1

Szociológia
Jegyzet: oktatás
A modern kort megelőzően az emberek a családi környezeten belül szervezték ismereteiket, a modern társadalom velejárója, hogy iskolázottság nélkül nem lehet beilleszkedni a társadalomba. Ennek oka: hogy a társadalom az ipari forradalom óta tudományos tevékenységre épül, ezért tudni kell alkalmazni a tudományokat, ismereteket. Az oktatási rendszer alapvető problémája: lassan változik, míg az élet túl gyorsan. Egyre többet kell tanulni, mert olyan gyors a technológiai változás, fejlődés, hogy több mindenhez kell érteni ahhoz, hogy meg tudjanak élni az emberek. E miatt a tanterveket folyamatosan újra kellene írni, a tanárokat is folyamatosan tovább kellene képezni. De ennek nem lehet megfelelni. Viszont akkor is kell oktatás, ha nem működik jól, csak olyan ismereteket kellene adni, ami akkor is alkalmazható, ha a világ, a technika már előbbre tart: Általános műveltség és univerzális tudás. Esélyegyenlőség: a társadalom minden tagjának biztosítani kell a tanulás lehetőségét, ha nem otthon tanulunk, hanem az iskolában, akkor elvileg igazságosan, egyenlően részesülünk a lehetőségekből, hiszen a tehetsége alapján mindenki maga szerzi a tudását. Nem lehet egy szintre hozni egy társadalmat, mivel már induláskor óriási különbségek vannak. Ezért az oktatást javító forradalmak sikertelenek voltak. Iskola egyre kevésbé tud nevelni. Míg a demográfiai átmenet után a szülők mintákat adtak, kézbe vették a nevelést, hiszen minden nap találkoznak a gyerekkel, nagyon erős a hatás. Addig az iskolában a tanár keveset tud átadni, mivel ritkábban találkoznak, a gyerekek kezelhetetlenek lesznek az iskolában. Mivel óriási különbség van gyerek és gyerek között, nem lehet az össztársadalmi értékeket, elemi normákat tartalmazó tantervet ugyanúgy átadni nekik. Pénz befolyása: mindenhol ott van, nem fizetnek a betanításért, ezért a frissen végzettek nem kapnak állást: a mai oktatási rendszer munkanélkülieket termel. A rendszerváltás az oktatásban tulajdonképpen még nem ment végbe, keverednek a különböző elemek, de alapjában a szocialista rendszer szerint működik.

2

Andorka könyv: 1. fejezet: A szociológia, mint tudomány
− A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. Társadalomtudomány; minden, ami a

társadalomról elmondható. A társadalmat, amiben élünk nemcsak a szociológia segítségével ismerhetjük meg. Pl.: a két világháború közötti magyar társadalom megismerésének elsőrendű forrásai Móricz novellái; Féja Géza riportjai; Illyés Gyula szociográfiája: A puszták népe. − A tudományos módszer lényege, hogy ha megfogalmazódik valamilyen probléma, akkor megpróbál magyarázatot adni, végül pedig megvizsgálja, hogy a valóságból nyerhető információk alapján, igazolódik vagy cáfolódik az elméleti magyarázat. − A szociológusok többsége azt vallja, hogy soha nem lehetünk biztosak abban, hogy megtaláltuk az igazságot, de kutatásaik közelebb visznek a megismeréshez, azaz minden új hipotézissel közelebb jutunk az igazsághoz. − Tudományos forradalom: Ha halmozódó ismereteink nem magyarázzák meg a valóságot, akkor félredobjuk az eredeti megközelítést, és új kérdéseket fogalmazunk meg, azaz új nézőpontból közelítünk az igazsághoz. Ezt nevezzük tudományos paradigmaváltásnak. A valósággal való, tudományos módszerekkel végzett összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról.

A társadalmi struktúra, intézmények kultúra:
− Az ember társadalmi lény. A szociológia pedig, a társadalomban való együttélés szabályszerűségeit kutatja. A szociológust az érdekli, hogy a különböző társadalmak hogyan működnek, hogyan változnak. − Társadalmi struktúra: A legáltalánosabb értelemben az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyokat (alá –és fölérendeltséget) értjük. − Társadalmi intézmény: A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységnek alapvető módját és mintáját. Az intézményekhez értékek és normák tartoznak, amelyek előírják az intézményesült viselkedést, továbbá büntetik annak megszegését. − Kultúra: − Az anyagi javak, értékek és normák együttese. A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmis struktúrában elfoglalt helyzetük. Az egyének az intézmények keretei között, az azok nyújtotta lehetőségek által behatárolva cselekszenek a társadalomban, a társadalom kultúrája szerint alakítják mindennapi életüket.

A társadalomtudományok történeti kialakulása:
A társadalomról való gondolkodás egyidős az emberiséggel, de leginkább filozófiai elmélkedésekben jelent meg. A történetírás az írásbeliség kezdetei óta külön tudomány volt, a többi társadalomtudományok viszont a filozófiáról váltak le. − XVII. sz. a demográfia önállósulása. John Grant a londoni halálozási adatokat kezdte tanulmányozni, a pestis és más halálokok miatti halálozási adatokat próbálta empirikus módon vizsgálni. − XVII. sz. második fele: politikatudomány. John Locke

3

A gazdaságilag lassan erősödő polgárság le akarta rázni magáról az uralkodó abszolút hatalmát; demokratikus politikai viszonyokat akart teremteni. Közgazdaságtan: Adam Smith – „Láthatalan kéz” A XIX. sz. elejére azonban világossá vált, hogy bár a piac szabad működése soha nem látott mértékű viharos iparosodást, gazdasági növekedést idéz elő, de ebben a folyamatban a társadalom nagy tömegei elvesztik korábbi megélhetési alapjukat, és szélsőséges nyomor fenyegeti őket. A szociológia előfutárai: Saint Simon; Comte; és Tocqueville, valamint e tudomány 3 nagy klasszikusa Marx, Durkheim és Weber a XIX. sz. első évtizedeitől az első világháborúig ezeket a folyamatokat próbálták megérteni, továbbá a negatív társadalmi jelenségek elkerülésének módját kutatták. Társadalomnéprajz: Európában és különösen Közép – Európában a néprajz azzal a céllal indult, hogy összegyűjtse a népi kultúrát, azaz a folklórt. A gyarmatokkal bíró nyugat – európai országokban és az Usa-ban viszont a gyarmatokon élő és nem európai kultúrájú népek gondolkodásának és viselkedésének megértése volt a kulturális és szociális antropológia kutatás elsődleges célja. Szociálpszichológia: A századforduló körül a pszichológiából alakul ki.

A szociológia tárgya, módszere és alapvető szemlélete:
− A tudomány tárgya tekintetében a szociológia, mint a társadalom célját vizsgáló tudomány
1. 2. 3. 4. különbözik a közgazdaságtantól, mely csak a gazdasági jelenségekkel foglalkozik; demográfiától; mely csak a népesedési folyamatokra figyel; politikatudománytól, mely csak a politikát vizsgálja; szociálpszichológiától; mely csak az egyéni viselkedést…

A társadalomnéprajz és a történettudomány viszont a szociológiához hasonlóan a társadalmi élet valamennyi jelenségét kívánja kutatni.

Módszer:
− Empirikus adatgyűjtés. Hasonlít a demográfiához, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a szociológusok inkább hajlanak a statisztikai adatok mellet kérdőíves adatfelvételre is támaszkodni.

Szemlélete:
− Az ember életének minden jellemzőjét; életesélyeit erősen meghatározza a társadalom szerkezetében elfoglalt helyzete. − A társadalmi helyzet befolyásolja az ember: 1. jövedelmét; 2. milyen lakásban és lakóhelyen él; 3. milyen iskolai végzettséget szerez; 4. hány gyereke születik; 5. várhatóan hány évig él; 6. milyen valószínűséggel válik alkoholistává vagy kerül börtönbe… Ez a hatás természetesen determinisztikus, hanem valószínűségi jellegű!

A társadalomtudományok emberképe:
− Közgazdaságtan: (homo oeconomicus). Racionálisan dönt, adott ráfordítással haszna
maximálására törekszik. A közgazdászok némelykor kiterjesztik a homo oeconomicus hipotézisét a gazdaság körén kívüli tevékenységekre, pl.: házasodásra, gyerekvállalásra, politikai cselekvésre.

− Politikatudomány: (homo politicus). A szociológus tudományos magatartása: − Az uralkodó tanácsadója: A kormányzatnak szakértő tanácsokat. egyáltalán megvalósíthatók-e. problémákkal foglalkozik. amely egy jól körülhatárolható és definiálható jelenség előfordulását értelmezi egy adott társadalomban és korszakban. a véletlen. A hatalom megszerzése és megtartása mozgatja. A normák és az értékek a társadalom kultúrájának alapvető alkotóelemei. A normákat és az értékeket a társadalom tagjai gyermekkori szocializációjuk során sajátítják el. az elnyomás. demagógiával és félrevezető nézettel szemben. internalizálják.4 − Szociológia: (homo sociologicus). cselekvéseitől. őket segíti a problémák megoldásában. Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik igazodni. hogy azok milyen következményekkel járnak. A hangsúly az egyéni lelki tényezők szerepén van. A szociológiában jártas egyén jobban megérti azt a társadalmat amelyben él. változásait megjósolja. A szociológia nem alkalmas arra. − Érzületeika: Az egyén kizárólag az általa elfogadott morális elveket követi. Nem számítottak arra. mely normák hátterében értékek állnak. a személyi tényezők (ebben az esetben Gorbacsov – tényező) lényegesen befolyásolják azt. Max Weber: A tudós számára a legfőbb érték. ezért jobban tud védekezni minden manipulációval. nincs tekintettel arra. hogy a társadalomban a kizsákmányolás. − A tudomány főpapja: Az egyetemeken és a kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani Szociológia tudománya – politikai cselekvés: A szociológiai kutatások eredményeinek óhatatlanul politikai következményei vannak. vagyis annak a felismerése. A társadalom tagjainak többsége egyetért ezekkel a normákkal és értékekkel. A szociológia hozzájárulhat egy jobb társadalom kialakulásához. Nem látták előre az európai szocialista rendszerek összeomlását. A szociológiában tért hódít a történeti szemlélet is. A szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható. azaz legfeljebb középszintű elméleteket fogalmazhat meg. − A nép orvosa: A szegények. A történelem nem követ determinisztikus törvényszerűségeket. A szociológiának leleplező funkciója is van. viszont világosan látták. hogy hatalomra jusson és a hatalmat megtartsa. Hatalomvágy. gyors és radikális változásokat a szociológia nem tud előre jelezni. − Középszintű elméletnek nevezzük: az olyan elméletet. gátolni tudja azt. . az önkényuralom erősödjék. az elnyomottak és a kizsákmányoltak problémáját kutatja. hogy a mai jelenségek megértéséhez ismernünk kell azok történeti előzményeit. hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy évszázados irányait. hogy ilyen hirtelen összeomlanak a totalitárius és autoritárius rendszerek. Illúzió: hogy a társadalom egésze központilag szervezhető! A nagy társadalmi folyamatok nagymértékben függenek az egyes emberek érdekeitől. hogy a tudományos igazságot kimondja. hogy konkrétan mi történik az egyes társadalmakban. hogy súlyos problémák halmozódtak föl ezekben az országokban. − Mennyire használható fel az előrejelzésben és a tervezésben? Nagy történeti fordulatokat. megjósolni. − Pszichológia: (homo psychologicus). Ellentmondás: az érzületetika és a felelősségetika szembeállítása. a politikus viszont arra törekszik. Konkrét társadalmi problémák megoldását segíti elő. reformjavaslatokat dolgoz ki. gyökereit is.

a hozzájuk fűzött értékelést és az esetleges politikai javaslatokat. hogy kutatásait minél kevésbé befolyásolják a saját értékei. A kutatások objektivitása: − − − − − A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia. Ha nézetek és érdekek befolyásolják a tudományos munkát. akkor az nem érdemli meg a tudományos elnevezést. A társadalmi valóság tárgyilagos szociológiai feltárása szükségszerűen elősegíti a társadalmi viszonyok javulását. Ugyanakkor a szociológus nem zárkózhat el attól sem. Mégis törekednie kell arra. olyan világképről. hogy konkrét javaslatot tegyen a szegénység enyhítésére. és adott esetben bírálja az érvényben lévő szociálpolitikát. ezért hajlamos olyan kompromisszumokat kötni. A szegénység vizsgálata: Már azzal. amelyek ellentétben állnak a magas etikai elvekkel. A kimutatott eredmények és méginkább a levont következtetések óhatatlanul minősítik a fennálló gazdasági és társadalmi rendszert. minél inkább az objektív igazság.5 − Felelősségetika: Az egyén számol a cselekedetek előrelátható következményeivel. politikai állásfoglalása. a valóság feltárását szolgálja. A szociológusnak arra kell törekednie. legalábbis abban az értelemben. Külön kell választania a megállapított tényeket és belőlük levont következtetéseit. A szociológusnak tisztába kell lennie azzal. hogy a kutató ezt a témát választja. hogy a kutatás eredményeit tárgyilagosan mutassa be. nyilvánvalóan állást foglal politikailag is. Elég csak arra gondolni. milyen történelmi katasztrófákat okozott. hogy az alapvető morális elvek elvetése („a cél szentesíti az eszközt”). hogy a szegénységet társadalmi problémának látja. amely az emberek egy részének érdekeit szolgálja. hogy minden társadalomtudós munkásságát befolyásolja a saját társadalmi helyzete. Ezért ilyen nagy a szociológus erkölcsi felelőssége!!! . hanem egyszerűen ideológiáról van szó.

− Szerinte a társadalmat determinisztikus törvények uralják.  A fejlődés az ipari társadalom irányába halad. − Ipari társadalmat. Az egyik korszaktól a másikba való átmenet(et) a társadalom összezavarodásával. Szerinte lehet liberális (mint Amerikában) vagy despotikus (mint Franciaországban) − Úgy látta. Előfutárok: Saint-Simon: − Törvényszerűséget keresett a társadalmak fejlődésében. Pozitivista: A természettudományokkal való hasonlóság hangsúlyozása miatt. bankárokból. Pozitív korszak  Az ipar a legfontosabb gazdasági ág. így mennek végbe a nagy változások. saját témakörrel. elméletekkel és módszertannal rendelkező tudomány megszületése a XIX. könnyebbé és kevésbé fájdalmasabbá kell tennie. − Úgy gondolja. − Szerinte két erő mozgatja a társadalmakat: 1. hogy az egyenlőség megvalósítása a szabadság elnyomásával jár. . (Ő is az ipari társadalom elméletét vallotta) A meritokratikus társadalom eszméjének előfutára. anarchiával jár. Mint önálló. Szerinte a vezető osztály tudósokból. és tőle származik az elnevezés is. sz. -ra tehető. A megszokás ereje  szokásokban és intézményekben ölt testet. A történelemben váltakoznak a stabilitás időszakai és a kritikus időszakok. Ő az „ipari társadalom” megfogalmazója. ipari vállalkozókból és mérnökökből fog állni.  Tehát a „menedzserek az uralkodó osztály” és az „értelmiség az uralkodó osztály” egészen Saint-Simon-ig nyúlik vissza.6 2. Comte: − Ő fogalmazta meg a szociológia igényét. fejezet: A szociológia története A társadalomról való gondolkodás az emberiséggel egyidős. 2. hogy a szociológia képes előrelátni. így a szükségszerűen bekövetkező változásokat. Újításra való hajlam  változtatásra irányuló kollektív aspiráció. Az emberiség fejlődésének elmélete: − Teológiai korszak − Metafizikai korszak − Pozitív korszak A jelenségeket természettudományos módszerekkel kimutatott törvényekkel magyarázzák. − Katonai társadalmat. Tocqueville: − Érdeklődésének középpontjában a demokrácia állott. Megkülönböztet: − Teológiai társadalmat.

Semmi jel nem mutat azonban arra. míg végül a fejlődés a kommunista társadalomban csúcsosodik ki. a feudális. hogy a társadalmi pozíciók nem öröklődnek. az önkényeskedés hiányát jelenti. de megélhetésük érdekében kénytelenek bérmunkásként eladni munkájukat a tőkéseknek. így minden foglalkozás nyitva áll minden állampolgár előtt. A kapitalista társadalomig a kizsákmányolás jellemzi a rendszert. Van demokratikus szocializmus is (proletárdiktatúra nélkül) Formáció elmélet: Eszerint az emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó. Az alapító atyák: K. Engels: Szociológiai jellegű munkáinak 3 fő csoportja: − Egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek − A kapitalista társadalom működését elemző (TŐKE) − Az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek: (Kommunista Kiáltvány) Kapitalista rendszer: elemzése. és helyén a kapitalista rendszer valósult meg.7 − Azt kutatta. hogy milyen tényezők segítik elő a szabadság megőrzését az egyenlőséget kívánó társadalmakban. a munkásosztály (átmeneti időre) hatalma  PROLETÁR DIKTATÚRA.: Mo. . ellentmondásainak feltárása. és a szocialista rendszeren megy keresztül. amit ma civiltársadalomnak nevezünk. A munkásosztály elnyomorodása − Abszolút ~: a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed. Marx. (pl. Az állami hatalom decentralizációja. Az ezzel járó súlyos munkanélküliség és a leküzdésére irányuló gazdaságpolitika viszonylagos sikertelensége aktuálissá teszi Marx kérdésfelvetéseit. A munkások személyileg szabadok.) Kommunizmus: Mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból. hogy nem valósult meg a marxi jóslat. hogy a kapitalizmust felváltja a szocialimus. − − Az egyenlőség: megszűnnek a rendek és az osztályok közötti jogi különbségek. Tőkésosztály  Munkásosztály A tőkések kizsákmányolják a munkásokat. egyesületeinek aktivitása. az állampolgárok önkéntes társulásainak. Bizonyos fejletségi színt elérése után a szocialista rendszer rendre összeomlott. A korábban nagy hatású marxizmus hanyatlását az okozta. (nem fordítva történt) A korabeli kapitalista társadalmakra alapozta jóslatát. a kapitalista. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételének fontossága. akik a termelőeszközök birtokában vannak. A kapitalizmus szükségszerű összeomlása  a szocializmus szükségszerű eljövetele. Szocialista rendszer: A jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. Államszocializmus: A termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van. Központi gazdasági tervezés folyik. 1990-ig. vagyis egyre kisebb bérből kell gazdálkodniuk. − A szabadság: a hatalom törvények szerinti gyakorlását. F. Nem jelenti az anyagi helyzet és a jövedelmek egyenlőségét. hogy a gazdasági válságok miatt a kapitalista gazdasági rendszer összeomlik. Hanem.

A munkások bére a gazdasági fejlődés előrehaladtával emelkedni kezdett. A magáért való osztály: tagjai tisztában vannak azzal. A kizsákmányolókat  tőkések 2. (Funkcionalista irányzat) Elidegenedés: A munkaviszonyokban jelentkezik. a művészet. Az érdekeik érvényesítéséért osztályharcot folytatnak. a tudomány. Harmóniaelmélet: (antimarxista szemlélet) – a társadalom lényegét az együttműködésben látja. Pozitívnak ítéli. Lényeges szerepe van ebben az osztályharcnak. hogy ki vannak szolgáltatva nagyobb társadalmi erőtlenek. mint az értéke a tőkés a különbözetet kisajátítja  kizsákmányolás. − Az elnyomáselmélet alapja az: értéktöbblet elmélet. A profit a munkás ki nem fizetett bére. vannak és lesznek konfliktusok. A magának való osztály: tagjai azonos helyzetben vannak. hisz a bérmunkás nem érzi sajátjának munkája termékeit.  Ez határozza meg helyzetüket. de ez nem tudatosul bennük. A Tőkében két osztályt különböztet meg: 1. a munkásoknak viszont nincsenek termelőeszközeik. A társadalom tagjai idegenül érzik magukat saját társadalmukban. úgy érzik. de az utóbbi másfél évtizedben több fejlett kapitalista országban ismét folyamatosan nőni kezdtek. A jövedelem-eloszlásnak Marx által megfogalmazott problémái ma is fennállnak.  végső esetben forradalom. a kommunizmusban teljes lesz a harmónia. − − − Mivel a használati értéke nagyobb. A termelőeszközök a tőkések tulajdonában vannak. a konfliktus a társadalmak fejlődésének mozgatóereje. mert ezek valósítják meg az (egyes) egyik társadalmi formációból a másik. A kizsákmányoltak  bérmunkások Konfliktus: az emberi társadalmak lényegéhez tartozik. Ez az irányzat igen kritikus Marxszal szemben. A kezdeti nagy jövedelmi különbségek erősen csökkentek. a vallás mind csak a gazdasági viszonyok felépítményei. A gazdasági alap: a történelem döntő mozgatóereje. és a konfliktusban társadalmi problémát lát. a szakszervezeti mozgalomnak. A gazdasági alap két része: − Termelőerők (technológia. 2. a tudás. nemcsak munkájuknak. akik a termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak. de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. A konfliktus legélesebb formája a forradalom. hogy azonos helyzetben vannak. minden árú értéke az előállításra fordított munkával arányos. tudják hogy más osztályoktól ellentétesek az érdekeik. szakképzett munkaerő) .8 − Relatív ~: a munkások életszínvonala nem szükségképpen csökken. hanem egész életüknek nem látják értelmét. MERT: a szocializmusban eltűnik. Az osztály: azon egyének csoportja. Nem képesek saját sorsukat maguk alakítani. haladóbb formációba való átlépést. A politika. Két osztályfogalmat használ: 1. A mai konfliktuselméleti irányzat: minden emberi társadalomban voltak. és ezért nem folytatnak osztályharcot.

Anómiás öngyilkosság: az öngyilkosság gyakorisága ott magas. hogy milyen termelési viszonyok felelnek meg azoknak legjobban. Durkheim: Szolidaritás: − Mechanikus: a társadalom tagjai egymáshoz hasonlítanak. érzelmileg motivált . mert a társ. ahol elterjedtebb az anómia. Max Weber: . sokféle rítust alkalmaz. ezért nem magyarázható az egyének tulajdonságaival. − Szerves. A társadalom ugyan differenciálódik. karizmatikus (népvezérek) 3. de tagjai egyre jobban egymásra vannak utalva  így szolidaritást kell érezniük egymás iránt. differenciálódik: − Gazdaság (ez a marxi osztály) − Hatalom − Életmód − Megbecsültség dimenzióban. de az öngyilkosság gyakorisága társadalmi tény. Növekvő munkamegosztás. tradicionális 2. (Vallás fogalmának megfelel a nemzeti szocializmus is. Ha a normákban való egyetértés meggyengül. Pl: az öngyilkosság ugyan egyéni cselekedet. A szolidaritást alátámasztják a nagy lelkesedést kiváltó kollektív megmozdulások. társadalmi és politikai fejlődés lényegét a racionalitás terjedésében látta. és tömeggyűléseken tüzeli fel a párttagokat a lelkesedés állapotába) Fontos tétele. inkább a társadalmi változások érdekelték. racionális (választásokon alapuló)  A modern gazdasági.Marx és Durkheim között áll. illetve a nemzet önimádatát írja elő.9 − Termelési viszonyok (a termelést szabályozó hatalmi és jogi feltételek)  A termelőerők fejlettségétől függ. tradicionális (királyi) 2. A társadalmi cselekvés típusai: 1. Legitimitás: 1. organikus: társadalmi munkamegosztáson alapul. de Marxnál kisebb jelentőséget tulajdonított a forradalomnak. hasonló munkát végeznek hasonlóan gondolkodnak.  A hatalomnak és ezáltal a politikának több figyelmet szentel. mint Marx. − Hatalom: a fizikai kényszer fenyegetésén alapul − Uralom: amelynek alapja. a társadalom tagjainak az a meggyőződése. A társadalom különféle munkát végző tagjainak együtt kell működniük. hogy a kormányzat jogos vagy legitim. kisebb jelentőséget tulajdonított a társadalmi rend fenntartásának. Vallás: . − A társadalom normáinak meggyengülését értette alatta. például pszichológiai jellemzőkkel. Szerinte a TÁRSADALMI SZERKEZET. Elismerte a konfliktusok elterjedt voltát. Anómia: − Ő dolgozta ki a fogalmat.a konszenzus és a szolidaritás megteremtésében látta nagy jelentőségét. ünnepségek is. hogy a társadalmi tényeket csak más tényekkel lehet magyarázni. megnő a társadalmi problémák gyakorisága.

a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik.10 3. Érzület etika: tudós / abszolút értékek és morális elvek követése Következmény etika: politikus / mindig azt mérlegeli. Vilfredo Pareto: A történelem nem osztályharcok története (mint ahogy Marx gondolata). hanem valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek. A „formális szociológia” előfutára. társadalmi változások lényegét. és az irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák is mozgatják. A ~ működése kiszámítható  szemben a feudális ügyintézéssel. Elutasította azt a pozitivista tételt. politikára és különösen a gazdaságra? A vallás erős hatással van – állítása szerint – a társadalom tagjainak gazdasági viselkedésére. társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás. „Megértő” szociológia: a szociológusnak törekednie kell megértenie a társadalom tagjai cselekedeteinek és szavainak. és a szerződéseken és személytelen kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú szerveződések uralkodnak. de annak negatív következményeit is hangsúlyozása. cél-racionális:  a modern társadalomban –szerinte – ez válik uralkodóvá. karizmatikus uralom) Kortársaival ellentétben. hanem az emberek közötti társadalmi kapcsolatok közös formáinak feltárását tartja a szociológia feladatának. . cselekedeteinek milyen következményei lehetnek az elérni kívánt célokra nézve. A racionális megfontolások mellett irracionális ösztönök. Szociáldarwinizmus: . hogy a természettudományok és a szociológia azonos módszerekkel ismerhetik meg a világot.: protestáns etika. érték-racionális 4. gondolatainak motívumait. Tudomány felfogása: Mélyen hatott rá a német Idealista Filozófia és a Német Historizmus. Georg Simmel: Nem a konkrét társadalmak vizsgálatát. A bürokraták között pontos munkamegosztás érvényesül. Ideáltípus: vmely jelenség lényeges jellemzőinek összefoglalása. bürokrácia. A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági. hogy nincs fejlődés egy jobb társadalom felé. Kortársak: Herbert Spencer: Az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosodás híve. (Pl. Ferdinand Tönnies: Háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek.  − korlátozza a személyes szabadságot − kiszolgáltatja a társadalom tagját a személytelen ügyintézésének Vallásszociológia: Hogyan hatottak a különböző vallások a társadalomra. Nem elég megismerni mit cselekszenek. Bürokrácia: . hanem a hatalmi elitek körforgásának története Ebből – szerinte – az következik. szerinte a társadalomban nem determinisztikus törvények. A bürokratikus racionalizációban látja a modern politikai és gazdasági.a fejlődés spontán kiselejtezi az alkalmatlanokat. A pénz filozófiája a pénzgazdálkodás elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek közötti interakciókat. azt is meg kell érteni miért cselekszenek az adott módon.

a szabadság és a függetlenség vágya közt.11 Charles Cooley: Az elsődleges csoportok : a család. a szomszédság fontosságát emelte ki az emberi személyiség fejlődéstan és általában az ember jólétében. gazdálkodási stratégiái érdekelték. Szerinte az ideológiák az uralkodó csoportok érdekeit szolgálják. hogy megtudjuk hogyan értelmezik az emberek az őket körülvevő társadalmi környezetet. Tanítványa : Norbert Elias. tehát a gazdaságot nem lehet a társadalomtól függetlenül vizsgálni. Az utópiák viszont az elnyomott csoportok érdekeit szolgálják. Burgess . hogyan igazodnak el a társadalomban. súlyos megrázkodtatást okozott az európai szociológusoknak. a 30-as évek eleji nagy gazdasági válság és a szélsőjobboldali rendszerek hatalomra kerülése. Park és Ernest W. A piac mellett két alternatív gazdálkodási mechanizmust elemzett: − − reciprocitás  kölcsönös ajándékozás redisztribúció  újraelosztás A kapitalizmus működése következtében totalitárius rendszerek fognak hatalomra jutni. hanem inkább a helyzetnek a társadalom tagjai által történő definíciója befolyásolja az emberek viselkedését. Csak a szabadon lebegő értelmiségek – nem „pártértelmiségek” – képesek a társadalom megismerésére. és ezért a társadalom változásait segítik elő. Civilizációfejlődési munkái a legjelentősebbek Alfred Schütz: (amerika) Fenomenológiai szociológia: Az ember mindennapi életének vizsgálata. Két magyar emigráns: Polányi Károly: (Anglia) Műveit a marxizmushoz közel állónak tekintették. Sorokin: A társadalmi és kulturális mobilitás a társadalmi mobilitásnak nincs valamilyen nagy évszázados tendenciája. ezért konzervatív. Florian Znaniecki & Thomas: Nem elsősorban az objektív társadalmi helyzet. Alaptétele:  A gazdaság a társadalomba beágyazottan működik. Chicagói „várásökológiai iskola” alapítói! FONTOS!!!!! Robert E. londoni szegénységet vizsgálta.arra a kérdésre keresi a választ. csak kisebb – nagyobb mobilitású korszakok váltogatják egymást a történelemben. Charles Booth: Az angliai. Sokan kivándoroltak Amerikába vagy Nyugat-Európába. Mannheim Károly: Élesen antimarxista. mert érdekeik nem befolyásolják kérdésfeltevéseiket és következtetéseiket. A két világháború között: Az első világháború. a játszótárs. a munkás – és parasztcsaládok életszínvonala. hogy hogyan lehet harmonikus egyensúlyt létrehozni a szükséges társadalmi szabályozottság és az egyén személyes hajlamai. azaz a társadalmi környezettől függ hogyan működik a gazdaság. Frédéric Le Play: Elsősorban szociális kérdések. a fennálló rendet erősítő funkciójuk van.

Strukturalista – funkcionalista elméle:  Abból indul ki. öregedés szociológia A szociológusok többsége elfogadta Morton programját: középszintű elméleteket kell alkotni és azokat empirikusan igazolni. Legszemléletesebb megfogalmazását azonban a kulturális antropológia munkáiban lehet megtalálni. szocializáció. Tehát a konkrét társadalmi problémák vizsgálatát helyezték az előtérbe. hogy közeledjünk az igazsághoz. azaz professzionalizálódott. Ide tartozik a „Chicagói iskola” is. Lynd: Middletown – vizsgálat.12 Érdeklődésüknek középpontjában az a kérdés állt. Kritikusan: neopozitivizmus  kialakulása Peter Lazarsfeld nevéhez kapcsolódik. A második világháború után: A Kelet – európai országokban a sztálinista korszakban a szociológia tiltott tudomány volt. vagy egy adott történeti korszakban.: városszociológia. Pl. hogy minden társadalomnak 4 feladatot kell ellátnia: 1. Szakmává vált.  Empirikus szociológia Pozitivista: az elméleti hipotéziseket empirikus vizsgálatokkal kell ellenőrizni. Weberiánus és neoweberiánus – az előző kettőnél lazább Funkcionalizmus:  Fő: harmóniaelmélet! Gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza. Gazdaság: az eszközök hozzárendelése a célokhoz 3. majd szakszociológiákra vált szét. Marxizmus – konfliktuselmélet 3. amelyeket a valóságban mérni lehet. A tudományos hipotézis kritériuma tehát a megcáfolhatóság. (nem az igazolhatóság) 1945 után 3 nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában: 1. A fejlődést a modernizációval azonosította. Politika: a társadalom céljainak meghatározása 2. hogy valamit tudunk biztosan. Funkcionalizmus – harmóniaelmélet 2. Az USA közepén lévő kisváros vizsgálata a kulturális antropológiától átvett módszerekkel. Kultúra: a társadalom tagjai tevékenységének az integrálása. Bronislaw Malinowski munkái. Robert Slynd és Helen M. hogy a nagyvárosban különféle tevékenységek. A funkcionalimust Talcott Parsons vezette be a szociológiába.  pozitivista. Személyiség: Robert Merton: a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedéktől a másiknak. ez azonban nem zárja ki. továbbá melyik városrészekben összpontosulnak a társadalmi problémák. a különböző társadalmi osztályok. Sohasem állíthatjuk. továbbá az őslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el. 4. A szociológia tudományos (vizsgálatokhoz olyan) fejlődéséhez szükséges vizsgálatokhoz olyan változók (szükségesek) szerkesztése kívánatos. Az irányzat tudományfilozófiai megalapozása Karl Popper nevéhez fűződik. Egy –egy nagyobb társadalmi jelenséget kíván megmagyarázni egy adott társadalomban. . burzsoá áltudománynak tekinteték a 60-as évektől kezdett megerősödni.

hanem a kapitalista viszonyok elembertelenítő hatásában. A neofunkcionalizmus fő képviselője: Niklas Luhmann Strukturalizmus:  a nyelvtudományban jelent meg. Webertől. Az utóbbi 10-15 évben a funkcionalista elméletek reneszánszát látjuk. Mi lehet az oka az Antiszemitizmus eluralkodásának? Az antiszemitizmus gyökerét a tekintélyelvű(~) személyiségben látták. szigorú engedelmességet követelő nevelési elvek következtébe alakul ki. mind a marxisták. norma. akik viszonylag sok gondolatot vettek ás M. Horkheimer és Adornó: az egész felvilágosodást bírálták. Frankfurti iskola: Max Horkheimer T. hiedelem lehet a társadalom egyik osztálya számára funkcionális. Megkülönböztette a manifeszt és a látens funkciókat. hogy egy-egy fennálló intézménynek. de mellettük köztes osztályhelyzetről is beszél. elsősorban az érzelmi melegséget nélkülöző. Sz. emberek közötti érintkezés. Az ~ személyiséget az előítéletesség is jellemzi + a tekintély tisztelet és a gondolkodás nélküli követése + a politikai és erkölcsi konzervatizmus. fontosnak látja a kultúra hatását a gazdaságra és a politikára. Habermas Indulásakor gondolkodásának két forrása a marxizmus és a pszichoanalízis volt.  ilyen személyiség pedig a gyermekkorban elszenvedett különleges szülői módszernek. nagy figyelmet fordít a hatalomra. Oka: az ész olyan eszközzé torzult. Habermas: Gondolkodása látható fejlődésen ment keresztül. Neowebwriánus irányzat Azok nevezik így magukat. Ugyanaz az intézmény. amellyel az ember a világot meghódítja. a nyelvekben megtalálható struktúrák bemutatására helyezte a hangsúlyt. Marxista: (Marxizmus) E. mind a frankfurti iskola egyes munkáiban. nemcsak funkciói. Erich Fromm: az agresszivitás gyökerét nem az emberi természetben látta (mint Konrad Corenz). A struktúrák nagymértékben meghatározzák az emberek életét. Az empirikus szoc. Több dimenziós társadalomszerkezet – modelleket használ. Tehát a ~ személyek hajlamosak az antiszemitizmusra. Ellentétben a felvilágosodás eszméivel a XX. az emberi történelemben ritkán látott szörnyűségekhez vezetett. felhasználva az iskolai végzettség weberiánus szempontjait is. mint korai műveiben. normának. O. Claude Lévi-Strauss: A rokonsági struktúrák kutatása. Már nem bírálja annyira a kapitalizmust. Sokat vitatkozott pozitivista és funkcionalista szociológusokkal. hanem diszfunkciói hátrányos hatásai is lehetnek. hiedelemnek. Adornó J. Raymond Aron: . Wright: A termelőeszközökhöz való viszony alapján különbözteti meg a fő osztályokat. Társadalmi párbeszéd kifejlesztése.13 Rámutatott. ezeket vette alapul. Gondolataival gyakran lehetet azonban találkozni mind a funkcionalisták. J. sőt maga alá gyűri. gazdasági cserekapcsolatok. míg a másik számára diszfunkcionális.

de ezeknek mégis több változta létezik. Kimutatta. rétegek) kérdések helyett. gondolkodását és ízlését. Pierre Bourdeieu: oktatás szociológiával foglalkozott. Szerinte a cselekvő emberek hozzák létre a struktúrákat. interakciók megfigyelésén keresztül kívánja megismerni. A korábbi kérdések helyett (egyenlőség. hogy kell a társadalomban viselkedni. ezzel párhuzamban a dogmatikus antimarxista tudományos irányzatok feleslegessé válása és hanyatlása. A folyamatok csírái: − 56-os magyar forradalom után jelentek meg. az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítja a figyelmet. a mindennapi életre. politikai magatartás). a politikai nézetek terén eltérnek egymástól. és az azt követő évek ultrabaloldali mozgalmainak hanyatlása. hogy a francia oktatási rendszer fenntartja a társadalmi egyenlőtlenséget. értelmének megismerésére összpontosítja a figyelmet. a párizsi felkeléssel kapcsolódik össze a szociológia válsága. A marxizmus hitelvesztése 2. A konfliktusnak nem a magántulajdon. amelyek az életmód. Alfred Schütz Új elméleti orientációk a ’80-as és ’90-es években: A fordulatot világtörténelmi és társadalmi változások okozták. Fenomenológiai Szociológia A jelenségek lényegének. Anthony Giddens: Strukturálódásnak nevezi azt a folyamatot. A társadalmat az emberek közötti kapcsolatok. a hatalom pedig a politikáról. Az európai szocialista rendszer összeomlása. szociális vagy kapcsolati tőke. mint a szocialista r. kulturális.14 Az ipari termelés rányomja a bélyegét a társadalmak más jellemzőire is. A társadalom tagjainak vannak bizonyos hétköznapi ismereteik arról. A 68-as egyetemi hallgatói mozgalmakkal. A kétpólusú világpolitikai rendszer megszűnése. Az osztály a hatalomról szól. Következtetése: a kapitalista rendszer demokráciával párosulva jobb. amelyen keresztül a gazdasági osztályok társadalmi osztályokká válnak. inkább a mindennapi élet. 3. hanem a hatalom és a munkanélküliség szembenállása a legmélyebb gyökere. Az összekötő kapocs a habitus fogalma. az egyének a struktúrákban elfoglalt helyzete azonban nagyon erősen befolyásolja az egyén cselekvését. Szimbolikus Interakcionizmus: Mead elméletére támaszkodik. Nevéhez fűződik a háromféle tőke fogalma: vagyon. − 60-as csehszlovákiai bevonulás − 70-es. városi problémák. osztályok. a kulturális jelenségek. az emberek közöttti személyes kapcsolatok felé fordult. . A kapitalizmust és a szocializmust egyaránt az ipari társadalom egy-egy változatának tekintette. A ~ szerepet játszik a társadalmi mobilitás. diktatúrával párosulva. Makroszociológiai (társ-i szerkezet. mikroszociológiai jelenségekre. Ralf Dahrendorf: Az ipari társadalomban megfigyelhető osztálykonfliktusról ír. az értékek. Etnometodológiai irányzat: Harold Garfinkev: Néprajztudományi szemléletet vesznek alapul. 1.

sem pedig a demokratikus intézmények nem működőképesek. megváltoztatni. hanem azt is. intézményeket. Communitarism Irányzat: „közösségiesség” Az erkölcs és azt alátámasztó értékek nélkül a modern gazdaság és a politikai demokrácia nem képes hatékonyan működni. A modern társadalmakban egyre nagyobb szerepet játszanak az ember alkotta társadalmi szervezetek. függetlenül működik. mert az egyének azoknak megfelelően cselekszenek. s az ezekben felmerülő elosztási és kontroll – problémák kezeléséhez újfajta közösségek és szabályok szükségesek. a társadalom tagjai között szabad. bízzanak mindent a történelem vastörvényeire. Addig az a felfogás uralkodott. A nyugati funkcionalista elmélet (Durkheim) is azt sugallta. A közös értékek általánosan elfogadott viselkedési normák nélkül sem a gazdaság. vagyis egyre nagyobb számú a többségtől eltérő nemzeti és vallási kultúrájú ember él bennük. min Passon és őt követően a funkcionalisták úgy gondolták. Liberális társadalom filozófusok: . hatalommentes eszmecseréktől várja a jobbulást. amely persze visszahat az egyénre. A makrokérdésekre összpontosította figyelmét. hogy a társadalmi struktúrák döntően meghatározzák az egyén viselkedését és gondolkodását. tehát a jövő nem alakítható előre. mert ezáltal a legitimáció vész el. 2. hogy a társadalom működése szinte elképzelhetetlen közös normák és a mögöttük álló értékek hiányában. egyebek között a jóléti rendszer kiépítése révén. Úgy gondolták. sőt a kollektív reprezentációkat és a kultúrát is.15 − Végső lökés  az európai „létező” szocialista gazdasági – társadalmi – politikai rendszerek összeomlása. és ezeknek összegzése az. A mai nyugati társadalmak azonban (USA) egyre inkább Multikulturálissá váltak. tartós struktúrák uralkodnak. A kapitalista rendszer olyan igényeket ébresztett a társadalom(ban) tagjaiban. hogy a társadalom az egyénektől A strukturális antropológia is ezt a véleményt erősítette. 1. (Lévi – Strauss) Minden emberi társadalomban és gondolkodásban mélyen meggyökerezett. Az egyes emberek különféle módokon döntenek és cselekszenek. hogy az állampolgárok ne legyenek politikailag aktívak. hogy nincsenek determinisztikus fejlődési törvények. az egyes emberek adottságként fogadják el a fennálló struktúrákat. annak alakulása nagyon is tőlünk függ. Anthony Giddens: Az egyének cselekedetei alakítják ki a társadalmi struktúrákat. hogy az egyén igenis képes társadalmi környezetét alakítani. a késői kapitalizmus legitimációs válságáról írt. folyamatnak látunk. Coleman: a racionális választás elmélete. mert azok determinisztikus törvényeket követnek. Jürgen Habermas  is az egész rendszerre nézve veszélyesnek látta. amelyet társadalmi jelenségnek. de a struktúrák valójában csak azért léteznek. Mind Durkheim. amelyeket a lassuló gazdasági növekedés feltételei között nem tud kielégíteni. sem a társadalom. A sztálini totalitárius rendszerben az volt a érdeke a hatalmi elitnek. hogy az egyén alig tudja befolyásolni a nagy társadalmi folyamatokat és struktúrákat.  Ezért volt célszerű a determinizmust hirdetni. A kommunikációra fordította figyelmét. Nemcsak azt sugallja. ha az alapelveket illetően megszűnik a konszenzus.

a társadalomkritikus szociográfia irányzat elhallgatása 1945 után. hogy azok működőképesek legyenek. vagyis az. vagyis kezelni. kompromisszumkészséget a politikában. de WEBER és PARETO is úgy látták. presztízst kap a társadalomtól. fel kell hagyni a hagyományosságra igényt tartó nagy narratívákkal. majd a tanácsköztársaság bukása szimbolikusan Buday Dezső felakasztása. és mindenkinek esélye legyen bármely társadalmi pozícióba bejutni. továbbá az ELTE Szociológiai tanszékének feloszlatása. Burdieu. A modern társadalom nemcsak a fejlet technológiát és az ipari termelés túlsúlyát jelenti a mezőgazdasággal szemben. megszelídíteni azokat. Vagyon megfogalmazás. felelősségérzetet. Ma a nyugati szociológiában a funkcionalista elmélet másodvirágzását éli. Parson szerint a társadalom lényege az. udvarias és toleráns társadalmi kapcsolatokat. A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell kialakítani. dezintegrációt idéznének elő. Ulhmann: a társadalom funkcionális differenciálódása. A harmóniaelmélet képviselői viszont ellene voltak a fennálló társadalmi viszonyok radikális és erőszakos megváltoztatásának. amíg mások szabadságát nem sérti. betöltött funkció a társadalom számára megér. politikai demokráciát és mentalitást. hogyan befolyásolják a makrotársadalmi feltételek a mikroszintű társadalmi életet. amennyit az általa végzett munka. hogy azok hosszabb távon mindenkinek. ezeknek hiányában kell a modern társadalom intézményeit alakítani úgy. hogy ne tekintsék a konfliktust problémának. Mindenkinek joga van teljes szabadságra addig a határig. részvételt a politikai életben. T. − A konfliktusok léte azonban tagadhatatlan − A konfliktusok előrevihetik a társadalmat. Funkcionalista elmélet: Durkheim. 2. A magyar szociológia története: A 3 „derékba törés” a polgári köztársaság. 1. Szalai Sándor letartoztatása 1950-ben. Davis –Moore : a funkcionalista elmélet legszélsőségesebb megfogalmazója. hogy az emberi társadalmak lényegéhez tartozik a konfliktus. Szerintük a társadalom minden tagja annyi jövedelmet és megbecsülést. s a konfliktusok a társadalom normális működését zavarnák. ezen belül a legszegényebbeknek is javítsák a helyzetet. John Rawl: Az igazságosság két elvét fogalmazta meg. A szociológia egyik legizgalmasabb elméleti kérdése a mikro és makro világ közötti kapcsolat. kockázatvállalásét. ha – Dahrendorf kifejezésével élve – sikerül domesztikálni. J. Képviselői hajlanak arra. Zapf: ide sorolja a jól kiépített jóléti rendszert is. Habermas A konfliktus vagy a harmónia –e az emberi társadalom alapvető jellemzője? Konfliktus elmélet: fő képviselője MARX . . vagyis mesékkel. P. amennyit megérdemel. tehát a gazdasági újítás készséget. hogy tagjai mindannyiunk hasznára együttműködnek. Posztmodern: Új elméleti koncepció Eszerint egyáltalán nem állapíthatók meg nagy fejlődési tendenciák. hanem hatékony piacgazdaságot. sőt ebben látják a társadalmi haladás fő mozgatóerejét.16 Nem lehet és nem szabad norma és értékkonszenzusra törekedni. s hogyan hat a mikrovilág a makro folyamatok alakulására.

faluról. Németh László. Ehhez szépirodalmi (vagy ehhez közelálló). mert a totalitáriánus rendszer kifejezetten ellenséges tevékenységnek tekintette a társadalom problémáinak feltárását. . amelyet szociológiának lehet tekinteni. (Illyés Gy.) A tények feltárásán túlmenő. A magyar városról. politikai állásfoglalásai pedig a komm. tanszékének vezetője. nagy hatással volt a 60-as évek hazai szociológiájára. folyóirat és a Társadalomtudományi Társaság körül egy szociológiai iskola alakult. Csoportja Az első kutatások tárgyai: − Jövedelemkülönbségek − Társadalmi mobilitás − Időmérleg − Az idős népesség helyzete − Város – és faluszociológia − Új lakótelepek − Öngyilkosság − Alkoholizmus. Első műhelyei: − Központi Statisztikai Hivatal − MTA szociológiai Kutató intézete − ELTE − KözgazdaságT. mozgalomtól a polgári liberális baloldalig. világháború után a koncentrációs táborból hazaérkezett Szalai Sándor lett az ELTE szoc. A 60-as években a magyar szociológia újjászületik. Elsősorban a magyar falvak és a parasztságnak a súlyos problémáit kívánták feltárni. Fő művei: A kelet – európai államok nyomorúságairól. amely igyekezett megismertetni és értékelni a korabeli külföldi szociológiai irodalmakat.. Elméleti háttere: a marxizmustól a Spencer féle liberalizmusig terjedt. újságírói riporthoz közelálló tudományos módszereket használtak fel. tudományos regényű műveket elsősorban Erdei Ferenc írt. Szabó Ervin  marxista nézőpontú társadalomtörténész Braun Péter faluszociológus Leopold Lajos  a presztízzsel foglalkozott Buday Dezső  demográfia − 1919-után az iskola tagjainak jó része külföldre távozott. Egyetemen működő csoportok. stb. Az 1930-as évek legfontosabb ilyen irányú kezdeményezése a falukutató vagy Szociográfiai irányzat volt. Jahn Ferenc. Féja G. 1956-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. − − − − − − − A két világháború között nem volt Mo-n olyan oktatás. A II. (1950-ben letartóztatták) Bibó István: a politikai elmélet terén elért munkássága. az eltorzult magyar alkatról és a zsidókérdésről 1945 és 49 között születek. A falukutatással párhuzamosan születtek városi és munkás szociográfiák is. − Magyar Rádió és Tv tömegkom. 1945 után a szociográfiai irányzat elhalt.17 A századfordulón a „Huszadik század” c. A csoport vezetője: Jászi Oszkár  politológus volt. tanyáról.

és ugyanakkor milyen társadalmi és gazdasági károkat okoztak az 1918 óta Mo-n uralmon lévő rendszerek. − A rendszerváltás megértéséhez alaposan értékelni kellene az 1945 óta eltelt időszak. − Tisztázni kellene a különböző szociológiai elméletekkel szembeni viszonyukat. hanem a világ szociológiája számára is fontos ismereteket adhat.18 A 70-es évek első felében az MSZMP konzervatív szárnyáról a gazdasági reform ellen indított ellentámadás keretei között a magyar szociológiát is több súlyos csapás érte. Kihívások: − A politikai – gazdasági – társadalmi rendszerváltozás olyan kivételes folyamat. − Létrejött a TÁRKI  megrendelésre adatfelvételeket végez szociológiai kérdésekről. tehát anyagi nehézségek fenyegetik a kutatómunkát. fejleszti a szociológia módszertanát (számítógépes módszerek) Az 1990-es rendszerváltás lényegesen megváltozott felételeket teremtett a szociológia számára. hogy kritikailag átgondoljuk a marxizmus értékeit és tévedéseit. hogy milyen mértékben segítették a modernizációt. az államigazgatás. a közös kutatásnak. az üzleti élet és az újságírás kedvéért. − Csökkentek a kutatásra fordítható erőforrások. azt. Nem lenne helyes a következőkben Marxot és a marxizmust Orweli módon „nem emberként” elfelejteni. − 1978-ban megalakult a Magyar Szociológiai Társaság − az ELTE –n megindul a szociológus szakképzés − Egy-egy szociális területtel foglalkozó intézeten belül szociológiai kutatórészlegek jöttek létre. megszűnt a kapott eredmények publikálásának akadályozása − Semmilyen akadálya nincs a külföldi kutatásokkal való együttműködésnek. . Ma megvan arra a lehetőség. Hallgatólagosan a weberianizmus volt uralkodó helyzetben a magyar szociológiában. amelynek szociológiai vizsgálata nemcsak a magyar. − Megszűntek a „tabutémák”. Eltávolítják: − Hegedűs Andrást az MTA éléről − Lukács tanítványokat elítélő párthatározat születik − Szelényi Iván kivándorlása − Publikációs tilalom egyes témakörökben (pl: szegénység) − A kutatás erős korlátozása más témakörökben A 70-es évek óta elért eredmények: − Több nagyméretű valóságfeltáró adatfelvételre és kutatássorozatra került sor − Bevezetik a sokváltozós matematikai módszereket − A magyar szociológia bekapcsolódik a nemzetközi tudományos életbe. − Számos szociológus kutató elhagyta ezt a pályát a politika. vagy inkább az 1918 óta eltelt időszak gazdasági és társadalmi változásait.

a jelenségek okainak felderítésére törekszik. ahol a kultúra értékei és normái elnézőek a szeszesital – fogyasztással. ingázók aránya…). 3. pontosabban. le kell írni az alkalmazott módszereket. hogy a teljes sokaságot (a populációt) kérdőívvel megkérdezzük. Az eredmények közzététele: Pontosan ki kell fejteni az alkalmazott hipotéziseket. családokat. Kérdőíves adatfelvétel: Survey – módszer.) − Egyszerű a helyzet népszámlálás után. Korrelációt számítanak: Pl. életrajzi módszer. Nincs is rá szükség.fejezet: Módszertan − Egy probléma egzaktabb útra terelése. 4. a mintafelvételt. Operacionalizálás: Mérhető formában fogalmazzák meg a hipotéziseket. Ehhez föl lehet használni a már meglévő elméleteket. Elemzés: az összegyűjtött adatok alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról. be kell mutatni a használt elemzési módszereket. Felhasználható pl.: az alkoholizmus ott gyakoribb. − Megfelelő mintavétel: a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye kell hogy legyen arra.19 3. Valamely probléma megértésére. Adatgyűjtési módszerek: Publikált statisztikai adatik másodelemzése Egyéni adatok. A probléma megfogalmazása: Felmerül valamilyen társadalmi jelenség. hogy a mintába bekerüljön. hogy a vizsgált jelenségek milyen jellemzőit mutattuk ki. Mintavétel: − Általában nincs arra lehetőség. − − − − − − − 5. kötetlen beszélgetés. 6. . (Reprezentatív minta. Pl. hogy meglehetősen pontos adatokat kapjunk a teljes sokaságról. hogy az utóbbiak közül melyik látszik összefüggésben állni az alkoholizmus gyakoriságával. Megfigyelés: külső és résztvevő Esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet. személyt. 2. összefüggések magyarázatára. alapvető jellemzőinek feltárása. Makrotársadalmi (alkoholizmus = májzsugorodás okozta halálesetek aránya).: a statisztikai adatok alapján összehasonlítják az ország megyéinek májzsugorodás okozta halálozási arányszámait és a megyék különböző társadalmi jellemzőinek adatai (iskolai végzettség. Elméleti hipotézisek: A vizsgálni kívánt jelenségről. definiálni kell a használt fogalmakat. vagyis véletlenszerűen kell kiválasztani a mintába kerülő megkérdezett személyeket. intézményt vizsgálnak alaposan) Kísérlet Mélyinterjú. és megpróbálják meghatározni. amelynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik. 1. és hogy kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak be vagy cáfolódtak meg. de újabbakat is ki lehet dolgozni. akkor ismerni kell az elterjedését és okait. mert a statisztikai mintavétel elmélete szerint megfelelően kiválasztott minta esetén.: ha egy társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma. A vizsgálat célja: − Valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése. elég a teljes sokaságnak egy kis részét megkérdezni ahhoz. és egyéni szinten. vagy az alkoholizmus a társadalom anómiás állapotának a következménye. hogy kis hibahatárral kiterjeszthessük az egész sokaságra. válás gyakorisága. városi és községi népesség aránya. Dokumentumok.

A faji előítélet attitűdjének erőssége. amelyek valamely attitűd erősségének növekvő intenzitási fokát jelzik. akkor az alapján is lehet mintát választani. Ez tévedéshez vezethet. Próbakérdezés: A kérdőíveket ajánlatos a vizsgálat megkezdése előtt egy kisebb számú személy megkérdezésével kipróbálni. Pár ezer egységből álló minta alapján is meglehetősen biztosan következtethetünk. (De aki a lakóhelyét sűrűn változtatja. Hátránya: Kódolása lényegesen nehezebb. − Személyes megkérdezés: költségesebb. kábítószer – fogyasztás. Ilyen esetben lehet a vizsgálatot megfigyeléssel kezdeni. családnak kell lennie. Vannak olyan társadalmi jelenségek is. Mélyinterjú: Még tágabb kérdések. Kérdőívkészítés: A kérdések típusai: − Zárt − Nyitott − Strukturált − Nem strukturált Zárt kérdés: A kérdőív tartalmazza a válaszlehetőségeket. amelyeket nem vagy csak nagyon nehezen lehet lakossági listákból választott mintákon vizsgálni. időigényesebb. pl.: prostitúció. de sokkal kisebb az adatszolgáltatás megtagadásának és a pontatlan kitöltésnek a veszélye. vagy a szegények a telefonkönyvből. „önkitöltése” útján. hogy a minta nagysága befolyásolja a pontosságot. Skálatechnikát alkalmaznak. kimaradhat a mintából. (Kódszámmal vannak ellátva. Pl. legtöbbször a legszegényebbek közé tartoznak.) Rejtett populációk.) Névjegyzék vagy telefonkönyv alapján.: mondja el gyermekkora egy történetét. de információveszteséget okoz. Különös emberek: Azok.) Előnye: Kódolása egyszerű. Tudnunk kell.20 − − − − − − Ha létezik népesség-nyilvántartás. − − − − − . akiket nem sikerül megtalálni. vagy turista egy ország területén. nagyobb munkát igényel. Sok olyan információt adhatnak. házasság Barátság Utcai szomszédság Munkatárs Honfitárs. Bogardus – skála: a kérdőív olyan állításokat tartalmaz. a minta alapján megkülönböztetett vizsgált kategóriában legalább 100 megfigyelt személynek. így a velük való egyetértés vagy egyet nem értés kifejezi az attitűd intenzitását a megkérdezésnél. amelyre a kérdőív készítésénél a kutató nem is gondol. Vélemények és attitűdök mérése skálákkal: − Az attitűdöket speciális kérdésekkel lehet mérni. mert a vizsgálni kívánt népesség könnyen kimaradhat a listából.: melyik kapcsolatot venné szívesen az arabok egyik képviselőjével? Közeli rokonság. a „megtagadók” pedig az ellenkezésre való hajlandóságuk miatt nem tekinthetők átlagosnak. Hüvelykujj – szabály: Minden. Nyitott kérdés: A megkérdezett személy fogalmazza meg a válaszát. Megkérdezés vagy interjú: − Történhet: személyes megkeresés vagy postán küldött kérdőív. un. (Pl.

a család birtokában lévő könyvek száma. stb… − Aztán megnézik. hány szakmunkás. amelybe a vizsgált populációból a legtöbben tartoznak. . (Parson – féle korrelációs együttható) Táblázatok: Az adatelemzés első lépése. mint alatta – jellemzőbb lehet a mértani átlagnál. Ez az a kategória. Módusz: Harmadik középérték. tehát kiszámítják a százalékos megoszlásokat. Medián: pl. az egyén által elért társadalmi pozíciót nemcsak az apa társadalmi – foglalkozási pozíciója. (Rangkorrelációs együttható) − Aránymérő szint: Ebben az esetben nemcsak az intervallum mérési szint jellemzőit ismerjük. tehát hogy a különböző kódkategóriákba hány megkérdezett személy került. hogy saját bevallásuk szerint milyen gyakran fogyasztanak szeszes italt. a látogatott iskolák jellege. hanem az apa iskolai végzettsége.: férfi vagy nő. − A foglalkozások egységes osztályozási rendszere: FEOR 8 számjegyből álló kóddal jelölik meg a különböző foglalkozásokat. az anya hasonló adatai. Egyszerű statisztikai mutatók: − A középértékek közül a számtani átlagot használják legtöbbször. pl. − Ezután elkészítik a társadalmi rétegek tagjainak az ivás gyakorisága szerinti megoszlását bemutató táblázatot. A társadalmi réteg – kategóriákat is nominális változóként kezelik. a medián jövedelem. a tanárok részéről kapott biztatás. a lakóhely. Az arányokra vonatkozóan tehetünk megállapítást. hogy két vagy több különböző típusról van szó. a testvérek száma. − Joggal feltételezhetjük pl. − A loglineáris elemzés módszere lehetővé teszi több nominális változó együttes elemzését. hanem a zérus szintnek is van értelme. A válaszlehetőségeket főbb típusokba sorolják: 0-9 –ig terjedő kódszámmal látják el. A szociológiai felvételek alapján kapott legtöbb változó ilyen nominális típusú.21 Kódolás: − A begyűjtött információkat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosítják. Ilyen mérési szinten lehet a személyi jövedelmet. Mérési szintek: − Nominális szint: A változó különböző értékei azt fejezik ki. A kérdőíven és a kódlapon a későbbi azonosítás érdekében fel kell tüntetni egy azonosítási számot. és azokat összehasonlítják.. hány értelmiségi. vagy az alkoholos májzsugorodás számát mérni. színvonala. pl. amely fölött ugyanannyian helyezkednek el. Vízszintesen és függőlegesen „kiszázalékolják” a táblázatot. de a közöttük lévő távolságokat nem lehet összehasonlítani. hogy a társadalmi mobilitást. az eredmények elemzése azonban meglehetősen bonyolult feladat. A két változó közötti korreláció mérése: CHI – NÉGYZET: − Ordinális szint: Ebben az esetben a válaszkategóriák sorba rendezhetők. − Minden egyes kérdőív kódolása külön – külön kódlapon történik. − Megnézik minden egyes változó gyakorisági elosztását.

Klaszteranalízis: Amikor nagyszámú megfigyelési egységből több változó áll rendelkezésre. hogy milyen erős a két változó közötti kapcsolat. Lisler – módszer: az egyes változókat nem mérik közvetlenül. Korrelációt alkalmaznak akkor.22 Nyilvánvalóan egészen másképpen ítélhetjük meg a jövedelmi viszonyokat attól függően. akkor először faktoranalízist kell/lehet végezni. klaszterekbe besorolni. hanem az apa foglalkozásából. Mérhetjük. Faktoranalízis: olyan kutatási helyzetekben szokás alkalmazni. Regresszió: azt fejezi ki. és valamilyen hierarchikus sorrendet akarunk létrehozni közöttük. és az utóbbi változókat össze kívánjuk vonni két – három – négy „alapvető” változóba. továbbá a közöttük lévő távolságokat akarjuk mérni. Ha a változók száma igen nagy. a variancia négyzetgyöke. Pl. amelyeket egyes személyek ellen fel lehet használni! . A mobilitás vizsgálatában használják. ha az egyik változó nominális a másik pedig intervallum vagy aránymérő szintű. Loglineáris elemzés: Ha 3 – 4 nominális változó alapján készített kereszttáblázatokat akarunk összehasonlítani. iskolai végzettségéből. A korrelációs együttható kifejezi. hogy a vizsgált sokaság nagy része az átlag közelében helyezkedik el. Az így kapott mérőszámok azt fejezik ki. Többdimenziós skálázás: Kisebb számú megfigyelési egységből több változó értéke áll rendelkezésre. A szóródás mérőszáma még: a decilis eloszlás.: A társadalmi származást nem egyszerűen az apa társadalmi – foglalkozási helyzetével mérik. A faktoranalízis a változókat kisebb számú faktorba vonja össze. hanem faktoranalízis alapján állítják elő. Így megállapíthatjuk. hogy milyen mértékben függ a változók mértéke egymástól. több változóból. amikor nagyszámú megfigyelési egységből nagyszámú változónk van. Két –és többváltozós elemzési módszerek: − Varianciaanalízist alkalmaznak akkor. hogy az utóbbi változó szóródásából mennyit magyaráz meg a nominális változó. − − − − − − − − Etikai kérdések: − − − A megkérdezettek személyiségi jogait ne sértsük meg! Nem szabad olyan kérdéseket föltenni. amelyek rájuk nézve sértőek lehetnek! Nem szabad olyan adatokat közzétenni. majd kiszámítja a faktorsúlyokat. hogy a társadalmi réteghez való tartozás mekkora részt magyaráz meg a jövedelem szóródásából. A szóródás leggyakoribb mérőszáma a: szórás. Útelemzés: a többváltozós korreláció –és regressziószámítás tovább fejlesztett változata. vagy pedig sokan az átlag fölött és alatt helyezkednek el. ha mindkét változó intervallum vagy aránymérő szintű. faktorba. vagyoni helyzetéből szerkesztett faktor dimenziójában mért faktorpontszámmal. és a nagyszámú megfigyelési egységet kisebb számú típusba akarjuk összevonni. hogy a kérdéses decilis átlagos jövedelme a nagyátlag hány százalékával egyenlő. és a faktorpontszámokra támaszkodva lehet a megfigyelési egységeket tipizálni.

. hogy a társadalom tagjai akkora javadalmazásban és megbecsülésben részesülnek a társadalom részéről. Hátrányos helyzet: depriváció magyar fordítása. Depriváció: „valamitől való megfosztottság”. Ekvivalencia-skála: a háztartásban élők különböző súlyozása a jövedelem tekintetében. Szegénység: hagyományos formájú hátrányos helyzet. akkor inkább azt jelenti. illetve számtól függően. ami a többség rendelkezésére áll. mely inkább az alacsony jövedelmet és az ebből adódó hátrányokat jelenti. Abszolút szegényég: egyén vagy a család a létminimum alatt él. amely alatt szegénynek tekintjük a háztartásokat és személyeket. Többszörösen hátrányos helyzet: olyan családokra vonatkozik. akiknél egynél több hátrány jelentkezik. Esélyegyenlőtlenség: a társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlenségét jelenti. nemcsak jövedelmi. hogy a különböző ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a helyzete a társadalomban. Szegénységi küszöb: az a jövedelemhatár. amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana. 2. ezért óvatosan kell a következtetéseket levonni. Relatív szegénység: egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. nemcsak jövedelmi. ha a szegény családokra használják. szegénység Alapfogalmak: Társadalmi egyenlőtlenség: azt jelenti. Kisebb a minta. relatív hátrányt jelent. fejezet: Egyenlőtlenség. Méltányosság: azt jelenti. Módszerek: 1. de így lehet vizsgálni a szegénységbe süllyedést. Létminimum: egy főre jutó minimális háztartási jövedelem. az életkor. Háztartásijövedelem felvétel: az adott év tavaszán a megelőző év összes jövedelme mellett a fogyasztott termékeket is összeírják.23 4. hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van a kedvező pozíciók megszerzésére. hogy ugyanazokat a háztartásokat és személyeket évről évre felkeresik és kérdőíveket töltetnek ki velük. hogy nélkülöznek valamit. Igazságosság: azok az egyenlőtlenségek. hanem egyéb hátrányokra is vonatkozik. Esélyek egyenlősége: azt jelenti. amely arányos a társadalom érdekében végzett tevékenységükkel. ami megnehezíti a szegénységből való kiemelkedést. hanem más életkörülmény-mutatók alapján is. Létminimum megállapítás: amikor a szegények kiszűréséhez megállapítanak egy létminimumot. illetve kiemelkedést okozó eseményeket is. Egyenlőség: azt jelenti. 3. Háztartáspanel felvétel: lényege.

1911-ben az összeíráskor a becslések szerint Mo. amíg valaki mást nem korlátoz ugyanilyen jogában.népesség gyorsan nő .Libertariánus álláspont: minden társadalmi beavatkozás a szegények érdekében. 3/4-e szegény. mindenkinek joga van a teljes szabadsághoz. d. 2. bevándorlók.idősek között csökken a szegénység Magyarországi helyzet: 1. gyerekek. társadalmi rendszer jellege c) az emberek műveltsége. 2/3-a jómódú. fejlesztésre 2. Elméletek: 1.Szociológiai iskola álláspontja: a fennálló jövedelemelosztás pontosan azt tükrözi. . vendégmunkások . illetve öregség h) demográfiai események: özvegység Nemzetközi tendenciák: 1. Egyenlőtlenség és szegénység okai: a) az emberek alapvető biológiai adottságai közötti különbségek b) gazdasági.5-20% között van a szegények aránya . Elfogadható egyenlőtlenségek mértéke: a) Az egyenlőtlenségek szükségszerűek. c) Teljes egyenlősség kell.keveset költenek beruházásra. egyedülálló idős nők. . iskolai végzettsége között fennálló különbségek d) szegények rossz testi és lelki egészségi állapota e) csonka vagy egyszülős családok elterjedése f) szegénység kultúrája elmélet (c.társadalom 3/4-e.relatív szegénységi küszöböt használnak . együtt): amely szerint a szegényeknek sajátos kultúrájuk van. jövedelmi decilisek: százalékos részesedés az összes jövedelemből. etnikai kisebbség tagjai.az általános életszínvonal és a GDP/fő alig emelkedik . amennyiben a gazdasági fejlődést szolgálja. ők viszik előre a gazdaságot.A társadalmi egyenlőtlenségeknek a legszegényebbek helyzetét is javítania kell.szegények: munkanélküliek. de az esélyek legyenek egyenlők. b) A mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható. és mindenkinek egyenlő esélye kell hogy legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra. hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára. g) különböző életciklusok: házasságkötés után. sérti a gazdagok szabadságjogait. de csak addig. mely alapján szegénynek tekintenek valakit. Szegénység a fejlett országokban: . Szegénység a fejlődő országokban: . 1945 előtt: nincs pontos adat. megérdemlik a magasabb jövedelmet. a többi szegény . . egalitárius álláspont. e. az egyenlőtlenség feltételei: .Elitista álláspont: a vezető elit tehetségesebb. sőt kívánatosak.24 4. ami megakadályozza a kiemelkedést.A társadalom minden tagjának egyenlők a szabadságjogai. . de segít elviselni a szegénységgel járó terheket. okai: . egyszülős családok.

hiába volt tabu téma. 1982-ben stagnál. ennek okai: . ami csökkenti a szegénységet .áttevődött az idősökről a gyerekekre 3. Demográfiai szegénység: egyre inkább a gyerekek felé tolódik el a szegénység az idősebbek felől 4. majd 1990-től csökken .25 2. Marshall): .1980-as gazdasági reform miatt a kiegészítő jövedelem csökkenti a reálbércsökkenések hátrányait . főleg a munkanélküliek 3. melyek az egyenlősség felé akarják közelíteni a társadalmat 3. Szocialista korszakban: hiába tagadták le. H.gazdasági. Etnikai szegénység: Szegénység nagy része átmeneti jellegű. de nő városokban .1960-ban a mezőgazdaságban dolgozó szegények aránya a nagyobb. szociális jogok 2.1982-ig csökken a jövedelem egyenlőtlenségek aránya. a jövedelem egyenlőtlenségek is emelkedtek.1978 óta nagyon felgyorsult a fogyasztói árindex emelkedése.1978-ig nőtt a reálbér. akik képtelenek a piacon jövedelemhez jutni. Jóléti állam kiépülésének fokozatai (T. a szakképzetlen és a mezőgazdaságban dolgozók illetve a községi lakóhelyen élők között 2. ez kedvező körülményeket teremtett a fizetésből élőknek . segélyekre támaszkodva adja a támogatást . Új szegénység: a rendszerváltás óta van.magánpolgári szabadságjogok . hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétének biztosításában. igen jelentős volt. Társadalompolitika: Jóléti állam: azt jelenti.politikai jogok . Rendszerváltás óta: megnőtt a szegénység. illetve a roma etnikumnál.1960-ban a nyugdíjasok között jóval magasabb az arány. ami miatt csökken a háztartások jövedelme .munkanélküliség Kik a szegények? 1. 1. Jóléti állam típusai (Esping – Andersen) a) liberális modell: rászorultsági elven. Jóléti állam típusai (Titmuss) a) reziduális modell: csak azoknak nyújtanak támogatást. a gazdagok növelték jövedelmüket.a kettős gazdaság széthúzza a jövedelemkülönbségeket . de tartós lehet ott ahol a családfő tartósan munkanélküli.1960-ban a falvakba koncentrálódik a szegénység. a szegények még szegényebbek lettek. míg 1987-ben a szakképzetlen munkások között . b) teljesítménymodell: a támogatásokat a korábbi járulékbefizetésekhez kötik és azok arányában adják c) intézményes modell: mindenkinek alanyi jogon járó támogatások.1982-től nő a létminimum alatt élők aránya b) A szegénység összetételének változása: .infláció . míg 1987-ben nincs igazán eltérés az aktív keresőkhöz képest . 1987-től csökken a falvakban. Hagyományos szegénység: már a szocializmusban is megvolt. a) a szegénység alakulása 1962-1987 között: .1978-tól lelassul a reáljövedelmek növekedése.

26 b) konzervatív modell: foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét védi a különböző veszélyeztető körülmények ellen c) szociáldemokrata modell: célja.szociális segély .táppénz . ez megnövelte a támogatásuk költségeit c) fejlett országok népessége megnőtt.lakástámogatás .egészségügyi ellátás . ezért csökkenteni kell . beruházásra szánt összegeket köt le . Ezért szükségessé vált a jóléti állam reformja. jóléti szolgáltatások felső határának elérésének okai: a) a II. a magyar jóléti rendszer: a) szocializmusban: kiterjedt jóléti rendszer. ezért élesen jelentkeztek az elosztható összeg korlátai.nagy megterhelést jelent az államnak . de nem működött jól.fejlesztésre. hogy az életkörülményeket az egyenlősség felé közelítse 4. másrészt megnőtt a munkanélküliség és a szegénység.nyugdíj . elősegíti a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi együttműködést 5.gyengíti az egyének munkateljesítményének motivációit b) hívei szerint: . . ezért megnőttek az igények a támogatásra. Jóléti programok: .nagyfokú szegénység sok közvetett költséggel jár. így nehezebb a jóléti szolgáltatások finanszírozása b) megnőtt a munkanélküliség. a gazdasági növekedési ütem lelassult. mert sokan kiestek a védőhálóból.szegénység mérséklése csökkenti a társadalmi konfliktusokat.oktatás .családi támogatások . Viták a jóléti államról a) ellenzői szerint: .munkanélküli segély . világháborút követő fellendülési korszak véget ért. és a támogatások jelentős részét a jómódúak kapták. ezért kevesebb állampolgár járulékából kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni 6. mérsékelni kellett az állami költségvetést.fogyasztói ártámogatás b) rendszerváltás után: csökkent a GDP.

stb. mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést. A magyar szociológiában a foglalkoztatás jellege alapján megkülönböztetett kategóriát nevezik így. Konfliktuselmélet: szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a konfliktus és ez nem szükségképpen káros jelenség. Státuszcsoport: az olyan egyének vagy családok csoportja. illetve csoportok foglalják el. 3. a társadalom változatlan állapotban maradna. tehát a szerkezet a különböző egyének és csoportok közötti viszony. rétegződés Alapfogalmak: Társadalmi szerkezet: a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. fejezet: Társadalmi szerkezet. Társadalmi rétegződés: a különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése. hogy milyen osztályba. 2.: KSH 1963 évi rétegződés-felvétele. vagy rétegbe sorolják magukat. a társadalmi pozíciókat egyes emberek. így a társadalmi kategóriák közötti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni. alapján definiált társadalmi kategóriákat.termelőeszközöket nem birtokló munkások . mely a kezében tartja a politikai és a gazdasági hatalmat. betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek.bérmunkások foglalkoztatásához is elegendő termelőeszközzel rendelkező tőkések Társadalmi réteg: a foglalkozási. életmódjáról. 2. Ezek a viszonyok alkotják a szerkezetet. akik a Kolosi Tamás által használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak. Önbesorolásos módszer: amikor a megkérdezetteket kérdezik meg. Ez alapján rétegeket és alrétegeket is meg lehet különböztetni. a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális jelenség.csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárok . életkörülményeiről. Pl. hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztízsét nevezzék meg.módszer: sokféle adatot gyűjt össze a megkérdezett személyek és családok társadalmi helyzetéről. Elit: a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport. Státusz: a társadalmi szerkezeten belüli részek. iskolai végzettség. lakóhely.. de ismert átlagos jövedelmű és iskolai végzettségű foglalkozási csoportok pontszámát a regressziós egyenlet segítségével kiszámították.27 5. Három osztályt lehet megkülönböztetni: . átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége közötti regressziós kapcsolatot. Módszerek: 1. jövedelem nagysága. . ha nem lenne konfliktus. hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. Presztízsvizsgálat: a megkérdezetteket arra kérik meg. Társadalmi-gazdasági státusz pontszámok (Blau-Duncan): megállapították a foglalkozási csoport presztízs pontszáma. és meghatározott viszonyok szerint élnek. majd nem ismert presztízsű. Társadalmi osztály: a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategória. 4. Harmónia elmélet: szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi. Survey . Elméletek: 1.

etnikai.hatalom dimenzió: nem szükségképpen függ össze a tőketulajdonnal . c) Lenski: szerint ma az ipari társadalmakban hétféle osztályrendszer él egymás mellett: . vallási .társadalmi osztály: melyen belül nagy a mobilitás. és ezáltal az uralkodó osztály. pénzben mérhető javakat.életkori 7.rend dimenzió: lényege a megbecsültség három féle osztályt is megkülönböztetett: . Helyét a réteg fogalma veszi át. a társadalmi hierarchia csúcsára való feljutáshoz mind a három kell: . amely nemcsak a termelőeszközök tulajdonát. amelyen belül három csoportot különböztet meg. de ezekhez szubjektív elemek is kapcsolódnak. éspedig nemcsak anyagi.vezető politikusok . Boudieu háromdimenziós szerkezetelmélete: hármféle tőkét különböztet meg.gazdasági dimenzió: a termelőeszközökhöz való viszony mellett a munkaerő piaci helyzete a differenciáló tényező .jövedelem szerinti osztály . Csereelmélet: szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek. 5.pénztőke . . határát nehéz átlépni akár foglalkozás akár házasság útján. szellemi javakat is. 4. b) Ossowski: az osztályfogalom helyett valamilyen általánosabb osztályfogalmat javasol. Kényszerelmélet: szerint nem a csere. a konfliktus nem a jövedelemért.hadsereg vezetői b) Dahrendorf: szerint a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán. melyek szorosan összefonódnak: . a) Mills: szerint egy szűk hatalmi elit uralkodik. A kívülállókkal szembeni kizárási stratégia párhuzamos fogalma az osztályon belüli szolidarizálás.iskolai végzettségi . b) Weber: szerkezetfelfogásában három lényeges meghatározó dimenziót nevez meg: . hanem a fogyasztási javak rendelkezésre álló mennyiségét és a hatalmat is figyelembe veszi.faji. melyek átválthatók egymásra.kulturális tőke: a műveltséget érti rajt .szociális tőke: a társadalmi kapcsolatokat érti rajta 8.birtok szerinti osztály . Társadalmi szerkezet kategóriáinak definíciója: a) Marx-Engels: szerintük a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely fő meghatározója a termelőeszközökhöz való viszony. Sokdimenziós társadalomszerkezet elméletek: a) Geiger: szerinte az osztályfogalom elveszíti a használhatóságát a fejlett társadalmak szerkezetének vizsgálatában. Egy adott társadalom egyszerre többféle kritérium alapján is rétegződik. hanem a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazott kényszer jellemzi a társadalmat.nemek szerinti .28 3. hanem a hatalomért folyik.vagyoni-tőketulajdonlási . A rétegek objektív életkörülmények alapján különülnek el. 6. a javak átadása nem egyenrangú csere. Hatalomelméletek: az uralkodó osztály helyett a hatalmi elit fogalmát használják.gazdasági élet vezetői és a nagyvállalatok menedzserei . hanem eszmei. hanem kényszer fenyegetése alatt történik. csak itt az állami és pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonosa.politikai-hatalmi . c) Gyilasz: szerint a szocialista társadalmak is osztálytársadalmak.foglalkozási .

akik képesek bérmunkásokat alkalmazni. akiket nem fenyeget a munkanélküliség és az elszegényedés . Az állami rendszeren a kelet-európai szocializmusokat érti.olyan termelőeszköz tulajdonosokat. akiket közepesen fenyegetnek .felső és középvezetők és a technokraták . félig szakképzetteket és szakképzetlenek. akik képesek ugyan bérmunkásokat alkalmazni. és a társadalmi miliő fogalmát javasolja. Beck elmélete: szerinte a modern társadalmak szerkezetének elemzésére sem az osztály sem a réteg fogalma nem alkalmas. 10. így ők maguk mentesülnek a munkától . A különböző társadalmi helyzet-kategóriákat különítette el: .hatalmi elit .felsőszintű szakemberek . közbülső osztályt is meghatároz: . és a szakképzettségi tőke.termelőeszközökkel nem rendelkező bérmunkások A szervezeti tőke alapján megkülönböztet felsővezetőket.olyan keresők. A szakképzettségi tőke alapján megkülönböztet magas képzettségűeket. kapitalizmus. 11.kisvállalkozókat . a szervezeti tőke. de maguk is kénytelenek dolgozni .alsó és művezetőket . a házasságot. így maguk dolgoznak termelőeszközeikkel .olyan termelőeszköz tulajdonosokat. a gondolkodást.szegények . Ezek alapján a kapitalista társadalomban három olyan osztályt definiál.29 9.gazdasági vezetők . ahol a menedzserek és a bürokraták az uralkodó osztály. de nem egyértelmű.műveltségi elit .olyan keresők. a kispolgárság.olyan termelőeszköz tulajdonosokat. szocializmus. a társadalomban betöltött helyet. állami társadalmi rendszer. diszkriminációt szenvedő csoportok 12. a barátokat.az ezek által erősen veszélyeztetett keresők . A termelőeszköz-tőke alapján megkülönböztet: . kapitalizmus. a politikai preferenciákat. . Társadalmi helyzet hatása az egyén életére: a) Weber: szerint a társadalmi pozíció meghatározza az emberek életesélyeit. b) Összefoglalóan: azt mondhatjuk. hogy a társadalmi helyzet gyakorlatilag mindent meghatároz egy ember életében az iskolát. akiknek nincs elég tőkéjük bérmunkásokat alkalmazni.tartósan munkanélküliek .peremhelyzetben lévő. középvezetőket és nem vezetőket. és a proletariátus.nyugdíjasok .munkájukat önállóan végző alkalmazottakat Szerinte a történelemben 5 gazdasági-társadalmi rendszer követi egymást: feudalizmus. az állami redisztribúciót pedig kizsákmányolásnak tekinti. Rajtuk kívül még négy további. melynek helyzete egyértelmű: a burzsoázia. Új-marxista társadalomszerkezet elméletek: a) Wright: szerint a kapitalista társadalom három dimenzió mentén differenciálódik: a termelőeszközök tulajdona. Hradil: szerinte az osztály és a réteg fogalma helyett a társadalmi helyzet.egyetemi hallgatók .gazdagok .

önálló parasztok . Wesolowski 7 kategóriás modellje: részletes rétegződésvizsgálatok alapján: . Parkin hat foglalkozási kategóriát különböztet meg: . ahol csak kizsákmányolók és kizsákmányoltak vannak.nő a tercier ágazatban dolgozók aránya .rutin szellemi foglalkozásúak .30 13. félig fizikai foglalkozásúak . Társadalmi szerkezet változása: .hivatásos politikus .alkalmazottakat nem tartó kisiparos. például Marx modellje. felsővezetők.munkanélküliek. rabszolgamunkások 2. és csökken a fizikai dolgozóké .szakmunkások .menedzser .munkásosztály . főleg a szakképzett és a szakképzetlen munkások között .rutin fehérgalléros .önálló kisiparosok. kereskedő .mezőgazdasági munkások 4.szolgáltatások területén dolgozó félig szellemi.irodai foglalkoztatottak .értelmiségei szakemberek .vezetők és értelmiségiek .nő a munkásosztályon belüli differenciálódás. ahol akár 100 kategória is lehet c) 5-10 kategóriát tartalmazó modellek: 1.szakképzetlen munkások .szakmunkások .tőkés vállalkozó .menedzserek .középvezetők és középszintű szellemi szakemberek . értelmiségiek . kereskedő .katonatisztek .művezetők és üzemtechnikusok .nő a szellemi foglalkozásúak aránya.parasztok Nemzetközi tendenciák: 1.technikusok és irodai foglalkozásúak .segédmunkás 3.félértelmiségi és alacsonyabb adminisztratív .szakmunkás . b) nagyszámú. kiskereskedők . Erikson-Goldthorpe által készített 10 kategóriás szerkezetmodell a leggyakrabban használt: .alkalmazottakat tartó kisiparos.betanított munkás . kiskategóriát feltételező modellek: a presztízscsoportokon és a társadalmi-gazdasági pontszámokon alapuló modellek.tőkések. Társadalmi kategóriák száma: a) dichotóm modellek: amikor csak két kategória van.parasztok .kereskedelmi foglalkozásúak . Lenski neoweberiánus modelljében 10 foglalkoztatási osztályt különböztet meg: .szakképzetlen munkások .

melyek a munkás és a középosztály foglalkozásai között helyezkednek el .segédmunkás . 8-at különített el: . és a termelőszövetkezeti parasztság.vezető és értelmiségi . ahol kialakulhat az összetartozás érzése . vagy csökken a jelentőségük a társadalom tagjainak viselkedésének meghatározásában. nem polgárosodik el.a jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt 2.egyre fontosabbá válnak a posztmateriális értékek.jövedelemegyenlőtlenségek vannak a magyar társadalomban .irodai . Ezek mellett kisebb maradék kategóriákat határoltak el. ezáltal bürokratizálódnak.az egyéb dimenziókban megállapítható társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak.nyugdíjas a modell alapján rétegződésvizsgálatokat végzett. és a kulákok. ezt arra alapozták.nem tűnik el a kispolgárság . 1945-től: a két osztály és két réteg elmélet uralkodott.betanított munkás .új szegény réteg alakul a tartósan munkanélküliekből. Rétegződésvizsgálatok: a) Ferge Zsuzsa modellje: melyben a társadalmi kategóriákat a munka jellege alapján definiálta. cselédek és a kisbirtokos parasztok tartoztak . ezért munkajellegcsoportnak nevezte őket. osztályok elhalása: a) Goldthorpe-Lockwood: szerintük hiába keres jól egy munkás. sem a középosztályhoz . bal oldali szétválása értelmét veszíti Magyarországi helyzet: 1. Társadalmi szerkezet a két világháború között: . e miatt pedig nő a bürokráciában és az állami szervezetekben lévő vezető pozíciók hatalma és privilégiuma .lényeges különbség van a vezetők az értelmiségiek és az ipari foglalkozásúak között .családi származás egyre kevésbé határozza meg az életpályát . míg az osztályharc középpontjában a materiális értékek állnak .új foglalkozások megjelenése. Ennek okai: .a középréteg kicsi volt . melynek eredményei: . a rokkantakból.munkások jóléte emelkedett . 3. A munkásosztály elpolgárosodása.középszintű szellemi . hogy a különböző pártok szavazótáborának társadalmi összetétele egyre kevésbé különbözik.paraszt .a társadalmi hierarchia nagyon hasonlít a nyugati jövedelemhierarchiához .szakmunkás .a legszegényebb rétegbe a mezőgazdasági munkások.politikai pártok jobb.szolgáltatásokban dolgozók nem tartoznak sem a munkás.nőnek a gazdasági szervezetek méretei.az állami juttatások enyhítették az osztályellentéteket . és egy réteget az értelmiséget.31 . a sztálini modell: a termelőeszközökhöz való viszony alapján két osztály: a munkásosztály.ország lakosságának a fele a mezőgazdaságból élt . hiába dolgozik irodai feltételek között.nagyobb szerephez jutottak a kis és középvállalatok. mint a jövedelmi különbségek .szakmunkások és szakképzetlen munkások között lényeges különbségek . b) Lipset: szerint az osztályok elhalnak. a faji kisebbség tagjaiból és a vendégmunkásokból . mint a kisiparosok.nő a társadalmi juttatásokból élők száma 2.

új vállalkozók 3. önállók 5.városias jómódú munkások . oldal): abból indult ki. hanem az életkörülmények és az életmód.munkamegosztás A pontszámok alapján állapította meg. gazdasági vezetők 9.32 . menedzserek. Hét dimenzióban jellemezte a megkérdezett személyek helyzetét 1-től 7-ig terjedő pontszámmal. magánvállalkozók 5. hogy melyik családok vannak hasonló helyzetben. bürokratikus középosztály 4. az így kapott 12 csoportot státuszcsoportnak nevezte. állami szektor azon dolgozói.anyagi színvonal . látens magánvállalkozók 6. a redisztributív szektor munkásai 7. a magánszektor alkalmazottai b) Kolosi Tamás „L” modellje: 1. akik a második gazdaságból is hasznot húznak 6. hiszen ezek életmódja lényegesen eltérő c) Kolosi Tamás modellje (184. a betanított munkások és a segédmunkások megkülönböztetése. magánszektor. redisztributív szektor középszintű alkalmazottai és munkásai 3.városias felső réteg . politikai. magánszektor kisárutermelői 7. a redisztributív szektorban és a második gazdaságban is magas jövedelmet elérők 10. hogy nemcsak a foglalkozás határozza meg az egyén társadalmi helyzetét.fogyasztás .fogyasztói magatartású középréteg .a vezető és értelmiségi réteg együttes kezelése elhibázott.városias alsó csoport .érdekérvényesítés .nagyon kicsi rész maradt önálló paraszt b) a rétegmodell kritikái: .deprivált helyzetű családok 4. Elméleti modellek: a) Szelényi Iván modellje: 1.kultúra. a redisztributív szektorban és a második gazdaságban is közepes jövedelmet elérők . mint a nem vezető beosztású értelmiségiek . mert a vezetők más helyzetben vannak.a nyugatinál lényegesen kisebb a középréteg Mo. redisztributív szektor szakképzetlen munkásai 4.enyhén deprivált családok .államigazgatási vezetők 2. életmód .rossz anyagi helyzetű középcsoport .lakás .a munkásság belső rétegzettségét nem képes kimutatni a szakmunkások. káderelit 2.jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport .falusias középcsoport .falusias felső réteg .elit .érdekérvényesítő alsó csoport .lakókörnyezet . és az indexérték alapján nevezte el őket: . Dimenziók: . második gazdaságban részt vevő szakképzetlenek 8.-n .

szaküzletek 2. több és jobb iskola és egészségügyi intézmény van a közelben. kellemesebb a művi és a természetes lakókörnyezet. gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja. − Függ a település népességszámától. másrészt a korábbi lakosság és tevékenysége kiköltöztetése következtében a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységeinek összetétele megváltozik. jobb a kereskedelmi ellátás. míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb lakásokba költöznek.33 6. Slum: A nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezése. Ezek a települések többnyire környékük államigazgatási központjai. 1. hogy hol laknak. − A városok lakossága heterogénebb. hogy az 5000-nél kisebb népességű települések is lehetnek városias. a környező falvak számára bizonyos központi funkciót lát el. kicserélődik. városi kerületekbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be. Tanya: Külterületi lakott hely. azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be. viszont a városok külső kertes kerületeinek népessége nő. A jó minőségű lakások építése elősegíti a filtrációt. Szukcesszió: Amikor egyrészt az invázió. Invázió: Amikor egy településrészbe. jobbak a közlekedési viszonyok. Nyomornegyed. etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. Azonos társadalmi rétegbe tartozók között tehát nagy különbségeket találunk aszerint. ezért az emberi kapcsolatok személytelenebbek. A falvak és városok zárt beépítésű részén kívül fekvő. és amikor a korábban szokásos tevékenységek mellé újabb tevékenységfajták települnek. több tízezres települések pedig falusias jellegűek. amelyek lakossága szoros és mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal. magasabb szintű iskolák 4. orvosi ellátás 3. Szuburbanizáció: Amikor a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy. − Város az a település: amelynek lakossága és környezete. Filtráció: A lakások lakói kicserélődnek. Falu: − Községi államigazgatási rang. A kedvező feltételekkel rendelkező lakóhelyen ugyanis nagyobb a munkahelykínálat. Urbanizáció: Városiasodás. . művelődési intézmények. Város: − Városi államigazgatási rang. magasabb jövedelmeket lehet elérni. fejezet: Város és falu Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén és a család lakóhelye is. Komoly előny a nem városi léttel szemben. de tudnunk kell. jobbak a lakásviszonyok. Szegregáció: Egy – egy településen belül a különböző társadalmi rétegek. egyedül álló vagy csak kevés lakóépületből álló települések. Agglomeráció: Azokat a községeket és kisvárosokat.

hogy meddig folytatódhat az urbanizációs tendencia Enyedi György: Urbanizációs ciklikus elmélete − városrobbanás – rohamosan nő a városok népessége − relatív dekoncentráció – a városnövekedés lefékeződik. Etnikai szegregáció: ezekben a városrészekben a megismétlődő zavargások miatt igen rossz a közbiztonság. nem élednek újjá. lakóhelyi közösségek közötti intenzív személyes kapcsolatok jellemzőek. így a régi lakóházak övezete lassan halad a slumosodás felé. az egészségügyi ellátás. A városi és a falusi életmód különbségei: Tönnies: A falvakra a közösség. pl. Így lassan leromlik bennük a kereskedelmi hálózat. Egy másik elmélet szektorokra osztja a városokat. ezért elfogadóbbak. ezért egyes régiók az átlagosnál gyorsabban fejlődnek. Így megállapíthatjuk. A városi övezetek elkülönülése együtt jár lakosságuk erős szegregációjával. ahol szerződések szabályozzák a társadalmi életet. a városban viszont a személytelen cserekapcsolatok. Városökológiai elméletek: 1. más – más tevékenységek összpontosulnak bennük. barátok. Park és Burgess: Koncentrikus körök 3. Chicagói iskola: A városnövekedéssel súlyos urbanizációs problémák is jelentkeznek.34 Földrajzi régiók: Egyes régiók kedvezőbb helyzetben vannak. hogy a domborzat is befolyásolja a város szerkezetét: a dombokon és a nagyobb folyók partján jobb lakónegyedek helyezkednek el. 2. mint más régiók. azaz kevésbé etnocentrikusak. éspedig elsősorban annak jómódú része. életstílusokkal szemben. . A szuburbiákban a családok. más régiók viszont az országos átlaghoz képest hanyatlanak.: bűnözés. A filtráció következtében a lakások állaga és minősége romlik. ahol már az alapvető ellátás is hiányzik. Elméletek: 1. Bizonyos városrészekhez adott tevékenységek kapcsolódnak. Először a szuburbanizáció jeleit figyelték meg: a városközpontok lakossága. Nemzetközi tendenciák: − A fejlett országokban a városi népesség aránya ’60-ig nőtt. A városi élet előnyei mellet a nem jelentéktelen költségeit is bemutatja: az emberi kapcsolatok elszemélytelenednek. a nagyvárosok központjaiban csökken a népesség − dezurbanizáció – a városnövekedés megáll. ilyen helyre városi lakók nem költöznek. a szabadság és a tolerancia jellemző. 2. családias övezetbe. A teljesen elnéptelenedett falvak. a változatosság. továbbá olyanok. és bizonyos városrészekben koncentrálódnak a lakosság különböző rétegei. Chicagói iskola: A városi éltre a kifinomultság. stb… Beáramlik a szegény lakosság és elfoglalja a távozó jobb módú lakosság helyét. a csömör a blazírt attitűd. eltér a népességi összetételük. a városokra a társadalom jellemző. a városi lakók jellegzetes attitűdje a közömbösség. kiköltözött a környező kertes. A leromlott városrészekből menekülnek az emberek (a tehetősebbek). Urbanizáció: Alapvető kérdés. toleránsabbak az övéktől eltérő nézetekkel. A nagyvárosi lakosság életmódja és életfelfogása korántsem egységes. az oktatás. Több városmag van. szegénység. 4. A közösségben a személyes kapcsolatok uralkodnak. Az invázió és a szukcesszió kísérőjelensége a lakosok vonatkozásában a filtráció. A városi lakosok sokféle életstílussal találkoznak.

ezekkel szemben mindig háttérbe szorultak az infrastruktúrát fejlesztő beruházások. Pl. hogy a városokban lakó népesség aránya növekedjék. nem voltak képesek a városi funkciókat ellátni. ezért a meglévő városok is sok tekintetben falusiasak maradtak. amelyeknek lakossága nem tud viszonylag kis távolságon és időn belül a városok nyújtotta szolgáltatásokhoz hozzájutni. Bp. Szegregáció és slumosodás a nagyvárosokban: − Az USA nagyvárosaiban szemmel látható a szegregáció és a szegények lakta városrészek leromlása. hogy a városokat igazán várossá tevő beruházásokat is elhanyagolták. többnyire a város külső részeiben. Ezeknek az országoknak a népessége gyorsan nő. illetve az ország minden lakosa számára elérhetőek legyenek a városi élet nyújtotta előnyök. A városi népesség lassabban nőtt. Városhiányos településhálózat: − Még ma is vannak az országnak olyan „városhiányos” részei.35 − 1980-as évek: újra az urbanizáció megerősödésének jeleit vélik felfedezni. Abban is megnyilvánult a politikai szándék. A nyugat – európai országokban tudatos városépítési politikával próbálják elejét venni a slumosodásnak. − Egyes városok és községek.: USA nagyvárosok: a népesség növekedése következtében a slumövezetekben tömegessé vált a nyomor. a szegénységtől a bűnözésen keresztül a kábítószer-fogyasztásig. Kívánatos cél: − Hogy az urbanizáció szintje minden településen növekedjék. Bp. Magyarország: − 1990 óta a városodás üteme erősen lelassult. A városrészeket felújítják és vonzó lakhellyé. ezért a falusi szegénység elöl sokan a városba menekülést választják. és megnőtt a deviáns viselkedések gyakorisága. mellet néhány új szocialista városban történtek beruházások: . hanem a környező községekben lakott és onnan ingázott a munkahelyére. − A fejlődő országokban a városodás tendenciája egyértelműen folytatódik. annak költségessége miatt kevés gondot fordítottak. népessége pedig kissé csökkent. − Miután a falvakban a növekvő népesség nem tud munkát. valamint városrészek között lehet meglehetősen eltérő életmódot megfigyelni és ezzel összefüggésben nagy különbségeket felfedezni a lelki egészség terén is. − Mások szerint a városnövekedésnek egy hosszú 55 éves ciklusa van (Kondratyev – ciklus). előre gyártott lakótelepek építéséből állt. így a lakásépítés is. ezért leromlottak. Konrád – Szelényi: − A szocialista országokban a városfejlődés késleltetve ment végbe. hozzáférhetőek legyenek a városi funkciók. földhöz jutni. − A városépítésben a piaci viszonyok érvényesülnek.-i ipart fejleszteni. Az 50 – 100 évvel ezelőtt épült városrészek felújítására viszont. Az emberi kapcsolatok: − A slumövezetekben súlyos társadalmi problémák koncentrálódnak. a városban foglalkoztatottak jelentős része nem a városban. − Egyszerűbb volt a Bp. sőt kulturális központokká teszik. mivel a kormányzatok a termelő – ipari beruházásoknak adtak prioritást. mert nem kellett azonnal infrastruktúrát is építeni. és a gazdaság depressziós szakaszaiban visszaesik a városnövekedés. Szocialista országok: − A lakásállomány állami tulajdonban volt. − Nem feltétlenül előnyös. jövedelemforrást találni. − Várostervezés: Az olcsóság érdekében nagy. ahol alkalmi munkából remélnek megélni.

en. hanem szegényedett. Ebben az időszakban azonban a gazdasági nehézségek következtében csökkentek a pénzalapok. egészségügyi szakellátást. Debrecen. Szeged. Azokban a községekben. A szegény községek esetében.36 Dunaújváros. 80-as évek: Népgazdasági terv − A községek népességmegtartó – erejének fokozása. Építettek kultúrházat. 1990 után: − A települések önállósága nagymértékben megnőtt. melyek gyakrabban fordulnak elő a községi népességben. Kulturális lejtő!!! − Iskola: Kisebb településeken vagy nincs. hisz a nagyvárosokban 40 gimnáziumból lehet választani. mint a városokban és különösen Bp.Országos Település – fejlesztési Koncepció: − 106 középfokú központ létrehozása volt a cél. a kisebb községek fejlesztése. ha a tartósan szegényeket vizsgáljuk. a munkásosztály fölzárkóztatására. Ezek az ország 5 nagy régiójának központját alkották. amelyeket semmilyen funkcióra nem jelöltek ki súlyos problémák jelentkeztek. Az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi arány és az átlagosan hosszabb ideig tart a munkanélküliség. mintha nem is egy kontinensen élnének. az ottmaradt idős és szegény népesség helyzete pedig ennek következtében még hátrányosabbá vált.-en dolgozott. A kultúra is a nagyvárosokban koncentrálódik. A megye központok erőteljes fejlesztéshez kezdenek. 60-as évek: − Nagyobb önállóságot kapnak a megyék. − A községi térségekben sokkal nagyobb a szegények aránya. Hozzáférhetőség kérdése: − A városokban pozitívan alakul. Sokan fejlesztésre alkalmatlannak tekintették őket. infrastrukturális ellátottsága romlott. ez igen súlyos problémákat okoz. − A háztartáspanel – felvételekben vizsgálták a lelkiállapot problémáinak egyes lelki és testi tüneteit is. 1949-ben az ipari munkások 49%-a Bp. Salgótarján. a többi vidéki város ipara azonban kevésbé fejlődött. A jövedelmi olló szétnyílásának messzemenő következményei vannak. Az életkörülmények különbségei: − A főváros a többi város és a községek közötti jövedelemkülönbségek 1990 óta erőteljesen növekednek. Oroszlány. hogy az országnak minden kis régiójában legyen egy városi központ. mint a városokban. a kereskedelmi szakboltokat. színházat. vagy összevont osztályok vannak. − Az iparosodott térségekben nagy fejlesztéseket vittek véghez. középfokú iskolákat. mozit. vagy csak alsó tagozat van. Tatabánya. − A nagyváros nagyobb esélyt kínál. − Bp. mint egy kis település. amelyeket a településfejlesztésre lehetett volna fordítani. Távlatilag a terv mindegyik várossá fejlesztését írta elő. Kimondták a decentralizáltabb településfejlesztés szükségességét. amelyek nem tudnak jelentékeny adókat beszedni. nagyobb pénzösszegek felhasználásáról dönthetnek. Pécs. . Az volt a cél. stb. melynek következtében a községek jelentős része a korábbi fejlettségi szintet sem tudta tartani. Az elmaradt községek a korábbinál nagyobb mértékben magukra lettek utalva. Nem finanszírozták tovább a kultúrát. helyi önkormányzatok visszaállítása. vagy több önkormányzat társul egy iskola fenntartására. − Még nagyobb a községi népesség hátránya. Komló. − Enyedi György: Az elmaradt kis falvakban élő paraszt és a fővárosi tudós. Ezért a lakosság fiatalabb és vállalkozó kedvű része igyekezett elköltözni. amely a környező falvak lakossága számára könnyen elérhetően biztosítja a városi szolgáltatásokat. művelődési intézményeket. Győr) „ellenpólusokat alakítottak ki. vonzásának ellensúlyozására néhány vidéki nagyvárosban (Miskolc. 1971 . Ezek váltak a rendszerváltás után depressziós területekké. Ennek nyomán ez az öt vidéki város gyors fejlődésnek indult.

Vajon az Eu-csatlakozás oldja meg ezt a problémát. Centrum – periferia jellegű egyenlőtlenség. (Aki nem jelentkezik a statisztikában. A 35 éven felüli munkanélkülieket nagyon nehéz visszakapcsolni a munkaerőpiacba.-on megállapítani 1. Bp. Az északnyugati országrész előnyét a keleti – délkeleti országrészekkel szemben.Phare – jellegű kistérségi támogatások. hisz a teljes foglalkoztatottságból a piacgazdaságba való átlépés miatt kialakult helyzet következtében sok ember került az utcára (nem volt felkészülve az ország erre a hirtelen változásra). mert megszűnnek a nehézipai üzemek. Válságövezetek jelennek meg. hogy munkanélküli lesz. ahol vannak multik. ha a másik családtag nagyon jól keres. aki bevonható. − Kétféle regionális különbséget lehet Magyaro. Minél alacsonyabb az iskolai végzettsége valakinek. ha a bányák bezárásával őket is elbocsátották. régi nehézipari térségek. A jövedelemkülönbségek tehát erősek. hogy hol a helye a társadalomban. 2. Annak a térségnek nagyobb a vonzáskörzete. (A régi szakmastruktúra a nehézipari területekre épült. Egyes térségekben a szakmai tudás konvertálása nem lesz többé lehetséges.) A megélhetésnek lehet kétféle forrása: Munkanélküli segély és fekete munka. pl. Az emberek esélytelenné válnak a munkaerőpiacba való visszakapcsolódásra. a középosztályosodás!!! Elitkutatás: fizikai értelemben nagyon nehezen működik. Statisztikai adatok: Csak azt láthatjuk. ami körülveszi őket. 1999-re már mindenki felfogta. hisz hiába volt valaki egyetemi végzettségű bányamérnök. vagy éppen a szegénység gátolja meg a csatlakozást? Szegénységre: szociális prevenciók. aki regisztrált munkanélküli. Születési –és halandósági ráta alapján. ezt követi az északnyugat – dunántúli és a déli régió. (De a kettőből együtt is szokás élni. 1992-re a nyertesek és a rendszerváltás vesztesei szembetalálták magukat egymással. (Demoralizáló). és a körülötte lévő megyék lényeges előnyét.) Nő az inaktív emberek száma. Lehet otthon is. Regisztrált munkanélküliség: Aprófalvas térségek. az valahol van.-on. Minél hosszabb a munkanélküliség időtartama. annál kisebb az esély a reintegrálódásra.) Döntő a szakmai képzettség. Magyarországon térben nem egyenletesen oszlik meg a munkanélküliek száma. azt. egyre többen nyugdíjaztatják le magukat. A jövedelem tekintetében a keleti és északkeleti régió messze elmarad az előbbiektől. hisz nem jutunk hozzá az adatokhoz. ahol a gazdaság jól működik. Hátrányos helyzet: iskolázatlanság. annál nagyobb az esélye arra. Első megoldásként segélyeket folyósítottak. Módszertani szempontból nincs megoldás az elitkutatásra. ’99-re rengeteg lett a szegény ember Magyaro. . hogy az emberek hogyan gondolkodnak arról a világról. A lakosság jelentős részét teszik ki az alacsony iskolázottságúak.37 Regionális különbségek: − A messze kiemelkedően legjobb helyzetű főváros után a központi régió következik. ami az ifjúsági munkanélküliséghez vezet. intervenciók… A cél a polgárosodás. Mayer: A szociológia megmutatja a problémát. A regionális gondolkodás szükségessége a megyei helyett.

Gettóképződés: 1.-i lerobbant kerületek lakói halmozottan hátrányos helyzetűek. hogy lényeges különbségek vannak közöttük a − − − − − − − − társadalmi összetétel. de már nem a privilegizált rétegek preferált lakóhelye.38 Budapest: − Kerületeinek összehasonlításakor kiderül. Építészeti és környezetleértékelődés .rá lehet egy az egyben vetíteni a kriminalisztikai térképet. Lakáspiaci diszkrimináció Alacsony jövedelem Szegénység 4. ker. Munkaerőpiaci diszkrimináció – faji megkülönböztetés Alacsony képzettség és jövedelem. Bele kell nyúlni a társadalom szerkezetébe. A Bp. az életszínvonal és az életkörülmények tekintetében. 2. Az infrastrukturálisan lerobbant részek nagyon nehezen kezelhetők. A leglepusztultabb övezetekben nagyobb számú a bűnelkövetés. A halandóságot felfoghatjuk az életszínvonal és az életkörülmények összefoglaló mutatójaként. Főleg romagyerekek járnak ide. A városrész gazdasági leértékelődése Képzett rétegek elköltözése Ipari üzemek elköltözése Munkahelyek csökkenése 3. A városi lét feltételei azokat sújtják. Cél: A középosztályos környezet megteremtése mesterségesen. A Belváros körül fel lehet ismerni a koncentrikus körök elméletének átmeneti övezetére jellemző sajátosságokat.. hisz ezekben a kerületekben a legmagasabb a légszennyezettség. Mayer: Település: fizikai értelemben vett tér. az udvarra néző kis és komfort nélküli lakásokban a szegény rétegek laknak. hogy ellopják az autódat). XIII. A település társadalomszerkezete térben és időben változik. Az V. pl. kerületekben a legelterjedtebb a szegénység. hogy kik laknak ott. A budai oldalon. majd hozzápusztul a tanár is. Egyébként egy-egy lakóházon belül is meg lehet figyelni a szegregációt. A VII. a jobb képességű gyerekeket elviszik az iskolából. Minden településnek megvan a saját társadalma. Rossz az iskolarendszer is (VII. A település értékét meghatározza. kerület és a Belváros kormányzati és üzleti központ szerepet játszik. Diszkrimináció a közjavakban Zuhanó ingatlanárak Csökkenő kommunális bevételek Romló közszolgáltatások 5. Minden rossz elmondható róluk. A budai kerületek nagy része a legjobb társadalmi helyzetű rétegek lakhelye. Le -és fölértékelődhet a tér. Lepusztul az iskola is a környezethez. a bűnelkövetés (itt könnyen meglehet. Helyi társadalom. kerületi iskolák). a városhatáron kívül fekvő települések egy része kezd előkelő szuburbán övezetekké válni. akik amúgy is rossz helyzetben vannak. Alacsony az átlagéletkor is ezekből az okokból adódóan. A legjobb kerületekben a halandóság szintje eléri a nyugat – németországi férfiak átlagos halandóságát. Az utcai oldalon lévő nagyobb és komfortosabb lakásokban a privilegizáltak. Torzulnak az életesélyek. míg a legrosszabbakban Szíria szintjén áll. VIII. Körülhatárolható fizikai egységek. és a VIII. Rétegzettsége követi az adott társadalom rétegzettségét.

Védekező szubkultúra Bezárkózás 7. Komplex megoldás szükséges!!! A tér rehabilitása. ha ez nem sikerül. Lakásokkal nem rendelkezők osztálya: Az átlagosnál nagyobb jövedelműek elsősorban az új állami bérlakás és az öröklakás osztályába tartoztak. Eufemizmus – rehabilitáció. Szelényi a két rendszeren belül is megkülönböztet lakásosztályokat a lakások jellege és minősége szerint. viszont a legszegényebb rétegek tagjai arra kényszerültek. hogy a szülei otthon tunyulnak. így az MSZMP tagjai. Lakásviszonyok: − Két élesen elkülönülő lakáshoz jutási rendszer élt Magyaro. A legjobb módú rétegek tagjainak volt a legnagyobb esélyük arra. Az új állami bérlakások elosztásánál a lakásigénylők „társadalmi hasznosságának” mérlegelése érvényesült. 1. vagy a parasztház kategóriában laknak. pl. és azok jutottak lakáshoz. szociális felzárkóztatás. 1. . Magántulajdonban lévő lakások vásárlásának és építésének piaca. Állami (tanácsi. pozitív diszkrimináció – társadalmi béke. Mayer: A gyerek. GETTÓ – Mindennek a hiánya együtt van jelen. Állami bérlakásokban lakók: − Új vagy régi bérlakások lakói.-on egymás mellett. − − − − A magántulajdonban lévő lakások lakói: Nagyobb lakóépületekben lévő öröklakások tulajdonosai Új családi házak tulajdonosai Régi családi házak tulajdonosai Parasztházak. 2. Ha azt látja. hogy magánerőből építsenek lakást. hisz ugyanúgy szerveződik csak ellenkező előjellel. a helyzetet úgy képezi le. vállalati) lakáskiutalások. hogy a legjobb módú réteg élt a legjobb minőségű és alacsony lakbérű lakásokban. akik kívülről jönnek. − 3. (Hányan jutottak a rászorultság alapján lakáshoz?) A kulcsszó a: KIUTALÁS. Gettó: lehet egy lakópark is. az iskolát.39 Építészeti leromlás Közszolgáltatás hiánya Kriminalitás 6. 2. pl. akkor viszont biztosítani kell az ott lakók biztonságát az oda vezető úton. hogy új állami bérlakáshoz jussanak. akik a társadalmi struktúra tetején helyezkedtek el. Mayer: A ’70-es években az ideológiai elkötelezettek. Az egyenlőséget megvalósítani kívánó lakáspolitika oda vezetett. A legszegényebb rétegek viszont vagy a régi állami bérlakás. A gettó agresszív lesz azokkal. Nagy hátrányai lehetnek. A magánlakáshoz jutás egyszeri igen nagy kiadással járt. Ezen belül kell létrehozni. hogy nem megy iskolába. − A bérlakások lakói a reális piaci árnál sokkal alacsonyabb lakbéreket fizettek. akkor ő sem érzi kötelességének az iskolát. látva a szülei munkanélküliségét. Cél: a válságövezetek felszámolása.

Az önkormányzatok a béreket nem emelték fel a piaci ár színvonalára. amelyek során a lehető legtöbbet próbálnak megőrizni a régi épületekből.40 Az öröklakások aránya alacsony volt. A szociológiai megfontolás alapján jobb megoldás a romlásnak induló városrészek fokozatos restaurálása. A nagy városrész – felújítások tapasztalatai arra utalnak. A vevők nagyrészt a társadalom magasabb jövedelmű rétegeihez tartoztak. mert általában kicsik. A rendszerváltáskor: Az állami tulajdonban lévő lakásállomány nagyobb részét eladták. mivel a jobb minőségű lakásokban eleve a jobb módúak laktak. Ezek jelentős részben a városok leromlás felé tartó kerületeiben helyezkednek el. a gazdagodás.: a közrend fenntartásának költségei. Nem a leginkább rászorult rétegek jutottak ezen az erősen támogatott módon lakáshoz. Csak a rendszerváltás után vált vizuálissá a gazdagság. A tulajdonosnak fenntartani a kilakoltatás jogát. − A magántulajdonban lévő bérházak építésének elősegítése. Többnyire a nagyobb és régebbi bérházak maradtak önkormányzati tulajdonban. A várostervezők a leromlott városrészeket lebontották és helyükre korszerű új lakótelepeket építettek. Az új lakótelepeken lakáshoz jutottak jelentős része a következő években el akart költözni onnan. ahol a lakbérek alacsonyak. Másik lehetséges útja a régi városrész fokozatos restaurálása. Tehát a bérházak újjáépítése nyilvánvalóan gazdaságtalan vállalkozás maradt. hanem szélesebb körben is jelentkeznek. így a slumprobléma a város másik részében újratermelődik. Állapotuk elképesztő romlásnak indult. a fejleszteni kívánt területeken létesített vagy már működő munkahelyeknek. A lakbérek megállapításának szabaddá . A lakók nagy része elégedetlen volt a lakással. tétele. Lakáspolitika: − A magántulajdonú lakóházak építésének előnyös hitelekkel történő ösztönzése. Viszont ennek a formának a közvetett költségei magasabbak. ezért elköltöznek egy olyan városrészbe. igen kedvező áron. a szocializmusban az államosított lakásállomány volt jellemző. Pénzügyi ösztönzők és ellenösztönzők: A beruházás hatásai nemcsak a vállalatnál. amelyek magát a gazdasági fejlődést veszélyeztetik. ezzel azonban ezeknek a városrészeknek a slumosodását idézik elő. mivel a lakók képtelenek lennének megfizetni a magasabb lakbért. Fejlesztési források elosztása − − − A slumosodás megállítása: 1. Gazdaságpolitikai eszközök hatékonysága: Preferenciákat lehet biztosítani. Településfejlesztési politika: − − A szociológusok a különböző városrészekben és településeken lakó népesség helyzetében mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését és a szegregáció csökkentését szokták kitűzni célul. A lakótelepek egyáltalán nem feleltek meg a hozzájuk fűzött reményeknek. Az egyenlőtlenség és a szegregáció olyan társadalmi feszültségeket okozhat. Nem lehettek látványos vagyoni különbségek. hogy a slum régi lakói nem képesek megfizetni a slum helyén felépült új lakóházakban a lakbért. 2. Pl.

.41 − Minimális állami és önkormányzati lakásállomány és új lakásépítés fenntartása. azaz alacsony lakbérű lakások juttatása az arra rászorulóknak.

42

8. fejezet Társadalmi mobilitás és vándorlás
ALAPFOGALMAK Társadalmi mobilitás: a család vagy az egyén társadalmi helyzete megváltozik (pl. munkásból értelmiségi lesz). Okok: foglalkozás, jövedelem, iskolai végzettség, lakóhely, egyéni megbecsültség, presztízs stb. megváltozása. Többféle csoportosítása van: 1. Vertikális mobilitás: a társadalom hierarchiájában történő változás; fölfelé vagy lefelé történő mozgás Horizontális mobilitás: (elvben beszélhetünk róla): nagyjából azonos szinten való mozgás (pl. gépkocsiszerelőből gépkocsivezető lesz). 2. Fölfelé vagy lefelé irányuló mozgás (néha nehéz eldönteni, ezért óvatosan alkalmazandó; pl. mezőgazdasági munkásból segédmunkás lesz). Egyértelműen eldönthető: egy tanár fiából segédmunkás lesz. Típusai: 1. Nemzedékek közötti (integrációs) mobilitás: valakinek a szüleihez képest megváltozik a társadalmi helyzete (munkás fia mérnök); 2. Nemzedéken belüli (intragenerációs v. karrier) mobilitás: valaki a foglalkozási életpályája folyamán más társadalmi helyzetbe lép (szakmunkás mérnök lesz); 3. Házassági mobilitás: (asszisztensnő orvoshoz megy férjhez. Mi a társadalmi mobilitás? definíciótól társadalmi helyzetek megkülönböztetésétől függ. A szociológia hagyományosan a foglalkozás szerint definiál és csoportosít: 3 kategória: szellemi, fizikai, mezőgazdasági foglalkozás szétválasztása; munkamegosztásban elfoglalt hely szerint 7 kategória; ezeknél nagyobb számú kisebb társadalmi-foglalkozási kategóriák. Más-más képet adnak. A mobilitásról kapott képet a társadalmi kategóriák definiálása is befolyásolja. Róbert Péter (1986) 4 társadalmi dimenzióban vizsgálódott: foglalkozás, műveltség, anyagi helyzet, lakóhely alapján a társadalmi származást és a társadalmi helyzetet is bevonta kutatásába. Státuszmobilitásnak tekintette a felállított két státuszindex (származás, elért pozíció) egymáshoz való viszonyítását. Így vizsgálni tudta, hogy az anyagi helyzet, a lakóhely, a műveltség, ill. a foglalkozási helyzet változásai hogyan függnek össze (esetleg egyik javul, másik romlik); továbbá vizsgálta azt is, hogy a négy dimenzió közül melyik a legmeghatározóbb. Arra a következtetésre jutott, hogy a kulturális felemelkedés csatornája a legszűkebb, de egyben a legmeghatározóbb a státuszmobilitás terén. Nyitott és zárt társadalom: (Különbözőképpen értelmezett fogalmak.) Nyitott társadalom: ha a különböző rétegek mobilitási esélyei, arányszámai között kicsi az eltérés: Értelmiségi lesz: nyitott zárt a vezetők, értelmiségiek fiainak 46%-a 55%-a a munkások fiainak 9%-a 2%-a a parasztok fiainak 5%-a 1%-a. Vándorlás (migráció): Lakhelyváltoztatás, amely településhatár átlépésével jár. (Paradox: Budakesziről a Budakeszi útra való költözés lakóhely-változtatás, de nem az, ha a Budakeszi útról Csepelre költözik valaki.) A demográfiai kutatás körébe tartozik a lakóhely változtatása. Olyan jelenség, amely a társadalom egészét, ill. a helyi társadalmat erősen befolyásolja:

43

Állandó és lakónépesség: Népszámlálások megkülönböztetése. (Az ideiglenes lakóhely változásának be nem jelentése problémát okoz a demográfia-kutatásnak és a népesség-nyilvántartásnak is.) Állandó népesség: állandó lakhellyel rendelkezők Lakónépesség: állandó lakhellyel rendelkezők – máshová ideiglenesen bejelentettek + ideiglenesen oda bejelentettek. A kijelentkezés elmulasztása miatt a városok lakónépessége a ténylegesnél nagyobbnak, a kisközségeké kissebnek mutatkozik. Korábbi népszámlálások az éppen (jan.1-én, hajnalban) jelen lévő népességet számlálta. A magyar statisztika a kétféle lakóhely alapján különbséget tesz az állandó vándorlás és az ideiglenes vándorlás között. Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg: Ingázás: Az aktív keresők más településen laknak és dolgoznak. Napi, ill. heti vagy még ritkább ingázás megkülönböztetése (elvben bejelentett ideiglenes lakhely). Nemzetközi vándorlás: Országhatárt átlépő lakóhely-változtatás. (ideiglenes vagy állandó) Vándorlási egyenleg: Oda, ill. elvándorlás különbsége. Nemzetközi viszonylatban a be, ill. kivándorlás különbsége. MÓDSZEREK A társadalmi mobilitás vizsgálatának módszere közel áll a matematikai közgazdaságtanhoz vagy az ökonometriához. E módszertan részletes fejlődével a szociológia általános jellemzői és problémái is feltárhatók. Általában lakossági reprezentatív minták kérdőíves adatfelvételével történik a vizsgálat, esetleg dokumentumok feltárásával (anyakönyvek, népesség-összeírások). Adatfelvétel: a mintában szereplő személy első és az összeíráskori foglalkozása, az apa foglalkozása; megkérdezett és szülei születési éve, iskolai végzettsége, házastársa foglalkozása. Mobilitási adatfelvételek Magyarországon (a négy ismertetés) a teljes foglalkozási élettörténetet feljegyezte. ISA-paradigma: (Nemzetközi Szociológiai Társaság felmérése); 1950-ben kidolgozott elméleti és módszertani megközelítés. Mobilitási kerszttáblázat: 5-10 nagyobb osztály, réteg feltüntetése: Honnan jött, hová érkezett – társadalmi helyzetfelmérés (apa foglalkozása – a kérdezett foglalkozása). Kilépési mobilitási arányszámok: százalékos arányban jelölik, hogy egy-egy társadalmi kategóriából hányan kerültek a különféle társadalmi kategóriákba (pl. mezőgazdasági fizikai apák fiai közül hányan lettek szakmunkások). Belépési mobilitási arányszámok: százalékos arányban jelölik, hogy az összeírás idején egy-egy kategóriába tartozók, hogyan oszlanak meg származás szerint (pl. szakmunkások közül hányan származnak mg-i fizikai apa családjából). Az összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás: Az összes mobilak aránya: azok százalékos aránya, akik a megkérdezettek közül mobilak voltak (a „nagyátlón” kívüli cellákban helyezkednek el). Leegyszerűsített táblázat, de közel a 62-64-es adatokhoz: Apa Fiú szellemi munkás paraszt összesen szellemi 490 200 30 720 munkás 770 2160 300 3230 paraszt 440 2540 3070 6050 összesen 1700 4900 3400 10000 „Nagyátló”: 490+2160+3070=5720, tehát immobil: 57,2%; Mobil: 42,8%. (Immobil =720/10000=0,572; Mobil =(10000-5720)/10000=0,428)

44

Strukturális mobilitás: szükségképpen váltak mobillá, mert az apák nemzedékének összetétele eltér a fiúk nemzedékének összetételétől a társadalmi szerkezet változása miatt (pl. a paraszt apáknak kétszer annyi gyermekük született, így szükségképpen közülük többen váltak munkásokká). Kiszámolása: A szélelosztást egymásból kivonjuk és a pozitív különbségek összegét vesszük: Apák Fiúk Különbség 720 1700 –980 3230 4900 –1670 6050 3400 +2650 Tehát a strukturális mobilitás: 26,5% (2650/10000=0,265) Cirkuláris mobilitás: Az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbsége: 42,8–26,5=16,3% Nem pontos elnevezések, mert a cirkuláris mobilitás a „helycserék” útján létrejött mobilitást jelentené (pl. a szellemi apák 200 fia munkás lett és helyükre a munkás apák 200 fi lépett). A fentiek szerint a cirkuláris mobilitás tartalmazta a „lépcsőzetes” strukturális mobilitást is, hiszen a változás okozta mobilitásban mindenki egyet előre lépett. Ezért pontosabb „minimálisan szükséges strukturális mobilitásról” és „egyéb mobilitásról” beszélni. Stratifikációs paradigma, útelemzés: (1965 utáni módszer) Módszere: táblázatok helyett útmodellek elemzése. 50-100 vagy több foglalkozási réteget különböztet meg. Presztízs vagy társadalmi-gazdasági státusz alapján skálapontszámot ad, mely a skálán (fölfelé v. lefelé) való elmozdulása nagyobb volumenű elmozdulást képes kimutat (mint az előző módszer). Az útmodellek több többváltozós regressziós egyenletből állnak, melyek kifejezik, hogy különböző tényezők hogyan befolyásolják az egyén által elért társadalmi pozíciót, az egyén iskolai végzettségét stb. Korrelációs és regressziós együtthatók fejezik ki a változók közötti kapcsolatokat. Előnyük, hogy több változót is fel lehet venni a modellbe (pl. apa és fia iskolai végzettsége, az anya társadalmi helyzete, a testvérek száma stb.) Róbert Péter (1986) 1981-82. évi rétegződés-felvétel alapján számított útmodellje a férfiak mobilitására: Regressziós egyenletei: 1. / F = a EF . F EF + a I . F I + a AF . F F
2. / EF = bI . EF I + b AF . EF AF 3. / I = c AF . I AF + c AI . I AI Ahol: F: az összeírt fiú elért foglalkozási pozíciója EF az összeírt kereső foglalkozási pozíciója I az összeírt iskolai végzettsége AF az összeírt apjának foglalkozása AI az összeírt apjának iskolai végzettsége a,b,c, a kiszámítandó regressziós együtthatók.

Az egyenletek olyan modellt írtak fel, amelyben 1./ az összeírt foglalkozása függ az első foglalkozásától, az iskolai végzettségétől és az apja foglalkozásától. 2./ az összeírt első foglalkozása függ az összeírt iskolai végzettségétől és az apa foglalkozásától. 3./ az összeírt iskolai végzettsége függ

8 12 20 Fiú F B: Össz. ennél gyengébben az első foglalkozása és leggyengébben az apa foglalkozásának közvetlenül hatása. a társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított nagyságától. kisebb a szellemi foglalkozásúak aránya. Módszere: bonyolult matematikai-statisztikai módszer. hogy a gazdasági fejlődés. sőt az apa foglalkozása az összeírt iskolai végzettségén és elért foglalkozásán keresztül is hat. A számok: a regressziós béta-együtthatók. mely által a társadalmi mobilitásának esélyei is javulnak. Ez az útmodell azt a konkrét társadalmi következtetést sugallja. hogy a szegényebb családok (ösztöndíjjal.538 0. Ezzel alapozták meg az 1970. 25 75 100 . a társadalom kultúrája. ezért ez korrelációs együttható. Következtetés: az elért társadalmi pozíció az iskolai végzettségtől függ.169 AF EF Az AI és az AF változók között nincs ok-okozati viszony. ill. nagyobb a szellemi foglalkozásúak aránya.45 az apa foglalkozásától és az apa iskolai végzettségétől. Összehasonlító elemzés: két ország vagy időszak mobilitási arányszámaival dolgozik. Hipotetikus mobilitási adataik: A: Sz Sz A pa F Össz. Loglineáris paradigma: (1975-től) a strukturális hatásokat domborítja ki a mobilitás-vizsgálatokban.84 0. ill. Arra keresi a választ.681 0.) E három hatás összege a modell együtthatói alapján kiszámítható. ok-okozati kapcsolat erősségét fejezik ki. B: fejlettebb ország. a társadalom nyitottabbá válik. 20 20 40 Fiú F 5 55 60 Össz. hanem a társadalmi struktúra adottságaitól. (Pl. ill.204 F 0. Ezeket a strukturális változásokat a stratifikációs paradigma elhanyagolta.314 I 0. Csakhogy a társadalmi mobilitás nemcsak az egyén erőfeszítéseitől függ. körüli amerikai optimizmust. speciális előkészítő oktatással való) segítése emeli a gyermekek iskolai végzettségét. A regressziós számítások eredményeit útmodell-ábrában mutatják be: AI 0. a szülők társadalmi helyzete is az összeírt iskolai végzettségén keresztül befolyásolja foglalkozási pozícióját. Megkérdezettek: 100 férfi – fizikai (F) és szellemi (Sz) foglalkozásúak. Lényege egy leegyszerűsített példán: A: fejletlenebb ország.067 0. 2 10 78 90 80 100 Sz Sz A pa F Össz. ennek változásától. valamint a társadalompolitika képes-e a mobilitási esélyek alapvető egyenlőtlenségét módosítani. vagy csak a strukturális adottságok befolyásolják a különbségeket országok és időszakok között.250 0. az Fből: az összeírt elért foglalkozását legerősebben az iskolai végzettsége befolyásolta.

mégsem rendelkezünk pontos adatokkal. Ha az eltérések nagyok: akkor az egyik ország nyitottabb. így a leghátrányosabb helyzetű rétegről nincsenek pontos adatok. Az esélyhányadosok előnye: értékük nem függ a táblázat széleloszlásaitól. majd ezeket összehasonlítja a tényleges esetszámokkal. ill. de a kérdőívek ritkán tartalmaznak a hetente vagy ritkábban ingázók felmérésével kapcsolatos kérdéseket. de a módszerek valójában csak a kiinduló kérdésekre tudnak választ adni. mint a B-ben. hogy a munkások és parasztok gyermekeinek mennyivel kisebb az esélye az értelmiségivé válásra. hogy turistaútlevéllel belépők valóban elhagyják-e az országot vagy letelepednek). Ha az eltérések csekélyek: elfogadható az a hipotézis. Összefoglalva: A mobilitás-elemzések nagyban segítik az eredmények számszerűsítését és ezáltal objektivitását. de nem hozták nyilvánosságra. . óta nincs statisztikai adatlap. hogy a szellemi apák fiai szellemi rétegbe kerülésének esélye és a fizikai rétegbe kerülésének esélye közötti viszony hogyan különbözik a fizikai apák fiainak esélyeitől. és akik nem tértek vissza meghatározott időn belül disszidensnek nevezték. Szocializmusban statisztikai adatlapot töltettek ki az országból kilépőkkel. hogy a két országban esélyegyenlőtlenségek valóban egyformák. Felmerül a kérdés. kijelentkezések alapján folyamatosan gyűjtenek adatokat. A nemzetközi vándorlás adatforrásainak hiányosságai: A nemzetközi vándorlás volumene igen nagy. Vándorlási egyenleg = odavándorlási arányszám – elvándorlási arányszám (megmutatja. vagyis az A társadalom zártabb. A loglineáris elemzések azt mutatták ki. mint az értelmiségiek gyermekeinek. hogy meghatározza: az azonos esélyegyenlőtlenségi hányadosok érvényesülése esetén hány személy volna a táblázat egyes celláiban. bár az országban letelepedőkről pontos adatokat hoznak nyilvánosságra. Ennek egyik oka az illegális vándorlások nagy száma. Az ország népességéhez is viszonyítják a vándorlási lépéseket. Az ingázásról csak a népszámlálások. ezért a teljes kép érdekében célszerű egy vizsgálat adatait többféle módszerrel elemezni. Az elemzés módszere úgy jár le. ill. a B társadalom nyitottabb. és évente közzéteszik. (a nyitottság mértéket és típusát alaposabb elemzéssel lehet kimutatni). A statisztikai nyomon követést a nagy turistaforgalom is nehezíti (nem lehet megállapítani. nincs-e jelentősége annak. hogy az értelmiség fele vagy pedig csak egynegyede munkás. kifejezi. ezért a számok nehezen becsülhetők meg. Arányszámok: Odavándorlási arányszám = odavándorló / összes népesség. hol lakott az előző népszámláláskor stb. speciális szociológiai felmérések alapján gyűjthetők adatok. 1990. Pontos adatok álltak rendelkezésre. ha a népszámlálási kérdőíveket a szociológia szemszögéből állítanák össze: hol született. és egy országban történeti koronként sem nagyon változik a társadalom nyitottsága. Elvándorlási arányszám = elvándorló / összes népesség. hogy egy adott település népessége valamely évben hány ezrelékkel nőtt vagy csökkent a belső vándorlás következtében.) Vándorlási kerszttáblázatok állíthatók össze ezekből az adatokból. hogy a fejlett országok nyitottsága. A belső vándorlás adatforrásai és arányszámai: állandó és ideiglenes vándorlásról a be-. mobilitási esélyegyenlőtlensége között nincs nagy különbség. Az engedéllyel ki és bevándorlók számát közölték. de ez nagyon csekély volt. tehát a két ország nyitott. 8/ 2 20 / 50 = 26 = 11 A: B: 12 / 78 20 / 55 Az A országban egyenlőtlenebbek a mobilitási esélyek.és parasztszármazású. mint annak. Megbízhatóbb adatok kaphatók.46 Kiindulópont: az esélyegyenlőtlenségi hányados.

(Lásd India. az „alsóbb rétegek” gyorsabban szaporodtak. ezért nincs lehetősége a kedvezőtlen helyzetű osztályok. A valóságban: e kétféle tényezőnek együtt jelentkezik a hatása. A társadalmi rendszer hatása: a gazdasági-társadalmi-politikai rendszer jellegében keresik a mobilitás okát. sőt néhol „tőkés". köz-ig): az USA-ban a fölfelé irányuló mobilitás lehetőségei nagyobbak. jobbágyság. A foglalkozások is elkülönültek. A papság egy másik fölfelé irányuló mobilitási csatorna volt. .és gyertyakészítő fia). Benjamin Franklin (egy szappan. a kisnemesek.A szocialista társadalomban: vagyon jelentősége a társadalmi pozíció meghatározásában megszűnt (lásd egyenlők a mobilitási esélyek. zsellérek) gazdasági és jogi tekintetben különülnek el egymástól (sőt öltözködési. bűnözők. Lenski (1966) szerint a társadalmi rendszerek változása és a strukturális tényezők együttes hatása miatt lefelé irányuló mobilitást a fölfelé irányuló mobilitás váltotta föl. nőtt a munkásosztály és a szellemi foglalkozású réteg. így szabad osztályokba léphettek át). sőt társadalmi érintkezésük is korlátozott. a legszegényebbekből így váltak még szegényebbek: csavargók. ill. Ugyanakkor a születéskorlátozás először a „felső” rétegekben terjedt el. sz.A rendi társadalomban: a rendek (arisztokrácia. ahol ma is élnek a kasztrendszer nyomai. ill. (Pl. mert gyorsan változott a társadalmi-gazdasági struktúra: csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Így a mobilitás alapvető iránya megfordult: csökkent a mezőgazdasági munkás és a törpebirtokos paraszti rétegek aránya. több gyermek született.f. A szellemi foglalkozású és szakértelmiségi réteg növekedése pedig átlépési lehetőséget nyitott a privilegizált rétegekbe. sőt.A rabszolgarendszerben: szintén mérsékelt volt a társadalmi mobilitás (bár megvan a felszabadítás lehetősége. a demográfiai átmenet megindulásáig a kedvezőbb helyzetű rétegek gyorsabban szaporodtak (kedvezőbb a halandóság. a társadalmi felemelkedés lehetősége vagy lehetetlensége? Régóta foglalkoztatja nemcsak a szociológiát.) . 2. A strukturális tényezők hatása a mobilitásra Ezen elméletek szerint. a társadalmi rétegek eltérő születési és halálozási arányszámára) helyezik a hangsúlyt. A nagybirtokosok. közép.47 ELMÉLETEK Mitől függ a társadalmi mobilitás. koldusok. hanem a közgondolkodást is. a járványok. rendek tagjainak új pozíciókba jutni. polgárság. Kérdés: melyik van túlsúlyban? A társadalmi rendszerek mobilitásra gyakorolt hatása: A kasztrendszerű társadalmakban: szinte kizárt az átlépés az egyik kasztból a másikba (meghatározó a beleszületés). és a szegényebb osztályok egyaránt lejjebb süllyedhettek. 2. Az iparosodás megindulása után ezek a mobilitási tendenciák megváltoztak. éhínségek legfőbb áldozatai. és ha eleinte nyomorúságban is éltek mint ipari munkások. Másokkal nem házasodhattak. és a pápaság elnyerésére is kísérletet tett.A polgári társadalomban: megszűntek az osztályokat elválasztó jogi határok. sz. Sőt. csak a tulajdon. a gazdaságilag nem fejlődő társadalmakban a társadalmi-foglalkozási struktúra változatlan marad. században az iparosodott társadalmakban. ill. valamint a demográfiai adottságokra (pl.) . és közülük többen maradtak életben). Ezért a lefelé irányuló mobilitás gyakoribb volt. rétegek. családalapítás nélkül. . . Pl. a „kulák" származás hátrányt jelentett). Az uralkodók – szolgálatok fejében –adhattak magasabb rendi státust (így sokszor egész jobbágyfalvakból nemesek vagy köznemesekből arisztokraták lehettek). a jobbágyszármazású Bakócz Tamás esztergomi érsek lett. annak hiánya által tapasztalhatók különbségek. viselkedési szabályok is különbözőek). A strukturális adottságok hatása: inkább a társadalmi-foglalkozási struktúrára és annak változásaira. Az „amerikai álom” Közmeggyőződés (XIX.és kisnemesség. mint Európában. hosszabb távon javult a helyzetük. A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra A mobilitás nagyságát és irányát befolyásoló tényezők elméleteit két csoportba sorolhatjuk: 1. mint a fölemelkedés. Ezektől eltérő kérdés: hogyan alakult a mobilitás a XX. ezért kisebb volt feljebblépési lehetőség a mobil személyek számára.–XX.

Ezt nevezték „amerikai álomnak”. míg a szociológusok többsége a környezeti hatásokat. 1981). Mobilitás a posztindusztriális (szolgáltatási) társadalmakban Vitatott és empirikusan vizsgált kérdés: a szolgáltatási társadalmakban megnő-e a nyitottság. mert így reménytelen és káros a különböző képességű fiatalokat az oktatáson keresztül egy szintre hozni. Következményei: az európai bevándorlók hada. (Lásd szociáldemokrata és az amerikai demokrata pártok programja: az esélyegyenlőségek megteremtése a hátrányos helyzetű fiatalok oktatása terén kitüntetett helyet foglalt el. annál egyenlőbbek az esélyek. Ossowski (1957. annál sikeresebb az országok versenyében.. A mobilitás társadalmi hatásai Marx szerint a mobilitásnak a társadalmi rendszert stabilizáló hatása van: „Minél inkább képes egy uralkodó osztály arra.és közép-európai szocialista országokban a meggyorsult iparosításnak volt döntő szerepe. kívülről bejutni vagy az osztályból kikerülni viszont nehéz és ritka. hogy a szocialista társadalmakban. a környezeti hatások – a magzati életszakasztól kezdve a családi és iskolai környezetig – igen fontos szerepe (különösen az intelligencia alakulásában). a műveltség szerepe. az oktatás demokratizálása) növelni lehet-e a társadalom nyitottságát. Mobilitás a szocialista társadalmakban Elméleti és empirikus kérdés. A genetikai öröklést egyes pszichológusok hangsúlyozták. hogy a különböző társadalmi helyzetű családok gyermekeinek eltérő esélyük van a kedvezőbb társadalmi pozícióba kerülniük.48 Abraham Lincoln (fakunyhóban született). hiszen az csak próbaidő állapota. Ezért egyik kritériuma. Környezet vagy öröklés Kérdés: társadalompolitikai eszközökkel (pl.. kétségtelen. az egyenlőségeszmény megvalósulásának vagy a meggyorsult gazdasági fejlődésnek. hogy másokat „kizár" (closure).. Vitatott. és ha hasonlóan gyors iparosítás ment volna végbe kapitalista országokban (pl. lengyel) szerint a kelet. hogy előbb-utóbb „.) Ezek az erőfeszítések erélyes visszautasítással találkoztak: a genetikai öröklés vagy a környezet hatása erősebb-e az intelligenciára. ill. Az európai szocialista társadalmakban ténylegesen megnőtt a mobilitás. az ott élő szegény rétegek reményei. . Max Weber szerint a társadalmi osztálynak (megkülönböztetve a tulajdoni és a jövedelemszerzési osztálytól) egyik kritériuma. sőt intelligensebbek-e a fehér emberek. mint a kapitalista társadalmakban. (Eysenck-Kamin. egyenlőbbek-e a társadalmi mobilitási esélyek. de ez kevésbé átörökíthető. hogy kellő szorgalommal bárki nagy karriert érhet el. Újabban a loglineáris elemzés esélyegyenlőtlenségi hányadosaival szokás az esélyegyenlőtlenséget mérni: minél kisebbek az esélyegyenlőtlenségi hányadosok.a bérmunkások független. A növekvő nyitottságot feltételezők szerint: nagyobb a tudás. A vitát empirikus adatok alapján nem lehet eldönteni: Nem vonható kétségbe a genetikai öröklés szerepe az emberek tulajdonságaiban. amelyet otthagynak. hogy mekkora szerepe ebben a „nagy őrségváltásnak". annál egyenlőbbeknek tekintették a mobilitási esélyeket. Az a hit élt. Minél nyitottabb egy posztindusztriális társadalom. annál szilárdabb és veszélyesebb az uralma. Amerikai „mítosz” megfogalmazója Horatio Alger (múlt századi szépíró). Mobilitás és társadalmi egyenlőtlenség A mobilitási esélyek egyenlőtlenségeit korábban a cirkuláris mobilitás nagyságával mérték: minél több a „helycsere" a társadalomban. a Marshall-terv elfogadásának köszönhetően) a társadalmi mobilitás ott is hasonló lett volna. A későbbi weberiánus szociológusok – a mobilitás és az osztályképződés e feltételezett kapcsolat miatt – általában érdeklődtek a mobilitás iránt.” Az amerikai munkásmozgalom gyengeségét pedig azzal magyarázta. A későbbi marxista szociológusok nagy része a rendszerstabilizáló hatás miatt nem tartotta kívánatosnak a társadalom nyitottságának növekedését. önmagukat eltartó parasztokká válnak”. hogy azon belül az egyéni és a nemzedékek közötti mozgás könnyű és gyakori. ill. közöttük az oktatás hatását tekintik elsődlegesnek. mint a vagyon. hogy az elnyomott osztályok legjelentékenyebb embereit befogadja magába. A társadalmi egyenlőtlenségek egyik fajtájának.

mások ezt erősen kétségbe vonják. A mobilitási esélyek egyenlőtlensége vagy egyenlősége kérdéskörében szokás használni a „hozzárendelés” (ascription) és „teljesítmény” (achievement) fogalompárt. Egyes szociológusok és kulturális antropológusok úgy vélik. .49 Egy másik felfogás kétféle társadalmi egyenlőtlenséget különböztet meg: 1. ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől. az előléptetésnél. a magyarság is ekkor érkezett és a Földközitenger déli partját arab népek hódították meg). tudásától. Gyakori az a kérdés.a „hozzárendelés” elv: a társadalom tagjának veleszületett tulajdonságai (neme. Mások a teljesítményelvet elengedhetetlen követelménynek tekintik a modern társadalomban. milyen társadalmi pozícióba kerül. hogy nem lenne ideális. továbbá a kedvezőbb helyzetű pozíciók és munkahelyek az esélyek fair egyenlőségének megfelelően mindenki számára nyitva állnak. végül mongol népességek özönlötték el Európát (pl. tehát a mobilitási esélyek egyenlősége az igazságos társadalom egyik alapkritériuma. jobb a lakáshelyzete. és a pozíciókba való bejutás esélyeinek különbsége (amely a mobilitási arányszámokban jut kifejezésre). osztályhoz tartozása) jelölik ki a társadalmi pozícióját. sőt – mint láttuk – a „jó társadalom" egyik ismérvének tartják. majd török. hogy az ember vándorlásra kész élőlény: a homo sapiens rövid idő alatt terjedt el a földön és – a Déli-sarkvidék kivételével – benépesített minden földrészt (ellentétben az állatokkal). elősegítik a gyorsabb gazdasági fejlődést). nagyobb a befolyása) 2. egyszóval „érdemeitől” függ. Amerika.a „teljesítmény” elv: mindenkinek egyéni teljesítményétől függ. a privilegizáltabb rétegek tagjainak magasabb a jövedelme. McNeil (1984. hogy a mobilitási esélyek egyenlőbb volta elfogadhatóbbá teszi-e a jövedelmi és más különbségeket. munkateljesítményétől. A második világháború után Nyugat-Európa gazdasági fellendülése munkaerő-szükségletet miatt a fejlődő országokból jövő vendégmunkásokkal lehetett az igényeket kielégíteni. (ők részben európai lakosokká váltak. ahonnan először indoeurópai. M. A regény egy 2033-ban írott fiktív szociológiai munka. Ez élénk vitát kelt különösen az amerikai szociológiában. John Rawls (1972) politikai-filozófiai munkájában. ezért ha az európai és észak-amerikai népesség alacsony termékenysége fennmarad ezeken kívüli területekről fognak nagy tömegek beáramlani. hosszú távon az egyenlőtlenségek a leghátrányosabb helyzetűeknek is hasznára válnak (mert pl. a munkakörök betöltésénél. ókor.) Tehát a nagy nemzetközi vándorlások nem kivételes folyamatok.) A népvándorlást belső-Ázsiaából a kiszáradás indította el. Meritokrácia: olyan társadalom. szociológiai sci-fi regényében szellemesen mutatta be. amerikai történész) szerint a gazdasági és kulturális fejlettségnek a legmagasabb szintjén álló népességek nem képesek a népesség egyszerű reprodukcióját biztosítani (pl. és társadalmi feszültségekhez vezetne a meritokratikus elvek (verseny-vizsgák az iskolai előmenetel eldöntésénél. hogy a meritokráciának milyen következményei lehetnének. hanem hozzátartoznak az emberiség történetéhez. kaszthoz tartozása. Szibéria). bőrszíne. Talcott Parsons (1970) szerint a jobb mobilitási esélyek elfogadhatóvá teszik a nagy jövedelmi és vagyoni különbségeket. a pozíciók közötti különbségek (pl. Young (1961) angol szociológus A meritokrácia felemelkedése 1970-től 2033-ig c. Az ember mint vándorló lény A vándorlás elmélet megállapítása. nagy kereseti különbségek a különféle teljesítményű dolgozók között) érvényesítése. Az ipari forradalom után már nem hódító vándormozgalmak indultak az Újvilág felé. Az igazság elméletében az elfogadhatóság két feltételét fogalmazott meg: 1. képességeitől. . . Az újkor kezdetén megfordult a nemzetközi vándorlások iránya: az európai népességek kezdtek meghódítani más földrészeket (pl. 2. (Lásd még az ókori birodalmak meghódításai. A valóságban nem tudjuk eldönteni. hogy mindkét elv szerint működőképes lehet a társadalom (Linton 1936).

(Ez jellemzi a mai Amerikát. részben fokozatosan összekeveredtek. A korai átmeneti társadalomban megnő a falvakból a városokba irányuló vándorlás és a falvakból a gyéren lakott határterületekre (pl.Az elvándorlásban: többnyire a magasabb képzettségű és tetterősebb fiatal felnőttek vesznek részt.) Viszont feltételezik azt is.A bevándorlás: (a fogadó terület számára) jelenthet: 1. szakaszában (amikor a születési a halálozási arányszámnál lényegesen magasabb. viszont megnő a városok közötti cirkulációs vándorlás. „alávándorlást”: a bevándorlók az új lakóhely társadalmának a legalacsonyabb szintjére kerülnek (pl. 3. Az őslakosság és a bevándorlók részben külön etnikumokként éltek együtt (lásd USA: különböző fehér etnikumok + latin-amerikaiak + feketék).és elvándorlók kiegyenlítik egymást). A posztindusztriális társadalomban a közlekedés és a hírközlés fejlődésével és a területileg egyenletesebben elosztott szolgáltatási szektor erős növekedésével lecsökken a cirkulációs vándorlás is. . A fejlett ipari társadalomban a gazdasági fejlettségi és életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítődése miatt csökken a falvakból a városokba irányuló vándorlás. Modernizálás 5 szakasza alapján: A premodern társadalmakban a vándorlás csekély és cirkulációs jellegű (az oda. A késői átmeneti társadalomban az előző csökken. (Ez csak hipotézis. fejezet) összefüggésben ezt is megfogalmazták (Chesnais 1986). A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete A demográfiai átmenet elméletével (lásd 8. Ekkor a hátrányos helyzetű bevándorolt réteg előbb-utóbb erősen elégedetlenné válhat helyzetével és fellázadhat. szakaszban (amikor a népesség fogyni kezd) erős bevándorlás indul meg az adott ország felé. Mindenesetre alig elkerülhető. vagy oda emelkedik fel (pl. hogy a közlekedés tökéletesedésével és az urbanizáció dekoncentrációs fázisának megjelenésével párhuzamosan növekedni fog az ingázás. a vendégmunkások NyEurópában. .) 4. 2. 1. A belső vándorlás átmenetének elmélete Belső vándorlás a mai fejlett országok több évszázados történetében: a belső vándorlás átmenete elméletének (a demográfiai átmenet elmélete mintájára). sz-ban. tehát az egymással ellentétes oda. ebből következően új népességek. viszont újra erősödik a cirkulációs vándorlás. a fekete rabszolgák. és 3. mert megfelelő munkahelyet keresve az emberek könnyebben vándorolnak. új társadalmak. A demográfiai átmenet 2. a 4. ezért ezek az országok nagyszámú bevándorlót vonzottak. és ezért a népesség gyorsan szaporodik) erős a kivándorlás az adott országból. . és főként az esetleges 5. ez a helyben maradt közösség számára súlyos veszteségeket okozhat: gyorsíthatja a település hanyatlását. szakaszban (amikor a két arányszám kiegyenlítődik). a latin-amerikai bevándorlók az USA-ban.és elvándorlások. sem pedig a befogadó ország vagy terület népességével. Ez súlyos társadalmi problémákat okozhat. új kultúrák alakultak ki. 5.50 középkor nagy népsűrűségből következő magas halandóság a X. hogy ha egy fejlett ország népességszáma csökkenni kezd. 2. „fölévándorlást”: a bevándorló népesség az új lakóhely társadalmának legkedvezőbb helyzetű rétegeibe kerü1. amikor tőkés vállalkozók vándorolnak be egy országba). A vándorlások mindig szelektívek: a vándorlók nem és életkor szerinti és társadalmi összetétele nem egyezik meg sem a kibocsátó. akkor a szegényebb és gyorsan szaporodó népességű országokból oda nagyszámú bevándorló érkezzék. Társadalmi feszültségek léphetnek fel a régi privilegizált réteg és a bevándorlók közt.). az amerikai „nyugati határra”).

Másik megállapítás. saját házhoz jutottak). eleji amerikai vezető üzletemberek körében vizsgálódott: közöttük voltak ugyan a társadalmi hierarchia alsó rétegeiből származók. és a strukturális tényezők a fő meghatározók a mobilitás nagyságában és irányában.h. a felső rétegekbe való felemelkedés esélyei nem csökkentek. Erikson és Goldthorpe (1992) ezt a tételt akarták ellenőrizni 15 ország (Mo. Taussig-Joslyn (1932) XX. Tehát a Lipset szerint feltételezett hasonlóság nem igazolódott. tehát a társadalmi rendszer és a nemzeti sajátosságok nem befolyásolják azt lényegesen. Connor (1979) ezt módosította: az európai szocialista országokban 1945 után az iparosodás hatására nagy tömegű társadalmi mobilitás ment végbe. a munkahelyek alkalmazottainak listái stb. ez pedig – jóslata szerint – társadalmi egyenlőtlenséghez.51 NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Történeti vizsgálatok A mobilitás kutatásának külön ága a mobilitás vizsgálata elmúlt történeti korszakokban. hogy a társadalmi mobilitás minden fejlett. Az ISA-paradigma módszereinek felhasználásával készült későbbi mobilitási adatfelvételekben az egyszerű kilépési és belépési mobilitási arányszámok nagymértékben különböztek egymástól. hogy a társadalmi mobilitás volumenének. de eddig empirikusan nem bizonyított kérdés. Kezdetben erős volt a törekvés a nemzetközi összehasonlításra. a társadalom nyitottságának. mint európai társadalmak. Az 1970-es évektől azonban a strukturális változások lelassultak. Lipset és Bendix (1959. lakossági reprezentatív adatfelvételek segítségével). az anyakönyvek. hogy a társadalmi mobilitás nagyrészt a strukturális tényezőktől függ. Lipset és Dobson (1973) (utalva Ossowskira). hogy az amerikai társadalom a XX. tehát a Lipset-tételt fogalmazták újra. Jones és Hauser (1975) a loglineáris paradigma felhasználásával nemzetközi összehasonlítások alapján fogalmazta meg az „FJH”-tétel hipotézisét: az egyszerű arányszámok különböznek ugyan (a strukturális tényezők miatt). Tehát a mobilitás „fenotípusa” különbözik. „nyitottabb-e. a rendszer legitimációjának megrendüléséhez fog vezetni. sz. hogy a mobilitási viszonyok változása mennyiben játszott szerepet az európai szocialista rendszerek delegitimációjához és összeomlásához. Nemzetközi összehasonlítások A II. amerikai szociológusok) több ország mobilitási adatfelvételeinek együttes elemzése alapján arra a következtetésre jutott. (Érdekes. Az első – angol. de „genotípusa” azonos. dán és svéd – kutatók arra kerestek választ. akik szakmunkások lettek. hanem azok korszakonként ingadoznak. után kezdődtek el a társadalmi mobilitás rendszeres vizsgálatai (az ISA-paradigma szerint. v. a mobilitási esélyek relatív egyenlőtlenségei azonban minden fejlett országban és minden korszakban nagyjából azonosak. hogy vajon az USA társadalma valóban „mobilabb-e”. Az egyik legalaposabban kutatott téma: igaz volt-e az „amerikai álom”? Thernstrom (1978) egy atlanti-parti kisváros XIX. hogy a szakképzetlen munkások – közöttük új bevándorlók – fölfelé mobilitási esélyei nem voltak különösen nagyok. Rogoff (1953) az amerikai mobilitás időbeli tendenciáinak indianapolisi házassági anyakönyveken alapuló belső vizsgálatakor kimutatta. ami hozzájárult a szocialista társadalmi rendszer legitimációjához. és talán nem is nagyon különbözik az egyes országokban. Ehhez korabeli forrásokból nyert információkra van szükség: népesség-összeírások. Sorokin (1927) az első nagyigényű monográfijában azt fogalmazta meg. a cirkuláris mobilitás szerepe kisebb. és maximum két lépcsőfokot emelkedtek. az előzőeket kiterjesztették a szocialista országokra is: a kapitalista és a szocialista országokban nagyjából hasonlóak a mobilitási viszonyok (a szocialista országokban nem egyenlőbbek az esélyek). majd a loglineáris elemzés módszerével. is) adatainak összehasonlításával. a felemelkedés lehetőségei csökkentek. de többségük a jómódú rétegekből származott. sz-ban nem vált zártabbá. Featherman. Feltételezésük során (az egyes országok . sz-i népesség-összeírás alapján arra a következtetésre jutott. ill. zártságának nincs valamilyen általános nagy tendenciája. akiknek egyáltalán ez sikerült (pl. iparosodott társadalomban körülbelül egyforma.

A szülői család társadalmi helyzetének hatása azonban nem gyengül. Hipotézist: az életszínvonal emelkedése → a lakáshoz jutás → nő a lakosság hajlandósága és képessége a lakóhelyváltoztatásra. pl. az USA déli államaiban). Csak kisebb eltéréseket találtak. hiszen az erre vonatkozó adatok forrásai (a népszámlálások és a mikrocenzusok: a lakásbejelentési rendszernek és a népesség-nyilvántartási adatgyűjtések) nálunk jól működnek. eddig még nem tudták eldönteni. egyetemi diplomát). Ugyanis a különböző társadalmi pozíciók aránya a gazdasági-foglalkozási struktúrától függ (vagyis véges számú az értelmiségi pozíció. hogy a társadalmi mobilitás függ-e a gazdasági-politikai rendszertől. hanem egyre inkább közvetve. a 1970-es . A vándorlás mozgatóerői: a munkahelyszerzés mellett a kellemes lakóhelyi környezet (főleg a nyugdíjasok és a kisgyermekes családok esetében) (pl. ami elsőrendűen a gazdasági fejlettségtől függ). és kiegyenlítettebb. hogy a belső vándorlás gyakorisága – legalábbis a fejlett országok egy részében – fokozatosan növekszik. Mo-on a mezőgazdasági rétegekből irányuló átlépés könnyebb volt. a gyermekek iskolai végzettségén keresztül érvényesül. annál nyitottabb. (Tévedés viszont: ha egyre több fiatal szerez magas iskolai végzettséget (pl.A fejlett országokat vizsgálva bebizonyították: az iskolai végzettség hatása az egyén társadalmi pozíciójára. foglalkozására.52 gazdasági-társadalmi-politikai rendszerétől függően különbségeket található a nyitottság terén. hiszen már nincs túlsúlyban a falvakból a városokba irányuló vándorlás. Összefoglalva: az alapvető kérdést. Magyarázatuk: a gazdasági fejlődés megköveteli azt. karrierjére igen erős. az értelmiségbe) tartozók aránya. tehát cáfolni fogják a Lipset-tételt és az FJH-hipotézist). sőt a fejlődéssel párhuzamosan egyre erősebbé válik (Müller 1975). Ezzel szemben a vendégmunkások bevándorlását (a 1960-as években még ösztönözték. Az iskolai végzettség hatása a mobilitásra Az útelemzés és a loglineáris elemzés segítségével lehetséges több tényezőnek az elért társadalmi pozícióra való hatását együtt vizsgálni. Magyarázó tényezők: a szülői család társadalmi helyzete és az egyén iskolai végzettsége. A mobilitási esélyek egyenlőtlenségének problémáját enyhíti. mint a többi országban (közöttük Lengyelországban). ezen keresztül pedig képesek előnyös társadalmi helyzetüket átörökíteni. hogy a társadalom tagjai ne származásuk. Treiman és Ganzeboom (1990) ezzel ellentétes következtetésre jutott: minél fejlettebb a társadalom. hogy az elméleti kérdések – amelyeket a valósággal való összevetés alapján tisztázni kell – világosan megfogalmazódtak. Ezek alátámasztják: hogy a hátrányosabb helyzetű fiatalok iskolai végzettségének emelésével mobilitási hátrányaikat mérsékelni lehet. A belső vándorlás Mo. szisztematikus és lényeges különbségeket nem. belső vándorlási statisztikája nemzetközi viszonylatban is jónak számít. vagyis a társadalomban meritokratikus elvek érvényesüljenek. hanem képességeik és munkateljesítményük alapján nyerjék el társadalmi-foglalkozási pozíciójukat. hogy a mobilitási esélyek egyenlőtlensége mindenütt mindig közel egyforma volt (tehát az FJH-hipotézist igazolva látták). arra a következtetésre jutottak. Jobb társadalmi pozíciójú családok magasabb és jobb minőségű iskolai végzettséget tudnak biztosítani. A kutatások azonban elérték. annál kisebb a mobilitási esélyek egyenlőtlensége. akkor ugyanilyen arányban nő a privilegizált társadalmi rétegekbe (pl. Nemzetközi vándorlások Ny-Európában – az EGK-n belül – a nemzetközi vándorlást nagymértékben megkönnyítették. Az adatok alapján úgy tűnik. (Városból faluba is. és hogy a mobilitás nő-e a gazdasági-társadalmi fejlődéssel párhuzamosan. de nem oldja meg ha a fiatalok nagy része magas iskolai végzettséget szerez. . továbbá a városok közötti is megnőtt a költözések száma).

előtti gazdasági elit összetételét és annak változásait vizsgálta. E réteg (István királytól Zsigmondig) megőrizte társadalmi és hatalmi pozícióját (az „ország bárói”. Megközelítő adatok a külföldi állampolgárságú népesség számáról és arányáról (az 1980-as évek közepén) néhány európai országban (az adatok a már állampolgárságot kapott külföldieket nem tartalmazzák): orszá g Svájc Be lgium NSZK Franciao. Svédo. A bevándorlásnak a népesség összetételére gyakorolt hatását ennél is jobban érzékelteti talán az a tény. pontos adatok nincsenek az illegális határátlépések miatt. és a bevándorlást adminisztratív eszközökkel korlátozni. Lengyel György (1989.7 3 . és számos fejlett ország jogszabályai előírják.7 5 8 . Az USA-ban a bevándorlást korlátozzák.53 évek közepe óta korlátozzák) napjainkban – a munkanélküliség miatt –a visszavándorlást próbálják ösztönözni. sőt talán meg is haladja a fekete népességét. továbbá a volt Jugoszláviából a polgárháborús menekült távozott el elsősorban Magyarországra és Ausztriába. MAGYARORSZÁGI HELYZET Történeti kutatások Két fontosabb történeti mobilitás-vizsgálat: Fügedi Erik (1974) a középkori – elsősorban a XV.és Kelet-Európában lezajlott 1989-1990. a főtisztség viselők ugyanazokból a családokból kerültek ki). bankár és nagykereskedő. v. Ennek okát az alacsonyabb életszínvonalban. Megállapította.6 2 . 16 %-a értelmiségi és magántisztviselő. Főképpen a volt SZU. hogy az úgynevezett multipozicionális (tehát több vezető állást betöltő) elit tagjainak: 23 %-a államhivatalnok. 33 %-a vállalati vezető. a népszámlálások során sem lehet pontosan összeírni az adatokat. sz-i – arisztokrácia mobilitását vizsgálta. évi rendszerváltozás azt az aggályt ébresztette. A menekültkérdés tovább nehezíti a problémát.2 %-ra tették az országon kívül született népesség arányát. 11 %-a kisiparos és kiskereskedő.8 4 .9 Az USA-ban. ill. mennyire tartós) kivándorlás történt: Romániából főleg cigány etnikumú népesség. viszont a Hunyadiak korában.9 3 . félelmek. sőt a kormányzatok néha kénytelenek a kisebbségek nyomásának engedni. hogy a latin-amerikai eredetű. számos lengyel munkavállaló. hogy az ország a politikai menekülteket köteles befogadni. (Elterjedt vélemény. Az EGK egyes országaiban és az USA-ban meglehetősen nagy az illegális bevándorlás. és . az esetleges súlyos gazdasági depresszióban. Az utolsó 10-15 évben ellenségesség tapasztalható a bevándorlókkal szemben. Hollandia Ausztria UK 1 0e r fő 0 ze 91 6 89 7 47 39 38 60 39 8 59 5 22 7 11 64 a népe g ssé %-a 1 . hogy nagy tömegű bevándorló fog a nyugat-európai országok határain jelentkezni. majd Mohács körül kétszer is kicserélődött az arisztokrácia.h. tehát a spanyol (és portugál) anyanyelvű népesség száma ma már eléri. területéről nem került sor sokmilliós kivándorlásra. A Közép. 14 %-a földbirtokos. 1997-ig nem valósultak meg a nagy tömegű keletnyugati vándorlásra vonatkozó előrejelzések. Néhány országból azonban viszonylag nagyszámú (nem tudni. hogy sokan a nyomor elől menekülve politikai okokra hivatkoznak. 1993) a II. valamint a vízumkényszer eltörlésében látták. sőt polgárháborúban.2 6 .9 7 . 1980-ban 6.

ugyanis a Fővárosi Statisztikai Hivatal az 1920-as évek végén végrehajtott „rétegvizsgálatai” során feltette a szülők társadalmi helyzetére vonatkozó kérdést is. 3.54 kevesebb. .a vezető és értelmiségi férfiak között csökkent a más rétegekből származók aránya. hanem a teljes foglalkozási élettörténetről. mint az idősebbek között: . 4. a lakóhelyváltozásokról és az iskolai végzettségről is. 1983-ban és 1992-ben pedig a lakosság mintegy fél százalékának megkérdezése során igen részletes adatokat gyűjtött a KSH nemcsak a szülőkről. majd a „szolgáltatási” társadalom irányába történt lépéseknek döntő hatása volt.és parasztszármazásúak aránya a vezető és szakértelmiségi rétegben: . Pl. 1941. az extenzív iparosítási időszak vége felé. A fiatal férfiak mobilitásának ez a csökkenése azt a nézetet alakította ki. az első gazdasági reformokat követően. hogy a felnőttek kicsit több kétharmad része az apjáétól eltérő társadalmi rétegbe tartozott. a rendszerváltás után vizsgálhatjuk a társadalmi mobilitás változásait. hanem az extenzív szocialista iparosítás időszakában. hogy a magyar társadalomban csökkent a mobilitás. és 1949. 1973-ban. Globálisan az 1970-es és 1980-as években sem csökkent.ma 16 %-a sorolható a termelőszövetkezeti parasztság. sz-i magyar társadalmi mobilitás vizsgálatánál gazdag adatokra támaszkodhatunk. A mobilitás volumene nem az 1945 utáni első években nőtt meg (ekkor elsősorban a földreform okozott tömeges és rövid időn belül végbement mobilitást a mezőgazdasági munkásságból a kisbirtokos parasztságba). az iparosításnak. Az 1960-as évek eleje óta végzett felmérések azt mutatják. a szüleiktől eltérő társadalmi rétegbe tartozók aránya a gyorsan iparosodó szocialista társadalomban lényegesen nagyobb volt. a kapitalista társadalmi viszonyok között. 1992-ben viszont a 25-29 évesek mobilitása egy hajszállal nagyobb volt. majd az 1930. évi népszámlálás kérdőívén is szerepelt a szülő vagy eltartó foglalkozására vonatkozó kérdés.1930-ban 54 %-a kisbirtokos paraszt vagy mezőgazdasági munkás volt. hanem kissé nőtt. A XX.A munkás. Nemzedékek közötti mobilitás A társadalmi mobilitás volumene. A rendszerváltozás után a mobilitás globális volumene nem változott. Az összes és strukturális mobilitás aránya Mo-on. Más szemszögből: . az 1970-es évek vége után megnehezült gazdasági helyzetben és végül 6. Ha a mobilitás hosszú távú alakulásának okaiban kisebb szerepet játszott az „őrségváltás”. mint a gazdasági depresszióval küszködő és – különösen vidéken – sok feudális sajátosságot is felmutató tőkés Magyarországon. az 1945 utáni első nagy társadalmi változásokat közvetlenül követően. 5. az aktív keresőket vizsgálva: . tehát a társadalom zártabbá válása nem folytatódott. Így hat különféle időszakban: 1. az állami gazdasági munkásság és az egyénileg gazdálkodók közé. viszont a gazdasági fejlődés meggyorsulásának. mint 1 %-a munkáscsaládból származott. 1962-92 között: ÉV 16 4 9 2-6 17 93 18 93 19 92 kereső férfiak összes strukturális m obilitás 5 8 3 4 6 4 2 9 7 2 3 3 7 2 3 0 kereső nők összes strukturális m obilitás 5 8 3 3 6 3 3 1 7 4 3 7 7 5 3 7 A fiatal keresők esetében az 1980-as években: már kevesebb a mobilak aránya. Ez elégedetlenséget szült a szocialista rendszerrel szemben. 2. mint a nyolcvanas években. 1962-1964ben.a munkás és mezőgazdasági rétegekből származó férfiaknak a korábbinál kisebb része végzett egyetemet vagy főiskolát és lépett be az értelmiségi rétegbe.. . a mezőgazdaság kollektivizálása után. a vezető réteg kicserélődése (mert aránylag kevés embert érintett).

1992-ben még nem lehetett látni. hogy a munkanélküliség hogyan fogja befolyásolni a mobilitási folyamatokat.a szellemi foglalkozásúaknál: a 2-t sem érte el. de jóval nagyobb a főiskolát végzettek száma. valamint a jogászok és az orvosok körében. a legkisebb az írók. akkor finom különbségeket. a lányok csak később kezdtek felsőoktatási intézményekben tanulni (a mezőgazdasági fizikaiak gyermekei között ma is több a továbbtanuló fiú). társadalomtudósok. Így az utóbbiak aránya az értelmiségben érthetően csökkent. Magának az értelmiségnek számszerű növekedése is lelassult. míg az azoktól független „helycserék" útján megvalósulót cirkuláris mobilitásnak.és parasztszármazásúak között: kisebb az egyetemet végzettek száma. csökken a nők foglalkoztatása). amelyek a mobilitást hosszabb távon erősen befolyásolhatják. ez fékezte a munkás és parasztcsaládok leszármazottainak beáramlását. Az „egyszerű” szellemi foglalkozásúak (felsőfokú végzettséget nem igénylő) körében . nő a szolgáltatásokban dolgozók aránya. nő az értelmiségi réteg. 2. Ehhez a társadalmi-foglalkozási struktúramegváltozáshoz hozzájárult a gyermekszám rétegenkénti különbségeinek hatása. Felsőfokú diplomával rendelkezők a munkás. művészek. E szerkezeti tényezők okozta mobilitás: a strukturális mobilitás.55 - 1930-ban 7 % volt a szellemi foglalkozásúak aránya. .az 1930-as években a mezőgazdasági munkásságnál: 6 körül mozgott.és parasztszármazásúak aránya a legnagyobb az általános és középiskolai tanárok között és az agrárértelmiségben. és azt sem. . csökken az ipari munkásság. közepes a mérnökök és közgazdászok körében.1980-ban már 28 %. után a férfiak körében kezd nőni ez a réteg. Társadalmi mobilitás rétegenként Ha nemenként és rétegenként vizsgáljuk az úgynevezett belépési és kilépési mobilitási arányszámokat. E nemzedéknek nagyobb része származik szellemi foglalkozású családokból és kisebb része paraszti családokból. a fiatalabb nemzedékben valamivel csökkent az értelmiségen belül a munkás. mert a kiélesedett versenyben az értelmiségi családok gyermekeinek kulturális és anyagi előnyei nagyobb szerephez jutott. → Ennek két oka van: 1. Mo-on a szocialista átalakulás után elsősorban a strukturális mobilitás növekedett meg. ezért a struktúraváltozás 1983-tól 1992-ig sokkal kisebb volt.és különösen a parasztszármazásúak aránya. a Mo-i mobilitás-adatfelvételek alapján teljesen igazoltnak látszik. hogy a „fényes szelek" nemzedékének korában volt az értelmiség a legnyitottabb (legalábbis a férfiak vonatkozásában).A csökkenés jelei mutatkoznak a férfiaknál. hogy az egyénileg gazdálkodó parasztság száma mennyire fog megnőni. . mint az értelmiségiek egészében. Értelmiségi foglalkozási csoportok összetétele is különböző: a munkás. . Nemzedékenkénti összehasonlítás igazolja. változási tendenciákat fedezhetünk fel: A munkás.és parasztszármazásúak aránya a vezető és szakértelmiségi rétegben: 1945. Ugyanakkor lényegesen megnőtt az önálló kisiparosok és kiskereskedők rétege. Mindenképpen számítani lehet a következő évek gazdasági-foglalkozási struktúraváltozásaira (pl. hiszen a gazdasági fejlődés már az 1980-as években lelassult. 1960-as évek óta 50 % körül mozog ez az arány. ez azonban kevéssé érintette a globális mobilitási arányszámokat. A rendszerváltozás után sem lehet új mobilitási mintát felfedezni (bár kevés idő telt csak el). a cirkuláris viszonylag keveset változott. Ossowski fent idézett tétele: hogy a szocialista átalakulás után elsősorban a gyors iparosítás miatt nő meg a mobilitás.

hogy az értelmiségi családok fiúgyermekeinek aránya is nőtt a szakmunkás rétegben. sőt a mezőgazdasági fizikai réteg kivételével minden rétegben többségben vannak a mobil személyek. → Oka: ez a réteg erősen elnőiesedett. Arányuk az utolsó tíz évben is tovább nőtt. A mai magyar társadalomban tehát nagy számban találunk olyanokat. A betanított munkások és a segédmunkások közel fele mezőgazdasági családokból származik. sőt mezőgazdasági foglalkozású család igyekszik leánygyermekeit gimnáziumba járatni. a közlekedési szakmunkások.a szakmunkásságon belül nő a többgenerációs munkások aránya. a társadalmi felemelkedés legbiztosabb útja. műszerészek. Érdekes. közelről ismeri a fizikai munkát végzők életét. Szakmánként is erősen eltérő a mobilitás: A gépjárműszerelők.56 az értelmiségnél lényegesen nagyobb arányban találhatunk munkás. hogy a segédmunkás réteg önreprodukciója kissé nőtt. Az ipari és más nem mezőgazdasági munkásság fele pedig a mezőgazdasági munkát végző családokból jött. akik munkás rétegekből származtak (pl. . . és valamilyen „fehérköpenyes" munkakörbe juttatni. évi mobilitás-felvételig kevés idő telt el ahhoz. hiszen folyamatosan nőtt a szakmunkások aránya. A szakmunkások között változatlanul nagy többségben vannak a férfiak. (Hiszen az értelmiség fele munkás. A mai mezőgazdasági rétegben ugyanakkor megnőtt azoknak az aránya. hogy az ellentétek gondolkodásbeli és szemléleti különbségek viszonylag csekélyek az egyes rétegek között. így nyilvánvalóan nem érzi magától idegennek a parasztságot. kereskedelmi eladók voltak. és a legfiatalabb nemzedékben egyre több munkás-. Ez hozzájárul ahhoz. közlekedési. mint a 1960-as évek szakképzetlen munkásságba való átlépés mint mobilitás-típus. mint a szocialista korszakban. az egyszerű szellemi foglalkozásokkal szemben egyre inkább a szakmát (a fizikai munkát) választják. bár a korábbi változási tendenciák folytatódnak: . A mezőgazdasági munkát végző családok gyermekei közül évtizedről évtizedre többen hagyják el a mezőgazdasági réteget. hogy rétegenként kimutathatók legyenek a mobilitás lényeges változásai. akik más társadalmi rétegből származnak. problémáit. akkor az értelmiség és a munkásság jobban elkülönül egymástól. A parasztság viszont közeledik a munkás rétegekhez. A munkásság és a parasztság közötti határvonal: elhalványult. kereskedelmi jellegű munkaköreiben dolgoztak: géplakatosok. Ha külön társadalmi kategóriaként kezeljük az önálló parasztokat és a mezőgazdasági munkásokat (az utóbbiak közé sorolva a termelőszövetkezeti parasztokat is). A szakmaszerzés fontosabb. villanyszerelők között a legtöbben szellemi foglalkozásúak családjából származnak.a parasztságban ellenkező tendenciát látunk: csökken a parasztszármazásúak aránya és nő a munkásszármazásúaké. A szakmaszerzés a mezőgazdasági munkát végző családok fiai számára is igen gyakori és vonzó életpálya. . hiszen azok. de kérdés: mennyire indokolt őket a mezőgazdasági rétegbe sorolni).az értelmiségen belül csökken a nem értelmiségi származásúak aránya.és parasztszármazású. gépjárművezetők. A legutóbbi években jeleiből arra következtethetünk. akik nem jutnak be az egyetemekre és a főiskolákra. kőművesek.és parasztszármazásúakat. bányászok és az építőipari. akkor 1945 óta két tömeges és igen rövid időn belül lezajló mobilitási folyamatot mutathatunk ki: a földreform → önálló parasztgazda → termelőszövetkezeti parasztok lettek (1960 körül) → majd ismét önálló parasztgazda (a rendszerváltás után). a mezőgazdasági nagyüzemek ipari. építőanyag-ipari szakmunkások között a legtöbb a mezőgazdasági munkát végzők leszármazottja. Ha folytatódnak ezek a változások.) A rendszerváltástól az 1992. A szakmunkások fiainak közel fele maga is szakmunkás lesz.

és körülbelül százszoros volt. hogy a társadalmi származás hatása az életpályára megszűnt. Nehéz megbecsülni. akkor nem mutatható ki annak növekedése. . évi adatok szerint az előbbi esélykülönbség hatszoros. a magánszektor erős növekedése. vagyis a mobilitási esélyek egyenlő vagy közel egyenlő volta előnyös feltételeket teremt a gazdasági fejlődéshez és a társadalom integrációjához. . hiszen a gazdasági-társadalmi rendszer változása nagyon kevéssé befolyásolta a mobilitási esélyek egyenlőtlenségét. mint egy mezőgazdasági munkát végző család fiának. mert az említett vállalkozók helyzete a mai magyar társadalmi szerkezetben kedvezőbb. évi mobilitás-felvétel loglineáris elemzésének eredménye: a mobilitási esélyek egyenlőtlensége nem változott lényegesen. ugyanakkor a különböző rétegekből származók mobilitási esélyeinek különbségi csökkentek. A magyar társadalom integrációja szempontjából mindenesetre kívánatos lenne. . amelyek a mobilitás csökkenése irányában hatnak.és „tömeg"-oktatást nyújtó iskolákra.Hasonlóképpen kissé emelkedett a segédmunkás rétegbe jutás esélykülönbsége. mert a vezetők és az értelmiségiek helyzete közötti távolság erősen megnőtt. a közép. csak bizonyos mobilitás-típusoknál látszanak ennek jelei: . (így a vállalkozó rétegből az értelmiségbe történő átlépés nem tekinthető már „fölfelé" mobilitásnak). viszont tovább csökkent az egyenlőtlenség a nőknél. hogy a szakképzett munkások leánygyermekei közül is viszonylag sokan tanulnak tovább felsőfokú iskolákban). a társadalmi szerkezet nagyfokú átalakulása.Vannak olyan tényezők. az utóbbi tizenötszörös. a magasabb tandíj bevezetése. esetleges megnövekedése viszont hátrányos lenne. Kérdés: az esélykülönbségek nem nőttek-e a szocialista rendszer egy-két évtizedében? Ha együttesen nézzük az esélyegyenlőtlenség alakulását. viszont az értelmiségi és parasztcsaládok leányai közötti különbség közel harmincszoros. mint az értelmiség átlagának helyzete.külön kellene választani a nagy. a vagyon nagyobb szerepe a társadalmi pozíció átörökítésében. Fennmaradtak a mobilitási esélykülönbségek. Ha elfogadjuk azt a tételt. az oktatási rendszer esetleges differenciálódása „elit".1945 előtt egy értelmiségi családból származó férfinak kb. Némi meglepetést okozott az 1992. mint a férfiak esetében (ami azt jelzi. ha a magyar társadalom nyitottsága legalább az eddigi szinten maradna.és felsőfokú oktatás kiszélesedése.A „fényes szelek" nemzedékéhez képest kissé nőttek a vezető és értelmiségi pozíciókba való bejutás esélyének különbségei a férfiak esetében. . a jövedelmi különbségek növekedése.a vezető és az értelmiségi réteg mobilitását külön-külön kell vizsgálni. hogy a rendszerváltozás milyen változásokat hoz hosszú távon a mobilitás terén.A leányok esetében az értelmiségi-szakmunkás esélykülönbség körülbelül ugyanakkora. Ezzel ellentétben a különböző társadalmi helyzetű családokból származó fiatalok mobilitási esélyei nagyon eltérőek. akkor levonhatjuk azt a következtetést. . . mint egy szakmunkás fiának.és középvállalkozókat a kisiparosoktól és a kiskereskedőktől. negyvenszeres volt az esélye az értelmiségi pozíció elérésére. hogy 1945 után a magyar társadalom lényegesen nyitottabbá vált. . pl. . A mobilitási esélyek egyenlőtlensége A mobilitás globális megnövekedését elsősorban a strukturális mobilitás növekedése okozta. mivel a segédmunkásság önreprodukciója kissé nőtt. amelyek a mobilitás növekedése irányában fognak hatni. . de azt korántsem állíthatjuk.1973.És olyan folyamatok is jelentkezhetnek. hogy a társadalom nyitottsága. más rétegekből viszont valamivel ritkábban kerülnek oda.57 1990 után problematikussá váltak a mobilitás elemzésére használt fogalmak és értelmezések is. hogy az esélyegyenlőtlenség mérséklődése kívánatos. Nem kétséges. pl.

nálunk (mint Angliában és Svédországban) kb. s a mobilitási esélyek nem voltak egyenlőbbek a szocialista országokban.51. hogy a szellemi foglalkozású rétegekből a fizikaiakba irányuló mobilitás – amit néha „deklasszálódásnak" szokás nevezni – nem volt nagyobb arányú az elmúlt négy évtizedben nálunk. és kisebb a szellemi foglalkozásúaké.) a mobilitás hasonló nagyságrendű volt. A magyar adatok egyben alátámasztják az „FJH”-tételt is (Featherman-Jones-Hauser 1975). és a továbbiakban nem változott a társadalmi helyzet. fejezet) A Mo-i társadalmi mobilitás abban a tekintetben is hasonlított más fejlett országokéhoz. Mo-on ma a szellemi foglalkozású rétegekben nagyobb a fizikai rétegekből származók aránya. hogy a Mo-i mobilitási viszonyok miben hasonlítottak és miben különböztek a többi fejlett ország mobilitásától. Elit csere (a rendszer változásakor történhet): Nehéz kutatási terület. Tehát az összehasonlítás igazolni látszik Ossowski tételét (1957). s később visszatér oda. Hazánkban 1945 óta nagyobb volt a társadalmi mobilitás volumene. hogy az iskolai végzettség a foglalkozási életpályát legerősebben meghatározó tényező. mint a szakmunkás fiának. Finno. esetleg 2 %-a a társadalomnak) kevesen kerülnek a felvétel mintájába. hogy maga is értelmiségi legyen. mint a tórés országok többségében. Hazánkban mobilitás a nagyobb strukturális változások következtében. amely szerint a mobilitási esélyek egyenlőtlenségei minden fejlett országban nagyon hasonlóak. hiszen a kis létszámú elitből (0. Meglepőnek tűnik. mert 1945 után hazánk a gazdasági fejlettség alacsonyabb színvonalán állt. Mo-on 1945 után a nemzedéken belüli mobilitás volumene hasonló volt. Ezek a megállapítások elvezetnek a gazdasági-társadalmi-politikai rendszerek általánosabb összehasonlításához: miben hasonlítottak (iparosítás) és miben különböztek (hatalmi viszonyok) a szocialista társadalmak és a gazdaságilag fejlett és demokratikus társadalmak. mobilitási adatokat is bevonták a nemzetközi összehasonlításokba (Erikson-Goldthorpe 1992.58 A magyar mobilitás és a nemzetközi trendek Pontosan megmondható. hatszor akkora esélye van az értelmiségi fiának arra. Nemzedéken belüli mobilitás. a börtönbüntetés letöltése után járhattak egyetemre esetleg. hiszen a 1973. elitcsere Nemzetközi vizsgálatok kisebb figyelmet fordítottak erre. A „visszatérő” mobilitás gyakori volt az értelmiségi között az 1950-es években: nem könnyen jutottak be az egyetemre. hogy a kedvezőbb társadalmi helyzetű családok gyermekei magasabb iskolai végzettséget szereznek. mint a legtöbb fejlett tőkés társadalomban. Treiman-Ganzeboom 1990). Mo-on a szocialista korszakban lehetetlen volt. hogy a szocialista országokban csak a gyors iparosítás miatt volt nagyobb a mobilitás volumene. mint a fejlett tőkés országokban. Elsősorban a parasztságból a munkásságba irányuló mobilitás valósult meg: parasztok gyakran elhagyták parasztgazdaságukat. Az 1970-es és 1980-as években ritkábbá vált a nemzedéken belüli mobilitás. évi magyar adatfelvételeket. ez inkább az első foglalkozáskor megvalósult. A mobilitási esélyek egyenlőtlensége területén alig van különbség Mo. mint a szülői család társadalmi helyzete és a pályakezdéskori helyzet közötti nemzedékek közötti mobilitás. hiszen a hatalmi elit nem tűrte szociológiai vizsgálatot (mert az ellentétes volt az ideológiával és kellemetlen tényeket tárhatott volna fel). A szülői család hatása az életpályára elsősorban úgy érvényesül. először munkásként kellett dolgozniuk. mint nálunk. De ott. Különleges fajtája: amikor az egyén először elhagyja származási rétegét. ahol az iparosítás és gazdasági fejlődés okozta szerkezeti átalakulás gyors volt (pl. vagy drasztikusabb formában: kitelepítés révén. s így nagyobb volt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. (Lásd 19. és a kapitalista országok között.. Pl. Svédo. és a munkásságban nagyobb a parasztszármazásúak aránya. vagy a mezőgazdaság kollektivizálását követően menekültek el a mezőgazdaságból ipari munkahelyekre. . mint a legtöbb fejlett tőkés társadalomban. vagyis a gyors iparosítás miatt következett be.

4. 1981-től 1989-ig nőtt az értelmiségi és szellemi származásúak aránya.0 Szalai Erzsébet (1966) megfogalmazása szerint a Kádár-korszak végi techokrácia második vonala foglalta el az elitpozíciókat.6 0 . Belső vándorlás A Kárpát-medencében az elmúlt évszázadokban igen nagy tömegű belső vándormozgalmak fordultak elő: Az Ottomán Birodalom hódításainak hatására a menekülő elvándorlás. bár a15 évesnél fiatalabbak figyelembevétele lényegesen csökkentené az össznépességen belüli arányt).59 - Gazsó Ferenc (1990) vizsgálta először a káderbürokrácia összetételét származás szerint: kb. Az iparosodás kezdetétől kb. központi pártapparátusban sokkal többen voltak felsőfokú végzettségűek és értelmiségi származásúak.5 1 .0 0 Munkás 9 . Az 1993-as elit három része meglehetősen eltérő képet mutat: 1. a politikai és a kulturális eliten belül azok vannak a legtöbben.4 4 4 . Az elitcsere tehát a politikai rendszerváltás körülményei között sem volt radikális. 2. érvényesült a „társadalmi reprodukció vastörvénye”: aki a társadalmi hierarchia csúcsáról származik. azután csökkent.0 1 . DE: 1.1 5 1 . 1981-ben a 15 éves és idősebb népességből 44 % (tehát kissé csökkent. Ezek alapján kimutatható: hogy az 1980-as években a káderbürokrácia „elértelmiségiesedett” (1989. mint a pártkáderek között. de legtöbbször nyugdíjba vonulás útján. (Az állandólakóhely-változtatások . Elitcsoportok 1 9 -ban 93 gazdasági politaika kulturális Társadalm helyzet 1 8 -ban i 98 elit Elit (felsővezető) 3 .és mezőgazdasági fizikai származású volt. mint az alsóbb szintű pártapparátusban.4 7 Egyéni vállalkozó 1 . 2. az többnyire ott is marad. az állami vezetők között lényegesen többen voltak értelmiségi származásúak és rendelkeztek felsőfokú végzettséggel. 3. sok esetben a politikai elitből a gazdasági elitbe lépett át. majd az ottomán uralom alóli felszabadulás utáni bevándorlás (részben külföldről) az elnéptelenedett középső országrészekben. akik már 1988-ban is elitpozícióban voltak. politikai és kulturális elittől megkérdezték: mi a foglalkozásuk. aki pedig a társadalom alsó rétegeihez tartozott. Az 1988-as elitnek egy része 1993-ban nem volt elitpozícióban. A lakásbejelentési rendszer alapján 1955 óta vannak adataink (az állandó és ideiglenes vándorlásokról).2 Értelm iségi 1 . a gazdasági elitben vannak a legtöbben azok.0 5 5 . az 1950-es évek végéig erősen emelkedett: 1. 1949-re ez az arány elérte a 43%-ot. évi gazdasági. 6000 vezető adatait tartalmazó titkos vezetői statisztika alapján. A többség: munkás.8 3 .1 6 1 . őszi MSZMP-kongresszuson a küldöttek 82 %-a értelmiségi volt. az nagyrészt nem tud onnan kitörni. 2.7 4 Középvezető 3 .9 4 2 . akik 1988-ban értelmiségi pozícióban voltak. tehát „lecserélődött”.0 10 0 .2 7 2 .5 Összesen 10 0 . A vándorlás 1957-ig nőtt. 1880-ban az összeírt lakosságnak csak 26 %-a élt a születési helyétől eltérő településen. és 1993.0 10 0 . → A mai lakossága különböző eredetű népességek leszármazottaiból áll.) 1993 tavaszán Szelényi Iván (1986) vezetésével több volt szocialista országban elitcserevizsgálatra került sor: 1988.1 0 4 . A régi elit jelentősebb része megmaradt 1993-ban is elitpozícióban. 3.3 3 .2 Nemvolt foglalkozása 1 . nőtt az aránya az egyetemi-főiskolai végzettséggel rendelkezőknek.

akkor erős lesz a nyomás. a községeké pedig pozitív. .1 1 .7 1 . a lakóhely és a munkahely közötti hosszú utazás között (egy településen belül).és visszautazási ideje a lakóhely és a munkahely között: Utazási idő odavissza (percben) –1 5 1 –3 6 0 3 –4 1 5 4 –6 6 0 6 –9 1 0 9 –1 0 1 2 11 5 2 –1 0 11 8 5 –1 0 11 8– Összesen Aktív keresők szám ezer a.4 7 2 .egyrészt világjelenség: a közlekedés javulásával függ össze. az ideigleneslakóhely-változtatások száma pedig 630 ezerről 1995-ben 150 ezerre csökkent. családi házat vásárolni. majd a községekből a városokba.0 3 .0 10 2 4 .6 0 1 .A belső vándorlás volumene valószínűleg magas szinten marad. mert csekély a bérlakás-kínálat.2 2 .0 44 7 6 . hogy az elmaradó régiók lakossága megpróbáljon elköltözni a fejlődő régiókba. . Korábban a községekből a fővárosba irányult. az ingázóké 1980-ig nőtt.A lakáshoz jutás feltételek.60 száma az 1960 körüli 330 ezres szintről az utolsó években körülbelül 210 ezerre esett vissza. mint a nők körében. a falusi lakosság ragaszkodik a háztájihoz). Az ingázás növekedésének okai: . Megváltozott a vándorlások iránya is.másrészt annak a különleges magyarországi jelenség: a mezőgazdaságot elhagyók és ipari munkát vállalók közül egyre többen megtartották községi lakóhelyüket (mert a városokban nehéz lakáshoz jutni. esetleg nőni is fog.7 1 2 . és a többi város állandó vándorlási egyenlege negatív volt.1 0 1 .Szükségképpen nem folytatódik a falvakból a városok irányába. Év 13 90 16 90 17 90 18 90 19 90 Ingázók szám a 1 1ezer 4 6 3ezer 1 9 7ezer 7 1m 2 8ezer illi 1 1m 4 ezer illi 2 Különbséget kell tenni az ingázás (településhatár átlépése). → Az utolsó 25 évben tehát hazánkban lényegesen csökkent a belső vándorlás. Megállhat a falvak elnéptelenedése: ha a városok és falvak életkörülményeinek különbségek mérséklődik.9 1 . Az északkeleti elmaradott megyékből való elvándorlás azonban ma is folytatódik.0 Ingázó aktív kereső A belső vándorlást befolyásoló tényezők: . Miközben a lakóhely-változtatások száma csökkent.8 8 .7 4 9 . .8 10 0 . . Az ingázók aránya nagyobb a férfiak. magasak a lakbérek. ill. ha a munkahelyek kínálata kiegyenlítődik.9 9 1 .4 1 2 . és ha a közlekedési viszonyok javulnak (ha a személygépkocsi elterjed és az úthálózat is javul).4 10 0 . Ha a lakáspiac állapota miatt nehéz az új lakóhelyen lakáshoz jutni.5 9 7 . . és a társadalmi rétegek közül a szakképzetlen munkás rétegekben a leggyakoribb. 1995-ben Bp. bár az utolsó években az állandó vándorlás kissé újra nőtt. Aktív kereső ingázók oda.A regionális különbségek: ha az egyenlőtlenség ismét megnő.3 2 .5 6 1 . ill. Összes aktív kereső % 1 . nehéz az ingatlanpiacon lakást. mivel a nálunk nem jellemző a lakóhely gyakori változtatása. akkor ez nagymértékben megnehezíti az állandó lakóhely megváltoztatását.0 1 .

1 évnél hosszabb idő.h. az ingázás körülményeinek.h. hogy az ingázás a jövőben is igen elterjedt marad (bár a hosszú távú ingázás. o A két v. ill. A későbbi helyzetet nehéz megjósolni. sz-ban jelentős számú zsidó vallású bevándorló érkezett Galíciából. 100-110 ezer ember. Ki és bevándorlások: o A Kárpát-medence (a honfoglalás előtt és az után is) nagy tömegű nemzetközi vándorlások színhelye: o A középkorban keletről bevándoroltak: a kunok és jászok. számukat pontosan nem ismerjük). v. v. 1944-ben és a következő években kb. később pedig állampolgárságot. Kárpát-Ukrajnából 25 ezer. vallon telepesek.h. után 350 ezer menekült vándorolt be az országba az elcsatolt területekről. akik Mo-ot a végleges kivándorlás szándékával elhagyták (kb. v.61 Valószínűnek látszik. végén Erdélyből 125 ezer. bevándorlási politikájától. különösen a hetenkénti ingázás (a munkásszálláson lakással egybekötve) talán csökkenni fog. Nemzetközi vándorlás Külföldiek Mo-on 1994-ben: 138 ezer. mert függ: a szomszédos és közeli országok gazdasági és politikai helyzetétől (minél rosszabb a helyzet. hogy könnyen vagy nehezen adunk letelepedési engedélyt.70 ezer magyart telepítettek át. Az 1994. azóta csökkent a számuk. 50%-uk (250 ezer ember) került kényszer-kitelepítésre. sz. nyugatról érkeztek német. A II.f-ben a tengerentúlra települtek át (a mezőgazdasági túlnépesedés miatt). ennél többen a néhány éves. hogy a magyar állampolgárok tömegesen akarnák elhagyni az országot. évi Háztartás Panel alapján nem következtethetünk arra. az 1956-os forradalom után pedig 200 ezren.h. A legtöbb bevándorló 1990-ben érkezett. o A török hódoltság után nagy tömegek érkeztek Ny-Európából (részben szervezett telepítés útján.h.3 %-a tervezte a külföldre költözést. után 30 ezer magyar nemzetiségű személy kényszerült Szlovákiából Mo-ra költözni. 2. ténylegesen kb. o o . ugyanennyi szlovák hagyta el Mo-ot önként. még többen a néhány hónapos külföldi munkavállalást. utáni évtizedekben jelentős számú magyar állampolgár hagyta el az országot főképpen politikai okok miatt. o A XIX. és kb. Ez a tény a közlekedés fejlesztését igényli. v. o A XIX. 100 ezer fő). Pontos számukat nem ismerjük. A II. o 1861–1913 az USA-ba: 1 millió 349 ezer Mo-i lakos vándorolt ki (nem tudjuk. A következő évek szlovák-magyar népességcseréje keretében (kb. Mindezek a kényszervándorlások igen sok egyéni szenvedést és végső soron a kitelepítő országoknak súlyos károkat okoztak. o Az I. Az utolsó évek ingázási csökkenésének oka: a gazdasági depresszió körülményei közt a vállalatok elsősorban ingázó alkalmazottaikat és munkásaikat bocsátják el. de ugyanennyien voltak a visszavándorlók és o o bevándorlók is. 80 ezer letelepedési engedéllyel. idejének mérséklése érdekében. a Vajdaságból 40 ezer magyar menekült a mai ország területére. A vasfüggöny leengedése után a határ illegális átlépése majdnem lehetetlenné vált. között 95 ezren vándoroltak ki. A megkérdezett felnőtteknek csak 1. Az II. Ismeretlen azok a száma. polgárháborús és háborús konfliktusok esetén a menekültek száma is újra erősen megnövekedhet) Mo. annál többen fognak megpróbálni Mo-ra áttelepülni. hányan tértek vissza). A győztes nagyhatalmak döntése alapján ki kellett volna telepíteni az összes német nemzetiségű lakost. A kivándorlás lényegesen csökkent.

mivel többnyire fiatal felnőttek vándorolnak be. - A nemzetközi vándorlást hajlamosak a fejlett országok adminisztratív eszközökkel szabályozni. A külföldről érkező bevándorlás problémákat is okozhatnak. hanem elő kell segíteni a beilleszkedést. felnőttképzés stb. Mivel Mo-on a előreláthatólag munkavállalási korú lakosság száma csökken. A városok és a falvak. továbbá az iskolarendszeren való áthaladás „fő útja" (általános iskola után nappali gimnázium és nappali felsőfokú oktatás) mellett különféle „mellékutak" (esti és levelező oktatás. ezért ha az egyirányú (faluról városba. az ösztöndíjrendszer. DE az esélykülönbségeket politikai eszközökkel csak bizonyos. az ilyen korú bevándorlók hozzájárulhatnak a gazdasági problémák enyhítéséhez. származás szerinti megkülönböztetésekkel az egyetemi felvételeknél) történő befolyásolására tett kísérletek. idegen kultúrából jönnek a bevándorlók.62 o 1963–1988 között mégis 71 ezer ember hagyta el illegálisan az országot (jelentős részük oly módon. a nem iskolában elsajátítható. A város. Megoldása: nem az adminisztratív eszközökkel való visszaszorítás. ha a mobilitási esélyek minél közelebb vannak az egyenlőséghez. A bevándorlás – az ellenérzéssel ellentétben – kifejezetten hasznos. Az EU állampolgárai szabadon változtathatják lakóhelyüket. a tanulók kollégiumi elhelyezése. valamint az egyes régiók közötti gazdasági és ellátottsági különbségek mérséklése a belső vándorlás csökkenése irányában hat. hogy legális útlevéllel külföldre utazott és nem tért haza). tájékozottság értékelése a vizsgákon) tudatos mérséklése is nagy előrelépés ebben az irányban. ha a társadalmi mobilitási esélyek különbségei minél kisebbek. másrészt többen fognak menekültként és gazdasági okok miatt bevándorolni. átmenetileg külföldön munkát vállalni. ezért fontos lenne ösztöndíjak és hallgatói hitelek útján való segítségnyújtás. Társadalompolitika Elvben gazdasági és társadalmi szempontból is előnyös. valamint a városok és községek iskolai ellátottságának színvonalának kiegyenlítése. hanem otthonról hozott tudás. másrészt társadalmi feszültségeket idéznek elő. A különböző kultúrájú emberek együttélése könnyen súrlódásokhoz vezethet. 50 ezren legálisan vándoroltak ki.) nyitva tartása. . akkor ezt a fejlettségi különbségek csökkentésével lehet mérsékelni. mint a belső vándorlást. hogy a következő évtizedekben az összes fejlett ország fokozatosan kénytelen lesz nemzetközi vándorlási politikáját liberalizálni. minél eltérőbb. az ország egyik régiójából a másikba irányuló) tömeges vándorlást problematikusnak ítéljük.és faluszociológiával foglalkozva (6. Ezzel párhuzamosan kb. hogy a belső vándorlás. Ezzel szemben elősegíti az esélyek kiegyenlítését: a különböző régiók. 1953–1989 között összesen negyedmillió körül volt az ország kivándorlási vesztesége. a lakóhely-változtatás adminisztratív eszközökkel való befolyásolási kísérletei egyrészt általában kudarcot vallanak. de valószínű. mert elsősorban fiatal felnőttek (a nemzeti jövedelem gyarapítói) hagyják el az országot. ezért ennek visszafogása értelmetlen. Rossz hatású és eredménytelen a mobilitási folyamatok adminisztratív eszközökkel (pl. és csökkenteni kell a hazai lakosság ellenérzéseit. amit a helyi lakosság nem kíván elvállalni. más szóval. és sokan olyan munkát vállalnak. - A kivándorlás rövid távon csökkentheti a munkanélküliséget. ezért talán hazánkból is többen fognak kivándorolni. fejezet) már utaltunk arra. A „csere" jellegű vándorlás intenzitásának növekedése a gazdasági fejlődés szükségszerű velejárója. és többnyire annál nagyobbak. A tandíj bevezetése a felsőfokú oktatásban megnöveli (az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű fiatalok) továbbtanulási esélyeit. hosszú távon azonban veszteséget jelent. viszonylag szűk határok közt lehet befolyásolni. Sőt a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok láthatatlan hátrányának (pl.

vagy pedig elsősorban a társadalmi struktúrától. az 1950-es és 1960-as évek gyors. hogy ma is igen intenzívek a nemzetközi és a belső vándormozgalmak. ezáltal elősegíti a fennálló rendszer stabilitását. A társadalmi mobilitási esélyek egyenlőtlensége a társadalmi egyenlőtlenségek egyik fajtája. hogy a strukturális változásoknak. Az iparosítással párhuzamosan jelentős belső vándorlás volt Mo-on a községekből a városokba. az értelmiségi réteg növekedése) nyílnak-e új társadalmi pozíciók. sőt erőltetett iparosításának volt a legnagyobb hatása a mobilitásra. vagyis az a jelenség. tehát a szocialista rendszer nem hozott speciálisan egyenlőbb mobilitási modellt. annak változásától függ-e. A régi elit egy része nyugdíjba vonult. már nem a községekből városokba irányuló vándorlás van nagy túlsúlyban. ahova más rétegek leszármazottai és tagjai beléphetnek. Kisebb esélyegyenlőtlenség feltételezhetően elviselhetőbbé teszi a jövedelmi viszonyok egyenlőtlenségeit. és helyére a régi vezető réteg második szintjén lévők és értelmiségiek léptek. Az utóbbi felfogás szerint attól függ. ahol a népességszám már nem nő (sőt csökken a halálozások és születések számának különbsége miatt) szükségképpen jelentős a bevándorlás. Az utolsó években a vándorlás intenzitása – valószínűleg átmenetileg – csökkent. hogy nem történt radikális váltás. Vitatott kérdés. és az egyén naponta vagy ritkábban ingázik lakóhelye és munkahelye között. Hasonlóképpen jelentős volt az ingázás. a mobilitási esélyek egyenlőtlensége hasonló volt a kapitalista országokban megfigyelt egyenlőtlenségekhez. az emberiség egésze története során igen nagy vándormozgalmak mentek végbe. A régi politikai elit egy része a gazdasági elitbe lépett át. volt-e különbség a kapitalista és a szocialista társadalmak mobilitási viszonyaiban. A szocialista korszakban végzett magyarországi mobilitás felvételek egymással és külföldiekkel összehasonlítva azt sugallják. A nagy mobilitás fékezi az osztályok képződését és a közöttük lévő ellentétek kifejlődését. és a vándorlási egyenlegek kiegyenlítettebbekké váltak. hogy a struktúra átalakulása következtében (pl. pl.63 ÖSSZEFOGLALÁS A társadalmi mobilitásnak messzemenő hatásai vannak a társadalom jellegére és működésére. Ez várható Mo-on is. hogy a munkahely és a lakóhely más településen helyezkedik el. Az 1990. évi rendszerváltozás után végbement elitcsere vizsgálata arra enged következtetni. hogy a társadalmi mobilitás alakulását befolyásolja-e a gazdasági-társadalmipolitikai rendszer. Ezért nem meglepő. és hogy magasabb gazdasági fejlettségi fokon nagyobb-e a mobilitás. Az ember különösképpen vándorló lény. A legfejlettebb országokban. .

munkahely és lakhely közötti vándorlás) ALAPFOGALMAK: Demográfia: A népességszámmal és a népesedéi folyamatokkal foglalkozó külön tudomány. (éhinség. -Az ember különösképpen „vándorló lény”. fejezet: Népesség. 200 évvel a szociológia előtt alakult ki. Orvosi szociológia: .és sokat bírált művében: szerinte a népesség gyorsabban képes szaporodni. válás). járvány stb. hogy nem történt radikális váltás. összetétele messzemenően befolyásolja a társadalmi folyamatokat. hogy az európai népességek fokozatosan korlátozták a születések számát.). évi rendszerváltozás után végbement elitcsere vizsgálata arra enged következtetni.64 8. Így a termelés (élelmiszer) a népességeknél sokkal gyorsabban nőtt.egészséget befolyásoló társadalmi tényezők vizsgálatával foglalkozik. házasságkötés. -A szocialista korszakban végzett mo-i mobilitásfelvételek azt sugallják. → Ma is igen intenzívek a nemzetközi és a belső vándormozgalmak. . mint a termelés növekedni. azok egyre kifinomultabb módszerekkel történő feldolgozásával foglalkoznak. (különösen az élelmiszertermelés) → És ez szerinte halandósági katasztrófához vezet. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk. (Ő londoni halálozási statisztikai adatokat vizsgált. Termékenység: . (késői házasodás) Az Ő idejében megindult demográfiai változás azt mutatta.orvos-beteg kapcsolatokra és az egészségügyi ellátás működésére összpontosítja a figyelmét. népesedés. (pl. E népesség száma. Rendszereses kerül sor tudományos világkonferenciákra és az ENSZ által szervezett népesedési világkongresszusokra (helyzetfelmérések. az életszínvonal emelkedett. Majd felvetette a születések számának korlátozását. A demográfusok sokkal inkább a népesedésre vonatkozó adatok gyűjtésével. vh. A ~ -en a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések számát értjük. Pszichiátriai szociológia: . -Az 1990. A tudománynak hatalmas lendületet adott a II. hogy strukturális változásoknak az 1950-es és 1960-as évek gyors. után a világ népességének nagymértékben meggyorsult növekedése.) Robert Malthus (1766-1843) = híres demográfus. bevándorlások. halálozás. - -A demográfiára azonban inkább Braunt megközelítése nyomta rá a bélyegét. saját kutatási területtel és módszerekkel rendelkező tudomány. Híres. egészségügyi ellátás - -Minden társadalom egy adott népesség tagjaiból áll. - Egészségszociológia: . sőt erőltetett iparosításnak volt a legnagyobb hatása a mobilitásra. iparosításnál. az emberiség egész története során igen nagy vándormozgalmak mentek végbe. politikai ajánlások kidolgozása).(születések vizsgálatánál használják ezt a fogalmat). nem következett be a megjósolt halandósági katasztrófa. A népesség alakulása nagymértékben függ a társadalmi tényezőktől (születés.mentális betegségek okaival foglalkozik.

pl. pervalencia mutató (hányan vannak beteg állapotban). Egészség definiciója: (WHO) – „az egészség a testi... hogy egy női nemzedék (születési kohorsz) élete során hány gyermeket hoz a világra.évi születések száma osztva az évközi népességgel. /A kérdőíves vizsgálatok során meg szokás kérdezni ezen kívül a kívánt. . akinek életműködései az adott környezetben kiegyensúlyozottak. 1 nőre vonatkozóan kiszámítva.. 2. incidencia mutató (hányan betegednek meg). MÓDSZEREK: -A demográfiai adatoknak 3 forrása van: 1.  A bruttó vagy nyers reprodukciós együttható: .ezek egy-egy ötéves (v. szellemi és társadalmi jólét teljes állapota és nem csak a betegség és rokkantság hiánya”.  Korspecifikus halálozási arányszám: . 2 féle mutatója van: 1.évi születések száma osztva a 15-49 éves nők számával. de csak a leányszületések figyelembevételével. óta közlik.a teljes termékenységi arányszám. éves) korcsoporton belül meghaltak számát viszonyítják a kérdéses korcsoportok létszámához. tervezett.a betegségek előfordulásának gyakorisága.és gyermekhalandósággal és a 15-49 éves korú női halandósággal csökkentve. Morbidítás: . hanem vmilyen finomabb mutatóját. - Szociológiai értelemben egészségesnek azt az embert tekintjük..-on/ 2. Ezek a mutatók nem teljes pontosságúak. kérdőíves módszer Születések mutatói:  A nyers élveszületési arányszám: .népesség újratermelődése (a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul). Ezen nem a halálozások számát. elsősorban a születéskor várható átlagos élettartamot értjük./ A halálozás mutatói: . korcsoportonkénti valószínűségét vagy halandósági-tábla mutatóit. ugyanis csak attól függ.  Teljes termékenységi arányszám: .(halálozások vizsgálatakor használt fogalom). Reprodukció: .a korspecifikus termékenységi arányszámok összege a 15 éves kortól az 50.a bruttó reprodukciós együttható a 0-14 éves csecsemő.. születésnapig.fő forrása az évi népmozgalmi statisztika és ez alapján számítják ki a szokásos halandósági mutatókat. a továbbiakban várható és az ideálisnak tartott gyermekek számát.65 - Halandóság: .az adott évi halálozások száma elosztva az év közepi népesség számával (a halálozások száma függ a népesség korösszetételétől).az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával.  Általános termékenységi arányszám: . egyre finomultabb részletezésben/ 3. lelki élete harmonikus és a társadalom vele szemben támasztott elvárásainak képes megfelelni.  Nyers halálozási arányszám: . népmozgalmi statisztikák (éves) /1876.  A nettó vagy tiszta reprodukciós együttható: .  Korspecifikus termékenységi arányszám: . népszámlálások /az első 1784-87-ben volt Mo.

hogy a fejlett országokban a házaspárok tág értelemben vett anyagi helyzetükből.sz-ban. A termékenység csökkenésének okairól csak annyit mondanak. hogy a fejlett országokban (Malthus elméletével) ellentétes tendenciák érvényesültek a XIX.a halálozási arányszám csökkenése lelassul. (Nortestein.a halandóság javulni kezd.a nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbsége. városiasodás.. .  Természetes szaporodási arányszám: . társ-i fejlődéssel (iparosodás. Az elmélet arról nem szól.66  A születéskor várható átlagos élettartamot a halandósági-táblán alapulva szokás kiszámítani: adott évi koréves halálozási adatokból indulnak ki és azt határozzák meg.A demográfiai átmenet elmélete: .a halálozási. hogy az a gazdasági fejlődésnek.a halálozási arányszám tovább csökken. életszínvonal emelkedése) párhuzamosan ment végbe. A fejlődő országokban a demográfiai átmenet alatt bekövetkezett népességnövekedés általában sokkal nagyobb volt. a népességcsökkenés megáll. A halandóság javulásával feltételezték. az életszínvonal emelkedésének a következménye.az összes 1 éven aluli korban meghaltak száma az adott évben osztva az összes újszülöttek száma az adott évben. ELMÉLETEK: /Malthus népesedési elmélete lsd. közgazdaságtani elméletre és . A demográfiai átmenet elmélete csupán nagy általánosságokban mozgó magyarázatot adott a demográfiai átmenet okaira. 5 egymást követő fázisa van: 1. .a halandóság hosszú távú javulását és az azt követő termékenység-csökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. . MAJD továbbfejlesztették a II. 1963. Csecsemőhalandósági. a termékenység egyenlőre változatlanul magas marad. mint Európában.) → Demográfiai átmenet elmélet: . továbbá a jövőre vonatkozó perspektíváiból és a társ-i közhangulatból kiindulva döntenek gyermekeik számáról.A demográfusok azonban fokozatosan felismerték. Termékenység elméletei: Saury (1963. 5.és természetes szaporodási arányszámok:  Csecsemőhalandósági arányszám: .és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik. ezért a népesség növekedése lelassul. . Ezt először A. hogy a modern gazd-i-. a népesség gyorsan nőni kezd 3. a születési arányszám tovább csökken. de a születési arányszám is csökkeni kezd. ..) – francia demográfus és közgazdász. a népesség növekedése továbbra is gyors 4.és születési arányszám egyaránt magas 2. előrébb/ .a halálozási. Ő fogalmazta meg a legátfogóbb keretet a termékenység változásainak megértéséhez a fejlett országokban. Olyan magyarázatot adott. hogy az átmenet után hogyan alakul a termékenység. Landry fogalmazta meg.. hogy az adott életkort megélők milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt. A termelékenység elméleteket 2 nagy csoportra oszthatjuk: 1.. után többen. vh. majd megáll...

A. . preferenciái nemzedékrőlnemzedékre változnak. értékektől.. Ezeket az okokat a gazdasági helyzet változásiban kell keresni.az életmód és életkörülmények számos egészségkárosító eleme annak a következménye. amelyet az anya lekötöttsége okoz (a kereseti lehetőség javul az iskolai végzettség emelkedése következtében). igényei. hogy mekkora szerepük van a halandóság és az egészségi állapot meghatározásában a társadalmi tényezőknek. szociológiai elméletre.Leakey szerint 200 ezer éve Afrikában). Különösen fontos szerepet tulajdonít ez az elmélet a nők kereső munkájának. 3. 2... Becker fogalmazta meg. hogy feltételezte: a házaspároknak az életszínvonalra és a gyermekszámra vonatkozó elképzelései. . 10 ezer évvel ezelőtt.a gy-ből származó hasznot. hanem követik azokat az értékeket és viselkedési normákat. Abból indul ki.. fordítva).környezetben előforduló egészségkárosító tényezők. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK: Népességszám: .67 2. v. A halandóság hosszú távú javulásával kapcsolatos elméleti kérdés. akkor a legtöbb család sok gyermekre vállalkozik. R.Ma nem ismerjük pontosan a Föld népességszámát.az életszínvonal emelkedésének. .a családi jövedelmet. A szociológiai elméletek azonban csak akkor adnának teljes magyarázatot. . amelyeket társadalmi környezetükben elfogadnak (ha ezek sok gyermeket tartanak kívánatosnak. természeti adottság (vannak társadalmi gyökerei is). Feltételezik.a gy. A fejlett országokat ma legjobban foglalkozató elméleti kérdés azonban az.életmód egészségkárosító elemei (cigi. Hol a határ? Nem tudjuk pontosan mikor jelent meg a modern ember a földön (R.a világ népességének igen gyors növekedése zajlik. drog) → ezek viselkedésmintáktól. hogy az első jelentősebb népességszám növekedés kb. normáktól függenek.(chicago-i iskola) G. hogy a házaspár a gyermekek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik. pia. ha az értékek és normák változásának okait is ki tudnák mutatni. társ-i fejlődéssel párhuzamosan a jövedelememelkedés milyen hatással van a gyermekszámra. hogy a gaz-i-. . . örömöt. hogy az azok által érintett személyek szegénységük vagy más társ-i hátrányaik miatt nem képesek azok megjavítására. nevelés költségeit. . 2. a mezőgazdálkodás megindulása idején (mezőgazd-i forradalom) következett be. pontosabban annak a keresetkiesésnek.az orvostudomány fejlődésének és . mint amikor vmely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz. 1.. .a közegészségügyi állapotok javulásának.. . A társadalmi tényezők különböző típusúak lehetnek: 1. hogy abban mekkora szerepe volt: . Easterlin – továbbfejlesztette ezt az elméletet azzal. Figyelembe veszi: . .Ezen elmélet szerint viszont a családok nem gazdasági kalkulációk alapján döntenek gyermekeik számáról. Ám ebből az elméletből nem lehet levezetni.

nem minden 15-49 éves nő házas. körül. tehát erősen függött és függ szociológiai jellegű tényezőktől. vh. a születéskor várható időtartam hosszabbodott). hogy a csökkenés oka az úgynevezett modern fogamzásgátlási módszerek.A földművelésre áttérés + letelepedés → lehetővé tette a népességszám lényeges növekedését. .-ban kolera járvány (megfékezésében az ivóvíz fertőtlenítés játszotta a nagy szerepet) → így nem történt jelentős halálozás. . Ez okozta a „demográfiai robbanásnak” nevezett jelenséget.. OKA: . A demográfusok és szociológusok világszerte meglehetősen tanácstalanul állnak szemben a csökkenés magyarázatával.. .Nem lehet biztosan állítani. hogy az életszínvonal emelkedése a gyermekszám növekedését segíti elő). Bulgária): Csökkenés. 1970-es évek: . . mint Európában 150-200 év alatt.sz. egy időben került sor.sz. Európában a II. Angliával kb.A jelenlegi hullámvölgyben biztos szerepet játszik a házasságkötések csökkenése.sz. A termékenységcsökkenés kezdetének és a csökkenés gyorsaságának okait illetően kétféle magyarázatot találunk a legújabb történeti-demográfiai irodalomban: 1. hogy a halandóság javulása a jövőben folytatódni fog mindegyik fejlődő országban (AIDS). Románia.majd különféle népesedéspolitikai intézkedések hatására megállt.az egyszerű reprodukciókhoz a szükségesnél lényegesen alacsonyabb szinten stabilizálódott a termékenység. özvegy stb. A halandóság alakulását befolyásoló tényezők közül a legtöbb társ-i természetű. Termékenység: Az európai népek történetében sem a mai fejlődő országokban nem közelíti meg az átlagos gyerekszám a 12-t. Gyorsabb csökkenés jellemzi. után lényegesen emelkedtek a term.XIX. . .A XX. Cseho.) .68 Halandóság: . közepétől kezdve a fejlődő országokban is csökkent a halandóság.. 2. Ám közbelépett egy másik tényező: a járványok (fekete halál) → a sűrűbb népességben könnyebben terjedtek (neolitikus mezőgazd-i forr-tól a XVIII.sz-ig terjedő időszakban) → sokan meghaltak.a hagyományos gondolkodásmódtól való eltérés.Ny-Európában a XVIII. vagy hajadon. . majd újabb visszaesés. mint Európában. szekularizáció. (USA) élveszületési arányszám mélypontot ért el. Itt néhány évtized alatt következett be akkora javulás.születéskorlátozás (országos méretekben először Franciaországban terjedt el) Hazánkban a születéskorlátozásra 1890. - -1930. népcsoportok ki is haltak). . kisparaszti birtokok fölaprozódása). de folyamatos javulása (járványok visszavonulása. után megindult a halandóság lassú.gazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása (pl.Az emberiség történetének a földművelésre való áttérést megelőző szakaszát igen rossz halandósági viszonyok jellemezték (biz.közép-európai szocialista országoknál (Mo. . (Nem lehet elfogadni azt az állítást. mutatók és ez az emelkedés tartósnak bizonyult (olyan hipotézisek születtek: . ..

Ismerjük a ~ romlását előidéző halálokat. évi nagy kolerajárvány után indult meg.) 1960-ig gyorsan javult. Szociológiai elméletek szerint a csökkenés oka: . majd visszaesett.egészségügyre fordított kiadás növelés az állam részéről. Azóta 10 évenként került sor népszámlálásra 1990-ig. óta a népességszám növekedése lelassult → csökkenés. de ők nem szívesen támogatták. Volt ekkor 2 „osztrák” népszámlálás → ám ezek adatai megbízhatatlanok. Nőknél: emlőrák. . . Halandóság: . egészségtelen táplálkozás. hajszolt munkavégzés.fogyasztási igények emelkedtek. mint a nők között. békésebb viszonyai emelkedést mutattak (nem tudjuk. mert a népesség meglehetősen gyorsan nőtt. stb.kötetlen. A háborúk alatt súlyos emberveszteséget szenvedett az ország. . Nemcsak halálozások. Fügedi Erik (1980. .eü-i intézmények korszerűsítése. .Mo-on rendszeresen készülnek népesség-előreszámítások. .1850-ig csak nemesi összeírás volt. sőt ellenálltak ennek a folyamatnak. Csak igen összetett és szívós megelőző-gyógyító tevékenységgel lehet a ~ javulását elérni: . Nem tudjuk milyen háttértényezők miatt nőtt ezen halálokok következtében a ~. öngyilkosság.sz. . alkohol.nők emancipációja. Elképzelhető okok: magas vérnyomás. A II. infarktus stb. dohányzás. vh. azaz 1870. hogy társadalmi rétegenként is nagyok a különbségek.orvosi fizetés növelése. agyvérzés.Évszázados távon Mo-on is nagymértékben javult. változatos életmód iránti igény. MAGYARORSZÁGI HELYZET: Népesség: → Csak az első magyar népszámlálás. . hogy a magyarság a Kárpát-medencében viszonylag kedvező életkörülmények közé került. mozgásszegény életmód.69 Közgazdaságtani magyarázat szerint a csökkenés oka: a gyerek költségei gyorsabban növekednek.A Mohácsi vésztől a Rákóczi szabadságharc végéig kedvezőtlenebbül alakultak a népesedési viszonyok. májzsugor. . (A folyamatos javulás az 1873. feszültség.foglalkozási-. karrierambíciók nőttek a nők között. . de magas szintű egészségügyi ellátás… A ~ alakulásánál fontos az is. de kivándorlások is voltak + holocaust. Ezek az előreszámítások a termékenység és a halandóság vmilyen feltételezett jövőbeni alakulásán alapulnak (ezek sok esetben tévesnek bizonyultak). .) . lelki egészség állapota stb. lakókörnyezeti ártalmak.ingyenes. Romlási tendenciák jelentkeztek. óta vannak pontos adataink. pihenés hiánya. Úgy látszik. és a 40-54 éves korcsoportokban volt a legnagyobb fokú.a honfoglaló magyarság létszámát 400 ezerre tette. A halandóság romlása a férfiak között sokkal lényegesebb volt. mint a belőlük származó hasznok.XVIII. ebben mennyi szerepe volt a természetes szaporodásnak és a bevándorlásnak). Férfiaknál: infarktus.

Az egyszerű reprodukció szintjéhez viszonyított hiányt . ill. Úgy látszik.eü-i ellátás jobbá tétele. Az 1970-es években a legtöbb eu-i orsz. hogy a gazdasági és társadalmi feltételek változása többek között a családtámogatások bevezetése. emelése képes elősegíteni a termékenység 10-20%-os emelkedését.gyógyszerárak csökkentése. ami a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges lenne. . . viszont a feltételek romlása további csökkenést indíthat el. . a javulás megindulását. .nyugdíjak növelése… . Ezt a közgazdasági elméletet: a gyermeknevelés költségeinek emelkedésével magyarázzák. . drogfogyasztást stb.a társ. munkahelyi higiene. vagyis a felnőtt nemzedékek gyermekszáma kisebb a szülői nemzedékek létszámánál.attól függően.-ban hasonlóan alacsonyra csökkent a ~. tagjainak szemében fontos érték legyen az egészség. . cigaretta-.környezetvédelem.csökkenteni kell az alkohol-.egészségügyre fordított kiadások növelése.mindenképpen kívánatos lenne. Társadalompolitika: . hogy az említett tendenciák megváltozzanak társadalompolitikai eszközökkel kellene elősegíteni a romlás megállítását.70 Termékenység: Mo-on az 1960-as évek óta alacsonyabb annál.→ gazdasági változtatásokra szükség van ! . hogy milyen termékenységi mutatókat veszünk alapul – 10-15%-ra tehetjük. A szociológiai elmélettel pedig: a kívánt és az ideálisnak tartott gyermekszám csökkenésével magyarázzák. Komplex program kell: .

Az angolban a „nem” szónak két megfelelőjét használják: „sex”= genetikailag meghatározott nem. Az időszak eredményeit A magyar ifjúság a 80-as években c. Szociológiai adatfelvételek A KSH 1984-ben és 1995-bena 15-34 évesek reprezentatív mintájának felvételeiből részletes adataink vannak e korcsoport életkörülményeiről. és „idős öregeket” (70-75 évesnél idősebbeket tekintik annak). fiatalok és gyerekek A demográfiai ismérvek –nem és életkor. „gender”= nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségei. akik nyugdíjasan is aktívak. Elméletek: A nemek közötti különbségek okai Két felfogás áll egymással szemben. a 60 év fölöttiek öregek. amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. lecsökkent. a gyermekkor felső. fejezet: Kiemelt demográfiai csoportok. Módszerek: Népszámlálások Adatai rendelkezésre állnak részletes nem és korcsoport szerinti bontásban. mely az egészségi állapottól függ. Homoszexuálisok esetén egyik sem egyértelmű. fiatalok és idősek életkörülményeinek vizsgálatához alapvető források. hogy az egyén melyik nemhez tartozónak vallja magát. ma 12. Ezért a 30 évesnél fiatalabbakat tekintem fiatalnak. A fiatalság felső korhatárát. Azonban a lányok első menstruációjának kezdete az 1800-as években 16-17 év volt. kötet foglalta össze. tehát nem szükségszerű.alapján megkülönböztetett csoportok épp úgy elkülönülnek egymástól életmód és életkörülmények tekintetében. és szükségszerű. A könyvben a szerző a magyar viszonyokat figyelembe véve. ezért mind a nők. még nem felnőttek. (Ancsel 1984). A fiatalkor határai Már nem gyermekek. (Harcsa 1996). a családalapítás kitolódása miatt később következik be. 2. A gyermekkor és serdülőkor Kezdetét a nemi érettséggel azonosítják. akiknek az aktivitása. 1. nálunk a 18 évest szokták annak jelölni. tehát a fiatalkor alsó határa. Ebben a könyvben a 17-18. év a serdülőkor. mint a társadalmi osztályok és rétegek. A felnőtt szerepek teljes vállalása az iskolába járás meghosszabbodása. Nők idősek.71 9. a kereső munkavállalás későbbi megkezdése. A másik szerint pszichológiai és szociológia természetű. Az egyik szerint a különbség a biológiai és genetikai eltérésben rejlik. A kezdetet a középiskolába lépés életkorával is azonosítják. . A nemi szerepeken azokat a magatartásokat értik. a 70 éven felüliek „idős öregek”. A nemi identitás azt jelenti. Alapfogalmak: Az időskor alsó határa Szociológiai értelemben meg kellene különböztetni „fiatal öregeket”.

A férfiak és a nők közötti munkamegosztás A funkcionalista iskola szerint nemek közötti különbségek azért vannak. az egyenjogúságért. a kérdés az. A férfiak a nagyobb testi erő miatt vadászatra. gyermekkor – 1 éves kortól kb. hogy az időskort két szakaszra osszuk fel: a gazdasági aktivitás megszűnése utáni időszakra. A „gender” fogalomkörébe tartozó tulajdonságok a szocializáció során alakulnak ki. és háztartásra kell. vajon a férfiak ugyanolyan jól el tudnák-e látni. hogy . hogy a nők és férfiak lelkialkata. szelídebbek. 14-16 éves korig. A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása Meghosszabbodnak a felnőttkor előtti és utáni egyes szakaszok. hogy ez mekkora szerepet játszik abban. A modern társadalmakban az ifjúkor és a felnőttkor közé kezd az ún. mert a nemek közötti munkamegosztás és a szerepekből fakadó eltérései előnyösek a társadalmak számára. A konfliktuselmélet a férfiak hatalmi pozíciójára helyezi a hangsúlyt. fordítsák. ahogy azt az eu-i társadalmakban a nőktől elvárják. Ennek eredménye. posztadoleszcencia (utóserdülőkor) is beékelődni. 2. a kereső munkavállalásig. P. amikor az idős ember még testi erőinek és szellemi képességeinek birtokában van. a serdülőkor – 12 éves kortól kb. a lányok és nők több érzelmet nyilvánítanak ki. családalapításig. hogy azokban a társadalmakban –pl. Aries (1987) szerint a korábbi évszázadokban nem volt elkülönülő fiatalkor. illetve az igazi időskorra. mint a nők. felnőttkor – a nyugdíjkorhatár eléréséig.72 A nők és a férfiak között tudottan van genetikai különbség. mikor ezek hanyatlanak. Parsons és R. Bales (1995) szerint a modern társadalomban is szükség van egy „instrumentális” szerepet betöltő felnőttre (a megélhetést biztosítja). míg az szülni tudó nők a demográfiai reprodukció érdekében idejük jelentős részét a gyermekekre. mint a férfiak. másokkal törődő viselkedésre szocializáltak. mind a férfiak. ahol a fiúkat és lányokat egyformán kooperatív. A modern társadalmakban kevés olyan munkakör van. támogató). Azok a 18 év felett fiatalok. képessége eltér egymástól. akik pl. ott a férfiak és nők viselkedése az eu-i társadalmak férfiaktól elvárt viselkedésének felelt meg. 6. földművelésre alkalmasak. Laslett (1989) angol történeti szociológus azt javasolta. az ifjúság – 14-16 éves kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. érettségi bankett. Az egyén életciklusának szakaszai Az emberi életciklus életszakaszokra osztható fel. a suliba járás miatt anyagilag még a szüleiktől függnek. Ma az iskoláztatás meghosszabbodásával a fiatalkor felső korhatára egyre kitolódik. arapes törzs-. hogy a hagyományos női feladatokat (ápolónő). Ez még ma is fennmaradt. ahol a gyerekeket egyaránt agresszivitásra szocializáltak. egyetemi diplomaosztás). így felnőtt. amelyet a nők ne tudnának ugyanolyan jól ellátni. 4. és egy „expresszívre”(érzelmi. Míg a mundugumor törzsben. munkaképes és szexuálisan érett fiatalok úgy élnek. A nőknek a férfiak általi elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségei viszonya. mint az uralkodó osztályok és az alávetett osztályok közötti konfliktus. mely általánosabb. Margaret Mead(1970) kulturális antropológus kutatásai nyomán megállapította (mely megállapításokat későbbi kutatók cáfoltak). 3. A fiúkkal és lányokkal születésük óta másként bánnak. 5. mind a nők úgy viselkedtek. hogy eu-i társadalmakban a fiúk és férfiak agresszívebbek. 1. csecsemőkor – születéstől az 1 éves korig. T. Az egyes szakaszokat ünnepélyes ceremóniák is elválasztanak egymástól – átmeneti rítusok (pl. időskor – a nyugdíjkorhatár fölött. ezért a modern társadalmakon belüli harc legfontosabb formája a nők harca a felszabadulásért. 12 éves korig. Kérdés persze. (Feministák). Mindegyik életszakaszban más-más az egyén státusa.

Jó szociális intézetekben való elhelyezésük drága. ami kisebb fizikai erőt kíván. minél élesebb a férfiak és a nők közötti munkamegosztás. Mivel Mo-n a többi társadalmakhoz képest alacsony nyugdíj korhatár. és a felgyorsult infláció terheit elsősorban a fiatalok kellett elviseljék. ha megházasodtak. ezzel járó döntési szabadság). több gyermekre vállalkoztak. de a legtöbb fejlett országban anyagi helyzetük fokozatosan javul. 5. hogy ne szakadjanak ki a társadalomból. mikor a nyugdíjazást követően egy csapásra abbahagyják. Az 1973. kereső munka (azonos munkáért is nagyobb bérben részesülnek. Nemzetközi tendenciák: A nők hátrányai a világ különböző országaiban Walby (1992) szerint Angliában az elmúlt 150 évben a következő öt területen nyomták el a férfiak a nőket: 1. Gondolkodásmódjuk elkezdett távolodni a felnőttekétől. mint ma. Az idősek növekedése azt sejtetné. A fiatalok nagyobb nehézségekkel néztek szembe. Ha csökken. . Sikerült magasabb iskolai végzettséget szerezniük. míg az egymást követő nemzedékek létszáma nő. Dél-Indiában rizst termelnek. Egyes kultúrákban a nőknek a családban szolgálnia kell a férjét. stb. a férfi kezdeményezhet válást a nő nem. Dél-Indiában az egyenlőtlenség kisebb. évi olajárrobbanás okozta recesszió. és 1968-ban elégedetlenségük jól látható politikai demonstrációkban nyilvánult meg. Ez előidézheti. A nyugdíjrendszerek problémái Az idősek aránya a fejlett társadalmakban erősen megnőtt. A nők részvétele a háztartáson kívüli munkában elősegíti a nemek közötti egyenlőtlenséget. Az ifjúság problémái A II. 2. és nagyobb esélyük van vezető pozícióba kerülni). Az idősek korábban később és fokozatosan váltak ki a jövedelmet biztosító munkából.: Észak-Indiában gabonát termelnek. a közéletben nem játszhatnak szerepet. utáni első időszakban az ifjúság helyzete nem látszott problematikusnak. és gyermekei születtek. h. Chafetz szerint az egyenlőtlenség gyökerei a makro-társadalmi struktúrákban vannak. mennyire vannak alávetett pozícióban a férfiakkal szemben. Pl. és várhatóan még nőni fog. női munka. és a kedvező gazdasági élet alakulása miatt a munkanélküliséggel sem kellett számolniuk. Legtöbb országban a nyugdíjakat az adott évben az aktív népesség nyugdíjjárulékából fizetik ki. A fiatalok egy része nemtetszésüknek ma is hangot ad. A hatalmi nemek közötti hatalmi viszonyok vizsgálatának speciális területe a nők alacsony fokú részvétele a politikai hatalomban. melyre nem csak anyagi szempontból van szükségük. gyakori a nyugdíjazás után végzett jövedelemszerző munka. kulturális intézmények (a legnagyobb presztízsű pozíciókban igen alacsony a nők aránya). Ez addig OK. hiszen a 80. aminek neve „közéleti patriarchátus”. 4. 85 éven felüliek száma emelkedik. és sietteti az idős emberek kiszakadását a társadalomból. mint Észak-Indiában. ez tipikus féri munka. szexuális kapcsolatok (férfiak igényei érvényesülnek). v. A skandináv országokban az egyenlőség előrehalad. Azonban az idősek egészségi ellátásával sok a gond. a férfiak annál inkább képesek magasabb jövedelmekhez jutni.73 nem vállalhatják a felnőttkori kötelezettségeket (családalapítás. fizikai erőszak (némelykor kihasználják fizikai erőfölényüket). a mohamedánoknál erős a férfiuralom. háztartási munka. 3. hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerek összeomlanak. önálló munka. hogy relatív életszínvonaluk csökken. akkor egyre kevesebb aktív keresőre jut egy-egy nyugdíjas. 1968 után az ifjúsági megmozdulások hatására kezdték a fiatalok helyzetét alaposabban vizsgálni. Blumberg (1991) szerint is a nők gazdasági hatalmától függ. kereset. hanem azért is. Így korábban tudta házasodni. így a mikro-szintű pozíciókban (család) könnyen jutnak uralkodó pozícióba.

vonósok. de különösen hátrányos helyzetben a volt szocialista országokban élők vannak. mert s nyugdíjrendszer bőkezűen állapítja meg a kezdő nyugdíjat a megelőző keresethez viszonyítva. hogy az öregedés felborulással fenyegeteti a nyugdíjrendszert. Az 1990-es években is csökkent az átlagnyugdíj reálértéke emiatt. hiszen a munkahelyi elfoglaltság mellett a háztartási munka terhe elsősorban rájuk hárul. A zeneszerzők. A rendszerváltás után a nem tanuló eltartott nők száma 9. a társadalomra ható következményekkel foglalkozó bizottságot hoztak létre. 11. Sokat dolgoznak. A napból a nők több időt töltenek kötött tevékenységekkel. A férfiaknál ez a szám még alacsonyabb. karmesterek. későn házasodnak. A férfiak nagy többségben műszaki képzésben. mert a férfiak halandósága 1965 óta romlott. zenekritikusok.7%-ra emelkedett. Az egyetemeken kb. kis többségben a bölcsésztudományi. azonos számban vannak. illetve azért. Oka: a nyugdíjak nincsenek indexálva. Idősek Az időskorú népesség aránya hazánkban állandóan nő. de a nők a tanár-. kevésbé fontos oka a halandóság javulása. Ma a fiatalság erős belső differenciálódása figyelhető meg: a kábítószer-fogyasztó szubkultúráktól a yuppie-kig. így az egymást követő korosztályok létszáma csökken. Az utóbbi években az alacsonyabb keresetű és kevesebb szolgálati évvel rendelkező idős emberek nagyobb arányban mentek nyugdíjba.5%. iparban és mezőgazdaságban viszont kisebbségben vannak. csak 7. Mo-n az idős emberek vagy a nyugdíjasok szegények. Hadas Miklós (1996) a zenei foglalkozásokat vizsgálta. A fiúk többsége szakmunkásképzőbe. a legtöbb nyugdíjas egyéni jövedelmi helyzete évről évre romlott. (1995-ös adatok). fuvolások.9% volt. A nők továbbá a kereskedelemben és a szolgáltatásokban többségben. Világszerte sok a szegény gyermek. hogy a nők átlagos kereseti alacsonyabbak a férfiakénál. a férfiaké itt magasabb. virtust igénylő foglalkozásokat töltik be. tanító. és utána is gyermektelenek maradnak. azaz munkával. mint a magasabb kezdő nyugdíjra jogosultak. Amerikában a Carnige Alapítvány speciálisan a gyermekek problémáival.0% nem tanuló eltartottal ellett számolni. a lányok többsége középiskolába megy. a nők halandóságának javulás pedig megállt. Így nem meglepő. az építőiparban. A nők hátrányai más területen is tetten érhetők. Lényegesebb oka az alacsony születésszám. Az énekesek között a nők a legünnepeltebbek. kis többségben orvostudományi képzésben vesznek részt.és óvónőképző főiskolán vannak többségben. A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban Ezzel kapcsolatban kevés a szociológiai kutatás. míg a nők az alávetettséggel járó lágy érzelmeket kifejező foglalkozásokban találhatók. a közlekedésben. A nők és férfiak eltérő foglalkozási hátterében eltérő iskolai pályafutásuk áll. Yuppie-k (fiatal felfelé törekvő értelmiségi). Az UNICEF Firenzében kimutatta a gyermekek világszerte hátrányos életkörülményeit. 0. Egyik. hogy . tehát nem emelkednek automatikusan az árszínvonal emelkedésével. a férfiak a fizikai foglalkozásúak között. a „hivalkodó fogyasztás” követői. Kórusvezető karnagyok. Hatása a népesség öregedésére azért is csökkent. A nominális átlagnyugdíj emelkedése lassulásának az az oka. így megállapítható. hárfások között viszont sok a nő. közgazdasági és jogi képzésben. és az emiatti. A nők többségben vannak a szellemi foglalkozásúak. vagy egyáltalán. ami az jelenti. hogy a társadalom létfeltételeinek megteremtése nagyobb mértékben nehezedik a nők vállára.74 míg másik része a társadalmi normákhoz való teljes alkalmazkodással próbál minél gyorsabb karriert csinálni. Németországban (Lüscher 1979) tanulmányt készítettek erről. Így az 1980-as években miközben a nyugdíjas réteg átlagos jövedelme közeledett az átlaghoz. mivel a nyugdíjrendszer fokozatosan kiterjedt az idős népességnek egyre nagyobb részére. Mégis a nők halandósága átlagosan 9 évvel kedvezőbb a férfiakénál. zongoraművészek túlnyomó részben férfiak. Magyarországi helyzet − Nők A nők és férfiak helyzetének különbségei a foglalkoztatási arányszámoknál is kitűnnek. A férfiak a hatalommal járó. A szocialista korszakban majdnem teljes volt a nők foglalkoztatása.

ha gyermekeik nem Magyarországon élnek. azt mutatta ki. hogy minél magasabb iskolai végzettséget szerezzenek Az életkorral párhuzamosan emelkedik az aktív keresők átlagos havi jövedelme is. hogy az egy főre eső jövedelem csökken. Az idős nők gyakoribb magányosságának az az oka. ha a házastársa meghal. mint ahány munkahelyet talál. idős nyugdíjasok jövedelmi szintje igen alacsony. életév után csökkenni kezdett. év után újra emelkedett. ráadásul majdnem minden nyugdíjas jövedelmi helyzete évről évre romlik. Még problematikusabb számára. és a gyermekes családok anyagi helyzetének romlásának. vagy a valamivel idősebb nemzedék perspektíváival hasonlítják össze. Nem világos. A felnőtt gyermekek nagy erőfeszítéseket vállalnak azért. hogy a fiatal férfiak több mint fele szakmunkásként dolgozik. hogy a nők tovább élnek. A fiatal keresők foglalkozási összetétele is kedvezőtlenebb képet mutat az idősebbeknél. indokoltan számíthatna arra. özvegyi-. ezért lenne fontos. kisebbségben egyetemi végzettségűek. Ezáltal lenyomták az összes nyugdíjas átlagnyugdíjának és átlagjövedelmének a szintjét. így alacsony kezdő nyugdíjat állapítottak meg számukra. hogy a magyar társadalom minden arra képes fiatal tagja középfokú végzettséget szerezzen. addigra az alacsonyabb jövedelműek nyugdíjba mentek). annál inkább kedvező a pályakezdő keresete a réteg átlagához viszonyítva. Jelenleg az alacsony iskolai végzettségűk nem találnak maguknak munkahelyet Az iskolai végzettség szerinti összetétel nemzedékről nemzedékre való javulásának megállása szintén kiábrándulást okoz. hogy jövedelme is magasabb lesz. A gazdasági fejlődés leginkább őket sújtotta. Részben abból adódik. hogy ez mennyiben tulajdonítható a tandíj bevezetésének. Fokozta a fiatal diplomások elégedetlenségét. A munkanélküliség a 15-19 évesek között. bár ez rétegenként nagyon eltérő lehet. Megváltozott az összetételük: a 30 éven aluli diplomásoknak több mint a fele nő (többségben főiskolai-. melyekkel lelki problémák is társulnak. A fiatal nemzedékek mikor saját életperspektíváikat megítélik. Leggyakoribb az alacsony iskolai végzettségű fiatalok között. sajátjukat a szüleik. hogy sokan úgy ítélték meg. hogy idős szüleiket támogassák. Fiatalok 1978-tól az ifjúság helyzetében több hátrányos tendencia is jelentkezett. Ha egy fiatal iskolai végzettsége magasabb a nála idősebbénél. Meglazulnak a munkatársi és baráti szálak. Nekik a nyugdíjazás előtti keresete az átlagosnál alacsonyabb. 96-ban azonban már kevesebben jelentkeztek egyetemi felvételikre. majd az 55. A segédmunkások jövedelme 30. A rendszerváltást követően a közgazdászdiplomások karrieresélyei lényegesen megjavultak. A szerző hosszabb távon kívánatosnak tartja. de a 20-24 évesek között is lényegesen magasabb az országos átlagnál. A felsőfokú oktatásban résztvevő száma 1980-ban sem emelkedet. szakmai ismereteiket nem hasznosíthatják munkahelyükön. A felsőfokú intézményekben tanulók száma a 80-as évek végétől kezdett el nőni. hogy az ötvenes-hatvanas években végzettek karrieresélyei jobbak voltak a hetvenes években végzettekénél. Az 1987-es adatok szerint az értelmiségiek átlagkeresete pályájuk kezdetén meglehetősen alacsony volt. kudarcélményt okozhat. de annál kevésbé kedvező . év után újra emelkedett (mert. majd az 55. A 70-es évektől az iskolai végzettségek emelkedésének tendenciája megállt. a volt férj többnyire néhány évvel idősebb a feleségnél. tehát az érettségizettek jelentős része így is kezdi életpályáját. Az idős emberek életében lényeges probléma az elmagányosodás. Tehát minél kisebb iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő társadalmi rétegbe tartozik valaki. némelykor a szolgálati évek száma is kevés volt. A szakmunkások jövedelme 4044 éves korig emelkedett. mint fordítva. Az idősek egészségügyi romlása is súlyos probléma. az elözvegyülő és elvált férfiak sokkal könnyebben találnak új házastársat. mondván ne legyen több fiatal képezve. hogy az érintettek számára a szakképzést nem igénylő munka vállalása bizonyos feszültségekkel jár. Hrubos 1985. Azt azonban elfogadhatónak véli. hogy a munkanélküliséget elkerülhesse. A rokkant-. főként alacsony keresetű személy ment korkedvezménnyel nyugdíjba. gyérül a távolabb lakó rokonokkal való kapcsolat. de nyugdíjazásig meredeken emelkedett. Fő ok: hogy kötött számú tanulót vehettek fel. A diplomásoknak más problémájuk van. ahogy a szakmunkásoknál is. így az özvegyülés azzal jár.75 számos. aztán stabilizálódott. Helyzetük akkor válhat igen súlyossá. A nők nyugdíja alacsonyabb a férfiakénál.

Oka. azt mondhatjuk. A 20-29 évesek egy főre jutó jövedelme magasabb.76 a nyugdíjba vonulás előtt elért kereset. a családi pótlék pedig messze elmarad nemcsak a gyermekek átlagos költségei. A szülők sok esetben fizikai munkával is részt vesznek a fiatalok családiház-építésében. Oka részben az. Gyermekek A gyermekek a magyar társadalom hátrányos helyzetű. és a vidéki szülőktől kapott élelmiszer-adományok.és KeletNémetországban ez ritkábban fordul elő. vagy magántulajdonú lakás építése vagy vásárlása. Ugyanis a nagykorúság elérése után még sokáig kapnak különböző segítséget a szülőktől. Nyugat. S mivel az utolsó évek keresete határozza meg a nyugdíj összegét. hogy a fiatalok önállósulása fokozatosan következik be. Rendszerváltás előtt az önálló lakáshoz jutáshoz két gyakori módja volt: alacsony lakbérű állami bérlakáshoz jutás. és összezsugorodik a művelődésre. a szegénység által az átlagosnál jóval nagyobb mértékben veszélyeztetett csoportjai közé tartoznak. hanem a háztartásaikban eltartott gyermekek nagyobb száma is hozzájárul ahhoz. az iskolai előmenetelük. A legsúlyosabb anyagi problémát a lakáshoz jutás okozza. akkor a család jövedelme több személy között oszlik meg. Így áll elő. Ezért rosszabb minőségű a táplálkozásuk. mivel az állami lakásépítés visszaesett. Az állami bérlakáshoz jutás lehetősége az 1980-as években fokozatosan csökkent. a társas életre. A vásárlás és építés költségeit pedig növelte az építőanyag költségeinek a nominális kereseteknél sokkal gyorsabb emelkedése. A rendszerváltást követően az állami bérlakáshoz jutás esélye a minimálisra csökkent. testedzésre fordított idő. kelet. Végeredményben mind a három társadalomban lényeges támogatást kaptak a huszonéves gyermekek a szülőktől. mivel egy része még nem házasodott meg. mert a tanulást beszámítva sem éri el kötött idejük az aktív kereső fiatalokét. lakáshoz jutáskor). milyen mértékben és hogyan kellene átvállalnia a gyermeknevelés terheinek lényeges részét. de a ténylegesen megvalósuló gyermekszám még inkább elmarad attól. mint az alacsonyabb végzettségűeké és szakképzetleneké. hátrányaik növekedésének tendenciája 1990 óta. Mo-n gyakori az egyszeri nagy összegű anyagi segítség (pl.” . hogy a fiatal felnőttek egy főre jutó háztartási jövedelme lényegesen alacsonyabb a náluk idősebbekénél. A nappali oktatásban való részvétel mintegy „türelmi időt” ad a fiataloknak. Saját erőből kellett a fiataloknak lakást építeniük vagy vásárolniuk. egyre kevesebben mernek gyermeket vállalni. és a gyermekes családoknak nyújtott támogatások reálértéke csökkent. ami a népességszám változatlanul maradásához szükséges lenne. mivel ott könnyebb bérlakáshoz jutni. Nemcsak a fiatalok alacsonyabb keresete. Lényegesen eltér az iskolába járó fiatalok és a dolgozó fiatalok életmódja. hogy a fiatal házaspárok kívánt gyermekszáma sem elég az egyszerű reprodukcióhoz. Az ottani szülők inkább rendszeres pénzbeli támogatással segítik felnőtt gyermekeiket. A kutatás a posztadoleszcencia abban a vonatkozásban vizsgált része volt középpontban. a gyermekek születése jelenti. Samuel Preston (1984) amerikai demográfus azt mondta: „ …Ha fontos a közösség jövője. hiszen hosszabbodik a különféle munkatevékenységekkel töltött idő. A magántulajdonban lévő bérlakások lakbére megfizethetetlen. hogy ha a családban gyermekek vannak. Különösen erőssé vált a gyermekek szegényedésének. mint a 30-39 éveseké. akkor végig kell gondolnunk. hogy a jövedelmek általános csökkenése. hogy a gyermekek elszegényedésének tendenciáját megfordíthassuk. Ott többen tanulnak tovább. és nem vállalt gyermeket. hogy a magasabb iskolai végzettségű rétegek tagjainak az egész élete folyamán elért összes keresete lényegesen magasabb. Magyarországon a fiatal felnőttek sokáig a szülői háztarásban élnek. és az iskola után sem azonnal állnak munkába. Posztadoleszcencia Magyarországon 1989-ben összehasonlító nemzetközi vizsgálatot végeztek magyarországi.és nyugatnémetországi adatfelvétel alapján (Vaskovics 1996). A fordulópontot a családalapítás. A fiatalok boldogulásánál döntő szerepe van a szülőktől kapott pénzbeli segítségnek. hanem a létminimum mögött is. a szülők kevesebb időt fordíthatnak nevelésükre. A gyermeküket egyedül nevelő szülőből álló családok jövedelmi helyzete különösen hátrányos. romolhat az egészségügyi ellátásuk. Egyszerre jelentkeznek a megnövekedett családi létfenntartás költségei.

Mo-n túlságosan sokaknak. amely megkönnyíti számukra a foglalkozási és anyai funkció párhuzamos ellátását: az óvodai ellátástól a részmunkaidős foglalkoztatáson keresztül a háztartási munkát könnyítő eszközökig. mint a férfiaké. amely a tőkefedezeti elv szerint működne. mint a kórházi ellátás. vagy csökkentik a nyugdíjakat. mert ez emberségesebb. munkaképessége jobb. A kétszülőskétgyermekes családokban az egy gyermekre jutó családi pótlék csak egy meghatározott. mely egy bizonyos igen alacsony jövedelemszint alatt élő családokban a 3 vagy több gyermekét otthon nevelő anya kapott a legkisebb gyermek 8 éves életkoráig. ahol önállóan lakhatnak. Megfogalmazódott. családi pótlék. Az idős emberekről való gondoskodásnak a nyugdíjon kívül számos más eszköze van. Ezek társadalombiztosítási járulékaiból kell egy nyugdíjas nyugdíját kifizetni. 2. Minden magyar állampolgár kapna bizonyos minimális nyugdíjat. azonban összege nncs indexálva. A problémát nem oldja meg a kirovó-felosztó nyugdíjrendszerről a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre való teljes vagy részleges áttérés. Németországban a férfiak és nők nyugdíjkorhatára azonos. a befizetésekkel arányos nyugdíjat. Családpolitika A családok anyagi helyzetét befolyásolja. hogy háromszintű nyugdíjrendszert kellene bevezetni. Egy nyugdíjasra 1. mely hároméves korig járt. hogy a jóléti rendszerben milyen támogatást kapnak. házi gondozásuktól az idősek napközi otthonán keresztül a szociális otthonig. vagy emelik a társadalombiztosítási járulékot. a gyermekgondozási segély. hogy az azonos foglalkozású nők a férfiakkal azonos fizetést kapjanak. amelyet adókból fedeznének. Az egyetemek szintjén a lányok elsősorban az alacsonyabb keresetet ígérő képzettséget nyújtó egyetemekre. A kezdő nyugdíjas viszonylag magas nyugdíjat kap. a gyermekgondozási díj. és hogy a nők előmenetele a férfiakéhoz hasonló legyen. 5. túlságosan korán. Kívánatos lenne. Nehezebb társadalompolitikai eszközökkel elérni. az eddigi kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjra jogosultak kapnának szerény összegű. a gyermeknevelési támogatás. és a korábbi fizetés meghatározott százalékával volt egyenlő. főiskolákra járnak. mint az állami gondoskodás. de rendszeres gondozásban részesülnek. A gondozásban jelenleg is lényeges szerepet játszik a család. mivel a nők egészségi állapota. a nőknél 55 év – más fejlett országokhoz képest alacsony a nyugdíjkorhatár. és olcsóbb is. 1996 végén a férfiaknál 60. A magyar nyugdíjrendszer problémái Az idős emberek anyagi helyzetének kulcskérdése a nyugdíjrendszer. hogy belőlük folyó nyugdíjkifizetéseket teljesítsenek – és valamilyen más forrásból a fennálló rendszer szerinti nyugdíjfizetéseket teljesíteni. ha emelik a nyugdíjkorhatárt. a szülési szabadság.9 aktív kereső jut. mivel a családi pótlékot elsősorban a legszegényebbeknek . azóta még többen mennek nyugdíjba korhatár előtt. A nők helyzetét alapvetően javítja minden olyan eszköz. mely kétéves korig járt. túlságosan kevés nyugdíjat adnak. a nyugdíj értéke évről évre értéktelenedik. A nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát csak úgy lehet fenntartani. Az átmenet éveiben ugyanis egyszerre kellene a befizetett járulékokból tőkefedezetet teremteni – tehát azok nem használhatók arra. melynek idején az anya teljes fizetését megkapta. továbbá mindenki köthetnek tetszése szerint magán-nyugdíjbiztosítást.77 Társadalompolitika: A nők hátrányai mérésékelésének lehetőségei A nők foglalkozási és jövedelmi helyzetének javítása a legkézenfekvőbb út a lányok iskolai végzettségének emelése a fiúkéhoz hasonló szintre. A nyugdíjrendszer problémáinak gyökere az a demográfiai változás. hogy a járulékot fizető aktív keresők száma nem nőtt. Elképzelhető lenne különleges lakótelepeket építeni. Mo-n a rendszerváltás előtt is. egy főre jutó jövedelemhatár alá eső családoknak fizetik. Mo-n a családi támogatások fő formái a következők voltak: 1. és a minimális bérhez hasonló fix összeg volt: 4. A fiúk között több a szakmunkás. 3. melyet a társadalombiztosítási összegekből fizetnének. ha az állam támogatná az idős tagjaikról gondoskodó családokat. míg a lányok közül többen csak betanított munkások.

A gyermekes és fiatal családok helyzetét lehet javítani a munkanélküliség csökkentésével. ezáltal fokozná a népesség öregedését. Valóban a szegény gyermekes családokra kell összpontosítani. hogy családi támogatásokat leépítik. a munkába állás segítésével. Mivel a munkanélküliség az alacsony iskolai végzettségűek között magasabb. . támogatni kellene a magasabb végzettséghez való hozzájutást. Kedvezménye kölcsönökkel a lakásproblémák megoldását lehetne elősegíteni. 1996-tól megszűnt a gyermekgondozási díj. továbbá csökkentené az amúgy is alacsony gyermekszámot.78 kell fizetni. végül növelné a népességszám fogyásának ütemét. és nem az. Ez veszélyeztetné a gyermekes családokat a szegénységbe süllyedéssel. de a családi pótlék gyermekszám szerinti differenciálása vagy a személyijövedelemadó-alapba való bevonás lenne a megoldás. és az ebből adódó problémákat.

és ezért potenciális konfliktusforrások. Negroid Nemzet: azokból áll. amely elkülöníti őket a többségtől és a többi etnikai csoporttól (a definíció értelmezésénél fontos. amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők (főleg bőrszín) alapján különítenek el. vagyis közös a nyelvük. ezért a rasszok megkülönböztetésében bár szerepet játszanak a látható testi eltérések. Nem szükséges minden feltételnek meglennie. hogy a nemzet és a nemzeti érzés elavult fogalmak. mert a proletárok internacionalisták 2. A történelem során erősen keveredtek. hogy az kit tekint a többség tagjának). de nincs nagy biológiai különbség. Mongoloid 3. szokásaik. Rasszizmus: az a felfogás. anyanyelv. amelyhez az adott ember tartozónak vallja magát magasabb rendű. amelynek van állama. a kisebbség a kirekesztettség miatt megpróbál védekezni azzal. Huntigton: szerint az ideológiai alapú világméretű konfliktusok véget értek. az a felfogás. hanem vagy egy olyan nemzettel.79 10. mivel egy-egy modern társadalom egységesíti a különböző hátterű tagjait T. illetve létezik a nemzetnek egy állama. Kaukázoid 2. species: biológiai értelemben vett faj 2. amely saját állam létrehozására törekszik. S. hogy az embereknek több identitása legyen. a kisebbséget bőrszín. R. a történelemre vonatkozó emlékeik és a lakóterületük. 1. fejezet: Etnikumok Nemzettel kapcsolatos szociológiai kérdések elhanyagolásának okai: 1. mert nem zárható ki. amely szerint az a faj. race: faj. marxista szociológia tétele. hogy meg akarja tartani saját – a többségtől eltérő – identitását. akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak. de helyettük a nemzethez hasonló. kultúra vagy vallás alapján definiálja 3. Alapfogalmak: Faj: az emberek olyan csoportja. társadalom többsége kirekeszti a kisebbséget 2. valójában társadalmi konstrukciók. P. hogy a nemzet el fog tűnni. hogy ki melyik rasszba tartozik: 1. és az adott társadalom definiálja. és különösen érvényes a kisebbségi csoportokra. Nehéz meghatározni konkrét definíciót. a kultúrájuk. s akiknek közös a nemzeti identitásuk. Gurr: jelenleg 230 olyan etnikai kisebbséget számolt össze. vagy egy olyannal. akik olyan kulturális identitás tudatával rendelkeznek. mivel ők az emberi jogok ellen elkövetett sérelmek leggyakoribb áldozatai. és több alrassz tartozik beléjük. de annál nagyobb méretű kultúrák közötti konfliktusok kora jött el (pl. mint a többi faj. mint rassz Nagy emberi rasszok: melyeket több testi jellemző alapján különítenek el. . Etnikai csoport: egy adott társadalmon belül azok csoportja.: nyugati keresztény – mohamedán) A konfliktusok forrása: 1. akik egy nemzet tagjának tartják magukat. amelyek az állam által fenyegetett helyzetben vannak. Nemzeti kisebbség: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja.

b) autoritárius személyiségű embereknél c) meglétük hatalmi és gazdasági érdekeket is szolgálhat. hogy kikkel szemben alkalmazza őket. túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések. vagy fenyegetés. de az eredményekből csak óvatosan lehet következtetéseket levonni. de a hátrányok megléte nem bizonyítja a diszkrimináció meglétét. mely alapja a jóléti államoknak és a politikai demokráciáknak.Karoling Birodalom hanyatlásakor a társadalom felsőbb rétegeiben . akik a kisebbség elnyomásával akarnak hatalomhoz és gazdasági előnyökhöz jutni. 2. előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. amikor az ellenséges nemzet vagy a belső kisebbség bűnbakká nyilvánításával lehet levezetni a frusztrációt. békés nemzettudat. . ment a többiek. ami könnyen átcsap ebbe. de nehéz kimutatni. mert a burzsoázia ezzel teremti meg az egységes nemzeti piacot a termékeinek. Sztereotípia: torzításon. előítéletet: attitűdkérdésekkel 3. kisebbségekkel. d) mélyen be vannak ágyazva ez a gondolkodásmód a társadalom kultúrájába. Lehet pozitív is. Agresszív nacionalizmus kialakulásának okai: a) idegen állam általi elnyomás. b) nagy nemzeti kudarc. és a sikertelenség okát másokra akarják hárítani. agresszív nacionalizmus: a nemzeti összetartozás érzéséből más nemzetekkel. szubjektív jellegű kérdésekkel lehet.a polgárjogok kiterjesztésével a társadalom minden rétegében különböző mértékben megjelent . diszkriminációt: rétegződés kutatás módszereivel. ezt csak attitűdkérdésekkel lehet kutatni. Nacionalizmus: 1.Mo. Előítélet: valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonylás.80 Etnocentrizmus: az a felfogás. Nemzettudat kialakulása: . amely szerint a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű. nemzeti érzés vizsgálatára: nincsenek standardizált módszerek. akik súlyos frusztrációkat szenvedtek. a társadalom kultúrájától függ. amely azon alapul. Elméletek: 1. Módszerek: 1. Diszkrimináció: egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon. hasonló más közösséghez tartozás érzésével.: a török fenyegetettség és hódoltság idején . de a szocializmusban el fog tűnni. hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. azok hirdetik őket. etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik. A csoporton kívüliekkel szembeni legrettenetesebb diszkrimináció forrása. sztereotípiákat: egyes csoport tagjainak pozitív és negatív tulajdonságaira vonatkozó nézetek alapján 4. hogy ezek az emberek adott csoport tagjai. és az egyén szocializáció útján sajátítja el. mert a proletárok internacionalisták 2. 2.marxizmus: szerint a kapitalizmus terméke. tehát nem veleszületettek. c) társadalmon belüli kisebbség privilegizált helyzetben van 3. a védekezést váltja ki. Egyéni szinten kialakult diszkriminatív viselkedés és előítéletes gondolkodás okai: a) olyan egyéneknél erősödik meg.

az erőt.embergyűlölő. hogy melyen személyiség támogatja kritikátlanul a kommunista totalitarizmust Magyarországi helyzet: 1. akik nem hajlandók magukat kritikátlanul alárendelni a vezetőknek . a helyi közösségek politikai hatalmának erősítése .idegenkedik a gazdag érzelmi élettől . eltűntek a felemelkedést mutató példák. és nincsenek vezetőik. hogy egy modern társadalomban különböző kultúrájú csoportok élnek együtt.81 Nemzetközi tendenciák: 1. a hajthatatlanságot .elfogadja a konvencionális értékeket .mi az összefüggés a konzervativizmus és a potenciális fasizmus között . A roma kisebbség helyzete: Két jelentős cigányvizsgálat volt. az embert alapvetően rossznak tartja . mert a mellett hogy romlottak az iskolák. Smelser négy feltételt szab ennek: . Feketék helyzete az USA-ban: a) elnökök programja és a polgárjogi mozgalmak hatására kezdetben sikerek a feketék helyzetének javításában: kialakul egy fekete középosztály. távozott a kereskedelmi hálózat.agresszív azokkal szemben. büntető személyiség .apa rideg. és együtt kell. (Volt még antiszemitizmus.apa merev elveket fogalmaz meg.nemzetközi civiltársadalom kialakulása 3. hogy működjenek. elkülönül a szegény feketék helyzet tovább romlott. csak a szomszédos országok területeinek jogos igénye kérdésében vagyunk az elsők.nemzeti identitás megőrzésének nemzetközi jogi garantálása . hlgy adott személy mennyire potenciálisan fasiszta.kritikátlanul alárendeli magát a vezetőknek . összeesküvések uralkodnak . politikai és gazdasági konzervativizmus skála is) Ez alapján a potenciálisan fasiszta ember (ezt nevezték autoritárius személyiségnek) jellemzői: . 2. Létrehoztak egy F-skálát. és azok maradéktalan követését várja a gyerektől Bírálatai: .nagyra értékeli a férfiasságot.kevés érzelmi melegség . hogy a társadalomban veszélyes erők. Multikultúrális társadalom: azt jelenti.nagy figyelmet fordít a szexualitásra. etnocentrizmus. Autoritárius személyiség kutatása: frankfurti iskola tagjai az antiszemitizmus társadalmi és lélektani gyökereit vizsgálták.hajlamos a merev gondolkodásra . de ez Trianon igazságtalan határmódosításainak a következménye. amely azt mérte.nemzetállam politikai hatalmának decentralizációja.emberek többes identifikációjának elterjedése . hogy a középréteg elköltözik. ennek okai: . akit a környezete annak mondott. 1971-ben és 1993-94-ben. jobb pozíciókba kerülnek. azt tekintették cigánynak. 2. Eredményeik szerint a cigányság az átlagosnál jóval rosszabb helyzetben van. magasabb iskolai végzettséget is szereznek. követelő.nem foglalkozik azzal. Nemzettudat Mo-n: a) széles körben elterjedt az agresszív nacionalizmus b) teljesen kiveszett a nemzeti identitás érzése c) 1991-es felmérés szerint középen állunk. b) attól. más emberek szexuális kilengéseire Az autoritárius személyiség kifejlődésének oka a gyermekkori nevelés: .hajlamos azt hinni.

két vh. vh után nagyon lecsökken a deportálások és a koncentrációs táborok miatt . felszításuk pedig veszélyes.II. kevés kereső jut egy háztartásra . között magas . A zsidó kisebbség helyzete: Vallási kisebbségnek tekintjük. ezért közép-kelet-európai országok közül Mo-n vannak a legtöbben. b) társadalmi helyzetük: az átlagosnál jobb c) antiszemitizmus Mo-n: Postma felmérése rájuk is vonatkozott. 3. mert az izraelita vallásúak többsége a magyar nemzet tagjaként definiálták magukat. . ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni őket. Társadalompolitika: A nemzettudatot.nagy a munkanélküliség aránya.viszonylag sokan túlélték a holocaustot.82 . hogy a rosszabb anyagi helyzet nem növeli az előítéleteket és a sztereotípiákat: 16 jó és 16 rossz tulajdonság mennyire jellemzi a cigányokat százalékban. a) létszámuk: . a előítéleteket nem lehet kormányzati eszközökkel befolyásolni. ez alapján nem nagyon van.átlagosnál magasabb gyerekszám Postma kutatása bebizonyította.

Ez a megélhetési költségeket megosztó együtt fogyasztó emberek csoportja. a házaspárt gyermekkel és egy szülőt gyermekkel. Informális csoport = melyeket nem formális szabályok definiálnak. az anya. amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze. „nagycsaládosok”. kormányzat. ám az osztály és réteg is csoport. munkahelyi. ezekben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt. ahol a házas szülőkből és több házas gyermekükből áll a háztartás. amelyeket a különböző státuszokat betöltő személye játszanak el.). háztartás Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot. melyben a csoporttagok teljes személyiségükkel. két egyedülálló. többé-kevésbé szoros kapcsolatban lévő egyedek (pl. milyen típusú háztartásról van szó. hogy tagjai a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. Kiscsoport = kis létszámú. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak nevezni. melyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz. diák munkás. a gazdasági rendszer. akik nem feltétlenül rokonok. a tágabb rokonság és baráti kiscsoportok. nem házas unokatestvér együttélése egy háztartásban. Így három családtípust különböztet meg: a házaspárt. hanem személyes kapcsolatok. olyan háztartások. ezért a kapcsolatok sokoldalúak és érzelmileg színezettek.83 11. A családszociológia a szociológia egyik legfejlettebb ága. több családmagból álló háztartások. Peter Laslett (1972) a következő háztartástípusokat különbözteti meg: 1. A konkrét adatfelvételekben nem könnyű eldönteni. stb. akik egymással szoros kapcsolatban élnek. melynek tagjait vagy házassági kapcsolat. közös érdek köt össze (pl. kiterjesztett családi háztartások. pl. . vagy vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. vállalatok. Csoport = az egyének olyan együttese. fejezet: Család A szociológia társadalmi intézménynek (család. tehát nem csak. iskolai. szimpátiák. Ilyen státusz pl. 4. egymást ismerő. . 5. A legfontosabb elsődleges csoport a család. a gyermek. ezen belül megkülönböztetünk több típust: a törzscsalád-háztartást (szülők egyetlen házas gyermekükkel élnek együtt). végül a házas testvérek együttélését egy háztartásban.Család.Család A család a társadalmi kiscsoportok egyike. amelyek a társadalmi életet szervezik úgy. 3. 2. Formális csoportok = azon csoportok. A normák szerepeket definiálnak. közösségek stb. A statisztika definíciója ennél szűkebb. egyszemélyes háztartás. melyeket szervezeti szabályok definiálnak (pl. szomszédsági. vállalat egy-egy osztálya. melyekben a fentieken kívül rokonok is együtt élnek. családmag. vallás) nevez a normák és értékek valamilyen egymással összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszerét. mint munkatársak vagy szomszédok vesznek részt. A csoport az osztálynál és rétegnél általánosabb fogalom. Alapfogalmak: . baráti csoport vagy klikk). nukleáris családi háztartások.). politikai intézmények. oktatási rendszer. ahol több családmag él együtt. A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. csak a szülőket és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. A néprajztudomány a családhoz számítja azokat is. A kiscsoportnál szűkebb fogalom az elsődleges csoport.

özvegy Azonban célszerű az alábbi részletesebb kategóriákat megkülönböztetni: 1. élettárssal él 4. ha felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek egymás között. 1. egyedül él 1. Csoportházasság = több férfi és több nő él közös kapcsolatban.Házasságtípusok Házasságkötés a szociológiában. 2. miután a bíróság a fennálló jogszabályok értelmében kimondja a válást. külön él házastársától 3. felekezeten. 2. A legegyszerűbb arányszámok az összes népességszámmal osztják ezeknek számát. falun belüli házasság.2. mélyinterjúk. A házasságkötések és válások adatai évente gyűjti a népmozgalmi statisztika.1. Ettől meg kell különböztetni a tényleges különválást. pszichológiai tesztek. . A házassági tilalmak közül leghatározottabban a vérrokonok házasságkötésének tilalma áll. élettárssal él. Ez nyers házasságkötési és válási arányszám. Vérrokonok között tiltott szexuális kapcsolat = incestus. Az a jogi cselekmény. két. . A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg: 1. elemzések. házas 2. a két házastárs különválása. 2. Monogám házasság = egy férfi és egy nő. . szülők. Így a módszerei is igen változatosak. Poligínia = a férfinak több felesége van. egyedül él 3. Poliandria = egy nőnek több férje van. özvegy 4. elvált. 3. első. vagy még szélesebb körre. együtt él házastársával 2. másod unokatestvérre. melynek során egy férfi és egy nő házastársi kapcsolatot létesít. vagyis özvegyülés következtében is. Endogámia = törzsön. megfigyelések. gyermekek) élnek együtt. melyet élettársi kapcsolatnak neveznek. így meg lehet különböztetni egy. Poligám házasság = egy férfi vagy nő. házas. Heterogámia = a vőlegény és a menyasszony más-más osztály tagja. A válás a házasság felbontása. klánon. nőtlen. A tilalom korszakonként a rokonok eltérően széles körére terjed (pl. több nővel vagy több férfivel él. etnikumon belüli házasságkötés. hogy hány nemzedék tagja (nagyszülők. 3. és ezer főre adják meg a házasságok és válások arányát. élettárssal él 2. 1. 4. Módszerek: A családpszichológia a szociológia egyik legfejlettebb ága. A házasság megszűnhet az egyik házasfél halála. nőtlen 1. A szociológiában házasságnak lehet mondani jogi cselekmény nélküli tartós családi élet is. három és több nemzedék tagjaiból álló háztartásokat.2. elvált 3. egyedül él 4. A finomabb .84 A háztartások azon tipológiáját is meg szokták különböztetni. Homogámia = egy adott rétegen. Exogámia = csoporton kívüliek házassága.

Termelési funkció (parasztgazdaság. ám erre csak párkapcsolataiban vagy a családban lelhet. A múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt. bár az embernek változatlanul szüksége van intimitásra. hogy a monogámia nem a végső állomás. mert nagy mozgékonyságra volt szükség. ha a háztartás létesítésének anyagi előfeltételei megvoltak. majd a monogám házasság. . csak a családban létesülhet érzelemgazdag kapcsolta. Elméletek: . munkahelyi étkezés) került. B. A családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenése azzal járt. szerető környezetet nyújtani. Engels. Ezért nevezte h. A kulturális antropológiai vizsgálatok megcáfolták az evolucionista elméletet. a fejlett társadalmakban a fogyasztás a családon kívülre (pl. azaz csoportházasság létezett. Berger (1984) szerint a polgári családnak nincs más alternatívája.A családfejlődés evolucionista elmélete A családfejlődés evolucionista elmélete Bachofen (1861) és Morgan (1871) nevéhez fűződik. századtól. vagyis csak meghatározott célt szolgáló kapcsolatok. amelynek működéséhez egye-egy férfira és nőre volt szükség. hogy Ny. Giddens (1992) szerint a modern társadalomban eluralkodnak az instrumentális. A családok állapotára. A vadásztársadalmakban a nukleáris családtípus volt az uralkodó. a modern ipari társadalomban újra a nuklearizálódási tendencia érvényesül. Oka. Szerintük az emberiség kezdetén a szexualitás szabályozatlan volt. de ezek a formák nagyon változatosak voltak. Parsons a modern gazdaság követelményeinek a családmag tagjaira korlátozódó háztartást tartotta megfelelőnek. A negyedik és ötödik funkció a felnőttek pszichés védelme és a gyermekek szocializációja. Lasch (1977) a családot „menedéknek egy szívtelen világban”.85 arányszámokat korcsoportonként adják meg. amely képes lenne a gyermekek felelős személyiségévé nevelődését biztosítani. hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. aki ezzel egyetértett azt fűzte hozzá. ma egy egymásiránti érzelmek játszanak döntő szerepet. Laslettnek több évszázadra visszamenő kutatásai azt mutatják. Régebben második funkció a fogyasztás zöme a családban történt. A modern társadalomban az emberi kapcsolatik egyre felszínesebbé válnak. és amely képes lenne a felnőttek lelki egészségéhez szükséges biztonságos. . ezek a korspecifikus házasságkötési és válási arányszámok. Megszűnik majd a nőknek a férfiakkal szembeni alárendelt helyzete. mert ebben pl. könnyebben lehet lakóhelyet. hogy csak akkor lehetett családot alapítani. ma könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt vagy egy szülő és gyermeke. A harmadik a reprodukciós funkció. P. A korábbi évszázadokban házasságkötéskor a gazdasági szempontok. de talán a középkortól a nukleáris családi háztartás dominált. munkahelyet változtatni. összetételére nagyon fontos adatforrás a népszámlálás. Eu-ban a 17.A háztartások történeti változásai Európában Le Play szerint a háztartás a többcsaládos és törzscsaládos (ezt tartotta előnyösnek) típus uralma felől a nukleáris háztartástípus túlsúlya irányába változik. és egyenrangúak lesznek. Később korlátokat vezettek be: Eleinte a szülők és a gyermekeik és testvérek közötti nemi kapcsolatot tiltották. azaz a gyermek szülése. az agrártársadalmakban a többcsaládos együttélés dominált. Berger és P. kisipari műhely) Ezen funkciói csökkentek a termelőszövetkezetek elterjedésével. aztán a többnejűség vált általánossá. ezért a házasságkötés . hogy a család valamilyen formája mindig létezett. Végső soron azt ehet mondani.A család funkciói A családnak öt fontos funkciója volt.

. és a házasság felbomlása sem teremt leküzdhetetlen gazdasági problémákat. Az érzelmek egyre nagyobb szerephez jutottak a párválasztásban. érzelemmel teli monogám kapcsolata van a házasság előtt. nem szól bele a magánügyeikbe. ez pedig egyre költségesebbé vált. pszichológusokból stb. és a szexualitásban fontossá vált az örömszerzés. B. A 18. 3.A szerelem és a szexualitás történeti változásai Shorter (1975) azt a hipotézist állította fel. tehát külön nukleáris családban élő szüleik között. Berger a középső területet képviseli. hogy a család a társadalom számára fontos intézmény. öltöztetni. . (Firestone 1970) akik szerint a heteroszexuális kapcsolat egyértelmű az erőszakkal. A 14. Berger és P. főként az utódok biztosítását. A szakmai tábor azokból a családgondozókból. és a családok segítségét e problémák megoldásában szükségesnek tartják. Ezért a családok problémáit súlyosnak és igen elterjedtnek mondják. hogy a hagyományos társadalomban az érzelmek alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban.A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat A felnőtt gyermekek és a külön háztartásban. Viszont az érzelmek a meghosszabbodott élet miatt nem feltétlenül tartanak ki a várhatóan 40-50 évi házasság alatt. Ez a „romantikus szerelem” térhódítása. hogy a gyermek a család számára értékké válik. a gyermekkor fokozatosan meghosszabbodott. A szenzációt kereső újságírónak témája.86 kevésbé gazdasági kényszerűség. elfogadja. amikor a gyermek iskolába járt. a szexualitás is többé-kevésbé érzelemmentes volt. században láthatóak az első jelei. kezdett ez az érzés a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedni. A 18. az anyaság pedig a rabszolgasággal. Korábban a gyermekeket a csecsemőkor és az egész fiatal kisgyermekkor után mindjárt felnőttként kezdték kezelni. hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak. a testvérekkel és távolabbi rokonokkal a kapcsolatok gyengülhetnek. sokkal több partnerrel van az átlagos felnőttnek kapcsolata. Feministák vallják ezt. anyagilag támogatja a családokat az eltartottakról való gondoskodásban. hogy a fiataloknak több egymást követő. amikor megindult a csecsemő és gyermekhalandóság javulása.Háború a család körül B. Azóta szokásossá vált. A modern korban a gyermek értékké vált a családban. Berger Háború a családról: 1. a felnőttkor kezdete egyre eltolódott. század folyamán. századtól a kisgyermekkor után egy külön életszakasz alakult ki. Cooper 1971) szerint a lelki betegségek legfőbb okai a családban találhatóak meg. pl. mert a kisgyermekek közel fele meghalt. így gyengülhet a házasságot összetartó leglényegesebb tényező. Elmegyógyászok (Laing 1960. A házasság előtti szexuális kapcsolatok teljesen általánossá váltak. mert a családdal kapcsolatos kérdéseket szigorúan magánügynek tekintik). Szeretett gyermekek sorozatos elvesztése érzelmi terhet jelentett volna. áll. szexualitásukba. akiknek az az érdekük. Az 1700-as években volt az első szexuális forradalom.A gyermekek helyzete a családban Aries (1987) a szülő gyermek kapcsolatokban történeti változásokat vélt felfedezni: a reneszánszig a szülők nem sok szeretet adtak gyermeküknek. Young és Willmott (1957) . amely elismeri. Berger és P. . Az 1960-as években újabb „szexuális forradalom” ment végbe. és korlátozza az állami beavatkozást a családba . A kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése és eltorzításának intézménye. 2. a család reprodukcióját szolgálta. sőt a háztartás munkájába is bevonták őket. hogy az 1960-as évek óta a felnőtt emberek szexuális viselkedése alapvetően megváltoztak: gyakoribb a nemi közösülés. mert minél kedvezőbb anyagi feltételeket akarnak teremteni számukra. és sokkal fiatalabb életkorban kerül sor az első szexuális kapcsolatra. hogy a család helyzetét úgy definiálják. hogy szolgáltatásaikra nagy szükség van. hogy többféle családforma létezhet. a homoszexualitás tolerálását és a művi abortuszt. Ezért kívánatos lenne a család teljes eltűnése a társadalomból. a két szülő és gyermek típusú családtól eltérő formák elterjedését. Olyan családpolitikát látnak kívánatosnak (az USA-ban köztudottan lényegében nincs családpolitika. A neotradicionalista tábor az előzőek reakciójaként jött létre: ellenzi a családok felbomlását. Ez azzal járt.

Az átlagos első házasságkötési életkor a II. 20 éves időszakban. Eu-i és É. Eu-i minta területén. Nincs egyetértés. gyermekes családban szülő. Nekik az egy dőre jutó háztartási jövedelmük magasabb a házasokénál. single életforma fordul elő és az életszakaszok . 6. munkavállalás. Legújabban az elváltak az újraházasodás helyett tartós együttélést létesítenek.-t követő kb. hogy egyirányú és végérvényes változásoknak vagyunk-e tanúi. 3. Kelet Eu-ban 20. Vitatott kérdés. hogy az elváltak nem házasodnak újra. utáni Ny. A házasságon kívüli születések és a válások növekedése következtében megnőtt az egy szülő és gyermek(ek) típusú háztartások aránya. Ennek oka. kevesebben a „hagyományos munkás” és kispolgár miliőbe. 3. a korosodó házaspárból álló családmag. v. 2. Roussel és Festy (1979) értékváltozásokban látják a tendenciák gyökerét: az érzelmen alapuló házasság és párkapcsolat helyére a rövidtávú. újraházasodás. Skandináviában és USA-ban minden harmadik házasság válással végződik. Egyidejűleg emelkedett a válási arányszám. Becker (1981) szerint a fenti tendenciák alapvető oka a nők munkavállalási és kereseti lehetőségeinek javulása. hogy a felnőtt házas gyermekek és idősebb szüleik között sokszor intenzív marad a kapcsolat. Újabb kutatások azt igazolták. akik újabban érdekes kutatási témává váltak (Hradil). özvegyülés. a házasságon kívüli születés gyakoribbá válása. Az elvált férfiak nagy része újraházasodik. a családok gyermekszámának csökkenése. hogy a megtermékenyülést elkerüljék. az átlagosnál többen tartoznak a „hedonista” és az „alternatív” miliőbe. házasság. 4. Svédországban és Dániában az utolsó években az összes születések 40%-a fölé emelkedett. 5. és ennek következtében a házasságra való kisebb ráutaltságuk. majd gyermekek születése. Az 1960-as években megnőtt a házasságon kívüli születések aránya. 4. 2. Az első házasságkötés átlagos életkora Északnyugat Eu-ban a 19. hogy az utolsó 15-20 évben a munkába állás előtt álló és a házasulandó korba lépő fiatalok lényegesen nehezebb körülményekkel találják magukat szembe. h. a felnőtt gyermekek pedig az idős embereknek jelentik az emberi kapcsolatot. a gyermek felnevelkedése. mint a k. Easterlin azt tartja. Az utóbbiak „single”-k. és az özvegy egedül marad. év volt (az írott jog vagy a szokásjog azt írta elő. életmódjuk változatosabb. 5. a válási arányszám növekedése ciklus jelenség. özvegység. gyermekkor. A szülők sokáig támogatják gyermekeiknek. században 25. mert nem törődnek. 4. azzal függ össze. A családi életciklusban ez a következő szakaszokat jelenti: 1. a gyermekek elköltözése után idősebb házaspár és . v. hogy a nem házas együtt élések és a házasságok között lényeges különbség van-e. Amerikai országokban fiatalodott és lecsökkent a hajadonok aránya. hasznokon alapuló felszínesebb kapcsolat. Másik oka az. Eu-i minta területén magasabb volt az életük végéig hajadon. vagy csak ciklusoknak. 7. és a fiatal felnőttek még nem házasodnak meg.87 kutatásai szerint azonban a nagyvárosi környezetben fennmarad a rokonsági kapcsolatok fontossága különösen az anyák és házas-családos lányaik között. hogy a házasságok későbbre halasztása. 2. sok esetben számíthatnak gyermekeik gondoskodására. ha önálló gazdasággal vagy keresetforrással rendelkezik). fiatalkor. A Ny. hogy a fiatal felnőtt férfi akkor köthet házasságot. G. Csökken a családok átalagos gyermekszáma. Az országok közötti különbségek nagyok.a házastársát túlélő esetben – 6. hogy a társadalom tagjainak már nem nagy többsége járja végig a következő életpályaszakaszokat: 1. Ma válás. Házasságszerűen együtt élő párok tudatosan tervezett gyermekiek Skandináviában. illetve nőtlenek aránya. Megnőtt a házasságon kívül együtt élők aránya. családalapítás. együttélés házasságkötés nélkül. Nemzetközi tendenciák A fejlett országokban a következő tendenciák figyelhetők meg: 1. Az 1960-as évek közepén ez megfordult. 8. Vaskovics (1994) két nagy változási tendenciát tárgyal. Az egyéni életpálya szabványosságának megszűnése azt jelenti. mint a II. hogy az idős házaspárok önálló háztartásban élnek. Általában az anya az egy szülő. h. Megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya. vagy nincsenek meg az ehhez szükséges ismereteik. év (a szülői háztartások befogadták házas gyermeküket/gyermekeiket. Fiatal egyedülálló nők szülnek. Ilyen családokban gyakori a szegénység. Sokkal több volt a kiterjesztett család és a több családmagból álló háztartás). 3.

1995-ben már csak 5. A válások száma azonban nem mutatja a ténylegesen felbomló házasságok számát.890. mekkora részük nem házasodik meg szülőképes életkora végéig. hogy csökkent a három és annál többgyerekes családok aránya (6. az akkori egész országban átlagosan 5. a közvélemény rosszallása) tartja össze az elromlott házasságokat. Mo-n elsősorban elvált és özvegy nők élnek élettárssal. 1970-ben 5. Elsősorban az elvált nők házasságkötésének gyakorisága csökkent. illetve.000 személynek megoszlása mutatja.Am. mivel az emberek élettartamának meghosszabbodása és a szüléseknek a fiatal évekre való összpontosulása következtében egyre több az olyan család.124.2 év). az ezer fő népességre jutó házasságkötések száma a II.000 háztartásnak. kevesebb kötelék (anyagi szempontok. . vagy a családmagon kívül más rokon is él. amelyből már eltávoztak a fiatal gyermekek. hogy a háztartásban élők 19. A válások növekedésé annak a következménye is. (1995-ben 22. A háztartások 11. . A két v. Magyarországi helyzet . utáni első tíz évben általában 10 fölött volt. mint Ny. Nem tudunk pontos adatot arról. hogy hazánkban milyen gyakorisággal fordul elő a házasságon kívüli tartós együttélés. 1990ben 4. .0 millió ember él ma is olyan háztartásban. akik külön élnek.2%-a közel 2. de nem váltak el.Válás A nyers válási arányszám.Házasságkötés A nyers házasságkötési arányszám. A 40-44 éves nők között a hajadonok aránya alapján vizsgálhatjuk meg. hogy a két házas szülőből és gyermekeikből álló családtípus mellett számos más típus is előfordul.88 nem követik egymást minden esetben a fenti sorrendben. A II. 1970-ben 2. az egyén szabadon választhat különböző családformák között (Lüscher.Eu-ban és É. A férfiaké átlagosan 25 év.Háztartásnagyság és háztartástípusok Csak 1960 óta vannak Mo-n népszámlálási adatok a háztartásokról. első házasságát kötő férfi átlagosan további 44 évnyi átlagos élettartamra. h. A 18. Két évszázados távlatban az átlagos háztartás nagyság lényegesen csökkent. hogy könnyebb válni.28 személy élt egy háztartásban. Ezeknek a háztartástípusoknak a csökkenése az átlagos háztartásnagyság csökkenésének egyik összetevője.5%).4. A férjek és a feleségek közötti átlagos korkülönbség 2. Az 1990-ben Mo-n összeírt 3. közötti 7.1%. Oka lehet az is. Ma (25 éves).8% a Laslett-féle „kiterjesztett” és „több családmagos” típusába tartozik. A családi életformák pluralizálódását szokás a posztmodern család jellemzőjének mondani. v. Oka: a fiatal házasok lakáshoz jutási nehézségei. 1950-től újra nőtt. ahol több rokon családmag található. 1988). József által elrendelt első Mo-i népszámláláskor is sor került a háztartás összeírására. Mo-n az átlagos háztartásnagyság valamivel nagyobb. A nők házasságkötésének átlagos életkora ma is alacsony.6-2.8 év. (34.-ban. h. közepéről. A családi életformák pluralizálódása azt jelenti. a válások és a házasságok egymáshoz viszonyított aránya nőtt. hogy a különválást nagyobb arányban követi a válás jogi aktusa.5%).2%. hiszen elég nagy számban vannak olyanok. sz. ami a közepes a fejlett országok között. Mivel az utolsó években a házasságkötési arányszám visszaesett. és a bennük élő 10. Régen a nagyobb halandóság miatt a házasságok átlagos tartama rövidebb volt. Ennek alapján a házasságoknak 46%-a előbbutóbb felbomlik. az 50%-ot is megközelítette. és megnőtt a „házaspár gyermek nélkül” típusúaké. második feléről és a 19 sz. vagyis az ezer lakosra jutó válások száma a jogszabályok változásával először 1945 után emelkedett 1 fölé.8% volt. hogy a megözvegyült szülő gyakran egyik házas gyermekéhez költözik. 2. a (21 éves) nő pedig 55 évnyi további átlagos élettartamra számíthat.8 között ingadozott. a házasságszerű együttélés gyermekek nélkül vagy közös gyermekekkel való együttélést stb.5%. elején a kiterjesztett és több családmagos háztartások együttes aránya sokkal nagyobb volt. A másik összetevője. 1995ben csökkent.

Tehát 15-20 évig „üres fészek” van.Házasságon kívüli születés Aránya 1945 után lecsökkent. mint egyes észak-európai országokban. hogy a magyar társadalomban a házasság általános válságba jutott. A házasságok nagy többségében a házasság első öt évében megszületnek a gyermekek. Inkább nőtt a család másik fontos funkciója.A család funkcióinak változásai Kétségtelen változások mellett kidomborodik néhány családi funkció változatlansága. tartós eszközök használata stb. megbecsült hátteret nyújt. ahol lényeges férfitöbblet (például szakmunkás férfiak) vagy nőtöbblet (egyszerű szellemi foglalkozású nők) alakult ki. alkoholizmus. hogy az egyénnek biztos. amikor au érzelmek már nem képesek a házastársakat együtt tartani.89 . a 40-45 évig tartó házasság folyamán a korábbinál gyakrabban állhat elő olyan helyzet. éve körül elhagyják a szülői családot. etnikumon belüli házasságkötés) csökkenésének tendenciája. nagyvállalatoknál folyik. A magyar társadalomban elsősorban az alacsony iskolai végzettségű nők körében fordul elő. Ma a termelés túlnyomórészt a családon kívül. de még mindig jóval alacsonyabb. Mivel az érzelmek a gazdasági adottságoknál változékonyabbak. Egy 20-25 éves korban házasságot kötő pár – ha nem válik el – 40-50 évig élhet együtt. a felnőttek lelki támogatásával szemben támasztott igények. A család szerepe a gyermek szocializációjában nem csökkent. mentális betegség) gyakoribb a nem házasok. talán még nőtt is. átlagosan 12 évi özvegységre számíthatnak. A fogyasztás (étkezés. hogy a homogámia (egy adott rétegen. Mindezek a tételek lényegesen hozzájárulnak a lakosság anyagi jólétéhez. Az iparosodás előtti társadalmakban a termelés túlnyomó részben családi keretben történt. 1995-ben 20. felekezeten. szerető. hogy a házasságban élés valamivel kevésbé válik általánossá. A család nyújtja a legjobb segítséget azáltal. mint a házasok körében.7%-ot ért el. A heterogámia azokban a rétegekben nagy. A családok jelentőségét bizonyítja. Az idős emberek és betegek gondozása terén nem sikerült a családot társadalmi intézményekkel helyettesíteni. mivel a férfiak átlagosan 9 évvel korábban halnak meg. . ezért különélésre vagy válásra kerül sor. mint 1945 előtt. hogy mindenféle problematikus viselkedés (bűnözés. Összefoglalva: nem állíthatjuk. . vagy a mosodában végzett mosást beleszámítják a nemzeti jövedelembe.A családok életciklusának változásai Meghosszabbodott a várható élettartam.) ma is túlnyomó részben családi keretek között történik. Mutatkoznak ugyan bizonyos változások. Terjed az a szemlélet. majd növekedni kezdett. . Jelentős a családi keretben „házilagosan” végzett lakásépítés. a főmunkahelyen töltött munkaidőn túl állítják elő. 25. hogy a kényszerűségből állami gondozásba vett gyermekek mennyi hátrányt szenvednek a család hiánya miatt. azaz az azonos társadalmi helyzetű vőlegények és mennyasszonyok összeházasodásának csökkenése. A család szocializációs szerepének pótolhatatlan voltát igazolja.A házastársak kiválasztása Ma a gazdasági és vagyoni szempontok kisebb szerepet játszanak a házastárs kiválasztásánál. Nem egyértelmű. de ezek meg sem közelítik a fejlett országokban megfigyelteket. ezek a házasság kb. Végül. a vendéglőben elfogyasztott étel elkészítését. a nők. . hogy a háztartási munkát is figyelembe kellene venni a nemzeti jövedelembe (hiszen pl. szemben a 100-200 évvel ezelőtti átlagosan 20-30 évig tartó házasságokkal. A mezőgazdasági termékek egyharmadát ma is családi gazdaságokban.

családi pótlék). A posztmodern értékek és normák a család vonatkozásában jelen vannak. A házas nők majdnem teljes körű foglalkoztatása nehézségeket okoz a gyermekek családi ellátásában. A megkérdezett fiatal gyermekes szülők többsége azt monda. amely megnehezíti a családok számára azt. . hogy a gyermekeseknek jobb az életük. 1-től (nagyon elítélő) 5-ig (nagyon helyeslő) terjedő skálán lehetett választ adni. sem az iskola. A megkérdezettek többsége a gyermekvállalást és az anya munkavállalását kombináló életstratégiát tartotta előnyösnek. Többnyire a hagyományos értéket és normát tükröző állítást helyeslők voltak többségben: a családtagok egymásért hozott áldozatát fontosnak tartották. nevelésében. A magyar társadalomban az utolsó évtizedekben számos olyan változás ment végbe. mint a nem dolgozónak. sem az egészségügyi intézmények sem pedig a szociális gondozás nem képes a családdal egyenértékű vagy az t megközelítő ellátást nyújtani a gyerekek és az idősek számára. Családsegítő központok létrehozásával a családok mindenféle problémahelyzetén segítséget nyújthatna. A legpozitívabb értékelést kapta a „házastárssal és gyermekkel élni” családforma. de nem is képesek átvenni. A megkérdezettek valamivel több. a kisgyermekek 2 éves életkoráig pedig a gyermekgondozási segély nyújt segítséget. Az alkalmi támogatástól a betegség okozta akut nehézségek áthidalásán keresztül a családi konfliktusok kezeléséig. amely egyetlen aktív kereső keresetéből próbál megélni. Mindenképpen kívánatos a gyermekszámból adódó életszínvonal-különbségek mérséklése (pl. A csecsemők esetében a szülési szabadság. egyetértettek a tekintély szerepével a gyermeknevelésben stb. A magyar társadalomban a hagyományos családi értékek erősebben élnek. A családok életszínvonalát erősen differenciálja az eltartott gyermekek száma. mint a gyermekteleneknek. de még nem rendeződtek össze következetes ideológiává. A családok anyagi helyzetével kapcsolatos problematikák legsúlyosabbjai: 1. 2. A posztmodern állítást elfogadók nyilatkoztak hasonlóképpen a posztmodern álláspontot kifejező más kérdéseknél.A családra vonatkozó társadalmi normák Az 1990-es években két adatfelvétel volt. Társadalompolitika: A család funkcióit az állami intézmények nem kívánják. 1991-ben a kisgyermekes anyákat és apákat kérdezték meg a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdökről. hogy e funkciókat megfelelően ellássák. Sem az óvoda.90 . Jelenleg igen nehéz anyagi helyzetbe kerül az a család. mint fele úgy nyilatkozott. A válaszok átlagát 0-100 fokú skálára számították át. hogy a dolgozó nőnek jobb az élete. mint számos más európai társadalomban. A fiatal házaspárok számára a lakáshoz jutás igen súlyos anyagi terhet jelent.

nélkülük nem lehetett hatékonyan munkát végezni. Az adatok összehasonlításánál óvatosnak kell lenni. Fogalma rokon a szocializációval. Iskolai végzettségi arányszámok: azt mutatja. ezért az iskola megkezdésének és befejezésének koréve is eltérő lehet. a fejlődéshez minél több magas végzettségű munkás kell. Oktatási intézmények funkciói: az ismeretek átadása. a) emberi beruházás-iskola: a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője az emberi beruházások nagysága. a végzettség meghatározza a későbbi életpályát. mely mindazokat a ráfordításokat jelenti. másképpen a személyiség fejlesztése. vagyis a nevelés. a mögöttük álló értékek átadása. illetve képesek új innovációkat létrehozni. A társadalmi mobilitás elősegítése helyett. Emberi beruházás: közgazdaságtani fogalom. amelyek az egyén munkájának termelékenységét közvetlenül emeli. Problémája. Elméletek: 1. a továbbtanulás irányításával rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban. A modernizáció előrehaladtával az iskolákban elsajátítható ismeretek egyre fontosabbá váltak. . fejezet: Oktatás A modernizációt megelőzően az emberek a családokban sajátították el az ismereteket. valójában a vizsgaeredményekkel. Rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek és elősegítik a társadalmi pozíciók átörökítését. Az iskola szerepe: egyre nagyobb. hogy a különféle szintű és fajtájú iskolákban hányan tanulnak. a személyiség fejlesztése. Az oktatási rendszer a modern társadalom döntő fontosságú intézményévé vált. illetve a túlkoros nappali tagozatosok megléte elferdíti a számokat. hogy a népességnek mekkora része érte el a különböző iskolai végzettségi szinteket. Alapfogalmak: Oktatás: a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását jelenti a gyerekeknek és a fiataloknak. és a fiatal nemzedék integrációja a társadalomba. annál jobbak a foglalkozási életpályán és a keresetben az esélyei. Módszerek: 1. mert ők képesek hatékonyan használni a bonyolult termelőeszközöket. mert a különböző országoknak eltérőek az iskolarendszerei. b) Bourdieu: szerint az iskolák csak látszólag végzik a legtehetségesebb tanulók kiválogatását. A megfelelő végzettségűek arányát célszerű az olyan életkorú népességhez viszonyítani. és alkalmazkodni a gyors változásokhoz. Nevelés: a viselkedési normák megtanítása. társadalmi reprodukciót hajtanak végre.91 12. Elsősorban az oktatás és az egészségügyi ráfordítások. Beiskolázási arányszámok: azt fejezik ki. vagyis az oktatás. tanulták meg a viselkedési normákat. illetve mekkora a tanulók száma az adott típusú iskolai oktatásban a megfelelő életkorban lévő népesség számához viszonyítva. amely ezt a végzettséget elérhette. Minél magasabb az egyén iskolai végzettsége. amelyek révén integrálódni tudtak a társadalomba. hogy csak a nappali tagozatosokat veszi figyelembe. 2. vagyis újratermelik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

mivel mindenkinek más a környezete.oktatási eszközöket bocsátani a tanulni vágyók rendelkezésére . Ezt a hatást erősítheti még az iskolában megkövetelt magas műveltséggel való érintkezés sűrűségének a mértéke is. és az egyes ember értékességét a társadalom számára nem lehet objektíven mérni. ami befolyásolja az intelligencia nagyságát. tehát szükségszerűen van a népességnek egy.lehetőséget biztosítani annak. 4. hogy a családi háttér és az iskola milyensége erősen befolyásolja az iskolai teljesítményt. Ezt a kulturális tőkét nagyon nehéz elsajátítani az iskolában. ezért eltérőek az intelligencia szintek. és a magasabb szintű iskoláknál is egyre magasabb. ennek az alsóbb osztályok gyermekei nem tudnak annyira megfelelni.92 c) Miller és Roby: szerint az iskola a személyi és kisközösségi autonómiát ássa alá. Az iskolai végzettség és a beiskolázási arányszámok növekedése: ennek oka. az alapiskoláknál lényegében 100%-ot ér el a beiskolázás. hogy a feketék intelligenciája örökletesen alacsonyabb a fehérekénél. hogy az iskolai oktatás képtelen változtatni rajta. ezért nem lehet sokat tenni a gyengébb képességű gyerekekért. hogy az iskolai végzettség emelkedése lényegesen hozzájárult a fejlett országok gazdasági fejlődéséhez. a) Young: tudományos-fantasztikus regényében képet ad arról. aki el akarja mondani a véleményét a nyilvánosságnak valamilyen társadalmi kérdésben d) Oktatás kiterjesztése és demokratizálása csökkenti az egyenlőtlenségeket. b) Berstein: a nyelvi készségre helyezte a hangsúlyt. Ezért a kötelező tanterves. a tudástól. . Azt is kimondják. az átlagosnál jóval alacsonyabb intelligenciájú része. azon keresztül pedig a foglalkozási életpályát. a nemzeti jövedelem emelkedéséhez. melyet a saját motivációra épülő tanulásnak kellene felváltania. a) Denison: kimutatta. a munkateljesítménytől függ. hogy mekkora a szerepe a genetikai öröklésnek és mekkora a társadalmi öröklésnek. Ezen kívül segít a privilegizált rétegeknek megkülönböztetni magukat a többiektől. A meritokratikus társadalom: ahol a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés teljesen az érdemtől. Mivel azonban a hatások már kicsi korban érik az ember. hogy az érdem leszűkül az iskolai eredményekre. a) Bourdieu: a családból hozott kulturális hátteret kulturális tőkének nevezi. A jelentés arra a következtetésre jutott. b) Herrstein és Murray: azt állították. 3. Ennek az oktatási rendszernek három feladata lenne: . hogy a hátrányosabb helyzetű családok gyermekei genetikailag is alacsonyabb intelligenciát örökölnek. A különböző társadalmi rétegek gyermekei eltérő nyelvi készségeket sajátítanak el. Nemzetközi tendenciák: 1. Kulturális tőke és nyelvi készségek: A szülői házban és baráti csoportban elsajátított kultúra annyira meghatározó. 2. a) Jensen: az etnikai kisebbségbe tartozó gyerekek alacsonyabb pontszámot érnek el az intelligencia tesztekben. és elősegíti a társadalmi mobilitást: ezt a Coleman-jelentés alapján állították. Ez az alacsonyabb intelligencia részben genetikai tényezőktől függ. hogy a meritokrácia hogyan vezet széleskörű elégedetlenséghez. nem lehet pontosan megmondani. Korábban az ebbe az irányba történő előrehaladást pozitívumnak tekintették. a használt nyelv pedig erősen befolyásolja a gyermek gondolkodását. az emberek kezdeményezőkészségét csökevényesíti el. Kritikái azonban rámutattak arra. c) A környezet hatása: az. Öröklés: elmélete a genetikai öröklés hatását hangsúlyozza. Ennek a kulturális tőkének az átörökítése lényeges szerepet játszik a privilegizált társadalmi pozíciók átörökítésében. ezt az alacsonyabb intelligenciát az öröklődéssel magyarázza. hogy megnőtt a beiskolázandó gyerekek száma. ezeket a genetikai hátrányokat pedig lehetetlen kiegyenlíteni. Megoldásként az iskolák színvonala közötti különbségek kiegyenlítését valamint a különböző családi hátterű gyerekek összekeverését ajánlotta. illetve egyre több gyerek jár iskolába. Az iskola pedig a felső-középosztályi nyelvet követeli meg. Az oktatás kiegyenlítő szerepének sikertelenségét azzal magyarázza.elősegíteni a kommunikációt a tanulni és a tanítani vágyók között . ezért az oktatás nem képes a társadalmi helyzetből származó egyenlőtlenségeket kiegyenlíteni. formális iskolai oktatás teljes megszüntetése mellett érvelnek. vizsgáztató. hogy az intelligencia megoszlása a népességben Gaussgörbéhez hasonló.

A rendszerváltás után a létszámok gyorsan emelkedtek. hogy milyen helyet fog elfoglalni a társadalmi hierarchiában. hogy az iskolai teszteredmények romlottak volna (kivéve az USA. Az oktatásból kimaradtak helyzete: életpályájuk rendkívül hátrányosan alakul. valószínűleg azért. akikről feltételezhető. sőt megállt. hogy nagyrészük községi lakos. a) Ferge-Gazsó: részletesen bemutatták a szülői háttér hatását az iskolai előmenetelre. hogy a családi háttér meghatározza az iskolai végzettséget. ezáltal pedig. a beiskolázási arányszámok szerint azonban az oktatás kiterjesztése lelassult. 4. és nem kerül olyan hátrányos helyzetbe. iskoláskorukban igen rossz lakásviszonyok között éltek. Ennek ellenére az oktatás minősége olyan. Igen magas közöttük a munkanélküliek aránya a rendszerváltás óta. illetve a létszámok emelkedése leértékelheti az adott iskolai végzettségi szintet. és ezt a következő nemzedékre is át fogják örökíteni. az oktatási intézmények így nehéz helyzetbe kerültek. nagy arányban szerepel náluk a deviáns viselkedés. Aki ilyen iskolát végzett. A kisegítő iskolák: azok az iskolaköteles korú gyerekek kerülnek ide. hogy a gyerek melyik iskola típus felé orientálódik. A nagy létszám miatt a hagyományos tanár-diák viszony elszemélytelenedett. akik kisegítő iskolába járnak. de még így is messze elmaradnak az európai átlagtól. hogy ha túlképzés alakul ki a magasabb szintű iskolákban. és jelentős részük be tud illeszkedni a társadalomba. A társadalmi egyenlőtlenségek és különbségek meghatározzák. d) Boudon: szerint a beiskolázási arányszámok növekedése nagy csalódást okozhat a felsőoktatásban résztvevőknek. de többségben vannak a nem cigányok. hogy viszonylag kevés tanulót viszonylag magas szinten képez. c) oktatás eredményességének romlása: ennek oka. csak azt. illetve akiket hasonló probléma miatt áthelyeznek a rendes általános iskolából. Valószínűleg egész életükben hátrányos helyzetben maradnak. tehát senki sem analfabéta. hogy egyre nő az oktatásban résztvevők száma. hogy nem fognak tudni megfelelni a rendes általános iskolai követelményeknek. Iskolázottság és társadalmi helyzet: nálunk is érvényesül. Sajnos az oktatásra fordított állami kiadások aránya csökkent. számuk növekedésének pedig az az oka. 2. viszont a költségvetési támogatások nem tartják a lépést ezzel a növekedéssel. egy-egy tanulóra kevesebb idő jut. akkor a munkanélküli magas végzettségűek között politikai elégedetlenség alakul ki. Ennek oka. de ténylegesen a fiatal felnőttek jelentékeny része nem képes olvasni. a) Czeizel: aggasztóan megnőtt azoknak a gyerekeknek a száma. Az iskolai végzettség hatása az életpályára: a társadalmi mobilitási adatfelvételek a fejlett országokban azt állapították meg. hanem az elért iskolai végzettségen keresztül befolyásolja az elért társadalmi helyzetet. mint azok. akik nem végzik el az iskolát. hogy a szocialista rendszerben szigorúan betartották a numerus clausust. hogy a társadalmi származás meghatározó ereje csökkent. és az oktatás elbürokratizálódott. . Magyarországi helyzet: 1. illetve adott szöveget megérteni. igen nagy arányban szegények. általában szakmát tanul.93 2. akiknek nincs meg a 8 általános iskolai végzettségük sem. ha a gazdasági fejlődés nem biztosítja a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek számának azonos ütemű növekedését. b) Husén: a legtöbb fejlett országban nem lehet kimutatni. Ez nem jelenti azt. a cigányságot erőteljesen érinti ez a probléma. 3. ahol a felmérések ezt bizonyítják). hogy nem közvetlenül. hogy az alacsonyabb intelligenciájú családokban több gyerek születik. alacsony intelligenciájukat örökölték. az pedig a további életpályát. mert féltek. a) funkcionális analfabetizmus: minden gyermek részt vesz bizonyos alapfokú képzésben. A magyar népesség iskolai végzettsége: az iskolai végzettség látványosan emelkedett. Hiszen a nagyobb iskolai erőfeszítések ellenére sem változik relatív helyük a társadalmi hierarchiában. hogy az iskolai végzettség hatása a foglalkozási életpályára egyre erősebbé válik. a) Laki: vizsgálatai alapján megállapította.

Társadalompolitika: 1. míg ma a 14 évesek nem tudnak.azok a felsőfokú végzettségűek. 4. 2. Felsőfokú túlképzés hátrányai: . akik nem jutnak értelmiségi munkakörbe. de a finanszírozásból az állam semmiképpen sem vonulhat ki. ugyanakkor meg kell tartani az intézmények autonómiáját. mert ha mindenki érettségizne.a felsőfokú képzés igen drága. már tudnának dolgozni. a) Husén: szerint az iskolákban történő a korai szelekció előnye.94 b) Ladányi-Csanádi: a kisegítő iskolába való íratásnál lényeges szerepe van a családi háttérnek. c) Gazsó-Pataki-Várhegyi: a középiskolások életmódját vizsgálták. mert azok akik abbahagynák az iskolát 16 évesen. Finanszírozási gondok merülnek fel az oktatás területén. hogy később is be lehessen iratkozni a felsőoktatásba. és lehetővé tenné. vagy pályát lehessen módosítani. de eltérő hátterű gyerekek esetében az alacsonyabb rétegből jött gyerek kerül oda. Érettségi megszerzése: kedvezőbb megoldás lenne. melyet esetleg a tandíjjal lehet enyhíteni. . Az általános iskolai képzés meghosszabbítása: megoldás lehetne. 3. mert azonos adottságú. és megszűnne a szakmunkástanuló képzés. de ez az átlagos képzés színvonalának rovására történik. ha a végzettek nem tudnak diplomájuknak megfelelő munkakörbe jutni . hogy a kiválogatott szűk csoport jobb képzést kap. ezért lehetőségeik korlátozottak. ha a négyéves középiskolát kiterjesztenék mindenkire. potenciális társadalmi elégedetlenség forrásai lehetnek. akkor a pályaválasztásra csak 18 évesen kerülne sor. hogy a túlterheltség miatt kevés a szabadidejük. ami egyoldalú és beszűkült életvitelű személyiség típusok kialakulásához vezethet. és megállapították. ezért gazdasági veszteséget jelent.

személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban működik Neoinstitucionalista vagy új intézményes közgtan: távol áll az emberek valóságos viselkedésétől az a feltételezés. kultúra. Ezek a tranzakciós költségek. hogy egyetlen motívumuk a profitmaximalizálás.: háztáji kertekben előállított mezőgazdasági termékek . 2. fekete gazdaság: informális gazdaság: többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenység. de növelik a társadalom jólétét. szolgáltatások költségei a felhasznált termelési tényezőkön kívül a gazdasági ügyletek létrehozásának és érvényesítésének költségeit is tartalmazza. vagyis a társ. második. A piaci rendszer és a kapitalizmus szerinte veszélyeztetve van. hogy a gazdaságot és a társadalmat nem helyes elszakítva vizsgálni.95 13.milyen intézmények szükségesek ilyen piaci eredményekhez Marx: gazdaság és társadalom fejlődését.szabad verseny a társadalom egésze és minden tagja számára optimális végeredményhez vezet . Alapfogalmak: 1. Polányi Károly: a gazdaság a társadalomba beágyazódottan működik. A gazdasági fejlődés mozgatóereje ez a réteg. termelési viszonyok területén a bürokrácia. vállalkozó kedve csökken. Pl. hogy a gazdálkodó személyek információ hiányosak. a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte. mert megsemmisítik a társadalom emberi és természetes szubsztanciáját. amelyek nem jelennek meg a nemzetjövedelem-számításban. fejezet: Gazdaság A társadalom életének legfontosabb területe a gazdálkodás. amelyek szerint a gazdasági ügyleteket lebonyolítják. Ennek oka. Parsons és Smelser: gazdaságszociológiájában a gazdaság. mert a vállalkozói osztály az egyre ellenségesebbé váló társadalmi környezet miatt háttérbe szorul. tehát nem tudják felmérni döntéseik gazdasági következményeit és a termékek. Ezek alapján megállapíthatjuk. mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság. Max Weber: (Gazdaság és társadalom c. Nem tisztázott a közgazdaságtan és a szociológia viszonya. a tudati viszonyok területén a racionalizálódás áll a kutatásai központjában. intézményeket hoznak létre. kapitalizmus jövőéről írott munkája a vállalkozók osztályára helyezi a hangsúlyt. politika. Az intézmények azok a játékszabályok. mert összehozza a termelési tényezők új kombinációit és a fejlődéshez újítások szükségesek.Schumpeter: konjuktúraciklus és gazdasági fejlődés elmélete. tagjai szükségleteinek kielégítését szolgáló javak és szolgáltatások előállítása. Azért jósolta meg a kapitalizmus átmenetét a szocializmusba. Adam Smith: kimutatta: . közgazdászok egy része szerint a szociológia legyen a maradékok (leftovers) tudománya. Közgazdaságtan és szociológia viszonya: szociológia: magát az összes társadalmi jelenségek tudományaként definiálta. J. Az információhiány okozta bizonytalanság és a tranzakciós költségek csökkentése érdekében a társadalmak és a szervezetek. termelési viszonyok a forradalmak útján változnak. Informális. gyűjteménye) termelési viszonyok mellett nagy hangsúlyt helyez a tudati viszonyokra. szürke.

Lindenberg: homo socio. és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák. kifejezetten illegális. amely a szűkös erőforrásokat racionálisan osztja el . Vita a szocialista gazdaságról: (vita a szovjet forradalom után kezdődött) Mises: központi tervezés esetén lehetetlen a racionális gazdálkodás Lange: elképzelhető olyan kp-i terv.elkötelezettség S. esettanulmányok. 17 évvel később A nemzetek gazdasága c.96 második gazdaság: a magyarországi szocialista társadalmi rendszerben azok a többnyire kisméretű tevékenységek. A gazdasági élet szereplőinek motivációi a) Ezen a területen nyilvánul meg leghatározottabban a homo oeconomicus és a homo sociologicus: homo oeconomicus: teljes mértékben individualista. intézmény. amelyek ellentétben állanak a normákkal. de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem teljesen legális. Elméletek: 1. survey-módszer. értékekkel 2. milyen viselkedést várnak el a társ. minden más társadalmi jelenségnél használható vizsgálati módszereket használják. csak a saját hasznát keresi homo sociologicus: közösségi ember. más inaktív személyek végezetek jövedelmük kiegészítése céljából.: JATE intézmény: emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese.reciprocitás (kölcsönös adományok.szimpátia . bűnözés jellegű haszonszerző tevékenység 3. tagjainak jólétét növeli fekete gazdaság: jólétet nem növelő. Pl. bürokrácia szervezet: a társadalom tagjainak többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja. ajándékok) . tagjaitól. játékelméleti modellek. amelyek nem kifejezetten tiltottak.értékracionális viselkedés = értékek megvalósítani kívánó. egyetlen célja. munkájában ez már nem jellemző c) Max Weber: cselekvés mindkét motívumát figyelembe vette: .oeconomicus emberkép = nem kívánja hasznát olyan cselekvéssel növelni. amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik Módszerek: Nincs kialakult módszertan. eleinte az erkölcsre helyezte a hangsúlyt (Az erkölcsi értelmek elmélete c. amelyet a konkrét cél megvalósítására hoztak létre.célracionális viselkedés = homo oeconomicus . vagy amelyeket háztartásbeliek. Szervezet.redisztribúció (termékek kp-i begyűjtése és elosztása) . deduktív módszerek. normákat követő viselkedés leírása . amelyeket többnyire a főmunkahelyen töltött idő után végezetek. könyve). hogy megfeleljen a társadalom normáinak b) Adam Smith: homo oeconomicus modell.önzés . amelyek előírják. nyugdíjasok. a társ. és amelyek a társadalom jólétét növelték szürke gazdaság: gazdasági tevékenységek. Gazdasági mechanizmusok: Polányi Károly: gazdasági mechanizmusok: . Pl: egyetem bürokrácia: olyan szervezet.piac 3.tradicionális viselkedés = hagyományos normákat kövező viselkedés d) ízlések és preferenciák alakulásának vizsgálata: közgazdaságtanban eleve adottnak véltek (de gustibus non est disputandum) Sen: háromféle indíték az emberek viselkedésében: .

ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek 6. annál nagyobb a vezető tekintélye) 2. ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik 5. bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak 7. Bürokratikus szervezetek Weber fogalmazta meg sajátosságait: 1. egyre több jószág válik pozícionális jószággá (olyan jószág. profitmaximalizálás háttérbe szorít minden más normát. hogy mások bitokolják-e) 2. 4. amíg nem tud megfelelni a feladatnak 3. hogyan érzik magukat a munkások a munkahelyen (sokat számit. de önmaga társ-i bázisát aláássa. növekedésre törekszik (minél több beosztott van. Gazdasági fejlődés társadalmi korlátai Hirsch: társ-i tényezői pl: 1. hanem attól is függ. Tanácsadók: munkások hozzá fordulhatnak a problémáikkal . de aláássa a demokráciát és ez lassítja a fejlődést von Hayek: központosított tervgazdálkodás gazdaságilag működésképtelen és elvezet a diktatúrához. ha úgy érzik odafigyelnek rájuk). oligarchizálódási tendencia 5. részvénytársaságok tényleges vezetője a menedzserek. Tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzata: Taylor: tudományos munkaszervezés módszere: ember és a gép együttesét úgy kell kialakítani. nem lehet áttérni racionálisabb gazdálkodású piacra. egyértelmű uralmi hierarchia 3. hogy minél kevesebb felesleges munkaelem. hanem attól. ezért merevek ezek a szervezetek munkásönkormányzatok: ezek ellensúlyozására hozták létre 6. és mozdulat legyen. szocialista működőképes. céljuk a profitmaximalizálás helyett a vállalat növelése. amíg egypártrendszerű diktatúra van. 5. amelynek haszna nem vagy nemcsak önmagában van. mert ezekben alakulnak ki a munkavégzésre vonatkozó normák. szolgasághoz Kornai János: szoc-ista tervgazdálkodásban hiány van a lakosság által megvásárolható áruk piacán. előléptetési szabályok ahhoz vezetnek. mert a termelőeszközök állami tul-ban vannak és ezt nem lehet megszűntetni. hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában. ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek Hátrányai: 1. a munkaerőben. pedig a fejlett társ. eredeti célok helyett saját bürokratikus céljait követi 4. kevesebb legyen a munkatevékenységek közötti üres idő. ezért meg fog szűnni. hogy minél könnyebb legyen kezelni: szalagszerű termelés Mayo: emberi kapcsolatokra (human relations) épít: a termelékenység nem a tárgyi munkakörülményektől és a munkaszervezéstől függ. nem képes ezek nélkül működni Nemzetközi tendenciák 1. ezáltal megváltozott a kapitalizmus mechanizmusa. Gépeket úgy kell kialakítani. Menedzserek forradalma: nagyvállalatok. ők hozzák a döntéseket. fontosak a munkacsoportokon belüli emberi kapcsolatok. beruházásokra felhasználható tőkében. egyre inkább vásárlás útján kíván mindenhez hozzájutni) ez lerontja az élet sok elemének értékét 3. gazdasági fejlődéssel együtt jár a kommercializálódás (mindent meg lehet vásárolni. munka szakismereten alapuló munkamegosztás szerint szerveződik 2. társ.97 Schumpeter: kapitalizmus nagyon sikeres rendszer gazdasági szempontból. pontos szabályok szerint történik az előrelépés 4. kiemelkedik szegényes állapotából.

Üzem. hogy a munkásosztály egyik része magas béreket ér el és nem fenyegeti a munkanélküliség. magasabb béreket és egyéb előnyöket tudnak kiharcolni: érdemes tartósan a vállalatnál maradniuk . mérnököknek és közgazdászoknak az a korábbi elképzelése. stratégiájuk. egyrészt a munka megszervezésétől. jellemzőit .ténylegesen lelkesítő propaganda és kényszer nem volt képes a munka termelékenységét a kellő szintre emelni Héthy Lajos és Makó Csaba: kimutatták. hogy a vállalati vezetőknek. másik része foglalkoztatottsága bizonytalan és csak alacsonyabb béreket képes elérni. másrészt a munkások anyagi ösztönzésétől függ. mikroelektronika is ezt jelenti csak a szellemi munka területén 3. függetlenül attól . Gépesítés és automatizálás: Friedmann: munka nemcsak jövedelmet biztosít (instrumentális szerep).és munkaszociológiai vizsgálatok: . Automatizálás felveti a tömeges munkanélküliséget.kulcsmunkások: legszakképzettebbek. Munkaerőpiacok: A munkaerőpiacok működése szegmentált: külön van a férfiaké és nőké. A felmorzsolt munka (travail en miettes) semmilyen örömöt nem szerez. tevékenységek eltűnnek a piacról és visszakerülnek a háztartások tevékenységi körébe. kreatívabb. A fokozódó gépesítés ezt a funkciót veszi el. örömet szerez.kihasználni a munkaerőhiányt és munkahely változtatásokkal több bérhez jutni .98 2. Normákat évről évre emelték. Autonóm munkacsoportok és a munkás-önigazgatás: Az ipari munkások elégedetlensége csökken bizonyos munkaszervezési formák bevezetésével. gyengébb pozícióban van a vezetéssel szemben. ez különféle deviáns viselkedéshez vezet. Informális gazdaság: De Soto: informális gazdaság sokkal hatékonyabb. nem felel meg a valóságnak. ilyen pl.hivatalos ideológiák eltitkolták a magyar gazd. A szocialista társadalom helyett önmagának szolgáltató (self service) v. ők ismerik a legjobban az üzemet. A második munkaerőpiac megkönnyíti a vállalatoknak a rugalmas foglalkoztatás politika megvalósítását 5. vagy szélsőséges irányzatok támogatásához b) második vh alatt és után: a keynesi gazdaságpolitika és a beveridge-i szociálpolitika látszólag megoldotta a tömeges munkanélküliség problémáját c) 1980-as években: újra megnőtt a munkanélküliség. rendszeresen teljes munkaidősök és részmunkaidősök. vezetők és a munkások közötti harcban nagy szerepe volt a munkások informális csoportjának: . mennyire voltak lazák. ami életük célja és ezzel az önbecsülésüket. hazai és vendégmunkások. mint a hivatalos gazdaságban Gershuny: fejlett országokban egyre drágábbá válnak bizonyosfajta szolgáltatások (pl lakások karbantartása) ezért. vagyis teljesítményét időnként visszatartotta. Az ipari munkás elidegenedése fokozódik. munkásönkormányzatok működése ellentmondó 4. itt sokkal intenzívebben dolgoznak. ez bevált. mert nem látja a munkás a munkája eredményét.feladatot nem az egyes munkások kapják. önmagát kiszolgáló társadalom lesz Magyarországi helyzet: 1. hogy az üzemek munka teljesítménye. Munkanélküliség: a) nagy világgazdasági válság: munkanélküliek családjai is nehéz helyzetbe kerületek. annak tagjai saját maguk osztják szét és tervezik meg a munkát. munkások nagy része taktikázni kezdett. a munkanormák feszes voltától.szakképzetlen és rövid ideje dolgozik a gyárban. az autonóm munkacsoport . támogatásuk súlyos problémát jelent 6. munkanélkülivé vált emberek elvesztik azt a tevékenységet. Ezek következménye. de megakadályozhatná a folyamatot az önálló munkacsoportok létrehozása (humanizálás). hanem értelmet ad az ember életének. hanem egy teljes munkacsoport.

új vezetők nehezen törtek be .99 Megállapították. különbség magyar munkások munkahelye ugyan biztonságban volt. roma etnikumhoz tartozók között . családi hagyományok.eredeti célját alig érte el. hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozíció Szalai Erzsébet: 1960-as években létrejöttek olyan nagyvállalatok. Privatizáció: . vállalatok pénzbevétele nem szab kemény korlátokat a kiadásoknak a szocialista rsz-ben. az önálló gazdálkodás családi kultúrája lényeges tényező abban. hogy a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiterjedése után kikből jön létre polgárság: nem bizonyított 6. Vállalatok és a kormány közötti alku: puha költségvetés fogalma: Kornai János vezette be ezt a fogalmat. alacsony iskolai végzettségűek.arány magasabb a fiatalok.magyar: előzö hónapban 15 vagy annál kevesebb napon keresztül végzett kereső munkát.nemzetközi def: elmúlt hónapban egyáltalán nem végzett kereső munkát. hogy bekapcsolódhassanak a második gazdaságba . de bérük bizonytalan 2.Stark: szerint a kormányzat célja a magas szakképzettségű munkásoknak lehetőséget adni. mert nagy része kis létszámmal működött 4. amelyekben az állam és a magántulajdon egyaránt szerepet játszik 5.amerikai és magyar üzemek: munka intenzitása mind kettőben hasonló.munkahellyel és rendszeres keresettel rendelkezők körében a szegénység általi veszélyeztetettség kisebb . Munkanélküliség: .kormányzat hozta létre. hogy segítsék a vállalatok alkalmazkodását a piaci viszonyokhoz . ezért vállalat célja nem a profitmaximalizálást. amelyek hatalmi pozíciójuk következtében képesek voltak a gazdaság több területéről a maguk számára jövedelmeket elszívni és a piaci viszonyok kialakulását akadályozni 3. és aki munkát keres .Szelényi Iván: második gazdaságban azok a személyek a legsikeresebbek.második gazd-hoz hasonló jelenség .nagyobb csoporttok. akik szerződést kötöttek a vállalatokkal bizonyos munkafeladatok elvégzésére . hanem politikai megbízhatóság alapján . hanem olyan keverék vagy rekombináns tulajdoni formák.egyben autonóm munkacsoportok is voltak . akiknek családja a mezőgazdaság kollektivizálása előtt legalább közepes nagyságú gazdasággal rendelkezett. ezért állami vállalatokat privatizálni kezdték .fokozta a munkások közötti differencializálódást .megszűntették a kisvállalkozások működésének korlátait -Stark: nem tisztán magántulajdonban lévő vállalatok jönnek létre.rendszerváltás után kapitalista rsz-t akartak teremteni. Válalati gazdasági munkaközösségek (vgmk): . hogy az alsó vezetők kiválasztása nem a teljesítményük alapján történik. községi lakosok. készen áll. de aktívan keres állást.ezek kisebb. hogy azonnal munkába lépjen . mert a vállalt mindig tud pénzt kérni az államtól. Új gazdasági elit és a magánvállalkozók: .

hogy a hatalmának alávetett személyeket rábírja. ha a társ. bátor. mert az a hagyományokon alapul karizmatikus uralom: legitimitás alapja az uralkodó személyisége. hogy ennek alapján teljesen jogosult arra. hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak. Dahl: poliarcha = képviseleti demokrácia. nem tűri a nyílt pol-i ellenzéki tevékenységet. jó vagy igazságos ember. akika döntéshozatalban részt vesznek totalitárius rsz: diktatórikus pol-i rsz. a hatalom megtartása . ill. Kormányzat. tagjai erőszak nélkül leválthatják az uralmon lévőket. fejezet: Állam. Popper: demokratikus pol-i sz. hatalmat intézményes keretek között gyakorolják 4. ezeket a pozíciókat megtartsák. hogy az állam tartósan fennmarad politika: társ. vagy ezeket a döntéseket befolyásolhassák. ha többség nincs megelégedve vele 2. amelynek keretében a hatalmat birtokló személynek módja van arra. totalitárius rsz-től nem választja el éles határ párt: szervezett csoportok. amely pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszer kormányzat: azokból az egyénekből áll. vagyis hatalomhoz jussanak. ideológiájával ellentétes gondolatokat nem tűr el. amelyeknek kifejezett céljuk a pol-i hatalomra jutás. egypártrsz-t vezet be. az alattvalóknak meggyőződése. hogy az uralkodó annyira bölcs. ha a hatalomnak alávetettek elfogadják azt a szándékot. tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége.100 14. vagyis választások útján kerülnek hatalomra. és az utasítást végre kell hajtani tradicionális uralom: hatalomnak alávetettek azért fogadják el legitimként a hatalmat birtokló személy hatalmát. hogy a kormánypárti és az ellenzéki szerep a pártok között időnként felcserélődik 3. akiknek joguk van állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni. Dahrendorf: dem-hoz hozzátartozik. illetve a hatalmat megtartsák hatalom: olyan viszony. ahol az állampolgárok képviselőket választanak. Smelser: döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján. hogy szolgálniuk kell a hatalmat. fegyveres testületekkel terrorizálja a társ-at autoritárius rsz: diktatórikus rsz. hogy alattvalóit vezesse racionáli-legális uralom: uralkodó az adott társ-ban elfogadott alkotmányjogi szabályok szerint kerül hatalomra demokrácia: 1. különbség az állam és a kormány között. pártok és a nyomást kifejtő csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a döntéseket. állampolgárok magánéletétől tartózkodik. nem tűri az ellenzéket. politika Alapfogalmak állam: Weber szerint az a politikai intézmény. állampolgárok magánéletébe is beleszól. hogy szándékának megfelelően viselkedjen uralom: vagyis legitim hatalom.

minden polgár legyen az államalkotó nemzet tagja: erőszak árán is a fennhatósága alá vonja az állam minden polgárát Smelser: ország. társ. szükséges bizonyos érzelmi kötődésre a pol-i rsz iránt Totalizmuselméletek: mi vezet a kialakulásukhoz a) súlyos gazdasági válság b) nemzeti kudarc..pl: SZU. csökkennek az állami juttatások. normák elvesztése e) pszichológiai magyarázat: (Fromm) megnövekedett individualizmus az emberek egy részének súlyos lelki problémát okoz Demokráciák számának változása: demokratikus rsz-ű országok száma nő. alapvetőnek tartott problémáinak megoldás. nemcsak a saját hasznukért T.és megaláztatás-élmény c) megkésett modernizáció (Moore): polgárság nem volt elég erős. meg: 1. hogy egy nemzetnek minden tagja legyen az állam alattvalója. 2. forradalmi hatalmi elit a parasztság segítségével összetöri a korábbi társ.H.101 nyomást kifejtő csoportok: (pressure group) szervezett csoport. nemzet. Offe: állam túl sok jóléti feladatot vállal magára. ami politikai válságot idézhet elő. Kína) d) tömegtársadalom következménye: atomizálódás. jobbító felszólalás civiltársadalom: társ. 3. célja társ. 3. kritika: elégedetlen személy kinyilvánítja a véleményét. nagy részét Hirschman: polgárok pol-i döntéseket befolyásoló eszközei: 1. ezért lelassul a gazd-i fejlődés.i szerkezetet. autonóm szervezetei. célja a pol-i döntések befolyásolása. érdekében csökkenek a jóléti juttatások nemzetállam eszméje: az a cél. amelynek működésével elégedetlen. polgári jogok. amely a jóléti juttatások széles körét biztosítja az állampolgárai számára Elméletek: állam és a kormányzat funkciója: a) uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki (marxista felfogás) b) független a gazdaság uralkodó osztályától pluralista elmélet: sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alakul ki a végső döntést elit elmélet: szűk elit hozza a döntéseket késő kapitalista állam legitimációs válságának elmélete: Habermas. alapvető megváltoztatása. ami a legitimáció csökkenéséhez vezet. két vh. pl: munkahely változtatás. gazd. politikai jogok. kivonulás: elégedetlen személy egyszerűen elhagyja a közösséget.ide kapcsolódik a jóléti állam fogalma: olyan állam. ezért mozgósítani próbálják a társ.pl: No. szociális jogok. saját érdekeinek megfelelően. közötti időszak . kultúra nem esnek mindig azonos egységekre állampolgári kultúra: érvényesíthessék érdekeiket. hogy demokratikusan modernizáljon (két változat: földbirtokosok egyezséget kötnek az ipari és kereskedelmi tőkésekkel. 2. pl: lobby mozgalom: kevéssé szervezett pol-i társulás. nem függnek az államtól.Marshall: három állampolgári jogot kül. állampolgárok részt vesznek a közügyekben.

mint a jelenlegit . az érdek. 2. munkaadók által fizetett adók a vállalatok versenyképességét rontják. Hirschman szerint minden téren az öröm maximalizálására törekszünk.társadalom tagjai nincsenek igazán tisztában ezeknek a kiadásoknak adóárával . mert nemcsak a jelenlegi rendszer megítélése volt kedvezőtlenebb a rszváltás előttinél. nyugati társadalmakban az 1980-as években megerősödött neoliberális felfogás szerint a társ.és nyomást gyakoroló csoportok befolyásolják a hatalmat jóléti juttatások kiépítése: adók növelése miatt költségvetési bevételek nőnek. ezek nemcsak anyagi.102 pártok támogatottsága: hagyományos politikai pártok támogatottsága csökken. tagjai felelősek a sorsok alakulásáért.jelentéktelen kisebbség megfertőződött a totalitárius eszmékkel és hajlandó ezeket az eszméket valló pártokat támogatni .közvélemény a jóléti juttatásokról: jóléti szolgáltatások korlátozása: 1. nehezen finanszírozható . hogy a magasztos célokat nem lehet tökéletesen megvalósítani. ennek ellenére jóléti juttatások GDP-n belüli részét alig csökkentették Magyarországi helyzet .kivételes eset. szociális kiadások aránya a GDP-n és az állami költségvetésen belül nagyon megnőtt. dinoszauruszhoz hasonlítanak a pártok. a párthoz való kötődés csökken. ezért az állami újraelosztás minél kisebb számú állampolgárnak nyújtsonjuttatásokat. ezért csalódást okoz. hanem a szocialista politikai rsz-t is valamivel pozitívabban értékelték. Az adók ellen a lakosság egy része tiltakozik. ami kiábrándulás ciklusokat hoz létre helyi hatalmi viszonyok: elitek. hanem lelki természetűek. ami közvetve a munkanélküliség irányába hat.

103

15. fejezet Életmód
Életmód: A mindennapi tevékenységek rendszere, konkrétabban az, hogy a társadalom tagjai mindennapi életükben milyen tevékenységeket (munka, művelődés, társas együttlét, fogyasztás, stb.) végeznek, ezekre átlagosan mennyi időt fordítanak, hol végzik ezeket a tevékenységeket (otthon, munkahelyen stb.), kik vesznek részt ezekben, miért végzik ezeket, s mit jelentenek azok a számukra. Az életmódról az időmérleg-felvételek adják az alapvető adatokat, finomabb vizsgálatok szükségesek azonban a különböző tevékenységek tartalmának, jelentőségének, hatásának feltárásához. Életstílus: Az életmóddal rokon fogalom. Az egyénnek szabadon beosztható idejében töltött tevékenységeit, az ezekben a tevékenységekben megnyilvánuló preferenciákat, ízlést öleli fel. Életvitel: Az életmóddal rokon, azzal majdnem azonos értelmű fogalom. A Max Weber műveiben szereplő „Lebenweise” kifejezés magyar fordítása. Életvilág: A fenomenológiai szociológiában használt fogalom. A mindennapi élet azon elemeit jelenti, amelyeket a társadalomban élő személy adottnak vesz: az embertársakat, azoknak a mienkhez hasonló tudatát, a velük való kapcsolatok létesítésének lehetőségeit, a környezet tárgyait. Az egyénnek a társadalomban való eligazodását, tevékenységét segíti az, hogy az életvilágát ismeri és adottnak veszi. Praxis: P. Bourdieu francia szociológus által használt fogalom. A mindennapi tevékenységeket és ezeknek a cselekvő számára való értelmét jelenti. Habitus: P. Bourdieu francia szociológus által használt fogalom. A mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető és következetes beállítódásokat, attitűdöket jelenti. A habitus kifejezi, hogy az egyén melyik társadalmi osztályhoz tartozik. Mintegy az osztályhoz való tartozás előfeltétele az osztályban elfogadott habitus. MÓDSZEREK: I. Időmérleg Az időmérleg felvétel Szalai Sándor nevéhez fűződik. Egy olyan adatfelvételről van szó, amelyben a megkérdezett személyek napi tevékenységét jegyzik fel, az adott nap 0. órájától a 24. órájáig, vagy ébredéstől elalvásig. Feljegyzik ezeknek a tevékenységeknek a helyszínét és a részt vevő személyeket. Ezekből az adatokból kiszámítható a társadalom egészének vagy egyes csoportjainak, rétegeinek átlagos napi időmérlege, tehát például az, hogy mennyi időt töltenek a főfoglalkozású munkával, olvasással stb., mennyi időt töltenek otthonukban, munkahelyükön, kikkel (házastárssal, gyermekkel, munkatársakkal, barátokkal) mennyi időt töltenek el együtt. Az időmérleg-felvételek adják meg az életmód kutatásához szükséges keretadatokat. Az időmérleg-adatfelvételek feldolgozásánál három alapvető mutatót szokás kiszámítani: 1. a napi 24 óra átlagos felosztása különféle tevékenységek és helyszínek, tartózkodási helyek közt, 2. az adott tevékenységben a kérdezettek közül naponta részt vevők aránya 3. azoknak átlagos ideje, akik az adott tevékenységben a vizsgált napon részt vettek. Három nagy összevont kategóriát különböztetnek meg: 1. a fiziológiai szükségleteket szolgáló tevékenységekkel töltött idő (alvás, étkezés, testi higiénia, öltözködés, passzív pihenés); 2. a társadalmilag kötött tevékenységekkel, tág értelemben vett munkával töltött idő (beleértve a háztartási munkát, bevásárlást, gyermeknevelést, tanulást és az ezekkel kapcsolatos közlekedést); 3. a szabadon megválasztható tevékenységek időtartama (kulturális tevékenységek, társas élet, testedzés stb.).

104

II. Háztartás-statisztika A fogyasztási szokások vizsgálatának módszere. Ennek keretében a statisztikai hivatalok nagyobb számú háztartásból arra kérnek fel személyeket, hogy hosszabb időn (1 év, 1 hónap) keresztül naplószerűen vezessék a háztartás összes jövedelmét és kiadását. Ez a háztartás-statisztika a forrása a fogyasztás összetételére vonatkozó ismereteinknek (a lakosság mennyi pénzt fordít élelmiszerre, kultúrára, közlekedésre, stb). Mindezek az adatok alapvetően szükségesek, hogy az életmódot, vagy legalábbis annak keretfeltételeit vizsgáljuk. Sem az időmérleg, sem a háztartási kiadások statisztikája nem ad árnyalt képet arról, hogy a különféle javak és szolgáltatások fogyasztása, a különféle tevékenységekkel eltöltött idő valójában mit jelen az egyén számára. Az árnyaltabb életmódvizsgálatokban sokkal részletesebben kérdezik a tevékenységek tartalmát, továbbá, hogy azok a megkérdezett számára mit jelentenek. Ilyen adatok alapján el lehet különíteni a különböző ízlésű embereket, és ezen keresztül meg lehet határozni a különböző habitustípusokat. III. Megfigyelés és élettörténet Az életmód, életstílus és különösen az életvilág kutatásában lényeges szerepet játszik a megfigyelés módszere, továbbá a kötetlen élettörténetek feljegyzése. A megfigyelésre példák E. Goffmann vizsgálatai a mindennapi élet szociálpszichológiájáról, arról, hogy hogyan viselkednek az emberek a mindennapi életben, hogyan próbálnak viselkedésükkel társaikra hatást gyakorolni. Az élettörténeti módszerre példa Lewis szegénységvizsgálata Mexikóban, ami igen közel áll a néprajz és a kulturális antropológia kutatásainak egyes témáihoz és módszereihez. ELMÉLETEK: I. Az életmód szerepe Max Webernél Az életmód különbségei lényegesen differenciálják a társadalmakat, befolyásolják a társadalmi szerkezetet. Max Weber háromdimenziós szerkezeti modellje: 1. az életmód, 2. a megbecsülés, 3. a presztízs. II. A hivalkodó fogyasztás Thorstein Veblen szerint a gazdagoknak a társadalom nagy tömegeitől való elkülönülésében szintén nagy szerepet játszik az életmód és a fogyasztás. Ezt a gazdag osztályt „dologtalannak” (leisure, vagy szabadidős osztálynak) nevezte el, és azt hangsúlyozta, hogy tagjait a „hivalkodó fogyasztás” jellemzi, mert nagyon is meg akarják mutatni, hogy megengedhetik maguknak a fényűzést, hogy ezzel is kifejezésre juttassák, mennyivel fölötte állnak a dolgozó tömegeknek. III. Az időfelhasználás szociológiája A szabadidő szociológiája iránti elméleti érdeklődés az 1960 körül Nyugat-Európában és Amerikában elterjedt optimizmusból származott.

1.

J. Fourastié munkájában egy olyan jövőképet vázolt fel, amelyben a társadalom tagjai heti 30 órát töltenek kereső munkával. A nagy kérdés az, hogy hogyan fogják az így megnövekedett szabadidőt felhasználni, eltölteni. Fourastié ugyan felhívta a figyelmet az ebből adódó

105

2. 3. 4.

problémákra, de igen optimista jövőképet vázolt, hatalmas kulturális, tudományos fejlődésre számított. Gershuny szerint az ipari társadalom után nemcsak a szolgáltatási társadalom következik, hanem az önmagunkat kiszolgáló társadalom is, amelyben egyre több szolgáltatási munkát a háztartások tagjai maguk végeznek el. Pahl munkanélküliek és szegények körében vizsgálta a különféle alkalmi munkák, a kistermelés, a kölcsönös munkasegítség jelentőségét a gazdasági problémák enyhítésében. Zapf a jólét „termelésének” új elméletét fogalmazta meg, amely szerint abban részt vesznek a piacok, az állami intézmények, a háztartások és végül a társadalom tagjainak egyesületei.

IV. Munkáséletmód és a szegénység kultúrája Az időmérleg-vizsgálatoknak az időfelhasználásra, annak társadalmi különbségeire koncentráló elemzései mellett megerősödött az életmód és a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely közötti összefüggés vizsgálata, amelyben több kérdés merült fel: 1. Van-e a munkásosztálynak sajátságos munkáséletmódja (R. Hoggart vizsgált alaposabban)? 2. Elpolgárosodik-e a fejlett országokban viszonylagosan magas jövedelmű és ezért jólétben élő munkásosztály? J. H. Goldthorpe és D. Lockwood nevéhez kapcsolódik a vizsgálat, akik az életmód egyes elemeire kérdeztek rá. Azt találták, hogy az említett modern szakmunkások magas keresetük és életszínvonaluk mellett is megtartják a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód számos jellemzőit, tehát nem polgárosodnak el. A vita azonban máig nem dőlt el, megállapításaikat sokan kétségbe vonták. Oscar Lewis a szegénység szociológiájával kapcsolatosan a mexikói szegény családok, pontosabban egy kiválasztott család életmódját vizsgálta. Azt bizonyította, hogy ennek a rétegnek egészen speciális életmódja van. Ezt nevezte a „szegénység kultúrájának”. Az ilyen életmód a réteg társadalmi felemelkedésének döntő akadálya, tehát a szegénység újratermelődésében lényeges szerepet játszik. V. Praxis és habitus Bourdieu-nél P. Bourdieu az életmóddal kapcsolatos fogalmakat használta fel az osztályok közötti különbségek feltárására. Szerinte a társadalmi hierarchiában magasabb helyzetű osztály különleges életmódjával, különleges szabadidős tevékenységeivel és ízléssel önmagát definiálja és különíti el más osztályoktól. Azzal, hogy milyen sportot űz, milyen zeneszerzőket kedvel, hogyan rendezi be lakását, mit eszik, hogyan öltözködik, milyen kozmetikumokat használ stb., önmagát definiálja, így az egyes ember egy-egy társadalmi osztályhoz, réteghez való tartozását juttatja kifejezésre. A mindennapi életmódnak ezeket az elemeit a praxis fogalmába foglalja össze. A praxis, vagyis a mindennapi gyakorlat- és ízlésválasztások hátterében áll az egész társadalmi élettel és kultúrával szembeni következetes attitűd, amelyet habitusnak nevez. Ez a habitus jellemzi és egyben definiálja a társadalmi osztályokat. Az életmód tehát Bourdieu szerint meg is határozza, hogy az egyén milyen társadalmi osztályhoz tartozik, mintegy kialakítja, definiálja is a struktúrát. Ennek következtében Bourdieu nemcsak a hagyományos társadalmi osztályokat különbözteti meg, hanem azokon belül az életmód alapján definiált osztályokat is. Az uralkodó osztályon belül megkülönbözteti a tőkéseket és a magyar szociológiai nyelvben értelmiségnek nevezett csoportot. Bourdieu kifejezetten hangsúlyozza az ízlések és a habitus divatszerű változását, ezek a változások azonban többé-kevésbé egyidejűleg következnek be egy-egy társadalmi osztályban. VI. Társadalmi miliők Hradil az osztályok és rétegek helyett az életmód és az azt befolyásoló értékek alapján javasol a társadalmi struktúrán belül megkülönböztetni „társadalmi miliőket”.

2. feltörekvő miliő 6. II. hogy a munka és a család változatlanul központi szerepet játszik az osztrákok életében. magas konzervatív miliő 2. hanem abban is. A megnövekedett szabadidő és a megnövekedett jövedelem együttes hatásának következménye a belföldi és külföldi turizmusra fordított idő növekedése. jövedelmek figyelembevételével vizsgálta. A szabadidő növekedése azonban nem szükségképpen jár együtt annak változatos és igényes felhasználásával. szocialista országok és egy fejlődő ország Peru). és ezzel nő a különféle életmódminták közötti választás lehetősége. hogy egy adott napon szabadidejét mivel tölti.106 1980 körüli vizsgálatában a nyugatnémet társadalomban 8 miliőt különböztet meg: 1. technokrata-liberális miliő 7. hagyományos munkásmiliő 4. A szabadidő növekedése Az időmérleg-adatfelvételek kimutatták. 3. valamint az idősek. III. Ez az iparitársadalom-elméletet látszott igazolni. Egy lényeges különbség mégis mutatkozott a fejlett kapitalista és a szocialista társadalmak között: a szocialista társadalmakban különösen hosszú a munkával töltött vagy társadalmilag lekötött idő. 4. több időt tölt szabad levegőn. Ezek a társadalmi miliők természetesen változnak az idők folyamán. . hedonista miliő 8. hogy az iparosodás mindháromfajta vizsgált társadalomban sok hasonlóságot hozott létre az életmódban. gyermekek. fiatal és idős felnőttek. a közösségi életre-. Mindennek következtében a szocialista társadalom tagjai többségének igen kevés szabadideje maradt azokra a tevékenységekre –a magas szintű és aktív művelődésre. V.és értékvizsgálat fő megállapítása. hogy lassan nő a szabadidő mennyisége. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK I. Az eredményből kitűnt. A lakosság növekvő része igyekszik úgy alakítani szabadidejét. hogyan élnek az amerikai csecsemők. többet sportol. alternatív-baloldali miliő. A háztartási munka tendenciáját két ellentétes tényező befolyásolja: Mindent egybevetve a legtöbb fejlett országban nő a szabadidő. Időmérleg vizsgálatok Az első nemzetközi időmérleg-vizsgálat 12 országra terjedt ki (közöttük kapitalista. Ez nemcsak abban nyilvánul meg. hátrányos helyzetű hagyományos munkásmiliő 5. hogy az egyes ember eldöntheti. Egyéb vizsgálatok 1. ehhez képest a szabadidő és barátok fontossága csökken. 1. Az emberek a megnövekedett szabadidő nagy részét ugyanis televízióműsorok nézésére fordítják. fiatalok. Az osztrák életmód. kispolgári miliő 3. Ezekben Magyarországon lényeges szerepe volt a második gazdaságban végzett jövedelemkiegészítő tevékenységekkel töltött munkaidőnek. hogy az egészségének fenntartását elősegítő tevékenységekre több időt fordít. társadalmi felemelkedésre orientált. Fuchs a Hogyan élünk című könyvében nagyrészt statisztikai adatok alapján és a gazdasági lehetőségek. 2. amelyeknek pedig állítólag a szocialista életmódot jellemezniük kellett volna. hogy munkaidején kívül milyen életstílust valósít meg.

pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül végeznek. A magyar társadalom nagy többségének életmódja az 1970-es és 1980-as évekre vonatkozóan: az emberek Magyarországon igen sokat dolgoztak. 3. javítása. 1. hogy az 1968 körüli gazdasági reformok kifejezetten ösztönözték a mezőgazdasági kistermelést. ezeknek aránya a két országrészben meglehetősen eltérő volt. étkezés. Kilenc életmód. hogy a magyar társadalom tagjainak a munkatevékenységek és fiziológiai szükségletek (alvás. de lényegesen hozzájárulnak a családok életszínvonalának emeléséhez. másrészt vannak a magyar társadalom életmódjának bizonyos különleges sajátosságai. 2. hogy a társadalom nagy része az ilyen kiegészítő jövedelmekre való törekvéssel próbálta az 1978 óta tartó reálbércsökkenés következményeit kivédeni. Lakásépítés és –karbantartás. ezeknek együttes időtartama kivételesen hosszú volt.107 Németországban legújabban háztartáspanel-adatfelvételek alapján hasonlították össze a hajdani nyugatnémetek és keletnémetek életmódját. hogy a magyar társadalom tagjainak nagy többsége a munkahelyen végzett munkát követően különféle munkákkal próbált kiegészítő jövedelemhez jutni.és értékorientációs típust különböztettek meg. A mezőgazdasági kistermelés elterjedésének egyik oka az volt. melynek két tengelye: a különböző kultúrákhoz való viszony és az otthon ülés. A tartós fogyasztási eszközök szerelése. Ebben szerepet játszott. A felnőtt nők a létfenntartással és a népesség (és munkaerő) reprodukciójával kapcsolatos munkaterhekből nagyobb részt vállaltak. stb. 2. hogy a társadalom tagjai általában „lógtak” vagy „lusták” voltak. illetve az otthonon kívüli szabadidő eltöltés volt. Ezzel az időmérlegeken alapuló megállapítással szemben fel lehet vetni. Leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés volt. azaz sok időt foglaltak le a különféle munkajellegű. Az eddig elmondottak együttesen azt eredményezték. naponta több mint átlagosan egy óra. többékevésbé szabadon beosztható ideje viszonylag rövid volt. amelyek ugyan nem eredményeztek pénzbeli jövedelmet. A munkával kapcsolatos közlekedés időtartama is viszonylag hosszú volt. hogy legalábbis a munkahelyek nagy részén igen aktív munka folyt. Ennek épp az ellenkezőjét mutatják a szociológiai adatfelvételek. Az időmérleg-vizsgálatok két további olyan munkatevékenységről adnak információkat. II. Időmérleg-vizsgálatok A magyar társadalom életmódja sok hasonlóságot mutat a többi fejlett társadaloméval. hogy a munka intenzitása esetleg nem volt különösen nagy. Jövedelemkiegészítő munkák Más országokhoz viszonyítva a hosszú kötött időnek leginkább az volt az oka. emellet az ingázás körülményei is kedvezőtlenek voltak. 3. vagyis társadalmilag kötött tevékenységek. Erről az időmérleg-vizsgálatok nem tudtak információkat adni. A jövedelemkiegészítő tevékenységek további elterjedése annak is következménye volt. . hogy az ingázó aktív keresők aránya igen magas volt. 1. karbantartása (ezen belül a személygépkocsikarbantartással kapcsolatos munkák). amelyek az utolsó négy évtized magyarországi gazdasági és társadalmi viszonyaival függnek össze. MAGYARORSZÁGI HELYZET I. A típusokat kétdimenziós koordináta-rendszerben helyezték el. más vizsgálatok azonban arra engednek következtetni. Meglehetősen lényeges különbséget találtak. El kell vetni minden olyan feltételezést. 3. Ezeknél a lakásépítéseknél minden segédmunkát és lehetőleg minél több szakmunkát kölcsönös munkacsere formájában.) után fennmaradó.

III.108 Ezzel párhuzamosan elterjedt a televízió. Azt is látnunk kell azonban. Továbbá kissé nőtt a gyermekekre fordított idő. hogy a magyar társadalom kultúrája egységesebbé vált. Ennek a megnövekedett időnek azonban csak kis részét fordították olyan tevékenységekre. hanem ezen kívül a munkahellyel rendelkező népesség arányának erős csökkenését is. Lecsökkent a mezőgazdasági jövedelemkiegészítő tevékenységekre. 1. ilyen típusú munkájuk a főfoglalkozásukká vált. . . . hogy mindez összefüggött a fent leírt erősen munkacentrikus életmóddal: ennyi munka után alig marad energia az igényesebb kulturális tevékenységekre és társas kapcsolatokra. Visszaesett az építési munkára –házépítésre és házkarbantartásra.a munkanélküliség megjelenése és jelentős megnövekedése. 5. A főfoglalkozásban végzett munka idejének erőteljes csökkenése nemcsak a munkaidő rövidülésének és a szabadidő növekedésének nagy tendenciáját tükrözi. feltehetően a személygépkocsik számának növekedésével összefüggésben. Újabb tendenciák Az 1993. testi higiénia. Ezeket a rendszerváltozás után helyesebb „második gazdaság” helyett „informális gazdaságnak” nevezni. Az olvasásra. következésképpen erősen megnőtt a televíziónézésre fordított idő. A főmunkahelyek elvesztése. sétára fordított idő. Kissé nőtt a testedzésre. 3.a foglalkoztatás ennél is nagyobb csökkenése.Negatív művelődési hatásai viszont az olvasás háttérbe szorulása és a társas-közösségi kapcsolatok ritkábbá válása. hogy azoknak egy része. a korábban háztájinak nevezett gazdálkodásra fordított idő is. Kissé nőtt viszont a szerelésre és javításra fordított idő. 6. átmentek az első gazdaságba. amelyek az életmódot gazdagítják. 2. E csökkenés oka: . mivel a magánlakás-építés erősen csökkent.Egyrészt a televíziózás elterjedésének kétségtelenül pozitív hatása. Lényegesen megnőtt a szabadon végzett tevékenységekre fordítható idő. s ez az egészségi állapot . 7. évi időmérleg-felvétel kimutatott a rendszerváltással összefüggésben bekövetkezett lényeges változásokat is.A másik lehetséges ok. pihenés). színház) látogatására fordított idő tovább csökkent. kisebbek a társadalmi rétegek közötti különbségek. hogy a nem mezőgazdasági jövedelemkiegészítő tevékenységek feltételei kedvezőtlenebbekké váltak. A munkatevékenységek által lekötött idő megrövidülése következtében kissé több időt fordítunk a fiziológiai szükségletekre (alvás. A szabadidőnek ezt a viszonylagos „elszegényedését” különféleképpen értékelhetjük.Ennek egyik oka az. akik korábban a második gazdaságban végeztek ilyen munkát.fordított idő is. a szabad levegőn való mozgásra. kulturális intézmények (mozi. A nem mezőgazdasági informális gazdaság visszaesett. . a foglalkoztatott népesség jelentős részének nyugdíjba vonulása és egy másik részének egyszerűen a háztartásba való visszavonulása. táplálkozás. . 4. az ott töltött átlagos idő megrövidülése nem vezetett az egyéb jövedelemkiegészítő munkatevékenységek idejének növekedéséhez.

és ezekben a dimenziókban határozott meg minden egyes megkérdezett személy számára indexpontszámokat. lakásberendezés 3. intellektuális tevékenységek (televíziónézés.a szabadon beosztható időnek. járműtulajdon) 8. olvasás. a társas kapcsolatok lehetőségeinek beszűkülését okozza.és hanglemezvásárlás) 7. mint a háztartáson kívüli keretek között végzett kereső munkát. könyv. A férfiak és nők életmódja közötti különbség A szabadon beosztható idő hossza és annak felhasználása társadalmi rétegenként erősen különbözik. szabadidős tevékenységek. hogy a nők végzik a háztartási munka túlnyomó részét. tárgyi környezet 5.erősen mérséklődött. A kötött idő hossza és a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely közötti kapcsolat nagyon határozott és egyértelmű volt: a vezetők és értelmiségiek kötött ideje a legrövidebb volt. társas kapcsolatokra. ugyanakkor erősen megnőttek a rétegek közötti jövedelemkülönbségek. hogy nagyon különbözik a művelődésre. V. egyszerűen pihenésre fordított idejük átlaga. fogyasztási szokások 2. A korszerű közgazdaságtani felfogás szerint ugyanis a háztartási munkát ugyanúgy produktív munkának lehet tekinteni. ezzel összefüggésben a művelődés.nagyobb kimerültséget eredményez.109 szempontjából kedvező változás. A társadalmi rétegek eltérő kötött idejének természetesen az a következménye.évi időmérleg-felvétel számos eleme egy válságos állapotban lévő társadalom képét mutatja. születésnapok. szokások (különórák. Életstíluscsoportok A társadalmi rétegződésről 1981-1982-ben végzett adatfelvétel (Kolosi Tamás-féle státuszcsoportok) során összegyűjtött adatok alapján Utasi Ágnes (1984) életstíluscsoportokat különített el a magyar társadalom felnőtt tagjai közt. karácsony. VI. Összefoglalóan azt lehet mondani. A társadalmi rétegek életmódjának különbségei Az 1970-es és 1980-as években a társadalmi rétegek közötti különbségek nagyok voltak. ebben is nagyon lényegesen társadalmi egyenlőtlenség mutatkozik meg. Utasi az életstílusnak 9 dimenzióját definiálta. IV. A felsővezető és értelmiségi férfiak összes munkával lekötött ideje erősen megnőtt. testedzésre. 1993-ra az alacsony jövedelmű rétegek jövedelemkiegészítő lehetőségei -a második gazdaság visszaszorulása miatt. A nők társadalmilag kötött ideje jóval hosszabb a férfiakénál. ebéd. 1993-ra a társadalmilag kötött idő különbségeinek képe némileg összezavarodott. hogy az 1970-es és 1980-as években nagymértékben eltérő az egyes rétegek tagjai által szabadon beosztható idő. háztartási . ezért csökkentek a rétegek közötti kötött időkülönbségek. testedzés.és vacsoravendég) . A megnövekedett szabadidő nagy részét azonban a televízió műsorainak nézése töltötte ki. Ez elsősorban annak a következménye. rekreáció (üdülés. a betanított és segédmunkás férfiaké viszont erősen lecsökkent. . lakáskultúra (a lakás komfortossága. második gazdaságbeli tevékenység 6. A hosszabb kötött idő nyilvánvalóan lényeges társadalmi hátrányokkal jár: . 1. a mezőgazdasági fizikaiaké pedig a leghosszabb. Ezért is érthető. ezért kevesebb a szabadidejük. kirándulás. hogy az 1993. telefon) 4.

szegény Az életstílusra vonatkozó adatok alapján kimutatható volt. hogy különféle gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedéseknek az életmódra való hatását előre becsüljük. A szegények és romák életmódja Két társadalmi csoport –amely egymást részben átfedi. Fábián Katalin (1977) végezte az egyik ilyen szegénységvizsgálatot Budapest egyik külső kerületében. A közvélemény azt tartja. 1.110 9. és azt találta.életmódját különlegesen vizsgálták Magyarországon. VII. tárgyorientált. az emberi kapcsolatok intenzitása Az ezekben a dimenziókban meghatározott pontszámok alapján az alábbi tíz életstíluscsoportot különböztette meg: 1. Diósi Ágnes (1988) szociográfiája a magyarországi cigányokról sok egyéb információ mellett érzékelteti. hanem a hasonló helyzetű nem cigány népesség által legfontosabbnak tartott értékektől. amelyek az életmódot súlyosan. a hátrányos helyzetét a második gazdaságban tett nagy erőfeszítésekkel kompenzáló 9. elmagányosodott 8. hogy lehet-e és szabade állami politikákkal az életmódot irányítani. ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem. . robotoló 10. hogy az állami politikának hatása lehet az életmódra. Ezért mindenképpen törekedni kell arra. TÁRSADALOMPOLITIKA Az életmód társadalompolitikai befolyásolásával kapcsolatos alapvető kérdés. intellektuális orientáció 3. károsan befolyásolják. hogy a magyar társadalom jelentős részének életére a második gazdaságban végzett nagy erőfeszítések és a mindennapi robot nyomta rá bélyegét. Az 1971-ben végzett első országos cigányvizsgálat alapján Kemény István (1976) arra a következtetésre jutott. családorientált 4. Másrészt kitűnik az is. Ezek a szegények és a romák vagy cigányok. hogy a cigányság jelentős részének életmódja is lényegesen eltér a magyar társadalom többségétől. elesett. emberi kapcsolatokban szegény. Ez a vizsgálat némiképp hasonlított Lewis szegénységvizsgálatához Mexikóban. továbbá hogy a magyar társadalom több mint egy tizede súlyosan elesett. Ezzel szemben Szakolczai Árpád (1982) a Hankiss Elemér vezette értékvizsgálatok keretében külön tanulmányozta az azon belül megkérdezett cigány etnikumúak értékválasztásait. hogy nem a cigány népesség. hogy mennyire változatos a cigány etnikum egyes alcsoportjainak helyzete és kultúrája. 2. A szociológiai vizsgálatok ezt nem bizonyítják ennyire egyértelműen. a lakásberendezés és tartós fogyasztási javak megszerzésére törekvő 6. hogy azok különböztek nemcsak az átlagtól. és bár valóban ebbe a rétegbe tartozott a cigányság kétharmada. hogy az anyagi szempontból legkedvezőbb helyzetű „elit” és a magas szintű intellektuális érdeklődésű csoport elkülönült egymástól. elit 2. a hierarchiában magasabb helyzetű rétegek mintáját követő 5. és ne vezessünk be olyan politikákat. szegény volt. Az életmód nagyrészt spontán módon alakul. hanem a szegény népesség életkörülményei és életmódja különültek el a társadalom többi részétől. mégis e réteg nagy többsége nem cigányokból állott. 4. emberi kapcsolatokban gazdag 7. 3.

111 A magyar társadalom mai életmódjának leglényegesebb sajátossága az igen hosszú munkával töltött idő. társas kapcsolatokra. könnyíteni. adópolitikával és hitelpolitikával. Ezt elő lehet segíteni foglalkoztatáspolitikával (rugalmas és részmunkaidős munkahelyek). esetleg a deviáns viselkedés egyes formáinak gyakoribbá válása. Hátrányosnak mondható mindenekelőtt a rendkívül nagy munkaterhelés. Összefoglalóan: arra kellene törekedni. és minél több választási alternatíva álljon előttünk. Ez elsősorban a jövedelemkiegészítő tevékenységekre fordított idő hosszúságából származik. . Ezért kívánatos lenne ezeknek a főfoglalkozású munkahelyen végzett munka melletti jövedelemkiegészítő tevékenységeknek a feltételeit javítani. hogy kevés idő és energia marad művelődésre. pihenésre. Ennek következménye nemcsak az. amelynek felhasználásáról maguk dönthetnek. hogy a magyar társadalom tagjainak minél több olyan idejük legyen. testedzésre. hanem valószínűleg a felnőtt halandóság romlása. A második és informális gazdaságban végzett munka nagy intenzitásának vannak pozitívan és negatívan értékelhető következményei az életmódra.

Érték: Kulturális alapelvek. művészeti. szubkultúrájú csoportok élnek együtt. Kulturális késés: Az a jelenség. hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából.: a tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. mindennapi és tudományos ismeretek. normákból. Pl. A normákkal kapcsolatban öt nagyon fontos tényre kell felhívni a figyelmet: 1. Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett: büntetőjogi normák. de az egész élet folyamán folytatódik. A szocializáció nagyobb része a gyermekkorban megy végbe. amely előírja. Szubkultúra: Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport (például etnikai kisebbség) kultúrája. tudásból. zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A szociológiában a kultúra egy adott társadalomra. az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működőképes. jónak vagy rossznak. Kulturális pluralizmus: Az a jelenség. 2. Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az. szocializáció Kultúra: A szociológia kultúrafogalma sokkal szélesebb. kognitív és normatív elemekből áll. mely eltér a többség kultúrájától. 5. irodalmi. hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak és kívánatosnak. társadalmi csoportra jellemző normák és értékek. A kultúra anyagi. Az a tény. teszik magukévá. erkölcsi normák. 3. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el. vagyis tárgyakból. Pl. mint a köznyelv kultúrafogalma. amikor a kultúra változása nem tart lépést a külső környezet változásával. nem jelenti azt. értékek és normák. fejezet: Kultúra.: a büntetőjog büntet olyan cselekményeket. A fejlett társadalmakat a kulturális pluralizmus növekedése jellemzi. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el.112 16. az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak nevezzük. Pl. hogy a normák változnak.: a homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása az európai társadalmakban. . amelyeket a népesség többsége nem helytelenít erkölcsileg.: vérbosszú. továbbá értékekből. amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú. Pl. amelyek kifejezik. 4. Normák: Viselkedési szabály. illemszabályok stb. hogy a társadalom tagjainak bizonyos helyzetekben hogyan kell és hogyan nem szabad viselkedniük. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte. szokások. hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak. A társadalom által elismert tudás. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak.

113 Szocializáció: Az a folyamat. a csecsemőkorra helyeznek nagy súlyt. a normákkal és értékekkel rokon fogalmat használnak. megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul. külső szankciók hiányában is azoknak megfelelően viselkedik. A társadalomtudományokban több. Szerep: A valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták.A szocializáció legfontosabb intézménye a gyermekkori család. a ruha. Elsősorban azt kutatja. amikor a gyermek elsajátítja a fogalmakat. Ismét mások a serdülőkort tartják döntő szakasznak. míg a jólléten azt. Freud tanításait követve. különösen a televízió. Az utolsó években megerősödött az empirikus értékszociológia. Az internalizálás a normák és értékek olyan fokú elsajátítása. A pszichológusok szerint a szocializáció szempontjából döntő életszakasz a gyermekkor. hogy az egyén belső meggyőződésből. az ivóvíz. A szocializációval összefüggő fogalom az internalizálás. a lakás. a felnőttkori családja. Egy személy többféle státuszt foglalhat el. stb.). Kulturális szakszociológiák 1. hogy milyen televízióműsorokat néznek. . Ehhez kapcsolódik a jólét és a jóllét megkülönböztetése. ezt is szokás vizsgálni szociológiai adatfelvételekkel. -A felnőttkorban reszocializáció is következhet be. . A szocializáció az egész élet folyamán folytatódik. A jóléten általában az anyagi javakkal való ellátottságot értik.Az iskola is fontos szerepet tölt be a szocializáció szempontjából. a gyermekkorban elsajátított normák és értékek helyére a felnőttkori szocializáció során más értékek és normák léphetnek. másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket. például szocializálja az egyént a munkahelye. 2. alapul az élet minősége fogalmának bevezetése a szociológiai kutatásba az 1970-es években. de a felnőttkorban is folytatódik. Az élet minősége Azon a felismerésen. Művelődésszociológia A társadalom tagjainak műveltségi színvonalát. jogok és kötelezettségek együttese. A konkrét kérdőíves adatfelvételekben ez sokszor összekapcsolódik az életminőség-vizsgálatokkal. a gondolkodás szabályait. a gyermek kognitív fejlődését. hogy a társadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében. művelődési szokásait vizsgálja a művelődésszociológia. tehát gondolkodásának fejlődését kutató iskola Piaget nyomán a gyermekkor későbbi szakaszait látja döntő fontosságúnak. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik. hanem a különböző szellemi javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. . . mint az élelmiszer. A jólléthez hasonló a boldogság fogalma. hogy az embernek nemcsak anyagi szükségletei vannak. A pszichoanalitikusok. .Szocializálnak a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is. A szükséglet fogalmát újabban a fejlődő országokra vonatkozó szegénységkutatásban alkalmazzák (vannak az embernek bizonyos alapvető szükségletei.Az iskola mellett az azonos életkorú barátok játszhatnak nagy szerepet. Státusz: Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció.

gyors ütemű gazdasági növekedés 2. hogy a gyermekek nevelésénél milyen tulajdonságok kiterjesztését tartják fontosnak. Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára A normák. az infláció leküzdése. a hatékonyság a munkában. kevésbé személytelen társadalom felé előrehaladás egy olyan társadalom felé. a városokat és tájat szebbé tenni. 4. A szociológia ezen ágának van piackutató célja is. Az ilyen irányú szociológiai kutatások egyik legkiemelkedőbb képviselője a világon a magyar Hauser Arnold volt. Divatszociológia A divat a szociológiai értelemben vett kultúra alkotórésze. hogyan döntik el a kérdéseket munkahelyükön és lakóhelyükön 4. a türelem. 3. 2. 3. közülük az egyik legismertebb a Rokeach (1968) által kidolgozott értékrendszer. múzeumokat látogatnak. Mind a három négytételes kérdésben az első két érték képviseli a materiális értékeket. MÓDSZEREK: Rokeach. az önfegyelem. 2. 4. A nemzetközi szakirodalomban több értékskálát találhatunk. a béke. Ezek a célok: 1. Ebben 18 terminális (cél-) érték és 18 instrumentális (eszköz-) érték fontossági sorrendjét állapíttatják meg a megkérdezett személlyel. ahol a gondolatok. 4. Irodalom. az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba. az érdekes élet. attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az. . a közrend fenntartása. A négytételes változatban a megkérdezett személynek a négy alábbi fő társadalompolitikai cél közül azt a kettőt kellett kiválasztania. hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan. pl. az egyenlőség. erős honvédelem 3. stabil gazdaság küzdelem a bűnözés ellen előrehaladás egy emberségesebb. A tizenkét tételes változatban további két esetben kell négy cél közül a két legfontosabbat kiválasztani. értékek. amelyet a legfontosabbnak tart: 1. Eszközérték. eszmék fontosabbak a pénznél. Melvin Kohn (1969) úgy próbálta az értékeket vizsgálni. az utóbbi kettő a posztmateriális értékeket. filmeket néznek. a divat szociológiai megismeréséhez sok üzleti érdek fűződik. 3.114 rádióműsorokat hallgatnak. könyveket olvasnak. művészet és zene szociológiája Ezek a műalkotások létrejöttének és befogadásának társadalmi meghatározó tényezőivel foglalkoznak. Inglehart egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki. pl. Célérték. az állampolgárok nagyobb beleszólása a fontos politikai döntésekbe. 1. szólásszabadság.

hogy az attitűd inkább valamely konkrét helyzetre vonatkozik. és a tudati viszonyok mind a felépítményhez tartoznak. ebben látták a gyors gazdasági fejlődés. hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba. mint az. milyen a viszonyuk egymáshoz. és ezzel mintegy azt sugallta. a függetlenség. személyekre. adatokat gyűjtenek az életkörülmények anyagi dimenzióival és a jóllét nem anyagi elemeivel való elégedettségre. hogy az-e a kívánatos. A nevelés dilemmái A szocializációkutatásoknál konkrét kérdések merülnek fel. hogy a szigorú vagy engedékeny gyermeknevelés a helyesebb. hogy bizonyos értékek tudatos vagy nem tudatos elfogadása milyen konkrét viselkedéseket és véleményeket eredményez. teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. a modernizáció hajtóerejét. az érték inkább az általános kérdésekre. . Elsősorban a fiatalok között egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok. ELMÉLETEK A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai Az értékszociológia alapvető elméleti kérdése. 2. nevezetesen az. Az attitűdök hátterében értékek állnak. A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet. Max Weber szerint a tudati viszonyoknak. vagy a „materialista” értékek helyére „posztmaterialisták” lépnek. hogy a gazdálkodás anyagi viszonyai és az értékek milyen szerepet játszanak a társadalom fejlődésében. Értékek változásának elméletei A szociológusok elsősorban a „teljesítménymotívum” uralkodó szerepét. a szabadság. Marx szerint a gazdaság az alap. Az attitűd és az érték fogalma között az a különbség. Az élet minőségének vizsgálata Az „élet minősége” adatfelvételek sorén rákérdeznek: 1. amely az alap változásának hatására változik meg.115 Az attitűdök vizsgálata A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. a jóllét nem anyagi elemeire. Vannak. helyzetekre meghatározott módon reagáljon. a „teljesítményorientáltságot” tekintették a modern ember jellemzőjének. Mások szerint a modern értékek helyére „posztmodern” értékek. Attitűd: az a készség. akik a munkaerkölcs háttérbe szorulásáról és az élet élvezetét legnagyobb értéknek tekintő értékrendszer térhódításáról beszélnek. Az 1960-as évek közepe-vége óta az értékek változására figyeltek fel a szociológusok. hogy az egyén bizonyos tárgyakra. A szocializációval kapcsolatban felmerül azonban egy teljesen alapvető kérdés. hogy a tudati viszonyoknak nagyon fontos szerepük van a gazdasági-társadalmi fejlődés előremozdításában vagy hátráltatásában. az attitűdök azt fejezik ki. különösen a vallásnak a gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását tanulmányozta. a kulturális értékek.

vagyis az egyéni élet értelmességének érzését. Ugyanezt a jelenséget az időben vizsgálva azt lehet mondani. társadalmi felemelkedésnek. aki a két posztmaterialista értéket tette az első két helyre. Abból indult ki. hogy az objektív helyzet és a szubjektív megelégedettség között nem túlságosan szoros a korrelációs kapcsolat. Hogyan függ össze az egyes emberek objektív helyzete és az azzal való megelégedettségük? I. aki saját meggyőződései.a belülről irányított embert. Az Inglehart által megfogalmazott értékkérdések (a négytételes változat) esetében materialista az a megkérdezett személy. hogy Magyarországon a legnagyobb a materialisták aránya. A posztmaterialisták aránya minden nyugat-európai országban emelkedett. Allardt az élet minőségének három dimenzióját különböztette meg: 1. hogy az emberi társadalmakban az életszínvonal-emelkedéssel párhuzamosan nem emelkedik a megelégedettség vagy a boldogság szintje. Melvin Kohn az értékvizsgálatokat és a szocializációs vizsgálatokat érdekes módon kapcsolta össze. akik egy-egy materialista és posztmaterialista értéket tettek az első két helyre. II. . 2. Riesman szerint a modern tömegtársadalomban egyre inkább eluralkodik a kívülről irányított típus. aki cselekedetivel a társadalmi környezet elismerését kívánja elnyerni. a szubjektív indikátorokkal mért megelégedettséget pedig boldogságnak. személyiségét. meggazdagodásnak. Mind a három dimenzióban lehet objektív és szubjektív indikátorokkal mérni a szükségletek kielégítését. Az élet minőségének három dimenziója Az életminőség két fő kérdése: I. gondolkozását. a szeretetet. vagyis a jó emberi kapcsolatokat. de ezt láthatóan káros tendenciának tartja. A második probléma azért merül fel. 3. Az objektív indikátorokkal mért jelenséget nevezte jólétnek. . aki az első két helyre tette a materialista értékeket. illetve magasabb az arányuk a fiatalabb nemzedékekben. hogy a végzett munka jellege erősen befolyásolja az egyén értékeit. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Az értékek változása A fejlett országokban valóban nagyobb fontosságot tulajdonítanak az egyéni teljesítményeknek. a birtoklást. Riesman (1968) A magányos tömeg című könyvében megkülönbözteti: . A gazdagabb országokban általában magasabb a posztmaterialisták aránya. posztmaterialista. mert a legtöbb ilyen vizsgálat azt mutatta. a létezést vagy önmegvalósítást. sikernek. Feltűnő.a kívülről irányított embert. vagyis az anyagi életszínvonalat. értékei szerint cselekszik. mint az iparosodás előtt vagy annak alacsony szintjén lévő társadalmakban. míg vegyesnek mondta azokat. ezért a környezet elvárásait tekinti irányadóknak.116 D. Hogyan lehet az emberi szükségleteket vagy jóléti értékeket rendszerezni? II.

beletörik az elmebeteg szerepbe.117 Kétféle személyiséget különböztetett meg: 1. gyermekek szocializációját. Totális intézménynek nevezi azt. Ezek az adatok egy meglehetősen tradicionális értékrend uralmára engednek következtetni. évi. ha apa nélkül nőnek fel. . Ez az elméleti hipotézis valójában a munkahelyen történő felnőttkori szocializáció erős hatását tételezi fel. aki nyitott az újítások iránt. és hogy ez a szerepe pozitív vagy negatív. hogy a gyermekek szocializációja szempontjából hátrányos. A különböző társadalmi osztályokhoz. a Társadalomtudományi Intézet által végzett vizsgálat szerint tíz életcél fontosságát osztályoztatták a megkérdezettekkel egy hétfokozatú skálán. Ilyen szerinte az elmekórházon kívül a börtön. Goffman szerint hasonló folyamatok történnek más totális intézményekben is az oda bekerülőkkel. Az egyik alapvető kérdés: a családban ma végbemenő változások hogyan befolyásolják a 2. A vizsgálatok kimutatták. aki mások nézeteivel szemben türelmetlen. a nyitott személyiséget. a hedonizmus és az érdekes munka. A Rokeach-féle értékvizsgálati módszerrel végzett vizsgálat eredményeit összehasonlították az amerikai eredményekkel. A televízióműsorok nézése mekkora szerepet játszik a gyermekek szocializációban. A szocializációt befolyásoló körülmények 1. a hadsereg és egyes szerzetesrendek. Sokkal kevésbé fontos a siker. ragaszkodik a hagyományos felfogáshoz. A felnőttkori reszocializáció különleges eseteivel foglalkozott Goffman Elmeintézetek című könyvében. tehát a modern és az önmegvalósítással összefüggő értékek. és a közállapotok különböző elemeivel. tekintélyelvű személyiséget. intellektuálisan rugalmas és türelmes az övétől eltérő nézetekkel szemben. Kétszer 18 értéket rangsoroltattak a megkérdezett személyekkel. 4. MAGYARORSZÁGI HELYZET A tradicionális értékek uralma Az 1981-1982. hogy a gyógyintézetbe bekerülő pácienst milyen eljárásoknak vetik alá. a közintézményekkel a legelégedetlenebbek. 2. 3. A legszélsőségesebb formában ilyenek voltak a nemzetiszocialista koncentrációs táborok és a szovjet Gulag táborai. autoritárius. A vizsgálatok eredményei. Így beletanul. 5. hogy a fejlett országokban általában a családdal a legelégedettebbek az emberek. amely a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik. hogy a személyisége megváltozik. gyanakvó a változásokkal szemben. rétegekhez tartozó családok más módszereket alkalmaznak-e a gyermeknevelésben és így más szocializációs eredményeket érnek-e el. Egy elmegyógyintézetben végzett tapasztalatait írta le. intellektuálisan merev. A szigorú vagy az engedékeny nevelés kedvezőbb a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. amelyek mind azt eredményezik. a szabadság. másrészt az anyagi gyarapodás. Az élet minőségének vizsgálata Az élet minőségére vonatkozó vizsgálatok még nagyon újak. A legfontosabb érték egyrészt a család és a nyugalom. alkalmazkodik a változásokhoz.

ezzel szemben a szabadság. Könyvolvasás. Normák és életminőség a magyar társadalomban Utasi Ágnes (1991) az interperszonális kapcsolatok és támogatási rendszerek témakörében végzett nemzetközi vizsgálat magyar adatai alapján azt a következtetést vonta le.Az eszközértékek közül mindkét országban nagy fontosságot tulajdonítanak a szavahihetőségnek és a felelősségvállalásnak. Ez a segítség elsősorban anyagi támogatást. Az eszközértékek között viszont még inkább előtérbe került az értelmesség. valamint a segítőkészségnek. Tovább erősödött a magyarországi értékrendszer individualizált és intellektualizált volta. Az érzelmi kapcsolatok a családon belül ridegebbek. a XIX. ha arra rászorul. A fenti vizsgálatok alapján fogalmazta meg Hankiss Elemér azt a négy értékrendtípust.118 Mindkét országban a béke és a család a két legfontosabb célérték. hogy a családon. . A felső. a puritán-felhalmozó 3. az önérzetet. rokonságon és baráti körön belüli kapcsolatok igen szorosak. Tehát a televízió bizonyos egyenlítő hatással volt a művelődésre. ezzel szemben Amerikában az önmegvalósítással összefüggő értékek és a nem anyagi életcélok látszanak fontosabbnak. ahol az egyéb művelődési tevékenységek már a televízió megjelenése előtt is ritkán fordultak elő. a fogyasztói hedonista 4. Csökkent a korábban nem sokra értékelt szociabilitási és közösségi értékek fontossága.és középfokú végzettségűek körében az egyéb művelődési tevékenységeket bizonyos fokig vissza is szorította. A televízió nézése minden társadalmi rétegben kitöltötte a szabadidő mérsékelt növekedését. az önmegbecsülést és a hatékonyságot. az emberi kapcsolatok és az értelmes élet terén mutatkozó negatív jelenségek arra engednek következtetni. amelyet ma a magyar társadalomban megkülönböztethetőnek lát: 1. javításához szükséges értékek vannak előtérben. viszont a magyar társadalomban lényegesen fontosabbnak tartják az értelmességet és fegyelmezettséget. Századi munkásmozgalmi értékrend. Nagymértékben hiányzik a tágabb társadalmi környezet iránti bizalom. mint Amerikában. ilyen tendencia nem mutatkozott. az előítélet-mentességet. Hazánkban az életkörülmények biztosításához. mint a többi vizsgált országban. ebből a körből a magyar társadalom legtöbb tagja jelentős segítségre számíthat. lényegesen kevésbé fontosnak a megbocsátást. . . viszont nőtt az anyagi jólétnek a fontossága. az ennél alacsonyabb végzettségűek között. A normák megrendülése. hogy a könyvolvasásra fordított idő lényegesen lecsökkent. az egyenlőség és még inkább a bölcsesség és az üdvözülés mennyivel kevésbé fontos. 1990-ben és 1993-ban újra vizsgálták az értékeket a Rokeach-teszt segítségével. a hagyományos keresztény 2. megelőzve a morális értékeket. mint Amerikában. Századi és korai XX.és elidegenedésválság alakult ki.Feltűnő. Csökkent a munka hasznosságának. Füstös László és Szakolczai Árpád bizonyos változásokat mutattak ki a rendszerváltás előtti felvételekkel összehasonlítva. Az általános bizalmatlanság oka minden bizonnyal az 1990 előtti totalitárius rendszerekben szerzett tapasztalat. hogy Magyarországon a haza. televíziózás Az időmérleg-adatok arra engednek következtetni. munkavégzést jelent (vagyis instrumentális segítség). hogy a magyar társadalomban anómia. a munka és az anyagi jólét mennyire fontos célérték.

az alapvető emberi értékek tiszteletben tartása. . Az államnak általában kerülni kell a társadalom értékrendszerébe való közvetlen beavatkozást. ezért valószínűleg szükséges.119 Társadalompolitika Az értékek és az élet minősége is a civiltársadalom intézményeiben formálódnak ki és ott módosulnak. Az állam demokratikus és toleráns jellege. de nem elégséges előfeltétele a társadalom értékrendszere és életminősége egészséges alakulásának.

alkoholizmus becslési módszere: orvosi def: az az alkoholista. hogy alkalmat ad a közösségnek a bűnöző elitélésén keresztül. amely elég toleráns. A devianciák nem szükségképpen károsak a társ. hanem a társadalomi gyakoriságának magyarázatát keresik . lelki betegségek. ennek hatavn százalékát tekintette alkohol okozta májzsugorodásnak. a) Jellinek-képlet: adott évben májzsugorodásban meghaltak számából indul ki.nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják. de elejét veszi . epidemiológiai felvételeket végeznek a lakosság körében.szociológia elmélete összetettebb . olyan társadalmi állapotot. Módszerek 1. hogy a deviancia annyira elhatalmasodjék rajta. hogy követtek-e el ellene egy meghatározott időn belül bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta bűncselekményt 3.meg kell találni egy olyan szabályozást. korszakokként változhatnak. b)Ledermann-módszer: egy főre jutó alkoholfogyasztásból indul ki 4. hanem az adott társadalom ítéletéből. kábítószer fogyasztás. nálunk használjuk Juhász Pál féle neurózisskálát Elméletek 1.120 17. hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt éljen. alkoholizmus. hogy viselkedési normáit szimbolikusan szilárdítsa és a közösségi összetartozás érzését erősítse . A szociológiai def: alkoholista. akinek az életében az alkohol fogyasztása súlyos problémát okoz. a társadalomban elfogadott normákból. bűnözés társadalmi haszna. statisztikai mutatók 2. megszorozza 144-el. akinél kialakult a dependencia. Nem tudunk pontos adatokat az alkoholisták számáról. egésze számára. Legalább két változata van (egyik mindennap iszik.Durkheim: deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik. de ennek is két fajtája van). másik addig iszik ameddig teljesen lerészegedik. fejezet: Deviáns viselkedés Alapfogalmak deviáns viselkedés: normszegő viselkedés: bűnözés. hogy a társadalom dezintegrációját idézze elő 2. A szociológia minden deviáns viselkedés okát kutatja. csak a súlyosabb normaszegést tekinti devianciának. tünetek előfordulása alapján skálát szoktunk szerkeszteni megkérdezett személy skálapontszáma alapján soroljuk be a lelki egészség és betegség különböző fajtáiba. epidemiológiai vizsgálatok: kábítószer-fogyasztók számát mérik ezzel. öngyilkosság. viktimológiai felvételek: úgy próbálják a bűnözés elterjedtségét felmérni.minden deviancia kisebb vagy nagyobb mértékben károsnak vagy diszfunkcionálisnak látszik a társra nézve . ezek társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek. nem tud uralkodni az ivásán. hohy a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg. helyesebb alkohollal kapcsolatos problémákról beszélni. A szociológiai elméletek jellemzői: . A normák társadalmakként eltérőek lehetnek. Deviancia funkciói és diszfunkciói: . lelki vagy mentális betegségeket is nehéz mérni.

elmélet szerint azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedés forma.közgazdasági fogalmakkal.társ.elmebetegségek okának gyakran jelölik meg a genetikus hátteret: nem lehet kizárni. Lombroso: koponyaalak és a bűnözés között látott összefüggést→ bűnözők jobban hasonlítanak az emberszabású majmokra . akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel. pl: öngyilkosság esetén a megoldhatatlan helyzetből való menekülés szándéka. Anómiaelméletek: Durkheim: egy-egy öngyikosság okait kereshetjük a kérdéses személy lelkialkatában vagy közvetlen környezetében. ezek kultúránként eltérnek . erős vagy gyenge társadalomi kontroll 7.erőszakos bűnözést speciális kromoszóma rendellenességgel hozza kapcsolatba: nem bizonyították meggyőzően . korlátozzák .ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai és biológiai elméleteiről 4.akut feszültséghelyzetre. 2. ennek mélylélektani gyökereit keresi.Jessor és munkatársai: szociokultúrális rsz-nek három része van. ezek között is a neurózisok okát. de az öngyilkosságnak az adott társadalmon belüli gyakoriságát csak a társ. ezért hajlamosak más emberekkel szembeni erőszakra.az ilyen magyarázat céljára fogalmazta meg az anómia elméletét (eszerint az anómia a társadalom normák meggyengülésének állapota. kevésbé szigorúan szabályozzák. agresszióra 5.pl: szeszesital v. ill.agresszió elmélet: személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség. vagy az egész személyiség fejlődésre helyezik a hangsúlyt Dollard: frusztráció. tagjainak viselkedését a kultúrális normák és értékek szabályozzák. kora gyermekkori élményekben látják a felnőttkori deviancia gyökerét Fomm: eltávolodott az eredeti freudi pszichoanalízistől. többek között gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel . úgynevezett differenciális asszociáció elmélet: azok.ide tartozik a chicagoi iskola bűnözéselmélet. hogy bizonyos genetikai vagy más örökletes biológiai adottságok hajlamossá tesznek bizonyos elmebetegségekre . az agresszió irányulhat más személyek ellen vagy önmaga ellen akut feszültséghelyzet: a deviáns magatartású személy a feszültség szorításában mintegy belemenekül a devianciába.elmélet valószínűleg nem bizonyítható 6. egészének jellemzőivel lehet megmagyarázni. amelyek azt engedélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják. Szocializáció zavarai: . akik ritkán találkoznak bűnözőkkel . elsősorban a mentális betegségek. Kulturális elméletek: . várható haszonnal és költségek kockázatával magyarázta a vagyon elleni bűnözést . mértéktelen alkoholfogyasztás motívuma a feszültség. nagyobb valószínűség szerint válnak bűnözőkké.vagyon elleni bűnöző racionálisan jár el.mérlegeli a cselekményből várható anyagi nyereséget és a lebukás kockázatát. 3. eltűrik. precipitáló tényezője a deviáns viselkedés kezdeténmeg kell keresnünk a mögöttes okokat Bűnözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján: . normák.121 3.C. kábítószer-fogyasztás némely kultúrában megengedett vagy egyenesen szükségszerű . Biológiai elméletek: . mint azok. nincs megértés és együttérzés más emberek iránt. frusztráció agresszív viselkedést eredményez.az akut stresszhelyzet csak a közvetlen kiváltó. amelyek a viselkedést szabályozzák. pl: Hitler halottak iránti beteges vonzódása (nekrofília) pszichopata személyiség: nincsenek morális gátlásai. a várható büntetést . Pszichológiai elméletek: . hozzáférési lehetőségek.egyik oka a deviáns viselkedés kialakulásának .és szorongásoldó hatása pszichoanalitikus: személyiség fejlődésben keresik a deviáns viselkedés. amely deviáns viselkedés gyakoriságát befolyásolja: 1.

alkoholizmus stb.bűnözés egészét nem lehet összevetni a büntetőjog eltérései miatt . ehhez az eszköz a tanulás. hogy a fenti társadalmi intézmények reakciója nagymértékben függ a deviáns viselkedésű személy társadalmi helyzetétől elmélet szintézise: egyén deviáns viselkedésének gyökere valamilyen szocializációs zavar: nem teljesen érett vagy erős személyiség nem képes a felnőtt élettel együtt járó feszültséget elviselni. nem számit deviáns viselkedésnek 4. alapja az a megfigyelés. újitás: pl: bűnözés 3. konformitás 2. hanem a társadalomnak. elmebetegség. négyféleképpen lehet reagálni: 1. 5. nagyváros nyomornegyedei. Minősítési elmélet: minősítési vagy címkézési (labelling) elmélet: nem a viselkedésen magán. valamint egyes erre kijelölt társ-i intézményeknek válaszreakcióin múlik. hogy a deviáns viselkedések gyakoribbak a társ-i hierarchiában lefelé haladva.statisztika által kimutatott öngyilkossági arányszám nagyjából 1960 óta nálunk a legmagasabb Bűnözés: .fontos. egyén hiábavalónak és haszontalannak érzi magát 5. slumja. életcélok megvalósithatatlanok és ezért nem fontosak 4. hanem a társ-ban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. az élet értelmetlensége. az elmagányosodás.különleges probléma a szervezett bűnözés . lázadás Srole: a mentális betegségek vizsgálatában az anómia öt dimenzióját különböztette meg: 1. pl: általánosan elfogadott cél az anyagi siker. hogy a deviáns viselkedést mutató személyek a társ-i viszonyok áldozatai. amely megkönnyíti a szervezett bűnözés terjedését határoktól függetlenül stb. normanélküliség anómia elméletekből adódó fontos következtetés. hogy a közösség vezetői közömbösek a közemberek igényei iránt 2. szerinte az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése az adott társ-ban. mint inkább az. nem vagy csak kis részben hibáztathatóak a viselkedésükért 8.122 ezek alapján mondhatjuk.ezt nevezhetjük anómiás állapotnak (ilyen állapotban a társ tagjai nagyobb gyakorisággal reagálnak deviáns viselkedéssel Merton: új anómia fogalmat vezetett be. hogy az ilyen változások akut feszültséghelyzetet teremtenek. visszahúzódás: pl: csavargás. önértékelés elvesztése. társadalomból kiszakadt szegény réteg.növekedő tendenciák okai: fejlett országokban elterjedt munkanélküliség. ezért devianciába menekül (társ és a közvetlen környezet kultúrától függ milyen devianciát választ) Nemzetközi tendencia Öngyilkosság: . nem várható segitség az embertársaktól Elidegenedés: Seeman szerint ezek a dimenziói: hatalomnélküliség. hogy a pszichiáterek elembetegnek minősítik Goffman stigmának vagyis megbélyegzésnek nevezte ezt a minősítést . . intenzív nemzetközi vándorlás. ritualizmus: társ-i normák lélektelen követése. társ müködése érthetetlen. növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát. hoyg valamely személy vagy viselkedés deviánsnak minősül-e (pl: az elmebeteget nem annyira a viselkedés különbözteti meg a társ többi tagjától. kiszámithatatlan 3. az önmagától való elidegenedés. a munka és a takarékosság Merton szerint az anómiás helyzetre három ill. általában norma és értékzavart vagy válságot okozhatnak. az a meggyöződés.

nyugtatók igen gyakori szedése . nem emelkedik az inflációval párhuzamosan.rohamosan terjed nálunk. most már úgy tűnik a terjedés stagnál . fiatalok vannak túlsúlyban Alkoholizmus: . szeszesital-fogyasztás alapján kis csökkenés figyelhető meg . ezért pl korábbi lopás szabálysértésnek. az az értékhatár.növekedés oka lehet: magas az infláció üteme.új deviáns viselkedés fajta nálunk. a mostani már bűncselekménynek számít .előfordulásuk gyakorisága társadalompolitikai eszközökkel legalább bizonyos tartományon belül befolyásolható.elítéltek száma nagymértékben függ a büntetőjogtól és a bíróságok gyakorlatától . és még nem tisztázott mit kell annak tekinteni .erősen összpontosulhat bizonyos hátrányos helyzetű társadalmi rétegekre .két féle mérés miatt eltérőek országon belüli eredmények . terjed a nők körében az alkoholisták korösszetétele folyamatosan fiatalodik Kábítószer-fogyasztás . több tényező hatása (pl: szeszesitalok árának emelése. hogy azok gyakorisága a gazdasági fejlődéssel.század eleje óta a legnagyobb öngyilkossági gyakoriságú országok közé tartozik Bűnözés: .nem lehet megmondani melyik becslés a jó: májzsugorodás alapján folyamatos növekedés becsülhető.deviáns viselkedések gyakoriságának időbeli tendenciái is eltérőek lehetnek országonként. divatáramlat-vagyis maradiság v.ismertté vált bűncselekmények száma nő.123 Alkoholizmus: .második vh után nőtt az alkoholfogyasztás .nincs pontos statisztikai adat . ez túlnyomó részben lopás . avantgárdság kérdése) Kábítószer fogyasztás: .orvosi javaslatra nem szedhető vagy tiltott drogok közül a marihuána fogyasztása a leggyakoribb. emberek többet törődnek az egészségükkel.azért célszerű megkülönböztetni őket. kül kábszerek fogyasztása hullámszerűen alakul ki Lelki betegségek: . például a szeszesital-fogyasztás növekedése és ezzel az alkoholizmus terjedése megállítható Magyarország Öngyilkosság: . iparosodással.különböző statisztikai adatok eltérőek: nagyságrendjük és időbeli tendenciájuk is eltér .különféle deviáns viselkedések előfordulási gyakorisága országonként nagyon eltérő.nincs a mentális betegségeknek a nemzetközileg egységes definíciója .elmúlt évtizedekben megállt a növekedő tendencia. nehezen becsülhető . tehát nem állíthatjuk. tehát nem fogalmazhatjuk meg az összes fejlett társadalomra jell törvényszerűségeket . városiasodással együtt törvényszerűen változik .sokféle kábítószer létezik. de nehéz mérni .5-10 százalék külföldi elkövető .elitéltek többsége férfi. mert hatásuk és veszélyességük eltérő.szipuzás elsősorban a leghátrányosabb helyzetű fiatalok között fordul elő .férfiak.középkorú férfiaknál a leggyakoribb.terjed. fiúk közül többen kerülnek kapcsolatba a droggal mint a lányok . amely fölött a vagon elleni cselekmény bűncselekménynek minősül.

124

- többi kábítószer beszerzése sokkal nehezebb, drágább ezét nincs nagy társadalmi különbség - utolsó évtizedekben jelent meg nálunk, járványszerűen terjed, de gátja a terjedésnek a hozzáférhetetlenség és a pénzhiány Lelki betegségek: - előfordulás gyakoriságának alsó határa a pszichiátriai intézetekben nyilvántartott (ambulánsan gondozott) betegek száma - vannak még nagy számmal fekvő betegek is, a kettő között nagy az átfedés - mindkét szám lassan nő mostanában, oka: pszichiátriai ellátás bővülése, nem a népesség tényleges lelki egészségi állapotának változása - neurózisba és depressziós tünetekben szenvedők száma folyamatosan nő, - ezzel pl növekszik a társ. rétegi közötti különbség - magasabb arányban jellemzi ez a nőket Deviáns viselkedés okai Magyarországon: 1. viselkedés előtt akut feszültséghelyzet fordul elő; pl: öngyilkosságok hátterében kimutatták a családi konfliktusok és az elmagányosodás áll 2. családi problémák, család hiánya 3. állami gondozottak, ill. más gyermekkori szocializációt megzavaró események (pl: szülő halála) előfordulása: ilyen gyerekeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki deviancia 4. alkoholisták szülei között ill. baráti-munkatársi környezetben gyakran vannak olyanok, akik nagy mennyiségben gyakran ittak 5. öngyilkosságok családi halmozódása 6. vannak olyan devianciák, amelyek elfogadottak, sőt néha követendő példaként szolgál Maksonyi Ferenc: anómia és a gazdasági-társadalmi változások közötti összefüggést kutatta, olyan országokat vizsgált, amelyek gazdasági vagy társadalmi változáson ment keresztül, Durkheim anómia elmélete alapján azt kéne várnunk, hogy a változó közösségekben gyakoribb az öngyilkosság, ennek ellentéte volt igaz: hanyatló közösségekben gyakoribb a súlyos anómia, és elidegenedés-válság alakult ki, oka: történelmi, társadalmi megrázkódtatások; háborús vereségek; erőszakos, legtöbbször külső beavatkozások hatása végbement rendszerváltás; gyors, erőltetett iparosítás; nagy belső vándorlás 7. mertoni elmélet nálunk is igaz: bűnözés erősen koncentrálódik a legalacsonyabb iskolai végzettségű és társadalmi helyzetű rétegekben, az alkoholizmus, a drog használat, öngyilkosság is gyakoribb a szakképzetlen munkások között 8. kevés nálunk a mentálhigiéniás segítség, szegényesek a pszichiátriai ellátást, szociálpolitikai segítséget nyújtó állami és más segítség nyújtások

125

18. fejezet:Vallás
A legfontosabb norma ajánló és alátámasztó értékeket kínál. Tág definíciója: vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára vonatkozó válaszokat fogalmaz meg (akkor is, ha nem hivatkozik Istenre), így kijelenthetjük, hogy minden emberi társadalomban volt vallás. Vallástörténészek (Eliade 1994-1996) és kulturális antropológusok valóban az ősemberi társadalmak óta minden emberi társadalomban kimutatták valamilyen vallás létezését. Durkheim (1925): a társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól. A vallásszociológia: a szociológia elkülönült, intézményesült ága. ALAPFOGALMAK Vallás és vallásosság - Durkheim (1925) szerint a vallás a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. A profán és a szent dolgok magkülönböztetése: Profán: az adott társadalomban mindennapos, szokásos, adottnak vehető. Szent: nem hétköznapi, hanem mintegy „földöntúliak", meghaladják a közvetlen léttapasztalatokat. - Yinger (1970) szociológiai definíciója: „olyan hit- és gyakorlatrendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseivel birkózik”. Végső kérdések: Mi az ember életének értelme? Miért van szenvedés? Mi történik az emberrel halála után? Van-e az emberi életnek valamilyen nagyobb célja? (Megjegyzendő viszont, hogy nem foglaltatik benne az Isten létébe vetett hit, így elvileg elképzelhető, hogy egy ateista filozófiának is vallásfunkciója legyen.) - A vallásosság több dimenziói. 1. hit bizonyos vallási tételekben, 2. bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel (istentisztelet, imádság stb.), 3. vallási ismeretek (pl. a Biblia ismerete), 4. vallási élmények (Istennel való személyes kapcsolat), 5. a vallás által előírt erkölcsi normák megtartása. Ezeknek elkülönülését azért kell hangsúlyozni, mert nem szükségképen járnak együtt (pl. egy hívő ember nem vesz részt istentiszteleten). Egyház, szekta, felekezet, kultusz A vallás közösséget létrehozó szervezet. E. Troeltsch (múlt sz-i vallásszoviológus) nyomán megkülönböztetjük a szervezet két típusát: az egyház és a szekta. Újabban bevezettek még két fogalmat: felekezet (denomination),és kultusz ( cult).

-

-

Az egyház: nagyobb létszámú társadalmi szervezet, ahová a tagok beleszületnek, képzatt papsága van, valamint a tanítást, az intellektuális elemeket hangsúlyozza. Hozzá tartozhat a társadalom teljes népessége, mely által összekapcsolódik az állammal. A szekta: kisebb létszámú, a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megtérés szükséges, többnyire nincs specializált papsága, az érzelmi elemeket, a vallásos élményeket hangsúlyozza. Más egyházak és szekták tagjait általában nem tartja vallásosnak, ezért azok megtérítésére törekszik. Vallásszociológusok véleménye: vagy eltűnnek, vagy felekezetté alakulnak át, tehát közelednek az egyházi szervezethez. A felekezet: a szekta és az egyház között áll. A többvallású társadalmat elfogadó egyház, amely toleráns a többi felekezettel szemben. (A modern társadalmak Greeley (1972) szerint

126

-

felekezeti társadalmak: a felekezetek egyrészt függetlenek az államtól, de több él együtt a társadalomban.) A kultusz (újabb vallásszociológiai fogalom): olyan formátlan vallási vagy nem vallási csoportosulás, amely valamely hit vagy rituálé körül alakul ki (pl. a satanizmus és a boszorkányhit). Új vallási mozgalmak (new religious movements): a közelmúltban jelentek meg és szekta vagy kultusz jellegűek.

Civil vallás R. Bellah (1967, amerikai szociológus) vezette be a fogalmat: Vallási tartalmú, mindenki számára elfogadott, de nem kapcsolódik egy meghatározott valláshoz (az amerikai társadalomban jellemző). Pl. Isten, hálaadás napja stb. Bellah szerint az amerikai társadalom integrációjában fontos szerepe van. Fundamentalizmus Fundamentalista: vallási mozgalmak, csoportok, közösségek, amelyek néhány hittételhez ragaszkodnak, ezeket igyekeznek ráerőltetni a tágabb környezetükre. A tételtől való eltérést eretnekségnek tartják. Pl. a világteremtés, az ember származásának magyarázata. Módszerek A népszámlálások nem kérdezik következetesen (Mo-on csak 1949-ig mérték a felekezeti hovatartozást) és csak a megkeresztelés tényét regisztrálják. A vallásszociológiai vizsgálatok: nincs általánosan elfogadott módszer a vallásosság mérésére. Oka: a vallásosság fogalmának változatos és többdimenziós definíciói. Módszerei: 1. legegyszerűbb kérdésfeltevés: „Vallásosnak mondja-e magát?” (Bonyolultabb kérdéseket is fel lehet tenni bizonyos hittételek elfogadásáról vagy elutasításáról). 2. a templomba járás stb. gyakoriságának megkérdezése. (Bár ez inkább az egyházhoz kötődésről, mint a vallásos meggyőződésről ad információt.) 3. megfigyelés módszere: inkább egy-egy vallási közösség, pl. szekta vagy gyülekezet vizsgálata. ELMÉLETEK A vallás funkciója a társadalomban Kérdés: Mi a vallás szerepe a társadalomban? - Durkheim (1925) szerint minden társadalomnak szüksége van értékeket tudatosító, az együttműködésre és az integrációra támaszkodó rituálékra. Ezért – még ha a hagyományos vallások vissza is szorulnak – értékeket megfogalmazó eszmerendszerekre, szimbolikusan kifejező rituálékra van szükség. - Berger és Luckmann (1963; 1967) szerint az ember nem ösztönei nem képesek a cselekedetek teljes irányítására, ezért viselkedési szabályokat, normákat alakít ki magának. Ezeket alá kell támasztania valamilyen értékekkel, amelyek az emberi élet végső vagy egzisztenciális kérdéseire ad választ. A vallások ezekre kérdésekre kínálnak válaszokat, ezért van szüksége valamilyen elképzelésre, világképre. (De nem minden vallás egyenértékű pl. emberáldozatokat felmutató és a szeretetet hangsúlyozó vallások etikai különbségei.) A vallás funkciója tehát: tájékozódás a világban. Másik oldalról: a társadalom tagjai számára közös értékeket és normákat ad. Továbbá: - elősegíti a társadalmi integrációt, az összetartozás érzését, - közösséget teremt, - legitimálja a fennálló társadalmi (politikai) intézményeket (néha ennek megváltoztatására törekszik. lásd latin-amerikai felszabadítási teológia).

Ennek következménye lehet. a mohamedanizmus. az egyház befolyása és szerepe a politikában. mint inkább változását értik. a zsidó és keresztény vallások racionálisabbak. hogy a vallás a gazdasági alap függvénye. a konfucianizmus és taoizmus. mert azokat az állam és más szervezetek nem képesek ellátni. akkor az az. A racionális gondolkodás elterjedése. a racionális gondolkodás elterjedésével párhuzamosan a vallás fokozatosan elveszti fontosságát. az izraelita vallás és a kereszténység). az oktatásban. Szerepe a mindennapi életben gyengül. ha az egyházak visszahúzódnak politikától kedvez hatásuk erősödésének. Egyben több. azokat szolgálja. Pl. ezen belül a vallás változása milyen kapcsolatban vannak egymással.) elvégzésének függetlenülése az egyházaktól. a rendszerváltozást támogató tevékenységéből pedig arra következtethetünk. hogy a vallás és az egyház mindig a fennálló viszonyok megmaradásában érdekelt erők oldalán áll. fokozatosan megszűnik.127 A gazdaság és a vallás összefüggései Legfontosabb. mint a korábbi mágikus hitek. A szekularizáció elmélete Az első elméletek szerint: a gazdasági és társadalmi fejlődéssel. a hinduizmus és más indiai vallások. . Másrészt valószínű. Ez világos példája a vallás társadalmi változást előmozdító hatóerejének. Átalakul az egyházak szervezete. . oktatás. .Max Weber: a szekularizáció helyett a világ varázstalanításáról beszélt: a modern társadalmakban tért hódít a vallási magyarázatokkal szemben a környezet. és ezzel párhuzamosan erősödik az úgynevezett „laikusok” szerepe. amelyet a történelem vitathatatlanul bizonyít. . Fontosnak találta a protestantizmus hatását: ugyanis ennek az etikának tulajdonítható. legérdekesebb kérdés: gazdasági és a tudati viszonyok változása. Ehhez kapcsolódik a vallás társadalmi hatásának kérdése: a fennálló viszonyok konzerválását vagy a fennálló viszonyok változását szolgálja a vallás? Marx állítása: a vallás a nép ópiuma – azt a meggyőződést fejezi ki. hogy a vallási igényekre összpontosíthassák figyelmüket. majd az emberek kapcsolata teljesen megszakad az egyházakkal. Ehhez sorolta a tudati elemeket és ezen belül a vallást is. szegénygondozás stb. de ezzel párhuzamosan a vallásos gondolkodásban is erősödött a racionális elem. vitathatatlannak látszó folyamat. lazán összefüggő folyamatot különböztetnek meg a szekularizáción belül: 1. .Max Weber gazdasági és társadalomi hatásait vizsgálta a vallásoknak (pl. a természet. gyengül a hierarchia.) Emellett jelenleg úgy látszik.Újabban: nem a vallás és az egyház eltűnését. hogy a tisztán nyereségre. hogy a vallás a társadalmi életnek egyre kisebb részét öleli át. hogy az érzelmi elemeket a racionalitás nem fogja tudni teljesen elnyomni. a társadalom racionális magyarázata. melyik az ok és melyik az okozat. A nem sajátosan vallási feladatok (államigazgatás. és azon gondolkodott. Ehhez hozzá kell tenni. Kimutatta lényeges hátráltató vagy előnyös befolyásukat a modern (kapitalista) gazdaság felé. 3. erősödik a spontán csoportok önállósága. hogy ezt problematikusnak tekintette. az egészségi ellátásban stb. 2.Durkheim (A társadalmi munkamegosztásról) szerint: ha van olyan igazság. hogy az egyházak számos említett. hogy mi léphetne a hagyományos vallás helyére. A kérdéseknek tisztázása szempontjából érdekes lenne megvizsgálni az egyházak szerepét a keletközép-európai országokban 1945 után (pl. nem sajátosan vallásos funkcióiknak egy részét egyelőre megtartják. . hogy a vallásosság a „laikus" hívek körében tudatosabbá és aktívabbá válik.Marx tétele: a gazdasági alap határozza meg a felépítményt. pénzszerzésre mint öncélra irányuló tevékenység „legjobb esetben erkölcsileg megtűrt tevékenységből a Franklin Benjamin értelmében vett hivatás” lett. A rendkivüli befolyás a lengyel társadalomra cáfolni látszik azt a tételt. a lengyel katolikus egyház). (Feltételezhető pl. betegápolás. hogy bizonyos esetekben a vallás és az egyház ma is a társadalmi változás egyik lényeges tényezője lehet. bár nem zárta ki a visszahatás lehetőségét. Ez elősegítheti.

a különböző hittételeket elfogadók.A rendszeres templomlátogatók aránya mindenütt jóval kisebb. Fundamentalizmus A fejlett országokban. Vallásszociológiai és politikusi érdeklődés középpontjában áll a mohamedanizmus világméretekben való terjedése – és különösen a fundamentalista mohamedanizmus politikai hatalomra jutása egyes országokban (Irán) vagy a hatalom átvételére való törekvése (Algéria).Nincsenek hosszabb történeti múltra vonatkozó adataink a vallásosságról.1949. de leginkább az USA-ban erősödött. mely összefügg a vallásosság mérésének nehézségeivel. a katolikus egyház anyanyelven történő misézése és az amerikai protestáns „újjászületési mozgalom”). Vannak. hanem a kisegyházak és szektaszerű csoportok taglétszáma növekszik).128 Ezekből arra következtethetünk. MAGYARORSZÁGI HELYZET A magyar társadalom felekezet szerinti összetétele Különböző típusú adatok állnak rendelkezésre e téren. hanem az a kérdés. hogy a szekularizáció nem vezet a vallás és az egyház elhalásához. . viszont lényeges változást hozhat. mások a modern társadalmakra jellemző elgyökértelenedésben. . akik az okot egy általános kulturális vagy értékválságban látják. ahol az állam és a felekezetek alkotmányjogi szétválasztása a legteljesebb. Írországban a legnagyobb a vallásosak aránya. de nem a hagyományos felekezetek. és ott a mai napig tisztázatlan ok miatt kollektív öngyilkosságot követett el). a magukat vallásosnak mondók. Másutt a csökkenési tendencia megállt.Giddens 1990 körüli európai értékvizsgálata jó példa a vallásosságmutatók eltéréseire. mint az Istenben hívők aránya. elmagányosodásban keresik. Pl. de kisebb mértékben a világ más keresztény kultúrájú társadalmaiban is jelen van. A szocialista országok közül az 1980-as években Lengyelországban volt messze a legmagasabb a magukat vallásosnak mondók és a rendszeres templomlátogatók aránya. hogy nem értékeli a vallásokat és nem is tesz közöttük különbséget. Írország után a (legfejlettebb államnak tartott) USA következik. évi népszámlálás – ez volt az utolsó. (Pl. néhány drámai végkifejlet miatt az új vallási mozgalmak egész kérdésköre a vallásszociológia érdeklődésének középpontjában áll. Svédországban és Franciaországban legkisebb. de a országonként eltérő és a több nyugat-európai országban csökkenő tendenciát lehet megfigyelni (pl. a Hare Krisna mozgalom. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Szekularizációs tendenciák Az utolsó évtizedek vizsgálatai a keresztény kultúrájú országokban változatos képet mutatnak. .Látványos tevékenységeik. Új vallási mozgalmak Elsősorban Amerikában. térítéseik. hogy lesz-e vallás a jövőbeni társadalmakban. - . mikor a felekezeti hovatartozást kérdezték.Campiche (svájci) megjegyzése (1994): „Nem az a kérdés. az USA-ban pedig a vallásosság terjedését figyelték meg. a valláserkölcsi normákat követők és a rendszeres templomba járók aránya csökkent).” Kérdésünk ennek alapján: a vallásszociológiának nem kellene-e feladni azt az elvét. a szcientológia. amely a latin-amerikai őserdőbe vándorolt ki. . hogy milyen vallás vagy vallások fognak e társadalmakban élni. a Moon dél-koreai üzletember és prédikátor által alapított Egyesülés Egyháza. a neopünkösdista karizmatikus (nyelveken beszélő) mozgalom (vagy a szélső példája a jonestowni gyülekezet. ill az országok közötti különbségekre: . .

9 1949 70.Felekezeten kívülieket leginkább a magas iskolai végzettségűek között találhatunk. 5. Vallásellenes vagyok Nemvagyok vallásos Bizonyos fokig vallásos vagyok Vallásos vagyok.9 6. Iskolai végzettség szerint: . mint az előbb említett kategóriák közt).1 0. 1992-ben az izraelita közösségekhez tartozók száma 80 és 100 ezer közöttre becsülhető (országos számarányukra következtetni nem lehet).2 20.6% 17.7% 10.5 0.8 3. A régi passzív-befogadó-fogyasztó típusú vallásossággal szemben terjed az aktív-kereső-alkotó típusú. v.1 20. a 14 éves és idősebb népesség 0.9 4.1 – 0.1978 után éppen a fiatalok. amely szükségképpen növeli a más foglalkozású „laikus"-ok szerepét. a következő években folyamatosan csökkent.9 5. az idősek.h.7 99. Az evangélikusok számának csökkenése a német és szlovák anyanyelvűek kitelepítésével magyarázható. Tomka Miklós (1986) szerint a magas iskolai végzettségű fiatalok körében a hagyományostól eltérő vallási érdeklődés kezd kibontakozni.korábban a nők.A Tömegkommunikációs Kutatóközpont 1972 óta rendszeresen mérte a vallásosság mutatóját: „Vallásos ember-e Ön?”. amihez két válaszalternatívát adott: „igen” és „nem” 1972-ben meglepően magas volt az arány(46 %). 6. 1978-ban érte el a mélypontot (36 %). 4.2 1. utána lassan emelkedni kezdett. Ez összefügg a papok számának csökkenésével és a papság öregedésével.5 %-ára kiterjedő mobilitás-felvétel keretében gyűjtött adatot Ezek alapján: Felekezet Katolikus Reform átus Evangélikus Izraelita Felekezeten kívüli Egyéb és ism eretlen Összesen 1930 67.5% 100.5 21. és 1990-ben már 51 %-ot ért el (Tomka 1991) 1978 körüli tendenciaváltás a magukat vallásosnak mondók összetételében is lényeges változásokat hozott: .5% 38. 1949-1992: a leglényegesebb – de valójában a várhatónál kisebb – változás a felekezeteken kívüliek számának növekedése. A vallásosság változásának tendenciái . a községi lakosok és az alacsony iskolai végzettségűek között az átlagosnál nagyobb volt a vallásosak aránya. .9 1992 66. ha összetettebb a kérdésfelvetés: Hankiss Elemér és munkatársai ( 1978) hasonló kérdést tettek fel.9 100.7% 25. de öt alternatíva közül lehetett választani: 1. .129 - 1992 végén a KSH egy. ahol erős a társadalomiránti elkötelezettség. de nemrendszeresen tem plom járó ba Rendszeresen járok tem plom ba Nemválaszolt Összesen 7.0% .0 - 1930-1949: a leglényegesebb változás az izraeliták számának nagyfokú csökkenése a II. 2. nagyvárosi lakosok és magas iskolai végzettségűek között kezdett között kezdett a vallásosság erőteljesebben növekedni (bár még most is alacsonyabb közöttük a vallásosak aránya.2 – 4. alatti holocaust és (kisebb részben) a kivándorlás miatt. Ezért nő a szerepe a kisebb közösségeknek. 3.Árnyaltabb kép kapható.0% 0.1 5. és három egyház között az evangélikusok iskolai végzettsége a legmagasabb.7 99.

Nincs válasz. úgynevezett „népegyházi" vallásosság.0% 14. „belső nyugalmat ad”). Az egyéb vallásúak.9% 16. Viszont csekély azok száma. 2. 11 %-a pedig úgy vélte. hogy Jézus nem történeti.0% 4. akikben valamilyen pozitív értékelés él a vallásról (pl.130 1980-tól Tomka Miklós (1991) is Tömegkommunikációs Kutatóközpont felvételeiben öt válaszalternatívás kérdéssel is kutatta a vallásosság mértékét: Vallásos vagyok.3% Meggyőződésem szerint a 5.4% 99. egy ennél kisebb és csökkenő része következetesen ateista. Nemtudomm ondani egm 8. hogy az ateista álláspont történeti megalapozottsága is igen gyengének látszik (a megkérdezetteknek ugyanis 32 %-a úgy tudta.8% 7. 9 % konfirmált.9% A kapott adatokból következtethetünk. A megkérdezettek közül 40 % volt elsőáldozó. Összefoglalóan azt lehet mondani. egyharmad részük pedig sohasem volt templomban. hogy erősen visszaszorult a régi. hogy valójában hányan csatlakoztak hozzájuk. Noha sokkal több vallásszociológiai adatunk van. mint a nagy felekezetek vagy történeti egyházak híveié. 24. amelyben a fiataloknak nagy része szinte természetesen került kapcsolatba az egyházakkal.0% Összesen 100.6% 24. A megkérdezetteknek a fele egyik szertartásban sem vett részt. Kardos-Szigeti 1988). hogy a magyar társadalom felnőtt tagjainak egy viszonylag kicsi. Hozzá kell tenni. Erre engednek következtetni a KSH 1992. de növekvő része vallásos és rendszeresen jár templomba.4% 5. Az utóbbiak között is a reformátusok körében látszik a legelőrehaladottabbnak a vallástól való elfordulás. de ez nem biztos). új vallási mozgalmakhoz tartozók vallásgyakorlásának intenzitása sokkal nagyobb. Semmilyen szociológiai vizsgálat sem készült viszont a közelmúltban megjelent szektákról és új vallási mozgalmakról. hanem kitalált személy.5% 44. hogy a magukat vallásosnak mondók aránya 1990 után nem folytatta a növekedési tendenciáját. Arról sincsen megközelítő képünk. ill. mint a többi volt szocialista társadalomnak.3 %-a havonta egyszer-kétszer. Molnár Adrienn és Tomka Miklós 1980-as évek végi kutatása árnyaltabb információkat ad. hogy alaposan megértsük a vallásosság kiterjedését és jellemzőit a mai magyar társadalomban. évi felvételéből a vallásgyakorlás módjára vonatkozó adatok is.0% 6. tanítását követem 10. engem 4. évi háztartáspanel-felvételből nyert adatok szerint: a 16 éves és idősebb népesség 2. 9.1% 99. 14-19 éves korosztály körében többféle jellegű kérdéssel mérték a valláshoz fűződő viszonyukat. az ilyesm nemérdekel i 19. vallásnak nincs igaza 19.0 %-a hetente többször. mégis további elmélyült vizsgálatokra lenne szükség ahhoz. melyek felekezetenként mutatják ki a vallásgyakorlás módja szerinti eloszlást.9% 3. A legújabb. .7 %-a sohasem jár templomba stb. 8.0 %-a minden héten. m ódján 40. az egyház 1. Ezek azt sejtetik. a szekularizáció. 31 % bérmált.6% Vallásos vagyok a m agam 2. A Mo-i kisegyházakról két igen alapos vizsgálatra került sor (Kardos 1969.9% 0.3% 49. lehet hogy élt. tehát a kisegyházakhoz és szektákhoz. hogy a vallásosság különböző megnyilvánulásaira vonatkozó szociológiai adataink meglehetősen ellentmondásos képet adnak a mai magyar társadalomról. A legalább havonta templomba járóknál lényegesen többen értettek egyet a vallásos hitet kifejező megállapításokkal. akik alapvető ismeretekkel rendelkeznének (pl. ill.0% 14.5% 15. az 1993.3 %-a évente néhányszor és 39. sőt szélesebb azon a fiatalok köre. Ezek az adatok érzékeltetik.3% 3.2% Nem vagyok vallásos. hány evangélista volt?” kérdésre csak 9 % adott helyes választ).

hogy a vallásosság terjedésének tendenciája 1990 után folytatódott-e. mennyire káros az. A szélsőséges fundamentalizmus közelmúltbeli megnyilvánulásai külföldön és az új vallási mozgalmak megjelenése külföldön és hazánkban is igen bonyolult problémákat állít a vallási szempontból türelmes állam elé is. végül átalakul az egyházak szervezete. erősödik a laikusok szerepe. ezért mind az állam. . Mindenesetre Magyarországon is megjelentek az új vallási mozgalmak. ha az állam bele kíván avatkozni a vallásosság alakulásába (az úgynevezett államegyházak híveinek száma majdnem mindenütt sokkal inkább csökkent. később gyengülő vallásellenes propagandamunka folyt. szegénygondozás stb. Meglehetősen nagy viszont a társadalomnak az a része. kitűnt. oktatás. viszont átalakítja a vallásos gondolkodást. mind a vallás számára hátrányos. és vesz részt rendszeresen. hogy a szekularizáció több lazán összefüggő folyamatból áll: a racionális gondolkodás terjedése és ezzel a világ jelenségei vallásos magyarázatának háttérbe szorulása. Nem lehet még világosan látni. ha az állam próbálja a vallásosságot visszaszorítani. és általában érdeklődő. Ennek ellenére a magukat vallásosnak mondók aránya viszonylag magas maradt. hogy mely mozgalmak sérthetik az alapvető emberi jogokat. ÖSSZEFOGLALÁS A vallásszociológiában hosszú ideig uralkodott a szekularizáció elmélete. betegápolás. mint az államtól független egyházaké). Ma úgy látjuk. amikor el kell döntenie. amely a „maga módján vallásos”. 1978 után azonban megfordult a csökkenési tendencia. specializált intézmények feladatkörévé válnak. az ateista ideológiát terjeszteni (bár propagandájuk majdnem eredménytelen volt.131 Társadalompolitika Veszélyekkel jár. hogy a megkérdezetteknek csak egy kisebbsége „vallásos az egyház tanítása szerint”. és az állam korlátozta az egyházak működési szabadságát. a vallásos világképet. a rituálékat. gyengül a hierarchia. feladata van a társadalomban. csak a közömbösök száma nőtt). Eszerint a fejlett társadalmakban fokozatosan gyengül a vallásosság. a nem sajátosan vallási feladatok (államigazgatás. hetente istentiszteleti alkalmakon. ha az állam politikai eszközökkel próbálja az értékek – közöttük a vallási értékek – elfogadását vagy elutasítását befolyásolni. Egyik említett folyamat sem jár szükségképpen együtt a vallásosság csökkenésével.) leválnak az egyházakról. egyre többen mondták magukat vallásosnak. a vallásnak egymástól világosan eltérő funkciója. Magyarországon a szocialista korszakban kezdetben erős. Az államnak és az egyházaknak. Amikor azonban a vallásosságra vonatkozó kérdést több válaszalternatíva felkínálásával tették fel. az egyházak egyre kisebb szerepet játszanak. A szocialista korszak tapasztalatai világosan bebizonyították. bár az 1970-es évek második feléig csökkent. barátságos attitűdöt mutat a vallással és az egyházakkal szemben.

bérmunkásként kénytelen munkát vállalni a magántulajdonban lévő gyárakban stb. anyagi dimenzióval kapcsolatos szubjektív véleményeket nevezet elégedettségnek. társadalmi tulajdonban van. szokás parancsgazdaságnak is nevezni vegyes gazdaság: két tiszta típus közötti átmenet ipari társadalom: olyan társadalom. és ahol a nemzeti jövedelem túlnyomó részét ezek a népgazdasági ágak állítják elő posztindusztriális vagy szolgáltatási társadalom: olyan társ. közlekedését 2. iskolai végzettség emelkedését. mivel nem rendelkezik termelőeszköz-tulajdonnal. céljairól. ruházkodását. gazdálkodás hatékonyságának emelkedése stb. emberi viselkedés normái és motívumai.132 19. társadalmi fejlődés: bele szokás érteni az életszínvonal emelkedését. a demográfiai viselkedés. jólét birtoklási dimenzió: anyagi javak megfelelő színvonala. fokozatos és ugrásszerű gazdasági növekedés: egyszerűen a GDP-nek. többnyire viszonylag kisebb számú tőkés magántulajdonban van. lakását. pontosabban az egy főre jutó GDP-nek a növekedése gazdasági fejlődés: az egy főre jutó GDP növekedése mellett beletartozik a gazdasági szerkezet átalakulása. hasznosságáról való maggyöződés.a termelőeszközök nagy többsége. halandóság javulása stb. továbbá a gazdaság működését a szabadpiac szabályozza. intézményeinek. de vannak akik az egyéni élet anyagi és nem anyagi dimenziójával való elégedetlenséget definiálják életminőségnek Allardt életminőség definíciója: embernek háromféle alapvető szükséglete van: 1. életminőség: nem anyagi dimenzió. ahol a szolgáltatások területén dolgozik a foglalkoztatottak több mint a fele modernizáció: nemcsak a ipari termelés növekedését jelenti. fejlett ország: egy főre jutó GDP magas fejlödő országok: egy főre jutó GDP alacsony jólét: jövedelmen és a fogyasztáson kívűl beletartozik az egészségi állapot. a közbiztonság. az életminőséggel kapcsolatos szubjektív értékelést boldogságnak mai szociológia az életminőség nem anyagi dimenzióit. jólét létezés dimenziója: saját élete értelméről. hanem azoknak objektiv és szubjekti oldalát tekinti kapitalista gazdaság: két jell. továbbá központi tervek szabályozzák a gazdaság működését. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés először megindul és amelyik utóbb a fejlődés élén halad .i rsz-ek demokratizálódását is centrum: vagy magterület (core) olyan ország vagy ország csoport. tág értelemben vett kultúrájának változása. ahol a foglalkoztatottak nagyobb része az iparban és a közlekedésben dolgozik. az iskolai végzettség emelkedése. fejezet: Társadalmi változás Alapfogalmak: Társadalmi változás: társadalom szerkezetének. esetleg országrész. az önmegvalósítás Anyagit nevezte életszínvonalnak. a műveltség. és a társadalom tagjainak többsége.. az állam nem avatkozik be közvetlenül a gazdaság működésébe szocialista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége állami. másik kettőt létezés dimenziónak. jólét szeretet-dimenziója: jó emberi kapcsolatok 3. lehet gyors és lassú. a szabadon beosztható idő stb. az értékek megváltozása és a pol. városiasodás. hanem a városiasodás.. amelyek biztosítják az élelmezését.

amelyben erősen megnőnek a beruházások. kertésztársadalmak. a politikában előbb-utóbb létrejön a demokrácia. tengeri társadalmak Fourastié: proindusztriális társ. elmaradt vagy a fejlődésben az előbbiek után kullogó terület félperiféria: e kettő között elhelyezkedő terület Elméletek Comte elmélete: emberi társadalmak a tudomány által irányitott társadalom felé haladnak Marx elmélete: társadalom fejlődés csúcspontja és végpontja a szocialista. a politikai rendszert és a kultúrát is. megnő a tudás fontossága→ megváltozik a társadalmi szerkezet hierarchiája. pl: Marcuse. agrártársadalmak. elméletéhez kapcsolódó fogalom. amelyben elkezd növekedni a megtakarítás és a beruházás. a kultúrában a modern értékek válnak uralkodóvá konvergencia: ipari társ. az ipari társadalom felé közelednek. amelyben az ipari termelés kerül túlsúlyba 5. létrejön a centralizált pol-i hatalom 3. hanem a társadalmat.könyvében a minél nagyobb fogyasztásban érdekelt ember szellemi elszegényedését írja le Gerschenkron: kiegészítette Rostow elméletét azzal.és külkereskedelem. fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz. halásztársadalmak. később iparosodókban egyre nagyobb Ipari társadalom elmélete: az iparosodás alapvetően alakítja nemcsak a gazdaságot. ill. ezzel egyidejűleg nő a szolgáltatások szerepe. erősödik a társadalom biztosítás . amelyben megnő a szellemi foglalkozásúak aránya. hogy az emberi társ-ak fejődése elvezet valamilyen tökéletes végállapothoz.tömeges fogyasztás társadalmával szemben erős kritikák jelentek meg. tömeges fogyasztás szakasza. hagyományos agrártársadalom 2. társadalmi és politikai élet összes jellemzőit.és vadásztársadalmak. elmélete szerint az ipar része a nemzeti jövedelem megtermelésében és a foglalkoztatásban bizonyos felső határ elérése után csökkeni kezd. és a fejlődés törvényei determinisztikusak Rostow elmélete: gazdasági növekedés szakaszai: 1. több szabadidejül van.séma leglényegesebb eleme a hármas pont. a hatékonyságra és a folyamatos növekedésre való törekvés uralkodik.133 periféria: ezektől a területektől távol fekvő. kommunista társadlom lesz Spencer elmélete: az emberi társadalmak egy olyan liberális gazdasági-társadalmi-politikai rendszer. utána a növekedés lelassul. a kapitalista és szocialista társadalmak valamilyen közös modell felé fognak közeledni: vegyes gazdaság lesz. elkezdődik a gyors iparosodás 4. korábbinál magasabb lesz az életszinvonaluk.ez a pont kb 40 évig tart. mert ebben a beruházásé a döntő szerep .az ipar hatása olyan erős. megváltozik az emberek életmódja. fellendülés vagy nekirugaszkodás szakasz (take-off). hogy az állam szerepe a gazdasági növekedés megindításában eltérő volt. de állandósul . ipari társadalmak + három mellékút is van: pásztortársadalmak. érettség szakasza. intenzívebbé válik a bel.először iparosodó országokban csekély. hogy az ipari társadalmak közötti különbségek el fognak mosódni. típusokat egymástól Lenski társadalomtípusai: gyűjtögető. a gazdaságban a nyereségre. mert a tudással rendelkezők kerülnek hatalomra . a piaci és a gazdasági tervezés együtt fogja a gazdasági folyamatokat irányítani Lenski: termelés technológiája és szervezete messzemenően meghatározza a gazdasági. a társ-i kapcsolatok racionalizálódnak. az emberiség történetének fordulópontját a technológiai újítások hozták meg és ezek választották el a különböző társ. amelyben az állam szerepe minimális lesz és amelyben a piaci verseny a darwini természetes kiválasztódáshoz hasonlóan spontán módon irányítják a folyamatokat Ezeket a korai elméleteket az jellemezte.

kulturális rsz (normák és értékek kérdéseiben való konszenzus alakul ki). amely segit az egyéneknek. vélemény a nagy társ-i kérdésekről 4.: szigorúan tartja magát a társadalmi udvariassági normákhoz. civilizálódás lényegét pl: udvariassági szokások jellege . elsősorban erőszakos viselkedést ne külső kényszerrel szorítsák vissza. mert a világgazdaságban elfoglalt alárendelt pozíciójuk ebben megakadályozza őket Cardoso dependenciaelmélete: fejlett országok nem engedik a fejlődőket kitörni a jelenlegi függő gazdasági helyzetükből Wallerstein centrum-periféria elmélete: Minden világgazdasági rsz-nek van egy központja. centrum-periféria viszonyában csak azáltal következik be változás. Dependenciaelmélet. hanem a társ tagjaival belsőleg fogadtassák el az azokat tiltó szabályokat. technikai szaksmerezek értékelése 10. centrum és periféria: modernizáció legerősebb kritikája: marxista szociológusok fogalmazták: a fejlődő országok nem akarják az amerikai gazdaságot.civilizáció folyamata abból áll. gazd-i rsz (létszükséglet fedezéséhez szükséges termékeket állítja elő): interpenetrál minden rsz a másikkal Elias civilizációs elmélete: . törekvés az informálódásra 5. hogy a centrum eltolódik a világ másik régiójába . tartózkodik a heves érzelmektől stb. nyitottság az új tapasztalatokkal szemben 2.és jövőorientáltság 6.mai civilizált társ jell.mindennapi viselkedés megváltozásában látta a társ-i változás. hogy ne elégedjenek meg az öröklött társadalmi helyzetükkel Inkeles és Rossi: modernitás dimenziói: 1. hogy egy-egy ország a perifériából vagy félperifériából kitörjön. és megakadályozza azt. úgyhogy a szégyenérzet tartsa vissza a társ tagjait az ilyen viselkedéstől . közösségi rsz. bizalom a környező világ kiszámithatóságában 9. és amely ennek következtében nagy gazdasági és politikai-katonai hatalommal rendelkezik a világrendszer alárendelt országai fölött. kulturális és szeméyliségi alrendszerek egymást kölcsönösen befolyásolják McClelland: teljesitménymotiváció elterjedésének empírikus kutatásai fontosak→ megjelenik az a motiváció.(társ integrációját biztosítja). jelen. mai fejlődő országok nem képesek a mai fejlett országok korábbi modernizációs útját végigjárni. valamint a centrum és a periféria között elhelyezkedő félperifériát.134 Modernizáció elmélet: Parsons: politikai. mások emberi méltóságának tisztelete 12. hatékonyság 7. magas aspirációk az iskolai végzettség és foglalkozás terén 11. annál nagyobb szükség van arra. ahol a gazdasági fejlettség a legmagasabb szinten áll. A centrum ennek következtében képes kizsákmányolni a perifériát. gazdasági. társadalmat és demokráciát utánozni. hogy társadalmilag elfogadhatatlan ösztönös. termelési folyamatok megértése Münch: politikai rsz (közösségi döntéseket hozzák). hogy minél nagyobbá és bonyolultabbá válik egy társadalom. tervezés 8. nyitottság a változásokkal szemben 3.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful