AZ EURÓSÁNC

Út a szocializmushoz

„Már nem Görögországról, hanem
az euróról van szó”. Ilyen és ehhez
hasonló badarságokkal igyekeznek
az európai politikusok megrémíteni választóikat, és megmagyarázni
nekik, miért kell folytatniuk a morális hazárdot. Ahogy a tüzet sem
lehet ventillátorral oltani, úgy az
adósságválságot sem lehet újabb
adósságokkal orvosolni.

www.strana-sas.sk

Egyedül az igazsággal való szembenézés segíthet. Görögországnak
fizetésképtelenséget kell jelentenie, Olaszországnak valóban
takarékoskodnia kell, és végre már
életbe léphetnének azok a szabályok, amelyeket az euróövezet a
létrejöttekor megszabott. Fájni fog,
de ez az egyedüli megoldás.
Richard Sulík

Tartalom 
 
1

Hogyan alakult ki az adósságválság?..............................................................................................................3

2

Hogy jött létre az eurósánc? ..........................................................................................................................3

3

Az eurósánc lényege összhangban van a demokratikus elvekkel?................................................................5

4

Mi a különbség az első és második görög kölcsön között?............................................................................5
4.1

A bankok részvétele ..............................................................................................................................6

4.2

Szlovákia részvétele  (az elosztási kulcs változása) ...............................................................................7

4.3

Szlovákia és a kétsebességű euróövezet...............................................................................................7

5

Miért kell növelni a jelenlegi eurósáncot?.....................................................................................................7

6

Szolidáris az átmeneti és az állandó eurósánc?.............................................................................................9

7

Elveszíti Szlovákia az uniós forrásokat? .........................................................................................................9

8

Mi történik, ha nem támogatjuk az átmeneti eurósánc emelését? ........................................................... 10
8.1

Állítólag távoznak a befektetők.......................................................................................................... 10

8.2

Állítólag Szlovákia magasabb kamatokat fizet majd .......................................................................... 10

8.3

Állítólag összeomlanak a piacok......................................................................................................... 10

8.4

Állítólag recesszió lesz........................................................................................................................ 11

8.5

Állítólag blokkoljuk az uniót ............................................................................................................... 11

9

Miért kezdte felvásárolni az olasz kötvényeket az ECB? ............................................................................ 12

10

Segítenek az euró‐kötelezvények? ............................................................................................................. 12

11

Miért áll ki mindenki az eurósánc mellett, csak Szlovákia ellenzi?............................................................. 13

12

Hogyan tovább? .......................................................................................................................................... 15

AZ EURÓSÁNC – A MORÁLIS HAZÁRD ÚTIKALAUZA / Copyright © 5 Szeptember 2011 Richard Sulík 
Elérhetőség: richard@sulik.sk, sas@strana‐sas.sk

 

 

1 Hogyan alakult ki az
adósságválság?

A valódi probléma 2010‐ben állt elő egy újabb 
szabály,  a  Lisszaboni  Szerződés  125  cikkének 
megsértésekor,  mely  szerint  minden  ország  a 
saját  kötelezettségeiért  felel  4 .  Ezt  a  szabályt 
megkerülték,  amikor  Görögország  megkapta 
az  első  kölcsönt,  és  megsértették,  amikor 
létrejött az átmeneti eurósánc. 

Hogy  a  közös  fizetőeszköz,  az  euro  több, 
gazdaságilag  egymástól  eltérő  országban 
működhessék,  szabályokat  kellett  alkotni. 
Mivel  az  európai  politikusok  nem  felelős 
politikusok,  a  szabályokat  nem  tartották  be, 
és ezért büntetés sem járt. 

Az ECB szintén megsértett egy fontos szabályt, 
az  euróövezet  tagállamai  kötvényeinek 
vásárlására  vonatkozó  tilalmat,  és  több 
tízmilliárd  euró  értékben  vásárolt  fel  görög 
államkötvényeket.  A  bank  ugyancsak 
megkerülte  a  Lisszaboni  Szerződés  123‐ik 
cikkét,  amely  az  ECB‐nek  megtiltja  a 
tagállamoknak való hitelnyújtást. 

Mindjárt  a  kezdetekkor  nem  tartották  be  azt  a 
szabályt,  amely  megtiltotta  az  euróövezetbe 
való  belépést  a  GDP  60  %‐ánál  nagyobb 
közadóssággal 
rendelkező 
országoknak. 
1
Görögország és Olaszország  így is bejutott. 
Az  euróövezet  első  10  évében  összesen  97 
esetben  sérült  valamelyik  maastrichti 
kritérium 2 ,  de  egy  ország  sem  kapott 
büntetést.  Sőt  2004‐ben  Németország  és 
Franciaország  egyenesen  kijelentették,  hogy  a 
maastrichti kritériumokat nem tartják be. 

És  ez  még  mind  nem  elég,  az  átmeneti 
eurósáncban  történő  változások 5 ,  melyeket 
20011.  7.  11‐én  hagytak  jóvá  a  növeléssel 
együtt, szintén egyértelmű szabálysértés. 

2 Hogy jött létre az eurósánc?

A  szabályok  be  nem  tartása  több  országban 
jelentős  eladósodáshoz  vezetett,  más  szóval 
tékozláshoz,  rabláshoz,  de  leginkább 
szavazatvásárláshoz 3 , amit a politikusok másik 
jelentős  jellemzője  támasztott  alá,  az  idegen 
javak szétosztása. 

A szabályok be nem tartása eredményezte, hogy 
2009  végén  –  az  istentelen  eladósodás  éveit 
követően6   –  Görögország  elsőként  került 
gondba  oly  módon,  hogy  a  pénzpiacok7   többé 
                                                            
4

 Az úgynevezett „No‐bail‐out” klauzula rendkívül fontos 
épp abban az esetben, amikor a valutauniót eltérő 
gazdaságú országok alkotják. 
5
 A problémás bakrendszerrel rendelkező országoknak 
nyújtott kölcsönök; a rövid távú pénzügyi 
segítségnyújtás olyan országoknak is, amelyek képesek 
önmagukat finanszírozni a pénzpiacokon; 
6
 1981‐ben, amikor a hatalmat a szocialista Papandreu, 
a jelenlegi kormányfő apja vette át, Görögország 
közadóssága a GDP 27 %‐ra rúgott. Nyolcéves 
kormányzása végén, 1990‐ben már elérte a 90 %‐ot. 
7
 Mik azok a pénzpiacok? Elsősorban a bankok, amelyek 
befektetik betéteseik pénzét, tehát főleg a lakossági 
megtakarításokat. Azonban egyéb intézetek is 
idetartoznak, pl.: a nyugdíjkezelő alapok, de a 
spekulánsok is, a fedezeti (hedge) alapok. Ezek úgy 
repkednek, mint a keselyűk a tetem fölött, ha gyors és 
magas nyereséget érzenek. Ez természetesen magas 
kockázattal is jár. A különbség a hedge alap és a 
szerencsejáték közötti különbség elenyésző, ezért a 
tevékenységüket kaszinókapitalizmusnak is nevezik. 

                                                            
1

 1991‐ben Olaszország közadóssága 105 %‐ra, 
Görögországé pedig 92 %‐ra rúgott 
2
 A maastrichti kritériumok – költségvetési hiány (a GDP 
3%‐a), közadósság (a GDP 60 %‐a), az infláció mértéke 
max. 1,5 százalékpontnyival magasabb a három 
legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál, a hosszú 
távú kamatmérték max. 2 százalékpontnyival több a 
három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál, két 
éves bekapcsolódás a váltóárfolyamok 
mechanizmusába (ERM2). 
3
 A szavazatvásárlás a demokrácia alapvető 
hiányosságainak egyike. Úgy működik, hogy a politikus 
választói elé áll és azt mondja: „Ha engem választanak, 
bevezetem a 13. Nyugdíjat, az ingyenes egészségügyi 
ellátást, és mindenkit ingyenes internethez juttatok”. Ez 
természetesen vonzóan hangzik és szavazatokat hoz. A 
politikus azonban azt nem vallja be, hogy mindezt 
kölcsönből fedezi. 

 

 

nem  voltak  hajlandóak  ésszerű  kamat  mellett 
kölcsönt adni a görög államnak8  .  

Görögországon 
kívül 
hasonlóan 
rossz 
12
számokkal   rendelkezik  Portugália,  Írország, 
Spanyolország, Olaszország. Így született a PIIGS 
kifejezés13 .  Mit  találtak  ki  erre  az  okos 
politikusok Brüsszelben? Kitalálták az átmeneti 
eurósáncot14 ,  hogy  védje  a  felelőtlenül 
gazdálkodó  államokat  a  felelősségteljesen 
gazdálkodó  államok  pénzén.  Szentül  ígérték, 
csak  ideiglenesen  –  három  évig  –  működik,  és 
kizárólag garanciákon nyugszik. 

Normális  körülmények  között  egy  ilyen  állam 
takarékosságra kényszerül, és ha nem képes rá, 
hát  csődbe  megy9 .  Csakhogy  örögország  nem. 
Felvonultak  az  európai  politikusok  valamint  az 
ECB10 , és kezdték „menteni” az országot. Először 
azt állították, hogy Görögország képes egyedül is 
visszafizetni  az  adósságát,  utána  azt,  hogy  30, 
majd  60  milliárd  euróra  lesz  szüksége,  végül 
kitalálták,  hogy  a  többi  euróövezeti  állam11  
kölcsönözzön  a  görögöknek  110  milliárd  eurót, 
annak  ellenére  is,  hogy  nagyon  valószínű  volt, 
Görögország  nem  lesz  képes  a  kölcsönt 
törleszteni. Arról biztosítottak mindenkit, hogy a 
kölcsön mindent megold, és Görögország egy év 
elteltével  visszatér  a  pénzpiacokra.  Szlovákia, 
szerencsére,  és  főleg  az  SaS‐nek  köszönhetően, 
nem  vett  részt  ebben  a  badarságban,  így  820 
millió  eurót  megtakarított  az  adófizetőinek. 
Ugyanakkor 
megmutatkozott, 
hogy 

2010  augusztusában  a  szlovák  parlament 
elfogadta  az  átmeneti  eurósáncot.  Létrejöttével, 
két okból kifolyólag az SaS is egyetértett. Először is, 
átmeneti  megoldásról  volt  szó15 ,  másodszor,  az 
eurósáncból 
nyújtott 
kölcsönöknek 
„kompatibiliseknek  kell  lenniük  az  adósság 
tarhatóságával”, más szóval, a kölcsönt akkor kapja 
meg  az  ország,  ha  reálisnak  látszik,  hogy  vissza  is 
tudja  fizetni16 .  Az  eurósáncról  szóló  szerződés 
jóváhagyásának  része  volt  a  pénzügyminiszter 
felhatalmazása Szlovákia képviseletére17 . 

                                                            
8

                                                            

 Mi az ésszerű kamat? A kamat két részből tevődik 
össze. Egyrészt az a pénz értéke, amely figyelembe veszi 
az inflációt és a pénz iránti keresletet (az ún. 
rizikómentes rész), másfelől a hitelező kockázati 
pótléka. Az adósnak (pl. ország) minél több adóssága 
van, annál nagyobb a kockázata, hogy egy napon 
képtelen törleszteni, és ezért ennyivel magasabb a 
kockázati pótlék is. Ésszerű kamatnak, tehát olyan 
kamatnak, amelyet egy ország képes hosszú távon 
fizetni, a 6% alatti tétel tekinthető. 
9
 Mit jelent az államcsőd? Más adósok (például 
vállalatok) esetében érkezik a végrehajtó, eladja a 
vállalat vagyonát, és kifizeti a tartozásokat. Az állam 
esetében ez lehetetlen. Az állam az úgynevezett Párizsi 
Klub tagjává válik, és egyezség születik a hitelezőkkel. 
Konkrétan ez annyit tesz, hogy meghosszabbítják a 
hiteltörlesztési határidőt, leállítják a kamat törlesztését, 
szélsőséges esetekben csökkentik magát a 
visszafizetendő összeget. A történelem során már 
csődbe ment, azaz fizetésképtelenséget jelentett jó 
néhány ország, az utóbbi években többek között Izland, 
Oroszország és Argentína. 
10
 ECB–Európai Központi Bank 
11
 Az euróövezethez 17 állam tartozik, fizetőeszközük az 
euró: Németország, Franciaország, Olaszország, 
Spanyolország, Hollandia, Görögország, Belgium, 
Portugália, Ausztria, Szlovákia, Finnország, Írország, 
Szlovénia, Észtország, Ciprus, Luxemburg, Málta. 

12

 Mik a számok, és mikor rosszak? Elsősorban a 
gazdaság teljesítőképességéhez viszonyított (hazai 
össztermék, GDP) teljes közadósság alakulását veszik 
figyelembe. Szlovákia teljes közadóssága kb. 45 %‐ot 
tesz ki, a maastrichti kritérium 60 %. Görögország 
tartozása annak idején 110 %‐ot tett ki. Ezenkívül 
figyelik az éves deficit alakulását, ez jelenti az új 
adósságok mértékét. Ficónak köszönhetően, Szlovákia 
deficitje 8%‐os volt (2010), a maastrichti kritérium 3 %. 
Görögország államháztartási hiánya 2010‐ben 
meghaladta a 10 %‐ot. Követik a gazdaság növekedését 
is, tehát a GDP növekedését. Szlovákiában 4 %‐kal 
növekedett, vonatkozó maastrichti kritérium nem 
létezik, a görög GDP 2010‐ben 5 %‐kal csökkent. 
13
 PIIGS–Portugal, Ireland, Italy, Greece, Spain – az angol 
pigs szóból ered. Jelentése: disznók. 
14
 EFSF – European financing stability facility 
15
 Például Angela Merkel német kancellár 2010 
októberében azt mondta, hogy semmilyen állandó 
eurósánc nem lesz. Ez az ígérete nem egész hat hónapig 
tartott ki. 2011 tavaszán már vidáman tárgyaltak az 
állandó eurósáncról (ESM). 
16
 Ezt a feltételt legalább elméletileg teljesítette Írország 
és Portugália, az első két ország, amely az eurósáncból 
kapott kölcsönt. 
17
 Ebből kifolyólag, az Írországnak és Portugáliának az 
eurósáncból nyújtott kölcsön esetében elég volt Ivan 

 

 

Ezt  követően  megmutatkozott,  hogy  az  európai 
politikusok  saját  szabályaikat  is  durván  sértik. 
Először  is,  ahogyan  már  említettem,  az 
átmenetiből  állandó  eurósánc  lesz.  Másrészt, 
Görögország  is  hamarosan  kölcsönt  kap  az 
átmeneti  eurósáncból,  miközben  mindneki 
számára világos, hogy egy tulajdonképpen csődbe 
ment  országnak  nyújtandó  kölcsön  „nem 
kompatibilis  az  adósság  tarthatóságával”.  Na  és 
harmadszor,  változik  az  eurósánc  lényege  azzal, 
hogy  jelentősen  növekszik  a  hatásköre.  Az 
eurósánc  mint  magán  jogalanyiság  hordozója, 
vásárolhatja majd a problémás államok kötvényeit, 
hitelt  nyújthat,  mielőtt  még  azok  elveszítik  az 
önfinanszírozás képességét. Ráadásul, az eurósánc, 
hatásköréből  eredően,  olyan  országoknak  is 
nyújthat  kölcsönt,  amelyekben  a  bankszektor 
rendszerbeli válsága mutatkozik18 . 

tanácsának,  amely  meghaladja  az  éves 
költségvetését. 
Szlovákia 
kötelezettségei 
(amennyiben  megvalósul  a  hitelgaranciák 
érvényesítése)  egyenesen  a  közadósságba 
kerülnek,  a  kötelezettségek  teljesítésének 
költségei  pedig  Szlovákia  államháztartását 
terhelik.  Megtörténik  tehát  az,  hogy  a  nemzeti 
tanács,  amelynek  úgymond  „királyi  joga”  az 
állami  költségvetés21   jóváhagyása,  amelyre  a 
választóktól 

választások 
során 
kétségbevonhatatlan  mandátumot  kapott,  erről 
a  jogáról  valamilyen  tanács  javára  lemond, 
amely  viszont  ilyen  mandátummal  nem 
rendelkezik.  Ez  súlyos  ellentétben  áll  a 
demokrácia alapelveivel.  
Példának  okáért  Németországban  épp  ezért 
képviselők  egy  csoportja,  Peter  Gauweiler 
vezetésével  alkotmányossági  panaszt  nyújtott 
be az átmeneti eurósánc ellen. A döntés ősszel 
várható. 

Mindez  ellentétes  az  átmeneti  eurósáncról  szóló 
egyezséggel, és ilyen feltételek melllett az SaS nem 
támogatta volna.  

4 Mi a különbség az első és
második görög kölcsön között?

3 Az eurósánc lényege
összhangban van a
demokratikus elvekkel?

Az első görög kölcsön bilaterális volt, ami annyit 
tesz,  hogy  az  euróövezet  minden  tagállama 
önállóan  kölcsönzött  egy  bizonyos  összeget 
Görögországnak.  Ettől  eltérően,  a  második 
Görögországnak  nyújtandó  kölcsön  már  az 
átmeneti eurósáncból érkezne. Éppen úgy, mint 
Írország és Portugália esetében, csakhogy azzal a 
különbséggel,  hogy  Görögország  egyszer  már 
kapott pénzt22 , és ma még az sem biztos, hogy 
az első kölcsönt vissza tudja fizetni, nem még a 
másodikat.  Ezért  annak  folyósítása  ellentétes 
magával  az  átmeneti  eurósáncról  szóló 

Bizonyára  nincs.  Azok  az  összegek,  amelyekről 
az  átmeneti  eurósánc,  annak  növelése  és  az 
állandó  eurósánc  kapcsán  szó  van,  a  szlovák 
költségvetés  jelentős  részét  képezik19 .  Ha  a 
nemzeti  tanács  jóváhagyja  az  átmeneti 
eurósánc  növelését  és  Szlovákia  részvételét  az 
állandó  eurósáncban20 ,  az  történik,  hogy  egy 
szuverén,  önálló  ország  egy  olyan  pénzösszeg 
feletti  döntés  jogát  engedi  át  az  EFSF  elnöki 
                                                                                               
Mikloš beleegyezése , a parlament jóváhagyására nem 
volt szükség. 
18
 A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az eurósánc 
kölcsönözhet akár Németországnak vagy 
Franciaországnak, ha az ő bankszektoruk is problémássá 
válna. 
19
 Ez több mint Szlovákia éves állami költségvetése. 
20
 Az átmeneti eurósáncot a nemzeti tanács 2010 
augusztusában hagyta jóvá, az SaS szavazatival is. Hogy 
miért, lásd a 2.fejezet 4.bekezdédét. 

                                                            
21

 Ezért nevezik az állami költségvetésről szóló törvényt 
az év törvényének. 
22
 Iveta Radičová ennek kapcsán elmondta, hogy Görögország 
az átmeneti eurósáncból nem kap pénzt, mert már bilaterális 
kölcsönt kapott. (Forrás: http://www.vlada.gov.sk/tlacova‐
konferencia‐po‐25‐rokovani‐vlady‐sr‐ktore‐sa‐uskutocnilo‐24‐
novembra‐2010) 

 

 

szerződéssel23 .  Az  SaS  álláspontja  ebben  a 
kérdésben egyértelmű és konzisztens. Elleneztük 
az első görög kölcsönt és ellenezzük a másodikat 
is. 

legrosszabb  ratingjével 27   rendelkező 
görög  állam  kezeskedik.  Az  új  görög 
kötvényekért  az  AAA,  tehát  a  lehető 
legjobb  minősítésű  eurósánc  vállal 
garanciát 28 . Ez a minősítés megegyezik a 
Németországéval.  Míg  a  német 
kötvényekért  a  bankok  átlagosan  3  %‐
nál 29   kevesebbet  kapnak,  az  új  görög 
kötvényekért  ugyanolyan  alacsony 
kockázat  mellett  (!)  4,73  %  jár 30 .  A 
kötvények másik felét is kicserélik, ennél 
azonban  haircut  érvényesül,  azaz  a 
tartozás  20  %‐os  csökkentése.  Ezzel 
párhuzamosan  viszont  a  kamatot  6,8  %‐
ra  emelik,  hogy  a  haircut‐ot  15–30  év 
leforgása alatt kompenzálják. 

Az SDKÚ 2001 májusában még szintén ellenezte 
az  első  görög  kölcsönt24 ,  egy  évvel  később  a 
másodikat meg  már támogatja.  Azt  állítja,  hogy 
ez  az  álláspont  elvszerű  és  konzisztens.  Három 
indokot hoz fel. Először is, hogy most biztosított 
a  magánszektor  részvétele25   (főleg  a  bankoké), 
míg  egy  éve  nem  így  történt.  Másodszor, 
Szlovákia  hozzájárulása  tavaly  igazságtalanul 
magas  volt,  és  időközben  sikerült  változtatni  az 
elosztási kulcson. Harmadszor, ha az euróövezet 
kétsebességűvé  válik,  abban  az  esetben 
Szlovákia stratégiai érdeke az ún. északi, erősebb 
rész  tagjává  válni,  ahová  Németország  és 
Franciaország  is  tartozik  majd.  Nézzük  meg 
közelebbről ezt az „indoklást”: 

Ezzel  a  módszerrel  rövid  időn  belül  37 
milliárd  euró  értékben  cserélnek 
kötvényeket.  A  politikusok  igyekeznek 
meggyőzni  adófizetőiket,  hogy  ez  a 
magánszektor  „részvételét”  jelenti. 
Valójában azonban ezekből a pénzekből a 
bankok  évente  kb.  1,5  %‐kal  keresnek 
majd  többet,  mintha  ugyanolyan 
kockázat  mellett  német  kötvényekbe 
fektetnének.  Más  szóval,  a  bankok  37 
milliárd  euró  értékű  görög  kötvényt  37 
milliárd  euró  értékű  görög  kötvényre 
cserélnek, s eközben évi 500 millió eurót 
keresnek.  Ez  röhej,  nem  pedig  „banki 
részvétel”31 . 

4.1 A bankok részvétele
Kínálatukban  a  bankok  javasolták 26 , 
hogy  a  görög  államkötvényeik  felét  egy 
az  egyhez  arányban  új  görög 
kötvényekre  cserélik.  A  cserével  tehát  a 
bankok  semmilyen  veszteségeket  sem 
szenvednek  (!),  a  különbség  a 
kamatokban  van.  A  régi  kötvények 
kamata  magas,  mert  azokért  a  világ 

                                                            
23

                                                            

 Az eurósáncból nyújtott kölcsönnek „kompatibilisnek 
kell lenni az adósság tarthatóságával”, más szóval, 
kölcsönt akkor kaphat az ország, ha adottak a törlesztés 
reális feltételei. 
24
 Ez azonban a választási kampány idején, 2010 
májusában történt. 
25
 PSI – Private sector involvement 
26
 Már maga az a momentum, hogy a bankok saját 
veszteséget javasolnak, elgondolkodtató. Ez olyan, mint 
amikor az elkövető saját büntetését szabja meg. Josef 
Ackermann, a nemzetközi bankszövetség elnöke, a 
Deutsche Bank vezetője, a bankok bevonásáról 
elmondta, hogy az számukra kemény dolog lesz. Közben 
alig rejtette mosolyát, ami érthető, hiszen a bankok 
végső soron a magánszektor részvételén bekeresnek. 

27

 Moody´s Caa1, Standard &Poor's CCC, Fitch Ratings 
CCC (Minden adat 2011 júliusának második feléből 
származik) 
28
 A garancia csak az adósságra vonatkozik, a 
kamatokért csak a görög állam kezeskedik. A kamatokat 
azonban évente kell törleszteni, tehát sokkal nagyobb a 
valószínűsége, hogy törlesztik is. Az adósság 
törlesztésének határideje 30 évre tolódik ki. 
29
 Az éves futamidejű kötvény kamata 2,08 %, a 
kétévesé 1,53 %, az ötévesé 2,35 %, a tízévesé 3,13%. 
30
 Az éves futamidejű kötvény kamata 2,08 %, a 
kétévesé 1,53 %, az ötévesé 2,35 %, a tízévesé 3,13%. 
31
 Adódik a kérdés, honnan vették azt a 21 %‐ot, amivel 
az európai politikusok iygekeztek elvakítani az 

 

 

4.2 Szlovákia részvétele
(az elosztási kulcs változása)

euróövezetbe való belépést elsősorban az ország 
ratingje  dönti  el.  Általában  az  tükrözi,  hogy  az 
illető  ország  milyen  mértékben  folytat  hiteles 
pénzügyi  politikát,  és  hosszú  távon  mennyire 
tartható  a  közadóssága.  Ha  Szlovákia  ki  venné 
részét  az  átmeneti  eurósánc  növeléséből  és 
belépne az állandó eurósáncba, saját magának is 
hitelhez  kellene  folyamodnia  a  pénzpiacokon. 
Ezáltal  pedig  csak  romlana  az  ország  ratingje. 
Más szóval, éppen az eurósáncban való részvétel 
ront az esélyeinken! 

Szlovákia  részesedése  az  átmeneti 
eurósáncból 0,9935 %. Ez határozottan sok, 
hiszen  a  leggazdagabb  uniós  ország, 
Luxemburg  részesedése  GDP‐arányosan, 
alig  a  fele32 .  Bár  Ivan  Mikloš  lealkudta  az 
arányt  0,73  %‐ra,  ez  azonban  csak  az 
állandó  eurósáncra  vonatkozik.  Az 
átmeneti 
eurósáncból 
nyújtott 
kölcsönöknél  Szlovákia  részesedése  még 
nagyobb  lesz,  1,0622%,  mert  Írországnak, 
Portugálianak  és  Görögországnak  az  új 
kölcsönökből nem kell részt vállalnia. A mi 
részünk tehát az aktuális görög kölcsönből 
1,0622%,  és  nem  0,73  %.  A  kettő  közötti 
különbség  mintegy  negyed  milliárd  euró. 
Abban  az  esetben,  ha  az  átmeneti 
eurósáncból  Spanyolországnak  is  kapnia 
kell,  Szlovákia  részesedése  1,18  %‐ra 
emelkedik,  ha  Olaszország  is  kap  pénzt, 
akkor már 1,35 %‐ra. 

Ha az első görög kölcsön badarság volt, hiszen az 
ország  már  úgyis  a  csőd  irányában  haladt,  a 
második  kölcsön  teljes  képtelenség,  mert 
Görögország  már  csődben  van.  Annál  inkább 
érvényes  hát,  hogy  akármilyen  pénzt  is  kap, 
ablakon  kidobott  pénzről  beszélhetünk.  Ennek 
ellenére  Ivan  Mikloš  2011.  július  21‐én 
egyetértett a Görögországnak nyújtandó kölcsön 
800 millió eurós garanciájával34 . 

5 Miért kell növelni a jelenlegi
eurósáncot?

4.3 Szlovákia és a kétsebességű
euróövezet

Az  átmeneti  eurósáncot  750  milliárd  euróra 
állították  be.  Ebből  250  milliárdot  az  IMF,  60 
milliárd eurót az Európai Bizottság, 440 milliárdot 
pedig  az  euróövezet  államai  adtak  volna  össze. 
Szlovákia  hozzájárulása  0,9935  %,  tehát 
elköteleztük  magunkat  4,371  mld.  euró  értékű 
garancia  feltétel  nélküli  és  visszavonhatatlan 
vállalásához.  Csakhogy „az elvtársak valahol hibát 
vétettek”,  mert  kiderült,  bár  az  eurósánc 
rendelkezik  a  tagállamok  440  milliárdos 
garanciavállalásával, de ő maga csak 250 mld. euró 

Ha  „kétsebességű”  euróövezet  jönne  létre,  a 
belépőt egy ilyen klubba nem az jelenti, hogy az 
ország  a  múltban  támogatta‐e  az  eurósáncot, 
vagy  nem.  Hiszen  az  eurózóna  kettéválásának 
oka  épp  a  kulcsgazdaságok,  Németország, 
Franciaország  igyekezete  megszabadulni  a 
periférián  lévő  gazdaságoktól33.  A  „jobb” 
                                                                                               
adófizetőket. nem akarok részletekbe bocsátkozni, de 
az a poén, hogy 9 %–os magas diszkont kamatlábat 
alkalmaztak, hogy magasabb legyen a bankok 
részesedése. Senki nem tudta megmondani, miért 9%‐
ot állapítottak meg és nem alacsonyabb arányt. Például 
az 5%‐os diszkont kamatlábnál nem 21 %‐os banki 
veszteség jön ki, hanem 3 %‐os nyereség. 
32
 Szlovákia GDP‐je 70 milliárd euró, 2,5‐szer több, mint 
Luxemburgé, miközben Szlovákia részválallása az 
eurósáncból Luxemburghoz képest a négyszerese. 
33
 A közgazdaságban használatos kifejezések a „core 
economies“ (például Németország vagy Franciaország, 
amelyek gazdasági teljesítményén áll vagy bukik az 
egész eurózóna) és a „peripheral economies“ . (például 

                                                                                               
Görögország vagy Írország, amelyek hozadéka az 
euróövezet gazdaságához marginális). 
34
 Rendkívül inkorrektnek minősítem Ivan Mikloš 
pénzügyminiszter idevonatkozó lépését, aki 2011.7.1‐én 
a parlamentben kijelentette, hogy az az összeg, amiért 
Szlovákia garanciát vállal, nem lesz 600 mill. euró 
(amitől én tartottam), hanem csak 350 mill. euró. Húsz 
nappal később Brüsszelben rábólintott a 800 millió 
euróra. Erre azzal reagált, hogy az emelésről senki sem 
tudott. Ez pedig nem más, mint a szlovák adófizetők 
semmibevétele, és megerősíti, hogy a ködösítés az EU 
munkamódszere. 

 

 

értékben tud kölcsönt nyújtani, hogy el ne veszítse 
legjobb AAA ratingjét35 . 

hivatalnokra  újabb  és  újabb  forrásokra  van 
szüksége,  nem  kölcsönöz  a  pénzpiacokon 
standard  feltételek  melett,  hanem  az 
eurósáncból 38 .  

Ezért  alakult  ki  nyomás  az  átmeneti  eurósánc 
összegének  emelésre.  Tudatosítani  kell 
azonban,  hogy  Szlovákia  már  elkötelezte 
magát  (a  múlt  évben),  hogy  szükség  esetén  a 
felelőtlenül 
gazdálkodó 
országoknak 
nyújtandó  kölcsönökért  feltétel  nélkül  és 
visszavonhatatlanul 4,371 mld. eurós garanciát 
vállal. Az átmeneti eurósánc emelése Szlovákia 
számára  újabb  3  mld.  eurós  garanciavállalást 
jelent, de már csak az adósság mértékére 36 . Az 
eurósánc  növelését  követően  Szlovákia 
kötelezően  közel  10  mld.  euró  értékben  vállal 
garanciát,  ami  megközelíti  az  éves  állami 
költségvetést,  és  jóval  több,  mint  amennyit 
Fico idején szétloptak 37 . 

Menet közben aztán a görögök abbahagyták a 
bújócskázást,  a  görög  pénzügyminisztérium 
kimondta,  hogy  az  adósságuk  kicsúszott  az 
ellenőrzésük  alól 39 .  Más  szóval  a  megtakarítás 
helyett tovább növeli az óriási hiányt 40 . 
Tehát  ha  Szlovákia  az  átmeneti  eurósánc 
keretében  feltétel  nélküli  és  visszavonhatatlan 
garanciákat  vállal  (aminek  alapján  Görögország 
kölcsönhöz  jut,  és  azt  bizton  nem  törleszti),  azt 
az  összeget,  amelyért  garanciát  vállaltunk, 
reálisan  is  meg  kell  fizetni.  Mivel  a  szlovák 
költségvetés  is  deficites,  a  kérdéses  összeget 
kölcsönnel  kell  biztosítanunk,  s  így  még  jobban 
eladósodunk!  Egyszerűen  szólva:  „Kilátszik  az 
ülepünk,  de  jó  alaposan  eladósodunk,  hogy 
szépfiúknak  lássanak  bennünket  Brüsszelben. 
Merthogy mi nagyvonalúak vagyunk.”  

Sokkal  fontosabb  az  a  kérdés,  hogy  mi 
történik,  mondjuk  a  Görögországnak  nyújtott 
garanciavállalást  követően.  Állítom,  szinte 
semmi.  A  költekezés,  a  tékozlás  folytatódik. 
Például Görögország idei első hét havi deficitje 
15  mld.  euró,  miközben  másfél  éve  a 
takarékoskodásról  szónokolnak.  Görögország, 
amelynek  a  rendkívül  magas  nyugdíjakra,  a 
134 ezres hadseregre és a 100 ezer felesleges 

Az  állandó  eurósánc  ezen  a  helyzeten  még 
ront.  Az  egész  euróövezet  az  úgynevezett 
transzfer  unió  irányában  halad,  ahol  a  felelős 
államok  finanszírozzák  a  felelőtleneket.  Sőt,  a 
jelenleg  felállított  szabályok  kifejezetten 
motiválják az eurósáncból való pénzhez jutást. 
Először  is,  az  országnak  nem  kell  arról 
meggyőznie  a  befektetőket,  hogy  szavahihető 
adós, másrészt, a kamatok a garantált 3,5 %‐ra 

                                                            
35

 Nem venni figyelembe, nem tudni, vagy nem 
tudatosítani, hogy ha különböző ratingű országok 440 
mld. eurót adnak össze, nem lehet a hitelkapacitás 440 
mld. euró a legjobb rating meghagyásával, bizony nem 
jó bizonyítvány az EU szakértői számára. 
36
 A terminológia változása „teljes összegről” az 
„adósságok összegére”, azt jelenti, hogy az eddigi 
effektív 250 mld. euró magába foglalta az adósságot és 
a kamatokat, míg az új 440 mld. eurós effektív összeg 
már csak az adósságot tartalmazza, a kamatokat nem. 
Kezeskedni fogunk mindenért, ezért Szlovákia az 
emelést követően már nem 7,2 mld euróért vállal 
garanciát, hanem kb. 9 – 11 milliárdért (A 7,2 mld. eurós 
adóssághoz jön az átlagban 15 éves törlesztés mellett a 
3,5%‐os kamat). Pontosabb becslés, sajnos, nincs, mert 
hiányoznak a pontosabb információk. 
37
 A www.ukradli.sk oldalon 3 mld. euróról írnak, és 
kérdem a koalíciós partnereket, miért harcoltunk olyan 
vehemensen Fico és kormánya rablása ellen, amikor 
ebben az esetben hajlandók elfogadni egy többszörösen 
tetemesebb kárt. 

                                                            
38

 Hiszen a görögök hülyék lennének, ha a pénzpiacokon 
igyekeznének forrásokhoz jutni. Magasabb kamatot 
fizetnének, és felelősen kellene gazdálkodniuk. Így az 
eurósáncból kapnak pénzt, nehézségek nélkül, 3,5%‐ért. 
39
 „Az adósság rohamos növekedése, a magas 
elsődleges hiány a maximálisra rontották az adósság 
dinamikáját, amely így ellenőrizetlenné vált”, közölte 
2011.8.31‐i keltezésű jelentésében a görög 
pénzügyminisztérium által létrehozott szakértői 
bizottság. 
40
 Miközben idén májusban még az ún. Hármak (EU, 
ECB, IMF) „szakértői” a kamat nélküli hiányt 2011‐re 
0,9%‐ra becsülték, a további évekre pedig többlettel 
(1,2% ‐2012, 3,5% ‐ 2013, 6,2% ‐ 2014). 

 

 

csökkennek,  harmadszor,  az  országnak  az 
eurósáncból  kapott  kölcsönt  követően  már 
nem  kell  garanciát  vállalni  más  országok 
kölcsöneiért.  Hurrá,  az  európai  bürokraták 
megalkottak  egy  mechanizmust,  amely 
alaposan ösztönöz  az  eladósodásra!  És  ami a 
leges‐legrosszabb,  ez  a  mechanizmus  nem 
oldja  meg  az  adósságválságot.  Épp  fordítva, 
még  inkább  elmélyíti.  Olyan  ez,  mint  a 
kábítószer‐függő  esete,  aki  a  gondjait  a  napi 
adag emelésével igyekszik orvosolni. 

Kérdem  én,  miért  kell  ismét  szocializálni  a 
pénzügyi 
veszteségeket, 
miközben 

nyereségeket privatizálták? 
Az  átmeneti  eurósánc  esetében  eredetileg 
létezett a remény, hogy bizonyos körülmények 
között  valóban  segíthet  az  egyes  országokon. 
De az átmeneti eurósáncból a Görögországnak 
nyújtandó  kölcsönnel  (immár  a  másodikkal) 
minden  elvet  feladtak.  Mára  az  újabb 
adósságok  gerjesztőjévé  vált.  A  régi 
adósságokat  fizetik  belőle,  tehát  a  bankok 
nyereségének védelmét szolgálja. Az átmeneti 
eurósánc  a  2011  július  21‐i  változtatásokat 
követően  lehetővé  teszi  a  saját  adósságok 
másra  hárítását.  Ez  szolidáris?  Nem,  inkább 
felelőtlenség!  

6 Szolidáris az átmeneti és az
állandó eurósánc?
A  szolidaritás,  amellyel  az  európai  politikusok 
takaróznak,  hamis.  A  fizetésképtelenség  se  nem 
cunami,  se  nem  földrengés,  amikor  az  érintett 
országnak  nyújtott  segítség  valódi  szolidaritás 
lenne.  A  fizetésképtelenség  elsősorban  annak 
rossz  hír,  aki  kölcsönadott,  tehát  a  hitelezőnek, 
mert  elveszítheti  pénzét,  vagy  annak  egy  részét. 
Hogy a hitelező tudatlanságból vagy kapzsiságból 
kölcsönzött‐e  az  adósnak  a  magas  kamatok 
bűvöletében,  mellékes.  Az  a  lényeges,  hogy  a 
hitelezők  tartósan  és  jól  bekerestek  a  görög 
kötvényeken41 , a nyereségen pedig senkivel sem 
osztoztak.  A  nyereség  tehát  magánjellegű  volt. 
Most 
viszont 
(Görögország 
fizetésképtelenségének  bejelentése  esetén)  a 
veszteség  réme  fenyeget,  és  az  európai 
politikusok  szájából  egyszeriben  árad  a 
szolidaritás  (az  álszolidaritás!).  valójában  a 
külföldi  befektetők,  főleg  a  német  és  francia 
bankok42   nyereségének  a  mentéséről  van  szó. 

Másként is felteszem a kérdést: A görög állam 
hosszú  évekig  hitelekből  élt,  mert  felelőtlen 
politikusai  a  nyugdíjasoknak  négyszeres 
nyugdíjat 43   adtak,  így  vásárolták  meg  a 
szavazataikat.  Szolidáris  az,  hogy  a  szlovákiai 
nyugdíjasnak  magasabb  ÁFA  formájában  kell 
hozzájárulnia 

görög 
négyszeres 
nyugdíjához?  Állítom,  nem  az.  Az  eurósánc 
nem  szolidáris,  épp  a  fordítottja,  mert 
adósság kialakítására ösztönöz.  

7 Elveszíti Szlovákia az uniós
forrásokat?
Az  álszolidaritás  hangoztatása  mellett  néhányan 
azzal is érvelnek, hogy Szlovákia elveszíti az uniós 
pénzforrásokat, ha nem támogatja az eurósáncot. 
Ez,  természetesen,  badarság,  hiszen  az  uniós 
alapok  teljesen  más  alapú  szerződéseken 
nyugszanak, mint az eurósánc. De tegyük fel, hogy 
az  európai  politikusok  kezdenék  összekötni  a 
kettőt.  Primitív  zsarolásról  lenne  ugyan  szó,  de  a 
legrosszabb  esetben  Szlovákia  számára  még 
mindig jobb elveszíteni az uniós forrásokat, melyek 

                                                            
41

 Mi az a kötvény? Ez tulajdonképpen értékpapír, 
amelyet a kormány bocsát ki, ha pénzre van szüksége, 
mert a kiadásai meghaladják a bevételeit. Ezen a 
papíron feltüntetik azt az összeget, amelyet a kormány 
kölcsönkért, a kamatot, amelyért a kölcsönt megkapta 
és a dáumot, amikorra a kölcsönt törleszti. 
42
 Hogy félreértés ne történjék, minden „kölcsön” és 
„ECB által vásárolt kötvény” alatt értendő pénz 
Görögországba irányul, nyomban a külföldi bankokhoz 
futnak be (és ma már nagy mértékben a spekulánsokhoz 
is) a kamatok és a tartozás törlesztésére. 

                                                            
43

 2010‐ben a szlovákiai átlagos nyugdíj 378 euró volt, az 
átlagos görög nyugdíj pedig 1 365 euró. 

 

 

nagy  részét  nem  merítjük  (amit  pedig  lehívunk, 
hathatósan  éltetik  a  korrupciót  és  deformálják  a 
vállalkozói  környezetet),  mint  milliárdos  feltétel 
nélküli és visszavonhatatlan garanciákat vállalni az 
eurósáncokért.  

is  megtarthassák  12,5  százalékos  jövedelmi 
adójukat,  miközben  Szlovákia  a  jövedelmi 
adó  emelésére  kényszerül,  akkor 
javítottunk,  vagy  rontottunk  a  vállalkozói 
környezeten? 

8.2 Állítólag Szlovákia magasabb
kamatokat fizet majd

Azok  is  útszéli  megfogalmazások,  amelyek  arról 
szólnak,  hogy  szolidárisnak  kell  lennünk  a 
görögökkel, mert uniós támogatásban részesülünk. 
Hiszen  a  görögök  nagyságrendekkel  több  uniós 
forrásban44   részesültek  mint  mi,  és  mégsem  elég 
nekik. Itt arról van szó, hogy egy szegény országnak 
(Szlovákia)  kell  hozzájárulnia  ahhoz,  hogy  a 
gazdagabb  országok  (Görögország,  Olaszország) 
fenntarthassák  erejüket  meghaladó,  megszokott 
életszínvonalukat. 

Az  államkötvényekért  fizetett  kamat 
nagysága az ország ratingjétől45  függ. Minél 
kisebb  az  adósságállomány,  annál  jobb  a 
rating  és  alacsonyabbak  a  kamatok.  Ha 
Szlovákia  különböző  országok  milliárdos 
nagyságrendű kölcsöneiért vállal garanciát, 
törvényszerűen  ront  ratingjén,  és  ezzel  a 
kamat  is  növekszik.  A fordítottja  tehát  az 
igaz: épp amikor részt vállalunk az átmeneti 
eurósánc 
emeléséből, 
Szlovákiának 
magasabb kamatokat kell fizetni. 

8 Mi történik, ha nem támogatjuk
az átmeneti eurósánc emelését?
„Összeomlik  a  világ”,  ezekkel  a  szavakkal 
lehetne  összefoglalni  azokat  a  katasztrófa‐
elméleteket,  melyekkel  koalíciós  partnereink 
rémítgetnek. Kifejezetten ijesztgetnek, hogyha 
az  eurósáncot  nem  emelik,  távoznak  a 
befektetők,  magasabb  kamatok  lesznek, 
szűkülnek  a  részvénypiacok,  visszaesik  a 
gazdaság  és  blokkoljuk  az  uniót.  Nézzük  hát 
meg ezeket az álérveket közelebbről: 

8.3 Állítólag összeomlanak a piacok
A  részvények  értéke,  nemcsak  az  adott 
cég  gazdasági  eredményei  szerint 
alakul 46 , 
hanem 
gyakran 
válik 
spekulációk  tárgyává.  Néha  buborék 
keletkezik,  akkor  a  részvények  értéke 
gyorsan növekedik, a beruházók pedig a 
nagy  haszon  lehetőségét  látják  maguk 
előtt.  Egy  nap  ez  a  buborék  kipukkan 47 , 
és  a  részvények  értéke  összedől. 
Néhányan  nyernek  rajta,  néhányan 
veszítenek.  Néhányan  –  ráfizetve 
kapzsiságukra,  és  a  gyors  haszon 

8.1 Állítólag távoznak a befektetők
Beruházók  jönnek‐mennek,  aszerint,  hogy 
hol, milyen feltételeket találnak. Ezért az SaS 
egyik  fő  céljaként  a  vállalkozói  környezet 
javítását  tűzte  ki,  mert  a  munkáltatók 
teremtik  a  munkahelyeket.  Minél  jobbak  a 
vállalkozás és foglalkoztatás feltételei, annál 
nagyobb  az  esély  a  befektetők  érkezésére, 
és  logikus,  hogy  annál  kisebb  a  távozásuk 
kockázata. És most jön a lényegi kérdés: Ha 
az  eurósánc  jóvoltából  egy  napon 
milliárdokat  kell  fizetnünk  a  görög 
nyugdíjakra, vagy arra, hogy az írek továbbra 

                                                            
45

 A világon három nagy hitelminősítő, rating‐ügynökség 
minősíti az országok többségét annak alapján, mennyire 
képesek törleszteni adósságaikat. Minél nagyobb a 
valószínűsége a törlesztésnek, annál magasabb a ratin, a 
besorolás, és alacsonyabb a kockázati pótlék az 
államkötvények pénzpiaci értékesítésénél. Például 
Németország, amelynek a lehető legjobb a minősítése 
(AAA), kötvényeiért csak 2,8 %‐os kamatot fizet. A 
rosszabb minősítésű, az euróövezet második 
legmagasabb adósságával rendelkező Olaszország pedig 
6 %‐ot. 
46
 A részvények úgynevezett alapvető értéke. 
47
 Például az internetes részvények 2000‐ben, és 
jelenleg a buborék minden jelét teljesíti az arany ára. 

                                                            
44

 Becsléssel több mint 100 milliárd euró. 

 
10 
 

kilátására,  ezek  után  adósságokba 
jutnak, és mindenüket elveszítik. Néha a 
bankokról  van  szó,  akik  menedzserei 
összetévesztik a tőzsdét a kaszinóval, és 
csődbe  viszik  azt  a  bankot,  melynek 
dolgoznak.  Lehet,  hogy  megfelelő  lenne 
elgondolkodni  a  bankokra  vonatkozó 
szabályok  szigorításán,  hogy  magasabb 
legyen  a  topmenedzserek  személyi 
felelőssége.  A  részvényárak  esetleges 
csökkenése  azonban  nem  lehet  ok  az 
európai 
stabilitási 
mechanizmus 
támogatására. 

Még  egy  fontos  érv:  ha  bekövetkezik  a 
recesszió,  az  Európa  minden  államát 
érinteni  fogja,  függetlenül  attól,  hogy 
bevezette‐e  az  eurót,  vagy  nem.  Ennek 
ellenére  Nagy  Britannia,  Svédország  és 
Csehország  (azon  országok,  melyek  nem 
vezették  be  az  eurót)  már  régebben 
bejelentették,  hogy  egy  centet  sem  adnak 
sem  Görögországnak,  sem  más  problémás 
országnak. Szemmel láthatóan a recesszióról 
szóló kijelentések csak ijesztgetések. 

8.5 Állítólag blokkoljuk az uniót
Az  ideiglenes  európai  stabilitási 
mechanizmusra  elegendő  volt  a 
tagállamok tőkéjének  90  százaléka 50 ,  de 
a  mechanizmus  megemelésére  már  100 
százalék  szükséges,  ami  nem  korrekt 
módon,  hatalmas  nyomást  gyakorol 
minden  országra  abban  az  értelemben, 
hogy:  „megértsük,  hogy  nem  akarjátok 
megemelni az  ideiglenes  mechanizmust, 
de  fogjátok  fel,  hogy  az  egész  uniót 
leblokkoljátok.“  Az  igazság  azonban  az, 
hogy az uniós kollégáknak legalább négy 
lehetőségük van arra, hogyan ne hagyják 
magukat  leblokkolni  Szlovákia  által. 
Először  is,  egyszerűen megváltoztatják  a 
szerződést,  hogy  a  mechanizmus 
megemeléséhez  is  elegendő  legyen  a 
tőke  90  százaléka.  Másodszor,  teljesen 
kizárják  Szlovákiát  az  ideiglenes 
stabilitási mechanizmusból. Harmadszor, 
az  EKB  folytatja  az  olasz  és  spanyol 
kötvények  felvásárlását.  Igaz,  ez  az  EKB 
szabályainak  szigorú  megszegését 
jelenti,  de  ahogy  már  többször  is 
láthattuk,  a  saját  szabályaik  nem 
tartoznak azon dolgok közé, amelyekhez 
Trichet  úr  szentül  ragaszkodna. 
Negyedszer,  azok  az  államok,  amelyek 
azt  gondolják,  hogy  az  adósságválságot 

8.4 Állítólag recesszió lesz
Igen,  de  a  recesszió  így  is,  úgy  is 
bekövetkezik.  Egyszerűen  egész  Európa48  
átlagon  felül  élt,  és  a  bulinak  vége.  Az 
államok 
nem 
gyárthatnak 
újabb 
adósságokat,  ami  azt  jelenti,  hogy 
alacsonyabbak  lesznek  a  közkiadások.  Ezzel 
csökken a fogyasztás, és logikusan, csökken 
a termelés is. Ez azt jelenti, hogy csökken a 
bruttó  hazai  össztermék,  és  már  meg  is 
született  a  recesszió49 .  A  világban  lévő 
recesszió  biztos  nem  függ  össze 
Görögország csődjével. A görög gazdaság az 
uniós  gazdasági  termelésének  csak  2 
százalékát  teszi  ki  (és  a  világgazdaságnak 
kevesebb, mint 5 ezrelékét), ami egyszerűen 
jelentéktelen mennyiség.  De pontosan arra 
az  esetre  kell  felkészülnünk,  ha 
bekövetkezne  a  recesszió.  Szlovákiának 
szüksége  lesz  a  pénzre  a  beruházási 
programok  miatt,  mint  például  az 
autópályákra,  magasabb  munkanélküli 
segélyekre, stb. 
                                                            
48

 Természetesen az USA is, de ott úgy döntöttek, 
elhalasszák a spórolást. 
49
 A gazdasági teória szerint a recesszió az, amikor a 
GDP két egymást követő negyedévben csökken. 
Kimerem jelenteni, ez semmi azokhoz a milliárdokhoz 
képest, amit Szlovákia ad ki a görög nyugdíjakra, stb. 

                                                            
50

 
11 
 

 Szlovákia részesedése 0,9935% 

újabb  adóságokkal  tudják  megoldani, 
továbbra  is  adhatnak  kölcsön,  de 
bilaterálisan.  Pontosan  úgy,  ahogy  azt 
először tették Görögországgal. 

teljesen érthető, mert a kamat két részből áll, 
a  pénzek  értékéből  valamint  a  kockázati 
pótlékból,  és  magasabb  kockázat  esetében  a 
kamat is magasabb.  

A  valóság  azonban  az,  hogy  a 
konszenzuális  döntést 51 ,  nyomásként 
használják  azon  tagállamok  ellen, 
amelyeknek eltérő a véleménye. Először 
azt  mondják,  hogy  a  konszenzuális 
döntés jó, mert „egy lábbal már a küszöb 
túloldalán  vagyunk,“  aztán  meg  azt 
mondják,  hogy  „mégsem  blokkolhatunk 
le mindenkit.“  

Az, hogy az ECB elkezdte felvásárolni az olasz 
kötvényeket,  pofátlanság.  Az  ECB‐nak  erre 
nem  volt  semmilyen  joga.  Az  ECB  vezetője, 
Trichet  úr,  és  a  Banki  Tanács  többi  tagja, 
köteles  betartani  a  szabályokat,  nem  pedig 
változtatni  azokat.  Az  ECB  céljai  szent  dolog 
kell, hogy legyenek számukra, a legfontosabb 
cél  pedig  a  valuta,  és  az  árak  stabilitásának 
megtartása  (tehát  ellenőrzés  alatt  tartani  az 
inflációt),  ahogy  azt  megígérték  a 
polgároknak  az  euróövezet  létrehozásakor. 
Egy  tagállam  kötvényeinek  felvásárlása  csak 
azért,  mert megnőtt  a  kamat,  ellentétes  ezzel 
a céllal, és minden más élvvel, amilyen például 
az  EKB  függetlensége  a  tagállamok 
kormányaitól. 

9 Miért kezdte felvásárolni az
olasz kötvényeket az ECB?
Görögországhoz  hasonlóan,  Olaszország  is 
évek óta átlagon felül élt, és soha sem kellett 
volna bevenni őt az euróövezetbe, mert sosem 
teljesítette  a  Konvergencia,  közadósságra 
vonatkozó  kritériumát 52 .  Ennek  ellenére 
bekerült  az  euróövezetbe,  és  folytatódott  a 
pénzszórás. Ma Görögország után Olaszország 
a  második  legjobban  eladósodott  állam. 
Adóssága  a  bruttó  hazai  össztermék  120 
százalékának felel meg, és az ország logikusan 
magasabb  kamatot  fizet,  mint  például 
Németország.  Természetesen  az  európai 
politikusoknak köszönhetően (akik már másfél 
éve  oldják  a  válságot,  de  még  semmit  sem 
sikerült megoldaniuk), a piacon bizonytalanság 
uralkodik 53 ,  és  ezért  az  olasz  kötvényre 
vonatkozó  kamatok  6  százalék  fölé  nőttek.  Ez 

Az  egyetlen,  ami  segít  Olaszországon,  ha  elkezd 
spórolni,  hogy  ne  produkáljon  évről  évre  újabb 
adósságokat.  Az  olasz  képviselők  például  nem 
keresnének  nettó  15  ezer  eurót  havonta,  a 
politikusok  szállítása  pedig  nem  kell,  hogy  egy 
milliárd  euróba  kerüljön  évente.  Az  olaszok  ezen 
kívül  eladhatnak  néhány  állami  vállalatot  is. 
Azonnal  pénzhez  juthatnak,  ha  eladják  az  állami 
aranyuk egy részét. Olaszország 2500 tonna arany 
tulajdonosa több, mint 100 milliárd euró értékben. 
Röviden,  egyetlen  ésszerű  érv  sincs  az  mellett, 
hogy  az  EKB  csak  egyetlen  egy  olasz  kötvényt  is 
megvásároljon.  Természetesen,  senki  se  várja, 
hogy  Olaszország  most  spórolni  kezd.  Miért  is 
tenné?  Hisz  az  EKB  megmenti  őt,  ha  szükséges. 
Végül  is,  az  olasz  miniszterelnöknek  ennél 
kellemesebb kötelességei vannak.  

                                                            
51

 Olyan döntés, amelynél mindenki beleegyezése 
szükséges, vagyis a vétó joga. 
52
 A Konvergencia‐kritériumok szerint az állam 
közadósság legtöbb 60 % lehet, Olaszországnak az 
euróövezetbe lévő belépésekor 90%‐os volt a 
közadóssága. 
53
 A valóság sokkal inkább az, hogy a tőzsde nagy 
játékosai felfogták, hogy az EKB a végzetekig folytatja a 
megmentést, függetlenül attól, hogy pont ezt nem 
kellene csinálnia, így ellene játszanak. Butaság lenne 
tőlük, ha nem ezt tennék, nekünk pedig ez újabb 
milliárdjainkba kerül. 

10 Segítenek az euró‐
kötelezvények?
Az  euró‐kötvényeket  (eurobond)  az  euróövezet 
összes  tagállamának  közös  kötvényeihez  lehetne 
 
12 

 

11 Miért áll ki mindenki az
eurósánc mellett, csak
Szlovákia ellenzi?

hasonlítani.  Közös  kezeskedéssel,  és  egységes 
kamattal.  Július  végéhez  a  10  éves  kötvényekre 
vonatkozó  kamat  Németországban  2,6%, 
Olaszországban  5,9%,  Spanyolországban  6,1%, 
Portugáliában  és  Írországban  11%,  és 
Görögországban 15%. A kamat magassága tükrözi 
az  adott  ország  kockázatát,  valamint  jelentős 
nyomást gyakorol az adósság csökkentésére, tehát 
megszorító  intézkedésekre  ösztönöz.  Az  euró‐
kötelezvények  kiadásával  a  fentebb  említett 
kamatok  egy  egységes  kamatszinten  kötnek  ki, 
mégpedig 4,6 % magasságban. 

Lássuk,  ki  az,  aki  támogatja  az  európai 
stabilitási  mechanizmust.  Trichet,  az  ECB 
elnöke,  Barosso,  az  Európai  Bizottság  elnöke, 
és  Junker,  az  európai  pénzügyminiszterek 
elnöke.  Természetes,  hogy  ezek  az  urak,  és  a 
többi  uniós  bürokrata  támogatja  a 
mechanizmust,  ellenkezőleg  ugyanis  be 
kellene  vallaniuk,  hogy  hibáztak,  ezt  pedig 
ezekben  a  körökben  nem  szokás.  Miért 
kellene,  mondjuk  Trichet‐nek,  az  ECB 
elnökének októberben nyugdíjba vonulnia úgy, 
hogy  az  ECB  több  tíz  milliárd  eurós  adósságot 
produkált 56 ,  és  így  rontani  saját  személyi 
tekintélyét? Vagy, miért kellene, hogy Barosso, 
az  Európai  Bizottság  elnöke  bevallja,  hibát 
követett  el  (éveken  át  engedte,  hogy 
Görögország  többszörösen  magasabb  hiányt 
produkáljon,  mint  azt  a  Konvergencia‐
kritériumok  engedélyezik),  és  így  feleslegesen 
gyengítené  saját  hatalmi  pozícióját?  Röviden, 
mindenki  támogatni  fogja  Brüsszelben  ezt  a 
butaságot  az  eurósánccal,  az  utolsó  csepp 
vérig.  Függetlenül  attól,  hogy  ez  milyen 
gazdasági, és politikai költségekkel jár. 

Próbáljuk  ezt  elképzelni  egy  konkrét  példán. 
Németország  a  kamatra  évente  körülbelül  33 
milliárd  euróval 54   fizet  majd  többet,  mint 
eddig,  miközben  Olaszország  körülbelül 
ennyivel  fizetne  kevesebbet  az  eddiginél. 
Azonban,  minél  jobban  igyekszik  majd 
Olaszország  felelősségteljesen  gazdálkodni, 
annál  kisebb  lesz  az  előny,  mert  annál 
kevesebb  lesz  az  euró‐kötelezvény  kamat  és 
azon  kamat  közötti  különbség,  amit  (a  már 
spórolós)  Olaszország  egyedüliként  fizetne. 
Most  képzeljük  el,  hogy  Olaszország  egy  nap 
semmilyen  hiányt  nem  produkálna,  és 
elkezdené  csökkenteni  közadósságát.  Ekkor 
előfordulhat,  hogy  az  a  kamat,  amelyet 
Olaszország  fizetne,  ha  saját  magát 
finanszírozná,  alacsonyabb  lenne,  mint  az  a 
kamat,  amit  azért  kell  fizetnie,  mert  az  euró‐
kötvényeken keresztül finanszírozza magát. Az 
eredmény  az  lesz,  hogy  Olaszország  ráfizetne 
arra, ha ésszerűen gazdálkodna. Más szóval, az 
euró‐kötelezvények  csökkentik  az  ésszerű 
gazdálkodásra 
való 
ösztönzést, 
és 
ellenkezőleg,  újabb  adósságok  produkálására 
ösztönöznek 55 .  

Itt  van  továbbá  az  euróövezet  17  állama. 
Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és 
Spanyolország  nem  fogják  ellenezni  a 
mechanizmust,  hisz  pénzt  kapnak  belőle  (vagy 
nemsokára  kapni  fognak),  hogy  folytathassák 
adóssághalmozásukat. Marad 12 állam. 
Málta  és  Ciprus  azon  államok,  akik  szorosan 
össze  vannak  kötve  a  PIIGS‐el,  és  várhatóan 
                                                                                               
szabály a gyakorlatban, az európai politikusok már 
annyiszor megszegték saját szabályaikat, hogy szinte 
biztos, ezt a szabályt is megszegnék az után, hogy a 
tagállamok legtöbbje elérné a 60 %‐os határt. 
56
 Az ECB, irányelveivel ellentétben, több tíz milliárd 
euró értékben vásárolt görög kötvényeket. Ha valóban 
sor kerülne Görögország csődjére, akkor a bankok is 
veszteségesek lennének, az EKB pedig úgyszintén. 

                                                            
54

 Forrás: IFO Hivatal, 2011, 08. 17 
 Olyan mérlegelések is felbukkantak, melyek szerint az 
államok csak a GDP‐jük 60 %‐ig kapnak pénzt az 
eurókötvényekből, a többit saját maguknak kell 
finanszírozni. Függetlenül attól, hogyan is nézne ki ez a 

55

 
13 
 

nemsokára szintén nyújtani fogják tenyerüket. 
Itt van Belgium, amely már több mint egy éve 
kormány  nélkül  van,  így  azt  kipécézhetik  a 
pénzügyi piacok, és ő lehet a következő jelölt a 
mechanizmus  pénzére.  Szlovéniának  igaz 
alacsony a közadóssága, de már harmadik éve 
produkál  magas  hiányt,  és  szintén 
előfordulhat,  hogy  nemsokára  nyújtani  fogja 
tenyerét, utána pedig már csak kapná a pénzt, 
de  nem  adna  semmit.  Ezek  az  államok 
logikusan támogatják a mechanizmust. Marad 
8 állam. 

tudni az ország álláspontjáról. Lehet, hogy még 
nem múlt el az euró miatt érzett eufóriájuk.  
Marad  Ausztria,  Hollandia  és  Szlovákia,  azon 
országok,  ahol  (Finnországgal  együtt)  a 
legnagyobb  a  stabilitási  mechanizmus  iránti 
ellenszenv. Ez, sajnos túlságosan kevés ahhoz, 
hogy az ésszerű megoldás győzedelmeskedjen. 
Mellesleg,  csak  a  politikusokról  beszélünk. 
Mindenki 
mást, 
újabb 
adóságokkal 
megmenteni  akaró  nagyvonalúságukhoz 
hozzátartozik  az  is,  hogy  idegen  pénzzel 
mentenek.  Találni  viszont  sok  elismert 
közgazdászt 59 , akik teljes komolysággal állítják, 
hogy  Görögországnak  csődöt  kell  jelentenie, 
(hogy sor kerülhessen az igazi haircut‐ra) vagy, 
hogy  el  kell  hagynia  az  euróövezetet.  Ezek 
után  jelentősen  le  kellene  értékelnie  új 
valutáját. A leértékelés ilyen esetben nem kell, 
hogy  valami  negatívat  jelentsen,  ellenkezőleg, 
hozzásegíthet 

görög 
gazdaság 
versenyképességének  növeléséhez,  amivel 
segíthet  visszajuttatni  Görögországot  a 
tőzsdére.  

Németország  és  Franciaország  biztosan 
támogatja,  mert  esélyük  van  arra,  hogy 
európai  gazdasági  politikájukkal  hatalmat 
nyerjenek az egész EÚ felett. Ebbe a csoportba 
tartozik Luxemburg is, amely, mint a pénzügyi 
szolgáltatásokat  nyújtó  ország,  nagyon  jól 
megél  az  euróövezet  többi  államának  egyre 
magasabb  adósságaiból,  ezen  kívül  az 
euróövezet  finanszírozásánál  kitett  aránya  a 
legalacsonyabb  a  GDP‐hez  mérve 57 .  Marad  5 
állam. 
Finnország  a  többi  állam  háta  mögötti 
kétoldali  tárgyalások  által  kiharcolt  egy 
egyoldali egyezséget 58  a Görögországnak szánt 
kölcsönért  biztosításként,  amely  megtartása 
nélkül,  nem  vesz  részt  a  kölcsönben.  Bár  a 
tárgyalások  ebben  a  pillanatban  még  nem 
értek véget, ez világos bizonyítéka annak, hogy 
a  finnek  látják,  milyen  csapda  fenyegeti  őket, 
és  a  mechanizmus  ellen  súlyos  fenntartásaik 
vannak.  Észtországban  csak  az  év  elején 
vezették  be  az  eurót,  ezért  nem  sok  mindent 

Olyan  véleményekkel  is  találkozom,  melyek 
szerint  az  Európai  Bizottság  a  Nemzetközi 
Valutaalap  és  az  Európai  Központi  Bank  sok 
szakembert  foglalkoztat,  ők  pedig  csak  nem 
tévednek. Nos, először is, meg kell érteni, hogy 
„akinek  kenyerét  eszem,  annak  a  nótáját 
fújom,”  és  a  legtöbb  politikusnak  megfelel, 
hogy  az  eurósánc  lehetővé  teszi  számukra  a 
további  pénzszórást  és  a  szavazatok 
megvásárlását.  Ezért  az  általuk  fizetett 
szakemberek  is  főleg  azt  állítják,  ami  a 
politikusoknak  kedvez.  Másodsorban,  ezek  az 
úgynevezett  szakemberek,  alig  egy  évvel 
ezelőtt  még  azt  mondták,  hogy  Görögország 

                                                            
57

 Ellenkezőleg, Szlovákia részvétele az ideiglenes 
mechanizmusban a GDP‐hez való arányhoz mérve a 
legmagasabb. 
58
 Egy konkrét biztosítékról van szó, amellyel az adós 
kezeskedik hitelezőjének kötelezettségéért. Az egyoldali 
egyezség az után jön létre, ha az adós képtelen 
teljesíteni a megegyezett kötelezettségeit. Tipikus példa 
erre a lakásra vonatkozó zálogjog, amely a finanszírozás 
tárgya. 

                                                            
59

 Például Kenneth Rogoff, Alan Greenspan, Hans 
Werner Sinn, vagy az a 189 német makrogazdasági 
professzor, akik 2010 februárjában aláírták azt a német 
kormánynak címzett felhívást, melyben kérték, ne 
támogassa a Görögországnak szánt kölcsönt. 

 
14 
 

2012‐ben visszakerülhet a tőzsdére, ezen kívül 
az  átmeneti  eurósáncnál  majdnem  200 
milliárd  euróval  tévedtek,  stb.  A  szakemberek 
helyett  inkább  az  egyszerű  paraszti  észre 
támaszkodnék.  

Annak,  ami  most  alakul,  a  KGST  csak  felhígult 
változata  volt.  Figyelmeztetek,  ez  nem  az  az 
euróövezet,  amelybe  2009‐ben  beléptünk. 
Érvényesülnie  kellett  néhány  szabálynak,  de 
ma  mindegyiket  megszegik.  Az  átmeneti  és  a 
tartós  eurósánc  az  éves  állami  költségvetés 
egy‐  másfélszeresébe  kerül.  Ezen  kívül  sehol 
sincs  megírva,  hogy  az  eurósánc  emelésével 
kapcsolatos kísérletek ezzel véget értek. Ez egy 
gazdasági  árulás.  Úton  vagyunk  a  gazdasági 
jobbágyság felé. Kérdezte valaki az embereket, 
vajon  akarják‐e  ezt?  Minden  felmérés 
világosan  mutatja,  hogy  az  emberek  nem 
akarják  az  eurósáncot.  Népszavazásra  pedig 
nincs 
elegendő 
akarat 
koalíciós 
partnereinkben.  Olyan  koalíció  vagyunk, 
melynek kormányprogramjában szóról szóra a 
következő áll 61 : 

Más  a  helyzet,  ha  a  választókat  figyeljük, 
például  Németországban.  A  mechanizmus 
ellen jelentős az ellenszenv, elég, ha különféle 
internetes  vitákat  figyeljük 60 .  És  ha  már 
Németországról  beszélünk,  ott  sem  létezik 
koalíciós 
többség, 

mechanizmus 
megszavazásához  szükség  lesz  az  ellenzék 
szavazataira is. 

12 Hogyan tovább?
Megértem,  hogy  Szlovákia  kis  ország,  de  nem 
kell  túlzásba  vinni  a  szolgalelkűséget.  Ha 
egyszer  létezik  vétójog,  akkor  élni  kell  vele, 
például  akkor,  ha  hatalmas  gazdasági  károkat 
akarunk  elkerülni.  Jó  lenne,  ha  kicsivel  több 
önbizalmunk  lenne,  és  tudatosítanánk,  hogy 
Szlovákia  érdekei  nem  mindig  egyeznek  más 
országok érdekeivel.  

„Az Európai Unió szintjén Szlovákia a költségvetési 
szabályok  (Stabilitási  és  Növekedési  Paktum) 
szigorítását  szorgalmazza,  miközben  a  változások 
része  kell,  hogy  legyen  azon  ország  irányított 
csődjének  lehetősége  is,  amely  felelőtlen 
költségvetési  politikát  alkalmaz,  valamint  egyéb 
mechanizmusok,  melyek  hozzájárulnak  a 
szabályok betartásához.”  

Egyetértek  azon  állítással,  hogy  itt  már  nem 
csak  Görögországról  van  szó.  Arról  van  szó, 
hogy  épp  ebben  a  pillanatban  alakul  (az  euró 
megmentése  ürügyével)  az  európai  központi 
kormány. Ott nem csak közös valutánk, hanem 
közös  adósságunk,  közös  adónk  is  lesz,  és 
középtávon  a  nemzeti  hatáskörök  minimálisra 
csökkennek.  Fel  kell  fogni,  hogy  abban  az 
esetben  Szlovákia  szinte  már  semmiben  sem 
dönthetne.  Ezen  a  helyen  kérdem  KDH‐s 
kollégáimat,  miért  ellenzik  az  adók 
harmonizálásáról  szóló  javaslatot,  emellett 
azonban 
támogatnak 
valami 
sokkal 
veszélyesebbet,  aminek  az  adóharmonizálás 
csak egy kis részét képezi. 

Koalíciós  partnereink  most  ennek  az 
ellenkezőjét szorgalmazzák. Erre azonban nem 
kaptak mandátumot a választóiktól 62 .   
A  mechanizmus  parlamenti  ratifikálása  olyan 
döntés  lesz,  amely  hosszú  távon,  és  nagy 
mértékben károsítja Szlovákia polgárait.  
Az SaS ehhez nem járul hozzá.  
 

                                                            
61

                                                            

 És valami hasonló szerepel a kormánypártok 
választási programjában is. 
62
 Szlovákia lakosainak több mint 60 százaléka ellenzi a 
Görögországnak szánt kölcsönt. Forrás: AVVM. 

60

 Például az az interjú, melyet velem készített a Die 
Welt lap, 2010, augusztus 26‐án, amelynél a több mint 
400 hozzászólás 98 százaléka az eurósánc ellen szólt. 

 
15 
 

Az EURÓSÁNC jelenti
a legnagyobb veszélyt
az euróra, mert az
adósságválságot újabb
hitelekkel kezeli!!!
Ing. Richard Sulík
SaS elnök

Miért alakultunk,
és mi a célunk
A menedzseri és vállalkozói szférából érkező ,
szakemberekből álló csoport, amely mögött
már jelentős munka áll egy nap úgy döntött,
nem szidja tovább a szlovákiai viszonyokat,
és politikai pártot alapít. Senki közülük nem
volt politikus, de összekötötte őket a célratörés és a kitartás. Az élet megtanította őket
arra, hogy a tisztességes és felelősségteljes
cselekedet nem csak a személyes
boldogságot garantálja, hanem a társadalom
működésének alapja is. Mindig mindennél
jobban hangsúlyozták az egyéni szabadságot, az igazságos szabályok keretein belül,
valamint az egyén esélyét a sikerre.
Így alakult meg 2009-ben a Szabadság és
Szolidaritás jobb-liberális párt, a büszke és

www.strana-sas.sk

szabad polgárok pártja, akik úgy döntöttek,
saját kezükbe fogják a sorsukat. Az elsődleges céljuk azon dolgozni, hogy hatékonyan
és igazságosan működjön az ország.
Szlovákia modernizálásának legnagyobb
gyengéje a bürokratikus közszféra, melyben nagy mértékben jelen van a korrupció.
Olyan társadalomban, melyben nehezítik
az igazsághoz és a jogérvényesítés vezető
utat, nem lehet hatékonyan megvalósítani
a liberális szabadságeszméket és a polgári
szolidaritás lehetőségeit. Nem azért léptünk
be a politikába, hogy lopjunk, hanem azért,
hogy a gyerekeink ne meneküljenek el
Szlovákiából. Az a célunk, hogy Szlovákia
normális, működő ország legyen, ahol a
polgár szabadon élheti saját életét a nélkül,
hogy az állam egcecíroztatná.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful