BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK
PÉLDATÁR
a Termelés- és szolgáltatásmenedzsment,
Termelésmenedzsment, Termelésszervezés
és Projektmenedzsment tárgyakhoz
Készítette: Dr. Koltai Tamás
Dr. Sebestyén Zoltán
Kelemen Tamás
Kalló Noémi
Tatay Viola
Konyári Gábor
Budapest
2010. április 19.

1
TARTALOMJEGYZÉK:
1. ELİREJELZÉS......................................................................................................... 2
2. KAPACITÁSSZÁMÍTÁS ......................................................................................... 8
3. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS....................................................................................14
4. TERMELÉSTERVEZÉS ..........................................................................................19
5. TERMÉKÖSSZETÉTEL..........................................................................................21
6. MRP (ANYAGSZÜKSÉGLET-TERVEZÉS)...........................................................26
7. ÜTEMEZÉS .............................................................................................................32
8. SORÁLLÁS .............................................................................................................39
9. GRÁFELMÉLETI ALAPOK....................................................................................42
10. HÁLÓTERV FELRAJZOLÁSA...............................................................................44
11. HÁLÓELEMZÉS .....................................................................................................49
12. MINTAMEGOLDÁSOK..........................................................................................61
13. FÜGGELÉK.............................................................................................................86
14. EREDMÉNYEK.......................................................................................................89

2
1. ELİREJELZÉS
1.1. feladat
Egy non-stop üzlet tulajdonosa szeretné elıre tudni a dobozostej-fogyasztást. A tejfogyasztás
adatai ismertek az év elsı három hónapjára. Készítsen elırejelzést áprilistól októberig
exponenciális simítással, ha az egyes hónapokra készített elırejelzés után megismerjük az
igény tényleges értékét is. Ezek áprilistól októberig ugyancsak az alábbi táblázatban adottak.
Legyen α=0,2 és az áprilisi elsı elırejelzéshez használja az F
3
=137 kezdı értéket.

Hónap Igény
Január 130
Február 135
Március 137
Április 142
Május 143
Június 149
Július 156
Augusztus 154
Szeptember 161
Október 160

Értékelje az elırejelzési módszert a követı jellel, ha nem volt megfelelı a módszer, tegyen
javaslatot az elırejelzési modell változtatására!
1.2. feladat
A megfigyelt heti igény egy alkatrész után egy nyolchetes idıszakon keresztül a következı:
14, 9, 28, 32, 33, 7, 29, 25.

a) 3 heti mozgó átlagot használva készítse el az egy lépéses elırejelzést az 5, 6, 7, és 8-ik
hétre!
b) Tételezzünk fel egy exponenciális simítású modellt, amelynél a simítási konstans 0,4.
Készítse el ismét az elırejelzést az 5, 6, 7, és 8-ik hétre! (A módszer inicializálásához
használja a mozgó átlaggal 4-ik hétre elıre jelzett értéket.)
c) Hasonlítsa össze a két módszer eredményét az átlagos abszolút eltérés segítségével!
d) Exponenciális simítást alkalmazva mennyi a hatodik hét végén a 12-ik hétre elıre jelzett
igény?
1.3. Feladat
Egy vállalat terméke iránt a tényleges és az elıre jelzett igény 8 héten keresztül a következı
módon alakult:








3
Hét Becsült igény Tényleges igény
1 140 137
2 140 133
3 140 150
4 140 160
5 140 180
6 150 170
7 150 185
8 150 205

Készítse el a nyolc hónap adatait tartalmazó követıjel diagrammot és értékelje az alkalmazott
elırejelzési modellt!
1.4. feladat
Egy vállalat termékei iránt az elızı kilenc hónapban az igény a következı módon alakult:

Hónap Igény
Január 110
Február 130
Március 150
Április 170
Május 160
Június 180
Július 140
Augusztus 130
Szeptember 140

a) Készítse el a három hónap adatait figyelembe vevı elırejelzést áprilistól szeptemberig
mozgó átlaggal!
b) Készítsen elırejelzést áprilistól szeptemberig exponenciális simítással! Legyen α=0.1 és
F
március
=150 a kiindulási elırejelzés!
c) Hasonlítsa össze a két módszer pontosságát az átlagos abszolút eltérés segítségével és a
jobbik módszerrel készítse el az elırejelzést októberre!
1.5. feladat
A Napkelte Sütıipari Vállalat fánkokat forgalmaz egy élelmiszer üzletláncon keresztül. Hibás
elırejelzés miatt túltermelést illetve alultermelést tapasztaltak. A táblázat adatai mutatják a
fánk iránti igényeket az elmúlt négy hét során. A fánkokat mindig a következı napra készítik,
azaz a vasárnapi termelést hétfıi eladásra, a hétfıi termelést a keddi napra stb. A sütöde
szombaton bezár, így a pénteki termeléssel kell kielégíteni a szombati és a vasárnapi
igényeket is.






4
4 hete 3 hete 2 hete Utolsó héten
Hétfı 2200 2400 2300 2400
Kedd 2000 2100 2200 2200
Szerda 2300 2400 2300 2500
Csütörtök 1800 1900 1800 2000
Péntek 1900 1800 2100 2000
Szombat, Vasárnap 2800 2700 3000 2900

a) Készítsen elırejelzést a következı hétre – heti szinten – mozgó átlaggal (N=4)!
b) A sütöde szintén tervezi a kenyér termeléséhez hozzávalók vásárlását. Ha a kenyér iránti
igény elırejelzése az elmúlt hétre 22000 cipó volt ,a tényleges igény azonban csak 14000,
mi lenne a pékség elırejelzése erre a hétre exponenciális simítást alkalmazva, ha a
simítási konstans 0,1?
c) A b) pontban készült elırejelzést alkalmazva tegyük fel, hogy kiderült, hogy ennek a
hétnek a tényleges igénye 22500 cipó. Mi lesz az új elırejelzés a következı hétre?
1.6. feladat
Az alábbi táblázattal adott egy termék iránt a tényleges és az elıre jelzett igény:

Hét Elırejelzés Aktuális igény
1 1500 1550
2 1400 1500
3 1700 1600
4 1750 1650
5 1800 1700
1.7. Feladat
Készítse el a követıjel diagrammot és értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt!
Két évre visszamenıleg negyed évenként adott egy termék iránti, trenddel és szezonalítással
is rendelkezı igény az alábbi táblázatban. A vállalat Winters modellt kíván alkalmazni az
igény elırejelzésére, amihez a következı simítási konstansokat határozták meg: α=0,2 β=0,1
γ=0,1.

Negyedév Igény
-7 10
-6 20
-5 26
-4 17
-3 12
-2 23
-1 30
0 22

a) Végezze el a Winters modell alkalmazásához szükséges inicializálást! A trendkomponenst
az éves átlagos igény növekedése alapján inicializálja!
b) Készítsen elırejelzést a következı év négy negyedévére.

5
c) Megtudjuk, hogy a következı év elsı negyedévének igénye 16 lett. Módosítsa az év
következı három negyedévére készített elırejelzést Winters modellel. (A szezonalítási
együtthatók normalizálásától most eltekintünk.)
d) Tegyük fel, hogy ismert minden negyedév igénye: 16, 33, 34, 26. Jelezze elıre a másfél
év múlva esedékes igényt. (A szezonalítási együtthatók normalizálásától most
eltekintünk.)
1.8. feladat
Egy biztosító társaság információs adatbázisa tartalmazza a karambolok (x) és a
biztosításkötések (y) számát havi bontásban. A társaság szeretné tudni, hogy van-e lineáris
kapcsolat a karambolok és biztosításkötések között.

x 4 17 3 21 10 8 4 9 13 12 2 6 15 8 19
y 13 47 24 41 29 33 28 38 46 32 14 22 26 21 50

a) Ellenırizze a lineáris kapcsolatot a korrelációs együttható segítségével!
b) Amennyiben lineáris kapcsolat áll fenn a két adatsor között, mik lesznek az egyenlet
együtthatói?
c) Ha x=20, akkor 90,1%-os valószínőséggel y értéke mely intervallumba esik?
1.9. Feladat
Értékelje az alábbi követıjel-sorozatokat! Mi lehet az elırejelzés során (esetlegesen)
felmerülı hiba oka? A vállalat jelenleg Winters módszert alkalmaz az igény elırejelzésére.
Milyen más módszert ajánlana, illetve hogyan módosítaná az elırejelzés paramétereit a
pontosabb elırejelzés érdekében?

a) 4; 3,5; 2; 1,5; 1; 0; -1; -2; -3,5; -3,8
b) 0; 0,1; 0,2; -0,1; 0,2; -0,2; 0,1; 0,3; 0,2; -0,1
c) -1; 2; 3
d) 5; 6; 4; 2; -1; -4; 1; 3; -7; 4
e) -1; 1; 3; -1,5; 0,5; 2; -0,5; 1; 1,5
f) 2; 2,1; 2,2; 1,9; 2,2; 1,8; 1,9; 2,3; 2,2; 1,9
1.10. feladat
Két évre visszamenıleg harmadévenként adott egy termék iránti, trenddel és szezonalítással is
rendelkezı igény az alábbi táblázatban. A konstans kezdeti értéke (a 0. harmadévben) 11,
simítási konstansa 0,2; a trend komponens kezdeti értéke 2, simítási konstansa 0,2; a
szezonalítási együttható kezdeti értékei c
-2
=0,7, c
-1
=1,4, c
0
=0,9, simítási konstansa 0,1.








6
Harmadév Igény
1 10
2 21
3 17
4 14
5 31
6 21

a) Készítsen elırejelzést a következı év három harmadévére a 6. harmadévbıl Winters
modellel. (A szezonalítási együtthatók normalizálásától eltekintünk.)
b) Megtudjuk, hogy a következı év elsı harmadévének igénye 21 lett. Módosítsa az év
következı két harmadévére készített elırejelzést.
c) Jelezze elıre a 7. harmadévbıl a két év múlva esedékes igényt.
1.11. Feladat
Egy vállalat termékei iránt az elızı 8 hónapban az igény a következı módon alakult:

Hónap Igény
Január 137
Február 133
Március 150
Április 160
Május 182
Június 168
Július 185
Augusztus 205

a) Készítse el az elırejelzést áprilistól augusztusig exponenciális simítással! Legyen α=0,2
és F
március
=150 a kiindulási elırejelzés!
b) Készítse el az 5 hónap adatait tartalmazó követıjel diagrammot!
c) Értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt!
1.12. feladat
Egy vállalat termékei iránt az igény a következı módon alakult:

Hónap Igény
Január 280
Február 250
Március 260

a) Készítsen elırejelzést januártól áprilisig a Holt módszerrel! Legyen α=0,2 és β=0,3. Az
iniciáláshoz használja az S
december
=210 és G
december
=20 induló értékeket!
b) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı jel
értékeit januártól márciusig!
c) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az
alkalmazott elırejelzési modellt.
d) elırejelzést március végén az augusztusi várható igényrıl!

7
1.13. feladat
Egy vállalat termékei iránt az igény a következı módon alakult:

Hónap Igény

Január
450
Február 480
Március 350
Április 370

a) Készítsen elırejelzést januártól májusig a Holt módszerrel! Legyen α=0,4 és β=0,5. Az
iniciáláshoz használja az S
december
=500 és G
december
=  -100 induló értékeket!
b) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı jel
értékeit januártól áprilisig.
c) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az
alkalmazott elırejelzési modellt.
d) Mekkora lesz az április végén készített július, illetve jövı év január havi elırejelzés?
1.14. feladat
Egy vállalat termékei iránti féléves igény 1998-tól a következı módon alakult:

Félév Igény
1998. I. félév 300
1998. II. félév 200
1999. I. félév 400

A menedzsment úgy gondolja, hogy az igény az elsı félévben rendszerint alacsonyabb a
második félévi igénynél, és emellett tendenciáját tekintve növekvı jellegő.

a) Készítsen elırejelzést 1998 I. félévétıl, 1999 I. félévének végéig a Winters modellel!
Legyen α=0,2, β=0,5, és γ=0,4. Az iniciáláshoz használja az S
1997 II. félév
=200 és
G
1997 II. félév
=50 induló értékeket! Az szezonalítási együtthatók becsült kezdeti értékei
legyenek c
I. félév
=1,5 és c
II. félév
=0,5.
b) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı jel
értékeit 1998 I. félévétıl, 1999 I. félévéig! (A szezonalítási konstansok normalizálása
most elhanyagolható)
c) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az
alkalmazott elırejelzési modellt.
d) Készítsen elırejelzést 1999 I. félévének végén a 2000 II. félévében várható igényrıl!

8
2. KAPACITÁSSZÁMÍTÁS
2.1. feladat
Egy számítógépeket összeszerelı üzem a következı öt évre kíván kapacitáselemzést végezni.
Az elmúlt néhány évben a termék iránti igény növekedett, és ha az elırejelzéseknek
megfelelıen alakul a térség gazdasági helyzete, akkor további jelentıs növekedés várható. A
vállalat vezetıi három alternatíva közül választhatnak. Az elsı lehetıség a meglévı üzem
kapacitásának bıvítése. A második lehetıség a termelés áthelyezése egy másik nagyobb
kapacitású üzembe. Végül az utolsó alternatíva, hogy nem bıvítik a kapacitást, megvárják,
hogy az optimista elırejelzések beigazolódnak-e. A kapacitás bıvítése illetve a termelés
áthelyezése nem kíván hosszú idıt, így az gyakorlatilag idı- és nyereségveszteség nélkül
megvalósítható. Ha az üzem kivár, akkor az elsı év után újragondolhatja a helyzetet és
bıvítheti a meglévı kapacitást. Egy évnél tovább azonban ezzel a döntéssel sem várhat, mert
utána a jelentkezı konkurencia kiszorítja a piacról. A termelési költség mindhárom változat
esetén ugyanakkora. Az igény jelentıs növekedésének valószínősége 55%.
Ha az igény jelentısen nı akkor a termelés áthelyezésével az éves nyereség 195000 ezer
forintra becsülhetı. Ha a termelés áthelyezik a nagyobb kapacitású üzembe és az igény nem
nı jelentısen, akkor az éves nyereség várhatóan csak 115000 ezer forint lesz.
A meglévı kapacitás bıvítése az igény jelentıs növekedése esetén évi 190000 ezer forint
nyereséget eredményezne. Ha az igény jelentısen nem nı, akkor a nyereség 100000 ezer
forint körül alakulna.
Ha marad a meglévı kapacitás, akkor az igény jelentıs növekedése esetén a nyereség
170000 ezer forintra becsülhetı, egyébként pedig 105000 ezer forint körül alakul.
A jelenlegi kapacitás bıvítési költségét 87000 ezer forintra becsülik.
A termelésnek a nagyobb kapacitású üzembe történı áthelyezése 210000 ezer forintba
kerülne.
Ha az igény növekedése miatt az elsı év után a kapacitásbıvítés mellett döntenek, akkor
annak költsége ugyancsak 87000 ezer forint lenne.

a) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját
b) Határozza meg a legjobb döntési alternatívát!
2.2. feladat
Egy szolgáltató vállalat naponta átlagosan 100 vevı igényét szeretné teljesíteni. Minden
alkalmazott óránként 3 vevıt tud kiszolgálni. Minden vevıhöz a közvetlen kiszolgálás mellett
mintegy 40 percnyi adminisztrációs tevékenység is kapcsolódik. Az alkalmazottak idejük
20%-át egyéb tevékenységgel töltik (megbeszélések, értekezletek, stb.). A munkaidı a hét öt
munkanapján 9.00-tól 16.00-ig tart egy óra ebédidı közbeiktatásával délben.

a) Hány alkalmazottat kellene a vállalatnak felvennie?
b) Mennyi a rendszer kapacitáskihasználása?
c) Azon a napon amikor a vállalat 90 vevıt szolgál ki mekkora a hatékonyság?

9
2.3. feladat
Egy berendezés egy héten öt napig dolgozik, naponta egy, nyolcórás mőszakban. Amikor a
berendezés dolgozik 100 darabot képes óránként legyártani. Hasznos idıalapjából 10% a
karbantartási, valamint átállási idı. Az egyik vizsgált héten a berendezés kibocsátása 3000 db
volt. Számítsa ki a következı jellemzıket:

a) Tervezési kapacitás
b) Effektív kapacitás
c) Hatékonyság
d) Kapacitás kihasználás
2.4. feladat
Egy töltısor 1 literes üvegpalackokba tölt üdítıitalt, azt felcímkézi és 12 üvegbıl álló
rekeszekbe csomagolja. A rendszer a következı mőveleti helyekbıl áll (napi 12 órával
számoljon):
Két töltıgép, amelyeknek mindegyike 100 litert képes percenként 1 literes
üvegpalackokba tölteni. ,A karbantartás napi egy órát vesz igénybe.
Három címkézı berendezés, amelyek mindegyike óránként 3000 üveget cimkéz fel. A
napi karbantartási idıigény gépenként 30 perc.
Egy csomagoló mőveleti hely, ahol a berendezés 10000 rekeszt készít naponta.

a) Mekkora a sor tervezési kapacitása?
b) Mekkora a sor effektív kapacitása?
c) Ha a sor az effektív kapacitáson dolgozik, mekkora az egyes mőveleti helyek
kihasználtsága?
d) Azon a napon, amikor a sor 70000 üveget gyártott, mekkora volt az egyes mőveleti helyek
hatékonysága?
2.5. feladat
Egy forgácsoló üzem hetente 1000 darabot szeretne gyártani egy tengelyfajtából. A terméket
egy olyan forgácsoló gépen gyártják, amely átlagosan 10 darabot tud elkészíteni óránként. Az
üzem jelenleg egy, nyolcórás mőszakban dolgozik a hét öt munkanapján. Kapacitáshiány
esetén azonban fontolgatják a mőszakszám növelését, vagy a túlórázást. Az üzem gépeinek
várható kihasználtsága 80%. Hány gépre van szükség a kívánt darabszám legyártásához?
Hány gépre lenne akkor szükség, ha két mőszakban dolgoznának, vagy ha fél órát
túlóráznának az üzemben?
2.6. Feladat
Egy gépipari vállalat gépjármő alkatrészek összeszerelését tervezi. Az új termék várható
élettartama 10 év. Két lehetıség között választhatnak. Vagy most építenek egy nagy
kapacitású üzemet, vagy most egy kisebb kapacitással indulnak, és ha a kereslet megnı, akkor
két év múlva lehetıség lesz az üzem kapacitásának bıvítésére. A döntéshez rendelkezésre álló
információk a következık:
• A nagy üzemcsarnok telepítése 300 millió Ft-os beruházást igényel.
• A kis üzem telepítése olcsóbb, az 130 millió Ft-ba kerül.
• Ha az igény nagy, akkor a nagy üzem évi 100 millió Ft nyereséget termelne.

10
• Ha az igény alacsony, akkor a nagy üzem nyeresége a magas fix költségek miatt csak 10
millió Ft.
• Ha az igény alacsony, akkor a kis üzem nyeresége évi 4 millió Ft.
• Nagy igény esetén a kis üzem második évi bıvítésének költsége 220 millió Ft.
• Ha az igény magas és a kis kapacitású üzemet nem bıvítjük, akkor az, az elsı két évben
évi 45 millió Ft utána pedig évi 30 Ft nyereséget termelne.
• Ha a kis kapacitású üzemet két év után kibıvítjük és az igény nagy marad, akkor az évi
nyereség 70 millió Ft lesz.
• Ha két év után a kis kapacitású üzemet kibıvítjük, de az igény lecsökken, akkor a
nyereség csak évi 5 millió Ft.
• A marketing osztály a következı elırejelzési adatokat szolgáltatta a döntéshez:
o A 10 éven keresztüli nagy kereslet esélye 60%.
o Két évig magas kereslet és utána alacsony kereslet esélye 10%.
o A 10 éven keresztül alacsony kereslet esélye 30%.
Milyen kapacitású üzemet célszerő építeni?
2.7. feladat
Egy vállalat menedzsmentje azt fontolgatja, hogy a termékei iránti növekvı kereslet miatt új
üzemet létesítsen. El kell dönteniük, hogy egy nagy vagy egy kis kapacitású új üzemet
létesítsenek-e. Az igény nagymértékő növekedésének valószínősége 0,6, míg az alacsony
igény valószínősége 0,4. Ha kis kapacitású üzemet építenek és az igény nagymértékben
megnı, akkor az üzem kapacitása bıvíthetı. Ha nagy kapacitású üzemet építenek és az igény
nem nı, akkor reklámkampánnyal élénkíthetı az igény. A reklámkampány kedvezı
alakulásának valószínősége 0,7, sikertelenségének valószínősége pedig 0,3.
Ha a menedzsment a kis kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény nagymértékő
növekedése következik be, akkor a várható éves nyereség 220000 eFt.
Ha a menedzsment a kis kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény nagymértékő
növekedését látva a menedzsment a kapacitást kibıvíti, akkor, akkor a várható éves nyereség
270000 eFt
Ha a menedzsment a nagy kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény
nagymértékben nı, akkor a várható éves nyereség 400000 eFt.
Ha az igény alacsony, akkor a kis kapacitású üzem éves nyeresége pedig 200000 eFt.
Ha az igény alacsony de a nagy kapacitású üzem épült, akkor az éves nyereség 40000 eFt.
Ha a reklámkampány sikeres, akkor az éves nyereség 180000 eFt-tal nı az eredetileg
becsülthöz képest. Ha a reklámkampány sikertelen, akkor az éves nyereség csak 20000eFt-tal
nı az eredetileg becsülthöz képest. A reklámkampány becsült költsége 50000 eFt.
Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját! Határozza meg az éves nyereséget
maximalizáló döntési alternatívát!
2.8. feladat
Egy kereskedelmi vállalat új telephelyének beruházásakor el szeretné dönteni, hogy kis vagy
nagymérető üzletet építsen. A nagymérető üzlet költsége 300000eFt, a kis méretőé pedig
80000eFt. Elırejelzések alapján az új helyen az igény várható alakulása kicsi és nagy is lehet,
40% és 60%-os valószínőséggel. Ha kis kapacitású épületet építenek, a cég menedzsere
határozhat a bıvítés megvalósításáról, melynek költsége 60000eFt. (bıvítési döntés esetén
270000eFt, a döntés elvetése esetén 223000eFt a bevétel). Ha egy kis kapacitású egységet
építenek és az igény is alacsony, nincsen ok a bıvítésre, ekkor a bevétel mértéke 200000eFt.
Amennyiben a nagy kapacitású üzlet építése mellett határoznak, és az igény alacsonynak

11
bizonyul, akkor vagy nem történik semmi (40000eFt), vagy a helyi médiában hirdetésekkel
próbálják a fogyasztást elısegíteni, melynek költsége 80000eFt. A reklámra való reagálás
lehet mérsékelt, de lehet jelentıs is, 30% és 70%-os valószínőséggel. A cégnek a mérsékelt
reagálás 20000eFt, a jelentıs 220000eFt bevételt jelent. Végül, ha egy nagy üzletet építenek
és az igény is magasnak bizonyul, 800000eFt a lehetséges bevétel.
Döntési fával elemezze a beruházási alternatívákat és határozza meg a haszon várható
értékét maximalizáló döntést!
2.9. feladat
Egy forgácsolószerszámokat gyártó üzem kapacitáselemzést szeretne végezni a következı öt
évre. A vállalat menedzsmentje 2 alternatíva közül választhat. Az elsı lehetıség a meglévı
kapacitás bıvítése, a másik pedig, hogy a vezetıség döntésével egy évig kivár és a kialakuló
piaci kereslet alapján újragondolja helyzetét. A kapacitás bıvítése nem igényel hosszú idıt,
így gyakorlatilag idı- és nyereségveszteség nélkül megoldható. Mindkét alternatíva esetén a
piac háromféleképpen reagálhat: agy kereslet alakul ki a vállalat termékei iránt, melynek
valószínősége 50 %; egy átlagos igény jelentkezik a termékcsalád iránt 30%-os
valószínőséggel; a piac alacsony kereslettel reagál a vállalat kínálatára, ennek valószínősége
20%.
A jelenlegi kapacitás bıvítésének költsége 40000 ezer forint.
A meglévı kapacitás bıvítése az igény jelentıs növekedése esetén évi 160000 ezer forint
nyereséget eredményezne.
Kapacitásbıvítés esetén, ha az igény átlagos szinten marad, akkor a menedzsment
választhat két lehetıség közül:
1. nem avatkozik be, ez esetben az éves nyereség 95000 ezer forintra becsülhetı,
2. reklámkampányba kezd az elsı év elején, melynek költsége 25000 ezer forint.
Sikeres reklámkampány esetén - ennek valószínősége 65% - évente 175000 ezer
forint nyereség realizálható, ellenkezı esetben az éves profit mértéke csak 65000
ezer forint.
Kapacitásbıvítés mellett kialakult alacsony igény esetén a vezetıség vagy egy igen
intenzív reklámhadjáratot indít még az elsı év elején 60000 ezer forintos költségvetéssel,
vagy nem avatkozik be a kialakult helyzetbe. Ha nem tesznek semmit, akkor évi 70000 ezer
forint nyereséget tudnak termelni. Sikeres reklámozással az éves profit 200000 ezer forint,
sikertelen reklám esetén 90000 ezer forint lesz. A sikeres reklámkampány valószínősége 70%.
Ha marad a meglévı kapacitás, akkor az igény jelentıs növekedése esetén az éves
nyereség 120000 ezer forintra becsülhetı; alacsony kereslet esetén évi 50000 ezer forint körül
alakul. Végül átlagos kereslet esetén évi 85000 ezer forint nyereség realizálható.
Ha a menedzsment kivár és nagy kereslet alakul ki a termékcsalád iránt, akkor az elsı év
végén a vezetıség választhat: vagy bıvíti az üzemet 45000Ft-ért, vagy nem változtat az üzem
kapacitásán.
Kivárás esetén átlagos kereslet mellett a vezetıség dönthet az elsı év végén:
1. nem avatkozik be,
2. bıvítik az üzem kapacitását, ez esetben évente 115000 ezer forint nyereséget
becsülnek,
3. végül reklámozás mellett dönthetnek, melynek költsége 20000 ezer forint. Sikeres
reklámkampány bekövetkezési valószínősége 65%, ekkor az éves nyereség 50000
ezer forinttal nı az eredetileg becsülthöz képest. Sikertelen reklámkampány esetén
az éves profit 30000 ezer forinttal csökken az eredetileg becsülthöz képest.
Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját! Határozza meg a legnagyobb
profitot realizáló döntési alternatívát!

12
2.10. feladat
Egy üzem hetente 5 napot dolgozik, napi két mőszakban. Egy mőszakban átlagosan 7 órán
keresztül folyik közvetlen termelı tevékenység. Az üzemben egy új termék megjelenésekor a
tanulási hatást a kapacitástervezésnél figyelembe veszik. Megfigyelték, hogy egy hasonló
terméknél az elsı darab elkészítéséhez 200 percre, míg a 100-ik darab elkészítéséhez 29.6
percre volt szükség. A menedzsment úgy gondolja, hogy az új terméknél is hasonló tanulási
hatás várható.

a) Határozza meg az új terméknél használni kívánt tanulási rátát, ha az elsı darab
elkészítésének ideje ennél a terméknél is 200 percre becsülhetı!
b) Az elsı hónapban összesen hány darabot tudnak legyártani az új termékbıl (Átlagosan
havi négy munkahéttel számoljon!)?
c) Határozza meg az elsı hónap mind a négy hetére külön-külön a legyártható mennyiséget,
ha teljes kapacitáskihasználás mellett dolgoznak.
2.11. feladat
Egy kereskedelmi vállalat menedzsmentje azt fontolgatja, hogy a termékek iránti növekvı
kereslet miatt egy új raktárt telepít. El kell dönteniük, hogy egy nagy vagy egy kis kapacitású
raktár épüljön-e. Az igény nagymértékő növekedésének valószínősége 0,7, míg az alacsony
igény valószínősége 0,3. Ha nagy kapacitású raktárt építenek és az igény nem nı, akkor
esetleg reklámkampánnyal élénkíthetı a kereslet. A reklámkampány kedvezı alakulásának
valószínősége 0,5, sikertelenségének valószínősége ugyancsak 0,5.
Ha a menedzsment a kis kapacitású raktár építése mellett dönt és az igény nagymértékő
növekedése következik be, akkor a várható éves nyereség 25000 eFt.
Ha a menedzsment a nagy kapacitású raktár építése mellett dönt és az igény
nagymértékben nõ, akkor a várható éves nyereség 30000 eFt.
Ha az igény alacsony, akkor a kis kapacitású raktár éves nyeresége 20000 eFt.
Ha az igény alacsony de nagy kapacitású raktár épült, akkor az éves nyereség 6000 eFt.
Ha a reklámkampány sikeres, akkor az éves nyereség 9000 eFt-tal nı az eredetileg
becsülthöz képest.
Ha a reklámkampány sikertelen, akkor az éves nyereség csak 1000 eFt-tal nı az
eredetileg becsülthöz képest.
A reklámkampány becsült költsége 6000 eFt.

a) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját!
b) Határozza meg az éves nyereséget maximalizáló döntési változatot!
c) Hogyan változtatna a döntésen, ha egy olcsóbb ajánlatot tevı reklámozással foglalkozó
vállalat ugyanezt az eredményt ígérve olcsóbban, 1000 eFt-ért, vállalná a reklámkampány
lebonyolítását. Válaszát számítással indokolja!
2.12. feladat
Egy számítógépeket összeszerelı üzem gyártási kapacitásának a bıvítése érdekében egy új
berendezés vásárlását fontolgatja. A berendezésbıl három különbözı kapacitású szerezhetı
be, kis-, közepes-, és nagykapacitású gép. Az új berendezéssel egy új, korszerő áramkört
tudnának gyártani, azonban az új termék iránti igény nem ismert pontosan.
Ha a vállalat egy nagy kapacitású berendezést vásárol, és az új termék iránti igény magas
lesz, akkor a várható nyereség 150 millió forint körül alakul. Ha a piac kedvezıtlenül fogadja
a terméket, akkor a nagy kapacitású gép beszerzése 75 millió forintos veszteséget jelent.

13
Ha a vállalat a közepes kapacitású berendezést vásárolja meg, akkor kedvezı piaci
fogadtatás esetén a nyereség 90 millió forint lesz. Ebben az esetben a kedvezıtlen piaci
fogadtatás 20 millió forint veszteséget jelent.
A kis kapacitású gép vásárlása kedvezı piaci fogadtatás esetén 50 millió forint nyereséget
hozna, a kedvezıtlen piaci fogadtatás esetén viszont a veszteség 5 millió forint.
További lehetıség még, hogy a vállalat nem vásárol új berendezést. Ekkor se nyereség, se
veszteség nem éri, akármilyen is legyen az új termék fogadtatása.
A vállalat éppen most fejezet be egy piackutatást, amelynek eredménye alapján 40%
valószínősége van a kedvezı piaci fogadtatásnak és 60% valószínősége van a kedvezıtlen
piaci fogadtatásnak.

a) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját!
b) Tegyen javaslatot a nyereség várható értékét maximalizáló döntési változatra!
c) A menedzsment szeretné tudni, hogy az optimális döntés mennyire érzékeny a piaci
viszonyok megítélésére. Határozza meg, hogy a kedvezı piaci fogadtatás
valószínőségének milyen értékeire lesz a b.) pontban javasolt döntés a legkedvezıbb!
2.13. feladat
Egy gyártósor a következı elrendezéssel és megbízhatósági adatokkal rendelkezik. A
kibocsátás soronként: x
A
=10000db/év, x
B
=15000db/év.


a) Mekkora sorok eredı (R
A
, R
B
, R
E
) megbízhatóságai?
b) Mi lesz a teljes sor eredı várható kibocsátása?
R=0,8
R=0,85
R=0,8
R=0,85
R=0,9 R=0,9
R=0,9
R=0,95
R=0,8
R
E
R
B
R
A
R=0,85

R=0,9
R=0,95
R=0,9

R=0,95

R=0,9

R=0,9


14
3. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS
3.1. feladat
Egy üzem egyik terméke iránt az igény 18000 darab évente és állandónak tekinthetı. A
terméket gyártó berendezés átállításának költsége 50000 Ft. A sor egyenletes ütemben 150
darabot gyárt naponta. A gyártás költsége 300 Ft/darab. A készlettartási ráta 25%. Tételezzük
fel, hogy a nyomda évente 360 munkanapot dolgozik.

a) Határozza meg az optimális gyártási sorozatnagyságot!
b) Ha a termelés elıkészítésnek 22 napra van szüksége a rendelés beérkezése és a gyártás
indítása között, mekkora készletszintnél kell a rendelést feladni?
c) Optimális rendelési politika alkalmazása mellett mekkora lesz a teljes költség?
d) Ha a gyártósor termelékenysége a kétszeresére nı, mennyivel változik a maximális
készletszint optimális értéke?
3.2. feladat
Egy termék iránt az éves igény normál eloszlást követ 36000 darab/év várható értékkel és
1800 darab/év szórással. A termék beszerzési költsége 75 Ft/db. A készlettartási ráta 24% egy
évre. A rendelési költség 1000 Ft rendelésenként. A menedzsment kívánalmai szerint a
készlet kifogyásának valószínősége egy évben kisebb kell, hogy legyen 4%-nál.

a) Folyamatos készletvizsgálati modellt feltételezve, mekkora az optimális rendelési
tételnagyság, a biztonsági készlet, valamint a rendelési készletszint, ha az utánrendelési
idı 32 nap?
b) Mekkora lesz a biztonsági készlet, ha az utánrendelési idı a felére csökken?
c) Hasonlítsa össze az a) és b) pontban kapott biztonsági készleteket és magyarázza meg a
különbséget!
d) Mekkora az a) pontban számolt készletezési politika teljes költsége?
3.3. feladat
Egy nyomda könyveket készít nagykereskedelmi vállalatok részére. A termék iránti igény
állandónak tekinthetı és értéke 7200 darab évente. Egy darab könyv gyártási költsége 1450
Ft/db. A készlettartási ráta 18% évente. A nyomdagépek átállításának költsége a szóban forgó
termék gyártására 15000 Ft-ra becsülhetı. A használt nyomdagép 25000 db gyártására képes
évente. A rendelés feladása és a gyártás indítása között 15 nap telik el. Tételezzük fel, hogy a
nyomda évente 360 munkanapot dolgozik.

a) Mekkora az optimális gyártási tételnagyság?
b) Mekkora az optimális maximális készletszint?
c) Milyen készletszintnél kell feladni a rendelést a gyártás indítására?
d) Mekkora az optimális készletezési politika teljes költsége?
3.4. feladat
Egy cipıbolt egy fekete elegáns cipıbıl átlagosan 500 darabot ad el negyedévente. Az igény
állandónak tekinthetı. A rendelés feladásának költsége 3000 Ft. A készlettartási ráta 20%. A
szállító a következı proporcionális mennyiségi árkedvezményt nyújtja:

15

Rendelési mennyiség Ft/pár
0 - 99 3600
100 - 199 3200
200 - 299 3000
300 vagy több 2800

A bolt jelenlegi beszerzési politikája szerint 500 darabos tételeket rendelnek.

a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?
b) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális
rendelési politika alkalmazása?
3.5. feladat
Egy nagy autókarosszéria-szerelı üzem 1250 lökhárítót szerel fel évente, amelyek közül 15%
import autókhoz szükséges. Az összes importált autóhoz szükséges mennyiséget egy helyi
beszállítótól vásárolják 1800 forintos egységáron. A készlettartási ráta évente 25%. A
rendelési költség 3000 forint. Évi 360, heti 7 munkanappal számoljon.

a) Határozza meg az importált lökhárítók gazdaságos rendelési tételnagyságát, valamint a
rendelések között eltelt idıt.
b) Ha az utánrendelési idı 6 hét, mekkora az utánrendelési készletszint?
c) Jelenleg az üzem évente egyszer rendel. Mennyit takarít meg az üzem, ha az optimális
rendelési tételnagyság szerint rendel?
3.6. feladat
Egy üzem egyik fontos terméke egy speciális mérımőszer, amely iránt az igény becsült értéke
300 darab évente. Az utánrendelési idı alatt az igény normális eloszlást követ, amelynek
várható értéke 15 darab, szórása pedig 6 darab. A termék beszerzési ára 20 eFt/db, az éves
készlettartási ráta 15%, a rendelési és szállítási költség együttesen 50 eFt. A
végtermékraktárban folyamatos készletvizsgálati rendszert alkalmaznak.

a) Mekkora az optimális gyártási tételnagyság?
b) Ha a raktár évente átlagosan kettınél többször nem akar kifogyni a készletekbıl, mekkora
raktárkészletnél kell feladnia a rendelést az üzem felé?
c) Mekkora a mérımőszerbıl tartott biztonsági készlet és annak készlettartási költsége?
d) Mekkora a meghatározott készletezési politika teljes költsége?
3.7. feladat
Egy adott terméket forgalmazó vállalat a következı proporcionális mennyiségi diszkontot
nyújtja partnerének:

Rendelési mennyiség Egységár
0 - 399 $2,2
400 - 699 $2,0
700 - $1,8


16
A termék iránti éves igény 10000 db. A rendelési költség $5,5, a készlettartási ráta 20%
évente.

a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?
b) Mekkora a teljes költség optimális értéke?
3.8. feladat
Egy üzem az egyik beszállítója által gyártott speciális csavart használ gyártmányaihoz. A
csavarok iránti igény átlagosan 3000 darab havonta. A rendelés és szállítás költsége
együttesen 5000 Ft rendelési tételenként. A csavar beszerzési ára 960 Ft, a vállalatnál
alkalmazott készlettartási ráta 34% egy évre.
A havi igény szórása 300 darab. Feltételezzük, hogy az igény normális eloszlású
valószínőségi változó. Az üzemvezetés a termelés biztonsága érdekében úgy határozta meg
készletgazdálkodási rendszer biztonságát, hogy hiány csak átlagosan három évente egyszer
lehet. Évente 360 munkanappal számoljon.

a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?
b) Mekkora az utánrendelési készletszint, ha az utánrendelési idı 7 nap?
3.9. feladat
Egy termék iránt az éves igény normál eloszlást követ 72000 darab/év várható értékkel és
3000 darab/év szórással. A termék beszerzési költsége 200 Ft/db. A készlettartási ráta 25%
egy évre. A rendelési költség 2500 Ft rendelésenként. A menedzsment kívánalmai szerint a
készlet kifogyásának valószínősége egy évben kisebb kell, hogy legyen 8%-nál. Évente 360
munkanappal számoljon.

a) Folyamatos készletvizsgálati modellt feltételezve, mekkora az optimális rendelési
tételnagyság, a biztonsági készlet, valamint a rendelési készletszint, ha az utánrendelési
idı 45 nap?
b) Mekkora lesz a biztonsági készlet, ha az utánrendelési idı 30 napra csökken?
c) Hasonlítsa össze az a) és b) pontban kapott biztonsági készleteket és magyarázza meg a
különbséget!
d) Mekkora az a) pontban számolt készletezési politika teljes költsége?
3.10. feladat
Egy csomagoló üzem, a csomagoláshoz szükséges egyik alapanyagból átlagosan 3000 darabot
rendel évente. Az igény állandónak tekinthetı. A rendelés feladásának költsége 2500 Ft. A
készlettartási ráta 25%. A szállító a következı proporcionális mennyiségi árkedvezményt
nyújtja:

Rendelési mennyiség Ft/egység
1-199 1600
200-399 1400
400-599 1200
600- 1000

Az üzem jelenlegi beszerzési politikája szerint 500 darabos tételeket rendelnek.


17
a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?
b) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális
rendelési politika alkalmazása?
c) Hányszor rendel az üzem évente, ha az optimális politikát alkalmazza?
d) Ábrázolja a teljes költségfüggvényt, tőntesse fel a proporcionális kedvezmény határait és a
hozzájuk tartozó költségeket!
3.11. feladat
Egy viszonteladónak az egyik termékbıl átlagosan 2000 darabra van szüksége évente. Igénye
állandónak tekinthetı. A rendelés feladásának költsége 2000 Ft. A készlettartási ráta 20%. A
termék ára 2000 Ft, ám a szállító az 1500. darabtól kezdıdıen 1900 Ft proporcionális
mennyiségi árkedvezményt nyújtja. Évente 360 munkanappal számoljon.
Jelenlegi beszerzési politikája szerint 1000 darabos tételeket rendel.

e) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság, hányszor rendel az üzem évente optimális
esetben, mekkora az átlagos készletszint?
f) Mekkora az éves készlettartási költség?
g) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális
rendelési politika alkalmazása?
h) Ábrázolja a teljes költségfüggvényt, tőntesse fel a proporcionális kedvezmény határait és a
hozzájuk tartozó költségeket!
3.12. feladat
Egy élelmiszeripari vállalat egyik terméke iránt az igény 12000 tonna évente és állandónak
tekinthetı. A terméket gyártó berendezés átállításának költsége 5000 Ft. A gyártósor
egyenletes ütemben 16000 tonnát tud gyártani évente ebbıl a termékbıl. A gyártás költsége
1000 Ft/tonna. Az éves készlettartási ráta 12%. Tételezzük fel, hogy a vállalat évente 360
munkanapot dolgozik.

a) Folyamatos beszállítást feltételezve határozza meg az optimális gyártási
sorozatnagyságot!
b) Ha az utánrendelési idı 1 hónap, mekkora készletszintnél kell a rendelést feladni?
c) Optimális rendelési politika alkalmazása mellett mekkora lesz a teljes költség?
d) Jelenleg a vállalat az év elején legyártja az összes szükséges mennyiséget, így az év
további részében gyártókapacitása más termékek gyártására áll rendelkezésre. Mennyi
megtakarítást jelentene ehhez képest az optimális politika alkalmazása?
e) Milyen gyártási költségnél lenne optimális a d.) pontban említett jelenleg alkalmazott
politika?
3.13. feladat
Legyen egy termék iránt jelentkezı igény normális eloszlású melynek évi várható értéke 3600
darab, szórása 245 darab. A rendelési költség 12000 Ft. Egy darab beszerzési költsége 2500
Ft, az éves készlettartási ráta 60%. A menedzsment átlagosan évi háromszori hiány
kialakulását tartja elfogadhatónak. Számoljunk közelítıleg évi 360 munkanappal.

a) Határozza meg az optimális rendelési tételnagyság értékét!
b) Ha az utánrendelési idı 15 nap, mekkora lesz a biztonsági készletszint, valamint az
utánrendelési készletszint nagysága?

18
c) Határozza meg az elızı pontokban meghatározott rendelési politikához tartozó teljes
költség értékét!
d) Tételezzük fel, hogy a menedzsment megvizsgálva a kapott eredményt, soknak tartja a
biztonsági készletre fordított összeget, és elıírja annak felére csökkentését. Évente
átlagosan milyen gyakran alakulna ki hiány ebben az esetben?
3.14. feladat
Egy termék iránt jelentkezı igény egy évben átlagosan 3600 darab. A rendelési költség 12000
Ft. Egy darab beszerzési költsége 2500 Ft, az éves készlettartási ráta 60%. A szállító azonban
árengedményt ajánl a vásárlónak amely szerint, ha a rendelt mennyiség 700 darabnál
nagyobb, akkor az eredeti árból 20 %-ot enged a 700 darab feletti mennyiségre. Számoljunk
közelítıleg évi 360 munkanappal.

a) Határozza meg az optimális rendelési tételnagyságot!
b) Mekkora lenne az optimális rendelési tételnagyság, ha az eladó nem 20%, hanem csak 4%
árkedvezményt ajánlana a 700 darab feletti vásárlásokra?
c) Mekkora lenne az optimális rendelési tételnagyság, ha a 4% árkedvezmény már 200 darab
feletti mennyiségekre járna?

19
4. TERMELÉSTERVEZÉS
4.1. feladat
Egy termék iránti igény, valamint a meghatározott biztonsági készlet a következı öt hónapban
az alábbi táblázatban található:

Hónap 1 2 3 4 5
Igény 50 45 190 220

150
Biztonsági készlet 10 5 15 20 10

A terméket két telephelyen gyártják. Az egyes telephelyeken a gyártási költségek,
valamint a gyártási kapacitások a következık:

Telephely
Gyártási költség
(Ft/darab)
Gyártási kapacitás
(darab/hó)
1 1000 80
2 1500 120

A készlettartási költség 200 Ft/darab/hó. A raktár kapacitása 60 darab/hó.

Készítse el az optimális termelési tervet!
4.2. feladat
Egy termék iránt az igény, valamint a gyártási és raktározási költségadatok az elkövetkezı
négy hónapban a következı módon alakulnak:

Hónap
Igény
(darab/hó)
Sorozat indítás
költsége
(Ft/sorozat)
Készlet tartási költség
(Ft/darab/hó)
Gyártási költség
(Ft/db)
1 80 500 2 5
2 170 500 2 5
3 60 500 2 5
4 120 500 2 5

a) Készítse el a négy hónap optimális termelési tervét!
b) Mennyi az optimális termelési terv teljes költsége?
c) Mekkora sorozatindítási költség esetén lesz minden hónapban az éppen aktuális igény
legyártása optimális?
4.3. feladat
Egy gyártási folyamat termelési tervének öt hónapra való összeállításához a következı
adatok állnak rendelkezésre: I
0
=0, I
5
=0





20
Hónap
Igény
(darab)
Gyártási
költség
(eFt/darab)
Készlettartási költség
(eFt/darab/hó)
Gyártási
kapacitás
(darab)
1 40 10 2 120
2 80 10 2 120
3 100 20 2 120
4 120 20 2 120
5 120 30 2 120

a) Készítse el táblázatos módszerrel az optimális termelési tervet! (Tételezzük fel, hogy
nincs raktározási korlát.)
b) Készítse el táblázatos módszerrel az optimális termelési tervet feltételezve, hogy a
raktározási kapacitás 60 darab/hó!


21
5. TERMÉKÖSSZETÉTEL
5.1. feladat
Egy üzem két terméket gyárt. Mindkét termék gyártásához négy erıforrásra van szükség. A
termék-erıforrás mátrixot, az erıforrásokból rendelkezésre álló mennyiséget, a piaci
korlátokat, valamint a termékek fajlagos fedezeteit a következı táblázatok tartalmazzák.

Gyártási erıforráskorlátok:


Termék 1
[gó/db]
Termék 2
[gó/db]
Kapacitás
[gó]
Erıforrás 1 1 2 2.000
Erıforrás 2 1 1 1.200
Erıforrás 3 2 1 2.000
Erıforrás 4 3 1 3.000

Piaci korlátok (db):

Termék 1 Termék 2
Minimum 50 -
Maximum - 1.200

Termékek fajlagos fedezete (eFt/db):

Termék 1 Termék 2
Fajlagos fedezet 2 3

a) Határozza meg az optimális termékszerkezetet (gyártási programot) és a fedezet optimális
értékét!
b) Határozza meg a maximális fedezetet biztosító gyártási programot, ha a második termék
fajlagos fedezete c
2
=5–re módosul!
c) Határozza meg az optimális termékszerkezetet, ha c
1
=4-re és c
2
=1–re módosul! Mekkora a
célfüggvény értéke ebben az esetben!
d) Határozza meg az optimális termékösszetételt a hozzá tartozó fedezettel, ha termékek
fajlagos fedezete c
1
=7-re és c
2
=4–re módosulnak!
e) Határozza meg az optimális termékszerkezetet és a fedezet optimális értékét, ha a
termékek fajlagos fedezetei c
1
= -1-re és c
2
=1–re módosulnak!
f) Határozza meg az optimális gyártási programot és a maximális fedezettömeget, ha a
termékek fajlagos fedezetei c
1
=1-re és c
2
= -1–re módosulnak!
5.2. Feladat
Egy bırkesztyők készítésével foglalkozó kisüzem kétujjas és ötujjas kesztyőket gyárt.
Mindkét típusú kesztyő elıállítása a következı három mőveletet igényli: anyag kivágása,
varrás, csomagolás. Egy kétujjas kesztyőhöz szükséges anyag kivágása 24 perc, megvarrása
12 perc. Az ötujjas kesztyő anyagának kivágása és a kesztyő megvarrása is 30-30 percet
igényel. Mindkét termék csomagolási ideje 24 perc kesztyőnként.

22
Az üzem egy kétujjas kesztyő eladásával 6.300 Ft, míg egy ötujjas kesztyő értékesítésével
7.000 Ft árbevételre tesz szert. A gyártás során felmerülı közvetlen költsége a kétujjas
kesztyőnek 4.800 Ft, míg az ötujjasé – a bonyolultabb vágás és varrás miatt – 5.000 Ft.
Az üzem termelési tervet készít a következı három hónapra. Kétujjas kesztyőbıl már 250
darabot megrendeltek. Az ötujjasból 700 darabnál több nem értékesíthetı. A vizsgált
idıszakban a kivágásra 400 óra, a varrásra 300 óra, a csomagolásra pedig 480 óra áll
rendelkezésre.

a) Hány kétujjas és ötujjas kesztyőt készítsen az üzem, ha a legnagyobb fedezettömeget
kívánja elérni? Optimális esetben mennyi a fedezet?
b) Mennyiben módosulnak az a) pontban kapott eredmények, ha az üzem az árbevételt
maximalizálja?
c) A vizsgált idıszakban a csomagolásra rendelkezésre álló idı – a csomagoló dolgozók
szabadságolásai miatt – 30%-kal csökken. Hogyan befolyásolja ez az üzem mőködését?
5.3. feladat
Egy üzem két terméket gyárt, amelyek fajlagos fedezete rendre 180 Ft/db és 290 Ft/db. Egy
üzem két terméket gyárt, amelyek fajlagos fedezete rendre 180 Ft/db és 290 Ft/db. Mindkét
termék gyártásához két erıforrásra van szükség. Termék 1 megmunkálási ideje mindkét
erıforráson 1-1 gépóra. Termék 2 gyártása Erıforrás 1-en 1, míg Erıforrás 2-n 2 gépórát
igényel. Erıforrás 1-en a vizsgált idıszakban 1.200 gépóra, Erıforrás 2-n pedig 1.600 gépóra
áll rendelkezésre. A termékekbıl a kötelezıen gyártandó minimális és az eladható maximális
mennyiségeket az alábbi táblázat tartalmazza.

Termék 1 Termék 2
Xmin [db] 200 100
Xmax [db] 1.000 -

a) Ábrázolja és jelölje a megengedett megoldások halmazát! Határozza meg az optimális
termékszerkezetet (gyártási programot) és a fedezet optimális értékét!
b) Határozza meg az “Erıforrás 1“ és “Erıforrás 2“ árnyékárait valamint azok érvényességi
tartományait!
c) Határozza meg a “Termék 1” fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó
érvényességi tartományát!
5.4. Feladat
Egy vegyipari üzem egyik részlegében színes és fehér ruhák mosásához ajánlott mosóport
készítenek. Mindkét mosószerbıl 25 kg már megrendelésre került. Egy kg színes ruhákhoz
való mosószer fajlagos fedezete 1.100 Ft/kg, míg a fehér ruhákhoz valóé csak 900 Ft/kg. A
két mosóporhoz szükséges alapanyagok elıállítása az üzem más részein történik, a szóban
forgó részleg feladata az alapanyagok megfelelı arányú keverékének elıállítása. A
mosóporokat háromféle alapanyag felhasználásával készítik: optikai fehérítı, felületaktív
anyag és szappan. Ezen alapanyagokból a következı hónapban rendre 500, 600, illetve 650 kg
áll rendelkezésre. Az alapanyagokat a következı táblázatban (kg-ban) megadott
mennyiségben keverik a mosóporok elıállításához.




23
mosópor
alapanyag
színes fehér
optikai fehérítı 1 3
felületaktív anyag 2 3
szappan 3 2

a) Mennyi színes és fehér ruhákhoz való mosóport állítson elı a vizsgált részleg, ha az üzem
a legnagyobb fedezettömeget kívánja elérni?
b) Ábrázolja a fajlagos fedezetek optimális megoldáshoz tartozó érvényességi tartományát!
c) A részlegnek lehetısége lenne további szappant vásárolni egy szappankészítéssel
foglalkozó vállalkozótól. A vállalkozó 200 kg szappanért 60 eFt-ot kér. Megéri elfogadni
az ajánlatot?
5.5. feladat
Egy fémmegmunkálással foglalkozó vállalat gombostő- és aprószeggyártó üzeme kétféle
alapanyagú (acél, vas) gombostőt gyárt. A gyártási technológia fı folyamatai a gyártás és a
nikkelezés. Egy negyedéves idıszakban rendre a következı kapacitások állnak rendelkezésre:
1.600 és 4.800 munkaóra. A termékek fajlagos fedezete 150 illetve 400 Ft
gombostőfajtánként (kg-ként). Az üzemi felmérésekbıl ismert, hogy 1 kg gombostő
elıállítása mennyi munkaórát vesz igénybe a különbözı technológiai folyamatokból. 1 kg
acél gombostő legyártása 30 percet igényel, ennek nikkelezése 3 órába telik. A vas gombostő
fajlagos gyártási ideje 2 óra/kg, nikkelezése kg-ként 4 órát igényel. Az értékesítési osztály az
elırendelések és a piaci adottságok figyelembevételével a következı piaci korlátokat
határozta meg:

gombostőfajta
korlát
acél vas
Minimum [kg] 200 150
Maximum [kg] 1.200 900

a) Határozza meg, hogy optimális esetben hány kg acél és vas gombostő kerül legyártásra,
ha a cél a fedezettömeg maximalizálása! Mekkora az optimális fedezet?
b) Milyen tartományban változhat a vas gombostő fajlagos fedezete, hogy az optimális
megoldás ne változzon meg?
c) Határozza meg a gyártás mint technológiai folyamat árnyékárát, valamint annak
érvényességi tartományát!
d) A gyártás kapacitása 100 gépórával lecsökken karbantartás miatt. Mekkora veszteség éri
emiatt az üzemet?
5.6. feladat
Egy üzem két terméket gyárt. Mindkét terméknek 800 Ft a fajlagos fedezete. A termékek
legyártása három erıforrást igényel. Az erıforrásokból a vizsgált idıszakban rendelkezésre
álló mennyiséget, valamint a termékek erıforrásonkénti megmunkálási idejét a következı
táblázat tartalmazza:





24

A termék
[gó/db]
B termék
[gó/db]
Kapacitás

Erıforrás 1 2,5 1,5 1.700
Erıforrás 2 2 5 2.500
Erıforrás 3 2 0 1.000

A vizsgált idıszakban az A termékbıl a maximálisan eladható mennyiség 750 db, míg B
termékbıl 700. A termékbıl 100, B termékbıl 50 darab biztosan értékesíthetı.

a) Optimális esetben mennyi A és B termékbıl gyártandó mennyiség? Ekkor mekkora a
fedezet értéke?
b) Határozza meg az A termék fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó
érvényességi tartományát!
c) Határozza meg az Erıforrás 1 árnyékárát és érvényességi tartományát!
d) Milyen gazdasági következménnyel jár E1 erıforrás kapacitásának 100 gépórával való
csökkentése? Ugyanekkora növekedés milyen hatással lenne a mőködésre?
5.7. feladat
Egy sütıipari kisvállalat kétféle kenyeret készít négy alapanyag felhasználásával. Az egyes
kenyerekbıl a vállalat optimális mennyiséget állít elı. A gazdasági szakemberek a következı
táblázatban megadott adatok alapján a jelenlegi mőködés módosítását fontolgatják.

alapanyag
Rendelkezésre
álló mennyiség
(kg)
Árnyékár
(Ft/kg)
Érvényességi
tartomány alsó
határa (kg)
Érvényességi
tartomány felsı
határa (kg)
finomliszt 4.000 0 3.950 ∞
só 1.500 25 1.000 3.000
élesztı 1.750 0 0 3.200
rozsliszt 3.000 50 2.000 4.200

a) Lehetıség kínálkozik a sóból további 2.000 kg megvásárlására. Érdemes megvenni ezt a
2.000 kg-ot 40 eFt-ért?
b) A táblázatban szereplı információk alapján melyik alapanyag(ok)ra kell a vezetıknek
kiemelt figyelmet fordítaniuk?
c) A rozslisztbıl lehetıség lenne 850 kg-mal növelni a rendelkezésre álló mennyiséget.
Maximum mennyit érdemes ezért a 850 kg-ért fizetni?
5.8. feladat

Egy üzem két terméket gyárt (A és B). A terméknek 150 Ft, B-nek pedig 100 Ft a fajlagos
fedezete. A termékbıl a maximálisan gyártható mennyiség 150 db, B termékbıl 200 db. A
gyártáshoz két erıforrásra van szükség, melyekbıl a vizsgált idıszakban rendre 200, illetve
300 gépóra áll az üzem rendelkezésére. Az A termék megmunkálási ideje mindkét erıforráson
1-1 gépóra. B termék gyártása az Erıforrás 1-en 2 gépórát, Erıforrás 2-n 1 gépórát vesz
igénybe.

a) Hány A és B terméket gyártson az üzem , ha célja a maximális fedezettömeg elérése?
Határozza meg a fedezet optimális értékét!
b) Határozza meg a B termék fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó

25
érvényességi tartományát!
c) Határozza meg a szőkkeresztmetszetek árnyékárát és azok érvényességi tartományait!
d) Lehetıség kínálkozik az Erıforrás 1 kapacitásának 300 gépórával való bıvítésére. A
bıvítésnek a vizsgált idıszakra esı költsége 13000 eFt lenne. Érdemes a bıvítést
végrehajtani? Válaszát számítással indokolja!
5.9. feladat

Egy két terméket gyártó és forgalmazó, fedezetmaximalizáló üzem gyártási programja
optimális. A menedzsment a következı információkkal rendelkezik X és Y termékekrıl:

Termék
Fajlagos
eladási ár
(Ft)
Fajlagos
közvetlen
költség (Ft)
Fajlagos
fedezet
(Ft)
Fajlagos fedezet
érvényességi tartomá-
nyának alsó határa (Ft)
Fajlagos fedezet
érvényességi tartomá-
nyának felsı határa (Ft)
X 780 600 180 120 350
Y 800 655 145 140 480

a) Melyik termék fajlagos fedezetének alakulását kell fokozottan figyelni?
b) A menedzsment az Y termék árának növelését fontolgatja. Mennyivel nıhet az Y termék
ára a gyártási program változatlansága mellett?
c) Az üzem egy költségcsökkentı program eredményeként X termék fajlagos közvetlen
költségét mérsékelni tudja. Meddig csökkenhetı X termék fajlagos közvetlen költsége,
hogy az optimális megoldás ne változzon meg?
5.10. feladat
Egy kis asztalosmőhelyben kétféle bútort gyártanak: ruhásszekrényt és könyvespolcot.
Mindkét termék elkészítéséhez szükség van a következı négy alapanyagra: oldallap, hátlap,
ajtó és polc. Mind a szekrényhez, mind a könyvespolchoz 2-2 db oldallapra van szükség.
Hátlap és ajtó csak a szekrényhez kell, a könyvespolchoz nem. Hátlapból 1, ajtóból 2 db-ra
van szükség egy szekrényhez. Egy könyvespolchoz 5, egy szekrényhez 1 polcot használnak
fel. Az asztalosmőhelyben egy hónapban 720 db oldallap, 300 db hátlap, 800 db ajtó és 800
db polc készül el. Ha mindkét termék 50 ezer Ft-ért értékesíthetı, mekkora a két bútorból
gyártandó optimális mennyiség? Optimális esetben mekkora az árbevétel?


26
6. MRP (ANYAGSZÜKSÉGLET-TERVEZÉS)
6.1. feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl készülı
végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van öt darab B és
két darab C komponensre. Egy darab C-hez szintén szükség van két darab B komponensre. A
készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak:

Készlet
Rendelhetı
tételnagyság
Utánrendelési idı
(hónap)
A -
100 db-os
csomagok
1
B 3000 nincs korlát 1
C 100 min. 500 db 1

A végtermék éves termelési programja öt hónapra, havi bontásban a következı:
Hónap: 1 2 3 4 5
Igény: 120 130 80 120 170

Egy adott hónapra megrendelt tétel mindig a hónap elején érkezik meg. A készletet minél
hamarabb igyekszünk felhasználni.

a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési
ütemtervét.
b) Határozza meg a B komponens rendelési ütemtervet akkor, ha a gyártási kapacitáskorlátot
figyelembe kell venni! Mekkora többletköltséget jelent a kapacitáskorlát megléte?
Számoljon a következı adatokkal:
Gyártási kapacitás: 500 db/hó
Készlettartási költség: 40 Ft/db/hó
Rendelési költség: 60 000 Ft
6.2. feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl készülı
végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van két darab B
és két darab C komponensre. Egy darab C-hez szintén szükség van egy darab B-
komponensre. A készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak:

Készlet
Rendelhetı
tételnagyság
Utánrendelési idı
(hét)
A 20 nincs korlát 1
B - nincs korlát 2
C - minimum 200 2

A végtermék éves termelési programja öt hétre, heti bontásban a következı:
Hét: 1 2 3 4 5
Igény: 95 50 75 125 100


27
Egy adott hétre megrendelt tétel mindig a hét elején érkezik meg. A készletet minél hamarabb
igyekszünk felhasználni. (Számoljon évi 52 munkahéttel!)

a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési
ütemtervét!
b) A legkisebb összes költség politikát alkalmazva határozza meg a B komponens rendelési
ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal:
Rendelési költség: 5000 Ft
Beszerzési költség: 1000 Ft/db
Heti készlettartási ráta: 0,5%
c) A komponens periódus (PPB) szabályt alkalmazva határozza meg a B komponens
rendelési ütemtervét! Számoljon a fenti adatokkal.
6.3. feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl készülı
végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van egy darab B
és két darab C komponensre. Egy darab C-hez szintén szükség van egy darab B-
komponensre. A készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak:

Készlet
Utánrendelési idı
(hét)
A - 1
B - 1
C - 2

A végtermék éves termelési programja öt hétre, heti bontásban a következı:
Hét: 1 2 3 4 5
Igény: 20 50 80 50 100

Egy adott hétre megrendelt tétel mindig a hét elején érkezik meg. A készletet minél hamarabb
igyekszünk felhasználni. (Számoljon évi 52 munkahéttel!)

a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési
ütemtervét.
b) A legkisebb egység költség politikát alkalmazva határozza meg a B komponens rendelési
ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal:
Rendelési költség: 50 000 Ft
Készlettartási költség: 200 Ft/db/hét
c) Mennyivel változik meg a b) pontban kapott rendelési ütemterv eredményeként a
komponensek raktározásának összes költsége? Értékelje a kapott eredményt!
6.4. Feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl készülı
végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van két darab B
és két darab C komponensre. Egy darab C-hez szintén szükség van egy darab B-
komponensre. A készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak:



28


Készlet
Rendelhetı
tételnagyság
Utánrendelési idı
(hét)
A 50 nincs korlát 1
B - nincs korlát 1
C 100 minimum 250 2

A végtermék éves termelési programja öt hétre, heti bontásban a következı:
Hét: 1 2 3 4 5
Igény: 150 100 150 100 150

Egy adott hétre megrendelt tétel mindig a hét elején érkezik meg. A készletet minél hamarabb
igyekszünk felhasználni.

a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési
ütemtervét!
b) Az optimális rendelési tételnagyság (EOQ) politikát alkalmazva határozza meg a B
komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal:
Rendelési költség: 60 000 Ft
Beszerzési költség: 5 000 Ft/db
Heti készlettartási ráta: 0,5 %
6.5. feladat
Egy termék elıállításához 4 alkatrészre van szükség: 2 db B, 1 db C, 3 db D és 2 db E
jelzésőre. A C és D jelzéső alkatrészek tovább bonthatóak további alkatrészekre: 1 db D
alkatrészhez 2 db C jelzéső alkatrészt kell felhasználni; 1 db C alkatrész elkészítéséhez 1 db B
és 2 db E alkatrész szükséges.

a) Rajzolja fel a termék komponens-hierarchiáját (alsó szintő kódolással is)!
b) A végtermékre az elkövetkezı 6 hónapra a következı értékesíthetı mennyiségeket
jelezték elıre: 100; 120; 160; 130; 120; 140 darab. A B és E jelzéső alkatrészeket
önmagában is értékesíti a vállalat, ezekre, az elsı hónapot követıen, fix kereslet
mutatkozik, minden hónapban 100-100 darab adható el. Készítse el a végtermék és
komponenseinek rendelési ütemtervét a következı táblázatokban található raktárkészlet-
és rendelési adatok alapján!

Komponens Raktárkészlet
Biztonsági
készlet
Lekötött
mennyiség
Várt
beérkezés
A 100 0 30 0
B 100 0 100 0
C 400 50 150 100
D 0 0 0 100
E 200 50 0 350

Komponens
Ütemezési
szabály
Rendelhetı
mennyiség
Utánrendelési
idı
A FP (2 hó) min. 200 db 1 hó
B LFL nincs megkötés 2 hó
C FQ (1200 db) nincs megkötés 1 hó
D LFL nincs megkötés 1 hó
E LFL 500 db-os csomag 1 hó

29
6.6. feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy kétfajta komponensbıl készülı
végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van három darab
A1 és két darab A2 komponensre. Egy darab A1 komponenshez szükség van egy darab A2
komponensre. Az A2 komponensbıl 200 db biztonsági készletet kell tartani, továbbá a 3. és 6.
hónapban 500-500 darabos független igény jelezhetı elıre ebbıl a komponensbıl a gyár
negyedéves karbantartására. A készlet-, költség- és rendelési információk a vizsgált idıszak
elején a következı módon alakulnak:

Termék
Raktár-
készlet
Rendelési/át
állási
költség
Készlettartási
költség
Rendelhetı
tételnagyság
Utánrendelési idı
(hónap)
A 0 216 eFt 210 Ft/db/hó minimum 200 db 2
A1 0 130 eFt 200 Ft/db/hó nincs korlát 1
A2 200 240 eFt 150 Ft/db/hó nincs korlát 1

A végtermék termelési programja a következı hat hónapra, havi bontásban a következı:

Hónap 1 2 3 4 5 6
Igény 150 300 250 200 175 225

Készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét figyelembe véve, hogy a
végterméknél a menedzsment tételt tételre (LFL) szabályt, az A1 komponensnél legkisebb
periódusköltség (LPC, Silver Meal) heurisztikát és az A2 komponensnél Groff tételnagyság-
képzési szabályt kíván alkalmazni!
6.7. feladat
Anyagszükséglet-tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy termék készletgazdálkodásánál.
A termék komponenshierarchiáját a következı ábra tartalmazza.


A
B(1) G(2)
E(2)
H(2)
C(1) D(3) F(2) G(2)
B(4) H(2) G(1)
B(3) G(6) B(2)


Az anyagszükséglet-tervezés eredményeként ismert az A, B, C, D, E és F komponensek
rendelési ütemterve. A tervezett rendelésfeladásokat a következı táblázat tartalmazza.

30
Hónap
-4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5
Tervezett rendelésfeladás (A) 20 30 10 40 20 30
Tervezett rendelésfeladás (B) 1440 3160 2600 3950 3630 3920 1880 570
Tervezett rendelésfeladás (C) 120 200 90 250 160 200 60
Tervezett rendelésfeladás (D) 60 90 30 120 60 90
Tervezett rendelésfeladás (E) 80 160 100 180 160 160 60
Tervezett rendelésfeladás (F) 40 60 20 80 40

A G komponens iránt a 0. és az 5. hónapban 250-250 darabos független igény is jelentkezik.

a) Az optimális rendelési tételnagyság (EOQ) politikát alkalmazva határozza meg a G
komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal:
Rendelési költség: 60 000 Ft
Beszerzési költség: 5 000 Ft/db
Havi készlettartási ráta: 0,5 %
Utánrendelési idı: 1 hónap
b) Határozza meg a G komponens rendelési ütemtervét a periódus rendelési tételnagyság
(POQ) politikát alkalmazva is! Számoljon a fenti adatokkal!
c) Melyik politika adja az alacsonyabb teljes költségő ütemtervet (az 5. hónap végéig
felmerülı költségeket figyelembe véve)? Mivel indokolható ez?
6.8. Feladat
Hat hétre szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. Az igény a
vizsgált hat héten rendre 50, 200, 100, 150, 250 és 100 darab. A jelenlegi beszállítónál a
rendelési költség 300 000 Ft, egy termék egy heti tárolási költsége 2 500 Ft. A 3. hét végén
azonban a vállalat áttér a termék házon belüli gyártására (a 4. héttıl kezdıdıen már a vállalat
gyártja a terméket). A készlettartási költség így alacsonyabb, mint korábban volt, az átállási
költség azonban meghaladja a korábbi rendelési költséget. Ennek megfelelıen az átállási
költség 500 000 Ft-ra nı, egy termék egy heti tárolásának költsége pedig 2 000 Ft-ra csökken.
Határozza meg a termék optimális rendelési/gyártási ütemtervét a vizsgált hat hétre!
6.9. feladat
Négy hónapra szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. Az igény a
vizsgált négy hónapban rendre 50, 25, 20 és 30 darab. Minden olyan hónapban, amikor
rendelünk, felmerül egy egyszeri rendelési költség, amelynek értéke 50 000 Ft. Egy darab
termék egy havi tárolásának költsége 1 000 Ft.

a) Határozza meg a termék optimális rendelési ütemtervét!
b) A rendelési költség milyen értékeinél lenne gazdaságos mindig éppen csak annyit
rendelni, amennyi egy adott hónapban szükséges?
c) Jelenleg havonta rendelik meg az egyes hónapokra szükséges mennyiségeket. Mennyivel
kedvezıbb ennél a gyakorlatnál az optimális rendelési politika alkalmazása?
6.10. feladat
Hat hónapra szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. Az igény a
vizsgált hat hónapban rendre 150, 100, 150, 200, 250 és 150 darab. Havi készlettartási rátánk

31
5 %. Jelenlegi beszállítónknál a rendelési költség 120 000 Ft, egy termék beszerzési költsége
5 000 Ft. A 2. hónap végén azonban beszállítót váltunk (a 3. hónaptól kezdıdıen már az új
beszállítótól rendelünk). Az új beszerzési költség alacsonyabb, mint a korábbi volt, a
rendelési költség azonban meghaladja a korábbit. Ennek megfelelıen a rendelési költség
150 000 Ft-ra nı, egy termék beszerzési költsége pedig 4 000 Ft-ra csökken. Határozza meg a
termék optimális rendelési ütemtervét a vizsgált hat hónapra!
6.11. feladat
Anyagszükséglet-tervezési rendszert (MRP) alkalmazva egy végtermék
készletgazdálkodásánál az egyik vizsgált komponensre LFL tételnagyság-képzési szabályt
alkalmazva a következı rendelési ütemtervet kaptuk.

Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Tervezett
rendelésbeérkezés
20 20 50 60 10 0 60 70 30 50

Határozza meg a komponens gyártási ütemtervét (az 1-10. heti tervezési idıtartamon
belül) akkor, ha a gyártás során kapacitáskorlátot kell figyelembe venni! A tételcsúsztatást
mind elölrıl hátrafelé, mind hátulról elırefelé végezze el! Mekkora többletköltséget jelent a
kapacitáskorlát megléte a két esetben? Számoljon a következı adatokkal:
Gyártási kapacitás: 40 db/hét
Készlettartási költség: 250 Ft/db/hét
Átállási költség: 80 000 Ft
6.12. feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazva egy végtermék
készletgazdálkodásánál az egyik vizsgált komponensre a következı rendelési ütemtervet
kaptuk.

Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Tervezett
rendelésbeérkezés
500 200 700 500 500 800 200 100 300 600

A komponenssel kapcsolatos rendelési és készlettartási költségek nagyságát a
menedzsment túl magasnak tartja, így elıírja annak csökkentését. A komponens rendelésének
átütemezésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló kapacitás hetente
1 000 darab ilyen komponens gyártását teszi csak lehetıvé. A vizsgált komponens gyártási
költsége 3 500 Ft/db, a rendelési költség 30 000 Ft/rendelés, a készlettartási ráta 1 % hetente.
Készítse el a komponens rendelésének ütemezését a kapacitáskorlátot figyelembe vevı
költségcsökkentı heurisztikát alkalmazva (a rendelések átütemezését az utolsó idıszaktól
visszafelé haladva végezze)!

32
7. ÜTEMEZÉS
7.1. feladat
Egy vállalatnak 8 feladat elkészítési sorrendjérıl kell döntenie. Az elsıként ütemezett projekt
elkészítését az elsı napon kezdik, egyidejőleg csak egyetlen projekt futhat a vállalatnál. Az
egyes projektek elkészítéséhez szükséges idık, fontosságukat jellemzı súlyszámok, valamint
teljesítésük határidıi a következı táblázatban láthatóak:

Feladat Idıszükséglet [nap] Súlyszám Határidı [nap]
1 9 1 12
2 6 1 26
3 2 3 48
4 5 2 34
5 7 1 15
6 3 2 22
7 4 1 44
8 8 1 10

a.) Adja meg a feladatok elkészítésének átfutási idejét minimalizáló sorrendet!
b.) Adja meg a feladatok átlagos várakozási idejét minimalizáló sorrendjét! Mennyi a
feladatok elkészítésének folyamideje?
c.) Adja meg a feladatok átlagos határidı-eltérését minimalizáló sorrendet! Hogyan alakul
feladatok elkészítésének átfutási ideje?
d.) Adja meg az átlagos súlyozott folyamidıt minimalizáló sorrendet!
e.) Adja meg a legnagyobb kését minimalizáló sorrendet! Hogyan alakul ez egyes feladatok
késése?
f.) Adja meg a feladatok legkisebb határidı-eltérést maximalizáló sorrendjét! Hogyan alakul
az egyes feladatok elkészítésének folyamideje?
g.) Adja meg a késı feladatok számát minimalizáló sorrendet! Hogyan alakulnak az egyes
feladatok elkészítésének átfutási idıi?
h.) Adja meg a feladatok sorrendjét az „átlagos kését csökkentı” heurisztika segítségével!
Hogyan alakulnak a feladatok határidı-eltérései?
7.2. feladat
Egy vállalatnak 7 terméket kell elkészítenie és leszállítania az elkövetkezı hónapokban. Az
egyes termékek elkészülésüket követıen azonnal kiszállíthatóak a megrendelıknek. Az egyes
termékek elkészítéséhez szükséges idık a következık: A – 5 nap, B – 4 nap, C – 2 nap, D –
8 nap, E – 7 nap, F – 10 nap, G – 6 nap.

a.) Ha az alapanyagok raktározási költségét kívánjuk csökkenteni, ami csak a raktárban töltött
idıtıl függ, akkor milyen ütemezési sorrendet érdemes alkalmazni?
b.) A termékek elıállításához szükséges alapanyagok eltérı értékőek, ezért a bennük lekötött
tıke következtében eltérı készlettartási költségek rendelhetıek hozzájuk. Az egyes
termékekhez szükséges alapanyagok értékei a következık: A – 25 000 Ft, B – 40 000 Ft,
C – 15 000 Ft, D – 50 000 Ft, E – 15 000 Ft, F – 40 000 Ft, G – 20 000 Ft. A készlettartási
ráta egységesen 0,1% naponta. Ebben az esetben milyen ütemezési sorrend az indokolt?

33
7.3. feladat
Egy vállalat egy igen fontos megrendelıjétıl egyidejőleg 6 különbözı megrendelést kapott. A
megrendelések elkészítéséhez szükséges idık és a megrendelı által szabott határidık a
következı táblázatban láthatóak:

Tétel Mőveleti idı (nap) Határidı (nap)
A 6 15
B 2 12
C 4 24
D 8 20
E 3 29
F 5 22

A vállalat legfontosabb versenyelınye, hogy sosem késik megrendelési teljesítésével. Éppen
ezért a megrendelés elvállalása elıtt a menedzsment tudni szeretné, hogy teljesíthetıek-e a
megrendelésben szereplı feladatok a kitőzött határidıkig. Ellenırizze, hogy képes-e a vállalat
idıben elkészíteni minden feladatot!
7.4. feladat
Egy nagy cég leányvállalatának az elkövetkezı negyedévben 5 projektet kell levezényelnie. A
rendelkezésre álló kapacitások szőkössége következtében egyidejőleg csak egy projekt futhat,
a projektek elkészítésének sorrendjére vonatkozóan azonban nincs semmilyen megkötés. Az
egyes projektek elkészítéséhez szükséges idı, valamint a teljesítésük határidıi a következı
táblázatban láthatóak:

Projekt Mőveleti idı (nap) Határidı (nap)
P1 6 21
P2 9 12
P3 8 16
P4 5 30
P5 11 24

a.) Ha a vállalat késik projektjei elkészítésével, akkor büntetést kell fizetnie az
anyavállalatnak. Minden késı projekt után 250 000 Ft büntetést kell megfizetni. Ütemezze
olyan módon a feladatokat, hogy az minimalizálja a leányvállalat által fizetendı
büntetések összegét!
b.) Milyen sorrendben érdemes elvégezni az egyes projekteket akkor, ha az anyavállalat
kötbérszerően számítja a büntetéseket, tehát ha a késések hossza alapján kalkulálja a
büntetést, nem csak a késés ténye alapján?
7.5. feladat
Egy oktatási segédanyagok készítésével foglalkozó szakemberekbıl álló team 7 segédanyag
elkészítésére kapott felkérést. Egyidejőleg csak egy segédanyagon tudnak dolgozni, az egyes
segédanyagokért járó díj fizetése legkorábban a határidıként megadott idıpontban esedékes
(késés esetén természetesen csak a teljesítés idıpontjában kerül rá sor). Milyen sorrendben
készítse el a team a segédanyagokat, amennyiben a munkát május 26-án kezdik, és céljuk,
hogy az egyes segédanyagok elkészültét követıen a lehetı leghamarabb megkapják az adott
segédanyagért járó díjat?
A vállalat elızetes kalkuláció alapján minden feladatot képesek a határidı elıtt
elkészíteni. Annak érdekében azonban, hogy minél elıbb felszabaduljanak a kapacitásaik, a

34
munkát mindenképp elkezdik május 26-án. A szerzıdésben rögzített határidıket, valamint a
team által becsült elkészítési idıket a következı táblázat tartalmazza. A team a hét minden
napján dolgozik.

Segédanyagok Határidı Tervezett idıszükséglet
Elırejelzés július 10. 8 nap
Kapacitásszámítás július 23. 12 nap
Készletgazdálkodás augusztus 10. 15 nap
Termeléstervezés augusztus 26. 20 nap
Anyagszükséglet-tervezés július 16. 8 nap
Ütemezés augusztus 22. 10 nap
Sorállás szeptember 18. 14 nap
7.6. feladat
Egy vállalat 2 berendezéssel készíti el megrendeléseit. Ezek a berendezések technológiailag
azonosnak tekinthetıek, a vállalat által elvállalt megrendelések mindegyikének teljesítésére
egyforma hatékonysággal képesek. Ennek következtében a vállalat az egyes megrendeléseket
mindig egy adott berendezéshez rendeli, azokat párhuzamosan üzemelteti. A vállalatnak a
következı táblázatban látható megrendeléseket kell végrehajtania. Ehhez azokat az egyes
berendezésekhez kell rendelni, és meg kell határozni azok végrehajtásának sorrendjét is.

Megrendelés M1 M2 M3 M4 M5 M6
Végrehajtási idı (perc) 18 34 11 9 38 42

a.) Adja meg a feladatok elkészítésének LPT szabály szerinti sorrendjét! Milyen mutató
csökkentésére alkalmazzuk ezt a szabályt?
b.) Mennyi az elméleti minimális átfutási idı (felosztható és fel nem osztható feladatok
esetén)?
7.7. feladat
Egy vállalat 3 projekt-teammel rendelkezik. Ezek a teamek azonos összetételőek, ennek
köszönhetıen azonos hatékonysággal képesek a vállalat által elvállalt projektek
(mindegyikének) végrehajtására. A piacukon igen erıs verseny uralkodik, a különbözı
versenytársak nagyjából azonos minıségő és árú szolgáltatást nyújtanak. Felismerve, hogy
szegmensében idı alapú versenyzés folyik, a vállalat bevezetett egy kompenzációs politikát,
amivel az általa nyújtott szolgáltatásra történı várakozás rövidségét kívánja hangsúlyozni
vevıi felé. Ennek alapján a szerint, hogy ez egyes projekteknek mennyi ideig kell várniuk
elkészítésük megkezdéséig, a vállalat kompenzációs díjat fizet a megrendelınek, aminek
értéke 10 000 Ft/nap.
A vállalat jelenleg a következı táblázatban látható projektek kivitelezését vállalta el. A
projektek kivitelezéséhez szükséges idık napokban értendıek.

Projekt A B C D E F G H I J K
Elkészítési idı 14 19 8 4 13 9 12 11 17 6 7

A projektek elkészítésének milyen sorrendje biztosítja, hogy a vállalatnak a lehetı
legkevesebb kompenzációs díjat kelljen fizetnie?

35
7.8. feladat
A vállalat 2 azonos összetételő projekt-team alkalmazásával készíti el megrendeléseit. A
beérkezı projektek természetükbıl adódóan megoszthatóak a projekt-teamek között, ez
azonban növeli az elkészítés költségeit, ugyanis jelentıs többletmunkát, adminisztrációt stb.
igényel. Ennek értéke 60 000 Ft/felosztások száma. Az ütemezési kérdések leegyszerősítése
végett a vállalat ragaszkodik ahhoz is, hogy a felosztott projektekben minden projekt-team
azonos mértékben vegyen részt.
A vállalatnak 7 projekt elkészítési sorrendjérıl kell döntenie. Az év jelenlegi
idıszakában igen sokan keresik meg a vállalatot projektek elkészítésével. Ezek a projektek
általában sürgısek, így ha a vállalat szabad kapacitás hiányában nem tudja elvállalni a
projekteket, azokat más vállalathoz viszik a megrendelık. A problémák elkerülése végett a
vállalat csak akkor vállalja el egy megrendelı projektjeit, ha mindkét team szabad. Belsı
kalkulációk szerint ezért napi 150 000 Ft nyereségtıl esik el a vállalat a jelenlegi projektek
elkészítéséhez szükséges idı alatt. Az egyes projektek elkészítéséhez szükséges idık a
következık: a – 12 nap; b – 1 nap; c – 18 nap; d – 3 nap; e – 15 nap; f – 11 nap; g – 20 nap.
Gazdaságilag a feladatok erıforrások felosztással vagy anélküli ütemezése a kedvezıbb?
7.9. feladat
Egy, két megmunkálóhelybıl álló flow-shop jellegő gyártórendszerben hét rendelési tételt
kell legyártani. A tételek gyártási ideje az egyes megmunkálóhelyeken a következı:

Tétel
Mőveleti hely M1
(óra)
Mőveleti hely M2
(óra)
A 4 5
B 2 3
C 6 3,5
D 4 1
E 6 5,5
F 6 7
G 7 3

a.) Határozza meg az átfutási idıt minimalizáló optimális gyártási sorrendet a Johnson-
algoritmussal!
b.) Készítse el az optimális gyártási ütemezés Gantt diagramját!
c.) Bizonyos technológiai változtatások lehetıvé teszik, hogy a D, G és B tételt fordított
sorrendben gyártsuk le (elıször az M2 mőveleti helyen munkáljuk meg, majd az M1-n).
Hogyan változna ekkor az optimális gyártási sorrend?
d.) Készítse el a megváltozott optimális gyártási ütemezés Gantt diagramját!
7.10. feladat
Egy job-shop rendszerő gyártási folyamatban hat rendelési tételt kell legyártani. A tételek
megmunkálási ideje az egyes megmunkáló-helyeken, valamint az elıírt gyártási sorrendek a
következık:







36

Tétel
Mőveleti hely M1
(óra)
Mőveleti hely M2
(óra)
Gyártási sorend
A 40 25 M1; M2
B 20 15 M2; M1
C 30 20 M2; M1
D 20 15 M1; M2
E 40 30 M2; M1
F 50 40 M2; M1

a.) Határozza meg az átfutási idı szempontjából optimális gyártási sorrendet!
b.) Készítse el az optimális ütemezés Gantt diagramját! Hogyan alakul az átfutási idı?
c.) A menedzsment úgy gondolja, hogy az átfutási idı csökkentése érdekében a C és E
darabokat félkész állapotban lehetne megvásárolni, így szükségtelenné válna azok
megmunkálása az M1 mőveleti helyen. Mennyivel lenne így csökkenthetı az átfutási idı?
Válaszát az új helyzet Gantt diagramjával illusztrálja!
7.11. feladat
Egy vállalat projektek megvalósíthatósági vizsgálatainak elkészítésével foglalkozik. Munkája
során mind technológiai, mind gazdaságossági megvalósíthatósági vizsgálatok elkészítését
vállalja. Megrendeléstıl függıen természetesen nem feltétlenül van szükség mindkét vizsgálat
végrehajtására, továbbá azok elkészítésének sorrendje is erısen projektfüggı. A vállalatnak
jelenleg a következı táblázatban feltüntetett projektek megvalósíthatósági vizsgálatát kell
elvégeznie. A vállalat napi 6 órában végzi a megvalósíthatósági vizsgálatokat.

Projekt
Technológiai
megval. vizsg. (óra)
Gazdaságossági
megval. vizsg. (óra)
Sorrend
Határidı
(nap)
1 8 3 G-T 8
2 6 0 T 6
3 4 0 T 6
4 9 1 T-G 10
5 6 2 T-G 11
6 5 4 G-T 9
7 1 7 T-G 8
8 5 4 T-G 10
9 0 4 G 6
10 8 6 T-G 8
11 0 2 G 6
12 2 0 T 6
13 2 6 G-T 11
14 3 4 T-G 9
15 3 0 T 6
16 0 5 G 6
17 1 2 G-T 12
18 4 7 G-T 10

a.) Határozza meg az átfutási idı szempontjából optimális gyártási sorrendet! Nem
egyértelmő sorrend esetén SPT szabályt alkalmazzon!
b.) Készítse el az ütemezés Gantt diagramját!

37
c.) Hogyan alakul az ütemezés, illetve az egyes projektek átfutási ideje?
d.) Határozza meg az egyes feladatok határidı-eltéréseit és késéseit!
7.12. feladat
Egy gyártósor háztartási ventillátorok összeszerelését végzi napi két nyolc órás mőszakban. A
munkások átlagosan 90%-os hatékonysággal dolgoznak. A napi gyártandó mennyiség 360 db
ventillátor. Az alábbi táblázatban a szerelés során elvégzendı mőveleteket, a mőveletek
logikai sorrendjét és normaidejét tartalmazza.

Mővelet
Közvetlenül megelızı
mővelet
Mőveleti idı
(perc)
A - 0,4
B - 0,6
C A 0,9
D A, B 0,2
E B 0,5
F C 0,3
G C 0,3
H C, D 0,8
I F, G, H 0,4
J E, H 0,5
K I, J 0,7
L K 0,4

a.) Készítse el a mőveletek logikai sorrendjét ábrázoló gráfot (precedencia gráf)!
b.) Határozza meg a kialakítandó rendszer ciklusidejét!
c.) Határozza meg a munkahelyekhez rendelendı mőveleteket kétféle módon!
1. A mőveletek munkahelyekhez való hozzárendelésénél alkalmazza a “legtöbb követı
mővelet” (NFO) szabályt! Azonos követı mőveletszámnál döntsön a “leghosszabb
mőveleti idı” (LPT) szabály alapján!
2. A mőveletek munkahelyekhez való hozzárendelésénél alkalmazza a “leghosszabb
mőveleti idı” (LPT) szabályt! Másodlagos szabályként használja a “legtöbb követı
mővelet” (NFO) szabályt!
d.) Határozza meg a kapott elrendezések hatékonyságát és az egyes mőveleti helyek
kapacitáskihasználását.
e.) Melyik elrendezés kedvezıbb az elıre jelzett igény esetleges növekedése esetén? Válaszát
számításokkal támassza alá!
7.13. feladat
Gépkocsi generátorok összeszerelését végzik az alábbi táblázatban felsorolt mőveleteknek a
megadott logikai feltételek melletti végrehajtásával. A mőveletek normaideje ugyancsak a
táblázatban adott.










38
Mővelet Megelızı mővelet
Mőveleti idı
(perc)
A - 0,1
B A 0,15
C A 0,2
D A, B, C 0,3
E - 0,4
F E 0,4
G A, B, C, E, D, F 0,3
H A, B, C, D, E, F, G 0,5
I A, B, C, D, E, F, G, H 0,6
J A, B, C, D, E, F, G, H, I 0,5

A felsorolt tevékenységeket munkahelyekre csoportosítva kapjuk a szerelısort. A szerelısor
naponta egy 8 órás mőszakban dolgozik. Óránként 50 perc tekinthetı hasznos munkaidınek.
Az elırejelzések szerint a napi igény 400 darab generátor.
a.) Készítse el a mőveletek logikai sorrendjét ábrázoló gráfot (precedencia gráf)!
b.) Határozza meg a sor ciklusidejét!
c.) Határozza meg a munkahelyekhez rendelendı mőveleteket a „leghosszabb összes követı
mőveleti idı” (RPW) szabály alapján!
d.) Határozza meg a kapott elrendezés hatékonyságát és az egyes mőveleti helyek
kapacitáskihasználását!
e.) A termelés elindulása után a marketing osztály jelezte, hogy alábecsülték az igényt, a napi
gyártandó mennyiség 500 darab generátor. Készítsen elemzést arra vonatkozóan, hogy a
megnövekedett igényt túlórával vagy a sor átrendezésével érdemes e legyártani? Milyen
gazdasági adatok hiányoznak e probléma eldöntéséhez?

39
8. SORÁLLÁS
8.1. feladat
Egy kis bolt egyetlen pénztárához óránként átlagosan 15 vevı érkezik. A beérkezési folyamat
Poisson eloszlást követ. Az egyetlen vevı kiszolgálásához szükséges idı egy 5 perces várható
értékő exponenciális eloszlással írható le. Átlagosan hány vevı tartózkodik a boltban?
8.2. feladat
Egy bank egyik szolgáltatását egy erre a célra elkülönített ablaknál lehet igénybe venni.
Óránként átlagosan 10 ügyfél igényli a szolgáltatást. Az ügyfelek érkezése Poisson
folyamatnak tekinthetı. A kiszolgálási idı exponenciális eloszlású valószínőségi változó. Az
átlagos kiszolgálási idı ügyfelenként 4 perc.

a) Mekkora az ablaknál dolgozó alkalmazott kapacitáskihasználása?
b) Átlagosan mennyit kell várniuk a vevıknek, amíg az ablaknál sorra kerülnek?
c) A tapasztalatok szerint a vevık átlagosan 4 percnél többet nem szeretnek várakozni a
sorban. Ezért sokan, amikor látják a sort, inkább távoznak. Átlagosan hány ügyfelet veszít
a bank óránként a lassú kiszolgálás miatt?
d) Hány százalékkal kellene csökkenteni a kiszolgálási idıt ahhoz, hogy hosszú várakozás
miatt ne veszítsen ügyfelet a bank?
e) Hány percre csökkenne a sorban eltöltött átlagos várakozási idı, ha két ablaknál
szolgálnák ki a szolgáltatásra egyetlen sorban várakozó ügyfeleket?
8.3. feladat
Egy szervizben a téli idıszak elején a téli gumik cseréjét egy külön a szerviz mellé telepített
sátorban végzi egy jól szervezett csapat. A délelıtt óránként átlagosan 8 gépkocsi érkezik
gumicserére. A gépkocsik érkezése Poisson folyamatnak tekinthetı. A gépkocsinkénti
gumicsere ideje exponenciális eloszlású valószínőségi változó, melynek várhatóértéke 6 perc.

a) Ideje mekkora részében dolgozik a gumicserét végzı csapat?
b) Átlagosan mennyit idı alatt végeznek (az érkezéstı számítva) a gumicserével a
gépkocsik?
c) A gumicserére érkezı gépkocsik úgy vélik, hogy ha átlagosan háromnál több autó
található a sátornál (várakozva, illetve éppen kiszolgálva), akkor túlságosan sokat kell
várakozni. Mi a valószínősége annak, hogy ügyfelek a hosszú sor miatt elégedetlenkedni
fognak?
d) A szerviz úgy gondolja, hogy jobb elkerülni a vevık bosszankodását a hosszú várakozás
miatt, ezért mindig azt tanácsolják annak a gépkocsinak, amelyik negyediknek várakozna,
hogy inkább jöjjön vissza máskor. Hány percre csökken ekkor a gumicsere átlagos ideje?
e) Mennyi lesz ebben az esetben a gumicserét végzı csoport kapacitáskihasználása?
8.4. feladat
Egy üzem termékeit az üzemhez kapcsolódó csomagolórészleg csomagolja szállítható
dobozokba. A mőveletet jelenleg kézzel végzik az ott dolgozó munkások. A csomagolási
folyamat során, amíg egy terméket be nem fejeznek, addig a többi csomagoláshoz érkezı
termék várakozik. Egyszerre tehát csak egyetlen termékkel foglalkozik a csomagoló részleg,
Átlagosan óránként 12 csomagolási feladat érkezik a részleghez. A csomagok érkezése

40
Poisson folyamatnak tekinthetı. Egy csomagolási feladat végrehajtásának átlagos ideje 4
perc, és a csomagolási idı exponenciális eloszlású valószínőségi változónak tekinthetı.
Egyetlen, napi 8 órás mőszakban dolgoznak a csomagolórészlegben.

a) Egy nap során mennyi idın keresztül nem folyik munka a csomagoló részlegben?
b) Mekkora jelenleg a csomagolási folyamat átfutási ideje (várakozás és csomagolás)?
c) Átlagosan mekkora készlet halmozódik fel a csomagolórészleg elıtt a várakozás miatt?
d) A csomagolórészleg elıtt 5 darab termék tárolására van lehetıség. Mi a valószínősége
annak, hogy nem lesz elegendı hely a várakozó termékek tárolására?
e) A menedzsment fontosnak tartja, hogy a csomagolás miatt ne szenvedjen késlekedést az
áru kiszállítása. A csomagolási tevékenység ideje ugyan nem változtatható, de a munka
jobb szervezésével a csomagolási idı szórása a felére csökkenthetı. Hány percre csökken
ennek hatására a csomagolási folyamat átfutási ideje?
f) A csomagolási idı szórásának csökkentése után hogyan alakul a kapacitáskihasználás?
8.5. feladat
Egy üzem két fontos nagy értékő berendezésének beállítását egyetlen erre a munkára
specializálódott karbantartó munkás végzi. Egy berendezéshez a munkást átlagosan óránként
háromszor hívják. Az óránkénti hívások gyakorisága Poisson eloszlású valószínőségi változó.
A beállítás átlagos ideje 15 perc és a beállítási idı exponenciális eloszlású valószínőségi
változónak tekinthetı.

a) Ha egy berendezés beállítást igényel akkor átlagosan mennyi idıre esik ki a termelésbıl?
b) Mekkora a karbantartó munkás kapacitáskihasználása?
c) Mekkora annak valószínősége, hogy a beállításigény jelentkezésekor várni kell a
munkásra?
d) Hogyan alakulna a beállítás miatti termeléskiesés átlagos ideje, ha két szerelı végezné a
munkát úgy, hogy mindegyik kizárólag egyetlen meghatározott gépért felelıs?
e) Két munkás alkalmazásakor mekkora lesz a munkások kapacitáskihasználása?
8.6. Feladat
Egy virágkereskedésbe félóránként átlagosan 2 vevı érkezik. Az üzletben dolgozó egyetlen
alkalmazott óránként átlagosan 6 vevıt képes kiszolgálni. A vevık beérkezési és kiszolgálási
folyamata egyaránt Poisson eloszlású. A kis üzletben egyidejőleg csak 1 vevı fér.
Amennyiben egy vevı nem fér be az üzletbe, akkor a környék valamelyik más virágboltját
keresi fel.
A raktár területének csökkentésével az üzlet alapterülete megnövelhetı, hogy az üzletben
akár 3 vevı is tartózkodhasson. Az átalakítás költsége 220 000 Ft. Mennyi idı alatt térülne
meg ez a beruházás, ha virágkereskedésnek egy vevın átlagosan 1 000 Ft haszna van? A
virágüzlet napi 8 órán át tart nyitva.
8.7. feladat
Egy újságárus stand alkalmazottja az utóbbi idıben a vevıi igények megnövekedését
tapasztalta. A nyitvatartási idı nagy részében ugyanis hosszú sorok kígyóznak a stand elıtt.
A közelben nem található másik újságárus, ezért vevık nem pártolnak el az újságostól,
azonban egyre elégedetlenebbek a hosszú várakozás miatt. Ennek megfelelıen az alkalmazott
egy új munkatárs felvételét javasolta a tulajdonosnak.

41
A vevık kiszolgálása jelenleg érkezési sorrendben történik, ami így is maradna a
továbbiakban. Az új alkalmazott felvétele esetén az éppen soron következı vevıt a szabad
árusok egyike, illetve az éppen felszabaduló újságos szolgálná ki.
Mekkora bért fizethet maximálisan a tulajdonos az új alkalmazottnak, ha tudja, hogy a
vevık 10 percnyi (a sorban történı) várakozás miatt keletkezı elégedetlensége 50 Ft
veszteségnek feleltethetı meg? A vevık beérkezési és kiszolgálási idıköze egyaránt
exponenciális eloszlású valószínőségi változók. Az átlagos beérkezési idıköz 5 perc, egy
vevı kiszolgálása átlagosan 4 percet vesz igénybe. Az újságosstand napi 12 órán át tart nyitva
átlagosan 30 napon egy hónapban.
8.8. feladat
Egy M/M/1 modellel leírható sorállási rendszert alkotó esztergagép esetében a munkadarabok
rendszerben töltött átlagos várakozási ideje 30 perc. A gép idejének 25%-ában nem dolgozik,
mert vár a munkadarabok megérkezésére.

a) Mennyivel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje, ha
nagyobb szabályozással a kiszolgálási idı szórását a jelenlegi érték negyedre tudnák
csökkenteni?
b) Mennyivel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje, ha
nagyobb szabályozással a kiszolgálási idı szórását teljes mértékben meg tudnák
szüntetni?
8.9. Feladat
Egy pizzéria kétféle vevıi csoporttal rendelkezik: a helyben fogyasztó vevık mellett
házhozszállítást is vállal. Természetesen a helyben fogyasztó vevık kiszolgálása elsıbbséget
élvez a házhozszállítást igénylıkéhez képest. A konyhán ennek megfelelıen elıre veszik a
helyi rendeléseket, de azokat csak akkor kezdik meg, ha az éppen folyó pizzakészítés már
befejezıdött.
A pizzériában 3 szakács dolgozik. Óránként 3 vevı rendel a helyszínen, és 5 vevı igényel
házhozszállítást. Az igények beérkezése Poisson eloszlást követ. Egy pizza elkészítésének
átlagos ideje 20 perc, a kiszolgálási idı exponenciális eloszlást követ. A felszolgáláshoz
szükséges átlagos idı 3 perc, a házhozszállítás idıszükséglete átlagosan 20 perc.
Mennyi ideig várakoznak átlagosan a helyben fogyasztó, illetve a házhozszállítást igénylı
vevık a pizzáikra?
8.10. feladat
Egy sürgısségi betegellátást nyújtó osztályon 8 orvos dolgozik, egy sérültet 2 orvos közösen
kezel. Munkájuk során könnyő, súlyos és életveszélyes sérülteket látnak el. A súlyosabb
sérüléssel érkezı betegek ellátása természetesen elsıbbséget élvez (egy már megkezdett
könnyebb sérülés kezelését akár abba is hagyják, amennyiben súlyosabb eset érkezik). Az
osztályra óránként átlagosan 20 beteg érkezik. Ezek 70%-a könnyő, 25%-a súlyos és 5%-a
életveszélyes sérült. Egy beteg ellátása átlagosan 10 percet vesz igénybe.
Átlagosan mennyi ideig kell várakozniuk a különbözı típusú sérülésekkel érkezı
betegeknek ellátásuk megkezdéséig?

42
9. GRÁFELMÉLETI ALAPOK
9.1. Feladat
Keresse meg a hálóban a legkisebb kifeszítıfát Kruskal algoritmusával. Adja meg a
megoldást Prim algoritmusával is. Ismertesse mindkét algoritmus lépéseit!

1
8
7
9
. 3
5
1
0
1
0
4
8
5
2

9.2. Feladat
Keresse meg a hálóban a legrövidebb utat az A és az E pontok között Dijkstra algoritmusával.
Írja le az algoritmus lépéseit!

A B E
C
D
3
1
0
5
7
3
3
5 9

9.3. Feladat
Számítsa ki a hálóban a maximális folyamot az O és az E pontok között a Ford-Fulkerson
algoritmussal. Írja le az algoritmus lépéseit!


43
O
B



6
.
0
A D
C
E


7
0
3 0


4
0
4 0




6
0


0














3







4
0


0
2


44
10. HÁLÓTERV FELRAJZOLÁSA
10.1. Feladat
Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát
alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót!

Teljes megelızési 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Közvetlen
megelızési
A -
B A
C A
D A
E A,B
F A,C
G A,D
H A,B,E
I A,C,F
J A,D,G
K A,D
L A,B,C,D,E,F,G,H,I,J
M A,D,K
N A,B,C,D,E,F,G,H,I,J,K,L,M
10.2. Feladat
Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát
alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót!

Teljes megelızési 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Közvetlen
megelızési
A -
B A
C A
D A
E A,B
F A,C
G A,D
H A,B,E
I A,C,D,F,G
J A,B,C,D,E,F,G,H,I
10.3. Feladat
Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát
alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót!











45


Teljes megelızési 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Közvetlen
megelızési
A -
B -
C A
D A
E B
F B
G A,C
H A,D
I A,D
J A,B,D,E,I
K A,B,D,E,F,I,J
L A,B,C,D,E,F,G,H,I,J,K
10.4. Feladat
Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát
alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót!

Teljes megelızési 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Közvetlen
megelızési
A -
B -
C A
D A
E A
F B
G A, C
H A, C
I A, C, D, H
J A, C, D, H
K A, B, C, D, E, F, H, J
10.5. Feladat
Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát
alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót!

Teljes megelızési 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Közvetlen
megelızési
A -
B -
C A,B,F,G,H,I,J,K,L,M,N
D A,B,C,E,F,G,H,I,J,K,L,M,N
E -
F A
G A,F
H A,F,G
I A,F
J A,F
K A
L A
M A,B,L
N A,B,F,J,K,L,M

46
10.6. Feladat
Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát
alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót!

Teljes megelızési 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Közvetlen
megelızési
A -
B -
C A,K
D A,B,K,L,M
E A,B,K,L,M
F A,B,C,D,K,L,M
G A,B,C,D,F,K,L,M
H A,B,C,D,E,F,G,K,L,M,N
I A,B,C,D,F,K,L,M
J A,B,C,D,E,F,G,H,K,L,M,N
K A
L A,K
M A,B,K,L
N A,B,K,L
10.7. Feladat
Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának
minimalizálásával a legáttekinthetıbb, lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót!

Tevékenység
Közvetlen
megelızési
lista
A -
B A
C A
D C,B
E C
F D,E

10.8. Feladat
Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának
minimalizálásával a legáttekinthetıbb, lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót!

Tevékenység
Közvetlen
megelızési
lista
A -
B A
C A
D A
E B
F B,C
G C,D
H E,F,G


47
10.9. Feladat
Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának
minimalizálásával a legáttekinthetıbb, lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót!

Tevékenység
Közvetlen
megelızési
lista
A -
B -
C -
D A
E A,B
F C
G D
H D,E
I F

10.10. Feladat
Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának
minimalizálásával a legáttekinthetıbb, lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót!

Tevékenység
Közvetlen
megelızési
lista
A -
B -
C -
D A
E A
F A,B,C
G C

10.11. Feladat
Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának
minimalizálásával a legáttekinthetıbb, lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót!

Tevékenység
Közvetlen
megelızési
lista
A -
B -
C A
D A,B
E C,D
F C,D
G C,D
H E
I E,F,G


48
10.12. Feladat
Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának
minimalizálásával a legáttekinthetıbb, lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót!

Tevékenység
Közvetlen
megelızési
lista
A -
B H
C H,I
D J
E B
F B,C
G B,C,D
H -
I -
J -
10.13. Feladat
Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának
minimalizálásával a legáttekinthetıbb, lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót!


Tevékenység
Közvetlen
megelızési
lista
A F,G
B E,F
C E
D E
E -
F -
G -
10.14. Feladat
Ábrázolja a közvetlen követési lista alapján a látszattevékenységek számának
minimalizálásával a legáttekinthetıbb, lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót!

Tevékenység
Közvetlen
követési lista
A B,E,F
B G
C G
D -
E D,H
F H
G H
H -



49
11. HÁLÓELEMZÉS
11.1. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait, átfutási
idejét, kritikus útját! Adja meg A, D és F tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét!
Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot, korai ütemezéssel!

1 10 20 25
15
B
3
C
10
F
7
G
4
5
A
5
E
7
D
7


11.2. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait, átfutási
idejét, kritikus útját! Számítsa ki A, B és D tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét!
Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot, korai ütemezéssel!

01 02 03 04
05
B
10
D
5
E
2
C
15
G
3
A
10
F
6


11.3. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait, átfutási
idejét, kritikus útját! Számítsa ki B, C és D tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét!
Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot, korai ütemezéssel!


50
01
05
10
20
A
10
B
8
C
5
D
10

11.4. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait, átfutási
idejét, kritikus útját! Adja meg B és C tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét! Készítse
el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot, korai ütemezéssel!

1
2
3
4
5
6
7
A
5
C
3
D
8
E
1
I
10
H
5
G
10
F
1
0
B
4

11.5. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait, átfutási
idejét, kritikus útját! Számítsa ki A, F, és H tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét!
Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot, korai ütemezéssel!

1
2
3 5
4
8
A
2
B
5
D
4
E
4
6
7
C
2
F
5
G
6
I
4
H
2



51

11.6. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait, átfutási idejét, teljes
tartalékidejét, kritikus útját!



A C E
B D F
KK4 BK4
BK2 BB3
KK1 KB4
KK4 KB7 BB1
0 3
1
2 5
3 2


11.7. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait, átfutási idejét, teljes
tartalékidejét, kritikus útját!



A C D
B F E
KK10
KK4 KB4
0 2
3
5 5
3 4
BK3
BK8
BK2
BB2
BB10
KK4 KK4








52
11.8. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait, átfutási idejét, teljes
tartalékidejét, kritikus útját!


D B A
C
3
2
4 0 2
BB4 BK1
KB2
KK3 BB2




11.9. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait, átfutási idejét, teljes
tartalékidejét, kritikus útját!


A
B C D
5
E F
9
5 4
3
6
KB9
BB7 BK20
KB20
BK7
BK2
KB23
BK8




53
11.10. Feladat
Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait, átfutási idejét, teljes
tartalékidejét, kritikus útját!

A D G
B E H
3
C F
7
7
3
7 5
3
3
KB12
BK2
BK2
KK18
BK1
KB8
KB10
BB9
KK1
BK3
BB3

11.11. Feladat
Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek. Ábrázolja a
projektet tevékenységélő hálón!

Tev. Meg. a (OD) m (MD) b (PM)
A - 3 4 11
B - 3 4 5
C B 2 3 4
D A,C 3 5 7
E B,F 7 8 9
F - 4 11 12
G B 7 8 9

a) Milyen valószínőséggel marad az átfutási idı egy ±2 napos elfogadható tartományon
belül? (E(TPT)-2 nap és E(TPT)+2 nap között)
b) Milyen valószínőséggel csúszik a projekt 1 napot vagy annál többet? (E(TPT)+1 nap,
vagy annál késıbb)
11.12. Feladat
Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek. Ábrázolja a
projektet tevékenységélő hálón!






54
Tev. Meg. a (OD) m (MD) b (PM)
A - 16 21 26
B A 2 5 8
C - 8 10 12
D A,C 16 21 26
E - 3 5 7
F C,E 10 12 14

a) Milyen valószínőséggel fejezzük be a projektet három nappal hamarabb? ((E(TPT)-3 nap,
vagy annál hamarabb)
b) Milyen valószínőséggel csúszik a projekt 1 napot vagy annál többet? (E(TPT)+1 nap,
vagy annál késıbb)
11.13. Feladat
Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek:

Tevékenység
Megelızı
tevékenység
a (OD) m (MD) b (PM)
A - 1 2 9
B - 2 6 10
C A 3 5 7
D A 2 3 10
E B 2 3 10
F B 5 10 15
G D, E 0,5 1 1,5
H C 1,5 4 6,5
I G, H 3,5 5,5 10,5
J F, I 1 2 3

a) Milyen valószínőséggel fejezıdik be a projekt 22 nap alatt (vagy annál korábban)?
b) Mi a valószínősége annak, hogy a projekt 4 napot vagy annál többet csúszik?
c) Mi annak a valószínősége, hogy a projekt a várható értékénél 3 nappal hamarabb (vagy
annál elıbb) készül el?
d) Milyen valószínőséggel marad az átfutási idı a várható értékhez képest egy ±2 napos
elfogadható tartományon belül?
11.14. Feladat
Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek:










55
Tevékenység
Követı
tevékenység
a (OD) m (MD) b (PM)
A D 2 4 6
B E 1 2 3
C F 1,5 5 8,5
D G 2 4 6
E G 2 3 4
F J 1,5 5 8,5
G H, I 1 2 3
H K 2 4 6
I J 1 2 3
J K 0,5 1 1,5
K - 2 4 6

a) Mi annak a valószínősége, hogy a projekt 20 nap alatt (vagy annál korábban) készül el?
b) Milyen valószínőséggel fejezıdik be a projekt 15 napnál hosszabb idı alatt?
c) Mi annak a valószínősége, hogy a projekt a várható értéknél 1 nappal korábban (vagy
annál elıbb) készül el?
d) Mi a valószínősége annak, hogy a projekt nem a 16. és 20. nap között készül el?
11.15. Feladat
Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek:

Tevékenység
Megelızı
tevékenység
a (OD) m (MD) b (PM)
A - 2 4 6
B - 3 5 7
C A 1 2 9
D A, B 2 3 10
E C 2 3 4
F D 1 3 5
G D 5 10 15
H E, F 1 2 3
I E 1 3 5
J E, F 2 3 10
K G, H, I, J 1 2 3

a) Mi annak a valószínősége, hogy a projekt 22 nap alatt (vagy annál korábban) elkészül?
b) Milyen valószínőséggel csúszik a projekt várható hosszához képest 5 napot, vagy annál
többet?
c) Mi annak a valószínősége, hogy a projekt a várható értéknél 3 nappal korábban készül el?
d) Mi a valószínősége annak, hogy a projekt 18 és 25 nap között fejezıdik be (ezeket a
napokat is beleértve)?

56
11.16. Feladat
Egy projekt alapadatai az alábbi táblázatban találhatók. A projekt határideje a 25. hét. Csúszás
esetén 5eFt/hét kötbért kell fizetni. Mi a projekt optimális átfutási ideje a teljes költség
szempontjából? Mennyi ekkor a teljes költség? Optimális helyzetben mi a kritikus út?

Normál Roham
Tevékenység Megelızı
Idı [hét] Ktg.[eFt] Idı [hét] Ktg.[eFt]
A - 12 10 10 12
B A 10 10 8 16
C B 8 10 5 19
D A 13 10 9 18
E D,F 10 10 9 16
F G 10 10 8 14
G - 10 10 8 16
11.17. Feladat
Egy projekt alapadatai az alábbi táblázatban találhatók. A projekt határideje a 18. hét. Csúszás
esetén 5eFt/hét kötbért kell fizetni. Mi a projekt optimális átfutási ideje a teljes költség
szempontjából? Mennyi ekkor a teljes költség? Optimális helyzetben mi a kritikus út?

Normál Roham
Tevékenység Megelızı
Idı [hét] Ktg.[eFt] Idı [hét] Ktg.[eFt]
A - 10 5 8 9
B - 10 5 8 11
C A 10 5 8 11
D B 13 5 8 15
E - 10 5 8 11
F E 11 5 9 9
11.18. Feladat

Egy projekt alapadatai az alábbi táblázatban találhatók. A projekt határideje a 36. hónap.
Csúszás esetén 2,5eFt/hónap kötbért kell fizetni. Mi a projekt optimális átfutási ideje a teljes
költség szempontjából? Mennyi ekkor a teljes költség? Optimális helyzetben mi a kritikus út?

Normál Roham
Tevékenység
Megelızı
tevékenység Idı (hónap) Ktg. (eFt). Idı (hónap) Ktg. (eFt)
A - 10 5 9 9
B A 10 7 7 10
C A 6 8 5 11
D A 18 9 16 11
E B, C 10 5 9 8
F D, E 10 10 9 13
11.19. Feladat

Egy projekt alapadatai az alábbi táblázatban találhatók. A projekt határideje a 24. hét. Csúszás
esetén 3,5eFt/hét kötbért kell fizetni. Mi a projekt optimális átfutási ideje a teljes költség
szempontjából? Mennyi ekkor a teljes költség? Optimális helyzetben mi a kritikus út?



57
Normál Roham
Tevékenység
Megelızı
tevékenység Idı (hét) Ktg. (eFt) Idı (hét) Ktg. (eFt)
A - 10 5 9 8
B - 9 5 8 8
C A 10 5 6 9
D B 9 5 7 7
E B 8 5 7 6
F C, D, E 10 5 9 8
11.20. Feladat
Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok,
átfutási idık, a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek.

Tevékenység Megelızı (hét) Átfutási idı (hét) Ráfordítás (mó)
A - 8 80
B A KB8 5 100
C B KB3 2 30

Az 5. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás, készültség).

Tevékenység Ráfordítás (mó) Készültség (%)
A 40 80
B 40 40
C 15 50

Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón!

a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez!
b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek
segítségével!
11.21. Feladat
Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok,
átfutási idık, a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek.

Tevékenység Megelızı (hét) Átfutási idı (hét) Ráfordítás (mó)
A B KK3; C KK2 5 100
B D KK5 10 150
C D BK0 10 100
D - 5 50

A 11. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás, készültség).

Tevékenység Ráfordítás (mó) Készültség (%)
A 50 50
B 80 60
C 80 50
D 50 100

Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón!

a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez!

58
b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek
segítségével!
11.22. Feladat
Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok,
átfutási idık, a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek.

Tevékenység
Megelızı
(hét)
Átfutási idı
(hét)
Ráfordítás
(mó)
A D KK3 2 40
B A KB5, C KB7, E BB2 8 80
C F KB5 3 45
D E KB2 1 40
E - 8 80
F E KB3 1 35

Az 5. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás, készültség).

Tevékenység Ráfordítás (mó) Készültség (%)
A 24 40
B 25 30
C 20 60
D 39 100
E 47 55
F 36 100

Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón!

a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez!
b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek
segítségével!
c) Mi történik, ha az 5. hét végi állapot a következı táblázatban összefoglaltak szerint
alakulna?

Tevékenység Ráfordítás (mó) Készültség (%)
A 24 40
B 25 20
C 20 60
D 39 100
E 47 55
F 36 100
11.23. Feladat
Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok,
átfutási idık, a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek.

Tevékenység
Megelızı
(hét)
Átfutási idı
(hét)
Ráfordítás
(mó)
A - 11 88
B A KB8 5 50
C A KK3, B BB1 4 120
D B BB2, C KB6 7 105

59

Az 6. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás, készültség).

Tevékenység Ráfordítás (mó) Készültség (%)
A 50 62,5
B 28 50
C 28 30
D 30 30

Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón!

a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez!
b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek
segítségével!
c) Mi történne, ha a 6. hét végi állapot a következıképpen alakulna?

Tevékenység Ráfordítás (mó) Készültség (%)
A 55 62,5
B 32 50
C 32 30
D 30 30
11.24. Feladat
Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok,
átfutási idık, a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek.

Tevékenység
Megelızı
(hét)
Átfutási idı
(hét)
Ráfordítás
(mó)
A B BB2, C KB7 6 120
B E BB2 3 45
C D KB7, F KB4 3 90
D - 13 130
E D KK2 5 25
F E KB6 4 40

Az 7. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás, készültség).

Tevékenység Ráfordítás (mó) Készültség (%)
A 18 20
B 20 40
C 60 60
D 68 60
E 30 100
F 32 70

Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón!

a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez!
b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek
segítségével!
c) Mi történik, ha a 7. hét végi állapot a következıképpen alakul?



60
Tevékenység Ráfordítás (mó) Készültség (%)
A 18 30
B 20 40
C 60 60
D 68 60
E 30 100
F 32 70


61
12. MINTAMEGOLDÁSOK

1.7. feladat

Az elsı évi igény átlaga: V
1
=(10+20+26+17)/4= 18,25
A második évi igény átlaga: V
2
=(12+23+30+22)/4= 21,75

Negyedéves átlagos növekedés: G
0
=(21,75-18,25)/4= 0,875

Konstans tag értéke a 0. hónapban (1,5 hónappal a 2 év közepe után): S
0
= 21,75+0,875*1.5=
23,06

Szezonalítási együtthatók:
954 0 =
875 0 4) - 5 (2 - 75 21
22
=
c
869 0 =
875 0 4) - 5 (2 - 25 18
17
=
c
352 1 =
875 0 3) - 5 (2 - 75 21
30
=
c
391 1 =
875 0 3) - 5 (2 - 25 18
26
=
c
079 1 =
875 0 2) - 5 (2 - 75 21
23
=
c
123 1 =
875 0 2) - 5 (2 - 25 18
20
=
c
0.587 =
875 0 1) - 5 (2 - 75 21
12
=
c
590 0 =
875 0 1) - 5 (2 - 25 18
10
=
c
"
0
"
4 -
"
1 -
"
5 -
"
2 -
"
6 -
"
3 -
"
7 -
,
, , ,
,
, , ,
,
, , ,
,
, , ,
,
, , ,
,
, , ,
, , ,
,
, , ,
⋅ ⋅
⋅ ⋅
⋅ ⋅
⋅ ⋅


Az egyes szezonokra számított szezonalítási együtthatók átlaga:
912 0 =
2
954 0 + 869 0
=
c
372 1 =
2
352 1 + 391 1
=
c
101 1 =
2
079 1 + 123 1
=
c
588 0 =
2
587 0 + 590 0
=
c
0

1 -

2 -

3 -

,
, ,
,
, ,
,
, ,
,
, ,






Normalizált szezonalítási együtthatók:
92 0 = 912 0
973 3
4
=
c
38 1 = 372 1
973 3
4
=
c
11 1 = 101 1
973 3
4
=
c
59 0 = 588 0
973 3
4
=
c
0
1 -
2 -
3 -
, ,
,
, ,
,
, ,
,
, ,
,






b.)
F
0,1
=(S
0
+G
0
)·c
-3
= (23,06+0,875)·0,59= 14,12

62
F
0,2
=(S
0
+2G
0
)·c
-2
= (23,06+2·0,875)·1,11= 27,54
F
0,3
=(S
0
+3G
0
)·c
-1
= (23,06+3·0,875)·1,38= 35,44
F
0,4
=(S
0
+4G
0
)·c
0
= (23,06+4·0,875)·0,92= 24,38

c.)
S
1
=α·(D
1
/c
-3
)+(1-α)·(S
0
+G
0
)= 0,2·(16/0,59)+0,8·(23,06+0,875)= 24,57
G
1
=β·(S
1
-S
0
)+(1-β)·G
0
= 0,1· (24,57-23,06)+0,9·0,875= 0,9385
c
1
=γ·(D
1
/S
1
)+(1-γ)·c
-3
= 0,1·(16/24,57)+0,9·0,59= 0,5961

F
1,2
=(S
1
+G
1
)·c
-2
= (24,57+0,9385)·1,11= 28,314
F
1,3
=(S
1
+2G
1
)·c
-1
= (24,57+2·0,9385)·1,38= 36,497
F
1,4
=(S
1
+3G
1
)·c
0
= (24,57+3·0,9385)·0,92= 25,195

d)
S
2
=α·(D
2
/c
-2
)+(1-α)·(S
1
+G
1
)= 0,2·(33/1,11)+0,8·(24,57+0,9385)= 26,35
G
2
=β·(S
2
-S
1
)+(1-β)·G
1
= 0,1·(26,35-24,57)+0,9·0,9385= 1,0227
c
2
=γ·(D
2
/S
2
)+(1-γ)·c
-2
= 0,1·(33/26,35)+0,9·1,11= 1,1242

S
3
=α·(D
3
/c
-1
)+(1-α)·(S
2
+G
2
)= 0,2·(34/1.38)+0,8·(26,35+1,0227)= 26,83
G
3
=β·(S
3
-S
2
)+(1-β)·G
2
= 0,1·(26,83-26,35)+0,9·1,0227= 0,9684
c
3
=γ·(D
3
/S
3
)+(1-γ)·c
-1
= 0,1·(34/26,83)+0,9·1.38=1,369

S
4
=α·(D
4
/c
0
)+(1-α)·(S
3
+G
3
)= 0,2·(26/0,92)+0,8·(26,83+0,9684)= 27,89
G
4
=β·(S
4
-S
3
)+(1-β)·G
3
= 0,1·(27,89-26,83)+0,9·0,9684= 0,977
c
4
=γ·(D
4
/S
4
)+(1-γ)·c
0
= 0,1·(26/27,89)+0,9·0,92= 0,9212

F
4,10
=(S
4
+6G
4
)·c
2
= (27,89+6·0,977)·1,124= 37,94



1.8. feladat

a)

7968 , 0
1 1
1
2
1 1
2
2
1 1
2
1 1 1
=
|
¹
|

\
|
⋅ − ⋅ |
¹
|

\
|
⋅ −
|
¹
|

\
|
⋅ |
¹
|

\
|
⋅ − ⋅
=
∑ ∑ ∑ ∑
∑ ∑ ∑
= = = =
= = =
N
i
i
N
i
i
N
i
i
N
i
i
N
i
i
N
i
i
N
i
i i
y
N
y x
N
x
y x
N
y x
r

A korrelációs együttható viszonylag értéke alapján elfogadható, hogy a két változó között
lineáris kapcsolat áll fenn.



63
b)
Meredekség: 5454 , 1
1
1
2
1 1
2
1 1 1
=
|
¹
|

\
|
⋅ −
|
¹
|

\
|
⋅ |
¹
|

\
|
⋅ − ⋅
=
∑ ∑
∑ ∑ ∑
= =
= = =
N
i
i
N
i
i
N
i
i
N
i
i
N
i
i i
x
N
x
y x
N
y x
b
Metszet: 376 , 15
1
1 1
= ⋅ − ⋅ =
∑ ∑
= =
N
i
i
N
i
i
x
N
b
y
N
a

A karambolok (x) és biztosításkötések (y) közötti kapcsolatot leíró egyenlet:
x y ⋅ + = 5454 , 1 376 , 15 ˆ

c)
x=20 esetén y várható értéke: 2846 , 46 20 5454 , 1 376 , 15 ˆ = ⋅ + = y

x=20 esetén y szórása:
( ) [ ]
1643 , 8 6553 , 66 2644 , 1 7157 , 52
1
1
1
1
2
1
1
1
1
2
1 1
2
2
1
1
2
2
1 1
2
2
1 2
|
2
= → = ⋅ =
=
(
(
(
(
(
¸
(

¸

|
¹
|

\
|
⋅ −
|
¹
|

\
|
⋅ −
+ + ⋅

⋅ + −
=
(
(
(
(
(
¸
(

¸

|
¹
|

\
|
⋅ −
|
¹
|

\
|
⋅ −
+ + ⋅ =
∑ ∑


∑ ∑

= =
=
=
= =
=
új
új
y
N
i
i
N
i
i
N
i
i új
N
i
i i
N
i
i
N
i
i
N
i
i új
x y y
s
x
N
x
x
N
x
N N
x b a y
x
N
x
x
N
x
N
s s

yˆ normális eloszlású valószínőségi változó (a fenti paraméterekkel). 90,1%-os becslési
intervallum esetén a becslési intervallumon kívülre esés valószínősége:
{ } 0495 , 0
2
901 , 0 1
=

= ≥ x z P
A standard normális eloszlás eloszlásfüggvényének táblázata alapján z=1,65 e valószínőség
esetén.
Ebbıl a becslési intervallum felsı határa meghatározható:
7557 , 59 ˆ ˆ
ˆ ˆ
= ⋅ + =

=
σ
µ −
=
új
új
y felsı
y
felsı
s z y y
s
y y
x
z


Kihasználva a normális eloszlás szimmetriáját 8135 , 32 ˆ =
alsó
y -re adódik.

Ha x=20, akkor tehát y értéke 90,1%-os valószínőséggel 32,8135 és 59,7557 közé esik.









64
1.11. feladat

a)
( )
( ) ( )
( ) ( )
( ) ( )
( ) ( )
( ) ( ) 165 160 2 , 0 1 185 2 , 0 1
160 158 2 , 0 1 168 2 , 0 1
158 152 2 , 0 1 182 2 , 0 1
152 150 2 , 0 1 160 2 , 0 1
150 150 2 , 0 1 150 2 , 0 1
1
7 7 8
6 6 7
5 5 6
4 4 5
3 3 4
1 1
= ⋅ − + ⋅ = ⋅ α − + ⋅ α =
= ⋅ − + ⋅ = ⋅ α − + ⋅ α =
= ⋅ − + ⋅ = ⋅ α − + ⋅ α =
= ⋅ − + ⋅ = ⋅ α − + ⋅ α =
= ⋅ − + ⋅ = ⋅ α − + ⋅ α =
⋅ α − + ⋅ α =
− −
F D F
F D F
F D F
F D F
F D F
F D F
t t t


b)

Hónap
D
t
F
t
e
t
EHFÖ
t
ÁAE
t
KJ
t

Április 160 150 -10 -10 10 -1
Május 182 152 -30 -40 20 -2
Június 168 158 -10 -50 16,6667 -3
Július 185 160 -25 -75 18,75 -4
Augusztus 205 165 -40 -115 23 -5

c)
A követıjel egyre kisebb értékeket vesz fel, ami szisztematikus alulbecslést jelez. Az
elırejelzés során alulbecsültük az igényben jelenlévı trendkomponenst.

2.9. feladat

-6
-5
-4
-3
-2
-1
0
Április Május Június Július Augusztus

65
5: nem avatkozik be: 5 95 475 ⋅ = reklámozás
reklámozás: 0, 65 5 175 0, 35 5 65 25 657, 5 ⋅ ⋅ + ⋅ ⋅ − =

6: nem avatkozik be: 5 70 350 ⋅ = intenzív reklám
Intenzív reklámhadjárat: 0, 7 5 200 0, 3 5 90 60 775 ⋅ ⋅ + ⋅ ⋅ − =

15: bıvít: 4 160 45 595 ⋅ − = bıvít
nem bıvít: 4 120 480 ⋅ =

16: nem avatkozik be: 4 85 340 ⋅ =
bıvít: 4 115 40 420 ⋅ − = bıvít
reklám: ( ) ( ) 0, 65 4 85 50 0, 35 4 85 30 20 408 ⋅ ⋅ + + ⋅ ⋅ − − =

1: bıvítés: 0, 5 5 160 0, 3 657, 5 0, 2 775 40 712, 25 ⋅ ⋅ + ⋅ + ⋅ − =
kivárás: ( ) ( ) 0, 5 120 600 0, 3 85 420 0, 2 5 50 561, 5 ⋅ + + ⋅ + + ⋅ ⋅ = bıvít

A bıvítés a kedvezıbb alternatíva. Átlagos és kicsi igény esetén is érdemes reklámozni.

2.10. feladat

a.) A tanulási ráta meghatározása:

{}
{ } { } { }
75 , 0 2
41487 , 0 148 , 0 Ln 100 Ln 148 , 0 100 6 , 29 100 200 100
200 200 1 1
4148 , 0
≅ =
− = → = ⋅ → = → = ⋅ =
= → = ⋅ =

L
b b Y
a a Y
b b
b


b.) A havi gyártható mennyiség:

A havi rendelkezésre álló idı 4 hét·5 nap·2 mőszak·7 óra·60 perc=16800 perc. Ezt elosztva az
elsı darab elkészítéséhez szükséges idıvel kapjuk a tanulási görbe táblázatban megkeresendı
értéket (16800/200=84). A függelék I. táblázatában ezen értéknél a 0,75 tanulási ráta
oszlopban 800 szerepel, tehát a havi gyártható mennyiség 800 db.

c.) A heti gyártható mennyiségek a következı táblázat segítségével számolhatók:

Kumulált idı/200
Kumulált
mennyiség
(Táblázatból)
Mennyiség
1 1 hét·5 nap·2 mősz.·7 óra·60 perc /200 perc=21 80 db 80 db
2 2 hét·5 nap·2 mősz.·7 óra·60 perc /200 perc=42 250 db 170 db
3 3 hét·5 nap·2 mősz.·7 óra·60 perc /200 perc=63 490 db 240 db
4 4 hét·5 nap·2 mősz.·7 óra·60 perc /200 perc=84 800 db 310 db

Megjegyezzük, hogy e feladat más módon is megoldható. Ha azt feltételezzük, hogy a
napi elsı és második mőszak között nem érvényesül a tanulási hatás, akkor a tanulás
szempontjából a két mőszakot függetlennek kell tekinteni. Ebben az esetben, a heti
rendelkezésre álló idı kétszer 2100 perc. A két mőszakra külön-külön számolt mennyiség

66
összege pedig a tanulási görbe táblázat alapján az elsı héten 2·25=50 darab. Hasonlóan
számolhatók a további hetek értékei is.

3.1. feladat

a.)

db 6000
18000 54000
54000
25 , 0 300
18000 50000 2 2
=



⋅ ⋅
=

⋅ =
D P
P
vr
AD
EOQ

b.)

db 1100 22
360
18000
nap 80 40 - 120 -
nap 40 év
9
1
54000
6000
nap 120 év
3
1
18000
6000
2
1 2
1
= ⋅ = ⋅ =
≤ ≤
= = =
= = = =
= = = =
L D s
t L és T L
t T t
P
EOQ
t
D
EOQ
T
EOQ
EOQ
EOQ


c.)

eFt 5700
54000
18000
1 25 , 0 300
2
6000
6000
18000
50000 300 18000
1
2
} 6000 {
=
(
¸
(

¸

− ⋅ ⋅ ⋅ + ⋅ + ⋅ =
=
(
¸
(

¸

− + + =
P
D
vr
Q
Q
D
A Dv TK

d.)

db 4000 40 ) 50 150 ( ) (
1 max
= ⋅ − = ⋅ − = t D P I

db 472
db 4472 ) (
nap 18 360
108000
5366
db 5366
18000 108000
108000
25 , 0 300
18000 50000 2 2
db/év 108000
max
*
max
*
1
* *
max
*
*
*
1
*
*
*
*
= ∆ − ∆
= ⋅ − =
= ⋅ = =
=



⋅ ⋅
=

⋅ =
=
I I
t D P I
P
EOQ
t
D P
P
vr
AD
EOQ
P


3.4. feladat

a.) Az optimális rendelési tételnagyság számítása:
T
EOQ
t
1 t
2
L

T

I
max
P-D

P

D

s
Q

67

db 146 37 , 146
2 , 0 2800
2000 3000 2 2
db 141 41 , 141
2 , 0 3000
2000 3000 2 2
db 137 93 , 136
2 , 0 3200
2000 3000 2 2
db 129 099 , 129
2 , 0 3600
2000 3000 2 2
2
) (
2
2
) (
2
1
) (
1
0
≈ =

⋅ ⋅
= =
≈ =

⋅ ⋅
= =
≈ =

⋅ ⋅
= =
≈ =

⋅ ⋅
= =
r v
AD
EOQ
r v
AD
EOQ
r v
AD
EOQ
r v
AD
EOQ
d
d
d


Az elsı diszkont küszöb az eredeti árhoz tartozó optimumnál kisebb, ezért jobb 137 darabot
rendelni 3200 Ft/db áron, mint 129 darabot rendelni 3600 Ft/db áron. A két legkisebb árhoz
tartozó optimumok nem rendelhetık meg a hozzájuk tartozó áron a diszkontküszöbök értékei
miatt, ezért rendelési tételként a következı három érték jöhet szóba: 137 db, 200 db, 300 db.
A válsztás a teljes költségfüggvény értéke alapján lehetséges:

eFt 5704 2 , 0 8 , 2
2
300
300
2000
3 8 , 2 2000
2
} 2800 , 300 {
eFt 6090 2 , 0 0 , 3
2
200
200
2000
3 0 , 3 2000
2
} 3000 , 200 {
eFt 636 , 6487 2 , 0 2 , 3
2
137
137
2000
3 2 , 3 2000
2
} 3200 , 137 {
= ⋅ ⋅ + ⋅ + ⋅ = + + =
= ⋅ ⋅ + ⋅ + ⋅ = + + =
= ⋅ ⋅ + ⋅ + ⋅ = + + =
vr
Q
Q
D
A Dv TK
vr
Q
Q
D
A Dv TK
vr
Q
Q
D
A Dv TK

Az optimális rendelési tételnagyság tehát 300 db.


b.) Költségnövekedés a nem optimális politika miatt:

eFt 48 5752 5705
eFt 5752 2 , 0 8 , 2
2
500
500
2000
3 8 , 2 2000
2
} 2800 , 500 {
= − = ∆
= ⋅ ⋅ + ⋅ + ⋅ =
= + + =
TK
vr
Q
Q
D
A Dv TK


3.6. feladat

a.) Optimális rendelési tételnagyság:
db 100
15 , 0 20
300 50 2 2
=

⋅ ⋅
= =
vr
AD
EOQ

b.) Rendelési készletszint (Gyak=2):

darab 13 2 15
darab 2 58 , 2 6 43 , 0
43 , 0 : l Táblázatbó 666 , 0 2
300
100
} {
= − = + =
− ≈ − = ⋅ − = ⋅ =
− = ⇒ = ⋅ = ⋅ ≤ >
ss s
z ss
z Gyak
D
EOQ
s u P
L
L
µ
σ


68

c.) A biztonsági készlet: darab 2 58 , 2 6 43 , 0 − ≈ − = ⋅ − = σ ⋅ =
L
z ss
A biztonsági készlet költsége: eFt 6 15 , 0 20 2 − = ⋅ ⋅ − = ⋅ ⋅ r v ss

d.) A készletezési politika teljes költsége:

eFt 6294 150 144 6000 15 , 0 20 2
2
100
100
300
50 20 300
2
} , {
= + + = ⋅ ⋅ |
¹
|

\
|
− + ⋅ + ⋅ =
= ⋅ |
¹
|

\
|
+ + + = vr ss
Q
Q
D
A Dv ss Q TK


4.2. feladat

Elıször azt vizsgáljuk, hogy elvileg megoldható-e a feladat. Ehhez azt kell tenni, hogy
kiszámítjuk az összesen elıállítható mennyiséget, és összehasonlítjuk az összes igénnyel:
Gyárthatóság: 5·80 db + 5·120 db = 1000 db
Összes igény: 60+50+205+240+160 = 715 db
Mint látjuk, a kívánt mennyiség elméletileg legyártható. Ebbıl nem következik, hogy
ténylegesen megoldható a feladat, hiszen lehetséges, hogy az igények és a kapacitások olyan
szerencsétlenül kombinálódnak, hogy egy adott idıszak igényét egy jóval korábbi
periódusban lehetne csak legyártani, viszont nincs annyi raktárkapacitás, hogy a felhasználás
idıpontjáig el tudjuk tárolni.
Az adott gyártási kapacitást tekintve két lehetıségünk van:
1. ha az adott idıszak gyártási kapacitása nagyobb vagy egyenlı az adott idıszakban
felmerülı igénynél, akkor természetesen legyártható az igényelt mennyiség, és így
nem kell készletezési költséget vállalnunk.
2. ha az adott idıszak gyártási kapacitása kisebb, mint az adott idıszakban felmerülı
igény, akkor csak a kapacitásunk által legyártható mennyiséget tudjuk elkészíteni, a
többit valamelyik korábbi periódusra kell átütemeznünk. Természetesen minél
közelebbi periódusban való elıállítás a cél, hogy minél kevesebb készlettartási költség
merüljön fel.

1 2 3 4 5 Összesen
Telephely 60 50 205 240 160 715
Elırehozott 40 a 4.-rıl
+ 5 a 3. ról
40 a 4.-rıl
1 (80
db./hó)
60 80 80 80 80 380
2 (120
db./hó)
0 15 120 120 80 335
Gyártás 60 95 200 200 160 715
Raktár
(max. 60
db.)
0 45 40 0 0

Teljes költség:
380 db. * 1000 Ft./db. + 335 db. * 1500 Ft./db. + 45 db. * 200 Ft./db. + 40 db. * 200 Ft./db.
= 899.500 Ft.


69
Amit így kapunk, az egy megengedett megoldás, de nem biztos, hogy optimális is. Ha
megnézzük a gyártási és készletezési költségeket, akkor azt látjuk, hogy olcsóbb akár 2 hétig
is készletezni, mint a 2-es telephelyen gyártani. Emiatt a 2. periódusban a 2. telephelyen
gyártandó 15 darabot olcsóbb elırehozni az 1. periódusra, és inkább az 1. telephelyen
legyártani. Természetesen ilyenkor azt is meg kell vizsgálni, hogy elegendı-e a hely a
raktározandó mennyiséghez, de ez a mi esetünkben így van.

1 2 3 4 5 Összesen
Telephely 60 50 205 240 160 715
Elırehozott 10 a 4.-rıl +
5 a 3. -ról
30 a 4.-rıl 40 a 4.-rıl
1 (80
db./hó)
75 80 80 80 80 395
2 (120
db./hó)
0 0 120 120 80 320
Gyártás 75 80 200 200 160 715
Raktár
(max. 60
db.)
15 45 45 0 0 105

Teljes költség: 395 db. * 1000 Ft./db. + 320 db. * 1500 Ft./db. + 15 db. * 200 Ft./db. + 45
db. * 200 Ft./db. + 45 db. * 200 Ft./db. = 896.000 Ft.

Még érdemes megvizsgálni, hogy a 2. telephelyen a 3. periódusban gyártott 120 db.-ból,
az elsı periódus elsı telephelyére átütemezünk 5 db. –ot.

1 2 3 4 5 Összesen
Telephely 60 50 205 240 160 715
Elırehozott 10 a 4.-rıl +
10 a 3. -ról
30 a 4.-rıl 40 a 4.-rıl
1 (80
db./hó)
80 80 80 80 80 400
2 (120
db./hó)
0 0 115 120 80 315
Gyártás 80 80 200 200 160 715
Raktár
(max. 60
db.)
20 50 40 0 0 110

Teljes költség: 400 db. * 1000 Ft./db. + 315 db. * 1500 Ft./db. + 20 db. * 200 Ft./db. + 50
db. * 200 Ft./db. + 40 db. * 200 Ft./db. = 894.500 Ft.

Ez utóbbi megoldás adja a legalacsonyabb összköltséget, emiatt ezt a megoldást
választjuk.






70
5.1. feladat


Az ábra az eredeti feladat célfüggvényét tartalmazza (m
OF
=-2/3 meredekséggel), ami a (400;
800) pontban határozza meg az optimumot (mivel m
E1
≤m
OF
≤m
E2
), a fedezet a célfüggvénnyel
számolható. A további alkérdések során a célfüggvény együtthatók módosulnak (és azzal
együtt a célfüggvény meredeksége), ennek megfelelıen változik az optimális
termékszerkezet, illetve a maximális fedezet. Ez grafikusan (az új célfüggvény felrajzolásával
és eltolásával), illetve numerikus módon (a sarokpontok koordinátáinak új célfüggvényekbe
való helyettesítésével) egyaránt meghatározható.

) 3 2 ( Max
200 . 1 : MAX2
50 : MIN1
000 . 3 3 : E4
000 . 2 2 : E3
200 . 1 : E2
000 . 2 2 : E1
2 1
2
1
2 1
2 1
2 1
2 1
x x
x
x
x x
x x
x x
x x
+


≤ +
≤ +
≤ +
≤ +
3
2
0
3
2
1
2
1
2
1
4
3
2
1
− =
=
−∞ =
− =
− =
− =
− =
OF
MAX
MIN
E
E
E
E
m
m
m
m
m
m
m

71
a) P
2
: X
1
=400, X
2
=800, F
opt
=3.200 eFt;
b) P
1
: X
1
=50, X
2
=975, F
opt
=4.975 eFt (m
E1
≤m
OF
= -2/5≤m
MAX2
);
c) P
4
: X
1
=1000, X
2
=0, F
opt
=4.000 eFt (m
E4
≤m
OF
=-4);
d) P
3
: X
1
=800, X
2
=400, F
opt
=7.200 eFt (m
E2
≤m
OF
= -7/4≤m
E3
);
e) Meg kell vizsgálni P
1
és P
4
pontokat: F
P1
=925 eFt és F
P4
=-1.000 eFt. Tehát P
1
: X
1
=50,
X
2
=975, F
opt
=925 eFt;
vagy: mivel c
1
negatív, c2 pedig pozitív, ezért Termék 1-bıl a lehetı legkevesebbet, Termék
2-bıl pedig a lehetı legtöbbet kell gyártani.
f) F
P1
=-925 eFt és F
P4
=1.000. Tehát P
4
: X
1
=1.000, X
2
=0, F
opt
=1.000 eFt.
vagy: mivel c
1
pozitív, c2 pedig negatív, ezért Termék 1-bıl a lehetı legtöbbet, Termék 2-bıl
pedig a lehetı legkevesebbet kell gyártani.

5.2. feladat

x
1
: kétujjas kesztyőbıl gyártandó mennyiség (db)
x
2
: ötujjas kesztyőbıl gyártandó mennyiség (db)

A megadott mőveleti idıket órában kifejezve a következı matematikai modellt írhatjuk fel:


a.)
A fedezettömeg maximuma a fajlagos fedezetek segítségével számítható. A fajlagos fedezet a
fajlagos eladási ár és a fajlagos közvetlen költsége különbsége. A kétujjas kesztyő fajlagos
fedezete 6.300-4.800=1.500 Ft, míg az ötujjasé 7.000-5.000=2.000 Ft. Így a célfüggvény
meredeksége -1.500/2.000=-0,75, tehát az optimum a P1 (500; 400) pontban van. A
maximális fedezet 1.550.000 Ft.
) 000 . 2 500 . 1 ( Max
700 MAX2
250 MIN1
480 4 , 0 4 , 0 (E3) csomagolás
300 5 , 0 2 , 0 (E2) varrás
400 5 , 0 4 , 0 (E1) kivágás
2 1
2
1
2 1
2 1
2 1
x x
x
x
x x
x x
x x
+


≤ +
≤ +
≤ +

72

b.)
Az árbevétel maximalizálása esetén a célfüggvényben a fajlagos eladási árak szerepelnek, így
a célfüggvény meredeksége -6.300/7.000=-0,9. Ebben az esetben P2 (1.000; 0) az optimum,
vagyis ötujjas kesztyőt nem érné meg gyártani, kétujjas kesztyőbıl pedig 1.000 db-t kellene
készíteni (a kivágásra rendelkezésre álló idı miatt ennél többet nem tudnak elıállítani). Az
optimum értéke 6.300.000.

c.)
A csomagolás (E3) árnyékára zéró, hiszen nem szőkkeresztmetszete a rendszernek. Azonban
az árnyékár érvényességi tartományát is meg kell vizsgálni, hiszen elıfordulhat, hogy olyan
mértékben változik a jobboldali paraméter értéke, hogy az már hatást gyakorol az optimumra.
A zéró árnyékár érvényességi tartományának nincs felsı határa, hiszen bármennyivel nıhet
E3 jobboldali paraméterének értéke, az optimális megoldás nem változik meg. A
csomagolásra rendelkezésre álló idı az ábrán jelölt optimumig, P1 (500; 400) pontig
csökkenhet zéró árnyékár mellett. P1 után a jobboldali paraméter további csökkenésével E3
szők keresztmetszetté válik, árnyékára már nem lesz zéró. Tehát ∞ ≤ ≤
E3
360 b .
E3 jobboldala 30%-kal csökken, vagyis 480 óra helyett csak 480·0,7=336 óra áll
rendelkezésre. Ez a zéró árnyékár érvényesség tartományán kívül esik, vagyis az optimum
meg fog változni. Az új árnyékár az M (250; 500) és P1 (500; 400) pontok között lesz

6.5. feladat

a)

Komponens-hierarchia:

Alsó színtő kódolással:





0. szint
1. szint
2. szint
3. szint
A
B(2) B(1) E(2) E(2)
C(2) C(1)
D(3)
A
B(2)
B(1) E(2)
E(2)
C(2)
C(1) D(3)

73
b)

Hónap

-4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6
Bruttó igény (A) 100 120 160 130 120 140
Rendelkezésre álló mennyiség 70 70 70 70 70 70 170 50 130 0 140
Nettó igény 30 0 110 0 120 0
Tervezett rendelésbeérkezés 200 0 240 0 260 0
Tervezett rendelésfeladás 200 0 240 0 260 0
Bruttó igény (D) 600 0 720 0 780 0
Rendelkezésre álló mennyiség 100 100 100 100 100 0 0 0 0 0
Nettó igény 500 0 720 0 780 0
Tervezett rendelésbeérkezés 500 0 720 0 780 0
Tervezett rendelésfeladás 500 0 720 0 780 0 0
Bruttó igény (C) 1000 200 1440 240 1560 260
Rendelkezésre álló mennyiség 300 300 300 300 500 300 60 1020 660 400
Nettó igény 700 0 1140 180 540 0
Tervezett rendelésbeérkezés 1200 0 1200 1200 1200
Tervezett rendelésfeladás 1200 0 1200 1200 1200 0
Bruttó igény (B) 1200 0 1600 1300 1780 100 620 100 100
Rendelkezésre álló mennyiség 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Nettó igény 1200 0 1600 1300 1780 100 620 100 100
Tervezett rendelésbeérkezés 1200 0 1600 1300 1780 100 620 100 100
Tervezett rendelésfeladás 1200 0 1600 1300 1780 100 620 100 100
Bruttó igény (E) 2400 0 2800 2500 2980 100 620 100 100
Rendelkezésre álló mennyiség 500 500 500 100 100 300 300 320 220 100 0
Nettó igény 1900 0 2700 2200 2680 0 400 0 100
Tervezett rendelésbeérkezés 2000 0 3000 2500 3000 500 500
Tervezett rendelésfeladás 2000 0 3000 2500 3000 0 500 0 500 0

6.9. feladat

Optimális megoldást csak a Wagner-Whitin algoritmus ad.

D
1
=50; D
2
=25; D
3
=20; D
4
=30
A
1
= A
2
= A
3
=A
4
=50 eFt
i
1
= i
2
= i
3
= i
4
=i=1 eFt


74
( )
( )
( ) ( )
( ) ( )
( ) ( )
( ) ( )
( ) ( )
( ) ( ) ( )
( ) ( )
( ) ( ) eFt 165 50 115 3 4 4 4
30 50 75 2 4 3 4
eFt 180 80 50 50 2 1 4 2 4
eFt 205 155 50 3 2 4 1 4
eFt 125 50 75 2 3 3 3
eFt 120 20 50 50 1 3 2 3
65 50 2 3 1 3
eFt 100 50 50 1 2 2 2
25 50 2 1 2
1 1 1
4
4 3
4 3 2
4 3 2 1
3
3 2
3 2 1
2
2 1
1
= + = + = = =
= + + = ⋅ + + = = =
= + + = ⋅ + ⋅ + + = = =
= + = ⋅ + ⋅ + ⋅ + = = =
= + = + = = =
= + + = ⋅ + + = = =
= + = ⋅ + ⋅ + = = =
= + = + = = =
= + = ⋅ + = = =
= = = =
A K K j t
D i A K K j t
D D i A K K j t
D D D i A K j t
A K K j t
D i A K K j t
D D i A K j t
A K K j t
D i A K j t
A K j t
eFt 155
eFt 115
eFt 75
eFt 50
K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K
K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K
K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

A rendelési ütemterv:
Q
1
=D
1
+D
2
=75; Q
2
=0; Q
3
=D
3
+D
4
=50; Q
4
=0

b)

30 30 2 3
20 2 2
25 25 2 1
≤ ⇒ + ≤ ⋅ =
≤ ⇒ + ≤ ⋅ =
≤ ⇒ + ≤ ⋅ =
A A A t
A A t
A A A t
20 A

c)

Havi rendelés költsége ( 4 rendelési költség, készlettartási költség nincs): K
havi
=4·50=200 eFt
Optimális ütemterv költsége: K
WW
=155 eFt

Az optimális ütemterv alkalmazása 45 eFt megtakarítását teszi lehetıvé.

7.4. feladat

a.)
A büntetések összege akkor lesz minimális, ha a késı feladatok száma a lehetı legkisebb.
Ehhez a Hodgson-Moor algoritmus alkalmazása szükséges. Ennek elsı lépéseként a határidık
szerint növekvı sorrendbe kell rendezni a projekteket: P2-P3-P1-P5-P4

1. lépés 2. lépés 3. lépés
Projekt t
i
d
i

T
i
K
i
T
i
K
i
T
i
K
i

P2 9 12 9 0 --- --- --- ---
P3 8 16 17 1 8 0 8 0
P1 6 21 23 2 14 0 14 0
P5 11 24 34 10 25 1 --- ---
P4 5 30 39 9 30 0 19 0

A kialakult ütemezés végére tetszıleges sorrendben illeszthetıek a „félretett”
feladatok. A büntetések összegét minimalizáló ütemezési sorrendek a következık:

75
P3-P1-P4-P2-P5 vagy P3-P1-P4-P5-P2.

b.)
Ha az anyavállalat ködbér-szerően számolja a büntetéseket, akkor az átlagos késés
csökkentése indokolt a fizetendı büntetések minél alacsonyabb szinten tartása érdekében.
Ehhez az EMDD heurisztika alkalmazható [d
i
*
= Max(T+t
i
;d
i
)].

1. lépés 2. lépés 3. lépés 4. lépés 5. lépés
i t
i
d
i

T+t
i
d
i
*
T+t
i
d
i
*
T+t
i
d
i
*
T+t
i
d
i
*
T+t
i
d
i
*

P1 6 21 6 21 14 21 23 23 --- --- --- ---
P2 9 12 9 12 --- --- --- --- --- --- --- ---
P3 8 16 8 16 17 17 --- --- --- --- --- ---
P4 5 30 5 30 14 30 22 30 28 30 --- ---
P5 11 24 11 24 20 24 28 28 34 34 39 39
T 0 9 17 23 28

A sorrend tehát: P2-P3-P1-P4-P5.

7.12. feladat

a)


b)
perc/darab 4 , 2
360
60 9 , 0 8 2
c
=
⋅ ⋅ ⋅
= =
Q
T
T
c)
Követı mőveletek száma: A – 8; B – 7; C – 7; D – 5; E – 3; F – 3; G – 3; H – 4; I – 2; J – 2; K
– 1; L – 0.













76
NFO(LPT)
Mőveleti
hely
Feladat
Mőveleti
idı
(perc)
Fennmaradó
idı
(perc)
Logikai korlát
(követı mőv.; mőv.
idı)
Mennyiségi korlát (követı
mőv.; mőv. idı)
A(9;0,4),B(7;0,6) A(9;0,4),B(7;0,6)
1 A 0,4 2 B(7;0,6),C(7;0,9) B(7;0,6),C(7;0,9)
C 0,9 1,1
B(7;0,6),D(5;0,2),
E(3;0,5)
B(7;0,6),D(5;0,2),
E(3;0,5)
B 0,6 0,5
D(5;0,2),E(3;0,5),
F(3;0,4),G(3;0,2)
D(5;0,2),E(3;0,5),
F(3;0,4),G(3;0,2)
D 0,2 0,3
E(3;0,5),F(3;0,4),
G(3;0,2),H(4;0,8) G(3;0,2)
G 0,2 0,1
E(3;0,5),F(3;0,4),
H(4;0,8)

E(3;0,5),F(3;0,4),
H(4;0,8)
E(3;0,5),F(3;0,4),
H(4;0,8)
2 H 0,8 1,6 E(3;0,5),F(3;0,4) E(3;0,5),F(3;0,4)
E 0,5 1,1 F(3;0,4),J(2;0,5) F(3;0,4),J(2;0,5)
F 0,4 0,7 J(2;0,5),I(2;0,4) J(2;0,5),I(2;0,4)
J 0,5 0,2 I(2;0,4)
I(2;0,4) I(2;0,4)
3 I 0,4 2 K(1;0,7) K(1;0,7)
K 0,7 1,3 L(0;0,4) L(0;0,4)
L 0,4 0,9

2. LPT (NFO)
Mőveleti
hely
Feladat
Mőveleti
idı (perc)
Fennmaradó
idı (perc)
Logikai korlát
(mőv. idı; követı mőv.)
Mennyiségi korlát
(mőv. idı; követı mőv.)
A(0,4;9),B(0,6;7) A(0,4;9),B(0,6;7)
1 B 0,6 1,8 A(0,4;9),E(0,5;3) A(0,4;9),E(0,5;3)
E 0,5 1,3 A(0,4;9) A(0,4;9)
A 0,4 0,9 C(0,9;7),D(0,2;5) C(0,9;7),D(0,2;5)
C 0,9 0
D(0,2;5),F(0,4;3),
G(0,2;3)

D(0,2;5),F(0,4;3),
G(0,2;3)
D(0,2;5),F(0,4;3),
G(0,2;3)
2 F 0,4 2 D(0,2;5),G(0,2;3) D(0,2;5),G(0,2;3)
D 0,2 1,8 G(0,2;3),H(0,8;4) G(0,2;3),H(0,8;4)
H 0,8 1 G(0,2;3),J(0,5;2) G(0,2;3),J(0,5;2)
J 0,5 0,5 G(0,2;3) G(0,2;3)
G 0,2 0,3 I(0,4;2)
I(0,4;2) I(0,4;2)
3 I 0,4 2 K(0,7;1) K(0,7;1)
K 0,7 1,3 L(0,4;0) L(0,4;0)
L 0,4 0,9


77
d)
perc 6 = =
∑ ∑
=
L
A i
i
t t
1:
N=3; M
1
=2,3 perc; M
2
=2,2 perc; M
3
=1,5 perc.
% 33 , 83 8333 , 0
4 , 2 3
6
c
→ =

=

=

T N
t
HH
%; 83 , 95 9583 , 0
4 , 2
3 , 2
c
1
1
→ = = =
T
M
KK %; 67 , 91 9167 , 0
4 , 2
2 , 2
c
2
2
→ = = =
T
M
KK
%. 5 , 62 625 , 0
4 , 2
5 , 1
c
3
3
→ = = =
T
M
KK
2:
N=3; M
1
=2,4 perc; M
2
=2,1 perc; M
3
=1,5 perc.
% 33 , 83 8333 , 0
4 , 2 3
6
c
→ =

=

=

T N
t
HH
%; 100 1
4 , 2
4 , 2
c
1
1
→ = = =
T
M
KK %; 5 , 87 875 , 0
4 , 2
1 , 2
c
2
2
→ = = =
T
M
KK
%. 5 , 62 625 , 0
4 , 2
5 , 1
c
3
3
→ = = =
T
M
KK
e)
Mivel a második elrendezés semmilyen többletigény kielégítésére nem alkalmas (az egyes
mőveleti hely 100%-os kapacitáskihasználtsága miatt), az igény növekedése esetén csak az
elsı elrendezés alkalmazható.

8.1. feladat

M/M/1 modellel írható le a kiszolgáló rendszer. λ= 15 vevı/óra, µ=60/5=12 vevı/óra
A kis boltba tehát több vevı érkezik óránként, mint amennyit ott ki tudnak szolgálni
(λ>µ). Ennek következtében a várakozó sor, a rendszerben tartózkodók száma folyamatosan
nı. Nem létezik egyensúlyi állapota a rendszernek, így az egyensúlyi helyzetre vonatkozó
összefüggések nem alkalmazhatóak.
(A rendszerben tartózkodók átlagos számát a vevık átlagos türelmetlensége fogja
meghatározni. A türelmetlen vevık miatt ugyanis a tényleges (effektív) beérkezési ráta
alacsonyabb lesz az eredetinél. Egészen addig fog csökkeni, míg a vevık által elfogadható
várakozással járó egyensúlyi állapot ki nem alakul.)

8.8. feladat
Jelenlegi rendszer
Az üres rendszer valószínősége: 25 , 0 1
0
=
µ
λ
− = P
A rendszerben töltött átlagos várakozási idı: perc 30
1
R
=
λ − µ
= t

78
/óra munkadarab 8
8
1
1
2
1
25 , 0
1
óra
60
30 1
1
1 1 1
0
R
= µ
= µ
=
µ
= =
µ λ −
µ
=
µ λ − µ µ
µ
=
λ − µ
=
P
t

/óra munkadarab 6
8
75 , 0
25 , 0
8
1 1
0
= λ
λ
=
=
λ
− =
µ
λ
− = P


a)
Az exponenciális eloszlás tulajdonsága, hogy várható értéke és szórása megegyezik

exp
=1/µ). Mivel jelen esetben a kiszolgálási idınek csak a szórása csökken, ez a feltétel nem
fog teljesülni, tehát s kiszolgálási idı nem exponenciális eloszlású. A kiszolgálási idı várható
értékének és szórásának ismeretében M/G/1 modell alkalmazható. Jelen esetben
σ=1/(4·µ)=1/32.

( )
( )
( ) ( )
( ) 128
153
2 1
64 36 256 9
8 / 6 1 2
8 / 6 32 1 6
/ 1 2
/
2 2 2 2 2 2
S
=
+
=
− ⋅
+ ⋅
=
µ λ − ⋅
µ λ + σ ⋅ λ
= n

256
51
6
128 153
S
S
= =
λ
=
n
t
perc 4531 , 19 perc
64
1245
óra
256
83
8
1
256
51 1
S R
≈ = = + =
µ
+ = t t
Tehát 30-19,4531=10,5469 perccel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási
ideje.

Megjegyzés: A rendszer leírható egy w=16 paraméterő M/E
w
/1 modellel is, Erlang eloszlás esetén
ugyanis ( ) w ⋅ µ = σ 1 .

b)
Ha a kiszolgálási idınek nincs szórása, akkor az konstans, tehát az M/D/1 modell alkalmazható a
rendszer leírására.

( ) ( ) 8
9
32
36
6 8 8 2
6
2
2 2
S
= =
− ⋅ ⋅
=
λ − µ ⋅ µ ⋅
λ
= n
16
3
6
8 9
S
S
= =
λ
=
n
t
perc 75 , 18 perc
4
75
óra
16
5
8
1
16
3 1
S R
= = = + =
µ
+ = t t
Tehát 30-18,75=11,25 perccel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje.

Megjegyzés: A rendszer leírható egy σ=0 paraméterő M/G/1 modellel is.

8.10. feladat
A sürgısségi osztály alkotott sorállási rendszer egy abszolút prioritást alkalmazó M/M/k=4 (a
8 orvos egyidejőleg 4 beteget képes ellátni párokban dolgozva) alkot. 3 prioritási osztály
különíthetı el (Z=3). Az életveszélyes (z
életveszélyes
=1), súlyos (z
súlyos
=2) és könnyő (z
könnyő
=3)
sérültek beérkezési rátái rendre a következık: λ
(1)
=20·0,05=1, λ
(2)
= 20·0,25=5, λ
(3)
= 20·0,7=14
beteg/óra. A kiszolgálási ráta µ=60/10=6 beteg/óra.

79

z=1→ M/M/k=4, λ =λ
(1)
=1, µ=6
( ) ( ) ( ) ( ) 5869
4968
23
24
31104
1
1296
1531
1
1 6 4
6 4
! 4
6 / 1
!
6 / 1
1
!
/
!
/
1
3
0
4
1
0
1
0
=
⋅ +
=
|
¹
|

\
|
− ⋅

⋅ +
=
|
|
¹
|

\
|
λ − µ ⋅
µ ⋅

µ λ
+
µ λ
=
∑ ∑
=

= n
n
k
n
k n
) (
n k
k
k n
P

( ) ( ) [ ]
( ) [ ]
( ) ( ) [ ]
( ) [ ] 809922
1
5869
4968
24 529
31104 1
5869
4968
6 4 / 1 1 ! 4
6 4 / 1 6 / 1
/ 1 !
/ /
2
4
0 2
) 1 (
S
= ⋅ = ⋅
⋅ − ⋅
⋅ ⋅
= ⋅
µ ⋅ λ − ⋅
µ ⋅ λ ⋅ µ λ
= P
k k
k
n
k

másodperc 0044 , 0 másodperc
134987
600
perc
134987
10
óra
809922
1
) 1 (
S ) 1 (
S
≈ = = =
λ
=
n
t



z=2 → M/M/k=4, λ =λ
(1)
+
λ
(2)
=6, µ=6
( ) ( ) ( ) ( ) 49
18
3
4
24
1
3
8
1
6 6 4
6 4
! 4
6 / 6
!
6 / 6
1
!
/
!
/
1
3
0
4
1
0
) 2 , 1 (
0
=
⋅ +
=
|
¹
|

\
|
− ⋅

⋅ +
=
|
|
¹
|

\
|
λ − µ ⋅
µ ⋅

µ λ
+
µ λ
=
∑ ∑
=

= n
n
k
n
k n
n k
k
k n
P

( ) ( ) [ ]
( ) [ ]
( ) ( ) [ ]
( ) [ ] 147
1
49
18
2 27
4 1
49
18
6 4 / 6 1 ! 4
6 4 / 6 6 / 6
/ 1 !
/ /
2
4
0 2
) 2 , 1 (
S
= ⋅ = ⋅
⋅ − ⋅
⋅ ⋅
= ⋅
µ ⋅ λ − ⋅
µ ⋅ λ ⋅ µ λ
= P
k k
k
n
k

másodperc 0816 , 4 másodperc
49
200
perc
147
10
óra
882
1
6
147 1
) 2 , 1 (
S ) 2 , 1 (
S
≈ = = = =
λ
=
n
t

másodperc 8971 , 4
6614363
32391000
5 1
5 134987 600 1
49
200
) 2 (
S
) 2 (
S
= = ⇒
+
⋅ + ⋅
= t
t



z=3 → M/M/k=4, λ =λ
(1)
+
λ
(2)+
λ
(3)
=20, µ=6
( ) ( ) ( ) ( ) 1267
27
6
243
1250
81
1301
1
20 6 4
6 4
! 4
6 / 20
!
6 / 20
1
!
/
!
/
1
3
0
4
1
0
) 3 , 2 , 1 (
0
=
⋅ +
=
|
¹
|

\
|
− ⋅

⋅ +
=
|
|
¹
|

\
|
λ − µ ⋅
µ ⋅

µ λ
+
µ λ
=
∑ ∑
=

= n
n
k
n
k n
n k
k
k n
P

( ) ( ) [ ]
( ) [ ]
( ) ( ) [ ]
( ) [ ] 3801
12500
1267
27
3 2
243 25000
1267
27
6 4 / 20 1 ! 4
6 4 / 20 6 / 20
/ 1 !
/ /
2
4
0 2
) 3 , 2 , 1 (
S
= ⋅ = ⋅
⋅ − ⋅
⋅ ⋅
= ⋅
µ ⋅ λ − ⋅
µ ⋅ λ ⋅ µ λ
= P
k k
k
n
k

másodperc
1267
750000
perc 8659 , 9 perc
1267
12500
óra
3801
625
20
3801 12500
) 2 , 1 (
S ) 3 , 2 , 1 (
S
= = = = =
λ
=
n
t

perc ,0649 4 1 másodperc 8929 , 843
14 5 1
14 6614363 32391000 5 134987 600 1
1267
750000
) 3 (
S
) 3 (
S
= = ⇒
+ +
⋅ + ⋅ + ⋅
= t
t


Az életveszélyes és a súlyos sérültek általában azonnal sorra kerülnek (az elıbbieknek 0,0044,
az utóbbiaknak 4,8971 másodpercet kell várniuk átlagosan), a könnyő sérültek átlagosan 14
percig várakoznak.











80
10.5. Feladat

Teljes megelızési Közvetlen megelızési
A - -
B - -
C A,B,F,G,H,I,J,K,L,M,N H,I,N
D A,B,C,E,F,G,H,I,J,K,L,M,N C,E
E - -
F A A
G A,F F
H A,F,G G
I A,F F
J A,F F
K A A
L A A
M A,B,L B,L
N A,B,F,J,K,L,M J,K,M

A
B M
L
F
J
G
K
I
N
H
C D
E


10.13. Feladat

E
F
G
D
A
B
C

11.4. Feladat



81





Teljes
tartalékidı
Szabad
tartalékidı
B 1 1
C 6 0

A teljes átfutási idı: 20.
A kritikus út: A-F-H.



11.10. Feladat




A teljes átfutási idı: 30.
A kritikus út: E-F-C-B-A












A
B
C
D
E
F
G
H
I
5 10 15
idı
tevékenységek

82
11.11. Feladat
1
3
2
4
5
6
A
3
B
6
C
5
H
4
G
1
D
4
3
3
8
8
10
11
6
7
12
12
0
0
E
4
I
6
7
J
2
18
18
8
20
20
F
10

Tevékenység
Megelızı
tevékenység
a (OD) m (MD) b (PM) E Krit. V
A - 1 2 9 3 igen 1,78
B - 2 6 10 6
C A 3 5 7 5 igen 0,44
D A 2 3 10 4
E B 2 3 10 4
F B 5 10 15 10
G D, E 0,5 1 1,5 1
H C 1,5 4 6,5 4 igen 0,69
I G, H 3,5 5,5 10,5 6 igen 1,36
J F, I 1 2 3 2 igen 0,11

1 , 2 4,38
nap 4,38 11 , 0 36 , 1 69 , 0 44 , 0 78 , 1 V(TPT)
nap 20 2 6 4 5 3 E(TPT)
= = σ
= + + + + =
= + + + + =


a) Milyen valószínőséggel fejezıdik be a projekt 22 nap alatt (vagy annál korábban)?

% 83 ) 22 TPT (
8289 , 0 95 , 0
1 , 2
20 22
? ) 22 TPT (
= ≤
→ =

=
= ≤
P
z
P


b) Mi a valószínősége annak, hogy a projekt 4 napot vagy annál többet csúszik?


83
% 87 , 2 ) 24 TPT (
0287 , 0 9 , 1
1 , 2
20 24
? ) 24 TPT (
= ≥
→ =

=
= ≥
P
z
P


c) Mi annak a valószínősége, hogy a projekt 3 nappal hamarabb (vagy annál elıbb) készül el?

% 64 , 7 ) 17 TPT (
0764 , 0 9236 , 0 1 43 , 1
1 , 2
20 17
? ) 17 TPT (
= ≤
= − → − =

=
= ≤
P
z
P


d) Milyen valószínőséggel marad az átfutási idı egy ±2 napos elfogadható tartományon belül?

% 78 , 65 ) 22 TPT 18 (
6578 , 0 1711 , 0 2 1
1711 , 0 8289 , 0 1 9523 , 0
1 , 2
20 18
? ) 22 TPT 18 (
= ≤ ≤
= ⋅ −
= − → − =

=
= ≤ ≤
P
z
P


11.14. Feladat

Normál Roham
Tevékenység
Megelızı
tevékenység
Idı
(hónap)
Ktg. (eFt).
Idı
(hónap)
Ktg. (eFt)
Ktg.
ráta
A - 10 5 9 9 4
B A 10 7 7 10 1
C A 6 8 5 11 3
D A 18 9 16 11 1
E B, C 10 5 9 8 3
F D, E 10 10 9 13 3

1 2
3
5 4
D
(18) 17
B
(10) (8) 7
C
6
A
10
16
20
10
10
20
20
30
30
0
0
E
10
6
40
40
F
10


eFt 54 5 , 2 ) 36 40 ( ) 10 5 9 8 7 5 ( TK
hónap 40 10 10 10 10 TPT
= ⋅ − + + + + + + =
= + + + =


84
Kritikus út: A-B-E-F.

1. lépés: Az A, B, E és F tevékenységek közül B-nek a legkisebb a költségrátája, ezért ezt
gyorsítjuk. B tevékenység csak 2 hónappal gyorsítható, mert ekkor A-D-F is kritikussá válik.
eFt 1 5 25 , 2 2 1 2 54 TK
hónap 8 3 2 40 TPT
8 D(B)
= ⋅ − ⋅ + =
= − =
=

Kritikus út: A-B-E-F és A-D-F.

2. lépés: B-t és D-t gyorsítjuk. B már csak 1-gyel gyorsítható, mert elérte az alsó határt.
eFt 50,5 5 , 2 1 ) 1 1 ( 1 51 TK
hónap 7 3 1 38 TPT
17 D(D)
7 D(B)
= ⋅ − + ⋅ + =
= − =
=
=

Kritikus út: A-B-E-F és A-D-F.

3. lépés: Az A és F tevékenységek gyorsíthatóak. Mivel F-nek kisebb a költségrátája, azt
gyorsítjuk.
eFt 51 5 , 2 1 3 1 5 , 50 TK
hónap 6 3 1 37 TPT
9 D(F)
= ⋅ − ⋅ + =
= − =
=


A költség elkezdett növekedni, vagyis az optimális ponton már túl vagyunk.
Megjegyzendı, hogy már a 2. lépés után látható, hogy az optimális megoldást elértük,
ugyanis csak B és D tevékenységnek kisebb a költségrátája, mint 2,5 eFt. B és D viszont már
nem gyorsítható tovább, így a kötbérnél drágább gyorsításra lenne csak lehetıség.

Az optimális megoldás:
eFt 0,5 5 TK
hónap 7 3 TPT
=
=

Kritikus út: A-B-E-F és A-D-F.

















85
11.16. Feladat

E D F
KB3 KB2
KK3
8 1 1
B
8
KB7
BB2 KB5
C
3
KB5
3 11 4 7
2 3 1
2 0 8
A
2
4 6
6
8 2
3
11 4 0
7 0
3 4 2 0 0 0
8 2
3



1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
A 20 20
B 10 10 10 10 10 10 10 10
C 15 15 15
D 40
E 10 10 10 10 10 10 10 10
F 35


a)
186 1 * 35 55 , 0 * 80 1 * 40 6 , 0 * 45 3 , 0 * 80 4 , 0 * 40
, 191 36 47 39 20 25 24
, 180 35 50 40 15 20 20
= + + + + + =
= + + + + + =
= + + + + + =
EV
AC
PV

b)
1 03 , 1 180 / 186 / > = = = PV EV SPI
Munkateljesítésben elıbbre tartunk a tervezetthez
képest.
1 974 , 0 191 / 186 / < = = = AC EV CPI
Költségtúllépés van.
c)
178
, 191
, 180
=
=
=
EV
AC
PV

1 989 , 0 180 / 178 < = = SPI
Munkateljesítésben lemaradás van.
1 932 , 0 191 / 178 < = = CPI
Költségtúllépés van.



86
13. FÜGGELÉK

Standard normális eloszlású valószínőségi változó eloszlásfüggvényének táblázata



z Φ ΦΦ Φ(z) z Φ ΦΦ Φ(z) z Φ ΦΦ Φ(z) z Φ ΦΦ Φ(z) z Φ ΦΦ Φ(z)
0.00 0.500000 0.52 0.698468 1.04 0.850830 1.56 0.940620 2.14 0.983823
0.01 0.503989 0.53 0.701944 1.05 0.853141 1.57 0.941792 2.16 0.984614
0.02 0.507978 0.54 0.705401 1.06 0.855428 1.58 0.942947 2.18 0.985371
0.03 0.511966 0.55 0.708840 1.07 0.857690 1.59 0.944083 2.20 0.986097
0.04 0.515953 0.56 0.712260 1.08 0.859929 1.60 0.945201 2.22 0.986791
0.05 0.519939 0.57 0.715661 1.09 0.862143 1.61 0.946301 2.24 0.987455
0.06 0.523922 0.58 0.719043 1.10 0.864334 1.62 0.947384 2.26 0.988089
0.07 0.527903 0.59 0.722405 1.11 0.866500 1.63 0.948449 2.28 0.988696
0.08 0.531881 0.60 0.725747 1.12 0.868643 1.64 0.949497 2.30 0.989276
0.09 0.535856 0.61 0.729069 1.13 0.870762 1.65 0.950529 2.32 0.989830
0.10 0.539828 0.62 0.732371 1.14 0.872857 1.66 0.951543 2.34 0.990358
0.11 0.543795 0.63 0.735653 1.15 0.874928 1.67 0.952540 2.36 0.990863
0.12 0.547758 0.64 0.738914 1.16 0.876976 1.68 0.953521 2.38 0.991344
0.13 0.551717 0.65 0.742154 1.17 0.879000 1.69 0.954486 2.40 0.991802
0.14 0.555670 0.66 0.745373 1.18 0.881000 1.70 0.955435 2.42 0.992240
0.15 0.559618 0.67 0.748571 1.19 0.882977 1.71 0.956367 2.44 0.992656
0.16 0.563559 0.68 0.751748 1.20 0.884930 1.72 0.957284 2.46 0.993053
0.17 0.567495 0.69 0.754903 1.21 0.886861 1.73 0.958185 2.48 0.993431
0.18 0.571424 0.70 0.758036 1.22 0.888768 1.74 0.959070 2.50 0.993790
0.19 0.575345 0.71 0.761148 1.23 0.890651 1.75 0.959941 2.52 0.994132
0.20 0.579260 0.72 0.764237 1.24 0.892512 1.76 0.960796 2.54 0.994457
0.21 0.583166 0.73 0.767305 1.25 0.894350 1.77 0.961636 2.56 0.994766
0.22 0.587064 0.74 0.770350 1.26 0.896165 1.78 0.962462 2.58 0.995060
0.23 0.590954 0.75 0.773373 1.27 0.897958 1.79 0.963273 2.60 0.995339
0.24 0.594835 0.76 0.776373 1.28 0.899727 1.80 0.964070 2.62 0.995604
0.25 0.598706 0.77 0.779350 1.29 0.901475 1.81 0.964852 2.64 0.995855
0.26 0.602568 0.78 0.782305 1.30 0.903200 1.82 0.965620 2.66 0.996093
0.27 0.606420 0.79 0.785236 1.31 0.904902 1.83 0.966375 2.68 0.996319
0.28 0.610261 0.80 0.788145 1.32 0.906582 1.84 0.967116 2.70 0.996533
0.29 0.614092 0.81 0.791030 1.33 0.908241 1.85 0.967843 2.72 0.996736
0.30 0.617911 0.82 0.793892 1.34 0.909877 1.86 0.968557 2.74 0.996928
0.31 0.621720 0.83 0.796731 1.35 0.911492 1.87 0.969258 2.76 0.997110
0.32 0.625516 0.84 0.799546 1.36 0.913085 1.88 0.969946 2.78 0.997282
0.33 0.629300 0.85 0.802337 1.37 0.914657 1.89 0.970621 2.80 0.997445
0.34 0.633072 0.86 0.805105 1.38 0.916207 1.90 0.971283 2.82 0.997599
0.35 0.636831 0.87 0.807850 1.39 0.917736 1.91 0.971933 2.84 0.997744
0.36 0.640576 0.88 0.810570 1.40 0.919243 1.92 0.972571 2.86 0.997882
0.37 0.644309 0.89 0.813267 1.41 0.920730 1.93 0.973197 2.88 0.998012
0.38 0.648027 0.90 0.815940 1.42 0.922196 1.94 0.973810 2.90 0.998134
0.39 0.651732 0.91 0.818589 1.43 0.923641 1.95 0.974412 2.92 0.998250
0.40 0.655422 0.92 0.821214 1.44 0.925066 1.96 0.975002 2.94 0.998359
0.41 0.659097 0.93 0.823814 1.45 0.926471 1.97 0.975581 2.96 0.998462
0.42 0.662757 0.94 0.826391 1.46 0.927855 1.98 0.976148 2.98 0.998559
0.43 0.666402 0.95 0.828944 1.47 0.929219 1.99 0.976705 3.00 0.998650
0.44 0.670031 0.96 0.831472 1.48 0.930563 2.00 0.977250 3.20 0.999313
0.45 0.673645 0.97 0.833977 1.49 0.931888 2.00 0.977250 3.40 0.999663
0.46 0.677242 0.98 0.836457 1.50 0.933193 2.02 0.978308 3.60 0.999841
0.47 0.680822 0.99 0.838913 1.51 0.934478 2.04 0.979325 3.80 0.999928
0.48 0.684386 1.00 0.841345 1.52 0.935745 2.06 0.980301 4.00 0.999968
0.49 0.687933 1.01 0.843752 1.53 0.936992 2.08 0.981237
0.50 0.691462 1.02 0.846136 1.54 0.938220 2.10 0.982136
0.51 0.694974 1.03 0.848495 1.55 0.939429 2.12 0.982997


( ) ( ) z z Φ − = − Φ 1

87


P{u≥X}
X
µ
z=(X-µ)/σ

P{u≥X}
X
µ
z=(X-µ)/σ


z 0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 0,07 0,08 0,09
0,0 0,5000 0,4960 0,4920 0,4880 0,4840 0,4801 0,4761 0,4721 0,4681 0,4641
0,1 0,4602 0,4562 0,4522 0,4483 0,4443 0,4404 0,4364 0,4325 0,4286 0,4247
0,2 0,4207 0,4168 0,4129 0,4090 0,4052 0,4013 0,3974 0,3936 0,3897 0,3859
0,3 0,3821 0,3783 0,3745 0,3707 0,3669 0,3632 0,3594 0,3557 0,3520 0,3483
0,4 0,3446 0,3409 0,3372 0,3336 0,3300 0,3264 0,3228 0,3192 0,3156 0,3121
0,5 0,3085 0,3050 0,3015 0,2981 0,2946 0,2912 0,2877 0,2843 0,2810 0,2776
0,6 0,2743 0,2709 0,2676 0,2643 0,2611 0,2578 0,2546 0,2514 0,2483 0,2451
0,7 0,2420 0,2389 0,2358 0,2327 0,2296 0,2266 0,2236 0,2206 0,2177 0,2148
0,8 0,2119 0,2090 0,2061 0,2033 0,2005 0,1977 0,1949 0,1922 0,1894 0,1867
0,9 0,1841 0,1814 0,1788 0,1762 0,1736 0,1711 0,1685 0,1660 0,1635 0,1611
1,0 0,1587 0,1562 0,1539 0,1515 0,1492 0,1469 0,1446 0,1423 0,1401 0,1379
1,1 0,1357 0,1335 0,1314 0,1292 0,1271 0,1251 0,1230 0,1210 0,1190 0,1170
1,2 0,1151 0,1131 0,1112 0,1093 0,1075 0,1056 0,1038 0,1020 0,1003 0,0985
1,3 0,0968 0,0951 0,0934 0,0918 0,0901 0,0885 0,0869 0,0853 0,0838 0,0823
1,4 0,0808 0,0793 0,0778 0,0764 0,0749 0,0735 0,0721 0,0708 0,0694 0,0681
1,5 0,0668 0,0655 0,0643 0,0630 0,0618 0,0606 0,0594 0,0582 0,0571 0,0559
1,6 0,0548 0,0537 0,0526 0,0516 0,0505 0,0495 0,0485 0,0475 0,0465 0,0455
1,7 0,0446 0,0436 0,0427 0,0418 0,0409 0,0401 0,0392 0,0384 0,0375 0,0367
1,8 0,0359 0,0351 0,0344 0,0336 0,0329 0,0322 0,0314 0,0307 0,0301 0,0294
1,9 0,0287 0,0281 0,0274 0,0268 0,0262 0,0256 0,0250 0,0244 0,0239 0,0233
2,0 0,0228 0,0222 0,0217 0,0212 0,0207 0,0202 0,0197 0,0192 0,0188 0,0183
2,1 0,0179 0,0174 0,0170 0,0166 0,0162 0,0158 0,0154 0,0150 0,0146 0,0143
2,2 0,0139 0,0136 0,0132 0,0129 0,0125 0,0122 0,0119 0,0116 0,0113 0,0110
2,3 0,0107 0,0104 0,0102 0,0099 0,0096 0,0094 0,0091 0,0089 0,0087 0,0084
2,4 0,0082 0,0080 0,0078 0,0075 0,0073 0,0071 0,0069 0,0068 0,0066 0,0064
2,5 0,0062 0,0060 0,0059 0,0057 0,0055 0,0054 0,0052 0,0051 0,0049 0,0048
2,6 0,0047 0,0045 0,0044 0,0043 0,0041 0,0040 0,0039 0,0038 0,0037 0,0036
2,7 0,0035 0,0034 0,0033 0,0032 0,0031 0,0030 0,0029 0,0028 0,0027 0,0026
2,8 0,0026 0,0025 0,0024 0,0023 0,0023 0,0022 0,0021 0,0021 0,0020 0,0019
2,9 0,0019 0,0018 0,0018 0,0017 0,0016 0,0016 0,0015 0,0015 0,0014 0,0014
3,0 0,0013 0,0013 0,0013 0,0012 0,0012 0,0011 0,0011 0,0011 0,0010 0,0010



88
Sorállási modellek összefüggései


Modell Annak valószínősége,
hogy a rendszer üres

P
0
Annak valószínősége,
hogy n entitás tartóz-
kodik a rendszerben
P
n
Sorban tartózkodó
entitások átlagos
száma
n
S

Rendszerben
tartózkodó entitások
átlagos száma
n
R
Sorban eltöltött
átlagos idı

t
S
Rendszerben
eltöltött
átlagos idı
t
R
1.
M/M/1
µ
λ
− 1
n
P
|
|
¹
|

\
|

µ
λ
0

( ) λ − µ ⋅ µ
λ
2

λ − µ
λ
=
µ
λ
+
S
n

( ) λ µ µ
λ
λ − ⋅
=
S
n

λ µ µ −
= +
1 1
S
t

2.
M/M/k

( ) ( )


=
|
|
¹
|

\
|
λ − µ
µ µ λ
+
µ λ
1
0
!
/
!
/
1
k
n
k n
k
k
k n

( )
( )
( )
k n P
k k
k n P
n
k n
n
n
> ⋅

µ λ
≤ ⋅
µ λ

ha
!
/
ha
!
/
0
0


( ) ( ) [ ]
( ) [ ]
0 2
/ 1 !
/ /
P
k k
k
k

µ λ − ⋅
µ λ ⋅ µ λ


µ
λ
+
S
n

λ
S
n


µ
1
+
S
t
3.
M/M/1/Q
sor kap.
( )
( )
1
/ 1
/ 1
+


Q
µ λ
µ λ

n
P
|
|
¹
|

\
|

µ
λ
0


( )
0
1 P n
R
− −
( ) ( )
( )
1
1
/ 1
/ 1
/ 1
/
+
+

⋅ +


Q
Q
Q
µ λ
µ λ
µ λ
µ λ

( )
Q
S
P
n
− ⋅ 1 λ

( )
Q
R
P
n
− ⋅ λ 1

4.
M/M/1/N
véges
pop. ( )

= (
(
¸
(

¸

|
|
¹
|

\
|
µ
λ


N
n
n
n N
N
0
!
!
1

( )
0
!
!
P
n N
N
n

|
|
¹
|

\
|
µ
λ




( )
0
1 P N − ⋅
λ
µ + λ


( )
0
1 P N − ⋅ −
λ
µ


( )
R
S
n N
n
− ⋅ λ


( )
R
R
n N
n
− ⋅ λ

5.
M/G/1
µ
λ
− 1

-
( )
( ) µ λ − ⋅
µ λ + σ λ
/ 1 2
/
2 2 2

µ
λ
+
S
n
λ
S
n

µ
1
+
S
t
6.
M/D/1
µ
λ
− 1

-
( ) λ µ µ
λ
− ⋅ 2
2

µ
λ
+
S
n
λ
S
n

µ
1
+
S
t
7.
M/E
w
/1

µ
λ
− 1

-
( ) λ µ µ
λ
− ⋅

+
2
2
1
w
w

µ
λ
+
S
n

( ) λ µ µ
λ
− ⋅

+
w
w
2
1

µ
1
+
S
t



89
14. EREDMÉNYEK
14.1. Elırejelzés:
1. F(EXP) = {137, 138, 139, 141, 144, 146, 149}; KJ
t
= {-1, -2, -3, -4, -5, -6, -7};
szisztematikus alulbecslés, pl. Holt módszer pozitív trenddel
2. a) MA(3) = {23, 31, 24, 23}; b) F(EXP) = {23, 27, 19, 23}; c) ÁAE(MA) = 10,25,
ÁAE(EXP) = 10,5, a mozgó átlag jobb; d) 19
3. KJ
t
= {1, 2, 0, -2, -3,75, -4,8, -5,963; -7,158}, szisztematikus alulbecslés
4. a) MA(3) = {130, 150, 160, 170, 160, 150}; b) F(EXP) = {150, 152, 152,8, 155,52,
153,968, 151,5712}; c) ÁAE(MA) = 23,333, ÁAE(EXP) = 17,709, az exponenciális
simítás jobb, F
október
(EXP) = 150,4141
5. a) 13500, b) 21200, c) 21330
6. KJ
t
= {-1, -2, -0,6, 0,5714, 1,6667}, szisztematikus felülbecslés
7. a) 14,12, 27,54, 35,44, 24,38, b) 28,314, 36,497, 25,195, c) 37,94
8. a) r=0,7968; b) a=15,376, b=1,5454; c) 32,8135≤y≤59,7557
9. a) szisztematikus alulbecslés, trend túlbecslése, kezdeti érték vagy simítási konstans
módosítása; b) jó elırejelzés; c) kevés adat; d) túlzott ingadozás és kontrollhatár túllépése,
helytelen paraméterértékek, kezdeti értékek vagy simítási konstansok módosítása; e)
szezonalítás rossz kezelése, ezen paraméterek felülvizsgálata; f) felülbecslés,
trendkomponens túl magas értéke, e paraméter kezdeti értékének vagy simítási
konstansának módosítása
10. a) 18,3138, 39.,2319, 272303; b) 40,5101, 26,1692 c) 28,6556
11. a) F(EXP) = {150, 152, 158, 160, 165}; b) KJ
t
= {-1, -2, -3, -4, -5}; c) szisztematikus
alulbecslés.
12. a) 230; 263; 282,62; 298,96; b) -1; -1,174; -0,5038; c) A kevés adat alapján jónak
tekinthetı, mert az elfogadott sávon belül van és nem mutat szisztematikus hibát.; d.)
382,411
13. a) 400, 330, 330, 282, 278,8; b) -1, -2, -3, -4; c) szisztematikus alábecslés; d) 202; 0
14. a) 375; 142,5; 510,3; b) 1; 0,264; 1,579 c) d) 277
14.2. Kapacitásszámítás
1. Nem érdemes bıvíteni, sem most, sem egy év múlva.
2. a) 21 alkalmazott; b) 79,4%; c) 89,3%
3. a) 4000 db/hét; b) 3600 db/hét; c) 83,3%; d) 75%
4. a) 108000 üveg/nap; b) 103500 üveg/nap; c) töltıgépek:71,9%, címkézı gépek: 95,8%;
csomagoló:86,25%; d) töltıgépek: 53%, címkézés: 67,6%, csomagoló: 58,3%
5. 4 gép, S=2 esetén 2 gép, H=8,5h esetén 3 gép
6. Nagy kapacitású üzemet kell építeni.
7. Nagy üzemet célszerő létesíteni. Ha a jövıben kedvezıtlenül alakul az igény, akkor
megéri reklámkampánnyal élénkíteni a keresletet.
8. A legkedvezıbb a nagy üzem építése. Ha az igény alacsonynak bizonyul, érdemes
hirdetésekkel ösztönözni a fogyasztást.
9. A bıvítés a kedvezıbb alternatíva. Átlagos és kicsi igény esetén is érdemes reklámozni.
10. a) 0,75; b) 800; c) 80; 170; 240; 310
11. b) kis raktár jobb; c) a nagyüzemet érdemes megépíteni, és utána kampányt folytatni, ha kell.

90
12. b) közepes kapacitású berendezést érdemes venni; c) 27,3%≤ az igény kedvezı alakulásának
valószínősége ≤ 47,8%
13. a) R
E
=0,9862; b) 22119 (22122).
14.3. Készletgazdálkodás
1. a) 6000 db; b) 1100 db; c) 5700eFt; d) 472db
2. a) EOQ=2000 db, ss=939db, s=2139 db; b) ss=664 db; d) 2752,9 eFt
3. a) 1079 db; b) 767 db; c) 300 db; d) 10640349Ft
4. a) 300 db; b) 48eFt;
5. a) EOQ=50 db, T
EOQ
=96 nap; b) 22 db; c) 22867,5 Ft
6. a.) 100 db b.) 13 db c.) -6 eFt/év d.) 6294 eFt/év
7. a) EOQ= 700 db; b) 18204,57 $
8. a) EOQ=1050,21 db; b) s=1039 db
9. a) EOQ=2683, ss=1495,5db, s=2455,5db; b) ss=1221db; d) TK=14608,94eFt
10. a) EOQ=600; b) 602500Ft; c) 5
11. a)EOQ=141,42, 14,14 rendelés évente, 70,71 átlagos készletszint; b) 28284; c) 147431Ft
12. a.) 2000 tonna; b.) 333 tonna; c.) 12060 eFt; d.) 125 eFt; e.) 27,78 Ft/tonna
13. a.) 240db b.) ss=42 db, s=192 db c.) 9423 eFt/év d.) átlagosan 5 hiány lesz évente
14. a.) 1474 db b.) 240 db c.) 400 db
14.4. Termeléstervezés
1. gyártás: (80, 80, 200, 200, 160), raktár: (20, 50, 40, 0, 0)
2. a) gyártás (310, 0, 0, 120), raktár: (230, 60, 0, 0); b) 3730 Ft; c) gyártás indítás költsége<=120 Ft
3. gyártás: (120, 120, 100, 120, 120), raktár: (80, 120, 120, 120, 0); kapacitáskorlátnál a gyártás:
(100, 80, 100, 120, 60) és a raktár: (60, 60, 60, 60, 0)
14.5. Termékösszetétel
1. a) P2 (400; 800), F
opt
=3.200 eFt; b) P1 (50; 975), F
opt
=4975 eFt; c) P4 (1.000; 0), F
opt
=4.000 eFt;
d) P3 (800; 400), F
opt
=7.200 eFt; e) P1 (50; 975), F
opt
=925 eFt; f) P4 (1.000; 0), F
opt
=1.000 eFt.
2. a) 500 ill. 400 db-ot, F
opt
=1.550.000Ft; b) 1.000 ill. 0 db, F
opt
=6.300.000 Ft; c) jelenlegi árnyékár
0, 360≤b
csom
≤∞; új árnyékár 2916,6 Ft/óra, 300≤b
csom
≤360; F

opt
=1.480.000 Ft.
3. a) X
1
=800, X
2
=400, F
opt
=260.000; b) 70, 900≤b
E1
≤1.300 és 110 1.400≤b
E1
≤2.200; c) 145≤ c
1
≤290.
4. a) 150 ill. 100 kg-ot, F
opt
=255 eFt; b) ha c
2
=0,9 0,6≤ c
1
≤1,35; ha ha c
1
=1,1 0,73≤ c
2
≤1,65 c) nem
érdemes elfogadni az ajánlatot (56,25 eFt < 60 eFt).
5. a) 800 ill 600 kg-ot, F
opt
=360.000; b) 200≤ c
vas
≤600; c) 150, 1.200≤b
gyártás
≤2.000; d) 15.000 Ft
veszteség.
6. (primál degenerált)a) 500 ill. 300 db, F
opt
=640.000; b) 320≤ c
1
≤∞; c) baloldali árnyékár: 252,63
Ft/gó 940≤b
E1
≤1700; jobboldali árnyékár: 0, 1700≤b
E1
≤∞; d) a csökkenés 2.536,3 Ft veszteséggel
jár, növelésnek nincs hatása.
7. a) nem érdemes (37.500 Ft < 40.000 Ft); b) finomliszt (1,25%-os változás); c) 42.500 Ft-ot.
8. a) 150 ill. 25 db-ot, F
opt
=25.000; b) 0≤ c
B
≤300; c) E1: 50 Ft/gó 150≤b
E1
≤450, MAXA: 100 Ft/gó
0≤b
MAXA
≤200; d) nem érdemes bıvíteni (12.500 Ft < 13.000 Ft).
9. a) Y termék (3,5%-os változás); b) 1135 Ft-ig nıhet; c) 430 Ft-ig.
10. (duál degenerált)(250; 110) és (300; 60) pontok, valamit az ezeket a pontokat összekötı szakasz
adja a feladat optimális megoldását, F
opt
=18 eFt.

91
14.6. MRP
1. a) A: (0;200), (1;100), (2;100), (3;100), (4;200); C: (-1;500), (0;0), (1;500), (2;0), (3;500)
B: (-2;0), (-1;0), (0;500), (1;500), (2;1500), (3;1000)
b) B: (-3;500), (-2;500), (-1;500), (0;500), (1;500), (2;500), (3;500); 440 eFt
2. a) A: (0;75), (1;50), (2;75), (3;125), (4;100); C: (-2;200), (-1;200), (0;0), (1;250), (2;200);
B: (-4;200), (-3;200), (-2;150), (-1;350), (0;350), (1;250), (2;200)
b) B: (-4;550), (-3;0), (-2;0), (-1;950), (0;0), (1;0), (2;200)
c) B: (-4;550), (-3;0), (-2;0), (-1;950), (0;0), (1;0), (2;200)
3. a) A: (0;20), (1;50), (2;80), (3;50), (4;100); C: (-2;40), (-1;100), (0;160), (1;100), (2;200);
B: (-3;40), (-2;100), (-1;180), (0;150), (1;280), (2;50), (3;100)
b) B: (-3;320), (-2;0), (-1;0), (0;430), (1;0), (2;150), (3;0)
c) 32 000 Ft-tal csökken
4. a) A: (0;100), (1;100), (2;150), (3;100), (4;150); C: (-2;250), (-1; 250), (0; 250), (1; 250), (2;
250); B: (-3;250), (-2;250), (-1;450), (0;450), (1;550), (2;200), (3;300)
b) EOQ= 1296≈1300 darab; B: (-3;1300), (-2;0), (-1;0), (0;1300), (1;0), (2;0), (3;0)
5. b) A: (0;200), (1;0), (2;240), (3;0), (4;260), (5;0);
D: (-1;500), (0;0), (1;720), (2;0), (3;780), (4;0), (5;0);
C: (-2;1200), (-1;0), (0;1200), (1;1200), (2;1200), (3;0);
B: (-4;1200), (-3;0), (-2;1600), (-1;1300), (0;1780), (1;100), (2;620), (3;100), (4;100);
E: (-3;2000), (-2;0), (-1;3000), (0;2500), (1;3000), (2;0), (3;500), (4;0), (5;500);
6. A: (-1;200), (0;250), (1;250), (2;200), (3;200), (4;200);
A1: (-2;600), (-1;750), (0;1350), (1;0), (2;1200), (3;0);
A2: (-3;1750), (-2;0), (-1;2350), (0;0), (1;2900), (2;0), (3;0), (4;0), (5;500)
7. a) G: (-3;2795), (-2;0), (-1;2795), (0;0), (1;2795), (2; 0), (3;0), (4;2795);
b) G: (-3;3250), (-2;0), (-1;0), (0;4520), (1;0), (2; 0), (3;830), (4;0)
c) POQ politika esetén 311 8800 Ft-tal alacsonyabb; az EOQ szabály nem egy meghatározott
számú idıszak teljes igényét rendeli meg, így többlet készlettartási költséget okoz.
8. (1;50), (2;200), (3;250), (4;0), (5;350), (6;0)
9. a) (1;75), (2;0), (3;50), (4;0); b) 20 000 Ft vagy annál alacsonyabb
c) 45 000 Ft megtakarítás lehetséges az optimális ütemtervvel
10. (1;250), (2;0), (3;350), (4;0), (5;400), (6;0)
11. Elölrıl és hátulról végezve a tételcsúsztatást azonos sorrend adódik: (1;30), (2;40), (3;40), (4;40),
(5;20), (6;40), (7;40), (8; 40), (9;40), (10;40)
A kapacitáskorlát 120 000 Ft többletköltséget okoz.
12. (1;700), (2; 0), (3;700), (4;500), (5;800), (6;800), (7;0), (8; 0), (9;900), (10;0)
14.7. Ütemezés
1. a) bármilyen sorrend; b) 3-6-7-4-2-5-8-1, 44 nap; c) 3-6-7-4-2-5-8-1; 44 nap;
d) 3-6-4-7-2-5-8-1; e) 8-1-5-6-2-4-7-3, 1: 5; 2: 7; 3: 0; 4: 4; 5: 9; 6: 5; 7: 0; 8: 0;
f) 8-1-5-6-2-4-7-3, 1: 17; 2: 33; 3: 44; 4: 38; 5: 24; 6: 27; 7: 42; 8: 8;
g) 8-5-6-2-4-7-3-1, 1: 9; 2: 6; 3: 2; 4: 5; 5: 7; 6: 3; 7: 4; 8: 8; h) 8-5-6-2-1-4-7-3,
1: 21; 2: -2; 3: -4; 4: 4; 5: 0; 6: -4; 7: -2; 8: -2.
2. a) C-B-A-G-E-D-F; b) B-C-D-A-F-G-E.
3. nem képes
4. a) P3-P1-P4-P2-P5 vagy P3-P1-P4-P5-P2; b) P2-P3-P1-P4-P5.
5. Elırejelzés – Anyagszükséglet-tervezés – Kapacitásszámítás – Készletgazdálkodás –
Termeléstervezés – Ütemezés – Sorállás.

92
6. a) az átfutási idı csökkentésére, B1: M6-M1-M3-M4, B2: M5-M2;
b) felosztható: 76 perc, nem felosztható: elméletileg 62,61 perc; konkrétan 76 perc.
7. Team 1: D-C-G-I, Team 2: J-F-E-B, Team 3: K-H-A.
8. felosztással kedvezıbb 30 eFt-tal.
9. a) M1: B-A-F-E-C-G-D, M2: B-A-F-E-C-G-D; b) Átfutási idı: 36 óra;
c) M1: AFEC-DGB, M2: DGB-AFEC; d) Átfutási idı: 35 óra.
10. a) M1: AD-BCEF; M2: BCEF-AD; b) Átfutási idı: 200 óra;
c) M1: AD-BF; M2: BF-CE-AD vagy BF-EC-AD; d) Átfutási idı változása: 55 óra.
11. a) T: 7-14-10-8-5-4--12-15-3-2--1-6-18-13-17, G: 1-6-18-13-17--11-9-16--7-14-10-8-5-4;
c) 67 óra, 1: 55; 2: 6; 3: 4; 4: 34; 5: 39; 6: 57; 7: 40; 8: 42; 9: 4; 10: 46; 11: 2; 12: 2;
13: 52; 14: 43; 15: 3; 16: 5; 17: 47; 18: 57;
d) H
i
: 1: 7; 2: 11; 3: 5; 4: -3; 5: -10; 6: 6; 7: -8; 8: -6; 9: -8; 10: 2; 11: -12; 12: -2; 13: 0;
14: -10; 15: 1; 16: -3; 17: -5; 18: 4; K
i
: 1: 7; 2: 11; 3: 5; 4: 0; 5: 0; 6: 6; 7: 0; 8: 0; 9: 0;
10: 2; 11: 0; 12: 0; 13: 0; 14: 0; 15: 1; 16: 0; 17: 0; 18: 4.
12. b) 2,4 perc; c) 1: ACBDG-HEFJ-IKL; 2: BEAC-FDHJG-IKL;
d) 1: 83,33%; 0,958-0,917-0,625; 2: 83,3% 1-0,875-0,625; e) az elsı.
13. b) 1 perc; c) EACB-FDG-H-I-J; d) 69%; 0,85-1-0,5-0,6-0,5; e) átalakítás és túlóra költsége, az
igénynövekedés várható ideje.
14.8. Sorállás
1. Nem értelmezhetı, a rendszer nem kerül egyensúlyi állapotba.
2. a) 0,667; b) 8 perc; c) 2,5 ügyfél/óra; d) 17,75%; e) 0,5 perc
3. a) 0,8; b) 30 perc; c) 0,4096; d) 11,11 perc; e) 0,6612
4. a) a mőszak 20%-ában (1,6 óra), egy teljes nap során 17,6 órán át; b) 20 perc; c) 3,2
darab; d) 0,2097; e) 14 perc; f) 0,8 változatlan marad
5. a) 21,43 perc; b) 0,7241; c) 0,41385; d) 15 perc; e) 0,4286
6. 25 nap alatt térülne meg
7. 259 200 Ft-ot fizethet havonta maximálisan
8. a) 10,5469 perccel; b) 11,25 perccel
9. A helyben fogyasztó vevık átlagosan félórát 30,975 percet, a házhozszállítást igénylık
átlagosan 90,1563 percet várakoznak.
10. Az életveszélyes betegek 0,0044, a súlyos sérültek 4,8971 másodpercig, a könnyő esetek
átlagosan 14 percig várakoznak.
14.9. Gráfelméleti alapok
1. A legkisebb kifeszítıfa hossza: 23.
2. A legrövidebb út: 12.
3. A legnagyobb folyam: 8.
14.10. Hálóterv felrajzolása
1. A: -; B: A; C: A; D: A; E: B; F: C; G: D; H: E; I: F; J: G; K: D; L: H, I, J; M: K; N: L, M.
2. A: -; B: A; C: A; D: A; E: B; F: C; G: D; H: E; I: F, G; J: H, I.
3. A: -; B: -; C: A; D: A; E: B; F: B; G: C; H: D; I: D; J: E, I; K: J, F; L: G, H, K.
4. A: -; B: -; C: A; D: A; E: A; F: B; G: C; H: C; I: D, H; J: D, H; K: E, F, J.
5. A: -; B: -; C: H, I, N; D: C, E; E: -; F: A; G: F; H: G; I: F; J: F; K: A; L: A; M: B, L; N: J,
K, M.
6. A: -; B: -; C: K; D: M; E: M; F: C, D; G: F; H: E, G, N; I: F; J: H, K: A, L: K; M: B, L; N:
B, L.

93
7. 1 látszattevékenység
8. 3 látszattevékenység
9. 2 látszattevékenység
10. 3 látszattevékenység
11. 3 látszattevékenység
12. 3 látszattevékenység
13. 4 látszattevékenység
14. 1 látszattevékenység
14.11. Hálóelemzés
1. Teljes átfutási idı: 20, kritikus út: B-C-F. Teljes tartalékidık: A: 1, D: 6, F: 0; Szabad
tartalékidık: A: 0, D: 0, F: 0.
2. Teljes átfutási idı: 18, kritikus út: C-G. Teljes tartalékidık: A: 6, B: 1, D: 1; Szabad
tartalékidık: A: 5, B: 0, D: 0.
3. Teljes átfutási idı: 20, kritikus út: A-D. Teljes tartalékidık: B: 2, C: 5, D: 0; Szabad
tartalékidık: B: 2, C: 5, D: 0.
4. Teljes átfutási idı: 20, kritikus út: A-F-H. Teljes tartalékidık: B: 1, C: 6; Szabad
tartalékidık: B: 1, C: 0.
5. Teljes átfutási idı: 20, kritikus út: B-E-F-G. Teljes tartalékidık: A: 1, F: 0, H: 3; Szabad
tartalékidık: A: 0, F: 0, H: 0.
6. Teljes átfutási idı: 20, kritikus út: A-C-E-F.
7. Teljes átfutási idı: 30, kritikus út: A-C-D-E-F.
8. Teljes átfutási idı: 10, kritikus út: A-B-D.
9. Teljes átfutási idı: 60, kritikus út: A-C-D-F-E-B.
10. Teljes átfutási idı: 30, kritikus út: E-F-C-B-A.
11. a) 85,3%; b) 23,27%.
12. a) 10,1%; b) 33,36%.
13. a) 82,89%; b) 2,87%; c) 7,64%; d) 65,78%.
14. a) 92,79%; b) 98,53%; c) 23,27%; d) 14,44%.
15. a) 67%; b) 1,33%; c) 9,18%; d) 86,98%.
16. TPT= 29 hét, TK= 102eFt, kritikus utak: A-D-E és G-F-E.
17. TPT= 20 hét, TK= 48eFt, kritikus utak: A-C, B-D és E-F.
18. TPT=37 hónap, TK=50,5 eFt, kritikus út: A-B-E-F és A-D-F.
19. TPT=25 hét, TK=43,5 eFt, kritikus út: A-C-F, B-D-F és B-E-F.
20. a) PV=105, AC=95, EV=119; b) Tervezetthez képest késésben vagyunk a munkával
(CPI=0,923), költségtúllépéssel (SPI=0,923).
21. PV=260, AC=260, EV=240; b) Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában
(CPI=0,923), tervezettnél kisebb költségnél állunk (SPI=1,13).
22. a) PV=180, AC=191, EV=186; b) Tervezetthez képest elıbbre tartunk (SPI= 1,03),
költségtúllépés van (CPI=0,974); c) PV=180, AC=191, EV=178, Tervezetthez képest
lemaradás a munkában (SPI=0.989)és költségtúllépés (CPI=0,932).
23. a) PV=138, AC=136, EV=147,5; b) Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában
(SPI= 1,069), kevesebb költséggel (CPI=1,085); c) PV=138, AC=149, EV=147,5,
Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában (SPI=1,069 )és költségtúllépés
(CPI=0,989).
24. a) PV=220, AC=228, EV=227; b) Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában (SPI=
1,032), költségtúllépéssel (CPI=0,996); c) PV=220, AC=228, EV=239, Tervezetthez
képest elıbbre tartunk a munkában (SPI=1,086 )és kisebb költségen állunk (CPI=1,048).

TARTALOMJEGYZÉK:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. ELİREJELZÉS......................................................................................................... 2 KAPACITÁSSZÁMÍTÁS ......................................................................................... 8 KÉSZLETGAZDÁLKODÁS....................................................................................14 TERMELÉSTERVEZÉS ..........................................................................................19 TERMÉKÖSSZETÉTEL ..........................................................................................21 MRP (ANYAGSZÜKSÉGLET-TERVEZÉS)...........................................................26 ÜTEMEZÉS .............................................................................................................32 SORÁLLÁS .............................................................................................................39 GRÁFELMÉLETI ALAPOK....................................................................................42 HÁLÓTERV FELRAJZOLÁSA...............................................................................44 HÁLÓELEMZÉS .....................................................................................................49 MINTAMEGOLDÁSOK..........................................................................................61 FÜGGELÉK .............................................................................................................86 EREDMÉNYEK.......................................................................................................89

1

1. 1.1.

ELİREJELZÉS feladat

Egy non-stop üzlet tulajdonosa szeretné elıre tudni a dobozostej-fogyasztást. A tejfogyasztás adatai ismertek az év elsı három hónapjára. Készítsen elırejelzést áprilistól októberig exponenciális simítással, ha az egyes hónapokra készített elırejelzés után megismerjük az igény tényleges értékét is. Ezek áprilistól októberig ugyancsak az alábbi táblázatban adottak. Legyen α=0,2 és az áprilisi elsı elırejelzéshez használja az F3=137 kezdı értéket.
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Igény 130 135 137 142 143 149 156 154 161 160

Értékelje az elırejelzési módszert a követı jellel, ha nem volt megfelelı a módszer, tegyen javaslatot az elırejelzési modell változtatására! 1.2. feladat

A megfigyelt heti igény egy alkatrész után egy nyolchetes idıszakon keresztül a következı: 14, 9, 28, 32, 33, 7, 29, 25. a) 3 heti mozgó átlagot használva készítse el az egy lépéses elırejelzést az 5, 6, 7, és 8-ik hétre! b) Tételezzünk fel egy exponenciális simítású modellt, amelynél a simítási konstans 0,4. Készítse el ismét az elırejelzést az 5, 6, 7, és 8-ik hétre! (A módszer inicializálásához használja a mozgó átlaggal 4-ik hétre elıre jelzett értéket.) c) Hasonlítsa össze a két módszer eredményét az átlagos abszolút eltérés segítségével! d) Exponenciális simítást alkalmazva mennyi a hatodik hét végén a 12-ik hétre elıre jelzett igény? 1.3. Feladat

Egy vállalat terméke iránt a tényleges és az elıre jelzett igény 8 héten keresztül a következı módon alakult:

2

azaz a vasárnapi termelést hétfıi eladásra. így a pénteki termeléssel kell kielégíteni a szombati és a vasárnapi igényeket is.4.Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 Becsült igény 140 140 140 140 140 150 150 150 Tényleges igény 137 133 150 160 180 170 185 205 Készítse el a nyolc hónap adatait tartalmazó követıjel diagrammot és értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt! 1. 3 . feladat A Napkelte Sütıipari Vállalat fánkokat forgalmaz egy élelmiszer üzletláncon keresztül.5. a hétfıi termelést a keddi napra stb. A sütöde szombaton bezár. A táblázat adatai mutatják a fánk iránti igényeket az elmúlt négy hét során. A fánkokat mindig a következı napra készítik.1 és Fmárcius=150 a kiindulási elırejelzés! c) Hasonlítsa össze a két módszer pontosságát az átlagos abszolút eltérés segítségével és a jobbik módszerrel készítse el az elırejelzést októberre! 1. Hibás elırejelzés miatt túltermelést illetve alultermelést tapasztaltak. feladat Egy vállalat termékei iránt az elızı kilenc hónapban az igény a következı módon alakult: Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Igény 110 130 150 170 160 180 140 130 140 a) Készítse el a három hónap adatait figyelembe vevı elırejelzést áprilistól szeptemberig mozgó átlaggal! b) Készítsen elırejelzést áprilistól szeptemberig exponenciális simítással! Legyen α=0.

a tényleges igény azonban csak 14000. hogy ennek a hétnek a tényleges igénye 22500 cipó. Mi lesz az új elırejelzés a következı hétre? 1. Negyedév -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 Igény 10 20 26 17 12 23 30 22 a) Végezze el a Winters modell alkalmazásához szükséges inicializálást! A trendkomponenst az éves átlagos igény növekedése alapján inicializálja! b) Készítsen elırejelzést a következı év négy negyedévére.1 γ=0.2 β=0.1.1? c) A b) pontban készült elırejelzést alkalmazva tegyük fel. feladat Az alábbi táblázattal adott egy termék iránt a tényleges és az elıre jelzett igény: Hét 1 2 3 4 5 Elırejelzés 1500 1400 1700 1750 1800 Aktuális igény 1550 1500 1600 1650 1700 1.4 hete Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat. Vasárnap 2200 2000 2300 1800 1900 2800 3 hete 2400 2100 2400 1900 1800 2700 2 hete 2300 2200 2300 1800 2100 3000 Utolsó héten 2400 2200 2500 2000 2000 2900 a) Készítsen elırejelzést a következı hétre – heti szinten – mozgó átlaggal (N=4)! b) A sütöde szintén tervezi a kenyér termeléséhez hozzávalók vásárlását. trenddel és szezonalítással is rendelkezı igény az alábbi táblázatban. amihez a következı simítási konstansokat határozták meg: α=0. ha a simítási konstans 0. hogy kiderült. Feladat Készítse el a követıjel diagrammot és értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt! Két évre visszamenıleg negyed évenként adott egy termék iránti.6. Ha a kenyér iránti igény elırejelzése az elmúlt hétre 22000 cipó volt . 4 .7. A vállalat Winters modellt kíván alkalmazni az igény elırejelzésére. mi lenne a pékség elırejelzése erre a hétre exponenciális simítást alkalmazva.

1.5. 0. hogy a következı év elsı negyedévének igénye 16 lett. c-1=1.1 c) -1.2. Milyen más módszert ajánlana. 33. 3 d) 5. 1. 0.3. illetve hogyan módosítaná az elırejelzés paramétereit a pontosabb elırejelzés érdekében? a) 4. 5 .) d) Tegyük fel.1. 1.2. feladat Két évre visszamenıleg harmadévenként adott egy termék iránti.8 b) 0. -4.9. 0. simítási konstansa 0. -1. 3. 2.5.2. 1.5 f) 2. 34. 0. hogy ismert minden negyedév igénye: 16. 3.5.1%-os valószínőséggel y értéke mely intervallumba esik? 1. -0. 0. hogy van-e lineáris kapcsolat a karambolok és biztosításkötések között. -3.1. 6. mik lesznek az egyenlet együtthatói? c) Ha x=20. simítási konstansa 0.1. Módosítsa az év következı három negyedévére készített elırejelzést Winters modellel. -0. 2.2. 1.4. -2. 3. 1.7.5. A konstans kezdeti értéke (a 0. 0. 4 e) -1. 1. 1. Feladat Értékelje az alábbi követıjel-sorozatokat! Mi lehet az elırejelzés során (esetlegesen) felmerülı hiba oka? A vállalat jelenleg Winters módszert alkalmaz az igény elırejelzésére. -1. 2.5.10. A társaság szeretné tudni.c) Megtudjuk. 0. akkor 90. simítási konstansa 0.9. a trend komponens kezdeti értéke 2. 4. 1. -1. -0.) 1. x y 4 13 17 47 3 24 21 41 10 29 8 33 4 28 9 38 13 46 12 32 2 14 6 22 15 26 8 21 19 50 a) Ellenırizze a lineáris kapcsolatot a korrelációs együttható segítségével! b) Amennyiben lineáris kapcsolat áll fenn a két adatsor között. 0. Jelezze elıre a másfél év múlva esedékes igényt.9.2. c0=0. feladat Egy biztosító társaság információs adatbázisa tartalmazza a karambolok (x) és a biztosításkötések (y) számát havi bontásban.2. 2. 2.9 1.9. harmadévben) 11. -3. trenddel és szezonalítással is rendelkezı igény az alábbi táblázatban.8. 2. 2. 2. -7. -0. 2. a szezonalítási együttható kezdeti értékei c-2=0.2. 1.1.2.3. (A szezonalítási együtthatók normalizálásától most eltekintünk. 1.5.8.2. (A szezonalítási együtthatók normalizálásától most eltekintünk. 26.

harmadévbıl a két év múlva esedékes igényt. c) Jelezze elıre a 7.2 és β=0. 1.11.Harmadév 1 2 3 4 5 6 Igény 10 21 17 14 31 21 a) Készítsen elırejelzést a következı év három harmadévére a 6. Módosítsa az év következı két harmadévére készített elırejelzést.2 és Fmárcius=150 a kiindulási elırejelzés! b) Készítse el az 5 hónap adatait tartalmazó követıjel diagrammot! c) Értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt! 1. Az iniciáláshoz használja az Sdecember=210 és Gdecember=20 induló értékeket! b) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı jel értékeit januártól márciusig! c) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt.) b) Megtudjuk. feladat Egy vállalat termékei iránt az igény a következı módon alakult: Hónap Január Február Március Igény 280 250 260 a) Készítsen elırejelzést januártól áprilisig a Holt módszerrel! Legyen α=0. Feladat Egy vállalat termékei iránt az elızı 8 hónapban az igény a következı módon alakult: Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Igény 137 133 150 160 182 168 185 205 a) Készítse el az elırejelzést áprilistól augusztusig exponenciális simítással! Legyen α=0.12. (A szezonalítási együtthatók normalizálásától eltekintünk. d) elırejelzést március végén az augusztusi várható igényrıl! 6 . hogy a következı év elsı harmadévének igénye 21 lett. harmadévbıl Winters modellel.3.

a) Készítsen elırejelzést 1998 I. félévéig! (A szezonalítási konstansok normalizálása most elhanyagolható) c) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt. Az iniciáláshoz használja az S1997 II.14. félév=50 induló értékeket! Az szezonalítási együtthatók becsült kezdeti értékei legyenek cI. illetve jövı év január havi elırejelzés? 1.5. hogy az igény az elsı félévben rendszerint alacsonyabb a második félévi igénynél. feladat Egy vállalat termékei iránt az igény a következı módon alakult: Hónap Január Február Március Április Igény 450 480 350 370 a) Készítsen elırejelzést januártól májusig a Holt módszerrel! Legyen α=0. b) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı jel értékeit 1998 I. I. Az iniciáláshoz használja az Sdecember=500 és Gdecember=  -100 induló értékeket! b) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı jel értékeit januártól áprilisig. félév=0. és γ=0. félév=1. d) Mekkora lesz az április végén készített július. félévének végéig a Winters modellel! Legyen α=0. félév Igény 300 200 400 A menedzsment úgy gondolja. és emellett tendenciáját tekintve növekvı jellegő.5. félév=200 és G1997 II. félévétıl. I.4. c) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt. 1999 I.4 és β=0. félév 1998. félév 1999.5. félévétıl.13. d) Készítsen elırejelzést 1999 I. 1999 I.1. félévében várható igényrıl! 7 . II.5 és cII. feladat Egy vállalat termékei iránti féléves igény 1998-tól a következı módon alakult: Félév 1998. β=0.2. félévének végén a 2000 II.

Az alkalmazottak idejük 20%-át egyéb tevékenységgel töltik (megbeszélések. akkor az éves nyereség várhatóan csak 115000 ezer forint lesz. Minden alkalmazott óránként 3 vevıt tud kiszolgálni. Minden vevıhöz a közvetlen kiszolgálás mellett mintegy 40 percnyi adminisztrációs tevékenység is kapcsolódik. és ha az elırejelzéseknek megfelelıen alakul a térség gazdasági helyzete.). hogy az optimista elırejelzések beigazolódnak-e. akkor az igény jelentıs növekedése esetén a nyereség 170000 ezer forintra becsülhetı. akkor további jelentıs növekedés várható. egyébként pedig 105000 ezer forint körül alakul. 2. Végül az utolsó alternatíva. megvárják. Ha az igény növekedése miatt az elsı év után a kapacitásbıvítés mellett döntenek.1. hogy nem bıvítik a kapacitást. Ha marad a meglévı kapacitás. A kapacitás bıvítése illetve a termelés áthelyezése nem kíván hosszú idıt. KAPACITÁSSZÁMÍTÁS feladat Egy számítógépeket összeszerelı üzem a következı öt évre kíván kapacitáselemzést végezni. akkor az elsı év után újragondolhatja a helyzetet és bıvítheti a meglévı kapacitást. A jelenlegi kapacitás bıvítési költségét 87000 ezer forintra becsülik. mert utána a jelentkezı konkurencia kiszorítja a piacról. A meglévı kapacitás bıvítése az igény jelentıs növekedése esetén évi 190000 ezer forint nyereséget eredményezne. Ha az üzem kivár. A vállalat vezetıi három alternatíva közül választhatnak. a) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját b) Határozza meg a legjobb döntési alternatívát! 2. A termelési költség mindhárom változat esetén ugyanakkora. Az igény jelentıs növekedésének valószínősége 55%.és nyereségveszteség nélkül megvalósítható. feladat Egy szolgáltató vállalat naponta átlagosan 100 vevı igényét szeretné teljesíteni. akkor annak költsége ugyancsak 87000 ezer forint lenne.00-ig tart egy óra ebédidı közbeiktatásával délben. Ha a termelés áthelyezik a nagyobb kapacitású üzembe és az igény nem nı jelentısen. Ha az igény jelentısen nem nı. akkor a nyereség 100000 ezer forint körül alakulna. Az elmúlt néhány évben a termék iránti igény növekedett. Az elsı lehetıség a meglévı üzem kapacitásának bıvítése. A termelésnek a nagyobb kapacitású üzembe történı áthelyezése 210000 ezer forintba kerülne.2. értekezletek. így az gyakorlatilag idı. a) Hány alkalmazottat kellene a vállalatnak felvennie? b) Mennyi a rendszer kapacitáskihasználása? c) Azon a napon amikor a vállalat 90 vevıt szolgál ki mekkora a hatékonyság? 8 . Ha az igény jelentısen nı akkor a termelés áthelyezésével az éves nyereség 195000 ezer forintra becsülhetı. A munkaidı a hét öt munkanapján 9. A második lehetıség a termelés áthelyezése egy másik nagyobb kapacitású üzembe. stb. Egy évnél tovább azonban ezzel a döntéssel sem várhat.2.00-tól 16.

vagy most egy kisebb kapacitással indulnak. és ha a kereslet megnı. amikor a sor 70000 üveget gyártott. A döntéshez rendelkezésre álló információk a következık: • A nagy üzemcsarnok telepítése 300 millió Ft-os beruházást igényel. Egy töltısor 1 literes üvegpalackokba tölt üdítıitalt. akkor két év múlva lehetıség lesz az üzem kapacitásának bıvítésére. naponta egy. Számítsa ki a következı jellemzıket: a) b) c) d) Tervezési kapacitás Effektív kapacitás Hatékonyság Kapacitás kihasználás feladat 2.5. ha két mőszakban dolgoznának.A karbantartás napi egy órát vesz igénybe.2.6. vagy a túlórázást. Az új termék várható élettartama 10 év. mekkora volt az egyes mőveleti helyek hatékonysága? 2.3. Amikor a berendezés dolgozik 100 darabot képes óránként legyártani. akkor a nagy üzem évi 100 millió Ft nyereséget termelne.4. feladat Egy berendezés egy héten öt napig dolgozik. amely átlagosan 10 darabot tud elkészíteni óránként. vagy ha fél órát túlóráznának az üzemben? 2. amelyek mindegyike óránként 3000 üveget cimkéz fel. a) Mekkora a sor tervezési kapacitása? b) Mekkora a sor effektív kapacitása? c) Ha a sor az effektív kapacitáson dolgozik. valamint átállási idı. . A terméket egy olyan forgácsoló gépen gyártják. Az üzem jelenleg egy. nyolcórás mőszakban dolgozik a hét öt munkanapján. Hasznos idıalapjából 10% a karbantartási. azt felcímkézi és 12 üvegbıl álló rekeszekbe csomagolja. • A kis üzem telepítése olcsóbb. Hány gépre van szükség a kívánt darabszám legyártásához? Hány gépre lenne akkor szükség. feladat Egy forgácsoló üzem hetente 1000 darabot szeretne gyártani egy tengelyfajtából. Egy csomagoló mőveleti hely. A rendszer a következı mőveleti helyekbıl áll (napi 12 órával számoljon): Két töltıgép. A napi karbantartási idıigény gépenként 30 perc. Az üzem gépeinek várható kihasználtsága 80%. ahol a berendezés 10000 rekeszt készít naponta. 9 . mekkora az egyes mőveleti helyek kihasználtsága? d) Azon a napon. Két lehetıség között választhatnak. • Ha az igény nagy. amelyeknek mindegyike 100 litert képes percenként 1 literes üvegpalackokba tölteni. nyolcórás mőszakban. Kapacitáshiány esetén azonban fontolgatják a mőszakszám növelését. Az egyik vizsgált héten a berendezés kibocsátása 3000 db volt. Vagy most építenek egy nagy kapacitású üzemet. Három címkézı berendezés. Feladat Egy gépipari vállalat gépjármő alkatrészek összeszerelését tervezi. az 130 millió Ft-ba kerül.

Ha a reklámkampány sikeres. o Két évig magas kereslet és utána alacsony kereslet esélye 10%. Ha nagy kapacitású üzemet építenek és az igény nem nı. Ha kis kapacitású épületet építenek. akkor az üzem kapacitása bıvíthetı. akkor. és az igény alacsonynak 10 . akkor a nagy üzem nyeresége a magas fix költségek miatt csak 10 millió Ft. Milyen kapacitású üzemet célszerő építeni? feladat 2. 40% és 60%-os valószínőséggel. akkor az éves nyereség 40000 eFt.8. ekkor a bevétel mértéke 200000eFt. a döntés elvetése esetén 223000eFt a bevétel). Az igény nagymértékő növekedésének valószínősége 0. Amennyiben a nagy kapacitású üzlet építése mellett határoznak.• • • • • • • Ha az igény alacsony. Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját! Határozza meg az éves nyereséget maximalizáló döntési alternatívát! 2.7.6. (bıvítési döntés esetén 270000eFt. Ha az igény alacsony de a nagy kapacitású üzem épült. akkor a nyereség csak évi 5 millió Ft. Elırejelzések alapján az új helyen az igény várható alakulása kicsi és nagy is lehet. míg az alacsony igény valószínősége 0. akkor a várható éves nyereség 220000 eFt. akkor a várható éves nyereség 270000 eFt Ha a menedzsment a nagy kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény nagymértékben nı.7. Ha a kis kapacitású üzemet két év után kibıvítjük és az igény nagy marad. A reklámkampány becsült költsége 50000 eFt. Ha a menedzsment a kis kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény nagymértékő növekedése következik be. Egy vállalat menedzsmentje azt fontolgatja.3. akkor reklámkampánnyal élénkíthetı az igény. o A 10 éven keresztül alacsony kereslet esélye 30%.4. akkor a kis üzem nyeresége évi 4 millió Ft. akkor az éves nyereség csak 20000eFt-tal nı az eredetileg becsülthöz képest. Ha az igény alacsony. Ha a menedzsment a kis kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény nagymértékő növekedését látva a menedzsment a kapacitást kibıvíti. akkor az éves nyereség 180000 eFt-tal nı az eredetileg becsülthöz képest. Ha kis kapacitású üzemet építenek és az igény nagymértékben megnı. Ha két év után a kis kapacitású üzemet kibıvítjük. az elsı két évben évi 45 millió Ft utána pedig évi 30 Ft nyereséget termelne. hogy kis vagy nagymérető üzletet építsen. A reklámkampány kedvezı alakulásának valószínősége 0. akkor az évi nyereség 70 millió Ft lesz. melynek költsége 60000eFt. akkor a kis kapacitású üzem éves nyeresége pedig 200000 eFt. Ha a reklámkampány sikertelen. de az igény lecsökken. nincsen ok a bıvítésre. A nagymérető üzlet költsége 300000eFt. akkor az. Nagy igény esetén a kis üzem második évi bıvítésének költsége 220 millió Ft. a kis méretőé pedig 80000eFt. hogy egy nagy vagy egy kis kapacitású új üzemet létesítsenek-e. feladat Egy kereskedelmi vállalat új telephelyének beruházásakor el szeretné dönteni. Ha az igény magas és a kis kapacitású üzemet nem bıvítjük. Ha egy kis kapacitású egységet építenek és az igény is alacsony. akkor a várható éves nyereség 400000 eFt. A marketing osztály a következı elırejelzési adatokat szolgáltatta a döntéshez: o A 10 éven keresztüli nagy kereslet esélye 60%. sikertelenségének valószínősége pedig 0. El kell dönteniük. a cég menedzsere határozhat a bıvítés megvalósításáról. hogy a termékei iránti növekvı kereslet miatt új üzemet létesítsen. Ha az igény alacsony.

a piac alacsony kereslettel reagál a vállalat kínálatára. Sikeres reklámkampány esetén . de lehet jelentıs is. Sikeres reklámkampány bekövetkezési valószínősége 65%. ez esetben az éves nyereség 95000 ezer forintra becsülhetı. A reklámra való reagálás lehet mérsékelt. akkor az elsı év végén a vezetıség választhat: vagy bıvíti az üzemet 45000Ft-ért. melynek költsége 20000 ezer forint. Kapacitásbıvítés esetén.évente 175000 ezer forint nyereség realizálható. nem avatkozik be. Végül. ez esetben évente 115000 ezer forint nyereséget becsülnek. ekkor az éves nyereség 50000 ezer forinttal nı az eredetileg becsülthöz képest. melynek költsége 25000 ezer forint.és nyereségveszteség nélkül megoldható. ha az igény átlagos szinten marad. feladat Egy forgácsolószerszámokat gyártó üzem kapacitáselemzést szeretne végezni a következı öt évre. Mindkét alternatíva esetén a piac háromféleképpen reagálhat: agy kereslet alakul ki a vállalat termékei iránt. A meglévı kapacitás bıvítése az igény jelentıs növekedése esetén évi 160000 ezer forint nyereséget eredményezne. Sikeres reklámozással az éves profit 200000 ezer forint. Döntési fával elemezze a beruházási alternatívákat és határozza meg a haszon várható értékét maximalizáló döntést! 2. 30% és 70%-os valószínőséggel. melynek valószínősége 50 %.9. reklámkampányba kezd az elsı év elején.bizonyul. Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját! Határozza meg a legnagyobb profitot realizáló döntési alternatívát! 11 . bıvítik az üzem kapacitását. Kivárás esetén átlagos kereslet mellett a vezetıség dönthet az elsı év végén: 1. akkor évi 70000 ezer forint nyereséget tudnak termelni. Végül átlagos kereslet esetén évi 85000 ezer forint nyereség realizálható. akkor a menedzsment választhat két lehetıség közül: 1. melynek költsége 80000eFt. akkor vagy nem történik semmi (40000eFt). Ha a menedzsment kivár és nagy kereslet alakul ki a termékcsalád iránt. vagy nem avatkozik be a kialakult helyzetbe. Ha marad a meglévı kapacitás.ennek valószínősége 65% . 2. A sikeres reklámkampány valószínősége 70%. nem avatkozik be. A jelenlegi kapacitás bıvítésének költsége 40000 ezer forint. egy átlagos igény jelentkezik a termékcsalád iránt 30%-os valószínőséggel. 800000eFt a lehetséges bevétel. végül reklámozás mellett dönthetnek. A vállalat menedzsmentje 2 alternatíva közül választhat. A cégnek a mérsékelt reagálás 20000eFt. Ha nem tesznek semmit. ellenkezı esetben az éves profit mértéke csak 65000 ezer forint. Az elsı lehetıség a meglévı kapacitás bıvítése. ha egy nagy üzletet építenek és az igény is magasnak bizonyul. sikertelen reklám esetén 90000 ezer forint lesz. 2. Kapacitásbıvítés mellett kialakult alacsony igény esetén a vezetıség vagy egy igen intenzív reklámhadjáratot indít még az elsı év elején 60000 ezer forintos költségvetéssel. ennek valószínősége 20%. A kapacitás bıvítése nem igényel hosszú idıt. a másik pedig. Sikertelen reklámkampány esetén az éves profit 30000 ezer forinttal csökken az eredetileg becsülthöz képest. akkor az igény jelentıs növekedése esetén az éves nyereség 120000 ezer forintra becsülhetı. alacsony kereslet esetén évi 50000 ezer forint körül alakul. így gyakorlatilag idı. vagy nem változtat az üzem kapacitásán. vagy a helyi médiában hirdetésekkel próbálják a fogyasztást elısegíteni. 3. a jelentıs 220000eFt bevételt jelent. hogy a vezetıség döntésével egy évig kivár és a kialakuló piaci kereslet alapján újragondolja helyzetét.

akkor a várható éves nyereség 30000 eFt. azonban az új termék iránti igény nem ismert pontosan. feladat Egy kereskedelmi vállalat menedzsmentje azt fontolgatja. Megfigyelték.10.11. Egy mőszakban átlagosan 7 órán keresztül folyik közvetlen termelı tevékenység. és az új termék iránti igény magas lesz. Ha nagy kapacitású raktárt építenek és az igény nem nı. Ha a reklámkampány sikeres. akkor a várható éves nyereség 25000 eFt. Ha a reklámkampány sikertelen. akkor a nagy kapacitású gép beszerzése 75 millió forintos veszteséget jelent. A berendezésbıl három különbözı kapacitású szerezhetı be.2. Ha a menedzsment a kis kapacitású raktár építése mellett dönt és az igény nagymértékő növekedése következik be. míg az alacsony igény valószínősége 0. hogy az új terméknél is hasonló tanulási hatás várható. akkor az éves nyereség 9000 eFt-tal nı az eredetileg becsülthöz képest. Az új berendezéssel egy új. akkor esetleg reklámkampánnyal élénkíthetı a kereslet. közepes-. kis-. hogy egy hasonló terméknél az elsı darab elkészítéséhez 200 percre.7. A reklámkampány becsült költsége 6000 eFt. Ha a piac kedvezıtlenül fogadja a terméket.6 percre volt szükség. hogy egy nagy vagy egy kis kapacitású raktár épüljön-e. 2. ha az elsı darab elkészítésének ideje ennél a terméknél is 200 percre becsülhetı! b) Az elsı hónapban összesen hány darabot tudnak legyártani az új termékbıl (Átlagosan havi négy munkahéttel számoljon!)? c) Határozza meg az elsı hónap mind a négy hetére külön-külön a legyártható mennyiséget. feladat Egy számítógépeket összeszerelı üzem gyártási kapacitásának a bıvítése érdekében egy új berendezés vásárlását fontolgatja. akkor a kis kapacitású raktár éves nyeresége 20000 eFt. Ha az igény alacsony de nagy kapacitású raktár épült. Ha az igény alacsony. Az üzemben egy új termék megjelenésekor a tanulási hatást a kapacitástervezésnél figyelembe veszik.5. míg a 100-ik darab elkészítéséhez 29. és nagykapacitású gép. A reklámkampány kedvezı alakulásának valószínősége 0. korszerő áramkört tudnának gyártani.5. hogy a termékek iránti növekvı kereslet miatt egy új raktárt telepít. ha egy olcsóbb ajánlatot tevı reklámozással foglalkozó vállalat ugyanezt az eredményt ígérve olcsóbban. vállalná a reklámkampány lebonyolítását.12. 12 . feladat Egy üzem hetente 5 napot dolgozik. sikertelenségének valószínősége ugyancsak 0. akkor a várható nyereség 150 millió forint körül alakul. a) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját! b) Határozza meg az éves nyereséget maximalizáló döntési változatot! c) Hogyan változtatna a döntésen. Az igény nagymértékő növekedésének valószínősége 0. Válaszát számítással indokolja! 2. A menedzsment úgy gondolja. akkor az éves nyereség csak 1000 eFt-tal nı az eredetileg becsülthöz képest. napi két mőszakban. ha teljes kapacitáskihasználás mellett dolgoznak. Ha a menedzsment a nagy kapacitású raktár építése mellett dönt és az igény nagymértékben nõ. akkor az éves nyereség 6000 eFt. El kell dönteniük.3. 1000 eFt-ért. Ha a vállalat egy nagy kapacitású berendezést vásárol. a) Határozza meg az új terméknél használni kívánt tanulási rátát.

Ekkor se nyereség. További lehetıség még.9 RE RB R=0.Ha a vállalat a közepes kapacitású berendezést vásárolja meg.9 R=0. a) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját! b) Tegyen javaslatot a nyereség várható értékét maximalizáló döntési változatra! c) A menedzsment szeretné tudni. hogy a vállalat nem vásárol új berendezést.85 R=0. Határozza meg. A kis kapacitású gép vásárlása kedvezı piaci fogadtatás esetén 50 millió forint nyereséget hozna.85 R=0.9 R=0. feladat Egy gyártósor a következı elrendezéssel és megbízhatósági adatokkal rendelkezik.8 R=0. RA R=0. amelynek eredménye alapján 40% valószínősége van a kedvezı piaci fogadtatásnak és 60% valószínősége van a kedvezıtlen piaci fogadtatásnak.95 R=0. akármilyen is legyen az új termék fogadtatása.8 R=0.13. RE) megbízhatóságai? b) Mi lesz a teljes sor eredı várható kibocsátása? 13 .95 R=0.9 R=0. se veszteség nem éri. a kedvezıtlen piaci fogadtatás esetén viszont a veszteség 5 millió forint. hogy a kedvezı piaci fogadtatás valószínőségének milyen értékeire lesz a b. hogy az optimális döntés mennyire érzékeny a piaci viszonyok megítélésére.9 R=0. Ebben az esetben a kedvezıtlen piaci fogadtatás 20 millió forint veszteséget jelent.) pontban javasolt döntés a legkedvezıbb! 2. akkor kedvezı piaci fogadtatás esetén a nyereség 90 millió forint lesz.9 R=0.9 a) Mekkora sorok eredı (RA.95 R=0. A kibocsátás soronként: xA=10000db/év. RB. A vállalat éppen most fejezet be egy piackutatást. xB=15000db/év.

mennyivel változik a maximális készletszint optimális értéke? 3.2. A sor egyenletes ütemben 150 darabot gyárt naponta. A nyomdagépek átállításának költsége a szóban forgó termék gyártására 15000 Ft-ra becsülhetı. a) Határozza meg az optimális gyártási sorozatnagyságot! b) Ha a termelés elıkészítésnek 22 napra van szüksége a rendelés beérkezése és a gyártás indítása között. A rendelés feladása és a gyártás indítása között 15 nap telik el. A gyártás költsége 300 Ft/darab. A szállító a következı proporcionális mennyiségi árkedvezményt nyújtja: 14 .3. A készlettartási ráta 25%. Egy darab könyv gyártási költsége 1450 Ft/db. A terméket gyártó berendezés átállításának költsége 50000 Ft. Az igény állandónak tekinthetı. valamint a rendelési készletszint. feladat Egy nyomda könyveket készít nagykereskedelmi vállalatok részére. hogy a nyomda évente 360 munkanapot dolgozik. a) Folyamatos készletvizsgálati modellt feltételezve. 3.4. feladat Egy termék iránt az éves igény normál eloszlást követ 36000 darab/év várható értékkel és 1800 darab/év szórással. ha az utánrendelési idı 32 nap? b) Mekkora lesz a biztonsági készlet. A készlettartási ráta 24% egy évre. A rendelés feladásának költsége 3000 Ft. a) Mekkora az optimális gyártási tételnagyság? b) Mekkora az optimális maximális készletszint? c) Milyen készletszintnél kell feladni a rendelést a gyártás indítására? d) Mekkora az optimális készletezési politika teljes költsége? 3.3. Tételezzük fel. A termék beszerzési költsége 75 Ft/db.1. hogy a nyomda évente 360 munkanapot dolgozik. A készlettartási ráta 20%. hogy legyen 4%-nál. Tételezzük fel. ha az utánrendelési idı a felére csökken? c) Hasonlítsa össze az a) és b) pontban kapott biztonsági készleteket és magyarázza meg a különbséget! d) Mekkora az a) pontban számolt készletezési politika teljes költsége? 3. mekkora készletszintnél kell a rendelést feladni? c) Optimális rendelési politika alkalmazása mellett mekkora lesz a teljes költség? d) Ha a gyártósor termelékenysége a kétszeresére nı. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS feladat Egy üzem egyik terméke iránt az igény 18000 darab évente és állandónak tekinthetı. mekkora az optimális rendelési tételnagyság. a biztonsági készlet. A rendelési költség 1000 Ft rendelésenként. A készlettartási ráta 18% évente. A termék iránti igény állandónak tekinthetı és értéke 7200 darab évente. A menedzsment kívánalmai szerint a készlet kifogyásának valószínősége egy évben kisebb kell. feladat Egy cipıbolt egy fekete elegáns cipıbıl átlagosan 500 darabot ad el negyedévente. A használt nyomdagép 25000 db gyártására képes évente.

mekkora raktárkészletnél kell feladnia a rendelést az üzem felé? c) Mekkora a mérımőszerbıl tartott biztonsági készlet és annak készlettartási költsége? d) Mekkora a meghatározott készletezési politika teljes költsége? 3. A végtermékraktárban folyamatos készletvizsgálati rendszert alkalmaznak.8 15 .99 100 . a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság? b) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális rendelési politika alkalmazása? 3. Az utánrendelési idı alatt az igény normális eloszlást követ. feladat Egy adott terméket forgalmazó vállalat a következı proporcionális mennyiségi diszkontot nyújtja partnerének: Rendelési mennyiség 0 . szórása pedig 6 darab. valamint a rendelések között eltelt idıt.7. a) Mekkora az optimális gyártási tételnagyság? b) Ha a raktár évente átlagosan kettınél többször nem akar kifogyni a készletekbıl.399 400 .699 700 Egységár $2.299 300 vagy több Ft/pár 3600 3200 3000 2800 A bolt jelenlegi beszerzési politikája szerint 500 darabos tételeket rendelnek.0 $1.Rendelési mennyiség 0 . A rendelési költség 3000 forint. az éves készlettartási ráta 15%. A készlettartási ráta évente 25%. ha az optimális rendelési tételnagyság szerint rendel? 3.199 200 . heti 7 munkanappal számoljon. Az összes importált autóhoz szükséges mennyiséget egy helyi beszállítótól vásárolják 1800 forintos egységáron. amely iránt az igény becsült értéke 300 darab évente.2 $2. Évi 360. feladat Egy nagy autókarosszéria-szerelı üzem 1250 lökhárítót szerel fel évente. a rendelési és szállítási költség együttesen 50 eFt. a) Határozza meg az importált lökhárítók gazdaságos rendelési tételnagyságát. mekkora az utánrendelési készletszint? c) Jelenleg az üzem évente egyszer rendel. feladat Egy üzem egyik fontos terméke egy speciális mérımőszer.5. amelynek várható értéke 15 darab. amelyek közül 15% import autókhoz szükséges. A termék beszerzési ára 20 eFt/db. b) Ha az utánrendelési idı 6 hét.6. Mennyit takarít meg az üzem.

9. hogy legyen 8%-nál.10.8. a vállalatnál alkalmazott készlettartási ráta 34% egy évre. A készlettartási ráta 25% egy évre. A csavar beszerzési ára 960 Ft. mekkora az optimális rendelési tételnagyság. ha az utánrendelési idı 30 napra csökken? c) Hasonlítsa össze az a) és b) pontban kapott biztonsági készleteket és magyarázza meg a különbséget! d) Mekkora az a) pontban számolt készletezési politika teljes költsége? 3. A rendelési költség 2500 Ft rendelésenként. A csavarok iránti igény átlagosan 3000 darab havonta. A rendelés feladásának költsége 2500 Ft. A szállító a következı proporcionális mennyiségi árkedvezményt nyújtja: Rendelési mennyiség 1-199 200-399 400-599 600Ft/egység 1600 1400 1200 1000 Az üzem jelenlegi beszerzési politikája szerint 500 darabos tételeket rendelnek.5. a csomagoláshoz szükséges egyik alapanyagból átlagosan 3000 darabot rendel évente. ha az utánrendelési idı 7 nap? 3. a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság? b) Mekkora az utánrendelési készletszint. Évente 360 munkanappal számoljon. valamint a rendelési készletszint. A havi igény szórása 300 darab. A menedzsment kívánalmai szerint a készlet kifogyásának valószínősége egy évben kisebb kell. A termék beszerzési költsége 200 Ft/db. a) Folyamatos készletvizsgálati modellt feltételezve. Feltételezzük. feladat Egy termék iránt az éves igény normál eloszlást követ 72000 darab/év várható értékkel és 3000 darab/év szórással. feladat Egy üzem az egyik beszállítója által gyártott speciális csavart használ gyártmányaihoz. 16 . A rendelés és szállítás költsége együttesen 5000 Ft rendelési tételenként. ha az utánrendelési idı 45 nap? b) Mekkora lesz a biztonsági készlet. Az üzemvezetés a termelés biztonsága érdekében úgy határozta meg készletgazdálkodási rendszer biztonságát. Az igény állandónak tekinthetı. A rendelési költség $5. a készlettartási ráta 20% évente. feladat Egy csomagoló üzem. hogy hiány csak átlagosan három évente egyszer lehet. A készlettartási ráta 25%. a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság? b) Mekkora a teljes költség optimális értéke? 3.A termék iránti éves igény 10000 db. Évente 360 munkanappal számoljon. a biztonsági készlet. hogy az igény normális eloszlású valószínőségi változó.

valamint az utánrendelési készletszint nagysága? 17 .12. az éves készlettartási ráta 60%. Számoljunk közelítıleg évi 360 munkanappal. a) Határozza meg az optimális rendelési tételnagyság értékét! b) Ha az utánrendelési idı 15 nap. szórása 245 darab. A rendelési költség 12000 Ft. Igénye állandónak tekinthetı. hányszor rendel az üzem évente optimális esetben. Tételezzük fel. A gyártás költsége 1000 Ft/tonna. Egy darab beszerzési költsége 2500 Ft. így az év további részében gyártókapacitása más termékek gyártására áll rendelkezésre. A termék ára 2000 Ft. e) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság. A rendelés feladásának költsége 2000 Ft. A gyártósor egyenletes ütemben 16000 tonnát tud gyártani évente ebbıl a termékbıl. Évente 360 munkanappal számoljon. A terméket gyártó berendezés átállításának költsége 5000 Ft. ám a szállító az 1500. tőntesse fel a proporcionális kedvezmény határait és a hozzájuk tartozó költségeket! 3. feladat Egy élelmiszeripari vállalat egyik terméke iránt az igény 12000 tonna évente és állandónak tekinthetı. tőntesse fel a proporcionális kedvezmény határait és a hozzájuk tartozó költségeket! 3. Az éves készlettartási ráta 12%. a) Folyamatos beszállítást feltételezve határozza meg az optimális gyártási sorozatnagyságot! b) Ha az utánrendelési idı 1 hónap. mekkora készletszintnél kell a rendelést feladni? c) Optimális rendelési politika alkalmazása mellett mekkora lesz a teljes költség? d) Jelenleg a vállalat az év elején legyártja az összes szükséges mennyiséget. darabtól kezdıdıen 1900 Ft proporcionális mennyiségi árkedvezményt nyújtja. mekkora az átlagos készletszint? f) Mekkora az éves készlettartási költség? g) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális rendelési politika alkalmazása? h) Ábrázolja a teljes költségfüggvényt. Mennyi megtakarítást jelentene ehhez képest az optimális politika alkalmazása? e) Milyen gyártási költségnél lenne optimális a d.a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság? b) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális rendelési politika alkalmazása? c) Hányszor rendel az üzem évente.) pontban említett jelenleg alkalmazott politika? 3. feladat Legyen egy termék iránt jelentkezı igény normális eloszlású melynek évi várható értéke 3600 darab. A készlettartási ráta 20%. hogy a vállalat évente 360 munkanapot dolgozik. A menedzsment átlagosan évi háromszori hiány kialakulását tartja elfogadhatónak. mekkora lesz a biztonsági készletszint. Jelenlegi beszerzési politikája szerint 1000 darabos tételeket rendel.11. feladat Egy viszonteladónak az egyik termékbıl átlagosan 2000 darabra van szüksége évente.13. ha az optimális politikát alkalmazza? d) Ábrázolja a teljes költségfüggvényt.

Egy darab beszerzési költsége 2500 Ft. Számoljunk közelítıleg évi 360 munkanappal. A rendelési költség 12000 Ft. és elıírja annak felére csökkentését. a) Határozza meg az optimális rendelési tételnagyságot! b) Mekkora lenne az optimális rendelési tételnagyság.14. hogy a menedzsment megvizsgálva a kapott eredményt. hanem csak 4% árkedvezményt ajánlana a 700 darab feletti vásárlásokra? c) Mekkora lenne az optimális rendelési tételnagyság. ha a rendelt mennyiség 700 darabnál nagyobb. feladat Egy termék iránt jelentkezı igény egy évben átlagosan 3600 darab. az éves készlettartási ráta 60%. Évente átlagosan milyen gyakran alakulna ki hiány ebben az esetben? 3. A szállító azonban árengedményt ajánl a vásárlónak amely szerint.c) Határozza meg az elızı pontokban meghatározott rendelési politikához tartozó teljes költség értékét! d) Tételezzük fel. ha a 4% árkedvezmény már 200 darab feletti mennyiségekre járna? 18 . ha az eladó nem 20%. akkor az eredeti árból 20 %-ot enged a 700 darab feletti mennyiségre. soknak tartja a biztonsági készletre fordított összeget.

Készítse el az optimális termelési tervet! 4. valamint a gyártási kapacitások a következık: Telephely 1 2 Gyártási költség (Ft/darab) 1000 1500 Gyártási kapacitás (darab/hó) 80 120 A készlettartási költség 200 Ft/darab/hó. valamint a meghatározott biztonsági készlet a következı öt hónapban az alábbi táblázatban található: Hónap Igény Biztonsági készlet 1 50 10 2 45 5 3 190 15 4 220 20 5 150 10 A terméket két telephelyen gyártják. 4.2. valamint a gyártási és raktározási költségadatok az elkövetkezı négy hónapban a következı módon alakulnak: Hónap 1 2 3 4 Igény (darab/hó) 80 170 60 120 Sorozat indítás költsége (Ft/sorozat) 500 500 500 500 Készlet tartási költség (Ft/darab/hó) 2 2 2 2 Gyártási költség (Ft/db) 5 5 5 5 a) Készítse el a négy hónap optimális termelési tervét! b) Mennyi az optimális termelési terv teljes költsége? c) Mekkora sorozatindítási költség esetén lesz minden hónapban az éppen aktuális igény legyártása optimális? 4.3.4. Az egyes telephelyeken a gyártási költségek. TERMELÉSTERVEZÉS feladat Egy termék iránti igény. I5=0 19 . feladat Egy termék iránt az igény.1. A raktár kapacitása 60 darab/hó. feladat Egy gyártási folyamat termelési tervének öt hónapra való összeállításához a következı adatok állnak rendelkezésre: I0=0.

hogy a raktározási kapacitás 60 darab/hó! 20 .Hónap 1 2 3 4 5 Igény (darab) 40 80 100 120 120 Gyártási költség (eFt/darab) 10 10 20 20 30 Készlettartási költség (eFt/darab/hó) 2 2 2 2 2 Gyártási kapacitás (darab) 120 120 120 120 120 a) Készítse el táblázatos módszerrel az optimális termelési tervet! (Tételezzük fel.) b) Készítse el táblázatos módszerrel az optimális termelési tervet feltételezve. hogy nincs raktározási korlát.

000 1. Egy kétujjas kesztyőhöz szükséges anyag kivágása 24 perc.1. A termék-erıforrás mátrixot. Mindkét típusú kesztyő elıállítása a következı három mőveletet igényli: anyag kivágása.200 2. csomagolás. Mindkét termék gyártásához négy erıforrásra van szükség. Mindkét termék csomagolási ideje 24 perc kesztyőnként. az erıforrásokból rendelkezésre álló mennyiséget. ha a termékek fajlagos fedezetei c1=1-re és c2= -1–re módosulnak! 5. Gyártási erıforráskorlátok: Termék 1 [gó/db] 1 1 2 3 Termék 2 [gó/db] 2 1 1 1 Kapacitás [gó] 2. valamint a termékek fajlagos fedezeteit a következı táblázatok tartalmazzák. ha termékek fajlagos fedezete c1=7-re és c2=4–re módosulnak! e) Határozza meg az optimális termékszerkezetet és a fedezet optimális értékét.200 Minimum Maximum Termékek fajlagos fedezete (eFt/db): Termék 1 2 Termék 2 3 Fajlagos fedezet a) Határozza meg az optimális termékszerkezetet (gyártási programot) és a fedezet optimális értékét! b) Határozza meg a maximális fedezetet biztosító gyártási programot.000 3.000 Erıforrás 1 Erıforrás 2 Erıforrás 3 Erıforrás 4 Piaci korlátok (db): Termék 1 50 Termék 2 1. TERMÉKÖSSZETÉTEL feladat Egy üzem két terméket gyárt. 21 . varrás. a piaci korlátokat. Feladat Egy bırkesztyők készítésével foglalkozó kisüzem kétujjas és ötujjas kesztyőket gyárt.5. Az ötujjas kesztyő anyagának kivágása és a kesztyő megvarrása is 30-30 percet igényel. ha c1=4-re és c2=1–re módosul! Mekkora a célfüggvény értéke ebben az esetben! d) Határozza meg az optimális termékösszetételt a hozzá tartozó fedezettel. ha a termékek fajlagos fedezetei c1= -1-re és c2=1–re módosulnak! f) Határozza meg az optimális gyártási programot és a maximális fedezettömeget. ha a második termék fajlagos fedezete c2=5–re módosul! c) Határozza meg az optimális termékszerkezetet. megvarrása 12 perc. 5.2.

Termék 2 gyártása Erıforrás 1-en 1.200 gépóra. Feladat Egy vegyipari üzem egyik részlegében színes és fehér ruhák mosásához ajánlott mosóport készítenek. Az üzem termelési tervet készít a következı három hónapra. A termékekbıl a kötelezıen gyártandó minimális és az eladható maximális mennyiségeket az alábbi táblázat tartalmazza. 22 .300 Ft.000 Ft. a szóban forgó részleg feladata az alapanyagok megfelelı arányú keverékének elıállítása. míg a fehér ruhákhoz valóé csak 900 Ft/kg. míg egy ötujjas kesztyő értékesítésével 7. 600. míg Erıforrás 2-n 2 gépórát igényel. ha a legnagyobb fedezettömeget kívánja elérni? Optimális esetben mennyi a fedezet? b) Mennyiben módosulnak az a) pontban kapott eredmények.000 Termék 2 100 - Xmin [db] Xmax [db] a) Ábrázolja és jelölje a megengedett megoldások halmazát! Határozza meg az optimális termékszerkezetet (gyártási programot) és a fedezet optimális értékét! b) Határozza meg az “Erıforrás 1“ és “Erıforrás 2“ árnyékárait valamint azok érvényességi tartományait! c) Határozza meg a “Termék 1” fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó érvényességi tartományát! 5. Mindkét mosószerbıl 25 kg már megrendelésre került. Egy kg színes ruhákhoz való mosószer fajlagos fedezete 1.Az üzem egy kétujjas kesztyő eladásával 6. Egy üzem két terméket gyárt. Termék 1 megmunkálási ideje mindkét erıforráson 1-1 gépóra. Az alapanyagokat a következı táblázatban (kg-ban) megadott mennyiségben keverik a mosóporok elıállításához.600 gépóra áll rendelkezésre. Mindkét termék gyártásához két erıforrásra van szükség. Ezen alapanyagokból a következı hónapban rendre 500. a csomagolásra pedig 480 óra áll rendelkezésre. Erıforrás 1-en a vizsgált idıszakban 1.4. Erıforrás 2-n pedig 1. A mosóporokat háromféle alapanyag felhasználásával készítik: optikai fehérítı. míg az ötujjasé – a bonyolultabb vágás és varrás miatt – 5. illetve 650 kg áll rendelkezésre. felületaktív anyag és szappan. amelyek fajlagos fedezete rendre 180 Ft/db és 290 Ft/db.000 Ft árbevételre tesz szert. A gyártás során felmerülı közvetlen költsége a kétujjas kesztyőnek 4. A vizsgált idıszakban a kivágásra 400 óra. A két mosóporhoz szükséges alapanyagok elıállítása az üzem más részein történik. Hogyan befolyásolja ez az üzem mőködését? 5. a varrásra 300 óra. Termék 1 200 1. Kétujjas kesztyőbıl már 250 darabot megrendeltek. a) Hány kétujjas és ötujjas kesztyőt készítsen az üzem. ha az üzem az árbevételt maximalizálja? c) A vizsgált idıszakban a csomagolásra rendelkezésre álló idı – a csomagoló dolgozók szabadságolásai miatt – 30%-kal csökken. Az ötujjasból 700 darabnál több nem értékesíthetı.3.100 Ft/kg. amelyek fajlagos fedezete rendre 180 Ft/db és 290 Ft/db.800 Ft. feladat Egy üzem két terméket gyárt.

Megéri elfogadni az ajánlatot? 5. hogy optimális esetben hány kg acél és vas gombostő kerül legyártásra. A vállalkozó 200 kg szappanért 60 eFt-ot kér.és aprószeggyártó üzeme kétféle alapanyagú (acél. ha az üzem a legnagyobb fedezettömeget kívánja elérni? b) Ábrázolja a fajlagos fedezetek optimális megoldáshoz tartozó érvényességi tartományát! c) A részlegnek lehetısége lenne további szappant vásárolni egy szappankészítéssel foglalkozó vállalkozótól. valamint a termékek erıforrásonkénti megmunkálási idejét a következı táblázat tartalmazza: 23 . A vas gombostő fajlagos gyártási ideje 2 óra/kg. feladat Egy üzem két terméket gyárt.200 vas 150 900 a) Határozza meg. hogy 1 kg gombostő elıállítása mennyi munkaórát vesz igénybe a különbözı technológiai folyamatokból. A termékek legyártása három erıforrást igényel.5. vas) gombostőt gyárt. valamint annak érvényességi tartományát! d) A gyártás kapacitása 100 gépórával lecsökken karbantartás miatt. feladat Egy fémmegmunkálással foglalkozó vállalat gombostő. nikkelezése kg-ként 4 órát igényel. hogy az optimális megoldás ne változzon meg? c) Határozza meg a gyártás mint technológiai folyamat árnyékárát.600 és 4. ha a cél a fedezettömeg maximalizálása! Mekkora az optimális fedezet? b) Milyen tartományban változhat a vas gombostő fajlagos fedezete. Az értékesítési osztály az elırendelések és a piaci adottságok figyelembevételével a következı piaci korlátokat határozta meg: gombostőfajta korlát Minimum [kg] Maximum [kg] acél 200 1. Egy negyedéves idıszakban rendre a következı kapacitások állnak rendelkezésre: 1.800 munkaóra. 1 kg acél gombostő legyártása 30 percet igényel.mosópor alapanyag optikai fehérítı felületaktív anyag szappan színes 1 2 3 fehér 3 3 2 a) Mennyi színes és fehér ruhákhoz való mosóport állítson elı a vizsgált részleg. Az üzemi felmérésekbıl ismert. A gyártási technológia fı folyamatai a gyártás és a nikkelezés. Az erıforrásokból a vizsgált idıszakban rendelkezésre álló mennyiséget. ennek nikkelezése 3 órába telik. Mindkét terméknek 800 Ft a fajlagos fedezete.6. Mekkora veszteség éri emiatt az üzemet? 5. A termékek fajlagos fedezete 150 illetve 400 Ft gombostőfajtánként (kg-ként).

A gyártáshoz két erıforrásra van szükség.5 5 0 Kapacitás 1. A termékbıl 100. A gazdasági szakemberek a következı táblázatban megadott adatok alapján a jelenlegi mőködés módosítását fontolgatják. B-nek pedig 100 Ft a fajlagos fedezete. míg B termékbıl 700.000 Érvényességi tartomány felsı határa (kg) ∞ 3. Maximum mennyit érdemes ezért a 850 kg-ért fizetni? 5.5 2 2 B termék [gó/db] 1. feladat Egy sütıipari kisvállalat kétféle kenyeret készít négy alapanyag felhasználásával. alapanyag finomliszt só élesztı rozsliszt Rendelkezésre álló mennyiség (kg) 4. a) Optimális esetben mennyi A és B termékbıl gyártandó mennyiség? Ekkor mekkora a fedezet értéke? b) Határozza meg az A termék fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó érvényességi tartományát! c) Határozza meg az Erıforrás 1 árnyékárát és érvényességi tartományát! d) Milyen gazdasági következménnyel jár E1 erıforrás kapacitásának 100 gépórával való csökkentése? Ugyanekkora növekedés milyen hatással lenne a mőködésre? 5. melyekbıl a vizsgált idıszakban rendre 200.7. Érdemes megvenni ezt a 2.950 1.Erıforrás 1 Erıforrás 2 Erıforrás 3 A termék [gó/db] 2.000 kg-ot 40 eFt-ért? b) A táblázatban szereplı információk alapján melyik alapanyag(ok)ra kell a vezetıknek kiemelt figyelmet fordítaniuk? c) A rozslisztbıl lehetıség lenne 850 kg-mal növelni a rendelkezésre álló mennyiséget. Erıforrás 2-n 1 gépórát vesz igénybe.200 a) Lehetıség kínálkozik a sóból további 2. Az A termék megmunkálási ideje mindkét erıforráson 1-1 gépóra. B termékbıl 50 darab biztosan értékesíthetı.000 Árnyékár (Ft/kg) 0 25 0 50 Érvényességi tartomány alsó határa (kg) 3. Az egyes kenyerekbıl a vállalat optimális mennyiséget állít elı.000 0 2.000 1. B termékbıl 200 db.700 2. A terméknek 150 Ft. B termék gyártása az Erıforrás 1-en 2 gépórát.500 1.000 kg megvásárlására. A termékbıl a maximálisan gyártható mennyiség 150 db.500 1.8.000 A vizsgált idıszakban az A termékbıl a maximálisan eladható mennyiség 750 db. ha célja a maximális fedezettömeg elérése? Határozza meg a fedezet optimális értékét! b) Határozza meg a B termék fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó 24 .200 4. illetve 300 gépóra áll az üzem rendelkezésére.000 3.750 3. a) Hány A és B terméket gyártson az üzem . feladat Egy üzem két terméket gyárt (A és B).

Hátlap és ajtó csak a szekrényhez kell. feladat Egy két terméket gyártó és forgalmazó. A menedzsment a következı információkkal rendelkezik X és Y termékekrıl: Termék X Y Fajlagos eladási ár (Ft) 780 800 Fajlagos közvetlen költség (Ft) 600 655 Fajlagos fedezet (Ft) 180 145 Fajlagos fedezet érvényességi tartományának alsó határa (Ft) 120 140 Fajlagos fedezet érvényességi tartományának felsı határa (Ft) 350 480 a) Melyik termék fajlagos fedezetének alakulását kell fokozottan figyelni? b) A menedzsment az Y termék árának növelését fontolgatja. Mind a szekrényhez. Egy könyvespolchoz 5. Az asztalosmőhelyben egy hónapban 720 db oldallap. ajtóból 2 db-ra van szükség egy szekrényhez. feladat Egy kis asztalosmőhelyben kétféle bútort gyártanak: ruhásszekrényt és könyvespolcot. Meddig csökkenhetı X termék fajlagos közvetlen költsége.érvényességi tartományát! c) Határozza meg a szőkkeresztmetszetek árnyékárát és azok érvényességi tartományait! d) Lehetıség kínálkozik az Erıforrás 1 kapacitásának 300 gépórával való bıvítésére. Ha mindkét termék 50 ezer Ft-ért értékesíthetı. A bıvítésnek a vizsgált idıszakra esı költsége 13000 eFt lenne. fedezetmaximalizáló üzem gyártási programja optimális. Hátlapból 1. 800 db ajtó és 800 db polc készül el. a könyvespolchoz nem. Mindkét termék elkészítéséhez szükség van a következı négy alapanyagra: oldallap. Mennyivel nıhet az Y termék ára a gyártási program változatlansága mellett? c) Az üzem egy költségcsökkentı program eredményeként X termék fajlagos közvetlen költségét mérsékelni tudja. hátlap. mind a könyvespolchoz 2-2 db oldallapra van szükség. mekkora a két bútorból gyártandó optimális mennyiség? Optimális esetben mekkora az árbevétel? 25 . ajtó és polc. egy szekrényhez 1 polcot használnak fel. Érdemes a bıvítést végrehajtani? Válaszát számítással indokolja! 5. hogy az optimális megoldás ne változzon meg? 5.10.9. 300 db hátlap.

havi bontásban a következı: Hónap: 1 2 3 4 5 Igény: 120 130 80 120 170 Egy adott hónapra megrendelt tétel mindig a hónap elején érkezik meg. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van öt darab B és két darab C komponensre. A készletet minél hamarabb igyekszünk felhasználni. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van két darab B és két darab C komponensre. b) Határozza meg a B komponens rendelési ütemtervet akkor.6. A készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak: Készlet A B C 3000 100 Rendelhetı tételnagyság 100 db-os csomagok nincs korlát min.2. 500 db Utánrendelési idı (hónap) 1 1 1 A végtermék éves termelési programja öt hónapra. heti bontásban a következı: Hét: 1 2 3 4 5 Igény: 95 50 75 125 100 26 . A készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak: Készlet A B C 20 Rendelhetı tételnagyság nincs korlát nincs korlát minimum 200 Utánrendelési idı (hét) 1 2 2 A végtermék éves termelési programja öt hétre. 6. ha a gyártási kapacitáskorlátot figyelembe kell venni! Mekkora többletköltséget jelent a kapacitáskorlát megléte? Számoljon a következı adatokkal: Gyártási kapacitás: 500 db/hó Készlettartási költség: 40 Ft/db/hó Rendelési költség: 60 000 Ft 6.1. a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét. feladat Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl készülı végtermék készletgazdálkodásánál. Egy darab C-hez szintén szükség van két darab B komponensre. Egy darab C-hez szintén szükség van egy darab Bkomponensre. MRP (ANYAGSZÜKSÉGLET-TERVEZÉS) feladat Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl készülı végtermék készletgazdálkodásánál.

3. b) A legkisebb egység költség politikát alkalmazva határozza meg a B komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal: Rendelési költség: 50 000 Ft Készlettartási költség: 200 Ft/db/hét c) Mennyivel változik meg a b) pontban kapott rendelési ütemterv eredményeként a komponensek raktározásának összes költsége? Értékelje a kapott eredményt! 6. (Számoljon évi 52 munkahéttel!) a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét! b) A legkisebb összes költség politikát alkalmazva határozza meg a B komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal: Rendelési költség: 5000 Ft Beszerzési költség: 1000 Ft/db Heti készlettartási ráta: 0. Egy darab C-hez szintén szükség van egy darab Bkomponensre. A készletet minél hamarabb igyekszünk felhasználni. A készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak: 27 .5% c) A komponens periódus (PPB) szabályt alkalmazva határozza meg a B komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a fenti adatokkal. Egy darab C-hez szintén szükség van egy darab Bkomponensre. feladat Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl készülı végtermék készletgazdálkodásánál. A készletet minél hamarabb igyekszünk felhasználni. Feladat Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl készülı végtermék készletgazdálkodásánál. (Számoljon évi 52 munkahéttel!) a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét. 6. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van egy darab B és két darab C komponensre. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van két darab B és két darab C komponensre. A készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak: Készlet A B C Utánrendelési idı (hét) 1 1 2 A végtermék éves termelési programja öt hétre.Egy adott hétre megrendelt tétel mindig a hét elején érkezik meg. heti bontásban a következı: Hét: 1 2 3 4 5 Igény: 20 50 80 50 100 Egy adott hétre megrendelt tétel mindig a hét elején érkezik meg.4.

A készletet minél hamarabb igyekszünk felhasználni. feladat Egy termék elıállításához 4 alkatrészre van szükség: 2 db B.5. 120.Készlet A B C 50 100 Rendelhetı tételnagyság nincs korlát nincs korlát minimum 250 Utánrendelési idı (hét) 1 1 2 A végtermék éves termelési programja öt hétre. 3 db D és 2 db E jelzésőre. a) Rajzolja fel a termék komponens-hierarchiáját (alsó szintő kódolással is)! b) A végtermékre az elkövetkezı 6 hónapra a következı értékesíthetı mennyiségeket jelezték elıre: 100. 130.5 % 6. Készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét a következı táblázatokban található raktárkészletés rendelési adatok alapján! Komponens A B C D E Komponens A B C D E Raktárkészlet 100 100 400 0 200 Ütemezési szabály FP (2 hó) LFL FQ (1200 db) LFL LFL Biztonsági készlet 0 0 50 0 50 Lekötött mennyiség 30 100 150 0 0 Várt beérkezés 0 0 100 100 350 Rendelhetı mennyiség min. A C és D jelzéső alkatrészek tovább bonthatóak további alkatrészekre: 1 db D alkatrészhez 2 db C jelzéső alkatrészt kell felhasználni. 1 db C. minden hónapban 100-100 darab adható el. 160. 1 db C alkatrész elkészítéséhez 1 db B és 2 db E alkatrész szükséges. 140 darab. az elsı hónapot követıen. heti bontásban a következı: Hét: 1 2 3 4 5 Igény: 150 100 150 100 150 Egy adott hétre megrendelt tétel mindig a hét elején érkezik meg. 200 db nincs megkötés nincs megkötés nincs megkötés 500 db-os csomag Utánrendelési idı 1 hó 2 hó 1 hó 1 hó 1 hó 28 . 120. A B és E jelzéső alkatrészeket önmagában is értékesíti a vállalat. ezekre. a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét! b) Az optimális rendelési tételnagyság (EOQ) politikát alkalmazva határozza meg a B komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal: Rendelési költség: 60 000 Ft Beszerzési költség: 5 000 Ft/db Heti készlettartási ráta: 0. fix kereslet mutatkozik.

havi bontásban a következı: Hónap Igény 1 150 2 300 3 250 4 200 5 175 6 225 Készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét figyelembe véve. A készlet-. és 6. A C(1) D(3) E(2) F(2) G(2) B(1) G(2) H(2) B(3) G(6) B(2) B(4) H(2) G(1) Az anyagszükséglet-tervezés eredményeként ismert az A. B. Az A2 komponensbıl 200 db biztonsági készletet kell tartani. feladat Anyagszükséglet-tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy termék készletgazdálkodásánál. feladat Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy kétfajta komponensbıl készülı végtermék készletgazdálkodásánál. A tervezett rendelésfeladásokat a következı táblázat tartalmazza. Egy darab A1 komponenshez szükség van egy darab A2 komponensre.7.és rendelési információk a vizsgált idıszak elején a következı módon alakulnak: Termék A A1 A2 Raktárkészlet 0 0 200 Rendelési/át állási költség 216 eFt 130 eFt 240 eFt Készlettartási költség 210 Ft/db/hó 200 Ft/db/hó 150 Ft/db/hó Rendelhetı tételnagyság minimum 200 db nincs korlát nincs korlát Utánrendelési idı (hónap) 2 1 1 A végtermék termelési programja a következı hat hónapra. A termék komponenshierarchiáját a következı ábra tartalmazza.6. E és F komponensek rendelési ütemterve. hogy a végterméknél a menedzsment tételt tételre (LFL) szabályt. D. hónapban 500-500 darabos független igény jelezhetı elıre ebbıl a komponensbıl a gyár negyedéves karbantartására. az A1 komponensnél legkisebb periódusköltség (LPC.6. Silver Meal) heurisztikát és az A2 komponensnél Groff tételnagyságképzési szabályt kíván alkalmazni! 6. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van három darab A1 és két darab A2 komponensre. C. költség. továbbá a 3. 29 .

A 3. 25.10. hét végén azonban a vállalat áttér a termék házon belüli gyártására (a 4. Az igény a vizsgált hat hónapban rendre 150. Minden olyan hónapban. 150.5 % Utánrendelési idı: 1 hónap b) Határozza meg a G komponens rendelési ütemtervét a periódus rendelési tételnagyság (POQ) politikát alkalmazva is! Számoljon a fenti adatokkal! c) Melyik politika adja az alacsonyabb teljes költségő ütemtervet (az 5. Egy darab termék egy havi tárolásának költsége 1 000 Ft.9. a) Az optimális rendelési tételnagyság (EOQ) politikát alkalmazva határozza meg a G komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal: Rendelési költség: 60 000 Ft Beszerzési költség: 5 000 Ft/db Havi készlettartási ráta: 0. Feladat Hat hétre szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. felmerül egy egyszeri rendelési költség. 250 és 100 darab. egy termék egy heti tárolási költsége 2 500 Ft. egy termék egy heti tárolásának költsége pedig 2 000 Ft-ra csökken. 200. és az 5. Az igény a vizsgált négy hónapban rendre 50. amikor rendelünk. Az igény a vizsgált hat héten rendre 50. 100. feladat Négy hónapra szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. hónap végéig felmerülı költségeket figyelembe véve)? Mivel indokolható ez? 6. amennyi egy adott hónapban szükséges? c) Jelenleg havonta rendelik meg az egyes hónapokra szükséges mennyiségeket. Ennek megfelelıen az átállási költség 500 000 Ft-ra nı. A készlettartási költség így alacsonyabb. Határozza meg a termék optimális rendelési/gyártási ütemtervét a vizsgált hat hétre! 6. amelynek értéke 50 000 Ft. feladat Hat hónapra szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. 20 és 30 darab. mint korábban volt. hónapban 250-250 darabos független igény is jelentkezik. a) Határozza meg a termék optimális rendelési ütemtervét! b) A rendelési költség milyen értékeinél lenne gazdaságos mindig éppen csak annyit rendelni. 150. 200. 250 és 150 darab.8. az átállási költség azonban meghaladja a korábbi rendelési költséget. héttıl kezdıdıen már a vállalat gyártja a terméket). A jelenlegi beszállítónál a rendelési költség 300 000 Ft.Hónap Tervezett rendelésfeladás Tervezett rendelésfeladás Tervezett rendelésfeladás Tervezett rendelésfeladás Tervezett rendelésfeladás Tervezett rendelésfeladás -4 -3 -2 (A) (B) 1440 3160 2600 (C) 120 (D) (E) 80 (F) -1 3950 200 60 160 40 0 20 3630 90 90 100 60 1 30 3920 250 30 180 20 2 10 1880 160 120 160 80 3 40 570 200 60 160 40 4 20 60 90 60 5 30 A G komponens iránt a 0. Mennyivel kedvezıbb ennél a gyakorlatnál az optimális rendelési politika alkalmazása? 6. Havi készlettartási rátánk 30 . 100.

Ennek megfelelıen a rendelési költség 150 000 Ft-ra nı. így elıírja annak csökkentését. a készlettartási ráta 1 % hetente. hónap végén azonban beszállítót váltunk (a 3. a rendelési költség 30 000 Ft/rendelés. feladat Anyagszükséglet-tervezési rendszert (MRP) alkalmazva egy végtermék készletgazdálkodásánál az egyik vizsgált komponensre LFL tételnagyság-képzési szabályt alkalmazva a következı rendelési ütemtervet kaptuk.11. heti tervezési idıtartamon belül) akkor. A vizsgált komponens gyártási költsége 3 500 Ft/db. ha a gyártás során kapacitáskorlátot kell figyelembe venni! A tételcsúsztatást mind elölrıl hátrafelé. feladat Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazva egy végtermék készletgazdálkodásánál az egyik vizsgált komponensre a következı rendelési ütemtervet kaptuk. hónaptól kezdıdıen már az új beszállítótól rendelünk). hogy a rendelkezésre álló kapacitás hetente 1 000 darab ilyen komponens gyártását teszi csak lehetıvé. a rendelési költség azonban meghaladja a korábbit.12. A 2.5 %. Hét Tervezett rendelésbeérkezés 1 20 2 20 3 50 4 60 5 10 6 0 7 60 8 70 9 30 10 50 Határozza meg a komponens gyártási ütemtervét (az 1-10. Határozza meg a termék optimális rendelési ütemtervét a vizsgált hat hónapra! 6. egy termék beszerzési költsége 5 000 Ft. Készítse el a komponens rendelésének ütemezését a kapacitáskorlátot figyelembe vevı költségcsökkentı heurisztikát alkalmazva (a rendelések átütemezését az utolsó idıszaktól visszafelé haladva végezze)! 31 . A komponens rendelésének átütemezésekor azonban figyelembe kell venni. egy termék beszerzési költsége pedig 4 000 Ft-ra csökken. mind hátulról elırefelé végezze el! Mekkora többletköltséget jelent a kapacitáskorlát megléte a két esetben? Számoljon a következı adatokkal: Gyártási kapacitás: 40 db/hét Készlettartási költség: 250 Ft/db/hét Átállási költség: 80 000 Ft 6. Hét Tervezett rendelésbeérkezés 1 500 2 200 3 700 4 500 5 500 6 800 7 200 8 100 9 300 10 600 A komponenssel kapcsolatos rendelési és készlettartási költségek nagyságát a menedzsment túl magasnak tartja. Jelenlegi beszállítónknál a rendelési költség 120 000 Ft. Az új beszerzési költség alacsonyabb. mint a korábbi volt.

C – 2 nap.) Adja meg a legnagyobb kését minimalizáló sorrendet! Hogyan alakul ez egyes feladatok késése? f.) Adja meg a feladatok legkisebb határidı-eltérést maximalizáló sorrendjét! Hogyan alakul az egyes feladatok elkészítésének folyamideje? g.) Adja meg a feladatok átlagos várakozási idejét minimalizáló sorrendjét! Mennyi a feladatok elkészítésének folyamideje? c.1. F – 10 nap. B – 40 000 Ft.) Adja meg a feladatok elkészítésének átfutási idejét minimalizáló sorrendet! b. ÜTEMEZÉS 7. feladat Egy vállalatnak 8 feladat elkészítési sorrendjérıl kell döntenie. A készlettartási ráta egységesen 0. ami csak a raktárban töltött idıtıl függ. ezért a bennük lekötött tıke következtében eltérı készlettartási költségek rendelhetıek hozzájuk. Az egyes termékek elkészülésüket követıen azonnal kiszállíthatóak a megrendelıknek.2. F – 40 000 Ft. valamint teljesítésük határidıi a következı táblázatban láthatóak: Feladat 1 2 3 4 5 6 7 8 Idıszükséglet [nap] 9 6 2 5 7 3 4 8 Súlyszám 1 1 3 2 1 2 1 1 Határidı [nap] 12 26 48 34 15 22 44 10 a. G – 20 000 Ft. feladat Egy vállalatnak 7 terméket kell elkészítenie és leszállítania az elkövetkezı hónapokban.) Ha az alapanyagok raktározási költségét kívánjuk csökkenteni.) A termékek elıállításához szükséges alapanyagok eltérı értékőek.7. Az egyes termékekhez szükséges alapanyagok értékei a következık: A – 25 000 Ft. Az egyes termékek elkészítéséhez szükséges idık a következık: A – 5 nap. B – 4 nap. akkor milyen ütemezési sorrendet érdemes alkalmazni? b.) Adja meg a feladatok átlagos határidı-eltérését minimalizáló sorrendet! Hogyan alakul feladatok elkészítésének átfutási ideje? d. E – 15 000 Ft.) Adja meg az átlagos súlyozott folyamidıt minimalizáló sorrendet! e. D – 8 nap.1% naponta. G – 6 nap.) Adja meg a feladatok sorrendjét az „átlagos kését csökkentı” heurisztika segítségével! Hogyan alakulnak a feladatok határidı-eltérései? 7. a. egyidejőleg csak egyetlen projekt futhat a vállalatnál. Az egyes projektek elkészítéséhez szükséges idık. Az elsıként ütemezett projekt elkészítését az elsı napon kezdik. D – 50 000 Ft. E – 7 nap. C – 15 000 Ft.) Adja meg a késı feladatok számát minimalizáló sorrendet! Hogyan alakulnak az egyes feladatok elkészítésének átfutási idıi? h. Ebben az esetben milyen ütemezési sorrend az indokolt? 32 . fontosságukat jellemzı súlyszámok.

4.5. hogy teljesíthetıek-e a megrendelésben szereplı feladatok a kitőzött határidıkig. Minden késı projekt után 250 000 Ft büntetést kell megfizetni. Egyidejőleg csak egy segédanyagon tudnak dolgozni. az egyes segédanyagokért járó díj fizetése legkorábban a határidıként megadott idıpontban esedékes (késés esetén természetesen csak a teljesítés idıpontjában kerül rá sor). amennyiben a munkát május 26-án kezdik. hogy képes-e a vállalat idıben elkészíteni minden feladatot! 7. valamint a teljesítésük határidıi a következı táblázatban láthatóak: Projekt P1 P2 P3 P4 P5 Mőveleti idı (nap) 6 9 8 5 11 Határidı (nap) 21 12 16 30 24 a. a projektek elkészítésének sorrendjére vonatkozóan azonban nincs semmilyen megkötés. feladat Egy nagy cég leányvállalatának az elkövetkezı negyedévben 5 projektet kell levezényelnie. Ütemezze olyan módon a feladatokat. Annak érdekében azonban. feladat Egy vállalat egy igen fontos megrendelıjétıl egyidejőleg 6 különbözı megrendelést kapott. Ellenırizze. hogy az egyes segédanyagok elkészültét követıen a lehetı leghamarabb megkapják az adott segédanyagért járó díjat? A vállalat elızetes kalkuláció alapján minden feladatot képesek a határidı elıtt elkészíteni. hogy sosem késik megrendelési teljesítésével. akkor büntetést kell fizetnie az anyavállalatnak. és céljuk. hogy az minimalizálja a leányvállalat által fizetendı büntetések összegét! b.) Milyen sorrendben érdemes elvégezni az egyes projekteket akkor. feladat Egy oktatási segédanyagok készítésével foglalkozó szakemberekbıl álló team 7 segédanyag elkészítésére kapott felkérést. A megrendelések elkészítéséhez szükséges idık és a megrendelı által szabott határidık a következı táblázatban láthatóak: Tétel A B C D E F Mőveleti idı (nap) 6 2 4 8 3 5 Határidı (nap) 15 12 24 20 29 22 A vállalat legfontosabb versenyelınye. tehát ha a késések hossza alapján kalkulálja a büntetést. ha az anyavállalat kötbérszerően számítja a büntetéseket. hogy minél elıbb felszabaduljanak a kapacitásaik. nem csak a késés ténye alapján? 7. Éppen ezért a megrendelés elvállalása elıtt a menedzsment tudni szeretné. a 33 . A rendelkezésre álló kapacitások szőkössége következtében egyidejőleg csak egy projekt futhat.7.) Ha a vállalat késik projektjei elkészítésével. Milyen sorrendben készítse el a team a segédanyagokat. Az egyes projektek elkészítéséhez szükséges idı.3.

) Adja meg a feladatok elkészítésének LPT szabály szerinti sorrendjét! Milyen mutató csökkentésére alkalmazzuk ezt a szabályt? b. és meg kell határozni azok végrehajtásának sorrendjét is. szeptember 18. A piacukon igen erıs verseny uralkodik. Ennek alapján a szerint. Ezek a teamek azonos összetételőek. hogy szegmensében idı alapú versenyzés folyik. a vállalat által elvállalt megrendelések mindegyikének teljesítésére egyforma hatékonysággal képesek. azokat párhuzamosan üzemelteti. aminek értéke 10 000 Ft/nap. hogy a vállalatnak a lehetı legkevesebb kompenzációs díjat kelljen fizetnie? 34 . augusztus 26. feladat Egy vállalat 3 projekt-teammel rendelkezik. július 23. A vállalat jelenleg a következı táblázatban látható projektek kivitelezését vállalta el.) Mennyi az elméleti minimális átfutási idı (felosztható és fel nem osztható feladatok esetén)? 7. A team a hét minden napján dolgozik. a különbözı versenytársak nagyjából azonos minıségő és árú szolgáltatást nyújtanak. augusztus 22. Ezek a berendezések technológiailag azonosnak tekinthetıek. a vállalat kompenzációs díjat fizet a megrendelınek. Segédanyagok Elırejelzés Kapacitásszámítás Készletgazdálkodás Termeléstervezés Anyagszükséglet-tervezés Ütemezés Sorállás Határidı július 10. augusztus 10. amivel az általa nyújtott szolgáltatásra történı várakozás rövidségét kívánja hangsúlyozni vevıi felé. ennek köszönhetıen azonos hatékonysággal képesek a vállalat által elvállalt projektek (mindegyikének) végrehajtására. július 16. feladat Egy vállalat 2 berendezéssel készíti el megrendeléseit. Ehhez azokat az egyes berendezésekhez kell rendelni. A vállalatnak a következı táblázatban látható megrendeléseket kell végrehajtania. a vállalat bevezetett egy kompenzációs politikát. Tervezett idıszükséglet 8 nap 12 nap 15 nap 20 nap 8 nap 10 nap 14 nap 7. valamint a team által becsült elkészítési idıket a következı táblázat tartalmazza.7. A projektek kivitelezéséhez szükséges idık napokban értendıek. Projekt Elkészítési idı A 14 B 19 C 8 D 4 E 13 F 9 G 12 H 11 I 17 J 6 K 7 A projektek elkészítésének milyen sorrendje biztosítja. Ennek következtében a vállalat az egyes megrendeléseket mindig egy adott berendezéshez rendeli. Megrendelés Végrehajtási idı (perc) M1 18 M2 34 M3 11 M4 9 M5 38 M6 42 a. A szerzıdésben rögzített határidıket.munkát mindenképp elkezdik május 26-án. hogy ez egyes projekteknek mennyi ideig kell várniuk elkészítésük megkezdéséig.6. Felismerve.

Az ütemezési kérdések leegyszerősítése végett a vállalat ragaszkodik ahhoz is. A tételek megmunkálási ideje az egyes megmunkáló-helyeken.) Határozza meg az átfutási idıt minimalizáló optimális gyártási sorrendet a Johnsonalgoritmussal! b.) Készítse el a megváltozott optimális gyártási ütemezés Gantt diagramját! 7.) Készítse el az optimális gyártási ütemezés Gantt diagramját! c.5 1 5.) Bizonyos technológiai változtatások lehetıvé teszik. feladat Egy. majd az M1-n). azokat más vállalathoz viszik a megrendelık. c – 18 nap. g – 20 nap.5 7 3 a. hogy a D.10.8. adminisztrációt stb.7.9. e – 15 nap. f – 11 nap. A problémák elkerülése végett a vállalat csak akkor vállalja el egy megrendelı projektjeit. A beérkezı projektek természetükbıl adódóan megoszthatóak a projekt-teamek között. d – 3 nap. Ezek a projektek általában sürgısek. ha mindkét team szabad. feladat Egy job-shop rendszerő gyártási folyamatban hat rendelési tételt kell legyártani. igényel. ugyanis jelentıs többletmunkát. így ha a vállalat szabad kapacitás hiányában nem tudja elvállalni a projekteket. két megmunkálóhelybıl álló flow-shop jellegő gyártórendszerben hét rendelési tételt kell legyártani. Gazdaságilag a feladatok erıforrások felosztással vagy anélküli ütemezése a kedvezıbb? 7. Az év jelenlegi idıszakában igen sokan keresik meg a vállalatot projektek elkészítésével. A tételek gyártási ideje az egyes megmunkálóhelyeken a következı: Tétel A B C D E F G Mőveleti hely M1 (óra) 4 2 6 4 6 6 7 Mőveleti hely M2 (óra) 5 3 3. Hogyan változna ekkor az optimális gyártási sorrend? d. hogy a felosztott projektekben minden projekt-team azonos mértékben vegyen részt. feladat A vállalat 2 azonos összetételő projekt-team alkalmazásával készíti el megrendeléseit. A vállalatnak 7 projekt elkészítési sorrendjérıl kell döntenie. valamint az elıírt gyártási sorrendek a következık: 35 . G és B tételt fordított sorrendben gyártsuk le (elıször az M2 mőveleti helyen munkáljuk meg. Az egyes projektek elkészítéséhez szükséges idık a következık: a – 12 nap. ez azonban növeli az elkészítés költségeit. Ennek értéke 60 000 Ft/felosztások száma. b – 1 nap. Belsı kalkulációk szerint ezért napi 150 000 Ft nyereségtıl esik el a vállalat a jelenlegi projektek elkészítéséhez szükséges idı alatt.

így szükségtelenné válna azok megmunkálása az M1 mőveleti helyen. M1 M2. (óra) 8 6 4 9 6 5 1 5 0 8 0 2 2 3 3 0 1 4 Gazdaságossági megval. A vállalatnak jelenleg a következı táblázatban feltüntetett projektek megvalósíthatósági vizsgálatát kell elvégeznie. M2 M2.11. A vállalat napi 6 órában végzi a megvalósíthatósági vizsgálatokat. mind gazdaságossági megvalósíthatósági vizsgálatok elkészítését vállalja. feladat Egy vállalat projektek megvalósíthatósági vizsgálatainak elkészítésével foglalkozik. vizsg.) Határozza meg az átfutási idı szempontjából optimális gyártási sorrendet! b. Projekt 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Technológiai megval. (óra) 3 0 0 1 2 4 7 4 4 6 2 0 6 4 0 5 2 7 Sorrend G-T T T T-G T-G G-T T-G T-G G T-G G T G-T T-G T G G-T G-T Határidı (nap) 8 6 6 10 11 9 8 10 6 8 6 6 11 9 6 6 12 10 a.) A menedzsment úgy gondolja.) Határozza meg az átfutási idı szempontjából optimális gyártási sorrendet! Nem egyértelmő sorrend esetén SPT szabályt alkalmazzon! b. Megrendeléstıl függıen természetesen nem feltétlenül van szükség mindkét vizsgálat végrehajtására. Munkája során mind technológiai. Mennyivel lenne így csökkenthetı az átfutási idı? Válaszát az új helyzet Gantt diagramjával illusztrálja! 7. M1 a.Tétel A B C D E F Mőveleti hely M1 (óra) 40 20 30 20 40 50 Mőveleti hely M2 (óra) 25 15 20 15 30 40 Gyártási sorend M1. hogy az átfutási idı csökkentése érdekében a C és E darabokat félkész állapotban lehetne megvásárolni. M2 M2.) Készítse el az ütemezés Gantt diagramját! 36 . M1 M1. M1 M2. továbbá azok elkészítésének sorrendje is erısen projektfüggı. vizsg.) Készítse el az optimális ütemezés Gantt diagramját! Hogyan alakul az átfutási idı? c.

) Határozza meg a kapott elrendezések hatékonyságát és az egyes mőveleti helyek kapacitáskihasználását. illetve az egyes projektek átfutási ideje? d.9 0.13.5 0.4 0. Mővelet A B C D E F G H I J K L Közvetlenül megelızı mővelet A A. e.3 0.8 0. A napi gyártandó mennyiség 360 db ventillátor. A munkások átlagosan 90%-os hatékonysággal dolgoznak. feladat Gépkocsi generátorok összeszerelését végzik az alábbi táblázatban felsorolt mőveleteknek a megadott logikai feltételek melletti végrehajtásával.3 0.12.) Határozza meg az egyes feladatok határidı-eltéréseit és késéseit! 7.5 0.) Hogyan alakul az ütemezés. D F.2 0. A mőveletek munkahelyekhez való hozzárendelésénél alkalmazza a “legtöbb követı mővelet” (NFO) szabályt! Azonos követı mőveletszámnál döntsön a “leghosszabb mőveleti idı” (LPT) szabály alapján! 2.7 0. 37 .4 0. G.) Készítse el a mőveletek logikai sorrendjét ábrázoló gráfot (precedencia gráf)! b. A mőveletek normaideje ugyancsak a táblázatban adott.c. H I. J K Mőveleti idı (perc) 0.6 0.) Határozza meg a munkahelyekhez rendelendı mőveleteket kétféle módon! 1.) Melyik elrendezés kedvezıbb az elıre jelzett igény esetleges növekedése esetén? Válaszát számításokkal támassza alá! 7.4 a.) Határozza meg a kialakítandó rendszer ciklusidejét! c. A mőveletek munkahelyekhez való hozzárendelésénél alkalmazza a “leghosszabb mőveleti idı” (LPT) szabályt! Másodlagos szabályként használja a “legtöbb követı mővelet” (NFO) szabályt! d. feladat Egy gyártósor háztartási ventillátorok összeszerelését végzi napi két nyolc órás mőszakban. a mőveletek logikai sorrendjét és normaidejét tartalmazza. B B C C C. Az alábbi táblázatban a szerelés során elvégzendı mőveleteket. H E.

G A. Óránként 50 perc tekinthetı hasznos munkaidınek. C. E. B.5 A felsorolt tevékenységeket munkahelyekre csoportosítva kapjuk a szerelısort.3 0. F.) Készítse el a mőveletek logikai sorrendjét ábrázoló gráfot (precedencia gráf)! b. I Mőveleti idı (perc) 0.Mővelet A B C D E F G H I J Megelızı mővelet A A A. Az elırejelzések szerint a napi igény 400 darab generátor. E. H A.) A termelés elindulása után a marketing osztály jelezte. C. D.1 0. B. D. a. H.6 0. F. E. F.5 0. hogy a megnövekedett igényt túlórával vagy a sor átrendezésével érdemes e legyártani? Milyen gazdasági adatok hiányoznak e probléma eldöntéséhez? 38 .4 0. B. C E A. A szerelısor naponta egy 8 órás mőszakban dolgozik.3 0. D.15 0.) Határozza meg a munkahelyekhez rendelendı mőveleteket a „leghosszabb összes követı mőveleti idı” (RPW) szabály alapján! d.) Határozza meg a sor ciklusidejét! c. F A. B. a napi gyártandó mennyiség 500 darab generátor.2 0. Készítsen elemzést arra vonatkozóan. C. B. E. hogy alábecsülték az igényt. C. G.4 0.) Határozza meg a kapott elrendezés hatékonyságát és az egyes mőveleti helyek kapacitáskihasználását! e. G. D.

hogy inkább jöjjön vissza máskor. akkor túlságosan sokat kell várakozni. SORÁLLÁS feladat Egy kis bolt egyetlen pénztárához óránként átlagosan 15 vevı érkezik. hogy ügyfelek a hosszú sor miatt elégedetlenkedni fognak? d) A szerviz úgy gondolja. inkább távoznak. A csomagok érkezése 39 .3. illetve éppen kiszolgálva). A kiszolgálási idı exponenciális eloszlású valószínőségi változó. amíg az ablaknál sorra kerülnek? c) A tapasztalatok szerint a vevık átlagosan 4 percnél többet nem szeretnek várakozni a sorban. hogy jobb elkerülni a vevık bosszankodását a hosszú várakozás miatt. A gépkocsinkénti gumicsere ideje exponenciális eloszlású valószínőségi változó. a) Ideje mekkora részében dolgozik a gumicserét végzı csapat? b) Átlagosan mennyit idı alatt végeznek (az érkezéstı számítva) a gumicserével a gépkocsik? c) A gumicserére érkezı gépkocsik úgy vélik. Átlagosan hány vevı tartózkodik a boltban? 8.4. A gépkocsik érkezése Poisson folyamatnak tekinthetı. hogy ha átlagosan háromnál több autó található a sátornál (várakozva. A csomagolási folyamat során. amikor látják a sort. Hány percre csökken ekkor a gumicsere átlagos ideje? e) Mennyi lesz ebben az esetben a gumicserét végzı csoport kapacitáskihasználása? 8.1. addig a többi csomagoláshoz érkezı termék várakozik. 8. feladat Egy üzem termékeit az üzemhez kapcsolódó csomagolórészleg csomagolja szállítható dobozokba. ha két ablaknál szolgálnák ki a szolgáltatásra egyetlen sorban várakozó ügyfeleket? 8.8. A beérkezési folyamat Poisson eloszlást követ. A délelıtt óránként átlagosan 8 gépkocsi érkezik gumicserére. hogy hosszú várakozás miatt ne veszítsen ügyfelet a bank? e) Hány percre csökkenne a sorban eltöltött átlagos várakozási idı. a) Mekkora az ablaknál dolgozó alkalmazott kapacitáskihasználása? b) Átlagosan mennyit kell várniuk a vevıknek. Óránként átlagosan 10 ügyfél igényli a szolgáltatást. Az egyetlen vevı kiszolgálásához szükséges idı egy 5 perces várható értékő exponenciális eloszlással írható le. amíg egy terméket be nem fejeznek. Az átlagos kiszolgálási idı ügyfelenként 4 perc. Átlagosan hány ügyfelet veszít a bank óránként a lassú kiszolgálás miatt? d) Hány százalékkal kellene csökkenteni a kiszolgálási idıt ahhoz. Az ügyfelek érkezése Poisson folyamatnak tekinthetı. melynek várhatóértéke 6 perc. ezért mindig azt tanácsolják annak a gépkocsinak. amelyik negyediknek várakozna. feladat Egy szervizben a téli idıszak elején a téli gumik cseréjét egy külön a szerviz mellé telepített sátorban végzi egy jól szervezett csapat. Egyszerre tehát csak egyetlen termékkel foglalkozik a csomagoló részleg.2. Ezért sokan. A mőveletet jelenleg kézzel végzik az ott dolgozó munkások. feladat Egy bank egyik szolgáltatását egy erre a célra elkülönített ablaknál lehet igénybe venni. Mi a valószínősége annak. Átlagosan óránként 12 csomagolási feladat érkezik a részleghez.

7. akkor a környék valamelyik más virágboltját keresi fel. A beállítás átlagos ideje 15 perc és a beállítási idı exponenciális eloszlású valószínőségi változónak tekinthetı.Poisson folyamatnak tekinthetı. azonban egyre elégedetlenebbek a hosszú várakozás miatt. Mennyi idı alatt térülne meg ez a beruházás. Hány percre csökken ennek hatására a csomagolási folyamat átfutási ideje? f) A csomagolási idı szórásának csökkentése után hogyan alakul a kapacitáskihasználás? 8.6.5. feladat Egy újságárus stand alkalmazottja az utóbbi idıben a vevıi igények megnövekedését tapasztalta. A raktár területének csökkentésével az üzlet alapterülete megnövelhetı. Egy berendezéshez a munkást átlagosan óránként háromszor hívják. de a munka jobb szervezésével a csomagolási idı szórása a felére csökkenthetı. hogy nem lesz elegendı hely a várakozó termékek tárolására? e) A menedzsment fontosnak tartja. Az átalakítás költsége 220 000 Ft. hogy az üzletben akár 3 vevı is tartózkodhasson. hogy a csomagolás miatt ne szenvedjen késlekedést az áru kiszállítása. ezért vevık nem pártolnak el az újságostól. 40 . hogy mindegyik kizárólag egyetlen meghatározott gépért felelıs? e) Két munkás alkalmazásakor mekkora lesz a munkások kapacitáskihasználása? 8. Az óránkénti hívások gyakorisága Poisson eloszlású valószínőségi változó. feladat Egy üzem két fontos nagy értékő berendezésének beállítását egyetlen erre a munkára specializálódott karbantartó munkás végzi. Feladat Egy virágkereskedésbe félóránként átlagosan 2 vevı érkezik. a) Ha egy berendezés beállítást igényel akkor átlagosan mennyi idıre esik ki a termelésbıl? b) Mekkora a karbantartó munkás kapacitáskihasználása? c) Mekkora annak valószínősége. A csomagolási tevékenység ideje ugyan nem változtatható. ha két szerelı végezné a munkát úgy. Ennek megfelelıen az alkalmazott egy új munkatárs felvételét javasolta a tulajdonosnak. a) b) c) d) Egy nap során mennyi idın keresztül nem folyik munka a csomagoló részlegben? Mekkora jelenleg a csomagolási folyamat átfutási ideje (várakozás és csomagolás)? Átlagosan mekkora készlet halmozódik fel a csomagolórészleg elıtt a várakozás miatt? A csomagolórészleg elıtt 5 darab termék tárolására van lehetıség. A vevık beérkezési és kiszolgálási folyamata egyaránt Poisson eloszlású. Az üzletben dolgozó egyetlen alkalmazott óránként átlagosan 6 vevıt képes kiszolgálni. A közelben nem található másik újságárus. napi 8 órás mőszakban dolgoznak a csomagolórészlegben. Amennyiben egy vevı nem fér be az üzletbe. Egy csomagolási feladat végrehajtásának átlagos ideje 4 perc. hogy a beállításigény jelentkezésekor várni kell a munkásra? d) Hogyan alakulna a beállítás miatti termeléskiesés átlagos ideje. Mi a valószínősége annak. A kis üzletben egyidejőleg csak 1 vevı fér. és a csomagolási idı exponenciális eloszlású valószínőségi változónak tekinthetı. A nyitvatartási idı nagy részében ugyanis hosszú sorok kígyóznak a stand elıtt. Egyetlen. 8. ha virágkereskedésnek egy vevın átlagosan 1 000 Ft haszna van? A virágüzlet napi 8 órán át tart nyitva.

Ezek 70%-a könnyő. A felszolgáláshoz szükséges átlagos idı 3 perc.A vevık kiszolgálása jelenleg érkezési sorrendben történik. Mennyi ideig várakoznak átlagosan a helyben fogyasztó.9. A pizzériában 3 szakács dolgozik. illetve a házhozszállítást igénylı vevık a pizzáikra? 8. 8. Természetesen a helyben fogyasztó vevık kiszolgálása elsıbbséget élvez a házhozszállítást igénylıkéhez képest. Az átlagos beérkezési idıköz 5 perc. egy vevı kiszolgálása átlagosan 4 percet vesz igénybe. Az osztályra óránként átlagosan 20 beteg érkezik. súlyos és életveszélyes sérülteket látnak el. Mekkora bért fizethet maximálisan a tulajdonos az új alkalmazottnak. a kiszolgálási idı exponenciális eloszlást követ. amennyiben súlyosabb eset érkezik). Egy beteg ellátása átlagosan 10 percet vesz igénybe. de azokat csak akkor kezdik meg. feladat Egy M/M/1 modellel leírható sorállási rendszert alkotó esztergagép esetében a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje 30 perc. Óránként 3 vevı rendel a helyszínen. 25%-a súlyos és 5%-a életveszélyes sérült. Az új alkalmazott felvétele esetén az éppen soron következı vevıt a szabad árusok egyike. Munkájuk során könnyő. mert vár a munkadarabok megérkezésére.10. Egy pizza elkészítésének átlagos ideje 20 perc. feladat Egy sürgısségi betegellátást nyújtó osztályon 8 orvos dolgozik. a) Mennyivel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje. A konyhán ennek megfelelıen elıre veszik a helyi rendeléseket. Átlagosan mennyi ideig kell várakozniuk a különbözı típusú sérülésekkel érkezı betegeknek ellátásuk megkezdéséig? 41 . ha nagyobb szabályozással a kiszolgálási idı szórását a jelenlegi érték negyedre tudnák csökkenteni? b) Mennyivel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje. Az igények beérkezése Poisson eloszlást követ. a házhozszállítás idıszükséglete átlagosan 20 perc. egy sérültet 2 orvos közösen kezel. ha tudja. és 5 vevı igényel házhozszállítást. ha az éppen folyó pizzakészítés már befejezıdött. hogy a vevık 10 percnyi (a sorban történı) várakozás miatt keletkezı elégedetlensége 50 Ft veszteségnek feleltethetı meg? A vevık beérkezési és kiszolgálási idıköze egyaránt exponenciális eloszlású valószínőségi változók. A gép idejének 25%-ában nem dolgozik. ha nagyobb szabályozással a kiszolgálási idı szórását teljes mértékben meg tudnák szüntetni? 8. Az újságosstand napi 12 órán át tart nyitva átlagosan 30 napon egy hónapban. ami így is maradna a továbbiakban. Feladat Egy pizzéria kétféle vevıi csoporttal rendelkezik: a helyben fogyasztó vevık mellett házhozszállítást is vállal. A súlyosabb sérüléssel érkezı betegek ellátása természetesen elsıbbséget élvez (egy már megkezdett könnyebb sérülés kezelését akár abba is hagyják.8. illetve az éppen felszabaduló újságos szolgálná ki.

3. Ismertesse mindkét algoritmus lépéseit! 1 8 10 5 8 5 7 4 2 10 3 9. Írja le az algoritmus lépéseit! D 5 7 A 5 3 B 9 E 3 C 9.2. Írja le az algoritmus lépéseit! 42 10 3 . Adja meg a megoldást Prim algoritmusával is.1. Feladat Keresse meg a hálóban a legrövidebb utat az A és az E pontok között Dijkstra algoritmusával. 9.9. GRÁFELMÉLETI ALAPOK Feladat Keresse meg a hálóban a legkisebb kifeszítıfát Kruskal algoritmusával. 9. Feladat Számítsa ki a hálóban a maximális folyamot az O és az E pontok között a Ford-Fulkerson algoritmussal.

A 3 0 0 0 D 4 0 3 0 7 O E 0 B 4 0 C 43 6 6. 0 4 2 0 .

C.F.B.I.J.E.D.E.G A.D A.J A. Feladat Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót! Teljes megelızési A B C D E F G H I J K L M N A A A A.B.B A. Feladat Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót! 44 .F.G.I.L.D.E.D.M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Közvetlen megelızési 10. Feladat Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót! Teljes megelızési A B C D E F G H I J A A A A.2.B A.3.B.1.F A.C.G.C A.F.H.C.H.D A.H.E A.F.B.C A.10.K A.G.I 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Közvetlen megelızési 10. HÁLÓTERV FELRAJZOLÁSA 10.D.C.E A.B.C.G A.K.D.D.D A.

C.5.F.H. J 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Közvetlen megelızési 10. C. D.G. B.M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Közvetlen megelızési 45 .B.L.F A.C.D.E.L A.K. Feladat Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót! Teljes megelızési A B C D E F G H I J K A A A B A. C A.B.H.E.B.D.G A.B. F. Feladat Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót! Teljes megelızési A B C D E F G H I J K L M N A.K.F. D.I.4.N A A.Teljes megelızési A B C D E F G H I J K L A A B B A.F A. H A.I A. H.F A A A. H A.D.F.E.H.F.I.M.L.D A.K. C.E.J.B.J A. C A.I.M.F.J.G.B.K 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Közvetlen megelızési 10.C A.B.J.J.F.D A. C. D. E.I.L.N A.G.

D.8.B.C.B.B.M A.D.10.G.C.M A. Feladat Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának minimalizálásával a legáttekinthetıbb.L.L.D.L.E.M A.F.K A.N A.K A.L 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Közvetlen megelızési 10.D.M A.C.F.F.M A.G.B. Feladat Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának minimalizálásával a legáttekinthetıbb.E 10.7.B.K.C.L.B.L.B.K.D.6.K.K.B. lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót! Tevékenység A B C D E F Közvetlen megelızési lista A A C.F.K. lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót! Tevékenység A B C D E F G H Közvetlen megelızési lista A A A B B. Feladat Határozza meg a teljes megelızési listából a közvetlen megelızési listát a címkézési technikát alkalmazva! Ábrázolja a tevékenységélő hálót! Teljes megelızési A B C D E F G H I J K L M N A.G 46 .D E.K.C.N A A.E.M.B.L.K.F.K.L A.M.H.C C.L.B C D.K.

C C 10.D C.D E E.10.B C.F.9.G 47 .B.D C.E F 10.B C D D. Feladat Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának minimalizálásával a legáttekinthetıbb. Feladat Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának minimalizálásával a legáttekinthetıbb. lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót! Tevékenység A B C D E F G H I Közvetlen megelızési lista A A. lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót! Tevékenység A B C D E F G H I Közvetlen megelızési lista A A. Feladat Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának minimalizálásával a legáttekinthetıbb. lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót! Tevékenység A B C D E F G Közvetlen megelızési lista A A A.10.11.

Feladat Ábrázolja a közvetlen követési lista alapján a látszattevékenységek minimalizálásával a legáttekinthetıbb. Feladat Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának minimalizálásával a legáttekinthetıbb.F G G D.H H H - számának 48 .E. lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót! Tevékenység A B C D E F G H Közvetlen követési lista B.14.C B.10. lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót! Tevékenység A B C D E F G H I J Közvetlen megelızési lista H H. Feladat Ábrázolja a közvetlen megelızési lista alapján a látszattevékenységek számának minimalizálásával a legáttekinthetıbb.F E E - Tevékenység A B C D E F G 10.12.I J B B.13.C.G E. lehetıleg keresztezıdés nélküli hálót! Közvetlen megelızési lista F.D - 10.

kritikus útját! Számítsa ki A.2. Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait. kritikus útját! Adja meg A. B és D tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét! Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot.11. korai ütemezéssel! 49 . átfutási idejét. átfutási idejét. C és D tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét! Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot.3. korai ütemezéssel! A 10 01 B 10 02 D 5 03 F 6 E 2 04 C 15 05 G 3 11. Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait. D és F tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét! Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot. korai ütemezéssel! A 5 E 7 5 1 B 3 10 C 10 20 F 7 25 D 7 15 G 4 11. kritikus útját! Számítsa ki B. HÁLÓELEMZÉS 11.1. átfutási idejét. Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait.

F. átfutási idejét.4. korai ütemezéssel! A 2 3 D 4 5 F 5 6 G 6 1 C 2 8 B 5 2 E 4 4 H 2 7 I 4 50 . átfutási idejét. Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait. kritikus útját! Számítsa ki A. és H tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét! Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot. kritikus útját! Adja meg B és C tevékenységek szabad és teljes tartalékidejét! Készítse el a hálóhoz tartozó Gantt-diagramot.5. Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek és eseményeinek adatait.A 10 05 C 5 01 20 B 8 10 D 10 11. korai ütemezéssel! A 5 D 8 F 10 3 5 H 5 1 B 4 4 G 10 7 C 3 2 E 1 6 I 10 11.

teljes tartalékidejét.6. kritikus útját! 0 2 A KB4 4 B KK4 BK3 5 C BB10 KK4 BB2 5 D BK2 KK4 KK10 3 F BK8 3 E 51 . átfutási idejét. átfutási idejét.7. Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait. Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait. teljes tartalékidejét.11. kritikus útját! 0 3 A KB7 2 B KK4 2 C BB3 BK4 5 E BK2 3 F KK4 BB1 1 D KB4 KK1 11.

Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait. átfutási idejét. kritikus útját! 3 D BK1 4 B KB2 BB4 0 2 A BB2 2 C KK3 11. átfutási idejét. teljes tartalékidejét.11. teljes tartalékidejét.8.9. kritikus útját! 5 A KB9 BK2 5 B KB20 BK20 4 C BB7 3 D BK8 9 E BK7 KB23 6 F 52 . Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait.

C B.12. kritikus útját! 3 A BB9 BK2 3 D KK18 KB12 7 G BK2 7 B KK1 KB8 5 E KB10 BK1 BB3 3 H 7 C BK3 3 F 11. Ábrázolja a projektet tevékenységélő hálón! Tev. B A. A B C D E F G Meg. teljes tartalékidejét.11. Ábrázolja a projektet tevékenységélő hálón! 53 . Feladat Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek.10.F B a (OD) 3 3 2 3 7 4 7 m (MD) 4 4 3 5 8 11 8 b (PM) 11 5 4 7 9 12 9 a) Milyen valószínőséggel marad az átfutási idı egy ±2 napos elfogadható tartományon belül? (E(TPT)-2 nap és E(TPT)+2 nap között) b) Milyen valószínőséggel csúszik a projekt 1 napot vagy annál többet? (E(TPT)+1 nap. Feladat Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek. Feladat Határozza meg a következı hálóterv tevékenységeinek adatait.11. átfutási idejét. vagy annál késıbb) 11.

vagy annál késıbb) 11.5 3 a) Milyen valószínőséggel fejezıdik be a projekt 22 nap alatt (vagy annál korábban)? b) Mi a valószínősége annak.5 1. A B C D E F Meg.14. A A.5 3. I a (OD) 1 2 3 2 2 5 0.5 6. H F. hogy a projekt a várható értékénél 3 nappal hamarabb (vagy annál elıbb) készül el? d) Milyen valószínőséggel marad az átfutási idı a várható értékhez képest egy ±2 napos elfogadható tartományon belül? 11. E C G. hogy a projekt 4 napot vagy annál többet csúszik? c) Mi annak a valószínősége. vagy annál hamarabb) b) Milyen valószínőséggel csúszik a projekt 1 napot vagy annál többet? (E(TPT)+1 nap.5 1 m (MD) b (PM) 2 6 5 3 3 10 1 4 5.C C.Tev.5 2 9 10 7 10 10 15 1.5 10.E a (OD) 16 2 8 16 3 10 m (MD) 21 5 10 21 5 12 b (PM) 26 8 12 26 7 14 a) Milyen valószínőséggel fejezzük be a projektet három nappal hamarabb? ((E(TPT)-3 nap. Feladat Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek: 54 .13. Feladat Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek: Tevékenység A B C D E F G H I J Megelızı tevékenység A A B B D.

hogy a projekt 18 és 25 nap között fejezıdik be (ezeket a napokat is beleértve)? 55 . hogy a projekt 20 nap alatt (vagy annál korábban) készül el? b) Milyen valószínőséggel fejezıdik be a projekt 15 napnál hosszabb idı alatt? c) Mi annak a valószínősége. F E E.5 6 4 8.5 6 a) Mi annak a valószínősége. Feladat Egy sztochasztikus háló becsült adatai az alábbi táblázatban szerepelnek: Tevékenység A B C D E F G H I J K Megelızı tevékenység A A. hogy a projekt a várható értéknél 1 nappal korábban (vagy annál elıbb) készül el? d) Mi a valószínősége annak. I. vagy annál többet? c) Mi annak a valószínősége. és 20.5 3 6 3 1. hogy a projekt nem a 16.Tevékenység A B C D E F G H I J K Követı tevékenység D E F G G J H. hogy a projekt a várható értéknél 3 nappal korábban készül el? d) Mi a valószínősége annak. I K J K - a (OD) 2 1 1. F G.5 2 2 1. nap között készül el? 11.15.5 2 m (MD) 4 2 5 4 3 5 2 4 2 1 4 b (PM) 6 3 8. J a (OD) 2 3 1 2 2 1 5 1 1 2 1 m (MD) 4 5 2 3 3 3 10 2 3 3 2 b (PM) 6 7 9 10 4 5 15 3 5 10 3 a) Mi annak a valószínősége.5 1 2 1 0. B C D D E. hogy a projekt 22 nap alatt (vagy annál korábban) elkészül? b) Milyen valószínőséggel csúszik a projekt várható hosszához képest 5 napot. H.

Csúszás esetén 5eFt/hét kötbért kell fizetni. Feladat Egy projekt alapadatai az alábbi táblázatban találhatók. 10 5 A 10 7 A 6 8 A 18 9 B. Feladat Egy projekt alapadatai az alábbi táblázatban találhatók. Feladat Egy projekt alapadatai az alábbi táblázatban találhatók. hónap.F G Normál Idı [hét] Ktg. Mi a projekt optimális átfutási ideje a teljes költség szempontjából? Mennyi ekkor a teljes költség? Optimális helyzetben mi a kritikus út? 56 . (eFt). A projekt határideje a 24.11.17. Csúszás esetén 5eFt/hét kötbért kell fizetni. Csúszás esetén 2. hét. Feladat Egy projekt alapadatai az alábbi táblázatban találhatók.18.5eFt/hét kötbért kell fizetni. C 10 5 D.19. (eFt) 9 9 7 10 5 11 16 11 9 8 9 13 11.[eFt] 10 5 10 5 10 5 13 5 10 5 11 5 Roham Idı [hét] Ktg.[eFt] 12 10 10 10 8 10 13 10 10 10 10 10 10 10 Roham Idı [hét] Ktg. hét.5eFt/hónap kötbért kell fizetni.[eFt] 8 9 8 11 8 11 8 15 8 11 9 9 11. A projekt határideje a 36. Mi a projekt optimális átfutási ideje a teljes költség szempontjából? Mennyi ekkor a teljes költség? Optimális helyzetben mi a kritikus út? Tevékenység A B C D E F G Megelızı A B A D. Csúszás esetén 3. A projekt határideje a 25. hét.16. A projekt határideje a 18.[eFt] 10 12 8 16 5 19 9 18 9 16 8 14 8 16 11. Mi a projekt optimális átfutási ideje a teljes költség szempontjából? Mennyi ekkor a teljes költség? Optimális helyzetben mi a kritikus út? Tevékenység A B C D E F Megelızı A B E Normál Idı [hét] Ktg. Mi a projekt optimális átfutási ideje a teljes költség szempontjából? Mennyi ekkor a teljes költség? Optimális helyzetben mi a kritikus út? Tevékenység A B C D E F Megelızı Normál tevékenység Idı (hónap) Ktg. E 10 10 Roham Idı (hónap) Ktg.

a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek. Tevékenység A B C D Megelızı (hét) B KK3. Tevékenység A B C Ráfordítás (mó) 40 40 15 Készültség (%) 80 40 50 Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón! a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez! b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek segítségével! 11. C KK2 D KK5 D BK0 Átfutási idı (hét) 5 10 10 5 Ráfordítás (mó) 100 150 100 50 A 11. Tevékenység A B C Megelızı (hét) A KB8 B KB3 Átfutási idı (hét) 8 5 2 Ráfordítás (mó) 80 100 30 Az 5. E Normál Idı (hét) Ktg.21. (eFt) 9 8 8 8 6 9 7 7 7 6 9 8 11.20. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás. D. Feladat Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok. átfutási idık. a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek.Tevékenység A B C D E F Megelızı tevékenység A B B C. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás. átfutási idık. készültség). készültség). Tevékenység A B C D Ráfordítás (mó) 50 80 80 50 Készültség (%) 50 60 50 100 Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón! a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez! 57 . (eFt) 10 5 9 5 10 5 9 5 8 5 10 5 Roham Idı (hét) Ktg. Feladat Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok.

Tevékenység A B C D Megelızı (hét) A KB8 A KK3. B BB1 B BB2. E BB2 F KB5 E KB2 E KB3 Átfutási idı (hét) 2 8 3 1 8 1 Ráfordítás (mó) 40 80 45 40 80 35 Az 5.23. a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek. a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek.b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek segítségével! 11. Feladat Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok. átfutási idık.22. ha az 5. Tevékenység A B C D E F Megelızı (hét) D KK3 A KB5. hét végi állapot a következı táblázatban összefoglaltak szerint alakulna? Tevékenység A B C D E F Ráfordítás (mó) 24 25 20 39 47 36 Készültség (%) 40 20 60 100 55 100 11. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás. átfutási idık. készültség). C KB6 Átfutási idı (hét) 11 5 4 7 Ráfordítás (mó) 88 50 120 105 58 . Feladat Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok. Tevékenység A B C D E F Ráfordítás (mó) 24 25 20 39 47 36 Készültség (%) 40 30 60 100 55 100 Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón! a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez! b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek segítségével! c) Mi történik. C KB7.

24. ha a 7.Az 6. F KB4 D KK2 E KB6 Átfutási idı (hét) 6 3 3 13 5 4 Ráfordítás (mó) 120 45 90 130 25 40 Az 7. C KB7 E BB2 D KB7. készültség). ha a 6. Tevékenység A B C D E F Ráfordítás (mó) 18 20 60 68 30 32 Készültség (%) 20 40 60 60 100 70 Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón! a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez! b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek segítségével! c) Mi történik. készültség).5 50 30 30 Ábrázolja a projektet tevékenység-csomópontú hálón! a) Számolja ki a legfontosabb mutatókat a megtermelt értékek elve szerinti elemzéshez! b) Értékelje a projekt teljesítményét az ütemezés és a költségek szempontjából indexek segítségével! c) Mi történne. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás. hét végi állapot a következıképpen alakul? 59 . a teljes idıtartamra tervezett ráfordítások) az alábbi táblázatban szerepelnek. átfutási idık. Feladat Egy idıelszámolásos alapon mőködı projektben szereplı tevékenységek adatai (kapcsolatok. Tevékenység A B C D E F Megelızı (hét) B BB2. Tevékenység A B C D Ráfordítás (mó) 50 28 28 30 Készültség (%) 62. hét végén az alábbi állapot tapasztalható (tényleges ráfordítás.5 50 30 30 11. hét végi állapot a következıképpen alakulna? Tevékenység A B C D Ráfordítás (mó) 55 32 32 30 Készültség (%) 62.

Tevékenység A B C D E F Ráfordítás (mó) 18 20 60 68 30 32 Készültség (%) 30 40 60 60 100 70 60 .

869 + 0.59= 14.352 c -5 = 18 .973 b.1) ⋅ 0 .11 c.973 4 ⋅ 1.75 .391 c " -1 = = 1.912 c0 = 2 Normalizált szezonalítási együtthatók: 4 ⋅ 0.123 c " .75-18.5 .1) ⋅ 0 .4) ⋅ 0 .5 .973 4 ⋅ 0 .2 = = 1.(2 .973 4 ⋅ 1.(2.587 ′ = 0 .875 20 23 " = 1.5 .2= 3.59 c -3= 3.25 A második évi igény átlaga: V2=(12+23+30+22)/4= 21.590 + 0.12.5 hónappal a 2 év közepe után): S 0= 21. hónapban (1.587 c -7 = 18 .92 c0= 3.2) ⋅ 0 .875 17 22 " = 0 .875*1.12 61 .(2 .875)·0.875 21.5 .590 c " -3 = = 0.2) ⋅ 0 .954 ′ = 0.869 c " 0 = = 0.079 ′ = 1.875 26 30 " = 1.2 = 2 1.372 c -1 = 2 0.(2 .75 .25)/4= 0.(2 .75 Negyedéves átlagos növekedés: G0=(21.391+ 1.588 c -3 = 2 1.25 .5= 23.5 .1=(S 0+G0)·c-3= (23.123 + 1.912 = 0.5 .352 ′ = 1.5 .75+0.079 c -6 = 18 .101 = 1.875 21.7.372 = 1.875 Az egyes szezonokra számított szezonalítási együtthatók átlaga: 0 .875 21.875 21.954 c -4 = 18.588 = 0.5 .4) ⋅ 0 . MINTAMEGOLDÁSOK 1.(2 .) F0.75 .3) ⋅ 0 .(2 .101 c.25 .38 c-1= 3. feladat Az elsı évi igény átlaga: V1=(10+20+26+17)/4= 18.75 .3) ⋅ 0.(2 .06 Szezonalítási együtthatók: 10 12 " = 0 .06+0.25 .25 .875 Konstans tag értéke a 0.

F0,2=(S 0+2G0)·c-2= (23,06+2·0,875)·1,11= 27,54 F0,3=(S 0+3G0)·c-1= (23,06+3·0,875)·1,38= 35,44 F0,4=(S 0+4G0)·c0= (23,06+4·0,875)·0,92= 24,38 c.) S 1=α·(D1/c-3)+(1-α)·(S 0+G0)= 0,2·(16/0,59)+0,8·(23,06+0,875)= 24,57 G1=β·(S1-S0)+(1-β)·G0= 0,1· (24,57-23,06)+0,9·0,875= 0,9385 c1=γ·(D1/S 1)+(1-γ)·c-3= 0,1·(16/24,57)+0,9·0,59= 0,5961 F1,2=(S 1+G1)·c-2= (24,57+0,9385)·1,11= 28,314 F1,3=(S 1+2G1)·c-1= (24,57+2·0,9385)·1,38= 36,497 F1,4=(S 1+3G1)·c0= (24,57+3·0,9385)·0,92= 25,195 d) S 2=α·(D2/c-2)+(1-α)·(S 1+G1)= 0,2·(33/1,11)+0,8·(24,57+0,9385)= 26,35 G2=β·(S2-S1)+(1-β)·G1= 0,1·(26,35-24,57)+0,9·0,9385= 1,0227 c2=γ·(D2/S 2)+(1-γ)·c-2= 0,1·(33/26,35)+0,9·1,11= 1,1242 S 3=α·(D3/c-1)+(1-α)·(S 2+G2)= 0,2·(34/1.38)+0,8·(26,35+1,0227)= 26,83 G3=β·(S3-S2)+(1-β)·G2= 0,1·(26,83-26,35)+0,9·1,0227= 0,9684 c3=γ·(D3/S 3)+(1-γ)·c-1= 0,1·(34/26,83)+0,9·1.38=1,369 S 4=α·(D4/c0)+(1-α)·(S3+G3)= 0,2·(26/0,92)+0,8·(26,83+0,9684)= 27,89 G4=β·(S4-S3)+(1-β)·G3= 0,1·(27,89-26,83)+0,9·0,9684= 0,977 c4=γ·(D4/S 4)+(1-γ)·c0= 0,1·(26/27,89)+0,9·0,92= 0,9212 F4,10=(S4+6G4)·c2= (27,89+6·0,977)·1,124= 37,94

1.8. feladat
a)

∑x
r=
N i =1

N

i

⋅ yi −

1  N   N  ⋅  ∑ xi  ⋅  ∑ yi  N  i=1   i =1 
2

1  N  xi2 − ⋅  ∑ xi  ⋅ ∑ N  i =1  i =1

1  N  yi2 − ⋅  ∑ yi  ∑ N  i =1  i =1
N

2

= 0,7968

A korrelációs együttható viszonylag értéke alapján elfogadható, hogy a két változó között lineáris kapcsolat áll fenn.

62

b)

∑ xi ⋅ y i −
Meredekség: b =
i =1

N

1  N   N  ⋅  ∑ xi  ⋅  ∑ yi  N  i =1   i =1  = 1,5454 2 N 1  N  ∑ xi2 − N ⋅  ∑ xi  i =1  i =1 

Metszet:

a=

1 N b N ⋅ ∑ yi − ⋅ ∑ xi = 15,376 N i =1 N i =1

A karambolok (x) és biztosításkötések (y) közötti kapcsolatot leíró egyenlet: ˆ y = 15,376 + 1,5454 ⋅ x

c) ˆ x=20 esetén y várható értéke: y = 15,376 + 1,5454 ⋅ 20 = 46,2846 x=20 esetén y szórása: 2  1 N    xúj − ⋅ ∑ xi   N   N i=1   [y i − (a + b ⋅ xi )]2 2 2 1 + 1 +  s yúj = s y| x ⋅ =∑ 2   N N N −2 1  N   i=1 2  ∑ xi − N ⋅  ∑ x i    i =1  i =1    = 52,7157 ⋅ 1,2644 = 66,6553 → s yúj = 8,1643

2  1 N    xúj − ⋅ ∑ xi     N i =1   1 + 1 +  ⋅ = 2   N N 1  N   2  ∑ x i − N ⋅  ∑ xi    i =1  i =1   

ˆ y normális eloszlású valószínőségi változó (a fenti paraméterekkel). 90,1%-os becslési intervallum esetén a becslési intervallumon kívülre esés valószínősége: 1 − 0,901 = 0,0495 P{z ≥ x} = 2 A standard normális eloszlás eloszlásfüggvényének táblázata alapján z=1,65 e valószínő ség esetén. Ebbı l a becslési intervallum felsı határa meghatározható: ˆ ˆ x − µ y felsı − y z= = σ s yúj
ˆ ˆ y felsı = y + z ⋅ s yúj = 59,7557 Kihasználva a normális eloszlás szimmetriáját

ˆ y alsó = 32,8135 -re adódik.

Ha x=20, akkor tehát y értéke 90,1%-os valószínő séggel 32,8135 és 59,7557 közé esik.

63

1.11. feladat
a) Ft = α ⋅ Dt −1 + (1 − α) ⋅ Ft −1 F4 = α ⋅ D3 + (1 − α ) ⋅ F3 = 0,2 ⋅150 + (1 − 0,2) ⋅ 150 = 150 F5 = α ⋅ D4 + (1 − α) ⋅ F4 = 0,2 ⋅160 + (1 − 0,2) ⋅ 150 = 152 F6 = α ⋅ D5 + (1 − α ) ⋅ F5 = 0,2 ⋅ 182 + (1 − 0,2) ⋅152 = 158 F7 = α ⋅ D6 + (1 − α) ⋅ F6 = 0,2 ⋅168 + (1 − 0,2) ⋅ 158 = 160 F8 = α ⋅ D7 + (1 − α ) ⋅ F7 = 0,2 ⋅ 185 + (1 − 0,2) ⋅ 160 = 165 b)
Hónap Április Május Június Július Augusztus Dt 160 182 168 185 205 Ft 150 152 158 160 165 et -10 -30 -10 -25 -40 EHFÖt -10 -40 -50 -75 -115 ÁAEt 10 20 16,6667 18,75 23

0 Április -1 Május Június Július Augusztus

-2

-3

-4

-5

-6

KJt -1 -2 -3 -4 -5

c) A követıjel egyre kisebb értékeket vesz fel, ami szisztematikus alulbecslést jelez. Az elı rejelzés során alulbecsültük az igényben jelenlévı trendkomponenst.

2.9. feladat

64

·7 óra·60 perc /200 perc=63 4 hét·5 nap·2 mő sz.148} → b = −0. Ezt elosztva az elsı darab elkészítéséhez szükséges idıvel kapjuk a tanulási görbe táblázatban megkeresend ı értéket (16800/200=84).35 ⋅ 4 ⋅ ( 85 − 30 ) − 20 = 408 bı vít 1: 0. hogy a napi elsı és második mőszak között nem érvényesül a tanulási hatás.3 ⋅ 657.5 bı vít A bıvítés a kedvezı bb alternatíva. 7 ⋅ 5 ⋅ 200 + 0. tehát a havi gyártható mennyiség 800 db.10. 2 ⋅ 775 − 40 = 712.·7 óra·60 perc /200 perc=21 2 hét·5 nap·2 mő sz. 25 0.5 + 0.) A heti gyártható mennyiségek a következı táblázat segítségével számolhatók: Kumulált id ı/200 1 2 3 4 1 hét·5 nap·2 mő sz. Átlagos és kicsi igény esetén is érdemes reklámozni.5: nem avatkozik be: reklámozás: 5 ⋅ 95 = 475 0.41487 100 100 L = 2 − 0 . táblázatában ezen értéknél a 0. 65 ⋅ 5 ⋅175 + 0.75 b.·7 óra·60 perc /200 perc=84 Kumulált mennyiség (Táblázatból) 80 db 250 db 490 db 800 db Mennyiség 80 db 170 db 240 db 310 db Megjegyezzük. Ha azt feltételezzük. Ebben az esetben. c. A két mőszakra külön-külön számolt mennyiség 65 .) A havi gyártható mennyiség: A havi rendelkezésre álló idı 4 hét·5 nap·2 mő szak·7 óra·60 perc=16800 perc. feladat a.) A tanulási ráta meghatározása: Y {} = a ⋅ 1b = 200 → a = 200 1 Y { } = 200 ⋅ 100b = 29.·7 óra·60 perc /200 perc=42 3 hét·5 nap·2 mő sz. 2. hogy e feladat más módon is megoldható.5 ⋅ 5 ⋅160 + 0.6 → 100b = 0. a heti rendelkezésre álló idı kétszer 2100 perc. akkor a tanulás szempontjából a két mőszakot függetlennek kell tekinteni.4148 ≅ 0.5 5 ⋅ 70 = 350 0.35 ⋅ 5 ⋅ 65 − 25 = 657.148 → b ⋅ Ln{ } = Ln{0. 2 ⋅ 5 ⋅ 50 = 561.3 ⋅ ( 85 + 420 ) + 0. A függelék I. 65 ⋅ 4 ⋅ ( 85 + 50 ) + 0.5 ⋅ (120 + 600 ) + 0.3 ⋅ 5 ⋅ 90 − 60 = 775 reklámozás 6: nem avatkozik be: Intenzív reklámhadjárat: bıvít: nem bıvít: intenzív reklám 15: 16: 4 ⋅160 − 45 = 595 4 ⋅120 = 480 bıvít nem avatkozik be: bıvít: reklám: bıvítés: kivárás: 4 ⋅ 85 = 340 4 ⋅115 − 40 = 420 0.75 tanulási ráta oszlopban 800 szerepel.

1.25 ⋅ 1 −  = 5700 eFt 6000 2  54000  = 18000 ⋅ 300 + 50000 ⋅ d. Hasonlóan számolhatók a további hetek értékei is.40 = 80 nap L ≤ TEOQ és L ≤ t2 18000 s = D⋅L = ⋅ 22 = 1100 db 360 c.25 108000 − 18000 EOQ * 5366 = ⋅ 360 = 18 nap * 108000 P = ( P * − D) ⋅ t1* = 4472 db * ∆I max − ∆I max = 472 db 3. 3. feladat a.összege pedig a tanulási görbe táblázat alapján az elsı héten 2·25=50 darab.4.) Az optimális rendelési tételnagyság számítása: 66 . feladat a.) Q Imax TEOQ s P-D t1 P t2 D L T TK {6000} = Dv + A D Q  D + vr 1 − = Q 2  P   18000 6000  18000  + ⋅ 300 ⋅ 0.) I max = ( P − D) ⋅ t1 = (150 − 50) ⋅ 40 = 4000 db P * = 108000 db/év EOQ * = * t1 = * I max 2 AD P* ⋅ * = vr P − D 2 ⋅ 50000 ⋅ 18000 108000 ⋅ = 5366 db 300 ⋅ 0.) TEOQ = EOQ 6000 1 = = év = 120 nap 18000 3 D EOQ 6000 1 t1 = = = év = 40 nap P 54000 9 t2 = TEOQ .) EOQ = 2 AD P ⋅ = vr P − D 2 ⋅ 50000 ⋅ 18000 54000 ⋅ = 6000 db 300 ⋅ 0.25 54000 − 18000 b.t1 = 120 .

58 ≈ −2 darab P{u > s} ≤ s = µ L + ss = 15 − 2 = 13 darab 67 .2 = 6090 eFt Q 2 200 2 D Q 2000 300 TK{300.8 + 3 ⋅ + ⋅ 2. 2 EOQ1( d ) = ( EOQ 2d ) = ( EOQ 2d ) = Az elsı diszkont küszöb az eredeti árhoz tartozó optimumnál kisebb.8 + 3 ⋅ + ⋅ 2.6. 200 db. A válsztás a teljes költségfüggvény értéke alapján lehetséges: D Q 2000 137 + vr = 2000 ⋅ 3.0 ⋅ 0. mint 129 darabot rendelni 3600 Ft/db áron. ezért rendelési tételként a következı három érték jöhet szóba: 137 db.8 ⋅ 0.2 + 3 ⋅ + ⋅ 3.2 = 5752 eFt 500 2 ∆TK = 5705 − 5752 = 48 eFt 3.3200} = Dv + A Az optimális rendelési tételnagyság tehát 300 db.) Költségnövekedés a nem optimális politika miatt: TK {500. 300 db.2800} = Dv + A D Q + vr = Q 2 2000 500 = 2000 ⋅ 2.) Optimális rendelési tételnagyság: EOQ = 2 AD 2 ⋅ 50 ⋅ 300 = = 100 db vr 20 ⋅ 0.2 = 5704 eFt Q 2 300 2 TK{137.37 ≈ 146 db v2 r 2800 ⋅ 0.43 D 300 ss = z ⋅ σ L = −0.666 ⇒ Táblázatból : z = −0.93 ≈ 137 db v1 r 3200 ⋅ 0.2 2 AD 2 ⋅ 3000 ⋅ 2000 = = 141.) Rendelési készletszint (Gyak=2): EOQ 100 ⋅ Gyak = ⋅ 2 = 0.EOQ = 2 AD 2 ⋅ 3000 ⋅ 2000 = = 129. A két legkisebb árhoz tartozó optimumok nem rendelhetı k meg a hozzájuk tartozó áron a diszkontküszöbök értékei miatt.8 ⋅ 0.41 ≈ 141 db v2 r 3000 ⋅ 0. feladat a.3000} = Dv + A + vr = 2000 ⋅ 3.0 + 3 ⋅ + ⋅ 3.15 b.099 ≈ 129 db v0 r 3600 ⋅ 0.2800} = Dv + A + vr = 2000 ⋅ 2. b.2 2 AD 2 ⋅ 3000 ⋅ 2000 = = 146.636 eFt Q 2 137 2 D Q 2000 200 TK{200.2 2 AD 2 ⋅ 3000 ⋅ 2000 = = 136. ezért jobb 137 darabot rendelni 3200 Ft/db áron.2 ⋅ 0.43 ⋅ 6 = −2.2 = 6487.

15 = 6000 + 144 + 150 = 6294 eFt 100  2  4. hogy a felhasználás idıpontjáig el tudjuk tárolni. Ebbı l nem következik.-rıl 80 120 200 40 4 240 80 120 200 0 5 160 80 80 160 0 Összesen 715 380 335 715 Teljes költség: 380 db. * 1500 Ft. Ehhez azt kell tenni. 43 ⋅ 6 = − 2. feladat Elıször azt vizsgáljuk. + 335 db. ha az adott idıszak gyártási kapacitása nagyobb vagy egyenlı az adott idı szakban felmerülı igénynél.500 Ft. és összehasonlítjuk az összes igénnyel: Gyárthatóság: 5·80 db + 5·120 db = 1000 db Összes igény: 60+50+205+240+160 = 715 db Mint látjuk. = 899.58 ≈ − 2 darab A biztonsági készlet költsége: ss ⋅ v ⋅ r = −2 ⋅ 20 ⋅ 0.c./db. hogy ténylegesen megoldható a feladat. Természetesen minél közelebbi periódusban való elı állítás a cél. * 200 Ft.15 = −6 eFt d. mint az adott idıszakban felmerülı igény. a többit valamelyik korábbi periódusra kell átütemeznünk.) A készletezési politika teljes költsége: TK{Q.2. 60 db. 68 .) A biztonsági készlet: ss = z ⋅ σ L = − 0. ss} = Dv + A D Q  +  + ss  ⋅ vr = Q 2  300  100  = 300 ⋅ 20 + 50 ⋅ + − 2  ⋅ 20 ⋅ 0. hogy egy adott idıszak igényét egy jóval korábbi periódusban lehetne csak legyártani.) 60 0 60 0 2 50 40 a 4. viszont nincs annyi raktárkapacitás. hogy kiszámítjuk az összesen elıállítható mennyiséget. 2. 1 Telephely 60 Elırehozott 1 (80 db. hogy az igények és a kapacitások olyan szerencsétlenül kombinálódnak. + 40 db. + 45 db. a kívánt mennyiség elméletileg legyártható. hiszen lehetséges./hó) Gyártás Raktár (max. Az adott gyártási kapacitást tekintve két lehetı ségünk van: 1./db. * 200 Ft. hogy minél kevesebb készlettartási költség merüljön fel.-rı l + 5 a 3. és így nem kell készletezési költséget vállalnunk./db. ha az adott idıszak gyártási kapacitása kisebb./hó) 2 (120 db. akkor csak a kapacitásunk által legyártható mennyiséget tudjuk elkészíteni. * 1000 Ft./db. hogy elvileg megoldható-e a feladat. ról 80 15 95 45 3 205 40 a 4. akkor természetesen legyártható az igényelt mennyiség.

telephelyen gyártandó 15 darabot olcsóbb elı rehozni az 1. az elsı periódus elsı telephelyére átütemezünk 5 db. + 50 db. Még érdemes megvizsgálni. + 40 db. * 1000 Ft./hó) Gyártás 80 Raktár 20 (max. * 200 Ft. akkor azt látjuk. * 1500 Ft. de ez a mi esetünkben így van. + 45 db./hó) 2 (120 0 db. 60 db.) 2 50 30 a 4. = 894. * 200 Ft./db. * 200 Ft. * 200 Ft. 1 Telephely 60 Elırehozott 10 a 4. -ról 1 (80 75 db. telephelyen legyártani. az egy megengedett megoldás. Ha megnézzük a gyártási és készletezési költségeket. hogy optimális is. periódusban gyártott 120 db./db./db./db. periódusban a 2.-rı l 80 0 80 50 3 205 40 a 4. + 15 db.000 Ft. + 20 db. hogy olcsóbb akár 2 hétig is készletezni. = 896.-rı l 80 0 80 45 3 205 40 a 4. emiatt ezt a megoldást választjuk./db.-rıl + 10 a 3. + 45 db.) 2 50 30 a 4.-rıl 80 120 200 45 4 240 80 120 200 0 5 160 80 80 160 0 Összesen 715 395 320 715 105 Teljes költség: 395 db.-rıl 80 115 200 40 240 80 120 200 0 4 160 80 80 160 0 5 Összesen 715 400 315 715 110 Teljes költség: 400 db. Emiatt a 2.-rıl + 5 a 3. * 200 Ft. -ról 1 (80 80 db. * 200 Ft. * 1000 Ft. de nem biztos. hogy a 2. Ez utóbbi megoldás adja a legalacsonyabb összköltséget. mint a 2-es telephelyen gyártani. 69 ./db. Természetesen ilyenkor azt is meg kell vizsgálni./db./db. * 1500 Ft. –ot. periódusra.Amit így kapunk. hogy elegendı -e a hely a raktározandó mennyiséghez. 1 Telephely 60 Elırehozott 10 a 4./db. és inkább az 1. 60 db./hó) Gyártás 75 Raktár 15 (max. + 315 db. + 320 db. telephelyen a 3./db.-ból./hó) 2 (120 0 db.500 Ft.

200 ≤ 2. illetve a maximális fedezet.1.000 ≤ 3.000 ≥ 50 ≤ 1. ennek megfelelıen változik az optimális termékszerkezet.5.000 ≤ 1. feladat E1 : x1 + 2 x2 + x2 + x2 + x2 x2 + 3 x2 ) ≤ 2.200 m E1 = − mE 2 1 2 = −1 E2 : x1 E3 : 2 x1 E4 : 3 x1 MIN1 : x1 MAX2 : Max (2 x1 m E 3 = −2 m E 4 = −3 m MIN 1 = −∞ m MAX 2 = 0 mOF = − 2 3 Az ábra az eredeti feladat célfüggvényét tartalmazza (mOF=-2/3 meredekséggel). 70 . Ez grafikusan (az új célfüggvény felrajzolásával és eltolásával). a fedezet a célfüggvénnyel számolható. illetve numerikus módon (a sarokpontok koordinátáinak új célfüggvényekbe való helyettesítésével) egyaránt meghatározható. 800) pontban határozza meg az optimumot (mivel mE1≤mOF≤mE2). ami a (400. A további alkérdések során a célfüggvény együtthatók módosulnak (és azzal együtt a célfüggvény meredeksége).

4 x1 0. X2=400. X2=0. 71 .000 Ft. Termék 2-bı l pedig a lehetı legtöbbet kell gyártani. X2=800. X2=975. c2 pedig negatív. X2=975.5 x 2 + 0.000=-0.000 eFt (mE4≤mOF=-4). X2=0.000 Ft.200 eFt (mE2≤mOF= -7/4≤mE3). A maximális fedezet 1.000 x 2 ) a. 5. Fopt=4. c) P4: X1=1000.5 x 2 + 0. e) Meg kell vizsgálni P1 és P4 pontokat: FP1=925 eFt és FP4=-1. b) P1: X1=50.) A fedezettömeg maximuma a fajlagos fedezetek segítségével számítható.2.2 x1 0. Fopt=925 eFt. Tehát P1: X1=50.975 eFt (mE1≤mOF= -2/5≤mMAX2). Fopt=3.200 eFt. vagy: mivel c1 pozitív.a) P2: X1=400.500/2. A kétujjas kesztyő fajlagos fedezete 6. míg az ötujjasé 7.000 eFt. f) FP1=-925 eFt és FP4=1. 400) pontban van.000. Így a célfüggvény meredeksége -1.75. tehát az optimum a P1 (500. d) P3: X1=800.4 x 2 ≤ 400 ≤ 300 ≤ 480 ≥ 250 ≤ 700 Max (1. c2 pedig pozitív.800=1. Fopt=7.500 x1 + 2. Fopt=4. Termék 2-bı l pedig a lehetı legkevesebbet kell gyártani.000-5. feladat x1: kétujjas kesztyőb ıl gyártandó mennyiség (db) x2: ötujjas kesztyő bıl gyártandó mennyiség (db) A megadott mő veleti idıket órában kifejezve a következı matematikai modellt írhatjuk fel: kivágás (E1) varrás (E2) csomagolás (E3) MIN1 MAX2 0.000 eFt.550.4 x1 x1 x2 + 0.500 Ft.000. Tehát P4: X1=1. A fajlagos fedezet a fajlagos eladási ár és a fajlagos közvetlen költsége különbsége. Fopt=1. ezért Termék 1-bıl a lehetı legkevesebbet.000=2.300-4. ezért Termék 1-bıl a lehetı legtöbbet. vagy: mivel c1 negatív.

szint 1.7=336 óra áll rendelkezésre.300.000 db-t kellene készíteni (a kivágásra rendelkezésre álló idı miatt ennél többet nem tudnak elı állítani). hiszen elıfordulhat. vagyis az optimum meg fog változni. c. feladat a) Komponens-hierarchia: A B(2) C(1) D(3) E(2) B(1) E(2) C(2) A Alsó színtő kódolással: 0. így a célfüggvény meredeksége -6. 0) az optimum. Azonban az árnyékár érvényességi tartományát is meg kell vizsgálni. hogy az már hatást gyakorol az optimumra. vagyis 480 óra helyett csak 480·0.000. szint B(2) B(1) E(2) E(2) 72 .300/7.9. A csomagolásra rendelkezésre álló idı az ábrán jelölt optimumig. A zéró árnyékár érvényességi tartományának nincs felsı határa.000=-0. P1 (500. P1 után a jobboldali paraméter további csökkenésével E3 szők keresztmetszetté válik. Az új árnyékár az M (250. 400) pontok között lesz 6.b. hogy olyan mértékben változik a jobboldali paraméter értéke.) A csomagolás (E3) árnyékára zéró. szint D(3) 2. hiszen bármennyivel nı het E3 jobboldali paraméterének értéke.5.000. Az optimum értéke 6. hiszen nem sző kkeresztmetszete a rendszernek. az optimális megoldás nem változik meg. 400) pontig csökkenhet zéró árnyékár mellett. Ez a zéró árnyékár érvényesség tartományán kívül esik. Tehát 360 ≤ bE3 ≤ ∞ . vagyis ötujjas kesztyőt nem érné meg gyártani.) Az árbevétel maximalizálása esetén a célfüggvényben a fajlagos eladási árak szerepelnek. kétujjas kesztyő bı l pedig 1. szint C(1) C(2) 3. Ebben az esetben P2 (1. E3 jobboldala 30%-kal csökken. árnyékára már nem lesz zéró. 500) és P1 (500.

D2=25. D1=50. D3=20.9.b) -4 Bruttó igény (A) Rendelkezésre álló mennyiség Nettó igény Tervezett rendelésbeérkezés Tervezett rendelésfeladás Bruttó igény (D) Rendelkezésre álló mennyiség Nettó igény Tervezett rendelésbeérkezés Tervezett rendelésfeladás Bruttó igény (C) Rendelkezésre álló mennyiség Nettó igény Tervezett rendelésbeérkezés Tervezett rendelésfeladás Bruttó igény (B) Rendelkezésre álló mennyiség Nettó igény Tervezett rendelésbeérkezés Tervezett rendelésfeladás Bruttó igény (E) Rendelkezésre álló mennyiség Nettó igény Tervezett rendelésbeérkezés Tervezett rendelésfeladás 70 -3 70 -2 70 -1 70 0 70 200 600 100 500 500 0 200 500 0 0 1200 1600 0 1600 1600 1780 2800 100 2700 3000 2500 Hónap 1 100 70 30 200 0 0 0 0 0 720 1440 300 1140 1200 1200 1300 0 1300 1300 100 2500 300 2200 2500 3000 2 3 120 160 170 50 0 110 0 240 240 0 720 0 0 0 720 0 720 0 0 780 240 1560 60 1020 180 540 1200 1200 1200 0 1780 100 0 0 1780 100 1780 100 620 100 2980 100 300 320 2680 0 3000 0 500 4 130 130 0 0 260 780 0 780 780 0 260 660 0 5 120 0 120 260 0 0 0 0 0 0 400 6 140 140 0 0 100 100 100 100 500 1000 300 700 1200 0 0 0 0 0 1300 0 100 0 0 3000 300 300 300 1200 1200 0 1200 1200 1600 2400 500 1900 2000 0 0 1200 500 0 0 500 2000 620 0 620 620 100 620 220 400 500 0 100 0 100 100 100 100 0 500 100 0 100 100 100 0 100 500 0 6. feladat Optimális megoldást csak a Wagner-Whitin algoritmus ad. D4=30 A1= A2= A3 =A4=50 eFt i1= i2= i3= i4=i=1 eFt 73 .

Q3=D3+D4=50. A büntetések összegét minimalizáló ütemezési sorrendek a következık: 74 . lépés Ti Ki ----8 0 14 0 ----19 0 A kialakult ütemezés végére tetszı leges sorrendben illeszthetı ek a „félretett” feladatok. lépés Ti Ki ----8 0 14 0 25 1 30 0 3. ha a késı feladatok száma a lehetı legkisebb. Q2=0.t = 1 j = 1 K (1) = A1 = 50 eFt KKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKK t = 2 j = 1 K (2 ) = A1 + i ⋅ D2 = 50 + 25 = 75 eFt t=2 j = 2 K (2) = K (1) + A2 = 50 + 50 = 100 eFt KKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKK t = 3 j = 1 K (3) = A1 + i ⋅ (D2 + 2 ⋅ D3 ) = 50 + 65 = 115 eFt t =3 t =3 j = 2 K (3) = K (1) + A2 + i ⋅ D3 = 50 + 50 + 20 = 120 eFt j = 3 K (3) = K (2) + A3 = 75 + 50 = 125 eFt KKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKK t = 4 j = 1 K (4 ) = A1 + i ⋅ (D2 + 2 ⋅ D3 + 3 ⋅ D4 ) = 50 + 155 = 205 eFt t=4 t=4 t=4 j = 2 K (4) = K (1) + A2 + i ⋅ (D3 + 2 ⋅ D4 ) = 50 + 50 + 80 = 180 eFt j = 3 K (4) = K (2 ) + A3 + i ⋅ D4 = 75 + 50 + 30 = 155 eFt j = 4 K (4) = K (3) + A4 = 115 + 50 = 165 eFt A rendelési ütemterv: Q1=D1+D2=75. Ehhez a Hodgson-Moor algoritmus alkalmazása szükséges. Ennek elsı lépéseként a határidık szerint növekvı sorrendbe kell rendezni a projekteket: P2-P3-P1-P5-P4 Projekt P2 P3 P1 P5 P4 ti 9 8 6 11 5 di 12 16 21 24 30 1. Q4=0 b) t = 1 2 ⋅ A ≤ A + 25 ⇒ A ≤ 25 t = 2 2 ⋅ A ≤ A + 20 ⇒ A ≤ 20 t = 3 2 ⋅ A ≤ A + 30 ⇒ A ≤ 30 c) Havi rendelés költsége ( 4 rendelési költség.4.) A büntetések összege akkor lesz minimális. készlettartási költség nincs): Khavi=4·50=200 eFt Optimális ütemterv költsége: KWW=155 eFt Az optimális ütemterv alkalmazása 45 eFt megtakarítását teszi lehetıvé. 7. lépés Ti Ki 9 0 17 1 23 2 34 10 39 9 2. feladat a.

di)]. L – 0. G – 3.9 ⋅ 60 = = 2. i P1 P2 P3 P4 P5 ti 6 9 8 5 11 T di 21 12 16 30 24 1. b. B – 7. feladat a) b) Tc = T 2 ⋅ 8 ⋅ 0.) Ha az anyavállalat ködbér-szerően számolja a büntetéseket. Ehhez az EMDD heurisztika alkalmazható [d i*= Max(T+ti. lépés T+ti di* 23 23 --------22 30 28 28 17 4. lépés T+ti di* 6 21 9 12 8 16 5 30 11 24 0 2.12. H – 4. 75 . J – 2. D – 5. E – 3. lépés T+ti di* ------------28 30 34 34 23 5. F – 3.P3-P1-P4-P2-P5 vagy P3-P1-P4-P5-P2. akkor az átlagos késés csökkentése indokolt a fizetend ı büntetések minél alacsonyabb szinten tartása érdekében. lépés T+ti di* 14 21 ----17 17 14 30 20 24 9 3. K – 1.4 perc/darab Q 360 c) Követı mő veletek száma: A – 8. 7. I – 2. lépés T+ti di* ----------------39 39 28 A sorrend tehát: P2-P3-P1-P4-P5. C – 7.

0.3) D(0.9.3 76 .0.1 B(7.3).2.2) G(3.0.0.2.4 0.4).0. követı mőv.4. idı.4).2.4) I(2.4).J(2.5 0.E(0.0.4) F(3.7.D(5.0..9 Fennmaradó idı (perc) 1.3).5).0.4) Mennyiségi korlát (követı mőv.5).4.4).0. LPT (NFO) Mőveleti hely 1 Feladat Mőveleti idı (perc) 0. G(0.0. idı) A(9.0.2.2.8) E(3.I(2.F(0.9 0.5 0.5).4) 3 I K L 0.4).5).0.6.7. követı mőv.D(0.2.I(2.7 0.0.2).5) D(0.C(7.5.7).0. E(3.5.5).1 0.2).6).B(0.4.4) 2 H E F J 0.0.J(2.5) D(5.0.2.9) C(0.2) G(0.0.4).8 0. H(4.1) L(0.4. G(0.0.9).0.2.F(3.3) A(0.5) D(0.4 0.6 0.1) L(0.H(4. G(0.5).0.0.F(3.3 0.E(3.3) 2 F D H J G 0.0.4).0.2.4).9 0 Logikai korlát (mőv.3).D(0.0.2 2 1.2) G(0.J(0.3) A(0.0.4) I(2.E(0.4 0.7 0.5).0) Mennyiségi korlát (mőv.4.8.4).8) E(3.D(5.0.B(7.6).0.2) I(0.E(3.3 0. H(4.C(7.9) B(7.7) L(0. F(3.3 0.0.4) G(0.G(0.2.0.7) B E A C A(0.0.0.4.2.3 0.4) G(0.5).2) E(3.8.0.2 2.1 0.0.4.0.5).2) K(0.4.4.3).6) 1 A C B D G 2 1.F(3.0.2.5).6.NFO(LPT) Mőveleti hely Feladat Mőveleti idı (perc) 0.0.8 1.4 0.0.4) F(3.0.4 2 1.0.7) L(0.4) K(1.4 2 1.4.G(3.0.2).G(3.3) G(0.H(0.2).4.F(0. G(3.4).J(0.7 0. E(3.9) B(7.4.4.H(0.8) E(3.0) I(0.5 0.B(7.9) C(0.5 0.4 0.F(3.0. mőv.5) J(2.2.) A(0.0. H(4.0.5.5).2 0.2.4.8 1 0.4 0.3).6) B(7. mőv.5) D(5.0. F(3.3) G(0. (perc) idı) A(9.F(3.2.3).2 Fennmaradó Logikai korlát idı (követı mőv.) A(0.5).8) E(3.0.9).3) D(0.2) E(3.0.5).0.7).6 1.7) A(0.9 K(1.0.2.5.0.0.2) 3 I K L 0.5 0.8 0.5).6).9).F(0.9 K(0.5) J(2.5).2). idı.B(0.0.3) D(0.5 1.3).9.0..6).4) I(2.G(0.0.2.0.2 0.9).2.6 0.0.3) I(0.F(3.

λ= 15 vevı /óra.5 perc.625 → 62.5 KK 3 = 3 = = 0. M3=1. M1=2. Ennek következtében a várakozó sor. a rendszerben tartózkodók száma folyamatosan nı.5 perc.d) ∑ t = ∑ ti = 6 perc i= A L 1: N=3.) 8.625 → 62. ∑ t = 6 = 0.67%.4 Tc 2.875 → 87.4 M 2. M1=2.2 KK1 = 1 = = 0.4 e) Mivel a második elrendezés semmilyen többletigény kielégítésére nem alkalmas (az egyes mőveleti hely 100%-os kapacitáskihasználtsága miatt). Tc 2.1. Tc 2. M2=2.33% HH = N ⋅ Tc 3 ⋅ 2.8333 → 83.2 perc. az igény növekedése esetén csak az elsı elrendezés alkalmazható.25 µ 1 = 30 perc µ−λ A rendszerben töltött átlagos várakozási idı : tR = 77 .8333 → 83.33% HH = N ⋅ Tc 3 ⋅ 2. KK 2 = 2 = = 0. így az egyensúlyi helyzetre vonatkozó összefüggések nem alkalmazhatóak.3 M 2.4 Tc 2. µ=60/5=12 vevı /óra A kis boltba tehát több vevı érkezik óránként. (A rendszerben tartózkodók átlagos számát a vevı k átlagos türelmetlensége fogja meghatározni.5%.5%. Tc 2.4 M 2.8.4 2: N=3.4 M 1. KK 2 = 2 = = 0.9167 → 91.5 KK 3 = 3 = = 0.1 perc. M3=1. feladat Jelenlegi rendszer Az üres rendszer valószínősége: P0 = 1 − λ = 0.4 M 2. mint amennyit ott ki tudnak szolgálni (λ>µ). M2=2. A türelmetlen vevı k miatt ugyanis a tényleges (effektív) beérkezési ráta alacsonyabb lesz az eredetinél.3 perc. Tc 2.4 M 1. Nem létezik egyensúlyi állapota a rendszernek.83%. feladat M/M/1 modellel írható le a kiszolgáló rendszer. Egészen addig fog csökkeni.1 KK1 = 1 = = 1 → 100%.4 perc. 8. ∑ t = 6 = 0. míg a vevık által elfogadható várakozással járó egyensúlyi állapot ki nem alakul.5%.9583 → 95.

Az életveszélyes (zéletveszélyes=1).25 2 1 1µ= 8 µ = 8 munkadarab/óra λ λ = 1 − = 0. λ(3)= 20·0.25=5. tehát s kiszolgálási idı nem exponenciális eloszlású.4531=10. Megjegyzés: A rendszer leírható egy σ=0 paraméterő M/G/1 modellel is. Jelen esetben σ=1/(4·µ)=1/32.75 = 8 λ = 6 munkadarab/óra P0 = 1 − a) Az exponenciális eloszlás tulajdonsága.7=14 beteg/óra.05=1. súlyos (zsúlyos=2) és könnyő (zkönnyő=3) sérültek beérkezési rátái rendre a következı k: λ(1)=20·0. b) Ha a kiszolgálási idınek nincs szórása. Erlang eloszlás esetén ugyanis σ = 1 µ ⋅ w . ( ) λ2 62 36 9 = = = 2 ⋅ µ ⋅ (µ − λ ) 2 ⋅ 8 ⋅ (8 − 6 ) 32 8 n 98 3 tS = S = = λ 6 16 nS = tR = tS + 1 3 1 5 75 = + = óra = perc = 18. Mivel jelen esetben a kiszolgálási idınek csak a szórása csökken.75=11. tehát az M/D/1 modell alkalmazható a rendszer leírására.tR = 1 1µ 1µ 1 30 = = = = óra µ − λ µ µ − λ µ 1 − λ µ P0 60 1µ 1 = 0.5469 perccel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje. akkor az konstans. 3 prioritási osztály különíthetı el (Z=3). ez a feltétel nem fog teljesülni. 78 . nS = λ2 ⋅ σ 2 + (λ / µ ) 6 2 ⋅ (1 32) + (6 / 8) 9 256 + 36 64 153 = = = 2 ⋅ (1 − λ / µ ) 2 ⋅ (1 − 6 / 8) 12 128 2 2 2 tS = nS 153 128 51 = = λ 6 256 1 51 1 83 1245 tR = tS + = + = óra = perc ≈ 19.75 perc µ 16 8 16 4 Tehát 30-18.4531 perc µ 256 8 256 64 Tehát 30-19.25 µ 8 λ 0. Megjegyzés: A rendszer leírható egy w=16 paraméterő M/Ew/1 modellel is. A kiszolgálási idı várható értékének és szórásának ismeretében M/G/1 modell alkalmazható.10. hogy várható értéke és szórása megegyezik (σexp=1/µ). feladat A sürgı sségi osztály alkotott sorállási rendszer egy abszolút prioritást alkalmazó M/M/k=4 (a 8 orvos egyidejőleg 4 beteget képes ellátni párokban dolgozva) alkot. 8. A kiszolgálási ráta µ=60/10=6 beteg/óra.25 perccel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje. λ(2)= 20·0.

0044 másodperc λ 809922 134987 134987 ( tS1) = z=2 → M/M/k=4. 79 .8971 másodperc 49 1+ 5 6614363 z=3 → M/M/k=4. 2) = (λ / µ ) ⋅ [λ / (k ⋅ µ )] ⋅ P = (6 / 6) ⋅ [6 /(4 ⋅ 6)] ⋅ 18 = 1 4 ⋅ 18 = 1 0 2 2 k!⋅[1 − λ / (k ⋅ µ )] 4!⋅[1 − 6 / (4 ⋅ 6 )] 49 27 2 49 147 ( tS1.2.2. 2) = ( nS1.3) ( tS1. 2) 12500 3801 625 12500 750000 = = óra = perc = 9. a könnyő sérültek átlagosan 14 percig várakoznak.z=1→ M/M/k=4. 2) = ∑ n =0 k −1 (λ / µ ) n! k n 1 (λ / µ )k + k!  k ⋅µ  ⋅  k ⋅µ − λ     4 = ∑ n=0 3 (6 / 6) n! n 1 1 18 = = 4 8 1 4 49 (6 / 6) ⋅  4 ⋅ 6  + ⋅ +   4!  4 ⋅ 6 − 6  3 24 3 ( nS1.0044.8659 perc = másodperc λ 20 3801 1267 1267 ( 750000 1 ⋅ 600 134987 + 5 ⋅ 32391000 6614363 + 14 ⋅ tS3) ( = ⇒ tS3) = 843.0649 perc 1267 1 + 5 + 14 Az életveszélyes és a súlyos sérültek általában azonnal sorra kerülnek (az elı bbieknek 0.3) =  k ⋅µ  ⋅     k ⋅µ −λ  (λ / µ )k ⋅ [λ /(k ⋅ µ )] ⋅ P = (20 / 6)4 ⋅ [20 /(4 ⋅ 6)] ⋅ 27 = 25000 243 ⋅ 27 = 12500 = 0 2 2 1267 23 1267 3801 k!⋅[1 − λ / (k ⋅ µ )] 4!⋅[1 − 20 / (4 ⋅ 6)] ∑ n =0 k −1 (λ / µ ) n! n 1 (λ / µ)k + k! = 1 1 27 = = 4 1301 1250 1267 (20 / 6) (20 / 6)  4 ⋅ 6  ∑ n! + 4! ⋅  4 ⋅ 6 − 20  81 + 243 ⋅ 6   n=0 3 n ( nS1.8929 másodperc = 14. µ=6 P0( 1 ) = ∑ n =0 k −1 (λ / µ) n! k n 1 (λ / µ)k + k!  k ⋅µ  ⋅     k ⋅µ −λ  4 = ∑ n=0 3 (1 / 6) n! n 1 1 4968 = = 4 1531 1 24 5869 (1 / 6) ⋅  4 ⋅ 6  + ⋅ +   4!  4 ⋅ 6 − 1  1296 31104 23 ( nS1) = (λ / µ ) ⋅ [λ /(k ⋅ µ )] ⋅ P = (1 / 6) ⋅ [1 /(4 ⋅ 6)] ⋅ 4968 = 1 31104 ⋅ 4968 = 1 0 2 2 k!⋅[1 − λ / (k ⋅ µ )] 4!⋅[1 − 1 / (4 ⋅ 6)] 5869 529 24 5869 809922 ( nS1) 1 10 600 = óra = perc = másodperc ≈ 0. 2) 1 147 1 10 200 = = óra = perc = másodperc ≈ 4. µ=6 P0(1. 2.0816 másodperc λ 6 882 147 49 ( 200 1 ⋅ 600 134987 + 5 ⋅ tS2) 32391000 ( = ⇒ tS2 ) = = 4. µ=6 P0(1. λ =λ(1)+ λ(2)=6.8971 másodpercet kell várniuk átlagosan). az utóbbiaknak 4.3) = ( nS1. λ =λ(1)=1. λ =λ(1)+ λ(2)+ λ(3)=20.

G.C.J.G A.L A.I.H.N C. Feladat A B C D E F G H I J K L M N Teljes megelızési A.K.L J.L.B.F.B.K.5.L. Feladat 80 .I.N A A.J.M.H.M.F. Feladat E D C F B G A 11.13.M A F G L B J H C D M K N I E 10.G.B.E.J.N A.F A.M Közvetlen megelızési H.K.B.4.L.F.10.F.F A A A.K.F A.I.E A F G F F A A B.

11. A kritikus út: E-F-C-B-A 81 .tevékenységek A Teljes tartalékidı 1 B 6 C Szabad tartalékidı 1 0 B C D E F G H I 5 10 15 idı A teljes átfutási idı : 20.10. A kritikus út: A-F-H. Feladat A teljes átfutási idı : 30.

36 + 0.44 igen igen igen 0.1 a) Milyen valószínő séggel fejezıdik be a projekt 22 nap alatt (vagy annál korábban)? P (TPT ≤ 22) = ? 22 − 20 z= = 0.44 + 0.5 3.5 6.95 → 0.38 nap σ = 4.36 0.5 2 9 10 7 10 10 15 1.5 10.11 = 4. hogy a projekt 4 napot vagy annál többet csúszik? 82 .78 0. Feladat A 3 2 3 3 D 4 C 5 5 8 8 H 4 1 0 0 4 10 11 E 4 G 1 6 12 12 I 6 7 18 18 J 2 8 20 20 B 6 3 6 7 F 10 Tevékenység A B C D E F G H I J Megelızı tevékenység A A B B D.8289 2.1 P (TPT ≤ 22) = 83% b) Mi a valószínősége annak.11.11 E(TPT) = 3 + 5 + 4 + 6 + 2 = 20 nap V(TPT) = 1.69 + 1.5 1 m (MD) b (PM) 2 6 5 3 3 10 1 4 5.5 1. E C G. I a (OD) 1 2 3 2 2 5 0. H F.69 1.78 + 0.5 3 E 3 6 5 4 4 10 1 4 6 2 Krit.38 = 2. igen igen V 1.11.

78% z= 11.8289 = 0.14. Feladat Tevékenység A B C D E F Megelızı tevékenység A A A B.0764 2.9 → 0. hogy a projekt 3 nappal hamarabb (vagy annál elı bb) készül el? P (TPT ≤ 17) = ? 17 − 20 z= = −1. (hónap) 10 10 6 18 10 10 5 7 8 9 5 10 Roham Idı Ktg. C D.1 1 − 2 ⋅ 0.64% d) Milyen valószínőséggel marad az átfutási idı egy ±2 napos elfogadható tartományon belül? P(18 ≤ TPT ≤ 22) = ? 18 − 20 = −0.1 P (TPT ≥ 24) = 2. ráta 4 1 3 1 3 3 3 C 6 16 20 1 0 0 A 10 2 10 10 B (10) (8) 7 4 D (18) 17 20 20 E 10 5 30 30 F 10 6 40 40 TPT = 10 + 10 + 10 + 10 = 40 hónap TK = (5 + 7 + 8 + 9 + 5 + 10) + (40 − 36) ⋅ 2. (eFt).9236 = 0. (eFt) (hónap) 9 7 5 16 9 9 9 10 11 11 8 13 Ktg.87% c) Mi annak a valószínő sége.9523 → 1 − 0.6578 P(18 ≤ TPT ≤ 22) = 65.43 → 1 − 0.1 P (TPT ≤ 17) = 7.5 = 54 eFt 83 . E Normál Idı Ktg.P (TPT ≥ 24) = ? 24 − 20 z= = 1.0287 2.1711 = 0.1711 2.

25 = 51 eFt Kritikus út: A-B-E-F és A-D-F. lépés: B-t és D-t gyorsítjuk. B tevékenység csak 2 hónappal gyorsítható. D(F) = 9 TPT = 37 − 1 = 36 hónap TK = 50.5 eFt Kritikus út: A-B-E-F és A-D-F. vagyis az optimális ponton már túl vagyunk. E és F tevékenységek közül B-nek a legkisebb a költségrátája.5 = 50. mint 2. 1. ugyanis csak B és D tevékenységnek kisebb a költségrátája. B már csak 1-gyel gyorsítható.5 = 51 eFt A költség elkezdett növekedni. hogy az optimális megoldást elértük. 84 . ezért ezt gyorsítjuk. lépés után látható. B és D viszont már nem gyorsítható tovább. 2. D(B) = 8 TPT = 40 − 2 = 38 hónap TK = 54 + 2 ⋅ 1 − 2 ⋅ 2. lépés: Az A. mert ekkor A-D-F is kritikussá válik. D(B) = 7 D(D) = 17 TPT = 38 − 1 = 37 hónap TK = 51 + 1 ⋅ (1 + 1) − 1 ⋅ 2. Az optimális megoldás: TPT = 37 hónap TK = 50. mert elérte az alsó határt.5 eFt Kritikus út: A-B-E-F és A-D-F. hogy már a 2.5 + 1 ⋅ 3 − 1 ⋅ 2. így a kötbérnél drágább gyorsításra lenne csak lehetı ség.5 eFt. azt gyorsítjuk. lépés: Az A és F tevékenységek gyorsíthatóak. Megjegyzendı. Mivel F-nek kisebb a költségrátája.Kritikus út: A-B-E-F. B. 3.

11.16. Feladat

4 6

2 A 2

6 8 KK3

KB5

3 3

8 B 0

11 11 BB2

KB7

4 4

3 C 0

7 7 KB5

1 3

1 D 2

2 4
1 A B C D E F

KB2

0 0

8 E 0
5 20 10 15 10 6 20 10 15 10

8 8
7 10 15 10

KB3

2 2

1 F 0
11 10

3 3

2

3

4 10

8 10

9 10

10 10

10

40 10

10 35

10

10

a) PV = 20 + 20 + 15 + 40 + 50 + 35 = 180,

AC = 24 + 25 + 20 + 39 + 47 + 36 = 191, EV = 40 * 0,4 + 80 * 0,3 + 45 * 0,6 + 40 * 1 + 80 * 0,55 + 35 * 1 = 186 b) SPI = EV / PV = 186 / 180 = 1,03 > 1 Munkateljesítésben elı bbre tartunk a tervezetthez
képest. CPI = EV / AC = 186 / 191 = 0,974 < 1 Költségtúllépés van. c) PV = 180,
AC = 191, EV = 178 SPI = 178 / 180 = 0,989 < 1 Munkateljesítésben lemaradás van. CPI = 178 / 191 = 0,932 < 1 Költségtúllépés van.

85

13. FÜGGELÉK Standard normális eloszlású valószínőségi változó eloszlásfüggvényének táblázata
Φ(− z ) = 1 − Φ( z )
z
0.00 0.01 0.02 0.03 0.04 0.05 0.06 0.07 0.08 0.09 0.10 0.11 0.12 0.13 0.14 0.15 0.16 0.17 0.18 0.19 0.20 0.21 0.22 0.23 0.24 0.25 0.26 0.27 0.28 0.29 0.30 0.31 0.32 0.33 0.34 0.35 0.36 0.37 0.38 0.39 0.40 0.41 0.42 0.43 0.44 0.45 0.46 0.47 0.48 0.49 0.50 0.51

Φ(z)
0.500000 0.503989 0.507978 0.511966 0.515953 0.519939 0.523922 0.527903 0.531881 0.535856 0.539828 0.543795 0.547758 0.551717 0.555670 0.559618 0.563559 0.567495 0.571424 0.575345 0.579260 0.583166 0.587064 0.590954 0.594835 0.598706 0.602568 0.606420 0.610261 0.614092 0.617911 0.621720 0.625516 0.629300 0.633072 0.636831 0.640576 0.644309 0.648027 0.651732 0.655422 0.659097 0.662757 0.666402 0.670031 0.673645 0.677242 0.680822 0.684386 0.687933 0.691462 0.694974

z
0.52 0.53 0.54 0.55 0.56 0.57 0.58 0.59 0.60 0.61 0.62 0.63 0.64 0.65 0.66 0.67 0.68 0.69 0.70 0.71 0.72 0.73 0.74 0.75 0.76 0.77 0.78 0.79 0.80 0.81 0.82 0.83 0.84 0.85 0.86 0.87 0.88 0.89 0.90 0.91 0.92 0.93 0.94 0.95 0.96 0.97 0.98 0.99 1.00 1.01 1.02 1.03

Φ(z)
0.698468 0.701944 0.705401 0.708840 0.712260 0.715661 0.719043 0.722405 0.725747 0.729069 0.732371 0.735653 0.738914 0.742154 0.745373 0.748571 0.751748 0.754903 0.758036 0.761148 0.764237 0.767305 0.770350 0.773373 0.776373 0.779350 0.782305 0.785236 0.788145 0.791030 0.793892 0.796731 0.799546 0.802337 0.805105 0.807850 0.810570 0.813267 0.815940 0.818589 0.821214 0.823814 0.826391 0.828944 0.831472 0.833977 0.836457 0.838913 0.841345 0.843752 0.846136 0.848495

z
1.04 1.05 1.06 1.07 1.08 1.09 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.16 1.17 1.18 1.19 1.20 1.21 1.22 1.23 1.24 1.25 1.26 1.27 1.28 1.29 1.30 1.31 1.32 1.33 1.34 1.35 1.36 1.37 1.38 1.39 1.40 1.41 1.42 1.43 1.44 1.45 1.46 1.47 1.48 1.49 1.50 1.51 1.52 1.53 1.54 1.55

Φ(z)
0.850830 0.853141 0.855428 0.857690 0.859929 0.862143 0.864334 0.866500 0.868643 0.870762 0.872857 0.874928 0.876976 0.879000 0.881000 0.882977 0.884930 0.886861 0.888768 0.890651 0.892512 0.894350 0.896165 0.897958 0.899727 0.901475 0.903200 0.904902 0.906582 0.908241 0.909877 0.911492 0.913085 0.914657 0.916207 0.917736 0.919243 0.920730 0.922196 0.923641 0.925066 0.926471 0.927855 0.929219 0.930563 0.931888 0.933193 0.934478 0.935745 0.936992 0.938220 0.939429

z
1.56 1.57 1.58 1.59 1.60 1.61 1.62 1.63 1.64 1.65 1.66 1.67 1.68 1.69 1.70 1.71 1.72 1.73 1.74 1.75 1.76 1.77 1.78 1.79 1.80 1.81 1.82 1.83 1.84 1.85 1.86 1.87 1.88 1.89 1.90 1.91 1.92 1.93 1.94 1.95 1.96 1.97 1.98 1.99 2.00 2.00 2.02 2.04 2.06 2.08 2.10 2.12

Φ(z)
0.940620 0.941792 0.942947 0.944083 0.945201 0.946301 0.947384 0.948449 0.949497 0.950529 0.951543 0.952540 0.953521 0.954486 0.955435 0.956367 0.957284 0.958185 0.959070 0.959941 0.960796 0.961636 0.962462 0.963273 0.964070 0.964852 0.965620 0.966375 0.967116 0.967843 0.968557 0.969258 0.969946 0.970621 0.971283 0.971933 0.972571 0.973197 0.973810 0.974412 0.975002 0.975581 0.976148 0.976705 0.977250 0.977250 0.978308 0.979325 0.980301 0.981237 0.982136 0.982997

z
2.14 2.16 2.18 2.20 2.22 2.24 2.26 2.28 2.30 2.32 2.34 2.36 2.38 2.40 2.42 2.44 2.46 2.48 2.50 2.52 2.54 2.56 2.58 2.60 2.62 2.64 2.66 2.68 2.70 2.72 2.74 2.76 2.78 2.80 2.82 2.84 2.86 2.88 2.90 2.92 2.94 2.96 2.98 3.00 3.20 3.40 3.60 3.80 4.00

Φ(z)
0.983823 0.984614 0.985371 0.986097 0.986791 0.987455 0.988089 0.988696 0.989276 0.989830 0.990358 0.990863 0.991344 0.991802 0.992240 0.992656 0.993053 0.993431 0.993790 0.994132 0.994457 0.994766 0.995060 0.995339 0.995604 0.995855 0.996093 0.996319 0.996533 0.996736 0.996928 0.997110 0.997282 0.997445 0.997599 0.997744 0.997882 0.998012 0.998134 0.998250 0.998359 0.998462 0.998559 0.998650 0.999313 0.999663 0.999841 0.999928 0.999968

86

z=(X-µ)/σ P{u≥X} zσ µ
z 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 2,7 2,8 2,9 3,0 0,00 0,5000 0,4602 0,4207 0,3821 0,3446 0,3085 0,2743 0,2420 0,2119 0,1841 0,1587 0,1357 0,1151 0,0968 0,0808 0,0668 0,0548 0,0446 0,0359 0,0287 0,0228 0,0179 0,0139 0,0107 0,0082 0,0062 0,0047 0,0035 0,0026 0,0019 0,0013 0,01 0,4960 0,4562 0,4168 0,3783 0,3409 0,3050 0,2709 0,2389 0,2090 0,1814 0,1562 0,1335 0,1131 0,0951 0,0793 0,0655 0,0537 0,0436 0,0351 0,0281 0,0222 0,0174 0,0136 0,0104 0,0080 0,0060 0,0045 0,0034 0,0025 0,0018 0,0013 0,02 0,4920 0,4522 0,4129 0,3745 0,3372 0,3015 0,2676 0,2358 0,2061 0,1788 0,1539 0,1314 0,1112 0,0934 0,0778 0,0643 0,0526 0,0427 0,0344 0,0274 0,0217 0,0170 0,0132 0,0102 0,0078 0,0059 0,0044 0,0033 0,0024 0,0018 0,0013 0,03 0,4880 0,4483 0,4090 0,3707 0,3336 0,2981 0,2643 0,2327 0,2033 0,1762 0,1515 0,1292 0,1093 0,0918 0,0764 0,0630 0,0516 0,0418 0,0336 0,0268 0,0212 0,0166 0,0129 0,0099 0,0075 0,0057 0,0043 0,0032 0,0023 0,0017 0,0012 0,04 0,4840 0,4443 0,4052 0,3669 0,3300 0,2946 0,2611 0,2296 0,2005 0,1736 0,1492 0,1271 0,1075 0,0901 0,0749 0,0618 0,0505 0,0409 0,0329 0,0262 0,0207 0,0162 0,0125 0,0096 0,0073 0,0055 0,0041 0,0031 0,0023 0,0016 0,0012 0,05 0,4801 0,4404 0,4013 0,3632 0,3264 0,2912 0,2578 0,2266 0,1977 0,1711 0,1469 0,1251 0,1056 0,0885 0,0735 0,0606 0,0495 0,0401 0,0322 0,0256 0,0202 0,0158 0,0122 0,0094 0,0071 0,0054 0,0040 0,0030 0,0022 0,0016 0,0011 0,06 0,4761 0,4364 0,3974 0,3594 0,3228 0,2877 0,2546 0,2236 0,1949 0,1685 0,1446 0,1230 0,1038 0,0869 0,0721 0,0594 0,0485 0,0392 0,0314 0,0250 0,0197 0,0154 0,0119 0,0091 0,0069 0,0052 0,0039 0,0029 0,0021 0,0015 0,0011 0,07 0,4721 0,4325 0,3936 0,3557 0,3192 0,2843 0,2514 0,2206 0,1922 0,1660 0,1423 0,1210 0,1020 0,0853 0,0708 0,0582 0,0475 0,0384 0,0307 0,0244 0,0192 0,0150 0,0116 0,0089 0,0068 0,0051 0,0038 0,0028 0,0021 0,0015 0,0011

X
0,08 0,4681 0,4286 0,3897 0,3520 0,3156 0,2810 0,2483 0,2177 0,1894 0,1635 0,1401 0,1190 0,1003 0,0838 0,0694 0,0571 0,0465 0,0375 0,0301 0,0239 0,0188 0,0146 0,0113 0,0087 0,0066 0,0049 0,0037 0,0027 0,0020 0,0014 0,0010 0,09 0,4641 0,4247 0,3859 0,3483 0,3121 0,2776 0,2451 0,2148 0,1867 0,1611 0,1379 0,1170 0,0985 0,0823 0,0681 0,0559 0,0455 0,0367 0,0294 0,0233 0,0183 0,0143 0,0110 0,0084 0,0064 0,0048 0,0036 0,0026 0,0019 0,0014 0,0010

87

M/D/1 7.Sorállási modellek összefüggései Modell Annak valószínősége. M/M/1 2. hogy n entitás tartózkodik a rendszerben Pn Sorban tartózkodó entitások átlagos száma nS Rendszerben tartózkodó entitások átlagos száma nR nS + λ λ = µ µ−λ Sorban eltöltött átlagos idı P0 1. M/Ew/1 N n! (λ / µ)n ⋅ P 0 k!⋅k ( n−k ) 0 ha n ≤ k ha n > k n (λ / µ)k ⋅ [λ / (kµ)] ⋅ P 0 2 k!⋅[1 − λ / (kµ )] n R − (1 − P0 ) nS + λ µ Q +1 nS λ nS (1 − PQ ) λ⋅ nS λ ⋅ (N − n R ) tS + 1 µ 1 − (λ / µ ) Q +1 1 − (λ / µ ) 1 n  N! λ  ⋅    ∑ (N − n)!  µ  n =0       λ P0 ⋅   µ   (Q + 1) ⋅ (λ / µ ) λ/µ − Q +1 1− λ / µ 1 − (λ / µ ) µ ⋅ (1 − P0 ) λ λ µ λ nS + µ nS + nS + λ µ nR λ ⋅ (1 − PQ ) N! λ ⋅  ⋅ P (N − n)!  µ  0   n N− λ+µ ⋅ (1 − P0 ) λ 2 N− nR λ ⋅ (N − n R ) λ µ λ 1− µ 1− - λ2σ 2 + (λ / µ ) 2 ⋅ (1 − λ / µ ) λ2 2µ ⋅ (µ − λ ) nS λ nS λ 1+ w λ ⋅ 2w µ ⋅ (µ − λ ) 1 µ 1 tS + µ tS + 1− λ µ 1+ w λ2 ⋅ 2 w µ ⋅ (µ − λ ) tS + 1 µ 88 . M/G/1 6. 5. M/M/1/N véges pop. 4. M/M/1/Q sor kap. M/M/k tS nS λ = λ µ ⋅ (µ − λ ) Rendszerben eltöltött átlagos idı tR tS + 1 1 = µ µ−λ 1− λ µ λ P0 ⋅   µ   n λ µ ⋅ (µ − λ ) 2 ∑ n=0 k −1 (λ / µ ) n! n 1 (λ / µ )k + k! (λ / µ )n ⋅ P  kµ    kµ − λ     3. hogy a rendszer üres Annak valószínősége.

címkézés: 67. 298. e) szezonalítás rossz kezelése. 27.709.3.54. -4.158}. Kapacitásszámítás 1.3%. -3.5712}. c) a nagyüzemet érdemes megépíteni.8135≤y≤59.2319. Holt módszer pozitív trenddel 2. -2. 35. Nem érdemes bıvíteni.12. H=8. Ha az igény alacsonynak bizonyul. -7}.5. pl.5h esetén 3 gép Nagy kapacitású üzemet kell építeni.497. c) szisztematikus alulbecslés.6667}.8.44.7968. -5. 240.52. sem egy év múlva. 272303. KJt = {1. szisztematikus felülbecslés 7. 0 14. a) F(EXP) = {150.75. a) 230. 152. akkor megéri reklámkampánnyal élénkíteni a keresletet.264.38. 4. -3. a) 18.5038. a mozgó átlag jobb. 6. csomagoló: 58. 25. -2. 39. 89 . -2. a) 14. -5. b) KJt = {-1. 149}. ha kell. trendkomponens túl magas értéke.96. -7. b) 1. 165}. 155.963.314. mert az elfogadott sávon belül van és nem mutat szisztematikus hibát. 282. 170. -6. b) F(EXP) = {23. b) -1. A legkedvezıbb a nagy üzem építése. a) 375. 278. 0. 10. 27. -0. -4. Átlagos és kicsi igény esetén is érdemes reklámozni. Nagy üzemet célszerő létesíteni. 150}.4%.1. -5}.. c) 89.) 382. b) a=15. helytelen paraméterértékek. 1. S=2 esetén 2 gép.. -4. és utána kampányt folytatni.3% 4 gép. b) 3600 db/hét. b) 79. d. A bıvítés a kedvezıbb alternatíva. ÁAE(EXP) = 10.579 c) d) 277 14. 144. a) r=0. 2. KJt = {-1. 142. címkézı gépek: 95. KJt = {-1. a) MA(3) = {130. a) szisztematikus alulbecslés.14. 26. e paraméter kezdeti értékének vagy simítási konstansának módosítása 10. -2. 24.5101. c) ÁAE(MA) = 23.1692 c) 28. 8. c) ÁAE(MA) = 10.174. 263.75. c) 32. 146. 23}. 282. c) 37. 12. a) 0. 153. b) F(EXP) = {150. szisztematikus alulbecslés 4. c) szisztematikus alábecslés. d) 75% a) 108000 üveg/nap. c) 80. 0. d) túlzott ingadozás és kontrollhatár túllépése. 2.8. 31.5.4141 5. 151. c) kevés adat. 24. ezen paraméterek felülvizsgálata. b) -1. 152.411 13.195.3138.3% a) 4000 db/hét. szisztematikus alulbecslés. d) töltıgépek: 53%. érdemes hirdetésekkel ösztönözni a fogyasztást. 9.6556 11.2. 139. 36. f) felülbecslés. d) 19 3. 141. 138. 5. -0.5454.25. kezdeti érték vagy simítási konstans módosítása. 152. -1. -2. Elırejelzés: 1.94 8.8%. sem most. a) MA(3) = {23. 160. 510. -4. az exponenciális simítás jobb.62. 1. b) jó elırejelzés. 160.9%. kezdeti értékek vagy simítási konstansok módosítása.5714. 330. b) 800.333. c) A kevés adat alapján jónak tekinthetı.8.6%. -3. Foktóber(EXP) = 150. EREDMÉNYEK 14. b) 28.25%. 330. b) kis raktár jobb. a) 21 alkalmazott. c) 21330 6. c) töltıgépek:71. F(EXP) = {137. b) 21200. d) 202. 160. 310 11. a) 13500. 158. Ha a jövıben kedvezıtlenül alakul az igény. b=1. -3. trend túlbecslése. 0. 170. 150. b) 40. b) 103500 üveg/nap.968. 19.7557 9. 3.376. a) 400. c) 83. 23}.6. ÁAE(EXP) = 17. 7. csomagoló:86.

000 eFt. c) P4 (1. Fopt=6. MAXA: 100 Ft/gó 0≤bMAXA≤200.000. 10. s=2455.500 Ft < 13. b) 320≤ c1≤∞. b. a) 150 ill.) ss=42 db.) 12060 eFt. c. a) EOQ=50 db. 6. 60. 120. c) gyártás indítás költsége<=120 Ft 3.6 Ft/óra. 60. 200. c) 145≤ c1≤290. 400 db-ot. a) X1=800.480. s=2139 db. e) P1 (50. 8. X2=400. a) 800 ill 600 kg-ot. 60) pontok.14 rendelés évente. b) közepes kapacitású berendezést érdemes venni. Fopt =1. 2. 0) 2. c) 300 db. b) 200≤ cvas≤600.300. b) 1.000.) átlagosan 5 hiány lesz évente a.) 125 eFt. Termeléstervezés 1. 7. valamit az ezeket a pontokat összeköt ı szakasz adja a feladat optimális megoldását. raktár: (230. 120.5db. b) 70. növelésnek nincs hatása. Készletgazdálkodás 1. 11.5db. TEOQ=96 nap. 0.3 Ft veszteséggel jár. Fopt=4975 eFt. 120. Termékösszetétel 1. 0) 14. d) a csökkenés 2.000 eFt. 60.5 Ft a. 0). a) nem érdemes (37. 6. c) E1: 50 Ft/gó 150≤bE1≤450. d) TK=14608.5. b) 0≤ cB≤300.25 eFt < 60 eFt). b) s=1039 db a) EOQ=2683.000 ill. a) Y termék (3. 975).) 13 db c. 800).000. 0. 100. 60) és a raktár: (60. 120). Fopt =4.) 333 tonna. 4. 14.000. raktár: (80. új árnyékár 2916. ha ha c1=1.12. Fopt=260. 60.57 $ a) EOQ=1050. 7. 4. 300 db.) 6294 eFt/év a) EOQ= 700 db. d) nem érdemes bıvíteni (12.35. gyártás: (120. a) 6000 db. c) 22867.000 Ft). b) finomliszt (1. d) 472db a) EOQ=2000 db. d. 9. Fopt =640. 80. 110) és (300.25%-os változás). e.000.) 240db b. Fopt =1. 0). (duál degenerált)(250.000 Ft).550. 900≤bE1≤1. 8. c) 5 a)EOQ=141. b) ss=664 db. b) P1 (50.3%≤ az igény kedvezı alakulásának valószínősége ≤ 47.63 Ft/gó 940≤bE1≤1700.) 1474 db b. 120. 9. 40. 50.9862. a) RE=0.000Ft. 3.9 eFt a) 1079 db. c) 27.1 0. 25 db-ot.) 9423 eFt/év d.200≤bgyártás≤2. c) 150. b) 3730 Ft. c) 430 Ft-ig. 80. 975). c) jelenlegi árnyékár 0. d) 10640349Ft a) 300 db.9 0.78 Ft/tonna a. b) 602500Ft.200. b) 18204. a) P2 (400.) 2000 tonna. 2.500 Ft < 40. s=192 db c. (primál degenerált)a) 500 ill. 100.000 Ft. 10. d) 15. 0 db. gyártás: (80.536. 100 kg-ot. d) 2752. Fopt=360. 5. f) P4 (1. a) 150 ill. b) 48eFt. 1700≤bE1≤∞. Fopt=18 eFt. 5. 200.400≤bE1≤2.73≤ c2≤1. 120). a) 500 ill. 1.000. b) 22 db. 120. 0). Fopt=25. Fopt=7. 12.3. c) baloldali árnyékár: 252.8% 13. b) ss=1221db. 160).000. 3. a) gyártás (310. 0. b) ha c2=0.6≤ c1≤1. 70. d) P3 (800. 120. 0). c) 147431Ft a. raktár: (20.94eFt a) EOQ=600. jobboldali árnyékár: 0. 13.500 Ft-ot.4. b) 22119 (22122). 300≤bcsom≤360. 90 .) 100 db b.200 eFt. ss=1495.) 27. c) 42.) 240 db c.21 db. ss=939db. Fopt =3.42.5%-os változás).300 és 110 1. 14. 400).71 átlagos készletszint. Fopt =255 eFt. c) 5700eFt. b) 1100 db.000 Ft.) -6 eFt/év d. kapacitáskorlátnál a gyártás: (100. Fopt=925 eFt.000 Ft veszteség.65 c) nem érdemes elfogadni az ajánlatot (56.200 eFt. b) 1135 Ft-ig nıhet. 14. 0. b) 767 db.) 400 db 14. F’opt =1. b) 28284. 360≤bcsom≤∞.

0).150). 44 nap.0).40). A2: (-3.0). 44 nap. B: (-3.0).50).950). B: (-4. (2.20). (1. 2: -2.200). B: (-3.250). 3: 44. (0.0). (1.250). (0. (1.100). b) A: (0. C: (-2.1200).0). (1.0).0). (3. 4: 4. (-2. (1.950).200). (5. b) 20 000 Ft vagy annál alacsonyabb c) 45 000 Ft megtakarítás lehetséges az optimális ütemtervvel 10. (0.620). (6.0). (4. (3. 7: 42. (0. (-1.350). (1.100). (3. h) 8-5-6-2-1-4-7-3. E: (-3.320). (1.75).900).200) 3.500).0).100). a) A: (0.1300).500). (1.0). (9. (-1. (4. (9. (-3.800).75).150).1200). (1. (1.0). (5.1200).200). (1.450). (-3.500). (1.2500).0).250). (4. c) 3-6-7-4-2-5-8-1.500).0). (0. (3.0).0).1300).200). (-2. MRP 1.0).0). A1: (-2. 250).50). 5: 0. (3.200).0). az EOQ szabály nem egy meghatározott számú idıszak teljes igényét rendeli meg. (-2. (1.100).3250). (7.1200).450). 0). (1. 250). C: (-1. a) A: (0. (3.20). 6: 3. (3.500).4520). C: (-2. (3. (3.100). Ütemezés 1.100). (1.2000). (2. a) bármilyen sorrend. (0. 6: 5.550).350). (1. (3.280). (3. (3.200).40).1300).2795). 0).1600).250).830). 6. (-2.500). (2. (4. (1.200).0). (3. 0). B: (-3.0).40).780). 1: 5. 5: 9. (8. 4: 5. (10.0) 11.0). 2: 7. (0. 2: 6. (2. (-1. b) B-C-D-A-F-G-E.50).250). (2. (3. (0.40). 250). a) C-B-A-G-E-D-F.100) b) B: (-3.500). (1.50). (2.0). 40).0).0).1500). 7: -2. (4.0).500).0). (2. (4.0).800).80). (5. 5: 7. (2.0). Elırejelzés – Anyagszükséglet-tervezés – Kapacitásszámítás – Készletgazdálkodás – Termeléstervezés – Ütemezés – Sorállás. (0.550). 6: 27. a) G: (-3. (4.2900). (0. B: (-4.1000) b) B: (-3.0).100). (2. 8: 8.100). 4: 4.250). (1. (-1. C: (-2. (4. e) 8-1-5-6-2-4-7-3.150).350).150). (0.700).0). (2.50). 2.250). (4. (3.720).200).0).160). (-1. (4.500). (2.240).700).6. (3.500). (2. (3.30). (-3.0). 2: 33.550).40).2795). (0. 8: 0. (2. a) A: (0.0) 5. (-2.3000). (2. 4: 38.0).200).40) A kapacitáskorlát 120 000 Ft többletköltséget okoz. (0.125). 3. (-1.0) 9. g) 8-5-6-2-4-7-3-1.2795).0).350). 1: 21.180). a) P3-P1-P4-P2-P5 vagy P3-P1-P4-P5-P2. (4. (4. (3.0). (-2.400). (2. (-2. (0. (0. (-1. (-1.200) c) B: (-4.0).40).40). nem képes 4. (2. így többlet készlettartási költséget okoz. (3. (5. (2.50).0). (-1. 3: 2. (5.0). (2.600).260).1200). (2.0). (1.100). (1. 6: -4. (2. 3: -4.100). Elölrıl és hátulról végezve a tételcsúsztatást azonos sorrend adódik: (1. (1. 440 eFt 2. (4. 0). (-2. b) P2-P3-P1-P4-P5. (1.0) 14. (2. (8. (-1. (1. (2. (0. (2. (3. (-2. (2.0). (4. (0. 1: 17. (5. (4.100). (3. (3. (3. 5: 24.500). 12. (3. b) G: (-3.14. (1. (-1. (2.0). (10. (0. (0. 91 . (1.200) b) B: (-4. (-2.0) c) 32 000 Ft-tal csökken 4. (2.0). (5.500).200). 250).1200).250). (0. (-2.200). 8: 8. (-1. a) A: (0. (1.200). (2.0).1780). b) 3-6-7-4-2-5-8-1. C: (-2. 3: 0.200).100). (-3. a) (1.0). (-1.500). (2.200). (6.0). 1: 9.3000). (-1. (3.300) b) EOQ= 1296≈1300 darab. (2.0).0). 5.0). (6.1750).500).500) 7.150).1350). 8.100). 8: -2. (6. A: (-1. (2. (0. 7: 0.500). d) 3-6-4-7-2-5-8-1. (7.0). (-2. (1.100). (0. D: (-1. (1. (4. (-1.200).500) B: (-2.430).0).250). (1.0) c) POQ politika esetén 311 8800 Ft-tal alacsonyabb. (-1. (-1.40). (-2. (3. 7: 4. f) 8-1-5-6-2-4-7-3.2795). (2. (2. (5. (-1.2350).75).750).7. (4.0). (-1.

Team 3: K-H-A. D: A. e) átalakítás és túlóra költsége.7241. I: F. M2: DGB-AFEC. K: J. 2. I: F. a) M1: AD-BCEF. Team 2: J-F-E-B. 14. A legrövidebb út: 12. d) Átfutási idı: 35 óra. 10: 46.3% 1-0. 9.0044. D: A.8. A: -. felosztással kedvezıbb 30 eFt-tal.2097. D: A. 3. 6: 57. 8: -6. 8: 42. J: D. A: -. e) 0. I: F. b) Átfutási idı: 36 óra. 5: 39. 11. H: D. 2: BEAC-FDHJG-IKL. H. 8: 0.9. G.6-0.61 perc. L: A. 12: 2. 9: 4. a házhozszállítást igénylık átlagosan 90. b) Átfutási idı: 200 óra.4 perc. C: A. M: B. a) az átfutási idı csökkentésére.4286 6. 14: -10. A: -.6. 15: 1. K.5 ügyfél/óra. 14. A legnagyobb folyam: 8. 259 200 Ft-ot fizethet havonta maximálisan 8. H: E. 10. 9: 0. L: K. 5: -10.4096. C: H. e) az elsı. E: B. B: -. F: A. J. c) 0. B: A. I. d) 11. C: K.625. a) 10. N: L. B: -. 92 .43 perc. 18: 57. egy teljes nap során 17. A helyben fogyasztó vevık átlagosan félórát 30. 11: 2.1563 percet várakoznak. Ki: 1: 7. e) 0. 18: 4. L. L: H. 17: 0.8971 másodpercig. M. N: B. 2: 11. nem felosztható: elméletileg 62. I. 6: 6. 1: 55. 10. I. M2: BCEF-AD. 16: 5.41385. e) 0. 1. K. N: J. F: C. 4: 34. 3: 5.5 perc a) 0. A: -.25 perccel 9. C: A. A: -. H: E. 5: 0. E: A. F. 2: 83. b) 8 perc. H: E. J: H.958-0. E: M. 9: -8. 2. E: -. 6. c) 1: ACBDG-HEFJ-IKL.917-0.6 órán át. 4: -3. G: C. F: B. B2: M5-M2. L. M2: BF-CE-AD vagy BF-EC-AD.6 óra).8. G: F. F: C. 12: -2.11 perc. N. b) 30 perc. 10: 2. J: F. F: B. 2. F: C. konkrétan 76 perc. 17: -5. c) 3. D: M. M2: B-A-F-E-C-G-D. 4. d) 0. 16: -3. 14. 14: 0. 11: 0. M: B. 0. e) 14 perc. a) M1: B-A-F-E-C-G-D. 13: 0. I: D. G: D. K: A. a könnyő esetek átlagosan 14 percig várakoznak. a rendszer nem kerül egyensúlyi állapotba. 6: 6. 13: 52. 3: 5. B: A. K: A. 11: -12. J. 4.2 darab. c) 2. d) Átfutási idı változása: 55 óra. G: F. G: D. 13. E: B. d) 69%. b) 0. 5. b) 11. 12. c) 67 óra. N. E: B. K: D. Team 1: D-C-G-I. 14: 43. f) 0. F. 0. Sorállás Nem értelmezhetı. 25 nap alatt térülne meg 7. 7: -8.625. A: -. J: E. d) 15 perc. B1: M6-M1-M3-M4. B: -. 18: 4.5. c) EACB-FDG-H-I-J. B: -. 12: 0.6612 a) a mőszak 20%-ában (1. M.10. M: K. d) Hi: 1: 7. I: D. A legkisebb kifeszítıfa hossza: 23. c) M1: AD-BF. H: C. b) felosztható: 76 perc. c) M1: AFEC-DGB. H: G. 16: 0. Gráfelméleti alapok 1.5469 perccel. J: H. 2: 11. d) 1: 83. C: A. b) 2. J: G. 15: 3.975 percet. a) 21. az igénynövekedés várható ideje. L: G. Hálóterv felrajzolása 1. 3: 4.8 változatlan marad 5.875-0. D. H.33%. D: A. b) 1 perc.667.5-0. 4: 0.75%.85-1-0. D: C. a) T: 7-14-10-8-5-4--12-15-3-2--1-6-18-13-17. G: 1-6-18-13-17--11-9-16--7-14-10-8-5-4. c) 0. I. E. K: E. 7: 40. I: F. a) 0. G: C. 2: 6. a súlyos sérültek 4. 17: 47. 13: 0. Az életveszélyes betegek 0. G. 10: 2. 3. 7: 0. 8. 7. C: A. 3. d) 17. H. 15: 1. L. b) 20 perc.

Teljes tartalékidık: B: 1. c) 7. Szabad tartalékidık: A: 5. 8. EV=227. 5. C: 0. 20. B: 1.44%. b) 2. 17.79%. F: 0.069 )és költségtúllépés (CPI=0.5. TPT= 20 hét. 18.27%.5 eFt. TPT=37 hónap. költségtúllépéssel (SPI=0. TK=43. c) PV=180.53%. D: 0.923). AC=260. b) Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában (CPI=0. EV=147. b) Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában (SPI= 1. kritikus út: A-C-F. 12. D: 1.085). EV=178.7. 15. Szabad tartalékidık: B: 2. a) 10.069).18%. F: 0. kritikus út: A-B-E-F és A-D-F. kritikus út: E-F-C-B-A. 2 látszattevékenység 10.996). EV=119.1%. 2. Teljes tartalékidık: B: 2. AC=228. Szabad tartalékidık: A: 0. 3 látszattevékenység 13. kevesebb költséggel (CPI=1. b) Tervezetthez képest késésben vagyunk a munkával (CPI=0.36%. AC=191. kritikus út: A-F-H. B: 0. 1 látszattevékenység 8. c) 9. 3 látszattevékenység 11.923). kritikus út: B-C-F. kritikus út: A-C-D-F-E-B. H: 0. Teljes átfutási idı: 30. C: 5. Teljes átfutási idı: 20. AC=228. d) 14. 9. Hálóelemzés 1. tervezettnél kisebb költségnél állunk (SPI=1. kritikus út: A-C-E-F. b) Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában (SPI= 1.048). d) 86. Teljes tartalékidık: A: 6. c) PV=138.989). kritikus út: A-D. 4. AC=136. D: 0. TK= 48eFt. 19. b) 1. Tervezetthez képest lemaradás a munkában (SPI=0. Teljes átfutási idı: 20. D: 0. 22. C: 5.89%. D: 0. 10. kritikus út: C-G. 13. 14. Teljes átfutási idı: 10. EV=240. c) 23. kritikus út: A-B-D.5. a) 82. 1 látszattevékenység 14.932). Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában (SPI=1. EV=239. Teljes átfutási idı: 20. 6.78%. Teljes átfutási idı: 30. b) 23. 21. 4 látszattevékenység 14. TPT=25 hét. 7.64%. a) PV=220. Teljes átfutási idı: 18. D: 6. 3 látszattevékenység 12. B-D-F és B-E-F. a) PV=105.5 eFt. Teljes átfutási idı: 20. b) Tervezetthez képest elıbbre tartunk (SPI= 1. kritikus utak: A-D-E és G-F-E. d) 65. Szabad tartalékidık: A: 0. kritikus út: B-E-F-G. TK= 102eFt. TK=50.03). AC=95. 24.923). Szabad tartalékidık: B: 1.086 )és kisebb költségen állunk (CPI=1. a) 85. c) PV=220.032). EV=186. a) 92. AC=149.33%.3%.974).13). 93 . b) 98.98%. 16. AC=191. Teljes átfutási idı: 20. 3. C: 6. Teljes tartalékidık: A: 1. kritikus út: A-C-D-E-F. 11. b) 33. F: 0.87%. Tervezetthez képest elıbbre tartunk a munkában (SPI=1. 23.11. 3 látszattevékenység 9. a) PV=138. kritikus utak: A-C.989)és költségtúllépés (CPI=0. költségtúllépés van (CPI=0. költségtúllépéssel (CPI=0. Teljes tartalékidık: A: 1. H: 3. Teljes átfutási idı: 60. PV=260. EV=147. a) PV=180. F: 0. B-D és E-F.27%. a) 67%. TPT= 29 hét.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful