EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar

ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT
A történeti és földrajzi határok a mezopotámiai gondolkodásban (A hegy lábánál: Dér, egy határváros a Szargonida korban)

Témavezető: Dr. Niederreiter Zoltán Egyetemi tanársegéd

Készítette: Dér Virág Borbála Ókori nyelvek és kultúrák alapszak Assziriológia szakirány

2010

Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ........................................................................................... 3 I. 1. A dolgozat témája és célkitűzései............................................. 4 I. 2. A témaválasztás indoklása ......................................................... 4 I. 3. A témafeldolgozás forrásai ........................................................ 5 II. A határ mezopotámiai fogalomköre ................................................ 6 II. 1. A határ fogalmai ....................................................................... 6 II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött............................................. 7 II. 3. A természeti határok................................................................. 8 II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök......................................... 9 II. 4. 1. Kárumok ........................................................................... 9 II. 4. 2. gišTUKUL dAššur ............................................................ 11 II. 4. 4. Szikladomborművek és sztélék ...................................... 13 II. 5. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében .............................. 17 II. 5. 1. Fémeszközök .................................................................. 19 II. 5. 2. Madár-hasonlatok ........................................................... 21 II. 5. 3. Az „úttörő‖ ..................................................................... 23 II. 5. 4. A toposzokból kirajzolódó ideológia ............................. 26 III. „Dér egy másik ország határán van…‖......................................... 28 III. 1. Három hatalom határán - Történelmi összefoglaló .............. 28 III. 1. 1. Dér városa ..................................................................... 28 III. 1. 2. Dér szerepe a Szargonidák korában .............................. 30 III. 2. Dér kultusza a szargonida időszakban .................................. 35 III. 3. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen ........................................................................................... 37 III. 4. BAD3.AN.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe ......................................................................................................... 42 III. 4. 1. Sarrukín születési legendája (partitúra) ........................ 42 III. 4. 2. Dér szerepe az akkád királyok korában ........................ 45 III. 4. 3. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban....... 45 III. 4. 4. A „nagy‖ jelző problematikája ..................................... 46 IV. Konklúzió...................................................................................... 48 IV. 1. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése ..................... 48 IV. 2. Egy város és az ideológia ..................................................... 50 Bibliográfia ......................................................................................... 52 Mellékletek .......................................................................................... 66

2

I. Bevezetés
Az idők folyamán a határok funkciói és a hozzájuk kapcsolódó képzetek folyamatosan változnak. A határ elválaszt, és egyben összeköt, előnyöket és hátrányokat is jelenthet a két oldalán élők számára. A határok ambivalens megítélése változik; ahol a határ elválaszt, ott a periférikus jelleg dominál, ahol az összekötő szerep erős, ott az átjárhatóság jellemzően nyomon követhető. A határ megvonása és a tér elválasztása az emberiség legrégibb problémái közül való; fogalma egyaránt vonatkozik egy jelenség kiterjedésének szélére (határvonal, szegély, perem, mezsgye, gyepű), valamint az azon túli és azt körülvevő területre (határsáv, zóna, övezet, vidék). 1 Az ókori Mezopotámiában léteznek természetes határok (hegyvonulatok, folyók, sivatag, tengerpart), amik általában véve a legalapvetőbb állandó határok, és valóban alkalmasak arra, hogy egész kultúrákat és államalakulatokat válasszanak el egymástól, valamint politikai határok, amelyek fizikailag megfoghatóak, vagy absztrakt emberi kreáció eredményei, és folytonosan mozgásban vannak. A természetes és az ember alkotta határok olykor egybeesnek, ami egyszerűbbé teszi a fogalom megértését, de a legtöbb esetben a politikai határok teljesen képzeletbeli vonalak, amik pillanatok alatt megváltozhatnak. A mesterséges politikai határsáv alapvetően egy ütközőterület is lehet, ahol erődöket építenek, ahova katonai egységeket telepítenek, de ugyanakkor érintkeznek a kultúrák, kereskedelem zajlik. A területen adott esetben ütközőállamok is lehetnek, melyek élén helyi hatalmasságok állnak; városurak, vazallus uralkodók.2

1

A határ fogalmát eredetileg a földrajzi tér keretei közt fogalmazták meg, ám a norvég Fredrik Barth és tanítványai antropológiai megfogalmazása után új jelentésekkel gazdagodott. Miután ők megkérdőjelezték állandóságát és változtathatatlanságát, a fogalom már a területiségtől való elvonatkoztatását is magában foglalja (Barth 1969). A konzervatív tudósok a határokat, különösen az államhatárokat ugyanis statikusnak és öröktől adottnak tekintették, míg a Barth utáni elemzések -a körülményektől és az egyes tényezők kiválasztásától függően- a határokat áthatolhatónak, változónak és alakíthatónak vélik (Corvesi 1999). 2 Az ütközőállamok is egyfajta határterületnek tekinthetőek a fenti definíció alapján. Jóllehet politikailag és közigazgatásilag nem képezik a birodalom részét, csak befolyási területét.

3

vagy éppen nem szerepel egy általam vizsgált szövegben. a hegy vonulata jelenti az északi határát. legyenek ezek emberkéz alkotta vagy természeti elemek. Sarrukín és utódai alatt. körbejárása a mezopotámiai gondolkodásban. Bemutatom a határt kijelölő jelenségeket. miért szerepelhet. a Zagrosz hegy lábánál fekvő város. A város történetének. egész pontosan három hatalom határán. Igyekszem bemutatni Dér fontosságát II. 1. hogy választott városom közel fekszik a Zagrosz lábához. a kereskedelemben és a politikában betöltött szerepének. Ezen kívül magáról a városról gyűjtöttem össze történelmi és irodalmi forrásokat. melynek központja volt. városalapítások segítségével. szikladomborművek. Ebben a dolgozatban az újasszír. A dolgozat témája és célkitűzései Dolgozatom első részének témája a határ fogalmának meghatározása. Szargonida időszakra vonatkozó információk közlésére szorítkozom. Célom a saját világ. A témaválasztás indoklása Valójában témámat éppen Dér városa miatt választottam. Dér szerepét és helyzetét tárgyalom a Szargonida időszakban. a kakkē Aššur szerepének. földrajzi elhelyezkedésének. A város nevének előfordulását vizsgáltam az uralkodók felirataiban. Sarrukín születési legendájában. sztélék. Dolgozatom második részében egy „határváros‖. Végül tárgyalom a hegyek megjelenésének bizonyos aspektusait. Ehhez szükséges volt a határ fogalmának azonosítása az ókori Mezopotámiában. 2. tekintve. a határokat jelölő tárgyak. 4 . I. Feldolgozott témám szempontjából is fontos ez az elem. illetve az államapparátus levelezésében. hiszen a határképzet egyik legfontosabb elemét a hegyek alkották a mezopotámiai kultúrkör és népei esetében.I. E témakör vizsgálatakor tehát meghatározó a kárumok. főleg Szargonida ideológiában. valamint a Szargonida kori propagandisztikus irodalomban elfoglalt helyének vizsgálatával és értelmezésével is foglalkozom majd. a határok kitolásának. és a provinciának. szerettem volna felderíteni. új területek elfoglalásának fontosságának elemzése az újasszír. a saját kozmosz határainak elemzése az Asszír Birodalom esetében elsődlegesen. és értelmeztem az adott településre vonatkozó.

Az összegyűjtött adatok alapján levonható néhány következtetés. 3. ami az egész kutatás kiindulópontjául szolgált.vagy onnan származó információkat. ami a város szerepét világítja meg az adott időszakban. A témafeldolgozás forrásai A választott téma feltárásához felhasznált akkád nyelvű források között vannak történelmi források: asszír királyfeliratok (középasszír és újasszír feliratok egyaránt. Ennek alapján kíséreltem meg rekonstruálni Dér városának szerepét az adott időintervallumban. Ezek mellett felhasználtam irodalminak tekinthető műveket is – például Sarrukín születési legendáját és Sarrukín földrajzát–. nem csupán a Szargonida időszakból) és a belső adminisztráció levelei. valamint itineráriumokat és istenlistákat. és az eredmény ismeretében eldönteni. hogy átfogóbb képet nyújthassak a témáról a dolgozat mindkét részében. 5 . I. szerepelhet-e a város neve a Sarrukín-legendában. Igyekeztem minél szélesebb körűre kiterjeszteni a kutatást.

312-6. mert utána országokat sorol fel. boundary. 1. territory. area. . 1. the right. plan for a building.html 2010-04-02. district. border. kisebb földdarabok elhatárolásánál használják. mivel a magyar nyelvben ugyanazt a szót használjuk esetleg eltérő értelemben. bár a kudurrut. Ebben az esetben kérdéses.pāţu (CAD P.post. domain. hogy a határral kapcsolatos szavak jelentésköre széles és nem pontos.edu/epsd/nepsd-frame.region.canal. limit. 2. . territory. A királyfeliratokban értelemszerűen az utóbbiakat leljük fel gyakrabban. ezek főleg határviták leírásai. boundary.border.maš: border. limit. neighborhood.kudurru (CAD K. border. marker to the fixation of the extension of plots. . vagy egész országokra kiterjesztett értelemben értelmezhető-e a szó. 510-11) .museum.) .kisurrû (CAD K. de olykor fizikai megjelölésekkel.) . vagy a határok miatt kitört háborúké) . . A leggyakrabban a „határ‖ értelemben használt kifejezések két csoportra bonthatók. stake.anzag: horizon. 495-6. hogy telekhatárként.itû (CAD I. 3 Forrás: ePSD.taḫumu (CAD T. seal pin. . territory. 305-10. right side.us2-sa-DU: border.II. 433-4. shoulder.) . 6 . confine.kur-zag: mountain border. . country (in political terms). region.zag: arm. földekről van szó. mint országok határvonala értelmében.region. A kifejezések felsorolásakor az angol fordításukat közlöm. region. ADD. amit többször használnak telekhatár. territory. . ADD.boundary. border of heaven.) . .boundary. véleményem szerint ez utóbbi.pattu ( CAD P.) . ha országokról. boundary. . http://psd. marker of boundary. Absztrakt fogalom. 113-5. felleljük királyi címekben is. az egyiket főként telekhatároknál. next to. . a másikat sokkal nagyobb értelemben.edge.upenn. stake. . Akkád fogalmak a „határra‖: .mişru (CAD M2. . territory. side. 56-57. confine. boundary. mu-lu-ug: needle. 284-5. A) . Sumer fogalmak3: (A lenti kifejezések feltűnnek jó néhány korai szövegben. .pulukku (CAD P. A határ mezopotámiai fogalomköre II. urudbulug. A határ fogalmai Minden esetben elmondható.kisurra: border.bulug.) .

II. 2. Határ – fogalom a szavak mögött
Szomszédos földek (egy államon belül) könnyen elhatárolhatóak, de az államalakulatok közötti határok problematikája igen széles körű. Nem valószínű, hogy létezne pontosan behatárolt, modern értelemben vett territoriális eszme.4 A politikai határfogalom5 azonban a királyfeliratok és szerződések alapján létezik. Itt aligha vonatkozik azonban fizikailag kijelölt határra; inkább egy kissé bizonytalan körvonalú befolyási övezetet jelöl. Ezeket többnyire városnevek felsorolásával jelölik meg a királyfeliratok pontos földrajzi definíciók nélkül.6 Egy híd is lehetett mesterséges határjelölő eszköz az Eufráteszen, Asszíria és Urartu között. De voltak ennél nagyobb, komolyabb határjelölők is.7 Éppen a királyfeliratok tanúsága alapján létezik az „őrzött határ‖,8 amit őrtornyok, erődök vonala képvisel. Gandulla tanulmánya alapján dicsekvés: politikai propaganda inkább, mint valós helyzet a szorosan őrzött határ. Van a valódi befolyási övezet, és az átmeneti övezet – földadományozások, amik szintén határvonalat jelölnek ki, de nem pontosan, földrajzilag rögzített értelemben.9 A mai értelemben vett „határ‖ fogalmának használata mezopotámiai vonatkozásban nem egészen időszerű, hiszen csak fenntartásokkal alkalmazható, de sajnos nem lehet rá jobb szót találni a magyar nyelvben. Egyfajta elhatárolás azonban létezett, hiszen pontosan észben kellett tartaniuk, melyik terület az övék, melyik az, amely más uralkodó kezében van. Ezért lehet az, hogy bár beszélhetünk határokról, tudomásul kell vennünk, hogy nem illik teljesen a mai fogalmaink közé. Nem egyenes, nem teljesen elválasztó a mezopotámiai határ, és a legtöbbször nem is követi a természeti választóvonalakat.

4

Territoriális eszme: olyan elmélet, ami a területet az államiság nélkülözhetetlen elemének tekinti, igazából csak a XVIII. század óta elterjedt gondolkodásmód, de mára teljesen a köztudatba ivódott; ha államról beszélünk, mindig szorosan egy adott területhez kötjük. Nem lenne helyénvaló itt használni, különösen, mivel az európai vallásháborúk koráig nem is létezik olyan elképzelés az államról, ami ennyire szorosan kapcsolódik a területiséghez. Ebben az időszakban -és még sokáigaz állam fogalma sokkal inkább az uralkodó személyéhez kötődik. Anakronizmus használni egy ilyen korban a territoriális értelemben vett „határvonal‖ kifejezést. 5 Politikai határfogalom alatt értem azt a tudatot, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy mettől meddig tart a felségterülete az egyes államalakulatoknak. 6 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 7 Grayson RLA 1957-71, 639-640. §2 8 Gandulla 1999., pl. SAA 1. 31. 9 Gandulla 1999.

7

II. 3. A természeti határok
A természeti határok lehetnek folyók, hegyek, hegységek, csatornák, a sivatag vagy a tenger; minden, amin az átkelés, áthatolás nehézségekkel jár, és eképp korlátozza a kapcsolatokat. Ezek valóban elválaszthatnak egymástól területeket, és nem emberi kreációk; mindig is léteztek. Mezopotámiát délen a Perzsa-öböl, keleten és északon a Zagrosz, a Kurd- és az Örmény-hegyvidék vonulata határolják, nyugaton pedig jórészt a sivatag. A tenger és a sivatag logikus, alapvető határok. A Tigris és az Eufrátesz folyók nem választják el igazán a területeket, hiszen ezek mellett csoportosulnak a települések (és a folyamok medre folyamatosan változott). A belső határokat a folyómedrek, illetve a csatornák jelenthetik. A Dzsezire az Észak-Irakban a Tigrisről nyugatra elterülő sivatagi térség, a Tigris és az Eufrátesz között (gyakorlatilag KözépMezopotámia egésze), ami önmagában egyfajta sziget. Délen a Shatt al-Arab, egy, a Tigris és az Eufrátesz összefolyásánál keletkezett, és a Perzsa-öbölig tartó mocsárvidék, ami a területen belül valamelyest még elkülönülnek. Egy későbbi fejezetben a természetes határok közül a hegyet és a hozzá kapcsolódó toposzokat bővebben fogom tárgyalni.

8

II. 4. A mesterséges határjelölő eszközök
II. 4. 1. Kárumok10
Kárum: fal, kikötő, rakpart, kereskedőtelep, üzlet, bolt. CDA 150. kāru(m)

Várost alapítottam. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. Elneveztem Kár-Assurnak, és felállítottam Assur, az én uram fegyverét benne…11 III. Tukulti-apil-Esarra,( Ann. 9. 2-3. sor)

A kárumok egy várostípust alkotnak; ezek kikötők, kereskedőtelepek és/vagy adminisztratív központok voltak az Asszír Birodalom határán vagy befolyási övezetében. A kárumok lehettek már régebben is létező települések, melyek a terjeszkedés során kerültek asszír uralom alá, vagy frissen alapított, új városok. Tökéletes volt arra, hogy jelöljék, meddig jutott el az asszír előretörés. Az újasszír periódus frissen alapított vagy beolvasztott városai a határokon gyakran kaptak a meghódoláskor, létrehozáskor olyan nevet, amik az asszír király vagy az asszír istenek erejét, dicsőségét fejezték ki: pl. Kár-X, ahol X egy isten vagy uralkodó neve. Az effajta nevek, amiket adminisztrációs szempontból jelentős városok kaptak, valószínűleg azért születtek, hogy megmutassák, az asszírok készek a helyi gazdaságot, és az elitet is befogadni a birodalmukba. Azonban nem csak a korábban idegen városokra vonatkozott ez a rendszer. Jó néhány asszír várost újjáépítettek/megépítettek a frissen elfoglalt területeken, és ezek a Kár-X/Dúr-X nevet kapták.12 A források tanúsága alapján az asszír királyok törekedtek arra, hogy minél intenzívebben építsenek új városokat a határon – egyfajta terület-kijelölésként; ezeknek az volt a funkciója, hogy megerősítsék az uralmat az új területeken. Asszír alattvalókkal népesítették be őket, és asszír központként szolgáltak egy újjászervezett provinciában, vagy kihelyezett telepként, független helyi

városokkal körbevéve.

10

Yamada 2005. a téma átfogó elemzését adta legutóbb, a fejezet nagyrészt az ő munkája hatására készült. 11 Tadmor 1994. 42. 12 A Kár-X nem új névforma, már a sumer városok között is voltak ilyenek, és az óbabilóni dokumentumokban is szerepeltek, az asszír és babilóni szövegek a második évezred második felétől említenek ilyen városokat.

9

§2 10 . a keleti területeken csak kevesebbet találunk. vagy Harhar (Kár-Sarrukín). 639-640. de általában a hivatalos levelezésben már az újat használják. vagy néhány városé a magterületen. mindenesetre ennek megállapítása nem jelen dolgozat tárgya. amelyben állítmány szerepel – „beszélő‖ név Ilyen városok például Til-Barszip (új nevén elfoglalójáról Kár-Sulmánu-asarédu). Az újasszír korszakban a nyugati terjeszkedés során a Kár-X-ek az asszír hódítás és kereskedelmi ellenőrzés határát jelzik. A határ meghatározásához általában városok neveit használják. hogy itt ki az úr. Észak-Föníciáig. A Dúr-X inkább határerődök és városok neve.14 A Kár-X típusú városok másik fontos aspektusa a szerepük az adminisztrációban. a behatárolás eszköze lesz maguknak a városoknak a létrehozása is. Nem jelent egyúttal teljes asszír fennhatóságot is. 15 Grayson RLA 1957-71. A kárumok szervezése egybeesik a frissen létrehozott provinciák újjászervezésével a határok mellett. Az átnevezett városok egy része továbbra is ismert marad a korábbi nevükön is. Legsűrűbb előfordulásuk a birodalom nyugati határszakaszain észlelhető. milyen módszerekkel lehetett kiterjeszteni az Asszír Birodalom határait. ez már a területi birodalom új ideológiai elemét. Az asszír dominancia az Eufrátesz középső területétől indul. de nem adják ezt a típusú nevet adminisztrációs központoknak.15 amelyek lényegében a kijelölik egy tartomány vagy birodalom határát. az Eufrátesz nagy kanyarulatán túl Szíriáig.A másik népszerű névminta a Dúr-X. és az alsó részén a Háburnak. 13 14 Olyan név. A kárumok. hogy megerősítsék a rend világának határait. aztán lassan kiterjed a Mediterráneum keleti részére. Talán a Kár-X városok szándékos elhelyezése is a birodalomszervezés egy tudatos eszköze volt. ami az asszír király vagy az asszír istenek erejét és dicsőségét sugallja. Egy még biztosabb emlékeztetőre. A kereskedelem nyugatra irányultságával magyarázható talán. de minimum a befolyási övezetet mutatja. Ám annak. a határpontok ezen kijelölői mindenesetre érdekes példáját mutatják annak. másra is szükség volt. vagy néhány predikatív13 név. a befogadó gondolkodást tükrözi.

Assur. 7. Ann.. 45.17 III. és palotát építettem benne királyi székhelyemül. és felállítottam Assur. Újraépítettem azokat a városokat. 19 Tadmor 1994. Leromboltam. teljesen elpusztítottam és felgyújtottam (a városokat). 16. sz. 8-9. Azokban a napokban készítettem egy hegyes vasnyilat. Tukulti-apil-Esarra.. Tadmor 1994. 20 Tadmor 1994. Várost építettem. sor.1. 77. 2. letörtem.20 III. az én uram fegyverét felállítottam benne.. Assur. Tukulti-apil-Esarra. az én uram fegyverét felállítottam benne.16 III. 9. Várost alapítottam. . az én uram fegyverét benne…19 III. Tukulti-apil-Esarra. az ő. Asszíriához csatoltam. az én uram fegyverét felállítottam benne…18 III. Tukulti-apil-Esarra. Ann. sor. Megépítettem és elkészítettem alapjától a mellvédjéig. Letelepítettem benne az idegen földek népeit. 14. Palotát építettem bele királyi lakhelyemül. Elneveztem Kár-Assurnak. Ann. sor Városaikat újjáépíttettem. Assur isten. és felállítottam Bít-Istár forrása előtt. sor 16 17 Tadmor 1994. és …-nek elneveztem. melléklet: Asszír káruk a határokon II. 18 Tadmor 1994. 3-4. melyre Assur. akiket meghódítottam. 2-3. sor. 42. 11 . 71. tűzben elégettem. 8-9. az én uram hatalmas tetteit ráírtam.. 4. Tukulti-apil-Esarra. gišTUKUL dAššur Elpusztítottam. 5. 14. 75. Hozzáadtam Nairi provinciához. Ann. Ann.

A hét esetből hatban a szimbólum felállítása egy-egy provinciális város erőszakos elfoglalása után. X:6. amire Assur isten tetteit felírta) egyedi a királyfeliratok korpuszában. de ezt kifejezetten egy-egy városban állították fel. 63.Assur isten. hogy csak mi értékeljük a birodalmi politika megnyilvánulásaként. (Assur vagy Assur fegyvere előtt) Szín-ahhé-eriba22 A határt egyben az is jelentette. egy szövegváltozat szerint azért. 160-177. 21 22 Fuchs. 12 . körülbelül ötvenévnyi időtartamra korlátozódva (745-696)24. Utalhat arra. majd egy zagroszi helyi központbanban. Assur isten. col. És hogy igazságot és rendet hozzanak. mint a birodalom főistene. az én uram fegyverét elkészítettem. Sarrukín 21 Illubrut helyreállítottam. oda elhelyeztem… II. majd újjáépített és átnevezett városban. ahhoz szükség volt egy isten segítségére… és ki más lehetett volna erre megfelelőbb. Az a terminológia. A többi helyen ez nem ilyen egyértelmű. IV. az én uram fegyverét istenségükké tettem. az országoknak. az én uram fegyverét elkészítettem. valószínűleg esetenként változik. Összesen hét szöveghelyen fordul elő a királyfeliratok korpuszában. az én uram fegyverét istenségükké tettem. 739-ben egy meghódított városban. Hasonló lehetett a katonai jelvényekhez. hogy meddig ér el az igazság és rend világa. Assur. fegyver formájú tárgy volt. és felállítottam előtte. Tukulti-apil-Esarráé: 745-ben egy lerombolt. amiket kezeimmel meghódítottam. az én uram fegyverét a közepébe lehelyeztem/felállítottam. Luckenbill 1924. amit ott használ (vasnyíl. az új város felavatásakor. Sarrukín Harharban. 210-211. népét benne letelepítettem. egy lázadás miatt lerombolt. old. oda elhelyeztem…). nagyszerű összefoglaló tanulmánya alapján 24 A dolgozatban minden. majd újjáépített városban helyez el egy ilyet. Assur. 1993. A kakkē Aššur formájáról csupán feltételezéseink vannak. Assur isten fegyvere. valamiféle szimbóluma az istenség hatalmának. a főszövegben és az addendumokban szereplő évszám időszámításunk előtt értetné. hogy (legalábbis itt) a szimbólum valóban egy létező. Egy alabástromsztélét készítettem. hogy az istenük legyen (méd városról van szó. Öt a hétből III. 23 Holloway 2002. A szó jelentése mára körülbelül biztos. Assur. 87-91. hogy egy helyi Assur-kultuszt alapozott meg vele. és Assur isten valamilyen szimbólumát jelképezi.3. 62. és lehetséges. de lehet. Assur? Kakkē Aššur23.

ahol a külföldi áruk a birodalomba áramlanak. és a határjelölő funkció megléte.Ahol a kakkē Aššurt elhelyezték. méd területek. a szervezettséget. Nem csoda. de a kultuszokra vonatkozóan amúgy is nagyon kevés forrásunk van még a centrumok szentélyeiből is. A két jelenség véleményem szerint összekapcsolható. ott valószínűsíthető a határövezet. Hétből hatnál áttelepítés. vagy végeznek-e előtte egyéb rítusokat. illetve magukban a kárumokban (pl. a rendet. Assur fegyverét rendszerint olyan körzetekben állítják fel. és ezért is van a határon. II. Assur fegyvere funkcionális tagjává válhatott a vazallusállam vagy provincia pantheonjának.25 Rövid ideig szerepel a forrásokban. Shafer 1998 és Winter 1997 alapján 13 . oda kiterjesztette az istenek hatalmát. Urartu. Harhar – Kár-Sarrukín). hogy a perifériákon még kevesebb információt tártak fel eddig. Ahol ezt felállítják. Kilikia. ahol számos kárum is található. 4. katonai jelvények példája. Nem tudjuk. Nem tudjuk. kettő királyokról kapta az új nevét. Dél-Palesztina. Babilónia. Assur fegyverének jelenléte megerősíti a határ kijelölését. idegen népesség behozatala is szerepel. hiszen megszilárdítja a kozmikus rendet. vagy határövezetek. ahol idegenekkel kell szerződni. Assur isten szimbólumának elhelyezése. Két átnevezett város istenekről. Ahova Assur isten védnöksége alatt az asszír király belépett. Alkalmas városok. Assur fegyvere fizikailag létezik-e. Mindegyik a hódítás-újrahódítás-beolvasztás narratívájába illeszkedik. amit az asszír király már adminisztratív eszközökkel megteremtett az új területen. vagy az ítélkezés elengedhetetlen kelléke lenne. „beléptetése‖ mellé gyakran állítanak fel királyi sztélét is. valószínűleg igen. Szikladomborművek és sztélék26 25 26 Bleibtreu 1992. kap-e rutinszerű áldozatokat. 4. de akkor hagyományos a helye és a szerepe a szövegben. mint határkijelölő pontok szerepének megerősítésére. ott szó szerint kijelölték az asszír hódítás újabb határát. Steven Winford Holloway 2001-es tanulmányában felveti. vö. hogy talán a szerződéskötés. A földrajzi elhelyezkedésük többnyire a tényleges asszír politikai befolyás legszélső határát jelöli.

101. az él. i.Azokban a napokban képmásomat (şa-lam bu-na-ni-ia) elkészíttettem.1. és írónád (Nabú). isteni szimbólumok szerepelnek rajtuk. Asszíria királyainak. A sztélék közül jelen munkámban az újasszírokat vizsgálom. és ráírtam erőm dicséretét. holdsarló (Szín). Jellemző pózokban elhelyezkedő figurák. ahol képmása Tukulti-apil-Esarrának és Tukulti-Ninurtának. azaz a sibitti. ameddig a képmás létezik. jellegzetes kéztartás (az alak „mutat‖. a másik kézben a királyi hatalom jelképe (buzogány). . amik viszont nem csak a határövezetben jelennek meg. II. jelenlétüket képviselve. 104-105. Winter 1997 és Dezső 2009. hét pont. a patak forrásánál. és felállítottam a palotájában. 104-105. Lényegében a királyi képmás a királyt helyettesíti. A.. Azokban a napokban képmását királyságomnak (şa-lam MAN (šarru)-ti-a) elkészítettem. amin vésett feliratok. Assur-nászir-apli feliratából. Assur-nászir-apli. hegyoldalban). A relief hagyományos ábrázolásai: uralkodónként változó öltözék. alapján 14 . Fontos a felállítás helye (általában vízközelben. ráírtam dicsőségemet és hatalmamat. a şalmu-ja megmarad. Assur-nászir-apli. A Subnat folyó forrásánál. sziklák oldalába faragott domborművek. hogy a király ábrázolása szerepeljen rajta. ha az uralkodó képmásáról van szó. 97-98. maguk is egyfajta kultusz tárgyai. Felállítottam Eqi hegyére Assur-nászir-apli városában. és elhelyeztem a kapuinál. istenek. 28 A szikladomborművek olyan. és felállítottam velük együtt. ásó (Marduk). 27 28 II. Grayson RIMA 2. 68-69. Ez a şalmu lehetett szikladombormű. sztélé. Akinek a képmása. Elkészítettem monumentális felirataimat. i. Isteni szimbólumok is szerepelnek rajtuk: villám (Adad). ahova csak az asszír birodalom elért. hanem szinte mindenütt. az atyáimnak a szobra áll. elkészíttettem királyságom képmását. „királyi képmás‖. szarvkorona (Assur). a helyre. A şalmu. amelyek döntően győzelmi sztélék. 97-98. A sztélé egy kőből faragott nagyméretű tárgy. hogy képmásukat felállítsák az újonnan meghódított területeken. II. a lényeg az. amelyek mindig valamiféle végpontokon helyezkednek el. vagy „az orrát fogja‖). egy jelentős cselekmény. Funkciója elsősorban a propaganda.0. Assur-nászir-apli i. képmás a mezopotámiai történelmi gondolkodás egyik kulcsfogalma. rajz. 68-69. ráírtam győzelmeimet és dicsőségemet. Talán ezért vélték a mezopotámiai uralkodók olyan fontosnak. i. hadiesemény megörökítése. nehezen megközelíthető helyekre. illetve gyakran ábrázolások is vannak. szárnyas napkorong (Samas). esthajnalcsillag (Istár). freskó. Az akkád terminológiában nincs is szoros elkülönítés a műfajokra.27 II.

Ez az ún. Samsi-ilu. Törökország. a királyi hatalom meggyengülésére következtetnek. ahol úgy gondolták: eddig és ne tovább. Hadjáratok során készültek.31 A szikladomborművek készítésének megszakad a folytonossága az újasszír kor alatt egy hosszabb ideig. rituálisak és szimbolikusak lehetnek. II. velük akár párhuzamosan. és büszkén hirdeti. kezdik elveszíteni területjelző funkcióikat. amely a mezopotámiai királyok kötelessége közé tartozik. is Szín-ahhé-eríba emlékművek. Általában a hadjáratok legfontosabb eseményeihez. A szikladomborművek készítése II. az általuk érintett fontosabb régiókhoz kötődnek.). 97. Rituális: szertartások. században). sokkal inkább a meggyőzés.A legszélső határokon. szikladomborművei ezek közelebb esetén már a köthetők építkezésekhez fekszenek magterületekhez. diplomáciai témák is megjelennek a rituális témák mellett. illetve az egyik balawati 29 30 Radner 2010 Winter 1992. bizonyos szertartások elvégzése. és egy Ciprusról is. Assur-ah-iddina esetén a szikladombormű politikai tárgyalások eszköze közte és szövetségesei között. saját felirataikkal (Bél-harrán-béli-uszur.29 Szokás volt az elődök emlékműveinek felkeresése. az aktuális világvégén állították fel őket. átalakulni. „sötét kor‖.32 Összefoglalva tehát a funkciók politikaiak. a sztéléké I. meddig jutott el. mintsem az informálás a funkciója. 31 Kneppner 2002. 32 Porter 2003. etc. mintegy ötven ismert a mai Libanon.30 A saját szikladombormű az adott uralkodó emlékét őrzi meg. Így ezek többnyire a perifériákon elhelyezkedő emlékművek. a propagandának hatékony eszköze. Aki újra készíttetni kezdi a szikladomborműveket. Assur-nászir-apli korától Assur-bán-apli koráig virágzó műfaj (i. Sarrukín alatt a téma kezd megváltozni. rituális cselekmények kötődtek hozzájuk (királyfeliratokban szerepelnek erről leírások. ebből az időszakból alig maradt fenn királyfelirat is. alapján 15 . Politikai funkció: az ideológia terjesztésének. ez az elődök emlékének ápolásába illeszkedik. A történészek ebből egyfajta interregnumra. vagy a hadjáratok útvonalának végén. az III.e. Tukulti-apilEsarra: ő egyértelműen ismeri a korábbi határokat és emlékműveket. Tukulti-apil-Esarrától kezdve a korszak legvégéig. például a Tigris forrásánál. Irak és Irán területéről. Pontosan ebben az időszakban viszont megjelenik egy másik jelenség: vezető asszír hivatalnokok saját sztéléiket állítják fel.

csupán a beavatottak számára hordozott így jelentést. az ellenségnek és az eljövendő királyoknak egyaránt. átlépni. hadjáratok útvonalán. csak az tudta felkeresni. ha nagyobb akarsz lenni annál. akár menet közben is elkészítve. aki eddig már eljutott. csábító és elrettentő volt egyszerre. Elhelyezkedésük is jellemző: mindig valamely kitüntetett helyen készítik el. a hegyek rendíthetetlen. a terület birtoklásának jelképe. fontos utak mentén. és kihívás – üzente. hogy már járt itt valaki. És erre a kihívásra válaszolni kellett. Ezek a helyek részint kozmikus határok: a szikladombormű itt a természeti erőforrások feletti uralom jelképe. Ugyanakkor szimbolikus helyek is. Láthatjuk hát. Ez lehet folyók forrása. 33 Barnett 1973. hogy így a szikladomborműveket és a sztéléket is besorolhatjuk a határok kijelölésének eszközei közé. jelzés volt. ami nem hirdette ilyen nyíltan azt. új határokon. aki ismerte a helyét. hogy ezt kell meghaladni. Gyakran rejtett helyeken találhatók. felállítva. nem feltétlenül hirdette ország-világ előtt. 16 . roppant tömege. Volt azonban. ami a királyok előtt magasodott. végpontján.33 Szimbolikus: a hatalom reprezentációja. rítusokkal kapcsolatosak.kapupánton látható is egy ilyen dombormű felavatása). melyeket ezeknél az emlékműveknél végeztek.

természetes határ szerepelt a mezopotámiai gondolkodásmódban. amikor a király hangsúlyozza a feliratában. a szokásos feladatoknak egészen más keretet ad. hegylánc. 17 . a szikla derekán. 14-18. elvadult növényzet és más akadályok állják útját a vonuló királynak. fizikai akadály volt. Hegyek az asszír királyfeliratok tükrében A szikla harminc stádium magasba tornyosul. bronzcsákányok. járhatatlanok. mint hérosz. mely befelé fokozatosan kiszélesedik. hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia. megmásztam őket. A hőstetteknek. 5. A káosz és a félelem birodalma volt. a nagy Dért… Az akkád Sarrukín születésének legendája. s az egybeömlő vizek zuhataga lezúdul a hegy meredélyén. aminek heroikus tetté vált az áthágása. Feleúton. gyakran hasonlítják őket egy tőr hegyéhez. 197. meredek csúcsok. vasszekercék. Rufus 1967. A hegység.II. gyakran már-már nem emberi lényekhez hasonló lakókkal. melyek a király rendelkezésére állnak. Az alábbiakban példákat is mutatok rá. és csekély eltérésekkel ismétlődik. kerülete százötven stádium. A határként szereplő hegy átszelésének feladata és a hegy leküzdésének leírása toposzként jelenik meg a királyfeliratokban. Nagy Sándor. miként változik. A kozmosz egy külön részeként tekintettek rá. A király. ahová a madár sem ér fel. mint határ. A király.)34 …Nehéz hágókon rézcsákánnyal átkeltem a magas hegyeken. bővül a hegyek.[ …]-ot meghódtottam. Ám a hegy legyőzésének megvannak a maga (már-már kanonizált) eszközei: rézcsákányok. Valódi. A barlangban csaknem mindenütt források csörgedeznek. amint szemügyre vette a nehezen megközelíthető sziklákat. hogy elvonul alóla. barlang tátong szűk és sötét torkolatával. hegyi utak leírása az asszír királyfeliratokban. áthatol ezeken a legyőzhetetlen akadályokon. a tengert háromszor megostromoltam. nem emberi. hogy meghódíthassa az újabb területet is. vasfejszék. először úgy határozott. az alacsony hegyeken átugrottam. sor A Nagy Sándor hódításához kapcsolódó leíráshoz hasonlóan az asszír uralkodók királyfelirataiban is megtalálhatjuk a természet legyőzésének egy fontos elemét. s a legmélyén magas boltozatú búvóhelyek rejtőznek. hogy a természetet is megtörje. Hasonló ez 34 Nagy Sándor. Minden oldala meredek és szakadékos. az átkelést a hegyen. csak egyetlen keskeny ösvény vezet fel rajta. hágói elzártak. A hegyek rémisztőek: nehéz ösvények. De utóbb feltámadt lelkében a vágy. (Curtius Rufus.

az asszír uralkodók annaleseiből és egyéb felirataiból válogatva. hősies mivoltát. Úgy tűnik. Az alábbi szövegek kronologikus sorrendben következnek.37 Elsődlegesen az újasszír királyfeliratokat vizsgáltam. Levine 1981. és áttekintsem fejlődésüket. Szokásos kiemelni a járhatatlan utak megnyitását. Méltán dicsekedhet hát el ezzel a tettel bármely király. hiszen egy katonai hadműveletet borzasztóan megnehezíthet egy nem megfelelő terep. hogy az előzményeit is áttekintsem. aki legyőzte a hegyet. Levine 2003 és Dezső 2009 alapján 37 A csaknem szó szerint vagy jelről jelre azonos részeket csak egyszer említem. amikkel szembe kellett nézniük. bővülése arra utal. Gilgames is a hegy. mivel véleményem szerint ez a sajátos toposz megérdemli. Ezek a toposzok a madár-hasonlatok és a fémeszközök használata. hangsúlyozni a nehézségeket. Minden dátum időszámításunk előtt értendő. A feliratok szövegének változása. hogy a királyfeliratok idővel egyre több irodalmi képet és egyre több természethű leírást készítenek a természeti akadályokról. az uralkodó akkor is lenyűgöző tetteket hajt végre.valamelyik isten vagy legendás hérosz által megvalósított cselekedethez. A forrásgyűjtés célja az volt. hogy legyőzhesse az Anzu madarat. a cédruserdő felé vette az irányt. 35 36 Horowitz 1998. hogy olyan területre lépett. és nem jelölöm a többi előfordulását 18 . hogy egyre fontosabbnak vélték hangsúlyozni a feladat nehézségét. hogy bizonyos motívumokat kiválogassak. Annus 2001. Az általam ismert összes királyfeliratot átolvastam. valamint a király úttörő szerepe. George 2003. Ninurta is a hegy meghódítására indul. de kutatásomba bevontam a középasszír királyfeliratokat is. hogy legyőzhesse Humbabát… 35 Ugyanakkor. ha nem a mitikus kontextust nézzük. Az eszközök tehát gazdagodnak és bővülnek. és kiemeltem belőle a fontosnak tartott elemeket. ahová előtte egyik sem az atyái közül.36 A királyfeliratokban (évszázados hagyománynak megfelelően) a király gyakran említi. legalábbis egyelőre.

vasszekercékkel vágtam.43 Hat napig Kasiaru erős hegyének belsejében. ld.. és a nehéz ösvényein rézcsákányokkal az átkeléséhez jó utat készítettem a harci kocsiknak és csapataimnak.1.ii. sora.39-45. bronzbaltákkal mélyítettem utat.v. 43 Grayson RIMA 2. és jó hidakat készítettem seregem átkeléséhez. távoli vidékeken (vonultam)…. A.95-6.2. A. 19 . 40 Grayson RIMA 2. ami nem volt alkalmas harci szekereim és hadaim átkelésére. melyek akadályait az ég szárnyas madarai sem tudják átszelni […] amiket egy király vagy herceg.. 66-71. kiszélesítettem a járhatatlan ösvényeket.0. 42 Grayson RIMA 2. a hegyek hágcsóin bronzcsákányokkal vájtam egy megfelelő utat a harci kocsiim átkelésére… II. 1.89.101. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) …szekereimet és katonáimat vezényelve átkeltem a meredek hegyláncon.78. 41 Grayson RIMA 2.1. nem járt még meg[…] Arra az útra léptem[…] A Hini és Yatkun hegyeit.0. Fémeszközök „…Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem…‖38 I. ami nem volt megfelelő a harcikocsik és seregeim átkelésére.0. vasszekercékkel vágtam és bronzfejszékkel vájtam utat. göröngyös ösvényeiken.101. Tukulti-Ninurta (1244-1208) …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket.. aki előttem élt.11‘-17‘. 5.ii.II. nehéz terepen. amik a hegyekben nőnek. 76-77.0.40 … előrenyomultam az egyenetlen ösvényeken és veszélyes hágókon át. alapján 39 Grayson RIMA 1.0. a dolgozat második részét.87. ii. amiknek belsejét még egy király sem ismerte ezelőtt..23. Lewis 1980 és Westenholz 1997. A.átvágtam (magam) a sziklás vidéken rézcsákányokkal. feltáratlan..0. hogy áthozzam szekereimet és csapataimat.6-10.1. Urumu-fákat vágtam ki. és nehéz hegyeibe Lárának. A.1.Zamri városából elindultam. amiknek ösvényeit egy más király sem ismerte… Átvágtam a hegyeket rézcsákányokkal. i. nehéz útjaikon. elzárt utakon.. A. (majd) átszeltem az Eufráteszt…41 Assur-bél-kala (1074-1057):42 Nehéz utakat […] amik szekereim és csapataim átkelésére […] alkalmatlanok voltak. majd lejöttem TukultiAssur-aszbat városáig. 44 Grayson RIMA 2. Assur-nászir-apli (883-859) .39 I. és áthoztam szekereimet és csapataimat…44 38 A Sarrukín-legenda 14. A.87.

hogy megerősített hidak (készüljenek) a csapataim számára. ahol a terep kedvező volt. 26-szor átkeltem… Simirria. ott bronzcsákányokkal vágtam magamnak utat. ahol az árnyék úgy terül el. aminek elöl és hátul a megmászása nehéz. melyet Nairi és Kirhi lakossága Elamuniának nevez. Ubera. Amadana. magasba nyúló hegyvidékek. amiknek a csúcsai merőlegesen merednek fel az égbe. erős bronzcsákányokat vitettem a felszerelésemben. amik honosak a hegyen. ami elválasztja őket. amin nehéz az átkelés. Tirkahuli. Urumi-fákat.III. amit Zamua országának is mondanak. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …Elama. Hastarae. Elula. a nagy hegyekben.102. Lulumi országbeli magas hegynek. mint a vad kecskék. Sahisara. a területen. lovasságomat és gyalogságomat úgy röptettem át azon. mint Bélet-ili hegyeié.48 Muszaszir felé vettem az utamat.1. utat vágtam magamnak rézcsákányokkal sziklás ösvényeken. mint egy tőr hegye.19-21. Sarrukín (721-705): Az alsó Zábon. átkeltem. Kiszra. Serabeli. sor. ezek között a gyalogosok vonulásához nincsen út. mint egy cédruserdőben. és összezúzták a magas hegy oldalát. Sulmánu-asarédu (858-824) …Elindulva Aridu városából. 4-7. mint egy hal gerince. a harcikocsimon. a hegyek meredek tűi. amiknek egészét fák borítják. mint egy csatornán. miket leírni nem lehet-. tizenhat hatalmas hegyen. 48 Thureau-Dangin 1912. 33-4. a hatalmas hegyre. Grayson RIMA 3. A Felső-Zában folyón. Csapataim élén maradtam. jó utat készítve. beléptem… Nikippa és Úpá hegyei közé. A Seiak. mint egy lándzsa hegye. és táboromat felállítottam annak a hegynek a tetején. aminek a feje magasabb. aminek a gyökerei elérik az alvilág közepét. akik megszabadították tagjaimat. melyre a feljutás. A tábor-követőket (munkásokat) és utászokat arra késztettem. hogy felmenjenek. 9-27. Sűrű tömegeit Assur seregeinek a meredek emelkedőn biztonsággal felvittem. mint a tűre. és ahol a terep nehéz volt. atyáim közül egy sem ment át…45 …fel voltak szerelve vascsákányokkal és… nyilakkal… (átvágtak) a hatalmas hegyeken és távoli hegységeken…46 III. a felső hegyekbe. és amik között a királyok. bennük hatalmas vízesések zuhognak. a málhás szamarak úgy mászták meg a csúcs ormát. hogy lecsapjak az ellenség földjére. Sese hegyeit. Tarhanabe. és harci kocsiimat. mint építőkő-tömböket.102. 20 . i. és az Arsiura. és hágói nehezek. nincs ösvény egyik oldaláról a másikra. olyan.17. lehetetlen. felmered. Nubanase. mint vad sasokat. Gyors és buzgó megértésével annak. Elhis. 116. A. Hágóiba Kullar hegyének.0. aminek a teteje a csúcson eléri az eget. ami. amikbe letekintve félelmet keltenek. A tevék. nagy csúcs. nehéz úton. hogy átkeljek az Eufráteszen…47 II. és az utazó nem látja a nap ragyogását. katonáimat felvittem. az útja túl nehéz a (harci) szekereknek. amivel megbízott Éa és Béletiláni. Samas és Marduk seregeit átugrattam. a folyón. rossz a lovaknak. 47 Tadmor 1994. Ardiksi. ami. és túl meredek a gyalogos katonáknak. és belseje kaotikus. esésük 45 46 Grayson RIMA 3. aminek az oldalain szurdokok és szakadékok és hasadékok ásítanak. hogy kövessék őket. a hegy fáit kivágtak. Miliadruni. Uláiau és Alluriu hegyek között -magas hegyeket. Sulizani. Tarhuna. A. mindezek felett. átkeltem Búián.0.

8. amely az ég alatt repül. és a valóságnak megfelelően. aminek van használati funkciója. sem hatol be soha… én (odáig) meneteltem… 51 II.az Isrun hegység hegyeiben. Babilóni Mappa Mundi rev. egyes sorokba rendeztem el. hogy bronzeszközöket. Lábam harci szekerét hátra vették.. Mozgósítottam harci kocsiimat és seregeimet. hogy világosságot vigyen oda.0.99. A..zaja 1 béru távolságban. és összekötik a múltbeli uralkodókkal a jelenlegi hősiességét. A keskeny utat. 81. Madár-hasonlatok „…a szárnyas madár nem tudná biztonsággal (befejezni útját)…‖ 50 II. és így vonultattam át. és a csúcsok meredekségét bronzfejszékkel levágattam. 2. Az uralkodó a rend. 52 Grayson RIMA 2. Nyomon követhető a technikai fejlődés is. nehéz utakon. sor. 322-333. harcosaimat. 21 . akik az én oldalamon mentek. meredek vidékre. és előttem volt uralkodó soha az útjait nem látta. Komoróczy Géza fordítása (Streck 2004 melléklete) 50 Horowitz 1998. seregem átvonulására (a hegyek) között megjavítottam. amiket az uralkodó a hegy legyőzéséhez használ. félelemmel teli hágóinak legyőzésére. a káosz birodalmán.83. és én a seregeim előtt mentem lovagló menetben. réztárgyakat említenek. sem a lovasság… felmásztam utánuk gyalog az Isrun hegység csúcsaira. a civilizáció teremtette eszközöket használva győzedelmeskedik a hegyen.. a vaskorban is gyakori. valamint a lovakat. nehéz utakon. atyáim közül egy sem ment közel. de leginkább a toposz újrafelhasználása a jellemző.100. mindenféle kívánatos gyümölcsfa és szőlőtő nádként nő ott. hagyományosan. Sargon 50-51. Ezek olyan tárgyak. meredek hegyeken. amik alkalmatlanok a harci szekereim és hadaim menetelésére. ahol a gyalogság hadrendje csak (egyes) sorban tudott vonulni. úgy dübörög. agilitását.. sem a szekerek. sor 51 Grayson RIMA 2. hatalmas szálfáit kidöntöttem. ahova még az ég szárnyas sasmadara sem repül fel…52 II. ahol senki sem tudott átkelni. Adad-nérári (911-891) …harci kocsikat és csapatokat mozgósítottam. Assur-nászir-apli (883-859) .2. o.0. 24. amik nem voltak előkészítve harci szekereimnek és csapataimnak az 49 Thureau-Dangin 1912. Tukulti-Ninurta (890-844) .49 A királyfeliratokban újra és újra felbukkannak azok az eszközök. amikhez a királyok. Itt nyilvánvalóan az irodalmi előzményekre is visszautalnak. A. 5. amelyekben király még sosem vonult át. mint Adad. II. ahová még a madár.5. 37-39. szűk ösvényt. de kultikus jellege is van (votív feliratos leletek). átkeltem a meredek hegyeken.

egy hegyet. 53 54 Grayson RIMA 2. i. A király azonban így is győzelmet arat. atyáim közül egy sem hatolt fel. i. 59 Zaccagnini 1982. 22 . és Tumme földjére meneteltem.101.átkelésre ….101. A toposz azonban mindkét esetben a király hősiességének. 57 Pongratz-Leisten 2001. atyáim közül egyik sem hatolt be…. ahova a királyok. Mint egy sas(keselyű) fészke. mint egy égből alácsüngő felhő. ahova a királyok. 62-63.53 …elfoglaltak egy magas hegyet. ami Nistun városa fölött helyezkedett el. azok közé (a hegyek közé).0. és az ég gyönyörű madarai sem értek fel oda. ii. meghódítja a hegyet..1. és ami olyan volt.1. és elfoglaltak egy hegycsúcsot.0. hiszen a nyilvánvaló nehezítő körülmények ellenére is győzedelmeskedik. A.0. atyáim közül egy sem hatolt el. Ide a királyok. 300-332. Assur-nászir-apli) a király katonáit hasonlítja a madarakhoz. Védműveiket úgy helyezték el ott fönt. mint felhők az égen. mint egy vastőr hegye.103.101.. Érdemes esetleg figyelembe venni. az erődítményük úgy helyezkedett el a hegyben. ami roppant meredek volt. amik az ellenséget madárszerűnek írják le. Grayson RIMA 2. a menekülésük is ezt erősíti meg. Samsi-Adad (823-811) …elfoglalták erősségüket három hegycsúcson. A kutai király legendája tartalmaz olyan sorokat. 56 A madár-toposz kétfelé osztható: az egyikben a hegy olyan magas. A. a szubhumán ellenség57 madárszerű58 külső jegyekkel rendelkezik. tettrekészségének és agilitásának hangsúlyozására szolgál. 56 Grayson RIMA 3. és az ég egyik madara sem jut el odáig. nem mentem utánuk. a másik csoportban az ellenfelet hasonlítja madarakhoz. akik biztonságos helyre menekülnek. Egy esetben (II. és ahová a szárnyas madár sem ér el…. i.1. (ahol) a hegy csúcsa úgy helyezkedik el . A.. ami éles vashegyként meredezett. 45-46. ez szorosan véve nem tartozik a toposzhoz. mint ahogy a fiókák számára szokás a fészkeket.1. 47-9.. A. amik úgy csüngtek. hogy előfordul. katonáim madárként jutottak fel…55 V. mert ez egy olyan hegy volt.0. 54 …azok a férfiak megszöktek. 55 Grayson RIMA 2. hogy a szárnyas madár sem ér el oda. és elfoglalja. 58 Westenholz 1997. 48-50.59 a madárfészek-szerű erődítmény.

1. mint egy tőr éle. Tukulti-Ninurta (890-844) 60 61 Grayson RIMA 1.0. 67 Grayson RIMA 2.göröngyös úton vonultam az Etnu és az Aya hegy között. A.87. amik (szirtjei) olyan élesek.1. 23 . 31.70-77.0. A. amikor az út egyenletes volt. Az Aruma hegységben.2.II.2. 63 Grayson RIMA 2.85-86. 5.0. A.99. 56-60. 65 Grayson RIMA 2.ii.99. (így) a harcikocsikat az emberek nyakára tettem.ii 8-12. A. ahol ember nem járhat…65 … magas hegyekben… hol egy más király sem járt még ezelőtt.1.. ami harci kocsiimnak járhatatlan volt.87. nehéz vidéken. melyek ösvényét egyik király sem ismerte… 62 I. Tukulti-Ninurta (1244-1208) Assur isten és a hatalmas istenek. 62 Grayson RIMA 1. hatalmas hegyeket (áthágtam)… 61 …Mindent felülmúló hatalmas erőmmel többször átszeltem az áthághatatlan sziklás hegyeket. 3.. az én uraim támogatásával. nehéz ösvényeket. a hegyek távoli vidékeinek megnyitója… 64 …felmásztam utánuk a magas hegyek csúcsaira. Tukulti-apil-Esarra (1115-1077) Harci kocsimon utaztam. és átkeltem a nehéz hegyláncon…66 II.ii.87. amikor az út egyenetlen volt.0. gyalog mentem. 64 Grayson RIMA 2.77. 68 Grayson RIMA 2. és veszélyes hegyszirtekre. akik előttem járnak.78.. Járhatatlan volt a szekereim számára. Grayson RIMA 1.iii. A.1.iii. bátor férfi.78.15-20. Adad-nérári (911-891) …aki az országok hegyeit felperzseli…67 …aki valóban átvágott egyfolytában a hatalmas hegyeken…68 II. Sulmánu-asarédu (1274-1245)60 Amikor a nagy istenek parancsára és uram. Assur hatalmas erejével Hanigalbat országába meneteltem. harci kocsiimat hátrahagytam.17. 42-27.1. I. A.0.0. 33-38. egy vipera dühével győzedelmesen másztam át a veszélyes hegyszirteken… 63 Tukulti-apil-Esarra. A.1.0.87. Igy keltem át a hatalmas hegyvidékekekn.5. 66 Grayson RIMA 2. A.0. bizony megnyitottam a legnehezebb ösvényeket és hágókat. A.0. Az „úttörő” I. a magas hegyekben. és a seregem élére állva.

Sarrukín (721-705) 69 70 Grayson RIMA 2.101.1. Sulmánu-asarédu (858-824) …..1. amibe a királyok. Utakon.2. Grayson RIMA 2.1. hatalmas hegyekbe. és akinek nem volt legyőzője csatában. ahol a királyok.. ösvényeken. amik a Felső-tenger partján vannak.. 22-3. átkeltem a nehéz utakon és hegyes ösvényeken. Assur. A. amikben soha az atyáim közül egy sem csatázott.100. az én uram parancsára..0. az én uram. 116.78 II. egy hegycsúcsot az Eufrátesz partján.… beléptem az Urrubnu és az Isrun hegyeibe.0. 73 Grayson RIMA 3. A.8-9.101. 31-34. 42-43. Az Etinu hegyen áttörtem. A. ii.2. és egy sem […] Átkeltem nehéz terepen. i. atyáim közül egy sem közelített meg még71. 76 Grayson RIMA 3.Én..0. és letiporta a hegycsúcsokat a hegységekben…73 …aki felnyitja az ösvényeket fent és lent…74 …aki folyamatosan halad előre nehéz utakon át a hegyeken… 75 Erődjévé tette Sítamrat hegyét. megközelítettem Sitamrat hegyét. A. odaküldött engem. távoli királyok földjeire. 24 .72 III. The Mila Mergi Rock Relief 14.2.0.5. aki igazságosan uraltam a négy égtájat. Tukulti-apil-Esarra (745-727) …a hatalmas hegyeket úgy zúzza össze. 75 Grayson RIMA 3. amiknek belsejét a régi időknek egy királya sem ismerte. Átvágtam hatalmas hegyeken. 78 Tadmor 1994. A. 113. meredek hegyeken seregeim sokaságával vágtam keresztül…70 Zamru városából elindultam. a nagy úr. amik elzártak voltak.2. 62-63 72 Grayson RIMA 2. mint egy törött cserepet… 77 .0.Assur isten. 71 Grayson RIMA 2. A. 10.102. i. 70-1. amik feltáratlanok voltak. A.102. és az isteni jelvényével. 8. Assur-nászir-apli (883-859) Assur. ami alkalmatlan volt harci szekereim és seregeim számára. i.101. mintha a mennyből felhőként érne le.aki bizony meglátta a távoli és meredek helyeket. ami olyan. ami előttem jár. láttam távoli és kietlen vidékeit a világ négy égtájának…. riválisa a harcban. atyáim közül egyik sem kelt át […] bejutottam. és amiket a királyok. ii. i.102. atyáim közül egy sem hatol be… 76 III. az én uram erejével kanyargós utakon. és a hegyeken átkeltem. A. 77 Tadmor 1994.0. 74 Grayson RIMA 3. behatoltam…69 II. és eddig nem ismertek alávetést. i. nehéz terepen.0. és olyan tartományokon. átkeltem a Lallú folyón.102.

leültem a hegy sziklatömbjére. 49. amiknek az ösvényei kanyargósak és számtalanok. 12-14. 193-194. veszélyes szikláknál hordszékemben vitettem magam. ami már-már kötelező formula. sor 85 Csupán kevés ide illő részletet találtam. hogy szomjamat oltsam…"82 …Ez előtt a nap előtt egy király sem. Col. az én uraim azt parancsolták nekem. küzdelmesen áthaladtunk. Ahol túl meredek volt a székemnek. 273. fáradságos hegyeken és hatalmas homok(sivatag)on keresztül meneteljek. Amikor térdeim feladták. és nagy nehézséggel felmásztam a hegyek legmagasabb csúcsára…83 Szín-ahhé-eriba. 98. 84 Assur-ah-iddina (680-669)85 …bízott a meredek hegyekben…86 …hogy raboljak. Miután Assur és a nagy istenek. nem utazott (ezeken) a feltáratlan ösvényeken és fárasztó utakon. 14-16. aki kikémlelte útjaikat. ott. ahol a terep nehéz volt. hogy Asszíria határait kiterjesszem. amik ezekben a csipkézett hegyekben (nyújtóznak). és hideg vizet ittam vízestömlőből. 3-11. Fuchs 1993. hatalmas hegyeknél felállítottam táboromat. §65. és hatalmaskodott az elérhetetlen ösvények. 156.A nagy istenek. 22. ahol nincs bőséges élet. szalma vagy forgács. 37. hogy zsákmányoljak. 15-22. IV. megmásztam a magas csúcsokat üldözésük közepette.79 …aki felnyitotta a hatalmas hegyek vidékeit. folyamatos szél nem késlekedik abban. 84 Luckenbill 1924. az erős. a magas hegyekben. 83 Luckenbill 1924. Az Anara és az Uppa hegyek lábánál. Mint egy fiatal gazella. vagy a nehézségek ecsetelése a sivatagra vonatkozik. ott gyalog kapaszkodtam fel. mint a vadbivaly. megerősítettek engem. Azok felett (a hegyek felett) én és seregem nehezen. 82 Luckenbill 1924. Col. a többi uralkodónál nem is emeltem ki. hogy távoli utakra. 81 Vízmosásoknál. IV. 36. sor. a világ királya. 58. az első idézet pedig egy általános megjelölés. hogy áthaladjon közöttük. 1-9. meredek és félelmetes hegyek felett. 81 Luckenbill 1924. 86 Borger 1956. de ahol hatalmas törzsei nőnek az e’ari-fának. bizakodó szívvel. egy hordszéken a harcképzett katonáimmal megtettem fárasztó utat a keskeny ösvényeiken.87 79 80 Fuchs 1993. rs. biztonsággal mentem. hegyi zuhatagoknál és vízeséseknél. 34-37. ott gyalog nyomultam előre. ott a szekereimet kötélen húzattam fel. akárcsak Assur-bán-aplinál. sor 25 . ahol felállítottam táboromat. Asszíria királya. előrenyomultam és lábam alá vetettem a hajlíthatatlan országokat és az ellenszegülő hegyet. sor 87 Borger 1956. és én. a legtöbb tájleírás. 23. és átszelt minden mezőt…80 Szín-ahhé-eriba (704-681) A magas hegyek belsejében lóháton ügettem. ahol pedig túl meredekké vált. az urak erejével. semmilyen más élőlény nem állt meg. sor. aki előttem élt.

Főként arra helyezte a hangsúlyt. és ő maga is heroikus alak lesz hőstettei végrehajtásával. 5. megmászták a magas hegyeket. hogy elődeik szövegeiből egyes elemeket átvesznek. A témáról alapos. A toposzokból kirajzolódó ideológia A hegyek útjain vezetett hadjáratok pontos. mint láthatjuk. már-már sematikus leírást. azonban Assur-ah88 89 Borger BIWA 64: 79-85. Halmozza a jelzőket. különösen II. amiket a királyi írnokok a hegyek leírásához használtak. sor. és a birodalmi korszak narratív sémáit. hogy áttöri. hatalmas gissu.88 Az uralkodó.90 Szín-ahhé-eriba is új részletekkel gazdagítja a szokásos. A hegyek szerepeltetése egyfajta normatívát jelenít meg. 90 Ami felkelti a gyanút. amire korábban senki sem. és nem csupán egyes királyoknál. olyan eszköz. Sokkal részletesebben. Az asszír uralkodók felirataiban gyakran figyelhető meg. II. igen gyakran jelenik meg úttörőként. 4. amiket csupán a héroszok tudtak. Seregével olyan tetteket visz végbe. legyőzi a hegyeket. Sarrukín udvari írásbelisége merőben új fordulatokat alkalmaz. alaposabban írja le a nehéz utat. 26 . és gyakori toposz az. ami az istenekhez és a héroszokhoz közelíti az uralkodót. viszont az újasszír uralkodók és a Szargonidák. keresztülvágtak a sűrű erdőkön. és erősít meg. illetve újakat választ a megszokott helyett. amiket tüskebozót borít. és azokat az elemeket. messzi utakon meneteltek.Assur-bán-apli (668-631/29) A Tigrist és az Eufráteszt ők (a seregek) biztonságban átszelték legnagyobb áradásukkor. hogy az istenlevelet valóban felolvasták. jut el oda. olyan ösvényekre lép. analitikus elemzését korábban Simonetta Ponchia végezte el két tanulmányában. akárcsak az.és amurtinnu-fák között. átfogó elemzést ad Ponchia 2004 és Ponchia 2006. hogy mindezek ellenére bizonyos fokú folytonosság jellemzi a királyfeliratok fordulatait. de általánosságban is a királyokról és a királyságról „hivatalos‖ látásmódot hoz létre.89 ezekben elemzi az útvonalakat. biztosan keresztülmentek. előadták. olyan utakon keresztül. hogy áttekintse a követett útvonalakat. ahol atyái nem jártak még. Látható a váltás a földrajz és a tájképek leírásának különféle aspektusai között.

Dér városa a Zagrosz hegységnél. a hegyek valóban különleges. és biztosítanak menedéket az ellenfeleknek (hogy aztán az ő legyőzésükkel ismét megerősítsék az uralkodó hősies képét). és innen lehet nyersanyagokat nyerni. hegyes csúcsokkal. ahová korábban még egy uralkodó sem lépett. Tehát a hegyek egyszerre eszközei annak.91 Amint a fenti szöveghelyekben is megfigyelhető. vad tájat mutattak. járhatatlan ösvényekkel.. Ugyanakkor itt futnak át a kereskedelmi és hadiutak. náluk az újonnan meghódított sivatag jelenik meg hangsúlyosabban a rendelkezésünkre álló királyfeliratok szerint. ami azonban ebben a dolgozatban irreleváns. kietlen. 91 Az ő legszínesebb. Dér városának esetében – bemutatom. a hegyek lábánál helyezkedik el. Mindennek kapcsán nagyobb a jelentősége a közvetítésben és a kereskedelemben. hogy kifejezhessék a király heroizmusát. Borger 1994. olyan részekkel. meredek.iddina és Assur-bán-apli már szűkszavúbban beszél a hegyekről. mint azt a következő részben – egy választott város. 27 . határváros politikai és földrajzi értelemben egyaránt. További adatok ld. legrészletesebb leírásaik a sivatagról olvashatóak. Borger 1956.

„Dér egy másik ország határán van…”92 III. Azok a helyek. és helyzetét a korszak politikai nagyhatalmaihoz képest.III. Jelenleg a területen a talajvíz szintje magas. Szükségtelen taglalni. csak rablóásatásokból való tárgyak állnak rendelkezésre. 1. Ld. hogy a lelőhely pusztul.Történelmi összefoglaló III. Ami még szomorúbbá teszi a helyzetet. A város az ókori Mezopotámiában Dér városát már a kezdeti időktől említik évnevekben. tudomásom szerint hivatalos ásatásról még nem publikáltak adatokat. 5. ma is megfelelőek erre a célra. 1.. 1. 1:66-70 „Aplaya népe. egy nagyobb olajmező peremén. Valószínűleg ma is katonai támaszpont a terület.94 A mai Tell ‘Aqr (é. 1..97 A babilóni hagyomány másik bizonyítéka.95 Ezen felirat alapján is Mezopotámiához tartozónak kell tekintenünk. Alapvetően egy babilóni. 94 http://users. amik már az ókorban alkalmasak voltak arra. határvárosok álljanak ott. 33o 14' k. Borszippának. Három hatalom határán .. egészen 738-ig. 98 Parpola SAA 1. jelenlegi körülményei Dér városát. királyfeliratokban. mellékleteken a város földrajzi elhelyezkedését. 96 És 724/3-ig. mennyi veszélyt jelent ez a lelőhelyre nézve.. Sarrukín egy levelében együtt említi a babilóni nagyvárosokkal. és ledózerolták az egyik templom még látható maradványait. ami vajmi kevéssé teszi vonzóvá régészeti szempontból. 98 92 93 Parpola SAA 10. II. 45o 58') nevű településsel lehet azonos. vagy legalábbis babilóni hagyományú városról beszélünk. mint ahogy egészen elhagyásáig (a szeleukida korban) az is maradt. 7. egészen pontosan az irak-iráni határ közelében. ezen a helyen még az irak-iráni háború idején katonai támaszpontot létesítettek. 2. amikor újra asszír fennhatóság alá került.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. hogy pl. 97 Postgate-Mattila 2004. 349:21-22. hogy más hatalom alá 28 . 6. ami lehetetlenné teszi az ásatásokat.ox. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta (a névanyag alapján legalábbis). kényes helyzeténél fogva előfordult. Badra közelében – Irakban. Földrajzi elhelyezkedése. 8. Kisnek.96 amikor III. vagy határerődök. aki már Gudea felirataiban is szerepel. III. 1. legyen az polgára Babilonnak. 95 André-Salvini-Salvini 1997. sz. 4. ismerjük főistenét. 1. feltételezhetően az óbabilóni korból.ac. Dér városa93 III. 1. Nippurnak vagy Dérnek…‖ Persze. hogy valamilyen út haladjon rajtuk végig. a lelőhelyet biztosan azonosították már. sz. h. 1. és van innen királyfeliratunk is.

Gulát. 35. A.2:28 100 Millard SAAS 2. 168. Belit-Akkadit. Babilóni Krónika került (Kiten-Hutran. együtt a környékükkel. Bubé városának Szakkudját – az isteneket. Simalját. 102 Grayson RIMA 3. no 15:1. népét foglyul ejtette). és Mé-Turant. Anu-rabút. 33ff. Sarrat-Dérit. Urkitut. 106 Grayson 1975. aztán számos más uralkodó feliratai tudósítanak arról. 101 Millard SAAS 2. „Dér városának földjét teljes egészében elfoglaltam‖ 99 „Anu-rabú eljött Dérből‖100 „Hadjárat Dérbe. megütközött Sarrukínnal. aki a ház előtt van. Anunítut. de szerepel a neve eponymos-listákban is. Gannanátét. isteneikkel és zsákmányukkal. 3. Mar-bitit. 29 . 105 Millard 1994. 104 Millard SAAS 2. de csakhamar újra babilóni kézben volt ismét 738-ig. Elám királya 1226 körül elpusztította. hogy a szerző babiloni. akik Dérben lakoznak. 73. és Maliki Már-bítijét. Palilt. 32.106 „Anu-rabú Dérből Asszíriába ment‖107 II. 794 785 720 Eponymos-lista Eponymos-lista Babilóni Krónika 693 Assur-nádinsumi ADD. no. ‖103 „Dérbe‖104 Anu-rabú Dérbe ment‖105 „Ummanigas. Sukaniyát (Simaliyából?). aki a folyók között van. 814. tulajdonaikkal együtt… ‖ 102 „[Megszerezte] Dért. Sarrat-Dérit. Bít-redútit. 30.2 iii 37-48. Újasszír forrásokban elsőként II. no.A legtöbb említése a városnak asszír forrásokból ismert. DúrPapszukkalt. Lahirut. Burruqut. 37. hogy elfoglalták.999.0. Asszíria királyával Dér provinciában‖ és nagy fölénnyel legyőzte. 107 Grayson 1975. 148 A. Samsi-Adad Királyfelirat Eponymos-lista Eponymos-lista Királyfelirat Szinkronisztikus Krónika 795. 99 Grayson RIMA 2.103. Nér e-tagmilt.0. i. Humhuyát. Elvitte Anu-rabút. 128. így Sarrukín veresége korántsem vehető bizonyosnak. 103 Grayson 1975. Adad-nérári említi. iv 7-9. 1. Már-bitit. Kardunias számtalan városát. V. Elám királya. Adad-nérári 831. Nanayát. Azonban nem szabad elfelejtenünk. Anu-rabú Dérbe megy‖101 „[elvittem onnan] az istenségeket. 21.

annak a kezében volt az út a Zagrosz belsejéhez. 5. de a hadjárat nem folytatódott. mert remek ütközőpontot 108 109 Fuchs 1993. többek között. 1. R. 55. nem csupán az ajándékok motiválták. Humban-nikas (743—717) elámi király vezette sereggel. hanem katonai szempontból is kulcsfontosságú lehetett. Nem csupán kereskedelmi. Dér városa II. és az északkeleti főútvonalhoz.109 Öröklésemtől számítva uralkodásom tizenötödik évében legyőztem Humban-nikast. Sarrukín és a vele párhuzamosan uralkodó elámi királyok idején kiemelt fontossággal bírhatott. Larsza. 112 Luckenbill ARAB. Sarrukín királyfelirataiban nem is egy helyen említi a várost. 101. részint katonai megmozdulások helyszíneként: …Dér lakóinak a fejéről a teherhordó kosarat levettem…108 Békéssé tettem Dér. 182. sor Fuchs 1993. 17.5-6. 2. II. Zyl. A babilóni seregek lekésték a csatát. Ezen két időpont között a város alighanem végig asszír kézen van. Kiszik. az elámit. Kullab. Dér mezején. 710.113 II. 110 Fuchs 1993. Sarrukín idején II. Ez az alapvető oka. hogy Humban-nikas segítséget nyújtott a babilóni királynak 720-ban.III. The cyprus stele (VS 1.. 110 …aki visszaállította Dér közmunkáját. no. Az asszír királyfelirat ugyan győzelemről szól. Eridu. Zyl. az adminisztratív szövegekben is sokszor szerepel a város neve.. 32. Ur. és az asszírok tíz éven keresztül nem jöttek Babilóniába. 1.visszaállítottam Dér közmunkáját…112 720: Dér mellett az asszír sereg II. Sarrukín vezetése alatt megütközött az I. más babilóniai nagyvárosokkal együtt. 34. Dér szerepe a Szargonidák korában III. 1. 55. Uruk. sor 111 Fuchs 1993. 30 . Sarrukín újra hadjáratra indul. de maga a város is értékes volt. és Nimid-laguda népét. 71. részint egyes „beneficiumokkal‖ kapcsolatban. 2. sor. Elám és Babilón egyaránt kézben szerette volna tartani. sor. Dér városa II.) 113 Postgate-Mattila 2004. Sarrukín idejéből azonban nem csak királyfeliratokról tudunk Dérről. Aki ezt a várost uralta. R. és elcsendesítette sóhajtozó népét…111 . és sikeresen elűzi Marduk-apla-iddinát. 15-16.

olyanok. hogy a király látni óhajtotta őket. 10‘-15‘. ide hozták be.121 Az elámi király egyik levelét is elfogták. de tőlük származnak azok a levelek. 120. még akkor is. Adózik is. aki a kormányzónak jelent). a leveleket nehéz lenne datálni. r6-14. 31 .114 Il‘yada is fontos tisztségviselő lehetett. e1-5. arra utal. valamint Il‘yada..118 megállapítható. 129. Dérből származó helytartó a tárgyalt időszakból nem szerepel benne. az elámi csapatmozgásokról beszámolva. 115 Személyének szerepéről bővebben ld. 118 Fuchs – Parpola SAA 15. 114. hogy ebben a sorrendben voltak hatalmon. 118. 117 Fuchs – Parpola SAA 15. ami még alaposabb és kiterjedtebb hírszerzői rendszerre utal. ha csaták vannak. 142. 116 Fuchs – Parpola SAA 15.122 Mi több. Sarrukín uralmának időszakában Dér fontos erőd volt. 121 Fuchs – Parpola SAA 15. de valószínűleg nem kormányzó.. 122 Fuchs – Parpola SAA 15.. hogy állományfeltöltésre egy másik hivatalnoktól 2000 embert követelt.116 Lakik itt királyi tisztviselő a város kormányzóján kívül is. Katonáinak száma kérdéses.. A folyamatosan javított városfal 119 komolyabb védelmet biztosított. 119. 37. Babilón és Asszíria egyaránt szerette volna megszerezni. és ebben az időszakban végig asszír fennhatóság alatt is maradt. Nem bizonyított. a hírhozóval együtt. Dér ismert fontos tisztviselői a tárgyalt időszakban: Samas-bélu-uszur (kormányzó) és Nabú-duru-uszur (királyi tisztviselő. Sarrukín kezén maradt. Kémjelentések is befutnak. de tekintve. amikor a közelben járt).. hogy a város ura harcokra számít. 113. 123 Fuchs – Parpola SAA 15. Mind határszerepe. A készletek felhalmozása (széna és árpa)120 is ilyen szükségszerűség. 117. Nabú-dúru-uszur egyenesben idézi az elámi király levelét egy vazallusához!123 Egy másik jelentésben pedig egy bizalmasabb beszélgetésről számol be az elámi király és két 114 Az eponymos-lista ez esetben nem használható. amelyek említik a várost. Matilla . mind a kereskedelmi utakon és a katonai útvonalakon elfoglalt pozíciója révén Elám. csakhogy Dér ekkor már Asszíriához tartozott. amire egy ilyen határváros esetén igencsak szükség van. akik láthatják a király arcát (egy töredékes levélből117 tudjuk.Postgate 2004. hogy az erőd katonai ereje igencsak nagy volt. de a tárgyalt időszakban a város végig II.115 II. 120 Fuchs – Parpola SAA 15. 113. 115. 112. és azt a levelet is. és valahányszor előfordul. bár ekkor katonai kíséretet kér más helytartóktól a közelben.biztosíthatott volna Asszíriával szemben. 119 Fuchs – Parpola SAA 15.

hogy más.sejk között. 1. 132 Luukko – Buylaere SAA 16. 131. 3. 2. építési felirat nincs. ha Dér hadserege bevonul. ami ügyel a környékre. 129 Luckenbill 1924.128 Összességében véve megállapíthatjuk a források segítségével. 36-39. hogy Sarrukín felsorakoztat seregeket Dérrel szemben. 130. az elámiak elfoglalta városokból is érkeznek ide menekültek. Dér keze alá helyeztem (a visszafoglalt városokat)… 129 692: Hetedik hadjáratán az asszír király Déren keresztül ismét Elám ellen vonul és a határ mentén összesen 34 elámi várost ostromol meg és vesz be. ahol 15 katonaszökevényt küld Dér kormányzója kikérdezésre. 136. 126 Időközben vannak adataink arról. III. jelenleg elámi befolyási területen lévő város önként feladta volna magát. Dér városa Assur-ah-iddina uralkodása alatt Assur-ah-iddina az építkezései és kegyes cselekedetei kapcsán említi a várost. 2. 55-60. és a levelezésében sem leltem Dérre vonatkozó szövegrészeket más szempontból. amikor egy másik. 2. 131 Cole – Machinist SAA 13. 32 . és az ellenfél közben felgyújt pár erődöt.125 Egy olyan esetről is tudomásunk van. Fuchs – Parpola SAA 15. 128 Reynolds SAA 18. Továbbá szerepel egy levélben egy szökőhónap (Adart iktatnak be). sor 130 Luckenbill 1924. Dér városa Szín-ahhé-eriba korában Szín-ahhé-eríba királyfeliratai között a várost csupán katonai összefüggésben találtam meg.124 Samas-bélu-uszur egy levelében megemlíti azt is. Kémjelentések és katonai erő központja. 1. 39. 127 Reynolds SAA 18. 140. hogy ez az erőd is ugyanolyan fontos szerepet játszott az Asszír Birodalom hálózatában. 126 Fuchs – Parpola SAA 15.131 egy megérkező karavánról és követről szóló levélben. és szükség esetén menedéket is biztosít a provincia lakosainak. 118. 133 Luukko – Buylaere SAA 16.133 és egy Elámról szóló 124 125 Fuchs – Parpola SAA 15. 135.130 III. 4.127 illetve hogy visszavonul. mint az összes többi. 136.132 egy jelentésben.

. 74. 4. Bélet-Balatit. no. 84. 290. Sarrat-Dérit. Samas-sum-ukín babilóniai uralma alatt is a város közvetlen asszír irányítás alatt marad.136 670. és ebben a minőségében említik adásvételi szerződések is. r1. Nirah-t. Kurunítumot. 138 Borger 1956. 33 . Sulmu-bél-lasme..134 Továbbá egyszer említik Dér isteneit. akik látogatóba mentek Babilónba. Aztán a Samas-sum-ukín vezette felkeléskor továbbra is lojális maradt Assur-bán-aplihoz. aki mindezt megalapítottam. Bubé Sakkutját és Már-bítit Dérbe. teljes mértékben helyreállítottam. apja munkáját befejezendő. 289. r. 653-ban Dér szolgált kiindulópontjaként az Elám elleni támadáskor Teumann ellen indított hadműveleteknek. a bölcs és okos herceg. 140 Borger 1956. a város fellázadt Szín-sariskun ellen. ld. részint katonai összefüggésben szerepel (Elám megsemmisítése). aki a nagy kultuszhelyeket teljes felszerelésükkel és helyes rítusokkal a helyükre visszavezettem… A Nagy Anut (Istaránt). Edimgalkalammát helyreállítottam. Niraht. 74:20-21. 2. Dér helytartója137 Visszatérítettem Anu-rabút. 52. én. 42-3. 84. aki egy időre visszafoglalta. 138. 137 Millard 1994. lentebb). III. 87-90. uralma végéig. (Az ez után történtekről kevés forrásunk van. és kivittem őket Assurból a templomába. és egy helyi fosztogató törzsfő miatti probléma elsimításáról is tudunk (668. a nagy istenek ékszereit. a Bubéi Sakkudot. 287. amiket Asszíriába vittek. 301. r15. 1. Sarrat-Dérit. Dér Assur-bán-apli idején Assur-bán-apli141 korában úgy tűnik.)142 134 135 Luukko – Buylaere SAA 16. hogy mindörökké benne lakozzon. iii. 122. és Márbítit visszahoztam városukba.kémjelentésben.135 A város kormányzója ebben az évben szerepel az eponymoslistában is.. r16. 44-5. Az Assur-bán-apli idejéből származó forrásokban részint a templommal kapcsolatos feljegyzésekban. a templomi támogatásokat folytattam. r19. 1. és a (többi) isteneit Dérnek visszaküldtem Dérbe. 139 Grayson 1975. 142 Grayson 1975. a házát. a városukba…138 Istarán és Dér istenei Dérbe mentek…139 Anu-rabú és Dér istenei… Humhuya és Simalya… Anu-rabúnak a városában. 140 Elul hónapban a Nagy Anut. Dérben. Bélét-balaţit. 18. de úgy tűnik. Kurunitut. 82. Dérbe. 136 Kwasman – Parpola SAA 6. sor 141 Frahm 2009. Reynolds SAA 18.

Anu rabút. II.146 AN. 207. 148 Frahm 2009. és a környéke csaták helyszíne több alkalommal is. hogy helyreállítsák az Édimgalkalammát. 42. a hatalmas úr.144 Az Edimgalkalammát. Elám királya. 204. Barnett 1976. Gadd 1936. 146 Borger BIWA. Dér városa leginkább stratégiai szempontból fontos a Szargonida uralkodóknak. 23-24. teljes egészében…145 Az Edimgalkalammát. Prism T. 69-72. 6. mert megépítetted a templomát. és megszállt éjszakára. ezt Arbélára javítja. és neki adtad…147 …abban az időben… azt kívántam.. 147 Bauer 1933. aki nem hajtotta a fejét a királyok. és egyenesen feléje indultam. elkészítettem az ő úri lakhelyének… ezüst. majd váltakozó sikerű harcok után visszatér Ninivébe. az én uramét. 82-86. ami Dérben van.Foster 2004. amit tudunk róla. Elám királya ellen. hogy az elámiak támadnak. 149 Borger BIWA 103-104. 144. a többi az elámi hadjárattal kapcsolatos (egy ízben Dér küldötte figyelmeztet más kormányzókat. §908. Anu rabú templomát Dérben. Prism.Levelekben is szerepel ekkor a város: egyből megtudjuk. 34 . hogy felségességem belép Dérbe. és… tiszta ezüsttel bevontam… a széket sissu-fából. teljes egészében újra felépítettem és befejeztem. Előttem Teumann. B. 75-76. hogy itt állomásoznak csapatok). pl. iii 15-17.. Anu rabu nagy templomát. 351. Szín-sar-iskun asszír király bevonul Nippurba. 9. aki egyfolytában kifosztotta Iamutbált és elpusztította mezejét – az ő ezen tettei miatt Dér népe eljött hozzám. amit vörös arannyal vontak be… benne. 61. Meghallotta. a nagy Anu templomát Dérben újra felépítettem teljes egészében. hogy Suma-iddin a kormányzó. Fő kiindulópontja és csomópontja az Elám ellen irányuló hadjáratoknak.GAL. az örök fából. az én atyáim igájába. és Szúzába ment…149 Tandai. Anu rabú.143 A város feltételezett ábrázolása is az ő egyik reliefjén található. 150 Luckenbill ARAB 2. V. és segítségemet kérte…150 A Szargonida korban az utolsó biztos adat. az Édimgalkalammát. és hegyként megmagasítottam… Ezért Anu rabú. veled fog tartani a hadjáratodra. és befejeztem. a Louvre 73-as töredékén (Kuyunjik. 151 Glassner . 163. Inscription from the Istar temple. útra keltem.) levő várost a töredékes címke alapján Dérként azonosítja. Teumann megrémült. illetve tudjuk. a nagy úrét. 57. 145 Borger BIWA. Room I. visszafordult. ami megöregedett… újjáépítettem Kulla isten segítségével. örömmel nézzen erre a munkára…148 Teumann. felállította táborát. és félelem fogta el.151 Összegezve tehát. Sarrat-Dérit és Már-bitit bevittem oda. Nabú-apla-uszur korai éveinek krónikájából való: 624: Dér városa fellázad az asszír király ellen. 143 144 Reynolds SAA 18. az ő (a kirbitiek) törzsfőnökük.

fejezet királyfeliratai George 1993. Dér kultusza a szargonida időszakban A város tehát. Már II. Elvégre az asszír hódítás utáni szokásos protokoll az adminisztrációs rendszer kiépítése. Dér istenei és kultuszának ápolása az asszír forrásokban is azonosítható is. elámi támadás miatt pusztult el Enlil-nádin-sumi alatt. Dér azonban. akik gyorsan beépülnek a hierarciába. „ Samas-bélu-uszur írt nekem Dérből: „Valóban ne tegyünk egyetlen feliratot sem a templom falára?” Most uramnak. A szargonida időszakban a királyfeliratokban ha megemlítik a város templomát.III. az nyilvánvalóan az asszír uralkodók kegyességének kifejezésére szolgál. A kultusz őrzése fontos eszköze volt az integrálásnak. o18.152 Ennek alátámasztására szolgálnak a belső adminisztráció levelei is. és hadd írják meg a többit az szerint. akik szintén esküt tesznek a királyra. és a birodalmi pantheonba emelte 152 153 Ld. A város fő és forrásokból régóta ismert temploma az Edimgalkalamma. mint Mezopotámiában minden nagyobb város. 2. 2. hogy az uralkodó támogatta és felügyelte az újjáépítési munkákat. az új terület integrálása. Sarrukín királyfelirataiból tudjuk.153 „Templom. a birodalom szerves részévé változtatni. Létezéséről a legkorábbi időkből van írásos emlékünk. illetve megmaradnak a helyi tisztviselők. A belső adminisztráció levelei alapján új asszír beosztottak kerülnek az új területekre.154 Ez a levél II. A történelmi összefoglalóban már kiemeltem forrásaink egy részét. 35 . 154 Fuchs – Parpola SAA 15. Sarrukín egyik tisztviselőjétől származik. és küldje el nekem. 1. a királynak írok: írasson egy feliratot. helyreállítani a templomot. a királyfeliratokból származó adatokat. Nem csak a városi közigazgatási rendszert kellett beemelni. Az istenszobrok visszaküldésével a kultusz nagy részét Assur-ah-iddina állította vissza. alapot ad a feltevésnek. III. azzal. főleg stratégiai helyzete miatt kulcsfontosságú. mint az előző részben bemutattam. és tegyék azokat a templom falaira. 76. hogy már Sarrukín elkezdte újjáépíteni. A templomot és a kultuszt a Szargonidák kezdik el helyreállítani. vallási központ is. de az építkezést csak Assur-bán-apli fejezte be teljesen. az istenek és a helyiek kegyeinek elnyerésére. a föld nagy köteléke”. hogy a város (több más babilóni nagyvárossal együtt) kiváltságokat kap. 4.

Assurban van egy trónszéke. 162 Baker 2001. 722-725: 2. Assur-ah-iddina egy királyfeliratában említi még Bélet-Balatit. 161 Ezzel kapcsolatban kéri. Minisztere Nirah. Ezzel kapcsolatban ad hírt arról. és nem igazán haladnak a munkával a tisztviselők huzakodásai miatt. 160 Baker 2001. a tanácsadója.RA komplexumban. Az istencsalád a királyfeliratok és az An=Anum istenlista155 alapján rekonstruálható. hogy egy. Assur-ahiddina és Assur-bán-apli nyilván ugyanezen okokból folytatja a helyreállítást.a város isteneit. 159 Parpola SAA 10. Tudós. 163 Parpola SAA 10.157 A korabeli. 122. 349. és Már-bítit.159 és a második levélből megtudjuk. egyelőre csupán a templom alapjait fektették le a városban. és tájékoztatja a királyt. valamint két kísérő istensége. hogy az elámi koronaherceg kőműveseket küldött oda. Már-isszár162 leveléből163 megtudjuk. hogy a beiktatott Elul hónap miatt megváltozott időpontú babiloni ünnepségek miatt valószínűleg a Dérben helyet kapó szertartásokat is el kell halasztani. 4. 657: na4kišib. és Rásu. mindenesetre Marduksakin-sumi160 erről a változtatásról kér döntést. Ezek után küldik vissza őket a városba. 253. azaz ebben a korban már Anu rabú néven említik legtöbbször. 84. aki testőr. Borger 1956. hogy a birodalmi kultusz részeként kezelték a városét is. egy kígyóisten. főexorcista Assur-bán-apli idején. hogy immár teljesen a birodalmi kultuszba épüljön be a város is. fia Már-bíti vagy Zizánu. ami az uruki és déri templomfelújításról értekezik. a szöveg hiányos. Ellenben egy másik szöveg. felesége Sarrat-Déri vagy Dérítum. hogy ez a város a határon helyezkedik el. 36 . Kurunitut.156 Istaránnak nem csak helyben van kultusza: E2. A város főistene Istarán. hogy a király küldje el Marduk-sarru-uszurt. hogy miért. sajnos nem tudjuk. és az egyik királyfeliratból ítélve Dér istenei tisztelegtek Assur előtt.ŠAR2.sikil.la. Assur-ah-iddina ügynöke Babilónban. Udvartartásához tartozik még Qudmu nevű vezíre. egy Adar158 és egy Elul. hogy befejezhessék a munkát.161 Még ez a hiányos levél is információt ad arról viszont. 739: 18. Ez a levél abból a szempontból is érdekes. Asszír tudós a ninivei udvarban. a birodalom 155 156 Litke 1998. közelebb hozta a helybeliekhez az asszír identitást. sor 157 George 1993. „tiszta pecsételő‖ 158 Cole – Machinist SAA 13. 74. Két szökőhónap beiktatásáról azonban tudunk. Dér városából származó levelek sajnos kevés információval szolgálnak a kultuszról. Turma és Itármátissu. a Bubéi Sakkudot. Egy királyi testőrt és asszír építőmestert kér.

250-251: 9. a rendezett világ részévé vált. a legfontosabb helyek között. Dért említi még egy. alapján 37 . 68-69: 17. és Horowitz 1998.Sarrukín-legenda (Lewis 1980. és Westenholtz 1997 42-46: 18. hol csupán megemlítve. mellékletet. milyen fontosnak tekintették a helyi kultuszok befogadását az asszír birodalmi kultuszba. Város a Mappa Mundin – Dér egy ókori mezopotámiai térképen166 Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni egy viszonylag késői. A város a belső ábrán. 3. III.) . külön kiemelve szerepel.164 A város maga ugyan több irodalmi műben is szerepel. hogy itt hogyan hívják a helyi istent. Ez a tény nyilvánvalóvá teszi. másoktól eltérően. hol pedig egy másik istenséggel azonosítják. legfeljebb a város főistene szerepel bennük. sor) . 25. 56-60: 17.Erra-eposz (Foster 1993. (Westenholtz 1997.A kutai király legendája. kibővült általa a birodalom kultikus rendszere. tábla 141. nem a valódi méreteket és viszonyokat jelölik. században keletkezett babilóni forrást. ami érdekes kérdéseket vethet fel. a kultusz beemelése végbement.. Ez alapján merészség lenne még több jelentőséget tulajdonítani a határvárosnak vallási szempontból. III.Sarrukín földrajza (Grayson 1973-76. a fontosság alapján rajzolják meg 164 165 Livingstone SAA 3. 20-42.) . babilóni Mappa Mundit. Az ideológiai betagolás fontos része...778-803) 166 Lásd a 2-3. a világ centrumát jelölő körben. A város említése korabeli irodalmi szövegben: . mint a levelek is mutatják.központjától igen távol eső tartományban is ekkora gondot fordítottak a templom felépítésére.) . (valószínűsíthetően) IX.Anzu-eposz (Annus 2001. Asszíriától délre helyezkedik el. 25. Ezen a térképen.167 Ezen a babilóni szempontból rajzolt világtérképen Dér önállóan. 9. a korabeli asszír udvarból származó. Dér. az ún.165 de ezek önmagukban kevés információt nyújtanak a vallási szerep pontosabb értelmezéséhez. sz. 26-27: 18. Urukot dicsérő „zsoltár‖. 167 Horowitz 1998.

öszvérek. Elám) számára kulcsfontosságú volt. gabona. Mindenesetre a térképeken is látható. éppen olyan területi egységként. igencsak sok és sokfajta áru áramlott át rajta. és a környező területekre. és nagyobb a legtöbb jelölt városnál. Tukulti-apil-Esarra elfoglalta. hanem országként fogták fel. Babilónia. aki csak hozzáfért. 168 Cole 1996. hogy a Szargonida időszakban kézben tartja a várost. amit így nem kellett mindig szárazföldön megoldani. aki uralta. fogadóktól) viszonylag biztosan befolyó összegeket jelentettek. közel a hegyekhez. datolya. de földrajzi helyzeténél fogva feltételezhető. hogy Dér a térkép készítésének időszakában. de Asszíria az által. mint Asszíria (vagy a még mindig létező provinciát jelölték így). vagy készítőinek számára komoly jelentőséggel bírt. Így meglehetősen sokatmondó a tény. Mint kereskedelmi csomóponton. Mindenképpen levonható az a következtetés. Stratégiai szerepét korábban kiemeltem már. az Ellipi hegységbe és Arásiba.168 A sík területeken. hogy 738 körül III. átstrukturálta a hegyvidéken áthaladó kereskedelmet. illetve értelmezhető akként is. hogy a területet a Mappa Mundi készítésének időpontjában nem városként. adó várta őket. melynek birtoklása stratégiai előnyökhöz juttatta azt. hogy ez korábban is így volt. Ez betudható kereskedelmi csomópont voltának. Az ókorban Dér Asszíria (és Elám és Babilón) szempontjából részint fontos piac volt – a kereskedelmi utak egyik állomása-. hogy a legtöbb szempontból kedvező helyen fekvő Dér. Nippurba. részint egy provincia közigazgatási központja. közvetlen kaput nyert Kalhu és Ninive felől is Elámba. hogy haladjanak a városon. lovak. 21. mindenképpen át kellett. szarvasmarha. de összegezve: ez a város mindhárom hatalom (Asszíria. mindhárom környező állam szemében fontos szerepet játszott. Az. 38 . az mind részt vett a kereskedelemben. Ez lehetett az egyik tisztán gazdasági oka a 720-as ütközetnek is. „kapu‖-szerepének. akik a nyugati arab területekről érkeztek. luxustextíliák (lila gyapjú is). füstölők. vagyonát gyarapította vele – itt ráadásul a Náru-sa-Bít-Déraya nevű folyó is segítette a közlekedést. szolgák. keményfa. A helyi hatalmasságok irányította területeken a kereskedőktől elvárt védelmi díj és a járulékos jövedelmek (vendégházaktól. Maga a város is sokat profitálhatott különleges és földrajzilag roppant előnyös helyzetéből. Azok a karavánok. vas. ahol újfajta rendszer. részint pedig olyan erőd. hogy az Asszíriát és Dért jelölő körök csaknem azonos nagyságúak.az arányokat.

viszont a másik két határvonalról nem tudjuk pontosan megmondani. hogy Nippurral szoros kapcsolatban állt169 (néhány levélben említi egy ottani kormányzó archívuma). 117.170 A város és a körzet határvonalat. a délnyugatinak maga a Dijála folyó felelne meg.Nem csupán a város volt kiemelkedően fontos. 5-6. 3. továbbá (mint minden nagyobb város) vallási központ volt. 167. Annyi bizonyos. pontos adatokkal természetesen nem rendelkezünk róla. a Zagrosz lánca. 98-99.. Kézenfekvő északi határvonal maga a hegy. átkelőhelyet jelentett Elám felé. 169 170 Cole 1998. Dér provincia kiterjedését azonban csak megbecsülni tudjuk. Cole 1998. 39 . hol lehettek. és kereskedelmi csomópont. 136. Dér egyben egy provincia központja is volt.

sz. melléklet 40 .2.

Assur 5.4.AN. BAD3. sz. melléklet 41 .KI – Dér 3.

42-46: 18. 1. hogy két assziriológus két különböző fordítást ad ugyanarra a sorra.[de3ki a-][ LUGAL. Pl.173 Lentebb közlöm az általam készített partitúrát. csak a jelek olvasatát közli. 173 Westenholz 1997. hogy milyen módon jelenik meg az irodalmi szövegekben. amit már többen is olvastak. és ennek alapján a fordítás is..NA LUGAL] dan-nu LUGAL A-ka3. Szerinte „BAD3 AN KI GAL-i‖-ként olvasható. Pl. „The Great Wall of Heaven and Earth‖ fordít. a harmadik lehetséges olvasattal együtt lent kiemeltem.NA LUGAL dan-nu LUGAL A-ka3-de3ki a-na-ku LUGAL-G[I.AN. Ennek bemutatására egy olyan szöveget használok fel. Pl. Joan Goodnick Westenholz 1997-es kötete. (47449) A1 B1 C1-2 1.. A problémásnak tekintett helyeket. Lewis 1980. 4. A jelek olvasata mindkét esetben megegyezik.DINGIRKI GAL-i‖ szerepel. 171 A Sarrukín-legendáról szóló szakirodalmat tanulmányozva feltűnhet az olvasónak. az erős király. amit Ég és Föld nagy falaként. amit ő nagy Dérként értelmez mindkét helyen „the great Dēr‖. 42 . 42. 3401 + S.2118) B: CT XIII. értelmeztek – és éppen ezért figyeltem fel magára a városra. 43. A: CT XIII.172 A második monográfia. 43. Westenholz nem ad pontos feloldást. 25. 4. A2 B2-3 171 172 LUGAL-GI. (K. Ez a szöveg Sarrukín születési legendája.III.KI GAL-i – Dér kulturális és szimbolikus szerepe III. Lewis átírása és fordítása szerint a szövegben „BAD3. azonban a feloldás eltér. ami feldolgozza ugyanezt a szöveget. BAD3. Az (időrendben is) első monográfia. 4470) C: CT XIII. és a partitúra alatt közlöm a lehetségesnek tartott feloldásokat. Brian Lewis 1980ban írt monográfiája. ami ezzel foglalkozik. (K. 25. Akkád királya vagyok um-mi e-ni-tu4 a-bi ul i-di ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a um-’mi’ e-ni-tu4 a-bi ul i-di / ŠEŠ AD-ia i-ra-mi ša2-da-a ] A Sarrukín-legenda legfrissebb magyar fordításához lásd Pálfi 2003. 26-27: 18. benne a fordítással.GIN LUGAL KALAG/ LUGAL A-ka-de3ki Sarrukín. Sarrukín születési legendája (partitúra) A város fontos szerepét megragadhatjuk abban is.

GE6. a vízhordó emberhez. az enitum. bizony kertésze állásába helyezett engem [ ] lúKIRI6-ti-ia dIš-tar lu-u i-ra-man-ni [ ] i -na lúKIRI6-ti-ia dIš-[ i]-[ra]-man-ni-ma Kertészségemben Istár istennő bizony megszeretett engem [X+]4 MU.MEŠ LUGAL-u2-ta lu-u e-pu-[uš] [X+]5 MU. A13 B14 13.. A17 B18 17. A4 B5 C9-12 4.NUNki) šak-nu a-li uruA-zu-pi-ra-nu ša2 i-na a-ḫi [íd]BURANUN šak-nu AB la i-lim / KUR [?]-mu /[?. A15 B16 15. kátránnyal eltömítette a nyílást id-dan-ni a-na ID2 ša2 la e-le-e-a id-dan-an-ni a-na ID2 [š]a2 la e-le-e-a A folyónak adott.. A7 B8 7.]-ni?/ […] / šak-nu Városom Azupiránu. Lewis átírása alapján ar2-ḫi-is.]MEŠ SAG. A8 B9 8. más királyfeliratokban 43 . 5 évet királyságban uralkodtam [UN. apát nem ismertem : apám fivérei a hegyet járják a-li uruA-zu-pi-ra-a-ni ša2 i-na a-ḫi ídBURANUN (DU. ami nem tért vissza iš. elhozott [1]Aq-qi2 lúA. A5 B6 C13-16 5.GA lu-u a-be-el lu-u aš2-[ta-pur]174 [ ]MEŠ şal-mât SAG.BAL i-na ti-i[b] [da]-li-[šu2 lu] u2-še-la-an-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. A9 B10 9. Tilmunt elfoglaltam […]BÁD. ez az ige Gt alakjában jelent folyamatosan kormányoznit is (šitpurum) 175 Két lehetséges megoldás létezik.BAL a-na lúK[IRI6 x x l]u-u iš-kun-an-ni Akki. [GU] 1Aq-qi lúA.ša2-an-ni ID2 a-na U. titokban megszült engem iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-kun-an-ni i-na qup-pi ša2 šu-u2-ri i-na ESIR KA2-ia ip-ḫi iš-ku-na-an-ni/ AŠ ku-up-pu / ša2 šu-u2-šu2 AŠ ESIR / KA2-ia ip-ḫi Nádkosárba helyezett engem.MEŠ AŠ ak-kul-la-te [ ] Nehéz hágókon rézcsákányokkal átkeltem […] e-tel-li ša2-di-i e-[…] [ ]-li ša2-di-i […] A magas hegyeket megmásztam […] at-ta-tab-lak-ka-ta ša2-di-i šap-lu-[…] [ ]k-ka-ta š[a2…] Az alacsony hegyeket sokszor megjártam […]-ti ti-amat lu-u2 al-ma-a 3-šu2 [NI]. amennyiben figyelembe vesszük a lehetséges szövegbeli szófordulatokat. de másik valószínűsíthető az uptaşşid.BAL i-na ti-ib [ l]u-u u2-še-la-an-ni Akki. A10 B11 10.BAL a-na ma-ru-[ ] u2-rab-ba-an-ni Akki.KIB. bizony kosarával felemelt engem [1] Aq-qi2 lúA. A3 B4 C5-9 3.DU lu-u a-be-[ ] Fekete fejűek felett uralkodtam.TUKki lu-u ik-[na-aš] [ ] al-ma-a eš5-šu2 NI [ ] A tengerföldet körbehajóztam háromszor. a vízhordó ember.BAL a-na lúKIRI6-ti-šu lu-u iš-kun-[ ] [[1] Aq-qi2 lúA. A16 B17 16. A6 B7 6. A12 B13 12.C3-4 2. a vízmerítő ember.MEŠ AŠ ak-kul-la-te ša2 URUDU.BAL u2-bil-a[n] [ ] ID2 a-na U. engem Akkihoz..MEŠ LUGAL-u2-ta […] 4 v. A11 B12 11. A18 B19 18 174 AMA e-ni-tum / a-ḫu ab-ia Anyám enitum. a vízmerítő ember. hogy az ige a šapārum. bizony fiának fogadott. bizony elküldtem [ša-di]-e KALA. és felnevelt engem [1] Aq-qi2 lúA..DINGIRki GAL-i [?] lu-u […] [ ]ki GAL-i [ ] A nagy Dêrt… bizony… Lehetséges. A14 B15 14.BAL a-na ma-ru-ti-šu2 [lu] u2-rab-ban-[ ] [1] Aq-qi2 lúA. [ ]BAL u2-bi-la-an-[ni] A folyó elvitt.ḪA2 lu-u up/ar2-[…]175 [ ]i KAL. partján helyezkedik el az Eufrátesznek i-ra-an-ni um-mu! e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni um-mi e-ni-tu4 i-na pu-uz-ri u2-lid-an-ni i-ra-an-ni/ AMA e-ni-tum / AŠ pu-uz-zu / u2-lid-da-an-ni Mivel anyám.

DINGIRki GAL-i li-li-ma ri-tab-bu pi-[…] A nagy Dēr-be menjen el és… az ég és föld nagy falához menjen el. A24 B25 24. a BAD3 AN/DINGIR KI GAL-i jelek csoportosítására és átírására három út is létezik.MEŠ AN.TA. BAD3 AN KI. BAD3.DINGIRKI GAL-i: Dēr rabi (Lewis 1980) 2. A26 B27 26.A19 B20 19. és… Ég és alvilág falához menjen el. […]-ni-lu u2-naq-qir-ma […] […-n]aq-qir-ma […] …elpusztítottam és… [man]-nu LUGAL [ša2] i-la-a EGIR-ia […] […] Bármely király emelkedik fel utánam [.GE6.GAL-i: dūr šami u kigalli (saját lehetséges olvasat) 44 . A22 B23 22.] Ostromolja a tengert háromszor [?] BAD.MEŠ KALA.. BAD3 AN KI GAL-i: dūr šami u erşeti rabi (Westenholz 1997) 3. A23 B24 23.. A27 B28 B29 B30 B31 B32 B33 B34 B35 B36 B37 B38 B39 B40 B41 B42 B43 B44 B45 Ég és föld nagy falát… bizony… Ég és alvilág falát… bizony…. A25 B26 25.MEŠ AŠ ak-kul-[la] […] Hegyeken….GA li-be-[…] [….] A fekete fejűek fölött uralkodjon […]. Ezek a következőek: 1. A21 B22 21.]MEŠ SAG. és… [ul]-tu URU-ia a-ka[de] U2 maš-da giš [x] Városomból. A20 B21 20.MEŠ […] Mássza meg a magas hegyeket [ma]-ti ti-amat lil-ma-a 3-šu2 […. Akade [šu? ma?] is-sum2-ru qa-[du-…] aš-lim ur-sag-[…] il-ur ša2-a-[…] ri-tab-bu-pi ANŠ[E…] il-rid ša2 –a[…] ri-tab-bu-pi ANŠE […] i-ša2-a’ u2[…] ša2-pa-ri-i-la sag-[…] ul i-rid ur-[…] ur-maḫ a ki lu[…] […] la […] […] be?-[ …] […]-a-[…] […]-an-[…] […]-a-[…] […] […] […] Mint láthatjuk. használva… […]-te-tel-li KUR.

Ellenben a „Nagy felkelés Naram-Szín ellen‖183 című szövegben szerepel egy nem teljesen rekonstruálható nevű személy a felkelők listájában. ami az akkád Sarrukínhoz kapcsolná a nevét. III. 4.179 Itt úgy szerepel. szintén jelző nélkül. amit számos alkalommal lemásoltak.Bár a szöveg újasszír. 43. sor 45 . Grayson 1974-77. a corpus felderítésében a Répertoire géographique des textes cunéiformes 1. Frayne meghagyja „KI. vagy annak a vezetője: […]-me176 177 Edzard 1977. 158.178 Szigorú értelemben véve maga a Sarrukín földrajza sem tekinthető korabeli forrásnak. 195. 180 Poebel 1914. nagy földrajzi tudású írnok összeállítása lehet.. Itt úticélként. 9. Dér szerepe az akkád királyokról szóló corpusban A fent említett szövegeken felül nem találtam olyan forrást. 42-43.. 2.182 III. aki Dér városából származik. vizsgálni kezdtem a város szerepét először az Akkád dinasztia. 63-64. egy későbbi.AN. 179 Horowitz 1998. majd az újasszír Szargonidák korában. illetve különböző áruk és személyek származási helyként szerepel.ANKI‖-nak. 250-251. amiben a város előfordul.KI… . melyik fordítás lenne helytálló. I. Gelb 1961. 67-69. 22. 17. 3.176 A dinasztia királyaival kapcsolatban hiába kerestem forrásokat. 43. Dér szerepe az akkád királyok korában Több szöveget is átolvastam ezt a kérdést elemezve. sor 178 Ugyanezt mondja Westenholz 1991. 182 Foster 1982. ami a várost az akkád Sarrukínhoz kapcsolná. 181 Frayne 1993. de ott nem is lenne indokolt a „nagy‖ jelző alkalmazása. hogy eldönthessem.181 Ezen kívül a város neve előfordul gazdasági szövegekben. Scheil 1913.Surbutól Ibratig Dér országát… Az akkád királyok közül egyedül Rímus feliratai között találunk egy kétes hivatkozást a városra. a Sarrukín-legenda. 4. vélhetően Szargonida kori. és Sarrukín földrajza177 kivételével nincs szöveghagyomány. mint a meghódított területek egyike: ul-tu šur-bu a-di ib-rat KUR BAD3. sor 183 Westenholz 1997. kötetét használva. 1-3. Col. de ezt is csak Poebel fordítja Dér városának 180.

4. bár nem volt szokás mindig kiírni. mégis megkapja ezt a jelzőt. mint bármely vallási központ. holott minden bizonnyal több joguk lenne rá. a történelmi összefoglalót 46 .GAL.184 Második lehetőség a jelentés kozmikussá terjesztése. Ezt a lehetőséget nyelvtani alapon megkérdőjelezhetjük. szintén megfontolásra érdemes lehetőség az az eset. Érdekes lehet. KI. hogy az adott korszakban ugyan fontos volt Dér. hogy a király tetteit még inkább heroizálják. Ez az értelmezést is a kozmikussá terjesztéshez kapcsolhatjuk. és nem csupán újasszír források kötnék az akkád Sarrukín nevéhez. A mezopotámiai kultúrától nem idegen a határvonalak ilyesfajta kiterjesztése. ugyanis ebben az esetben az „-i‖ komplementumot az AN jelhez is csatolnia kellett volna az írnoknak. nem leltem nyomát annak. de átvizsgálva a releváns újasszír szövegeket.KI. hogy arról sem tudunk. hogy feltételeznének egy falat ég és föld között. sem Azupiránu nem kapja meg ezt az epithetont. kigallu lenne. III.AN. hogy ég és alvilág között lenne akármilyen fal. A negyedik. Azonban még nem találtam arra utalást. Dérnek ezekhez viszonyítva jóval csekélyebb szerepe volt. míg Azupiránu Sarrukín szülővárosa. Harmadik feltételezés az. de nem fontosabb. hogy a szövegekben sem Akade. Ebből levonható a következtetés. A „nagy” jelző problematikája Dér városa maga az általam vizsgált korpuszban (a vitatott szöveg kivételével) nem kapja meg a „nagy‖ jelzőt. 4. különben a várost több korabeli szöveg említené. ám helyességével szemben kételyt ébreszt az. hogy ez (amennyiben a BAD3 AN KI jelhármas valóban a városra vonatkozik) valóban 184 Ld. hiszen Akade az óakkád birodalom fővárosa volt. De vajon miért? Kozmikus jelentésű vagy anakronizmus a „GAL-i‖? Mit jelent a sor? Elsőre anakronizmusra gyanakodtam (az újasszír korban a város szerepe vitathatatlan. hogy ezzel az epithetonnal fordulna elő Dér. Ezeken kívül az óakkád királyokról szóló szövegekben nem találtam nyomát a városnak. a jelző indokolt lenne legalább az irodalmi szövegekben vagy a királyfeliratokban).e-AN LU2 BAD3. Nem bírt kiemelt szereppel az Akkád dinasztia számára. vagy közepes város. hogy a GAL jel még az előző jelhez tartozik.

DINGIRKI . 22. hanem geográfiai vonatkozásban. Az Ur III korban ugyanis előfordul egy variánsa a város nevének. 185 Edzard – Farber. hogy a Sarrukín születési legenda vitatott verziója az újasszír korban keletkezett.GAL. hogy a város szerepe megjelenik az ideológiában. ebben az esetben véleményem szerint kevéssé valószínű lehetőség egy egyszerű elírás. pontosan megjelölve a kiterjedést is. tekintve. Sarrukín földrajza ugyanis erre a területre KUR BAD3. az irodalmi alkotásokban is. de nem kozmikus. a Dér körül és (folyóközi szempontból) mögött elterülő földterületre.ANKIként.185 Amennyiben Lewis fordítását fogadjuk el. igazolva látom azt. valószínűleg ebben az esetben is használnák a determinatívumot. 47 . Az ötödik. Ebben az esetben a „nagy(obb) Dér‖ fordítás többé-kevésbé megállná a helyét. 1974.kiterjeszti az előtte álló jelek értelmét. Ez BAD3. māt Dēri-ként hivatkozik (Dér országa).

0. Harranu erődjének Karkemisig. 78. ami az Eufrátesz partján van. és jóléte felséguralmának megerősíttetett olyan távolra. Szudu városának erődjének. eltiprója földjeiknek Lubdutól és Rapiqu földjétől Eluhatig.46-49. mint a hegyek. Irridu városainak.0. 36. vitézségemmel.95-100. qutuk. 1. Turukku országa és Nigimhu országa határai összességének (egész kiterjedésének) meghódítója. leszármazottja Assur-uballit-nak. akik sok erővel és hatalommal ajándékoztak meg. aki legyőzte a kassuk seregét és felülkerekedett minden egyes ellenségén. az én uram a kezembe adott. az erős királynak. az erős fegyverrel. A.IV. sor 48 . Tukulti-Ninurta „a határok kiterjesztője”190 II. ii. fennkölt papja Enlilnek. Adad-nérári „Adad-nérári. elfogója minden népnek. együtt földjeikkel. Tukulti-apil-Esarra „Assur és a nagy istenek.0. a szent herceg. megparancsolta. az istenek büszkesége. kiterjesztője a határoknak és határövezeteknek…” 187 I. 0. végig. 30-31.1. (aki szintén) Assur helytartója (volt).1. szétporlasztója Subaru kiterjedt országa seregeinek. A. (aki) az istenek kijelöltje (volt). . kiterjesztője a határoknak és határöveknek186. úr. akinek a lábaihoz az istenek Anu. és az egész szövetségének. 191 Fuchs 1994. akinek papsága kiemelkedő volt a lenyűgöző Ekurban. 188 Grayson RIMA 2. Konklúzió IV. minden uralkodója a hegyeknek és domboknak a Qutuk kiterjedt birtokának. 2. ami aláveti a hajthatatlant.1. Suduhu. a király. hogy terjesszem ki földjük határát. unokája Enlil-nararinak. azokkal az eszközökkel. Arik-dín-ili fia.87. a határok és határövezetek kiterjesztője. 9-10.”188 „Amilyen hamar csak lehet. az egészének Kasiierinek Eluhatig. az istenek kiválasztottja. lullumuk és szubaruk seregének -. Šuru.76. 189 Grayson RIMA 2. a határok és a határövezetek kiterjesztője. Hurra. alávetője Muszru országának. meghódítója Taidu. a szentélyközpontok alapítója. akik uralmamat megnagyobbítják. Ahlamu. megparancsolták. Kahaṭ Amasaku. A. amiket Assur. hogy terjesszem ki földje határait…” 189 I. i. Assur. Iuru hordáinak. Assur helytartója. legyőzője a hősiesnek. 190 Grayson RIMA 1.a kassuk. Adad és Istar minden uralkodót és herceget meghajoltatott. Földrajz és ideológia – a határok kiterjesztése I. Nabula. Szutu. Samas. Wassukanu. old.87. meghódítója Kutmuhu földjének. összezúzója minden ellenségnek fenn és lenn. Sarrukín „Aki megnövelte Asszíria határait…”191 186 187 „murapiš mişri u kudurri‖ Grayson RIMA 1. A.

az idegen. Assurtól V. és békében éljenek.„…aki kiterjesztette Asszíria határait…”192 Assur-ah-iddina „Assur. az én uraim azt parancsolták nekem. hogy a királyi címekben nagyon sok esetben megjelenik a „határok kiterjesztője‖. 192 193 Luckenbill ARAB 2. a folyamatos hódítás így lesz egyszerre isteni parancs és emberi szükséglet. Ezeken túl idegen. A határok nem csak természetiek. a mérhetetlen. bizakodó szívvel. az istenek atyja. amit az istenek teremtettek. rendezett világ. pl. A földrajzi határok leírásai is ezt az érzést keltik. minden az ő parancsára történik. Borger 1956. mocsárvidékek. 98. Samsi-Adadnak. megerősítettek engem. De miért is olyan fontos most számunkra ez a cím? A határok bővítése. civilizált hely a világon az Asszír Birodalom. ők hozták létre a rendjét – minden más. sivatagok. 49 . 30-31. produktív. sötét. hogy zsákmányoljak. 195 Livingstone SAA 3. A világ behatároltságának élménye idővel alapvető lesz. hogy az embereket letelepítse. a birodalom. ahol minden mérhető. kaotikus dolgok világa. Strukturált. rendezetlen. kijelölt engem. a sötétség. sor. Ami ezen kívül esik. fényes. 72. Az asszír birodalmi ideológia egyik elsődleges eleme a civilizált és a barbár világ ellentéte. 194 Borger 1956. Ezért a határok átlépése mindig heroikus tett lesz. A kiindulási alap a következő: az egyedüli rendezett. §137. az civilizálatlan periféria: mérhetetlen közeg. A civilizált világ a centrum. Miután Assur és a nagy istenek. 46.”194 Láthatjuk. ami a határon kívül van. hogy távoli utakra. hegyvidékek. tengerek veszik körül a birodalmat. sor. ami összhangban áll a mezopotámiai világképpel. 41. biztonsággal mentem.” 193 „…hogy raboljak. hogy Asszíria határait kiterjesszem. fáradságos hegyeken és hatalmas homokon át meneteljek. mindent a mezopotámiai istenek teremtettek. a határok kiterjesztésével. hogy kiterjesszem Asszíria határait. hanem egyben az ismert világ képzeletbeli határai is. a határok átlépése így heroikus tetté válik. termékeny. káosz. hogy ő bízza meg a hódítással. megszámlálható. a birodalom megnagyobbításával az istenek bízzák meg az uralkodót. Ismerünk istenleveleket is.195 amiben kijelenti. terméketlen. 33-35. ismert.

A szargonida időszakban készült műben nem valószínű. A káosz erőit az istenek uralma. a kereskedelmi utak közelsége eleve fontossá teszi Dér provincia központját. amit az adott korszakban fontosnak tekintenek.civilizálatlan népek laknak. hogy a babilóni Mappa Mundin is szerepel. A határon. megvédik az ellenségtől. esetleg madárszerű lény. félelmet keltő leírásokat használnak. IV. csaták helyszíne. Győzelmek és vereségek. a hódítás határa.196 Az Asszír Birodalom ideológiája alapján propagált cél a hódítással nem más. 50 . hogy nem véletlenül került bele. hogy a mögötte magasló hegylánc. a meghódított területeken utakat építenek. különös. vagy félig állat. arra utalhat. legalább egy kijelölt pont lehet. a rend alá kényszerítik. a város földrajzi és stratégiai helyzete. amit azzal. hogy ne játszana legalább valamely csekély szerepet az ideológiai rendszerben. Mivel természeti határnál és királyságok közötti határterületen fekszik. olyan város. 2. hogy ez az imprint sikerült. és a világukba bevont barbárokat megismertetik a civilizáció vívmányaival. lehetett olyan ideológiai jelkép. még erősebbé tehette a birodalom képét a műveltebb réteg fejében. A kozmosz határait kiterjesztik. ha nem is úgy. a saját világukhoz idomítják. Egy város és az ideológia Dér városa a tárgyalt időszakban nem csupán egy asszír tartomány adminisztrációs központja. Cserébe adót és lojalitást várnak el minden területen. méghozzá ilyen kiemelt helyzetben. Mint már korábban is megállapítottam. a Zagrosz vonulata előtt állva még érdekesebb szerepet kap. Az. mint a civilizálás. Azzal együtt. mint az aktuális főváros. szimbolikus szerepet is betölt. a világ közepe. még könnyebben beilleszthetővé tette a területen 196 Zaccagnini 1982. Amennyiben valóban ez a város szerepel Sarrukín születési legendájában. amit minden nagyhatalom szeretne magáénak tudni. hogy már az első. a Zagrosz vonulata is egyfajta határt jelentett. Véleményem szerint ez a határváros. jogosnak látszik a feltételezés. vásárokat szerveznek. az akkád Sarrukín is bírta. A mikrokozmosz szintjén megteremtett strukturált világ megkönnyíti az integrációt. az ellenség gyakran nem emberi.

összeütközését vagy összeolvadását az anyagi kultúra igazolná. hogy megjelenítse az asszír király hatalmát. feltárni a város történetét. amit a legendás királyok. 51 . elérte azt. A város szerepeltetése alkalmas volt arra. hiszen egy határok találkozásainál fekvő területen a kultúrák keveredését. a város további tanulmányozása még több adatot tár fel. Feltárása roppant izgalmas és tanulságos feladat lehetne. és talán segít alaposabban értelmezni a határterületek mibenlétét és funkcióját az ókori Mezopotámiában. Remélem. Nem csupán az ideológiai szempontok teszik érdekessé a várost. magáévá tette ezt a várost. De ez egy későbbi munkának a keretei között lehet csak megvalósítható. elvégre az uralkodó elfoglalta. Ezért lenne további célom tovább kutatni. ha csak virtuálisan is.propagált ideológiába.

eds. 347-53.F. R. State Archives of Assyria Cuneiform Texts. Oslo. J. Assyriologische Bibliothek. Cuneiform Text. B.–SALVINI. Universitetsforlaget.2. Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia. Helsinki. The Standard Babylonian Epic of Anzu. Gods. London. A. N.: 1993. Helsinki.F. I: Keilschrifttexte. BAKER. 2: L-N.: Symbolae et Mesopotamicae Francisco Maria Theodoro de Liagre Böhl Dedicatae.C.: 1976. M. BLEIBTREU. ANNUS. II.a. Glossary. A.: 2001. Sculptures from the North Palace of Ashurbanipal at Niniveh (668627 B. „Standarten auf neuassyrischen Reliefs und bronzetrebarbeiten‖ Baghdader Mitteilungen 23. British Museum Publications Ltd. C. 39-43. Leiden. BAUER. „Ein König von Dér‖.: 1997. Indices and Sign List.Bibliográfia ANDRÉ-SALVINI. R.A. London.. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. Ethnic Groups and Boundaries. et al. Leipzig. A – GREEN.1. Hinrichs'sche Buchhandlung. 3. (Ed. D.b. The Neo-Assyrian Text Corpus Project.. Score. BARTH. Das Inschriftenwerk Assurbanipals. Transliteration. 1992.). 1973. Assyriologische Bibliothek. ―More Balawat Gates: A Preliminary Report‖. Hinrichs'sche Buchhandlung. 19-22.. The Neo-Assyrian Texts Corpus Project. The Prosopography of the Neo-Assyrian Empire. (1992) Berlin. Introduction. in: Beek. The social organization of culture difference. in: Altorientalische Forschungen. M. 1997/1.: 1933. Leipzig. 24. 1933. BLACK. II: Teile Keilschrifttexte und Bearbeitung. F. T. F: - 52 . N. (ED.): 1969. D. J.): 2001. BARNETT. H.

Nippur in Late Assyrian Times c. A. and Violence. M. Letters from Assyrian and Babylonian Priests to Kings Esarhaddon and Assurbanipal. COLE. Helsinki University Press. CAPOMACCHIA. S. BORGER. Helsinki. SAA 17. J und T sowie andere Inschriften. P: 1998. E. C = K. Graz. (Hrsg.. 3. (Beitrag): 1996. 553-584.–WEIDNER. M. Helsinki. W.‖ Ókor. BIWA. Die Prismenklassen A. DEZSŐ. Beiheft. 1999. G. G. Maryland. Gilgamesh. 4. State Archives of Assyria Studies.–FUCHS.): 1956. e. 2009/2. State Archives of Assyria. Selbstverlag des Herausgebers. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. Az Asszír Birodalmi expanziós ideológiájának eszköztára (Kr. Myths from Mesopotamia. and others. „Nationalism.: 2003. S. 755-612 BC. B. H. S. T et al. Helsinki.: 1996. 745–612). 9. Boundaries. EAGLETON. T. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. University of Helsinki. F.: 2001 „Heroic Dimension and Historical Perspective in the Ancient Near East‖.: 1999. Harrassowitz Verlag.: 2009. Oxford–New York. W. 53 . The Flood. R. The World's Classics. Part 1. State Archives of Assyria. 28. A.BORGER. 17. – MACHINIST. E. T. D. Creation. SAAS 4. The Babylonian Correspondence of Sargon and Sennacherib. SAA 13. Wiesbaden. Beiträge zum Inschriftenwerk Assurbanipals. R. in: Abusch. Die Inschriften Asarhaddons Königs von Assyrien. Archiv für Orientforschung.‖ Millennium: Journal of International Studies. „Égi és földi propaganda. Oxford University Press. DALLEY. COLE. 13. 91-98. Bethesda. CORVESI.: 1991. DIETRICH. D. (eds): Historiography in the Cuneiform World.

R. Groningen. 1997.: 1979. Bethseda.und Gewässernamen der Zeit der 3. Studia Orientalia 106. Die Orts.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. 7. An Anthology of Akkadian Literature.). „"To speak kindly to him/them" as item of Assyrian political discourse‖. O. kings. E. Early Periods. University of Toronto Press. Sumerian Gods and their Representations. EDZARD. 1997. EISENSTADT. Helsinki 2009.: 2009. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. – Svärd. trees. (eds. M. Reichert. Kings. T. Dynastie von Ur. 2009." in: Larsen. FOSTER. B. (ed. Maryland. Classical. I. D. 2.): Of God(s). Mature. 7. and scholars: Neo-Assyrian and related studies in honour of Simo Parpola (Studia Orientalia 106). Late. 54 . Die Orts. (ed. 27-39. 1-32. I: Archaic. FRAHM. D. 21-33. (Eds).und Gewässernamen der präsargonischen und sargonischen Zeit (Répertoire géographique des textes cunéiformes 1) Wiesbaden : L.. CDL Press. and Scholars: Neo-Assyrian and Related Studies in Honour of Simo Parpola. S. FINKEL.: 1977. Copenhagen. 1993. R. R.J. Trees. Cuneiform Monographs. F. 51-64. STYX Publications. Before the Muses. Beihefte zum Tübinger Atlas des Vorderen Orients. Mature. M. in: M. in: Luukko. FRAYNE. D. Répertoire géographique des textes cunéiformes. – Mattila. Of god(s).: 1977. 3/1. –GELLER. „Assurbanipal at Der‖. Reihe B. Wiesbaden : L.- 1991. – FARBER. EDZARD. "Observations and queries about sociological aspects of imperialism in the ancient world. Reichert. O. II.L. Toronto–Buffalo–London. G. M. Helsinki: Finnish Oriental Society.N. Luukko et al. ―What is ideology?‖ in: Ideology: an introduction London. FALES. S.. 33-55. M. Gudea and his Dynasty.

: 1993. Winona Lake. 1961.2113 BC (The Royal Inscriptions of Mesopotamia.III/1. FUCHS. Early Periods London: University of Toronto Press. Illinois: The University of Chicago Press. Die Inschriften Sargons II. 5. III: Letters from Babylonia and the Eastern Provinces. Padova. A. Helsinki University Press. in: Milano. 2112 . Helsinki. 55 .Buffalo – - 1992. GEORGE. „The Concept of Frontier in the Historical process of Ancient Mesopotamia‖. F. Territories. (Eds. Eisenbrauns.2334 . 39-44. Göttingen: Cuvillier Verlag. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. 2) Toronto -. History of the Ancient Near East / Monographs . 2003. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Introduction. S.: 1994. Oxford. 1952. Sargon srl. SAA 15. de–Fales. A.–Martino. J. Volume I-II. G. GANDULLA. B. Critical Edition and Cuneiform Texts.2004 BC. The Babylonian Gilgamesh Epic. 1957. Early Periods.): Landscapes.- 1993. Mesopotamian Civilizations. - 1997. Oxford University Press. University of Toronto Press. FUCHS. Sargonic Texts from the Diyala Region (Materials for the Assyrian Dictionary 1) Chicago. Glossary of Old Akkadian (Materials for the Assyrian Dictionary 3) Chicago.: 1999. A.R. L. Connecticut: American Oriental Society. B. (második kiadás). 2001. The Correspondence of Sargon II.: 2001. Sargonic and Gutian Periods . 15. aus Khorsabad. M. S.—PARPOLA. Ur III Period. 3/2. House Most High. The Temples of Ancient Mesopotamia.–Lanfranchi. Toronto-Buffalo-London. Illinois: The University of Chicago Press. Chicago. Old Akkadian Writing and Grammar (Materials for the Assyrian Dictionary 2). State Archives of Assyria. I. GELB. The Early Dynastic List of Geographical Names (American Oriental Series 74) New Haven. Illinois: The University of Chicago Press.

. K. Mesopotamian Chronicles (Writings from the Ancient World 19) Atlanta: Society of Biblical Literature. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Assyrian Periods. 56 . Texts from Cuneiform Sources. University of Toronto Press. Early Mesopotamian Royal Titles. 56–64. Toronto. 5. Locust Valley. 1975.. Proceedings of the XLI' Rencontre Assyriologique Internationale. University of Toronto Press. Toronto -. J. 239-266. Assyrian Rulers of the Third and Second Millenia BC. 1975. J-J. C. Assyrian Periods. B. 1974-77. „The giš kakki Aššur and Neo-Assyrian Loyality Oaths. 1996. 1. A. Toronto -. Assyrian Periods. 2001. University of Toronto Press. Toronto –Buffalo – London. in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD – FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 6. 2. I: 1114859 BC. 58-88. W. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. R.J. New York. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. S.. RIMA 1. W. W. HALLO. Connecticut: American Oriental Society. RLA „Grenze‖. Part 1. 2001.): 2004. T. 1991. HOLLOWAY. 639.London. II: 858745 BC.Buffalo -. Assyrian Rulers of the Early First Millenium BC. Bethesda. To 1115 BC. 1987. ed. Abusch et al. „Assyria‘s Foreign Policy in Relation to Elam in the Eight and Seventh Centuries B.: 1957-71.—FOSTER. 1981.‖ in: Historiography in the Cuneiform World. 1957-71. RIMA 3.GLASSNER. (Ed. RIMA 2. Augustin Publisher.‖ in: Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities II. Assyrian and Babylonian Chronicles. GRAYSON. The Royal Inscriptions of Mesopotamia. A Philologic and Historical Analysis. „The Empire of Sargon of Akkad‖. 3. (American Oriental Series 43) New Haven.London. Maryland.Buffalo -.: 1957. in: Archiv für Orientforschung 25 (1974–7).

2002. KNEPPNER.: 1991.- 2002.. 2004/4.: 1976-1980. W. W. F. M.: 2003. Culture and History of the Ancient Near East 10. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. 2. 100-110. 2003. „Public Space in Nature: the Case of Neo-Assyrian Rock Reliefs‖. Mesopotamian Cosmic Geography. „Az asszír királyi propaganda II.): Heirs of Assyria. – Whiting. (eds). State Archives of Assyria. LEVINE. Part I: Tiglath-Pileser III through Esarhaddon. Archaeological. RLA „Istaran‖ in: WEINDER –VON SODEN–EBELING –EDZARD –FRANTZ-SZABÓ-MEISSNER (hrsg): Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie 5. G. 57 . 7-34. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project.: 1998. KALLA G.a. in: Altorientische Forschungen 29. Brill. in: I. 211.. ―Az asszír főváros és a királyi propaganda – Ninive példája‖ Ókor. J. Szín-ahhé-eríba és kora‖ Ókor 3. KWASMAN. S. L. LAMBERT. T. Hayim and Miriam Tadmor Volume.b. SAA 6. Historical and Geographical Studies 27. LANFRANCHI. R. Mesopotamian Civilizations 8. Eretz-Israel. Eph‗al et al. S. „Az asszír fővárosok és királyi palotáik‖ – Rubicon 2004/3. „The ideological and political impact of the Assyrian imperial expansion on the Greek world in the 8th and 7th centuries BC‖. Aššur is King! Aššur is King! Religion in the Exercise of Power in the Neo-Assyrian Empire. Helsinki. 6. Winona Lake. HOROWITZ. B. – PARPOLA. 367-383. in: Aro. Jerusalem. (Melammu Symposia 1). Leiden–Boston–Köln. D. 2004. 2002/2. 2004. (eds. 2003/1. G. Eisenbrauns. „Ideological Implications of the Problem of Royal Responsibility in the Neo-Assyrian Period‖. 2000. Legal Transactions of the Royal Court of Nineveh.

LIVINGSTONE. 1986. - LEWIS.). T.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. 3. Yale Babylonian Collection.. et. Jerusalem: Israel Exploration Society. Richard L. Copenhagen. History. in: A. „The Sargon Geography and the Late Assyrian Mensuration of the Earth‖.Structure. 2003. "The Ideology of the Assyrian Empire" in: Larsen. Mystical and Mythological Explanatory Works of Assyrian and Babylonian Scholars. (szerk. "The fall of the Assyrian empire: ancient and modern interpretations. New Haven. A.): Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons. 49-70. Cambridge.): 1993. „Manuscripts. Rome: Instituto per l‘Oriente. Oxford. 111-119. Hayim and Miriam Tadmor Volume (Eretz-Israel 27). 1981. 1986. 297-317 2001.: 1989. (American Schools of Oriental Research Dissertation Series 4) American Schools of Oriental Research. 58 . E. Empires: perspectives from archaeology and history. 1979. LOTMAN. (Eds. Court Poetry and Literary Miscellanea. Ben-Tor et al. Akkad. Helsinki. 3.‖ In: Kultúra és intellektus.).: 2002. (Ed. AN: dA-NUUM and AN: ANU SA2 AMELI. 57–85. S. Clarendon. LITKE. J. The Sargon Legend. The First World Empire . 1980. 374-391.- 2003. SAA 3." in: Alcock. (ed. 1981. State Archives of Assyria Bulletin 13.: 1998. Ideology.: Szitár Katalin). „Observations on 'Sargon's Letter to the Gods''. (eds. Sargon srl. al. B. „A határ fogalma.. M. A Study of the Akkadian Text and the Tale of the Hero Who was Exposed at Birth. 1999–2001. Texts and the Study of the Neo-Assyrian Royal Inscriptions‖. (Ancient Near East Studies 5) Padova. Argumentum Kiadó. F. Traditions. Budapest. (ed. A Reconstruction of the Assyro-Babylonian God-Lists. M. in: Fales. LIVERANI. State Archives of Assyria. M. Texts from the Babylonian Collection.

Landscapes. Religion. Territories. Landscapes. (Eds. M. knowledge.LUCKENBILL. Illinois. G. Mario Liverani (ed. MATTHEWS. History of the Ancient Near East / Monographs . Oriental Institute Publications. DE–FALES. ―Geography as visual ideology: landscape. MILANO. Padova.: 1927. Chicago. State Archives of Assyria Studies 2. The archaeology of Mesopotamia: theories and approaches. MARCUS. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East.a. 1995. SAAS 2. Padova. L. III: Landscape in Ideology. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Eponyms of the Assyrian Empire 910-612 BC.. A. Nomades et sédentaires dans le Proche-Orient ancien. Landscapes. M. and power in Neo-Assyrian art.): 2004. MILLARD.III/2. Territories. The Neo-Assyrian Text Corpus Project. II: Historical Records of Assyria: From Sargon to the End. ARAB I. 2002. London and New York: Routledge. C. Padova. 2. 146-147. F. R. Territories. History of the Ancient Near East / Monographs . State Archives of Assyria. Helsinki. I: Historical Records of Assyria: From the Earliest Times to Sargon. Sargon srl. M. D. The University of Chicago Press. NICOLLE.III/3. II: Geography and Cultural Landscapes.: 1994. 193-202. G. Helsinki. Literature and Art.–MARTINO. Università di Roma ―La Sapienza.III/1. 1924. The Political Correspondence of Esarhaddon. History of the Ancient Near East / Monographs . 10-13 59 . Helsinki University Press. Ancient Records of Assyria and Babylonia.): 1999. The University of Chicago Press.‖ in Neo-Assyrian geography. 2000. 16. SAA 16. (éd. The Annals of Sennacherib..‖ Roma: Sargon srl.–LANFRANCHI. Sargon srl. Sargon srl.).b. 2000. –VAN BUYLAERE. Compte rendu de la XLVIe Rencontre Assyriologique International (Paris.: 2003. I./II. LUUKKO. Chicago. S. B. D.

State Archives of Assyria. 10. 2003/4. I: Letters from Assyria and the West. PORTER (Eds.s).) 1997. SAA 1. Mordechai–Eph‘al. A.—M. The Mechanics of Empire. 2001. aki a mindenséget uralta‘. Helsinki University Press: Neo-Assyrian Text Corpus Project. Helsinki University Press. Helsinki: Casco Bay Assyriological Institute and Neo-Assyrian Text Corpus Project. WHITING (eds. A.: Ah. Assyria 1995. L. B. POEBEL. Assyria… Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography presented to Hayim Tadmor. Helsinki. Helsinki University Press: NeoAssyrian Text Corpus Project. Ancient Mesopotamia . PARPOLA. The Northern Frontier of Assyria as a Case Study in Imperial Dynamics. PÁLFI.‖ Ókor. Letters from Assyrian and Babylonian Scholars. Paris. a mezopotámiai történeti emlékezet és a modern történetírás. The Correspondence of Sargon II. Z: 2003. Az akkád Sarrukín. SAA 10. B. The Magnes Press.: 1993. S.juillet 2000) Amurru. Helsinki. PARPOLA. Éditions Recherche sur les Civilisations. 1. Chicago & London. S. Israel (Ed. OPPENHEIM.1987.: 60 . PARKER. Jerusalem.: 2001.Portrait of a Dead Civilization. in: Cogan. ODED. J.: The University of Chicago Press. S. The Helsinki atlas of the Near East in the Neo-Assyrian period. PARPOLA.): 2001. 2004. Helsinki: Neo-Assyrian Text Corpus Project. 3.: 1991. 1991. Helsinki. .—R.: 1977. „‘The command of the god‘ as a Reason for Going to War in the Assyrian Royal Inscriptions‖. „‘Sarrukín jósjele. State Archives of Assyria.

The University Museum. Part II.: 1992. Wiesbaden. Environments. : 2003. Methodological approaches to intercultural influences. Hellas. Interkulturalität in der Alten Welt. K: 2010. MATTILA: 2004. N. ambienti e culture del Vicino Oriente Antico. K. „The Other and the Enemy in the Mesopotamian Conception of the World. Ägypten und die vielfältigen Ebenen des Kontakts. 429-451. RADNER.). POSTGATE.. Philadelphia: The Museum of The University of Pennsylvania. University of Pennsylvania. Publications of the Babylonia. Helsinki: The Neo-Assyrian Text Corpus Project 2001. POSTGATE. Fribourg Switzerland – Göttingen.‖ State Archives of Assyria Bulletin. Historical Texts. M. Kings. „The Stele of Sargon II of Assyria at Kition: A focus for an emerging Cypriot identity?‖ in: Rollinger et alii (Ed. PONGRATZ-LEISTEN. and Cultures of the Ancient Near East. 195231. Academic Press Fribourg / Paulusverlag Fribourg –Vandenhoeck et Ruprecht Göttingen. Mythology and Mythologies. Whiting (ed. A Journal of History. From the Upper Sea to the Lower Sea: Studies in the history of Assyria and Babylonia in honour of A. J. Routledge. Trees. B. Helsinki. PORTER. I. Studies in Assyrian Iconography. B. S. N.). London–New York. in: G. vol. Frame (ed. Grayson. XV. 235-254. Orbis Biblicus et Orientalis 197.‖ In: R.‖ KASKAL. –R. PONCHIA.: 2001.- 1914. Rivista di storia. „Il-yada' and Sargon's southeast frontier‖. Part I. 193-271. N. Harrassowitz Verlag. „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. Melammu Symposia 2. Early Mesopotamia. J. 61 . „Mountain Routes in Assyrian Royal Inscriptions. Leiden: Nederlands Instituut voor het Nabije Oosten.: 2004.). 2006. 139178. Society and Economy at the Dawn of History. Vorderasien. and Politics.

J.. J. State Archives of Assyria. – Brinkman. Helsinki. illustr.: CAD I/J. M. "Ideology and Propaganda in Assyrian Art" in: Larsen.: 62 . W.K: 1984. – Farber. E. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 10. Helsinki University Press. Cultural atlas of Mesopotamia and the ancient Near East. M.J. Augustin Verlagsbuchhandlung. Chicago – Glückstadt. The Oriental Institute – J. The Oriental Institute – J. Chicago – Glückstadt. 329-359. Chicago – Glückstadt. CAD M2. Augustin Verlagsbuchhandlung. A Translation of Riemschneider's Lehrbuch des Akkadischen. F. S. A. The Oriental Institute – J. Chicago – Glückstadt. 1977.. 1960. N.–OSWALT. Augustin Verlagsbuchhandlung. CAD P.READE. / PARPOLA.X.. A. F.. 2006. M. 18. An Akkadian Grammar..) ROAF. RIEMSCHNEIDER. Milwaukee. Q.. J. RUFUS. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 18. Augustin Verlagsbuchhandlung. transl. K.J. – Reiner.: 1990. Copenhagen. E. CAD K. 1979.–SHEEHAN. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 12.. CAD T. Chicago – Glückstadt. R. T. W.J. (CALDWELL.J.): Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. C. – Stolper. / READE. Augustin Verlagsbuchhandlung. – Biggs. The Oriental Institute – J. J.. (ed. REYNOLDS.. Roth. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 8. SAA 18. J. Oxford: Equinox. T. The Oriental Institute – J.J. T. The Babylonian Correspondence of Esarhaddon and Letters to Assurbanipal and Sin-sarru-iskun from Northern and Central Babylonia. 2005. Wisconsin: Marquette University Press.: 2003. M. M. – Civil. D. 1971. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago 7. contr.

III/1.): 1931. B. 1927-8. F.): Assyrian royal inscriptions: New horizons in literary. Európa könyvkiadó. 13-33. (Mémoires de la Mission archéologique de Susaine 14) Paris: Ernest Leroux. R. B. „Mesopotamien. Budapest. THUREAU-DANGIN. SHAFER. Letouzey et anè. A. Akkadiennes et sumériennes. H.-J. A. P. M. „Die Sumerischen und Akkadischen Königsinschriften” (Vorderasiatische Bibliothek I/1). S. 1999.: 2004. 1999. Textes élamites – sémitiques. Harvard Ph. Jerusalem: Israel Academy of Sciences and Humanities.: 1957. Sargon srl.T. V. Roma. de–Fales. Oxford University Press. (ed. SEUX. 2004/1. THOMPSON. Éditeur. M.- 1967. Paris.): Landscapes. Frontiers and Horizons in the Ancient Near East. Found at Niniveh. A makedón Nagy Sándor története. F. 63 . thesis. 1981. Épithètes Royales. F. G.–Martino. The Inscriptions of Tiglath-pileser III King of Assyria. TADMOR. 1913. Padova. V. "History and ideology in the Assyrian royal inscriptions. –Wäfler. Annäherungen. C. 1998. Leipzig. Zentralantiquariat der DDR. The Carving of an Empire: Neo-Assyrian Monuments on the Periphery.–Lanfranchi. L. P. Akkade-Zeit und Ur III-Zeit”. (Orbis Biblicus et Orientalis 160/3. ―Utazás az ókori Keleten‖ Ókor 3. (Eds. 1999. „World dominion: the expanding horizon of the Assyrian Empire‖ in: Milano. – WESTENHOLZ. W. London. Territories.D. M. 1972. History of the Ancient Near East / Monographs . M. (ed. SALLABERGER. The Prisms of Esarhaddon and Ashurbanipal. Unpublished. 3) Freiburg – Göttingen: Universitätsverlag Freiburg –Vandenhoeck & Ruprecht. Markus." in: Fales. Attinger. STRECK. ideological and historical analysis.: 1994. 197. SCHEIL.

1997. Jahrtausend v. jelenlegi körülményei 64 . SAAS 9. WINTER. bis.: 2000. J. M. Libraire Paul Geuthner. Whiting.ox. 409-424. (Mesopotamian Civilizations 7) Winona Lake. S. 56-90. YAMADA. Une relation de la huitieme campagne de Sargon (714 av. Département des Antiquités Orientales.- 1912. 1997. Chr. J. WATERS. „Nirah. The Texts. Irhan‖ in: Weinder–von Soden–Ebeling–Edzard– Frantz-Szabó-Meissner (ed): „Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie” 9. Helsinki. eds. M.. Rencontre Assyriologique Internationale Berlin 3. Dietrich Reimer Verlag. Juli 1978). Mesopotamien und Seine Nachbarn. Berlin. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. Helsinki University Press. ―‗Idols of the King‘: Royal Images as Recipients of Ritual Action in Ancient Mesopotamia. – Renger. bis 1. ―The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The ‗Ethnographic‘ Description‖..-C. 359-81. C. State Archives of Assyria Studies. eds. 1982. Parpola and R. J. Indiana: Eisenbrauns WIGGERMANN: 1998-2001. Textes cunéiformes. Paris. 9. 13-42. 16:46 a város elhelyezkedése. „Karus on the Frontiers of the Neo-Assyrian Empire‖.-J. Legends of the Kings of Akkade. 3. ZACCAGNINI.: 1992. (XXV. 7.‖ Journal of Ritual Studies 6 (1992). 570-574. G. Internetes források: http://users.. A Survey of Neo-Elamite History. J. I-II. „Art in Empire: The royal Image and the Visual Dimensions of Assyrian Ideology.) Musée du Louvre.uk/~wolf0126/#intro 2010-11-11. in: Nissen. W. Orient 40.‖ in: Assyria 1995. I. Helsinki. vols. H. WESTENHOLZ..ac. Shigeo: 2005..

). 65 . Geisteswissenschaften (1972 ff.). Beihefte: Reihe A.ucla.upenn.museum. Naturwissenschaften (1977 ff.TAVO: Tübinger Atlas des Vorderen Orients (Wiesbaden 1977 ff. Reihe B.).edu/epsd/nepsd-frame.http://psd. a sumer szavakhoz http://cdli.html 2010-04-20 Electronical Pennsylvania Sumerian Dictionary.edu/ 2010-04-20 sumer évnevek Térkép: .

Mellékletek 66 .

melléklete) 67 .) 3. sz. melléklet: Asszír káruk a határokon (Yamada 2005) 2. sz.) 8. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001. 11. sz. sz. sz. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001.) 7. sz.) 5. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. sz. 20.) 4. melléklet: Dér elhelyezkedése (Parpola-Porter 2001.) 6.Mellékletek listája 1. 21. melléklet: Az újasszír birodalom a Szargonidák korában (TAVO B IV 13. 16. melléklet: A babilóni Mappa Mundi (Horowitz 1998. sz. melléklet: Elám (TAVO B IV 11.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful