1

Szociológia
Jegyzet: oktatás
A modern kort megelőzően az emberek a családi környezeten belül szervezték ismereteiket, a modern társadalom velejárója, hogy iskolázottság nélkül nem lehet beilleszkedni a társadalomba. Ennek oka: hogy a társadalom az ipari forradalom óta tudományos tevékenységre épül, ezért tudni kell alkalmazni a tudományokat, ismereteket. Az oktatási rendszer alapvető problémája: lassan változik, míg az élet túl gyorsan. Egyre többet kell tanulni, mert olyan gyors a technológiai változás, fejlődés, hogy több mindenhez kell érteni ahhoz, hogy meg tudjanak élni az emberek. E miatt a tanterveket folyamatosan újra kellene írni, a tanárokat is folyamatosan tovább kellene képezni. De ennek nem lehet megfelelni. Viszont akkor is kell oktatás, ha nem működik jól, csak olyan ismereteket kellene adni, ami akkor is alkalmazható, ha a világ, a technika már előbbre tart: Általános műveltség és univerzális tudás. Esélyegyenlőség: a társadalom minden tagjának biztosítani kell a tanulás lehetőségét, ha nem otthon tanulunk, hanem az iskolában, akkor elvileg igazságosan, egyenlően részesülünk a lehetőségekből, hiszen a tehetsége alapján mindenki maga szerzi a tudását. Nem lehet egy szintre hozni egy társadalmat, mivel már induláskor óriási különbségek vannak. Ezért az oktatást javító forradalmak sikertelenek voltak. Iskola egyre kevésbé tud nevelni. Míg a demográfiai átmenet után a szülők mintákat adtak, kézbe vették a nevelést, hiszen minden nap találkoznak a gyerekkel, nagyon erős a hatás. Addig az iskolában a tanár keveset tud átadni, mivel ritkábban találkoznak, a gyerekek kezelhetetlenek lesznek az iskolában. Mivel óriási különbség van gyerek és gyerek között, nem lehet az össztársadalmi értékeket, elemi normákat tartalmazó tantervet ugyanúgy átadni nekik. Pénz befolyása: mindenhol ott van, nem fizetnek a betanításért, ezért a frissen végzettek nem kapnak állást: a mai oktatási rendszer munkanélkülieket termel. A rendszerváltás az oktatásban tulajdonképpen még nem ment végbe, keverednek a különböző elemek, de alapjában a szocialista rendszer szerint működik.

2

Andorka könyv: 1. fejezet: A szociológia, mint tudomány
− A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. Társadalomtudomány; minden, ami a

társadalomról elmondható. A társadalmat, amiben élünk nemcsak a szociológia segítségével ismerhetjük meg. Pl.: a két világháború közötti magyar társadalom megismerésének elsőrendű forrásai Móricz novellái; Féja Géza riportjai; Illyés Gyula szociográfiája: A puszták népe. − A tudományos módszer lényege, hogy ha megfogalmazódik valamilyen probléma, akkor megpróbál magyarázatot adni, végül pedig megvizsgálja, hogy a valóságból nyerhető információk alapján, igazolódik vagy cáfolódik az elméleti magyarázat. − A szociológusok többsége azt vallja, hogy soha nem lehetünk biztosak abban, hogy megtaláltuk az igazságot, de kutatásaik közelebb visznek a megismeréshez, azaz minden új hipotézissel közelebb jutunk az igazsághoz. − Tudományos forradalom: Ha halmozódó ismereteink nem magyarázzák meg a valóságot, akkor félredobjuk az eredeti megközelítést, és új kérdéseket fogalmazunk meg, azaz új nézőpontból közelítünk az igazsághoz. Ezt nevezzük tudományos paradigmaváltásnak. A valósággal való, tudományos módszerekkel végzett összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról.

A társadalmi struktúra, intézmények kultúra:
− Az ember társadalmi lény. A szociológia pedig, a társadalomban való együttélés szabályszerűségeit kutatja. A szociológust az érdekli, hogy a különböző társadalmak hogyan működnek, hogyan változnak. − Társadalmi struktúra: A legáltalánosabb értelemben az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyokat (alá –és fölérendeltséget) értjük. − Társadalmi intézmény: A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységnek alapvető módját és mintáját. Az intézményekhez értékek és normák tartoznak, amelyek előírják az intézményesült viselkedést, továbbá büntetik annak megszegését. − Kultúra: − Az anyagi javak, értékek és normák együttese. A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmis struktúrában elfoglalt helyzetük. Az egyének az intézmények keretei között, az azok nyújtotta lehetőségek által behatárolva cselekszenek a társadalomban, a társadalom kultúrája szerint alakítják mindennapi életüket.

A társadalomtudományok történeti kialakulása:
A társadalomról való gondolkodás egyidős az emberiséggel, de leginkább filozófiai elmélkedésekben jelent meg. A történetírás az írásbeliség kezdetei óta külön tudomány volt, a többi társadalomtudományok viszont a filozófiáról váltak le. − XVII. sz. a demográfia önállósulása. John Grant a londoni halálozási adatokat kezdte tanulmányozni, a pestis és más halálokok miatti halálozási adatokat próbálta empirikus módon vizsgálni. − XVII. sz. második fele: politikatudomány. John Locke

3

A gazdaságilag lassan erősödő polgárság le akarta rázni magáról az uralkodó abszolút hatalmát; demokratikus politikai viszonyokat akart teremteni. Közgazdaságtan: Adam Smith – „Láthatalan kéz” A XIX. sz. elejére azonban világossá vált, hogy bár a piac szabad működése soha nem látott mértékű viharos iparosodást, gazdasági növekedést idéz elő, de ebben a folyamatban a társadalom nagy tömegei elvesztik korábbi megélhetési alapjukat, és szélsőséges nyomor fenyegeti őket. A szociológia előfutárai: Saint Simon; Comte; és Tocqueville, valamint e tudomány 3 nagy klasszikusa Marx, Durkheim és Weber a XIX. sz. első évtizedeitől az első világháborúig ezeket a folyamatokat próbálták megérteni, továbbá a negatív társadalmi jelenségek elkerülésének módját kutatták. Társadalomnéprajz: Európában és különösen Közép – Európában a néprajz azzal a céllal indult, hogy összegyűjtse a népi kultúrát, azaz a folklórt. A gyarmatokkal bíró nyugat – európai országokban és az Usa-ban viszont a gyarmatokon élő és nem európai kultúrájú népek gondolkodásának és viselkedésének megértése volt a kulturális és szociális antropológia kutatás elsődleges célja. Szociálpszichológia: A századforduló körül a pszichológiából alakul ki.

A szociológia tárgya, módszere és alapvető szemlélete:
− A tudomány tárgya tekintetében a szociológia, mint a társadalom célját vizsgáló tudomány
1. 2. 3. 4. különbözik a közgazdaságtantól, mely csak a gazdasági jelenségekkel foglalkozik; demográfiától; mely csak a népesedési folyamatokra figyel; politikatudománytól, mely csak a politikát vizsgálja; szociálpszichológiától; mely csak az egyéni viselkedést…

A társadalomnéprajz és a történettudomány viszont a szociológiához hasonlóan a társadalmi élet valamennyi jelenségét kívánja kutatni.

Módszer:
− Empirikus adatgyűjtés. Hasonlít a demográfiához, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a szociológusok inkább hajlanak a statisztikai adatok mellet kérdőíves adatfelvételre is támaszkodni.

Szemlélete:
− Az ember életének minden jellemzőjét; életesélyeit erősen meghatározza a társadalom szerkezetében elfoglalt helyzete. − A társadalmi helyzet befolyásolja az ember: 1. jövedelmét; 2. milyen lakásban és lakóhelyen él; 3. milyen iskolai végzettséget szerez; 4. hány gyereke születik; 5. várhatóan hány évig él; 6. milyen valószínűséggel válik alkoholistává vagy kerül börtönbe… Ez a hatás természetesen determinisztikus, hanem valószínűségi jellegű!

A társadalomtudományok emberképe:
− Közgazdaságtan: (homo oeconomicus). Racionálisan dönt, adott ráfordítással haszna
maximálására törekszik. A közgazdászok némelykor kiterjesztik a homo oeconomicus hipotézisét a gazdaság körén kívüli tevékenységekre, pl.: házasodásra, gyerekvállalásra, politikai cselekvésre.

A szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható. viszont világosan látták. Max Weber: A tudós számára a legfőbb érték. vagyis annak a felismerése. − Érzületeika: Az egyén kizárólag az általa elfogadott morális elveket követi. A hangsúly az egyéni lelki tényezők szerepén van. − Pszichológia: (homo psychologicus). − Középszintű elméletnek nevezzük: az olyan elméletet. A történelem nem követ determinisztikus törvényszerűségeket. ezért jobban tud védekezni minden manipulációval. egyáltalán megvalósíthatók-e. cselekvéseitől. A szociológia hozzájárulhat egy jobb társadalom kialakulásához. A társadalom tagjainak többsége egyetért ezekkel a normákkal és értékekkel. A normákat és az értékeket a társadalom tagjai gyermekkori szocializációjuk során sajátítják el. változásait megjósolja. A szociológiában jártas egyén jobban megérti azt a társadalmat amelyben él. A hatalom megszerzése és megtartása mozgatja. − A nép orvosa: A szegények. őket segíti a problémák megoldásában. hogy azok milyen következményekkel járnak. az elnyomás. hogy a tudományos igazságot kimondja. hogy konkrétan mi történik az egyes társadalmakban. Illúzió: hogy a társadalom egésze központilag szervezhető! A nagy társadalmi folyamatok nagymértékben függenek az egyes emberek érdekeitől. a véletlen. Ellentmondás: az érzületetika és a felelősségetika szembeállítása. Konkrét társadalmi problémák megoldását segíti elő. Nem számítottak arra. amely egy jól körülhatárolható és definiálható jelenség előfordulását értelmezi egy adott társadalomban és korszakban. A szociológiában tért hódít a történeti szemlélet is. az önkényuralom erősödjék. problémákkal foglalkozik. Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik igazodni. gyors és radikális változásokat a szociológia nem tud előre jelezni. A szociológia nem alkalmas arra. A normák és az értékek a társadalom kultúrájának alapvető alkotóelemei. internalizálják. azaz legfeljebb középszintű elméleteket fogalmazhat meg. hogy a mai jelenségek megértéséhez ismernünk kell azok történeti előzményeit. hogy hatalomra jusson és a hatalmat megtartsa. Nem látták előre az európai szocialista rendszerek összeomlását. demagógiával és félrevezető nézettel szemben. hogy ilyen hirtelen összeomlanak a totalitárius és autoritárius rendszerek. nincs tekintettel arra. A szociológiának leleplező funkciója is van. az elnyomottak és a kizsákmányoltak problémáját kutatja. − Mennyire használható fel az előrejelzésben és a tervezésben? Nagy történeti fordulatokat. − Politikatudomány: (homo politicus). reformjavaslatokat dolgoz ki. megjósolni. hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy évszázados irányait. A szociológus tudományos magatartása: − Az uralkodó tanácsadója: A kormányzatnak szakértő tanácsokat.4 − Szociológia: (homo sociologicus). . gyökereit is. gátolni tudja azt. a személyi tényezők (ebben az esetben Gorbacsov – tényező) lényegesen befolyásolják azt. − A tudomány főpapja: Az egyetemeken és a kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani Szociológia tudománya – politikai cselekvés: A szociológiai kutatások eredményeinek óhatatlanul politikai következményei vannak. mely normák hátterében értékek állnak. hogy a társadalomban a kizsákmányolás. hogy súlyos problémák halmozódtak föl ezekben az országokban. a politikus viszont arra törekszik. Hatalomvágy.

a valóság feltárását szolgálja. a hozzájuk fűzött értékelést és az esetleges politikai javaslatokat. amely az emberek egy részének érdekeit szolgálja. politikai állásfoglalása. nyilvánvalóan állást foglal politikailag is. olyan világképről. hogy kutatásait minél kevésbé befolyásolják a saját értékei. A szociológusnak arra kell törekednie. A társadalmi valóság tárgyilagos szociológiai feltárása szükségszerűen elősegíti a társadalmi viszonyok javulását. Ugyanakkor a szociológus nem zárkózhat el attól sem. hogy a kutató ezt a témát választja. akkor az nem érdemli meg a tudományos elnevezést. hanem egyszerűen ideológiáról van szó. A szegénység vizsgálata: Már azzal. Mégis törekednie kell arra. Ha nézetek és érdekek befolyásolják a tudományos munkát. hogy minden társadalomtudós munkásságát befolyásolja a saját társadalmi helyzete. A kimutatott eredmények és méginkább a levont következtetések óhatatlanul minősítik a fennálló gazdasági és társadalmi rendszert. Ezért ilyen nagy a szociológus erkölcsi felelőssége!!! . hogy a szegénységet társadalmi problémának látja. Külön kell választania a megállapított tényeket és belőlük levont következtetéseit. és adott esetben bírálja az érvényben lévő szociálpolitikát. milyen történelmi katasztrófákat okozott. hogy konkrét javaslatot tegyen a szegénység enyhítésére. amelyek ellentétben állnak a magas etikai elvekkel. ezért hajlamos olyan kompromisszumokat kötni. Elég csak arra gondolni. A szociológusnak tisztába kell lennie azzal. A kutatások objektivitása: − − − − − A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia. legalábbis abban az értelemben. hogy az alapvető morális elvek elvetése („a cél szentesíti az eszközt”). hogy a kutatás eredményeit tárgyilagosan mutassa be. minél inkább az objektív igazság.5 − Felelősségetika: Az egyén számol a cselekedetek előrelátható következményeivel.

A megszokás ereje  szokásokban és intézményekben ölt testet. hogy a szociológia képes előrelátni. anarchiával jár. Ő az „ipari társadalom” megfogalmazója. − Szerinte a társadalmat determinisztikus törvények uralják. . így a szükségszerűen bekövetkező változásokat. (Ő is az ipari társadalom elméletét vallotta) A meritokratikus társadalom eszméjének előfutára. -ra tehető. elméletekkel és módszertannal rendelkező tudomány megszületése a XIX.  A fejlődés az ipari társadalom irányába halad. Pozitív korszak  Az ipar a legfontosabb gazdasági ág. bankárokból. így mennek végbe a nagy változások. 2. fejezet: A szociológia története A társadalomról való gondolkodás az emberiséggel egyidős. Előfutárok: Saint-Simon: − Törvényszerűséget keresett a társadalmak fejlődésében. hogy az egyenlőség megvalósítása a szabadság elnyomásával jár. Újításra való hajlam  változtatásra irányuló kollektív aspiráció. Szerinte lehet liberális (mint Amerikában) vagy despotikus (mint Franciaországban) − Úgy látta.6 2. Megkülönböztet: − Teológiai társadalmat. − Úgy gondolja. Tocqueville: − Érdeklődésének középpontjában a demokrácia állott. saját témakörrel. ipari vállalkozókból és mérnökökből fog állni. A történelemben váltakoznak a stabilitás időszakai és a kritikus időszakok. Szerinte a vezető osztály tudósokból. Mint önálló. Az egyik korszaktól a másikba való átmenet(et) a társadalom összezavarodásával. − Szerinte két erő mozgatja a társadalmakat: 1. Comte: − Ő fogalmazta meg a szociológia igényét. könnyebbé és kevésbé fájdalmasabbá kell tennie. − Katonai társadalmat. sz. és tőle származik az elnevezés is.  Tehát a „menedzserek az uralkodó osztály” és az „értelmiség az uralkodó osztály” egészen Saint-Simon-ig nyúlik vissza. Pozitivista: A természettudományokkal való hasonlóság hangsúlyozása miatt. − Ipari társadalmat. Az emberiség fejlődésének elmélete: − Teológiai korszak − Metafizikai korszak − Pozitív korszak A jelenségeket természettudományos módszerekkel kimutatott törvényekkel magyarázzák.

Államszocializmus: A termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van. míg végül a fejlődés a kommunista társadalomban csúcsosodik ki.: Mo. A kapitalista társadalomig a kizsákmányolás jellemzi a rendszert. Semmi jel nem mutat azonban arra. egyesületeinek aktivitása. így minden foglalkozás nyitva áll minden állampolgár előtt. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételének fontossága. A munkásosztály elnyomorodása − Abszolút ~: a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed. F. Engels: Szociológiai jellegű munkáinak 3 fő csoportja: − Egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek − A kapitalista társadalom működését elemző (TŐKE) − Az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek: (Kommunista Kiáltvány) Kapitalista rendszer: elemzése. hogy milyen tényezők segítik elő a szabadság megőrzését az egyenlőséget kívánó társadalmakban. Az ezzel járó súlyos munkanélküliség és a leküzdésére irányuló gazdaságpolitika viszonylagos sikertelensége aktuálissá teszi Marx kérdésfelvetéseit. amit ma civiltársadalomnak nevezünk.) Kommunizmus: Mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból. Van demokratikus szocializmus is (proletárdiktatúra nélkül) Formáció elmélet: Eszerint az emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó. a munkásosztály (átmeneti időre) hatalma  PROLETÁR DIKTATÚRA. Szocialista rendszer: A jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. (pl. . a feudális. ellentmondásainak feltárása. a kapitalista. hogy a társadalmi pozíciók nem öröklődnek. de megélhetésük érdekében kénytelenek bérmunkásként eladni munkájukat a tőkéseknek. Az állami hatalom decentralizációja. Marx. vagyis egyre kisebb bérből kell gazdálkodniuk. és helyén a kapitalista rendszer valósult meg. A korábban nagy hatású marxizmus hanyatlását az okozta. az önkényeskedés hiányát jelenti. Az alapító atyák: K. − − Az egyenlőség: megszűnnek a rendek és az osztályok közötti jogi különbségek.7 − Azt kutatta. (nem fordítva történt) A korabeli kapitalista társadalmakra alapozta jóslatát. A kapitalizmus szükségszerű összeomlása  a szocializmus szükségszerű eljövetele. és a szocialista rendszeren megy keresztül. − A szabadság: a hatalom törvények szerinti gyakorlását. A munkások személyileg szabadok. Bizonyos fejletségi színt elérése után a szocialista rendszer rendre összeomlott. Tőkésosztály  Munkásosztály A tőkések kizsákmányolják a munkásokat. Nem jelenti az anyagi helyzet és a jövedelmek egyenlőségét. hogy a gazdasági válságok miatt a kapitalista gazdasági rendszer összeomlik. Központi gazdasági tervezés folyik. Hanem. hogy nem valósult meg a marxi jóslat. 1990-ig. akik a termelőeszközök birtokában vannak. az állampolgárok önkéntes társulásainak. hogy a kapitalizmust felváltja a szocialimus.

haladóbb formációba való átlépést. (Funkcionalista irányzat) Elidegenedés: A munkaviszonyokban jelentkezik. mint az értéke a tőkés a különbözetet kisajátítja  kizsákmányolás. A munkások bére a gazdasági fejlődés előrehaladtával emelkedni kezdett. hogy azonos helyzetben vannak. a szakszervezeti mozgalomnak. de az utóbbi másfél évtizedben több fejlett kapitalista országban ismét folyamatosan nőni kezdtek. de ez nem tudatosul bennük. a művészet.  végső esetben forradalom. A kizsákmányoltak  bérmunkások Konfliktus: az emberi társadalmak lényegéhez tartozik. 2. A magáért való osztály: tagjai tisztában vannak azzal. mert ezek valósítják meg az (egyes) egyik társadalmi formációból a másik. a konfliktus a társadalmak fejlődésének mozgatóereje. A Tőkében két osztályt különböztet meg: 1. A profit a munkás ki nem fizetett bére. − − − Mivel a használati értéke nagyobb. A konfliktus legélesebb formája a forradalom. Pozitívnak ítéli. A kezdeti nagy jövedelmi különbségek erősen csökkentek. hisz a bérmunkás nem érzi sajátjának munkája termékeit. szakképzett munkaerő) . Az érdekeik érvényesítéséért osztályharcot folytatnak. vannak és lesznek konfliktusok. hanem egész életüknek nem látják értelmét. Két osztályfogalmat használ: 1. A gazdasági alap: a történelem döntő mozgatóereje. A magának való osztály: tagjai azonos helyzetben vannak. akik a termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak. MERT: a szocializmusban eltűnik. Ez az irányzat igen kritikus Marxszal szemben. de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. a munkásoknak viszont nincsenek termelőeszközeik. A mai konfliktuselméleti irányzat: minden emberi társadalomban voltak. Nem képesek saját sorsukat maguk alakítani. A termelőeszközök a tőkések tulajdonában vannak. a kommunizmusban teljes lesz a harmónia. és a konfliktusban társadalmi problémát lát. minden árú értéke az előállításra fordított munkával arányos. Harmóniaelmélet: (antimarxista szemlélet) – a társadalom lényegét az együttműködésben látja. A kizsákmányolókat  tőkések 2. Az osztály: azon egyének csoportja. A gazdasági alap két része: − Termelőerők (technológia. A társadalom tagjai idegenül érzik magukat saját társadalmukban. A jövedelem-eloszlásnak Marx által megfogalmazott problémái ma is fennállnak.  Ez határozza meg helyzetüket. nemcsak munkájuknak. a tudás. Lényeges szerepe van ebben az osztályharcnak. a tudomány. hogy ki vannak szolgáltatva nagyobb társadalmi erőtlenek.8 − Relatív ~: a munkások életszínvonala nem szükségképpen csökken. − Az elnyomáselmélet alapja az: értéktöbblet elmélet. úgy érzik. a vallás mind csak a gazdasági viszonyok felépítményei. tudják hogy más osztályoktól ellentétesek az érdekeik. és ezért nem folytatnak osztályharcot. A politika.

organikus: társadalmi munkamegosztáson alapul. A társadalom ugyan differenciálódik. Vallás: . Legitimitás: 1. Durkheim: Szolidaritás: − Mechanikus: a társadalom tagjai egymáshoz hasonlítanak. de Marxnál kisebb jelentőséget tulajdonított a forradalomnak. a társadalom tagjainak az a meggyőződése. differenciálódik: − Gazdaság (ez a marxi osztály) − Hatalom − Életmód − Megbecsültség dimenzióban. − Szerves. ahol elterjedtebb az anómia. karizmatikus (népvezérek) 3. társadalmi és politikai fejlődés lényegét a racionalitás terjedésében látta. Anómia: − Ő dolgozta ki a fogalmat. A társadalom különféle munkát végző tagjainak együtt kell működniük. és tömeggyűléseken tüzeli fel a párttagokat a lelkesedés állapotába) Fontos tétele. Elismerte a konfliktusok elterjedt voltát. A szolidaritást alátámasztják a nagy lelkesedést kiváltó kollektív megmozdulások. racionális (választásokon alapuló)  A modern gazdasági. hogy a társadalmi tényeket csak más tényekkel lehet magyarázni. Növekvő munkamegosztás. megnő a társadalmi problémák gyakorisága. illetve a nemzet önimádatát írja elő. tradicionális 2. Ha a normákban való egyetértés meggyengül. de tagjai egyre jobban egymásra vannak utalva  így szolidaritást kell érezniük egymás iránt. Max Weber: . például pszichológiai jellemzőkkel. Pl: az öngyilkosság ugyan egyéni cselekedet. − Hatalom: a fizikai kényszer fenyegetésén alapul − Uralom: amelynek alapja. de az öngyilkosság gyakorisága társadalmi tény. kisebb jelentőséget tulajdonított a társadalmi rend fenntartásának. Anómiás öngyilkosság: az öngyilkosság gyakorisága ott magas. tradicionális (királyi) 2. − A társadalom normáinak meggyengülését értette alatta. Szerinte a TÁRSADALMI SZERKEZET. ezért nem magyarázható az egyének tulajdonságaival. inkább a társadalmi változások érdekelték. A társadalmi cselekvés típusai: 1. hogy a kormányzat jogos vagy legitim.Marx és Durkheim között áll. érzelmileg motivált . hasonló munkát végeznek hasonlóan gondolkodnak. ünnepségek is. mert a társ. sokféle rítust alkalmaz. mint Marx.  A hatalomnak és ezáltal a politikának több figyelmet szentel.9 − Termelési viszonyok (a termelést szabályozó hatalmi és jogi feltételek)  A termelőerők fejlettségétől függ. (Vallás fogalmának megfelel a nemzeti szocializmus is. hogy milyen termelési viszonyok felelnek meg azoknak legjobban.a konszenzus és a szolidaritás megteremtésében látta nagy jelentőségét.

Kortársak: Herbert Spencer: Az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosodás híve. társadalmi változások lényegét. hanem valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek. Tudomány felfogása: Mélyen hatott rá a német Idealista Filozófia és a Német Historizmus. hanem az emberek közötti társadalmi kapcsolatok közös formáinak feltárását tartja a szociológia feladatának. Ideáltípus: vmely jelenség lényeges jellemzőinek összefoglalása. társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás. Elutasította azt a pozitivista tételt. de annak negatív következményeit is hangsúlyozása. Vilfredo Pareto: A történelem nem osztályharcok története (mint ahogy Marx gondolata). hogy nincs fejlődés egy jobb társadalom felé.: protestáns etika. Nem elég megismerni mit cselekszenek. Ferdinand Tönnies: Háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek. A pénz filozófiája a pénzgazdálkodás elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek közötti interakciókat. Georg Simmel: Nem a konkrét társadalmak vizsgálatát. „Megértő” szociológia: a szociológusnak törekednie kell megértenie a társadalom tagjai cselekedeteinek és szavainak. Bürokrácia: .a fejlődés spontán kiselejtezi az alkalmatlanokat. A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági. hanem a hatalmi elitek körforgásának története Ebből – szerinte – az következik.a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. gondolatainak motívumait. cselekedeteinek milyen következményei lehetnek az elérni kívánt célokra nézve. (Pl. hogy a természettudományok és a szociológia azonos módszerekkel ismerhetik meg a világot. és a szerződéseken és személytelen kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú szerveződések uralkodnak. cél-racionális:  a modern társadalomban –szerinte – ez válik uralkodóvá. A bürokraták között pontos munkamegosztás érvényesül. Szociáldarwinizmus: . bürokrácia.10 3. politikára és különösen a gazdaságra? A vallás erős hatással van – állítása szerint – a társadalom tagjainak gazdasági viselkedésére. karizmatikus uralom) Kortársaival ellentétben. és az irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák is mozgatják. szerinte a társadalomban nem determinisztikus törvények. Érzület etika: tudós / abszolút értékek és morális elvek követése Következmény etika: politikus / mindig azt mérlegeli. A „formális szociológia” előfutára. A racionális megfontolások mellett irracionális ösztönök. A ~ működése kiszámítható  szemben a feudális ügyintézéssel. érték-racionális 4. A bürokratikus racionalizációban látja a modern politikai és gazdasági. .  − korlátozza a személyes szabadságot − kiszolgáltatja a társadalom tagját a személytelen ügyintézésének Vallásszociológia: Hogyan hatottak a különböző vallások a társadalomra. azt is meg kell érteni miért cselekszenek az adott módon.

csak kisebb – nagyobb mobilitású korszakok váltogatják egymást a történelemben. Civilizációfejlődési munkái a legjelentősebbek Alfred Schütz: (amerika) Fenomenológiai szociológia: Az ember mindennapi életének vizsgálata. a 30-as évek eleji nagy gazdasági válság és a szélsőjobboldali rendszerek hatalomra kerülése. a szabadság és a függetlenség vágya közt. Burgess . hogy hogyan lehet harmonikus egyensúlyt létrehozni a szükséges társadalmi szabályozottság és az egyén személyes hajlamai. A két világháború között: Az első világháború. súlyos megrázkodtatást okozott az európai szociológusoknak. hanem inkább a helyzetnek a társadalom tagjai által történő definíciója befolyásolja az emberek viselkedését. ezért konzervatív. Két magyar emigráns: Polányi Károly: (Anglia) Műveit a marxizmushoz közel állónak tekintették.arra a kérdésre keresi a választ. Mannheim Károly: Élesen antimarxista. azaz a társadalmi környezettől függ hogyan működik a gazdaság. tehát a gazdaságot nem lehet a társadalomtól függetlenül vizsgálni. a munkás – és parasztcsaládok életszínvonala. a szomszédság fontosságát emelte ki az emberi személyiség fejlődéstan és általában az ember jólétében. Sokan kivándoroltak Amerikába vagy Nyugat-Európába. Szerinte az ideológiák az uralkodó csoportok érdekeit szolgálják. a játszótárs. Tanítványa : Norbert Elias. hogyan igazodnak el a társadalomban. a fennálló rendet erősítő funkciójuk van. hogy megtudjuk hogyan értelmezik az emberek az őket körülvevő társadalmi környezetet. Az utópiák viszont az elnyomott csoportok érdekeit szolgálják. Charles Booth: Az angliai. mert érdekeik nem befolyásolják kérdésfeltevéseiket és következtetéseiket. Csak a szabadon lebegő értelmiségek – nem „pártértelmiségek” – képesek a társadalom megismerésére.11 Charles Cooley: Az elsődleges csoportok : a család. Sorokin: A társadalmi és kulturális mobilitás a társadalmi mobilitásnak nincs valamilyen nagy évszázados tendenciája. A piac mellett két alternatív gazdálkodási mechanizmust elemzett: − − reciprocitás  kölcsönös ajándékozás redisztribúció  újraelosztás A kapitalizmus működése következtében totalitárius rendszerek fognak hatalomra jutni. Alaptétele:  A gazdaság a társadalomba beágyazottan működik. londoni szegénységet vizsgálta. Park és Ernest W. gazdálkodási stratégiái érdekelték. Chicagói „várásökológiai iskola” alapítói! FONTOS!!!!! Robert E. Florian Znaniecki & Thomas: Nem elsősorban az objektív társadalmi helyzet. és ezért a társadalom változásait segítik elő. Frédéric Le Play: Elsősorban szociális kérdések.

 Empirikus szociológia Pozitivista: az elméleti hipotéziseket empirikus vizsgálatokkal kell ellenőrizni. amelyeket a valóságban mérni lehet. továbbá az őslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el. (nem az igazolhatóság) 1945 után 3 nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában: 1.: városszociológia. Szakmává vált. Weberiánus és neoweberiánus – az előző kettőnél lazább Funkcionalizmus:  Fő: harmóniaelmélet! Gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza. Marxizmus – konfliktuselmélet 3. öregedés szociológia A szociológusok többsége elfogadta Morton programját: középszintű elméleteket kell alkotni és azokat empirikusan igazolni. Bronislaw Malinowski munkái. Legszemléletesebb megfogalmazását azonban a kulturális antropológia munkáiban lehet megtalálni. majd szakszociológiákra vált szét. Robert Slynd és Helen M. A szociológia tudományos (vizsgálatokhoz olyan) fejlődéséhez szükséges vizsgálatokhoz olyan változók (szükségesek) szerkesztése kívánatos. Politika: a társadalom céljainak meghatározása 2. vagy egy adott történeti korszakban. azaz professzionalizálódott. Lynd: Middletown – vizsgálat. Az USA közepén lévő kisváros vizsgálata a kulturális antropológiától átvett módszerekkel. 4. Személyiség: Robert Merton: a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedéktől a másiknak. Kritikusan: neopozitivizmus  kialakulása Peter Lazarsfeld nevéhez kapcsolódik.  pozitivista. A tudományos hipotézis kritériuma tehát a megcáfolhatóság. szocializáció. Kultúra: a társadalom tagjai tevékenységének az integrálása. Sohasem állíthatjuk. Funkcionalizmus – harmóniaelmélet 2.12 Érdeklődésüknek középpontjában az a kérdés állt. Az irányzat tudományfilozófiai megalapozása Karl Popper nevéhez fűződik. Ide tartozik a „Chicagói iskola” is. A második világháború után: A Kelet – európai országokban a sztálinista korszakban a szociológia tiltott tudomány volt. A fejlődést a modernizációval azonosította. hogy valamit tudunk biztosan. Egy –egy nagyobb társadalmi jelenséget kíván megmagyarázni egy adott társadalomban. Gazdaság: az eszközök hozzárendelése a célokhoz 3. hogy minden társadalomnak 4 feladatot kell ellátnia: 1. hogy közeledjünk az igazsághoz. A funkcionalimust Talcott Parsons vezette be a szociológiába. Strukturalista – funkcionalista elméle:  Abból indul ki. burzsoá áltudománynak tekinteték a 60-as évektől kezdett megerősödni. Tehát a konkrét társadalmi problémák vizsgálatát helyezték az előtérbe. a különböző társadalmi osztályok. . ez azonban nem zárja ki. Pl. továbbá melyik városrészekben összpontosulnak a társadalmi problémák. hogy a nagyvárosban különféle tevékenységek.

míg a másik számára diszfunkcionális. Sokat vitatkozott pozitivista és funkcionalista szociológusokkal. norma. Neowebwriánus irányzat Azok nevezik így magukat.  ilyen személyiség pedig a gyermekkorban elszenvedett különleges szülői módszernek. ezeket vette alapul. O. sőt maga alá gyűri. szigorú engedelmességet követelő nevelési elvek következtébe alakul ki. Az empirikus szoc. fontosnak látja a kultúra hatását a gazdaságra és a politikára. hanem diszfunkciói hátrányos hatásai is lehetnek. Horkheimer és Adornó: az egész felvilágosodást bírálták. A struktúrák nagymértékben meghatározzák az emberek életét. akik viszonylag sok gondolatot vettek ás M. Társadalmi párbeszéd kifejlesztése. nagy figyelmet fordít a hatalomra. Gondolataival gyakran lehetet azonban találkozni mind a funkcionalisták. nemcsak funkciói. hiedelem lehet a társadalom egyik osztálya számára funkcionális. az emberi történelemben ritkán látott szörnyűségekhez vezetett. a nyelvekben megtalálható struktúrák bemutatására helyezte a hangsúlyt. A neofunkcionalizmus fő képviselője: Niklas Luhmann Strukturalizmus:  a nyelvtudományban jelent meg. Ellentétben a felvilágosodás eszméivel a XX. Több dimenziós társadalomszerkezet – modelleket használ. Claude Lévi-Strauss: A rokonsági struktúrák kutatása.13 Rámutatott. Megkülönböztette a manifeszt és a látens funkciókat. normának. hogy egy-egy fennálló intézménynek. Tehát a ~ személyek hajlamosak az antiszemitizmusra. Wright: A termelőeszközökhöz való viszony alapján különbözteti meg a fő osztályokat. J. Adornó J. emberek közötti érintkezés. Már nem bírálja annyira a kapitalizmust. mind a marxisták. hiedelemnek. Sz. Frankfurti iskola: Max Horkheimer T. hanem a kapitalista viszonyok elembertelenítő hatásában. felhasználva az iskolai végzettség weberiánus szempontjait is. Raymond Aron: . Az utóbbi 10-15 évben a funkcionalista elméletek reneszánszát látjuk. Mi lehet az oka az Antiszemitizmus eluralkodásának? Az antiszemitizmus gyökerét a tekintélyelvű(~) személyiségben látták. Erich Fromm: az agresszivitás gyökerét nem az emberi természetben látta (mint Konrad Corenz). gazdasági cserekapcsolatok. Habermas Indulásakor gondolkodásának két forrása a marxizmus és a pszichoanalízis volt. amellyel az ember a világot meghódítja. de mellettük köztes osztályhelyzetről is beszél. Oka: az ész olyan eszközzé torzult. Az ~ személyiséget az előítéletesség is jellemzi + a tekintély tisztelet és a gondolkodás nélküli követése + a politikai és erkölcsi konzervatizmus. mint korai műveiben. Ugyanaz az intézmény. mind a frankfurti iskola egyes munkáiban. Habermas: Gondolkodása látható fejlődésen ment keresztül. elsősorban az érzelmi melegséget nélkülöző. Marxista: (Marxizmus) E. Webertől.

hanem a hatalom és a munkanélküliség szembenállása a legmélyebb gyökere. amelyen keresztül a gazdasági osztályok társadalmi osztályokká válnak. A kapitalizmust és a szocializmust egyaránt az ipari társadalom egy-egy változatának tekintette. politikai magatartás). a kulturális jelenségek. Szimbolikus Interakcionizmus: Mead elméletére támaszkodik.14 Az ipari termelés rányomja a bélyegét a társadalmak más jellemzőire is. A 68-as egyetemi hallgatói mozgalmakkal. Az összekötő kapocs a habitus fogalma. a mindennapi életre. gondolkodását és ízlését. az értékek. A korábbi kérdések helyett (egyenlőség. Az osztály a hatalomról szól. Következtetése: a kapitalista rendszer demokráciával párosulva jobb. mint a szocialista r. interakciók megfigyelésén keresztül kívánja megismerni. Alfred Schütz Új elméleti orientációk a ’80-as és ’90-es években: A fordulatot világtörténelmi és társadalmi változások okozták. 3. mikroszociológiai jelenségekre. A társadalom tagjainak vannak bizonyos hétköznapi ismereteik arról. 1. Nevéhez fűződik a háromféle tőke fogalma: vagyon. az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítja a figyelmet. de ezeknek mégis több változta létezik. Fenomenológiai Szociológia A jelenségek lényegének. amelyek az életmód. osztályok. Anthony Giddens: Strukturálódásnak nevezi azt a folyamatot. . Kimutatta. kulturális. az emberek közöttti személyes kapcsolatok felé fordult. a politikai nézetek terén eltérnek egymástól. értelmének megismerésére összpontosítja a figyelmet. szociális vagy kapcsolati tőke. a párizsi felkeléssel kapcsolódik össze a szociológia válsága. hogy kell a társadalomban viselkedni. ezzel párhuzamban a dogmatikus antimarxista tudományos irányzatok feleslegessé válása és hanyatlása. Makroszociológiai (társ-i szerkezet. és az azt követő évek ultrabaloldali mozgalmainak hanyatlása. A kétpólusú világpolitikai rendszer megszűnése. Pierre Bourdeieu: oktatás szociológiával foglalkozott. az egyének a struktúrákban elfoglalt helyzete azonban nagyon erősen befolyásolja az egyén cselekvését. hogy a francia oktatási rendszer fenntartja a társadalmi egyenlőtlenséget. Szerinte a cselekvő emberek hozzák létre a struktúrákat. A marxizmus hitelvesztése 2. városi problémák. − 60-as csehszlovákiai bevonulás − 70-es. a hatalom pedig a politikáról. Ralf Dahrendorf: Az ipari társadalomban megfigyelhető osztálykonfliktusról ír. inkább a mindennapi élet. Etnometodológiai irányzat: Harold Garfinkev: Néprajztudományi szemléletet vesznek alapul. Az európai szocialista rendszer összeomlása. A ~ szerepet játszik a társadalmi mobilitás. A folyamatok csírái: − 56-os magyar forradalom után jelentek meg. rétegek) kérdések helyett. A társadalmat az emberek közötti kapcsolatok. A konfliktusnak nem a magántulajdon. diktatúrával párosulva.

hogy nincsenek determinisztikus fejlődési törvények. A nyugati funkcionalista elmélet (Durkheim) is azt sugallta. sem pedig a demokratikus intézmények nem működőképesek. tartós struktúrák uralkodnak. A makrokérdésekre összpontosította figyelmét. Addig az a felfogás uralkodott.  Ezért volt célszerű a determinizmust hirdetni. amelyeket a lassuló gazdasági növekedés feltételei között nem tud kielégíteni. hatalommentes eszmecseréktől várja a jobbulást. folyamatnak látunk. Úgy gondolták. de a struktúrák valójában csak azért léteznek. hogy a társadalmi struktúrák döntően meghatározzák az egyén viselkedését és gondolkodását. min Passon és őt követően a funkcionalisták úgy gondolták. amelyet társadalmi jelenségnek. sem a társadalom. (Lévi – Strauss) Minden emberi társadalomban és gondolkodásban mélyen meggyökerezett. Mind Durkheim. 2. Communitarism Irányzat: „közösségiesség” Az erkölcs és azt alátámasztó értékek nélkül a modern gazdaság és a politikai demokrácia nem képes hatékonyan működni. mert az egyének azoknak megfelelően cselekszenek. A mai nyugati társadalmak azonban (USA) egyre inkább Multikulturálissá váltak. hogy a társadalom az egyénektől A strukturális antropológia is ezt a véleményt erősítette. vagyis egyre nagyobb számú a többségtől eltérő nemzeti és vallási kultúrájú ember él bennük. A sztálini totalitárius rendszerben az volt a érdeke a hatalmi elitnek. Anthony Giddens: Az egyének cselekedetei alakítják ki a társadalmi struktúrákat. Liberális társadalom filozófusok: . annak alakulása nagyon is tőlünk függ. hogy az egyén alig tudja befolyásolni a nagy társadalmi folyamatokat és struktúrákat. és ezeknek összegzése az. sőt a kollektív reprezentációkat és a kultúrát is. a társadalom tagjai között szabad. Jürgen Habermas  is az egész rendszerre nézve veszélyesnek látta. hogy az egyén igenis képes társadalmi környezetét alakítani. bízzanak mindent a történelem vastörvényeire. Coleman: a racionális választás elmélete. hogy a társadalom működése szinte elképzelhetetlen közös normák és a mögöttük álló értékek hiányában. mert azok determinisztikus törvényeket követnek. a késői kapitalizmus legitimációs válságáról írt. A modern társadalmakban egyre nagyobb szerepet játszanak az ember alkotta társadalmi szervezetek. hogy az állampolgárok ne legyenek politikailag aktívak. A közös értékek általánosan elfogadott viselkedési normák nélkül sem a gazdaság. intézményeket. ha az alapelveket illetően megszűnik a konszenzus. egyebek között a jóléti rendszer kiépítése révén. függetlenül működik. s az ezekben felmerülő elosztási és kontroll – problémák kezeléséhez újfajta közösségek és szabályok szükségesek. A kapitalista rendszer olyan igényeket ébresztett a társadalom(ban) tagjaiban. hanem azt is. mert ezáltal a legitimáció vész el. 1. tehát a jövő nem alakítható előre. amely persze visszahat az egyénre. A kommunikációra fordította figyelmét. Nemcsak azt sugallja. Az egyes emberek különféle módokon döntenek és cselekszenek.15 − Végső lökés  az európai „létező” szocialista gazdasági – társadalmi – politikai rendszerek összeomlása. megváltoztatni. az egyes emberek adottságként fogadják el a fennálló struktúrákat.

ha – Dahrendorf kifejezésével élve – sikerül domesztikálni. fel kell hagyni a hagyományosságra igényt tartó nagy narratívákkal. Szalai Sándor letartoztatása 1950-ben. tehát a gazdasági újítás készséget. hogy azok hosszabb távon mindenkinek. kompromisszumkészséget a politikában. hogy az emberi társadalmak lényegéhez tartozik a konfliktus. vagyis kezelni. Ulhmann: a társadalom funkcionális differenciálódása. Habermas A konfliktus vagy a harmónia –e az emberi társadalom alapvető jellemzője? Konfliktus elmélet: fő képviselője MARX . hogyan befolyásolják a makrotársadalmi feltételek a mikroszintű társadalmi életet. 2. vagyis mesékkel. betöltött funkció a társadalom számára megér. presztízst kap a társadalomtól. amennyit megérdemel. megszelídíteni azokat. hogy tagjai mindannyiunk hasznára együttműködnek. továbbá az ELTE Szociológiai tanszékének feloszlatása. hogy azok működőképesek legyenek. Burdieu. Funkcionalista elmélet: Durkheim. Vagyon megfogalmazás. Posztmodern: Új elméleti koncepció Eszerint egyáltalán nem állapíthatók meg nagy fejlődési tendenciák. vagyis az. A modern társadalom nemcsak a fejlet technológiát és az ipari termelés túlsúlyát jelenti a mezőgazdasággal szemben. amíg mások szabadságát nem sérti. amennyit az általa végzett munka. Davis –Moore : a funkcionalista elmélet legszélsőségesebb megfogalmazója. P. Parson szerint a társadalom lényege az. s hogyan hat a mikrovilág a makro folyamatok alakulására. s a konfliktusok a társadalom normális működését zavarnák. a társadalomkritikus szociográfia irányzat elhallgatása 1945 után. Szerintük a társadalom minden tagja annyi jövedelmet és megbecsülést. A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell kialakítani. majd a tanácsköztársaság bukása szimbolikusan Buday Dezső felakasztása. Ma a nyugati szociológiában a funkcionalista elmélet másodvirágzását éli. ezeknek hiányában kell a modern társadalom intézményeit alakítani úgy. udvarias és toleráns társadalmi kapcsolatokat. kockázatvállalásét. Képviselői hajlanak arra. Mindenkinek joga van teljes szabadságra addig a határig. hanem hatékony piacgazdaságot. . A szociológia egyik legizgalmasabb elméleti kérdése a mikro és makro világ közötti kapcsolat. dezintegrációt idéznének elő. John Rawl: Az igazságosság két elvét fogalmazta meg. és mindenkinek esélye legyen bármely társadalmi pozícióba bejutni. J. A magyar szociológia története: A 3 „derékba törés” a polgári köztársaság. ezen belül a legszegényebbeknek is javítsák a helyzetet. felelősségérzetet.16 Nem lehet és nem szabad norma és értékkonszenzusra törekedni. Zapf: ide sorolja a jól kiépített jóléti rendszert is. sőt ebben látják a társadalmi haladás fő mozgatóerejét. T. A harmóniaelmélet képviselői viszont ellene voltak a fennálló társadalmi viszonyok radikális és erőszakos megváltoztatásának. de WEBER és PARETO is úgy látták. hogy ne tekintsék a konfliktust problémának. politikai demokráciát és mentalitást. részvételt a politikai életben. 1. − A konfliktusok léte azonban tagadhatatlan − A konfliktusok előrevihetik a társadalmat.

mert a totalitáriánus rendszer kifejezetten ellenséges tevékenységnek tekintette a társadalom problémáinak feltárását.. nagy hatással volt a 60-as évek hazai szociológiájára. Elméleti háttere: a marxizmustól a Spencer féle liberalizmusig terjedt. tudományos regényű műveket elsősorban Erdei Ferenc írt. az eltorzult magyar alkatról és a zsidókérdésről 1945 és 49 között születek. Szabó Ervin  marxista nézőpontú társadalomtörténész Braun Péter faluszociológus Leopold Lajos  a presztízzsel foglalkozott Buday Dezső  demográfia − 1919-után az iskola tagjainak jó része külföldre távozott. amely igyekezett megismertetni és értékelni a korabeli külföldi szociológiai irodalmakat. A magyar városról. Németh László. − Magyar Rádió és Tv tömegkom. Féja G. (1950-ben letartóztatták) Bibó István: a politikai elmélet terén elért munkássága. A falukutatással párhuzamosan születtek városi és munkás szociográfiák is. világháború után a koncentrációs táborból hazaérkezett Szalai Sándor lett az ELTE szoc. mozgalomtól a polgári liberális baloldalig. − − − − − − − A két világháború között nem volt Mo-n olyan oktatás. amelyet szociológiának lehet tekinteni. (Illyés Gy. Jahn Ferenc. tanszékének vezetője. A 60-as években a magyar szociológia újjászületik. politikai állásfoglalásai pedig a komm. Elsősorban a magyar falvak és a parasztságnak a súlyos problémáit kívánták feltárni.17 A századfordulón a „Huszadik század” c. tanyáról. faluról. újságírói riporthoz közelálló tudományos módszereket használtak fel. Első műhelyei: − Központi Statisztikai Hivatal − MTA szociológiai Kutató intézete − ELTE − KözgazdaságT. . A II. Fő művei: A kelet – európai államok nyomorúságairól. 1956-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1945 után a szociográfiai irányzat elhalt. Csoportja Az első kutatások tárgyai: − Jövedelemkülönbségek − Társadalmi mobilitás − Időmérleg − Az idős népesség helyzete − Város – és faluszociológia − Új lakótelepek − Öngyilkosság − Alkoholizmus.) A tények feltárásán túlmenő. Ehhez szépirodalmi (vagy ehhez közelálló). A csoport vezetője: Jászi Oszkár  politológus volt. Az 1930-as évek legfontosabb ilyen irányú kezdeményezése a falukutató vagy Szociográfiai irányzat volt. stb. folyóirat és a Társadalomtudományi Társaság körül egy szociológiai iskola alakult. Egyetemen működő csoportok.

Eltávolítják: − Hegedűs Andrást az MTA éléről − Lukács tanítványokat elítélő párthatározat születik − Szelényi Iván kivándorlása − Publikációs tilalom egyes témakörökben (pl: szegénység) − A kutatás erős korlátozása más témakörökben A 70-es évek óta elért eredmények: − Több nagyméretű valóságfeltáró adatfelvételre és kutatássorozatra került sor − Bevezetik a sokváltozós matematikai módszereket − A magyar szociológia bekapcsolódik a nemzetközi tudományos életbe. − Számos szociológus kutató elhagyta ezt a pályát a politika. amelynek szociológiai vizsgálata nemcsak a magyar. tehát anyagi nehézségek fenyegetik a kutatómunkát. . vagy inkább az 1918 óta eltelt időszak gazdasági és társadalmi változásait. Hallgatólagosan a weberianizmus volt uralkodó helyzetben a magyar szociológiában. − Létrejött a TÁRKI  megrendelésre adatfelvételeket végez szociológiai kérdésekről. és ugyanakkor milyen társadalmi és gazdasági károkat okoztak az 1918 óta Mo-n uralmon lévő rendszerek. a közös kutatásnak. hogy milyen mértékben segítették a modernizációt. − Megszűntek a „tabutémák”. fejleszti a szociológia módszertanát (számítógépes módszerek) Az 1990-es rendszerváltás lényegesen megváltozott felételeket teremtett a szociológia számára. azt. − Csökkentek a kutatásra fordítható erőforrások.18 A 70-es évek első felében az MSZMP konzervatív szárnyáról a gazdasági reform ellen indított ellentámadás keretei között a magyar szociológiát is több súlyos csapás érte. az üzleti élet és az újságírás kedvéért. hogy kritikailag átgondoljuk a marxizmus értékeit és tévedéseit. Nem lenne helyes a következőkben Marxot és a marxizmust Orweli módon „nem emberként” elfelejteni. Kihívások: − A politikai – gazdasági – társadalmi rendszerváltozás olyan kivételes folyamat. hanem a világ szociológiája számára is fontos ismereteket adhat. − 1978-ban megalakult a Magyar Szociológiai Társaság − az ELTE –n megindul a szociológus szakképzés − Egy-egy szociális területtel foglalkozó intézeten belül szociológiai kutatórészlegek jöttek létre. Ma megvan arra a lehetőség. megszűnt a kapott eredmények publikálásának akadályozása − Semmilyen akadálya nincs a külföldi kutatásokkal való együttműködésnek. − Tisztázni kellene a különböző szociológiai elméletekkel szembeni viszonyukat. − A rendszerváltás megértéséhez alaposan értékelni kellene az 1945 óta eltelt időszak. az államigazgatás.

le kell írni az alkalmazott módszereket. ingázók aránya…). és megpróbálják meghatározni. Korrelációt számítanak: Pl. elég a teljes sokaságnak egy kis részét megkérdezni ahhoz. Felhasználható pl. Megfigyelés: külső és résztvevő Esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet. hogy a mintába bekerüljön. Kérdőíves adatfelvétel: Survey – módszer. − − − − − − − 5. életrajzi módszer. családokat. Pl. (Reprezentatív minta.: az alkoholizmus ott gyakoribb. Dokumentumok. akkor ismerni kell az elterjedését és okait. Adatgyűjtési módszerek: Publikált statisztikai adatik másodelemzése Egyéni adatok. be kell mutatni a használt elemzési módszereket. és egyéni szinten. 4.fejezet: Módszertan − Egy probléma egzaktabb útra terelése. Makrotársadalmi (alkoholizmus = májzsugorodás okozta halálesetek aránya). ahol a kultúra értékei és normái elnézőek a szeszesital – fogyasztással.) − Egyszerű a helyzet népszámlálás után. Ehhez föl lehet használni a már meglévő elméleteket. kötetlen beszélgetés. hogy a teljes sokaságot (a populációt) kérdőívvel megkérdezzük. 3. amelynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik. − Megfelelő mintavétel: a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye kell hogy legyen arra. 6. vagyis véletlenszerűen kell kiválasztani a mintába kerülő megkérdezett személyeket. A vizsgálat célja: − Valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése. 1. hogy kis hibahatárral kiterjeszthessük az egész sokaságra. Az eredmények közzététele: Pontosan ki kell fejteni az alkalmazott hipotéziseket. intézményt vizsgálnak alaposan) Kísérlet Mélyinterjú. alapvető jellemzőinek feltárása. városi és községi népesség aránya.: a statisztikai adatok alapján összehasonlítják az ország megyéinek májzsugorodás okozta halálozási arányszámait és a megyék különböző társadalmi jellemzőinek adatai (iskolai végzettség. de újabbakat is ki lehet dolgozni. a jelenségek okainak felderítésére törekszik. összefüggések magyarázatára. hogy meglehetősen pontos adatokat kapjunk a teljes sokaságról.: ha egy társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma. Operacionalizálás: Mérhető formában fogalmazzák meg a hipotéziseket. A probléma megfogalmazása: Felmerül valamilyen társadalmi jelenség.19 3. hogy a vizsgált jelenségek milyen jellemzőit mutattuk ki. . Valamely probléma megértésére. hogy az utóbbiak közül melyik látszik összefüggésben állni az alkoholizmus gyakoriságával. Elméleti hipotézisek: A vizsgálni kívánt jelenségről. a mintafelvételt. definiálni kell a használt fogalmakat. pontosabban. vagy az alkoholizmus a társadalom anómiás állapotának a következménye. személyt. Nincs is rá szükség. Elemzés: az összegyűjtött adatok alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról. és hogy kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak be vagy cáfolódtak meg. válás gyakorisága. 2. Mintavétel: − Általában nincs arra lehetőség. mert a statisztikai mintavétel elmélete szerint megfelelően kiválasztott minta esetén.

(Kódszámmal vannak ellátva. A faji előítélet attitűdjének erőssége. Kérdőívkészítés: A kérdések típusai: − Zárt − Nyitott − Strukturált − Nem strukturált Zárt kérdés: A kérdőív tartalmazza a válaszlehetőségeket. Ilyen esetben lehet a vizsgálatot megfigyeléssel kezdeni. nagyobb munkát igényel. időigényesebb. Ez tévedéshez vezethet. házasság Barátság Utcai szomszédság Munkatárs Honfitárs. vagy turista egy ország területén. Hátránya: Kódolása lényegesen nehezebb. − Személyes megkérdezés: költségesebb.: melyik kapcsolatot venné szívesen az arabok egyik képviselőjével? Közeli rokonság. Próbakérdezés: A kérdőíveket ajánlatos a vizsgálat megkezdése előtt egy kisebb számú személy megkérdezésével kipróbálni. akkor az alapján is lehet mintát választani. Vannak olyan társadalmi jelenségek is. hogy a minta nagysága befolyásolja a pontosságot. kábítószer – fogyasztás. − − − − − . Pár ezer egységből álló minta alapján is meglehetősen biztosan következtethetünk. akiket nem sikerül megtalálni. mert a vizsgálni kívánt népesség könnyen kimaradhat a listából. amelyeket nem vagy csak nagyon nehezen lehet lakossági listákból választott mintákon vizsgálni. pl. családnak kell lennie. (Pl. de sokkal kisebb az adatszolgáltatás megtagadásának és a pontatlan kitöltésnek a veszélye. Sok olyan információt adhatnak. így a velük való egyetértés vagy egyet nem értés kifejezi az attitűd intenzitását a megkérdezésnél.: mondja el gyermekkora egy történetét.) Névjegyzék vagy telefonkönyv alapján.: prostitúció. Skálatechnikát alkalmaznak.) Rejtett populációk. Pl. Különös emberek: Azok. Nyitott kérdés: A megkérdezett személy fogalmazza meg a válaszát. „önkitöltése” útján. amelyek valamely attitűd erősségének növekvő intenzitási fokát jelzik. Hüvelykujj – szabály: Minden. Mélyinterjú: Még tágabb kérdések. vagy a szegények a telefonkönyvből. legtöbbször a legszegényebbek közé tartoznak. a „megtagadók” pedig az ellenkezésre való hajlandóságuk miatt nem tekinthetők átlagosnak. Bogardus – skála: a kérdőív olyan állításokat tartalmaz. un.20 − − − − − − Ha létezik népesség-nyilvántartás. Tudnunk kell. amelyre a kérdőív készítésénél a kutató nem is gondol. Vélemények és attitűdök mérése skálákkal: − Az attitűdöket speciális kérdésekkel lehet mérni.) Előnye: Kódolása egyszerű. (De aki a lakóhelyét sűrűn változtatja. de információveszteséget okoz. a minta alapján megkülönböztetett vizsgált kategóriában legalább 100 megfigyelt személynek. Megkérdezés vagy interjú: − Történhet: személyes megkeresés vagy postán küldött kérdőív. kimaradhat a mintából.

amelybe a vizsgált populációból a legtöbben tartoznak. (Parson – féle korrelációs együttható) Táblázatok: Az adatelemzés első lépése. A kérdőíven és a kódlapon a későbbi azonosítás érdekében fel kell tüntetni egy azonosítási számot. a család birtokában lévő könyvek száma. színvonala. Vízszintesen és függőlegesen „kiszázalékolják” a táblázatot. A válaszlehetőségeket főbb típusokba sorolják: 0-9 –ig terjedő kódszámmal látják el. hanem a zérus szintnek is van értelme. a lakóhely. az egyén által elért társadalmi pozíciót nemcsak az apa társadalmi – foglalkozási pozíciója. Medián: pl. A két változó közötti korreláció mérése: CHI – NÉGYZET: − Ordinális szint: Ebben az esetben a válaszkategóriák sorba rendezhetők. − A foglalkozások egységes osztályozási rendszere: FEOR 8 számjegyből álló kóddal jelölik meg a különböző foglalkozásokat. tehát hogy a különböző kódkategóriákba hány megkérdezett személy került. a testvérek száma. − Megnézik minden egyes változó gyakorisági elosztását. de a közöttük lévő távolságokat nem lehet összehasonlítani. . az eredmények elemzése azonban meglehetősen bonyolult feladat. Ez az a kategória. A szociológiai felvételek alapján kapott legtöbb változó ilyen nominális típusú. a tanárok részéről kapott biztatás. Mérési szintek: − Nominális szint: A változó különböző értékei azt fejezik ki. − Joggal feltételezhetjük pl. − A loglineáris elemzés módszere lehetővé teszi több nominális változó együttes elemzését. stb… − Aztán megnézik. mint alatta – jellemzőbb lehet a mértani átlagnál.: férfi vagy nő. amely fölött ugyanannyian helyezkednek el. − Ezután elkészítik a társadalmi rétegek tagjainak az ivás gyakorisága szerinti megoszlását bemutató táblázatot. A társadalmi réteg – kategóriákat is nominális változóként kezelik. hány értelmiségi. az anya hasonló adatai.21 Kódolás: − A begyűjtött információkat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosítják. a látogatott iskolák jellege. hanem az apa iskolai végzettsége. (Rangkorrelációs együttható) − Aránymérő szint: Ebben az esetben nemcsak az intervallum mérési szint jellemzőit ismerjük.. pl. hogy saját bevallásuk szerint milyen gyakran fogyasztanak szeszes italt. a medián jövedelem. − Minden egyes kérdőív kódolása külön – külön kódlapon történik. tehát kiszámítják a százalékos megoszlásokat. vagy az alkoholos májzsugorodás számát mérni. hogy két vagy több különböző típusról van szó. Ilyen mérési szinten lehet a személyi jövedelmet. pl. Az arányokra vonatkozóan tehetünk megállapítást. hány szakmunkás. hogy a társadalmi mobilitást. Módusz: Harmadik középérték. Egyszerű statisztikai mutatók: − A középértékek közül a számtani átlagot használják legtöbbször. és azokat összehasonlítják.

: A társadalmi származást nem egyszerűen az apa társadalmi – foglalkozási helyzetével mérik. − − − − − − − − Etikai kérdések: − − − A megkérdezettek személyiségi jogait ne sértsük meg! Nem szabad olyan kérdéseket föltenni. Útelemzés: a többváltozós korreláció –és regressziószámítás tovább fejlesztett változata. és az utóbbi változókat össze kívánjuk vonni két – három – négy „alapvető” változóba. Loglineáris elemzés: Ha 3 – 4 nominális változó alapján készített kereszttáblázatokat akarunk összehasonlítani. Lisler – módszer: az egyes változókat nem mérik közvetlenül.22 Nyilvánvalóan egészen másképpen ítélhetjük meg a jövedelmi viszonyokat attól függően. és a faktorpontszámokra támaszkodva lehet a megfigyelési egységeket tipizálni. vagy pedig sokan az átlag fölött és alatt helyezkednek el. faktorba. a variancia négyzetgyöke. hogy a kérdéses decilis átlagos jövedelme a nagyátlag hány százalékával egyenlő. hogy milyen erős a két változó közötti kapcsolat. hanem faktoranalízis alapján állítják elő. több változóból. és valamilyen hierarchikus sorrendet akarunk létrehozni közöttük. Ha a változók száma igen nagy. Így megállapíthatjuk. hogy a vizsgált sokaság nagy része az átlag közelében helyezkedik el. Többdimenziós skálázás: Kisebb számú megfigyelési egységből több változó értéke áll rendelkezésre. amikor nagyszámú megfigyelési egységből nagyszámú változónk van. ha mindkét változó intervallum vagy aránymérő szintű. ha az egyik változó nominális a másik pedig intervallum vagy aránymérő szintű. A szóródás leggyakoribb mérőszáma a: szórás. A korrelációs együttható kifejezi. Klaszteranalízis: Amikor nagyszámú megfigyelési egységből több változó áll rendelkezésre. iskolai végzettségéből. akkor először faktoranalízist kell/lehet végezni. hogy a társadalmi réteghez való tartozás mekkora részt magyaráz meg a jövedelem szóródásából. Pl. A faktoranalízis a változókat kisebb számú faktorba vonja össze. hanem az apa foglalkozásából. A mobilitás vizsgálatában használják. Az így kapott mérőszámok azt fejezik ki. Faktoranalízis: olyan kutatási helyzetekben szokás alkalmazni. klaszterekbe besorolni. amelyek rájuk nézve sértőek lehetnek! Nem szabad olyan adatokat közzétenni. továbbá a közöttük lévő távolságokat akarjuk mérni. amelyeket egyes személyek ellen fel lehet használni! . Mérhetjük. majd kiszámítja a faktorsúlyokat. vagyoni helyzetéből szerkesztett faktor dimenziójában mért faktorpontszámmal. hogy az utóbbi változó szóródásából mennyit magyaráz meg a nominális változó. és a nagyszámú megfigyelési egységet kisebb számú típusba akarjuk összevonni. Regresszió: azt fejezi ki. A szóródás mérőszáma még: a decilis eloszlás. hogy milyen mértékben függ a változók mértéke egymástól. Korrelációt alkalmaznak akkor. Két –és többváltozós elemzési módszerek: − Varianciaanalízist alkalmaznak akkor.

amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana. ha a szegény családokra használják. 2. ezért óvatosan kell a következtetéseket levonni. Létminimum: egy főre jutó minimális háztartási jövedelem. Szegénység: hagyományos formájú hátrányos helyzet. nemcsak jövedelmi. hanem egyéb hátrányokra is vonatkozik. Hátrányos helyzet: depriváció magyar fordítása. ami a többség rendelkezésére áll. mely inkább az alacsony jövedelmet és az ebből adódó hátrányokat jelenti. . hogy nélkülöznek valamit. Méltányosság: azt jelenti. hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van a kedvező pozíciók megszerzésére. szegénység Alapfogalmak: Társadalmi egyenlőtlenség: azt jelenti. Szegénységi küszöb: az a jövedelemhatár. Esélyek egyenlősége: azt jelenti. Esélyegyenlőtlenség: a társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlenségét jelenti. hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a helyzete a társadalomban. relatív hátrányt jelent. Depriváció: „valamitől való megfosztottság”. Igazságosság: azok az egyenlőtlenségek. de így lehet vizsgálni a szegénységbe süllyedést. hogy a különböző ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. az életkor. 3. illetve számtól függően. Kisebb a minta. hogy a társadalom tagjai akkora javadalmazásban és megbecsülésben részesülnek a társadalom részéről. hanem más életkörülmény-mutatók alapján is. illetve kiemelkedést okozó eseményeket is. Létminimum megállapítás: amikor a szegények kiszűréséhez megállapítanak egy létminimumot. fejezet: Egyenlőtlenség. Módszerek: 1.23 4. Relatív szegénység: egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Többszörösen hátrányos helyzet: olyan családokra vonatkozik. Háztartásijövedelem felvétel: az adott év tavaszán a megelőző év összes jövedelme mellett a fogyasztott termékeket is összeírják. nemcsak jövedelmi. akkor inkább azt jelenti. Egyenlőség: azt jelenti. amely arányos a társadalom érdekében végzett tevékenységükkel. Abszolút szegényég: egyén vagy a család a létminimum alatt él. Ekvivalencia-skála: a háztartásban élők különböző súlyozása a jövedelem tekintetében. ami megnehezíti a szegénységből való kiemelkedést. Háztartáspanel felvétel: lényege. akiknél egynél több hátrány jelentkezik. hogy ugyanazokat a háztartásokat és személyeket évről évre felkeresik és kérdőíveket töltetnek ki velük. amely alatt szegénynek tekintjük a háztartásokat és személyeket.

ami megakadályozza a kiemelkedést. etnikai kisebbség tagjai. Egyenlőtlenség és szegénység okai: a) az emberek alapvető biológiai adottságai közötti különbségek b) gazdasági. .relatív szegénységi küszöböt használnak . mely alapján szegénynek tekintenek valakit.24 4. Elméletek: 1. 2/3-a jómódú.A társadalmi egyenlőtlenségeknek a legszegényebbek helyzetét is javítania kell.társadalom 3/4-e. megérdemlik a magasabb jövedelmet. . és mindenkinek egyenlő esélye kell hogy legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra. c) Teljes egyenlősség kell. .idősek között csökken a szegénység Magyarországi helyzet: 1.szegények: munkanélküliek. Elfogadható egyenlőtlenségek mértéke: a) Az egyenlőtlenségek szükségszerűek. fejlesztésre 2.népesség gyorsan nő . illetve öregség h) demográfiai események: özvegység Nemzetközi tendenciák: 1. ők viszik előre a gazdaságot. b) A mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható. hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára. bevándorlók. vendégmunkások . 2.Libertariánus álláspont: minden társadalmi beavatkozás a szegények érdekében. de az esélyek legyenek egyenlők. egyszülős családok.A társadalom minden tagjának egyenlők a szabadságjogai. jövedelmi decilisek: százalékos részesedés az összes jövedelemből. g) különböző életciklusok: házasságkötés után. Szegénység a fejlődő országokban: . e.keveset költenek beruházásra. amíg valaki mást nem korlátoz ugyanilyen jogában. .Szociológiai iskola álláspontja: a fennálló jövedelemelosztás pontosan azt tükrözi. gyerekek.Elitista álláspont: a vezető elit tehetségesebb.az általános életszínvonal és a GDP/fő alig emelkedik . 1911-ben az összeíráskor a becslések szerint Mo. sérti a gazdagok szabadságjogait. a többi szegény . együtt): amely szerint a szegényeknek sajátos kultúrájuk van. társadalmi rendszer jellege c) az emberek műveltsége. 1945 előtt: nincs pontos adat. sőt kívánatosak. okai: . iskolai végzettsége között fennálló különbségek d) szegények rossz testi és lelki egészségi állapota e) csonka vagy egyszülős családok elterjedése f) szegénység kultúrája elmélet (c. de segít elviselni a szegénységgel járó terheket. mindenkinek joga van a teljes szabadsághoz. d. 3/4-e szegény. amennyiben a gazdasági fejlődést szolgálja. egyedülálló idős nők. az egyenlőtlenség feltételei: . Szegénység a fejlett országokban: .5-20% között van a szegények aránya . de csak addig. egalitárius álláspont.

hiába volt tabu téma. igen jelentős volt. ami miatt csökken a háztartások jövedelme . Hagyományos szegénység: már a szocializmusban is megvolt. de tartós lehet ott ahol a családfő tartósan munkanélküli.munkanélküliség Kik a szegények? 1.1978-ig nőtt a reálbér. melyek az egyenlősség felé akarják közelíteni a társadalmat 3. Rendszerváltás óta: megnőtt a szegénység.gazdasági. Etnikai szegénység: Szegénység nagy része átmeneti jellegű.1982-ig csökken a jövedelem egyenlőtlenségek aránya. segélyekre támaszkodva adja a támogatást .25 2.1980-as gazdasági reform miatt a kiegészítő jövedelem csökkenti a reálbércsökkenések hátrányait . akik képtelenek a piacon jövedelemhez jutni.1982-től nő a létminimum alatt élők aránya b) A szegénység összetételének változása: . Jóléti állam típusai (Titmuss) a) reziduális modell: csak azoknak nyújtanak támogatást. főleg a munkanélküliek 3.a kettős gazdaság széthúzza a jövedelemkülönbségeket .áttevődött az idősökről a gyerekekre 3. míg 1987-ben a szakképzetlen munkások között .magánpolgári szabadságjogok . b) teljesítménymodell: a támogatásokat a korábbi járulékbefizetésekhez kötik és azok arányában adják c) intézményes modell: mindenkinek alanyi jogon járó támogatások. a gazdagok növelték jövedelmüket. illetve a roma etnikumnál. ez kedvező körülményeket teremtett a fizetésből élőknek . Jóléti állam típusai (Esping – Andersen) a) liberális modell: rászorultsági elven. H.infláció .1960-ban a falvakba koncentrálódik a szegénység. a jövedelem egyenlőtlenségek is emelkedtek.1960-ban a mezőgazdaságban dolgozó szegények aránya a nagyobb. Marshall): .1960-ban a nyugdíjasok között jóval magasabb az arány.politikai jogok . majd 1990-től csökken . hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétének biztosításában. szociális jogok 2. 1987-től csökken a falvakban. 1982-ben stagnál. Demográfiai szegénység: egyre inkább a gyerekek felé tolódik el a szegénység az idősebbek felől 4. ennek okai: . Társadalompolitika: Jóléti állam: azt jelenti. a) a szegénység alakulása 1962-1987 között: . a szakképzetlen és a mezőgazdaságban dolgozók illetve a községi lakóhelyen élők között 2. 1. míg 1987-ben nincs igazán eltérés az aktív keresőkhöz képest . de nő városokban . a szegények még szegényebbek lettek. ami csökkenti a szegénységet . Új szegénység: a rendszerváltás óta van. Jóléti állam kiépülésének fokozatai (T. Szocialista korszakban: hiába tagadták le.1978-tól lelassul a reáljövedelmek növekedése.1978 óta nagyon felgyorsult a fogyasztói árindex emelkedése.

nagyfokú szegénység sok közvetett költséggel jár.egészségügyi ellátás .szociális segély .fejlesztésre. a magyar jóléti rendszer: a) szocializmusban: kiterjedt jóléti rendszer.táppénz . és a támogatások jelentős részét a jómódúak kapták. a gazdasági növekedési ütem lelassult.gyengíti az egyének munkateljesítményének motivációit b) hívei szerint: .nagy megterhelést jelent az államnak . . beruházásra szánt összegeket köt le .munkanélküli segély . így nehezebb a jóléti szolgáltatások finanszírozása b) megnőtt a munkanélküliség. hogy az életkörülményeket az egyenlősség felé közelítse 4. ezért kevesebb állampolgár járulékából kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni 6. másrészt megnőtt a munkanélküliség és a szegénység. ezért élesen jelentkeztek az elosztható összeg korlátai. mérsékelni kellett az állami költségvetést. jóléti szolgáltatások felső határának elérésének okai: a) a II.nyugdíj . elősegíti a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi együttműködést 5. világháborút követő fellendülési korszak véget ért.26 b) konzervatív modell: foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét védi a különböző veszélyeztető körülmények ellen c) szociáldemokrata modell: célja.szegénység mérséklése csökkenti a társadalmi konfliktusokat. ezért megnőttek az igények a támogatásra. ezért csökkenteni kell . Ezért szükségessé vált a jóléti állam reformja.családi támogatások . Viták a jóléti államról a) ellenzői szerint: .lakástámogatás .oktatás . de nem működött jól. ez megnövelte a támogatásuk költségeit c) fejlett országok népessége megnőtt. Jóléti programok: . mert sokan kiestek a védőhálóból.fogyasztói ártámogatás b) rendszerváltás után: csökkent a GDP.

. Társadalmi-gazdasági státusz pontszámok (Blau-Duncan): megállapították a foglalkozási csoport presztízs pontszáma. hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztízsét nevezzék meg. illetve csoportok foglalják el. és meghatározott viszonyok szerint élnek. 2. hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. Survey .bérmunkások foglalkoztatásához is elegendő termelőeszközzel rendelkező tőkések Társadalmi réteg: a foglalkozási. életkörülményeiről. 2. Státuszcsoport: az olyan egyének vagy családok csoportja. Elit: a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport. átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége közötti regressziós kapcsolatot. tehát a szerkezet a különböző egyének és csoportok közötti viszony. Ez alapján rétegeket és alrétegeket is meg lehet különböztetni. Presztízsvizsgálat: a megkérdezetteket arra kérik meg. hogy milyen osztályba. ha nem lenne konfliktus. betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek. jövedelem nagysága. Harmónia elmélet: szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi. Társadalmi osztály: a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategória. Módszerek: 1. Státusz: a társadalmi szerkezeten belüli részek. a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális jelenség. Pl. de ismert átlagos jövedelmű és iskolai végzettségű foglalkozási csoportok pontszámát a regressziós egyenlet segítségével kiszámították. . A magyar szociológiában a foglalkoztatás jellege alapján megkülönböztetett kategóriát nevezik így. vagy rétegbe sorolják magukat.: KSH 1963 évi rétegződés-felvétele. a társadalmi pozíciókat egyes emberek. rétegződés Alapfogalmak: Társadalmi szerkezet: a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. stb. 3. Önbesorolásos módszer: amikor a megkérdezetteket kérdezik meg. Társadalmi rétegződés: a különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése.27 5. így a társadalmi kategóriák közötti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni. akik a Kolosi Tamás által használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak. Ezek a viszonyok alkotják a szerkezetet. a társadalom változatlan állapotban maradna. fejezet: Társadalmi szerkezet. mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést. iskolai végzettség. alapján definiált társadalmi kategóriákat. 4.módszer: sokféle adatot gyűjt össze a megkérdezett személyek és családok társadalmi helyzetéről. Három osztályt lehet megkülönböztetni: . Elméletek: 1. Konfliktuselmélet: szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a konfliktus és ez nem szükségképpen káros jelenség. lakóhely.termelőeszközöket nem birtokló munkások . majd nem ismert presztízsű.csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárok . mely a kezében tartja a politikai és a gazdasági hatalmat. életmódjáról.

A kívülállókkal szembeni kizárási stratégia párhuzamos fogalma az osztályon belüli szolidarizálás.életkori 7. a társadalmi hierarchia csúcsára való feljutáshoz mind a három kell: .vagyoni-tőketulajdonlási . 6. a konfliktus nem a jövedelemért. és ezáltal az uralkodó osztály. melyek szorosan összefonódnak: . hanem a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazott kényszer jellemzi a társadalmat.nemek szerinti . b) Ossowski: az osztályfogalom helyett valamilyen általánosabb osztályfogalmat javasol. 4.vezető politikusok . Kényszerelmélet: szerint nem a csere.gazdasági dimenzió: a termelőeszközökhöz való viszony mellett a munkaerő piaci helyzete a differenciáló tényező .jövedelem szerinti osztály . határát nehéz átlépni akár foglalkozás akár házasság útján. .rend dimenzió: lényege a megbecsültség három féle osztályt is megkülönböztetett: . Sokdimenziós társadalomszerkezet elméletek: a) Geiger: szerinte az osztályfogalom elveszíti a használhatóságát a fejlett társadalmak szerkezetének vizsgálatában. szellemi javakat is.társadalmi osztály: melyen belül nagy a mobilitás. c) Gyilasz: szerint a szocialista társadalmak is osztálytársadalmak. melyek átválthatók egymásra. Helyét a réteg fogalma veszi át. pénzben mérhető javakat.kulturális tőke: a műveltséget érti rajt . c) Lenski: szerint ma az ipari társadalmakban hétféle osztályrendszer él egymás mellett: .iskolai végzettségi . Egy adott társadalom egyszerre többféle kritérium alapján is rétegződik. hanem kényszer fenyegetése alatt történik. hanem a hatalomért folyik. 5.gazdasági élet vezetői és a nagyvállalatok menedzserei . hanem a fogyasztási javak rendelkezésre álló mennyiségét és a hatalmat is figyelembe veszi. Társadalmi szerkezet kategóriáinak definíciója: a) Marx-Engels: szerintük a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely fő meghatározója a termelőeszközökhöz való viszony. hanem eszmei. éspedig nemcsak anyagi. amely nemcsak a termelőeszközök tulajdonát. Boudieu háromdimenziós szerkezetelmélete: hármféle tőkét különböztet meg.faji.szociális tőke: a társadalmi kapcsolatokat érti rajta 8.politikai-hatalmi . b) Weber: szerkezetfelfogásában három lényeges meghatározó dimenziót nevez meg: . a javak átadása nem egyenrangú csere.hatalom dimenzió: nem szükségképpen függ össze a tőketulajdonnal . etnikai.pénztőke . vallási . csak itt az állami és pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonosa.birtok szerinti osztály . Hatalomelméletek: az uralkodó osztály helyett a hatalmi elit fogalmát használják.hadsereg vezetői b) Dahrendorf: szerint a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán. Csereelmélet: szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek. A rétegek objektív életkörülmények alapján különülnek el.28 3. a) Mills: szerint egy szűk hatalmi elit uralkodik.foglalkozási . de ezekhez szubjektív elemek is kapcsolódnak. amelyen belül három csoportot különböztet meg.

termelőeszközökkel nem rendelkező bérmunkások A szervezeti tőke alapján megkülönböztet felsővezetőket. így maguk dolgoznak termelőeszközeikkel . és a társadalmi miliő fogalmát javasolja. de nem egyértelmű.gazdasági vezetők . 10. A különböző társadalmi helyzet-kategóriákat különítette el: . a kispolgárság. kapitalizmus. b) Összefoglalóan: azt mondhatjuk. a barátokat. Új-marxista társadalomszerkezet elméletek: a) Wright: szerint a kapitalista társadalom három dimenzió mentén differenciálódik: a termelőeszközök tulajdona. . akiknek nincs elég tőkéjük bérmunkásokat alkalmazni. melynek helyzete egyértelmű: a burzsoázia.olyan termelőeszköz tulajdonosokat. szocializmus.felsőszintű szakemberek . Társadalmi helyzet hatása az egyén életére: a) Weber: szerint a társadalmi pozíció meghatározza az emberek életesélyeit.olyan termelőeszköz tulajdonosokat. de maguk is kénytelenek dolgozni .egyetemi hallgatók .tartósan munkanélküliek . Hradil: szerinte az osztály és a réteg fogalma helyett a társadalmi helyzet. akiket közepesen fenyegetnek . ahol a menedzserek és a bürokraták az uralkodó osztály.olyan keresők. félig szakképzetteket és szakképzetlenek. a szervezeti tőke. kapitalizmus. állami társadalmi rendszer. Ezek alapján a kapitalista társadalomban három olyan osztályt definiál.az ezek által erősen veszélyeztetett keresők .szegények .29 9. Rajtuk kívül még négy további.olyan termelőeszköz tulajdonosokat. akiket nem fenyeget a munkanélküliség és az elszegényedés . akik képesek ugyan bérmunkásokat alkalmazni. és a proletariátus.hatalmi elit . az állami redisztribúciót pedig kizsákmányolásnak tekinti. A szakképzettségi tőke alapján megkülönböztet magas képzettségűeket. középvezetőket és nem vezetőket.felső és középvezetők és a technokraták .nyugdíjasok . akik képesek bérmunkásokat alkalmazni. a társadalomban betöltött helyet. diszkriminációt szenvedő csoportok 12.munkájukat önállóan végző alkalmazottakat Szerinte a történelemben 5 gazdasági-társadalmi rendszer követi egymást: feudalizmus. és a szakképzettségi tőke. közbülső osztályt is meghatároz: . hogy a társadalmi helyzet gyakorlatilag mindent meghatároz egy ember életében az iskolát. Beck elmélete: szerinte a modern társadalmak szerkezetének elemzésére sem az osztály sem a réteg fogalma nem alkalmas. így ők maguk mentesülnek a munkától . a házasságot. 11.alsó és művezetőket . Az állami rendszeren a kelet-európai szocializmusokat érti.gazdagok .kisvállalkozókat . a gondolkodást. A termelőeszköz-tőke alapján megkülönböztet: .peremhelyzetben lévő. a politikai preferenciákat.olyan keresők.műveltségi elit .

alkalmazottakat nem tartó kisiparos.művezetők és üzemtechnikusok .szakmunkások .értelmiségei szakemberek .munkanélküliek.önálló kisiparosok.menedzser .technikusok és irodai foglalkozásúak .rutin fehérgalléros . kiskategóriát feltételező modellek: a presztízscsoportokon és a társadalmi-gazdasági pontszámokon alapuló modellek.parasztok Nemzetközi tendenciák: 1.kereskedelmi foglalkozásúak .szakmunkások .tőkés vállalkozó .tőkések. Erikson-Goldthorpe által készített 10 kategóriás szerkezetmodell a leggyakrabban használt: .szakképzetlen munkások . főleg a szakképzett és a szakképzetlen munkások között . és csökken a fizikai dolgozóké . b) nagyszámú.nő a munkásosztályon belüli differenciálódás.szakképzetlen munkások . ahol csak kizsákmányolók és kizsákmányoltak vannak.önálló parasztok . kiskereskedők .hivatásos politikus .segédmunkás 3.vezetők és értelmiségiek .szakmunkás . Társadalmi kategóriák száma: a) dichotóm modellek: amikor csak két kategória van.szolgáltatások területén dolgozó félig szellemi.középvezetők és középszintű szellemi szakemberek .nő a tercier ágazatban dolgozók aránya . például Marx modellje.menedzserek .munkásosztály . félig fizikai foglalkozásúak .alkalmazottakat tartó kisiparos.katonatisztek .mezőgazdasági munkások 4.parasztok . kereskedő .rutin szellemi foglalkozásúak . kereskedő .irodai foglalkoztatottak . Parkin hat foglalkozási kategóriát különböztet meg: . Wesolowski 7 kategóriás modellje: részletes rétegződésvizsgálatok alapján: .félértelmiségi és alacsonyabb adminisztratív . felsővezetők. ahol akár 100 kategória is lehet c) 5-10 kategóriát tartalmazó modellek: 1. értelmiségiek . Társadalmi szerkezet változása: . Lenski neoweberiánus modelljében 10 foglalkoztatási osztályt különböztet meg: .30 13.nő a szellemi foglalkozásúak aránya.betanított munkás . rabszolgamunkások 2.

új szegény réteg alakul a tartósan munkanélküliekből. ezért munkajellegcsoportnak nevezte őket. és a termelőszövetkezeti parasztság. nem polgárosodik el. mint a jövedelmi különbségek . Rétegződésvizsgálatok: a) Ferge Zsuzsa modellje: melyben a társadalmi kategóriákat a munka jellege alapján definiálta.ország lakosságának a fele a mezőgazdaságból élt . 3. Ennek okai: .lényeges különbség van a vezetők az értelmiségiek és az ipari foglalkozásúak között .politikai pártok jobb. cselédek és a kisbirtokos parasztok tartoztak . melyek a munkás és a középosztály foglalkozásai között helyezkednek el . míg az osztályharc középpontjában a materiális értékek állnak .vezető és értelmiségi . Ezek mellett kisebb maradék kategóriákat határoltak el. melynek eredményei: .a legszegényebb rétegbe a mezőgazdasági munkások.középszintű szellemi .az állami juttatások enyhítették az osztályellentéteket . a faji kisebbség tagjaiból és a vendégmunkásokból . b) Lipset: szerint az osztályok elhalnak. 1945-től: a két osztály és két réteg elmélet uralkodott. e miatt pedig nő a bürokráciában és az állami szervezetekben lévő vezető pozíciók hatalma és privilégiuma . mint a kisiparosok.nő a társadalmi juttatásokból élők száma 2.segédmunkás .a társadalmi hierarchia nagyon hasonlít a nyugati jövedelemhierarchiához .munkások jóléte emelkedett . sem a középosztályhoz .az egyéb dimenziókban megállapítható társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak. bal oldali szétválása értelmét veszíti Magyarországi helyzet: 1.a középréteg kicsi volt . ezt arra alapozták.paraszt .jövedelemegyenlőtlenségek vannak a magyar társadalomban .családi származás egyre kevésbé határozza meg az életpályát .szakmunkások és szakképzetlen munkások között lényeges különbségek . és egy réteget az értelmiséget.irodai .új foglalkozások megjelenése. és a kulákok.egyre fontosabbá válnak a posztmateriális értékek. ezáltal bürokratizálódnak.a jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt 2. a sztálini modell: a termelőeszközökhöz való viszony alapján két osztály: a munkásosztály.nem tűnik el a kispolgárság .szakmunkás .31 . ahol kialakulhat az összetartozás érzése .nőnek a gazdasági szervezetek méretei.szolgáltatásokban dolgozók nem tartoznak sem a munkás.nyugdíjas a modell alapján rétegződésvizsgálatokat végzett.nagyobb szerephez jutottak a kis és középvállalatok. hogy a különböző pártok szavazótáborának társadalmi összetétele egyre kevésbé különbözik. A munkásosztály elpolgárosodása. a rokkantakból. osztályok elhalása: a) Goldthorpe-Lockwood: szerintük hiába keres jól egy munkás. 8-at különített el: . vagy csökken a jelentőségük a társadalom tagjainak viselkedésének meghatározásában. hiába dolgozik irodai feltételek között.betanított munkás . Társadalmi szerkezet a két világháború között: .

politikai.-n .32 .deprivált helyzetű családok 4. a redisztributív szektorban és a második gazdaságban is magas jövedelmet elérők 10. hogy nemcsak a foglalkozás határozza meg az egyén társadalmi helyzetét. a redisztributív szektor munkásai 7.nagyon kicsi rész maradt önálló paraszt b) a rétegmodell kritikái: . látens magánvállalkozók 6. mint a nem vezető beosztású értelmiségiek . magánvállalkozók 5.lakókörnyezet .rossz anyagi helyzetű középcsoport . magánszektor.fogyasztás .munkamegosztás A pontszámok alapján állapította meg.a vezető és értelmiségi réteg együttes kezelése elhibázott. gazdasági vezetők 9. életmód .a nyugatinál lényegesen kisebb a középréteg Mo. a redisztributív szektorban és a második gazdaságban is közepes jövedelmet elérők . Hét dimenzióban jellemezte a megkérdezett személyek helyzetét 1-től 7-ig terjedő pontszámmal.falusias középcsoport . mert a vezetők más helyzetben vannak. állami szektor azon dolgozói. Elméleti modellek: a) Szelényi Iván modellje: 1. káderelit 2. új vállalkozók 3. Dimenziók: .lakás . hogy melyik családok vannak hasonló helyzetben. bürokratikus középosztály 4. a magánszektor alkalmazottai b) Kolosi Tamás „L” modellje: 1. hanem az életkörülmények és az életmód.elit . redisztributív szektor szakképzetlen munkásai 4. önállók 5.jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport .érdekérvényesítés . redisztributív szektor középszintű alkalmazottai és munkásai 3.fogyasztói magatartású középréteg .a munkásság belső rétegzettségét nem képes kimutatni a szakmunkások. második gazdaságban részt vevő szakképzetlenek 8. hiszen ezek életmódja lényegesen eltérő c) Kolosi Tamás modellje (184. magánszektor kisárutermelői 7.államigazgatási vezetők 2.enyhén deprivált családok .anyagi színvonal . az így kapott 12 csoportot státuszcsoportnak nevezte. menedzserek. akik a második gazdaságból is hasznot húznak 6. oldal): abból indult ki.városias alsó csoport .kultúra.városias felső réteg .városias jómódú munkások . és az indexérték alapján nevezte el őket: . a betanított munkások és a segédmunkások megkülönböztetése.falusias felső réteg .érdekérvényesítő alsó csoport .

etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. jobb a kereskedelmi ellátás. jobbak a közlekedési viszonyok. Agglomeráció: Azokat a községeket és kisvárosokat. orvosi ellátás 3. Szukcesszió: Amikor egyrészt az invázió. Ezek a települések többnyire környékük államigazgatási központjai. magasabb jövedelmeket lehet elérni. a környező falvak számára bizonyos központi funkciót lát el. Azonos társadalmi rétegbe tartozók között tehát nagy különbségeket találunk aszerint. . hogy hol laknak. hogy az 5000-nél kisebb népességű települések is lehetnek városias. fejezet: Város és falu Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén és a család lakóhelye is. több és jobb iskola és egészségügyi intézmény van a közelben. Város: − Városi államigazgatási rang. jobbak a lakásviszonyok. amelyek lakossága szoros és mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal. A jó minőségű lakások építése elősegíti a filtrációt. Urbanizáció: Városiasodás. A falvak és városok zárt beépítésű részén kívül fekvő. Slum: A nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezése. 1.33 6. több tízezres települések pedig falusias jellegűek. kellemesebb a művi és a természetes lakókörnyezet. azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be. kicserélődik. egyedül álló vagy csak kevés lakóépületből álló települések. − Függ a település népességszámától. ezért az emberi kapcsolatok személytelenebbek. Invázió: Amikor egy településrészbe. A kedvező feltételekkel rendelkező lakóhelyen ugyanis nagyobb a munkahelykínálat. viszont a városok külső kertes kerületeinek népessége nő. magasabb szintű iskolák 4. Szegregáció: Egy – egy településen belül a különböző társadalmi rétegek. művelődési intézmények. Szuburbanizáció: Amikor a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy. Nyomornegyed. városi kerületekbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be. Falu: − Községi államigazgatási rang. míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb lakásokba költöznek. Filtráció: A lakások lakói kicserélődnek. másrészt a korábbi lakosság és tevékenysége kiköltöztetése következtében a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységeinek összetétele megváltozik. Komoly előny a nem városi léttel szemben. − A városok lakossága heterogénebb. Tanya: Külterületi lakott hely. de tudnunk kell. − Város az a település: amelynek lakossága és környezete. és amikor a korábban szokásos tevékenységek mellé újabb tevékenységfajták települnek. gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja. szaküzletek 2.

ahol már az alapvető ellátás is hiányzik. ezért egyes régiók az átlagosnál gyorsabban fejlődnek. más régiók viszont az országos átlaghoz képest hanyatlanak. ilyen helyre városi lakók nem költöznek. Így lassan leromlik bennük a kereskedelmi hálózat. ezért elfogadóbbak. más – más tevékenységek összpontosulnak bennük. Chicagói iskola: A városnövekedéssel súlyos urbanizációs problémák is jelentkeznek. a nagyvárosok központjaiban csökken a népesség − dezurbanizáció – a városnövekedés megáll. családias övezetbe. és bizonyos városrészekben koncentrálódnak a lakosság különböző rétegei. A városi élet előnyei mellet a nem jelentéktelen költségeit is bemutatja: az emberi kapcsolatok elszemélytelenednek. hogy meddig folytatódhat az urbanizációs tendencia Enyedi György: Urbanizációs ciklikus elmélete − városrobbanás – rohamosan nő a városok népessége − relatív dekoncentráció – a városnövekedés lefékeződik. Városökológiai elméletek: 1. Elméletek: 1. lakóhelyi közösségek közötti intenzív személyes kapcsolatok jellemzőek. a szabadság és a tolerancia jellemző. nem élednek újjá. az egészségügyi ellátás. Park és Burgess: Koncentrikus körök 3. 2. Egy másik elmélet szektorokra osztja a városokat. a változatosság. Bizonyos városrészekhez adott tevékenységek kapcsolódnak. A városi övezetek elkülönülése együtt jár lakosságuk erős szegregációjával. A városi és a falusi életmód különbségei: Tönnies: A falvakra a közösség. Urbanizáció: Alapvető kérdés. Több városmag van.: bűnözés. a városban viszont a személytelen cserekapcsolatok. a városi lakók jellegzetes attitűdje a közömbösség. hogy a domborzat is befolyásolja a város szerkezetét: a dombokon és a nagyobb folyók partján jobb lakónegyedek helyezkednek el. Először a szuburbanizáció jeleit figyelték meg: a városközpontok lakossága. Etnikai szegregáció: ezekben a városrészekben a megismétlődő zavargások miatt igen rossz a közbiztonság. A teljesen elnéptelenedett falvak. életstílusokkal szemben. Így megállapíthatjuk. az oktatás. 2. szegénység. a csömör a blazírt attitűd. toleránsabbak az övéktől eltérő nézetekkel. mint más régiók. a városokra a társadalom jellemző. azaz kevésbé etnocentrikusak. A városi lakosok sokféle életstílussal találkoznak. ahol szerződések szabályozzák a társadalmi életet. pl. A közösségben a személyes kapcsolatok uralkodnak. Az invázió és a szukcesszió kísérőjelensége a lakosok vonatkozásában a filtráció. . A nagyvárosi lakosság életmódja és életfelfogása korántsem egységes. 4. barátok. eltér a népességi összetételük. Nemzetközi tendenciák: − A fejlett országokban a városi népesség aránya ’60-ig nőtt. A szuburbiákban a családok. A leromlott városrészekből menekülnek az emberek (a tehetősebbek). Chicagói iskola: A városi éltre a kifinomultság. kiköltözött a környező kertes. továbbá olyanok.34 Földrajzi régiók: Egyes régiók kedvezőbb helyzetben vannak. így a régi lakóházak övezete lassan halad a slumosodás felé. stb… Beáramlik a szegény lakosság és elfoglalja a távozó jobb módú lakosság helyét. A filtráció következtében a lakások állaga és minősége romlik. éspedig elsősorban annak jómódú része.

Kívánatos cél: − Hogy az urbanizáció szintje minden településen növekedjék. földhöz jutni. hogy a városokat igazán várossá tevő beruházásokat is elhanyagolták. Városhiányos településhálózat: − Még ma is vannak az országnak olyan „városhiányos” részei. A nyugat – európai országokban tudatos városépítési politikával próbálják elejét venni a slumosodásnak. Pl. ezekkel szemben mindig háttérbe szorultak az infrastruktúrát fejlesztő beruházások. Magyarország: − 1990 óta a városodás üteme erősen lelassult. A városrészeket felújítják és vonzó lakhellyé. mellet néhány új szocialista városban történtek beruházások: . Szocialista országok: − A lakásállomány állami tulajdonban volt. − Egyes városok és községek. a szegénységtől a bűnözésen keresztül a kábítószer-fogyasztásig. népessége pedig kissé csökkent. így a lakásépítés is. és a gazdaság depressziós szakaszaiban visszaesik a városnövekedés. ezért a falusi szegénység elöl sokan a városba menekülést választják. jövedelemforrást találni. mert nem kellett azonnal infrastruktúrát is építeni. ezért a meglévő városok is sok tekintetben falusiasak maradtak. − Miután a falvakban a növekvő népesség nem tud munkát. többnyire a város külső részeiben. Szegregáció és slumosodás a nagyvárosokban: − Az USA nagyvárosaiban szemmel látható a szegregáció és a szegények lakta városrészek leromlása. előre gyártott lakótelepek építéséből állt. Ezeknek az országoknak a népessége gyorsan nő. − Mások szerint a városnövekedésnek egy hosszú 55 éves ciklusa van (Kondratyev – ciklus). Az emberi kapcsolatok: − A slumövezetekben súlyos társadalmi problémák koncentrálódnak. Az 50 – 100 évvel ezelőtt épült városrészek felújítására viszont. A városi népesség lassabban nőtt.: USA nagyvárosok: a népesség növekedése következtében a slumövezetekben tömegessé vált a nyomor. − A fejlődő országokban a városodás tendenciája egyértelműen folytatódik. Abban is megnyilvánult a politikai szándék. − Várostervezés: Az olcsóság érdekében nagy. nem voltak képesek a városi funkciókat ellátni. valamint városrészek között lehet meglehetősen eltérő életmódot megfigyelni és ezzel összefüggésben nagy különbségeket felfedezni a lelki egészség terén is. ezért leromlottak. mivel a kormányzatok a termelő – ipari beruházásoknak adtak prioritást. ahol alkalmi munkából remélnek megélni.35 − 1980-as évek: újra az urbanizáció megerősödésének jeleit vélik felfedezni. a városban foglalkoztatottak jelentős része nem a városban. − Nem feltétlenül előnyös. és megnőtt a deviáns viselkedések gyakorisága.-i ipart fejleszteni. annak költségessége miatt kevés gondot fordítottak. illetve az ország minden lakosa számára elérhetőek legyenek a városi élet nyújtotta előnyök. Bp. hozzáférhetőek legyenek a városi funkciók. amelyeknek lakossága nem tud viszonylag kis távolságon és időn belül a városok nyújtotta szolgáltatásokhoz hozzájutni. − A városépítésben a piaci viszonyok érvényesülnek. Konrád – Szelényi: − A szocialista országokban a városfejlődés késleltetve ment végbe. sőt kulturális központokká teszik. − Egyszerűbb volt a Bp. Bp. hanem a környező községekben lakott és onnan ingázott a munkahelyére. hogy a városokban lakó népesség aránya növekedjék.

infrastrukturális ellátottsága romlott. hisz a nagyvárosokban 40 gimnáziumból lehet választani. melynek következtében a községek jelentős része a korábbi fejlettségi szintet sem tudta tartani. mozit. Ezek váltak a rendszerváltás után depressziós területekké. a munkásosztály fölzárkóztatására. − Még nagyobb a községi népesség hátránya. vagy több önkormányzat társul egy iskola fenntartására. Sokan fejlesztésre alkalmatlannak tekintették őket. amelyeket a településfejlesztésre lehetett volna fordítani. helyi önkormányzatok visszaállítása. Győr) „ellenpólusokat alakítottak ki. amely a környező falvak lakossága számára könnyen elérhetően biztosítja a városi szolgáltatásokat. mint a városokban és különösen Bp. A kultúra is a nagyvárosokban koncentrálódik. − Bp. művelődési intézményeket. a kereskedelmi szakboltokat. A szegény községek esetében. Kimondták a decentralizáltabb településfejlesztés szükségességét. nagyobb pénzösszegek felhasználásáról dönthetnek. ha a tartósan szegényeket vizsgáljuk. − Az iparosodott térségekben nagy fejlesztéseket vittek véghez. középfokú iskolákat. Komló. Szeged.36 Dunaújváros. Nem finanszírozták tovább a kultúrát. Az elmaradt községek a korábbinál nagyobb mértékben magukra lettek utalva. Az volt a cél. Debrecen. − A nagyváros nagyobb esélyt kínál. a kisebb községek fejlesztése. vonzásának ellensúlyozására néhány vidéki nagyvárosban (Miskolc. Ebben az időszakban azonban a gazdasági nehézségek következtében csökkentek a pénzalapok. . Hozzáférhetőség kérdése: − A városokban pozitívan alakul. hanem szegényedett. Pécs. A jövedelmi olló szétnyílásának messzemenő következményei vannak. a többi vidéki város ipara azonban kevésbé fejlődött. Ennek nyomán ez az öt vidéki város gyors fejlődésnek indult. Az életkörülmények különbségei: − A főváros a többi város és a községek közötti jövedelemkülönbségek 1990 óta erőteljesen növekednek. A megye központok erőteljes fejlesztéshez kezdenek. Salgótarján. színházat. Azokban a községekben. stb. amelyek nem tudnak jelentékeny adókat beszedni. Kulturális lejtő!!! − Iskola: Kisebb településeken vagy nincs. 80-as évek: Népgazdasági terv − A községek népességmegtartó – erejének fokozása. vagy csak alsó tagozat van.-en dolgozott. Az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi arány és az átlagosan hosszabb ideig tart a munkanélküliség. mint egy kis település. Tatabánya. − Enyedi György: Az elmaradt kis falvakban élő paraszt és a fővárosi tudós. amelyeket semmilyen funkcióra nem jelöltek ki súlyos problémák jelentkeztek. egészségügyi szakellátást. Ezek az ország 5 nagy régiójának központját alkották.en. melyek gyakrabban fordulnak elő a községi népességben. mint a városokban. mintha nem is egy kontinensen élnének. 1990 után: − A települések önállósága nagymértékben megnőtt.Országos Település – fejlesztési Koncepció: − 106 középfokú központ létrehozása volt a cél. Ezért a lakosság fiatalabb és vállalkozó kedvű része igyekezett elköltözni. az ottmaradt idős és szegény népesség helyzete pedig ennek következtében még hátrányosabbá vált. Távlatilag a terv mindegyik várossá fejlesztését írta elő. hogy az országnak minden kis régiójában legyen egy városi központ. Építettek kultúrházat. 1971 . 1949-ben az ipari munkások 49%-a Bp. 60-as évek: − Nagyobb önállóságot kapnak a megyék. Oroszlány. − A községi térségekben sokkal nagyobb a szegények aránya. ez igen súlyos problémákat okoz. vagy összevont osztályok vannak. − A háztartáspanel – felvételekben vizsgálták a lelkiállapot problémáinak egyes lelki és testi tüneteit is.

Az emberek esélytelenné válnak a munkaerőpiacba való visszakapcsolódásra. egyre többen nyugdíjaztatják le magukat. ami körülveszi őket. (De a kettőből együtt is szokás élni. (Demoralizáló). a középosztályosodás!!! Elitkutatás: fizikai értelemben nagyon nehezen működik. Lehet otthon is. Az északnyugati országrész előnyét a keleti – délkeleti országrészekkel szemben. ha a bányák bezárásával őket is elbocsátották. hogy az emberek hogyan gondolkodnak arról a világról. intervenciók… A cél a polgárosodás. azt. aki bevonható. Születési –és halandósági ráta alapján. Minél hosszabb a munkanélküliség időtartama.-on. Hátrányos helyzet: iskolázatlanság. A regionális gondolkodás szükségessége a megyei helyett. annál kisebb az esély a reintegrálódásra. hisz a teljes foglalkoztatottságból a piacgazdaságba való átlépés miatt kialakult helyzet következtében sok ember került az utcára (nem volt felkészülve az ország erre a hirtelen változásra). és a körülötte lévő megyék lényeges előnyét. ezt követi az északnyugat – dunántúli és a déli régió. 1999-re már mindenki felfogta. hisz nem jutunk hozzá az adatokhoz. − Kétféle regionális különbséget lehet Magyaro. ha a másik családtag nagyon jól keres. régi nehézipari térségek. aki regisztrált munkanélküli. ahol vannak multik. az valahol van. A jövedelem tekintetében a keleti és északkeleti régió messze elmarad az előbbiektől. ahol a gazdaság jól működik. Annak a térségnek nagyobb a vonzáskörzete. ’99-re rengeteg lett a szegény ember Magyaro. Első megoldásként segélyeket folyósítottak.) A megélhetésnek lehet kétféle forrása: Munkanélküli segély és fekete munka. hogy munkanélküli lesz.Phare – jellegű kistérségi támogatások. (A régi szakmastruktúra a nehézipari területekre épült. Bp. 2.) Döntő a szakmai képzettség. A 35 éven felüli munkanélkülieket nagyon nehéz visszakapcsolni a munkaerőpiacba. 1992-re a nyertesek és a rendszerváltás vesztesei szembetalálták magukat egymással. A lakosság jelentős részét teszik ki az alacsony iskolázottságúak. Magyarországon térben nem egyenletesen oszlik meg a munkanélküliek száma. A jövedelemkülönbségek tehát erősek. ami az ifjúsági munkanélküliséghez vezet. Minél alacsonyabb az iskolai végzettsége valakinek. Vajon az Eu-csatlakozás oldja meg ezt a problémát. hogy hol a helye a társadalomban.-on megállapítani 1. Regisztrált munkanélküliség: Aprófalvas térségek. Módszertani szempontból nincs megoldás az elitkutatásra. (Aki nem jelentkezik a statisztikában. pl. .) Nő az inaktív emberek száma. Centrum – periferia jellegű egyenlőtlenség. Statisztikai adatok: Csak azt láthatjuk. hisz hiába volt valaki egyetemi végzettségű bányamérnök. vagy éppen a szegénység gátolja meg a csatlakozást? Szegénységre: szociális prevenciók. Válságövezetek jelennek meg. Mayer: A szociológia megmutatja a problémát.37 Regionális különbségek: − A messze kiemelkedően legjobb helyzetű főváros után a központi régió következik. Egyes térségekben a szakmai tudás konvertálása nem lesz többé lehetséges. annál nagyobb az esélye arra. mert megszűnnek a nehézipai üzemek.

Rossz az iskolarendszer is (VII. Főleg romagyerekek járnak ide. A halandóságot felfoghatjuk az életszínvonal és az életkörülmények összefoglaló mutatójaként. Az V. hogy ellopják az autódat). hogy lényeges különbségek vannak közöttük a − − − − − − − − társadalmi összetétel. A legjobb kerületekben a halandóság szintje eléri a nyugat – németországi férfiak átlagos halandóságát. pl. Le -és fölértékelődhet a tér. Munkaerőpiaci diszkrimináció – faji megkülönböztetés Alacsony képzettség és jövedelem. Rétegzettsége követi az adott társadalom rétegzettségét. kerület és a Belváros kormányzati és üzleti központ szerepet játszik. a bűnelkövetés (itt könnyen meglehet. A VII. A Bp. Egyébként egy-egy lakóházon belül is meg lehet figyelni a szegregációt. akik amúgy is rossz helyzetben vannak. Az infrastrukturálisan lerobbant részek nagyon nehezen kezelhetők. az udvarra néző kis és komfort nélküli lakásokban a szegény rétegek laknak. kerületekben a legelterjedtebb a szegénység. Diszkrimináció a közjavakban Zuhanó ingatlanárak Csökkenő kommunális bevételek Romló közszolgáltatások 5.rá lehet egy az egyben vetíteni a kriminalisztikai térképet. Bele kell nyúlni a társadalom szerkezetébe. XIII. hogy kik laknak ott. A Belváros körül fel lehet ismerni a koncentrikus körök elméletének átmeneti övezetére jellemző sajátosságokat. Körülhatárolható fizikai egységek. Torzulnak az életesélyek. A leglepusztultabb övezetekben nagyobb számú a bűnelkövetés. Az utcai oldalon lévő nagyobb és komfortosabb lakásokban a privilegizáltak. Minden településnek megvan a saját társadalma. a városhatáron kívül fekvő települések egy része kezd előkelő szuburbán övezetekké válni. az életszínvonal és az életkörülmények tekintetében. hisz ezekben a kerületekben a legmagasabb a légszennyezettség. Építészeti és környezetleértékelődés . majd hozzápusztul a tanár is. de már nem a privilegizált rétegek preferált lakóhelye. Gettóképződés: 1. A városi lét feltételei azokat sújtják. A település értékét meghatározza. a jobb képességű gyerekeket elviszik az iskolából..-i lerobbant kerületek lakói halmozottan hátrányos helyzetűek. és a VIII. 2. Mayer: Település: fizikai értelemben vett tér. míg a legrosszabbakban Szíria szintjén áll. ker. A település társadalomszerkezete térben és időben változik. A városrész gazdasági leértékelődése Képzett rétegek elköltözése Ipari üzemek elköltözése Munkahelyek csökkenése 3. Helyi társadalom.38 Budapest: − Kerületeinek összehasonlításakor kiderül. kerületi iskolák). Lakáspiaci diszkrimináció Alacsony jövedelem Szegénység 4. A budai oldalon. Minden rossz elmondható róluk. A budai kerületek nagy része a legjobb társadalmi helyzetű rétegek lakhelye. Cél: A középosztályos környezet megteremtése mesterségesen. VIII. Alacsony az átlagéletkor is ezekből az okokból adódóan. Lepusztul az iskola is a környezethez.

akik a társadalmi struktúra tetején helyezkedtek el. A gettó agresszív lesz azokkal. a helyzetet úgy képezi le. pl. akkor viszont biztosítani kell az ott lakók biztonságát az oda vezető úton. Állami bérlakásokban lakók: − Új vagy régi bérlakások lakói.-on egymás mellett. vagy a parasztház kategóriában laknak. akik kívülről jönnek. − 3. (Hányan jutottak a rászorultság alapján lakáshoz?) A kulcsszó a: KIUTALÁS. hogy magánerőből építsenek lakást. viszont a legszegényebb rétegek tagjai arra kényszerültek. Magántulajdonban lévő lakások vásárlásának és építésének piaca. hogy új állami bérlakáshoz jussanak. 1. Mayer: A ’70-es években az ideológiai elkötelezettek. Lakásokkal nem rendelkezők osztálya: Az átlagosnál nagyobb jövedelműek elsősorban az új állami bérlakás és az öröklakás osztályába tartoztak. Ha azt látja. 2. Védekező szubkultúra Bezárkózás 7. szociális felzárkóztatás. így az MSZMP tagjai. GETTÓ – Mindennek a hiánya együtt van jelen. A magánlakáshoz jutás egyszeri igen nagy kiadással járt. Nagy hátrányai lehetnek.39 Építészeti leromlás Közszolgáltatás hiánya Kriminalitás 6. Lakásviszonyok: − Két élesen elkülönülő lakáshoz jutási rendszer élt Magyaro. Szelényi a két rendszeren belül is megkülönböztet lakásosztályokat a lakások jellege és minősége szerint. Az egyenlőséget megvalósítani kívánó lakáspolitika oda vezetett. látva a szülei munkanélküliségét. Eufemizmus – rehabilitáció. Az új állami bérlakások elosztásánál a lakásigénylők „társadalmi hasznosságának” mérlegelése érvényesült. 2. − − − − A magántulajdonban lévő lakások lakói: Nagyobb lakóépületekben lévő öröklakások tulajdonosai Új családi házak tulajdonosai Régi családi házak tulajdonosai Parasztházak. Mayer: A gyerek. akkor ő sem érzi kötelességének az iskolát. . ha ez nem sikerül. A legszegényebb rétegek viszont vagy a régi állami bérlakás. pl. hogy nem megy iskolába. Állami (tanácsi. az iskolát. pozitív diszkrimináció – társadalmi béke. − A bérlakások lakói a reális piaci árnál sokkal alacsonyabb lakbéreket fizettek. A legjobb módú rétegek tagjainak volt a legnagyobb esélyük arra. Ezen belül kell létrehozni. Komplex megoldás szükséges!!! A tér rehabilitása. 1. hogy a szülei otthon tunyulnak. hogy a legjobb módú réteg élt a legjobb minőségű és alacsony lakbérű lakásokban. hisz ugyanúgy szerveződik csak ellenkező előjellel. és azok jutottak lakáshoz. Gettó: lehet egy lakópark is. vállalati) lakáskiutalások. Cél: a válságövezetek felszámolása.

A szociológiai megfontolás alapján jobb megoldás a romlásnak induló városrészek fokozatos restaurálása. Lakáspolitika: − A magántulajdonú lakóházak építésének előnyös hitelekkel történő ösztönzése. Pl. ezzel azonban ezeknek a városrészeknek a slumosodását idézik elő. ezért elköltöznek egy olyan városrészbe. A nagy városrész – felújítások tapasztalatai arra utalnak.40 Az öröklakások aránya alacsony volt. mivel a lakók képtelenek lennének megfizetni a magasabb lakbért.: a közrend fenntartásának költségei. − A magántulajdonban lévő bérházak építésének elősegítése. a fejleszteni kívánt területeken létesített vagy már működő munkahelyeknek. Ezek jelentős részben a városok leromlás felé tartó kerületeiben helyezkednek el. Fejlesztési források elosztása − − − A slumosodás megállítása: 1. tétele. A vevők nagyrészt a társadalom magasabb jövedelmű rétegeihez tartoztak. Állapotuk elképesztő romlásnak indult. Viszont ennek a formának a közvetett költségei magasabbak. Pénzügyi ösztönzők és ellenösztönzők: A beruházás hatásai nemcsak a vállalatnál. így a slumprobléma a város másik részében újratermelődik. Az önkormányzatok a béreket nem emelték fel a piaci ár színvonalára. Az egyenlőtlenség és a szegregáció olyan társadalmi feszültségeket okozhat. A tulajdonosnak fenntartani a kilakoltatás jogát. mivel a jobb minőségű lakásokban eleve a jobb módúak laktak. Többnyire a nagyobb és régebbi bérházak maradtak önkormányzati tulajdonban. A várostervezők a leromlott városrészeket lebontották és helyükre korszerű új lakótelepeket építettek. Az új lakótelepeken lakáshoz jutottak jelentős része a következő években el akart költözni onnan. a szocializmusban az államosított lakásállomány volt jellemző. Másik lehetséges útja a régi városrész fokozatos restaurálása. 2. Településfejlesztési politika: − − A szociológusok a különböző városrészekben és településeken lakó népesség helyzetében mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését és a szegregáció csökkentését szokták kitűzni célul. Csak a rendszerváltás után vált vizuálissá a gazdagság. Gazdaságpolitikai eszközök hatékonysága: Preferenciákat lehet biztosítani. hanem szélesebb körben is jelentkeznek. hogy a slum régi lakói nem képesek megfizetni a slum helyén felépült új lakóházakban a lakbért. mert általában kicsik. A lakók nagy része elégedetlen volt a lakással. A rendszerváltáskor: Az állami tulajdonban lévő lakásállomány nagyobb részét eladták. Tehát a bérházak újjáépítése nyilvánvalóan gazdaságtalan vállalkozás maradt. Nem a leginkább rászorult rétegek jutottak ezen az erősen támogatott módon lakáshoz. igen kedvező áron. A lakótelepek egyáltalán nem feleltek meg a hozzájuk fűzött reményeknek. Nem lehettek látványos vagyoni különbségek. ahol a lakbérek alacsonyak. amelyek során a lehető legtöbbet próbálnak megőrizni a régi épületekből. a gazdagodás. amelyek magát a gazdasági fejlődést veszélyeztetik. A lakbérek megállapításának szabaddá .

.41 − Minimális állami és önkormányzati lakásállomány és új lakásépítés fenntartása. azaz alacsony lakbérű lakások juttatása az arra rászorulóknak.

42

8. fejezet Társadalmi mobilitás és vándorlás
ALAPFOGALMAK Társadalmi mobilitás: a család vagy az egyén társadalmi helyzete megváltozik (pl. munkásból értelmiségi lesz). Okok: foglalkozás, jövedelem, iskolai végzettség, lakóhely, egyéni megbecsültség, presztízs stb. megváltozása. Többféle csoportosítása van: 1. Vertikális mobilitás: a társadalom hierarchiájában történő változás; fölfelé vagy lefelé történő mozgás Horizontális mobilitás: (elvben beszélhetünk róla): nagyjából azonos szinten való mozgás (pl. gépkocsiszerelőből gépkocsivezető lesz). 2. Fölfelé vagy lefelé irányuló mozgás (néha nehéz eldönteni, ezért óvatosan alkalmazandó; pl. mezőgazdasági munkásból segédmunkás lesz). Egyértelműen eldönthető: egy tanár fiából segédmunkás lesz. Típusai: 1. Nemzedékek közötti (integrációs) mobilitás: valakinek a szüleihez képest megváltozik a társadalmi helyzete (munkás fia mérnök); 2. Nemzedéken belüli (intragenerációs v. karrier) mobilitás: valaki a foglalkozási életpályája folyamán más társadalmi helyzetbe lép (szakmunkás mérnök lesz); 3. Házassági mobilitás: (asszisztensnő orvoshoz megy férjhez. Mi a társadalmi mobilitás? definíciótól társadalmi helyzetek megkülönböztetésétől függ. A szociológia hagyományosan a foglalkozás szerint definiál és csoportosít: 3 kategória: szellemi, fizikai, mezőgazdasági foglalkozás szétválasztása; munkamegosztásban elfoglalt hely szerint 7 kategória; ezeknél nagyobb számú kisebb társadalmi-foglalkozási kategóriák. Más-más képet adnak. A mobilitásról kapott képet a társadalmi kategóriák definiálása is befolyásolja. Róbert Péter (1986) 4 társadalmi dimenzióban vizsgálódott: foglalkozás, műveltség, anyagi helyzet, lakóhely alapján a társadalmi származást és a társadalmi helyzetet is bevonta kutatásába. Státuszmobilitásnak tekintette a felállított két státuszindex (származás, elért pozíció) egymáshoz való viszonyítását. Így vizsgálni tudta, hogy az anyagi helyzet, a lakóhely, a műveltség, ill. a foglalkozási helyzet változásai hogyan függnek össze (esetleg egyik javul, másik romlik); továbbá vizsgálta azt is, hogy a négy dimenzió közül melyik a legmeghatározóbb. Arra a következtetésre jutott, hogy a kulturális felemelkedés csatornája a legszűkebb, de egyben a legmeghatározóbb a státuszmobilitás terén. Nyitott és zárt társadalom: (Különbözőképpen értelmezett fogalmak.) Nyitott társadalom: ha a különböző rétegek mobilitási esélyei, arányszámai között kicsi az eltérés: Értelmiségi lesz: nyitott zárt a vezetők, értelmiségiek fiainak 46%-a 55%-a a munkások fiainak 9%-a 2%-a a parasztok fiainak 5%-a 1%-a. Vándorlás (migráció): Lakhelyváltoztatás, amely településhatár átlépésével jár. (Paradox: Budakesziről a Budakeszi útra való költözés lakóhely-változtatás, de nem az, ha a Budakeszi útról Csepelre költözik valaki.) A demográfiai kutatás körébe tartozik a lakóhely változtatása. Olyan jelenség, amely a társadalom egészét, ill. a helyi társadalmat erősen befolyásolja:

43

Állandó és lakónépesség: Népszámlálások megkülönböztetése. (Az ideiglenes lakóhely változásának be nem jelentése problémát okoz a demográfia-kutatásnak és a népesség-nyilvántartásnak is.) Állandó népesség: állandó lakhellyel rendelkezők Lakónépesség: állandó lakhellyel rendelkezők – máshová ideiglenesen bejelentettek + ideiglenesen oda bejelentettek. A kijelentkezés elmulasztása miatt a városok lakónépessége a ténylegesnél nagyobbnak, a kisközségeké kissebnek mutatkozik. Korábbi népszámlálások az éppen (jan.1-én, hajnalban) jelen lévő népességet számlálta. A magyar statisztika a kétféle lakóhely alapján különbséget tesz az állandó vándorlás és az ideiglenes vándorlás között. Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg: Ingázás: Az aktív keresők más településen laknak és dolgoznak. Napi, ill. heti vagy még ritkább ingázás megkülönböztetése (elvben bejelentett ideiglenes lakhely). Nemzetközi vándorlás: Országhatárt átlépő lakóhely-változtatás. (ideiglenes vagy állandó) Vándorlási egyenleg: Oda, ill. elvándorlás különbsége. Nemzetközi viszonylatban a be, ill. kivándorlás különbsége. MÓDSZEREK A társadalmi mobilitás vizsgálatának módszere közel áll a matematikai közgazdaságtanhoz vagy az ökonometriához. E módszertan részletes fejlődével a szociológia általános jellemzői és problémái is feltárhatók. Általában lakossági reprezentatív minták kérdőíves adatfelvételével történik a vizsgálat, esetleg dokumentumok feltárásával (anyakönyvek, népesség-összeírások). Adatfelvétel: a mintában szereplő személy első és az összeíráskori foglalkozása, az apa foglalkozása; megkérdezett és szülei születési éve, iskolai végzettsége, házastársa foglalkozása. Mobilitási adatfelvételek Magyarországon (a négy ismertetés) a teljes foglalkozási élettörténetet feljegyezte. ISA-paradigma: (Nemzetközi Szociológiai Társaság felmérése); 1950-ben kidolgozott elméleti és módszertani megközelítés. Mobilitási kerszttáblázat: 5-10 nagyobb osztály, réteg feltüntetése: Honnan jött, hová érkezett – társadalmi helyzetfelmérés (apa foglalkozása – a kérdezett foglalkozása). Kilépési mobilitási arányszámok: százalékos arányban jelölik, hogy egy-egy társadalmi kategóriából hányan kerültek a különféle társadalmi kategóriákba (pl. mezőgazdasági fizikai apák fiai közül hányan lettek szakmunkások). Belépési mobilitási arányszámok: százalékos arányban jelölik, hogy az összeírás idején egy-egy kategóriába tartozók, hogyan oszlanak meg származás szerint (pl. szakmunkások közül hányan származnak mg-i fizikai apa családjából). Az összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás: Az összes mobilak aránya: azok százalékos aránya, akik a megkérdezettek közül mobilak voltak (a „nagyátlón” kívüli cellákban helyezkednek el). Leegyszerűsített táblázat, de közel a 62-64-es adatokhoz: Apa Fiú szellemi munkás paraszt összesen szellemi 490 200 30 720 munkás 770 2160 300 3230 paraszt 440 2540 3070 6050 összesen 1700 4900 3400 10000 „Nagyátló”: 490+2160+3070=5720, tehát immobil: 57,2%; Mobil: 42,8%. (Immobil =720/10000=0,572; Mobil =(10000-5720)/10000=0,428)

44

Strukturális mobilitás: szükségképpen váltak mobillá, mert az apák nemzedékének összetétele eltér a fiúk nemzedékének összetételétől a társadalmi szerkezet változása miatt (pl. a paraszt apáknak kétszer annyi gyermekük született, így szükségképpen közülük többen váltak munkásokká). Kiszámolása: A szélelosztást egymásból kivonjuk és a pozitív különbségek összegét vesszük: Apák Fiúk Különbség 720 1700 –980 3230 4900 –1670 6050 3400 +2650 Tehát a strukturális mobilitás: 26,5% (2650/10000=0,265) Cirkuláris mobilitás: Az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbsége: 42,8–26,5=16,3% Nem pontos elnevezések, mert a cirkuláris mobilitás a „helycserék” útján létrejött mobilitást jelentené (pl. a szellemi apák 200 fia munkás lett és helyükre a munkás apák 200 fi lépett). A fentiek szerint a cirkuláris mobilitás tartalmazta a „lépcsőzetes” strukturális mobilitást is, hiszen a változás okozta mobilitásban mindenki egyet előre lépett. Ezért pontosabb „minimálisan szükséges strukturális mobilitásról” és „egyéb mobilitásról” beszélni. Stratifikációs paradigma, útelemzés: (1965 utáni módszer) Módszere: táblázatok helyett útmodellek elemzése. 50-100 vagy több foglalkozási réteget különböztet meg. Presztízs vagy társadalmi-gazdasági státusz alapján skálapontszámot ad, mely a skálán (fölfelé v. lefelé) való elmozdulása nagyobb volumenű elmozdulást képes kimutat (mint az előző módszer). Az útmodellek több többváltozós regressziós egyenletből állnak, melyek kifejezik, hogy különböző tényezők hogyan befolyásolják az egyén által elért társadalmi pozíciót, az egyén iskolai végzettségét stb. Korrelációs és regressziós együtthatók fejezik ki a változók közötti kapcsolatokat. Előnyük, hogy több változót is fel lehet venni a modellbe (pl. apa és fia iskolai végzettsége, az anya társadalmi helyzete, a testvérek száma stb.) Róbert Péter (1986) 1981-82. évi rétegződés-felvétel alapján számított útmodellje a férfiak mobilitására: Regressziós egyenletei: 1. / F = a EF . F EF + a I . F I + a AF . F F
2. / EF = bI . EF I + b AF . EF AF 3. / I = c AF . I AF + c AI . I AI Ahol: F: az összeírt fiú elért foglalkozási pozíciója EF az összeírt kereső foglalkozási pozíciója I az összeírt iskolai végzettsége AF az összeírt apjának foglalkozása AI az összeírt apjának iskolai végzettsége a,b,c, a kiszámítandó regressziós együtthatók.

Az egyenletek olyan modellt írtak fel, amelyben 1./ az összeírt foglalkozása függ az első foglalkozásától, az iskolai végzettségétől és az apja foglalkozásától. 2./ az összeírt első foglalkozása függ az összeírt iskolai végzettségétől és az apa foglalkozásától. 3./ az összeírt iskolai végzettsége függ

538 0. A regressziós számítások eredményeit útmodell-ábrában mutatják be: AI 0. (Pl. Ez az útmodell azt a konkrét társadalmi következtetést sugallja. Megkérdezettek: 100 férfi – fizikai (F) és szellemi (Sz) foglalkozásúak. Ezzel alapozták meg az 1970. 25 75 100 . 8 12 20 Fiú F B: Össz.45 az apa foglalkozásától és az apa iskolai végzettségétől. a szülők társadalmi helyzete is az összeírt iskolai végzettségén keresztül befolyásolja foglalkozási pozícióját.250 0. A számok: a regressziós béta-együtthatók. ill.067 0. Hipotetikus mobilitási adataik: A: Sz Sz A pa F Össz.314 I 0. ezért ez korrelációs együttható. hogy a szegényebb családok (ösztöndíjjal. mely által a társadalmi mobilitásának esélyei is javulnak. Összehasonlító elemzés: két ország vagy időszak mobilitási arányszámaival dolgozik. ill. vagy csak a strukturális adottságok befolyásolják a különbségeket országok és időszakok között. 2 10 78 90 80 100 Sz Sz A pa F Össz. a társadalom kultúrája. Ezeket a strukturális változásokat a stratifikációs paradigma elhanyagolta. ok-okozati kapcsolat erősségét fejezik ki. kisebb a szellemi foglalkozásúak aránya. 20 20 40 Fiú F 5 55 60 Össz. Loglineáris paradigma: (1975-től) a strukturális hatásokat domborítja ki a mobilitás-vizsgálatokban. B: fejlettebb ország. hogy a gazdasági fejlődés. a társadalom nyitottabbá válik.84 0.204 F 0. Módszere: bonyolult matematikai-statisztikai módszer. valamint a társadalompolitika képes-e a mobilitási esélyek alapvető egyenlőtlenségét módosítani. speciális előkészítő oktatással való) segítése emeli a gyermekek iskolai végzettségét.169 AF EF Az AI és az AF változók között nincs ok-okozati viszony. Arra keresi a választ. nagyobb a szellemi foglalkozásúak aránya. Csakhogy a társadalmi mobilitás nemcsak az egyén erőfeszítéseitől függ.681 0. sőt az apa foglalkozása az összeírt iskolai végzettségén és elért foglalkozásán keresztül is hat. Következtetés: az elért társadalmi pozíció az iskolai végzettségtől függ. ennél gyengébben az első foglalkozása és leggyengébben az apa foglalkozásának közvetlenül hatása. az Fből: az összeírt elért foglalkozását legerősebben az iskolai végzettsége befolyásolta. ennek változásától. a társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított nagyságától. ill. hanem a társadalmi struktúra adottságaitól.) E három hatás összege a modell együtthatói alapján kiszámítható. körüli amerikai optimizmust. Lényege egy leegyszerűsített példán: A: fejletlenebb ország.

kijelentkezések alapján folyamatosan gyűjtenek adatokat. hogy a munkások és parasztok gyermekeinek mennyivel kisebb az esélye az értelmiségivé válásra. Az esélyhányadosok előnye: értékük nem függ a táblázat széleloszlásaitól. a B társadalom nyitottabb. Az ingázásról csak a népszámlálások. Az engedéllyel ki és bevándorlók számát közölték. hogy az értelmiség fele vagy pedig csak egynegyede munkás. . hogy egy adott település népessége valamely évben hány ezrelékkel nőtt vagy csökkent a belső vándorlás következtében. hol lakott az előző népszámláláskor stb. mégsem rendelkezünk pontos adatokkal. 8/ 2 20 / 50 = 26 = 11 A: B: 12 / 78 20 / 55 Az A országban egyenlőtlenebbek a mobilitási esélyek. hogy a fejlett országok nyitottsága. ezért a számok nehezen becsülhetők meg.és parasztszármazású. Vándorlási egyenleg = odavándorlási arányszám – elvándorlási arányszám (megmutatja. Az elemzés módszere úgy jár le. hogy a két országban esélyegyenlőtlenségek valóban egyformák. mint az értelmiségiek gyermekeinek. így a leghátrányosabb helyzetű rétegről nincsenek pontos adatok. Ha az eltérések nagyok: akkor az egyik ország nyitottabb. mint annak. speciális szociológiai felmérések alapján gyűjthetők adatok. hogy turistaútlevéllel belépők valóban elhagyják-e az országot vagy letelepednek). kifejezi. majd ezeket összehasonlítja a tényleges esetszámokkal. mobilitási esélyegyenlőtlensége között nincs nagy különbség. Elvándorlási arányszám = elvándorló / összes népesség. Ennek egyik oka az illegális vándorlások nagy száma. bár az országban letelepedőkről pontos adatokat hoznak nyilvánosságra.46 Kiindulópont: az esélyegyenlőtlenségi hányados. óta nincs statisztikai adatlap. Pontos adatok álltak rendelkezésre. Az ország népességéhez is viszonyítják a vándorlási lépéseket. vagyis az A társadalom zártabb. nincs-e jelentősége annak. hogy a szellemi apák fiai szellemi rétegbe kerülésének esélye és a fizikai rétegbe kerülésének esélye közötti viszony hogyan különbözik a fizikai apák fiainak esélyeitől. ill. Ha az eltérések csekélyek: elfogadható az a hipotézis. A nemzetközi vándorlás adatforrásainak hiányosságai: A nemzetközi vándorlás volumene igen nagy. A statisztikai nyomon követést a nagy turistaforgalom is nehezíti (nem lehet megállapítani. és évente közzéteszik. de a módszerek valójában csak a kiinduló kérdésekre tudnak választ adni. hogy meghatározza: az azonos esélyegyenlőtlenségi hányadosok érvényesülése esetén hány személy volna a táblázat egyes celláiban. 1990. Összefoglalva: A mobilitás-elemzések nagyban segítik az eredmények számszerűsítését és ezáltal objektivitását. (a nyitottság mértéket és típusát alaposabb elemzéssel lehet kimutatni). ha a népszámlálási kérdőíveket a szociológia szemszögéből állítanák össze: hol született. A belső vándorlás adatforrásai és arányszámai: állandó és ideiglenes vándorlásról a be-. Felmerül a kérdés. Arányszámok: Odavándorlási arányszám = odavándorló / összes népesség. A loglineáris elemzések azt mutatták ki. ill.) Vándorlási kerszttáblázatok állíthatók össze ezekből az adatokból. de ez nagyon csekély volt. Megbízhatóbb adatok kaphatók. és egy országban történeti koronként sem nagyon változik a társadalom nyitottsága. mint a B-ben. ezért a teljes kép érdekében célszerű egy vizsgálat adatait többféle módszerrel elemezni. de a kérdőívek ritkán tartalmaznak a hetente vagy ritkábban ingázók felmérésével kapcsolatos kérdéseket. tehát a két ország nyitott. Szocializmusban statisztikai adatlapot töltettek ki az országból kilépőkkel. és akik nem tértek vissza meghatározott időn belül disszidensnek nevezték. de nem hozták nyilvánosságra.

a jobbágyszármazású Bakócz Tamás esztergomi érsek lett. A foglalkozások is elkülönültek. nőtt a munkásosztály és a szellemi foglalkozású réteg. a kisnemesek. A társadalmi rendszer hatása: a gazdasági-társadalmi-politikai rendszer jellegében keresik a mobilitás okát. Ezért a lefelé irányuló mobilitás gyakoribb volt. sz. ezért kisebb volt feljebblépési lehetőség a mobil személyek számára. mert gyorsan változott a társadalmi-gazdasági struktúra: csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya. sőt. és közülük többen maradtak életben). jobbágyság. és a szegényebb osztályok egyaránt lejjebb süllyedhettek.f.47 ELMÉLETEK Mitől függ a társadalmi mobilitás. A papság egy másik fölfelé irányuló mobilitási csatorna volt. közép. . Kérdés: melyik van túlsúlyban? A társadalmi rendszerek mobilitásra gyakorolt hatása: A kasztrendszerű társadalmakban: szinte kizárt az átlépés az egyik kasztból a másikba (meghatározó a beleszületés). A szellemi foglalkozású és szakértelmiségi réteg növekedése pedig átlépési lehetőséget nyitott a privilegizált rétegekbe. A strukturális adottságok hatása: inkább a társadalmi-foglalkozási struktúrára és annak változásaira. rendek tagjainak új pozíciókba jutni. bűnözők. Benjamin Franklin (egy szappan. hosszabb távon javult a helyzetük. ill. Ezektől eltérő kérdés: hogyan alakult a mobilitás a XX. rétegek. sőt néhol „tőkés". annak hiánya által tapasztalhatók különbségek. Másokkal nem házasodhattak. Sőt. a járványok. koldusok. ezért nincs lehetősége a kedvezőtlen helyzetű osztályok. viselkedési szabályok is különbözőek). Az iparosodás megindulása után ezek a mobilitási tendenciák megváltoztak. A strukturális tényezők hatása a mobilitásra Ezen elméletek szerint. mint a fölemelkedés.A polgári társadalomban: megszűntek az osztályokat elválasztó jogi határok. a „kulák" származás hátrányt jelentett). (Pl. polgárság. az „alsóbb rétegek” gyorsabban szaporodtak. éhínségek legfőbb áldozatai.) . ill. családalapítás nélkül.A rendi társadalomban: a rendek (arisztokrácia. valamint a demográfiai adottságokra (pl. ahol ma is élnek a kasztrendszer nyomai. így szabad osztályokba léphettek át). 2. mint Európában. több gyermek született. hanem a közgondolkodást is. . a legszegényebbekből így váltak még szegényebbek: csavargók. a gazdaságilag nem fejlődő társadalmakban a társadalmi-foglalkozási struktúra változatlan marad.A rabszolgarendszerben: szintén mérsékelt volt a társadalmi mobilitás (bár megvan a felszabadítás lehetősége. a demográfiai átmenet megindulásáig a kedvezőbb helyzetű rétegek gyorsabban szaporodtak (kedvezőbb a halandóság.) . . Lenski (1966) szerint a társadalmi rendszerek változása és a strukturális tényezők együttes hatása miatt lefelé irányuló mobilitást a fölfelé irányuló mobilitás váltotta föl. sz. Az uralkodók – szolgálatok fejében –adhattak magasabb rendi státust (így sokszor egész jobbágyfalvakból nemesek vagy köznemesekből arisztokraták lehettek). Ugyanakkor a születéskorlátozás először a „felső” rétegekben terjedt el. csak a tulajdon. Pl. (Lásd India.és gyertyakészítő fia). a társadalmi felemelkedés lehetősége vagy lehetetlensége? Régóta foglalkoztatja nemcsak a szociológiát. és ha eleinte nyomorúságban is éltek mint ipari munkások.–XX. A valóságban: e kétféle tényezőnek együtt jelentkezik a hatása. A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra A mobilitás nagyságát és irányát befolyásoló tényezők elméleteit két csoportba sorolhatjuk: 1. 2. ill. és a pápaság elnyerésére is kísérletet tett. zsellérek) gazdasági és jogi tekintetben különülnek el egymástól (sőt öltözködési. sőt társadalmi érintkezésük is korlátozott.A szocialista társadalomban: vagyon jelentősége a társadalmi pozíció meghatározásában megszűnt (lásd egyenlők a mobilitási esélyek. a társadalmi rétegek eltérő születési és halálozási arányszámára) helyezik a hangsúlyt. köz-ig): az USA-ban a fölfelé irányuló mobilitás lehetőségei nagyobbak. században az iparosodott társadalmakban. Az „amerikai álom” Közmeggyőződés (XIX. Így a mobilitás alapvető iránya megfordult: csökkent a mezőgazdasági munkás és a törpebirtokos paraszti rétegek aránya.és kisnemesség. A nagybirtokosok.

hogy a különböző társadalmi helyzetű családok gyermekeinek eltérő esélyük van a kedvezőbb társadalmi pozícióba kerülniük. A növekvő nyitottságot feltételezők szerint: nagyobb a tudás. Minél nyitottabb egy posztindusztriális társadalom. Következményei: az európai bevándorlók hada. Az európai szocialista társadalmakban ténylegesen megnőtt a mobilitás. Mobilitás a posztindusztriális (szolgáltatási) társadalmakban Vitatott és empirikusan vizsgált kérdés: a szolgáltatási társadalmakban megnő-e a nyitottság. hiszen az csak próbaidő állapota.48 Abraham Lincoln (fakunyhóban született). amelyet otthagynak. kétségtelen. hogy az elnyomott osztályok legjelentékenyebb embereit befogadja magába. de ez kevésbé átörökíthető. hogy másokat „kizár" (closure). Újabban a loglineáris elemzés esélyegyenlőtlenségi hányadosaival szokás az esélyegyenlőtlenséget mérni: minél kisebbek az esélyegyenlőtlenségi hányadosok. a Marshall-terv elfogadásának köszönhetően) a társadalmi mobilitás ott is hasonló lett volna. A vitát empirikus adatok alapján nem lehet eldönteni: Nem vonható kétségbe a genetikai öröklés szerepe az emberek tulajdonságaiban. mert így reménytelen és káros a különböző képességű fiatalokat az oktatáson keresztül egy szintre hozni. Amerikai „mítosz” megfogalmazója Horatio Alger (múlt századi szépíró). ill. hogy mekkora szerepe ebben a „nagy őrségváltásnak". ill. (Eysenck-Kamin. A genetikai öröklést egyes pszichológusok hangsúlyozták. mint a vagyon. .. A mobilitás társadalmi hatásai Marx szerint a mobilitásnak a társadalmi rendszert stabilizáló hatása van: „Minél inkább képes egy uralkodó osztály arra. Ezt nevezték „amerikai álomnak”. a műveltség szerepe. Környezet vagy öröklés Kérdés: társadalompolitikai eszközökkel (pl.és közép-európai szocialista országokban a meggyorsult iparosításnak volt döntő szerepe. A társadalmi egyenlőtlenségek egyik fajtájának. Mobilitás a szocialista társadalmakban Elméleti és empirikus kérdés. annál egyenlőbbek az esélyek. az egyenlőségeszmény megvalósulásának vagy a meggyorsult gazdasági fejlődésnek. annál egyenlőbbeknek tekintették a mobilitási esélyeket. Ossowski (1957. míg a szociológusok többsége a környezeti hatásokat. Az a hit élt. önmagukat eltartó parasztokká válnak”. a környezeti hatások – a magzati életszakasztól kezdve a családi és iskolai környezetig – igen fontos szerepe (különösen az intelligencia alakulásában). lengyel) szerint a kelet. az oktatás demokratizálása) növelni lehet-e a társadalom nyitottságát. és ha hasonlóan gyors iparosítás ment volna végbe kapitalista országokban (pl. A későbbi marxista szociológusok nagy része a rendszerstabilizáló hatás miatt nem tartotta kívánatosnak a társadalom nyitottságának növekedését. (Lásd szociáldemokrata és az amerikai demokrata pártok programja: az esélyegyenlőségek megteremtése a hátrányos helyzetű fiatalok oktatása terén kitüntetett helyet foglalt el. A későbbi weberiánus szociológusok – a mobilitás és az osztályképződés e feltételezett kapcsolat miatt – általában érdeklődtek a mobilitás iránt. Mobilitás és társadalmi egyenlőtlenség A mobilitási esélyek egyenlőtlenségeit korábban a cirkuláris mobilitás nagyságával mérték: minél több a „helycsere" a társadalomban.) Ezek az erőfeszítések erélyes visszautasítással találkoztak: a genetikai öröklés vagy a környezet hatása erősebb-e az intelligenciára. annál szilárdabb és veszélyesebb az uralma. hogy a szocialista társadalmakban. az ott élő szegény rétegek reményei. hogy azon belül az egyéni és a nemzedékek közötti mozgás könnyű és gyakori. hogy előbb-utóbb „. sőt intelligensebbek-e a fehér emberek.. mint a kapitalista társadalmakban. Ezért egyik kritériuma. közöttük az oktatás hatását tekintik elsődlegesnek. annál sikeresebb az országok versenyében. Max Weber szerint a társadalmi osztálynak (megkülönböztetve a tulajdoni és a jövedelemszerzési osztálytól) egyik kritériuma. kívülről bejutni vagy az osztályból kikerülni viszont nehéz és ritka.. Vitatott. hogy kellő szorgalommal bárki nagy karriert érhet el.a bérmunkások független. egyenlőbbek-e a társadalmi mobilitási esélyek. 1981).” Az amerikai munkásmozgalom gyengeségét pedig azzal magyarázta.

osztályhoz tartozása) jelölik ki a társadalmi pozícióját. hogy a mobilitási esélyek egyenlőbb volta elfogadhatóbbá teszi-e a jövedelmi és más különbségeket. Az újkor kezdetén megfordult a nemzetközi vándorlások iránya: az európai népességek kezdtek meghódítani más földrészeket (pl. A második világháború után Nyugat-Európa gazdasági fellendülése munkaerő-szükségletet miatt a fejlődő országokból jövő vendégmunkásokkal lehetett az igényeket kielégíteni. 2. és a pozíciókba való bejutás esélyeinek különbsége (amely a mobilitási arányszámokban jut kifejezésre). Egyes szociológusok és kulturális antropológusok úgy vélik. . hosszú távon az egyenlőtlenségek a leghátrányosabb helyzetűeknek is hasznára válnak (mert pl. tudásától. végül mongol népességek özönlötték el Európát (pl. és társadalmi feszültségekhez vezetne a meritokratikus elvek (verseny-vizsgák az iskolai előmenetel eldöntésénél. (ők részben európai lakosokká váltak. hogy mindkét elv szerint működőképes lehet a társadalom (Linton 1936).) Tehát a nagy nemzetközi vándorlások nem kivételes folyamatok. jobb a lakáshelyzete. . bőrszíne. hogy a meritokráciának milyen következményei lehetnének.) A népvándorlást belső-Ázsiaából a kiszáradás indította el. Amerika. ókor. mások ezt erősen kétségbe vonják. ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől. Young (1961) angol szociológus A meritokrácia felemelkedése 1970-től 2033-ig c. Az ember mint vándorló lény A vándorlás elmélet megállapítása. milyen társadalmi pozícióba kerül. hanem hozzátartoznak az emberiség történetéhez. Az igazság elméletében az elfogadhatóság két feltételét fogalmazott meg: 1. ahonnan először indoeurópai. szociológiai sci-fi regényében szellemesen mutatta be. a munkakörök betöltésénél. Szibéria). . A mobilitási esélyek egyenlőtlensége vagy egyenlősége kérdéskörében szokás használni a „hozzárendelés” (ascription) és „teljesítmény” (achievement) fogalompárt. Ez élénk vitát kelt különösen az amerikai szociológiában. a magyarság is ekkor érkezett és a Földközitenger déli partját arab népek hódították meg). munkateljesítményétől. Az ipari forradalom után már nem hódító vándormozgalmak indultak az Újvilág felé. hogy nem lenne ideális. nagy kereseti különbségek a különféle teljesítményű dolgozók között) érvényesítése. tehát a mobilitási esélyek egyenlősége az igazságos társadalom egyik alapkritériuma. elősegítik a gyorsabb gazdasági fejlődést). sőt – mint láttuk – a „jó társadalom" egyik ismérvének tartják. kaszthoz tartozása. McNeil (1984. az előléptetésnél. a pozíciók közötti különbségek (pl. John Rawls (1972) politikai-filozófiai munkájában.a „hozzárendelés” elv: a társadalom tagjának veleszületett tulajdonságai (neme. hogy az ember vándorlásra kész élőlény: a homo sapiens rövid idő alatt terjedt el a földön és – a Déli-sarkvidék kivételével – benépesített minden földrészt (ellentétben az állatokkal). A regény egy 2033-ban írott fiktív szociológiai munka.a „teljesítmény” elv: mindenkinek egyéni teljesítményétől függ. A valóságban nem tudjuk eldönteni. a privilegizáltabb rétegek tagjainak magasabb a jövedelme. képességeitől. (Lásd még az ókori birodalmak meghódításai. Meritokrácia: olyan társadalom.49 Egy másik felfogás kétféle társadalmi egyenlőtlenséget különböztet meg: 1. amerikai történész) szerint a gazdasági és kulturális fejlettségnek a legmagasabb szintjén álló népességek nem képesek a népesség egyszerű reprodukcióját biztosítani (pl. ezért ha az európai és észak-amerikai népesség alacsony termékenysége fennmarad ezeken kívüli területekről fognak nagy tömegek beáramlani. Gyakori az a kérdés. majd török. nagyobb a befolyása) 2. Talcott Parsons (1970) szerint a jobb mobilitási esélyek elfogadhatóvá teszik a nagy jövedelmi és vagyoni különbségeket. továbbá a kedvezőbb helyzetű pozíciók és munkahelyek az esélyek fair egyenlőségének megfelelően mindenki számára nyitva állnak. egyszóval „érdemeitől” függ. Mások a teljesítményelvet elengedhetetlen követelménynek tekintik a modern társadalomban. M.

hogy a közlekedés tökéletesedésével és az urbanizáció dekoncentrációs fázisának megjelenésével párhuzamosan növekedni fog az ingázás.és elvándorlások.) 4. 2. A posztindusztriális társadalomban a közlekedés és a hírközlés fejlődésével és a területileg egyenletesebben elosztott szolgáltatási szektor erős növekedésével lecsökken a cirkulációs vándorlás is. sem pedig a befogadó ország vagy terület népességével. tehát az egymással ellentétes oda. ebből következően új népességek. A vándorlások mindig szelektívek: a vándorlók nem és életkor szerinti és társadalmi összetétele nem egyezik meg sem a kibocsátó. a fekete rabszolgák.A bevándorlás: (a fogadó terület számára) jelenthet: 1. Mindenesetre alig elkerülhető.50 középkor nagy népsűrűségből következő magas halandóság a X. ez a helyben maradt közösség számára súlyos veszteségeket okozhat: gyorsíthatja a település hanyatlását. (Ez jellemzi a mai Amerikát. A késői átmeneti társadalomban az előző csökken. az amerikai „nyugati határra”). A belső vándorlás átmenetének elmélete Belső vándorlás a mai fejlett országok több évszázados történetében: a belső vándorlás átmenete elméletének (a demográfiai átmenet elmélete mintájára). viszont újra erősödik a cirkulációs vándorlás. 5. A korai átmeneti társadalomban megnő a falvakból a városokba irányuló vándorlás és a falvakból a gyéren lakott határterületekre (pl. hogy ha egy fejlett ország népességszáma csökkenni kezd. viszont megnő a városok közötti cirkulációs vándorlás.Az elvándorlásban: többnyire a magasabb képzettségű és tetterősebb fiatal felnőttek vesznek részt. akkor a szegényebb és gyorsan szaporodó népességű országokból oda nagyszámú bevándorló érkezzék. és főként az esetleges 5. vagy oda emelkedik fel (pl. és 3.és elvándorlók kiegyenlítik egymást). .) Viszont feltételezik azt is. részben fokozatosan összekeveredtek. . Ez súlyos társadalmi problémákat okozhat. 1. a latin-amerikai bevándorlók az USA-ban. A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete A demográfiai átmenet elméletével (lásd 8. a 4. 3. ezért ezek az országok nagyszámú bevándorlót vonzottak. A fejlett ipari társadalomban a gazdasági fejlettségi és életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítődése miatt csökken a falvakból a városokba irányuló vándorlás. 2. Az őslakosság és a bevándorlók részben külön etnikumokként éltek együtt (lásd USA: különböző fehér etnikumok + latin-amerikaiak + feketék). új kultúrák alakultak ki. szakaszban (amikor a népesség fogyni kezd) erős bevándorlás indul meg az adott ország felé. A demográfiai átmenet 2. a vendégmunkások NyEurópában. szakaszában (amikor a születési a halálozási arányszámnál lényegesen magasabb. . fejezet) összefüggésben ezt is megfogalmazták (Chesnais 1986). Ekkor a hátrányos helyzetű bevándorolt réteg előbb-utóbb erősen elégedetlenné válhat helyzetével és fellázadhat. (Ez csak hipotézis. „alávándorlást”: a bevándorlók az új lakóhely társadalmának a legalacsonyabb szintjére kerülnek (pl. új társadalmak. Modernizálás 5 szakasza alapján: A premodern társadalmakban a vándorlás csekély és cirkulációs jellegű (az oda. sz-ban. „fölévándorlást”: a bevándorló népesség az új lakóhely társadalmának legkedvezőbb helyzetű rétegeibe kerü1. mert megfelelő munkahelyet keresve az emberek könnyebben vándorolnak. és ezért a népesség gyorsan szaporodik) erős a kivándorlás az adott országból. amikor tőkés vállalkozók vándorolnak be egy országba). szakaszban (amikor a két arányszám kiegyenlítődik).). Társadalmi feszültségek léphetnek fel a régi privilegizált réteg és a bevándorlók közt.

Erikson és Goldthorpe (1992) ezt a tételt akarták ellenőrizni 15 ország (Mo. amerikai szociológusok) több ország mobilitási adatfelvételeinek együttes elemzése alapján arra a következtetésre jutott. a mobilitási esélyek relatív egyenlőtlenségei azonban minden fejlett országban és minden korszakban nagyjából azonosak. Featherman. hogy a társadalmi mobilitás volumenének. az előzőeket kiterjesztették a szocialista országokra is: a kapitalista és a szocialista országokban nagyjából hasonlóak a mobilitási viszonyok (a szocialista országokban nem egyenlőbbek az esélyek). tehát a Lipset-tételt fogalmazták újra. az anyakönyvek. sz-i népesség-összeírás alapján arra a következtetésre jutott. után kezdődtek el a társadalmi mobilitás rendszeres vizsgálatai (az ISA-paradigma szerint. Lipset és Bendix (1959. ami hozzájárult a szocialista társadalmi rendszer legitimációjához. de többségük a jómódú rétegekből származott. akiknek egyáltalán ez sikerült (pl. mint európai társadalmak. eleji amerikai vezető üzletemberek körében vizsgálódott: közöttük voltak ugyan a társadalmi hierarchia alsó rétegeiből származók.h. hogy a társadalmi mobilitás nagyrészt a strukturális tényezőktől függ. a társadalom nyitottságának. hogy a társadalmi mobilitás minden fejlett. a cirkuláris mobilitás szerepe kisebb. (Érdekes. is) adatainak összehasonlításával. és talán nem is nagyon különbözik az egyes országokban. zártságának nincs valamilyen általános nagy tendenciája. Sorokin (1927) az első nagyigényű monográfijában azt fogalmazta meg. Kezdetben erős volt a törekvés a nemzetközi összehasonlításra. Lipset és Dobson (1973) (utalva Ossowskira). ez pedig – jóslata szerint – társadalmi egyenlőtlenséghez. hanem azok korszakonként ingadoznak. Az egyik legalaposabban kutatott téma: igaz volt-e az „amerikai álom”? Thernstrom (1978) egy atlanti-parti kisváros XIX. és a strukturális tényezők a fő meghatározók a mobilitás nagyságában és irányában. Az első – angol. hogy az amerikai társadalom a XX. Ehhez korabeli forrásokból nyert információkra van szükség: népesség-összeírások. de „genotípusa” azonos. dán és svéd – kutatók arra kerestek választ. akik szakmunkások lettek. Feltételezésük során (az egyes országok . iparosodott társadalomban körülbelül egyforma. majd a loglineáris elemzés módszerével. ill. a rendszer legitimációjának megrendüléséhez fog vezetni. lakossági reprezentatív adatfelvételek segítségével). Tehát a Lipset szerint feltételezett hasonlóság nem igazolódott. a felső rétegekbe való felemelkedés esélyei nem csökkentek. Tehát a mobilitás „fenotípusa” különbözik. Taussig-Joslyn (1932) XX. és maximum két lépcsőfokot emelkedtek.51 NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Történeti vizsgálatok A mobilitás kutatásának külön ága a mobilitás vizsgálata elmúlt történeti korszakokban. sz. sz-ban nem vált zártabbá. hogy a szakképzetlen munkások – közöttük új bevándorlók – fölfelé mobilitási esélyei nem voltak különösen nagyok. Nemzetközi összehasonlítások A II. de eddig empirikusan nem bizonyított kérdés. tehát a társadalmi rendszer és a nemzeti sajátosságok nem befolyásolják azt lényegesen. hogy vajon az USA társadalma valóban „mobilabb-e”. a felemelkedés lehetőségei csökkentek. Rogoff (1953) az amerikai mobilitás időbeli tendenciáinak indianapolisi házassági anyakönyveken alapuló belső vizsgálatakor kimutatta. Connor (1979) ezt módosította: az európai szocialista országokban 1945 után az iparosodás hatására nagy tömegű társadalmi mobilitás ment végbe. Az 1970-es évektől azonban a strukturális változások lelassultak. saját házhoz jutottak). v. Jones és Hauser (1975) a loglineáris paradigma felhasználásával nemzetközi összehasonlítások alapján fogalmazta meg az „FJH”-tétel hipotézisét: az egyszerű arányszámok különböznek ugyan (a strukturális tényezők miatt). Másik megállapítás. a munkahelyek alkalmazottainak listái stb. Az ISA-paradigma módszereinek felhasználásával készült későbbi mobilitási adatfelvételekben az egyszerű kilépési és belépési mobilitási arányszámok nagymértékben különböztek egymástól. hogy a mobilitási viszonyok változása mennyiben játszott szerepet az európai szocialista rendszerek delegitimációjához és összeomlásához. „nyitottabb-e.

A szülői család társadalmi helyzetének hatása azonban nem gyengül. akkor ugyanilyen arányban nő a privilegizált társadalmi rétegekbe (pl. vagyis a társadalomban meritokratikus elvek érvényesüljenek. Az iskolai végzettség hatása a mobilitásra Az útelemzés és a loglineáris elemzés segítségével lehetséges több tényezőnek az elért társadalmi pozícióra való hatását együtt vizsgálni. arra a következtetésre jutottak. Ezek alátámasztják: hogy a hátrányosabb helyzetű fiatalok iskolai végzettségének emelésével mobilitási hátrányaikat mérsékelni lehet. hanem képességeik és munkateljesítményük alapján nyerjék el társadalmi-foglalkozási pozíciójukat. A kutatások azonban elérték. karrierjére igen erős. hiszen már nincs túlsúlyban a falvakból a városokba irányuló vándorlás.A fejlett országokat vizsgálva bebizonyították: az iskolai végzettség hatása az egyén társadalmi pozíciójára. és kiegyenlítettebb. annál kisebb a mobilitási esélyek egyenlőtlensége. Hipotézist: az életszínvonal emelkedése → a lakáshoz jutás → nő a lakosság hajlandósága és képessége a lakóhelyváltoztatásra. hogy a mobilitási esélyek egyenlőtlensége mindenütt mindig közel egyforma volt (tehát az FJH-hipotézist igazolva látták). hogy a belső vándorlás gyakorisága – legalábbis a fejlett országok egy részében – fokozatosan növekszik. mint a többi országban (közöttük Lengyelországban). tehát cáfolni fogják a Lipset-tételt és az FJH-hipotézist). pl. Jobb társadalmi pozíciójú családok magasabb és jobb minőségű iskolai végzettséget tudnak biztosítani. hanem egyre inkább közvetve. A mobilitási esélyek egyenlőtlenségének problémáját enyhíti. és hogy a mobilitás nő-e a gazdasági-társadalmi fejlődéssel párhuzamosan. egyetemi diplomát). Treiman és Ganzeboom (1990) ezzel ellentétes következtetésre jutott: minél fejlettebb a társadalom. Magyarázó tényezők: a szülői család társadalmi helyzete és az egyén iskolai végzettsége. Csak kisebb eltéréseket találtak. az értelmiségbe) tartozók aránya. . ami elsőrendűen a gazdasági fejlettségtől függ). (Városból faluba is. Ezzel szemben a vendégmunkások bevándorlását (a 1960-as években még ösztönözték. Összefoglalva: az alapvető kérdést. ezen keresztül pedig képesek előnyös társadalmi helyzetüket átörökíteni. hogy a társadalmi mobilitás függ-e a gazdasági-politikai rendszertől. Ugyanis a különböző társadalmi pozíciók aránya a gazdasági-foglalkozási struktúrától függ (vagyis véges számú az értelmiségi pozíció. Nemzetközi vándorlások Ny-Európában – az EGK-n belül – a nemzetközi vándorlást nagymértékben megkönnyítették. A belső vándorlás Mo. hogy az elméleti kérdések – amelyeket a valósággal való összevetés alapján tisztázni kell – világosan megfogalmazódtak. hogy a társadalom tagjai ne származásuk. az USA déli államaiban). szisztematikus és lényeges különbségeket nem. a gyermekek iskolai végzettségén keresztül érvényesül. a 1970-es . sőt a fejlődéssel párhuzamosan egyre erősebbé válik (Müller 1975). (Tévedés viszont: ha egyre több fiatal szerez magas iskolai végzettséget (pl. annál nyitottabb. Az adatok alapján úgy tűnik. belső vándorlási statisztikája nemzetközi viszonylatban is jónak számít. A vándorlás mozgatóerői: a munkahelyszerzés mellett a kellemes lakóhelyi környezet (főleg a nyugdíjasok és a kisgyermekes családok esetében) (pl. de nem oldja meg ha a fiatalok nagy része magas iskolai végzettséget szerez. Mo-on a mezőgazdasági rétegekből irányuló átlépés könnyebb volt.52 gazdasági-társadalmi-politikai rendszerétől függően különbségeket található a nyitottság terén. foglalkozására. Magyarázatuk: a gazdasági fejlődés megköveteli azt. továbbá a városok közötti is megnőtt a költözések száma). eddig még nem tudták eldönteni. hiszen az erre vonatkozó adatok forrásai (a népszámlálások és a mikrocenzusok: a lakásbejelentési rendszernek és a népesség-nyilvántartási adatgyűjtések) nálunk jól működnek.

mennyire tartós) kivándorlás történt: Romániából főleg cigány etnikumú népesség. 1993) a II.2 6 . sőt a kormányzatok néha kénytelenek a kisebbségek nyomásának engedni. sőt polgárháborúban. Főképpen a volt SZU.6 2 .9 7 . (Elterjedt vélemény.7 3 . 1997-ig nem valósultak meg a nagy tömegű keletnyugati vándorlásra vonatkozó előrejelzések. Svédo. pontos adatok nincsenek az illegális határátlépések miatt. a főtisztség viselők ugyanazokból a családokból kerültek ki). Ennek okát az alacsonyabb életszínvonalban. v.h.9 Az USA-ban. sz-i – arisztokrácia mobilitását vizsgálta. Megközelítő adatok a külföldi állampolgárságú népesség számáról és arányáról (az 1980-as évek közepén) néhány európai országban (az adatok a már állampolgárságot kapott külföldieket nem tartalmazzák): orszá g Svájc Be lgium NSZK Franciao. 16 %-a értelmiségi és magántisztviselő. 14 %-a földbirtokos. hogy az úgynevezett multipozicionális (tehát több vezető állást betöltő) elit tagjainak: 23 %-a államhivatalnok. és számos fejlett ország jogszabályai előírják.53 évek közepe óta korlátozzák) napjainkban – a munkanélküliség miatt –a visszavándorlást próbálják ösztönözni. hogy sokan a nyomor elől menekülve politikai okokra hivatkoznak.2 %-ra tették az országon kívül született népesség arányát. Hollandia Ausztria UK 1 0e r fő 0 ze 91 6 89 7 47 39 38 60 39 8 59 5 22 7 11 64 a népe g ssé %-a 1 . a népszámlálások során sem lehet pontosan összeírni az adatokat. évi rendszerváltozás azt az aggályt ébresztette. majd Mohács körül kétszer is kicserélődött az arisztokrácia. bankár és nagykereskedő.és Kelet-Európában lezajlott 1989-1990. 1980-ban 6. Lengyel György (1989. és . E réteg (István királytól Zsigmondig) megőrizte társadalmi és hatalmi pozícióját (az „ország bárói”. hogy nagy tömegű bevándorló fog a nyugat-európai országok határain jelentkezni. ill. Megállapította. 33 %-a vállalati vezető. tehát a spanyol (és portugál) anyanyelvű népesség száma ma már eléri. félelmek. 11 %-a kisiparos és kiskereskedő. hogy az ország a politikai menekülteket köteles befogadni. MAGYARORSZÁGI HELYZET Történeti kutatások Két fontosabb történeti mobilitás-vizsgálat: Fügedi Erik (1974) a középkori – elsősorban a XV. továbbá a volt Jugoszláviából a polgárháborús menekült távozott el elsősorban Magyarországra és Ausztriába. A bevándorlásnak a népesség összetételére gyakorolt hatását ennél is jobban érzékelteti talán az a tény. Néhány országból azonban viszonylag nagyszámú (nem tudni. Az EGK egyes országaiban és az USA-ban meglehetősen nagy az illegális bevándorlás. A menekültkérdés tovább nehezíti a problémát. az esetleges súlyos gazdasági depresszióban. hogy a latin-amerikai eredetű. valamint a vízumkényszer eltörlésében látták.9 3 . Az utolsó 10-15 évben ellenségesség tapasztalható a bevándorlókkal szemben. Az USA-ban a bevándorlást korlátozzák. viszont a Hunyadiak korában. A Közép.8 4 . sőt talán meg is haladja a fekete népességét. számos lengyel munkavállaló. és a bevándorlást adminisztratív eszközökkel korlátozni.7 5 8 . előtti gazdasági elit összetételét és annak változásait vizsgálta. területéről nem került sor sokmilliós kivándorlásra.

a munkás és mezőgazdasági rétegekből származó férfiaknak a korábbinál kisebb része végzett egyetemet vagy főiskolát és lépett be az értelmiségi rétegbe. Globálisan az 1970-es és 1980-as években sem csökkent. mint az idősebbek között: . . és 1949. a lakóhelyváltozásokról és az iskolai végzettségről is. hogy a magyar társadalomban csökkent a mobilitás. hogy a felnőttek kicsit több kétharmad része az apjáétól eltérő társadalmi rétegbe tartozott. A XX. Az 1960-as évek eleje óta végzett felmérések azt mutatják. Nemzedékek közötti mobilitás A társadalmi mobilitás volumene. 4. hanem kissé nőtt.A munkás. az extenzív iparosítási időszak vége felé. hanem a teljes foglalkozási élettörténetről. ugyanis a Fővárosi Statisztikai Hivatal az 1920-as évek végén végrehajtott „rétegvizsgálatai” során feltette a szülők társadalmi helyzetére vonatkozó kérdést is. Pl. 1962-92 között: ÉV 16 4 9 2-6 17 93 18 93 19 92 kereső férfiak összes strukturális m obilitás 5 8 3 4 6 4 2 9 7 2 3 3 7 2 3 0 kereső nők összes strukturális m obilitás 5 8 3 3 6 3 3 1 7 4 3 7 7 5 3 7 A fiatal keresők esetében az 1980-as években: már kevesebb a mobilak aránya. mint 1 %-a munkáscsaládból származott. A rendszerváltozás után a mobilitás globális volumene nem változott. 1983-ban és 1992-ben pedig a lakosság mintegy fél százalékának megkérdezése során igen részletes adatokat gyűjtött a KSH nemcsak a szülőkről. az iparosításnak. 1973-ban. a kapitalista társadalmi viszonyok között. 5. 1941. évi népszámlálás kérdőívén is szerepelt a szülő vagy eltartó foglalkozására vonatkozó kérdés. Az összes és strukturális mobilitás aránya Mo-on. az állami gazdasági munkásság és az egyénileg gazdálkodók közé.és parasztszármazásúak aránya a vezető és szakértelmiségi rétegben: . A fiatal férfiak mobilitásának ez a csökkenése azt a nézetet alakította ki. 1992-ben viszont a 25-29 évesek mobilitása egy hajszállal nagyobb volt.a vezető és értelmiségi férfiak között csökkent a más rétegekből származók aránya. mint a gazdasági depresszióval küszködő és – különösen vidéken – sok feudális sajátosságot is felmutató tőkés Magyarországon..ma 16 %-a sorolható a termelőszövetkezeti parasztság. majd a „szolgáltatási” társadalom irányába történt lépéseknek döntő hatása volt. az 1945 utáni első nagy társadalmi változásokat közvetlenül követően. a mezőgazdaság kollektivizálása után. a rendszerváltás után vizsgálhatjuk a társadalmi mobilitás változásait. Ez elégedetlenséget szült a szocialista rendszerrel szemben. mint a nyolcvanas években. Így hat különféle időszakban: 1. a vezető réteg kicserélődése (mert aránylag kevés embert érintett). az első gazdasági reformokat követően. . tehát a társadalom zártabbá válása nem folytatódott. sz-i magyar társadalmi mobilitás vizsgálatánál gazdag adatokra támaszkodhatunk. a szüleiktől eltérő társadalmi rétegbe tartozók aránya a gyorsan iparosodó szocialista társadalomban lényegesen nagyobb volt. 2. A mobilitás volumene nem az 1945 utáni első években nőtt meg (ekkor elsősorban a földreform okozott tömeges és rövid időn belül végbement mobilitást a mezőgazdasági munkásságból a kisbirtokos parasztságba).1930-ban 54 %-a kisbirtokos paraszt vagy mezőgazdasági munkás volt. majd az 1930. az 1970-es évek vége után megnehezült gazdasági helyzetben és végül 6. Ha a mobilitás hosszú távú alakulásának okaiban kisebb szerepet játszott az „őrségváltás”. 3. viszont a gazdasági fejlődés meggyorsulásának. hanem az extenzív szocialista iparosítás időszakában. Más szemszögből: . az aktív keresőket vizsgálva: .54 kevesebb. 1962-1964ben.

Nemzedékenkénti összehasonlítás igazolja. ezért a struktúraváltozás 1983-tól 1992-ig sokkal kisebb volt. Az „egyszerű” szellemi foglalkozásúak (felsőfokú végzettséget nem igénylő) körében . hiszen a gazdasági fejlődés már az 1980-as években lelassult. társadalomtudósok. Mindenképpen számítani lehet a következő évek gazdasági-foglalkozási struktúraváltozásaira (pl. . Mo-on a szocialista átalakulás után elsősorban a strukturális mobilitás növekedett meg. . valamint a jogászok és az orvosok körében. hogy az egyénileg gazdálkodó parasztság száma mennyire fog megnőni. Ossowski fent idézett tétele: hogy a szocialista átalakulás után elsősorban a gyors iparosítás miatt nő meg a mobilitás. csökken a nők foglalkoztatása). 1960-as évek óta 50 % körül mozog ez az arány. és azt sem. amelyek a mobilitást hosszabb távon erősen befolyásolhatják. a lányok csak később kezdtek felsőoktatási intézményekben tanulni (a mezőgazdasági fizikaiak gyermekei között ma is több a továbbtanuló fiú). A rendszerváltozás után sem lehet új mobilitási mintát felfedezni (bár kevés idő telt csak el). Felsőfokú diplomával rendelkezők a munkás.a szellemi foglalkozásúaknál: a 2-t sem érte el. E szerkezeti tényezők okozta mobilitás: a strukturális mobilitás.és parasztszármazásúak aránya a vezető és szakértelmiségi rétegben: 1945. 2. nő a szolgáltatásokban dolgozók aránya. mert a kiélesedett versenyben az értelmiségi családok gyermekeinek kulturális és anyagi előnyei nagyobb szerephez jutott. a legkisebb az írók.55 - 1930-ban 7 % volt a szellemi foglalkozásúak aránya. a fiatalabb nemzedékben valamivel csökkent az értelmiségen belül a munkás. csökken az ipari munkásság. 1992-ben még nem lehetett látni. közepes a mérnökök és közgazdászok körében. .és különösen a parasztszármazásúak aránya. változási tendenciákat fedezhetünk fel: A munkás. a Mo-i mobilitás-adatfelvételek alapján teljesen igazoltnak látszik. Ugyanakkor lényegesen megnőtt az önálló kisiparosok és kiskereskedők rétege. hogy a „fényes szelek" nemzedékének korában volt az értelmiség a legnyitottabb (legalábbis a férfiak vonatkozásában). . Ehhez a társadalmi-foglalkozási struktúramegváltozáshoz hozzájárult a gyermekszám rétegenkénti különbségeinek hatása.A csökkenés jelei mutatkoznak a férfiaknál. Magának az értelmiségnek számszerű növekedése is lelassult. hogy a munkanélküliség hogyan fogja befolyásolni a mobilitási folyamatokat.és parasztszármazásúak aránya a legnagyobb az általános és középiskolai tanárok között és az agrárértelmiségben. Társadalmi mobilitás rétegenként Ha nemenként és rétegenként vizsgáljuk az úgynevezett belépési és kilépési mobilitási arányszámokat. akkor finom különbségeket. nő az értelmiségi réteg. Értelmiségi foglalkozási csoportok összetétele is különböző: a munkás. művészek. ez azonban kevéssé érintette a globális mobilitási arányszámokat. Így az utóbbiak aránya az értelmiségben érthetően csökkent.1980-ban már 28 %. után a férfiak körében kezd nőni ez a réteg. E nemzedéknek nagyobb része származik szellemi foglalkozású családokból és kisebb része paraszti családokból. → Ennek két oka van: 1. mint az értelmiségiek egészében. ez fékezte a munkás és parasztcsaládok leszármazottainak beáramlását.az 1930-as években a mezőgazdasági munkásságnál: 6 körül mozgott. míg az azoktól független „helycserék" útján megvalósulót cirkuláris mobilitásnak. a cirkuláris viszonylag keveset változott.és parasztszármazásúak között: kisebb az egyetemet végzettek száma. de jóval nagyobb a főiskolát végzettek száma.

Arányuk az utolsó tíz évben is tovább nőtt. és valamilyen „fehérköpenyes" munkakörbe juttatni.és parasztszármazásúakat. . kereskedelmi jellegű munkaköreiben dolgoztak: géplakatosok. Ha folytatódnak ezek a változások. kőművesek. A legutóbbi években jeleiből arra következtethetünk. bár a korábbi változási tendenciák folytatódnak: . (Hiszen az értelmiség fele munkás. A betanított munkások és a segédmunkások közel fele mezőgazdasági családokból származik. akik nem jutnak be az egyetemekre és a főiskolákra. sőt a mezőgazdasági fizikai réteg kivételével minden rétegben többségben vannak a mobil személyek. villanyszerelők között a legtöbben szellemi foglalkozásúak családjából származnak. a közlekedési szakmunkások. a mezőgazdasági nagyüzemek ipari. kereskedelmi eladók voltak. A mai magyar társadalomban tehát nagy számban találunk olyanokat. közlekedési. Szakmánként is erősen eltérő a mobilitás: A gépjárműszerelők. akkor 1945 óta két tömeges és igen rövid időn belül lezajló mobilitási folyamatot mutathatunk ki: a földreform → önálló parasztgazda → termelőszövetkezeti parasztok lettek (1960 körül) → majd ismét önálló parasztgazda (a rendszerváltás után). évi mobilitás-felvételig kevés idő telt el ahhoz. és a legfiatalabb nemzedékben egyre több munkás-. Érdekes. mint a 1960-as évek szakképzetlen munkásságba való átlépés mint mobilitás-típus. sőt mezőgazdasági foglalkozású család igyekszik leánygyermekeit gimnáziumba járatni. akik más társadalmi rétegből származnak. akkor az értelmiség és a munkásság jobban elkülönül egymástól. akik munkás rétegekből származtak (pl. az egyszerű szellemi foglalkozásokkal szemben egyre inkább a szakmát (a fizikai munkát) választják. mint a szocialista korszakban. A szakmaszerzés fontosabb. közelről ismeri a fizikai munkát végzők életét. A parasztság viszont közeledik a munkás rétegekhez.) A rendszerváltástól az 1992. hogy az ellentétek gondolkodásbeli és szemléleti különbségek viszonylag csekélyek az egyes rétegek között. műszerészek.és parasztszármazású.az értelmiségen belül csökken a nem értelmiségi származásúak aránya. A mai mezőgazdasági rétegben ugyanakkor megnőtt azoknak az aránya. gépjárművezetők. hogy rétegenként kimutathatók legyenek a mobilitás lényeges változásai.a parasztságban ellenkező tendenciát látunk: csökken a parasztszármazásúak aránya és nő a munkásszármazásúaké. A szakmaszerzés a mezőgazdasági munkát végző családok fiai számára is igen gyakori és vonzó életpálya. bányászok és az építőipari.56 az értelmiségnél lényegesen nagyobb arányban találhatunk munkás. építőanyag-ipari szakmunkások között a legtöbb a mezőgazdasági munkát végzők leszármazottja. Ez hozzájárul ahhoz. A mezőgazdasági munkát végző családok gyermekei közül évtizedről évtizedre többen hagyják el a mezőgazdasági réteget. hiszen folyamatosan nőtt a szakmunkások aránya. Az ipari és más nem mezőgazdasági munkásság fele pedig a mezőgazdasági munkát végző családokból jött. így nyilvánvalóan nem érzi magától idegennek a parasztságot. a társadalmi felemelkedés legbiztosabb útja. de kérdés: mennyire indokolt őket a mezőgazdasági rétegbe sorolni). problémáit. Ha külön társadalmi kategóriaként kezeljük az önálló parasztokat és a mezőgazdasági munkásokat (az utóbbiak közé sorolva a termelőszövetkezeti parasztokat is). hogy a segédmunkás réteg önreprodukciója kissé nőtt. . hogy az értelmiségi családok fiúgyermekeinek aránya is nőtt a szakmunkás rétegben. hiszen azok.a szakmunkásságon belül nő a többgenerációs munkások aránya. A szakmunkások fiainak közel fele maga is szakmunkás lesz. . → Oka: ez a réteg erősen elnőiesedett. A munkásság és a parasztság közötti határvonal: elhalványult. A szakmunkások között változatlanul nagy többségben vannak a férfiak.

hogy 1945 után a magyar társadalom lényegesen nyitottabbá vált. vagyis a mobilitási esélyek egyenlő vagy közel egyenlő volta előnyös feltételeket teremt a gazdasági fejlődéshez és a társadalom integrációjához. hogy az esélyegyenlőtlenség mérséklődése kívánatos. Némi meglepetést okozott az 1992. a magánszektor erős növekedése. a vagyon nagyobb szerepe a társadalmi pozíció átörökítésében. .és felsőfokú oktatás kiszélesedése.a vezető és az értelmiségi réteg mobilitását külön-külön kell vizsgálni. . mint egy mezőgazdasági munkát végző család fiának. az oktatási rendszer esetleges differenciálódása „elit". évi mobilitás-felvétel loglineáris elemzésének eredménye: a mobilitási esélyek egyenlőtlensége nem változott lényegesen. a jövedelmi különbségek növekedése.és „tömeg"-oktatást nyújtó iskolákra. . negyvenszeres volt az esélye az értelmiségi pozíció elérésére. . pl. mint egy szakmunkás fiának. mivel a segédmunkásság önreprodukciója kissé nőtt. hogy a társadalom nyitottsága. az utóbbi tizenötszörös. Ezzel ellentétben a különböző társadalmi helyzetű családokból származó fiatalok mobilitási esélyei nagyon eltérőek. akkor nem mutatható ki annak növekedése. viszont az értelmiségi és parasztcsaládok leányai közötti különbség közel harmincszoros. Nem kétséges. hogy a rendszerváltozás milyen változásokat hoz hosszú távon a mobilitás terén. A magyar társadalom integrációja szempontjából mindenesetre kívánatos lenne. mint a férfiak esetében (ami azt jelzi. . mert az említett vállalkozók helyzete a mai magyar társadalmi szerkezetben kedvezőbb. hiszen a gazdasági-társadalmi rendszer változása nagyon kevéssé befolyásolta a mobilitási esélyek egyenlőtlenségét.Hasonlóképpen kissé emelkedett a segédmunkás rétegbe jutás esélykülönbsége. .és középvállalkozókat a kisiparosoktól és a kiskereskedőktől. mert a vezetők és az értelmiségiek helyzete közötti távolság erősen megnőtt.És olyan folyamatok is jelentkezhetnek. mint az értelmiség átlagának helyzete. pl. más rétegekből viszont valamivel ritkábban kerülnek oda. (így a vállalkozó rétegből az értelmiségbe történő átlépés nem tekinthető már „fölfelé" mobilitásnak).57 1990 után problematikussá váltak a mobilitás elemzésére használt fogalmak és értelmezések is. . A mobilitási esélyek egyenlőtlensége A mobilitás globális megnövekedését elsősorban a strukturális mobilitás növekedése okozta. Nehéz megbecsülni.A leányok esetében az értelmiségi-szakmunkás esélykülönbség körülbelül ugyanakkora.A „fényes szelek" nemzedékéhez képest kissé nőttek a vezető és értelmiségi pozíciókba való bejutás esélyének különbségei a férfiak esetében. viszont tovább csökkent az egyenlőtlenség a nőknél. de azt korántsem állíthatjuk. hogy a szakképzett munkások leánygyermekei közül is viszonylag sokan tanulnak tovább felsőfokú iskolákban). ugyanakkor a különböző rétegekből származók mobilitási esélyeinek különbségi csökkentek. .1973.külön kellene választani a nagy. Ha elfogadjuk azt a tételt. ha a magyar társadalom nyitottsága legalább az eddigi szinten maradna. hogy a társadalmi származás hatása az életpályára megszűnt. amelyek a mobilitás csökkenése irányában hatnak. csak bizonyos mobilitás-típusoknál látszanak ennek jelei: .Vannak olyan tényezők. a közép. Fennmaradtak a mobilitási esélykülönbségek. amelyek a mobilitás növekedése irányában fognak hatni. a magasabb tandíj bevezetése. .1945 előtt egy értelmiségi családból származó férfinak kb. a társadalmi szerkezet nagyfokú átalakulása. és körülbelül százszoros volt. évi adatok szerint az előbbi esélykülönbség hatszoros. Kérdés: az esélykülönbségek nem nőttek-e a szocialista rendszer egy-két évtizedében? Ha együttesen nézzük az esélyegyenlőtlenség alakulását. esetleges megnövekedése viszont hátrányos lenne. akkor levonhatjuk azt a következtetést.

mint a legtöbb fejlett tőkés társadalomban. Hazánkban 1945 óta nagyobb volt a társadalmi mobilitás volumene. és a továbbiakban nem változott a társadalmi helyzet. . hiszen a kis létszámú elitből (0.51. mint nálunk. A mobilitási esélyek egyenlőtlensége területén alig van különbség Mo. Elsősorban a parasztságból a munkásságba irányuló mobilitás valósult meg: parasztok gyakran elhagyták parasztgazdaságukat. Különleges fajtája: amikor az egyén először elhagyja származási rétegét. ahol az iparosítás és gazdasági fejlődés okozta szerkezeti átalakulás gyors volt (pl. és a kapitalista országok között. esetleg 2 %-a a társadalomnak) kevesen kerülnek a felvétel mintájába. s így nagyobb volt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Svédo. hiszen a hatalmi elit nem tűrte szociológiai vizsgálatot (mert az ellentétes volt az ideológiával és kellemetlen tényeket tárhatott volna fel). a börtönbüntetés letöltése után járhattak egyetemre esetleg. A magyar adatok egyben alátámasztják az „FJH”-tételt is (Featherman-Jones-Hauser 1975). Finno. Ezek a megállapítások elvezetnek a gazdasági-társadalmi-politikai rendszerek általánosabb összehasonlításához: miben hasonlítottak (iparosítás) és miben különböztek (hatalmi viszonyok) a szocialista társadalmak és a gazdaságilag fejlett és demokratikus társadalmak. fejezet) A Mo-i társadalmi mobilitás abban a tekintetben is hasonlított más fejlett országokéhoz. először munkásként kellett dolgozniuk. elitcsere Nemzetközi vizsgálatok kisebb figyelmet fordítottak erre. hogy a kedvezőbb társadalmi helyzetű családok gyermekei magasabb iskolai végzettséget szereznek. De ott. Mo-on a szocialista korszakban lehetetlen volt. vagy drasztikusabb formában: kitelepítés révén. Hazánkban mobilitás a nagyobb strukturális változások következtében. s később visszatér oda. és a munkásságban nagyobb a parasztszármazásúak aránya.58 A magyar mobilitás és a nemzetközi trendek Pontosan megmondható. ez inkább az első foglalkozáskor megvalósult. (Lásd 19. hogy az iskolai végzettség a foglalkozási életpályát legerősebben meghatározó tényező. Nemzedéken belüli mobilitás. évi magyar adatfelvételeket. vagyis a gyors iparosítás miatt következett be. hogy a szocialista országokban csak a gyors iparosítás miatt volt nagyobb a mobilitás volumene. mint a tórés országok többségében. és kisebb a szellemi foglalkozásúaké. A „visszatérő” mobilitás gyakori volt az értelmiségi között az 1950-es években: nem könnyen jutottak be az egyetemre. hogy a Mo-i mobilitási viszonyok miben hasonlítottak és miben különböztek a többi fejlett ország mobilitásától. mert 1945 után hazánk a gazdasági fejlettség alacsonyabb színvonalán állt. Mo-on 1945 után a nemzedéken belüli mobilitás volumene hasonló volt. hatszor akkora esélye van az értelmiségi fiának arra. hogy maga is értelmiségi legyen. hiszen a 1973. mint a szülői család társadalmi helyzete és a pályakezdéskori helyzet közötti nemzedékek közötti mobilitás.. mint a legtöbb fejlett tőkés társadalomban. s a mobilitási esélyek nem voltak egyenlőbbek a szocialista országokban. nálunk (mint Angliában és Svédországban) kb. vagy a mezőgazdaság kollektivizálását követően menekültek el a mezőgazdaságból ipari munkahelyekre. mint a fejlett tőkés országokban. Tehát az összehasonlítás igazolni látszik Ossowski tételét (1957). Meglepőnek tűnik. A szülői család hatása az életpályára elsősorban úgy érvényesül. Az 1970-es és 1980-as években ritkábbá vált a nemzedéken belüli mobilitás. mint a szakmunkás fiának. amely szerint a mobilitási esélyek egyenlőtlenségei minden fejlett országban nagyon hasonlóak. Elit csere (a rendszer változásakor történhet): Nehéz kutatási terület. Mo-on ma a szellemi foglalkozású rétegekben nagyobb a fizikai rétegekből származók aránya. hogy a szellemi foglalkozású rétegekből a fizikaiakba irányuló mobilitás – amit néha „deklasszálódásnak" szokás nevezni – nem volt nagyobb arányú az elmúlt négy évtizedben nálunk. Treiman-Ganzeboom 1990). Pl. mobilitási adatokat is bevonták a nemzetközi összehasonlításokba (Erikson-Goldthorpe 1992.) a mobilitás hasonló nagyságrendű volt.

1 0 4 .3 3 .) 1993 tavaszán Szelényi Iván (1986) vezetésével több volt szocialista országban elitcserevizsgálatra került sor: 1988. de legtöbbször nyugdíjba vonulás útján.0 10 0 .4 7 Egyéni vállalkozó 1 . 3.0 Szalai Erzsébet (1966) megfogalmazása szerint a Kádár-korszak végi techokrácia második vonala foglalta el az elitpozíciókat.0 0 Munkás 9 . Az 1993-as elit három része meglehetősen eltérő képet mutat: 1. DE: 1. az nagyrészt nem tud onnan kitörni. az állami vezetők között lényegesen többen voltak értelmiségi származásúak és rendelkeztek felsőfokú végzettséggel. aki pedig a társadalom alsó rétegeihez tartozott. a gazdasági elitben vannak a legtöbben azok. A vándorlás 1957-ig nőtt. nőtt az aránya az egyetemi-főiskolai végzettséggel rendelkezőknek.59 - Gazsó Ferenc (1990) vizsgálta először a káderbürokrácia összetételét származás szerint: kb. 2. mint a pártkáderek között. 1949-re ez az arány elérte a 43%-ot.5 1 .8 3 . A többség: munkás. Az iparosodás kezdetétől kb. mint az alsóbb szintű pártapparátusban. → A mai lakossága különböző eredetű népességek leszármazottaiból áll. őszi MSZMP-kongresszuson a küldöttek 82 %-a értelmiségi volt.4 4 4 . A lakásbejelentési rendszer alapján 1955 óta vannak adataink (az állandó és ideiglenes vándorlásokról).6 0 . az 1950-es évek végéig erősen emelkedett: 1.2 7 2 . Elitcsoportok 1 9 -ban 93 gazdasági politaika kulturális Társadalm helyzet 1 8 -ban i 98 elit Elit (felsővezető) 3 .0 5 5 . sok esetben a politikai elitből a gazdasági elitbe lépett át. 2. és 1993.2 Értelm iségi 1 . Ezek alapján kimutatható: hogy az 1980-as években a káderbürokrácia „elértelmiségiesedett” (1989. érvényesült a „társadalmi reprodukció vastörvénye”: aki a társadalmi hierarchia csúcsáról származik.1 5 1 .0 1 . évi gazdasági. 6000 vezető adatait tartalmazó titkos vezetői statisztika alapján.és mezőgazdasági fizikai származású volt.9 4 2 .1 6 1 . politikai és kulturális elittől megkérdezték: mi a foglalkozásuk.2 Nemvolt foglalkozása 1 . 4.7 4 Középvezető 3 . akik már 1988-ban is elitpozícióban voltak. tehát „lecserélődött”. 1981-ben a 15 éves és idősebb népességből 44 % (tehát kissé csökkent. akik 1988-ban értelmiségi pozícióban voltak. majd az ottomán uralom alóli felszabadulás utáni bevándorlás (részben külföldről) az elnéptelenedett középső országrészekben. Az elitcsere tehát a politikai rendszerváltás körülményei között sem volt radikális. 1981-től 1989-ig nőtt az értelmiségi és szellemi származásúak aránya. azután csökkent. A régi elit jelentősebb része megmaradt 1993-ban is elitpozícióban. központi pártapparátusban sokkal többen voltak felsőfokú végzettségűek és értelmiségi származásúak. (Az állandólakóhely-változtatások .0 10 0 . 1880-ban az összeírt lakosságnak csak 26 %-a élt a születési helyétől eltérő településen. Belső vándorlás A Kárpát-medencében az elmúlt évszázadokban igen nagy tömegű belső vándormozgalmak fordultak elő: Az Ottomán Birodalom hódításainak hatására a menekülő elvándorlás. a politikai és a kulturális eliten belül azok vannak a legtöbben. bár a15 évesnél fiatalabbak figyelembevétele lényegesen csökkentené az össznépességen belüli arányt). Az 1988-as elitnek egy része 1993-ban nem volt elitpozícióban.5 Összesen 10 0 . 2. 3. az többnyire ott is marad.

a községeké pedig pozitív.4 10 0 .0 1 .Szükségképpen nem folytatódik a falvakból a városok irányába. → Az utolsó 25 évben tehát hazánkban lényegesen csökkent a belső vándorlás. ill.8 10 0 . mivel a nálunk nem jellemző a lakóhely gyakori változtatása. akkor ez nagymértékben megnehezíti az állandó lakóhely megváltoztatását.7 1 . Aktív kereső ingázók oda. az ideigleneslakóhely-változtatások száma pedig 630 ezerről 1995-ben 150 ezerre csökkent.3 2 .5 9 7 . . 1995-ben Bp.5 6 1 .7 4 9 .A belső vándorlás volumene valószínűleg magas szinten marad.9 1 . . a lakóhely és a munkahely közötti hosszú utazás között (egy településen belül). mert csekély a bérlakás-kínálat. és a társadalmi rétegek közül a szakképzetlen munkás rétegekben a leggyakoribb. Összes aktív kereső % 1 . Ha a lakáspiac állapota miatt nehéz az új lakóhelyen lakáshoz jutni.4 7 2 .9 9 1 . a falusi lakosság ragaszkodik a háztájihoz). .4 1 2 . Az ingázók aránya nagyobb a férfiak. akkor erős lesz a nyomás. az ingázóké 1980-ig nőtt.másrészt annak a különleges magyarországi jelenség: a mezőgazdaságot elhagyók és ipari munkát vállalók közül egyre többen megtartották községi lakóhelyüket (mert a városokban nehéz lakáshoz jutni.0 10 2 4 . ill. esetleg nőni is fog.2 2 .A regionális különbségek: ha az egyenlőtlenség ismét megnő. majd a községekből a városokba. . Megváltozott a vándorlások iránya is.7 1 2 . Korábban a községekből a fővárosba irányult.1 0 1 . bár az utolsó években az állandó vándorlás kissé újra nőtt. Megállhat a falvak elnéptelenedése: ha a városok és falvak életkörülményeinek különbségek mérséklődik.60 száma az 1960 körüli 330 ezres szintről az utolsó években körülbelül 210 ezerre esett vissza. ha a munkahelyek kínálata kiegyenlítődik. és a többi város állandó vándorlási egyenlege negatív volt.0 3 . magasak a lakbérek.0 Ingázó aktív kereső A belső vándorlást befolyásoló tényezők: . Az északkeleti elmaradott megyékből való elvándorlás azonban ma is folytatódik.A lakáshoz jutás feltételek. Az ingázás növekedésének okai: .0 44 7 6 . mint a nők körében. nehéz az ingatlanpiacon lakást.8 8 . Év 13 90 16 90 17 90 18 90 19 90 Ingázók szám a 1 1ezer 4 6 3ezer 1 9 7ezer 7 1m 2 8ezer illi 1 1m 4 ezer illi 2 Különbséget kell tenni az ingázás (településhatár átlépése). . családi házat vásárolni.1 1 .egyrészt világjelenség: a közlekedés javulásával függ össze.6 0 1 . és ha a közlekedési viszonyok javulnak (ha a személygépkocsi elterjed és az úthálózat is javul).és visszautazási ideje a lakóhely és a munkahely között: Utazási idő odavissza (percben) –1 5 1 –3 6 0 3 –4 1 5 4 –6 6 0 6 –9 1 0 9 –1 0 1 2 11 5 2 –1 0 11 8 5 –1 0 11 8– Összesen Aktív keresők szám ezer a. Miközben a lakóhely-változtatások száma csökkent. hogy az elmaradó régiók lakossága megpróbáljon elköltözni a fejlődő régiókba.

bevándorlási politikájától.f-ben a tengerentúlra települtek át (a mezőgazdasági túlnépesedés miatt). 1 évnél hosszabb idő. az ingázás körülményeinek. ténylegesen kb. Kárpát-Ukrajnából 25 ezer. azóta csökkent a számuk. Az II. o A török hódoltság után nagy tömegek érkeztek Ny-Európából (részben szervezett telepítés útján.h. A következő évek szlovák-magyar népességcseréje keretében (kb. nyugatról érkeztek német. o Az I. között 95 ezren vándoroltak ki.61 Valószínűnek látszik. o A két v. az 1956-os forradalom után pedig 200 ezren. A kivándorlás lényegesen csökkent. különösen a hetenkénti ingázás (a munkásszálláson lakással egybekötve) talán csökkenni fog.h. utáni évtizedekben jelentős számú magyar állampolgár hagyta el az országot főképpen politikai okok miatt. Ki és bevándorlások: o A Kárpát-medence (a honfoglalás előtt és az után is) nagy tömegű nemzetközi vándorlások színhelye: o A középkorban keletről bevándoroltak: a kunok és jászok. 100-110 ezer ember. v. vallon telepesek. A későbbi helyzetet nehéz megjósolni. Pontos számukat nem ismerjük. 1944-ben és a következő években kb. után 350 ezer menekült vándorolt be az országba az elcsatolt területekről. 80 ezer letelepedési engedéllyel. sz. idejének mérséklése érdekében. 2. Az utolsó évek ingázási csökkenésének oka: a gazdasági depresszió körülményei közt a vállalatok elsősorban ingázó alkalmazottaikat és munkásaikat bocsátják el.h. Ez a tény a közlekedés fejlesztését igényli. hogy a magyar állampolgárok tömegesen akarnák elhagyni az országot. annál többen fognak megpróbálni Mo-ra áttelepülni. később pedig állampolgárságot. o A XIX. mert függ: a szomszédos és közeli országok gazdasági és politikai helyzetétől (minél rosszabb a helyzet. még többen a néhány hónapos külföldi munkavállalást. hogy az ingázás a jövőben is igen elterjedt marad (bár a hosszú távú ingázás.70 ezer magyart telepítettek át. o o . v. polgárháborús és háborús konfliktusok esetén a menekültek száma is újra erősen megnövekedhet) Mo. v. Mindezek a kényszervándorlások igen sok egyéni szenvedést és végső soron a kitelepítő országoknak súlyos károkat okoztak. Ismeretlen azok a száma. v. ennél többen a néhány éves. végén Erdélyből 125 ezer. de ugyanennyien voltak a visszavándorlók és o o bevándorlók is.3 %-a tervezte a külföldre költözést. a Vajdaságból 40 ezer magyar menekült a mai ország területére. 50%-uk (250 ezer ember) került kényszer-kitelepítésre. akik Mo-ot a végleges kivándorlás szándékával elhagyták (kb. ill. A vasfüggöny leengedése után a határ illegális átlépése majdnem lehetetlenné vált. Az 1994. Nemzetközi vándorlás Külföldiek Mo-on 1994-ben: 138 ezer. 100 ezer fő). után 30 ezer magyar nemzetiségű személy kényszerült Szlovákiából Mo-ra költözni. számukat pontosan nem ismerjük). A megkérdezett felnőtteknek csak 1. o 1861–1913 az USA-ba: 1 millió 349 ezer Mo-i lakos vándorolt ki (nem tudjuk. és kb. A legtöbb bevándorló 1990-ben érkezett. o A XIX. A II. A II. hányan tértek vissza). sz-ban jelentős számú zsidó vallású bevándorló érkezett Galíciából. évi Háztartás Panel alapján nem következtethetünk arra.h. hogy könnyen vagy nehezen adunk letelepedési engedélyt. ugyanennyi szlovák hagyta el Mo-ot önként. A győztes nagyhatalmak döntése alapján ki kellett volna telepíteni az összes német nemzetiségű lakost.h.

Sőt a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok láthatatlan hátrányának (pl. ha a társadalmi mobilitási esélyek különbségei minél kisebbek. az ilyen korú bevándorlók hozzájárulhatnak a gazdasági problémák enyhítéséhez. 50 ezren legálisan vándoroltak ki. tájékozottság értékelése a vizsgákon) tudatos mérséklése is nagy előrelépés ebben az irányban. az ország egyik régiójából a másikba irányuló) tömeges vándorlást problematikusnak ítéljük.62 o 1963–1988 között mégis 71 ezer ember hagyta el illegálisan az országot (jelentős részük oly módon. minél eltérőbb. és csökkenteni kell a hazai lakosság ellenérzéseit. az ösztöndíjrendszer. idegen kultúrából jönnek a bevándorlók. fejezet) már utaltunk arra. viszonylag szűk határok közt lehet befolyásolni. hogy a következő évtizedekben az összes fejlett ország fokozatosan kénytelen lesz nemzetközi vándorlási politikáját liberalizálni. A városok és a falvak. a lakóhely-változtatás adminisztratív eszközökkel való befolyásolási kísérletei egyrészt általában kudarcot vallanak. hanem elő kell segíteni a beilleszkedést. Társadalompolitika Elvben gazdasági és társadalmi szempontból is előnyös. Megoldása: nem az adminisztratív eszközökkel való visszaszorítás. A különböző kultúrájú emberek együttélése könnyen súrlódásokhoz vezethet. mert elsősorban fiatal felnőttek (a nemzeti jövedelem gyarapítói) hagyják el az országot. felnőttképzés stb. A város. és többnyire annál nagyobbak. A tandíj bevezetése a felsőfokú oktatásban megnöveli (az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű fiatalok) továbbtanulási esélyeit. hogy a belső vándorlás. hanem otthonról hozott tudás. valamint a városok és községek iskolai ellátottságának színvonalának kiegyenlítése. mivel többnyire fiatal felnőttek vándorolnak be. a nem iskolában elsajátítható. akkor ezt a fejlettségi különbségek csökkentésével lehet mérsékelni. ezért fontos lenne ösztöndíjak és hallgatói hitelek útján való segítségnyújtás. amit a helyi lakosság nem kíván elvállalni. A „csere" jellegű vándorlás intenzitásának növekedése a gazdasági fejlődés szükségszerű velejárója. hosszú távon azonban veszteséget jelent. származás szerinti megkülönböztetésekkel az egyetemi felvételeknél) történő befolyásolására tett kísérletek. más szóval. . ha a mobilitási esélyek minél közelebb vannak az egyenlőséghez. mint a belső vándorlást. ezért ha az egyirányú (faluról városba. ezért talán hazánkból is többen fognak kivándorolni. Ezzel párhuzamosan kb.) nyitva tartása. hogy legális útlevéllel külföldre utazott és nem tért haza). de valószínű. Mivel Mo-on a előreláthatólag munkavállalási korú lakosság száma csökken. - A kivándorlás rövid távon csökkentheti a munkanélküliséget. 1953–1989 között összesen negyedmillió körül volt az ország kivándorlási vesztesége.és faluszociológiával foglalkozva (6. átmenetileg külföldön munkát vállalni. valamint az egyes régiók közötti gazdasági és ellátottsági különbségek mérséklése a belső vándorlás csökkenése irányában hat. továbbá az iskolarendszeren való áthaladás „fő útja" (általános iskola után nappali gimnázium és nappali felsőfokú oktatás) mellett különféle „mellékutak" (esti és levelező oktatás. másrészt többen fognak menekültként és gazdasági okok miatt bevándorolni. - A nemzetközi vándorlást hajlamosak a fejlett országok adminisztratív eszközökkel szabályozni. és sokan olyan munkát vállalnak. Rossz hatású és eredménytelen a mobilitási folyamatok adminisztratív eszközökkel (pl. másrészt társadalmi feszültségeket idéznek elő. Ezzel szemben elősegíti az esélyek kiegyenlítését: a különböző régiók. A bevándorlás – az ellenérzéssel ellentétben – kifejezetten hasznos. ezért ennek visszafogása értelmetlen. A külföldről érkező bevándorlás problémákat is okozhatnak. a tanulók kollégiumi elhelyezése. DE az esélykülönbségeket politikai eszközökkel csak bizonyos. Az EU állampolgárai szabadon változtathatják lakóhelyüket.

volt-e különbség a kapitalista és a szocialista társadalmak mobilitási viszonyaiban. ahol a népességszám már nem nő (sőt csökken a halálozások és születések számának különbsége miatt) szükségképpen jelentős a bevándorlás. vagy pedig elsősorban a társadalmi struktúrától. Az iparosítással párhuzamosan jelentős belső vándorlás volt Mo-on a községekből a városokba. Az utóbbi felfogás szerint attól függ. hogy a strukturális változásoknak. hogy ma is igen intenzívek a nemzetközi és a belső vándormozgalmak. Hasonlóképpen jelentős volt az ingázás. és az egyén naponta vagy ritkábban ingázik lakóhelye és munkahelye között. A társadalmi mobilitási esélyek egyenlőtlensége a társadalmi egyenlőtlenségek egyik fajtája. évi rendszerváltozás után végbement elitcsere vizsgálata arra enged következtetni. Kisebb esélyegyenlőtlenség feltételezhetően elviselhetőbbé teszi a jövedelmi viszonyok egyenlőtlenségeit. ezáltal elősegíti a fennálló rendszer stabilitását. hogy a struktúra átalakulása következtében (pl. A nagy mobilitás fékezi az osztályok képződését és a közöttük lévő ellentétek kifejlődését. hogy nem történt radikális váltás. és hogy magasabb gazdasági fejlettségi fokon nagyobb-e a mobilitás. tehát a szocialista rendszer nem hozott speciálisan egyenlőbb mobilitási modellt. annak változásától függ-e. az emberiség egésze története során igen nagy vándormozgalmak mentek végbe. pl. már nem a községekből városokba irányuló vándorlás van nagy túlsúlyban. sőt erőltetett iparosításának volt a legnagyobb hatása a mobilitásra. A régi politikai elit egy része a gazdasági elitbe lépett át. A legfejlettebb országokban. Az 1990. . ahova más rétegek leszármazottai és tagjai beléphetnek. Az utolsó években a vándorlás intenzitása – valószínűleg átmenetileg – csökkent. hogy a munkahely és a lakóhely más településen helyezkedik el. A régi elit egy része nyugdíjba vonult. Ezért nem meglepő. Vitatott kérdés. és a vándorlási egyenlegek kiegyenlítettebbekké váltak. az 1950-es és 1960-as évek gyors.63 ÖSSZEFOGLALÁS A társadalmi mobilitásnak messzemenő hatásai vannak a társadalom jellegére és működésére. az értelmiségi réteg növekedése) nyílnak-e új társadalmi pozíciók. a mobilitási esélyek egyenlőtlensége hasonló volt a kapitalista országokban megfigyelt egyenlőtlenségekhez. és helyére a régi vezető réteg második szintjén lévők és értelmiségiek léptek. vagyis az a jelenség. hogy a társadalmi mobilitás alakulását befolyásolja-e a gazdasági-társadalmipolitikai rendszer. A szocialista korszakban végzett magyarországi mobilitás felvételek egymással és külföldiekkel összehasonlítva azt sugallják. Az ember különösképpen vándorló lény. Ez várható Mo-on is.

halálozás. munkahely és lakhely közötti vándorlás) ALAPFOGALMAK: Demográfia: A népességszámmal és a népesedéi folyamatokkal foglalkozó külön tudomány. (pl.és sokat bírált művében: szerinte a népesség gyorsabban képes szaporodni. → Ma is igen intenzívek a nemzetközi és a belső vándormozgalmak. azok egyre kifinomultabb módszerekkel történő feldolgozásával foglalkoznak. sőt erőltetett iparosításnak volt a legnagyobb hatása a mobilitásra. A ~ -en a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések számát értjük. hogy nem történt radikális váltás. A demográfusok sokkal inkább a népesedésre vonatkozó adatok gyűjtésével. hogy strukturális változásoknak az 1950-es és 1960-as évek gyors. (különösen az élelmiszertermelés) → És ez szerinte halandósági katasztrófához vezet. évi rendszerváltozás után végbement elitcsere vizsgálata arra enged következtetni. népesedés. Orvosi szociológia: . . Majd felvetette a születések számának korlátozását. válás). saját kutatási területtel és módszerekkel rendelkező tudomány. házasságkötés. -Az 1990. 200 évvel a szociológia előtt alakult ki. iparosításnál.64 8. mint a termelés növekedni. A tudománynak hatalmas lendületet adott a II. hogy az európai népességek fokozatosan korlátozták a születések számát. fejezet: Népesség. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk. Rendszereses kerül sor tudományos világkonferenciákra és az ENSZ által szervezett népesedési világkongresszusokra (helyzetfelmérések. - Egészségszociológia: . (éhinség.mentális betegségek okaival foglalkozik.(születések vizsgálatánál használják ezt a fogalmat). vh. bevándorlások. egészségügyi ellátás - -Minden társadalom egy adott népesség tagjaiból áll. (késői házasodás) Az Ő idejében megindult demográfiai változás azt mutatta.).orvos-beteg kapcsolatokra és az egészségügyi ellátás működésére összpontosítja a figyelmét. politikai ajánlások kidolgozása). járvány stb.egészséget befolyásoló társadalmi tényezők vizsgálatával foglalkozik. Termékenység: . (Ő londoni halálozási statisztikai adatokat vizsgált. -Az ember különösképpen „vándorló lény”. Pszichiátriai szociológia: . -A szocialista korszakban végzett mo-i mobilitásfelvételek azt sugallják. E népesség száma. összetétele messzemenően befolyásolja a társadalmi folyamatokat.) Robert Malthus (1766-1843) = híres demográfus. Híres. Így a termelés (élelmiszer) a népességeknél sokkal gyorsabban nőtt. - -A demográfiára azonban inkább Braunt megközelítése nyomta rá a bélyegét. nem következett be a megjósolt halandósági katasztrófa. az emberiség egész története során igen nagy vándormozgalmak mentek végbe. A népesség alakulása nagymértékben függ a társadalmi tényezőktől (születés. után a világ népességének nagymértékben meggyorsult növekedése. az életszínvonal emelkedett.

 Teljes termékenységi arányszám: . óta közlik.és gyermekhalandósággal és a 15-49 éves korú női halandósággal csökkentve. népszámlálások /az első 1784-87-ben volt Mo.az adott évi halálozások száma elosztva az év közepi népesség számával (a halálozások száma függ a népesség korösszetételétől).népesség újratermelődése (a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul). 2 féle mutatója van: 1. Reprodukció: . pervalencia mutató (hányan vannak beteg állapotban). születésnapig. szellemi és társadalmi jólét teljes állapota és nem csak a betegség és rokkantság hiánya”. 2.65 - Halandóság: . /A kérdőíves vizsgálatok során meg szokás kérdezni ezen kívül a kívánt..évi születések száma osztva a 15-49 éves nők számával.  Általános termékenységi arányszám: . .évi születések száma osztva az évközi népességgel. hanem vmilyen finomabb mutatóját.  Nyers halálozási arányszám: . lelki élete harmonikus és a társadalom vele szemben támasztott elvárásainak képes megfelelni.-on/ 2. tervezett.ezek egy-egy ötéves (v. Ezek a mutatók nem teljes pontosságúak. pl. incidencia mutató (hányan betegednek meg). a továbbiakban várható és az ideálisnak tartott gyermekek számát. népmozgalmi statisztikák (éves) /1876. ugyanis csak attól függ. kérdőíves módszer Születések mutatói:  A nyers élveszületési arányszám: .  Korspecifikus termékenységi arányszám: .  Korspecifikus halálozási arányszám: . korcsoportonkénti valószínűségét vagy halandósági-tábla mutatóit.a bruttó reprodukciós együttható a 0-14 éves csecsemő.  A bruttó vagy nyers reprodukciós együttható: .a betegségek előfordulásának gyakorisága. akinek életműködései az adott környezetben kiegyensúlyozottak.. 1 nőre vonatkozóan kiszámítva.a teljes termékenységi arányszám. Ezen nem a halálozások számát..  A nettó vagy tiszta reprodukciós együttható: .(halálozások vizsgálatakor használt fogalom)./ A halálozás mutatói: . Egészség definiciója: (WHO) – „az egészség a testi.a korspecifikus termékenységi arányszámok összege a 15 éves kortól az 50. éves) korcsoporton belül meghaltak számát viszonyítják a kérdéses korcsoportok létszámához.az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával. - Szociológiai értelemben egészségesnek azt az embert tekintjük...fő forrása az évi népmozgalmi statisztika és ez alapján számítják ki a szokásos halandósági mutatókat. hogy egy női nemzedék (születési kohorsz) élete során hány gyermeket hoz a világra. egyre finomultabb részletezésben/ 3. de csak a leányszületések figyelembevételével. elsősorban a születéskor várható átlagos élettartamot értjük. MÓDSZEREK: -A demográfiai adatoknak 3 forrása van: 1. Morbidítás: .

továbbá a jövőre vonatkozó perspektíváiból és a társ-i közhangulatból kiindulva döntenek gyermekeik számáról.. ezért a népesség növekedése lelassul. a népességcsökkenés megáll. 5 egymást követő fázisa van: 1.a nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbsége.. . Landry fogalmazta meg. A fejlődő országokban a demográfiai átmenet alatt bekövetkezett népességnövekedés általában sokkal nagyobb volt. 5.a halálozási arányszám csökkenése lelassul. hogy a modern gazd-i-. majd megáll. de a születési arányszám is csökkeni kezd. mint Európában.a halandóság hosszú távú javulását és az azt követő termékenység-csökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. Az elmélet arról nem szól.és természetes szaporodási arányszámok:  Csecsemőhalandósági arányszám: ..A demográfusok azonban fokozatosan felismerték. a születési arányszám tovább csökken. . Csecsemőhalandósági. Ezt először A. . Olyan magyarázatot adott. . városiasodás..az összes 1 éven aluli korban meghaltak száma az adott évben osztva az összes újszülöttek száma az adott évben.és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik.a halálozási arányszám tovább csökken. A termelékenység elméleteket 2 nagy csoportra oszthatjuk: 1. a népesség növekedése továbbra is gyors 4. az életszínvonal emelkedésének a következménye.a halálozási. után többen.A demográfiai átmenet elmélete: .. életszínvonal emelkedése) párhuzamosan ment végbe.) → Demográfiai átmenet elmélet: . Termékenység elméletei: Saury (1963.sz-ban. Ő fogalmazta meg a legátfogóbb keretet a termékenység változásainak megértéséhez a fejlett országokban. (Nortestein. ELMÉLETEK: /Malthus népesedési elmélete lsd. hogy az átmenet után hogyan alakul a termékenység. előrébb/ . hogy az a gazdasági fejlődésnek. a népesség gyorsan nőni kezd 3. a termékenység egyenlőre változatlanul magas marad.  Természetes szaporodási arányszám: . 1963.a halálozási. hogy a fejlett országokban (Malthus elméletével) ellentétes tendenciák érvényesültek a XIX. . társ-i fejlődéssel (iparosodás. A demográfiai átmenet elmélete csupán nagy általánosságokban mozgó magyarázatot adott a demográfiai átmenet okaira.) – francia demográfus és közgazdász.a halandóság javulni kezd.és születési arányszám egyaránt magas 2.. A termékenység csökkenésének okairól csak annyit mondanak. MAJD továbbfejlesztették a II. hogy az adott életkort megélők milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt.66  A születéskor várható átlagos élettartamot a halandósági-táblán alapulva szokás kiszámítani: adott évi koréves halálozási adatokból indulnak ki és azt határozzák meg. vh. hogy a fejlett országokban a házaspárok tág értelemben vett anyagi helyzetükből. A halandóság javulásával feltételezték. közgazdaságtani elméletre és .

preferenciái nemzedékrőlnemzedékre változnak.. drog) → ezek viselkedésmintáktól.67 2. . amelyeket társadalmi környezetükben elfogadnak (ha ezek sok gyermeket tartanak kívánatosnak.. Hol a határ? Nem tudjuk pontosan mikor jelent meg a modern ember a földön (R. . 2. pia. v. hogy a gaz-i-.az életmód és életkörülmények számos egészségkárosító eleme annak a következménye. A szociológiai elméletek azonban csak akkor adnának teljes magyarázatot..környezetben előforduló egészségkárosító tényezők. . . A fejlett országokat ma legjobban foglalkozató elméleti kérdés azonban az. a mezőgazdálkodás megindulása idején (mezőgazd-i forradalom) következett be. amelyet az anya lekötöttsége okoz (a kereseti lehetőség javul az iskolai végzettség emelkedése következtében). pontosabban annak a keresetkiesésnek. . mint amikor vmely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz.a családi jövedelmet. hogy feltételezte: a házaspároknak az életszínvonalra és a gyermekszámra vonatkozó elképzelései. társ-i fejlődéssel párhuzamosan a jövedelememelkedés milyen hatással van a gyermekszámra. szociológiai elméletre. akkor a legtöbb család sok gyermekre vállalkozik. Feltételezik.(chicago-i iskola) G. R.az életszínvonal emelkedésének. Különösen fontos szerepet tulajdonít ez az elmélet a nők kereső munkájának. örömöt.. .a közegészségügyi állapotok javulásának. normáktól függenek. 2.Ma nem ismerjük pontosan a Föld népességszámát. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK: Népességszám: . 10 ezer évvel ezelőtt.A. értékektől. Abból indul ki. hogy az azok által érintett személyek szegénységük vagy más társ-i hátrányaik miatt nem képesek azok megjavítására.életmód egészségkárosító elemei (cigi. természeti adottság (vannak társadalmi gyökerei is).a gy. . . A társadalmi tényezők különböző típusúak lehetnek: 1. Ám ebből az elméletből nem lehet levezetni. . hanem követik azokat az értékeket és viselkedési normákat. hogy a házaspár a gyermekek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik.az orvostudomány fejlődésének és . igényei. Easterlin – továbbfejlesztette ezt az elméletet azzal.Ezen elmélet szerint viszont a családok nem gazdasági kalkulációk alapján döntenek gyermekeik számáról. hogy mekkora szerepük van a halandóság és az egészségi állapot meghatározásában a társadalmi tényezőknek. Figyelembe veszi: . hogy abban mekkora szerepe volt: . 3. .Leakey szerint 200 ezer éve Afrikában).. Becker fogalmazta meg. A halandóság hosszú távú javulásával kapcsolatos elméleti kérdés. 1.a gy-ből származó hasznot.a világ népességének igen gyors növekedése zajlik. hogy az első jelentősebb népességszám növekedés kb. ha az értékek és normák változásának okait is ki tudnák mutatni. Ezeket az okokat a gazdasági helyzet változásiban kell keresni. fordítva). nevelés költségeit..

1970-es évek: .68 Halandóság: .Az emberiség történetének a földművelésre való áttérést megelőző szakaszát igen rossz halandósági viszonyok jellemezték (biz. - -1930. . . kisparaszti birtokok fölaprozódása).a hagyományos gondolkodásmódtól való eltérés. . hogy a halandóság javulása a jövőben folytatódni fog mindegyik fejlődő országban (AIDS). A halandóság alakulását befolyásoló tényezők közül a legtöbb társ-i természetű. . Bulgária): Csökkenés.. .Ny-Európában a XVIII. a születéskor várható időtartam hosszabbodott). . tehát erősen függött és függ szociológiai jellegű tényezőktől. vagy hajadon. A termékenységcsökkenés kezdetének és a csökkenés gyorsaságának okait illetően kétféle magyarázatot találunk a legújabb történeti-demográfiai irodalomban: 1. 2. Ám közbelépett egy másik tényező: a járványok (fekete halál) → a sűrűbb népességben könnyebben terjedtek (neolitikus mezőgazd-i forr-tól a XVIII.XIX. egy időben került sor.az egyszerű reprodukciókhoz a szükségesnél lényegesen alacsonyabb szinten stabilizálódott a termékenység. népcsoportok ki is haltak). Románia. Termékenység: Az európai népek történetében sem a mai fejlődő országokban nem közelíti meg az átlagos gyerekszám a 12-t. közepétől kezdve a fejlődő országokban is csökkent a halandóság.-ban kolera járvány (megfékezésében az ivóvíz fertőtlenítés játszotta a nagy szerepet) → így nem történt jelentős halálozás. után megindult a halandóság lassú.sz. OKA: .sz-ig terjedő időszakban) → sokan meghaltak. (USA) élveszületési arányszám mélypontot ért el. hogy az életszínvonal emelkedése a gyermekszám növekedését segíti elő)..sz.A XX. mint Európában 150-200 év alatt. . hogy a csökkenés oka az úgynevezett modern fogamzásgátlási módszerek.közép-európai szocialista országoknál (Mo. szekularizáció. Cseho. vh. mint Európában.majd különféle népesedéspolitikai intézkedések hatására megállt.sz. özvegy stb.. után lényegesen emelkedtek a term. de folyamatos javulása (járványok visszavonulása.A földművelésre áttérés + letelepedés → lehetővé tette a népességszám lényeges növekedését. Ez okozta a „demográfiai robbanásnak” nevezett jelenséget. Gyorsabb csökkenés jellemzi.nem minden 15-49 éves nő házas. Európában a II. . .) . majd újabb visszaesés.gazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása (pl. Itt néhány évtized alatt következett be akkora javulás.születéskorlátozás (országos méretekben először Franciaországban terjedt el) Hazánkban a születéskorlátozásra 1890. (Nem lehet elfogadni azt az állítást. ..A jelenlegi hullámvölgyben biztos szerepet játszik a házasságkötések csökkenése. Angliával kb. A demográfusok és szociológusok világszerte meglehetősen tanácstalanul állnak szemben a csökkenés magyarázatával. körül. mutatók és ez az emelkedés tartósnak bizonyult (olyan hipotézisek születtek: .Nem lehet biztosan állítani.

mint a nők között. agyvérzés. . A halandóság romlása a férfiak között sokkal lényegesebb volt. pihenés hiánya. mert a népesség meglehetősen gyorsan nőtt. Nemcsak halálozások. . Elképzelhető okok: magas vérnyomás. . Szociológiai elméletek szerint a csökkenés oka: .foglalkozási-.ingyenes. .fogyasztási igények emelkedtek. évi nagy kolerajárvány után indult meg. de ők nem szívesen támogatták. Csak igen összetett és szívós megelőző-gyógyító tevékenységgel lehet a ~ javulását elérni: . májzsugor. sőt ellenálltak ennek a folyamatnak.a honfoglaló magyarság létszámát 400 ezerre tette.sz.1850-ig csak nemesi összeírás volt. Úgy látszik. hogy a magyarság a Kárpát-medencében viszonylag kedvező életkörülmények közé került. hogy társadalmi rétegenként is nagyok a különbségek. . lelki egészség állapota stb. . infarktus stb. . majd visszaesett.A Mohácsi vésztől a Rákóczi szabadságharc végéig kedvezőtlenebbül alakultak a népesedési viszonyok. alkohol. vh.orvosi fizetés növelése. mint a belőlük származó hasznok. MAGYARORSZÁGI HELYZET: Népesség: → Csak az első magyar népszámlálás. de magas szintű egészségügyi ellátás… A ~ alakulásánál fontos az is. öngyilkosság. egészségtelen táplálkozás. békésebb viszonyai emelkedést mutattak (nem tudjuk.) . és a 40-54 éves korcsoportokban volt a legnagyobb fokú. Nőknél: emlőrák. dohányzás. . azaz 1870. karrierambíciók nőttek a nők között. . Halandóság: .egészségügyre fordított kiadás növelés az állam részéről. Nem tudjuk milyen háttértényezők miatt nőtt ezen halálokok következtében a ~. változatos életmód iránti igény. . lakókörnyezeti ártalmak. ebben mennyi szerepe volt a természetes szaporodásnak és a bevándorlásnak).69 Közgazdaságtani magyarázat szerint a csökkenés oka: a gyerek költségei gyorsabban növekednek. Ismerjük a ~ romlását előidéző halálokat.nők emancipációja. óta vannak pontos adataink.XVIII.Mo-on rendszeresen készülnek népesség-előreszámítások. óta a népességszám növekedése lelassult → csökkenés.Évszázados távon Mo-on is nagymértékben javult.) 1960-ig gyorsan javult. Azóta 10 évenként került sor népszámlálásra 1990-ig. Férfiaknál: infarktus. . Fügedi Erik (1980.eü-i intézmények korszerűsítése. A II. Romlási tendenciák jelentkeztek. Volt ekkor 2 „osztrák” népszámlálás → ám ezek adatai megbízhatatlanok. hajszolt munkavégzés. (A folyamatos javulás az 1873. de kivándorlások is voltak + holocaust.kötetlen. feszültség. stb. Ezek az előreszámítások a termékenység és a halandóság vmilyen feltételezett jövőbeni alakulásán alapulnak (ezek sok esetben tévesnek bizonyultak). A háborúk alatt súlyos emberveszteséget szenvedett az ország. mozgásszegény életmód.

eü-i ellátás jobbá tétele. Komplex program kell: .mindenképpen kívánatos lenne.70 Termékenység: Mo-on az 1960-as évek óta alacsonyabb annál. hogy az említett tendenciák megváltozzanak társadalompolitikai eszközökkel kellene elősegíteni a romlás megállítását.környezetvédelem. . hogy milyen termékenységi mutatókat veszünk alapul – 10-15%-ra tehetjük.nyugdíjak növelése… . A szociológiai elmélettel pedig: a kívánt és az ideálisnak tartott gyermekszám csökkenésével magyarázzák. . .egészségügyre fordított kiadások növelése. a javulás megindulását. . ill.a társ. Ezt a közgazdasági elméletet: a gyermeknevelés költségeinek emelkedésével magyarázzák.attól függően. vagyis a felnőtt nemzedékek gyermekszáma kisebb a szülői nemzedékek létszámánál. Társadalompolitika: .gyógyszerárak csökkentése.csökkenteni kell az alkohol-. Az 1970-es években a legtöbb eu-i orsz. tagjainak szemében fontos érték legyen az egészség. emelése képes elősegíteni a termékenység 10-20%-os emelkedését. ami a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges lenne. Az egyszerű reprodukció szintjéhez viszonyított hiányt . hogy a gazdasági és társadalmi feltételek változása többek között a családtámogatások bevezetése. . cigaretta-.-ban hasonlóan alacsonyra csökkent a ~. munkahelyi higiene.→ gazdasági változtatásokra szükség van ! . Úgy látszik. viszont a feltételek romlása további csökkenést indíthat el. . drogfogyasztást stb.

Nők idősek. A fiatalkor határai Már nem gyermekek. Az időszak eredményeit A magyar ifjúság a 80-as években c. 1. (Ancsel 1984).alapján megkülönböztetett csoportok épp úgy elkülönülnek egymástól életmód és életkörülmények tekintetében. nálunk a 18 évest szokták annak jelölni. tehát a fiatalkor alsó határa. a 60 év fölöttiek öregek. Az angolban a „nem” szónak két megfelelőjét használják: „sex”= genetikailag meghatározott nem.71 9. hogy az egyén melyik nemhez tartozónak vallja magát. Az egyik szerint a különbség a biológiai és genetikai eltérésben rejlik. ma 12. fiatalok és idősek életkörülményeinek vizsgálatához alapvető források. lecsökkent. mint a társadalmi osztályok és rétegek. fejezet: Kiemelt demográfiai csoportok. mely az egészségi állapottól függ. és „idős öregeket” (70-75 évesnél idősebbeket tekintik annak). még nem felnőttek. A kezdetet a középiskolába lépés életkorával is azonosítják. A könyvben a szerző a magyar viszonyokat figyelembe véve. amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. Ezért a 30 évesnél fiatalabbakat tekintem fiatalnak. a kereső munkavállalás későbbi megkezdése. „gender”= nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségei. Szociológiai adatfelvételek A KSH 1984-ben és 1995-bena 15-34 évesek reprezentatív mintájának felvételeiből részletes adataink vannak e korcsoport életkörülményeiről. 2. a gyermekkor felső. Elméletek: A nemek közötti különbségek okai Két felfogás áll egymással szemben. Azonban a lányok első menstruációjának kezdete az 1800-as években 16-17 év volt. tehát nem szükségszerű. év a serdülőkor. . A fiatalság felső korhatárát. a családalapítás kitolódása miatt később következik be. akiknek az aktivitása. A gyermekkor és serdülőkor Kezdetét a nemi érettséggel azonosítják. fiatalok és gyerekek A demográfiai ismérvek –nem és életkor. (Harcsa 1996). A nemi identitás azt jelenti. Alapfogalmak: Az időskor alsó határa Szociológiai értelemben meg kellene különböztetni „fiatal öregeket”. és szükségszerű. A nemi szerepeken azokat a magatartásokat értik. a 70 éven felüliek „idős öregek”. Módszerek: Népszámlálások Adatai rendelkezésre állnak részletes nem és korcsoport szerinti bontásban. kötet foglalta össze. A felnőtt szerepek teljes vállalása az iskolába járás meghosszabbodása. Homoszexuálisok esetén egyik sem egyértelmű. Ebben a könyvben a 17-18. A másik szerint pszichológiai és szociológia természetű. akik nyugdíjasan is aktívak. ezért mind a nők.

hogy az időskort két szakaszra osszuk fel: a gazdasági aktivitás megszűnése utáni időszakra. munkaképes és szexuálisan érett fiatalok úgy élnek. 3. és háztartásra kell. Parsons és R. A modern társadalmakban az ifjúkor és a felnőttkor közé kezd az ún. arapes törzs-. időskor – a nyugdíjkorhatár fölött. mind a férfiak. hogy eu-i társadalmakban a fiúk és férfiak agresszívebbek. 5. Kérdés persze. Margaret Mead(1970) kulturális antropológus kutatásai nyomán megállapította (mely megállapításokat későbbi kutatók cáfoltak). a kérdés az. a suliba járás miatt anyagilag még a szüleiktől függnek. mert a nemek közötti munkamegosztás és a szerepekből fakadó eltérései előnyösek a társadalmak számára. A „gender” fogalomkörébe tartozó tulajdonságok a szocializáció során alakulnak ki. amikor az idős ember még testi erőinek és szellemi képességeinek birtokában van. A fiúkkal és lányokkal születésük óta másként bánnak. vajon a férfiak ugyanolyan jól el tudnák-e látni. földművelésre alkalmasak. illetve az igazi időskorra. Bales (1995) szerint a modern társadalomban is szükség van egy „instrumentális” szerepet betöltő felnőttre (a megélhetést biztosítja). mikor ezek hanyatlanak. felnőttkor – a nyugdíjkorhatár eléréséig. a serdülőkor – 12 éves kortól kb. mind a nők úgy viselkedtek. mint a férfiak. Ma az iskoláztatás meghosszabbodásával a fiatalkor felső korhatára egyre kitolódik. T. 4. míg az szülni tudó nők a demográfiai reprodukció érdekében idejük jelentős részét a gyermekekre. hogy azokban a társadalmakban –pl.72 A nők és a férfiak között tudottan van genetikai különbség. mely általánosabb. 2. hogy . ahogy azt az eu-i társadalmakban a nőktől elvárják. a kereső munkavállalásig. támogató). fordítsák. a lányok és nők több érzelmet nyilvánítanak ki. A modern társadalmakban kevés olyan munkakör van. Aries (1987) szerint a korábbi évszázadokban nem volt elkülönülő fiatalkor. posztadoleszcencia (utóserdülőkor) is beékelődni. 12 éves korig. így felnőtt. ahol a fiúkat és lányokat egyformán kooperatív. mint az uralkodó osztályok és az alávetett osztályok közötti konfliktus. egyetemi diplomaosztás). amelyet a nők ne tudnának ugyanolyan jól ellátni. az egyenjogúságért. hogy a hagyományos női feladatokat (ápolónő). 1. Mindegyik életszakaszban más-más az egyén státusa. A konfliktuselmélet a férfiak hatalmi pozíciójára helyezi a hangsúlyt. érettségi bankett. csecsemőkor – születéstől az 1 éves korig. képessége eltér egymástól. az ifjúság – 14-16 éves kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. hogy ez mekkora szerepet játszik abban. ott a férfiak és nők viselkedése az eu-i társadalmak férfiaktól elvárt viselkedésének felelt meg. ahol a gyerekeket egyaránt agresszivitásra szocializáltak. Azok a 18 év felett fiatalok. Az egyes szakaszokat ünnepélyes ceremóniák is elválasztanak egymástól – átmeneti rítusok (pl. Laslett (1989) angol történeti szociológus azt javasolta. és egy „expresszívre”(érzelmi. másokkal törődő viselkedésre szocializáltak. P. ezért a modern társadalmakon belüli harc legfontosabb formája a nők harca a felszabadulásért. Ez még ma is fennmaradt. családalapításig. A nőknek a férfiak általi elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségei viszonya. Az egyén életciklusának szakaszai Az emberi életciklus életszakaszokra osztható fel. 6. A férfiak és a nők közötti munkamegosztás A funkcionalista iskola szerint nemek közötti különbségek azért vannak. A férfiak a nagyobb testi erő miatt vadászatra. Ennek eredménye. A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása Meghosszabbodnak a felnőttkor előtti és utáni egyes szakaszok. szelídebbek. akik pl. hogy a nők és férfiak lelkialkata. mint a nők. (Feministák). Míg a mundugumor törzsben. 14-16 éves korig. gyermekkor – 1 éves kortól kb.

v. Ha csökken. mint ma. így a mikro-szintű pozíciókban (család) könnyen jutnak uralkodó pozícióba. a férfiak annál inkább képesek magasabb jövedelmekhez jutni. mikor a nyugdíjazást követően egy csapásra abbahagyják. háztartási munka. 1968 után az ifjúsági megmozdulások hatására kezdték a fiatalok helyzetét alaposabban vizsgálni. Legtöbb országban a nyugdíjakat az adott évben az aktív népesség nyugdíjjárulékából fizetik ki. Ez addig OK. kereset. Mivel Mo-n a többi társadalmakhoz képest alacsony nyugdíj korhatár. ez tipikus féri munka. Jó szociális intézetekben való elhelyezésük drága. Gondolkodásmódjuk elkezdett távolodni a felnőttekétől. Dél-Indiában az egyenlőtlenség kisebb. melyre nem csak anyagi szempontból van szükségük. 3. Blumberg (1991) szerint is a nők gazdasági hatalmától függ. mennyire vannak alávetett pozícióban a férfiakkal szemben. évi olajárrobbanás okozta recesszió. 4. és várhatóan még nőni fog. Így korábban tudta házasodni. minél élesebb a férfiak és a nők közötti munkamegosztás. a mohamedánoknál erős a férfiuralom. hiszen a 80. h. és 1968-ban elégedetlenségük jól látható politikai demonstrációkban nyilvánult meg. A fiatalok nagyobb nehézségekkel néztek szembe. hogy relatív életszínvonaluk csökken. Pl. Ez előidézheti. Azonban az idősek egészségi ellátásával sok a gond. és nagyobb esélyük van vezető pozícióba kerülni). és sietteti az idős emberek kiszakadását a társadalomból. akkor egyre kevesebb aktív keresőre jut egy-egy nyugdíjas. a közéletben nem játszhatnak szerepet. Az 1973. utáni első időszakban az ifjúság helyzete nem látszott problematikusnak. 2. Az idősek növekedése azt sejtetné. több gyermekre vállalkoztak. önálló munka. ezzel járó döntési szabadság). női munka. 85 éven felüliek száma emelkedik. stb. Chafetz szerint az egyenlőtlenség gyökerei a makro-társadalmi struktúrákban vannak. aminek neve „közéleti patriarchátus”. hanem azért is. míg az egymást követő nemzedékek létszáma nő. hogy ne szakadjanak ki a társadalomból. és a kedvező gazdasági élet alakulása miatt a munkanélküliséggel sem kellett számolniuk. a férfi kezdeményezhet válást a nő nem. szexuális kapcsolatok (férfiak igényei érvényesülnek). ami kisebb fizikai erőt kíván. Egyes kultúrákban a nőknek a családban szolgálnia kell a férjét. kereső munka (azonos munkáért is nagyobb bérben részesülnek. és gyermekei születtek.73 nem vállalhatják a felnőttkori kötelezettségeket (családalapítás. Dél-Indiában rizst termelnek. de a legtöbb fejlett országban anyagi helyzetük fokozatosan javul. A skandináv országokban az egyenlőség előrehalad. ha megházasodtak. Sikerült magasabb iskolai végzettséget szerezniük. Az idősek korábban később és fokozatosan váltak ki a jövedelmet biztosító munkából. és a felgyorsult infláció terheit elsősorban a fiatalok kellett elviseljék.: Észak-Indiában gabonát termelnek. hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerek összeomlanak. A hatalmi nemek közötti hatalmi viszonyok vizsgálatának speciális területe a nők alacsony fokú részvétele a politikai hatalomban. A fiatalok egy része nemtetszésüknek ma is hangot ad. A nők részvétele a háztartáson kívüli munkában elősegíti a nemek közötti egyenlőtlenséget. Nemzetközi tendenciák: A nők hátrányai a világ különböző országaiban Walby (1992) szerint Angliában az elmúlt 150 évben a következő öt területen nyomták el a férfiak a nőket: 1. gyakori a nyugdíjazás után végzett jövedelemszerző munka. 5. kulturális intézmények (a legnagyobb presztízsű pozíciókban igen alacsony a nők aránya). mint Észak-Indiában. . fizikai erőszak (némelykor kihasználják fizikai erőfölényüket). Az ifjúság problémái A II. A nyugdíjrendszerek problémái Az idősek aránya a fejlett társadalmakban erősen megnőtt.

a legtöbb nyugdíjas egyéni jövedelmi helyzete évről évre romlott.5%. hogy . 11. (1995-ös adatok). A nők továbbá a kereskedelemben és a szolgáltatásokban többségben. a közlekedésben. kevésbé fontos oka a halandóság javulása. a „hivalkodó fogyasztás” követői. A nominális átlagnyugdíj emelkedése lassulásának az az oka. Az egyetemeken kb. hogy a társadalom létfeltételeinek megteremtése nagyobb mértékben nehezedik a nők vállára. A nők hátrányai más területen is tetten érhetők. Lényegesebb oka az alacsony születésszám. zongoraművészek túlnyomó részben férfiak. mint a magasabb kezdő nyugdíjra jogosultak. az építőiparban. A nők többségben vannak a szellemi foglalkozásúak. Az utóbbi években az alacsonyabb keresetű és kevesebb szolgálati évvel rendelkező idős emberek nagyobb arányban mentek nyugdíjba. mert a férfiak halandósága 1965 óta romlott. Egyik. A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban Ezzel kapcsolatban kevés a szociológiai kutatás. Az UNICEF Firenzében kimutatta a gyermekek világszerte hátrányos életkörülményeit. A férfiak nagy többségben műszaki képzésben. illetve azért. zenekritikusok. hogy az öregedés felborulással fenyegeteti a nyugdíjrendszert. tanító. ami az jelenti. hárfások között viszont sok a nő. így az egymást követő korosztályok létszáma csökken. míg a nők az alávetettséggel járó lágy érzelmeket kifejező foglalkozásokban találhatók. de a nők a tanár-. iparban és mezőgazdaságban viszont kisebbségben vannak. Hadas Miklós (1996) a zenei foglalkozásokat vizsgálta. Németországban (Lüscher 1979) tanulmányt készítettek erről. Az 1990-es években is csökkent az átlagnyugdíj reálértéke emiatt. közgazdasági és jogi képzésben. későn házasodnak. Így nem meglepő. Mo-n az idős emberek vagy a nyugdíjasok szegények. A szocialista korszakban majdnem teljes volt a nők foglalkoztatása. és utána is gyermektelenek maradnak. Amerikában a Carnige Alapítvány speciálisan a gyermekek problémáival. Sokat dolgoznak.9% volt.0% nem tanuló eltartottal ellett számolni. és az emiatti.és óvónőképző főiskolán vannak többségben. hogy a nők átlagos kereseti alacsonyabbak a férfiakénál. Hatása a népesség öregedésére azért is csökkent. a férfiak a fizikai foglalkozásúak között. azaz munkával. a társadalomra ható következményekkel foglalkozó bizottságot hoztak létre. azonos számban vannak. Yuppie-k (fiatal felfelé törekvő értelmiségi). A férfiaknál ez a szám még alacsonyabb. A zeneszerzők. Az énekesek között a nők a legünnepeltebbek. Kórusvezető karnagyok. csak 7. A nők és férfiak eltérő foglalkozási hátterében eltérő iskolai pályafutásuk áll. virtust igénylő foglalkozásokat töltik be. tehát nem emelkednek automatikusan az árszínvonal emelkedésével. A napból a nők több időt töltenek kötött tevékenységekkel. Világszerte sok a szegény gyermek. Így az 1980-as években miközben a nyugdíjas réteg átlagos jövedelme közeledett az átlaghoz. a lányok többsége középiskolába megy. karmesterek. A férfiak a hatalommal járó. a férfiaké itt magasabb. Magyarországi helyzet − Nők A nők és férfiak helyzetének különbségei a foglalkoztatási arányszámoknál is kitűnnek. Idősek Az időskorú népesség aránya hazánkban állandóan nő. így megállapítható. mert s nyugdíjrendszer bőkezűen állapítja meg a kezdő nyugdíjat a megelőző keresethez viszonyítva. mivel a nyugdíjrendszer fokozatosan kiterjedt az idős népességnek egyre nagyobb részére. A fiúk többsége szakmunkásképzőbe. vagy egyáltalán. Oka: a nyugdíjak nincsenek indexálva. hiszen a munkahelyi elfoglaltság mellett a háztartási munka terhe elsősorban rájuk hárul. kis többségben a bölcsésztudományi. Mégis a nők halandósága átlagosan 9 évvel kedvezőbb a férfiakénál. de különösen hátrányos helyzetben a volt szocialista országokban élők vannak. kis többségben orvostudományi képzésben vesznek részt. A rendszerváltás után a nem tanuló eltartott nők száma 9. Ma a fiatalság erős belső differenciálódása figyelhető meg: a kábítószer-fogyasztó szubkultúráktól a yuppie-kig. fuvolások. 0. vonósok.7%-ra emelkedett. a nők halandóságának javulás pedig megállt.74 míg másik része a társadalmi normákhoz való teljes alkalmazkodással próbál minél gyorsabb karriert csinálni.

aztán stabilizálódott. majd az 55. a volt férj többnyire néhány évvel idősebb a feleségnél. Jelenleg az alacsony iskolai végzettségűk nem találnak maguknak munkahelyet Az iskolai végzettség szerinti összetétel nemzedékről nemzedékre való javulásának megállása szintén kiábrándulást okoz. és a gyermekes családok anyagi helyzetének romlásának. hogy az érintettek számára a szakképzést nem igénylő munka vállalása bizonyos feszültségekkel jár. Még problematikusabb számára. gyérül a távolabb lakó rokonokkal való kapcsolat. így alacsony kezdő nyugdíjat állapítottak meg számukra. Azt azonban elfogadhatónak véli. Fő ok: hogy kötött számú tanulót vehettek fel. Ha egy fiatal iskolai végzettsége magasabb a nála idősebbénél. A segédmunkások jövedelme 30. bár ez rétegenként nagyon eltérő lehet. hogy idős szüleiket támogassák. idős nyugdíjasok jövedelmi szintje igen alacsony. majd az 55. hogy a munkanélküliséget elkerülhesse. kudarcélményt okozhat. sajátjukat a szüleik. Fiatalok 1978-tól az ifjúság helyzetében több hátrányos tendencia is jelentkezett. mint fordítva. Az idős emberek életében lényeges probléma az elmagányosodás. hogy sokan úgy ítélték meg. hogy ez mennyiben tulajdonítható a tandíj bevezetésének. szakmai ismereteiket nem hasznosíthatják munkahelyükön. vagy a valamivel idősebb nemzedék perspektíváival hasonlítják össze. A nők nyugdíja alacsonyabb a férfiakénál. némelykor a szolgálati évek száma is kevés volt. de a 20-24 évesek között is lényegesen magasabb az országos átlagnál. özvegyi-. hogy jövedelme is magasabb lesz. tehát az érettségizettek jelentős része így is kezdi életpályáját. 96-ban azonban már kevesebben jelentkeztek egyetemi felvételikre. A rokkant-. életév után csökkenni kezdett. kisebbségben egyetemi végzettségűek. hogy az ötvenes-hatvanas években végzettek karrieresélyei jobbak voltak a hetvenes években végzettekénél. hogy minél magasabb iskolai végzettséget szerezzenek Az életkorral párhuzamosan emelkedik az aktív keresők átlagos havi jövedelme is. Az idős nők gyakoribb magányosságának az az oka. Ezáltal lenyomták az összes nyugdíjas átlagnyugdíjának és átlagjövedelmének a szintjét. azt mutatta ki. A felsőfokú oktatásban résztvevő száma 1980-ban sem emelkedet. A szakmunkások jövedelme 4044 éves korig emelkedett. A diplomásoknak más problémájuk van. Részben abból adódik. melyekkel lelki problémák is társulnak. főként alacsony keresetű személy ment korkedvezménnyel nyugdíjba. év után újra emelkedett (mert. A 70-es évektől az iskolai végzettségek emelkedésének tendenciája megállt. ha a házastársa meghal. mint ahány munkahelyet talál. ezért lenne fontos. Hrubos 1985. hogy a nők tovább élnek. Az idősek egészségügyi romlása is súlyos probléma. A rendszerváltást követően a közgazdászdiplomások karrieresélyei lényegesen megjavultak. Az 1987-es adatok szerint az értelmiségiek átlagkeresete pályájuk kezdetén meglehetősen alacsony volt. A munkanélküliség a 15-19 évesek között. A felnőtt gyermekek nagy erőfeszítéseket vállalnak azért. év után újra emelkedett. indokoltan számíthatna arra. A fiatal nemzedékek mikor saját életperspektíváikat megítélik. hogy a magyar társadalom minden arra képes fiatal tagja középfokú végzettséget szerezzen. ha gyermekeik nem Magyarországon élnek. hogy a fiatal férfiak több mint fele szakmunkásként dolgozik. Megváltozott az összetételük: a 30 éven aluli diplomásoknak több mint a fele nő (többségben főiskolai-. Leggyakoribb az alacsony iskolai végzettségű fiatalok között. Helyzetük akkor válhat igen súlyossá. Nekik a nyugdíjazás előtti keresete az átlagosnál alacsonyabb. Tehát minél kisebb iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő társadalmi rétegbe tartozik valaki. A felsőfokú intézményekben tanulók száma a 80-as évek végétől kezdett el nőni. de annál kevésbé kedvező . A fiatal keresők foglalkozási összetétele is kedvezőtlenebb képet mutat az idősebbeknél. A szerző hosszabb távon kívánatosnak tartja. hogy az egy főre eső jövedelem csökken. A gazdasági fejlődés leginkább őket sújtotta. Nem világos. de nyugdíjazásig meredeken emelkedett. Fokozta a fiatal diplomások elégedetlenségét. annál inkább kedvező a pályakezdő keresete a réteg átlagához viszonyítva. addigra az alacsonyabb jövedelműek nyugdíjba mentek). ráadásul majdnem minden nyugdíjas jövedelmi helyzete évről évre romlik. így az özvegyülés azzal jár. ahogy a szakmunkásoknál is. az elözvegyülő és elvált férfiak sokkal könnyebben találnak új házastársat.75 számos. mondván ne legyen több fiatal képezve. Meglazulnak a munkatársi és baráti szálak.

de a ténylegesen megvalósuló gyermekszám még inkább elmarad attól. Különösen erőssé vált a gyermekek szegényedésének. Nyugat. egyre kevesebben mernek gyermeket vállalni.” . Saját erőből kellett a fiataloknak lakást építeniük vagy vásárolniuk. a szülők kevesebb időt fordíthatnak nevelésükre. A vásárlás és építés költségeit pedig növelte az építőanyag költségeinek a nominális kereseteknél sokkal gyorsabb emelkedése. hogy a fiatalok önállósulása fokozatosan következik be. mint a 30-39 éveseké. hanem a létminimum mögött is. mivel ott könnyebb bérlakáshoz jutni. Oka részben az.és nyugatnémetországi adatfelvétel alapján (Vaskovics 1996). hogy a fiatal felnőttek egy főre jutó háztartási jövedelme lényegesen alacsonyabb a náluk idősebbekénél. hátrányaik növekedésének tendenciája 1990 óta. Mo-n gyakori az egyszeri nagy összegű anyagi segítség (pl. azt mondhatjuk. A fiatalok boldogulásánál döntő szerepe van a szülőktől kapott pénzbeli segítségnek. A 20-29 évesek egy főre jutó jövedelme magasabb. romolhat az egészségügyi ellátásuk. lakáshoz jutáskor). és összezsugorodik a művelődésre. Ugyanis a nagykorúság elérése után még sokáig kapnak különböző segítséget a szülőktől.és KeletNémetországban ez ritkábban fordul elő. milyen mértékben és hogyan kellene átvállalnia a gyermeknevelés terheinek lényeges részét. a szegénység által az átlagosnál jóval nagyobb mértékben veszélyeztetett csoportjai közé tartoznak. A magántulajdonban lévő bérlakások lakbére megfizethetetlen. Ezért rosszabb minőségű a táplálkozásuk. hogy a gyermekek elszegényedésének tendenciáját megfordíthassuk. Nemcsak a fiatalok alacsonyabb keresete. A legsúlyosabb anyagi problémát a lakáshoz jutás okozza. Oka. hiszen hosszabbodik a különféle munkatevékenységekkel töltött idő. akkor végig kell gondolnunk. a gyermekek születése jelenti. hogy a fiatal házaspárok kívánt gyermekszáma sem elég az egyszerű reprodukcióhoz. ami a népességszám változatlanul maradásához szükséges lenne. Az ottani szülők inkább rendszeres pénzbeli támogatással segítik felnőtt gyermekeiket. A szülők sok esetben fizikai munkával is részt vesznek a fiatalok családiház-építésében. A fordulópontot a családalapítás. akkor a család jövedelme több személy között oszlik meg. Rendszerváltás előtt az önálló lakáshoz jutáshoz két gyakori módja volt: alacsony lakbérű állami bérlakáshoz jutás. mivel az állami lakásépítés visszaesett. és a vidéki szülőktől kapott élelmiszer-adományok. Az állami bérlakáshoz jutás lehetősége az 1980-as években fokozatosan csökkent. mert a tanulást beszámítva sem éri el kötött idejük az aktív kereső fiatalokét. és a gyermekes családoknak nyújtott támogatások reálértéke csökkent. A nappali oktatásban való részvétel mintegy „türelmi időt” ad a fiataloknak. Lényegesen eltér az iskolába járó fiatalok és a dolgozó fiatalok életmódja. és nem vállalt gyermeket. Magyarországon a fiatal felnőttek sokáig a szülői háztarásban élnek. vagy magántulajdonú lakás építése vagy vásárlása. hogy a jövedelmek általános csökkenése. kelet. Gyermekek A gyermekek a magyar társadalom hátrányos helyzetű. S mivel az utolsó évek keresete határozza meg a nyugdíj összegét. A rendszerváltást követően az állami bérlakáshoz jutás esélye a minimálisra csökkent.76 a nyugdíjba vonulás előtt elért kereset. a családi pótlék pedig messze elmarad nemcsak a gyermekek átlagos költségei. Samuel Preston (1984) amerikai demográfus azt mondta: „ …Ha fontos a közösség jövője. hogy ha a családban gyermekek vannak. Így áll elő. mivel egy része még nem házasodott meg. Végeredményben mind a három társadalomban lényeges támogatást kaptak a huszonéves gyermekek a szülőktől. testedzésre fordított idő. Ott többen tanulnak tovább. a társas életre. A gyermeküket egyedül nevelő szülőből álló családok jövedelmi helyzete különösen hátrányos. hanem a háztartásaikban eltartott gyermekek nagyobb száma is hozzájárul ahhoz. hogy a magasabb iskolai végzettségű rétegek tagjainak az egész élete folyamán elért összes keresete lényegesen magasabb. mint az alacsonyabb végzettségűeké és szakképzetleneké. A kutatás a posztadoleszcencia abban a vonatkozásban vizsgált része volt középpontban. Posztadoleszcencia Magyarországon 1989-ben összehasonlító nemzetközi vizsgálatot végeztek magyarországi. az iskolai előmenetelük. és az iskola után sem azonnal állnak munkába. Egyszerre jelentkeznek a megnövekedett családi létfenntartás költségei.

mely egy bizonyos igen alacsony jövedelemszint alatt élő családokban a 3 vagy több gyermekét otthon nevelő anya kapott a legkisebb gyermek 8 éves életkoráig. a szülési szabadság. azóta még többen mennek nyugdíjba korhatár előtt. 3. főiskolákra járnak. amelyet adókból fedeznének. hogy belőlük folyó nyugdíjkifizetéseket teljesítsenek – és valamilyen más forrásból a fennálló rendszer szerinti nyugdíjfizetéseket teljesíteni. Az idős emberekről való gondoskodásnak a nyugdíjon kívül számos más eszköze van. túlságosan kevés nyugdíjat adnak. mely hároméves korig járt. az eddigi kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjra jogosultak kapnának szerény összegű. A magyar nyugdíjrendszer problémái Az idős emberek anyagi helyzetének kulcskérdése a nyugdíjrendszer. A kezdő nyugdíjas viszonylag magas nyugdíjat kap. hogy a jóléti rendszerben milyen támogatást kapnak. ahol önállóan lakhatnak. Kívánatos lenne. vagy emelik a társadalombiztosítási járulékot. amely megkönnyíti számukra a foglalkozási és anyai funkció párhuzamos ellátását: az óvodai ellátástól a részmunkaidős foglalkoztatáson keresztül a háztartási munkát könnyítő eszközökig. Németországban a férfiak és nők nyugdíjkorhatára azonos. Elképzelhető lenne különleges lakótelepeket építeni. Egy nyugdíjasra 1.77 Társadalompolitika: A nők hátrányai mérésékelésének lehetőségei A nők foglalkozási és jövedelmi helyzetének javítása a legkézenfekvőbb út a lányok iskolai végzettségének emelése a fiúkéhoz hasonló szintre. továbbá mindenki köthetnek tetszése szerint magán-nyugdíjbiztosítást. a befizetésekkel arányos nyugdíjat. hogy háromszintű nyugdíjrendszert kellene bevezetni. mivel a nők egészségi állapota. 1996 végén a férfiaknál 60. Az átmenet éveiben ugyanis egyszerre kellene a befizetett járulékokból tőkefedezetet teremteni – tehát azok nem használhatók arra. A nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát csak úgy lehet fenntartani. azonban összege nncs indexálva. mert ez emberségesebb. mint az állami gondoskodás. a gyermeknevelési támogatás. melyet a társadalombiztosítási összegekből fizetnének. túlságosan korán. hogy a járulékot fizető aktív keresők száma nem nőtt. Minden magyar állampolgár kapna bizonyos minimális nyugdíjat. Mo-n a rendszerváltás előtt is. munkaképessége jobb. Mo-n túlságosan sokaknak. mely kétéves korig járt. és olcsóbb is. és a korábbi fizetés meghatározott százalékával volt egyenlő. A gondozásban jelenleg is lényeges szerepet játszik a család. mint a férfiaké. és a minimális bérhez hasonló fix összeg volt: 4. 2. Nehezebb társadalompolitikai eszközökkel elérni. míg a lányok közül többen csak betanított munkások. Az egyetemek szintjén a lányok elsősorban az alacsonyabb keresetet ígérő képzettséget nyújtó egyetemekre. Megfogalmazódott. a nőknél 55 év – más fejlett országokhoz képest alacsony a nyugdíjkorhatár. de rendszeres gondozásban részesülnek. hogy az azonos foglalkozású nők a férfiakkal azonos fizetést kapjanak. Ezek társadalombiztosítási járulékaiból kell egy nyugdíjas nyugdíját kifizetni. ha az állam támogatná az idős tagjaikról gondoskodó családokat. egy főre jutó jövedelemhatár alá eső családoknak fizetik. A kétszülőskétgyermekes családokban az egy gyermekre jutó családi pótlék csak egy meghatározott. Családpolitika A családok anyagi helyzetét befolyásolja. A problémát nem oldja meg a kirovó-felosztó nyugdíjrendszerről a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre való teljes vagy részleges áttérés. a gyermekgondozási segély. vagy csökkentik a nyugdíjakat. melynek idején az anya teljes fizetését megkapta. A nyugdíjrendszer problémáinak gyökere az a demográfiai változás. amely a tőkefedezeti elv szerint működne. házi gondozásuktól az idősek napközi otthonán keresztül a szociális otthonig. A nők helyzetét alapvetően javítja minden olyan eszköz. családi pótlék. a nyugdíj értéke évről évre értéktelenedik. mint a kórházi ellátás. ha emelik a nyugdíjkorhatárt. A fiúk között több a szakmunkás. 5. mivel a családi pótlékot elsősorban a legszegényebbeknek .9 aktív kereső jut. és hogy a nők előmenetele a férfiakéhoz hasonló legyen. a gyermekgondozási díj. Mo-n a családi támogatások fő formái a következők voltak: 1.

és nem az. Ez veszélyeztetné a gyermekes családokat a szegénységbe süllyedéssel. . de a családi pótlék gyermekszám szerinti differenciálása vagy a személyijövedelemadó-alapba való bevonás lenne a megoldás. Kedvezménye kölcsönökkel a lakásproblémák megoldását lehetne elősegíteni.78 kell fizetni. 1996-tól megszűnt a gyermekgondozási díj. támogatni kellene a magasabb végzettséghez való hozzájutást. és az ebből adódó problémákat. továbbá csökkentené az amúgy is alacsony gyermekszámot. A gyermekes és fiatal családok helyzetét lehet javítani a munkanélküliség csökkentésével. hogy családi támogatásokat leépítik. Mivel a munkanélküliség az alacsony iskolai végzettségűek között magasabb. ezáltal fokozná a népesség öregedését. végül növelné a népességszám fogyásának ütemét. a munkába állás segítésével. Valóban a szegény gyermekes családokra kell összpontosítani.

Gurr: jelenleg 230 olyan etnikai kisebbséget számolt össze. amely elkülöníti őket a többségtől és a többi etnikai csoporttól (a definíció értelmezésénél fontos.: nyugati keresztény – mohamedán) A konfliktusok forrása: 1. species: biológiai értelemben vett faj 2. hogy az embereknek több identitása legyen. amely szerint az a faj. hogy a nemzet el fog tűnni. akik olyan kulturális identitás tudatával rendelkeznek. és ezért potenciális konfliktusforrások. R. mivel egy-egy modern társadalom egységesíti a különböző hátterű tagjait T. mert nem zárható ki. Alapfogalmak: Faj: az emberek olyan csoportja. kultúra vagy vallás alapján definiálja 3. Huntigton: szerint az ideológiai alapú világméretű konfliktusok véget értek. de helyettük a nemzethez hasonló. hogy a nemzet és a nemzeti érzés elavult fogalmak. Mongoloid 3. S. amelyek az állam által fenyegetett helyzetben vannak. akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak. hogy ki melyik rasszba tartozik: 1. Rasszizmus: az a felfogás. race: faj. és különösen érvényes a kisebbségi csoportokra. amely saját állam létrehozására törekszik. a kisebbséget bőrszín. ezért a rasszok megkülönböztetésében bár szerepet játszanak a látható testi eltérések. 1. a kisebbség a kirekesztettség miatt megpróbál védekezni azzal. Nehéz meghatározni konkrét definíciót. fejezet: Etnikumok Nemzettel kapcsolatos szociológiai kérdések elhanyagolásának okai: 1. Nem szükséges minden feltételnek meglennie. Etnikai csoport: egy adott társadalmon belül azok csoportja. hogy meg akarja tartani saját – a többségtől eltérő – identitását. társadalom többsége kirekeszti a kisebbséget 2. akik egy nemzet tagjának tartják magukat. a kultúrájuk. vagyis közös a nyelvük. A történelem során erősen keveredtek. Negroid Nemzet: azokból áll. marxista szociológia tétele. . vagy egy olyannal. és több alrassz tartozik beléjük. illetve létezik a nemzetnek egy állama. de annál nagyobb méretű kultúrák közötti konfliktusok kora jött el (pl. Nemzeti kisebbség: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja. amelynek van állama. a történelemre vonatkozó emlékeik és a lakóterületük. amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők (főleg bőrszín) alapján különítenek el. hanem vagy egy olyan nemzettel. az a felfogás. mint a többi faj. mint rassz Nagy emberi rasszok: melyeket több testi jellemző alapján különítenek el. anyanyelv. szokásaik. valójában társadalmi konstrukciók. s akiknek közös a nemzeti identitásuk. és az adott társadalom definiálja. amelyhez az adott ember tartozónak vallja magát magasabb rendű. P.79 10. Kaukázoid 2. hogy az kit tekint a többség tagjának). mivel ők az emberi jogok ellen elkövetett sérelmek leggyakoribb áldozatai. mert a proletárok internacionalisták 2. de nincs nagy biológiai különbség.

akik a kisebbség elnyomásával akarnak hatalomhoz és gazdasági előnyökhöz jutni.a polgárjogok kiterjesztésével a társadalom minden rétegében különböző mértékben megjelent . hogy kikkel szemben alkalmazza őket. Nemzettudat kialakulása: . előítéletet: attitűdkérdésekkel 3. előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. mert a burzsoázia ezzel teremti meg az egységes nemzeti piacot a termékeinek. amikor az ellenséges nemzet vagy a belső kisebbség bűnbakká nyilvánításával lehet levezetni a frusztrációt. mely alapja a jóléti államoknak és a politikai demokráciáknak. túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések. de nehéz kimutatni. Előítélet: valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonylás. sztereotípiákat: egyes csoport tagjainak pozitív és negatív tulajdonságaira vonatkozó nézetek alapján 4. akik súlyos frusztrációkat szenvedtek. Elméletek: 1. Sztereotípia: torzításon. hasonló más közösséghez tartozás érzésével. d) mélyen be vannak ágyazva ez a gondolkodásmód a társadalom kultúrájába. 2. amely szerint a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű. 2. amely azon alapul. hogy ezek az emberek adott csoport tagjai.80 Etnocentrizmus: az a felfogás. a társadalom kultúrájától függ. békés nemzettudat. ami könnyen átcsap ebbe. szubjektív jellegű kérdésekkel lehet. Módszerek: 1. vagy fenyegetés.Karoling Birodalom hanyatlásakor a társadalom felsőbb rétegeiben . és az egyén szocializáció útján sajátítja el.Mo. a védekezést váltja ki. Nacionalizmus: 1. A csoporton kívüliekkel szembeni legrettenetesebb diszkrimináció forrása. . nemzeti érzés vizsgálatára: nincsenek standardizált módszerek. diszkriminációt: rétegződés kutatás módszereivel. de a hátrányok megléte nem bizonyítja a diszkrimináció meglétét.marxizmus: szerint a kapitalizmus terméke. ezt csak attitűdkérdésekkel lehet kutatni.: a török fenyegetettség és hódoltság idején . Diszkrimináció: egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon. kisebbségekkel. de az eredményekből csak óvatosan lehet következtetéseket levonni. hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. b) nagy nemzeti kudarc. de a szocializmusban el fog tűnni. agresszív nacionalizmus: a nemzeti összetartozás érzéséből más nemzetekkel. c) társadalmon belüli kisebbség privilegizált helyzetben van 3. és a sikertelenség okát másokra akarják hárítani. azok hirdetik őket. Egyéni szinten kialakult diszkriminatív viselkedés és előítéletes gondolkodás okai: a) olyan egyéneknél erősödik meg. tehát nem veleszületettek. etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik. b) autoritárius személyiségű embereknél c) meglétük hatalmi és gazdasági érdekeket is szolgálhat. mert a proletárok internacionalisták 2. Agresszív nacionalizmus kialakulásának okai: a) idegen állam általi elnyomás. ment a többiek. Lehet pozitív is.

emberek többes identifikációjának elterjedése .nagy figyelmet fordít a szexualitásra.mi az összefüggés a konzervativizmus és a potenciális fasizmus között .hajlamos azt hinni. magasabb iskolai végzettséget is szereznek. akit a környezete annak mondott.apa merev elveket fogalmaz meg. távozott a kereskedelmi hálózat. akik nem hajlandók magukat kritikátlanul alárendelni a vezetőknek . 2. más emberek szexuális kilengéseire Az autoritárius személyiség kifejlődésének oka a gyermekkori nevelés: . amely azt mérte. a helyi közösségek politikai hatalmának erősítése . Autoritárius személyiség kutatása: frankfurti iskola tagjai az antiszemitizmus társadalmi és lélektani gyökereit vizsgálták. Multikultúrális társadalom: azt jelenti. eltűntek a felemelkedést mutató példák. jobb pozíciókba kerülnek. hogy melyen személyiség támogatja kritikátlanul a kommunista totalitarizmust Magyarországi helyzet: 1. 1971-ben és 1993-94-ben. az erőt. hogy működjenek. mert a mellett hogy romlottak az iskolák. a hajthatatlanságot .nemzetállam politikai hatalmának decentralizációja. és nincsenek vezetőik. hlgy adott személy mennyire potenciálisan fasiszta.nemzetközi civiltársadalom kialakulása 3. és együtt kell. elkülönül a szegény feketék helyzet tovább romlott. Eredményeik szerint a cigányság az átlagosnál jóval rosszabb helyzetben van. politikai és gazdasági konzervativizmus skála is) Ez alapján a potenciálisan fasiszta ember (ezt nevezték autoritárius személyiségnek) jellemzői: . és azok maradéktalan követését várja a gyerektől Bírálatai: . követelő.agresszív azokkal szemben. etnocentrizmus.nemzeti identitás megőrzésének nemzetközi jogi garantálása .elfogadja a konvencionális értékeket . A roma kisebbség helyzete: Két jelentős cigányvizsgálat volt. ennek okai: . (Volt még antiszemitizmus.kritikátlanul alárendeli magát a vezetőknek . hogy egy modern társadalomban különböző kultúrájú csoportok élnek együtt.nem foglalkozik azzal.kevés érzelmi melegség . az embert alapvetően rossznak tartja . hogy a középréteg elköltözik. büntető személyiség .embergyűlölő. Nemzettudat Mo-n: a) széles körben elterjedt az agresszív nacionalizmus b) teljesen kiveszett a nemzeti identitás érzése c) 1991-es felmérés szerint középen állunk.apa rideg. Feketék helyzete az USA-ban: a) elnökök programja és a polgárjogi mozgalmak hatására kezdetben sikerek a feketék helyzetének javításában: kialakul egy fekete középosztály.idegenkedik a gazdag érzelmi élettől .nagyra értékeli a férfiasságot. Smelser négy feltételt szab ennek: . összeesküvések uralkodnak . csak a szomszédos országok területeinek jogos igénye kérdésében vagyunk az elsők. hogy a társadalomban veszélyes erők. de ez Trianon igazságtalan határmódosításainak a következménye. 2. b) attól.hajlamos a merev gondolkodásra . Létrehoztak egy F-skálát. azt tekintették cigánynak.81 Nemzetközi tendenciák: 1.

a) létszámuk: . a előítéleteket nem lehet kormányzati eszközökkel befolyásolni. hogy a rosszabb anyagi helyzet nem növeli az előítéleteket és a sztereotípiákat: 16 jó és 16 rossz tulajdonság mennyire jellemzi a cigányokat százalékban. felszításuk pedig veszélyes. ez alapján nem nagyon van. ezért közép-kelet-európai országok közül Mo-n vannak a legtöbben.82 . 3. kevés kereső jut egy háztartásra . A zsidó kisebbség helyzete: Vallási kisebbségnek tekintjük.átlagosnál magasabb gyerekszám Postma kutatása bebizonyította.két vh. vh után nagyon lecsökken a deportálások és a koncentrációs táborok miatt .nagy a munkanélküliség aránya. ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni őket.viszonylag sokan túlélték a holocaustot.II. Társadalompolitika: A nemzettudatot. b) társadalmi helyzetük: az átlagosnál jobb c) antiszemitizmus Mo-n: Postma felmérése rájuk is vonatkozott. között magas . mert az izraelita vallásúak többsége a magyar nemzet tagjaként definiálták magukat. .

. ezen belül megkülönböztetünk több típust: a törzscsalád-háztartást (szülők egyetlen házas gyermekükkel élnek együtt). munkahelyi. iskolai. melyeket szervezeti szabályok definiálnak (pl. Peter Laslett (1972) a következő háztartástípusokat különbözteti meg: 1. A néprajztudomány a családhoz számítja azokat is. Így három családtípust különböztet meg: a házaspárt. melyben a csoporttagok teljes személyiségükkel. oktatási rendszer. végül a házas testvérek együttélését egy háztartásban. A normák szerepeket definiálnak. melynek tagjait vagy házassági kapcsolat. nukleáris családi háztartások. több családmagból álló háztartások. ezért a kapcsolatok sokoldalúak és érzelmileg színezettek. többé-kevésbé szoros kapcsolatban lévő egyedek (pl. baráti csoport vagy klikk). közösségek stb. háztartás Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot. amelyeket a különböző státuszokat betöltő személye játszanak el. ahol több családmag él együtt. kiterjesztett családi háztartások. A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. az anya. a tágabb rokonság és baráti kiscsoportok. amelyek a társadalmi életet szervezik úgy. vagy vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. . stb. a gazdasági rendszer. két egyedülálló. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak nevezni. csak a szülőket és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz.83 11. a házaspárt gyermekkel és egy szülőt gyermekkel. szimpátiák. egymást ismerő. hogy tagjai a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. politikai intézmények. pl. ahol a házas szülőkből és több házas gyermekükből áll a háztartás. közös érdek köt össze (pl. Ez a megélhetési költségeket megosztó együtt fogyasztó emberek csoportja. nem házas unokatestvér együttélése egy háztartásban. A csoport az osztálynál és rétegnél általánosabb fogalom. milyen típusú háztartásról van szó.Család A család a társadalmi kiscsoportok egyike. mint munkatársak vagy szomszédok vesznek részt. Csoport = az egyének olyan együttese. A családszociológia a szociológia egyik legfejlettebb ága. A konkrét adatfelvételekben nem könnyű eldönteni. „nagycsaládosok”.Család. Ilyen státusz pl. 4. szomszédsági. ám az osztály és réteg is csoport. hanem személyes kapcsolatok. családmag. vallás) nevez a normák és értékek valamilyen egymással összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszerét. a gyermek. melyekben a fentieken kívül rokonok is együtt élnek. 2. A legfontosabb elsődleges csoport a család.). ezekben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt. vállalat egy-egy osztálya. A statisztika definíciója ennél szűkebb. vállalatok. Alapfogalmak: . diák munkás. olyan háztartások. kormányzat. Formális csoportok = azon csoportok. amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze. fejezet: Család A szociológia társadalmi intézménynek (család. melyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz. A kiscsoportnál szűkebb fogalom az elsődleges csoport. egyszemélyes háztartás. Informális csoport = melyeket nem formális szabályok definiálnak. akik nem feltétlenül rokonok.). tehát nem csak. 5. 3. akik egymással szoros kapcsolatban élnek. Kiscsoport = kis létszámú.

A legegyszerűbb arányszámok az összes népességszámmal osztják ezeknek számát. nőtlen. Heterogámia = a vőlegény és a menyasszony más-más osztály tagja. gyermekek) élnek együtt. együtt él házastársával 2. . klánon. így meg lehet különböztetni egy. A válás a házasság felbontása. mélyinterjúk. özvegy 4. A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg: 1. pszichológiai tesztek. Endogámia = törzsön. Így a módszerei is igen változatosak. melyet élettársi kapcsolatnak neveznek. 1. Vérrokonok között tiltott szexuális kapcsolat = incestus. egyedül él 4.2. Homogámia = egy adott rétegen. . házas. Poligínia = a férfinak több felesége van. 2. három és több nemzedék tagjaiból álló háztartásokat. elvált 3. Monogám házasság = egy férfi és egy nő.84 A háztartások azon tipológiáját is meg szokták különböztetni. 2. Poliandria = egy nőnek több férje van. 3. elemzések. ha felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek egymás között. élettárssal él 4.Házasságtípusok Házasságkötés a szociológiában. A házassági tilalmak közül leghatározottabban a vérrokonok házasságkötésének tilalma áll. 3. és ezer főre adják meg a házasságok és válások arányát. több nővel vagy több férfivel él. a két házastárs különválása. A házasságkötések és válások adatai évente gyűjti a népmozgalmi statisztika. külön él házastársától 3. elvált. élettárssal él. két. első. Módszerek: A családpszichológia a szociológia egyik legfejlettebb ága. . falun belüli házasság. házas 2. vagy még szélesebb körre. 2. hogy hány nemzedék tagja (nagyszülők. nőtlen 1.1. A tilalom korszakonként a rokonok eltérően széles körére terjed (pl. A házasság megszűnhet az egyik házasfél halála. Ettől meg kell különböztetni a tényleges különválást. 4. élettárssal él 2. A szociológiában házasságnak lehet mondani jogi cselekmény nélküli tartós családi élet is. melynek során egy férfi és egy nő házastársi kapcsolatot létesít. Az a jogi cselekmény. szülők. Poligám házasság = egy férfi vagy nő. Ez nyers házasságkötési és válási arányszám. egyedül él 3. özvegy Azonban célszerű az alábbi részletesebb kategóriákat megkülönböztetni: 1. 1. Csoportházasság = több férfi és több nő él közös kapcsolatban. egyedül él 1. etnikumon belüli házasságkötés. másod unokatestvérre. miután a bíróság a fennálló jogszabályok értelmében kimondja a válást.2. Exogámia = csoporton kívüliek házassága. megfigyelések. A finomabb . felekezeten. vagyis özvegyülés következtében is.

Szerintük az emberiség kezdetén a szexualitás szabályozatlan volt. Termelési funkció (parasztgazdaság. A harmadik a reprodukciós funkció. századtól. Giddens (1992) szerint a modern társadalomban eluralkodnak az instrumentális. Régebben második funkció a fogyasztás zöme a családban történt. A negyedik és ötödik funkció a felnőttek pszichés védelme és a gyermekek szocializációja. Berger és P.85 arányszámokat korcsoportonként adják meg. Oka. A korábbi évszázadokban házasságkötéskor a gazdasági szempontok. A családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenése azzal járt. amelynek működéséhez egye-egy férfira és nőre volt szükség. ám erre csak párkapcsolataiban vagy a családban lelhet. de ezek a formák nagyon változatosak voltak. Lasch (1977) a családot „menedéknek egy szívtelen világban”. hogy a monogámia nem a végső állomás. vagyis csak meghatározott célt szolgáló kapcsolatok. azaz csoportházasság létezett. aki ezzel egyetértett azt fűzte hozzá. ezek a korspecifikus házasságkötési és válási arányszámok.A család funkciói A családnak öt fontos funkciója volt. A modern társadalomban az emberi kapcsolatik egyre felszínesebbé válnak. hogy csak akkor lehetett családot alapítani. amely képes lenne a gyermekek felelős személyiségévé nevelődését biztosítani. A vadásztársadalmakban a nukleáris családtípus volt az uralkodó. A kulturális antropológiai vizsgálatok megcáfolták az evolucionista elméletet. Végső soron azt ehet mondani.A háztartások történeti változásai Európában Le Play szerint a háztartás a többcsaládos és törzscsaládos (ezt tartotta előnyösnek) típus uralma felől a nukleáris háztartástípus túlsúlya irányába változik. hogy Ny. Elméletek: .A családfejlődés evolucionista elmélete A családfejlődés evolucionista elmélete Bachofen (1861) és Morgan (1871) nevéhez fűződik. ma egy egymásiránti érzelmek játszanak döntő szerepet. és egyenrangúak lesznek. Laslettnek több évszázadra visszamenő kutatásai azt mutatják. Eu-ban a 17. mert nagy mozgékonyságra volt szükség. Ezért nevezte h. P. Engels. . az agrártársadalmakban a többcsaládos együttélés dominált. ha a háztartás létesítésének anyagi előfeltételei megvoltak. aztán a többnejűség vált általánossá. a fejlett társadalmakban a fogyasztás a családon kívülre (pl. A múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt. Később korlátokat vezettek be: Eleinte a szülők és a gyermekeik és testvérek közötti nemi kapcsolatot tiltották. hogy a család valamilyen formája mindig létezett. munkahelyet változtatni. és amely képes lenne a felnőttek lelki egészségéhez szükséges biztonságos. de talán a középkortól a nukleáris családi háztartás dominált. Berger (1984) szerint a polgári családnak nincs más alternatívája. a modern ipari társadalomban újra a nuklearizálódási tendencia érvényesül. ezért a házasságkötés . A családok állapotára. szerető környezetet nyújtani. bár az embernek változatlanul szüksége van intimitásra. azaz a gyermek szülése. . Parsons a modern gazdaság követelményeinek a családmag tagjaira korlátozódó háztartást tartotta megfelelőnek. hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. mert ebben pl. összetételére nagyon fontos adatforrás a népszámlálás. csak a családban létesülhet érzelemgazdag kapcsolta. Megszűnik majd a nőknek a férfiakkal szembeni alárendelt helyzete. kisipari műhely) Ezen funkciói csökkentek a termelőszövetkezetek elterjedésével. majd a monogám házasság. B. munkahelyi étkezés) került. ma könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt vagy egy szülő és gyermeke. könnyebben lehet lakóhelyet.

a család reprodukcióját szolgálta. századtól a kisgyermekkor után egy külön életszakasz alakult ki. akiknek az az érdekük. 2. a két szülő és gyermek típusú családtól eltérő formák elterjedését. B. a gyermekkor fokozatosan meghosszabbodott. Berger és P. ez pedig egyre költségesebbé vált. sokkal több partnerrel van az átlagos felnőttnek kapcsolata. század folyamán. pszichológusokból stb. amikor megindult a csecsemő és gyermekhalandóság javulása. A modern korban a gyermek értékké vált a családban.A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat A felnőtt gyermekek és a külön háztartásban. szexualitásukba. hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak. Cooper 1971) szerint a lelki betegségek legfőbb okai a családban találhatóak meg. és korlátozza az állami beavatkozást a családba . Young és Willmott (1957) . kezdett ez az érzés a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedni. A szakmai tábor azokból a családgondozókból. érzelemmel teli monogám kapcsolata van a házasság előtt. hogy a hagyományos társadalomban az érzelmek alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. hogy a gyermek a család számára értékké válik. a homoszexualitás tolerálását és a művi abortuszt. Viszont az érzelmek a meghosszabbodott élet miatt nem feltétlenül tartanak ki a várhatóan 40-50 évi házasság alatt. mert minél kedvezőbb anyagi feltételeket akarnak teremteni számukra. anyagilag támogatja a családokat az eltartottakról való gondoskodásban. hogy a család a társadalom számára fontos intézmény. a szexualitás is többé-kevésbé érzelemmentes volt. hogy a család helyzetét úgy definiálják. hogy a fiataloknak több egymást követő. hogy az 1960-as évek óta a felnőtt emberek szexuális viselkedése alapvetően megváltoztak: gyakoribb a nemi közösülés. Elmegyógyászok (Laing 1960. mert a családdal kapcsolatos kérdéseket szigorúan magánügynek tekintik). amely elismeri. Ez a „romantikus szerelem” térhódítása. . és a szexualitásban fontossá vált az örömszerzés. tehát külön nukleáris családban élő szüleik között. A 18.Háború a család körül B. Berger Háború a családról: 1. öltöztetni. és a házasság felbomlása sem teremt leküzdhetetlen gazdasági problémákat. áll. Olyan családpolitikát látnak kívánatosnak (az USA-ban köztudottan lényegében nincs családpolitika. Berger és P. században láthatóak az első jelei. főként az utódok biztosítását. a testvérekkel és távolabbi rokonokkal a kapcsolatok gyengülhetnek. 3. . nem szól bele a magánügyeikbe. Szeretett gyermekek sorozatos elvesztése érzelmi terhet jelentett volna. Az 1960-as években újabb „szexuális forradalom” ment végbe.86 kevésbé gazdasági kényszerűség. A 14. (Firestone 1970) akik szerint a heteroszexuális kapcsolat egyértelmű az erőszakkal. A szenzációt kereső újságírónak témája.A szerelem és a szexualitás történeti változásai Shorter (1975) azt a hipotézist állította fel. Azóta szokásossá vált. és sokkal fiatalabb életkorban kerül sor az első szexuális kapcsolatra. hogy többféle családforma létezhet. a felnőttkor kezdete egyre eltolódott. . A házasság előtti szexuális kapcsolatok teljesen általánossá váltak. Berger a középső területet képviseli. az anyaság pedig a rabszolgasággal.A gyermekek helyzete a családban Aries (1987) a szülő gyermek kapcsolatokban történeti változásokat vélt felfedezni: a reneszánszig a szülők nem sok szeretet adtak gyermeküknek. pl. Ez azzal járt. elfogadja. Az érzelmek egyre nagyobb szerephez jutottak a párválasztásban. Ezért a családok problémáit súlyosnak és igen elterjedtnek mondják. Feministák vallják ezt. hogy szolgáltatásaikra nagy szükség van. amikor a gyermek iskolába járt. A kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése és eltorzításának intézménye. A 18. A neotradicionalista tábor az előzőek reakciójaként jött létre: ellenzi a családok felbomlását. Az 1700-as években volt az első szexuális forradalom. így gyengülhet a házasságot összetartó leglényegesebb tényező. sőt a háztartás munkájába is bevonták őket. Ezért kívánatos lenne a család teljes eltűnése a társadalomból. mert a kisgyermekek közel fele meghalt. és a családok segítségét e problémák megoldásában szükségesnek tartják. Korábban a gyermekeket a csecsemőkor és az egész fiatal kisgyermekkor után mindjárt felnőttként kezdték kezelni.

2. Skandináviában és USA-ban minden harmadik házasság válással végződik. Kelet Eu-ban 20. Házasságszerűen együtt élő párok tudatosan tervezett gyermekiek Skandináviában. Fiatal egyedülálló nők szülnek. hogy a fiatal felnőtt férfi akkor köthet házasságot. és az özvegy egedül marad. Az 1960-as években megnőtt a házasságon kívüli születések aránya. Easterlin azt tartja. A Ny. és a fiatal felnőttek még nem házasodnak meg. Az 1960-as évek közepén ez megfordult. A családi életciklusban ez a következő szakaszokat jelenti: 1. hogy a megtermékenyülést elkerüljék. Az országok közötti különbségek nagyok. mert nem törődnek. Csökken a családok átalagos gyermekszáma. Vitatott kérdés. 6. h. hogy az utolsó 15-20 évben a munkába állás előtt álló és a házasulandó korba lépő fiatalok lényegesen nehezebb körülményekkel találják magukat szembe. a felnőtt gyermekek pedig az idős embereknek jelentik az emberi kapcsolatot. családalapítás. Az egyéni életpálya szabványosságának megszűnése azt jelenti. a korosodó házaspárból álló családmag. Legújabban az elváltak az újraházasodás helyett tartós együttélést létesítenek. Egyidejűleg emelkedett a válási arányszám. házasság.-t követő kb. 7. a gyermekek elköltözése után idősebb házaspár és . azzal függ össze. újraházasodás.a házastársát túlélő esetben – 6. Becker (1981) szerint a fenti tendenciák alapvető oka a nők munkavállalási és kereseti lehetőségeinek javulása. 3. hogy a társadalom tagjainak már nem nagy többsége járja végig a következő életpályaszakaszokat: 1. 8. 2. majd gyermekek születése. hogy az elváltak nem házasodnak újra. mint a k. Nincs egyetértés. hogy egyirányú és végérvényes változásoknak vagyunk-e tanúi. 5. Ilyen családokban gyakori a szegénység. 5. Megnőtt a házasságon kívül együtt élők aránya. Az elvált férfiak nagy része újraházasodik. illetve nőtlenek aránya. 4. akik újabban érdekes kutatási témává váltak (Hradil). az átlagosnál többen tartoznak a „hedonista” és az „alternatív” miliőbe. özvegyülés. Az átlagos első házasságkötési életkor a II. Ennek oka. Az első házasságkötés átlagos életkora Északnyugat Eu-ban a 19. Vaskovics (1994) két nagy változási tendenciát tárgyal. együttélés házasságkötés nélkül. Nemzetközi tendenciák A fejlett országokban a következő tendenciák figyelhetők meg: 1. v. és ennek következtében a házasságra való kisebb ráutaltságuk. munkavállalás. században 25. vagy csak ciklusoknak. hogy a házasságok későbbre halasztása. kevesebben a „hagyományos munkás” és kispolgár miliőbe.87 kutatásai szerint azonban a nagyvárosi környezetben fennmarad a rokonsági kapcsolatok fontossága különösen az anyák és házas-családos lányaik között. a gyermek felnevelkedése. h. A házasságon kívüli születések és a válások növekedése következtében megnőtt az egy szülő és gyermek(ek) típusú háztartások aránya. v. vagy nincsenek meg az ehhez szükséges ismereteik. Eu-i minta területén magasabb volt az életük végéig hajadon. 3. Megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya. ha önálló gazdasággal vagy keresetforrással rendelkezik). özvegység. Újabb kutatások azt igazolták. Eu-i és É. a családok gyermekszámának csökkenése. hogy a nem házas együtt élések és a házasságok között lényeges különbség van-e. gyermekes családban szülő. mint a II. 4. single életforma fordul elő és az életszakaszok . Általában az anya az egy szülő. a válási arányszám növekedése ciklus jelenség. Nekik az egy dőre jutó háztartási jövedelmük magasabb a házasokénál. A szülők sokáig támogatják gyermekeiknek. 20 éves időszakban. hogy a felnőtt házas gyermekek és idősebb szüleik között sokszor intenzív marad a kapcsolat. Másik oka az. Az utóbbiak „single”-k. 2. Roussel és Festy (1979) értékváltozásokban látják a tendenciák gyökerét: az érzelmen alapuló házasság és párkapcsolat helyére a rövidtávú. év (a szülői háztartások befogadták házas gyermeküket/gyermekeiket. G. Svédországban és Dániában az utolsó években az összes születések 40%-a fölé emelkedett. hasznokon alapuló felszínesebb kapcsolat. fiatalkor. Eu-i minta területén. év volt (az írott jog vagy a szokásjog azt írta elő. sok esetben számíthatnak gyermekeik gondoskodására. hogy az idős házaspárok önálló háztartásban élnek. Ma válás. 4. a házasságon kívüli születés gyakoribbá válása. 3. gyermekkor. utáni Ny. életmódjuk változatosabb. Amerikai országokban fiatalodott és lecsökkent a hajadonok aránya. Sokkal több volt a kiterjesztett család és a több családmagból álló háztartás).

hogy a különválást nagyobb arányban követi a válás jogi aktusa. sz. A családi életformák pluralizálódását szokás a posztmodern család jellemzőjének mondani. az 50%-ot is megközelítette. kevesebb kötelék (anyagi szempontok.1%. a (21 éves) nő pedig 55 évnyi további átlagos élettartamra számíthat. Ennek alapján a házasságoknak 46%-a előbbutóbb felbomlik. Két évszázados távlatban az átlagos háztartás nagyság lényegesen csökkent. Az 1990-ben Mo-n összeírt 3. 1950-től újra nőtt. és a bennük élő 10. az akkori egész országban átlagosan 5.000 személynek megoszlása mutatja. 1988). ami a közepes a fejlett országok között. Ma (25 éves). vagyis az ezer lakosra jutó válások száma a jogszabályok változásával először 1945 után emelkedett 1 fölé. második feléről és a 19 sz. mint Ny. elején a kiterjesztett és több családmagos háztartások együttes aránya sokkal nagyobb volt. 1990ben 4. (34. amelyből már eltávoztak a fiatal gyermekek.0 millió ember él ma is olyan háztartásban.Válás A nyers válási arányszám. 2. illetve. közepéről.8% a Laslett-féle „kiterjesztett” és „több családmagos” típusába tartozik. A 40-44 éves nők között a hajadonok aránya alapján vizsgálhatjuk meg. A II.4.5%). A családi életformák pluralizálódása azt jelenti.890. 1995-ben már csak 5. Nem tudunk pontos adatot arról. de nem váltak el. közötti 7. első házasságát kötő férfi átlagosan további 44 évnyi átlagos élettartamra. mivel az emberek élettartamának meghosszabbodása és a szüléseknek a fiatal évekre való összpontosulása következtében egyre több az olyan család. Magyarországi helyzet .28 személy élt egy háztartásban. vagy a családmagon kívül más rokon is él. A másik összetevője. az ezer fő népességre jutó házasságkötések száma a II. A válások növekedésé annak a következménye is.Eu-ban és É. Oka lehet az is. Mo-n elsősorban elvált és özvegy nők élnek élettárssal. Mo-n az átlagos háztartásnagyság valamivel nagyobb. Elsősorban az elvált nők házasságkötésének gyakorisága csökkent. A két v. 1995ben csökkent. hiszen elég nagy számban vannak olyanok.Házasságkötés A nyers házasságkötési arányszám. utáni első tíz évben általában 10 fölött volt.Háztartásnagyság és háztartástípusok Csak 1960 óta vannak Mo-n népszámlálási adatok a háztartásokról.-ban.5%. .5%). az egyén szabadon választhat különböző családformák között (Lüscher. . Régen a nagyobb halandóság miatt a házasságok átlagos tartama rövidebb volt.2 év). akik külön élnek.8% volt. h. hogy könnyebb válni.88 nem követik egymást minden esetben a fenti sorrendben. hogy hazánkban milyen gyakorisággal fordul elő a házasságon kívüli tartós együttélés.6-2. Oka: a fiatal házasok lakáshoz jutási nehézségei. v.124.2%-a közel 2. 1970-ben 5. a válások és a házasságok egymáshoz viszonyított aránya nőtt. és megnőtt a „házaspár gyermek nélkül” típusúaké. . A 18. A férfiaké átlagosan 25 év. József által elrendelt első Mo-i népszámláláskor is sor került a háztartás összeírására. hogy a háztartásban élők 19. a házasságszerű együttélés gyermekek nélkül vagy közös gyermekekkel való együttélést stb. ahol több rokon családmag található.2%.000 háztartásnak. A férjek és a feleségek közötti átlagos korkülönbség 2. A háztartások 11.8 között ingadozott. A nők házasságkötésének átlagos életkora ma is alacsony.8 év. A válások száma azonban nem mutatja a ténylegesen felbomló házasságok számát. mekkora részük nem házasodik meg szülőképes életkora végéig. Mivel az utolsó években a házasságkötési arányszám visszaesett.Am. hogy csökkent a három és annál többgyerekes családok aránya (6. hogy a megözvegyült szülő gyakran egyik házas gyermekéhez költözik. 1970-ben 2. h. Ezeknek a háztartástípusoknak a csökkenése az átlagos háztartásnagyság csökkenésének egyik összetevője. hogy a két házas szülőből és gyermekeikből álló családtípus mellett számos más típus is előfordul. (1995-ben 22. a közvélemény rosszallása) tartja össze az elromlott házasságokat.

szemben a 100-200 évvel ezelőtti átlagosan 20-30 évig tartó házasságokkal. A mezőgazdasági termékek egyharmadát ma is családi gazdaságokban. Az iparosodás előtti társadalmakban a termelés túlnyomó részben családi keretben történt. Az idős emberek és betegek gondozása terén nem sikerült a családot társadalmi intézményekkel helyettesíteni. mentális betegség) gyakoribb a nem házasok. szerető. tartós eszközök használata stb. Mindezek a tételek lényegesen hozzájárulnak a lakosság anyagi jólétéhez. A házasságok nagy többségében a házasság első öt évében megszületnek a gyermekek. mint a házasok körében. felekezeten. nagyvállalatoknál folyik. 25. alkoholizmus. talán még nőtt is. . a 40-45 évig tartó házasság folyamán a korábbinál gyakrabban állhat elő olyan helyzet. Tehát 15-20 évig „üres fészek” van. majd növekedni kezdett.A házastársak kiválasztása Ma a gazdasági és vagyoni szempontok kisebb szerepet játszanak a házastárs kiválasztásánál. etnikumon belüli házasságkötés) csökkenésének tendenciája. Végül. ahol lényeges férfitöbblet (például szakmunkás férfiak) vagy nőtöbblet (egyszerű szellemi foglalkozású nők) alakult ki. mivel a férfiak átlagosan 9 évvel korábban halnak meg. Nem egyértelmű. vagy a mosodában végzett mosást beleszámítják a nemzeti jövedelembe. Egy 20-25 éves korban házasságot kötő pár – ha nem válik el – 40-50 évig élhet együtt. hogy mindenféle problematikus viselkedés (bűnözés. hogy a kényszerűségből állami gondozásba vett gyermekek mennyi hátrányt szenvednek a család hiánya miatt. Ma a termelés túlnyomórészt a családon kívül. A fogyasztás (étkezés. megbecsült hátteret nyújt. Mivel az érzelmek a gazdasági adottságoknál változékonyabbak. hogy a háztartási munkát is figyelembe kellene venni a nemzeti jövedelembe (hiszen pl.A családok életciklusának változásai Meghosszabbodott a várható élettartam. a felnőttek lelki támogatásával szemben támasztott igények. A magyar társadalomban elsősorban az alacsony iskolai végzettségű nők körében fordul elő. azaz az azonos társadalmi helyzetű vőlegények és mennyasszonyok összeházasodásának csökkenése. Terjed az a szemlélet. mint egyes észak-európai országokban. hogy a magyar társadalomban a házasság általános válságba jutott. mint 1945 előtt. ezért különélésre vagy válásra kerül sor. hogy az egyénnek biztos. éve körül elhagyják a szülői családot. . a főmunkahelyen töltött munkaidőn túl állítják elő.A család funkcióinak változásai Kétségtelen változások mellett kidomborodik néhány családi funkció változatlansága.) ma is túlnyomó részben családi keretek között történik. A család szocializációs szerepének pótolhatatlan voltát igazolja.Házasságon kívüli születés Aránya 1945 után lecsökkent. de még mindig jóval alacsonyabb.7%-ot ért el. a vendéglőben elfogyasztott étel elkészítését. . A család szerepe a gyermek szocializációjában nem csökkent. hogy a homogámia (egy adott rétegen. 1995-ben 20. amikor au érzelmek már nem képesek a házastársakat együtt tartani. A család nyújtja a legjobb segítséget azáltal. a nők. A családok jelentőségét bizonyítja.89 . ezek a házasság kb. Összefoglalva: nem állíthatjuk. Jelentős a családi keretben „házilagosan” végzett lakásépítés. Inkább nőtt a család másik fontos funkciója. . A heterogámia azokban a rétegekben nagy. átlagosan 12 évi özvegységre számíthatnak. Mutatkoznak ugyan bizonyos változások. hogy a házasságban élés valamivel kevésbé válik általánossá. de ezek meg sem közelítik a fejlett országokban megfigyelteket.

amely egyetlen aktív kereső keresetéből próbál megélni. hogy e funkciókat megfelelően ellássák. Mindenképpen kívánatos a gyermekszámból adódó életszínvonal-különbségek mérséklése (pl. A magyar társadalomban az utolsó évtizedekben számos olyan változás ment végbe. nevelésében. A megkérdezettek valamivel több. Többnyire a hagyományos értéket és normát tükröző állítást helyeslők voltak többségben: a családtagok egymásért hozott áldozatát fontosnak tartották. hogy a gyermekeseknek jobb az életük. Családsegítő központok létrehozásával a családok mindenféle problémahelyzetén segítséget nyújthatna. A legpozitívabb értékelést kapta a „házastárssal és gyermekkel élni” családforma. A megkérdezettek többsége a gyermekvállalást és az anya munkavállalását kombináló életstratégiát tartotta előnyösnek. sem az egészségügyi intézmények sem pedig a szociális gondozás nem képes a családdal egyenértékű vagy az t megközelítő ellátást nyújtani a gyerekek és az idősek számára. családi pótlék). a kisgyermekek 2 éves életkoráig pedig a gyermekgondozási segély nyújt segítséget. sem az iskola. 1991-ben a kisgyermekes anyákat és apákat kérdezték meg a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdökről.A családra vonatkozó társadalmi normák Az 1990-es években két adatfelvétel volt. A fiatal házaspárok számára a lakáshoz jutás igen súlyos anyagi terhet jelent. mint a nem dolgozónak. A válaszok átlagát 0-100 fokú skálára számították át. amely megnehezíti a családok számára azt. egyetértettek a tekintély szerepével a gyermeknevelésben stb. Sem az óvoda. A posztmodern állítást elfogadók nyilatkoztak hasonlóképpen a posztmodern álláspontot kifejező más kérdéseknél. de nem is képesek átvenni.90 . A megkérdezett fiatal gyermekes szülők többsége azt monda. A magyar társadalomban a hagyományos családi értékek erősebben élnek. Az alkalmi támogatástól a betegség okozta akut nehézségek áthidalásán keresztül a családi konfliktusok kezeléséig. 2. Jelenleg igen nehéz anyagi helyzetbe kerül az a család. mint számos más európai társadalomban. hogy a dolgozó nőnek jobb az élete. . A posztmodern értékek és normák a család vonatkozásában jelen vannak. de még nem rendeződtek össze következetes ideológiává. A családok életszínvonalát erősen differenciálja az eltartott gyermekek száma. mint a gyermekteleneknek. mint fele úgy nyilatkozott. Társadalompolitika: A család funkcióit az állami intézmények nem kívánják. 1-től (nagyon elítélő) 5-ig (nagyon helyeslő) terjedő skálán lehetett választ adni. A családok anyagi helyzetével kapcsolatos problematikák legsúlyosabbjai: 1. A házas nők majdnem teljes körű foglalkoztatása nehézségeket okoz a gyermekek családi ellátásában. A csecsemők esetében a szülési szabadság.

a személyiség fejlesztése. amely ezt a végzettséget elérhette. mely mindazokat a ráfordításokat jelenti. Nevelés: a viselkedési normák megtanítása. a továbbtanulás irányításával rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban. Elméletek: 1. a) emberi beruházás-iskola: a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője az emberi beruházások nagysága. Alapfogalmak: Oktatás: a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását jelenti a gyerekeknek és a fiataloknak. A modernizáció előrehaladtával az iskolákban elsajátítható ismeretek egyre fontosabbá váltak. A megfelelő végzettségűek arányát célszerű az olyan életkorú népességhez viszonyítani. . fejezet: Oktatás A modernizációt megelőzően az emberek a családokban sajátították el az ismereteket. amelyek révén integrálódni tudtak a társadalomba. Oktatási intézmények funkciói: az ismeretek átadása. Emberi beruházás: közgazdaságtani fogalom. tanulták meg a viselkedési normákat. illetve képesek új innovációkat létrehozni. Rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek és elősegítik a társadalmi pozíciók átörökítését. ezért az iskola megkezdésének és befejezésének koréve is eltérő lehet. vagyis a nevelés. illetve mekkora a tanulók száma az adott típusú iskolai oktatásban a megfelelő életkorban lévő népesség számához viszonyítva.91 12. Iskolai végzettségi arányszámok: azt mutatja. másképpen a személyiség fejlesztése. és alkalmazkodni a gyors változásokhoz. 2. hogy a népességnek mekkora része érte el a különböző iskolai végzettségi szinteket. Az adatok összehasonlításánál óvatosnak kell lenni. vagyis újratermelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. nélkülük nem lehetett hatékonyan munkát végezni. mert ők képesek hatékonyan használni a bonyolult termelőeszközöket. a mögöttük álló értékek átadása. Problémája. hogy a különféle szintű és fajtájú iskolákban hányan tanulnak. Az oktatási rendszer a modern társadalom döntő fontosságú intézményévé vált. Minél magasabb az egyén iskolai végzettsége. Módszerek: 1. amelyek az egyén munkájának termelékenységét közvetlenül emeli. vagyis az oktatás. mert a különböző országoknak eltérőek az iskolarendszerei. valójában a vizsgaeredményekkel. annál jobbak a foglalkozási életpályán és a keresetben az esélyei. Az iskola szerepe: egyre nagyobb. társadalmi reprodukciót hajtanak végre. illetve a túlkoros nappali tagozatosok megléte elferdíti a számokat. és a fiatal nemzedék integrációja a társadalomba. Fogalma rokon a szocializációval. hogy csak a nappali tagozatosokat veszi figyelembe. a végzettség meghatározza a későbbi életpályát. b) Bourdieu: szerint az iskolák csak látszólag végzik a legtehetségesebb tanulók kiválogatását. Beiskolázási arányszámok: azt fejezik ki. a fejlődéshez minél több magas végzettségű munkás kell. A társadalmi mobilitás elősegítése helyett. Elsősorban az oktatás és az egészségügyi ráfordítások.

az emberek kezdeményezőkészségét csökevényesíti el. az alapiskoláknál lényegében 100%-ot ér el a beiskolázás.lehetőséget biztosítani annak. mivel mindenkinek más a környezete. 3. azon keresztül pedig a foglalkozási életpályát. a) Denison: kimutatta. hogy megnőtt a beiskolázandó gyerekek száma. Nemzetközi tendenciák: 1. a nemzeti jövedelem emelkedéséhez. a tudástól. hogy a hátrányosabb helyzetű családok gyermekei genetikailag is alacsonyabb intelligenciát örökölnek. . Az iskolai végzettség és a beiskolázási arányszámok növekedése: ennek oka. a) Jensen: az etnikai kisebbségbe tartozó gyerekek alacsonyabb pontszámot érnek el az intelligencia tesztekben. Kulturális tőke és nyelvi készségek: A szülői házban és baráti csoportban elsajátított kultúra annyira meghatározó. Ezért a kötelező tanterves. hogy a feketék intelligenciája örökletesen alacsonyabb a fehérekénél. és elősegíti a társadalmi mobilitást: ezt a Coleman-jelentés alapján állították. tehát szükségszerűen van a népességnek egy. az átlagosnál jóval alacsonyabb intelligenciájú része. Az oktatás kiegyenlítő szerepének sikertelenségét azzal magyarázza. Ezt a hatást erősítheti még az iskolában megkövetelt magas műveltséggel való érintkezés sűrűségének a mértéke is. ennek az alsóbb osztályok gyermekei nem tudnak annyira megfelelni. Megoldásként az iskolák színvonala közötti különbségek kiegyenlítését valamint a különböző családi hátterű gyerekek összekeverését ajánlotta. hogy az érdem leszűkül az iskolai eredményekre. ezért nem lehet sokat tenni a gyengébb képességű gyerekekért. c) A környezet hatása: az. hogy az iskolai végzettség emelkedése lényegesen hozzájárult a fejlett országok gazdasági fejlődéséhez. A különböző társadalmi rétegek gyermekei eltérő nyelvi készségeket sajátítanak el. melyet a saját motivációra épülő tanulásnak kellene felváltania. illetve egyre több gyerek jár iskolába. Ezen kívül segít a privilegizált rétegeknek megkülönböztetni magukat a többiektől. aki el akarja mondani a véleményét a nyilvánosságnak valamilyen társadalmi kérdésben d) Oktatás kiterjesztése és demokratizálása csökkenti az egyenlőtlenségeket. ezeket a genetikai hátrányokat pedig lehetetlen kiegyenlíteni. Ennek az oktatási rendszernek három feladata lenne: .92 c) Miller és Roby: szerint az iskola a személyi és kisközösségi autonómiát ássa alá. a) Bourdieu: a családból hozott kulturális hátteret kulturális tőkének nevezi. Az iskola pedig a felső-középosztályi nyelvet követeli meg. 4. A jelentés arra a következtetésre jutott. ezt az alacsonyabb intelligenciát az öröklődéssel magyarázza. és a magasabb szintű iskoláknál is egyre magasabb. ami befolyásolja az intelligencia nagyságát. Ezt a kulturális tőkét nagyon nehéz elsajátítani az iskolában. A meritokratikus társadalom: ahol a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés teljesen az érdemtől.elősegíteni a kommunikációt a tanulni és a tanítani vágyók között . Kritikái azonban rámutattak arra. a) Young: tudományos-fantasztikus regényében képet ad arról. Mivel azonban a hatások már kicsi korban érik az ember. 2. vizsgáztató. Ennek a kulturális tőkének az átörökítése lényeges szerepet játszik a privilegizált társadalmi pozíciók átörökítésében. Öröklés: elmélete a genetikai öröklés hatását hangsúlyozza. b) Herrstein és Murray: azt állították.oktatási eszközöket bocsátani a tanulni vágyók rendelkezésére . hogy a családi háttér és az iskola milyensége erősen befolyásolja az iskolai teljesítményt. hogy mekkora a szerepe a genetikai öröklésnek és mekkora a társadalmi öröklésnek. ezért eltérőek az intelligencia szintek. Ez az alacsonyabb intelligencia részben genetikai tényezőktől függ. hogy a meritokrácia hogyan vezet széleskörű elégedetlenséghez. Azt is kimondják. hogy az iskolai oktatás képtelen változtatni rajta. a munkateljesítménytől függ. és az egyes ember értékességét a társadalom számára nem lehet objektíven mérni. Korábban az ebbe az irányba történő előrehaladást pozitívumnak tekintették. a használt nyelv pedig erősen befolyásolja a gyermek gondolkodását. hogy az intelligencia megoszlása a népességben Gaussgörbéhez hasonló. b) Berstein: a nyelvi készségre helyezte a hangsúlyt. nem lehet pontosan megmondani. ezért az oktatás nem képes a társadalmi helyzetből származó egyenlőtlenségeket kiegyenlíteni. formális iskolai oktatás teljes megszüntetése mellett érvelnek.

általában szakmát tanul. iskoláskorukban igen rossz lakásviszonyok között éltek. Ennek oka. igen nagy arányban szegények. hanem az elért iskolai végzettségen keresztül befolyásolja az elért társadalmi helyzetet. számuk növekedésének pedig az az oka. akiknek nincs meg a 8 általános iskolai végzettségük sem. hogy a szocialista rendszerben szigorúan betartották a numerus clausust. az oktatási intézmények így nehéz helyzetbe kerültek. hogy a társadalmi származás meghatározó ereje csökkent. A magyar népesség iskolai végzettsége: az iskolai végzettség látványosan emelkedett. és nem kerül olyan hátrányos helyzetbe. A kisegítő iskolák: azok az iskolaköteles korú gyerekek kerülnek ide. hogy viszonylag kevés tanulót viszonylag magas szinten képez. és jelentős részük be tud illeszkedni a társadalomba. a) Ferge-Gazsó: részletesen bemutatták a szülői háttér hatását az iskolai előmenetelre. Valószínűleg egész életükben hátrányos helyzetben maradnak. . Az iskolai végzettség hatása az életpályára: a társadalmi mobilitási adatfelvételek a fejlett országokban azt állapították meg. A nagy létszám miatt a hagyományos tanár-diák viszony elszemélytelenedett. Magyarországi helyzet: 1. de még így is messze elmaradnak az európai átlagtól. csak azt. c) oktatás eredményességének romlása: ennek oka. az pedig a további életpályát. akik nem végzik el az iskolát. a beiskolázási arányszámok szerint azonban az oktatás kiterjesztése lelassult. tehát senki sem analfabéta. hogy egyre nő az oktatásban résztvevők száma. a) funkcionális analfabetizmus: minden gyermek részt vesz bizonyos alapfokú képzésben.93 2. illetve adott szöveget megérteni. hogy a családi háttér meghatározza az iskolai végzettséget. Az oktatásból kimaradtak helyzete: életpályájuk rendkívül hátrányosan alakul. de többségben vannak a nem cigányok. valószínűleg azért. alacsony intelligenciájukat örökölték. ezáltal pedig. akik kisegítő iskolába járnak. mert féltek. hogy a gyerek melyik iskola típus felé orientálódik. illetve akiket hasonló probléma miatt áthelyeznek a rendes általános iskolából. hogy nem fognak tudni megfelelni a rendes általános iskolai követelményeknek. Sajnos az oktatásra fordított állami kiadások aránya csökkent. Hiszen a nagyobb iskolai erőfeszítések ellenére sem változik relatív helyük a társadalmi hierarchiában. A társadalmi egyenlőtlenségek és különbségek meghatározzák. Ennek ellenére az oktatás minősége olyan. és az oktatás elbürokratizálódott. hogy az alacsonyabb intelligenciájú családokban több gyerek születik. de ténylegesen a fiatal felnőttek jelentékeny része nem képes olvasni. akikről feltételezhető. A rendszerváltás után a létszámok gyorsan emelkedtek. nagy arányban szerepel náluk a deviáns viselkedés. 3. hogy nem közvetlenül. Aki ilyen iskolát végzett. hogy milyen helyet fog elfoglalni a társadalmi hierarchiában. hogy az iskolai teszteredmények romlottak volna (kivéve az USA. Iskolázottság és társadalmi helyzet: nálunk is érvényesül. a) Czeizel: aggasztóan megnőtt azoknak a gyerekeknek a száma. és ezt a következő nemzedékre is át fogják örökíteni. 2. viszont a költségvetési támogatások nem tartják a lépést ezzel a növekedéssel. 4. Ez nem jelenti azt. illetve a létszámok emelkedése leértékelheti az adott iskolai végzettségi szintet. hogy nagyrészük községi lakos. Igen magas közöttük a munkanélküliek aránya a rendszerváltás óta. a cigányságot erőteljesen érinti ez a probléma. b) Husén: a legtöbb fejlett országban nem lehet kimutatni. ha a gazdasági fejlődés nem biztosítja a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek számának azonos ütemű növekedését. ahol a felmérések ezt bizonyítják). a) Laki: vizsgálatai alapján megállapította. egy-egy tanulóra kevesebb idő jut. sőt megállt. mint azok. akkor a munkanélküli magas végzettségűek között politikai elégedetlenség alakul ki. d) Boudon: szerint a beiskolázási arányszámok növekedése nagy csalódást okozhat a felsőoktatásban résztvevőknek. hogy ha túlképzés alakul ki a magasabb szintű iskolákban. hogy az iskolai végzettség hatása a foglalkozási életpályára egyre erősebbé válik.

ugyanakkor meg kell tartani az intézmények autonómiáját. ezért gazdasági veszteséget jelent. ha a végzettek nem tudnak diplomájuknak megfelelő munkakörbe jutni . mert ha mindenki érettségizne.a felsőfokú képzés igen drága. 3. . és megállapították.azok a felsőfokú végzettségűek. Az általános iskolai képzés meghosszabbítása: megoldás lehetne. 4. c) Gazsó-Pataki-Várhegyi: a középiskolások életmódját vizsgálták. ha a négyéves középiskolát kiterjesztenék mindenkire. ezért lehetőségeik korlátozottak. de eltérő hátterű gyerekek esetében az alacsonyabb rétegből jött gyerek kerül oda. akkor a pályaválasztásra csak 18 évesen kerülne sor. már tudnának dolgozni. Felsőfokú túlképzés hátrányai: . míg ma a 14 évesek nem tudnak. Finanszírozási gondok merülnek fel az oktatás területén. Társadalompolitika: 1. ami egyoldalú és beszűkült életvitelű személyiség típusok kialakulásához vezethet. hogy később is be lehessen iratkozni a felsőoktatásba. és lehetővé tenné. de a finanszírozásból az állam semmiképpen sem vonulhat ki. hogy a kiválogatott szűk csoport jobb képzést kap. mert azonos adottságú. vagy pályát lehessen módosítani. de ez az átlagos képzés színvonalának rovására történik.94 b) Ladányi-Csanádi: a kisegítő iskolába való íratásnál lényeges szerepe van a családi háttérnek. melyet esetleg a tandíjjal lehet enyhíteni. mert azok akik abbahagynák az iskolát 16 évesen. 2. és megszűnne a szakmunkástanuló képzés. potenciális társadalmi elégedetlenség forrásai lehetnek. a) Husén: szerint az iskolákban történő a korai szelekció előnye. Érettségi megszerzése: kedvezőbb megoldás lenne. hogy a túlterheltség miatt kevés a szabadidejük. akik nem jutnak értelmiségi munkakörbe.

kultúra. amelyek nem jelennek meg a nemzetjövedelem-számításban. Az információhiány okozta bizonytalanság és a tranzakciós költségek csökkentése érdekében a társadalmak és a szervezetek. Informális. Ezek alapján megállapíthatjuk. Az intézmények azok a játékszabályok. tagjai szükségleteinek kielégítését szolgáló javak és szolgáltatások előállítása. termelési viszonyok területén a bürokrácia. a tudati viszonyok területén a racionalizálódás áll a kutatásai központjában. tehát nem tudják felmérni döntéseik gazdasági következményeit és a termékek. vagyis a társ. személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban működik Neoinstitucionalista vagy új intézményes közgtan: távol áll az emberek valóságos viselkedésétől az a feltételezés. hogy egyetlen motívumuk a profitmaximalizálás. közgazdászok egy része szerint a szociológia legyen a maradékok (leftovers) tudománya. hogy a gazdálkodó személyek információ hiányosak. gyűjteménye) termelési viszonyok mellett nagy hangsúlyt helyez a tudati viszonyokra. a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte. hogy a gazdaságot és a társadalmat nem helyes elszakítva vizsgálni. Polányi Károly: a gazdaság a társadalomba beágyazódottan működik. kapitalizmus jövőéről írott munkája a vállalkozók osztályára helyezi a hangsúlyt. Ezek a tranzakciós költségek. Parsons és Smelser: gazdaságszociológiájában a gazdaság. Azért jósolta meg a kapitalizmus átmenetét a szocializmusba. intézményeket hoznak létre. Adam Smith: kimutatta: .95 13. Közgazdaságtan és szociológia viszonya: szociológia: magát az összes társadalmi jelenségek tudományaként definiálta. politika. amelyek szerint a gazdasági ügyleteket lebonyolítják. J. mert megsemmisítik a társadalom emberi és természetes szubsztanciáját. mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság. Pl. fekete gazdaság: informális gazdaság: többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenység. Ennek oka. Alapfogalmak: 1. vállalkozó kedve csökken. 2. mert összehozza a termelési tényezők új kombinációit és a fejlődéshez újítások szükségesek. termelési viszonyok a forradalmak útján változnak. második. Max Weber: (Gazdaság és társadalom c.szabad verseny a társadalom egésze és minden tagja számára optimális végeredményhez vezet .Schumpeter: konjuktúraciklus és gazdasági fejlődés elmélete. szolgáltatások költségei a felhasznált termelési tényezőkön kívül a gazdasági ügyletek létrehozásának és érvényesítésének költségeit is tartalmazza. fejezet: Gazdaság A társadalom életének legfontosabb területe a gazdálkodás. Nem tisztázott a közgazdaságtan és a szociológia viszonya. szürke.milyen intézmények szükségesek ilyen piaci eredményekhez Marx: gazdaság és társadalom fejlődését. A gazdasági fejlődés mozgatóereje ez a réteg. de növelik a társadalom jólétét. A piaci rendszer és a kapitalizmus szerinte veszélyeztetve van.: háztáji kertekben előállított mezőgazdasági termékek . mert a vállalkozói osztály az egyre ellenségesebbé váló társadalmi környezet miatt háttérbe szorul.

értékekkel 2. tagjaitól.piac 3. bűnözés jellegű haszonszerző tevékenység 3. hogy megfeleljen a társadalom normáinak b) Adam Smith: homo oeconomicus modell. és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák.: JATE intézmény: emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese. tagjainak jólétét növeli fekete gazdaság: jólétet nem növelő.önzés . Elméletek: 1. könyve).elkötelezettség S. Szervezet. de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem teljesen legális.redisztribúció (termékek kp-i begyűjtése és elosztása) . bürokrácia szervezet: a társadalom tagjainak többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja. egyetlen célja.oeconomicus emberkép = nem kívánja hasznát olyan cselekvéssel növelni. esettanulmányok. normákat követő viselkedés leírása . munkájában ez már nem jellemző c) Max Weber: cselekvés mindkét motívumát figyelembe vette: . 17 évvel később A nemzetek gazdasága c. amelyek nem kifejezetten tiltottak. játékelméleti modellek. milyen viselkedést várnak el a társ.96 második gazdaság: a magyarországi szocialista társadalmi rendszerben azok a többnyire kisméretű tevékenységek. és amelyek a társadalom jólétét növelték szürke gazdaság: gazdasági tevékenységek. deduktív módszerek. amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik Módszerek: Nincs kialakult módszertan.célracionális viselkedés = homo oeconomicus . amely a szűkös erőforrásokat racionálisan osztja el . intézmény. A gazdasági élet szereplőinek motivációi a) Ezen a területen nyilvánul meg leghatározottabban a homo oeconomicus és a homo sociologicus: homo oeconomicus: teljes mértékben individualista. kifejezetten illegális. amelyek előírják. survey-módszer. nyugdíjasok. amelyek ellentétben állanak a normákkal. a társ. Gazdasági mechanizmusok: Polányi Károly: gazdasági mechanizmusok: . Lindenberg: homo socio.értékracionális viselkedés = értékek megvalósítani kívánó.tradicionális viselkedés = hagyományos normákat kövező viselkedés d) ízlések és preferenciák alakulásának vizsgálata: közgazdaságtanban eleve adottnak véltek (de gustibus non est disputandum) Sen: háromféle indíték az emberek viselkedésében: . Pl: egyetem bürokrácia: olyan szervezet. amelyeket többnyire a főmunkahelyen töltött idő után végezetek. csak a saját hasznát keresi homo sociologicus: közösségi ember. amelyet a konkrét cél megvalósítására hoztak létre.szimpátia . ajándékok) . más inaktív személyek végezetek jövedelmük kiegészítése céljából. minden más társadalmi jelenségnél használható vizsgálati módszereket használják. vagy amelyeket háztartásbeliek.reciprocitás (kölcsönös adományok. Pl. Vita a szocialista gazdaságról: (vita a szovjet forradalom után kezdődött) Mises: központi tervezés esetén lehetetlen a racionális gazdálkodás Lange: elképzelhető olyan kp-i terv. eleinte az erkölcsre helyezte a hangsúlyt (Az erkölcsi értelmek elmélete c.

4. munka szakismereten alapuló munkamegosztás szerint szerveződik 2. amíg egypártrendszerű diktatúra van. nem lehet áttérni racionálisabb gazdálkodású piacra. annál nagyobb a vezető tekintélye) 2. Tanácsadók: munkások hozzá fordulhatnak a problémáikkal . pedig a fejlett társ. Bürokratikus szervezetek Weber fogalmazta meg sajátosságait: 1. mert a termelőeszközök állami tul-ban vannak és ezt nem lehet megszűntetni. hanem attól. oligarchizálódási tendencia 5. szocialista működőképes. pontos szabályok szerint történik az előrelépés 4. a munkaerőben. Menedzserek forradalma: nagyvállalatok. hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában. fontosak a munkacsoportokon belüli emberi kapcsolatok. nem képes ezek nélkül működni Nemzetközi tendenciák 1. hogy minél kevesebb felesleges munkaelem. céljuk a profitmaximalizálás helyett a vállalat növelése. de önmaga társ-i bázisát aláássa. kiemelkedik szegényes állapotából. ha úgy érzik odafigyelnek rájuk). bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak 7. ezért meg fog szűnni. szolgasághoz Kornai János: szoc-ista tervgazdálkodásban hiány van a lakosság által megvásárolható áruk piacán. hogy mások bitokolják-e) 2. Tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzata: Taylor: tudományos munkaszervezés módszere: ember és a gép együttesét úgy kell kialakítani. kevesebb legyen a munkatevékenységek közötti üres idő. amíg nem tud megfelelni a feladatnak 3. Gazdasági fejlődés társadalmi korlátai Hirsch: társ-i tényezői pl: 1. ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik 5. ezért merevek ezek a szervezetek munkásönkormányzatok: ezek ellensúlyozására hozták létre 6. hogy minél könnyebb legyen kezelni: szalagszerű termelés Mayo: emberi kapcsolatokra (human relations) épít: a termelékenység nem a tárgyi munkakörülményektől és a munkaszervezéstől függ. egyre több jószág válik pozícionális jószággá (olyan jószág. ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek 6. ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek Hátrányai: 1. egyértelmű uralmi hierarchia 3. de aláássa a demokráciát és ez lassítja a fejlődést von Hayek: központosított tervgazdálkodás gazdaságilag működésképtelen és elvezet a diktatúrához. előléptetési szabályok ahhoz vezetnek. ezáltal megváltozott a kapitalizmus mechanizmusa. társ. részvénytársaságok tényleges vezetője a menedzserek. egyre inkább vásárlás útján kíván mindenhez hozzájutni) ez lerontja az élet sok elemének értékét 3. profitmaximalizálás háttérbe szorít minden más normát. hogyan érzik magukat a munkások a munkahelyen (sokat számit. 5. gazdasági fejlődéssel együtt jár a kommercializálódás (mindent meg lehet vásárolni. ők hozzák a döntéseket. amelynek haszna nem vagy nemcsak önmagában van. növekedésre törekszik (minél több beosztott van. Gépeket úgy kell kialakítani. hanem attól is függ. mert ezekben alakulnak ki a munkavégzésre vonatkozó normák. eredeti célok helyett saját bürokratikus céljait követi 4. és mozdulat legyen.97 Schumpeter: kapitalizmus nagyon sikeres rendszer gazdasági szempontból. beruházásokra felhasználható tőkében.

egyrészt a munka megszervezésétől. másrészt a munkások anyagi ösztönzésétől függ. mennyire voltak lazák. de megakadályozhatná a folyamatot az önálló munkacsoportok létrehozása (humanizálás). Az ipari munkás elidegenedése fokozódik. munkásönkormányzatok működése ellentmondó 4. Normákat évről évre emelték. függetlenül attól . hazai és vendégmunkások. Automatizálás felveti a tömeges munkanélküliséget.ténylegesen lelkesítő propaganda és kényszer nem volt képes a munka termelékenységét a kellő szintre emelni Héthy Lajos és Makó Csaba: kimutatták. vezetők és a munkások közötti harcban nagy szerepe volt a munkások informális csoportjának: . ilyen pl. hogy a vállalati vezetőknek. hanem egy teljes munkacsoport. munkások nagy része taktikázni kezdett. A fokozódó gépesítés ezt a funkciót veszi el. örömet szerez. vagy szélsőséges irányzatok támogatásához b) második vh alatt és után: a keynesi gazdaságpolitika és a beveridge-i szociálpolitika látszólag megoldotta a tömeges munkanélküliség problémáját c) 1980-as években: újra megnőtt a munkanélküliség.és munkaszociológiai vizsgálatok: . kreatívabb. annak tagjai saját maguk osztják szét és tervezik meg a munkát. A szocialista társadalom helyett önmagának szolgáltató (self service) v. ez különféle deviáns viselkedéshez vezet. az autonóm munkacsoport .kihasználni a munkaerőhiányt és munkahely változtatásokkal több bérhez jutni . hanem értelmet ad az ember életének. mert nem látja a munkás a munkája eredményét. ami életük célja és ezzel az önbecsülésüket.98 2. ez bevált. hogy a munkásosztály egyik része magas béreket ér el és nem fenyegeti a munkanélküliség. gyengébb pozícióban van a vezetéssel szemben. mérnököknek és közgazdászoknak az a korábbi elképzelése. Üzem. itt sokkal intenzívebben dolgoznak.szakképzetlen és rövid ideje dolgozik a gyárban. Gépesítés és automatizálás: Friedmann: munka nemcsak jövedelmet biztosít (instrumentális szerep).kulcsmunkások: legszakképzettebbek. mikroelektronika is ezt jelenti csak a szellemi munka területén 3. jellemzőit . támogatásuk súlyos problémát jelent 6. A felmorzsolt munka (travail en miettes) semmilyen örömöt nem szerez. magasabb béreket és egyéb előnyöket tudnak kiharcolni: érdemes tartósan a vállalatnál maradniuk .feladatot nem az egyes munkások kapják. vagyis teljesítményét időnként visszatartotta. Autonóm munkacsoportok és a munkás-önigazgatás: Az ipari munkások elégedetlensége csökken bizonyos munkaszervezési formák bevezetésével. önmagát kiszolgáló társadalom lesz Magyarországi helyzet: 1. mint a hivatalos gazdaságban Gershuny: fejlett országokban egyre drágábbá válnak bizonyosfajta szolgáltatások (pl lakások karbantartása) ezért. Munkanélküliség: a) nagy világgazdasági válság: munkanélküliek családjai is nehéz helyzetbe kerületek. hogy az üzemek munka teljesítménye. stratégiájuk. nem felel meg a valóságnak. A második munkaerőpiac megkönnyíti a vállalatoknak a rugalmas foglalkoztatás politika megvalósítását 5. Informális gazdaság: De Soto: informális gazdaság sokkal hatékonyabb. ők ismerik a legjobban az üzemet. tevékenységek eltűnnek a piacról és visszakerülnek a háztartások tevékenységi körébe. munkanélkülivé vált emberek elvesztik azt a tevékenységet. rendszeresen teljes munkaidősök és részmunkaidősök.hivatalos ideológiák eltitkolták a magyar gazd. Ezek következménye. a munkanormák feszes voltától. Munkaerőpiacok: A munkaerőpiacok működése szegmentált: külön van a férfiaké és nőké. másik része foglalkoztatottsága bizonytalan és csak alacsonyabb béreket képes elérni.

Privatizáció: . hogy bekapcsolódhassanak a második gazdaságba . hogy azonnal munkába lépjen . de aktívan keres állást.amerikai és magyar üzemek: munka intenzitása mind kettőben hasonló.Szelényi Iván: második gazdaságban azok a személyek a legsikeresebbek. amelyek hatalmi pozíciójuk következtében képesek voltak a gazdaság több területéről a maguk számára jövedelmeket elszívni és a piaci viszonyok kialakulását akadályozni 3.rendszerváltás után kapitalista rsz-t akartak teremteni.nemzetközi def: elmúlt hónapban egyáltalán nem végzett kereső munkát. hanem olyan keverék vagy rekombináns tulajdoni formák.eredeti célját alig érte el.arány magasabb a fiatalok. de bérük bizonytalan 2.Stark: szerint a kormányzat célja a magas szakképzettségű munkásoknak lehetőséget adni. roma etnikumhoz tartozók között . Új gazdasági elit és a magánvállalkozók: .nagyobb csoporttok.új vezetők nehezen törtek be .munkahellyel és rendszeres keresettel rendelkezők körében a szegénység általi veszélyeztetettség kisebb . Munkanélküliség: .magyar: előzö hónapban 15 vagy annál kevesebb napon keresztül végzett kereső munkát. készen áll.második gazd-hoz hasonló jelenség . ezért vállalat célja nem a profitmaximalizálást. hogy a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiterjedése után kikből jön létre polgárság: nem bizonyított 6.kormányzat hozta létre. községi lakosok.99 Megállapították. Válalati gazdasági munkaközösségek (vgmk): . hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozíció Szalai Erzsébet: 1960-as években létrejöttek olyan nagyvállalatok. Vállalatok és a kormány közötti alku: puha költségvetés fogalma: Kornai János vezette be ezt a fogalmat. családi hagyományok. hogy az alsó vezetők kiválasztása nem a teljesítményük alapján történik. amelyekben az állam és a magántulajdon egyaránt szerepet játszik 5. akiknek családja a mezőgazdaság kollektivizálása előtt legalább közepes nagyságú gazdasággal rendelkezett.egyben autonóm munkacsoportok is voltak .fokozta a munkások közötti differencializálódást . ezért állami vállalatokat privatizálni kezdték . különbség magyar munkások munkahelye ugyan biztonságban volt. hanem politikai megbízhatóság alapján . alacsony iskolai végzettségűek.megszűntették a kisvállalkozások működésének korlátait -Stark: nem tisztán magántulajdonban lévő vállalatok jönnek létre. az önálló gazdálkodás családi kultúrája lényeges tényező abban. mert nagy része kis létszámmal működött 4. hogy segítsék a vállalatok alkalmazkodását a piaci viszonyokhoz . mert a vállalt mindig tud pénzt kérni az államtól. vállalatok pénzbevétele nem szab kemény korlátokat a kiadásoknak a szocialista rsz-ben.ezek kisebb. és aki munkát keres . akik szerződést kötöttek a vállalatokkal bizonyos munkafeladatok elvégzésére .

bátor. amelynek keretében a hatalmat birtokló személynek módja van arra. fegyveres testületekkel terrorizálja a társ-at autoritárius rsz: diktatórikus rsz. akiknek joguk van állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni. jó vagy igazságos ember. és az utasítást végre kell hajtani tradicionális uralom: hatalomnak alávetettek azért fogadják el legitimként a hatalmat birtokló személy hatalmát. amely pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszer kormányzat: azokból az egyénekből áll. hatalmat intézményes keretek között gyakorolják 4. állampolgárok magánéletébe is beleszól. hogy alattvalóit vezesse racionáli-legális uralom: uralkodó az adott társ-ban elfogadott alkotmányjogi szabályok szerint kerül hatalomra demokrácia: 1. tagjai erőszak nélkül leválthatják az uralmon lévőket. fejezet: Állam. Dahl: poliarcha = képviseleti demokrácia. akika döntéshozatalban részt vesznek totalitárius rsz: diktatórikus pol-i rsz. ezeket a pozíciókat megtartsák. különbség az állam és a kormány között. hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak. vagyis választások útján kerülnek hatalomra. nem tűri a nyílt pol-i ellenzéki tevékenységet. ha többség nincs megelégedve vele 2. Popper: demokratikus pol-i sz. politika Alapfogalmak állam: Weber szerint az a politikai intézmény. nem tűri az ellenzéket. a hatalom megtartása . ideológiájával ellentétes gondolatokat nem tűr el.100 14. hogy a hatalmának alávetett személyeket rábírja. hogy a kormánypárti és az ellenzéki szerep a pártok között időnként felcserélődik 3. ill. ha a társ. tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége. vagyis hatalomhoz jussanak. totalitárius rsz-től nem választja el éles határ párt: szervezett csoportok. pártok és a nyomást kifejtő csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a döntéseket. hogy szándékának megfelelően viselkedjen uralom: vagyis legitim hatalom. hogy szolgálniuk kell a hatalmat. az alattvalóknak meggyőződése. hogy az uralkodó annyira bölcs. amelyeknek kifejezett céljuk a pol-i hatalomra jutás. egypártrsz-t vezet be. ha a hatalomnak alávetettek elfogadják azt a szándékot. Smelser: döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján. állampolgárok magánéletétől tartózkodik. hogy ennek alapján teljesen jogosult arra. Dahrendorf: dem-hoz hozzátartozik. illetve a hatalmat megtartsák hatalom: olyan viszony. vagy ezeket a döntéseket befolyásolhassák. mert az a hagyományokon alapul karizmatikus uralom: legitimitás alapja az uralkodó személyisége. ahol az állampolgárok képviselőket választanak. Kormányzat. hogy az állam tartósan fennmarad politika: társ.

normák elvesztése e) pszichológiai magyarázat: (Fromm) megnövekedett individualizmus az emberek egy részének súlyos lelki problémát okoz Demokráciák számának változása: demokratikus rsz-ű országok száma nő. pl: munkahely változtatás.ide kapcsolódik a jóléti állam fogalma: olyan állam. meg: 1. Offe: állam túl sok jóléti feladatot vállal magára. forradalmi hatalmi elit a parasztság segítségével összetöri a korábbi társ. pl: lobby mozgalom: kevéssé szervezett pol-i társulás. hogy egy nemzetnek minden tagja legyen az állam alattvalója. szociális jogok. kritika: elégedetlen személy kinyilvánítja a véleményét. gazd. 3. érdekében csökkenek a jóléti juttatások nemzetállam eszméje: az a cél. 2.101 nyomást kifejtő csoportok: (pressure group) szervezett csoport. kivonulás: elégedetlen személy egyszerűen elhagyja a közösséget. két vh. ezért mozgósítani próbálják a társ. közötti időszak . nemcsak a saját hasznukért T. alapvető megváltoztatása. amelynek működésével elégedetlen. ami politikai válságot idézhet elő. ami a legitimáció csökkenéséhez vezet. célja a pol-i döntések befolyásolása.H. célja társ. nagy részét Hirschman: polgárok pol-i döntéseket befolyásoló eszközei: 1. csökkennek az állami juttatások. 3. nem függnek az államtól. alapvetőnek tartott problémáinak megoldás. hogy demokratikusan modernizáljon (két változat: földbirtokosok egyezséget kötnek az ipari és kereskedelmi tőkésekkel. társ.i szerkezetet. ezért lelassul a gazd-i fejlődés. Kína) d) tömegtársadalom következménye: atomizálódás. nemzet. saját érdekeinek megfelelően. amely a jóléti juttatások széles körét biztosítja az állampolgárai számára Elméletek: állam és a kormányzat funkciója: a) uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki (marxista felfogás) b) független a gazdaság uralkodó osztályától pluralista elmélet: sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alakul ki a végső döntést elit elmélet: szűk elit hozza a döntéseket késő kapitalista állam legitimációs válságának elmélete: Habermas.. minden polgár legyen az államalkotó nemzet tagja: erőszak árán is a fennhatósága alá vonja az állam minden polgárát Smelser: ország. jobbító felszólalás civiltársadalom: társ. 2.Marshall: három állampolgári jogot kül.pl: No. szükséges bizonyos érzelmi kötődésre a pol-i rsz iránt Totalizmuselméletek: mi vezet a kialakulásukhoz a) súlyos gazdasági válság b) nemzeti kudarc. állampolgárok részt vesznek a közügyekben. polgári jogok.pl: SZU.és megaláztatás-élmény c) megkésett modernizáció (Moore): polgárság nem volt elég erős. politikai jogok. kultúra nem esnek mindig azonos egységekre állampolgári kultúra: érvényesíthessék érdekeiket. autonóm szervezetei.

ami közvetve a munkanélküliség irányába hat.kivételes eset. nehezen finanszírozható . tagjai felelősek a sorsok alakulásáért. 2. ennek ellenére jóléti juttatások GDP-n belüli részét alig csökkentették Magyarországi helyzet . mert nemcsak a jelenlegi rendszer megítélése volt kedvezőtlenebb a rszváltás előttinél. munkaadók által fizetett adók a vállalatok versenyképességét rontják. Az adók ellen a lakosság egy része tiltakozik. hanem lelki természetűek. hogy a magasztos célokat nem lehet tökéletesen megvalósítani. a párthoz való kötődés csökken.jelentéktelen kisebbség megfertőződött a totalitárius eszmékkel és hajlandó ezeket az eszméket valló pártokat támogatni . az érdek.társadalom tagjai nincsenek igazán tisztában ezeknek a kiadásoknak adóárával .közvélemény a jóléti juttatásokról: jóléti szolgáltatások korlátozása: 1.és nyomást gyakoroló csoportok befolyásolják a hatalmat jóléti juttatások kiépítése: adók növelése miatt költségvetési bevételek nőnek.102 pártok támogatottsága: hagyományos politikai pártok támogatottsága csökken. hanem a szocialista politikai rsz-t is valamivel pozitívabban értékelték. ezek nemcsak anyagi. mint a jelenlegit . Hirschman szerint minden téren az öröm maximalizálására törekszünk. ami kiábrándulás ciklusokat hoz létre helyi hatalmi viszonyok: elitek. szociális kiadások aránya a GDP-n és az állami költségvetésen belül nagyon megnőtt. ezért az állami újraelosztás minél kisebb számú állampolgárnak nyújtsonjuttatásokat. dinoszauruszhoz hasonlítanak a pártok. nyugati társadalmakban az 1980-as években megerősödött neoliberális felfogás szerint a társ. ezért csalódást okoz.

103

15. fejezet Életmód
Életmód: A mindennapi tevékenységek rendszere, konkrétabban az, hogy a társadalom tagjai mindennapi életükben milyen tevékenységeket (munka, művelődés, társas együttlét, fogyasztás, stb.) végeznek, ezekre átlagosan mennyi időt fordítanak, hol végzik ezeket a tevékenységeket (otthon, munkahelyen stb.), kik vesznek részt ezekben, miért végzik ezeket, s mit jelentenek azok a számukra. Az életmódról az időmérleg-felvételek adják az alapvető adatokat, finomabb vizsgálatok szükségesek azonban a különböző tevékenységek tartalmának, jelentőségének, hatásának feltárásához. Életstílus: Az életmóddal rokon fogalom. Az egyénnek szabadon beosztható idejében töltött tevékenységeit, az ezekben a tevékenységekben megnyilvánuló preferenciákat, ízlést öleli fel. Életvitel: Az életmóddal rokon, azzal majdnem azonos értelmű fogalom. A Max Weber műveiben szereplő „Lebenweise” kifejezés magyar fordítása. Életvilág: A fenomenológiai szociológiában használt fogalom. A mindennapi élet azon elemeit jelenti, amelyeket a társadalomban élő személy adottnak vesz: az embertársakat, azoknak a mienkhez hasonló tudatát, a velük való kapcsolatok létesítésének lehetőségeit, a környezet tárgyait. Az egyénnek a társadalomban való eligazodását, tevékenységét segíti az, hogy az életvilágát ismeri és adottnak veszi. Praxis: P. Bourdieu francia szociológus által használt fogalom. A mindennapi tevékenységeket és ezeknek a cselekvő számára való értelmét jelenti. Habitus: P. Bourdieu francia szociológus által használt fogalom. A mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető és következetes beállítódásokat, attitűdöket jelenti. A habitus kifejezi, hogy az egyén melyik társadalmi osztályhoz tartozik. Mintegy az osztályhoz való tartozás előfeltétele az osztályban elfogadott habitus. MÓDSZEREK: I. Időmérleg Az időmérleg felvétel Szalai Sándor nevéhez fűződik. Egy olyan adatfelvételről van szó, amelyben a megkérdezett személyek napi tevékenységét jegyzik fel, az adott nap 0. órájától a 24. órájáig, vagy ébredéstől elalvásig. Feljegyzik ezeknek a tevékenységeknek a helyszínét és a részt vevő személyeket. Ezekből az adatokból kiszámítható a társadalom egészének vagy egyes csoportjainak, rétegeinek átlagos napi időmérlege, tehát például az, hogy mennyi időt töltenek a főfoglalkozású munkával, olvasással stb., mennyi időt töltenek otthonukban, munkahelyükön, kikkel (házastárssal, gyermekkel, munkatársakkal, barátokkal) mennyi időt töltenek el együtt. Az időmérleg-felvételek adják meg az életmód kutatásához szükséges keretadatokat. Az időmérleg-adatfelvételek feldolgozásánál három alapvető mutatót szokás kiszámítani: 1. a napi 24 óra átlagos felosztása különféle tevékenységek és helyszínek, tartózkodási helyek közt, 2. az adott tevékenységben a kérdezettek közül naponta részt vevők aránya 3. azoknak átlagos ideje, akik az adott tevékenységben a vizsgált napon részt vettek. Három nagy összevont kategóriát különböztetnek meg: 1. a fiziológiai szükségleteket szolgáló tevékenységekkel töltött idő (alvás, étkezés, testi higiénia, öltözködés, passzív pihenés); 2. a társadalmilag kötött tevékenységekkel, tág értelemben vett munkával töltött idő (beleértve a háztartási munkát, bevásárlást, gyermeknevelést, tanulást és az ezekkel kapcsolatos közlekedést); 3. a szabadon megválasztható tevékenységek időtartama (kulturális tevékenységek, társas élet, testedzés stb.).

104

II. Háztartás-statisztika A fogyasztási szokások vizsgálatának módszere. Ennek keretében a statisztikai hivatalok nagyobb számú háztartásból arra kérnek fel személyeket, hogy hosszabb időn (1 év, 1 hónap) keresztül naplószerűen vezessék a háztartás összes jövedelmét és kiadását. Ez a háztartás-statisztika a forrása a fogyasztás összetételére vonatkozó ismereteinknek (a lakosság mennyi pénzt fordít élelmiszerre, kultúrára, közlekedésre, stb). Mindezek az adatok alapvetően szükségesek, hogy az életmódot, vagy legalábbis annak keretfeltételeit vizsgáljuk. Sem az időmérleg, sem a háztartási kiadások statisztikája nem ad árnyalt képet arról, hogy a különféle javak és szolgáltatások fogyasztása, a különféle tevékenységekkel eltöltött idő valójában mit jelen az egyén számára. Az árnyaltabb életmódvizsgálatokban sokkal részletesebben kérdezik a tevékenységek tartalmát, továbbá, hogy azok a megkérdezett számára mit jelentenek. Ilyen adatok alapján el lehet különíteni a különböző ízlésű embereket, és ezen keresztül meg lehet határozni a különböző habitustípusokat. III. Megfigyelés és élettörténet Az életmód, életstílus és különösen az életvilág kutatásában lényeges szerepet játszik a megfigyelés módszere, továbbá a kötetlen élettörténetek feljegyzése. A megfigyelésre példák E. Goffmann vizsgálatai a mindennapi élet szociálpszichológiájáról, arról, hogy hogyan viselkednek az emberek a mindennapi életben, hogyan próbálnak viselkedésükkel társaikra hatást gyakorolni. Az élettörténeti módszerre példa Lewis szegénységvizsgálata Mexikóban, ami igen közel áll a néprajz és a kulturális antropológia kutatásainak egyes témáihoz és módszereihez. ELMÉLETEK: I. Az életmód szerepe Max Webernél Az életmód különbségei lényegesen differenciálják a társadalmakat, befolyásolják a társadalmi szerkezetet. Max Weber háromdimenziós szerkezeti modellje: 1. az életmód, 2. a megbecsülés, 3. a presztízs. II. A hivalkodó fogyasztás Thorstein Veblen szerint a gazdagoknak a társadalom nagy tömegeitől való elkülönülésében szintén nagy szerepet játszik az életmód és a fogyasztás. Ezt a gazdag osztályt „dologtalannak” (leisure, vagy szabadidős osztálynak) nevezte el, és azt hangsúlyozta, hogy tagjait a „hivalkodó fogyasztás” jellemzi, mert nagyon is meg akarják mutatni, hogy megengedhetik maguknak a fényűzést, hogy ezzel is kifejezésre juttassák, mennyivel fölötte állnak a dolgozó tömegeknek. III. Az időfelhasználás szociológiája A szabadidő szociológiája iránti elméleti érdeklődés az 1960 körül Nyugat-Európában és Amerikában elterjedt optimizmusból származott.

1.

J. Fourastié munkájában egy olyan jövőképet vázolt fel, amelyben a társadalom tagjai heti 30 órát töltenek kereső munkával. A nagy kérdés az, hogy hogyan fogják az így megnövekedett szabadidőt felhasználni, eltölteni. Fourastié ugyan felhívta a figyelmet az ebből adódó

105

2. 3. 4.

problémákra, de igen optimista jövőképet vázolt, hatalmas kulturális, tudományos fejlődésre számított. Gershuny szerint az ipari társadalom után nemcsak a szolgáltatási társadalom következik, hanem az önmagunkat kiszolgáló társadalom is, amelyben egyre több szolgáltatási munkát a háztartások tagjai maguk végeznek el. Pahl munkanélküliek és szegények körében vizsgálta a különféle alkalmi munkák, a kistermelés, a kölcsönös munkasegítség jelentőségét a gazdasági problémák enyhítésében. Zapf a jólét „termelésének” új elméletét fogalmazta meg, amely szerint abban részt vesznek a piacok, az állami intézmények, a háztartások és végül a társadalom tagjainak egyesületei.

IV. Munkáséletmód és a szegénység kultúrája Az időmérleg-vizsgálatoknak az időfelhasználásra, annak társadalmi különbségeire koncentráló elemzései mellett megerősödött az életmód és a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely közötti összefüggés vizsgálata, amelyben több kérdés merült fel: 1. Van-e a munkásosztálynak sajátságos munkáséletmódja (R. Hoggart vizsgált alaposabban)? 2. Elpolgárosodik-e a fejlett országokban viszonylagosan magas jövedelmű és ezért jólétben élő munkásosztály? J. H. Goldthorpe és D. Lockwood nevéhez kapcsolódik a vizsgálat, akik az életmód egyes elemeire kérdeztek rá. Azt találták, hogy az említett modern szakmunkások magas keresetük és életszínvonaluk mellett is megtartják a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód számos jellemzőit, tehát nem polgárosodnak el. A vita azonban máig nem dőlt el, megállapításaikat sokan kétségbe vonták. Oscar Lewis a szegénység szociológiájával kapcsolatosan a mexikói szegény családok, pontosabban egy kiválasztott család életmódját vizsgálta. Azt bizonyította, hogy ennek a rétegnek egészen speciális életmódja van. Ezt nevezte a „szegénység kultúrájának”. Az ilyen életmód a réteg társadalmi felemelkedésének döntő akadálya, tehát a szegénység újratermelődésében lényeges szerepet játszik. V. Praxis és habitus Bourdieu-nél P. Bourdieu az életmóddal kapcsolatos fogalmakat használta fel az osztályok közötti különbségek feltárására. Szerinte a társadalmi hierarchiában magasabb helyzetű osztály különleges életmódjával, különleges szabadidős tevékenységeivel és ízléssel önmagát definiálja és különíti el más osztályoktól. Azzal, hogy milyen sportot űz, milyen zeneszerzőket kedvel, hogyan rendezi be lakását, mit eszik, hogyan öltözködik, milyen kozmetikumokat használ stb., önmagát definiálja, így az egyes ember egy-egy társadalmi osztályhoz, réteghez való tartozását juttatja kifejezésre. A mindennapi életmódnak ezeket az elemeit a praxis fogalmába foglalja össze. A praxis, vagyis a mindennapi gyakorlat- és ízlésválasztások hátterében áll az egész társadalmi élettel és kultúrával szembeni következetes attitűd, amelyet habitusnak nevez. Ez a habitus jellemzi és egyben definiálja a társadalmi osztályokat. Az életmód tehát Bourdieu szerint meg is határozza, hogy az egyén milyen társadalmi osztályhoz tartozik, mintegy kialakítja, definiálja is a struktúrát. Ennek következtében Bourdieu nemcsak a hagyományos társadalmi osztályokat különbözteti meg, hanem azokon belül az életmód alapján definiált osztályokat is. Az uralkodó osztályon belül megkülönbözteti a tőkéseket és a magyar szociológiai nyelvben értelmiségnek nevezett csoportot. Bourdieu kifejezetten hangsúlyozza az ízlések és a habitus divatszerű változását, ezek a változások azonban többé-kevésbé egyidejűleg következnek be egy-egy társadalmi osztályban. VI. Társadalmi miliők Hradil az osztályok és rétegek helyett az életmód és az azt befolyásoló értékek alapján javasol a társadalmi struktúrán belül megkülönböztetni „társadalmi miliőket”.

III. Fuchs a Hogyan élünk című könyvében nagyrészt statisztikai adatok alapján és a gazdasági lehetőségek. Ezekben Magyarországon lényeges szerepe volt a második gazdaságban végzett jövedelemkiegészítő tevékenységekkel töltött munkaidőnek. Ezek a társadalmi miliők természetesen változnak az idők folyamán. hedonista miliő 8. A lakosság növekvő része igyekszik úgy alakítani szabadidejét. szocialista országok és egy fejlődő ország Peru). hanem abban is. jövedelmek figyelembevételével vizsgálta. A szabadidő növekedése Az időmérleg-adatfelvételek kimutatták. hogy lassan nő a szabadidő mennyisége. hogy az egészségének fenntartását elősegítő tevékenységekre több időt fordít. feltörekvő miliő 6. több időt tölt szabad levegőn. A háztartási munka tendenciáját két ellentétes tényező befolyásolja: Mindent egybevetve a legtöbb fejlett országban nő a szabadidő. Ez az iparitársadalom-elméletet látszott igazolni. fiatalok. többet sportol. fiatal és idős felnőttek. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK I.és értékvizsgálat fő megállapítása. ehhez képest a szabadidő és barátok fontossága csökken. Egy lényeges különbség mégis mutatkozott a fejlett kapitalista és a szocialista társadalmak között: a szocialista társadalmakban különösen hosszú a munkával töltött vagy társadalmilag lekötött idő. valamint az idősek. Egyéb vizsgálatok 1. 3. . Ez nemcsak abban nyilvánul meg. hogy munkaidején kívül milyen életstílust valósít meg. amelyeknek pedig állítólag a szocialista életmódot jellemezniük kellett volna. hogy a munka és a család változatlanul központi szerepet játszik az osztrákok életében. Az osztrák életmód. 4. Mindennek következtében a szocialista társadalom tagjai többségének igen kevés szabadideje maradt azokra a tevékenységekre –a magas szintű és aktív művelődésre. hogyan élnek az amerikai csecsemők. kispolgári miliő 3. hagyományos munkásmiliő 4. A megnövekedett szabadidő és a megnövekedett jövedelem együttes hatásának következménye a belföldi és külföldi turizmusra fordított idő növekedése. magas konzervatív miliő 2. a közösségi életre-. II. hogy az egyes ember eldöntheti. 2. 2. hogy egy adott napon szabadidejét mivel tölti. hátrányos helyzetű hagyományos munkásmiliő 5. társadalmi felemelkedésre orientált. Az emberek a megnövekedett szabadidő nagy részét ugyanis televízióműsorok nézésére fordítják. alternatív-baloldali miliő. hogy az iparosodás mindháromfajta vizsgált társadalomban sok hasonlóságot hozott létre az életmódban. V. 1.106 1980 körüli vizsgálatában a nyugatnémet társadalomban 8 miliőt különböztet meg: 1. Időmérleg vizsgálatok Az első nemzetközi időmérleg-vizsgálat 12 országra terjedt ki (közöttük kapitalista. Az eredményből kitűnt. technokrata-liberális miliő 7. és ezzel nő a különféle életmódminták közötti választás lehetősége. gyermekek. A szabadidő növekedése azonban nem szükségképpen jár együtt annak változatos és igényes felhasználásával.

Időmérleg-vizsgálatok A magyar társadalom életmódja sok hasonlóságot mutat a többi fejlett társadaloméval. hogy a munka intenzitása esetleg nem volt különösen nagy. ezeknek aránya a két országrészben meglehetősen eltérő volt. A tartós fogyasztási eszközök szerelése. . Ennek épp az ellenkezőjét mutatják a szociológiai adatfelvételek. karbantartása (ezen belül a személygépkocsikarbantartással kapcsolatos munkák). Jövedelemkiegészítő munkák Más országokhoz viszonyítva a hosszú kötött időnek leginkább az volt az oka. 1. többékevésbé szabadon beosztható ideje viszonylag rövid volt. Ezeknél a lakásépítéseknél minden segédmunkát és lehetőleg minél több szakmunkát kölcsönös munkacsere formájában. Ebben szerepet játszott. Az időmérleg-vizsgálatok két további olyan munkatevékenységről adnak információkat. melynek két tengelye: a különböző kultúrákhoz való viszony és az otthon ülés. hogy az 1968 körüli gazdasági reformok kifejezetten ösztönözték a mezőgazdasági kistermelést. A jövedelemkiegészítő tevékenységek további elterjedése annak is következménye volt. ezeknek együttes időtartama kivételesen hosszú volt. A felnőtt nők a létfenntartással és a népesség (és munkaerő) reprodukciójával kapcsolatos munkaterhekből nagyobb részt vállaltak. hogy a magyar társadalom tagjainak nagy többsége a munkahelyen végzett munkát követően különféle munkákkal próbált kiegészítő jövedelemhez jutni. Lakásépítés és –karbantartás. hogy az ingázó aktív keresők aránya igen magas volt. II. hogy legalábbis a munkahelyek nagy részén igen aktív munka folyt.) után fennmaradó. naponta több mint átlagosan egy óra. 2. amelyek ugyan nem eredményeztek pénzbeli jövedelmet. Leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés volt. hogy a társadalom nagy része az ilyen kiegészítő jövedelmekre való törekvéssel próbálta az 1978 óta tartó reálbércsökkenés következményeit kivédeni. Meglehetősen lényeges különbséget találtak. A munkával kapcsolatos közlekedés időtartama is viszonylag hosszú volt. El kell vetni minden olyan feltételezést. Kilenc életmód. 1. 3. javítása. másrészt vannak a magyar társadalom életmódjának bizonyos különleges sajátosságai. 3.és értékorientációs típust különböztettek meg. stb. vagyis társadalmilag kötött tevékenységek. Az eddig elmondottak együttesen azt eredményezték. hogy a társadalom tagjai általában „lógtak” vagy „lusták” voltak. MAGYARORSZÁGI HELYZET I. illetve az otthonon kívüli szabadidő eltöltés volt. Erről az időmérleg-vizsgálatok nem tudtak információkat adni. étkezés. emellet az ingázás körülményei is kedvezőtlenek voltak. A típusokat kétdimenziós koordináta-rendszerben helyezték el. 2. pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül végeznek. más vizsgálatok azonban arra engednek következtetni.107 Németországban legújabban háztartáspanel-adatfelvételek alapján hasonlították össze a hajdani nyugatnémetek és keletnémetek életmódját. 3. hogy a magyar társadalom tagjainak a munkatevékenységek és fiziológiai szükségletek (alvás. amelyek az utolsó négy évtized magyarországi gazdasági és társadalmi viszonyaival függnek össze. Ezzel az időmérlegeken alapuló megállapítással szemben fel lehet vetni. de lényegesen hozzájárulnak a családok életszínvonalának emeléséhez. A mezőgazdasági kistermelés elterjedésének egyik oka az volt. A magyar társadalom nagy többségének életmódja az 1970-es és 1980-as évekre vonatkozóan: az emberek Magyarországon igen sokat dolgoztak. azaz sok időt foglaltak le a különféle munkajellegű.

átmentek az első gazdaságba. Az olvasásra. Újabb tendenciák Az 1993. A szabadidőnek ezt a viszonylagos „elszegényedését” különféleképpen értékelhetjük. s ez az egészségi állapot . feltehetően a személygépkocsik számának növekedésével összefüggésben. hogy azoknak egy része. 6.Negatív művelődési hatásai viszont az olvasás háttérbe szorulása és a társas-közösségi kapcsolatok ritkábbá válása. kulturális intézmények (mozi. Kissé nőtt a testedzésre. 3. pihenés). a foglalkoztatott népesség jelentős részének nyugdíjba vonulása és egy másik részének egyszerűen a háztartásba való visszavonulása. Visszaesett az építési munkára –házépítésre és házkarbantartásra. III. ilyen típusú munkájuk a főfoglalkozásukká vált.A másik lehetséges ok. Lényegesen megnőtt a szabadon végzett tevékenységekre fordítható idő. 4. . . az ott töltött átlagos idő megrövidülése nem vezetett az egyéb jövedelemkiegészítő munkatevékenységek idejének növekedéséhez. Ezeket a rendszerváltozás után helyesebb „második gazdaság” helyett „informális gazdaságnak” nevezni. táplálkozás.Ennek egyik oka az. a szabad levegőn való mozgásra. Lecsökkent a mezőgazdasági jövedelemkiegészítő tevékenységekre. 5. hogy a nem mezőgazdasági jövedelemkiegészítő tevékenységek feltételei kedvezőtlenebbekké váltak. testi higiénia. A főfoglalkozásban végzett munka idejének erőteljes csökkenése nemcsak a munkaidő rövidülésének és a szabadidő növekedésének nagy tendenciáját tükrözi.a munkanélküliség megjelenése és jelentős megnövekedése. Kissé nőtt viszont a szerelésre és javításra fordított idő. hanem ezen kívül a munkahellyel rendelkező népesség arányának erős csökkenését is. színház) látogatására fordított idő tovább csökkent. következésképpen erősen megnőtt a televíziónézésre fordított idő. 2. 1. évi időmérleg-felvétel kimutatott a rendszerváltással összefüggésben bekövetkezett lényeges változásokat is. hogy mindez összefüggött a fent leírt erősen munkacentrikus életmóddal: ennyi munka után alig marad energia az igényesebb kulturális tevékenységekre és társas kapcsolatokra. A munkatevékenységek által lekötött idő megrövidülése következtében kissé több időt fordítunk a fiziológiai szükségletekre (alvás. kisebbek a társadalmi rétegek közötti különbségek. 7. . A főmunkahelyek elvesztése.Egyrészt a televíziózás elterjedésének kétségtelenül pozitív hatása. Ennek a megnövekedett időnek azonban csak kis részét fordították olyan tevékenységekre. mivel a magánlakás-építés erősen csökkent. Továbbá kissé nőtt a gyermekekre fordított idő. . akik korábban a második gazdaságban végeztek ilyen munkát. a korábban háztájinak nevezett gazdálkodásra fordított idő is. . E csökkenés oka: . A nem mezőgazdasági informális gazdaság visszaesett. sétára fordított idő.fordított idő is.108 Ezzel párhuzamosan elterjedt a televízió.a foglalkoztatás ennél is nagyobb csökkenése. hogy a magyar társadalom kultúrája egységesebbé vált. Azt is látnunk kell azonban. amelyek az életmódot gazdagítják.

szokások (különórák.a szabadon beosztható időnek. ugyanakkor erősen megnőttek a rétegek közötti jövedelemkülönbségek. tárgyi környezet 5. A férfiak és nők életmódja közötti különbség A szabadon beosztható idő hossza és annak felhasználása társadalmi rétegenként erősen különbözik. ezért csökkentek a rétegek közötti kötött időkülönbségek. A társadalmi rétegek eltérő kötött idejének természetesen az a következménye.és hanglemezvásárlás) 7. hogy az 1970-es és 1980-as években nagymértékben eltérő az egyes rétegek tagjai által szabadon beosztható idő. háztartási . testedzésre. A hosszabb kötött idő nyilvánvalóan lényeges társadalmi hátrányokkal jár: . IV. karácsony. VI. szabadidős tevékenységek. ezért kevesebb a szabadidejük. Ezért is érthető. és ezekben a dimenziókban határozott meg minden egyes megkérdezett személy számára indexpontszámokat. fogyasztási szokások 2. járműtulajdon) 8. mint a háztartáson kívüli keretek között végzett kereső munkát. lakáskultúra (a lakás komfortossága.109 szempontjából kedvező változás. 1993-ra az alacsony jövedelmű rétegek jövedelemkiegészítő lehetőségei -a második gazdaság visszaszorulása miatt. ebben is nagyon lényegesen társadalmi egyenlőtlenség mutatkozik meg. ebéd. A kötött idő hossza és a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely közötti kapcsolat nagyon határozott és egyértelmű volt: a vezetők és értelmiségiek kötött ideje a legrövidebb volt. A megnövekedett szabadidő nagy részét azonban a televízió műsorainak nézése töltötte ki. A felsővezető és értelmiségi férfiak összes munkával lekötött ideje erősen megnőtt. intellektuális tevékenységek (televíziónézés. a társas kapcsolatok lehetőségeinek beszűkülését okozza. Ez elsősorban annak a következménye.erősen mérséklődött. testedzés. A társadalmi rétegek életmódjának különbségei Az 1970-es és 1980-as években a társadalmi rétegek közötti különbségek nagyok voltak. hogy az 1993. A nők társadalmilag kötött ideje jóval hosszabb a férfiakénál. . rekreáció (üdülés. lakásberendezés 3.és vacsoravendég) . hogy nagyon különbözik a művelődésre. a betanított és segédmunkás férfiaké viszont erősen lecsökkent. hogy a nők végzik a háztartási munka túlnyomó részét. egyszerűen pihenésre fordított idejük átlaga. ezzel összefüggésben a művelődés. kirándulás. második gazdaságbeli tevékenység 6. 1. telefon) 4. a mezőgazdasági fizikaiaké pedig a leghosszabb. olvasás. A korszerű közgazdaságtani felfogás szerint ugyanis a háztartási munkát ugyanúgy produktív munkának lehet tekinteni. társas kapcsolatokra. V.nagyobb kimerültséget eredményez. Életstíluscsoportok A társadalmi rétegződésről 1981-1982-ben végzett adatfelvétel (Kolosi Tamás-féle státuszcsoportok) során összegyűjtött adatok alapján Utasi Ágnes (1984) életstíluscsoportokat különített el a magyar társadalom felnőtt tagjai közt. születésnapok. Utasi az életstílusnak 9 dimenzióját definiálta. Összefoglalóan azt lehet mondani.évi időmérleg-felvétel számos eleme egy válságos állapotban lévő társadalom képét mutatja. 1993-ra a társadalmilag kötött idő különbségeinek képe némileg összezavarodott. könyv.

robotoló 10. Másrészt kitűnik az is. hogy az anyagi szempontból legkedvezőbb helyzetű „elit” és a magas szintű intellektuális érdeklődésű csoport elkülönült egymástól. családorientált 4. károsan befolyásolják. Az életmód nagyrészt spontán módon alakul. 2. hanem a szegény népesség életkörülményei és életmódja különültek el a társadalom többi részétől. A szegények és romák életmódja Két társadalmi csoport –amely egymást részben átfedi. Ezzel szemben Szakolczai Árpád (1982) a Hankiss Elemér vezette értékvizsgálatok keretében külön tanulmányozta az azon belül megkérdezett cigány etnikumúak értékválasztásait. szegény Az életstílusra vonatkozó adatok alapján kimutatható volt. elesett.életmódját különlegesen vizsgálták Magyarországon. emberi kapcsolatokban szegény. Az 1971-ben végzett első országos cigányvizsgálat alapján Kemény István (1976) arra a következtetésre jutott. és ne vezessünk be olyan politikákat. elmagányosodott 8. 3. Ezért mindenképpen törekedni kell arra. intellektuális orientáció 3. hogy mennyire változatos a cigány etnikum egyes alcsoportjainak helyzete és kultúrája. 1.110 9. a hierarchiában magasabb helyzetű rétegek mintáját követő 5. szegény volt. 4. hogy a cigányság jelentős részének életmódja is lényegesen eltér a magyar társadalom többségétől. Ez a vizsgálat némiképp hasonlított Lewis szegénységvizsgálatához Mexikóban. Fábián Katalin (1977) végezte az egyik ilyen szegénységvizsgálatot Budapest egyik külső kerületében. VII. az emberi kapcsolatok intenzitása Az ezekben a dimenziókban meghatározott pontszámok alapján az alábbi tíz életstíluscsoportot különböztette meg: 1. amelyek az életmódot súlyosan. ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem. elit 2. hogy az állami politikának hatása lehet az életmódra. A szociológiai vizsgálatok ezt nem bizonyítják ennyire egyértelműen. és azt találta. a lakásberendezés és tartós fogyasztási javak megszerzésére törekvő 6. Ezek a szegények és a romák vagy cigányok. mégis e réteg nagy többsége nem cigányokból állott. hogy nem a cigány népesség. hanem a hasonló helyzetű nem cigány népesség által legfontosabbnak tartott értékektől. a hátrányos helyzetét a második gazdaságban tett nagy erőfeszítésekkel kompenzáló 9. TÁRSADALOMPOLITIKA Az életmód társadalompolitikai befolyásolásával kapcsolatos alapvető kérdés. tárgyorientált. . Diósi Ágnes (1988) szociográfiája a magyarországi cigányokról sok egyéb információ mellett érzékelteti. és bár valóban ebbe a rétegbe tartozott a cigányság kétharmada. hogy különféle gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedéseknek az életmódra való hatását előre becsüljük. hogy azok különböztek nemcsak az átlagtól. hogy a magyar társadalom jelentős részének életére a második gazdaságban végzett nagy erőfeszítések és a mindennapi robot nyomta rá bélyegét. A közvélemény azt tartja. hogy lehet-e és szabade állami politikákkal az életmódot irányítani. továbbá hogy a magyar társadalom több mint egy tizede súlyosan elesett. emberi kapcsolatokban gazdag 7.

amelynek felhasználásáról maguk dönthetnek.111 A magyar társadalom mai életmódjának leglényegesebb sajátossága az igen hosszú munkával töltött idő. testedzésre. Ez elsősorban a jövedelemkiegészítő tevékenységekre fordított idő hosszúságából származik. Összefoglalóan: arra kellene törekedni. A második és informális gazdaságban végzett munka nagy intenzitásának vannak pozitívan és negatívan értékelhető következményei az életmódra. pihenésre. hogy a magyar társadalom tagjainak minél több olyan idejük legyen. Ennek következménye nemcsak az. társas kapcsolatokra. Ezt elő lehet segíteni foglalkoztatáspolitikával (rugalmas és részmunkaidős munkahelyek). könnyíteni. hogy kevés idő és energia marad művelődésre. Ezért kívánatos lenne ezeknek a főfoglalkozású munkahelyen végzett munka melletti jövedelemkiegészítő tevékenységeknek a feltételeit javítani. hanem valószínűleg a felnőtt halandóság romlása. és minél több választási alternatíva álljon előttünk. esetleg a deviáns viselkedés egyes formáinak gyakoribbá válása. Hátrányosnak mondható mindenekelőtt a rendkívül nagy munkaterhelés. . adópolitikával és hitelpolitikával.

: vérbosszú. Érték: Kulturális alapelvek. A fejlett társadalmakat a kulturális pluralizmus növekedése jellemzi.: a homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása az európai társadalmakban. Pl.: a büntetőjog büntet olyan cselekményeket. 2. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. nem jelenti azt. A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az. amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú. illemszabályok stb. mint a köznyelv kultúrafogalma. Pl. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte. Az a tény. de az egész élet folyamán folytatódik. Kulturális késés: Az a jelenség. normákból. Szubkultúra: Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport (például etnikai kisebbség) kultúrája. A szociológiában a kultúra egy adott társadalomra. hogy a társadalom tagjainak bizonyos helyzetekben hogyan kell és hogyan nem szabad viselkedniük. szubkultúrájú csoportok élnek együtt. A normákkal kapcsolatban öt nagyon fontos tényre kell felhívni a figyelmet: 1. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el. A kultúra anyagi. Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. vagyis tárgyakból. az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak nevezzük. Pl. 5. amikor a kultúra változása nem tart lépést a külső környezet változásával. az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működőképes. Kulturális pluralizmus: Az a jelenség. szokások. A társadalom által elismert tudás. mely eltér a többség kultúrájától. . 3. jónak vagy rossznak. értékek és normák. Normák: Viselkedési szabály. fejezet: Kultúra. irodalmi. hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak. amelyek kifejezik. továbbá értékekből. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett: büntetőjogi normák. amely előírja. Pl. teszik magukévá. hogy a normák változnak. hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából.112 16. amelyeket a népesség többsége nem helytelenít erkölcsileg. művészeti. mindennapi és tudományos ismeretek. erkölcsi normák. 4. A szocializáció nagyobb része a gyermekkorban megy végbe. hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak és kívánatosnak. zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet.: a tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban. tudásból. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. kognitív és normatív elemekből áll. szocializáció Kultúra: A szociológia kultúrafogalma sokkal szélesebb. társadalmi csoportra jellemző normák és értékek.

hogy milyen televízióműsorokat néznek. megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. Ehhez kapcsolódik a jólét és a jóllét megkülönböztetése. de a felnőttkorban is folytatódik. 2. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik. Ismét mások a serdülőkort tartják döntő szakasznak. a gondolkodás szabályait. Művelődésszociológia A társadalom tagjainak műveltségi színvonalát. Státusz: Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Freud tanításait követve. különösen a televízió. A társadalomtudományokban több. stb. művelődési szokásait vizsgálja a művelődésszociológia. hogy a társadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében. A pszichoanalitikusok. . a gyermekkorban elsajátított normák és értékek helyére a felnőttkori szocializáció során más értékek és normák léphetnek. a ruha. A szocializációval összefüggő fogalom az internalizálás.Az iskola is fontos szerepet tölt be a szocializáció szempontjából. Kulturális szakszociológiák 1. amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul. -A felnőttkorban reszocializáció is következhet be. A szükséglet fogalmát újabban a fejlődő országokra vonatkozó szegénységkutatásban alkalmazzák (vannak az embernek bizonyos alapvető szükségletei. például szocializálja az egyént a munkahelye. hanem a különböző szellemi javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. A szocializáció az egész élet folyamán folytatódik.A szocializáció legfontosabb intézménye a gyermekkori család. hogy az embernek nemcsak anyagi szükségletei vannak. A jólléthez hasonló a boldogság fogalma. a csecsemőkorra helyeznek nagy súlyt. . tehát gondolkodásának fejlődését kutató iskola Piaget nyomán a gyermekkor későbbi szakaszait látja döntő fontosságúnak. másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket. Elsősorban azt kutatja. mint az élelmiszer. A jóléten általában az anyagi javakkal való ellátottságot értik. a normákkal és értékekkel rokon fogalmat használnak. az ivóvíz. külső szankciók hiányában is azoknak megfelelően viselkedik.Az iskola mellett az azonos életkorú barátok játszhatnak nagy szerepet. . a felnőttkori családja. Az utolsó években megerősödött az empirikus értékszociológia. A konkrét kérdőíves adatfelvételekben ez sokszor összekapcsolódik az életminőség-vizsgálatokkal. Szerep: A valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták.). . Az internalizálás a normák és értékek olyan fokú elsajátítása. a gyermek kognitív fejlődését. ezt is szokás vizsgálni szociológiai adatfelvételekkel. alapul az élet minősége fogalmának bevezetése a szociológiai kutatásba az 1970-es években. míg a jólléten azt. A pszichológusok szerint a szocializáció szempontjából döntő életszakasz a gyermekkor. Egy személy többféle státuszt foglalhat el. amikor a gyermek elsajátítja a fogalmakat. a lakás. jogok és kötelezettségek együttese. .Szocializálnak a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is. hogy az egyén belső meggyőződésből.113 Szocializáció: Az a folyamat. Az élet minősége Azon a felismerésen.

Divatszociológia A divat a szociológiai értelemben vett kultúra alkotórésze. amelyet a legfontosabbnak tart: 1. 4. művészet és zene szociológiája Ezek a műalkotások létrejöttének és befogadásának társadalmi meghatározó tényezőivel foglalkoznak. A szociológia ezen ágának van piackutató célja is. az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba. hogyan döntik el a kérdéseket munkahelyükön és lakóhelyükön 4. eszmék fontosabbak a pénznél. az érdekes élet. a közrend fenntartása. szólásszabadság. Ebben 18 terminális (cél-) érték és 18 instrumentális (eszköz-) érték fontossági sorrendjét állapíttatják meg a megkérdezett személlyel. az önfegyelem. közülük az egyik legismertebb a Rokeach (1968) által kidolgozott értékrendszer. filmeket néznek. hogy a gyermekek nevelésénél milyen tulajdonságok kiterjesztését tartják fontosnak. az infláció leküzdése. értékek. MÓDSZEREK: Rokeach. 3. 2. Ezek a célok: 1. hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan. 3. Inglehart egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki. attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az. . pl. A nemzetközi szakirodalomban több értékskálát találhatunk. Mind a három négytételes kérdésben az első két érték képviseli a materiális értékeket. Melvin Kohn (1969) úgy próbálta az értékeket vizsgálni. a béke. pl. a türelem. 2. Irodalom. az egyenlőség. kevésbé személytelen társadalom felé előrehaladás egy olyan társadalom felé. Az ilyen irányú szociológiai kutatások egyik legkiemelkedőbb képviselője a világon a magyar Hauser Arnold volt. 4. az utóbbi kettő a posztmateriális értékeket. 3. ahol a gondolatok. az állampolgárok nagyobb beleszólása a fontos politikai döntésekbe. a városokat és tájat szebbé tenni. gyors ütemű gazdasági növekedés 2. stabil gazdaság küzdelem a bűnözés ellen előrehaladás egy emberségesebb. könyveket olvasnak. A tizenkét tételes változatban további két esetben kell négy cél közül a két legfontosabbat kiválasztani. Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára A normák.114 rádióműsorokat hallgatnak. 1. a divat szociológiai megismeréséhez sok üzleti érdek fűződik. Célérték. erős honvédelem 3. Eszközérték. 4. A négytételes változatban a megkérdezett személynek a négy alábbi fő társadalompolitikai cél közül azt a kettőt kellett kiválasztania. a hatékonyság a munkában. múzeumokat látogatnak.

. A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet. Marx szerint a gazdaság az alap. nevezetesen az. hogy a tudati viszonyoknak nagyon fontos szerepük van a gazdasági-társadalmi fejlődés előremozdításában vagy hátráltatásában. hogy a gazdálkodás anyagi viszonyai és az értékek milyen szerepet játszanak a társadalom fejlődésében. helyzetekre meghatározott módon reagáljon. és ezzel mintegy azt sugallta. akik a munkaerkölcs háttérbe szorulásáról és az élet élvezetét legnagyobb értéknek tekintő értékrendszer térhódításáról beszélnek. hogy az egyén bizonyos tárgyakra. az érték inkább az általános kérdésekre. és a tudati viszonyok mind a felépítményhez tartoznak. hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba. teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. hogy a szigorú vagy engedékeny gyermeknevelés a helyesebb. Elsősorban a fiatalok között egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok. milyen a viszonyuk egymáshoz. adatokat gyűjtenek az életkörülmények anyagi dimenzióival és a jóllét nem anyagi elemeivel való elégedettségre. Vannak. a jóllét nem anyagi elemeire. Az attitűdök hátterében értékek állnak. hogy bizonyos értékek tudatos vagy nem tudatos elfogadása milyen konkrét viselkedéseket és véleményeket eredményez. mint az. Mások szerint a modern értékek helyére „posztmodern” értékek. hogy az-e a kívánatos.115 Az attitűdök vizsgálata A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. különösen a vallásnak a gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását tanulmányozta. Az 1960-as évek közepe-vége óta az értékek változására figyeltek fel a szociológusok. Attitűd: az a készség. A szocializációval kapcsolatban felmerül azonban egy teljesen alapvető kérdés. 2. Értékek változásának elméletei A szociológusok elsősorban a „teljesítménymotívum” uralkodó szerepét. vagy a „materialista” értékek helyére „posztmaterialisták” lépnek. a szabadság. ELMÉLETEK A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai Az értékszociológia alapvető elméleti kérdése. az attitűdök azt fejezik ki. hogy az attitűd inkább valamely konkrét helyzetre vonatkozik. ebben látták a gyors gazdasági fejlődés. személyekre. a függetlenség. Az élet minőségének vizsgálata Az „élet minősége” adatfelvételek sorén rákérdeznek: 1. Max Weber szerint a tudati viszonyoknak. a modernizáció hajtóerejét. amely az alap változásának hatására változik meg. A nevelés dilemmái A szocializációkutatásoknál konkrét kérdések merülnek fel. Az attitűd és az érték fogalma között az a különbség. a kulturális értékek. a „teljesítményorientáltságot” tekintették a modern ember jellemzőjének.

Az élet minőségének három dimenziója Az életminőség két fő kérdése: I. a létezést vagy önmegvalósítást. hogy Magyarországon a legnagyobb a materialisták aránya. értékei szerint cselekszik. a szeretetet. Hogyan lehet az emberi szükségleteket vagy jóléti értékeket rendszerezni? II. Az objektív indikátorokkal mért jelenséget nevezte jólétnek. 3. . vagyis az anyagi életszínvonalat. míg vegyesnek mondta azokat. illetve magasabb az arányuk a fiatalabb nemzedékekben. 2. Riesman (1968) A magányos tömeg című könyvében megkülönbözteti: . Mind a három dimenzióban lehet objektív és szubjektív indikátorokkal mérni a szükségletek kielégítését. akik egy-egy materialista és posztmaterialista értéket tettek az első két helyre. hogy az objektív helyzet és a szubjektív megelégedettség között nem túlságosan szoros a korrelációs kapcsolat. Hogyan függ össze az egyes emberek objektív helyzete és az azzal való megelégedettségük? I. mint az iparosodás előtt vagy annak alacsony szintjén lévő társadalmakban. Feltűnő.a kívülről irányított embert. mert a legtöbb ilyen vizsgálat azt mutatta.116 D. A második probléma azért merül fel. Riesman szerint a modern tömegtársadalomban egyre inkább eluralkodik a kívülről irányított típus.a belülről irányított embert. hogy a végzett munka jellege erősen befolyásolja az egyén értékeit. Allardt az élet minőségének három dimenzióját különböztette meg: 1. . Melvin Kohn az értékvizsgálatokat és a szocializációs vizsgálatokat érdekes módon kapcsolta össze. meggazdagodásnak. a birtoklást. vagyis a jó emberi kapcsolatokat. társadalmi felemelkedésnek. Ugyanezt a jelenséget az időben vizsgálva azt lehet mondani. gondolkozását. II. Abból indult ki. személyiségét. A gazdagabb országokban általában magasabb a posztmaterialisták aránya. posztmaterialista. a szubjektív indikátorokkal mért megelégedettséget pedig boldogságnak. aki az első két helyre tette a materialista értékeket. sikernek. ezért a környezet elvárásait tekinti irányadóknak. de ezt láthatóan káros tendenciának tartja. Az Inglehart által megfogalmazott értékkérdések (a négytételes változat) esetében materialista az a megkérdezett személy. vagyis az egyéni élet értelmességének érzését. aki saját meggyőződései. aki cselekedetivel a társadalmi környezet elismerését kívánja elnyerni. A posztmaterialisták aránya minden nyugat-európai országban emelkedett. hogy az emberi társadalmakban az életszínvonal-emelkedéssel párhuzamosan nem emelkedik a megelégedettség vagy a boldogság szintje. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Az értékek változása A fejlett országokban valóban nagyobb fontosságot tulajdonítanak az egyéni teljesítményeknek. aki a két posztmaterialista értéket tette az első két helyre.

tekintélyelvű személyiséget. aki mások nézeteivel szemben türelmetlen. a Társadalomtudományi Intézet által végzett vizsgálat szerint tíz életcél fontosságát osztályoztatták a megkérdezettekkel egy hétfokozatú skálán. 4. A felnőttkori reszocializáció különleges eseteivel foglalkozott Goffman Elmeintézetek című könyvében. gyermekek szocializációját. ragaszkodik a hagyományos felfogáshoz. hogy a gyermekek szocializációja szempontjából hátrányos. hogy a fejlett országokban általában a családdal a legelégedettebbek az emberek. A vizsgálatok eredményei. autoritárius. A szocializációt befolyásoló körülmények 1. a hedonizmus és az érdekes munka. A legszélsőségesebb formában ilyenek voltak a nemzetiszocialista koncentrációs táborok és a szovjet Gulag táborai. a szabadság. A Rokeach-féle értékvizsgálati módszerrel végzett vizsgálat eredményeit összehasonlították az amerikai eredményekkel. Ilyen szerinte az elmekórházon kívül a börtön. . Így beletanul. 2. és hogy ez a szerepe pozitív vagy negatív. Egy elmegyógyintézetben végzett tapasztalatait írta le. Sokkal kevésbé fontos a siker. ha apa nélkül nőnek fel. évi. a közintézményekkel a legelégedetlenebbek. 5. és a közállapotok különböző elemeivel. Totális intézménynek nevezi azt. Ez az elméleti hipotézis valójában a munkahelyen történő felnőttkori szocializáció erős hatását tételezi fel. Goffman szerint hasonló folyamatok történnek más totális intézményekben is az oda bekerülőkkel. MAGYARORSZÁGI HELYZET A tradicionális értékek uralma Az 1981-1982. intellektuálisan merev. A szigorú vagy az engedékeny nevelés kedvezőbb a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. aki nyitott az újítások iránt. intellektuálisan rugalmas és türelmes az övétől eltérő nézetekkel szemben. A televízióműsorok nézése mekkora szerepet játszik a gyermekek szocializációban. gyanakvó a változásokkal szemben. A különböző társadalmi osztályokhoz. A vizsgálatok kimutatták. tehát a modern és az önmegvalósítással összefüggő értékek. amely a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik.117 Kétféle személyiséget különböztetett meg: 1. Ezek az adatok egy meglehetősen tradicionális értékrend uralmára engednek következtetni. hogy a gyógyintézetbe bekerülő pácienst milyen eljárásoknak vetik alá. Az egyik alapvető kérdés: a családban ma végbemenő változások hogyan befolyásolják a 2. másrészt az anyagi gyarapodás. a hadsereg és egyes szerzetesrendek. Az élet minőségének vizsgálata Az élet minőségére vonatkozó vizsgálatok még nagyon újak. amelyek mind azt eredményezik. hogy a személyisége megváltozik. beletörik az elmebeteg szerepbe. A legfontosabb érték egyrészt a család és a nyugalom. 3. rétegekhez tartozó családok más módszereket alkalmaznak-e a gyermeknevelésben és így más szocializációs eredményeket érnek-e el. Kétszer 18 értéket rangsoroltattak a megkérdezett személyekkel. a nyitott személyiséget. alkalmazkodik a változásokhoz.

hogy a könyvolvasásra fordított idő lényegesen lecsökkent. megelőzve a morális értékeket. javításához szükséges értékek vannak előtérben. 1990-ben és 1993-ban újra vizsgálták az értékeket a Rokeach-teszt segítségével.Feltűnő.Az eszközértékek közül mindkét országban nagy fontosságot tulajdonítanak a szavahihetőségnek és a felelősségvállalásnak.118 Mindkét országban a béke és a család a két legfontosabb célérték. Normák és életminőség a magyar társadalomban Utasi Ágnes (1991) az interperszonális kapcsolatok és támogatási rendszerek témakörében végzett nemzetközi vizsgálat magyar adatai alapján azt a következtetést vonta le. a hagyományos keresztény 2.és középfokú végzettségűek körében az egyéb művelődési tevékenységeket bizonyos fokig vissza is szorította. Tehát a televízió bizonyos egyenlítő hatással volt a művelődésre. Az eszközértékek között viszont még inkább előtérbe került az értelmesség. a munka és az anyagi jólét mennyire fontos célérték. rokonságon és baráti körön belüli kapcsolatok igen szorosak. Az általános bizalmatlanság oka minden bizonnyal az 1990 előtti totalitárius rendszerekben szerzett tapasztalat. A normák megrendülése. Csökkent a munka hasznosságának. az emberi kapcsolatok és az értelmes élet terén mutatkozó negatív jelenségek arra engednek következtetni. mint Amerikában. Hazánkban az életkörülmények biztosításához. Csökkent a korábban nem sokra értékelt szociabilitási és közösségi értékek fontossága. Az érzelmi kapcsolatok a családon belül ridegebbek. ezzel szemben a szabadság.és elidegenedésválság alakult ki. ha arra rászorul. az önmegbecsülést és a hatékonyságot. viszont nőtt az anyagi jólétnek a fontossága. A fenti vizsgálatok alapján fogalmazta meg Hankiss Elemér azt a négy értékrendtípust. valamint a segítőkészségnek. . Könyvolvasás. hogy a családon. . az előítélet-mentességet. A televízió nézése minden társadalmi rétegben kitöltötte a szabadidő mérsékelt növekedését. Tovább erősödött a magyarországi értékrendszer individualizált és intellektualizált volta. a fogyasztói hedonista 4. a puritán-felhalmozó 3. munkavégzést jelent (vagyis instrumentális segítség). hogy a magyar társadalomban anómia. ahol az egyéb művelődési tevékenységek már a televízió megjelenése előtt is ritkán fordultak elő. Századi munkásmozgalmi értékrend. viszont a magyar társadalomban lényegesen fontosabbnak tartják az értelmességet és fegyelmezettséget. mint a többi vizsgált országban. televíziózás Az időmérleg-adatok arra engednek következtetni. Nagymértékben hiányzik a tágabb társadalmi környezet iránti bizalom. Ez a segítség elsősorban anyagi támogatást. az egyenlőség és még inkább a bölcsesség és az üdvözülés mennyivel kevésbé fontos. a XIX. ilyen tendencia nem mutatkozott. Füstös László és Szakolczai Árpád bizonyos változásokat mutattak ki a rendszerváltás előtti felvételekkel összehasonlítva. Századi és korai XX. ezzel szemben Amerikában az önmegvalósítással összefüggő értékek és a nem anyagi életcélok látszanak fontosabbnak. ebből a körből a magyar társadalom legtöbb tagja jelentős segítségre számíthat. amelyet ma a magyar társadalomban megkülönböztethetőnek lát: 1. mint Amerikában. lényegesen kevésbé fontosnak a megbocsátást. A felső. . az ennél alacsonyabb végzettségűek között. az önérzetet. hogy Magyarországon a haza.

119 Társadalompolitika Az értékek és az élet minősége is a civiltársadalom intézményeiben formálódnak ki és ott módosulnak. az alapvető emberi értékek tiszteletben tartása. Az állam demokratikus és toleráns jellege. ezért valószínűleg szükséges. . Az államnak általában kerülni kell a társadalom értékrendszerébe való közvetlen beavatkozást. de nem elégséges előfeltétele a társadalom értékrendszere és életminősége egészséges alakulásának.

egésze számára. alkoholizmus becslési módszere: orvosi def: az az alkoholista. kábítószer fogyasztás. Deviancia funkciói és diszfunkciói: . megszorozza 144-el. de elejét veszi . hohy a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg. alkoholizmus. b)Ledermann-módszer: egy főre jutó alkoholfogyasztásból indul ki 4. A szociológiai elméletek jellemzői: . akinél kialakult a dependencia.nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják. a társadalomban elfogadott normákból. hogy alkalmat ad a közösségnek a bűnöző elitélésén keresztül.meg kell találni egy olyan szabályozást. helyesebb alkohollal kapcsolatos problémákról beszélni. a) Jellinek-képlet: adott évben májzsugorodásban meghaltak számából indul ki. akinek az életében az alkohol fogyasztása súlyos problémát okoz. hogy a deviancia annyira elhatalmasodjék rajta. epidemiológiai felvételeket végeznek a lakosság körében. lelki vagy mentális betegségeket is nehéz mérni. lelki betegségek. Legalább két változata van (egyik mindennap iszik. hanem a társadalomi gyakoriságának magyarázatát keresik . statisztikai mutatók 2. Nem tudunk pontos adatokat az alkoholisták számáról. bűnözés társadalmi haszna. fejezet: Deviáns viselkedés Alapfogalmak deviáns viselkedés: normszegő viselkedés: bűnözés.Durkheim: deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik. hogy a társadalom dezintegrációját idézze elő 2. A szociológiai def: alkoholista. Módszerek 1. hanem az adott társadalom ítéletéből. hogy viselkedési normáit szimbolikusan szilárdítsa és a közösségi összetartozás érzését erősítse . olyan társadalmi állapotot. hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt éljen. nálunk használjuk Juhász Pál féle neurózisskálát Elméletek 1. másik addig iszik ameddig teljesen lerészegedik. ezek társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek. amely elég toleráns. A normák társadalmakként eltérőek lehetnek. ennek hatavn százalékát tekintette alkohol okozta májzsugorodásnak. de ennek is két fajtája van). hogy követtek-e el ellene egy meghatározott időn belül bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta bűncselekményt 3. nem tud uralkodni az ivásán. epidemiológiai vizsgálatok: kábítószer-fogyasztók számát mérik ezzel. viktimológiai felvételek: úgy próbálják a bűnözés elterjedtségét felmérni.120 17.szociológia elmélete összetettebb . tünetek előfordulása alapján skálát szoktunk szerkeszteni megkérdezett személy skálapontszáma alapján soroljuk be a lelki egészség és betegség különböző fajtáiba. csak a súlyosabb normaszegést tekinti devianciának. öngyilkosság. korszakokként változhatnak. A devianciák nem szükségképpen károsak a társ. A szociológia minden deviáns viselkedés okát kutatja.minden deviancia kisebb vagy nagyobb mértékben károsnak vagy diszfunkcionálisnak látszik a társra nézve .

ezek kultúránként eltérnek . amelyek a viselkedést szabályozzák. Lombroso: koponyaalak és a bűnözés között látott összefüggést→ bűnözők jobban hasonlítanak az emberszabású majmokra . 3. hozzáférési lehetőségek. korlátozzák .akut feszültséghelyzetre.közgazdasági fogalmakkal. nincs megértés és együttérzés más emberek iránt. normák. várható haszonnal és költségek kockázatával magyarázta a vagyon elleni bűnözést . akik ritkán találkoznak bűnözőkkel . ezért hajlamosak más emberekkel szembeni erőszakra.társ. erős vagy gyenge társadalomi kontroll 7.pl: szeszesital v. kevésbé szigorúan szabályozzák. kora gyermekkori élményekben látják a felnőttkori deviancia gyökerét Fomm: eltávolodott az eredeti freudi pszichoanalízistől. pl: Hitler halottak iránti beteges vonzódása (nekrofília) pszichopata személyiség: nincsenek morális gátlásai. többek között gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel . egészének jellemzőivel lehet megmagyarázni. a várható büntetést . akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel. 2.ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai és biológiai elméleteiről 4. tagjainak viselkedését a kultúrális normák és értékek szabályozzák.elmélet szerint azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedés forma.ide tartozik a chicagoi iskola bűnözéselmélet.erőszakos bűnözést speciális kromoszóma rendellenességgel hozza kapcsolatba: nem bizonyították meggyőzően .elmebetegségek okának gyakran jelölik meg a genetikus hátteret: nem lehet kizárni. úgynevezett differenciális asszociáció elmélet: azok. pl: öngyilkosság esetén a megoldhatatlan helyzetből való menekülés szándéka.egyik oka a deviáns viselkedés kialakulásának . az agresszió irányulhat más személyek ellen vagy önmaga ellen akut feszültséghelyzet: a deviáns magatartású személy a feszültség szorításában mintegy belemenekül a devianciába. de az öngyilkosságnak az adott társadalmon belüli gyakoriságát csak a társ. amelyek azt engedélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják.az akut stresszhelyzet csak a közvetlen kiváltó.121 3.az ilyen magyarázat céljára fogalmazta meg az anómia elméletét (eszerint az anómia a társadalom normák meggyengülésének állapota. nagyobb valószínűség szerint válnak bűnözőkké.agresszió elmélet: személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség. Kulturális elméletek: . amely deviáns viselkedés gyakoriságát befolyásolja: 1. mértéktelen alkoholfogyasztás motívuma a feszültség. Biológiai elméletek: .C. agresszióra 5.Jessor és munkatársai: szociokultúrális rsz-nek három része van. ill. precipitáló tényezője a deviáns viselkedés kezdeténmeg kell keresnünk a mögöttes okokat Bűnözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján: .elmélet valószínűleg nem bizonyítható 6. Szocializáció zavarai: . Anómiaelméletek: Durkheim: egy-egy öngyikosság okait kereshetjük a kérdéses személy lelkialkatában vagy közvetlen környezetében. Pszichológiai elméletek: . vagy az egész személyiség fejlődésre helyezik a hangsúlyt Dollard: frusztráció. elsősorban a mentális betegségek.vagyon elleni bűnöző racionálisan jár el.mérlegeli a cselekményből várható anyagi nyereséget és a lebukás kockázatát. ezek között is a neurózisok okát. kábítószer-fogyasztás némely kultúrában megengedett vagy egyenesen szükségszerű . hogy bizonyos genetikai vagy más örökletes biológiai adottságok hajlamossá tesznek bizonyos elmebetegségekre . eltűrik. frusztráció agresszív viselkedést eredményez.és szorongásoldó hatása pszichoanalitikus: személyiség fejlődésben keresik a deviáns viselkedés. ennek mélylélektani gyökereit keresi. mint azok.

szerinte az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése az adott társ-ban. életcélok megvalósithatatlanok és ezért nem fontosak 4. alapja az a megfigyelés. valamint egyes erre kijelölt társ-i intézményeknek válaszreakcióin múlik. alkoholizmus stb. hanem a társ-ban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. nagyváros nyomornegyedei. visszahúzódás: pl: csavargás. újitás: pl: bűnözés 3. egyén hiábavalónak és haszontalannak érzi magát 5.ezt nevezhetjük anómiás állapotnak (ilyen állapotban a társ tagjai nagyobb gyakorisággal reagálnak deviáns viselkedéssel Merton: új anómia fogalmat vezetett be.122 ezek alapján mondhatjuk. hogy a pszichiáterek elembetegnek minősítik Goffman stigmának vagyis megbélyegzésnek nevezte ezt a minősítést . lázadás Srole: a mentális betegségek vizsgálatában az anómia öt dimenzióját különböztette meg: 1. ehhez az eszköz a tanulás. intenzív nemzetközi vándorlás. az élet értelmetlensége. növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát. mint inkább az. konformitás 2. az elmagányosodás.különleges probléma a szervezett bűnözés . ezért devianciába menekül (társ és a közvetlen környezet kultúrától függ milyen devianciát választ) Nemzetközi tendencia Öngyilkosság: . nem várható segitség az embertársaktól Elidegenedés: Seeman szerint ezek a dimenziói: hatalomnélküliség. hogy a közösség vezetői közömbösek a közemberek igényei iránt 2. hanem a társadalomnak.statisztika által kimutatott öngyilkossági arányszám nagyjából 1960 óta nálunk a legmagasabb Bűnözés: . a munka és a takarékosság Merton szerint az anómiás helyzetre három ill. ritualizmus: társ-i normák lélektelen követése. hogy a deviáns viselkedések gyakoribbak a társ-i hierarchiában lefelé haladva. amely megkönnyíti a szervezett bűnözés terjedését határoktól függetlenül stb. négyféleképpen lehet reagálni: 1. társadalomból kiszakadt szegény réteg. önértékelés elvesztése. általában norma és értékzavart vagy válságot okozhatnak. elmebetegség. Minősítési elmélet: minősítési vagy címkézési (labelling) elmélet: nem a viselkedésen magán.növekedő tendenciák okai: fejlett országokban elterjedt munkanélküliség. kiszámithatatlan 3. pl: általánosan elfogadott cél az anyagi siker. hogy az ilyen változások akut feszültséghelyzetet teremtenek. . slumja. hoyg valamely személy vagy viselkedés deviánsnak minősül-e (pl: az elmebeteget nem annyira a viselkedés különbözteti meg a társ többi tagjától. az önmagától való elidegenedés. társ müködése érthetetlen. normanélküliség anómia elméletekből adódó fontos következtetés.bűnözés egészét nem lehet összevetni a büntetőjog eltérései miatt .fontos. nem számit deviáns viselkedésnek 4. nem vagy csak kis részben hibáztathatóak a viselkedésükért 8. 5. hogy a fenti társadalmi intézmények reakciója nagymértékben függ a deviáns viselkedésű személy társadalmi helyzetétől elmélet szintézise: egyén deviáns viselkedésének gyökere valamilyen szocializációs zavar: nem teljesen érett vagy erős személyiség nem képes a felnőtt élettel együtt járó feszültséget elviselni. hogy a deviáns viselkedést mutató személyek a társ-i viszonyok áldozatai. az a meggyöződés.

ez túlnyomó részben lopás . fiúk közül többen kerülnek kapcsolatba a droggal mint a lányok . tehát nem állíthatjuk.szipuzás elsősorban a leghátrányosabb helyzetű fiatalok között fordul elő .deviáns viselkedések gyakoriságának időbeli tendenciái is eltérőek lehetnek országonként. emberek többet törődnek az egészségükkel.nincs a mentális betegségeknek a nemzetközileg egységes definíciója . fiatalok vannak túlsúlyban Alkoholizmus: .elítéltek száma nagymértékben függ a büntetőjogtól és a bíróságok gyakorlatától . szeszesital-fogyasztás alapján kis csökkenés figyelhető meg . a mostani már bűncselekménynek számít .azért célszerű megkülönböztetni őket.ismertté vált bűncselekmények száma nő. divatáramlat-vagyis maradiság v. városiasodással együtt törvényszerűen változik .5-10 százalék külföldi elkövető . amely fölött a vagon elleni cselekmény bűncselekménynek minősül. kül kábszerek fogyasztása hullámszerűen alakul ki Lelki betegségek: .előfordulásuk gyakorisága társadalompolitikai eszközökkel legalább bizonyos tartományon belül befolyásolható.sokféle kábítószer létezik. tehát nem fogalmazhatjuk meg az összes fejlett társadalomra jell törvényszerűségeket .nincs pontos statisztikai adat .század eleje óta a legnagyobb öngyilkossági gyakoriságú országok közé tartozik Bűnözés: .terjed. több tényező hatása (pl: szeszesitalok árának emelése.növekedés oka lehet: magas az infláció üteme. avantgárdság kérdése) Kábítószer fogyasztás: . iparosodással. hogy azok gyakorisága a gazdasági fejlődéssel.123 Alkoholizmus: . az az értékhatár.nem lehet megmondani melyik becslés a jó: májzsugorodás alapján folyamatos növekedés becsülhető. nehezen becsülhető . ezért pl korábbi lopás szabálysértésnek.orvosi javaslatra nem szedhető vagy tiltott drogok közül a marihuána fogyasztása a leggyakoribb. de nehéz mérni . nem emelkedik az inflációval párhuzamosan.különféle deviáns viselkedések előfordulási gyakorisága országonként nagyon eltérő.második vh után nőtt az alkoholfogyasztás . például a szeszesital-fogyasztás növekedése és ezzel az alkoholizmus terjedése megállítható Magyarország Öngyilkosság: .elmúlt évtizedekben megállt a növekedő tendencia. most már úgy tűnik a terjedés stagnál . mert hatásuk és veszélyességük eltérő.erősen összpontosulhat bizonyos hátrányos helyzetű társadalmi rétegekre .elitéltek többsége férfi.középkorú férfiaknál a leggyakoribb.rohamosan terjed nálunk.férfiak. terjed a nők körében az alkoholisták korösszetétele folyamatosan fiatalodik Kábítószer-fogyasztás .új deviáns viselkedés fajta nálunk.különböző statisztikai adatok eltérőek: nagyságrendjük és időbeli tendenciájuk is eltér . nyugtatók igen gyakori szedése . és még nem tisztázott mit kell annak tekinteni .két féle mérés miatt eltérőek országon belüli eredmények .

124

- többi kábítószer beszerzése sokkal nehezebb, drágább ezét nincs nagy társadalmi különbség - utolsó évtizedekben jelent meg nálunk, járványszerűen terjed, de gátja a terjedésnek a hozzáférhetetlenség és a pénzhiány Lelki betegségek: - előfordulás gyakoriságának alsó határa a pszichiátriai intézetekben nyilvántartott (ambulánsan gondozott) betegek száma - vannak még nagy számmal fekvő betegek is, a kettő között nagy az átfedés - mindkét szám lassan nő mostanában, oka: pszichiátriai ellátás bővülése, nem a népesség tényleges lelki egészségi állapotának változása - neurózisba és depressziós tünetekben szenvedők száma folyamatosan nő, - ezzel pl növekszik a társ. rétegi közötti különbség - magasabb arányban jellemzi ez a nőket Deviáns viselkedés okai Magyarországon: 1. viselkedés előtt akut feszültséghelyzet fordul elő; pl: öngyilkosságok hátterében kimutatták a családi konfliktusok és az elmagányosodás áll 2. családi problémák, család hiánya 3. állami gondozottak, ill. más gyermekkori szocializációt megzavaró események (pl: szülő halála) előfordulása: ilyen gyerekeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki deviancia 4. alkoholisták szülei között ill. baráti-munkatársi környezetben gyakran vannak olyanok, akik nagy mennyiségben gyakran ittak 5. öngyilkosságok családi halmozódása 6. vannak olyan devianciák, amelyek elfogadottak, sőt néha követendő példaként szolgál Maksonyi Ferenc: anómia és a gazdasági-társadalmi változások közötti összefüggést kutatta, olyan országokat vizsgált, amelyek gazdasági vagy társadalmi változáson ment keresztül, Durkheim anómia elmélete alapján azt kéne várnunk, hogy a változó közösségekben gyakoribb az öngyilkosság, ennek ellentéte volt igaz: hanyatló közösségekben gyakoribb a súlyos anómia, és elidegenedés-válság alakult ki, oka: történelmi, társadalmi megrázkódtatások; háborús vereségek; erőszakos, legtöbbször külső beavatkozások hatása végbement rendszerváltás; gyors, erőltetett iparosítás; nagy belső vándorlás 7. mertoni elmélet nálunk is igaz: bűnözés erősen koncentrálódik a legalacsonyabb iskolai végzettségű és társadalmi helyzetű rétegekben, az alkoholizmus, a drog használat, öngyilkosság is gyakoribb a szakképzetlen munkások között 8. kevés nálunk a mentálhigiéniás segítség, szegényesek a pszichiátriai ellátást, szociálpolitikai segítséget nyújtó állami és más segítség nyújtások

125

18. fejezet:Vallás
A legfontosabb norma ajánló és alátámasztó értékeket kínál. Tág definíciója: vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára vonatkozó válaszokat fogalmaz meg (akkor is, ha nem hivatkozik Istenre), így kijelenthetjük, hogy minden emberi társadalomban volt vallás. Vallástörténészek (Eliade 1994-1996) és kulturális antropológusok valóban az ősemberi társadalmak óta minden emberi társadalomban kimutatták valamilyen vallás létezését. Durkheim (1925): a társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól. A vallásszociológia: a szociológia elkülönült, intézményesült ága. ALAPFOGALMAK Vallás és vallásosság - Durkheim (1925) szerint a vallás a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. A profán és a szent dolgok magkülönböztetése: Profán: az adott társadalomban mindennapos, szokásos, adottnak vehető. Szent: nem hétköznapi, hanem mintegy „földöntúliak", meghaladják a közvetlen léttapasztalatokat. - Yinger (1970) szociológiai definíciója: „olyan hit- és gyakorlatrendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseivel birkózik”. Végső kérdések: Mi az ember életének értelme? Miért van szenvedés? Mi történik az emberrel halála után? Van-e az emberi életnek valamilyen nagyobb célja? (Megjegyzendő viszont, hogy nem foglaltatik benne az Isten létébe vetett hit, így elvileg elképzelhető, hogy egy ateista filozófiának is vallásfunkciója legyen.) - A vallásosság több dimenziói. 1. hit bizonyos vallási tételekben, 2. bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel (istentisztelet, imádság stb.), 3. vallási ismeretek (pl. a Biblia ismerete), 4. vallási élmények (Istennel való személyes kapcsolat), 5. a vallás által előírt erkölcsi normák megtartása. Ezeknek elkülönülését azért kell hangsúlyozni, mert nem szükségképen járnak együtt (pl. egy hívő ember nem vesz részt istentiszteleten). Egyház, szekta, felekezet, kultusz A vallás közösséget létrehozó szervezet. E. Troeltsch (múlt sz-i vallásszoviológus) nyomán megkülönböztetjük a szervezet két típusát: az egyház és a szekta. Újabban bevezettek még két fogalmat: felekezet (denomination),és kultusz ( cult).

-

-

Az egyház: nagyobb létszámú társadalmi szervezet, ahová a tagok beleszületnek, képzatt papsága van, valamint a tanítást, az intellektuális elemeket hangsúlyozza. Hozzá tartozhat a társadalom teljes népessége, mely által összekapcsolódik az állammal. A szekta: kisebb létszámú, a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megtérés szükséges, többnyire nincs specializált papsága, az érzelmi elemeket, a vallásos élményeket hangsúlyozza. Más egyházak és szekták tagjait általában nem tartja vallásosnak, ezért azok megtérítésére törekszik. Vallásszociológusok véleménye: vagy eltűnnek, vagy felekezetté alakulnak át, tehát közelednek az egyházi szervezethez. A felekezet: a szekta és az egyház között áll. A többvallású társadalmat elfogadó egyház, amely toleráns a többi felekezettel szemben. (A modern társadalmak Greeley (1972) szerint

126

-

felekezeti társadalmak: a felekezetek egyrészt függetlenek az államtól, de több él együtt a társadalomban.) A kultusz (újabb vallásszociológiai fogalom): olyan formátlan vallási vagy nem vallási csoportosulás, amely valamely hit vagy rituálé körül alakul ki (pl. a satanizmus és a boszorkányhit). Új vallási mozgalmak (new religious movements): a közelmúltban jelentek meg és szekta vagy kultusz jellegűek.

Civil vallás R. Bellah (1967, amerikai szociológus) vezette be a fogalmat: Vallási tartalmú, mindenki számára elfogadott, de nem kapcsolódik egy meghatározott valláshoz (az amerikai társadalomban jellemző). Pl. Isten, hálaadás napja stb. Bellah szerint az amerikai társadalom integrációjában fontos szerepe van. Fundamentalizmus Fundamentalista: vallási mozgalmak, csoportok, közösségek, amelyek néhány hittételhez ragaszkodnak, ezeket igyekeznek ráerőltetni a tágabb környezetükre. A tételtől való eltérést eretnekségnek tartják. Pl. a világteremtés, az ember származásának magyarázata. Módszerek A népszámlálások nem kérdezik következetesen (Mo-on csak 1949-ig mérték a felekezeti hovatartozást) és csak a megkeresztelés tényét regisztrálják. A vallásszociológiai vizsgálatok: nincs általánosan elfogadott módszer a vallásosság mérésére. Oka: a vallásosság fogalmának változatos és többdimenziós definíciói. Módszerei: 1. legegyszerűbb kérdésfeltevés: „Vallásosnak mondja-e magát?” (Bonyolultabb kérdéseket is fel lehet tenni bizonyos hittételek elfogadásáról vagy elutasításáról). 2. a templomba járás stb. gyakoriságának megkérdezése. (Bár ez inkább az egyházhoz kötődésről, mint a vallásos meggyőződésről ad információt.) 3. megfigyelés módszere: inkább egy-egy vallási közösség, pl. szekta vagy gyülekezet vizsgálata. ELMÉLETEK A vallás funkciója a társadalomban Kérdés: Mi a vallás szerepe a társadalomban? - Durkheim (1925) szerint minden társadalomnak szüksége van értékeket tudatosító, az együttműködésre és az integrációra támaszkodó rituálékra. Ezért – még ha a hagyományos vallások vissza is szorulnak – értékeket megfogalmazó eszmerendszerekre, szimbolikusan kifejező rituálékra van szükség. - Berger és Luckmann (1963; 1967) szerint az ember nem ösztönei nem képesek a cselekedetek teljes irányítására, ezért viselkedési szabályokat, normákat alakít ki magának. Ezeket alá kell támasztania valamilyen értékekkel, amelyek az emberi élet végső vagy egzisztenciális kérdéseire ad választ. A vallások ezekre kérdésekre kínálnak válaszokat, ezért van szüksége valamilyen elképzelésre, világképre. (De nem minden vallás egyenértékű pl. emberáldozatokat felmutató és a szeretetet hangsúlyozó vallások etikai különbségei.) A vallás funkciója tehát: tájékozódás a világban. Másik oldalról: a társadalom tagjai számára közös értékeket és normákat ad. Továbbá: - elősegíti a társadalmi integrációt, az összetartozás érzését, - közösséget teremt, - legitimálja a fennálló társadalmi (politikai) intézményeket (néha ennek megváltoztatására törekszik. lásd latin-amerikai felszabadítási teológia).

azokat szolgálja. (Feltételezhető pl. fokozatosan megszűnik.Durkheim (A társadalmi munkamegosztásról) szerint: ha van olyan igazság. . . és azon gondolkodott.) Emellett jelenleg úgy látszik.Max Weber gazdasági és társadalomi hatásait vizsgálta a vallásoknak (pl. hogy az érzelmi elemeket a racionalitás nem fogja tudni teljesen elnyomni. hogy a vallás és az egyház mindig a fennálló viszonyok megmaradásában érdekelt erők oldalán áll.Max Weber: a szekularizáció helyett a világ varázstalanításáról beszélt: a modern társadalmakban tért hódít a vallási magyarázatokkal szemben a környezet. erősödik a spontán csoportok önállósága. majd az emberek kapcsolata teljesen megszakad az egyházakkal. Szerepe a mindennapi életben gyengül. ha az egyházak visszahúzódnak politikától kedvez hatásuk erősödésének. . hogy a tisztán nyereségre. a racionális gondolkodás elterjedésével párhuzamosan a vallás fokozatosan elveszti fontosságát. A racionális gondolkodás elterjedése. Ennek következménye lehet. mint a korábbi mágikus hitek.Marx tétele: a gazdasági alap határozza meg a felépítményt. a zsidó és keresztény vallások racionálisabbak. az izraelita vallás és a kereszténység). gyengül a hierarchia. Ehhez kapcsolódik a vallás társadalmi hatásának kérdése: a fennálló viszonyok konzerválását vagy a fennálló viszonyok változását szolgálja a vallás? Marx állítása: a vallás a nép ópiuma – azt a meggyőződést fejezi ki. és ezzel párhuzamosan erősödik az úgynevezett „laikusok” szerepe. . 2. vitathatatlannak látszó folyamat. Kimutatta lényeges hátráltató vagy előnyös befolyásukat a modern (kapitalista) gazdaság felé. hogy mi léphetne a hagyományos vallás helyére. az egyház befolyása és szerepe a politikában. A nem sajátosan vallási feladatok (államigazgatás. hogy a vallás a gazdasági alap függvénye. betegápolás. lazán összefüggő folyamatot különböztetnek meg a szekularizáción belül: 1. Átalakul az egyházak szervezete. hogy bizonyos esetekben a vallás és az egyház ma is a társadalmi változás egyik lényeges tényezője lehet. Ehhez sorolta a tudati elemeket és ezen belül a vallást is.) elvégzésének függetlenülése az egyházaktól. hogy a vallás a társadalmi életnek egyre kisebb részét öleli át. pénzszerzésre mint öncélra irányuló tevékenység „legjobb esetben erkölcsileg megtűrt tevékenységből a Franklin Benjamin értelmében vett hivatás” lett. . oktatás. mint inkább változását értik. hogy az egyházak számos említett. Másrészt valószínű. a konfucianizmus és taoizmus. legérdekesebb kérdés: gazdasági és a tudati viszonyok változása. Egyben több. a hinduizmus és más indiai vallások. akkor az az. hogy a vallásosság a „laikus" hívek körében tudatosabbá és aktívabbá válik.127 A gazdaság és a vallás összefüggései Legfontosabb. Ez világos példája a vallás társadalmi változást előmozdító hatóerejének. A szekularizáció elmélete Az első elméletek szerint: a gazdasági és társadalmi fejlődéssel. hogy a vallási igényekre összpontosíthassák figyelmüket. a lengyel katolikus egyház). mert azokat az állam és más szervezetek nem képesek ellátni. Ehhez hozzá kell tenni. Fontosnak találta a protestantizmus hatását: ugyanis ennek az etikának tulajdonítható.Újabban: nem a vallás és az egyház eltűnését. 3. nem sajátosan vallásos funkcióiknak egy részét egyelőre megtartják. a mohamedanizmus. a rendszerváltozást támogató tevékenységéből pedig arra következtethetünk. szegénygondozás stb. hogy ezt problematikusnak tekintette. A kérdéseknek tisztázása szempontjából érdekes lenne megvizsgálni az egyházak szerepét a keletközép-európai országokban 1945 után (pl. Ez elősegítheti. amelyet a történelem vitathatatlanul bizonyít. ezen belül a vallás változása milyen kapcsolatban vannak egymással. melyik az ok és melyik az okozat. a természet. A rendkivüli befolyás a lengyel társadalomra cáfolni látszik azt a tételt. az oktatásban. bár nem zárta ki a visszahatás lehetőségét. de ezzel párhuzamosan a vallásos gondolkodásban is erősödött a racionális elem. Pl. a társadalom racionális magyarázata. az egészségi ellátásban stb. .

. . NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Szekularizációs tendenciák Az utolsó évtizedek vizsgálatai a keresztény kultúrájú országokban változatos képet mutatnak. évi népszámlálás – ez volt az utolsó. de kisebb mértékben a világ más keresztény kultúrájú társadalmaiban is jelen van. hanem az a kérdés.Giddens 1990 körüli európai értékvizsgálata jó példa a vallásosságmutatók eltéréseire. hogy milyen vallás vagy vallások fognak e társadalmakban élni. de a országonként eltérő és a több nyugat-európai országban csökkenő tendenciát lehet megfigyelni (pl.A rendszeres templomlátogatók aránya mindenütt jóval kisebb. mely összefügg a vallásosság mérésének nehézségeivel. Pl. . amely a latin-amerikai őserdőbe vándorolt ki. néhány drámai végkifejlet miatt az új vallási mozgalmak egész kérdésköre a vallásszociológia érdeklődésének középpontjában áll. Írország után a (legfejlettebb államnak tartott) USA következik. hogy nem értékeli a vallásokat és nem is tesz közöttük különbséget. ahol az állam és a felekezetek alkotmányjogi szétválasztása a legteljesebb.Campiche (svájci) megjegyzése (1994): „Nem az a kérdés. Vannak. a katolikus egyház anyanyelven történő misézése és az amerikai protestáns „újjászületési mozgalom”). hogy lesz-e vallás a jövőbeni társadalmakban. a Moon dél-koreai üzletember és prédikátor által alapított Egyesülés Egyháza. elmagányosodásban keresik. a magukat vallásosnak mondók. .Nincsenek hosszabb történeti múltra vonatkozó adataink a vallásosságról. az USA-ban pedig a vallásosság terjedését figyelték meg. ill az országok közötti különbségekre: . a különböző hittételeket elfogadók. mások a modern társadalmakra jellemző elgyökértelenedésben.Látványos tevékenységeik. MAGYARORSZÁGI HELYZET A magyar társadalom felekezet szerinti összetétele Különböző típusú adatok állnak rendelkezésre e téren. Fundamentalizmus A fejlett országokban. A szocialista országok közül az 1980-as években Lengyelországban volt messze a legmagasabb a magukat vallásosnak mondók és a rendszeres templomlátogatók aránya. akik az okot egy általános kulturális vagy értékválságban látják. Másutt a csökkenési tendencia megállt. a neopünkösdista karizmatikus (nyelveken beszélő) mozgalom (vagy a szélső példája a jonestowni gyülekezet. mikor a felekezeti hovatartozást kérdezték. - . a valláserkölcsi normákat követők és a rendszeres templomba járók aránya csökkent). . térítéseik. Írországban a legnagyobb a vallásosak aránya. (Pl. Svédországban és Franciaországban legkisebb. de leginkább az USA-ban erősödött.” Kérdésünk ennek alapján: a vallásszociológiának nem kellene-e feladni azt az elvét. de nem a hagyományos felekezetek. a szcientológia.1949. Vallásszociológiai és politikusi érdeklődés középpontjában áll a mohamedanizmus világméretekben való terjedése – és különösen a fundamentalista mohamedanizmus politikai hatalomra jutása egyes országokban (Irán) vagy a hatalom átvételére való törekvése (Algéria). viszont lényeges változást hozhat. Új vallási mozgalmak Elsősorban Amerikában. mint az Istenben hívők aránya. hogy a szekularizáció nem vezet a vallás és az egyház elhalásához. hanem a kisegyházak és szektaszerű csoportok taglétszáma növekszik). és ott a mai napig tisztázatlan ok miatt kollektív öngyilkosságot követett el). a Hare Krisna mozgalom.128 Ezekből arra következtethetünk.

8 3.2 20.Árnyaltabb kép kapható. Ezért nő a szerepe a kisebb közösségeknek.korábban a nők. 2.7 99.9 6.1 20.7% 10.A Tömegkommunikációs Kutatóközpont 1972 óta rendszeresen mérte a vallásosság mutatóját: „Vallásos ember-e Ön?”.1978 után éppen a fiatalok.Felekezeten kívülieket leginkább a magas iskolai végzettségűek között találhatunk. nagyvárosi lakosok és magas iskolai végzettségűek között kezdett között kezdett a vallásosság erőteljesebben növekedni (bár még most is alacsonyabb közöttük a vallásosak aránya.5% 38. Tomka Miklós (1986) szerint a magas iskolai végzettségű fiatalok körében a hagyományostól eltérő vallási érdeklődés kezd kibontakozni. a következő években folyamatosan csökkent.0 - 1930-1949: a leglényegesebb változás az izraeliták számának nagyfokú csökkenése a II.5% 100.h. 6.9 1992 66.0% 0. Vallásellenes vagyok Nemvagyok vallásos Bizonyos fokig vallásos vagyok Vallásos vagyok. és három egyház között az evangélikusok iskolai végzettsége a legmagasabb.9 5. utána lassan emelkedni kezdett.5 21.1 – 0.1 5. v. 1992-ben az izraelita közösségekhez tartozók száma 80 és 100 ezer közöttre becsülhető (országos számarányukra következtetni nem lehet).129 - 1992 végén a KSH egy. de öt alternatíva közül lehetett választani: 1. és 1990-ben már 51 %-ot ért el (Tomka 1991) 1978 körüli tendenciaváltás a magukat vallásosnak mondók összetételében is lényeges változásokat hozott: . az idősek.7% 25. 1949-1992: a leglényegesebb – de valójában a várhatónál kisebb – változás a felekezeteken kívüliek számának növekedése. amihez két válaszalternatívát adott: „igen” és „nem” 1972-ben meglepően magas volt az arány(46 %). 3. .9 4. alatti holocaust és (kisebb részben) a kivándorlás miatt. a 14 éves és idősebb népesség 0.1 0. 1978-ban érte el a mélypontot (36 %). Iskolai végzettség szerint: . amely szükségképpen növeli a más foglalkozású „laikus"-ok szerepét. mint az előbb említett kategóriák közt). Az evangélikusok számának csökkenése a német és szlovák anyanyelvűek kitelepítésével magyarázható. a községi lakosok és az alacsony iskolai végzettségűek között az átlagosnál nagyobb volt a vallásosak aránya. de nemrendszeresen tem plom járó ba Rendszeresen járok tem plom ba Nemválaszolt Összesen 7.2 – 4. 4.6% 17.7 99. 5.5 %-ára kiterjedő mobilitás-felvétel keretében gyűjtött adatot Ezek alapján: Felekezet Katolikus Reform átus Evangélikus Izraelita Felekezeten kívüli Egyéb és ism eretlen Összesen 1930 67. ha összetettebb a kérdésfelvetés: Hankiss Elemér és munkatársai ( 1978) hasonló kérdést tettek fel. A vallásosság változásának tendenciái .5 0.9 100. A régi passzív-befogadó-fogyasztó típusú vallásossággal szemben terjed az aktív-kereső-alkotó típusú. .9 1949 70. Ez összefügg a papok számának csökkenésével és a papság öregedésével.0% . ahol erős a társadalomiránti elkötelezettség.2 1.

Hozzá kell tenni. m ódján 40. Viszont csekély azok száma.6% 24.3 %-a havonta egyszer-kétszer. egyharmad részük pedig sohasem volt templomban. Ezek azt sejtetik. de ez nem biztos). de növekvő része vallásos és rendszeresen jár templomba. mint a többi volt szocialista társadalomnak.0% Összesen 100. Az egyéb vallásúak. hogy a vallásosság különböző megnyilvánulásaira vonatkozó szociológiai adataink meglehetősen ellentmondásos képet adnak a mai magyar társadalomról. A megkérdezettek közül 40 % volt elsőáldozó. akikben valamilyen pozitív értékelés él a vallásról (pl. Az utóbbiak között is a reformátusok körében látszik a legelőrehaladottabbnak a vallástól való elfordulás. Noha sokkal több vallásszociológiai adatunk van. 31 % bérmált. „belső nyugalmat ad”).5% 15. hogy valójában hányan csatlakoztak hozzájuk. 9.0% 6. 9 % konfirmált. új vallási mozgalmakhoz tartozók vallásgyakorlásának intenzitása sokkal nagyobb.0 %-a minden héten. hogy erősen visszaszorult a régi. Nemtudomm ondani egm 8. mégis további elmélyült vizsgálatokra lenne szükség ahhoz. A legújabb. 2.9% 3. Összefoglalóan azt lehet mondani. hogy a magukat vallásosnak mondók aránya 1990 után nem folytatta a növekedési tendenciáját. Semmilyen szociológiai vizsgálat sem készült viszont a közelmúltban megjelent szektákról és új vallási mozgalmakról.7 %-a sohasem jár templomba stb. Ezek az adatok érzékeltetik. amelyben a fiataloknak nagy része szinte természetesen került kapcsolatba az egyházakkal.1% 99. hogy Jézus nem történeti. évi felvételéből a vallásgyakorlás módjára vonatkozó adatok is.0% 14.5% 44. hanem kitalált személy. az ilyesm nemérdekel i 19.9% 16.0% 14.3% 3. mint a nagy felekezetek vagy történeti egyházak híveié. A megkérdezetteknek a fele egyik szertartásban sem vett részt. hogy a magyar társadalom felnőtt tagjainak egy viszonylag kicsi.4% 5.6% Vallásos vagyok a m agam 2. Arról sincsen megközelítő képünk.2% Nem vagyok vallásos. évi háztartáspanel-felvételből nyert adatok szerint: a 16 éves és idősebb népesség 2. sőt szélesebb azon a fiatalok köre.9% 0. 8.3 %-a évente néhányszor és 39. hány evangélista volt?” kérdésre csak 9 % adott helyes választ). ill. hogy az ateista álláspont történeti megalapozottsága is igen gyengének látszik (a megkérdezetteknek ugyanis 32 %-a úgy tudta. tanítását követem 10. .130 1980-tól Tomka Miklós (1991) is Tömegkommunikációs Kutatóközpont felvételeiben öt válaszalternatívás kérdéssel is kutatta a vallásosság mértékét: Vallásos vagyok. melyek felekezetenként mutatják ki a vallásgyakorlás módja szerinti eloszlást. 11 %-a pedig úgy vélte. a szekularizáció. lehet hogy élt.0 %-a hetente többször.9% A kapott adatokból következtethetünk. az egyház 1. Kardos-Szigeti 1988).3% 49. 24. az 1993. Molnár Adrienn és Tomka Miklós 1980-as évek végi kutatása árnyaltabb információkat ad. engem 4.0% 4. A Mo-i kisegyházakról két igen alapos vizsgálatra került sor (Kardos 1969.3% Meggyőződésem szerint a 5.4% 99. akik alapvető ismeretekkel rendelkeznének (pl. egy ennél kisebb és csökkenő része következetesen ateista. úgynevezett „népegyházi" vallásosság. ill. A legalább havonta templomba járóknál lényegesen többen értettek egyet a vallásos hitet kifejező megállapításokkal. Erre engednek következtetni a KSH 1992.8% 7. Nincs válasz. 14-19 éves korosztály körében többféle jellegű kérdéssel mérték a valláshoz fűződő viszonyukat. vallásnak nincs igaza 19. tehát a kisegyházakhoz és szektákhoz. hogy alaposan megértsük a vallásosság kiterjedését és jellemzőit a mai magyar társadalomban.

Ennek ellenére a magukat vallásosnak mondók aránya viszonylag magas maradt. oktatás. Eszerint a fejlett társadalmakban fokozatosan gyengül a vallásosság. a vallásnak egymástól világosan eltérő funkciója. Magyarországon a szocialista korszakban kezdetben erős. bár az 1970-es évek második feléig csökkent. Egyik említett folyamat sem jár szükségképpen együtt a vallásosság csökkenésével. barátságos attitűdöt mutat a vallással és az egyházakkal szemben. hogy mely mozgalmak sérthetik az alapvető emberi jogokat. amikor el kell döntenie. a rituálékat.131 Társadalompolitika Veszélyekkel jár. Az államnak és az egyházaknak. egyre többen mondták magukat vallásosnak. az egyházak egyre kisebb szerepet játszanak. A szocialista korszak tapasztalatai világosan bebizonyították. mint az államtól független egyházaké). szegénygondozás stb. és az állam korlátozta az egyházak működési szabadságát. mennyire káros az. végül átalakul az egyházak szervezete. később gyengülő vallásellenes propagandamunka folyt. az ateista ideológiát terjeszteni (bár propagandájuk majdnem eredménytelen volt. Meglehetősen nagy viszont a társadalomnak az a része. hogy a vallásosság terjedésének tendenciája 1990 után folytatódott-e. ha az állam próbálja a vallásosságot visszaszorítani. ha az állam bele kíván avatkozni a vallásosság alakulásába (az úgynevezett államegyházak híveinek száma majdnem mindenütt sokkal inkább csökkent. és általában érdeklődő. viszont átalakítja a vallásos gondolkodást. erősödik a laikusok szerepe. hogy a megkérdezetteknek csak egy kisebbsége „vallásos az egyház tanítása szerint”. ezért mind az állam.) leválnak az egyházakról. a vallásos világképet. Nem lehet még világosan látni. ÖSSZEFOGLALÁS A vallásszociológiában hosszú ideig uralkodott a szekularizáció elmélete. Mindenesetre Magyarországon is megjelentek az új vallási mozgalmak. 1978 után azonban megfordult a csökkenési tendencia. hogy a szekularizáció több lazán összefüggő folyamatból áll: a racionális gondolkodás terjedése és ezzel a világ jelenségei vallásos magyarázatának háttérbe szorulása. feladata van a társadalomban. specializált intézmények feladatkörévé válnak. kitűnt. . és vesz részt rendszeresen. Amikor azonban a vallásosságra vonatkozó kérdést több válaszalternatíva felkínálásával tették fel. gyengül a hierarchia. hetente istentiszteleti alkalmakon. A szélsőséges fundamentalizmus közelmúltbeli megnyilvánulásai külföldön és az új vallási mozgalmak megjelenése külföldön és hazánkban is igen bonyolult problémákat állít a vallási szempontból türelmes állam elé is. csak a közömbösök száma nőtt). amely a „maga módján vallásos”. mind a vallás számára hátrányos. Ma úgy látjuk. betegápolás. a nem sajátosan vallási feladatok (államigazgatás. ha az állam politikai eszközökkel próbálja az értékek – közöttük a vallási értékek – elfogadását vagy elutasítását befolyásolni.

. továbbá központi tervek szabályozzák a gazdaság működését. ahol a foglalkoztatottak nagyobb része az iparban és a közlekedésben dolgozik. hanem azoknak objektiv és szubjekti oldalát tekinti kapitalista gazdaság: két jell. ahol a szolgáltatások területén dolgozik a foglalkoztatottak több mint a fele modernizáció: nemcsak a ipari termelés növekedését jelenti. pontosabban az egy főre jutó GDP-nek a növekedése gazdasági fejlődés: az egy főre jutó GDP növekedése mellett beletartozik a gazdasági szerkezet átalakulása. tág értelemben vett kultúrájának változása. többnyire viszonylag kisebb számú tőkés magántulajdonban van. a szabadon beosztható idő stb. a műveltség. intézményeinek. lakását. az értékek megváltozása és a pol. az önmegvalósítás Anyagit nevezte életszínvonalnak.i rsz-ek demokratizálódását is centrum: vagy magterület (core) olyan ország vagy ország csoport.a termelőeszközök nagy többsége. ruházkodását. az iskolai végzettség emelkedése. társadalmi fejlődés: bele szokás érteni az életszínvonal emelkedését. fejezet: Társadalmi változás Alapfogalmak: Társadalmi változás: társadalom szerkezetének. szokás parancsgazdaságnak is nevezni vegyes gazdaság: két tiszta típus közötti átmenet ipari társadalom: olyan társadalom. amelyek biztosítják az élelmezését. társadalmi tulajdonban van. jólét szeretet-dimenziója: jó emberi kapcsolatok 3. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés először megindul és amelyik utóbb a fejlődés élén halad . az állam nem avatkozik be közvetlenül a gazdaság működésébe szocialista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége állami. és ahol a nemzeti jövedelem túlnyomó részét ezek a népgazdasági ágak állítják elő posztindusztriális vagy szolgáltatási társadalom: olyan társ. jólét létezés dimenziója: saját élete értelméről. hanem a városiasodás. életminőség: nem anyagi dimenzió. a közbiztonság. emberi viselkedés normái és motívumai. jólét birtoklási dimenzió: anyagi javak megfelelő színvonala. városiasodás. másik kettőt létezés dimenziónak. közlekedését 2.. esetleg országrész. és a társadalom tagjainak többsége. gazdálkodás hatékonyságának emelkedése stb. de vannak akik az egyéni élet anyagi és nem anyagi dimenziójával való elégedetlenséget definiálják életminőségnek Allardt életminőség definíciója: embernek háromféle alapvető szükséglete van: 1. hasznosságáról való maggyöződés. lehet gyors és lassú. továbbá a gazdaság működését a szabadpiac szabályozza. fejlett ország: egy főre jutó GDP magas fejlödő országok: egy főre jutó GDP alacsony jólét: jövedelmen és a fogyasztáson kívűl beletartozik az egészségi állapot. bérmunkásként kénytelen munkát vállalni a magántulajdonban lévő gyárakban stb.132 19. mivel nem rendelkezik termelőeszköz-tulajdonnal. a demográfiai viselkedés. az életminőséggel kapcsolatos szubjektív értékelést boldogságnak mai szociológia az életminőség nem anyagi dimenzióit. iskolai végzettség emelkedését. céljairól. fokozatos és ugrásszerű gazdasági növekedés: egyszerűen a GDP-nek. halandóság javulása stb. anyagi dimenzióval kapcsolatos szubjektív véleményeket nevezet elégedettségnek.

séma leglényegesebb eleme a hármas pont. tömeges fogyasztás szakasza. fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz. intenzívebbé válik a bel. megnő a tudás fontossága→ megváltozik a társadalmi szerkezet hierarchiája. ill. elmaradt vagy a fejlődésben az előbbiek után kullogó terület félperiféria: e kettő között elhelyezkedő terület Elméletek Comte elmélete: emberi társadalmak a tudomány által irányitott társadalom felé haladnak Marx elmélete: társadalom fejlődés csúcspontja és végpontja a szocialista. később iparosodókban egyre nagyobb Ipari társadalom elmélete: az iparosodás alapvetően alakítja nemcsak a gazdaságot. elméletéhez kapcsolódó fogalom. amelyben az állam szerepe minimális lesz és amelyben a piaci verseny a darwini természetes kiválasztódáshoz hasonlóan spontán módon irányítják a folyamatokat Ezeket a korai elméleteket az jellemezte. az ipari társadalom felé közelednek. megváltozik az emberek életmódja. társadalmi és politikai élet összes jellemzőit. mert a tudással rendelkezők kerülnek hatalomra . létrejön a centralizált pol-i hatalom 3.tömeges fogyasztás társadalmával szemben erős kritikák jelentek meg. kommunista társadlom lesz Spencer elmélete: az emberi társadalmak egy olyan liberális gazdasági-társadalmi-politikai rendszer. a piaci és a gazdasági tervezés együtt fogja a gazdasági folyamatokat irányítani Lenski: termelés technológiája és szervezete messzemenően meghatározza a gazdasági. amelyben erősen megnőnek a beruházások.könyvében a minél nagyobb fogyasztásban érdekelt ember szellemi elszegényedését írja le Gerschenkron: kiegészítette Rostow elméletét azzal. utána a növekedés lelassul.ez a pont kb 40 évig tart. a hatékonyságra és a folyamatos növekedésre való törekvés uralkodik. kertésztársadalmak. hagyományos agrártársadalom 2. és a fejlődés törvényei determinisztikusak Rostow elmélete: gazdasági növekedés szakaszai: 1. pl: Marcuse.133 periféria: ezektől a területektől távol fekvő. hogy az állam szerepe a gazdasági növekedés megindításában eltérő volt. a kultúrában a modern értékek válnak uralkodóvá konvergencia: ipari társ.először iparosodó országokban csekély. agrártársadalmak. korábbinál magasabb lesz az életszinvonaluk. ipari társadalmak + három mellékút is van: pásztortársadalmak. fellendülés vagy nekirugaszkodás szakasz (take-off).és vadásztársadalmak. típusokat egymástól Lenski társadalomtípusai: gyűjtögető. halásztársadalmak. az emberiség történetének fordulópontját a technológiai újítások hozták meg és ezek választották el a különböző társ. a gazdaságban a nyereségre. elmélete szerint az ipar része a nemzeti jövedelem megtermelésében és a foglalkoztatásban bizonyos felső határ elérése után csökkeni kezd. érettség szakasza. a kapitalista és szocialista társadalmak valamilyen közös modell felé fognak közeledni: vegyes gazdaság lesz. több szabadidejül van. hanem a társadalmat. a politikai rendszert és a kultúrát is. hogy az ipari társadalmak közötti különbségek el fognak mosódni. elkezdődik a gyors iparosodás 4. hogy az emberi társ-ak fejődése elvezet valamilyen tökéletes végállapothoz. ezzel egyidejűleg nő a szolgáltatások szerepe. amelyben elkezd növekedni a megtakarítás és a beruházás. de állandósul .és külkereskedelem. erősödik a társadalom biztosítás . mert ebben a beruházásé a döntő szerep . a politikában előbb-utóbb létrejön a demokrácia. amelyben megnő a szellemi foglalkozásúak aránya. amelyben az ipari termelés kerül túlsúlyba 5. tengeri társadalmak Fourastié: proindusztriális társ.az ipar hatása olyan erős. a társ-i kapcsolatok racionalizálódnak.

: szigorúan tartja magát a társadalmi udvariassági normákhoz.és jövőorientáltság 6. centrum-periféria viszonyában csak azáltal következik be változás.mindennapi viselkedés megváltozásában látta a társ-i változás. hogy egy-egy ország a perifériából vagy félperifériából kitörjön. társadalmat és demokráciát utánozni. mások emberi méltóságának tisztelete 12. tervezés 8. nyitottság az új tapasztalatokkal szemben 2. úgyhogy a szégyenérzet tartsa vissza a társ tagjait az ilyen viselkedéstől . mert a világgazdaságban elfoglalt alárendelt pozíciójuk ebben megakadályozza őket Cardoso dependenciaelmélete: fejlett országok nem engedik a fejlődőket kitörni a jelenlegi függő gazdasági helyzetükből Wallerstein centrum-periféria elmélete: Minden világgazdasági rsz-nek van egy központja.civilizáció folyamata abból áll. jelen. hogy a centrum eltolódik a világ másik régiójába . termelési folyamatok megértése Münch: politikai rsz (közösségi döntéseket hozzák). hanem a társ tagjaival belsőleg fogadtassák el az azokat tiltó szabályokat.(társ integrációját biztosítja). gazdasági. civilizálódás lényegét pl: udvariassági szokások jellege . mai fejlődő országok nem képesek a mai fejlett országok korábbi modernizációs útját végigjárni. valamint a centrum és a periféria között elhelyezkedő félperifériát.mai civilizált társ jell. kulturális rsz (normák és értékek kérdéseiben való konszenzus alakul ki). A centrum ennek következtében képes kizsákmányolni a perifériát.134 Modernizáció elmélet: Parsons: politikai. kulturális és szeméyliségi alrendszerek egymást kölcsönösen befolyásolják McClelland: teljesitménymotiváció elterjedésének empírikus kutatásai fontosak→ megjelenik az a motiváció. törekvés az informálódásra 5. annál nagyobb szükség van arra. hogy ne elégedjenek meg az öröklött társadalmi helyzetükkel Inkeles és Rossi: modernitás dimenziói: 1. és amely ennek következtében nagy gazdasági és politikai-katonai hatalommal rendelkezik a világrendszer alárendelt országai fölött. technikai szaksmerezek értékelése 10. gazd-i rsz (létszükséglet fedezéséhez szükséges termékeket állítja elő): interpenetrál minden rsz a másikkal Elias civilizációs elmélete: . magas aspirációk az iskolai végzettség és foglalkozás terén 11. vélemény a nagy társ-i kérdésekről 4. Dependenciaelmélet. centrum és periféria: modernizáció legerősebb kritikája: marxista szociológusok fogalmazták: a fejlődő országok nem akarják az amerikai gazdaságot. ahol a gazdasági fejlettség a legmagasabb szinten áll. bizalom a környező világ kiszámithatóságában 9. hogy minél nagyobbá és bonyolultabbá válik egy társadalom. elsősorban erőszakos viselkedést ne külső kényszerrel szorítsák vissza. tartózkodik a heves érzelmektől stb. közösségi rsz. nyitottság a változásokkal szemben 3. amely segit az egyéneknek. hatékonyság 7. hogy társadalmilag elfogadhatatlan ösztönös. és megakadályozza azt.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful