P. 1
4 - A Piac által Vezérelt Vegyesgazdaság

4 - A Piac által Vezérelt Vegyesgazdaság

|Views: 11|Likes:
Published by api-3700693

More info:

Published by: api-3700693 on Oct 18, 2008
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PPT, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/18/2014

pdf

text

original

A piac által vezérelt vegyesgazdaság

Ing. Dudás Tamás, PhD.

Piac által vezérelt gazdaság

A legszűkebb körre korlátozz az állam szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret engedi a piaci szabályozásnak Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam, redisztibúció, állami tuljdon, versenyszabályozás stb. Fontos – az állam nem avatkozik be szelektív módon a vállalati szférába Az erőforrások allokációjában a piacé marad a döntő szerep

Piac által vezérelt gazdaság

A tőkefelhalmozásban a tőkepiac szerepe nagy, a bankok és az állam szerepe viszonylag csekély Az a gazdasági rendszer, ahol a tőzsde játssza a legfontosabb szerepet a tőkefelhalmozásban, csak kis teret enged az állami beavatkozásoknak A piac által vezérelt vegyesgazdaság a korai iparosítás folyamatának

A részvénytársaság mint a piac által vezérelt vegyesgazdaság kulcsszereplője A modern piacgazdaságban a termelő szervezetk döntően tőke alapon szerveződnek A piacgazdaság fejlődése és a tömegtermelés beindulása arra kényszeríti a családi tulajdonban levő vállalatokat, hogy részvénytársasági tulajdonformára váltsanak Jelenleg a részvénytársaság a domináns vállalatforma, minden jelentősebb vállalat ezt a formát

Tulajdonosok által ellenőrizetlen vállalat

Ez az állapot nagy vállalatoknál fordul elő, mikor a részvénytulajdon annyira elaprózódik, hogy egyetlen tulajdonosnak sincs lehetősége egyedül beleszólni a vállalat ügyeibe Ez azzal jár, hogy a vezetés és a tényleges hatalom az ilyen vállalatokban átkerül a legfelső vezetés kezébe A gyakorlatban tehát a vállalatirányítás jogi modellje

Hagyományos vs. Gyakorlati modell

Részvényesek igazgatótanács
alkalmazás, felmentés

választás

felső vezetők

Felső vezetők jelölés, ellenőrzés igazgatótanács befolyásolás részvényesek

A tulajdon szétszóródásának folyamata

A vállalati tőke növekedésének szükségszerűsége A befektetők a kockázat minimalizálására törekednek portfólió stratégia segítségével Az életszínvonal emelkedése lehetővé teszi, hogy egyre szélesebb rétegek lépjenek be a befektetők táborába Megjelennek az intézményi

A tulajdonosi ellenőrzés hiányának következményei

A tulajdonosi ellenőrzés hiányát a menedzserek a saját jövedelmük növelésére használják ki Példa a felsővezetők fizetésének gyors növekedése az USA-ban az elmúlt 20 évben A menedszerek azonban nem élhetnek vissza tartósan az ellenőrzés hiányával – ha rossz eredmények miatt csökken a részvények árfolyama, megjelennek

Állami szabályozás a piacközpontú vegyesgazdaságban

Monopóliumellenes törvénykezés, fogyasztóvédelem A munkaadók és a munkavállalók közötti viszony szabályozása A pénzügyi rendszer szabályozása

Monopóliumellenes törvénykezés, fogyasztóvédelem
 

A monopóliumok kialakulása természetes következménye a piaci versenynek Az állam feladata a kiszolgáltatottak védelme (gyengébb vállalatok és főleg a kiszolgáltatott fogyasztók) Megszületik a trösztellenes törvénykezés (a Sherman féle törvény volt az első 1890ben) Célok – a verseny fenntartása és védelme, a fogyasztók érdekeinek védelme a tisztességtelen üzleti praktikákkal szemben, a kis, független vállalkozások védelme a nagyvállalatokkal szemben

Monopóliumellenes törvénykezés, fogyasztóvédelem

1914 – Clayton törvény – megtiltja az árdiszkriminációt, az árukapcsolást, vállalatfelvásárlást valamint a személyi összefonódásokat A trösztellenes törvénykezés egyre nagyobb szerepet játszik a modern gazdaságban – pl. vállalatfúziók jóváhagyása, piaci helyzettel való visszaélés stb. Pl. Microsoft vs. USA vagy Microsof vs. Eu, Slovnaft és Mol összeolvadás, a szlovák

Monopóliumellenes törvénykezés, fogyasztóvédelem

A fogyasztó nem csak a monopóliumoknak kiszolgáltatott, ezért fontos a fogyasztók védelme minden eladóval A caveat emptor elv helyett a caveat venditor elv kerül előtérbe (fontos a megfelelő szankciók bebiztosítása) Egészségügyi előírások, szavatosság, etikátlan reklámpraktikák stb.

Munkaadók és munkavállalók viszonyának szabályozása

A munkavállalók vannak kiszolgáltatott helyzetben, ezért ők szorulnak társadalmi védelemre Az egyenlőtlen feltételek arra késztették a munkavállalókat, hogy közösen lépjenek fel és szakszervezeteket hoztak létre A bíróságok kezdetben törvénytelennek mondták ki a szakszervezeteket, vátozásra csak a nagy gazdasági válság után került sor, amely legalizálta a szakszervezeteket

Állami szabályozás

  

Munkavédelem – egészséges és biztonságos munkakörülmények bebiztosítása Törvényes munkaidő – a munkaidő felső határának szabályozása, a túlórák rendezése Minimálbért Diszkrimináció tilalma A gyermekmunka alkalmazásának tilalma

A pénzügyi rendszer szabályozása

A szabályozás ezenc a területen a (kis)részvényeseket védik, akik ki vannak szolgáltatva a vállalatok menedzsereinek (megbízó-ügynök probléma) A tőzsdén jegyzett vállalatok kötelesek rendszeresen jelenteni gazdasági eredményeiket Törvények tiltják a bennfentes kereskedelmet

A pénzügyi rendszer szabályozása
 

Fontos szerepet játszik a bankrendszer szabályozása is Mintapélda az amerikai Glass-Steagall törvény, amely elválasztotta a bank tevékenységet az értékpapírpiaci tevékenységtől Ez a törvény a nagy gazdasági válság után született, amikor sok bank ment csődbe sikertelenvtőzsdei operációk miatt 1999-ben a törvényt az amerikai kongesszus hatályon kívül helyezi

USA – vezető gazdasági nagyhatalom
    

 

295 millió lakos GDP – 12,77 billió USD (200%) GDP növekedés – 3,5 % (2005) GDP/c - 41 800 USD A GDP megoszlása – 1 %- 20 % - 79 % Munkanélküliség – 5,1 % Infláció – 3,2 %

USA – vezető gazdasági nagyhatalom

Legnagyobb exportpartnerek – Kanada (23%), Mexikó (14%), Japán (6,7 %), UK (4,4 %) és Kína (4,3 %) Legnagyobb importpartnerek – Kanada (17 %), Kína (14 %), Mexikó (10 %), Japán (8,7 %) és Németország (5,2 %) Kereskedelmi hiány (2005) – 829 mld. USD

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->