnek a hierarciába. 2. hogy a város (több más babilóni nagyvárossal együtt) kiváltságokat kap. Dér azonban. o18. az istenek és a helyiek kegyeinek elnyerésére. a királynak írok: írasson egy feliratot. az nyilvánvalóan az asszír uralkodók kegyességének kifejezésére szolgál. a birodalom szerves részévé változtatni. III. a királyfeliratokból származó adatokat. 35 . A kultusz őrzése fontos eszköze volt az integrálásnak. „ Samas-bélu-uszur írt nekem Dérből: „Valóban ne tegyünk egyetlen feliratot sem a templom falára?” Most uramnak. A templomot és a kultuszt a Szargonidák kezdik el helyreállítani. és hadd írják meg a többit az szerint. mint az előző részben bemutattam. 1.III. vallási központ is. hogy már Sarrukín elkezdte újjáépíteni. A város fő és forrásokból régóta ismert temploma az Edimgalkalamma. Nem csak a városi közigazgatási rendszert kellett beemelni. illetve megmaradnak a helyi tisztviselők.154 Ez a levél II. 76.152 Ennek alátámasztására szolgálnak a belső adminisztráció levelei is. Már II. az új terület integrálása. Sarrukín királyfelirataiból tudjuk.153 „Templom. fejezet királyfeliratai George 1993. főleg stratégiai helyzete miatt kulcsfontosságú.

a tanácsadója. Assur-ah-iddina egy királyfeliratában említi még Bélet-Balatit. Minisztere Nirah. 74. 4. Ellenben egy másik szöveg. hogy a király küldje el Marduk-sarru-uszurt. 739: 18. Turma és Itármátissu. hogy egy. aki testőr. valamint két kísérő istensége.RA komplexumban. egy Adar158 és egy Elul. hogy a birodalmi kultusz részeként kezelték a városét is. Két szökőhónap beiktatásáról azonban tudunk. Asszír tudós a ninivei udvarban. a Bubéi Sakkudot.156 Istaránnak nem csak helyben van kultusza: E2. Egy királyi testőrt és asszír építőmestert kér. 162 Baker 2001. Dér városából származó levelek sajnos kevés információval szolgálnak a kultuszról. Ezzel kapcsolatban ad hírt arról. 122. Már-isszár162 leveléből163 megtudjuk. és Rásu. 163 Parpola SAA 10. 159 Parpola SAA 10. 722-725: 2. ami az uruki és déri templomfelújításról értekezik. 657: na4kišib. Az istencsalád a királyfeliratok és az An=Anum istenlista155 alapján rekonstruálható. „tiszta pecsételő‖ 158 Cole – Machinist SAA 13.la. Assur-ah-iddina ügynöke Babilónban.ŠAR2. Borger 1956. hogy az elámi koronaherceg kőműveseket küldött oda. és nem igazán haladnak a munkával a tisztviselők huzakodásai miatt. egy kígyóisten. és az egyik királyfeliratból ítélve Dér istenei tisztelegtek Assur előtt.161 Még ez a hiányos levél is információt ad arról viszont. Ez a levél abból a szempontból is érdekes. 349. 36 . mindenesetre Marduksakin-sumi160 erről a változtatásról kér döntést. és Már-bítit. a birodalom 155 156 Litke 1998. Udvartartásához tartozik még Qudmu nevű vezíre. sajnos nem tudjuk. 253. egyelőre csupán a templom alapjait fektették le a városban. 160 Baker 2001. fia Már-bíti vagy Zizánu. A város főistene Istarán. Assur-ahiddina és Assur-bán-apli nyilván ugyanezen okokból folytatja a helyreállítást. közelebb hozta a helybeliekhez az asszír identitást. hogy miért. felesége Sarrat-Déri vagy Dérítum. a szöveg hiányos. hogy a beiktatott Elul hónap miatt megváltozott időpontú babiloni ünnepségek miatt valószínűleg a Dérben helyet kapó szertartásokat is el kell halasztani. főexorcista Assur-bán-apli idején. 84. hogy ez a város a határon helyezkedik el.157 A korabeli. sor 157 George 1993. Kurunitut. és tájékoztatja a királyt. hogy immár teljesen a birodalmi kultuszba épüljön be a város is. Ezek után küldik vissza őket a városba. Assurban van egy trónszéke.159 és a második levélből megtudjuk. hogy befejezhessék a munkát. azaz ebben a korban már Anu rabú néven említik legtöbbször. Tudós. 161 Ezzel kapcsolatban kéri.sikil.a város isteneit.

25. A város említése korabeli irodalmi szövegben: . Ez alapján merészség lenne még több jelentőséget tulajdonítani a határvárosnak vallási szempontból.A kutai király legendája. Ezen a térképen. a rendezett világ részévé vált. 9. a korabeli asszír udvarból származó. tábla 141. másoktól eltérően. ami érdekes kérdéseket vethet fel. Dért említi még egy.164 A város maga ugyan több irodalmi műben is szerepel. Ez a tény nyilvánvalóvá teszi. nem a valódi méreteket és viszonyokat jelölik. 20-42. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen166 Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni egy viszonylag késői. alapján 37 . és Westenholtz 1997 42-46: 18. (valószínűsíthetően) IX. a fontosság alapján rajzolják meg 164 165 Livingstone SAA 3.167 Ezen a babilóni szempontból rajzolt világtérképen Dér önállóan.. Asszíriától délre helyezkedik el. sor) .Sarrukín földrajza (Grayson 1973-76. hol csupán megemlítve. mellékletet. kibővült általa a birodalom kultikus rendszere. Urukot dicsérő „zsoltár‖. III.) . legfeljebb a város főistene szerepel bennük. 68-69: 17. a világ centrumát jelölő körben. 167 Horowitz 1998. III. a legfontosabb helyek között.Anzu-eposz (Annus 2001.. Dér.Erra-eposz (Foster 1993. A város a belső ábrán. az ún.) .) . mint a levelek is mutatják. (Westenholtz 1997. a kultusz beemelése végbement.778-803) 166 Lásd a 2-3. 250-251: 9. milyen fontosnak tekintették a helyi kultuszok befogadását az asszír birodalmi kultuszba. babilóni Mappa Mundit. sz. században keletkezett babilóni forrást.Sarrukín-legenda (Lewis 1980. hol pedig egy másik istenséggel azonosítják.központjától igen távol eső tartományban is ekkora gondot fordítottak a templom felépítésére. 25. 56-60: 17. Az ideológiai betagolás fontos része. és Horowitz 1998.. külön kiemelve szerepel. hogy itt hogyan hívják a helyi istent.165 de ezek önmagukban kevés információt nyújtanak a vallási szerep pontosabb értelmezéséhez. 3. 26-27: 18.

az Ellipi hegységbe és Arásiba. hogy az Asszíriát és Dért jelölő körök csaknem azonos nagyságúak. 168 Cole 1996. hanem országként fogták fel. mindenképpen át kellett. hogy ez korábban is így volt. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta. „kapu‖-szerepének. vas. Azok a karavánok. ahol újfajta rendszer. melynek birtoklása stratégiai előnyökhöz juttatta azt. hogy a legtöbb szempontból kedvező helyen fekvő Dér. aki uralta. keményfa. részint egy provincia közigazgatási központja. mint Asszíria (vagy a még mindig létező provinciát jelölték így). 21. amit így nem kellett mindig szárazföldön megoldani.az arányokat. Mindenképpen levonható az a következtetés.168 A sík területeken. de összegezve: ez a város mindhárom hatalom (Asszíria. akik a nyugati arab területekről érkeztek. luxustextíliák (lila gyapjú is). Maga a város is sokat profitálhatott különleges és földrajzilag roppant előnyös helyzetéből. és a környező területekre. Így meglehetősen sokatmondó a tény. Nippurba. fogadóktól) viszonylag biztosan befolyó összegeket jelentettek. hogy a Szargonida időszakban kézben tartja a várost. Babilónia. mindhárom környező állam szemében fontos szerepet játszott. közel a hegyekhez. hogy haladjanak a városon. vagy készítőinek számára komoly jelentőséggel bírt. Az. illetve értelmezhető akként is. vagyonát gyarapította vele – itt ráadásul a Náru-sa-Bít-Déraya nevű folyó is segítette a közlekedést. szarvasmarha. Ez betudható kereskedelmi csomópont voltának. hogy 738 körül III. adó várta őket. részint pedig olyan erőd. Elám) számára kulcsfontosságú volt. és nagyobb a legtöbb jelölt városnál. Ez lehetett az egyik tisztán gazdasági oka a 720-as ütközetnek is. lovak. szolgák. de Asszíria az által. az mind részt vett a kereskedelemben. Az ókorban Dér Asszíria (és Elám és Babilón) szempontjából részint fontos piac volt – a kereskedelmi utak egyik állomása-. éppen olyan területi egységként. közvetlen kaput nyert Kalhu és Ninive felől is Elámba. Mint kereskedelmi csomóponton. 38 . de földrajzi helyzeténél fogva feltételezhető. A helyi hatalmasságok irányította területeken a kereskedőktől elvárt védelmi díj és a járulékos jövedelmek (vendégházaktól. igencsak sok és sokfajta áru áramlott át rajta. hogy Dér a térkép készítésének időszakában. aki csak hozzáfért. Stratégiai szerepét korábban kiemeltem már. öszvérek. átstrukturálta a hegyvidéken áthaladó kereskedelmet. gabona. Mindenesetre a térképeken is látható. hogy a területet a Mappa Mundi készítésének időpontjában nem városként. füstölők. datolya.

és kereskedelmi csomópont. 39 . 167.. Dér egyben egy provincia központja is volt. 117. Dér provincia kiterjedését azonban csak megbecsülni tudjuk. Annyi bizonyos. Cole 1998. 5-6. hogy Nippurral szoros kapcsolatban állt169 (néhány levélben említi egy ottani kormányzó archívuma).Nem csupán a város volt kiemelkedően fontos. pontos adatokkal természetesen nem rendelkezünk róla. átkelőhelyet jelentett Elám felé. 3. 136. a délnyugatinak maga a Dijála folyó felelne meg. viszont a másik két határvonalról nem tudjuk pontosan megmondani. Kézenfekvő északi határvonal maga a hegy. 169 170 Cole 1998. a Zagrosz lánca. 98-99. továbbá (mint minden nagyobb város) vallási központ volt. hol lehettek.170 A város és a körzet határvonalat.

sz.2. melléklet 40 .

Assur 5.AN. melléklet 41 . sz.KI – Dér 3.4. BAD3.

4. BAD3.III. (K.NA LUGAL] dan-nu LUGAL A-ka3. Pl.172 A második monográfia. Pl. értelmeztek – és éppen ezért figyeltem fel magára a városra. Lewis 1980. amit ő nagy Dérként értelmez mindkét helyen „the great Dēr‖. Pl. Szerinte „BAD3 AN KI GAL-i‖-ként olvasható. (K. 26-27: 18. 4470) C: CT XIII.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe III. csak a jelek olvasatát közli. amit már többen is olvastak. Ennek bemutatására egy olyan szöveget használok fel. Ez a szöveg Sarrukín születési legendája.AN. 1. Westenholz nem ad pontos feloldást. 42 . azonban a feloldás eltér. 25. 4. benne a fordítással. Sarrukín születési legendája (partitúra) A város fontos szerepét megragadhatjuk abban is. Akkád királya vagyok um-mi e-ni-tu4 a-bi ul i-di ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a um-’mi’ e-ni-tu4 a-bi ul i-di / ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a ] A Sarrukín-legenda legfrissebb magyar fordításához lásd Pálfi 2003. A: CT XIII. „The Great Wall of Heaven and Earth‖ fordít. amit Ég és Föld nagy falaként. ami feldolgozza ugyanezt a szöveget. (47449) A1 B1 C1-2 1. Joan Goodnick Westenholz 1997-es kötete.2118) B: CT XIII. 43. 171 A Sarrukín-legendáról szóló szakirodalmat tanulmányozva feltűnhet az olvasónak. és ennek alapján a fordítás is. ami ezzel foglalkozik. és a partitúra alatt közlöm a lehetségesnek tartott feloldásokat. Brian Lewis 1980ban írt monográfiája. 42. az erős király.NA LUGAL dan-nu LUGAL A-ka3-de3ki a-na-ku LUGAL-G[I. 43.[de3ki a-][ LUGAL. Az (időrendben is) első monográfia. 173 Westenholz 1997. 3401 + S. hogy milyen módon jelenik meg az irodalmi szövegekben.DINGIRKI GAL-i‖ szerepel. A2 B2-3 171 172 LUGAL-GI. 25. A jelek olvasata mindkét esetben megegyezik. a harmadik lehetséges olvasattal együtt lent kiemeltem.GIN LUGAL KALAG/ LUGAL A-ka-de3ki Sarrukín. 42-46: 18... hogy két assziriológus két különböző fordítást ad ugyanarra a sorra.173 Lentebb közlöm az általam készített partitúrát. Lewis átírása és fordítása szerint a szövegben „BAD3. A problémásnak tekintett helyeket.

Tilmunt elfoglaltam […]BÁD. A4 B5 C9-12 4. apát nem ismertem : apám fivérei a hegyet járják a-li uruA-zu-pi-ra-a-ni ša2 i-na a-ḫi ídBURANUN (DU.TUKki lu-u ik-[na-aš] [ ] al-ma-a eš5-šu2 NI [ ] A tengerföldet körbehajóztam háromszor.BAL a-na ma-ru-ti-šu2 [lu] u2-rab-ban-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. A6 B7 6. A11 B12 11.C3-4 2. bizony fiának fogadott.BAL u2-bil-a[n] [ ] ID2 a-na U.DINGIRki GAL-i [?] lu-u […] [ ]ki GAL-i [ ] A nagy Dêrt… bizony… Lehetséges.. A14 B15 14. amennyiben figyelembe vesszük a lehetséges szövegbeli szófordulatokat. engem Akkihoz.MEŠ LUGAL-u2-ta lu-u e-pu-[uš] [X+]5 MU.MEŠ LUGAL-u2-ta […] 4 v.MEŠ AŠ ak-kul-la-te [ ] Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem […] e-tel-li ša2-di-i e-[…] [ ]-li ša2-di-i […] A magas hegyeket megmásztam […] at-ta-tab-lak-ka-ta ša2-di-i šap-lu-[…] [ ]k-ka-ta š[a2…] Az alacsony hegyeket sokszor megjártam […]-ti ti-amat lu-u2 al-ma-a 3-šu2 [NI]. 5 évet királyságban uralkodtam [UN. kátránnyal eltömítette a nyílást id-dan-ni a-na ID2 ša2 la e-le-e-a id-dan-an-ni a-na ID2 [š]a2 la e-le-e-a A folyónak adott.KIB.BAL i-na ti-ib [ l]u-u u2-še-la-an-ni Akki.GE6. és felnevelt engem [1] Aq-qi2 lúA. bizony kosarával felemelt engem [1] Aq-qi2 lúA.BAL a-na lúK[IRI6 x x l]u-u iš-kun-an-ni Akki. a vízhordó emberhez. a vízhordó ember.BAL a-na ma-ru-[ ] u2-rab-ba-an-ni Akki. A13 B14 13.BAL a-na lúKIRI6-ti-šu lu-u iš-kun-[ ] [[1] Aq-qi2 lúA. de másik valószínűsíthető az uptaşşid.BAL i-na ti-i[b] [da]-li-[šu2 lu] u2-še-la-an-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. ami nem tért vissza iš. titokban megszült engem iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-u2-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-ku-na-an-ni/ AŠ ku-up-pu / ša2 šu-u2-šu2 AŠ ESIR / KA2-ia ip-ḫi Nádkosárba helyezett engem. bizony elküldtem [ša-di]-e KALA. A8 B9 8.ḪA2 lu-u up/ar2-[…]175 [ ]i KAL. Lewis átírása alapján ar2-ḫi-is.]-ni?/ […] / šak-nu Városom Azupiránu.NUNki) šak-nu a-li uruA-zu-pi-ra-nu ša2 i-na a-ḫi [íd]BURANUN šak-nu AB la i-lim / KUR [?]-mu /[?. A5 B6 C13-16 5.]MEŠ SAG. A15 B16 15. ez az ige Gt alakjában jelent folyamatosan kormányoznit is (šitpurum) 175 Két lehetséges megoldás létezik. hogy az ige a šapārum. partján helyezkedik el az Eufrátesznek i-ra-an-ni um-mu! e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni um-mi e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni/ AMA e-ni-tum / AŠ pu-uz-zu / u2-lid-da-an-ni Mivel anyám. A16 B17 16.. a vízmerítő ember.GA lu-u a-be-el lu-u aš2-[ta-pur]174 [ ]MEŠ şal-mât SAG. a vízmerítő ember.MEŠ AŠ ak-kul-la-te ša2 URUDU. bizony kertésze állásába helyezett engem [ ] lúKIRI6-ti-ia dIš-tar lu-u i-ra-man-ni [ ] i -na lúKIRI6-ti-ia dIš-[ i]-[ra]-man-ni-ma Kertészségemben Istár istennő bizony megszeretett engem [X+]4 MU.DU lu-u a-be-[ ] Fekete fejűek felett uralkodtam. A17 B18 17.. [GU] 1Aq-qi lúA.. A10 B11 10. A9 B10 9. elhozott [1]Aq-qi2 lúA. az enitum. [ ]BAL u2-bi-la-an-[ni] A folyó elvitt. A7 B8 7.ša2-an-ni ID2 a-na U. A3 B4 C5-9 3. más királyfeliratokban 43 . A12 B13 12. A18 B19 18 174 AMA e-ni-tum / a-ḫu ab-ia Anyám enitum.

BAD3. BAD3 AN KI.GA li-be-[…] [….A19 B20 19.GE6.TA. Ezek a következőek: 1. A26 B27 26. A21 B22 21.MEŠ AŠ ak-kul-[la] […] Hegyeken…. […]-ni-lu u2-naq-qir-ma […] […-n]aq-qir-ma […] …elpusztítottam és… [man]-nu LUGAL [ša2] i-la-a EGIR-ia […] […] Bármely király emelkedik fel utánam [. A25 B26 25.] Ostromolja a tengert háromszor [?] BAD.] A fekete fejűek fölött uralkodjon […].DINGIRki GAL-i li-li-ma ri-tab-bu pi-[…] A nagy Dēr-be menjen el és… az ég és föld nagy falához menjen el. és… Ég és alvilág falához menjen el. A27 B28 B29 B30 B31 B32 B33 B34 B35 B36 B37 B38 B39 B40 B41 B42 B43 B44 B45 Ég és föld nagy falát… bizony… Ég és alvilág falát… bizony…..]MEŠ SAG. A24 B25 24. a BAD3 AN/DINGIR KI GAL-i jelek csoportosítására és átírására három út is létezik. A20 B21 20. BAD3 AN KI GAL-i: dūr šami u erşeti rabi (Westenholz 1997) 3.MEŠ AN. A23 B24 23.DINGIRKI GAL-i: Dēr rabi (Lewis 1980) 2. és… [ul]-tu URU-ia a-ka[de] U2 maš-da giš [x] Városomból. A22 B23 22.MEŠ […] Mássza meg a magas hegyeket [ma]-ti ti-amat lil-ma-a 3-šu2 […. Akade [šu? ma?] is-sum2-ru qa-[du-…] aš-lim ur-sag-[…] il-ur ša2-a-[…] ri-tab-bu-pi ANŠ[E…] il-rid ša2 –a[…] ri-tab-bu-pi ANŠE […] i-ša2-a’ u2[…] ša2-pa-ri-i-la sag-[…] ul i-rid ur-[…] ur-maḫ a ki lu[…] […] la […] […] be?-[ …] […]-a-[…] […]-an-[…] […]-a-[…] […] […] […] Mint láthatjuk..MEŠ KALA. használva… […]-te-tel-li KUR.GAL-i: dūr šami u kigalli (saját lehetséges olvasat) 44 .

179 Itt úgy szerepel. amit számos alkalommal lemásoltak. sor 45 . Dér szerepe az akkád királyok korában Több szöveget is átolvastam ezt a kérdést elemezve. 43. és Sarrukín földrajza177 kivételével nincs szöveghagyomány. 250-251. melyik fordítás lenne helytálló.Bár a szöveg újasszír. 179 Horowitz 1998. 42-43. 3. nagy földrajzi tudású írnok összeállítása lehet. 181 Frayne 1993. vagy annak a vezetője: […]-me176 177 Edzard 1977. mint a meghódított területek egyike: ul-tu šur-bu a-di ib-rat KUR BAD3. 67-69. kötetét használva. Frayne meghagyja „KI. 22. 182 Foster 1982. illetve különböző áruk és személyek származási helyként szerepel. egy későbbi. Itt úticélként. Gelb 1961. szintén jelző nélkül. 4. a corpus felderítésében a Répertoire géographique des textes cunéiformes 1. 4. a Sarrukín-legenda. de ott nem is lenne indokolt a „nagy‖ jelző alkalmazása. vizsgálni kezdtem a város szerepét először az Akkád dinasztia.182 III.KI… . 9. ami a várost az akkád Sarrukínhoz kapcsolná.Surbutól Ibratig Dér országát… Az akkád királyok közül egyedül Rímus feliratai között találunk egy kétes hivatkozást a városra. 195. Col. III. 180 Poebel 1914. I. hogy eldönthessem. majd az újasszír Szargonidák korában. 2. sor 183 Westenholz 1997.ANKI‖-nak.176 A dinasztia királyaival kapcsolatban hiába kerestem forrásokat. 1-3. 158. 63-64..AN.181 Ezen kívül a város neve előfordul gazdasági szövegekben.178 Szigorú értelemben véve maga a Sarrukín földrajza sem tekinthető korabeli forrásnak. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban A fent említett szövegeken felül nem találtam olyan forrást. sor 178 Ugyanezt mondja Westenholz 1991. ami az akkád Sarrukínhoz kapcsolná a nevét. Grayson 1974-77. Scheil 1913. amiben a város előfordul. 17. Ellenben a „Nagy felkelés Naram-Szín ellen‖183 című szövegben szerepel egy nem teljesen rekonstruálható nevű személy a felkelők listájában. aki Dér városából származik.. de ezt is csak Poebel fordítja Dér városának 180. vélhetően Szargonida kori. 43.

ám helyességével szemben kételyt ébreszt az. ugyanis ebben az esetben az „-i‖ komplementumot az AN jelhez is csatolnia kellett volna az írnoknak. de átvizsgálva a releváns újasszír szövegeket. A „nagy” jelző problematikája Dér városa maga az általam vizsgált korpuszban (a vitatott szöveg kivételével) nem kapja meg a „nagy‖ jelzőt. Ezt a lehetőséget nyelvtani alapon megkérdőjelezhetjük. hogy a szövegekben sem Akade. Nem bírt kiemelt szereppel az Akkád dinasztia számára. kigallu lenne. hogy ég és alvilág között lenne akármilyen fal. mint bármely vallási központ. de nem fontosabb. a jelző indokolt lenne legalább az irodalmi szövegekben vagy a királyfeliratokban). és nem csupán újasszír források kötnék az akkád Sarrukín nevéhez. A mezopotámiai kultúrától nem idegen a határvonalak ilyesfajta kiterjesztése. különben a várost több korabeli szöveg említené. Azonban még nem találtam arra utalást. hiszen Akade az óakkád birodalom fővárosa volt. KI. vagy közepes város. Harmadik feltételezés az. III. Ebből levonható a következtetés. Érdekes lehet. nem leltem nyomát annak. hogy ez (amennyiben a BAD3 AN KI jelhármas valóban a városra vonatkozik) valóban 184 Ld. míg Azupiránu Sarrukín szülővárosa.GAL. Ez az értelmezést is a kozmikussá terjesztéshez kapcsolhatjuk. 4. Dérnek ezekhez viszonyítva jóval csekélyebb szerepe volt. hogy a GAL jel még az előző jelhez tartozik. hogy arról sem tudunk. sem Azupiránu nem kapja meg ezt az epithetont. mégis megkapja ezt a jelzőt.184 Második lehetőség a jelentés kozmikussá terjesztése. hogy az adott korszakban ugyan fontos volt Dér. bár nem volt szokás mindig kiírni. De vajon miért? Kozmikus jelentésű vagy anakronizmus a „GAL-i‖? Mit jelent a sor? Elsőre anakronizmusra gyanakodtam (az újasszír korban a város szerepe vitathatatlan. hogy ezzel az epithetonnal fordulna elő Dér. 4. A negyedik. a történelmi összefoglalót 46 .e-AN LU2 BAD3.AN. hogy a király tetteit még inkább heroizálják.KI. hogy feltételeznének egy falat ég és föld között. Ezeken kívül az óakkád királyokról szóló szövegekben nem találtam nyomát a városnak. szintén megfontolásra érdemes lehetőség az az eset. holott minden bizonnyal több joguk lenne rá.

valószínűleg ebben az esetben is használnák a determinatívumot. a Dér körül és (folyóközi szempontból) mögött elterülő földterületre.kiterjeszti az előtte álló jelek értelmét. hogy a város szerepe megjelenik az ideológiában. hanem geográfiai vonatkozásban. 22. Ebben az esetben a „nagy(obb) Dér‖ fordítás többé-kevésbé megállná a helyét. igazolva látom azt. ebben az esetben véleményem szerint kevéssé valószínű lehetőség egy egyszerű elírás. 185 Edzard – Farber. 47 . māt Dēri-ként hivatkozik (Dér országa). 1974. tekintve. az irodalmi alkotásokban is.ANKIként. pontosan megjelölve a kiterjedést is. Sarrukín földrajza ugyanis erre a területre KUR BAD3.185 Amennyiben Lewis fordítását fogadjuk el.GAL. Az Ur III korban ugyanis előfordul egy variánsa a város nevének.DINGIRKI . Az ötödik. Ez BAD3. de nem kozmikus. hogy a Sarrukín születési legenda vitatott verziója az újasszír korban keletkezett.

ii. mint a hegyek. Samas. eltiprója földjeiknek Lubdutól és Rapiqu földjétől Eluhatig. legyőzője a hősiesnek. kiterjesztője a határoknak és határöveknek186. Kahaṭ Amasaku. sor 48 . az erős fegyverrel. meghódítója Taidu.95-100. a szent herceg. Sarrukín „Aki megnövelte Asszíria határait…”191 186 187 „murapiš mişri u kudurri‖ Grayson RIMA 1. A. meghódítója Kutmuhu földjének. megparancsolta. Irridu városainak. amiket Assur. Ahlamu. Konklúzió IV. Szutu. szétporlasztója Subaru kiterjedt országa seregeinek. lullumuk és szubaruk seregének -. Hurra. hogy terjesszem ki földjük határát. Wassukanu. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése I.87. (aki szintén) Assur helytartója (volt).a kassuk. (aki) az istenek kijelöltje (volt). vitézségemmel. Tukulti-Ninurta „a határok kiterjesztője”190 II. fennkölt papja Enlilnek. aki legyőzte a kassuk seregét és felülkerekedett minden egyes ellenségén. qutuk. Arik-dín-ili fia. 1. a határok és határövezetek kiterjesztője. kiterjesztője a határoknak és határövezeteknek…” 187 I.IV. Szudu városának erődjének. azokkal az eszközökkel.1. hogy terjesszem ki földje határait…” 189 I. akinek a lábaihoz az istenek Anu. az istenek büszkesége. 190 Grayson RIMA 1. 191 Fuchs 1994. Adad-nérári „Adad-nérári. a király. leszármazottja Assur-uballit-nak. Šuru.76. megparancsolták. Iuru hordáinak.0. old.0. a szentélyközpontok alapítója.”188 „Amilyen hamar csak lehet. unokája Enlil-nararinak. az egészének Kasiierinek Eluhatig. összezúzója minden ellenségnek fenn és lenn.46-49. Turukku országa és Nigimhu országa határai összességének (egész kiterjedésének) meghódítója. 9-10. ami aláveti a hajthatatlant. Adad és Istar minden uralkodót és herceget meghajoltatott. és jóléte felséguralmának megerősíttetett olyan távolra. 36.87.1. 0. 2.1. együtt földjeikkel. és az egész szövetségének. Assur helytartója. A. 188 Grayson RIMA 2. a határok és a határövezetek kiterjesztője. akinek papsága kiemelkedő volt a lenyűgöző Ekurban. 189 Grayson RIMA 2. az én uram a kezembe adott. Harranu erődjének Karkemisig. Suduhu. úr. Tukulti-apil-Esarra „Assur és a nagy istenek.0. akik uralmamat megnagyobbítják. . elfogója minden népnek. az erős királynak. Assur. i. akik sok erővel és hatalommal ajándékoztak meg. alávetője Muszru országának. Nabula. végig. 78. az istenek kiválasztottja. A. ami az Eufrátesz partján van. A. 30-31. minden uralkodója a hegyeknek és domboknak a Qutuk kiterjedt birtokának.

Samsi-Adadnak. Az asszír birodalmi ideológia egyik elsődleges eleme a civilizált és a barbár világ ellentéte.195 amiben kijelenti. káosz. tengerek veszik körül a birodalmat. rendezetlen. De miért is olyan fontos most számunkra ez a cím? A határok bővítése. a mérhetetlen. az civilizálatlan periféria: mérhetetlen közeg. ami a határon kívül van. 98. 195 Livingstone SAA 3. 72. A határok nem csak természetiek. 192 193 Luckenbill ARAB 2. sor. biztonsággal mentem. Ami ezen kívül esik. kijelölt engem. sor. 194 Borger 1956. ismert. fényes. ők hozták létre a rendjét – minden más.” 193 „…hogy raboljak. terméketlen. 49 . és békében éljenek. megerősítettek engem. Ismerünk istenleveleket is. hanem egyben az ismert világ képzeletbeli határai is. a sötétség. 33-35. A világ behatároltságának élménye idővel alapvető lesz. Ezeken túl idegen. Assurtól V. a folyamatos hódítás így lesz egyszerre isteni parancs és emberi szükséglet.”194 Láthatjuk. produktív. a birodalom. mocsárvidékek. az idegen. hegyvidékek. Borger 1956. hogy távoli utakra. hogy kiterjesszem Asszíria határait. termékeny. Ezért a határok átlépése mindig heroikus tett lesz. sivatagok. a birodalom megnagyobbításával az istenek bízzák meg az uralkodót. megszámlálható. A kiindulási alap a következő: az egyedüli rendezett. a határok kiterjesztésével. az istenek atyja. ahol minden mérhető. kaotikus dolgok világa. Strukturált. A földrajzi határok leírásai is ezt az érzést keltik. hogy ő bízza meg a hódítással. ami összhangban áll a mezopotámiai világképpel. hogy az embereket letelepítse. Miután Assur és a nagy istenek. az én uraim azt parancsolták nekem. amit az istenek teremtettek. 30-31. rendezett világ. 41. minden az ő parancsára történik. a határok átlépése így heroikus tetté válik. pl. civilizált hely a világon az Asszír Birodalom. sötét. hogy Asszíria határait kiterjesszem. §137. bizakodó szívvel. mindent a mezopotámiai istenek teremtettek. A civilizált világ a centrum. fáradságos hegyeken és hatalmas homokon át meneteljek. hogy a királyi címekben nagyon sok esetben megjelenik a „határok kiterjesztője‖. 46.„…aki kiterjesztette Asszíria határait…”192 Assur-ah-iddina „Assur. hogy zsákmányoljak.

Cserébe adót és lojalitást várnak el minden területen. Győzelmek és vereségek. és a világukba bevont barbárokat megismertetik a civilizáció vívmányaival. a világ közepe. az ellenség gyakran nem emberi. esetleg madárszerű lény. lehetett olyan ideológiai jelkép. hogy már az első. 2. legalább egy kijelölt pont lehet. méghozzá ilyen kiemelt helyzetben. megvédik az ellenségtől. 50 . vagy félig állat. A kozmosz határait kiterjesztik. amit minden nagyhatalom szeretne magáénak tudni. jogosnak látszik a feltételezés.196 Az Asszír Birodalom ideológiája alapján propagált cél a hódítással nem más. a Zagrosz vonulata előtt állva még érdekesebb szerepet kap. A szargonida időszakban készült műben nem valószínű. félelmet keltő leírásokat használnak. Mivel természeti határnál és királyságok közötti határterületen fekszik. ha nem is úgy. olyan város. hogy nem véletlenül került bele. amit az adott korszakban fontosnak tekintenek. Amennyiben valóban ez a város szerepel Sarrukín születési legendájában. csaták helyszíne. a hódítás határa. a saját világukhoz idomítják. vásárokat szerveznek. mint az aktuális főváros. a Zagrosz vonulata is egyfajta határt jelentett. A határon. a város földrajzi és stratégiai helyzete. A mikrokozmosz szintjén megteremtett strukturált világ megkönnyíti az integrációt. a meghódított területeken utakat építenek. Mint már korábban is megállapítottam. Azzal együtt. amit azzal. hogy ez az imprint sikerült. mint a civilizálás. még erősebbé tehette a birodalom képét a műveltebb réteg fejében. az akkád Sarrukín is bírta. hogy a babilóni Mappa Mundin is szerepel. hogy a mögötte magasló hegylánc. Az. A káosz erőit az istenek uralma. IV. Véleményem szerint ez a határváros. a kereskedelmi utak közelsége eleve fontossá teszi Dér provincia központját.civilizálatlan népek laknak. különös. hogy ne játszana legalább valamely csekély szerepet az ideológiai rendszerben. szimbolikus szerepet is betölt. Egy város és az ideológia Dér városa a tárgyalt időszakban nem csupán egy asszír tartomány adminisztrációs központja. arra utalhat. még könnyebben beilleszthetővé tette a területen 196 Zaccagnini 1982. a rend alá kényszerítik.

elvégre az uralkodó elfoglalta. amit a legendás királyok. Feltárása roppant izgalmas és tanulságos feladat lehetne. Nem csupán az ideológiai szempontok teszik érdekessé a várost. ha csak virtuálisan is. és talán segít alaposabban értelmezni a határterületek mibenlétét és funkcióját az ókori Mezopotámiában. hiszen egy határok találkozásainál fekvő területen a kultúrák keveredését. Remélem. magáévá tette ezt a várost. A város szerepeltetése alkalmas volt arra. a város további tanulmányozása még több adatot tár fel. Ezért lenne további célom tovább kutatni. feltárni a város történetét. hogy megjelenítse az asszír király hatalmát. elérte azt. 51 . összeütközését vagy összeolvadását az anyagi kultúra igazolná.propagált ideológiába. De ez egy későbbi munkának a keretei között lehet csak megvalósítható.

in: Altorientalische Forschungen. Universitetsforlaget. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. R. et al. T. B. Hinrichs'sche Buchhandlung.C.. Leipzig. British Museum Publications Ltd.F. 3. Score. BAUER. BAKER. 1992. State Archives of Assyria Cuneiform Texts.–SALVINI. in: Beek. J. Cuneiform Text. London. M. 1933. 39-43.1. N.: 1933.2.). Gods. (1992) Berlin.F. BLACK.: Symbolae et Mesopotamicae Francisco Maria Theodoro de Liagre Böhl Dedicatae.b. 24. eds. ―More Balawat Gates: A Preliminary Report‖.. A. M. BLEIBTREU. BARNETT. 347-53. A.: 2001. D. Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia.A.: 1993. F. Hinrichs'sche Buchhandlung. 19-22. London. „Standarten auf neuassyrischen Reliefs und bronzetrebarbeiten‖ Baghdader Mitteilungen 23. Helsinki. H. F: - 52 . Oslo.. The social organization of culture difference. Assyriologische Bibliothek. II: Teile Keilschrifttexte und Bearbeitung. 2: L-N. Leipzig. Helsinki. Assyriologische Bibliothek. 1997/1.: 1997.): 1969. A – GREEN. D. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. (Ed.: 1976. ANNUS. Glossary. The Neo-Assyrian Texts Corpus Project. Introduction. (ED. Indices and Sign List. J. The Standard Babylonian Epic of Anzu. Transliteration. N. R. BARTH. Ethnic Groups and Boundaries. I: Keilschrifttexte.): 2001. II. Leiden. 1973. The Prosopography of the Neo-Assyrian Empire.Bibliográfia ANDRÉ-SALVINI. Sculptures from the North Palace of Ashurbanipal at Niniveh (668627 B.a. C. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. „Ein König von Dér‖.

28. Helsinki. P: 1998. BORGER. SAAS 4.: 1999. The Flood. R. SAA 13. 2009/2.‖ Millennium: Journal of International Studies. 755-612 BC. University of Helsinki. COLE.): 1956. 553-584. SAA 17. The Babylonian Correspondence of Sargon and Sennacherib.: 2001 „Heroic Dimension and Historical Perspective in the Ancient Near East‖.–WEIDNER. S. 745–612). E. Nippur in Late Assyrian Times c. Wiesbaden. S. „Nationalism. Helsinki. DIETRICH. S. D.BORGER.: 2009. DEZSŐ. T et al. J und T sowie andere Inschriften. Archiv für Orientforschung. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. B. (Hrsg. 3. „Égi és földi propaganda. Myths from Mesopotamia. G. Die Prismenklassen A. T. State Archives of Assyria.. M. W. DALLEY. Helsinki University Press. H. E. BIWA. – MACHINIST. State Archives of Assyria. Beiträge zum Inschriftenwerk Assurbanipals. Oxford University Press. Beiheft. Creation. G. Boundaries. CORVESI.–FUCHS. Maryland. e. 4. Graz. The World's Classics. W. Harrassowitz Verlag. T. in: Abusch. 17. D. C = K. A. 53 . EAGLETON. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. (Beitrag): 1996.: 1996. Helsinki. Az Asszír Birodalmi expanziós ideológiájának eszköztára (Kr. and others. Part 1. 9. 1999. 91-98.: 2003. Die Inschriften Asarhaddons Königs von Assyrien. COLE. F. M. Gilgamesh. Oxford–New York. CAPOMACCHIA. (eds): Historiography in the Cuneiform World. State Archives of Assyria Studies. Bethesda. 13. R.: 1991.‖ Ókor. A. Letters from Assyrian and Babylonian Priests to Kings Esarhaddon and Assurbanipal. and Violence. Selbstverlag des Herausgebers.

(ed. Wiesbaden : L.J. Luukko et al. and Scholars: Neo-Assyrian and Related Studies in Honour of Simo Parpola. 3/1. EISENSTADT. F. trees.: 1977. ―What is ideology?‖ in: Ideology: an introduction London. Of god(s).. R.: 2009.N. Maryland. O. Kings. M.). 1997.. R. – Svärd. 27-39. Dynastie von Ur. Reihe B. 1997. CDL Press. STYX Publications. Studia Orientalia 106. EDZARD. I: Archaic. Reichert. (Eds). Late. 7. S. 2. R. FRAYNE. D. „Assurbanipal at Der‖. Toronto–Buffalo–London. University of Toronto Press. M. 21-33. (ed. Classical. I. D. FINKEL. „"To speak kindly to him/them" as item of Assyrian political discourse‖. 7. Trees. 1993. S. M. Helsinki 2009. Copenhagen. "Observations and queries about sociological aspects of imperialism in the ancient world. E. 2009. in: M. –GELLER. Die Orts. II. (eds. – FARBER. Groningen. Bethseda. 33-55. M. Reichert. kings. B. 1-32. Die Orts. T.: 1977. EDZARD.: 1979. An Anthology of Akkadian Literature. and scholars: Neo-Assyrian and related studies in honour of Simo Parpola (Studia Orientalia 106). Beihefte zum Tübinger Atlas des Vorderen Orients. Gudea and his Dynasty.und Gewässernamen der Zeit der 3." in: Larsen. 51-64.- 1991. O. FOSTER. Sumerian Gods and their Representations.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Mature. D.): Of God(s). Cuneiform Monographs. Mature. FALES. Early Periods.L. Helsinki: Finnish Oriental Society. Before the Muses. in: Luukko. 54 . – Mattila. FRAHM. G.und Gewässernamen der präsargonischen und sargonischen Zeit (Répertoire géographique des textes cunéiformes 1) Wiesbaden : L. Répertoire géographique des textes cunéiformes.

Toronto-Buffalo-London. Glossary of Old Akkadian (Materials for the Assyrian Dictionary 3) Chicago. S. GANDULLA. Oxford University Press. 2) Toronto -.- 1993. 55 . Eisenbrauns. Oxford. Illinois: The University of Chicago Press. 1957. 3/2. Sargonic Texts from the Diyala Region (Materials for the Assyrian Dictionary 1) Chicago. Volume I-II. Sargon srl. University of Toronto Press. Early Periods. Göttingen: Cuvillier Verlag.2334 . III: Letters from Babylonia and the Eastern Provinces. Ur III Period.: 1999. Critical Edition and Cuneiform Texts. 2003. Introduction.2004 BC. House Most High. de–Fales. I. Mesopotamian Civilizations. J. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. 2001. „The Concept of Frontier in the Historical process of Ancient Mesopotamia‖. SAA 15. - 1997. B.—PARPOLA.Buffalo – - 1992.R. Winona Lake.: 1993. (második kiadás). Illinois: The University of Chicago Press. A. A. Connecticut: American Oriental Society. Illinois: The University of Chicago Press. GELB. Chicago. The Early Dynastic List of Geographical Names (American Oriental Series 74) New Haven. aus Khorsabad. Padova.: 2001. Old Akkadian Writing and Grammar (Materials for the Assyrian Dictionary 2). State Archives of Assyria. G. 5. History of the Ancient Near East / Monographs .III/1. 15. GEORGE. FUCHS. Early Periods London: University of Toronto Press. Territories.: 1994. M. Die Inschriften Sargons II.): Landscapes. Helsinki University Press. L. 1952.2113 BC (The Royal Inscriptions of Mesopotamia.–Lanfranchi. 2112 . Helsinki. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. B. FUCHS.–Martino. The Correspondence of Sargon II. 1961. S. A. F. The Temples of Ancient Mesopotamia. in: Milano. (Eds. 39-44. Sargonic and Gutian Periods . The Babylonian Gilgamesh Epic.

.): 2004. W. 1957-71. Assyrian and Babylonian Chronicles. 1974-77. Assyrian Periods. 1981.‖ in: Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities II. 56–64. University of Toronto Press. 1. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. Bethesda. Toronto -. 3. in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD – FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 6. 1996. S. University of Toronto Press. Connecticut: American Oriental Society. II: 858745 BC. Toronto –Buffalo – London. RIMA 2. 1975. Assyrian Rulers of the Third and Second Millenia BC. Mesopotamian Chronicles (Writings from the Ancient World 19) Atlanta: Society of Biblical Literature. Augustin Publisher. 1991. I: 1114859 BC. T.GLASSNER. Assyrian Periods. J-J. University of Toronto Press. „The Empire of Sargon of Akkad‖. 2. in: Archiv für Orientforschung 25 (1974–7).London..London.: 1957-71. HOLLOWAY. RIMA 3. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. C. R. 2001. GRAYSON. Toronto. W. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. (Ed. Locust Valley. 639. Assyrian Periods. 1975. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. 56 . RIMA 1. B. Maryland. K. J. A Philologic and Historical Analysis.J. „The giš kakki Aššur and Neo-Assyrian Loyality Oaths. 58-88. Early Mesopotamian Royal Titles. HALLO.‖ in: Historiography in the Cuneiform World. W. Part 1. 239-266.: 1957. 2001. New York. (American Oriental Series 43) New Haven. „Assyria‘s Foreign Policy in Relation to Elam in the Eight and Seventh Centuries B. Toronto -. A.Buffalo -. 1987. 5.Buffalo -. ed. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. Abusch et al. To 1115 BC.—FOSTER.. Texts from Cuneiform Sources. RLA „Grenze‖. The Royal Inscriptions of Mesopotamia.

): Heirs of Assyria. F. KNEPPNER. Winona Lake. SAA 6. Legal Transactions of the Royal Court of Nineveh. LANFRANCHI. G. D. Aššur is King! Aššur is King! Religion in the Exercise of Power in the Neo-Assyrian Empire. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. Mesopotamian Cosmic Geography. Part I: Tiglath-Pileser III through Esarhaddon. „Public Space in Nature: the Case of Neo-Assyrian Rock Reliefs‖. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project.: 1976-1980. 2003/1. 2003.. HOROWITZ. ―Az asszír főváros és a királyi propaganda – Ninive példája‖ Ókor. 211.: 1991. 2002. Eph‗al et al. – PARPOLA. „Ideological Implications of the Problem of Royal Responsibility in the Neo-Assyrian Period‖. 2000. 57 . „The ideological and political impact of the Assyrian imperial expansion on the Greek world in the 8th and 7th centuries BC‖. Helsinki. W. 2004. KALLA G. L. 2. 7-34. Eisenbrauns. KWASMAN. Culture and History of the Ancient Near East 10. (Melammu Symposia 1). – Whiting. M. „Az asszír királyi propaganda II.. in: I. 367-383. LAMBERT. LEVINE. 2002/2. W. 6.a. (eds. T. S. (eds).: 2003. Leiden–Boston–Köln. 2004/4. Eretz-Israel.: 1998. B. Mesopotamian Civilizations 8. State Archives of Assyria. 100-110. S. Hayim and Miriam Tadmor Volume. 2004. in: Aro.- 2002. G. Archaeological. Historical and Geographical Studies 27. RLA „Istaran‖ in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD –FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 5. J. Jerusalem. Szín-ahhé-eríba és kora‖ Ókor 3. R. in: Altorientische Forschungen 29.b. „Az asszír fővárosok és királyi palotáik‖ – Rubicon 2004/3. Brill.

Texts from the Babylonian Collection. M.). (American Schools of Oriental Research Dissertation Series 4) American Schools of Oriental Research. Budapest. Empires: perspectives from archaeology and history. Copenhagen. F.. 1999–2001. Court Poetry and Literary Miscellanea.: 1989. J. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project." in: Alcock. SAA 3. (eds. T. M. (Eds. New Haven. et. Cambridge.‖ In: Kultúra és intellektus. LITKE. in: A.Structure. LOTMAN. 111-119. S. Akkad. (Ancient Near East Studies 5) Padova.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. Rome: Instituto per l‘Oriente. (Ed. Ben-Tor et al. Yale Babylonian Collection. 374-391. 1981. Mystical and Mythological Explanatory Works of Assyrian and Babylonian Scholars. LIVINGSTONE. Sargon srl. M. Texts and the Study of the Neo-Assyrian Royal Inscriptions‖. 57–85. Traditions. 49-70. in: Fales. 1981.: 1998. "The fall of the Assyrian empire: ancient and modern interpretations.): 1993. Helsinki. Argumentum Kiadó. 1986. A Study of the Akkadian Text and the Tale of the Hero Who was Exposed at Birth. 1980. State Archives of Assyria Bulletin 13. 58 . A. - LEWIS.: Szitár Katalin). E. (ed. Richard L. 1986. al. The Sargon Legend. Clarendon.): Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons. History.). Ideology. LIVERANI. "The Ideology of the Assyrian Empire" in: Larsen.- 2003. A Reconstruction of the Assyro-Babylonian God-Lists. Hayim and Miriam Tadmor Volume (Eretz-Israel 27). (ed. 1979. Oxford. „Manuscripts. Jerusalem: Israel Exploration Society. 3. „The Sargon Geography and the Late Assyrian Mensuration of the Earth‖. AN: dA-NUUM and AN: ANU SA2 AMELI. (szerk. 2003.: 2002. 297-317 2001.. „Observations on 'Sargon's Letter to the Gods''. „A határ fogalma. 3. B. State Archives of Assyria. The First World Empire .

b. –VAN BUYLAERE. D. 146-147.: 2003. Nomades et sédentaires dans le Proche-Orient ancien. Padova. Ancient Records of Assyria and Babylonia. History of the Ancient Near East / Monographs . L. Territories. A. Landscapes. Literature and Art. MARCUS. (Eds.III/3. The Annals of Sennacherib. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East.LUCKENBILL. II: Geography and Cultural Landscapes. I. State Archives of Assyria Studies 2.): 1999. knowledge. Illinois.‖ in Neo-Assyrian geography. Helsinki. State Archives of Assyria. R. Compte rendu de la XLVIe Rencontre Assyriologique International (Paris. MILLARD. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Sargon srl. Oriental Institute Publications. 16. M. Sargon srl. History of the Ancient Near East / Monographs . Chicago. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. G. Helsinki University Press.): 2004. Landscapes. 2000. DE–FALES. S. The archaeology of Mesopotamia: theories and approaches. I: Historical Records of Assyria: From the Earliest Times to Sargon.: 1927. Padova. London and New York: Routledge.: 1994. Università di Roma ―La Sapienza. 2000. D. SAAS 2. Eponyms of the Assyrian Empire 910-612 BC. Sargon srl. Padova. ARAB I.–MARTINO.III/1. Territories. Mario Liverani (ed. Helsinki.a.–LANFRANCHI. 2002.). NICOLLE. MATTHEWS. G. C. The University of Chicago Press. The Political Correspondence of Esarhaddon.‖ Roma: Sargon srl.III/2.. The University of Chicago Press. 2. B. Territories. Chicago. SAA 16. 1924. 1995. LUUKKO. II: Historical Records of Assyria: From Sargon to the End. ―Geography as visual ideology: landscape. History of the Ancient Near East / Monographs . Frontiers and Horizons in the Ancient Near East./II. M. and power in Neo-Assyrian art. Religion. MILANO. 10-13 59 . M. 193-202. F.. III: Landscape in Ideology. Landscapes. (éd.

Mordechai–Eph‘al. PARPOLA. The Northern Frontier of Assyria as a Case Study in Imperial Dynamics.Portrait of a Dead Civilization.: 2001. Assyria 1995. Helsinki University Press: NeoAssyrian Text Corpus Project. 10. B. PARPOLA. The Correspondence of Sargon II. 1991.) 1997. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. 2001. Helsinki: Casco Bay Assyriological Institute and Neo-Assyrian Text Corpus Project. 3.: 60 .: 1993. ODED. in: Cogan. Letters from Assyrian and Babylonian Scholars. Paris. The Mechanics of Empire.: 1977. A. POEBEL. aki a mindenséget uralta‘. The Magnes Press. . Helsinki University Press. 2004.juillet 2000) Amurru.—M. Az akkád Sarrukín. Assyria… Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography presented to Hayim Tadmor.): 2001. „‘The command of the god‘ as a Reason for Going to War in the Assyrian Royal Inscriptions‖. Jerusalem. A. S. L. Helsinki. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project.s). „‘Sarrukín jósjele. PÁLFI. Z: 2003.1987. State Archives of Assyria. Ancient Mesopotamia . Israel (Ed.: 1991. WHITING (eds. Chicago & London. I: Letters from Assyria and the West.: Ah. SAA 10. 2003/4. Éditions Recherche sur les Civilisations. B. The Helsinki atlas of the Near East in the Neo-Assyrian period. 1. SAA 1. a mezopotámiai történeti emlékezet és a modern történetírás. OPPENHEIM. Helsinki. S. PORTER (Eds. J.: The University of Chicago Press. S. PARKER.‖ Ókor. State Archives of Assyria. PARPOLA.—R. Helsinki.

PONCHIA. in: G. MATTILA: 2004. PONGRATZ-LEISTEN. N. XV. Academic Press Fribourg / Paulusverlag Fribourg –Vandenhoeck et Ruprecht Göttingen. ambienti e culture del Vicino Oriente Antico. Routledge.). 193-271. Melammu Symposia 2. J. and Cultures of the Ancient Near East. „The Other and the Enemy in the Mesopotamian Conception of the World. Trees. N. vol. Early Mesopotamia. J. „The Stele of Sargon II of Assyria at Kition: A focus for an emerging Cypriot identity?‖ in: Rollinger et alii (Ed. Helsinki. RADNER.: 2001. K.: 1992. Historical Texts. 61 . 429-451. Interkulturalität in der Alten Welt. Environments. M. Philadelphia: The Museum of The University of Pennsylvania. Whiting (ed. –R. and Politics. B. From the Upper Sea to the Lower Sea: Studies in the history of Assyria and Babylonia in honour of A. Publications of the Babylonia. Leiden: Nederlands Instituut voor het Nabije Oosten. Grayson. : 2003.‖ In: R.. 2006.- 1914. Frame (ed. 195231. Studies in Assyrian Iconography. Harrassowitz Verlag. PORTER. N.: 2004. Orbis Biblicus et Orientalis 197. The University Museum. Fribourg Switzerland – Göttingen. Part II. S. Helsinki: The Neo-Assyrian Text Corpus Project 2001. Wiesbaden. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions.‖ KASKAL.‖ State Archives of Assyria Bulletin. 139178.).). POSTGATE. A Journal of History. London–New York. I. B. Ägypten und die vielfältigen Ebenen des Kontakts. Kings. 235-254. K: 2010. Vorderasien. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. University of Pennsylvania. Methodological approaches to intercultural influences. „Il-yada' and Sargon's southeast frontier‖. Mythology and Mythologies. Rivista di storia. Society and Economy at the Dawn of History. Part I. Hellas. POSTGATE.

1960.J. M. The Oriental Institute – J. illustr. 18. Chicago – Glückstadt. S.–OSWALT. (ed. RIEMSCHNEIDER. F. contr. Q. J. Milwaukee. The Babylonian Correspondence of Esarhaddon and Letters to Assurbanipal and Sin-sarru-iskun from Northern and Central Babylonia.J. "Ideology and Propaganda in Assyrian Art" in: Larsen. E. W. – Farber. Helsinki. – Stolper. 1979.. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 18. REYNOLDS. T. Chicago – Glückstadt.. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 12. An Akkadian Grammar. J. Chicago – Glückstadt.) ROAF. The Oriental Institute – J.: 2003. M.. A Translation of Riemschneider's Lehrbuch des Akkadischen. transl. Helsinki University Press.J. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 8. / READE. A.. 2005.. – Brinkman. RUFUS. State Archives of Assyria. The Oriental Institute – J. The Oriental Institute – J. K.J.. M. J. – Biggs. 2006.: 1990. Roth. (CALDWELL.–SHEEHAN. CAD M2. Augustin Verlagsbuchhandlung. 1977. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 10.: CAD I/J. J. Augustin Verlagsbuchhandlung. CAD T.READE. J. Wisconsin: Marquette University Press.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires.J. Augustin Verlagsbuchhandlung. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 7. T. Oxford: Equinox. C. – Reiner.X. Augustin Verlagsbuchhandlung.: 62 .. Chicago – Glückstadt.. E. M. Chicago – Glückstadt. W. Augustin Verlagsbuchhandlung. T. Copenhagen. N. – Civil.K: 1984. M. The Oriental Institute – J. D. Cultural atlas of Mesopotamia and the ancient Near East. 329-359. F. SAA 18. CAD K. A. CAD P.. 1971. R. / PARPOLA.

- 1967.T. (Mémoires de la Mission archéologique de Susaine 14) Paris: Ernest Leroux. (Orbis Biblicus et Orientalis 160/3. Éditeur. "History and ideology in the Assyrian royal inscriptions. de–Fales. 1981. M. Sargon srl. Épithètes Royales. Európa könyvkiadó. Roma. 2004/1. History of the Ancient Near East / Monographs . (ed.): Landscapes. 3) Freiburg – Göttingen: Universitätsverlag Freiburg –Vandenhoeck & Ruprecht. G. The Inscriptions of Tiglath-pileser III King of Assyria. THOMPSON. STRECK. –Wäfler. C. Jerusalem: Israel Academy of Sciences and Humanities. A. 1998. (Eds. M. Akkade-Zeit und Ur III-Zeit”. Akkadiennes et sumériennes.: 1957. The Prisms of Esarhaddon and Ashurbanipal. A.: 1994. B. P. Attinger. B. „Mesopotamien. 1972. SCHEIL. ―Utazás az ókori Keleten‖ Ókor 3. (ed.: 2004. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. S. V. Harvard Ph. Territories. SALLABERGER. „Die Sumerischen und Akkadischen Königsinschriften” (Vorderasiatische Bibliothek I/1).–Martino. Annäherungen. thesis. 1999. Letouzey et anè. Budapest. 13-33. Padova. ideological and historical analysis. Leipzig. TADMOR. V. – WESTENHOLZ. H. Paris. Zentralantiquariat der DDR.III/1.): 1931. SHAFER. 1999. F.): Assyrian royal inscriptions: New horizons in literary. L. P." in: Fales.–Lanfranchi. F. 1999. 1913. Unpublished. 1927-8. 63 .-J. F. A makedón Nagy Sándor története. THUREAU-DANGIN. The Carving of an Empire: Neo-Assyrian Monuments on the Periphery. London. M. Markus.D. M. SEUX. 197. Textes élamites – sémitiques. R. Oxford University Press. „World dominion: the expanding horizon of the Assyrian Empire‖ in: Milano. W. Found at Niniveh.

WATERS. I. 1982. jelenlegi körülményei 64 . M. Helsinki University Press.. YAMADA. W. vols. Parpola and R. Jahrtausend v.: 2000. 359-81. eds. (Mesopotamian Civilizations 7) Winona Lake.- 1912. Legends of the Kings of Akkade.‖ Journal of Ritual Studies 6 (1992).. 56-90. 1997..ac. Helsinki. Une relation de la huitieme campagne de Sargon (714 av. 16:46 a város elhelyezkedése. Mesopotamien und Seine Nachbarn.) Musée du Louvre. Chr. J.. 9. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. A Survey of Neo-Elamite History. WESTENHOLZ. Textes cunéiformes. G. Rencontre Assyriologique Internationale Berlin 3. bis. 7. C.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. in: Nissen. 3. 1997. SAAS 9. 409-424. ―‗Idols of the King‘: Royal Images as Recipients of Ritual Action in Ancient Mesopotamia. Indiana: Eisenbrauns WIGGERMANN: 1998-2001. M. Shigeo: 2005.. Irhan‖ in: Weinder–von Soden–Ebeling–Edzard– Frantz-Szabó-Meissner (ed): „Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie” 9. „Nirah. Département des Antiquités Orientales. Helsinki. WINTER. „Karus on the Frontiers of the Neo-Assyrian Empire‖.-C. S. 13-42. Libraire Paul Geuthner.‖ in: Assyria 1995. (XXV. J. Berlin. „Art in Empire: The royal Image and the Visual Dimensions of Assyrian Ideology. H. Paris. I-II.-J. – Renger.ox. ―The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The ‗Ethnographic‘ Description‖. 570-574. J. Dietrich Reimer Verlag. bis 1. eds. Whiting. Juli 1978). The Texts.: 1992. Orient 40. ZACCAGNINI. Internetes források: http://users. J. State Archives of Assyria Studies.

Beihefte: Reihe A.upenn.html 2010-04-20 Electronical Pennsylvania Sumerian Dictionary.TAVO: Tübinger Atlas des Vorderen Orients (Wiesbaden 1977 ff. Geisteswissenschaften (1972 ff. a sumer szavakhoz http://cdli.museum.edu/epsd/nepsd-frame.).). 65 .).edu/ 2010-04-20 sumer évnevek Térkép: .http://psd. Reihe B. Naturwissenschaften (1977 ff.ucla.

Mellékletek 66 .

) 7. sz. sz.) 5. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001.Mellékletek listája 1. melléklet: Az újasszír birodalom a Szargonidák korában (TAVO B IV 13. melléklet: Asszír káruk a határokon (Yamada 2005) 2. sz.) 3. 11. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998.) 6. sz. sz.) 4. sz. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. melléklet: Elám (TAVO B IV 11. 21. sz. 20. melléklete) 67 . melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998.) 8. sz. 16.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful